Egy évtized munkája az a 21 darabbólálló kárpitsorozat, aminek darabjaitpéntek délután óta a Szentháromságtemplom falait díszítik.

Talán nem volt véletlen, hogy no-vemberben kerültek ezek a képek aSzentháromság templomba, tudtukmeg Kovács Gergelyné előadásából,amelyben bemutatta a szőnyegeket.Ebben a hónapban ugyanis két jelesmagyar szentre is emlékezünk: SzentImre hercegre és Árpád-házi SzentErzsébetre, 1984-ben pedig novem-ber 13-át a Magyar Szentek Emlék-napjává nyilvánították, amely naponközel félszáz magyar szentre és bol-dogra emlékezünk.

Mint azt beszédében kiemelte, aszentek tisztelete különösen fontosnapjainkban, amikor korunk uralkodószellemisége a szekularizáció és aglobalizáció ellentétes azokkal az ér-tékekkel, amiket a vallás, a szentekképviselnek. Különösen fontosnaknevezte azt az üzenetet, amiket Sze-

keres Erzsébet ké-pei hordoznak:„Nekünk magya-roknak egészenkülönleges ke-gyelmet jelent éskülönös tanítástképvisel az Árpád-házi szentek kivé-telesen nagy csa-ládja. Ahhoz, hogym e g m a r a d j u n kmagyarnak, visszakell szereznünkönismeretünket ésönérzetünket. Ehhez a küzdelemhezmozgósította Szekeres Erzsébet azÁrpád-házi szenteket és églakókatföldi kárpitjain.”

Beszédének végén – melynek so-rán egyenként is szólt valamennyi al-kotásról – feltette a kérdést, mi kész-tette a református Szekeres Erzsébe-tet arra, hogy a szentek ábrázolásáhoznyúljon. Mint mondta, az a fájdalom,

hogy hazánk az Árpád-házi szentekszülőföldje mára missziós területtévált. Ezek az alkotások, szentjeink issegíthetnek abban, hogy visszafoglal-juk hitünket, történelmünket, erőt,bíztatást és reménységet adnak ah-hoz, hogy megmaradjunk magyarnak.

Nem csak a képekre, hanem ehheza küzdelemhez is kérte az Úr áldásátdr. Beer Miklós váci megyéspüspök,

aki úgy fogalmazott: „Nincs oka a re-ménytelenségre, akiknek ilyen kin-csei vannak.“

Ezek a kincsek pedig ott sorakoz-nak a Szentháromság templom temp-lomterében és kápolnájának falain.

Az oltár közelében a MagyarokNagyasszonyának Sarlós Boldogasz-szony ábrázolását helyezték el.

(folytatás a 6. oldalon)

www.szolgalat.com Lokálpatrióta hetilap • Alapítva: 1992XVII. évf. 42. szám • 2008. november 13. • Terjesztői ára: 75 Ft

Erőt, bíztatást adnak nekünk szentjeink

Szekeres Erzsébet missziójaÜnnepélyes keretek között helyezték el Szeke-res Erzsébet magyar szenteket és boldogokat áb-rázoló szövött kárpitjait a Szentháromság temp-lomban november hetedikén. A huszonegy fali-képből álló sorozat darabjai a templomtérben ésa kápolnában kaptak helyet. Az alkotásokra dr.Beer Miklós váci megyéspüspök kért áldást.

Az egyetem legszínvonala-sabb, a város és környéke kö-zönségének érdeklődését ismindig felkeltő hallgatói ren-dezvénye a Zöld Forgatag, akörnyezet- és természetvédőkseregszemléje. A GATE ZöldKlub, a Tölgy Természetvédel-mi Egyesület, a SZIE KulturálisMisszió, a Göncöl Szövetség ésa Környezetvédelmi Szakkollé-gium szervezésében az idén –hetedik alkalommal – novem-ber 10-13-ig zajlottak a progra-mok.

A hétfői nyitóestén a Zöld Forgatag je-lentőségét dr. Krassay László alpolgár-mester Hamvas Béla aranykert-gondo-latát idézve méltatta. Az ember az Istenteremtette aranykertbe született(„aranyból voltak a fák, a fák ágai, s azágak levelei; aranyból volt a fű, azutakat szegélyező fűkocka; a földetaranyporral szórták be”) ennek a ven-dége és ebben a minőségében kell visz-szaadnia – örökül adnia a jövő generá-cióinak. Ahogyan fogalmazott: a ZöldForgatag kultikus eseményei – az elő-adások, bemutatók, vetítések – mindezt a célt szolgálják. Egy olyan Gödöl-lőn, amely környezeti (ökológiai) ésgazdasági (ökonómiai) értelemben isfenntartható város akar lenni.

(folytatás a 3. oldalon)Fo

tó: K

oron

di Ju

dit

Zöld Forgatag

A jó ügyért

2 Gödöllői Szolgálat 2008. november 13.Közélet

42

Több mint egy hónapja folynaka munkák a Táncsics Mihály útisporttelepen. A testület mégjúliusban elfogadta a sportpá-lya beépítési koncepció tervét,s ezt követően szeptember vé-gén kezdődhettek el a mun-kák.

Az alapozás zajlik jelenleg a TáncsicsMihály úti sporttelep területén, ámnem úgy, ahogy az a korábbi edzése-

ken megszokott volt. A műfüves pá-lyák földmunkáin dolgoznak, kihasz-nálva a jó idő adta lehetőségeket.

Mint azt lapunk megtudta, a munkáka terveknek megfelelően haladnak.Jelenleg három területen , a leendőélőfüves – és a műfüves pályán, vala-

mint a teniszpályákon dolgoznak. Anapokban a betonozási munkákatvégzik el, ezt követi a kőréteg elhe-lyezése és a dréncsövezés kialakítása.A pályákhoz tartozó létesítmények ki-alakítása a tervek szerint a januárbankezdődik meg. A munkálatok várha-tóan 2009 májusának végére fejeződ-nek be.

A képivselő-testület júliusi ülésénfogadta el a Táncsics úti sportpályaterveit és meghatározta a fejlesztés

befektetői tőkeb e v o n á s á v a lmegvalósuló I.ütemének mű-szaki tartalmát.Eszerint egyműfüves edző-pálya (világítás-sal, sátorfedésil ehe tőségge l ,c s a p a d é k v í z -gyűjtő és vissza-forgató rend-szerrel), egy víz-szintes gyepes

labdarúgó centrálpálya (300 főslelátóval, világítással, csapadékvízgyűjtő és visszaforgató rendszerrel),

továbbá két szabványméretű salakosteniszpálya készülhet el.

-jk-Fotó:-tl-

Városunk több pontjáról is je-lezték a hét végén, hogy nemműködik a közvilágítás. Mária-besnyőn és a belvárosban egy-aránt sok gondot okozott aszakembereknek a lég- és aföldkábelek meghibásodása.

A Kapucinusok terén folyamatbanvan a hiba kivizsgálása, de a PetőfiSándor Művelődési Központ mögöttisétánynál, valamint az autóbusz-pá-lyaudvar mögötti területen is meg-kezdték a hiba elhárítását. A légkábelhibák esetében ez csupán egy-két na-pot vesz igénybe, a földkábelek ese-tében azonban tovább tart a javítás.

Nem működtek a lámpák a Szabad-ság úton az autóbusz pályaudvar és aSzabadság téri HÉV megálló közöttiszakaszon, a HÉV-sínek oldalábansem. Itt már tudott, hogy a földkábe-lek meghibásodása, elöregedéseokozta a hibát, aminek kijavítására azilletékesek megtették a szükséges in-tézkedéseket.

Városunk közvilágításának bizto-sítása az önkormányzat feladata, de aközvilágítást szolgáló hálózat az

ELMŰ tulajdona. Az azonban, hogyaz esetleges meghibásodást kinek kellmegjavítani, az az adott esettől függ.Amennyiben egyedi meghibásodás-ról, világítótest cseréről kell gondos-kodni, azt az önkormányzat intézi, akarbantartásra szerződött szolgáltatónkeresztül. Azonban ha kábel vagyszakaszhiba merül fel, ami nem egy-

egy lámpát, hanem nagyobb területetérint, a tulajdonos ELMŰ feladata ahiba elhárítása. Az önkormányzatszakemberei naponta ellenőrzik a vá-rosi közvilágítás működését és meg-teszik a szükséges intézkedéseket.

Az észlelt meghibásodásokat min-den nap (hét végén is) az önkormány-zat portáján az 529-180-as telefonszá-mon jelenthetik be, itt 24 órában fo-gadják a hívásokat, azokat naplózzákés megteszik a szükséges intézkedé-seket.

Kép és szöveg: bj

Készülnek a sportpályák

Alapoznak a TáncsicsonMeghibásodások és rongálások

Nem égnek a lámpák

Néhány hete örömmel fedezhették fel az Alsóparkon keresztül közlekedők,hogy valamennyi lámpatestet megjavították, a hiányzó búrákat törhetetlen-nek minősítettpo l ika rbonna lpótolták. Ám azöröm mindösszekét napig tartott.A Vandálok 8lámpát rongáltakmeg, ezzel mint-egy 480 ezer fo-rintos kárt okoz-va. A városi sza-kemberek e miatta polgárőrség se-gítségét kérték,akik ígéretet tet-tek arra, hogy ajövőben gyakrabban járőröznek az Alsópark területén.

A fegyveres és rendvédelmiszféra országos demonstráció-ját hirdette meg november 29-ére a Fegyveres és Rendvédel-mi Dolgozók ÉrdekvédelmiSzövetségének (FRDÉSZ) de-monstrációs bizottsága - jelen-tette be Kónya Péter elnök szerdai, budapesti sajtótájé-koztatóján. A demonstráció-hoz csatlakozik a Pedagógu-sok Demokratikus Szakszer-vezete (PDSZ) is.

A sajtótájékoztatón elmondták, azértdöntöttek a demonstráció mellett,mert a kormány az Országos Köz-szolgálati Érdekegyeztető Fórumonbejelentette, hogy nem kívánja meg-tartani az Egységes KözszolgálatiSztrájkbizottsággal 2007-ben kötötthároméves megállapodást. A megállapodás szerint az első kétévben a konvergenciaprogram meg-szorításai miatt jelentős megszorítá-sokat kellett elviselnie a közszférának– így a fegyveres és rendvédelmi dol-gozóknak –, hogy 2009-ben egy je-lentős reálbér-növekedés következ-hessen be.

A begyűrűző gazdasági világválságelő jeleire a kormány újabb, a köz-szférát érintő megszorításokat tervez,többek között befagyasztanák a bére-ket és elvennék törvényes járandósá-

gunkat, a 13. havi illetményt. Ezzel afegyveres és rendvédelmi szférában40-50 százalékos reálbércsökkenéskövetkezne be és bérszínvonal a2002-esre esne vissza – mondta. Fel-hívta a figyelmet arra, hogy a 13. havijárandóság nem pluszjuttatás, hanemszerves része az illetményrendsze-rüknek. Mint mondta, a szférában azéves bérkeret nem 12, hanem 13 hó-napra van elosztva, ennek megfele-lően a kifizetést sem 13. havi illet-ményként, hanem havi lebontásbanilletmény-kiegészítésként kapták aközszféra munkavállalói az elmúlt kétévben.

Mint mondta, a fegyveres és rend-védelmi szférát jelentős létszámhiányjellemzi, emiatt a még a testületeknélmaradóknakévi 400-500túlórát kellvállalniuk. APDSZ azE g y s é g e sKözszolgálatiSztrájkbizott-ság aktív tag-jaként, annakajánlását vég-rehajtva, aközszolgálatiszakszerveze-tekkel valóegyüttvonu-lását összeköti a közoktatási ágazatproblémáit nyomatékosító – az Okta-tási és Kulturális Minisztérium előtti– demonstrációval – olvasható a szer-vezet hétfői közleményében. Erre ademonstrációra is hívja az oktatás ésa gyermekvédelem munkavállalóit. APDSZ már korábban együttes fellé-pésre kérte a közoktatási szakszerve-zeteket, azonban a mai napig hármannem reagáltak a felkérésre – áll a köz-leményben.

Ennek ellenére – az együttes fellé-pés érdekében – a szervezet meghívjajövő hét péntekre a vezetőket, hogyezen a megbeszélésen közösen fogal-mazzák meg követeléseiket, és vá-zolják fel közös akcióikat a közok-tatási normatívák csökkentése ellenis.

A PDSZ álláspontja szerint a kere-setek védelmének és a normatívákreálértéke megőrzésének együttesenkell bekövetkeznie.

A normatívacsökkentés és a kere-setcsökkentés azonos kormányzatiprogram része, amely elszegényíti azország polgárait és veszélyezteti aközszolgáltatásokat – vélik.

A PDSZ, informálva a közoktatásdolgozóit a januártól várható kereset-csökkenés hatásairól és a közoktatás-ra vonatkozó forrásmegvonásról,megkezdte a sztrájkhajlandóság fel-mérését.

Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke asajtónak kifejtette: a közoktatásban apedagógusoknál 2007. szeptemberé-től a 10 százalékos munkaterhelés-növelésnek sem volt ellentételezése.Ennek következtében a pedagógusoktöbbségének – a munkavégzés növe-kedése miatt – a többi közszolgálat-

ban dolgozóénál 10 százalékkal na-gyobb a keresetcsökkenése, a végzettmunkához viszonyítva.

A nem pedagógus dolgozók, akik-nek többsége nem felsőfokú vég-zett-ségű, illetve ezen végzettségét nemismeri el jogszabály, a keresete olyanalacsony, hogy annak csökkentésemár megélhetését veszélyezteti.

A PDSZ szerint mind a foglalkoz-tatást, mind pedig a keresetek reálér-tékét legalább meg kell őrizni.

A PDSZ informálva a közoktatásdolgozóit a januártól várható kere-setcsökkenés hatásairól és a közok-tatásra vonatkozó forrásmegvonásról,megkezdte a sztrájkhajlandóság fel-mérését.

Fotónk illusztráció

Az érdekvédelmi szövetség tag-jai:A Fegyveres és Rendvédelmi Dol-gozók Érdekvédelmi Szövetsé-gének tagszervezete a Honvéd-szakszervezet, a Nemzetbiztonsá-gi Hivatal Érdekképviseleti Szer-vezete, a Polgári Védelmi Dolgo-zók Érdekvédelmi Szövetsége, aVám- és Pénzügyőrség FüggetlenSzakszervezete, a Büntetés-vég-rehajtási Dolgozók OrszágosSzakszervezeti Szövetsége, a Füg-getlen Rendőr Szakszervezet, aHivatásos Tűzoltók FüggetlenSzakaszervezete, és a FüggetlenBüntetés-végrehajtási Szakszer-vezetek Országos Szövetsége.

Országos demonstráció készül

Tiltakozik a közszféra

Az utakat követő-en a Rákos–patakr e n d b e t é t e l é r ekoncentrálnak aszakemberek. Je-lenleg a rendezésimunkák előkészí-tése zajlik. Ennekkeretében a Gala-gonya utca és ablahai strand kö-zötti szakaszon fel-mérik a jelenlegihelyzetet, majd vég-leges és megfelelőpatak medret alakí-tanak ki. Ehhez a szakemberek a lakosságegyüttműködését is kérik. Az érintet-teket levélben értesítik arról, mikorkeresik fel őket.

Megkezdték a Ganz árok rendbe-tételének előkészítését is, a pataknakezen a mellékágán a Körösi CsomaSándor utcai áteresz cseréjét készítikelő. A munkákra várhatóan a jövő évelején kerül sor.

Már a karácsonyra készülnek a bel-

városban. A késő őszi kellemes me-legben sokaknak szinte fel sem tűnik,hogy már november közepén járunk,mindössze két hét múlva helyére ke-rül a főtéren a város karácsonyfája,hogy advent első vasárnapjára ünnepidíszben pompázzon.

Ehhez már a héten kiszedték az egy-nyári növényeket és hagymások kerül-tek a helyükre, amik nem zavarjákmajd a fa állítást.

Kép és szöveg: bn

Kezdődnek a vízi munkák

Már a télre készülünkBefejeződtek a útpálya felújítási munkái a Mátyás király út –Arany János utca-Babati út területén, valamint az Isaszegi úton,ahol a csapadékvíz-elevezetést és annak járulékos munkáit vé-gezték az elmúlt hetekben. Tovább dolgoznak a gyalogoshídfelújításán a Szabadság úton a HÉV sínek mellett, a bontást kö-vetően már az új híd építési munkái zajlanak. A mintegy tízmillióforintba kerülő korszerűsítés várhatóan november második felé-ben ér véget. A gyalogosforgalom itt továbbra is szünetel, a Pa-tak-téren keresztül lehet közlekedni.

Ezen a területen fog állni a város karácsonyfája

Gödöllői Szolgálat 32008. november 13. Közélet

Az indonéziai Bogor város ve-zetőjének személyes meghívá-sára háromfős delegációval hi-vatalos látogatáson vett résztGémesi György polgármester.A delegáció tagjai saját költsé-gükön utaztak a leendő test-vérvárosba.

Az ötnapos hivatalos program első ál-lomásaként az indonéz külügyminisz-tériumban Rachman Budiman köz-kapcsolati és kommunikációs főosz-tály vezetője fogadta a vendégeket,valamint itt találkoztak a VilágbékeBizottság 11 tagjával is. A megbeszé-léseken szintén részt vett Illés Mihály,Magyarország Indonéziába akkredi-tált nagykövete. Mint azt DjuyotoSuntani, a Világbéke Bizottság elnö-ke elmondta, céljuk, hogy Európában

egy Világbéke konferenciát szervez-zenek, melynek helyszínéül Magyar-országot és Gödöllőt választanák.Mint az ismert, Európában egyedüli-ként hazánk kapta meg a Világbéke-gongot, amit Gödöllő főterén állítot-tak fel ez év májusában. Illés Mihálynagykövet nagy örömmel fogadta abizottság kezdeményezését, azonban

elmondta, hogy egy ilyen jelentőskonferenciának a megszervezése kö-rülbelül 2 évet vesz igénybe. Szinténezen az állásponton volt az indonézkülügyminisztérium megbízottja is.Mint azt a nagykövet elmondta, 2011-ben hazánk adja az Európai Unió el-

nökét, így erre azidőpontra lenne alegalkalmasabb en-nek a konferenciá-nak megszervezése.Gémesi György elő-ször is köszönetétfejezte ki a bizott-ságnak, hogy hazánkmegkaphatta a békee jelentős szimbólu-mát, és külön meg-köszönte, hogy eztGödöllőn állítottákfel. Elmondta, hogy

Gödöllő nyitott a konferenciára ésörömmel ad otthont annak bizonyoseseményeire, de a teljes megrende-zésre, méretei miatt az csak a főváros-ban valósítható meg. A felek meg-egyeztek abban, hogy mind a kétország támogatja a rendezvényt, éshamarosan konzultációkat is kezde-ményeznek annak megvalósítása ér-

dekében. Gödöllő város vezetőit ez-után a leendő testvérváros, Bogor pol-gármestere, Diani Budiarto fogadta.A találkozó alkalmával a jövő évben

megkötendő testvér-városi megállapodáskerült központba.Gémesi György kö-szöntőjében elmond-ta, hogy bár Indoné-zia és Magyarországigen messze fekszikegymástól, mégissokszor közel kerültegymáshoz a két or-szág. Elsőként a2002-es bali merény-let rázta meg a vilá-got, aminek emléke-

ként ma a Világbéke-gong Gödöllőközpontjában áll, majd később a cu-nami után rendezett városunk az or-szágban elsőként segélykoncertet,aminek bevételéből az indonéz káro-sultakat segítették, és hozzájárultakiskolák és árvaházak építéséhez.Most pedig Gödöllő az első Magyar-országon, mely e távoli államban el-sőként létesít testvérvárosi kapcsola-tot, de már vannakkövetői, hiszenSzentendre és Gyulais hasonló lépéseketkezdeményeze t t .Bogor és Gödöllősokban hasonlítanakegymásra. Mind akét város közel fek-szik a fővároshoz,élvezve annak elő-nyét és hátrányát,mind a két városbantalálható egy királyipalota, és mind a kétváros nagyjából közepes lakosságú-nak mondható. Igaz ez Indonéz érte-lemben más, mint nálunk, hiszen mígGödöllő lakossága 32 ezer fős, addigBogorban közel egymillióan laknak,de ne felejtsük el, hogy egy közel 300

milliós országról be-szélünk. Gödöllő bárigen széleskörű nem-zetközi kapcsolatokkalrendelkezik, mégismost nyit először Eu-rópán és tengerentúlra.Diani Budiarto, Bogorpolgármestere nagyörömmel vette, hogyvárosa most már Euró-pa felé is nyit, amibenmind két fél számáranagy lehetőségeket lát.A szerződés aláírásanáluk egy komolyabb procedúrát veszigénybe, hiszen nem elég, ha a városképviselő-testülete elfogadja, deszükséges a bel- és külügyminisztéri-um jóváhagyása is. Most a belügy-minisztérium jóváhagyására várnak,de biztos benne, hogy a közeljövőbenmegkapják az engedélyt az aláírásra.Mint azt elmondta, a testvérvárosiszerződést három fő alapra szeretnéépíteni, a kultúra és oktatás, a gazda-sági kapcsolatok és közös pályázatok,valamint a turizmus erősítésére. Agazdasági fejlesztéseknél felmerült,

hogy az Európai Unió több olyan pá-lyázatot is ki ír, melyen leg-alább kétEU-s tagállam testvérvárosa egy ázsi-ai állam testvérvárosával kö-zösen in-dulhat. Így Gödöllő mellett a hollan-diai Wageningen is bekapcso-lódna

ezen fejlesztésekbe, elsősorban a hul-ladékgazdálkodás, az ivóvízhálózatfejlesztésben, valamint a zöldhulla-dék hasznosítása terén.Szintén nagy lehetőséget jelent a Bo-

gori Agrártudomány Egyetem, vala-mint a Gödöllői Szent István Egye-tem közös kapcsolata. A bogori egye-tem nagy érdeklődést mutat a gödöl-lői intézmény iránt, hiszen mint aztMuhammad Agil, az egyetem nemzet-közi kapcsolatokért felelős igazgató-ja, valamint Luki Abdullah dékán el-mondta a két intézmény nagyon sok-ban hasonlít egymásra. Szintén nagyérdeklődéssel fordulnak a Kisállatte-nyésztési és Takarmányozási Kutató-intézet, valamint a MezőgazdaságiBiotechnológiai Kutató Központ felé.Szeretnék ha a tudományos kapcsola-tokon túl diák- és professzorcserék istörténhetnének, csakúgy, mint azt te-szik más partner egyetemekkel. Azegyetem vezetése jövő májusban abogori delegációval közösen szándé-kozik Gödöllőre látogatni, amikorfelkeresnék a Szent István Egyete-met, valamint a KÁTKI-t és tárgyalá-sokat kezdeményeznek a szorosabbegyüttműködés reményében. GémesiGyörgy és Diani Budiarto megegyez-tek abban, hogy jövő májusában azindonéz delegáció látogat el hozzánk,és itt, Gödöllőn kerül aláírásra a test-vérvárosi szerződés.

Indonézia egyre közelebb

Többszintű lehetőségek

(folytatás az 1. oldalról)Hornok László akadémikus, a

SZIE rektorhelyettese arról szólt,hogy a környezetvédelemhez szív,ész és akarat kell.

– Gyermekkorom óta rengetegetváltozott a világ. Nem jobbra, hanemelőre. Megrázó élményem volt fiata-lon, hogy Újpesten, ahol laktunk, fe-keték voltak a házcserepek a szennye-zéstől, az alföldi tanyavilágban pedig,ahol a nagymamám élt, pirosak. ADuna közepéből azonban akkor méglehetett vizet inni – azóta a folyómedréből háromméternyi vizet elvit-tek. Örvendetes viszont, hogy előre-lépés történt a környezettudatos neve-lésben.

Mint elmondta, a környezetvéde-lem tele van feladattal, de nagyonfontos, hogy ezek közül mit válasz-tunk ki! Minden jó ügy mellé oda kellállni, de meg kell vizsgálni az éremmásik oldalát is. Persze a búzából le-het etanolt gyártani, de ki is lehetvárni, amíg élelmiszernek megveszik.Egy gödöllői egyetemistának pedigtudnia kell, mennyi szalmát lehet el-vinni erőművekbe a talajokról úgy,hogy ne sérüljön azok szervesanyag-utánpótlása. Magyarországnak ugyan-is – környezetbarát technológiákkal –20-25 millió ember számára kell élel-miszert termelni. Emellett a legna-gyobb előrelépési lehetőségként emlí-tette a környezetvédelem terén a ha-zánkba érkező vizek megfogását, hasz-nosítását tavakban, tározókban. Ezek amikroklímára is jótékony hatást gyako-rolnak. A megújuló energiaforrásokközül a napenergia és a geotermikusenergia hasznosítását szorgalmazta.

Nagy várakozás előzte meg FülöpSándor, a jövő nemzedékek ország-

gyűlési biztosa előadását is, aki előre-bocsátotta, vitaébresztő gondolatok-kal jött. Az ombudsman bevezetőjé-ben arról szólt, hogy nem járható úteltiltani a mai generációkat a rendel-kezésre álló energiaforrások felhasz-nálásától, de az sem, hogy nyugodtan,nyakló nélkül használjuk a kőolajat ésmás energiahordozókat, úgy gondol-va, hogy ebből gazdagodik a társada-lom, a tudomány pedig majd megold-ja a problémákat. E két szélsőség kö-zött kell megkeresni a jövőnek is le-hetőséget hagyó kompromisszumot.

Az országgyűlési biztos úgy véle-kedett, hogy ha kevesebb ember élnea Földön, akkor nem lenne ennyigond. A sok ember csökkenti a biodi-verzitást, a környezet biológiai sok-színűségét. Ezután arról szólt, hogyamikor egymás döntéseitől függ a kö-zös sorsunk, sokszor tapasztaljuk,hogy a nem együttműködő magatar-tás, a potyautas magatartás vonzóbb.Lehet, hogy egyedi emberek szintjénnem, de közösségek szintjén majd-nem törvényszerű, hogy azt a megol-dást fogják választani. Én túlszapo-rodok, aztán a többit majd meglátjuk.

– Minden tiszteletem a nagycsalá-doké – folytatta –, és azt is tudom éshiszem, hogy a szeretet olyan, amitminél több felé osztunk, annál többlesz. Én mégis sokszor laktam olyankörnyéken, ahol a szomszédban 5-6-7gyerek volt. A jó sírást és a kellemesgyerekhangot meg tudja az ember kü-lönböztetni annak a kisgyereknek ahangjától, amelyik szenved, aholdiszkomfortban van valami. Lehet,hogy csak véletlen, bár próbáltakmindent megtenni, éjjel-nappal dol-gozott az apa, általában az anya is,boldogok voltak és büszkék, de ezek-ből a családokból a gyerekek hangjanem volt jó. Szokták mondani a pszi-chológusok, hogy ahol már háromgyerek van, nem lehet egyenlő a fi-gyelem elosztása. Én sok olyan esetet

láttam, hogy a középsők a legna-gyobb jóindulat ellenére is kevesebbfigyelmet kaptak.

Az előadó megállapításai a közön-ség egy részénél kiverték a biztosíté-kot és kimentek.

– Vitatkozni lehet ezzel, én mégisúgy gondolom, hogy a túlnépesedéstvalamilyen módon kezelni kell, ésnem mondhatjuk, hogy ez egy olyanprobléma, amit kezeljenek csak a kí-naiak.

Az elhangzottak megvitatásáracsak rövid idő nyílt, ekkor fejtette kiKrassay László azon véleményét,hogy nem érzi idevalónak az abortuszemlegetését, hiszen Magyarország la-kossága évente egy gödöllőnyi városlélekszámával csökken. Nem tízmilli-ós hazánknak kell megoldani a világnépesedési problémáját. Sőt, példa-ként említette Fritz Baade német pro-fesszor 1961-es Versenyfutás a 2000-ik évig című könyvét, amelyben pre-cízen kiszámolta, hogy az akkor 3milliárdos emberiség hogyan szapo-rodik fel 6 milliárdra és ezt a népes-séget hogyan lehet energiával kiszol-gálni, élelmiszerrel ellátni ésszerűenés a szelídek uralmával. Azt javasolta,hogy most is ezt tegyük meg a követ-kező ötven évre vonatkozóan.

S mivel a magyarországi ivóvíz-bázisok védelme is szóba került a kér-dések során, Krassay László elmond-ta, az önkormányzatok, amelyek kö-zelebb állnak az emberekhez más ha-tóságoknál, határozottan tiltakoznak avízbázisok privatizációja ellen.

Az országgyűlési biztos előadásasorán több ütemben kiüresedő teremújra megtelt, amikor az életigenlőprogramjáról közismert Berecz And-rás mesemondó, népdalénekes, mű-sora következett, amellyel újra arany-port szórt a Zöld Forgatag helyszínéreés közönségére.

(l.t.)

Magas rangú német delegációlátogatott Gödöllőre a múlt hé-ten. A tartományi – és városivezetőkből álló küldöttség tag-jait a városházán dr. KrassayLászló alpolgármester fogadta,majd ellátogattak a Városi Mú-zeumba, a Török Ignác Gimná-ziumba, és megtekintették akirályi kastélyt.

A németországiNeustadt városá-ból érkezett az aküldöttség, mely-nek tagjai váro-sunkkal ismerked-tek a múlt héten. Atartományi, kistér-ségi és településihivatalvezetőkbőlálló küldöttségm a g y a r o r s z á g iprogramja soránazért látogatott elhozzánk, mertNeustadt városá-ban található a Tö-rök Ignác Gimnázium testvériskolája,s a küldöttségben helyet kapott SimonWittman megyei vezető is.

A városházán Krassay László al-polgármester fogadta a német vendé-geket, akiknek a magyar önkormány-zati rendszerről, s ezen belül Gödöllő-ről tartott prezentációt. A szakembe-reknek lehetőségük nyílt a közigazga-tási rendszer mellett Gödöllő és tér-sége költségvetési helyzetével, vala-mint a város oktatási helyzetével ismegismerkedni. E főbb témák melletta művelődési, az egészségügyi, a szo-ciális ellátás valamint a környezet-gazdálkodási kérdések is felkeltették

érdeklődésüket. Simon Wittman aTörök Ignác Gimnáziumban tett láto-gatás után kérdésünkre elmondta,rendkívül széleskörű tájékoztatástkaptak Gödöllőről, ahol ő is, és adelegáció tagjai is először jártak. Avárosról nagyon jó benyomásokatszereztek, s örömmel látják, hogy ahaladó szellemiségű városvezetés na-

gyon sok fejlesztést igyekszik megva-lósítani. Kijelentette, sok olyan prog-rammal találkozott, ami Németor-szágban is sok feladatot ad a város-vezetőknek, mint például az energia-hatékonysági kérdések megoldása, ahulladékgazdálkodási problémák or-voslása, és a megújuló energiák hasz-nosítása. Simon Wittman úgy fogal-mazott, a látottak után elképzelhető-nek tartja, hogy a jövőben ne csak ajelenlegi iskolák közötti kapcsolatműködjön a két város, Neustadt ésGödöllő között, hanem az tovább bő-vüljön.

(k.j.)

Ismerkedés a közigazgatási rendszerrel

Német vendégek GödöllőnZöld Forgatag

A jó ügyért

Az agrártudományi egyetemen

Tárgyalás a Külügyminisztériumban

A bogori elnöki palota

Megbeszélés Diani Budiarto polgármesterrel

4 Gödöllői Szolgálat 2008. november 13.Közélet

Továbbra is várjuk észrevételei-ket, kérdéseiket, témajavaslatai-kat az alábbi e-mail címre: szolgalat@libori.hu, vagy a Gö-döllő, Pf. 112. címekre. Korábbi, valamennyi cikkünk awww.drborosandrea.hu oldalonolvasható.

Mire kell figyelni egy cég megvásár-lásakor? Miért érdemes megvenniegy már működő céget? Heti cik-künkben e kérdéseket járjuk körül.

Céget venni érdemes, mert múltjavan. Éppen ezért megfelelő körültek-intés hiányában az ügylet óriási koc-kázatokat is magában rejthet.

Egy már működő cégbe történő belé-péssel sokat nyerhetünk. Szert tehe-tünk üzleti arculatra, ezen keresztüla piacon való ismertségre, megbíz-ható, állandó vevőkörre és amiugyancsak lényeges egy cég eredmé-nyes működésében: megbízható,már „bevált” beszállítókra, alvál-lalkozókra, üzleti partnerekre. Egymár évek óta működő cég – az eddigfelsoroltakon túl – általában előnyt él-vez egy esetleges nagyobb összegű,kedvező hitelfelvétel esetén, vagy aközbeszerzési eljárásokban. Összes-ségében tehát megállapítható, hogymegfelelő körültekintéssel egy jól ki-választott, stabil cég megvásárlásamajdnem kizárólag előnyökkel jár.Mind-ezeken túlmenően, ha jogilag,pénzügyileg és gazdaságilag nemjárjuk körbe a megvásárolandó gaz-dasági társaságot, súlyos anyagi, fe-lelősségi kérdésekkel nézhetünkszembe.

Az ún. jogi átvilágítás az ügyletszempontjából elsődleges kérdés, smegkerülése súlyos következmé-nyekkel járhat, hiszen a hatályos sza-

bályok szerint csak működő cégbe le-het belépni. A jogi átvilágítás során akiszemelt cég, annak cégbírósági be-jegyzésétől kezdődően a megvásárlásidőpontjáig teljes „ellenőrzésen” esikát, mely során megvizsgálásra kerülaz összes céges irat, szerződés, enge-dély, stb. illetőleg egyéb folyamatbanlévő, a céget érintő eljárás egészen azesetleges peres ügyekkel bezárólag.Az átvilágítás végeztével az átvilágí-tást végző ún. riportot készít, mely-ben részletesen leírja a társasággalkapcsolatos észrevételeit.

Felmerül a kérdés, hogy mennyiideig tart az ún. átvilágítás. Ez többtényezőtől függ. Általánosságban el-mondható, hogy egy viszonylag rövidideje működő, kis volumenű társaság-gal könnyebb a dolgunk, míg egyhosszabb ideje tevékenykedő na-gy-obb cég átvilágítása esetenként többhónapot is igénybe vehet.

Ha eldöntöttük, hogy belépünk egymár működő vállalkozásba, és aztmagunk működtetjük tovább, elsőd-legesen nézzük meg a végső döntéselőtt, hogy a kiszemelt vállalkozásmilyen területen működik. A cégetvásárolni kívánó ügyfelek ezt általá-ban figyelmen kívül hagyják arra hi-vatkozással, hogy semmiből sem áll aszükséges módosítások mellett a te-vékenységi kör újraírása. Ez azonbannem helyes gondolkodásmód, ugyan-is ha rátaláltunk egy jól működő vál-lalkozásra, annak bejáratott tevékeny-ségét – elsősorban a kialakult ügyfél-kör megtartása miatt – folytatni kell.Más a helyzet, ha az általunk „ki-talált“ profilról előzetes piackutatásalapján már szinte biztosan tudjuk,hogy egy más tevékenységet végzőcégbe való bevitelt követően a cég to-vábbra is eredményesen működikmajd. Összegezve: fontos lépés a piac-kutatás. Egy cég megvásárlásával csakakkor juthatunk előnyhöz, ha annaktevékenységére igény van.

Dr. Boros Andrea Ügyvédi Iroda munkatársai

A hét kérdése– Ön szerint kik fogják a leg-inkább megérezni hazánkbana válságot?

„Azt hittem, nem jól hallok, amikor aminiszterelnök azt mondta, hogy alegtöbbet a menedzserréteg veszít aválságon! Lehet, hogy ők többet buk-nak el a tőzsdén, illetve forintbankevesebbet visznek haza, de hogynem érzik meg annyira, mint mi,akiknek a levonások után alig maradannyi a fizetésünkből, hogy a rezsireés ennivalóra elég legyen, az biztos.Nekünk minden további elvonás,csökkentés azt jelenti, hogy lehet,hogy majd nem tudjuk kifizetni a vil-lany, vagy a gázszámlát…” Kocsisné

„....Nem egy kisgyerekes ismerősömvan, akik teljesen kétségbe vannakesve. Törlesztik a lakáshitelt, amitígy is alig tudnak kinyögni, retteg-nek, hogy a családfenntartó édesapamunkahelye nehogy megszűnjön,mert akkor a Gyed-ből éhen halnak.Nem tudom, mi lesz azokkal a csalá-dokkal, ahol több kisgyerek isvan…”

V. N.

„…Azok a megvonások, amik sokmunkavállalót érintenek például aközszférában, más ágazatokra is ko-molyan kihatnak. Például a szolgál-tatókra, mint a fodrászok, kozmeti-kusok, és a kereskedelemre. Nem vé-letlen, hogy az egyik műszaki keres-kedelmi lánc bezárta az összes üzletét,

tartok tőle, nem ő lesz az egyetlen…” Kiss Viktor

„…Egyre inkább azt látom, hogy abajban kezdenek összefogni az em-berek, hogy segítsenek egymásnak.Aki tud olcsón zöldség-gyümölcsötbeszerezni, szól az ismerősöknek. Akinőtt ruhák cipők tovább vándorol-nak más családokhoz, ahol szükségvan rá, s ugyanígy van a lecseréltműszaki cikkekkel és bútorokkal is.Sajnos, nagyon sok család e nélkül asegítség nélkül nem tudna talponmaradni…”

T. L.

A hét kérdése: – Ön szerint miről ismerik maGödöllőt?

KEDVES OLVASÓINK!

Az elmúlt hetekben egyre több jelzés érkezik szerkesztőségünkbe, amelybenarról tájékoztatnak bennünket, hogy rendszeresen nem kapják meg lapun-kat. Kérünk minden kedves olvasót, hogy amennyiben a terjesztéssel kap-

csolatban bármilyen észrevételük van, hívják fel szerkesztőségünket a06/20-525-366-os telefonon (kedd kivételével), vagy írjanak e-mailt a

godolloiszolgalat@gmail.com címre.Mivel vannak olyan területei a városnak, ahol nincs terjesztés, örömmel

vesszük az Önök segítségét is. Így sikerült például megoldani a Repülőtéri útellátását, ahol a helyi kisboltban vehetik át a Gödöllői Szolgálat példányait,

más esetekben postán küldjük el a lapot.

Megindító volt látni az elmúltszombaton, november 8-án aPremontrei Szent NorbertGimnázium aulájában a XV.Családkongresszus és Család-ünnep alkalmára összegyűlte-ket, hiszen, mint a mellükön vi-selt kitűzőjük mutatta, jöttekaz ország minden tájáról, ha-zánk legkülönbözőbb helysé-geiből. Értesülhettünk róla azegész napos rendezvény házi-gazdájától, a Katolikus Rádióigazgató-főszerkesztőjétől, Ju-hász Judittól, hogy a határontúli magyarságnak is megjelen-tek képviselői. Vannak még te-hát népünkből jó néhányan,akiknek fontos az a kicsiny, deannál nagyobb jelentőségű kö-zösség, melyet úgy nevezünk:család.

A rendezvény középpontjában a VI.Pál pápa negyven éve kiadott Huma-nae Vitae című enciklikájáról, II. Já-nos Pál pápa húsz éve megjelent Mu-lieris Dignitatem című apostoli leve-léről, valamint a huszonöt éves Csa-ládjogi Chartáról, a Család Pápai Ta-nácsának dokumentumáról való meg-emlékezés állt.

A nap bevezetőjeként Ullmann Pé-ter premontrei kormányzóperjel örö-mének adott hangot, megköszönte amegtiszteltetést, hogy szerény iskola-épületük szolgálhat helyszínül az or-szágos eseménynek. Az egyházi isko-lák számára időszerű a családkong-

resszus. Egyrészt: fontos, hogy az is-kola, de különösen az egyházi iskolacsaládias fészek legyen. Másrészt:csak akkor adhatják át diákjaiknakeredményesen a keresztény szellemi-séget, ha otthon is, a családjukban isaszerint élhetnek.

Bíró László püspök, a Magyar Ka-tolikus Püspöki Konferencia család-referense kijelentette: él a család.Most ünnepelhetjük, s amit ünnepel-hetünk, az van. Találkozhatunk bol-dog emberekkel, akik családban él-nek. Akik Jézus szavait tartják érvé-nyesnek a mai házasságra is: „AmitIsten egybekötött…” Istennek tervevolt az emberrel. Isten férfinak és nő-nek teremtette az embert. Azonosméltóságot kapott férfi és nő, s azt anagyszerű lehetőséget, hogy egység-ben éljék meg különbözőségüket.

A Humanae Vitae enciklikáhozkapcsolódón Tarjányi Zoltán egyete-mi tanár tartott előadást. Az enciklikaalapelvei az élet szentségének tiszte-lete, az ember egységben való szem-lélése. Szól a házastársi szeretetről, aszülői felelősségről. Odaadásra hívfel a házasélet célja és természeteiránt, figyelmeztet rá, hogy ne feled-jük: két elválaszthatatlan szempontalapozza meg a házasságot, az egye-sülés és a termékenység – vagyis ahűség Isten tervéhez. Mint már abevezetőben megfogalmazódik: „azemberi élet továbbadásának feladata aházastársakat Isten szabad és felelősmunkatársaivá teszi”.

A Mulieris Dignitatem című apos-

toli levél, mellyel kapcsolatban To-bisch Mária szerzetesnővér, valamintlelkiségi mozgalmak tagjainak gon-dolatait hallgathattuk, a nő méltósá-gáról és hivatásáról tesz tanúságot.Arról, hogy asszonytól született megaz Isten fia. Krisztus az evangéliumokleírásai szerint, kortársaival ellentét-ben megbecsülte, védelmezte az ass-zonyokat. Máriában, az Istenfiú elsőbefogadójában az egyház előképét istisztelhetjük.

A Családjogi Chartából kiindulvaSchanda Balázs egyetemi tanár a maimagyar valósággal foglalkozott. ACharta tizenkét pontba foglalja azokata jogokat, feltételeket, melyek a csa-ládokat megillethetik. Félő, hogymegsérültek korunkban ezek a jogok.Mintha egyre erősödne az ellenszél,mellyel szemben a házasság intéz-ményének fenn kell maradnia. Termé-szetjogi törvényt írtak felül a váláslehetőségének törvénybe iktatásával.Most pedig a házasságban és az élet-társi kapcsolatban együttélés mellébeiktatnak egy harmadik együttélésiformát: a bejegyzett élettársi kapcso-latot.

Az előadások között zongoramű-vészek, Hegedűs Endre és Katalinzongorajátékában, irodalmi összeállí-tásban, a Kodály Zoltán kórusiskolahangversenyében gyönyörködhet-tünk.

Az előadott műalkotások témája le-hetőség szerint természetesen a csa-lád volt. Lelkiségi mozgalmak tagjaiminden előadást követően beszámol-tak személyes tapasztalataikról.

A magyar családokért bemutatotthálaadó szentmisével zárult a nap.

N. A.

Kongresszus és ünnep

A magyar családokértTisztelettel meghívjuk

Önt az alábbi időpontokban éshelyszíneken tartandó

LAKOSSÁGI FÓRUMOKRAahol az elmúlt két év ered-ményeiről számolunk be, s

felvázoljuk terveinket a következő két évre.

November 13.csütörtök, 18 óra

November 19.szerda, 18 óra

November 24.hétfő, 18 óra

November 24.hétfő, 18 óra

Halász LeventeDr. Krassay LászlóVarga Árpád

Pelyhe JózsefVarga András

Szent Imre KatolikusÁltalános Iskola

Blahai Idősek NapköziOtthona

Kazinczy körúti óvoda

Hajós Alfréd ÁltalánosIskola

Máthé László

Guba Lajos

Vendég: dr. Gémesi György polgármester

IDŐPONT HELYSZÍNKÉPVISELŐK

Novemberben is gyönyörű azELTE Füvészkertje – a botanikahazai művelőinek és kedvelői-nek egyik zarándokhelye. Ezt atöbb mint százötven éves bota-nikus kertet pedig immár aSzent István Egyetem kertész-mérnök hallgatói is birtokbavették, a két egyetem közöttiegyüttműködés révén.

A kölcsönkapcsolatokegyik eredménye a no-vember 7-9-ig másod-szor meghirdetett Trópusa télben című rendez-vény volt. Ennek hála, alátogatók sokasága nemcsak a növénykülönle-gességek őszi lombkoro-nájában gyönyörködhet-tek, hanem a déligyü-mölcsök hihetetlenül szí-nes választékában is.

Előadások, gyümölcskóstolók, nö-vénybemutatók gazdagították a prog-ramot, egzotikus teákat és kávékat le-

hetett kóstolni. A Füvészkertlátogatói a trópusi piaconmegkóstolták és kedvezőáron meg is vásárolhatták alegízletesebb, legkülönlege-

sebb trópusi gyümölcsöket, olyanokatis, melyeket sehol másutt nem láthat-nak Magyarországon. Vásárolhattaktrópusi növényeket és más érdekes-ségeket bemutató könyvekből, cd-k-ből. A gyerekek kókuszdiót szüretel-hettek a Pálmaházban, növény-ésgyümölcsfelismerő versenyen mér-hették össze tudásukat. A kastély-épület emeleti kiállítótermében a

SZIE jóvoltából kiállításon ismerked-hettek meg a trópusok hihetetlen gaz-dagságú növényvilágával, köztük avilág legnagyobb magjával, a sey-

chelles-diópálma magjával). Mind-ebben nagy része volt a gödöllőiegyetemen tanító, a trópusokat jól is-merő Paksi András és Neményi And-rás fáradhatatlan szervezőmunkájá-nak és diákjaik önzetlenségének is,akik szabadidejükben vállalták a láto-gatók kísérését, kiszolgálását. A lehe-tőséget természetesen a hallgatók to-borzására is felhasználta a Mezőgaz-daság- és Környezettudományi Kar.Nem minden ok nélkül, hiszen azelmúlt két évben rendre növelni tudtaa fakultás a felvett hallgatók számát.

Kép és szöveg: it

Füvészkerti séta

Trópus a Télben

2008. november 13. Gödöllői Szolgálat 5Civil

Meghívó

Erzsébet-nap alkalmából a Sisi Baráti Kör koszorúzást tart november 16-án, vasárnap 13.15-től, Gödöllőn, az Erzsébetparkban.Beszédet mond Gaálné dr. Merva Mária múzeumigazgató, az ErzsébetKirályné Alapítvány kuratóriumának titkára. A megemlékezés tisztelgő koszorúját helyezik majd el: Gödöllő Város Ön-kormányzata, a Gödöllői Királyi Kastély, az Erzsébet Királyné Szálloda ésbaráti kör képviselői.Szeretettel hívjuk és várjuk a gödöllőieket, jöjjenek el, hogy együtt emlé-kezhessünk a magyarok szeretett királynőjére.A Sisi Baráti Kör ezúttal köszöni meg a személyi jövedelemadó 1 %-ábólérkezett adományokat. Az összeget az idén is az Erzsébet-napi megemlé-kezésre fordítjuk. Kérjük, hogy továbbra is segítsék tevékenységünket,hogy méltóképen tudjuk ápolni névadónk emlékét.

A Sisi Baráti Kör adószáma: 18665790-1-13Levelezési cím: 2100 Gödöllő, Pf. 211; e-mail: sisibaratok@rubicom.hu

Aki rendszeresen figyelemmelkíséri a Duna Televízió adásait,annak minden bizonnyal nem is-meretlen az Arcélek című portré-sorozat sem, aminek műsorve-zető-szerkesztője a Gödöllőn élőCsáky Zoltán. Sokoldalúságárajellemző, hogy nemcsak a képer-nyőn lehet vele találkozni, ugyan-is készít önálló dokumentum-ésportréfilmeket is, melyekben amagyarság sorskérdéseire igyek-szik választ adni. Pályafutásafőbb állomásairól beszélgettünkvele.

– Hogyan került kapcsolatba a televí-ziózással?

– Mire eljutottam a szóban forgó tele-vízióhoz, addig természetesen jó sok vízlefolyt a Dunán. Bár Magyarországon,Sümegen születtem, a háború végénszüleim visszatértek Marosvásárhelyre,így Erdélyben nőttem fel, és az 1989-esáttelepülésig ott éltem. Középiskoláskoromban kerültem közelebbi kapcso-latba az újságírással, amikor is a BolyaiFarkas Református Kollégium diákjalettem. Az iskolának önálló újságja volt,aminek szerkesztésében jómagam isrészt vettem. Ekkor kezdett el érdekelniez a szakma, így végül az iskola publi-cisztikai osztályát jártam ki. Ezt köve-tően pedig jelentkeztem a kolozsvári

Babes-Bolyai Tudományegyetem böl-csészkarára, amit sikeresen el is végez-tem.

– Ezután mihez kezdett?– Tulajdonképpen a diploma meg-

szerzése után kezdődött el az újságíróipályafutásom. Mivel semmit sem adtakingyen, így én is megmásztam a szamár-létrát a Román Televízió magyar adásá-nál, ahol Bodor Pál főszerkesztő szár-nyai alatt sajátítottam el a szakma leg-fontosabb fogásait. Tizennégy évig,1970-től 1984-ig, a műsor beszünteté-séig – egy idő után mint szerkesztő –dolgoztam ott.

– Milyen műsorokat készített, illet-ve volt-e olyan, amit a „hatalom” nemnézett jó szemmel?

– Szerkesztőként az oknyomozó ri-portok vonzottak a legjobban, így töb-bek között egy igen őszinte tényfeltáróriportot állítottam össze a székelyföldibicskázásokról, ami abban az időbenigen nagy port kavart fel. Emellett be-indítottunk egy „Kaláka” című ifjúságivetélkedőműsort is, ahol a magyar táncés hagyományőrzés legszebb momentu-mait elevenítették fel a fiatalok; ezentöbbek között részt vettek moldvai csán-gók is, akik Lészpedről érkeztek. Ehhezkapcsolódóan elmondhatom, nagyonörültem annak, hogy Gödöllő immár kétalkalommal is vendégül látott moldvaicsángó kisdiákokat, és remélem, ez a

kezdeményezés hosszú ideig él majd ajövőben is. Visszatérve a műsorra: ezannyira jól sikerült, hogy az általunk fel-állított díszletet a román televízió is fel-használta a későbbiekben, ez pedig aCeausescu-diktatúra időszakában nemvolt kis teljesítmény.

– Később azonban rosszabodott ahelyzet...

– Igen, 1984-ben a „Kárpátok gé-niusza“ úgy döntött, hogy nincs szükségheti három órás magyar adásra a romántelevíziónál, így pillanatok alatt az ut-cára kerültem, sok magyar kollégámmalegyetemben.

– Egy kisebbségi magyar tévésnekezek után milyen karrierépítési lehe-tősége mutatkozott?

– Munka nélkül nem maradtam,ugyanis cséplőfelelős lettem egy terme-lőszövetkezetnél, több éven keresztül.Esélyem sem volt arra, hogy továbbfolytassam az újságírói munkát, teljesenellehetetlenítettek minket, magyarokat.

– Ezt követően, 1989-ben véglegátjött Magyarországra...

– Természetesen itt is szerettem volnakamatoztatni azt a tudást, amit a médiaberkein belül megszereztem, de kezdet-ben ez nem sikerült. Így kénytelen vol-tam elhelyezkedni egy olyan munkakör-ben, ami legalább annyira rokon az új-ságírással, mint a cséplőfelelős beosz-tás: gipszstukkókat készítettem Hatvan-ban, ugyanis akkoriban ott telepedtünkle. Később a Magyar Rádiónál helyez-kedtem el, ahol éveken át vezettem aVasárnapi Újság című műsort, emellettpedig riporterkedtem a Chrudinák ve-zette Panorámánál is.

– Hogyan került a Duna TV-hez?– Alapító tagként. 1992-ben Csoóri

Sándor, a Magyarok Világszövetségé-nek akkori elnöke hívott ehhez a médi-umhoz, én pedig örömmel tettem elegeta felkérésnek. Első riportomat Sütő Andrással készítettem a televíziónál,majd 1994 és 2000 között az Esti kérdésés a Heti Hírmondó című közéleti mű-sorok főszerkesztője voltam, de emelletta határon túli magyarság életét bemu-tató, önálló dokumentum-és portréfil-meket is készítettem. Manapság az „Arc-élek” című műsoromra vagyok a leg-büszkébb, ahol olyan személyiségeketigyekszünk bemutatni, akik magatartá-sukkal, munkájukkal, cselekedeteikkel

példát mutatnak a többi ember számára.– A Duna Televízió is – mint csepp a

tengerben – a közszolgálatiság zászla-ja alatt evez. Mit jelent Önnek a köz-szolgálatiság?

– Azt hiszem, hogy a nemzeti köz-szolgálati csatornának, az összmagyar-ság televíziójának kutyakötelessége do-kumentumfilmekben, tényfeltáró ripor-tokban rögzíteni az elcsatolt országré-szekben a rendszerváltozás óta lejátszó-dott társadalmi folyamatokat. Nem hi-szek egy olyan televízióban, amely csakrögzíti, követi az eseményeket, hanemegy olyanban hiszek, ami kérdez és ki-érlelt válaszokat keres a Kárpát-meden-cei magyarság sorskérdéseire. A köz-szolgálatiság számomra még azt is je-lenti, hogy fel kell tenni azokat a kérdé-seket, amelyekre a néző kíváncsi, ami-ket ő is feltenne az én helyemben mégakkor is, ha az a megszólított számárakellemetlen.

– Miért költözött Gödöllőre ?– Ez egy nyugodt, csendes kisváros,

mégis pezsgő kulturális élettel megáld-va. Ha tehetem, magam is részt veszek aváros különböző rendezvényein. Sze-retek itt élni, de az utóbbi időszakbanfelszínre bukkant egy olyan dolog, amiellen egyelőre nem tehetünk semmit:lakhelyemet, a Mátyás király utat újab-ban gyorsulási versenypályának nézikegyesek. Hajnalban és késő éjszaka afelbőgő motorok hangja rontja azt azösszképet, amit én kialakítottam ma-gamban a városról. Őszintén remélem,hogy a jövőben ez változni fog, mertGödöllő megérdemli ezt.

Gödöllői portrék – beszélgetés Csáky Zoltánnal

Arcélek határon innen és határon túl

Ősz van, hullanak a levelek, ez a termé-szet örök körforgásának rendje. Kicsitmegszomorodunk, de megértjük. Haazonban egy levél az utolsók közül aMűvészet és Tudomány kettős fájárólválik el, akkor szívünk-lelkünk sokkalerősebben remeg bele. Így vagyunkmost, amikor elért hozzánk a hír: YvetteBower 2008. október 22-én meghalt.Pedig micsoda fa származottja! Anyainagyapja Nagy Sándor (1869-1950), agödöllői szecesszió egyik megálmodójaés létrehozója. Apai nagyapja HetzelHenrik (1875-1949), az Állatorvosi Fő-iskola tanára, számos fontos szakkönyvszerzője, a hazai szaporodásbiológiamegalkotója, akinek építészmérnök fia,Hetzel Frigyes tervezte a gödöllői evan-gélikus templomot.Hetzel-Hervey Yvette 1933. április 14-én született. Gyermekkora ebben a kö-zegben szinte felhőtlen volt, nem úgyserdülőkora. Még megkezdi tanulmá-nyait a helyi nagyhírű premontrei gim-náziumban (melynek falait nagyapja

pannói ékesítettek), de befejezni itt márnem tudta. A gimnáziumot előbb álla-mosították, majd végleg bezárták.Az érettségi után dolgozott, majd be-iratkozott az Állatorvosi Főiskolára. Ki-magaslott tudásban társai közül, cso-portvezetőnek választották, kevéskeösztöndíjat is kapott. Éppen főiskolásvolt, amikor kitört az 1956-os forrada-lom, amelyben Yvette aktívan részt vett,el kellett hagynia Magyarországot, szü-

leivel együtt Angliába mentek. Cam-bridge-ben fejezte be tanulmányait ésott ismerkedett meg későbbi férjével, dr.Edward Bowerrel, aki a cambridge-iÁllatorvosi Egyetem tanára és kutatójavolt.Szülővárosával soha nem szűnt meg akapcsolata. Rendszeresen hazalátoga-tott. Segített mindenkinek, aki a családhírnevét, Nagy Sándorék művészi ha-gyatékát ápolta. Amikor kislánykéntSzegedre költöztek, nagymamája, NagySándorné Kriesch Laura színes rajzokatkészített neki a gödöllői (Nagy Sándor-)házról, a szobákról, a berendezésről, agyerekjátékokról, hogy nehogy elfelejt-se az otthonát. Ez a kis rajzos füzet do-kumentuma nemcsak a műtermesháznak, de a gödöllői művészteleprejellemző családias légkörnek, benső-séges szeretetnek is. Yvette-nek szív-ügye volt ez a füzet és szorgalmaztanyomtatott kiadását. Reméljük, sorkerül rá egyszer.

Lencsés György - G. Merva Mária

Családtagok, barátok és ismerősök kísér-ték utolsó útjára szombaton a DózsaGyörgy úti temetőben özv. Kovács Sándor-né Boros Erzsébetet, Gödöllő egyik le-gidősebb lakóját. A mindig aktív és életvidám Erzsike néni105 éves korában távozott közülünk.

Teleki Pál születésének évfordu-lójára emlékeztek városunk lakóiaz egykori miniszterelnök szob-ránál november 5-én. A rendez-vényen Bárdy Péter, a Premont-rei Szent Norbert Gimnáziumigazgatója elevenítette fel a már-tír sorsú politikus életútjánakfőbb mozzanatait, majd SivadóJános görög katolikus lelkészmondott imát.

A Teleki Pál Egyesülethívására hagyomá-nyosan az egykori fő-cserkész, miniszterel-nök szobránál gyűltekössze a gödöllőiek,hogy megemlékezze-nek születésének év-fordulójáról. Bárdy Péter úgy fogal-mazott, kötelességünk-nek teszünk eleget em-lékének ápolásával, sezzel követjük az őszellemiségét, hiszen mindig a köteles-ségeit tartotta szem előtt cserkészveze-tőként, tudósként és államférfiként is. Arendezvényen felidézték Teleki Pál éle-tének utolsó ismert eseményeit, majdSivadó János lelkész mondott imát, akikitért az egykori miniszterelnök halálá-

nak máig tisztázatlan körülményeire, súgy fogalmazott, tettei, utolsó óráinakismert mozzanatai és szellemisége egy-aránt ellentmondanak annak az elkép-zelésnek, hogy életének önkezével ve-tett volna véget.

A megemlékezés végén, miután arésztvevők lerótták kegyeletüket a szo-bornál, Bárdy Péter köszönetet mondottmindazoknak, akik segítik az egyesületmunkáját és segítenek a szobor és a Te-

leki tér gondozásában, rendben tartásá-ban. Egyben reményét fejtette ki, hogy akövetkező megemlékezésre már elké-szülhet az eredeti szobor bronz másolatais, valamint az a térfigyelő rendszer, amisegíthet megóvni az emlékhelyet arongálástól. Kép és szöveg: jb

In memoriam: egy hulló falevél Yvette Bower (1933-2008)

Búcsú Erzsike nénitől

Kötelességünknek teszünk eleget

Emlékezés Teleki PálraNicolas Cage hosszú hónapokra érkezett hazánkba, hogy leforgassa leg-újabb filmjét, amelyben egy XIV. századi lovagot játszik. A Blikk informá-ciói szerint a világsztár Gödöllőn vett fogathajtó leckéket.Nicolas Cage annyira összebarátkozott a lovasokkal, hogy amikor azokmeghívták a többórás fárasztó gyakorlás után egy gödöllői kocsmába egysörre, a nyilván nívósabb környezethez szokott Cage igent mondott, és annyira elvegyült a sörözőben, hogy két órán keresztül senkinek nem tűntfel, hogy egy világsztár ül a másik asztalnál.„Hihetetlenül kedves, előzékeny, nincsenek sztárallűrje“ – mondta a lovascsapat egyik tagja a Blikknek. „Olyannyira jó fej, hogy amikor a gödöllőiistállóban látta, hogy a román lovászfiú nem mer odamenni hozzá auto-gramot kérni, ő ment oda a sráchoz, és megkérdezte, nem csinálnának-eegy közös fotót...“

Nicolas Cage Gödöllőn járt

6 Gödöllői Szolgálat Kultúra 2008. november 13.

Polcz Alaine-nek, aki néhányhónapja hagyott itt bennünket,s most minden bizonnyal azégből mosolyog ránk, olyan su-gárzón, ahogy csak ő tudottmosolyogni, természetesen„szingli”, vagyis egyedül élőbarátai és barátnői –pardon,„barátnéi” – is voltak.

Miért éppen olyanok ne lettek volna? Tőle aztán távol állt a különbség-

tevés, mindenféle, fajta, rendű, rangúembert szeretett. Majdnem leírtam,hogy „egyformán” szeretett, de hátnyilván nem egyformán, egyeseketjobban, másokat kevésbé.

Ez így természetes. Most, posztumusz, a szingliknek

címzett szakácskönyve jelent meg.Élete utolsó éveiben kényszerűen,megözvegyülvén, már ő is szinglivolt. Hát szerzett tapasztalatokat ar-ról, hogyan él, hogyan főz – ha főz –,hogyan táplálkozik a szingli.

Már-már megrendítő a könyvénekZöldségek – egy kicsit másképp címűfejezete. Azt írja le: öregen, egyedülhogyan lát neki kaporlevest készíteni.„Az jó hidegen, melegen, s a dupla

adagból talán jut egyhétfőre is, mert innenegyenest az infúziórakell mennem, s mireh a z a é r e k , nyilván ki leszek nyiffanva.”

Készül tehát a kaporleves, de vala-hogy nem úgy, ahogy szeretné, hogy,hogy nem, mindenféle más alapanyagkerül bele, mint aminek szabályosanbele kéne kerülnie.

De jó ebéd lett így is, állapítja meg.S örül, hogy még derülni is képes atehetetlenségén.

Különben is folyamatosan arrabiztatja a szakácskönyve olvasóit: netörekedjenek rá, hogy olyan hű, deszabályos legyen a sütés, főzés. Te-szel bele ezt meg azt, vagy sem – visz-szatérő fordulata a recepteknek.

És emlékezik. Mi volt, hogy volt,Kolozsvárott, egyebütt, Budapesten,Kisorosziban, valahol vendégségben,valahol külföldön. Igen, az egész életakarva-akaratlanul megjelenik a sza-kácskönyvben. Főznek a legkülönbö-zőbb ismerőseivel, férfiakkal, nőkkel,mindenféle eseteket felidézve. Legin-kább mégis nőkkel, öreg barátnéival,esetleg csak szóban, kórházi ágyon

fekve, beszélgetve. Te hogy csinálod? Te hogy csinál-

tad? – teszi fel a kérdést szabályos in-terjúkat létrehozva. Gizi, Margit, Nó-ra, Annácska mind-mind feltálalja,vagy legalább elmondja az ételét. Azéletét.

Még egy cölibátusban élő pap,Gyuri atya is megjelenik, s ahogy őlátja el a hozzá beszállásolt vendége-ket, az csak az egyedi.

Történeteket, életmód tanácsokat,s szabályos recepteket egyként tartal-maz a kötet. Főzzünk örömmel – akorábbi szakácskönyvcímet idézve –tehát akár egyedül is, akár csak ma-

A Bagoly könyvesbolt ajánlata

Szingli barátoknak

A Gödöllői Szimfonikus Zene-kar és a Gödöllői Városi Ve-gyeskar ismét együtt zenélnek.Az Őszi Hangversenybérelt 3.előadásán az elsősorban ope-rájáról híres francia zeneszer-ző Charles Gounod Szent Ce-cília miséjét mutatják be a gö-döllői Szentháromság Plébá-nia templomban november 23-án este fél nyolckor.

Gounod 1851-ben komponálta Cecí-lia vértanú tiszteletére ezt a misét. Aromantikus hangzásvilágú mise ola-szos dallamai miatt is méltán lett na-gyon népszerű. Több egyházi művetkomponált. Legismertebb műve, azAve Maria is elhangzik az est fo-lyamán.

Az est szólistái között kiváló mű-vészek lépnek föl.

Szabóky Tünde (szoprán) aki jelesfesztiválok népszerű énekese (Salz-burg, Bregenz) nemrégiben Beetho-ven Fidelio című operájának női fő-szerepében Eleonóraként mutatkozottbe hatalmas sikerrel a Magyar ÁllamiOperaházban.

Keönch Boldizsár (tenor), aki első-sorban oratórium-énekesként ismertitthon és Európában, először énekelGödöllőn.

Cser Péter (basszus) kiváló fiatalszólista, számos oratórium, kantátaelőadása fűződik nevéhez (Bach: Má-té passió, 21. kantáta stb.).

A Gödöllői Városi Vegyeskar ezút-tal vendégeket is hív soraiba, így aGödöllői Református Gyülekezet tag-jai mellett a Magyar Rádió Énekkarnéhány tagja erősíti kórusukat.

Pechan Kornél nem csak az ének-kart készítette fel, hanem az est kar-mestere is lesz.

Első alkalommal vezényel váro-sunkban oratóriumot, így a GödöllőiSzimfonikus Zenekart is.

A kiváló akusztikájú templom új-ból tartalmas zenei élményt ígér.

(folytatás az 1. oldalról) A karzat jobb oldalán hazánk társpat-rónusa, Szent Márton püspök robosz-tus alakja kapott helyet, melletteSzent Gellért püspök, Szent Imre ne-velője és a Szent István családjábólszármazó Ágota, és skóciai SzentMargit alakja látható.

Baloldalon, az oltár felől haladvaaz Árpád-ház idegenbe került, ámmagyarságukat szívükben szeretettelőrzött lányai, asszonyai néznek a be-térőre. Szent László király Piroska le-ánya, aki Szent Iréne néven a bizánciegyház legtiszteltebb női szentje, prá-gai Ágnes, III. Béla király unokája,majd Szent Erzsébet, II. Endre kirá-lyunk leánya és az ő gyermeke Gert-rúd. Itt láthatjuk IV. Béla leányát Kin-gát, aki ma Lengyelország egyik vé-dőszentje, s testvérét, Boldog Jolánt.

Őt követi Portugáliai Szent Erzsébet, II.Endre unokája és III. András lánya Bol-dog Erzsébet.

A kápolnába nyolc szőnyeg került,amikről öt szent néz a szemlélőre: SzentIstván király, Szent Imre herceg, SzentLászló király, Szent Erzsébet és SzentMargit. Kép és szöveg: jb

Erőt, bíztatást adnak nekünk szentjeink

Szekeres Erzsébet missziója Ismét együtt a szimfonikusok és a vegyeskar Szent Cecília mise

Különleges kiállítás nyílt novem-ber 6-án a Csók István Galériá-ban. Különleges, ugyanis ezen ahelyen általában egyéni kiállítá-sokat rendeznek, ritka a csopor-tos bemutatkozás. Most mégiserre került sor. A Gödöllői Ipar-művészeti Műhely alkotóinakmunkáit 10 napon át láthatják azérdeklődők, akiknek nemcsakgyönyörködni lesz majd lehető-ségük, hanem arra is, hogy meg-vásárolják a kiállított műveket.

A változatos, izgalmas kollekcióbangrafikák, szobrok, kerámiák, üvegplasz-tikák, gobelinek, falikárpitok is láthatóka budapesti Csók István Galériában,ahol november 16-ig tart kiállítást a Gö-döllői Iparművészeti Műhely. A tárlatmegnyitóján Katona Szabó Erzsébet, a

GIM vezetője, valamintZsigmond Attila, a BudapestGaléria főigazgatója tartottbeszédet.

A Gödöllői IparművészetiMűhelyt hivatásos, országo-san és nemzetközileg is elis-mert iparművészek alapítot-ták 1998-ban. Célja a szá-zadfordulón létrejött, euró-pai hírű Gödöllői Művész-telep szellemiségének, mű-vészeti hagyományainak to-

vábbéltetése, je-lentőségének elismertetése akortárs művészetben. A mű-hely köré csoportosuló gö-döllői- és Gödöl-lő-környéki mű-vészek munkás-sága pozitív, te-remtő légkörű, akiállítók sokféleanyaghasználatáta mívesség és a

kézműves alkotómódsz-erek hagyományainak meg-őrzése jellemzi.

A tizenegy alapító tag tö-rekvéseihez, szándékaihoz közelállómeghívott művészek kiállítása átfogóképet nyújt a műhely, valamint a kor-

társ képző-és iparművészet egyik le-hetséges útjáról. A tárlat anyaga jel-lemzően bensőséges, ösztönöz az el-mélyülésre, de széles közönségréte-gekhez is szól, egyszerre zárt és nyi-

tott, s legfőképp a környék jellegze-tességeire koncentrál.

A kiállítást követően pedig újabb

feladat vár a GIM-re. November 22-én ugyanis újabb megnyitóra készül-nek, ekkor nyílik meg a Téli Kert.

Bemutatkozott a GIM a Csók István Galériában

Elismerés művészeinknek

Csillagszemű mesemondónk

Szavazzon Lukács LilláraLukács Lilla Réka, a Mentor–Magyar csillagok„Csillagszemű” mesemondó verseny harma-dik elődöntőjében 2. helyezést ért el. A továbbiakban a nézők dönthetnek arról, kikapja a közönség különdíját.

Szavazni 2008. november 23-ig lehet az aláb-bi módon: SMS:36-30-949-2001 Lukács Lilla Rékae-mail: csillagszemu@dunatv.hu Lukács LillaRéka

A műsor megtekinthető utólag is az interneten: www.dunatv.hu Műsorok: Mentor – Magyar csillagok

Legfrissebb videók: Mentor – Magyar csillagok – 11.09. 19:05

Fotó: Tatár Attila Fotó: Tatár Attila

Fotó: Tatár Attila

Gödöllői Szolgálat 7Ajánló2008. november 13.

GÖDÖLLŐI IPARMŰVÉSZETI

MŰHELY

ÚJ JELENTKEZŐKET VÁR 13 ÉVES KORTÓL

A RAJZ – PLASZTIKA – KERÁMIA

TANFOLYAMRA

A kurzus keretében az őskor plaszti-kai világával, a kerámia készítéstechnikáival, a rajz és a szobrászatalapjaival ismerkednek meg a részt-vevők.Foglalkozások időpontja: kedd,14.30 – 18.30 óraMűvészeti vezető: F. Orosz Sára kera-mikusművész

1. kurzus: 2008. november – 2009.január hó: 20.000 Ft2. kurzus: 2009. február – május hó:30.000 Ft

Helye: Gödöllői Iparművészeti Műhely alkotóháza, Gödöllő,

Körösfői utca 15-17.Jelentkezés: Sukta Józsefné,

28/419-660

KarÆcsony Angyala a KirÆlyi KastØlyban

Közeledik a Karácsony. A kastély hamarosan fényes díszbe öltözik, s az ünnep-várás titkokkal teli napjaiban az öreg falak közé beköltöznek a karácsony an-gyalkái. Szeretnéd, ha a Tiéd is köztük lenne?

A Gödöllői Királyi Kastély Múzeum idén is meghirdeti hagyományos gyer-mekrajz-pályázatát „Karácsony Angyala a Kastélyban” címmel. A karácsonyiangyalkákat idén kétféle módon várjuk: üvegfestéssel, (fóliára, esetleg plexilapra)és akvarellel, krétával, tussal (kartonlapra). A pályázatokat lezárt borítékban, nevetek, lakcímetek és telefonszámotok feltün-tetésével a kastély titkárságára juttathatjátok el.

Beérkezési határidő: 2008. november 27. Postacím: Gödöllői Királyi Kastély Kht. 2100 Gödöllő, Pf. 406.

A borítékra írjátok rá: Karácsony Angyala a Kastélyban.A legszebb alkotásokból kiállítást rendezünk a kastély földszintjén, a legesleg-szebbeket pedig ajándékkal jutalmazzuk. A díjakat december 6-án 14 órakor a Mi-kulásváró műsor keretében adjuk át a pályázat nyerteseinek, a kastély dísztermé-ben.

A kiállítás 2009. január 4-ig tekinthető meg.

A Gödöllői Városi Múzeum tisztelettel meghívja Önt

2008. november 28-án pénteken 18 óráraA GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEP 1901-1920című felújított és kibővített állandó kiállításnakés a GÖDÖLLŐI KORTÁRS MŰVÉSZEK

karácsonyi kiállításának és vásárának megnyitójáraA kiállításokat megnyitja:

Dr. Gémesi György polgármesterGödöllői Városi Múzeum 2100 Gödöllő, Szabadság tér 5.tel.-fax: 28-422-003, e-mail: godolloi.muzeum@vnet.hu

GÖDÖLLŐI VÁROSI MÚZEUM

ELEGANCIA S M?V SZETHERENDI MOT˝VUMVIL`G PORCEL`NON

S H JJA-MODELLEKEN

Id?szaki kiÆll tÆs a G d ll?i KirÆlyi KastØlyban

2008. okt ber 17 november 30.

HØjja JÆnos ruhatervez? herendi porcelÆn-ih-lette ruhÆit kØzzel festett mot vumok d -sz tik.Az exkluz v ruhak ltemØnyek Øs a porcelÆnokmost egy tt lÆthat k a g d ll?i kirÆlyi kastØlyf ldszinti kiÆll t termei-ben. A kiÆll tÆs megtek-intØse ingyenes.

A FRÉDÉRIC CHOPIN ZENEISKOLA

programjai

November 13. csütörtök 17 óraBartek Zsolt növendékeinek hang-versenye (klarinét, furulya)November 17. hétfő 18 óraSzékely Judit növendékeinek hang-versenye (furulya)November 18. kedd 17.30Kicsinyek hangversenye – A zon-gora tanszak rendezvényeNovember 21. péntek 16 óraOláh Márton növendékeinek hang-versenye (klarinét, furulya)November 21. péntek 18 óraA zeneiskola tanárainak jótékony-sági hangversenye a Continuo-Gö-döllő Alapítvány javára

8 Gödöllői Szolgálat Város–Kép 2008. november 13.

Kedves Olvasóinknak szeretnénk bemutatni a régi Gödöllőt ábrázoló fotókat, illetve a képekenszereplő épületeket, városrészeket. Egyúttal kérjük Olvasóinkat, hogy akinek van olyan régifényképe, amely közérdeklődésre tarthat számot, juttassa el hozzánk postán, személyesenvagy e-mailben (godolloiszolgalat@gmail.com). Telefonon a 06-20/911-8643-as számon tudnakérdeklődni. Köszönjük!

Gödöllői vadászatok (2.)Erzsébet királyné halála, majd az első világháború után

kialakult helyzet egy ideig háttérbe szorította a gödöllőivadászatokat. 1918-ban a „forradalmi nemzeti tanács” bí-rói zárlat alá helyezte, majd szocialista tulajdonba vette akoronaurodalmat. A forradalmi időszak alatt szörnyűpusztítást végeztek a vadállományban, még gépfegyve-rekkel is lőtték a vadat. A változás Horthy Miklós kor-mányzóságának volt köszönhető. 1920. november 12-énlétrehozta Gödöllőn a Magyar Kirá-lyi Udvari Vadászhivatalt. Célja el-sősorban a gödöllői terület vadgaz-dálkodásának irányítása és a magasrangú külföldi vendégek vadásztatá-sa volt. Vezetője Nemeskéri KissGéza lett. A trianoni határok megho-zatala után az ország jelentős va-dászterületektől esett el, így a gö-döllői terület még jobban felértéke-lődött. Horthy Miklós így írt errőlfeljegyzéseiben: „Trianon ugyansok kitűnő vadászterülettől fosztottameg Magyarországot, köztük példa-ként csak az erdélyi Görgényt em-lítve, de azért még a csonka ország-ban is szép számmal maradt vaddúsés kiváló terület”. A vadászati hiva-tal nem csak a vadászatok szerve-zésével foglalkozott, hanem többekközött vadászkutyák tenyésztésével és sólymok betanítá-sával is. Gödöllőn mindig is nagy szerepet játszott a soly-mászat. Már Mária Terézia ittlétekor is rendezett Grassal-kovich Antal udvari solymászatot. Igazából Horthy Mik-lós idején vált újra népszerűvé a vadászat e módja. A va-

dászhivatlban 15-20 madarat tartottak, nagyrészt héjátvándorsólymot és kerecsent. 1931-ben a kapurtai maha-radzsa látogatása újabb lendületet adott a hazai solymá-szatnak. Három gyakorlott solymászt és tizenkét betaní-tott himalájai sólymot küldött Gödöllőre. A hindu soly-mászok látványos bemutatókat tartottak. Nemeskéri KissGéza az 1931. évi Nimród kiadásá-ban Solymászat Magyarországoncímmel következőket írta: „ Gödöl-lőn a magyar királyi vadászhivatal-ban jelenleg egy sólyomidomító is-kola van. Ahol 6 kész, betanítottvándorsólyom van, egy hazai kere-csensólyom, 11 héja. Három hindués két magyar solymász egy angolezredes parancsnoksága alatt végzia munkát.” A sólymokkal főleg vad-kacsára, gémekre és vadludakra va-dásztak. 1940-ig játszott fontos sze-repet a hazai vadászatokban, majdbeszüntették A vadászati hivatalban1926-tól vadászkutyákat is tenyész-tettek Leginkább hannoveri vérebe-ket, vizslákat és kotorékebeket tar-tottak. Az udvari vadászhivatlanak 5agárkutyája is volt, ezekkel főleg

agarásztak, de azt 1931-ben beszüntették. A hannoverivérebeket a sérült nagyvad felkutatására használták, ap-róvadra pedig vizslát és pointert tartottak, kotorékebnekpedig tacskót. A Magyar Vérebegylet 1931-ben Gödöllőntartotta alakuló ülését, majd versenyeket is rendezett.Szintén 1931-től rendeztek vizslaversenyeket is. HorthyMiklós jelentős protokolláris eseményeknek számító ud-vari vadászatokat rendezett Gödöllőn. Ezekről Emlék-irataim című munkájában a következőket írta: „ A gödöl-

lői vadászterületen szinte minden külföldi vendég meg-fordult, akit rangja vagy politikai súlya fontossá tett, Ca-naris tengernagytól a walesi hercegen át Cianóig. A wind-sori herceg (VIII. Edvárd) herceg korában fogolyra va-dászott ottan, 1935-ben Viktor Emanuel olasz király vad-

kanra lőtt... A Magyarországon lévő követségekvezetői között egy sem volt, aki ne kapott volnameghívást Gödöllőre vadászatra, közülük még anem vadászok is szívesen jöttek el ebbe a vadász-paradicsomba”. A patilai maharadzsa 1930-ban jártGödöllőn, vaddisznóvadászaton, a kapurtalai ma-haradzsának pedig 1935. november 9-én apróvadá-szatot rendeztek. De rendeztek Gödöllőn Albrechtkirályi herceg tiszteletére vaddisznóvadászatot,amin gróf Andrássy Géza, a monarchia utolsó kül-ügyminisztere is részt vett magas kora ellenére.1936-ban József Ágost királyi herceg vett részt egyvadászaton. A nagyvadászatokon a kormányzógyakori vendégei közé számított Schön német, La-zarsky lengyel, Barros brazil, Bakszalvian szovjet,gróf Ciano olasz külügyminiszterek, Prayadhipoksziámi király, József és Álbrecht főhercegek, Vik-tor Emanuel olasz király, Hedryk holland herceg. Amagyar vezető elitből gróf Bethelen István, aki1930-ig az udvari vadászatok állandó résztvevőjevolt, gróf Klebelsberg Kunó, Wekerle Sándor, vagygróf Teleki Pál miniszterelnök. A Gödöllőn tartóz-kodó nagyurak vadászatain Nemeskéri Kiss Gézais részt vett, mint fővadászmester. Az események-ről sokszor humoros formában számolt be. A gö-döllői nagy vadászatoknak ismét a háború, majd azazt követő kommunista rendszer vetett véget. Akastély épületét laktanya és szociális otthonként

használták, A Magyar Királyi Udvari VadászhivatalbólJárásügyi Hivatalt hoztak létre, végül 1986-ban lebontot-ták. Gödöllő erdeiben ma is szép számmal található nagy-vad. Ma a Pilisi Parkerdő fennhatósága alá tartozik ésmost is jelentős vadászterületnek számít, de azok az igazifőúri vadászatok, sajnos, már nem fognak visszatérni.

GÖDÖLLŐ ANNOTöbbet tudunk róla...

Teghze Lajos sírjaA városi múzeum munkatársaifolyamatosan dolgoznak a Dó-zsa György úti temetőbennyugvó neves gödöllőiek sír-jainak feldolgozásán, rendsze-rezésén. Ennek a munkának azeredményeként a múlt hétenpontosították dr. Teghze Lajossírjának pontos helyét. Az egy-kori elismert doktor sírja a régireformátus temető baloldali el-ső bejárattól nem messze talál-ható, Téchy Gyula volt járásbí-rósági elnök síremlékének baloldali szomszédságában.

A sír beazonosításával egyben igazo-lást kapott az a tény is, miszerint azutókor emlékezete nem csak, hogykevés információt őrzött meg róla, demég nevét is pontatlanul írjuk. Eddigiinformációnkkal ellentétben ugyanisnem Thegze, hanem helyesen TeghzeLajosnak kell írnunk. Néhány évemár érkeztek a városi múzeumhozolyan jelzések, melyek szerint egyeskorábbi iratokban is így szerepelt ne-ve, ennek helyességéről azonban nemálltak rendelkezésre meggyőző ada-tok. Dr. Teghze Lajos (1852-1932) öt-

ven évig volt orvos Gödöllőn. Elis-merte a királyi udvar és a toszkánainagyherceg is. Kevés adat maradtfenn róla, inkább csak visszaemléke-zések: Kosztolányi Dezsőné HarmosIlona gyerekként komikus jelenség-nek látta: „Kicsi bácsi, nagy a hasa ésnagy a kalapja. Olyan apró léptekkeltipeg a nagy kalapja alatt, mintha akét lába egymáshoz volna kötve, vagymintha egy nagy csiperkegomba las-

san megindulna az erdőben.” SíkSándor finomabban szövi alakját aGödöllőre emlékező versébe: „Azöreg király zöld vadászruhában/Ül a kocsin egy másik öregúrral./(A toszkánai nagyherceg lehet:/Jóbarátom, a csendőr azt beszéli.)/De lám, mindjárt a második ko-csin/ Ott ül az öreg doktor: Teghzebácsi!/ Ugyan volna-e most is azsebében/ Aranypapiros lágy sza-loncukor?” Szolgálataiért FerencJózsef egy szép, 1913-ban készült,bronz, szecessziós kaput ajándé-kozott Teghze doktornak, CsányiKároly munkáját, amely most aGödöllői Városi Múzeum állandókiállításában látható. Emlékét utcaőrzi városunkban.

A magyar katolikus egyház november13-án tartja a Magyar Szentek és Bol-dogok Emléknapját, mindazokét,akiknek ereklyéit a magyar templo-mokban tisztelik, magyar földön szü-lettek vagy Magyarországhoz kötőd-nek: a kanonizált szentek és boldogokmellett azokét is, akiknek nincs különünnepük, a hétköznapok ismeretlenhősei, szentjei, vértanúi. Eredetilegnovember 6-án volt az egyházmegyeereklyéinek ünnepe, majd 1984-ben aMagyar Katolikus Püspöki Kar hatá-rozott – a II. vatikáni zsinat liturgikusrendelkezései nyomán – a november13-ai ünnep bevezetéséről. Ez tulaj-donképpen egy külön magyar Min-denszentek-ünnep.

Városunk számtalan műalkotásaközött is találhatók magyar szentetábrázoló szobrok. Ilyen példáulSzent Imre herceg szobra, amit a hí-vők adakozásából állítottak fel 1931-ben. Ludvig Krausz alkotása neoba-rok stílusú, a tiszta életre utaló lilio-

mokkal a kezében ábrázolja az ifjúságvédőszentjeként tisztel Imre herceget.

Ma már a városi múzeumban talál-ható Sidló Ferenc Szent Imrét és Bol-dog Hermann Józsefet ábrázoló mű-vei. A szobrok az 1924-ben megnyíltgödöllői premontrei gimnázium lép-csőházát díszítették. 1950-ben, ami-kor az agrártudományi egyetemet he-lyezték a gimnázium helyére, eltávo-lították a vallásos tematikájú művészialkotásokat az épületből. Az itt látha-tó két szobrot az isaszegi római kato-likus plébános, Berkecz József átvitteIsaszegre, és az ottani templom hom-lokzatán helyezte el. 2000-ben a poli-tikai okok miatt eltávolított műtár-gyak helyreállítására kiírt pályázatkeretében a Nemzeti Kulturális Örök-ség Minisztériuma támogatásával si-került a szobrokat Gödöllőre haza-szállíttatni. Varga Zoltán Zsolt restau-rálta és a tulajdonos premontrei gim-názium tartós letétbe adta a GödöllőiVárosi Múzeumnak Sidló Ferenc al-kotásait.

Szentek szobrai Gödöllőn

Akiket tisztelünk

Klebelsberg Kúnó (szemben) Gödöllőn

Egyre divatosabb egzotikus ál-latokat tartani hazánkban is.De ha valaki azt gondolná,hogy ez egy újkeletű dolog azbizony téved. Már a magyar ki-rályok is kaptak, és maguk isajándékoztak egzotikus állato-kat más uralkodóknak. Így azoroszlánok, a tevék vagy a pa-pagájok már „régi lakói“ ha-zánknak, de ezeket csak aszűk uralkodói udvar láthatta.

A középkorban az európai országok-ban nem őshonos, egzoti-kus állatok megjelenéseaz adott ország uralkodó-jának a keleti birodal-makkal való kapcsolatá-tól függött.

A bizánci uralkodók-nak igen nagy állatsereg-leteik voltak, így elsősor-ban a velük való kapcso-lat sokat jelentett az eg-zotikus fajok európai el-terjedésében. Erre többekközött a keresztes hadjá-ratok idején nyílt lehető-ség. Komoly vita tárgyát képezi atudósok körében, hogy éltek-e tevék aközépkori Magyarországon?

Ismert, hogy az őshazában élt teve,ezért sokan valószínűnek tartják,hogy a honfoglalókkal együtt ezek iseljutottak a Kárpát-medencébe. Ezt afeltevést viszont cáfolja, hogy a kö-zépkori írásokban nem találtak errevonatkozó említést, és korabeli csont-leletek sem támasztják alá a feltéte-lezést.

Arról viszont már említést teszneka középkori írások, hogy amikor Bar-barossa Frigyes a keresztes hadakkalátvonult Magyarországon, III. Bélátólhárom tevét kapott ajándékba.

A magyar király ezekhez az álla-tokhoz valószínűleg a bizánci kapcso-latainak köszönhetően jutott hozzá,hiszen közismert, hogy eredetileg

Alexeiosz néven, bizánci uralkodó-nak nevelték.

Egzotikus állatok ebben az időbenmég csak kizárólag diplomáciai kap-csolatok révén kerültek a magyar ki-rályi udvarba. A korabeli dokumentu-mok szerint Nagy Lajosnak és Má-tyás királynak is voltak oroszlánjai.

Nagy Lajos például 1359-ben a Ve-lencei Köztársaságtól kapott ajándék-ba egy oroszlánt. Mátyás királyról pe-dig tudjuk, hogy több oroszlánt ésegzotikus madarat is tartott a budaivárban. Korabeli beszámolók szerintMátyás 1485-ben, a Bécs elfoglalásátkövető diadalmenetben több mint 24tevével vonult fel.

Az egzotikus állatok európai jelen-léte a földrajzi felfedezésekkel továbberősödött. A portugál utazók révénmegjelentek a távolkeleti fajok: a por-tugál királyi udvar büszkélkedhetettpéldául elsőként orrszarvúval. Az eg-zotikus állatokat a középkorban kizá-rólag az uralkodó szűk kiváltságosköréhez tartozók láthatták. Az uralko-dók nagy szeretettel alakítottak ki bir-tokaikon ún. vadasparkokat, ahol avadállatok élhettek. A nagyközönségcsak az 1700-1800-as évektől ismer-kedhetett meg az egzotikus állatok-

kal. Ekkortól kezdtek el például a vá-sári mutatványosok majmokkal, pa-pagájokkal, kígyókkal nézőket csalo-gatni.

Az első modern állatkertek uralko-dói gyűjteményekből nőttek ki. Azegzotikus (és helyi) állatok bemutatá-sára a nagyközönség számára a vilá-gon először a Bécs melletti Schön-brunnban alakult a mai értelembenvett állatkert. 1752-ben a királyi éscsászári állatgyűjteményt alakítottákát nyilvános állatkertté. Az 1800-asévekben sorra nyíltak az állatkertek

Európa-szerte. Az állatkertek megje-lenésével hamar megindult a tudomá-nyos kutatómunka is.

Hazánkban – Európában 29-dik-ként – 1866-ban nyitotta meg kapuit azelső állatkert, a mai Fővárosi Állat- ésNövénykert elődje. Nyitáskor össze-sen mintegy 500 állatot mutattak be: aKárpát-medencére jellemző fajok mel-lett már voltak egzotikus fajok – papa-gájok (kakaduk, arák), majmok.

A mai állatkerti kedvencek, mint atigris, az elefánt vagy a zsiráf akkormég hiányoztak a gyűjteményből. Azelső zsiráfot 1868-ban láthatta a hazainagyközönség, bár némelyek már ko-rábban is találkozhattak ezzel az eg-zotikus állattal. 1828-ban ugyanis aschönbrunni állatkertbe (ez volt az el-ső modern állatkert, ahol zsiráfot mu-tattak be) szánt zsiráfot lábon hajtot-

ták Bécs felé Ma-gyarország nyugatiterületén, így a he-lyi lakosság kis sze-rencsével megpil-lanthatta az akkoriszemnek igencsakfurcsa jószágot. Abudapesti állatkertErzsébet királyné-nak köszönhette azelső zsiráfot. A ki-rályné utasítására –miután az 1867-es

állatkerti látogatása során megtudta,hogy Budapesten nincs zsiráf – az ál-latkert vezetősége Schönbrunnból vá-laszthatott egy nőstény zsiráfot, mely,mint később kiderült, már vemhesvolt. Így pár hónap múlva, a magyarfőváros lett a harmadik állatkert a vi-lágon, ahol – akkor „foltos nyakorján-ként“ is emlegetett – zsiráf született.Sajnos az új jövevény nem élt sokáig.

Az európai szemmel egzotikus ál-latok ma már szinte mindennapos je-lenségnek számítanak. A papagájszinte már hétköznapi hobbiállat, deaz sem ritka, ha a szomszéd óriáskí-gyót, nagymacskát vagy majmot tart.Sajnos ezt használják ki az illegálisállatkereskedők is, és egyre gyakrab-ban hallhatunk a hírekben állatcsem-pészésekről.

Sokan hirtelen felindulásból vesz-nek egzotikus állatot, de szinte sem-mit sem tudnak annak tartásáról, ígyazoktól hamarosan megválnak vagyhosszú szenvedés után az állatoknagy része elpusztul. Tehát ha egzoti-kus állatokat szeretnénk, ne ragasz-kodjunk mindenáron, hogy az ottho-nunkban legyen egy, látogassunk elinkább az állatkertbe.

(l.k.)

Egyre divatosabb a világbanmindenből valami különlege-set csinálni. Mondhatnánk,hogy a normális méretű dol-gok már-már unalmasak, ígyvagy extra óriási, vagy extrakicsi dolgot állítanak elő azemberek. Nincs ez másképp azöldségek és a gyümölcsök te-rén sem. Az extravagáns ter-mesztők sokszor már nemazon versenyeznek, hogy alegjobb minőséget, vagy a leg-jobb ízt állítsák elő, hanem,hogy kinek van a legkisebb pa-radicsoma.

A táplálkozási szokások fejlődése és amagasabb szintű fogyasztói igényekjeleként főleg a házikert-tulajdonosokkörében egyre nagyobb az érdeklődésa különleges zöldségfajok iránt. A ter-mesztők természetes kíváncsiságánakköszönhető például a póréhagyma, a

kínai kel, a csillagtök elterjedése. Deezt mutatja az is, hogy a kertészeti la-pokban egyre gyakrabban jelennekmeg különleges zöldségmagvakat,édesköményt, „fekete“ paprikát, sár-ga paradicsomot – ajánló hirdetések.

A zöldségkínálat és -felhasználásazonban nem mindig csak új fajokelőállításával vagy termesztésbe vo-násával bővülhet. Sokszor egy új fajtavagy egy módosított termesztésimódszer jelentős minőségi változásteredményez. Ilyen, viszonylag új te-rület a zöldségtermesztésben a meg-szokottnál kisebb méretű növényi ré-szek termelése, amely mostanábankezd hazánkban terjedni. A „mini“termések” előállítására több módszeris kínálkozik.

A legegyszerűbb, amikor a zöldsé-get még bébi korában szedik le. Emódszer lényege, hogy a terméseketteljes gazdasági érettségüknél koráb-ban aratják. Gondoljunk csak a cse-megeuborkára, amelyet 3-9 cm-esfejlettségben vesznek le a növényről,majd méret szerint osztályozva, kon-zerválva különböző méretű üvegek-ben hoznak forgalomba. Itt említhet-jük meg az egyre népszerűbb cukkinitis, hiszen e növény termése annál fi-nomabb minél kisebb. Az olaszokszerint akkor a legjobb leszedni, ami-kor nem sokkal a terméskötődés utánmég a virág is a termésen van. Gyak-ran a virággal együtt, egészben rán-tják ki az ujjnyi méretű cukkinikat.

Azt viszont már kevesebben tud-ják, hogy csillagtökből is nagyon mu-tatós savanyúságot készíthetünk 5-6cm-es átmérőjű állapotában. Felhasz-nálhatjuk még ilyen célra a görög- éssárgadinnyét is, bár sokan talán saj-nálják leszedni az apró terméseket.

Szintén lehetséges módszer a sűrűtelepítés. Ez azt jelenti, hogy az egy-ségnyi területre elvetett magok vagykiültetett palánták száma, így a fejlő-dő növények száma is többszöröse aszokásosnak. A sűrűn elhelyezkedőnövényeknek kisebb az életterük, ez-ért növényi részeik is kicsik maradnak.

Az állománysűrűséget növelhetjükaz egy sorba kerülő növények számá-

nak emelésével vagy a sortávolságcsökkentésével. Ezt az alapelvet szá-mos zöldségféle termesztésénél ki-használhatjuk.

Míg a vörös-hagyma hagyo-mányos ter-m e s z t é s e k o rnm-enként 0,6-0,8 g magot ve-tünk, és azt 3-4sorba helyez-zük el, kishagymák előál-lításához 6-8 gmagot kellhasználni, ésazt 10-12 sorbakell elosztani.

Igen népsze-rű a 2-4 cm-eshagymácskákból készült, hazai üzle-tekben is kapható gyöngyhagyma-konzerv. Gyöngyhagymának fehér

buroklevelű faj-tákat szoktakhasználni, hogya konzerv minélvonzóbb megje-lenésű legyen.

Egyre többenállítanak elő 5-7cm hosszú minisárgarépát. Asárgarépa akkormarad pici, ha aszokásos mag-mennyiséggel,de sűrűbb so-rokba vetjük, ésnem egyeljük.

A zöldségnövények egyik-másikfajtája génjeiben hordozza azt a tulaj-donságot, hogy gazdaságilag hasznosrészét kicsire nö-veszti. Ha tehátsikerül a megfe-lelő fajtát megta-lálnunk vagy elő-állítanunk, nemkell az előzőek-ben leírt művele-tekhez folyamod-nunk, hogy miniterméseket fo-gyaszthassunk.Eddig két zöld-ségfajt találtak,amelynek bizo-nyos fajtái piciterméseket fej-lesztenek.

A csemegekukorica egyes fajtáitörpe növésűek, és a termések is egé-szen kicsik a növényen. A mini kuko-rica termesztésével nálunk még csak

kísérleteznek. Az 1-2 cm átmérőjű, 8-10 cm hosszú terméskéket konzer-válják. Hidegtálon, köretként nagyonmutatósak a kis kukoricacsövek.

Az utóbbi években jöttek divatbaNyugat-Európából kiindulva az ún.koktélparadicsom-fajták, amelyeknormális méretű hajtásrendszert fej-lesztenek, de bogyóik kifejlett állapo-tukban csak 2-3 cm-esek. A bogyókatkocsányostul szedik, és átlátszó do-bozokba csomagolva árusítják, bárolykor a paradicsomfürtöt nem is sze-dik szét, hanem egyben értékesítik.Mivel íze édesebb, zamatosabb, minta hagyományos méretű paradicsomé,óriási az érdeklődés iránta, annak el-lenére, hogy jóval drágább. A koktél-paradicsom már hazánkban is ismert,házikertekben terjednek sárga, sőtkörte alakú sárga változatai. Nagyba-ni termesztése egyelőre még nemmegoldott, az üzletekben, piacokonbeszerezhető koktélparadicsom nagyrésze külföldről származik.

Tehát ne csodálkozzunk azon, ha anagykereskedésekben egyre apróbb

termékeket kínálnak nekünk (perszeegyre magasabb áron), hiszen ez már-már nem csak hóbort, hanem koncep-ció.

November 15-16.:

dr. Pénzes JánosTel.: 30/953-1241

Szada, Ipari Park

ÁLLATORVOSI ÜGYELET

Állati dolgok

Egzotikus állatok hazánkban

Gödöllői Szolgálat 92008. november 13. Élő–Világ

Nem csak kertészeknek...

Egyre divatosabbak a bébizöldségek

Elveszett a TÜCSÖK névre hallgató kutyánk októ-ber 16-án éjjel a