4

Szombat, 1976. október 30.

A szegedi nyomdászat százhetvenöt éve

Szeged technikatörténeté-nek, de művelődési múltjá-nak is nyomdai kiindulópont-jául azt a jeles évet kéli te-kintenünk, amikor Griinn Orbán azzal a szándékkal jött városunkba, hogy könyv-nyomdát nyisson. Az 1801. augusztus 28-én kelt folya-modványára a királyi enge-délyt 1802. október 22-én kapta meg. A királyi passzus késése nem zavarta azonban a kiváló nyomdászt, és mun-kájá t már jóval korábban megkezdte, hiszen a város vezetői is hathatósan támo-gatták. Első nyomdai termé-ke, Benyák Bernát szegedi piarista papköltő ünnepi versének kinyomtatása volt, amelyet a Pozsonyi Ignác aital alapított kórház (ma a Városi I. s z Kórház) alapkő-letételére adtak ki, 1801. ok-tóber 27-én.

Idetelepülését követően, Grünn Orbán egyedül dolgo-zott, majd 1830-ban alkalma-zott egy mestert, két segédet és egy inast. Hat évvel ké-sőbb már hat segítsége volt, négy nyomtató- és két szedő-legény személyében. Kezdet-ben főleg közigazgatási nyomtatványokat állítottak elő, és legnagyobb megrende-lője maga Szeged váro6avolt-De nemcsak Szeged, hanem a környező városok, sőt Sza-badka, Nagybecskerek és Ki-kinda is itt rendelte meg a hivatalos űrlapokat. A könyv-nyomtatás tulajdonképpen 1004-ben kezdődött Grünn nyomdájában, ettől kezdve adta ki a szegedi kalendá-riumot, amely később elérte a 40—50 ezres példányszámot is.

Grünn Orbán 1028-ban be-következett halála után . a nyomdát özvegye, majd a külföldi vándorúiról haza-tért nevelt fia, Grünn János vette át. Az ú j mester ha-

zatérése a szegedi nyomda életében nagy változást je-lentett, a könyvsajtót mo-dernizálta. Az új mester nemcsak kivá.ó nyomdász volt, hanem jó érzékű keres-kedő ls. Hamar rájött, hogy a nyomda mellé könyvkeres-kedést is kell nyitnia. Ezt a tevékenységi körét azzal bő-vítette, hogy papír- és író-szer-kereskedést is nyitott. Grünn János az apai örök-séget fokozatosan gyarapítot-ta, és 1840-ben elérte, hogy négy könyvsajtóval dolgo-zott. A latin betűk mellett berendezkedett cirillbetűs szövegek szedésére is, az it-teni meg a délvidéki szerb lakosság kívánságának ki-elégítésére. A reformkor ér-telmet pezsdítő mozgalmától áthatva 'Grünn János több-ször kísérletet tett szegedi lap indítására. Közel 10 éves küzdelem és huzavona után, az engedélyt 1847-ben kapta meg, de 9 lapot a kedvezőt-len körülmények miatt nem indította meg. A szabadság-harcnak nyomdájával ingyen állt rendelkezésére. Az első szegedi hírlap, a Tiszavidé-ki Ű)ság 1849. január 1-én a Grünn-nyomdából került ki, és a második helyi la-pot, a Szegedi Hírlapot is itt nyomtatták, 1849. május 2-től.

Az első szegedi nyomda kezdetben a ma is álló Szé-chenyi téri Grünn-házban — ahogy Grünn Orbán 1801 no-vemberében hírül adja, a palánki régi Swartz-házban — volt, ahonnan előbb az Oroszlán utcába, később az Oskola utcába, és végül a Klauzál téri Burger-házba költözött.

A 175 év a r r a ís kötelez, hogy n é h á n y ' felvillantást tegyünk a város más, múlt-beli nyomdáiról is. A máso-dik jelentős nyomdának a

Kiskerti növényvédelem

A gyümölcsösök gomba- és egyéb betegségei, valamint egyes kártevői ősszel a le-hullott lombon, Illetve a nyugalmi helyzetbe került fákon telelnek át.

Az áttelelő károsítók csök-kentésére két lehetőség van: a mechanikai, vagy a vegy-szeres védelem. A mecha-nikai védekezés abból áll, hogy a lehullott leveleket és egyéb növényi maradványo-kat a fák letisztítása után összegyűjtjük és megsemmi-sítjük, elégetjük.

A vegyszeres védekezés gyümölcsnemenként az aláb-biak szerint történhet.

Almástermésűeknél teljes lombhullás után Novendából 20 dekát, Krezonitból 7—8 dekát adjuk tíz liter permet-léhez és ezzel permetezzük le a lehullott leveleket, és a nyugalmi állapotban levő fá-kat. Ezek a készítmények hatásosak az alniafa-varaso-dás és egyéb betegségek spó-rát ellen, de gyérftik a kali-forniai pajzstetű telelő lár-váit is. A lehullott lombozat Fundazolos permetezésével (10 liter permetléhez 1 de-ka) a varasodás ellen haté-konyan védekezhetünk.

A csonthéjasok lombhullás utáni permetezését szintén C6ak a fák teljes nyugalmi állanotának idején célszerű elvégezni. Itt is felhasznál-hatjuk a Novendát és a Kre zonitot. Ezek a készítmények az áttelelő levéltetű, a kali-forniai pajzstetű lárvái, a le-véllikasztó betegség telelő spórái ellen, sőt a sodrómoly fertözöttséggel szemben is bizonyos védelmet nyújla

nak. Eredményesen védekez-hetünk a levéllikasztó beteg-ség ellen, ha bordóilével, vagy egyéb réztartalmú ké-szítménnyel permetezünk. (Rézoxidklorid 50 WP, Co-box, Coprantol stb.)

Bába-nyomdát kell tekinte-nünk, amelyet 1862-ben ala-pított Bába Imre. Ez a ryomda később Endrényiéi< kezébe került, ö k indították meg az első szegedi napila-pot, a Szegedi Naplót, és 1890-től a Szegedi Híradót is ők adták ki. A két testvér 1892-ben különvált, és így a Bába-féle hagyaték egyik feléből jött létre az Engel-féle nyomda, a Dugonics tér 12. sz. alatt.

A .mai Szegedi Nyomda jogeloaje, a Várnay-nyomda 1873-ban alakult a Kárász utca 5. sz. alatt, majd 1896-ban költözött a Kárász utca 9. sz. alá. Az alapító, Várnay Lipót halála után a nyomda fiára szállt, akitől 1920-ban a Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. vásárolta meg. Gönczi J. József nyom-dáját 1890-ben alapította, ő jelentette meg a magyar klasszikusok jelesebb darab-jait. A Délmagyarországi Hírlap- és Nyomdavállalat Rt. 1910-ben alakult, és több-szöri vándorlás után, a Jókai u. 4. sz. alatt működött. A Koroknay-féle nyomdát 1921-ben hozták létre a Templom (ma Dóm) téren, ahonnan a Tömörkény utcába költözött. Itt jelentek meg József At-tila neves kötetei 1922 és 1935 között. A Prometheus-nyomda 1928 és 1934 között működött. Itt nyomtatták Radnóti Miklós verseskötetét. Az említetteken túl még több kisebb: az Iritz-, az Alth-, a Pallas-, az Ablaka-, az Ár-pád-, a Gabnai-, a Szt. Gel-lért-nyomda stb. működött a városban az elmúlt 175 év alatt.

Városunk mai nyomdász-nemzedékeinek jutott az a megtisztelő hivatás, hogy mind magasabb fokon való-sítsák meg a 175 éves múl-ton alapuló hagyományokat, valahogy Hess András hit-vallásával, amikor „ . . . erre az oly nemes és kitűnő fog-lalkozásra" léptek azért, hogy „azt nemcsak a maga, ha-nem a többi halandó számá-ra" is gyümölcsöztessék. Napjainkban is jó ez a szen-tencia, köszöntsük hát vele a szegedi nyomdászat 175 éves múltját, egyben a mai nyomdászgenerációkat, a má-sodik évszázad felé haladó nagyszerű munkáshagyo-mány, kultúránk, civilizáci-ónk, közművelődésünk nagy értékű továbbvivőiL

Bátyai Jenő

Takarmány van és még sincs?

Mentség helyett megoldást keressünk

Amikor nyomós határoza-tok születtek a kisgazdasá-gok állattenyésztésének föl-lendítésére, az is bennük foglaltatott, hogy takarmány-gondok nem fordulhatnak eló. Még ott sem, ahol saját fogyasztásra hizlalnak csak. Egyezséget kötött a húsipari és a gabonaipari tröszt, en-nek megfelelően a megyei húsipari és malomipari vál-lalat is. Vállalta a gabona-ipar, hogy „kéz alá" dolgo-zik, és annyiféle takarmányt ad, amennyire szükség lesz. A fontos mezőgazdasági ügyekben döntési joggal ren-delkező szervezési bizottság legutóbbi ülésén kemény fogalmazásban az hang-zott el, hogy gyakran pa-naszkodnak az állattartók. Nem mindig azt és akkor kapják, amit és mikor keres-nek. A kemény fogalmazás éle Szegedet marasztalta el legjobban. Fölkerestük . a malomipari vállalatot, hogv megtudjuk, milyen lépések-kel lehetne megoldani azo-kat a gondokat, amelyeket mindenképpen meg kell ol-dani. Kálmán Józseftől és Tóth Szilvesztertől kaptunk fölvilágosítást.

*

Az említett határozatok kezdeti szakaszában AFÉSZ-ekkel, termelőszövetkezeti bizományosokkal kötött szerződést a vállalat, és számos bolttal maga is ren-delkezik. Megyénk 60 hely-ségében összesen 148 takar-mánybolt vagy takarmányt is áruló üzlet működik, a kereskedelmi hálózat tehát jónak mondhatók Szeptem-ber végéig 10 ezer 505 va-gon takarmányból 3 ezer 5Q5 vagon ezeken a csatornákon jutott a kistermelőkhöz. Sze-ged boltjai 608 vagonnal rendeltek, de csak 503 va-gonnal vettek á t

Az okokat keresve első helyre a raktárgondok ke-rültek. A szentesi takar-mánygyár például másfél napi termelésének megfelelő mennyiséget tud saját rak-tárában tárolni. Mindig azt kéri, a megadott ütemezés szerint szállítsák el a takar-mányt. Legtöbbször szállítási gondok akadályozzák a szö-vetkezeteket az időpontok betartásában, ilyenkor tehát nem tehet mást a gyár, an-nak adja, aki éppen elviszi. Ha kénytelenségből el kell adnia ma az egyik takar-mányfajtát, lehet, hogy hol-nap már hiába jönnek érte. Ez is előfordulhat, de gyak-

rabban az, hogy le kell ál-lítaniok a gyártó gépeket. Előáll az a furcsa helyzet, hogy a termelő úgy tudja, nincsen, hisz nem kap, a gyár meg áll, mert annyi van, hogy nem tud mit kez-deni vele. A vállalat szerint megoldódna a helyzet, ha legalább két hétre elegendő készletet raktároznának a boltok, de az is segítene, ha az állattartók nem akkor szaladnának újabb adago-kért, amikor az utolsó vö-dörrel etetik.

Jó tanácsként ezt az utób-bit is közreadjuk szívesen, de hozzátesszük nyomban, ne erre építsen a kereskede-lem. A kistermelők most is azt kérik, ne kelljen kis pén-züket hosszabb időre takar-mányba fektetni, szolgálják ki őket akkor, amikor érte mennek. Ha valóban támo-gatni akarjuk őket. ezt a kívánságukat természetesen figyelembe kell vennünk. *

A forgalmazási adatok jel-zik, hogy szállítási gondok is akkor támadnak, amikor a szövetkezeti gépjárművek-nek sürgős föladatok például a zöldség elszállítása. Gya-níthatnánk, hogy két egy-formán fontos népgazdasági ágazat szándékos ütközteté-séről van szó. hogy a bizo-nyítványt magyarázni tud-juk, de fogadjuk el ezt a magyarázatot is. Csakhogy száz elfogadott magyarázat-ból se lesz takarmány, a

mentségek helyett megoldást kell keresni.

Fölvetettük a gondolatot, hogy jó lenne a régi csuvár-sáe hagyományait föltámasz-tani. A listából kiolvasható szoros hónapokban szállítsa maga a vállalat jól szerve-zett körjárattal a boltokba a takarmányt, térítés fejé. ben persze. Ellenvetéssel ta-lálkoztunk: sem járműve, sem rakodómunkása nincs a vállalatnak. Ellenjavaslat-ként hangoztt el, hogy a szövetkezeti szállító vállala-tot lenne jó megbízni evvel a föladattal. Nem nyomoz-tuk tovább a lehetőségeket, hiszen kézenfekvő: ha gon-dok vannak, üljenek össze az érdekeltek, keressének megoldást, vagy kérjenek segítséget. Arra a lutrira, hogy van takarmány, de még sincs, nyilván nem lehet tervszerű állattartást alapoz-ni.

Fölvetettük egyik levele, zőnk korábbi panaszát ís. Azt írta, kis tételben nem kap takarmányt, neki pedig sok pénze nincs egyszerre, nyugdíjából él, és nem is tudná elcipelni a nehéz zsá-kokat. Azt a választ kaptuk, rendelet van rá, hogy a ta-karmányboltokban meg kell bontani a zsákokat, annyit kell adni, amennyit a vevő kér, és az üresen vissza-maradó papfrzsákok árát sem szabad áthárítáni a vá-sárlóra.

H. D.

Miívezetőképzás A nehézipari miniszter

rendeletet adott kf az ágazati művezetőképzésről, amelyben azok vehetnek részt, akik megszerezték a mesterszak-munkás-képesítést vagy tech-nikusi, Illetve szakközépis-kolai végzettséggel rendel-

keznek. Az ú j intézkedés alapján önálló formával egé-szült ki a nehézipari szak-mai képzés és továbbképzés. A rendelet melléklete sze-rint a nehézipari ágazat te-rületén 15 szakmában szer-vezhető művezetőképzés.

Engedményes téli aimavásár

Tíz vagon alma az ÉLIKER és a MÉR üzleteiben

A csökken! dolgozó

F. K. szegedi olvasónkat ta-valy üzemi baleset érte, s munkaképessége olyan mér-tékben csökkent, hogy a ko-rábban végtett nehéz mun-kát nem tudja ellátni. Ezért a vállalat egy ú j szakma el-sajátítására akarja kötelezni. Kicsit fél a tanulástól, ezért arra kíváncsi, hogy van-e más mód arra, hogy a válla-lat foglalkoztatásáról gondos-kodjék, vagy köteles vállalni, hogy megtanulja az ú j szak-mát.

A jelenleg érvényes rende-letek értelmében a csökkent munkaképességű dolgozókat elsősorban vállalaton (szövet-kezeten) belül kell foglalkoz-tatni. Részükre olyan mun-kahelyet kell keresni, ahol egészségük romlása nélkül hatékonyabb munkára képe-sek. E cél érdekében a vál-lalat köteles a csökkent mun--akénességűeket — a munka-körülmények módosításával — elsősorban eredeti munka-

munkaképességű átképzéséről

helyükön és szakmájukban foglalkoztatni. Ha azonban erre valamilyen oknál fogva nincs lehetőség, a dolgozót a vállalaton belül megfelelő munkahelyre kell áthelyezni, vagy más vállalathoz, illetve más munkavégzésre betaní-tani, vagy szakképzésben ré-szesíteni. A rendeletek lehe-tőséget adnak arra is, hogy az ilyen dolgozót szükség ese-tén az e célra, létrehozott kü-lön üzemrészben foglalkoz-tassák, esetleg bedolgozóként, vagy részmunkaidővel alkal-mazzák. ha a vállalat jellege erre módot nyújt.

Olvasónk esetében a válla-lat tehát a rendelet értelmé-ben Jár el. amikor ú j szak-ma elsajátítása útján gon-doskodik csökkent munka-képességű dolgozója megfe-lelő foglalkoztatásáról, s ezt a tevékenységet komolyan is támogatja.

Ilyen esetben a szakmun-kásképző tanfolyamra a csök-

kent munkaképességű dolgo-zót előzetes szakmai gyakor-latra és életkorra tekintet nélkül fel lehet venni. Az előírt iskolai végzettségtől a vállalat javaslatára a szak-ma jellegének megfelelően el is lehet tekinteni. A szak-munkásképzés általában két év. A tanfolyamon részt ve-vő, csökkent munkaképessé-gű dolgozó az' oktatásért té-rítést nem fizet.

A rendelkezések értelmé-ben nem jehet kötelezni sen-kit olyan szakma vagy mun-kakör elsajátítására, amely-nek következményeként a dolgozó egészségét további károsodás érhetné. Ezért a munkajogi szabályok betar-tásával csak olyan munkára helyezhetik át a dolgozót, il-letve olyan szakma elsajátí-tását kívánhatják meg, ame-lyet az egészségügyi szerve'-is javasolnak."

Dr. V. M.

Mint minden esztendőben hagyományosan, az idén is rendez üzleteiben téli alma-vásárt a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat partnerével, a Csongrád megyei MÉK-kel közösen. Ezzel az akcióval is segítik megvalósulni Szegeden a zöldség- és gyümölcsprogra-mot. Az almavásárban részt vesz a szegedi ÉLIKER-nek és a MÉK-nek minden olyan üzlete, amely egyébként zöldségfélét és gyümölcsöt szokott árusítani.

A vásárt november 1-től rendezik meg és mindaddig tart, amíg a háztartások be nem szerzik e fontos őszi-téli árucikket. Az akció sikere érdekében szállít az ÉLI-

KER-nek almát legnagyobb partnere, a Csongrád megyei MÉK, 6zámos téesz, állami gazdaság és kisárutermelő ls.

A számítások szerint több mint 10 vagon almát érté-kesítenek a vásár idején. A téli almát egységesen egy forinttal adják olcsóbban a napi bolti árnál. Háromféle minőséget hoznak forgalom-ba: az export piros almát, amelynek kilogrammja 9,60 Ft, vásári ára 8,60 forint. A BI. minőségű 55 milliméter átmérő feletti alma kilo-grammja 6,50 helyett 5,50. Az eddigi 3,60-as BIII. jelű alma kilogrammja a vásár ideje alatt 3 forint lesz.

(x)

Múzeum a parasztházban

Az épület már évek óta lakfitlan volt, s két éve vá-sárolta meg a göcseji mú-zeum. A múlt század köze-pén épült, boronafalú, füs-töskonyhás, zsúpfedeles, két-tenyérnyi ablakú paraszthá-zat a múzeum a Műemléki Felügyelőség irányításával rendbehozatta, A házban a

minap nyílt meg az a kis állandó múzeum, amelyben a Káváson összegyűjtött és u paraszti életformát idéző tárgyak találhatók. A mű-emlékház nem az egyetlen Göcsejben. Korábban több községben nyitottak hason-

'lót, s további épületek vá-sárlását is tervezik. (MTI)