-
SZERZŐINK
NicolasdeCondorcet(1743–1794) matematikus,filozófus DonáthLászló
evangélikuslelkész DonáthMirjam újságíró FöldesGyörgy történész
EgonFriedell(1878–1938) kultúrtörténész,színész,esszéista
GerlóczyFerenc újságíró GörgeyGábor író HorváthJulianna könyvtáros
LőrinczBorbála szociológus LudassyMária filozófus
MartinLuther(1483–1546) reformátor MécsAnna tudományosújságíró
NovotnyDániel evangélikuslelkész PetrásÉva történész
SárköziErzsébet antikvárius StandeiskyÉva történész
PaulTillich(1886–1965) evangélikusteológus Vályi-NagyÁgnes
reformátuslelkész VéghelyiAntal evangélikuslelkész
-
2
DonáthLászló
Van, ami
megbocsájthatatlan?2016-banoktóber23-avasárnapraesett.Kiprédikáljon
majd – tűnődtem hónapokonkeresztül.Idegenkedemajelesnapokéske-rek
évfordulók méltatlan mellékhatásától:az ünneplők egészen másnak
akarják
lát-tatnimagukat,mintamik.Nemannakjelé-ül,mikvoltak,vagymivélenniszeretnének.Azévről-évrevisszatérőünnepamégélőkdemonstrációjaamúltésamármeghaltakfelett.Nemcsakama,deamúltisazé,akivan.Sakivan,azmondjameg,mitörtént,ésmiért.Ígyvoltez1989előtt,sezvanmais.
Egykor szüleim és barátaik megterem-tették az évtizedeken át folyó
hazugság-gal szemben azt az erősvárat, amelynemideológiából és
ügyeskedésből épített élet-re indító s megtartó fundamentumot.
Ki-zárólagszemélyesésmegszenvedettéletükváltpéldázattá.Ahozzájukvalóhűségszük-ségképpenhoztamagával
értékeik s
álma-ikmagunkravételétlétbenéslélekben.Voltolyan,56utánnagyítélettelbörtönbekerültújságíró,akia70-esévekelejénmegkötötteahatalommalamagaalkuját.Egyglosszájá-bannemvoltrestapámatgyalázni,hogyen-gedhettefiátteológiáttanulni.Pedigezmégmegelőzte
néhány tucatnyi igaz magyar –köztük az akkor még ifjú
zongoraművészKocsisZoltán–tiltakozásátaz1977-esprá-gai Charta
mellett. Apám
kezdeményez-teazelsővalóságoséshangosnemet1956után,kiszolgáltatottanakádáriönkénysem-mitsemkéslekedőbosszújának.IványiGá-boronkívülezidőtájtegyháziembernemkeveredettavilágihatalomellentiltakozókközé.Ésegysemlettegyházivezetőazokközül,akika70-esvagya80-asévekfolya-mánkiálltakazalapvetőemberijogokért.
NemcsakF.S.,azújságíróadtafelegyko-ri önmagát.Kiváló tudósok
döntöttek úgy,hogy a hatalommal közösen
elfeledkeznek56-osifjúságukról.Minemévülel20-25évután?Mindmáignembántott,hogyafővá-rosi
templomokharangjai közül alig
szólaltmegnéhány1989.június16-án–ahogyaztetemetésliturgikusszervezőjekéntkértem,el-sősorbanazevangélikusés
reformátuskol-légáktól.Örültem,hogyMaléterPálkopor-sójamellettazakkori
tudásomszerintnemkompromittálódottpüspökismegállt.Ami-kor 27 évvel
később amai püspökök kör-levelét olvasom, összerándul a
gyomrom:„Megvalljuk, hogy az 56-os forradalom
ésszabadságharcemlékétgyakran sároztákbekülönböző politikai erők a
történelmi
ese-ményekmeghamisításávalésateljesigazságelhallgatásával.”–Miértkelleztmegvallani?E
maszatos, trabantlila mondat csupán
ar-rólszól,hogyakörlevélszerzőinemakarjáknévennevezniazokatazegyházivezetőket,püspököket,
lelkészeket, azoktatásban és
asajtóbanévtizedekenátgyalázkodómárha-lott vagymég élő kollégákat,
akik akár
ön-ként,személyestörekvésből,akármertzsa-rolhatóakvoltak,szívveléslélekkel(kisl-lel)tettek
eleget az Állami Egyházügyi
HivatalvagyaBelügyminisztériumilletékesügyosz-tályakéréseinek.Nincsmitezenmegvallani.Eztfelkelltárni,ésnyilvánosságrakellhozni–talánakkormegbocsájthatóváválnakabe-súgások,lehallgatások,feljelentések.Ahata-lomésazintézményarctalan,snévtelenség-beburkolózik
a világi és az egyházi
is.Bárazelőbbiszemérmesebbéspuritánabb.Mitakarnak takargatni a
püspökök,miért nemállnak ki, s mondják első szám egyes
sze-mélyben,őkvagyfelmenőikmitkövettekelaz56-osforradalomemlékeellen?Mégdur-vábban:mitkövetnekelmaezellen?Valami-kor
a90-es évekvégénemléktáblát avattakaz Üllői úti egyházi központ
falánMaléterPálnak. A „mártír sorsú” evangélikusnak,akimár akkor,
az e házbanműködő kollé-
-
3
gium, a LutherOtthon lakójaként is
kom-munistavolt.1958.június16-ánnemevan-gélikuskeresztényhitvallókéntvégeztekvelea
kisfogházudvarán, hanema
kommunistaNagyImrekormányhonvédelmiminisztere-ként.„Jézustanításaegyértelmű:»azigazságmegszabadít«!56mégköztünkélőtanúinakistartozunkazzal,hogyaforradaloméssza-badságharc
hiteles történetét
megismerjük,ésmegismertessükazutánunkjövőnemze-dékkel.” Így van,
kedves püspök urak.Mi-korveszikmár egyszer komolyan azt,
amitkimondanak,vagyisön-magukat?SemMaléterPálnak,
sem 56még élő tanúi-nak nincs szüksége azaktuális politikai
hata-lom pénzelte világi ésegyházi történészek –kvázi
politikacsinálók– rossz szagú lihegésé-re. Igaz, ők sem tarta-nak
igényt arra, hogyakárMécs Imre, akár análam ez ügyben sok-kal
angazsáltabb Fe-rencöcsémmegbocsás-sonnekik.Pedigmintha2016-ban az
ÉszakiEvangélikus Egyházke-rületpüspöke,aLuthe-ránus
Világszövetségegyik regionális alelnö-ke,FabinyTamásvaló-ban
szívére vette
volnaamagyarországimene-külteksorsát,ésszámosalkalommalpróbáltérvelniazelembertele-nedett
és az európaiságból dacos
derűvelkivetkőzővilágihatalompolitikájávalszem-ben. Bár nem ment a
határra
gyógyítani,mintazöcsém,vagykönyörögni,mintIvá-nyiGábor,engedjékmármegtenniaszük-ségesjót.Elkell
ismernemazonban,hogy
többetfáradtamenekültekhumanitáriustá-mogatásáért,mintazösszespüspökelődje1944-bena
zsidók érdekében.Dehol vanez a gyerekek százait
életekockáztatásávalmentőSztehloGábortettétől?Ne értsenek félre,
hálás vagyok a püs-
pököknek,hogypüspökök,hamáregyszerpüspöknekislenniekellvalakinek.Devanvalamikénkövesbűzeannak,hogymígél-tek,azegymástólszintemindenbenkülön-böző,
de valóban súlyos, nagy művet te-remtőéletű
lelkészeket,SztehloGábortés
OrdassLajostazakkorhatalomban lévők lép-ten-nyomon
gyalázták,mapedigezekutódaiamár régen halottak
di-csemögébújvapróbál-jákteljesítménydeficitesműködésüket
legitimál-ni. S persze ebbe
bele-férazegykorifélfasisztaminiszterelnök, Göm-bös
síremlékénekmeg-áldása éppúgy, mintazon egyszerű és
sokatszenvedettésmárszin-tén évtizedek óta ha-lott lelkészek
előcitálá-sa, akiknek nevét úgylobogtatják,ahogyegy-kor amájus
elsejei fel-vonuláson lengették atáblákat, rajtuk Marx,Engels,
Lenin képével.E püspökök közül kel-lett volna valakit
októ-ber23-ánaforradalom
kitörésének hatvanadik évfordulóján
meg-hívnom,hogyannakagyülekezetnekprédi-káljon,amelyikédesanyámat,BozókyÉvát,Göncz
Árpádot vagy Mécs Imrét, PappOszkárt és Frenkl Róbertet vagy
KoczorZoltánthallgatta?Igaz,avégsőítéletignemválasztható el az ocsú
a tiszta búzától, de
-
4
ezsenkit,engemsemjogosítfelarra,hogyszándékosanösszekeverjemakettőt.Voltmégkét
lelkész, szerény, szomorú,
tudósemberek,akiket,hacsaklehet,ama-gamüdvösségéértishívokéshallgatok.Eztazalkalmategyiksemtudtaelvállalni.Egye-dülmaradtamamúltammalmegezzelapél-dázattalaMátéírásaszerintievangéliumból:„AkkorPéterodamenthozzá,éseztkér-
deztetőle:»Uram,hányszorvétkezhetelle-nemazénatyámfiaúgy,hogyénmegbocsás-sakneki?Méghétszeris?«Jézusígyválaszolt:»Nemaztmondomneked,hogyhétszer,ha-nem
még hetvenszer hétszer is. Ezért
ha-sonlóamennyekországaegykirályhoz,akiszámadást akart tartani
szolgáival.
Amikorhozzákezdett,vittekeléjeegyszolgát,akitíz-ezertalentummalvoltadósa.Mivelnemvoltmibőlfizetnie,megparancsolta
az úr,
hogyadjákelőtésfeleségét,gyermekeitésminde-nét,amijevan,ésfizessen.Aszolgaerrele-borultelőtte,ésígyesedezett:Légytürelem-melhozzám,ésmindentmegfizetekneked.Azúrpedigmegszántaaszolgát,elbocsátot-ta,éselengedteazadósságát.Amikorazon-baneltávozottaza
szolga,összetalálkozottegyikszolgatársával,akiszázdénárraltarto-zottneki.Megragadta,fojtogatnikezdte,éseztmondtaneki:Fizesdmeg,amiveltarto-zol!Szolgatársaekkorleborultelőtte,ésígykérlelte:Légy
türelemmelhozzám,
ésmin-dentmegfizetekneked.Deaznemengedett,hanemelmenvebörtönbevettetteőt,
amígmeg nem fizeti tartozását. Amikor
szolga-társailátták,hogymitörtént,nagyonfelhá-borodtak.Elmentek,ésjelentettékuruknakmindazt,amitörtént.Akkormagáhozhívat-taőtura,ésígyszólthozzá:Gonoszszolga,elengedtemmindentartozásodat,mivelkö-nyörögtélnekem.Nemkellettvolna-enekedis
megkönyörülnöd szolgatársadon,
aminténismegkönyörültemrajtad?Ekkorharagralobbantura,ésátadtaőtahóhéroknak,amígmegnemfizetinekiazegésztartozást.
ÍgyteszmajdazénmennyeiAtyámisveletek,ha
Itt vagyunkhárman:Attila, aki 10 évesvolt, amikor 56után
emigráló
szüleiAng-liábólvisszajöttek,ittvanazéndrágaBoórJánosbarátom, aki
újra ésújrahazazarán-dokol,pedigközelhatvanéveannak,hogyBudapestről
Münchenbe ment. És itt va-gyokén,akitizenegyhónaposvoltam,ami-kor
Romániába deportáltak – a
kollektívnemzetibűntudatfeldolgozásikísérleténekáldozataként.Minket
személy szerint nemterheltfelelősség,ebbenközösekvagyunk.
szívetekbőlmegnembocsátotok,mindenkiazőatyjafiának.«”(Mt18,21–35)Így2016.október23-ánagyülekezettet-
tevalóságosan,éppentestiésszellemijelen-létévelaztazórátünnepnéltöbbé:istentisz-teletté.Időtlennéazt,amiidőberekesztett,megérthetővéazt,amitöbb,mintatényekhalmaza,
s ami éppen
azért,mertmegvál-toztathatatlan–megváltott.Ésmegbocsájt-ható.
-
5
Mégis,mivel ez az esemény azt anemzetiközösséget érintette,
amelyből szüleink –vagy János esetében önmaga – nem akar-ták
kivonni magukat, szükségszerűvé váltmindaz, ami
történt.Aztkellmondanunk:minden történelmi
eseménymögött,min-denolyaneseménymögött,amelyaközös-séget érinti,
az Istenvan.Perszeha valakinem akarja, nem fedez fel mást a
dolgokmögött,mint„a termelésierőketodakint”–ahogyJózsef
Attilafogalmazza.Lehetígy,éslehetúgyis,szabadokvagyunkmindket-tőre.Egyazonbanbizonyos:etörténethezanemzetegészénekközevan.
*
NézzékmegaHVGehetiszámánakcím-oldalát.Agrafikusalényegétadjavisszaan-nakatudatos,országnagyságrendűpolitikaihazugságnak,amelyújraatörténelemmeg-változtatásábankeresiamagakibontakozá-sát.
A klasszikus Nagy Imre-portré, ame-lyet mindenki ismer,
„szétretusálva” egynagy szürkeplecsnivel.Megismétlődni
lát-szik,ami1957
januárjától–amikorKádárJánoskiteljesítetteazországfelettiuralmát–
1989. június 16-ig tartott. Szándékábanés törekvésében feltétlenül:
csalóvá, lopó-vá, hazuggá tennimindenkit,
felébreszteniakollektívbűntudatot,kiváltanialegkiseb-benis,atörténelemmegrontása,meghami-sításaáltal.
*
Hányszorkellabűntmegbocsájtani?–ne-kem ezt a bűnt immáron
másodszor kel-lenemegbocsájtanom.Vajon érvényes-e
akollektívbűnökreisaz,amitJézusittasze-mélyes emberi kapcsolatokban
elkövetettgyalázat feloldására javasol tanítványainak–
kérdeztemmagamtól tíz nappal
ezelőtt,amikorelőszörezzelazigeszakasszaltalál-koztam.Vajonabűn
ilyenmódon
szétvá-laszthatókollektívreésindividuálisra,nem-zetire,ésgyülekezetire?
Mily’bizarr:ahazaievangélikusegyházhárompüspökeközöspásztorleveletírt,azinternetenmindenkielérheti.Nagyonszép,mintáltalábanazegyházidokumentumok.Egyetlenmondathiányzikbelőle,emiattte-ológiailagnemegyszerűensuta,hanemha-mis:Mi,akikmaeztatisztségetbetöltjükésjogutódaivagyunkmindazonpüspököknek,akik1956előtt,56-banés56utánbűnöketkövettekelazegyháznépeésazevangéliumhirdetése
ellen, s a nemzeti léptékű irgal-masság gyakorlása ellen,
megvalljuk, hogyezekabűnökbűnökvoltak–amelyekmi-ránk is
kiterjednek. Ez az utóbbi
félmon-datazonbanhiányzikbelőle.Ezértnemol-vasomföl.Mertnemamások,nemavilágihatalom
vagy nem általában a
kiszámítha-tatlantörténelmetbefolyásolótömegbűneazérdekes,hanemaz
individuális, akonk-rét személyeké.Ettől lett volna ez az irat,némi
iróniávalmondom,„lutheránus”.Demaradtakakollektívhazugságvagyponto-sabban,aféligazságstilárisanegyébfeleke-zeteknél
talánkönnyedebbmegfogalmazá-sánál.
*
Hányszorkellabűntmegbocsájtani?–Jé-zus azt mondja fő
tanítványának: micso-dabalgaság,mi az,
hogyhétszer?Háthétnapigélsz?Hétemberrel fogsz találkozni?Ilyet csak
az együgyű, adósságot
csinálóembergondolhat.Megbocsájtaniannyiszorkell,ahányszorazéletelibédhozzaazerrekényszerítőhelyzetet.Ezt
jelentiahetven-szerhétszer.Éshanemígycselekszel,ak-korugyanannakasorsárajutsz,akinemhaj-landóamásiknakelengedni…Mitis?Nemegyszerűen
pénzről, tárgyakról van
szó.Mondhatnánka46.zsoltárlutheriparafrá-zisánakJózsef
Attila-iátköltésében:„Vesz-het,vihetikVeszendőkincseik”.Nempénz-ről,nemtárgyakrólvanszó,hanemsokkalsúlyosabbról.Arról,amibévülvan,a
lélekmélyén,amitamidrágabarátunk,Pfitzner
-
6
RudihatévVácutánpontosantudott:hogymimindent kellmegbocsájtaniuk
azoknakazembereknek,akikkelőegyüttült,annakanépközösségnek,amelynekszíneelőttőketártatlanul
évekre bebörtönözték. A meg-gyilkoltakról nem is beszélve. Bizony,
ittmármindenkimindenkinekazadósa.Amikor Jézus Pétert inti,
megérteti ta-
nítványaival: legyetek zsidók, idézzétek
felaTóra-belikettősmércét.Amainapig ígygondolkodnak avallásosak:
azÖrökkévalóirgalma és igazságosságaműködteti az íté-letet.Aki ezen
a földön jót cselekedett, azméltán számíthat az üdvösségre:
Ábrahámkebelén lesz. Jézus, a par excellence zsidó,aztmondja:
gondolkodjatok így,
higgyétekezt,deakinemtudígyhinni,kétségbeannaksemkellesnie,mertazIstenennélsokkalir-galmasabb.AzIstenirgalmaszükségszerűenmilliószormúljafelüleföldreszületettbár-melyik
ember irgalmát. Mindannyian,
akikebbőlazirgalombólélünk,azthisszük,hogyaz Örökkévalónak
kötelessége mindennapmegbocsájtani? Mindent elengedni?
Kien-gesztelődni?Tudomásul venni, hogy olyanvagyok,
amilyenvagyok?Elvégreő
terem-tettilyenné,ésezértlopok,csalok,hazudokéskövetemelamegszámolhatatlangazságotésaljasságotfelebarátaimellenéppúgy,mintazzal
a megfoghatatlan, arctalan
valóság-galszemben,amelyetnépnekvagytársada-lomnakhívunk.Nem,nemkötelessége.Haazonbanszámítokerre,akkorbizonynekemismegkellbocsájtanomatestvéreimnek,agyerekeimnek,sőt,aszüleimnek.Sohasem
kételkedtem abban, hogy az
apámnakis,azanyámnakisüdvözülniekell.Nem pusztán a töméntelen
szenvedés
mi-att,amelyetelhordoztakegyütt,hanemazért,amitpéldázatkéntelénkéltek.Hakimegyekasírjukhoz–éskikellmenni,kikellmenniazokraahelyekre,amelyekhozzájukkötnek–,ezazatörténés,azakiengesztelődőgesz-tus,amelyreszükségemvan,hogyalelkemetterhelőbűnökalólföltudjakszabadulni.Jé-
Petri GyörgyIsmeretlen kelet-európai költő verse 1955-ből
Kifakul,mintakétzászló,melyet,
évreév,akapufölégipszeltvashüvelybekitettünkünnepekkor,fakul,vesztiszínétavilág.
Holvannakazünnepek?
Vastagporalatt,amelegpadlástérbenhallgategyszétszereltvilág.
Eltűntamenet.
Átváltozottordítássáéselszéledtaszéllel.Ünnepiköltőkhelyettmostmajdaszélmondverseket,
kergeportmondésvibrálóhőtabetontérfelett.
Hogyittszerettünknőket:hihetetlen.
Áttüzesedettkohók,megfeszültkötelekkorafeletttétovajelen–alásüllyedőpor–lebeg.Félbemaradtépületek:birodalmiszédelgésekfelett.
Amibenhittem,többénemhiszek.Dehogyhittemvolt,arranapontaemlékeztetemmagam.
Ésnembocsájtokmegsenkinek.
Pattogzikszörnyűmagányunk,mintanaponarozsdássinek.
zusevangéliumaazt
jelenti,hogyerremin-denkinekugyanúgylehetőségevan.
(Részleteka2016.október23-ánelhangzottigehirdetésből)
-
7
PaulTillich
Az önmagát építő történelem kétértelműsége: forradalom és
reakció1
Atörténelemdinamikájánakmindaprog-resszív, mind a nem
progresszív
részébenmegfigyelhető,hogyatörténelemépítiön-magát.Ezazafolyamat,amelyneksoránatörténelmi
dimenzió minden
tartományá-banlétrejönazúj.Atörténelembenmindenújbanjelenvannakannakaréginekarészei,amelybőlkinőtt.Hegeleztatényta
jól
is-mertkifejezésselfogalmaztameg:arégiottvanazújban,mindmegtagadva,mindmeg-őrizve(aufgehoben).ÁmHegelnemvetteko-molyan
apusztító lehetőségekkelbírónö-vekedésnek ezt a kétértelmű
szerkezetét.Akétértelműségottvanagenerációkköz-ti kapcsolatokban,
aművészeti
ésfilozófi-aistílusokküzdelmeiben,apolitikaipártokideológiáiban,aforradalomésreakcióköztikilengésekben,ésottvanatragikushelyze-tekben,amelyekhezezekakonfliktusokve-zetnek.Atörténelemnagyságaabbanrejlik,hogyazújfeléhalad,deanagyság,éppkét-értelműsége
miatt, ugyanúgy tragikussá istesziatörténelmet.A generációk közti
kapcsolat problémá-
janematekintélyrőlszól,hanematörténe-lem dinamikájában jelen
lévő régiről és új-ról. Annak érdekében, hogy teret adjon az
újnak,afiatalgenerációnakfigyelmenkívülkellhagyniaarégitlétrehozóteremtőfolya-matokat.Azújképviselőitámadjákefolya-matok
végső eredményeit, nem ismerve
arégiproblémákat,melyekreaválaszottrejlikezeneredményekben.Ígyatámadásokszük-ségszerűenigazságtalanok;igazságtalanságukerejükkikerülhetetlenösszetevője,amelyse-gítáttörniazadottkereteket.Természetesenezazigazságtalanságnegatívválaszokatszülarégioldalán:nemannyirahasonlóigazság-talanságot,
sokkal inkább értetlenséget.
Arégiképviselőiazeredményekbensajátkre-atívmúltjukfáradozásaitésnagyságátlátják;nemveszikészre,hogyeredményeikleomlókövekkénttorlaszoljákelazújgenerációte-remtőkészségénekútját.Ebbenakonfliktus-banarégipartizánjaikeménnyééskeserűvé,azújéifrusztrálttáésüresséválnak.Természetes,hogyapolitikaiéletnagy-
résztazönmagátépítőtörténelemkétértel-műségeszerintszerveződik.Mindenpoliti-kaitettvalamiújfeléterel,denemmindegy,hogy
az új lépést az újértmagáért vagy arégi érdekében teszik-e. A
konzervatív ésprogresszíverőkküzdelmemégforradalomnélküli
helyzetekben is az emberi kapcso-latok zavarához vezet, a tényszerű
igazságrészben tudatos, részben tudattalan torzí-tásához, olyan
ígéretekhez, amelyek
betel-jesítésétmárazelhangzáspillanatábansemgondoltákkomolyan,ésazellenkezőoldalkreatíverőinekelnyomásához.Végülkiala-kulhatmaga
a forradalmi helyzet,
amagapusztítóharcaivalforradalomésellenforra-dalomközött.Vannakszituációk,amelybencsak
forradalommal (nem feltétlenül
véresforradalommal)érhetőelazújteremtéshezvezetőáttörés.Azilyenerőszakosáttörésekateremtésérdekébenvalópusztításpéldái.Néhaolyradikálisezapusztítás,hogyazújteremtéslehetetlennéválik;bekövetkezikacsoport
és kultúrája szinte vegetatív
szint-revalólassúredukálódása.Ez,avégsőká-oszveszélyeadideológiaiigazolástazintéz-
1 Az alább olvasható szövegek Paul Tillich Rend-szeres teológia
című művének részletei. A fordítás azalábbi kiadás alapján készült:
Paul Tillich: Systematic Theology. Chicago, TheUniversity of
Chicago Press,1967. 343–344, illetve 388–390. ARendszeres teológia
1996-ban már megjelent magyarul az Osiris Kiadógondozásában
[Bogárdi] Szabó István fordításában,szükségét láttuk azonban új
fordítás készítésének.
-
8
ményesülthatalmaknak,hogy elnyomják aforradalmi erőket, vagy
ellenforradalom-malgyőzzékleőket.Gyakranaforradalommaga halad olyan
irányba, amely ellent-mond eredeti jelentésének, és
megsemmi-sítielindítóit.Haareakciógyőzelmetarat,atörténelemnemtérvisszaaz„ideális”ál-lapotba,
amelynek nevében ellenforradal-mathirdettek.Helyette valamiúj
követke-zik,amelytagadjaújtermészetét,ámazújerőilassanfelemésztik–azújerői,amelye-ketkizárnilehetetlen,bármilyeltorzultfor-mábanjelennekismeg.Aszemélyesáldozatnagyságaésafentleírtfolyamatokpusztítóhatásavezetelminketazegyértelműtörté-nelmikreativitáskérdéséhez.
Isten országa és az önmagát építő történelem kétértelműségeMíg a
történelem önintegrációja politikaihatalmiproblémákhoz,addiga
történelemönépítése a társadalmi fejlődés
problémái-hozvezet.Azújésrégitörténelmikapcso-latamutatjaazutataforradaloméshagyo-mányköztikonfliktusokhoz.Agenerációkköztiviszonyok
tipikuspéldáiakikerülhe-tetlenigazságtalanságnak,amelyazelőreha-ladás
folyamatában mindkét oldalon jelenvan. Az Isten országának győzelme
létre-hozzaahagyományésforradalomegységét,amelybenatársadalmifejlődésigazságtalan-sága
és annak pusztító következményei,
a„hazugságésgyilkosság”,legyőzetnek.Nem a forradalom vagy a
hagyomány
elutasítása győzi le őket, nem az Istenor-szágának
transzcendenciájára való hivat-kozás. A számtalan keresztény
csoportrajellemző forradalomellenes attitűd
végső-képpenhelytelen,akárvérnélkülikulturális,
akár vérnélküli vagy vérespolitikai
forra-dalmakrólvanszó.Akáosz,amelymindenforradalomutánelkövetkezik,lehetkreatív.Haa
történelmethordozócsoportoknemakarják vállalni a kockázatot, és
sikeresenelkerülnekminden
forradalmat,mégavérnélkülieketis,atörténelemdinamikájahát-rahagyja
őket. Bizonyos, hogy
történelmielavulásukatnemtekinthetikazIstenorszá-ga
győzelmeként.Ámugyanez igaz a for-radalmi csoportok kísérleteire
is, amelyek-kelmegpróbáljákelpusztítaniakulturáliséspolitikai élet
adott struktúráit, forradalmiúton kényszerítve rá Isten országát és
an-nakigazságáta„földre”.Egymindenforra-dalomvégételhozókeresztényforradalomgondolataellenírtPálaRómaiakhozírtle-vél
13. fejezetében a hatalmi
tekintélynekvalóengedelmességkötelességéről.Abibli-aikijelentésekkelvalósokfélepolitikai-teo-lógiaivisszaélésegyike,amikorazegyházak,különösenazevangélikusegyház,
forrada-lomellenesszemléletüketPál
szavaivalma-gyarázzák.Semezekaszavak,semsemmi-lyenújszövetségiszakasznemfoglalkozikapolitikaihatalommegszerzésénekmódsze-reivel.ARómaiakhozírtlevélbenPálnemaforradalmi
politikaimozgalmakkal,
hanemazeszkatológiairajongókkalfoglalkozik.Az Isten országa
győztesen kerülhet ki
atörténelmifejlődéskétértelműségéből.Decsakakkor,amikorlátható,hogyaforrada-lomúgyépülösszeahagyománnyal,hogy
-
9
mindenkonkrétfeszültségésproblémael-lenérefellelhetőbennükatörténelemvégsőcéljáhozvezetőteremtőmegoldás.A
demokratikus intézmények természe-
téből adódik, hogy a politikai
centralizált-ságéspolitikainövekedéskérdéseibenmeg-próbáljákegyesíteniakétellentétesoldalt.Akétoldal
itt a régi és azúj,melyeket
aha-gyományésaforradalomképvisel.Egykor-mány
jogiútonvalóeltávolításának
lehető-ségeilyenegyesítésikísérlet.Ésamennyibensikeres,atörténelembenIstenországátkép-viseli,hiszenátíveli
a törést.Ámez a ténynemváltoztatademokratikus
intézményektermészetébőladódókétértelműségen.Másmódszerekisvoltakahagyományésafor-radalompolitikairendszerbenvalóegyesíté-sére,
ahogy a föderális, preabszolutisztikustársadalomszervezésben is
látjuk.Ésazt
sefelejtsükel,hogyademokráciaolyantöme-geskonformitásthozhatlétre,amelyveszé-lyesebb
a történelem dinamikájára és
an-nakforradalmimegjelenésére,mintanyíltanműködő abszolutizmus. Az
Isten
orszá-gaugyanolyanellenségesazintézményesültkonformizmussal,mitanegatívnonkonfor-mizmussalszemben.Ha
az egyházak történetét nézzük, azt
látjuk,hogyavallások,köztükakeresztény-ségis,túlnyomórésztakonzervatív-hagyo-mányosoldalonálltak.Avallástörténetbenkivételesekazokanagypillanatok,
amikoraprófétaiszellemszembeszálltapapidokt-rinerésrituálishagyományokkal.Azáltalá-nos
törvény szerint az élet alakulásaorga-nikus, lassú, katasztrofális
megszakításoknélküli – ennek megfelelően ritkák a fentemlített nagy
pillanatok (a zsidó próféták,Jézus és az apostolok, a reformátorok
idetartoznak).A lassú alakulás ezen törvényeazokban a
tartományokban a
leghatéko-nyabb,aholazadottrendetatabuszentsé-gevédi,ésaholarendellenimindentáma-dáskövetkezésképpenatabumegszegéseis.Akereszténységtörténeteamainapigtele
vanarendésatabuösszekapcsolódásával,ésennekmegfelelőentradicionalistamegol-dásokkal.Ámamikor
a spirituális erő spi-rituális forradalmat hozott létre, a
keresz-ténység(ahogyavallásokáltalában)mindigszintet
lépett.Sok-sokhagyománytisztelet-nekkellfelhalmozódnia,mielőttegyelleneintézettprófétikustámadás
igazán jelentőslehet.Ezmagyarázza a vallási
hagyománymennyiségbelifölényétavallásiforradalomfelett.Demindenforradalom,amelyetaLé-lekerejeindítel,újalaprahelyeziapapiha-gyományteremtést,éshosszúéletű
tradíci-ókkialakulásátteszilehetővé.Atörténelemdinamikájánakritmusa(amelynekanalógiáitmegtaláljukabiológiaiéspszichológiaitar-tományokban
is)mutatja Istenországánakmunkájátatörténelemben.
(Fordította:LőrinczBorbála)
Petri György1956
Énmajdnovember4-énünnepelek.Akkordőltmegarendszer.MintTalleyrandmondta:aszuronyokkalsokmindentlehetcsinálni,csakülninemlehetrajtuk.Illetve,haolysokaszurony,hogyrésmentesfelületetképez,akkor,ahogyatótokmondják:seckojedno,vagyisegyremegy.Énnemkoszorúzokésnemadokinterjút.SzemélyeskapcsolatomvanNagyImrével,annakellenére,hogysohasemtalálkoztamvele.Sajnos.Sokattanulhattamvolnatőle.Érzelemgazdagságot,bölcsességet.Ésamialegfontosabb:igenisleheterkölcsösenpolitizálni.Aszovjetinváziónaknemvoltigazánmélyhatása.Csakazderültki,amitúgyistudunk,hogyazemberektöbbnyiregyávák,szemetek.Vagyishogyélniakarnak.Ezpedig–végülis–megbocsájtható.
-
10
MartinusLutherdoktor
a maga védelmében1
LuthernekA gyilkos és rabló parasztbandák ellen
címűkönyveigenheveskritikátésindulatosvé-leményeketváltottki.1525.június15-éneztírtaegyrokonának:„Micsodajajveszékelésttá-masztottam,
kedvesUraim, a parasztokelleni könyvemmel! Mindent
elfelejtet-tek,amit
Istenáltalamadottavilágnak!Mostazurak,apapok,aparasztokmindellenemvannakéshalállalfenyegetnek.”Ezért
arra kényszerült, hogy saját egy-házközsége előtt ismegvédje és
igazol-jaanémetparasztháborúvalkapcsolatosírását.Ez1525.június4-én,pünkösdün-nepén
a wittenbergi szószéken
történt,közvetlenülaprédikációután.Nyilatko-zatakésőbbnyomtatásbanismegjelent.CsepregiZoltán
Számosolyanhaszontalanfecsegővan,akikaparasztok ellen intézett
röpiratomat2 na-gyon gonoszul értelmezik, mondván:
azttanácsoloméskövetelem,hogycsaküssékés gyilkolják őket nyugodtan,
ahogy csaklehet, mert az a lényeg, hogy leöldössékőket.Emellett a
sokkal jámborabb
szívek-beniskétségélaröpiratmiatt,hiszennem-régmégazÍrásalapjánazttanítottam,hogygyakoroljunkirgalmasságot,ésviseltessünkszeretettelmind
barátaink,mind pedig
el-lenségeinkiránt,mostviszonthelyeslemésmegparancsolom az emberek
legyilkolását
ésagyonütését.Mindkétfélnekeztarövidválasztadom.Minden
gyilkosmenekül a kard elől és
félavilágihatalomtól,ígybelesemavatko-zik,tehátmégtúligazéletűnekisbizonyulafelforgatókhozképest.Afelforgatóviszontafelsőbbségetkívánjatámadni,éscéljaaz,hogyelragadjatőleakardot,hogyvisszaél-jenvele,ésneúgyhasználja,mintahogyaztIsten
szerezte és elrendelte, így tehátnemcsupán egyetlen gyilkost, hanem
százezretragadmagával.Egy felforgató nemolyan,mint
egygyilkos,vagyisnemannyira jám-bor,mintegygyilkos,mivel a
fosztogatókcsupán a társadalom egy darabját
támad-ják,ésnemafelsőbbséget,sőtmégfélik,ésel is ismerik azt, hogy
elkerüljék a bünte-tést.A
felforgatókazonbanazuralmatkí-vánjákmagukhozragadni,ésafelsőbbségetelakarjáknyomni.Bizony,mennyiveltöbbkártékonybűnszármazikalázadásból,me-lyeketszámonsemlehettartani!Mivellázadásidejénahatalmatésafel-
sőbbséget támadják, az alattvalóknak kö-telességükurukat
támogatni,mertmindenszolgatartozikuránakazzal,hogymegvéd-jeőt, ha
veszélybenvan.Hiszenha
valakikarddaltámadazúrra,aszolgánaknemsza-bad addig tétlenül
állnia, amíg azuramegnemparancsoljaneki,hogyvédekezzen,éssújtson le
akarddal,hanembátranbekellavatkozniaavédelmében,méghaéletétkellisadniaérte;igazéletűszolgáhozillőngyor-sanközbekellavatkoznom,ésmegkellvé-denem
uramat. Ám ha nem uram szemé-lyét,hanemcsakegy
tagját,példáulanyagijavaitérnétámadás,akkorvesztegkellma-radnom,ésinkábblekelltennemaharcról,kivéve,hauram–hiszenőgyakoroljaaha-talmat–szólítfelrá.Ezértkötelesmindenkiafőt,afelsőbb-
séget védeni és támogatni.Aki
felforgatótlát,annakkardotkellragadnia,ésafelsőbb-ségmegmentése
érdekében agyon kell aztcsapnia,mertekkorillőnésigazságosanjár
1Martinus Luther doktor felelősségvállalása A
gyil-kosésrablóparasztbandákellencíműröpiratáért,me-lyet1525-benPünkösdnapjánírt[Jn14,23].AszövegmegjelentaCsepregiZoltán
(szerk.):Luther válogatott művei
6.címűkötetben.Budapest,LutherKiadó,2015.286–288.2 A gyilkos és
rabló parasztbandák ellen (1525),WA18:357–361,lásdLVM4.kötet.
-
11
el.Röviden:alegjobbvédekezésatámadás,vagyisneféljünkveszélybesodornimagun-katazért,hogykioltsukeztakártékonytü-zet.MagaKrisztusishelyesliésmegerősíti,hogyavilágifelsőbbségmegőrzéseérdeké-benígykellcselekedni,amikorPilátuselőtteztmondta:„Azénországomnemevilág-bólvaló:haebbőlavilágbólvalóvolnaazénországom,azénszolgáimharcolnának,hogyneszolgáltassanakkiazsidóknak.”(Jn18,36)Havalakitehátközösségetvállalegyilyenlázadóval,vagyisdicsériéshelyesliel-határozását,akkorugyanolyanbüntetésbenkellrészesülnie.Havalakiaztmondjarólam,hogyhízel-
gek a fejedelmeknekés azuraknak,
annakakövetkezőketmondom:Mihasznomlen-ne belőle? Igehirdetőként nem
volna he-lyeskardotragadnom,hogymegbüntessemaz igazságtalanságot,
hanem az a felada-tom, hogy hirdessem az igét, mely az
énfegyverem.Eddig is csupánannyit tettem,hogy folyvást
figyelmeztettem az urakat,hogy igazságosan bánjanak
alattvalóikkal.Amennyibennem így tesznek, és
igaztala-nulbánnakvelük,akkorszámoljanakazzalis,hogyUrukítélőszékeelékerülnek!Azzala
könyörületességgel tartozunk
urainknak,melyeténismindigbuzgóngyakoroltam,ésgyakorlokma is, hogy
tiszteletteljesen
int-sükésbarátságosanokítsukőket,hogyáll-janakelgonoszszándékaiktól,sőtfenyeges-sük
isőket,hogymegnyissukszámukraazüdvösségkapuját,
végülpedigbuzgónkö-nyörögjünk értük Istenhez (1Tim
2,1–2),ahogyeddigistettük.Akik viszont nem kívánják elismerni
és elfogadni ezt a könyörületességet, ha-nem továbbra is
makacsul a saját
eszeve-szett,őrültfejükutánakarnakmenni,azo-katbékénkellhagynunk,haddmaradjanakcsakmegsajátirgalmatlanságukban!Akkorhagynunkkell,hogyharagjukbanéstombo-lásukban
az egész világot
végigfosztogas-sák,szabadongyalázkodjanakéskáromolja-
nak?Nézzcsakmagadba,hogyhelyénvalóvolna-eez!Ha túlzónak vagy
keménynek gondo-
lodeszavakat,akkortartsdaszád!Ugyan-ismostfelkellszabadítanomazonembereklelkiismeretét,
akik a felsőbbségért harcol-nak, és védeni, sőt igazolni akarom
őket,hogyteljességgeljogosaviselkedésük.MertezekafelforgatókkárhozottakIstenésavi-lág
előtt éppúgy, mint a császár
törvényeszerint.Valóbannemtehetektöbbetannál,minthogy szavaimmal és
tollammalvéde-kezem.Deanemeseinkmástsemtesznek,ésmás céljuk
sincsen,mint hogy ily
nagytüzetgerjesszenek,ésaszegény,nyomorult
-
12
népetatestiéslelkikárhozatbahajtsák,ho-lottazevangéliumotkellenehirdetniük.Rö-videnszólva:„Akikkardotfognak,kardál-talvesznekel.”(Mt26,52)Mertakardnemnekik
rendeltetett. Az lesz hát a
dolgokvége,amitmármegisírtam.Azokokulásáraírtamezeket,akikjószí-
vűek,hogykülönbségettudjanaktenni.Azokoskodókkalpedignemtörődöm,akiken-gemakarnakokítani
arról, hogymit írjak.Sokkalkülönbakarok
lennináluk,méghanemkardokáltalvitázomisvelük.Ismeremegysokkaljobbmódjátazellenükvívandósikeresküzdelemnek,melyerősebbnek,ha-tékonyabbnak
és
célratörőbbnekbizonyul,ésmelynekMózesésÁronishasznátvette:vagyisimádkoztak,hogynyíljonmegaföldésnyeljeelellenségeiketstb.(4Móz16,22–33)Etémábantovábbiútmutatásra
lelhetsz
egykülönlegeskönyvecskében.3
(Fordította:BellákErzsébet)
EgonFriedell
Luther és a parasztháború1
Atörténelemértésnekezalényegifogyaté-ka2alegnyersebbenabbanmutatkozikmeg,ahogy[Luther]afelkelőparasztokügyétke-zelte–amiráadásulrútfoltothagyottegészéleténisaztán.Aparasztháborúatársadal-mi
forradalom legnagyobb kísérlete
volt,melyetNémetországvalahaismegélhetett,és csak a parasztok
egészen durva
fegyel-mezetlenségeshadvezetőiknagyralátófél-tékenykedése
akadályozta meg a sikert. Afelkelés, mint már rámutattunk,
őskeresz-tényeszmékbőlindultki,éselsődlegagaz-daghierarchiaellenirányult,sokkalkevésbéavilágifejedelmeksvégképpnemanemes-ségellen;sőt,acsászártólaztvárták,hogyamozgaloméléreáll.ÉseztLutherről,akimindegyreazevangéliumhozvalóvisszaté-rést
prédikálta, szintén egészen természe-tesként feltételezték. A
fölkelés legvesze-delmesebbelemeazvolt,hogyakezdetekkezdetétől nem
korlátozódott a
síkföldre,hanemavárosokraisátterjedt,aholaprole-tárelemekkörébenrégótaforrt-erjedtmin-den,ehhezjöttmégaszegénysorsúegyháziszemélyek
sokasága, röviden, az
egészne-gyedikrendrendkívüliterjedelműésmély-ségűmegmozdulásárólvoltszó.Ahíres
1525-ös „tizenkét cikkely”még
mindenképpenmérsékeltkövetelésekettar-talmazott: az egyházközség
választhassameg maga a lelkészét; a gabonatized
ma-radjonmeg,deatöbbidézsmaféleségnem;a jobbágyságot számolják fel,
legyen sza-
3 Ein Sendbrief von den harten Büchlein wider die Bauern
(1525),WA18:384–401.
1AzalábbikétrészletetEgonFriedellAz újkori kultúra története II.
Reneszánsz és
reformációcíműművébőlközöl-jük.Budapest,HolnapKiadó,1990.138–142.2
Ti. ami Luther JuliusCaesarról
ésArisztotelészrőlalkotottvéleményealapjániskirajzolódik.(Aszerk.)
-
13
bad vadászat, halászat, erdőirtás.
Ehhezígyaforradalomsoránmégnéhányújabb,igenjózanalappontotcsatoltak:egészNé-metországbanlegyenegységesamértékésapénznem,számoljákfelmindavámokat,reformálják
meg a törvénykezést,
bírósá-got.Hapediganemességetazújrendelke-zések révén károsodás
éri, ellensúlyozásá-raottvannakazegyházi
javak,melyeknekteljesszekularizációjaalegfontosabbprog-rampontok
közé tartozott. Az
ellenfelekazonbansemmiféleengedménytnemakar-taktenni,sígykerültsoraháborúra:„minta
méhek, ha támadnak”, áramlottak
min-denünnenaparasztok,nagysereggé.Avá-rosoknemtanúsítottak
jelentősellenállást;pár hét leforgása alatt minden
fejedelem„meghódolt”FrankföldönésaRajnamen-tén; nagy
parasztparlamentet hívtak
ösz-szeHeilbronnba,hogyabirodalomalapve-tő reformjáról
tanácskozzék. UgyanakkorThüringiában egy sokkal radikálisabb
cso-port, kommunista eszméket hirdetvén,
aThomasMünzer3vezette„újrakeresztelők”seregegyőzelmesenhaladtelőre.Haakkorafrankokathüringiaiakkalegyesítikerőiketegydöntőcsapásra,alighalettvolnaelkerül-hetőa„fehérek”veresége;ámaparasztokelapróztákmagukatmindenféleostromok-kal
és fosztogatásokkal, majd az
egymástkövetőhétcsatábanrendrevereségetszen-vedtek,főkéntalovasságokán,melynálukteljességgelhiányzott.Azévszeptemberé-ben
a felkelést már egy ízig leverték. Ámaz
akorlátoltság,kegyetlenségésönösség,amellyel a parasztháború során
a paraszt-kérdéstkezelték,következményeit
tekintvemindakövetkezőévszázadokbanéreztettehatását,sőt,áttételesenmégamaikuszasá-gokkalisösszefüggésbenmaradt.A
német népnek e hatalmas sorsóráján
Luthertökéletesencsődötmondott.IdézteJézusSirákot:„Aszamárépenig
eledele,ter-
hesakorbács”,ésezzelaparasztokracél-zott:aföldművesbentehátnemazemberitársadalomtáplálóját,hanemigavonójátlát-ta.Rémtetteket
aparasztháborúbanmind-kétfélkövetettel,denyilvánvalóantöbbetaz
ellenpárt, s az ilyesmi valahogy termé-szetesként is tartozott
azoknak az
idők-nekajellegéhez.HogyLutheraháborúso-ránszélsőségesenellenségesérzülettelvoltaparasztokiránt,magyarázhatólennemégnémilegazzal,hogyviselkedésükrőlmerő-ben
egyoldalúan értesült, ráadásul nem isjogosulatlan viszolygását
váltotta ki,
hogyegyízigtisztánvallásiügyébőlígypolitikátcsinálnak;hanemazmár
teljességgelmeg-bocsáthatatlan,hogyezarosszakaratúma-gatartása már
az ellenségeskedések kirob-banása előtt is megnyilvánult. A
tizenkétcikkelyreválaszolvánezeknekcsaknemva-lamennyi
igényétkerekenelutasítja.Arraamindenképpen helyes követelésre, hogy
atizedetattólfogvaalelkészekfizetnék,ab-bólmeg,amiígyfennmarad,azegyházköz-ség
szegényeit támogatnák, azt válaszolja:„Ez a cikkely kész rablás és
útonállás, hi-szen azt akarnák, hogy a tized,mely
nemazövék,hanemafelsőbbségé,jogtalanbir-tokuklegyeneztán,stehessenekvele,amitakarnak.Haadakoznikívántoksjóttenni,adjatokamagatokjavaiból”(minthaatized,ezavégsőkigigazságtalanésnyomasztóte-her,melygyakranabevételekharmadát
iselvitte,utánapedigsosemszolgáltközcélt,nemlettvolnaeredetilegaparasztokjava!),és
a jobbágyságotmindenképpen
istennektetszőrendszerkéntfogjafel,setárgybanamindenre
jólhasználhatóBibliaszolgáltat-náazérvet,lévénhogyÁbrahámnakisvol-takjobbágyai,Pauluspedigazttanítja,hogyki-kimaradjon
amagadolgánál, amirehi-vatott.Dekésőbbis,hiábavoltmáremígy-úgy
indítéka a nemtetszésének,
jócskánelvétiahangnemetfeltétlenül.Arabló és gyil-kos parasztok
ellencímmelmegjelentírásábanezáll:„Legfőbbideje,hogyvégezzenekve-3MásírásmódszerintMüntzer
(Aszerk.)
-
14
lük,mintaveszettkutyával”,valamint:„Ittodakellsújtani,ittfojtaniésdöfnikell,nyíl-tanvagytitkon,mikorkinekmialehetősé-ge...Olybámulatosidőketélünk,hogyegyfejedelem
jobban kiérdemli a
mennyeketvérontással,mintamásikimákkal”.Ittazadurvapogány,barbárerőszakember,„aki”,üggyel-bajjalfékezvecsak,ottlakozottLu-therlelkemélyén,kidugjafejét,sarraari-adalmas
tényállásra ébreszt minket, hogyebben az isten-elhagyta
tizenhatodik
szá-zadban,melyakereszténységnagymegúju-lásánakkoralettvolnaállítólag,magukake-resztényekegyszáligkihaltak.
Luther ernyedéseA legrosszabb mégis az volt ebben azegészben,
hogy Luthert mindemez
elké-pesztőenbrutáliséseszteleneljárásasoránjavarészt opportunizmus
vezérelte. Már-most az opportunizmus olyan tulajdon-ság,
amelyetnemszabad túlzott szigorralmegítélnünk, túlságosan emberi
ugyanisahhoz, hogy igazából
kárhoztathatnánk,sőt,gyakranéppazerősszellemekgyengé-je,azoké,akikamagukköreibenélveezekmegzavarásától
aggályosan félnek, s ígybensőnyugalmukés
szabadságukérdeké-benkészekmegalkudniakülvilágkívánal-maival.SemGoethe,semSchiller,ugyan-így
Kant sem és Schopenhauer sem, dehasonlóképpen Descartes és Galilei
semvolt mentes minden opportunizmustól.Világos dolog, hogy minden
államférfiúiszellemnek szükségképpen opportunistaorientációjúnak
kell lennie, sőt,
életfunk-ciójaalapjánegyébbensemáll,minthogytöbbé-kevésbé
telitalálatos, igazodáselvűésmesszetekintőopportunizmustműköd-tet.
Azt azért mégis ki kell mondanunk:van egyvalaki, aki nem lehet
opportunis-ta–ésezareformátor!Hiszenezéppleg-
bensőbb elhivatottsága, küldetésének
szí-ve-lényege:hogynelavírozzon,nekössönkompromisszumokat,nehagyja„beillesz-teni”
és „kiegyenlíteni” lényét-magát, ha-nem egy bizonyos életeszményt,
melylelkénekegészétzsarnokiankerítettehatal-mába,alegcsekélyebbmegalkuváséskor-látozódásnélkülráerőltessenagyakorlatra.Mindenreformátormonomániás.AzvoltkezdetbenLutheris,éskizárólag
ebbőlfakadtkortársaifelettihatalma,törté-nelmiutóhatása.Későbbelhajolt,nemha-gyatkozottmáraz
igazésa jókérdésébenhelyesösztönére, amipedig legjavaképes-sége
volt addig,
hanemadiplomáciamin-denféleközéputaivalésfondorlataivalpró-bálkozott,
vagyis gyengéinek „hívását”követte. Talán azt hitte, hogy az
„ügyet”szolgálja ezzel, a protestáns egyház
ter-jeszkedésétsegítielő,ámelfeledteközben,hogyaződolga,amiértIstenavilágraküld-te,valamiegészenmásbanáll:abbanugyan-is,hogymindigkimondja,amibensőjébenél,neszelídítse,nevonjavissza,ne
legyentekintettelvelesejobb-,sebalfelé.Olyhir-telenernyedésénekokavolttalánegybizo-nyostaediumvitae4is,melykülönösmódonigen
korán tört rá: már 1530-ban azt írtaLudwig Senflnek, az akkori
Németországlegjelentősebb egyházimuzsikusának: „Bi-zony, olyasmit
érzek, mintha életem végehamar elközelgene. A világ gyűlöl
engem,nem szenvedhet; engem viszont émelyít
avilág,megvetem.”Valószínűlegamavulkánitermészeteksorábatartozott,mintHerder,RousseauvagyNietzsche,akiknéhányrop-pantkitörésnyi„nyarat”éltek,denemértékmegőszükilyképp.
(Fordította:TandoriDezső)
4életuntság(Aszerk.)
-
15
VéghelyiAntal
Az 1525. évi németországi parasztfelkelés mint az egyháztörténet
és a világtörténelem útkereszteződéseKísérlet Luther
állásfoglalásának a társadalmi haladásról alkotott hiedelmektől
független értékelésére
A társadalmi evolúció szemléletéből fakadó előítéletek
MiutánDarwinevolúcióselméletétMarxatörténelemre, ésbennea
társadalomfejlő-déséreiskiterjesztette,atörténészekáltalá-banegyetértenekabban,hogyLutherrefor-mátori
törekvéseihezképestsokkal
inkábbThomasMüntzer1parasztmozgalmaképvi-selteatársadalmihaladásta16.századiNé-metországban.EzértelítélikLuthert,amiértMüntzermozgalmávalszembefordult,ésavilágihatalmataparasztfelkeléskatonaiesz-közzelvalómielőbbileverésérebátorította.Eltekintve
attól, hogy egy fosztogatás-
ban, gyújtogatásban, gyilkolásban és ilyenmódon közösségi és
személyes sérelmekönbíráskodással történőmegtorlásában
ki-merülő,egyébkéntpedigmerőbenutópisz-tikuscélokatmagaelétűzőmozgalmatjó-zan
mértékkel nehéz haladónak ítélni, a
felkelést pozitívan értékelő történészek
azideológiaiháttérelemzésébenésértékelésé-ben is ellentmondásba
kerülnek az általuktényként kezelt evolúció logikájával.
Mertnemelegendő
rámutatniuk,hogyMüntzeregyikfőideológusa,FlorianGeyer,arrahi-vatkozva,hogyazelsőemberpáraGenezistanúságaszerintföldművesvolt,elakarttö-rölniNémetországbanminden,a16.száza-diEurópára
jellemző társadalmi és vagyo-ni különbséget, sőt közismert
indulójábanegyenesenamagántulajdoneltörlésérebuz-dított:„Aföldteremtésénekkezdetén,sej-haj,hahó;nemvoltméggazdagésszegény,sej-haj,
hahó!”A történészeknek azt is
felkellenetárniuk,hogyafennállótársadalmirend lerombolásátcélul
tűzőparasztoknakésvezéreikneksemmilyenmegfogalmazottelképzelésüksemvoltarról,hogy–azálta-lukhelyesnekvélt–bibliaértelmezés
alap-ján felállítandó kommunisztikus
rendszerthogyanfogjáklétrehozni,ésmikéntfogjákműködtetni abbana16.
századiNémetor-szágban,amelynemlégürestérbenlétezett,hanemmélyenbevoltágyazvaatársadalmiberendezkedés
szempontjából
meglehető-senegységesEurópába.Milyen–afennál-lótmeghaladó–
társadalmiberendezkedésjött volna létre,miutánminden földbirto-kost
és minden gazdag polgárt lemészá-roltakéskifosztottak?Valamihasonló
jöttvolna létre,mintamaiIszlámÁllam,csakkeresztény, pontosabban
kereszténynekgondolt alapon. Hiszen Müntzer paraszt-jai egyidejűleg
alkottak anabaptista
gyüle-kezetetésmaiértelembenterrorszervezet-kéntműködőfelfegyverkezettszekértábort.Magáravalamit
isadó történésza16. szá-zadiNémetországban is felbomlóban
levőfeudáliséskialakulóbanlevőkapitalistatár-sadalomhozképesthaladónakminősíthet-eegyfundamentalistakisebbségivallás–Lu-therszavával–rajongóvezetőiáltal
terro-risztikus eszközökkel irányított, sok
szem-pontbólabolsevikpártállamraemlékeztető1MásírásmódszerintMünzer(Aszerk.)
-
16
egyházállamot,melynekabolsevikpártsej-tekreemlékeztetőközigazgatásiegységeiazanabaptista
gyülekezetek? Meggyőződé-sem,hogyidejelennemárleszámolniezzela
tudományosság minden kritériumát
nél-külözőtörténelemszemlélettel!Ha megszabadultunk a
történészek
szemléletéből fakadó előítéletektől, akkornem fogjuk úgy érezni,
hogy szégyenkez-nünk kell, ha a parasztfelkeléssel szembe-forduló
Luthert nem a társadalmi haladáskerékkötőjeként, hanem a tiszta
evangéli-um terjedéséheznélkülözhetetlen
társadal-mibékevédelmezőjekéntértékeljük.
Teológiai szempontok
Azeddigiekbenanémetországiparasztfel-kelésrőlcsupánminttársadalmieseményrőlbeszéltünk.Ebből
a szempontból
pusztánideológiakéntemlítettükaztateológiaiala-pot,amelyrőlkiindulvaMüntzerésazana-baptisták
a jövő keresztény társadalmárólszőtték álmaikat. Luther – aki
mindenek-előttteológusvolt–kritikájávalleginkábbaparasztmozgalomteológiaialapjátvettecél-ba.Rámutatott,
hogy a Szentírás tanúságaszerintKrisztusmásodik eljöveteléig
ake-reszténygyülekezetéppúgynemléphetavi-lágiállamhelyébe,mintahogyapápaáltalvezetett
egyházi hierarchia sem.
Krisztusmásodikeljöveteléigazegyházsemahívőkgyülekezeteként,sempedigkléruskéntnemuralhatjaavilágot.Avilágegyházzá
törté-nő átalakítása sem a klérusnak, sem a hí-vők
gyülekezeténeknemmegengedett.
Jé-zusmásodikeljöveteléigIstenországaezenaföldöncsupánlelkivalóság,ésazevangé-liumlelkikormányzásánakvanalávetve.Ezpedigazegyházravanbízva.Avilágihata-lomebbenemavatkozhatbe.Avilágotvi-szont
Isten a törvény eszközével kormá-nyozza, és a világi hatalomra
azért bízta akardot,hogya
törvénynekérvénytszerez-hessen,megjutalmazzaa jócselekedeteket,
a gonoszokat viszont tetteikért
felelősség-revonjaésmegbüntesse(ld.Rm13,4;1Pt2,13–14).Ahogy tehát
az egyház nemve-hetiátavilágihatalomkardjátavilágdol-gainak
igazgatására, úgy Isten akarata
sze-rintavilágihatalomsemavatkozhatalelkikormányzásba. Ez
természetesen az egy-háznak,mint intézménynek a kormányzá-sába való
beavatkozás tilalmát
ismagábanfoglalja,elsődlegesenazonbanmégisaztje-lenti,hogyavilágiállamvezetőisemmilyenformában
sem tarthatnak igényt a Krisz-tusban hívők lelkére. Megkövetelhetik
tő-lük a törvényben előírt
engedelmességet,ésbehajthatjáktőlükatörvénybenmegsza-bottadókat,illetvejutalmazhatjákajórendésatársadalombékességénekvédelmében,azország
előmenetelének, anép jóléténekérdekébenvégzett szolgálatukat.De az
ál-lamhatalomapolgároklelkiismereteésval-lásimeggyőződésefölöttnemgyakorolhatkontrollt.
Ugyanakkor a hívők egyidejűlegpolgárai Isten lelki országának és
annak aföldiországnak,amelybenélnek.Lutherazt ishangsúlyozza,hogya
lelki
országnak és a földiországnakmás-más
arendje.AlelkiországbanIstenelőttmindenhívőegyenlőéstestvér.Deezazegyenlőségnemállfennavilágiországban.Istenlelkiországábannincsenekurakésszolgák,nin-csenek
gazdagok és szegények,
nincseneknemesek,polgárokésparasztok,avilágbanviszontvannak.
AzIsten lelkiországábanvaló egyenlőség a világban egy hívőt
semjogosítfelarra,hogyavelenemegytársa-dalmi állásban levőkkel
egyenlőnek tekint-semagát.Viszontavilágiállampolgárakéntahívőis
igényttarthatarra,amiatörvényszerintjogosanmegilleti.Deavilágbannemtarthat
igénytarra,amicsakalelkiország-ban,Istenszíneelőttilletimeg:nemvisel-kedhetúgy,minthaavilági
rendbenfölöt-tevagyalattaállókveleegyenlőklennének.Keresztényként,
azazKrisztuskövetőikéntpedigebbenavilágbancsakarraformálhat-
-
17
nak jogot,amireKrisztuselhívtaőket:ke-reszthordozásra, tűrésre,
minden sérelemésigazságtalanságalázattalvalóelviselésére.Nem
kereszténységükre, hanem állampol-gári jogaikra hivatkozva
azonbanmegvéd-hetikatörvényszerintjogosérdekeiket,ésatörvénybenmegengedetteszközökkelki-követelhetikmindazt,amiatörvényalapjánmegilletiőket.LutherMüntzerparasztjainaképpenazt
vetetteszemére,hogynemavilágpolgára-ikéntköveteltek
igazságosabbbánásmódotésjobbmegélhetést,hanemkereszténykéntakartakmaguknak
akár fegyverrel is igaz-ságot szolgáltatni. Ez pedig szöges
ellen-tétben áll Krisztus követésével, akinek Is-ten előtti
igazsága éppen abban
nyilvánultmeg,hogynemcsakfegyvertnemragadott,desemmitsemvolthajlandótenniönmagaigazvoltánakbizonyítására,hanemezttel-jesegészébenIstenrebízta.
RövidenígyfoglalhatókösszeLutherneka – főként az 1525. évi
parasztfelkelésselkapcsolatban kifejtett – nézetei Isten
ket-tőskormányzásáról.Vanazonbanmégegyteológiai szempont, amelyet
nem
hagyha-tunkfigyelmenkívül,haarraszeretnénkvá-lasztkapni,hogymennyibenkorhozkötöttmindaz,amitLutheravilágihatalomtermé-szetéről
és a világi hatalomnak való
enge-delmességrőlmond.Látnunkkell,hogyazújszövetségikorés
Lutherkoraközöttavilágihatalomtermé-szetéttekintvesokkalkevesebbéslényegte-lenebbakülönbség,mintLutherkoraésamikorunkközött.AmittehátPéterésPálapostol
a hívőknek a hatalomhoz való vi-szonyáról ír,
azLutherkorábanmégmeg-kötéseknélkül alkalmazható volt.Mert
haazapostolokakárII.HeródesAgrippa,akára római császár hatalmát
Istentől valónakmondták, akkor mennyivel inkább
mond-hattaLutherIstentőlvalónakanémetcsá-szár hatalmát, akit Isten
nevében a pápakoronázott meg, és akiről mindenki
elfo-gadta,hogytetteirőlegyedülIstennektarto-zik
számadással.DemikéntésmennyibenvonatkoztathatókPálésPéter,nyomukbanpedig
Luther hatalomról szóló
kijelentéseia20–21.századnépáltalválasztottkormá-nyaira?Ademokratikusútonlétrejötthata-lomkinekamegbízásábólviseliakardot,éskinektartozikhasználatárólelszámolni?Mindenekelőttkülönbségetkelltennünk
ahatalomeredeteésahatalomgyakorlása,illetveannakmódjaközött.PéterésPálapostolhivatkozottkijelen-
téseitazÓszövetségszámtalanhelyévelle-hetigazolni.Luther,akimaibesorolássze-rint
azÓszövetségprofesszoravolt,magaisjólismerteDeutero-Ézsaiásmeghökken-tőkijelentésétaperzsaCírus(Kóres)hatal-mának
eredetéről (ld.Ézs 45.
fejezet).Cí-rustIstenválasztotta,Istenkentefel,hogynépeszabadítójalegyen,Istenaz,akikezé-nél
fogva vezeti, Isten ad neki győzelmet,
-
18
noha Círus nem is is-meriőt.A15.versbena próféta ezért
állapít-jameg:„Bizony, te elrej-tőzködő Isten vagy, Izrael Istene,
Szabadító”. Vagyahogy Luther latinulolvasta:„Vere tu es Deus
absconditus, Deus Israel Salvator!”Ebbőlvonjale Luther a
következ-tetést: Isten
világkor-mányzóhatalmátmin-digrejtetten,mintDeus absconditus
gyakorolja,azáltalaválasztottem-berekenkeresztül.Luther ennek
alap-
jánmondja,hogynincsolyanhatalmasság,aki-nekhatalmavalamilyenmódonneIstentőlszármazna.Ez
azt jelenti, hogy Isten aka-rata nélkül senki sem juthat
hatalomhoz.Deeztazzalamegszorítássalkellértenünk,amivelLutherisérti:azelrejtőzködőIstenkifürkészhetetlenakaratanélkülnincssem-milyenföldihatalom.Mert–mikéntLutheraDe
servo arbitrioban2 kifejti – nincs
olyanakarat,amelyIstenakarataellenéreérvénye-sülhetne.Halenneilyenakarat,akkorannakbirtokosaülne
Isten trónján, és Isten
töb-bénemlenneIsten.De–éseztLutherha-lálosan komolyan veszi –
amikor az elrej-tőzködő Isten akaratáról beszélünk,
akkormindighozzákell
tennünk,hogyezkifür-készhetetlen,számunkraérthetetlen,felfog-hatatlan
akarat.Nem olyan,mint
amagátkinyilatkoztatóIstenmindigérthetőésegy-értelműakarata.AmikortehátIstenvalakite
világban hatalomhoz juttat, sosem
tud-hatjuk,hogymiaszándékavele.Javátakar-ja,vagyéppenbüntetniakarjaaztanépet,amelynekvezetőüladja.Ebbőlaszempont-
ból mindegy, hogymilyen úton ruházta-tik rá a hatalom:
vér-szerinti öröklés alap-ján, választás
alapján,vagyéppenfegyverrelragadta magához. Is-ten valamilyen
okbólmegengedteéslehető-vétette,hogyazálta-lameghatározott
idő-rehatalomhozjusson.Ez tehát a
hatalomeredeténekamiértel-münkelőlmindenkorrejtettútja.Azviszontmáregy
egészen más kérdés,hogy a hatalom vise-lőjekinektartozikszá-
motadnihatalmagyakorlásáról.Halálautántermészetesen minden
esetben Istennek.Deanépáltalválasztotthatalom–méghaszámunkra
kifürkészhetetlen okból
Istenbeleegyezővagyéppenmegengedőakarataállisaválasztáskimenetelénekhátterében–nemcsak
Istennek tartozik felelősséggel ésszámadással, hanem a hatalmának
láthatóforrásátjelentőnépnekis.Eznemaztjelenti,hogyanéptöbbségi
akaratamindenesetbenmegegyezikIsten-nekazÍrásbankinyilatkoztatottakaratával.Lehet,hogyéppannakellenérevan,ameny-nyibenaválasztottvezetővagykormányIs-tentörvényébeütközőmódonélanépáltalráruházott
hatalommal, illetve
szándéko-sannemanépjavát,hanemcsakamagaja-vátkeresi.Deatörténelembenmindigrej-tettenmunkálkodó
Isten
kifürkészhetetlenakaratanélkülmégazilyenvezetővagykor-mánysemnyerhettevolnaelahatalmat:sehazugígéretekkel,sefélrevezetőpropagan-dával,seválasztásicsalással,semásként.Azilyen
gonoszhatalom tetteinek
igazolásáraazonbannemszabadsePétersePálapos-2Aszolgaiakaratról
-
19
tolleveleire,seLutherrehivatkozni.Hiszenazapostolokisabbanjelölikmegahatalomfeladatát,
hogy a jókat megjutalmazza, ésa gonoszokatmegbüntesse. Ezzel
semmi-képpen sem igazolták például Jakab
apos-tolnakHeródesparancsáratörténtlefejezé-sét.Nem
igazoltákakirályokéscsászárokegyetlen gonosz tettét sem.Mint ahogy
aDe servo arbitriobanírjaLuther:agyilkossemigazolhatja gonosz
tettét azzal, hogy Istenadtanekiazerőt,amivelabaltátfölemelte,majd
lesújtott áldozatára.Abűnésa
fele-lősségakkorisegyedülagyilkosé,haIstenszámtalan módon
megakadályozhatta
vol-na.Ilyenértelemben–mondjaLuther–Is-tenakartais,megnemis,hogyagyilkosságmegtörténjék.
Nem akarta, sőt tiltotta
ki-nyilatkoztatottakarataáltal:„Neölj!”Még-isakartakifürkészhetetlenakarataáltal,ami-velmegengedte,hogyvégbemenjen,ésnemakadályoztameg.Habáraparasztfelkelésszomorútapasz-
talatától életre szólóan megkeseredett Lu-ther egy 1539-ben
keletkezett, 91 tézisbőlállókörlevél-vitairatában azV. résznek
eztacímet
isadja,hogy„Afegyveresellenál-lástilalmamindenfelsőbbségellen,méghaKrisztus
akaratából az uralmuk alatt
szen-vednikellis.”(36–50.tétel),addigaIV.rész-nek(31–35.tétel)ezacíme:„Akeresztyénemberellenállásikötelezettségearablókkalésgyilkosokkalszemben”.Igaz,hogyezzelcsakazegyéntérterőszakostámadáseseténismerielavédekezésjogát,anéptőlviszontmegtagadja
ugyanezt az esetleges rabló ésgyilkoshatalommal szemben,
tiltásátmég-sem terjeszthetjük kiminden további
nél-külanépáltalválasztott,éshatalmávalvisz-szaélővezetőrevagykormányra.Hiszen
anépnek az általa választott
kormánytmin-denképpenjogavanelszámoltatni,haelőbbnem,akkorakövetkezőválasztáson.Hape-dig
a hatalmát zsarnoki módon
gyakorlóvezetővagykormányönkényesmódonésmegkérdőjelezhetőentörvényesúton
lehe-
tetlennétesziválasztásútjánvalóeltávolítá-sát,akkorjogánakkelllennieanépnek,hogyazellenállásmás,lehetőségszerinterőszak-mentes,delegvégsőesetbenakárerőszakoseszközéhez
is folyamodjék az ilyen
hata-lomeltávolítására.EztajogotLutherrahi-vatkozvanemlehetelvitatnianéptől,melyademokráciákbanahatalomföldiértelem-benvettforrásaésletéteményese.Azókornépeiről
ez éppúgynemvolt
elmondható,mintahogyLutherkorábanegyetleneuró-painéprőlsem.
Habánok a cári Oroszországban
Érdemes egy pillantást vetni a németor-szági parasztfelkelést
kirobbantó,MüntzerésGeyervezetteanabaptisták további tör-ténetére.
Miután a felkelést a császári se-regek leverték, és a halála előtt
– hogy amáglyát elkerülje – katolikus hitre
vissza-tértMüntzertlefejezték,azéletbenmaradtanabaptistákSvájcbanésTirolban
isüldö-zést szenvedő hitsorsosaikkal együtt
elő-szörMorvaországbankerestekmenedéket.Zárt közösségben éltek, és
kézművesség-gel,mindenekelőtt fajanszedények készíté-sével
foglalkoztak. 1529-ben
csatlakozotthozzájukaTirolbólmenekülőJakobHutternevű kalaposmester,
aki közös áruterme-lésre berendezkedő, százfős
„udvarokba”szervezteőket.NémetülHaushabennekne-vezték ezeket, ebből
ered a habán elneve-zés. Amikor Morvaországból is elűztékőket,
főnemesek hívására és patronálásu-katélvezveaFelvidékenésErdélyben
te-lepedtekmeg. Amagyar nemes családokközül az
Illésházyak,Révayak,Nádasdyak,Vízkeletyek,Szúnyoghok,Nyáryak,Zrínyi-ek,Erdődyek,Bethlenek,Batthyányak,Es-terházyakésRákócziakisazokközéacsa-ládokközétartoztak,amelyekelőszeretettelvásároltak
habán tárgyakat. A Rákóczi-fé-le szabadságharc
leveréseutánaHabsbur-gokMagyarországrólésErdélyből iskiűz-
-
20
tékőket.Ekkoregyrészükhajóraszállt,ésAmerikába települt át,más
részükpedig
acáriOroszországbaköltözött,aholazorto-doxegyháztiltakozásaellenéretártkarokkalfogadták
az őskeresztény gyülekezet min-tájára hivatkozva kommunisztikus
elveketvallóésegymásköztmegisvalósító„derékkézműveseket”.Telepeik
először a Krímben, Odesz-
szakörnyékénjötteklétre.A19.századbanmár egész Oroszország
területén
folytat-takmissziót,elsősorbanamuzsikokközött.I.Sándorcáruralkodása
(1801–1825)alattengedélyt kaptak orosz nyelvű
bibliafordí-táskészítéséreéskiadására.Ekkortólváltaknépszerűvé és
nagy számban látogatottá
amuzsikokszámárameghirdetettbibliaóráik(Bibelstunde),enneknyománstundistáknakisneveztékőket.E.H.Broadbentírja3:„Azoroszhívők[…]arraameggyőződésreju-tottak,hogyazújszövetségimintaés
taní-tás a hívők bemerítkezése. Meggyőződé-süket következetesen
valóra váltották
úgy,hogyahívőkbemerítkezéseáltalánossálettahívőkközött.Aztismegtanulták,hogyakenyértörés
azÚrparancsa, és
csakhívőkgyakorolhatják.Eszerintiscselekedtek.Kö-rükbőleltűntazortodoxegyházpapirend-szere
is, mert a Szentírásból megismertékahívők egyetemespapságát, a
SzentSzel-lemvételénektitkát,agyülekezetiszolgálatajándékaitésszabadságát,amitazÚraján-dékozagyülekezetkormányzására,aszen-tek
építésére és az evangélium
hirdetésé-re.”II.Sándorcáruralkodása(1855–1881)idejénengedélytkapnakanyilvánoshelyenvalómisszióscélúigehirdetésreis.Atérítés–egy1866-banSzentpétervárraérkezőan-golmisszionárius,LordRadstockvezetésé-
vel–ekkormáranemesicsaládokatiscélbaveszi.Az ennek
nyománmegtérők
közöttvanVaszilijAlexandrovicsPaskov,acáriőr-ezredezredese.MivelPaskovKelet-Orosz-országban
számos bánya tulajdonosa
volt,általaazottanibányászokhoziseljutottakatérítők.Azortodoxegyházvezetőinpánikkezdetteluralkodni.Zsinatuktanúságasze-rint41egyházmegyéjükből28-attekintettekannyira„fertőzöttnek”,hogyottmárteljesmértékbenelveszítettékavallásiéletfölöttikontrollt.Ellentámadást
azonbancsak III.Sándor uralkodása (1881–1894) alatt tud-tak
indítani a stundisták
visszaszorítására.1883-banarendőrséglecsapottastundistákSzentpéterváron
kizárólag orosz nyelventartott konferenciájára. Ezzel kemény
ül-dözésvettekezdetét.Paskovot száműzték,vagyona nagy részét
elkobozták. Az
orto-doxegyházzsinataaz1880és1905közöttiidőszakraM.PobjedonoszcsevetbíztamegaszektákkiszorításávalOroszországból.AzsinatáltalezügybenPobjedonoszcsevve-zetésévelösszehívottmoszkvaikonferencia
3 Edmund Hamer Broadbent Zarándok Gyülekezet
címűkönyvétidéziJohnBjorlie:Astundisták.Fordítónélkül.Élő
Gyülekezet 2000/1: 4,
http://www.mktgy.hu/sites/default/files/fajlok/elogyulekezetek/elogyulekezetek_3e_1sz_2000.pdf.
-
21
ilyenhatározatothozott:„»Államunkranéz-ve a szekták gyors
terjedése nagy
veszélytjelent.Mindenszektásnaklegyenmegtiltva,hogyelhagyja saját
faluját […]ahitmin-denellenszegülőjelegyenvádlottkéntbíró-ság elé
állítva, de nem esküdtbíróság
által,hanemegyházibírákáltal.Legyenmegjelöl-veazútlevelük,hogynealkalmazzákőket,szállástseadjanaknekik,hogyígyazOrosz-országbanvaló
létük ellehetetlenüljön.Le-gyenek olyan keretek közé szorítva,
hogytörvényesennetudjanaksebérelni,sevásá-rolni,ésnelegyenekvalódivagyontárgyaik.Legyenek
a gyermekeik az irányításuk alólkivonva,ésazortodoxhitrenevelve.«
Pobjedonoszcsev Büntetőtörvényköny-
ve is jól bizonyítja a témához
valóhozzá-állását:187.§–Törvénysértés:AzEgyházelha-
gyásamásvallásiközösségmiatt.Büntetés:Polgáriésszemélyijogvesztés.
Áttelepítés. Enyhébb ügyekben
tizennyolchónapjavítóintézetben.188.§–Törvénysértés:Prédikálásvagy
vallásosiratokírásamásokeltévelyítésére.Büntetés:Elsőtörvénysértésesetén:Bi-
zonyosszemélyijogokelvesztéseésnyolc-tóltizenhathónapigtartószabadságvesztés.Másodiktörvénysértésesetén:Harminc-
kettőtől negyvennyolc évig tartó börtön-büntetés.Harmadik
törvénysértés esetén: Szám-
űzetés.189.§–Törvénysértés:Azeretnekekés
szakadároknézeteinekterjesztéseilletveeb-bensegédkezés.Büntetés:SzáműzetésSzibériába,aKau-
kázusontúlravagyaBirodalommásfélree-sőterületére.”4 Ezek az
intézkedések és fenyegetések
azonbannemhoztákmega remélthatást,
hanem Oroszország-szerte még inkábbszárnyakat adtak az
illegalitásba szorultmissziónak.A Müntzer mozgalmától örökölt
ma-
gántulajdon-ellenes, arisztokráciaellenes ésföldbirtokos-ellenes
kommunisztikus esz-mékegyévszázadonát tartó
többé-kevés-bészabadhirdetéseacáriOroszországbanmegtettehatásátamuzsikok,amagukatki-semmizettnek
érzett orosz munkások,
ésnemutolsósorbanaközülükbehívottsorka-tonákközött.Létrejöttazagyúlelegy,ame-lyet1917-benaNagyOktóberneknevezettbolsevista
államcsíny lobbantott lángra,
ésamelycsakhamaregészOroszországotvér-beborította,majdaterror,ésazegészsza-badvilágot
fenyegetődiktatúra
áldozatávátette.Alétrejöttkommunistapártállamtúl-zásnélkül
tekinthetőamüntzeri
egyházál-lamparódiájának.Végülmegérneegykomolyabbkutatást
az is, hogy az egykori anabaptisták USA-ban élő kései
„evangéliumi keresztény”(evangelical) utódainak elitellenessége
mi-lyenszerepetjátszottDonaldTrumpelnök-kéválasztásában.
Petri GyörgyIf
HaazambiciózusszimbirszkiügyvédbojtárelsakkozgatGorkijjalCapriban,továbbhallgatjaazAppassionatátés,óigen,hahogymintmerengtevolt,inkábbsimogatja,mintsemüti,hamindörökreelbámészkodikagenfiFőpostacsodáján(álmélkodhatóbbatkormányzóságiagytalálninembír),akkor:jöttvolnavalamilaposKerenszkij/Miljukov-stílűmegoldás:kevesebbállammádermedtforradalom,többtúlélő.
4I.m.,Élő
Gyülekezet2000/1:5,http://www.mktgy.hu/sites/default/files/fajlok/elogyulekezetek/elogyulekezetek_3e_1sz_2000.pdf
-
22
LudassyMária
A forradalom szó kétfajta fogalmáról*
A cím Isaiah Berlin hírneves esszéjét, A szabadság kétféle
fogalmáról-t parafrazálja, sőttartalmi párhuzamokat is
felfedhetünk: aforradalom első, ha úgy tetszik, a szabad-ság
növelésével azonosítható definíciója aberlini negatív szabadság, az
individuumnaka közhatalomtól való szabadsága
szférájá-batartozik,mígamásikforradalomdefiní-ció,azerkölcsiregenerációés/vagyvagyoniegyenlőség
irányába történő változás genus
proximumávalapozitívszabadságfennható-sága alá sorolható. (AXVII.
századi, csil-lagászati eredetű visszafordulás
értelme-zésjelenértelmezésneknemtárgya,mivelafranciaforradalomnakmindaszabadságel-vű,mindazerényésterrorasszociációjátel-fogadódefiníciójaalineáristörténelmihala-dáshitstációjakénttekintettaforradalomra,snemazörökvisszatérésmozzanataként.)Illusztráló
idézetek alkotják dolgozatommeghatározó részét, a francia
forradalomkét – a kategoriális kidolgozottság, a fo-galmi tisztázás
terén – legvilágosabb kon-cepciót képviselő
politikus-gondolkodója,politikai gondolkodója, Condorcet és
Ro-bespierreműveitcitálva.Műfajilagvanköz-tük a
világtörténelemfilozófiáját felvázolóopus és Konvent-beszéd,
akadémiai szék-foglalóelőadásésaJakobinusKlubbantar-tott,
népfelkelésre buzdító szónoklat.
Azigaziellentétazonbannemműfaji,hanemapolitikaimorálésajogfilozófialeglényegétalkotókoncepciókülönbség.1.Aforradalomcéljaazonjogállaminor-
mativitás megteremtése, melynek szigorú
szabályaiközöttazegyesemberésaközha-talomképviselőjemeglévőmorális
konsti-túciójaalapjánalkalmazkodhatazalkotmá-nyosrendhez.2. A
forradalom célja (RousseauTársa-
dalmi szerződésének törvényhozójához ha-sonlatosan) „mintegy az
emberi természetújjáteremtése”, „anemzet erkölcsi
regene-rációja”,melybenatörvényeknemformálisszabályrendszerként,
hanem szubsztantíverénypreskripcióként funkcionálnak, a
JókésaRosszak,azErényésaBűnmetafizi-kai dimenziójú küzdelmeként
fogván fel aforradalmat.„Képtelenség minden olyan tervezet,
melyaztcélozza,hogymindenemberteré-nyessé tegyen, inkább abban
kellene re-ménykednünk, hogy a felvilágosodás,
me-lyetaszellemszabadságatáplál,boldogabbnemzedékek számára olyan
emberségestörvényeket teremt,melyek csaknem telje-sen fölöslegessé
teszik a hősiességet és
azerényt.”–szólCondorcetmégarégirendvégnapjaibanamodernjogállamelőzetesel-képzeléseiről(Discours
de reception a l’Académie
française.Condorcet,1804,X.108).Robes-pierre számára a jogi
formalitások, a sze-mélyes szabadság közerkölcstől
függetlenfelfogása semmit sem érnek ama morálismegújulás nélkül,
melynek a
köztársaságikonstitúciócsakkerete,denemszubsztantívtartalma.1793-tól
fogva,midőna
forrada-lom,aköztársaság,ademokráciapolitikai-intézményrendszeri
szinten vitathatatlanulgyőzelmet aratott, egyre többet
szónokolazerkölcsiellenforradalomveszélyeiről,samorálismegigazulásvágyalegalábbannyirahozzájárultaterrorrendszerénekideológi-aimegalapozásához,mintpolitikaiparanoi-ája(megavendée-ilázadásban,afederalistafelkelések
formájában ténylegesen jelent-kező ellenforradalom): „Mi
országunkbanaz önzést az erénnyel akarjuk
helyettesíte-ni,anemesibecsületetapolgáritisztesség-gel,aszokásokatazelvekkel,azillendőséget
* Az írás aMagyar Tudományban (2008/8.
910–919)megjelentcikkjavítottváltozata.
-
23
akötelességgel,adivatzsarnokságátazér-telemuralmával,aszerencsétlenségmegve-tésétabűnmegvetésével,
apökhendiségetabüszkeséggel,ahiúságota
lelkinagyság-gal,apénzvágyatadicsőségszeretetével,ajótársaságotajóemberekkel,azintrikátazérdemmel,aszellemességetatehetséggel,acsillogástazigazsággal,agyönyörcsömörétaboldogságvarázsával,anagyokkicsinyes-ségétazembereknagyságával,egyszeretet-reméltó,léhaéskönnyelműnépetnagylel-kű,boldogéshatalmasnéppel,egyszóvalamonarchiaösszesbűneitésmindennevet-ségeshibájátaKöztársaságösszeserényei-velésmindencsodájával.”
(A politikai erkölcs
elveiről.1794.február5.–II.évpluviôse17.Robespierre,1988,423)Most
nem mennék bele az enumerá-
ció elemzésébe–vannakkifejezettenked-
vesmozzanatai is –, csak azt képzeljük
elegypillanatra,hogymilyen intézményrendszer-rel
lehetnemegvalósítani ezen– akár
szépésszimpatikus–elképzeléseket,mondjuk,agyönyörcsömörehelyébehogyanvarázsol-hatunkbékésboldogságot,mifélepolitikai-jogi
procedúra teheti lánglelkűvé a
léhát,hősséahiútetc.Acéleljárásjogilehetetlen-ségeszinteszükségszerűen
implikáljaa
jo-gonkívüli,majdjogelleneseljárásokerkölcsiigazolását,ésmindazokmorálismegvetését,akikmegelégszeneka
totáliserkölcsi rege-nerációnál kevesebbel: parlamentáris
de-mokráciával,jogbiztonsággal,törvényelőttiegyenlőséggel,sfőkéntagazdaságinöveke-dés
implikálta fogyasztói függetlenséggel,a szabad verseny szülte
szükségletbővülésperspektívájával – azaz azon
elképzelések-kel,melyeket az angol, amerikai és
franciafelvilágosodásfilozófusaiképviseltek,sme-lyekmegvalósulásátüdvözöltékazamerikaiforradalom
felszabadító hatásaiban,
mintCondorcet:„Mogorvamoralistáinkaztállít-ják,hogymindaz,amiújszükségleteketadaz
embereknek, erkölcsileg rossz, ám sze-rintünk a természet újabb és
újabb
szük-ségletekkielégítésérerendeltminket.Ezértatörvényhozónaknemazafeladata,hogykorlátozza
új, mesterségesnek
mondottszükségletekkialakulását,hanemhogymeg-sokszorozzaazújszükségletekkielégítésérealkalmaseszközöket,ésafogyasztásijavaktömeges
előállítása révén kevésbé
költsé-gesséésezzelatömegekszámáraiselérhe-tővétegyeazokat.Azegyenlőtlenségetnemazáltal
kell csökkenteni, hogy üldözzük azúj, fölöslegesnek ítélt javak
termelését
ésfogyasztását,hanemhogymindenkiszámá-rahozzáférhetővétegyükategnapméglu-xuscikknektartottdolgokmegszerzését…”
(De l’influence de la révolution de l’Amérique sur
l’Europe.Condorcet,1804,XI.265)Robes-pierreszemébenafogyasztásforradalma,aluxuscikkekdemokratizálása(„Mamárjob-ban
él a pór /Mint a gazdag valamikor”,
-
24
hangzikMandevilleamorálismeséjeamé-hekversenyelvű, tehátvirágzó
társadalmá-ról)azerényenalapulódemokráciaeszménylegfőbbellensége.Afeudáliselnyomás,aki-rályi
abszolutizmus könnyebben legyőzhe-tő,mint az
amaterialistamentalitás,melymegelégszik a fogyasztói javak
fokozódóbőségével és ennek békés (erkölcsmentes)élvezetével, ahogy
azt az angol
közgazdá-szokésnyomukbanafranciaenciklopédis-tákpropagálták:„Aleghatalmasabbésleg-nevesebbcsoportazenciklopédistáknévenvált
ismeretessé […].Ez a szektapolitikaitérenmindigalattamaradtanép
jogainak,erkölcsitérenviszonttúlmesszementaval-lásielőítéleteklerombolásán[…].Eszektanagyhévvelterjesztetteamaterialistanéze-teket,melyeknépszerűvéváltakanagyurakésaszéplelkekközött.Nagyrésztnekikö-szönhető
az a gyakorlati filozófia,
melyrendszerrétesziazönzést,azemberitársa-dalmatfortélyosérdekharcokszínterének,asikert
a helyes éshelytelenmércéjének
te-kinti,abecsületességetízlésvagyillemdol-gának,avilágotpediggaládügyeskedőkbir-tokának[…]azangolalkotmányszerintükapolitikaremekműveéstársadalmiboldog-ságmaximuma.”
(A vallási és erkölcsi eszmé-nyekről, kapcsolatukról a köztársasági
elvekkel, és a nemzeti
ünnepekről.1794.május7.–II.évfloréal18.Robespierre,1988,458–459)Ez
talán az első modern – tehát nem
a tradicionális társadalomelmélet oldalá-ról megfogalmazott –
liberalizmuskritika,melyazutilitarizmusésazerkölcsirelativiz-musvádjamellettaztaverdiktetiskimond-ja,
hogy a gazdasági és politikai
szabad-ságezenkoncepciójaellentétesanépigazi(kompetíciónakkinemtehető)jogaival.Condorcet
koncepciója szerint a nép
jogaaztjelenti,hogyaharmadikrendjoga-ittekintveegyenrangúahajdanikiváltságosrendekkel,
ám ez nem feltétlenül
követelimegaci-devant-okjogfosztását–csakisab-banazesetben,haaktívellenállásttanúsíta-
nakajogegyenlőségújrendjeellenében.Te-hátnemjogosazegyházibirtokkártalanításnélkülikisajátítása–anemszimpatikustu-lajdonostulajdonjogaisszentéssérthetet-len–,semazemigránsokkollektívjogfosz-tása
–, elvégre a forradalmi
Franciaországnemtiltjaakülföldreutazást,afegyverrelahazáratámadásesetemás,ezténylegesha-zaárulás,
és ekképp szankcionálható, ám
ahaza„sima”elhagyásanembűntény,hanemszemélyesszabadságjog:„Óriásitévedésazthinni,hogyaközérdekellentétbekerülhetaz
individuum jogainak tiszteletben tartá-sával,hogyaköz javavalaha is
jogtalansá-got követelhet. Ez mindenütt a
zsarnok-ságmentsége,azönkényuralmirendszerekmegalapításánakürügyevolt…”
(Opinion sur les émigrants.Condorcet,1804,XVII.29)
-
25
Robespierre közjó- és közjogról valóforradalmi felfogása nem az
eddigi jog-fosztottak állampolgári jogainak garantálá-sát
jelenti,hanema
forradalomellenségei-nekjogfosztását–seköztársaságellenségeiközénemcsakakirálypártiak,ahajdaniki-váltságosak
tartoznak, hanem a nép azonrésze is,mely nem felelmeg a nép
forra-dalmi fogalmának, mely nem mutatja aköztársasági
kérlelhetetlenség és a
demok-ratikuserénykellőszilárdságát:„Atársada-lomvédelmecsakabékéspolgárokat
illetimeg:aKöztársaságbanpedigcsakarepub-likánusokállampolgárok.Számáraakirály-pártiak,azösszeesküvőkcsupán
idegenek,jobbanmondva, ellenségek.Mert ebben aszörnyű
küzdelemben,melyet a
szabadságvívazsarnokságellen,nemlehetszétválasz-taniaküzdőfeleket.Vajonabelsőellensé-geknemszövetségesei-eakülsőellenségek-nek?ésagyilkosok,akikbelülrőlszaggatjákahazakeblét,azintrikusok,akikmegvásá-rolják
anépmegbízottainak
lelkiismeretét,azárulók,akikárubabocsátjákőket,afize-tettbértollnokok,akikmeggyalázzákanépügyét,
pusztítják a közerényeket, szítják apolgárháború lángját, és
erkölcsi ellenfor-radalommalkészítikelőapolitikaiellenfor-radalmat,
vajonmindezek az emberek ke-vésbé bűnösök, kevésbé
veszedelmesek-e,mintazsarnokok,akiketszolgálnak?Mind-azok, akik
apagyilkos szelídséggel ebűnö-sök és a nemzeti igazságszolgáltatás
bosz-szúálló pallosa közé állnak,
hasonlatosakazokhoz,akikazsarnokokcsatlósaiéska-tonáinkszuronyaközévetnékmagukat”
(A politikai erkölcs elveiről. 1794.
február5.Ro-bespierre,1988,430).Általános, szilárd szabályok
kialakítá-
sa versus „kivételes törvények”, rendkívü-li eljárások (melyek
per definitionem kizárjákaz eljárásjog precíz = procedurális
mene-tét,univerzálisszabálykövetőjellegét)–jog-filozófiailag,
jogtechnikailag így
foglalha-tóösszeakirályperétéskivégzésétkövető
többmintkétszázévesvita.CondorcetésBurke sokat vitatkozott
1790/91 folya-mán a francia forradalom kivételes voltá-nak jó vagy
rossz világtörténelmi szere-péről. Condorcet szerint éppen az
emberijogi deklarációk Burke által
„metafizikai-nak”bélyegzettegyetemespretenziójateszitöbbéaprecedenseketkövető,a„régisza-badság”visszaszerzésénekhistorizálóideo-lógiájátelfogadó1688dicsőségesforradal-mánál
a franciák általános emberi
igényűvilágtörténelmivállalkozását,ámajogállaminormák
legfontosabbikában,a retroaktivitás tilalmában egyetértettek. Lajos
egyetlenbűne Burke szerint, hogy „szerencsétlen-ségére
Franciaország királyának
született”.Condorcettöbbbűnrőlistudott(példáulaz„uralkodóunokatestvérek”csapatainakbe-hívásaafelkeltnépellen),ámezeketegyké-sőbb
született törvénynevébennem lehetelítélni (maximum morálisan
megítélni): aköztársaság kikiáltása előtt nem lehet
sen-kitaköztársaságelleniösszeesküvésselvá-dolni,mégmagátakirálytsem,akirőljoggalfeltehető,hogynemlelkesrepublikánus,dejogszerűenezsemelítélhető:„Egyilyeníté-letveszedelmesprecedenstteremthet:sem-mifélehatalmasérdek,semmifélerendkívülikörülménynemkövetelheti,hogyegyolyanalapelvet,
mint a halálbüntetés
elfogadha-tatlansága,feladjunk.Aközszabadságotso-hasem szolgálhatja
a személyes
szabadsággyöngítése,aköztársaságbiztonságátajog-biztonságmegsemmisítése.”
(Sur le jugement de Louis
XVI.Condorcet,1804,XVII.29)Robespierretársadalomfilozófiájatagad-
ja, hogy az individuális érdekek
addíciójalenneaközérdek,hogyazegyénekjogbiz-tonságából levezethető
lenne a közbizton-ság,aszemélyesszabadságszentségébőlazegy és
oszthatatlan köztársaság szent
sza-badsága–,ahogymestere,Rousseauismeg-különböztette az összesség
akaratát, melyaz egyéni akaratokpuszta summája, az
ál-talánosakarattól,melymásentitásúkifeje-
-
26
ződéseazEgészegységeséstévedhetetlenakaratának: az egyént, aki
saját
szabadsá-gátnemegyezőenképzelielaKözszabad-sággal,„kényszerítenikell,hogyszabadle-gyen”.
A király esetében ez a kényszer iskilátástalan: itt csakkiiktatás
lehet a„láza-dóval” szemben foganatosítható egyetlenmegoldás – és
ez nem lehetséges
jogálla-mi,formáljogilagelfogadhatóeszközökkel.„Ezapernemper”–aforradalmiigazság-szolgáltatása
természetjoghozvalóvissza-téréstjelenti:„Lajoslázadónakbélyegezteafrancianépet,
shogymegbüntesse,behív-tazsarnoktársaihadseregét;anépésanépgyőzelme
azt bizonyította, hogy egyedülő a bűnös; következésképpen Lajost
nemkell elítélni; az ítélet már kimondatott
fö-lötte.Vagyővanelítélve,vagyaköztársa-ságnincsfelmentve.[…]Anépeknemúgyítélkeznek,mintatörvényszékek;egyáltalánnemhoznakítéleteket;úgylesújtanak,mintavillámcsapás;nemítélikelakirályokat,ha-nem
a semmibe taszítják őket vissza
[…].Lajosnakmegkellhalnia,hogyahazaélhes-sen.” (XVI. Lajos
elítéléséről.1792.december3.Robespierre,1988,302,304,311)A
megsemmisítés logikája, az ellensé-
geta
természetierőkreflektálatlanerupci-ójánakanalógiájáravégképpeltörölnivágyóradikalizmus1793-raimmárnemannyiraarendkívüliintézkedéseket,hanemaforrada-lomszükségképpeniex
lexállapotátdicsőí-ti.Robespierreaszeptemberimészárlásokatmegideologizálóhíresbeszédébenezektör-vénytelenségét
teszimeg a forradalmi tör-vény normájává: „mindezek a dolgok
tör-vénytelenekvoltak,éppoly törvénytelenek,mint maga a forradalom,
törvénytelenek,mintaBastillelerombolásaésatrónmeg-döntése,éppolytörvénytelenek,mintmagaaszabadság.”(Robespierre,1988,278)Condorcet
a jakobinus hatalomátvé-
telelőestéjénírttanulmányában–melynekcímeA forradalmi szó
jelentéséről – szintúgya szabadsággal asszociálja a
forradalmat,
deezaszemélyesszabadság,az
individuá-lisjogbiztonságszabadsága,melytőleltérni,melyet
csorbítani a forradalom érdekébensemmegengedett–vagy
csakolyanmini-málismértékben, olyan rövid, valóban át-meneti
időre,olyanalkotmányosgaranciákmellett,melyekmégösszeegyeztethetőekazalapdefinícióval:forradalomcéljaaszabad-ság,
tehát eszközei sem lehetnek
szabad-ságellenesek:„Aforradalmiszótcsakolyanváltozásokra
alkalmazhatjuk, melyek cél-ja a szabadságnövelése.A forradalmi
tör-vényekésaforradalmirendszabályok,mintmindenmás törvény és
jogszabály, szigo-rúan alá vannak vetve az igazságosság ál-talános
szabályainak, a jogbiztonság elve-inek. Mint minden törvény, a
forradalmitörvényisatársadalomönvédelménekesz-köze,ésnemállhatapolitikaierőszakszol-gálatába.
Alkossunk hát forradalmi
törvé-nyeket,decsakazért,hogyminélhamarabbelérjükamapillanatot,melybentöbbénincsszükség
rendkívüli intézkedésekre.
Alkos-sunkhátforradalmirendszabályokat,deneazért,hogymeghosszabbítsukáltalukafor-radalomvéreskorszakát,hanemhogymie-lőbbvégetvethessünkavérontásnak.”
(Sur le sens du mot
révolutionnaire,Condorcet,1804,XVIII.22–23)Afranciaforradalomkivételesmivoltát,
egyedülálló világtörténelmi jelentőségét il-letően látszólag
nincs vita Condorcet
ésRobespierreközött.Ámmígafilozófus–ahogyezaBurke-kelvalóvitájában(Lettres
de Junius)kiderül–afranciaszabadságálta-lános emberi érvényességét,
az emberi jo-gok nyilatkozatának a francia alkotmánypreambulumába
történő szervesülését
te-kintiafranciaforradalomnakszintemetafi-zikaidimenziótadótényezőnek;addigRo-bespierreazerénypozitívtörvénnyétevésétésazegyenlőségprimátusáttartjaafranci-ák
forradalmát az angol dicsőséges forra-dalomtól és az amerikai
függetlenségi há-borútól megkülönböztető jegynek: „Így
-
27
kezdődöttalegszebbforradalom,melyva-laha is dicsőségére vált az
emberiségnek,jobbanmondva, az egyetlen,mely ember-hezméltó célt
tűzött kimaga elé: hogy
apolitikaitársadalmakatvégreazegyenlőség,azigazságosságésazértelemalapjainépít-sefel.”
(Az 1792. augusztus 10-i eseményekről.Robespierre,1988,162)Az
értelem később kikerül Robespierre
szakrális tiszteletet követelő kategóriái
kö-zül:„azészazaszofista,akivérpadraküldiazerényt”–mondjamajdaLegfőbbLénykötelező
kultuszára kaján megjegyzésekettevő képviselőtársainak.
Condorcet-nál azamerikai és a francia forradalom különb-ségei
meghatározásában alapvető szerepetjátszik a karteziánus
racionalizmus és „azegyszerűjózanész”locke-iánusempirizmu-saközti
episztemológiai és
erkölcsfilozófi-aikülönbség.„Azegyszerűjózanész”elég
volt az amerikai angoloknak ahhoz, hogyfelfedezzék: nekik
ugyanolyan jogaik
van-nak,mintanyaországbelihonfitársaiknak.Afranciáknakegyáltalánnemvoltakpolitikaijogaik:aharmadikrendsemmibőlakartva-lami(majdminden)lenni;ittarégirendel-lenállásaerőszakosabbeszközökkényszerűalkalmazásáttetteszükségessé,cserébeaki-vívottszabadságisteljesebbvolt.Azészésaszabadság,azerkölcsiérzékésazemberijo-gokkorrelációjaszükségszerű,a
prioriadott-ságCondorcetszerint,ésezafranciadekla-rációkmetafizikaibázisa,mígazangoloknálcsak
történelmi kontingencia, „kontanskonjukció”, tapasztalati tény: „Ez
a
forra-dalomteljesebbvolt,mintazamerikai,kö-vetkezésképpennemiszajlott
leolyanbé-késenazországban,mintAmerikában,mertazamerikaiakmegelégedtekazokkalapol-gáriésbüntetőjogitörvényekkel,amelyeketAngliától
kaptak, nem kényszerültek
egyegészébenhibásrendszermegreformálásá-ra,mindenfélefeudáliszsarnokságok,örök-lött
kiváltságok, nagyhatalmú testületek
ésavallásitürelmetlenségrendszerénekmeg-döntésére, beérték azzal,
hogy új hatalmiszervekethoztaklétre…” (Az emberi szellem
fejlődése.Condorcet,1986,211)Amiviszontközösazangol,amerikaiés
francia forradalomban: a felvilágosodásfi-lozófiai credóját
jelentő vallás-,
vélemény-ésgondolatszabadságkorlátlanságának,elvikorlátozhatatlanságának
hite. Locke mégcsak vallási toleranciáról beszélt – azaz
aközhatalomköteleseltűrnianekinemtet-sző vallási véleményeket,
szertartásokat is(kivéve, ha azok közbűntényt involválnak:Izsák
vagy Iphigeneia feláldozását
akkoristiltjaatörvény,haazatyaisteniparancs-racselekedne,ámegyfehérlófeláldozásátcsak
az állatvágásra vonatkozó egészség-ügyi rendszabályok
korlátozhatják).
Jeffer-sonaLocke-kommentárkéntmegfogalma-zottvirginiaivallásszabadságstatútumábanmárcsakaszabadságszóhasználatáttartja
-
28
elfogadhatónak:atűrésterminusaelőfelté-telezné,hogyahatalomnakjogaleheteltűr-nivagybetiltanivallásihiteket,kultuszokat.Condorcetazamerikaiforradalomeurópaihatásairólszólóírásábaneztemeliki:„egyszabadnépszámáraelfogadhatatlanatole-ranciakifejezés”,avelünkszületett,elidege-níthetetlentermészetesjogainkatnemeltű-ri,hanemvédelmezialegitimhatalom.„Afilozófusokmindigavéleményekés
kultuszok teljes szabadságát követelték,
ésmaisaztkövetelik,mégazonvallásirend-szerek számára is, melyek
intoleráns ma-ximái szemben állnak az emberi
jogokkal,melyekkizárólagosszellemiségeellentétesaszabadtársadalomerkölcsielveivelésösz-szeegyeztethetetlen
politikai princípiumai-val.” (Le Chronique du mois. 1792.
április)Azintoleranciatolerálása,azemberi jo-
gokellenségeiemberijogainaktiszteletbentartása Condorcet
közéleti szereplésének,politicomorális meggyőződésének
sarkkö-ve.Azellentétesnézet,a„semmiszabadsá-gotaszabadságellenségeinek”koncepció-ja
nemcsak a „szabadság zsarnokságához”vezetett, de minden kritikus
hang elhall-gattatásához, a kormánykritikáját a köztársaságelleni
összeesküvéskéntmegtorló mentalitás ki-alakulásához: „A
véle-ménynyilvánítás szabad-ságának ürügyén nemszabad tűrni, hogy
egyBizottságot, mely jólszolgálja a hazát, bün-tetlenül
[megvádolhassa-nak]” (A közüdv Bizottsá-ga védelmében és Briez
ellen. 1793. szeptember 25.Robespierre,1988,375–376)Condorcet
szabad-
ságnövelésként felfo-gott forradalomfogalma
amaiszóhasználattal„szélsőségesnek”ne-vezett
sajtótermékekszabadságánakvédel-mét implikálja, legyen szó a
véresszájú el-lenforradalmi orgánum (A király barátja), vagy a még
uszítóbb A nép barátja (Ma-rat lapja) betiltása elleni
tiltakozásról:
„ÉnnemolvasomsemazAmidupeuple,semazAmiduroicíműlapokat.Mondottákné-kem,hogyazelsőigaztalanulaforradalomellenségei
közé sorol, nem érdekel,
ahogyazokazocsmányrágalmaksem,melyekkelamásikmocskol.Amikorarendőrségbetil-totta
e lapokat, egyaránt
tiltakoztam,mertnemazakérdés,hogyabetiltottműjóvagyrossz,hanemaz,hogybetiltásukazembe-rijogoknyilatkozatánakmegsértésétjelenti,amimegengedhetetlentámadásaszabadságellen.”
(Le patriote français.1791.július31.)Robespierre erkölcsnemesítő
forrada-
lomfelfogásaegyáltalánnemengedhetimega rossz propagálását és a
jó rágalmazását(hihetetlen hosszú beszédeket,
újságcikke-ketírt„Arágalomnakaforradalombanvalóhatalmáról”
témájában!), e koncepció ki-zárjaa legálisellenzék
lehetőségét:„Nagy-Britanniafényesparlamentje,soroldfelne-
künk hőseidet! Nálatoka hazafiság ellenez, kö-vetkezésképpen a
zsar-nokság diadalmaskodik,a kisebbség az
ellenzék-benvan,következéskép-pena többségkorrupt.” (Válasz a
Köztársaság ellen szövetkezett királyok mani-fesztumára. 1793.
decem-ber 5. – II. év frimaire15. Robespierre,
1988,407)Ámahol„azerköl-csöt,amelyeddigcsakafilozófusok
könyveibenlétezett, a nemzet kor-mányzásának részévétettük”, csak
az erkölcs-telenség lehet ellenzék-
-
29
ben, s ennek átadni a hatalmat egy parla-mentáris váltógazdaság
keretébenmaga
ismorálisbűnéspolitikaiáruláslenne.Apoli-tikaipluralizmuscsakottelfogadható,aholahatalomnemanépé,azazazerényé,ámaz
erény hatalomátvétele után hazaárulásmás pártok politikai
szerepvállalását
meg-engedni:„Franciaországbanimmárcsakkétpártlétezik:anépésazellenségei.[…]Akinemanépmellettvan,azanépellenvan”.
(A közjót szolgáló
rendszabályokról.1793.má-jus8.Robespierre,1988,240–241)Condorcetszerintaszabadságper
defini-
tionemcsakpluralistalehet:apolitikaihata-lomnak az
igazságszolgáltatás terén a szi-gorú szabálykövetésre, a jogi
normák, azalkotmányos formák rigorózus betartásá-ra kell
korlátozódnia, a közoktatás terén
akülönbözőkoncepciók,aproéskontraki-bontandóérvekbemutatásáraterjedkiate-vékenysége.
Politikai preferenciáit,
erköl-csielveitnemtehetiakötelezőközoktatásrészévé:„Aközoktatáscéljanemaz,hogykészenkapotttörvényekcsodálatáranevel-je
az embereket, hanem hogy képessé te-gye őket a törvények
kritikájára és kijaví-tására. Másképp hogyan
védekezhetnénekazokellen,akikaHazanevébenbűnökel-követésérebuzdítanak,akikazIgazságne-vébenrablásraösztökélnek,akikaSzabad-ságnevébenzsarnoksághozvezetnek,akikaz
Egyenlőség jelszavával barbárságba
ta-szítanak?”(Condorcet,1804,IX.232)Amanicheizmus veszedelmesebb
világ-
nézetapolitikában,mintamachiavellizmus:ezutóbbimegengedhetőnektartjaazerköl-csileg
rossz eszközöket a jónak tartott cél(ahatalommegszerzése
ésmegtartása)
ér-dekében,ámazelsőmegengedhetetlennektartja,hogyellenfele–melyveleszemben,akiaJókizárólagosképviselője,csakaGo-nosz
reprezentánsa lehet – erkölcsileg
le-hetségeslétezőlehessen,amitperszeafizi-kaikiiktatássallehetalegkönnyebbenelérni.Amachiavellistaeztamegoldástszüks�
