Érvelési és meggyőzési készségek...Érvelés A rossz és jó érvek egyaránt indokokat tartalmaznak. Amikor azt mondjuk: „ez nem érv” azzal azt fejezzük ki, hogy az érv

Érvelési és meggyőzési készségek

2. Óra<-Guppi

(voltál?)

Cápa->

(leszel?)BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékhttp://www.filozofia.bme.hu/

http://www.filozofia.bme.hu/

Készég-kompetencia-fejlődés(gondold végig erősségeid, céljaid!)

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Kulcsfogalmak (tartalom)

Érvelés, érv fogalma

Érvek értékelése: erősség vs. hatásosság

Érvelések szerkezete, rekonstrukciója

Konklúzió: hogyan találjuk meg?

Premisszák: hogyan találjuk meg?

Érvelés-térkép

Független, kapcsolt premisszás következtetések

Internális, externális kritika

Körkörös érvelések


Érvelés

Nyilvánvaló, hogy az érveléstechnika érvekkel, érvelési helyzetekkel foglalkozik.

De mik azok az érvek? Aki érvel, az bizonyítékokat, indokokat hoz fel állításának elfogadása mellett.

Nem minden állításunk nyilvánvaló, éppen ezért van szükség magán az állításon túl még további indokokra, bizonyítékokra.

Az érvelés egy állítás további állításokkal történő megalapozása.

Az érvelés általában a meggyőzéssel kapcsolódik össze: azért érvelünk, hogy meggyőzzünk valakit (vagy önmagunkat) egy állítás igazságáról.


Érvelés

A rossz és jó érvek egyaránt indokokat tartalmaznak.

Amikor azt mondjuk: „ez nem érv” azzal azt fejezzük ki, hogy az érv nagyon gyenge, más szóval nem fogadjuk el a felhozott indokokat az igazolni kívánt állítás mellett.

Sokszor valóban hibás, rossz érvekkel találkozunk. Ám a hétköznapi intuícióink időnként csalnak.

Ezért van szükség érveléstechnikára-logikára, hogy megbízható módszer alapján, megalapozottan tudjuk az érveket értékelni, és eldönteni, melyik jó és melyik nem.


Hatásosság vs. erősségMikor jó egy érv, érvelés?

Többféle értelemben beszélhetünk arról, hogy egy érv, érvelés jó.

1. Hatásos: Vagyis akkor jó egy érvelés, ha meggyőz bennünket az adott álláspont igazságáról, ha sikerül rávennie minket arra, hogy elfogadjuk az adott állítást.

2. Erős: Ha a benne foglalt állítások megalapozzák, megfelelően megindokolják a védeni kívánt álláspontot. Vagyis ha ezekből a további állításokból tényleg jogosan lehet a védeni kívánt álláspontra következtetni.


ERŐSSÉG HATÁSOSSÁG

Az érvelések elemzésekor

milyen kérdésre keressük a választ?

Mi az igazság?

Mi a helyes álláspont?

Mi a jól védhető

álláspont?

Mit tegyek, cselekedjek?

Hogyan döntsek, válasszak?

Milyen cél alapján? /

Mit tekint az érvelések

funkciójának?

igazolás attitűdváltozás (intenzitásváltoztatás, létrehozás, megváltoztatás +/-)

Milyen területek

foglalkoznak ezzel a

szemponttal?

formális és informális logika, egyéb argumentáció-elméletek

logika ill retorika, marketing, meggyőzés-pszichológia

Az érveléseket milyen

szempontból vizsgálják?

erősség / érvényesség

(helytállóság)

hatásosság

normatív,

kontextusfüggetlen

általában deskriptív,

kontextusfüggőBME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Erősség vs. hatásosság

Az érv hatásossága függ attól, hogy kiket akarunk meggyőzni. A hatásosságról mindig csak egy adott célközönség tekintetében beszélhetünk.

Ugyanaz az érv lehet, hogy hatástalan egy tudományos vitában, de meggyőzheti a laikusokat.

Egy érvelés hatásossága azt jelenti, hogy milyen eredménye van egy adott érvelésnek a célközegben.

Ezzel szemben az érv erőssége nem függ attól, ki kit próbál meggyőzni. Csak attól, hogy a premisszák megalapozzák-e a konklúziót.


Erős és gyenge érvelés

Már százszor lementem a buszmegállóba, és sohasem kellett húsz percnél tovább várnom.

Most is épp a buszmegállóban állok.

Tehát: Nem kell 20 percnél tovább várnom.

A barátom vett egy sorsjegyet és megnyerte a fődíjat.

Én is vettem egy sorsjegyet.

Tehát: Meg fogom nyerni a fődíjat.


Hatásos és nem hatásos érvelésX párt majálisán:

Gipsz Jakab, Y. párt képviselője, a nyilatkozatával bebizonyította, hogy tájékozatlan a témában.

Y. párt tagjai egytől egyig tájékozatlanok a témában.

Érveléstechnikai tankönyvben

Gipsz Jakab, Y. párt képviselője, a nyilatkozatával bebizonyította, hogy tájékozatlan a témában.

Y. párt tagjai egytől egyig tájékozatlanok a témában.


Milyen közönségnek meggyőző (vagy nem)?

(Lány az anyjának): Ha nem megyek el a Szigetre, akkor egész nyáron itthon ülhetek a négy fal között. Ezt te sem akarhatod. Vagyis elmehetek.

Nem értem a Zoli milyen jogon kritizálja a parkolásomat. Ő sem tudott autót vezetni ilyen idős korában!

A mikro-proteineket tartalmazó sampon most akár 45 %-kal dúsabbá teszi a haját! Ha Ön is dús hajat szeretne, vásárolja meg!

Minden híres tudós magyar volt. Einstein híres tudós, tehát Einstein magyar.


Racionális vs. törvényszéki vita

A racionális vitában csak az érvek erőssége számít. De egy törvényszéki tárgyalás típusú vitában inkább a hatásosság.

Az érvek erősségét a logikai ismereteink segítségével tudjuk eldönteni.

Azonban a meggyőzés és az erős érvelés nem zárja ki egymást!

A legjobb kombináció: a saját álláspontunk erős, de ugyanakkor leghatásosabb képviselése egy vitában (optimális eset, erre kell törekedni).

Ennek megvalósítása: stratégiai manőverezésBME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Dr. Csont epizódrészlet (1. évad, 8. rész)

Szereplők: Dr. Brennan (Bones):

törvényszéki antropológus, a vád szakértője

Booth ügynök: FBI nyomozó Ügyész Tanácsadó Védőügyvéd Michael Stires: a védelem

szakértője Maggie Schilling: az áldozat Mary és Scott Costello: a

vádlottak


Dr. Csont epizódrészlet I. Felkészítés a tárgyalásra

Ügyész: Átnéztem a megállapításait, azt hiszem, jók az esélyeink.

Tanácsadó:De az esküdtek nem szeretik. Láttam már tanúskodni, Dr. Brennan. Hideg és távolságtartó. (…) Arrogánsnak tűnhet. Ezen kívül ne hemzsegjen a vallomása szakszavaktól.

Dr. Brennan: Szakértő tanú vagyok, legalább harminc ügyben szerepeltem már.


Dr. Csont epizódrészlet

Tanácsadó: De az ellenfél legtöbb szakértője pont ilyen száraz és unalmas. Nem tudom, találkozott-e a védelem szakértőjével… Stires professzor igen nyílt, sármos és remekül néz ki. Az esküdtek imádni fogják.

Dr. Brennan: Ez itt nem bájolgási verseny. Adatokat és tényeket tárunk az esküdtek elé.



Tanácsadó: Most ugye csak viccel?

(…)

Dr. Brennan: Mary és Scott Costello ölte meg Maggie Schillinget, a tudományos bizonyítékok is erre utalnak, ez elég kell, hogy legyen.

Tanácsadó: Ez nem elég.


Dr. Csont epizódrészlet II. A tárgyaláson: Dr. Brennan: A kocsonyás anyag lebomlott emberi szövet

volt, melyet a tömegspektrométerrel máj- és veseszövetekként azonosítottunk. Az áldozat májában észlelt hydromorphin szint 8.4-es volt, a vesében pedig 6.6-os. A két említett szerv esetében 7.7 és 5.2 a biztosan halálos szint.

Ügyész: Mi okból adhattak az áldozatnak ilyen drogot?

Dr. Bennan: A jobboldali proximális laterális humerusbanfellépő perioszteális reakció megfelelt egy megkötözött egyénnek. A csuklószorító bilincsek továbbá, figyelembe véve a tiroidális rendellenességet, okozhatták a radius és az ulnadisztális elülső részén észlelt és leírt elváltozásokat.

Ügyész: A csontjai azért törtek el, mert megpróbálta kiszabadítani magát.

Dr. Brennan: Igen, én is pontosan ezt mondtam. BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Dr. Csont epizódrészlet III. A tárgyalás szünetében Dr. Brennan: De hát alátámasztottam!

Booth ügynök: Igen, csak nagyon tudományosan.

Tanácsadó: Semmiben sem hallgatott a tanácsaimra. Olyan volt a tanúk emelvényén, mint valami robot. Belehalt volna, ha közérthetően beszél?

(…)

Dr. Brennan: Mióta mellékesek totálisan a valós tények?

Tanácsadó: Semmi bajom a tényekkel, ha az esküdtszék is képes megérteni.


Dr. Csont epizódrészlet Dr. Brennan: De hát alábecsüli az intelligenciájukat!

Tanácsadó: Maga meg az ébren maradási képességüket. Ha ez a két szadista állat megússza, az magának köszönhető.

Dr. Brennan Booth-nak: Mi van, te is egyetértesz vele? (…) De hát egyértelmű voltam! Vagy szerinted nem?

Booth: Többnyire. De néha egy kicsit nehéz volt követni.

Dr. Brennan: Hogy érted ezt? Mikor?

Booth: Hát… amikor… beszéltél. Nézd, tudom, hogy fontos neked az ügy. Láttasd be velük is.


Dr. Csont epizódrészlet IV: Újra a tárgyaláson Védelem szakértője (Stires professzor): Tapasztalataim

szerint a hydromorphint inkább használják kábítószerként, mint fájdalomcsillapításra.

Védő: Megmagyarázná ezt?

Védelem szakértője: Nos, igyekszem nem telepakolni a magyarázatot szakszavakkal, de azért érthetően mondani. (…) Azok, akik fájdalmat szeretnének csillapítani, nem szedik tovább a szert, ha elmúlt a fájdalom, ehhez pedig elég egy átlagos dózis is. A drogosok már most érzelmi fájdalmakat próbálnak elnyomni, ami azt jelenti, hogy addig szedik a szert, amíg bármit is éreznek. Ezért hajlamosak a túladagolásra, akárcsak Maggie Schilling.


Dr. Csont epizódrészlet Dr. Brennan (halkan) az ügyésznek: Ez így pontatlan. Néha az

intenzív krónikus fájdalom sem csillapul az ilyen szerektől.

Védő: Mit gondol Dr. Brennan azon állításáról, hogy a fájdalom azzal függött volna össze, miszerint a lány sokáig volt megkötve?

Védelem szakértője: Nos, Costelloék már elismerték, hogy Maggie Schillingen az egyébként szokatlan szexuális játék részeként volt bilincs. Abban Dr. Brennan is egyetért, hogy Maggie Schillingnek hyperpara… illetve köznapian szólvapajzsmirigy problémái miatt gyengék volta a csontjai. E mögött nem kell holmi megkötözést sejteni. Teljes tisztelettel korábbi diákom, Dr. Brennan iránt, ilyenkor nem tudom megérteni, miért lett törvényszéki antropológus. Figyelmen kívül hagyott minden tényt, ami nem illett bele a prekoncepciójába…



Védő: Ön vitába szállna Dr. Brennan adataival?

Védelem szakértője: Nos, a doktorok néha a legegyszerűbb helyzetet is túlbonyolítják az adataikkal. Én is az vagyok, mégis alig tudom követni. Ez az ügy igazi emberekről szól, nem holmi érthetetlen szakmai zsargonról. Nem hiszem, hogy a vádlottakat csupán azért kellene elmarasztalni, mert Dr. Brennan okos szöveget mondott.

(A bíró elmarasztalja a szakértőt)


Dr. Csont epizódrészlet V. A tárgyalás 2. napja Dr. Brennan: Csakis hosszantartó erőlködés, nem pedig

szexuális játék okozhatott az említetthez hasonló szakadást a csont disztális részén lévő gasztrikus…

Ügyész: Tehát köznapi értelemben szólva?

Dr. Brennan: Az izom elszakadt.

Ügyész: Megrántotta magát…

Dr. Brennan: Mivel nem tudott mozogni.

Ügyész: Megkötözték.


Dr. Csont epizódrészlet Dr. Brennan: Igen, az ilyen jelenséget összefüggésében kell kezelni.

Az ileumon jelentkező gyulladás, a csuklónál észlelt töréses nyomok… (…) Maggie Schilling számomra valóságos személy. A fájdalom, amit

érzett, igazi volt. A csípőjét felmarta a fertőzés, mert az oldalán hevert. Persze, ahogy Dr. Stirus mondta, ehhez a betegség is hozzájárulhatott, ha kiragadjuk az összefüggésből. De MaggieSchillinget nem törhetjük így szét, apró darabokra. Élő ember volt, aki a szabadulásért küzdött. A csuklója eltört, úgy igyekezett a bilincsből szabadulni. A bokacsontjai azért préselődtek egymáshoz, mert a lábát összekötötték. Az oldalát, a csípőjét és a vállát apránként falta fel a fertőzés. Minél jobban küzdött, annál jobban fájt neki. Ezért nyomták tele drogokkal, hogy elhallgattassák. Annyit kapott, amibe már belehalt. Ezeket a tényeket nem hagyhatják figyelmen kívül, csak mert azt gondolják, hogy unalmas vagy ellenszenves vagyok, mert nem én számítok. Az sem számít, mit érzek. Itt csakis ő számít. Csak Maggie számít.


Az érvelés elemei Az érvelés során információkat, tényeket sorolunk fel valami ellen,

vagy valami mellett.

Van egy állítás, amiről dönteni szeretnénk, és vannak indokok, bizonyítékok az állítás mellett és ellen.

Amit alá akarunk támasztani: konklúzió

◼ Az az állítás, aminek igazságáról az érvelő meg akar győzni, az az állítás, ami az érvelés többi állításából következik.

Amikkel alá akarjuk támasztani: premisszák

◼ Azok az állítások, amelyek alátámasztják, megalapozzák, megindokolják a konklúziót.

◼ A premisszák bizonyítékokat, indokokat adnak a konklúzió elfogadásához, illetve a premisszákból következtetünk a konklúzióra.


Állítások Állítás: Egy értelmes kijelentő mondat, amely információt közöl a világról. Az

állítás vagy igaz, vagy hamis, és nem lehet egyszerre igaz és hamis.

Kétféle értelemben lehet állítani:

Tényállítások: elvileg egyértelműen eldönthető módon igaz vagy hamis

◼ „2+2=4”; „Párizs Franciaország fővárosa.” „Gábor tegnap cápauszonyt vacsorázott.”

◼ (Nem biztos, hogy el is tudjuk dönteni: „Minden természetes szám felírható két prímszám összegeként.”; „A valaha létezett legnagyobb földi hegy magassága meghaladta a 12 km‐t.”)

Értékállítások: egy közösség számára elfogadható vagy elfogadhatatlan

◼ „Az anyagyilkosság rossz dolog.”; „A háború hasznosabb, mint a béke.” „x‐nek ezek után le kéne mondania.”

Mindkettő szerepelhet premisszaként és konklúzióként is (alátámasztó vagy alátámasztandó)


Konklúzió, premisszák Amit alá akarunk támasztani: konklúzió

◼ Mindig egy van? Nem, de általában: ha több állítást is alátámasztunk, akkor azok vagy egymás alá vannak rendelve (részkonklúziók + főkonklúzió), vagy több érvelés jelenik meg párhuzamosan

Amikkel alá akarjuk támasztani: premisszák

◼ Akármennyi lehet – amik valóban a konklúzió alátámasztására szolgálnak. Adott szöveg tartalmazhat irreleváns állításokat („kitérő” rész retorikában + páthosz, éthosz), de ezek nem számítanak premisszának


Premissza – Érvelésséma –Konklúzió

Lehetséges premisszák

Felhasznált premisszák

• Garancia

Konklúzió

• Garancia

Toposz / MoveÉrvelésséma

Példa „Nyilvánvaló, hogy az eutanázia nem

megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos a beteg öngyilkosságában segédkezik. Márpedig öngyilkosságban segíteni valakit tulajdonképpen az emberölés egy formája. Az emberölés pedig semmilyen formában nem engedélyezhető.”

◼ Mit akar bizonyítani a szöveg? Miről akar meggyőzni? Vagyis: mi a konklúzió?

◼ Az érvelő mivel akarja megalapozni az álláspontját? Milyen indokokat hoz fel a konklúzió mellett? Vagyis: mik a premisszák?


Érvelések rekonstrukciója

1. Mik a releváns kijelentések? (És mik nem azok?)

◼ a) Konklúzió: ahhoz, hogy tudjuk, mivel támasztunk alá, először tudni kell, hogy mit: az ez érvelés centruma

◼ b) Premisszák

2. Hogyan viszonyulnak ezek egymáshoz

➢ mi az érvelés szerkezete?


A konklúzió megtalálása Mit akar bizonyítani az érvelő? Mi következik az elmondottakból? Miről

akar meggyőzni minket?

A konklúzió azonosítása

Formai elemek segítik:

◼ A formai elemek közé tartozik az érvelő írás vagy előadás címe és alcíme, továbbá az írást bevezető ún. szövegfej (lead, Kopf), illetve tudományos írásművek esetén az absztrakt. A cím és alcím (rendszerint csak együtt), ha mégoly vázlatosan is, de valamiképpen a konklúzió jelzésére szolgálnak.

Tartalmi elemek segítik:

◼ Tartalmi, kifejezésbeli eszközök is: ezek az úgynevezett konklúziójelzők


Konklúziójelzők 1. tehát

eszerint

következésképpen

mindent összevetve

a korábbiak folyományaként

ennek megfelelően

azt kapjuk, hogy

a fentiekből kifolyólag

ezért

egyszóval

így

ekként

ebből adódik

ilyenformán

mindezek után világos

innen adódik

arra jutunk, hogy

vagyis

azaz

következésképpen

az előbbiek alapján látható

végeredményben

ezért aztán

összességében

stb. BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Konklúziójelzők 2. Állítom / megállapítom, hogy...

Tagadom / visszautasítom, hogy...

Cáfolni kívánom, hogy...

A továbbiakban bizonyítani kívánom / meg kívánom mutatni, hogy...

Az alábbi érveket hozom fel amellett, hogy...

Amellett érvelek, hogy...

Álláspontom az, hogy...

Azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy...

Arra a következtetésre jutunk / juthatunk, hogy...

➢ Gyakorlat: naponta néhány órát próbálj tudatosan használni konklúziójelzőket. Mit veszel észre magadon / másokon?


Példa-Konklúzió

Nyilvánvaló, hogy az eutanázia nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos a beteg öngyilkosságában segédkezik. Márpedig öngyilkosságban segíteni valakit tulajdonképpen az emberölés egy formája. Az emberölés pedig semmilyen formában nem engedélyezhető.

◼ Konklúziójelző: nyilvánvaló, hogy

◼ Konklúzió: Az eutanázia nem engedhető meg.


Konklúziók megtalálása

Lehet a szöveg elején, közepén, végén vagy sehol.

A konklúzió kimondottság, világos megfogalmazottság tekintetében két fajta lehet:

explicit (kimondott) vagy

implicit (hallgatólagos, rejtett, kimondatlan) konklúzió.

◼ Míg az előbbit megtaláljuk a szövegben, kimondva vagy leírva, addig az utóbbit az érvelés csak sejteti, mint olyasmit, ami az elmondottakból vagy leírtakból következik.


Implicit konklúzióNem mindig mondunk ki valamit (sugallunk)

Hasznos: tömörebb a szöveg

Felhasználható: általában implicit konklúziónál kevésbé vagyunk kritikusak (mint ha ugyanazt kimondva halljuk)

◼ Kognitív erőforrásainkat leköti az implicit elemek rekonstruálása, csökkent kapacitással tudjuk csak kritikusan megvizsgálni.

◼ Emiatt attitűdjeinknek megfelelő, de kognitívan problematikus üzenetek átadásánál gyakori technika

◼ Emiatt manipulatív lehet: hiszen kimondat velünk konklúziókat (amelyekkel nem is értünk feltétlen egyet) és úgy járulhat az attitűd‐váltáshoz, hogy nem vagyunk tisztában ezzel a meggyőzési szándékkal.

Immunizál: mivel nincs kimondva, így nem számon kérhető (sajtóperek, ígéretek, fenyegetések stb.) a klasszikus nyelvfelfogásban (pragmatikai alapon igen!)


Vezető kérdések A konklúzió felismerését segíthetik ezen kívül bizonyos vezető kérdések,

amelyek irányítják a figyelmünket. Jól használhatók az explicit, kimondott konklúzió azonosításához is, de különösen fontosak az érvelés kimondatlan, implicit konklúziójának azonosításához. Ilyen vezető kérdések lehetnek az alábbiak:

◼ Miről akar meggyőzni a szerző?

◼ Mit bizonyít a szöveg?

◼ Mi a végkövetkeztetés?

◼ Mi következik az elmondottakból?

◼ Mi a szerző tétele, állítása?


A premisszák megtalálása

Milyen állítások hivatottak alátámasztani a konklúziót? Milyen indokok vannak a tétel mellett? Mi bizonyítja az állítást?

Nem minden premissza, ami nem konklúzió (kitérés stb.): ezek a rekonstrukcióban eltűnnek!

◼ Sokszor nem egyértelmű, hogy egy állítást gyenge érvnek tekintünk, vagy nem is tekintjük érvnek.


Premisszajelzők minthogy

figyelembe véve, hogy

abból kiindulva, hogy

annak alapján, hogy

arra támaszkodva, hogy

azon az alapon, hogy

mert

amennyiben

látva, hogy

annak következtében, hogy

alapul véve, hogy

elfogadva, hogy

abból kifolyólag, hogy

mivel

amiatt, hogy

adva, hogy

azáltal, hogy

belátva, hogy

annak folyományaként, hogy

Elfogadom / megadom /megengedem /elismerem, hogy...

Az alábbi érveket hozom fel / az alábbi érvek szólnak / álláspontom mellett: elsőként… másodikként,…harmadikként az, hogy…


Példa- premisszák

Nyilvánvaló, hogy az eutanázia nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos a beteg öngyilkosságában segédkezik. Márpedig öngyilkosságban segíteni valakit tulajdonképpen az emberölés egy formája. Az emberölés pedig semmilyen formában nem engedélyezhető.

Premisszajelzők: hiszen, márpedig

P1: Az eutanázia esetén az orvos a beteg öngyilkosságban

segédkezik.

P2: Az öngyilkosságban segédkezés emberölés.

P3: Az emberölés semmilyen formában nem engedhető meg.


Az érvelés rekonstrukciója

Az elemzett szövegeket a rekonstrukcióban többnyire átfogalmazzuk, rövidítjük, egyszerűsítjük, adott esetben kiegészítjük:

PÉLDA: Nyilvánvaló, hogy eutanázia nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos a beteg öngyilkosságában segédkezik. Márpedig öngyilkosságban segíteni valakit tulajdonképpen az emberölés egy formája. Az emberölés pedig semmilyen formában nem engedélyezhető.

◼ P1: Az eutanázia esetén az orvos a beteg öngyilkosságában segédkezik.

◼ P2: Az öngyilkosságban segédkezés emberölés.

◼ P3: Az emberölés semmilyen formában nem engedhető meg.

◼ K: Az eutanázia nem megengedhető.


Vezető kérdések Mely állítások hivatottak alátámasztani a konklúziót?

Milyen érvek szólnak a tétel mellett?

Mi bizonyítja az állítást?

Miből következik a konklúzió?

Milyen adatokat, tényeket, érveket sorakoztat fel a szerző a konklúzió alátámasztása érdekében?

Milyen fontos kimondatlan állításokon, előfeltevéseken nyugszik az érvelés?

Miért kellene elfogadnunk a szerző véleményét?

Milyen indokai vannak a szerzőnek? (gyakran az értelmezés implicit konklúziót tár fel!)

Tudsz érvelni amellett, hogy így rekonstruáltad az érvelést? (gondolkozz alternatívákban is!)


Mire jó az érveléstechnika?

Akár az a célunk, hogy meggyőzőek legyünk, nyerjünk egyvitában, akár az, hogy a helyes álláspontot megtaláljuk, asikerünk attól függ, hogyan érvelünk.

Az érveléstechnika módszereket és eszközöket ad arra, hogyfelismerjük a viták során felmerülő érvelési hibákat, ésmegkülönböztessük a jó és rossz érveket egymástól. Továbbásegít abban, hogy ezeket az ismereteket készség szintenalkalmazzuk.


Garantálják-e a premisszák a konklúziót?

Lehetséges premisszák

Felhasznált premisszák

• Garancia

Konklúzió

• Garancia

Toposz / MoveÉrvelésséma

Az érvelés értékelése - Kritika

1. Internális kritika. Az internális kritika esetében az érvelő által eleve elfogadott premisszák segítségével kritizáljuk az általa elfogadott érvelést.

2. Externális kritika. Az externális kritika esetében külső, a másik fél által addig fel nem használt információ alapján kritizáljuk a vitapartner érvelését, illetve az elemzett szövegben található érvelést.


Internális kritikaP1 A magyarok harmada adócsaló.

P2 Gábor magyar.

K Gábor adócsaló.

Az internális kritika esetében nem a premisszákat vitatjuk, hanem azt, hogy a premisszák nem alapozzák meg, nem vonják maguk után a konklúziót.

◼ E1: Abból, hogy egy csoport harmada rendelkezik egy tulajdonsággal, nem következik, hogy bármely tagja (pl. Gábor) szükségszerűen rendelkezik ezzel a tulajdonsággal

Ez a legerősebb kritika, de viszonylag ritkán fordul elő.

➢ Gyakorold!

Internális kritika -> Logika eszköztárával később részletesebben is


Externális kritikaP1 A magyarok döntő többsége adócsaló.

P2 Gábor magyar.

K Gábor adócsaló.

Az externális kritika esetében a premisszákat vitatjuk. Új – a másik fél által nem ismert, még el nem fogadott – információk alapján kritizáljuk az érvelést.

◼ E2 Hülyeség, hogy a döntő többsége, mert…

Externális kritika –> premisszák vitatása, új tényekre hivatkozás

➢ Vedd észre mikor csinálod!


Mit tegyünk ha rossz hírbe hoznak? Hasonló gyakorlat: spam-email-re válaszolni:

◼ This is what happens when you reply to spam email | James Veitch

◼ https://www.youtube.com/watch?v=_QdPW8JrYzQ

Az itt elemzett vitafórum-bejegyzéssor apropója egy könyvismertetés egy könyvről, aminek egyik központi állítása / tétele:

◼ Az én nézetem szerint az [oktatási] eszményt számos megfontolás igazolja, de a legfontosabb, hogy erkölcsi kötelességünk a tanulókat, a gyermekeket és mindenkit úgy kezelnünk, hogy tiszteletben tartsuk a személyét: ha nem neveljük őket kritikai gondolkodásra, akkor nem adjuk meg nekik a személyeknek kijáró tiszteletet. (Siegel, 2017, 21.o.)BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

https://www.youtube.com/watch?v=_QdPW8JrYzQ

A kritizált rész? Siegel kiindulópontja – jórészt John Dewey és az oktatásfilozófus Israel

Scheffler nyomán – az a magától értetődő (felvilágosult) elképzelés, hogy ha szabadon gondolkodó és önálló döntésekre képes felnőtteket nevelünk, az magától értetődő módon a közjó ügyét is szolgálja. Ezen a ponton elég egyértelműen elválhat egymástól az a recenzió, amely a magyar olvasóknak szól, és az, amely az angol olvasóknak. A könyvről hazai kontextusban némiképp máshogy kell beszélnünk, mint a nyugati demokráciákban. Magyarországon ugyanis korántsem egyértelmű, hogy még abban a világban élünk-e, amelyben a deklaráltan „illiberális” kormányzat és törvényhozás a felelős állampolgári viselkedésbe beleérti a szabad, saját álláspontja mellett érvelő, érdeket képviselő állampolgári viselkedést. Nem kizárt, hogy oktatáspolitikájában továbbra is támogatja, hogy gondolkodó és érvelő állampolgárok kerüljenek ki az iskolapadokból, akik segíthetnek a közösséget érintő kérdésekben eljutni a jó döntésekhez (liberális) – de az is lehet, hogy mindezt már csak eltűri, ameddig nem akadályozza az autokrata működésmódot (illiberális).


➢ Döntően externális ill. internális kritika (erőszakmentes kommunikáció?)Azonosítd azokat az állításokat, amelye bizonyítására felszólítható a vitapartnerMilyen új elköteleződéseket tesznek a felek?

Sztereotipizálás

Az eredeti véleménykülönbséget milyen állításokhoz tudod kapcsolni?

Az eredeti szóértelmezési kérdés milyen asszociációs mezőt aktivál?

Mekkora a valószínűsége, hogy a jellemzés minden eleme illik a jellemzettre?

Vannak-e inkonzisztenciák a jellemzésben és a korábbi álláspont elemei között?

Egy pihentető feladat

Anita 31 éves, szingli, szókimondó és nagyon okos. Szociológia szakon végzett, és hallgatóként erősen foglalkoztatták a társadalmi igazságosság kérdései, és részt vett anti-rasszista tüntetéseken.

Állítsa sorrendbe az alábbi állításokat aszerint, hogy milyen valószínűséggel igazak Anitára! (Legvalószínűbbtől a legkevésbé valószínűig.)

A, Anita általános iskolai tanár.

B, Anita aktív feminista.

C, Anita szociális munkás egy családsegítő központban.

D, Anita banktisztviselő.

E, Anita biztosítási ügynök.

F, Anita aktív feminista és közben banktisztviselő.BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Egyszerű érvszerkezetekÁbrázolási módok

„Nem megyek veled randizni (1), mert büdös vagy (2).”

„Nem mehetsz a Mónika show-ba (1), mert nem tudsz beszélni (2), túl sok a fogad (3.) és már nincs is ilyen műsor (4).”

1

2

1

2 3 4


Ábrázolási módok

„Nem megyek veled randizni (1), mert büdös vagy (1.1).”

„Nem mehetsz a Mónika show-ba (1), mert nem tudsz beszélni (1.1), túl sok a fogad (1.2) és már nincs is ilyen műsor (1.3).”

1. Nem megyek veled randizni.

1.1 Büdös vagy.

1. Nem mehetsz a Mónika show-ba.

1.1 Nem tudsz beszélni.

1.2 Túl sok a fogad.

1.3 Már nincs ilyen műsor.


Összetett érvelések

Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel.

Az összetett érvelésben több részérvelés kapcsolódik össze.

Ugyanaz az állítás egyszerre konklúziója az egyik érvnek, míg a másik érvben premisszaként szerepel.

Összetett érvelés: Olyan érvelés, ahol egymásba kapcsolódnak az érvek, amelyek végül is egyetlen végső konklúziót támasztanak alá.



1. Premissza2. Premissza 3. Premissza 6. Premissza

7. Premissza

4. Premissza 5. Premissza2. Részkonklúzió

1. Részkonklúzió 3. Részkonklúzió 8. Premissza

KONKLÚZIÓ

➢ Összetett érvelésekGyakorlásként rajzolj néhány érv-térképet és tetszőleges konklúziót választva építs fel érvelést

Összetett érvelések

Az összetett érvelések részérvelésekből épülnek fel.

A részérveléseknek két típusa van.

1. Független premisszás következtetések.

◼ Példa: „A magyar úszók az olimpia előtt jó formában vannak. Tehát: nyernek néhány aranyérmet.”

2. Kapcsolt premisszák szerinti következtetés, amelynek premisszái csak együttesen (külön-külön nem) alapozzák meg a konklúziót

◼ Példa: A szobatársam elköltözik, jelenleg pedig éppen, hogy ki tudom fizetni a bér rám eső részét. Tehát nekem is költöznöm kell.


1. Független premisszás következtetés

Ezek kétféle módon kapcsolódhatnak össze egyetlen összetett érveléssé

1.1. Függőleges minta szerint: A premisszák láncszerűen kapcsolódnak össze.

◼ Az állítás, ami az egyik következtetésben konklúzió, az érvelés következő lépésében premissza lesz.

◼ A láncszerűen összekapcsolódó érvek végül is egyetlen konklúziót támasztanak alá.


Függőleges minta

„(2) A magyar úszók az olimpia előtt jó formában vannak. Tehát (3) nyernek néhány aranyérmet. Így (4) a magyar úszósport nagyobb állami támogatást kap. Tehát (5) több uszoda épül. Így (1) több gyerek kezd el úszni.”

Az érvelést így ábrázolhatjuk:

2

↓

3

↓

4

↓

5

↓

1


1. Független premisszás következtetés

1.2. A független premisszás következtetések összekapcsolódhatnak olyan módon, hogy ugyanazt a konklúziót több premissza egymástól függetlenül alapozza meg.

Ebben esetben a részérvelések vízszintes minta szerint kapcsolódnak össze.

◼ Itt több egymástól független premisszából és a konklúzióból álló részérveléssel van dolgunk.


Vízszintes minta

„(1) A hallgatók számára fontos az idegen nyelv. Egyrészt (2) képesek lesznek külföldiekkel kommunikálni. Másrészt (3) bepillantást nyerhetnek a különböző kultúrákba. (4) Egy jó állás elnyeréséhez elengedhetetlen az idegen nyelv tudás.”

2 3 4

↘ ↓ ↙

1

A konklúziót a három premissza egymástól függetlenül indokolja.


2. Kapcsolt premisszás következtetés

Az összetett érvelésekben vannak olyan részérvelések, amelyeknek a premisszái csak együttesen (külön-külön nem) alapozzák meg a konklúziót

2. Ezeket kapcsolt premisszáknak nevezzük.

◼ Itt a premisszák csak a vízszintes minta szerint kapcsolódhatnak össze.


2. Kapcsolt premisszás következtetés

„(2) Ahhoz, hogy a csibék gyorsan megnőjenek, a húsüzemekben növekedési hormonokat adnak nekik. Nem meglepő, hogy (1) azok, akik sok csirkét esznek, nagyobb termetűek és súlyosabbak lesznek, mint a többiek, hiszen (3) ezek a növekedési hormonok bekerülnek annak a szervezetébe, aki csirkehúst fogyaszt.”

Itt a konklúziót (1) a két premissza (2 és 3) együtt, összekapcsolva alapozza meg.

A premisszák csak együtt indokolják a konklúziót, külön-külön nem jelentenek elégséges indokot a konklúzió elfogadása mellett.

Az ilyen premisszákat kapcsolt premisszáknak nevezzük.


2. Kapcsolt premisszás következtetés (2) Ahhoz, hogy a csibék

gyorsan megnőjenek, a húsüzemekben növekedési hormonokat adnak nekik. Nem meglepő, hogy (1) azok akik sok csirkét esznek, nagyobb termetűek és súlyosabbak lesznek, mint a többiek, hiszen (3) ezek a növekedési hormonok bekerülnek annak a szervezetébe, aki csirkehúst fogyaszt.

Az érvelés szerkezete: 2: A csibéknek növekedési

hormonokat adnak. 1: Azok, akik csirkehúst esznek,

nagyobb termetűek és súlyosabbak lesznek, mint akik nem esznek csirkehúst.

3: A növekedési hormonok bekerülnek annak a szervezetébe, aki csirkehúst fogyaszt.

2 3

↓1


Független és kapcsolt premisszák

Fontos megkülönböztetnünk a független premisszákat azoktól az esetektől, amikor a premisszák nem függetlenek.

◼ Ha a független premisszák egyikéről ki tudjuk mutatni, hogy hamis, attól még a többi – esetleg egyetlen premissza is –képes indokolni a konklúziót. (Bár nyilván gyengébb lesz az érvelés.)

◼ A többi esetben (függőleges vagy kapcsolt premisszák) viszont ha már egy premisszáról kimutatjuk, hogy hamis, akkor az egész érvelés megalapozatlanná válik.


Független premisszák kritikája „(1)A hallgatók számára fontos az idegen nyelv. Egyrészt

(2) képesek lesznek külföldiekkel kommunikálni. Másrészt (3) bepillantást nyerhetnek a különböző kultúrákba. (4) Egy jó állás elnyeréséhez elengedhetetlen az idegen nyelv tudás.”

Tételezzük fel (4) állítás vitatható vagy hamis. Tegyük fel, vannak olyan jó állások, amelyek elnyeréséhez nem feltétlenül kell idegen nyelvtudás.

Még ekkor is a további premisszák (2 és 3) külön-külön még megalapozhatják a konklúziót.

Aki kritizálni akarja az egész érvelést, annak az összes premisszát vitatnia, vagy cáfolnia kell.


Kiegyensúlyozott álláspont A szöveg nem csak a saját álláspontja mellett érvel,

hanem megvizsgálja az álláspontja ellen szóló érveket is.

Az álláspont mellett és ellen felhozott érveket megvizsgálva jut a konklúzióra.

Az ilyen szöveg (beszéd) kiegyensúlyozott álláspontot képvisel. Ebben két, egymással ellentétes álláspont mellett is találunk érveket, amelyek „racionális vitát folytatnak egymással”.

Nem nyilvánvaló, hogy mi mellett érvel a szöveg. Mit akar bizonyítani?

Ha a konklúziót keressük, érdemes megnéznünk, mely állítás mellett van indokolás.

DE: manipuláció veszélye!


A logikai rekonstrukció lépései I.1. Mielőtt a rekonstrukcióhoz hozzákezdenénk, meg kell

értenünk a szöveg gondolatmenetét.2. Először a konklúziókat (részkonklúziókat) keressük meg.

Ebben segítenek a konklúziójelzők.3. A konklúziók ismeretében keressük meg a premisszákat.4. Szükség esetén fogalmazzuk át a mondatokat. Emeljük ki a

lényeges információkat, és tegyük világossá az érvelés szempontjából lényeges információkat.

◼ Az 1-3 lépés során próbáljunk olyan közel maradni a szöveghez, amilyen közel csak lehet. Csak így tudjuk elkerülni a belemagyarázás veszélyét.

◼ Az állítások rekonstrukciója során alkalmazzuk a jóindulat elvét. ◼ A rekonstrukció során meg kell tudunk különböztetni a lényeges

információt a lényegtelentől. Az, hogy mi mellékes megjegyzés, csak a konklúzió(k) és a premisszák ismeretében dönthető el.


A logikai rekonstrukció lépései II.5. Fogalmazzuk meg az implicit (ki nem mondott)

premisszákat, konklúziókat.

6. Szem előtt tartva a gondolatmenet egészét, rekonstruáljuk a részérvelések premissza-konklúzió szerkezetét. Különböztessük meg a független és a kapcsolt premisszákat.

7. A részérveléseket felhasználva felépítjük a gondolatmenet egészét.

8. Újra visszatérünk a szövegre, és ellenőrizzük, hogy a rekonstrukció során nem tévedtünk-e, nem tértünk-e el nagyon a szövegtől, nem felejtettük-e ki valamit, vagy nem értelmeztünk-e félre egy-egy állítást. Ha igen, akkor pontosítani kell.


Jók ezek az érvelések?

1. a) A halálbüntetést helyes alkalmazni a gyilkosságok, emberrablás, és más egyéb súlyos bűncselekmény elkövetővel szemben. Hiszen teljesen jogos olyan valakit halálra ítélni, aki ilyen és ehhez hasonló embertelen és kegyetlen tetteket követett el.

1. b) Két ember, Aladár és Béla beszélget. Aladár a következőt állítja: „Tudod, Béla, én esténként Istennel kártyázom.” Erre Béla: „Hogy? Ezt meg honnan veszed?” Aladár válasza: „Honnan, honnan! Hát Ő maga mondta nekem, márpedig Isten soha nem hazudik!”


Körbenforgó érvelés Rekonstruáljuk az érvelések premisszáit és konklúzióját!

Így világossá válik az érvelési hiba.◼ 1. a) Konklúzió: Helyes alkalmazni a halálbüntetést a súlyos

bűncselekményt elkövetőkkel szemben.

◼ Premissza: Jogos a halálbüntetés a súlyos (embertelen, kegyetlen) bűncselekményeket elkövetőkkel szemben.

Az érv konklúziója nem más, mint a premissza átfogalmazása. Látszólag bizonyító érvelésről van szó: van konklúzió és van premissza, de az érv nem bizonyít semmit.

A konklúziót úgy próbáljuk bizonyítani, hogy eleve bizonyítottnak feltételezzük. (Előfeltételezzük) Ennek az érvelési hibának a neve: körbenforgó érvelés.


Körbenforgó érvelés

Ugyanez a helyzet az 1. b) példával is. Aladár explicitérvelése a következő:

P1: Az illető akivel este kártyázom, azt állítja magáról, hogy ő Isten.

P2: Isten soha nem hazudik.

K: Az illető, akivel este kártyázom, nem más, mint Isten maga.



Nyilvánvaló azonban, hogy Aladár érvelése ennél feszesebb. Vagyis implicite – rejtett módon - egy további premissza szerepel az érvelésében.

◼ (P0: Az illető, akivel este kártyázom, nem más, mint Isten maga)

◼ P1: Az illető akivel este kártyázom, azt állítja magáról, hogy ő Isten.

◼ P2: Isten soha nem hazudik.

◼ K: Az illető, akivel este kártyázom, nem más, mint Isten maga.



Körbenforgó érvelés esetén az a látszat keletkezik, mintha a konklúzió meg lenne alapozva, de valójában a konklúzió mellett semmilyen igazi bizonyítás, igazolás nincs.

Az érvelés látszólagos bizonyítást ad a konklúzió mellett, mivel eleve igazoltnak próbálja feltüntetni azt, amit igazolni kellene. A premisszáknak azonban a konklúziótól független indokokat kell adniuk a konklúzió elfogadására.



A körbenforgás az idézett példákban eléggé nyilvánvaló volt. Azonban lehetnek sokkal bonyolultabb és hosszabb érvelések is, ahol a konklúziót vagy a konklúzióból következő premisszát nehéz felfedezni a premisszák között.

Minél messzebb van egymástól a konklúzió és a premissza, és minél több mellékes megjegyzés van, annál nehezebb felismerni a hibát.

Az érvelési rekonstrukció, logikai térkép módszerével felismerhetjük ezt az érvelési hibát, és rámutathatunk, hogy hol van a hiba a érvelésben.


Ahol nincsenek érvelések Egy szöveg érvelést tartalmaz, ha bizonyítani, indokolni akar valamit.

Azonban nemcsak mellékes megjegyzések vegyülnek az érvelésekbe, hanem vannak olyan szövegek, amelyekben egyáltalán nincsenek érvelések.

Rossz szöveg esetén a szerző bizonyítani akar valamit, anélkül, hogy indokokat szolgáltatna (tipikusan ilyenek a rossz publicisztikák)

Azonban lehet, hogy a szöveg eleve nem is akar semmit sem bizonyítani.

◼ Ilyen nem érvelő szövegek a: leírások, elbeszélések, kifejtő szövegek, illusztrációk, magyarázatok, tanácsok, figyelmeztetések, véleménynyilvánítások stb.


Ahol nincsenek érvelések

Az alábbi kifejtő szövegrész nem bizonyít semmit, nem érvel, hanem értelmezi és bemutatja az indukció fogalmát:

◼ „ A természettudományban indukciónak mondják azt az ismeretszerzési módszert, amely sok-sok egyes jelenség megfigyeléséből igyekszik nagyobb területen érvényes törvényeket fölismerni. Az ismeretszerzésnek ez a módja a matematikában sem idegen, bár önmagában sohasem vezet lezárt matematikai ismerethez (tételhez), csupán sejtéshez.”


Ahol nincsenek érvelések Ha használt autót veszel, számos dologra kell

odafigyelned. A tesztvezetésen nézd meg, hogyan reagál az autó a gyorsításra, lassításra, milyen az úttartása. Érdemes megnézni, milyenek a biztonsági berendezések: ABS, légzsák. Kérdezd meg, hányszor volt szervizben az autó, és ha lehet, ellenőrizd az akkumulátort is. (javaslat)

Hiszünk abban, hogy vállalatunk olyan termékeket fejleszt, és értékesít, amiket az ügyfelek szeretnek. Cégünknek jobb termékeket kell ajánlania a versenytársainknál. Jó úton haladunk.(véleménynyilvánítás)


444: Íme a 10 legjobb érv a halálbüntetés mellett?

Forrás: https://444.hu/2014/05/22/ime-a-10-legjobb-erv-a-halalbuntetes-mellett

„Az emberiséget azóta foglalkoztatja a halálbüntetés gondolata, amióta van emberiség. Az elmúlt évezredekben olyan ismerősen csengő nevek nyilvánítottak véleményt a témáról pro és kontra, mint Arisztotelész, Jean-Jacques Rousseau, Immanuel Kant, Albert Camus, Jézus Krisztus és Schobert Norbert.

A Halálbüntetést? nevű Facebook-csoportnak, amit az SMS nevű sikerpárt indított, már több mint 64 ezer követője van. Az ő halálbüntetés-párti érveikből választottuk ki a 10 legütősebbet. Így már remélhetőleg azokat is sikerül végleg meggyőzni, akik eddig ódzkodtak a halálbüntetés gondolatától! Az érveket betűhíven, teljes terjedelmükben, az eredeti gondolatok csonkítása nélkül közöljük.”


https://444.hu/2014/05/22/ime-a-10-legjobb-erv-a-halalbuntetes-mellett


10. Ki nyirni a bünözőket ! Atiszteségeseknek pedig anyi jogot mint most a bünözőknek van (Zoltán)

9. nyílvánosan kivégezném mindet elrettentés gyanánt. talán csökkenne is az efajta bűncselekmények száma. (Attila)

8. Halalert halal jar! (Gabriella)



7. hülye volt aki el törölte a halálbüntetést! (Erika)

6. Ha a kínhalál opció, akkor megjelölném (István)

5. A halálbüntetés magyar országon pontosan annyira kell mint egy falat kenyér.Igen lenne mit szelektálni sajnos. :) (Krisztián)



4. Hallált ember életet ontot ki ő is haljon meg.. (Marianna)

3. én ha tehetném még ma vissza hoznám és visszamenőleg az összes gyerekgyilkost meg az ilyeneket már holnapra kiírtanám ! (Imre)

2. Egy alkalmas időbe ,újra kezdik ,és lehet hogy az én gyerekemet lövik le ! Nem értek egyet a szabadulással ! Minden gyilkosnak azt kellene kapni amit adott ! (Ibolya)



1. Igen is szükséges vissza állítani a halál büntetést! (János)


Documents

Érvelési és meggyőzési készségek...Érvelés A rossz és jó érvek egyaránt indokokat tartalmaznak. Amikor azt mondjuk: „ez nem érv” azzal azt fejezzük ki, hogy az érv