SCHEIBER HUGÓ Festészet a jazz ritmusában (részlet)

Scheiberhugó

00 SCHEIBER CÍMNEGYED HU_00 CÍMNEGYED HU 2014.09.20. 23:47 Page 1




Scheiberhugó

M O L N O S P É T E R

F E S T É S Z E T

A J A Z Z

R I T M U S Á B A N


Írta:molnos Péter

A könyv ötlete:kieselbach tamás

A képeket válogatta és elrendezte:molnos Péter és kieselbach tamás

A kötetet tervezte:Fákó Árpád

Segítségükért fogadják kiemelt köszönetünket:tímár Árpád, kiss Ferenc, dr. keresztes lászló, antal Pál, bélai György,bardoly István, Szücs György, Sárkány józsef, Szántó nóra, nemes zsófia,einspach Gábor, victor l. menshikoff, konkoly Ágnes, Szücs andrás,ungváry krisztián, mezei Gábor, zsákovics Ferenc, kováts kristóf, Saphier dezső,nagy andrás, Gergely mariann, Pálinkás Réka, balasi Ágnes, Fehér katalin,Farkas zsuzsa, kovács éva, nemes Péter, Horváth Csaba, Czell lőrinc, Fehér Ildikó,markója Csilla, barki Gergely, annamaria tonet, maria meineri Carenzi, butyka eszter,Orosz márton, bánó andrás, nagy Iván, makláry kálmán, erdész lászló,dunai andrea, dolores Colón, marianne behrmann, modla zsuzsanna

A kutatás során nyújtott segítségükért köszönet illetiaz alábbi intézményeket és munkatársaikat:artchivumGalleria degli uffizi, FirenzeHadtörténeti Intézet és múzeum, budapestjanus Pannonius múzeum, Pécsmagyar tudományos akadémia művészettörténeti Intézet, budapestPetőfi Irodalmi múzeum, budapestSzent István király múzeum, SzékesfehérvárSzépművészeti múzeum – magyar nemzeti Galéria, budapestYale university art Gallery, new Haven

abigail Galéria és aukciósház, budapestbÁv bizományi kereskedőház és záloghitel zrt., budapestHaas Galéria, budapestkieselbach Galéria és aukciósház, budapestmagyar–Francia Galéria, budapestmissionart Galéria és aukciósház, budapestnagyházi Galéria és aukciósház, budapestPintér aukciósház, budapestvirág judit Galéria és aukciósház, budapest

Képfeldolgozás, nyomdai előkészítés:Fákó Árpád

Olvasószerkesztő:bodnár kriszta

Nyomta és kötötte:Pannónia nyomda kft. | www.pannonianyomda.hu

Kiadó:kieselbach Galéria kereskedelmi kft. | www.kieselbach.hu

© kiadó: kieselbach Galéria kereskedelmi kft.© Szerző: molnos Péter© könyvterv: Fákó Árpád© műtárgyfotók: darabos György, kieselbach archívum, berényi zsuzsa, Fehér katalin,

mester tibor, Hasznos zoltán, Fákó Árpád, Yale university art Gallery© HunGaRt

ISbn 978 615 5199 06 6

Rendbe Rakjukaz életművet!

kérjük mindazokat,akiknek tulajdonában vanScheiber Hugó valamely alkotása,életére, művészetére vonatkozódokumentum, publikálatlanvisszaemlékezés, hozzá vagyáltala írott levél, a művészt illetvealkotását ábrázoló korabeli fénykép,jelentkezzen a kiadó vagya szerző alábbi e-mail címein:

[email protected]

[email protected]


SCHEIBER HUGÓTARTALOM

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

ősök útján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 1

Háború . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Első sikErEk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

WaldEn és a sturm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

közEl és távol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

fEstészEt a jazz ritmusában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157

a római kaland . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189

művészEk és műbarátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199

élEt a Halál után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225

művEk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441


Kalapos önarckép, 1917

Önarckép, 1922 körül

Üvöltő önarckép, 1921 körül

Önarckép színes háttér előtt, 1920-as évek

NÉGY KÉPa t ö b b m i n t t í z e z r e s é l e t m ű b ő l , a m e ly k i j e l ö l i s c h e i b e r h u g ó h e ly é t a l e g n a g yo b b m a g ya r f e s t ő k kö z ö t t

8


miután 2006-ban megjelent az általam szerkesztett Modern magyar festészetcímű összefoglalás második kötete, terjedelmes könyvkritikát közölt rólaa Holmi című folyóirat. Szerzője, a kiváló művészettörténész, Forgács éva töb-bek között azt nehezményezte, hogy Scheiber hugó életművéből érdemte-lenül sok alkotást válogattam be a könyv reprodukciói közé. Akkori válaszomnéhány mondata azt is megmagyarázza, miért kértem fel molnos pétert arra,hogy készítse el a művész új szemléletű monográfiáját:

„Szeretem Scheibert. Szeretem, mert problémás festő. mert a képeimindig vitát gerjesztenek. Számomra Scheiber életműve olyan, mint egylakmuszpapír, melyet a megfelelő közegbe mártva pontosan jelzi, hogy kilátja autonóm módon a műalkotásokat. Vörös posztó, melyet meglengetek,s élénken figyelem, ki hogyan reagál rá. Aki a Scheiber-képletet megoldja,az majdnem biztosan a magyar festészet egészével is elboldogul. Adott egyóriási méretű életmű, melyből tudni kell válogatni, a hangsúlyokat kijelölni,interpretálni. rendet rakni egy hatalmas és rendkívül egyenetlen művészitermésben. merni kell értelmezni és átértelmezni. A képek mögé kell képzelnia megfelelő környezetet, látni kell a művet a hozzáillő keretben. Aki erre nemképes, az a magyar festészettel sem jut dűlőre.

Alapelvem, hogy egy művészi életművet csúcsteljesítményei alapjánkell megítélni. Véletlenül nem születik remekmű. ha valaki zseniálisat alkot,az maga is zseni. Vannak egyképes festők, mint ahogy egykönyves írók. [...]ebben a kérdésben is megengedőnek, szabadnak kell lennünk. [...] Szintenincsen olyan életmű a magyar festészetben, melyet mindvégig következe-tesség és egyenletes színvonal jellemez. Ne legyünk, nem lehetünk finnyásak:így nem lelhetünk rá az igazi gyöngyszemekre. Scheiber esetében ráadásulsokszor éppen legnagyobb erénye okozta hibáit. Karakterének, művészi al-katának nyitottsága eredményezte remekműveit éppen úgy, mint gyengébbalkotásainak sorát. mindenre figyelt, gyorsan reagált, nem érlelt sokáig sem-mit. ez kölcsönzött műveinek frissességet, kifejező erőt, »korszerűséget«,s persze éppen ezért fulladt sokszor felszínes formai gesztusokba. Scheibernem volt barcsay. De éppen az a jó Scheiberben, ami elválasztja barcsaytól.Nem tehetjük meg, hogy pusztán lustaságból nem szemezgetjük ki a remek -műveket a gyengébb alkotások tengeréből.”

most, hogy molnos péter munkája révén megszületett az új monográ -fia, a fentieken túl egy fontos tanulságot még ki kell emelnem: ez pedig azelfogadás és a választás problémája. Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e„beköltözni” egy másik ember világába: megértjük-e őt a gyarlóságaival,botlásaival együtt, vagy – miközben látjuk az ünneplésre méltó, nagy pilla-natait – elítéljük a kudarcai láttán és mindenestől leírjuk a teljesítményét.lapo zunk, és jöhet a következő. csakhogy így alig marad valaki – ha marad

egyáltalán. Talán a világ más helyein sincs másként, de itt, ebben az ország-ban különösen igaz: csak megértéssel és elnéző attitűddel érdemes köze-ledni mindenhez és mindenkihez. már csak azért is, mert nem nagyon van-nak teljes, töretlen ívű életpályák, minden ízében tökéletes életművek – ahogya művészetben, úgy az élet más területein sem. elég csak a 20. századi ma-gyar politikusok sorsára gondolni. Ki az, aki hibátlan volna, akit minden dön-tésével, minden mondatával, minden alkotásával, a teljes valójában a ma-gunkénak érzünk? Öt évtizede élek itt, ebben az országban, régóta figyelemmagam körül az embereket: a családomat, szüleim és nagyszüleim életét éstörténeteit is. Azt láttam, hogy igazán szabad, kényszerű kompromisszumoknélküli élet itt alig volt elképzelhető. Nincs más út előttünk, mint a kíváncsi-ság, a megértés vágya, hogy a botlások mögött a sorsszerűt megkeressük,a kétes minőségű egészből, a vegyes zömből kiválogassuk a jót, az igazat,az izgalmasat és a rendkívülit.

megértéssel és elfogadással igyekszem közeledni mindenhez, de eznem mond ellent annak, hogy közben a legtisztább kvalitás, a nagy mű ész-revétlenül elmerülne egy kisimult mérce által „jóváhagyott” átlagban. A fel-ismerés és a megdöbbenés képessége a valódi művészet közelében együttél bennem egy finoman kalibrált mércével. Keresem minden műben a sze-rethető, ünnepelhető motívumot, de közben nem homályosodik el bennemaz abszolút értékrend. három dolog mindenképpen kell ehhez: nagyvonalú -ság, kvalitásérzék és függetlenség – kész elméletek helyett sok-sok képetkell megnézni és az egész ismeretében dönteni. ennek a modellezésére, illet -ve e módszer bemutatására Scheiber a legalkalmasabb.

rengeteg gyengébb képet festett; emberi karaktere, családi környe-zete és az őt körülvevő ország – a fejletlen mecenatúra és a gyenge műtárgy-piac – alkalmatlanná tette arra, hogy koncentráltan dolgozzon. mind ezek elle -nére voltak nagyon hiteles villanásai. Sőt: 1917-től közel egy évtizeden átremekművek sorát alkotta meg. mikor a nyolcvanas évek elejétől gyűjtenikezdtem, ezeket a képeit kerestem és illesztettem a kollekciómba, s örömmellátom, hogy a most megszületett kötet is erre az időszakra koncentrál.A korai Scheiber-képek brutális látásmódja, a dús festőiség és a kivételesenérzéki felületkezelés végre kellő erővel jelenik meg a lapokon. ebben a párévben igazi expresszionista művészként, látható élvezettel torzította a kö-rötte lévő világot, s merte saját arcát is rútnak ábrázolni. ezt a han got, melyeta Modern magyar festészet második kötetében is megünnepeltem már, ezta modern attitűdöt hiányoltam évtizedeken át a magyar Nemzeti Galéria ál-landó kiállításáról és a Scheiberrel foglalkozó szakirodalomból. mert ebbena korszakban olyan művek születtek, melyekre a világ bármelyik nemzetebüszke lenne.

Kieselbach Tamás

ELŐSZÓA Scheiber-problémA

9


03 SCHEIBER ELSŐ SIKEREK HU_03 ELSŐ SIKEREK HU 2014.09.21. 8:43 Page 52

eLSŐSikerek

„Új és merész utakon jár.”Komor András

53


Kádár Béla: Scheiber Hugó portréja, 1921 körül

A Scheiber Hugóról szóló cikk két oldala a Múlt és Jövő folyóirat 1921 decemberi számában

új, modern szemléletű, de hangsúlyosan a festészet fi-gurális hagyományaihoz kapcsolódó irányzat számosképviselője – Patkó Károlytól Kmetty Jánosig, KádárBélától Egry Józsefig, vagy éppen Szobotka ImrétőlDerkovitsig – a húszas évek elején jelentkezett előszörszámottevő anyaggal Budapest közönsége előtt. A hely,ahol az új generáció tagjai, s a hozzájuk képest jó kétévtizeddel idősebb, de hasonlóképpen az indulás len-dületével előtörő Scheiber először bemutatkozott, az1921 áprilisában megnyílt galéria, a Belvedere volt. A Váciutca 11/b félemeleti helyiségében működő, kezdetben

A háború utáni első évek Scheiber számára meghoztáka várva várt elismerést. Ez a pár esztendő, mely a for-radalom bukása miatt kétségtelenül a szellemi élet dep-resszióba süllyedő kiúttalanságával indult, valójábana nagy felfedezések és izgalmas nekiveselkedések koravolt: a budapesti művészeti élet szereplői, galéria- éslaptulajdonosok, kritikusok és műtörténészek mintha beakarták volna hozni a háború miatt elvesztegetett éve-ket. Ha a Tanácsköztársaság leverése, a kompromittá-lódott művészek kényszerű emigrációja éveken át fojtó -lag hatott is a modern törekvések bizonyos irányzataira,mindeközben – paradox módon – egy nem kevésbé iz-galmas erjedés irigylésre méltó teret kapott a fővároskulturális életében. E lazán szerveződő művészkör, az

némileg vegyes kínálatot felvonultató, de egyértelműena hazai modernizmusnak elkötelezett kiállítóhely veze-tője Fónagy Béla lett, aki az Országos Magyar IzraelitaKözművelődési Egyesület, a legendás OMIKE szabad-iskoláját is irányította.1 Bár Scheiber már két évvel ko-rábban, 1920 tavaszán, a Nemzeti Szalon csoportkiállí-tásán is komolyabb anyaggal jelentkezett,2 sőt egyévvel később Kádár Bélával közösen a bécsi Max HevesiSzalonban mutatta be a korábbi évek termését, az igaziáttörést mégis a Belvedere 1922 októberi, egyéni tárlatahozta meg számára.3 A két héten át nyitva tartó, mintegy

1 Fónagy Béláról és a Belvederéről lásdÁgnes Felföldi: Béla Nagy and the BelvedereSalon (1921–1924). In: Annales de la GalerieNationale Hongroise 2005–2007. Szerk.:Nora Veszprémi. Budapest, 2008. 162–175.

2 A m. kir. miniszterelnök népgondozó akciójajavára rendezett kiállítás, továbbá PodoliniVolkmann Arthur, Scheiber Hugó és WalleshausenZsigmond festőművészek gyűjteményei.Nemzeti Szalon, Budapest, 1920. április.

3 Scheiber Hugó festőművész. Belvedere,Budapest, 1922. október 1–15.

54


55

Fent: Ülő férfi, 1921 (lappang) | Lent: Székben ülő nő, 1921 (lappang)

34 festményt és 61 grafikai munkát felvonultató kiállí-tásról szinte valamennyi mérvadó pesti lap beszámolótközölt. „Néha brutális és könnyelmű” – írta róla BálintAladár a Nyugat hasábjain, s e két jelző kétségkívül jólnyakon ragadja a korabeli Scheiber-művek karak te rét.4

A kritikák többsége, miközben a művek egyenetlenszínvonalát, a stílus kiforratlanságát és nyersességét ki-fogásolja, elismerően szól a lenyűgöző rajzkészségrőlés az előadás elsöprő vizuális erejéről. A Magyarországcikke szerint Scheiber „ecsetje és rajzkrétája mögöttegy falstaffi lélek erejét és mély kedélyességét érezzük,

s művei izmos, egészséges szemléleti megalapozásántúl egy korlátlan, minden szabályt és hagyományt szét-robbantó temperamentumot látunk benne.”5 Scheibersikerét bizonyítja az is, hogy a kiállítás bezárása utánmegbízást kapott az Andrássy úti Dreschler kávéházegyik helyiségében működő Faun kabaré kuglizójánakfestői dekorálására.6 E murális munkája azonban kime-rült a freskók terveinek elkészítésében: a kabaré bezá-rása miatt a kivitelezésre nem került sor.

4 Bálint Aladár: Két művész kiállítása. Nyugat,1922. 20. sz. (Közölve a 447. oldalon.)

5 F. L. [Fodor László]: Scheiber Hugó gyűjtemé-nyes kiállítása. Magyarország, 1922. október 1.

6 Érdekes Újság, 1922. 45. sz. 14.(Közölve a 449. oldalon.)


TÉMÁK ÉS PÁRHUZAMOK

A korszak képeiről, a háborút követő néhány évben le-zajlott stiláris változásról a hirtelen megszaporodó rep-rodukciók és a máig fennmaradt, sajnos kis számú da-tált mű, illetve közeli analógiáik alapján alkothatunkképet. A Múlt és Jövő című zsidó kulturális hetilap márközel egy évvel a Belvedere Szalonban rendezett kiállí-tás előtt szinte egy teljes számot szentelt Scheiber mű-

veinek: 1921 decemberében egy sor lendületes, KádárBéla korabeli rajzaival szoros rokonságban álló grafika,budapesti városrészletek expresszív átiratai tűntek fela lap hasábjain.7 Ez a megnövekedett népszerűség ésaz ezzel járó, hirtelen fokozódó sajtójelenlét is hozzájá-rult ahhoz, hogy az ekkoriban született művek az egészéletmű legpontosabban datálható fejezetét alkotják.

A festményeket továbbra is az élénken megmoz-gatott, szinte reliefszerűen alakított felület, a nyers köz-vetlenséggel felvitt zsíros olajfesték érzéki – a berliniimpresszionista triász, Liebermann, Slevogt és Corinthszaftos anyaghasználatát idéző – traktálása jellemzi, mi-közben a foltok és formák barokkos tobzódása, az egy-másra feszített, íves erővonalak hangsúlyozása fokozzaa kompozíciókba sűrített vizuális muníciót. Scheiber1920 körül született városképein a felületre halmozotthúsos matéria, a sok apró, különálló ecsetvonás vibrálóegyüttese látni engedi a szerkezet szilárd vázát, melyetsokszor a kék kontúr és a karton kilátszó barna alap-színe is hangsúlyoz. Bármennyire is dominál a festőielem, legtöbbször a kiindulópont mégis jól érezhetőena rajz: ezt bizonyítja a korszak egyik főművének tekint-hető Vasúti kereszteződés és a kép reprodukcióról is-mert rajzi változata, melyet a Múlt és Jövő 1921 decem-beri műmellékletéből ismerünk. A két változatban – egykisebb előkészítő és egy monumentális végső formá-ban – ismert festmény feszes „drótvázát” a feketéig mé-lyített zöld és kék vonalháló adja, mely egyenes és ívesszakaszokból építkezve rajzolja ki egy kopár külvárosirészlet látványának koncentrált, a lényegig csupaszítottszerkezetét. A kortársak közül Schönberger Armandmunkáival rokonítható kép színvilágának alaphangjáta szabadon hagyott karton barna felülete adja, melyrenyers, széles ecsetvonásokkal felvitt zöld, kék, sárga ésvörös festékfoltok kerültek. Az ecsetjárás brutális, szin -te motorikus hevességű, Nemes Lampérth tusfestmé-nyeit idéző gesztusai, a lemenő nap által vörösre festettégbolt és az ellenfényben sziluettszerűen, fekete árny-ként magasodó épület baljós tömege drámai erőt kölcsö-nöz a kompozíciónak, amit tovább fokoz a Scheiber-ké-peken gyakran felismerhető fogás, a perspektivikusrövidülés irreálissá fokozása, egyfajta jellegzetes, terettorzító halszemoptika alkalmazása, valamint a mozdony -kéményből feltörő, gomolygó gőzfelhő világos, kékes-fehér foltjainak éles kontrasztja.

7 Patai Edit: Scheiber Hugó művészete. Múlt ésJövő, 1921. december. 382–386.(Közölve a 445–447. oldalon.)

56

A Múlt és Jövő folyóirat 1921 decemberi műmelléklete Scheiber két rajzával


A fennmaradt művek mellett a Belvederébenrendezett egyéni kiállítás katalógusának képcímei is fé-nyesen bizonyítják, hogy a rálátásos utcaképek, a vasútiállomások és a sínekkel szabdalt külvárosok világa az1920 körüli években Scheiber kedvenc témái közé tar-tozott. Barátja és kollégája, Kádár Béla szerint „kedvenchelye a liget volt, ahol padon ülő alakokat festett. Idetért vissza újra és újra, amikor témahiánya volt.”8 A par-kok, gyárak és önarcképek mellett hasonló hangsúlytkapott e korszakban a híd motívuma is: a Margit híd jel-legzetes ívei és pillérei jól láthatóan szinte megigéztékaz ötvenes évei körül járó festőt. A témaválasztás egye-nesen következett a festői attitűdből: a Scheiber-képekszerkezetében kiemelt szerep jut a kompozíció egyeselemeihez és a kép széleihez feszülő íveknek – a tapin-

tásra ingerlő faktúrán túl éppen ez a pendülésig kifeszí-tett konstrukció alapozza meg számos festményénekfelfokozott dinamikáját. Nem véletlen, hogy a korai olaj-képeivel szintén a magyar expresszionisták táborábatartozó Kádár Béla életművében is egy főművön kerültfeldolgozásra ez a téma.9 A stiláris és tematikus rokon-ságon túl a Kádárral évek óta fenntartott baráti viszonyis ezekben az években mélyült el, amit az egymásról ké-szült portrék is bizonyítanak. A szokás szerint szivarozóScheiberről Kádár bécsi vázlatkönyvében maradt fennegy frappáns kroki, míg Scheiber festményen örökítettemeg barátját: a Belevederében rendezett 1922 októberitárlaton 5000 koronáért kínált kép ma még sajnos lap-pang,10 ahogy a másik, stílusában szintén rokon vonáso-kat mutató festőtárs, Schönberger Armand portréja isfelfedezésre vár.11

8 Kádár Béla festőművész emlékei Scheiber Hugó-ról. Lejegyezte: Somogyi Árpád. MTA Művészet-történeti Intézet, Adattár, ltsz.: MKCs-C-II-2/2.(Közölve a 495. oldalon.)

9 Kádár Béla: Hidas városkép, 1921 körül(Városi Képtár – Deák gyűjtemény, Székesfehérvár,ltsz.: 89.82.1).

10 Kat. 20. „K. B. festőművész arcképe – 5.000”.11 Kat. 79. „Sch. A. festőművész arcképe – 3.000”.

A mű grafika, feltehetően tusrajz volt.

Vasúti átjáró, 1921 körül | 69 × 99,5 cm | olaj, karton | jelezve balra lent: Scheiber H | magántulajdon

57


1922-ben írt önéletrajz szavai szerint Scheiber egyKatona Nándortól kapott festmény eladásából terem-tette elő az útiköltséget, mely azonban – a vonatjegykifizetése után – Bécsben már csak a gyors éhhalálralett volna elég. Először a magyar művészemigránsokközponti figurájához, Kassák Lajoshoz fordultak segít-ségért, aki Max Hevesi alig egy éve működő galériájátajánlotta a vaskos mappákkal érkező, műveikkel „házaló”honfitársai figyelmébe.15 A Mariahilfer Straße 13-banműködő Kunstsalonban korábban már Uitz Béla is be-mutatkozott, sőt Hevesi kiadta a festő 12 darabból állógrafikai mappáját is. Scheiber emlékei szerint mind er -kölcsi, mind anyagi értelemben „nagyon szép sikere”volt a bécsi bemutatkozásnak, ám az osztrák koronahirtelen jött mélyrepülése miatt a képekért kapott ösz-szeg Budapesten már csak a töredékét érte.16 A rövidkaland, ha anyagi téren csak ideig-óráig tartó enyhülésthozott is, ám az első fontos jelzés volt arra nézve, hogya buda pesti csalódások fájdalmáért a külföldi sikereknyújthatnak kárpótlást.

Scheiber korai barátságportréi közül szerencsérenem mindegyik jutott Kádár és Schönberger arcképé-nek sorsára, nem mindegyikre borult a feledés homálya.

12 A társaság Dohány utcai klubházábanrajtuk kívül Kmetty János, Diener Dénes Rudolf,Gedő Lipót, Schönberger Armand,Derkovits Gyula és Csorba Géza mutatta bemunkáit.

13 Vörös Géza festőművész emlékei Scheiber Hugó -ról, 1951. Lejegyezte: Somogyi Árpád. MTA Művé-szettörténeti Intézet, Adattár, ltsz.: MDK-C-II-2/2.(Közölve a 495. oldalon.)

14 Szigeti István festőművész emlékeiScheiber Hugóról, 1951. Lejegyezte: SomogyiÁrpád. MTA Művészettörténeti Intézet, Adattár,ltsz.: MDK-C-II-2/2. (Közölve a 496. oldalon.)

15 Beszélgetés Kádár Bélával, 1951. március 29.MTA Művészettörténeti Intézet, Adattár,ltsz.: MDK-C-II-18. (Közölve a 497. oldalon.)

16 Lengyel István: Egy boldogtalan művész életeés munkássága. Megrendítő emlékkiállítása Nemzeti Galériában. Új Élet, 1965. január 1. 2.(Közölve a 482–483. oldalon.)Az októberi tárlatról több bécsi napilap isközölt tudósítást, melyek közül Arthur Roesslerírását kell kiemelni (Arbeiter-Zeitung, 1921.október 3. 3.). Maga Scheiber egy 1923 őszénmegjelent interjúban számolt be bécsi tapaszta -lairól: dr. Ballagi Ernő: Modern zsidó festők.Egyenlőség, 1923. szeptember 8. 14–15.(Közölve a 449. oldalon.)

BARÁTOK, TÁRSAK, KRITIKUSOK

Kállai Ernő legendás, még túlzó elmarasztálasaiban istaláló kötete, az Új magyar piktúra megjelenése ótaScheiber és Kádár életművének darabjai szinte közösvédjegy alatt futnak. Bár már a tízes évek elejétől ismer-ték egymást, kapcsolatuk az első világháború után, fel-tehetően 1920 decemberében vált szorosabbá, mikora századfordulós Budapest íróinak, tudósainak, függet-len értelmiségének közkedvelt klubjában, az Írók és Hír-lapírók Otthon Körében közös kiállításon vettek részt.12

„Egy jó barátja volt, Kádár Béla”13 – írta a mindenki általsértődékenynek és az emberi kapcsolatok terén feltű-nően ügyetlennek tartott Scheiberről művésztársa,Vörös Géza, s ezt a tényt – utalva örökös civódásaikra –Szigeti István visszaemlékezése árnyalja tovább: „Nemtudtak egymással, de egymás nélkül sem élni.”14 1921-ben együtt utaztak Bécsbe, talán az itthoni anyagi si-kertelenség után a császárváros műértő közönségétőlremélve gyógyírt a folyamatos nélkülözés okozta testiés lelki megpróbáltatásokra. A korábban már említett,

58

Kádár Béla: Hidas tájkép, 1921 körül


fennmaradt portré erről az „apróka, jelentéktelen kül-sejű” férfiról, akinek testi megjelenése – az őt jól ismerőés végtelenül tisztelő Zádor Anna művészettörténészszerint is – szinte megtestesítette a sikertelen ember tí-pusát.18 Hihetetlenül mély műveltsége, az irodalomiránti rajongása, találó kritikáiban testet öltő kifinomultképzőművészeti ízlése és nem utolsósorban a pszicho-analízis iránti mély érdeklődése szinte megrendítő ele-venséggel sugárzik Scheiber festményéről. Elrévedő pil-lantása tökéletesen illusztrálja Rabinovszky Máriusz

A Belevedere Szalont Fónagy Bélával közösen alapítóírót, a modernizmus egyik apró mentsvárában, a Men-tor könyvesboltban előadásokat tartó, és a húszas évekfolyamán számos kitűnő kiállításkritikát publikálóKomor Andrást 1923-ban egy remek olajképen festettele Scheiber, s ez a mű sértetlenül átvészelte a drámaitörésekben bővelkedő elmúlt kilenc évtizedet.17 A len-dületesen szaladó kék kontúrokkal felrajzolt, lazúros ult-ramarin foltokkal árnyékolt és a csúcsfényeknél pasz-tózus ecsetvonásokkal formált arckép az egyetlen

SCHEIBER HUGÓElső sikErEk

59

17 Petőfi Irodalmi Múzeum, ltsz.: 69.8.1.18 Markója Csilla: A fejvesztett pillantás. Lesznai

Annától Komor Andrásig és tovább. Enigma,XIX. évf., 2012/72. sz. 78.

Margit híd, 1920-as évek eleje | 47,5 × 70,5 cm | olaj, karton | jelzés nélkül | magántulajdon


Komor András arcképe, 1923 | 46 × 38 cm | olaj, karton | jelezve balra lent: Scheiber H 1923 | Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

Genthon István arcképe, 1923 | 43,7 × 29,8 cm | színes kréta, papír | jelezve jobbra lent: Scheiber H

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Festő és modellje kapcsolata minden bizonnyalKomornak a Belvedere Szalonban betöltött szerepérevezethető vissza, de nevük néhány évvel később szá-mos kiállítási beszámolóban is felbukkant. Az író-műkri-tikus első olyan publikációja, melyben Scheiber neveemlítésre kerül, három esztendővel a portré megszüle-tése után jelent meg az Esti Kurir 1926. március 30-iszámában. „Új és merész utakon jár” – olvashatjuk azelismerő írás első szavait, mely Scheiber biztos kompo-zíciós készségét és dekoratív színkezelését ajánlja azolvasók figyelmébe.20 Az évek során megjelent leg-alább négy műkritikában mindvégig kirajzolódik Komortöretlen szimpátiája Scheiber személye és művészi ki-tartása iránt, de közben érezzük a csalódás hangját is,melyet a korábbi művekért rajongó író a radikális stílus-váltás miatt átélt. „Őszintén bevallom – írja 1931-ben az

emlékező sorait, melyek Komor tragikus halála utánhárom évvel jelentek meg a Szabad Művészet című fo-lyóirat hasábjain: „Magas homloka alól csendesen su-gárzó tekintettel mérte le az élet s a művészet, a művészés a műbarát, a sajtó és a közönség közötti távolságot,s miközben a nem kevésbé lelkes, nem kevésbé rajongó,de nem mindig egyformán biztos ítéletű Fónagy Bélávalis megvívta csendes baráti tusáit, hidat segített építeniitt is, ott is. Komor András halk, finom személyét nemfogják elfelejteni, akik valaha ismerték.”19

19 Rabinovszky Máriusz: Emlékezés KomorAndrásra. Szabad Művészet, 1947. 250.Idézi: Markója, 103. Lásd 18. jegyzet.

20 Komor András: K. U. T. harmadik kiállítása azErnst Múzeumban. Esti Kurir, 1926. március 30. 10.(Közölve a 455. oldalon.)

60


Új Szín című folyóiratban –, hogy Scheiber mai képeinéljobban szeretem pár év előtti, problémáktól még mentés képnél többnek lenni nem akaró képeit. Ma, hangsú-lyozottan korszerű, kozmikus meg filozofikus aspiráci-ójú képeiben is elsősorban ösztönös művészi ízlése fogmeg, az a primär, dekoratív és a festészet csínját-bínjátismerő érzés, amely a képet minden filozofáláson át ésminden filozofálás dacára egésszé tudja fogni.”21

A Komor-portréval azonos évben született Schei-ber arcképe a fiatal, alig húszéves műkritikusról, GenthonIstvánról. A kék, vörös és sárga krétával megrajzolt kép-mást számos rokon vonás köti a hasonló technikávalkészített háborús rajzokhoz, de itt már sokkal szembe-tűnőbb az ábrázolás egész karakterét meghatározó ge-ometrizáló attitűd: az arcot határoló éles vonalak szinteazt sugallják, hogy Scheiber vonalzóval rótta őket a pa-pírra. Ebből a kissé töredezett vonalhálóból bontakozikki a még bőven a diploma előtt álló, ebben az időszak-ban csupán szórványos kiállításkritikákkal jelentkezőkésőbbi művészettörténész jellegzetesen kisfiús arca.22

A portré a festő ajándékaként került Genthonhoz, akihaláláig meg is őrizte apró, de annál személyesebb han -gú grafikai kollekciójának díszeként.23 Scheiber ezzela rajzzal fejezte ki háláját azért, mert a fiatal műkritkuselismerő tudósítást írt A Társaság című lapba az AlkotásMűvészházban megrendezett, 1923 decemberi kiállítá-sáról.24 A szokatlanul reprezentatív, címlapján egy pa-rádés, sajnos a mai napig lappangó önarcképet közlőkatalógus ötven olajkép és nyolcvan rajz címét soroljafel: ez a fantasztikus bőség különösen annak fényébenmeglepő, hogy Scheiber alig egy évvel korábban jelent-kezett önálló tárlattal a Belvedere termeiben. E féktelenmunkakedvet szinte valamennyi, egytől egyig dicsérőhangvételű kritika kiemelte, s a szilaj alkotási láz jellem-zéséül azt sem felejtették el megemlíteni, hogy a buda-pesti tárlattal egy időben a magyar festő Berlinben isközönség elé lép. A lelkesült hang nem volt indokolatlan:Scheiber műveiből Európa egyik legnevesebb galeris-tája, a modern művészet egyik vezéralakja, HerwarthWalden rendezett bemutatót.

21 Komor András: Új kiállítások.Új Szín, 1931. május. 93. (Közölve a 471. oldalon.)

22 Genthon korai kritikusi működéséről lásdGosztonyi Ferenc: „A modernség is relatív.”Genthon István írásai a modern művészetrőlaz 1920-as és 1930-as években. Ars Hungarica,2004. 1. sz. 29–44.

23 Genthon gyűjteményéről lásd Zsákovits Ferenc:Modern magyar művészet Genthon Istvángyűjte ményében. Kiállítás a Magyar NemzetiGalériában. Ars Hungarica, 2004. 1. sz. 59–77.

24 Genthon István: Kiállítások. A Társaság,1923. december 23. 839–840.(Közölve a 449. oldalon.)

SCHEIBER HUGÓElső sikErEk

61

Az Alkotás Művészház 1923-as Scheiber-kiállításának reklámcédulája


62 Tó fákkal, 1920 körül | 48 × 48 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H | magántulajdon


63Vasúti híd folyó felett, 1920 körül | 66,5 × 93 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H | magántulajdon


64Rózsadomb, 1919 | 68 × 97 cm | olaj, karton | jelezve balra lent: Scheiber H 1919 | Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A következő oldalon: Utcarészlet, 1920 körül | 98,5 × 70,8 cm | olaj, karton | jelezve középen lent: Scheiber Hugo | Magyar Nemzeti Galéria, Budapest



66Útkövezők a Duna-parton, 1921 körül | 50,5 × 73 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber | magántulajdon

A következő oldalon: Építkezés, 1921 körül | 99 × 69 cm | olaj, karton | jelezve balra lent: Scheiber | Magyar Nemzeti Galéria, Budapest



68Pesti udvar zöld házikóval, 1920 körül | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H | magántulajdon

A következő oldalon: Nagyvárosi utca vörös ég alatt, 1922 körül | 69 × 48 cm | olaj, karton | jelezve balra lent: Scheiber H | magántulajdon


69


70Margit híd, 1922 | 47,5 × 68,5 cm | olaj, karton | jelezve balra lent: Scheiber H 1922 | magántulajdon

A következő oldalon: Önarckép festőállvány előtt, 1921 körül | 68 × 36 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber | magántulajdon



72 Táj híddal, 1922 körül | 27 × 46 cm | olaj, karton | jelezve középen lent: Scheiber | magántulajdon


73Téren, 1922 körül | 35 × 45 cm | olaj, karton | jelezve balra lent: Scheiber | magántulajdon


74 Ágyon könyöklő akt, 1920 körül | 48 × 59 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H | magántulajdon


75Alvó lány, 1920 körül | 77 × 99,5 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H | magántulajdon


76 Csavargó, 1920 körül | 72 × 98,5 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber | magántulajdon


77Alvó férfi a Ligetben, 1920 körül | 50 × 61 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber | magántulajdon


78 Városligeti padon, 1920 körül | 69,5 × 99 cm | olaj, karton | jelezve balra lent: Scheiber | magántulajdon


79Parkrészlet padon ülő alakokkal, 1920 körül | 67 × 87 cm | olaj, karton | jelzés nélkül | magántulajdon


80Zenélő társaság, 1922 | 40 × 28 cm | szén, papír | jelezve jobbra fent: Scheiber H | magántulajdon

A következő oldalon: Koncert, 1922 | 63,5 × 42 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H 922 magántulajdon


81


82 Félmeztelen önarckép, 1920 körül | 40 × 35 cm | olaj, karton | jelezve középen lent: Scheiber | magántulajdon


83Üvöltő önarckép, 1921 körül | 74 × 50 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber | magántulajdon


84Csokornyakkendős önarckép, 1922 körül | 65 × 45 cm | olaj, karton | jeleve középen lent: Scheiber H | magántulajdon

A következő oldalon: Önarckép, 1922 körül | 66,5 × 49,5 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H | magántulajdon





88 Parkban, 1921 körül | 45,5 × 57 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber | magántulajdon


89Magány a Ligetben, 1926 körül | 39 × 70 cm | olaj, karton | jelezve jobbra lent: Scheiber H | magántulajdon


Documents

SCHEIBER HUGÓ Festészet a jazz ritmusában (részlet)