ISB/8/2001.

ISB/73/1998-2002.

J e g y z õ k ö n y v

az Országgyûlés ifjúsági és sportbizottságának

2001. június 5-én, kedden 13 órakor

a Képviselõi Irodaház 569. számú

üléstermében megtartott ülésérõl

Napirend:

A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló T/4570. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága

Tájékoztató a diákhitelprogram bevezetésérõl, elõkészületeirõl és hosszú távú hatásairól

Tájékoztató az állami tulajdonban lévõ sportcélú ingatlanokról

A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosításáról szóló T/4503. számú törvényjavaslathoz, az ifjúsági és sportbizottság önálló indítványához beérkezett módosító javaslatok megvitatása

Egyebek

Elnököl: Szabó Imre (MSZP), a bizottság elnöke

Jegyzõkönyvvezetõk: Bihariné Zsebõk Erika, Czapári Judit és Gálné Videk Györgyi

Az ülés résztvevõi

A bizottság részérõl:

Szabó Imre (MSZP), a bizottság elnöke

Gyürk András (Fidesz)

Imre Zsolt (Fidesz)

Koncz Ferenc (Fidesz)

Zsigó Róbert (Fidesz)

Bakonyi Tibor (MSZP)

Érsek Zsolt (MSZP)

1

Dr. Fenyvesi Máté (FKGP)

Vincze László (FKGP)

Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)

Helyettesítési megbízást adott:

Horváth László (Fidesz) Gyürk Andrásnak (Fidesz),

Birkás Tivadar (Fidesz) Imre Zsoltnak (Fidesz),

Gyürk András (Fidesz) megérkezéséig (Zsigó Róbertnek),

Tóth András (Fidesz) Koncz Ferencnek (Fidesz),

Csizmár Gábor (MSZP) Bakonyi Tibornak (MSZP),

Juhász Gábor (MSZP) Érsek Zsoltnak (MSZP),

Tóbiás József (MSZP) Szabó Imrének (MSZP),

Zakó László (FKGP) Vincze Lászlónak (FKGP)

Meghívottak:

Dr. Katonáné dr. Pehr Erika fõosztályvezetõ-helyettes (Szociális és Családügyi Minisztérium)

Dr. Kovács Erzsébet osztályvezetõ (Szociális és Családügyi Minisztérium)

Dr. Gilly Gyula fõosztályvezetõ (Oktatási Minisztérium)

Dr. Balázs Csaba ügyvezetõ igazgató (Sportfolió Kht.)

Talynai István (Sportfolió Kht.)

Csongrádi Erika (Pénzügyminisztérium)

Dr. Lupócz Róbert fõosztályvezetõ-helyettes (Ifjúsági és Sportminisztérium)

Dr. Fridrich Katalin (Ifjúsági és Sportminisztérium)

Dr. Burgert Mónika (Ifjúsági és Sportminisztérium)

Bognárné Várfalvi Mariann (Egészségügyi Minisztérium)

[…]

2

ELNÖK: A harmadik napirendi pontunk: tájékoztató az állami tulajdonban lévõ sportcélú ingatlanokról. Köszöntöm dr. Balázs Csaba ügyvezetõ igazgató urat, a Sportfolió Kht. részérõl és Talynai István urat, szintén a Sportfolió Kht. részérõl.

Szeretném kérdezni, hogy kívánnak-e szóbeli kiegészítést tenni a tájékoztatóhoz.

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Tisztelt Elnök Úr! Csak összefoglalni szeretnénk az elõterjesztést, amennyiben erre lehetõség van, illetve válaszolni a kérdésekre.

ELNÖK: Természetesen a kérdésekre majd a kérdések feltevése után lesz lehetõség válaszolni. Én azt szeretném kérdezni, hogy a leírtakon kívül van-e szóbeli kiegészítõ, vagy ha a hangsúlyokat megfogalmazza, azt megköszönnénk. Igazgató úr, öné a szó.

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az állami tulajdonban lévõ sportcélú ingatlanok kezelésének új koncepcióját két alapvetõ igény határozta meg. Az egyik az egységesítés igénye, a széttagolt vagyonkezelési rendszer megszüntetése; a másik pedig a hatékonyságnövelés és a mûködés piaci alapokra helyezése, természetesen figyelembe véve a tényleges használathoz fûzõdõ sportpolitikai érdekeket.

Az egységesítés igénye azért merült fel, mert több tárcánál és egyéb állami intézménynél kezeltek sportcélú ingatlanokat. Ez a fajta vagyonkezelés az évek során inkább a rendelkezésre álló források beszûkülését jelentette, és mind az intézményrendszer, mind pedig a létesítményállomány fokozatos leépüléséhez vezetett. A gazdálkodás ésszerûsége pedig a rengeteg párhuzamosság miatt nem volt megfelelõ. Egyrészt: több költségvetési intézmény kezelt állami tulajdonú sportvagyonokat, másrésztõl pedig - mint már említettem -: több tárcánál folyt sportcélú ingatlanok kezelése. A hatékonyságnövelés részben ezzel függ össze.

A gazdálkodás és a sportcélú kihasználás felmérése, a vagyon értékének a megállapítása váratott magára. Az intézményi koncepcióval együttesen felmértük, megállapítottuk az állam tulajdonban lévõ sportvagyon értékét, illetve azonosítottuk is, hogy mely vagyontárgyak tartoznak állami tulajdonba.

A tényleges használatnál a hatékonyság azt jelentette, hogy megnéztük azt, hogy a különbözõ költségvetési intézményeknél a sportcélú felhasználás és a mûködés hatékonysága milyen volt. Többször megállapítható volt, hogy a sportcélú felhasználás például bizonyos edzõtáboroknál alig érte el a 2-5 százalékot.

70

zse71-80 (Balázs Cs. folyt.)

Egyrészt a mûködés, másrészt a portfolióban tartás racionalizálására volt szükség. Ez a racionalizálás nem jelenti a források beszûkülését, hiszen például az ilyen létesítmények értékesítése és az abból befolyó bevétel ismét a sport céljaira használandó fel. Nem a lehetõségek és a források beszûkülésérõl van itt szó, hanem a vagyonkezelés ésszerûsítésérõl és a források ésszerû felhasználásáról. Ez a két fõ motívuma volt a sportlétesítményekrõl szóló koncepció megalkotásának és végrehajtásának. Köszönöm szépen, röviden ennyit szerettem volna kiegészítésképpen elmondani.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselõtársaim, azt kérem önöktõl, hogy elõször a kérdéseket tegyék fel, amennyiben van ilyen. Kérdezem, hogy ki az, aki kérdést kíván feltenni?

3

Bakonyi képviselõ úr, és jelzem, hogy utána magam is szeretnék majd kérdezni.

BAKONYI TIBOR (MSZP): Egy-két dolog érdekelne, néhány elvi és néhány konkrét dolog. Ha jól tudom, a Sportfolió Kht. kapja meg annak a hasznosításnak a lehetõségét, amellyel korábban az olimpiai bizottság rendelkezett, vagyis azoknak a jogoknak a piaci hasznosítását, amely a Magyar Olimpiai Bizottság eszmei joga. Nem találtam itt az anyagban, bár lehet, hogy figyelmetlenül olvastam el, de kérem, hogy errõl adjon számomra tájékoztatást, hogy milyen elképzeléseik vannak ezzel kapcsolatban?

A másik ilyen kérdésem az lenne, hogy az újságokban eléggé komoly éllel lehetett olvasni a római-parti csónakházak hasznosításának kérdését. A korábbi bizottsági ülések egyikén kaptunk is egy tájékoztató táblázatot azzal kapcsolatosan, hogy ezeket az ingatlanokat hogyan hasznosították. Ezekben azonban nem láttam azt a garanciát, hogy ezeket arra a célra hasznosítják, amire elvileg létrejöttek, a sport, a szabadidõs sport céljaira. Itt nagyon szép vagyonkezelési szempontokat írtak le, de ez a kérdés beletartozik-e, hogy ha értékesítenek önök által kezelt ingatlanokat, akkor azt milyen szempontok alapján értékesítik? Szempont-e az, hogy valaki ezt sport vagy szabadidõs sport céljaira használja vagy hasznosítja?

Még azt szeretném megkérdezni, hogy a folyamatból lehet látni, hogy a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól folyamatosan vettek át létesítményeket. A legnagyobb vihart az FTC által használt létesítmények okozták. A költségvetésben is kétpárti alku alapján nevezték meg ezt az intézményt, illetve ennek fenntartását. Az iránt szeretnék érdeklõdni, hogy a kiemelt egyesületekkel kapcsolatosan milyen tapasztalataik vannak a mûködtetésüket illetõen? Melyik a hatékonyabb mûködtetés, az önök által történõ mûködtetés, vagy a korábbi minisztériumi mûködtetés? Melyik az, amelyik több eredményt hoz a sport számára?

Írják, hogy a tárgyalások a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal folytak. Egy tömör mondatban azt írják le, hogy "A megkötött megállapodások alapján megkezdõdött a versenyszerû sportot szolgáló létesítmények átvétele, és kidolgozásra kerültek az állami tulajdonú sportlétesítmények fejlesztésére vonatkozó elképzelések." Azokat az ingatlanokat, amelyeket átvehettek, azzal kapcsolatosan van-e valamilyen állami tulajdonú sport-ingatlanfejlesztési elképzelésük? Mi lesz ezeknek az ingatlanoknak a sorsa? Egyrészt ugyanis lehet látni néhány táblázatot, néhány stadion korszerûsítését, másrészt azonban van, aki ebbe nem került bele. Ezért érdeklõdnék, hogy milyen szándékaik vannak.

Még egy lényeges dolgot szeretnék megkérdezni: az önök dolgozói használják-e azokat a sportlétesítményeket, amelyeket az állam nevében kezelnek? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselõ úr. Az elõterjesztésben több helyen nevesítetten szerepel, és ilyen például a 7. oldalon az utolsó elõtti bekezdés, amely azt mondja, hogy "A hosszú távú sportprogram a tulajdonszerkezet, illetve a sportkoncepció általános gazdaságfilozófiája alapján elmondható..." és így tovább. Szeretnék érdeklõdni, hogy milyen hosszú távú sportprogramról és sportkoncepcióról ír az anyag? Magam körülbelül három éve szorgalmazom egy hosszú távú sportkoncepció, egy olyan stratégia kialakítását és megfogalmazását, amelynek mentén a magyar sport alapkérdéseit el lehetne rendezni. Ha önök ilyenrõl tudnak, akkor az számomra nagy öröm, és ha ez hivatkozási alapként megtekinthetõ lenne, kifejezetten szerencsés lenne.

4

Elég érdekes módon, a kormányprogrammal is némiképp ellentétesen olvasok itt arról, hogy a szabadidõsportot alapvetõen a polgárok egyéni és közösségi, piaci és egyesületi típusú kezdeményezésekre kell bíznia, mint az igénybevétel, a hozzájutás lehetõségét.

Képviselõtársaimnak nem újdonság, de szintén elég érdekes számomra az, hogy ezek szerint a Sportfolió Kht. hozta létre azt a Stadion-Invest Rt.-t, amely piaci szereplõként résztvevõ kft.-k, részvénytársaságok területének biztosítja azt a lehetõségeket, hogy olyan állami tulajdonú stadionokban folytassák e gazdasági tevékenységüket, amelyikhez gyakorlatilag semmiféle hozzájárulást nem adnak. A kérdésem az, ha a polgároktól elvárható, hogy piaci alapon fizessenek a szabadidõsporttal kapcsolatos tevékenységükért, akkor gazdaságilag önöknek mi a véleménye arról, hogy az állam pénzén piaci szereplõk részére olyan fejlesztéseket végeznek, amelyek egyértelmûen ezeknek a piaci szereplõknek az elõnyeit hozzák.

Van egy további kérdésem: a Sportlétesítmény Részvénytársaságot, mint olyant nem találtam a papíromban sehol. Szintén a Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény alá került? Ha ott van, akkor ki az, aki ennek az egész mûködéséért felelõsséget vállal, és ki az, aki ebben az ügyben illetékes? Az elmúlt héten elég nehezen lehetett utolérni a részvénytársaság apparátusát még telefonon is, bár közben kiderült, hogy átszervezés zajlik az épületben, ezért nem sikerült fölvenniük a telefont.

Ugyanakkor szintén megkérdezném, hogy az 5. oldalon szereplõ utolsó bekezdés, amely az ISM sportkoncepciójában sem rövid, sem hosszú távon nem játszik szerepet, bár az is kérdés, hogy melyik koncepcióról van szó. Tehát sem rövid, sem hosszú távon szerepet nem játszó négy ingatlan pályázati értékesítése van folyamatban. zse80

81/Cz (elnök)

A kérdés kettõs. Egyrészt: milyen koncepcióról van szó? Másrészt pedig: melyik az a négy ingatlan ebben az esetben?

Egy általános kérdést szeretnék feltenni: a hasznosítás, a mûködtetés szempontjából sehol nem találkoztam az anyagban az önkormányzatokkal való kapcsolatfelvétel gondolatával, tehát azon lehetõséggel, hogy mondjuk vannak olyan létesítmények, amelyeket nem biztos, hogy központi állami kézben kellene megtartani. Gondoltak-e arra, hogy önkormányzati egyeztetést, legalább kapcsolatfelvételt végezzenek a tekintetben, hogy hátha jobb megoldás lenne mindenki számára, ha egyes létesítmények önkormányzati kezelésbe kerülhetnének? De akár nevesíthetem is: például az emlegetett III. kerületi, elsõsorban nyilvánvalóan fõvárosi közönséget kiszolgáló római-parti vízi telepek sorsánál miért rögtön az eladás felé kellett nyúlni? Látnak-e arra garanciát, hogy ezek a már eladott telepek az eredeti funkciónak megfelelõen töltsék be a feladatukat, tehát hogy az átépítést követõen is elsõsorban a vízi túrázókat szolgálják? Köszönöm szépen.

Amennyiben több kérdés nincs, megkérném önöket, hogy válaszoljanak a feltett kérdésekre. Ha meg kívánják osztani a válaszadás lehetõségét, akkor én az igazgató úr döntésére bízom, hogy ki válaszol a feltett kérdésekre. Parancsoljanak!

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Köszönöm szépen. Az elsõ kérdésre, ami a hosszú távú sportkoncepciót illeti: az elõterjesztés nem ezt a témát taglalja, úgyhogy én kimerítõ és alapos válasszal - lévén, hogy nem a sportpolitikai koncepciók végrehajtása a feladatom, hanem a vagyonkezelési koncepciók végrehajtása - nem tudok szolgálni, csak a vagyonkezelést illetõen kísérelem meg a válaszadást, amennyiben erre lehetõségem van.

5

Tehát a különbözõ hivatkozások mindegyikére nincs módomban válaszolni. A vagyonkezelési koncepcióról az alapokat fölsoroltam. Úgy gondolom, hogy az elõterjesztés a vagyonkezelési koncepciót illetõen kimerítõ választ ad.

A Sportfolió Kht. és a MOB kapcsolatáról volt szó. A Sportfolió Kht. nem jogosultja a Magyar Olimpiai Bizottság különbözõ marketing jogainak. Alapítottak egy Magyar Sportmarketing Kft.-t, amely a MOB-bal együttmûködve óhajtja értékesíteni ezeket a marketing jogokat. A Sportmarketing Kft.-nek lesz ez a jövõben a feladata, de ez a MOB-bal folytatott együttmûködés eredménye. Tehát nem elveszik a Sportmarketing Kft. a MOB különbözõ jogait, hanem ezt is megpróbálja piaci alapokra helyezni és egy egységes koncepció mentén végrehajtani.

A római-parti csónakházak értékesítésével kapcsolatban: ha megengedik a tisztelt képviselõ urak, mivel több kérdés vonatkozott erre, megpróbálok egyszerre válaszolni a kérdésekre. Tavaly szeptemberben vette át a Sportfolió Kht. a vagyonkezelési jogait a Sportlétesítmények Rt.-nek. A Sportlétesítmények Rt. 75 százalék plusz 1 szavazatban tartós állami tulajdonban tartandó gazdasági társaság, amelynek a tulajdonosi felügyeletét az ifjúsági és sportminiszter gyakorolja. Mivel az Ifjúsági és Sportminisztérium a vagyonkezelési feladatok létrehozására alapította meg a minisztérium vagyonkezelési szerveként a Sportfolió Kht.-t, ezért egy vagyonkezelési szerzõdés alapján látja el a Sportfolió Kht. a Sportlétesítmények Rt. felügyeletét, mely vagyonkezelési szerzõdést a minisztérium kötött a saját, százszázalékban tulajdonolt közhasznú társaságával.

A Sportlétesítmények Rt. feladata a római-parti csónakházak üzemeltetése, és az evezõs szabadidõsport és a Duna-parti evezõs turizmusnak a kiszolgálása, illetve az infrastrukturális támogatása. Amikor tavaly szeptemberben átvettük a részvénytársaságot, akkor a gazdálkodási helyzete nem volt éppen rózsásnak nevezhetõ. Készpénzállománya nem volt, egy 10 millió forintos nagyságrendû folyószámlahitellel rendelkezett, ezen kívül pedig hosszú távú bérleti szerzõdések keretében hasznosította ezeket az ingatlanokat, mármint ezeket a római-parti csónakházakat, illetve azok egy részét.

Ezekbõl a bérleti szerzõdésekbõl sem a társaság biztonságos mûködése, sem pedig a tevékenység fejlesztése nem volt megoldható. Éppen ezért a Sportfolió Kht. felmérése és javaslata alapján az alapító minisztériuma a csónakházak egy részének értékesítését, és az értékesítésbõl származó bevételekbõl a Római-parton megmaradó telepeknek a fejlesztését és a szolgáltatási színvonal növelését határozta el. A csónakházi tevékenységgel az eladott telepek területéhez viszonyítva a csónakházak körülbelül 10 százalékát foglalták el. A telepeknek az a jellegzetességük, hogy általában a Duna-parthoz közel fekszenek, néhányszáz négyzetméterûek, ezek csónakgarázsok, a telepek többi részén meglehetõsen rossz állapotú, leginkább kereskedelmi vendéglátás céljaira szolgáló faházak, kabinok vannak. A többi, római-parti csónakházon, telepen egyrészt a korábbi években voltak bizonyos fejlesztések - ilyen a Lidó Szabadidõközpont -, amelyek viszonylag modernebb, magasabb igények kielégítését célozza meg. Ezek hosszú távú bérleti szerzõdés keretében bérbe vannak adva. Más bérbeadások is történtek sportegyesületek, egyebek számra.

Mindazonáltal - amint azt már említettem - a rt. biztonságos mûködése és a fejlesztés nem volt megvalósítható abból a cash flow-ból, amely rendelkezésre állt, ezért döntött úgy a minisztérium, hogy a csónakházak egy részét értékesíteni kell. Az értékesítés nyilvános pályázat keretében folyt le, és a pályázat végeredményeként eladásra kerültek csónakházak.

6

Az rt. félmilliárd forintot megközelítõ árbevételt realizált az eladásokból, amely - úgy gondoljuk - alapot teremt a fejlesztések megvalósítására. Mivel részvénytársaságról van szó, tehát nem közhasznú társaságról, ezért meg kell jegyeznem, hogy az rt. feladata elsõsorban a gazdaságos és nyereséges mûködés. Természetszerûleg figyelembe kell venni az rt. azon feladatát, hogy a szabadidõsportot kell elsõsorban támogatni. A megkötött adásvételi szerzõdések lényeges eleme volt, hogy fenn kell tartani azt a csónakbérlési kapacitást, amelyet korábban ezen a három telken folytattak, magyarán az evezõs sport fennmaradásának és ugyanolyan szintû kiszolgálásának ez az adásvételi szerzõdés a garanciája.

90

zse91-100

Azok a fejlesztési elképzelések, amelyek kétirányúak, azokból egyrészt a rentábilis mûködéshez csatlakozó magasabb, értéknövelt szolgáltatások kialakításának feltételeit kívánjuk megteremteni, másrészt pedig az olcsóbb, egy evezõs turizmust kiszolgáló létesítményt tervez a részvénytársaság megvalósítani. Ezek olcsó szálláslehetõséget biztosítanának az evezõs turizmusnak, a dunai evezõsöknek. Egy motelszerû mûködést próbálunk megvalósítani e téren.

Az önkormányzatokkal folytatott kapcsolatfelvételre, illetve az ezzel kapcsolatos fejlesztésekre kérdezett rá a képviselõ úr. Ez a három értékesített ingatlan olyan területen fekszik, ahol kizárólag szabadidõs és sport-, illetve vendéglátóipari tevékenységet lehet végezni, ahogy azt a római part egész területén teszik. A rendezési terv maximálisan korlátozza, hogy milyen tevékenységeket lehet itt végezni. Azt mondhatjuk, hogy a tevékenység fennmaradásának két biztosítéka van, egyrészt van aszerzõdéses biztosítéka, mert az adásvételi szerzõdésben biztosítva van a csónakbérlési kapacitás fenntartása, másrészt pedig jogi biztosítékai vannak, és ez a terület részletes rendezési terve.

Az önkormányzatokkal folytatott kapcsolatfelvétellel kapcsolatban elmondhatom, hogy jelenleg nem tudok a minisztérium részérõl olyan szándékról, miszerint az önkormányzatoknak területeket kívánna átadni a Római- parton. Ezeket az önkormányzat semmilyen formában nem is igényelte a korábbiakban. Az önkormányzati együttmûködés koncepciójára egy nagyon konkrét példával tudnék szolgálni: a megvalósuló, a folyamatban lévõ stadionrekonstrukciós program keretében a fejlesztési beruházásokat nagyrészt önkormányzati területen, vagy önkormányzati tulajdonú területen végezzük el. Ezt tudomásul véve a stadionrekonstrukciós program egyik nagyon lényeges eleme az, hogy a rekonstrukciós programot lebonyolító Stadion-Invest Rt. és minden más érdekelt - a minisztérium, a Sportfolió Kht. és az önkormányzatok - egy tulajdonosi bizottság keretében döntenek a beruházások lényeges momentumairól: a beruházási tervrõl, a beruházás egyéb fejleményeirõl, a beruházás lezárásáról és átadásáról. Egy nagyon közvetlen együttmûködés van az önkormányzatok és az állam részérõl az önkormányzatokat érintõ sportlétesítmények fejlesztési terveinek megvalósítását illetõen. Minden egyes önkormányzat tagja annak a tulajdonosi bizottságnak, amely a beruházással kapcsolatos lényeges döntéseket meghozza.

A következõ kérdés bizonyos állami tulajdonú ingatlanok pályázati értékesítése volt. A Sportfolió Kht. ezen ingatlanok vagyonkezelését végzi egy, a KVI-vel megkötött szerzõdés alapján, tehát vagyonkezelõi jogokat gyakorol. Az említett négy ingatlan értékesítése a KVI-vel megkötött szerzõdés alapján történt meg. Felhatalmazza a Sportfolió Kht.-t a KVI az értékesítési gyakorlatának és szabályának átvételével végrehajtott ingatlanértékesítésre. Az ingatlanok értékesítésébõl befolyó bevétel létesítményfejlesztésre fordítódik késõbb, de

7

jelenleg a pályázat lezárása után a KVI döntése van folyamatban. Tehát a KVI-hez írta meg a Sportfolió Kht. a pályázat lezárása után azt az engedélykérelmet, amely annak jóváhagyását kéri, hogy a legjobb pályázók számára értékesíthetõk legyenek az ingatlanok, az adásvételi szerzõdést megköthessük a nyertes pályázókkal.

Az említett négy ingatlan egy a Velencei-tó mellett fekvõ épületegyüttes, létesítmény, amely eddig Arató-Disco néven volt ismeretes. A másik a Jávor utcai irodaépület, ahol korábban a SEI, a Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény és az MTK székelt. A következõ az Aladár utcai, szintén az MTK teniszcentrum néven ismert teniszpálya, valamint a Népszigeten egy kisebb ingatlan.

BAKONYI TIBOR (MSZP): Ez a volt MTK-csónakház.

ELNÖK: Várjuk meg, amíg befejezi a választ az igazgató úr.

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Az FTC-létesítmények átvétele folyamatban van, az FVM és az ISM kötött egy ilyen megállapodás. Az a költségvetési intézmény, amely eddig az FTC által használt állami ingatlanokat kezelte, ezen intézmény felügyeleti jogait gyakorolja az ISM, és ebben a Sportfolió Kht. az ingatlanokkal kapcsolatos felmérési feladatokat végezte el. Az átvétel tapasztalatairól egyelõre nem tudok beszámolni, hogy milyen gazdálkodás folyt vagy folyik az átvett intézményekben, mert jelenleg folyamatban van ez a dolog, így ezeket a tapasztalatokat csak késõbb tudjuk levonni ezekben a költségvetési intézményekben.

Volt még két kérdés, az egyik, hogy a Sportfolió Kht. alkalmazottai használják-e azokat a létesítményeket, amelyeket kezelnek. Erre konkrét információval nem szolgálhatok, de nyilvánvalóan ez nem tilos, mert állampolgári jogon, térítés ellenében nem tilos használni ezeket az ingatlanokat. Tudomásom szerint nem fordult elõ olyan eset, hogy térítés vagy valamilyen jogosítvány nélkül igénybe vették volna a Sportfolió Kht. alkalmazottai ezeket az állami tulajdonú létesítményeket.

zse100 (Megnézni a váltást, hogy itt kezdõdik-e az új turnus!)

101/Cz (Balázs)

Volt még egy kérdés azzal kapcsolatban, hogy a szabadidõsport támogatása és az a tény, hogy a stadionokban a piaci szereplõk számára különbözõ fejlesztések történnek, összeférhetõ-e. A korábbiakban is történtek olyan fejlesztések, amelyek állami pénzbõl vagy állami tulajdonú ingatlanon folytak, amúgy pedig piaci szereplõk számára létesítették ezeket. Ezeknek a megítélése - úgy gondolom - elsõsorban azon múlik, hogy ezek a fejlesztések valóban beváltják-e a hozzájuk fûzött elképzeléseket. Mivel ha megfelelõ szerzõdések alapján ezek a fejlesztések az érintett piaci szereplõkkel beváltják a hozzájuk fûzött elképzeléseket, és racionális a gazdálkodás, illetve megfelelõ bevétel van ezekbõl a létesítményekbõl, akkor összefér a szabadidõsport támogatása mellett az, hogy a piaci szereplõk számára is végezzen az állam különbözõ fejlesztéseket.

Most egy példával szeretném a megállapításaimat valamivel érzékletesebbé tenni: a labdarúgó-mérkõzések - fõleg az elsõ két osztályban - semmiképpen nem tekinthetõk szabadidõsport tevékenységnek. Viszont a labdarúgó rendezvényekre rendkívül sok emberek látogat, és éppen az elmúlt hónapok eseményei bizonyítják azt, hogy megfelelõ szervezettség és megfelelõ állami részvétel nélkül ezek az események tragédiába torkollhatnak. Több ember halt meg az utóbbi idõben amiatt, mert a stadionok mint létesítmények, illetve azoknak a

8

biztonsági rendszere, illetve a jegyértékesítés - nem Magyarországon, hanem külföldön - nem volt megfelelõ.

Úgy gondolom tehát, hogy az állami fejlesztés ebbõl a szempontból nem közvetlenül a szabadidõsport céljait szolgálja, de a sport, illetve a sportot fogyasztó közönség céljait szolgálja, és ha azok a gazdasági vállalkozások, amelyek az elmúlt években nem piacszerûen mûködtek, és ezért a forrásaik nem megfelelõek a rendezvények megfelelõ megszervezésére, ha amúgy sok ember látogatja ezeket a rendezvényeket, és ezen emberek élete vagy testi épsége veszélyben van, akkor mindenképpen helyénvaló az, ha az állam fejlesztéseket végez ezeken a létesítményeken, még akkor is, ha ezt piaci szereplõk veszik igénybe.

TALYNAI ISTVÁN (Sportfolió Kht.): A Római-parthoz szeretnék néhány szót hozzászólni, ha a bizottság megengedi. Elõször is mindenkit üdvözlök.

Tulajdonképpen itt azt kellett eldönteni, és a célunk az volt, hogy a sporttevékenység megmaradhasson, és ezt többféle biztosíték is alátámasztja. De az a szociális tevékenység ami ott van... - mert lényegében ezt nem nevezhetjük másnak, mert ott egyszer van egy sportolói tevékenység a csónakházak használhatósága és használata; a másik oldalról pedig nem más, mint egyfajta olyan üdülõtevékenység, ami - nem akarok megbántani senkit - borzasztóan szomorú képet mutat. Egy igencsak szép és jobb dologra érdemes területen ez.

Tehát itt arról van szó, hogy idõsebb emberek - egyre kevesebben egyébként - 2X2 négyzetmétert kivesznek mondjuk március 15-tõl október 15-ig. Õk csónakot nem használnak, tehát õk semmiféle sporttevékenységhez nem kötõdnek, és nem foglalkoznak ilyesmivel, hanem nyáron valószínûleg a lakótelepek helyett, ott töltik el az idejüket, amit én egyfajta szociális szolgáltatásnak tudnék minõsíteni. Tehát mi úgy gondoltuk, hogy a sportnak és ennek a területnek valamiféle rangot kellene adni. Arra nem volt az államnak pénze, és eddig nem tudtunk arra forrást szerezni, hogy megmaradjon az összes terület, és próbáljuk olyan színvonalra hozni ezeket, amely méltó Római-parthoz. Ezért maradt az a megoldás, hogy azokat az ingatlanokat, amelyek a legszomorúbb képet mutatják, a csónakházi kapacitás biztosításával értékesítjük, és a befolyó bevételbõl a megmaradt ingatlanokat megfelelõ rangra emeljük, ami biztosít egyrészt egy piacképest mûködést, másrészt pedig egyes területeken - ugyanezen tevékenység, tehát az evezõs, nem motoros sport számára - normális vizesblokkokkal egy kulturált mûködést biztosít.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen a kérdésekre adott válaszokat, bár az én kérdésemben az is benne volt, hogy egy közhasznú társaság tevékenységével hogyan látja összeegyeztethetõen azt, hogy egy közhasznú társaság keretébõl létrejövõ beruházási program piaci szereplõket hoz helyzetbe. A közhasznú társasági keret önmagát minõsíti, és mint közhasznúfeladat-ellátás tekintetében, azt gondoltam, hogy talán a kérdésbõl kisejlik, hogy én magam egyetértettem volna azzal, ha az rt.-t alakítják át egy közhasznú társasággá, ami egyébként az rt. hosszú távú fejlesztési koncepciójában - az rt.-nél található dokumentum szerint - benne is volt.

Ugyanakkor - nem akarom most ezzel lekötni a napirendet, mert úgy látom, hogy a római-parti ügyekkel mi még fogunk foglalkozni - nem hiszem, hogy az volt az egyetlen megoldás, hogy ezeket a frekventált helyen lévõ állami tulajdonokat el kell ahhoz adni, hogy bevételhez lehessen jutni, és a fejlesztéseket el lehessen indítani. Az nagyon sajnálatos, ha viszonylag rövid idõ leforgása alatt tízmillió forintos hitelállománnyal került önökhöz a minisztériumtól az rt. Annak vizsgálata nyilván egy külön történet, hogy ez hogy állhatott elõ akkor, amikor

9

gazdaságilag stabil állapotban vette át a minisztérium. De - mint mondtam - ez egy külön történet lesz, nem akarom ezzel terhelni a mai ülést.

Számomra egyvalami vált nyilvánvalóvá, és ezért is kezdtem meg a hozzászólásomat - az elnöki posztból adódóan picit magammal ragadva a visszaélés lehetõségét. Az önök válaszaiból számomra egyértelmûen kiderült, hogy nem önök írták az elõterjesztést. Olyan alapkérdésekre nem kaptunk választ, amelyek az elõterjesztésbõl nyilvánvalóan kiolvashatók.

Én azt mindenképpen szeretném jelezni magunk és a jegyzõkönyv számára is, hogy nem tartom szerencsésnek, ha egy kellemetlen napirendi pont tárgyalásánál a minisztérium egy háttérintézményének a vezetõit - hogy így mondjam - teszi ki a bizottság zaklatásának, ráadásul úgy, hogy maga a minisztérium képviselete ebben a témakörben nem kellõen biztosított. Érezhetõen és értékelhetõen látszik, hogy ezen anyag alapvetõ megállapításainak önök nem lehetnek birtokában, hiszen nyilvánvaló, hogy gazdasági szakember például ilyen mondatokat nem ír, hogy "a játszótér-építési grundprogramok közös finanszírozásával az állam és az önkormányzatok még az informális sportot is képesek létesítmény oldalról fejleszteni" Hát, ilyet gazdasági emberektõl én még nem nagyon olvastam! Nem tudom ki követte el ezt az elõterjesztést, de azt kell mondanom, hogy az általam vezetett bizottsági idõszak egyik leggyengébb produktumával találkozhattunk.

Azt viszont mindenképpen nehezményezem, és jelezni fogom a miniszter úr számára, hogy nem gondoskodik megfelelõ elõterjesztésrõl a bizottság számára.

110

zse111-120Köszönöm szépen. Amennyiben további hozzászólás, észrevétel van még, a képviselõ uraké a szó. Bakonyi képviselõ úr.

BAKONYI TIBOR (MSZP): Azt szeretném az elnök úrnak indítványozni, hogy a Sportfolió Kht. által létrehozott vállalkozásokat is hallgassuk meg, hiszen nyilvánvalóan a kht. vezetõi nem felelhetnek azokért a tevékenységekért, amelyeket a kht.-kben, rt.-kben az ottani megfelelõ mechanizmusokon keresztül döntenek. Azt javaslom elnök úrnak, hogy vegyük számba azokat a vállalkozásokat, amelyekben a Sportfolió Kht., mint tulajdonos vagy mint alapító jelen van.

Engem különösen az izgatott, hogy hallottam néhány eladásra szánt ingatlanról, mint például az I. kerületben az Aladár utcai ingatlanról, amely a Czakó utcai sporttelep mellett található, és ahol egyrészt a fradi-gyerekek sportolnak. Nem is értem, mi indokolja a mellette lévõ terület eladását. Azt értem, hogy ingatlanszempontból ez egy hihetetlenül magas piaci értéket képviselõ ingatlan, csak megkülönböztetett figyelemmel fogom kísérni, hogy vajon azok a gyerekek, akik ott sportolnak, azoknak a tevékenységük bõvülni fog, vagy ott valami nagyszerû piaci üzletet lehet majd kötni. Erõsen aggódom, hogy nem a gyerekek sportolási lehetõsége fog ezáltal bõvül. A Jávor utcai villa Zuglóban ugyancsak ide tartozik, ennek ugyan szó volt a rossz mûszaki állapotáról - ez azt hiszem, az MTK kezelésében van -, de az értéke igen magas.

A pályázatokra egy kicsit átkalandozva: egy társaság levelébõl idézek, amely a bizottság elé került, és amelyen sok-sok aláírás van, bizonyára ismerõs sokak számára. A római parton ez a bizonyos R-Projekt 2001. Kft., amelyiket csak a pályázatok benyújtási határidejének lejárta elõtt jegyezték be a Cégbíróságra, elgondolkodtató, hogy milyen valódi piaci versenyt lehetett itt folytatni. Megnézegettem a dokumentumokat, a papírokat, hogy vajon milyen áron keltek

10

el ezek az ingatlanok, és milyen módon értékesítették ezek. Sok-sok pozitív és negatív gondolat jut egyszerre az eszembe.

Azt gondolom, annak az elvnek vagyok a híve - korábban ez talán minden politikai párt programjában úgy szerepelt, hogy jó lenne, ha a sportlétesítményeket a sport céljaira meg lehetne õrizni -, azt gondolom, hogy amelyeket a szabadidõs sport céljaira hoztak létre, mint amilyen az Aladár utcai pálya is, azt a szabadidõs sportnak kellene meghagyni. Lehetne azon is gondolkodni, hogy a szabadidõsport lehetõségét hogyan lehetne bõvíteni akár ebben a városban, akár máshol. Ugyanilyen szabadidõs sporttevékenységnek tartom a római-parti csónakházakat is, ahol igen sok ember kötõdik a sportoláson keresztül ezekhez a létesítményekhez. Olyanról egyszer sem hallottam, hogy ezeket az embereket bárki is megkérdezte volna, és lett volna arra lehetõségük, hogy javaslatokat tegyenek, részt vegyenek a döntésben, vagy az õ civil szervezetüket - ez a római-parti RSE - bárki is megkérdezte volna, hogy önök sportoltatják azokat a magánszemélyeket, akik bérlik, vagy a gyerekeket? Hiszen van két kiváló utánpótlást nevelõ sportegyesület, vajon valaki megkérdezte-e õket, hogy önök ezt már évtizedek óta csinálják, tudnak-e jó sportszakmai javaslatot adni? Õk egyébként a maguk pénzébõl, a maguk felhatalmazásából gazdálkodnak, és meg sem kérdezték õket, hogy mit szeretnének megvalósítani. Erre nem volt eddig példa, hanem van a paternalista állam, majd megmondjuk, hogy mi a jó, üzleti szempontból mit érdemes eladni és mit érdemes hasznosítani. Még a törekvést sem látom, hogy valaki ezekben tenni akar.

Összességében elég szomorú vagyok, mert amikor az igazgató úr azt mondta, hogy az õ feladatuk az, hogy piaci alapon döntsenek, akkor a hosszú távú sportszakmai elképzeléseket nem is veszik figyelembe. Véleményem szerint azonban úgy lehet jól szolgálni a sport ügyét, ha valaki tudja a hosszú vagy középtávú sportszakmai elképzeléseket, és ezekhez igazítja a létesítmény fenntartását, mûködtetését, fejlesztését. Megmondom õszintén, kellõ bizalmatlansággal figyelem mindezt jómagam, de a levelekbõl és az aláírások sokaságából is kiderül, hogy a pályázatok eredménye és nyilvánossága milyen. Az újságcikkekbõl az derül ki, hogy nem is tudni, hol jelentek meg és milyen feltételekkel jelentek meg ezek a pályázati felhívások, de bizonyára önök erre konkrét és korrekt választ tudnak adni.

Még egyetlen megjegyzésem lenne. Az ön egyik kollegájával négyszemközt beszéltem a folyosón egy konkrét ügyrõl a múltkor, és akkor azt hittem, a lovagiassági szabályok azt kívánják - mivel több tucat gyermek sorsáról volt szó -, hogy az érintett témát sikerült megbeszélnünk. Most azonban szomorúan láttam, hogy ez a sportegyesületi elnök, aki aggodalmát megosztotta velem, õt utána megfenyítették. Utána ott voltam magam is azon a szülõi értekezleten, ahol az edzõk azt kérték a szülõktõl, hogy nehogy valamilyen balhét csináljanak, mert a gyerekek nem sportolhatnak akkor tovább ezen a sporttelepen. Ezt most név és cím nélkül visszaküldöm. A miniszter úrnak is elmondtam ezt az esetet, de nem akartam interpellálni ez ügyben, bár szeretném megjegyezni, hogy az õ válasza úgy nem volt igaz, ahogyan ön válaszolt. Talán a kollegájától kérdezze ezt meg, mert õ lett most a Wesselényi Miklós felügyelõ bizottságának elnöke. Akkor jó szívvel azt ajánlottam, ha bármilyen kérdése van, nyugodtan keressen meg, ugyanis korábban ezt a tisztséget én töltöttem be. Javasoltam, hogy tegyük félre a politikai dolgokat, és azt gondolom, ezt a nyilvánosság számára is vállalható módon megtehetjük. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Látom, hogy több hozzászólás nincsen, félig-meddig kérdésként, félig-meddig megjegyzésként az eddigiek alátámasztásaként hadd idézzek a 3. oldal közepérõl egy ilyen gyöngyszem mondatot: "Ugyanakkor célszerû szervezetének elválasztani az alapvetõ sportpolitikai elvek kidolgozását, valamint az ebbõl következõ stratégiai

11

döntéshozatalt a tényleges vagyonkezeléstõl." Szeretném megkérdezni, hogy mit kell ez alatt érteni? Mit gondolnak errõl konkrétan?

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Véleményem szerint ez azt jelenti, hogy nem annak a szervnek kell egy általában vett feladat végrehajtásáról gondoskodni, aki a konkrét stratégiai-politikai célokat meghatározza, hanem a napi munkában egy szakmai szervezetnek kell ezt megvalósítania ezeket az irányelveket. Mint ahogyan a minisztérium a közigazgatási, politikai munkában meghatározza a sportpolitikai irányelveket, azt a napi vagyonkezelési gyakorlatban, ezen stratégiai célok mentén a napi munkában kell megvalósítania egy vagyonkezelõ szervezetnek, nem pedig egy közigazgatási-politikai szervezetnek.

ELNÖK: Még az is lehet, hogy ebben egyetértünk. Ez azt jelenti, hogy a sportpolitikai döntéseknek megfelelõen kell a vagyonkezelést végrehajtani, és nem ettõl függetlenül kell a vagyonkezelést megoldani?

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Ez így van.

ELNÖK: De nem ez van ide leírva. Ez alapkérdés, mert itt állami vagyonról, hosszú távú sportpolitikai döntésekrõl van szó, és a vagyonkezelésnek nem ettõl függetlenül, hanem ezt szolgálva kell megvalósulnia. Az már más kérdés, hogy szervezetileg hogyan és milyen formában végzi tevékenységét. Köszönöm szépen, ha ezt így kell érteni, akkor egy picit nyugodtabb vagyok.

Kérem az igazgató urat, ha kíván reagálni az elhangzottakra, tegye meg!

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Csak néhány gondolatot szeretnék elmondani. A Sportfolió Kht., mint közhasznú társaság költségvetési támogatási keretbõl gazdálkodik, és ezt közhasznú célokra fordítja.

zse120

121-Gy (dr. Balázs Csaba)

Tehát szét kell választani azt, amikor a Sportfolió Kft. beruházóként a költségvetési törvényben meghatározott pénzeszközöket meghatározott célokra költ el és azt, hogy egyébként a költségvetési támogatásokat közhasznú célokra fordítja, nevezetesen az állami tulajdonú létesítmények kezelésére. Ilyenformán tehát az inkriminált labdarúgás-fejlesztési programban a Sportfolió Kft. beruházó szerepet tölt be a költségvetési törvényben meghatározott labdarúgás-fejlesztési koncepció megvalósítására. Tehát az a költségvetési törvényi összeg valóban piaci beruházás, piaci célra kerül elköltésre, de a költségvetési törvény által meghatározott módon, és itt a Sportfolió Kft. szakmai szervezetként jár el, a többi költségvetési bevételt és a mûködési bevételeket a létesítmény kezelésére, tehát közhasznú célra fordítja.

Még annyit szeretnék elmondani, hogy a Sportlétesítmények Rt.-t nem a minisztériumtól vettük át hiánnyal, hanem a tulajdonosi helyzet rendezetlensége után. Amikor a minisztériumot bejegyezték, akkor a társaságnak egy rövid távú finanszírozási vagy folyószámla-hitele volt.

A csónakházak építésével kapcsolatban annyit szeretnék megjegyezni, hogy a csónakházak értékesítése az rt. alapszabályának megfelelõen nyilvános pályázaton két országos napilapban

12

való meghirdetés után történt meg. A pályázatok bontása közjegyzõ elõtt zajlott le, és a pályázati feltételeknek megfelelõket teljes mértékben figyelembe vevõ ingatlan-adásvételi szerzõdés született.

A csónakházak eladási ára összehasonlító alapon a piaci árat tükrözi. A piaci árat a korábban megvalósult tranzakciók alapján lehet felmérni. Ez a piaci ár 4 és 8 ezer forint között volt a hasonló területen fekvõ csónakházak esetében. Ez a piaci ár az inkriminált szerzõdések vonatkozásában meghaladta a négyzetméterenkénti 9 ezer forintot, tehát az addigi piaci áraknál magasabb áron értékesítettük ezeket az ingatlanokat. Az ingatlanok értékesítése után a vevõ minden csónakbérlõt külön levélben megkeresett azért, hogy a tevékenység továbbfolytatásaként felajánlja a bérleti lehetõséget a csónakbérlõknek, tehát maximálisan figyelembe lettek véve a csónakbérlõk érdekei. Ennyit szerettem volna hozzátenni a korábban elhangzottakhoz.

ELNÖK: Köszönöm szépen igazgató úr. A téma, ahogyan mondani szokták, szerintem nem utoljára van a bizottságunk elõtt, már csak azért sem, mert két albizottság is foglalkozik a római-parti édesbús történetek feltárásával. Ezt követõen természetesen azt gondolom, e témakörben a sport jelentõs változásait a bizottság elõbb-utóbb Bakonyi képviselõ úr javaslatának megfelelõen nem a kht. egészének, hanem a kht.-hez tartozó egyes egységek, részvénytársaságok, illetve más gazdálkodó egységek vizsgálatával folytatni fogja, már csak azért is, mert alapdöntésünk szerint a stadionrekonstrukciós program már eleve visszatér majd a bizottsághoz. Azt gondolom, akkor az ügyvezetõ igazgató úr és az igazgató úr egy kicsit kellemesebb helyzetben lesznek, mert nem önöket fogjuk ezekkel a kérdésekkel a bizottsági ülésen kényelmetlen helyzetbe hozni.

Bakonyi képviselõ úr hozzászólásra jelentkezik. Képviselõ úré a szó.

BAKONYI TIBOR (MSZP): Elnézést elnök úr, az igazgató úr által elmondottakkal kapcsolatban szeretném összevetni a számokat.

A kezemben egy olyan anyag van, amit több mint száz ember írt alá. Tudomásom és ismereteim szerint ebben a Római-part 45. számú telek eladási ára 3 360 forint/négyzetméter. Az 1 ezer négyzetméteres Rómaipart-telek eladási ára, ami egy nagyon kis telek - az elõzõ 5 ezer négyzetméteres - 12 300 forint. Ez nagyon kis alapterületû telek volt. Van egy másik telek, a Nánási úti, ahol 5 574 forint, a Kossuth Lajos 58-nál pedig 8 416 forint, valamint a Nánási út 2-nél 2 889 forint az ár. Tehát ezek lényegesen alacsonyabb árak, mint amit ön említett 8 és 9 ezer forintban. Persze, ha összeadom az árakat, akkor kijön az, amit ön mond, de azért így sem stimmel, mert a négyzetméternagyságok különbözõek.

Nálam ezek az adatok vannak, az ülés után nagyon szívesen összevetem önnel, hogy megfelelnek-e a valóságnak. Szerintem a késõbbiek szempontjából nem lényegtelen, hogy ezek az adatok valódiak-e, hiszen akik ezt küldték, azok magánszemélyek és nyilvánvaló, hogy az õ érdekük más érdek, mint az önöké, de szeretném, ha a nyilvánosság elõtt megfelelõ számadatok szerepelnének. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon igazgató úr!

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kft.): Köszönöm szépen. Amit elmondtam, hasonló területen, tehát nem építési területen van, a gáton túli területeket nem szabad figyelembe venni, mert a gáton innen árterület van, amely speciális fejlesztési terület. Ahogyan a

13

képviselõ úr is elmondta, itt 4 és 8 ezer forint/négyzetméter közötti értékesítési ár volt. Ez a jelen tranzakciónál 9 ezer forint feletti, tehát magasabb értékesítési ár volt.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselõ urakat, lezárhatom-e a napirendi pontot? (Igen jelzések.) Tehát a napirendi pontot lezárom. Igazgató urak, köszönjük szépen az elõterjesztésben való részvételüket. Miután az alelnök urak közül egyik sem tisztelte meg a bizottságot a jelenlétével, rövid technikai szünetet rendelek el. (Rövid technikai szünet.)

14