2
Szabó Magda Szabó Magda (Debrecen, 1917 magyar írónı, mőfordító. Szülıvárosában érettségizett 1 ni egyetemen kapott latin–mag doktori diplomát. A helyi Refo Hódmezıvásárhelyen tanított 1 Közoktatásügyi Minisztérium megkapta a Baumgarten-díjat, szavonták tıle és állásából is e nem publikálhatott. Ebben az i Az eredetileg költıként induló sza. A Freskó és Az ız címő re va szabadfoglalkozású íróként történet és a Für Elise saját és jét mutatja be. Sok írása foglal a Pilátus. 1985 és 1990 között a Tiszántú nöke volt. 2000-ben a Széchen osztályrendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Sz címő könyvében idézte fel. A Az egyik legtöbbet fordított m tek. Alapító tagja a Digitális Ir Kitüntetések, díjak Baumgarten-díj (1949, ták) József Attila-díj (1959, Debrecen díszpolgára ( Kossuth-díj (1978) Pro Urbe Budapest díj Getz Corporation-díj (1 Debreceni Református Akadémia díszdoktora Déry Tibor-jutalom (19 Szép Ernı-jutalom (19 Nemes Nagy Ágnes-Corvin-lánc (2001) Gundel Mővészeti Díj Prima Primissima díj ( Femina-díj (2003) 7. október 5. – ) Kossuth-díjas 1935-ben; 1940-ben a debrece- gyar szakos tanári és bölcsész- ormátus Leányiskolában, majd 1945-ig, amikor a Vallás- és munkatársa lett. 1949-ben , de még abban az évben visz- elbocsátották; egészen 1958-ig idıben általános iskolai tanárként dolgozott. ó Szabó Magda 1958 után már regény- és drám egények hozták meg számára az országos ism t élt. Számos önéletrajzi ihletéső regényt írt, a s szülei gyermekkorát valamint a 20. század e lkozik nıi sorsokkal és kapcsolataikkal, példá úli Református Egyházkerület fıgondnoka és nyi Irodalmi és Mővészeti Akadémia alapító t zobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmara férj halála után Szabó Magda lett hagyatékán magyar íróként regényei számos országban és rodalmi Akadémiának. , visszavon- , 1972) (1977) (1983) 1992) Teológiai (1993) 996) 998) íj (2000) (2003) (2003) Európai Tudomá tagja Budapest díszpol Mővei Bárány (versek, Vissza az emberi Ki hol lakik (vers 1957) Mondják meg Zs regény, 1958) Freskó (regény, 1 Bárány Boldizsá 1958) Neszek (versek, 1 Marikáék háza (v 1959) 1 maíróként tért visz- mertséget. Ettıl fog- az Ókút, a Régimódi elejének Debrecen- ául a Danaida vagy s zsinati világi alel- tagja és irodalmi adt Szobotkának nak gondozója. nyelven megjelen- ányos Akadémia lgára (2006) 1947) ig (versek, 1949) ses képeskönyv, sófikának (ifjúsági 1958) ár (verses mese, 1958) verses képeskönyv,

Szabó Magda - Felsopakony Hivatalos Weblapja · 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület f nöke volt. 2000-ben a Széchenyi Irodalmi és M ... • Az órák

Embed Size (px)

Citation preview

Szabó Magda Szabó Magda (Debrecen, 1917magyar írónı, mőfordító.

Szülıvárosában érettségizett 1935ni egyetemen kapott latin–magyar szdoktori diplomát. A helyi RefoHódmezıvásárhelyen tanított 1945Közoktatásügyi Minisztérium mumegkapta a Baumgarten-díjat, de még aszavonták tıle és állásából is elbocsnem publikálhatott. Ebben az id

Az eredetileg költıként induló Szabó Masza. A Freskó és Az ız címő regények hova szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletéstörténet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecejét mutatja be. Sok írása foglalkozik na Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület fnöke volt. 2000-ben a Széchenyi Irodalmi és Mosztályrendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tiborcímő könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjeletek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának

Kitüntetések, díjak

• Baumgarten-díj (1949, visszavoták)

• József Attila-díj (1959, 1972)• Debrecen díszpolgára (1977)• Kossuth-díj (1978) • Pro Urbe Budapest díj • Getz Corporation-díj (1992)• Debreceni Református Teológiai

Akadémia díszdoktora (1993)• Déry Tibor-jutalom (1996)• Szép Ernı-jutalom (1998)• Nemes Nagy Ágnes-díj• Corvin-lánc (2001) • Gundel Mővészeti Díj • Prima Primissima díj (2003)• Femina-díj (2003)

1917. október 5. – ) Kossuth-díjas

1935-ben; 1940-ben a debrece-magyar szakos tanári és bölcsész-

doktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd 1945-ig, amikor a Vallás- és

rium munkatársa lett. 1949-ben díjat, de még abban az évben visz-

sából is elbocsátották; egészen 1958-ig ben az idıben általános iskolai tanárként dolgozott.

ként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért viő regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ett

va szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletéső regényt írt, az saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrece

jét mutatja be. Sok írása foglalkozik nıi sorsokkal és kapcsolataikkal, például a

között a Tiszántúli Református Egyházkerület fıgondnoka és Széchenyi Irodalmi és Mővészeti Akadémia alapító tagja és irodalmi

Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

gyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjeleDigitális Irodalmi Akadémiának.

(1949, visszavon-

(1959, 1972) (1977)

(1983) díj (1992)

Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)

(1996) (1998) díj (2000)

(2003) (2003)

• Európai Tudományos Akadémia tagja

• Budapest díszpolgára

Mővei

• Bárány (versek, 1947)• Vissza az emberig• Ki hol lakik (verses képeskönyv,

1957) • Mondják meg Zsófikának

regény, 1958) • Freskó (regény, 1958)• Bárány Boldizsár

1958) • Neszek (versek, 1958)• Marikáék háza (verses képeskönyv,

1959)

1

és drámaíróként tért visz-gos ismertséget. Ettıl fog-

regényt írt, az Ókút, a Régimódi saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecen-

sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy

gondnoka és zsinati világi alel-alapító tagja és irodalmi

Megmaradt Szobotkának könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

gyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelen-

Európai Tudományos Akadémia

Budapest díszpolgára (2006)

(versek, 1947) Vissza az emberig (versek, 1949)

(verses képeskönyv,

Mondják meg Zsófikának (ifjúsági

(regény, 1958) Bárány Boldizsár (verses mese,

(versek, 1958) (verses képeskönyv,

• Sziget-kék (meseregény, 1959)• Az ız (regény, 1959) • Vörös tinta (filmforgatókönyv,

1959) • Disznótor (regény, 1960)• Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)• Születésnap (regény, 1962)• Pilátus (regény, 1963) • A Danaida (regény, 1964)• Hullámok kergetése (útijegyzetek,

1965) • Tündér Lala (meseregény, 1965)• Eleven képét a világnak

1966) • Fanni hagyományai (dráma, 1966)• Alvók futása (elbeszélések, 1967)• Mózes egy, huszonkettı

1967) • Zeusz küszöbén (útijegyzetek,

1968) • Katalin utca (regény, 1969)• Abigél (ifjúsági regény, 1970)• Ókút (regény, 1970) • Kiálts, város! (színmő, 1971)• A szemlélık (regény, 1973)• Az órák és a farkasok (drámák,

1975) • Szilfán halat (összegyő

1975)

Az alábbi képek a felsıpakonyi Szabó Magda Könyvtár és Közösségi Ház 2006. szeptember 23-i névadó ünnepségén készültek:

(meseregény, 1959)

(filmforgatókönyv,

(regény, 1960) (ifjúsági regény, 1961) (regény, 1962)

(regény, 1964)

(útijegyzetek,

(meseregény, 1965) Eleven képét a világnak (drámák,

(dráma, 1966) (elbeszélések, 1967)

Mózes egy, huszonkettı (regény,

(útijegyzetek,

(regény, 1969) (ifjúsági regény, 1970)

ő, 1971) (regény, 1973)

(drámák,

(összegyőjtött versek,

• Az a szép, fényes nap1976)

• Régimódi történet• Kívül a körön (esszék, kritikák,

1980) • Erınk szerint (drámák, 1980)• Megmaradt Szobotkának

zések, 1983) • Béla király (dráma• Az ajtó (regény, 1987)• Az öregség villogó csúcsain

fordítások, 1987)• Záróvizsga (esszék, tanulmányok,

1987) • A pillanat (Creusais)

1990) • A félistenek szomorúsága

tanulmányok, 1992)• Szüret (drámák, 1996)• A lepke logikája

nulmányok, 1996)• A csekei monológ

1999) • Mézescsók Cerberusnak

sek, 1999) • Merszi, Möszjı (publicisztikai ír

sok, 2000) • Für Elise (regény, 2002)• Békekötés (hangjátékok, 2006)

pakonyi Szabó Magda Könyvtár és Közösségi Ház 2006. szeptember ségén készültek:

2

Az a szép, fényes nap (színmő,

Régimódi történet (regény, 1977) (esszék, kritikák,

(drámák, 1980) Megmaradt Szobotkának (emléke-

(dráma-trilógia, 1984) ény, 1987)

Az öregség villogó csúcsain (mő-fordítások, 1987)

(esszék, tanulmányok,

A pillanat (Creusais) (regény,

A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992)

(drámák, 1996) (publicisztikai ta-

nulmányok, 1996) A csekei monológ (monodráma,

Mézescsók Cerberusnak (elbeszélé-

(publicisztikai írá-

(regény, 2002) (hangjátékok, 2006)

pakonyi Szabó Magda Könyvtár és Közösségi Ház 2006. szeptember