Szervetlen k émia - inc.bme.hu · Szervetlen vegy ületek csoportos ítása • Csoportos ítás az alkot óelemek elemi összet étele szerinti • Hidridek :hidrog ént tartalmaz

Szervetlen kSzervetlen kéémiamia

Szervetlen vegySzervetlen vegyüületek letek csoportoscsoportosííttáásasa

•• CsoportosCsoportosííttáás a peris a perióódusos rendszer alapjdusos rendszer alapjáán:n:•• ss--mezmezıı elemeinek vegyelemeinek vegyüületei: letei:

–– alkalkáálifliféémek vegymek vegyüületei, letei, –– alkalkááliflifööldfldféém vegym vegyüületek. letek.

•• pp--mezmezıı elemeinek vegyelemeinek vegyüületei: letei: –– bbóórvegyrvegyüületek, fletek, fööldfldféémvegymvegyüületek, stb.,letek, stb.,–– szszéénvegynvegyüületek, szilletek, szilííciumvegyciumvegyüületek, stb.,letek, stb.,–– nitrognitrogéénvegynvegyüületek, foszforvegyletek, foszforvegyüületek, stb.,letek, stb.,–– oxigoxigéénvegynvegyüületek, kletek, kéénvegynvegyüületek, stb.,letek, stb.,–– haloghalogéénvegynvegyüületek, letek, –– nemesgnemesgáázok vegyzok vegyüületei. letei.

•• dd--mezmezıı elemeinek (elemeinek (áátmenetiftmenetiféémek) vegymek) vegyüületei.letei.•• ff--mezmezıı elemeinek (elemeinek (lantanidlantanidáákk éés s aktinidaktinidáákk) vegy) vegyüületei.letei.

Szervetlen vegySzervetlen vegyüületek csoportosletek csoportosííttáásasa

•• CsoportosCsoportosííttáás az alkots az alkotóóelemek elemi elemek elemi öösszetsszetéétele szerintitele szerinti

•• HidridekHidridek:: hidroghidrogéént tartalmaznt tartalmazóó vegyvegyüületek.letek.–– KovalensKovalens hidridekhidridek (pl. hidrog(pl. hidrogéénn--klorid (klorid (HClHCl)),)),–– ssóószerszerőő hidridekhidridek (pl. (pl. nnáátriumtrium--hidridhidrid ((NaHNaH))))

•• HalogenidekHalogenidek: : vegyvegyüületek, melyekben egyszeresen negatletek, melyekben egyszeresen negatíív tv tööltltééssőőhalogenidionhalogenidion (F(F−−, Cl, Cl−−, , BrBr−−, I, I−−) tal) taláálhatlhatóó–– Ionos Ionos halogenidekhalogenidek (pl. (pl. NaFNaF, CaCl, CaCl22, , –– Kovalens Kovalens halogenidekhalogenidek (pl. HI, PCl(pl. HI, PCl33))–– ÁÁtmeneti kovalenstmeneti kovalens--ionos (pl. ionos (pl. AgClAgCl, FeF, FeF33))

•• Oxidok: Oxidok: (form(formáálisan) oxidiont (Olisan) oxidiont (O22−−) tartalmaz) tartalmazóó vegyvegyüületekletek–– savas oxidok: ezek vsavas oxidok: ezek víízzel reagzzel reagáálva savakat klva savakat kéépeznek. peznek. –– bbáázisos oxidok: vzisos oxidok: víízzel reagzzel reagáálva blva báázisokat (lzisokat (lúúgokat) kgokat) kéépeznekpeznek–– amfoteramfoter oxidok: eroxidok: erııs savakkal bs savakkal bááziskziskéént, ernt, erııs bs báázisokkal savkzisokkal savkéént nt

viselkednek+viselkednek+

Szervetlen vegySzervetlen vegyüületek csoportosletek csoportosííttáásasa•• Hidroxidok:Hidroxidok: hidroxidionhidroxidion--tartalmtartalmúú (OH(OH−−) vegy) vegyüületek. letek. •• ppééldldáául: nul: náátriumtrium--hidroxid (hidroxid (NaOHNaOH), r), rééz(z(iiii))--hidroxidhidroxid [Cu(OH)[Cu(OH)22], vas(], vas(iiiiii))--hidroxidhidroxid

[Fe(OH)[Fe(OH)33].].

•• KarbonKarbonáátok:tok: karbonkarbonáátionttiont (CO(CO3322−−) tartalmaz) tartalmazóó vegyvegyüületek. Ezekkel letek. Ezekkel

rokon vegyrokon vegyüületek a hidrogletek a hidrogéénn--karbonkarbonáátok (HCOtok (HCO33−−).).

•• ppééldldáául: nul: náátriumtrium--karbonkarbonáát (Nat (Na22COCO33), ), kkááliumlium--hidroghidrogéénn--karbonkarbonáátt (KHCO(KHCO33))

•• SzulfSzulfáátok:tok: szulfszulfáátiont (SOtiont (SO4422−−) tartalmaz) tartalmazóó vegyvegyüületek. (Ismertek letek. (Ismertek

hidroghidrogéénn--szulfszulfáátok is: ezek HSOtok is: ezek HSO44−−-- iont tartalmaznak).iont tartalmaznak).

•• ppééldldáául: alumul: alumííniumnium--szulfszulfáát [Alt [Al22(SO(SO44))33], ], ammammóóniumnium--hidroghidrogéénn--szulfszulfáátt (NH(NH44HSOHSO44), ), vas(vas(iiii))--szulfszulfáátt (FeSO(FeSO44).).

•• NitrNitráátok:tok: nitrnitráátionttiont (NO(NO33−−) tartalmaz) tartalmazóó vegyvegyüületek.letek.

•• ppééldldáául: magnul: magnééziumzium--nitrnitráát [Mg(NOt [Mg(NO33))22], kr], króóm(m(iiiiii))--nitrnitráátt [Cr(NO[Cr(NO33))33], ez], ezüüst(i)st(i)--nitrnitráátt(AgNO(AgNO33).).

•• FoszfFoszfáátok:tok: foszffoszfáátiont (POtiont (PO4433−−) tartalmaz) tartalmazóó vegyvegyüületek. Ismerletek. Ismerüünk nk

hidroghidrogéénn--foszffoszfáátokat tokat éés s dihidrogdihidrogéénn--foszffoszfáátokattokat is.is.•• ppééldldáául: nul: náátriumtrium--foszffoszfáát (Nat (Na33POPO44), ), kalciumkalcium--dihidrogdihidrogéénn--foszffoszfáátt [Ca(H[Ca(H22PO4)PO4)22], ], diammdiammóóniumnium--

hidroghidrogéénn--foszffoszfáátt [(NH[(NH44))22HPOHPO44].].


•• Szulfidok:Szulfidok: szulfidiont (Sszulfidiont (S22−−) tartalmaz) tartalmazóó vegyvegyüületek.letek.•• ppééldldáául: nul: náátriumtrium--szulfid (Naszulfid (Na22S), alumS), alumííniumnium--szulfid (Alszulfid (Al22SS33), vas(), vas(iiii))--

szulfidszulfid ((FeSFeS), arz), arzéén(v)n(v)--szulfidszulfid (As(As22S3).S3).

•• Szulfitok:Szulfitok: szulfitiont (SOszulfitiont (SO3322−−) tartalmaz) tartalmazóó vegyvegyüületek. A hidrogletek. A hidrogéénn--

szulfitok HSOszulfitok HSO33−−--iont iont tartalmaznak.ptartalmaznak.pééldldááulul: n: náátriumtrium--szulfit (Naszulfit (Na22SOSO33), ),

kkááliumlium--hidroghidrogéénn--szulfitszulfit (KHSO(KHSO33).).

•• SzSzáámos egymos egyééb vegyb vegyüületcsoportletcsoport ismert: borismert: boráátok (ptok (pééldldáául ul nnáátriumtrium--tetrabortetraboráátt: Na: Na22BB44OO77, , nitrideknitridek (p(pééldldáául ul llíítiumtium--nitridnitrid: Li: Li33N), N), karbidok (pkarbidok (pééldldáául kalciumul kalcium--karbid: CaCkarbid: CaC22, szil, szilííciumcium--karbid: karbid: SiCSiC), ), nitritreknitritrek (p(pééldldáául nul náátriumtrium--nitrit: NaNOnitrit: NaNO22), cianidok (p), cianidok (pééldldáául kul kááliumlium--cianid: KCN), ezekkel rcianid: KCN), ezekkel réészlegesen majd a kszlegesen majd a kééssııbbi szervetlen kbbi szervetlen kéémiai miai tanulmtanulmáányok sornyok soráán foglalkozunk.n foglalkozunk.


•• VegyVegyüületlet--ttíípus szerinti csoportospus szerinti csoportosííttááss–– SavakSavak–– BBáázisokzisok–– SSóókk–– Komplex vegyKomplex vegyüületekletek

•• SavakSavak–– ArrheniusArrhenius szerint savnak tekintjszerint savnak tekintjüük azon vegyk azon vegyüületeket, melyekbleteket, melyekbııl l

vvíízben Hzben H33OO++--ionok (ionok (oxoxóóniumionokniumionok) ) éés savmarads savmaradéék anionok k anionok keletkeznek keletkeznek

–– BrBrøønstednsted––LowryLowry savsav--bbáázis elmzis elméélet szerint savaknak nevezzlet szerint savaknak nevezzüük k azon anyagokat, melyek Hazon anyagokat, melyek H++--iontiont (hidrog(hidrogééniont vagy protont) iont niont vagy protont) iont tudnak leadni (tudnak leadni (protondonorokprotondonorok). ).

SavanhidridSavanhidridnek nevezznek nevezzüük az a vegyk az a vegyüületet, melyet vletet, melyet víízzel zzel reagreagááltatva savat (ltatva savat (oxosavatoxosavat) kapunk ) kapunk


•• A sav A sav disszocidisszociáácicióójjáának vagy nak vagy deprotondeprotonáállóóddáássnaknak nevezznevezzüük azt a k azt a folyamatot mely sorfolyamatot mely soráán a savbn a savbóól Hl H++--ionion éés savmarads savmaradéék anion k anion keletkezik:keletkezik:

HA = HHA = H++ + A+ A--

Savak csoportosSavak csoportosííttáása:sa:-- ÉÉrtrtéékkőősséég szerint: egyg szerint: egy-- vagy tvagy tööbbbbéértrtéékkőő (egy(egy--vagy tvagy tööbb bbb bááziszisúú))-- ErErıısssséég szerint: erg szerint: erııs vagy gyenges vagy gyenge-- TTíípus szerint: pus szerint: OxosavakOxosavak

HalogenidHalogenid savak (savak (hidridhidrid ttíípuspusúú savak)savak)„„EgyEgyéébb”” savak (komplex savak, savak (komplex savak, tiosavaktiosavak))

Szervetlen vegySzervetlen vegyüületek csoportosletek csoportosííttáásasa•• A legfontosabb szervetlen savak:A legfontosabb szervetlen savak:

•• HidrogHidrogéénn--klorid (klorid (HClHCl) ) –– „„SSóósavsav””•• EgyEgyéértrtéékkőő ((hidridhidrid ttíípuspusúú) er) erııs sav. s sav. •• SzSzííntelen, szntelen, szúúrróós szags szagúú ggááz, vz, víízben kivzben kiváállóóan oldan oldóódik (ldik (láásd sd

szszöökkııkkúútktkíísséérlet). rlet). •• Vizes oldatVizes oldatáát st sóósavnak nevezzsavnak nevezzüük.k.•• A tA töömméény sny sóósavoldat kb. 36savoldat kb. 36 ttöömeg%meg%--os, levegos, levegıın fn füüststööllöög.g.•• ElElııáállllííttáás: ts: tööbbnyire szerves anyagok klbbnyire szerves anyagok klóórozrozáássáának mellnak mellééktermktermééke. ke. •• SSóói a i a kloridkloridok (pok (pééldldáául kalciumul kalcium--klorid: CaCl2).klorid: CaCl2).•• Nincs savanhidridje (nem Nincs savanhidridje (nem oxosavoxosav).).•• A hidrogA hidrogéénn--klorid szerkezeti kklorid szerkezeti kééplete:plete: H Cl

•• KKéénsav (Hnsav (H22SOSO44))•• KKééttéértrtéékkőő oxosavoxosav, els, elsıı disszocidisszociáácicióós ls léépcspcsııjjéében erben erııs, a ms, a máásodikban sodikban

pedig kpedig köözzééperperııs savnak tekinthets savnak tekinthetıı. . •• TTöömméény vizes oldata (kb. 96ny vizes oldata (kb. 96––98 98 ttöömeg%meg%--osos) nagy s) nagy sőőrrőőssééggőő, ,

viszkviszkóózus, szzus, szííntelen folyadntelen folyadéék.k.•• ElElııáállllííthatthatóó 100%100%--os kos kéénsav is, melynek elneveznsav is, melynek elnevezéése se ffüüststöölglgıı

kkéénsavnsav..•• ÓÓleumleumnaknak nevezznevezzüük a fk a fööllöös s kkéénn--trioxidottrioxidot tartalmaztartalmazóó kkéénsavat (ez nsavat (ez

100%100%--osnosnáál tl töömméényebbnek tekinthetnyebbnek tekinthetıı).).•• A kA kéénsav vnsav víízzel korlzzel korláátlanul elegyedik.tlanul elegyedik.•• VVíízelvonzelvonóó hathatáássúú (higroszk(higroszkóópos) pos) •• A kA kéénsavban a knsavban a kéén oxidn oxidáácicióófoka +6. foka +6. •• TTöömméényen ernyen erııs oxids oxidáállóószer.szer.•• ElElııáállllííttáás: a ks: a kéénn--dioxid katalitikus (Vdioxid katalitikus (V22OO55 katalizkatalizáátor) oxidtor) oxidáácicióójjáával val

keletkezkeletkezıı kkéénn--trioxidottrioxidot ttöömméény kny kéénsavban oldjnsavban oldjáák, majd ezt hk, majd ezt hííggíítjtjáák.k.•• SzabSzabáályos slyos sóói a i a szulfszulfááttok (pok (pééldldáául kul kááliumlium--szulfszulfáát: Kt: K22SOSO44), savany), savanyúú

ssóói a i a hidroghidrogéénn--szulfszulfááttok (pok (pééldldáául ul nnáátriumtrium--hidroghidrogéénn--szulfszulfáátt: : NaHSONaHSO44).).

•• A kA kéénsav anhidridje a nsav anhidridje a kkéénn--trioxidtrioxid: SO: SO33::•• HH22O + SOO + SO33 = H= H22SOSO44

•• SalSaléétromsav (HNOtromsav (HNO33))•• EgybEgybááziszisúú ererııs s oxosavoxosav..•• Tiszta Tiszta áállapotban (szobahllapotban (szobahıımméérsrséékleten kleten éés norms normáál ll léégkgkööri nyomri nyomááson) son)

szszííntelen, szntelen, szúúrróós szags szagúú folyadfolyadéék, k, áám m áálllláás hats hatáássáára barnra barnáás szs szíínnőővvéévváálik (ennek oka a bomllik (ennek oka a bomláás ks köözben keletkezzben keletkezıı nitrognitrogéénn--dioxid).dioxid).

•• A kereskedelemben kaphatA kereskedelemben kaphatóó salsaléétromsav 68tromsav 68 ttöömeg%meg%--os.os.•• A tA töömméény (86ny (86 ttöömeg%meg%--nnáál tl töömméényebb) salnyebb) saléétromsavat tromsavat ffüüststöölglgıı

salsaléétromsavtromsavnak nevezznak nevezzüük.k.•• VVáálasztlasztóóvvííz:z: 5050 ttöömeg%meg%--nnáál tl töömméényebb salnyebb saléétromsav, mely mtromsav, mely méég az g az

ezezüüststööt is oldja (de az aranyat nem).t is oldja (de az aranyat nem).•• A salA saléétromsavban a nitrogtromsavban a nitrogéén oxidn oxidáácicióófoka +5.foka +5.•• ElsElsıısorban tsorban töömméény vizes oldatban erny vizes oldatban erııs oxids oxidáállóó sav.sav.•• ElElııáállllííttáás: amms: ammóóniagniagááz katalitikus (platina katalizz katalitikus (platina katalizáátor) oxidtor) oxidáácicióójjáával val

nitrognitrogéénn--dioxidot dioxidot áállllíítanak eltanak elıı, majd ezt permetez, majd ezt permetezııtornyokban tornyokban leveglevegııvel vel éés vs víízzel reagzzel reagááltatva keletkezik a salltatva keletkezik a saléétromsav (Ostwaldtromsav (Ostwald--eljeljáárráás).s).

•• SSóói a i a nitrnitrááttok [pok [pééldldáául alumul alumííniumnium--nitrnitráát: Al(NOt: Al(NO33))33].].•• Savanhidridje a Savanhidridje a dinitrogdinitrogéénn--pentoxidpentoxid (N(N22OO55):):

•• HH22O + NO + N22OO55 = 2 HNO= 2 HNO33

•• SzSzéénsav (Hnsav (H22COCO33))•• KKéétbtbááziszisúú gyenge gyenge oxosavoxosav..•• A szA széénsavoldat tulajdonknsavoldat tulajdonkééppen a szppen a széénn--dioxid gdioxid gááz vizes oldatz vizes oldatáának nak

tekinthettekinthetıı (a beold(a beoldóódott szdott széénn--dioxid tdioxid túúlnyomlnyomóó rréésze hidratsze hidratáált szlt széénn--dioxid formdioxid formáában van jelen az oldatban, emellett fban van jelen az oldatban, emellett fııleg hidrogleg hidrogéénn--karbonkarbonáátionokat tartalmaz, tionokat tartalmaz, disszocidisszociáálatlanlatlan szszéénsavat rendknsavat rendkíívvüül kis l kis koncentrkoncentráácicióóban talban taláálhatlhatóó az oldatban).az oldatban).

•• HH22O + COO + CO22 ⇄⇄ HH22COCO33 ⇄⇄ HH++ + HCO+ HCO33−−

•• A szA széénsav szabnsav szabáályos slyos sóói a i a karbonkarbonááttok (pok (pééldldáául kalciumul kalcium--karbonkarbonáát: t: CaCOCaCO33), savany), savanyúú ssóói a i a hidroghidrogéénn--karbonkarbonááttok (pok (pééldldáául ul nnáátriumtrium--hidroghidrogéénn--karbonkarbonáátt: NaHCO: NaHCO33).).

•• Savanhidridje a szSavanhidridje a széénn--dioxid (COdioxid (CO22):):•• HH22O + COO + CO22 = H= H22COCO3 3

O C OHO

COH

O

•• Foszforsav (HFoszforsav (H33POPO44))•• HHáárombrombááziszisúú oxosavoxosav, az els, az elsıı disszocidisszociáácicióós ls lééppéésben ksben köözzééperperııs, a s, a

mmáásodik ksodik kéét lt lééppéésséében gyenge, illetve igen gyenge savnak ben gyenge, illetve igen gyenge savnak tekinthettekinthetıı..RRéégi magyar elnevezgi magyar elnevezéése: se: vilsavvilsav, szok, szokáás s ortofoszforsavnakortofoszforsavnak is his híívni.vni.

•• A tiszta foszforsav szobahA tiszta foszforsav szobahıımméérsrséékleten szkleten szííntelen, vntelen, vííztiszta, ztiszta, kristkristáályos, viszonylag kemlyos, viszonylag keméény anyag, olvadny anyag, olvadááspontja 42spontja 42 °°C, C, megolvadva szmegolvadva szííntelen viszkntelen viszkóózus folyadzus folyadéék, vk, víízben kivzben kiváállóóan oldan oldóódik.dik.

•• ElElııáállllííttáás: a fehs: a fehéérfoszfor oxidrfoszfor oxidáácicióójjáával keletkezval keletkezıı foszforfoszfor--pentoxidotpentoxidotelnyeletikelnyeletik foszforsavban, majd a keletkezett tfoszforsavban, majd a keletkezett töömméény savat vny savat víízzel zzel hhííggíítjtjáák.k.

•• SzabSzabáályos slyos sóói a i a foszffoszfáátoktok vagy vagy tercier foszftercier foszfáátoktok (p(pééldldáául ul nnáátriumtrium--foszffoszfáát: Nat: Na33POPO44), k), kéétftfééle savanyle savanyúú ssóója is ismert: ja is ismert: hidroghidrogéénn--foszffoszfáátoktok vagy vagy szekunder foszfszekunder foszfáátoktok (p(pééldldáául ul dikdikááliumlium--hidroghidrogéénn--foszffoszfáátt: K2HPO4) : K2HPO4) éés a s a dihidrogdihidrogéénn--foszffoszfáátoktok vagy vagy primer primer foszffoszfáátoktok [p[pééldldáául ul kalciumkalcium--dihidrogdihidrogéénn--foszffoszfáátt: : CaCa(H(H22POPO44))22].].

•• Savanhidridje a foszfor(v)Savanhidridje a foszfor(v)--oxidoxid (P(P22OO55) vagy molekul) vagy molekulááris formris formáájjáában ban tetrafoszfortetrafoszfor--dekaoxiddekaoxid (P(P44OO1010):):

•• 6 H6 H22O + PO + P44OO1010 = 4 H= 4 H33POPO44

P

O P O

PO

O OO

P

O

O

O

O

O

PHO OH

OH


•• BBáázisokzisok–– ArrheniusArrhenius savsav--bbáázis elmzis elméélete szerint a blete szerint a báázisok vzisok víízben OHzben OH−−

(hidroxid) ionra (hidroxid) ionra éés kationra s kationra disszocidisszociáálnaklnak–– BrBrøønstednsted––LowryLowry--elmelmééletlet szerint bszerint báázisok azok a vegyzisok azok a vegyüületek, letek,

melyek proton felvmelyek proton felvéételteléére kre kéépesek (pesek (protonakceptorokprotonakceptorok). ).

•• BBáázisanhidrid:zisanhidrid: olyan anyag, mely volyan anyag, mely víízzel reagzzel reagáálva blva báázist zist ((oxoboxobáázistzist) eredm) eredméényez. nyez.

•• A bA báázisok disszocizisok disszociáácicióója vagy vja vagy víízzel tzzel töörtrtéénnıı reakcireakcióója sorja soráán hidroxidn hidroxid--ionok keletkeznek:ionok keletkeznek:

•• BBOH OH ⇄⇄ BB++ + OH+ OH−−

•• B:B: + H+ H22O O ⇄⇄ BBHH++ + OH+ OH−−


•• A bA báázisok csoportoszisok csoportosííttáása:sa:

–– ÉÉrtrtéékkőősséég szerintg szerint: egy vagy t: egy vagy tööbbbbéértrtéékkőő (egy vagy t(egy vagy tööbb savbb savúú))

–– ErErıısssséég szerint:g szerint: ererııs vagy gyenges vagy gyenge

–– SzerkezetSzerkezetüük szerint:k szerint: Ionos (pl. KOH)Ionos (pl. KOH)MolekulMolekulááris (:NHris (:NH33, :NC, :NC55HH55))

Legfontosabb bLegfontosabb báázisokzisok

•• AlkAlkáálifliféémm--hidroxidokhidroxidok•• KKöözzüüllüük a kk a kéét legfontosabb hidroxid a nt legfontosabb hidroxid a náátriumtrium--hidroxid, trivihidroxid, triviáális lis

nevnevéén nn náátronltronlúúg vagy marg vagy maróónnáátron (tron (NaOHNaOH) ) éés a ks a kááliumlium--hidroxid, hidroxid, trivitriviáális nevlis nevéén kn káálillilúúg (KOH).g (KOH).

•• EgyEgyéértrtéékkőő ererııs bs báázisok.zisok.

•• SzobahSzobahıımméérsrséékleten kleten éés norms normáál nyoml nyomááson szilson sziláárd halmazrd halmazáállapotllapotúúak, ak, leveglevegıın elmn elmáállllóó, , áátltláátszatlan fehtszatlan fehéér kristr kristáályokat klyokat kéépeznek, vpeznek, víízben jzben jóól l oldoldóódnak.dnak.

•• SzilSziláárd halmazrd halmazáállapotban higroszkllapotban higroszkóóposak, megkposak, megköötik a levegtik a levegıı szszéénn--dioxid tartalmdioxid tartalmáát (mt (méég oldatban is). g oldatban is).

•• 2 2 NaOHNaOH + CO+ CO22 = Na= Na22COCO33 + H+ H22O O

•• Anhidridjeik a megfelelAnhidridjeik a megfelelıı oxidjai (poxidjai (pééldldáául a kul a kááliumlium--hidroxid anhidridje hidroxid anhidridje a ka kááliumlium--oxid: Koxid: K22O).O).

•• AlkAlkááliflifööldfldféémm--hidroxidokhidroxidok•• A magnA magnééziumzium--hidroxid igen gyenge bhidroxid igen gyenge báázis, a kalciumzis, a kalcium--, stroncium, stroncium-- éés s

bbááriumrium--hidroxid khidroxid köözzééperperııs bs báázisok (ez utzisok (ez utóóbbi vizes oldatbbi vizes oldatáának nak kköözismert neve zismert neve baritvbaritvíízz).).

•• VVíízben csak korlzben csak korláátozottan oldtozottan oldóódnak.dnak.

•• MegkMegköötik a levegtik a levegıı szszéénn--dioxid tartalmdioxid tartalmáát. t. •• Ba(OH)Ba(OH)2 2 + CO+ CO22 = BaCO= BaCO33 + H+ H22O.O.

•• Gyakorlati szempontbGyakorlati szempontbóól fontos l fontos vagyvagyüületlet: kalcium: kalcium--hidroxid, trivihidroxid, triviáális lis nevnevéén oldott mn oldott méész, mely kalciumsz, mely kalcium--oxid (oxid (éégetett mgetett méész) vsz) víízben valzben valóóoldoldáássáával keletkezik. A kalciumval keletkezik. A kalcium--hidroxid lassan megkhidroxid lassan megkööti a levegti a levegııszszéénn--dioxiddioxid--tartalmtartalmáát, mikt, miköözben kalciumzben kalcium--karbonkarbonááttttáá (trivi(triviáális nlis nééven ven mméészkszkıı) alakul.) alakul.

•• Anhidridjeik az alkAnhidridjeik az alkááliflifööldfldféémm--oxidok (poxidok (pééldldáául a kalciumul a kalcium--hidroxid hidroxid anhidridje a kalciumanhidridje a kalcium--oxid: oxid: CaOCaO).).

•• AmmAmmóónia (NHnia (NH33))•• EgyEgyéértrtéékkőő gyenge bgyenge báázis.zis.

•• Az ammAz ammóónia szobahnia szobahıımméérsrséékleten kleten éés norms normáál nyoml nyomááson szson szúúrróós s szagszagúú, sz, szííntelen gntelen gááz. Vizes oldatz. Vizes oldatáát szoktt szoktáák ammk ammóóniaoldatnak vagy niaoldatnak vagy szalmiszalmiáákszesznek hkszesznek híívni.vni.

•• A ammA ammóóniumnium--hidroxid thidroxid tééves kifejezves kifejezéés, vals, valóójjáában az ammban az ammóóniagniagááz z vizes oldatvizes oldatáárróól van szl van szóó, melyben r, melyben réészlegesen lejszlegesen lejáátsztszóódik az aldik az aláábbi bbi folyamat:folyamat:

•• NHNH33 + H+ H22OO ⇄⇄ NHNH44+ + OH+ + OH−−

•• TehTeháát az oldatban nem NHt az oldatban nem NH44OH molekulOH molekuláák vannak, hanem hidratk vannak, hanem hidratáált lt ammammóónia molekulnia molekuláák (NHk (NH33), amm), ammóóniumionok (NHniumionok (NH44

++) ) éés hidroxidionok s hidroxidionok (OH(OH−−) tal) taláálhatlhatóóak.ak.

•• Az ammAz ammóónia snia sóóit it ammammóóniumnium--vegyvegyüületeknek nevezzleteknek nevezzüük.k.

•• Nincs bNincs báázisanhidridje.zisanhidridje.

•• MMáásodfajsodfajúú fféémek hidroxidjaimek hidroxidjai•• Ide sorolhatIde sorolhatóó ppééldldáául az alumul az alumííniumnium--hidroxid, az hidroxid, az óón(II) n(II) éés s óón(IV)n(IV)--

hirdoxidokhirdoxidok, az , az óólomlom--hidroxid.hidroxid.

•• VVíízben rosszul oldzben rosszul oldóóddóó csapadcsapadéékok, ezkok, ezéért oldatuk krt oldatuk kéémhatmhatáása sem sa sem llúúgosgos

•• Rendszerint Rendszerint amfoteramfoter karakterkarakterőőek, mind ek, mind áásvsváányi savakban, mind ernyi savakban, mind erııs s bbáázisok (pzisok (pééldldáául nul náátriumtrium--hidroxid) oldathidroxid) oldatáában oldban oldóódnak (ez utdnak (ez utóóbbi bbi esetben a megfelelesetben a megfelelıı hidroxokomplexhidroxokomplex keletkezik). Pkeletkezik). Pééldldáául az ul az alumalumííniumnium--hidroxid esethidroxid esetéén:n:

Al(OH)Al(OH)33 + 3 H+ 3 H++ ⇄⇄ AlAl3+ 3+ + 3 H+ 3 H22OO

Al(OH)Al(OH)33 + OH+ OH−− ⇄⇄ [Al(OH)[Al(OH)44]]−−


•• SSóóknakknak nevezznevezzüük a kationokbk a kationokbóól l éés anionokbs anionokbóól fell felééppüüllıı vegyvegyüületeket. A leteket. A savak savak éés bs báázisok kzisok köözzöömbmböössííttéési reakcisi reakcióójjáábbóól keletkezl keletkezıı vegyvegyüületek sletek sóóknak knak tekinthettekinthetıık.k.

•• SzabSzabáályos slyos sóó:: a sav a sav öösszes protonjsszes protonjáát mt máás kationnal helyettess kationnal helyettesíítjtjüük, k, valamint a bvalamint a báázisnak az zisnak az öösszes hidroxid ionjsszes hidroxid ionjáát anionnal helyettest anionnal helyettesíítjtjüük.k.PPééldldáául: kul: kááliumlium--szulfszulfáát (Kt (K22SOSO44), ), óólom(II)lom(II)--karbonkarbonáátt (PbCO(PbCO33), alum), alumííniumnium--szulfszulfáát [Alt [Al22(SO(SO44))33], b], bááriumrium--jodjodáát [Ba(IOt [Ba(IO33))22].].

•• SavanySavanyúú ssóó:: a ta tööbbbbéértrtéékkőő sav nem minden savas protonjsav nem minden savas protonjáát helyettest helyettesíítjtjüük k kationnal.kationnal.PPééldldáául: ul: kkááliumlium--hidroghidrogéénn--szulfszulfáátt (KHSO(KHSO44), ), diammdiammóóniumnium--hidroghidrogéénn--foszffoszfáátt[(NH[(NH44))22HPOHPO44]. T]. Tööbbbbéértrtéékkőő szerves savaknak is ismertek savanyszerves savaknak is ismertek savanyúú ssóói. i. PPééldldáául: ul: kkááliumlium--hidroghidrogéénn--tartartartaráátt [HOOC[HOOC−−CH(OH)CH(OH)−−CH(OH)CH(OH)−−COOK], COOK], kkááliumlium--hidroghidrogéénn--ftalftaláátt (HOOC(HOOC−−CC66HH44−−COOK).COOK).

•• BBáázisos szisos sóó:: a ta tööbbbbéértrtéékkőő bbáázisnak nem minden OHzisnak nem minden OH−−--ionjionjáátt helyetteshelyettesíítjtjüük k anionnal.anionnal.PPééldldáául: ul: kalciumkalcium--kloridklorid--hidroxidhidroxid [[CaClCaCl(OH)], r(OH)], rééz(II)z(II)--karbonkarbonáátt--dihidroxiddihidroxid[Cu[Cu22(CO(CO33)(OH))(OH)22], ], cinkcink--jodidjodid--hidroxidhidroxid [[ZnIZnI(OH)].(OH)].

•• KettKettııs ss sóónak nevezznak nevezzüük azokat a sk azokat a sóókat, melyek kkat, melyek kéétfajta kationt tfajta kationt éés egyfajta s egyfajta aniont, vagy egyfajta kationt aniont, vagy egyfajta kationt éés ks kéétfajta aniont tartalmaznak. A htfajta aniont tartalmaznak. A háármas srmas sóók k ennek a megfelelennek a megfelelıı kibkibııvvííttéésséét jelentik.t jelentik.PPééldldáául: ul: alumalumííniumnium--kkááliumlium--szulfszulfáátt [AlK(SO[AlK(SO44))22], ], pentakalciumpentakalcium--flouridflourid--trifoszftrifoszfáátt [Ca[Ca55F(POF(PO44))33], ], magnmagnééziumzium--ammammóóniumnium--foszffoszfáátt (MgNH(MgNH44POPO44), ), nnáátriumtrium--ammammóóniumnium--hidroghidrogéénn--foszffoszfáátt (NaNH(NaNH44HPOHPO44), ), kkááliumlium--magnmagnééziumzium--fluoridfluorid (KMgF(KMgF33).).

GGáálicoklicok

TimsTimsóókk

Szervetlen vegySzervetlen vegyüületek csoportosletek csoportosííttáásasa•• Komplex vegyKomplex vegyüületekletek•• A komplex vagy koordinA komplex vagy koordináácicióós vegys vegyüületek kletek köözponti atom(ok)zponti atom(ok)bbóóll vagy vagy

ion(ok)ion(ok)bbóóll éés s ligandumligandum(ok)(ok)bbóóll áállnak. llnak.

•• Az atom, melybAz atom, melybııl a komplex vegyl a komplex vegyüület klet köözponti atomja lesz, zponti atomja lesz, üüres pres páálylyáákkal kkal rendelkezik (elektronprendelkezik (elektronpáár akceptor), a kr akceptor), a köözponti atom zponti atom éés a s a ligandumokligandumok kköözzöött tt datdatíívv (koordin(koordináácicióós) ks) kööttéés tals taláálhatlhatóó (ez(ezéért a rt a ligandumnakligandumnak rendelkeznie kell rendelkeznie kell magmagáános elektronpnos elektronpáárral, tehrral, teháát t elektronpelektronpáár donorr donor).).

•• A komplex vegyA komplex vegyüületek kletek kéépletpletéében a kben a köözponti atomot a zponti atomot a ligandumokkalligandumokkalszszöögletes zgletes záárróójelbe tesszjelbe tesszüük.k.

•• KoordinKoordináácicióós szs száám:m: a ka köözponti atom kzponti atom köörrüül elhelyezkedl elhelyezkedıı ligandumokligandumokszszááma.ma.Pl.: Pl.: [Fe(CN)[Fe(CN)66]]33−− koordinkoordináácicióós szs szááma 6 (ma 6 (hexakoordinhexakoordinááltlt FeFe3+3+), ),

[Al(OH)(H[Al(OH)(H22O)O)55]]2+2+ koordinkoordináácicióós szs szááma 6 (ma 6 (hexakoordinhexakoordinááltlt), ),

[Cu(NH[Cu(NH33))44]]2+2+ koordinkoordináácicióós szs szááma 4 (ma 4 (tetrakoordintetrakoordinááltlt).).


•• AlapvetAlapvetııen a koordinen a koordináácicióós vegys vegyüületeket a leteket a ligandumokligandumok szerint szoktuk szerint szoktuk csoportoscsoportosíítani.tani.

•• A A ligandumokligandumok lehetnek semlegesek, de rendelkezhetnek tlehetnek semlegesek, de rendelkezhetnek tööltltééssel is (ez ssel is (ez ááltalltaláában ban negatnegatíív tv tööltltéés). s). NNééhháány fontosabb ny fontosabb ligandumligandum elnevezelnevezéése:se:

•• TTööltltééssel rendelkezssel rendelkezıı: a : a ligandumligandum neve neve --o vo véégzgzııddéést kap. st kap. •• halogenidionokhalogenidionok (F(F−−, Cl, Cl−−, , BrBr−−, I, I−−) ) ⇒⇒ halogenohalogeno-- ((fluorofluoro--, , klorokloro--, , bromobromo--, , jodojodo--), ), •• hidridionhidridion (H(H−−) ) ⇒⇒ hidrohidro--,,•• oxidion (Ooxidion (O22−−) ) ⇒⇒ oxooxo--,,•• hidroxidion (OHhidroxidion (OH−−) ) ⇒⇒ hidroxohidroxo--,,•• szulfidion (Sszulfidion (S22−−) ) ⇒⇒ szulfidoszulfido--,,•• cianidion (CNcianidion (CN−−) ) ⇒⇒ cianociano--,,•• tiociantiocianáátiontion (SCN(SCN−−) ) ⇒⇒ tiociantiocianáátoto--,,•• tioszulftioszulfáátiontion (S(S22OO33

22−−) ) ⇒⇒ tioszulftioszulfáátoto--, stb., stb.•• Semleges, magSemleges, magáános pnos páárral rendelkezrral rendelkezıı molekulmolekuláák: k: •• vvííz (Hz (H22O) O) ⇒⇒ akvaakva--,,•• ammammóónia (NHnia (NH33) ) ⇒⇒ amminammin--,,•• szszéénn--monoxid (CO) monoxid (CO) ⇒⇒ karbonilkarbonil--, stb., stb.

•• Egy Egy ligandumonligandumon belbelüül nem csak egy l nem csak egy elektronpelektronpáárdonorrdonor atom atom lehetlehetéésgessges, , ismerismerüünk tnk tööbbfogbbfogúú ligandumokatligandumokat is. is.

•• KelKeláátt ligandumligandum:: ttööbbfogbbfogúú ligandumligandum, mely gy, mely győőrrőős vagy kalitka szerkezeteket s vagy kalitka szerkezeteket hoz lhoz léétre a ktre a köözponti atommal.zponti atommal.

•• PPééldldáául: ul: oxaloxaláátiontion [(COO)[(COO)2222−−], etil], etiléénn--diamin (Hdiamin (H22NN−−CHCH22−−CHCH22−−NHNH22, r, röövidvidíítve en).tve en).

•• [[trioxaltrioxaláátoto--ferrferráátt(III)] (III)] 33−− [trisz(etil[trisz(etilééndiammin)ndiammin)--kobalt(III)]kobalt(III)]3+3+

FeO

O O

O

O

O

CC

CC

C

C

O

O

O

O

O

O

3−

CoNH2

H2N NH2

NH2

H2N

H2N

H2C

CH2

CH2

CH2

H2C

H2C

3+

Szervetlen kSzervetlen kéémiamiaNevezNevezééktanktan

IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry = Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója) nemzetközi elnevezési szabályai alapján

Kivétel a triviális (hétköznapi) nevek néhány anyagra, pl.:• H2O – víz (hidrogén-oxid)• NH3 – ammónia (trihidrogén-mononitrid)• HNO3 – salétromsav (nitrogénsav)• CuSO4⋅5H2O – rézgálic (réz(II)-szulfát; kristályvizes)• Na3PO4 – trisó (nátrium-foszfát)

http://www.chem.qmul.ac.uk/iupac/

A kémiai vegyületek szisztematikus elnevezése, lehetıvé téve a rendszerezést.

Az elnevezés szabályai az alkotórészek elektronegativitásának és oxidációs számainak figyelembevételével, azok alkalmazásán alapulnak.


Elemek elnevezéseMolekulaképlettel megadott elemek esetén görög számnévvel jelöljük azt, hogy hány (azonos) atomból épül fel a molekula, végtelen szerkezettel leírható elemek esetén az elem neve ugyanaz, mint az atomé. Például: N2: dinitrogén, O3: trioxigén (ózon), Cl2: diklór, P4: tetrafoszfor, S8: oktakén.

Vegyületek elnevezéseA vegyületek elnevezésénél elıször megnevezzük az elektropozitív csoportokat, majd az elektronegatív csoportokat, és ezek arányát. Az arányok kifejezésére görög, illetve latin számneveket használunk:S2Cl2: dikén-diklorid, Fe3O4: trivas-tetraoxid, KMgF3: kálium-magnézium-trifluorid, P4O10: tetrafoszfor-dekaoxid, Ni(OH)3: nikkel-trihidroxid.


Kationok elnevezése

Egyszerő (egyatomos) kationok elnevezéseHa egy atomból kationt képzünk, neve nem változik meg, csak a töltését kell jelölnünk. Erre két lehetıség van: vagy római számmal (+ jel nélkül) vagy arab számmal és + jellel jelöljük az oxidációfokot, illetve a töltést.

FeII-kation vas(II)kation Fe2+-ion vas(2+)ion

TiIV-kation titán(IV)kation Ti4+-ion titán(4+)ion

TlI-kation tallium(I)kation Tl+-ion tallium(1+)ion

UVI-kation urán(VI)kation U6+-ion urán(6+)ion

BrI-kation bróm(I)kation Br+-ion bróm(1+)ion


ÖÖsszetett (tsszetett (tööbbatomos) kationok elnevezbbatomos) kationok elnevezéésese

Azonos atomokbAzonos atomokbóól l áállllóó ionok nevionok nevéét az egyatomos ionokhoz hasonlt az egyatomos ionokhoz hasonlóóan an nevezznevezzüük el, csak jelk el, csak jelööljljüük az atomok szk az atomok száámmáát.t.Pl.:Pl.: HgHg22

2+2+ dihiganydihigany(i)kation(i)kation dihigany(2+)kationdihigany(2+)kation

Az egyAz egyééb tb tööbbatomos kationokat bbatomos kationokat --iumium vvéégzgzııddééssel szoktuk ellssel szoktuk elláátni.tni.Pl.:Pl.: HH33OO++ oxoxóóniumionniumion

NHNH44++ ammammóóniumionniumion

N(CHN(CH33))3+3+ tetrametiltetrametil--ammammóóniumnium--ionionPClPCl44++ tetraklorotetrakloro--foszffoszfóóniumnium--ionion

TriviTriviáális elnevezlis elnevezééssőő kationok:kationok:PlPl:: NONO++ nitrozilkationnitrozilkation

NONO22++ nitrilkationnitrilkation

SbOSbO++ antimonil(1+)kationantimonil(1+)kationBiOBiO++ bizmutil(1+)kationbizmutil(1+)kationUOUO22

2+2+ uranil(2+)kationuranil(2+)kation


Anionok elnevezAnionok elnevezééseseEgyszerEgyszerőő (egyatomos) anionok elnevez(egyatomos) anionok elnevezééseseA egyetlen atombA egyetlen atombóól redukcil redukcióóval kval kéépzpzııddıı (egy vagy t(egy vagy tööbbszbbszöörröös negats negatíív tv tööltltééssőő) ) anionok anionok --idid vvéégzgzııddéést kapnak.st kapnak.PlPl,:,: FF−− fluoridfluorid OO22−− oxidoxid

ClCl−− kloridklorid SS22−− szulfidszulfidBrBr−− bromidbromid NN33−− nitridnitridII−− jodidjodid PP33−− foszfidfoszfidHH−− hidridhidrid CC44−− karbidkarbid

ÖÖsszetett (tsszetett (tööbbatomos) anionok elnevezbbatomos) anionok elnevezéésese

Azonos atomokbAzonos atomokbóól fell felééppüüllıı ionok esetionok esetéén szintn szintéén n --idid vvéégzgzııddéést kell st kell alkalmaznunk, alkalmaznunk, éés megfelels megfelelııen jelen jelööljljüük az k az öösszekapcsolsszekapcsolóódott atomok szdott atomok száámmáát.t.PPééldldáául:ul: SS22

22−− diszulfid(2diszulfid(2−−)ion)ionII33

−− trijodid(1trijodid(1−−)ion)ion


ÖÖsszetett anionok elnevezsszetett anionok elnevezéésese

OxosavakOxosavak éés komplex savak anionjainak trivis komplex savak anionjainak triviáális lis éés szisztematikus elnevezs szisztematikus elnevezééseseA kA kééssııbbi tanulmbbi tanulmáányok sornyok soráán n éés a ks a kéémiai tankmiai tanköönyvekben, szakirodalmakban nyvekben, szakirodalmakban gyakran talgyakran taláálkozhatunk szisztematikus elnevezlkozhatunk szisztematikus elnevezéésekkel is (a trivisekkel is (a triviáális nevek lis nevek mellett). A szisztematikus elnevezmellett). A szisztematikus elnevezéésben az sben az oxosavakoxosavak éés komplex anionok neve s komplex anionok neve mindig mindig --áátt vvéégzgzııddéést kap. Az elnevezst kap. Az elnevezéésnsnéél meg kell l meg kell áállapllapíítanunk a ktanunk a köözponti zponti atom oxidatom oxidáácicióófokfokáát t éés az azt ks az azt köörrüülvevlvevıı ligandumokligandumok szszáámmáát. A kt. A köözponti atom zponti atom oxidoxidáácicióófokfokáát rt róómai szmai száámmal (kerek zmmal (kerek záárróójelben) az elnevezjelben) az elnevezéés vs vééggéére re íírjuk.rjuk.plpl.: .: COCO33

22−− [trioxo[trioxo--karbonkarbonáát(IV)]t(IV)]MnOMnO44

−− [[tetraoxotetraoxo--manganmanganáát(VIIt(VII)])]AsOAsO33

22−− [[trioxotrioxo--arzenarzenáát(IIIt(III)])]

Szerves vegySzerves vegyüületek I.letek I.

•• SzSzéénhidrognhidrogééneknek–– AlkAlkáánoknok / paraffinok/ paraffinok–– AlkAlkééneknek / olefinek/ olefinek–– AlkinekAlkinek / acetil/ acetilééneknek–– AromAromáás szs széénhidrognhidrogééneknek

•• HalogHalogéénsznszáármazrmazéékokkok–– AlifAlifáás s –– AromAromááss

•• HidroxivegyHidroxivegyüületekletek–– AlkoholokAlkoholok–– FenolokFenolok

Szerves vegySzerves vegyüületek II.letek II.

•• OxovegyOxovegyüületekletek–– Aldehidek Aldehidek –– KetonokKetonok

•• KarbonsavakKarbonsavak•• ÉÉszterekszterek•• ÉÉterekterek•• AminokAminok

–– PrimerPrimer–– SzekunderSzekunder–– TercierTercier

AlkAlkáánoknok CCnnHH2n+22n+2

•• ElnevezElnevezéés: Homols: Homolóóg sor +g sor + --áánn–– az elsaz elsıı nnéégy tagnak trivigy tagnak triviáális neve van: lis neve van: metmetáán, etn, etáán, propn, propáán, n,

butbutáánn–– a ta tööbbinek a szbbinek a széénatomok sznatomok száámmáát jelt jelööllıı ggöörröög szg száámnmnéév + v + --áánn

•• TulajdonsTulajdonsáágok: gok: –– A forrA forrááspontjuk spontjuk éés az olvads az olvadááspontjuk a molekulspontjuk a molekuláák kk köözzöötti tti

diszperzidiszperzióós ks kööttéések miatt alacsony, de a sek miatt alacsony, de a szszéénatomsznatomszáámmnnöövekedvekedéésséével nvel nıı. (RT,p. (RT,p00: met: metáán gn gááz ; hexz ; hexáán folyadn folyadéék ; gyertya k ; gyertya szilsziláárd)rd)

–– ApolApoláárisak, ezrisak, ezéért vrt víízben nem oldzben nem oldóódnakdnak

•• CikloalkCikloalkáánoknok CCnnHH2n2n

•• ÉÉggéés: Cs: CnnHH2n+22n+2 + (3n+2)/2 O+ (3n+2)/2 O22 = n CO= n CO22 + (n+1) H+ (n+1) H22OO

AlkAlkééneknek CCnnHH2n2n

•• ElnevezElnevezéés: Homols: Homolóóg sorg sor + + --éénn•• TulajdonsTulajdonsáágok:gok:

–– ApolApoláárisak, ezrisak, ezéért vrt víízben nem oldzben nem oldóódnakdnak–– Az Az alkalkáánoknnoknááll reaktreaktíívabbak (addvabbak (addíícicióó, polimeriz, polimerizáácicióó))

•• Fontosabb Fontosabb alkalkééneknek: : etetéénn (etil(etiléén), n), proppropéénn (propil(propiléén), n), butabuta--1,31,3--didiéénn

•• ÉÉggéés: Cs: CnnHH2n2n + 3n/2 O+ 3n/2 O22 = n CO= n CO22 + n H+ n H22OO

AlkinekAlkinek CCnnHH2n2n--22

•• ElnevezElnevezéés: Homols: Homolóóg sorg sor + + --inin•• TulajdonsTulajdonsáágok:gok:

–– ApolApoláárisak, ezrisak, ezéért vrt víízben nem oldzben nem oldóódnakdnak–– Az Az alkalkééneknneknééll reaktreaktíívabbak (addvabbak (addíícicióó))

•• Legfontosabb Legfontosabb alkinalkin: : etinetin (acetil(acetiléén, Cn, C22HH22))•• ÉÉggéés: Cs: CnnHH2n2n--22 + (3n+ (3n--2)/2 O2)/2 O22 = n CO= n CO22 + (n+ (n--1) H1) H22OO

AromAromáás szs széénhidrognhidrogéének Cnek CnnHH2n2n--66

•• ElnevezElnevezéés: trivis: triviáális nevekkellis nevekkel•• TulajdonsTulajdonsáágok:gok:

–– ApolApoláárisak, ezrisak, ezéért vrt víízben nem oldzben nem oldóódnakdnak–– A A cikloalkcikloalkáánoknnoknááll reaktreaktíívabbak, de aromvabbak, de aromáás stabilizs stabilizáácicióó

jelentkezik (benzol nem ugyan az mint a jelentkezik (benzol nem ugyan az mint a ciklohexatriciklohexatriéénn))–– Fontosabb Fontosabb ararééneknek: benzol, toluol : benzol, toluol

HalogHalogéénsznszáármazrmazéékokkok

•• ElnevezElnevezéés:s: szubsztitszubsztitúúcicióós ns nóómenklatmenklatúúra szerintra szerint•• Fontosabb halogFontosabb halogéénsznszáármazrmazéékok:kok: dikldiklóórr--metmetáánn

((metilmetiléénkloridnklorid), ), trikltriklóórr--metmetáánn (kloroform), (kloroform), trikltriklóórr--metmetáánn((szszééntetrakloridntetraklorid) )

•• TulajdonsTulajdonsáágok:gok: szerves kszerves kéémimiáán majd rn majd réészletesenszletesen

HidroxivegyHidroxivegyüületekletek

•• FunkciFunkcióós csoport:s csoport: hidroxilcsoporthidroxilcsoport, , --OHOH

•• ElnevezElnevezéés:s: homolhomolóóg sor + g sor + --olol•• Fontosabb alkoholok:Fontosabb alkoholok: metanol, etanol, fenol metanol, etanol, fenol •• TulajdonsTulajdonsáágok:gok: az OH csoport miatt, vaz OH csoport miatt, víízben a zben a

kis kis szszáánatomsznatomszáámmúúakak jjóól oldl oldóódnakdnak

Alkil + -OH = alkohol Aril + -OH = fenol

OxovegyOxovegyüületekletek

FunkcFunkc. csoport:. csoport: oxocsoportoxocsoport, , =O =O ; ; karbonilcsoportkarbonilcsoport, , C=OC=O

aldehidek ketonok

AldehidekAldehidek


•• ElnevezElnevezéés:s: homolhomolóóg sor + g sor + --alal•• Fontosabb aldehidek:Fontosabb aldehidek: metanalmetanal (formaldehid), (formaldehid), etanaletanal

(acetaldehid) (acetaldehid) •• TulajdonsTulajdonsáágok:gok: mméérettrettııl fl füüggggııen ven víízben oldzben oldóódnak, dnak,

FehlingFehling--prpróóba, ezba, ezüüsttsttüükköörr--prpróóbaba

aldehidek

KetonokKetonok


•• ElnevezElnevezéés:s: homolhomolóóg sor + g sor + --onon•• Fontosabb ketonok:Fontosabb ketonok: propanonpropanon (aceton),(aceton),•• TulajdonsTulajdonsáágok:gok: mméérettrettııl fl füüggggııen ven víízben oldzben oldóódnak,dnak,

ketonok

KarbonsavakKarbonsavak

•• FunkcFunkc. csoport:. csoport: karboxilcsoportkarboxilcsoport, , --COOHCOOH•• ElnevezElnevezéés:s: homolhomolóóg sor + g sor + --savsav•• Fontosabb ketonok:Fontosabb ketonok: metmetáánsav (hangyasav), nsav (hangyasav), etetáánsavnsav

(ecetsav), ox(ecetsav), oxáálsav (HOOClsav (HOOC--COOH), benzoesavCOOH), benzoesav•• TulajdonsTulajdonsáágok:gok: mméérettrettııl fl füüggggııen ven víízben oldzben oldóódnak,dnak,

ÉÉszterekszterek

•• FunkcFunkc. csoport:. csoport: --COORCOOR•• ElnevezElnevezéés:s: savszsavszáármazrmazéékkkkéént (Pl.: etilnt (Pl.: etil--acetacetáát t

(CH(CH33COOCHCOOCH33))))•• Fontosabb Fontosabb éészterek:szterek: RR--formiformiáátt , R, R--acetacetáát, t, RR--RR--oxaloxaláátt, ,

RR--benzobenzoáátt (R: metil, etil, (R: metil, etil, ……))•• TulajdonsTulajdonsáágok:gok: mméérettrettııl fl füüggggııen ven víízben oldzben oldóódnak,dnak,

ÉÉterekterek

•• FunkcFunkc. csoport:. csoport: --OO--•• ElnevezElnevezéés:s: Pl.: etilPl.: etil--metilmetil--ééterter•• Fontosabb Fontosabb ééterek:terek: dietildietil--ééterter, etil, etiléénn--oxid (oxid (epoxiepoxi), ),

koronakoronaééter ter •• TulajdonsTulajdonsáágok:gok: vvíízben rosszul oldzben rosszul oldóódnak, illdnak, illéékonyakkonyak

AminokAminok

•• FunkciFunkcióós csoport:s csoport: amin, amin, --NHNH22

•• ElnevezElnevezéés:s: szubsztszubsztííttúúcicióóss nnóómenklatmenklatúúra szerintra szerint•• Fontosabb alkoholok:Fontosabb alkoholok: metilmetil--amin, amin, fenilfenil--aminamin (anilin)(anilin)•• TulajdonsTulajdonsáágok: gok: szerves kszerves kéémimiáán majd rn majd réészletesenszletesen

Documents

Szervetlen k émia - inc.bme.hu · Szervetlen vegy ületek csoportos ítása • Csoportos ítás az alkot óelemek elemi összet étele szerinti • Hidridek :hidrog ént tartalmaz