Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Ikt:19-296-2016
OM azonosító: 034257
SZERVEZETI ÉS
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
SZMSZ hatályba lépése: 2016.
Felülvizsgálata: jogszabályváltozás, egyéb szükségesség.
Érvényessége: módosításig
III. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
Óbudai Vackor Óvoda- Székhely 1036 Bp. Árpádfejedelem út 60.
Mókus - Tagóvoda
1036 Bp. Mókus u. 1.
Fenntartó neve és címe:
Budapest Főváros, III. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
1033 Budapest, Fő tér 1-3
2
Tartalom
Bevezetés
1. Általános rendelkezések, az intézmény adatai………………………………… 4
1.1. Az intézmény neve
1.2. Alapító és fenntartó szerv
1.3. Alapítás éve
1.4. Az óvoda jogállása
1.5. Az óvoda alapfeladata
1.6. Vezetői kinevezés
1.7. Gazdasági, pénzügyi, számviteli tevékenység
1.8. Az óvoda helyi nevelési programja, és tevékenysége
2. Működés rendje………………………………………………………………… 6
2.1. Az óvoda nyitva tartása és a gyermekek fogadása
2.2. A gyermekfelvétel rendje
2.3. Nyári zárva tartás
2.4. Óvodai nevelés nélküli munkanapok
2.5. Az óvoda munkarendje
2.6. Alapellátáson túli foglalkozások szervezeti formái
3. Az óvodában tartózkodás rendje……………………………………………… 7
Az óvodában tartózkodás rendje az alkalmazottak esetében
3.2. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának
rendje
3.3. Az intézményvezető, a tagintézmény vezető, vagy az intézményvezető-
helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje
3.4. A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet
3.5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak
jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel
3.6. Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje
4. Pedagógiai munka ellenőrzése………………………………………………… 14
4.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzése
4.2. Értékelési rendszer
4.3. Pedagógusértékelés
4.4. Jutalmazás szempontjai
5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái….. 17
5.1. Óvodai szervezeti egységek
5.2. Nevelőtestület
5.3. Szakmai munkaközösségek
5.4. Dajkák közössége
5.5. Óvodatitkár, kertész-karbantartó
5.6. Pályáztatás rendszere
5.7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
5.8. Értekezletek
5.9. A tagintézmények közötti kapcsolattartás rendje
5.9.1. A tagóvoda vezető
5.9.2. Óvodavezető helyettes
5.10. Az egységek közötti kapcsolattartás
5.11. A helyettesítések rendje
5.12. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat formái
5.12.1. Szülői szervezet
5.12.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái (informálódás lehetőségei, óvodai rendszere)
5.12.3. Dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés (PP, SZMSZ, Házirend, Munkaterv)
5.12.4. Szülők véleményezési joga
3
6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, és módja………………………………. 23
6.1. Fenntartóval való kapcsolattartás
6.1. Klebelsberg intézettel való kapcsolattartás
6.2. Kerületi társintézményekkel való kapcsolat
6.3. Egyéb oktatási-pedagógiai intézményekkel való kapcsolat
6.4.1. Bölcsőde, iskola
6.4.2. Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
6.4.3. Óvodai pszichológus / fejlesztő pedagógus
6.4.4. Logopédus
6.4.5. Gyermekvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások
7. Az óvoda védő-óvó előírásai……………………………………………………. 26
7.1. Rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet rendje
7.2. Védő-óvó előírások munkavédelmi és tűzvédelmi szempontból
7.3. Rendkívüli esemény, illetve bombariadó esetén szükséges teendők
8. Ünnepek és megemlékezések rendje, hagyományápolás……………………… 29
8.1. Az intézmény fel lobogózása
8.2. Az óvodai ünnepek és hagyományok rendszere
9. Az intézményben folytatható reklám tevékenységek szabályai…………….. 30
10. Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok kezelésének rendje
11. Záró rendelkezések……………………………………………………………… 31
Legitimációs záradék………………………………………………………………………. 32
SZMSZ függelék
Munkaidő nyilvántartás eljárási szabályai 34
Szabálytalanságok kezelése 34
Kulcskezelés 36
SZMSZ jogszabályi háttér 37
SZMSZ melléklet
1. A munkaköri leírás minták 38
2. Adatkezelési szabályzat 47
Külön szabályzatban
3. Tűzvédelmi szabályzat
4. Informatikai szabályzat
5. Kockázatértékelési szabályzat
6. Pénzkezelési Szabályzat
7. Ügyirat kezelési szabályzat
8. Irattári terv
9. Selejtezési szabályzat
10. Feuve
11. Ellenőrzési nyomvonal
12. Telefonhasználat
13. Dohányzásra vonatkozó szabály
14. Házirend
15. Pedagógiai Program
16. Esélyegyenlőségi program
17. Éves munkatervek – éves értékelések
4
BEVEZETÉS
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, az intézmények működéséről foglaltak érvényre juttatása, az
intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a
szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének
garantálása érdekében – készült.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, 2012.évi CXXIV.tv.38§
alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó
rendelkezéseket.
Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési
Szabályzatban részletezi.
A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa az Óbudai Vackor Óvoda (Budapest III.
Árpádfejedelem út 60.) és Mókus Tagóvoda (Budapest III. Mókus u. 1.) működésének szabályait, a jogszabályok által
biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok:
intézményi sajátosság,
munkaszervezés sajátosságai,
működésre vonatkozó előírások.
Hatálya kiterjed: Az Óbudai Vackor Óvoda - Mókus Tagóvoda minden dolgozójára, a megbízott, vagy
együttműködő partnereire., valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit,
létesítményeit.
Az intézménnyel jogviszonyban álló személyek:
Az óvodába járó gyermekek közössége.
A gyermekek szülei, törvényes képviselői.
A nevelőtestület tagjai.
Az óvoda minden közalkalmazottja.
Egyéb, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek:
Külső munkáltatók által alkalmazott dolgozók.
Közhasznú munkavállalók.
Az intézmény területén munkát végzők.
Az intézmény rendezvényein részt vevők.
A fenntartóval bérleti szerződéses viszonyban állók, akik kulturális, illetve sportcélokra használják az
intézmény egyes helységeit.
A szabályzatot a nevelőtestület fogadja el a szülői közösség véleményezését követően, a III. ker Önkormányzat
képviselőtestületi elfogadást követően, az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.
1. Általános rendelkezések
Az intézmény adatai:
1.1. Köznevelési intézmény – költségvetési szerv neve:
Székhely:
Óbudai Vackor Óvoda, 1036 Árpád fejedelem útja 60.
Tagintézménye: Mókus Tagóvoda, 1036 Mókus utca 1.
OM azonosító: 034257
1.2. Alapító és fenntartó szerve:
Budapest Főváros III. Kerület Óbuda- Békásmegyer Önkormányzat
1033 Budapest, Fő tér 1-3.
Irányító szerve:
Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete
1033 Budapest, Fő tér 3.
1.3. Az alapítás éve:
Vackor Óvoda Alapítás éve: 1963. megnyitás éve: 1967.
Mókus Tagóvoda megnyitás éve: 1976.
5
Alapító okirat kelte: 2016.03.10.
1.4. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések
Az óvoda jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A III.
ker. Önkormányzat Képviselő-testülete által költségvetési rendeletben meghatározott előirányzatok felett önálló
döntési joggal, és részjogkörrel rendelkezik az intézményi vagyon működtetési körébe tartozó feladatoknál.
1.5. Az óvoda alapfeladata:
851020 Óvodai nevelés (TEÁOR)
Alaptevékenysége:
013350 – Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
091110 – óvodai nevelés ellátás szakmai feladatai
091120 – Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének ellátásának szakmai feladatai
091140 – óvodai nevelés ellátás működtetési feladatai
096015 – gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 – munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
Alaptevékenységen kívül közvetlen kapcsolódó kisegítő tevékenység: tanfolyamszervezés – mértéke 10%.
Az köznevelési intézmény típusa: - Óvoda.
Óbudai Vackor óvoda – székhely épület maximális befogadóképesség: 150 fő gyermek, és 25 álláshely-ebből:
13 fő óvodapedagógus és 1 fő (0,5) fejlesztő pedagógus, 1 fő pszichológus (04-0,6% megosztásban a két épület
között)
A Vackor Óvoda - Mókus Tagóvodája: maximális befogadóképesség 230 fő gyermek, 34,5 álláshely – ebből:19
fő óvodapedagógus és (1fő ) fejlesztő pedagógus,
Az intézmény összes befogadóképessége: 380 fő.
Az intézményben étkező felnőtt és gyermek maximális létszám: 417 fő.
A maximált létszám túllépése külön engedéllyel történhet.
1.6. Az intézmény vezetőjét a III. ker. Óbuda- Békásmegyer Önkormányzat Képviselő Testülete pályázat útján
nevezi ki, határozott időre. Munkáltatói jogkört a mindenkori polgármester látja el.
A tagóvoda vezetőt, és óvoda vezető helyettest pályáztatás útján az intézményvezető nevezi ki határozott időre.
1.7. Gazdasági pénzügyi számviteli tevékenység: Pénzügyi számviteli, valamint hozzá kapcsolódó nyilvántartási
tevékenységet, megállapodás alapján a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (1033 Bp. Folyamőr u.
22.) látja el.
A költségvetés végrehajtására szolgáló számlavezető: Raifeissen Bank.
Számlaszám: 12001800-01336488-00100004
Adószám: 16924372-2-41
1.8. Az óvoda programja:
Az óvoda 2 épületben, kissé eltérő hagyományrendszer alapján, de egységes értékrend és pedagógiai elvek
mentén - egységes szerkezetbe foglalt - helyi pedagógiai program alapján működik.
Az Óbudai Vackor Óvoda (székhely) 6 csoportos helyi Játék, mozgás kommunikáció alternatív nevelési
program sajátosságának megfelelően 1 torna-, 1 zene-, 1 kézműves szoba kiegészítéssel.
A Mókus tagóvoda 9 csoportos. Külső világ tevékeny megismerése nevelési program sajátosságának
megfelelően működik (tornaszobával rendelkezik).
6
2. Működés rendje
2.1. Az óvoda nyitva tartása, a gyermekek fogadása.
Az intézmény hétfőtől - péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész évben folyamatosan működik. Eltérő az óvodai
munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha:
a./ nevelés nélküli munkanap keretében folyik a munka,
b./ az intézmény nyári zárása idején,
c./ illetve egyéb okból pl. várható csökkenő létszám esetén. Okok lehetnek: iskolai szünetek, szombati munkanapok,
megbetegedések, egyéb váratlan események, - vezetői döntés után szülői nyilatkozat, felmérés előzi meg,
d./ a nemzeti ünnepek miatt, ha az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul.
Az intézményben a nyitvatartási idő, napi 11.30 óra; reggel 6.30 órától este 18.00 óráig.
A Vackor óvodában 7.30 előtti és 16.30 óra utáni időszakban a gyermek felügyeletét összevont csoportokban
óvodapedagógus látja el. (maximálisan 25 főig)
A Mókus Tagóvodában 6.30 – 7.30, délután 17 és 18 óra között a gyermekek felügyeletét összevont csoportban
óvodapedagógus látja el. (maximálisan 25 főig)
Az esetlegesen 18.00 óra után az óvodában maradó gyermekről a beosztott óvodapedagógus az intézmény
Házirendjében megfogalmazott szabály szerint jár el.
A főbejárat mindkét épületben kódos beléptető, elektromos rendszerű, - akik nem ismerik a nyitás módját,
csengetéssel jeleznek.
Az intézmény az előbbiekben szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény
fenntartója, illetve a jegyző adhat engedélyt.
A gyermekek benntartózkodási rendje.
Az intézmény reggel 6.30 órától – 18.00 óráig fogad gyermekeket.
A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el, minden esetben a
beosztott óvodapedagógusnak adott jelzést követően.
A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusoknak, akik átveszik
a gyermek felügyeletét. (7,25-kor az óvodapedagógusok átveszik a gyermekeket a fogadó csoportból és saját
csoportjaikba kísérik őket, 7,30-tól a saját csoportban fogadják a gyermekeket..)
A gyermekek az óvoda helyiségeit csak pedagógus, esetenként szakszolgálati szakember, óraadó tanár közreműködésével
használhatja. A kizárólagosan felnőttek által használt helyiségekben-konyha, mosdó, mosókonyha, kazánház, felnőtt
öltöző, nevelőtestületi szoba, raktárak - gyermek nem tartózkodhat. A szülők és a gyermekek által használt helyiségek
rendjét a Házirend szabályozza.
2.2. Gyermekek felvételének rendje.
A gyermek felvétele a jogszabályokban meghatározottak alapján történik..
A Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC tv.) és módosításáról szóló (2012. évi CXXIV. tv.) valamint a nevelési
oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet, változásokat hozott mind az óvodákat,
mint pedig a szülőket, gyermekeket illetően.
Az óvodába járás 2014. szeptember 01-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő. .NKt. 8. §
(2) „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő
napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.”. Lehetséges felmentést kapni a 3. éves kortól
történő óvodába járás alól. A felmentést a szülő kezdeményezheti, és a jegyző adhatja meg az óvodavezető és a védőnő
egyetértésével. NKt. 8. §
„A jegyző – a szülő kérelmére, az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt
tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek
családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”
Óvodai felvétel, jelentkezés alapján történik. Amennyiben több a jelentkező gyermek, mint a férőhely, a fenntartóval
egyeztetve dönt az óvodavezető a felvételek elbírálásáról, illetve a szülő fellebbezést nyújthat be a határozat ellen. A
fellebbezést az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A jogorvoslatról a fenntartó dönt.
A felvétel eredményéről a szülő:
a felvételről szóló határozatot - előzetes szülői - e-mailen,, és írásban, majd papír alapon átveheti
elutasító határozatot postai úton,
átirányítás, esetén óvoda bejáratánál hirdetmény formájában, és írásban kap értesítést, melyet az óvodában
átvehet.
A szülőknek joga van:„Felül bírálati kérelemmel” élni, mely újra mérlegelésre, és méltányosság gyakorlására irányuló
kérelmet tartalmazza. „Jogorvoslati kérelemmel” élni, mely valamely jogszabály, vagy belső szabály, illetve nyilvánosan
meghirdetett feltételektől való eltérést sérelmez.
7
Az intézmény kötelezően III. kerületi, az óvoda körzetében lakó gyermekeket fogad, de figyelembe vesszük a következő
szempontokat is a felvétel elbírálásánál:
állami gondozott és anyaotthonban élő anyák gyermekei,
hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű
akinek testvére már óvodánkba jár,
igazoltan körzetben lakó 3. életévét betöltött gyermek,(állandó illetve igazolt tartózkodási hely)
egyedülálló szülők gyermeke, és igazoltan az óvoda körzetében levő munkahely,
a következő évben tankötelessé váló gyermek,
egyéb szociális, méltányossági indok: pl. több gyermekes család, beteget gondozó család, családot segítők
közeli lakhelye, nagyobb gyermek közeli iskolája,
az óvoda körzetében dolgozó szülők gyermeke.
Az óvodába felvehető gyermekek létszámát az óvoda Alapító Okirata határozza meg. Ettől eltérni kizárólag fenntartói
engedéllyel lehet. Az adott nevelési évben a felvehető létszámot az iskolába menő gyermekek száma határozza meg. Az
óvodában, létszám arányában folyamatosan felvehetőek a 3. életévüket betöltött gyermekek. Amennyiben az óvoda telt
létszámmal működik és egyik tagintézmény sem tud már fogadni, a fenntartó segítségét kérhetik, a gyermek elhelyezése
ügyében.
A gyermekek felvételénél minden fajra, nemre tekintet nélküli gyermekfelvételt kell biztosítani.
Az óvoda felveheti azt a gyereket is, aki a 3. életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, akkor, ha a körzetébe
tartozó 3 éves és annál idősebb gyermekek felvételi kérelme teljesíthető. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus
31. napjáig a 3. évet betölti, a nevelési év kezdőnapjától köteles óvodába járni. Beilleszkedési és magatartási tanulási
nehézséggel küzdő gyermek nevelése esetén, a beírási naplóban fel kell tüntetni:
a szakvéleményt kiállító Pedagógiai Szakszolgálat, illetve a szakértői, vagy rehabilitációs bizottság nevét,
címét, a szakvélemény számát, kiállításának keltét, a szakvélemény hatályát, a felülvizsgálat időpontját.
Évente június 30-ig kell a névsort az illetékes felülvizsgáló szerv számára elküldeni.
2.3. Nyári zárva tartás.
Az óvoda üzemeltetése, a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az óvoda szükség
szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15.-ig a
szülőket tájékoztatni kell.
A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket, a
gyermekeket fogadó óvodáról, annak működésével kapcsolatos lényeges kérdésekről a zárást megelőzően tájékoztatni
kell. A nyári zárva tartás alatt, a III. ker. Önkormányzat Oktatási Osztálya által meghatározott napokon ügyeletet tartunk.
2.4. Óvodai nevelés nélküli munkanapok (évi 5 nap).
Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját az óvodai nevelés év rendjére vonatkozó, óvodai munkaterv határozza
meg.
Az időpontokról az óvoda a hirdetőtáblán történő elhelyezéssel, a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást
megelőzően, legalább 2 héttel tájékoztatja a szülőket. Egyúttal fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy a tájékoztatást
követő 3 napon belül, de legkésőbb a nevelés nélküli munkanapot megelőző 3 napig jelezzék az óvodavezetőnél írásban,
hogy a nevelés nélküli munkanapokon igénylik a gyermek felügyeletét.
Igény esetén az óvodai nevelés nélküli munkanapokon biztosítandó gyermek felügyelet szükségességéről az óvodavezető
dönt, és amennyiben azt indokoltnak tartja, gondoskodik a felügyelet biztosításáról - másik óvodában történő
elhelyezésről.
2.5. Az óvoda munkarendje.
A munkarend kialakításának elvei, szempontjai az intézményben.
A munkarend kialakítását meghatározza:
az óvoda nyitvatartási rendje,
a gyermeklétszám alakulása a kora reggeli és délutáni időszakban,
az óvodapedagógusok kötelező óraszáma, és a heti váltásban történő beosztása,
hiányzás, gyakornoki, szakértői, helyettesi munka miatti kötelező óraszám csökkenés, elrendelt helyettesítések,
egyéb az óvoda működéséhez szükséges kötelezettségek, képzések, tanulmányok folytatása,
a szakszerű ellátás biztosítása az egész nap folyamán,
a párhuzamos tevékenységek lehetőségének a megteremtése az átjárhatóság miatt
/ játszószobák működtetése, speciálisan a Vackor óvodában /.
Mindkét épületben alapszabály, hogy a kötelező szervezett tornatermi mozgás alkalmával, a gyermekek a foglalkozás
megkezdését követően nem mehetnek a terembe. Egy szomszédos, az év elején meghatározottak szerinti csoport
fogadja az elkéső gyermekeket. A szervezett tornatermi 8 órakor (egyes csoportokban a beosztás szerint) kezdődő
mozgás előkészítése érdekében a pedagógusok 7,15-re érkeznek, hogy az ügyeleti csoportból, 7,30 perckor átvegyék a
gyermekeket és a foglalkozásra is felkészüljenek. A Vackor óvoda – Mókus Tagóvoda Pedagógiai Programja alapján a
szervezett mozgásokat berendezett tornateremmel, sok eszközzel végzik, a gyermekek későbbi fogadása, nem biztosított,
valamint nagymértékű a balesetveszély. A fenti intézkedés, és Házirendbe foglalt szabály mindenkire nézve KÖTELEZŐ
érvényű. (szülők, pedagógus, technikai dolgozók)
8
3. Az óvodában tartózkodás rendje
3.1. Az óvodában tartózkodás rendje az alkalmazottak esetében.
Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri leírás és a megbízások tartalmazzák, melyet jogviszony létesítésekor
a vezető helyettes, illetve tagóvoda vezető átad, és a munkavállaló aláírásával igazolja annak tudomásul vételét. Mindezt
szóbeli kiegészítés és az etikai, munkamorál és beosztás, egyéb jogviszonnyal kapcsolatos kérdések tisztázása.
Az alkalmazottak, és pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, mely a pedagógusok esetében a kötelező órákból, valamint
a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Pedagógus kötelező óraszám: heti 32 óra: óvoda
vezető esetén: 8, vezető helyettes 24, tagóvoda vezető 12, gyakornok 26, szakértő-tanfelügyelő 25 óra Egyéb kötelező
óraszám csökkentő tényezők az EMMI rendelet, Közalkalmazotti Szabályzatban található. A kötelező és egyéb
továbbképzéseket a pedagógusok saját szabadidejükből végzik el.
A pedagógiai asszisztensek, dajkák az óvodatitkárok, kertész-karbantartók, heti teljes munkaideje 40 óra.
Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető-helyettes állapítja meg, az óvoda foglalkozási
rendjének megfelelően. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátását, zavartalan
biztosítását, és a pedagógusok feltétlen jelenlétét és közreműködését a teljes nyitva tartás idejében kell figyelembe venni.
A feladatot az óvodavezető helyettesek látják el, illetve az a megbízott teljes hatáskörrel rendelkező személy, akire a
feladatot a vezető, vagy tagóvoda vezető átruházza. Az átruházott feladat teljes felelőssége a szervezőt terheli.
Az asszisztensi beosztást minden esetben a vezető jóváhagyásával a tagóvoda vezető illetve a helyettes rendeli el – a
szükségletek szerint.
Az alkalmazott köteles a munkarendjének megfelelően ápoltan, munkaruházatban, a csoportban, óvodatitkár irodában,
kertész-karbantartó, takarító az épületben pontosan megjelenni.
A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles jelenteni a vezetőnek, tagóvoda vezetőnek, illetve a
vezető helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedjen. A távollétet a munkába állást követően legkésőbb 2 napon belül
igazolni kell. (betegállomány)
Az óvodapedagógusok számára a kötelező órán felüli – pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti
feladatokra, kiemelten helyettesítésre a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja. Az intézményvezető által, a
kötelező óraszámon felül elrendelhető heti 4 óra - helyettesítésre, és egyéb a közösség, vagy gyermekek érdekét szolgáló
pedagógiai munka elvégzésére.
A közösségi tulajdon érdekében a riasztó és az épület kulcsainak biztonságos használata az óvodavezető, vagy helyettese
által megbízott alkalmazott (ak) feladata.
Kulcsmásolat az óvodavezetőjénél, a tagóvoda vezetőnél, az óvodavezető helyettesnél, valamint a kiadási és átvételi íven
szereplő alkalmazottnál található. (Kulcsátadó átvételt és leadást igazoló ív)
3.2. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje.
Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan
ellátottak legyenek.
Az óvodavezető heti teljes munkaideje 40 óra változó munkahelyen, és változó beosztásban. (Köt.óra 8)
A tagóvoda vezető heti teljes munkaideje 40 óra heti változó munkarendben. (Köt óra: 12)
Az óvodavezető helyettes heti teljes munkaideje 40 óra heti változó munkarendben.( Köt óra 24)
Óvodai ügyintézés: minden nap 8 – 16 óra között történik. Kivétel az étkezések befizetése: hirdetmény szerint.
Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodásának rendje
Óvodavezető 8.00-16.00 - sz.e. változó
Tagóvoda vezető 8.00-16.00 - sz.e. változó
Óvodavezető helyettes –csoportos pedagógus Székhelyen heti 8 óra csoporton kívül.
Megbízott – pedagógus munkakörben alkalmazott
kollega- alkalmi megbízással.
amikor a vezető, tagóvoda vezető, vagy helyettes nem
tartózkodik az épületben.
Az int. vez. ad megbízást.
3.3. Az intézményvezető, a tagintézmény vezető, vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a
helyettesítés rendje.
Az intézményben biztosítani szükséges a teljes nyitvatartási idő alatt a vezetői, vagy megbízott vezetői jelenlétet.
A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének
akadályoztatása esetén a:
vezetői,
tagóvoda vezetői feladatokat ellássák.
9
A vezető 2 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén (előre tervezhető esetben a hiányzás 5. napjától) a tagóvoda vezető,
székhelyen a vezető helyettes látja el vezetői feladatait.
Ha egyértelművé válik, hogy,
1. az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl.2 hétnél hosszabb betegsége,
egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat a tagintézmény vezetőnek kell
ellátnia; munkáltatói, és a gazdálkodással kapcsolatos jogkör esetén, amennyiben előreláthatóan lehetséges az
intézményvezető munkába állását meg kell várni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy fenntartói engedéllyel
ezt a jogkört átmenetileg az általános helyettes, a tagóvoda vezető látja el.
2. a fenntartóval történő egyeztetés után helyi szintű döntéseket, és vezetői feladatokat az óvoda vezető helyettes,
illetve a tagóvoda vetető látja el.
3. a tagintézmény vezető a szükséges, vezető helyettesi feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.:
betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, a feladatokat az alábbi táblázatban megjelölt
személynek kell ellátnia.
A vezető megnevezése, akit
helyettesíteni kell
A helyettesítő megnevezése
(munkakör és név)
óvodavezető
tagóvoda vezető /óvoda vezető helyettes
Rendkívüli esetekben fenntartói engedéllyel a
helyettesítési rendet tartalmazó táblázatban rögzített
feladatokra (10-11.oldal).
tagóvoda vezető óvoda vezető
óvodavezető helyettes-illetve helyi szinten megbízott
óvodavezető helyettes óvoda vezető
illetve helyi szinten megbízott
A vezető, a tagóvoda vezető, vagy óvodavezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:
a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket
hozhatják meg a vezető, tagóvoda vezető, óvodavezető helyettes helyett,
a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek
a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,
a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben
kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet, kivétel az 1,2,3 pontban szabályozottak.
Ezen túlmenően a benntartózkodás alapján intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult.
Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést
igénylő ügyekre terjed ki.
Szükség esetén azonnal értesíti az óvodavezetőt, vagy a tagóvoda vezetőt, vagy az óvodavezető helyettest.
Az óvodavezető, tagóvoda vezető KÖTELES minden távolléte esetén a helyettesét, vagy a megbízottat tájékoztatni és
elérhetőségét megadni.
3.4. A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet.
Az intézmény élén óvodavezető áll, aki egyszemélyi felelős az intézmény törvényes működése tekintetében.
A Vackor óvodában a helyettes, és a Mókus tagóvodában a tagóvoda vezető segít a vezetéssel összefüggő feladatai
ellátásában.
Az intézményvezetőnek az óvoda vezetésében fennálló felelősségét képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény
határozza meg. Ellátja továbbá más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat: pedagógiai, tanügy
igazgatási, munkaügyi, gazdálkodási feladatok.
Tagintézmény vezető, vezető helyettes:
A törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább 10 év pedagógus
munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy.
A tagóvoda vezető, óvodavezető helyettes pályázat útján a vezető általi kinevezéssel határozott időre kap megbízást.
Jogkörük, felelősségük, feladataik:
Vezetői tevékenységüket az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzik.
Az intézményvezető akadályoztatása esetén teljes felelősséggel, a helyettesítési rendben szabályozottak alapján
látják el helyettesítését.
Munkájukat azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, amelyeket – közös megbeszélés és egyeztetés után
a vezető számukra delegál.
A nevelési területen közreműködnek a vezető által megállapított tevékenység irányításában és ellenőrzésében.
Közvetlenül szervezik és irányítják a dolgozók munkáját. Napi munkaszervezés, hiányzásjelentés, átszervezés,
szabadságolás, leltár, selejtezés, jelenléti, túlmunka elrendelés a vezető döntése alapján, vezető által delegált
adminisztráció, és pedagógiai feladatok (fogadóóra, szülői értekezletek, alkalmazotti értekezletek, stb.) ellátása.
10
Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső
ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzése.
Helyettesítési rend
Ellátandó feladatok
a vezetők munkaköri
leírása alapján
Feladatot
ellátó vezető
Egyéb (helyettes) Megjegyzés a kiadmányozáshoz
Szakszerű
és törvényes működés
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető h.
folyamatos
Célszerű
és takarékos gazdálkodás
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető h.
2 héten túli tartós hiányzás
esetén
Pénzügyi
és gazdálkodási feladatok
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető h
Szükség esetén-fenntartói egyeztetéssel
2 héten túli tartós hiányzás
esetén kivétel: folyamatos megrendelés-szerződés:
dolgozói bérlet, rezsi költség, meglévő előfizetés,
hely
elszámolása.
Munkáltatói feladatok Óvodavezető Tagóvoda vezető
Szükség esetén-fenntartói egyeztetéssel.
Távollétjelentés Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
Aktuális hiányzása esetén .
Szükség esetén-fenntartói egyeztetéssel.
Gyermek-
és ifjúságvédelem
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
2 héten túli tartós hiányzás
esetén, kivétel az azonnali
intézkedést kívánó veszélyeztetettség
felmerülése.
Szükség esetén-fenntartói egyeztetéssel.
Gyermekbalesetek
megelőzése
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
folyamatos
Egészségügyi vizsgálat
megszervezése
Tagóvoda
vezető
Óvodavezető
helyettes
Óvodavezető folyamatos
Ellenőrzési, mérési,
értékelési rendszer
működtetése
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
folyamatos
Pedagógiai program
végrehajtása,
ellenőrzése.
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
folyamatos
Éves munkaterv
elkészítése, értékelése
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
2 héten túli tartós hiányzás esetén
Beiskolázási
feladatok lebonyolítása
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
2 héten túli tartós hiányzás esetén
Pedagógus továbbképzési
program és
beiskolázási
terv elkészítése
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
2 héten túli tartós hiányzás esetén
Nemzeti ünnepek
és egyéb
hagyományok ápolása
Tagóvoda
vezető
Óvodavezető
helyettes
Óvodavezető folyamatos
Álláshelyek betöltése,
kinevezés
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
2 héten túli tartós hiányzás esetén
Megbízások Óvodavezető Tagóvoda vezető 2 héten túli tartós hiányzás esetén
11
Óvodavezető
helyettes
Munkaköri leírás elkészítése Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
2 héten túli tartós hiányzás esetén
Közalkalmazottak
besorolása,
nyilvántartások
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
2 héten túli tartós hiányzás esetén
Szükség szerint
közalkalmazottak
minősítése
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
2 héten túli tartós hiányzás esetén
Alkalmazottak erkölcsi
és anyagi elismerése
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
2 héten túli tartós hiányzás esetén
Szabadságok tervezése,
ütemezése
Tagóvoda
vezető
Óvodavezető
helyettes
Óvodavezető folyamatos
Szünetek alatti
ügyelet biztosítása
Tagóvoda
vezető
Óvodavezető
helyettes
Óvodavezető folyamatos
Munkarend szervezése,
ellenőrzése
Tagóvoda
vezető
Óvodavezető
helyettes
Óvodavezető folyamatos
Tanügy igazgatási
feladatok
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
2 héten túli tartós hiányzás esetén,
kivétel a meglévő jogviszonnyal
kapcsolatos igazolások, folyamatos.
Kapcsolattartás
szülői közösséggel
és egyéb partnerekkel
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
folyamatos
Nyilvántartások
naprakész vezetése
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
folyamatos
Szabályzatok,
dokumentumok elkészítése,
hozzáférhetősége
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
2 héten túli tartós hiányzás esetén
Csoportok
Adminisztratív
teendőinek ellenőrzése
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
folyamatos
Tűz- és munkavédelmi
előírások betartása
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
folyamatos
Leltározás selejtezés Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
2 héten túli tartós hiányzás esetén
Épület-
és vagyontárgyak védelme
Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
folyamatos
Intézmény képviselete Óvodavezető Tagóvoda vezető
Óvodavezető
helyettes
folyamatos
3.5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik jogviszonyban állnak a nevelési-oktatási
intézménnyel.
A szülők:
Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére
jogosult személy arra az időtartamra, amely:
a gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetésére és óvodapedagógusnak felügyeletre átadására,
valamint a kísérő távozására,
a gyermek távozásakor: a gyermek óvodapedagógustól való átvételére, átöltöztetésére, valamint a
távozásra szükséges (ez a szabály az udvari tartózkodás idejére, tartalmára is vonatkozik).
Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:
a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási
rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint
minden más személy.
A külön engedélyt az arra megbízott adhat a vezető, ill. tagóvoda vezető tudtával. Csak az általa adott szóbeli
engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:
a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, fogadóórára, illetve
a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.
Benntartózkodás korlátozása, tilalma:
Az olyan szülő, akinek a gyermek láthatását tekintve korlátozó bírósági határozattal rendelkezik, nem
tartózkodhat az épületben, a gyermeke közelében, az udvaron, illetve a gyermekcsoportban és az ahhoz
tartozó helységekben. Az óvoda nem láthatási hely.
A láthatásban korlátozott szülőnek ugyanakkor joga van a gyermekéről a házirendben szabályozott
módon a szokásos rendben felvilágosítást kérnie az óvodapedagógusoktól, az óvoda vezetőtől és a
gyermekkel foglalkozó egyéb szakembertől (pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus) – kizárólag
előre egyeztetett módon, fogadóóra keretében, - ha a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolja a másik
szülővel.
A szülők hivatalos ügyeiket a Vackor Óvodában az emeleti vezető helyettesi-adminisztrációs, illetve a földszinti
vezetői irodában intézhetik.
A Mókus tagóvodában az adminisztrátori, illetve a tagóvoda-vezetői irodában.
(Kérelmek beadása, ebédbefizetés, igazolások kérése, szociális támogatás, panasz ügyek, gyermekfelvétel, stb.)
A szülők előzetes egyeztetés után –indokolt esetben - tartózkodhatnak a csoportszobában. Az óvoda nyitott, a
szülők igény szerint betekinthetnek a nevelő-oktató munkánkba, a nevelés folyamatát, a nyugodt légkört és a
gyermekeket nem zavarhatják.
Szívesen látunk mindenkit, aki tiszteletben tartja a gyerekek és a pedagógusok munkáját.
(A teremben tartózkodás idején kérünk papucsot, vagy cipővédőt, ill. kérjük a mobil telefon kikapcsolását és
nem zavaró viselkedést, beszélgetés mellőzését).
Szülő az intézmény területén, (pl: az ajtóból a gyermekek feje fölött nem kiabálhat a csoportba) nem
kiabálhat, nem instruálhatja a pedagógust, nem zavarhatja viselkedésével a pedagógiai munkát és a
gyermekek nyugalmát.
A szülőknek TILOS az óvoda területén más gyermekét fegyelmezni, fenyegetni, szidalmazni.
A tornaszobába való belépés, amennyiben ott foglalkozás folyik – tilos.
A szülők előzetes egyeztetés után látogathatják a testnevelés foglalkozásokat, azonban a foglalkozások
megkezdése után nem lehet bemenni - sem gyermekeknek, sem felnőtteknek – balesetveszély, és a gyermekek
életkori sajátossága miatt pedagógiai megfontolásból. /Szükség esetén a csoport dajkája, vagy pedagógiai
asszisztens is részt vesz a foglalkozáson./
A későn érkező gyermekeket, a Házirendben szereplő módon a szomszédos csoport óvodapedagógusa fogadja,
míg a gyermek társai a tornateremből visszaérkeznek.
A szülők a pedagógusokkal, fogadóórán, a játszó/csevegő délutánokon, szülői értekezleten, családlátogatás
alkalmával, beszélhetik meg problémáikat. Szülői értekezlet idejére, az óvodával jogviszonyban álló gyermekek
részére, amennyiben előre igényelték, felügyeletet biztosítunk az óvodai nyitva tartás idejében.
Amennyiben egyénileg szeretne egy szülő a pedagógusokkal találkozni, (fogadóóra keretében) a nyugodt
beszélgetés érdekében helyiséget biztosítunk számukra.
A fogadóórát kezdeményezheti a szülő - pedagógusok felajánlása alapján is, pedagógusok, gyermekvédelmi
felelős, intézményvezető.
13
Az intézmény vezetője és a tagóvoda vezető fogadóórát tart, szülői kérésre, minden hónapban egy megadott,
vagy egy a kezdeményezővel előre egyeztetett időpontban.
A Vackor óvodában a vezetői irodában, a Mókus tagóvodában a tagóvoda vezetői irodában, illetve szükség
esetén a pszichológusnak fenntartott szobában.
A szülők felkereshetik előzetes egyeztetés alapján az óvoda pszichológust, fejlesztőpedagógust és a logopédust,
akikkel a gyermekeik ügyében konzultálhatnak.
A Szakszolgálat, és Családi Tanácsadó Szolgálat családgondozó munkatársaival szoros kapcsolatot ápolunk, és
szükség esetén a gyermekeket, szülőket oda irányítjuk.
A szülőkkel való kapcsolattartás fontos módja a faliújság, hirdetőtábla, weboldal, melyen minden közérdekű
információ megjelenik, valamint a gyermekfelvételt követően a szülők az óvoda házirendjét kézhez kapják.
A gyermekek fejlesztésében részt vevők:
Belépési és benntartózkodási lehetősége a megbeszélt időpontokban és helységekben a logopédusnak,
védőnőnek, orvosnak és a szakszolgálatok munkatársainak, családgondozó, gyámhatóság, a fenntartó
megbízottjainak van.
Belépés és benntartózkodás rendje, azoknak, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel.
Egyéb szakmunkások:
Eseti benntartózkodás rendje: szakmunkások, szakellenőrzést, rovarirtást végzők a vezető vagy helyettese
tudtával az óvoda nyitvatartási idején tartózkodhatnak az épületben. Ettől eltérően /hétvégén, nyári zárás idején /
hibaelhárítás, felújítás miatt a benntartózkodás rendjéről a vezető intézkedik. Az óvoda nyitása, zárása a
riasztórendszer használata a felelősség megállapíthatósága alapján külön megállapodás, és engedély szerint
történhet.
Az óvodában, a késő délutáni órákban, az intézményben játékos mozgásfejlesztésre van lehetőség /a szülők igénye
szerinti rendszerben/. Az oktatók évenkénti megállapodás szerint adott napon és időpontban tartózkodhatnak a
kijelölt helyiségekben a következő szabályok szerint:
A gyermekeket a szülői kérés és megbízás szerinti névsor alapján a csoportos óvodapedagógus adja át a
foglalkozást vezetőnek, majd az oktató a játékos foglalkozás után a szülőknek adja át a gyermekeket
(kivéve úszás).
Kizárólag az adott helyiségeket használhatják.
Felelősek a rendért, tisztaságért, ablakok bezárásáért az ott található eszközökért /a játszószobákban
található eszközöket nem használhatják /.
Bármilyen probléma esetén azonnal értesítik a vezetőt, tagóvoda vezetőt, helyettesét, vagy a megbízottat.
Betartják a balesetvédelmi előírásokat, házirendet, munka és tűzvédelmi utasítást, a gyermekekkel az
épületben való közlekedés szabályait, s a gyermekeket egy pillanatra sem hagyhatják felügyelet nélkül.
Minden tanév szeptemberében munka és tűzvédelmi oktatáson vesznek részt, melyet aláírásukkal
igazolnak.
3.6. Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje
Az intézmény minden dolgozója felelős a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak, felszerelések
állagának megőrzéséért, az energiatakarékos felhasználásáért, a tűz-, baleset-, és munkavédelmi szabályok
betartásáért.
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető
engedélyével, illetve az óvodában elfogadott belső szabályzatok szerint lehet onnan elvinni.
A helyiségeket, létesítményeket rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvásra figyelemmel kell használni.
A nevelői szobát az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők használják, ez a nevelőtestületi
értekezletek helye is. A szülői közösség értekezletire is rendelkezésre áll.
Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható és az időjárástól függően a tavaszi,
nyári időszakban a foglalkozások levezetésére. A gyermekek levegőztetését naponként biztosítani kell az
évszaktól függetlenül és az időjárásnak megfelelően a Pedagógiai Programnak megfelelően. A rendért, a játékok
és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógus felel.
Pedagógiai munkát segítő szakemberek:
A Vackor óvodában az arra kijelölt helyiségben a megbeszélt időszakokban váltják egymást a logopédus, a
pszichológus, a fejlesztő pedagógus, valamint szükség esetén orvos és a védőnő. Megállapodás szerint a
szakemberek a játszószobákat is használják.
A Mókus tagóvodában mindhárom szakember (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus) részére külön
helyiség áll rendelkezésre.
14
Óvoda helyiségeinek használata:
Egyéb esetben, külön igényre megállapodásban rögzítjük a helyiséghasználat jogát, idejét, feltételeit.
Az óvoda helyiségeiben párt nem működhet. 2011. évi CXC. törvény 24.§. (3)
Az óvoda ingyenes helyiséghasználatot biztosít a közalkalmazotti tanács, a szülői szervezet részére.
Az óvoda által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helyiségeinek
használati rendjét, esetenként az óvodavezető állapítja meg. ( Az intézményben gyermeknap, Farsang, Mikulás,
adventi készülődés, a Karácsony, évzárók, Anyák napja, az Természet jeles ünnepei, ÖKO hét, …)
Külön órák, foglalkozások a gyermekek számára:
Szülők által igényelt, a vezető által engedélyezett, a késő délutáni órákban külön foglalkozásokat a fenntartóval
kötött szerződés idejére lehet igénybe venni.
Az óvoda NEM szervez külön foglalkozásokat külső szakemberekkel.
Az óvoda vezetője meghatározott szabályok mentén, megállapodást köt egyes külsős szakemberekkel, akik az
óvoda által is elfogadott, a nevelés céljával megegyező tematikával fejlesztő, vagy sportfoglalkozást szervez. A
kínálat mennyiségét és mértékét az óvodai lehetőségek, a kapacitás és a sokszínűség lehetőségei befolyásolják.
Az óvoda kiadja a fenntartóval kötött szerződés szerint a helységeket egyes fejlesztő, sport, vagy kulturális célra.
A szülők a külsős, - óvodával megállapodás alapon működő - szakemberrel kötnek megállapodást a
feltételekről: időpontok, gyermekek átvétele-átadása, fizetés módja, átöltözés módja, ruházat, hiányzás stb.
Az óvodapedagógusok semmilyen formában nem felelősek a szülők által megbízott külső foglalkozásokért.
A külön foglalkozások tartásának lehetősége kizárólag az óvodai nevelésen kívül eső időpontokban lehetséges –
azaz a késő délutáni órákban.
Módja: a szülő felhatalmazást ad a pedagógusnak arra, hogy a gyermeket a külső szakember elvigye a csoportból
foglalkozás céljából.
A szülő a foglalkozás végén köteles a gyermeket a foglalkozást vezetőtől személyesen átvenni.
Mivel a bérleti szerződéssel létrejött foglalkozások az óvodai nevelési időn túl, óvodán kívüli szervezőelven
működnek, a gyermekeket nem fogadják az ügyeletes óvodai csoportok.
Azok a szülők, akik a feltételeket nem tudják elfogadni, nem látogathatják az óvoda területén szerveződő fizetős
foglalkozásokat. Amennyiben ezt a feltételt a szülők közössége nem fogadja el, úgy az intézmény nem köt
megállapodást külön foglalkozások szervezésére.
A külön foglalkozásokat igénybe vevőket köti az óvodai Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend
szabályzat. Az óvodába lépéskor a szülők aláírásukkal igazolják a Házirend elfogadását és tudomásul
vételét. Az intézményi SZMSZ kifüggesztve és az óvodák WEB lapjain megtalálhatóak. Folyamatosan fennálló probléma és a fenti szabályok áthágása esetén az intézmény fenntartja a jogot arra, hogy
kinek, kiknek, milyen körülmények és feltételek mentén adja ki a helységeket. Amennyiben a szülők, vagy a
foglalkozást szervezők folyamatosan áthágják a szabályokat, úgy a külön foglalkozások lehetőségeit megszünteti
az intézmény vezetése.
Kivétel: az intézmény szervez úszásoktatást a gyermekek részére – részben a fenntartó által biztosított ingyenes
lehetőség, részben a szülők igénye alapján fizetős megoldással.
A fizetős úszásoktatásra a szülő köt szerződést az oktató céggel és annak alkalmazottai látják el a kíséretet,
öltöztetést, oktatást.
Az ingyenes oktatásra – amennyiben ezt a fenntartó biztosítja – a kíséretére, öltöztetésre, stb. az óvoda személyzete
a kötelezett, és szülő segítségét is igénybe vehetjük.
Választás:
Önkormányzati felkérés alapján a Vackor Óvodában, és Mókus tagóvodában országgyűlési, illetve helyhatósági
választásokat tartanak. Ilyenkor a kért helyiségeket szabaddá tesszük. (Az emeletet nem szabad használni.)
Ügyeletet biztosítunk, valamint elvégezzük az óvoda takarítását külön megállapodás szerint. A külső használat
nem érintheti a gyermeköltözőt, és a gyermek fürdőszobát. Mosdóhelyiséget külön erre a célra kijelölünk.
Az óvoda nyitva tartásán túl csak külön vezetői engedéllyel lehet tartózkodni az épületben.
A Vackor óvodai tűzlépcsőt, és hozzá vezető kijáratot minden esetben szabadon kell hagyni.
A Mókus tagóvoda vészkijáratait szabadon kell hagyni.
A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt.
Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani
az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.
Az épület biztonságos zárásáért, nyitásáért, és a kulcsok őrzéséért a kiadási és átvételi íven szereplő
alkalmazott a felelős. Az épület nyitásával, és zárásával – akár csak alkalmilag megbízott kollega – ismernie kell
a riasztórendszerrel kapcsolatos tudnivalókat, a lemondás kódját, a segítő tábla helyét. (felelős: vezető helyettes,
tagóvoda vezető)
15
4. A pedagógiai munka belső ellenőrzése
4.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzése
A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére
kiterjed.
A belső ellenőrzés legfontosabb célja az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak
feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógus munkáját, milyen területeken kell a
rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:
fogja át a pedagógiai munka egészét,
segítse elő valamennyi pedagógiai munka kiemelkedő színvonalú ellátását,
a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által
elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,
támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását,
a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi
szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,
biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,
támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,
hatékonyan működjön a megelőző szerepe,
adjon lehetőséget – mely egyben elvárás - a pedagógusnak elemzésére, reflektálásra, önreflektálásra.
a mindenkori hatályos jogszabályok mentén működjön
A pedagógiai munka ellenőrzési ütemtervét a munkaterv tartalmazza.
Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni.
Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az óvodavezető, illetve a helyettes felel. A közöttük lévő feladat megosztását
az 5. fejezet tartalmazza.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.
Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:
a tagóvoda vezető,
az óvodavezető helyettes,
szakmai munkaközösség vezető,
a szülői szervezet.
A nevelési év során, az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját értékeli legalább egy alkalommal.
Az óvodavezető az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja:
a tagóvoda vezetőt, óvodavezető helyettest, valamint
szakmai munkaközösség vezetőjét,
az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt
tehet.
Szakértői ellenőrzést a fenntartó rendel el, az általa meghatározott időpontokban.
Az ellenőrzés formái:
Szóbeli és írásbeli beszámoló
megfigyelés
csoportlátogatás
pedagógiai dokumentáció ellenőrzése.
Az értékelés módjai:
Önértékelés, önelemzés.
Konzultáció.
Kolléga, vagy kollégák értékelése.
Az ellenőrzést végzők értékelése.
Megbeszélés, beszámoló, írásos dokumentáció elemzés.
Az adminisztrációs munka ellenőrzése csoporton belül:
16
Tagóvoda vezető, óvodavezető-helyettes feladataikat, ellenőrzési területüket, beszámolási kötelezettségüket, az
egyéni munkaköri leírásuk és az éves munkaterv tartalmazza.
Az értékelést végzők feladata és hatásköre
(Háttéranyagok: Útmutató a pedagógusminősítéshez, Tanfelügyeleti kézikönyv, Intézményi és pedagógus
önértékelésre vonatkozó kézikönyv)
Belső ellenőrzési csoport
az értékelő csoport munkájának koordinálása,
az értékeléshez szükséges dokumentumok előkészítése, átadása az érintetteknek önértékelő lap átadása
kitöltésre
dokumentumelemzés szervezése, értékelő lapok, jegyzőkönyv
tevékenység, csoportlátogatás szervezése, érintettek bevonása, értékelőlapok kiosztása
értékelő megbeszélés szervezése, lebonyolítása az érintettekkel
szülői nyilatkozatok beszerzése
a kitöltött adatlapok összegyűjtése (dok.elemzésről, önértékelés, munkatársi értékelés, vezetői interjú,)
adatfeldolgozás,
számítógépes összesítés
Munkaközösség vezető:
értékelő lap kitöltése
csoportlátogatás, annak értékelése
Tagóvoda vezető:
az értékelésre kijelöltek tájékoztatása, az ellenőrzés, értékelés előkészítése (előzetes látogatás, előzetes
ellenőrzés, javaslattétel)
korábbi évek dokumentumainak összegyűjtése
csoportlátogatás, előzetes dokumentum ellenőrzés és annak értékelése
pedagógusminősítésben részvétel (delegált)
tanfelügyelet lebonyolítása saját intézményében
aktív részvétel a pedagógus önértékelés előkészítésében, lebonyolításában
Intézményvezető:
az adott évben értékelendők kijelölése (Pedagógus önértékelés, tanfelügyelet, minősítés, intézményi
önértékelés)
szülők, érintettek tájékoztatása
csoportlátogatás, annak értékelése
a vezetői értékelésben résztvevők felkérése
pedagógusminősítésben részvétel (delegált)
tanfelügyelet lebonyolítása saját intézményében
aktív részvétel a pedagógus önértékelés előkészítésében, lebonyolításában,
a vezetői és összegző értékelés elkészítése, ismertetése az érintettel - jegyzőkönyv
minősítésben részvétel
A teljesítményértékelést előkészítő és adatfeldolgozó feladatokat a Belső ellenőrző csoport tagjai látják el
(BECS) (Jelen szabályzás a 2013.-ban kiadott jogszabályok és annak folyamatos változásai alapján készült . A
folyamatos módosítások alapján módosulhatnak)
4.2. Értékelési rendszer
A hatályos jogszabályok alapján.
4.3. A kiemelkedően elvégzett munka jutalmazási szempontjai.
Feltételek:
Aktív pedagógiai alkotótevékenység: kiemelkedő minőségű, igényes, példamutató szakmai munka.
Szakmai igényességgel összeállított bemutató és önértékelés.
Az óvoda szakmai közösségéért, és az óvoda hírnevét erősítő tevékenységért végzett kiemelkedő
példamutató munka.
Szülőkkel való példamutató magatartás, kiváló konfliktuskezelés. Megfelelő, példaértékű
kommunikáció.
17
Pályázatok írása.
Munkaközösségvezetés-kimagasló szakmai színvonal, egyedi elképzelések megvalósítása, újítások, a
tudás átadásának képessége, önálló szervezés, vezetés.
Kollégák pedagógiai munkájának segítése gyakorlati és elméleti síkon.
Óvodai szabályzatok, dokumentumok elkészítésében való aktív részvétel.
Az óvodán belüli rendezvények előkészítésében és lebonyolításában való aktív közreműködés.
Gyakornoki mentor, egyéb mentori feladatok ellátása.
Hospitáló pedagógus jelöltek felkészítése, irányítása.
Kiemelkedő minőségű, igényes, példamutató szakmai munka.
Minden tekintetben etikus magatartás, magas szintű értékrend közvetítő képesség.
5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái
5.1. Óvodai szervezeti egységek
Az óvoda egységes szervezeti rendszerű intézmény, mely a Vackor Óvodából és Mókus Tagóvodából áll.
5.2. A nevelőtestület
A nevelőtestület a közoktatási törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a
nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és
határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógusa, valamint a nevelési munkát
közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja.
A nevelőtestület tagjainak részletes feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák.
A nevelőtestület tagja ellátnak közvetlen munkakörükön kívül egyéb megbízásokat az intézmény működését
támogatva: tűz-balesetvédelem, munkaközösség vezetés, rendezvény és ünnepszervezés, gyermekvédelem…
Az intézmény a nemzeti köznevelés 2011. évi CXC. törvény figyelembe vételével a következők szerint
szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott
beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.
A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja:
a szakmai munkaközösségre.
A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:
foglalkozási program elfogadása,
a szervezeti és működési szabályzat elfogadása.
A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit:
Döntési jogkörét:
a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;
b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
d) a házirend elfogadása;
e) jogszabályban meghatározott más ügyek.
Véleménynyilvánítási jogkörét:
a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
b) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,
c) az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,
d) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök
felhasználásának megszervezésében,
e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,
f) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben (pl. vezetőválasztás).
g.) e) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő
szakmai vélemény kialakítása;
Javaslattételi jogkörét:
a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben.
Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a
nevelőtestület megbízásából eljár.
Jelenleg a nevelőtestület jogkört nem ruház át.
18
5.3. Szakmai közösségek
2011. évi CXC. Törvény 71.§. és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 118.§. alapján
A nevelő oktató munka és a pedagógusok pedagógiai tevékenységének javítása, a módszertani kultúra fejlesztése,
az egységes követelményrendszer kialakítása és az önképzés elősegítése érdekében szakmai munkaközösségek
működnek.
A munkaközösségeknek döntési jogköre van a nevelőtestület által átruházott kérdésekben, a továbbképzési
programmal kapcsolatos kérdésekben.
A munkaközösségeknek véleményezési jogköre van a pedagógiai munka eredményessége tekintetében, a
Pedagógiai Program módosításában, a nevelő munkát segítő eszközök, segédkönyvek, segédletek kiválasztásában.
A munkaközösségek feladatait az óvoda munkaterve tartalmazza. A szakmai munkaközösségek munkáját
munkaközösség vezetők irányítják, akiket tanévenként a munkaközösség tagjai választanak meg, és a vezető bízza
meg.
A munkaközösség vezetőt pótlék illeti meg. Díjazása a KJT alapján meghatározottak szerint történik. Megbízása
többször meghosszabbítható, de legfeljebb öt évre.
A munkaközösség vezető köteles tájékoztatni, és kikérni a tagok véleményét, minden őket érintő kérdés eldöntése
előtt / szakmai szempontból /. A munkaközösség vezetőnek tájékoztatási kötelezettsége van a tagóvoda vezető,
vezető helyettes illetve az intézmény vezetője felé.
A munkaközösség vezető elkészíti a munkatervet, melyet az intézményvezetővel egyeztet, összehangol az év
pedagógiai céljaival, egyéb feladataival. Előkészíti és vezeti a foglalkozásokat, segíti a pályakezdőket és
kollegákat, segíti a vezetőt az ellenőrzési munkájában. Számon tartja és értékeli a munkaközösség munkáját és
eredményeit. Év végén értékelést készít. Segít a pedagógusértékelésben. A vezető átruházhat ellenőrzési
jogköröket a munkaközösség vezetők részére, akik szóban és írásban értékelik az óvodapedagógusok munkáját.
Külön munkaközösségek működhetnek a tagintézményben.
5.4. A dajkák és pedagógiai asszisztensek közössége (a pedagógiai munkát közvetlenül segítők köre)
Elkülönült feladatkörük alapján, szervezeti egységnek nem minősülő és önálló jogosítványokkal nem rendelkező
közösséget alkotnak a dajkák, és pedagógiai asszisztensek. Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák,
melyek éves szinten felülvizsgálatra kerülnek, és a munka tartalma, időbeosztása a mindenkori szükségletek,
pedagógiai elvárások szerint módosulnak. Az óvodai igények szabják meg a napi beosztásukat, és munkavégzésük
rendjét. A tagóvoda vezető, illetve a vezető helyettes kötelessége a munkaköri leírásokban megfogalmazottak
betartatása, a munka rendszerszerű megszervezése, ellenőrzése.
5.5. Óvodatitkár
Az óvodatitkár / ügyintéző / egyedi feladattal rendelkező közalkalmazott, akiknek feladata elsősorban az óvoda
törvényes, rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételek biztosítása / funkcionális feladatkörök /.
Az óvodatitkárok feladata és felelőssége kiemelt. Mind munkaerkölcsöt és megbízhatóságot tekintve kiemelt
felelősséggel tartozik az óvoda törvényes működéséhez kapcsolódó minden adminisztrációs ügyben,
nyilvántartásban.
Az óvodatitkár felelőssége nem ruházható át másra, mivel speciális munkaköre ezt nem indokolja. Támogatást,
segítséget kérhet konkrét feladatok elvégzéséhez.
A vezető, a tagóvoda vezető köteles írásban szabályozni azokat az elvégzendő feladatokat, melyeket a titkár teljes
felelősséggel ellát. A titkár által elvégzett feladatok tekintetében beszámolási kötelezettséggel tartozik. A vezető
illetve tagóvoda vezető ellenőrzi a feladat hiánytalan, és pontos elvégzését. A tagóvoda vezető engedélyével lehet
a székhely intézménybe eljuttatni az iratokat, adatokat. A székhelyen dolgozó óvodatitkárnak nem felelőssége a
tagintézmény működésének ellenőrzése.
A tagintézmény teljes felelősséggel köteles a megfelelő pontos adatszolgáltatásra-mind formai mind tartalmi
szempontból. az elvégzett feladatokat
Köteles önállóan végezni a rábízott feladatokat a vezető, vezető helyettes, és tagóvoda vezető közvetlen irányítása
alapján.
Kötelessége ismerni az óvoda belső szabályzatait, munkaterveket, vezetői utasításokat. Ezek nem ismerete
nem menti fel a felelősség alól.
Részletes feladataikat a munkaköri leírások, illetve a vezetők által megállapított és szükség esetén írásban átadott
feladatok tartalmazzák.
5.6. Kertész-karbantartó
A kertész-karbantartó egyedi feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek feladata elsősorban az óvoda
rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételek biztosítása / funkcionális feladatkörök, munkarend, munkaköri
leírás / közvetlen felettese: tagóvoda vezető, vezető helyettes.
19
5.7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti azt. Ennek keretében ellátja a közoktatási törvényből, más
jogszabályokból és a jelen szabályzatból ráháruló, a szervezet vezetésével kapcsolatos feladatokat.
Közvetlenül vezeti az egységes szervezetet, ezen belül is ellátja valamennyi elkülönült szervezeti egységnek nem
minősülő, de sajátos önállósággal rendelkező, az előzőekben nevesített egységek vezetését.
Vezetői szint Szervezeti egység Rendje és formája
Legfelsőbb vezetői
szint
(intézmény-vezető)
szervezeti egység
neve: nevelőtestület Értekezletek ideje, rendszeressége:
évente 5 alkalom, nevelés nélküli munkanapokon,
Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
hetente, kötelező órákon túl,
Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje,
rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl,
Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:
szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél.
szervezeti egység
neve: alkalmazotti
közösség
Értekezletek ideje, rendszeressége:
évente 2-szer nevelés nélküli munkanapokon,
Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
havonta, kötelező órákon túl, szükség szerint,
Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje,
rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl,
Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:
szükség szerint, dokumentumok, vezetői utasítás, körlevél.
szervezeti egység
neve:
munkaközösség
nevelési év eleji munkatervi megbeszélés,
munkaközösségi foglalkozások (évi min.4),
év végi beszámoló elkészítése
Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
Szervezeti
egység
Partner (másik)
szervezeti egység
Rendje és formája
1. nevelőtestület
szervezeti egység
szervezeti egység
neve: alkalmazotti
közösség
Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: szükség
szerint,
Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
szükség szerint,
Vezetői megbeszélgetések, tájékoztatók ideje,
rendszeressége: szükség szerint,
Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:
szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél.
szervezeti egység
neve:
munkaközösség
nevelési év eleji munkatervi megbeszélés,
munkaközösségi foglalkozások (évi min.4),
év végi beszámoló elkészítése.
5.8. Értekezletek
A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart (tanévnyitó értekezlet, tanévzáró
értekezlet, nevelési értekezlet és rendkívüli nevelőtestületi értekezlet).
A nevelőtestületi, és alkalmazotti értekezletet az intézmény munkatervében meghatározott napirenddel és
időponttal az intézmény vezetője hívja össze. A nyitó és záró értekezleten, valamint szükség szerint az
alkalmazottak is részt vesznek a megbeszéléseken. Az értekezlet jegyzőkönyvét az óvodatitkár vezeti.
Az óvoda vezetője, minden hét egy napján /ld. Nevelőtestületi, éves munkaterv/ a heti szervezési feladatokról,
egyeztetésekről, valamint a továbbképzéseken hallott információkról egy órás megbeszélést tart.
A technikai dolgozók számára, havi egy alkalommal a vezető helyettes, a Mókus Tagóvodában a Tagóvoda
vezető, esetenként a vezetővel együtt, egyeztető megbeszélést tart a feladatokról, és szervezési kérdésekről.
A vezető havi rendszerességgel, előre megállapodott időben a vezető helyettes, tagóvoda vezető és a két
óvodatitkár jelenlétében team megbeszélést tart. A megbeszélésen elhangzottak, és a megállapodások az azon részt
vevők számára kötelező jelleggel bír.
20
A munkatervben meghatározottak szerint a munkaközösség vezetők, és az ellenőrzési, értékelési munkában
megnevezett kollegák, valamint a felelősi rendben megnevezettek - a vezető tudtával, de önállóan - összehívhatja
a teamje, vagy csoportja tagjait, és önállóan, teljes felhatalmazással tervezi, szervezi a munkatervi feladatok
megvalósulását. Év végén írásban és szóban beszámol, illetve az ellenőrzésről szóló dokumentációkat átadja a
vezetőnek és az érintetteknek.
5.9. A tagintézmények közötti kapcsolattartás rendje
A székhely óvoda helyi Játék, mozgás kommunikáció alternatív nevelési program sajátosságának
megfelelően működik, melynek keretében működtetünk: 1 torna-, 1 zene-, 1 kézműves szobát.
A tagóvoda helyi, Külső világ tevékeny megismerése nevelési program sajátosságának megfelelően
működik.
A két épület szükség szerint telefonon vagy az óvodatitkár által nyomtatott formában nyújtott információk
alapján tájékozódnak a szükséges feladatokkal kapcsolatban.
Az óvodai előjegyzés a székhelyen, az ebéd befizetése, és minden egyéb adminisztratív feladat
elkülönülten a két épületegységben történik.
A tagintézmény vezető munkaköri leírása részletesen tartalmazza a saját hatáskörben hozható döntések
és az intézmény vezetővel szükséges egyeztetések körét.
A vezető heti rendszerességgel a tagintézményben tartózkodik. Szakmai beszélgetések, és a hét folyamán
felmerülő (azonnali döntést nem igénylő) ügyek kerülnek rendezésre.
Az azonnali ügyek rendezését telefonon és/vagy személyesen oldja meg a vezető.
A tagintézmény vezető és az óvodatitkár szükség esetén rendkívüli és postázási napokat a székhelyen
tartózkodó vezetőhöz a székhelyre hozzák az aláírni való dokumentumokat.
A dolgozók a szükséges információkhoz napi rendszerességgel a tagintézmény vezető közreműködésével
jutnak. Az információk számítógépen és papír alapon is biztosítottak
A nevelés nélküli munkanapokat nagyobb részben közösen, változó színhellyel szerveződnek..
A vezető, a helyettesek és az óvodatitkárok szükség szerint a várható feladatok egyeztetése, azok
felosztása érdekében változó helyszínen megbeszélést tartanak.
Az intézményi dokumentumok szakszerű, törvényes elkészítése érdekében alkalmanként a
dokumentumok előkészítésében érdekelt személyek részvételével megbeszéléseket tartanak.
Az óvoda nevelőtestületéből teamek alakulnak a munkaközösségek mellett, akik egyes szakmai
kérdésekben segítik az intézményvezető pedagógiai irányító munkáját. A teamek, munkaközösségek, és
egyéb szakmai feladatok ellátására szerveződött egységek saját szervezésben és időbeosztásban
megbeszéléseket, konzultációkat tartanak: gyermekvédelem, szabályzatok felülvizsgálata,
Közalkalmazotti Tanács, nevelési program elemei, értékelési, ellenőrzési feladatok, mérések, szakmai
konzultációk.
Tanügy igazgatási feladatok:
A vezető óvónő az elsőfokú tanügy igazgatási hatósága az intézménynek.
Munkáltatói feladatok:
Az intézményvezető munkaügyi és személyzeti feladatait végzi.
Elkészíti a Közalkalmazotti Tanács tagjaival egyetemben a Közalkalmazotti Szabályzatot, és a Szervezeti
- és Működési Szabályzatot, mely a fenntartó jóváhagyásával és azt megelőzően a nevelőtestület
véleményezésével és elfogadó döntésével lép hatályba.
A pedagógusok minősítését végzi. A munkaerő- és bérgazdálkodást irányítja, az ezzel kapcsolatos tervek,
nyilvántartások, és kimutatások vezetését szervezi.
A nevelőtestület véleményezése alapján megbízza a gyermekvédelmi felelőst, az egyéb felelősöket,
valamint a munkaközösség vezetőket.
Elkészíti a pedagógusok szakmai továbbképzési tervét.
Gazdálkodási feladatok:
Az intézményvezető felelős a fenntartó, illetve üzemeltető szerv által megállapított hatáskörben az óvoda
gazdálkodásáért.
Ellenőrzi az óvodatitkár munkaköri leírásban szereplő, gazdálkodással kapcsolatos teendők ellátását.
Biztosítja az óvoda működését a rendelkezésre álló költségvetési keretek figyelembevételével.
Intézkedést tesz a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban, ellenőrzi annak betartását.
A vagyonkezeléssel kapcsolatos adminisztrációs munkát az óvodatitkár munkaköri leírása tartalmazza,
és azt a vezető irányításával végzi.
A kijelölt felelősök munkavégzését ellenőrzi.
Gondoskodik a továbbképzési keret elosztásáról, és arról nyilvántartást vezet.
Ellenőrzi a leltár vezetését, ez vonatkozik a nagyleltár, illetve a házi leltárra is.
21
Ügyviteli, szervezési feladatok:
Az óvoda ügyviteléért az intézményvezető a felelős.
Az óvoda belső ügyviteli munkáját az óvodatitkár munkaköri leírása tartalmazza. Az
óvodatitkároknak egyéni felelősségük és speciális feladataik miatt kötelessége a törvények,
előírások, utasítások megismerése, alkalmazása-minden előzetes külön felszólítás nélkül.
Statisztikai adatokat illetékes felügyeleti hatóság részére ad ki.
Ügyiratokat csak a vezető írhat alá, tartós távolléte esetén a tagóvoda vezető. Az adminisztratív feladatok
jogszerű és szabályszerű végzését az ügyiratkezelésre, pénzkezelésre, selejtezésre vonatkozó belső
szabályzatok segítik. (Iratkezelés, Pénzkezelési, Selejtezési szabályzat)
Vezetői döntések:
Az intézményvezető első fokon dönt:
a gyermekek óvodai felvételében;
a tankötelezettség végrehajtásában;
az iskolára való előkészítésben.
5.9.1. Tagóvoda vezető
Az óvodavezető általános helyettese.
Beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézményvezetőnek.
Az intézményvezető irányításával vezeti a tagintézmény nevelési munkáját-pedagógiai programmal és
bizonyos rendezvényszervezési kérdésekben döntési jogköre van..
Közvetlenül szervezi az óvodapedagógusok, dajkák munkáját.
A tagóvoda vezető munkaköri leírása tartalmazza a munkájával kapcsolatos részletes szabályokat.
Felelős:
Az itt dolgozók munkarendjéért.
A tagóvodát érintő nyilvántartások vezetéséért-mulasztási napló pontossága, statisztikai adatok,
nyilvántartások,stb.
A tagóvoda gazdasági ügyeinek vezetéséért.
Az itt dolgozók szabadságolásáért, a helyettesítések megszervezéséért, a túlmunkák vezetéséért,
jelentéséért.
A beszerzésekért (egyeztetve az intézmény vezetőjével).
A tagóvoda tárgyi feltételeiért.
5.9.2. Óvodavezető-helyettes
A tagóvoda vezető és óvodavezető-helyettes vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása
mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítését.
A tagóvoda vezető és óvodavezető-helyettes a nevelés területen közreműködik a vezető által
megállapított tevékenység irányításában.
Közvetlenül szervezi és irányítja a technikai dolgozók munkáját.
A pedagógiai munka belső ellenőrzése során gondoskodik az asszisztensek, dajkák ilyen irányú
munkájának ellenőrzéséről, a helyettesítési feladatot ellátó óvodapedagógusok munkájának
ellenőrzéséről.
5.10. Az egységek közötti kapcsolattartás
A nevelőtestület és a dajkák közössége továbbá az egyéb közalkalmazottak közötti kapcsolattartás az óvodai
munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben a félévente egy alkalommal
összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg.
Az egyes tervezési időszak feladatait, a csoport pedagógusa rendszeresen megbeszéli a csoporthoz beosztott
dajkával (3-as megbeszélés kötelezettsége).
Az év folyamán 2 alkalommal munkatársi értekezletet tartunk, tanévnyitót és tanévzárót, valamint szükség szerint
2 alkalommal tanulmányi kirándulást szervezünk. 3 alkalommal pedagógiai, szakmai értekezletet tartunk
(szervezetépítés, szakmai teamek, előadások, képzések).
5.11. A helyettesítések rendje
Akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel a tagóvoda vezető és az óvodavezető-
helyettes látja el az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.(
3.3)
Az asszisztensek, dajkák változó munkabeosztással dolgoznak. A hiányzó asszisztens, dajka munkáját közösen
végzik el, megbeszélés szerint, az adott helyzethez igazodva.
Az óvodatitkár munkaidejét egyéni beosztás rögzíti. Az egyik óvodatitkár távolmaradása esetén a bonyolult
adminisztrációs rendszer miatt, minden esetben a másik óvodatitkár helyettesíti. Egyes feladatok esetén munkáját
a másik épületben működő óvodatitkár személyesen, vagy támogatásával, a helyettesek, vagy az adott feladattal
megbízott munkatárs végzi el /mellékelt munkaköri leírás /.
22
Az óvodapedagógusok várható hiányzásukat a vezetőnek, a tagóvoda vezetőnek, illetve a vezető-helyettesnek
kötelesek bejelenteni úgy, hogy helyettesítésükről időben gondoskodni tudjanak. Visszaérkezésük idejét
betegségből 1 nappal előbb jelezni kell.
A pedagógusok hiányzása esetén a helyettesítést elsősorban a közvetlen, csoportos kolléga végzi. Akadály esetén
(pl.: hosszan tartó hiányzás, egyéb elfoglaltság, továbbképzésen részvétel, stb.) megbeszélés szerint, más
csoportban dolgozó óvodapedagógus, vagy a vezető látja el. Amennyiben a csoport létszáma engedi, 25 főig
összevont csoportot alakítunk ki, a zavartalan nevelés és gyermekellátás érdekében.
A Vackor óvodában speciális programból adódó, ún. „átjárhatóság” idején szükséges helyettesítésről az adott
játszószobába beosztott pedagógus köteles gondoskodni, váratlan hiányzás esetén a csoportos kollegája.
Amennyiben hosszabb távollétről, hiányzásról van szó, abban az esetben a vezető-helyettes feladata a helyettesítés
megszervezése.
5.12. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat formái
5.12.1. Szülői szervezet
Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak
létre, melynek vezetőségébe minden csoport szülői közössége 3 főt delegál. Legalább évi 2 alkalommal, az óvoda
vezetésével közös értekezletet tartanak a hatékony együttműködés érdekében.
A Szülői Szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról és vezetőik megválasztásáról.
Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői
munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó
ügyekben az tagóvoda vezető, óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot.
Az intézményvezető a Szülői Szervezet vezetőjét, legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelői
munkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.
Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezet képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást. A szülők az óvoda
működési feltételeihez javaslatokat tehetnek, de döntési jogkörrel nem rendelkeznek.
A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet a véleményalkotási jogkörével élhessen:
A Szervezeti és Működési Szabályzatról,
A gyermekek fogadását érintő kérdésekben,
A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjában,
Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részben,
A házirend megállapításában,
A szülőket anyagilag is érintő ügyekben,
A szülői értekezlet napirendjének meghatározásában,
Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,
A munkatervnek a szülőket is érintő részében.
A pedagógusok önellenőrzése kérdésben nyilatkoznak - kívánják e a szülői közösséget megkérdezni a
pedagógus szakmai munkájáról, avagy eltekintenek ettől.
A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol:
ha nem működik óvodaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal
kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet
alapján.
A szülők kezdeményezésére és segítségével 1996-ban a Vackor Óvodában
"Vackor Óvodásokat Támogató Alapítvány" alapítása történt, melynek működési szabályzatát az alapítvány,
alapító okirata tartalmazza. Az alapítvány közhasznú szervezet (technikai száma: 6100), mely az óvoda
működésének, a gyermekek képességfejlesztésének segítője, és szociális hátrányokkal küzdő gyermekek
esélyegyenlőségének megteremtésére hivatott.
A Mókus Tagóvodában a „Mókuskaland Egyesület” működik az oda járó gyermekek óvodai körülményeinek
megsegítésére. 1999-ben alakult. Az Egyesület közhasznú (technikai száma: 8707).
5.12.2. Szülőkkel való kapcsolattartás formái
Igény szerinti személyes megbeszélések, fogadóórák, melyeket kezdeményezhet:
a. a szülő
b. az intézményvezető
c. a tagóvoda vezető
d. az óvodapedagógus
e. a gyermekkel foglalkozó egyéb szakember: óvoda pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus.
23
Szülői értekezleteket évente 3, illetve 4 alkalommal tartunk.
Az őszi és tavaszi szülői értekezlet összevont korcsoportonként, ahol a szülők tájékoztatást kapnak az óvoda
életéről, a nevelési év feladatairól / beosztás, beiskolázás kérdéseiről /.
A szülők bármikor betekintést nyerhetnek az óvoda életébe / bármikor jelen lehetnek az óvodai foglalkozásokon,
előzetes jelzés alapján /.
Videofelvételeket, és fényképeket készítünk a gyermekek mindennapi életéről – a szülők engedélyező nyilatkozata
alapján.
A kiscsoportos gyermekeket a szülőkkel együtt fogadjuk, és bent tartózkodhatnak az óvodában a beszoktatás ideje
alatt (személyre szabott, kb. 1-2 hét).
Vackor óvodában minden ünnep nyitott, a Mókus tagóvodában részben nyitottak. Csevegő játékdélutánokat
tartunk, ahol kötetlenül beszélgethetnek az óvodapedagógusokkal.
Óvodán kívüli programok szervezése esetén szükség szerint kérjük a szülők segítségét.
Családlátogatás és fogadóóra alkalmával konkrét, a gyermekeikkel kapcsolatos kérdések megbeszélésére van
lehetőség.
5.12.3. Dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés, tájékoztatás
Az óvoda alapdokumentumait (PP, SZMSZ, Munkaterv, Házirend) a szülők megismerhetik. Elhelyezésük a
csoportszobákban és a vezető irodában, WEB lapon történik.
A Házirend egy példányát minden beiratkozó kérésre átveszi, vagy nyilatkozik annak megismeréséről, melyet az
óvoda WEB oldalán megtalál. A csoportok előtti hirdetőre kötelező kifüggeszteni, egy példány a bejárat melletti
faliújságon folyamatosan megtekinthető.
Az előbbi dokumentumokra illetve bármely, az intézményt érintő kérdésben (a kötelező titoktartás
figyelembevételével) tájékoztatást az óvodapedagógusok illetve az óvodavezető ad.
A Nevelési Program a nyitvatartási időben minden csoportban megismerhető, betekintésre átadható. Szóbeli
információ előzetes egyeztetés alapján vezetői vagy pedagógiai fogadóórákon kérhető. Továbbá megtekinthető az
óvoda honlapján is.
A szülők nyilatkozatot töltenek ki az alábbi kérdésekben:
Gyermekek adatlapja –pontos elérhetőségek, egészségügyi állapot.
Ki viheti el a gyermeket az óvodából?
Pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus foglalkozhat –e a gyermekkel?
Viheti-e a pedagógus a gyermeket csoportos sétára, kirándulásra, illetve buszos kirándulásra?
A gyermekeknek szervezett programok önköltségi árának vállalásáról (színház, kirándulás,
előadás, buszköltség) a szülők beleegyező nyilatkozata szükséges, melyet a szülői értekezleten
kell nyilvánosságra hozni és az ott készült jegyzőkönyvvel kell tanúsítani.
Aláírja: jegyzőkönyvvezető, pedagógus, 2 fő szülő. Elhelyezése: csoportnapló.
Felvétel készüljön óvodai és szakmai használatra, esetenkénti médiában való használatra?
Élelmiszer biztonsági előírásokról nyilatkozat.
Egyéb esetenkénti nyilatkozatok (sport, színházlátogatás, hajózás, barlangászás…stb).
A szülő kötelességei és jogai /72. § (1) (kivonat) A szülő kötelessége, hogy
a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy
gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az
intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,
c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és
jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.
(2) A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti
meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A
gyermek – ha nem cselekvőképtelen – tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével
közösen gyakorolhatja.
(3) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához –
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi
támogatást kapjon.
(4) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő
kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az
iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a
tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében
foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
(5) A szülő joga különösen, hogy
24
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban
foglaltakról,
b) gyermekek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi
tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában,
továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen,
d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi
szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől,
iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
f) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő
döntések meghozatalában,
g) az oktatási jogok biztosához forduljon.
6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja
Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal.
6.1.A fenntartóval való kapcsolattartás
Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:
az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,
az intézmény tevékenységi körének módosítására,
az intézmény nevének megállapítására,
az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre,
költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),
az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,
szakmai munka eredményessége tekintetében: az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi
tevékenységre, valamint
a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,
az intézményben folyó szakmai munka értékelésére.
Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti:
az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja
jóváhagyása tekintetében-amennyiben szükséges.
A fenntartóval való kapcsolattartás formái:
szóbeli tájékoztatásadás,
írásbeli beszámoló adása,
egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,
a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,
speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai
tevékenységéhez kapcsolódóan.
6.2. Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal
A kapcsolat rendszeressége a kapcsolat jellegétől függően alakulhat.
6.3. Kerületi társintézményekkel való kapcsolat
Az intézmény vezetője, tagóvoda vezető, vagy helyettese minden hónapban egyszer a III. kerületben működő
óvodavezető munkaközösség munkájában részt vesz, ahol megvitatja az óvodavezetéssel kapcsolatos pedagógiai,
gazdasági és egyéb kérdéseket. Az óvodapedagógusok rendszeresen részt vesznek kerületi, és fővárosi
bemutatókon, továbbképzéseken, rendezvényeken, előadásokon.
6.4. Kapcsolatok egyéb oktatási- pedagógiai intézményekkel
6.4.1. Bölcsőde, iskola
- Az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon résztvevő gyermekek részére az óvodai csoportok
alkalmanként iskolalátogatásokat szerveznek.
- Igény szerint kapcsolatot tartunk egyes távolabbi iskolával és bölcsődével.
- A beiskolázással kapcsolatban az óvodai és iskolai pszichológusok szoros kapcsolatot tartanak egymással, és
tájékoztatják a szülőket, pedagógusokat a lehetőségekről.
- Az iskolák által meghirdetett nyílt napokról és iskola előkészítő foglalkozásokról tájékoztatjuk a szülőket.
- A beiskolázás időszakában a szülők az iskolai Iránytűből tájékozódhatnak az iskolák profiljáról és a
körzetekről.
25
6.4.2. Területi Szakértői Bizottság (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat)
A gyermekek fejlesztésének iskolára való alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában, szükség szerint
közreműködnek a Szakértői Bizottság pszichológusai.
Ennek során:
Az óvoda pedagógusai egyes gyermekek esetén szükség szerint iskolaérettségének elbírálásához Szakértői
Bizottság segítségét igénybe veszik.
Ennek módja:
- Szülő igénye, kezdeményezése.
- Óvodapedagógusok javaslata alapján a szülővel való - előzetes egyeztetést követően – viszik Szakértői
Bizottsághoz. A Szakértői Bizottság szakemberei részt vesznek esetenként az óvodai foglalkozásokon, vagy
szükség esetén külön foglalkoznak az érintett gyermekekkel.
A Szakértői Bizottság és a Vackor Óvoda –Mókus Tagóvoda megállapodnak az alábbiakban:
Az intézmények vezetői kijelölnek egy-egy kapcsolattartót, akik kapcsolatba lépnek a másik fél
kapcsolattartójával.
A Szakértői Bizottság. vállalja:
1) A Szakértői Bizottság fogadja az intézmények által beutalt gyermekeket, diagnosztikai és gondozási kérésekre. A
beutalt gyermekekről kérésre szakvéleményt készít, és állást foglal ellátásukat illetően, amennyiben a szülő
aláírásával is hozzájárul a beutaláshoz.
2) A Szakértői Bizottság az önkéntes jelentkezőkről nem ad, mert nem adhat felvilágosítást, sem szakvéleményt, (óvodai
kiegészítő közlés: a szülő a szakvéleményt átadhatja a pedagógusok részére. Amennyiben nem teszi, de a
pedagógusok szükségét látják, külön óvodai beutaló alapján kérhetnek a gyermekről kontroll szakvéleményt. Vállalja,
hogy munkatársai (havi 1 alkalommal, vagy indokolt esetben hívásra) kimennek az intézménybe és felveszik a
kapcsolatot az iskola, ill. az óvoda pszichológusával és fejlesztő pedagógusaival.
3) A Szakértői Bizottság munkatársai és az intézmény pedagógusai, szükség szerint napi szinten konzultálnak a
Tanácsadóba beutalt gyermekek érdekében.
4) A Szakértői Bizottság lehetővé teszi az intézmények pedagógusai részére:
- konzultációkat
- szakmai továbbképzéseken való részvételt
- szakmai előadásokon való részvételt
- fórumok szervezésén való részvételt
- szupervíziós lehetőséget
- hospitálási lehetőséget.
5) A Nevelési Tanácsadó törvényes kötelezettségéből adódóan havi rendszerességgel a kapcsolattartón keresztül
ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. Megbeszéli az intézmény fejlesztőpedagógusával, ill.
pszichológusával a szakvéleményben javasoltak megvalósulásának tényét és minőségét, egyezteti a szükséges
teendőket, és együtt kidolgozzák a továbblépés lehetőségeit.
6) A Szakértői Bizottság amennyiben a szakvéleményben javasolt foglalkozási feltételek nem biztosíthatók az
intézményben, a feladat elláthatósága érdekében javaslatot készít a fenntartó felé.
7) A Szakértői Bizottság az éves munkatervében ütemtervet készít a szakvélemények kontrollvizsgálatairól és az
ellenőrzési feladatokról, melyekről írásban értesíti az érintett intézményeket.
A Vackor Óvoda és Mókus Tagóvoda vállalja:
1) A vizsgálathoz, beutaláshoz szükséges nyomtatványokat minden pedagógus ismeri, ezeket vizsgálat kérés alkalmával
helyesen tölti ki, különös tekintettel arra, hogy a benne szereplő információkat a szülővel ismertette, majd aláíratta.
2) Megfogalmazza a gyermekkel kapcsolatos problémát, és azt, hogy milyen irányban kéri a vizsgálatot.
3) A szakvéleményeket az érintett pedagógusok megismerik (óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, gyermekvédelmi
felelős, pszichológus, logopédus stb.).
4) A Szakértői Bizottság által előírt fejlesztő foglalkozásokat az intézmény megszervezi, erről dokumentációt vezet.
5) A szakértői véleményben meghatározottak teljesüléséért az intézményvezető felelős.
6) A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolai/óvodai fejlesztő foglalkozásainak megszervezéséről két
időpontban (október 15-ig, ill. április 15-ig) dokumentációt készít. A fejlesztésekkel kapcsolatban módszertani
segítséget kér a Nevelési Tanácsadó munkatársaitól, ill. jelzi, ha van olyan gyermek, akinek ellátását módszertani
hiányosság, vagy kapacitásbeli probléma miatt nem tudja megoldani.
7) A fejlesztő pedagógusok látják el az óvodában lehetséges fejlesztéseket.
8) Az óvoda a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek esetén a felvételi naplóban, ill. a beírási
naplóban feltünteti a szakvéleményt kiállító Szakértői Bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának
keltét, a felülvizsgálat időpontját.
9) Az intézmény minden év június 30-ig megküldi az illetékes Szakértői Bizottság részére azon gyermekek nevét –
szakvélemény számával együtt –, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes.
10) Az óvoda javasolhatja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából,
a szülő vigye el a Szakértői Bizottságba. A vizsgálati kérelmeket az óvoda lehetőség szerint legkésőbb, december 20.-
ig eljuttatja a vizsgálatot végző intézményhez.
26
11) Az oktatási intézmény kapcsolattartója az óvoda pedagógusainak Szakértői Bizottsággal kapcsolatos igényeit
közvetíti, a minőségbiztosítási partneri kérdőívek kitöltését segíti, szolgáltatásairól, annak igénybevételi szabályairól
a pedagógusokat és az intézmény vezetőjét tájékoztatja.
12) Az intézmény, a szülők által jól látható helyen közzéteszi a Szakértői Bizottság címét, telefonszámát, és a szülői
értekezleten tájékoztatást nyújt arról, hogy a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait önkéntesen (beutaló nélkül) is
igénybe lehet venni.
6.4.4. Óvodapszichológus 1 fő 04, 0,6 beosztásban / fejlesztő pedagógus 2 fő 0,5, és 1 teljes beosztásban.
Kötelező óraszáma: 22 óra, heti két-két alkalommal, arányosan elosztva, a szükségleteknek megfelelően
dolgoznak. A kötelező óraszámán felüli időben: adminisztrációs kötelezettségeket végeznek, felkészülnek, szülői
értekezleteken, illetve az óvodai szakmai értekezleteken szükség szerint részt vesznek.
Feladataik:
támogató tevékenység, megfigyelés, nyomon követés, vizsgálat, gyermeki jellemzések írása;
a gyermekek részképesség fejlesztése, együttműködés a pedagógusokkal, gyermekvédelmi felelőssel,
szülőkkel, tanácsadás, szükség esetén kiscsoportban foglalkozás;
gyermekek fejlesztő foglalkozása – egyéni, és kiscsoportban.
beiskolázással kapcsolatos szakvélemény, egyeztetés..
javaslattétel külső szakember bevonására, Szakértői Bizottság részvételére
Szülők részére: konzultáció
Egyéb szolgáltatások, melyekre a pszichológusnak, fejlesztő pedagógusnak felhatalmazása van, és a munkaköri
leírásában szerepel.
6.4.5. Logopédus (Főv. Szaksz. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ alkalmazásában).
Heti két alkalommal, a Vackor Óvodában 8 órában, a Mókus Tagóvodában 13 órában foglalkozik a rászoruló
gyermekekkel. Szülőknek konzultációs lehetőségük van.
6.4.6. A gyermekvédelemmel kapcsolatos szolgálatok:
- III. Önkormányzat Gyermekvédelmi- és Gyámügyi Osztály (illetékességi alapon)
- Védőnői Szolgálat
- Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III kerületi Tagintézménye - Szakértői Bizottság
- Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Szolgálat
- Családsegítők, családgondozók
7. Az óvoda óvó-, védő előírásai
7.1. Rendszeres egészségügyi ellátás, és felügyelet rendje.
A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét-tisztasági szűrését-, mint ingyenesen igénybe vehető
szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles.
Az egészségügyi ellátásban közreműködik még:
Védőnői Szolgálat
Fogorvos és a fogászati asszisztens.
Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi / orvosi, védőnői / munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvónői
felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.
Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat
szigorúan be kell tartani.
A munkaegészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van.
A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek.
A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell.
7.2. Védő-, óvó előírások munkavédelmi, tűzvédelmi szempontból
Általános előírások:
A nevelési tervben a szokás szabályrendszer kialakításánál tervezzük, és a gyakorlatban a gyerekektől
megköveteljük testi épségük megóvására vonatkozó előírások betartását, a helyzetnek megfelelő viselkedést.
Óvoda elhagyása esetén 1/2012.láthatósági mellény használata tárgyú polgármesteri utasítás alapján
LÁTHATÓSÁGI MELLÉNY viselése kötelező.
Az óvoda kizárólag egészségügyileg tesztelt játékokat vásárol, és a figyelmeztetéseket minden esetben
figyelemmel kísérjük. Az udvari fajátékokat évente ellenőrizzük, karbantartjuk, hogy a baleseteket elkerüljük.
27
A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell
a következő védő-óvó előírásokat.
Védő-óvó előírás:
az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,
a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,
a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.
A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni.
Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.
Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő-, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az
óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 168.§. és
169.§. alapján.
Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze:
hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az
épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;
hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb
időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó
felügyelete mellett lehet;
hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen, az ajzatok
vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével;
hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be.
A pedagógusok feladata, hogy:
haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az
intézményvezetők felelősek;
a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára,
kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá;
javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.
Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el,
ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, és a veszélyforrást jelentő munkahelyüket, eszközöket mindig
zárják stb.
Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az
udvart –, felmérésre kerüljön a védő-, óvó intézkedések szükségessége szempontjából.
A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat,
hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.
A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 169.§. alapján.
Az intézményvezető feladatai:
A gyermekbaleseteket nyilvántartja helyben és az elektronikus felületen.
Lehetővé teszi az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában.
Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló
eset ne történhessen meg.
Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:
intézkedik a 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e
balesetekről elektronikus úton jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgy
hót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány
megőrzéséről gondoskodik),
ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok
ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.
Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:
azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, kivizsgálására legalább középfokú
munkavédelmi szakember bevonása szükséges,
gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy
bevonásával történő kivizsgálásáról.
Súlyos az a gyermekbaleset, amely:
a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi
szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) okozta,
valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását;
orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
28
súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá
ennél súlyosabb esetek),
a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.
A pedagógusok feladata:
Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése.
Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az óvodavezető utasítására:
a helyzet gyors pontos felismerése és felmérése, orvos (mentő értesítése) ,
ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás,
ha a balesetet, vagy veszélyforrást a dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyről az illetékest
értesíteni,
a szülő azonnali értesítése,
a szülőket figyelmeztetjük, hogy minden esetben pontos és élő telefonszámot hagyjanak a
pedagógusoknál,
közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan
kivizsgálásában,
e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,
jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható.
Súlyos balesetekkel kapcsolatban:
a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési
rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről,
közreműködik a baleset kivizsgálásában.
Közreműködik az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele
biztosításában.
Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel
kapcsolatos utasításait végrehajtja.
Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket
követő feladatokban.
Balesetekkel kapcsolatos adminisztráció: KIR rendszeren keresztül.
7.3. Rendkívüli esemény, bombariadó, stb. szükséges teendők
Rendkívüli eseménynek számít különösen:
a tűz,
az árvíz,
a földrengés,
bombariadó,
egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.
Rendkívüli esemény esetén az intézmény vezetője, tagóvoda vezető, illetve helyettese intézkedhet:
Az épület kiürítését azonnal el kell végezni, a tűzriadóban foglaltak alapján.
A gyermekeket távoli biztonságos helyre kell vezetni a kivonulási terv szerint a tűzriadó vonalán.
Semmihez nem szabad hozzányúlni!
Ellenőrizni kell a gyermekek létszámát, pontosan meg kell határozni a gyülekezési helyet, legyen terv
nyárra és télre egyaránt.
A gyermekekkel az egészségük és épségük védelmére vonatkozó előírásokat viselkedési és magatartási
formákat fejlettségi szintjüknek, életkoruknak megfelelően a nevelés tervezése címszóban a szokás-
szabályrendszer tartalmazza.
A szokás- szabályrendszer a korcsoportok egyéni naplóiban találhatók.
A bombariadóról, vagy egyéb rendkívüli eseményről az intézmény vezetője rendkívüli jelentésben értesíti
a fenntartót.
Az épület elhagyásának útvonalát jól látható helyen ki kell függeszteni (tűz-, bombariadó, vagy egyéb előre nem
látható esemény, vészhelyzet miatt).
Tűz illetve bombariadót az intézmény évente egyszer tart, melyről jegyzőkönyv készül.
A dolgozók oktatáson vesznek részt, melyet aláírásukkal igazolnak.
A tűzriadóhoz hasonlóan az intézmény vezetője, vagy az arra megbízott személy értesíti a Rendőrséget és
Tűzoltóságot.
Alapszabály: a fenyegetettség szakszerű vétele, gyors reagálás, pánik elkerülése és a Hatóságtól segélykérés.
Reszortfeladatok felelőseit, azok tennivalóit az intézmény éves munkaterve tartalmazza (tűz- és munkavédelem,
szertár, könyvtár, stb).
Tűzvédelmi szabályzat – melléklet,
Munkavédelmi szabályzat- melléklet,
Munkaköri leírások,
29
Adatkezelési szabályzat,
Iratkezelési szabályzat,
Az intézménybe évente két alkalommal biztonságtechnikai bejárást végzünk, melyről jegyzőkönyv
készül.
Az intézmény épületeiben, a munka és tűzvédelmi megbízottak évente tájékoztatást tartanak a munka és
tűzvédelmi előírásokról, melynek tudomásul vételét minden dolgozó aláírásával igazol. Próbariadót évi 1
alkalommal tartunk. A felelősök kifejezetten felelősséggel tartoznak a problémák időben történő jelzéséről, illetve
ellenőrzés folyamatosságáról. Figyelemmel kísérik a játékszerek, és sportszerek állapotát, és azt írásban rögzítik a
helyben szokásos módon.
8. Az ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos
feladatok
8.1. Az intézmény fel lobogózása
Az intézmény fel lobogózása 132/2000 (VII. 14.) Kormányrendelet alapján:
Középületeket, 2000. augusztus 20.-i hatállyal fel kell lobogózni. MSZ 1361-1998 szabványnak megfelelően.
Gondoskodni kell a rendszeres 3 havonkénti tisztításáról, szükség szerinti cseréjéről.
8.2. Az óvodai ünnepek és hagyományok
Az óvodai megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját a jelen szabályzat,
továbbá az óvodai nevelési év rendjére vonatkozó munkaterv határozza meg.
A munkaterv tartalmazza az ünnepek időpontját, megszervezéséért, lebonyolításáért felelős személy nevét.
Az ünnepek napjának meghatározása, a lebonyolítás rendszere az óvodai nevelőtestületi döntés jogkörébe tartozik.
Az óvodai ünnepek célja: az ünnep másságának megélése, az óvodai közösség és szülők találkozása, közös játékok,
és közös tevékenységek (zenélés, éneklés, játék, ajándékkészítés, stb) Az óvodai ünnepeknek nem célja a szereplés.
Ugyanakkor a csoportok dönthetnek úgy, hogy megmutatják a korlátozott számban megjelenő szülőknek,
vendégeknek, amit játszottak, amit tanultak, amit szívesen megmutatnának: dalos játékok, mesedramatizálás,
gyermektánc, kommunikációs játékok)
Gyermekek ünnepei:
Mikulás: A Vackor óvodában Mikulás várással, és találkozással, a Mókus tagóvodában hagyományosan
a felnőttek műsorával, Mikulásvárással, találkozással
Karácsony, - mindkét óvodaépületben: közös adventi készülődés csoportonként. Hagyományosan nem
állítunk karácsonyfát, mert az az otthon ünnepe. Ugyanakkor adventi gyertyagyújtással fejezzük be. Az
óvodai VÁRAKOZÁST, az igazi családi karácsonyra. Óvodai szinten egy meghatározott napon „Advent
záró” játszódélután és a szülőkkel történő közös gyertyagyújtás, éneklés, verselés történik - a csoportok
egyéni szervezésében. A testvér gyermekek miatt óvodai szinten időeltolással szervezzük az „Advent
záró” pillanatokat, a közös gyertyagyújtást.
Az „Advent zárást” a Vackor óvodában az óvodapedagógusok karácsonyi műsora színesíti.
Anyák napja, mindkét épületben a hagyományoknak megfelelő formában történik, ahol az édesanyákat
köszöntik a gyermekek, különféle csoportos szervezésben változatos egyéni módszerekkel.
Évzáró, nagyok búcsúja: a két épületben más-más szervezési keretben történik a nagyok iskolai
búcsúztatása, illetve az év lezárása. amikor a gyermekek műsorral ünnepelnek, szülőkkel közös
játszódélutánt szerveznek.
Gyermeki élet hagyományos, egyéb ünnepei: (Farsang, Húsvét, Gyermeknap (Vackor nap, amikor a
családok, volt óvodások is ellátogatnak az óvodába, és nagyszabású rendezvénnyel, kiállítással,
kézműves- és játszóházzal várjuk a vendégeket, illetve Mókuskaland gyermeknap a Mókus tagóvodában).
Csoporton belüli közös megemlékezések: névnapok, születésnapok, testvérszületés…
Népi hagyományok ápolása: jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése, népi kézműves
technikák, dalok, gyermekjátékok…
Természeti ünnepek: Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak-és fák napja,
Környezetvédelmi Világnap. Ezek tartalma hagyományosan ismétlődik az éves munkaterv alapján.
Egyéb események: tanulmányi kirándulások, séták, színházlátogatások, sportnapok, természetvédelmi
terület látogatása, madarászás alkalmával kirándulás, barlangaszás a nagyobbakkal, múzeumlátogatás,
nagyobb buszos kirándulások, akár egész napra is, tűzoltóságon látogatás,….
Minden ünnep, megemlékezés nyilvános, melyeken szeretettel látjuk a szülőket, hozzátartozókat, más vendéget.
30
9. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai
Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet:
Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám:
a gyermekeknek szól, és
a következő tevékenységekkel kapcsolatos:
- egészséges életmód,
- környezetvédelem,
- társadalmi tevékenység,
- közéleti tevékenység,
- kulturális tevékenység.
A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges.
Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:
a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv
megnevezését, címét;
a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;
a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.
Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra
kerül az engedélykérőnek.
Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.
A reklámtevékenység jellegének besorolása
Az intézményvezető köteles:
a pedagógusoktól,
a szülőktől,
a gyermekektől érkező,
az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.
Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:
a) újságok terjesztése,
b) szórólapok,
c) plakátok,
d) szóbeli tájékoztatás stb.
Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély
határozza meg.
Az intézményben készült fotók és videó felvételek interneten, közösségi portálokon való megjelentetése csak a
szereplők/érintettek előzetes hozzájárulásával lehetséges.
10.Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének és
tárolásának, valamint kezelésének rendje.
Ld: Ügyirat kezelési szabályzat, Adatvédelmi szabályzat.
Intézményünkben a törvény által előírt nyomtatványokat alkalmazzuk. Minden ügyirat iktatószámmal ellátva
papír alapon kerül elküldésre, fogadásra, illetve irattárazásra. Selejtezése az irattári terv, és rend alapján
történik.
31
11. Záró rendelkezések
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, és az a fenntartó
jóváhagyásával válik érvényessé, egyidejűleg érvényét veszti az óvodák korábbi Szervezeti- és Működési
Szabályzata.
A fenntartó által jóváhagyott Szervezeti- és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon
alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az
óvodával, és meghatározott körben használják a helyiségeit.
A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi
alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörben intézkedhet.
A Szervezeti- és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket - a jelen szabályzatnak a hirdetőtáblán
történő kifüggesztésével/illetve a WEB lapokon - tájékoztatjuk.
32
III. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Óbudai Vackor Óvoda
Budapest, 1036 Árpád fejedelem útja 60.
Tel: 388-67-53; E-mail: [email protected]
Mókus Tagóvoda Budapest, 1036 Mókus utca 1. Tel: 250.43-97; E-mail: [email protected]
Legitimációs záradék
Az Óbudai Vackor Óvoda és Mókus tagóvoda nevelőtestülete megismerte, egyhangúan
elfogadta az intézmény módosított CXC törvény a Köznevelésről és 20/2012. EMMI
rendelet, 362/2012. OAP, valamint az Intézmény Alapító Okirata alapján a Szervezeti- és
Működési Szabályzatot.
2016.03.07.
__________________________
.
Dr Wéber Attiláné
Intézményvezető
____________________________
Kuszkó Gabriella tagóvoda vezető
___________________________ ___________________________
Hitelesítő1 Hitelesítő2
_________________ ________________ Óvodatitkár Óvodatitkár
Melléklet: OSZSZ elfogadó nyilatkozat.
33
III. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Óbudai Vackor Óvoda
Budapest, 1036 Árpád fejedelem útja 60.
Tel: 388-67-53; E-mail: [email protected]
Mókus Tagóvoda Budapest, 1036 Mókus utca 1.Tel: 250.43-97; E-mail: [email protected]
A Szülői Szervezet egyetértési nyilatkozata
Az Óbuda - Békásmegyer Óbudai Vackor Óvoda –Mókus tagóvoda
1036 Budapest Árpád fejedelem útja 60. – 1036 Mókus u. 1.
Szülői Szervezete az intézmény Szervezeti- és Működési Szabályzatban foglaltakkal
egyetért.
2016. 03. 22.
___________________________ ___________________________
Óbudai Vackor Óvoda Szülői Szervezet Mókus tagóvoda Szülői Szervezet