Kovács halom (Szarvas)

BÉKÉS MEGYE KUNHALMAI 

Szerkesztette: Szelekovszky László

A kiadvány: a Körös - Maros Nemzeti Parkért Egyesület

az Alföldkutatásért Alapítvány és Békés Megye Önkormányzati Hivatala

támogatásával készült a millennium tiszteletére

Békéscsaba

1999

Szerkesztette és írta:

Szelekovszky László

Lektorálta:

Dr. Juhász Irén Dr. Rakonczai János

Dr. Tóth Albert

Fotókat készítette:

Bende Sándor Szelekovszky László

A kiadvány elkészítését segítették:

Bándi Károly Bende Sándor

Dr. Bisztrai Tamásné Buka Lajos

Drávai Józsefné Gyarmati Jánosné

Kalló Hajnalka Lipcsei Szilárd Locskai Gizella

Pelle Ferenc Nikula György

Szappanos Anita Tóth Attila

Címlap fotója:

Kovács halom (Szarvas)

Hátsó borító:

Gödény halom (Békésszentandrás)

Felelős kiadó:

Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület

ISBN-963-03-7280-0

Nyomtatás:

Sirályka Nyomda, Békéscsaba 1999.

TARTALOM

ELŐSZÓ (Dr. Rakonczai János) 5 A KUNHALMOK FENNMARADÁSÁÉRT (Szelekovszky László) 6 KUNHALMOKRÓL MAI SZEMMEL (Dr. Tóth Albert) 10 KURGÁNOKRÓL(Dr. Juhász Irén) 12 AJÁNLÁS A KUNHALMOK VÉDELMÉÉRT

(Az 1994. novemberi Békés megyei országos kunhalmos tanácskozás) 14 Kiemelt tájképi kultúrtörténeti értékű kunhalmok 16 Nagyobb jelentőségű kunhalmok 27 BÉKÉS MEGYE TELEPÜLÉSEINEK KUNHALOM KATASZTERE 40 MELLÉKLETEK 65 - Színes fényképek - Kiemelt és nagyobb jelentőségű kunhalmok térképjegyzéke - Térképek - Képmelléklet - Felhasznált irodalom KÖSZÖNET A SEGÍTŐKNEK!

A még meglévő kunhalmok elhelyezkedése

(Többségük a vízjárta területek közelében)

ELŐSZÓ  Talán elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy Békés megye az elmúlt negyed században a hazai természetvédelem egyik legmeghatározóbb „bástyája” volt, - s jelen kiadvány is mutatja továbbra is az maradt. Pedig igen furcsa a természetvédelem harcmezeje: az eredményesen megvívott harcok gyakran maradnak dicsérő szavak nélkül, s harcosoknak éppen egy-egy elvesztett csata után kell szavukat hallatni. A kézben tartott kiadvány azonban jó alkalom arra, hogy a sikerekre és a kudarcokra is emlékezzünk. Nem előzmények nélküli ugyan, de az első látványos, eredményekben gazdag időszaknak talán az 1970-es évek második felét tekinthetjük: ekkor jelentek meg a Természetvédelmi évkönyvek első kötetei, s jelentős területek védetté nyilvánítására került sor. Sok jelentős esemény után külön kiemelést érdemel az 1988-ra körvonalazódó Békés megye „Környezetvédelmi modell megye programja”. Ezt a győzelemre álló csatát azonban a rendszerváltást követő igazgatási és hatásköri változások megszakították. (A helyes törekvéseket mutatja, hogy a Környezetvédelmi Törvény nyomán napjainkban „kezdődhetnek” el hasonló munkálatok - némileg kedvezőtlenebb igazgatási struktúrában.) Fontos eseménynek tekinthető a Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület megalakulása az 1990-es évek elején. Ez a mozgalom bebizonyította, hogy a természetvédelem ügye nem áll meg az egyének szintjén, hiszen számos önkormányzat és intézmény is már alapítóként belépett a szervezetbe, s a célt - ha lassabban is a vártnál - de sikerült elérni (a Nemzeti Park megalakítására 1996. januárjában került sor). E mozgalomnak is szerepe volt abban, hogy miközben országosan - a privatizáció miatt - jelentős teret veszített a természetvédelem, Békés megyében látványosan szaporodtak a védett értékek. Ilyen előzmények után az sem volt véletlen, hogy ez a megye kezdeményezte a kunhalmok védelmében tartandó tanácskozást hat alföldi megye részvételével (1994. november 23-án). S amiben akkor csak a legoptimistábbak reménykedtek, a tanácskozás ajánlásai szinte hiánytalanul beépültek a Természetvédelmi Törvénybe, példát mutatva arra, hogy a megalapozott „alulról jövő kezdeményezések” nincsenek eleve kudarcra ítélve. A következő feladat az elismertetett értékek megőrzése, megismertetése. A kunhalmok (kurgánok) nagyobb része mesterséges eredetű, mára mégis tájképi jelentőségűek az Alföldön. Az elmúlt évtizedekben azonban számuk az oktalan pusztítások nyomán jelentősen csökkent. Ma már védi „őket” a törvény. De ez akkor lehet csak igazán hatékony, ha az átlag polgár is lát bennük értéket. Ezt a célt szolgálja a jelen kiadvány is - egyfajta leltárt adva a békési táj szeretetével.

Dr. Rakonczai János

A KUNHALMOK FENNMARADÁSÁÉRT 

„Nemzeti múltunknak vannak századai, amelyekből egy sort nyelvünkön nem vagyunk képesek felmutatni, míg ugyanazon századból magas műveltségi állapotot tanúsító számos műemlékünk maradt ránk. Minden ilyen nemzeti műemlék elenyészetével tehát nyilván történelem könyvünk egy-egy lapja szakadt ki! A legjelentékenyebb és legrégibb műemlékek a tárgy természeténél fogva építészetiek.”

/ Ipolyi Arnold / A legrégebbi emberalkotta kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok. A legtöbb Árpádkori tárgyi emlék ezeken a halmokon vagy környéken található. Temetők, síremlékek, templomok, településhelyek, kolostorok, monostorok. Pl. Békés megyében a Dél-Kelet Alföld egyetlen Árpádkori temploma a Tótkomlós melletti Nagykopáncs pusztán áll. Sok név is utal rá, pl. Árpád, Attila halom. Büszkék lehetünk rá, hogy a magyar címer is örök hordozója egy hármas halomnak. Európa küszöbén sajnos még mindig aggódnunk kell a történelem legrégebbi ember alkotta építményeinek, a kunhalmoknak további sorsa és megmaradása végett. Törvény már van, amely nevén nevezi a kunhalmokat és védelmébe veszi, egyben elrendeli a megyénkénti számbavételt, listázást, s ennek alapján rögzíti majd a védett halmok mennyiségét, darabszámát. A kunhalmok a 24/1991. számú Ogy. és 3515/1991. számú Kormányhatározat kihirdetésével kerültek a figyelem homlokterébe. Ezt segítette és gyorsította az a kunhalmok védelméről tanácskozás, amelyet 1994. november 23-án hívtunk össze hat alföldi megye részvételével a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal, a Békés Megyei Múzeumok és a Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület támogatásával. A tanácskozás célja volt segítséget adni a kunhalmok védelmének mielőbbi törvényi szabályozásához, s ezt ajánlásként a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium számára megküldeni. További célja volt a tanácskozásnak, hogy az elfogadásra kerülő törvény nevén nevezze a kunhalmokat és egyértelműen és önálló témaként jelenítse meg az egységes kezelés érdekében. A törvény 1996-ban meg is született. Az 1996. évi LIII. törvény a természetvédelméről már nevesítve tartalmazza a kunhalmok védelmét és egyben előírja a megyénkénti listázást, számbavételt, amelyet három éven belül kell elkészíteni. A számbavétel azon túl, hogy mennyiségileg választ adott a jelenleg még létező halmokról, jó alkalom volt egy minőségi állapotfelvételre is a jelenlegi helyzetről. Megdöbbentő, egyben elgondolkodtató, hogy még mindig többet költünk a tönkretételükre, mint a megvédésükre. Ha semmit nem csinálunk velük, felhagyunk a szántásukkal, bolygatásukkal, már gazdagabbak vagyunk, nemcsak anyagilag, gazdaságilag, hanem, ami fontosabb, az ősi örökségünk megmaradásával, többezeréves emberi kultúra megőrzésével. Szomorú az a tény is, hogy egy-két kivétellel eddig soha semmit nem tett az itt élő ember a megmaradásukért, kivéve azokat, akik ie. 4000-3000 körül megépítették. Természetesen meg kell említeni azon jó példákat, mint pl. a Hidasháti Állami Gazdaság, amely megszüntette a mezőgazdasági művelést a csárdaszállási kerületében található Barát halmon (Fábián váron), vagy Békésszentandrás Önkormányzata, amely az ország legnagyobb kunhalmából, a Gödény-halomból egykor elhordott földet szeretné visszapótolni.

Ezek az évezredes szemtanuk alázattal tűrik, ami történik velük, s várják jobb sorsukat, várják, hogy megbékéljen velük az ember, s egyszer talán értékrendjükben lesznek besorolva oda, ahová igazán tartoznak. Meg kell tenni mindent a megmentésükért, hiszen az alföldi táj egyetlen díszei, „hegyei”, piramisai, az itteni ember megmaradásának biztos támpontjai, mint ahogy Havasi Péter gyulai régész találóan megfogalmazta, „AMI AZ ALFÖLDÖN KIEMELKEDETT A VÍZBŐL MEGÜLTE AZ EMBER.” A mai ember számára nagy tanulság lehet az a magas fokú kultúra, amit rejtenek a halmok, amelyről a régészek meggyőződhettek a munkájuk során. Pl. az egyik ásatásból kozmetikai eszközöket, szőrcsipeszt, fültisztítót, stb. emeltek ki. Azon túl, hogy temetkezési és települési helyként szolgáltak minden időben és korszakban, betöltöttek valamilyen funkciót, őrhely, jelzőhely, támpont, határjelzők, vagy még ma is a legpontosabb földmérési pontok. Nagyon komoly és fontos dolog a kunhalmok vallásban betöltött szerepe is. A templom, mint kultúrforrás. Első templomaink halmon, kunhalmon, dombon épültek, hajdan ezeket egyháznak nevezték. Többnyire kisméretű faépületek voltak, sem karzat, sem szék, oltárul egy szabályos kő szolgált. Nevekben is fennmaradtak a templomépületekről vett helynevek, pl. Békés megyében; Csorvás egyház, Dombegyház, és a számtalan templom halom, vagy a Makó melletti Dál egyház, a mai Garsa pusztán Bod-anya-egyház. Békésben több mint 100 halmon található még meglévő, vagy emlékében élő templom, kolostor, monostor, kápolna, temető. Bánkút, Battonya, Biharugra, Csanádapáca, Dombegyház, Dévaványa, Kaszaper, Kétegyháza, Pusztaottlaka, Szarvas, Szeghalom, stb. Vésztőn az Európa hírű feltárt Csolt-monostor. Az egyházak, mint legfőbb oktatási és kultúrforrások meghatározóak voltak a kunhalmok életében, fennmaradásában is. Régebben istenként tisztelték a mindig is valláshoz kötődő, mítosszal körülvett titkokat hordozó halmokat. Pusztításuk Ahogy a vallás szerepe és befolyása csökkent, egyre több kunhalom esett áldozatul, elhordták, megcsonkították. Ez a folyamat főleg az elmúlt öt évtizedre jellemző, amikor az alföldi táj erőszakos legdrasztikusabb átalakítását végezték. Több mint ötven halom esett áldozatul úgy, hogy a nagyüzemi táblák kialakításakor, a meliorációs munkák végzésekor az öntözőcsatornákkal kettévágták, vagy levágták, esetleg elhordták. Felméréseink során megállapítottuk, hogy Békés megyében nem található egyetlen ép halom sem, amelyhez valamilyen céllal nem nyúltak volna hozzá. Sokszor okozója volt a tudatlanság, a tájékozatlanság, ami nem csoda, hiszen az oktatás semmilyen szintjén nem foglalkoztak velük. Megállapítható, hogy a vallás szerepének csökkenésével párhuzamosan a kunhalmok is eltűnnek a térképekről - 1800-as évektől ez egyértelműen nyomon követhető, elsősorban az utóbbi évtizedek térképeiről. Jelentőségük Jelenlétüket fontosnak tartották a térképeken, hiszen jelzői voltak a legfőbb közlekedési utaknak, amelyek mellettük mentek el és mennek el még ma is. Ma már elsősorban a kunhalmokon elhelyezett térképészeti földmérési pontokat tartják nyilván. Természetesen ez

is némi védelem a kunhalmokra nézve. Sok település őrzői voltak az őrhalmok, strázsahalmok, mások közigazgatási, települési határokat jeleznek, ezek többnyire kettős-hármas, de található négyes határhalom is. Pl. Dombegyházánál a magyar-román határon. Idegenforgalmi szempontból is fontos volna a számukra jelentős és különleges halmokat feltüntetni, ami azon túl, hogy az Alföldet vonzóbbá teszi, nevével a róla szóló hagyomány, néprajz, helytörténet is tovább él. Attila hagyomány, Árpád halmok, halmok jelezte dűlő nevek. Különlegességként meg kell említeni a Dombegyházán található pávaszemes kunhalmos alakzatot, amely a román határon is átnyúlik, s így alkot egy egységet, benne az Attila halom, a KRIPTÁJ halom az új Szent Kornélia kápolnával, az egykori Szent-Kirged kolostor helyével, az 1333-ból írásos emlékű Vizes monostor templom és település helyével. Nagyon fontos lenne az ország legnagyobb kunhalmát, a Békés megyei Békésszentandrás határában lévő 12,26 m magas Gödény halmot minden térképen feltüntetni. Védelmüket már az új Természetvédelmi törvény (1997. január 1.) életbelépése előtt megkezdtük, míg megyei, majd helyi védetté nyilvánításokkal. Az új Természetvédelmi törvény megszületése előtt megyénkben már 66 db védett volt. Ezek a védettségek nagyon fontosak voltak, mert azon túl, hogy az elhordás veszélye megszűnt, elkezdődött egy figyelemfelhívás, tudatosítás. Az új törvény védelmébe veszi és nevén nevezi a kunhalmokat, de még nem óvja végrehajtás hiányában a „lassú haláltól”, a további műveléstől. A privatizáció egyik nagy „bakija” a kunhalmok semmibe vevése, egyszerű szántóföldként való kimérése. Megfelelő ellentételezéssel, kellő kompenzációkkal, pl. visszavásárlás, a még meglévő halmokat ki kell vonni a termelésből, főleg a szántóföldi művelésből. Nem nagy területet jelent, amelyet a későbbiekben gyephasznosítással lehet művelni a természetvédelmi előírásoknak megfelelően. Békés megyében még mindig több mint 600 kunhalom található az egykori 1500-ból, amely még látható, jellegét valamennyire megőrizte, összes területe a 10 %-os puffer területtel nem éri el a 140-150 hektárt. A gyep-gabona váltó idején 1985-86-ban ennek a területnek többszörösét törték fel. Felméréseink során a meglévő látható kunhalmok mellett igyekeztünk a még fellelhető halomhelyeket is feltérképezni, megjelölni, mert véleményünk szerint az eddigi valamikori sort nem szabad „csonkítani”. Tiszteletben kell tartani és alapul venni Békés megye régészeinek: Juhász Irén, Szatmári Imre, Medgyesi Pál, Havassy Péter és még sokan mások Magyarország és Békés megye régészeti topográfiája eddig megjelent köteteiben lévő felméréseket (Szarvas, Szeghalom, Békéscsaba térsége), amelyekben igyekeztek valamennyi kunhalmot felsorolni. Leghiányosabb Békés megye déli része volt, Battonya - Medgyesegyháza - Orosháza térsége, amelynek felmérését lelkes segítőtársammal, a mezőkovácsházi Bende Sándorral több mint 2 év alatt készítettünk el. A megyei kunhalmok felmérése, listázása 1998. év végére elkészült, természetesen pontosításuk még folyamatban van. A munkát elvégeztük, de a neheze még most jön, érvényt szerezni a törvénynek, megvédeni, megmenteni az utókornak. Ennyi maradt, de nyugtasson bennünket az a tudat, hogy ez is gazdagság, amely épp úgy beletartozik az Alföld kincsestárába, mint a Tisza, a Körösök, a Hortobágy, vagy Bugac. Egy dolog, ami különlegessé teszi a kunhalmokat, hogy ember alkotta, többezeréves kultúrtörténeti emlékek, valamikori élőhelyek és sírok, - a sírokra pedig vigyázni kell - MERT HAZÁVÁ A NEMZETET A SÍROK AVATJÁK.

Szelekovszky László

A KUNHALMOKRÓL MAI SZEMMEL  „Ti vagytok a mi katedrálisaink” Illyés Gyula nevezte így a kunhalmokat, az Alföldnek ezeket a sajátos tájképi elemeit. Az egykor vízjárta síkság jellemző földpiramisai Győrffy István, a honi néprajztudomány jeles képviselője szerint „olyan 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terültek el, s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok, őr- vagy határhalmok”. Ez a meghatározás ma is helytállónak tekinthető, noha még számos kérdés tisztázásra vár. A szakirodalomban Horváth István (1784-1846) használta először a kunhalom elnevezést, s azokat a letelepedő kunok művének tulajdonította. Ezzel szemben Jerney János neves őskutatónk 185l-ben a következő álláspontra helyezkedett: „annyi bizonyos, hogy a hazai halmok kunhalom nevezete a magyar nép ajkán nem él, egy pár évtized óta az írói nyelv kezdé divatba hozn”. Azóta nemcsak elnevezésükkel, hanem keletkezésükkel és földrajzi elhelyezkedésükkel kapcsolatban is több elképzelés született. A legvalószínűbbnek az tetszik, hogy a kunhalmok többségét a honfoglalás előtt itt élő népek temetkezési és őrhelyéül hozták létre, s a későbbi időben ezek lettek a „vigyázóhalmok” és a határhalmok. A kunhalom névhasználat körül még ma is sok vita zajlik. De nemcsak az elnevezés vitatott, hanem az is többször gondot jelent, hogy milyen térszíni formát soroljunk a kunhalmok közé (pl.: egy 1996-os debreceni kiadvány "Dombok, halmok, kurgánok" címmel jelent meg jól mutatva a fennálló bizonytalanságot). Legcélszerűbb, ha kunhalomnak tekintünk minden olyan mesterségesen keletkezett, a térszínből érzékelhetően jól kiemelkedő magaslatot, ami keletkezési korától, funkciójától, földrajzi fekvésétől függetlenül "halomszerű" formakincse a síksági tájnak. Ez alapján valamennyi természetes geomorfológiai képződmény (bucka, laponyag, telek, porong, bálnahát, stb.) nem tekinthető kunhalomnak éppúgy, mint az új keletű mesterséges dombok, deponiák. (Pl.: geodéziai magassági jegyek, téglagyári bányadombok, építkezési földkupacok, meddőhányók, stb.) A magas, markánsan kiemelkedő, halommá magasodott lakódombokat ("tell-telepek") viszont - annak ellenére, hogy a régészek ezeket nem tekintik kunhalmoknak - kunhalomként célszerű kezelni. A kunhalmok legfontosabb típusai 1. Lakódombok (tell-halmok). Ebbe a kategóriába a többnyire szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű és viszonylag magas halmok tartoznak. Kultúrrétegük több méter vastagságú. Felmagasodásukban az árvízmentes, de vízközeli helyen megtelepedő ember játszotta a főszerepet. A halommá emelkedett egykori telephely kultúrrétegét főleg az ott élő emberek házainak omladéka, (patics) edénytörmelékei, tűzhelyének maradványai, az elfogyasztott állatok szétszórt csontjai, kagylóhéjai alkotják. Nagy számban keletkeztek lakódombok a bronzkorban (i.e. 1900-tól körülbelül 900-ig). A telepek nagy számából és méreteiből viszonylag nagy népsűrűségre következtethetünk. 2. Sírdombok (kurgánok). A régészeti kutatások feltárták, hogy a halmok nagy része rézkori és kora-bronzkori temetkezések, szarmata, germán, és honfoglalás kori temetők, Árpád-kori templomok és sírok, olykor valóban kun temetkezések nyomait őrzi. A kelet-európai síkságon (orosz-ukrán sztyepvidéken) igen gyakoriak ezek a mesterségesen emelt, kúp (félgömb) alakú dombok. A kurgán név türk-mongol eredetű. Leghíresebbek a szkíta kurgánok (i.e. 700-400).

3. Őrhalmok (Vigyázóhalmok, strázsahalmok). Hazánk több vidékén, különösen az Alföldön és a Kelet-Dunántúlon gyakoriak ezek a viszonylag alacsony, földből emelt halmok. Eredetileg sem lehettek magasak, de a rendszeres szántás következtében egyre alacsonyabbak lettek. Jellemző, hogy az egymástól látótávolságnyira lévő magasabb halmok (általában tell-halmok) között láncszerű összeköttetést biztosítottak. A tűzjelzésben lehetett fontos szerepük. Ezzel lehetővé tették a jel (fény, hang) továbbítását. 4. Határhalmok. Kialakulásuk és szerepük a megyék, a járások és a települések határának megjelölésével hozható összefüggésben. Tipikusak az úgynevezett hármas határhalmok. Ezek három település határának voltak a jeles pontjai, például a Gergely-halom Karcag, Kunhegyes és Kunmadaras határának találkozásánál. Előfordulnak négyes határhalmok is (pl.: Dombegyházánál a magyar-román határon). A halmok mellett gyakran utak vezettek el, s a lábukhoz csárda települt. A Hortobágyon is átvezető híres sóút melletti Meggyes-határhalomnál épült a Meggyes csárda.

Dr. Tóth Albert

A KURGÁNOKRÓL  A halmok többségének felszínén nem fordultak elő régészeti leletek, így ezek sírhalom volta első látásra valószínűnek tűnik. Megdőlt az a feltevés, hogy a tiszántúli „kunhalmok” kurgánok őrdombok, vagyis a terepszemle és a távoli jeladás céljából összehordott magaslatok lettek volna. Többnyire csoportosan találjuk ezeket a halmokat, de előfordul, hogy egymás mellett kettő is van. Elég nehéz elképzelni, hogy néha 1 km2-nyi területen őrdombokat tucatszám hordtak volna össze. A halmok korát régészeti adatok segítségével lehet meghatározni, többségük az időszámításunk előtti harmadik évezred körüli időre, a gödörsíros temetkezések időszakába tartozik. Nyilván e népek települési területével függ össze, hogy a Maros törmelékkúpja belső részén egyetlen kurgánt sem lehet találni. A régészeti kutatás kezdeti szakaszában a gyakran több méter magas feltöltés alatt szegényes mellékletekkel, legtöbbször csupán ásványi eredetű festékröggel vagy szerves anyagból készített takaró nyomaival, néha a sírt borító faszerkezet maradványai alatt talált temetkezést, népvándorláskori törzsfők kirabolt sírjainak gondolták. A gyomai csepűs-kerti Rigó-halom temetkezése az ország leggazdagabb preszkítakori fejedelmi lelete. Ennek alapján feltételezhető, hogy némelyik halom ebbe az időbe keltezhető. Azonban a legtöbb feltárt halom a fent említett későrézkorban keletkezett. Több bolygatatlan temetkezés feltárása után egy ismeretlen eredetű leletcsoportot sikerült körülhatárolni. A temetkezések közös rítuseleme a vörös okkerrög, a csontvázak háton fektetése felhúzott lábakkal és a mellékletek hiánya. Ez utóbbi jelenség azért volt különösen meglepő a kutatók számára, mert nyilvánvalónak tartották, hogy a „földpiramis” valamely törzsfő vagy más előkelőség sírját rejti. Feltételezés szerint a halom nagysága az ide temetett hatalmát, gazdagságát hivatott tükrözni. Az idők folyamán eljutottak azok a közlések a magyarországi kutatókhoz, melyek a tiszántúliakhoz hasonló temetkezésekről számoltak be Dél-Oroszország, Don és Dnyeper vidékén elterülő sztyepvidékről. Világossá vált, hogy a magyarországi feltárt halmok alaptemetkezései a sztyeppvidék halmainak, a kurgánoknak legkorábbi sírjaival azonos csoportba tartoznak. A sztyeppei területeken végzett feltárások során előkerült állatcsontok vizsgálata kimutatta, hogy az a korai népesség elsősorban állattartó életmódot folytatott, melyen belül a lótartásnak kiemelkedő jelentősége volt. Időszámításunk előtti harmadik évezredben ezek a népek elérték az Al-Duna, Erdély és a Tiszántúl területét is. A tiszántúli halmok kutatásában új szakaszt nyitottak a korszerű tudományos eszközökkel végzett halomfeltárások. Megyénkben Gazdapusztai Gyula Kétegyháza területén az 1960-as években végzett halom feltárást, majd később Szeghalom-Dióér lelőhelyen Ecsedy István. Az új halomfeltárások során bővült ismeretünk a halmok jellegzetes temetkezési rítusával kapcsolatban. E temetkezések legjellemzőbb közös vonásai a sír és a sírépítmény gondos előkészítése, amit bőrből, gyékényből készült derékaljak és sírtakarók, szőnyegmaradványok mutatnak. Továbbá a halott háton, térdben felhúzott lábakkal történő elhelyezése, az okkerfestés alkalmazása. A sírban elhelyezett okkerrög melléklet, a csaknem kizárólagos nyugati tájolás, nem utolsó sorban pedig az eszközök és ékszerek előfordulásának ritkasága. A tiszántúli feltárások során kétféle sírforma vált ismertté. Az egyikben a sírt faszerkezet borítja, a másikban gyékényből, szövetből vagy fűből készült sírtakaró maradványa található. A sír és sírépítmény kialakítására fordított különös figyelem jeleit lehetett tapasztalni a kétegyházi Török-halom alaptemetkezésénél és a dévaványai Barcé-halom sírjának feltárásakor. A halott végső lakhelyének elkészítéséhez tartozik annak befejező szakasza, a sírhalom felépítése. Ezt úgy végezték, hogy rétegenként hordták fel a földet a közelből, azt ledöngölték. Éppen ez okozza legtöbb esetben szántáskor a halmok pusztulását, mert ha egy

réteget megbontanak az lassan lecsúszik és a halom egyre kisebb lesz. Későbbi korokban utántemetések is szabdalják a halmokat, például a népvándorlás korában. Erre egyik példa a szarvasi Rózsás-halom, ennek keleti és északi részén nagysírszámú későavar temetőt tártunk fel. A tiszántúli kurgánok, így a Békés megyeiek is nem őrdombok, nem is kincses királyok nyughelyei, hanem a terület legkorábbi nomád pásztorainak sírjai.

Fontos tudni mindenkinek: ősidők emberkéz alkotta sírdombjai a puszták műemlékei ezek a halmok. Ne tegye őket tönkre a nemlétező kincseket kereső ásója és ne engedjük, hogy valamiféle egyoldalúan felfogott gazdasági érdek (útépítéshez anyagnyerő hely) nevében gépekkel pusztítsák el őket. Vigyázzunk rájuk, mert ők őrzik emlékét egy sokezer éves és egy csak nemrég eltűnt pásztori világnak.

Dr. Juhász Irén

Az 1994. november 24­én tartott konferencia ajánlása a kunhalmok védelmének jogi szabályozásához 

A Békés Megyei Önkormányzati Hivatal kezdeményezésére a Békés Megyei Múzeumok igazgatósága nevében és a Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület támogatásával 1994. november 23-án hat alföldi megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) részvételével tanácskozást tartottunk a kunhalmok védelméről. Tanácskozás célja volt segítséget adni a kunhalmok védelmének mielőbbi törvényi szabályozásához, s ezt ajánlásként a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium számára megküldeni. További célja és elvárása volt a tanácskozásnak, hogy a közeljövőben elfogadásra kerülő törvény egyértelműen és önálló témaként jelenítse meg-e legrégebbi, ember által épített kultúrtörténeti emlékek hatósági védelmét, az egységes kezelés érdekében. A tanácskozás által elfogadott ajánlás (az eddig végzett munkák és felmérések figyelembevételével): A jelenlegi állapot rögzítése, aktualizálása halomkataszter elkészítése, nyilvántartásba vétele külön hrsz.-mal ellátni, külön kezelni művelést megszüntetni állapotnak megfelelő degradáltsági fok megállapítása (Dr. Tóth Albert módszerét javasoljuk) ezek: 1, Viszonylag háborítatlan, ép, jellegüket még jól őrző halmok 2, jellegüket még őrző, ép, de jelenleg is megművelt, szántott vagy korábban már megművelt (beerdősített) halmok 3, eredetileg is alacsony, vagy a művelés miatt már lekopott, de alapjaiban még ép halmok 4, megbontott, megbolygatott halmok, de jelentős botanikai és régészeti értékkel 5. erősen megcsonkított, vagy részben elhordott, jellegvesztett halmok 6, halomroncsok, ma már jelentősebb érték nélkül 7, széthordott halmok, halomhelyek Kiemelten kezelni az 1 - 4 kategóriába soroltakat. A védettséget ennek alapján mérlegelni: országos, vagy helyi védett. Kompenzáció a „KÁR” miatt: örökös adómentesség (elsősorban a magántulajdonúnál) megvásárlás (a halom kataszter szerint felmérési ár többszöröse) bérleti díjas megoldás földcsere (önkormányzati földdel) Jogkör – hatáskör: nemzeti parkok, természetvédelmi igazgatóságok megyei önkormányzatok múzeumok

Kiegészítés, javaslat az előzőekhez: Az új természetvédelmi törvényben a halmok ab-ovo védelmét kellene biztosítani, egy bármikor bővíthető listával. Jó lenne elérni, hogy újra a megyei önkormányzatok kapják meg a védetté nyilvánítási jogkört (közvetlenebb kapcsolat, védelmük kapcsolódik az építészethez, műemlék-, természet- és környezetvédelemhez). Hatósági védelmét az országos Természetvédelmi Hivatal szervei, a kezelést a helyi, vagy megyei önkormányzatok látnák el. E kell érni a degradált halmok visszagyepesítését, köztulajdonba vételét. Mielőbb meg kell jeleníteni a halmokról és védelmükről szóló rövid propagandaanyagot Békéscsaba, 1994. december

KIEMELT TÁJKÉPI, KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRTÉKŰ KUNHALMOK 

Gödény­halom (Békésszentandrás)  Magyarország legnagyobb kunhalma, Békés megyében Békésszentandrás közigazgatási területén a régi Szentesi út mellett található, a Hármas-Körös valamikori vízjárta területén. Hatalmas tömegével uralja a tájat és már messziről lenyűgöző látvány. A Gödény-halom pontos méretei: - magasság: 12,26 m (85 m tengerszint feletti rétegvonaltól mérve: 97,26 m) - palásmérete: 160 m Valamikori irodalmak (XVII – XVIII. sz.) 15 m magasságot is emlegetnek. Nevét onnan kapta, hogy a halom körül hajdan volt, nagykiterjedésű vizenyős területekről gyakran szálltak rá a gödények tanyázni. Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett. Sajnos ezt a halmot is megbontották az északi oldalán, melyet út - és gátépítésre használtak fel. A leomlott falban Árpád-kori maradványokat találtak és valószínű, hogy a halom anyaga Árpád-kori temető maradványait rejti. Felületét összefüggő gyep borítja, nem különösen értékes összetételű, melynek hasznosítása az időnkénti legeltetéssel történik. A délkeleti oldal alsó részét fiatal akácerdő borítja. Tetején térképészeti jel található. A kunhalom megközelíthető Békésszentandrás belterületétől számított 4-5 km-re, a régi Szentesi úton. Békésszentandrás Békés megye kapuja, Szarvastól 5 km-re található az élő Hármas-Körös és a 29 km összhosszúságú Holt-Körös (Kákafoki holtág) ölelésében, gyönyörű természeti környezetben.

Mágori­halom (Vésztő)  Vésztőtől Ny-ra, 5 km-re, a Holt-Sebes-Körös balpartján, a folyó lefűzött kanyarulata által három oldalról körbefogott folyóháton két halom áll közvetlenül egymás mellett. A 7-8 m-es relatív magasságú, 100-150 m alapátmérőjű impozáns két domb valójában a Tiszántúl legnagyobb tell-településének maradványa, ennek D-i részére az Árpád-korban egy monostort építettek. A területen többször végeztek ásatásokat és neolitikumból, a rézkorból, a bronzkorból és a középkorból származó leleteket találtak. A mintegy 2000 m2-es területen elhelyezkedő épületmaradványokat az 1810-1820-ban épített borospince erősen megrongálta, a templom hajójának jelentős része megsemmisült. Az első templom csak a második templom apszisának alapozásához másodlagosan felhasznált kövekből ismeretes. Ezeken a köveken freskó maradványok figyelhetők meg. A második templom 15 m hosszú, 7 m széles volt, ebből a félköríves alap és a Ny-i fal maradt meg. A harmadik templom szintén félköríves alaprajzú volt, a 13,4 m széles és 30 m hosszú épület Ny-i oldalához 4 m-es előcsarnok tartozott. Az alapozás kivételével ez a templom csak a kiszedett falak árkából rekonstruálható. A negyedikként felépített templom maradványai a legjobb állapotúak. A három hajós, 33,3 m hosszú és 16 m széles templom alaprajza félköríves, két oldalhajója egyenes záródású, Ny-i végén két torony állott. A templomhoz D-ről csatlakozott a rendház, ennek K-i szárnya négy helyiségből állt. Az egyik helyiségben III. István (1162-1172) kori ezüst dénárt, a mellette fekvő folyosón pedig egy Zsigmond (1387-1437) kori ezüstérmét találtak. A legkorábbi templom a XI. században épült, a legkésőbbi pedig a XII. század közepén és

ezzel egyidős lehet a rendház is. Az eddigi feltárások során 113 középkori sírt találtak. A középkori épületmaradványok a környéken birtokos Csolt nemzettség csolti (Cholth) monostorával azonosíthatóak. 1222-ben Lodus, 1330-ban László nevű apátja ismeretes. 1332-1337-ben apátja évi 15 garas pápai tizedet fizetett. 1364-ben és 1383-ban kegyurai az Ábrahámfyak voltak. Később a monostor nem szerepel írásos emlékekben. 1733-ban még állt az egykori monostor két tornya, ezek 1786-ban dőltek le. A XVIII. század második felétől kezdve köveit és tégláit a környékbeli építkezésekhez hordták el. Vésztő-Mágor nemzetközileg is ismert feltárt régészeti bemutató és közkedvelt kirándulóhely. Megközelíthető a Vésztő-Szeghalmi úton táblával jelezve a Holt-Sebes-Körös ölelésében.

Csolt  A községhatár ÉNy-i szélén, a Holt-Sebes-Körös K-i, jobb partján emelkedő háton feküdt az Árpád-kori Csolt település. Csolt (Cholt, Kulch) a régészeti adatok szerint XI-XII. századi település, nevét a Csolt nemzettség névadójáról kapta, aki a faluval átellenben, a Körös bal partján felépíttette a nemzettség monostorát és a falut a monostornak adta. 1271-ben Csolti Ábrahámot említik. 1330 körül a csolti apáttal és Sumrakus fiaival szemben járták meg Torda határát, Csolttól a Tordasára nevű rét, az Enyves-ér és az Enyves-tó választotta el. 1383-ban az Ábrahámfyak abban állapodtak meg, hogy a Csolt faluban, a monostor felől fekvő malmot közösen használják. Ez a malom azonos lehet azzal, amit 1350-ben Mágoron lévőnek mondtak és fele részben az 1383-ban osztozkodó testvérek egyikének apjáé, Ábrahámé volt. 1383 után Csolt nem fordul elő az írott forrásokban, a monostor megszűnte után határa Mágorba olvadt be, lakói ide is költöztek.

Kriptáj­halom (Kripta­halom) (Dombegyház)  A Dombegyház - Kisdombegyház határdűlőben a Cigányka-ér bal partján (Kriptáj-dűlő), nádassal és gyepterülettel, valamint délnyugati oldalán szántóval határolt kurgán emelkedik. A halom relatív magassága: 8,5 m, palástmérete: 100 m. Délkeleti oldalán löszgyepre utaló növénytársulást találunk, ugyanitt Kónya-sárma előfordul. Sajnos a halom keleti oldalát erősen megbolygatták, 1800-as évek elején épült Lonovics kripta lerombolása során. A felszinén fás - legelő található. 1945-ig Lonovics-Hollósi birtok volt, ma a család leszármazottjai a Bisztray család tulajdonába került újra az árverést követően, akik a lerombolt családi kriptát újraépítették Szent Kornélia kápolna néven. A halom onnan kapta újkori nevét, hogy egy családi sírboltot – „kriptát” építettek rá az 1800-as évek elején. A kriptába 1942-ig temettek, de a halottak nyugalma sajnos csak 1945-ig tartott, mert attól kezdve fokozatosan kezdték szétszedni a kápolnát, a halottakat sem kímélve, akiknek csontjait gyalázatos módon a környéken szétszórták, a kápolnát kifosztották, s 1970-ig teljesen eltüntették, megsemmisítették. Mivel tudjuk a halottak nevét, érdemes felsorolni: - Lonovics József 1867 Püspök, kinevezett kalocsai érsek, akinek csak a gégéjébe beépített platina betét került ide.

- Gertenyesi Hollósi Kornélia (Lonovics Józsefné) 1827-1890 Operaénekes, a „nemzet csalogánya”

- Lonovics József 1824-1902 Hollósi-Kornélia férje, Csanád vármegye főispánja

- Lonovics Ignác 1826-1901 - Lonovics Ignác felesége Vargha Emília - Lonovics Gyula 1853-1912 Udvari tanácsos - Lonovics Gyula felesége Nyéki Irma (Dr.Bisztray Tamásné, a jelenlegi tulajdonos nagyanyja), 1864-1937 - Lonovics Gyula öccse 1856 - Csáky Ilike 1914-1924 Dr. Bisztray Tamásné huga - Lonovics Kornélia 1883-1942 Dr. Bisztray Tamásné édesanyja - Lonovics Ferenc 1854-1856 Van még egy halottja a dombnak Návay Sándor huszártiszt, akit 1945-ben temettek a kunhalom déli lejtőjére. Az ő hamvait őrzi a domb, a többi 11 halott csontjainak maradványaiból viszont nagyon kevés töredék került elő. Kevesen tudják, hogy a szétszórt tetemek között olyan nagyságok is voltak, mint Gertenyesi Hollósi Kornélia, a „nemzet csalogánya”, nemzetközileg is elismert operaénekesnő. Ő híres volt, és éppen olyan szeretett hozzátartozó, mint a másik tíz, földöntúli nyugalmától megfosztott Lonovics családtag. A kripta-halom érdekessége, hogy radiesztéták véleménye szerint, egyike azon objektumoknak, amelyek az únnevezett ley-vonalak kereszteződési pontjában helyezkedik el. Ez a feltételezés is indokolja, hogy a természetvédelmi és kultúrtörténeti értéken túl más érdekek is fontossá teszik a védelmüket.

Attila­halom (Dombegyház)  Dombegyház település szélén, a Kevermes felé vezető úttól balra található. A kurgán tengerszint feletti magassága 102,60 m9 alapátmérője 65 m, becsült magassága 3 m. Az úgynevezett pávaszemes kunhalom alakzat középpontja. Erősen roncsolt, akácfával benőtt halom-maradvány, amelynek sajnálatos állapotához egy - két amatőr Attila kutató is hozzájárult. Felületét a körülötte levő akácerdő lassan beborítja. Az Attila halom legendáját Radnai Mikes gyűjtötte össze „A dombegyházi Attila-hagyomány új megvilágításban” több, mint 500 oldalas művében. Radnai Mikest ösztönözte az a száj és írásbeli hagyomány mely szerint Attila Engaddiban (Enyeden) született, Zeleméren nevelkedett és Dombegyházán temették el. Ez a hagyomány több, mint egy évezreden át élt a népben, míg végül 1700 táján írásban is megfogalmazták.

Balkány­halom (Szeghalom)  Szeghalom északnyugati részén, a Sertés-éri-csatorna kanyarulatának északi oldalán emelkedik a nagyméretű; körülbelül 8 m magas és 100 m átmérőjű kurgán. A halom északkeletre nyitott bányagödörben bronzkori, tiszapolgári és szarmata kori leleteket találtak. A leletek között külön említést érdemelnek a XVI. század első feléből származó kupa alakú kályhaszemek és rozettás díszítésű kályhacsempék töredékei.

A középkori települést az itt fekvő terület neve és az 1657. évi határleírás alapján Balkány (Balkan) faluval lehet azonosítani. A falu neve a vizenyős, lápos hely jelentésű balkány tájszóból és az akkor még itt folyó Balkány patakról kapta. Balkány igen későn, 1458-ban szerepel először írásos emlékben. Valószínűleg a XIV-XV. században alakulhatott ki a település. Megközelíthető Szeghalomról és Kertészsziget felé vezető útról.

Dió­halom (Szeghalom)  Szeghalom és Körösladány között kiemelkedő Pakóc érparton, a 47-es számú úthoz közel, attól É-ra található a Dió-halom. Mintegy 6 m magas, 80-100 m átmérőjű kurgán. Az állandó szántás ellenére jellegét jól tartja, aránylag ép, tetején geodéziai kő, mint magassági jegy található. Szeghalom-halom (Templom-halom) Szeghalom névadó halma a város közelében áll. A belterület DK-i részén, a környezetéből 2,5-3 m-re kiemelkedő magaslat közepén ma a katolikus templom áll és a fazsindelyes harangláb áll, ahol a középkori Szeghalom (Zeguholmu, Scegholm, Zughalum) település feküdt. A múlt században uradalmi magtár állott a tetején. Szeghalom egy folyózugban álló halomról kapta nevét. Békés megye legrégibb és legjelentősebb települése közé tartozik. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok Szeghalomnál akartak átkelni a Körösön. A halom átmérője 40-50 m, tetejét az építkezéskor lehordták. Szeghalom első említése 1067-ből származik, amikor az Aba nembéli Péter ispán a századi apátságnak adta a Szeghalom nevű birtokot.

Kovács­halom (Szarvas)  A szarvasi határ DK-i szélén, egy megközelítőleg 100 m alapátmérőjű, 7 m magas kurgán emelkedik, amelyet Farkas, vagy Kovács-halomnak neveznek. Egyúttal a csabacsűdi határ egyik sarokpontja. Egy ÉK-DNy-i irányú, magas, széles homokháton áll és formáját viszonylag épségben megőrizte, bár oldalát kissé megbolygatták, a felületét gyeptakaró borítja. A Nagyszénási-Szarvasi útról földúton balra 2,5 km. Szarvas határában a legszebb, legjobb állapotban lévő kunhalom.

Török­halom (Kétegyháza)  Kétegyháza melletti lőtér közelében, a szabadkígyósi tájvédelmi körzet részeként, a szikes pusztából emelkedik ki a Török-halom. Körös-körül sok hektárnyi szikes gyep őrzi a táj ősi jellegét. Tisztán kivehető az egykori Maros meder vonala. A halom megyénk talán legépebb, legszebb, egyenletes gyepborítású kunhalma. Sajnos évekkel ezelőtt a gyakorlatozó honvédség ezt is megbontotta, - lövészárkot ásott a K-i oldalába. A visszatakarás után ezen a helyen teljesen más növényösszetétel alakult ki,

többségében a virulensebb növényfajok elszaporodása révén. Magassága 8 m, alapméretei 60 x 60 m. Megközelíthető a Kétegyháza-Medgyesegyháza közúttól DK-re, 1 km-re.

Sós­halom (Endrőd)  Az Endrőd-Kondorosi út jobb oldalán közvetlen az út mellett található ez az aránylag ép jó alakú, látványos kurgán. Tetejét fű és ritka akácos fedi és egy század eleji régi határkő. Méretei: 5 m magas, 75 m alapátmérőjű. Régi térképeken jelölve van. A halomtól kissé távolabb találtak kerámiákat. A halom baloldalán felületét még nem érintve áll egy régi kis tanya.

Egei­halom (Gyomaendrőd)  Gyomaendrődtől D-re, 7 km-re, a Békéscsaba felé vezető műút É-i oldalán, a Dózsa majornál az egykori Szepes-ér által körülzárt szigetszerű kiemelkedésen áll az Egei-halom nevű kurgán, amely lábánál rézkori és szarmata-kori leleteket és sírokat találtak. A halom relatív magassága 2,5-3 m, átmérője 50-70 m. 1971-ben Marák Ilona régészeti leletmentése során igen sok rézkori, bronzkori, vaskori és szarmata kori emlék került elő a mellette lévő homokbányából. A halom felszínét gyeptakaró borítja, tetején földmérési pont található. É-K "lábát" kissé lenyesték, elhordták.

Bódisné­halma (Békés)  Békéstől D-re, a békéscsabai országúttól K-re található a kb. 50 m átmérőjű, 2-2,5 m magas kurgán. A halom É-D irányban kissé megnyújtott, teteje erősen lekopott. Felhordási árka jól látható félkörben a D-i oldalán. Magát a halmot egy 1783-as térképen "Gerek halom" néven tüntették fel. 1809-ben "Bodisne Halom", 1864-ben Lencse halom névvel jelölik, de előfordul Bereghalma névvel is. Tetején 1956-ban és 1969-ben a régészek cserép és csontmaradványokat találtak az őskoron belüli bronzkorból. A legenda szerint a névadó Bódizs Jánosné, az utolsó békési boszorkány, akit 71 évesen ezen a halmon égettek el 1645. május 28-án. Bűne az volt, hogy egy bizonyos kő hatására, amelyet a szájába bevett, tojást tudott tojni. Az akkori bíró, Szabó István uram is kipróbálta a követ tanácsbeli embereivel együtt, s bizony mindegyik tojást tojt Bódisné kövétől. Az ítélet az lett, hogy akinek hatalma van arra, hogy tyúk tojást tojjon a kő segítségével és az egész nemes tanácsot is csúffá teheti, az el is tudja venni a kövek bűvös erejét. Aki pedig erre képes, az boszorkány lehet. A boszorkányságra eleink tűzhalált szabtak. Így járt Bódis Jánosné is. Akkor még a halmot 4 m magasnak említik. Ma már alig 2-2,5 m magas, de ennek ellenére még jól látható mielőtt Békés városába érkezünk Csaba felől jobbra.

Nagy­halom (Geszt)  Rajta emelkedik a Tisza család hatalmas művészi értékű mauzóleuma, tőle közvetlenül DK-re a régi temető, benne 1848-as időkből származó temetkezési helyek. A Tisza mauzóleumba helyezték el Tisza Domokos (1837-1856) tetemét, Arany János egykori tanítványát. Itt nyugszik Tisza Kálmán (1830-1920) a kiegyezés utáni kor, miniszterelnöke és minisztere. Ide temették Tisza Istvánt (Kálmán fiát) 1861-1918., Ady politikai ellenfelét, aki miniszterelnök volt a monarchia bukásáig. A Tisza család tagjai közül említést érdemel Tisza Lajos (1832-1898), aki az 1879-es nagy tiszai árvíz után Szeged újjáépítésének kormánybiztosa volt. Geszt 1766 óta a Tisza családé, - kastélyuk három periódusban épült 1760-1772., 1790 és 1890. A kastélyhoz 27 holdas tájképi angolkert tartozott. Az épület homlokzata előtt két hatalmas platánfa látható, amelyeknek gyökere alatt két ökör lett elhelyezve az ültetéskor. Irodalom: Goda-Köteles

Körös-Sárréti útikalauz (1984.)

Rózsa­major – Libicsi halom (Medgyesegyháza – Bánkút)  Bánkúttól É-ra a vasútvonalon túl a Libicsi erdő előtt látható a feltárás és állandó mezőgazdasági művelés következtében erősen megviselt, de még így is jól látható, egykor hatalmas méretű kurgán. Tetején Árpádkori templom, puszta templom, egyház állt. Körülötte elég nagykiterjedésű településre utaló nyomokat találtak a régészek. Bauer János 1926., Szatmári Imre 1993. A templom egyhajas, négyszögletes, döngölt agyag alapozású volt, méretei 10,7 m x 6 m, alapfalainak szélessége 80-130 cm. Falazóanyaga a szórványként előkerült téglák lehettek, amelyek anyagának vizsgálatát Domokos Tamás végezte és megállapította, hogy a téglák anyaga gazdag növényzettel, benne csigákkal benőtt nagyobb kiterjedésű álló vagy folyóvíz partjáról kerülhetett ki. Állítását két csiga képezi a vízi Planorbarius corneus (nagy tányércsiga és a melegkedvező Chondrula tridens (tonna csiga). Ezt a mélyebb részt a templom helyétől 130 méternyire "Kerek-tó" néven emlegetik - az utóbbi években kiszáradt.

Baltakereszt­halom (Battonya)  Battonyán, az Egyházföld-dűlőben található a 40 x 60 m alapterületű 3,2 m magas kurgán. Tetejét vegyes gyep állomány és akácos facsoportok uralják. Itt található a Balta család keresztje. Erősen roncsolt, egyik oldalát egy csatornával levágták. Másik oldalát úttöltéshez hordták el. Régészetileg nincs feltárva. Battonyától 3 km-re megközelíthető, az Aradi út jobb oldalán, a magyar-román határ felé. Tetején egy 4 m magas kereszt a következő felirattal:

„Állítatott Isten dicsőségére öz. Balta Emmánuel által

1854. év Májushóban”

Vesze­i­halom (Békéscsaba)  A Holt-Fehér-Körös partját K-ről, a folyót kb. 400 m távolságra kísérő hátság tetején, a török időben elpusztult Veszei falu emlékét őrzi. A gerlai Wenckheim kastélytól mintegy 2 km-re található, kb. 60 m alapátmérőjű, 4 m magas halom. A Békéscsaba-Gyula összekötő út melletti Veszely csárdától a Póstelek felé vezető műúton az erdészháztól balra már földúton Gerla irányába 1 km-re közelíthető meg.

Furugyi­halom (Békésszentandrás)  A községhatár délkeleti szélén, a Holt-Körös szappanosi kanyarjának déli csúcsánál található az 5 m magas és körülbelül 60 m átmérőjű kurgán. A kurgán kutatása során későbronzkori, gepida kori és késő avarkori leleteket találtak. Furugy Békésszentandrás közigazgatási területéhez tartozik körülbelül 100 fő állandó lakóval. Településszerkezeti szempontból 2 utcából áll, amelyeken ütött-kopott házikók sorakoznak. Furugyon az elmúlt évtizedekben megállt az idő. Ezen a vidéken a postás is hetente csak háromszor járt, a napi híreket az ingázók szolgáltatták. A valaha virágzó település egykoron jóhirű halászfalu évtizedekig elszigeteltségben már-már a megsemmisülés árnyékában élt. A 90-es rendszerváltást követően a Békésszentandrás humánus vezetésének köszönhetően a kis település járdát kapott, bekapcsolták az ivóvízhálózatba, felújították az imaházat, és ha nem is elsőosztályú de járható keskeny közúton kapcsolatba került a Szentesi úttal, így Szarvas már könnyebben elérhető. Köves­halom (Szent János halma, Kúthalom) (Csárdaszállás) Csárdaszállástól DK-re, a vasút és a mezőberényi országút között emelkedik egy kb. 30 m alapátmérőjű, 2,5-3 m relatív magasságú halom, amelynek több neve is ismert, azonban a régészeti leletek alapján egyértelmű, hogy a Szent János név az eredeti elnevezés, mely az itt állt azonos nevű középkori Szent János falu templomától származik. Mélyszántással bolygatták meg a halmon lévő középkori temetőt. 1958-ban Árpádkori és késő középkori edénytöredékeket talált és gyűjtött össze Kovalovszki Júlia régész. 1961-ben sírok, 1962-ben koporsós sírok maradványai kerültek elő, s egy I. Kálmán király (1095-1116) korából származó ezüstpénz is. Az elpusztult középkori falu Szent János neve a település védőszentjére utal. Első említése 1425-ből maradt ránk (de a leletek szerint Árpád-kori eredetű). Tetején földmérési pont látható.

Barát­halom vagy (Fábián vára)  Csárdaszállástól É-ra, a Gyomára vezető országút É-i oldalán egy ovális alakú, kb. 80 m alapátmérőjű, 4,5 m relatív magasságú halom emelkedik, melyet a középkori forrásokból ismert Fábián-várával lehet azonosítani. A rézkori kurgán neve, valamint egy 1826-os ásatás alapján feltételezhető, hogy egy Árpád-kori kisvár központja is lehetett itt. A múlt század végén a kiemelkedés tövében égetett téglafalat találtak, amely körbevette a halmot. 1926-ban

téglasírokat találtak ugyanitt. A földesúri központ a XIV. század végére, valószínűleg elnéptelenedett, s a templom is magányosan állt a következő évszázadokban. A téglasírok valószínűleg későbbi eredetűek, mert a domb közepében nagy üreget lehet sejteni, ami valószínű szintén ki lehet téglázva. A Baráthalom nevet Fábián vára a mellette lévő két kisebb halomtól örökölte, amely név az egész dűlőre átterjedt.

Barcé­halom (Dévaványa)  Dévaványától északnyugatra, a környezetéből enyhén kiemelkedő területen található az 1930-as években részben elhordott, a földmunkák előtt körülbelül 6 m magas, 70 m átmérőjű halom. A földkitermelés következtében az egykor gömbsüveg alakú halom keleti felének magassága eltűnt. Csupán egy 255 cm relatív magasságú vízszintes tönk maradt meg a halom tömegéből.

Akasztó­halom (Kertészsziget)  Kertészsziget közigazgatási területéhez tartozó, az Akasztó-ér kanyarulatának külső, D-i oldalán emelkedik a 3,5 m magas, 60-70 m átmérőjű Akasztó-halom. Tőle K-re 50 m-re egy mindössze 0,6-0,7 m magas, erősen lekopott halom is áll a legelőn. A valamikori szabályozatlan folyók Berettyó, Korhány, Balkány-patak árvize után nagy területek váltak vízborítottá. A közlekedés településtől-településig vizen történt csónakkal, így Füzesgyarmattól Kertészsziget pusztáig is, ahol a csónakot magasabb területnél kötötték ki, akasztották ki, innen kapta a halom a nevét is.

Korhány­halom (Körösladány)  Körösladány Ny-i szélén a gyomai út jobb oldalán a körgát után található a 4 m magas és 80-100 m átmérőjű kurgán. Szántóföldi művelés jellemzi, tetején háromszögelési pont, keleti szélét csatorna metszi. Tőle D-re 50 m-re szarmagta kori és középkori leleteket találtak. Jellegét jól megőrző, szép alakú, látványos kurgán, tetején földmérési jel található.

Terézia majori­halom (Kúthalom) (Köröstarcsa)  A határ DNy-i sarkában, a Terézia-majortól DK-re emelkedik a mintegy 80-100 m alap átmérőjű 3,5-4,0 m relatív magasságú kurgán, mely K-Ny-i irányban erősen nyújtott, ovális alakú. É-i fele csaknem teljesen hiányzik, valószínűleg az itt korábban haladó földút következtében. A halomtól DK-re kb. 100-150 m-re egy kisebb halom is látható, ennek alapátmérője kb. 30 m, magassága 1,5 m lehet. Megközelíthető Köröstarcsa Mezőberény felőli részén lévő régi üzemanyagtöltő állomástól, egy keskeny műúton kb. 3 km-re.

Gyopár­halom (Orosháza)  Orosházáról a Szentetornyai úton a Gyopáros fürdőhely után az útról is jól látható a halom. A Maros egykori hordalékvonulatán még ma is jól kivehető a nagy méretekre utaló hatalmas halomtömeg. Nevét az egykori Gyopár településről kapta.

Czibula­halom (Szarvas)  A szarvasi határ K-i szélén, egy K-Ny irányú, széles, magas homokháton egy 5,5-6 m relatív magasságú, 70x70 m alapátmérőjű kurgán áll. Dny-i oldalánál Szarvas város nagykiterjedésű ma is üzemelő homokbányája található. A halom egyben a csabacsűdi határ É-i sarokpontját is jelzi. A K-i felét és az É-i lábát földmunkák során elhordták. A halom többi részét is szántják, így erősen pusztult. Szarvas térség kunhalmai közül ennek a tetejét borítja a legértékesebb löszpuszta növénytársulásra jellemző gyeptakaró.

Strázsa­halom (Őr­halom) (Szarvas)  A 7 m magas Őr-halom vagy régebben használt strázsa-halom egy hatalmas kurgán Szarvastól K-re, a békéscsabai műúttól néhány m-re, É-ra, az országút és a Cigány-ér között, a meder D-i partján áll. Alapátmérője 50-60 m lehet. Nagyon állapotban őrizte meg eredeti alakját, bár az 1930-as években Tomka Pál faültetés céljából teraszosította. A halmot ma is akácos borítja. Mielőtt Békéscsaba felől beérünk Szarvasra jobbra, a régi húsüzem mellett figyelhető meg. Magáról a halomról és közvetlen környékéről több lelet is került múzeumba. (Múlt században Benka Pál talált itt leleteket többek között egy kvarcitból készült kőfejsze, amely az 1876-os budapesti őstörténeti Kongresszuson ki volt állítva. Ugyancsak sok lelet anyagot mentett meg 1974. körül Juhász Irén is. Nevét onnan kaphatta, hogy a szarvasi török palánkot ábrázoló számos metszeten felismerhető őrtorony alighanem a Strázsa-halmon állott.

Templom­halom (Kasza­Perek) (Végegyháza)  A Szárazér partján, a Mezőkovácsházához tartozó Babó-major mögött feküdt a középkorban a település, amelynek a temploma a ma is Templom-halomnak nevezett helyen állt és körülötte csoportosultak az egykori város Kasza-Perek házai. A Perek, vagy Pereg név német eredetre utal, ugyanis a német nyelvben a perg szó halmot, dombot jelent. A korabeli krónikák elmesélik, hogy 1241-ben amikor már fallal vették körül a települést, ide menekültek a környékbeli lakosok a tatárok elől. A falu egy heti erős ostrom után a tatárok kezébe került, akik mind egy szálig lekaszabolták a még élő lakosokat. Magát a falut felégették és romhalmazzá változtatták a tatárok. Zsigmond idején az Arad vármegyéből ideszármazott Kasza család kapta birtokul. 1454-ben Hunyadi János megvásárolta. A Hunyadiak birtokában lett a faluból város. Mátyás 1463-ban már mint várost adományozta Kállay Pál palotamesterének. Kasza-Perek II. Ulászló alatt is Külső-Szolnok megyéhez tartozott. 1509-ben már mint csanád vármegyei birtok szerepel. Ferdinánd 1548-ban Toroczkai Antalnak, Ruszkai Dobó

Ferencnek, Istvánnak (a nevezetes egri várkapitány) és Domonkosnak adományozta. Az 1552. évi török-dúlást Kasza-Perek is erősen megsínylette. 1553-ban csak 10 portája volt. 1561-ben a király a települést az akkori gyulai várkapitánynak, Kerecsényi Lászlónak adományozta. Plébániája történetére nézve említésre méltó az a levél, amelyet 1486-ban Ramocsaházi Albert torontáli főesperes Kállay Jánoshoz intézett és ebben felkérte, hogy mint kasza-Perek földesura nevezze ki az itteni plébániára Battonyai András csanádi oltárigazgatót. A XVI. század második felében reformátussá lett Kasza-Perek.

Bárdos­halom (Bárda­hát) (Füzesgyarmat)  A település határának K-i részében a darvasi út jobb oldalán emelkedik a mintegy 4-5 m magas 70-110 m átmérőjű halom. Mellette a Berettyó egykori medervonulata húzódik. Tetején földmérési pont található - felszínét állandó jellegű mezőgazdasági művelést folytatnak. Füzesgyarmat közigazgatási területén ez az egyik legszebb, jellegét feltűnően jól megőrző kunhalom annak ellenére, hogy szántják.

NAGYOBB JELENTŐSÉGŰ KUNHALMOK 

BATTONYA 

Sanka­halom  A határ északnyugati részén, Battonyától 2 km - re, a kunágotai út északi oldalán található a Cigányka-ér bal partján egy részben nádassal körülvett, fás legelő által borított, viszonylag jó állapotban lévő kurgán. A relatív magassága 4,5 m , az alapátmérője 65 m. A tetején egy szétrombolt háromszögelési pont található.

Cikó­halom  A battonyai határ ÉNY-i részén, a Kunágota-Magyardombegyház-Battonya határkereszteződésben emelkedik a Cikó-halom nevű kurgán. Magassága mintegy 6 m, alapátmérője kb. 50-55 m. Viszonylag érintetlen halom, bár az 1950-es években beültették akácfával. Jelenleg is megtalálható rajta még néhány fa és a kivágott fák tuskója. Növényállománya vegyes, jellemző a virulensebb gyomfajok. A halom tetején egy háromszögelési pont található.

Szőlő­halom (Alsó)  Battonya belterületétől ÉK-re, az Alsó-szőlők nevű zártkerti részen látható egy szép formájú halom, amelynek tetején egy tripád van elhelyezve, A kurgán magassága megközelítőleg 6,0-6,3 m, az alapátmérője 45-50 m. A kurgán lábának Dny-i része erősen szántott, a többi része fáslegelővel borított. A tengerszint feletti magassága 105-200 m.

Kálvária­halom  Tompapusztán, az egykori Purgly kastély parkjában található 4-5 m magas, 40x50 m alapterületű kunhalom. Oldalában a Purgei család kápolnája állt valamikor, melyet a háború után a kastéllyal együtt elbontottak. Megközelíthető a Battonya-Mezőhegyesi országúttól jobbra, 2-3 km-re.

Cigányka­halom  Battonya közigazgatási területén a Száraz-ér és a Cigányka-éri csatorna találkozásánál található. 4-5 m magas, 80x60 m alapterületű. Tetején középkori templomrom alapjait bontották ki a régészek, melyet később visszatemettek. Feltehetően egy nagyobb telep, vagy sánc lehetett a kísérő vonulaton. Közelében található az

országos védettségű tompapusztai löszgyep (20 ha-os). Jelenleg a Nemzeti Park része. Aránylag ép, halomjellegét jól megőrző halom.

BÉKÉSCSABA 

Sírdomb­halom  A pósteleki erdőben található a Wenckheim romkastély felé vezető műútról balra a Mókus csárda előtt 1 km-re. 40 x 30 m alapterületű, 2-2,5 m magas halom. A Wenckheim család sírhelye volt. A sírkamrát a kunhalomban alakították ki. Ma már a temetkezési helyet csak a kunhalom tetején lévő 3 db díszbokor jelöli. Az alatta lévő sírkamrát megbontották, kifosztották. A sírdomb az 1906-1909 között épült Wenckheim Krisztina és gróf Széchenyi Antal részére épült pósteleki kastélyhoz tartozott, s benne az elmondások alapján csak gróf Széchenyi Antal volt eltemetve. A neobarokk stílusú kastélyt Sidek Viktor tervei alapján építették a 10,2 ha parkjával együtt. A sírdomb Gerla közigazgatásához tartozott 1984-ig, amelynek belterületén található a Wenckheim-család 1854-1860-ban Ybl Miklós tervei szerint átalakított romantikus koraeklektikus kastélya, melynek "U" alakú udvarának középtengelyében 1869-ben kápolnát építettek.

BÉKÉSSZENTANDRÁS 

Mogyorós­halom  Békésszentandrás ÉNY-i szélén, az Öcsödre vezető 44-es országút É-i oldalán egy kb. 60 m alapátmérőjű, 3 m relatív magasságú kurgán áll. Ny-i része Jász-Nagykun-Szolnok megye területére esik. Neve, már 1512-ben felbukkan Mogyorós-telek néven. Mellette egy hatalmas kiterjedésű régi agyaggödör látható.

Fekete­halom  Békésszentandrástól Dny-ra, a Gödény-halom irányába vezető egykori szentesi út Ny-i oldalán, egy kb. 60 m átmérőjű, 3 m magas kurgán áll, amelyet szántással erősen koptatnak.

Nádas­halom  A békésszentandrási határ DK-i szélén, a szentesi országút Ny-i oldalán egy 50-60 m alapátmérőjű, 3 m magas kurgán áll, amely régóta Békésszentandrás határpontját jelenti, ezért a régi térképek is rendszeresen feltüntetik. Sajnos az 1920-as években útépítéshez elhordták a halom egy részét.

BIHARUGRA  Temető­halom (Vermes-halom I.) A biharugrai határ Ény-i részében egy enyhén kiemelkedő, É-i peremén kb. 2,5 m magas 50-60 m átmérőjű halom áll. Tőle 40 m-re Ny-ra egy erősen lekopott, kb. 0,5 m magas 20-25 m átmérőjű halom figyelhető meg.

DÉVAVÁNYA  Gabonáspusztai­halom (Sártó - halom) (Tímár-Frigyes-halom) A dévaványai határ Ny-i szélén, az egykori Gabonás-ér D-i magas partján 1,5 m magas és hozzávetőleg 40-90 m átmérőjű kurgán található. Réhely­rabhalom (Besnyőhalom) A település É-i részén fekvő Réhely határát alkotó érmeder mentén. (Ecsegfalva felé vezető úttól jobbra eső részen található). Magassága 2-2,5 m, átmérője 40 m. Feltételezhetően valamikor a halom közvetlen közelében lehetett Besenyő nevű falu, erre utalnak a mai földrajz nevek is - Besnyő-hát, Kis-Besnyő, Nagy Besnyő. Az Árpád-kor folyamán, talán a tatárjárás során néptelenedett el. Lapanyag­halom (Laponyag) A dévaványai határ É-i szélén emelkedik egy megközelítőleg 2 m relatív magasságú és mintegy 80-140 m alapátmérőjű halom. Az országút másik oldalán egy kisebb, talán 1 m magas és 20-40 m alapátmérőjű kurgán áll. A halom környékén leletanyagot találtak a Körös-kultúrából és a tiszapolgári-kultúrából, amely egy nagy őskori településhez tartozott. Borszeg­halom (Bor-szeg-halom) (Katal-szeg-halom) Dévaványa közigazgatási területéhez tartozik a csudaballai országúttól D-re, a környezetéből csak enyhén kiemelkedő földhát közepén található egy 40-50 m alapátmérőjű, mintegy 1,5 m magas halom. A halom körül szarmata kori telep maradványait figyelték meg. A halom tetején Árpád-kori templom maradványa található. A templommal rendelkező kis település valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. A régi település nevét a dűlő név őrizte meg.

Berek­halom  A településtől É-ra mintegy 1,5 km-re található a 4 m magas és 60 m átmérőjű halom. Tetején 1958-ban a régészek három nagy ... ház alapot figyeltek meg. Későbbi kutatások a gávai kultúrára utaló töredékeket gyűjtött be, ami azt bizonyítja, hogy egy késő bronzkori település a halomra is kiterjed.

 

Szik­halom  A település Ny-i széle mentén a Gyomaendrődi úttól Ny-ra található a 0,5 m magas és mintegy 30 m átmérőjű erősen elszántott halom. Környékén és felszínén az alföldi vonaldíszes kultúra és a Tiszapolgári kultúrából való töredékeket találtak. Köles­halom (Vas-doktor-halma) Dévaványától D-re, a gyomai műút K-i oldalán, egy hajdani ér kiszélesedő átereszében lévő kiemelkedésen két halom áll. A nagyobbat a helybeliek Vas-doktor halmának nevezik, ez mintegy 1,5 m magas és 60 m átmérőjű. Tőle ÉK-re egy teljesen elszántott, 0,5 m-nél alacsonyabb és kb. 30-40 m átmérőjű kis halmocska áll. Körülötte régészeti leletmentést folytattak és főleg a kisebb halmon találtak újkőkori cserepeket és a gávai kultúrára utaló töredékeket. Bereczki Imre régész többször járt a területen.

Őr­halom  Belterülettől ÉK-re 3 km-re helyezkedik el a 3,5-4 m magas 80 m átmérőjű halom. Egy nagy neolitikus telep közepén emelték, felszínén és környékén nagy mennyiségű cserepet gyűjtöttek. A leletanyag legnagyobb része a Körös kultúrába tartozik.

Hajós­halom  Dévaványától É-ra az Atyaszegi legelőn áll, 4 m magas 60-80 m átmérőjű halom. Magas füvű gyep fedi, jellegét jól tartja. Tőle É-ra 150 m-re egy alacsony lekopott halom áll, melynek K-i felét csatornaásáskor megsemmisítették. Egyébként ezen a halmon találtak nagyobb mennyiségű leletanyagot (Köröskultúrából - Alföldi vonaldíszes)

DOMBEGYHÁZA 

Vizesi­halom  Dombegyháztól az aradi úton 3 km-re található a Vizesi-halom. A kurgán tengerszint feletti magassága 105,30 ni, az alapátmérője mintegy 50 m, bár ezt nehéz megállapítani, mert a halmot erősen szántják, jelenleg alig emelkedik ki a terepszintből. Dombegyház-Vizesipuszta területén a török időkben pusztult el a Vizesmonostor, ahol templomot és temetőt tártak fel. Az okleveles iratok szerint 1333-ban már plébániás hely volt. Az első román stílusú kis templomot bővítették, amelynek belsejében is temetkeztek. A templomot és a körülötte lévő temetőt döngölt agyagfallal vették körül. Azonosították az oklevelekben jelzett falut és a mellette lévő halastó helyét is. A terület még nincs teljesen feltárva. Forrás: Régészeti Füzetek Juhász Irén leírása szerint.

ECSEGFALVA 

Templom­halom (Egyház‐halma, Templomzugi‐halom)  Ecsegfalvától DNy-ra az egykori Ecseg-tó ÉNy-i oldalán egy, a partoldal kiugró magasabb részére emelet 3,5-4,0 m magas és 100 m átmérőjű kurgán emelkedik. A nagyrészt sűrű bozóttal benőtt halmot és közvetlen környékét lebontott tanyákból származó törmelék borítja. Az elnevezés és a töredékek alapján feltételezhető, hogy egy kora Árpád-kori település is itt helyezkedett el, és annak temploma állt a halmon. A néphagyomány szerint a pálos rendi szerzetesek kolostor állt itt. Valószínűleg még a tatárjárás idején pusztult el a település és vele együtt a kolostor is. Régészeti kutatások során a Körös-kultúrára utaló cserépmaradványokat és a Tiszapolgári kultúrából származó csontvárakat is találtak.

ELEK 

Pap­halom  Elektől Ny-ra, az Újteleptől mintegy 400 m-re, közel a kétegyházi határhoz található ez a kunhalom. A relatív magassága 2,5-3,0 m, az alapátmérője mintegy 45-50 m.

FÜZESGYARMAT 

Fürj­halom  Füzesgyarmati határ DNy-i részében az eredeti érmedret követő Fürjesi-csatorna É-i oldalán emelkedik a 2,5-3,0 m magas, 35-60 m átmérőjű Fürj-halom, amely a nevét a mellette elfolyó Fürj-érről kapta, így csak közvetve őrizte meg az Árpád-kori Für falu emlékét. A halom körül kiemelkedő földháton és magán a halmon a tiszai kultúrába sorolható és Árpád-kori leletanyagot gyűjtöttek.

GYOMAENDRŐD 

Rigó­halom (Lippai­halom) v. (Szőlős­halom)  Gyomaendrődtől DK-re, a Békéscsabára vezető műúttól kis távolságra ÉK felé áll a nagy Rigó-halom, amely tengerszint feletti magassága 90,5 m, alapátmérője 100 m körüli, a relatív magassága kb. 5 m. Csaknem tökéletes kúp formájú, csak a tetején látszik egy kerek horpadás és a műút felé eső oldalán látható a lábán egy egyenes irányú lemetszés. A halom egyike Békés megye legszebb, viszonylag épségben maradt kurgánjának. A körülötte lévő területet csepűskertnek is nevezik.

Félhalom  Gyoma közigazgatási területén található a Hármas-Körös partján. Gyoma és Csárdaszállás közigazgatási határán (Gyomához tartozik), a Hármas-Körös baloldalán kifli alakban húzódó hátság tetején. Erősen szétszántott, félig elhordott 2,5-3 m magas, 30-40 m átmérőjű halom. Gazdag régészeti lelőhely, amely átnyúlt Csárdaszállás területére is. A halom pontosan látszik egy 1822-es "HIDROGRÁFIA''-i térképen.

Lyukas­halom  Gyomaendrődtől É-ra, a Holt-Berettyó É-D-i irányú szakaszának K-i partján, a csudabalai határrész D-i szélén áll egy 3,0-3,5 m magas és mintegy 60-65 m alapátmérőjű kurgán. A kurgán testét egy még ma is látható árok veszi körül félkörben. Sánc nyomai is jól felfedezhetőek a kurgán körül félkörben és ezek lehúzódnak a Holt-Berettyó partjáig, tehát valószínűleg egy erődített kurgánról lehet szó. Ezt a leletek is alátámasztják. A kurgán melletti területen azonosították a középkori Csudabala falut. A középkori falu temploma a kurgánon állhatott, ugyanis ezen a helyen rengeteg tégla maradványt azonosítottak.

Cserepes­halom  A gyomaendrődi határ É-i részén, a Bálákon, a Holt-Berettyó medrétől K-re, egy széles, mély fekvésű területtől D-re, egy DK-ÉNy irányú, alacsony parton áll egy kb. 1,5 m magas és 40-50 m alapátmérőjű kurgán.

Őzedi­halom  A gyomaendrődi határ ÉK-i szélén, a dévaványai út DK-i oldalán, egy keskeny háton áll a halom, illetve az erősen megcsonkított, mindössze 10 m-es sáv, amely valamikor 2,5-3 m magas volt és 60-65 m átmérőjű. A halomban feltárt X-XI. századi középkori, köznépi temető részt is találtak.

Póhalom  A gyomaendrődi határ É-i felének közepén áll egy 6 m magas és mintegy 50-60 m alapátmérőjű kurgán, amelynek tetején egy régi vendéglő található. A teleki majortól É-ra, egy ÉK-DNy irányú, széles és mély, régi vízfolyás DK-i partján, mintegy 700 m hosszan található kiemelkedésen feküdt a középkori Póhalom település. A település eredeti neve volt Apróhalomegyháza, amely már önmagában is magyarázza a név eredetét, miszerint a temploma egy kis halomra épült.

Simai­halom  A határ ÉNy-i részén - Nagylapos után - egy kb. 50 m alapátmérőjű, 4,5 m magas halom áll, a régi térképek is Simai néven jelzik. A halom DNy-i részét útépítés során elpusztították, de

remélhetőleg az alaptemetkezés megmaradt. Leleteket a felszínén és környékén nem találtak,

Papp­halom  Az Öregszőlőktől D-re egy magas háton áll az eléggé elszántott Papp-halom, amely 3-4 m magas, 50 x 60 m alapú kurgán. Régi térképek is feltüntették. A halom egy nagy kiterjedésű szarmatakori lelőhely közepén áll.

Vaszkó­halom  A településtől messze D-re a Kondorosi úttól Ny-ra egy feltöltődött érmeder D-i partján emelkedik már alig észrevehető, erősen szétszántott 1-1,5 ni magas és 60-70 m átmérőjű halom.

GYULA 

Farkas­halom  Gyuláról Gyulavári felé vezető út jobb oldalán az egykori kertészeti gyakorlókert területén található. A Farkashalmi dűlőtől K-re mintegy 1200 m-re. Relatív magassága 2,5-3,0 m, alapátmérője 55-60 m. A tetején egy földmérési jel van elhelyezve. Gyöke­halom (Gyula-Akácos) Békéscsaba-Gyula főközlekedési úttól Gyula előtt jobbra. ÉK-i részén ritka akácos borítás. Relatív magassága 1,5 m, átmérője 50-60 m. Az útról is jól látható. Az új gyulai elkerülő út nyomvonala a halom Dny-i oldalát kissé lecsonkította. Előtte a régészeti leletmentés megtörtént.

KERTÉSZSZIGET 

Ösvény­halom (Esvény‐halom)  Kertészsziget Akasztó-ér D-i, meredek partján, a partvonaltól 100 m-re beljebb, egy nagyjából kör alakú, 70 m átmérőjű erősített tell-település nyomai találhatók. Az erődített bronzkori teleptől 150 m-re Ny-ra áll a 40-50 m átmérőjű és 2 m magas rézkori kurgán, az Ösvény-halom. A halom tetején lévő embercsontok és téglamaradványok jelzik egy középkori temető és templom helyét. A középkori települést Ösvény (Ewswen, Eosvem, Esweny) faluval lehet azonosítani, amely azonos volt, vagy közvetlen szomszédságában feküdt Ényed (Egneg, Enyd, Enygh) település.

KÖRÖSLADÁNY 

Nádor­ér  Szeghalom felé vezető műúttól jobbra, kb. 1 km-re a Nádor-ér Ny-i partján áll a kb. 2 m magas 50-60 m átmérőjű kunhalom.

Köves­halom  A Pakac-ér D-i partján emelkedik az 1,5-2 m magas 40-50 m átmérőjű halom. A régészeti leletek alapján a helyet az Árpád-kori Szent Mihály falu templomával és temetőjével azonosíthatjuk.

KÖRÖSÚJFALU  Templom­halom (Kót-pusztai) A körösújfalui határ Ny-i végében, a Vésztő-Újirázi út jobb oldalán, a régi iskola után emelkedik egy 4 m magas, 50-60 m átmérőjű kurgán. Tetején valószínűleg a középkori elpusztult Kót nevű falu temploma állt. Tetején földmérési jel található. A halom az állandó művelés ellenére a környék legépebb, legszebb földépítménye.

KÖRÖSTARCSA 

Hideg­halom  Köröstarcsa-Mezőberényi határ közelében található. Két szemközti oldalát levágták a meliorációs csatornákkal. A csonka halomtest még így is sejteti, hogy hatalmas tömegű kurgánról lehetett szó. A 3,5 m relatív magasságú és ma már csak 20x80 m alapterületű halom tetején földmérési jel van elhelyezve. Körülötte a különböző törmelékekből ítélve valamilyen telephely lehetett. Messziről még mindig észrevehető, szép látványt nyújtó halomtömeg.

LŐKÖSHÁZA 

Őrhalom  Elek felől Lőkösházára beérve az út jobb oldalán az első lakóház mellett látható a kissé akácfákkal benőtt Őrhalom. Jellegét, alakját feltehetően a fák védelme miatt tudta megőrizni. A 4,5-5 m magas, 40-50 m átmérőjű halom az úttól 100-150 m-re helyezkedik el.

MURONY 

Földvár­halom  Muronytól Ny-ra a dűlő közepén É-D irányban kissé nyújtott, tojásdad alakú halom található. Magassága 2 m. Régóta Földvárnak hívják, ez a kurgán adta a nevet a körülötte lévő dűlőnek. Még mindig jól látszik kb. 100 m-es körzetben, négyszög alakban mélyedés veszi körül és egy 0,5 m magas sánc, mely a déli oldalszakaszon megszakad, mintegy sugallva az egykori "kapu" helyét.

NAGYKAMARÁS 

Targyi­halom  A nagykamarási határ D-i részén, a kevermesi országúttól ÉK-re mintegy 70-80 m-re található az erősen szántott kurgán. Magassága 2 m, alapátmérője 40-45 m. Tetején földmérési pont és egy ismeretlen sírkő maradvány található.

ÖRMÉNYKÚT 

Galó­halom  Örménykúttól D-re, a kardosi bekötőúttól Ny-ra, a Kondoros-völgy D-i partján egy kb. 30-40 m alapátmérőjű, 6 m magas kurgán áll, egy Dny-i irányból érkező hármas homokvonulat találkozási pontjánál, tetején földmérési pont. A szarvasi útról jól látható.

SARKAD 

Peckesvár­halom  Sarkad Csáki-sziget ÉK-i részén található ez a 4,5-5,0 m magas és 85-90 m alapátmérőjű halom, amelyre a néphagyomány szerint épült a sarkadi vár. Ezt a várat azonban az 1700-as évek elején békés ácsok lerombolták, hogy ne legyen többé forradalmárok búvóhelye. Legendája: Peckes vár rejtélyét még ma is fejtegetik. Még mindig dombos helynek nevezik, ahol több kisebb földvár között ezektől körülvéve "Sánc" nevű előretolt védelmi vonulat volt Sarkad és Ősi között. A szapolyaiak korában keletkezhetett, első kapitánya Sarkadi Farkas volt. Paulovics Lajos kézirata 1861-ben említi Szalontay Dénest, a kapitányt majd itt Sarkadi Farkasról és Ilonáról, akik János királyt szolgálták. Sarkadi Farkast a török űzte el. Utána Toldinak, majd I. Rákóczi György a nemes hajdúknak adományozta. Volt a siklai Andrássy családé is, majd megvette Almásy Ignác gróf, akinek unokája Kálmán feleségül vette

Wenckheim Mária grófnőt, akit az író Sarkad örökös úrnőjeként említ. Ugyancsak a kéziratból tudjuk, hogy Sarkad a vár lerombolása után fejlődésnek indult.

SZARVAS 

Balcó­halom v. (Balczó­halom)  A szarvasi út mellett közvetlenül, Csabacsűd után balra található a Balczó-halorn, 4 m magas, 30x50 m alapátmérőjű. Tövében található magyarországi kerékpárúthálózat 1000. km-nek emlékköve. Jellegét aránylag jól megőrizte, tetejét összefüggő egyszíkű gyeptársulás borítja.

Gyilkos­halom  A szarvasi határ É-i szélén áll egy kb. 50-55 m alapátmérőjű, 1,5-2 m magas kurgán, amely egyben a Mezőtúr és Szarvas közötti határ egyik sarokpontja. A halom K-i részét egy régi gát építéséhez erősen megrongálták, DK-i felé csatornával vágták ketté. Nagyobb része szántóművelésű, oldalán dűlőút vezet keresztül. Tetején földhivatali „kő” található, egyszerű növénytársulás, kétszíkű, fásszárú cserje, kökény jellemzi.

Közép­halom  Szarvastól 2 km-re, az Endrődi úton, a Ribánszki tanya mögött egy 6 m magas feletti, 70-80 m alapátmérőjű kurgán áll. A környék legszebb és legépebb, jellegét legjobban megtartó kunhalma. A tetején mezőgazdasági művelést folytatnak, K-i oldalán valamikori homokbányászat nyomai láthatók. Elmondás szerint, annak idején sok emberi csontot találtak itt.

Szarvas­halom  Eredeti néven Szarvas-halom volt. Ez a szóösszetétel a finnugor eredetű körülíró állatnévből és a török korig itt állt, nagy halomra utaló földrajzi névből alakul ki. A XV. század folyamán a helynév előtagja önállósult. A kurgán ott állt, ahol ma az evangélikus Ótemplom és a Tessedik Sámuel Múzeum van. Korabeli metszetek alapján a török kori palánkvár is ide tehető és valószínű, hogy annak építéséhez használták fel a kurgán anyagát. A halom ugyan már nem látszik, de a nevét és helyét semmi sem jelezné jobban, mint a helyére épült Ótemplom. Szappanos­halom (régi térkép szerint Szappanyos-halom) A szarvasi határ K-i részén, a békéscsabai és a mezőberényi országút közötti dűlőben, egy K-Ny. irányú partvonulat K-i végén áll a halom, amelynek alapátmérője 60 m, a magassága közel 3,5 m. A formáját viszonylag jól megőrizte, bár az intenzív szántás miatt erősen veszti. Békéscsabától Szarvas felé a közút jobb oldalán 7-800 m-re beljebb Csabacsűd környékén jól látható.

Papp­halom (Papp-dűlő) A szarvasi határ K-i részén, az endrődi országúttól D-re, egy ÉK-DNy irányú, félszigetszerű kiemelkedés D-i végén egy szétszántott kurgán található, amely relatív magassága 0,5-0,8 m, alapátmérője 25-30 m körüli. Káka­halom (Kettőshalmi-dűlő) A szarvasi határ legdélebbi pontján, a Kettős-halomtól K-re 100-120 m-re, pontosan a Békés és Csongrád megye határán, egy kb. 25-30 m alapátmérőjű, 1-1,2 m relatív magasságú kurgán található.

Káka­halom  Szarvastól D-re, a Dögös-Kákafoki főcsatorna D-i partján egy É-D irányú környezetéből jól kiemelkedő hátas rész húzódik, amelynek legmagasabb pontja egy ma már csaknem teljesen szétrombolt kurgán. A hát É-i végét egy kisebb ÉNy-DK irányú csatorna és a Csongrád-Békés megyehatárt képező dűlőút is áthalad rajta. Bánya­halom (Füzes-halom) A szarvasi határ DK-i részén, a Kondoros-völgy kanyarulatának ÉK-i partján egy ma már csaknem teljesen elpusztított halom maradványa áll. Ma már csak 1 m magas csonk jelzi helyét. A halom Szarvas és Csabacsűd határán található az endrődi úttól D-re. Felületének nagy részét szántják, K-i oldalát homokbányának használták.

SZEGHALOM 

Korhány­halom  A szeghalmi határ É-i felében, a töviskesi műúttól É-ra, a Szeghalmi övcsatorna K-i partján emelkedik a kb. 4 m magas és mintegy 40-80 m átmérőjű kurgán.

Bálint­halom  A szeghalmi határ Ny-i részén, a töviskesi földút kanyaralatától D-re emelkedik a kb. 4 m magas és mintegy 50-75 m átmérőjű kunhalom.

Bene­halom  A településhatár ÉNy-i felében, a Szeghalmi-gyűjtőcsatorna kanyarulatának Ny-i szegletében emelkedik a mintegy 3,5 m magas és 60-85 m átmérőjű nagy halom. Környékén csupán egyetlen szürke, szarmata kori edényfül-töredéket találtak.

TELEKGERENDÁS 

Bika­halom  Telekgerendástól D-re kb. 2 km-re mintegy 80 m alapátmérőjű, 4 m-nél is magasabb kurgán emelkedik. A halom É-i részéből annak mintegy negyedét elhordták útépítés céljára. Ezen a részen jól látszik, hogy a halom szinte teljes egészében fekete, jó minőségű, humuszos földből áll. A felhordás a D-i oldalon most is látszik. Tetején földmérési jel. Tőle DK-re alig észrevehető két kisebb kurgán fedezhető fel. A Bika-halom mellett földút kereszteződés látható.

Gödény halom (Békésszentandrás) Furugy halom (Békésszentandrás)

Cibula halom (Szarvas) Gyilkos halom (Szarvas)

Közép halom (Szarvas) Barcé halom (Dévaványa)

Akasztó halom (Kertészsziget) Barda halom (Füzesgyarmat)

Mágor halom (Vésztő) Dió halom (Szeghalom)

Vesze-i halom (Békéscsaba - Gerla) Török halom (Szabadkígyósi TK)

Kétegyháza

Kriptáj halom (Dombegyház) Attila halom (Dombegyház)

Czikó halom (Battonya) Cigányka halom (Battonya)

Békés megye településeinek kunhalom katasztere 

ötvenegy településen hatszáz kunhalom

A felsorolásban röviden jellemezzük a halom fekvését, jelenlegi állapotát, a környezetéhez viszonyított relatív magasságát, ill. alapméreteit.

BATTONYA  Battonya halom Köztemető, belterület, viszonylag ép, sírokkal borított.

3,5 m, 60x100 Baltakereszt halom Belterülettől 3 km-re, az aradi út jobb oldalán, erősen roncsolt,

csatornával csonkított. Vegyes gyepborítású, akác. 3,2 m, 55x60 Cikó halom Battonya-Kunágota-Mezőkovácsháza-Magyardombegyház

határmezsgyéjén, aránylag ép, gyepes, akácos. 5 m, 60 x 70 Szőlő halom Alsó-szőlők. A belterülettől 500 m-re balra, tetején tripód.

Részben szántott, viszonylag ép, fa és gyep jellemző. 4,8 m, 65x70

Szőlő halom Felső-szőlők. Mezőkovácsháza-Battonya közúttól a Szárazérhez közel. Részben elhordott, erősen szántott. 3,5 m, 60x70

Sanka halom Battonya belterületétől 2.5 km-re a kunágotai földúton Cigányka-ér csatorna előtt, viszonylag ép, jellegét őrzi. Erősen erdősült akáccal. 4,5 m, 65 x 65

Szionda halom Az aradi út jobb oldalán a Szárazér kanyarulatába az olajgyűjtő állomáshoz közel, jellegét vesztett, szétszántott, olajkúttal roncsolt. 1 m, 50x55

Temető halom Belterületen a Köztársaság útnál a temető szélén. Ép, jellegét őrzi, főleg akác borítású. 3,8 m, 70x70

Vajda dűlői halom Eredeti neve nem ismert. A Mezőkovácsháza-battonyai közúttól 800 m-re a Cigánykaér csatorna partján. Szántott. 3,30 m, 60x60

Lioius halom Battonya-Dombegyház közút jobb oldalán. Tetején tripód. ÉNY-i oldalát csatorna csonkítja. 2,7 m, 45 x 50

Beliczey halom Eredeti neve nem ismert. Belterülettől 1 km-re a Szárazér kanyarulatánál erősen elhordott, lekopott szétszántott, enyhe kiemelkedés. 2,5 m, 50 x 60

Cigány halom Cigányka. Mezőkovácsházi út-Cigányka ér kereszteződéstől 250 m-re. Szántott, lekopott, de jellegét őrzi. 3,3 m, 55 x 65

Hármashatár halom Battonya-Mezőkovácsházi út bal oldalán, a Szárazér partján. Battonya, Mezőkovácsháza, Mezőhegyes határán áll. Mellette egy román kori kerek templom. 3,5-4 m, 100 x 70

Szionda dűlő halma Olajkút és védőterülete Aradi úttól 600 m-re a Pécskai gyep előtt, tetején tripód. Erősen elszántott. 3 m, 55 x 60

Kápolna halom Tompapusztai halom. A lebontott Purgli kastély parkterületén áll. Horthy Miklós feleségének családi kastélya volt. A mezőhegyesi úttól jobbra 2-3 km-re. 4 m, 45 x 50

BÉKÉS  Bódisné halma Békéscsabai úttól K-re, erősen lekopott. Tetején égették el

Bódisnét, a boszorkányt. 2-2,5 m, 50 x 50 Jégvermi halom A város É-i szélén a Jégvermi kertben a Holt Kettős-Körös NY-i

partján. 2-3 m, 40 x 50

Nagykerti I. Békés város végén, Mezőberény felé, beépített, felparcellázott. 2 m, 50 x 50

Nagykerti II. Tóth István földje. A nagykert közepén hajdani Csikos ér a Kurvák ere találkozásának NY-i szegletében. 2 m, 30 x 40

Nagykert III. Nagykert NY-i szélén. 2 m, 20 x 20 Töröksziget domb Iga halom. A Mezőberényi úttól DNY-ra, K-i oldalán mélyebb

rész. 1,5-2 m, 30x40 Őrhalmok Szivattyútelep. A határ NY-i szélén 3 kis halom. Mindkét

oldalán vízjárta terület. 0,5 m, 15 x 20 Határ halom A határ NY-i szélén a mezőberényi úttól D-re. 0,5 m, 15x15 Töröksziget Alig látható. Tetején tanyával beépítve, környékén 6 hasonló

lepusztult halomhely található. Berényi útfél A várostól ÉNY-ra a mezőberényi ország úttól DNY-ra. 1 m, 25

x 30 Kapca Szántó halom Békéstől ÉNY-ra, a Mezőberényi úttól DNY-ra. 1,5 m, 30 x 30 Transzformátor állomás ÉNY-ra, Mezőberényi úttól DNY-ra. 0,5 m, 15 x 20 Nagy Máté halom A muronyi vasút É-i oldalán, ezen a részen említik Mető nevű

települést. 2 m, 50 x 50 Borosgyárú halom A határ D-i részén, a Holt Körösöktől NY-ra. 2 m, 40 x 60 Törökszigeti dombocska A határ ÉNY-i részén. Valamikor csatornával kettévágták, majd betemették. 1 m Akasztó halom A muronyi országút É-i oldalán a katolikus temetőben. Rajta a

Jantyik család sírboltja. 1,5 m Bánomkerti halom A muronyi országútól D-re 400 m-re, rajta egy tanya. 1,5 m,

80 x 60 Elpusztult halmok Békés határában Maté (Máté): a hidasháti határrészen. Ákos halom: az Iga halomtól DNY-ra. Itt egy csoportban több halom is volt. Bök halom: nem lehet beazonosítani. Vas halom: a Vág u. 13. ház áll rajta (egykor 1894 előtt ágyút leltek benne). Égető halom: Berényi út K-i oldalán beépített. Sörés halom: tetején egy tanya (kb. 1 m magaslat).

BÉKÉSCSABA  Veszei halom Gyulai út-Veszely csárdától ÉK-re 1,5 km, Gerlai határ. Az

egykori VESZE település helye mellett, 4,5 m, 80 x 60 Sírdomb halom A Veszei csárdától Póstelek felé 1 km. A szétrombolt Pósteleki

kastélyhoz tartozó temetkezési hely volt, Weincheim Krisztina és férje Széchenyi Antal kriptadombja. 3 m, 50 x 40

BÉKÉSCSABA‐GERLA  Ölyved Veszel halom. 4 m, 50 x 55 Nagyalmási domb A községtől DK-re. 2-2,5 m, 50 x 50

Vadaskert III. K-re az erdőben. 1 m, 25 x 25 Németnyílási domb Erdőben. 3 m, 100 x 100 Szilva domb Erősen szántott. 2-2,5 m, 80 x 80 Wenchkheim kripta Községtől D-re, Wenchkheim család temetkező helye. 3 m,

50 x 50 Elpusztult halmok Békéscsaba határában Dénijes halom: a szarvasi országút kanyarulatában, a nagymegyeri földút kiágazásánál. Kápolna halom: 1816-os térképen. Özvegy halom néven jelöl Huszár Mátyás térképe a határ K-i oldalán. Tuska halom: a várostól K-re a gyulai út és Élővíz csatorna között állt. Vandháti halom: nem tudni pontosan róla hol állt.

BÉKÉSSZENTANDRÁS  Mogyorós halom A határ ÉNY-i szélén, az Öcsödre vezető országút É-oldalán.

3 m, 60 x 60 Fekete halom A községtől NY-ra a Gödény halom irányába vezető bekötőút

NY-i oldalán. 3 m, 60 x 60 Kettős halom A községtől D-re, Gödény halomra vezető bekötőút DK-i

oldalán. 1 m Bika halom A község DK-i szélén, a Holt-Körös partján. 4 m, 80 x 100 Furugyi halom A határ DK-i szélén, a Holt-Körös szappanosi kanyarának D-i

csúcsánál 5 m, 60 x 60 Gödény halom A határ D-i felében levő ÉK-DNY irányú homokhát É-i végén.

12,26 m, 100x100 Nádas halom Békésszentandrás határpontját jelenti. 3 m, 50 x 60 Dinnyés halom Községtől NY-ra, egy ÉK-DNY irányú, régi érmeder D-i partján

két csatorna találkozásánál, 2,5 m, 50 x 50 Átlag halom Nagy része Szolnok megyébe, Öcsöd község területére esik.

6 m, 60 x 70 Félbevágott halom A határ ÉNY-i szélén, a határt képező ÉK-DNY-i irányú

csatorna vágja át. 1 m, 20 x 25 Horga halom Erősen roncsolt. 3 m, 50 x 50 Külső Hármas halom Szétszántott. 0,5 m, 30 x 30 Pálinkás ér halom 1912-ben a tanyaudvar magasítása céljából elhordták. Belső Hármas halom Farkas tanyától É-ra látható kiemelkedés. Középső Hármas halom Falutól DK-re. 1 m Árpád halom Feltehetően ez a halom azonos a Furugyi halommal Pintér halom Elhordták Téglás halom Elhordták gátépítéshez.

BÉLMEGYER  Sárga halom Legelő. 1 m, 50 x 50 Bika tanya 1 m, 30 x 30

Fehér háti laponyag I. 1 m, 50 x 50 Fehér háti laponyag II. 1,5-2 m, 25 x 25 Fehér háti laponyag III. 2 m, 30 x 30 Kis békési Folsi Kastélytól É-ra. 1,5 m, 20 x 25 Marhás halom 1 m, 40x40 Czikórini domb Füves, erősen bolygatott. 1,5 m, 80 x 80 Verebes halom NY-i felét elhordták, szántott. 1 m, 50 x 50 Pándi halma Legelő, árok halad át rajta. 1,5 m, 80 x 80

BIHARUGRA  Vermes halom I. Tőle NY-ra egy erősen lekopott 0,5 m, 20 x 25. 2,5 m, 50 x 60 Lakatos Peterd Elszántott, ÉNY. 1 m, 50 x 50 Vermes halom II. ÉNY-i rész. 0,7 m, 40 x 50 Majorsági halom I. A Zöld halomtól É-ra. 0,5 m, 50 x 50 Strázsa halom A Zöld halomtól É-ra. 3 m, 80x80 Peterd puszta I. Peterdpusztai halomtól É-ra. 0,5 m, 50 x 50 Majorsági II. Strázsa halomtól K-re. 3 m, 50 x 50 Majorsági III. Strázsa halomtól É-ra. 2,5 - 3 m, 50 x 50 Rózsás halom A Zöld halomtól ÉK-re, érparton, beszántott. 1,5 m, 50 x 50 Zöld halom Zöld halomtól K-re. 2,5 m, 40 x 40 Peszere I. Falu NY-i sarkában, tőle 100 m-re 2,5 magas, 50 m átmérőjű

halom. 4 m, 60 x 60 Peszere II. Holt Körös D-i partján. 3,5 m, 50 x 50 Peszere III. Holt Körös és Biharugrai út között, elszántott. 1 m, 30 x 40 Peszere IV. Holt Körös D-i partján. 4 m, 80 x 80 Peszere V. Leszántott. 1,5 m, 50 x 50 Peszere VI. Holt Körös D-i partján. 1,5 m, 30 x 40 Nagy Viktor domb 3 m volt 1971-ig. Gödörsíros kurgán erősen elszántott a Holt-

körös faluközeli maradványának partján, régi Bölöni temető. 0,5 m, 20 x 30

Peszere VII. Ma már alig látszik, falu DNY-i szélén. 1,5 m, 50 x 50 Peszere VIII. Erősen leszántott. 0,7 m, 30 x 40 Peszere Újszőlők Szőlőskertben található. 1,2 m, 40 x 40 Peszere XI. Biharugrai út É-i oldalán lepusztult. 0,5 m. 25 x 30 Berekfüzesi dűlő I. Biharugra és Komádi határon a Nagytóti csatorna K-i partján. 1

m, 40 x 50 Berekfüzesi dűlő II. A Nagytóti csatorna kanyarulatában. 2 m, 60 x 60 Peterd I. Körösnagyharsányi műúttól É-ra, erősen elszántott. 0,6 m,

20x40 Lakatos peterd A Körösnagyharsányba vezető úttól NY-ra erősen elszántott. 0,5

m, 20 x40 Majorsági IV. A belterület K-i szélén, erősen elszántott. Ugrai birtok, Közép-

ugraként is említik. 1 m, 50 x 100 Földvár halom Pocsai halom. A halmon egy Árpád kori vár, majd egy török

basa vára állt. Mára erősen szétszántott. 1 m, 40 x 70 Szentegyháza Dupla halom, egymástól 30 m-re. Nevei: Kisugra, Egyházugra,

Szentjánosugra. Templom állt itt. A halastóval megbolygatták.

0,8 m, 30 x 40 Csárdai legelő I. Zöld halomtól É-ra a legelő szélén elszántott. 1 m, 40 x 70 Csárdai legelő II. Biharugra és Körösnagyharsány határán áll. 1,5 m, 50 x 50 Majorsági V. A halastó miatt járhatatlan területen a falutól ÉK-re. 1,6 m,

20x40 Majorsági VI. A községtől ÉK-re, mocsaras, megközelíthetetlen területen. 0,5

m, 20 x 40 Majorsági VII. Mocsártól körülvéve. 1 m, 30 x 50 Majorsági VIII. Mocsaras terület szélén. 2 m, 40 x 50 Újszilas puszta A község K-i végében, két elszántott halom egyikét csatorna

vágja ketté. 1-1,2 m, 30-40 x 100 Vermes III. A község NY-i határ részén a Vermesárok D-i partján. l,5 m,

40x80 Peterd puszta II. NY-i határszélen, elszántott. 0,6 m, 40 x 50 Peterd puszta III. Ma Református templom áll rajta 1772-től, valamikori

Monostorugra helyén. Körülötte értékes lelőhely, temető, települési hely is. Temető zug kb. 150 m-re. 0,8-1,0 m, 40 x 50

BUCSA  Csuka halom A határ ÉNY-i részén erősen elhordott. 3 m, 50 x 60 Kismonostor halom A község határ K-i oldalán az Akasztó ér D-i oldalán áll. Tőle

NY-ra egy 0,4 m magas 50 átmérőjű halom, l - l,5 m, 50 x 50 Jenő major Kődomb sziget. Falu K-i határrészén. Árpádkori templom

maradvány, 0,5-0,6 m, 50 x 50

CSABACSŰD  Nagyráta, Dögös Melich tanya. Nagyrátai majortól DNY-ra. 1 m, 25 x 30 Csatai halom A határ DNY-i szélén. 1-1,5 m, 30 x 35 Jukai halom Határ DNY-i szélén, É-D irányú kisebb kiemelkedés É-i részén.

1,5 m, 40 x 40 Lestyán halom A határ DNY-i sarkában, a Jukai-ér K-i partját kisérő

magaslaton. 2 - 2,5 m, 25 x 30

CSÁRDASZÁLLÁS  Fábiánvára Barát halom I. Gyomai úttól É-ra. 1,5 m, 20 x 20 Barát halom II. Közvetlen az út mellett É-ra. 1,5 m, 25 x 25 Félhalom Fekete halom A községtől NY-ra, a vasúttól D-re, 1989-ben 4 m mély

csatornát ástak, tönkretették. 2,5 -3 m, 40 x 40 Szent János halom Köves v. Kúthalom. DK-re vasút és mezőberényi út között

középkori falu állt, tetején Árpádkori templom kövei. 3-3,5 m,

50x50 Hanzély Tanya Elhordták Nagyadi kurgán Pityeri gátba építve É-i részét gátépítésre elhordták, D-i oldalát

csatornával levágták, háromszögelésű pont. 2 m, 30 x 40 Kér halom 1984-ben elhordták Szeglet dűlő Névtelen halom. Községtől ÉNY-ra. 1-1,5 m, 40 x 50 Gáti halom Alig látható a Pityeri gátba, Bacsó tanya nevű majortól K-re

CSORVÁS  Csorvás halom Csorvás-Gerendás közötti műúttól NY-ra 300 m-re. 2,5 m,

50x55 Újhüke halom Községtől ÉNY-ra, erősen lepusztult. 1,5-2 m, 60 x 60

DÉVAVÁNYA  Sártó halom Tímár Frigyes halom. A turkevei műút É-i oldalán, a Sártó-

szigetet félkör alakban körülvevő ér D-DK-i partszakaszán. 4,4 - 5 m, 50 x50

Borbély halom Faluhatár ÉNY-i sarkában. 0,5 m. 25 x 30 Cserépgyár dűlő Belterület É-i szélétől 500 m-re. 1 m, 60 x 70 Sártó Gabonási I. Mellék csatorna partja Sártó Gabonás II. Mellék csatorna partja. 1,5 m, 50 x 70 Sártó Gabonás III. Mellék csatorna partja, 1,5 m. 40 x 90 Barcé halom I. Községhatár NY-i részén, elszántott. 1 m, 45x100 Réhely dűlő halom A községhatár É-i szélén, az ecsegfalvi műút NY-i oldalán, 3 m,

50 x 70 Laponyag Kovács laponyag. Községhatár É-i szélén ecsegfalvi műút

mellett. 2 m, 80 x 140 Berek halom I. 2 m, 50 x 70 Berek halom II. Falutól É-ra, 1,5 km-re található földhát DNY sarkában. 4 m,

60 x 60 Borszeg halom Falu É-i végétől 1 km-re, az ecsegfalvi műút K-i oldalán. 2,5 m,

60 x 60 Barcé II. Falu ÉNY-i szélén. 2,5 m, 70 x 70 Barcé III. Falu ÉNY-i szélétől É-ra 1 km-re. 1 m, 40 x 40 Katal szeg A csudabalai országúttól D-re. 1,5 m, 40 x 50 Barcé IV. Falutól ÉNY-ra. 6 m, 70 x 70 Szik halom Község belterületének NY-i széle mentén, a gyomai műúttól

NY-ra. 0,5 m, 30 x 30 Köles halom Községtől D-re, a gyomai műút K-i oldalán. 1,5 m, 60 x 60 Nagy köles halom A község belterületétől D-re. 0,5 m, 30 x 50 Két halom A község belterületétől DK-re, a körösladányi műút K-i oldalán.

2 db 3,5-6 m, 70x90 Két halom Kifli halom. Községhatár DK-i részén, a körösladányi műúttól

É-ra. 1 m, 40 x 60 Két halom Községhatár DK-i részén. 0,5 m, 80 x 110

Csordajárás I. Csordagyepi halom. Belterülettől É-ra, mintegy 1,5 km-re fekvő legelőn 3 m, 70 x 80

Csordajárás II. Csordalapi halomtól K-re. 1,5 m, 50 x 70 Csorda halom Szőr halom. Községtől ÉK-re. 3,5 m, 40 x 40 Csordajárás III. Csorda-járás K-i végén. 0,5 m, 40 x 40 Csordajárás IV. Csordajárás ÉK-i végében a zsombékos legelőn. 0,5 m, 40 x40 Őr halom Belterülettől ÉK-re. 3,5-4 m, 80 x80 Őrhalom zug Községhatár ÉK-i részén, a Nagyéri csatorna mellett. 0,5 m,

60 x 110 Őrhalom zug Dékány halom. A községhatár ÉK-i részén. 1,1 m, 35 x 60 Szilágyi halom A község határának ÉK-i részén, egy régi ér kiöntésének NY-i

partján. 1,5 m, 40 x 70 Két ér köze Községhatár ÉK-i részén, a Nagy-éri csatorna U alakú

kanyarulatától É-ra 2,5 m, 55 x 110 Atyaszeg Besnyő-part. A községhatár É-i felében, az Atyaszegi legelő

NY-i szélén. 1,4 m, 35 x 40 Atyaszeg Hajós halom. Faluhatár ÉK-i részében, az Atyaszegi legelő

DNY-i sarkában. 4,3 m, 60 x 80 Bogáros halom A határ É-i részében levő Bogárosi legelőn. 2 m, 20 x 30 Doszta I. Kisdosztályi tanyák épületei között. 1 m, 30 x 40 Doszta halom Dosztályi iskolától ÉK-re. 4 m, 60 x 80 Csordajárás Bikaház. 2 db, egyiken volt bikaház, másikon tanya. 1-1,5 m,

40x45 Csordajárás 1,2 – 1,3 m 5 40 x 50 Csordajárás Akácos, a falutól É-ra. 0,8 m, 50 x 60 Borszeg Vad Gyula tanya. Belterülettől É-ra, erősen szétszántott. 1 m,

50 x 40 Atyaszegi legelő Falutól É-ra 6 km-re fekvő legelő D-i részében. 1,5 m, 30 x 40 Nagy Köles halom Belterülettől D-re fekszik. 1,5 m, 50 x 60 Nádsövény I. Községhatár NY-i felében. 0,5 m, 60 x 105 Nádsövény II. Községtől NY-ra, túrkevei földút D-i oldalán, 1 m, 70 x 90 Gabonás Sártó-gabonási csatorna D-i partján. 1,4 m, 50 x 115 Kér sziget Csudabalai úttól É-ra. 2,5 m, 80 x 90 Csárda lapos Legelőn DK-re. 0,8 - 1 m, 35 x 40 Akasztó halom Vágási Katolikus temető ÉNY-i sarkában. 1 m, 45 x 45 Bánom kert 2 db a község K-i szélén. 0,5-1,4 m, 20 x 40 Séli zug Boda tanya halma. A Séli zug ÉK-i szélén. 3,5 m, 40 x 50 Kun lapos Őrhalom zugtól É-ra. 2 m, 45 x 50 Őrhalom zug Őrhalom zug ÉK-i szélén. 1,5-2 m, 30 x 50 Fűzfás erdő Nagy éri csatorna É-i oldalán, erdőben. 1 m, 20 x 60 Atyaszeg 2 db az Atyaszegi legelőn. 0,5-1 m, 30 x 40 Atyaszeg Hajós halom. K-i felét a Doszta-Réhelyi csatorna építésekor

elhordták 0,8 m, 45 x 50 Atyaszeg 0,5 m,-25 x 30 Réhely Besnyő halom. Besenyő település lehetett 1466-ból

Bessenyewto, Besenyeito halastó és rét néven emlegetik. 2,5 m, 40 x 40

Borszegi dűlő 2 db 20 m-re egymástól Déva-Kisúj vasúttól K-re. 1,5-2 m, 40x45

Két ér köze halom 2 db, a községhatár ÉK-i részén, erősen elszántott. 0,5 m,

20 x 30; 0,7 m, 55 x 190 Csíkér farka Erősen elszántott. 20 x 30

DOMBEGYHÁZ  Attila halom Kevermes felé Dombegyházától 500 m-re balra, a 4444-es úttól

150 m-re. Bolygatott. 3 m, 65 x 70. Kripta halom Dombegyház-kisdombegyházi 3639.sz. útról dűlőúton 1200 m-

re. Megbontott, jellegét jól őrző. 8,5 m, 100 x 100 Vizesi halom Dombegyháztól az aradi úton 3 km-re balra 200-300 m-re,

erősen elkopott, elhordott. 2-3 m, 50 x 50 Marcibányi halom Dombegyház után a Battonyai útról balra levő földút mellett, kb.

200 m-re, elhordott, tetején tripód. 1 m, 50 x 50 Temető halom Dombegyházáról Battonya felé vezető 4444 sz. útról a település

végén balra, földúton 500 m, jellegét még őrző, de jelenleg is szántott, 2,7 m, 75 x 80.

Priorán halom Dombegyháztól az aradi úton 3,5 km-re jobbra dűlőúton 200 m-re, roncsolt, szántott, de jellegét őrző. 2,9 m, 80 x 100

Hármashatár halom Battonya-Gyulai összekötő 4444 sz. útról jobbra a Dorobánci úton a Magyar-Román határig 2,5 km, drasztikus bolygatást szenvedett halomroncs. 1,5 - 2 m, 80 x 100

Iskola halom Dombegyházi halom. A központi iskola udvarán, DK-i oldalát töltéshez elhordták. Teteje gyepes, ÉNY-i oldalán ritka akácos, tetején egy betoncsonk, amely egykor zászlótartó volt. 4 m, 35x50

DOMBIRATOS  Iratosi halom Kunágota-dombiratosi út bal oldalától 250 m-re, belterület NY-i

részétől 300 m-re, erősen szétszántott, tetején tripód. 3-3,5 m, 50 x 55

ECSEGFALVA  Egyházhalma A falutól DNY, egy kori Ecseg-tó ÉNY-i oldalán, Árpádkori

templom állt rajta. 3,5-4 m, 100 x 70 Böcskei halom Kelemen zug K- i végén 2 m, 60 x 60 Bokros halom Berettyó U-alakú kanyarulatánál a védőgátban. Gazdag lelőhely.

1,5 m, 30x40 Ködmönös Nagyködmönös 0,5 m, 40 x 70 Laponyag Szartos halom A község déli határrészében, Dévaványai úttól K-re 1,3 m,

40x50 Lukács dombja Délnyugati része erősen elszántott. 1,0 m 70 x 80

ELEK  Pap halom Községtől NY-ra, - Újteleptől 400 m-re, Kétegyházi határhoz

közel. Tetején egy 1922-es feliratú térképészeti pont. 2,5-3 m, 45 x 50

Határ halom

FÜZESGYARMAT  Búzás halom Szeghalmi övcsatorna kettészeli. A karcagi kövesúttól D-re 900

m-re 1,5 m, 40 x 100 Pap halom Szeghalmi övcsatorna kettészeli 3,5 m, 130 x 150 Hati tanya Bucsai út déli oldalán 2,2 m, 50 x 110 Lyány halom Bucsai út É-i oldalán, útépítéshez elhordták Kettős halom (2 db) Bucsai út É-i oldalán. A kisebbiket földút csonkítja 3 1,5-1,8 m,

50 x 100 Gara halom Téglás halom 1831-ben. A bucsai út D-i oldalán 3 m, 50 x 70 Fürj halom Fürjesi csat. É-i oldal. Valamikori Für falu 2,5-3,0 30 x 60 Bárdos (Barda) halom A községhatár K-i részén 4 m, 70 x 110 Tengeri zug A község K-i részén 3 m, 70 x 60 Korhány halom Darvasi út D-i oldalán 3 m, 50 x 100 Lyukas halom Gyep borította, a K-i részén 1790-es térképen Jukos halom 1,5

m, 30x70 Sütő halom Sütött Közvetlenül a Bucsai út D-i oldalán. 3,6 m 40 x 60 Tátika halom Bucsai út D-i oldalán falutól 3 km-re 0,5 m 60 x 70 Gorzsás halom Falu D-i végén Ny-ra kb. 500 m, neve Gorzás a családtól ered

1479-ből. 2,5 m, 40 x 60 Gara halom Belterülettől Ny-ra csatorna szeli át, 2,0 m, 50 x 50 Kun-éri halom Biharnabajori műút K-re 2,0 m, 50 x 50 Tengeri zug Belterület É-K-i 1,0 m, 50 x 50 Kun-éri kert Kun-ér É-i partján. D-i oldalát elszántották, erősen bolygatott

1,5 m, 40x50 Mester halom 0,5 m, 50 x 50 Hosszú-sziget Községhatár DK-i részén, dűlőúttal kettévágott 0,5 m 40 x 50 Kereszt-ér sarok Községhatár DK-i részén, csatornával kettévágott 0,60 m,

70 x 50 Kisgergely tanya Község K-i részén 0,6 m, 50 x 60 Varga zug Községhatár K-i részén 0,5 m, 35 x 40 Darvasi forduló Darvasi földút D-i rész 0,5 m, 40 x 40 Darvasi forduló Község K- oldal, érmeder K-i part 0,6 m, 50 x 50 Nyéki-dűlő I. Községhatár DK-i rész 1,0 m, 40 x 50 Nyéki-dűlő II. Községtől K-re 0,8 m, 50 x 50 Darvasi forduló K-re érmeder Ény-i oldalán, darvasi út által kettévágott. 0,5 m,

40 x 40 Darvasi forduló Előzőtől DNY-ra 0,5 m, 50 x 50 Egyes-zug dűlő Belterülettől K-re, Darvasi úttól D-re 0,5 m, 25 x 30 Mihály halom Temető halom. A belterület DNy-i rész. 2,5-3,0 m, 50 x 70

Ördög halom Belterület DNy-i szélétől Ny-ra, rajta háromszögelési pont 2,0 m, 40 x 70

Márton halom Für ér Ny-i partján 2,5 m, 50 x 60 Csörő DNy-i rész a belterülettől 0,4 m, 25 x 30 Csörő 0,5 m 40 x 40 Pap-sziget DNy-i rész, elszántott. 0,5 m, 50 x 100 Pázmán halom Faluhatár K-i rész 0,5 m, 30 x 30 Káta sarok K-i rész Darvasi úttól Északra 0,5 m, 30 x 40 Kontra lapanyag Káta saroktól DK-re, megcsonkított, részben elhordott 1,0 m,

50x50 Tengeri zug Belterülettől K-re, erősen elszántott 0,3 m, 30 x 40 Péterke-dűlő Belterülettől D-re egy régi ér ÉK-i partján 0,5 m, 25 x 25 Folyás halom Teljesen elszántott, megsemmisítették.

GÁDOROS  Nagykirályság halom Erősen lekopott, elhordott. 2 m, 30 x 40 Kiskirályság halom Elszántott. 1,5 m, 30 x 40

GERENDÁS  Hármas határ Gerendás-Csanádapáca-Csabaszabadi község határok halma 3

m, 50 x 55 Csősz halom Előző halomtól 400 m-re, belterülettől DK-re 1,3 km-re. Az

Újkígyósi úttól D-re. 2-2,5 m, 40 x 45 Kegyes halom Községtől D-re 200 m-re, a Csőszhalomtól ÉNY-ra 1 km. 2,5 m,

50 x 50

GESZT  Papp halom Szántott. 2,5 m. 50 x 70 Fekete halom Erdősült. 1,5 m 60 x 60 Nagyhalom Tisza kripta. Erdősült, tetején a Tisza család temetkezési helye.

3-4 m, 70 x 80 Temető halom Régi temető. 2,5 m, 50 x 60 Begécsi halom Szántó. 2,5-3 m, 50 x 50 Két juhász Gyepes. 1,5 m, 40 x 50 Ahkasztó halom Gyepes. 1,5 m, 60 x 80 He halom Gesztől ÉNY-ra a vátyoni laposon húzódó Salamon ér partján a

Korhány értől NY-ra. 2-3 m, 30 x 50

GYOMAENDRŐD  Oláh halom Endrődi határ, keselyűsi vidék, elszántott 1,5 m 40 x 40 Győzelem halom Endrődi határnál, szántott 1,5 m 60 x 70 Lyukas halom Holt-Berettyó, Csudaballa D-i széle 3,0-3,5 m 60 x 60 Zichy halom Csudaballa Nagykunsági ÁG területe 2,0-2,5 m, 50 x 60 Hegyes halom Lénárt bala D-i rész 3,0 m 50 x 60 Boroszló Nevei: Nagyszemű-debreceni, Tányérsapkás, Tere, Tere vár 3,5-

4,0 m, 40x50 Nételen halom Lénárt Bala DK-i sarka 2,0-2,5 m, 40 x 50 Cserepes-halom Zichy-Bala, Balákon, Holt-Berettyótól K-re, elszántott 1,5 m,

40x50 Csuda-Bala A két holt Berettyó metszésénél, szántott 1,5 m, 30 x 40 Bánffy-Bala A Pó halomtól ÉNy-ra 1,0 m, 30 x 30 Réda (Rédei) Roncsolt. A Pó halomtól Ny-ra, az endrődi határ és a Köles

csatorna átszeli. Geszti tanya Szétszántott, Csuda-ballai rész 1,5 m, 30 x 30 Osvát-Bala Kovács tanya. Szántó, Csuda-Bala 2,0 m40 x 40 Csuda-balai halom Villanykarós úttól D-re nagykunsági ÁG üzemegységétől D-re,

K-i partján 1,5 m 30 x 40 Feneki-ér I. Nagykunsági ÁG, Feneki-ér Dny 3,0 m, 45 x 50 Feneki-ér II. Csuda-Bala, Feneki-ér 4,0 m, 50 x 60 Remete halom Gyepes, Sátó-Gabonás csatorna mellett 2,5-3,0 m, 50 x 50 Csillangó halom Osvát-Bala határrész közepén 1,0 m 30 x 40 Határ halom Csatorna vágja át, Holt Berettyóból ered 2,0 m, 40 x 50 Sártó Gabonás Kovács tanya. Szántott. 1,0-2,0 m 40 x 50 Svarc-Bala Bátori sor. Szántott. 1,5 m 40 x 40 Ivánfenéki Csurgó Csuda-Bala, Ivánfenéki csatorna, D-i rész 3,0 m 25 x 30 Ivánfenék csatorna Előbbitől DNy-ra 1,0 m Viczián halom Holt-Berettyó DNy-i 1,5 m 30 x 30 Gabonás ér Holt-Berettyó dévaványai határrésze. Elszántott. 1 m, 25 x 25 Gabonási határ Csuda-ballai határ legkeletibb sarka 2,0-2,5 m 35 x 40 Kettős halom Póhalomtól É-ra. Legelő. 2,5 m, 30 x 35 Külső szék I. A Pó halomtól É-ra. 5,0 m, 50 x 60 Külső szék II. A Pó halomtól É-ra. 4,0 m, 50 x50 Feneki halmok (2 db 50 m-re egymástól) 1,0 - 1,0 m, 20 x 25 Magas halom I. Póhalomtól É-ra, Fekiértől D-re 2,5 m 30 x 35 Magas halom II. Ásott halom. Nem pontosított. Bánffy-Bala Gellai tanya, a Pó halomtól északra 1,0-1,5 m, 30 x 35 Csontvári halom Telek-pusztától É-ra 2,5 km-re, Csuda-Ballára vezető földúttól

Ny-ra.0,5 m, 15 x 20 Pó halom Tetején egy régi vendéglő 6,0 m, 50 x 60 Csuda-Balla Benedek tanya. 0,5 m 30x35 Gajsz-Balla határrész a ballai

iskolától 1 km Csatorna domb Gyepes, a balai iskolától ÉK-re 1,5 m 45 x 50 Akácos halom I. 1,0 m 25 x 30 Akácos halom II. Legelő fedi 2,0 m 40 x 45 Gajsz-Bala Nádas halom. Feneki-értől É-ra 1 km-re, Bala iskolától 500 m

2,0 m, 50 x 50 Digó halom Balai iskolától K-re 800 m 0,5 m 40 x 40

Csepűs kert Kistanya. Erősen széthordott. A községtől D-DK-re, szántott a mezőberényi országút ÉK-i oldalán 1,0 m

Rigó halom Békéscsabára vezető (régebben Lippai halom) műúttól ÉK-re 5,0 m 100 x 100

Egei halom Békéscsabai úton, a községtől 7 km-re 2,0 m 70 x 70 Perei halom Határ DK-i, csárda szállás felé 1,5 m 25 x 30 Temető halom Határ DK-i része, községhatár. 2,5-3 m 30 x 40 Eiler téglagyár nem jelentős, gazdag lelőhely. Községtől D-re az ugari tanyák

dűlő É-i része Bánomkerti halom Község DNY-i szélén, szétszántott 1,5 m 35 x 40 Fattyas.

Páskum, Ege, gazdag lelőhely, Ege - középkori falu Őzedi halom Dévaványai út DK-i megmaradt 10 x 65 oldalán ÉÉK-DDNY

háton áll 2,5 - 3 m 60 x 60 Tímár halom Sártó-Gabonás csatorna NY-i partján 1 m 30 x 30 Halmagyi halom Körösladányi országúttól D-re 1 m 15 x 20 Ugari dűlő Dukony- és Bíró tanyák Községtől D-re, a Békéscsabai vasúttól

D-re Egei halom Békéscsabai út É-i oldalán 1 m, 50 x 60 Molnár tanya 2 m, 40 x 40 Egei halom Békéscsabai út É-i oldalán. 2,5 m 40 x 50 Pólushalma Békéscsabai út D-i oldalán. 8 m 30 x 30 Ugari halom Ugari tanyák É-i peremén 1 m, 35 x 40 Bódor halom 1,5-2 m, 50 x 50 Kettős-Körös ÉK-DNY Lepény halom Erősen szántott, a Pó halomtól NY-ra 0,6 m 25 x 30 Endrődi legelők A Pó halomtól É-ra. Felszíne feltört legelő 1 m 30 x 40 Újházi halom I. Szántott, Csudabalai határrész 1 m, 40 x 50 Újházi halom II. Erősen szántott. 0,8 m 35 x 35 Újházi halom III. Csudabala. Szántott. 1 m, 30 x 40 Feneki Kis halom Holt-Berettyó ÉK-i partján. 0,8 m, 20 x 30 Telki domb Pó-halomtól É-ra. 0,8 m, 30 x 30 Azonosíthatatlan (szétszántott, szétrombolt, beépített) kurgánok nyomán: Esküt, Laponyag, Sáskahalom, Istihalom, Gálok halma, Kéj-halom. A pontatlan ábrázolás miatt egyik meglévő kurgánhoz sem köthetők: Kengyel halom, Kántor halom, Sartó halom, Dögös halom, Fenekér halom, Kis Dögös halom. Remete halom

GYULA  Keresztes halom Gyula-Szabadkígyós határán, Szabadkígyós-Gyula közúttól D-re

2-2,5 m, 45 x 50 Farkas halom I. Gyulától D-re, Farkas-halmi dűlőben, az Eleki országúttól K-re

100 m-re. 1,5-2 m, 40 x 40 Farkas halom II. Előző halomtól K-re, 1200 m-re, országúttói néhány m-re,

tetején földmérési jel. 2,5-3 m, 50 x 55 Kálvária halom Várostól DNY-ra, a Szabadkígyósi és Kétegyházi utakról kb.

azonos távolságra 500-550 m-re, a régi temetőben. 2-2,5 m, 40 x 45

Pince halom Gyulától D-re, 1,5 km-re, az Eleki út K-i oldalán, az országhatár mellett. 3 m, 55 x 60

Gyöke halom Az elkerülőút DNY-i oldalát levágta. Gyulától 1,5 km-re, Gyula-csabai út D-i oldalán, egyik oldala akáccal benőve. 2,5 m 60 x 80

GYULAVÁRI  Szombatkereki Tetején mérőtorony. Dénes majortól K-re, 350 m-re. 2-2,5 m,

50 x 55

HUNYA  Keselyű halom Hunya-Gyomaendrőd-Mezőberény hármashatár halom tetején

földmérési jel 2,5-3 m 55 x 60

KARDOS  Szőr halom Határ DNY-i sarkában, tetején három szögelési pont található.

Erősen szétdúlt, anyagát útépítéshez szállították el. 2 m, 35 x 40

KARDOSKÚT  Bucsu halom Erősen szétszántott, a békéssámsoni-tótkomlósi határhoz közel.

1,5-2 m, 40 x 40 Mózes halom Erősen szétszántott az orosházi közúttól K-re 300 m-re. 2-2,5 m.

45 x 50

KERTÉSZSZIGET  Akasztó halom Akasztó ér kanyarának külső, D-i oldalán. 3,5 m, 60 x 70 Ösvény halom 2 m, 40 x 50 Akasztó I. Falutól DK-re az érparton emelkedik, erősen szétszántott 0,5 m,

50 x 60 Akasztó II. Falutól DK-re. 0,5 m. 50 x 60

KEVERMES  Kevermesi halom A Kevermes-Nagykamarás közötti országút jobb oldalán, a

belterülettől kb. 1,5 km-re, erősen szétszántott, a tetején

földmérési pont. 2,5-3 m, 40 x 50 Barta halom Elhordva, csak halomhely. Pap halom Belterületen a templomkertben, közvetlenül a templom jobb

oldalán található, felülete gyepes. 2 m, 30 x 35 Búzási halom Búzási domb. A 70-es években tetején sírokat találtak, erősen

elszántott 1,5-2 m, 30 x 40 Magony halom Halomhelyként van nyilvántartva. Kunszabó halom 1970-ben elhordták, tetején ismeretlen eredetű csontok,

épületmaradványok voltak, amelyeket a földdel együtt a TSZ elhordott töltésnek. Nevét az egykori tulajdonos Kunszabó családról kapta.

KÉTEGYHÁZA  Török halom Fekete halom. Kétegyháza-Medgyesegyháza útról DK-re 1 km-

re, földúton 8 m. 60 x 60

KÖRÖSNAGYHARSÁNY  Csárda hát A körösnagyharsány-biharugrai határt képező csatorna É-i

partján, erősen leszántott 2-2,5m, 30 x 40 Sovány-hát I. Község határának ÉK-i szélénél, a Sebes-Köröstől D-re 2 m,

25x50 Sovány-hát II. Erősen lekopott, község K-i határában, az országhatár felé

vezető műúttól É-ra 0,8 m, 20 x 20 Sovány hát III. Község határának K-i részében, az országhatár felé vezető műút

kanyarulatának K-i oldalán. 1,5 m, 25 x 60 Talánk dűlő A községhatár DK-i részén 0,5 m, 50 x 50

KÖRÖSLADÁNY  Édes halom Községtől NY-ra 2,5 m, 80 x 80 Korhány halom A Falu NY-i szélén 4 m, 80 x 100 Rév halom Gyomai országúttól D-re, a Sebes Körös árterében 2 m, 60 x 60 Tikos-ér halom Község ÉK-i határában, Tikos-ér D-i partján, erősen elszántott

0,5 m, 25 x 25 Ferencsik tanya Falutól É-ra, a Tikos ér K-i partján, erősen lekopott 0,5 m,

20 x 25 Nyomás halom Falutól É-ra, a Tikos-ér K-i irányú kiöblösödése partján, erősen

szétszántott 0,3 m, 35 x 40 Kanta halom Tikos - ér K-i partján 0,8 m, 20 x 25 Csikós halom 1 m 50 x 50 Falutól É-ra, a legelő közepén áll Körtvélyes halom Falutól ÉNY-ra, erősen elszántott 1 m, 35 x 40 Körös part Sebes-körös É-i partján, a falutól DNY-ra 0,5 m, 20 x 20 Sebes ér I. Határ DNY-i részén a Holt-Körös partja közelében 0,5 m,

25 x 30 Sebes-ér II. Falutól DNY-ra alacsony, erősen lekopott 0,5-1 m, 50 x 50 Sebes-ér III. Falutól DNY-ra 1 m, 20 x 20 Korhány I. A falu NY-i szélén 1 m, 40 x 50 Korhány II. Falutól NY-ra, gyomai és a dévaványai műút között 0,7 m,

50 x 50 Korhány III. Község határának NY-i részében, a gyomai műúttól É-ra 1 m,

40 x 70 Mályvás dűlő Község ÉK-i határában, a dévaványai műúttól É-ra 0,5–1 m,

30 x 40 Köves halom 1,5-2 m, 40 x 50 Kisrét halom A falu É-i határát képező Pakac ér D-i partján 2-2,5 m, 70 x 75 Pakaci legelő I. Községhatár É-i részén 0,5-1 m, 20 x 30 Pakaci legelő II. A Pakaci legelő közepén 1 m, 40 x 50 Pakaci legelő III. A falu É-i részén az Ödög-árka csatornától É-ra 1,5-2 m, 50 x 50 Csikó halom Pakaci-legelő D-i szélén 3 m, 50 x 60 Sárrét halom Nagyrét-halom. A Csikó-halom szomszédságában. 2,5 m,

60 x 65 Körtvélyes halom Sárrét halomtól D-re 2 m, 40 x 40 Nagyrét halom Erősen lekopott, 0,5 m, 30 x 35 Bögre tanya Határ NY-i részén, a gyomai és a dévaványai kövesút között,

0,5-0,7 m, 40 x 45 Dévaványai út Falu ÉNY-i szélén, a Csorda-járási út mellett 1 m, 35 x 40 Bánom-libádi kert Falu NY-i szélén, egy É-D irányú érmeder K-i partján. 2 m,

30 x 40 Pap halom Falu határának NY-i végében áll. 1,5 m 3 Cifra halom A Tikos értől É-ra 1 km-re áll 2 m, 50 x 60

KÖRÖSTARCSA  Vitális halom Gyoma Mezőberényi út ÉK-i részén 3-3,5 m, 50 x 50 Dűbögő halom Belterület a Körös-gát DNY-i oldalán 2 m Kúthalom Terézia majortól DK-re, mellette 100-150 m-re 1,5 m, 30 x 30

halom; 3,5-4 m, 80 x 100 Mák halom 2-2,5 m, 60 x 60 Kocsis halom 2 m, 40 x 80 Pityori gát D-i old. Körtvélyes Kisstanya. 1,5 m, 25 x 25 Körtvélyes Kerm tanya. A körtvélyesi zug belső kifli teraszán, 1,5 m,

30 x 40 Mérges halom 3 m, 25 x 30 Mérgesi dombhát I. Bartalos tanya. 1 m, 30 x 30 Mérgesi dombhát II. 1 m, 20 x 25 Nagy-Mérges Elhordták, Sebes nevű mederének D-i csúcsán Mihály zug Körös Mihály zug

KÖRÖSÚJFALU  Komlódi földek I. Falu határának NY-i részén 0,9 m, 50 x 60 Kót puszta A falutól NY-ra, K-NY irányú partoldalon. 2 m, 80 x 80 Makkos Községhatár D-i részén, Cigányfoki csatornától D-re 1 m,

50 x 60 Irázi dűlő I. Község D-i határában 1,2 m, 60 x 60 Kót puszta Templom-halom. A községhatár NY-i végében 4 m, 50 x 60 Irázi dűlő II. Község határának D-i részén 1 m, 40 x 60 Irázi dűlő III. Község határának D-i részén 0,5 m, 50 x 60 Irázi dűlő IV. Községhatár D-i végénél 0,5 m 30 x 50 Vasút dűlő (2 db) Község határának DNY-i részén, a vésztői műút É-i oldalánál

0,5 m, 8 x 10 Tóth tanya Község határának DNY-i részén, a vésztői műúttól D-re 0,5 m,

15 x 20 Komlódi földek II. Községhatár NY-i szélén, vésztői műúttól É-ra 0,5 m, 10 x 10 Szilágyi tanya Községhatár NY-i részén 0,3 m, 10 x 10 Gonda tanva Községhatár NY-i részén 0,5-1 m, 15 x 20 Nagy tanya Községhatár NY-i részén, a vésztői műúttól É-ra 0,5 m. 20 x 25 Kovács tanya Községtől DNY-ra vésztői műúttól É-ra 0,5 m, 10 x 10 Komlódi földek III. Község határának Ny-i szélén, a körösújfalusi műúttól É-ra 1,8

m, 60 x 135 Irázi dűlő V. Község határának DK-i részén 0,3-0,4 m, 30 x 40 Irázi dűlő VI. Község határának DK-i részén 1 m, 60 x 70 Irázi dűlő VII. Község határának DK-i részén 0,3-0,4 m, 40 x 50

LŐKÖSHÁZA  Szél halom Községtől K-re, a Bréda majortól DK-re 1,3 km, tetején

földmérési jel 2 m, 50 x 60 Őr halom Földmérési jel van rajta, Szélhalomtól D-re 1 km, az

országhatártól 100 m-re 3,5-4 m, 60 x 65 Vitézi halom Őrhalomtól D-re, 500 m-re, erősen szétszántott 1.5 - 2 m,

60 x 65

MEDGYESEGYHÁZA  Nádas halom A határ ÉK-i végébe Medgyesegyháza-Kétegyháza úttól ÉNY-ra

1 km-re, szántott felületű, 2,5-3 m, 45 x 50 Temető halom Medgyesegyháza-Nagykamarási út melletti temetőben. 4,5-5 m,

50 x 55

MEDGYESEGYHÁZA‐BÁNKÚT  Rózsamajori-Libicsi halom Bánkúttól É-ra, a vasútállomással szemben, erősen szántott. D-i

oldalán jól kivehető a felhordás nyoma. 2,5-3 m, 50 x 70 Rózsa halom A kamarási útról Bánkút felé a belterület D-i oldalán az úttól K-

re 800 m-re. 1,5-2 m, 45x50

MEZŐBERÉNY  Székely dűlő IV. A kondorosi völgy DNY-i részén, 1,5 m 30 x 30 Hosszútelki dűlő Névtelen halom. Tetején tanyaromok. Nem biztos, hogy kurgán.

1,5 m 40 x 40 Bodkás halom A Ligeti út és körgát között található. 3 m 50 x 50 Dóg halom Kereki rész 2,5-3 m 50 x 80 Békás dűlő 1 m, 15 x 20 Bódis-Háti dűlő 1 m, 20 x 25 Kér halom Kistarcsai úttól NY-ra, sarokpont, a Lászlózugi csatornával

elvágtak 2,5-3 m, 80 x 70 Hideg halom Kistarcsai Ókert egykori Szőlőskertben 2 m, 40 x 40 Tücsök halom Körös ősi felhordásán a Köröstarcsa felől D-i oldalát

megsemmisítették 1,5 m 40 x 40 Álmos halom Bünkösd ősi medrét kisérő partvonulatokon 3 m, 80 x 70 Laposi kertek alja Elhordták Belentai út Belentai - halom. Elhordták. Rókás halom Beépített tanyával, Rókás Braun tanya. Józsa tanya Tanya rom Tisza-háti dűlő Büngösd-part. Kapony vagy Kaplony-halom itt állhatott, ma már

nincs meg. Kér halom Nem jellemző, eltűnt.

MEZŐGYÁN  3 db-ot lehet még felfedezni, Mezőgyántól D-re a Magyar-Román határ közelében, a régi Csák részen, ma Tógyer zug körzetében. Jegyző domb A községtől D-re, a Magyar-Román határhoz közel, a Csók

réten, 3 m, 40 x 50 Tógyer zugi halom A Jegyző domb és Román határ közölt a Csák rét alatti Tógyer

zugban.2-3 m, 35 x 40 Halom nevű halom A községtől DK-re a Tógyer zugi halomtól K-re a Román

határtól alig 100-200 m-re 3,5 m, 45 x 50

MURONY  Földvár halom 2 m

OKÁNY  Kereki halom Kettős halom. Erősen szántott. A falutól D-re, a Kereki telep

közelében 0,3 és 0,5 m, 20 x 25 Ebütő puszta Elpusztított, erősen leszántott, tetején tanya romjai, falutól

DNY-ra 0,3 m, 25 x 25 Balázs halom A belterülettől É-ra. 1 m, 40 x 40

ÖRMÉNYKÚT  Décsi-Telek halom Községtől ÉNY-ra, a szarvasi úttól É-ra 5-6 m, 70 x 80 Galó halom Községtől D-re, a kardosi bekötőúttól NY-ra 6 m, 30 x 40 Szilai halom A határ É-i sarkában 2 m, 70 x 70 Kurva-Laponyag A Décsi halomtól, ÉNY-ra 2 m, 40 x 50 Décsi halom A határ ÉNY-i részén 2 m, 40 x 50 Szőr halom Kardos 10. A határ DNY-i sarkában, erősen bolygatott,

elhordott. 1,8-2 m. 35 x 40

PUSZTAOTTLAKA  Torony halom NY-i részén a Medgyes-Csabaszabadi közút levágta D-i részét

szántják. ÉNY-i része temető. Tetején 20 m magas földmérési torony 3-4 m, 100 x 80

Temető halom Tetején temető, belterület K-i részén, jellegét megőrizte, helyenként fával betelepítve. 3-3,5 m, 60 x 60

Hegyes halom Szabadkígyós-Pusztaottlaka határán 3 m, 50 x 60

SARKAD  Peckesvár halom Csáki-szöget részén erre épült a Peckesvár, 1700-as évek elején

lerombolták 4,5-5 m, 85 x 90

SARKADKERESZTÚR  Temető halom Református temető. Belterületen, az Arany János és Rákóczi út

között, a temetkezést ma már nem engedélyezik a dombra, 6-8 m, 70 x 70

SZABADKÍGYÓS  A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzetben (1977-től védett), amely a Körös-Maros Nemzeti

Park része, összesen 36 db kisebb-nagyobb kunhalom található. Legtöbb ezek közül gyepborítású, a többi szántóföldi művelés alatt áll.

SZARVAS  Kovács halom Várostól É-ra a Holt-Körös nyúlzugi ágának jobb partján 1,5 m,

30 x 40 Káka halom Szétrombolt, a Dögös-Kákafoki főcsatorna D-i partján Szappanos DNY-ra a várostól 2 m, 35 x 40 Strázsa halom Békéscsabai út mellett, régi Húsüzem oldal, akácos fedi 7 m,

50 x 60 Szarvas halom Ma az Evangélikus Ótemplom és a Tessedik Múzeum áll a

helyén Fityó halom Ószőlők közepén Endrődi országút közelében 6m, 80 x 80 Balczó halom Csabai út D-i oldal. Valamikor 60 x 60. Káposztócs-lapos K-i

partján 1 m, 8 x 8 Lómer halom Elhordták, Fityó halom mellett, Ősszőlőkben. Velki halom Lómer halomhely után Borgulya halmok Két halom. A nagyobb ÉK-i 1,5 m, 40 x 50; a kisebb DNY-i

3 m, 60 x 70 Czibula Gyepborítású, erősen csonkított 7 m, 40 x 50 Közép halom Mezőberényi út bal oldalán 1,5 m 50 x 50 Szappanos Szántott, Békéscsaba-Mezőberény között, az út mellett. 6 m,

60 x 60 Füzes halom Az endrődi országúttól D-re, szántott 2 m, 30 x 30 Rózsás halom Az endrődi országúttól É-ra 2-3 m. 50 x 60 Gyilkos halom A határ É-i szélén áll. Mezőtúr és Szarvasi határ sarka 3 m,

30 x 50 Borgulya tanya A csabacsűdi határ 2 m 25 x 30 Papp dűlő Endrődi úttól D-re 0,8 m, 25 x 30 Podami tanya Ószőlőktől K-re, Endrődi úttól D-re. 40 éve kápolna áll rajta.

1 m, 20 x 30 Királysági Kettős halom. Füves, Szentesi úttól DK-re, a Csongrádi határnál

5-6 m, 60 x 70 Káka Kettőshalmi dűlő A Kettős halomtól 100 m-re K-re 1,2 m 25 x 30 Farkas halom Kovács halom Csabacsüdi határ egyik sarokpontja, gyeptakaró

borítja. 7 m, 100 x 60 Rózsási Főmajor 1 m, 40 x 40 Erősen szétszántott, a főmajortól É-ra Malmos dűlői Kondorosi völgy ÉNY-i pattján 1 m, 25 x 30 Bánya Erősen roncsolt, Szarvas-Csabacsűd határán. 1 m Décsi halom Erősen roncsolt, elhordott, értékes régészeti lelőhely 1 m Zöld halom megsemmisítették Bogdány halom 1950-58 között elhordták.

SZEGHALOM  Dió halom Szeghalom és Körösladány határán 6 m, 68 x 100

Hegyesi halom Falutól NY-ra, a két érmeder találkozásának ÉNY-i szögletében 1 m, 80 x 40

Földi halom Községhatár NY-i részén, dévaványai földút D-i oldalán 2 m, 35 x 50

Pakác halom Községhatár NY-i részén, dévaványai földút D-i oldalán 1 - 1,3 m, 30 x 30

Szívós halom Községhatár NY-i részén, dévaványai földút D-i oldalán 7 m, 35 x 60

Sziget dűlő Községhatár NY-i részén, dévaványai földút D-i oldalán 1 m, 30 x 50

Kettős halom Két darab a községhatár NY-i felében, az úttól D-re. 4 m, 60 x 70

Kert-Közi dűlő I. A község belterületétől ÉNY-ra, Szeghalmi övcsatorna D-i partján 1 m, 30 x 45

Kert-Közi dűlő II. A község belterületétől ÉNY-ra, Szeghalmi övcsatorna magas partján 1 m, 30 x 60

Fürj-ér dűlő A község belterületétől ÉNY-ra, töviskes földúttól É-ra, Szeghalmi övcsatorna K-i partján 1,5 m 30 x 50

Bálint halom 4 m Községhatár NY-i részén, töviskesi földút kanyarulatát. D-re 50 x 50

Turbucz halom Községhatár NY-i felében, Szeghalmi gyűjtőcsatorna K-i oldalán 3 m, 50 x 75

Sertésér-közi dűlő Turbucz - halomtól ÉK-re 1 m, 40 x 90 Szomorú-hát dűlő Szeghalmi gyűjtőcsatorna NY-i oldalán 1,8 m, 50 x 115 Bene halom Községhatár ÉNY-i felében, a Szeghalmi gyűjtőcsatorna NY-i

szegletében 3,5 m, 60 x 85 Papp halom Községhatár ÉNY-i felében, a Sertés-éri csatorna NY-i oldalán 1

m, 30 - 45 Balkán dűlő Községhatár ÉNY-i részén, a töviskesi földút és a Sertés-ér

csatorna szegletében 1 m, 30 x 45 Balkán halom Községhatár ÉNY-i részén, Sertés-éri csatorna kanyarulatának

É-i oldalán 8 m, 100x100 Cakó halom I. Határ NY-i felében 1 m, 30 x 40 Cakó halom II. Balkán-cakói csatorna É-i oldalán húzódó érpart ÉNY-i végén 2

m, 50 x 60 Balkán Falu határának NY-i szélén 1-1,5 m, 30 x 30 Kék-tó halom Füzesgyarmati műút K-i oldalán 1 m, 30 x 30 Csík-éri dűlő Berettyó és füzesgyarmati műút közti területen 1 m, 40 x 40 Sima-sziget Községhatár NY-i szélén, a Nagy-éri csatorna D-i partján 1 m.

50 x 50 Geszlencés halom Faluhatár ÉNY-i szegletében 3 m, 30 x 40 Cséfáni erdő Cséfáni-erdő DNY-i szélében 2 m, 40 x 70 Kovács halom Falutól D-re, a Sebes Körös egykori árterületéből emelkedik ki

3,5 m,100 x 50 Lukácza dűlő Községhatár K-i részén 2 m, 50 x 100 Lukácza halom Községhatár K-i részén 2 m, 50 x 100 Cigány halom Községhatár É-i részén, a füzesgyarmati műút K-i oldalán 2,5 m,

50 x 80 Kék-tó dűlő Községhatár É-i részén, füzesgyarmati műúttól NY-ra, erősen

leszántott 1,5 m, 60 x 120

Cigány-éri dűlő Községhatár É-i részén 0,5 m, 35 x 50 Korhány halom Községhatár É-i felében, a töviskesi műúttól É-ra, a Szeghalmi

övcsatorna K-i partján, 4 m, 40 x 80 Nagytúlakörös Túri-tanya. Községhatár DNY-i felében 1,5 m, 50 x 50 Dondorog Czebe-tanya Falutól D-re, a dondorogi legelő K-i részén 3

1,1 m, 25x25 Szeghalom Község névadó halma a falu közepén áll 2-2,5 m, 40 x 50 Zöld halom Belterület DNY-i szélén, erősen szétszántott 1 m, 35 x 40 Nagy-lapos Dévaványai földút D-i oldalán 0,5 m, 15 x 25 Eke-zug Eke-zugi legelőn erősen szétszántott. 1 m, 30 x 30 Szomorú-hát dűlő Sertés-éri csatorna és a Károlyderék Nagyéri csatorna közötti

kiserdőben 1,9 m, 40 x 50 Bögre-tanya A község határának ÉNY-i szélénél, a kertészszigeti műúttól

NY-ra 1 m 20 x 20 Aklosi legelő I. Község határának ÉNY-i szélén 0,5 m, 40 x 110 Aklos tanya Község ÉNY-i szélén elterülő vizenylegelő közepén 1 m,

30 x 70 Aklosi legelő II. Község ÉNY-i szélén 1,7 m, 40 x 100 Kerek sziget Községhatár É-i részén 0,9 m, 40 x 80 Cséfán I. Községhatár É-i részén, egy hajdani árterületbe benyúló

félszigetszerű kiemelkedésen teljesen elszántott 0,5 m, 25 x 60 Cséfán II. Községhatár É-i sarkában 1,7 m, 40 x 90 Cséfán III. Községhatár É-i részében, É-D irányú érmeder K-i partján 3

1 m, 60 x 70 Cséfán VI. Erősen szétszántott 0,5 m, 60 x 70 Ködmönös halom Községhatár É-i részén, egykori árterület K-i partján 1,6 m,

50 x 130 Torda halom Faluhatár K-i végében, a Sebes-Köröstől É-ra 3 m, 80 x 80 Torda Faluhatár K-i végében 0,5 m 70 x 80 Lukácza Községhatár ÉK-i részén, egy régi ér NY-i partján 1 m, 30 x 40 Korhány dűlő 0,8-1 m, 60 x 70 Korhány dűlő Töviskesi műút É-i oldalán 0,3 - 0,4 m, 70 x 80 Csonka derék Faluhatár É-i részén, a füzesgyarmati határszélen, ovális alakú

0,7-0,8 m, 80 x 40 Osztott rét Községhatár ÉK-i széle mentén, egy szabálytalan alakúra

szántott halom. 2 m, 150 x 150 Csik ér Községtől ÉK-re a füzesgyarmat-szeghalmi határvonalon, egy

csatorna kettévágott 0,5 m, 40 x 40 Cigány-éri csatorna Belterülettől É-ra, a füzesgyarmati út K-i oldalán 1,5 m 40 x 50 Temető Belterülettől É-ra, a füzesgyarmati út NY-i oldalán 1 m, 50 x 55 Torda utca Töviskesi út. Belterület ÉNY-i szélén, a Torda u. 5. számú ház

1,5 m, 70 x 80 Cigány-éri dűlő I. Belterülettől É-ra. 0,5 m, 25 x 30 Cigány-éri dűlő II. Községtől É-ra, építkezéskor elhordott 1,2 m 40 x 50

TARHOS  Várhely halom Gyepes É-i rész Macskási tanyák Békés erdőbe, vamikori

földvár jellegét megőrizte, tölgyfával erősen benőtt, erdős rész, gazdag régészeti lelőhely 5-6 m, 70 x 70

Békési erdő Békési erdő Várdomb

TELEKGERENDÁS  Sűrűsori dűlő I. Községtől 2 km-re D-re 4 m, 80 x 70 Sűrűsori dűlő I. Községtől 300 m-re, szántott 2 m, 40 x 30 Sűrűsori dűlő III. Sűrűsori dűlő I.-től D-re 1,5 m, 30 x 40

ÚJKÍGYÓS  Tárás halom Tárás halom. Belterülettől 200 m-re NY-ra, tetején földmérési

jel 2,5-3 m. 55 x 60

VÉGEGYHÁZA  Kápolna halom Temető halom A településtől ÉK-re a Szárazér jobb partján,

egykori Kaszaper település elődje KASZAPEREK, 1995-ben kopjafával emlék állítva. 2,5-4 m, 50 x 90

Babó major halma Babó majortól nem messze 2-2,5 m, 40 x 40

VÉSZTŐ  Mágori legelő Községhatár É-i szélén, a Sebes Köröstől D-re 2 m, 70 x 110 Földház zug Községtől É-ra 1 m, 40 x 100 Szuhai halom Szukai halom. A falutól ÉK-re, alacsony érparton + 2 m, 60 x 60 Kertmeg I. Közvetlenül a falu K-i szélén, újirázi kövesút É-i oldalán 0,5 m

25 x 25 Mártirom Falu határának K-i részén, kertmegi majortól D-re 0,6 m 35 x 35 Nagyhalom Az okányi újirázi kövesút É-i oldalán 2,5 m 70 x 70 Kertmeg II. Az okányi újirázi műúttól É-ra, ÉK-DNY-i irányú kiszáradt

érmeder D-i partján 1,6 m 30 x 40 Kót puszta Község határának K-i szegletében, az újirázi műúttól K-re 2,1

m, 80 x l70 Kertmeg III. Községhatár K-i felében, újirázi műúttól NY-ra 1,5 m 50 x 110 Kertmeg IV. Községhatár K-i oldalán 1 m 40 x 40 Kalap halom Községhatár É-i részén. 3 m, 40 x 60 Lucsári dűlő Községtől É-ra 0,3 m 25 x 70 Palda I. Községhatár K-i részében. 1 m, 30 x 30 Palda II. Községhatár K-i szegletébe vezető földút D-i oldalán 0,8 m,

35x40

Palda III. Községhatár K-i szegletébe vezető földút É-i oldalán 1,2 m, 20 x 40

Palda IV. Község határának DK-i részén, az okányi műúttól K-re 0,5 m, 30 x 65

Palda V. Községhatár K-i szegletében 0,5 m, 20 x 20 Ökrös tanya Község határának ÉK-i felében, a körösúj falusi műúttól É-ra

0,5 m, 25 x 30 Kertmeg V. Községhatár K-i részén, a körösújfalusi műúttól É-ra 0,6 m,

40 x 45 Kertmeg VI. Község belterületétől K-re, közvetlen a körösújfalusi műűt É-i

oldalán 0,8-1 m, 45x50 Pereces Községhatár É-i szélén 0,5 m, 30 x 40 Malom puszta Erősen elszántott. 0,5 m, 30 x 40 Siffer legelő Községhatár ÉNY-i részén, a szeghalmi műúttól É-ra 0,5 m,

30 x 30 Mágori legelő Községhatár É-i szélén 1 m, 40 x 50 Pányád halom Belterülettől NY-ra 1,5 m, 50 x 50 Kót puszta I. Községhatár ÉK-i részén, újirázi műút K-i oldalán 0,5 m 20 x 20 Kót puszta II. 0,5 m, 10 x 10

ZSADÁNY  Szőlőskert Falu határának ÉK-i részében fekvő szőlőskertben 3 m, 40 x 50 Kivágás Komádi országút és a szőlőskert között 0,8 m, 30 x 40 Kocsordos Biharugrára vezető országút D-i oldalán 1,5 m, 50 x 50 Fancsika I. Falu határának K-i részében, Nagytóti-Toprongyosi csatona K-i

oldalán 1 m, 30 x 50 Fancsika II. Gál - tanya. Nagytóti-Toprongyosi csatorna K-i oldalán 1 m,

50 x 70 Fancsika III. Falu határának ÉK-i részében, a Holt-Sebes-Körös kiszáradt

medrétől D-re 3 m, 50 x 60 Fancsika IV. Erősen szétszántott 1 m, 50 x 60 Fancsika V. Fancsika pusztától É-ra 1 m, 30 x 40 Fancsika VI. Holt-Sebes-Körös patkú alakú kanyarulatának DK-i sarka

közelében 2,5 m, 50 x 60 Fancsika VII. Holt-Sebes-Körös patkó alakú kanyarulatának K-i oldalán 2 m,

40 x 40 Fancsika VIII. Bocska tanya. Erősen kopott. Korhány dűlő Két darab. Erősen elszántott. 0,5 m Fancsika IX. Községhatár ÉK-i részében. 1,5 m, 50 x 50 Fancsika puszta I. Fancsika pusztától É-ra, a biharugrai határ mellett 0,5 m, 25 x 30 Fancsika puszta II. A puszta ÉK-i sarkában álló ház kertjében található 1 m, 35 x 40 Fancsika puszta III. Temető halom. Zsadány és Biharugra közötti országút É-i

oldalán. 2 m, 40 x 40 Nagy-és kis-Zsombékos Fancsika pusztától DNY-ra, az országút É-i szélén 0,5 m,

40 x 40 Rókalyuk-hát Zsadány-biharugrai országút komádi elágazásának D-i oldalán 3

0,5 m, 40 x 40

Rókalyuk-hát Hajdú-tanya Község keleti szélénél. 0,5 m, 20 x 25 Tó lápi legelő Komádiba vezető műút NY-i oldalán. 0,8 m, 30 x 30

1. Gödény-hlm (DNY-i) Békésszentandrás 2. Gödény-hlm (É-i) Békésszentandrás

3. Gödény-hlm (K-i) Békésszentandrás 4. Sós-hlm Gyomaendrőd

5. Temet 4-hlm Dombegyház 6. Iskola-hlm Dombegyház

7. "Kriptály"-hlm Dombegyház 8. Priorán-(határ) hlm Dombegyház

9. Lövészdomb Zsadány 10. Fancsiszkapusztai-hlm Zsadány

11. Rigó-hlm Gyomaendrőd 12. Füzes-hlm Szarvas

13. Balczó-hlm Szarvas 14. Balkány-hlm Szeghalom

15. Baráth-hlm (Fábián vára) Csárdaszállás 16. Pap-hlm Füzesgyarmat

17. Korhány-hlm Szeghalom 18. Böcskei-hlm Ecsegfalva

19. Iratos-hlm Dombiratos 20. Bika-hlm Telekgerendás

21. Temet 4-hlm Pusztaottlaka 22. Egei-hlm Gyomaendrőd

23. Temet 4-hlm Zsadány 24. Terézia majori-hlm Köröstarcsa

Kiemelt tájképi, kultúrtörténeti értékű kunhalmok térképeinek jegyzéke 1­29­ig 

l/T-l Gödény-halom (Bszentandrás) 15/T-13 Baltakereszt (Battonya) 2/T-3 Mágori-halom (Vésztő) 16/T-9 Vesze-i-halom (Bcs.-Gerla)

3/T-12 Kriptáj-halom (Dombegyház) 17/T-1 Furugyi-halom (Bszentandr.)

4/T-12 Attila-halom (Dombegyház) 18/T-6 Köves-halom (Csárdaszállás)

5/T-7 Balkány-halom (Szeghalom) 19/T-6 Barát-halom (Csárdaszállás)

6/T-7 Dió-halom (Körösladány) 20/T-4 Barcé-halom (Dévaványa)

7/T-7 Szeghalom (Szeghalom) 21/T-7 Akasztó-halom (Kertészsziget)

8/T-l Kovács-halom (Szarvas) 22 Korhány-halom (Körösladány)

9/T-14 Török-halom (Kétegyháza) 23/T-6 Terézia majori (Köröstarcsa)

10/T-2 Sós-halom (Gyomaendrőd) 24 Gyopár-halom (Orosháza)

11/T-6 Egei-halom (Gyomaendrőd) 25/T-1 Czibula-halom (Szarvas)

12/T-8 Bódisné-halom (Békés) 26/T-1 Strázsa-halom (Szarvas)

13/T-5 Nagy-halom (Geszt) 27/T-11 Templom (Kasza-perek) (Végegyháza)

14/140 Rózsa major Libicsi-halom (Medgyesegyház-Bánkút)

28/T-7 Barda-halom (Füzesgyarmat)

Térképek az 1894. évi jelkulcs szerint, 1926-ig részben helyesbített, 1931-ben kiadott közigazgatási térképről készültek.

Nagyobb jelentőségű kunhalmok térképeinek jegyzéke 29-85-ig

29/T-13 Sanka-halom (Battonya) 57 Pó-halom (Gyomaendrőd) 30/T-13 Cikó-halom (Battonya) 58/T-2 Simai-halom (Gyomaendrőd) 31/T-13 Szőlő (Alsó)-halom (Battonya) 59/T-2 Papp-halom (Gyomaendrőd) 32/T-13 Kálvária-halom (Battonya) 60/T-2 Vaszkó-halom (Gyomaendrőd) 33/T-13 Cigányka-halom (Battonya) 61/T-14 Farkas-halom (Gyula) 34/T-9 Sírdomb-halom (Bcsaba-Gerla) 62/T-9 Gyöke-halom (Gyula) 35/T-1 Mogyorós-halom (Bszentandrás) 63/T-7 Ösvény-halom (Kertészsziget) 36/T-l Fekete-halom (Bszentandrás) 64 Nádor ér-halom 37/T-1 Nádas-halom (Bszentandrás) 65 Köves-halom 38/T-5 Temető-halom (Zsadány) 66/T-5 Templom-halom (Körösújfalu) 39 Lyukas-halom (Gyomaendrőd) 67/T-6 Hideg-halom (Köröstarcsa) 40/T-4 Gabonáspusztai-h.(Dévaványa) 68 Őr(Lőkös)-halom (Lőkösháza) 41/T-4 Réhely-halom (Dévaványa) 69 Földvár-halom (Murony) 42/T-4 Laponyag-halom (Dévaványa) 70/T/10 Targyi-halom (Nagykamarás) 43/T-4 Borszeg-halom (Dévaványa) 71/T-2 Galó-halom (Örménykút) 44/T-4 Berek-halom (Dévaványa) 72 Peckesvár-halom (Sarkad) 45/T-4 Szik (Szék)-halom (Dévaványa) 73/T-1 Balcó-halom (Szarvas) 46/T-4 Köles-halom (Dévaványa) 74/T-1 Gyilkos-halom (Szarvas) 47/T-4 Őr-halom (Dévaványa) 75/T-1 Közép-halom (Szarvas) 48/T-4 Hajós-halom (Dévaványa) 76/T-1 Szarvas-halom (Szarvas) 49/T-12 Vizesi-halom (Dombegyház) 77/T-1 Szappanos-halom (Szarvas) 50/T-4 Templom-halom (Ecsegfalva) 78/T-1 Papp-halom (Szarvas) 51 Pap-halom (Szeghalom) 79/T-1 Káka-halom (Szarvas) 52/T-7 Fürj-halom (Füzesgyarmat) 80/T-1 Káka-halom (Szarvas) 53/T-6 Rigó-halom (Gyomaendrőd) 81/T-1 Bánya (Füzes) (Szarvas) 54/T-6 Félhalom (Gyomaendrőd) 82/T-7 Korhány-halom (Szeghalom) 55 Cserepes-halom (Gyomaendrőd) 83/T-7 Bálint-halom (Szeghalom) 56 Őzedi-halom (Gyomaendrőd) 84/T-7 Bene-halom (Szeghalom) 85 Bika-halom (Telekgerendás)

Gödény halom az ország legnagyobb kunhalma

A "pávaszemes" kunhalmos alakzat

Békésszentandrás - Szarvas környékének kunhalmai

Zsadány - Mezőgyán -. Biharugra - Geszt környékének kunhalmai

Gyomaendrőd - Köröstarcsa - Mezőberény környékének kunhalmai

Békés környékének kunhalmai

Mezőkovácsháza - Végegyháza környékének kunhalmai

Dombiratos - Kevermes - Medgyesegyháza - Nagykamarás környékének kunhalmai

Békés - Békéscsaba - Gyula környékének kunhalmai

Gyomaendrőd - Örménykút környékének kunhalmai

Elek - Gyula - Kétegyháza környékének kunhalmai

Battonya környékének kunhalmai

Orosháza környékének kunhalmai

Dombegyház környékének kunhalmai

Füzesgyarmat - Szeghalom környékének kunhalmai

Vésztő - Bélmegyer környékének kunhalmai

Dévaványa környékének kunhalmai

Felhasznált irodalom  Magyarország régészeti topográfiája Jankovich B Dénes, Makkay János, Szőke Béla Miklós: Békés megye régészeti topográfiája. 8-as kötet: Szarvasi járás. Ecsedy István, Kovács László, Matócz Borbála, Torma István: Békés megye régészeti topográfiája. 6-os kötet: Szeghalmi járás. Gerendeli György: Dombegyházi helytörténeti szöveggyűjtemény Dr. Tóth Albert: Szolnok megye kunhalmai Dr. Szabó Ferenc: Medgyesegyháza 1893 - 1993 Diósszilágyi Sámuel: Hollósi Kornélia élete és művei. Makói múzeum füzetei 41. Szelekovszky László: Kunhalmok védelmében Szabó Ferenc: Vésztő története

Köszönetnyilvánítás Köszönjük mindazoknak, akik segítették a felmérést. Elsősorban a régészeknek, de valamennyi érintett település önkormányzatának, a terepet és határt jól ismerő egyéneknek és minden önzetlen támogatónak. A sok segítőtárs közül szeretnék név szerint is megemlíteni egy-két személyt, mint például: Dr. Juhász Irén, Dr. Tóth Albert, Bende Sándor, Dr. Rakonczay János, Gyarmati Jánosné, Dr. Bisztray Tamásné, Pelle Ferenc és régi jó barátunk, az azóta sajnos már elhunyt Réthy Zsigmond. A kiadvány anyagi háttér döntő részét a Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület biztosította, melynek elnöke Dr. Sipos András úr. Támogatásával elősegítette a könyv létrejöttét a Megyei Képviselő-testület Gazdasági és Környezetgazdálkodási Bizottsága és annak volt elnöke, Nagy Béla, valamint alelnöke Dr. Demeter László.

25. Sírdomb-hlm Békéscsaba (Póstelek) 26. Gyopár-hlm Orosháza

27. Temet 4-hlm (Földvár) Sarkadkeresztúr 28. Balkány-hlm Szeghalom

Gödény halom (Békésszentandrás)