S Z A K D O L G O Z A T

Készítette: Poczkodi András Tamás

Jogász diplomás levelező 2007.

2013.

- 1 -

MISKOLCI EGYETEM

Állam- és Jogtudományi Kar

Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék (MISKOLC UNIVERSITY Faculty of Law and Political Department of Criminal Law and Criminology)

A rendőröket – szolgálati feladatuk ellátása során –

veszélyeztető normasértések, elhatárolási

szempontjaik, belső vizsgálatuk (The police - the service performance of their tasks - threatening, aspect of their delimitation, Internal

Investigations)

Konzulens: Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

- 2 -

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés, témamegjelölés (rendőrség feladatkörének

bemutatása)...........................................................................3

I.1. A magyar büntetőjog jogtörténeti fejlődésének kérdései…...4

I.2. Hivatalos személy fogalmának és személyi körének

ismertetése…………………………………………………………..9

I.3. A rendőrök társadalmi megítélése, ellenük elkövetett

veszélyeztetések statisztikai alakulása……………………………..10

I.4. A rendőröket védelmező rendelkezések, minősített esetek

felsorolása, elemzésük az Emberölés és az Emberrablás

bűncselekmények törvényi tényállás (aktuális) minősített esetének

ismertetése…………………………………………………………14

II. A rendőrt veszélyeztető normasértések meghatározása,

csoportosítása……………………………………………..20

II.1. A Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény törvényi

tényállásának ismertetése, elemzése………………………...20

II.2. A Hatósági eljárás megzavarása bűncselekmény törvényi

tényállásának ismertetése, elemzése………………………...29

II.3. A Jogszerű rendőri intézkedés szabálysértés törvényi

tényállásának ismertetése, elemzése………………………...31

III. A rendőröket veszélyeztető normasértések belső

vizsgálatának szabályai…………………………………..33

IV. Jogeset komplex bemutatása…………………………….42

V. Befejezés (konklúzió leszűrése, helyzetértékelés)…….…51

Zárószó…………………………………………………….51

Szakirodalmak, források jegyzéke….…………………..53

- 3 -

I. Bevezetés, témamegjelölés (rendőrség feladatkörének

bemutatása)

A foglalkozásom és folyamatos szakmai érdeklődésem révén a

szakdolgozati témám megválasztása komoly fejtörést okozott, mivel

számos, aktuálisan meglévő és súlyosan elmélyülő téma közül kellett

kiválasztanom és kifejtenem egy olyan témakört, mely által sajátságos

betekintést adhatok a rendőrség berkein kívül alkotók, gondolkodók

számára.

A választásom során rengeteg szempontot mérlegelve döntöttem a fenti

szabadon választott - alternatív téma bemutatásánál, mivel ezen téma

komplexitásának köszönhetően egy nagy volumenű és több oldalról

felvázolt, alátámasztott betekintést adhatok a téma iránt érdeklődők-,

rendőrség – rendőrök munkáját megismerni akarók/kívánók számára.

A témakifejtés során szándékosan gyakorlati példákkal illusztrálva

mutatom be a rendőröket veszélyeztető normasértéseket, belső

vizsgálatukat, azonban mindvégig igazodom a témával összefüggő

hatályos normák által determinált irányvonalhoz.

Előre is elnézést kérek a rendőrséggel/rendőrökkel kevésbé vagy

egyáltalán nem szimpatizáló olvasóktól, mivel (már előre látva és erre

szándékosan utalva) számtalan esetben (látszólagosan!) a

„mundérbecsülettől” vezérelve egyfajta szemszögből és véleménysíkon

mutatom majd be a választott témámat.

A rendőrség központi feladatrendszere széleskörű, az Alaptörvényben

foglaltakon kívül és más jogszabályokban meghatározottak alapján a

határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és

meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés,

államigazgatási és rendészeti feladatkör ellátása. 1

A rendőrség az első számú végrehajtó szerve a magyar államnak,

közigazgatási tevékenységnek köszönhetően működése körében

befolyásolja az állampolgárok mindennapi életét. 2

1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 1-2. §

2 Dinók Henriett: A Közigazgatás működése elleni bűncselekmények 2011., Corvinus

Egyetem Közigazgatástudományi Kar, TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005, 1. oldal

- 4 -

A szerteágazó vélemények megismerése érdekében Salgó László

tevékenység meghatározását is fontosnak tartom kiemelni, aki a

rendőrség munkáját úgy értékeli, hogy az végrehajtás-integrált, abszolút

és feltétlen része a végrehajtói hatalomnak.3

A tevékenységét pedig szolgálati ágakra, szolgálatokra és

szakszolgálatokra lebontva végzi, mely strukturális szinteken belül

vertikálisan és horizontálisan is elkülönülő szerevezeti egységeket

láthatunk. 4

A korábbiakban említett feladatokat gorcső alá véve láthatjuk, hogy a

társadalmi érdekek mindenkori szolgálójaként a rendőrség törekszik a

társadalmat megillető és az állam által kötelezően nyújtandó jólét

biztosítására az elvárható mértékű közrend és közbiztonság fenttartásán

és megóvásán keresztül. Ez a küldetés optimális társadalmi viszonyok

mellett könnyen teljesíthető, mivel a társadalmi igény koncentráltan és

egyöntetűen jelenik meg, nem pedig több társadalmi csoport által diktált

és különböző módon értékelt és elvárt igényként. Kizárólag példálózó

jelleggel, a fontosabb feladatokat kiemelve láthatjuk, hogy a rendőr

szolgálata ellátása során általános bűnügyi nyomozó és szabálysértési

hatósági jogkört gyakorol, közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat

lát el, ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok

előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági

feladatokat, személyi védelmi és rendészeti feladatokat lát el,

engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a

magánnyomozói tevékenységet, büntetés-végrehajtási feladatokat lát el,

ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet,

a veszélyhelyzet és a váratlan támadás esetén a hatáskörébe utalt

rendvédelmi feladatokat, őrzi az államhatárt idegenrendészeti és

menekültügyi feladatokat lát el, terrorelhárító feladatokat lát el. 5

I.1. A magyar büntetőjog jogtörténeti fejlődésének kérdései

A szakdolgozatom folytatásában szükségesnek tartom bemutatni a

Büntetőtörvénykönyv fejlődését, melyen keresztül megláthatjuk a

3 Salgó László: Az új típusú biztonság, Gazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1994. ,

25. oldal 4 A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 3. §

5 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 1-15. §

- 5 -

társadalmi fejlődés - jogszabályfejlődés párhuzamát, melyen keresztül

szembetűnő a hazai fejlődésünk. A korszakbeli bemutatás kronológiailag

a Csemegi – kódextől a hatályos büntetőtörvénykönyvünkig kiterjedően

tartalmazza a hangsúlyos változásokat.

Csemegi - kódex

A hatályos Büntetőtörvénykönyvünk legrégebbi elődjének a Csemegi

Károly államtitkárról elnevezett Csemegi – kódexet tarthatjuk, mely az

1878. évi V. törvénycikkben került lejegyzésre. A kódexben a

klasszikus jogászi iskola tanai jelennek meg, így már a

bűncselekmények kategorizálásával és súly szerinti felosztásával is

találkozhatunk, tehát a bűncselekmények bűntett és vétség szerinti

elkülönítésével, valamint a „korabeli szabálysértési jog” által

megfogalmazott kihágások definiálását is tartalmazza a mű. 6

6 Hatóságok, országgyülési tagok vagy hatósági közegek elleni erőszak

163. § A csoportosulás, melynek czélja, valamely hatóságot erőszak, vagy veszélyes fenyegetés

által hivatása gyakorlatában megakadályozni, vagy valaminek elhatározására, valamely

intézkedésre, valaminek elhagyására kényszeriteni: a hatóság elleni erőszak bűntettét képezi, és öt

évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ha pedig az erőszakot, vagy veszélyes fenyegetést, a fennebb meghatározott czélból, csupán egy

személy követi el: három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ugyanazon büntetés a megjelölt megkülönböztetés szerint alkalmazandó, ha az erőszak vagy

veszélyes fenyegetés, a fennebb megállapitott czélból az országgyülésnek, vagy a közösügyek

tárgyalására kiküldött bizottságoknak valamely tagja ellen követtetik el.

164. § Ezen elnevezés alatt: "hatóság" a közigazgatási, birói és katonai hatóságok; "közigazgatási

hatóság" elnevezése alatt pedig, a biróságok kivételével, minden állami, törvényhatósági és

községi hatóság értendő.

165. § A hatóság elleni erőszak bűntettét követi el, és három évig terjedhető börtönnel bűntetendő

az is: a ki valamely hatóságnak küldöttségét, választmányát, bizottságát, hivatalnokát vagy más

közegét, vagy a küldöttség, választmány, bizottság valamely tagját vagy közegét, a törvény, vagy

a hatóság meghagyásának végrehajtásában, erőszak vagy veszélyes fenyegetés által akadályozza,

vagy valamely intézkedésre kényszeriti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza.

Ugyanezen büntetés alkalmazandó, ha a cselekmény, a fennebb megjelölt testületek vagy

személyek védelmére rendelt, vagy megjelent személyek ellen követtetik el.

166. § Hatósági közegeknek tekintetnek a fennebb emlitetteken fölül:

1. a nyilvánosan felállitott katonai és polgári őrök;

2. a közforgalomban levő vaspályák, és az állami távirdák felügyelő és kezelő-személyzete;

3. a rendőrségi személyzet, ide számitva a csőszöket, az erdő- a folyam-, és gátőröket, a vadászati

felügyelőket, a mennyiben a törvény által rendelt feltételek szerint alkalmaztattak.

167. § Veszélyes fenyegetésnek tekintendő valamely bűntett vagy vétség elkövetésével való olyan

fenyegetés, mely a fenforgó körülményeknél fogva alkalmas arra, hogy a fenyegetett személyben,

a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen.

168. § Ha a 163. §-ban meghatározott bűntettet fegyveres csoport, vagy a 164. §-ban megjelölt

bűntettet többen követték el - a mennyiben sulyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forog

fenn: a felbujtók és a vezetők öt évig terjedhető fegyházzal, a többiek pedig öt évig terjedhető

börtönnel büntetendők.

Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az is: a ki a 163. §-ban meghatározott bűntettet, habár

egyedül, de fegyveresen követte el, ugyszintén a ki a 165. §-ban meghatározott bűntett elkövetése

alkalmával fel volt fegyverkezve.

169. § A jelen fejezetben meghatározott bűntett miatt, a szabadságvesztés-büntetésen felül, a

hivatalvesztés is alkalmazandó.

170. § A hatóság elleni erőszak elkövetésére irányzott szövetség, ha a bűntett véghezvitelére

előkészületi cselekmény még nem történt: három hónaptól egy évig, ellenkező esetben pedig egy

évtől három évig terjedhető fogházzal büntetendő.

- 6 -

Csemegi művében megkülönböztetett figyelmet fordított az elkövetők

számának, a sértett társadalmi besorolásának, valamint egzakt módon

meghatározza a hatósági közeg fogalmát. A veszélyes fenyegetés

meghatározását is megtaláljuk, valamint a további minősített

körülményeket találunk (fegyveres csoport, több elkövető, tettesi csoport

vezető) megfogalmazva.

Angyal Pál művében utal a Csemegi-kódex Miniszteri Indoklására, mely

szerint egy állam nem működhet megfelelően a jog mindenhatósága

nélkül, mely kizárja egyesek önkényét, ezáltal is védve az állam

szerveinek működését.7

A kódex érvényesülése alatt számos modern és egyben időtálló norma

jött létre a rendőrök feladatkörének és védelmének érdekében, ilyen volt

a Magyar Kormány 5047 M.E. Számú Rendelete 8 és az 1881. évi 21

törvénycikk a Budapest - Fővárosi Rendőrségről.9

A jogalkotó monista szankciórendszert használt, tehát csak a

büntetéseket használta és a középpontjában a szabadságvesztés, mint

büntetés helyezkedett el. A halálbüntetés kivételes esetekben volt

alkalmazható, ilyen alkalomként tartották számon a király

meggyilkolását (a király-, illetve a közhatalmat ellátó személyek

védelmére vonatkozóan a korábbiakban is találunk utalást nemzetközi és

hazai szinten egyaránt10

11

), szándékos megölését, ezeknek a kísérletét és

a befejezett gyilkosságot. Mellékbüntetések esetében a hivatalvesztés,

politikai jogok gyakorlásának ideiglenes felfüggesztése, külföldi

kiutasítás, stb. kerültek megfogalmazásra.

A kódex a korabeli jogászoktól számos kritikát szenvedett el: sokan nem

tartották modernnek és a büntetési rendszerét is bonyolultnak

aposztrofálták, de kétségtelen, hogy az európai elődök és kortársak

7 Angyal Pál: Felségsértés. Királysértés. Hűtlenség. Lázadás. Hatóságok büntetőjogi védelme.,

Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai RT., 1930. 8 Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény – Osiris kiadó 2000., 305.

oldal: „21. §……Helye van különösen a kényszerítő eszköz alkalmazásának-végső szükség

esetében a fegyver használatára is- védelmül közvetlen támadás vagy ilyennek közvetlen

veszedelme esetében….” 9 Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény – Osiris kiadó 2000., 620.

oldal: „17. § c) ha az illető a hivatalos kötelességét teljesítő rendőrségi közegnek tettleg

ellenszegül, vagy azt bántalmazza;” 10 Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény – Osiris kiadó 2000., 487.

oldal: 1852. májusi Császári Parancs: 56. § 6. Nyilvános erőszakoskodás…közhatóság elleni

erőszakos cselekmény által 11 Béli Gábor: Magyar Jogtörténet Az államalapítástól 1848-ig Pécs, 1995., 84. oldal: 1723:9 tc.

f) „Hűtlenség miatt büntették azt,…..közhiteles személyeket megölte…”

- 7 -

munkáját precíz módon megfogalmazó mű klasszikusnak számított,

ezáltal hetven évig volt hatályban.

Módosítások 1945 és 1978 között

A második világháborút követő időszakban a fentebb már említett

társadalmi elvárásoknak és igényeknek megfelelően történt a büntető

törvénykönyv szabályozása, ezért a szabályozási kör széles léptékű volt

- a teljesség igénye nélkül -, bemutatva:

A Csemegi – kódex módosítására vonatkozó harmadik novella az

1948. évi XLVII. törvény (III. Bn.), mely nevesíti az

elmebetegként (ennek megfelelően a tizennyolcadik életévét

betöltő elkövető, akit elmebetegnek nyilvánítva követ el a

rendőrhatóság sérelmére erőszakos cselekményt, azt biztonsági

őrizetbe kell helyezni.12

) elkövetést és az ittas vagy bódult

állapotban elkövetett cselekményeket.

A szocializmus térhódításának köszönhetően 1962. július 01-jén

lépett hatályba a szocialista büntető kódex az 1961. évi V.

törvény, mely külön rendelkezést tartalmazott a fiatalkorúakra és

a katonákra, továbbá a hivatalos személyeket védelem alá veszi.

13

12

Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény – Osiris kiadó 2000., 727.

oldal 13

Hivatalos személy elleni erőszak 155. § (1) Aki hivatalos személyt hivatali kötelességének

jogszerű teljesítésében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, intézkedésre kényszerít vagy

hivatalos eljárása alatt, illetőleg amiatt tettleg bántalmaz, három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére irányuló csoportosulást szervez

vagy vezet, hat hónaptól öt évig, a csoportosulás tagja pedig három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az elkövető visszaeső;

b) az (1) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetője vagy a (2) bekezdésben említett

csoportosulás tagja fel volt fegyverkezve;

c) a csoportosulás tagja az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét is

elkövette.

4) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a csoportosulás szervezője vagy

vezetője, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét is elkövette, illetőleg ő

maga vagy a csoportosulás bármely tagja fel volt fegyverkezve.

156. § (1) A közforgalmú közlekedési vállalatoknak végrehajtó szolgálatát, a távközlési

vállalatoknak végrehajtó és biztonsági szolgálatát ellátó alkalmazottait, továbbá a biztonsági

szolgálatot teljesítő katonai személyeket, a közfeladatot ellátó polgári őröket, a büntető eljárásban

a védőt, valamint a jogszabályban meghatározott körben az orvost a 155. § alkalmazása

szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti, mint a hivatalos személyeket.

(2) A 155. § rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az ott említett cselekmények valamelyikét

hivatalos személy védelmére vagy támogatására rendelt, avagy védelmére kelt személy ellen

követik el. 157. § Nem büntethető a 155. § (2) bekezdése alapján a csoportosulás tagja, ha -

mielőtt a csoportosuláson kívül egyéb cselekményt elkövettek volna - a csoportosulásból önként

vagy felhívásra kivált, és a helyszínt véglegesen elhagyta.

- 8 -

A törvényben hasonló társadalmi viszonyok szabályozására

találunk példát, mint a hatályos Büntetőtörvénykönyvünkben,

ezért meghatározó részben hasonló a két szabályozás, azonban

Hatóság vagy hivatalos személy megsértése bűncselekmény

megfogalmazásával és lejegyzésével sokkal figyelmesebb és

alaposabb rögzítést láthatunk.14

A dolgozatom továbbfolytatása

előtt fontosnak tartok kitérni és röviden elemezni a Hatóság vagy

hivatalos személy megsértése bűncselekmény törvényi

tényállását. A hatályos Büntetőtörvénykönyvünkben is

megtalálható a jogvédte érdek egy részének modernebb

megfogalmazása a Btk. 179. §-ban foglalt Rágalmazás és a 180.

§-ban foglalt Becsületsértés bűncselekmények törvényi

tényállásában. Azonban addig, amíg a fenti bűncselekmények

jogi tárgya az „általános” személyek társadalmi

megbecsülésének, becsületének, emberi méltóságának a

védelme,15

addig a Hatósági vagy hivatalos személy megsértése

bűncselekményt speciálisan kizárólag hatóság tagja vagy

hivatalos személy sérelmére követhető el. Szembetűnő a

jogalkotó védelmi funkciója, mellyel a hatósággal szembeni

bizalomsértést, valamint a hatósági személlyel szembeni

becsületsértést tilalmazza. A jogalkotó minősített esetként

megemlíti „ha a bűntettet sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy

egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el” minősítő

körülményt. A társadalmi igazságosság szempontjából a

jogalkotó kihangsúlyozza, hogy ha a tényállítás, híresztelés valós

14

Hatóság vagy hivatalos személy megsértése

158. § (1) Aki olyan tényt állít, híresztel vagy olyan tényre közvetlenül utaló kifejezést használ,

amely alkalmas arra, hogy a hatóság vagy hivatalos személy működésével kapcsolatban a

bizalmat megingassa, avagy a hivatalos személy becsületét csorbítsa, egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ugyanígy büntetendő az is, aki hatóság vagy hivatalos személy ellen - hivatali működésével

kapcsolatban - olyan kifejezést használ vagy egyéb olyan cselekményt követ el, amely alkalmas a

hatóságba vetett bizalom megingatására vagy a hivatalos személy becsületének a csorbítására.

(3) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet sajtó vagy sokszorosítás útján,

avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el.

(4) Az elkövető nem büntethető, ha az állított tény valónak bizonyult. A valóság bizonyításának

azonban csak akkor van helye, ha a tény állítását vagy híresztelését, illetve az arra közvetlenül

utaló kifejezés használatát közérdek vagy bárkinek jogos érdeke indokolttá tette.

159. § Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt (158. §) büntető eljárásnak csak a

jogszabályban meghatározott szerv feljelentése alapján van helye. 15 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A Magyar

Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 189. oldal

- 9 -

alapokon nyugszik, akkor mentesül az elkövető a felelősségre

vonás alól.

Az 1978. évi IV. törvény megalkotása már 1974 őszén

megkezdődött és klasszikusságát mutatva már több évtizede

pontosan, alaposan és részletesen szabályozza az

életviszonyokat. 16

I.2. Hivatalos személy fogalmának és személyi körének

ismertetése

A hivatalos személy 17

a társadalomban betöltött, utalt feladatköre

alapján a társadalom többi tagjától megkülönböztetett feladatkört lát el,

mely alapján jogalkotási, közhatalmi, igazságszolgáltatási és

közigazgatási tevékenységet folytat. A hivatalos személy a közösség

érdekében és javára végzi a tevékenységét, amely jogviszony

hierarchikus és mellérendeltségi viszonyt jelenthet.

Ennek megfelelően legitim jelleggel használhat erőszakot, végezheti a

társadalom egészének vagy regionális részének társadalmi szintű

irányítását, az említett kör részére követendő szabályokat írhat elő, a

társadalom egésze számára kötelező érvényű ítéletekben

szabályozásokat fogalmazhat meg.

A Magyarországon bevezetett jogrendszer védelme kiterjed a külföldi

hivatalos személyekre is, a megfelelő védelmet biztosítva számukra. 18

16 Nagy Ferenc – Tokaji Géza: A Magyar Büntetőjog Általános Része, Korona

Kiadó, Budapest, 1998., 37-43. oldal 17 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 137. § hivatalos személyek köre: az

országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, az államtitkár,

a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár, az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a

választottbíró, az alapvető jogok biztosa és helyettese, a helyi önkormányzati testületek tagja, a

közjegyző és a közjegyzőhelyettes; az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-

helyettes, alkotmánybíróságnál, bíróságnál ügyészségnél, államigazgatási szervnél,

önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének

Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál

szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez

tartozik, jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél,

testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el, 18A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 137. § a külföldi államban jogalkotási,

igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, nemzetközi

szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a

tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, nemzetközi szerződéssel

létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, Magyarország

területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a

nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság

rendeltetésszerű működéséhez tartozik.

- 10 -

I.3. A rendőrök társadalmi megítélése, ellenük elkövetett

veszélyeztetések statisztikai alakulása

A rendőrség társadalmi megítélése napjainkra mélyponton van, a

tekintélyhiánynak számtalan szegmense és eredeztethető forrása van,

mely hozzájárul ennek az állapotnak a stagnálásához.

Az értékcsorbulás központi okaként a Magyarországot jellemző

pártpolitikai morált tartják, a kialakult állapotnak megfelelően a

mindenkori politikai vezetői hatalmat birtokló kormányfő „előretolt

bástyaként” alkalmazza és vezeti-, közvetve irányítja a rendőrséget, mint

a közhatalmat bírtokló, végrehajtást végző és feladatai ellátásához legitim

erőszakot alkalmazható szervezetet. Kijelenthetjük, hogy a hatalmi ágak

elkülönülésének megtartásával a megfelelő fékek- és ellensúlyok által

meghatározott territóriumon belül mozogva a rendőrség legitim módon

képes a feladatát teljesíteni, azonban ezt a látszólagos stabilitást,

hegemóniát a nem hivatalosan a negyedik hatalmi ágként nyílvántartott

média igyekszik megtörni. A rendőrség a közhatalmi végrehajtó

tevékenységének köszönhetően a kormány elsődleges

jogalkalmazójaként közvetlenül konfrontálódik a társadalom tagjaival az

esetleges érdeksérelmek során, a nézetkülönbség ellenére a

rendőrhatóság védelmét hivatott szabályok csökkentek és a védelmi

territoriumuk leszűkült.19

Ennek megfelelően az ellenzék és a

bűvkörükbe tartozó személyek folyamatosan fogást keresnek a

„védvonalon”, minden eszközzel próbálják lejáratni azt. Pedig ez a fajta

védelmi vonal minden aktuális vezetőt „csakis így és csakis úgy” szolgál,

részlehajlás nélkül, pártatlanul, politikamentesen, azonban sok

ellenérzelmű agitátor a valót elferdítve törekszik a befolyásbírásra az

ideológiákra érzékeny személyek körében.

A fentebb leírtaknak ékes bizonyítéka a 2006. szeptemberében és azt

követően történtek folyamánya, mely párosul a napjainkra jellemző

aktuális problémákkal, melynek alapján a rendőrség morális síkon addig

soha nem látott mélységekbe került, mivel addig még soha felszínre nem

kerülő támadó elemekkel állt szemben. A taszító erő két oldalról

19 NYUT A Magyar köztársaság Belügyminiszterének 40/1987.számú utasítása a bűnügyek

rendőrségi nyomozásáról, Rejtjel Kiadó, 2000. 52. oldal: „A feljelentés megtételére és módjára a

…..A Belügyminisztérium szerveit és tagjait érintő-hatóság vagy hivatalos személy megsértése

esetén feljelentés megtételére a Belügyminiszter,…jogosult.”

- 11 -

származtatható, úgy mint egyfelől a „békés” civil részről, amely tábor a

létbizonytalanságuknak köszönhetően generálódott elégedetlenséget

kívánják orvosolni a rendőrséggel szemben történő atrocitások során20

,

azonban verbális síkon megreked az ellenállásuk (ebbe a körbe tartozik a

társadalom periférián élő, értelmiségi réteg). A másik civil tábor a

„harcos” érzelműeké, akiknél szintúgy jellemző a létbizonytalanság,

azonban ők az elenállásuk során nem ragadnak le a verbális

megoldásoknál, tettlegességben is kimerülő cselekményeket követnek el,

melyeknek a célja nem a problémamegoldás, hanem a figyelemfelhívás

és feszültségkeltés (ebbe az elkövetői körbe tartoznak az egyes futbal

klubok szurkolótábora, társadalmi szervezetek, társadalmi csoportok

tagjai). A harmadik civil tábor a „bűnelkövetőké”, akik a

bűnelkövetésük során cselekményükkel közvetve vagy közvetlenül

jelenetenek veszélyt, cselekményük leredukálódik a bűncselekmény

elkövetésére, mögöttes tartalommal nem rendelkezik.

A taszító erő másik oldalán a „politikus” réteg helyezkedik el, akik

közül sokan a korábbi vélt vagy valós sérelmeik alapján támadják a

rendőrséget. Az említett két réteg szélsőséges nézeteit egymás mellé

állítva láthatjuk, hogy etikai – morális szempontból az utóbbi kör

tevékenysége a súlyosabb.

A fejezet következő részében a Rendőrség számára meglévő és vezetett

statisztikai adatok alapján bemutatom a rendőröket veszélyeztető

cselekményeket, melyeket a Hivatalos személy elleni erőszak

bűncselekmény statisztikai mutatóin keresztül fogok megtenni. A

Rendőrségen belül kizárólag a hivatalos személy elleni erőszakkal

összefüggésben készült statisztikai kimutatás, azonban a hivatalos

személy elleni erőszak megvalósulásának statisztikai alakulása, illetve a

többi normasértések alakulása között párhuzamot lehet vonni, mely

párhuzam bár nem hiteles, azonban az utaló jellege egyértelmű.

Az Országos-rendőrfőkapitányság által közreadott 2010-2011. évi

statisztika alapján (Lásd: Statisztika 1. melléklet) beigazolódnak a

fejezetben fentebb leírt adatok, tényállítások. (A statisztikai

forrásbemutatást kiegészíteném Dinók Henriett fentebb taglalt

20

Salgó László: Az új típusú biztonság, Gazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1994.,

117. oldal: „…Negatív előjelű társadalmi-gazdasági mozgások, gazdasági krízis,

elszegényedés….”

- 12 -

tanulmányában rögzített statisztikai táblázatban leírtakkal, ahol

autentikus formában és jelleggel megláthatjuk a hivatalos személyek és

ezen belül a rendőrök személye ellen elkövetett erőszakos cselekmények

alakulását a 2004. (507-409); 2005. (552-411); 2006. (484-368); 2007.

(584-473); 2008. (632-525) évekre vonatkoztatva.21

)

A statisztikai adatok számbeli tényszerűségével kapcsolatban

megemlíteném, hogy - véleményem szerint – a hivatalos személy

sérelmére elkövetett jogsértések alakulásának mutatói nem fedik a

valóságot, mivel számos esetben a látencia homálya települ a rendőrök

ellen elkövetett veszélyeztetések alakulására, mivel sok esetben az

intézkedő rendőrök szakszerűsége kérdőjelezhető meg az intézkedés

során. Ezért nem merik a rendőrök vállalni az ellenük elkövetett

társadalomra veszélyes cselekmény bekövetkezését, mivel belső fegyelmi

eljárásban, ha a felelősségüket megállapítják, akkor fegyelmi fenyítést

alkalmaznak velük szemben. 22

Az adatszolgáltatás alapján először a megyék szerint látható a hivatalos

személyek ellen elkövetett erőszakok alakulása, melyből a negatív

változásokat emelem ki. A Budapesti-rendőrfőkapitányság, illetve a Pest

Megyei-rendőrfőkapitányság állományába tartozó rendőrök sérelmére

követték el a legtöbb hivatalos személy elleni erőszakot (BRFK esetében

51 eset, PMRFK esetében 43 eset). Továbbá a Pest Megyei-

rendőrfőkapitányság, Baranya Megyei-rendőrfőkapitányság és a Szabolcs

– Szatmár - Bereg Megyei-rendőrfőkapitányság területén figyelhető meg

a legnagyobb százalékban a hivatalos személy elleni erőszak negatív

számbeli változása (PMRFK esetében 53.57%, BMRFK esetében

53.85%, SZMRFK esetében 36.00% növekedés), mely alakulás a 2010-

2011-es évre vonatkoztatva növekvő tendenciát mutat.

A következő részben az elkövetések metodikáját elemzem ki, melyet a

BRFK állományába tartozó rendőrök ellen elkövetett társadalomra

veszélyes cselekményeken keresztül teszek meg, mely jelzés értékkel bír,

így elvonatkoztatva helyzetképet kapunk a többi MRFK tárgykörre

21 Dinók Henriett: A Közigazgatás működése elleni bűncselekmények 2011., Corvinus

Egyetem Közigazgatástudományi Kar, T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005, 10. oldal 22

A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 38. § „(5)

A szolgálati elöljáró a megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a

szakszerűség……Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására

jogszabálysértő módon került sor… fegyelmi eljárást kezdeményez.”

- 13 -

jellemző bűnügyi statisztikájából. Láthatjuk, hogy összesen 68 rendőr

(sértett) sérelmére 53 személy (elkövető) az alapesetbe tartozó módon

követték el a cselekmények nagy részét (40 eset), ezen felül gépkocsival

(8 eset), felfegyverkezve (3 esetben) történő elkövetésről is beszélhetünk.

A rendőrök 97 esetben alkalmaztak kényszerítő eszközt, amelynek a

túlnyomó része a bilincs és testi kényszer volt (40-40 eset), 11 esetben

történt könnygázszóró-palack alkalmazva, míg 5 esetben rendőrbot és 1

esetben szolgálati kutya. A kényszerítő eszközök alkalmazásával

összefüggésben 37 sérülés (következett be, a rendőrök részéről 20 fő

sérült meg (18 fő könnyű, 2 fő súlyos), az elkövetői oldalon, pedig 17 fő

(15 könnyű, 2 súlyos).

A statisztikából látható, hogy a 2011-es évben a BRFK állományának

körében 51 esetben bekövetkező hivatalos személy elleni erőszakon belül

a rendőri alapintézkedés: az igazoltatás nagy számban (22 esetben)

szolgáltatott indokot a hivatalos személyek elleni erőszak

megtörténtéhez. Addig a szabálysértés- (9 esetben), bűncselekmény

elkövetőjével (5 esetben), személyi szabadságában korlátozott személlyel

szembeni intézkedés (7 esetben) szolgáltatott alapot a hivatalos személy

elleni erőszak bekövetkezéséhez, míg 8 esetben egyáltalán nem volt

előzetes rendőri intézkedés az elkövető és a sértett között. A fenti

intézkedések esetén a jogszerűség egyértelműen megmutatkozott, így az

intézkedés megfelelő indokoltsága érvényesült.23

24

A rendőröket ért támadások során lőfegyvert nem használt az intézkedő

rendőr, viszont állatra 1 esetben, tárgyra 3 esetben lőtt a rendőr, mely

nem minősül lőfegyverhasználatnak.

A dolgozatom központi témájának megközelítése és megismerése

érdekében fontosnak tartom más szakirodalmak feldolgozását is. A

fentebb leírt statisztikai adatokat kiegészíteném egy az 1965-1999. évek

közötti állapotokra jellemző hivatalos és közfeladatot ellátó személy és

támogatója elleni erőszak bűncselekményre vonatkozóan. Az adatokat

tanulmányozva láthatjuk, hogy az 1960-as években a feszült társadalmi

23

Dr. Berkes György, Dr. Kiss Zsigmond, Dr. Kónya István, Dr. Molnár Gábor, Dr.

Rabóczki Endre: Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára 2. kiadás HVG

ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 573. oldal: Csak akkor nem „jogszerű” a hivatalos

eljárás, „ha minden mérlegelés szükségessége nélkül és félreismerhetetlenül, kétséget

kizáró határozottsággal jogszerűtlennek mutatkozik.” 24

BJD 4935.- 4937., 6039.

- 14 -

viszonyoknak megfelelően hatalmas számban (1292 esetben) fordultak

elő a fenti speciális alanyi kör sérelmére bűncselekmények, melyeknek

száma 1998-ban 721 esetre korlátozódott. Az adat elkövetői főre

vonatkozó statisztikai megoszlását tekintve megláthatjuk, hogy a

hatvanas évek közepén 1197 fő elkövetőről, míg 1998-ban 414 fő

elkövetőről beszélhetünk. A fiatalkorú elkövetők számbeli

különbségében még szembetűnőbb a különbség a két „korszak” között,

ennek alapján láthatjuk, hogy az 1965-ben 60 fő elkövetőről, míg 1998-

ban mindössze 11 fő elkövetőről beszélhetünk.

A fentebb említett bűnelkövetési okfejtést teljesség igénye nélkül

illusztrálva láthatjuk, hogy akár a világháborúk, akár az 1956. október

23.-ai forradalmat követően nagy számban követtek el erőszakos

cselekményeket a speciálisan meghatározott elkövetői kör ellen.

Illusztrálva láthatjuk, hogy 1945 utáni években 110 rendőr vesztette az

életét. Későbbiekre vonatkoztatva láthatjuk, hogy ezek az adatok az

általános társadalmi erőszakosság megjelenésekor megnőnek, majd

később lecsökkennek, ez a folyamat periodikus váltakozást jelent. Az

1980-as évek közepétől és az 1990-es évek fordulóját követően azonban

a rendőrök elleni támadások sokkal erőszakosabb jelleget öltöttek. A

bűnözők sokkal drasztikusabb és elrettentőbb módszerekkel próbálják

meg a rendőröket az életükben és testi épségükben korlátozni, csorbítani.

25

I.4. A rendőröket védelmező rendelkezések, minősített

esetek felsorolása, elemzésük –

az Emberölés és az Emberrablás bűncselekmények

törvényi tényállás (aktuális) minősített esetének ismertetése

A rendőr szolgálata ellátása során fokozott veszélynek van kitéve, mivel

elsődleges jogalkalmazó révén közvetlenül konfrontálódik az

állampolgárokkal, mely negatív mérvű válaszreakció adott esetben

kiszámíthatatlan és felmérhetetlen. Itt fontosnak tartom kihangsúlyozni,

hogy a szolgálatban lévő rendőr mellett a „szolgálati időn kívüli rendőrt”

25

Bakóczi Antal – Sárkány István: Erőszak a bűnözésben. BM kiadó, Budapest-2001.

101., 104. 230. oldal

- 15 -

is kötelezi az intézkedési kötelezettség26

, azonban itt szigorú alaki

szabályoknak kell megfelelni, ahhoz, hogy a fokozottabb büntetőjogi

védelem megjelenjen27

, mert ha nem tartjuk be a szabályokat, akkor

„civil” állampolgárként védelmez bennünket a törvény.28

Az intézkedő rendőr az alapos és megfelelő felkészültségi szintje alapján

képes elhárítani az őt közvetlenül vagy közvetve fenyegető

veszélyhelyzetet és a támadó leküzdése után ártalmatlanná tenni az

ellenfelet, eredményesen befejezni az intézkedést. Persze a felkészültség

mit sem ér a megfelelő védelmi-technikai eszközök megléte és

használata nélkül, melyeknek az alkalmazásával a rendőrök életét, testi

épségét, egészségét sértő és veszélyeztető események sikeres

befejezésének számszaki alakulása leredukálható és optimálisan

megszüntethető.

A védelmi-technikai eszközöket több osztályba sorolhatjuk,

csoportosíthatjuk őket az alapján, hogy hogyan fejtik ki speciális

védelmi funkciójukat (lövedékálló, repeszálló gépjárművek használata –

lövedékálló, repeszálló mellények viselése), de az alapján is, hogy

milyen jellegű támadások ellen kell védelmet nyújtaniuk (fegyveres,

felfegyverkezett támadó), ettől függően kell lövedékálló, repeszálló

mellény vagy testvédő felszerelés egyéni, vagy kombinált használata

mellett döntenünk. A védelmi eszközök mellett az egyéb technikai

eszközöket is ki kell emelni (rendőrségnél rendszerbe állított kényszerítő

eszközök), amelyek használatával ártalmatlanná tehetőek a jogellenes

támadók (teljesség igénye nélkül: bilincs, rendőrbot (tonfa), vegyi

eszköz, elektromos sokkoló, útzár szolgálati kutya, gumilövedékes

fegyver (2007-ig), lőfegyver). A védelmi-technikai eszközök kifejtése

terén fontos megemlíteni, hogy a jogalkotó a rendőröket a szolgálati

időn kívül is igyekszik védelmezni, olyan módon, hogy engedélyezi

részükre önvédelmi célból a fegyver, lőszer, lőszerelem megszerzését és

26

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. „13. § (1) A rendőr jogkörében eljárva

köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet

vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt

észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan

esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének

időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.” 27

BJD 3933. 28

BJD 705. „Ha a szolgálatban nem lévő egyenruhás rendőr….szabályszerű szolgálatba

lépés nélkül avatkozik be a dulakodásba, és ezért őt megütik, az nem hivatalos személy

elleni erőszak.”

- 16 -

tartását, ennek alapján tehát önvédelmi célra rövid lőfegyver és lőszer

tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége –

tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt – fokozott

védelmet igényel. 29

Ezen eszközök alkalmazása szigorúan le van korlátozva, az alkalmazási

előírásokat az Rtv. tartalmazza, használat során be kell tartani a

szükségesség és arányosság elveit. 30

Azonban a jogalkotók belátóan nem (minden esetben) alapoznak a

rendőri felkészültségre és eszközbeli fejlesztésre, ezzel szemben vagy a

fentiek mellett a prevencióra helyezik a hangsúlyt és törekednek a

megelőzésre és jogi normák meghozatalával segítik elő a rendőrt

megillető védelmet. A jogi normák igazodnak a társadalmi

változásokhoz, és rugalmas, széleskörű szabályozásra törekednek, amely

jellemzők közül sajnálatosan az utóbbiak előfordulóan utólagosan

lépnek érvénybe és fejtik ki szabályozó hatásukat, várva, amíg az

áldozattá válás beteljesül.

A jogalkotó szabályzói oltalomban részesíti a hivatalos személyt

támogató és védelmező személyeket is, és a Hivatalos személy

támogatója elleni erőszak bűncselekmény elkövetése esetén speciálisan

29 A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet 30 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 47-54. § - A rendőr bilincset alkalmazhat személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy támadásának megakadályozására,

ellenszegülésének megtörésére. A rendőr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, kardlapot,

illetőleg más eszközt alkalmazhat a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot

közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés

megtörésére. A rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt,

könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi

épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a

lőfegyverhasználat feltételei fennállnak. A rendőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát — pórázon vagy

anélkül — kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei

fennállnak. A rendőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha a jogellenesen

összegyűlt tömeg enyhébb kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét, illetve, ha az a közbiztonságot

súlyosan veszélyeztető csoportosulás szétoszlatásához vagy a rendőri intézkedéssel szembeni tevőleges

ellenállás leküzdéséhez szükséges. A rendőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat súlyos

sérüléssel fenyegető támadás elhárítására; súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható

személy elfogására; a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető

magatartás elhárítására. A rendőr számára a lőfegyverhasználat — a jogos védelem és a végszükség esetein

kívül — az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására; a testi épséget súlyosan veszélyeztető

közvetlen támadás elhárítására. A közveszély okozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármű, vasúti, vízi,

közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése

bűncselekményének megakadályozására vagy megszakítására. Bűncselekmény lőfegyverrel,

robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének

megakadályozására; lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló

cselekmény megakadályozására. Az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából

kiemelkedően fontos létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására; az emberi élet

kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására. Azzal szemben, aki a nála

lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz

eleget, és magatartása a fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen

felhasználására utal; az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés

alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel

szemben. A saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.

- 17 -

ugyanazon büntetéseket kell alkalmazni, mint a Hivatalos személy elleni

erőszak bűncselekmény elkövetésének elbírálása esetén.

A fenti részben kifejtett statisztikai leírásokból is kitűnik, hogy a

rendőrök ellen elkövetett erőszakos cselekmények alakulása évről-évre

növekvő tendenciát mutat, amely tükrözi az össztársadalom szintjén is

megfigyelhető tényt, hogy egyre erőszakosabb jellegű

bűncselekményeket követnek el, melynek során gyakran merítik ki a

valamely különös részi tényállás minősített esetét.

A büntető törvénykönyvben (rendszerezés nélkül kifejtve) az

alábbiakban és a lábjegyzetben szereplő minősített esetekkel

találkozhatunk a hivatalos személyekkel összefüggésben.31

I. Aki hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy

ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt,

közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése

során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a

közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére

kelt személy ellen követi el cselekményét (Emberölés,

Emberrablás törvényi tényállása);

II. Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos

személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy

fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy

eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza; (Alapesettől magasabb büntetési tételt von maga után, ha) a

hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy

felfegyverkezve követik el.

(Alapesettől magasabb büntetési tételt von maga után, ha) az

ezen bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy

vezetője az elkövető, valamint, ha a hivatalos személy

elleni erőszakot fegyveresen követik el.

(Alapesettől enyhébb büntetési tételt von maga után, ha) a

hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló

csoportban részt vesz. Alapesettől magasabb büntetési tételt von maga után) A

büntetési tételek megfogalmazásánál külön kiemelésre kerül,

hogy lényegtelen, hogy szolgálatilag aktív vagy már

passzív rendőrről (hivatásos állományban lévő-nyugdíjas)

beszélünk, azonban ezzel szemben lényeges, hogy külön

törvényben meghatározott intézkedést végrehajtó rendőr

vagy pénzügyőr sérelmére követik-e el a bűncselekményt,

mivel itt magasabb büntetési tételekkel találkozhatunk.

31

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 166. §; 175/A., 229. §

- 18 -

A fentiekben már taglaltam, hogy a minősített esetekkel a jogalkotó

szándéka az, hogy a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetve próbálja

elrettenteni az elkövetőket a társadalomra veszélyes cselekményük

elkövetésétől. A büntetőjogi védelem kiterjesztése kétirányú, egyrészről

megilleti ugyanezen védelem a külföldi hivatalos személyeket és a

hivatalos személyt támogató személyeket is.

Definíciók:

(Szolgálatellátás alatt a szolgálati tevékenységet ellátó hivatalos személy

szolgálati megbízatásával összefüggő tevékenységet értjük.)

a) erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt

támadó jellegű fizikai ráhatás, abban az esetben is, ha az nem alkalmas

testi sérülés okozására. Az erőszak lehet akaratot bénító, lenyűgöző

hatású (vis absoluta) vagy akaratot hajlító (vis compulsiva). A dolog

ellen alkalmazott erőszak a fenyegetés fogalmába sorolandó. 32

A

hivatalos személlyel szemben az erőszak megvalósulhat, úgy is, hogy az

alapvetően dolog ellen irányul, azonban áttevődik a személyre (hivatalos

személy kezéből történő dologkirántás).33

b) fenyegető magatartásnak minősül az olyan súlyos hátrány kilátásba

helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly

félelmet keltsen. A konkrét körülmények mérlegelése szükséges ahhoz,

hogy megállapítható-e a komoly félelemkeltés, ehhez a sértett

egzisztenciájának, személyi körülményeinek, családi állapotának

ismerete szükséges.

c) fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy

robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre vonatkozó

rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver

vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el.

d) felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás

leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas

eszközt tart magánál.

32

BJD 697. Erőszak:…”valamilyen fizikai erőkifejtéssel történő közvetlen vagy

közvetett ráhatás…” 33

BJD 3936.

- 19 -

c) csoportosan követi el a hivatalos személy elleni erőszakot, ha a

meghatározott magatartás tanúsításában legalább három fő vesz részt. A

Btk. 229. § (1) bekezdésben megfogalmazott minősített esetek

megállapításának feltétele az, hogy az elkövetési magatartásokat legalább

a kísérleti szakaszba kell juttatni, ennek hiányában kizárólag a (4)

bekezdésben megfogalmazott sui generis bűncselekmény fogalmazható

meg.

Az Emberölés és az Emberrablás bűncselekmény (aktuális)

minősített eseteinek elemzése:

Az Emberölés és az Emberrablás bűncselekményekben megemlített és a

dolgozatom témájához köthető minősített esetek elemzését fontosnak

tartom beleépíteni a szakdolgozatomba, mivel mindkét tényállás esetében

nevesített és megkülönböztetett védelmet ad a hivatalos személyeknek.

Minősített eset elemzése:

Az Emberölés bűncselekmény rendszertani elhelyezkedését tekintve a

BTK XII. Fejezet - A személy elleni bűncselekmények - I. Címében -

Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények -

helyezkedik el.34

Az Emberrablás bűncselekmény rendszertani elhelyezkedését tekintve

a BTK XII. Fejezet - A személy elleni bűncselekmények - III. Címében

- A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények –

között helyezkedik el.35

34

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 166. § (1) Aki mást megöl,

bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az

emberölést

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt,

illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során,

továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy

támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követik el.” 35

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 175/A. § (1) Aki mást személyi

szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen

fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát

kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást

c) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen követik el.”

- 20 -

Akár az emberölés, akár az emberrablás esetén is fokozott védelemben

részesítette a jogalkotó a hivatalos személyt, valamint a hivatalos

személy támogatóját. Az élet általános védelmén túl megkülönböztetett

büntetőjogi védelmet biztosít mindkét tényállás speciális alanyi körének.

A hivatalos személy életét elsősorban hivatalos eljárása alatt védi a

törvény. Az említetteken felül a cselekmény motívumát részesíti

megkülönböztetett figyelemmel a jogalkotó, mivel az elkövető a

vélhetően korábbi, a hivatalos személy által teljesített intézkedése okán

dönt az emberi élet kioltása mellett. 36

Fontos, hogy még aktív hivatalos személy sérelmére követhető el a

bűncselekmény, mivel ha már nem aktív állományú, akkor aljas

indokból- és célból való elkövetésnek minősül.

Az elkövető tudatának át kell fognia azt a tényt, hogy a hivatalos

személy hivatalos személynek minősül. Tehát az elkövető, ha a vele

szemben személyi szabadság korlátozást végző rendőrt megöli, akkor

elköveti az Emberölés bűncselekmény minősített körülményét.

A jogalkotó kiemelt figyelmet fordít a hivatalos személyt támogató

állampolgárok védelmére, viszont fontos, hogy csak az eljárás alatt

megölt támogató személyt illeti meg a védelem. 37

38

II. A rendőrt veszélyeztető normasértések

meghatározása, csoportosítása

II.1. A Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény

törvényi tényállásának ismertetése, elemzése

A Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény rendszertani

elhelyezkedését tekintve a BTK XV. Fejezet - Az államigazgatás, az

igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények –

36

Blaskó - Miklós - Pallagi - Schubauer – Zentai: Büntetőjog Különös Rész I.

Átdolgozott kiadás 2006. Rejtjel Kiadó, Az emberölés fejezet 37

Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A

Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 74. oldal, Az 1998. évi

LXXXVII. törvény a minősített esetek alkalmazását kiszélesítette a közfeladatot ellátó

személyek, valamint a hivatalos és a közfeladatot ellátó személyek védelmére kelő

személyekkel szemben, így az emberölést úgyanúgy bírálják el, mint a hivatalos

személy esetében. 38

Büntetőjogi Döntvénytár: Bírósági Határozatok 1983. január - 1986. december 241.

oldal

- 21 -

V. Címében - A hivatalos személy elleni bűncselekmények -

helyezkedik el. 39

Elemzése:

Jogi tárgy: Már a korábbiakban is említettem, hogy a jogalkotó speciális

büntetőjogi védelmet kölcsönöz a hazai, illetve a külföldi hivatalos

személyeknek jogszerű eljárásuk alatt, melynek távlati célja a jogszerű

hivatalos eljárás zavartalanságához, valamint a hivatalos személy emberi

méltóságának és életének, testi épségének, egészségének védelméhez

fűződő társadalmi érdek. 40

A foganatosított intézkedés, eljárás jogszerűsége elengedhetetlen, mivel a

jogalkotó kizárólag így adja meg a kellő védelmet. A jogszerűtlenség

kétirányú lehet, így megkülönböztetünk tartalmi és formai okból

bekövetkező jogszerűtlenséget. (A jogszerű rendőri intézkedés

kérdéskörét jogesetek szempontjából már fentebb érintettem.) Az előbbi

esetében jogszerűtlen az intézkedés, ha a szükséges anyagi jogi

szabályok megsértésével történik, ekkor az intézkedéssel szembeni

jogorvoslati jogosultság megilleti az állampolgárt. Ezzel az állampolgár

megcsorbult érdeke kiigazításra kerül és így nem áll érdekében a

rendőrrel szembeni további retorzió vétele. Ám azonban, ha az utóbbi

39

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 229. § (1) Aki a hivatalos

személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy

fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt

bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot

csoportosan vagy felfegyverkezve követik el.

(3) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a (2) bekezdésben

meghatározott csoport szervezője vagy vezetője, valamint, ha a hivatalos személy elleni

erőszakot fegyveresen követik el.

(4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz,

vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt

bántalmazza, az (1)–(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a

bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi hivatalos

személy.

(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt

egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként

vagy a hatóság felhívására elhagyja.

(8) Aki az (1)–(3) bekezdés szerinti bűncselekményt külön törvényben meghatározott

intézkedést végrehajtó rendőr vagy pénzügyőr sérelmére követi el, az (1) bekezdés

esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés

esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 40

Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A

Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 340. oldal

- 22 -

esetben megvalósuló, tehát formai szempontból bekövetkező

jogszerűtlenségről beszélünk, akkor nyilvánvalóan a rendőr az eljárási

szabályok megszegésével követi el a cselekményét, ezáltal egy olyan

súlyosan jogszerűtlen helyzetet teremt a rendőr, melyre válaszként

jogszerűnek minősülhet a rendőr elleni támadás. Azonban akkor áll

arányban a jogszerűtlen rendőri intézkedésre válaszul kinyilvánított

ellenszegülés, ha az megfelel a jogos védelem követelményeinek,

továbbá a cselekmény szükséges és arányos.

Példával illusztrálva - a fenti okfejtést - láthatjuk a különbséget a

tartalmi, illetve a formai jogszerűtlenség között, tehát ha a rendőr téves

szemleírás alapján személyi szabadságában korlátoz egy állampolgárt,

akit a korábban elkövetett bankrablás elkövetőjének titulál, akkor tartalmi

jogszerűtlenséget követ el. Azonban, ha fenti példánál maradva

megalapozatlanul lőfegyvert alkalmaz a személy elfogásánál, akkor

formai szempontból elkövetett jogszerűtlenségről beszélünk. 41

A fenti bűncselekmény jogi tárgyának védelmének kérdésével

foglalkozik Dr. Blaskó Béla is a Belügyi Szemlében megjelent

okfejtésében. Szerinte a jogi tárgy megállapításához alapos vizsgálatra

van szükség, azonban már a bűncselekmény büntető törvénykönyvének

Fejezet és Cím szerint vizsgálata során is helytálló következtetésre

juthatunk. A jogalkotó szándéka megegyezik az általános társadalmi

elvárással, tehát az olyan magatartások védelme, amely a közhatalmat

gyakorló személyeket államigazgatási és igazságszolgáltatási jogkörének

teljesítésében védelmezi.42

Dr. Blaskó Béla mellett Dr. Berkes György is utal a tanulmányában - a

Büntető Kollégium (BkV) 8. számú állásfoglalására, melyben kifejti,

hogy az elkövető cselekménye több hivatalos személy ellen egységes

eljárás, cselekménysor alatt elkövetett bűncselekmény esetén egy

bűncselekménynek minősül.

A jogalkalmazó a BkV a 44. számú állásfoglalásában kihangsúlyozza,

hogy egyazon szerven belül működő hivatalos személy sérelmére a

41

Blaskó – Miklós – Pallagi – Schubauer - Zentai Büntetőjog Különös Rész I.

Átdolgozott kiadás 2006. Rejtjel Kiadó, 176. oldal 42

Belügyminisztérium Központi Folyóirata a Belügyi Szemle XXVIII. Évfolyam 6.

szám, 1990. június, Kiadó: A BM Oktatási és Közművelődési csoportfőnökség, Dr.

Blaskó Béla: A hivatalos személy elleni erőszak elméleti kérdései. 14-21. oldal.

- 23 -

hivatalos eljárás alatt a másik hivatalos személy által is elkövethető a

hivatalos személy elleni erőszak.43

A hivatalos személy által kifejtett tevékenység védelmének kiemelt

társadalmi jelentőségére utal az a tény is, hogy a jogalkotó védelembe

helyezi azt a hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt is, aki

már nem gyakorolja a privilegizált minőségét.

Passzív alany: A hazai hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos

személy fogalmát, illetve az ennek megfelelő tisztségek felsorolását a

fentiekben láthatjuk az „I.1. Hivatalos személy fogalmának és személyi

körének ismertetése című részben. Természetesen, ahogyan már

említettem a speciális büntetőjogi védelem megilleti a már nem aktív

hazai, illetve külföldi hivatalos személyt is.44

Elkövetési magatartás: A Btk. Ebben a törvényi tényállásban három

plusz egy elkövetési magatartást nevesít, elsőként az erőszakkal vagy

fenyegetéssel akadályozást, másodikként az erőszakkal vagy

fenyegetéssel intézkedésre kényszerítést és harmadikként az eljárás

alatt, illetve emiatt bántalmazást, plusz egy önálló elkövetési

magatartást az erőszak elkövetésére irányuló csoportban részvételt, a

csoport szervezése és vezetése esetében. Az akadályozás, mint elkövetési

magatartás megvalósulásához szükséges, hogy az erőszak vagy a

fenyegetés alkalmazása kapcsolódjon hozzá, tehát a bűntett megvalósul,

ha az elkövető közvetlenül vagy közvetve aktívan ellenszegül, testi

erőkifejtéssel nehezíti vagy akadályozza a megkezdett rendőri intézkedés

lefolytatását.45

Tehát az aktív magatartás elengedhetetlen feltétele az

elkövetésnek, mivel a passzivitás reálisan értelmezve nem párosul

erőszakkal és fenyegetéssel.46

Az erőszaknak személy elleni irányuló

erőszaknak vagy dologról személyre átható erőszaknak kell lennie, mely

alkalmas arra, hogy hajlítsa a hivatalos személy akaratát. Példával

illusztrálva, az előbbi elkövetési magatartást, tehát, ha az intézkedő

43

Dr. Berkes György: Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi és büntető eljárásjogi testületi

állásfoglalásai – HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó HVG Press Kft. 65. oldal, 77. oldal. 44

BJD 699. 45

BH 2005/339. 46

BH 1992/625. Szabálysértésnek minősül, ha az intézkedés alá vont személy kirántja

a karját a rendőr fogásából, azonban, ha azzal a mozdulatsorral földre esnek, akkor az

bűncselekménynek minősül. BJD 6028.

- 24 -

rendőrt valaki bezárja és a bezárt helyiségből kizárólag az élete, testi

épségének veszélyeztetésével tud szabadulni. Hasonlóképpen

szükségeltetik az erőszak vagy a fenyegetés a második elkövetési

magatartás a kényszerítés megvalósításához is. Ekkor a rendőr

intézkedésre kényszerítésének hatására valósul meg a tényállás, tehát az

alábbi példán keresztül illusztrálva: - ha az előállított és a rendőrségi

előállítóba elhelyezett személy megakadályozza a rendőrt abban, hogy az

előállító helyiségbe belépjen.47

A harmadik elkövetési magatartás a

bántalmazás, mely az eljárás alatt, illetve ezzel összefüggésben is a

szolgálati idején kívül is bekövetkezhet. 48

Aktív magatartást jelent, mely

a hivatalos személy testének támadó célzatú érintésével párosul. A plusz

elkövetési magatartás az erőszak elkövetésére irányuló csoportban

részvétel (legalább három személy részvétele), a csoport szervezése és

vezetése. A jogalkotó a csoportban részvételt sui generis előkészületi

magatartásnak tartja, így e személyek cselekményét befejezett

bűncselekménynek minősíti, annak ellenére, hogy a csoport nem kezdi

meg a hivatalos személy elleni erőszakot. A csoportban részvétel az aktív

magatartást jelent, tehát az elkövetés helyszínén a bűncselekményt

elkövető csoport tagjai között való tartózkodás nem meríti ki az elkövetői

csoportban részvételt, mint elkövetési magatartást.49

50

A csoport

szervezése és vezetése már egy sokkal szűkebb elkövetői kategóriát

foglal magába. A szervezés megvalósul a csoport létrehozásával vagy a

korábban más funkcionális szerepet betöltő csoportok szerepének

áthangolásával, a vezetés, pedig a csoport tagjainak irányítását jelenti.51

52 Mindkét csoporton belüli komplexebb magatartásnál több személy is

elláthatja ugyanazt a funkciót.

47

Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A

Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 344. oldal 48

Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A

Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 344. oldal 49

BJD 6032. „A minősített eset akkor is megállapítható, ha olyan személy is részt vesz

az elkövetésben, akinek a büntethetősége kizárt” 50

BJD 6030., 9065 „Nem szükséges, hogy valamennyi elkövető ismert legyen, illetve

felelősségre vonására sor kerüljön, lényeg, hogy ő is bizonyítottan a csoport tagja volt.” 51

Blaskó-Miklós- Pallagi- Schubauer- Zentai Büntetőjog Különös Rész I. Átdolgozott

kiadás 2006. Rejtjel Kiadó, 177. oldal 52

Büntető Elvi Határozatok: A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a

büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi

állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 568.

oldal., BJD 4938. A vezető a csoport élére állva vezeti a csoportosulást

- 25 -

Elkövetés szituációs ismérvei: A szituációs ismérvek kategóriáján belül

már érintőlegesen néhány elemet érintettünk, mint például hogy a

hivatalos személy akadályozásához és intézkedésre kényszerítéshez

elengedhetetlen, hogy a speciális elkövetői módok egyike, mint az

erőszak vagy a fenyegetés kapcsolódjon hozzá. Az elkövetés idejének

szituációs ismérve az, hogy a hivatalos személyt a szolgálati ideje

(munkaideje) alatt fokozottabban megilleti a büntetőjogi védelem, így ha

bármely elkövető más motívumból kiindulva a szolgálatban lévő

rendőrrel szemben követ el egy bűncselekményt, akkor az hivatalos

személy elleni erőszaknak fog minősülni. Tehát, ha valaki arra ragadtatja

magát, hogy a polgári jog szabályai szerinti sérelmes telekvitáját a nyílt

utcán az éppen szolgálatban lévő, vitában érintett rendőrrel vitassa meg,

és a vita hevében a mindvégig kitérő, passzív magatartást tanúsító rendőrt

megüti, akkor elköveti a Hivatalos személy elleni erőszak

bűncselekményt. Természetesen a szituációs ismérv érvényesül a

szolgálati időn kívül is és a korábbi intézkedéssel, vagy a hivatalos

személy hivatali tevékenységével összefüggésben bekövetkezett

bántalmazásnál is meg kell állapítani a hivatalos személy elleni erőszak

bűncselekményt.

Elkövetés alanya: Az elkövetői körbe bárki beletartozhat, akár másik

hivatalos személy is eljárása során.

Alanyi oldal: A bűncselekmény szándékos bűnösségű, azonban fontos,

hogy az elkövető tudatának az elkövetési magatartás elemeinek

felismerésén túl, át kell fognia azt a tényt, hogy a hivatalos személy

jogszerű eljárást lát el. Abban az esetben, ha az elkövető tudata nem

fogja át azt a tényt, hogy a hivatalos személy hivatali jellege érvényesül,

akkor az úgynevezett maradékcselekményekért lehet csak felelősségre

vonni az elkövetőt. Például, ha a kihívóan közösségellenes, erőszakos

magatartást tanúsító és súlyos alkoholos befolyásoltsággal bíró elkövető

háttal áll a felé haladó és vele szemben intézkedést foganatosító

rendőrjárőrnek, aki felszólítás nélkül, vagy nem érthető felszólítással

(külvilág zavaró ingerei hatására) kezdi meg az intézkedését. Melynek

következtében a hirtelen forduló és azonnal, mérlegelés nélkül a rendőr

felé ütő személy nem meríti ki a Hivatalos személy elleni erőszak

- 26 -

bűncselekményt, mivel nem tudta, hogy vele szemben rendőri

intézkedést foganatosítottak.

Minősített esetek: A minősített eseteket (csoportosan, felfegyverkezve

53) már a korábbiakban kifejtettem, így a leírtak alapján szükséges

elemezni a tényállást. 54

A Dr. Berkes György által megfogalmazottak mellett a bűncselekmény

felfegyverkezve történő elkövetésére és konkrét elemzésére utal Dr.

Belovics Ervin – Dr. Molnár Gábor – Dr. Sinku Pál a Büntetőjog

Különös Rész című művében. Tehát a két mű közös tematikarészének

alapját a BkV 61. számú állásfoglalása jelenti, mely kimondja, hogy a

hivatalos személy elleni erőszak felfegyverkezve történő elkövetésébe

beletartozik a cselekményt minősítő alábbi fogalomkör: ha az elkövető

szándéka kiterjed a cselekménye elkövetésekor magánál tartott élet

kioltására alkalmas eszköz esetleges használatára, függetlenül attól, hogy

az nem jelenik meg a külvilágban.

Büntethetőséget megszüntető ok: A Btk. 229. §. (6) bekezdése szerint

nem büntethető az a személy, aki a hivatalos személy elleni erőszakot

elkövetésére specializálódott csoport résztvevője, ha a hatóság

felhívására elhagyja a helyszínt. Azonban abban az esetben, ha a

bűncselekmény a külvilágban megjelenik, úgy már nem áll rendelkezésre

a mentesülés lehetősége a résztvevő/elkövető számára.

Halmazati kérdések: Nem bűnhalmazatként, hanem egy rendbeli

bűncselekménynek minősül, ha az elkövető azonos eljárásban több

hivatalos személy sérelmére követi el a bűncselekményt. Közúti

veszélyeztetés bűntette és a hivatalos személy elleni erőszak bűntette

halmazatban akkor áll, ha a közúton közlekedésrendészeti tevékenység

keretein belül ellenőrzést végrehajtó rendőr jelzését figyelmen kívül

53

Büntető Elvi Határozatok: A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a

büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi

állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 569.

oldal., Legf. Bír. B. törv. eln. tan. 232/1967. A felfegyverkezve elkövetett hivatalos

személy elleni erőszak társtettesként megvalósítása figyelhető meg a MÁV váltóőrt

(minőségéről tudomással bírva) az emberi élet kioltására alkalmas eszközzel

bántalmazzák. 54

Dr. Belovics Ervin – Dr. Molnár Gábor – Dr. Sinku Pál: Büntetőjog Különös Rész

Hatodik, átdolgozott kiadás, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó KFT. 292. oldal

- 27 -

hagyva olyan módon halad az elkövető a rendőr felé, hogy az kizárólag

az úttestről történő elugrással tudja elkerülni a balesetet. 55

A halmazat

megállapítható továbbá a hivatalos személy elleni erőszak esetében a

könnyű testi sértés, súlyos testi sértés, garázdaság alap vagy minősített

esetének érvényesülésekor is. 56

A kimerítő tényálláselemzéshez fontosnak tartom Kállai András: A

hatóság vagy a hivatalos személy megsértésének jogi helyzete című

publikációját megemlíteni, mely a kérdéskört gyakorlati oldalról közelíti

meg. Mivel a szerző munkájának szakterülete a közrendvédelmi és

közlekedésrendészeti szolgálati ág, ezért ezen területeket vonja

mélyrehatóbban megfigyelés alá, illetve ezen ágak képezik a más ágakkal

történő összehasonlítás alapját. Kállai András véleménye is alátámasztja

és igazolja az általam fentebb megfogalmazottakat, hogy elsődleges a

fent nevesített szolgálati ágak képviselői a legveszélyeztetettebbek, mivel

elsődlegesen és leggyakrabban ők érintkeznek közvetlenül az

állampolgárokkal. A szerző úgy tartja, hogy a hivatalos személyek ellen

elkövetett sértés hatására válaszul négy féle módon reagálhat a rendőr:

eltűri a megaláztatást, retorziót nem alkalmaz, nem tűri a megaláztatást

és retorziót alkalmaz, a harmadik csoportba tartozók a prevenciót

részesítik előnyben, míg a negyedik csoportba tartozók jog- és

szakszerűen reagálták le a személyüket ért támadásokat.

A szerző véleménye alapján törekedni kell arra, hogy segítsük a beosztott

rendőröket a szolgálati feladatuk ellátása során és tudatosítsuk bennük azt

a tényt, hogy az eddigi becsületüket védő jogszabályok hatálytalanítása

ellenére, gazdag tárházat tart fenn a jogalkotó a rendőrök védelmére pl.:

az Sztv.-ben megfogalmazott rágalmazás, becsületsértés szabálysértés.57

Véleményem szerint ahhoz, hogy teljes és kimerítő képet kapjunk a

hivatalos személyeket védő fokozott társadalmi és jogalkotói érdekről

szükséges bemutatni a Hivatalos személy támogatója elleni erőszak

bűncselekmény törvényi tényállását, elemzését. Bár az említett tényállás

55

Blaskó-Miklós- Pallagi- Schubauer- Zentai Büntetőjog Különös Rész I. Átdolgozott

kiadás 2006. Rejtjel Kiadó, 179. oldal 56

Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A

Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 350. oldal 57

Belügyminisztérium Folyóirata a Belügyi Szemle XXXIII. Évfolyam 7-8. szám,

1995. július – augusztus: Kállai András: A hatóság vagy a hivatalos személy

megsértésének jogi helyzete. 120.-129. oldal.

- 28 -

csak közvetve veszélyezteti a hivatalos személyt, viszont

megkülönböztetve a többi bűncselekmény törvényi tényállásától a

bűncselekmény által veszélyeztetett passzív alanyt kiemelt védelembe

részesíti. A védelem abból a társadalom által elfogadott és értékelt

érdekből fakad, hogy a köz-érdekében cselekvő személyt megtámadása

esetén támogató állampolgár – olykor önös szándékán kívül is –

részesévé válik a közhatalom egyoldalú gyakorlásának, mely

cselekménnyel hozzájárul a társadalmi jólét fokozásához.

A Hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűncselekmény

rendszertani elhelyezkedését tekintve a BTK XV. Fejezet - Az

államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni

bűncselekmények - V. Címében - A hivatalos személy elleni

bűncselekmények - helyezkedik el. 58

(A hivatalos személy és annak

támogatója ellen ugyanazon intézkedés során alkalmazott erőszak

egységet alkot. 59

)

Elemzése:

Jogi tárgy: A Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménynél

említett és törvény által védett jogi tárgyak körét ki kell egészíteni a

magánszemélyek védelmével, akik a már a bevezető részben említett

módon segítséget nyújtanak a hivatalos személynek a zavartalan

tevékenységvégzésben.

Passzív alany: Bárki lehet, aki magánszemélyként! (nem hivatalos

személyként) a tevékenységében akadályozott, bántalmazott vagy

kényszerített hivatalos személy védelmére kell, neki segítséget nyújt.

Elkövetési magatartás: Az elkövetési magatartások tekintetében is utaló

diszpozíciót találunk, melyben a jogalkotó visszautal a Hivatalos személy

elleni erőszak bűncselekmény esetében megfogalmazott elkövetési

magatartásokra.

58 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 231. § A 229. § rendelkezései szerint

büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy

támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.” 59 Büntető Elvi Határozatok 1981-1987: A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a

büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi

jelentőségű határozatai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 242.

- 29 -

Elkövetés alanya: A bűncselekmény elkövetője bárki lehet.

Alanyi oldal: Szándékos bűnösséggel követhető el a bűncselekmény, a

szándéknak át kell fognia azt a tényt is, hogy a hivatalos személy mellett

tevékenykedő személy a hivatalos személy tevékenységét hivatott

előremozdítani.

Minősített esetek: A minősített esetek tekintetében is megegyezést

mutat a tényállás a Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménynél

leírtakkal.

Halmazati kérdések: A két bűncselekmény megvalósulása egymással

egységet alkot, tehát nem állapítható meg a Hivatalos személy elleni

erőszak, valamint a Hivatalos személy támogatója elleni erőszak

halmazati viszonya, ebben az esetben egy rendbeli bűncselekményt,

pontosan a Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményét lehet

megállapítani. Korábban már megfogalmazásra került, hogy több

hivatalos személy sérelmére egy eljáráson belül alkalmaznak erőszakot,

akkor ez egy bűncselekménynek minősül, ennek megfelelően, ha két

rendőr és egy hivatalos személy támogatója ellen követnek el erőszakot

az kizárólag egy bűncselekménynek minősül.

II.2. A Hatósági eljárás megzavarása bűncselekmény

törvényi

tényállásának ismertetése, elemzése

A - Hatósági eljárásának megzavarása bűncselekmény - rendszertani

elhelyezkedését tekintve a BTK XV. Fejezet - Az államigazgatás, az

igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények -

VI. Címében - Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények -

helyezkedik el. 60

Elemzése:

60 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 242/B. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes vagy

erőszakos magatartást tanúsít, amely a bíróság vagy egyéb hatóság eljárását megzavarja vagy akadályozza, ha

súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekmény a bíróság, vagy egyéb hatóság eljárását meghiúsítja.

(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el. (4) E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak

minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas

testi sérülés okozására.”

- 30 -

Jogi tárgy: A jogalkotó szűk értelemben az ítélkezések- és a hatósági

eljárások rendjét megzavaró cselekményekkel szembeni fellépés

szükségéből fakadóan fogalmazta meg a cselekmény büntethetőségét.

Ezen az érven túlmutatva tág értelemben a jogalkotó célkitűzése a

bírósági és más hatósági épületek rendjének biztosítása, mely alapját

képezi az eljárások zavartalan lefolytatásának.

Passzív alany: Bárki lehet, aki bírósági vagy egyéb hatósági eljárását

folytatja, és ebben a tevékenységében megzavarásra és akadályozásra

kerül. A bírósági vagy egyéb hatósági eljárások definiálása tág

fogalomkört jelent, mivel a gyakorlatban a fenti minőségben szerepelhet

akár a bíró, ügyész, rendőrhatóság is.

Elkövetési magatartás: A megzavarás és az akadályozás, mint

elkövetési magatartások megvalósulásához vagylagos feltétellel kihívóan

közösségellenes vagy erőszakos magatartás tanúsítása szükséges. Az

erőszakosan megvalósított cselekmény megfogalmazását és definiálását

már a fentiekben taglaltam, így erre külön nem térek ki. Azonban a

kihívóan közösségellenesnek minősülő elkövetést még nem fejtettem ki,

így ezzel folytatom a dolgozatomat. Kihívóan közösségellenesnek

minősül a magatartás, melynek alanya nyílt, provokatív jelleggel a

társadalom megszokott, elfogadott és sokak által tiszteletbe tartott

együttélési szabályait jelentős mértékben megsértve és azokat be nem

tartva tanúsítja magatartását. Az elkövetési magatartások

érvényesülésének időintervalluma tág határokat ölel fel, mivel elegendő

akár a megzavarás, akár az akadályozás esetén is, ha például a passzív

alany a jog által pártolt tevékenységét rövid időre is nem tudja gyakorolni

az elkövető által megvalósított deviáns cselekedetek okán.

Elkövetés alanya: A passzív alanyhoz hasonlóan bárki lehet, aki

közvetve vagy közvetlenül érintve van a fenti eljárásokban. Példával

bemutatva: a rendőrhatóság tevékenységén belül az elkövetési

magatartást megvalósíthatja az az intézkedés alá vont személy is, aki a

személyi szabadságának jogszerű korlátozása során karjainak folyamatos

megfeszítésével ellenáll az intézkedés lefolytatásával szemben, ezzel is

akadályozva az intézkedő rendőrt.

- 31 -

Alanyi oldal: A cselekmény elkövetés szándékosan történhet.

Minősített esetek: Az elkövető cselekményét súlyosabbnak minősítő

körülmények megfogalmazása során négy minősítő körülményt taglal a

jogalkotó: ezek közül háromnál (csoportosan, fegyveresen vagy

felfegyverkezve történő elkövetés) utaló jelleggel az előzőeknél már

megfogalmazottakat emelném ki. A negyedik minősítő körülmény

(hatósági eljárás meghiúsítása) megfogalmazásánál a jogalkotó a

fokozottabban védendő társadalmi érdekek védelmét helyezte előtérbe,

amikor súlyosabb büntetési tétellel (három év szabadságvesztés)

fenyegeti azt, aki általánosan (véglegesen) vagy ideiglenesen (adott

tárgyalási napon) meghiúsítja az eljárás lefolytatását.

Halmazati kérdések: A cselekmény büntethetőségének

megfogalmazása során a jogalkotó szubszidiárius bűncselekménynek

minősítette a hatóság eljárásának megzavarását, mely így más

bűncselekményekkel nem állhat halmazatba.

II.3. A Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség

szabálysértés törvényi

tényállásának ismertetése, elemzése

A Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés

rendszertani elhelyezkedését tekintve a Szabálysértési törvény XXVI.

Fejezetében - A Rendészeti igazgatás rendjét veszélyeztető

szabálysértések - helyezkedik el. 61

Elemzése:

Jogi tárgy: A hatóság feladatköréből adódó jogszerű tevékenységének

ellátása során megjelenő akaratnyilvánítási érdek korlátozása, mely

magatartás negatív módon veszélyezteti a tevékenység végrehajtását és

61

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási

rendszerről szól 2012. évi II. tv. - 216. § (1) Aki a rendvédelmi szerv vagy a vámszerv

hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik,

szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség

hatáskörébe tartozik.”

- 32 -

normaszerinti kivitelezését, mely a közigazgatási szerv működését és

ezzel kapcsolatos társadalmi érdekeket sérti és veszélyezteti.

Passzív alany: A hazai rendvédelmi szervek és vámszervek hivatásos

állományú tagjai.

Elkövetési magatartás: A jogszerű intézkedés esetén a passzív alanyok

intézkedésének nem engedelmeskedésével követhető el a szabálysértés.

A jogalkotó megfogalmazásából kitűnik, hogy a jogszerű rendőri

intézkedéseket részesíti megkülönböztetett figyelemben és védelemben,

melynek ezen igény szerinti megfogalmazásához a helyszínen kizárólag

egyértelmű alaptalanság esetén férhet kétség. Tehát a jogszerűség

kérdését a későbbiekben tárgyalják, illetve vizsgálják, mely tényfeltárás

aprólékos és következetes munkát jelent.

Elkövetés szituációs ismérvei: A tényállást a szituációs ismérvek

szempontjából elemezve láthatjuk, hogy a passzív magatartást tanúsító

„engedetlen féllel” szemben történhet a tényállás megállapítása, mivel az

aktívabb és ezzel erőszakosabb magatartást tanúsító személyek

cselekménye nagyobb mértékben jelent veszélyt a társadalomra, így a

büntetési szankcióigény is magasabb szintű.

Elkövetés alanya: A fenti cselekmény elkövetője bárki lehet.

Alanyi oldal: A szabálysértés elkövetése szándékos magatartással

történik. Az fontos, hogy az elkövető tudatának az elkövetési magatartás

elemének felismerését nem kell átfognia, mivel az intézkedés alá vont

személy megfogalmazása és véleménye a – nyilvánvaló alaptalanság

kivételével – nem bír jelentőséggel, viszont természetesen később

vizsgálat tárgyát képezi.

A későbbi vizsgálat bemutatásával kapcsolatosan bír jelentőséggel az

532/2010. (XII.15.) számú állásfoglalás, mely a 216/2010/Pan. ügyre

alapozódik, melyben a Független Rendészeti Panasztestület

(későbbiekben lásd: FRP) jogszerűtlennek minősítette a rendőrhatóság

intézkedését, mivel az sértette az intézkedés alá vont tisztességes

eljáráshoz, személyi szabadsághoz és integritáshoz, személyes

- 33 -

adatokhoz, testi épséghez, és emberi méltósághoz való joga. Az FRP

döntésének alapját a rendőrhatóság azon korábbi intézkedése jelentette,

melyben egy a járőröző rendőrökkel szemben gúnyosan „sünök”

kifejezést használó személyt vontak intézkedés alá. Azonban

későbbiekben a rendőrök által elkészített dokumentumokban már arra

vonatkozóan találhatunk utalást, hogy az intézkedés alá vont személy

ittas állapotban ordibált, kiabált, mely magatartás zavarta más személyek

pihenését, nyugalmát. A rendőrök által elmondottakból kitűnik, hogy a

panaszos többször fel lett szólítva általa elkövetett szabálysértés

befejezésére, azonban ez nem vezetett sikerre, ezért szabályértés

továbbfolytatása okán került előállításra a személy. 62

III. A rendőröket veszélyeztető normasértések belső

vizsgálatának szabályai

A belső vizsgálatok során a veszélyeztetésben érintett rendőr elöljárója

jogosult, illetve köteles eljárni, kivéve, ha elfogultságot jelentenek be,

mert akkor a felettes szerv kijelölése alapján történik meg a vizsgálat. A

bekövetkezett veszélyeztetéssel kapcsolatban lefolytatott kivizsgálás

csak részben képezi az alapját a későbbi eljárásnak (fogalmazhatunk úgy

is, hogy jelzésértékkel bír), mely az ügyészség feladatkörébe tartozik.

A vizsgálatok alapját a témával kapcsolatos jogszabályok (alaptörvény,

törvény, rendelet, utasítások, intézkedések, iránymutatások), valamint a

rendőri intézkedésben részvevők jelentése, a kivizsgáló elöljárók és

bevont szakértők által meghatározottak, továbbá az illetékes ügyész

által elmondottak jelentik. A kivizsgálás során törekedni kell az

objektív, tényszerű megfogalmazásra, a bekövetkező rendkívüli

esemény több oldalról történő megközelítéséhez, mely pontos képet

tükröz a történtekről.

A parancsnoki kivizsgálásnak írásban kell megtörténnie és érintenie kell

a jogszerűség - szakszerűség – szükségesség – arányosság törvényi

62

Bisztriczki László – Kántás Péter: Az új szabálysértési törvény magyarázata.

Gyakorlati kérdések és válaszok a szabálysértési jog köréből. HVG ORAC Lap- és

Könyvkiadó KFT 2012.02.10. 571-572. oldal

- 34 -

elveknek megfelelő tényállási elemek meglétét és optimális

érvényesülését, mely meghatározza a további vizsgálatok, illetve

eljárásfajták minőségét és menetét. 63

Ezek alapján a parancsnoki kivizsgálást követően kártérítési, fegyelmi

vagy kártérítési, fegyelmi és büntetőeljárás kezdeményezhető, akár az

intézkedés alá vonttal (elkövető) szemben, akár az intézkedő rendőrrel

(sértettel) szemben.

A hivatalos személyt veszélyeztető helyzetek „feloldása” érdekében a

rendőr ezen helyzetekben kényszerítő eszközt használ, mely eszközök

alkalmazásának feltételeivel, eszközrendszerével már a fentiekben

foglalkoztam, a leírtakból kitűnik, hogy abszolút kielégítő és széleskörű

a védelem, amit a rendőr akár mások, akár saját védelmére

felhasználhat.

Azonban az alkalmazáson belül a szükségesség és arányosság elveknek

megfelelés jelenti a korlátozó erőt.

Az erről szóló rendőri jelentés tartamilag felöleli a bekövetkezett

eseménysor teljes elbeszélését, a kívánt tartalmi követelményeket a

rendőrség szolgálati szabályzata tartalmazza.

Ennek megfelelően a kényszerítő eszköz használatáról szóló jelentésnek

a lábjegyzetben foglaltakat kell tartalmaznia.64

A szolgálati elöljáró (az a személy, akihez az alárendelt szolgálati

beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján akár ideiglenes jelleggel is

be van osztva, és akinek parancs vagy utasítás adási jogosultsága van)

kivizsgálása során meghatározottak a mérvadók a cselekmény „kezdeti”

minősítésére (a dokumentum fontossága érdekében külön alcímben

kitérek rá és a következő oldalon a lábjegyzettben szerepeltetem az ide

vonatkozó részeket).

63

A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 38. § 64

A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 38. § 2) - a) hol, mikor, kivel szemben, mennyi ideig, milyen kényszerítő eszköz alkalmazására

került sor, és ennek mi volt az indoka,

b) a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az

oka,

c) a kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek

mi volt az oka,

d) keletkezett-e sérülés, és milyen fokú, valamint keletkezett-e anyagi kár,

e) mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka,

f) a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz

alkalmazása,

g) a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint

h) az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást.

- 35 -

A szolgálati elöljáró értékelő jelentése:

A szolgálati elöljáró a kísérés során alkalmazott bilincs alkalmazásának

kivételével, a kényszerítő eszköz alkalmazását követően a rendőr

szolgálati elöljárója haladéktalanul köteles kivizsgálni az alkalmazással

összefüggő követelmények teljesülését.

Ennek megfelelően a kényszerítő eszköz használatáról szóló szolgálati

elöljárói megállapításnak a lábjegyzetben foglaltakat kell tartalmaznia. 65

A szakértők szakvéleményével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy ha

a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges

szakértelem szükséges, akkor szakértőt kell alkalmazni.

A szakértő szakvéleményét vagy szóban adja elő vagy írásban terjeszti

fel. A szakvéleménynek az alábbi Büntetőeljárási törvényből idézett,

lábjegyzetben hivatkozott követelményeknek kell megfelelnie. 66

Az ügyészség kizárólagosságát jelenti, hogy a lábjegyzetben előforduló

esetekben a nyomozást hivatalból a következő bűncselekmények miatt

az ügyészség végzi. 67

A tartalmas és minden releváns szempontot tartalmazó kivizsgálás

érdekében fontos normaként említhetjük meg a Rendőrség ügyeleti

szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási

kötelezettség rendjéről szóló 53/2010. (OT 31.) ORFK utasítást is.

A fent nevesített utasítás 6. számú melléklete foglalkozik a parancsnoki

kivizsgálás tartalmi követelményeivel (értékelő jelentés).

65

A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet „a)

kényszerítő eszköz alkalmazásával okozott sérülés esetén meghallgatja azt, akivel

szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták, valamint azt, aki az eseménynél jelen volt,

és meghallgatása a tényállás tisztázását elősegítheti, feltéve, hogy a meghallgatandó

személy a meghallgatásához hozzájárult, ha a rendőr jelentésében ellentmondásokat

észlelt, tisztázza azokat, ha az intézkedés alá vont, valamint az eseménynél jelen levő

személy a meghallgatását vagy a válaszadást megtagadja, a szolgálati elöljáró a

rendelkezésére álló adatok alapján vizsgálja ki a kényszerítő eszköz alkalmazásának

jogszerűségét. 66 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. 108. § a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra

és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat (lelet), a

vizsgálat módszerének rövid ismertetését, a szakmai megállapítások összefoglalását (szakmai

ténymegállapítás), a szakmai ténymegállapításból levont következtetéseket, ennek keretében a

feltett kérdésekre adott válaszokat (vélemény). 67 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. 30. § - a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az

alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az

ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző

és a közjegyző-helyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés,

hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos

személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 166. § (2) bek. e) pont, Btk. 175/A. §

(2) bek. c) pont, Btk. 229. §, Btk. 321. § (3) bek. d) pont, (4) bek. c)–d) pont, Btk. 321. § (5) bek.

b) pont,],”

- 36 -

Továbbá fontos megemlíteni, hogy a jogesetként a következő fejezetben

bemutatandó tényállás alapján az utasítás 3. számú melléklet 67. pontja

(A Rendőrség személyi állománya tagjának állatra, tárgyra leadott, illetve

figyelmeztető, vagy a nem szándékosan bekövetkezett lövése) és 70.

pontja (hivatalos személy elleni erőszak) alapján rendkívüli eseménynek

minősül, ezért ezek szerint kell eljárni.68

Az említett normában meghatározásra került, hogy milyen fontos

adatokat kell rögzíteni a felterjesztésre kerülő parancsnoki kivizsgálásban

és egyes speciális esetekben milyen körülmények figyelembevételével

kell elkészíteni azt. Az alábbi szempontoknak kell megfelelni a

közrendvédelmi szakterület vonatkozásában:

Az alábbiakban az áttekinthetőség és jól értelmezhetőség szempontjából

részletezve kifejtem a 17 fenti szempont mindegyikét.

1. A büntetőeljárást kezdeményező rendőri szerv.

Rendőrség vonatkozásában a rendkívüli esemény bekövetkezésekor az

érintett rendőri szerv állományilletékes parancsnoka, valamint az általa

kijelölt személy(ek) jogosult(ak), illetve köteles(ek) lefolytatni a

parancsnoki kivizsgálást, majd azt megküldeni a felettes szerven

keresztül az illetékességgel bíró ügyésznek. Kivétel tárgyát képezi az

előzőekben leírtakhoz képest, ha a rendőri szerv vezetője ellen követik el

a hivatalos személy elleni erőszakot, ebben az esetben a felettes szerv

végzi a rendkívüli esemény kivizsgálását. Az Ügyeletes Ügyész értesítése

a cselekmény bekövetkezésekor elengedhetetlen, mivel az ügyészség a

68 A Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási

kötelezettség rendjéről szóló 53/2010. (OT.31.) ORFK utasítás - A felterjesztett értékelő

jelentések tartalmi követelményei: A büntetőeljárást kezdeményező rendőri szerv, Az elkövető(k)

neve, személyi adatai, Az esemény ideje, helye, A sértett rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási

helye, A rendőri alapintézkedés, Az esemény rövid leírása, az elkövetés eszköze, Az alkalmazott

kényszerítő eszközök, alkalmazás jogszabályi alapja, illetve az alkalmazás időtartama, Személyi

szabadságot korlátozó intézkedés tartama, személyi szabadságában korlátozott személy

panaszjoga, értesítési kötelezettség végrehajtása (kiemelten gyermek-, fiatalkorú személy esetén),

Ruházatátvizsgálás ténye, eredménye, Keletkezett sérülések, s azok gyógytartama, Keletkezett kár

jellege, mértéke, Az elkövető, illetve a sértett alkoholos befolyásoltsága (későbbi megállapítás

esetén utólagos felterjesztéssel), az alkalmazott vizsgálati módszer leírása, időpontja, a vizsgálatot

végrehajtó rendőr neve, rendfokozata, beosztása, illetve az egészségügyi dolgozó neve,

munkaköre, Helyszíni szemle további megállapításai, Értesített ügyész rendelkezései, Az

elkövetővel szembeni további intézkedés, A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és

szakszerűségre vonatkozó megállapítások pontos jogszabályi hivatkozásával, a felelősségre vonás kezdeményezése, a tett parancsnoki intézkedések, Keletkezett iratok kinek, mikor kerültek

megküldésre.

- 37 -

vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomozást végeztet vagy

nyomoz, és bizonyítási eljárást folytathat le. Az Ügyeletes ügyész

részben minősíti a cselekményt a rendelkezésre álló adatok, tények

alapján, figyelemmel a speciális szabályokra.69

Ügyeletes Ügyész döntésére van bízva, hogy a bűncselekmény

elkövetését követően a helyszínt meg kívánja-e tekinteni vagy sem (a

gyakorlat azt mutatja, hogy egyetlen ügyész sem veszi igénybe ezt a

lehetőséget. A kapcsolatot az Ügyeletes Ügyésszel telefonkészüléken

(rövid úton) kell felvenni, ahol a jelentést tevő – kivizsgáló rendőr

beszámol a történtekről és válaszol a felmerülő kérdésekre.

2. Az elkövető(k) neve, személyi adatai.

A bekövetkezett rendkívüli eseményekből tapasztalati következtetésből

leszűrhetjük, hogy már a bűncselekmény helyszínén felkutatásra és

elfogásra kerül az elkövető, mely annak tudható be (a fent leírt

statisztikai kitekintést is alapul véve), hogy általában eszköz nélküli

támadásról beszélhetünk. Így a rendőri erőfölénynek köszönhetően már a

helyszínen leggyakrabban testi kényszer és bilincs alkalmazásával

ártalmatlanná van téve az elkövető. A Közigazgatási és Elektronikus

Hivatal nyilvántartó rendszerén könnyedén és pontosan leellenőrizhető

bárki, ha megadja személyes adatait, illetve azok relevanciával bíró

elemét. Azonban, ha valaki erre nem mutat hajlandóságot, akkor a

rendőrségi törvény rendelkezése szerint mintavételre kötelezhető (DNS,

ujjlenyomat), mely alapján könnyen megállapítható bárki

személyazonossága.

3. Az esemény ideje, helye.

4. A sértett rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási helye.

Az elkövetés idejének és helyének pontos meghatározása több

szempontból is fontossággal bír, például, hogy a rendőr szolgálatba volt-

e, útirányán tartózkodott-e, vétett-e mulasztást a szolgálati kötelmeinek a

69 BJD 9063 – „Vannak olyan erőszakos bűncselekmények, melyek nem valósulnak meg könnyű

testi sértés okozásával…..a hivatalos személy elleni erőszak esetében bűnhalmazatban kerül

meghatározásra.”

- 38 -

teljesítésével kapcsolatban. Nem elhanyagolható jelentősége van a

cselekmény idejének és helyének (bekövetkezési okának és más

prevenció szempontjából jelentős körülménynek) 70

a statisztikai

adatrendszer frissítés szempontjából sem, mivel a segítségével megfelelő

bűnügyi térkép készíthető, mely alapján hathatósan lehet felkészülni a

kriminológiailag hasonló bűnesetek megelőzésére.

A sértett rendőrök szolgálati adataik a hatáskör, illetékesség és a

statisztikai adatszolgáltatás és feldolgozás szempontjából továbbjelentés

tárgyát képezik.

5. A rendőri alapintézkedés.

6. Az esemény rövid leírása, az elkövetés eszköze.

Az I.3. fejezet végén és a Statisztika 1. számú mellékletében is látható,

hogy mekkora információtöbbletet kaphatunk abból, hogy melyek azok a

körülmények, rendőri intézkedések, melyek alkalmával előfordulhatnak a

rendőrök sérelmére elkövetett társadalomra veszélyes cselekmények.

A kivizsgáló parancsnok minden esetben a helyszínre megy adatgyűjtés-,

tanúkutatás- és tanúmeghallgatás céljából (elkövető, sértett, egyéb

részesek) céljából (kivéve, ha a helyszínnek nincs jelentősége vagy nincs

mód, lehetőség a helyszínen való adatgyűjtésre). A helyszínen vagy az

illetékes rendőrkapitányság épületében a rendőri intézkedésben érintett

rendőröket (ebben az estben a helyszíni meghallgatás fogalma relatív,

mivel az idő elteltével) és az elkövető(ket) meghallgatja,71

és a tényállást

tisztázza, majd minősíti azt. Ezután történik meg a jelentéstétel az

elöljárók és az ügyészség irányába.

Fontos kitérni két lényeges elemre az előzőekben leírtakkal

összefüggésben, mégpedig egyik elemként a tanúmeghallgatásra. A

tanú (elkövető, sértett) helyszínen történő meghallgatása nem kötődik

egyik nyomozati cselekményhez sem, mivel a vizsgálatot végző nem

tartozik egyik nyomozóhatósághoz sem, általában valamelyik

közrendvédelmi állomány tagja, ezért jogkör hiányában nem végezhet

tanúkihallgatás. A tanúmeghallgatás során jegyzőkönyv felvételére nem

70

Dr. Nagy József: A Testi sértés nyomozása, Rejtjel Kiadó, 1999., 10-11. oldal 71

Dr. Nagy József: A Testi sértés nyomozása, Rejtjel Kiadó, 1999., 46., 49., 55. oldal

- 39 -

kerül sor, a tanú szóban nyilatkozik, és úgy kerül rögzítésre a vallomása.

Viszont a tényállás tisztázása érdekében fontos a tanú meghallgatása

(feltéve, ha a tanútól megfelelő, objektívnak tűnő és tárgyilagos

információ szerezhető be), mely során beszerzett információk jelzés

értékkel bírnak. Meghallgatás előtt, a tanúkihallgatáshoz hasonlóan fel

kell hívni a tanú figyelmét-, figyelmeztetni kell arra, hogy milyen

esetekben tagadható meg a tanúvallomása. A Büntetőeljárási törvényben

foglaltak szerint meghatározott esetekben tagadható meg a vallomástétel.

A fent említett gondolatmeneten továbbfolytatva, a másik magyarázatra

és megemlítésre szolgáló elem a tényállás minősítése. A minősítés során

- tekintettel arra, hogy az eljárás az ügyészség hatáskörébe tartozik –

kizárólag jelzés értékű minősítést tehet az eljáró parancsnok, mely a

következő tényekre alapozható (bizonyítás eszközein túl):

a) a tanúvallomás

b) a szakvélemény

c) a tárgyi bizonyítási eszköz

d) az okirat

e) a terhelt vallomása (azért nem tekinthető helytálló megállapításnak,

mivel rendszerint még a gyanúsítottként történő meghallgatás előtt

történik (tanúként) az elkövető meghallgatása.

f) az ügyész és a nyomozóhatóság által elmondottak.

Számos alkalommal előfordult már, hogy az ügyészség módosította a

vádat és így más bűncselekmény (esetlegesen szabálysértés)

elkövetésének okán történt meg a felelősségre vonás.

7. Az alkalmazott kényszerítő eszközök, alkalmazás jogszabályi

alapja, illetve az alkalmazás időtartama.

A rendőr kényszerítő eszköz használati lehetősége szigorú szabályok

által határolt, mely szabályokat az RTV (47. § - 61. §), illetve a Szolg.

Szab. (38. § - 52. §) foglalja magába. Már tettem rá utalást, hogy a

kényszerítő eszközök használatakor nem vezérelheti a rendőrt az

önkényes, indok nélküli használat, mivel akkor a használat nem felel meg

a legitim erőszak kritériumainak.

- 40 -

A kényszerítő eszközök használatát követően a rendőr köteles jelentést

írni a történtekről és a tényszerűség és az objektivitás elveknek

megfelelve kell elkészíteni az írásos dokumentációt. Az alkalmazás

időtartama szempontjából kijelenthetjük, hogy mindig addig

használhatunk egy kényszerítő eszközt, amíg azzal a kellő hatást el nem

érjük. Az eszközhasználatról szóló jelentés tartalmi követelményeivel

már fentebb foglalkoztam, így erre külön nem térek ki. A szolgálati

elöljáró a kényszerítő eszköz használatot köteles kivizsgálni, a

megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a szakszerűség,

szükségesség, jogszerűség, arányosság követelményének megtartásáról.

Abban az esetben, ha jogszerűtlenség vagy szakszerűtlenség figyelhető

meg az intézkedéssel összefüggésben, akkor javaslatot kell tenni az

illetékes szerv eljárástisztázására (az intézkedő rendőr ellen kártérítési,

fegyelmi vagy kártérítési, fegyelmi és büntetőeljárást kezdeményez).

8. Személyi szabadságot korlátozó intézkedés tartama, személyi

szabadságában korlátozott személy panaszjoga, értesítési

kötelezettség végrehajtása (kiemelten gyermek-, fiatalkorú

személy esetén).

A személyi szabadság korlátozásának az időtartama kizárólag a

szükséges ideig tarthat, a szabályait az RTV. (33. § - 38. §), Szolg. Szab.

(28. § - 34- §), illetve a BE (126. § - 145. §) szabályozza. A szabályzók

alapján két esetkör szerint csoportosíthatjuk a személyi szabadság

korlátozását, egyik alapot a BE kényszerintézkedések között találjuk

meg, a másik alapot, pedig az RTV ide vonatkozó rendelkezése jelenti.

9. Ruházatátvizsgálás ténye, eredménye.

A személyi szabadság korlátozásakor előírásszerűen ruházat- és

csomagátvizsgálást kell végrehajtani, melynek célja a tiltott tárgy vagy

eszköz megtalálása. Az ügy szempontjából relevanciával bíró eszköz

feltalálása esetén annak biztosításáról, eredetben megőrzéséről

gondoskodni kell.

- 41 -

10. Keletkezett sérülések, s azok gyógytartama.

11. Keletkezett kár jellege, mértéke.

Akár a sérülések keletkezésének ténye, azok gyógytartalma, illetve

eszköz esetén a kár jellege és mértéke fontos eldöntendő kérdés, mivel

alapját képezi a későbbi eljárásoknak és minősíti azokat.

12. Az elkövető, illetve a sértett alkoholos befolyásoltsága

(későbbi megállapítás esetén utólagos felterjesztéssel), az

alkalmazott vizsgálati módszer leírása, időpontja, a

vizsgálatot végrehajtó rendőr neve, rendfokozata, beosztása,

illetve az egészségügyi dolgozó neve, munkaköre.

A 10—11. pontban leírtak szerint, a későbbi felelősség eldöntése

szempontjából jelentős, hogy az elkövető alkoholtól befolyásolt

állapotban volt-e vagy sem. A 27/2010. (IV.12) ORFK utasítás

tartalmazza a rendőr alapvető kötelmeit az ittas járművezetővel

kapcsolatban lefolytatandó intézkedésekkel összefüggésben, mely

szigorú eljárási szabályokat és garanciákat fogalmaz meg. Az előbbi

gondolatsorhoz kapcsolva lényeges elem a szakszerűség szempontjából

az egészségügyi személyzet nevének és beosztásának rögzítése. Például

egy gépjárművel elkövetet hivatalos személy elleni erőszak esetében a

mintát vevő egészségügyi dolgozó felhasználásra alkalmatlanná teszi a

mintát, akkor az eljárás későbbi minősítését csorbítja. A mintavételre

lehetőség van hiteles mérőeszközzel, illetve vérvétel útján.

13. Helyszíni szemle további megállapításai.

16. A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre

vonatkozó megállapítások pontos jogszabályi hivatkozásával, a

felelősségre vonás kezdeményezése, a tett parancsnoki

intézkedések.

A helyszíni szemle lefolytatásáról minden esetben rendelkezni kell, a

megállapításokról a szemle vezetője jegyzőkönyvet vesz fel, mely

másodlati példányát mellékelni kell az eljárás során keletkezett

- 42 -

anyagokhoz. Fontos és hasznos információkat tartalmazhat, mely a

későbbi eljárás irányát is meghatározza és segít az objektív vélemény

kialakításában.

14. Értesített ügyész rendelkezései.

Az ügyész a helyszínen kényszerintézkedéseket végeztethet, azonban a

bevett gyakorlat szerint nem él ezzel a jogával, hanem a rendőrhatóságon

keresztül végzi a tevékenységét és alapvetően az ő anyagukból dolgozik.

15. Az elkövetővel szembeni további intézkedés.

16. Keletkezett iratok kinek, mikor kerültek megküldésre.

Az előforduló gyakorlatnak megfelelően az ismert elkövetők elfogásra,

majd előállításra kerülnek, mely során a gyanúsítotti meghallgatást

követően általában szabadon bocsájtják őket.

A keletkezett iratokat a szolgálati út betartásával kell megküldeni az

illetékes ügyésznek.

IV. Jogeset komplex bemutatása

A következő fejezetben a témamegjelenítés gyakorlati oldalával fogom

folytatni, mely fejezet alapját Dr. Fótos Csaba r. őrnagy Úr által készített

és részemre feldolgozás céljából rendelkezésre bocsátott Hivatalos

személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetésének kivizsgálásáról szóló

értékelő jelentés képezi.

ÉRTÉKELŐ JELENTÉS

Jelentem, M. Z. r. őrmester sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni

erőszak bűntette miatti parancsnoki kivizsgálást a Rendőrség ügyeleti

szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási

kötelezettség rendjéről szóló 53/2010. (OT 31.) ORFK Utasításban

meghatározott szempontok alapján végrehajtottam, melynek során az

alábbiakat állapítottam meg.

- 43 -

1. A bűntető eljárást kezdeményező rendőri szerv:

Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR)

2. Az elkövető neve, személyi adatai:

K. A. M.

Anyja neve: J. A. V.

Születési hely, idő: Budapest;

1984.10.25,

Állandó lakcím: 1086 Budapest 08, D.

utca 34. sz. 3/8.

Tartózkodási hely: 1083 Budapest,

VIII. ker. P. utca 56/16 em. 187 sz.

3. Az esemény ideje, helye:

2012. október 28-án 07.23 órakor

Budapest, Hungária körút 11. szám

előtt, illetve 07.40 órakor a Budapesti

Rendőr-főkapitányság VIII. Kerületi

Rendőrkapitányság épülete.

4. A sértett rendőr neve, rendfokozata, beosztási helye:

M. Z. r. őrmestert (Készenléti

Rendőrség Rendészeti Igazgatóság

Bevetési Főosztály I. XII. Bevetési

Osztály 4. Alosztály, járőr),

5. A rendőri alapintézkedés:

M. Z. r. őrmester 2012. október 27-én 19.00 órától 2012. október 28-án 10.00

óráig közterületi járőrszolgálatot látott el a BRFK VIII. Kerületi

Rendőrkapitányság illetékességi területén és alárendeltségében, a 29000/13245-

3/2012. Ált. fokozott ellenőrzés alapján a Készenléti Rendőrség (a

továbbiakban: KR) állományából, Józsefváros 46-os hívónévvel.

Szolgálata ellátása során 2012. október 28-án 07.20 órakor a BRFK VIII.

Kerületi Rendőrkapitányság ügyeletese utasította, hogy jelenjen meg M. S. r.

törzsőrmester és P. Z. r. őrmesterrel (KR Rendészeti Igazgatóság Bevetési

Főosztály I. XII. Bevetési Osztály 4. Alosztály, járőrei) Budapest, Hungária

körút 11 szám előtt, mivel onnan bejelentés érkezett a BKV Zrt. helyszínelők

egyik emberétől, miszerint egy hölgy elég ittas állapotban a gépkocsijával

jogtalanul behajtott a telephelyre.

6. Az esemény rövid leírása, az elkövetés eszköze:

A fent leírt helyszínre az LMZ-XXX forgalmi rendszámú Ford Focus rendőri

jelleget viselő szolgálati gépjárművel 07.23 órakor érkeztek meg a rendőrök és

- 44 -

arra lettek figyelmesek, hogy a négysávos Hungária körút úttestén, a középső

sávban egy hölgy áll, aki vélhetően erősen ittas állapotban van, valamint

magából kikelve őrjöng. A szolgálati gépkocsival a megkülönböztető

fényjelzést használva a Hungária körút úttestének jobb szélén leparkoltak. Az

úttest ekkor erősen csúszott a szemerkélő eső miatt. Ezt követően a gépkocsiból

mindhárman kiszállva azonnal felszólították a hölgyet, hogy nyugodjon meg és

fáradjon le az úttestről, mivel így balesetveszélynek van kitéve, továbbá a

közlekedési szabálysértésre is figyelmeztették. A hölgy hangosan, ordítva trágár

szavakkal illette a rendőröket: "takarodjatok innen tetves geci rendőrök, mit

képzeltek magatokról a kurva anyátokat", illetve erős alkoholszagot éreztek. M.

S. r. törzsőrmester a bal oldalához lépett, és a bal karját fogta meg, P. Z. r.

őrmester a jobb oldalról, nevezett jobb karját fogta meg és elvezették az

úttestről a járdára. K. A. M. magatartásában agresszíven viselkedett, ellenben az

elvezetéskor passzív ellenállást tanúsított a biztonságos helyre kísérés során, de

ettől függetlenül trágár szavakkal illetette folyamatosan a rendőröket. Az

intézkedés során hangulatváltozások és a fel-fellépő agresszivitás miatt több

alkalommal, folyamatosan felszólították K. A. M., hogy az intézkedéssel

szemben ne tanúsítson ellenállást, működjön együtt, mert különben kényszerítő

eszközt fognak alkalmazni. Az intézkedés során K. A. M., P. Z. r. őrmester felé

fordult és kb 5 cm-ről az arcába köpött, majd a felszólítások ellenére ekkor már

aktívan rugdosódott és szitkozódott. A két férfi rendőr a támadó viselkedések

miatt a tanult önvédelmi fogásoknak megfelelően testi kényszert alkalmazott,

M. S. r. törzsőrmester a jobb vállát megfogta, jobb csuklóját hátratekerte, míg P.

Z. r. őrmester bal vállát megfogta, bal csuklóját hátratekerte. K. A. M. kezeit az

ellenszegülés megtörése, önkárosítás megakadályozása, valamint a támadás

megakadályozása céljából a rendszeresített szolgálati bilinccsel P. Z. r. őrmester

hátra helyzetben rögzítette. A bilincselést követően K. A. M., P. Z. r. őrmestert

és M. Z. r. őrmestert folyamatosan köpdöste.

Az intézkedésnél mindvégig jelen volt a bejelentő, S. I. (szül.: Székesfehérvár,

1971. február 01. an.: F. E. szig.: 404544HA, tel.:0670 XXX-XXXX, 2161

Csomád E. utca 45. szám alatti lakos) és kollégája B. I. (szül.: Karcag, 1973.

január 06. an.: Gy. K. Zs. szig.: 512336IA, tel.: 0630 YYY-YYYY, 2234

Maglód, K. J. utca 60. szám alatti lakos)

A bejelentők az intézkedést foganatosító rendőröknek elmondták, hogy 2012.

október 28-án reggel 07.10 óra körüli időben arra lettek figyelmesek, hogy a

BKV Zrt. Sport utcai telephelyére egy számukra ismeretlen HZB-XXX

forgalmi rendszámú szürke színű Peugeot 206 típusú személygépkocsi

leparkolt. A jármű bal első kerekéről a gumiabroncs teljesen hiányzott. S. I.

- 45 -

azonnal odalépett a gépkocsihoz, amikor tapasztalta, hogy az azt vezető hölgy

elég ittas állapotban van. S. I. a gépkocsi slusszkulcsát ekkor kivette a

gépjárműből, hogy K. A. M. azzal továbbmenni ne tudjon. A gépjárműben a

tanúk elmondása alapján nevezett egyedül tartózkodott a vezetőülésen. S. I. a

rendőröknek elmondta, hogy K. A. M. vele is agresszíven lépett fel,

szidalmazta, átkozta folyamatosan. Ezt követően értesítette a 107-es

telefonszámon a rendőrséget.

A fent leírt eseményeket M. S. r. törzsőrmester jelentette a BRFK VIII. Kerületi

Rendőrkapitányság ügyeletesének, majd tájékoztatta, hogy K. A. M. előállítja

garázdaság szabálysértés továbbfolytatása miatt a BRFK VIII. Kerületi

Rendőrkapitányságra. K. A. M. az előállítás tényének közlésekor elkezdett

hangosan ordibálni, kapálózni, rugdosódni a rendőrök felé, majd közölte velük,

hogy "4 hónapos terhes vagyok fasszopók". Erőszakos, kiszámíthatatlan

magatartása miatt a szolgálati járműbe kívánták beültetni. P. Z. r. őrmester a

szolgálati jármű jobb hátsó ajtaján keresztül, nevezett fejének óvatos

lenyomásával a gépjárműbe segítette, közben M. Z. r. őrmester a jármű bal

oldali hátsó ajtón beszállva segítette az előállítást. A beszálláskor K. A. M. a bal

lábával, egy alkalommal mellbe rúgta M. Z. r. őrmestert, közben trágár

szavakkal illette: „Te mocskos kurva, egész életedben cigány fasz legyen a

szádban”. A beültetést követően két oldalról P. Z. r. őrmester és M. Z. r.

őrmester a vállát leszorítva megakadályozták a további támadását, azonban a

gépjármű berendezését folyamatosan rugdosta. A BRFK VIII. Kerületi

Rendőrkapitányságra érkezést követően, nevezett személyt P. Z. r. őrmester és

M. Z. r. őrmester elvezető fogással bevezették az épületbe. Az előállító helyiség

elé érkezve megpróbált a fogásból kiszabadulni, ekkor P. Z. r. őrmester és M. Z.

r. őrmester az előállító helyiség melletti falnak támasztották. P. Z. r. őrmester

jobb kezével nevezett jobb vállát a falhoz támasztotta, bal kezével nevezett jobb

kezét rögzítette. M. Z. a bal alkarjával nevezett lapockáját a falhoz támasztotta,

jobb kezével nevezett bal karját rögzítette. K. A. a fogásból megpróbált

kiszabadulni, ezért Molnár Zita r. őrmester fogást próbált váltani, hogy

biztosabban tudja rögzíteni nevezettet. Ekkor váratlanul, egy hirtelen

mozdulattal K. A. M. balra dobta a fejét, így Molnár Zita r. őrmester orrába

fejelt. Közben azt mondta, hogy „Szétfejelem a fejed te geci!” A fejelés

következtében M. Z. r. őrmester orrának bal oldalán zúzódás keletkezett.

Nevezett személy ekkor került elfogásra, majd közölték vele, hogy hivatalos

személy elleni erőszak bűncselekménye elkövetése miatt vele szemben büntető

feljelentést tesznek a rendőrök.

- 46 -

A hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény már korábban befejezetté

vált azonban a rendőrök az elfogás és a büntető feljelentés tényét az intézkedés

eredményes befejezése miatt csak akkor közölték, amikor már a BRFK VIII.

Kerületi Rendőrkapitányság épületén belül voltak.

K. Cs. r. hadnagy a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság (lelépő)

ügyeletesének K. B. r. főhadnagynak a rendőrök beérkezése előtt jelentette a

hivatalos személy elleni erőszak tényét.

A helyszínen M. S. r. törzsőrmester tanúkutatást végzett, amelynek során

telefonon meghallgatta F. L. (szül. hely, idő: Szabadszállás, 1954. 01. 14. an.:

Z. I., tel.: 0620 XXX-YYYY, 2220 Vecsés, K. utca 34. szám I/23. szám alatti

lakost), aki elmondta, hogy látott egy szürke járművet, ami nagy zajjal és

sebességgel behajtott a BKV Zrt. Sport utcai telephelyére, amikor lement

megnézni, azt látta, hogy nevezett személy ült benne, a járművet azonban már

leállította.

7. Alkalmazott kényszerítő eszközök, alkalmazás jogszabályi alapja, illetve

az alkalmazás időtartama:

K. A. M. szemben a KR beosztottai a következő rendőri intézkedéseket

hajtották végre:

1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 29. § (1) bekezdés

alapján igazoltatás,

Rtv. 31. § (1) bekezdés alapján személyi szabadságában korlátozott

személy átvizsgálása,

Rtv. 33. § (1) bekezdés a) pont alapján szándékos bűncselekmény

elkövetésén tetten ért személy elfogása,

Rtv. 33. § (2) bekezdés c) pont vérvétel, mintavétel elvégzéséhez

történő előállítás,

Rtv. 33. § (2) bekezdés f) pont I. fordulat szabálysértést felszólítás

ellenére folytató személy előállítása.

Ezen intézkedések során az alábbi kényszerítő eszközök kerültek vele

szemben alkalmazásra:

Rtv. 47. § alapján testi kényszer,

Rtv. 48. § a), b) és d) pontja alapján támadásának megakadályozására

és ellenszegülésének megtörése érdekében bilincs alkalmazása.

8. Személyi szabadságot korlátozó intézkedés tartama, személyi

szabadságában korlátozott személy panaszjoga, értesítési kötelezettség

végrehajtása:

K. A. M. 2012. október 28. 07.23 órakor megkezdett intézkedést követően a

BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra került előállításra, ahol a hivatalos

- 47 -

személy elleni erőszakot ismételten elkövette. Onnan elszállították vér-

vizeletvétel mintavétel miatt az elkövetőt. A BRFK VIII. Kerületi

Rendőrkapitányságra történő visszaszállítást követően az előállítást végrehajtó

rendőrök M. R. r. hadnagy BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság ügyeletes

tisztnek átadták, akinek utasítására kezeiről a bilincset 2012. október 28. 11.10

órakor M. A. r. őrmester eltávolította, majd a Rendőrkapitányság épületét az

ügyeletes tiszt engedélyével elhagyta. Panaszjogáról, értesítési kötelezettség

végrehajtásáról BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság ügyeletes tisztje

intézkedett.

9. Ruházatátvizsgálás ténye, eredménye:

Nevezett ruházatátvizsgálása során nem találtak közbiztonságra különösen

veszélyes eszközt.

10. Keletkezett sérülések, s azok gyógytartama:

M. Z. r. őrmester sérüléséről látleletet készített Dr. K. M. (Budapest II. kerület

BRFK Bűnügyi Szervek Bűnügyi Technikai Osztály Bűnügyi és Fogdaorvosi

Alosztály) és Dr. R. Á. kezelőorvos a Budapest VI. kerület Podmaniczky úti

Magyar Honvédség Honvédkórházában. A sérülése 8 napon belül gyógyuló, az

orrgyök baloldalon kissé duzzadt. A kezelőorvos elmondta, hogy amennyiben

M. Z. r. őrmesternek nem lett volna korábban eltörve az orra, vagy a fejelés az

orrgyök magasabb részét éri, úgy biztos súlyos testi sérülés következett volna

be.

11. Keletkezett kár jellege, mértéke:

A bekövetkezett eseménnyel kapcsolatban anyagi kár nem keletkezett.

12. Az elkövető, illetve a sértett alkoholos befolyásoltsága (későbbi

megállapítás esetén utólagos felterjesztéssel). az alkalmazott vizsgálati

módszer leírása, időpontja, a vizsgálatot végrehajtó rendőr neve,

rendfokozata, beosztása, illetve az egészségügyi dolgozó neve, munkaköre:

Nevezettel szemben alkoholszondás ellenőrzést a helyszínen nem tudtak

alkalmazni, mivel az intézkedés alá vont viselkedése és magatartása ezt nem

tette lehetővé.

Azonban M. S. r. törzsőrmester, B. Cs. r. őrmester és M. A. r. őrmester K. A.

M. a Budapest II. kerület Gyorskocsi utcai Fogdaorvosi Szolgálatra szállították

vér- vizeletvétel céljából. A vérmintát az ügyeletes orvos Dr. K. M. 10.05

órakor a 923248 számú vérdobozba, valamint 10.12 órakor a 923249 számú

vérdobozba rendben levette. A vizeletet a II. 2036805 számú vér és vizeletvételi

egységdobozba került levételre. Dr. K. M. elmondása alapján nevezett

közepesen ittas állapotban volt, 3 dl tömény szeszesitalt fogyasztott éjféltől az

intézkedés kezdetéig. Az ügyeletes orvos K. A. M. megvizsgálta, rajta

- 48 -

külsérelmi nyomot nem talált, azonban a vizsgálatról orvosi látleletet nem adott

a rendőrök részére.

A mintavételeket a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság ügyeletes tisztnek

adták át.

13. Helyszíni szemle további megállapításai:

A BKV Zrt. telephelyén maradt HZB-XXX forgalmi rendszámú gépjárműről a

BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság járőrei fényképet készítettek, azonban

T. M. r. őrnagy (BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály

vezetője) tájékoztatása szerint annak helyszíni szemléjére nem került sor,

tekintettel arra, hogy baleset részese nem volt az autó és az Ügyeletes Ügyész

sem utasította a rendőröket erre a cselekményre. K. Cs. r. hadnagy a BKV Zrt.

telephelyén tárolt autót és annak kulcsát K. A. M. 2012. 10. 29. 14.25 órakor

adta át.

14. Értesített ügyész rendelkezései:

K. Cs. r. hadnagy 10.23 órakor a Budapesti Nyomozó Ügyészség megbízott

vezető ügyészével Dr. G. Zs. felvette a kapcsolatot. Tájékoztatta a történtekről,

aki közölte vele, hogy az intézkedés alá vont ittassága miatt a kihallgatását nem

hajtják végre azonnal (2012. október 28-án), így a BRFK VIII. Kerületi

Rendőrkapitányság ügyeletesének engedélyével szabadon lehet bocsátani.

15. Az elkövetővel szembeni további intézkedés:

K. A. M. szemben az általa elkövetett garázdaság szabálysértés miatt

szabálysértési feljelentést tettek az intézkedést foganatosító rendőrök, azonban

a szabálysértés tényét nem ismerte el, családi körülményeiről nem nyilatkozott,

szabálysértési nyilatkozatot nem írta alá.

K. A. M. szemben az általa elkövetett járművezetés ittas vagy bódult

állapotban bűncselekmény elkövetésének gyanúja, valamint hivatalos

személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetése miatt büntető feljelentést

kezdeményeztek a rendőrök, amelyet tekintettel a büntetőeljárásról szóló 1998.

évi XIX. törvény 29. § b) pontjára a Budapesti Nyomozó Ügyészség folytat le.

16. A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre vonatkozó

megállapítások pontos jogszabályi hivatkozással, a felelősségre vonás

kezdeményezése, a tett parancsnoki intézkedések:

A parancsnoki kivizsgálás során megállapítottam, hogy az Rtv 13. § (1)

bekezdése alapján a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy

intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az

államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy

cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ennek megfelelően a

rendőrök intézkedése jog- és szakszerű volt.

- 49 -

A személyazonosság igazolására az Rtv. 29. (1) bekezdése alapján jogszerűen

szólították fel az intézkedés alá vont személyt.

Jogszerű volt az Rtv. 47. § alapján az elkövetővel szembeni testi kényszer és a

48. § a), b) és d) pontjai alapján a hátra helyzetben történő bilincselés. A testi

kényszert, valamint a bilincselést előzetes figyelmeztetést követően

alkalmazták. Figyelemmel a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló

30/2011. (IX.22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolg. Szab.) 38. § (1)

bekezdésében, a 39. § (1) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésben, a 41. § (1)

bekezdés b) és a (4) bekezdés b) pontjában és a 42. § (1) bekezdésében

foglaltakra a kényszerítő eszközt a rendőrök szakszerűen alkalmazták.

A hivatalos személy elleni erőszak elkövetőjének elfogását az Rtv. 33. § (1) a)

pontja alapján jogszerűen, a Szolg. Szab. 40. § és 41. § alapján szakszerűen

hajtották végre. Az intézkedő rendőrök által végrehajtott intézkedés és a

kényszerítő eszközök alkalmazása megfelelt az Rtv. 16. § (1) bekezdésében

meghatározott arányosság követelményének.

Az intézkedő rendőrök az előállítás során folyamatos őrzésről és felügyeletről

gondoskodtak.

10.00 órakor a parancsnoki kivizsgálás végett megjelent a BRFK VIII.

Kerületi Rendőrkapitányságon Dr. F. Cs. r. őrnagy (KR Rendészeti

Igazgatóság Bevetési Főosztály I. XII. Bevetési Osztály, osztályvezető),

akinek szóban jelentette K. Cs. r. hadnagy a történteket és az általa tett

intézkedéseket, majd meghallgatta az intézkedésekben részt vett rendőröket.

Dr. F. Cs. r. őrnagy felvette a kapcsolatot a BRFK VIII. Kerületi

Rendőrkapitányság ügyeletes tisztjével, M. R. r. hadnaggyal, aki elmondta,

hogy a helyszíni szemléről gondoskodik.

A történeti tényállás és az elkövető magatartásának vizsgálata alapján

megállapítható, hogy a bekövetkezett eseményt nem a rendőr magatartása

váltotta ki. A hirtelen végrehajtott támadás bekövetkezése miatt elkerülhetetlen

volt a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetésének

megelőzése. A rendőr sérelmére elkövetett cselekményt megakadályozni nem

lehetett, azonban a testi kényszer és a bilincselés szakszerű és gyors

- 50 -

alkalmazásával az esetlegesen bekövetkező súlyosabb események elkerülhetővé

váltak.

Kamerafelvétel az intézkedésekről nem készült, azonban a Kapitányság

épülete előtti részen a kamerával megfigyelt területet archiváltattam a

BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság rendszergazdájával.

A rendőri intézkedést foganatosító rendőröket szolgálati célból

rendszeresített Dimarson AL 2500 típusú alkohol teszterrel ittasság-

ellenőrzésnek vetettem alá, amely minden esetben negatív eredményt

mutatott.

Az esemény rekonstruálása érdekében fényképfelvételeket készíttettem,

amelyet az értékelő jelentéshez csatolok.

K. A. M. azon nyilatkozatának, miszerint „elvetélt és a vére a padlóra folyt,

amit a rendőrök felmostak a földről” az alábbiak szerint ellenőriztettem le:

Dr. F. Cs. r. őrnagy megvizsgálta a BRFK VIII. Kerületi

Rendőrkapitányság felmosó vödrét, illetve azt a szolgálati gépjárművet,

amivel az előállítás történt és megállapította, hogy nevezett elmondásnak

megfelelő nyom nem található. Továbbá megkérdezte N. B. r. őrmestert,

valamint K. G. r. főtörzsőrmestert (Készenléti Rendőrség Rendészeti

Igazgatóság Bevetési Főosztály I. XIII. Bevetési Osztály, járőrei), akik az

előállító helyiség előtti leíróban tartózkodtak, és egybehangzóan mondták,

hogy nem történt ilyen eset.

A fentiek alapján K. A. M. megalapozottan gyanúsítható a Büntető

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 229. § (1) és (8) bekezdésekbe

ütköző és aszerint büntetendő hivatalos személy elleni erőszak bűntettének

elkövetésével, ezért vele szemben javasolom a további eljárás lefolytatását.

17. Keletkezett iratok kinek, mikor kerültek megküldésre:

Az értékelő jelentést, valamint a keletkezett iratokat a KR parancsnoka fogja

megküldeni az ügyben eljárni illetékes Budapesti Nyomozó Ügyészségnek.

Budapest, 2012. október .

N. M. I. r. ezredes

rendőrségi főtanácsos

igazgató (parancsok-

helyettes)

- 51 -

V. Befejezés (konklúzió leszűrése, helyzetértékelés)

A dolgozatom végén nehéz feladatkör hárul rám, mivel egy komplex és

szerteágazó témakör, több szempontból alátámasztott és stílszerű

zárógondolatát kell egyszerűen és röviden megfogalmaznom, mellyel

egyfajta keretbe foglalhatom a fentebb leírtakat.

A probléma orvoslására gyógyírként Mezey Barna: A Magyar

jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjteményében feldolgozott 1921.

évi III. törvénycikk egy gondolatát alkalmazom, mely a hivatalos

személyek védelmét elősegítő és megjelenítő kérdések csoportosításával

és speciális jogtörténeti szempontból történő elemzésével összefüggésben

a korabeli viszonyoknak megfelelően szabályozta az állami és társadalmi

rend büntetőjogi védelmét:72

„6. § Aki a ……….a m. kir. csendőrség vagy a m. kir. államrendőrség

ellen gyűlöletre, vagy ezeknek szolgálati fegyelme ellen izgat vagy

alakilag és tartalmilag egyaránt törvényes rendelkezésük ellen

engedetlenségre hív fel, vétséget követ el, és öt évig terjedő fogházzal

büntethető…….büntetés öt évig terjedő börtön, ha a cselekményt a célból

követik el, hogy a szolgálati fegyelem megbontassék,………..”

Véleményem szerint a törvénycikk lényegre törően tartalmazza azokat az

elvárásokat és alapvetően követendő magatartásokat, mellyel egzakt

módon és optimálisan védelmezni lehet a rendőrt. Láthatjuk, hogy a

jogalkotó kifinomult védelmet fogalmaz meg, így már a speciális alanyi

kör szolgálati fegyelme, törvényes rendelkezése is kiemelt oltalomba

részesül.

A fenti korabeli szabályozás helyett napjainkban kizárólag a rendőr

személyi szabadságának, testi épségének, egészségének, életének

védelme fogalmazódik meg a jogalkotás terén, mely lényeges és

szükséges igény, azonban ugyanakkor a tekintélybeli felemelkedésre

vonatkozóan nem rendelkeznek a szabályozó normák (illetve

72

Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény – Osiris kiadó

2000., 723. oldal

- 52 -

rendelkeznek közvetett formában, de az rendkívül bürokratikus formát

jelent: magánindítvány tétele73

, polgárjogi kereset indítás).

A tekintélybeli változások alapját egy közvetlen érvényesülésű jogi

szabályozás jelentheti, mely sokkal aprólékosabban és mélyrehatóbban

szabályozná az állampolgárok és a rendőri szervek képviselői közötti

jogviszonyt. Ha ez a kötöttebb és kifinomultabb védelmezési forma

megvalósulna, akkor sokkal kevesebben mernének megvalósítani olyan

súlyú és jellegű cselekményeket, melyet a hatályos büntetőnormáink is

szabályoznak. Azonban ennek a szükséges igénynek a kialakítása még

várat magára, mivel kellő ösztönző erő és támogatás hiányában az

alaposabb szabályozás nem tud érvényesülni.

Zárószó

A dolgozatom elkészítésével kapcsolatban külön köszönetemet

szeretném kifejezni Konzulens Tanáromnak: Dr. Sántha Ferenc

egyetemi docens Úrnak, aki magas mérvű szakmaiságának,

tudományos, és meghatározó szintű szakértésének közvetítésével,

kritikus hangvételével generálta és elősegítette a dolgozatom

elkészítését.

E fórum lehetőségeit kihasználva további köszönetemet szeretném

kifejezni Dr. Fótos Csaba r. őrnagy Úrnak, aki hozzájárult a

dolgozatom szakmai szempontok alapján történő gyakorlatiasabbá,

színesebbé tételében az általa feldolgozott és rendelkezésemre bocsátott

jogeset átadásával kapcsolatban.

73 Dr. Berkes György: Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi és büntető eljárásjogi testületi

állásfoglalásai – HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó HVG Press Kft. 232. oldal „A BK 156.

számú állásfoglalásában kimondja, hogy hivatalos személlyel szemben elkövetett becsületsértés,

illetve rágalmazás nem közérdekből üldözendő, hanem magánvádas eljárás keretein belül

van lehetőség az elkövető felelősségre vonására.”

- 53 -

Szakirodalmak, források jegyzéke

Nagy Ferenc – Tokaji Géza: A Magyar Büntetőjog Általános

Része, Korona Kiadó, Budapest, 1998., 37-43. oldal

Dinók Henriett: A Közigazgatás működése elleni

bűncselekmények 2011., Corvinus Egyetem

Közigazgatástudományi Kar, TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-

0005, 1., 10. oldal

Angyal P. (1930): Felségsértés. Királysértés. Hűtlenség. Lázadás.

Hatóságok büntetőjogi védelme., Budapest, Athenaeum Irodalmi

és Nyomdai RT.

Salgó László: Az új típusú biztonság, Gazdasági és Jogi

Könyvkiadó Budapest, 1994., 25., 117. oldal

Bakóczi Antal – Sárkány István: Erőszak a bűnözésben. BM

kiadó, Budapest-2001. 101., 104. oldal, 230. oldal

Blaskó-Miklós- Pallagi- Schubauer- Zentai Büntetőjog Különös

Rész I. Átdolgozott kiadás 2006. Rejtjel Kiadó, 176., 177., 179.

oldal

Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc -

Vida Mihály: A Magyar Büntetőjog Különös Része 1999.,

Korona Kiadó, 74., 189., 340., 344., 350. oldal

Béli Gábor: Magyar Jogtörténet Az államalapítástól 1848-ig

Pécs, 1995., 84. oldal: 1723:9 tc. f) „Hűtlenség miatt büntették

azt,…..közhiteles személyeket megölte…”

(Belügyminisztérium Központi Folyóirata a Belügyi Szemle

XXVIII. Évfolyam 6. szám, 1990. június, Kiadó: A BM Oktatási

és Közművelődési csoportfőnökség, Dr. Blaskó Béla: A hivatalos

személy elleni erőszak elméleti kérdései. 14-21. oldal.)

Dr. Berkes György: Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi és büntető

eljárásjogi testületi állásfoglalásai – HVG ORAC Lap- és

Könyvkiadó HVG Press Kft. 65. oldal, 77. oldal, 232. oldal)

Dr. Belovics Ervin – Dr. Molnár Gábor – Dr. Sinku Pál:

Büntetőjog Különös Rész Hatodik, átdolgozott kiadás, HVG

ORAC Lap- és Könyvkiadó KFT. 292. oldal

Belügyminisztérium Folyóirata a Belügyi Szemle XXXIII.

Évfolyam 7-8. szám, 1995. július – augusztus: Kállai András: A

hatóság vagy a hivatalos személy megsértésének jogi helyzete.

120-129. oldal.

NYUT A Magyar köztársaság Belügyminiszterének 40/1987.

számú utasítása a bűnügyek rendőrségi nyomozásáról, Rejtjel

Kiadó, 2000. 52. oldal

Független Rendészeti Panasztestület 532/2010. (XII.15.) számú

állásfoglalása (a 216/2010/Pan. ügy)

Bisztriczki László – Kántás Péter: Az új szabálysértési törvény

magyarázata. Gyakorlati kérdések és válaszok a szabálysértési jog

köréből. HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó KFT 2012.02.10. 571-

572. oldal

Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai

Szemelvénygyűjtemény – Osiris kiadó 2000., 305., 487., 620.,

723. 727. 792. oldal

- 54 -

Dr. Berkes György, Dr. Kiss Zsigmond, Dr. Kónya István, Dr.

Molnár Gábor, Dr. Rabóczki Endre: Magyar Büntetőjog

Kommentár a gyakorlat számára 2. kiadás HVG ORAC Lap- és

Könyvkiadó Kft. 573. oldal

Dr. Nagy József: A Testi sértés nyomozása, Rejtjel Kiadó, 1999.,

10-11., 46., 49., 55. oldal

BJD 4935.- 4937., 6039. 705., 3933., 6028., 697., 3931., 6032.,

6030., 9065., 4938., 699., 9063.

BH 1992/625. , 2005/339.

BkV 8., 44.

Büntetőjogi Döntvénytár: Bírósági Határozatok 1983. január -

1986. december 241. oldal

Büntető Elvi Határozatok: A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb

Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei,

elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű

határozatai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 568., 569. oldal.

Büntető Elvi Határozatok 1981-1987: A Magyar Népköztársaság

Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos

irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi

jelentőségű határozatai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 242.

oldal.

Dr. Fótos Csaba: Értékelő Jelentés (M.Z. sérelmére elkövetett

Hivatalos személy elleni erőszakkal bcs. elkövetésével

kapcsolatosan, 2012. október

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 1-3. §., 13. § (1)

A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM

rendelet 3. §., 38. § (5).,

A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.)

Kormányrendelet