Szabadidő és családAlapfogalmak

A szabadidő az az időkeret, amikor:

alszunk, pihenünk, újratöltődünk, regenerálódunk munkán túli időben vagyunk azt tesszük, amihez kedvünk és

lehetőségünk van saját magunkért és másokért teszünk

valamit

A szabadidő az az időkeret, amikor

barátokkal vagyunk együtt a jövőnk kialakítása miatt teszünk valamit párt keresünk, kapcsolatokat építünk szórakozunk pénzt költünk kimozdulunk otthonról művelődünk, kulturálódunk hobbinkat műveljük stb.

A család

Egy olyan közeg, ahol a legnagyobb biztonságban érezhetjük magunkat

figyelnek ránk, örömforrási lehetőség gondoskodási helyszín valakihez tartozást mintáz, fejleszt pozitív viszonyulást tapasztalunk önnevelődés, nevelés helyszíne

A család

Közös élményeket, játékokat, kirándulásokat, utazásokat, vendégeskedést, tévénézést, színházi élményt szervez, a meg és átélést segíti

a kudarcok feldolgozásának színhelye - lelki tehermegosztást eredményez

A családban

Tanul a gyermek érzelmileg viszonyulni, beszélni, táplálkozni, alakulnak alapvető viselkedési sémái,

normái, szokásai, megalapozódik énképe, másokhoz való

viszonya, erkölcse, értékrendje mintákat sajátít el a szülőszerepre (emberi

viszonyulásokra, viszonyokra).

Tévedés lenne azt gondolni:

Az említettek mindegyike mindenhol megvalósul!

Lehet olyan családban is boldogan élni, amelyben a fent említettek nem mindegyike valósul/hat meg.

Milyen tényezők hatnak a személyiségre?

Család: sokszínűség a

személyközi kapcsolatokban, ezek konfliktusai (megoldott vagy megoldatlan, győztes vagy vesztes)

Más színterek: iskola, televízió,

kortárscsoport, lakóhely, rokonság, vallásos közegek, egyéb csoportok, katonaság, sport és érdeklődési körök stb.

A család a kultúra átadásának elsődleges színtere

Ennek keretei a szabadidős tevékenységek Spontán és szervezett formákban minden életkorban más formában,

tevékenységekben jelenik meg a folyamatra hatással van a társadalom és a

folyamat hatással van a társadalomra

Történelmi családtípusok

Tradícionális család: életének alapja a hagyományok tiszteletben tartása mely terület és családfüggő. Alig változik nemzedékeken keresztül.

Polgári család: életét a polgári lét, a városi erkölcsös élet és annak szabályai szerint éli. Társadalmi kapcsolatokat tart fenn, közszereplésre vállalkozik.

Történelmi családtípusok

Gazdasági kényszer hatása alatt működő un. alávetett család: életében jelentős a gazdasági haszonszerzés, minden egyéb tevékenységét ennek rendeli alá

A személyiség kifejlesztésére törekvő un. emancipált család: mindenki szerepe és lehetőségei szerint megvalósíthatja önmagát, társas kapcsolataiban erős családi forma

Az emancipált család jellemző feladatai:

Az utódok világrahozatala és felnevelése a tagok érzelmi egyensúlyának biztosítása a család gazdasági egységként való

működtetése az idősek gondozása, a tagok lelki és fizikai szükségleteinek

kielégítése

Nem szabad elfelejtenünk:

A családi életet meg kell élni, a megélteket fel kell (tudni) dolgozni, a gondolatokat szóba kell önteni. (emlékek,

tervek)

A családi életet pedig folyamatosan szervezni kell - ez a szabadidőben történik! (szabadidős tevékenységek)

A barátságról

BARÁTSÁG < ÖNIMÁDAT

(a valódi barátság viszont mentes mindennemű önzéstől)

A barátságról

Arisztotelész: „A barát egy lélek két testben.” Cicero: „Nem is tudom, adtak-e a halhatatlan Istenek

ennél valami kiválóbbat a bölcsesség kivételével.”

A barátságról

A lélektan modern szakirodalmában kevesebb szó van a barátságról, mint a depresszióról » pedig: sok embernek azért van hangulati zavara, mert nincs barátja!

Szociális izolálódás = elmagányosodás → szabadidejében sem tud mit kezdeni önmagával, nem mozdul ki otthonról.

Osváth Ernő - a NYUGAT legendás főszerkesztője

„ Minden tartós viszony azon az elhatározáson alapul, hogy egymás jó tulajdonságáért hajlandók leszünk elnézni egymás rossz tulajdonságait.”

A szabadidős tevékenységek „viszonymódosító” „viszonymódosulást elősegítő” tevékenységek → hatásuk személyiségfejlődést eredményez

A mai barátságokra jellemző:

Az emberek a legkülönfélébb kapcsolatokban (szabadidejükben, munkájuk során) személyiségük csak egy-egy részével vesznek részt.

Ezért napjaink barátságaira gyakran jellemző: barátság = üzlettel (adok valamit, kérek érte, ami nekem jó)

Az öntudat, az önbizalom és az énkép fontosságáról

A barátkozás alapja: az önismeret (ki vagyok én? + 1000 másik kérdés)

A válaszokat nem a tényleges adottságok és képességek határozzák meg, hanem az: milyen az egyén énképe, önbizalma (ez hozza a várt sikert is)

Az énkép, az önbizalom döntően attól függ: ki, mikor és hogyan kapott megerősítést.

A megerősítések színterei és tevékenységei sokfélék - pl. A kortársak és a szabadidős tevékenységek

Korunk jellemzője

A negatív értékelés, minősítés! (gyakran minden nevelési szintérre jellemzően)

Pl: rossz, lusta, ügyetlen, lassú, válogatós, sovány, kövér, gyenge, trehány, megfázol, belázasodsz, megbetegszel, rossz jegyet kapsz, elkésel - alkoholista leszel, büdös leszel, nem fogsz férjhez menni, nem szeret majd senki, sírba viszel, tönkre teszel, szégyent hozol ránk stb............

Mi a hiba?

Az, hogy a felnőttek nem az aktuális cselekedetet minősítik, hanem a gyermek személyét!

MI A HELYES? Az aktuális cselekedetet értékelni,

minősíteni! (ha kell) Pl.: ebben még nem vagy elég ügyes, de

ha......... Jó lenne, ha olyan hamar lefeküdnél, mint

amilyen gyorsan tudsz már..... → észre kell venni a jót, ez serkent! Tehát a nevelési folyamat legfontosabb

tényezői: a nevelő személyisége és kapcsolati kultúrája.

Közösségekben élünk, azonban életünk

Egyéni viszonyok között zajlik:

önmagunkat, ÉN-t építünk,

egyéniséggé alakulunk egyedül is töltünk időt szükségünk van a társ

nélküli időre is

Társas viszonyok között zajlik:

másoktól tanulunk hatunk egymásra befolyásoljuk egymást személyiségfejlődé-

sünk visszacsatolásai társakhoz kötődnek

Közösségekben élünk

Sokféle élőlény él társas viszonyok között, nem csak az ember!

A személyiség formálódása döntően attól függ, milyen kultúrát sajátít el az egyén, mit épít be az emberiség kulturális örökségéből önmagába!

Együtt egymásért!

Az alapvető személyiség meghatározók közül az intelligencia és a jellem alakulása nagy mértékben függ a szociális tanulástól. A szociális tanulás gyermekkorban a legerősebb a játék során, később (még felnőtt korban is) a szabadidős tevékenységek közben is szociális tanulás folyik.

MI A HELYES?

Ahhoz, hogy a közösséget ne csak elszenvedjük, hanem élvezzük is, elsősorban magunkat (az ÉN-t), a gyermeke kell formálni - akár szervezett keretek között is! (család, iskola, egyéb intézmények, társas helyek)

A személyiségfejlődést elősegítő tevékenységek a családban

A hobbik hasznosságáról Az ízek élvezetéről A természet adta örömökről A vizuális élmények jelentőségéről A zene varázsáról