Az 1938-ban elkészült Koszto-lányi út 10. számú épületen – amegyeházán – az elmúlt évtize-dekben komolyabb felújítás nemtörtént. Mint Vigh László fogal-mazott, az elmúlt ciklusokban sokolyan pályázattal lehetett pénztnyerni, aminek nem volt komolyhatékonysága. A mostani ener-giahatékonysági projekt magá-ban foglalja a hõszigetelést, nyí-lászárócseréket, a tetõszerkezetjavítását.

– Szükség van minderre, sokandolgoznak az épületben, sok ál-lampolgár megfordul itt, nem be-

szélve arról, hogy Zalaegerszegegyik patinás épületérõl van szó.Úgy gondolta a kormány, hogyezek a közintézmények legyenekfelújítva. A beruházásnak a jövõév végéig kell elkészülnie – fogal-mazott Vigh László.

Rigó Csaba hozzátette: Az el-nyert százszázalékos támogatása Göcseji út 24 számú épületet isérinti, ahol szintén több szak-igazgatási szerv található. A fel-újítások során ablakcserékre,napkollektorok, napelemek fel-szerelésére, világítás-korszerûsí-tésre is sor kerül. Mint a kor-mánymegbízott fogalmazott, azállampolgárok megérdemlik,hogy méltó körülmények közöttfogadják õket.

Megjelenik Zala megye minden településén

2013. szeptember 24. XVI. évfolyam 10. szám

INFORMÁCIÓS ÉS KERESKEDELMI MEGYEI LAP

ZALA-LAP

KIADÓI KFT.8900 ZALAEGERSZEG,KOSZTOLÁNYI TÉR 6.

• Lap- és könyvkiadás• kiadványok • prospektusok

• internetes szolgáltatás

www.zalamedia.huTEL./FAX: 92/599-353

www.zalamedia.hu

POSZTUMUSZ DÍSZPOLGÁRI CÍM SZALAY ANNAMÁRIÁNAK

Ünnepeltek Zalaváron

Tekintettel arra, hogy aZala Megyei Önkor-mányzat területfej-

lesztési feladatainak ellátásasorán számos megyei szerve-zettel mûködik együtt, a ha-tékony munka érdekében fo-lyamatosan beszámoltatjaezen szervezeteket. Így a me-gyei közgyûlés legutóbbi ülé-sén tájékoztatást kaptak aképviselõk a nemrégiben ala-kult Klebelsberg Intézmény-fenntartó Központ megyeihatókörû feladatokat is vég-zõ Zalaegerszegi Tankerüle-tének munkájáról, valamint aZala Megyei Kereskedelmi ésIparkamara mûködésérõl.

Emellett megismerkedteka Határon Átnyúló Kezdemé-nyezések Közép-Európai Se-gítõ Szolgálata (CESCI) tevé-kenységével.

A közgyûlés elfogadta aZala Megye Szakképzés-fej-lesztési Koncepciója címû do-kumentumot.

(Folytatás az 5. oldalon.)

MegyegyûlésA Zala Megyei Közgyûlés Posz-

tumusz Zala Megye Díszpolgáracímmel tüntette ki Szalay Anna-máriát, a Nemzeti Média- és Hír-közlési Hatóság, valamint a Mé-diatanács áprilisban elhunyt, zala-egerszegi születésû elnökét. Amegyegyûlés elnöke méltatásá-ban azt mondta: Szalay Annamá-ria nélkül „céljaink megvalósításasokkal nehezebb lesz”. Szalay An-namária országgyûlési képviselõ-ként, zalaegerszegi önkormány-zati képviselõként és a Zala Me-gyei Közgyûlés tagjaként kiemel-kedõ szerepet töltött be a városés a megye gyarapodásában, köz-remûködésével számos fejlesztésielképzelés valósulhatott meg.

„Közéleti szerepvállalásaibanmindig alapvetõ feladatának te-kintette a zalai, zalaegerszegiügyek képviseletét, tevékenysé-gei révén Zala megye egyik meg-határozó, mértékadó és mérték-tartó állami vezetõjévé vált”. Hi-vatása volt az élete, „sorsa igazi

útját járva képes volt feláldoznierejét és egészségét.”

Manninger Jenõ ünnepi beszé-dében kitért arra is, hogy most alegfontosabb feladatuk a megyeifejlesztési terv elkészítése a 2014-2020-as uniós ciklusra. Ennek kap-csán idézett egy tanulmányból,mely az elérendõ célok megvaló-sulásával kedvezõ képet fest Zalamegye jövõjérõl. A tanulmánybantöbbek között ez áll: A megye ver-senyképes gazdasága, vonzó ter-mészeti környezete, fejlett városiés rekreációs szolgáltatásai mel-lett a piacképes tudást biztosítómûszaki, gazdaságtudományi ésagrárképzések is elõsegítik a fiatalnépesség megtartását, a jól kép-zett fiatal korosztályok népesség-számának növekedését. Azegyüttmûködés a Nyugat-PannonJármûipari és Mechatronikai Köz-pont ipari pólusába is bekapcsoljaZala nagyvárosait és térségeit. Amegye biztonságos önellátásraképes élelmiszerbõl és ivóvízbõl,

lakossági és közösségi energiaigé-nyének nagy részét megújuló –nap-, geotermikus és bio – energi-ából fedezi, amit a vállalkozások isegyre nagyobb arányban haszno-sítanak. A megye óvja és fenntart-ja szép és egészséges természetikörnyezetét, táji és épített érté-keit és kulturális hagyományait.

Az elnök hangsúlyozta, bíznakabban, hogy ezen célok elérésekövetkeztében a megye egyretöbb térsége válik vonzóvá, meg-tartva fiataljait. Mint mondta, si-került elérni, hogy a következõuniós idõszakban is legyen terüle-ti program, vagyis a megyék, amegyei jogú városok helyben ma-guk alakíthatják ki fejlesztési el-képzeléseiket, ami a megyei ön-kormányzatok és a kormányzat ál-láspontja szerint döntõ szerepetjátszanak majd a kisebb városok ésfalvak fejlõdésében.

Az elmúlt évben végzett mun-kájuk során minden járás területétérintõen beruházási projektek elõ-zetes megvalósíthatósági tanul-mányait készítették el.

„Magyarország jobban teljesít”– jelentette ki, megjegyezve, hogyezt statisztikai adatok támasztjákalá. „Csökken az infláció, elindult agazdasági növekedés, szerényen,de már emelkedik a reálbér.

(Folytatás az 5. oldalon.)

Állami védekezés keretében légi permetezést rendelt el aZala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgató-sága Lenti térségében, hogy megakadályozza a múlt héten fel-bukkant veszélyes szõlõbetegség továbbterjedését.

A légi permetezést a szõlõ egyik legveszélyesebb kórokozó-jának, a szõlõ aranyszínû sárgaság fitoplazmás betegség Lenti-hegyen elõforduló fertõzésének felszámolása és továbbterje-désének megállítása érdekében, a kórokozót terjesztõ amerikaiszõlõkabóca irtására rendelte el a hatóság. A permetezéstszeptember 23-án végezték Lenti-hegy, Gosztola és Kerka-teskánd zártkerti ingatlanjainál.

A hatóság közleménye kitér arra is, hogy a készítmény a fel-használókra, mezõgazdasági dolgozókra, a kívülállókra és a he-lyi lakosságra alacsony kockázatú, a hatóanyag szúnyogirtószerként is használatos, méhekre pedig mérsékelten veszélyes.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumá-ban kimutatott fertõzés csökkenti a szõlõtõkék terméshoza-mát, néhány év alatt pedig kipusztulást okoz.

„A megyenap mindig jó alkalom arra, hogy számot adjunk merrehaladunk, megerõsítsük hitünket történelmünkre, hagyományainkraalapozva. Nem véletlen, hogy ezen a napon adjuk át kitüntetéseinket,és köszöntjük azokat a zalaiakat, akik szaktudásukkal, munkájukkal,emberi tartásukkal és példamutató tevékenységükkel hozzájárultakmegyénk jó híréhez” – fogalmazott köszöntõjében Manninger Jenõ azalavári történelmi emlékparkban tartott ünnepi közgyûlésen.

HÕSZIGETELÉS, NYÍLÁSZÁRÓCSERE, VILÁGÍTÁS-KORSZERÛSÍTÉS

Felújítják a megyeháza épületétEnergetikai pályázaton nyert 376 millió forintot a zalaegerszegi

kormányhivatal az épület rekonstrukciójára. A részletekrõl VighLászló országgyûlési képviselõ és Rigó Csaba kormánymegbízott tá-jékoztatta a sajtó képviselõit.

Veszélyes szõlõbetegség

A vásári forgatag szentmisévelvette kezdetét, majd Pintér Lászlóországgyûlési képviselõ nyitottameg a rendezvényt. Aggodalmátfejezte ki a „az alvó kisfalvak" sorsamiatt. Mint fogalmazott, jó lenne,ha a falvakban élõk újra látnánaklehetõséget a háztáji gazdálkodás-ban, amit a kormány is szorgalmaz.

A megnyitó egy meglepetés-számmal folytatódott. Színpadrahívták az országgyûlési képviselõ-

ket, dr. Gyimesi Endrét, Vigh Lász-lót, Cseresnyés Pétert, Gyutai Csa-bát és Pintér Lászlót, akiknek kuko-ricamorzsolásban kellett megmér-kõzniük egymással. A feladattal el-sõként Cseresnyés Péter, Nagyka-nizsa polgármestere végzett.

Ezt követõen „komolyra fordí-tották a szót": az új fõzõszín és ke-mence, valamint az új civil irodaavatására invitálták az érdeklõdõ-ket. Gyutai Csabának, Zalaegerszeg

polgármesterének jutott a meg-tiszteltetés, hogy átadja a létesít-ményeket. Gratulált a helyieknekés Vigh László polgármesternek atelepülés szép külleméhez és ren-dezettségéhez. Mint mondta, a fa-luszépítõ munka sorába tartozik azúj fõzõszín, kemence és irodaházlétrehozása is, amire ugyancsakbüszkék lehetnek a Felsõrajkonélõk.

Vigh László országgyûlési képvi-selõ, Felsõrajk polgármestere ér-deklõdésünkre elmondta, a sátratmindig elfújta a szél, ezért azt gon-dolták, építenek egy fedett teret,pajtát azok számára, akik sütnek-fõznek rendezvényeiken. S hogymég inkább megkönnyítsék dolgu-kat, egy kemencét is építettek a

fõzõszínbe. Emellett a Civil Szolgál-tatóházban új Leader irodát alakí-tottak ki a Közép-Zala Gyöngysze-mei Vidékfejlesztési KözhasznúEgyesületnek, az épület és a pajtaelé pedig hatszáz négyzetméteresparkolót létesítettek.

A fõzõszín hasonló stílusban ké-szült el, akácfa tartóoszlopokkal ésnádtetõvel, mint a 2011-ben át-adott 16 lábú pajta. A kemenceelõtt egy hatalmas zsúrkocsi áll,melynek tervezése szintén a pol-gármesterhez fûzõdik. A kivitele-zést irányításával a közfoglalkozta-tottak végezték, csak a tetõ meg-építéséhez hívtak szakembert.

Baumgartner József, Nagykutasvolt polgármestere építette meg akemencét. Édesapjától tanulta amesterséget, amit immár több év-tizede végez. Mint mondta, régenminden háznál volt kemence, ami-re újból szükség lehet, hiszen húst,kenyeret, kalácsot, rétest egyarántlehet sütni benne. Ezért azt szeret-né, ha a fiatalok elsajátítanák ezt amesterséget.

A kemencében ezúttal langalikészült. Gorza Tamás, vasbol-dogasszonyi lakos hozzáfûzte, csakegy ilyen igazi hagyományos pa-rasztkemencében lehet finomakatsütni. A fõzõszínben hatalmas kon-dérokban állt a húsos káposzta, ahalászlé és a pörkölt, melynek ké-szítésében a szomszéd településrõlérkezõ asszonyok, lányok is besegí-tettek. Volt is keletje az ételeknek,ahogy a többféle ízesítésû kürtös-kalácsnak.

A vásározók sokféle helyi ter-méket (az élelmiszerektõl kezdve akézmûves tárgyakig) kínáltak, árul-kodva arról, hogy a falvakban újra-élednek a régi hagyományok, szo-kások.

Antal Lívia

Országjáró program állomásavolt Zalaegerszeg, amikor isBábiné Szottfried Gabriella mi-niszteri biztos a közel 100 évesvédõnõi szolgálat megújítása ér-dekében találkozott a zalai védõ-nõkkel. A helyi viszonyokat TóthLenke megyei vezetõ védõnõ is-mertette, majd problémákat, ja-vaslatokat lehetett felvetni a kor-mánytisztviselõnek.

A megyei védõnõket és a ven-dégeket Rigó Csaba kormánymeg-bízott köszöntötte. A miniszteribiztos, aki 2010 óta tölt be képvise-lõi posztot, elmondta, az országjá-rás célja, hogy a jelentõsen eltérõellátási, fenntartási és mûködési vi-szonyokat megismerje, s mindeze-ket figyelembe tudják venni aszeptemberben tárgyalásra kerülõ,a szolgálat megújítását célzó prog-ramban, jogszabályokban.

– A közel 100 éves magyar vé-dõnõi szolgálatra érdemes odafi-gyelni, hiszen a népegészségügyimozgósítás és az egészségnevelésterén õk a legstabilabb láncsze-mek, lévén rendelkeznek azzal a bi-zalmi tõkével, mely a rendszertmûködtetni képes. A védõnõkkomplex ellátást végeznek, foglal-koztatási és képzési formájuk spe-cifikus kell legyen, az ellátottakigényeinek megfelelõen – mondtaSzottfried Gabriella, aki maga is vé-dõnõként dolgozott korábban.

Az országos körülmények sok-féleségét színezõ zalai viszonyokrólTóth Lenke adott tájékoztatást.Többek között elmondta, a megyé-

ben csökken a lakosság és ezen be-lül a fiatalok száma, nyílik az olló a15 év alatti és 65 év feletti korosz-tály arányait tekintve. A csecsemõ-halandóság mértéke, mely azegészségügyi szolgáltatást erõsenminõsíti, az országos átlagnakmegfelelõ. A koraszülöttek száma7 százalék, stabilan, melyen évekóta nem tudnak változtatni.

– A zalai táj a munkavégzésszempontjából nehézséget okoz,mert ugyan a közlekedés jól szer-vezett, de nem a védõnõ munka-idejéhez igazodik. Sok az 500 fõnélkevesebb lakosú település. A vé-

dõnõi munkát összesen 177 fõ lát-ja el (2012-es adat), területi, isko-lai, kórházi, családvédelmi, illetvevezetõi szinten. A betöltetlen ál-láshely 8 százalék, és a csökkenõgyereklétszám miatt átszervezé-sek várhatóak. Közel 14000 csalá-dot látnak el a védõnõk, havi 70-80 látogatással. Kapcsolatuk agondozottakkal folyamatos, cél-zott, az igényekhez igazodó. A vé-dõnõk szerepe jelentõs az egész-ségvédõ feladatok terén, így a nõ-védelmi programban, ahol méh-nyakszûrést végeznek (Zalában 16védõnõ) s ezzel a munkával az or-szágosnál jobb eredményeket ér-nek el, egyértelmûen sikertörté-netrõl lehet beszámolni. Majd aszolgálat komplexitásáról beszélt atovábbiakban.

A védõnõnek mindent tudniakell, ami a területén történik. 25százalékban háromnál több telepü-lés tartozik egy kollégához, de van,aki 7 települést lát el. A körzetek ki-alakításában figyelembe kell vennia településszerkezetet, a lakosságösszetételét, az oktatási intézmé-nyek elhelyezkedését. A védõnõ-nek együtt kell mûködnie egész-ségügyi szakemberekkel, szakellá-tással, gyerekjóléti központtal, köz-oktatással, fenntartóval, szakható-

ságokkal. Mindez komoly feladat, smindent adminisztrálni sem kisteher. Néhány számadatot is ismer-tetett ezután Tóth Lenke. Mindenvédõnõ állami keretek között dol-gozik, a felszereltség elfogadható,de nem minden esetben korszerû.Az ellátást megtagadók száma mi-nimális, de azért minden évbenakad. A születések és ezzel a gon-dozottak száma fokozatosan csök-ken, 2000 és 2010 között 6800 fõ-vel volt kevesebb a 0–13 éves kor-osztály. A fenntartók harcának kö-szönhetõen azonban érdemi állás-helycsökkenés nem történt, figye-lembe véve a sajátos településszer-kezetet is.

Bánfi Kati

AKTUÁLIS2 MEGYE

Kiadó: ZALA-LAP Kiadói Kft. Felelõs kiadó: Lukácsffy Dénes ZALAI NAPLÓ ISSN 1217-8403 Felelõs szerkesztõ: Lukácsffy Dénes Szerkesztõ: Vadas Zsuzsa Szerkesztõség és kiadó: 8900Zalaegerszeg, Kosztolányi tér 6. Pf.: 199 Telefon/fax/üzenetrögzítõ: (92) 599-353, telefon: (92) 599-354 Marketing: Dr. Varga Zoltánné 06-30/9168-670 E-mail: info@zalamedia.hu

HÉVÍZ, KESZTHELY ÉS VIDÉKE ISSN 0866-5575 Felelõs szerkesztõ: Vadas Zsuzsa Szerkesztõség: 8360 Keszthely, Mártírok u. 2. Telefon/fax/üzenetrögzítõ: (83) 777-487 E-mail:caspress@keszthelynet.hu Marketing: Szeglet Matild 06-30/628-0785 Irodavezetõ: Szabóné Molnár Zsuzsa A Zala-Lap Kft. munkatársai: Antal Lívia 06-30/696-6668, Borda Menyhért, InkovicsGábor, Nemes Norbert, Pánczél Petra Nyomtatás: Martin Grafit Kft. Vonyarcvashegy Felelõs vezetõ: Lõrincz Endre ügyvezetõ Terjeszti a ZALA-LAP Kft.

OKOS LEGYÉL, HELYIT VEGYÉL! – TERMELÕI VÁSÁR FELSÕRAJKON

Vásári forgatag, fõzõszín-avatás

Felsõrajkon tizedik alkalommal rendezték meg a kistérségi kiállí-tást és vásárt, melyen az Okos legyél, helyit vegyél! szlogenhez mél-tóan, több mint ötven termelõ mutatkozott be. A rekordszámú kiállí-tó mellett az új fõzõszín, a falu kemencéjének valamint a Civil Szolgál-tató Ház felavatásával is kitûnt a rendezvény. A látogatók mindeztnagy érdeklõdéssel hálálták meg.

A vendégéjszakákat tekintve stabilan a tíz leglátogatottabbmagyarországi célpont egyike Zalakaros, amely egyre elõke-lõbb helyet foglal el a turizmusban – mondta a Nemzetgazda-sági Minisztérium belgazdaságért felelõs helyettes államtitkáravasárnap a zalakarosi fürdõ új részlegének avatásán.

Lenner Áron a több mint 300 millió forintból megvalósítottkétszintes Vízipók-Csodapók gyermekvilág beruházása kapcsánarról is beszélt, hogy idén 7 százalékkal bõvült a hazai turizmushozzájárulása a nemzeti össztermékhez. A növekedés elsõsor-ban a belföldi, Széchenyi Pihenõkártyás költéseknek köszönhe-tõ, a kártyára a munkáltatók már több mint 100 milliárd forin-tot töltöttek fel dolgozóik számára.

Manninger Jenõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke arra emlé-keztetett, hogy a Gránit Gyógyfürdõ Zrt. a Nyugat-dunántúliOperatív Program 2,6 milliárdos, a balatoni kiemelt övezet tu-risztikai attrakcióinak fejlesztését célzó keretbõl nyert támoga-tást. A munkahelyeket is teremtõ beruházás a családbarát tu-rizmus növekedését szolgálja.

Novák Ferenc polgármester felidézte, hogy az 1965-ös nyi-tás óta már több mint 21,5 millió vendég kereste fel azalakarosi fürdõt. Tavaly nyárra készült el a szabadtéri Vízipók-Csodapók gyermekvilág, idén augusztusban a fedett részlegé-ben is elindult a próbaüzem. Mindennek köszönhetõen soha an-nyi gyermek nem látogatta még a fürdõt, mint mostanában.

ÁTADTÁK A FEDETT GYERMEKRÉSZLEGET

Vízipók-Csodapók

AZalai Borút Egyesület, aLendvai Szõlõ- és Gyü-mölcstermesztõk Egyesüle-

te és Zalaszentgrót Város Önkor-mányzatának együttmûködésében aSzlovénia–Magyarország HatáronÁtnyúló Együttmûködési Program2007–2013 keretében, 422 000 Euroösszegû uniós és hazai támogatássegítségével a zalai és lendvai bor-turisztikai fejlesztések növelésétösztönzi.

Deák András projektkoor-dinátor elmondta, 2013. augusz-tus 24–29. között 51. alkalommalkerült megrendezésrea Nemzetközi Mezõ-gazdasági és Élelmi-szeripari Vásár a szlo-véniai Gornja Radgo-nában. A város a hor-vát, a magyar és azosztrák határhoz isközel van, így négyországból vonzza a lá-togatókat és a kiállító-kat. Jól bevezetett, el-sõsorban mezõgaz-dasági profilú vásár,ahol a borászok sike-resen szoktak megje-lenni, értékesíteni, egyéni és közösmegjelenésre is van lehetõség.

A Zalai Borút Egyesület szervezé-sében a zalai és lendvai borok lehetõ-séget kaptak a szervezet égisze alatttörténõ megjelenésre, az idei évbenborkóstoltatási és bemutatkozási le-hetõséggel.

A megjelenés a borászok számáraingyenes volt, a pavilon és a kóstolta-táshoz szüksé-ges eszközökis biztosítvavoltak.

A Zalai Borút Egyesület 2008 ótarésztvevõje a rangos vásárnak. Akommunikáció megkönnyítése érde-kében a reklámcélokat szolgáló kiad-ványok, amelyek terjesztésre kerül-nek, háromnyelvûek. A magyar és azangol nyelvû változat mellett a szlovénszóróanyagok a legkelendõbbek.

A hat napig tartó vásáron a magyarés a szlovén borászok közösen mutat-ták be boraikat, és szívesen adtak az

érdeklõdõknek szõlészettel, borászat-tal kapcsolatos szakmai információ-kat. Nem titkolt vágyuk, hogy minõsé-gi boraikkal egyre több vendéget csa-logassanak a zalai és a Lendva kör-nyéki borvidékre.

A vásári részvétellel a hazai ésszlovén borászok együttmûködéseerõsödött, nõtt a borvidékek ismertsé-ge, jó hírneve.

ZALAI ÉS LENDVAI BORÁSZOK

A Gornja Radgonai vásáron

HELYZETKÉP A VÉDÕNÕI SZOLGÁLATRÓL

Együttmûködni a szakellátással

Tóth Lenke

Tízhetes Basset hound szuka kiskutyák eladók. A kutyusok törzskönyvezettek,féregtelenítve, oltva, chipelve vannak.

Apa: Talajmenti Lokomotív HobóAnya: Phantom Of Lake Coco Channel

Érdeklõdniaz alábbi telefonszámon lehet:

06-30/ 6527-425

KIS-BALATON 3RÉGIÓ

Jól haladnak a földmunkák, zajlik a mûtárgy-rekonstrukció, épülnek az új mûtárgyak –nagyjából 60%-os készültségi állapotban van a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. üteme.Igyekeznek a projekttel a kivitelezõk, mivel közeledik a befejezés határideje. 2015 elejétõl arendszer – három hónapnyi próbaüzem után – megkezdi mûködését. A kivitelezõk dolgát pe-dig bonyolítja, hogy a kivitelezési idõszakok nem zavarhatják az élõvilágot, így a természet-védelmi szempontokhoz – a madarak fészkeléséhez, a halak ívásához – kell igazodniuk.

A Vízvédelmi Rendszer beavatkozásainak célja a Kis-Balaton, és ezzel a Balaton vízminõségé-nek megóvása, a térség árvízvédelmének biztosítása és az egyedülálló természeti értékek megõr-zése – mégpedig az ún. rugalmas vízkormányzás feltételeinek kialakításával.

A munkálatok három fõ helyszínen zajlanak: a Hídvégi-tó, az Ingói-berek és a Fenéki-tó területén.A beavatkozások sorában fel kell újítani 21 régi létesítményt, és újakat is kell építeni a víz útjának

irányítható szabályozása érdekében. A változás következtében az Ingói-berek a benne levõ egyedül-állóan értékes nádas védelme érdekében kikerül a folyamatos áramlás útjából, így a víz a Fenéki-ta-von keresztül, áramlásbiztosító eszközök segítségével jut a Balatonba. Nagy vízhozamnál az Ingói-berek is részt vesz a víz levezetésében. A berek mellett futó út megszakításaival kivezetik nyugatiirányba a vizet, így biztosítva jobb feltételeket a nádas szaporodásához. Mindezek érdekében maga-sítani kell a töltéseket, és nagyjából 20 kilométernyi áramlásjavító csatorna kotrását is el kell végezni.

Része a munkának a Zalavári belvízöblözet élõhely-rekonstrukciója, ahol így megnövekedhet avizes területekhez kötõdõ madárfajok fészkelõ és vonuló állománya. A Zimányi- és a Vörsi-berekbevonásával létrejön egy új víztározótér, ahol változó vízmélységû élõhely, ún. wet-land alakulhatki. Az itt élõ halak szabad vándorlása érdekében már elkészült két tájba illõ hallépcsõ: ezeken a vo-nuló halfajok ívási idõszakban a vízállási viszonyoktól függetlenül feljuthatnak a Balatonból a Kis-Balatonba, onnan az Alsó-Zala-völgybe. E létesítményekkel a Kis-Balaton újra a „Balaton halböl-csõje” lehet majd.

A kivitelezõknek a hosszú telet – majd az év eleji árhullámot követõen sikerült jelentõs elõreha-ladást elérniük, fõként a nagyobb földmunkáknál, amilyen a töltésépítés, továbbá mûtárgyépítések–, zsilipek, hallépcsõk megépítése. Elkészült többek között az Ingói-berek lezáró töltése, a Kánya-vári sziget melletti parkoló bõvítése, Hídvégpuszta és a Zalakomár–Sármellék összekötõ út bevé-dése. Túl vannak a Zala-meder tisztításán, megtörtént a Holt-Zala-meder helyreállítása, és új csa-torna épült a Zala holt medre valamint az egyesített övcsatorna mellett is. Több helyen zajlik (lezaj-lott) az élõhely-rekonstrukció, korszerûsítették továbbá a pörösi, kápolnapusztai és az ún. „északi”,„középsõ”, „déli” szivattyútelepeket, folyik a fenékpusztai géptelep korszerûsítése – továbbá jelen-leg is folyamatosan zajlanak földmunkák, szerkezetépítési, gépészeti, villamos- és acélszerkezetimunkák a Szabadics Zrt. és a Pentavia Kft. (közös ajánlattevõk) kivitelezésében, a Kis-Balaton Kon-zorcium, mint mérnök szervezet felügyeletével. A munkák méreteit jellemzi, hogy a beavatkozásokmintegy 75 km2-t érintenek, ami megegyezik a Fertõ-tó magyar területre esõ nagyságával. Az épí-tõk többek között százezer köbméternél több töltésanyagot, mintegy 2500 köbméter terméskövet,több mint 3000 köbméter betont, 2600 folyóméter cölöpöt, mintegy 34 ezer négyzetméter geotex-tíliát és 29 ezer négyzetméter ún. georácsot építettek be az eddig eltelt kivitelezési idõszakban.

A „rugalmas vízkormányzás” lényege, hogy alkalmazásával – szabályozó mûtárgyak, zsilipek se-gítségével – a Balatonba mindig a lehetõség szerinti legjobb minõségû víz kerülhet – ennek felté-teleit teremtik meg nagyjából jövõ õszig a most zajló munkálatok. A víz útját a monitoringrendszeradatai alapján lehet majd szabályozni. A folyamatos ellenõrzés egyaránt kiterjed az élõvilág válto-zásaira és a víz mennyiségének, illetve minõségének telepített mérõmûszerekkel követett alakulá-sára. A monitoring rendszer mûszaki elemeinek gyártása, telepítése ütemterv szerint halad, folyikaz alkalmazói program (SCADA-rendszer) egyeztetése, tesztelése; telepítésre kerültek az irányításközponti PC-berendezései a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szombathelyi és keszthelyi köz-pontjaiba; folyamatos az elkészült monitoringállomások bekapcsolása.

Biomonitoring rendszer kidolgozásának keretében az alapállapot felmérése már a munkaterü-let-átadást követõen megkezdõdött, a korábbi kutatások helyszínét további mintavételi helyekkelbõvítették, és összesen 9 élõlénycsoportra, közöttük a Natura 2000 jelölõfajokra és fokozottan vé-dett fajokra irányul a folyamatban levõ kutatás. Megtörtént a terepen vett minták konzerválása ésezt követõen a mintákat mikroszkópos feldolgozás céljából laboratóriumba szállították. Az ez éviminták feldolgozása jelenleg zajlik. Az alapállapot felmérésében a legkorszerûbb technika segít:légifotók alapján végzett terepi felméréssel készül például a digitális vegetáció-térkép, amelynek ré-vén a növényvilág változását lehet figyelemmel kísérni.

A kémiai monitoring keretében a balatonhídvégi közúti hídnál és a zalaapáti közúti hídnál napigyakoriságú mintavétel valósult meg. Ökológiai típusú anyagforgalmi vizsgálatok keretében táp-anyagforgalmi számításokkal meghatározható, hogy a Kis-Balaton milyen hatékonysággal távolítot-ta el a különbözõ tápanyagformákat (pl. a tavaszi árhullám estében).

A monitoringadatokra támaszkodva így a rendszer optimális hatékonysággal tud majd mûködni,és megoldható vele a Kis-Balaton ökológiai vízigényének biztosítása is. A rendszer lehetõvé teszi,hogy egyszerre érvényesüljenek vízvédelmi és természetvédelmi célok: tovább javuljon a Balatonvízminõsége, legyen biztonságos a környezõ települések ár- és belvízvédelme, s ezzel egy idõbenõrizzük meg a Kis-Balaton természeti értékeit.

Mennyibõl épül?A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.

A beruházás céljai megfelelnek a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) „Vizeink jókezelése” akciótervének. A projekt teljes tervezett összköltsége 6.147.138.996 forint, amelynek15%-át a magyar állam, 85%-át az Európai Unió finanszírozza

Mire való a hallépcsõ??A megkerülõ hallépcsõ elve, hogy egy meglévõ duzzasztómû mellett természet közeli, tájba il-

lesztett, mesterséges medret építenek. Itt a fõvízfolyás hozamának egy részét, vagy akár egészétis átvezethetik. A hallépcsõ a kiépítettségtõl függõen nemcsak a halak, de szinte az összes vízi élõ-lény átjutását megoldja. Mivel a csatorna kiinduló pontja a duzzasztási határ közelében is lehet, ígyaz áramlási viszonyok a fõ vízfolyáshoz képest szinte változatlanok, ami a helyi flóra és fauna szem-pontjából kedvezõ.

GÕZERÕVEL DOLGOZNAK A KIVITELEZÕK A KIS-BALATON-PROJEKTEN

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:www.kisbalatonprojekt.hu

Információs központ: Kis-Balaton Ház, Zalavár.Nyitva tartás: keddtõl vasárnapig: 9–12 óráig és 13–18 óráig.

Információs zöld szám:06-80/630-051, hétköznap 9–13 óráig.

KULTÚRA4 TÉRSÉG

A Zala Megyei VédelmiBizottság Göcsej Harci Túraelnevezéssel versenytrendezett Zalaegerszegen,a csácsi arborétumban.Elõször 2008-ban hirdettékmeg a megye középiskolá-sai számára, tavaly elma-radt, így az ez évi ötödikvolt a sorban. Ezúttal tizen-egy csapat mérette megmagát katonai felkészült-ségébõl. A keszthelyiAsbóth János Szakközépis-kola diákjai bizonyultak alegjobbnak. Második lett akeszthelyi Vajda JánosGimnázium (képünkön),harmadik helyen a zala-egerszegi Csány-szakkö-zépiskola végzett.

– Húsz éve tart már az ásatás,így kimondottan ez évi szenzáció-ról nem beszélhetünk, hiszen a fel-tárt leletek egymásra épülnek –vette át a szót Szõke Béla Miklós, aMagyar Tudományos Akadémia Ré-gészeti Intézetének fõmunkatársa,aki Ritoók Ágnessel irányítja amunkálatokat. – Már 2010-benmegtaláltuk a palota egy kisebb ré-szét, s ahogy haladtunk elõre évrõlévre, úgy formálódott ki a kõépü-let alakja, melynek most már há-rom falát ismerjük, amibõl a ne-gyedik oldala is kikövetkeztethetõ.

Európai szemmel is jelentõs fel-tárás ez, mivel ilyen jó állapotban,teljes alaprajzzal feltárt palota csakPaderbornban található, amit NagyKároly építtetett a 780-as években.A zalavári palotát száz évvel késõbbKarintiai Arnulf keleti frank király éscsászár építtette, tudtuk meg.

– A Karoling-birodalom legkele-tibb tartománya volt Pannónia,melynek központja Mosaburg(Zalavár) volt. A palotát azért épí-tették, hogy a királynak és másrangos személyiségnek megfelelõszínvonalú szállást biztosítsanak.Arnulf király 880 és 890 között so-kat tartózkodott itt, ezt bizonyítjákmáig fennmaradt adománylevelei.Ezekben jól olvasható a dátum és a

helyszín. Ebbõl a szempontból na-gyon jelentõs, hogy az egyik okle-vélben Mosaburg, mint regiacivitas, vagyis királyi város van fel-tüntetve. A Karoling-kori palota ré-gészeti feltárása ezt az írásos tényttámasztja alá.

Az alapterülete meghaladta a15x8 métert, az alapfalak méretearra enged következtetni, hogyegyszintes épület volt. A palotaazonban nem sokáig állhatott.Arnulf király megállapodást kötötta magyarokkal, hogy ameddig él,az õ uradalmi területét nem bánt-ják. 899-ben meghal, ami után amagyarok megszállják Pannónianagy részét. Mosaburg vélhetõencsak a tizedik század elején esik el.Több olyan sírt is feltártak, ahol azáldozatok gerincébõl magyar nyilakállnak ki. Ezek már Árpád-kori lele-tek, ahogy a megtalált pipák és egydobókocka.

Szõke Béla Miklós kérdésre vála-szolva elmondta, a Nemzeti Múze-umban jövõ márciusban nyílik az akiállítás, ahol a Zalaváron feltárt Ka-roling- és honfoglalás kori leleteketelõször tekintheti meg a nagykö-zönség. Emellett készítenek egy ki-adványt, mely történetileg és ré-gészetileg is bemutatja az ásatáseredményeit és jelentõségét. Arra

a kérdésre, hogy helyben mindeb-bõl látható lesz-e valami, a követ-kezõt válaszolta: számítanak a me-gye segítségére annak érdekében,hogy az itt feltárt valamennyi épí-tészeti érték látható legyen az ér-deklõdõk számára, ahogy Hadria-nus templomának maradványai.2019-ben lesz a Szent Adorján ben-cés monostor alapításának ezer-éves évfordulója, jó lenne addigraa már feltárt, de betemetett fa-templomot és kolostort is bemu-tathatóvá tenni. A zalavári történe-ti-régészeti park jelentõsége igennagy, messzire viheti a megye ésaz ország hírnevét.

Antal Lívia

KAROLING-KORI ÉPÜLET MARADVÁNYAIT TÁRTÁK FEL

Palota a királyi városbanA habarccsal kevert kõrétegek azok az alapfalmaradványok, azok

a kövek, melyek között csak föld van, a falkibontás után visszadobáltanyagok, melyekre nem volt szükség – magyarázza Ritoók Ágnes, aNemzeti Múzeum régésze. A Göcseji Múzeum szervezett sajtóbejárástaz ez évre lezáruló zalavári ásatások helyszínén, ahol a 880-asévekben már álló Karoling-kori palota falmaradványait tárták fel azidén. Az eseményen részt vett dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeumfõigazgatója is.

Pat egy kis lélekszámú községZala megye keleti határán. Aszomszédos falvak Miháld ésVarászló, az utóbbi már Somogymegyéhez tartozik, ahogy Pat is1950-ig. A kis falunak sok neve-zetessége van, ezek egyike az1863-ban épült evangélikustemplom. A települést katolikushívõk is lakják, a volt katolikus is-kola átépítésével alakítottak kiimaházat, amit 1998-ban avat-tak fel.

Pintér Lajos polgármesterrel,Bertók József kántorral, AntalicsVilmossal, a falu legidõsebb pres-biterével és Peti Istvánnal, a kato-likus templom gondnokával be-szélgettünk a kis falu nagy múltú,példás hit- és közösségi életérõl.

– Paton 24 család építette azevangélikus templomot, a gróf ál-tal adományozott faanyagot sajátmaguk vágták ki, és minden másmunkát is maguk végezték el -idézte fel templomuk történetétBertók József kántor, aki immárharminc éve áll szolgálatban. Mintelmondta, a Sandi EvangélikusEgyházközség Pati Leánygyüleke-zete a kezdetektõl fogva megha-tározó szerepet tölt be a falu éle-tében. A helyi gyülekezet a Nagy-kanizsa és Környéke EvangélikusEgyházközséggel is együttmû-ködik.

Paton 2012. szeptember 23-ánhálaadó istentiszteleten emlékez-tek meg az elmúlt évtizedekbenszolgálatot végzõkre. Az igehirde-tést Deme Dávid lelkész végezte.Az ünnepségen elsõként TekeZsigmondról emlékeztek meg, aki1942-tõl 1990-ig gondozta a helyigyülekezetet, és kivette részét az1947-es, az 1968-as valamint az1988-as templom-felújítási mun-kálatokból is.

Hildebrand Elek kántortanító1928-tól 1942-ig tanította azevangélikus tanulókat Paton.Ugyanezen idõben orgonistája ésigehirdetõje is volt a gyülekezet-nek. 1948-tól az államosítást kö-vetõen iskolaigazgatóként tevé-kenykedett: rendre, fegyelemre,tanulásra intette és nevelte a gye-rekeket.

Hodocsek József kántor 33évig szolgálta a gyülekezetet, eb-bõl harminc éven át Teke Zsig-

mond lelkész mellett. Kimagaslójó hallással és énekhanggal bírt,ahogy tökéletesen szólaltattameg az orgonát is.

Antalics András tanár úr a sop-roni evangélikus tanítóképzõbenvégzett. 1947-48-ban hirdette azigét és tanított, 1948-tól állami ta-nítóként, tanárként folytatta élet-útját. Megtudtuk, azok közül, aki-ket zenére tanított, már csak ket-

ten vannak: Pintér Lajos és BertókJózsef. Látogatásunk alkalmávalmindketten megszólaltatták azevangélikus templom orgonáját.

Paton citerazenekar és ének-kar is mûködött, melynek BaráthBéla volt a karvezetõje. Élt akkori-ban egy ember a faluban, akitöbbféle hangszert készített ésodaadta jutányos áron a fiatalok-nak, hogy tanuljanak meg rajtajátszani. Pat község nõi énekcso-portja nemcsak a helyi, hanem a

környezõ települések rendezvé-nyeit is színesíti mûsorával. Velükegyütt fellép Antalics Dénesné ésAntalics Vilmos, akik szívesen ésnagy beleéléssel szavalnak. Vilmosazt mondja, csak ide közelbemegy velük, messzire már nemtud elmenni, idõs korára tekintet-tel. Van egy 1800-as évek máso-dik felébõl származó kötete, abbólszeretne szavalni nekünk is. Elõ-adásában Pósa Lajos: Szeresd ha-zádat, Hajdan kor és Magyar va-

gyok címû hazafias verseit hall-gathattuk meg. Mint mondta, aszavalás mellett szívesen tart rö-vid beszédeket is a templomban.Mariska nénivel (Antalics Dénes-né) a nyári evangélikus gyermekhittantáborban is szoktak szavalni.Elmesélte azt is, hogy egy erdélyitelepülésnek küldött huszonkétáltala gyûjtött verset és ígéretetkapott arra, hogy a költemé-

nyeket sorra lehozzák a helyi új-ságban.

Peti István, a katolikus temp-lom gondnoka úgy fogalmazott: õszerényebben tud nyilatkozni,mint az elõtte szólók, mert azevangélikus gyülekezetnek na-gyobb múltja van a faluban. El-mondta, a két vallás lassan össze-mosódik egymással. Gyakran tar-tanak ökumenikus istentisztelete-ket, hiszen egy Istenben hisznek,egy faluban laknak. A helyi közös-

ség egy nagy család,semmi értelme a szét-húzásnak. Sajnos egyrekevesebben valljákmeg hitüket, és az ittmaradt fiatalokat is ne-héz bevonni a hitélet-be. Ezzel József és Vil-mos is egyetértett.

Paton régen evangélikus és ka-tolikus iskola is mûködött. Azevangélikus iskolából a falu kultúr-házát, és az evangélikus gyüleke-zet által ajándékozott telekre falu-házat épített Pat község önkor-mányzata 1995-ben. Itt látják ven-dégül a gyermeket a hittantáborideje alatt. A budapesti Kossuth-gimnázium tanárai is megfordul-nak náluk.

A katolikus iskola épületét pe-dig templommá alakították a szol-gálati lakás megtartásával. PintérLajos polgármester felidézte, aziskola megszûnését követõen ösz-szefogtak, megkeresték a püs-pökséget, és az önkormányzat istámogatta anyagiakban a re-konstrukciót. Rózsás László gazda-sági helynök irányította az átépí-tést, melyen rengeteget dolgoz-tak a falu lakói is. A sok munkárólfotótabló, az átadási ünnepségrõlegy fotóalbum is árulkodik a kato-likus templomban, amit 1998-banszenteltek fel.

A halastavakkal ölelt kis falu va-rázsát természeti környezete mel-lett a felújított közösségi épüle-tek, rendezett utcák is növelik.Építészeti értékei közé tartoznaka múlt század elsõ évtizedeibenépült, küllemében mégis takarosházak, homlokzatukon az építésidejét jelölõ évszámokkal.

Az önkormányzat gondosmunkája szemmel látható a tele-pülésen. Pintér Lajos elmondta,nagy energiát fektetnek a pályá-zatok írásába, ami rendre meg ishozza gyümölcsét. Az elnyert tá-mogatásoknak köszönhetõenújulhatott meg a Petõfi utca és atemetõi út, korszerû világítást ka-pott a temetõ, falugondnokibuszt vásároltak valamint több-funkciós közösségi, falugondnokiházat létesítettek. Szintén pályá-zati támogatás segítette 2011-ben az evangélikus templom tel-jes renoválását; az épület idén150 éves.

EGY KIS FALU, AMELY BÜSZKE MÚLTJÁRA

Pat, a nagy család

Bertók József, Pintér Lajos, Peti István és Antalics Vilmos

Göcsej Harci Túrán

Kemendolláron nagy hagyományai vannak a szüreti felvo-nulásnak, ahol immár tizenegyedik alkalommal tartották meg arendezvényt. A menet nótás jókedvvel ment végig a falun aszomszéd településeket is érintve, közben nem fukarkodtak aborral sem a parádés jelmezekbe bújt ünneplõk. A vidám felvo-nuláson minden civil szervezet képviseltette magát, a hátrama-radt tagok pedig a faluháznál sürögtek-forogtak a kondér körül,hogy finom pincepörkölttel kínálják meg az érkezõket.

SZÜRETI FELVONULÁS

KITEKINTÕ 5MEGYE

Baranya megyébe látogattak abecsvölgyei, csonkahegyháti ésnovai Önkéntes Pont munkatársaiés önkéntesei.

A tapasztalatcsere célja volt a Pé-csi Önkéntes Központ, és néhány to-vábbi civil szervezet munkáját meg-ismerve ötleteket meríteni az ön-kéntesek bevonásának, motiválásá-nak lehetõségeirõl, a segítségükkelmegvalósítható programokról. Azutazás elsõ állomása a Civil Közössé-gek Háza volt, ahol közel 80 civil be-jegyzett szervezet munkálkodik aváros és lakossága közös ügyeinekmegvalósításán. A résztvevõk a házi-gazda Knyihár Évától megtudták; aNevelõk Háza Egyesület két éve mû-ködteti az Önkéntes Központot, aholévi 7–800 önkéntest vonnak be köz-érdekû tevékenységekbe.

A 16 fõs társaság ezt követõenmeglátogatta A Klub alternatív kö-zösségi teret, ahol a környezetifenntarthatóság jegyében alkotnak,

a VeloSophie Kerékpáros KözösségiKözpontot, valamint a Retextil Ala-pítványt. Utóbbi szervezet háztartá-si textilhulladékból készít minõségi,sõt, mûvészi lakberendezési tárgya-kat és divattermékeket. Teszi mind-

ezt úgy, hogy többségében megvál-tozott munkaképességûeket foglal-koztat.

A tapasztalatcsere második nap-ján a csapat részt vett az újonnanalakult CSR pécsi munkacsoport elsõTársadalmi Felelõsségvállalás Konfe-renciáján, ahol a CSR elméletével ésgyakorlatával, a vállalatok, az önkor-mányzat és a civil szervezetekegyüttmûködésének lehetõségei-vel, valamint egy ezek eredménye-ként megszületõ új típusú pályázatirendszer modelljével ismerkedhet-tek meg.

A résztvevõk egybehangzó véle-ménye a program után, hogy az ön-kéntességet Zalában is úgy kell to-vább népszerûsíteni, hogy közben

megmaradjon annak,ami a lényegét adja: szív-vel, lélekkel tevékeny-kedni egy jó ügy érdeké-ben.

(Folytatás az 1. oldalról.)Elégedettségre természetesen

nincs még ok, de ameddig Európatöbb országa csõd szélén áll, ná-lunk a munkára és a családra építõpolitika eredményei, köszönhetõenaz egész ország munkájának, márlátszanak."

„Elégedettségre még nem lehetok, mert Zalában a jövedelmi ésnépegészségügyi mutatók nem-csak az európai, de a magyar átlagalatt is vannak egyelõre."

Ezen kívánnak változtatni a me-gyei fejlesztési tervben megfogal-mazott elképzelésekkel. ManningerJenõ kérdésre válaszolva példaként

megemlítette, hogy Lentibensport-, gyógy- és rehabilitációsprojektek megvalósításában gon-dolkodnak, Keszthely és Sármelléktérségében ipari terület ésszolgáltatóövezet fejlesztése a cél,Zalaszentgrót és Letenye térségé-ben pedig komplex foglalkoztatásitervet kívánnak kidolgozni.

Az ünnepi közgyûlés a díjak át-adásával zárult.

„Zala megye és Zalaegerszegfejlõdéséért, a kitartó, magas szín-vonalú, áldozatos munkájának elis-meréséül" megítélt PosztumuszZala Megye Díszpolgára címet azNMHH és a Médiatanács néhai el-

nökének testvére, Szalay Jánosvette át. A család jelezte: a kitün-tetéssel járó pénzjutalmat jóté-kony célra ajánlják fel, a zalaeger-szegi Csány László KözgazdaságiSzakközépiskola, illetve egy „azelnök-asszony munkásságához kö-tõdõ, alapítás elõtt álló alapítvány”javára.

A kitüntettek nevében dr.Mándó Zsuzsanna mondott köszö-netet: „Ezek a díjak nemcsak egyszemélynek, hanem az intézmé-nyeknek, az együttdolgozó mun-katársaknak, és a háttérben állócsaládtagoknak is szólnak."

Antal Lívia

Ünnepeltek Zalaváron

(Folytatás az 1. oldalról.)Ez a most készülõ megyei területfejlesztési

koncepció és program különálló mellékletét ké-pezi majd, s alapvetõ célja, hogy a 2012-benmegalakult megyei fejlesztési és képzési bizott-ság által elkészített helyzetelemzés alapján rö-vid- és középtávú intézkedések révén egy ered-ményes, hatékony és átlátható szakképzésirendszer kialakításához vezessen, amely jól szol-gálja a megye gazdasági és társadalmi céljait.Alapvetõ célkitûzésük, hogy a szakképzésbõl amunkaerõpiac igényeinek megfelelõ mennyisé-gû és minõségû szakképzett munkaerõ kerüljönki, amely képes a megújulásra át- és továbbkép-zések révén, így biztosítva a foglalkoztathatósá-got és a versenyképesség növelését.

A megyei önkormányzatnál tovább folytató-dik a tervezési tevékenység, melynek elvégzésé-hez az Államreform Operatív Program kereté-ben juthatunk 100 százalékos támogatottságúforráshoz. Az augusztus végén megjelent módo-sított pályázati felhívás szerint megyénként 90millió forint a megpályázható összeg, mellyel a

Zala Megyei Önkormányzat élni kíván, és ezt jó-váhagyta a közgyûlés.

A területfejlesztési program elsõ változatát,valamint a Terület- és Településfejlesztési Opera-tív Programhoz (TOP) és az egyéb ágazati ope-ratív programokhoz kapcsolódó részdokumen-tumokat 2013. november 30-ig kell elkészíteni.Az eddigi munka eredményeként már rendelke-zésükre állnak a készülõ koncepció minõségbiz-tosításon átesett helyzetelemzõ és javaslattevõfázis munkarészei, valamint az elfogadáshozszükséges területi hatásvizsgálat csaknem vég-leges változata. A megyei területfejlesztésikoncepció elfogadására az Országos Fejlesztésiés Területfejlesztési Koncepció elfogadását kö-vetõen kerülhet sor legkésõbb 2013. december31-ig.

A Zala Megyei Közgyûlés áprilisi ülésén dön-tött arról, hogy egymillió forintot biztosít a Mu-ravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közös-séggel (MMÖNK) való együttmûködés keretébena muravidéki magyarság nemzeti identitásánakmegõrzését biztosító programok, szervezetektámogatására pályázat útján. Mivel felhívásbanrögzített határidõre érvényes pályázat benyújtá-sára nem került sor, a megyei testület úgy hatá-rozott, a partnerszervezet kérésére ezt az ösz-szeget közvetlenül az MMÖNK javára ítéli oda.

Megyegyûlés

ÖNKÉNTES TAPASZTALATCSERE BARANYÁBAN

Tevékenykedni egy jó ügy érdekében

A szüreti menet vé-gül a sportpályához ért,ahol a kisbíró dobverésután kihirdette a szüretiközleményt, versbeszedve azt is: mi és ho-gyan történt az elmúltidõszakban a faluban.

„Megérett a szõlõ sputtonyba tették, Put-tonyból a kádba szépenbelemerték, Kádból az-tán présbe abbabészorula, A nagy tekerésbe levemegcsordula… ” – hallhattuk a rig-must a szüreti munkáról. A tréfásversbõl azt is megtudhattuk, hogyszépül a kultúrház, ahol kikapcso-lódásra talál a betérõ, elkészült aszennyvízhálózat, és új harango-zója lett a falunak.

Targuba Árpád polgármesterelmondta, Karmacs központtalhozták létre a közös önkormány-zati hivatalt, melyhez Vindornya-fok, Vindornyaszõlõs és Rezi tele-pülések tartoznak.

Karmacs korábban 38 millió fo-rint támogatást nyert az 1963-banmegnyílt mûvelõdési ház felújítá-sára. Az épületben most zajlanak amunkálatok az integrált közösségiszolgáltató tér (IKSZT) létrehozásaérdekében. A megszépült és funk-ciójában kibõvített kultúrházat de-cemberben szeretnék átadni.

A polgármester hozzáfûzte, na-gyon örülnek a Mezõgazdasági és

Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) pá-lyázati támogatásának, ami a márelavult, korszerûtlen épület felújí-tását teszi lehetõvé. A beruházás-hoz szükséges önrész elõteremté-se nem könnyû feladat, amit taka-rékos gazdálkodással, ha nehezenis, de biztosítani tudnak.

A polgármesterrel beszélget-tünk arról is, hogy a valamikori

2800 lakosú községben ma márcsak mintegy nyolcszázan élnek. Alakosság csökkenésének fõ oka amunkahelyek hiánya, ami a közelikét város, Keszthely és Hévíz felévonzza az embereket. Úgy véli,fellendítené a helyi foglalkozta-tást, ha Karmacson kisüzemek lé-tesülhetnének.

Az önkormányzat, a Szt. AnnaBaráti Kör és a Faluszépítõ Egye-sület azon dolgozik, hogy lehe-tõségei szerint segítse a lakossá-got. Összefogásuknak és az ado-mányoknak köszönhetõen tud-ják megtartani rendezvényeiket,a falunapot, a szüreti felvonulástés a nyugdíjas találkozót decem-berben. A közösségi programokszervezésében a helyi polgárõr-ség is kiveszi részét. A településlegnagyobb múlttal rendelkezõegyesülete a Karmacsi Sport-egyesület. A róla szóló elsõ do-kumentumok 1903-ból származ-nak. A focicsapat idei nagy sike-re, hogy feljutott a megyei II.osztályba.

Mindeközben a kisbíró befe-jezte mondókáját. A rendezvénykulturális mûsorral folytatódott.

Fellépett aVindornya-szõlõsi Õszi-rózsa Dalkör,a Rezi Ha-gyományõr-zõk, a Ke-hida Dámák,végül ope-rett-elõadásszórakoztat-ta a jelenlé-võket a szü-reti mulat-ságon.

PÁLYÁZATBÓL ÚJÍTJÁK MEG MÛVELÕDÉSI HÁZUKAT

Szüreti mulatság KarmacsonKarmacson igazán látványos szüreti mulatságot tartottak szep-

tember 14-én. Az ünneplõk feldíszített lovas kocsikkal járták végig atelepülés utcáit, egy-egy „megállóban” hagyományok, vidám törté-netek bemutatásával szórakoztatva az érdeklõdõ lakosságot. Aprogramot a Szt. Anna Baráti Kör szervezte az önkormányzattalegyütt, a civil szervezetek összefogásával.

KÖRNYEZET6 RÉGIÓ

– A turisztikai szálláshely kialakí-tása valóban jelentõs beruházásvolt, melynek megvalósítására kétpályázatból összesen 29 millió fo-rintot nyertünk. Az önerõ ennek aköltségnek a 25 százalékát tette ki.Építését tavaly õsszel kezdtük el,és június 15-én a falunap ünnepieseményeként adtuk át. Az átalakí-tással és tetõtér-beépítéssel egy296 négyzetméteres esztétikusépület jött létre. A földszinten asportöltözõk és a recepció, azemeleten szálláshelyek kaptak he-lyet. Most zajlik a használatbeli en-gedélyek beszerzése, a nyitást jövõtavasztól tervezzük. Az önkor-mányzati üzemeltetésû szálló vár-hatóan egy fõ részmunkaidõs fog-lalkoztatását is lehetõvé teszi.Azért hoztuk létre, hogy fogadnitudjuk önkormányzatunk és másintézményeink vendégeit.

– Idén a sportpályán is dol-goztak.

– Éppen a falunap elõtt egynappal vetettük el a fûmagot azegyik pályán, míg a centerpályánbefejeztük a 24 állásos öntözõ-rendszer kiépítését, ami jó szolgá-latot tett a kánikulában és a nagyszárazságban. Mindezt egy TAO-s(Társasági Adó) pályázatból valósí-tottuk meg. Az elnyert 7 millió fo-rintot 30 százalék önerõvel egészí-tettük ki. Úgy véljük, Hévíz mellettméltó körülményeket kell biztosí-tanunk a sportolni vágyók számára.Idén nyáron a sportcentrum mö-götti 2500 négyzetméteres telketis visszavásároltuk, ami további le-hetõséget kínál önkormányzati fej-lesztéseinknek.

Az asztalos mûhely kialakításátis már befejeztük a GESZ épületé-ben. A dolgozók karbantartási fel-adatokat látnak el, de készítenek újkültéri játékokat és utcabútorokat.Ezt a beruházást Leader pályázatonelnyert támogatás tette lehetõvé,ahogy a térfigyelõ kamerarendszerkialakítását is. Sármellék felöl nyolckamerát szereltünk fel a nemes-boldogasszonyfai elágazóig. A tele-pítést jövõre folytatjuk a hévíziútig. A kamerákat azért helyeztükki elõször a település déli részén,mert a Hévíz felöli rész védett afürdõváros kamerái által.

– Milyen feladatok várnak mégaz önkormányzatra idén?

– Több beruházást is elindítunkõsszel. Hévízzel való konzorcium-ban egy buszöböl kialakítását,Leader pályázatból négy buszvárómegújítását, valamint egy 4500négyzetméteres sétakert – padok-kal, sétányokkal, játszótérrel – léte-sítését kezdjük meg. Októberbenadjuk át a polgár-mesteri hivatalbankialakított körzetimegbízott irodáját.Tavasszal megvásá-roltunk két ingatlanta hivatallal szemben,melyek felújításátszintén megkezdjükõsszel, és jövõ nyár-ra fejezzük be. Egyhelyi termékboltotszeretnénk kialakíta-ni. Vannak érdeklõ-dõk is, akik üzemel-tetnék a boltot, egyelismert szakemberpedig csokoládéüze-met létesítene, éspersze csokiboltot isnyitna itt. Ezek egy-elõre csak szándé-kok, megvalósulásukmég tárgyalások kérdése.

– Épülnek az elkerülõ utak. En-nek következtében egyre terhel-tebbek a belterületi utak, amimeglátszik állapotukon.

– Régi problémánk a belterületiutak állapota. Állami beruházásbanújulna meg a nemesboldog-asszonyfai út egy szakasza, melyreépítési engedéllyel is rendelkezik aközútkezelõ. Ez a munka most a

76-os fõút rekonstrukciója illetveaz elkerülõ út építése miatt újabbegy évvel eltolódik. Ugyanis lezár-ták a felsõpáhoki utat, így Szent-györgyvárról a nemesboldog-asszonyfai útra terelõdött át a for-galom Hévíz irányába, mert ez rövi-debb kerülõt jelent. Ez miatt nemzárhatjuk le most ezt az utat. Igenrossz állapotban van a Fõ utcai cso-mópont, keresztezõdés is, szinténa nagy leterheltség miatt. Ezek azállami belterületi utak csak aZalacsány és Hévíz közötti elkerülõút megépítését követõen újulhat-nak meg, melynek befejezését jö-võ tavaszra ígérik. A nemes-boldogasszonyfai út önkormányza-ti szakaszának rekonstrukciója pe-dig a mi feladatunk lesz.

– Milyen fejlesztések szerepel-nek még az önkormányzat terveiközött?

– 2014-ben folytatjuk a járdákmegújítását, és tervezzük a temetõparkolójának bõvítését is. Ameny-nyiben a 2014–2020 közötti unióspénzügyi ciklusban újra nyílnak aLeader programok, ezt a lehetõsé-get kihasználva szeretnénk felújíta-ni a polgármesteri hivatal valamintaz orvosi rendelõ épületét.

– Hogyan jellemezné a falu kö-zösségi életét?

– Civil szervezeteinknek is kö-szönhetõen élénk közösségi életzajlik nálunk. Ennek egyik helyszíne

a megújított kultúrház, az IKSZT,ahol egymást érik a programok.Örömünkre szolgál, hogy esküvõkmegrendezésére is igénybe vettéka házat, ahol állampolgári eskütételünnepséget is tartottunk. A Ma-gyar Kórusok és Zenekarok Szövet-sége minden évben két kiemelt ze-nei világnapi hangversenyt rendez,egyet Budapesten, egyet vidéken.Ez utóbbi rendezési joga staféta-

szerûen évrõl évre vándorol a ki-emelkedõen teljesítõ népzeneiegyüttesekhez. 2013-ban ez amegtiszteltetés nekünk jutott,büszkék vagyunk arra, hogy októ-ber 5-én megrendezhetjük a zeneivilágnapi koncertet Alsópáhokon.

Különös gondot fordítunk intéz-ményeinkre is. A 72 kisgyermeketnevelõ háromcsoportos óvodánk-ban szeptember elsejével új óvoda-pedagógust állítottunk munkába,ami plusz egy fõ foglalkoztatásátjelenti. Jövõre az óvodai játékokcseréjére is sort kerítünk. Az immárállami fenntartású iskolánkra to-vábbra is odafigyelünk, segítjük azintézményt, amiben csak tudjuk,többek között a szemétszállításköltségeinek átvállalásában, vala-mint a szükséges eszközök beszer-zésében.

– A zalacsányi turisztikai fej-lesztésnek milyen pozitív hatásailehetnek Alsópáhokra?

– Úgy véljük ennek a nagyszabá-sú beruházásnak nemcsakZalacsány és Kehidakustány, deAlsópáhok, Sármellék és a Balaton-part is nyertese lehet, hiszen föld-rajzilag bent vagyunk hatósugará-ban. Ezért fontos, hogy önkor-mányzatunk fejlessze a községet,mert az infrastruktúrába, a telepü-lés rendezettségébe, a sportba éskultúrába fektetett pénz meg fogtérülni. Ezt a komplexumot 2016-

ban adják át, ennek elébe szeret-nénk menni fejlesztéseinkkel, ésprogramkínálatunkkal, hogy fo-gadni tudjuk a vendégeket

A két önkormányzati ciklus el-múlt hét évében jelentõsen meg-szépült településünk, melyet az idelátogatók is értékelnek dicsérve fa-lufejlesztõ munkánkat – összegzettvégül Czigány Sándor.

Antal LíviaMint azt Hegedûs István, a

Balatoni Integrációs Kft. projekt-menedzsere és Péterffy Ilona, aworkshop házigazdája a prog-ram bemutatásakor kiemelték:integrált és fenntartható turisz-tikai cselekvési tervek kidolgo-zását kezdeményezték a délke-let-európai funkcionális régiók-ban, ezen belül hazánkban a Ba-laton Kiemelt Üdülõkörzet (BKÜ)területén. Innovatív gondolatokjegyében szeretnék meghosz-szabbítani az idegenforgalmiszezont és bõvíteni akarják a tu-risztikai kínálatot. Jövõ év elejé-re innovációs attrakcióként el-készülhet a Balatoni Régió érté-keivel feltöltött, többnyelvû, tu-risztikai honlap, amely az ide-

genforgalom kínálatát összefog-va nyújt hasznos információkataz érdeklõdõknek.

„A kulturális turizmusfejlesz-tés irányába mutató EU-s projektfontos Keszthelynek és a régió-nak, mert a turisták komplex ki-szolgálása mindegyik településensürgetõ cél” – mondta köszöntõ-jében Pálinkás Róbert alpolgár-mester.

Elõadásában dr. Csite András,a Hétfa Kutatóintézet közgaz-dász-kutatója a Balaton kulturá-lis marketingjét járta körül. A ti-hanyi KOGART-kiállítások és ma-gángalériák eredményeirõl TóthMihály kiállítóhely-vezetõ szá-molt be.

www.balatonregion.hu

OKTÓBER 5-ÉN ZENEI VILÁGNAPI KONCERTET RENDEZNEK

Alsópáhok élen jár a falufejlesztésben A Zalai Borút Egyesület jóvol-tából a nyáron 25 fõ vett résztsommelier képzésen.

A Szlovénia-Magyarország Hatá-ron Átnyúló Együttmûködési Program2007–2013 által támogatott, Jó bor –jó szomszédság projekt keretében lét-rejött elõadás-sorozat megszervezése

számunkra is újfajta kihívást jelentett,hiszen ilyen volumenû szakmai kép-zést ez idáig nem valósítottunk meg –tudtuk meg Deák Andrástól, a projekttechnikai koordinátorától. A budapestiszékhelyû Borkollégium vezetõ eladóitkértük fel a képzés lebonyolítására,akikben talán Magyarország legneve-sebb szakembereit tisztelhetjük: Dr.Mészáros Gabriella, Dr. Rohály Gábor,Sánta Zoltán és Bálint Csaba osztottákmeg tudásukat, tapasztalataikat arésztvevõkkel.

Az alsópáhoki Kolping Hotelbenmegrendezésre került tíznapos tanfo-lyam során nem kevesebb, mint tíz té-makörben gyarapíthatták tudásukat ahallgatók: a Kárpát-medence szõlõfaj-táin át a világlegjelentõsebbborvidékeiig,pezsgõ és hab-

zóborok, párlatok és erõsített borokstb. Széles a skála, hiszen a sommelierszakma a gasztronómia, a borászat, avendéglátás és az idegenforgalom ta-lálkozási pontja, melyhez ismerniük

kell a bor teljes életciklusát a szõlõmû-veléstõl kezdve a szüretelésen és pin-cemunkákon át a borfogyasztás eti-kettjéig.

A képzés részeként szakmai tanul-mányútra is sor került, ahol a résztve-võk a szlovéniai Jerusalem-hegyre lá-togattak, és a Puklavec and FriendsPincészetben, valamint a Hlebec Far-mon kaptak ízelítõt a szlovén borkultú-rából.

A tizedik képzési nap vizsgával zá-rult, ahol a hallgatók számot adtak azaddig megszerzett tudásukról. A sike-res vizsgát tett hallgatók a Borkollégi-um által kiállított tanúsítvánnyal, ren-geteg információval és egy remek él-ménnyel lettek gazdagabbak.

Sommelier képzésa Zalai Borúton

A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség szeptemberközepén az „INTOURACT” egymillió eurós összegû nemzetközi pro-jektjének II. alkalommal megrendezett workshopjára várta az ér-deklõdõket a Balatoni Múzeumba, hogy az eddiginél is szorosabbegyüttmûködésre késztesse a térség kultúrájáért, turizmusáértdolgozó partnereket.

A településfejlesztés olyan tevékenység, ami folyamatosan adfeladatot Alsópáhok önkormányzata számára. A településen az el-múlt hónapok is munkával teltek el, melynek eredményeként ünne-pelhették a már turisztikai szálláshelyként is üzemelõ sportcentrumépületének átadását a falunapon. Ez csak egyike volt az idén meg-valósult beruházásoknak, de lesz még teendõ az elkövetkezõ hóna-pokban is. Minderrõl Czigány Sándorral, Alsópáhok polgármesteré-vel beszélgettünk.

Czigány Sándor

Apáti nap elnevezéssel tartot-ta meg hagyományos falunapjátaz elmúlt szombaton Zalaapátiközössége.

A program hálaadó szentmisé-vel kezdõdött, melyen Pacsai Já-nos Fidél atya halálának tízévesévfordulójára emlékeztek.

Vincze Tibor polgármester arendezvénysátorban tartott be-szédében azt hangsúlyozta: azApáti nap egyik fõ mondanivalójaa jókedv és humor mellett a tisz-tességes helytállás, hogy tisztes-séggel köszöntsék az elhunytakatés élõket is.

Pacsai János Fidél atyára na-gyon sokan szép emlékekkel gon-dolnak. Egy igaz, becsületes em-ber és politikus volt, aki a hetve-nes években, amikor nehéz voltgyakorló papnak és hívõnek lenni,sem volt megalkuvó.

A polgármester Horváth Imrétis köszöntötte, aki hetven évvelezelõtt kapta meg a tanítói diplo-máját a gyõri tanítóképzõben.

Hosszú évtizedeken keresztül ta-nította a falu ifjúságát hittel ésbecsülettel. Mint mondta: „néhamegkaptuk tõle a megfelelõ be-osztásunkat, ami jobb emberrétett bennünk.”

Pozsegovits Borbála, a mûve-lõdési ház vezetõje olvasta fel dr.Szabó Péter dékán levelét, bennea méltatással, amit Rubin Diplo-májához mellékelt az intézmény.

Horváth Imre köszönetét kife-jezve elmondta, amikor vonattalerre utazott, Zalaapátit látva aztgondolta, erre a vidékre szívesenjönne tanítani. Tizenkét évetEgeraracsán és Dióskálon, húszévet pedig Zalaapátiban tanított.Mint mondta: végérvényes zalailett. Zalaapáti a legkedvesebbszámára, mert az itteni élet adtameg neki azt, hogy túlléphette ahetven évet.

Apáti focikupát is rendeztekdélelõtt, délután a köszöntõtkövetõen kulturális mûsorralfolytatódott a rendezvény.

Térfigyelõ kamerák a Csali-parknál

GYERTEK NEMZETEK TURISTÁI!

„Kultúra és kulturális turizmus”

www.

zalam

edia.

hu

APÁTI NAP EMLÉKEZÉSSEL ÉS KÖSZÖNTÉSSEL

Hittel és tisztességgel

Horváth Imre (balról) Rubin Diplomájával a kezében.

VADÁSZAT 7TÉRSÉGA zalai erdészek és vadászok

nevében a festõi szépségûSohollári-völgyben a megyei va-dászszövetség, a megyei vadász-kamara és a Zalaerdõ Zrt. augusz-tus legvégén közösen szerveztemeg a zalai vadászat ünnepélyesévadnyitó rendezvényét, amely-nek fõvédnökségét idén dr.Semjén Zsolt miniszterelnök-he-lyettes, az Országos Magyar Vadá-szati Védegylet elnöke vállalta.

„Szeptember elsejétõl egy hó-napon át számtalan vadász járjamajd a zalai erdõket, és dombokat,izgalommal teli várakozással, le-gyen az vendéget kísérõ hivatásos,vagy élete bikáját keresõ sportva-dász. Megkezdõdött a szarvasbõ-gés, a természet e csodás jelensé-ge hálára kötelez mindenkit, akiennek részese lehet. A vadásznapegyben ünnep is a megye vadász-társadalma számára, ahol bemutat-hatja a nagyközönségnek nemeshagyományait, kedves szokásait,jóízû étkeit, mindezt színvonalaskulturális, mûvészeti és szakmaibemutatók keretében, bizonyítva aszéles közvéleménynek, hogy a va-dászat nemcsak vadûzés, hanemegy életforma is” – mondta el Ros-ta Gyula, a Zalaerdõ Zrt. vezérigaz-gatója a nagyszabású rendezvénynyitányaként.

Ünnepi köszöntõjében dr.Kardeván Endre, a VidékfejlesztésiMinisztérium államtitkára hangsú-lyozta: a sohollári színvonalas, nagyhagyományokra visszatekintõ, ér-tékteremtõ és értékeket átadó, re-mek vadásznap egyaránt segíti ésszolgálja a turizmus élénkítését to-vábbá a régió természeti és kultu-rális értékeinek bemutatását. A si-kerek mögött – szerinte – az itteniszakmai tudás, tapasztalat, az ösz-szefogásban élen járó vadásztársa-dalom és a tudatos gazdálkodásrejlik. A tárca által kezdeményezettkedvezõ változások érintették afegyvertartási, -vásárlási, -átadási,-tárolási szabályokat, az orvvadá-

szat elleni lépéseket, az orvosi vizs-gálat könnyítését. A hivatásos va-dászok többletjogosítványok birto-kába kerültek.

A Millecentenárium emlékéreállított Hét Vezér Emlékhely kopja-fájának koszorúzását követõen a

megemlékezés a Vadászok Életfá-jánál folytatódott. Az emberi kör-nyezet, a természet és ezen belül avadászat, vadgazdálkodás terénmaradandót alkotók közül 21 elõdnevét kis fém tábla jelzi az életfán.A vadászkamara elnökségénekdöntése alapján ezúttal BriglevicsLászló erdõmérnök, Wentzely Dé-nes erdész, Egyed Gyula erdõmér-nök, Kovács Endre kerületvezetõvadász emlékét idézték vissza né-ma fõhajtással, és a névtáblák fel-szögelésével.

A Hubertus kápolnánál RostaGyula, a Zalaerdõ Zrt. vezérigazga-tója köszöntötte a résztvevõket.Megnyitó beszédében kiemelte: –A tisztességes vadászok közösség-formáló erejével és a jog mindeneszközével fel kell lépni a hírnevün-

ket romboló, az írott és íratlan sza-bályokat gátlástalanul megszegõk-kel szemben. Kerüljenek végre"partvonalon kívülre" az éjjellátóskolbásztöltögetõk, az erdei utakmentén milliós értékeket pusztí-tók. Jogalkotásunk szempontjábólmozgalmas idõszak van mögöt-tünk, mely sok eredményt hozott.A vadászok mindennapjait meg-könnyítõ, a hangulatukat javító újszabályok léptek életbe, olyanok,amelyek a vadgazdálkodókat is se-gítik. A nagyon várt új vadászati

törvény azonban nem születettmeg, így a gazdálkodást alapjaibanmeghatározó vadkártérítési szabá-lyok nem változtak. A társaságokújabb nehéz év elé néznek. A me-zõgazdasági és erdei vadkár mér-téke folyamatosan emelkedik. Ez

utóbbi nekünk, erdészek-nek különösen fájó, hiszenfiatal erdeink egészségi ál-lapota rágás és hántás kö-vetkeztében jelentõsenromlik. Vadászterületein-ket elképesztõ mennyisé-gû elektromos és drótkerí-tés szabdalja, akadályozvaa szabad mozgást, súlyoskárokat okozva a gímbi-kákban. A védekezés mel-lett a lelövés fokozása le-het csak a járható út. Eh-hez Zalában a vadászatihatóság minden segítsé-get megad. A gímszarvastúlszaporodása mellett abikák koreloszlása semmegfelelõ. Egyre több fia-tal, jó képességû bika ke-rül terítékre, ami elfogad-hatatlan. Ha a zalai szarvas

világhírét meg kívánjuk õrizni,esetleg egy új világrekord elejtésé-nek álmát dédelgetjük, haladékta-lanul fel kell hagynunk, a „ha énnem lövöm meg, meglövi a szom-széd” gyakorlattal. A szakszerûgazdálkodás nyomasztó bevétel-kényszere oldható a vadlelövés ésselejtezés fokozásával, ami egy-szerre jelenthet többletbevételt ésvadkárcsökkenést. Az értékes fiatalbikák kímélete tõkebefektetés, aminéhány éven belül megtérül. Eh-hez szükség van a vadászok jóval

nagyobb anyagi áldozatvállalására.A Zalaerdõ Zrt. eltökélt a folyamatvégig vitelében. Három év alatt50%-kal emeltük lelövési tervün-ket, ami jelenleg évi 7 ezer darabnagyvadat jelent. Ezt mindaddigfolytatjuk, amíg a mezõgazdaságiés erdõkárok jelentõs csökkenésétnem tapasztaljuk. A gímvadászattekintetében pedig minden hivatá-sos vadászunk tudatában van an-nak, hogy nem lövethet mínuszpontos bikát. Sajnos azonban bekell látnunk, hogy ez a folyamat so-káig tart, és korántsem biztos,hogy a feladatot egyedül meg tud-juk oldani, hiszen a megye vadász-

területének csupán egyötödét ke-zeljük”, zárta beszédét a vezérigaz-gató.

A dr. Márfi Gyula veszprémi ér-sek által a Hubertus kápolnában ce-lebrált szentmisét követõen kitün-tetések átadására került sor. A

Zalaerdõ Zrt. dolgozói közül dr. Ná-dor László a Magyar Vadászatért ér-demérmet, Kreiner Roland és Kár-páti János Nimród-érmet, IllésGyörgy és Solt Imre pedig Huber-tus-kereszt ezüst fokozata kitünte-tést kapott.

Az új vadászokat az ünnepélyesfogadalomtételt követõen prof. dr.Faragó Sándor, a Nyugat-Magyar-országi Egyetem rektora avatta föl,aki köszöntõjében a felavatandóvadászokat Szent Hubertus emlé-kének ajánlva azt kérte, hogy az or-szág legjobb adottságú területeinfelelõsségteljesen, a példaképeiketkövetve, védjék, óvják, szeressék avadat és legyenek olyan igazva-dászok, hogy méltán büszkék le-hessenek rájuk azok is, akiknek se-gítségével idáig eljutottak.

Több ezren voltak kíváncsiak adélutáni programokra, melyek kö-zött szerepelt íjász-, vadászkutya-bemutató és magyaragár verseny,illetve a zalai vadász alkotómûvé-szek kiállítása. A kisebbeket játszó-ház és lovaglási lehetõség várta. A

Zalaerdõ Zrt. rendezvénysátrábanaz irodalombarátok Hopp Eszterfordítótól megvásárolhatták Sieg-fried Erker „Bakok” címû könyvét,amelyet Hopp Tamás erdészetigaz-gató mutatott be.

Nemes Norbert

– Nagyon nehéz hónapok van-nak mögöttünk, és növényvédelmiszempontból nagyon költségesekis, mert nagyon sok beavatkozástkellett végrehajtani, melynek haté-konysága éppen a növények rosz-szabb ellenálló képessége miattnem volt mindig megfelelõ. Mindezmegmutatkozott a terméseredmé-nyekben, kihatott a minõségre és apiaci értékesítésre. Az õszi búzábólnem tudtunk igazán jó minõségetelõállítani, egyidejûleg a repce fel-vásárlási ára is csökkent, amellett,hogy piacon való elhelyezésük is jó-val nehezebbé vált az elõzõ évek-hez képest. Mindenesetre a nö-vényvédelem tette a dolgát: idénjóval kevesebb parlagfû volt a szán-tóföldeken, és más kórokozók éskártevõk sem okoztak járványmére-tû problémát Zalában.

– A nyári csapadékhiány ésaszály hogyan hatott ki az õszre?

– A learatott területek agrotech-nikai ápolása elmaradt, nem keltekki a gyomok, az árvakelések, melye-ket tárcsázással, még az õszi veté-sek elõtt ki lehetett volna pusztíta-ni. A repcében már látjuk, hogy agyomirtások kevésbé voltak haté-konyak, mert a nyáron nem kikeltgyomokat és árvakeléseket mostkülön menetben más készítmé-nyekkel kel kezelni. Ráadásul a rep-cénél a rovarkártevõk elleni véde-

kezés is körül-m é n y e s s évált, mert acsávázósze-rek korláto-zott mérték-ben álltakrendelkezés-re, vagy, amikapható volt,az már kevés-bé volt haté-kony. Többgazda is pa-naszkodott, hogy emiatt most állo-mányszerû kezelést kell végeznie,nem beszélve arról, hogy ezek pluszkiadást jelentenek.

Közvetve érinti a növényvédel-met az a probléma, hogy a termelõkjóval kevesebb fémzárolt vetõma-got vetnek, ehelyett gyakori a vis-szafogott mag elvetése. Piaci ne-hézségek állnak e mögött, a gabo-nákat még nem vitték el, a gazdáknem jutottak pénzükhöz, nem tud-nak vetõmagot vásárolni. A visszafo-gott magok genetikai tulajdonságaiazonban nem egyeznek meg a vetõ-magokéval, ezért ha olyan évjáratlesz, a kártevõkkel szemben kevés-bé lesznek ellenállóak a növények.

– A forgalomba hozható nö-vényvédõ szerek tekintetébenvárható-e újabb szigorítás az újuniós ciklusban?

– Várhatóan az AKG-prog-ramban elõírt környezetvédelmielõírásokat kell teljesíteni azon gaz-dáknak is, akik nem vesznek résztebben a programban. A környezet-terhelés további csökkentése érde-kében újabb növényvédõ szereketés mûtrágyákat vonnak ki, ami pél-

dául a kukoricatermesz-tõket fogja hátráltatni akukoricabogár elleni ha-tékony védekezésben,mert nem lesznek csává-zó szerek, melyek meg-védték a vetõmagot, ahárom eddig használha-tó talajfertõtlenítõbõlpedig csak egyet hagy-nak meg. Mindez áruhi-ányt illetve árdrágulástfog elõidézni, ami kedve-zõtlenül hat majd a ter-

mesztés biztonságos tervezhetõsé-gére. Fontos a parlagfû elleni véde-kezés és a méhek védelme, de en-nél sokkal hangsúlyosabban esik lat-ba az élelmiszer-biztonság. E tekin-tetben nemcsak a növényvédõszer-maradványokra, hanem a kártevõktoxinjaira is kellene koncentrálni,hogy azok sem maradjanak bent anövényben. A növényvédelmi ka-mara tevékenységének egyik fõ cél-ja, hogy a fogyasztók asztalára biz-tonságos és egészséges élelmiszerkerüljön. Szakmai testületként töb-bek között ezért kívánunk dolgozniaz új agrárkamarában is, ahol még aszervezetépítés folyik. Abban bí-zunk, ha a rendszer beáll, a növény-védelmi elõrejelzés, szaktanácsadásés más szolgáltatás terén igénybeveszik szakembereinket – zártagondolatait Simonfalvi Elemér.

ZALAI VADÁSZATI ÉVADNYITÓ

Sohollári erdész-vadászünnep

KÖRKÉP A HATÁRBAN ÉS A SZABÁLYOZÁSBAN

Növényvédõ szemmelAz idõjárás ismét kiszámíthatatlan tényezõként befolyásolta a me-

zõgazdasági termesztést, ezért nagyon nehéz volt megtervezni a nö-vényvédelmet is, miután a nyári csapadékhiány a gyomirtás mellett akártevõk elleni védekezést is bizonytalanná tette – értékelt SimonfalviElemér, a Magyar Növényvédõ és Növényorvosi Kamara Zala MegyeiSzervezetének alelnöke.

AGRÁRIUM8 RÉGIÓ

A bemutatót követõ fórumonBalogh Ádám, a Baki Agrocentrumkereskedelmi igazgatója beszélt akukorica és szója aktuális piaci hely-zetérõl, a felvásárlási árak alakulá-sáról.

Érdeklõdésünkre elmondta,alapjában véve jó évet vártak, hek-táronként 7-8 tonnás átlagtermés-hozamra számítottak a kukoricaesetében Zalában. Ez elmaradt, ta-vasszal ugyan esett, de a nyári sú-lyos csapadékhiány megtette a ma-gáét. Ezért a kukorica (amit mint-egy 50 ezer hektáron termeszteneka megyében) terméshozamát 5,2tonnára becsülik. Más országokbanazonban kedvezõbb volt az idõjá-rás, Amerikában, ami a világ kukori-catermésének negyven százalékátadja, jó termésátlag várható, ahogyRomániában, Ukrajnában, Bulgáriá-

ban és Szerbiában is többlettermés-sel számolnak. A kukorica felvásár-lási árak tekintetében fontos be-folyásoló tényezõk alogisztikai (szállításiés raktározási) ne-hézségek, a megnö-vekedett fuvardíjak,a deviza árfolyam in-gadozások és a kör-nyezõ országok ter-mései is. Mindezenkörülmények jelen-leg 42-43 ezer forin-tos felvásárlási áratjelentenek a régiónkban, ami per-sze változhat, de jelentõs áremel-kedésre nem lehet számítani.

Balogh Ádám úgy véli, az aszá-lyos évek arra ösztönözhetik a ter-melõket, hogy növeljék a csapadékszempontjából jobban ellátott õszi

növények vetésterületét. Õszi búzaés árpa jöhet szóba, a repce eseté-ben azonban csak szinten tartásvárható a lecsökkent piaci árakmiatt.

A szóját az elmúlt években újranagyobb területen termesztik ha-zánkban elsõsorban az AKG prog-ramnak köszönhetõen. A kereske-delmi igazgató elmondta, felkeltet-

te a piac érdeklõdé-sét, hogy Magyaror-szág GMO-mentesszóját tud elõállítani,ami az árakat is ked-vezõen befolyásol-hatja, ha ennek elis-mertetése is meg-történik. Ahhozhogy igazán jövedel-mezõ legyen ez anövény, jó termésát-

lagok is kellenének, ami Zalában je-lenleg csak 2 tonna körül ingadozik,míg az eredményességhez 3 tonnástermésre lenne szükség. Jelenlegifelvásárlási ára 120-122 ezer forinttonnánként. A szójatermesztésbena megfelelõ technológia kidolgozá-sa, felfejlesztése eredményt hozhatnéhány év alatt, melyre jó példa arepce zalai elterjedése és sikere. Aszójának nitrogén gyûjtõ képessé-ge alkalmassá teszi, hogy nagyon jóelõveteménye legyen az õszi kalá-szosoknak, megnövelve azok ter-méshozamát akár 0,5-1 tonnávalhektáronként, emelte ki BaloghÁdám.

A Baki Agrocentrum, a szántó-földi növénytermesztõk szakmaicentrumaként, az eddigi gyakorlatszerint végzi a kukorica- és szójafel-vásárlást megbízható szerzõdésesés stabil pénzügyi háttérrel.

Kukorica és szója fajtabemutatót tartott a Baki Agrocentrum Kft.szeptember 18-án. Mivel a megfelelõ vetõmag kiválasztása kulcs-kérdés a sikeres termesztés érdekében, ezért Zala megye meghatá-rozó integrátora évrõl évre fajtakísérletet állít be, hogy ezzel is se-gítse integrátori körének gazdálkodóit.

SZAKMAI INFORMÁCIÓ:

Horváth Zsolt Tel: 30/444-9107

A repcében õsszel és tavasszallegegyszerûbben felhasználható rovarölõ szer a

mivel gyári kombinációban tartalmazza

a klórpirifosz és piretroid hatóanyagokat.

Szinergista hatása révén biztosítja az Ön számára a létezõ legjobb hatékonyságot

az összes repce kártevõ ellen.

Biztosítja az egységnyi területre jutó legtöbb klórpirifosz mennyiséget, ami biztosít-

ja a leghosszabb tartamhatást. Hárompontos védelem: tartamhatás, gázosodó ha-

tás és taglózó hatás.

AKG programokban õsszel egy alkalommal felhasználható.

Kiszerelése (1 és 5 liter) lehetõvé teszi, hogy 1-2 ha meny-

nyiséget is megvásároljon.

A készítmény a repcebolha és a repcedarázs álhernyóján

kívül nagy hatékonysággal pusztítja el a mocskospajort

és a káposztalegyet.

...és ne feledje: „Minden rovarölõ technológia annyit ér,amennyi Nurelle D van benne”

Ha bizonyíték kell, és nem ígéret!

A Galera erõsebb változataHárom hatóanyag (klopiralid, pikloram és

aminopiralid).

Az Ikarus állományban használható, széles

hatásspektrumú gyomirtó szer bármilyen rep-

cében alkalmazható.

Õsszel metazoklór hatóanyagú termékekkel

korai posztemergensen kijuttatható.

(a kombináció elpusztítja a már kint lévõ ér-

zékeny

gyomokat és megfelelõ tartamhatással ren-

delkezik

a kisebb csírázó gyomok ellen.)

Elpusztítja: székfû, pipitér fajokat, ragadós galajt, mezei acatot, kiváló hatással irtja

a pipacsot és árvácska fajokat.

Szelektív egyszikûirtóval õsszel keverhetõ.

az Ikarus tankkeverékben õsszel csak egy készítménnyel keverve juttatható ki (pl.:

Szakmai napa Baki Agrocentrum Kft.-nél