Siettetett gyerekek Mitől okos az óvodás?

Gyermekvers

„ Óra vagyok, ketyegek A bölcsibe sietek.”

Mit fejez ki ez a vers? A gyerek nem ráérősen a saját

tempójában fejlődik, hamar a felnőttek versengő világába taszítjuk.

A tökéletes gyermek

Az észrevehetetlen gyermek

Az iskola ideálja: a minden tekintetben azonos ütemben fejlődő

gyermekek

A kompartmentalizáció a családtagok tudatos elhatárolása a lap teljes hosszán

végigterjedő vonalakkal

  

A „szétvágott” család

„Anya mérges, ilyenkor úgy néz rám, mint egy félőrült”

Anya mérges

Érzelmileg hozzáférhetetlen anya

Fejlesztő szülő

Milyen a fejlesztett gyerek?

• Üres a belső világa.Nincsenek gazdag, sok érzékszervi modalitást magában foglaló reprezentációi a világról.

• Nincs fantáziája, nem tud játszani, egyedül lenni, unatkozik.

• A gyerek a szenvedő alanya a szülők szorongásainak, félreértéseinek.

A gyermeki fejlődés sajátosságai

• A világból érkező jeleket már a csecsemő is gazdag, komplex, elvont és koherens reprezentációkba fordítja le.

• Agyunk a törzsfejlődés során erre alakult ki. Jobban szeretjük a komplex ingereket.

A média hatásai :„Hogy halnak meg az emberek, ha nem ölik meg őket?”

Az óvoda feladata

• Minél kisebb a gyerek, annál kevésbé választható el a kognitív folyamat az érzelmi folyamattól.

• A tanuláshoz ebben a korban érzelmi töltés kell.• Társas élmények nyújtása kognitív fejlesztés

helyett.• A jó iskolai előmenetelt nem lehet megjósolni a

tárgyi tudásból, vagy abból, hogy a gyerek szokatlanul korán megtanul olvasni.

• Érzelmi intelligencia fejlesztése fontos.

Az „érzelmileg intelligens” óvodás

• Önbizalom. A test, a magatartás, és a környezet fölött gyakorolt kontroll, és a tudat, hogy a siker valószínűbb a kudarcnál. A felnőttek segítőkészségébe vetett bizalom.

• Kíváncsiság. A tudat, hogy a dolgok megismerése örömmel , izgalommal jár.

• Céltudatosság. A vágy és képesség saját kompetenciánk megmutatására.

• Önkontroll. A képesség a cselekedetek szabályozására.

• A társas kapcsolódás képessége. Képesség a kapcsolatteremtésre, annak tudatában, hogy megértenek bennünket és mi is megértünk másokat.

• Kommunikációs érzék. Vágy és képesség arra, hogy másokkal verbálisan eszméket, érzelmeket, gondolatokat cseréljünk. A felnőttekkel való érintkezés bizalommal teli öröme.

A kapcsolatban bontakozó lélek(Piaget vs.Vigotszkij)

Interszubjektivitás vs. ingerbarrier

A szelf interszubjektív eredete

• A reprezentációk a kapcsolati tudásról, a másikkal való jelentésteli és érzelmileg telített együttlétek során fejlődnek.

• Szelf differenciálódása: az ilyen helyzetekben jelentést nyernek a gyermek önmagáról és a másikról szerzett tapasztalatai

Narratív fordulat

• A narratív pszichológia az elbeszélő funkciót általános antropológiai sajátosságként fogja fel.

• Az ember történetmondó, önmagát történetekben felépítő lény. Az identitás maga az élettörténet.

• Bruner szerint emberi gondolkodás két útja:- logikai, tudományos

- elbeszélő, narratív

Narratív szelf

• Emberi kapcsolatok hozzák létre azokat a neuronális kapcsolatokat, amelyekből az elme kiemelkedik

• A narratív szelf a második életévben alakul ki.

• Az önmagáról való tudást újraszervezi narratív formába.

• Kialakul az epizódikus emlékezet, az én folytonosságérzete.

A narratív én fejlesztési lehetőségei

• „Emlékszel…?”

• Az anya nem csak reflektál, ki is egészíti gyermeke narratívumait.

• Fényképek nézegetése.

• Mesélés. A társak világa a mesék alapvető mintáin tárul fel a gyerek számára.

• A sokféleség ellenére, a történetek véges számú kombinációja figyelhető meg

Jaan Kross: A bogár

„Kisfiam izgatottan kiabált:

Apu, gyere, nézd: milyen szép bogár!

Fontos dolgokkal foglalkoztam éppen,

Hát odakiáltottam válaszképpen:

Nézd egyedül!

Akkor sem szebb az, hogyha ketten nézzük

De lelkem mélyén tudtam, hogy hazudtam.”

Köszönöm a figyelmet!