TARTALOM

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja, hatálya.................................42. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése.......................4

II. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI, FELADATAI

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE1. Az intézmény szervezeti egységei..........................................................................................62. Az intézmény vezetője............................................................................................................63. Az intézményvezető-helyettes................................................................................................64. A vezetőség.............................................................................................................................65. A vezetők kapcsolattartási rendje............................................................................................76. A vezetők helyettesítési rendje................................................................................................7

IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK1. Az intézményi közösségek......................................................................................................81.1. Közalkalmazottak.................................................................................................................81.2. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek ...............................................................81.2.1. A nevelőtestület.................................................................................................................81.2.2. A szakmai munkaközösségek...........................................................................................91.2.3.Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok..................................................................101.3. A tanulói közösség.............................................................................................................101.3.1. Osztályközösség..............................................................................................................101.3.2. Diákkörök........................................................................................................................111.3. 3. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) ....................................................................................111.3.4. A diákönkormányzat.......................................................................................................111.4. Az intézményi tanács.........................................................................................................121.5.. A szülői szervezet.............................................................................................................122. Az iskola közösségeinek kapcsolattartási rendje..................................................................132.1. Közalkalmazotti közösséggel kapcsolattartás....................................................................132.2. Nevelőtestülettel kapcsolattartás........................................................................................132.3. Tanulói közösséggel kapcsolattartás..................................................................................132.4. A diákönkormányzattal kapcsolattartás.............................................................................132.5. A szülői szervezettel kapcsolattartás..................................................................................14

V. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja........................................................................162. A kapcsolattartás formái és módjai.......................................................................................16

1

VI. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE1. A tanév rendje.......................................................................................................................182. Az intézmény nyitva tartása..................................................................................................183. Az intézmény vezetői munkarendje......................................................................................184. A pedagógusok munkarendje................................................................................................185. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje...........................................196. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama............................................................197. A tanórákon kívüli foglalkozások rendje..............................................................................207.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások...........................................................................207.1.1. A tanulószobai foglalkozások.........................................................................................207.1.2. Szakkörök........................................................................................................................217.1.3. Önképzőkörök, klubok....................................................................................................217.1.4. Énekkar...........................................................................................................................217.1.5. Sportkörök.......................................................................................................................217.1.6. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) ...............................................................217.1.7. A kompetenciafejlesztést szolgáló foglalkozások: .........................................................227.1.8. Tehetséggondozó foglalkozások.....................................................................................227.1.9. Hit- és vallásoktatás, erkölcstanoktatás...........................................................................227.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások .........................................................................227.2.1. Versenyek és bajnokságok..............................................................................................227.2.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások..............................................................227.2.3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok...................................................................237.2.4. Szabadidős foglalkozások...............................................................................................237.2.5. Egyéb rendezvények.......................................................................................................23

VII. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA RENDJE

VIII. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE

IX. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI, AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE

X. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE1. A belső ellenőrzés cél- és feladatrendszere...........................................................................282. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók ...............................................................................29

XI. A TANULÓ ELLENI FEGYELMI ELJÁRÁS RENDJE1. A fegyelmi eljárás.................................................................................................................302. Egyeztető eljárás...................................................................................................................31

2

XII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK1. A tanulók egészségügyi ellátása............................................................................................332.A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok.......................................................333. Teendők baleset esetén..........................................................................................................344. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok...........................................345. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők....................................................................34

XIII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ÉS A TANKÖNYVELLÁTÁS1. Az iskolai könyvtár működési rendje....................................................................................372. A tankönyvellátás rendje.......................................................................................................37

XIV. IRATKEZELÉS ÉS AZ ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI, A KIADMÁNYOZÁS RENDJE1. Iratkezelés és az ügyintézés szabályai...................................................................................392. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje............403. Aláírási jogkör, intézményi bélyegzők használata................................................................40

XV. VEGYES RENDELKEZÉSEK1. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás......................................................................412. A tanuló kártérítési felelőssége.............................................................................................413. Reklámtevékenység...............................................................................................................414. Intézményi dokumentumok nyilvánossága...........................................................................42

XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK1. A SZMSZ hatálybalépése.....................................................................................................432. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása................................................................43

MELLÉKLET

3

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja, hatálya

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:- 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról- 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről- a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a Kjt. végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.

30.) kormányrendelet- a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény26/1997.

(IX.3.) NM - rendelet iskola-egészségügyi ellátásról.

A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2015……………….. határozatával fogadta el.

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban résztvevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

4

II. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI, FELADATAI

OM azonosító 037140Név: Békefi Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészeti IskolaCím: 8430 Bakonyszentkirály, Iskola tér 9.Intézmény jelleg: Köznevelési intézményIntézmény típusa: összetett iskolaEllátott feladatok: általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat, felső tagozat),

alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágon

Képzési rendszer: nappaliSpeciális jellemző: általános feltételek szerinti nevelés-oktatás

sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatásatanszakfelosztás szerint

Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

5

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

1. Az intézmény szervezeti egységei

a) vezetőség: intézményvezető, intézményvezető-helyettes,b) alsó tagozat: pedagógusok, osztályfőnökök, alsós tanulószobai pedagógus, DÖK-segítő

pedagógus,c) felső tagozat: pedagógusok, osztályfőnökök, könyvtáros tanár, felsős tanulószobai

pedagógus,d) művészetoktatás: pedagógusok, jelmez- és viselettáros,e) ügyvitel: iskolatitkár, rendszergazda,f) technikai - műszaki egység: karbantartó, takarítók.

2. Az intézmény vezetője

A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja.

3. Az intézményvezető-helyettes

Az intézményvezető feladatait az intézményvezető-helyettes közreműködésével látja el. Munkáját munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézményvezető-helyettes feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörére.Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek.

4. A vezetőség

Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács vezetője, a diákság pedagógusvezetője.

Az intézmény vezetősége, konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek.

6

A vezetőségnek az egyes szervezeti egységet képviselő tagjai beszámolnak a működésről, a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, valamint javaslatot tesznek azok megoldására.

5. A vezetők kapcsolattartási rendje

Az intézmény vezetője és a helyettese kapcsolattartása folyamatos, szükség szerinti rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség összehívására a vezetőség bármelyik tagja javaslatot tehet.

6. A vezetők helyettesítési rendje

Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettes távolléte esetén a következő beosztású munkatársak helyettesítenek:1. DÖK munkáját segítő tanár,2. a felsős osztályfőnöki munkaközösség vezetője,3. az alsós osztályfőnöki munkaközösség vezetője.4. egyéb esetben az a személy, akit a felelős vezető a jelenlévő pedagógusok közül ezzel megbíz.

7

IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK

1. Az intézményi közösségek

1.1. Közalkalmazottak

Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott.

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.

A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, intézményi gyűlések stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet tanári szobában el kell helyezni.A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek tagjait vagy az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

1.2. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek

1.2.1. A nevelőtestületA nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület döntési jogköre:a) a pedagógiai program elkészítése, elfogadása,b) az SZMSZ és a Házirend elfogadása,c) a tanév munkatervének jóváhagyása,d) átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,f) a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,g) az intézményvezetői programok szakmai véleményezése,h) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,i) a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,j) saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezletre a vonatkozó napirendi pontokhoz az egyetértési jogot gyakorlók – szülői szervezet,

8

diákönkormányzat, stb. – képviselőjét meg kell hívni, vagy más módon biztosítani jogaik gyakorlását. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.

A tanév rendes értekezletei az alábbiak:a) tanévnyitó értekezlet,b) félévi és év végi osztályozó értekezlet,c) az első félévi munkát értékelő értekezlet,d) nevelői munkaértekezlet, tagozatok értekezlete, szükség szerint,e) tanévzáró értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója az iskola vezetése vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

1.2.2. A szakmai munkaközösségek Iskolánkban az alábbi munkaközösségek működnek:- alsós munkaközösség- felsős munkaközösség.

A szakmai munkaközösségek feladatai:- Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát,

minőségét.- Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a

gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.

- A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

- Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak.

- Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, házi versenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.

- Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.- Szervezik a pedagógusok továbbképzését.- Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.- Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket

fejlesztik és értékelik.

9

- Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját.- Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos

pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.

- Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai- Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a

munkaközösség éves munkatervét.- Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai

munkáját.- Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a

munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.- Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.- Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről, intézkedést

kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.- Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai

ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.

- Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.

- Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.

- Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

- Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

1.2.3.Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportokAz iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján.Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Feladatuk ellátása során szervezési, ellenőrzési, értékelési jogkörrel rendelkeznek. A feladat elvégzése után írásban beszámolót készítenek az iskolavezetés felé.

1.3. A tanulói közösség

1.3.1. Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni.

10

1.3.2. DiákkörökAz iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, klub stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.Ezért az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához.A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell:a) a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát,b) az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény),c) a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát,d) a felügyeletet gyakorló felnőtt vezető nevét.Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének Házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket az igazgatóhelyettes tartja nyilván. A diákkörökbe a tanulóknak a május 20-ig kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.

1.3. 3. A diákközgyűlés (iskolagyűlés)Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait.A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus készíti elő, amelyet a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a DÖK vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

1.3.4. A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat - a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott - szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található.

11

A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben:a) az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor,b) a Házirend elfogadásakor és módosításakor.

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:a) saját működésére és hatásköre gyakorlására,b) a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására,c) magasabb jogszabályban meghatározott mértékben 1 tanítás nélküli munkanap

programjára,d) tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,e) vezetőinek, munkatársainak megbízására.

Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

A diákönkormányzat munkáját a DÖK patronáló pedagógus segíti.

1.4. Az intézményi tanács

Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat intézményi tanácsot hozhat létre. A szülők képviselőjét a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet iskolai választmánya nyílt vagy titkos szavazással választja meg egyszerű vagy minősített többséggel.A nevelőtestület képviselőjét a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt vagy titkos szavazással választja meg.Ha az intézményi tanács szülői, tanulói illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős.

1.5.. A szülői szervezet

A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről.

Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője vagy a választott elnök (SZMK elnök) juttatja el az intézmény vezetőségéhez.Az SZMK vezetőségét az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel.

12

A szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:- megválasztja saját tisztségviselőit.- kialakítja saját működési rendjét.- képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik

érvényesítésében,- véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a

szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak.

2. Az iskola közösségeinek kapcsolattartási rendje

2.1. Közalkalmazotti közösséggel kapcsolattartás

A teljes közalkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor.Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

2.2. Nevelőtestülettel kapcsolattartás

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus-vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a vezetőség ülései, a különböző értekezletek és szakmai megbeszélések.Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon vagy elektronikus úton értesíti a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval és a vezetőséggel.

2.3. Tanulói közösséggel kapcsolattartás

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató és/vagy az osztályfőnökök tájékoztatják:- az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén,- a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal,- a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblán,- osztályfőnöki órákon.

2.4. A diákönkormányzattal kapcsolattartás

A diákönkormányzat munkáját kijelölt pedagógus segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a DÖK képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő pedagógusvezető vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával.Az Iskolai DÖK megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A Diákönkormányzat képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott

13

tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.2.5. A szülői szervezettel kapcsolattartás

Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője vagy a választott elnök (SZMK elnök) juttatja el az intézmény vezetőségéhez.Az SZMK vezetőségét az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel.

Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Az iskola nyitottságát biztosító rendezvényeket: szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt napok időpontját a mindenkori éves munkaterv tartalmazza, amelyeket úgy kell ütemezni, hogy kéthavonta legyen a szülőknek alkalmuk valamilyen formában információkat szerezni gyermekeik iskolai előrehaladásáról.

Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével az iskolában. Az első szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól, a házirendről, az iskola elvárásairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is.Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban vagy telefonon értesítve is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal és az állandó fogadóórák időpontjában felkeresheti őt problémáival. Az állandó fogadóórák időpontját az intézmény honapján nyilvánosságra kell hozni.

Az iskola október vagy november és március vagy április hónapban nyílt napokat tart, amikor 1-1 tanítási napon át a szülők hospitálhatnak a tanítási órán.

Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is.A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján.

Az osztályfőnök félévente ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket.

14

Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról.

V. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE

15

1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munkák különböző szakterületeinek képviselői rendszeres, személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

2. A kapcsolattartás formái és módjai:

a) közös értekezletek tartása,b) szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,c) módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása,d) közös ünnepélyek rendezése,e) intézményi rendezvények látogatása,f) hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

3. A külső kapcsolatok rendszere, formája, tartalma és a kapcsolattartó személye

a) Helyi gyermekjóléti szolgálat- igazgató

b) Egészségügyi szolgálat- igazgatóhelyettes- vizsgálatokat időpontjának szervezése tanulócsoportonként- egyeztetés az orvosokkal

c) Fenntartó vagy általa megbízott szerv vagy annak vezetője- igazgató - kölcsönös információcsere- szakmai szolgáltatások, - továbbképzések,- mérések

d) Elhagyatott Iskola Alapítvány- Igazgató - részvétel a kuratóriumi megbeszéléseken

e) III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola- igazgatóhelyettes - órarend egyeztetése és információcsere

e). Kerekerdő Óvoda- alsós munkaközösség-vezető- tanulószobás nevelő,- iskolatitkár

16

- igazgató és helyettese- kölcsönös tapasztalatcserék,- bemutató foglalkozások és egyéb szakmai programok szervezése- szakmai tapasztalatok cseréje

f). Pedagógiai Szakszolgálat- igazgató- igazgatói értekezlet, - személyes kapcsolat.

g) Egyházak vezetői - Igazgató és helyettese- program-egyeztetések, - együttműködés különböző rendezvényeken.

h) Települési önkormányzatok- igazgató

i) Tanulási képességet vizsgáló rehabilitációs bizottság – igazgató- igazgatóhelyettes - egyeztetések, - szakmai szolgáltatás

j) HELYI CIVIL SZERVEZETEK - igazgató és helyettese- információcsere, - egyeztetések

17

VI. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

1. A tanév rendje

A tanév általános rendjéről az emberi erőforrások minisztere és a közoktatásért felelős államtitkár évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, fogadja el és rögzíti munkatervben a pedagógiai program alapján az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.Az éves munkaterv intézményi dokumentum, amely az iskolai célok, feladatok megvalósításának cselekvési tervét tartalmazza.A tanév helyi rendjét az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

2. Az intézmény nyitva tartása

Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon általában: 7.30 órától 17.00 óráig tart nyitva, péntekenként 17.00 óráig tart nyitva. A hivatalos munkaidő tanítási napokon: 8.00 órától 16.00 óráig tart, 17.00 óráig ügyeletet kell biztosítani.Órarenddel és a tantárgyfelosztásból adódóan ettől magasabb jogszabály előírásai szerint eltérhet az intézmény.Tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak a tankerületi igazgató jóváhagyásával és az igazgató vagy helyettese által engedélyezett szervezett programok idejére lehetséges.Az intézményt egyébként zárva kell tartani.A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit, szakkörök vagy klubok tagjait) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépés alkalmával az igazgatónál, vagy távolléte illetve tanítási órán tartózkodása esetén az igazgatóhelyettesnél kell jelentkezniük (amennyiben mindketten tanítási órát tartanak, az iskolatitkárnál).

3. Az intézmény vezetői munkarendje

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Az ügyeletes vezetőnek 16.00 óra után telefonon elérhetőnek kell lennie.Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

4. A pedagógusok munkarendje

18

Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. Ennek nyolcvan százalékát (kötött munkaidő, heti 32 óra) az intézményvezető által a jogszabályban meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, heti 22-26 óra) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, valamint eseti helyettesítést lát el.

A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az iskola tanóra rendjének függvényében. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tartjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8 órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő munkanapon le kell adni az iskolatitkárnál.

Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt tanítási órák elcserélésére, melyet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyezhet.A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

5. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és az igazgatóhelyettes közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására.A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető, valamint az igazgatóhelyettes szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

19

A nevelés és oktatás a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A tanítási órák 16.00 óráig tarthatók meg, 17.00 óráig ügyelet áll rendelkezésre.A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.

Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

7 A tanórákon kívüli foglalkozások rendje

7.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

Az intézményben a tanulók számára az alábbi - iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek.- tanulószoba- egyéb tanórán kívüli foglalkozások- szakkörök- énekkar- diáksportkör- felzárkóztató foglalkozások- tehetségfejlesztő foglalkozások- továbbtanulást előkészítő foglalkozás.

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek és a tantárgyi bizottságok kezdeményezhetik az igazgatónál április 30-ig.Egyes tanórán kívüli foglalkozásokat az intézmény az éves munkatervben foglaltak szerint hirdeti meg.Jelentkezni május 20-ig kell, pótjelentkezésekre szeptember hónap első hetében van lehetőség, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával vagy az erre rendszeresített nyomtatványon.A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétele kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

7.1.1. A tanulószobai foglalkozásokAz iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók tanulószobai/napközis ellátását. A tanulószobára/napközire az első évfolyamon beiratkozáskor, a többi évfolyamon minden év májusában lehet jelentkezni. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az

20

iskola hivatalos tájékoztató füzetében vagy az erre rendszeresített nyomtatványon. A tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni.

7.1.2. SzakkörökSzakköreinket a magasabb szintű képzés igényével a pedagógiai programban tanítványaink jobb életesélyeinek megvalósítása érdekében megfogalmazott esélyegyenlőség jegyében hirdetjük meg. A tanulók érdeklődésétől függően a hagyományos szakköröktől eltérő szakköröket is indít az iskola a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A foglalkozásokra a jelentkezés szeptember első hetében történik. A szakköri foglalkozások legkésőbb október elsején kezdődnek és május 15-ig vagy a szorgalmi időszak végéig tartanak.

7.1.3. Önképzőkörök, klubokA tanulók és a szülők igényei szerint művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség és közösségfejlesztő célokkal önképző körök szervezhetők. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére.Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok végzik, vagy külső szakemberek végzik. Önképzőkör szervezésének szándékát április 30-ig tájékoztató füzeten keresztül kérni kell az iskola igazgatójánál. Klubjaink is ebben a rendszerben fognak működni pl. Szülők néptánccsoportja, kimaradt tanulóink tánccsoportja, Az iskola tehetséges néptáncosainak csoportja, idegen nyelv klubja akár tanulóknak szülőkkel együttes csoportja stb. az igényeknek megfelelően.

7.1.4. ÉnekkarAz intézményben énekkar működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját.

7.1.5. SportkörökA tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tart a testnevelő tanár a kifutó rendszerben felső tagozatosok számára. Az alsós tanulóknál a kifutó rendszerben a kijelölt pedagógus.Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.A délutáni sportfoglalkozásokat az Iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az Iskolai sportkör működéséhez a feltételeket az iskola biztosítja. Munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti, aki a végzett munkáról az iskolai munkatervben rögzített időpontban beszámol. Az Iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozások feltételeit az iskola biztosítja.A tömegsport foglalkozások pontos idejét, a foglalkozásokat vezető pedagógus nevét a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

21

7.1.6.. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások)A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek a pedagógiai programnak megfelelően, a mindenkori jogszabályok által biztosított. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik, amennyiben fenntartói engedélyhez nem kötött vagy a fenntartó által biztosított keretek között. Azok a tanulók, akik évfolyamot ismételnek, felzárkóztató foglalkoztatáson vesznek részt azokból a tantárgyakból, amelyekből nem sikerült megfelelni a tantervi követelményeknek. A tanulók részvétele tehát a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

7.1.7. A kompetenciafejlesztést szolgáló foglalkozások:A kompetenciafejlesztést szolgáló tanórán kívüli foglalkozásokon bármely 5. és 6. osztályos tanuló részt vehet, de szaktanára javaslata alapján erre kötelezhető is.

7.1.8. Tehetséggondozó foglalkozásokA továbbtanuláshoz és az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges tantárgyakból tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk 7.1.9. Hit- és vallásoktatás, erkölcstanoktatásAz iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak a kötelező hit- és erkölcstan órákon felül a kötelező oktatással nem érintett évfolyamokon hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

7.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások

7.2.1. Versenyek és bajnokságokA diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele teljesítményeik függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szaktanárok, munkaközösség-vezetők határozzák meg és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgatóhelyettes irányítja.

7.2.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulásokAz intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, környezetvédelemre nevelés és az osztályok közösségi életének fejlesztése.Az osztályfőnök a tantervi követelmények teljesülése a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal meghatározott időpontban az osztálya számára tanulmányi kirándulást szervezhet. Rögzíteni kell a programon résztvevők névsorát, kirándulás tervezett helyét és idejét.A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni.Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az

22

ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról.A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, minimum 2 főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. A csoportért felelős tanárnak fel kell hívnia a kirándulás előtt a tanulók figyelmét a balesetveszélyre.A tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulást szervező pedagógusnak két héttel az utazás megkezdése előtt az erre rendszeresített nyomtatványon le kell adni az intézmény vezetőjének.

7.2.3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályokTanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket a táborozási/osztálykirándulási adatlapon.Külföldi tanulmányi kirándulás csak a szülő beleegyezésével és írásos nyilatkozatával szervezhető.

7.2.4. Szabadidős foglalkozásokA szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle rendezvényeket szervez. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

7.2.5. Egyéb rendezvényekAz iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, alapfokú művészetoktatás csoportjainak fellépései, kiállításai stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. E rendezvények lebonyolításához akkor kell engedélyt kérni az igazgatóhelyettestől vagy az intézményvezetőtől, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni. Felnőtt felügyelete nélkül semmiféle rendezvény nem engedélyezhető.

23

VII. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA RENDJE

1. A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,c) ha a tanuló hiányzása a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30 %-át

meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

d) átvételnél az iskola igazgatója előírja,e) intézményünkbe átiratkozásakor más nyelvet tanult, s magántanulóként folytatja

tanulmányát idegen nyelvből, ez esetben a kijelölt intézményben osztályozó vizsgát tehet, melynek időpontjáról, eredményéről az osztályozó vizsgát szervező intézmény írásban tájékoztatja intézményünket,

f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.g) a vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról

neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

2. Amennyiben intézményünkben nem német nyelvet tanuló diák kerül, a számára előnyösebb megoldást kell keresni, így ha a tanév második félévében kerül hozzánk, az előtte tanult idegen nyelvből osztályozó vizsgát tehet, majd a javító vizsgákkal egy időben különbözeti vizsgát tehet német nyelvből. A több éves tananyag pótlása tanév közbeni különbözeti vizsgával is lehetséges, amely pl. a következő tanév novemberétől lehetséges.

3. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

4. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

5. Ha a vizsgázó alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

24

VIII. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE

Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti és az Európai Uniós lobogót.

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:- a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,- a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,- az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremét felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott tantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti és mögötti területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki egészségre ártalmas szerek hatása alatt áll, nem áll módunkban beengedni. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

A látogatás rendje- Tanítási idő alatt a tantermekben, valamint az iskola tantermek előtti folyosóin csak az

iskola dolgozói, a tanulók, illetve azok tartózkodhatnak, akik az intézmény igazgatójától erre külön engedélyt kaptak.

- A gyermekeiket kísérő, illetve váró szülők az iskola főbejáratánál kialakított váró részen tartózkodhatnak.

25

Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje- Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben

külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja.

- Az iskola helyiségeit külső igénybevevők az iskolaépületen belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

- Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét.

- A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termeket a takarító nyitja ki a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra.

26

IX. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI, AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE

Az intézmény ünnepi rendezvényei az alábbiak:

Tanévnyitó ünnepségOktóber 6. – Aradi vértanúk napjaOktóber 23. – Megemlékezés a forradalom és szabadságharc eseményeirőlKarácsonyi ünnepségFebruár 25. – Megemlékezés a kommunista és más diktatúrák áldozatairólMárcius 15. – Megemlékezés a forradalom és szabadságharc eseményeirőlÁprilis 16. Megemlékezés a holokauszt magyarországi áldozatairólJúnius 4. – Nemzeti összetartozás napjaTanévzáró ünnepség, ballagás.

Az iskola hagyományos rendezvényei az alábbiak:

Békefi-napokMikulás rendezvényKarácsonyi játszóház Karnevál Iskolai „Ki mit tud?” Anyák napjaMadarak és fák napjaPapírgyűjtés

Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak –az alkalomhoz illő – ünneplő ruhában kell megjelenni.

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az éves munkatervben határozzuk meg. Az intézményi és a falusi ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok, az iskola dolgozói és a tanulók részvétele ajánlott.

27

X. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE

1. A belső ellenőrzés cél- és feladatrendszere

Célja: a pedagógiai munka hatékonyságának és eredményességének fokozása, valamint az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása és az azt követő helyes gyakorlat megteremtése.

Feladata:- Biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti

alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését.

- Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát.

- A vezetői tanács számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről.

- Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:- tanítási órák ellenőrzése, óralátogatások,- naplók, törzslapok ellenőrzése,- tanulói hiányzások kezelésének ellenőrzése,- ügyeleti feladatok ellátásának ellenőrzése,- tanítási órák, egyéb foglalkozások pontos kezdésének és befejezésének ellenőrzése,- az osztályfőnöki, tanítói, szaktanári intézkedések folyamán az SZMSZ-ben előírtak

betartásának ellenőrzése.

Kiemelt ellenőrzési szempontok:- a pedagógusok munkafegyelme,- a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,- a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,- a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,- a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,- a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:- az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,- a tanítási óra felépítése és szervezése,- a tanítási órán alkalmazott módszerek,- a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási

órán,- az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,

- a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

28

Az ellenőrzés formái:- szóbeli vagy írásbeli beszámoltatás,- önértékelés,- tanítási órák és egyéb foglalkozások látogatása,- kompetenciamérések eredményeinek elemzése,- továbbtanulási mutatók,- versenyeken elért eredmények mutatói,- speciális tesztek, felmérések, eredményvizsgálatok.

2. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók

Igazgató és igazgatóhelyettesek:Ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek:- ellenőrzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és

technikai jellegű munkáját;- ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;- elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;- összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;- felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett,- ellenőrzi a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát,- óralátogatásokat végez.

Munkaközösség-vezetők:Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:- a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;- a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel),- a pedagógusok adminisztrációs tevékenységét,- a tanulókkal és szüleikkel való kapcsolattartást.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az intézményi munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

29

XI. A TANULÓ ELLENI FEGYELMI ELJÁRÁS RENDJE

1. A fegyelmi eljárás

Fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben lehet részesíteni azt a tanulót, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi.

a) A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

b) A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

c) A legalább 3 tagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.

d) A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

e) A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.

f) A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő 3 munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.

g) A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

h) A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

i) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a

30

kötelességszegéssel gyanúsított és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (aki lehet az iskola közössége is, akit az igazgató vagy megbízottja képvisel), kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított és a szülő egyetért.

j) A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

k) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.

l) Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni.

m)A fegyelmi büntetés formái:- Megrovás- Szigorú megrovás- Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása- Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, iskolába- Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától- Kizárás az iskolából

2. Egyeztető eljárás

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg.

Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait:- az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó

réén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

- a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét

- az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége

31

- a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni

- az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton agy levélben agy ellenőrzőben történő bejegyzéssel írásban értesíti az érintett feleket

- az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

- az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges

- a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza

- az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

- ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb 3 hónapra felfüggeszti

- az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon

- az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

- az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása

- az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik

- a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

32

XII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

1. A tanulók egészségügyi ellátása

A tanulók rendszeres egészségügyi ellátásáról az iskola gondoskodik, iskolaorvos és védőnő segítségével.Az iskolaorvos az igazgatóval egyeztetve rend szerint végzi a tanulók egészségügyi ellátását.A tanulók egészségügyi állapotának felmérésére az alábbi módon történik:- tanulók általános egészségi állapotának szűrése minden évben a 2.,4.,6. és 8.osztályban,- fogászat: évente 1 alkalommal,- védőoltások minden évben a 6. és 7. osztályban,- a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata,- a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 3

alkalommal, illetve szükség szerint- egészségvédő, egészségnevelő tevékenység,- a tanulók fizikai állapotának mérése évente 2 alkalommal (testnevelés óra keretében az órát

tartó tanítók és tanárok).

A szűrővizsgálatokra pedagógus kíséretével és felügyeletével mennek a tanulók.

2.A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tartárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fenn. Ilyen tartárgyak pl.: testnevelés, biológia, kémia, informatika, fizika. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat a szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamilyen

33

tevékenységet (pl. osztálykirándulás stb.) A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását online felületen kell elvégezni.

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz- és baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják.

A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

3. Teendők baleset esetén

1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:- a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia,- a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,- minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell az igazgatónak,- vagy helyettesének.E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért.Ha bizonytalan abban, hogy mit kell tennie, feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget.

4. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok:

a) A tanuló- és gyermekbaleseteket a rendelet által előírt nyomtatványon nyilván kell tartani és elektronikus úton bejelenteni. A nyilvántartás vezetéséért, a balesetek kivizsgálásáért az igazgatóhelyettes felelős.b) A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során kell feltárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.c) A balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskolatitkár irattározza.

5. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az intézmény működésében rendkívülinek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény

34

tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületeit, felszereléseit veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:- a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),- a tűz,- a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény igazgatójával, vagy az igazgató-helyettesekkel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:- igazgató,- igazgatóhelyettesek,- munkaközösség-vezetők.A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell - az intézmény fenntartóját,- tűz esetén a tűzoltóságot,- robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,- személyi sérülés esetén a mentőket,- egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító

szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket folyamatosan leadott, szaggatott csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy egyéb foglalkozást tartó pedagógus a felelős.A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:- Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a

tantermen kívül (pl.: mosdóban, öltözőkben, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell.

- A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.

- A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

- A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia.

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:- a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,- a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,- a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,- az elsősegélynyújtás megszervezéséről,- a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.)

fogadásáról.

35

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az igazgatónak vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:- a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,- a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,- az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),- a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,- az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,- az épület kiürítéséről.A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani.A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását Bombariadó terv tartalmazza.A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója, az igazgatóhelyettesek és a munkavédelmi megbízott a felelősek.Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért igazgató helyettesek a felelősek.A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.A teljes, kidolgozott dokumentációt, szabályzatokat az igazgatói szobában lehet megtekinteni.

36

XIII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ÉS A TANKÖNYVELLÁTÁS

1. Az iskolai könyvtár működési rendje

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza.

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a Gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.A beiratkozás minden tanév elején a dolgozók és tanulók számára automatikusan történik, és egy tanévre szól.A könyvtár a tanév elején a kifüggesztett rend szerint tart nyitva.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:- tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,- tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,- könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,- könyvtári dokumentumok kölcsönzése,- számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,- tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más

könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral/tanítóval egyeztetniük kell.Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható.

37

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

2. A tankönyvellátás rendje

A tankönyvellátás rendjéről a nevelőtestület dönt.

A nevelőtestület döntése előtt az iskola felméri, hogy a tanulók közül, ki milyen kedvezményre jogosult, ki kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, mely tankönyveket tudja más forrásból beszerezni.

Az iskola igazgatója bízza meg azt a személyt, aki a tankönyvrendeléssel és -terjesztéssel kapcsolatos feladatokat iskolai szinten ellátja. Erről megállapodást kell kötni, melyet magasabb jogszabály szabályoz.

A tankönyvfelelős a tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján, a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok és a tanítók egyetértésével rendel.

A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket a jogszabályban kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A határidőn túli igényeket az iskola nem köteles figyelembe venni.

Az iskola által megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár címleltárába kerül.

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

38

XIV. AZ IRATKEZELÉS ÉS AZ ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI, A KIADMÁNYOZÁS RENDJE

1. Iratkezelés és az ügyintézés szabályai

A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni.

A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell.A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell.

A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, a szülői szervezet, a részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának.Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, elektronikus levélben vagy a jelenlevő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Telefonon vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kella) a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét,b) az iktatószámot,c) az ügyintéző megnevezését,d) az ügyintézés helyét és idejét,e) az irat aláírójának nevét, beosztását ésf) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a

rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kella) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat ésd) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek

39

tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen.Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 01. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani.(2) Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.

2. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk.

Az elektronikus úton előállított papír alakú nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával kell hitelesíteni.

3. Aláírási jogkör, intézményi bélyegzők használata

Az iskolai ügyekben a kiadmányozás joga az iskola igazgatóját illeti meg, amelyet bizonyos területeken átruházhat.Az igazgatóhelyettes a munkaköri leírásban meghatározott, feladatkörükbe tartozó oktatási ügyekben gyakorol kiadmányozási jogot.Az iskolatitkár a tanulói igazolási ügyekben jogosult aláírni.

Az intézményi bélyegzők használatára és aláírásra az alábbi dolgozók jogosultak:Iskolai bizonyítványok, azok hiteles másolatai esetén az igazgató, illetve akadályoztatás esetén a helyettesítési rend szerint. Tanulókkal kapcsolatos igazolási ügyekben az iskolatitkár jogosult bélyegzőt használni..

40

XV. VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja.Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

2. A tanuló kártérítési felelőssége

Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz - a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, - szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. Nem szándékos károkozás esetén a kártérítés pontos mértékét, + 10 % rongálási díjat köteles a tanuló szülője megtéríteni. Az igazgató figyelembe veheti a károkozás körülményeit, és ennek értelmében határozza meg a kártérítés pontos mértékét. A károkozás tényét annak a felnőtt alkalmazottnak kell jelenteni az intézményvezetőnek, aki arról először tudomást szerez.

3. Reklámtevékenység

Az iskolában tilos elhelyezni minden olyan reklámhordozót amely:a) a személyes adatok védelmét vagy kegyeleti jogokat sért;b) erőszakra, személyes v. a közbiztonság megsértésére, a természetes vagy az épített

környezet károsítására ösztönöz és félelmet kelt;

41

c) a gyermek tapasztalatlanságát és hiszékenységét kihasználva arra szólít fel, hogy a felnőtteket áruvásárlásra késztesse;

d) a gyermekeket és fiatalkorúakat erőszakos vagy szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat be;

e) burkolt, tudatosan nem érzékelhető;f) dohányzást és alkoholt népszerűsít ( az iskolában és annak bejáratától számított 200

méteres körzetben is!).

Az egészséges életmódot, környezetvédelmet, társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységet népszerűsítő, tanulóknak szóló hagyományos reklámhordozó - plakát, műsorfüzet, szórólap - az iskolában a folyosón és a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblákon elhelyezhető. Az egyéb elektronikus médiák csak akkor mutathatók be, ha azok szigorúan az oktatás-nevelési folyamatba illeszkednek.3. Az iskola igazgatójának vagy az igazgatóhelyettesnek engedélye nélkül reklámhordozó nem helyezhető el az iskolában és az iskolaudvaron.

4. Intézményi dokumentumok nyilvánossága

Az iskola pedagógiai programja és szervezeti és működési szabályzata nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat a következő helyeken tekinthető meg:— az iskolai honlapon,— az iskolai könyvtárban,— az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél.

A házirend a következő helyeken megtekinthető:— az iskolai honlapon,— az iskolai könyvtárban,— az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél.— az osztályfőnököknél.

A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, vagy tájékoztatni kell annak elérhetőségéről.A szülők és más érdeklődők az iskola dokumentumaival kapcsolatban az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől valamint a tagintézmény-vezetőktől kérhetnek tájékoztatást.A fenntartó a KIR-ben publikált intézményi közzétételi listán közzéteszi az intézménydokumentumait.

42

XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A SZMSZ hatálybalépése

A SZMSZ 2015. szeptember hó 1. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a korábbi SZMSZ.

2. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása

Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

43

MELLÉKLETEK

1. Munkaköri leírás-minták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

a) Tanító munkaköri leírásb) Szaktanár munkaköri leírásc) Tanulószobás nevelő munkaköri leírásd) Könyvtárpedagógus munkaköri leíráse) Osztályfőnöki munkaköri leírásf) Munkaközösség-vezető munkaköri leírásg) Igazgatóhelyettes munkaköri leírásh) Igazgató munkaköri leírási) Iskolatitkár munkaköri leírásj) Karbantartó munkaköri leírásk) Takarító munkaköri leírás

44

A tanító munkaköri leírása

A munkakör céljaAz iskoláztatás kezdő szakaszában a gyerekek iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk és feladattartásuk kialakítása, alapkészségek fejlesztése. Az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése; gyakoroltatása a gyerekekkel. A tanulók - életkornak megfelelő - fejlesztő foglalkoztatása a NAT követelményeinek és az iskola pedagógiai programjának szellemében.Alapvető felelősségek és feladatok- A tanító felelős a rábízott gyerekek tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért, jogait és

kötelességeit a Köznevelési törvény 63. § - a tartalmazza, de kötelezőek rá nézve is a végrehajtási rendeletei, az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai.

- Osztálytanítóként osztályában valamennyi tantárgyat a tantárgyfelosztás szerint.- Törvény adta jogánál fogva a tanításhoz maga választhatja meg a felhasználni kívánt

taneszközöket és módszereket. Választásánál azonban tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. Ennek érdekében konzultál a szakmai munkaközösség vezetőjével is.

- A felelős taneszköz és módszerválasztás feltétele, hogy a tanító megismerje a rendelkezésre álló tanítási programokat és eszközöket; folyamatos önképzéssel kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről.

- Tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználását.

- Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez; egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. Szükség esetén időben szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy minden tanuló képességeinek megfelelő intézményben folytathassa tanulmányait. Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, amit a tanórai differenciáláson kívül szakkörökbe való javaslat, tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet.

- Az iskolai oktató-nevelő munka feltételeinek javítása és eredményessége érdekében pályázatokat dolgoz ki.

- Gondoskodik arról, hogy minden tanuló - ha különböző ütemben is - megszerezze NAT követelményeiben meghatározott alapkészségeket; a képességeinek megfelelő ismereteket.

- A gyerekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással; sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről.

- Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására, illetve a helyi pedagógiai programban leírtak szerint végezni az osztályozást értékelést. A kötelező írásbeli

45

feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli. Az írásgyakorlatot és a matematikai feladatokat a következő órára kijavítja.

- Tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek fejlesztését.- A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi.

Feladata a gyerekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók folyamatos tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el.

- Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti velük az iskola házirendjét.

- Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben; türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek.

- A tanítónak meghatározó szerepe van a gyerekek tanuláshoz való viszonyának kialakításában; feladata a tanulás megszerettetése; a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése; a gyerekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése.

- Felelős azért, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak; megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is.

- Tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez (a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően, legalább havi 1 alkalommal).

- A tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozáson különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének kialakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait.

- Tiszteli a gyermek emberi méltóságát; a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is.

- Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről; ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez (segélyezés, étkezési és tanszerellátás, gyámügyi intézkedés). Együttműködik az iskolában dolgozó ifjúságvédelmi felelőssel, ill. a fenntartó illetékes gyermekjóléti szolgálatának előadójával.

- Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát: vezeti az osztálynaplót, a tanulók törzslapját; az osztályára vonatkozóan adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez. Vezeti a tanulók tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét.

- Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden - az osztályt, illetve az egyes gyerekeket érintő - kérdésről haladéktalanul tájékoztatja. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi az ellenőrző, ill. tájékoztató füzetbe. A munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, fogadóórát tart. Tájékoztatja a szülőket az iskolában használatos taneszközökről; részt vesz a tankönyvek kiosztásában; meghatározza a szükséges füzetek és írószerek körét.

- Szervező munkát végez a szülői munkaközösségek megalakításában, majd velük együttműködve kapcsolja össze az iskola és a helyi társadalom igényeit. Az arra alkalmas és vállalkozó szülőket bevonnia a tanulmányi munka és a szabad foglalkozások, kirándulások, táborozások megszervezésébe.

- A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, az iskola értékelési rendszeréről.

- Mint osztályvezető, kapcsolatot tart a szülői szervezet képviselőjével.- A tanító, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek

meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel.

46

- Az iskola ünnepélyek méltó megtartásához osztálya megfelelő felkészítésével gyerekek életkorától függően műsorok betanításával - járul hozzá.

- Kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeleti teendők ellátása.

- Naponta 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti munkáltatóját, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul helyettesítés szakszerűségéhez.

- Kapcsolatot tart az óvodával és a felső tagozaton tanító nevelőkkel.- Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az iskola által

biztosított továbbképzési lehetőségeket kihasználja (könyvtárhasználat, tanfolyamok). Újonnan szerzett ismereteiről beszámol munkaközösségében.

- Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola pedagógiai programjának kialakításában. (Kész pedagógiai programmal rendelkező iskolába érkezve azonosulni tud annak alapkoncepciójával.) Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi meg és ezek szolgálatában szervezi.

A teljesítményértékelés módja- Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott gyerekek tanulmányi

fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek.- Munkájáról az iskolavezetés által adott szempontok alapján évente írásos beszámolót

készít. Az iskolavezetés az éves munkatervben meghatározott szempontok alapján látogatja és értékeli óráit.

47

Szaktanár munkaköri leírása

A munkakör céljaAz iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rend szerint, valamint az iskolai pedagógiai programban meghatározott alapértékek képviselete a szakmai munkában.

Alapvető felelősségek és feladatokA pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit általában az 1993.évi többször módosított közoktatási törvény, a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, az Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, a HPP és az éves munkatervben foglaltak tartalmazzák.Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, e ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazodva választja ki a legalkalmasabbat.- Év elején a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a

képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít.- Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat

szakszerűen és pontosan megtartja.- Tantárgyához kapcsolódó, az iskola és a tanulók érdekeit szolgáló pályázatokat dolgoz ki,

azokon részt vesz.- Érdeklődő tanítványait felkészíti a helyi vizsgára.- Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni felkészültségüket

optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja.- Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, s eközben gondot fordít arra,

hogy az írásbeli és a szóbeli számonkérés egyensúlyban legyenek, illetve az osztályozás értékelésénél a HPP - ban leírtak szerint jár el.

- Írásbeli és felmérő dolgozatokat legkésőbb 2 héten belül kijavítja és kijavíttatja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, ügyelve arra is, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több dolgozat írására ne kerüljön sor.

- A félévi és év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja.

- A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli.

- Felel azért, hogy a naplóba bejegyzett érdemjegyekről a szülők is tudomást szereznek.- Az iskolavezetés jóváhagyásával - a HPP szerint - a hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban

haladó gyermekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet.

48

- Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről, s öntevékenyen részt vállal a szemléltetőeszköz-állomány fejlesztésében.

- Az iskola pedagógiai programjában és a munkatervben meghatározott - szaktárgyával kapcsolatos - szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal.

- Előzetes megállapodás szerint a kötelező óraszámba beszámíthatók a következő feladatok: szakköri foglalkozások, énekkar, sportkör, felzárkóztató foglalkozás, dolgozók általános iskolája ifjúsági tagozatán és a felnőttoktatásban való tanítás, napközis foglalkozás, könyvtárosi tevékenység, ügyelet.

- Az iskolavezetés megbízása alapján elláthat különböző pótlékokkal díjazott feladatokat (osztályfőnök, szakmai munkaközösség vezetője) és felelősi tevékenységet (pl. pályaválasztási felelős, tankönyvfelelős, szabadidő szervező, stb.).

- A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon történő megbízással, az igazgatóhelyettes által összeállított ügyeleti rend szerint, az óraközi szünetekben ügyeleti teendőket lát el; beosztható a napközis étkeztetés felügyeletére; szükség szerint - az iskolavezetés utasítására - helyettesítéseket végez.

- Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: pontosan vezeti az osztálynaplót, a tanulók érdemjegyeit beírja vagy beíratja az ellenőrző könyvbe, megírja a javító- vagy osztályozóvizsga jegyzőkönyveit.

- A pedagógus részt vesz az iskola szülői értekezletein, az iskola munkatervében meghatározott fogadóórákon. A szülőkkel való találkozások során tájékoztat a tantervi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyermek fejlődésében felmerülő problémákat.

- A szaktanár mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a tantestületi értekezleteken, megbeszéléseken, joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni.

- Meg kell jelennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen.- A szaktanár kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a

szaktárgyához kapcsolódó új tudományos eredmények megismerése és a szakmódszertani fejlesztések körében való tájékozódás.

- Meghatározza és közli a szülőkkel a szaktárgyában használatos tankönyv, oktatási segédletek, írószer és egyéb taneszköz szükségletet, tapasztalatai alapján javaslatot tesz a rászoruló tanulók tanszer-segélyben, vagy egyéb juttatásban való részesítésére.

- Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit és a tanítási anyag, valamint a megfelelő taneszközök eljuttatásával elősegíti a szakszerű helyettesítést.

- Szaktárgya tanításával egy időben minden pedagógus kötelessége a tanulók személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított koncepció szerinti fejlesztése; a HPP – ban megfogalmazott iskolai értékrend következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését; ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökkel és a vele egy osztályban tanító pedagógusokkal.

Munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik. A teljesítményértékelés módszere- Az iskolavezetés óralátogatásai.- A tanulók tudásának felérését szolgáló vizsgálatok eredményei, vizsga-, és

versenyeredményei.- Szükség szerinti írásbeli vagy szóbeli beszámoló az iskolavezetés által megadott

szempontok alapján.- Egyéb közvetett információk.

49

A tanulószobás nevelő munkaköri leírása

Alapvető kötelességek, feladatok- Legfontosabb feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, az önálló tanulás

feltételeinek megteremtése, módszereinek megtanítása és szükség szerinti segítségnyújtás. Ezt a tevékenységét a saját maga által készített napirend/heti rend szerint végzi. Gondoskodik arról, hogy a gyermekek a heti rendben/napirendben megjelölt tanulmányi foglalkozásokon elmélyülten tanuljanak, írásbeli házi feladataikat maradéktalanul elkészítsék. Ezt mennyiségileg minden esetben; minőségileg lehetőség szerint ellenőrzi.

- A memoritereket lehetőség szerint kikérdezi.- A rászorulókat korrepetálja, vagy tanulópárok szervezésével oldja meg a lemaradók

fölzárkóztatását.- Együttműködik a csoportját tanító nevelőkkel.- Csoportját a tanítási órák befejezése után az ebédlőbe kíséri, ott gondoskodik a kulturált

étkezés feltételeiről, a személyi higiénia szabályainak betartásáról és a tanulók fegyelmezett viselkedéséről.

- Felelősök választásával és azok munkájának ellenőrzésével biztosítja az ebédlő, a csoportfoglalkozásra használt terem és az udvar rendjét és biztonságát.

- Gondoskodik a csoportja számára kiadott eszközök gondos tárolásáról.- Mint a tantestület tagja részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői értekezletein,

fogadóóráin, együttműködik az osztályfőnökökkel.- A gyermekek munkájának ösztönzésére értékelési rendszert dolgoz ki, a heti (napi)

értékelések eredményéről szükség szerint tájékoztatja az osztályfőnököket és a szülőket.

A teljesítményértékelés módszere- Szükség szerint az iskolavezetéstől kapott szempontok alapján írásban beszámol a

gyermekek tanulmányi eredményének, magatartásának alakulásáról; szabadidős tevékenységének sikerességéről.

- Foglalkozások látogatása szúrópróba szerűen.- Egyéb közvetett információk.

50

A könyvtáros tanár munkaköri leírása

A munkakör céljaAz iskolai könyvtár pontos és szakszerű működtetése, az intézményben folyó nevelő-oktató munka segítése, a HPP - ban és az SZMSZ-ben meghatározott könyvtári szolgáltatások nyújtása.

Legfontosabb feladataia) A könyvtár gyűjteményének a Gyűjtőköri szabályzat alapján történő folyamatos

fejlesztése, feltárása.b) A dokumentumok tartalmi és formai jegyek alapján történő nyilvántartása a használó

tájékoztatása céljából -, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.c) Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról.d) Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása.e) Könyvtári dokumentumok kölcsönzése.f) Tanórán kívüli foglalkozások tartása.g) Tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó

intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól.

h) Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum - információ cserében.i) Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.j) Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása.k) Figyelemfelkeltő, a könyvtári szolgáltatást népszerűsítő propagandaanyagot helyez el az

iskola faliújságán, a tanáriban a szabadpolcon rendszeresen kiállítja az újonnan beszerzett könyveket és folyóiratokat.

l) Állandó kapcsolatot tart az iskola vezetőségével és a szaktanárokkal. A könyvtári szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos igényeket felméri.

m)Belső továbbképzések előkészíti szakirodalom összeállításával.n) Könyvtárhasználati és könyvtárismereti vetélkedők szervez.o) Az időszakos és szükséges selejtezést végez az ide vonatkozó előírások betartásával.p) A könyvtári statisztika vezetése.q) A letéti állomány kezelése és fejlesztése.r) Az iskolai könyvtári és egyéb tanári segédanyagok rendelésének nyilvántartása. s) Felel a könyvtár helyiségeinek és felszereléseinek állagmegőrzéséért, a könyvek leltári

meglétéért.t) A könyveket szakszerűen tárolja, katalogizálja. Külön kezeli a tanári kézi példányokat és

az ifjúságnak kölcsönözhető állományt. Segíti a szaktantermi letéti állomány kialakítását.u) A dokumentumokról leltárkönyvet (számítógépes nyilvántartást) fektet fel, azt naprakészen

vezeti.

51

v) Precízen kezeli a kölcsönzési naplót, s a könyvek visszahozásával késlekedőket felszólítja a könyvek visszaszállítására. -

w) Gondoskodik az elveszett dokumentumok árának megtérítéséről.x) A szerzeményezést folyamatosan, szakszerűen végzi, a könyvbeszerzésre fordítható

pénzkeret figyelembevételével.y) Tankönyvfelelős feladatok ellátása.

Az osztályfőnök munkaköri leírása

A munkakör céljaEgy osztályt és annak tanulóit érő iskolai fejlesztő hatások koordinálása; a nevelési ténvezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Az osztály közösségi életének szervezése.

Legfontosabb felelősségek és feladatok- Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg egy évre. Munkáját a NAT, az iskola pedagógiai

programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése; közösségi tevékenységük irányítása; önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése.

- Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek: írásos dokumentuma a foglalkozási terv és az osztályfőnöki órák tématerve1.

- Személyiség- és közösségfejlesztő munkája, az iskola pedagógiai programjában preferált alapértékek osztályban való elfogadtatása érdekében: törekszik tanulói

személyiségének; család és szociális körülményeinek alapos megismerésére; a szülők iskolával szembeni elvárásainak; a gyerekeikkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére.

- Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit; az osztályon belül uralkodó értékrendet.- Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel, a gyermek és

ifjúságvédelmi felelőssel.- Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait; tapasztalatait,

észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli.- Szükség esetén - az igazgató hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az érintett

más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze.- Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a

nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addigi tapasztalatait és a következő időszak teendőit.

- Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Szervezi és havonta értékeli az értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát.

- Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására.

1

52

- Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát; gondoskodik arról, hogy az osztály közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre.

- A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témáit tanmenetben rögzíti

- Az osztályfőnöki órákon folyó irányított beszélgetések szolgálják az iskola pedagógiai programját; de mindenképpen tartalmazzák a humanista alapértékek elfogadtatására való törekvést. PP-ben megfogalmazott értékekre a rendre, tisztaságra; udvarias, kulturált viselkedésre; fegyelmezett munkára és tanulásra; a munka és a dolgozó ember tiszteletére; az önművelés igényére; testi-lelki egészség megőrzésére; környezetvédelemre; demokratizmusra; önismeretre; harmonikus, társas kapcsolatok kialakítására nevel. Az egyes alapkérdésekkel való foglalkozás mértékét, a rá fordított időt és az osztályfőnöki tematikába kerülő egyéb kérdéseket az iskola pedagógiai programja; a tanulók fejlettségi szintje és érdeklődése alapján választja ki. A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, ugyanakkor a tanulók érdeklődésének, aktivitásának figyelembevételével rugalmasan kezeli azokat: egyesekre a tervezettnél több vagy kevesebb időt fordíthat. (

- A nevelő munkája tervezésében az osztályfőnöki tanmenetet foglalkozási tervvel egészíti ki. Ebben megtervezi a gyerekek személyiségfejlesztése érdekében elvégezendő felméréseket, vizsgálatokat, a tanulókkal való egyéni bánásmód eljárásait; s az osztállyal való egyeztetés után a tanévre tervezett közös tevékenységeket (munka, kirándulások, egyéb rendezvények).

- Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire; ünnepségeire; szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy így megismertesse tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit; kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét.

- Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját; felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést; az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket.

- A gyerekek minden iskolai tevékenységét (beleértve a tanórán kívüli és- szabadidős foglalkozásokat is) értékeli; bennük is kialakítja a reális önértékelés igényét.

- Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A gyerekek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a pályaválasztásra.

- Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését.

- Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására; együttműködik a szülőkkel.

- Évente legalább 2 alkalommal szülői értekezletet tart.- Megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, házirendjét; megbeszéli velük a

gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan.

- Képviseli az osztály érdekeit a nevelőtestület és a szülő szervezet előtt. Kapcsolatot tart a szülői szervezet képviselőivel.

- Megszervezi az arra vállalkozó és alkalmas szülők részvételét a tanulás segítésében, a pályaválasztási, iskolai szabadidős programok, kirándulások, táborozások szervezésében, az iskolai alapítvány támogatásában.

53

- Osztályfőnöki megbízatása első évében - legkésőbb a tanév végéig - a tanulókat otthonukban meglátogatja, majd szükség szerint végez családlátogatásokat szülők előzetes értesítésével és beleegyezésével.

- Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza az iskolai szabályzatokban rögzített dicséret és elmarasztalás formáit.

- Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló szabályszerű, naprakész vezetéséért, a törzslapok pontos felfektetéséért.

- A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel; gondoskodik számukra szociális és tanulmányi vagy gyermekjóléti segítség nyújtásáról.

- A gyerekekkel minden érdemjegyet beírat az ellenőrzőbe; rendszeresen ellenőrzi, hogy aláíratták-e az ellenőrzőbe került jegyeket és bejegyzéseket.

- Regisztráltatja és összesíti a tanulók hiányzásait; adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztika elkészítéséhez.

- Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket; továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja.

- Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, a szakirodalom tanulmányozását, bemutató foglalkozást, különböző témájú felmérések kidolgozását és elemzését vállalja.

Munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik.

Kiegészítő információAz osztályfőnököt megilleti a jog, hogy osztályában ő tanítsa szaktárgyait.

A teljesítményértékelés módszere- Az osztályfőnök erkölcsi és jogi felelősséget vállal a rábízott tanulók személyi

biztonságáért; kulturált viselkedéséért; személyiségük fejlesztéséért. - Munkájáról írásban beszámol az iskolavezetőség által kiadott szempontok alapján.

- A Munka Törvénykönyve, a Kjt. és végrehajtási rendelete szerint anyagi felelősséggel tartozik az iskola felszerelési tárgyainak épségéért, a rábízott tárgyak szabályos kezeléséért.

- Óralátogatások és mérések.

54

MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ

A munkaközösség-vezető fő feladata az intézmény szakmai munkájának az adott területen történő tervezése, szervezése, ellenőrzése, az oktató-nevelő munka színvonalának emelése.Ennek érdekében:- részt vesz az intézmény pedagógiai programjának korszerűsítésében, végrehajtásában, részt

vesz a tanév munkatervének kidolgozásában, értékelésében, - módszertani szaktárgyi értekezletet, bemutató foglalkozásokat szervez,- szakterületén fejleszti az oktatás nevelés módszereit,- versenyeket szervez,- a tanulói követelményrendszer kialakítása, mérése, ellenőrzése érdekében vizsgálja- a

munkaközösségéhez tartozó tagok bevonásával a tanulók tudás és képességszintjét,- elkészíti a munkaközösségi tagokkal együtt a munkaközösség, foglalkozási terveit, s

ellenőrzi azok megvalósulását,- szoros kapcsolatot tart a másik osztályfőnöki mk. vezetőjével, tagjaival,- ellenőrzi és értékeli a munkaközösség tagjainak szakmai tevékenységét, - s ennek megfelelően javaslatot tesz az Igazgató részére jutalmazásukra, vagy

fegyelmezésükre,- évente összefoglaló elemzést készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület

számára,- az igazgató igénye szerint adatokat szolgáltat a hozzá tartozó munkaterületről.

Teljesítményértékelés módszere

- Statisztikai adatok elemzése- Beszámoló a felügyelt területekről

55

Az igazgatóhelyettes munkaköri leírása

A munkakör céljaAz igazgató munkájának segítése az iskolavezetés szerteágazó feladatainak ellátásában; egyes munkaterületeknek a vezetői munkamegosztásban rögzített teljes hatáskörrel való irányítása, az igazgató távollétében annak teljes jogkörrel való helyettesítése.Alapvető felelősségek, feladatokAz igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. Munkájával, magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához.

Feladatai az oktató- nevelő munka irányításában- Részt vesz a pedagógiai program kialakításában, illetve az igazgatóval és a

munkaközösség-vezetőkkel együtt kialakított munkarend szerint irányítja egy adott részterületének kidolgozását.

- Részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében.- A vezetői munkamegosztásban irányítja, gondozza az alábbi műveltségi területeket,

tantárgyakat, fejlesztési foglalkozásokat és rendezvényeket.

Igazgató IgazgatóhelyettesMagyar nyelv és irodalomTörténelem, állampolgári ismeretekNémet nyelvMatematikaFizikaKémiaSNI fejlesztésEtikaLogopédiaTestnevelésFöldünk és környezetünkHon- és népismeretInformatika

FöldrajzBiológia és egészségtanMédiaismeretÉnekNéptánc, Kinetográfia, FolklórismeretMozgóképkultúra és médiaismeretTermészetismeret, KörnyezetismeretÉletvitel és gyakorlati ismeretek (Technika)Vizuális kultúra, rajzNapközi, étkeztetésDÖKFejlesztési órák

56

Osztályfőnöki órákGyermekvédelmi felelős - A vezetői munkamegosztásban megjelölt területen fokozott figyelemmel kíséri a nevelők

munkáját, szakmai tanácsaival segíti az oktató- nevelő munkát, alkalmanként felméréseket végez, ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól szükség szerint elemzéseket készít, szóban vagy írásban tájékoztatja az igazgatót.

- Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására.- Segíti a diákönkormányzat munkáját, alkalmanként részt vesz megbeszéléseiken,

tájékoztatja a diákönkormányzatot az azt érintő kérdésekről.- Felelős a rendezvények, ünnepélyek, kulturális rendezvények rendjéért, színvonaláért.- Felelős a vizsgák, (osztályozó, különbözeti, javító, év végi) és a tanulmányi versenyek

zökkenőmentes lebonyolításáért.- Megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvar rendjét és biztonságát, szükség

esetén pedagógiai vagy munkáltatói intézkedést kezdeményez.- Felelős a helyettesítések és az ügyelet megszervezéséért.- Gondoskodik arról, hogy minden információt, hirdetést megismerjenek a pedagógusok.- Ellenőrzi a napközis étkeztetés rendjét, a higiéniai, a mennyiségi és a minőségi

követelmények meglétét. Tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót.- Közvetlenül ellenőrzi és felügyeli az alábbi felelősök és dolgozók munkáját:- pályaválasztási felelős- tankönyvfelelős- könyvtáros- DÖK- Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait (felelősségre vonás, vagy

elismerés kezdeményezésével is) közli az intézmény igazgatójával.

Személyzeti-munkáltatói feladatok- Részt vesz a munkaerő gazdálkodási terv elkészítésében.- Nyilvántartatja az iskolatitkárral a nevelők és a technikai dolgozók munkából való

távolmaradását.- Elkészíti a dolgozók éves szabadságolási tervét, gondoskodik arról, hogy szabadság idejére

eső átlagbér kifizetésre kerüljön.

Hivatali adminisztratív teendők- Elkészíti az iskolai órarendet, az ügyeleti rendet, gondoskodik a helyettesítések

megszervezéséről- Elkészíti a statisztikát (okt. 1. félév, év vége).- Gondoskodik az elsőosztályosok beíratásával kapcsolatos feladatok ellátásáról. Fokozottan

figyeli az elsősök munkáját, szükség esetén segíti a tanulók szakértői bizottsághoz való irányítását.

- Gondoskodik a tanév közben távozó, ill. érkező tanulók okmányainak kezeléséről.- Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek

pontos vezetését.- Mint tűzvédelmi és munkavédelmi felelős intézkedik a munkavédelmi, balesetvédelmi és

tűzvédelmi előírások betartásáról.

Gazdálkodással kapcsolatos feladatok

57

- Javaslataival segíti az igazgatót a béralap takarékos és szakmailag hatékony felhasználásában.

- Javaslatot tesz jutalmazásra.- A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz szemléltető eszközök

beszerzésére.- Havonta elkészíti a helyettesítések és túlórák elszámolásával kapcsolatos kimutatásokat,

tájékoztatja a gazdasági vezetőt a távollétekről.

Szervezeti kapcsolatokAz iskolán belüli kapcsolatok Az iskolán kívüli kapcsolatok Az igazgatóval naponta kölcsönösen

tájékoztatják egymást a végzett munkáról és

feladatokról Napi kapcsolatot tart fenn a hatáskörébe

tartozó dolgozókkal

Rendszeresen részt vesz szülői értekezleteken

Jelen van az ÁNTSZ; a Tűzoltóság és a munkavédelmi hatóságok ellenőrzésein, az ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket

HatáskörökAláírási és ellenőrzési jogköre kiterjed a következő területekre:- Tanulói munkaviszony igazolása- Másolatok kiállítása, hitelesítése- Számlák aláírása, átutalások engedélyezése- Az iskola címére érkezett küldemények átvétele; a nem névre szólók felbontása- Anyagi felelősség az általa kezelt értékekért- A tanulók, szülők és dolgozók személyiségjogait érintő információkat, különösen a

munkája során tudomására jutott adatokat a Kjt. szabályai szerint megőrzi.

Egyéb, a munkakörrel kapcsolatos kötelezettségAz intézményben való tartózkodás csak a tanítási órák, iskolai értekezletek, rendezvények idején, illetve a munkabeosztás szerinti ügyeleti időben.

Teljesítményértékelés módszere- Hivatalos szervek visszajelzései- Statisztikai adatok elemzése- Beszámoló a felügyelt területekről

58

Iskolaigazgató munkaköri leírása

A munkakört betöltiKözalkalmazotti besorolásaFEOR számaKulcsszáma

A főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalásaFelel: - a tagintézmény szakszerű és törvényes működéséért, - pedagógiai munkájáért- az ifjúságvédelmi feladatokért,- a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért- a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatáért- az intézmény rendezvényeiért.

Különleges felelőssége:- irányítja az intézményben dolgozók munkáját, munkáltatói jogkörrel rendelkezik, 2013.

január 1-étől munkáltatói joggal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke rendelkezik

- közreműködik a dolgozók minősítésének elkészítésében- elkészíti az intézmény működési és munkarendjét- felelős a tantárgyfelosztásért, az órarendért, a rendezvénytervért- az ügyirat-kezelési szabályzat szerinti munkavégzést ellenőrzi

Ellenőrzés foka:

- az SZMSZ alapján szervezi az intézmény szakmai ellenőrzését- a technikai dolgozóknál teljes ellenőrzési jogot gyakorol

59

Kapcsolatok:

- részt vesz a szülői munkaközösség ülésein és működteti

Munkakörülmények:

- lehetővé teszi a fenntartói támogatást figyelembe véve a dolgozók továbbképzését, továbbtanulását

- ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját, valamint a munka baleset- és tűzvédelmi szabályok betartását

Pedagógiai vezetésAz intézményben folyó pedagógiai tevékenységét irányítja, dönt a helyi tanterv kiválasztásáról a tantestület véleményét kikérve. Meghatározza az iskola egész pedagógiai programját, ezt a nevelőtestület igényének, ajánlásának figyelembe vételével, a munkaközösség-vezetők szakmai segítségével készíti el.Az iskola nevelési céljainak, módszereinek, eszközeinek megválasztásában járhat el, melyhez figyelembe veszi a tárgyi, személyi feltételeket, valamint a tanulók családi körülményeit is. Megválassza azokat a formákat, amelyek keretében a tanórán kívüli foglalkozásokat megszervezik.Kapcsolatot alakít ki a családi ház és az iskola között.Ellenőrzi, hogy a pedagógus szakmai munkáját óralátogatások alkalmával. Az ellenőrzés megszervezését a tanév során az igazgatóhelyettes és a szakmai munkaközösség-vezetők bevonásával végzi. A tanév első félévében ellenőrzi a gyakornok pedagógiai tevékenységét, óralátogatásait; az 1. osztályos tanulók beilleszkedését folyamatosan figyelemmel kíséri, az alapfokú művészetoktatás vizsgáin vizsgabizottsági tagként jelen van. Az alsós és felsős munkaközösség-vezetők óralátogatásai alkalmával szúrópróbaszerűen óralátogatásokat végez, melyek után megbeszélést tart, melyben részt vesz a látogatott pedagógus is.Az igazgató-helyettessel közösen is óralátogatáson vesz részt illetve szúrópróbaszerűen ellenőrzi az igazgatóhelyettes óralátogatását, valamint szakmai megbeszéléseit is.A tanév második félévében a többi évfolyamon minden pedagógus óráját látogatja. A bemutató órákhoz a feltételt megteremti, a tanórákon, s az azt követő megbeszéléseken minden alkalommal részt vesz. A nyílt tanítási napot félévente megszervezi az igazgatóhelyettessel, s a nevelőtestület bevonásával. A gyengébben teljesítő osztályokban gyakrabban látogat órákat, illetve megbízza az igazgatóhelyettest vagy munkaközösség-vezetőt, hogy ő is óralátogatást végezzen, s ezek után szakmai megbeszélést tartsanak. A szakmai vezetés véleményét figyelembe véve intézkedési tervet készít annak érdekében, hogy a gyengébben teljesítő osztályok eredményét milyen eszközökkel, módszerekkel kívánja javításra serkenteni.Irányítja a nevelő- és oktatást segítő nevelők munkáját, munkaidő beosztásukat annak megfelelően ossza be, hogy az intézmények tanórái, tanórán kívüli foglalkozásai, a tanulók buszmegállóba kísérése, rendezvényei zavartalanul folyjanak, az intézmény arculata a benne folyó tevékenységről árulkodjék (ezért grafikus vagy lakberendező illetve belső építész végzettségű pedagógiai asszisztenst alkalmaz. A jelmez- és viselettáros munkaidejét a rendezvényekhez igazítja, valamint gondoskodik arról, hogy a tanórákon a táncismeret, folklórismeret tantárgyhoz segítséget tudjon adni, a jelmez- és viselettáros, valamint a tanórákra a szemléltető eszközöket, hangzó anyagokat minden alkalomra előkészítse, tanórákon a zenei kíséret biztosítását ellássa. Segítséget biztosítson a páros táncok tanításában, hogy minél hatékonyabb legyen az összevont

60

évfolyamok tanulóinak az ismeretelsajátítása. Ezért ajánlott néptánc-oktatói, koreográfus végzettség, valamint a jelmezek nyilvántartásához a raktár-gazdálkodási ismeretek. Ennek megfelelő végzettségűt alkalmazzon, hogy a 2013 szeptemberében induló tanévre való felkészülés megtörténjen még az idei tanévben.

Tanügyigazgatási feladatokDönt a tanulók felvételében, elbocsátásában, más iskolából való átvétel követelményeiben, így a tanulók osztályba sorolásáról. Figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű tanulókat, s hozzá megteremti a feltételt, hogy a tanulók a fejlesztő foglalkozásokon megfelelő körülmények között, megfelelő végzettségű pedagógussal részt tudjon venni. A tanulóknak olyan feltételt teremt, hogy tehetségük ki tudjon bontakozni.A tanulóval kapcsolatos bármely kérdésben önállóan határoz, így pl. a tanév közbeni eltávozásra stb.

Személyzeti vezetőA személyzeti és a munkáltatói jogkört gyakorolja, döntési joga van munkatársai megválasztásában, megítélésében, szükség esetén felmentésében (elbocsátásában) is. Megszervezi, hogy a közalkalmazotti tanács a jogszabályokban meghatározott kérdésekben véleményét, javaslatát el tudja mondani. Gondoskodik arról, hogy az iskolában az ellenőrzés rendszeres és demokratikus legyen, s hogy minél többen kapcsolódjanak be az ellenőrzés folyamatába.Feladata:- a munkaerő tervezése,- a munkavállalók kiválasztása,- a munkaerő kiképzése és továbbképzése a fenntartókkal való egyeztetés alapján,- az eljárási szabályok meghatározása,- a vezetésfejlesztés és a teljesítmény értékelése (minősítés),- anyagi elismerés, ösztönzés a fenntartók jóváhagyásával,- egészségvédelem és biztonság,- az alkalmazottak számára nyújtott szolgáltatások,- kommunikáció és konzultáció.- a pedagógusok átsorolásának évében teljesítményértékelést végez.

61

AZ ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Az intézmény zavartalan működése érdekében az alábbi feladatokat látja el:- végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét, valamint az

ügyintézésre előírt határidőket figyelemmel kísérve segíti azt betartatni,- vezeti a postakönyvet, a bélyegekkel kapcsolatos elszámolást végzi, kimutatásokat,

tájékoztatásokat készít, rendszerez,- ellátja a telefonügyeletet,- intézi a dolgozók úti elszámolását (havi bérletek),- rendezi, kezeli a különféle közlönyök egyes példányait, - a jogszabályok betűrendes útmutatását, nyilvántartását vezeti,- körözvények eljuttatását, láttamozását számon tartja,- szabadság nyilvántartását vezeti,- vezeti a közalkalmazotti nyilvántartást,- intézi a számlák, intézményi vagyon nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,- a tanulók részére megrendeli a diákigazolványokat, s azok kezelését a jogszabályokban

meghatározottak szerint kezeli,- a pedagógusok részére megrendeli a pedagógus igazolványokat, s azok kezelését a

jogszabályokban meghatározottak szerint kezeli,- felel az intézményi ügyek titkos kezeléséért, - az adatok kezelése és továbbítása csak igazgató felhatalmazása alapján az adatkezelési

szabályzat keretei között történhet- felelős környezete tisztaságáért, esztétikusságáért,- elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az igazgató megbízza.- végzi a munkaszerződésekkel, kinevezésekkel, átsorolásokkal kapcsolatos feladatokat,- a személyi anyagokat naprakészen vezeti és kezeli- a dolgozók munkavállalásának kezdeti és megszűnési időpontjait nyilvántartja,- tanulókkal és az oktatással és egyéb ügyekkel kapcsolatos nyomtatványokat rendeli, kezeli.

62

- az állóeszköz - fogyóeszköz leltári nyilvántartásokat folyamatosan vezeti, beszerzi, kiadja az irodaszereket,

- készpénzforgalomhoz igényli az ellátmányt, és teljes anyagi felelősséggel gondoskodik azok kezeléséről, elszámolásáról,

- gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek,

- személyi anyagokat rendezi az Igazgatóval, az adatok kezelése és továbbítása csak igazgató felhatalmazása alapján.

A karbantartó munkaköri leírása

A munkakör célja:Az iskola épületeiben felmerülő - szakipari munkát nem igénylő karbantartási feladatok ellátása, az épület és a berendezések állagának folyamatos ellenőrzése, hibaelhárítás.Feladatok:- A szakipari munkát nem igénylő kisebb javítások elvégzése. - A készülékek, gépek, berendezések felügyelete.- A kerti gépek rendben tartása. Szükség szerint anyagbeszerzés.- A zárak, nyílászárók, vízcsapok kisebb javítása, szükség esetén cseréje. - Padok, székek, asztalok kisebb javítása, csavarok pótlása, hegesztés.- Táblák, tablóképek, dekorációs anyagok, faliújság, karnisok, szemléltető eszközök

elhelyezése.- Izzók, fénycsövek, csavaros biztosítékok, világítótestek buráinak cseréje villamos

berendezések állapotának ellenőrzése.- Az épületek eresz- és csatornarendszerének javítása, szükség esetén cseréje. Az intézmény

külső területének tisztántartása, nyáron az udvar, park, rendben tartása, szükség szerint füves területek kaszálása, nyírása.

- A nyári szünidei nagytakarítás idején az intézményben tartózkodik figyelemmel kíséri a munkálatokat.

Anyagi felelősség:- A rábízott szerszámokért, leltári tárgyakért anyagi felelősséggel tartozik. - Munkavégzése során köteles a munkavédelmi szabályokat betartani.

A teljesítményértékelés módszere

63

- Az igazgató és helyettese, valamint a gazdasági vezető szúrópróba szerűen ellenőrzi tevékenységét.

A takarító munkaköri leírása

A munkakör céljaAz iskola épületének, termeinek és berendezéseinek folyamatos tisztántartása.

A takarító feladatai

Időszakok 1 Naponta 2 Egyéb

64

2.1 Elvégzendő feladatokTanórá

kalatt

Óraközi szünetek-

ben

Tanítási időn kívül

Hetente Havonta Évente

Az épület nyugati és keleti szárnyán található tantermek, a nevelői szoba, irodák, teakonyha, alagsor folyosója, a könyvtár, a technika terem, s az ide vezető lépcsőház, közlekedők, kazánház takarítása (söprés, portörlés, szőnyegek portalanítása, felmosás).

+

A vécékben fertőtlenítő lemosást végez, illetve ügyel arra, hogy WC-papír, folyékony szappan mindig legyen minden mellékhelyiségben.

+

Ellenőrzi a WC-k tisztaságát, szükség szerint rendet tenni. A piszoárokat, WC-t minden szünet után lehúzni.

+ +

A szemetes edények kiürítése, fertőtlenítése. +

A padok, asztalok lemosása, szükség szerint vegyszeresen +

A mosdók vegyszeres felmosása, tükrök, csempézett felületek tisztítása.

+

Mosdókagylók tisztítása, piszoárok +

Bejárati lépcsők és az aszfaltos bevezető út takarítása szükség szerint naponta többször is

+ +

A földszinti, alagsori és emeleti folyosók, közlekedők, valamint a lépcsőház váltott vizes felmosása.

+

Szertárak +Számítástechnika terem +

Időszakok Naponta ismétlődő feladatok

Hetente, havonta és évente ismétlődő feladatok

Elvégzendő feladatok Tanórákalatt

Óraközi szünetek-

ben

Tanítási időn kívül

Hetente Havonta Évente

A folyosón elhelyezett virágok gondozása. +

65

Táblák lemosás, a krétapor eltávolítása +

Képek, dekorációk portalanítása +

A könyvek portalanítása a könyvtárban +

Az ajtók kinyitása kimenő szünetekben +

A cserepes virágok portalanítása, - az ajtók lemosása.

+

A törölközők, konyharuhák kimosása +

Pókhálózás minden helyiségben +Napi munkája végeztével köteles meggyőződni, hogy az ablakok, oldalajtók, irodák és a könyvtár zárva vannak-e. A riasztó berendezés beélesítése ezután az épületrészt lezárni, kulcsokat őrizni. Azokat csak az igazgató vagy a helyettese engedélyével adhatja ki másoknak.

+

Szekrények lemosása.Parkettafényezés a tantermekben és irodákban, - ablaktisztítás.

+

Az iskola körüli területekről a szemét eltávolítása (07.00-8.00) között

+

Az oldallépcsőt, rendben tartja, szükség szerint lesöpri, télen a lépcsőn hóeltakarítást, csúszásmentesítést végez.

+ + +

Minden szünetben (téli, tavaszi, nyári) nagytakarítás. A nagytakarítás fogalmába tartozik: függönymosás, ajtók, ablakok, bútorzat, felszerelés lemosása, padlózat felmosása, fényezése.

+

Nyári szünet alatt – szabadságon kívül - az udvaron a virágok öntözése, ápolása.

+

Tanítási szünetekre eső rendezvényekre a szükséges tantermek kitakarítása. +

66

Anyagi felelősség- Munkaideje, munkavégzése alatt gondosan ügyel a bútorok, edények, egyéb berendezések

épségére, ezekért anyagi felelősséget vállal. Az iskolaépülettel és a felszereléssel, berendezéssel kapcsolatos rendellenességeket köteles közvetlen felettesének jelenteni.

- Az általa használt takarítási anyagokat és eszközöket az arra kijelölt helyen, a munkavédelmi szabályoknak megfelelően tárolja, ezekért teljes anyagi felelősséggel tartozik.

Minőségi követelmények- A szennyezett felmosóvizet nem szabad az ajtó elé, a lépcsőre önteni.- A vegyi anyagok használata esetén be kell tartani a biztonsági előírásokat.- A WC-ket naponta fertőtleníteni kell.- A hideg- és melegburkolaton a felmosás, takarítás után nem maradhat

szennylerakódás.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

A könyvtárunk SzMSz szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető

67

fel. A tankönyveket 2013.01.01.-től külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.

Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány

szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás

biztosítása,d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, a könyvtár működtetéséhez

szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal.

Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

2. A könyvtár alapfeladatai és kiegészítő feladatai

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre

bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai

foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számárag) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok

igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá:a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, c) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

d) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, e) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

A könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár a következő feladatokat látja el:

68

- előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt

- közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,- folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának

változását,- követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának

alakulását,- követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,- az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy

újonnan kiadott tankönyveket,- a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-

elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása:- az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni,- a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni,- az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén

nyilvántartásba kell venni.

5. A könyvtár szolgáltatásai a következők:- szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az

utóbbiak korlátozott számban),- tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök

(pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,- információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,- lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi

használata,- tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról,- más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,- könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása,- tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról.

6. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

7.A szolgáltatások igénybevételének feltételei

69

A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes.

8. A nyitva tartás és a kölcsönzés idejeAz iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

9. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használataA könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos.

10. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

1. sz. melléklet

Gyűjtőköri szabályzat

1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai

Gyűjtőkör: a dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg.

70

Az állománybővítés fő szempontjai:

Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre.

Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:- A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből még bőven van pótolnivaló

elsősorban az ajánlott olvasmányokból. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen.

- A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények).

2. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők

2.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény. Könyvtárunk típusa szerint korlátozottan nyilvános, könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal).

3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola településeink központjában található.

2.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák.

3. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai:

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt.

3.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör)

Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés.A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:

71

- lírai, prózai, drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei- egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei- nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)- tematikus antológiák- életrajzok, történelmi regények- ifjúsági regények- általános lexikonok- enciklopédiák- az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és

középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek- az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok- a Bakonyra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok- a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok- a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek- a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek- pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana- felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok- az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások- napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok,- kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. tantárgyi bibliográfiák,

jegyzékek,- néptánccal, folklórismerettel, tánctörténettel, kinetográfiával és képzőművészettel

összefüggő kiadványok,- az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások- családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok

gyűjteményei- az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei- a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve

azok gyűjteményei

Mellék gyűjtőkör:

- a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre- audiovizuális dokumentumok

3.2. Tipológia:

- Írásos nyomtatott dokumentumok- Audiovizuális ismerethordozók- Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók- Egyéb dokumentumok:

3.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül

72

A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:- lírai, prózai és drámai antológiák- klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei- klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei- közép- és felsőszintű általános lexikonok

A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:- a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és

középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek- az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok- a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok- etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok- a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek- a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek- a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok- az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások- családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok

gyűjteményei- az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei- a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve

azok gyűjteményei

b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):- nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)- tematikus antológiák- életrajzok, történelmi regények- ifjúsági regények- általános lexikonok- enciklopédiák- Veszprém megyére és Bakonyra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok- az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások- pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana- napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok- kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi

bibliográfiák, jegyzékek) - audiovizuális dokumentumok

c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja.Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

73

2. sz. melléklet

Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Szükség esetén az iskola

74

tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást.

A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.

A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:- név (asszonyoknál születési név), - születési hely és idő, - anyja neve, - állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím.

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

2. A könyvtárhasználat módjai - helyben használat,- kölcsönzés,- könyvtárközi kölcsönzés, - csoportos használat

2.1. Helyben használat

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

- a kézikönyvtári állományrész,- a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok,

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:

- az információk közötti eligazodásban,- az információk kezelésében,- a szellemi munka technikájának alkalmazásában,- a technikai eszközök használatában.

2.2 Kölcsönzés

- A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni.

75

- Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.- A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető három hét időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők.

Az iskolából távozó esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni.

A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják.

Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.

A könyvtár nyitva tartási ideje a tanév elején kifüggesztett rend szerint.

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról.

2.4 Csoportos használatAz osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor.

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai

- információszolgáltatás,- szakirodalmi témafigyelés,- irodalomkutatás,- ajánló bibliográfiák készítése- internet-használat.

76

3. sz. melléklet

Katalógusszerkesztési szabályzat

A könyvtári állomány feltárása

77

Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.

Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat

A dokumentum-leírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek.

A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:- főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat- szerzőségi közlés- kiadás sorszáma, minősége- megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve- oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méreto sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám- megjegyzések- kötés: ár- ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét.

Raktári jelzetek

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám.

A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja.Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

Az iskolai könyvtár katalógusa

A tételek belső elrendezése szerint:- betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján)

Dokumentumtípusok szerint:- könyv.

78

Formája szerint:- digitális nyilvántartás.

4. sz. melléklet

Tankönyvtári szabályzat

79

Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:

1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 

2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a ………………..-as tanévre kaptam tartós tankönyvi

keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.

20…...  június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket

A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

Sorszám Aláírás osztály

 A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

A tankönyvek nyilvántartása

80

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente listát készít:- az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)- a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)- összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)- összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)- listát készít a selejtezendő tankönyvekről  (október-november)

Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:- az első év végére legfeljebb 25 %-os- a második év végére legfeljebb 50 %-os- a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os- a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: - ugyanolyan könyv beszerzése- anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

5. sz. melléklet

Könyvtár pedagógiai program

81

Iskolánk könyvtára önálló, egy osztály befogadására alkalmas teremben működik az iskola szerves részeként, mint tanulási forrásközpont, az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa.Cél- és feladatrendszere hozzájárul az iskolai pedagógiai program megvalósításához, biztosítja a tanításhoz, tanuláshoz, neveléshez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, a könyvtár szolgáltatásainak elérését és használatát.A könyvtári tevékenységek célja, hogy az iskolában folyó pedagógiai munka segítője legyen.A könyvtár éves munkaterve szorosan kapcsolódik az iskolai munkatervhez, az egész éves iskolai rendezvénysorozathoz. A tehetséggondozásnál az alkalmazni képes tudást helyezi középpontba. A kulturált tanulási környezettel, állományával, a könyvtáros tájékoztató tevékenységével hozzájárul a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásához. A könyvtár jelenleg nem rendelkezik katalógussal, de a dokumentumok szabadpolcos elhelyezése segíti a könyvtári tájékozódást. A 2013-14-es tanévben tervezzük az állomány gépi feldolgozását Szirén integrált könyvtári rendszer alkalmazásával.

1. Az iskolai könyvtár alapfeladatai

– A gyűjtemény folyamatos, tervszerű fejlesztése, feltárása, gondozása, rendelkezésre bocsátása

– Tájékoztatás a dokumentumokról és szolgáltatásokról– Egyéni és csoportos helyben használat– Kölcsönzés, tartós tankönyv, segédkönyvek kölcsönzése

2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai

– Számítógépes informatikai szolgáltatások– Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása– Részvétel a dokumentum- és információcserében– Egyéb foglalkozások tartása– Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében és lebonyolításában

3. Könyvtári tevékenységek iskolánkban

KölcsönzésA könyvtár a hét minden munkanapján, heti 11 órában tart nyitva. Használata az iskola dolgozói, tanulói részére ingyenes.

Könyvtárhasználati ismeretek óraA helyi tantervben a könyvtárhasználati ismeretek tudásanyaga a magyar és az informatika tantárgyakba épül be. A szaktárgyi alkalmazások tovább bővítik a tanulók ez irányú tudását. Más tudáselemek az osztályfőnöki nevelésben is fellelhetők (tanulási szokások, szabadidős tevékenységek, olvasmányválasztás, értékválasztás)

Könyvtárra épülő szakóra

Egy adott tantárgy témakörét a könyvtárban dolgozza fel, könyves környezetben, gyakorlati, használati tudást fejlesztve.

82

Könyvtári foglalkozások

Vetélkedőkre, pályázatokra, versenyekre való felkészítésA tehetséggondozás részeként az önálló ismeretszerzést, kutatómunkát igénylő feladatok végzése.Szabadidős tevékenységA tanulók a tanulmányi munkát segítő programokon, a szabadidő élményszerű eseményein vesznek részt.

4. Az iskolai könyvtár kötelező dokumentumai

– Könyvtári SZMSZ– Könyvtár pedagógiai program

5. A könyvtár felszereltsége

A könyvtár harmincfős osztály befogadására alkalmas teremmel rendelkezik. Az állomány szabadpolcon helyezkedik el, kézikönyvtári, kölcsönözhető szak- és szépirodalmi, valamint audiovizuális dokumentumok bontásban. Technikai felszereltsége számítógép, projektor, digitális tábla.

7. Pedagógiai szakmai ellenőrzés

Az iskolai belső ellenőrzési terv alapján az intézmény vezetője végzi.

83