Számviteli alapfogalmak Vagyon: a vállalkozás rendelkezésére álló (birtokában lévő) anyagi és nem anyagi javak összessége. Mérleg: olyan számviteli kimutatás, mely a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkoztatva mutatja összevontan és pénzértékben, megjelenési forma (eszközök) és eredet szerint (források).

a számviteli törvény kötelezi a vállalkozásokat a mérleg összeállítására Eszközök (aktívák): a vagyon konkrét megjelenési formája szerinti csoportosítás. Források (passzívák): a vagyon eredete szerinti csoportosítás.

A gazdasági események A vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetében a gazdálkodás során változások következnek be. Ezeket a változásokat gazdasági események idézik elő.

A gazdasági események: mindazok az események, történések, melyek változást idéznek elő a vállalkozás vagyoni helyzetében (mérlegfőösszeg), illetve jövedelmi helyzetében (eredmény), valamint a vagyon szerkezetében. Továbbá:

• mérhetőek, számszerűsíthetőek mennyiségi- és értékadatokkal kifejezhetőek • megtörténtük ún. okmányokkal, bizonylatokkal igazolhatóak

Könyvelés: a gazdasági események (meghatározott szabályok szerinti) rögzítése.

A gazdasági események folyamatát tükrözi. Gazdasági események fajtái: • a mérlegben okoznak változást • a mérlegben és az eredménykimutatásban is okoznak változást A mérlegben okozott változást tekintve az események típusai: • eszköznövekedés és eszközcsökkenés • forrásnövekedés és forráscsökkenés • eszköznövekedés és forrásnövekedés • eszközcsökkenés és forráscsökkenés

Eszközök Források

I. eszköznövekedés, eszközcsökkenés

csak az eszközök összetétele változik +E/-E

II. forráscsökkenés, forrásnövekedés

csak a források összetétele változik +F/-F

III. eszköznövekedés, forrásnövekedés

növekszik az eszközök állománya +E

növekszik a források állománya +F

IV. forráscsökkenés, eszközcsökkenés

csökken az eszközök állománya -E

csökken a források állománya -F

A főkönyvi (könyvviteli) számla A főkönyvi számla a vagyonváltozások rögzítésére alkalmas eszköz.

a mérleg nem kimondottan alkalmas erre a feladatra Könyvviteli számla: olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a nyitóértéket és a növekedést, míg a másik oldalán a csökkenést és a záróértéket számoljuk el.

A könyvviteli számla két oldala: • tartozik oldal, jele: T • követel oldal, jele: K

A könyvviteli számlák adattartalma Nyitóérték: a nyitómérlegben az adott eszköz vagy forrás év eleji nyitóállományának értéke (T vagy K oldalon lehet). Forgalom: az időszak során a könyvviteli számlára könyvelt gazdasági műveletek hatása, annak forintösszege. • tartozik forgalom • követel forgalom Egyenleg: a tartozik és a követel forgalom különbsége (E) • tartozik egyenleg T forgalom > K forgalom • követel egyenleg T forgalom < K forgalom

A könyvviteli számlák csoportosítása A könyvelés szabályai a könyvviteli számlákon

Az egységes számlakeret Az egységes számlakeret a könyvviteli számlákat gazdasági tartalmuk alapján csoportosítja, és a számlanevek mellé számlaszámokat is rendel.

decimális (tízes tagolás) szerint működik új számjegy új alcsoportot képez

Számlaosztály 1 számjegy (1.) Számlacsoport 2 számjegy (11.) Számla 3 számjegy (111.) Alszámla 4 vagy több számjegy (1111…)

• 1. számlaosztály az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ideértve az üzembe nem helyezett

beruházásokat is), valamint a befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában.

• 2. számlaosztály a vásárolt és a saját előállítású készleteket foglalja magában. • 3. számlaosztály tartalmazza a készletek kivételével a forgóeszközök (a pénzeszközök, az

értékpapírok, a vevőkkel, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembeni követelések), továbbá az aktív időbeli elhatárolások számláit.

• 4. számlaosztály itt kell kimutatni a forrásokat. Ide tartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái.

• 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. A számlaosztályon belül – az eredménykimutatás sémájánál bemutatott bontásban – megtaláljuk az anyagjellegű ráfordítások, a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás és az aktivált saját teljesítmények értékét tartalmazó számlákat.

• 6–7. számlaosztály – a gazdálkodó döntésének megfelelően – használható a vezetői információk biztosítására. E számlaosztályok szabad használata lehetővé teszi, hogy a költségeket más megközelítésben is csoportosítsuk. Ezáltal könnyebben megoldhatóvá válik a vállalkozáson belüli egységek elszámoltatása, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítása. A 6. számlaosztályt használjuk a költséghelyek (üzemek, szervezeti egységek), míg a 7. számlaosztályt a költségviselők (termékek, szolgáltatások) költségeinek kimutatására.

• 8. számlaosztály a ráfordítások nyilvántartására szolgál. E számlaosztályban lehetőséget kell biztosítani a költségek időszak végén történő átvezetésére, valamint itt kapnak helyet az egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai, a rendkívüli ráfordítások, és az eredményt terhelő adók.

• 9. számlaosztály itt kell kimutatni a bevételeket: az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit és a rendkívüli bevételeket.

• 0. számlaosztály olyan nyilvántartási számlákat tartalmaz, amelyek sem a mérlegre, sem az eredménykimutatásra nincsenek hatással, szerepük mindössze technikai jellegű.