Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Előszoacute
bdquoAki nem tudja honneacutet joumln nem tudhatja hovaacute megy
mert azt sem tudja hogy hol vanrdquo
Habsburg Ottoacute
Az 1990-es eacutevek elejeacuten illetve a 2000 koumlrnyeacutekeacuten a hazaacutenkkal szomszeacutedos
orszaacutegokban megtartott neacutepszaacutemlaacutelaacutesok szerint a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg leacutelekszaacutema 27
millioacute főről 24 millioacute főre mintegy 300 ezer fővel csoumlkkent Ebben a csoumlkkeneacutesben
meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszoacute teacutenyezők suacutelya teruumlletenkeacutent kuumlloumlnboumlző
Az Olvasoacute aacuteltal keacutezben tartott eacutertekezeacutes a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai
taacutersadalomstatisztikai eacutes neacutepesedeacutestoumlrteacuteneti sajaacutetossaacutegainak bemutataacutesaacutera toumlrekszik
Elsősorban az aacuteltalaacutenos demograacutefiai eacutes neacutepesedeacutestoumlrteacuteneti informaacutecioacutek leiacuteraacutesaacutera toumlrekedtem
főleg azeacutert mert az előbbiekben emliacutetett adatok segiacutetseacutegeacutevel nyerhető pontos keacutep a hataacuteron
tuacuteli magyarsaacuteg egykori eacutes jelenlegi sorsaacuteroacutel Nem titkolt ceacutelom volt tovaacutebbaacute a teacutema iraacutent
eacuterdeklődők ismeretanyagaacutet kibőviacuteteni A PhD dolgozatom rendszerező leiacuteroacute jellegű
Dolgozatommal a koumlvetkező teacutemakoumlroumlket kiacutevaacutenom megvizsgaacutelni
- A hataacuteron tuacuteli heacutet magyar koumlzoumlsseacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegainak ismerteteacutese
a keacutet utolsoacute neacutepszaacutemlaacutelaacutes alapjaacuten
- A hataacuteron tuacuteli heacutet magyar koumlzoumlsseacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegainak ndash
az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak illetve a hataacuteron tuacuteli magyar
szervezetek adatainak tuumlkreacuteben toumlrteacutenő ndash ismerteteacutese
- Ahol ez megoldhatoacute azaz viszonylag politikamentes volt az egyes hataacuteron
tuacuteli magyar koumlzoumlsseacutegek lehetseacuteges joumlvőkeacutepeacutenek meghataacuterozaacutesa
- A jelenlegi demograacutefiai haacutetteret előideacutező neacutepesedeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenyek
bemutataacutesa
- A demograacutefiai-taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegok eacutes a jogszabaacutelyi haacutetteacuter
oumlsszekapcsoloacutedaacutesa azon orszaacutegok (Ausztria Horvaacutetorszaacuteg eacutes Szloveacutenia)
vonatkozaacutesaacuteban amelyekkel a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg kuumlloumln kisebbseacutegveacutedelmi
egyezmeacutenyt koumltoumltt
- Az egykori hataacuteron tuacuteli magyar teruumlletek (Erdeacutely Felfoumlld Deacutelvideacutek
Kaacutetrpaacutetalja Horvaacutetorszaacuteg (Baranya-haacuteromszoumlg Murakoumlz eacutes Fiume)
Vaacutervideacutek eacutes Muravideacutek) fogalmi-etimoloacutegiai megjeloumlleacuteseinek
meghataacuterozaacutesa
2
- A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteggal egyuumltt eacutelő maacutes neacutepek demograacutefiai
taacutersadalomstatisztikai eacutes neacutepesedeacutestoumlrteacuteneti sajaacutetossaacutegainak kifejteacutese
Eacutertekezeacutesem ceacutelja hogy ndash a politika mellőzeacuteseacutevel pusztaacuten a demograacutefiai eacutes
statisztikai oumlsszefuumlggeacutesek ismerteteacuteseacutevel ndash az Olvasoacute eleacute taacuterjam hogy az egykori toumlrteacutenelmi
Magyarorszaacuteg 1920 eacutevi feldarabolaacutesa milyen maacuteig hatoacute koumlvetkezmeacutenyeket jelent toumlbb millioacute
magyar szaacutemaacutera Habaacuter egy anyaorszaacutegi magyar sohasem lehet keacutepes aacuteteacuterezni a kisebbseacutegi
eacuteleteacuterzeacutest tanulmaacutenyom segiacutetseacutegeacutevel mind a heacutet magyar koumlzoumlsseacuteg eacuteleteacuteből bdquoimpresszioacutekat
nyerhetuumlnk a statisztikai adatok segiacutetseacutegeacutevel
Nemcsak a nagyvilaacutegban de meacuteg maacutes hozzaacutenk hasonloacute kulturaacutelis eacuterteacutekeket valloacute
euroacutepai unioacutes tagaacutellam polgaacutera sem keacutepes aacuteteacuterezni a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg keacuterdeacuteseacutet
Raacuteadaacutesul a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg probleacutemaacutei olyan bdquokeacuteteacutelű kard amely napjainkban
nemcsak keacutenyes bel- de meacuteg inkaacutebb eacuterzeacutekeny kuumllpolitikai keacuterdeacutes amely mindenkor
meghataacuterozza a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a szomszeacutedos heacutet aacutellam diplomaacuteciai kapcsolataacutet A
mindenkori magyar vezeteacutesnek fuumlggetlenuumll a politikai beaacutelliacutetottsaacutegtoacutel uacutegy kell a keacuterdeacutessel
foglalkoznia hogy azzal maacutes orszaacuteg bdquoeacuterzeacutekenyseacutegeacutet ne seacutertse de meacutegis segiacuteteni tudjon toumlbb
mint keacutetmillioacute magyar nemzetseacutegű szemeacutelynek Ugyanakkor fontos hangsuacutelyozni hogy
Magyarorszaacuteg eacutes a szomszeacutedos aacutellamok toumlbbseacutegeacutenek euroacutepai unioacutes tagsaacutegaacuteval illetve
Horvaacutetorszaacuteg Szerbia eacutes Ukrajna joumlvőbeli unioacutes csatlakozaacutesaacuteval az aacutellamhataacuterok eacutertelmuumlket
vesztik Ezaacuteltal elkeruumllhetetlen hogy az anyaorszaacutegi eacutes a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg koumlzeledeacutese
mellett a magyarsaacuteg eacutes a szomszeacutedos neacutepek is koumlzeledjenek egymaacutes feleacute Az utoacutebbi
koumlzeledeacutessel az Euroacutepai Unioacute leacutetrehozaacutesaacutenak egyik ceacuteljaacutehoz a politikai unioacute
megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz vezet uacutet
Fontosnak tartom kiemelni hogy a bdquonaprakeacuteszseacuteg elősegiacuteteacutese eacutes a plagizaacutelaacutes
elkeruumlleacutese veacutegett a taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegokkal kapcsolatos adatok az egykori
Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak illetve az egyes hataacuteron tuacuteli magyar szervezetek ndash főkeacutent
internetes ndash adataacutellomaacutenyaacuteboacutel szaacutermaznak
Jelen munka minden fejezeteacutenek veacutegeacuten felhasznaacutelt irodalomjegyzeacutek valamint
reacuteszletes teacuterkeacutep- eacutes aacutebramelleacuteklet talaacutelhatoacute Remeacutelhetőleg ezaacuteltal a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg
sorsa iraacutent fogeacutekony eacuterdeklődők jobban megismerhetik azt az idegenbe szakadt magyarsaacutegot
amelynek helyzete maacuter 1920 oacuteta foglalkoztatja az anyaorszaacuteg mindenkori vezeteacuteseacutet
3
Bevezeteacutes
bdquoHataacuteron tuacuteli magyarsaacutegnak nevezzuumlk azokat a magyarokat akik a Magyar
Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamhataacuterain kiacutevuumll de a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll eacutelnek Idetartoznak a koumlrnyező
orszaacutegokban ndash a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg elcsatolt teruumlletein ndash eacutelő magyarok
A Magyarorszaacuteggal szomszeacutedos orszaacutegokban eacutelő magyarok az 1920 juacutenius 4-eacuten
megkoumltoumltt trianoni beacutekeszerződeacutes miatt keacutenyszeruumllnek az anyaorszaacutegtoacutel elszakadva
kisebbseacutegi sorsban eacutelni
1 taacuteblaacutezat A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg felbomlaacutesa (1920)
Orszaacuteg Teruumllet (km2
) Neacutepesseacuteg (fő) Ebből magyar ()
Csehszlovaacutekia 61 633 3 517 568 303
Romaacutenia 103 093 5 257 467 316
Szerb-Horvaacutet-Szloveacuten Kiraacutelysaacuteg 20 551 1 509 295 303
Ausztria 4 020 291 618 89
Olaszorszaacuteg 21 49 806 130
Lengyelorszaacuteg 589 23 662 10
OumlSSZES VESZTESEacuteG 189 907 10 649 416 302
Trianoni Magyarorszaacuteg 92 963 7 615 117 883
Toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg 282 870 18 264 533 544
Forraacutes ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Bp 2001 230 p
Az egykori toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz tartozoacute teruumlleteken eacutelő magyarsaacuteg
nagysaacutegrendjeacutenek meghataacuterozaacutesaacuteban a 2001-ben (Ausztria Horvaacutetorszaacuteg Szlovaacutekia
Ukrajna) illetve a 2002-ben (Romaacutenia SzerbiandashMontenegroacute eacutes Szloveacutenia) lezajlott kuumllfoumlldi
neacutepszaacutemlaacutelaacutesok segiacutetenek Az emliacutetett neacutepszaacutemlaacutelaacutesok szerint a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg
leacutelekszaacutema 2 394 169 fő1 ebből a toumlbbseacuteg ndash 1 416 844 fő (592) ndash Erdeacutelyben a Partiumban
eacutes a Baacutensaacuteg keleti Temesvaacuter (Timişoara) koumlrnyeacuteki reacuteszeacuten eacutel A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg
elcsatolt teruumlletein eacutelő magyarsaacuteg 217-a azaz 520 528 fő a Felvideacuteken eacutel A Deacutelvideacuteken ndash a
Baacutecska eacutes a Baacutenaacutet teruumlleteacuten ndash 285 971 magyar (119) eacutelt 2002-ben Kaacuterpaacutetaljaacuten 151 516 fő
(64) vallotta magaacutet magyarnak a legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval A ma
Horvaacutetorszaacuteghoz tartozoacute Baranya-haacuteromszoumlgben Murakoumlzben eacutes Fiume (Rijeka) vaacuterosaacuteban a
magyarsaacuteg szaacutema oumlsszesen 7 439 főt tett ki (030) A Burgenlandban eacutelő magyarsaacuteg
1 A szaacutemadatok pontossaacutegaacutehoz hozzaacute kell tennuumlnk hogy ezen adatok a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg Horvaacutetorszaacuteg
neacutelkuumlli teruumlleteacutere vonatkoznak Mivel a Szereacutemseacuteg teruumllete egykoron ndash koumlzigazgataacutesilag ndash Horvaacutetorszaacuteghoz
tartozott ezeacutert az ottani magyarsaacuteg szaacutema nem keruumllt az oumlsszesiacuteteacutesben feltuumlnteteacutesre Tovaacutebbaacute hiaacutenyoznak a
trianoni beacutekeszerződeacutes szerint Lengyelorszaacuteghoz csatolt 589 km2
-es teruumllet nemzetiseacutegi adatai valamint a
havasalfoumlldi Mehedinţi megyeacutehez eacutes moldvai Bacau Neamţ Suceava megyeacutekhez csatolt egykoron a toumlrteacutenelmi
Magyarorszaacuteghoz tartozoacute telepuumlleacutesek nemzetiseacutegi adatai is Az adatokban a viszont fel van tuumlntetve Fiume vaacuteros
magyarsaacutegszaacutema is
4
leacutelekszaacutema 6 441 fő (03) volt A legkevesebb magyarsaacuteggal rendelkező az egykor magyar
teruumlleten a Muravideacuteken mindoumlssze 5 430 fő vallotta magaacutet magyarnak (02)
bdquoAz 1919-20-ban aacuteltalaacutenos pesszimista prognoacutezisokkal szemben melyek az uacutej
Magyarorszaacuteg eacuteletkeacutepesseacutegeacuteről szoacuteltak a magyar gazdasaacuteg viszonylag gyorsan eacutes sikeresen
alkalmazkodott az uacutej felteacutetelekhez Az egy főre jutoacute nemzeti joumlvedelem nemcsak eleacuterte hanem
jelentősen meg is haladta az 1913-ast Az egyik legmegalapozottabb szaacutemiacutetaacutes szerint az 1913-
as egy főre jutoacute GNP 1913-ban ndash trianoni magyar teruumlletre vetiacutetve ndash az euroacutepai aacutetlag 69 -
aacutenak 1929-ben pedig 74 -aacutenak felelt meg2
Ami a gazdasaacutegot illeti a koraacutebbi Magyar Kiraacutelysaacutegboacutel a termőfoumlld 614-a a
faaacutellomaacuteny 88-a a vasuacutethaacuteloacutezat 622-a a kieacutepiacutetett utak 645-a a nyersvas 831-a az
ipartelepek 557-a a hitel- eacutes bankinteacutezetek 67-a keruumllt a szomszeacutedos orszaacutegok birtokaacuteba
Tovaacutebbaacute a koumlzeacutepkorban jelentős arany- eacutes ezuumlstbaacutenyaacuteink is hataacuteron tuacutelra keruumlltek
Csehszlovaacutekiaacutenak Romaacuteniaacutenak eacutes Jugoszlaacuteviaacutenak reacuteszt kellett vaacutellalnia Magyarorszaacuteg anyagi
tartozaacutesainak rendezeacuteseacuteben a fennhatoacutesaacuteguk alaacute keruumllt teruumlletek miatt
Magyarorszaacuteg azokroacutel az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli teruumlleti előjogokroacutel is lemondott amelyek a
koraacutebbi Osztraacutek-Magyar Monarchiaacutehoz tartoztak
Baacuter a beacutekeszerződeacutes gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyei meglehetősen suacutelyosak voltak meacutegis
az igazi ndash maacuteig hatoacute ndash probleacutemaacutet az uacutej aacutellamhataacuteron kiacutevuumllre keruumllt magyarsaacuteg jelentette Ezeacutert
a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg neacutepesedeacutesi-demograacutefiai helyzete a napjainkban fontos probleacutemaacutekat
vet fel
Amiacuteg az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegon az
oumlsszlakossaacuteg 456-a tartozott valamelyik nemzetiseacutegi csoporthoz addig az 1920 eacutevi
neacutepszaacutemlaacutelaacutes ndash a trianoni Magyarorszaacutegon ndash maacuter csak 105-ot regisztraacutelt A trianoni
Magyarorszaacutegon 1920-ban szaacutemottevő kisebbseacuteget csak az 550 ezer fős neacutemetseacuteg (7) eacutes a
140 ezer fős (2) szlovaacuteksaacuteg alkotott A trianoni beacutekeszerződeacutes amellett hogy az orszaacuteg
teruumlleteacutenek 67-aacutet elcsatolta koumlzel 35 millioacute magyart a hataacuteron kiacutevuumllre rekesztett a
toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg magyar lakossaacutegaacutenak 302-aacutet
2 ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Bp 2001 235p
5
1 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai
1 1 Fogalmi meghataacuterozaacutes
A mai Romaacuten Koumlztaacutersasaacuteg alapjaacutet a keacutet egykoron ndash egymaacutestoacutel is ndash- fuumlggetlen
fejedelemseacuteg Havasalfoumlld (Ţara Romacircnească) eacutes Moldva (Moldova) keacutepezte A
Havasalfoumlldoumln eacutes Moldvaacuteban kialakuloacute romaacuten fejedelemseacutegek a 14 szaacutezadban a Magyar
Kiraacutelysaacuteggal aacutelltak hűbeacuteri viszonyban majd kiviacutevtaacutek oumlnaacutelloacutesaacutegukat A 16 szaacutezadig fuumlggetlen
aacutellamok voltak majd toumlbb mint haacuterom eacutevszaacutezadon aacutet a Toumlroumlk Birodalom fennhatoacutesaacutega alatt
aacutelltak de belső autonoacutemiaacuteval rendelkeztek3
A 19 szaacutezad maacutesodik feleacuteben a nemzetkoumlzi esemeacutenyek koumlvetkezteacuteben Havasalfoumlld eacutes
Moldva fuumlggetlenneacute vaacuteltak a toumlroumlkoumlktől 1859-ben a keacutet teruumllet nemzetgyűleacutese koumlzoumls
fejedelmeacutenek vaacutelasztotta Alexandru Ioan Cuzaacutet majd a keacutet fejedelemseacuteg 1862-ben egyesuumllt
Az uacutej orszaacuteg neve Romaacutenia lett Bukarest fővaacuterossal
1 aacutebra
Forraacutes Wikipeacutedia a szabad lexikon httphuwikipediaorg (Letoumllteacutes ideje 2007 november 15)
3 DURANDIN Catherine A romaacuten neacutep toumlrteacutenete Maecenas Kiadoacute Bp 1998 134ndash140 p
6
Az I vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute Paacuterizs koumlruumll megkoumltoumltt beacutekeszerződeacutesek eacutertelmeacuteben
Romaacutenia reacutesze lett bdquoErdeacutely a bdquoBaacutensaacuteg4 keleti reacutesze valamint a bdquoPartium Az egykor
4 bdquoA Maros Tisza Duna eacutes az erdeacutelyi hegyek aacuteltal koumlzrefogott videacutek az 1876ndash1918 koumlzoumltti magyarorszaacutegi
Torontaacutel Temes eacutes Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegyeacutek teruumllete A honfoglalaacutes kora oacuteta magyarlakta teruumllet a
koumlzeacutepkorban siacuteksaacutegi reacuteszeacutet Temeskoumlznek nevezteacutek viszonylag sűrűn lakott taacutej volt Oszmaacuten-toumlroumlk betoumlreacutesek maacuter
a 15 szaacutezad veacutegeacutetől fenyegetteacutek deacuteli videacutekeit Temesvaacuter eleste (1552) utaacuten fokozatosan elneacuteptelenedett eacutes a vaacuter
visszafoglalaacutesaacuteig (1717) teljesen elvadult az egykor gazdag eacutes termeacutekeny mezőgazdasaacutegi teruumllet Magyar
lakossaacutega elpusztult vagy eacuteszakra menekuumllt A toumlroumlk kiűzeacutese utaacuten a beacutecsi kormaacuteny nem ismerte el a reacutegi
birtokosok jogi igeacutenyeit eacutes a haacuteboruacutek tetemes koumlltseacutegeacutere hivatkozva az egeacutesz videacuteket kincstaacuteri tulajdonnak
nyilvaacuteniacutetotta Nem kebelezte be a magyar kiraacutelysaacutegba hanem 11 videacutekre osztva Temesi Baacutensaacuteg neacuteven katonailag
Beacutecsből kormaacutenyozta (Temeswarer Provinz Banatus Temesvariensis) Az első eacutevtizedekben csekeacutely kiveacutetellel
csak neacutemet roacutemai katolikus telepesek koumlltoumlzhettek be a Baacutensaacutegba Mercy taacutebornok az első katonai parancsnok
nagyszabaacutesuacute mocsaacuterlecsapolaacutesi eacutes folyamszabaacutelyozaacutesi munkaacutekat indiacutetott meg Előszoumlr rokkant eacutes kiszolgaacutelt
katonaacutekat telepiacutetett le majd 1724-től toborzott neacutemet telepesekkel folytatta a beneacutepesiacuteteacutest A Baacutensaacuteg neacutemet
lakossaacutega szinte az egeacutesz neacutemet nyelvteruumlletről verbuvaacuteloacutedott Egy időben keacutenyszertelepiacuteteacutes is folyt Ausztriaacuteboacutel
kitoloncolt bűnoumlzőket eacutes nemkiacutevaacutenatos taacutersadalmi elemeket koumlltoumlztettek be e teruumlletre A maacutesodik nagy neacutemet
telepeshullaacutem az 1763-ban Maacuteria Tereacutezia aacuteltal kiadott beneacutepesiacuteteacutesi toumlrveacuteny nyomaacuteban eacuterkezett II Joacutezsef alatt is
toumlrteacutent jelentős neacutemet bevaacutendorlaacutes sőt az 1799 1802 1808 eacutes 1812 eacutevekben szinteacuten lezajlott kisebb neacutemet
betelepuumlleacutes 1720ndash1740 koumlzoumltt a neacutemetekkel egyuumltt kisszaacutemuacute olasz spanyol eacutes francia telepes is bevaacutendorolt
akik hamarosan elneacutemetesedtek A toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg alatt keveacutes szerb is lakott a videacuteken 1740 utaacuten pedig a Maros
eacutes Szeged videacutekeacuteről Deacutel-Baacutensaacutegba huacutezoacutedtak le ill 1751-ben a tiszai hataacuterőrvideacutek feloszlataacutesa miatt telepedtek
le Nagykikinda koumlrnyeacutekeacuten 1737-ben kaptak engedeacutelyt a bevaacutendorlaacutesra a toumlroumlk elől Olteacuteniaacuteboacutel menekuumllt roacutemai
katolikus bolgaacuterok Romaacutenok maacuter a 16 szaacutezadban is eacuteltek a Temeskoumlzzel hataacuteros keleti hegyvideacuteken a 18
szaacutezad folyamaacuten telepiacuteteacutes eacutes oumlnkeacutentes vaacutendorlaacutes koumlvetkezteacuteben a Baacutensaacuteg minden videacutekeacuten falvakat alapiacutetottak A
18 szaacutezad veacutegeacutetől Torontaacutel eacutes Temes megye deacuteli reacuteszeacuten szlovaacutek a 19 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Krassoacute-
Szoumlreacutenyben cseh falvak is keletkeztek Kuumlloumlnoumls sziacutenfolt a Karas-folyoacute felső voumllgyeacuteben a szerbndashbolgaacuter hataacuterroacutel
szaacutermazoacute deacutelszlaacutev neacutepcsoport a krassovaacutenok Valoacutesziacutenűleg az 1740-es eacutevekben vaacutendoroltak mai lakoacutehelyuumlkre A
sokfeacutele telepiacuteteacutesi akcioacute koumlvetkezmeacutenyekeacuteppen a Baacutensaacuteg a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg legtarkaacutebb nemzetiseacutegi taacutejaacutevaacute
lett a magyarok azonban csak a legutolsoacutek koumlzoumltt kaptak lehetőseacuteget a videacutek beneacutepesiacuteteacuteseacutehez Baacuter a toumlroumlk
kivonulaacutesa utaacuten spontaacuten toumlbb ezer magyar koumlltoumlzoumltt be a kialakuloacute vaacuterosokba (Temesvaacuter Becskerek Versec
stb) helyzetuumlk csak akkor vaacuteltozott amikor 1778-ban a Pancsova Feheacutertemplom eacutes Karaacutensebes koumlzponttal
szervezett neacutemet szerb ill romaacuten hataacuterőrvideacutekek kiveacuteteleacutevel a Baacutensaacuteg koumlzigazgataacutesilag visszakeruumllt Mo-hoz A
magyarok idetelepiacuteteacuteseacutet a nemzetiseacutegiektől elteacuterően csak kis reacuteszben a kincstaacuter nagyobb reacuteszt a foumlldesurak
szervezteacutek A foumlldesuacuteri telepiacuteteacutesek jelentős haacutenyada szerződeacuteses dohaacutenykerteacutesz koumlzseacuteg volt Koumlzuumlluumlk szaacutemosan
csak neacutehaacuteny eacutevtizedig aacutellottak fenn lakossaacuteguk szeacutetszeacuteledt maacuteshovaacute telepuumllt 1781-ben Beacutekeacutes megyei
reformaacutetusok koumlltoumlztek Ittebőre 1782-ben felső-magyarorszaacutegi roacutemai katolikusok Csoacutekaacutera 1785-ben a Heves
megyei Erdőtelekről joumltt telepesek Paacuterdaacutenyban szaacutelltak meg de a Beacutega gyakori aacuteradaacutesai miatt Oacutetelekre eacutes maacutes
koumlzseacutegekbe koumlltoumlztek aacutet Az 1790-es eacutevekben joumltt leacutetre tiszaacutentuacuteli eacutes saacuterkoumlzi ref magyarokboacutel Veacutegvaacuter (Rittberg)
Alfoumlldi magyarok elsősorban Szeged videacuteki Csongraacuted eacutes Csanaacuted megyei dohaacutenykerteacuteszek alapiacutetottaacutek Szajaacuten
(1804) Magyarszentmaacuterton (1806) Majlaacutethfalva (1819) Gaacutetalja (1823) Udvarszaacutellaacutes (1835)
Magyarszentmihaacutely Uumlrmeacutenyhaacuteza (1840 koumlruumll) eacutes maacutes koumlzseacutegeket 1817 utaacuten nem magyar nemzetiseacutegű telepes
maacuter csak szoacutervaacutenyosan keruumllt a Baacutensaacutegba 1867 utaacuten folyamatossaacute vaacutelt a magyar telepiacuteteacutes ndash koumlzben 1873-ban a
hataacuterőrvideacutekeket is megszuumlntetteacutek ndash eacutes a Baacutensaacuteg a korabeli Magyarorszaacuteg telepiacuteteacutesi akcioacuteinak majdnem
kizaacuteroacutelagos sziacutentereacuteveacute vaacutelt 1867-ben telepuumllt Felsőmuzslya eacutes Torontaacutelkeresztes magyarsaacutega 1881-ben
Szapaacuteryfalva tiszaacutentuacuteli reformaacutetusokboacutel 1883-ban Hertelendyfalva Szeacutekelykeve eacutes Saacutendoregyhaacuteza bukovinai
szeacutekelyekből 1891-ben Uacutejszentes (Vadaacuteszerdő) szentesi 1893-ban Nagybodoacutefalva Makoacute eacutes Szeged videacuteki
reformaacutetusokboacutel 1894-ben Igazfalva Beacutekeacutes eacutes Csongraacuted megyei agraacuterproletaacuterokboacutel elsősorban kubikosokboacutel
telepuumllt le 1890ndash1913 koumlzoumltt 16 baacutensaacutegi koumlzseacutegbe koumlltoumlztek be kisebb vagy nagyobb szaacutemmal magyarok 1920-
ban a trianoni beacutekeszerződeacutes a Baacutensaacuteg eacuteszaki eacutes keleti reacuteszeacutet Romaacuteniaacutenak a nyugati eacutes deacuteli reacuteszeacutet
Jugoszlaacuteviaacutenak iacuteteacutelte csupaacuten kis eacuteszaknyugati csuumlcske maradt Magyarorszaacuteg teruumllete A jugoszlaacuteviai neacutemeteket
a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten kitelepiacutetetteacutek A romaacuteniai Baacutensaacutegban a falvakon kiacutevuumll a nagyobb vaacuterosokban eacutes a resicai
iparvideacuteken uacutejabban odakoumlltoumlzoumltt magyar munkaacutessaacuteg is eacutel ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi
Lexikon I koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 231 p
7
osztraacutek koumlzigazgataacutes alatt aacutelloacute teruumlletek koumlzuumll pedig megkapta bdquoBukovina5 jelentős reacuteszeacutet A
caacuteri Oroszorszaacutegtoacutel elfoglalt nagyreacuteszt romaacuten lakossaacuteguacute bdquoBesszaraacutebia6 szinteacuten Romaacutenia
reacutesze lett
2 aacutebra Romaacutenia teruumlletnyereacutesei az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten
Forraacutes Wikipeacutedia a szabad lexikon httphuwikipediaorg (Letoumllteacutes ideje 2007 november 15)
bdquoErdeacutely foumlldrajzilag Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban fekszik a mai Romaacutenia eacuteszak-nyugati
reacuteszeacuten Az első dokumentum amely Erdeacutelyre hivatkozik 1075-ből szaacutermazik ami bdquoUltra
siluam-keacutent vagyis bdquoaz erdőn tuacutel formaacuteban nevezi Erdeacutelyt Ugyanezen szaacutezadban kezdtek
a teruumlletre bdquoPartes Transsylvanae moacutedon hivatkozni (bdquoLegenda Sancti Gerhardi XII
szaacutezad első feleacuteben) ami bdquoaz erdőn tuacuteli reacuteszeketrdquo jelenti eacutes ezt a kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a
Magyar Kiraacutelysaacutegon beluumll is A latin helyett a koumlznyelvben az bdquoErdőelve kifejezeacutest is
5 Bukovina egykor hercegseacuteg volt az Osztraacutek Csaacuteszaacutersaacutegban a birodalmi tanaacutecsban keacutepviselt tartomaacutenyok
egyike Eacuteszakon Galiciaacuteval nyugaton Galiacuteciaacuteval eacutes Magyarorszaacuteggal deacutelen eacutes keleten Oroszorszaacuteggal eacutes
Moldvaacuteval volt hataacuteros Teruumllete 10 452 km2
fővaacuterosa Czernowitz (ma Chernivtsi Ukrajna) volt 6 Besszaraacutebia az egykor benne uralkodoacute Besszarab olaacuteh csalaacutedroacutel kapta a neveacutet A teruumllet kormaacutenyzoacutesaacuteg volt az
egykori Orosz Birodalom deacutelnyugati reacuteszeacuteben a Dnyeszter Fekete-tenger a Duna-torkolat kiliai aacutega eacutes a Prut
folyoacute koumlzoumltt 45 632 km2
teruumllettel Napjainkban a Moldovai Koumlztaacutersasaacuteg neacutevvel illetik
8
elterjedten hasznaacuteltaacutek Ennek első dokumentaacutelaacutesa Anonymus XII szaacutezadi kroacutenikaacuteja (Gesta
Hungarorum) mely bdquoErdeuelu-t emliacuteti
A Marostoacutel deacutelre eső viszonylag ritkaacuten lakott teruumlletre a keacutesőbbi bdquoKiraacutelyfoumlldrerdquo7
(bdquoKoumlnigsboden) a XIIndashXIII szaacutezad folyamaacuten a magyar kiraacutelyok szaacutesz neacutepesseacuteget
telepiacutetettek Szaacuteszok koumlltoumlztek Beszterce videacutekeacutere (bdquoNoumlsnerland) a Barcasaacutegra
(bdquoBurzenland)8 eacutes Nyugat-Erdeacutely egyes pontjaira is (Kolozsvaacuter Torda Nagyenyed) A
magyar elnevezeacutest az Erdeacutelyt neacutemetre is lefordiacutetottaacutek az bdquoUumlberwald (bdquouumlber Walt)
kifejezeacutes szaacutemos XIII eacutes XIV szaacutezadi dokumentumban olvashatoacute Keacutesőbb a neacutemetek
(szaacuteszok) sajaacutet elnevezeacutessel bdquoSiebenbuumlrgennnek nevezteacutek a teruumlletet
A romaacutensaacuteg a 12-13 szaacutezad forduloacutejaacuten jelent meg ―Erdeacutelyben Az első
eacutevszaacutezadokban főleg a magas hegyi taacutejakon a Bihar-hegyseacutegben eacutes az Eacuterchegyseacutegben
Hunyad vaacutermegyeacuteben eacutes a Fogarasi-havasokban telepedtek meg Majd a 14-17 szaacutezadban
uacutejabb sűrű rajokban eacuterkezveacuten deacutel felől ―Erdeacutely minden videacutekeacuten megjelentek A romaacutensaacuteg is
aacutetvette az bdquoErdeacutely elnevezeacutest bdquoArdeal formaacuteban amely neacutev előszoumlr egy 1432-ben keltezett
dokumentumban olvashatoacute bdquoArdeliu neacuteven ami nyilvaacutenvaloacutean a magyar bdquoErdeacutely szoacuteboacutel
alakult ki eacutes nincs koumlze a romaacuten bdquodeal (domb) elnevezeacuteshez
A mai Romaacuteniaacuteban bdquoErdeacutely neacuteven ismert teruumllet toumlbb mint a bdquotoumlrteacutenelmi Erdeacutely
hiszen magaacuteba foglalja a bdquoPartiumot9 ndash vagyis az egykori Magyar Kiraacutelysaacuteg bdquoreacuteszeitrdquo ndash eacutes a
7 bdquoA Nagy Kuumlkuumlllő eacutes az Olt koumlzeacutenek elhomaacutelyosuloacuteban levő taacutejneve Erdeacutelyben A Kiraacutelyfoumlld mint taacutejneacutev a
teruumllet kora Aacuterpaacuted-kori jogaacutellaacutesaacutenak emleacutekeacutet őrzi A viszonylag ritkaacuten lakott Deacutel-Erdeacutely a 13 szaacutezadig hatalmas
oumlsszefuumlggő kiraacutelyi birtok volt (a koumlzeacutepkori oklevelek bdquoterra regis bdquofundus regius neacuteven emliacutetik) Itt kaptak
hűbeacuteres birtokot az erdeacutelyi szaacuteszok első csoportjai Keacutesőbb ezen a teruumlleten alakultak ki a szaacutesz szeacutekek s ezeacutert a
Kiraacutelyfoumlldet Szaacuteszfoumlldnek is nevezteacutek Ma szinte tisztaacuten romaacuten neacutepesseacutegű teruumllet Magyar lakossaacutega a leguacutejabb
kori vaacuterosi betelepuumllőktől eltekintve kisszaacutemuacute eacutes szoacutervaacutenyokban eacutel ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar
Neacuteprajzi Lexikon II koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 152 p 8 bdquoHegyi medence melyet az Olt nagy deacuteli kanyarulata eacutes a deacutel-erdeacutelyi havasok zaacuternak koumlzre A magyarsaacuteg a
honfoglalaacuteskor aacutetvonult rajta azonban hosszuacute ideig gyepűelveacutenek hagyta a gyakori kun-besenyő betoumlreacutesek
miatt Valoacutesziacutenű hogy a 11 szaacutezad folyamaacuten az ott talaacutelt bolgaacuter-szlaacutevok melleacute maacuter telepedtek magyar eacutes
besenyő hataacuterőroumlk akik a Havaselveacutere vezető szorosokat őrizteacutek eacutes a Barcasaacutegi magyarsaacuteg magjaacutet alkottaacutek A
Barcasaacutegi magyarok ma toumlbbseacuteguumlkben a Brassoacutetoacutel keletre fekvő Heacutetfaluban illetve a medence nyugati eacutes eacuteszaki
peremeacuten Barcauacutejfalu Krizba Apaacuteca koumlzseacutegekben laknak A Barcasaacuteg kezdetben az erdeacutelyi Feheacuter megyeacutehez
tartozott A Barcasaacutegi szaacuteszok a 13 szaacutezad elejeacuten kiraacutelyi adomaacutenykeacutent kaptaacutek foumlldjuumlket melyen 13 koumlzseacuteget eacutes
Brassoacute vaacuterosaacutet eacutepiacutetetteacutek 1211ndash1224 koumlzoumltt a teruumlletet a neacutemet lovagrend uralta melyet azonban oumlnaacutelloacutesulaacutesi
toumlrekveacuteseacuteeacutert II Endre kiraacutely elűzoumltt A romaacutenok első telepuumlleacutese a 13 szaacutezad veacutegeacuteről ismeretes a Barcasaacutegban
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 123 p 9 bdquoAz egykori Zaraacutend Koumlzeacutep-Szolnok eacutes Kraszna vaacutermegyeacutek valamint a Kővaacuter-videacutek melyek a 16ndash17 szaacutezad
folyamaacuten Erdeacutelyhez valoacute csatolaacutes neacutelkuumll az erdeacutelyi fejedelmek birtokaacuteba jutottak A Partiumot az erdeacutelyi
fejedelmek mint a bdquoMagyarorszaacuteg reacuteszeinek urai biacutertaacutek azzal a kikoumlteacutessel hogy az halaacuteluk utaacuten a Magyar
Kiraacutelysaacuteghoz visszateacuter A visszacsatolaacutes 1693-ban megtoumlrteacutent de 1733-ban kelt kiraacutelyi rendelet ismeacutet
kuumlloumlnvaacutelasztotta a Partiumot Az uacutejabb visszacsatolaacutesroacutel az 1741 1792 1836 1848-as eacutevekben kelt toumlrveacutenyek
inteacutezkedtek A Partiumot veacutegleg 1876-ban szuumlntetteacutek meg azzal hogy Zaraacutend megyeacutet Hunyad eacutes Arad Koumlzeacutep-
Szolnok eacutes Kraszna megyeacutet Szilaacutegy Kővaacuter-videacuteket reacuteszben Szolnok-Doboka reacuteszben Szatmaacuter megyeacutehez
csatoltaacutek A Partium taacutejneacutevkeacutent is eacutelt Nemcsak a koumlzigazgataacutesilag hozzaacutetartozoacute teruumlleteket hanem aacuteltalaacuteban
Erdeacutely eacutes az Alfoumlld hataacutervideacutekeacutet eacutertetteacutek rajta Ma elhalvaacutenyuloacuteban van leginkaacutebb az eacutelő irodalmi nyelv őrzi
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 235 p
9
bdquoBaacutensaacuteg keleti feleacutet is Ezek neacutelkuumll bdquoErdeacutely teruumllete megkoumlzeliacutetőleg 57 000 km 2
bdquoErdeacutely a bdquoPartium eacutes a bdquoBaacutensaacuteg keleti reacutesze oumlsszesen megkoumlzeliacutetőleg 103 000 km 2
Termeacuteszetfoumlldrajzi eacutertelemben bdquoErdeacutely egy magas fennsiacutekot keacutepez deacutelen a Deacuteli-
Kaacuterpaacutetok keleten pedig a Keleti-Kaacuterpaacutetok hataacuteroljaacutek el a keacutet egykori romaacuten fejedelemseacutegtől
Havasalfoumlldtől eacutes Moldvaacutetoacutel Az eacuteszaki eacutes a nyugati reacuteszei (Koumlroumls-videacutek Szilaacutegysaacuteg
Szatmaacuter Maacuteramaros) vaacutelasztjaacutek el Magyarorszaacutegtoacutel illetve Ukrajnaacutetoacutel amiacuteg a deacutelnyugati
reacuteszei (Baacutenaacutet) Szerbiaacutetoacutel
bdquoErdeacutely első lakoacuteikeacutent a Kr e VIndashIV szaacutezadban az agathuumlrszoumlket ismerjuumlk Utaacutenuk
koumlvetkeztek a keltaacutek (Kr e IIIndashII sz) daacutekok (Kr e II szaacutezadtoacutel Kr u 106-ig) 106-toacutel
jelentős reacutesze a roacutemai birodalom uralma alaacute keruumll bdquoDacia provincia10
neacuteven A goacutetok
betoumlreacutesei miatt a roacutemaiak 271-ben kiuumlriacutetik bdquoDaciaacutet amely ezutaacuten kuumlloumlnboumlző vaacutendorneacutepek
(goacutetok vizigoacutetok taifalok hunok avarok szlaacutevok bolgaacuterok) aacutetvonulaacutesi vagy szaacutellaacutesteruumllete
lett A magyarok honfoglalaacutesuk11
alkalmaacuteval eacuterkeztek meg bdquoErdeacutelybe12
10
A roacutemai csaacuteszaacutersaacuteg idejeacuteben annak a teruumlletnek neve mely a mai erdeacutelyi felfoumlldoumln fel a Radnai-hegyseacutegig
keleten a Hargitaacuteig terjedt s a mai Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegyeacutet s Kis-Olaacutehorszaacutegot foglalta magaacuteban Daacuteciaacutet
Traianus csaacuteszaacuter (Kru 98ndash117) hoacutediacutetotta meg 11
A hivatalos aacutellaacutespont szerint ndash amelyet a mai toumlrteacuteneacuteszek 80ndash90-a keacutepvisel ndash a magyarok egy leacutepcsőben
szaacutelltaacutek meg a Kaacuterpaacutet-medenceacutet amely reacuteszben tudatos reacuteszben pedig veacuteletlenszerű esemeacutenyek laacutencolata volt
Tudatos volt abban a tekintetben hogy a magyarok maacuter koraacutebban felteacuterkeacutepezteacutek a teruumlletet ugyanis maacuter a
honfoglalaacutes előtt is indiacutetottak kalandozoacute hadjaacuteratot erre Ezen hadjaacuteratok soraacuten aacutetkeltek a Kaacuterpaacutet medenceacuten tehaacutet
megismerteacutek a teruumlletet Ezeknek a laacutetogataacutesoknak a ceacutelja egyeacutertelműen a teruumllet felteacuterkeacutepezeacutese volt A
honfoglalaacutes koumlzvetlen előzmeacutenyei a 894-es kalandozaacutesok voltak Ekkor a magyarok akik soha nem egyseacutegesen
haacuteboruacuteztak keacutet felkeacutereacutesnek is eleget tettek Az egyik sereg a bizaacutenciak felkeacutereacuteseacutere Bulgaacuteria ellen fordult eacutes az
Al-Duna eacutes a tőle deacutelre fekvő reacuteszeken fosztogatott a maacutesik had valoacutesziacutenűleg Aacuterpaacuted vezeteacuteseacutevel a morva
fejedelmet Szvatoplukot segiacutetette az Arnulf vezette keleti-frankok levereacuteseacuteben Mikoumlzben a keacutet sereg idegen
foumlldoumln kalandozik addig az Etelkoumlzben maradott magyarokat besenyő taacutemadaacutes eacuteri A magyarok a honfoglalaacutest
Kru 895-ben kezdteacutek meg akik haacuterom iraacutenyboacutel joumlttek be a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe Az egyik reacuteszuumlk az Etelkoumlzből
elűzoumltt magyarok akik rendezetlen formaacuteban menekuumllnek Erdeacutelybe ahol heacutet foumlldvaacuterat hoznak leacutetre A magyarok
maacutesik reacutesze a Felső-Tisza videacutekeacuteről a harmadik reacuteszuumlk pedig az Al-Duna felől eacuterkezett A honfoglalaacutes azonban
nem egy eacutev alatt zajlott le hanem szakaszosan folyt Előszoumlr az orszaacuteg keleti feleacutet majd keacutesőbb a X szaacutezad
elejeacuten a nyugati feleacutet biztosiacutetottaacutek Kru 907-ben a magyarok visszaverik a keleti-frankokat s iacutegy veacutegleg
biztosiacutetjaacutek helyuumlket a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben KORDEacute Zoltaacuten ndash PETROVICS Istvaacuten A magyarok kalandozaacutesok
Zriacutenyi Kiadoacute Bp 1989 15ndash22 p 12
BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete I koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1998
199 p
10
1 2 Az erdeacutelyi magyarok
A honfoglalaacutes idejeacuten Erdeacutelyben gyeacuter szlaacutev neacutepesseacuteg lakott amely reacuteszleges fuumlggeacutesben
aacutellt a bolgaacuterok birodalmaacutetoacutel A legerősebb a bolgaacuter uralom a mai Baacutensaacutegban volt de
Biharban a Koumlroumlsoumlk videacutekeacuten inkaacutebb az avar toumlredeacutekek voltak tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegben Ezeacutert
iacuterhatta a toumlrteacuteneti mondaacutek eacutes hagyomaacutenyok alapjaacuten dolgozoacute Anonymus hogy a Marostoacutel
deacutelre a Temeskoumlzben a bolgaacuter fejedelem Biharban pedig a kazaacuterok fejedelme uralkodott
A honfoglaloacute magyarsaacuteg Erdeacutely birtokba veacutetele soraacuten főkeacutent Erdeacutely koumlzeacutepső reacuteszeit a
Szamos eacutes a Maros koumlzeacutepső eacutes alsoacute valamint a keacutet Kuumlkuumlllő alsoacute folyaacutesaacutenak voumllgyeit szaacutellta
meg
A honfoglaloacute magyarok Erdeacutely birtokba veacutetele folyamaacuten meglehetősen gyeacuter lakossaacuteggal
talaacutelkoztak amely reacuteszint előluumlk a hegyek koumlzeacute tovaacutebb huacutezoacutedott reacuteszint lakoacutehelyeacuten
megmaradva nekik meghoacutedolt eacutes aztaacuten lassankeacutent beleacutejuumlk olvadt
Erdeacutely toumlrteacuteneteacuteről a honfoglalaacutestoacutel kezdve egeacuteszen I (Szent) Istvaacuten (1000ndash1038)
troacutenra leacutepeacuteseacuteig alig tudunk valamit Annyi bizonyos hogy benne az első jelenteacutekenyebb
magyar koumlzeacuteppont a mai Gyulafeheacutervaacuter (romaacutenul Alba Iulia) koumlruumll alakult meg Az I (Szent)
Istvaacuten aacuteltal alapiacutetott tiacutez puumlspoumlkseacutegből egy Erdeacutelyben Gyulafeheacutervaacuter koumlzponttal alakult meg
Az erdeacutelyi kormaacutenyzat iraacutenyiacutetoacutei kezdetben az uralkodoacutecsalaacuted egyik aacutegaacutenak tagjai
voltak A gyulaacutek 925-toacutel iraacutenyiacutetottaacutek Erdeacutelyt Az utolsoacute gyula uralmaacutet I (Szent) Istvaacuten 1003-
ban fegyverrel toumlrte meg Az utolsoacute gyula I (Szent) Istvaacuten nagybaacutetyja Gyula volt Gyula
szeacutekhelye is Gyulafeheacutervaacuter volt azt megelőzően pedig a Koumlroumls-Maros koumlzoumltt volt a 970-es
eacutevek utaacuten telepuumll csak aacutet Erdeacutelybe13
Erdeacutely magyarok aacuteltal megszaacutellott teruumllete I (Szent) Istvaacuten koumlzigazgataacutesi inteacutezkedeacutesei
koumlvetkezteacuteben eacuteppen uacutegy vaacutermegyeacutekre volt felosztva mint Magyarorszaacutegeacute Előbb csak keacutet
vaacutermegye volt Szolnok eacutes Feheacuter vaacutermegye14
Idővel heacutet vaacutermegye alakult ki Szolnok eacutes
Feheacuter mellett Doboka Kolozs Torda Kuumlkuumlllő eacutes Hunyad vaacutermegyeacutek is leacutetrejoumlttek E
vaacutermegyeacutek koumlzigazgataacutesi koumlzeacuteppontjaacutet egy-egy kiraacutelyi vaacuter alkotta a melynek katonai
parancsnoka a vaacuter ispaacutenja volt egyszersmind a vaacutermegye ispaacutenja is E vaacuterak őrizeteacutere eacutes
szolgaacutelataacutera letelepiacutetett vaacuterjobbaacutegyok eacutes vaacuterneacutepek tisztviselőiből alakult ki a nemesseacutegnek
13
SZABOacute Peacuteter Az erdeacutelyi fejedelemseacuteg Kulturtrade Bp 1997 11 p 14
Szolnokot csak I Beacutela vagy I Geacuteza alapiacutetotta Feheacuter megyeacuteről nem tudjuk hogy első-e vagy egyidőben
leacutetesuumllt a toumlbbivel Az emliacutetett vaacutermegyeacutek eredetileg mind hataacuterispaacutensaacutegok voltak Szolnok vaacutermegye amely a
Belső-Szolnok majd Szolnok-Doboka vaacutermegye nevet viselte nem teacutevesztendő oumlssze az Magyar Alfoumlldoumln
fekvő toumlrteacutenelmi Jaacutesz-Nagykun-Szolnok vaacutermegyeacutevel
11
egy maacutesodik reacutetege amely jogait eacutes kivaacuteltsaacutegait nem honfoglaloacute őseitől oumlroumlkoumllte hanem a
kiraacutelytoacutel kapta szolgaacutelatai jutalmazaacutesaacuteul
A magyarsaacuteg nagy toumlmegeacutet e vaacuterneacutepeken eacutes vaacuterjobbaacutegyokon kiacutevuumll az uacutegynevezett
szolganeacutepek alkottaacutek Eredetileg rabszolgaacutek voltak de miutaacuten I (Szent) Istvaacuten
megparancsolta hogy kereszteacuteny szolgaacutet senkinek sem szabad tartani olyan szolgaacutekkaacute lettek
akik szabadon szegődhettek a kiraacutely vagy a nemesseacuteg szolgaacutelataacuteba Nem voltak tehaacutet roumlghoumlz
koumltoumltt jobbaacutegyok E szolganeacutepek egyreacuteszt szemeacutelyes szolgaacutelatot teljesiacutetetek a nemes urak
haacuteztartaacutesaacuteban maacutesreacuteszt pedig művelteacutek az urak foumlldjeit vagy legeltetteacutek marhaacuteit
E szolganeacutepekhez tartozott aacuteltalaacuteban az Erdeacutely megszaacutellaacutesa idejeacuteben itt talaacutelt bolgaacuter-
szlaacutev fajuacute neacutep is amely a magyaroknak meghoacutedolva megmaradt eredeti lakoacutehelyeacuten E szlaacutevok
toumlrzs- eacutes nemzetseacutegfőnoumlkei inkaacutebb a kiraacutely szolgaacutelataacuteba aacutellottak mint az egyes nemes
urakeacuteba Vaacuterneacutepekkeacute katonaacutekkaacute lettek s iacutegy idővel nemcsak beleolvadtak a magyarsaacutegba
hanem annak nemesi rendjeacutebe is felemelkedtek
A tataacuterjaacuteraacutes nagy vaacuteltozaacutest ideacutezett elő Erdeacutely bdquoetnikai teacuterkeacutepeacuten15
A tataacuterok 1242-es
kivonulaacutesa idejeacuten egeacutesz Erdeacutely romokban hevert A lakossaacuteg jelentős haacutenyadaacutet a tataacuterok
lemeacuteszaacuteroltaacutek Akik nem a tataacuteroknak azok az eacutehiacutenseacutegnek estek aacuteldozatul Ugyanis a tataacuterok
elől elmenekuumllő lakossaacuteg nem tudott a mezőgazdasaacuteggal foglalkozni ezeacutert toumlmeges volt az
eacutehhalaacutelban elhunytak szaacutema is Gyulafeheacutervaacuteron eacutes birtokain ndash amely a tataacuterduacutelaacutes előtt a
legfőbb koumlzpont volt ndash is alig lehetett talaacutelkozni egy-egy emberrel Az egeacutesz orszaacutegot iacutegy
Erdeacutelyt is csak egy nagyobb meacuteretű bevaacutendorlaacutes menthette meg Ezt a szuumlkseacutegszerűseacuteget IV
Beacutela (1235ndash1270) is felismerte
Az uacutej telepesek akiket a puumlspoumlki eacutes az uumlresen maradt kiraacutelyi joacuteszaacutegokra letelepiacutetettek a
Balkaacuten-feacutelszigetről juhnyaacutejaikkal Erdeacutely feleacute huacutezoacutedoacute mai romaacutenok ősei voltak16
A feacutelnomaacuted paacutesztorkodoacute romaacuten telepesek eacutes az aacutellandoacute lakaacutesuacute eacutes foumlldművelő erdeacutelyi
magyarok s szaacuteszok koumlzoumltt ugyanaz volt a viszony mint az alfoumlldi foumlldművelő magyarsaacuteg eacutes a
nyaacutejaival szerte koacuteborloacute kunsaacuteg koumlzoumltt
Az 1342-től 1437-ig eltelt koumlzel szaacutez eacutev alatt a magyar vaacutermegyeacutek teruumlleteacuten eacutelő
romaacutensaacuteg tovaacutebb gyarapodott A magyarsaacuteg eacuteleteacuteben keacutet olyan esemeacuteny is toumlrteacutent amely
leacutelekszaacutemaacutet csoumlkkentette Az egyik az 1437-es erdeacutelyi parasztlaacutezadaacutes amely tulajdonkeacuteppen a
15
KATONA Tamaacutes (szerk) A tataacuterjaacuteraacutes emleacutekezete Rogerius mester siralmas eacuteneke Magyar Helikon Bp
1981 113-119p 129-133p 16
A tataacuterjaacuteraacutes utaacuten eltelt szaacutez eacutevben (1242ndash1342) a romaacutensaacuteg Erdeacutelybe valoacute bekoumlltoumlzeacuteseacutenek haacuterom foumlldrajzi
iraacutenya mutathatoacute ki Egyik Fogaras videacutekeacuten hol maacuter a XIII szaacutezad elejeacuten megjelennek a maacutesik a toumlrteacutenelmi
Hunyad eacutes a baacutensaacutegi Krassoacute(-Szoumlreacuteny) vaacutermegyeacutek a harmadik a toumlrteacutenelmi Maacuteramaros vaacutermegye eacutes Beszterce
videacutekeacuten Eleinte csak a kiraacutelyi joacuteszaacutegokon telepuumllnek le keacutesőbb a kiraacutely megengedi az erdeacutelyi puumlspoumlknek eacutes a
kaacuteptalannak is hogy joacuteszaacutegaikra romaacutenokat telepiacutethessenek Nagy Lajos idejeacuteben maacuter a vaacuterosok sőt a magaacutenos
foumlldesurak is telepiacutethetnek bevaacutendorloacute romaacutenokat
12
magyar parasztok laacutezadaacutesa volt Az ő veacuteruumlk hullott e laacutezadaacutes elfojtaacutesa alkalmaacuteval a nemesek
szeacutekelyek eacutes szaacuteszok fegyvercsapaacutesai aacuteltal A maacutesik pedig a keacutesőbbi 1514-ben kirobbant
Doacutezsa-feacutele parasztlaacutezadaacutes amely ndash mint ismert ndash szinteacuten hasonloacute koumlvetkezmeacutenyekkel jaacutert
A romaacutensaacuteg a magyar vaacutermegyeacutek teruumlleteacuten meacuteg jobban elszaporodott Erdeacutelyben XIV
eacutes XV szaacutezadbeli oklevelek adatainak segiacutetseacutegeacutevel nyomroacutel-nyomra ki lehet mutatni hogy
minden nagyobb neacutepmozgalomnak koumlvetkezteacuteben amelyet a Balkaacutenon eacutes a mai Romaacutenia
teruumlleteacuten az egyre gyakrabban ismeacutetlődő toumlroumlk haacuteboruacutek okoztak mikeacutent kerestek Erdeacutelyben
menedeacuteket a kisebb-nagyobb csoportokba verődoumltt romaacutenok
A bevaacutendorloacute romaacutenok kezdetben mindenuumltt a nekik kiirtaacutesra aacutetadott erdőkben az
uacutegynevezett irtvaacutenyfoumlldeken telepuumlltek le
Miutaacuten a toumlroumlk betoumlreacutesek alkalmaacuteval a magyar eacutes szaacutesz jobbaacutegysaacuteg sora
megtizedelődoumltt uumlresen maradt telkeikre a foumlldesurak a szuumlkseacutegtől keacutenyszeriacutetve mind
nagyobb szaacutemban telepiacutetettek romaacutenokat
A XV szaacutezadban a vaacuterjoacuteszaacutegokon telepiacutetett romaacutensaacuteg taacutersadalmi eacutes jogi helyzeteacuteben a
toumlrteacutenelmi Hunyad vaacutermegye Haacutetszeg videacutekeacuten tovaacutebbaacute Krassoacuteban a Szoumlreacutenyi baacutensaacutegban eacutes
Temes vaacutermegyeacutek deacutelkeleti reacuteszeacuteben igen nevezetes vaacuteltozaacutes aacutell be Kiveacutetel neacutelkuumll olyan
videacutekeken amelyeken aacutet szokott a deacutelkelet felől taacutemadoacute toumlroumlk betoumlrni az orszaacutegba E
videacutekeken az orszaacuteg veacutedelmi eacuterdekei arra keacutenyszeriacutetetteacutek a kiraacutelyi vaacuterak ispaacutenjait hogy a
vaacuterjoacuteszaacutegokon letelepiacutetett romaacutenokat fegyveres szolgaacutelatra is alkalmazzaacutek A fegyveres
szolgaacutelat ez időben sok tekinteacutelyt eacutes sok előnyt biztosiacutetoacute volt s ezeacutert a keneacutezek eacutes vajdaacutek
sziacutevesen vaacutellalkoztak raacute Laacutethatoacute hogy a baacutensaacutegi teruumlleteken is megtoumlrteacutenik a romaacutenok
teacuterhoacutediacutetaacutesa
Erdeacutely hanyatloacute korszakaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy (1648ndash1660) meggondolatlan
politikaacuteja miatt a toumlroumlk veacutegigtarolta Erdeacutelyt17
A haacuteboruacutes pusztiacutetaacutesoknak megint elsősorban a
magyar eacutes szaacutesz teruumlletek estek aacuteldozatul Miacuteg a toumlroumlk nagyveziacuter hadai deacutelnyugatroacutel a
Baacutensaacutegon aacutet nyomultak be eacutes partiumi Borosjenő vaacuteraacutet ostrom alaacute fogtaacutek addig a kriacutemi
tataacuterok a sziliszriai pasa eacutes a keacutet romaacuten vajda hadai Erdeacutely keleti eacutes deacuteli szorosain toumlrtek be
Raacutekoacuteczi a keacutet oldalroacutel taacutemadoacute ellenseacuteggel szemben nem tudott sikeresen veacutedekezni A toumlroumlk
tataacuter moldvai eacutes havasalfoumlldi hadak irtoacuteztatoacutean felduacuteltaacutek Erdeacutelyt Brassoacuten amely 30 000 eacutes
Nagyszebenen kiacutevuumll amely 15 000 talleacuterral vaacuteltotta meg magaacutet majdnem minden vaacuteros
elpusztult Kolozsvaacuternak is eleacutegtek kuumllvaacuterosai Maga a vaacuteros csak 100 000 talleacuter lefizeteacutese
aacuteraacuten menekuumllt meg az elpusztiacutetaacutestoacutel Gyulafeheacutervaacuteron leeacutegett a Bethlen Gaacutebor (1613ndash1629)
17
BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete II koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp
1998 898 p
13
aacuteltal eacutepiacutetett fejedelmi palota a főiskola eacutepuumllete koumlnyvtaacuteraacuteval egyetemben eacutes a szeacutekesegyhaacutez
Azonkiacutevuumll Lugos eacutes Kaacuteraacutensebes vaacuteraival elveszett a hajdani temesi baacutensaacutegnak meacuteg magyar
keacutezben levő reacutesze Elvesztek eacutes toumlroumlk keacutezre keruumlltek Borosjenő eacutes Lippa vaacuterai eacutes ami a
legfaacutejdalmasabb veszteseacuteg volt Nagyvaacuterad elveszteacutese
A toumlroumlk Magyarorszaacutegroacutel valoacute kiűzeacutese utaacuten romaacuten parasztsaacutegnak a romaacuten
vajdasaacutegokboacutel valoacute kivaacutendorlaacutesa ebben a korszakban haacuteromiraacutenyuacute volt Egyik Moldvaacuteboacutel
Oroszorszaacutegba a maacutesik a Duna bal partjaacutera Bulgaacuteria eacutes Szerbia hataacuteros reacuteszeibe A harmadik
pedig Magyarorszaacutegba a Temesi baacutensaacutegba A haacuterom koumlzuumll az utolsoacute volt a legnagyobb18
E
nagy meacuterteacutekű kivaacutendorlaacutes okozta hogy a romaacutensaacuteg szaacutema csak magaacuteban a toumlrteacuteneti
Erdeacutelyben 1700-toacutel 176l-ig 250 000-ről 547 000-re emelkedjeacutek eacutes a koumlvetkező huacutesz eacutevben ndash
1784-re ndash 238 000-rel 785 000-re noumlvekedjeacutek
1 3 Az erdeacutelyi szeacutekelyek
A szeacutekelyek mondai hagyomaacuteny szerint a hunok maradeacutekai s maacuter a honfoglalaacutest
megelőzően is a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacuteltek Egyes kutatoacutek szerint a szeacutekelyek az uacutezok
leszaacutermazottai de olyan felfogaacutes is leacutetezik amely szerint a szeacutekelyek a kabarokkal hozhatoacuteak
oumlsszefuumlggeacutesbe Baacuterhogy is legyen sajnos a toumlrteacuteneacuteszek meacuteg nem tudtak egyeacutertelműen aacutellaacutest
foglalni a keacuterdeacutesben Az viszont teacuteny hogy nincs igaza azon romaacuten kutatoacuteknak akik a
szeacutekelyseacuteget mint elmagyarosiacutetott romaacutensaacutegot tuumlntetik fel
Okleveles emleacutekek eacutes helynevek tanuacutesaacutega szerint a XndashXI szaacutezad taacutejaacuten az Aacuterpaacuted-haacutezi
kiraacutelyok orszaacutegaacutenak toumlbb kuumlloumlnboumlző reacuteszeacuten főleg a gyepűvonalak menteacuten lakoacute szeacutekelyeket
Biharba majd a Kuumlkuumlllők eacutes az Olt videacutekeacutere ndash miutaacuten pedig a XIII szaacutezadban ezt a
termeacutekeny teruumlletet a kiraacutelyi akarat folytaacuten a szaacuteszoknak kellett aacutetengedniuumlk ndash veacuteguumll Erdeacutely
deacutelkeleti-keleti reacuteszeacutebe telepiacutetetteacutek ahol ma is eacutelnek Veacutegleges lakoacutehelyuumlkoumln feladatuk a
18
Az 1758-i toumlroumlk haacuteboruacuteban a Magyarorszaacutegba betoumlrt toumlroumlk hadsereggel nagyszaacutemuacute romaacuten parasztsaacuteg is bejoumltt
a Temesi Baacutensaacutegba akiknek nagy reacutesze a toumlroumlk csapatok kivereacutese utaacuten az erdőkbe eacutes naacutedasokba vonult ahonnan
keacutesőbb letelepedtek a gazdaacutetlan foumlldekre eacutes foumlldművelőkkeacute lettek Nagyobb meacuterteacutekű kivaacutendorlaacutes Havasalfoumlldről
1741ndash1744 koumlzoumltt toumlrteacutent Mihai Racoviţa vajda uralkodaacutesa alatt aki annyira megterhelte a neacutepet hogy az
orszaacutegot egyszerre mintegy 15 000 csalaacuted hagyta el A neacutep nagy meacuterteacutekű kivaacutendorlaacutesa volt az oka hogy a
szultaacuten 1744-ben elkergette Utoacuteda Constantin Mavrocordat lett ki meacuteg embertelenebbuumll nyuacutezta a neacutepet Mikor
troacutenra leacutepett az adoacutezoacute csalaacutedok szaacutema 146 000 volt eacutes ez a szaacutem uralkodaacutesa alatt leszaacutellott 35 000-re 1765-ben
egyszerre 227 s ezt megelőzően 535 romaacuten paraszt csalaacuted menekuumllt Havasalfoumlldről a Temesi Baacutensaacutegba Mikor a
temesvaacuteri koumlzeacutepponti telepiacutető bizottsaacuteg erről azon hozzaacuteadaacutessal tett jelenteacutest Beacutecsbe hogy meacuteg toumlbb csapat
bevaacutendorlaacutesaacutera van kilaacutetaacutes onnan azt az utasiacutetaacutest kapta hogy a bevaacutendorlaacutesra uacutejabban jelentkező romaacuten paraszt
csalaacutedokat igyekezzeacutek lebeszeacutelni telepuumllő szaacutendeacutekukroacutel Ez inteacutezkedeacutesek eacutes levelezeacutesek semmit sem hasznaacuteltak
mert a helyeacuteből kimozdult romaacuten parasztsaacutegot nem lehetett visszateacutereacutesre biacuterni A hatoacutesaacutegok keacutenytelenek voltak a
menekuumllőket befogadni eacutes nekik a karaacutensebesi lugosi oravicai eacutes mehaacutediai jaacuteraacutesban lakoacutehelyeket adni A
koumlvetkező eacutevben uacutejra szigoruacute rendelet joumltt Beacutecsből hogy a bdquomenekuumllt romaacuten parasztokat Temesvaacuternaacutel erreacutebb eacutes
a Beacutegaacutenaacutel tovaacutebb ne engedjeacutek
14
Kaacuterpaacutetok viacutezvaacutelasztoacutejaacuteig kiterjesztett magyar gyepűvonal veacutedelme volt19
Hasonloacute feladatok
ellaacutetaacutesaacutera joacutel bevaacutelt hagyomaacutenyos nemzetseacutegi szervezetuumlket a koumlzponti hatalom itt is
tiszteletben tartotta ebből alakult ki a szeacutekely szeacutekek teruumlletileg tagolt szerkezete
A heacutet szeacuteket20
(Csiacutekszeacutek Gyergyoacuteszeacutek Keacutezdiszeacutek Marosszeacutek Orbaiszeacutek Sepsiszeacutek
eacutes Udvarhelyszeacutek) egybefogoacute Szeacutekelyfoumlld ndash mint a vaacutermegyeacutektől elhataacuterolt egyseacutegesen
szeacutekelylakta teruumllet ndash a XIVndashXV szaacutezadtoacutel kezdve szeacuteles koumlrű oumlnkormaacutenyzatot eacutelvezett a
szeacutekelyseacuteg a feudaacutelis Erdeacutely rendi szervezeteacutebe ndash a vaacutermegyei nemesseacuteg eacutes a szaacuteszok mellett
ndash mint egyenjoguacute rendi nemzet (bdquoNatio Siculorum) eacutepuumllt be Habaacuter a rendiseacuteg eltoumlrleacuteseacuteig
ennek folytaacuten a szeacutekelyeket kuumlloumln bdquonemzet-keacutent tartottaacutek szaacutemon ez csak sajaacutetos rendi
jogaacutellaacutesukra utaloacute fogalomkeacutent eacuterteacutekelhető A rendi vaacutelaszfalak elleneacutere sem volt soha
keacutetseacuteges hogy a szeacutekelyseacuteg etnikailag nem oumlnaacutelloacute nemzet csupaacuten a magyar nemzet egyik
jellegzetes neacutepi csoportja
A szeacutekely taacutersadalmat a vagyoni reacutetegződeacutes jellemezte A tehetősebb azonban meacutegsem
erőltethette raacute a hatalmaacutet a keveacutesbeacute vagyonos taacutersaacutera mert minden fegyverforgatoacute szeacutekelyre
azonos jog eacutes koumltelezettseacuteg vonatkozott a szemeacutelyes szabadsaacuteg eacutes a fejenkeacutenti fegyveres
szolgaacutelat A vagyoni kuumlloumlnbseacutegek nem vezettek a feudaacutelis viszonyok kialakulaacutesaacutehoz inkaacutebb a
katonaacuteskodaacutes mikeacutentjeacuteben jelentkeztek A legkevesebb foumllddel rendelkezők ndash akik a
szeacutekelyseacuteg toumlbbseacutegeacutet alkottaacutek ndash gyalogosan szaacutelltak hadba A lovon szolgaacuteloacutekat a bdquoloacutefőketrdquo
maacuter tekinteacutelyesebb foumlld illette meg A loacutefő szeacutekelyekneacutel az uacuten bdquoprimorok voltak
előkelőbbek Ők rendelkeztek a legtoumlbb foumllddel eacutes a legmagasabb katonai titulusokkal21
A szeacutekely falvak lakoacuteinak peres eacutes egyeacuteb uumlgyeiben a 12 taguacute vaacutelasztott testuumllet jaacutert el
A testuumllet hat tagja a gazdagabbak tovaacutebbi hat tagja pedig a szegeacutenyebbek koumlzuumll keruumllt ki
Ezen testuumlletek munkaacutejaacutet a szeacutekbiacuteroacute feluumlgyelte Innen ndash első fellebbezeacutesi foacuterumkeacutent ndash a
koumlzponti szeacutek (bdquoanyaszeacutek) Udvarhelyszeacutek eskuumldtjeihez keruumllt az uumlgy veacuteguumll pedig a szeacutekely
ispaacuten doumlntoumltt a vitaacutes keacuterdeacutesekről A szeacutekely ispaacuten az egyes doumlnteacutesekben ki kellett hogy keacuterje
a szeacutekely nemzetgyűleacutes veacutelemeacutenyeacutet
19
NYAacuteRAacuteDY R Kaacuteroly Erdeacutely neacutepesseacutegeacutenek etnikai eacutes vallaacutesi tagoloacutedaacutesa a magyar aacutellamalapiacutetaacutestoacutel a
dualizmus koraacuteig KSH Neacutepesseacutegtudomaacutenyi Inteacutezet Toumlrteacuteneti Demograacutefiai Fuumlzete 3 szaacutem Bp 1987 9 p 20
Valoacutejaacuteban a Szeacutekelyfoumlld toumlbb szeacutekre tagoloacutedott Csiacutekszeacutek Gyergyoacuteszeacutek eacutes Kaacuteszonszeacutek egyuumlttesen alkottaacutek a
keacutesőbbi Csiacutek vaacutermegyeacutet tovaacutebbaacute Keacutezdiszeacutek Orbaiszeacutek eacutes Sepsiszeacutek oumlsszeolvasztaacutesaacuteboacutel pedig Haacuteromszeacutek
vaacutermegye joumltt leacutetre Volt tovaacutebbaacute Bardoacuteczszeacutek Keresztuacuterszeacutek Mikloacutesvaacuterszeacutek eacutes Szeredaszeacutek is de ezek
bdquojelenteacutektelenek voltak eacutes beolvadtak maacutes szeacutekekbe Volt tovaacutebbaacute meacuteg egy szeacutek Aranyosszeacutek amely a
Szeacutekelyfoumlldtől bdquoelszakiacutetva Torda vaacuterosaacutetoacutel deacutelre fekuumldt Csiacutek Haacuteromszeacutek eacutes Udvarhely vaacutermegyeacuteket az
emliacutetett szeacutekekből az 1876 eacutevi XXXIII tc hozta leacutetre ezt veacuteglegesiacutetette az 1877 eacutevi I tc CSAacuteKY Imre A
Magyar Kiraacutelysaacuteg vaacutermegyeacuteinek ciacutemerei a XVIII eacutes a XIX szaacutezadban Corvina Kiadoacute Bp 1995 93 102
139 p 21
SZABOacute Peacuteter Az erdeacutelyi fejedelemseacuteg Kulturtrade Kiadoacute Bp 1997 13 15 p
15
A szeacutekelyseacuteg baacutemulatos vitalitaacutesaacutenak koumlszoumlnhető hogy a szaacutezadok soraacuten raacutezuacuteduloacute
szaacutemos csapaacutest kiheverve uacutejra eacutes uacutejra regeneraacuteloacutedva napjainkban is a maacutesodik legnagyobb
oumlsszefuumlggő magyar neacuteptoumlmboumlt alkotja a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
1 4 Az erdeacutelyi szaacuteszok
A szaacuteszok a XIIndashXIII szaacutezadban telepedtek le Erdeacutelyben Megjeleneacutesuumlk egyreacuteszt a
Neacutemet-Roacutemai Birodalom demograacutefiai eacutes taacutersadalmi helyzeteacutevel magyaraacutezhatoacute Az aacuteltalaacutenos
neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes a taacutersadalmi feszuumlltseacutegek az a teacuteny hogy a peacutenzgazdaacutelkodaacutes toumlnkretette
a parasztsaacuteg a kis- eacutes koumlzeacutepnemesseacuteg egy reacuteszeacutet egyes vaacuterosok (Worms Mainz Koumlln
Speyer) lakossaacutega pedig felkelt jogai eacuterdekeacuteben neacutepesseacutegmozgaacutest indiacutetott el E vaacutendorlaacutes
folyamaacuten jelentős csoportok telepedtek meg a neacutemet nyelvteruumllettől keletre eső teruumlleteken22
A kivaacutendorlaacutes szervezeacuteseacuteben az uacuten lokaacutetor (bdquolocatores) jaacutetszott fontos szerepet Ő
koumlzvetiacutetett a letelepedeacutesre szaacutent teruumlletek ura eacutes a betelepuumllők koumlzoumltt oumlsszetoborozta a
kivaacutendorolni szaacutendeacutekozoacutekat kivaacutelasztotta a letelepedeacutes helyeacutet aacutellatokat eszkoumlzoumlket
vetőmagot szerzett csereacuteben pedig foumlldet eacutes bizonyos jogokat kapott az uacutej teruumlleten A
telepesek aacuteltalaacuteban jogilag szabadok voltak cenzust fizettek aacutetoumlroumlkiacutethetteacutek birtokaikat eacutes
falukoumlzoumlsseacutegekbe szerveződtek amelyeknek eacuteleacuten a biacuteroacute aacutellott Neacutemetorszaacuteg teruumlleteacuten 1103-
boacutel 1148-boacutel eacutes 1313-boacutel maradt fenn olyan okleveacutel amely Magyarorszaacutegra kivaacutendorolt
szemeacutelyekről tudoacutesiacutet Az 1148-boacutel szaacutermazoacute adat II Geacuteza uralmaacutenak (1141ndash1162) idejeacutere
esik E korban Erdeacutely deacuteli hataacutervonalaacutet a Bizaacutenci Birodalom fenyegette Emiatt a kiraacutely azzal
a szaacutendeacutekkal telepiacutetette be a Neacutemet-Roacutemai Birodalom teruumlleteacuteről eacuterkező bdquovendeacutegeketrdquo hogy
az orszaacutegnak katonai veacutedelmet is nyuacutejtsanak Ennek eacuterdekeacuteben II Geacuteza Nagyszeben
koumlrnyeacutekeacuteről a keacutesőbbi szebeni uacutejegyhaacutezi eacutes nagysinki szaacutesz szeacutekek teruumlleteacuteről keletebbre
telepiacutetette a szeacutekelyeket hogy az uacutejonnan eacuterkezett vendeacutegeknek helyet adjon
Az oklevelek tanuacutesaacutega szerint nem minden telepes volt neacutemet hanem olaszok
vallonok eacutes franciaacutek is akadtak koumlzoumlttuumlk Szaacutesz (bdquosaxones) elnevezeacutesuumlk csak a XIII szaacutezad
elejeacuten szilaacuterdult meg
A szaacuteszok jelentőseacutege a betelepedeacutesuumlk utaacuten hamarosan megnőtt A szaacutesz vaacuterosok
koumlzuumll Brassoacute Nagyszeben eacutes Beszterce a taacutevolsaacutegi kereskedelem koumlzpontjaivaacute vaacuteltak Mivel
haacutegoacutek mellett fekszenek mindig lefoumlloumlzteacutek a hasznot a kereskedelemből Nemcsak a
Havasalfoumllddel eacutes Moldvaacuteval aacutellottak kapcsolatban hanem a Koumlzel-Kelettel az Adriaacuteval
22
VOGEL Saacutendor Az erdeacutelyi szaacuteszok Honismeret 20013 XXIX 1 p
16
Krakkoacuteval Lemberggel Budaacuteval Beacuteccsel a neacutemetorszaacutegi eacutes flandriai vaacuterosokkal Egyes
taacutevolsaacutegi kereskedők oacuteriaacutesi vagyonokat halmoztak fel23
A szaacutesz vaacuterosok24
koumlzuumll Segesvaacuterott Medgyesen Szaacuteszvaacuterosban eacutes Szaacuteszsebesen a
keacutezművesseacutegnek az iparnak volt meghataacuterozoacute szerepe A XV eacutes XVI szaacutezad az erdeacutelyi
szaacutesz vaacuterosok nagy gazdasaacutegi fellenduumlleacuteseacutenek kora volt Az erdeacutelyi magyar vaacuterosok koumlzuumll
csak Kolozsvaacuter tudta felvenni a versenyt a szaacutesz vaacuterosokkal Kolozsvaacuteron is jelentős volt a
szaacuteszok leacutelekszaacutema s a helyi magyarsaacutegnak hataacuterozottan ndash olykor fegyveres moacutedon ndash kellett
a vaacuteros vezeteacuteseacutenek jogaacuteeacutert felleacutepni
Doumlntő jelentőseacutegű a szaacuteszok politikai eacutes jogi egyseacuteggeacute vaacutelaacutesaacuteban az 1224 eacutevi II
Andraacutes aacuteltal adomaacutenyozott kivaacuteltsaacutegleveacutel az Andreanum25
volt amelyet a szaacutesz toumlrteacutenetiacuteraacutes
arany szabadsaacutegleveacutelnek (bdquoder Goldene Freibreif) nevez Az okleveacutel egyeduumllaacutelloacute volt a
teacuterseacutegben olyan jogalkotaacutes amely az uralkodoacute eacutes a szabad telepesek koumlzoumltti jogviszonyt
szabaacutelyozta eacutes mindkettejuumlk eacuterdekeit figyelembe vette
23
Az erdeacutelyi szaacutesz vaacuterosok alapiacutetaacutesa a XII-XIII szaacutezadra tehető A betelepuumllő szaacuteszok előszoumlr Medgyes vaacuterosaacutet (romaacutenul Mediaş neacutemetuumll
Mediasch) alapiacutetottaacutek 1146-ban majd sorrendben koumlvetkezett Szaacuteszsebes (romaacutenul Sebeş neacutemetuumll Muumlhlbach) 1150-ben Nagyszeben
(romaacutenul Sibiu neacutemetuumll Hermannstadt) 1160-ban Segesvaacuter (romaacutenul Sighişoara neacutemetuumll Schaumlssburg) 1198-ban Szaacuteszvaacuteros (romaacutenul
Orăştie neacutemetuumll Broos) 1200-ban Brassoacute (romaacutenul Braşov neacutemetuumll Kronstadt) 1203-ban eacutes veacuteguumll Beszterce (romaacutenul Bistriţa neacutemetuumll
Bistritz) 1206-ban in KŐVAacuteRY Laacuteszloacute Erdeacutely reacutegiseacutegei eacutes toumlrteacutenelmi emleacutekei Horizont Kiadoacute Bp 105 p 24
A szaacutesz vaacuterosok eacuteleacuten a polgaacutermester (Buumlrgermeister) aacutellt aki a vaacuterosi tanaacutecsok uumlleacutesein elnoumlkoumllt A vaacuterosi tanaacutecsok rendszerint 12 taguacuteak
voltak A szaacutesz vaacuterosok egytől egyig vastag bevehetetlen falakkal eacutes erős baacutestyaacutekkal voltak megerősiacutetve Ostrom idejeacuten a ceacutehek veacutedteacutek az
egyes baacutestyaacutekaacutet beacutekeidőben pedig gondoskodniuk kellett a karbantartaacutesukroacutel Az erdeacutelyi vaacuterosok voltak Erdeacutelyben az ipar eacutes a kereskedelem mellett az oktataacutes eacutes a kultuacutera fellegvaacuterai A falvak eacuteleacuten szinteacuten egy ndash kisebb ndash tanaacutecs aacutellt eacuteleacuten a biacuteroacuteval akit a koumlzoumlsseacuteg maga vaacutelasztott
Kifejezetten Nagyszeben a szaacuteszok bdquofővaacuterosardquo szaacutemiacutetott bevehetetlen erődvaacuterosnak 25
A II Andraacutes aacuteltal kibocsaacutetott Diploma Andreanum az alaacutebbiakroacutel rendelkezik bdquoHűseacuteges vendeacutegeink az erdőn tuacuteli szaacuteszok koumlzoumlsen kiraacutelyi
felseacuteguumlnk laacutebai eleacute borultak eacutes panaszaikkal alaacutezatosan raacutemutattak arra hogy szabadsaacutegukat amellyel nagyatyaacutenk a jaacutembor emleacutekezetű
Geacuteza kiraacutely hiacutevta be őket teljesen elvesztetteacutek Ezeacutert kiraacutelyi felseacuteguumlnk szemeit a szokaacutesos moacutedon kegyesen raacutejuk vetette eacutes mivel nagy
szegeacutenyseacuteguumlk miatt kiraacutelyi felseacuteguumlnknek szolgaacutelataikat teljesiacuteteni nem tudtaacutek kegyesen meghallgattuk panaszaikat eacutes mind a jelenre mind a joumlvőre neacutezve koumlzhiacuterreacute tesszuumlk hogy elődeink nyomdokaacutet koumlvetve eacutes bensőnkben megrenduumllve koraacutebbi szabadsaacutegukat visszaadtuk meacutegpedig a
koumlvetkezőkeacuteppen
ndash az egeacutesz neacutep egy neacutep legyen (unus sit populus) egy biacuteroacute alatt aacutelljon
ndash ugyanakkor megszuumlntetuumlnk minden groacutefsaacutegot a szebeni kiveacuteteleacutevel
ndash baacuterki is legyen szebeni groacutef csak olyan legyen aki aacutellandoacutean koumlztuumlk lakik eacutes a neacutep vaacutelassza meg meacutegpedig azt aki erre a hivatalra a
legalkalmasabb ndash eacutevente koumltelesek 500 ezuumlstmaacuterkaacutet fizetni kamaraacutenk hasznaacutera eacutes ez aloacutel az adoacute aloacutel senki se legyen kiveacuteve aki hataacuteraik koumlzoumltt lakik
ndash 500 fegyverest kell aacutelliacutetaniuk abban az esetben ha a kiraacutely az orszaacutegon beluumll visel hadat 100-at az orszaacutegon kiacutevuumll ha a kiraacutely szemeacutelyesen
is hadba vonul eacutes 50-et ha a kiraacutely valamelyik vezeacutereacutet kuumlldi haacuteboruacuteba az orszaacutegon kiacutevuumll toumlbb harcost a kiraacutely nem koumlvetelhet tőluumlk
ndash papjaikat szabadon vaacutelaszthatjaacutek eacutes nekik kell fizetniuumlk a tizedet
ndash senki sem biacuteraacuteskodhat felettuumlk csak Mi magunk vagy a szebeni groacutef ha biacuteroacute előtt aacutellnak az csak a szokaacutesjog szerint iacuteteacutelkezhet felettuumlk
biacuteroacutesaacutegunk eleacute csak akkor lehet megideacutezni őket ha sajaacutet biacuteraacutejuk nem tudott doumlnteni ndash a valahok eacutes a besenyők erdeit valamint azok vizeit a nevezett valahokkal eacutes besenyőkkel koumlzoumlsen hasznaacutelhatjaacutek eacutes ezeacutert semmifeacutele szolgaacuteltataacutessal nem tartoznak
ndash egyetlen pecseacutetet hasznaacutelhatnak amelyet Mi eacutes meacuteltoacutesaacutegviselőink elismernek
ndash ha valaki koumlzuumlluumlk valakit toumlrveacuteny eleacute ideacutez a biacuteroacute előtt csak olyan szemeacutelyeket nevezhet meg tanuacutekeacutent akik hataacuteraik koumlzoumltt eacutelnek
ndashteljesseacuteggel felmentjuumlk őket minden idegen toumlrveacutenykezeacutes aloacutel
ndash szabadon hasznaacutelhatjaacutek az erdőket tartozeacutekaikkal egyuumltt a vizeket eacutes a folyoacutekat
ndash az orszaacuteg nagyjai nem koumlvetelhetnek a kiraacutelytoacutel falvakat vagy birtokokat teruumlletuumlkoumln ha pedig ezt valaki meacutegis megteszi ellentmondaacutessal
eacutelhetnek ndash ha hadjaacuterat alkalmaacuteval hozzaacutejuk megyuumlnk csak haacuteromszor gondoskodjanak roacutelunk
ndash ha pedig a vajda a kiraacutely eacuterdekeacuteben teruumlletuumlkre megy keacutetszer eacuterkezeacuteskor eacutes taacutevozaacuteskor koumltelesek gondoskodni roacutela
ndash kereskedőik szabadon fel eacutes alaacute jaacuterkaacutelhatnak Kiraacutelysaacutegunk teruumlleteacuten aneacutelkuumll hogy baacutermely vaacutemot fizetneacutenek
ndash vaacutesaacuteraikat vaacutemmentesen tarthatjaacutek meg
Az okleveacutel a koumlvetkezőkeacuteppen zaacuterul bdquoHogy a fent mondottak szilaacuterdan eacutes megvaacuteltoztathatatlanul megmaradjanak a joumlvő szaacutemaacutera ezt az
oklevelet kettős pecseacutetuumlnkkel megerősiacutetettuumlk Kelt az Uacuter megtestesuumlleacutese utaacuteni 1224 eacutevben uralkodaacutesunk 21 esztendejeacuteben
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Az erdeacutelyi szaacuteszok a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Acta Universitatis
Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXIII Fasc 19 Szeged 2003 4ndash6 p
17
A Diploma Andreanum a Kiraacutelyfoumlldnek (bdquoFundus Regius bdquoKoumlnigboden) nevezett
teruumlletet a szaacuteszok kezeacutebe adta Az okleveacutel a kialakuloacute szaacutesz jogi egyseacuteg kiinduloacutepontjaacutevaacute vaacutelt
eacutes olyan fejlődeacutest indiacutetott el amely 800 eacuteven aacutet lehetőveacute tette a szaacutesz neacutep fennmaradaacutesaacutet A
szaacuteszok kivaacuteltsaacutegait tartalmazoacute Diploma Andreanumot a magyar kiraacutelyok eacutes az erdeacutelyi
fejedelmek huszonkeacutetszer erősiacutetetteacutek meg
Az 1241ndash1242-es tataacuter taacutemadaacutes alapjaiban raacutezta meg a szaacutesz telepuumlleacutesteruumlletet A
veszteseacutegek poacutetlaacutesaacutera uacutejabb telepiacuteteacutesekre volt szuumlkseacuteg Ekkeacutepp a bevaacutendorlaacutes folytatoacutedott eacutes
meacuteg 1322-ben kiadott okleveacutel is uacutej telepekről (bdquonovella plantatio) beszeacutel A bevaacutendorlaacutesi eacutes
letelepedeacutesi folyamat csak a XIV szaacutezadban zaacuterult le A szaacutesz neacutep a kuumlloumlnboumlző teruumlletekről
(Luxemburg Neacutemetorszaacuteg (Bajororszaacuteg valamint az eacuteszaki teruumlletek) Franciaorszaacuteg
Olaszorszaacuteg) bevaacutendorolt csoportok oumlsszeolvadaacutesaacuteboacutel keletkezett Hasonloacutekeacuteppen alakult ki
az erdeacutelyi szaacutesz dialektus amelynek toumlbb vaacuteltozata is volt Az Erdeacutelybe telepuumllt szaacuteszok
helyzete alapjaiban kuumlloumlnboumlzoumltt a toumlbbi keletre telepuumllt neacutemet neacutepcsoporteacutetoacutel
Maacutetyaacutes kiraacutely kiterjesztette az Andreanum kivaacuteltsaacutegait a Kiraacutelyfoumlld egeacutesz teruumlleteacutere
(amely maacuter nemcsak Nagyszebenre eacutes koumlrnyeacutekeacutere vonatkozott) eacutes ezzel leacutetrehozta az erdeacutelyi
szaacuteszok oumlnkormaacutenyzati szerveacutet a Szaacutesz Egyetemet26
vagy Univerzitaacutest (bdquoUniversitas
Saxonum bdquoSaumlchische Nationsuniveristaumlt) amely eacutevszaacutezadokra meghataacuterozta a szaacutesz
taacutersadalom kereteit Az Univerzitaacutes a Heacutetszeacutek (Szeben Uacutejegyhaacutez Szaacuteszsebes Nagysink
Segesvaacuter Szaacuteszvaacuteros Szerdahely) a Keacutetszeacutek (Medgyes Selyk) eacutes Brassoacute valamint Beszterce
videacuteke teruumlleteacutere terjedt ki Az Univerzitaacutesnak toumlrveacutenyhozaacutesi biacuteraacuteskodaacutesi eacutes veacutegrehajtoacutei
jogkoumlre volt Tagjai voltak a szeacutekek eacutes a keacutet videacutek vezető tisztseacutegviselői ezenkiacutevuumll egy-keacutet
keacutepviselő minden szeacutek eacutes videacutek reacuteszeacuteről Eacutevente keacutetszer Szent Gyoumlrgy (aacuteprilis 24) eacutes Szent
Katalin (november 25) napjaacuteval kezdődően tartotta uumlleacuteseit Szuumlkseacuteg eseteacuten rendkiacutevuumlli
uumlleacuteseket tartottak Az uumlleacutesek koumlzoumltti időszakban Nagyszeben tanaacutecsa inteacutezte a folyoacute uumlgyeket
eacutes ő hiacutevta oumlssze az uumlleacuteseket A kiraacutelyfoumlldi szaacuteszokat eacuterintő minden peres uumlgyben az
Univerzitaacutes volt illeteacutekes eacutes a szaacutesz jogszokaacutesokat kodifikaacuteloacute 1583-ban Baacutethory Istvaacuten aacuteltal
joacutevaacutehagyott szaacutesz toumlrveacutenykoumlnyv27
(bdquoEigenlandrecht der Siebenbuumlrger Sachsen) alapjaacuten
iacuteteacutelkezett Az Univerzitaacutestoacutel fellebbezni csak a kiraacutelyhoz keacutesőbb az erdeacutelyi fejedelemhez
lehetett A jogi uumlgyekkel elsősorban a szebeni kiraacutelybiacuteroacute eacutes a szeacutekbiacuteroacute foglalkozott Az
26
A Szaacutesz Egyetem Univerzitaacutes kifejezeacutesnek toumlbb jelenteacutese volt eacutes a koumlvetkező testuumlleteknek felelt meg
ndash a kiraacutelyfoumlldi szaacuteszok oumlsszesseacutege (egyetemes koumlzoumlsseacutege) eacutes a kivaacuteltsaacutegolt teruumllet
ndash az egeacutesz koumlzoumlsseacuteget keacutepviselő kuumlldoumlttek testuumllete azaz az eacutevente keacutetszer uumlleacutesező koumlzgyűleacutes (conflux) ndash a szebeni tanaacutecs eacutes a főhivatalnokok a bdquodelegaacutelt Egyetemrdquo (delegierte Universitat) amely az uumlleacutesek koumlzoumltti időszakban vitte az uumlgyeket
ndash főleg az uacutejkorban az előbbi aacuteltal taacutergyalaacutesi felhatalmazaacutessal biacuteroacute testuumllet amelynek eacuteleacuten elnoumlkkeacutent az ispaacuten aacutellott VOGEL Saacutendor A
szaacutesz autonoacutemia Erdeacutelyben Provincia 2002 februaacuteri szaacutem 27
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Az erdeacutelyi szaacuteszok a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Acta Iniversitatis
Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXIII Fasc 19 Szeged 2003 8 p
18
adoacutekiveteacutesi uumlgyek ugyancsak az Univerzitaacutes hataacuteskoumlreacutebe tartoztak Ceacutehek alapiacutetaacutesaacutet az
Univerzitaacutes engedeacutelyezte eacutes megszabta a Kiraacutelyfoumlldoumln hasznaacutelatos aacuterakat eacutes
meacuterteacutekegyseacutegeket Legfőbb keacutepviselője a szebeni polgaacutermester (Provinzialbuumlrgermeister) eacutes a
szebeni kiraacutelybiacuteroacute volt aki a szaacuteszok ispaacutenja ciacutemet is viselte eacutes a fejedelemkorban tagja volt a
fejedelmi tanaacutecsnak A szaacuteszok autonoacutemiaacuteja oly erős volt hogy toumlrveacuteny iacuterta elő a szaacutesz
vaacuterosokban csak neacutemetek vaacutesaacuterolhatnak haacutezakat egy szaacutesz vaacuteros pedig azt is megtehette
hogy a fejedelmet nem fogadta be falai koumlzeacute A fejedelemkori szaacutesz identitaacutesban a szaacuteszok
politikailag az bdquoorszaacuteg egyharmadaacutet alkottaacutek Ugyanis a szaacutesz bdquonemzet koumlvetei reacuteszt vettek
az orszaacuteggyűleacuteseken eacutes a fejedelem megvaacutelasztaacutesaacutehoz eacuteppuacutegy szuumlkseacuteg volt a szavazataikra
mint a magyar nemesekeacutere vagy a szeacutekelyekeacutere Politikailag eacutes jogilag tehaacutet aacutellamalkotoacute
rendet alkottak
A szaacuteszok kivaacuteltsaacutegaikat eacutes ezzel sajaacutetos eacuteletformaacutejukat egeacuteszen 1876-ig meg tudtaacutek
őrizni tuacuteleacutelve ezzel a Diploma Leopoldinumot illetve II Joacutezsef rendelkezeacuteseit A szaacutesz
kivaacuteltsaacutegok rendszere azonban ekkora maacuter fenntarthatatlannaacute vaacutelt Az 1791 eacutevi orszaacuteggyűleacutes
megszavazta a koncivilitaacutest baacuter a vaacuterosi polgaacuterjogot felteacutetelekhez vagyonhoz keacutepzettseacuteghez
ceacutehtagsaacuteghoz koumltoumltte Az 1792 eacutevi kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutesen megszuumlntetteacutek a rendenkeacutenti
szavazaacutes rendszereacutet eacutes a szaacuteszok ettől kezdve kisebbseacutegben maradtak a magyarok eacutes
szeacutekelyek szavazataival szemben A Szaacutesz Egyetem eacutes annak koumlzigazgataacutesi
igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszere azonban kisebb megszakiacutetaacutesokkal (1848ndash1849 1849ndash1860)
1876-ig fennmaradt
A magyar kormaacuteny azonban a szaacuteszok teruumlleti autonoacutemiaacutejaacutet a magyar nemzetaacutellam
elveivel eacutes a polgaacuteri liberalizmussal oumlssze nem egyeztethetőnek eacutes a rendi aacutellam
maradvaacutenyaacutenak tekintette 1876-ban a magyar orszaacuteggyűleacutes elfogadta a XII szaacutemuacute
toumlrveacutenycikket a Kiraacutelyfoumlldről tovaacutebbaacute a Szaacutesz Egyetem rendezeacuteseacuteről eacutes az egyetem valamint
az uacutegynevezett bdquoHeacutetbiacuteraacutek vagyonaacuteroacutel
Az egyseacuteges koumlzigazgataacutessal rendelkező magyar nemzetaacutellamban a szaacutesz teruumlleti
autonoacutemia szaacutemaacutera nem maradt hely maacuter csak azeacutert sem mert a Kiraacutelyfoumlld lakossaacutegaacutenak
toumlbbseacutegeacutet akkor maacuter romaacutenok alkottaacutek eacutes kisebb leacutelekszaacutemuacute magyar lakossaacutega is volt
A magyar aacutellam nem szaacutemolta fel az Szaacutesz Egyetemet csupaacuten aacutetalakiacutetotta eacutes
betagolta az egyseacuteges magyar nemzetaacutellamba A szervezet a tovaacutebbiakban is nagyhatalmuacute
testuumllet maradt amelynek fő feladata a szaacutesz kulturaacutelis eacutelet eacutes iskolarendszer taacutemogataacutesa volt
A toumlrveacuteny elfogadaacutesaacuteval a rendi szaacutesz bdquonemzet megszűnt eacutes a szaacuteszsaacuteg Magyarorszaacuteg egyik
modern nemzetiseacutegeacuteveacute vaacutelt amelyet most maacuter valoacuteban az etnikai szaacutelak kapcsoltak oumlssze
Ebben a helyzetben feleacuterteacutekelődoumltt a szaacutesz evangeacutelikus egyhaacutez szerepe amely a toumlbbi
19
magyarorszaacutegi egyhaacutezhoz hasonloacutean autonoacutemiaacuteval rendelkezett az aacutellami koumlltseacutegveteacutesből
taacutemogataacutest eacutelvezett eacutes a nemzeti identitaacutes legjelentősebb tartoacuteoszlopa lett
A Szaacutesz Egyetem vagyona nagy reacuteszeacutenek elveszteacuteseacutere a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti
Romaacuteniaacuteban keruumllt sor Az 1921 eacutevi agraacuterreformot uacutegy hajtottaacutek veacutegre hogy a szaacutesz
evangeacutelikus egyhaacutez illetve a Szaacutesz Egyetem vagyona 55-aacutet elvesztette 1937-ben pedig a
Szaacutesz Egyetem Alapiacutetvaacutenyt feloszlattaacutek eacutes vagyonaacutet felosztottaacutek a szaacutesz evangeacutelikus egyhaacutez
eacutes egy romaacuten kulturaacutelis szervezet az Aşezămicircntul Cultural Mihai Viteazul koumlzoumltt28
A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a romaacuten aacutellam kimondta a romaacuteniai neacutemetek kollektiacutev
bűnoumlsseacutegeacutet eacutes megfosztottaacutek őket aacutellampolgaacuteri jogaiktoacutel meacuteg a csalaacutedi haacutezaikat is elvetteacutek
Ez nemcsak az erdeacutelyi szaacuteszokat eacuterintette hanem a baacutenaacuteti eacutes szatmaacuteri svaacutebokat is Sokakat
(feacuterfiakat eacutes nőket) vegyesen 1945 elejeacuten a Szovjetunioacuteba deportaacuteltaacutek akik tuacuteleacutelteacutek a
keacutenyszermunkaacutet hazateacuterhettek Romaacutenia csak 1950-ben adta vissza a romaacuteniai neacutemetek
aacutellampolgaacuteri jogait eacutes csak 1956-ban teacuterhettek vissza haacutezaikba a kitelepiacutetettek Az 1960-as
eacutevekben felgyorsult a neacutemetek kivaacutendorlaacutesa az NSZK-ba Az 1950-től 1982-ig terjedő
időszakban 130 151 neacutemet telepuumllt aacutet Romaacuteniaacuteboacutel a Nyugat-Neacutemetorszaacutegba
A szaacuteszok nagyszaacutemuacute kivaacutendorlaacutesaacutet eacutes ezaacuteltal felsziacutevoacutedaacutest Erdeacutelyből Nicolae
Ceausescu rendszere hozta meg Romaacutenia megegyezett az NSZK-val abban hogy minden
eacutevben csak megfelelő szaacutemuacute neacutemet nemzetiseacutegű szemeacutely kapott uacutetlevelet fejpeacutenz elleneacuteben
Veacuteguumll az 19891990-es koumlzeacutep- eacutes kelet-euroacutepai vaacuteltozaacutesok koumlvetkezteacuteben megnyiacuteltak
a romaacuten hataacuterok is eacutes a megmaradt maroknyi szaacutesz jelentős reacutesze is Neacutemetorszaacutegba taacutevozott
Ebben az időszakban maacuter gond neacutelkuumll lehetett uacutetlevelet szerezni Csak 19901991-ben
150 000 neacutemet (szaacutesz eacutes svaacuteb) vaacutendorolt ki Romaacuteniaacuteboacutel Az 1992 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes
szerint csak 119 436 fő vallotta magaacutet neacutemet nemzetiseacutegűnek Erdeacutelyben ebből koumlzel 40 000
fő volt szaacutesz a toumlbbi joacutereacuteszt baacutenaacuteti eacutes szatmaacuteri svaacuteb Ekkor a 40 000 erdeacutelyi szaacutesznak maacuter
csak toumlredeacuteke eacutelt az egykor kivaacuteltsaacutegos Kiraacutelyfoumlld teruumlleteacuten Ezzel egy kuumlloumlnleges unikumnak
minősuumllő neacutepcsoport hosszas kaacutelvaacuteriaacuteja oldoacutedott meg Erdeacutely egy viraacutegzoacute kultuacuteraacuteval ismeacutet
szegeacutenyebb lett Az erdeacutelyi szaacuteszokra csak az egykori vastag falakkal koumlrbevett haacutezaik eacutes
erődiacutetett templomaik emleacutekeztetnekhellip
28
VOGEL Saacutendor A szaacutesz autonoacutemia Erdeacutelyben Provincia 2002 februaacuteri szaacutem
20
1 5 Az erdeacutelyi romaacutenok
Az 1300-as eacutevekben a haacuteboruacutek de mindenekelőtt a pestisjaacutervaacutenyok29
(13481349)
miatt a szaacuteszok eacutes a magyarok kedvezőtlen demograacutefiai helyzetbe keruumlltek A munkaerő
utaacutenpoacutetlaacutesa veacutegett a magyarok eacutes a szaacuteszok bdquomegnyitottaacutek az utatrdquo a romaacutenoknak a magyarok
eacutes a szaacuteszok aacuteltal lakott teruumlleteken valoacute letelepedeacutesre Nem keacutetseacuteges hogy a XIII szaacutezad
elejeacutetől fogva jelen van maacuter Erdeacutelyben az uacutejkori etnikai arculataacutet meghataacuterozoacute haacuterom nagy
neacutepcsoport a magyar (szeacutekely) a szaacutesz eacutes a romaacuten A XVII szaacutezad veacutegeacuteig azonban a
neacutepesseacuteg szaacutemaacutera eacutes etnikai oumlsszeteacuteteleacutere az eddig ismert forraacutesok alapjaacuten csak kuumlloumlnboumlző
becsleacutesek reacuteveacuten lehet koumlvetkeztetni
A romaacutenok30
maacutes neacuteven vlachok vagy valahok (reacutegi magyar elnevezeacutessel olaacutehok) a
daacutekoromaacuten elmeacutelettel ellenteacutetben a Balkaacuten-feacutelszigetről szivaacuterogtak be a Kaacuterpaacutet-medence
teruumlleteacutere A romaacutenok a balkaacuteni vaacutendorlaacutes soraacuten feacutelnomaacuted aacutellattenyeacutesztő eacuteletmoacutedot folytattak
A bdquoromaacuten nevet csak 1848 utaacuten maguknak a romaacutenoknak a keacutereacuteseacutere hasznaacuteljuk A vlach
paacutesztorneacutep lassuacute beszivaacutergaacutesa Erdeacutely egyes hegyes videacutekeire a XII szaacutezad veacutegeacuten kezdődoumltt
első okleveles emliacuteteacutesuumlk 1222-ből szaacutermazik Telepuumlleacuteseik szaacutema a XIV szaacutezad veacutegeacuteig 130-
ra emelkedett A romaacuten bevaacutendorlaacutes a XIII szaacutezadtoacutel kezdve csaknem oumlt eacutevszaacutezadon
keresztuumll vaacuteltakozoacute intenzitaacutessal de folyamatosan tartott A romaacutenok keneacutezeik vezeteacuteseacutevel
magyar kiraacutelyi birtokokon telepedtek meg eacutes kisebb kivaacuteltsaacutegokat eacutelveztek A foumlldműves eacutes
keacutezműves szaacutesz lakossaacuteg kezdetben nemigen toumlrődoumltt a havasok romaacuten paacutesztorneacutepeacutevel akik a
XIII szaacutezadban Bihart eacutes a XIV szaacutezadban Maacuteramarost letelepedtek A romaacuten diaszpoacuteraacutek a
XVII szaacutezadban maacuter a toumlrteacutenelmi Szatmaacuter vaacutermegyeacuteben is megjelentek A romaacutensaacuteg a XIV
29
Az 1348ndash1349-es pestisjaacutervaacuteny amely nemcsak Erdeacutelyt hanem egeacutesz Euroacutepaacutet veacutegigpusztiacutetotta a magyar eacutes
szaacutesz falvak lakossaacutegaacutet annyira megtizedelte hogy sok telepuumlleacutes teljesen kihalt vagy csak mutatoacuteba maradt
neacutehaacuteny lakos Az eddig egymaacutes mellett eacutelő oumlsszefuumlggő nemzetiseacutegű toumlmboumlk fokozatosan egymaacutesba fonoacutedoacute
mozaikkaacute alakulnak magyar szaacutesz romaacuten falvak keacutetnemzetiseacutegű falvak tarkaacuten vaacuteltogatjaacutek egymaacutest A
romaacutensaacuteg szerencseacutes volt abban a tekintetben is hogy az utaacutenpoacutetlaacutes mellett meacuteg a pestis sem tizedelte meg oly
meacuterteacutekben mint a magyarokat eacutes a szaacuteszokat Ugyanis a XIV szaacutezad koumlzepeacuteig a romaacutensaacuteg ritkaacuten lakott
hegyvideacutekes teruumlleten eacutelt ellenteacutetben a szaacuteszokkal eacutes magyarokkal akik a gazdag folyoacutevoumllgyekben toumlmoumlruumlltek
elsősorban 30
Kiszely Istvaacuten az Anthropological Society of Washington tagja szerint a hivatalos romaacuten toumlrteacutenetiacuteraacutes
kidolgozta vallja eacutes terjeszti a daacutek-romaacuten kontinuitaacutes elmeacuteleteacutet amelynek a leacutenyege az hogy a romaacutenok
egyenes leszaacutermazottai a Roacutemai Birodalom Daacutecia nevű tartomaacutenyaacuteban eacutelt romanizaacutelt magaskultuacuteraacutejuacute daacutekoknak
azaz a romaacutenok maacuter a magyarok bejoumlvetele előtt ott eacuteltek Erdeacutelyben tehaacutet ők az őslakoacutek A daacutek-romaacuten elmeacuteletet
valloacute ideoloacutegusok Anonymusnak ama leiacuteraacutesaacuteval bizonyiacutetjaacutek erdeacutelyi ottleacutetuumlket amelyben azt iacuterja hogy bdquoErdeacutely
soacuteban eacutes aranyban gazdag blach (vlach) eacutes szlaacutev lakoacutei gyengeacuten vannak felfegyverezvehelliprdquo Anonymus
gestaacutejaacuteban azonban nem a vlachokroacutel hanem (blacus blasii) neacutepről iacuter amely azonos a volgai bolgaacuter
fegyvertaacutersaikeacutent Erdeacutelyben a IX szaacutezadban megtelepedett belső-aacutezsiai toumlroumlk rovaacutesiacuteraacutest ismerő bulak neacuteppel
Veluumlk talaacutelkoztak 796 utaacuten a frankok elől Erdeacutelybe vonuloacute szeacutekelyek A romaacutenoknak jobb a nemzetkoumlzi
bdquoimaacutezsa mint a magyarokeacute ezen ideoloacutegiaacutejukkal aacuterasztottaacutek el az egeacutesz vilaacutegot a nagy enciklopeacutediaacutek eacutes
lexikonok e tanokkal vannak tele (A magyarok igazi őstoumlrteacutenete egyetlen nemzetkoumlzi kiadvaacutenyban sem
szerepel)
21
szaacutezad koumlzepeacuteig meacuteg csak az amuacutegy is lakatlan hegyseacutegeket eacutes koumlzvetlen koumlrnyeacutekuumlket
neacutepesiacutetette be de az erdeacutelyi medence koumlzepeacuten a magyarsaacuteg eacutes a szaacuteszok oumlsszefuumlggő toumlmbjeacutet
nem szakiacutetottaacutek meg romaacuten telepuumlleacutesek A romaacuten beaacuteramlaacutes azonban egyre erőteljesebbeacute vaacutelt
Toumlbbseacuteguumlk nem szervezett telepiacuteteacutes formaacutejaacuteban hanem folyamatos beaacuteramlaacutes koumlvetkezteacuteben
foglalta el előbb a szaacutesz eacutes magyar falvak koumlrnyeacutekeacutet majd egyre beljebb hatolt a
telepuumlleacutesekbe A XVIII szaacutezadban Erdeacutelyben meacuteg csak 250 000-en voltak de a szaacutezad
veacutegeacutere szaacutemuk maacuter megkoumlzeliacutetette a 800 000 főt
A XVIndashXVII szaacutezadforduloacute koumlruumll maacuter megkezdődoumltt Erdeacutely romlaacutesa A Baacutethory
Zsigmond ingatag politikaacuteja koumlvetkezteacuteben gazdaacutetlannaacute vaacutelt orszaacuteg lakossaacutegaacutet előbb Mihaacutely
vajda (Mihai Viteazul) majd Basta csapatai őket koumlvetően pedig romaacuten szerb vallon eacutes
hajduacute csapatok egymaacutessal versenyezve eacuteveken aacutet hajmeresztő kegyetlenseacuteggel irtottaacutek A
foumlldek műveletlenuumll maradtak uacutegyhogy az eacuteletben maradottakat az eacutehiacutenseacuteg majd a pestis
tizedelte meg Bethlen Gaacutebor (1613ndash1629) eacutes I Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy (1630ndash1648) fejedelemseacutege
idejeacuten feacutel eacutevszaacutezadig nem jaacutert ellenseacuteges had Erdeacutelyben az orszaacuteg uacutejjaacuteeacutepuumllt gazdasaacutegilag
megerősoumldoumltt a tudomaacuteny eacutes művelődeacutes fellenduumllt Erdeacutely neacutepi erői noumlvekednek31
A beacutekeacutes
korszaknak veacuteget vetett II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy (1648ndash1660) 1657 eacutevi szerencseacutetlen kimenetelű
lengyelorszaacutegi hadjaacuterata A betoumlrt toumlroumlkndashtataacuter martaloacutecok eacutes a keacutet vajda seregei neacutegy eacuteven aacutet
raboltaacutek eacutegetteacutek az orszaacutegot gyilkoltaacutek rabsaacutegra hurcoltaacutek a lakossaacutegot A pusztulaacutes főkeacutent a
magyarsaacutegot suacutejtotta A szaacuteszokat fallal oumlvezett vaacuterosaik veacutedteacutek a romaacutenok nagyobb toumlmege
meacuteg a termeacuteszetes veacutedelmet nyuacutejtoacute erdős hegyekbe huacutezoacutedhatott a szeacutekelyek is a havasokba
menekuumllhettek A heacutet megye nyiacutelt videacutekein a hadak uacutetjaacuteban fekvő jobbaacutegyfalvak elpusztult
magyar parasztsaacutegaacutenak helyeacutere a hegyekből leszaacutelloacute romaacutenok telepednek E hatalmas
pusztulaacutes nyomaacuten Erdeacutely neacutepesseacutegeacutenek jelentős fogyatkozaacutesa koumlvetkezett volna be ha
egyidejűleg nem fokozoacutedik a romaacuten bevaacutendorlaacutes
A XVII szaacutezadra a romaacutensaacuteg maacuter minden taacutersadalmi reacutetegben fellelhető volt Voltak
koumlzoumlttuumlk jobbaacutegyok zselleacuterek paacutesztorok de meacuteg szabadparasztok kereskedők eacutes
keacutezművesek is Tovaacutebbaacute az is megfigyelhető hogy egyre nőtt a romaacuten nemesi csalaacutedok szaacutema
is A fejedelmek egeacutesz sor romaacutent nemesiacutetettek elsősorban a Kővaacuter-videacuteken Fogarasban de
Belső-Erdeacutelyben is Hunyadban Maacuteramarosban a romaacuten nemesek nemesparasztok toumlmege
eacutelt A nemesi rangra emelt romaacutenok koumlzuumll toumlbben az orszaacuteg vezető reacutetegeacutebe emelkednek A
31
SZABOacute Istvaacuten A magyarsaacuteg eacuteletrajza Bp 1941 96ndash97 BAKAacuteCS Istvaacuten A toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg koraacutenak
neacutepesseacutege Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti demograacutefiaacuteja Bp 1963 135ndash137
22
gyarapodoacute romaacuten eacutertelmiseacuteg fokozatosan alkalmazkodott ahhoz az eacuteletformaacutehoz amelynek
euroacutepai sziacutenezeteacutet Erdeacutely politikai nemzetei hataacuteroztaacutek meg eacutevszaacutezadokra visszamenően32
A XVIII szaacutezadtoacutel a romaacutensaacuteggal maacuter mint politikai teacutenyezővel is szaacutemolni kellett A
vallaacutesi unioacute hataacutesakeacutent a semmiből leacutetrejoumltt egy szűk koumlrű de roppantmoacuted felkeacuteszuumllt
eacutertelmiseacutegi reacuteteg amely koumlvetelte hogy a romaacuten neacutep ismertesseacutek el negyedik egyenranguacute
nemzetnek Ezzel elvetve a magjaacutet a daacutekoromaacuten elmeacuteletnek eacutes a romaacuten nacionalizmusnak
1 6 Egy kuumlloumlnleges magyar neacutepcsoport a moldvai csaacutengoacutek
Romaacutenia Moldvaacutenak nevezett keleti tartomaacutenyaacuteban ndash azaz Bacău Botoşani Iaşi
Neamţ Vaslui eacutes Vrancea megyeacutekben ndash az 1992-es romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint koumlzel
negyedmillioacute katolikus eacutelt A magyar eacutes nemzetkoumlzi szakirodalom egyoumlntetűen egyeteacutert abban
hogy a Moldvaacuteban eacutelő katolikus lakossaacuteg ndash a csekeacutely szaacutemuacutenak mondhatoacute romaacuten neacutemet
lengyel olasz eacutes cigaacuteny eredetű beolvadt neacutepelemektől eltekintve ndash magyar szaacutermazaacutesuacute Ezt a
teacutenyt a jelentős romaacuten kutatoacutek is elismerik
A Moldvaacuteban eacutelő katolikusokat csaacutengoacute neacuteven tartja szaacutemon a tudomaacuteny eacutes a koumlztudat
Egy szeacuteles koumlrben vallott de meacuteg meggyőzően nem bizonyiacutetott tudomaacutenyos neacutezet szerint a
csaacutengoacute szoacute a bdquokoacuteszaacutel bdquocsavarog bdquovaacutendorol bdquoelkoacuteborol stb jelenteacutesű bdquocsang illetve
bdquocsaacuteng ige szaacutermazeacuteka eszerint tehaacutet a neacutepcsoport neve vilaacutegosan utal a csaacutengoacutek koumlltoumlző
telepes mivoltaacutera33
A moldvai magyar etnikum nem tekinthető egyseacuteges neacutepcsoportnak sem neacuteprajzi sem
pedig toumlrteacuteneti szempontboacutel A kutatoacutek toumlbbseacutege az egyseacutegesiacutető csaacutengoacute kifejezeacutes hasznaacutelataacutet is
elhibaacutezottnak tartja elkuumlloumlniacutetve a koumlzeacutepkorban telepiacutetett reacutegebbi moldvai magyarsaacutegot a
XVIIndashXIX szaacutezadban (legfőkeacuteppen Maacuteria Tereacutezia uralkodaacutesa idejeacuten (1740ndash1780)) az erdeacutelyi
szeacutekely szeacutekekből menekuumllt szeacutekelyseacutegtől A kutatoacutek egy reacutesze moldvai magyarsaacutegroacutel illetve
szeacutekelyseacutegről beszeacutel34
maacutesok a csaacutengoacute-magyar eacutes a szeacutekely-magyar megkuumlloumlnboumlzteteacutest
hasznaacuteljaacutek35
A moldvai magyarokat az oklevelek az 1200-as eacutevektől emliacutetik A csaacutengoacutek eredeteacutere
meacuteg nincs kizaacuteroacutelagos vaacutelasz ahogyan a szeacutekelyek eredeteacutere sincs A csaacutengoacutekat a kunok
32
NYAacuteRAacuteDY R Kaacuteroly Erdeacutely neacutepesseacutegeacutenek etnikai eacutes vallaacutesi tagoloacutedaacutesa a magyar aacutellamalapiacutetaacutestoacutel a
dualizmus koraacuteig KSH Neacutepesseacutegtudomaacutenyi Inteacutezet Toumlrteacuteneti Demograacutefiai Fuumlzete 3 szaacutem Bp 1987 14 p
MAKKAI Laacuteszloacute Magyarndashromaacuten koumlzoumls muacutelt Bp 1948 33
TAacuteNCZOS Vilmos Haacutenyan vannak a moldvai csaacutengoacutek Magyar Kisebbseacuteg Uacutej f III 19971ndash2 sz 370 p 34
LUumlKŐ Gaacutebor A moldvai csaacutengoacutek I A csaacutengoacutek kapcsolatai az erdeacutelyi magyarsaacuteggal Neacuteprajzi Fuumlzetek 3 Bp
1936 35
BENKŐ Loacuteraacutend A csaacutengoacutek eredete eacutes telepuumlleacutese a nyelvtudomaacuteny szemszoumlgeacuteből A Magyar Nyelvtudomaacutenyi
Taacutersasaacuteg kiadvaacutenyai Bp 1990 188 p
23
leszaacutermazottainak tekintő elkeacutepzeleacutes megdőlt mint ahogy az a romaacuten felfogaacutes is abszurd
amely a moldvai csaacutengoacutekat elmagyarosiacutetott romaacutenoknak tartja akik a Roacutemai Katolikus
Egyhaacutez bdquomagyarosiacutetoacute toumlrekveacuteseacutenek estek aacuteldozatul A csaacutengoacute magyarok tovaacutebbaacute ndash Taacutenczos
Vilmos szerint ndash nem is a honfoglalaacutesboacutel bdquokimaradt magyarok akik a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe
valoacute betelepuumlleacutest megelőzően itt leltek volna uacutej hazaacutera A leginkaacutebb helytaacutelloacute neacutezet a
koumlvetkező a csaacutengoacute magyarok nyugatroacutel a Kaacuterpaacutet medenceacuteből eacuterkeztek mai
telepuumlleacuteshelyuumlkre valamikor a koumlzeacutepkor folyamaacuten A csaacutengoacutek feladata feltehetően a keletről
eacuterkező bdquohiacutevatlan laacutetogatoacutek fegyveres feltartoacuteztataacutesa lett volna
A kutatoacutek toumlbbseacutege a csaacutengoacute neacutepesseacuteget a Szamos-voumllgyi sőt Felső-Tisza videacuteki
magyarokkal hozza rokonsaacutegba Egy nyelvfoumlldrajzi megalapozaacutesuacute elmeacutelet szerint viszont a
csaacutengoacutesaacuteg zoumlme a belső-erdeacutelyi Mezőseacuteg magyarsaacutegaacuteboacutel szakadt ki36
A koumlzeacutepkori eredetű
nem szeacutekely szaacutermazaacutesuacute moldvai magyarsaacuteg utoacutedai ma csupaacuten keacutet nyelvszigeten a
Romaacutenvaacutesaacutertoacutel eacuteszakra (uacuten eacuteszaki csaacutengoacutek) eacutes neacutehaacuteny Baacutekoacutetoacutel deacutelre eső faluban (uacuten deacuteli
csaacutengoacutek) eacutelnek
Az eacuteszaki csaacutengoacutek37
koumlzponti helyzetű legnagyobb falui Szaboacutefalva eacutes Kelgyest
koumlruumlloumlttuumlk meacuteg neacutehaacuteny katolikus faluban az idősebbek tudnak kisebb-nagyobb meacuterteacutekben
magyarul (Jugaacuten UacutejfaluTraian Bargovaacuten stb) a toumlbbi faluban a magyarsaacuteg teljesen
elromaacutenosodott Az eacuteszaki nyelvsziget koumlzpontjaacuteboacutel (nagyobbreacuteszt Szaboacutefalvaacuteboacutel) rajzott ki
Balusest eacutes a Szeret alsoacute folyaacutesa menti Ploszkuceacuteny38
A Baacutekoacute alatti deacuteli csaacutengoacutek39
legfontosabb falvai Bogdaacutenfalva (Valea Seacă) Trunk
(Galbeni) Nagypatak (Valea Mare) eacutes az erős szeacutekely hataacutest mutatoacute Gyoszeacuteny (Gioseni)
36
BENDA Kaacutelmaacuten (szerk) Moldvai csaacutengoacute-magyar okmaacutenytaacuter IndashII Bp 1989 37
Az eacuteszaki csaacutengoacute magyarok heacutet telepuumlleacutese az alaacutebbi Balusest (Băluşeşti) Bargovaacuten (Bărgăoani) Jugaacuten
(Iugani) Kelgyest (Pildeşti) Ploszkuceacuteny (Ploscuţeni) Szaboacutefalva (Săbăoani) eacutes Uacutejfalu (Traian) 38
TAacuteNCZOS Vilmos Haacutenyan vannak a moldvai csaacutengoacutek Magyar Kisebbseacuteg Uacutej folyam III 19971ndash2 sz
372 p 39
A szeacutekelyes csaacutengoacutek telepuumlleacutesei haacuterom folyoacute menteacuten lelhetőek fel Az első csoportba tartozoacuteik a Szeret folyoacute
menteacuten felsorakozoacute 24 faluacute Berendfalva (Berindeşti) Bergyila (Berdilă) Csiacutek (Ciucani) Forroacutefalva (Fărăoani)
Furnikaacuter (Furnicari) Gerleacuteny (Gacircrleni) Kalugareacuten (Călugăreni) Kaacutepota (Capăta) Ketris (Chetriş) Kleacutezse
(Cleja) Kuumllsőrekecsin (F Răcăciuni) Laacutebnik (Vladnic) Leacuteszped (Lespezi) Lilijecs (Lilieci) Lujzikalagor
(Luizi-Călugăra) Magyarfalu (Arini) Pokolpatak (Valea Mică) Raacutecsila (Gacircrlenii de Sus) Rekecsin (Răcăciuni)
Somoska (Şomuşca) Szaacuteszkuacutet (Sascut-Sat) Tamaacutes (Tămaşi) Terebes (Trebiş) eacutes UacutejfaluDoacutezsa (Gheorghe
Doja) A maacutesodik csoportba tartozik a Taacutezloacute menteacuten fekvő 19 telepuumlleacutes Ardevaacuten (Ardeoani) Balanyaacutesza
(Bălăneasa) Berzujok (Bacircrzulesti) Berzunc (Berzunţi) Esztrugaacuter (Strugari) Esztufuj (Stufu) Frumoacutesza
(Frumoasa) Gajdaacuter (Coman) Gyidraacuteska (Verşeşti) Jenekest (Enăcheşti) Koumlvesalja (Petricica) Kukujeacutec
(Cucuieţi) MaacuteriafalvaLaacuterguca (Lărguţa) Pusztina (Pustiana) Ripa Jepi (Bogdăneşti) Szerbek (Floreşti)
Szoloncka (Tăracircţa) Turlujaacuten (Turluianu) eacutes Vaacuteliri (Livezi) A harmadik csoportba tartoznak a Tatros folyoacute
menteacuten fekvő telepuumlleacutesek Aknavaacutesaacuter (Tacircrgu Ocna) Bruszturoacutesza (Brusturoasa) Csuumlgeacutes (Ciugheş) Doftaacutena
(Dofteana) Dormaacutenfalva (Dărmăneşti) Fűreacuteszfalva (Ferestrău-Oituz) Gorzafalva (Grozeşti) Gutinaacutezs
(Gutinaş) Komaacutenfalva (Comăneşti) Mojnest (Moineşti) Onyest (Oneşti) Palaacutenka (Palanca) Praacutelea (Pralea)
Szaacuterazpatak (Valea Seacă) Szlanikfuumlrdő (Slănic Moldova) Szőlőhegy (Pacircrgăreşti) Tatros (Tg Trotuş) eacutes
Vizaacutenta (Vizantea Mănăstirească)
24
Bogdaacutenfalva első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni kirajzaacutesa Uacutejfalu (Nicolae Bălcescu) Szeketuraacuteban
(Pădureni) maacuter csak az oumlregek eacutertenek magyarul
A XVI eacutes XVII szaacutezadi haacuteboruacutes duacutelaacutesok jaacutervaacutenyok s nem utolsoacute sorban a
romaacutensaacuteghoz valoacute nyelvi eacutes vallaacutesi asszimilaacutecioacute miatt a magyarok szaacutema Moldvaacuteban erősen
megfogyatkozott s csak a XVIII szaacutezad koumlzepeacutetől az erősoumldő szeacutekely kivaacutendorlaacutes folytaacuten
kezdett ismeacutet jelentős meacuterteacutekben gyarapodni A szeacutekelyek kuumlloumlnoumlsen a madeacutefalvi veszedelem
(1764) idejeacuten a keleti szeacutekelyseacuteg koumlreacuteből ndash a katolikus Csiacutekboacutel eacutes Gyergyoacuteboacutel valamint
Haacuteromszeacutekről ndash eacuterkeztek igen nagy szaacutemban uacutegyhogy a ma is megleacutevő uacuten szeacutekelyes csaacutengoacute
falvak toumlbbseacutege ekkor keletkezett Mivel a gazdasaacutegilag fejletlen Szeacutekelyfoumlld nagy reacuteszeacuten a
foumlldműveleacutesre alkalmas termőteruumllet is korlaacutetozott volt a tuacutelneacutepesedeacutes miatt meacuteg a XIX
szaacutezadban is folytatoacutedott a Moldvaacuteba valoacute aacutetszivaacutergaacutes A kivaacutendorlaacutes uumlteme a szaacutezadforduloacute
taacutejaacuten ismeacutet megeacuteleacutenkuumllt de ekkorra maacuter a Kaacuterpaacutetokon tuacutelra keacutenyszeruumllt szeacutekelyek fő
kivaacutendorlaacutesi ceacutelpontjaivaacute a Romaacuten Kiraacutelysaacuteg (Regat) nagyobb vaacuterosai vaacuteltak A siacutekvideacutekre
telepuumllt elsődlegesen noumlveacutenytermeszteacutessel foglalkozoacute etnikailag eacutes vallaacutesilag homogeacuten
csaacutengoacute falvak lakosai ndash noha keacutesőbb a XVIIndashXVIII szaacutezad folyamaacuten sokan
eljobbaacutegyosodtak ndash eredetileg szabadparasztok voltak azaz a falukoumlzoumlsseacutegek testuumlletileg eacutes
koumlzvetlenuumll bojaacuteri koumlzvetiacuteteacutes neacutelkuumll a vajdaacutenak adoacuteztak A moldvai magyar katolikusok
asszimilaacutecioacuteja a XVI-XVIII szaacutezadban nemcsak nyelvi hanem vallaacutesi termeacuteszetű is volt
bizonyos falvakban nemcsak nyelvuumlket hanem ndash bojaacuteri fejedelmi nyomaacutesra illetve a
paphiaacuteny koumlvetkezteacuteben ndash vallaacutesukat is elvesziacutetetteacutek Az asszimilaacutecioacutes folyamat aminek most
a veacutegső szakaszaacutet eacuteljuumlk a modern romaacuten nemzetaacutellam leacutetrejoumltteacutevel egy időben a XIX szaacutezad
maacutesodik feleacuteben erősoumldoumltt fel eacutes ma sem fuumlggetleniacutethető a romaacuten nacionalizmustoacutel Az
asszimilaacutecioacutes folyamatok eredmeacutenyekeacutent ma maacuter a moldvai katolikusok toumlbbseacutege egyaacuteltalaacuten
nem ismeri ősei anyanyelveacutet eacutes magaacutet romaacutennak tartja Taacutenczos Vilmos megaacutellapiacutetaacutesa szerint
az 1800-as eacutevek koumlzepeacuten meacuteg 716 szaacutezaleacutekuk (az akkori 52 881 katolikusboacutel 37 825 fő)
magyarnak vallotta magaacutet az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint csak 08 szaacutezaleacutekuk (240 038
főből 1826 leacutelek) tartja magaacutet magyarnak A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok szerint a moldvai csaacutengoacute
falvakban a magyar nemzetiseacutegűek szaacutema a XX szaacutezad veacutegeacutere mintegy feacutelezerre olvadt
Moldvaacuteban eacutelő magyarul is beszeacutelő csaacutengoacutek szaacutemaacutet ma mintegy 62 ezer főben aacutellapiacutethatjuk
meg40
Ez a moldvai katolikusoknak csak mintegy egynegyedeacutet (258 szaacutezaleacutekaacutet) jelenti A
moldvai csaacutengoacutek demograacutefiai magatartaacutesa eszerint a rendkiacutevuumll magas neacutepszaporulat mellett a
gyors eacutes nagyaraacutenyuacute nyelvi asszimilaacutecioacuteval is jellemezhető
40
TAacuteNCZOS Vilmos Egy kuumlloumlnoumls kiadvaacuteny a csaacutengoacutekroacutel Regioacute 9 eacutevfolyam 3 szaacutem Bp 1998 182 p
25
1 7 Etnikai vaacuteltozaacutesok Erdeacutelyben a XVIIIndashXX szaacutezadban
A II Joacutezsef (1780ndash1790) korabeli 1784ndash1787 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes sem az etnikai sem a
vallaacutesfelekezeti viszonyokat nem vette szaacutemba azonban Erdeacutely neacutepesseacutegszaacutemaacutera pontosan
koumlvetkeztet Ezeacutert eacuterdemelnek kuumlloumlnoumls figyelmet Joseph Leonhardnak az 1786 eacutevi neacutepesseacuteg
etnikai oumlsszeteacuteteleacutere vonatkozoacute becsleacutesei amelyeket bizonyos kiegeacutesziacuteteacutesekkel Joseph
Heinrich von Mildenberg Benigni is magaacuteeacutevaacute tett
2 taacuteblaacutezat Erdeacutely etnikai megoszlaacutesa 1786-ban (Leonhard eacutes Benigni szerint)
Etnikai csoport Neacutepesseacutegszaacutem (fő) Megoszlaacutes ()
Magyar eacutes szeacutekely 507 400 321
Szaacutesz (neacutemet) 204 000 129
Romaacuten 788 000 499
Cigaacuteny 60 000 40
Oumlrmeacuteny 6 000 04
Zsidoacute 3 000 02
Goumlroumlg szerb 600 00
Ismeretlen 8 515 05
Oumlsszes neacutepesseacuteg 1 577 515 1000
Forraacutes NYAacuteRAacuteDY R Kaacuteroly Erdeacutely neacutepesseacutegeacutenek etnikai eacutes vallaacutesi tagoloacutedaacutesa a magyar aacutellamalapiacutetaacutestoacutel a
dualizmus koraacuteig KSH Neacutepesseacutegtudomaacutenyi Inteacutezet Toumlrteacuteneti Demograacutefiai Fuumlzete 3 szaacutem Bp 1987 21 p
Az 1850-től kezdve veacutegrehajtott neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eredmeacutenyeiről koumlzzeacutetett statisztikai
adatsorok a XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek etnikai eacutes vallaacutesi viszonyairoacutel maacuter hitelesebb keacutepet
adnak Az 1850-51-ben veacutegrehajtott osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes vizsgaacutelta előszoumlr a neacutepesseacuteg etnikai
eacutes vallaacutesfelekezeti hovatartozaacutesaacutet A Partiumot (Reacuteszeket) ezuacutettal is Erdeacutelyhez szaacutemiacutetva a
bdquohonos neacutepesseacuteg (Einheimische Bevoumllkerung) nemzetiseacutegi megoszlaacutesaacuteroacutel a Beacutecsi Csaacuteszaacuteri eacutes
Kiraacutelyi Kereskedelmi Miniszteacuterium Statisztikai Igazgatoacutesaacutega a koumlvetkező eredmeacutenyeket tette
koumlzzeacute
3 taacuteblaacutezat Erdeacutely neacutepesseacuteg szaacutema eacutes etnikai megoszlaacutesa (1850)
Nemzetiseacuteg Neacutepesseacutegszaacutem (fő) Megoszlaacutes ()
Romaacuten 1 226 998 595
Magyar 535 888 260
Neacutemet 192 438 93
Oumlrmeacuteny 7 600 04
Cseh eacutes szlovaacutek 3 743 02
Zsidoacute 15 570 08
Cigaacuteny 78 906 38
Egyeacuteb eacutes ismeretlen 771 00
Oumlsszes neacutepesseacuteg 2 061 914 1000
Forraacutes NYAacuteRAacuteDY R Kaacuteroly Erdeacutely neacutepesseacutegeacutenek etnikai eacutes vallaacutesi tagoloacutedaacutesa a magyar aacutellamalapiacutetaacutestoacutel a
dualizmus koraacuteig KSH Neacutepesseacutegtudomaacutenyi Inteacutezet Toumlrteacuteneti Demograacutefiai Fuumlzete 3 szaacutem Bp 1987 29 p
26
Miutaacuten az 1850 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes nem mindenben jaacutert a megfelelő
eredmeacutennyel (pl a nemzetiseacuteg fogalom meghataacuterozaacutesa) az osztraacutek Beluumlgyminiszteacuterium
megkezdte a koumlvetkező szaacutembaveacutetel előkeacutesziacuteteacuteseacutet A maacutesodik osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes kezdeteacutet
1857 oktoacuteber 31-re tűzteacutek ki Az oumlsszeiacuteraacutes ez alkalommal maacuter kizaacuteroacutelag a polgaacuteri hatoacutesaacutegok
reacuteszveacuteteleacutevel toumlrteacutent eacutes viszonylag roumlvid idő alatt 1857 novemberndashdecember hoacutenapban
lezajlott
4 taacuteblaacutezat Erdeacutely nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1857)
Nemzetiseacuteg Neacutepesseacutegszaacutem (fő) Megoszlaacutes ()
Magyar eacutes Szeacutekely 536 843 260
Romaacuten 1 225 618 595
Neacutemet eacutes Szaacutesz 192 270 93
Cigaacuteny 78 885 38
Zsidoacute 15 606 08
Oumlrmeacuteny 7 687 04
Egyeacuteb 4 736 02
Oumlsszesen 2 061 645 1000
Forraacutes VARGA E Aacuterpaacuted Az 1857 eacutevi erdeacutelyi neacutepszaacutemlaacutelaacutes romaacuten nyelven Statisztikai Szemle LXXVI 1998
10 sz 856 p
Varga E Aacuterpaacuted meglaacutetaacutesa szerint bdquoAz alapvető toumlrteacutenelmi korszakhataacutert az 1910 eacutevi
magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes jeloumlli ki Ez a magyar anyanyelvűek szaacutemaacutet a jelenkori Erdeacutely teruumlleteacuten
1 millioacute 663 ezerben aacutellapiacutetotta meg A magyarsaacuteg szaacutema az 1880 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutestoacutel eltelt
haacuterom eacutevtized alatt (a polgaacuteri neacutepesseacuteggel szaacutemolva) 600 ezerrel lett toumlbb reacuteszaraacutenya 259
szaacutezaleacutekroacutel 316 szaacutezaleacutekra nőtt Leacutelekszaacutemaacutenak 1880 eacutes 1910 koumlzoumltti 576 szaacutezaleacutekos
noumlvekedeacutesi araacutenya csaknem keacutetszerese volt az oumlsszes neacutepesseacuteg 296 szaacutezaleacutekos
gyarapodaacutesaacutenak sőt 27 szaacutezaleacutekponttal meacuteg a magyarsaacuteg leacutetszaacutemnoumlvekedeacuteseacutenek orszaacutegos
aacutetlagaacutet is feluumllmuacutelta Ezek az adatok csakuacutegy mint az akkori orszaacutegban aacuteltalaacuteban a magyar
nyelv feltűnő gyors teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak
Az etnikai erőviszonyokban a szaacutezadforduloacute taacutejaacuten Magyarorszaacutegon bekoumlvetkezett
jelentős eltoloacutedaacutesokat toumlrteacuteneacuteszeink haacuterom teacutenyezővel magyaraacutezzaacutek
Előszoumlr a magyarok termeacuteszetes szaporulata meghaladta a nem magyar neacutepekeacutet
Maacutesodszor a magyarok kisebb araacutenyban vettek reacuteszt a kivaacutendorlaacutesban mint az orszaacuteg
maacutes neacutepei
Harmadszor a nem magyar lakossaacuteg egy reacutesze valamint a bevaacutendorloacutek zoumlme a
magyarokhoz asszimilaacuteloacutedott
Ezek a megaacutellapiacutetaacutesok a jelenkori Erdeacutely teruumlleteacutere is eacuterveacutenyesek azzal a
kiegeacutesziacuteteacutessel hogy itt a magyarsaacuteg viszonylagos suacutelyaacutenak az orszaacutegos aacutetlagnaacutel neacutemikeacutepp
erőteljesebb noumlvekedeacuteseacutehez a belső neacutepcsere pozitiacutev meacuterlege is hozzaacutejaacuterult A vaacutezolt
27
oumlsszefuumlggeacuteseket az utolsoacute beacutekeeacutevtized ndash nagyjaacuteban-egeacuteszeacuteben a mai orszaacuteg teruumlleteacutere
aacutetszaacutemiacutethatoacute ndash adatai illusztraacuteljaacutek41
Az 1910 eacutevi ndash utolsoacute ndash magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes a ma Romaacuteniaacutehoz tartozoacute reacuteszeken
5 259 918 főt regisztraacutelt ebből 2 829 389 fő (5379) volt romaacuten 1 661 967 fő (3159)
magyar 565 004 fő42
(1074) neacutemet anyanyelvű az egyeacuteb kategoacuteria 203 558 főt (388)
szaacutemlaacutelt43
Romaacutenia az 1920 juacutenius 4-eacuten megkoumltoumltt trianoni beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben 103 093
km 2 nagysaacuteguacute teruumllettel lett gazdagabb A romaacuten toumlrteacutenetiacuteraacutes aacutellaacutespontja szerint e
hataacutervaacuteltozaacutes jogi alapja a gyulafeheacutervaacuteri romaacuten nemzetgyűleacutes 1918 december 1-jei
kiaacuteltvaacutenya (napjainkban Romaacutenia nemzeti uumlnnepe) amely kimondta Erdeacutely Romaacuteniaacuteval
toumlrteacutenő egyesiacuteteacuteseacutet A modern romaacuten aacutellam megteremteacuteseacuteben kiinduloacutepontnak tekintett
bdquoGyulafeheacutervaacuteri Nyilatkozat szeacuteles koumlrű jogokat iacutegeacutert az bdquoegyuumltteacutelő neacutepeknek de ezeket
Romaacutenia sohasem biztosiacutetotta szaacutemukra Az 1923-as alkotmaacuteny egyseacuteges nemzetaacutellammaacute
nyilvaacuteniacutetotta Romaacuteniaacutet eacutes utalaacutes sincs benne a kilaacutetaacutesba helyezett jogokroacutel Az egymaacutest
koumlvető romaacuten kormaacutenyok ugyanakkor a trianoni szerződeacutes előtt (1919 december 9) alaacuteiacutert
kisebbseacutegi szerződeacutest sem vetteacutek figyelembe azt a romaacuten toumlrveacutenyhozaacutes sohasem ratifikaacutelta44
A II beacutecsi doumlnteacutes eacutertelmeacuteben Eacuteszak-Erdeacutely visszateacutert az anyaorszaacuteghoz A
visszacsatolt 43 591 km 2 -es teruumlleten akkoriban 2 185 546 fő eacutelt amelyből 514 volt
magyar 421 romaacuten 41 neacutemet eacutes 24 egyeacuteb nemzetiseacutegű A keacutesőbbi romaacuten
nacionalizmus mindmaacuteig az akkori esemeacutenyek egyoldaluacute eacutes eltorziacutetott bemutataacutesaacuteval proacutebaacutelja
manipulaacutelni a romaacuten toumlmegeket
A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten uacutegy tűnt hogy az uacutej hatalom a nemzetiseacutegi keacuterdeacutes
meacuteltaacutenyosabb megoldaacutesaacutera toumlrekszik Az 1945 februaacuter 6-aacuten kibocsaacutetott 86 szaacutemuacute toumlrveacuteny
(Nemzetiseacutegi Statuacutetum amelyet formailag mindmaacuteig nem hataacutelytalaniacutetottak) első iacutezben
biztosiacutetott kollektiacutev jogokat a nemzeti kisebbseacutegeknek Előiacuterta hogy azokon a teruumlleteken
ahol a nem romaacuten nemzetiseacutegűek a lakossaacuteg legalaacutebb 30-aacutet teszik ki szoacuteban eacutes iacuteraacutesban
hasznaacutelhatjaacutek anyanyelvuumlket a koumlzigazgataacutesi inteacutezmeacutenyekben eacutes a biacuteroacutesaacutegokon eacutes e nyelvek
41
VARGA E Aacuterpaacuted Az erdeacutelyi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes meacuterlege a XX szaacutezad folyamaacuten Regio XIII 2002 1
sz 174 p 42
A jiddis (zsidoacute) anyanyelvűekkel egyuumltt 43
VARGA E Aacuterpaacuted A romaacuteniai magyarsaacuteg neacutepesseacutegcsoumlkkeneacuteseacutenek okairoacutel in wwwkiahu a Kulturaacutelis
Innovaacutecioacutes alapiacutetvaacuteny Koumlnyvtaacuteraacutenak honlapja) 44
Az egymaacutest koumlvető romaacuten kormaacutenyok nemzetiseacutegi politikaacuteja arra iraacutenyult hogy megfossza a romaacuteniai
magyarsaacutegot anyagi haacutettereacutetől eacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutetől vagy korlaacutetozza a magyar inteacutezmeacutenyek oumlnkormaacutenyzati
lehetőseacutegeit Az igazsaacutegtalansaacutegok ellen felleacutepő magyar seacuterelmi politika szinte teljes egeacuteszeacuteben eredmeacutenytelen
maradt Ennek elleneacutere a romaacuteniai magyar egyhaacutezak eacutes a romaacuteniai magyarsaacuteg uacutejonnan leacutetrejoumlvő gazdasaacutegi
kulturaacutelis politikai inteacutezmeacutenyei (Orszaacutegos Magyar Paacutert) sikeresen teljesiacutetetteacutek koumlzoumlsseacutegmegtartoacute feladataikat
biztosiacutetottaacutek a magyar koumlzeacutelet erdeacutelyi folytonossaacutegaacutet
28
ismereteacutet ndash a romaacuten nyelv ismerete mellett ndash koumltelezőveacute tette az e teruumlleten hivatalban leacutevő
koumlztisztviselők szaacutemaacutera A Statuacutetum előiacuterta az anyanyelvi oktataacutes biztosiacutetaacutesaacutet minden szinten
valamint a nemzetiseacutegi usziacutetaacutes eacutes az etnikai diszkriminaacutecioacute buumlnteteacuteseacutet is A gyakorlatban
viszont a Nemzetiseacutegi Statuacutetum rendelkezeacutesei soha nem keruumlltek alkalmazaacutesra45
A kommunista hatalomaacutetveacutetel utaacuten 1948-toacutel a magyarsaacutegot teljesen megfosztottaacutek
vagyoni alapjaitoacutel illetve inteacutezmeacutenyrendszereacutetől A romaacuten hatalom tudatosan szűkiacutetette a
magyar oktataacutes eacutes a magyar egyhaacutezak mozgaacutestereacutet A jogszabaacutelyok formaacutelisan biztosiacutetottaacutek a
kisebbseacutegek jogait de azok a gyakorlatban nem eacuterveacutenyesuumlltek
Az 1989-es decemberi esemeacutenyek vegyes eredmeacutenyeket hoztak a romaacuteniai magyarsaacuteg
eacuteleteacutebe Egyreacuteszt lehetőveacute vaacutelt az oumlnszerveződeacutes ugyanakkor az akkori romaacuten politikai elit
nem tartotta meg iacutegeacutereteit nem hoztaacutek meg a kommunistandashnacionalista kisebbseacutegpolitika vaacutert
felszaacutemolaacutesaacutet A sikeres oumlnszerveződeacutes koumlvetkezteacuteben 1989 decembereacuteben megalakult a
Romaacuteniai Magyar Demokrata Szoumlvetseacuteg (RMDSZ) amely felvaacutellalta a romaacuteniai magyarsaacuteg
eacuterdekveacutedelmeacutet eacutes politikai keacutepviseleteacutet Az RMDSZ baacuter szaacutemos egymaacutestoacutel markaacutensan
kuumlloumlnboumlző eacuterdekcsoportboacutel eacutes platformboacutel tevődik oumlssze mindmaacuteig megőrizte egyseacutegeacutet
1996 eacutes 2000 koumlzoumltt az RMDSZ mint a demokratikus kormaacutenykoaliacutecioacute egyik tagja
reacuteszt vett a koumlzponti iraacutenyiacutetaacutesban Az RMDSZ reacuteszveacutetele a romaacuten kormaacutenykoaliacutecioacuteban uacutej
lehetőseacuteget jelentett hatalmi poziacutecioacuteba keruumllve vehetett reacuteszt az orszaacuteg iraacutenyiacutetaacutesaacuteban
nagyobb eseacutellyel kiacuteseacuterelhette meg a romaacuteniai magyar ceacutelkitűzeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet A
koaliacutecioacutes kormaacutenyzaacutes lehetőseacutege mindenkeacutepp előreleacutepeacuteskeacutent eacuterteacutekelhető a magyarsaacuteg
szempontjaacuteboacutel
A 2001 eacutes 2004 koumlzoumltti parlamenti ciklusban az RMDSZ nem vaacutellalt kormaacutenyzati szerepet
de a 2001-es majd a 2002-es eacutevre megaacutellapodaacutest iacutert alaacute a kormaacutenyzoacute Szociaacuteldemokrata Paacuterttal
annak parlamenti taacutemogataacutesaacuteroacutel az aacuteltalaacutenos reform Romaacutenia euroacutepai eacutes euro-atlanti integraacutecioacuteja
valamint a kisebbseacutegi jogok bőviacuteteacuteseacutenek teruumlleteacuten
45
Az adatok a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapjaacuteroacutel szaacutermaznak wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje
2007 maacutejus 14) (A Kormaacuteny 3642006 (XII 28) Kormaacutenyrendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok
Hivatala 2006 december 31 napjaacuteval megszűnt)
29
1 8 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai
Keleti szomszeacutedunknaacutel Romaacuteniaacuteban 2002-ben tartottaacutek az utolsoacute neacutepszaacutemlaacutelaacutest Az
oumlsszeiacuteraacutes eredmeacutenye nemcsak a romaacuten demograacutefusok hanem a lakossaacuteg koumlreacuteben is
megdoumlbbeneacutest keltett
Az 1992 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten meacuteg 22 810 035 fő volt Romaacutenia
oumlsszlakossaacutega amely a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes felmeacutereacutese szerint 21 698 181 főre csoumlkkent Az
oumlsszlakossaacuteg 1 111 854 fővel (ndash487) csoumlkkent Arra lehetet szaacutemiacutetani hogy a lakossaacutegszaacutem
csoumlkkenni fog de annak meacuterteacuteke meacuteg a szakeacutertőket is meglepte46
3 aacutebra A magyarsaacuteg fogyaacutesaacutenak araacutenya megyeacutenkeacutent (1992ndash2002)
Forraacutes Forraacutes SZILAacuteGY N Naacutendor Eacuteszreveacutetelek a romaacuteniai magyar neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteroacutel kuumlloumlnoumls tekintettel az
asszimilaacutecioacutera Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VII eacutevfolyam - 2002 4 (26) szaacutem Kolozsvaacuter
Romaacutenia termeacuteszetes neacutepmozgalmi mutatoacutei Magyarorszaacuteghoz eacutes a reacutegioacute toumlbbi
orszaacutegaacutehoz hasonloacutean a demograacutefiai aacutetmenet hanyatloacute szakaszaacutenak megfelelően alakultak
azaz az elhalaacutelozaacutesi araacutenyszaacutemok meghaladtaacutek a fokozatosan csoumlkkenő szuumlleteacutesi
araacutenyszaacutemokat
46
HORVAacuteTH Istvaacuten A 2002-es romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes eredmeacutenyeinek ismerteteacutese eacutes elemzeacutese in
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki
Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003 80 p
30
Az 1992 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes forduloacutepontot jelent megvaacuteltozott a termeacuteszetes
szaporulat mutatoacuteinak előjele Az elhalaacutelozaacutesok szaacutema meghaladta a szuumlleteacutesekeacutet A
termeacuteszetes szaporulat aacutetment termeacuteszetes fogyaacutesba47
A romaacuten statisztikusok szerint a
termeacuteszetes fogyaacutes szaacutemlaacutejaacutera 300000 fő iacuterhatoacute
Romaacutenia neacutepesseacutegszaacutem-csoumlkkeneacuteseacutenek maacutesik jelentős oka a negatiacutev vaacutendorlaacutesi
meacuterleg A vizsgaacutelt tiacutez eacutev alatt (1992ndash2002) 130 000 főt vesztett Romaacutenia a negatiacutev vaacutendorlaacutesi
meacuterleg miatt Ezt a szaacutemot a 200 000 kivaacutendorloacute eacutes a 70 000 bevaacutendorloacute kuumlloumlnboumlzete adja 48
A napjainkban Romaacuteniaacuteban eacutelő magyarsaacuteg szinte kizaacuteroacutelagosan az egykor
Magyarorszaacuteghoz tartozoacute teruumlleten eacutel 12 maacutesik neacutepcsoporttal egyuumltt ezek araacutenya azonban keacutet
kiveacutetellel ndash cigaacutenyok eacutes neacutemetek (szaacuteszok eacutes svaacutebok) ndash nem eacuteri el az 1-ot
A magyar etnikum Erdeacutelyben a lakossaacuteg mintegy 20-aacutet teszi ki Elsősorban a
Szeacutekelyfoumlldoumln a toumlrteacutenelmi Csiacutek Haacuteromszeacutek Maros-Torda eacutes Udvarhely vaacutermegyeacutek teruumlleteacuten
(a mai Hargita Kovaacuteszna eacutes Maros megyeacuteben) alkot zaacutert toumlmboumlt amely az erdeacutelyi magyarsaacuteg
35ndash37-aacutet toumlmoumlriacuteti Itt a romaacuten lakossaacuteg szaacutemaraacutenya aacuteltalaacuteban nem haladja meg a 12ndash15-ot
(Szeacutekelyudvarhelyen eacutes koumlrnyeacutekeacuten pl alig 2) Az erdeacutelyi magyarsaacuteg koumlzel 28-a eacutel a
magyar hataacuter menteacuten a Partiumban (Szatmaacuter Bihar Arad eacutes Temes megye) 16ndash18-a
Koumlzeacutep-Erdeacutelyben 18ndash20-a pedig interetnikus diaszpoacuteraacuteban Erdeacutelyen kiacutevuumll csak Moldvaacuteban
laknak magyarok
47
Az erőszakos kormaacutenyzati beavatkozaacutesok hataacutesaacutet legjobban Romaacutenia peacuteldaacuteja mutatja az 1966-ban bevezetett
drasztikus abortusztilalom hataacutesaacutera ami a modern fogamzaacutesgaacutetloacute eszkoumlzoumlk hozzaacutefeacuterhetetlenseacutegeacutevel is paacuterosult
az 19-es teljes termeacutekenyseacutegi araacutenyszaacutem egy eacutev leforgaacutesa alatt 1967-re 37-re noumlvekedett Az abortusztilalmat
1990-ben toumlroumllteacutek ezt koumlvetően az abortuszok szaacutema toumlbb mint oumltszoumlroumlseacutere ugrott 48
A 2002-es romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes tovaacutebbi koumlzel 700 000 fő hiaacutenyaacutet regisztraacutelta A neacutepszaacutemlaacutelaacutesnaacutel szaacutemos
regisztraacutecioacutes pontatlansaacutegot koumlvettek el (Szaacutemba vettek teacutenylegesen maacuter nem Romaacuteniaacuteban eacutelőket eacutes fordiacutetva
kihagytak ideiglenesen nem otthon tartoacutezkodoacutekat) A 2002-es romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes szaacutemos adatsora
valoacutesziacutenűleg csak a bdquovaloacutesaacuteg torziacutetott maacutesa annak koumlzeliacutető visszatuumlkroumlzeacutese Ugyanez az eset Magyarorszaacuteg (eacutes
meacuteg szaacutemos maacutes orszaacuteg) eseteacuteben is megtapasztalhatoacute ndash a 2001-es magyarorszaacutegi neacutepszaacutemlaacutelaacutesnaacutel szűken 10
millioacute fő koumlruumlli lakossaacutegszaacutemot prognosztizaacuteltak de az eredmeacuteny 10 197 ezer lett mintegy 20 000 toumlbb a
vaacutertnaacutel A kuumlloumlnbseacuteg oka ugyanaz mint Romaacuteniaacutenaacutel csak fordiacutetott előjellel a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben toumlbb szaacutezezer
embert nem a bejelentett aacutellandoacute lakoacutehelyeacuten regisztraacuteltak a neacutepszaacutemlaacutelaacutesok alkalmaacuteval illetve szaacutemosan keacutetszer
is bdquomeg lettek szaacutemolva ndash az elteacuterő nyilvaacutentartaacutesi szemleacuteletek eacutes rendszerek miatt A mai globalizaacutecioacutes
vilaacutegban minden eddigineacutel jobban oumlsszekeveredik a bejelentett eacutes teacutenyleges lakoacutehely az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a
tartoacutes bdquomaacuteshol tartoacutezkodaacutes a teacuterseacutegben toumlbb szaacutezezer ember mobil a hagyomaacutenyos kategoacuteriaacutekba neacuteha csak
nehezen vagy egyaacuteltalaacuten nem besorolhatoacute SEBŐK Laacuteszloacute Erdeacutely etnikai arculataacutenak vaacuteltozaacutesa Statisztikai
Szemle LXXIV 1996 11 sz 959ndash961 p
31
5 taacuteblaacutezat A romaacuteniai magyarsaacuteg neacutepesseacutegszaacutemaacutenak vaacuteltozaacutesa (fő) (1992ndash2002)
Teruumllet 1992 2002 Kuumlloumlnbseacuteg Kuumlloumlnbseacuteg
()
Teljes neacutepesseacuteg
Orszaacutegos 1 624 959 1 434 377 ndash190 582 ndash1173
Erdeacutely 1 603 923 1 416 844 ndash187 079 ndash1166
Eacuteszak-Erdeacutely 1 330 689 1 197 214 ndash133 475 ndash1003
Deacutel-Erdeacutely 273 234 219 630 ndash53 604 ndash1962
Erdeacutelyen kiacutevuumll 21 036 17 533 ndash3 503 ndash1665
Vaacuterosi neacutepesseacuteg
Orszaacutegos 914 070 758 208 ndash155 862 ndash1705
Erdeacutely 898 387 746 591 ndash151 796 ndash1690
Eacuteszak-Erdeacutely 703 569 595 081 ndash108 488 ndash1542
Deacutel-Erdeacutely 194 818 151 510 ndash43 308 ndash2223
Erdeacutelyen kiacutevuumll 15 683 11 617 ndash4 066 ndash2593
Falusi neacutepesseacuteg
Orszaacutegos 710 889 676 169 ndash34 720 ndash488
Erdeacutely 705 536 670 253 ndash35 283 ndash500
Eacuteszak-Erdeacutely 627 120 602 133 ndash24 987 ndash398
Deacutel-Erdeacutely 78 416 68 120 ndash10 296 ndash1313
Erdeacutelyen kiacutevuumll 5 353 5 916 563 1052
Forraacutes SZILAacuteGY N Naacutendor Eacuteszreveacutetelek a romaacuteniai magyar neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteroacutel kuumlloumlnoumls tekintettel az
asszimilaacutecioacutera Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VII eacutevfolyam - 2002 4 (26) szaacutem Kolozsvaacuter 2002
Az 1977-1992 koumlzoumltti időszakban a romaacuteniai magyarsaacuteg szaacutema 1 712 000 főről
1 625 000 főre fogyott mikoumlzben a termeacuteszetes szaporulata pozitiacutev ndash kb 85 ezer fős ndash volt Az
bdquoelveszett 173 000 főből a kuumllső migraacutecioacutes veszteseacuteg (kivaacutendorlaacutes) 112 000 fő volt s
mintegy 62 ezer fő volt az akiknek nagyobb reacutesze asszimilaacuteloacutedott (A toumlbbi nyugatra
vaacutendorolt s regisztraacutelatlan maradt)49
49
VERES Valeacuter A romaacuteniai magyarsaacuteg leacutetszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai a XX szaacutezad utolsoacute negyedeacuteben Korunk
Bp 20022
32
4 aacutebra A magyarsaacuteg fogyaacutesa megyeacutenkeacutent abszoluacutet szaacutemokban (fő) (1992ndash2002)
Forraacutes SZILAacuteGY N Naacutendor Eacuteszreveacutetelek a romaacuteniai magyar neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteroacutel kuumlloumlnoumls tekintettel az
asszimilaacutecioacutera Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VII eacutevfolyam - 2002 4 (26) szaacutem Kolozsvaacuter 2002
Az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes hivatalos adatai szerint a Romaacuteniaacuteban magukat magyar
nemzetiseacutegűnek valloacute lakosok szaacutema 1 624 959 miacuteg becsuumllt adatok szerint a magyar
anyanyelvűek szaacutema meghaladja az 18 millioacute főt A 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes adatai
szerint a magyar nemzetiseacutegűek leacutelekszaacutema 1 447 544-re csoumlkkent reacuteszaraacutenya pedig 71-roacutel
67-ra esett vissza A romaacuteniai magyarsaacuteg becsuumllt szaacutema 2002-ben 16 millioacute fő Maacutes
nemzetiseacutegek araacutenya is csoumlkkent a romaacuten toumlbbseacutegi lakossaacutegeacute pedig 895-roacutel 91-ra
noumlvekedett50
A romaacuten aacutellam mintegy heacutet eacutevtizedes betelepiacuteteacutesi politikaacutejaacutenak eredmeacutenyekeacutent ndash amely
előbb Erdeacutely koumlzeacutepső reacuteszei majd a magyar hataacuter melletti teruumlletek etnikai oumlsszeteacuteteleacutet
vaacuteltoztatta meg ndash a magyarsaacuteg szaacutemaraacutenya csoumlkkenőben van baacuter a 1989-es romaacuteniai
vaacuteltozaacutesokat koumlvetően lelassult az iparosiacutetaacutessal oumlsszefuumlggő feluumllről iraacutenyiacutetott betelepiacuteteacutesi
50
KISS Tamaacutes A romaacuteniai magyarsaacuteg a 1992-es eacutes 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutesok tuumlkreacuteben 97 p in GYURGYIacuteK
Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny
Bp 2003 198-203 p
33
folyamat A betelepiacuteteacutesi folyamat koumlvetkezmeacutenyei elsősorban az erdeacutelyi vaacuterosokban
szembetűnők a magyarsaacuteg egyes kulturaacutelis koumlzpontjai mint Kolozsvaacuter Nagyvaacuterad
Szatmaacuterneacutemeti Nagybaacutenya Nagyenyed Torda Zilah maacutera toumlbbseacutegeacuteben romaacutenok aacuteltal lakott
telepuumlleacutesekkeacute vaacuteltak a hajdan szinte teljesen magyar Marosvaacutesaacuterhelyen pedig a lakosok fele a
romaacutensaacutegboacutel keruumll ki 1992-ben oumlsszesen 175 olyan telepuumlleacutes volt Erdeacutelyben ahol a magyar
etnikum araacutenya meghaladta az 50-ot 2002-re ez a reacuteszaraacuteny csoumlkkent A magyarok toumlbb
mint fele ndash 758 208 fő ndash vaacuterosokban lakik koumlzseacutegekben 676 169-en eacutelnek
5 aacutebra A magyarsaacuteg fogyaacutesaacutenak araacutenya () megyeacutenkeacutent (1992ndash2002)
Forraacutes SZILAacuteGY N Naacutendor Eacuteszreveacutetelek a romaacuteniai magyar neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteroacutel kuumlloumlnoumls tekintettel az
asszimilaacutecioacutera Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VII eacutevfolyam - 2002 4 (26) szaacutem Kolozsvaacuter 2002
A romaacuteniai magyarsaacuteg koumlzel 200 ezer fős fogyaacutesaacutet a haacuterom fő teacutenyező koumlzoumltt
hozzaacutevetőlegesen 50ndash40ndash10 araacutenyban osztja meg szaacutemszerűsiacutetve migraacutecioacutes veszteseacuteg kb
90 ezer fő termeacuteszetes fogyaacutes kb 80 ezer fő asszimilaacutecioacute kb 20 ezer fő oumlsszesen kb 190
ezer fő Az 1992-ben 705 ezer fős falusi magyarsaacuteg fogyaacutesa 34 ezer fő volt a vaacuterosiak 899
ezerről 153 ezer fővel fogytak meg 2002-re
34
6 taacuteblaacutezat A magyarsaacuteg fogyaacutesa megyeacutenkeacutent abszoluacutet szaacutemokban (1992ndash2002)
Megye
Neacutepesseacuteg (fő) Kuumlloumlnbseacuteg
(fő)
Reacuteszaraacuteny az
orszaacutegos fogyaacutesban
() 1992 2002
Bihar 181 703 155 554 ndash26 149 1372
Maros 252 651 227 673 ndash24 978 1311
Kolozs 146 186 122 131 ndash24 055 1262
Hargita 295 104 275 841 ndash19 263 1011
Brassoacute 63 558 51 470 ndash12 088 634
Arad 61 011 49 399 ndash11 612 609
Kovaacuteszna 175 502 164 055 ndash11 447 601
Temes 62 866 51 421 ndash11 445 601
Szatmaacuter 140 392 129 998 ndash10 394 545
Maacuteramaros 54 902 46 250 ndash8 652 454
Hunyad 33 849 25 321 ndash8 528 448
Szilaacutegy 63 151 57 318 ndash5 833 306
Feheacuter 24 765 20 682 ndash4 083 214
Szeben 19 309 15 478 ndash3 831 201
BesztercendashNaszoacuted 21 098 18 394 ndash2 704 142
Krassoacute-Szoumlreacuteny 7 876 5 859 ndash2 017 106
Forraacutes SZILAacuteGY N Naacutendor Eacuteszreveacutetelek a romaacuteniai magyar neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteroacutel kuumlloumlnoumls tekintettel az
asszimilaacutecioacutera Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VII eacutevfolyam - 2002 4 (26) szaacutem Kolozsvaacuter 2002
35
7 taacuteblaacutezat Az erdeacutelyi megyeacutek a magyarsaacuteg fogyaacutesaacutenak araacutenya szerint (1992ndash2002)
Megye Neacutepesseacuteg (fő) Kuumlloumlnbseacuteg
(fő)
Kuumlloumlnbseacuteg
() 1992 2002
Krassoacute-Szoumlreacuteny 7 876 5 859 ndash2 017 ndash2561
Hunyad 33 849 25 321 ndash8 528 ndash2519
Szeben 19 309 15 478 ndash3 831 ndash1984
Arad 61 011 49 399 ndash11 612 ndash1903
Brassoacute 63 558 51 470 ndash12 088 ndash1902
Temes 62 866 51 421 ndash11 445 ndash1821
Feheacuter 24 765 20 682 ndash4 083 ndash1649
Kolozs 146 186 122 131 ndash24 055 ndash1646
Maacuteramaros 54 902 46 250 ndash8 652 ndash1576
Bihar 181 703 155 554 ndash26 149 ndash1439
BesztercendashNaszoacuted 21 098 18 394 ndash2 704 ndash1282
Maros 252 651 227 673 ndash24 978 ndash989
Szilaacutegy 63 151 57 318 ndash5 833 ndash924
Szatmaacuter 140 392 129 998 ndash10 394 ndash740
Hargita 295 104 275 841 ndash19 263 ndash653
Kovaacuteszna 175 502 164 055 ndash11 447 ndash652
Forraacutes SZILAacuteGY N Naacutendor Eacuteszreveacutetelek a romaacuteniai magyar neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteroacutel kuumlloumlnoumls tekintettel az
asszimilaacutecioacutera Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VII eacutevfolyam - 2002 4 (26) szaacutem Kolozsvaacuter 2002
36
1 8 1 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes veszteseacutege
Az előbbiekben emliacutetett haacuterom neacutepesseacutegcsoumlkkentő teacutenyező koumlzuumll a romaacuteniai
magyarsaacuteg fogyaacutesaacutet legkeveacutesbeacute az asszimilaacutecioacutes veszteseacuteg okozta A fogyaacutes haacuterom teacutenyezője
koumlzuumll ezt lehet a legnehezebben azonosiacutetani eacutes elemezni mert alig van roacutela egyeacutertelmű eacutes
koumlzvetlen statisztikai adat A statisztikai adatok hiaacutenyaacuteban a szakeacutertői veacutelemeacutenyek a keacutet
szeacutelsőseacuteges neacutezet koumlzoumltt mozognak Az egyik veacuteglet az lehetne hogy a romaacutensaacutegba valoacute
beolvadaacutes a romaacuteniai magyarsaacutegot belaacutethatoacute időn beluumll a teljes eltűneacutessel fenyegeti a maacutesik
meg az hogy a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes adatainak olvasata szerint gyakorlatilag nincs
kisebbseacutegeketetnikumokat eacuterintő asszimilaacutecioacute
Amint az előbbiekben emliacutetettuumlk a romaacuteniai magyarsaacuteg koumlreacuteben az asszimilaacutecioacute nem
volt jelentős Megiacuteteacuteleacutesem szerint a romaacuteniai magyarsaacuteg teljes fogyaacutesaacutenak koumlzel 10-aacutet
illetve megkoumlzeliacutetőleg 20 ezer főt eacuterinthetett az asszimilaacutecioacute Mivel a 1980-as eacutevek ndash
egyeacutebkeacutent jelentős51
ndash veszteseacutegeacutet a szaacutemok szintjeacuten maacuter ismertette az 1992 eacutevi romaacuten
neacutepszaacutemlaacutelaacutes azoacuteta az iskolarendszer okozta asszimilaacutecioacute nem lehet szaacutemottevő eacutes nem
oumlsszemeacuterhető a nyolcvanas eacutevekeacutevel (tehaacutet 1990 oacuteta joacuteval kisebb mivel azoacuteta a
koumlzoktataacutesban aki akar magyarul tanulhat)
A kommunikaacutecioacutes eacutes mobilitaacutesi viszonyok (szabad sajtoacute magyarul is szabad utazaacutesi
tanulaacutesi eacutes munkavaacutellalaacutesi lehetőseacutegek Magyarorszaacutegra) eacutes nem utolsoacute sorban a megvaacuteltozott
politikai leacutegkoumlr eacutes taacutersadalmi koumlzeacuterzet eredmeacutenyekeacutent a vegyes haacutezassaacutegok asszimilaacutecioacutes
hataacutesa is visszaszorult Aacutem ezeket a keacuterdeacuteseket pontosabban meg lehet majd vizsgaacutelni a
veacutegleges adatok koumlzleacutesekor ugyanis a teljes (telepuumlleacutessoros) adatok publikaacutelaacutesa a disszertaacutecioacute
iacuteraacutesaacuteig meacuteg nem toumlrteacutent meg
A teruumlleti bontaacutest tekintve az asszimilaacutecioacute leginkaacutebb a nemzetiseacutegileg bdquovegyesrdquo ndash
interetnikus diaszpoacuteraacutenak tekinthető ndash teruumlleteket eacuterintette A 10 szaacutezaleacutek alatti magyar
lakossaacuteguacute megyeacutekben (peacuteldaacuteul Beszterce-Naszoacuted (Bistriţa-Năsăud) Feheacuter (Alba) Hunyad
(Hunedoara) Krassoacute-Szoumlreacuteny (Caraş-Severin) Maacuteramaros (Maramureş) Szeben (Sibiu)
Szilaacutegy (Sălaj) eacutes Temes (Timiş) megyeacutekben) tovaacutebbra is jelentős az asszimilaacutecioacute mint a
magyarsaacuteg leacutetszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek egyik faktora aacutem az a romaacuteniai magyar oumlsszneacutepesseacuteget
araacutenyaiban kis meacuterteacutekben befolyaacutesolja
51
Az 1977 eacutes 1992 koumlzoumltti asszimilaacutecioacutes veszteseacuteg az 1992 utaacutenitoacutel elteacuterően jelentős volt Varga E Aacuterpaacuted ezt
50 000-re teszi
37
1 8 2 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg migraacutecioacutes veszteseacutege
A romaacuten beluumlgyi nyilvaacutentartaacutesokon alapuloacute hivatalos kivaacutendorlaacutesi adatok nemzetiseacutegi
reacuteszletezeacutese szerint a romaacuteniai magyarok migraacutecioacutes veszteseacutege 1992ndash2000 koumlzoumltt (191 ezer
ki- eacutes 24 ezer visszavaacutendorloacuteval szaacutemolva) mindoumlssze 167 ezer fő A magyarok kivaacutendorlaacutesa
az orszaacutegos iraacutenyzathoz hasonloacutean csoumlkken (az 1992 eacutevi 3523-mal szemben 2000-ben
mindoumlssze 788 fő) visszavaacutendorlaacutesa ugyanakkor az orszaacutegosnaacutel kisebb araacutenyuacute A hivatalos
koumlzleacutes a neacutepszaacutemlaacutelaacutes szaacutembaveacuteteli hiaacutenyaacutenak tuumlkreacuteben nyilvaacutenvaloacutean nem aacutellja meg a
helyeacutet iacutegy a romaacuteniai forraacutesokra alapozva a magyarsaacuteg teacutenyleges vaacutendorlaacutesi veszteseacutegeacutet
illetően is csak talaacutelgathatunk Első pillantaacutesra keacutezenfekvőnek tűnik a koumlzel 700 ezres
orszaacutegos statisztikai veszteseacuteget ndash aminek tuacutelnyomoacute reacuteszeacutet veacutelhetően az oumlsszeiacuteraacutesboacutel (illetve
annak oumlsszesiacuteteacuteseacuteből) kimaradt kuumllfoumlldoumln tartoacutezkodoacutek teszik ki ndash ugyanabban az araacutenyban
megosztani mint amennyi a hivatalos kivaacutendorlaacutesi adatokboacutel a magyar nemzetiseacutegűekre
esik52
Ez a taacutevozoacutek eseteacuteben 107 a visszateacuterteket is figyelembe veacuteve 145 szaacutem szerint
az első esetben 74 ezer a maacutesodikban 100 ezer fő E szaacutemokat a hivatalos adatokkal
kiegeacutesziacutetve 90ndash120 ezer koumlzoumltti eacuterteacutekhez jutunk Szinte bizonyos hogy az orszaacutegboacutel taacutevozott
vagy hosszabb-roumlvidebb időre taacutevol leacutevő magyarok tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutenek szuumllőfoumlldje Erdeacutely
ceacutelszerű az előbbi eljaacuteraacutest a Kaacuterpaacutetokon inneni adatokra korlaacutetozva megismeacutetelni Ez keacutet
probleacutemaacutet is felvet Az egyik hogy a nemzetkoumlzi vaacutendorlaacutes teruumlleti reacuteszletezeacutesű adatai csupaacuten
az eltaacutevozottakroacutel adnak szaacutemot a visszateacuterők szaacutemaacutet nem tartalmazzaacutek A maacutesik pedig hogy
Erdeacutely vaacutendorlaacutesi veszteseacutege a belső migraacutecioacute egyenlegeacutet is magaacuteban foglalja ezeacutert nem
felteacutetlenuumll egyezik az orszaacutegot innen elhagyoacutek szaacutemaacuteval Mindebből koumlvetkezően a
kivaacutendorlaacutes hivatalos alulszaacutemlaacutelaacutesaacuteboacutel adoacutedoacute statisztikai veszteseacuteg (eacutes kuumlloumlnoumlsen abboacutel a
magyarsaacuteg reacuteszesedeacutese) Erdeacutely teruumlleteacuten is csak hozzaacutevetőleg becsuumllhető
A megyeacutenkeacutenti adatok oumlsszegzeacutese szerint az 1992ndash2000 koumlzoumltt Romaacuteniaacutet elhagyoacute
1788 ezer szemeacutely koumlzuumll 107 ezren Erdeacutelyből taacutevoztak A repatriaacuteltak szaacutemaacutet nem tudjuk
orszaacutegos araacutenyukat pedig (ez a kivaacutendoroltak 358-a) nem eacuterveacutenyesiacutethetjuumlk automatikusan
Erdeacutelyben hiszen a toumlbbseacuteguumlkben innen elment magyarok (valamint a neacutemetek) hazateacutereacutesi
hajlandoacutesaacutega az aacutetlagosnaacutel joacuteval kisebb (Romaacuteniaacuteban a jelzett időszakban szaacutemon tartott 269
ezer neacutemet kivaacutendorloacute mellett mindoumlssze 15 ezer neacutemet visszavaacutendorloacutet regisztraacuteltak)
52
Az adatok eacuterteacutekeleacutesekor figyelembe kell venni hogy a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatokkal dolgozunk a keacutet
oumlsszehasonliacutetott adatsor pedig nem teljesen egynemű mert a szaacutemiacutetaacutes moacutedja nem volt egeacuteszen egyforma Nem
leacutenyegtelen peacuteldaacuteul hogy a 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatainak oumlsszesiacuteteacutesekor a toumlbb mint egy eacuteve huzamosan
kuumllfoumlldoumln tartoacutezkodoacutekat (oumlsszesen mintegy 1785 ezer szemeacutelyt) egyszerűen kihagytaacutek a szaacutemiacutetaacutesboacutel miacuteg 1992-
ben az ilyen staacutetusuacuteakat is beszaacutemiacutetottaacutek (Ugyanakkor ndash az előző neacutepszaacutemlaacutelaacutestoacutel elteacuterően ndash beszaacutemiacutetottak
mintegy 24 ezer egy eacutevneacutel reacutegebben itt tartoacutezkodoacute kuumllfoumlldit)
38
Jobbnak laacutetszik tehaacutet az orszaacutegos visszateacutereacutesi araacutenyt a magyarok eacutes neacutemetek neacutelkuumll szaacutemiacutetani
(amely iacutegy 358-roacutel 453-ra emelkedik) a kapott haacutenyadot pedig az Erdeacutelyből
kivaacutendoroltaknak az emliacutetett keacutet nemzetiseacuteg (orszaacutegos) szaacutemaacuteval csoumlkkentett eacuterteacutekeacutere (61
ezer fő) vetiacuteteni A hivatalos adatok alapjaacuten Erdeacutely ily moacutedon (magyar eacutes neacutemet
nemzetiseacutegűek neacutelkuumll) szaacutemiacutetott nemzetkoumlzi migraacutecioacutes egyenlege 1992 eacutes 2000 koumlzoumltt 334
ezer leacutelek amihez a magyarok eacutes a neacutemetek orszaacutegos kivaacutendorlaacutesi veszteseacutegeacutet (167 ezer
illetve 254 ezer) hozzaacuteadva 755 ezer főt kapunk Ha Erdeacutely keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzti oumlsszes
migraacutecioacutes veszteseacutegeacutet (amely 3626 ezer) a kivaacutendorlaacutes okozta hiaacutennyal azonosiacutetjuk (vagyis a
belső vaacutendorlaacutesok figyelembeveacuteteleacutetől eltekintuumlnk) akkor ugyanitt a szaacutembaveacuteteli hiaacuteny azaz
a kivaacutendorlaacutes felteacutetelezett hivatalos eacutes teacutenyleges eacuterteacutekeacutenek kuumlloumlnbseacutege kb 285 ezer fő A
magyar nemzetiseacutegűeknek a becsuumllt hivatalos adatokboacutel valoacute reacuteszesedeacutese (221) e szaacutemra
vetiacutetve 63 ezer az pedig a hivatalosan szaacutemon tartott 167 ezres vaacutendorlaacutesi veszteseacuteguumlkkel
kiegeacutesziacutetve 80 ezerre emelkedik
A romaacuteniai forraacutesokboacutel nyert informaacutecioacutek az orszaacutegboacutel veacutegleg taacutevozott vagy
időlegesen taacutevolleacutevő magyarok legfőbb uacuteti ceacutelja Magyarorszaacuteg hivatalos kimutataacutesaival is
egybevethetők A budapesti Koumlzponti Statisztikai Hivatal legfrissebb koumlzlemeacutenye szerint
1993-2001 koumlzoumltt 49 388 Romaacuteniaacutet elhagyoacute szemeacutely kapott magyar aacutellampolgaacutersaacutegot
Ugyancsak a KSH koumlzleacutese hogy 2002 januaacuter 1-eacuten 44 977 a Magyarorszaacutegon tartoacutezkodoacute
romaacuten aacutellampolgaacuterok szaacutema (akik koumlzuumll 31 194-en 1994 oacuteta leacuteptek be az orszaacutegba vagy
beleacutepeacutesuumlk ideje ismeretlen) Ezzel egybevaacutegoacutean az ORFK (Orszaacutegos Rendőr Főkapitaacutenysaacuteg)
kimutataacutesa szerint a hosszuacute taacutevon (legalaacutebb egy eacuteve) legaacutelisan Magyarorszaacutegon eacutelő romaacuten
aacutellampolgaacuterok szaacutema 2001-ben 46 575 volt (37 996-an bevaacutendorlaacutesi engedeacutellyel 8579-en
huzamos tartoacutezkodaacutesi engedeacutellyel rendelkeztek) Ugyanitt a roumlvidebb ittleacutetet legalizaacuteloacutekroacutel is
taacutejeacutekozoacutedhatunk 2001-ben 29 496-an folyamodtak tartoacutezkodaacutesi engedeacutelyeacutert koumlzuumlluumlk 12 552-
en huzamos 16 944-en ideiglenes tartoacutezkodaacutesi keacuterelmet nyuacutejtottak be Az ideacutezett adatok
termeacuteszetesen csak iraacutenyadoacutek az 1993-toacutel magyar aacutellampolgaacutersaacutegot elnyertek egy reacutesze
ugyanis meacuteg az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutest megelőzően hagyhatta el Romaacuteniaacutet (iacutegy akiket nem
jelentettek be koumlzuumlluumlk hozzaacutetartozoacuteik maacuter az akkori szaacutembaveacutetelből is kimaradtak) a 2001-
ben tartoacutezkodaacutesi engedeacutelyt keacuterelmezőknek pedig csak kisebb ndash vaacuteltozoacute szemeacutelyi oumlsszeteacutetelű ndash
haacutenyada volt folyamatosan taacutevol hazaacutejaacutetoacutel Nem hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll tovaacutebbaacute hogy a
magyarorszaacutegi nyilvaacutentartaacutesok a bevaacutendorloacute neacutepesseacuteget kibocsaacutetoacute orszaacuteg szerint reacuteszletezik a
beleacutepő romaacuten aacutellampolgaacuterok koumlzoumltt viszont kuumlloumlnboumlző nemzetiseacutegűek talaacutelhatoacutek
Mindenesetre a keacuterdeacuteskoumlr kutatoacuteinak egybehangzoacute veacutelemeacutenye szerint az elmuacutelt eacutevtizedben
Romaacuteniaacuteboacutel letelepedeacutes szaacutendeacutekaacuteval eacuterkezetteknek legalaacutebb kilenctizede magyar
39
A hivatalos keretek koumlzt zajloacute magyarorszaacutegi bevaacutendorlaacutes szaacutemai veacutegső soron nem mondanak
ellent becsleacutesemnek a romaacuteniai magyarsaacuteg egy eacutevtizednyi vaacutendorlaacutesi veszteseacutegeacuteről amely ndash
mint fentebb laacutethattuk ndash a neacutepmozgalmi eacutes neacutepszaacutemlaacutelaacutesi eredmeacutenyek egybeveteacuteseacutevel
legfeljebb 90ndash120 ezer de legalaacutebb 80 ezer főben szaacutemiacutethatoacute (A magyarorszaacutegi adatok
inkaacutebb az alacsonyabb eacuterteacutekeket valoacutesziacutenűsiacutetik) Ezen adatok csupaacuten a nagysaacutegrendet
eacuterzeacutekeltetők valamint a romaacuteniai magyarsaacuteg neacutepesseacutegi veszteseacutegeacutenek oumlsszetevői koumlzti
araacutenyokat kijeloumllő spekulatiacutev adatroacutel van szoacute E szeacuteles tartomaacutenyban mozgoacute bizonytalan
eacuterteacuteket a neacutepszaacutemlaacutelaacutes szaacutembaveacuteteli hiaacutenya hataacuterozza meg amit az egyszerűseacuteg kedveacuteeacutert
migraacutecioacutes veszteseacutegnek tekintek (joacutellehet a felmeacutereacutesből egyeacuteb okokboacutel is kimaradhattak
emberek)
A nemzetkoumlzi vaacutendormozgaacutesokat szaacutemon tartoacute hivatalos romaacuteniai illetve a
magyarorszaacutegi nyilvaacutentartaacutesok is azt mutatjaacutek hogy a hiaacutenyzoacuteknak csak kisebbik haacutenyada a
szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett ndash uacutej hazaacutejaacuteban honossaacutegot nyert ndash kivaacutendorloacute Hasonloacute nagysaacuteguacute
lehet a szuumllőfoumlldjuumlktől veacutegleg el nem szakadt de toumlrveacutenyesiacutetett formaacuteban hosszabb-roumlvidebb
ideje kuumllfoumlldoumln eacutelő szemeacutelyek koumlre miacuteg a harmadik csoportot a kiterjedt feacutel- vagy illegaacutelis
migraacutecioacute reacutesztvevői alkotjaacutek
A romaacuten statisztikai hivatal koumlzlemeacutenyeiből szaacutermaztatott 80ndash100 ezer főnyire
meacuterseacutekelt becsleacutes nem eltuacutelzott amelyet a magyar hatoacutesaacutegok adatai is alaacutetaacutemasztanak melyek
szerint felteacutetelezhető hogy az aacutellampolgaacutersaacuteghoz jutottakon feluumll legalaacutebb 100 ezer romaacuteniai
magyar tartoacutezkodik Magyarorszaacutegon
1 8 3 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg termeacuteszetes fogyaacutesa
Az oumlsszes neacutepesseacuteg szaacutemaacutenak alakulaacutesaacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezőket nemzetiseacuteg szerint
maacuter joacuteval koumlruumllmeacutenyesebb szaacutemba venni mindenekelőtt azeacutert mert a termeacuteszetes
neacutepmozgalom kulcsfontossaacuteguacute adatait ebben a bontaacutesban toumlbb mint feacutel eacutevszaacutezada nem koumlzlik
Romaacuteniaacuteban
A nyers eacutelve szuumlleteacutesi mutatoacuteszaacutemok tanuacutesaacutega szerint a romaacutenok termeacutekenyseacutege
ekoumlzben folyamatosan meghaladta az erdeacutelyi aacutetlagot a magyarok szuumlleteacuteseinek araacutenya
ellenben a huacuteszas eacutevekkel kezdődően az aacutetlag alaacute keruumllt A magyarsaacuteg termeacuteszetes
reprodukcioacutejaacutenak viszonylag kieleacutegiacutető meacuterteacutekeacutet a harmincas eacutevekben maacuter csak a romaacutenokeacutenaacutel
alacsonyabb halaacutelozaacutesi araacutenyszaacutema biztosiacutetotta Ami halandoacutesaacutegaacutenak keacutesőbbi alakulaacutesaacutet illeti
csak a soumlteacutetben tapogatoacutezhatunk A magyar nők eacutelve szuumlleacuteseiről a hatvanasndashhetvenes eacutevekben
felbukkanoacute mutatoacutekat a magyarok termeacuteszetes szaporulataacutenak 1977ndash1987 koumlzoumltti szaacutemiacutetott
40
eacuterteacutekeacutevel oumlsszevetve azonban felteacutetelezhető hogy az erdeacutelyi magyarsaacuteg aacutetlag alatti szuumlleteacutesi
araacutenyszaacutemaihoz ekkor maacuter az aacutetlagot meghaladoacute halaacutelozaacutesi mutatoacutek jaacuterultak
Vonatkozoacute szereacutenyebb informaacutecioacutekhoz tovaacutebbra is csupaacuten neacutehaacuteny elszigetelt
koumlzlemeacuteny reacuteveacuten jutni uacutejabban főkeacutent Vasile Ghetau romaacuten statisztikus joacutevoltaacuteboacutel Ezek a
vaacutezolt neacutepesedeacutesi folyamatnak immaacuter draacutemai kifejleteacuteről tudoacutesiacutetanak A koraacutebban a bukaresti
statisztikai szolgaacutelatnaacutel vezető posztot betoumlltoumltt neves demograacutefus az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutest
koumlvetően toumlbb iacuteraacutesaacuteban foglalkozott a neacutepesseacutegszaacutem csoumlkkeneacuteseacutevel e negatiacutev fordulatot eacutes
annak kihataacutesait nemzetiseacutegenkeacutent is taglalva A magyarsaacuteg szaacutemaacutenak neacutepszaacutemlaacutelaacutesi fogyaacutesaacutet
elemezve kiemelte hogy az addig elsősorban kivaacutendorlaacutessal magyaraacutezhatoacute folyamat a
koumlzeljoumlvőben inkaacutebb a termeacutekenyseacuteg csoumlkkeneacutese eacutes a halandoacutesaacuteg noumlvekedeacutese koumlvetkezteacuteben
folytatoacutedik Koumlzleacutese szerint a magyar nemzetiseacutegűek halaacutelozaacutesaacutenak araacutenyszaacutema 1992-ben
148 ezreleacutekre nőtt az eacutelve szuumlleteacutesekeacute viszont mindoumlssze 9 ezreleacuteket eacutert el aminek
koumlvetkezteacuteben a romaacuteniai magyarok leacutelekszaacutema egy eacutev alatt 92 ezerrel csoumlkkent Haacuterom
eacutevvel keacutesőbb a magyarsaacuteg szaacutemaacutenak 391 ezer főnyi csoumlkkeneacuteseacutet aacutellapiacutetotta meg amiből
csupaacuten 9 ezer volt a kivaacutendorlaacutes szaacutemlaacutejaacutera iacuterhatoacute tovaacutebbi 30 ezer fős hiaacuteny abboacutel adoacutedott
hogy a halaacutelozaacutesok szaacutema jelentősen meghaladta a szuumlleteacutesekeacutet az 1992ndash1994 eacutevek
aacutetlagaacuteban ezer leacutelekre 147 halaacutelozaacutes jutott 1996 elejeacuten Ghetau szerint a magyarok szaacutema maacuter
532 ezerrel kevesebb mint az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten volt A neacutegy eacutev veszteseacutegeacuteből
mindoumlssze 118 ezer a ki- eacutes visszavaacutendorlaacutesok kuumlloumlnboumlzete 414 ezer főnyi hiaacuteny tehaacutet a
termeacuteszetes fogyaacutesra vezethető vissza Romaacutenia nemzetiseacutegi oumlsszeteacuteteleacutenek hosszuacute taacutevuacute
alakulaacutesaacuteroacutel iacuterott tanulmaacutenyaacuteban a magyarsaacuteg szaacutemaacutenak oumlsszesen 360 ezer fős (termeacuteszetes)
fogyatkozaacutesaacutet vetiacutetette előre 2025-ig Ugyanitt a magyar nemzetiseacutegűek termeacuteszetes
neacutepmozgalmaacutenak mutatoacuteiroacutel is szaacutemiacutetaacutesokat koumlzoumllt a feltehetően folyamatos neacutepmozgalmi
statisztikaacuteboacutel vett 1995 eacutevi adatokkal kezdődően
A Ghetau aacuteltal nyilvaacutenossaacutegra hozott toumlredeacutekes adatok alapjaacuten a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzt
eltelt eacutevtizedben a magyar nemzetiseacutegűek eacuteves aacutetlagban 5 ezreleacutekes termeacuteszetes fogyaacutesa
szaacutemiacutethatoacute Ez mind az 1992ndash1995 eacutevek teacutenyadataival mind pedig a hosszuacute taacutevuacute előrejelzeacutes
szaacutemaival oumlsszevetve (melyek alapjaacuten kezdetben eacutevi 8ndash10 ezres a fogyaacutes) elfogadhatoacute
eacuterteacuteknek tűnik eacutes szaacutem szerint 80 ezer koumlruumlli veszteseacuteget jelent
41
1 9 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai
Szaacutemaraacutenyaacutenaacutel eacutes toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyainaacutel fogva a romaacuteniai magyarsaacuteg
termeacuteszetes eacutes jogos igeacutenyeacutenek tartja az oacutevodaacutetoacutel az egyetemig terjedő anyanyelvi oktataacutesaacutet
A XX szaacutezad elejeacuten Erdeacutely igen fejlett magyar oktataacutesi haacuteloacutezattal rendelkezett minden
szinten folyt magyar oktataacutes
A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti romaacuten toumlrveacutenyek kuumlloumlnfeacutele eszkoumlzoumlkkel toumlrekedtek a magyar
oktataacutesi rendszer fokozatos felszaacutemolaacutesaacutera
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten az 1948-as iskolareform felszaacutemolta a felekezeti
oktataacutest 1959-ben megszuumlntetteacutek a magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet Az anyanyelvi
oktataacutesban reacuteszesuumllők szaacutemaraacutenya rohamosan csoumlkkent Az anyanyelvű oktataacutes
folytonossaacutegaacutenak hiaacutenya valamint a megoldatlan szakoktataacutes miatt a magyar diaacutekok jelentős reacutesze
maacuter az aacuteltalaacutenos iskola eacutevei alatt romaacuten tagozatra keacutenyszeruumllt kuumlloumlnoumlsen a szoacutervaacutenyvideacuteken
Az 1992-es romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes hivatalos adatai szerint a 12 eacuteven feluumlli
oumlsszlakossaacuteg 953-a iskolaacutezott (aacuteltalaacutenos koumlzeacutep- vagy felsőfokuacute veacutegzettseacutegű) miacuteg a
magyarsaacuteg eseteacuteben ez az araacuteny kedvezőbb 98 Nem ilyen kedvező a magyarsaacuteg helyzete
a felsőfokuacute keacutepesiacuteteacutes tereacuten amiacuteg az orszaacutegos aacutetlag (a 12 eacuteven feluumlli lakossaacutegra
vonatkoztatva) 51 a főiskolaacutet vagy egyetemet veacutegzett magyarok araacutenya csupaacuten 36
Legjellemzőbb a romaacuteniai magyarsaacutegra a koumlzeacutepfokuacute keacutepesiacuteteacutes (koumlzeacutepiskola
szakkoumlzeacutepiskola szakiraacutenyuacute technikum) az orszaacutegos 666-hoz (a 12 eacuteven feluumlli lakossaacutegra
vonatkoztatva) meacuterten a magyarsaacuteg 746-os szaacutemaraacutenya a legkedvezőbb
A hivatalos adatok szerint a 20002001-es taneacutevben oumlsszesen 2367 iskolai
inteacutezmeacutenyben folyt magyar tannyelvű oktataacutes Ezek koumlzuumll 1283 oumlnaacutelloacute magyar
inteacutezmeacutenykeacutent 1084 pedig tagozat formaacutejaacuteban műkoumldoumltt Szintek szerinti bontaacutesban 1121
oacutevodaacuteban 450 elemi 634 aacuteltalaacutenos iskolaacuteban valamint 140 koumlzeacutepiskolaacuteban eacutes 22 szak-
mester- eacutes posztliceaacutelis iskolaacuteban folyt magyarul az oktataacutes 2001-ben uacutejraindult oumlnaacutelloacute
inteacutezmeacutenykeacutent az aradi Csiacuteky Gergely koumlzeacutepiskola eacutes a 20012002-es taneacutevtől joacutevaacutehagytaacutek a
Leoumlvey Klaacutera maacuteramarosszigeti oumlnaacutelloacute magyar koumlzeacutepiskola leacutetrehozaacutesaacutet Ugyancsak ebben az
eacutevben szuumlletett meg a marosvaacutesaacuterhelyi Bolyai Jaacutenos Liacuteceum oumlnaacutelloacute magyar koumlzeacutepiskolaacutevaacute
alakulaacutesaacutenak terve53
A 20022003-as taneacutevben ndash szinteacuten az RMDSZndashkormaacutenyzoacutepaacutert koumlzoumltti
53
A helyi romaacutensaacuteg ellenaacutellaacutesa miatt nem vaacutelt lehetőveacute az azonnali rendezeacutes az RMDSZ eacutes a Szociaacuteldemokrata
Paacutert koumlzoumltti megegyezeacutes szerint a műkoumldő romaacuten osztaacutelyokat nem szaacutemoltaacutek fel de a 20022003-as taneacutevtől
nem indult uacutejabb romaacuten osztaacutely az egykori marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus gimnaacuteziumban
42
megegyezeacutes alapjaacuten ndash a brassoacutei Aacuteprily Lajos oumlnaacutelloacute magyar koumlzeacutepiskola nyert
leacutetjogosultsaacutegot54
Jelenleg az elemi aacuteltalaacutenos eacutes koumlzeacutepiskolai keretekben 137 799 magyar gyermek
tanul Ebből 51 609-en elemi szinten ndash IndashIV osztaacutelyban ndash 57 889-en aacuteltalaacutenos szinten ndash Vndash
VIII osztaacutelyban ndash 28 301-en pedig koumlzeacutepiskolaacuteban reacuteszesuumllnek oktataacutesban Ezt egeacutesziacuteti ki a
szak- eacutes posztgraduaacutelis oktataacutes 9091 tanuloacuteval Szakoktataacutesban 7090 posztgraduaacutelis
keacutepzeacutesben pedig 2001 magyar diaacutek vesz reacuteszt
A romaacuteniai felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyeket a 20012002-es taneacutevben 24 598 magyar
hallgatoacute laacutetogatta A magyar hallgatoacutek koumlzuumll 20 792-an aacutellami 3806-an magaacutenegyetemi
egyhaacutezi alapiacutetvaacutenyi felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenybe iratkoztak be A 20002001-es taneacutevben
magyar nyelven 8 egyetem 22 karaacuten (koumlzel 70 szakon) 7483 hallgatoacute tanult eacutes 526 egyetemi
oktatoacute adott elő a 20022003-as taneacutevben pedig maacuter 9962-re emelkedett a magyar nyelven
tanuloacutek leacutetszaacutema Magyar nyelvű oktataacutes neacutegy aacutellami felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyben folyik a
kolozsvaacuteri Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetemen a marosvaacutesaacuterhelyi Orvosi eacutes
Gyoacutegyszereacuteszeti Egyetemen a marosvaacutesaacuterhelyi Sziacutenműveacuteszeti Egyetemen eacutes a Bukaresti
Egyetem hungaroloacutegiai szakaacuten A romaacuten tanuumlgyi toumlrveacuteny a magaacutenoktataacutes kategoacuteriaacutejaacuteba
sorolja a felekezeti oktataacutesi inteacutezmeacutenyeket is55
2001-ben megkapta az illeteacutekes romaacuten hatoacutesaacutegoktoacutel a műkoumldeacutesi engedeacutelyt a magyar
aacutellam taacutemogataacutesaacuteval leacutetrehozott Sapientia Egyetem amely 9 marosvaacutesaacuterhelyi eacutes csiacutekszeredai
karral 374 diaacutekkal indult A 20022003-as taneacutevben 14-re bővuumllt a karok szaacutema a hallgatoacutek
leacutetszaacutema pedig 915-re emelkedett
A romaacuteniai magyar felsőoktataacutesi kiacutenaacutelatot egeacutesziacutetik ki a Goumldoumlllői Szent Istvaacuten
Egyetem a Soproni Nyugat-Magyarorszaacutegi Egyetem a budapesti Gaacutebor Deacutenes Műszaki
Főiskola a Tatabaacutenyai Modern Uumlzleti Tudomaacutenyok Főiskolaacuteja erdeacutelyi konzultaacutecioacutes
koumlzpontjai amelyekben a 20022003-as taneacutevben oumlsszesen 698 diaacutek tanult
54
Az 1999 juacutelius 1-jeacuten elfogadott oktataacutesi toumlrveacuteny csak reacuteszben eleacutegiacuteti ki az erdeacutelyi magyarsaacuteg oktataacutesi igeacutenyeit
Minden szinten biztosiacutetja a magyar nyelvű szakoktataacutest eacutes a felveacuteteli vizsgaacutet azon a nyelven amelyen a diaacutek
elsajaacutetiacutetotta ismereteit Lehetőveacute teszi a romaacuten nyelv tanulaacutesaacutet sajaacutetos program kereteacuteben az alsoacute tagozatokban eacutes
sajaacutetos tankoumlnyv alapjaacuten az aacuteltalaacutenos iskolaacutek felső tagozataacuteban Kis telepuumlleacuteseken ndash iacutegy szoacutervaacutenyvideacuteken ndash is
lehet leacutetszaacutem alatti anyanyelvű osztaacutelyokat műkoumldtetni Az uacutej toumlrveacuteny alapjaacuten az egyhaacutez nem csupaacuten a szaacutemaacutera
szuumlkseacuteges szemeacutelyzet keacutepzeacuteseacutere jogosult hanem műkoumldtethet ndash igaz csak magaacuteninteacutezmeacutenykeacutent ndash vilaacutegi oktataacutest
is Uacutegyszinteacuten lehetőveacute teszi magyar nyelvű csoportok tagozatok kolleacutegiumok eacutes karok szervezeacuteseacutet a
felsőoktataacutesban Ezzel szemben korlaacutetozoacute jellegű a kisebbseacutegek nyelveacuten oktatoacute felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek
leacutetesiacuteteacuteseacuteben iacutegy magyar nyelvű aacutellami egyetem nem csupaacuten multikulturaacutelis egyetem hozhatoacute leacutetre amelynek
oktataacutesi nyelveacutet kuumlloumln toumlrveacuteny szabaacutelyozza 55
Ilyenek a kolozsvaacuteri magyar tannyelvű Egyetemi Fokuacute Protestaacutens Teoloacutegia Inteacutezet a gyulafeheacutervaacuteri Katolikus
Teoloacutegia eacutes a nagyvaacuteradi Partium Kereszteacuteny Egyetem
43
A felekezeti statisztikaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben elmondhatoacute hogy a romaacuteniai magyarsaacuteg
leacutenyegeacuteben neacutegy toumlrteacutenelmi egyhaacutezhoz (roacutemai katolikus reformaacutetus unitaacuterius eacutes zsinatpresbiteri
evangeacutelikus) tartozik A kuumlloumlnboumlző szabadegyhaacutezakhoz tartozoacute magyar hiacutevők szaacutema ndash ezek
orszaacutegos teacuternyereacuteseacutevel araacutenyosan ndash noumlvekvő tendenciaacutet mutat
A roacutemai katolikusok neacutegy erdeacutelyi (Nagyvaacuterad Szatmaacuterneacutemeti Temesvaacuter
Gyulafeheacutervaacuter) illetve a Moldvai (Iaşi) valamint a Bukaresti Egyhaacutezmegyeacutehez tartoznak A
magyar roacutemai katolikusok toumlbb mint fele a Gyulafeheacutervaacuteri Egyhaacutezmegyeacutehez tartozik amely
ily moacutedon a magyar katolikus eacutelet suacutelypontja 1991 augusztusaacuteban II Jaacutenos Paacutel paacutepa e
puumlspoumlkseacuteget eacuterseki rangra emelte A toumlbbi egyhaacutezmegye a Bukaresti Eacutersekseacuteghez tartozik
Ez utoacutebbi 10 főpaacutesztorboacutel alkotott puumlspoumlki karaacuteban csak kettő magyar (Nagyvaacuterad Szatmaacuter)
egy neacutemet (Temesvaacuter) a toumlbbi romaacuten iacutegy a magyar katolikusok ndash baacuter egyhaacutezukban
toumlbbseacutegben vannak ndash orszaacutegos szinten romaacuten iraacutenyiacutetaacutes alatt aacutellnak
A csaknem kiveacutetel neacutelkuumll magyar hiacuteveket szaacutemlaacuteloacute reformaacutetus egyhaacuteznak keacutet
egyhaacutezkeruumllete van (Nagyvaacuterad Kolozsvaacuter) A teljesen magyar nemzetiseacutegű unitaacuterius
egyhaacutez egy puumlspoumlkseacuteget oumllel fel (Kolozsvaacuter) a magyar evangeacutelikus egyhaacuteznak ugyancsak
Kolozsvaacuter a szeacutekhelye
A 2002-es romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a reformaacutetusok leacutelekszaacutema 10 eacutev ndash 1992-es romaacuten
neacutepszaacutemlaacutelaacuteshoz keacutepest ndash alatt 698 550-re az unitaacuteriusokeacute pedig 66 846-ra csoumlkkent A roacutemai
katolikus egyhaacutezhoz tartozoacute hiacutevek magas szaacutema ndash 1 028 401 ndash azt jelzi hogy e felekezeten beluumll
noumlvekszik a romaacuten anyanyelvűek reacuteszaraacutenya
Amikeacutent a romaacuteniai inteacutezmeacutenyek doumlntő toumlbbseacutege a magyar egyhaacutezak is anyagi
gondokkal kuumlzdenek aacutellami taacutemogataacutesuk korlaacutetozott raacuteadaacutesul folyamatos bdquoharcotrdquo viacutevnak a
romaacuten aacutellammal egykori ingatlanjaik visszaszerzeacutese veacutegett
A Ceauşescu-rendszer bukaacutesa a sajtoacuteszabadsaacuteg lehetőseacutege pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat
eredmeacutenyezett a romaacuteniai ezen beluumll a magyar nyelvű toumlmegkommunikaacutecioacute szempontjaacuteboacutel
is E keacutetseacutegtelen pozitiacutev fejlemeacuteny elleneacutere elmondhatjuk hogy az aacutellami raacutedioacutezaacutes eacutes
televiacutezioacutezaacutes keretei koumlzoumltt műkoumldő magyar nyelvű adaacutesok meacuteg nem eleacutegiacutetik ki a magyar
nyelvű meacutediaszuumlkseacutegleteket A koumlzponti televiacutezioacute heti haacuterom eacutes feacutel oacuteraacutet sugaacuteroz magyar
nyelven a kolozsvaacuteri stuacutedioacute heti egy eacutes egy negyed oacuteraacutet orszaacutegos szoacuteraacutesban eacutes haacuterom eacutes feacutel
oacuteraacutet regionaacutelis adaacuteskeacutent A marosvaacutesaacuterhelyi koumlrzeti raacutedioacute magyar nyelvű adaacutesa 2001-ben 2
oacuteraacutes a kolozsvaacuterieacute egy oacuteraacutes ultraroumlvidhullaacutemon sugaacuterzott műsorral bővuumllt Iacutegy most
Bukarestből naponta 1 Marosvaacutesaacuterhelyről 7 Kolozsvaacuterroacutel 5 Temesvaacuterroacutel 1 oacutera magyar
nyelvű koumlrzeti műsort szoacuternak
44
A meacutedia politikai fuumlggetlenseacutege relatiacutev esetenkeacutent suacutelyos anyagi neheacutezseacutegekkel is meg
kell kuumlzdenie A jelenlegi hiaacutenyt valamelyest poacutetoljaacutek a teruumlleti nem aacutellami televiacutezioacute- eacutes raacutedioacuteadoacutek
(Szeacutekelyudvarhely Csiacutekszereda Sepsiszentgyoumlrgy Gyergyoacuteszentmikloacutes Marosvaacutesaacuterhely
Kolozsvaacuter Nagyvaacuterad Szatmaacuterneacutemeti)
A koumlzel 60 magyar nyelvű iacuterott sajtoacutetermeacutek koumlzuumll csupaacuten neacutehaacuteny reacuteszesuumll koumlzvetlen
aacutellami taacutemogataacutesban (pl Korunk Művelődeacutes A Heacutet Helikon) A romaacuteniai magyar sajtoacute
eacuteletben tartaacutesaacutehoz elengedhetetlenuumll szuumlkseacutegesek az anyaorszaacutegi anyagi taacutemogataacutesok
A fontosabb folyoacuteiratok (a fentebb emliacutetettek mellett) Laacutetoacute Magyar Kisebbseacuteg A
legfontosabb napilapok Bihari Naploacute Hargita Neacutepe Haacuteromszeacutek Kroacutenika Neacutepuacutejsaacuteg
Romaacuteniai Magyar Szoacute Szabadsaacuteg Szatmaacuteri Friss Uacutejsaacuteg Nyugati Jelen A hetilapok koumlzuumll
emliacuteteacutest eacuterdemel Brassoacutei Lapok Baacutenyavideacuteki Uacutej Szoacute Szilaacutegysaacuteg Erdeacutelyi Riport
Az 1999-ben kiacuteseacuterleti jelleggel leacutetrejoumltt hetilapkeacutent műkoumldő majd 2001 juacutelius veacutegeacuten
napilappaacute alakult egyetlen erdeacutelyi magyar internetes portaacutel a Transindex 2002-ben a romaacuteniai
magyar sajtoacutepiac jelentős szereplőjeacuteveacute leacutepett elő A beleacutepeacutesi statisztikaacutek szerint napi 2700ndash3200
laacutetogatoacuteja van ami havi oumlsszesiacuteteacutesben 57ndash62 ezer olvasoacutet jelent
45
1 10 Melleacuteklet
6 aacutebra Taacutejegyseacutegek Erdeacutelyben (Romaacutenia)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003erdtajjpg
(Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 20)
7 aacutebra A magyarsaacuteg elhelyezkedeacutese Romaacuteniaacuteban (2002)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003roman1jpg
(Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 20)
46
8 aacutebra Erdeacutely nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1910ndash2002)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003erdnemzjpg
(Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 20)
9 aacutebra Termeacuteszetes szaporulat Erdeacutelyben (1910ndash1995)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003erdtermjpg
(Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 20)
47
7 taacuteblaacutezat Erdeacutely lakossaacutegaacutenak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1992)
Megye Oumlsszesen Romaacuten Magyar Neacutemet Roma Egyeacuteb
Judeţul Alba (Feheacuter megye) 413 919 372 951 24 765 3 243 12 661 299
Judeţul Arad (Arad megye) 487 617 392 600 61 011 9 392 13 325 11 289
Judeţul Bihor (Bihar megye) 638 863 425 097 181 703 1 593 21 796 8 674
Judeţul Bistriţa-Năsăud
(Beszterce-Naszoacuted) 326 820 295 549 21 098 954 9 004 215
Judeţul Braşov (Brassoacute megye) 643 261 553 101 63 558 10 059 15 612 931
Judeţul Caraş-Severin (Krassoacute-
Szoumlreacuteny megye) 376 347 325 758 7 876 11 936 7 776 23 001
Judeţul Cluj (Kolozs megye) 736 301 571 275 146 186 1 407 16 334 1 099
Judeţul Covasna (Covasna megye) 233 256 54 586 175 502 252 2 641 275
Judeţul Harghita (Hargita megye) 348 335 48 948 295 104 199 3 827 257
Judeţul Hunedoara (Hunyad
megye) 547 950 503 241 33 849 3 634 5 577 1 649
Judeţul Maramureş (Maacuteramaros
megye) 540 099 437 997 54 902 3416 6 701 37 083
Judeţul Mureş (Maros megye) 610 053 317 541 252 651 4 588 34 798 475
Judeţul Satu Mare (Szatmaacuter
megye) 400 789 234 541 140 392 14 351 9 823 1 682
Judeţul Sălaj (Szilaacutegy megye) 266 797 192 552 63 151 146 9 224 1 724
Judeţul Sibiu (Szeben megye) 452 873 397 205 19 309 17 122 18 730 507
Judeţul Timiş (Temes megye) 700 033 561 200 62 866 26 722 14 836 34 409
Erdeacutely oumlsszesen 7 723 313 5 684 142 1 603923 109 014 202 665 123 569
Romaacutenia oumlsszesen 22 810 035 20 408 542 1 624 959 119 462 401 087 255 985
Forraacutes RMDSZ honlap httpwwwrmdszro (Letoumllteacutes ideje 2007 aacuteprilis 30)
8 taacuteblaacutezat Erdeacutely lakossaacutegaacutenak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)
Megye Oumlsszesen Romaacuten Magyar Neacutemet Roma Egyeacuteb
Judeţul Alba (Feheacuter megye) 382 999 346 109 20 682 1 313 14 502 393
Judeţul Arad (Arad megye) 461 730 378 887 49 399 4 906 17 824 10 714
Judeţul Bihor (Bihar megye) 600 223 404 537 155 554 1 137 30 273 8 722
Judeţul Bistriţa-Năsăud (Beszterce-
Naszoacuted) 312 325 281 773 18 394 658 11 280 220
Judeţul Braşov (Brassoacute megye) 588 366 512 616 51 470 4 525 18 210 1 545
Judeţul Caraş-Severin (Krassoacute-
Szoumlreacuteny megye) 333 396 294 213 5 859 6 129 7 891 19 274
Judeţul Cluj (Kolozs megye) 703 269 558 332 122 131 879 20 052 1 875
Judeţul Covasna (Covasna megye) 222 274 51 664 164 055 191 6 022 342
Judeţul Harghita (Hargita megye) 326 020 45 850 275 841 139 3 840 350
Judeţul Hunedoara (Hunyad
megye) 487 115 451 637 25 321 1 963 6 898 1 296
Judeţul Maramureş (Maacuteramaros
megye) 510 688 418 945 46 250 2 011 8 918 34 544
Judeţul Mureş (Maros megye) 579 862 308 628 227 673 2 002 40 834 725
Judeţul Satu Mare (Szatmaacuter
megye) 369 096 217 100 129 998 6 380 13 517 2 101
Judeţul Sălaj (Szilaacutegy megye) 248 407 176 875 57 318 88 12 583 1 543
Judeţul Sibiu (Szeben megye) 422 224 381 784 15 478 6 608 17 658 696
Judeţul Timiş (Temes megye) 677 744 564 450 51 421 14 229 16 152 31 492
Erdeacutely oumlsszesen 7 225 738 5 393 400 1 416 844 53 158 246 454 11 882
Romaacutenia oumlsszesen 21 698 181 19 409 400 1 434 377 60 088 535 250 259 066
Forraacutes RMDSZ honlap httpwwwrmdszro (Letoumllteacutes ideje 207 aacuteprilis 30)
48
10 aacutebra Romaacutenia koumlzigazgataacutesa (2007)
Forraacutes Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek (ENSZ) honlapja httpwwwunorg (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 31)
49
9 taacuteblaacutezat Partium-i eacutes baacutensaacutegi toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (fő) (1910)
Telepuumlleacutes Oumlsszesen Romaacuten Magyar Neacutemet Egyeacuteb
Toumlrteacutenelmi Arad vaacutermegye
Arad tjv56
vaacutermegyeszeacutekhely (Arad) 63 166 10 279 46 085 4 365 2 437
Toumlrteacutenelmi Bihar vaacutermegye
Nagyvaacuterad tjv vaacutermegyeszeacutekhely (Oradea) 64 169 3 604 58 421 1 16 728
Toumlrteacutenelmi Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegye
Karaacutensebes rtv57
(Cransebes) 7 999 3 916 1 413 2 419 251
Lugos rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Lugoj) 19 818 6 227 6 875 6 151 565
Toumlrteacutenelmi Maacuteramaros vaacutermegye Maacuteramarossziget rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Sighetu Marmatiei) 21 370 2 001 17 542 1 257 570
Toumlrteacutenelmi Szatmaacuter vaacutermegye
Felsőbaacutenya rtv (Baia Sprie) 4 422 230 4 149 19 24
Nagybaacutenya rtv (Baia Mare) 12 877 2 677 9 992 175 33
Nagykaacuteroly rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Carei) 16 078 216 15 772 63 27
Szatmaacuterneacutemeti tjv (Satu Mare) 34 892 986 33 094 629 183
Toumlrteacutenelmi Szilaacutegy vaacutermegye
Szilaacutegysomlyoacute rtv (Simleu Silvaniei) 6 885 759 6 030 20 76
Zilah rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Zalau) 8 062 529 7 477 19 37
Toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye
Temesvaacuter tjv vaacutermegyeszeacutekhely (Timişoara) 72 555 7566 28 552 31 644 4 793
Forraacutes 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma
Koumlnyvkiadoacute Baja 1998
10 taacuteblaacutezat Partium-i eacutes baacutensaacutegi toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (fő) (2002)
Telepuumlleacutes Oumlsszesen Romaacuten Magyar Neacutemet Egyeacuteb
Toumlrteacutenelmi Arad vaacutermegye
Arad (Arad) 172 827 142 968 22 492 2 247 5 120
Toumlrteacutenelmi Bihar vaacutermegye
Nagyvaacuterad (Oradea) 206 614 145 284 56 985 563 3 782
Toumlrteacutenelmi Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegye
Karaacutensebes (Cransebes) 28 301 26 074 336 530 1 361
Lugos (Lugoj) 44 636 37 043 4 272 1 319 2 002
Toumlrteacutenelmi Maacuteramaros vaacutermegye
Maacuteramarossziget (Sighetu Marmatiei) 41 220 32 867 6 513 105 1 735
Toumlrteacutenelmi Szatmaacuter vaacutermegye
Felsőbaacutenya (Baia Sprie) 16 609 12 469 3 441 65 634
Nagybaacutenya (Baia Mare) 137 921 114 213 20 466 507 2 735
Nagykaacuteroly (Carei) 23 182 9 634 12 596 524 428
Szatmaacuterneacutemeti (Satu Mare) 115 142 66 638 45 298 1 607 1 599
Toumlrteacutenelmi Szilaacutegy vaacutermegye
Szilaacutegysomlyoacute (Simleu Silvaniei) 16 066 10 553 4 010 14 1 489
Zilah (Zalau) 62 927 50 902 11 016 46 963
Toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye
Temesvaacuter (Timişoara) 317 660 271 677 24 287 7 157 14 539
Forraacutes 2002 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes
56
A tjv roumlvidiacuteteacutes jelenteacutese toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuteros 57
Az rtv roumlvidiacuteteacutes jelenteacutese rendezett tanaacutecsuacute vaacuteros
50
11 taacuteblaacutezat Erdeacutelyi toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (fő) (1910)
Telepuumlleacutes Oumlsszesen Romaacuten Magyar Neacutemet Egyeacuteb
Toumlrteacutenelmi Alsoacute-Feheacuter vaacutermegye
Abrudbaacutenya rtv (Abrud) 2 938 1 697 1 176 34 31
Gyulafeheacutervaacuter rtv (Alba Iulia) 11 616 5 170 5 226 792 428
Nagyenyed rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Aiud) 8 663 1 940 6 497 163 63
Viacutezakna rtv Ocna Sibiului) 4 048 2 649 1 232 62 105
Toumlrteacutenelmi Beszterce-Naszoacuted vaacutermegye
Beszterce rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Bistriţa) 13 236 4 470 2 824 5 835 107
Toumlrteacutenelmi Brassoacute vaacutermegye
Brassoacute rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Braşov) 41 056 11 786 17 831 10 841 598
Toumlrteacutenelmi Csiacutek vaacutermegye
Csiacutekszereda rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Miercurea Ciuc) 3 701 44 3 591 45 21
Gyergyoacuteszentmikloacutes rtv (Gheorgheni) 8 905 155 8 549 115 86
Toumlrteacutenelmi Fogaras vaacutermegye
Fogaras rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Făgăraş) 6 569 2 174 3 357 1 003 35
Toumlrteacutenelmi Haacuteromszeacutek vaacutermegye
Keacutezdivaacutesaacuterhely rtv (Ticircrgu-Secuiesc) 6 079 50 5 970 37 22
Sepsiszentgyoumlrgy rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Sfacircntu
Gheroghe) 8 665 108 8 361 158 38
Toumlrteacutenelmi Hunyad vaacutermegye
Deacuteva rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Deva) 8 654 2 417 5 827 276 134
Haacutetszeg rtv (Haţeg) 3 124 1 514 1 438 136 36
Szaacuteszvaacuteros rtv (Orăştie) 7 672 3 821 2 145 1 294 412
Vajdahunyad rtv (Hunedoara) 4 520 1 789 2 457 187 87
Toumlrteacutenelmi Kis-Kuumlkuumlllő vaacutermegye
Dicsőszentmaacuterton rtv vaacutermegyeszeacutekhely
(Ticircrnăveni) 4 417 957 3 210 118 132
Erzseacutebetvaacuteros rtv (Dumbrăveni) 4 408 940 2 613 496 359
Toumlrteacutenelmi Kolozs vaacutermegye
Kolozs rtv (Cojocna) 4 138 1 808 2 271 3 56
Kolozsvaacuter tjv vaacutermegyeszeacutekhely (Cluj-Napoca) 60 808 7 562 50 740 1 676 830
Toumlrteacutenelmi Maros-Torda vaacutermegye
Marosvaacutesaacuterhely rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Ticircrgu
Mureş) 25 517 1 717 22 790 606 404
Szaacuteszreacutegen tjv (Reghin) 7 310 1 311 2 947 2 994 58
Toumlrteacutenelmi Nagy-Kuumlkuumlllő vaacutermegye
Medgyes rtv (Mediaş) 8 626 2 729 1 715 3 866 316
Segesvaacuter rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Sighişoara) 11 587 3 031 2 687 5 486 383
Toumlrteacutenelmi Szeben vaacutermegye
Nagyszeben rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Sibiu) 33 489 8 824 7 252 16 832 581
Szaacuteszsebes rtv (Sebeş) 8 504 4 980 875 2 345 304
Toumlrteacutenelmi Szolnok-Doboka vaacutermegye
Deacutes rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Dej) 11 452 2 911 7 991 445 105
Szamosuacutejvaacuter rtv (Gherla) 6 857 1 881 4 630 190 156
Toumlrteacutenelmi Torda-Aranyos vaacutermegye
Torda rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Turda) 13 455 3 389 9 674 100 292
Toumlrteacutenelmi Szolnok-Doboka vaacutermegye
Szeacutekelyudvathely rtv vaacutermegyeszeacutekhely
(Odorheiu-Secuiesc) 10 244 115 9 888 212 29
Forraacutes 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma
Koumlnyvkiadoacute Baja 1998
51
12 taacuteblaacutezat Erdeacutelyi toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (fő) (2002)
Telepuumlleacutes Oumlsszesen Romaacuten Magyar Neacutemet Egyeacuteb
Toumlrteacutenelmi Alsoacute-Feheacuter vaacutermegye
Abrudbaacutenya (Abrud) 6 195 6 080 76 3 36
Gyulafeheacutervaacuter (Alba Iulia) 66 406 62 722 1 836 217 1 631
Nagyenyed (Aiud) 28 934 22 596 4 787 44 1 507
Viacutezakna (Ocna Sibiului) 4 102 3 623 404 12 63
Toumlrteacutenelmi Beszterce-Naszoacuted vaacutermegye
Beszterce (Bistriţa) 81 259 73 613 5 204 370 2 072
Toumlrteacutenelmi Brassoacute vaacutermegye
Brassoacute (Braşov) 284 596 258 042 23 176 1 717 1 661
Toumlrteacutenelmi Csiacutek vaacutermegye
Csiacutekszereda (Miercurea Ciuc) 42 029 7 274 34 359 48 348
Gyergyoacuteszentmikloacutes(Gheorgheni) 20 018 2 161 17 524 7 326
Toumlrteacutenelmi Fogaras vaacutermegye
Fogaras (Făgăraş) 36 121 33 677 1 643 332 469
Toumlrteacutenelmi Haacuteromszeacutek vaacutermegye
Keacutezdivaacutesaacuterhely (Ticircrgu-Secuiesc) 20 488 1 601 18 633 19 235
Sepsiszentgyoumlrgy (Sfacircntu Gheroghe) 61 543 14 178 46 113 118 1 134
Toumlrteacutenelmi Hunyad vaacutermegye
Deacuteva (Deva) 69 257 61 787 5 975 348 1 147
Haacutetszeg (Haţeg) 10 910 10 468 303 33 106
Szaacuteszvaacuteros (Orăştie) 21 213 19 697 523 104 889
Vajdahunyad (Hunedoara) 71 257 65 156 4 336 351 1 414
Toumlrteacutenelmi Kis-Kuumlkuumlllő vaacutermegye
Dicsőszentmaacuterton (Ticircrnăveni) 26 654 19 231 4 721 105 2 597
Erzseacutebetvaacuteros (Dumbrăveni) 8 419 6 143 985 126 1 165
Toumlrteacutenelmi Kolozs vaacutermegye
Kolozs (Cojocna) 4 376 2 634 887 ----- 855
Kolozsvaacuter (Cluj-Napoca) 317 953 252 433 60 287 734 4 499
Toumlrteacutenelmi Maros-Torda vaacutermegye
Marosvaacutesaacuterhely (Ticircrgu Mureş) 150 041 75 533 70 108 304 4 096
Szaacuteszreacutegen (Reghin) 36 126 23 611 10 396 237 1 882
Toumlrteacutenelmi Nagy-Kuumlkuumlllő vaacutermegye
Medgyes (Mediaş) 55 153 45 417 6 530 1 137 2 069
Segesvaacuter (Sighişoara) 32 304 24 571 5 934 623 1 176
Toumlrteacutenelmi Szeben vaacutermegye
Nagyszeben (Sibiu) 154 892 148 269 3 135 2 508 980
Szaacuteszsebes (Sebeş) 27 698 25 632 212 420 1 434
Toumlrteacutenelmi Szolnok-Doboka vaacutermegye
Deacutes (Dej) 38 437 32 678 5 433 21 305
Szamosuacutejvaacuter (Gherla) 24 083 19 243 4 086 30 724
Toumlrteacutenelmi Torda-Aranyos vaacutermegye
Torda (Turda) 55 887 47 442 5 618 83 2 744
Toumlrteacutenelmi Udvarhely vaacutermegye
Szeacutekelyudvathely (Odorheiu-Secuiesc) 36 948 1 077 35 357 25 489
Forraacutes 2002 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes
52
1 11 Felhasznaacutelt irodalom
BAKAacuteCS Istvaacuten A toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg koraacutenak neacutepesseacutege Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti
demograacutefiaacuteja Bp 1963
BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete I koumltet Akadeacutemiai
Kiadoacute Bp 1998
BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete II koumltet Akadeacutemiai
Kiadoacute Bp 1998
BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete III koumltet Akadeacutemiai
Kiadoacute Bp 1998
BENDA Kaacutelmaacuten (szerk) Moldvai csaacutengoacute-magyar okmaacutenytaacuter I koumltet Bp 1989
BENDA Kaacutelmaacuten (szerk) Moldvai csaacutengoacute-magyar okmaacutenytaacuter II koumltet Bp 1989
BENKŐ Loacuteraacutend A csaacutengoacutek eredete eacutes telepuumlleacutese a nyelvtudomaacuteny szemszoumlgeacuteből A Magyar
Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg kiadvaacutenyai 188 Bp 1990
CSAacuteKY Imre A Magyar Kiraacutelysaacuteg vaacutermegyeacuteinek ciacutemerei a XVIII eacutes a XIX szaacutezadban
Corvina Kiadoacute Bp 1995
DURANDIN Catherine A romaacuten neacutep toumlrteacutenete Maecenas Kiadoacute Bp 1998
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Az erdeacutelyi szaacuteszok a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben
Acta Iniversitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXIII Fasc 19 Szeged
2003
Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu
HORVAacuteTH Istvaacuten A 2002-es romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes eredmeacutenyeinek ismerteteacutese eacutes
elemzeacutese in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-
Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003
KATONA Tamaacutes (szerk) A tataacuterjaacuteraacutes emleacutekezete Rogerius mester siralmas eacuteneke Magyar
Helikon Bp 1981
KISS Tamaacutes A romaacuteniai magyarsaacuteg a 1992-es eacutes 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutesok tuumlkreacuteben in
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel
1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003
KORDEacute Zoltaacuten ndash PETROVICS Istvaacuten A magyarok kalandozaacutesok Zriacutenyi Kiadoacute Bp 1989
KŐVAacuteRY Laacuteszloacute Erdeacutely reacutegiseacutegei eacutes toumlrteacutenelmi emleacutekei Horizont Kiadoacute Bp 1999
LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Koumlnyvkiadoacute Baja 1998
LUumlKŐ Gaacutebor A moldvai csaacutengoacutek I A csaacutengoacutek kapcsolatai az erdeacutelyi magyarsaacuteggal
Neacuteprajzi Fuumlzetek 3 Bp 1936
53
MAKKAI Laacuteszloacute Magyarndashromaacuten koumlzoumls muacutelt Bp 1948
NYAacuteRAacuteDY R Kaacuteroly Erdeacutely neacutepesseacutegeacutenek etnikai eacutes vallaacutesi tagoloacutedaacutesa a magyar
aacutellamalapiacutetaacutestoacutel a dualizmus koraacuteig KSH Neacutepesseacutegtudomaacutenyi Inteacutezet Toumlrteacuteneti Demograacutefiai
Fuumlzete 3 szaacutem Bp 1987
SEBŐK Laacuteszloacute Erdeacutely etnikai arculataacutenak vaacuteltozaacutesa Statisztikai Szemle LXXIV 1996 11
szaacutem
SZABOacute Istvaacuten A magyarsaacuteg eacuteletrajza Bp 1941 96ndash97
SZABOacute Peacuteter Az erdeacutelyi fejedelemseacuteg Kulturtrade Bp 1997
SZILAacuteGY N Naacutendor Eacuteszreveacutetelek a romaacuteniai magyar neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteroacutel kuumlloumlnoumls
tekintettel az asszimilaacutecioacutera Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VII eacutevfolyam - 2002 4 (26)
szaacutem Kolozsvaacuter 2002
TAacuteNCZOS Vilmos Haacutenyan vannak a moldvai csaacutengoacutek Magyar Kisebbseacuteg Uacutej folyam III
Bp 1997 1ndash2 sz
TAacuteNCZOS Vilmos Egy kuumlloumlnoumls kiadvaacuteny a csaacutengoacutekroacutel Regioacute 9 eacutevfolyam 3 szaacutem Bp
1998
VARGA E Aacuterpaacuted A neacutepesseacuteg fejlődeacutese az etnikai eacutes felekezeti viszonyok alakulaacutesa a
jelenkori Erdeacutely teruumlleteacuten 1869ndash1920 koumlzoumltt in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely
neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998
VARGA E Aacuterpaacuted Neacutepszaacutemlaacutelaacutesok a jelenkori Erdeacutely teruumlleteacuten in Fejezetek a jelenkori
Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998
VARGA E Aacuterpaacuted Az 1977-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes az uacutejabb adatkoumlzleacutesek tuumlkreacuteben Neacutepszaacutemlaacutelaacutesok
a jelenkori Erdeacutely teruumlleteacuten Jegyzetek Erdeacutely eacutes a kapcsolt reacuteszek XX szaacutezadi nemzetiseacutegi
statisztikaacutejaacutenak toumlrteacuteneteacutehez Regio ndash MTA Toumlrteacutenettudomaacutenyi Inteacutezet Bp 1992
VARGA E Aacuterpaacuted Az 1977 eacutevi romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutesroacutel az uacutejabb adatkoumlzleacutesek tuumlkreacuteben
in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998
VARGA E Aacuterpaacuted Erdeacutely anyanyelvi nemzetiseacutegi eacutes felekezeti statisztikaacuteja 1880ndash1992
Magyarsaacuteg Bp 1994 IV szaacutem
VARGA E Aacuterpaacuted Nemzetiseacutegi neacutepesseacutegfejlődeacutes eacutes a magyarsaacuteg leacutelekszaacutemaacutenak alakulaacutesa
Erdeacutelyben 1920 eacutes 1995 koumlzoumltt in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski
Kiadoacute Budapest 1998
VARGA E Aacuterpaacuted Vaacuteltozaacutes eacutes aacutellandoacutesaacuteg Az etnikai viszonyok alakulaacutesa heacutet eacuteszak-erdeacutelyi
megye magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesvideacutekeacuten Honismeret XVII 1989 4 szaacutem
54
VARGA E Aacuterpaacuted Vaacuterosodaacutes vaacutendorlaacutes nemzetiseacuteg Adatok eacutes szempontok az erdeacutelyi
vaacuterosi teacuterseacutegek etnikai arculatvaacuteltaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutehoz in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely
neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998
VARGA E Aacuterpaacuted Erdeacutely magyar neacutepesseacutege 1870ndash1995 koumlzoumltt Magyar Kisebbseacuteg uacutej sor
IV eacutevfolyam 1998 34 szaacutem
VARGA E Aacuterpaacuted Az 1992 eacutevi romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes nemzetiseacutegi adatkoumlzleacutese
Regio III 1992 3 szaacutem
VARGA E Aacuterpaacuted Hiteles vagy harci statisztika Az 1992 januaacuteri romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes
keacuterdőjelei in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest
1998
VARGA E Aacuterpaacuted Az erdeacutelyi magyarsaacuteg leacutelekszaacutemaacuteroacutel in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely
neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998
VARGA E Aacuterpaacuted A romaacuteniai magyarsaacuteg főbb demograacutefiai jellemzői az 1992 eacutevi
neacutepszaacutemlaacutelaacutes eredmeacutenyei alapjaacuten in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből
Puumlski Kiadoacute Budapest 1998
VARGA E Aacuterpaacuted A nemzetiseacutegek iskolaacutezottsaacutega Romaacuteniaacuteban az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes
idejeacuten in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998
VARGA E Aacuterpaacuted A csalaacutedok nemzetiseacutegi eacutes felekezeti oumlsszeteacutetele Romaacuteniaacuteban az 1992 eacutevi
neacutepszaacutemlaacutelaacutes eredmeacutenyei alapjaacuten in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből
Puumlski Kiadoacute Budapest 1998
VARGA E Aacuterpaacuted Neacutepszaacutemlaacutelaacutesok Erdeacutely teruumlleteacuten 1850 eacutes 1910 koumlzoumltt wwwkiahu in A
Kulturaacutelis Innovaacutecioacutes alapiacutetvaacuteny Koumlnyvtaacuteraacutenak honlapja
VARGA E Aacuterpaacuted Az 1857 eacutevi erdeacutelyi neacutepszaacutemlaacutelaacutes Statisztikai Szemle LXXVI 1998 10 szaacutem
VARGA E Aacuterpaacuted Vasile Gheţău előreszaacutemiacutetaacutesa Romaacutenia nemzetiseacutegeiről (1992ndash2025)
Hitel XIII eacutevfolyam 2000 7 szaacutem
VARGA E Aacuterpaacuted Az erdeacutelyi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes meacuterlege a XX szaacutezad folyamaacuten
Regio XIII 2002 1 szaacutem
VARGA E Aacuterpaacuted A romaacuteniai magyarsaacuteg neacutepesseacutegcsoumlkkeneacuteseacutenek okairoacutel Neacutehaacuteny
demograacutefiai szempont a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes koumlzlemeacutenyeacutenek eacuterteacutekeleacuteseacutehez
Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VIII 2002 4 szaacutem
VERES Valeacuter A romaacuteniai magyarsaacuteg leacutetszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai a XX szaacutezad utolsoacute
negyedeacuteben Korunk 20022
VOGEL Saacutendor Az erdeacutelyi szaacuteszok Honismeret 20013 XXIX
VOGEL Saacutendor A szaacutesz autonoacutemia Erdeacutelyben Provincia 2002 februaacuteri szaacutem
55
2 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai
2 1 Fogalmi meghataacuterozaacutes
A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegtoacutel a trianoni beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben az egykori
Csehszlovaacutekiaacutehoz csatolt teruumlletre illetve annak reacuteszeire mind a magyar mind a szlovaacutek
szakirodalom elteacuterő terminoloacutegiaacutekat hasznaacutel A bdquoFelfoumlld a bdquoFelső-Magyarorszaacuteg a
bdquoFelvideacutek illetve a bdquoToacutetsaacuteg elnevezeacutesek a magyar amiacuteg a bdquoHorneacute Uhorsko a
bdquoSlovaacuteky eacutes a bdquoSlovensko kifejezeacutesek a szlovaacutek publikaacutecioacutek sajaacutetjai Tovaacutebbaacute
magyaraacutezatra szorul a szlovaacutek bdquoUhorsko illetve bdquoMadrsquoarsko fogalompaacuter is
A trianoni beacutekeszerződeacutes (1920 juacutenius 4) koumlvetkezteacuteben58
a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg
elcsatolt teruumlletei koumlzuumll nincs meacuteg egy amelynek a megnevezeacutese annyira vitatott volna mint
a koraacutebban Csehszlovaacutekiaacutehoz csatolt ma pedig a Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteghoz tartozoacute eacuteszaki
reacuteszeacute
Magyarorszaacutegon keveacutesbeacute ismert hogy a bdquoMagyarorszaacuteg fogalom kifejezeacuteseacutere a
szlovaacutek nyelvnek keacutet szava van az bdquoUhorsko eacutes a bdquoMadrsquoarsko Az előbbi a
soknemzetiseacutegű bdquotoumlrteacuteneti Magyarorszaacutegot vagy bdquoveacutermeacuterseacuteklettőlrdquo fuumlggően bdquoNagy-
Magyarorszaacutegot jelenti amely a szlovaacutekoknak is hazaacutejuk volt a maacutesodik pedig a mai
bdquotrianoni Magyarorszaacutegot (Ezt a kuumlloumlnbseacuteget egyeacutebkeacutent a horvaacutet eacutes a szerb nyelv is
ismeri)59
A szlovaacutekkal rokon nyelv a cseh is alkalmazza ezt a kuumlloumlnbseacutegteacutetelt
Az Ortutay Gyula szerkeszteacuteseacuteben megjelent Magyar neacuteprajzi lexikon II koumltete az
alaacutebbiak szerint iacuterja le a bdquoFelfoumlld meghataacuterozaacutesaacutet
bdquoA Felfoumlld toumlrteacuteneti taacutejfogalom taacutegabban a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg eacuteszaki
teruumlleteinek az uacuten Felső-Magyarorszaacutegnak szűkebben a magyar nyelvteruumllet eacuteszaki
hegyvideacuteki teruumlleteinek megjeloumlleacuteseacutere Bizonyos szerzők az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre eacutes ennek
58
Az OsztraacutekndashMagyar Monarchia reacuteszeacutet keacutepező Magyar Kiraacutelysaacuteg teruumlleteacuteből az uacutejonnan megalakult
Csehszlovaacutekiaacutehoz keruumllt 61 633 km2
(Kaacuterpaacutetaljaacuteval) A keacuterdeacuteses teruumlleten az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok
alapjaacuten oumlsszesen 3 517 568 lakos eacutelt (ebből 303 magyar 74 neacutemet 482 szlovaacutek 123 ruszin 18
egyeacuteb) Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes a keacutesőbb Szlovaacutekiaacutenak nevezett Eacuteszak-Magyarorszaacutegon (Kaacuterpaacutetalja
neacutelkuumll) oumlsszesen 2 926 824 lakost talaacutelt A neacutepesseacuteg anyanyelv szerinti megoszlaacutesa a koumlvetkező volt 1 686 712
fő (5763) szlovaacutek 896 271 fő (3062) magyar 196 958 fő (673) ruteacuten 97 051 fő (332) lengyel 10 659
fő (036) egyeacuteb 39 173 fő (134) KEPECS Joacutezsef (szerk) A Felvideacutek telepuumlleacuteseinek neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatai
KSH Bp 1999 12 p ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Kiadoacute Bp 2001 230 p 59
NIEDERHAUSER Emil Keacutet magyar nyelvű szlovaacutek koumlnyv a magyar-szlovaacutek irodalmi kapcsolatokroacutel
Kisebbseacutegkutataacutes 11 eacutevfolyam 2001 3 szaacutem
56
eacuteszaki taacutegabb előtereacutere alkalmazzaacutek Hasznaacutelataacutera csalaacutedneacutevi vagy jelzői szerepben a 15
szaacutezad derekaacutetoacutel van adat60
Viski Kaacuteroly 1938-ban szinteacuten kiacuteseacuterletet tett a bdquoFelfoumlld fogalmaacutenak
meghataacuterozaacutesaacutera
bdquoAz Alfoumlld foumlloumltti eacuteszaki hegyvideacutekekből oumlsszetett orszaacutegreacutesz neve az Alfoumlld elleneacuteben
Felfoumlld volna de mind ez mind a Felső-Magyarorszaacuteg neacutev irodalmi eredetű koumlzkeletűbb
koumlznyelvi neveacuten Felvideacutek volna de a neacutep ezen sem eacuterti egeacutesz Felső-Magyarorszaacutegot hanem
helyről helyre csupaacuten a tőle fentebb a hegyek feleacute koumlvetkező videacutekeket61
A bdquoFelső-Magyarorszaacuteg fogalmaacuten azt a teruumlletet eacutertjuumlk amelynek koumlrvonalai a 16
szaacutezad folyamaacuten Magyarorszaacuteg haacuterom reacuteszre szakadaacutesa eacutes az uacutegynevezett kiraacutelyi
Magyarorszaacuteg leacutetrejoumltte utaacuten alakultak ki A bdquoFelfoumlld nyugaton Pozsonnyal (szlovaacutekul
Bratislava) az egykori koronaacutezoacutevaacuterossal kezdődik eacutes nagy feacutelkoumlrben Nagyszombaton
(Trnava) Trencseacutenen (Trenţiacuten) Nyitraacuten (Nitra) a baacutenyavaacuterosokon62
eacutes a Szepesseacutegen (Spiš)
keresztuumll Kassaacuten (Košice) veacutegződik
Tovaacutebbi meghataacuterozaacutest talaacutelunk a bdquoFelső-Magyarorszaacuteg fogalmaacutera Gyoumlrgy
Aladaacuternaacutel
bdquoFelső-Magyarorszaacutegnak vagy Felvideacuteknek nevezzuumlk hazaacutenknak azt a nagy eacutejszaki
teruumlleteacutet mely a Duna deacuteveacutenyi kapujaacutenaacutel foumllkanyarodva korongszelet alakban eacutejszakra majd
keletre huacutezoacutedik el egeacutesz az egykori Erdeacutely eacutejszaknyugati szeacuteleacuteig az orszaacuteg eacutejszaki hataacutera eacutes a
nagy Alfoumlld koumlzoumltt Nyugati reacuteszeacuten a hataacuter deacuteli vonala maga a Duna egeacutesz odaacuteig a hol
hirtelen deacutelre forduacutel innen eacutejszakkeleti iraacutenyban a Maacutetra Buumlkk eacutes Hegyalja hegyseacutegek
laacutebainaacutel veacutegződik a Felfoumlld s a Hegyaljaacutetoacutel kezdve a felső Tisza menteacuten halad mely kiacutegyoacutedzoacute
szalagkeacutent fut eacutejszakkelet feleacute csaknem mindenuumltt a hegyseacuteg eacutes a siacuteksaacuteg eacuterintkező reacuteszeit
mosva63
bdquoFelső-Magyarorszaacuteg nemcsak taacutersadalom-foumlldrajzilag hanem időben is
meghataacuterozhatoacute jelenseacuteg Kezdete a maacuter emliacutetett kiraacutelyi Magyarorszaacuteg leacutetrejoumltteacutehez lezaacuteraacutesa
60
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar neacuteprajzi lexikon II koumltet Bp 1981 118 p 61
VISKI Kaacuteroly Etnikai csoportok videacutekek in MELICH Jaacutenos ndash NEacuteMETH Gyula (szerk) A magyar
nyelvtudomaacuteny keacutezikoumlnyve I koumltet Bp 1938 17 p 62
Jelen esetben a bdquobaacutenyavaacuterosokrdquo kifejezeacutes alatt a heacutet bdquoAlsoacute-magyarorszaacutegi baacutenyavaacuterost eacutertjuumlk Bakabaacutenya
(Pukanec) Besztercebaacutenya (Banskaacute Bystrica) Beacutelabaacutenya (Feheacuterbaacutenya) (Banskaacute Belaacute) Koumlrmoumlcbaacutenya
(Kremnica) Libetbaacutenya (Ľubietovaacute) Selmecbaacutenya (Banskaacute Štiavnica) Uacutejbaacutenya (Novaacute Baňa) Az előbbieket
fontos megkuumlloumlnboumlztetni a heacutet bdquoFelső-magyarorszaacutegi baacutenyavaacuterostoacutel amelyek Goumllnicbaacutenya (Gelnica) Igloacute (Spišskaacute Novaacute Ves) Jaacuteszoacute (Jasov) Rozsnyoacute (Roţňava) Rudabaacutenya Szomolnok (Smolniacutek) eacutes Telkibaacutenya voltak
Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt II koumltet Bp 1893-1897 345 p WENZEL Gusztaacutev
Magyarorszaacuteg baacutenyaacuteszataacutenak kritikai toumlrteacutenete MTA Koumlnyvkiadoacute-Hivatala Bp 1880 63
GYOumlRGY Aladaacuter Felső-Magyarorszaacuteg in Az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuteraacutesban eacutes keacutepben 15
Magyarorszaacuteg V koumltet (Felső-Magyarorszaacuteg I reacutesz) Magyar Kiraacutelyi Aacutellamnyomda Bp 1899 3 p
57
pedig a Habsburg Birodalom eacutes ezen beluumll a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg 1918 utaacuteni
megszűneacuteseacutehez-megszuumlnteteacuteseacutehez kapcsoloacutedik
A bdquoFelső-Magyarorszaacuteg fogalmat tehaacutet XIX szaacutezadi lassuacute kikopaacutesa elleneacutere azeacutert
helyezzuumlk vissza szerepeacutebe a Felfoumlld eacutes Felvideacutek fogalmak elleneacuteben mert teacuterben eacutes időben
azonosiacutethatoacute jelenseacuteget takar valamint utal arra a multikulturalitaacutesra eacutes művelődeacutesi
soksziacutenűseacutegre amely a koumlzeacutepkorban meacuteg nem az 1918 utaacuteni Felvideacuteken maacuter nem leacutetezhetett
uacutegy mint koraacutebban
A bdquoFelvideacutek uacutejabb keletű elnevezeacutes melyet kezdetben kisbetűvel iacutertak Elterjedeacutese a
XIX szaacutezad negyvenes eacuteveire tehető mint a keacutet reacutegi ndash fent emliacutetett ndash taacutejneacutev szinonimaacuteja A
CzuczorndashFogarasi-feacutele nagyszoacutetaacuter (a maga nemeacuteben első hat koumltetben jelent meg 1862 eacutes
1871 koumlzoumltt) meacuteg nem tartalmaz bdquoFelvideacutek ciacutemszoacutet
Liszka Joacutezsef munkaacutejaacuteban kifejti hogy az 1800-as eacutevek maacutesodik feleacuteben szuumlletett
politikai kultuacuterpolitikai neacutepesedeacutespolitikai tovaacutebbaacute az uacutetleiacuteroacute munkaacutek szerzői ndash iacutegy toumlbbek
koumlzoumltt Kőroumlsy Joacutezsef ndash nem tartottaacutek szuumlkseacutegesnek a Felvideacutek megnevezeacutes pontosabb
foumlldrajzi fogalmakkal is segiacutethető definiaacutelaacutest azonban az emliacutetett munkaacutekboacutel kiolvashatoacute
hogy elsősorban a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg eacuteszaki joacutereacuteszt szlovaacutekok aacuteltal lakott vaacutermegyeacuteit
eacutertetteacutek alatta64
Mendoumll 1940-es munkaacutejaacuteban az alaacutebbiak szerint proacutebaacutelta meghataacuterozni a Felvideacutek
foumlldrajzi teruumlleteacutet
bdquoA Felvideacutek belső oldala nyugaton a Kisalfoumlldre tekint keleten az Alfoumlldre Kuumllső
kerete a Kaacuterpaacutetoknak a Beacutecsi-medenceacutetől Brassoacute videacutekeacuteig megszakiacutetatlan tehaacutet a Keleti-
Kaacuterpaacutetokon is veacutegigfutoacute legkuumllső uacutegynevezett homokkő-oumlve ez hordja a toumlrteacuteneti magyar
hataacuterthellip65
A Mendoumll-feacutele szemleacuteletet koumlvetik a korabeli lexikonok szoacutetaacuterak is bdquohegyekkel
fennsiacutekokkal boriacutetott videacuteket bdquomagasabb helyen hegyes videacuteken fekvő reacuteszeacutet valamely
tartomaacutenynak66
eacutertenek rajta s ebből adoacutedoacutean tulajdonneacutevkeacutent foumlldrajzi neacutev eacutertelemben
bdquoMagyarorszaacuteg azon eacutejszaki vaacutermegyeacuteitrdquo mondjaacutek Felfoumlldnek bdquomelyek a Kaacuterpaacutetok menteacuteben
fekszenek67
A trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesa utaacuten jelentősen vaacuteltozott a bdquoFelvideacutek fogalom
jelenteacutese
64
LISZKA Joacutezsef A szlovaacutekiai magyarok neacuteprajza Osiris Kiadoacute Bp 2002 29 p 65
MENDOumlL Tibor Felvideacutek Magyar Szemle Taacutersasaacuteg Bp 1940 5 p 66
BALLAGI Moacuter A magyar nyelv teljes szoacutetaacutera Ikoumltet Heckenast Nyomda Pest 1873 373 p 67
CZUCZOR Gergely ndash FOGARASI Jaacutenos A magyar nyelv szoacutetaacutera II koumltet Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia
Pest 1862-74 710 p
58
bdquoFelvideacuteken ma azt a magyar teruumlletet eacutertjuumlk melyet a trianoni beacuteke az uacutejonnan
alakult cseh-szlovaacutek aacutellamhoz csatolt Ez nem fedi teljesen a Felvideacutek foumlldrajzi fogalmaacutethellip68
Ezt koumlvetően fokozatosan Szlovaacutekiaacuteval illetve annak magyarok aacuteltal lakott deacuteli
reacuteszeacutevel kezdteacutek azonos eacutertelemben hasznaacutelni A politikai nyelvezetben illetve a koumlznyelvben
kialakult a felvideacuteki magyarsaacuteg fogalom amely a Szlovaacutekia teruumlleteacuten eacutelő magyarok
oumlsszefoglaloacute neveacutevel leacutenyegeacuteben a szlovaacutekiai magyar szoacutekapcsolattal lett azonos jelenteacutesű69
A bdquoFelvideacutek megjeloumlleacuteshez ndash 1878 oacuteta ndash a szlovaacutek toumlrteacutenelmi emleacutekezetben az
erőszakos magyarosiacutetaacutes taacutersul Az bdquoezereacuteves rabsaacuteg termeacuteszetesen toumlrteacutenelmi miacutetosz de az
1870-es eacutevek koumlzepeacutetől valoacuteban diszkriminatiacutev politikaacutet folytatott a magyar aacutellam a
szlovaacutekokkal szemben70
Ezeacutert ndash baacuter Magyarorszaacutegon szeacuteles koumlrben elterjedt ndash nem javasolt a
bdquoFelvideacutek neacutev hasznaacutelata Ennek egyik indoka hogy a szlovaacutekok szaacutemaacutera egyet jelent a
nemzetiseacutegi elnyomaacutessal illetve az erőszakos magyarosiacutetaacutessal Maacutesfelől keacuteslelteti mi toumlbb
neheziacuteti a magyarndashszlovaacutek megeacuterteacutest Ez azzal magyaraacutezhatoacute hogy a bdquoFelvideacutek elnevezeacutes
Trianon utaacuten igazi politikai tartalmat nyert s ezaacuteltal alkalmas arra hogy keacutetseacutegbe vonja a
fuumlggetlen Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg leacutetezeacuteseacutet A bdquoFelvideacutek jelző helyett ceacutelszerű inkaacutebb a
bdquoFelfoumlld elnevezeacutest hasznaacutelni Moacutedszertanilag fontos hangsuacutelyozni hogy a bdquoFelfoumlld
fogalom a 19 szaacutezad koumlzepeacutetől a bdquoFelvideacutek elnevezeacutes pedig 1918 utaacuten szoriacutetotta ki a
bdquoFelső-Magyarorszaacuteg megjeloumlleacutest A bdquoFelső-Magyarorszaacuteg tehaacutet a 19 szaacutezad koumlzepeacuteig
hasznaacutelt toumlrteacuteneti-foumlldrajzi fogalom A XVI eacutes a XVIII szaacutezad koumlzoumltt a Szepes eacutes Goumlmoumlr
vaacutermegyeacutektől Erdeacutelyig elteruumllő orszaacutegreacuteszt jeloumllte amely nem keruumllt a toumlroumlk kezeacutere A
legaacuteltalaacutenosabb megfogalmazaacutes szerint Magyarorszaacuteg felső videacuteke nevezetesen a Duna bal
partja eacutes a Tisza jobb partja Ezen utoacutebbi meghataacuterozaacutest aacutetveszi a szlovaacutek toumlrteacutenettudomaacuteny
is amely bdquoHorneacute Uhorsko megnevezeacutessel illeti71
A szlovaacutek szakirodalomban hasznaacutelt bdquoSlovensko elnevezeacutes szinteacuten nem a koumlzelmuacutelt
bdquotermeacutekerdquo A bdquoSlovensko foumlldrajzi neacutevvel előszoumlr a cseh Josef Dobrovsky neacutemet nyelvű ndash
1809-ben megjelent ndash nyelveacuteszeti munkaacutejaacuteban lehetett talaacutelkozni A szerző szerint a Magyar
Kiraacutelysaacuteg eacuteszaki teruumlleteacuten lakoacute szlovaacutekok szuumllőfoumlldjeacutet jeloumllik iacutegy Hozzaacutetartozik persze az
igazsaacuteghoz hogy enneacutel joacuteval koraacutebban is szuumllettek kifejezeacutesek a szlovaacutek etnikum aacuteltal lakott
teruumllet megnevezeacuteseacutere A XVI szaacutezadi morva forraacutesok beszeacutelnek peacuteldaacuteul bdquoSlovaacutekyroacutel (itt a
toumlbbes szaacutemuacute szoacutealak etnikai teruumlletet jelent) Hangsuacutelyozni szuumlkseacuteges hogy ez nem vilaacutegos
68
FARKAS Gyula Az elszakiacutetott Felvideacutek magyarsaacutegaacutenak szellemi eacutelete Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt
Bp1927 3 p 69
LISZKA Joacutezsef A szlovaacutekiai magyarok neacuteprajza Osiris Kiadoacute Bp 2002 30 p 70
KISS GY Csaba Seacuteta a Felvideacutek szoacute koumlruumll (I-II) Magyar szoacute Uacutejvideacutek 2006 juacutelius 11ndash12 71
MEacuteSZAacuteROS Andraacutes Iskolai filozoacutefia Felső-Magyarorszaacutegon Foacuterum Taacutersadalomtudomaacutenyi Szemle IV
eacutevfolyam 20022 szaacutem
59
koumlzigazgataacutesi hataacuterokkal elvaacutelasztott teruumllet volt hanem az a videacutek vagy azok a videacutekek ahol
tuacutelnyomoacutereacuteszt szlovaacutekok eacuteltek
Szakeacutertői koumlroumlkben nincs egyseacuteg a bdquoSzlovaacutekia (Slovensko) elnevezeacutes keacuterdeacuteseacuteben
Vannak olyan szlovaacutek kutatoacutek akik a felső-magyarorszaacutegi szlaacutev reacutegioacutet (legkeacutesőbb a XIndashXII
szaacutezadtoacutel kezdve) bdquoSzlovaacutekiaacuterdquo-nak nevezik annak elleneacutere hogy a bdquoSlovensko megnevezeacutes
adatokkal igazolhatoacute moacutedon csak 1685-től fordul elő (Etnikai reacutegioacute eacutertelemben vett
hasznaacutelata eszerint csak a XVIII szaacutezadtoacutel gyoumlkeresedhetett meg) Maacutesok a szoacute mai jelenteacuteseacutet
a cseh Jozef Dobrovskyacutehoz koumltik Kiss Gy Csaba uacutegy laacutetja hogy a bdquoSlovensko fogalom
egeacuteszen az 1830ndash1840-es eacutevekig nem volt egyeacutertelmű s csak a magyarndashszlovaacutek nyelvharc
kieacuteleződeacutese eacutes a szlovaacutek nemzeti tudat koumlrvonalazoacutedaacutesa soraacuten eacutes utaacuten kezdett ndash a toumlrteacuteneti
Magyarorszaacuteg (Uhorsko) magyarok lakta teruumlleteitől (Madrsquoarsko) megkuumlloumlnboumlzteteacutesuumll ndash
teruumlleti eacutertelmet is kapni72
11 aacutebra A mai Szlovaacutekia teruumllete az 1920 előtti magyar koumlzigazgataacutes szerint
ForraacuteshttpwwwiabsicomgenpublicDocumentsSlovakia_Hungary_Countiesjpg (Letoumllteacutes 2005
oktoacuteber 31)
bdquoSzlovaacutekia (szlovaacutekul Slovensko) hivatalosan a bdquoSzlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg (szlovaacutekul
Slovenskaacute Republika) 1993 januaacuter 1-től fuumlggetlen73
koumlzeacutep-euroacutepai aacutellam a Kaacuterpaacutet-medence
eacuteszaki reacuteszeacuten Nyugatroacutel a Cseh Koumlztaacutersasaacuteg eacutes Ausztria deacutelről Magyarorszaacuteg keletről
72
KISS GY Csaba Koumlzeacutep-Euroacutepa nemzetek kisebbseacutegek Pesti Szalon Bp 1993 291 73
Kiveacuteve a II vilaacuteghaacuteboruacute alatt (1939-1945) fuumlggetlen Jozef Tiso vezette Szlovaacutekiaacutet
60
Ukrajna eacuteszakroacutel pedig Lengyelorszaacuteg hataacuterolja Fővaacuterosa eacutes legnagyobb vaacuterosa Pozsony
(szlovaacutekul Bratislava)
A mai Szlovaacutekia hataacuterait ndash eacutes 49 035 km 2 -es teruumlleteacutet74
ndash az 1947 eacutevi paacuterizsi
beacutekeszerződeacutes hataacuterozta meg Deacutelen ez nagyreacuteszt megegyezik a trianoni beacutekeszerződeacutes aacuteltal
meghuacutezott hataacuterokkal kiveacutetelt keacutepez a pozsonyi hiacutedfő ahol strateacutegiai okokboacutel 1947-ben
tovaacutebbi haacuterom falut csatoltak el Magyarorszaacutegtoacutel (Oroszvaacuter Horvaacutetjaacuterfalu eacutes Dunacsuacuten)75
Szlovaacutekia keleti hataacuteraacutet az ukraacutenndashszlovaacutek hataacutert 1947-ben egy egyenes vonallal huacuteztaacutek meg
iacutegy a reacuteszben magyarok lakta Kaacuterpaacutetalja a Szovjetunioacutehoz keruumllt Szlovaacutekia eacuteszaki eacutes nyugati
hataacutera megegyezik a trianoni hataacuterokkal kiveacuteve Aacuterva eacutes Szepes vaacutermegyeacutek kisebb teruumlleteit
amelyek Lengyelorszaacuteghoz keruumlltek
A magyar szakirodalomban hasonloacute eacutertelemben hasznaacuteltaacutek a szlovaacutekok lakta videacutekre a
bdquoToacutetsaacuteg elnevezeacutest amely a Raacutekoacuteczi-korban maacuter fellehető Itt is hangsuacutelyoznunk kell hogy
a koraacutebban hasznaacutelatos magyar bdquotoacutet kifejezeacutes eredetileg a hazai szlaacutevokat jeloumllte szűkebb
eacutertelemben pedig Horvaacutet-Szlavoacutenorszaacuteg lakoacuteira vonatkozott (bdquoToacutetorszaacuteg) Keacutesőbb kezdik a
szlovaacutekokra alkalmazni A Raacutekoacuteczi szabadsaacutegharc idejeacuten maacuter egyeacutertelműen a szlovaacutek lakta
teruumlleteket jeloumllte a Felfoumlldoumln Fontos hangsuacutelyoznunk hogy a keacutesőbb a szlovaacutekokra hasznaacutelt
bdquotoacutet kifejezeacutes is seacuterelmes a szlovaacuteksaacuteg reacuteszeacutere akaacutercsak a szerbeknek a bdquoraacutec illetve a
romaacutenoknak az bdquoolaacuteh kifejezeacutes Az emliacutetett kifejezeacuteseknek a magyarban nincs pejoratiacutev
tartalma ugyanakkor az emliacutetett neacutepek szaacutemaacutera a felsőbbseacutegeacuterzet eacutes a lebecsuumlleacutes sugaacuterzik
belőle
A toacutet valoacutesziacutenűleg a traacutek-illiacuter bdquotauti kelta bdquotouta neacutepneacutevből szaacutermazik csakuacutegy
mint a teuton eacutes a deutsch hasonloacute neacutevaacutetvitel igen gyakori A XVIII szaacutezadig hazai
szlaacutevokat elsősorban deacutelszlaacutevot jelentett ezt igazolja Szlavoacutenia reacutegi neve bdquoToacutetorszaacuteg s a
vend videacutek egykori elnevezeacutese bdquoToacutetfoumlld bdquoToacutetsaacuteg ezt koumlvetően szűkuumllt le a jelenteacutese
szlovaacutekra76
A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a bdquoSzlovaacutekia orszaacutegneacutev helyett a magyarban is gyakran
a bdquoSzlovenszko alakot hasznaacuteltaacutek neacutepneacutevkeacutent viszont a bdquotoacutet-ot meacuteg a bdquocsehszlovaacutek
utoacutetagja helyett is bdquocsehtoacutet expanzioacute bdquocsehtoacutetsaacuteg
A magyar koumlztudatban szinte ismeretlen a szlovaacutek bdquodolniaky kifejezeacutes amellyel a
szlovaacutekok a ma Szlovaacutekia deacuteli reacuteszeacuten eacutelőket elsősorban a magyarokat illetik A bdquodolniaky
magyar fordiacutetaacutesban bdquoalfoumlldiek-et jelent
74
Readerrsquos Digest Illustrated Atlas of the World The Readerrsquos Digest Association Limited London 1997 213 p 75
LACIKA Jaacuten Bratislava Djama Bratislava 2000 225ndash226 p 76
BAacuteRCZI Geacuteza Magyar szoacutefejtő szoacutetaacuter Trezor kiadoacute Bp 1991 315 p
61
Neacutemi magyaraacutezatra szorul a bdquoszlovaacutek neacutepmegjeloumlleacutes is A tuacutel aacuteltalaacutenos szlaacutev eacutes a
vissza-koumlvetkezteteacutesre eacutepuumllő toumlrteacutenelmietlen bdquoszlovaacutek elnevezeacutes helyett a mai
toumlrteacutenettudomaacuteny a bdquokoumlzeacutepkori szlovaacutekokra a bdquoszlovien elnevezeacutest hasznaacutelja
A kaacuterpaacutet-medencei szlaacutev-szlovien-szlovaacutek jelenleacutet koumlzeacutepkorban megleacutevő
folytonossaacutegaacutet szaacutemos iacuteraacutesos dokumentum is alaacutetaacutemasztja A bdquoHungaria Superior sűrű
vaacuteroshaacuteloacutezataacutera jellemző neacutemet dominancia nem jelentette azt hogy szlaacutev-szlovien elemeket
ne talaacutelnaacutenk ezekben a vaacuterosokban szaacutemos utalaacutes van szlaacutev lelkeacuteszekre a szlaacutev eacutes neacutemet
elemek koumlzti hatalmi harcokra a vaacuterosvezeteacutes koumlruumll
IV Beacutela 1238-ban Nagyszombat (Trnava) minden lakosaacutet koumlztuumlk a szlaacutev-szlovien
elemeket is ndash bdquosclavi cives et hospites nostri ndash privileacutegiumokhoz juttatja Egyeacutebiraacutent
Nagyszombat a XV szaacutezad folyamaacuten fokozatosan elszlovaacutekosodott A vaacuterossal ekkoriban a
kiraacutely eacutes az udvari kancellaacuteria is cseh nyelven levelezett (Ebben az időszakban a magyar
elem is teret nyert a felfoumlldi vaacuterosokban)77
Zsolnaacuten (Ţilina) maacuter 1381-ben kiharcoljaacutek a szlovien-szlovaacutek elemek ndash Nagy Lajos
hathatoacutes segiacutetseacutegeacutevel ndash hogy az eredetien neacutemetajkuacute vaacuterosvezeteacutesben a szaacutemaraacutenyuknak
megfelelő meacuterteacutekben kapjanak helyet78
Fontos hangsuacutelyoznunk hogy ez az adott korban nem
volt egyedi eset hasonloacute esemeacutenyek jaacutetszoacutedtak le az erdeacutelyi Kolozsvaacuter (neacutemetuumll
Klausenburg) vaacuterosaacuteban illetve Budaacuten (neacutemetuumll Ofen) ndash 1402-ben illetve 1438-ban ndash is
Ezek azonban nem nemzetiseacutegi mozgalmak voltak hanem a szegeacuteny eacutes a gazdag bdquoharcardquo a
hatalomban valoacute reacuteszesedeacutesből A bdquonemzetiseacutegi eacutebredeacutesrdquo csak a felvilaacutegosodaacutes koraacuteban kezd
megjelenni79
Nem ismeretlen a szlovaacutek gazdagpolgaacutersaacuteg a XV szaacutezadi Kassaacuten eacutes a maacuter emliacutetett
baacutenyavaacuterosokban sem A tovaacutebbra is meghataacuterozoacute neacutemet mellett tehaacutet a szlaacutev-szlovaacutek (eacutes
magyar) csoportok is teret nyertek a felső-magyarorszaacutegi vaacuterosokban hol jobban hol
keveacutesbeacute Igaz volt ez a vaacutermegyeacutek egy reacuteszeacutere Aacuterva Liptoacute Turoacutec Trencseacuten eacutes Zoacutelyom
vaacutermegyeacutek valoacutesziacutenűleg nagyobb szaacutemuacute magyar neacutepesseacuteggel sosem rendelkeztek eacutes hogy
koumlzeacutepkori lakosaik feltehetően a mai szlovaacutekok elődei A helyi neacutepesseacutegből kiemelkedettek
melleacute idetelepuumllt eacutes -telepiacutetett magyar nyelvű nemesseacuteg hamar elszlovaacutekosodott Az 1498ndash
1527 koumlzti időszak alatt a fent emliacutetett oumlt vaacutermegyeacuteből eacuterkezett orszaacuteggyűleacutesi koumlvetek szinte
77
BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Pozsony vaacutermegye A Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai
Orszaacutegos Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp 1987 159 p
78 KOVAC Dušan Szlovaacutekia toumlrteacutenete Kalligram Pozsony 2001 39 p
79 AacuteCS Zoltaacuten Nemzetiseacutegek a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegon Kossuth Kiadoacute Bp 1984 42 p
62
kizaacuteroacutelag szlovaacutekajkuacute nemesek voltak80
Iacutegy toumlbbek koumlzoumltt a Felfoumlld toumlrteacutenelmeacuteben jelentős
Thurzoacute csalaacuted is reacuteszben szlovaacutek elődoumlkkel buumlszkeacutelkedhet
Ez aacutetsziacutenezi a magyar toumlrteacutenelmi emleacutekezet egyik jellegzetes vonaacutesaacutet hogy tudniillik a
szlovaacutekok koumlzeacutepkori ősei abban semmilyen szerepet nem kapnak vagy legfeljebb marginaacutelis
szereplőkeacutent amolyan kiacutevuumllaacutelloacutekeacutent (bdquohegyi paacutesztor) tűnnek fel Meacuteg jobban aacutetfesti a
szlovaacutek nemzeti oumlntudatot amely bdquomagyar uralomroacutelrdquo bdquomagyar elnyomaacutesroacutelrdquo szeretne tudni
Oumlsszegzeacuteskeacuteppen elmondhatoacute hogy eacuteszaki szomszeacutedunk a szlovaacuteksaacuteg szaacutemaacutera a
bdquoFelvideacutek elnevezeacutes ndash illetve a bdquotoacutet megnevezeacutes ndash hasznaacutelata seacuterelmezett ugyanakkor
szaacutemos szlovaacutek szerző is elismer hasonloacutean suacutelyos a koumlzeledeacutest neheziacutető szlovaacutek
bdquoberoumlgződeacutest Magyar szempontboacutel seacuterelmi kategoacuteria a mai bdquoSzlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg
muacuteltjaacutenak szlovaacutekosiacutetaacutesa Hiszen az egykori bdquoFelső-Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten nem kis
szaacutemban eacuteltek magyarok neacutemetek eacutes maacutes neacutepek ndash toumlbbek koumlzoumltt ruszinok ukraacutenok ndash is
Bizonyos neves szemeacutelyiseacutegek ndash toumlbbek koumlzoumltt Beacutel Maacutetyaacutes ndash nemzeti hovatartozaacutesaacuteroacutel
eacutertelmetlen vitaacutet folytatni A bdquoFelvideacutek eacuteppuacutegy mint az 1918 előttre visszavetiacutetett
bdquoSlovensko (magyarul Szlovaacutekia) egyoldaluacute korlaacutetolt szemleacuteletről tanuacuteskodik81
A magyarndashszlovaacutek kiegyezeacutes eacuterdekeacuteben mindenkeacutepp szuumlkseacuteges a seacuterelmezett
probleacutemaacutek orvoslaacutesa A szaacutendeacutek mindkeacutet feacutelneacutel megvan A szlovaacutekok is toumlbb bdquogesztuseacuterteacutekű
leacutepeacutest tettek ndash toumlbbek koumlzoumltt a komaacuteromi Selye Jaacutenos Egyetem alapiacutetaacutesaacuteval ndash Magyarorszaacuteg
eacutes a szlovaacutekiai magyarsaacuteg iraacutenyaacuteba
A teacutenyleges megegyezeacutes eacutes megbeacutekeacuteleacutes eacuterdekeacuteben meacuteg a legtoumlbbet a tudati szinten
kell tenni ahol az eredmeacutenyek eleacutereacutese feltehetően hosszabb időt folyamatot igeacutenyel s melyet
nem elsősorban deklaraacutecioacutek hanem tartalmas eacutes tartoacutes egyuumlttműkoumldeacutes eacutes sok tuumlrelem
koumllcsoumlnoumls bizalom erősoumldeacutese oldhat meg Tehaacutet van eseacutely a kiegyezeacutesre eacutes a megbeacutekeacuteleacutesre ez
a joumlvő feladata82
80
Magyarorszaacuteg kuumllkapcsolati rendszere tansegeacutedlet Budapesti Corvinus Egyetem Vilaacuteggazdasaacutegi Tanszeacutek
13 p Elektronikus letoumllteacutes helye wwwbkehu (Letoumllteacutes ideje 2006 november 24) 81
KISS GY Csaba Seacuteta a Felvideacutek szoacute koumlruumll (I-II) Magyar szoacute Uacutejvideacutek 2006 juacutelius 11ndash12 82
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg eacutes a szlovaacutek regionalizaacutecioacute in HEGEDŰS Bulcsuacute (szerk)
Doktoranduszok eacutes Fiatal kutatoacutek konferenciaacuteja Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi
Kar Bp 2006 20 p
63
2 2 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese
A felfoumlldi magyarsaacuteg telepuumlleacutesteruumllete a magyarndashszlovaacutek hataacuter szlovaacutek oldalaacuten
helyezkedik el A magyarsaacuteg nyelvteruumllete viszonylag egyseacuteges eacutes folyamatos A szlovaacutekiai
magyar kisebbseacuteg aacuteltal lakott helyseacutegek neacutehol keskenyedő maacutesutt szeacutelesedő toumlbbnyire
oumlsszefuumlggő nyelvteruumlletet hataacuterolnak be a mai szlovaacutek fővaacuterostoacutel Pozsonytoacutel egeacuteszen a szlovaacutekndash
ukraacuten hataacuterig
A felfoumlldi magyarsaacuteg lakoacutehelyeacutenek kiterjedeacutese 1920 oacuteta jelentősen csoumlkkent A
legnagyobb eacutes leggyorsabb meacuterteacutekű teruumlletzsugorodaacutes a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute (1918ndash1939) koumlzoumltt
illetve koumlzvetlenuumll a II vilaacuteghaacuteboruacute (1939ndash1945) utaacuten koumlvetkezett be83
Az előbbiekben emliacutetett
időszakok utaacuten tovaacutebbi zsugorodaacutes is megfigyelhető azonban ennek meacuterteacuteke az előző
időszakokeacutehoz keacutepest nem jelentős
A 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a felvideacuteki magyarsaacuteg legnagyobb toumlmbje
Pozsonytoacutel (Bratislava) Toacutetgyarmatig (Slovenskeacute Ďarmoty) tart Toacutetgyarmatnaacutel eacutes a szomszeacutedos
Erdőszelestyeacutenneacutel (Selestany) a nyelvi eacutes az aacutellamhataacuter ndash az emliacutetett egy telepuumlleacutes erejeacuteig ndash
egybeesik
A maacutesodik magyar toumlmb Erdőszelestyeacuten utaacuten kezdődik Kezdetben keskenyen majd a
Goumlmoumlrnek (Gemer) nevezett taacutejegyseacuteg teruumlleteacuten neacutemileg kiszeacutelesuumllve oumlleli aacutet a magyar hataacutert A
maacutesodik toumlmb Kassa (Košice) vaacuterosaacutenaacutel veacutegződik
A toumlrteacutenelmi Abauacutej-Torna vaacutermegye szeacutekhelyeacutetől Kassa vaacuterosaacutetoacutel pontosabban a Hernaacuted
(Hornad) folyoacutetoacutel egeacuteszen Toacutetuacutejhelyig (Slovenskeacute Nove Mesto) amely egykoron a zempleacuteni
vaacutermegyeszeacutekhely Saacutetoraljauacutejhely reacutesze volt a magyarndashszlovaacutek nyelvi eacutes aacutellamhataacuter koumlzel 50 km
hosszan egybeesik
83
Az 1938 november 2-aacuten Beacutecsben a Belvedere-palotaacuteban szuumlletett beacutecsi doumlnteacutessel 11 927 km2
nagysaacuteguacute
teruumllet eacutes 1 041 401 lakos (879 007 fő magyar (844) 123 864 fő szlovaacutek (119) 19 691 fő ruteacuten (19)
10 010 fő neacutemet (1) egyeacuteb eacutes ismeretlen anyanyelvű 8 829 fő (08)) keruumllt Magyarorszaacuteghoz A
visszacsatolt teruumllet 878 telepuumlleacutese koumlzuumll 763 volt magyar 105 szlovaacutek heacutet ruteacuten haacuterom pedig neacutemet toumlbbseacutegű
Kevesen tudjaacutek hogy az I beacutecsi doumlnteacutest 1939-ben hataacuterkorrekcioacutek kiacuteseacuterteacutek Előszoumlr 1939 januaacuter 7-eacuten moacutedosult
az uacutej hataacuter Jaacuteszoacutevaacuteralja telepuumlleacutest (Abauacutej-Torna vaacutermegye) Magyarorszaacuteghoz csatoltaacutek 1939 maacutercius 14-eacuten
pedig uacutejabb 18 falu valamint keacutet falureacutesz keruumllt Magyarorszaacuteghoz tovaacutebbaacute nyolc telepuumlleacutes visszakeruumllt
Szlovaacutekiaacutehoz Az 1939 eacutes 1945 koumlzoumltt leacutetező fasiszta Szlovaacutekiaacuteban mintegy 57 897 magyar maradt jogaik ndash a
nacionalista egypaacuterti parancsuralmi rendszerben ndash minimaacutelisak voltak A Szlovaacutekiaacutenaacutel maradt magyar
telepuumlleacutesekneacutel elsősorban a Nyitra koumlrnyeacutekeacuten fekvő 19 magyar (paloacutec) szoacutervaacutenytelepuumlleacutesre valamint a pozsonyi
magyarsaacutegra (1938-ban 16 005 főt szaacutemlaacuteltak) kell gondolnunk Csehszlovaacutekia felbomlaacutesakor 1939
maacuterciusaacuteban az addig Csehszlovaacutekiaacutehoz tartozoacute 1938 oktoacutebereacutetől autonoacutemiaacutet eacutelvező Kaacuterpaacutetalja teljes teruumllete is
Magyarorszaacutegeacute lett 1939 aacuteprilis 4-eacuten egy magyarndashszlovaacutek bilateraacutelis szerződeacutes eacutertelmeacuteben Magyarorszaacuteg
Zempleacuten eacutes Ung vaacutermegyeacutek szlovaacutekiai reacuteszeacuteből visszakapott uacutejabb 74 telepuumlleacutest zoumlmeacuteben ruteacuten eacutes szlovaacutek
lakossal Ezen telepuumlleacutesek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege ma is Szlovaacutekiaacuteban van amiacuteg Kaacuterpaacutetalja teljes teruumllete Ukrajnaacuteeacute
SALLAI Gergely Az első beacutecsi doumlnteacutes Osiris Kiadoacute Bp 2002 237 p ZEIDNER Mikloacutes A reviacutezioacutes gondolat
Osiris Kiadoacute Bp 2001 215 p
64
Az előbbiekben emliacutetett 50 km utaacuten helyezkedik el a harmadik magyar toumlmb teruumllete
amely Toacutetuacutejhelytől az ukraacutenndashszlovaacutek hataacuterig terjed Ehhez a toumlmbhoumlz tartozik a Bodrogkoumlz
valamint az Ung-videacutek magyarsaacutega84
A magyar toumlmboumlkoumln kiacutevuumll a felfoumlldi magyarsaacuteg egy harmadik foumlldrajzi teruumlleten is jelen
van A Nyitra (Nitra) koumlrnyeacuteki magyarsaacuteg Szlovaacutekia teruumlleteacuten magyar szoacutervaacutenynak tekinthető Az
egykori Nyitra vaacutermegye szeacutekhelyeacuten elenyeacutesző szaacutemuacute magyar eacutel azonban a vaacuteros koumlruumll szaacutemos
magyar lakik a kisebb-nagyobb falvakban85
A felfoumlldi magyarsaacuteg ahogy az előbbiekben foglaltakboacutel is kitűnik haacuterom ndash maacutesok szerint
keacutet ndash toumlmbben86
eacutes egy szoacutervaacutenyteruumlleten eacutel
Koraacutebban a Felfoumlldoumln haacuterom nyelvhataacutertiacutepust lehetett megkuumlloumlnboumlztetni bdquoA felfoumlldi
magyar nyelvhataacuter nagyobbreacuteszt eacutevszaacutezadokon keresztuumll az bdquoeacuteles nyelvhataacuter tiacutepushoz
tartozott amint a maacutetyusfoumlldi nyelvhataacuterszakasz maacuteig mutatja Emellett bdquoa saacutevos
nyelvhataacutertiacutepus is előfordult ahol egy nem tuacutel szeacuteles eacuteszakndashdeacuteli saacutevban egymaacutes mellett
voltak talaacutelhatoacuteak a magyar eacutes a szlovaacutek toumlbbseacutegű koumlzseacutegek peacuteldaacuteul Bars Noacutegraacuted eacutes Goumlmoumlr
egy-egy roumlvidebb szakaszaacuten S veacuteguumll az 1960-as eacutevektől kezdve egyre aacuteltalaacutenosabbaacute kezd
vaacutelni az bdquoelmosoacutedoacute nyelvhataacuter tiacutepusa amelynek eseteacuteben kiterjedt reacutegioacutek kezdenek vegyes
84
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai Poacutelay
Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 73ndash74 p GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg demograacutefiai
sajaacutetossaacutegai eacutes a szlovaacutek regionalizaacutecioacute Teruumlleti Statisztika KSH Bp 2006 197 p 85
bdquoA Nyitra-videacutek oumlsszefoglaloacute megnevezeacutese annak a toumlbb telepuumlleacutescsoportot illetőleg telepuumlleacutest magaacuteban
foglaloacute foumlldrajzi teruumlletnek melyek legnagyobb reacutesze a mai Nyitrai jaacuteraacutes teruumlleteacuten talaacutelhatoacute vagy ha nem is de
gazdasaacutegilag vagy hagyomaacutenyaiban szorosabban kapcsoloacutedik Nyitraacutehoz vagy a jaacuteraacutes koumlzseacutegeihez mint a sajaacutet
koumlzigazgataacutesi egyseacutegeacutehez A Nyitra-videacuteken beluumll talaacutelhatoacute Zoboralja vagy Zobor-videacutek csupaacuten azt a tizenhaacuterom
koumlzseacuteget (Alsoacutebodok Alsoacutecsitaacuter Barsleacutedec Beacuted Giacutemes Kolon Menyhe Nyitraegerszeg Nyitragerencseacuter
Nyitrageszte Pograacuteny Vicsaacutepapaacuteti eacutes Zseacutere) oumlleli fel melyek a Nyitratoacutel eacuteszakra eacuteszakkeletre elteruumllő a Zobor
heggyel kezdődő hegyvonulat koumlrnyeacutekeacuten huacutezoacutednak meg A Zobor-videacutek megnevezeacutes tehaacutet nem oumlleli fel a Nyitra
folyoacute voumllgyeacuteben Nyitra vaacuterosaacutetoacutel deacutelre (Nyitracsehi Nagyceacuteteacuteny Nemespann Nyitraszőlős Berencs) eacutes keletre
fekvő falvakat (Baacutebindal Kalaacutesz Nagyhind Aha Tild eacutes Csiffaacuter) Ugyancsak ide sorolandoacute a Nyitraacutetoacutel
deacutelnyugatra fekvő Felsőkiraacutelyi koumlzseacuteg is E telepuumlleacutesek koumlzuumll az 1996-os koumlzigazgataacutesi reform szerint csupaacuten
haacuterom nem tartozik a Nyitrai jaacuteraacuteshoz Barsleacutedec (az aranyosmaroacuteti jaacuteraacutes egyetlen magyar koumlzseacutege lett)
Felsőkiraacutelyi (a vaacutegsellyei jaacuteraacuteshoz tartozik) eacutes Nagykeacuter (maacuter reacutegebbtől az eacutersekuacutejvaacuteri jaacuteraacutes reacutesze) SAacuteNDOR
Anna A nyitra-videacuteki magyar nyelvjaacuteraacutesok atlasza Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2004 70 p
KOacuteSA Laacuteszloacute ndash FILEP Antal A magyar neacutep taacuteji-toumlrteacuteneti tagoloacutedaacutesa Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1975 195 p 86
Gyurgyiacutek Laacuteszloacute neves felfoumlldi szocioloacutegus-demograacutefus a szerző aacuteltal emliacutetett első keacutet toumlmboumlt (Pozsonyndash
Toacutetgyarmat illetve ToacutetgyarmatndashKassa) egynek veszi bdquoAz oumlsszefuumlggő magyar nyelvteruumllet Koumlzeacutep-Szlovaacutekiaacuteban
a nagykuumlrtoumlsi jaacuteraacutes teruumlleteacuten keacutet ponton is egy-egy koumlzseacuteg teruumlleteacutere zsugorodikhellip Ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal
szemben Gyoumlnyoumlr Joacutezsef a magyar neacutepesseacuteg 10 szaacutezaleacutekos hataacutereacuterteacutekeacutet alapul veacuteve iacuterta le az 1980 eacutevi
neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok alapjaacuten a nyelvhataacuter keacutet helyen toumlrteacutent megszakadaacutesaacutet bdquoA selmeci voumllgyben Palaacutest
Ipolyfoumldeacutemes Ipolynyeacutek Csaacuteb Apaacutetuacutejfalu Baacutetorfalu Lukanyeacutenye koumlzseacutegneacutel megszakad a mai eacuteszaki nyelvhataacuter
magyar-szlovaacutek aacutellamhataacuter feletti reacutesze eacutes keacutet-haacuterom koumlzseacuteg szeacutelesseacutegeacuteben (Toacutetgyarmat Erdőszelestyeacuten) azzal
azonossaacute vaacutelik Rozsnyoacutetoacutel keletre Krasznahorkavaacuteralja Dernő Barka falvakon keresztuumll a Bodva voumllgyeacutebe eacuter a
nyelvhataacuter Innen Aacutej eacutes Torna koumlzseacutegeken keresztuumll Jaacuteszoacuteig majd le deacutelre ismeacutet az orszaacuteghataacuterra jut Szepsi eacutes
Cseacutecs koumlzseacutegeken keresztuumll A Hernaacuted- voumllgyeacuteben Szeszta Nagyida Kenyhec utaacuten ismeacutet az orszaacuteghataacuteron
maacutesodszor is megszakad a Szlovaacutekiaacuten beluumlli nyelvhataacuter GYOumlNYOumlR Joacutezsef Aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegek Teacutenyek
eacutes adatok a csehszlovaacutekiai nemzetiseacutegekről Madaacutech Kiadoacute Pozsony 1989 63ndash64 p GYURGYIacuteK Laacuteszloacute
Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek
vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006 25 p
65
nyelvűveacute vaacutelni egyreacuteszt az ott lakoacute neacutepesseacuteg keacutetnyelvűsoumldeacuteseacutevel maacutesreacuteszt a folyamatos
bekoumlltoumlzeacutes nyomaacuten kialakuloacute uacutej aacutetmenetileg kiegyensuacutelyozoacutedoacute etnikai viszonyok reacuteveacuten
Emellett ndash kivaacutelt a noacutegraacutedi eacutes goumlmoumlri folyoacutevoumllgyekben ndash a nyelvhataacuter a voumllgyek teacuterformaacuteit
koumlvetve meredeken kiteacuter majd visszateacuter az aacutellamhataacuterral toumlbbeacute-keveacutesbeacute paacuterhuzamos
vonalhoz A magyar eacutes a szlovaacutek interetnikus viszonynak a magyarok Kaacuterpaacutet-medencei
letelepedeacuteseacutet koumlvetően kialakult majd pedig a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten aacutellandoacutesult legfontosabb teacuterseacutegi
sajaacutetossaacutega a magyar-szlovaacutek nyelvhataacuter leacutetrejoumltte volt Ez a nyelvhataacuter az eacutevszaacutezadok
folyamaacuten toumlbb iacutezben is jelentős vaacuteltozaacutesokon ment aacutet s a felső-magyarorszaacutegi vaacuterosok etnikai
teacuterszerkezete a nyelvhataacutertoacutel joacutereacuteszt fuumlggetlenuumll alakult A nyelvhataacuter aacutellandoacutesaacutegaacutet azonban a
Pozsony ndash Szenc ndash Nyitra ndash Leacuteva ndash Rimaszombat ndash Rozsnyoacutendash Kassa ndash Nagykapos ndash Ungvaacuter
vaacuterosvonaltoacutel hol eacuteszakabbra hol meg deacutelebbre kijeloumllhető etnikai vaacutelasztoacutevonal jeloumllte
Ahogy a goumlmoumlri folyoacutevoumllgyek eacuteszaki veacutegeacuteneacutel meacuteg ma is mondjaacutek a nyelvhataacuter ott huacutezoacutedott
bdquoahol veacuteget eacuter a Miatyaacutenk eacutes kezdődik az Otče naacutešrdquo87
A nemzetiseacutegileg vegyes lakossaacuteguacute telepuumlleacutesekkeacutent a (cseh)szlovaacutek statisztikai
kimutataacutesok koraacutebban csak azokat a helyseacutegeket tartottaacutek szaacutemon ahol egy adott nemzetiseacutegű
lakossaacuteg reacuteszaraacutenya meghaladta a 10-ot illetve a 100 főt88
A magyar telepuumlleacutesteruumlleten ndash a 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint ndash 513 762 magyar
nemzetiseacutegű szemeacutely eacutelt azaz a felfoumlldi magyarsaacuteg 987-a A szlovaacutekiai magyarsaacuteg toumlbbseacutege
tehaacutet Deacutel-Szlovaacutekiaacuteban eacutel a mintegy 550 kilomeacuteter hosszuacutesaacuteguacute szlovaacutekndashmagyar aacutellamhataacuter
menteacuten koumlzel 9000 neacutegyzetkilomeacuteternyi viszonylag oumlsszefuumlggő nyelvteruumlleten Ez nagyjaacuteboacutel
keacutetezer neacutegyzetkilomeacuteterrel kisebb teruumllet mint 1920-ban a trianoni beacutekeszerződeacutes idejeacuten volt A
szlovaacutekiai magyar lakossaacuteg 13-a (6766 fő) a nyelvhataacuteron kiacutevuumll szlovaacutek nyelvű koumlzegben eacutel
aacuteltalaacuteban vaacuterosias telepuumlleacutesrendszerben (pl Besztercebaacutenya (Banskaacute Bystrica) Eperjes (Prešov)
vagy Zoacutelyom (Zvolen))
A 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemzetiseacutegi adatsora szerint a magyar nyelvteruumlleten
551 olyan telepuumlleacutes (vaacuteros eacutes falu) van ahol a magyar lakossaacuteg (513 762 fő) szaacutema illetve araacutenya
meghaladja a 100 főt illetve a 10-ot Viszont az anyanyelvi statisztika szerint az előbbi
kriteacuteriumnak (10 illetve 100 fő) 2001-ben 568 vaacuteros eacutes falu (565 172 magyar anyanyelvű
lakoacuteval) felelt meg89
A nemzetiseacutegi eacutes az anyanyelvi statisztikaacutet oumlsszevetve a telepuumlleacutesek
87
SZARKA Laacuteszloacute Teacuter eacutes identitaacutes Aacutellamhataacuter nyelvhataacuter etnikai kontaktuszoacutena 231-237 p in KRAUSZ
Tamaacutes ndash SZVAacuteK Gyula (szerk) Eacuteletuumlnk Kelet-Euroacutepa Tanulmaacutenyok Niederhauser Emil 80 szuumlleteacutesnapjaacutera
Pannonica Kiadoacute Bp 2003 88
GYOumlNYOumlR Joacutezsef Aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegek Teacutenyek eacutes adatok a csehszlovaacutekiai nemzetiseacutegekről Madaacutech
Kiadoacute Pozsony 1989 63-64 p 89
A neacutepesseacuteg anyanyelvi adatai a (cseh)szlovaacutekiai neacutepszaacutemlaacutelaacutesok toumlrteacuteneteacuteben a 2001-es neacutepszaacutemlaacutelaacutest
koumlvetően keruumlltek első iacutezben nyilvaacutenossaacutegra koumlzseacutegsoros bontaacutesban
66
szaacutemaacuteban nem jelentős az elteacutereacutes (17 telepuumlleacutes) azonban a magyar nemzetiseacutegű illetve
anyanyelvű neacutepesseacuteg szaacutemaacutet illetően maacuter igen (54 410 fő) Legyen szoacute nemzetiseacutegről vagy
anyanyelvről a felfoumlldi magyarsaacuteg urbanizaacutecioacutes jellemzői elmaradnak Szlovaacutekia ugyanilyen
jellemzőitől A felfoumlldi magyarsaacuteg jelentős reacutesze nem vaacuterosban hanem falvakban eacutel ruraacutelis
koumlrnyezetben A ma Szlovaacutekiaacutehoz tartozoacute egykor magyarorszaacutegi ndash toumlrteacutenelmi -
vaacutermegyeszeacutekhelyek rendezett tanaacutecsuacute illetve toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok koumlzuumll 2001-re maacuter
csak az egykori Hont vaacutermegye szeacutekhelye Ipolysaacuteg (622) valamint a neacutehai Komaacuterom
vaacutermegye koumlzpontja Komaacuterom (ma Reacutevkomaacuterom) vaacuterosa (601) magyar toumlbbseacutegű
A magyarok lakta telepuumlleacuteseket az ezeken eacutelő magyarok szaacutema illetve araacutenya szerint neacutegy
csoportba sorolhatjuk90
a szoacutervaacutenyjellegűnek azok a telepuumlleacutesek tekinthetők ahol a magyar neacutepesseacuteg araacutenya
kevesebb mint 10 de eleacuteri a 100 főt
b magyar kisebbseacutegűnek a 10ndash50 koumlzoumltti magyar reacuteszaraacutenyuacute telepuumlleacuteseket
tekinthetjuumlk
c meacuterseacutekelt magyar toumlbbseacutegűek azok a ndash toumlbbseacuteguumlkben ndash magyarok aacuteltal lakott
telepuumlleacutesek ahol a magyar neacutepesseacuteg araacutenya meghaladja az 50-ot de nem eacuteri el a 80-ot
d erős magyar toumlbbseacutegűkeacutent tartjuk nyilvaacuten azokat a telepuumlleacuteseket ahol a magyarsaacuteg
araacutenya meghaladja a 80-ot91
A keacutet utoacutebbi ndash 1991 eacutevi eacutes 2002 eacutevi ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt a magyarok lakta telepuumlleacutesek
etnikai szerkezeteacuteben jelenteacutekeny vaacuteltozaacutes hogy az 1991-ben meacuteg magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek
(c eacutes d kategoacuteria) araacutenya 781-roacutel 744-ra esett Ugyanakkor a magyar kisebbseacutegű
telepuumlleacutesek (b kategoacuteria) araacutenya jelentősen 165-roacutel 211-ra nőtt A magyar szoacutervaacutenyjellegű
telepuumlleacutesek (a kategoacuteria) araacutenya 54-roacutel 45-ra esett A magyarsaacuteg araacutenyaacutenak csoumlkkeneacutese
viszont szinte minden magyarlakta telepuumlleacutes jellemzője volt92
90
Egyes szerzők koumlzoumltt jelentős elteacutereacutes van a szoacutervaacutenyjelleg megiacuteteacuteleacuteseacuteben ebből kifolyoacutelag nincs egyeacutertelmű
meghataacuterozaacutesa a szoacutervaacuteny fogalmaacutenak Csak peacuteldakeacutent emliacutetjuumlk meg hogy Gyoumlnyoumlr Joacutezsef valamint Gyurgyiacutek
Laacuteszloacute 10 illetve 100 fős hataacuteraacuteval szemben Veteacutesi Laacuteszloacute 30-os illetve 300 fős kuumlszoumlboumlt hasznaacutel DAacuteNYI
Dezső A szlovaacutekiai szoacutervaacutenymagyarsaacuteg REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Poltika Taacutersadalom Bp 1999 3ndash4 sz 161ndash206
p GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes
taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006
28 pVETEacuteSI Laacuteszloacute Szoacutervaacutenystrateacutegia ndash nemzetstrateacutegia Magyar Kisebbseacuteg Bp 2000 2 szaacutem 172ndash214 p 91
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A magyarsaacuteg demograacutefiai telepuumlleacutes- eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai 146 p in
FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a
rendszervaacuteltaacutestoacutel az euroacutepai unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Foacuterum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum
Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004 92
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Magyar meacuterleg A szlovaacutekiai magyarsaacuteg a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi eacutes a neacutepmozgalmi adatok
tuumlkreacuteben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 1994 17ndash22 p
67
Az 1991 eacutevi csehszlovaacutek eacutes a 2002 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt a 10-naacutel illetve
100 főneacutel kevesebb magyarnak otthont adoacute ndash nem magyar ndash telepuumlleacuteseken eacutelő magyarok szaacutema
6435 főről (11) 6766 főre (13) nőtt
13 taacuteblaacutezat A magyarlakta telepuumlleacutesek megoszlaacutesa a telepuumlleacutesek etnikai tiacutepusa szerint (1991 2001)
A
telepuumlleacutesek
etnikai
araacutenya
szerint
1991 2001
Helyseacutegek
szaacutema
Megoszlaacutes
()
Vaacuteros
()
Falu
()
Helyseacutegek
szaacutema
Megoszlaacutes
()
Vaacuteros
()
Falu
()
Kevesebb
mint 10
de toumlbb
mint 100 fő
30 54 520 08 25 45 467 08
10ndash50 91 165 200 161 116 211 222 209
50ndash80 160 289 200 298 194 352 267 360
80 felett 272 492 80 533 216 392 44 423
Oumlsszesen 553 1000 1000 1000 551 1000 1000 1000
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes
taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006
29 p
A magyar nyelvteruumllet telepuumlleacutesein az 1990-es eacutevekben tehaacutet a magyar neacutepesseacuteg
jelentős meacuterteacutekű csoumlkkeneacutese figyelhető meg Miacuteg az erős magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek szaacutema
eacuterezhetően csoumlkkent a meacuterseacutekelt magyar toumlbbseacutegű szlovaacutekok aacuteltal is jelentős meacuterteacutekben
lakott telepuumlleacutesek szaacutema nem vaacuteltozott meg jelentősebb meacuterteacutekben a magyar kisebbseacutegű
telepuumlleacutesek araacutenya viszont jelentős meacuterteacutekben gyarapodott Ugyanakkor a magyar
nyelvteruumlleten beluumll a magyar neacutepesseacuteg araacutenyaacutenak csoumlkkeneacuteseacutevel paacuterhuzamosan emelkedik a
szlovaacutek nemzetiseacutegű lakossaacuteg araacutenya 1991-ben a magyar nyelvteruumllet 523 helyseacutegeacuteből (tehaacutet
ahol a magyarsaacuteg araacutenya meghaladja a 10-ot) 159-ban azaz 83 telepuumlleacutesen volt
toumlbbseacutegben a szlovaacutek lakossaacuteg Erős toumlbbseacuteget 17 telepuumlleacutesen regisztraacuteltak 2001-re a szlovaacutek
toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek szaacutema 100-ra (190) emelkedett ezen beluumll az erős szlovaacutek toumlbbseacutegű
telepuumlleacutesek szaacutema nem vaacuteltozott Jelentős meacuterteacutekű vaacuteltozaacutesok a szlovaacutek kisebbseacutegű
telepuumlleacutesekneacutel is kimutathatoacutek Az eacutevtized folyamaacuten araacutenyuk 463-roacutel (242 telepuumlleacutes)
557-ra (293 telepuumlleacutes) emelkedett A legnagyobb vaacuteltozaacutesok a 10-naacutel kisebb szlovaacutek
araacutenyuacute telepuumlleacutesekneacutel mutatkoznak Ezek araacutenya 378-roacutel (198 telepuumlleacutes) 253-ra (133
telepuumlleacutes) csoumlkkent93
93
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes
taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006
32 p
68
14 taacuteblaacutezat A magyar nyelvteruumllet telepuumlleacutesein eacutelő szlovaacutek lakossaacuteg megoszlaacutesa (1991 2001) A telepuumlleacutesek
nagysaacutegkategoacuteriaacutei
a szlovaacuteksaacuteg
jelenleacutete szerint
1991 2001
Helyseacutegek
szaacutema
Megoszlaacutes
()
Szlovaacutekok
szaacutema
Megoszlaacutes
()
Helyseacutegek
szaacutema
Megoszlaacutes
()
Szlovaacutekok
szaacutema
Megoszlaacutes
()
Kevesebb mint
10 eacutes kevesebb
mint 100 fő 177 338 5 458 18 115 219 3 891 12
Kevesebb mint
10 de toumlbb
mint 100 fő 21 40 3 133 10 18 34 2 910 09
10ndash50 242 463 109 619 355 293 557 115 284 346
50ndash80 66 126 130 786 424 83 158 126 926 381
80 felett 17 33 59 786 194 17 32 84 373 253
Oumlsszesen 523 1000 308 782 1000 526 1000 333 384 1000
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes
taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006
34 p
15 taacuteblaacutezat A magyar nyelvteruumllet lakossaacutegaacutenak nemzetiseacutegi megoszlaacutesa (1991 2002)
Nemzetiseacuteg 1991 2002
Neacutepesseacuteg szaacutema
(fő)
Megoszlaacutes
()
Neacutepesseacuteg szaacutema
(fő)
Megoszlaacutes
()
Magyar 520 968 615 481 631 568
Szlovaacutek 308 782 364 333 384 393
Egyeacuteb eacutes
ismeretlen 17 833 21 32 333 38
Oumlsszesen 847 583 1000 847 348 1000
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes
taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006
34 p
A magyar nyelvteruumllet neacutepesseacutege a keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt alig vaacuteltozott A 11
eacutev alatt a teruumllete lakossaacutega mindoumlssze 235 fővel csoumlkkent Amiacuteg a magyarok szaacutema 39 337
fővel ndash jelentősen ndash esett vissza addig a szlovaacuteksaacuteg szaacutema 24 602 fővel emelkedett Az egyeacuteb
eacutes ismeretlen nemzetiseacutegűek szaacutema is 14 500 fővel nőtt Ez utoacutebbi kategoacuteria leacutelekszaacutemaacutenak
noumlvekedeacuteseacutet a romaacutek ndash 7524 fős ndash emelkedeacutese is elősegiacutetette Egyeacutebkeacutent a romaacutek araacutenya
orszaacutegosan 186-kal a magyar nyelvteruumlleten beluumll 772-kal emelkedett94
94
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged
2004 190-197 p
69
2 3 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai
2 3 1 Nemek szerinti megoszlaacutes
A nem az egyeacuten olyan alapvető bioloacutegiai tulajdonsaacutega amelyhez eacuteletkoronkeacutent eacutes
taacutersadalmi korszakonkeacutent maacutes eacutes maacutes taacutersadalmi funkcioacutek kapcsoloacutednak Kuumlloumlnoumlsen előteacuterbe
keruumll ezen ismeacuterv taacutersadalmi jelentőseacutege akkor amikor nem az egyeacutent hanem annak nagyobb
csoportjaacutet egy meghataacuterozott teruumlleten eacutelő neacutepesseacuteget vesszuumlk bdquogoacutercsőrdquo alaacute A nem minőseacutegi
(alternatiacutev) ismeacuterv amely a neacutepesseacuteget keacutet kategoacuteriaacutera osztja a feacuterfi eacutes a női nemre
Az 1991 eacutevi csehszlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a szlovaacutekiai magyar lakossaacuteg 483-a
a 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint maacuter csak 481-a volt feacuterfi Ezzel egyidejűleg
eacutertelemszerűen nőtt a nők reacuteszaraacutenya 517-roacutel 519-ra
2 3 2 Eacuteletkor szerinti megoszlaacutes
Az eacuteletkor az egyeacutent ndash a nem mellett ndash jellemző tőle elvaacutelaszthatatlan bioloacutegiai eacutes
taacutersadalmi tulajdonsaacutegok oumlsszesseacutege amelyhez korszakonkeacutent vaacuteltozoacute tartalom kapcsoloacutedik95
Az adott teruumllet adott időpontbeli neacutepesseacutegeacutenek kor szerinti oumlsszeteacutetele is egy aacutellapotot
tuumlkroumlz Ez a korstruktuacutera egyreacuteszről koraacutebbi taacutersadalmi demograacutefiai folyamatok eredmeacutenye
maacutesreacuteszről egyik meghataacuterozoacute eleme a koumlvetkező időszak neacutepesedeacutesi folyamatainak
(elsősorban szuumlleteacutesek eacutes halaacutelozaacutesok alakulaacutesaacutenak) valamint befolyaacutesolja a taacutersadalmi-
gazdasaacutegi helyzet alakulaacutesaacutet is (pl iskolaacuteztataacutes)
Szlovaacutekia neacutepesseacutege az utoacutebbi eacutevtizedekben az eloumlregedeacutes jegyeit mutatja Amiacuteg a
lakossaacuteg aacutetlageacuteletkora 1991-ben 336 eacutev volt addig 2001-ben maacuter 361 eacutevre emelkedett Az
orszaacutegos eacuterteacutekkel szemben a felfoumlldi magyarsaacuteg eloumlregedeacutese jelentősebb meacuterteacutekű amiacuteg 1991-
ben 362 eacutev volt az aacutetlageacuteletkor addig 2001-ben maacuter 399 eacutevre nőtt
Szlovaacutekiaacuteban a magyar neacutepesseacuteg eloumlregedeacutese nagyobb meacuterteacutekű az orszaacutegos
trendekneacutel a magyar neacutepesseacutegen beluumll a legfiatalabb korcsoportokhoz tartozoacutek araacutenya
jelentős meacuterteacutekben alacsonyabb mint a szlovaacutekiai eacuterteacutekek Az orszaacutegos valamint a magyar
korfa96
egyfajta tuumlkre a szuumlleteacutesek szaacutemaacuteban bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesoknak de magaacuten viseli a
95
BALAacuteZS Joacutezsef ndash HORVAacuteTH Roacutebert Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba JATEPress Szeged 1993 36 p 96
A korfa (maacutes szoacuteval korpiramis) keacutet egymaacutessal szembe aacutelliacutetott szalagdiagram Az egyik a feacuterfiakra a maacutesik a
nőkre vonatkozoacute adatokat szemleacutelteti A fuumlggőleges tengelyeken ndash alulroacutel felfeleacute haladva ndash aacutebraacutezoljuk a
koreacuteveket a viacutezszintes tengelyen pedig a neacutepesseacuteg szaacutemaacutet (araacutenyaacutet) tuumlntetjuumlk fel BECSEY Joacutezsef
Neacutepesseacutegfoumlldrajz IPSZILON Kiadoacute Beacutekeacutescsaba 2004 217 p
70
nagyobb taacutersadalmi traumaacutek ndash elsősorban a haacuteboruacutek illetve az azt koumlvető megproacutebaacuteltataacutesok ndash
koumlvetkezmeacutenyeit is
16 taacuteblaacutezat Szlovaacutekia neacutepesseacutegeacutenek bioloacutegiai korcsoportok szerinti megoszlaacutesa (1991 2002) Bioloacutegiai
korcsoportok
Oumlsszesen Magyar Szlovaacutek
1991 2001 1991 2001 1991 2001
0-14 249 189 205 150 255 192
15-59 602 648 615 651 600 650
60 felett 148 154 180 195 145 150
Ismeretlen 00 09 00 04 00 08
Oumlsszesen 1000 1000 1000 1000 1000 1000
Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek
vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006 50 p
A magyar lakoacuteneacutepesseacuteg bioloacutegiai korcsoportok szerinti megoszlaacutesa meglehetősen
kedvezőtlenuumll alakult A gyermekkoruacuteak (0ndash14 eacutev) szaacutema 116 117-ről (205) 77 943-re
(150) esett vagyis 38 174 fővel kevesebb gyermekkoruacute magyar nemzetiseacutegű szemeacutely eacutelt
2001-ben Szlovaacutekiaacuteban mint tiacutez eacutevvel koraacutebban A produktiacutev koruacuteak (15ndash59 eacutev) szaacutema
viszont 339 062 főről (615) 348 845 főre (651) emelkedett ami azt jelenti hogy 2001-
ben 9783 fővel toumlbb magyar produktiacutev koruacute egyeacuten eacutelt Szlovaacutekiaacuteban mint 1991-ben A
harmadik kategoacuteria a hatvan eacutev felettiek szaacutema 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt 912 fővel nőtt vagyis
101 462 főről (180) 102 374 főre (199) emelkedett Az ismeretlen eacuteletkoruacute magyar
nemzetiseacutegű szemeacutelyek szaacutema 64 főről (001) 2 061 főre (04) nőtt
A korcsoportok tekinteteacuteben a ndash magyar nemzetiseacutegűek koumlreacuteben ndash legnagyobb fogyaacutes
a 0ndash4 illetve az 5ndash9 eacutevesek koumlzoumltt tapasztalhatoacute Araacutenyuk az előbbineacutel 380-kal az
utoacutebbinaacutel 361-kal csoumlkkent 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt Noumlvekedeacutes mutatkozik viszont a 20ndash24
eacutevesek korcsoportjaacuteban Jelentős vaacuteltozaacutes tapasztalhatoacute tovaacutebbaacute a 40 eacutes 54 eacutevesek
korcsoportjaiban is Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a magyarsaacuteg eloumlregedeacutese koumlveti a
szlovaacutekiai trendet ugyanakkor az orszaacutegos araacutenyokat jelentősen meghaladja Amiacuteg
Szlovaacutekiaacuteban a propagatiacutev (szuumllőkeacutepes koruacute) nők szaacutema ndash 1 333 708 főről 1 429 928 főre ndash
emelkedett addig a felfoumlldi magyarsaacutegon beluumll ndash 141 367 főről 134 473 főre ndash csoumlkkent
Annak elleneacutere hogy a szuumlleacutesi korhataacuter Szlovaacutekiaacuteban is egyre jobban kitoloacutedik az eacutelve
szuumlleteacutesek toumlbbseacutegeacutet tovaacutebbra is a 20 eacutes 29 eacuteleteacutev koumlzoumltti nők biztosiacutetjaacutek
17 taacuteblaacutezat A szuumllőkeacutepes (propagatiacutev) koruacute (15ndash49 eacuteves) nők nemzetiseacutegek szerinti megoszlaacutesa (19912001)
Korcsoport (eacutev)
1991 2001
Szlovaacutekia
oumlsszesen Magyar Szlovaacutek Szlovaacutekia
oumlsszesen Magyar Szlovaacutek
15ndash49 1 333 708 141 367 1 142 139 1 429 928 134 473 1 235 439
494 482 494 517 498 520
Szlovaacutekia=100 1000 106 856 1000 94 864
20ndash29 374 662 38 125 321 468 441 371 38 231 358 167
139 130 139 160 142 162
Szlovaacutekia=100 1000 102 858 1000 87 873
Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes
taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006 53 p
71
18 taacuteblaacutezat A magyar eacutes szlovaacutek nemzetiseacutegű lakossaacuteg oumlteacuteves korcsoportjai nemek szerint Szlovaacutekiaacuteban (1991)
Korcsoport Szlovaacutekia Magyar Szlovaacutek
Oumlsszesen Feacuterfi Nő Oumlsszesen Feacuterfi Nő Oumlsszesen Feacuterfi Nő
0-4 399 534 204 014 195 520 34 115 17 363 16 752 350 138 178 871 171 267
5-9 442 586 226 147 216 439 39 012 19 899 19113 388 701 198 661 190 040
10-14 471 841 240 964 230 877 42 990 22 090 20 900 414 437 211 534 202 903
15-19 443 983 226 160 217 733 42 340 21 571 20 769 387 641 197 674 189 967
20-24 370 865 188 969 181 896 37 420 19 300 18 120 319 572 163 010 156 562
25-29 390 814 198 048 192 766 40 960 20 955 20 005 334 428 169 522 164 906
30-34 413 503 209 901 203 602 45 061 23 084 21 977 353 453 179 166 174 287
35-39 428 131 215 439 212 692 48 384 24 669 23 715 364 654 183 149 181 505
40-44 360 630 179 463 181 167 38 533 19 309 19 224 308 039 153 401 154 638
45-49 276 730 132 878 143 852 33 826 16 269 17 557 232 226 111 952 120 274
50-54 249 077 117 142 131 935 31 522 15 017 16 505 208 065 97 886 110 179
55-59 243 867 112 511 131 356 30 759 14 154 16 605 203 695 93 919 109 776
60-64 238 211 106 151 132 060 30 168 13 271 16 897 199 570 88662 110 908
65-69 218 462 92 880 125 582 27 321 11 482 15 839 184 209 78 344 105 865
70-74 113 534 46 404 67 130 15 328 5 746 9 582 94 908 39 305 55 603
75-79 107 608 41 706 65 902 14 751 5 137 9 614 89 580 35 364 54 216
80- 103 576 34 492 69 084 14 742 4 730 10 012 85 312 28 653 56 677
Ismeretlen 1 473 792 681 64 30 34 700 364 336
Oumlsszesen 5 274 335 2 574 061 2 700 274 567 296 274 076 293 220 4 519 328 2 209 419 2 309 909
Forraacutes Szlovaacutek Statisztikai Hivatal
19 taacuteblaacutezat A magyar eacutes szlovaacutek nemzetiseacutegű lakossaacuteg oumlteacuteves korcsoportjai nemek szerint Szlovaacutekiaacuteban (2001)
Korcsoport Szlovaacutekia Magyar Szlovaacutek
Oumlsszesen Feacuterfi Nő Oumlsszesen Feacuterfi Nő Oumlsszesen Feacuterfi Nő
0-4 277 709 142 397 135 312 21 163 10 852 10 311 238 359 122 299 116 060
5-9 338 772 173 426 165 346 24 936 12 834 12 102 296 752 151 835 144 917
10-14 399 012 203 773 195 239 31 844 16 298 15 546 350 162 178 777 171 385
15-19 440 003 224 835 215 168 36 784 18 826 17 958 386 657 197 580 189 077
20-24 466 328 237 744 228 584 39 662 20 385 19 277 409 202 208 447 200 755
25-29 432 649 219 862 212 787 38 780 19 826 18 954 375 186 190 774 184 412
30-34 359 200 181 495 177 705 34 157 17 473 16 684 307 465 155 011 152 454
35-39 380 054 190 953 189 101 37 978 19 235 18 743 323 819 162 225 161 594
40-44 398 966 200 264 198 702 41 853 21 213 20 640 339 718 169 815 169 903
45-49 410 780 202 899 207 881 44 356 22 139 22 217 349 190 171 946 177 244
50-54 343 768 166 384 177 384 35 420 17 222 18 198 292 815 141 532 151 283
55-59 255 423 117 483 137 940 30 072 13 724 16 348 213 907 98 583 115 324
60-64 218 344 96 088 122 256 26 724 11 878 14 846 182 226 80 133 102 093
65-69 197 491 82 476 115 015 24 078 9 925 14 153 164 954 68 744 96 210
70-74 175 488 68 061 107 427 21 571 8 174 13 397 146 708 56 688 90 020
75-79 135 913 48 248 87 665 16 203 5 637 10 566 114 592 40 725 73 867
80- 102 031 32 585 69 446 12 886 3 761 9 125 85 171 27 572 57 599
Ismeretlen 47 524 23 542 23 982 2 061 987 1 074 37 971 18 583 19 388
Oumlsszesen 5 379 455 2 612 515 2 766 940 520 528 250 389 270 139 4 614 854 2 241 269 2 373 585
Forraacutes Szlovaacutek Statisztikai Hivatal
2 3 3 Csalaacutedi aacutellapot szerinti megoszlaacutes
A neacutepesseacuteg csalaacutedi aacutellapot szerinti oumlsszeteacutetele illetve ennek vaacuteltozaacutesa kuumlloumlnoumlsen az
elmuacutelt maacutesfeacutel eacutevtizedben keruumllt a nemzetkoumlzi szakmai koumlroumlk eacuterdeklődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba
Ennek az indoka az hogy a koroumlsszeteacutetel mellett a csalaacutedi aacutellapot szerinti oumlsszeteacutetel vaacuteltozaacutesa
a maacutesik fontos strukturaacutelis teacutenyező ami a neacutepesseacutegfejlődeacutes egeacuteszeacutere kihat mivel a szuumlleteacutesi
mozgalom mellett a halaacutelozaacutesok alakulaacutesaacutet is befolyaacutesolja A haacutezassaacutegon kiacutevuumlli szuumlleteacutesek
jelentős terjedeacutese mellett is a nem haacutezas nők termeacutekenyseacutege joacuteval elmarad a haacutezasokeacutetoacutel a
nem haacutezasok halandoacutesaacutega viszont jelentősen meghaladja a haacutezasokeacutet bizonyos eacuteletkorokban
annak toumlbbszoumlroumlse Iacutegy a haacutezassaacutegban eacutelők szaacutemaacutenak zsugorodaacutesa eacutes a nem haacutezasok
72
teacuternyereacutese csoumlkkentőleg hat a termeacutekenyseacuteg aacuteltalaacutenos szintjeacutere ugyanakkor noumlveli a
halandoacutesaacutegot97
A neacutepesseacuteg csalaacutedi aacutellapot szerinti oumlsszeteacuteteleacutet alapvetően a haacutezassaacutegkoumlteacutesi eacutes vaacutelaacutesi
szokaacutesok magatartaacutesok alakiacutetjaacutek de a megoumlzvegyuumlleacutesek aacuteltal a lakossaacuteg halandoacutesaacutegi
viszonyai is hataacutessal vannak oumlsszeteacuteteleacutere A haacutezassaacutegi mozgalom jellemzőinek radikaacutelis
vaacuteltozaacutesa eacutes a paacuterkapcsolatok stabilitaacutesaacutenak csoumlkkeneacutese az elmuacutelt maacutesfeacutel eacutevtized egyik
legszembetűnőbb demograacutefiai jelenseacutege A maacutesik fontos teacutenyező ami előteacuterbe keruumllt a
haacutezassaacutegnak mint inteacutezmeacutenynek a megiacuteteacuteleacutese szerepe jelentőseacutege A haacutezassaacutegkoumlteacutesek
mellett vagy azok elleneacuteben ugyanis gyorsan terjednek a haacutezassaacutegon kiacutevuumlli alternatiacutev
paacuterkapcsolatok Ezekről viszont keveset tudunk mivel keletkezeacutesuumlk eacutes felbomlaacutesuk kiesik a
hivatalos statisztika laacutetoacutekoumlreacuteből E vaacuteltozaacutesok bdquokikezdikrdquo a csalaacuted inteacutezmeacutenyeacutet is eacutes mivel
egyre nehezebb definiaacutelni hogy mit tekintuumlnk csalaacutednak Teacuteny hogy a haacutezassaacutegon alapuloacute
paacuterkapcsolatok maacuter nem kizaacuteroacutelagos leteacutetemeacutenyesei a csalaacuted inteacutezmeacutenyeacutenek
A neacutepesseacuteg csalaacutedi aacutellapot szerinti csoportosiacutetaacutesa a jogi helyzet szerint toumlrteacutenik98
ndash nőtlen hajadon az a szemeacutely aki meacuteg soha nem koumltoumltt haacutezassaacutegot
ndash haacutezas az a szemeacutely akinek haacutezassaacutegaacutet jogerős biacuteroacutei iacuteteacutelet nem bontotta fel
haacutezastaacutersa eacuteletben van fuumlggetlenuumll attoacutel hogy egyuumltt eacutel-e haacutezastaacutersaacuteval
ndash oumlzvegy az a szemeacutely aki haacutezastaacutersa halaacutela utaacuten nem koumltoumltt uacutejabb haacutezassaacutegot
ndash elvaacutelt az a szemeacutely akinek haacutezassaacutegaacutet jogerőre emelkedett biacuteroacutei iacuteteacutelet bontotta fel eacutes
azt koumlvetően nem koumltoumltt uacutejabb haacutezassaacutegot99
A 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes a csalaacutedi aacutellapot eacutes a nemzetiseacutegek viszonyaacuteroacutel
keveacutes informaacutecioacutet koumlzoumllt Az oumlsszefuumlggeacuteseket tekintve a csalaacutedi aacutellapot keacuterdeacutese keveset aacuterul
el a felfoumlldi magyarsaacuteg leacuteteacutet meghataacuterozoacute dinamikus folyamatokroacutel Esetleg a korcsoportok
szerinti bontaacutes eseteacuteben lehet eacuterteacutekelhető koumlvetkezteteacutesre jutni
20 taacuteblaacutezat Szlovaacutekia neacutepesseacutegeacutenek csalaacutedi aacutellapot szerinti megoszlaacutesa () (19912002)
Csalaacutedi aacutellapot Oumlsszesen Magyar Szlovaacutek
1991 2001 1991 2001 1991 2001
Nőtlenhajadon 423 423 360 355 433 432
Haacutezas 477 449 516 488 471 446
Elvaacutelt 28 43 29 48 28 43
Oumlzvegy 71 72 95 100 68 70
Ismeretlen 01 13 00 08 00 09
Oumlsszesen 1000 1000 1000 1000 1000 1000
Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek
vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006 62 p
97
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Maacutesodik aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay
Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 52-55 p 98
BALAacuteZS Joacutezsef ndash HORVAacuteTH Roacutebert Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba JATEPress Szeged 1993 41-42 p 99
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Negyedik aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay
Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2006 136 p
73
A szlovaacutekiai magyar lakossaacuteg csalaacutedi aacutellapot szerinti megoszlaacutesaacuteban egyeacutertelműen
megmutatkoznak a kormegoszlaacutes kedvezőtlen jegyei
A nőtlenek eacutes hajadonok araacutenya ndash az orszaacutegos eacuterteacutekneacutel kedvezőtlenebbuumll alakult ndash
360-roacutel 355-ra csoumlkkent Ez a magyar lakossaacutegnak az orszaacutegosnaacutel kedvezőtlenebb
koroumlsszeteacuteteleacutevel illetve a gyermekkoruacuteak viszonylag alacsony araacutenyaacuteval magyaraacutezhatoacute
A magyar nemzetiseacutegű haacutezasok araacutenya ndash az orszaacutegos trendekhez hasonloacute meacuterteacutekben ndash
csoumlkkent (516-roacutel 488-ra) Ez a haacutezassaacutegkoumlteacutesek csoumlkkenő szaacutemaacuteval a haacutezassaacutegkoumlteacutesi
kor kitoloacutedaacutesaacuteval illetve a vaacutelaacutesok szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel magyaraacutezhatoacute
A csalaacutedi aacutellapot keacuterdeacuteseacuteben a legnagyobb vaacuteltozaacutes az elvaacuteltak szaacutemaacuteban jelentkezett
A magyar neacutepesseacutegen beluumlli koumlzel keacutetharmados noumlvekedeacutes (29-roacutel 48-ra) az orszaacutegos
trendekneacutel is magasabb eacuterteacuteket vett fel
Az oumlzvegyek megoszlaacutesaacutet tekintve 10 eacutev alatt szinteacuten jelentős emelkedeacutes
tapasztalhatoacute A szlovaacutekiai magyarsaacuteg oumlzvegy csalaacutedi aacutellapotban leacutevő szemeacutelyeinek toumlbbseacutege
nő Ez a vaacuteltozaacutes a magyar neacutepesseacutegen beluumlli magasabb időskoruacute neacutepesseacuteg araacutenyaacuteval hozhatoacute
oumlsszefuumlggeacutesbe100
2 3 4 Iskolai veacutegzettseacuteg szerinti megoszlaacutes
A felfoumlldi magyarsaacuteg iskolai veacutegzettseacuteg szerinti megoszlaacutesaacutet alapvetően
meghataacuteroztaacutek a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten (1945-1948) a szlovaacutekiai magyarsaacutegot suacutejtoacute haacutetraacutenyos
inteacutezkedeacutesek A bdquohontalansaacutegrdquo eacuteveiben a kitelepiacuteteacutesek a deportaacutelaacutesok a lakossaacutegcsere
valamint a reszlovakizaacutecioacute alapjaiban rengette eacutes vaacuteltoztatta meg a felfoumlldi magyarsaacuteg
reacutetegződeacuteseacutet mind a nemzetiseacutegi mind az oktataacutesi-kulturaacutelis valamint maacutes statisztikaacutek
teruumlleteacuten is A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni eacutevekben a szlovaacutekiai magyar iskolaacutek bezaacuteraacutesa
illetve az előbbiekben emliacutetett haacutetraacutenyos inteacutezkedeacutesek miatt a szlovaacutekiai magyarsaacuteg szinte
eacutertelmiseacuteg neacutelkuumll maradt A kitelepiacuteteacutes eacutes kiűzeteacutes aacuteldozataacuteul esett toumlbb ezer magyar
pedagoacutegus is Amikor 1949-1950-ben uacutejranyitottaacutek a magyar iskolaacutekat Csehszlovaacutekiaacuteban
csupaacuten 100 szakkeacutepzett magyar pedagoacutegust talaacuteltak Ennek koumlvetkezmeacutenyeit a felfoumlldi
magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai mind a mai napig jelzik
100
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A magyarsaacuteg demograacutefiai telepuumlleacutes- eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai in
FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNţIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989-2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a
rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum
Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004 159-162 p
74
Az 1991 eacutevi illetve 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint aacuteltalaacutenos jelenseacutegnek
tűnik a csak alapiskolai veacutegzettseacutegűek illetve iskolai veacutegzettseacuteg neacutelkuumlliek valamint a
gyermekkoruacuteak szaacutemaacutenak eacutes araacutenyaacutenak csoumlkkeneacutese
Az alapiskolai veacutegzettseacutegűek reacuteszaraacutenya magyar lakossaacutegon beluumll tovaacutebbra is
araacutenytalanul magas (305) szemben a szlovaacutekiai (211) illetve a szlovaacutek (197)
eacuterteacutekekkel A magyarsaacutegra jellemző eacuterteacutek ennek elleneacutere 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt csoumlkkeneacutesen
ment keresztuumll (395-roacutel 305-ra esett)
A szakmunkaacutesok araacutenya a magyarsaacutegon beluumll magas eacuterteacuteket (232) keacutepvisel
szemben a szlovaacutekiai (197) valamint a szlovaacutek nemzetiseacutegre vonatkozoacute eacuterteacutekekkel
(198) Ugyanakkor jelentősen emelkedett a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegivel rendelkezők szaacutema is
A keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt a magyarsaacuteg 357-os noumlvekedeacutesi uumltemet koumlnyvelhetett el
A főiskolai valamint az egyetemi veacutegzettseacuteggel rendelkezők araacutenya (45) jelentősen
elmarad mind az orszaacutegos (79) mind a szlovaacutek nemzetiseacutegre (82) vonatkozoacute eacuterteacutekektől
A szlovaacutek nemzetiseacutegűek koumlreacuteben koumlzel keacutetszer annyi diplomaacutes van mint a felfoumlldi
magyarsaacuteg koumlreacuteben
A felfoumlldi magyarsaacuteggal szemben a szlovaacuteksaacuteg iskolai veacutegzettseacutegi mutatoacutei az
oumlsszlakossaacuteg adataitoacutel leacutenyegesen nem teacuternek el Azonban az megfigyelhető hogy az
alacsonyabb veacutegzettseacutegűek araacutenya az orszaacutegos eacuterteacutekneacutel alacsonyabb a magasabb
veacutegzettseacutegűek araacutenya pedig az orszaacutegos aacutetlagnaacutel magasabb
21 taacuteblaacutezat Iskolai veacutegzettseacuteg szerinti megoszlaacutes Szlovaacutekiaacuteban ()(19912001)
Legmagasabb iskolai
veacutegzettseacuteg
Szlovaacutekia oumlsszesen Magyar Szlovaacutek
1991 2001 1991 2001 1991 2001
Alapiskolai (befejezetlennel
egyuumltt) 287 211 395 305 272 197
Szakmunkaacutes (eacuterettseacutegi
neacutelkuumll) 190 197 194 232 193 198
Szakiskolai 21 38 19 27 21 39
Koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegivel 183 256 149 221 189 266
Ebből
szakmunkaacutes 17 47 09 31 19 50
Ebből
szakkoumlzeacutepiskolai 133 162 101 129 139 170
Ebből aacuteltalaacutenos
koumlzeacutepiskolai 32 47 40 61 31 46
Főiskolai eacutes egyetemi 58 79 29 45 61 82
Iskolai veacutegzettseacuteg neacutelkuumll 05 03 05 04 04 02
Iskolai veacutegzettseacutegről szoacuteloacute
adat neacutelkuumll 07 16 04 08 06 11
Gyerekek 15 (1991) illetve 16
(2001) eacuteves korig 249 201 205 159 255 204
Oumlsszesen 1000 1000 1000 1000 1000 1000
Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes
taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006
54 p
75
2 4 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg leacutelekszaacutema vaacuteltozaacutesaacutenak okai
A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyar nemzetiseacuteg leacutelekszaacutema az 1991 eacutevi ndash meacuteg ndash
csehszlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 567 296 fő volt A koumlvetkező a 2001 eacutevi ndash maacuter ndash szlovaacutek
neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a Szlovaacutekiaacuteban eacutelő magyar nemzetiseacutegűek szaacutema 520 528 főre
csoumlkkent A keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt a szlovaacutekiai magyar nemzetiseacutegűek leacutelekszaacutema
46 768 fővel (82) csoumlkkent
A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg leacutelekszaacutembeli csoumlkkeneacuteseacutenek okait az alaacutebbi
teacutenyezőkre vezethetjuumlk vissza
1 Nemzetiseacutegvaacuteltaacutes magyarndashszlovaacutek relaacutecioacute
2 A toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa
3 Nemzetiseacutegvaacuteltaacutes magyarndashroma relaacutecioacute
4 A magyar nemzetiseacutegűek araacutenya az ismeretlenekből
5 Az uacuten rejtett migraacutecioacute
6 Termeacuteszetes fogyaacutes
12 aacutebra A szlovaacutekiai (felfoumlldi) leacutelekszaacutem csoumlkkeneacuteseinek oumlsszetevői () (2001)
Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A szlovaacutekiai magyarsaacuteg leacutelekszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai 60 p in GYURGYIacuteK
Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny
Budapest 2003
76
2 4 1 Nemzetiseacutegvaacuteltaacutesi folyamatok
A nemzetiseacutegvaacuteltaacutesi folyamatokat keacutet relaacutecioacuteban vizsgaacutelhatjuk Egyfelől a kisebbseacutegi
etnikum eacutes a toumlbbseacutegi dominaacutens etnikum relaacutecioacuteban (magyarndashszlovaacutek relaacutecioacute) maacutesfelől a
vizsgaacutelt kisebbseacutegi etnikum ndash maacutes kisebbseacutegi nem dominaacutens etnikumok relaacutecioacutejaacuteban
(magyarndashroma relaacutecioacute) A nemzetvaacuteltaacutes meghataacuterozoacute trendje a toumlbbseacutegi szlovaacutek nemzetiseacuteg
iraacutenyaacuteban zajlik s egy tovaacutebbi az előzőneacutel szereacutenyebb veszteseacuteg az ami a kisebbseacutegi roma
neacutepesseacuteg iraacutenyaacuteba mutatkozik101
A magyar nemzetiseacutegű neacutepesseacutegnek a toumlbbi szlovaacutekiai
nemzeti kisebbseacuteg koumlzuumll legkiterjedtebb interetnikai kapcsolatai a romaacutekkal alakultak ki A
toumlbbi nemzetiseacuteg aacuteltal lakott teruumlletek maacutes reacutegioacutekba helyezhetők vagy e nemzetiseacutegek
leacutelekszaacutema igen alacsony illetve szoacutervaacutenyban eacutelnek A magyarlakta teruumlleteken a
legjelentősebb szaacutemuacute etnikumot a romaacutek alkotjaacutek (A romaacutek előszoumlr az 1991-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes
alkalmaacuteval jelentek meg a nemzetiseacutegek listaacutejaacuten) Leacutelekszaacutemuk 10 eacutev alatt 75 802-ről 89 920-
ra (186-kal) emelkedett A magyarlakta telepuumlleacuteseken az araacutenyuk ennek toumlbb mint
keacutetszereseacutevel 394-kal noumlvekedett A roma iraacutenyba toumlrteacutenő nemzetiseacutegvaacuteltaacutesboacutel szaacutermazoacute
magyar veszteseacuteg mintegy 4ndash6 ezer főre becsuumllhető A szlovaacutek-magyar interetnikai
kapcsolatok meghataacuterozoacute jellemzője kiacuteseacuterő jelenseacutege a magyar kisebbseacuteg iraacutenyaacuteboacutel a szlovaacutek
neacutepesseacuteg iraacutenyaacuteba mutatoacute asszimilaacutecioacute melyet a neacutepmozgalmi eacutes neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok
szintjeacuten nemzetvaacuteltaacuteskeacutent eacutertelmezuumlnk A magyar neacutepesseacuteg 47 ezer fős csoumlkkeneacuteseacuteből a keacutet
utolsoacute cenzus koumlzti időszakban a magyar lakossaacuteg nemzetvaacuteltaacutesboacutel fakadoacute veszteseacutegeacutet ndash az
oumlteacuteves korcsoportokhoz tartozoacutek szaacutemaacuteban araacutenyaacuteban bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok alapjaacuten ndash 26
ezer főre becsuumllhetjuumlk Ebből a roma iraacutenyba zajloacute statisztikai hasonulaacutest leszaacutemiacutetva a
szlovaacutek iraacutenyba zajloacute nemzetvaacuteltaacutes 20ndash22 ezer főre tehető Itt hiacutevnaacutem fel a figyelmet arra
hogy ez a szaacutem nem tartalmazza azt a veszteseacuteget amely a magyar etnikai reprodukcioacute
csoumlkkeneacuteseacuteből (a szlovaacutek neacutepesseacuteg iraacutenyaacuteba) koumlvetkezett be Azok a szlovaacutekiai magyar
fiatalok akik a hetvenes-nyolcvanas eacutevekben szlovaacutek taniacutetaacutesi nyelvű iskolaacutekba jaacutertak enneacutel
fogva elvesziacutetetteacutek kulturaacutelis koumltődeacutesuumlket majd a magas fokuacute urbanizaacutecioacute miatt
szuumllőfalujukboacutel elkoumlltoumlzve gyoumlkereiket is s az uacutej koumlzegben szlovaacuteknak vallottaacutek magukat eacutes
gyermekeiket azaz asszimilaacuteloacutedtak (Ez elsősorban a Csalloacutekoumlzből eacutes a Maacutetyusfoumlldről
elszaacutermazottakra vonatkozik)102
101
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Asszimilaacutecioacutes folyamatok a szlovaacutekiai magyarsaacuteg koumlreacuteben Mercurius koumlnyvek
Kalligram Kiadoacute Pozsony 2004 80ndash88 p 102
Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30) (A Kormaacuteny 3642006
(XII 28) Korm Rendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala 2006 december 31 napjaacuteval megszűnt)
77
2 4 2 A toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa
A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyar nemzetiseacutegűek ndash 1991 eacutes 2001 koumlzoumltti ndash
leacutelekszaacutemapadaacutesaacutet jelentősen elősegiacutetette a toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacuteja illetve
annak vaacuteltozaacutesai a magyarsaacuteg iraacutenyaacuteban Ez a teacutenyező voltakeacuteppen a nemzetvaacuteltaacutest
meghataacuterozoacute teacutenyezők koumlzeacute is besorolhatoacute lenne s jelentőseacutege akkor noumlvekszik ha a vizsgaacutelt
időszakban vaacuteltozaacutes koumlvetkezik be a toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacuteban
Amennyiben viszont nincs eacuterzeacutekelhető vaacuteltozaacutes akkor ez a teacutenyező elhanyagolhatoacute
Az 1990-es eacutevekben a Vladimiacuter Meţiar vezette kormaacuteny kisebbseacutegpolitikaacuteja
kedvezőtlenuumll eacuterintette a szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacutegot Az 1991-ben alakult Vladimiacuter
Meţiar vezette bdquoDemokratikus Szlovaacutekiaacuteeacutert Mozgalom (HZDS) politikai leacutepeacuteseivel
parlamenti magatartaacutesaacuteval nagyban hozzaacutejaacuterult a korabeli szlovaacutekiai politikai helyzet
kieacuteleződeacuteseacutehez Ellenzeacutekbe keruumllve Meţiar gyorsan aacutetvette a Szlovaacutek Nemzeti Paacutert (SNS)
szeacutelsőseacutegesen magyar- eacutes csehellenes politikaacutejaacutet eacutes eszkoumlzeit is
Az 1990-es eacutevek elejeacuten veacutegbement rendszervaacuteltozaacutes utaacuteni demokratikus fejlődeacutessel
ugyanakkor felsziacutenre keruumlltek a nemzetiseacutegi ellenteacutetek is Ez nem csupaacuten a szeacutelsőseacutegesen
nacionalista Szlovaacutek Nemzeti Paacutert sziacutetotta magyarellenesseacuteget jelentette hanem az egyseacuteges
Csehszlovaacutekia joumlvője szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute cseh eacutes szlovaacutek politikai reprezentaacutecioacute
koumlzoumltti ellenteacuteteket is a csehszlovaacutek foumlderaacutecioacute sorsaacuteroacutel eacutes Szlovaacutekia jogaacutellaacutesaacuteroacutel a szoumlvetseacutegi
aacutellamban A keacuterdeacutes gyors eacutes megnyugtatoacute rendezeacuteseacutenek elodaacutezaacutesa a nacionalista eacutes
reformellenes politikai erők megerősoumldeacutese Szlovaacutekiaacuteban eacutes a lakossaacuteg eleacutegedetlenseacutege a
piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes nyomaacuten felleacutepő szociaacutelis neheacutezseacutegek miatt veacuteguumll is odavezetett
hogy az 1992-es vaacutelasztaacutesok alapvető keacuterdeacutese az volt hogy fennmarad-e Csehszlovaacutekia103
A magyar lakossaacuteg kiszolgaacuteltatott helyzetbe keruumlleacutese Szlovaacutekiaacuteban az oumlnaacutelloacute aacutellam
megalakulaacutesaacuteval (1993 januaacuter 1)104
de főleg 1994 decembereacutetől Vladimiacuter Meţiar
harmadszori kormaacutenyra leacutepeacutese oacuteta felgyorsult105
Egyfelől megszuumlletett a bdquoSzlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamnyelveacuteről szoacuteloacute toumlrveacuteny (1996
eacutevi CCLX tv) amely a szlovaacutek nyelv kizaacuteroacutelagos hasznaacutelataacutenak jogi kereteit nemcsak a
103
HAMBERGER Judit Csehszlovaacutekia szeacutetvaacutelaacutesa Egy foumlderaacutecioacutes kiacuteseacuterlet kudarca Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny
Bp 1997 90p 181 p 104
Kroacutenika keacutezikoumlnyv Euroacutepa Magyar Koumlnyvklub Bp 2001 386 p 105
SZARKA Laacuteszloacute Kisebbseacutegi toumlbbpaacutertrendszer eacutes koumlzoumlsseacutegeacutepiacuteteacutes A szlovaacutekiai magyar politikai paacutertok
műkoumldeacutese 1989-1998 koumlzoumltt 93 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban
(1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum
Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004
78
hivatali uumlgyinteacutezeacutesben eacutes az uumlgyfeacuteli kapcsolatokban teremtette meg hanem az egyhaacutezi
uumlgyvitelt eacuterintően eacutes a magaacuteneacutelet egy reacuteszeacuteben is pl az orvos eacutes a beteg kapcsolataacuteban
Maacutesodsorban aacutetszervezteacutek a Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamigazgataacutesaacutet eacutes az
aacutellamigazgataacutesi teruumlleteket Az aacutellamigazgataacutest 1991-től neacutehaacuteny toumlrveacuteny szabaacutelyozta amelyek
alapjaacuten toumlbbek koumlzoumltt 17 magyar toumlbbseacutegű elsőfokuacute aacutellamigazgataacutesi koumlrzet (legkevesebb 10
oumlnaacutelloacute oumlnkormaacutenyzattal rendelkező falut vagy vaacuterost magaacuteba foglaloacute aacutellamigazgataacutesi teruumllet)
valamint keacutet jaacuteraacutes (egy-egy jaacuteraacutesban legkevesebb keacutet aacutellamigazgataacutesi koumlrzet volt) keletkezett
bdquoA Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleti eacutes aacutellamigazgataacutesi elrendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi
CCXXI toumlrveacuteny a koraacutebbi koumlzigazgataacutesi teruumlleti felosztaacutest megszuumlntette Azoacuteta csupaacuten keacutet
jaacuteraacutes teruumlleteacuten eacutelnek toumlbbseacutegben a magyarok Az uacutej toumlrveacuteny leacutetrehozott nyolc nagy
aacutellamigazgataacutesi teruumlletet (keruumlletet) amelyből oumltben eacutelnek magyarok 10ndash30-os
koncentraacuteltsaacutegban Ezeken a teruumlleteken kellett volna 1998-ban megalakulni a regionaacutelis
oumlnkormaacutenyzatoknak amelyekben a szaacutemaraacutenyuk miatt a magyarok alaacuterendelt helyzetbe
keruumlltek106
A parlament elfogadta tovaacutebbaacute a bdquoMatica Slovenskaacute (bdquoSzlovaacutek Anyaacutecska) szlovaacutek
szervezet kuumlloumlnleges jogaacutellaacutesaacutet biztosiacutetoacute 1997 eacutevi LXVIII toumlrveacutenyt ami bizonyos
aacutellamigazgataacutesi hataacuteskoumlroumlket is biztosiacutet a szervezetnek beavatkozaacutesi lehetőseacuteget az etnikai
kapcsolatokba eacutes a nem szlovaacutek nemzetiseacutegű lakossaacuteg kulturaacutelis eacuteleteacutebe tovaacutebbaacute az
iskolauumlgybe eacutes feljogosiacutetja a szervezetet feladataacutenak teljesiacuteteacutese eacuterdekeacuteben tovaacutebbi jogi
szemeacutelyek leacutetrehozaacutesaacutera
Megszuumlletett tovaacutebbaacute a nem szlovaacutekiai aacutellampolgaacutersaacuteguacute szlovaacutekok szlovaacutekiai jogait
szabaacutelyozoacute a bdquoKuumllfoumlldi szlovaacutekokroacutel szoacuteloacute 1997 eacutevi LII toumlrveacuteny amely a maacutesodik
vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a magyarok jogfosztaacutesaacutet toumlrveacutenyesiacutető jogszabaacutelyok meghozatala oacuteta az első
diszkriminaacutecioacutes toumlrveacuteny a Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg jogrendszereacuteben A toumlrveacuteny kimondja hogy
csak az szerezheti meg a kuumllfoumlldi szlovaacutek staacutetusaacutet Szlovaacutekiaacuteban aki haacuterom nemzedeacutekre
visszamenőleg bizonyiacutetani tudja szlovaacutek etnikai eredeteacutet Ez azt jelenti hogy az a szemeacutely
illetve leszaacutermazottja aki a mai Szlovaacutekia teruumlleteacuten szuumlletett eacutes most maacutes orszaacutegban eacutel de
nem szlovaacutek eredetű illetve nem szlovaacutek nemzetiseacutegű ezen toumlrveacuteny szerint haacutetraacutenyos
helyzetbe keruumll a szlovaacutek etnikai eredetet bizonyiacutetani tudoacute szemeacutelyekkel szemben Ennek
egyeacutertelmű munkajogi eacutes vagyonjogi vonatkozaacutesai vannak
106
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A (cseh)szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes- eacutes
taacutersadalomszerkezeteacutenek alakulaacutesa 1918ndash1998 97ndash97 p in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai magyar
művelődeacutes toumlrteacutenete 1918-1998 I koumltet Ister Bp 1998
79
Ondrej Nemţok iskolauumlgyi aacutellamtitkaacuter 1997 maacuterciusaacuteban koumlrlevelet inteacutezett az
aacutellamigazgataacutes iskolaacutekat iraacutenyiacutetoacute jaacuteraacutesi vezetőkhoumlz melyben elrendelte a koumlvetkezőket a
magyar tannyelvű iskolaacutekban a szlovaacutek nyelvet kizaacuteroacutelag szlovaacutek nemzetiseacutegű taniacutetoacutek
oktathatjaacutek A toumlbbi nem szlovaacutek iskolaacuteban ugyaniacutegy a foumlldrajzot eacutes a toumlrteacutenelmet is (a
bdquokizaacuteroacutelagrdquo kifejezeacutest keacutesőbb bdquofőlegrdquo-re moacutedosiacutetotta az aacutellamtitkaacuter) tovaacutebbaacute azon
koumlzseacutegekben ahol a magyar lakossaacuteg araacutenya meghaladja a 40-ot a szlovaacutek iskolaacutek taniacutetoacutei
fizeteacutes-kiegeacutesziacuteteacutesben reacuteszesuumlljenek valamint minden koumlzseacutegben ahol magyarok is laknak eacutes
nincs iskola vagy nincs szlovaacutek iskola a lehetőseacuteg szerint meg kell nyitni a szlovaacutek iskolaacutet (a
magyar iskolaacutet azonban nem)107
A toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa koumlvetkezteacuteben a szlovaacutekiai
(felfoumlldi) magyarsaacuteg leacutelekszaacutemfogyaacutesaacutenak 254-aacutet (11 880 fő) e teacutenyezővel magyaraacutezhatoacute
2 4 3 A magyar nemzetiseacutegűek araacutenya az ismeretlenekből
A 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval a lakossaacuteg egy reacuteszeacutenek a cenzushoz
valoacute nem megfelelő hozzaacuteaacutellaacutesa miatt a keacuterdeacutesek noumlvekvő haacutenyadaacuteban a vaacutelaszmegtagadaacutes
illetve nem adekvaacutet vaacutelaszok adaacutesa figyelhető meg A neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint
Szlovaacutekia lakossaacutegaacutenak megkoumlzeliacutetőleg 1-a nem illetve nem bdquomegfelelőenrdquo vaacutelaszolt a
nemzeti hovatartozaacutesaacutet tudakoloacute keacuterdeacutesre A nem vaacutelaszoloacutek mellett Szlovaacutekiaacuteban nem eacutelő
etnikumokhoz tartozoacuteknak (toumlbb ezren indiaacutennak eacutes eszkimoacutenak) vagy egy helyett toumlbb
nemzetiseacuteghez tartozoacutenak vallottaacutek magukat 2001-ben az ismeretlen vagy kieacuterteacutekelhetetlen
nemzetiseacutegűek araacutenya az 1991-es eacuterteacutek hatszorosa volt
Az ismeretlen nemzetiseacutegűek egy vonatkozaacutesban ndash aacutellampolgaacutersaacuteg szerint ndash jelentős
meacuterteacutekben elteacuternek a toumlbbi nemzetiseacutegtől Szlovaacutek aacutellampolgaacuter mindoumlssze 418-uk volt a
cenzus soraacuten megszaacutemolt neacutepesseacutegnek viszont 980-a tartozott ide
Azoknak a nemzetiseacutegeknek a koumlreacuteben ahol az idegen aacutellampolgaacuterok araacutenya
magasabb feltehetőleg az ismeretlen nemzetiseacutegűek araacutenya is magasabb lehet A
Szlovaacutekiaacuteban eacutelő magyar neacutepesseacutegnek 112-a volt idegen aacutellampolgaacuter Szlovaacutekiaacuten beluumll ez
az eacuterteacutek 189 volt Felteacutetelezhetjuumlk hogy a magyar neacutepesseacutegből az ismeretlenek iraacutenyaacuteba
mutatoacute veszteseacuteg bizonyos meacuterteacutekben alacsonyabb az orszaacutegos aacutetlagnaacutel Ugyanakkor
felmeruumllhet az a felteveacutes is hogy az ismeretlenek araacutenya magasabb a vaacuterosokban mint a
107
HAMBERGER Judit A Magyar Koaliacutecioacute Paacutertja a szlovaacutek kormaacutenyban 108ndash109 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash
HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az
Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash
Dunaszerdahely 2004
80
falvakban mivel az idegen aacutellampolgaacuterok is inkaacutebb nagyobb telepuumlleacuteseken eacutelnek mint
falvakban Amiacuteg orszaacutegosan az ismeretlenek araacutenya alig haladta meg az 1-ot a falvakban eacutes
kisvaacuterosokban az ismeretlenek araacutenya 06ndash08 a nagyobb vaacuterosokban 12ndash14 a keacutet
nagyvaacuterosban (Pozsony eacutes Kassa) 16 koumlruumll mozgott Mivel a szlovaacutekiai magyarsaacuteg
nagyobb araacutenyban eacutel falvakban mint vaacuterosokban ezeacutert az ismeretlenek szaacutemaacutenak 88 ezerről
545 ezerre toumlrteacutenő noumlvekedeacutese becsleacutes alapjaacuten a magyarsaacuteg szaacutemaacutet koumlzvetve mintegy 4000
fővel csoumlkkenthette108
2 4 4 Az uacuten bdquorejtett migraacutecioacuterdquo problematikaacuteja
Adott teruumllet neacutepesseacutegszaacutemaacutet a termeacuteszetes neacutepmozgalmi jelenseacutegek (elsődlegesen a
szuumlleteacutesek eacutes halaacutelozaacutesok) mellett kisebb-nagyobb meacuterteacutekben koumlzvetlenuumll befolyaacutesoljaacutek
megvaacuteltoztatjaacutek a vaacutendorlaacutesok is A mechanikus neacutepmozgalom a vaacutendorlaacutes (migraacutecioacute) a
neacutepesseacuteg teacuterbeli foumlldrajzi helyvaacuteltoztataacutesaacutet jelenti Maacuteskeacutent megfogalmazva a vaacutendorlaacutes nem
maacutes mint a koumlzigazgataacutesi hataacutert (pl telepuumlleacuteshataacuter orszaacuteghataacuter) aacutetleacutepő lakoacutehely-
vaacuteltoztataacutes
Aacuteltalaacutenos szabaacutelykeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy a vizsgaacutelt teruumlleti egyseacutegek foumlldrajzi
meacutereteacutenek csoumlkkeneacuteseacutevel (Foumlld kontinensek orszaacutegok reacutegioacutek telepuumlleacutesek stb) a kuumllső
vaacutendorlaacutesok neacutepesseacutegalakiacutetoacute szerepe egyre noumlvekszik Tehaacutet a hermetikusan zaacutert kuumllső
hataacuterokkal operaacuteloacute neacutepesseacutegi modellek tudomaacutenyos eacuterteacuteke egyre csoumlkken eacutes a nyitott (a kuumllső
vaacutendorlaacutest figyelembe vevő) neacutepesseacutegi modellekeacute egyre noumlvekszik
A vaacutendorlaacutesi (migraacutecioacutes) statisztika forraacutesai a vaacutendorlaacutesoknak csak egy reacuteszeacutet keacutepesek
kimutatni A vaacutendorlaacutesi adatok alapvetően haacuterom forraacutesboacutel szaacutermaznak
1 neacutepszaacutemlaacutelaacutes (cenzus)
2 kuumlloumlnfeacutele nyilvaacutentartaacutesok (regiszterek)
3 mintaveacuteteles felveacutetel (uacuten bdquosurvey moacutedszer)109
A neacutepszaacutemlaacutelaacutesi tiacutepusuacute felveacutetelek egy adott eszmei időpontra vonatkozoacute aacutellomaacutenyi
(stock) adatokat szolgaacuteltatnak a vaacutendorloacutekroacutel iacutegy a belfoumlldi eacutes a nemzetkoumlzi migraacutecioacuteroacutel is
Elsősorban a migraacutecioacutenak az eredmeacutenyeacutet keacutepesek megmutatni a fogadoacute teruumllet
viszonylataacuteban A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok maacutesik keacutet forraacuteshoz viszonyiacutetott előnye a teljeskoumlrűseacuteg
108
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A magyarsaacuteg demograacutefiai telepuumlleacutes- eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai 170 p in
FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a
rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum
Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004 109
Neacutepesedeacutespolitikai Kormaacutenybizottsaacuteg Titkaacutersaacutegaacutenak honlapja wwwnepinfohu (Letoumllteacutes 2007 januaacuter 1)
81
A neacutepszaacutemlaacutelaacutes maacutesik nagy előnye az hogy a vaacutendorloacutek szinte minden leacutenyeges
egyeacuteni- csalaacuted- haacuteztartaacutes-jellemzőit valamint lakaacutesviszonyait is felveszi eacutes a lehető
legszeacutelesebb keacutepet nyuacutejtja magukroacutel a vaacutendorloacutekroacutel
A harmadik pozitiacutevuma az hogy a leghosszabb idősorok e forraacutes alapjaacuten keacutepezhetők
eacutes akaacuter eacutevszaacutezados tendenciaacutek felvaacutezolaacutesaacutera is lehetőseacuteg nyiacutelik a szuumlleteacutesi helyek statisztikaacutei
alapjaacuten ami a maacutesik keacutet esetben a megjeleneacutes oacuteta eltelt idő roumlvidebb volta miatt jelenleg
nyilvaacutenvaloacutean lehetetlen
A hiaacutenyossaacutegokra aacutetteacuterve a vaacutendorloacutekhoz keacutepest a vaacutendorlaacutesokroacutel vagyis magaacuteroacutel a
folyamatroacutel (annak mennyiseacutegeacuteről taacutevolsaacutegaacuteroacutel iraacutenyaacuteroacutel) a neacutepszaacutemlaacutelaacutes nem nyuacutejt teljes
keacutepet
A neacutepszaacutemlaacutelaacutesi moacutedszer (residual method) aacuteltalaacutenos hibaacuteja tovaacutebbaacute az is hogy
eszmei időpontja eacutes a koraacutebbi vonatkoztataacutesi időpont (10 eacutevvel azelőtti januaacuter 1-je vagy egy
eacutevvel azelőtti januaacuter 1-je) koumlzoumltti mozgaacutesokat nem keacutepes rekonstruaacutelni tovaacutebbaacute az hogy csak
a vaacutendorlaacutesok egyenlegeacutet keacutepes megadni Maacuterpedig ugyanazt az egyenleget veacutegtelen
bevaacutendorlaacutesi eacutes kivaacutendorlaacutesi szaacutempaacuter kuumlloumlnboumlzete is eredmeacutenyezheti Az első eset csak a tiacutez
eacuteven feluumlli a maacutesodik pedig kizaacuteroacutelag az egy eacuteves eacutes idősebb neacutepesseacutegre vonatkoztathatoacute
Nem lehet tudni tovaacutebbaacute azt sem hogy a keacutet viszonyiacutetaacutesi időszak koumlzoumltt mikor toumlrteacutent
mozgaacutes ezeacutert leacutenyegeacuteben a neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten nem a vaacutendorlaacuteskori jellemzőket lehet
felvenni hanem szerencseacutes esetben csupaacuten ahhoz koumlzeli aacutellapotot A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok alapjaacuten
keacuteszuumllő vaacutendorlaacutesi statisztikaacutekboacutel hiaacutenyoznak azok a vaacutendorloacutek akik meghaltak vagy
kivaacutendoroltak az orszaacutegboacutel a felveacutetel időpontjaacuteig
A legkuumlloumlnfeacuteleacutebb tiacutepusuacute regiszterek (lakciacutem-bejelenteacutesi tartoacutezkodaacutesi engedeacutelyeket
munkavaacutellalaacutesi engedeacutelyeket aacutellampolgaacuterokat nyilvaacutentartoacute hataacuterforgalmat meacuterő) folyamatos
informaacutecioacutet keacutepesek szolgaacuteltatni az aktuaacutelis helyzetről eacutes a vaacuteltozaacutesokroacutel is A vaacuteltozaacutesokat az
eacuteves időtartamokkal dolgozoacute folyamatos vaacutendorlaacutesi statisztikaacutekban sűriacutetik egybe A
mechanikus neacutepmozgalmi statisztikaacutek a cenzusok szolgaacuteltatta nemzetkoumlzi vaacutendorlaacutesi
adatokhoz keacutepest maacuter a mozgaacutesokat magukat tartalmazzaacutek eacutes nem a mozgaacutesok hosszuacute taacutevuacute
eredmeacutenye befolyaacutesolta helyzetet Tehaacutet a valoacutesaacutegos folyamatokat koumlzvetlenuumll tuumlkroumlzik A
folyamatos vaacutendorlaacutes-statisztika szolgaacuteltatta adatokat aacuteramlaacutesi (flow) tiacutepusuacute adatoknak
nevezzuumlk A nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban fejlettnek tekinthető folyamatos magyar belfoumlldi
vaacutendormozgalmi statisztika 1955 oacuteta szolgaacuteltat telepuumlleacutesszintig adatokat
A mintaveacuteteles felveacutetelek legtoumlbbszoumlr aacutellomaacutenyi tiacutepusuacute adatokat eredmeacutenyeznek
azonban retrospektiacutev keacuterdeacutesek felteacuteteleacutevel visszamenőlegesen aacuteramlaacutesi adatok is nyerhetők e
82
kuacutetfőből A felveacutetelek ereacutenye lehet a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltti helyzet bemutataacutesa a
mikrocenzusok reacuteveacuten illetve a gyors megszervezhetőseacuteg miatti aktualitaacutes
A speciaacutelis ceacutelokboacutel szuumllető mintaveacuteteles felveacutetelek a teacutema legszeacutelesebb legmeacutelyebb
oumlsszefuumlggeacuteseit is keacutepesek feltaacuterni Jelleguumlkből koumlvetkezően egyik legfőbb probleacutemaacutejuk a
teljeskoumlrűseacuteg hiaacutenya A maacutesik jelentős neheacutezseacuteg a minta korrekt kivaacutelasztaacutesa a rendelkezeacutesre
aacutelloacute alapsokasaacutegboacutel A mintaveacutetelhez mindenkeacuteppen valamilyen relevaacutens megleacutevő regisztert
kell hasznaacutelni Ellenkező esetben magaacutenak az alapsokasaacutegnak a keacutepzeacutese is jelentős
erőfesziacuteteacuteseket koumlvetel
A fentebb emliacutetett haacuterom alapvető migraacutecioacutes statisztikai forraacutes inkaacutebb kiegeacutesziacuteti mint
aacutetfedi egymaacutest hiszen elteacuterő tiacutepusuacute adatgyűjteacutesek aacuteltal szolgaacuteltatott adatokroacutel van szoacute
A vaacutendorlaacutesok eacutes a vaacutendorloacutek szaacutemaacutenak kuumlloumlnbseacutege aacuteltalaacutenos moacutedszertani probleacutema
Egy bizonyos időszak viszonylataacuteban (peacuteldaacuteul egy eacutev) egy szemeacutely a bdquovaacutendorloacuterdquo akaacuter
toumlbbszoumlr is vaacutendorolhat tehaacutet a vaacutendorloacutek eacutes a vaacutendorlaacutesok szaacutema nem egyenlő hiszen az
utoacutebbi toumlbbnyire nagyobb Mineacutel kisebb a vonatkoztataacutesi időszak eacutes nagyobb az elvaacutendorlaacutes
eacutes az odavaacutendorlaacutes teruumllete annaacutel kisebb a keacutet szaacutem koumlzoumltti differencia Rendszerint nincs
nagy kuumlloumlnbseacuteg a keacutet szaacutem koumlzoumltt az eacutevente oumlsszegzett aacuteramlaacutesi adatokban azonban
oumlsszekevereacutesuumlk eacutes helytelen hasznaacutelatuk feacutelreeacuterteacuteseket szuumllhet
Az előbbiekben emliacutetett informaacutecioacutek ismereteacuteben aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a
rejtett migraacutecioacutes veszteseacutegbe tartoznak mindazok a szemeacutelyek akik kuumllfoumlldoumln tanulnak
dolgoznak s egy reacuteszuumlknek kuumllfoumlldoumln ideiglenes huzamos tartoacutezkodaacutesi engedeacutelye van vagy
akaacuter maacuter le is telepedtek de a kibocsaacutetoacute orszaacuteg ndash jelen esetben Szlovaacutekia ndash statisztikaacuteja ezt
nem roumlgziacuteti
A neacutepmozgalmi statisztika vaacutendorlaacutesi adatai nem keacutepesek megragadni azokat akiknek
a taacutevozaacutesaacutet semmilyen adminisztratiacutev aktus nem roumlgziacuteti
A kuumllfoumlldre iraacutenyuloacute elvaacutendorlaacutes folyamataacutenak keacutet veacutegpontja a bdquojelenleacutetrdquo eacutes a
bdquotaacutevolleacutetrdquo koumlzoumltt aacuteltalaacuteban hosszadalmas folyamat huacutezoacutedik meg Csak az elvaacutendorlaacutes
előrehaladott zaacuteroacute szakaszaacuteban foghatoacute meg adminisztratiacutev eszkoumlzoumlkkel az ilyen jellegű
migraacutecioacute Azoknak a szaacutema akik az bdquoittleacutetrdquo eacutes a bdquotaacutevolleacutetrdquo kuumlloumlnboumlző aacutetmeneti staacutediumaiban
talaacutelhatoacutek sokkal nagyobb toumlbbszoumlroumlse azoknak akik hivatalosan is be- vagy elvaacutendorloacutenak
minősuumllnek Ezeket az eseteket sem a szlovaacutek sem maacutes orszaacutegok statisztikai nyilvaacutentartaacutesai
nem roumlgziacutetik Tehaacutet ezekneacutel az aacutetmeneti aacutellapotban leledzőkneacutel nem rendelkezuumlnk
megfoghatoacute adatokkal Egyfajta rejtett migraacutecioacuteval aacutellunk szemben A keacuterdeacutes az hogy
mennyire becsuumllhetjuumlk azoknak a magyaroknak szaacutemaacutet akik huzamosan egy maacutesik orszaacutegban
eacutelnek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel maacuter csak laacutetogatoacutekeacutent teacuternek vissza (esetleg maacuter letelepedtek
83
vagy letelepedeacutesuumlk folyamatban van) de hivatalosan meacuteg Szlovaacutekia aacutellampolgaacuterai Mivel a
neacutepszaacutemlaacutelaacutes oumlnkitoumlltős technikaacuteval keacuteszuumll a taacutevolleacutevők egy kisebb reacuteszeacutet elkeruumlli a
neacutepszaacutemlaacutelaacutes A huzamosan taacutevolleacutevők meghataacuterozoacute reacutesze a fiatalabb korcsoportokhoz
tartozik nagy reacuteszuumlk feltehetőleg nem rendelkezik sajaacutet lakaacutessal ily moacutedon szuumlleikneacutel
hozzaacutetartozoacuteiknaacutel vannak bejelentve S ebben az esetben igen nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a
hozzaacutetartozoacuteik kitoumlltik neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatlapjaikat Sokkal nagyobb eseacutellyel keruumlli el a
neacutepszaacutemlaacutelaacutes azokat akik sajaacutet lakaacutessal haacutezzal rendelkeznek
Felteacutetelezhetjuumlk hogy a bdquorejtett migraacutecioacute csak kis meacuterteacutekben csoumlkkenthette a
szlovaacutekiai magyarsaacuteg szaacutemaacutet Gyurgyiacutek Laacuteszloacute kiinduloacutepontjaacuteul az szolgaacutelt hogy Szlovaacutekia
lakossaacutegaacutenak a 2001-es neacutepszaacutemlaacutes időpontjaacutera tovaacutebbszaacutemiacutetott adata 23 ezer fővel volt
magasabb mint a lakossaacuteg szaacutema a neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Tekintettel arra hogy 1991-ben eacutes
2001-ben is ugyanazon elvek szerint lett behataacuterolva a megkeacuterdezettek koumlre moacutedszertani
elteacutereacutes nem vezethet leacutelekszaacutem moacutedosulaacuteshoz Ebből kiindulva a szlovaacutekiai elteacutereacutes
magyarsaacutegra eső reacuteszeacutet (22 ezer főt) a magyar rejtett migraacutecioacute felső hataacuterakeacutent vesszuumlk
tekintetbe110
2 4 5 A termeacuteszetes fogyaacutes
Termeacuteszetes fogyaacutest illetve a termeacuteszetes szaporodaacutest a termeacuteszetes neacutepmozgalmak
azon beluumll is az eacutelveszuumlleteacutesek eacutes a halaacutelozaacutesok negatiacutev illetve pozitiacutev kuumlloumlnboumlzete adja A
termeacuteszetes fogyaacutestoacutel illetve szaporodaacutestoacutel meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk a teacutenyleges fogyaacutest
illetve szaporodaacutest amely az előbbiekben emliacutetett keacutet neacutepmozgalmi jelenseacutegen kiacutevuumll
figyelembe veszi a migraacutecioacutet pontosabban a vaacutendorlaacutesi egyenleget
A rendelkezeacutesre aacutelloacute neacutepmozgalmi adatok szerint az 1990-es eacutevek koumlzepeacuteig a
(magyar) szuumlleteacutesek szaacutema magasabb volt a halaacutelozaacutesoknaacutel Az 1990-es eacutevek elejeacuten a magyar
termeacuteszetes szaporodaacutes noumlvekmeacutenye minimaacutelis volt A magyar termeacuteszetes szaporodaacutes 1990-
re maacuter 1 000 fő alaacute csoumlkkent s 1994-től a szaporodaacutest fogyaacutes vaacuteltotta fel Amiacuteg a (magyar)
szuumlleteacutesek szaacutema eacutes araacutenya fokozatosan csoumlkkent a halaacutelozaacutesok szaacutema eacutes araacutenya leacutenyegeacuteben
nem vaacuteltozott A magyar eacutelveszuumlleteacutesek szaacutema 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt 6 707-ről 4 498-ra azaz
110
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes
taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006
102 p GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg eacutes a szlovaacutek regionalizaacutecioacute 15 p in HEGEDŰS Bulcsuacute
(szerk) Doktoranduszok eacutes Fiatal kutatoacutek konferenciaacuteja Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem Aacutellam- eacutes
Jogtudomaacutenyi Kar Bp 2006
84
33-kal csoumlkkent A termeacuteszetes fogyaacutes a magyar nemzetiseacutegűek koumlreacuteben ndash 1991 eacutes 2001
koumlzoumltt ndash 2 145 fő111
22 taacuteblaacutezat A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyar nemzetiseacutegű lakossaacuteg termeacuteszetes neacutepmozgalma (1990ndash2003)
Eacutev Eacutelveszuumlleteacutesek
szaacutema
Halaacutelozaacutesok
szaacutema
Termeacuteszetes
fogyaacutesszaporodaacutes
Haacutezassaacutegkoumlteacutesek
szaacutema
Vaacutelaacutesok
szaacutema
1990 7 282 6 436 846 3 758 944
1991 6 707 6 270 437 3 201 862
1992 6 603 6 226 377 3 103 831
1993 6 242 6 109 133 2 759 810
1994 5 649 5 653 -4 2 628 915
1995 5 022 5 472 -450 2 700 886
1996 5 100 5 082 18 2 480 915
1997 5 187 5 388 -201 2 497 808
1998 5 060 5 636 -576 2 384 851
1999 4 855 5 678 -823 2 252 1 012
2000 4 498 5 554 -1 056 2 002 914
2001 4 210 5 543 -1 333 1 916 977
2002 4 109 5 359 -1 250 1 830 1 124
2003 4 080 5 383 -1 303 na na
Forraacutes Szlovaacutek Statisztikai Hivatal
111
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A szlovaacutekiai magyarsaacuteg leacutelekszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai 50 p GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash
SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Bp 2003
85
2 5 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai
2 5 1 Oktataacutes
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a magyar iskolaacutekban csak az 19491950-es taneacutevben kezdteacutek
meg uacutejra az oktataacutesi munkaacutet mindoumlssze 100 magyar szakkeacutepzett pedagoacutegussal Az 1945 eacutes 1949
koumlzoumltti időszakban a magyar iskolaacutek bezaacuteraacutesa a kitelepiacuteteacutesek a deportaacutelaacutesok eacutes a lakossaacutegcsere
koumlvetkezteacuteben a szlovaacutekiai magyar oktataacutest teljesen keacutet vaacutellra fektetteacutek112
A magyarsaacuteg asszimilaacutelaacutesaacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesek mindveacutegig oumlsszefuumlggeacutesben voltak a
magyar iskolahaacuteloacutezat leeacutepiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute toumlrekveacutesekkel amelyek kuumlloumlnoumlsen az 1970-es eacutes az
1980-as eacutevekben erősoumldtek fel A magyar iskolahaacuteloacutezatot eacuterintő aacutetszervezeacutesek az iskolaacutek
oumlsszevonaacutesa az egy telepuumlleacutesen beluumlli szlovaacutek eacutes magyar iskolaacutek koumlzoumls igazgatoacutesaacuteg alaacute vonaacutesa a
magyar pedagoacutegusok eacutes a magyar egyetemi oktataacutes hiaacutenya mind a mai napig kedvezőtlen
hataacutessal van a magyar oktataacutesuumlgyre113
Eacutevek oacuteta csoumlkken a magyar tannyelvű iskolaacutek osztaacutelyok
szaacutema
Szlovaacutekiaacuteban jelenleg nincs sem magyar magaacutenoacutevoda sem magyar taniacutetaacutesi nyelvű
magaacuten-alapiskola
A szlovaacutekiai oktataacutesuumlgyben 2002-ben igen jelentős vaacuteltozaacutes toumlrteacutent A 2001-ben
elkezdett koumlzigazgataacutesi reform reacuteszekeacutent 2002 juacutelius 1-jeacutevel az oacutevodaacutek eacutes aacuteltalaacutenos iskolaacutek a
helyi a gimnaacuteziumok eacutes koumlzeacutepiskolaacutek pedig a keruumlleti oumlnkormaacutenyzatok fennhatoacutesaacutega alaacute
keruumlltek114
Igaz a reformfolyamat reacuteszekeacutent mind a mai napig nem keruumllt sor az
adoacutereformra vagyis az adoacuterendszer decentralizaacutelaacutesaacutera ami jelentősen megneheziacuteti az
oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera az iskolaacutek eacutes csatlakozoacute inteacutezmeacutenyek fenntartaacutesaacutet Jogi
szempontboacutel viszont a szlovaacutekiai magyarsaacuteg meacuteg soha nem gyakorolt ilyen nagy jogkoumlroumlket
iskolarendszere felett A koumlzigazgataacutesi jogkoumlroumlkről szoacuteloacute toumlrveacuteny ugyanis uacutegy rendelkezik
hogy nemcsak az iskolaacutek fenntartaacutesa hanem alapiacutetaacutesa is a helyi oumlnkormaacutenyzat joga Az
aacutellam az iskolaeacutepuumlletek fenntartaacutesaacutera eacutevek oacuteta alig biztosiacutetott forraacutest az eacutepuumlleteket az
112
LAacuteSZLOacute Beacutela A (cseh)szlovaacutekiai oktataacutesuumlgy szerkezete valamint koumlzigazgataacutesi eacutes jogi keretei 1945 utaacuten
94ndash101 p in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai magyar művelődeacutes toumlrteacutenete 1918ndash1998 II koumltet Ister
Bp 1998 113
1996 eacutevi adatok szerint a szlovaacutekiai tanuloacute ifjuacutesaacuteg 88-a magyar nemzetiseacutegű de csak 68-a jaacuter magyar
tannyelvű iskolaacuteba Az oumlsszes magyar iskolakoumlteles gyermek mintegy 262-a nem anyanyelvű iskolaacutet laacutetogat
amihez jelentős meacuterteacutekben hozzaacutejaacuterul hogy 130 telepuumlleacutesen ahol a magyar ajkuacute lakossaacuteg toumlbbseacuteget alkot nincs
magyar tannyelvű iskola 114
LAacuteSZLOacute Beacutela A magyar oktataacutesuumlgy 203ndash226 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk)
Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig
I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004
86
oumlnkormaacutenyzatok katasztrofaacutelis aacutellapotban voltak keacutenytelenek aacutetvenni fenntartaacutesuk illetve
aacutellaguk javiacutetaacutesa pedig immaacuter az otilde feladatuk ami jelentősen megterheli koumlltseacutegveteacutesuumlket
Tovaacutebbi fontos vaacuteltozaacutes hogy a kormaacuteny illetve a parlament egyenranguacutesiacutetotta az
orszaacuteg aacutellami illetve magaacuten- eacutes egyhaacutezi iskolaacuteit Maacuter a 2002ndash2003-as taneacutevben gyakorlatilag
azonos taacutemogataacutest kapnak az iskolatiacutepusok a taacutemogataacutes meacuterteacuteke a diaacutekok szaacutemaacutetoacutel fuumlgg
Szlovaacutekiaacuteban az egyhaacutezi alapiskolaacutekban tanuloacute gyermekek szaacutema 25 521 koumlzuumlluumlk
1 061 magyar nemzetiseacutegű Az egyhaacutezi alapiskolaacutekban tanuloacute (1 061 fő) magyar
nemzetiseacutegű diaacutek 9727-a (1 032 fő) tanulhat anyanyelveacuten Az 19931994-es taneacutevben a
magyar nemzetiseacutegű oacutevodaacutes gyermekek 2285-a az 19961997-es taneacutevben 2330-a
2000-ben pedig 2134-a jaacutert szlovaacutek oacutevodaacuteba Ugyanezekben a taneacutevekben a magyar
nemzetiseacutegű iskolakoumlteles gyermekek 2119-a 2312-a illetve 1901-a laacutetogatott
szlovaacutek taniacutetaacutesi nyelvű aacutellami alapiskolaacutet115
A szlovaacutekiai magyar felsőoktataacutes tereacuten az elmuacutelt keacutet esztendőben fontos esemeacutenyek
toumlrteacutentek A pedagoacuteguskeacutepzeacutes tereacuten előreleacutepeacutest jelent ndash baacuter komoly terheket roacute a szlovaacutekiai
magyar fiatalokra ndash hogy a szlovaacutek oktataacutesi taacuterca rendezte a magyar tanaacuterkeacutepző főiskolaacutek
veacutegzettjeinek helyzeteacutet Okleveluumlket ugyan nem ismeri el aacutem haacuteromszemeszteres
tovaacutebbkeacutepzeacutest biztosiacutetott szaacutemukra a nyitrai eacutes a besztercebaacutenyai egyetemen ahol
pedagoacuteguskeacutepzeacutes is folyik iacutegy maacutesfeacutel eacutev alatt teljes eacuterteacutekű pedagoacuteguskeacutent oktathatnak a
magyar iskolaacutekban Ez vonatkozik a Komaacuteromi Vaacuterosi Egyetem levelező tagozatos
hallgatoacuteira is
Jelentős előreleacutepeacutes toumlrteacutent 2001-ben a szlovaacutekiai magyar felsőoktataacutes tereacuten az aacuteltal
hogy Eacuteszak-Komaacuteromban megkezdte munkaacutejaacutet a budapesti Koumlzgazdasaacutegi eacutes Aacutellamigazgataacutesi
Egyetem kihelyezett kara amely elsősorban koumlzgazdaacuteszokat eacutes menedzsereket nevel a
szlovaacutekiai magyar taacutersadalom szaacutemaacutera A kart a Sellye Jaacutenos Alapiacutetvaacuteny műkoumldteti
eacutes magyarorszaacutegi eacutes szlovaacutekiai előadoacutek oktatjaacutek az immaacuter 400 első- eacutes maacutesodeacuteves diaacutekot
akik oumlsztoumlndiacutejban eacutes ingyenes kolleacutegiumi ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllnek Az elkeacutepzeleacutesek szerint az
115
A szlovaacutek taniacutetaacutesi nyelvű alapiskolaacuteba jaacuteroacute magyar gyermekek reacuteszaraacutenya az 19931994-es eacutes a 20002001-es
taneacutev koumlzoumltt a Dunaszerdahelyi jaacuteraacutesban 1474-roacutel 1333-ra a Leacutevai jaacuteraacutesban 2265-roacutel 2129-ra a
Nyitrai jaacuteraacutesban 4881-roacutel 3636-ra az Eacutersekuacutejvaacuteri jaacuteraacutesban 2438-roacutel 1972-ra a Rimaszombati jaacuteraacutesban
1886-roacutel 918-ra a Nagykuumlrtoumlsi jaacuteraacutesban 3966-roacutel 3447-ra a Komaacuteromi jaacuteraacutesban pedig 1718-roacutel
1333-ra meacuterseacuteklődoumltt addig ugyanebben az időszakban a Losonci jaacuteraacutesban a csoumlkkeneacutes csak 018-os volt a
Tőketerebesi jaacuteraacutesban a szlovaacutek taniacutetaacutesi nyelvű alapiskolaacutet laacutetogatoacute magyar nemzetiseacutegű gyermekek reacuteszaraacutenya
2270-roacutel 3278-ra noumlvekedett A legelszomoriacutetoacutebb adatok azonban a Nyitrai jaacuteraacutes szlovaacutek oacutevodaacutet laacutetogatoacute
magyar nemzetiseacutegű gyermekei eseteacuteben regisztraacutelhatoacutek itt ez a reacuteszaraacuteny 8762 a Losonci eacutes a Nagyrőcei
jaacuteraacutesban 4108 illetve 4515 a Galaacutentai jaacuteraacutesban 2782 a Vaacutegsellyei jaacuteraacutesban pedig 3995 Hataacuteron Tuacuteli
Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30) (A Kormaacuteny 3642006 (XII 28) Korm
Rendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala 2006 december 31 napjaacuteval megszűnt)
87
egyetem kihelyezett reacuteszlegeacuten folyamatosan emelik a diaacutekok eacutes tanaacuterok szaacutemaacutet uacutegy hogy
neacutehaacuteny eacuteven beluumll mintegy ezer diaacutek folytathassa itt tanulmaacutenyait s koumlzben egyre bővuumll
majd a tantaacutergyindashszakmai kiacutenaacutelat is Az oktataacutes magyar szlovaacutek eacutes angol nyelven folyik
2002-ben erőteljesen rajzoloacutedott ki az oumlnaacutelloacute szlovaacutekiai magyar egyetem
megalakulaacutesaacutenak a lehetőseacutege is Az uacutej szlovaacutek kormaacuteny programjaacuteba ugyanis kiemelt
feladatkeacutent keruumllt be az inteacutezmeacuteny megalakiacutetaacutesaacutenak szaacutendeacuteka
A nyitrai Konstantin Egyetemen is alakult egy uacutej kar 2002-ben amely ugyancsak
hozzaacutejaacuterulhat a felvideacuteki magyar fiatalok műveltseacutegi szintjeacutenek emeleacuteseacutehez Leacutetrejoumltt
tovaacutebbaacute a koumlzeacutep-euroacutepai kultuacuteraacutek kara amely tovaacutebbra is vaacutellalja a magyar pedagoacutegusok
keacutepzeacuteseacutet eacutes az elkeacutepzeleacutesek szerint kultuacuteraszervezői s talaacuten neacuteprajzi szakok is otthont
kapnak a karon termeacuteszetesen a szlovaacutekiai kisebbseacutegekhez tartozoacute fiatalok keacutepzeacuteseacutet
szolgaacutelva
Szlovaacutekiaacuteban un vaacuterosi egyetemek116
is műkoumldnek Az egyik Komaacuteromban a maacutesik
Kiraacutelyhelmecen Mindkeacutet vaacuterosi egyetem eseteacuteben megoldatlan a diplomaacutek elismereacutese eacutes a
vaacuterosi egyetemek akkreditaacutecioacuteja mivel az oklevelek koumllcsoumlnoumls elismereacuteseacuteről szoacuteloacute magyarndash
szlovaacutek egyezmeacuteny csak az egyetemi oklevelek elismereacuteseacutet teszi lehetőveacute Iacutegy a
magyarorszaacutegi főiskolaacutek diplomaacutei csak annyi segiacutetseacuteget jelentenek a szlovaacutekiai magyar
diaacutekok szaacutemaacutera hogy haacuteromszemeszteres tovaacutebbkeacutepzeacutes utaacuten megkapjaacutek a szlovaacutek egyetem
okleveleacutet Ezt a haacuterom szemesztert azonban kizaacuteroacutelag oumlnkoumlltseacuteges alapon veacutegezhetik el
E keacutet vaacuterosi egyetemen kiacutevuumll magyarorszaacutegi főiskolaacutek kihelyezett tagozatai műkoumldnek
meacuteg Kassaacuten (saacuterospataki Comenius Taniacutetoacutekeacutepző Főiskola) Dunaszerdahelyen (tatabaacutenyai
Modern Uumlzleti Tudomaacutenyok Főiskolaacuteja) valamint Kassaacuten eacutes Magyardioacuteszegen (budapesti
Gaacutebor Deacutenes Főiskola) Az oklevelek elismereacutese hasonloacutean megoldatlan mint a vaacuterosi
egyetemek eseteacuteben
1990 őszeacuten alakult meg a Calvin Jaacutenos Teoloacutegiai Inteacutezet (Komaacuterom) amely keacutesőbb a
Calvin Jaacutenos Teoloacutegiai Akadeacutemia nevet vette fel eacutes hitoktatoacutekat valamint lelkeacuteszeket keacutepez
116 A (reacutev)komaacuteromi oumlnkormaacutenyzat a megleacutevő jogszabaacutelyoknak megfelelően 1992 juacutenius 16-aacuten hozta leacutetre a
Vaacuterosi Egyetemet amely magyarorszaacutegi taacutersinteacutezmeacutenyek (Benedek Elek Oacutevoacutenőkeacutepző Főiskola Sopron
Apaacuteczai Csere Jaacutenos Taniacutetoacutekeacutepző Főiskola Győr Kerteacuteszeti eacutes Eacutelelmiszeripari Egyetem Kerteacuteszeti Főiskolai
Kara Kecskemeacutet) kihelyezett tagozatakeacutent műkoumldik A veacutegzős hallgatoacutek diplomaacutejaacutet magyarorszaacutegi felsőoktataacutesi
inteacutezmeacuteny adja ki A Vaacuterosi Egyetemnek az 20002001-es taneacutevben 450 hallgatoacuteja volt Kiraacutelyhelmecen a
Vaacuterosi Egyetem a Budapesti Koumlzgazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem kihelyezett tagozatakeacutent 1993-ban joumltt leacutetre A
kiraacutelyhelmeci 8 szemeszteres keacutepzeacutes főiskolai szintű koumlzgazdaacuteszdiploma megszerzeacuteseacutehez nyuacutejt lehetőseacuteget
Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30) (A Kormaacuteny 3642006 (XII
28) Korm Rendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala 2006 december 31 napjaacuteval megszűnt)
88
2 5 2 Felekezeti megoszlaacutes
A vallaacutesi eacutelet tekinteteacuteben a kommunista eacuteraacuteban az egyhaacutezak eacutes a hiteacutelet szigoruacute
ellenőrzeacutes alatt aacutellt A felekezeti hovatartozaacutest 1950 utaacuten első iacutezben az 1991 eacutevi csehszlovaacutek
neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval meacuterteacutek fel Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutest koumlvető 2001 eacutevi szlovaacutek
neacutepszaacutemlaacutelaacutes szinteacuten foglalkozott a felekezeti megoszlaacutes keacuterdeacuteseacutevel
23 taacuteblaacutezat Felekezeti megoszlaacutes Szlovaacutekiaacuteban () (1991 2001)
Felekezeti hovatartozaacutes
1991 2001
Szlovaacutekia
oumlsszesen Magyar Szlovaacutek
Szlovaacutekia
oumlsszesen Magyar Szlovaacutek
Roacutemai katolikus 604 649 608 689 728 699
Goumlroumlg katolikus 34 12 35 41 16 41
Evangeacutelikus 62 22 69 69 15 78
Reformaacutetus 16 114 04 20 155 06
Ortodox 07 00 05 09 00 07
Zsidoacute 00 00 00 00 00 00
Egyeacuteb 06 08 05 11 11 10
Ismeretlen 174 129 176 30 11 22
Felekezeten kiacutevuumlli 98 66 99 130 64 137
Oumlsszesen 1000 1000 1000 1000 1000 1000
Forraacutes Szlovaacutek Statisztikai Hivatal
24 taacuteblaacutezat Felekezeti megoszlaacutes Szlovaacutekiaacuteban (fő) (1991 2001)
Felekezeti hovatartozaacutes
1991 2001
Szlovaacutekia
oumlsszesen Magyar Szlovaacutek
Szlovaacutekia
oumlsszesen Magyar Szlovaacutek
Roacutemai katolikus 3 187 383 368 416 2 745 502 3 708 120 378 700 3 224 093
Goumlroumlg katolikus 178 733 6 764 156 886 219 831 8 086 188 522
Evangeacutelikus 326 397 12 310 310 749 372 858 7 963 360 716
Reformaacutetus 82 545 64 533 17 572 109 735 80 582 27 970
Ortodox 34 376 135 22 365 50 363 86 31 607
Zsidoacute 912 122 742 2 310 240 1 737
Egyeacuteb 30 603 4 575 23 571 58 332 5 712 45 807
Ismeretlen 917 835 73 194 793 818 160 598 5 823 102 084
Felekezeten kiacutevuumlli 515 551 37 247 448 123 697 308 33 336 632 318
Oumlsszesen 5 274 335 567 296 4 519 328 5 379 455 520 528 4 614 854
Forraacutes Szlovaacutek Statisztikai Hivatal
Az 1991 eacutevi csehszlovaacutek valamint 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes felekezeti megoszlaacutesra
vonatkozoacute adatsorai koumlzoumltti a legjelentősebb elteacutereacutes az bdquoismeretlenekrdquo117
szaacutemaacuteban mutatkozik
meg Amiacuteg a rendszervaacuteltaacutes utaacuteni első neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten a magukat bdquoismeretlennekrdquo valloacutek
araacutenya ndash orszaacutegosan - 177 volt addig 2001-ben maacuter csak a megkeacuterdezettek 3-a vallotta
magaacutet felekezeti megoszlaacutes tekinteteacuteben bdquoismeretlennekrdquo
117
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes
taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006
100 p
89
Az bdquoismeretlenekrdquo koumlreacutebe tartozhattak a bdquobizonytalankodoacutekrdquo akik egyik felekezethez sem
tudtaacutek magukat besorolni de felekezeten kiacutevuumllinek sem tartottaacutek magukat Az bdquoismeretlenrdquo
kategoacuteriaacutet vaacutelaszthattaacutek a bdquotoumlbbes identitaacutesuacuterdquo szemeacutelyek is Az bdquoismeretlenrdquo kategoacuteriaacuteba soroltaacutek
be azokat is akik a fent megnevezett toumlrteacutenelmi egyhaacutezaknak ugyan nem voltak hiacutevei de
valamilyen maacutes kisebb egyhaacutezhoz vagy szektaacutehoz tartozoacutenak tartottaacutek magukat Veacuteguumll az
bdquoismeretlenekrdquo koumlzeacute soroltaacutek be azokat is akik nem gondosan toumlltoumltteacutek ki a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi
keacuterdőiacutevet vagy megvaacutelaszolatlanul hagytaacutek a keacuterdeacutest
A felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben Szlovaacutekia egyes reacutegioacutei elteacuterő keacutepet mutatnak
Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy roacutemai katolikusok araacutenya ndash a toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyokboacutel
kifolyoacutelag ndash nyugatroacutel kelet feleacute csoumlkken Koumlzeacutep-Szlovaacutekiaacuteban az evangeacutelikusok valamint a
felekezeten kiacutevuumlliek araacutenya magasabb az orszaacutegos eacuterteacutekekneacutel Kelet-Szlovaacutekiaacuteban pedig a goumlroumlg
katolikusok araacutenya haladja meg az orszaacutegos aacutetlagot A reformaacutetusok mind Koumlzeacutep- mind Kelet-
Szlovaacutekiaacuteban az orszaacutegos araacutenyhoz keacutepest magasabb araacutenyban vannak jelen
A hiteacuteletet a rendszervaacuteltozaacutes előtt gaacutetolta az egyhaacutezi vagyon elkobzaacutesa illetve
aacutellamosiacutetaacutesa Az emliacutetett neheacutezseacutegek elleneacutere az egyhaacutezi eacutelet folyamatosan erősoumldik A Szlovaacutek
Nemzeti Tanaacutecs 1993 szeptembereacuteben toumlrveacutenyt fogadott el az egyhaacutezi javak
visszaszolgaacuteltataacutesaacuteroacutel Ennek alapjaacuten az egyhaacutezak visszakaphatjaacutek ingoacute- eacutes ingatlan vagyonukat
kiveacuteve a toumlrveacutenyben felsorolt eseteket Az egyhaacutezak koumlltseacutegveteacutesi taacutemogataacutesa az Szlovaacutek
Koumlztaacutersasaacuteg Kulturaacutelis Miniszteacuteriumaacutenak feladata
A toumlrveacuteny a reformaacutetus egyhaacutez szaacutemaacutera ndash amely kifejezetten magyar egyhaacutez
Szlovaacutekiaacuteban ndash csak reacuteszleges kaacuterpoacutetlaacutest biztosiacutetott Az uumlgyben jelenleg is taacutergyalaacutesok
folynak a szlovaacutek kormaacutennyal illetve peres uacuteton proacutebaacutelnak eacuterveacutenyt szerezni koumlveteleacuteseiknek
A reformaacutetus egyhaacutez mintegy 70-aacutet kapta vissza foumlldingatlanainak A reformaacutetus egyhaacutezat
a maacuter emliacutetett meghurcolaacutes eacutes haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes mellett ugyancsak a lelkeacuteszek
alacsony szaacutema gaacutetolja munkaacutejaacuteban118
A szlovaacutekiai magyar roacutemai katolikus hiacutevők 1990 oacuteta hiaacuteba keacuterik az oumlnaacutelloacute puumlspoumlkseacuteg
kialakiacutetaacutesaacutet illetve egy magyar puumlspoumlk kinevezeacuteseacutet119
A felfoumlldi magyarsaacuteg toumlbbseacutege roacutemai
katolikus vallaacutesuacute ennek elleneacutere jelentős hiaacuteny mutatkozik magyar anyanyelvű papokban
Eacutevek oacuteta csak keacutet-haacuterom uacutej papot szentelnek fel valamint nincs megoldva a magyar nyelvű
118
A KISS Beacutela A Szlovaacutekiai Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutez 383ndash384 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK
Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes
csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash
Dunaszerdahely 2004 119
HERDICS Gyoumlrgy ndash ZSIDOacute Jaacutenos A Roacutemai Katolikus Egyhaacutez 389 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK
Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes
csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash
Dunaszerdahely 2004
90
papkeacutepzeacutes Ez a helyzet nemcsak a roacutemai katolikusok hiteacuteleteacutenek megszervezeacuteseacutet neheziacuteti
hanem a katolikus iskolaalapiacutetaacutest is gaacutetolja
Az evangeacutelikus egyhaacutez helyzete ndash a nagy hagyomaacutenyok elleneacutere ndash szinteacuten nagyon
kedvezőtlen a helyzet magyar anyanyelvű papjai csak elveacutetve vannak
A legjobbnak a goumlroumlg-katolikusok helyzete mondhatoacute A koumlzel 10 magyar jellegű
pleacutebaacutenia keacutet esperesseacutegben oszlik meg a megkoumlzeliacutetőleg 8 ezer magyar nemzetiseacutegű goumlroumlg-
katolikus vallaacutesuacute lakossaacuteg lelki szuumlkseacutegleteit 12 magyar pap laacutetja el120
2 5 3 Meacutediumok
A meacutedia tekinteteacuteben is vegyes eredmeacutenyek mutatkoznak A nemzetiseacutegi sajtoacute aacutellami
taacutemogataacutesaacutenak hiaacutenya miatt toumlbb lap megszűnt illetve megvaacuteltozott periodicitaacutesa
A legismertebb szlovaacutekiai magyar lapok a koumlvetkezők Uacutej Szoacute (napilap) Vasaacuternap
(csalaacutedi hetilap) Irodalmi Szemle eacutes Kalligram (irodalmi lapok) Katedra (pedagoacutegiai szaklap)
Csalloacutekoumlz (hetilap) Szabad Uacutejsaacuteg (hetilap) Remeacuteny (katolikus hetilap) tovaacutebbaacute szaacutemos
gyermek ifjuacutesaacutegi eacutes egyeacuteb lap Ezen kiacutevuumll toumlbb regionaacutelis ndash pl Goumlmoumlrorszaacuteg (az eacuteszaki
peremvideacutek foacuteruma) ndash eacutes helyi (koumlzseacutegi vagy vaacuterosi) lap is megjelenik koumlztuumlk a Castrum Novum
(Eacutersekuacutejvaacuter) a Honti Lapok (Ipolysaacuteg) a Komaacuteromi Lapok a Paacuterkaacuteny eacutes Videacuteke a Somorja eacutes
Videacuteke stb A minimaacutelis aacutellami taacutemogataacuteson tuacutel a megjeleneacutest magyarorszaacutegi alapiacutetvaacutenyok eacutes
civil szervezetek taacutemogataacutesa teszi lehetőveacute121
A jelenleg heti 45 oacuteraacutes magyar raacutedioacuteadaacutes műsoraacutenak gerince a Pavilon ciacutemű heacutetfőtől
peacutentekig deacutelutaacuten feacutel haacuteromtoacutel este feacutel heacutetig eacutelőben koumlzvetiacutetett zeneacutes informaacutecioacutes szoacuterakoztatoacute
műsor A Napi kroacutenika keacutetszer jelentkezik 1300 eacutes 1730 oacuterakor Peacutentekenkeacutent 1330 oacuteraacutetoacutel 30
perces műsort koumlzvetiacutet a magyarul beszeacutelő romaacutek szaacutemaacutera Szombaton Heacutetről heacutetre ciacutemmel eacutelő
műsort sugaacuteroznak amelyben a heacutet politikai esemeacutenyeit foglaljaacutek oumlssze Vasaacuternap reggel egyhaacutezi
magazin majd 1000 oacuteraacutetoacutel 1400 oacuteraacuteig neacutegyoacuteraacutes eacutelő műsor a Randevuacute szerepel a programban
1999 aacuteprilis 1-jeacutetotildel megalakult a Szlovaacutek Televiacutezioacute Magyar Műsorok Szerkesztőseacutege
A napi hiacutereken kiacutevuumll a Szerkesztőseacuteg a Szlovaacutek Televiacutezioacute hivatalos műsorrendjeacutebe iktatott 1ndash
1 oacuteraacutes adaacutesidővel rendelkezik kedden eacutes csuumltoumlrtoumlkoumln
120
HORVAacuteTH Gyula (szerk) Deacutel-Szlovaacutekia A Kaacuterpaacutet-medence reacutegioacutei 2 MTA Regionaacutelis Kutataacutesok
Koumlzpontja Dialg Campus Kiadoacute BudapestndashPeacutecs 2004 250ndash253 p 121
LOVAacuteSZ Attila A magyar sajtoacute 426ndash428 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok
Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet
Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja - Dunaszerdahely 2004
91
2 6 Melleacuteklet
13 aacutebra Taacutejegyseacutegek Szlovaacutekiaacuteban
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003szlnemzjpg
(Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 27)
14 aacutebra Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (2001)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003szlnemzjpg
(Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 27)
92
15 aacutebra Szlovaacutekia nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1910-2001)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003szlnemzjpg
(Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 27)
16 aacutebra A termeacuteszetes szaporodaacutes Szlovaacutekiaacuteban (1950-2000)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003szlnemzjpg
(Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 27)
17 aacutebra Szlovaacutekia koumlzigazgataacutesa (2005)
Forraacutes Az ENSZ honlapja httpwwwunorg (Letoumllteacutes ideje 2005 augusztus 31)
94
25 taacuteblaacutezat A felvideacuteki toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (1910) Telepuumlleacutes Oumlsszesen Szlovaacutek Magyar Neacutemet Egyeacuteb
Toumlrteacutenelmi Abauacutej-Torna vaacutermegye
Kassa (Košice) vaacutermegyeszeacutekhely tjv 44 211 6 547 33 350 3 189 1 125
Toumlrteacutenelmi Aacuterva vaacutermegye
Alsoacutekubin (Dolnyacute Kubiacuten) vaacutermegyeszeacutekhely 1 821 1 055 471 245 50
Toumlrteacutenelmi Bars vaacutermegye
Aranyosmaroacutet (Zlateacute Moravce) vaacutermegyeszeacutekhely 3 227 941 2 127 147 12
Koumlrmoumlcbaacutenya (Kremnica) rtv 4 514 1 482 1 501 1 514 17
Leacuteva (Levice) rtv 9 675 688 8 752 199 36
Uacutejbaacutenya (Novaacute Baňa) rtv 4 813 4 256 470 79 8
Toumlrteacutenelmi Goumlmoumlr eacutes Kishont vaacutermegye
Dobsina (Dobšinaacute) rtv 5 029 1 503 1 739 1 688 99
Jolsva (Jelšava) rtv 2 846 449 1 739 42 616
Nagyrőce (Revuacuteca) rtv 1 925 884 1 000 37 4
Rimaszombat (Rimavskaacute Sobota) rtv 6 912 468 6 199 91 154
Rozsnyoacute (Roţňava) rtv 6 565 406 5 886 159 114
Toumlrteacutenelmi Hont vaacutermegye
Ipolysaacuteg (Šahy) vaacutermegyeszeacutekhely 4 206 122 4 003 64 17
Korpona (Krupina) rtv 4 016 3 460 484 24 48
Selmec- eacutes Beacutelabaacutenya (Banskaacute Štiavnica) tjv 15 185 8 341 6 340 453 51
Toumlrteacutenelmi Komaacuterom vaacutermegye
Komaacuterom (Komarno) vaacutermegyeszeacutekhely tjv 22 337 768 19 924 1 248 397
Toumlrteacutenelmi Liptoacute vaacutermegye
Liptoacuteszentmikloacutes (Liptovskyacute Mikulaš) vaacutermegyeszeacutekhely 3 251 1 656 900 655 40
Roacutezsahegy (Ruţomberok) rtv 12 249 8 340 1 735 1 031 1 143
Toumlrteacutenelmi Noacutegraacuted vaacutermegye
Losonc (Luţenec) rtv 12 939 1 675 10 634 428 202
Toumlrteacutenelmi Nyitra vaacutermegye
Eacutersekuacutejvaacuter (Noveacute Zaacutemky) rtv 16 228 964 14 838 377 49
Nyitra (Nitra) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 16 419 4 929 9 754 1 636 100
Szakolca (Skalica) rtv 5 018 4 155 505 259 99
Toumlrteacutenelmi Pozsony vaacutermegye
Bazin (Pezinok) rtv 4 809 2 642 575 1 558 34
Modor (Modra) rtv 5 009 4 124 347 525 13
Nagyszombat (Trnava) rtv 15 163 8 032 4 593 2 280 258
Pozsony (Bratislava) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 78 223 11 673 31 705 32 790 2 055
Szentgyoumlrgy (Svaumltyacute Jur) rtv 3 458 1 897 641 916 4
Toumlrteacutenelmi Saacuteros vaacutermegye
Baacutertfa (Bardejov) rtv 6 578 2 571 2 179 1 617 211
Eperjes (Prešov) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 16 323 6 494 7 976 1 404 449
Kisszeben (Sabinov) rtv 3 288 1 640 1 168 341 139
Toumlrteacutenelmi Szepes vaacutermegye
Goumllnicbaacutenya (Gelnica) rtv 3 833 1 098 606 2 095 34
Igloacute (Spišskaacute Novaacute Ves) rtv 10 525 5 103 3 494 1 786 142
Keacutesmaacuterk (Keţmarok) rtv 6 317 1 606 1 314 3 242 155
Leibic (Lrsquoubica) 2 782 1 311 213 1 135 123
Lőcse (Levoţa) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 7 528 3 094 2 410 1 377 647
Popraacuted (Poprad) rtv 2 283 758 689 818 18
Szepesbeacutela (Spišskaacute Belaacute) rtv 2 894 1 258 355 1 247 34
Szepesolaszi (Spišskeacute Vlachy) rtv 2 413 1 613 340 440 20
Szepesvaacuteralja (Spišskeacute Podhradie) rtv 3 129 1 832 566 713 18
Toumlrteacutenelmi Trencseacuten vaacutermegye
Trencseacuten (Trenţiacuten) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 7 805 3 676 2 997 925 207
Zsolna (Ţilina) rtv 9 179 4 954 2 336 1 463 426
Toumlrteacutenelmi Turoacutec vaacutermegye
Turoacutecszentmaacuterton (Martin) vaacutermegyeszeacutekhely 4 113 2 720 934 392 67
Toumlrteacutenelmi Zoacutelyom vaacutermegye
Besztercebaacutenya (Banskaacute Bystrica) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 10 776 4 388 5 261 879 248
Breznobaacutenya (Brezno) rtv 4 179 3 081 1 010 73 15
Zoacutelyom (Zvolen) rtv 8 799 3 579 4 973 209 38
Forraacutes 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Koumlnyvkiadoacute
Baja 1998
95
26 taacuteblaacutezat A felvideacuteki toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (2001) Telepuumlleacutes Oumlsszesen Szlovaacutek Magyar Neacutemet Egyeacuteb
Toumlrteacutenelmi Abauacutej-Torna vaacutermegye
Kassa (Košice) vaacutermegyeszeacutekhely tjv 236 093 210 340 8 940 hellip 16 813
Toumlrteacutenelmi Aacuterva vaacutermegye
Alsoacutekubin (Dolnyacute Kubiacuten) vaacutermegyeszeacutekhely 19 948 19 356 28 hellip 564
Toumlrteacutenelmi Bars vaacutermegye
Aranyosmaroacutet (Zlateacute Moravce) vaacutermegyeszeacutekhely 15 618 15 164 45 hellip 409
Koumlrmoumlcbaacutenya (Kremnica) rtv 5822 5575 19 hellip 228
Leacuteva (Levice) rtv 36 538 30 997 4 469 hellip 1 072
Uacutejbaacutenya (Novaacute Baňa) rtv 7 505 7 318 7 hellip 180
Toumlrteacutenelmi Goumlmoumlr eacutes Kishont vaacutermegye
Dobsina (Dobšinaacute) rtv 4 896 4 337 31 hellip 528
Jolsva (Jelšava) rtv 3 287 2 774 81 hellip 432
Nagyrőce (Revuacuteca) rtv 13 466 12 405 291 hellip 770
Rimaszombat (Rimavskaacute Sobota) rtv 25 088 14 873 8 846 hellip 1 369
Rozsnyoacute (Roţňava) rtv 19 261 13 343 5 162 hellip 756
Toumlrteacutenelmi Hont vaacutermegye
Ipolysaacuteg (Šahy) vaacutermegyeszeacutekhely 8 061 2 787 5 015 hellip 259
Korpona (Krupina) rtv 7 991 7 802 27 hellip 162
Selmec- eacutes Beacutelabaacutenya (Banskaacute Štiavnica) tjv 10 874 10 213 43 hellip 618
Toumlrteacutenelmi Komaacuterom vaacutermegye
Komaacuterom (Komarno) vaacutermegyeszeacutekhely tjv 37 366 12 960 22 452 hellip 1 954
Toumlrteacutenelmi Liptoacute vaacutermegye
Liptoacuteszentmikloacutes (Liptovskyacute Mikulaš) vaacutermegyeszeacutekhely 33 007 31 049 91 hellip 1 867
Roacutezsahegy (Ruţomberok) rtv 30 417 29 394 41 hellip 982
Toumlrteacutenelmi Noacutegraacuted vaacutermegye
Losonc (Luţenec) rtv 28 332 23 127 3 713 hellip 2 034
Toumlrteacutenelmi Nyitra vaacutermegye
Eacutersekuacutejvaacuter (Noveacute Zaacutemky) rtv 42 262 29 446 11 632 hellip 1 184
Nyitra (Nitra) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 87 285 83 285 1 489 hellip 2 511
Szakolca (Skalica) rtv 15 013 14 239 19 hellip 755
Toumlrteacutenelmi Pozsony vaacutermegye
Bazin (Pezinok) rtv 21 082 20 347 110 hellip 625
Modor (Modra) rtv 8 536 8 315 35 hellip 186
Nagyszombat (Trnava) rtv 70 286 68 099 148 hellip 2 039
Pozsony (Bratislava) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 428 672 391 761 16 451 hellip 20 460
Szentgyoumlrgy (Svaumltyacute Jur) rtv 4 614 4 499 18 hellip 97
Toumlrteacutenelmi Saacuteros vaacutermegye
Baacutertfa (Bardejov) rtv 33 247 30 346 48 hellip 2 853
Eperjes (Prešov) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 92 786 86 910 208 hellip 5 668
Kisszeben (Sabinov) rtv 12 290 11 137 7 hellip 1 146
Toumlrteacutenelmi Szepes vaacutermegye
Goumllnicbaacutenya (Gelnica) rtv 6 404 6 143 6 hellip 255
Igloacute (Spišskaacute Novaacute Ves) rtv 39 193 36 924 65 hellip 2 204
Keacutesmaacuterk (Keţmarok) rtv 17 383 16 550 26 hellip 807
Leibic (Lrsquoubica) 3 677 3 443 1 hellip 233
Lőcse (Levoţa) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 14 366 12 509 15 hellip 1 842
Popraacuted (Poprad) rtv 56 157 5 268 131 hellip 3 158
Szepesbeacutela (Spišskaacute Belaacute) rtv 6 136 5 818 4 hellip 314
Szepesolaszi (Spišskeacute Vlachy) rtv 3 518 3 441 2 hellip 75
Szepesvaacuteralja (Spišskeacute Podhradie) rtv 3 780 3 490 1 hellip 289
Toumlrteacutenelmi Trencseacuten vaacutermegye
Trencseacuten (Trenţiacuten) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 57 854 55 131 164 hellip 2 559
Zsolna (Ţilina) rtv 85 400 82 750 106 hellip 2 544
Toumlrteacutenelmi Turoacutec vaacutermegye
Turoacutecszentmaacuterton (Martin) vaacutermegyeszeacutekhely 60 133 57 072 144 hellip 2 917
Toumlrteacutenelmi Zoacutelyom vaacutermegye
Besztercebaacutenya (Banskaacute Bystrica) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 83 056 78 690 446 hellip 3 920
Breznobaacutenya (Brezno) rtv 22 875 21 239 50 hellip 1 586
Zoacutelyom (Zvolen) rtv 43 789 41 980 218 hellip 1 591
Forraacutes Szlovaacutek Statisztikai Hivatal 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes
96
2 7 Felhasznaacutelt irodalom
Az Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet (WHO) honlapja httpwwwwhoint
Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek (UN) honlapja httpwwwunorg
Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala (HTMH) honlapja httpwwwhtmhhu
Kroacutenika keacutezikoumlnyv Euroacutepa Magyar Koumlnyvklub Bp 2001
Magyarorszaacuteg kuumllkapcsolati rendszere tansegeacutedlet Budapesti Corvinus Egyetem
Vilaacuteggazdasaacutegi Tanszeacutek Elektronikus letoumllteacutes helye wwwbkehu
Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt II koumltet Bp 1893-1897
Readerrsquos Digest Illustrated Atlas of the World The Readerrsquos Digest Association Limited
London 1997
Szlovaacutek Statisztikai Hivatal honlapja httpwwwstatisticssk
A KISS Beacutela A Szlovaacutekiai Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutez in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK
Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989-2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel
az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum
Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004
AacuteCS Zoltaacuten Nemzetiseacutegek a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegon Kossuth Kiadoacute Bp 1984
BALAacuteZS Joacutezsef ndash HORVAacuteTH Roacutebert Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba JATEPress Szeged 1993
BALLAGI Moacuter A magyar nyelv teljes szoacutetaacutera I koumltet Heckenast Nyomda Pest 1873
BAacuteRCZI Geacuteza Magyar szoacutefejtő szoacutetaacuter Trezor kiadoacute Bp 1991
BECSEY Joacutezsef Neacutepesseacutegfoumlldrajz IPSZILON Kiadoacute Beacutekeacutescsaba 2004
BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Pozsony vaacutermegye A Magyarorszaacuteg
vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Orszaacutegos Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp 1987
CZUCZOR Gergely ndash FOGARASI Jaacutenos A magyar nyelv szoacutetaacutera II koumltet Magyar
Tudomaacutenyos Akadeacutemia Pest 1862-1874
DAacuteNYI Dezső A szlovaacutekiai szoacutervaacutenymagyarsaacuteg REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Poltika Taacutersadalom Bp 1999
3ndash4 sz
DUKA ZOacuteLYOMI Norbert A szlovenszkoacutei magyar katolikusok koumlveteleacutesei Magyar
Kisebbseacuteg 1937 20 szaacutem
FARKAS Gyula Az elszakiacutetott Felvideacutek magyarsaacutegaacutenak szellemi eacutelete Pallas Irodalmi eacutes
Nyomdai Rt Bp 1927
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny
Szeged 2004
97
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai
sajaacutetossaacutegai Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Maacutesodik
aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2006
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai eacutes a szlovaacutek
regionalizaacutecioacute Teruumlleti Statisztika KSH Bp 2006
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Harmadik
aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2006
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg eacutes a szlovaacutek regionalizaacutecioacute in HEGEDŰS
Bulcsuacute (szerk) Doktoranduszok eacutes Fiatal kutatoacutek konferenciaacuteja Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus
Egyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar Bp 2006
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Negyedik
aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2006
GYOumlNYOumlR Joacutezsef Aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegek Teacutenyek eacutes adatok a csehszlovaacutekiai
nemzetiseacutegekről Madaacutech Kiadoacute Pozsony 1989
GYOumlRGY Aladaacuter Felső-Magyarorszaacuteg in Az OsztraacutekndashMagyar Monarchia iacuteraacutesban eacutes
keacutepben 15 Magyarorszaacuteg V koumltet (Felső-Magyarorszaacuteg I reacutesz) Magyar Kiraacutelyi
Aacutellamnyomda Bp 1899
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Magyar meacuterleg A szlovaacutekiai magyarsaacuteg a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi eacutes a
neacutepmozgalmi adatok tuumlkreacuteben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 1994
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A (cseh)szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes- eacutes
taacutersadalomszerkezeteacutenek alakulaacutesa 1918ndash1998 in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai
magyar művelődeacutes toumlrteacutenete 1918ndash1998 I koumltet Ister Bp 1998
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A szlovaacutekiai magyarsaacuteg leacutelekszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai GYURGYIacuteK
Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute
Inteacutezet Bp 2003
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Asszimilaacutecioacutes folyamatok a szlovaacutekiai magyarsaacuteg koumlreacuteben Mercurius
koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2004
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A magyarsaacuteg demograacutefiai telepuumlleacutes- eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek
vaacuteltozaacutesai in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash
2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet
Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely
2004
98
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint
telepuumlleacutes eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek
Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006
GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 - A szlovaacutekiai magyarsaacuteg szaacutemaacutenak alakulaacutesa
httpadatbanktransindexroinchtmphpakod=344
HAMBERGER Judit Csehszlovaacutekia szeacutetvaacutelaacutesa Egy foumlderaacutecioacutes kiacuteseacuterlet kudarca Teleki
Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 1997
HAMBERGER Judit A Magyar Koaliacutecioacute Paacutertja a szlovaacutek kormaacutenyban in FAZEKAS Joacutezsef
ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a
rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash
Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja - Dunaszerdahely 2004
HERDICS Gyoumlrgy ndash ZSIDOacute Jaacutenos A Roacutemai Katolikus Egyhaacutez in FAZEKAS Joacutezsef ndash
HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a
rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash
Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004
HOOacuteZ Istvaacuten Neacutepesseacuteg eacutes neacutepesedeacutes Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Peacutecs 1995
HORVAacuteTH Gyula (szerk) DeacutelndashSzlovaacutekia A Kaacuterpaacutet-medence reacutegioacutei 2 MTA Regionaacutelis
Kutataacutesok Koumlzpontja Dialg Campus Kiadoacute BudapestndashPeacutecs 2004
KEPECS Joacutezsef (szerk) A Felvideacutek telepuumlleacuteseinek neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatai KSH Bp 1999
KISS GY Csaba Koumlzeacutep-Euroacutepa nemzetek kisebbseacutegek Pesti Szalon Bp 1993
KISS GY Csaba Seacuteta a Felvideacutek szoacute koumlruumll (IndashII) Magyar szoacute Uacutejvideacutek 2006 juacutelius 11ndash12
KOacuteSA Laacuteszloacute ndash FILEP Antal A magyar neacutep taacuteji-toumlrteacuteneti tagoloacutedaacutesa Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1975
KOVAC Dušan Szlovaacutekia toumlrteacutenete Kalligram Pozsony 2001
LACIKA Jaacuten Bratislava Djama Bratislava 2000
LACZA Tihameacuter A magyar sajtoacute Szlovaacutekiaacuteban 1945 utaacuten in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A
(csehszlovaacutekiai magyar művelődeacutes toumlrteacutenete 1918ndash1998 II koumltet Ister Bp 1998
LAacuteSZLOacute Beacutela A (cseh)szlovaacutekiai oktataacutesuumlgy szerkezete valamint koumlzigazgataacutesi eacutes jogi
keretei 1945 utaacuten in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai magyar művelődeacutes toumlrteacutenete
1918ndash1998 II koumltet Ister Bp 1998
LAacuteSZLOacute Beacutela A magyar oktataacutesuumlgy in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk)
Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai
Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute
Somorja ndash Dunaszerdahely 2004
LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Koumlnyvkiadoacute Baja 1998
99
LISZKA Joacutezsef A szlovaacutekiai magyarok neacuteprajza Osiris Kiadoacute Bp 2002
LOVAacuteSZ Attila A magyar sajtoacute in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok
Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes
csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute
Somorja ndash Dunaszerdahely 2004
MENDOumlL Tibor Felvideacutek Magyar Szemle Taacutersasaacuteg Bp 1940
MEacuteSZAacuteROS Andraacutes Iskolai filozoacutefia FelsőndashMagyarorszaacutegon Foacuterum Taacutersadalomtudomaacutenyi
Szemle IV eacutevfolyam 20022 szaacutem
NIEDERHAUSER Emil Keacutet magyar nyelvű szlovaacutek koumlnyv a magyar-szlovaacutek irodalmi
kapcsolatokroacutel Kisebbseacutegkutataacutes 11 eacutevfolyam 2001 3 szaacutem
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar neacuteprajzi lexikon II koumltet Bp 1981
RIGOacuteCKI Csaba Taacutersadalomfoumlldrajz AKG Kiadoacute Bp 1994
ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Kiadoacute Bp 2001
SALLAI Gergely Az első beacutecsi doumlnteacutes Osiris Kiadoacute Bp 2002
SAacuteNDOR Anna A nyitra-videacuteki magyar nyelvjaacuteraacutesok atlasza Mercurius koumlnyvek Kalligram
Kiadoacute Pozsony 2004
SZARKA Laacuteszloacute A (cseh)szlovaacutekiai magyar koumlzoumlsseacuteg nyolc eacutevtizede 1918ndash1998 Toumlrteacuteneti
vaacutezlat in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai magyar művelődeacutes toumlrteacutenete 1918ndash1998
I koumltet Ister Bp 1998
SZARKA Laacuteszloacute Teacuter eacutes identitaacutes Aacutellamhataacuter nyelvhataacuter etnikai kontaktuszoacutena in
KRAUSZ Tamaacutes ndash SZVAacuteK Gyula (szerk) Eacuteletuumlnk Kelet-Euroacutepa Tanulmaacutenyok Niederhauser Emil
80 szuumlleteacutesnapjaacutera Pannonica Kiadoacute Bp 2003
SZARKA Laacuteszloacute Kisebbseacutegi toumlbbpaacutertrendszer eacutes koumlzoumlsseacutegeacutepiacuteteacutes A szlovaacutekiai magyar politikai
paacutertok műkoumldeacutese 1989ndash1998 koumlzoumltt in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok
Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig
I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely
2004
VADKERTY Katalin A belső telepiacuteteacutesek eacutes a lakossaacutegcsere Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute
Pozsony 1999
VETEacuteSI Laacuteszloacute Szoacutervaacutenystrateacutegia ndash nemzetstrateacutegia Magyar Kisebbseacuteg Bp 2000 2 szaacutem
VISKI Kaacuteroly Etnikai csoportok videacutekek in MELICH Jaacutenos ndash NEacuteMETH Gyula (szerk) A
magyar nyelvtudomaacuteny keacutezikoumlnyve I koumltet Bp 1938
WENZEL Gusztaacutev Magyarorszaacuteg baacutenyaacuteszataacutenak kritikai toumlrteacutenete MTA Koumlnyvkiadoacute-Hivatala Bp
1880
ZEIDNER Mikloacutes A reviacutezioacutes gondolat Osiris Kiadoacute Bp 2001
100
3 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai
3 1 Fogalmi meghataacuterozaacutes
Azt a teruumlletet amelyet ma bdquoDeacutelvideacuteknek hiacutevunk a toumlrteacutenelem folyamaacuten toumlbb
elnevezeacutessel illetteacutek Az eacutevszaacutezadok alatt neacutegy jelentősebb fogalom laacutetott napvilaacutegot
Az első megjeloumlleacutes a magyar toumlrteacutenelemben az bdquoAlvideacutek volt Ez a kifejezeacutes maacuter I
(Szent) Istvaacuten (1000ndash1038) oacuteta ismeretes azonban csak Zsigmond kiraacutely (1389ndash1437)
uralkodaacutesaacutetoacutel keruumllt az eacuterdeklődeacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Ez idő taacutejt jelent meg a toumlroumlk a koumlzeacutepkori
Magyarorszaacuteg deacuteli hataacuterainaacutel ekkor eacuterteacutekelődoumltt fel az bdquoAlvideacutek szerepe amely a neacutegy
szlavoacuten vaacutermegyeacutet (Pozsega Szereacutem Valkoacute122
eacutes Verőce) tovaacutebbaacute Baacutecs Torontaacutel Temes
Keve vaacutermegyeacuteket illetőleg a Szaacutevaacutetoacutel eacutes a Dunaacutetoacutel deacutelre fekvő ndash soacutei ozorai macsoacutei eacutes
szoumlreacutenyi ndash baacutensaacutegokat toumlmoumlriacutetette Az bdquoAlvideacutek foumlldrajzi eacutertelemben nagyobb teruumlletű volt
mint az a teruumllet amelyet napjainkban bdquoDeacutelvideacuteknek hiacutevunk123
Az bdquoAlvideacuteken kieacutepuumllt erős veacutegvaacutervonal (SzabaacutecsndashNaacutendorfeheacutervaacuterndashSzendrőndash
Galamboacutec) veacutegett lassan kezdett meghonosodni egy uacutej elnevezeacutes a bdquoVeacutegvideacutek A
bdquoVeacutegvideacutek teruumllete meacuteg mindig nem egyezett meg a mai bdquoDeacutelvideacutek teruumlleteacutevel baacuter azt is
magaacuteba foglalta124
A XVIIIndashXIX szaacutezad folyamaacuten keacutet uacutejabb elnevezeacutes honosodott meg az előbbiek
helyett ndash baacuter igazaacuten ismerteacute csak az 18481849 eacutevi szabadsaacutegharc idejeacuten vaacutelt ndash a magyar
bdquoDeacutelvideacutek eacutes a szerb bdquoVajdasaacuteg fogalom125
Ortutay Gyula magyar neacuteprajzi lexikonja szerint a XVIIIndashXIX szaacutezadi bdquoDeacutelvideacutek
megjeloumlleacutes csak a bdquoBaacutecskaacutet eacutes a bdquoBaacutensaacutegot jeloumllte Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a
Magyarorszaacutegtoacutel a deacutelszlaacutev kiraacutelysaacuteghoz csatolt reacuteszeket nevezteacutek bdquoDeacutelvideacuteknek A
napjainkban eltűnőben levő taacutejneacutev szerepeacutet lassan aacutetveszi ndash a helyi magyarsaacuteg koumlreiben is ndash a
szerb bdquoVajdasaacuteg (bdquoVojvodina) elnevezeacutes126
122
bdquoValkoacute vaacutermegye eacutes vaacuterispaacutensaacuteg a mai Szereacutem Verőce eacutes Pozsega vaacutermegyeacutek egy reacuteszeacutet foglalta magaacuteban
A XV szaacutezad veacutege feleacute 33 vaacutera 34 vaacuterosa 1182 helyseacutege ismeretes Főispaacutenjai toumlbbnyire vagy eacuteppen aacutellandoacutean
a macsoacutei baacutenok voltak 1541 utaacuten teljesen megszuumlnt benne a vaacutermegyei eacutelet eacutes roumlvid időn a vaacutermegye feledeacutesbe
ment ugy hogy holfekveacuteseacutet is csak uacutejabb időkben főkeacutep Csaacutenki nyomozaacutesai aacutellapiacutetottaacutek meg Pallas
Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893-1896 XV Koumltet 365 p 123
THOMKA Orsolya A kettős aacutellampolgaacutersaacuteg keacuterdeacuteseacuteről a Deacutelvideacutek vonatkozaacutesaacuteban Confessio A
magyarorszaacutegi reformaacutetus egyhaacutez figyelője 28 eacutevfolyam 20044 124
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute A szerbiai Vajdasaacuteg az ezredforduloacuten a
neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Teruumlleti statisztika 6 (43) eacutevfolyam 4 szaacutem KSH Bp 2003 361 p 125
DOMOKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Bp 1992 8-10 p 126
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I koumltet Bp 1981 355 p
101
A bdquoVajdasaacuteg elnevezeacutes első megjeleneacutese 1848-ra tehető ekkor mondtaacutek ki a szerbek
ndash 1848 maacutejus 13ndash15-eacuten ndash a Karloacutecaacuten tartott gyűleacutesuumlkoumln127
hogy a Szereacutemseacutegből a
Baacutecskaacuteboacutel a Temeskoumlzből a Baranyaacuteboacutel a katonai hataacuterőrvideacutekből a Sajkaacutes-videacutekből128
valamint a kikindai eacutes a becsei keruumlletből leacutetre kiacutevaacutenjaacutek hozni a bdquoSzerb Vajdasaacutegot eacutes Temesi
Baacutensaacutegot Ezt az oacutehajt a Habsburg-haacutez 1849 november 18-aacuten engedeacutelyezte is az emliacutetett
teruumlletek ndash a Hataacuterőrvideacutek a Sajkaacutes-videacutek eacutes a Baranya neacutelkuumlli ndash oumlsszevonaacutesaacuteval leacutetrejoumltt a
bdquoSzerb Vajdasaacuteg eacutes Temesi Baacutensaacuteg amely egeacuteszen 1860 december 27-ig leacutetezett ekkor I
Ferenc Joacutezsef (1848ndash1916) egy rendelettel megszuumlntette eacutes visszaaacutelliacutetotta az 1848 előtti
aacutellapotokat129
A 18-19 szaacutezadi bdquoDeacutelvideacutek illetve a bdquoVajdasaacuteg kifejezeacutes teruumlletileg maacuter koumlzel
megegyezett a mai bdquoVajdasaacuteg teruumlleteacutevel
A napjainkban ismert bdquoDeacutelvideacutek illetve bdquoVajdasaacuteg a foumlldrajzi hataacuterait Trianonban
nyerte el A trianoni beacutekedoumlnteacutes eacutertelmeacuteben a bdquoSzerbndashHorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelyi Aacutellam130
63 092 km 2 teruumlletet mondhatott magaacuteeacutenak az egykori toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegboacutel Ebből
42 541 km 2 magaacutet Horvaacutetorszaacutegot takarta a fennmaradoacute 20 551 km 2 -ből ha leszaacutemiacutetjuk a
Baranya-haacuteromszoumlget a Murakoumlzt illetve a Muravideacuteket megkapjuk a foumlldrajzi eacutertelemben
vett Deacutelvideacuteket131
Ez a teruumllet magaacuteba foglalata a toumlrteacutenelmi BaacutecsndashBodrog vaacutermegye
127
HEKA Laacuteszloacute Szerbia aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenete Baacuteba Kiadoacute Szeged 2005 68 p 128
A Sajkaacutes-videacutek (Csajkaacutesndashkeruumllet vagy Titeli csajkaacutesok zaacuteszloacutealja) az egykori peacutetervaacuteradi hataacuterőrvideacutek
teruumlleteacuteből kihasiacutetott ndash 90735 km2
-es ndash szeglet neve melyet a Duna eacutes Tisza oumlsszefolyaacutesa keacutepzett Hajoacutes
(bdquosajkaacutesrdquo) lakosai a katonai hataacuterőrvideacutek fennaacutellaacutesakor a Dunaacuten Tiszaacuten s Draacutevaacuten tartoztak katonai szolgaacutelatot
teljesiacuteteni Koumlzpontja Titel volt A Csajkaacutes-keruumlletet Maacuteria Tereacutezia (1740ndash1780) uralkodaacutesa alatt 1763ndash1764-
ben leacutetesiacutetetteacutek a dunai eacutes szaacutevai hajoacutezaacutes valamint a hataacutervonal szigoruacute őrzeacutese ceacuteljaacuteboacutel Az 1873 XXVII
Toumlrveacutenycikk a keruumlletet polgaacuterosiacutetotta eacutes Baacutecs-ndashBodrog vaacutermegyeacutevel egyesiacutetette Pallas Nagylexikon Pallas
Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 IV koumltet p SZENTKLAacuteRAY Jenő A dunai hajoacutehadak
toumlrteacutenete Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1886 129
Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Toumlrteacutenelmi dokumentumok Bp 38 p 130
A deacutelszlaacutev aacutellamalakulat első megnevezeacutese 1918 december 1-jeacuten toumlrteacutent ekkor kiaacuteltottaacutek ki a bdquoSzerbndash
HorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelyi Aacutellamot amelyet 1921-től bdquoSzerbndashHorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelysaacutegnak hiacutevtak Az orszaacuteg a
bdquoJugoszlaacutev Kiraacutelysaacuteg nevet 1929 oktoacuteber 3-aacuten veszi fel Jugoszlaacutevia 1945 november 29-eacuten aacutellamformaacutet vaacutelt
eacutes a hivatalos megnevezeacutese bdquoJugoszlaacutev Szoumlvetseacutegi Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg lett Az 1990-es eacutevek elejeacuten megkezdődoumltt
Jugoszlaacutevia felbomlaacutesa 1991 juacutenius 25-eacuten Szloveacutenia eacutes Horvaacutetorszaacuteg kiaacutelltja ki fuumlggetlenseacutegeacutet 1991
szeptember 8-aacuten neacutepszavazaacutest tartanak Macedoacuteniaacuteban amelyen eredmeacutenyekeacutent Macedoacutenia 1991 november 20-
aacuten jelenti be kileacutepeacuteseacutet Jugoszlaacuteviaacuteboacutel Habaacuter 1991 oktoacuteber 15-eacuten kinyilvaacuteniacutetjaacutek BoszniandashHercegovina
fuumlggetlenseacutegeacutet is a bdquonagy aacutettoumlreacutestrdquo az 1992 februaacuter 29 eacutes maacutercius 1 koumlzoumltt tartott fuumlggetlenseacutegi neacutepszavazaacutes
hozza meg Maacuterciusban a szerb akcioacutek folyamatossaacute vaacutelaacutesaacuteval megkezdődik a deacutelszlaacutev haacuteboruacute legsoumlteacutetebb
szakasza az 1995 novembereacuteig tartoacute boszniai haacuteboruacute Az egykori Jugoszlaacutevia romjain megmaradoacute Szerbia eacutes
Montenegroacute 1992 aacuteprilis 27-eacuten leacutetrehozza a bdquoJugoszlaacutev Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegotrdquo ismertebb neveacuten bdquoKisndash
Jugoszlaacuteviaacutetrdquo Kis-Jugoszlaacutevia a 2006 maacutejus 21-eacuten tartott montenegroacutei neacutepszavazaacutes eredmeacutenyekeacutent szűnt meg
Ekkor Montenegroacuteban a neacutepszavazaacutesra jogosultak 555-a szavazott a Szerbiaacutetoacutel toumlrteacutenő elszakadaacutesra JUHAacuteSZ
Joacutezsef Volt egyszer egy Jugoszlaacutevia A deacutelszlaacutev aacutellam toumlrteacutenete AULA Kiadoacute Bp 1999 335ndash346 p KOacuteKAI
Peacuteter Uacutej orszaacuteg Uacutej helyzet Montenegroacute fuumlggetlen lett Magyar Szoacute Magyar Szoacute Lapkiadoacute Lapkiadoacute Kft Novi
Sad 2006 maacutejus 23 131
Toumlrteacutenelmi Vilaacutegatlasz Cartographia Bp 1992 131 p
102
neacutegyoumltoumldeacutet a toumlrteacutenelmi Torontaacutel vaacutermegye keacutetharmadaacutet valamint Temes vaacutermegye koumlzel
harmadaacutet Csongraacuted vaacutermegye Horgos nevű faluja KrassoacutendashSzoumlreacuteny vaacutermegye keacutet telepuumlleacutese
(Krassoacuteszombat eacutes Udvarszaacutellaacutes) szinteacuten ide keruumllt Ezzel azonban nem zaacuterhatjuk le a
foumlldrajzi meghataacuterozaacutest mert a keacutesőbbi deacutelszlaacutev koumlzigazgataacutesi vaacuteltozaacutesok koumlvetkezteacuteben az
egykori ndash horvaacutet koumlzigazgataacutes alatt aacutelloacute ndash Szereacutem vaacutermegye toumlbb mint neacutegyoumltoumlde
Horvaacutetorszaacutegtoacutel aacutetkeruumllve az előbb emliacutetett teruumlletekkel koumlzoumlsen hozta leacutetre a bdquoVajdasaacutegot
Ugyanakkor egy kisebb teruumllet az egykori Torontaacutel vaacutermegyei reacuteszből koumlzigazgataacutesilag ndash
meacuteg 1948-ban ndash Szerbia reacutesze lett Ezt a leacutepeacutest a fővaacuteros Belgraacuted foumlldrajzi koumlzelseacutege
indokolta Ez a kis teruumllet 501 km 2 (az egykori Borcsa (Borţa) eacutes Baacuteraacutenyos (Ovţa)
koumlrnyeacuteke) ahonnan a magyarsaacuteg maacuter bdquofelsziacutevoacutedottrdquo Ugyanakkor a bdquoDeacutelvideacutek egy kisebb
teruumlletet ndash hat telepuumlleacutest (Macvanska Mitrovica Nocaj Radenkovic Ravnje Salas Nocajski
eacutes Zasavica) ndash kapott Koumlzeacutep-Szerbiaacutetoacutel is amely ma a Szereacutemseacutegi koumlrzeten beluumll a
Szaacutevaszentdemeteri (vagy mitrovicai) koumlzseacuteg reacutesze
Jelenleg a Vajdasaacuteg 21 205 km 2 teruumlletű eacutes haacuterom foumlldrajzi taacutejegyseacutegből a
Baacutecskaacuteboacutel a Baacutenaacutetboacutel illetve a Szereacutemseacutegből aacutell
A deacutelszlaacutev kiraacutelysaacuteg aacuteltal kapott teruumllet ndash 20 551 km 2 ndash nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1910-
es magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint magyar 577 549 fő (301) szerb 384 000 fő
(256) neacutemet 323 624 fő (216) romaacuten 73 990 fő (49) szlovaacutek 56 528 fő (38)
ruszin 13 051 fő (09) egyeacuteb 90 271 fő (131) oumlsszesen 1 519 013 fő (1000)132
Az 1 519 013 fő a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg lakossaacutegaacutenak 83-a a 20 551
neacutegyzetkilomeacuteternyi teruumllet pedig a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg teruumlleteacutenek 74-aacutet jelentette
A szerb koumlzigazgataacutes alapjaacuten jelenleg a Deacutelvideacutek 45 koumlzseacutegre133
oszlik Ebből 20
talaacutelhatoacute a Baacutecskaacuteban 16 a Baacutenaacutetban illetve kilenc koumlzseacuteg helyezkedik el a Szereacutemseacuteg
teruumlleteacuten A Deacutelvideacutek szeacutekvaacuterosa Uacutejvideacutek (Novi Sad)
A telepuumlleacutesszaacutemot tekintve a legkisebb koumlzseacuteg az egy telepuumlleacutest Karloacutecaacutet (Sremski
Karlovci) magaacuteba foglaloacute Karloacuteca koumlzseacuteg a legnagyobb koumlzseacuteg a szaacutevaszentdemeteri amely
26 telepuumlleacutest foglal magaacuteba A teruumlletnagysaacutegot tekintve a nagybecskereki koumlzseacuteg (1 326
km 2 ) a legnagyobb a legkisebb pedig a karloacutecai (51 km 2 )
132
LELKES Gyoumlrgy A Magyar helyseacuteg-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute Baja 1998 934 p 133
A koumlzseacuteg vagy kommuna (szerbuumll opština) jaacuteraacutesszerű telepuumlleacutescsoport a Jugoszlaacuteviaacuteban meghonosodott
eacutertelmezeacutes szerint olyan taacutersdalmi aacutellamigazgataacutesi oumlnkormaacutenyzattal felruhaacutezott teruumlleti egyseacuteg amelyet a neacutevadoacute
vaacuteros vagy nagyobb falu eacutes a jogilag odasorolt telepuumlleacutesek keacutepeznek A jugoszlaacuteviai koumlzseacutegek valamivel
kisebbek az egykori magyarorszaacutegi jaacuteraacutesokhoz keacutepest BIACSI Antal Kis deacutelvideacuteki demograacutefia Eacuteletjel koumlnyvek
57 MTT ndash Szabadegyetem ndash Logos Kiadoacute Szabadka ndash Toacutetfalu 1994 31 p
103
Magyar toumlbbseacutegű oumlnkormaacutenyzat nyolc koumlzseacutegben van ezek a magyarkanizsai zentai
adai szabadkai topolyai kishegyesi oacutebecsei a Baacutecskaacuteban eacutes egy van a Baacutenaacutetban a zentai
koumlzseacuteggel szembeni Csoacuteka koumlzseacuteg 2002-ben a nyolc koumlzseacutegből hatban abszoluacutet kettőben
(Oacutebecse Szabadka) pedig relatiacutev toumlbbseacutegben volt a magyarsaacuteg
Jelenleg a Vajdasaacutegnak 464 jogilag elismert telepuumlleacutese van134
A ndash 2002 eacutevi
neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint ndash legkisebb a Baacutecskaacuteban talaacutelhatoacute a baacutecstopolyai koumlzseacuteghez
tartozoacute Voumllgypart (Obornjaţa) keacutet lakoacutejaacuteval a legnagyobb pedig Uacutejvideacutek a Vajdasaacuteg
szeacutekvaacuterosa 191 405 lakossal
18 aacutebra A deacutelvideacutek koumlzseacutegei (2007)
Forraacutes GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute A szerbiai Vajdasaacuteg az ezredforduloacuten a
neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Teruumlleti statisztika KSH Bp 363 p
134
BIACSI Antal bdquoMagyar falvak eacutes vaacuterosok 196ndash197 p in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar
Kalendaacuterium 1999 Pannon Press Szabadka 1998 Vajdasaacutegi magyar breviaacuterium 160ndash164 p in KREKITY
Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2000 Pannon Press Szabadka 1999
104
27 taacuteblaacutezat A Deacutelvideacutek nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (19912002)
Nemzetiseacuteg Neacutepesseacuteg 1991 Neacutepesseacuteg 2002
Noumlvekedeacutes
(Csoumlkkeneacutes)
1991-2002
Albaacuten 2 556 010 1 695 008 ndash861
Bolgaacuter 2 363 010 1 658 008 ndash705
Bosnyaacutek hellip hellip 417 002 417
Bunyevaacutec hellip hellip 19 766 097 -----
Cigaacuteny 24 366 120 29 057 143 4 691
Cseh 1 844 010 1 648 008 ndash196
Goran135 hellip hellip 606 003 606
Goumlroumlg 483 000 ----- ----- ndash483
Horvaacutet 98 025 490 56 546 278 ndash41 479
bdquoJugoszlaacutevrdquo136 174 295 880 49 881 245 ndash124 414
Lengyel 669 000 ----- ----- ndash669
Macedoacuten 17 472 070 11 785 058 ndash5 707
Magyar 339 491 1690 290 207 1428 ndash49 284
Montenegroacutei 44 838 220 35 513 175 ndash49 284
Muzulmaacuten 5 851 030 3 634 018 ndash2 217
Neacutemet 3 873 020 3 154 016 ndash719
Orosz 1 019 010 940 005 ndash79
Romaacuten 38 809 190 30 419 150 ndash8 388
Ruszin 17 652 090 15 626 077 ndash2 026
Szerb 1 143 723 5680 1 321 807 6505 178 084
Szlovaacutek 63 545 320 56 637 279 ndash6 908
Szloveacuten 2 730 010 2 005 010 ndash725
Toumlroumlk 187 000 ----- ----- ndash187
Ukraacuten 4 565 027 4 635 023 70
Vlach 132 000 101 00 ndash31
Zsidoacute 513 000 ----- ----- ndash513
Egyeacuteb 1 465 010 5 311 026 3 846
Nem nyilatkozott 5 427 030 55 016 271 49 589
Regionaacutelis
hovatartozaacutes 2 503 010 10 154 050 7 651
Ismeretlen 15 493 080 23 774 117 8 281
Oumlsszesen 2 013 889 1000 2 031 992 100 18 103
Forraacutes GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny eacutes
szocioacutelingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 335 p
135
A goraacutenok muzulmaacuten szlaacutevok akik a NATO Jugoszlaacutevia elleni leacutegicsapaacutesainak kezdetekor szerbeken a
montenegroacuteiakon eacutes a romaacutekon kiacutevuumll szinteacuten nagyobb szaacutemban hagytaacutek el koszovoacutei otthonukat 136
bdquoJugoszlaacutev nemzetiseacuteg nem leacutetezik azonban maacuter az 1961eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesnaacutel alkalmaztaacutek ezt a kategoacuteriaacutet
Az 1971 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesig a meghataacuterozatlan jugoszlaacutev kategoacuteriaacuteba a deacutelszlaacutev eredetűeket soroltaacutek ettől
kezdve a jugoszlaacutevok koumlzeacute maacuter nemcsak a deacutelszlaacutev eredetűek keruumlltek hanem főkeacutent nemzetiseacutegi (pl magyar
szlovaacutek stb) szaacutermazaacutesuacuteak Az 1971 eacutes 1981 koumlzoumltti időszakban elkeacutepesztő meacutereteket oumlltoumltt a bdquojugoszlaacutevnak
lennirdquo aacutellam- eacutes kommunista paacuterti propaganda amely 1981 eacutes 1991 koumlzoumltt tovaacutebb erősoumldoumltt Ez volt a haacuteboruacute
utaacuteni fejlődeacutes titoacutei bdquoaranykorszakardquo a laacutetszatjoacuteleacutet eacutes az eacuteletsziacutenvonal irigyleacutesre meacuteltoacute volt a koumlrnyező szocialista
orszaacutegok helyzeteacutehez viszonyiacutetva MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarsaacuteg identitaacutesa
REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-Euroacutepai
Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp 19923 56 p
105
3 2 1 A baacutecskai magyarsaacuteg
A Deacutelvideacuteken beluumll ndash magyar szempontboacutel ndash legjelentősebb teruumllet a Baacutecska137
a
legtoumlbb deacutelvideacuteki magyar ezen a teruumlleten eacutel A Baacutecskaacutet mint taacutejegyseacuteget keletről a Tisza
folyoacute deacutelről eacutes nyugatroacutel a Duna folyam eacuteszakroacutel pedig a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg hataacuterolja A
taacutej meglehetősen siacutek foumlldje rendkiacutevuumll termeacutekeny A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg legmagasabb
aranykorona eacuterteacutekű foumlldjei itt huacutezoacutedtak
A toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg 156 eacuteve alatt a magyarsaacuteg de az egeacutesz videacutek is szinte teljesen
elpusztult A toumlroumlk időkben ndash toumlbb perioacutedusban ndash szerbek telepedtek le a Baacutecska teruumlleteacuten Az
első jelentősebb szerb betelepuumlleacutes ndash joacuteval koraacutebban ndash maacuter I (Nagy) Lajos (1342ndash1382)
uralkodaacutesa alatt toumlrteacutent az utolsoacute nagyobb szerb bevaacutendorlaacutes pedig a toumlroumlk időket koumlvetően a
Raacutekoacuteczi-szabadsaacutegharc levereacutese (1711) utaacuten ment veacutegbe138
A toumlroumlk elől menekuumllő szerbek
letelepedeacutese Lazar Lazareviš szerb keneacutez 1389 juacutenius 28-aacuten ndash reacutegi ortodox naptaacuter szerint
1389 juacutenius 15-eacuten ndash bekoumlvetkezett rigoacutemezei csataveszteacutese utaacuten gyorsult fel amikor a
koumlzeacutepkori Szerbia megsemmisuumllt
A szerb betelepuumlleacutes legjelentősebb hullaacutema ndash a bdquoseoba srba (bdquoszerbek vaacutendorlaacutesa)
ndash 1690-ben III Csernovics Arzeacuten (Arsenije Ţarnojeviš) ipeki szerb paacutetriaacuterka vezeteacuteseacutevel
toumlrteacutent I Lipoacutet (1657ndash1705) Habsburg uralkodoacute taacutemogataacutesaacuteval Becsleacutesek szerint 30 000
maacutesok szerint 40 000 szerb csalaacuted koumlzel 200 000 fő eacuterkezett az immaacuter Habsburg keacutezben leacutevő
Magyar Kiraacutelysaacuteg teruumlleteacutere Feladatuk a magyar deacuteli hataacuter veacutedelme munkaerő biztosiacutetaacutesa a
Baacutecska a Szereacutemseacuteg eacutes a Baacutenaacutet beneacutepesiacuteteacutese volt139
137
bdquoA DunandashTisza koumlzeacutenek a Baja-Szeged vonaltoacutel deacutelre eső reacutesze Eacuteszaki saacutevja kiveacuteteleacutevel ma Szerbiaacutehoz
tartozik A honfoglalaacutes koraacutetoacutel magyarlakta videacutek a koumlzeacutepkorban gazdag viszonylag sűrűn telepuumllt taacutej volt Keacutet
vaacutermegye alakult ki teruumlleteacuten Baacutecs kb a Ferenc-csatorna vonalaacutetoacutel deacutelre eacutes Bodrog attoacutel eacuteszakra A toumlroumlk elől
menekuumllő deacutelszlaacutev neacutepcsoportok (szerbek bunyevaacutecok sokaacutecok) a 15 szaacutezadban kezdtek beszivaacuterogni a Baacutecska
teruumlleteacutere A legnagyobb szerb bekoumlltoumlzeacutes 1691-ben toumlrteacutent a levert toumlroumlkellenes felkeleacutes utaacuten Csernovics
paacutetriaacuterka vezeteacuteseacutevel Magyar lakossaacutega a 16 szaacutezad elejeacutetől folytonosan pusztult vagy eacuteszakra vaacutendorolt eacutes
Buda elesteacutetől (1541) a zentai csataacuteig (1697) tartoacute hoacutedoltsaacuteg ideje alatt majdnem teljesen eltűnt a taacutejroacutel A 18
szaacutezad elejeacuten neacutemely keleti eacutes deacuteli teruumlleteinek kiveacuteteleacutevel (Tiszai Kamarakeruumllet Csajkaacutes keruumllet)
visszaaacutelliacutetottaacutek a keacutet reacutegi vaacutermegyeacutet de 1802-ben oumlsszevontaacutek Baacutecs-Bodrog megyeacuteveacute A gyeacuter deacutelszlaacutev lakossaacuteguacute
teruumlletre 1733-toacutel indult meg a magyar lakossaacuteg bekoumlltoumlzeacutesehellip ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi
Lexikon I koumltet 231 p 138
Az első szerb betelepuumlleacutes 1365-ben a maacutesodik az első rigoacutemezei csataveszteacutes (1389) utaacuten a harmadik az
aldunai Szendrő vaacuteraacutenak toumlroumlk beveacuteteleacutet (1439) koumlvetően a negyedik 1459-ben az oumltoumldik 1481-ben a hetedik
1538-ban a nyolcadik betelepuumlleacutes ndash a legnagyobb ndash Csernovics Arzeacuten ipeki paacutetriaacuterka vezeteacuteseacutevel 1690-ben eacutes a
kilencedik pedig a Raacutekoacuteczi-szabadsaacutegharc levereacuteseacutet (1711) koumlvetően ment veacutegbe BOROVSZKY Samu ndash
SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Temes vaacutermegye eacutes Temesvaacuter szabad kiraacutelyi vaacuteros Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg
Bp 1900 313 p GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye neacutepesedeacutestoumlrteacutenete Acta Universitatis
Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus V Fasciculus 4
Szeged 2005 84 p 139
DOMONKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Bp Zriacutenyi Kiadoacute 1992 20-25 p
106
A magyarsaacuteg uacutejboacuteli betelepuumlleacutese csak 1733-toacutel indult meg Sok magyar eacuterkezett
Somogy eacutes Zala vaacutermegyeacutekből aacuteltaluk neacutepesuumllt uacutejra Bezdaacuten (1743) illetve Peacuteterreacuteve (1755)
is A Jaacuteszsaacutegboacutel is eacuterkeztek magyarok Magyarkanizsaacutera (1750) Zentaacutera (1755) Adaacutera
(1760) Oacuteverbaacuteszra (1767) A kunhegyesi eacutes tiszaburai magyarok Baacutecsfeketehegyet
neacutepesiacutetetteacutek be Baacutecskossuthfalvaacutet pedig a Karcagroacutel Kunmadarasroacutel illetve a Jaacuteszkiseacuterről
eacuterkező magyarok bdquoeacutelesztetteacutek felrdquo Pest Noacutegraacuted eacutes Heves vaacutermegyeacutekből ndash 1783 eacutes 1806
koumlzoumltt ndash eacuterkező magyarok neacutepesiacutetetteacutek be Temerint Moholt eacutes Baacutecsfoumlldvaacutert
A magyarsaacuteggal egy időben eacuterkeztek a neacutemetek (svaacutebok) is akik felviraacutegoztattaacutek a
Baacutecska toumlbb mint 30 telepuumlleacuteseacutet (pl Apatin Baacutecsordas Baacutecsszentivaacuten Csonoplya Hoacutedsaacuteg
Szilberek Paripaacutes eacutes Szentfuumlloumlp) A Baacutecska deacuteli reacuteszeacuten ndash a Sajkaacutes-videacutek kiveacuteteleacutevel ndash szinte
kizaacuteroacutelag a neacutemet nemzetiseacuteg lakott A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a neacutemet nemzetiseacuteget
kitelepiacutetetteacutek Jugoszlaacutevia teruumlleteacuteről A Felfoumlldről ndash Baacutecs (Baţ) eacutes Baacutecspetrőc (Baţki
Petrovac) koumlrnyeacutekeacutere ndash szlovaacutekok is eacuterkeztek eacutes megjelent ndash peacuteldaacuteul Baacutecskeresztuacuteron (Ruski
Krstur) ndash a ruteacuten nemzetiseacuteg is a Deacutelvideacuteken A horvaacutetok a Szereacutemseacutegen kiacutevuumll Szabadka eacutes
Zombor koumlrnyeacutekeacuten telepedtek le napjainkban 13 telepuumlleacutesen alkotnak toumlbbseacuteget Egyeduumll a ndash
joacutereacuteszt a kishegyesi koumlzseacuteg teruumlleteacuten eacutelő montenegroacutei neacutepcsoport eacuterkezett ndash szervezett
betelepiacuteteacutesek aacuteltal - a I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten140
Koumlzel szaacutez eacutev alatt toumlbb etnikum vaacutelasztotta
lakoacutehelyeacuteuumll a Baacutecskaacutet de ugyaniacutegy a Baacutenaacutetot eacutes a Szereacutemseacuteget is A kuumlloumlnfeacutele neacutepcsoportok
bevaacutendorlaacutesaacuteval Euroacutepa nemzetiseacutegileg legvegyesebb teacuterseacutege joumltt leacutetre eacutes ez megaacutellapiacutetaacutes
mind a mai napig helytaacutelloacute
Az 1802-ben ndash Baacutecs eacutes Bodrog vaacutermegyeacutekből ndash megalakult BaacutecsndashBodrog vaacutermegyeacutet
1411920-ban ndash a trianoni beacutekeszerződeacutes koumlvetkezteacuteben ndash keacutet reacuteszre osztottaacutek A toumlrteacutenelmi
vaacutermegye eacuteszaki 1 685 km 2 -es reacutesze ndash Baja eacutes koumlrnyeacuteke ndash Magyarorszaacuteg reacutesze maradt A
vaacutermegye nagyobbik fele (8 677 km 2 ) az uacutejonnan leacutetrejoumltt deacutelszlaacutev aacutellam reacutesze lett
Napjainkban a Deacutelvideacutek reacuteszeacutet keacutepező Baacutecska az egykori Csongraacuted vaacutermegyei
Horgos faluboacutel eacutes az egykori BaacutecsndashBodrog vaacutermegye deacutelszlaacutev keacutezre keruumllt nagyobbik feleacuteből
aacutell Teruumllete 8 904 km 2 ezzel a Deacutelvideacutek teruumlleteacutenek 41 szaacutezaleacutekaacutet teszi ki
140
GOumlNCZ Lajos A magyar nyelv Jugoszlaacuteviaacuteban (Vajdasaacutegban) Osiris Kiadoacute ndash Forum Kiadoacute ndash MTA
Kisebbseacutegkutatoacute Műhely Bp-Uacutejvideacutek 39 p 141
A magyar aacutellamisaacuteg jelkeacutepei a Vajdasaacutegban 164ndash165 p in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar
Kalendaacuterium 2001 Pannon Press Szabadka 2000
107
3 2 1 1 Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzet
(Severno-backi okrug)
Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzetbe mindoumlssze haacuterom koumlzseacuteg ndash Baacutecstopolya (Baţka Topola)
Kishegyes (Mali IŤoš) eacutes Szabadka (Subotica) ndash tartozik Mind a haacuterom eacuteleacuten magyar toumlbbseacutegű
az oumlnkormaacutenyzat a haacuterom koumlzseacutegből kettőben abszoluacutet egyben (Szabadka) pedig relatiacutev
toumlbbseacutegben van a magyarsaacuteg142
A koumlrzet teruumllete 1 784 km 2 A neacutepsűrűseacuteg 1991-ben meacuteg
115 főkm 2 2002-ben pedig maacuter csak 112 főkm 2 volt Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint
205 401 fő eacutelt a koumlrzet teruumlleteacuten azonban a 2002-es szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes maacuter csak 200 140 főt
regisztraacutelt
28 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)
Nemzetiseacuteg Baacutecstopolya
koumlzseacuteg Kishegyes koumlzseacuteg Szabadka koumlzseacuteg Oumlsszesen
Albaacuten 51 8 256 315
Bolgaacuter 1 ----- 67 68
Bosnyaacutek 10 5 98 113
Bunyevaacutec 187 13 16 254 16 454
Cigaacuteny 88 138 1 454 1 680
Cseh 4 3 20 27
Goraacuten 7 ----- 54 61
Goumlroumlg ----- ----- ----- -----
Horvaacutet 454 85 16 688 17 227
bdquoJugoszlaacutevrdquo 831 95 8 562 9 488
Lengyel ----- ----- ----- -----
Macedoacuten 49 17 495 561
Magyar 22 543 7 546 57 092 87 181
Montenegroacutei 547 2 812 1 860 5 219
Muzulmaacuten 60 16 370 446
Neacutemet 44 21 272 337
Orosz 5 2 64 71
Romaacuten 10 2 57 69
Ruszin 292 35 157 484
Szerb 11 454 2 357 35 826 49 637
Szlovaacutek 200 2 168 370
Szloveacuten 57 10 158 225
Toumlroumlk ----- ----- ----- -----
Ukraacuten 19 10 44 73
Vlach ----- ----- ----- -----
Zsidoacute ----- ----- ----- -----
Egyeacuteb 85 34 1 041 1 160
Nem nyilatkozott 1 162 219 6 470 7 851
Regoionaacutelis
hovatartozaacutes 51 41 706 798
Ismeretlen 34 23 168 225
Oumlsszesen 38 245 13 494 148 401 200 140
Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal
142
BIACSI Antal Fogyunk meacutegis vagyunk neacutepesedeacutes az elmuacutelt tizenegy eacutevben 174ndash177 p in KREKITY Olga
(szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2003 Pannon Press Szabadka 2002
108
A koumlrzetnek oumlsszesen 45 telepuumlleacutese van ebből haacuterom a kishegyesi 19 a szabadkai eacutes
23 a baacutecstopolyai koumlzseacutegben talaacutelhatoacute A telepuumlleacutesszerkezet sok eacuterdekesseacuteget mutat ami
oumlsszefuumlgg azzal hogy a koumlrzet telepuumlleacuteseinek toumlbbseacutegeacutet a toumlrteacutenelmi muacuteltban pusztakeacutent
tanyakeacutent toumlrpetelepuumlleacuteskeacutent vagy uradalmi birtokkeacutent tartottaacutek nyilvaacuten A szaacutemos tanya
puszta eacutes uradalmi birtok egy reacuteszeacutet az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten szeacutettelepiacutetetteacutek maacutes reacuteszeacutet viszont
fejlesztetteacutek143
Vannak olyan telepuumlleacutesek is amelyek deacutelszlaacutev bdquotelepesfalukeacutentrdquo joumlttek leacutetre
Ebben az esetben a deacutelszlaacutev vezeteacutes teljesen uacutej ndash szerb montenegroacutei stb - telepuumlleacuteseket
hozott leacutetre Ilyenek ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a baacutecstopolyai koumlzseacuteg teruumlleteacuten Karadordevo vagy
Krivaja illetve a szabadkai koumlzseacuteg teruumlleteacuten Mali Beograd (Kisbelgraacuted) Mala Bosna
(Kisbosznia) Uacutejzsednik (Novi Zednik) A telepesfalvak leacutetrehozaacutesaacutenak ceacutelja a magyar
nemzetiseacutegi toumlmb asszimilaacutelaacutesa volt
A koumlrzet 45 telepuumlleacuteseacuteből csak tiacutez tekinthet vissza toumlrteacutenelmi muacuteltra ezek a haacuterom
kishegyesi telepuumlleacutes (Baacutecsfeketehegy (Feketiš) Kishelyes (Mali IŤoš) Szeghegy (Lovšenac))
a szabadkai koumlzseacutegben Bajmok (Bajmok) Csantaveacuter (Ţantavir) Szabadka (Subotica)
valamint a baacutecstopolyai koumlzseacutegben Bajsa (Bajša) Baacutecskossutfalva (maacutes neacuteven Oacutemoravica)
(Stara Moravica) Baacutecstopolya (Baţka Topola)eacutes Pacseacuter (Paţir)
29 taacuteblaacutezat
Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1991-ben eacutes 2002-ben (fő)
Koumlzseacuteg 1991 2002
Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb
Baacutecstopolya 40 473 26 185 14 288 38 245 22 543 15 702
Kishegyes 14 394 8 4 2 5 942 13 494 7 546 5 948
Szabadka 150 534 64 277 86 257 148 401 57 092 91 309
Oumlsszesen 205 401 98 914 106 487 200 140 87 181 112 959
Forraacutes Magyarkanizsa koumlzseacuteg honlapja (httpwwwkanjizacoyunepszamlalas2002) (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 19)
A fenti taacuteblaacutezatboacutel laacutethatoacute hogy 2002-ben a magyarsaacuteg meacuteg toumlbbseacutegben van a haacuterom
koumlzseacutegből kettőben a magyarsaacuteg toumlbb mint 50 szaacutezaleacutekot meghaladoacutean van jelen
143
Ilyen peacuteldaacuteul a baacutecstopolyai koumlzseacutegben Braziacutelia (Bagremovo) vagy Bogaras (Bogaras) illetve a Szabadkai
koumlzseacuteg teruumlleteacuten Kiraacutelyhalom (Backi Vinogradi) Kelebia (Kelebija) vagy Hajduacutejaacuteraacutes (Hajdukovo) MIRNICS
Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarok identitaacutesa REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom Teleki
Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-Euroacutepai Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp 19923 58 p
109
(Baacutecstopolya 59 Kishegyes 56144
) Szabadka koumlzseacutegben pedig tovaacutebbra is biztosiacutetott a
magyar relatiacutev toumlbbseacuteg (44)
A ndash 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint ndash baacutecstopolyai koumlzseacuteg teruumlleteacuten
talaacutelhatoacute 23 telepuumlleacutes koumlzuumll 12 helyseacuteg magyar toumlbbseacutegű volt Ezek Bajsa (Bajša) (651)
Baacutecskossuthfalva (Stara Moravica) (841) Baacutecstopolya (Baţka Topola) (592) Bogaras
(Bogaraš) (957) Braziacutelia (Bagremovo) (823) Gunaras (Gunaroš) (972) Kavilloacute
(Kavilo) (923) Pacseacuter (Paţir) (599) Pobeda (Pobeda) (471) Voumllgypart (Obornjaţa)
(100) Zentagunaras (Novo Orahovo) (856) eacutes Zobnatica (Zobnatica) (628)145
30 taacuteblaacutezat A baacutecstopolyai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)
Telepuumlleacutes Neacutepesseacuteg (fő) Neacutepesseacutegfogyaacutes Toumlbbseacutegi
nemzetiseacuteg 1991 2002 Fő
Andraacutesmező 629 696 67 11 szerb
Bajsa 2 745 2 568 ndash177 ndash64 magyar
Baacutecskossuthfalva 6 266 5 699 ndash567 ndash9 magyar
Baacutecstopolya 16 704 16 171 ndash533 ndash32 magyar
Bogaras 151 94 ndash57 ndash377 magyar
Braziacutelia 220 204 ndash16 ndash73 magyar
Cserepes 497 609 112 225 szerb
Felsőroglatica 587 477 ndash110 ndash187 szerb
Gunaras 1 531 1 441 ndash90 ndash59 magyar
Istenaacuteldaacutes 635 632 ndash3 ndash04 szerb
Karadordevo 588 590 2 03 szerb
Karkatuacuter 524 516 ndash8 ndash15 szerb
Kavilloacute 259 233 ndash26 ndash10 magyar
Kisbelgraacuted 503 524 21 42 szerb
Koumlzeacutepszaacutellaacutes 183 172 ndash11 ndash6 szerb
Krivaja 910 986 76 84 szerb
Pacseacuter 3 309 2 948 ndash361 ndash109 magyar
Pannonia 970 798 ndash172 ndash177 szerb
Pobeda 382 342 ndash40 ndash105 magyar
Szeacutekelytornyos 229 205 ndash24 ndash105 szerb
Voumllgypart ----- 2 2 100 magyar
Zentagunaras 2 263 2 029 ndash234 ndash103 magyar
Zobnatica 388 309 ndash79 ndash204 magyar
A koumlzseacuteg
oumlsszesen 40 473 38 245 ndash2 228 ndash55 magyar
Forraacutes GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes
szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 338ndash339 p
A keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt eltelt 11 eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacutes toumlrteacutent a
baacutecstopolyai koumlzseacuteg nemzetiseacuteg statisztikaacutejaacuteban A koumlzseacuteg teruumlleteacuten legszaacutemosabb
144
A kishegyesi koumlzseacuteg haacuterom telepuumlleacuteseacuteből kettőben (Baacutecsfeketehegy Kishegyes) keacutetharmadot meghaladoacute
magyar toumlbbseacuteg van viszont a harmadikon Szeghegyen a magyarsaacuteg csak elenyeacutesző szaacutemban eacutel Ennek az oka
hogy Szeghegy neacutemet telepuumlleacutes volt de a neacutemeteknek a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten kitelepiacutetetteacutek helyuumlkre montenegroacuteiak
eacuterkeztek CZEacuteKUS Geacuteza Kishegyes muacuteltja a demograacutefiai adatok tuumlkreacuteben Logos Kiadoacute Toacutethfalu 2002 14 p 145
GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes
szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 338ndash339 p
110
neacutepcsoport a magyarsaacuteg szaacutema 26 185 főről 22 543 főre apadt (ndash139) A szaacutembelileg
maacutesodik helyen aacutelloacute szerbseacuteg viszont jelentősen nőtt A keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt ndash a szervezett
betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben ndash 8 923 főről 11 454 főre (+2836) emelkedett a szaacutemuk Az
1991-ben 2 335 főt szaacutemlaacuteloacute bdquojugoszlaacutev nemzetiseacutegrdquo 2 335 főről 831 főre (ndash644) csoumlkkent
A montenegroacutei neacutepcsoport szaacutema szinteacuten neacutepesseacutegfogyaacutest koumlnyvelhetett el 623 főről 547 főre
(-122) csoumlkkent Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az egy szaacutezaleacutekot meghaladoacute
neacutepcsoportok koumlzuumll a horvaacutetsaacuteg volt a legkisebb Szaacutemuk 11 eacutev alatt 522 főről 454 főre (ndash
13) csoumlkkent
A baacutecstopolyai koumlzseacuteg telepuumlleacutesei koumlzuumll mindoumlssze oumlt telepuumlleacutes noumlvelte leacutelekszaacutemaacutet
miacuteg a toumlbbi 18 helyseacutegben főkeacutent a magyarsaacuteg rohamos fogyaacutesaacutenak lehetuumlnk tanuacutei Az oumlt ndash
neacutepesseacutegszaacutemaacutet noumlvelni tudoacute ndash telepuumlleacutes koumlzuumll neacutegyben a szerb a dominaacutens nemzetiseacuteg eacutes
csak az 1991 oacuteta oumlnaacutelloacutesult keacutet szemeacutely aacuteltal lakott Voumllgypart az egyeduumlli magyar
bdquotelepuumlleacutesrdquo
A kishegyesi koumlzseacuteg teruumlleteacuten mindoumlssze haacuterom telepuumlleacutes talaacutelhatoacute ezek koumlzuumll
Baacutecsfeketehegyen (Feketiš) (616) eacutes Kishegyesen (Mali IŤoš) (872) mutatott ki magyar
toumlbbseacuteget a legutolsoacute ndash 2002 eacutevi ndash szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes
31 taacuteblaacutezat A kishegyesi koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)
Telepuumlleacutes Neacutepesseacuteg (fő) Neacutepesseacutegfogyaacutes Toumlbbseacutegi
nemzetiseacuteg 1991 2002 Fő
Baacutecsfeketehegy 4 542 4 336 ndash206 ndash453 magyar
Kishegyes 5 803 5 465 ndash338 ndash582 magyar
Szeghegy 4 049 3 693 ndash356 ndash879 montenegroacutei
A koumlzseacuteg
oumlsszesen 14 394 13 494 ndash900 ndash62 magyar
Forraacutes GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes
szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 346ndash347 p
Az 1991 eacutes 2002 koumlzoumltti időszakban a kishegyesi koumlzseacuteg is neacutepesseacutegfogyaacutest
koumlnyvelhetett el amelynek elsődleges oka az elvaacutendorlaacutes valamint a termeacuteszetes fogyaacutes A
kedvezőtlen eacutelveszuumlleteacutesi eacutes halaacutelozaacutesi araacutenyszaacutemok mellett az elvaacutendorlaacutes is erőteljesen
eacutereztette hataacutesaacutet A kishegyes koumlzseacutegi magyarsaacuteg 8 542 főről 7 546 főre csoumlkkent (ndash107) A
magyarsaacuteghoz hasonloacutean 11 eacutev alatt a montenegroacutei ndash kuumlloumlnoumlsen a szeghegyi ndash neacutepcsoport
szaacutema is jelentősen 1 210 fővel (ndash365) fogyott Ugyanakkor a harmadik jelentősebb
koumlzseacutegi neacutepcsoport a szerb a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt ndash a betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben ndash
jelentősen gyarapodott Leacutelekszaacutemuk 1 634 főről 2 357 főre (+301) nőtt146
146
GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes
szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 346ndash347 p
111
A szabadkai koumlzseacuteg 19 telepuumlleacutese koumlzuumll mindoumlssze nyolcroacutel lehetett elmondani ndash a
2002 eacutevi cenzus adatsorai szerint ndash hogy magyar toumlbbseacutegű Az emliacutetett helyseacutegek az
alaacutebbiak Baţko Dušanovo (625) Baacutecsszőllős (maacutes neacuteven Kiraacutelyhalom) (Baţki Vinogradi)
(945) Csantaveacuter (Ţantavir) (924) Hajduacutejaacuteraacutes (Hajdukovo) (883) Kelebia (Kelebija)
(588) Ludas (Supljak) (875) Palics (Paliţ) (539) eacutes Szabadka (Subotica) (35)147
32 taacuteblaacutezat A szabadkai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)
Telepuumlleacutes Neacutepesseacuteg (fő) Neacutepesseacutegfogyaacutes Toumlbbseacutegi
nemzetiseacuteg 1991 2002 Fő
Alsoacutetavankuacutet 2 710 2 631 ndash79 ndash29 horvaacutet-
bunyevaacutec
Bačko Dušanovo 785 741 ndash44 ndash56 magyar
Bajmok 8 620 8 586 ndash34 ndash04 szerb
Baacutecsszoumlllős 2 242 2 039 ndash203 ndash9 magyar
Beacutekova 1 942 1 824 ndash118 ndash61 horvaacutet-
bunyevaacutec
Csantaveacuter 7 940 7 178 ndash762 ndash96 magyar
Felsőtavankuacutet 1 526 1 381 ndash145 ndash95 horvaacutet-
bunyevaacutec
Gyoumlrgyeacuten 1 911 1 746 ndash165 ndash86 horvaacutet-
bunyevaacutec
Hadikoumlrs 509 446 ndash63 ndash124 szerb
Hajduacutejaacuteraacutes 2 627 2 482 ndash145 ndash55 magyar
Kelebia 1 975 2 128 +193 +98 magyar
Kisbosznia 1 488 1 245 ndash243 ndash1633 horvaacutet-
bunyevaacutec
Ludas 1 427 1 310 ndash117 ndash82 magyar
Meggyes 634 639 +5 +08 szerb
Meacuterges 1 182 1 181 ndash1 ndash01 bunyevaacutec-
horvaacutet
Nagyfeacuteny 2 323 2 230 ndash93 ndash4 horvaacutet-
bunyevaacutec
Palics 7 375 7 745 +370 +5 magyar
Szabadka 100 386 99 981 ndash405 ndash04 magyar
Uacutejzsednik 2 932 2 848 ndash84 ndash29 szerb
A koumlzseacuteg
oumlsszesen 150 534 148 401 ndash2 133 ndash14 magyar
Forraacutes GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes
szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 354ndash355 p
A koumlzseacutegi magyarsaacuteg szaacutema ndash 1991 eacutes 2002 koumlzoumltt ndash 64 277 főről 57 092 főre fogyott
(-112)148
ezzel szemben a szerbseacuteg 22 335 főről 26 242 főre (175) noumlvelte leacutelekszaacutemaacutet
A koumlzseacuteg nemzetiseacutegi statisztikaacutejaacutenak sajaacutetossaacutega hogy a bdquojugoszlaacutevrdquo neacutepcsoport szaacutemaacuteban
erőteljes visszaeseacutes mutatkozott Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten a magukat bdquojugoszlaacutevnakrdquo
valloacutek szaacutema 22 764 főről ndash 11 eacutev alatt ndash 8 562 főre (ndash624) esett vissza A szabadkai
147
GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes
szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 354ndash355 p 148
GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes
szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 354ndash355 p
112
koumlzseacutegben meghataacuterozoacute jelentőseacutegű bunyevaacutec eacutes horvaacutet neacutepcsoportok szaacutema a vaacuterthoz keacutepest
keveacutesbeacute vaacuteltozott A bunyevaacutecok szaacutema 17 439 főről 16 254 főre (ndash68) meacuterseacuteklődoumltt
viszont a horvaacutetok leacutelekszaacutema 16 369 főről 16 688 főre (19) noumlvekedett A meacuteg viszonylag
jelentős montenegroacutei neacutepcsoport szinteacuten noumlvelte szaacutemaacutet 1 755 főről 1 860 főre (6)
Az utoacutebbi eacutevtizedekben Szabadka vaacuteros neacutepesseacutegeacutenek gyarapodaacutesa lelassult majd az
1991-ben kirobbant deacutelszlaacutev haacuteboruacute hataacutesakeacutent a multikultuacuteraacutelis vaacuterosboacutel főkeacutent a magyarok
eacutes horvaacutetok elvaacutendorlaacutesa miatt ndash a 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint ndash a vaacuteros
neacutepesseacutegfogyaacutesaacutenak lehetuumlnk tanuacutei Szabadka vaacuteros neacutepesseacutegszaacutemaacutenak csoumlkkeneacuteseacutet a
deacutelszlaacutev haacuteboruacutet koumlvető folyamatos szerb betelepuumlleacutes sem tudta egyensuacutelyozni Ugyanakkor a
koumlzseacuteg falvaiban a deacutelszlaacutev haacuteboruacutet megelőzően maacuter eacuterzeacutekelhető volt a neacutepesseacutegcsoumlkkeneacutes
amely folyamat a deacutelszlaacutev haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben ndash szinteacuten a magyarok eacutes horvaacutetok
elvaacutendorlaacutesa miatt ndash felgyorsult A fogyaacutes meacuterteacuteke azonban elteacuterően alakult amiacuteg Szabadkaacuten
csak 04-os addig a falvak maacuter jelentős neacutepesseacutegfogyaacutest koumlnyvelhettek el A koumlzseacuteg 19
telepuumlleacutese koumlzuumll ndash a szerb betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben ndash Kelebia (98) Meggyes (08) eacutes
Palics (5) kiveacuteteleacutevel minden helyseacutegben fogyott a neacutepesseacuteg a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes ndash 1991 eacutes
2002 ndash koumlzoumltti időszakban A legnagyobb fogyaacutest a horvaacutet-bunyevaacutec Kisbosznia (ndash1633) a
szerb de jelentős bunyevaacutec kisebbseacuteggel rendelkező Hadikoumlrs (ndash124) valamint a magyar
Csantaveacuter (-96) koumlnyvelhette el
3 2 1 2 A Nyugat-baacutecskai koumlrzet
(Zapadno-backi okrug)
A koumlrzet neacutegy koumlzseacuteget oumllel fel amelyek koumlzuumll egyben sincs magyar ndash koumlzseacutegi szintű
ndash oumlnkormaacutenyzat illetve magyar toumlbbseacuteg A neacutegy koumlzseacuteg az apatini (Apatin) a hoacutedsaacutegi
(Odţaci) a kulai (Kula) eacutes a zombori (Sombor) A neacutegy koumlzseacuteg teruumlleteacuten ndash szoacutervaacutenyt
keacutepezve ndash meacuteg vannak magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek149
149
Magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek az apatini koumlzseacutegben Baacutecskertes (Kupusina) eacutes Szilaacutegy (Svilojevo) a
hoacutedsaacutegiban Gombos (Bogojevo) valamint a zombori koumlzseacutegben Baacutecsgyulafalva (Teleţka) Bezdaacuten (Bezdan)
Doroszloacute (Doroslovo) eacutes Nemesmilitics (Svetozar Miletiš) GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A vajdasaacutegi magyarsaacuteg eacutes
neacutepesedeacutesi viszonyai 339 p in BADOacute Attila ndash BOacuteKA Jaacutenos (szerk) Tudomaacutenyos diaacutekkoumlri szemle 2003
Szegedi udomaacutemnyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 2003
113
33 taacuteblaacutezat A Nyugat-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)
Nemzetiseacuteg Apatin koumlzseacuteg Hoacutedsaacuteg koumlzseacuteg Kuacutela koumlzseacuteg Zombor koumlzseacuteg Oumlsszesen
Albaacuten 26 12 27 100 165
Bolgaacuter 2 9 5 32 48
Bosnyaacutek 3 6 5 30 44
Bunyevaacutec 41 8 27 2 730 2 806
Cigaacuteny 524 839 163 415 1 941
Cseh ----- 4 27 16 47
Goraacuten 1 1 15 42 59
Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- -----
Horvaacutet 3 766 282 806 8 106 12 960
bdquoJugoszlaacutevrdquo 727 305 740 5 098 6 870
Lengyel ----- ----- ----- ----- -----
Macedoacuten 32 55 183 167 437
Magyar 3 785 1 572 4 082 12 386 21 825
Montenegroacutei 109 245 7 902 926 9 182
Muzulmaacuten 45 10 53 94 202
Neacutemet 159 63 158 339 719
Orosz 6 17 21 35 79
Romaacuten 1 191 174 5 250 1 620
Ruszin 9 53 5 398 75 5 535
Szerb 20 216 29 477 25 152 59 799 134 644
Szlovaacutek 39 1 002 106 117 1 264
Szloveacuten 25 18 51 81 175
Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- -----
Ukraacuten 3 25 1 453 27 1 508
Vlach ----- ----- ----- ----- -----
Zsidoacute ----- ----- ----- ----- -----
Egyeacuteb 81 20 92 674 867
Nem
nyilatkozott 1 893 846 1 175 4 983 8 897
Regoionaacutelis
hovatartozaacutes 59 82 103 483 727
Ismeretlen 71 457 604 258 1 390
Oumlsszesen 32 813 35 582 48 353 97 263 214 011
Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal
A koumlrzet teruumllete 2 420 km 2 a neacutepsűrűseacuteg 1991-ben 90 főkm 2 volt 2002-ben
viszont maacuter csak 88 főkm 2 A koumlzseacuteg lakosainak szaacutema 1991-ben 215 916 fő volt a 2002
eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint viszont maacuter csak 214 011 fő eacutelt a koumlrzet teruumlleteacuten A koumlrzet 11 eacutev
alatt 1 905 főt (09) vesztett neacutepesseacutegeacuteből A koumlrzetben 37 telepuumlleacutes talaacutelhatoacute ebből oumlt az
apatini kilenc a hoacutedsaacutegi heacutet a kulai eacutes 16 a zombori koumlzseacutegben A koumlrzet koumlzpontja Zombor
amely Trianonig BaacutecsndashBodrog vaacutermegye szeacutekhelye volt
114
34 taacuteblaacutezat
A Nyugat-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2002-ban (fő)
Koumlzseacuteg 1991 2002
Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb
Apatin 32 999 4 823 28 176 32 813 3 785 29 028
Hoacutedsaacuteg 37 501 2 195 35 306 35 582 1 572 34 010
Kula 49 311 4 314 44 997 48 353 4 082 44 271
Zombor 96 105 15 397 80 708 97 263 12 386 84 877
Oumlsszesen 215 916 26 729 189 187 214 011 21 825 192 186
Forraacutes Magyarkanizsa koumlzseacuteg honlapja (httpwwwkanjizacoyunepszamlalas2002) (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 19)
A taacuteblaacutezatboacutel egyeacutertelműen kitűnik a szoacutervaacutenyjelleg 2002-ben az apatini koumlzseacuteg 3 785
magyar lakosaacutet a keacutet koumlzel bdquosziacutenmagyarrdquo telepuumlleacutes adta ndash az 1751-ben alapiacutetott paloacutec
eredetű150
ndash Baacutecskertes (Kupusina) (788) eacutes Szilaacutegyi (Svilojevo) (581) A toumlbbi haacuterom
telepuumlleacutesen elenyeacutesző szaacutemban eacutelt magyar A hoacutedsaacutegi koumlzseacuteg kilenc telepuumlleacutese a toumlrteacutenelmi
muacuteltban sem rendelkezett magyar toumlbbseacuteggel kiveacuteve Gombost (544) amely napjainkban is
magyar telepuumlleacutesnek szaacutemiacutet A toumlbbi nyolc telepuumlleacutes joacutereacuteszt neacutemet (Baacutecsordas Hoacutedsaacuteg
Paripaacutes Szentfuumlloumlp Szilberek) illetve szerb telepuumlleacutes (Dernye Liliomos Militics) volt151
A
kulai koumlzseacuteg heacutet telepuumlleacuteseacuteből 2002-ben Kula a koumlzseacutegkoumlzpont adta a koumlzseacutegi magyarsaacuteg
koumlzel 70ndash75 szaacutezaleacutekaacutet a toumlbbi hat telepuumlleacutesen csak bdquohiacutermondoacutenakrdquo maradtak magyarok A
zombori koumlzseacuteget tekintve elmondhatoacute hogy itt eacutel a legtoumlbb magyar a neacutegy koumlzseacuteg koumlzuumll A
zombori koumlzseacutegben a legtoumlbb magyarral a koumlzseacutegkoumlzpont Zombor (Sombor) a szaacutemaraacutenyt
tekintve pedig Baacutecsgyulafalva (Teleţka) (724) buumlszkeacutelkedhet Tovaacutebbi jelentős magyar
toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek Bezdaacuten (Bezdan) (567) Doroszloacute (Doroslovo) (52) eacutes
Nemesmilitics (Svetozar Miletiš) (46)
3 2 1 3 A Deacutel-baacutecskai koumlrzet
(Juzno-backi okrug)
A koumlrzet teruumllete 4 016 km 2 amely 12 koumlzseacuteget toumlmoumlriacutet Ebből keacutet koumlzseacuteg fekszik a
Szereacutemseacutegben (Beoţin eacutes Karloacuteca (Sremski Karlovci)) tovaacutebbaacute Baacutecspalaacutenka (Baţka Palanka)
eacutes Uacutejvideacutek (Novi Sad) koumlzseacutegek teruumllete aacutetnyuacutelik a Szereacutemseacutegbe Baacutecspalaacutenka koumlzseacuteg keacutet
telepuumlleacutest (Neštin Viziš) Uacutejvideacutek koumlzseacuteg pedig oumlt telepuumlleacutest (Bukovaacutec (Bukovac) Kamenica
150
SILLING Istvaacuten Meszentelt jeleink A 250 eacuteves Kupuszina szabadteacuteri vallaacutesi emleacutekei Kupuszinai Fuumlzetek 3
kupuszinai Petőfi Saacutendor Művelődeacutesi Egyesuumllet Kupuszina 2001 3 p 151
BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Baacutecs-Bodrog vaacutermegye I-II Orszaacutegos
Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp 118 p
115
(Sremska Kamenica) Ledinci (Ledince) Peacutetervaacuterad (Petrovaradin) Stari Ledinci (Oacuteledince)
mondhat magaacuteeacutenak a Szereacutemseacutegből
35 taacuteblaacutezat A Deacutel-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)
Nemzetiseacuteg Baacutecs Baacutecspalaacutenka Baacutecspetrőc Beocsin Karloacuteca Oacutebecse Szenttamaacutes
Albaacuten 7 80 5 205 4 66 25
Bolgaacuter 1 5 4 5 3 12 6
Bosnyaacutek 4 18 4 3 ----- 6 4
Bunyevaacutec 10 17 ----- 3 2 16 4
Cigaacuteny 318 841 85 1 048 10 479 361
Cseh 3 20 2 9 3 4 3
Goraacuten ----- ----- ----- ----- 1 6 -----
Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Horvaacutet 1 389 982 120 757 753 437 147
bdquoJugoszlaacutevrdquo 805 293 861 254 1 070 462
Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Macedoacuten 11 51 12 27 19 62 33
Magyar 992 1 490 85 288 215 20 018 3 920
Montenegroacutei 56 186 20 79 89 229 133
Muzulmaacuten 216 79 13 52 4 87 38
Neacutemet 89 102 6 39 71 46 20
Orosz 6 20 3 10 10 6 9
Romaacuten 570 4 ----- 14 6 18 12
Ruszin 9 53 11 28 14 24 13
Szerb 7 596 47 916 3 779 10 967 6 664 16 832 11 963
Szlovaacutek 3 213 5 837 9 751 959 27 37 13
Szloveacuten 8 35 7 92 19 15 11
Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Ukraacuten 92 28 11 15 14 26
Vlach ----- ----- ----- ----- ----- 12 -----
Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Egyeacuteb 133 44 14 21 10 4 20
Nem
nyilatkozott 525 1 481 254 599 272 18 312
Regoionaacutelis
hovatartozaacutes 74 78 24 37 53 824 175
Ismeretlen 141 558 178 153 329 262 125
Oumlsszesen 16 268 60 966 14 681 16 086 8 839 399 17 855
Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal
116
35 taacuteblaacutezat A Deacutel-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002) (folytataacutes)
Nemzetiseacuteg Temerin Titel Uacutejvideacutek Verbaacutesz Zsablya Oumlsszesen
Albaacuten 36 7 299 45 20 614
Bolgaacuter 7 16 141 14 ----- 214
Bosnyaacutek 1 1 59 23 ----- 123
Bunyevaacutec 5 3 229 23 3 315
Cigaacuteny 38 229 1 740 136 768 6 053
Cseh 1 ----- 175 18 2 240
Goraacuten ----- ----- 358 1 ----- 366
Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- -----
Horvaacutet 196 160 6 263 659 177 12 040
bdquoJugoszlaacutevrdquo 407 318 9 514 675 259 15 959
Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- -----
Macedoacuten 27 55 1 144 155 41 1 637
Magyar 8 341 902 15 687 2 885 305 55 128
Montenegroacutei 78 34 5 040 11 371 25 17 340
Muzulmaacuten 20 6 1 015 100 16 1 646
Neacutemet 29 15 410 127 14 968
Orosz 7 10 272 47 8 408
Romaacuten 13 7 860 7 11 1 522
Ruszin 49 18 2 032 3 765 1 407 7 443
Szerb 18 155 14 482 225 995 21 907 23 732 409 988
Szlovaacutek 122 122 7 230 312 62 27 640
Szloveacuten 11 11 443 57 10 725
Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- -----
Ukraacuten 3 3 482 975 49 1 715
Vlach ----- ----- 13 1 1 15
Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- -----
Egyeacuteb 27 22 1 133 60 39 1 541
Nem
nyilatkozott 288 395 10 903 1 326 291 17 470
Regoionaacutelis
hovatartozaacutes 61 76 3 568 149 119 4 676
Ismeretlen 382 158 4 289 1 014 154 7 880
Oumlsszesen 28 275 17 050 299 294 45 852 27 513 593 666
Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal
A koumlrzet neacutepsűrűseacutege 1991-ben 90 főkm 2 volt de 2002-ben maacuter 148 főkm 2 -re
bdquoduzzadtrdquo A koumlrzet koumlzpontja Uacutejvideacutek egyben a Deacutelvideacutek (Vajdasaacuteg) bdquofővaacuterosardquo is A
Baacutecskaacuteban ebben a koumlrzetben eacutel a legkevesebb magyar
A baacutecsi (Baţ) koumlzseacuteg magyar lakossaacutega toumlbbnyire keacutet telepuumlleacutesen eacutel kisebbseacutegi sorban
az egyik a koumlzseacutegkoumlzpont Baacutecs (Baţ) a maacutesik pedig Vajszka (Vajska) A toumlbbi neacutegy
telepuumlleacutesen telepuumlleacutesenkeacutent csak neacutehaacuteny tiacutez magyar eacutel
Baacutecspalaacutenka koumlzseacuteg magyarsaacutegaacutet joacutereacuteszt maga a koumlzseacutegkoumlzpont Baacutecspalaacutenka adja a
toumlbbi 13 telepuumlleacutesen szinteacuten csak tiacutezes nagysaacutegrendű
A szlovaacutek toumlbbseacutegű baacutecspetrőci koumlzseacuteg (Baţki Petrovac) neacutegy telepuumlleacuteseacutenek 85 fős
magyarsaacutega gyakorlatilag bdquomegszűntrdquo leacutetezni
A keacutet szereacutemseacutegi koumlzseacutegben amelyet koumlzigazgataacutesilag a Deacutel-baacutecskai koumlrzetbe soroltak
be szinteacuten alig eacutel magyar nemzetiseacutegű szemeacutely
117
A legeacuterzeacutekenyebb bdquoveacuterveszteseacutegetrdquo talaacuten Oacutebecse koumlzseacuteg (Beţej) szenvedte el A
koumlzseacuteg oumlt jelentős szaacutemuacute magyar lakossal rendelkező telepuumlleacuteseacutet a Deacutel-baacutecskai koumlrzetbe
osztottaacutek be ezzel elvaacutelasztottaacutek a toumlmbmagyarsaacuteg maacutes koumlzseacutegeitől A koumlzseacuteg oumlt telepuumlleacutese
koumlzuumll neacutegyben (Baacutecsfoumlldvaacuter (Baţko Gradište) (463) Istenfoumlldje (Mileševo) (51) Oacutebecse
(Beţej) (455) Peacuteterreacuteve (Baţko Petrovo Selo) (718)) a magyarsaacuteg elenyeacutesző toumlbbseacuteget
alkot A koumlzseacuteg 1991-ben meacuteg abszoluacutet magyar toumlbbseacutegűnek szaacutemiacutetott azonban a szerb
betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben 2002-re csak a relatiacutev toumlbbseacuteg maradt
36 taacuteblaacutezat Az oacutebecsei koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)
Telepuumlleacutes Neacutepesseacuteg (fő) Neacutepesseacutegfogyaacutes Dominaacutens
nemzetiseacuteg 1991 2002 Fő
Baacutecsfoumlldvaacuter 5 625 5 445 ndash180 ndash32 magyar
Csikeacuteriapuszta 1 250 1 332 +82 ndash66 szerb
Istenfoumlldje 1 218 1 118 ndash100 ndash82 magyar
Oacutebecse 26 634 25 774 ndash860 ndash32 magyar
Peacuteterreacuteve 7 958 7 318 ndash640 ndash8 magyar
A koumlzseacuteg
oumlsszesen 42 685 40 987 ndash1 698 ndash4 magyar
Forraacutes GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes
szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 346ndash347 p
A szenttamaacutesi (Srbobran) koumlzseacuteg teruumlleteacuten a magyarsaacuteg nem alkotott magyar
toumlbbseacuteget A koumlzseacutegkoumlzpont Szenttamaacutes uacutejraalapiacutetaacutesaacuteban a neacutemetek jaacutetszottak főbb szerepet
azonban a telepuumlleacutes egyre inkaacutebb elszerbesedett Szenttamaacutes telepuumlleacutesre152
illetve a koumlrnyező
telepuumlleacutesekre (Naacutedalj (Nadalj) Tuacuteria (Turija)) maacuter az 1700-as eacutevekben jelentős szaacutemuacute szerb
lakossaacuteg koumlltoumlzoumltt
A temerini koumlzseacuteg ndash akaacutercsak a szenttamaacutesi koumlzseacuteg ndash szinteacuten haacuterom telepuumlleacutest foglal
magaacuteba a koumlzseacutegkoumlzpont Temerin mellett az elenyeacutesző szaacutemuacute magyarsaacutegnak otthont adoacute
Jaacuterek (Backi Jarak) eacutes Szőreg (Sirig) telepuumlleacuteseket A koumlzseacuteg magyarsaacutegaacutet gyakorlatilag a
koumlzpont adja
A titeli (Titel) eacutes a zsablyai (Ţabalj) koumlzseacutegek magyarsaacutegszaacutema minimaacutelis A keacutet
koumlzseacuteg teruumllete egykoron a szerbek lakta Sajkaacutesndashvideacutek reacutesze volt A keacutet koumlzseacuteg kis szaacutemuacute
magyarsaacutega a II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuten ndash a kitelepiacuteteacutesek miatt ndash csak hiacutermondoacutenak maradt A
zsablyai Csurog eacutes Zsablya valamint a titeli Mozsor eacutes Sajkaacuteslak telepuumlleacutesek magyarsaacutega
152
Az 18481849-es szabadsaacutegharc idejeacuten a szerb felkelők bdquofellegvaacuterardquo Szenttamaacutes volt HERMANN Roacutebert
(szerk) Az 1848-1849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc toumlrteacutenete Videopont Bp 1996 136ndash140 p
118
szenvedte meg a legjobban a II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuten a jugoszlaacutev partizaacutenok eacutes a helyi szerb
lakossaacuteg brutalitaacutesaacutet153
37 taacuteblaacutezat
A Deacutel-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2002-ban (fő)
Koumlzseacuteg 1991 2002
Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb
Baacutecs 17 249 1 225 16 024 16 268 992 1 5276
Baacutecspalaacutenka 58 835 1 529 57 306 60 966 1 490 59 476
Baacutecspetrőc 15 662 94 15 568 14 681 85 14 596
Beocin 14 848 271 14 577 16 086 288 15 798
Karloacuteca 7 534 224 7 310 8 839 215 8 624
Oacutebecse 42 685 23 224 19 461 40 987 20 018 20 969
Szenttamaacutes 17 365 4 587 12 778 17 855 3 920 13 935
Temerin 24 939 9 646 15 293 28 275 8 341 19 934
Titel 16 218 995 15 223 17 050 902 16 148
Uacutejvideacutek 265 464 20 245 245 219 299 294 15 687 283 607
Verbaacutesz 46 405 3 443 42 962 45 852 2 885 42 967
Zsablya 25 823 294 25 529 27 513 305 27 208
Oumlsszesen 553 027 65 777 487 250 593 666 55 128 538 538
Forraacutes Magyarkanizsa koumlzseacuteg honlapja (httpwwwkanjizacoyunepszamlalas2002) (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 19)
A 2002-es jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes kellemetlen bdquomeglepeteacuteserdquo az uacutejvideacuteki koumlzseacuteg
(Novi Sad) volt ahol 4 558 fővel kevesebb volt a magyar 2002-ben mint 1991-ben A koumlzseacuteg
magyarsaacutegaacutenak a toumlbbseacutege keacutet telepuumlleacutesen eacutelt Az egyik a Vajdasaacuteg fővaacuterosa Uacutejvideacutek ahol a
legtoumlbb koumlzseacutegi magyar eacutel toumlbb mint 10 000 fő A maacutesik telepuumlleacutes pedig Tiszakaacutelmaacutenfalva
(Budisava)154
amelynek meacuteg koumlzel harmada (315) magyar155
A verbaacuteszi koumlzseacuteg (Vrbas) teruumlleteacuten ndash 1910-ben ndash joacutereacuteszt neacutemetek valamint ruszinok
laktak a szerbseacuteg eacutes magyarsaacuteg csak kis szaacutemban volt jelen A 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint
csak a koumlzseacutegkoumlzpont rendelkezett jelentősebb szaacutemuacute magyarsaacuteggal
153
TELEKI Juacutelia Keresem az apaacutem siacuterjaacutet Visszatekinteacutes a muacuteltba ndash II bőviacutetett kiadaacutes Logos Kiadoacute Toacutethfalu
1999 10ndash13 p 154
A Szilaacutegyi Dezső igazsaacuteguumlgy-miniszter neveacutehez fűződik a bdquomilleniumi falvakrdquo megalapiacutetaacutesa Az aacuteltala
kidolgozott eacutes a parlament aacuteltal megszavazott bdquotelepiacuteteacutesirdquo toumlrveacutenynek koumlszoumlnhetően jelent meg toumlbb telepuumlleacutes
Magyarorszaacuteg teacuterkeacutepeacuten a Millenium eacutes a szaacutezadforduloacute koumlrnyeacutekeacuten Koumlzuumlluumlk neacutegy talaacutelhatoacute a Baacutecskaacuteban melyek
oumlroumlk emleacuteket aacutelliacutetottak Szilaacutegyinak eacutes azon kormaacutenyfőknek akik mellett igazsaacuteguumlgy miniszterkeacutent műkoumldoumltt eacutes
akik taacutemogattaacutek aacutelmaacutenak megvaloacutesulaacutesaacuteban a kisparasztok foumlldhoumlz juttataacutesaacuteban Szilaacutegyi (Svilojevo) ndash- Szilaacutegyi
Dezső igazsaacuteguumlgy miniszter (1889ndash1895) eacutes az orszaacuteggyűleacutes elnoumlke (1895ndash1896) Tiszakaacutelmaacutenfalva
(Budiszava) ndash Tisza Kaacutelmaacuten miniszterelnoumlk (1875ndash1890) Baacutecsgyulafalva (Teleţka) ndash Szapaacutery Gyula
miniszterelnoumlk eacutes beluumlgyminiszter (1890ndash1892) Wekerlefalva (Nova Gajdobra) ndash Wekerle Saacutendor
miniszterelnoumlk (1892ndash1895) 155
GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten ndash MIRNICS Zsuzsa Feacuteszekhagyoacute vajdasaacutegiak MTT Koumlnyvtaacuter 4
Szabadka 2001
119
3 2 2 A baacutenaacuteti magyarsaacuteg
A Deacutelvideacutek maacutesodik jelentősebb taacutejegyseacutege a Baacutenaacutet156
Teruumllete 8 886 km 2 A
taacutejegyseacuteget ndash foumlldrajzilag ndash nyugatroacutel a Baacutecska illetve a Tisza folyoacute eacutes ndash Titeltől ndash a Duna
folyoacute eacuteszakroacutel Magyarorszaacuteg keletről Romaacutenia eacutes deacutelről szinteacuten a Duna folyoacute ndash tuacuteloldalaacuten
Szerbia ndash hataacuterolja
A bdquoBaacutenaacutet a magyar nyelvhasznaacutelatban az a teruumllet amelyet Jugoszlaacutevia a Baacutensaacutegboacutel
a trianoni beacutekeszerződeacutessel kapott A Baacutensaacutegot haacuterom vaacutermegye (Torontaacutel (10 016 km 2 )
Temes (7 433 km 2 ) Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegye (11 074 km 2 ) alkotta157
A Baacutensaacuteg teruumllete
28 523 km 2 A trianoni beacutekeszerződeacutes csak Torontaacutel vaacutermegye eacuteszaki csuumlcskeacutet hagyta meg
az anyaorszaacutegnak neacutehaacuteny telepuumlleacutessel ezek Kiszombor Klaacuterafalva Ferencszaacutellaacutes Deszk
Kuumlbekhaacuteza Tiszasziget Uacutejszentivaacuten valamint Szőreg eacutes Uacutejszeged telepuumlleacutesek158
A toumlrteacutenelmi Torontaacutel Temes KrassoacutendashSzoumlreacuteny vaacutermegyeacutek a mohaacutecsi veacutesz utaacuten ndash
1552-ben ndash a toumlroumlk uralom alaacute jutottak A pozsarevaacuteci beacuteke (1718) eacutertelmeacuteben ez volt az
utolsoacute magyar teruumllet amely ndash 166 eacutev utaacuten ndash visszakeruumllt a toumlroumlk birodalomtoacutel A haacuterom
toumlrteacutenelmi vaacutermegye teruumllete nem lett a Magyar Kiraacutelysaacuteg reacutesze hanem 1718 eacutes 1778 koumlzoumltt
egy Magyarorszaacutegtoacutel elkuumlloumlnuumllt oumlnaacutelloacute tartomaacutenykeacutent kezelteacutek az osztraacutekok A teruumlletből az
osztraacutek uralkodoacutek gyakorlatilag egy osztraacutek oumlroumlkoumls tartomaacutenyt akartak leacutetrehozni neacutemet
nyelvű roacutemai katolikus lakossaacuteggal A Temesi Baacutensaacutegot a beacutecsi kormaacutenynak alaacuterendelt
baacutensaacutegi igazgatoacutesaacuteg aacuteltal katonailag kormaacutenyoztaacutek Az orszaacuteggyűleacutes toumlbbszoumlr felszoacutelalt ez
alkotmaacutenyellenes aacutellapotok miatt miacutegnem az 1741 XVIII tc aacuteltal a polgaacuteri igazgataacutes alatt
levő teruumllet az aacutellam rendes koumlzigazgataacutesi szervezeteacutebe beolvadt (1778) Az 184849-es
forradalom eacutes szabadsaacutegharc levereacutese utaacuten ismeacutet elszakiacutetottaacutek az orszaacutegtoacutel eacutes (bdquoSzerb
Vajdasaacuteg eacutes Temesi Baacutensaacuteg) Ausztria bdquokoronaorszaacutegardquo lett Ezt az aacutellapotot az 1860
156
bdquoA Maros Tisza Duna eacutes az erdeacutelyi hegyek aacuteltal koumlzrefogott videacutek az 1876ndash1918 koumlzoumltti magyarorszaacutegi
Torontaacutel Temes eacutes Krassoacute-Szoumlreacuteny megyeacutek teruumllete A honfoglalaacutes kora oacuteta magyarlakta teruumllet a koumlzeacutepkorban
siacuteksaacutegi reacuteszeacutet Temeskoumlznek nevezteacutek viszonylag sűrűn lakott taacutej volt Oszmaacuten-toumlroumlk betoumlreacutesek maacuter a 15 szaacutezad
veacutegeacutetől fenyegetteacutek deacuteli videacutekeit Temesvaacuter eleste (1552) utaacuten fokozatosan elneacuteptelenedett eacutes a vaacuter
visszafoglalaacutesaacuteig (1717) teljesen elvadult az egykor gazdag eacutes termeacutekeny mezőgazdasaacutegi teruumllet Magyar
lakossaacutega elpusztult vagy Eacute-ra menekuumllt Az 1700-as eacutevektől magyarsaacuteg mellett eacutelő neacutemetek a romaacutensaacuteg eacutes a
szerbseacuteg a bdquoBaacutenaacutetrdquo megjeloumlleacutest hasznaacutelja erre a Baacutensaacuteg teruumlleteacutere A magyarban hasznaacutelt bdquoBaacutenaacutetrdquo elnevezeacutes
viszont csak arra a reacuteszre vonatkozik amelyet a deacutelszlaacutev kiraacutelysaacuteg a bdquoBaacutensaacutegrdquo teruumlleteacuteből a trianoni
beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben megkapott ORTUTAY Gyula (szer) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I koumltet p 157
LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute 1998 Baja 435 p 158
Uacutejszeged maacuter 1880 juacutenius 5-eacuten Szeged reacutesze lett Szőreg pedig 1973 aacuteprilis 15-eacuten lett Szeged egyik
vaacuterosreacutesze Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti statisztikai helyseacutegneacutevtaacutera 5 Csongraacuted megye KSH Bp 1995 p
BAacuteNYAI Gitta Az uacutejszegedi liget Muacutezeumi Tudomaacutenyeacutert Alapiacutetvaacuteny Szeged 1998 13 p
120
oktoacuteberi diploma szuumlntette meg amely a teruumlletet ismeacutet visszaadta Magyarorszaacutegnak A
kuumlloumlnaacutellaacutes mind a keacutet esetben jogosulatlan volt159
Az I vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően a bdquoBaacutensaacuteg a keacutet bdquogyőztesrdquo aacutellameacute Romaacuteniaacuteeacute eacutes
Szerbiaacuteeacute lett Nem keveacutes probleacutemaacutet okozott a franciaacuteknak a keacutet balkaacuteni orszaacuteg mivel
mindkettő magaacutenak koumlvetelte az egeacutesz teruumlletet A teacuterseacutegben leacutevő neacutehaacuteny francia
hadosztaacutelynak toumlbb esetben kellett a marakodoacute feleket szeacutetvaacutelasztani mert azok fegyveres
taacutemadaacutesokat indiacutetottak egymaacutes ellen A helyzetet suacutelyosbiacutetotta hogy a teruumllet etnikailag
vegyes volt a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg etnikailag legkevertebb teruumllete a ndash Baacutecska mellett ndash
Baacutensaacuteg volt160
Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes 1 582 133 főt regisztraacutelt a haacuterom vaacutermegye
teruumlleteacuten ebből a magyarsaacuteg mindoumlssze 194 634 főt tett ki A Beacutega folyoacutetoacutel eacuteszakra a
magyarok voltak szaacutembeli toumlbbseacutegben161
A Baacutensaacuteg teruumllete 1910-ben jelentős reacuteszben romaacuten
(592 049 fő) neacutemet (387 545 fő) eacutes szerb (292 302 fő) lakta teruumllet volt Az egeacutesz Baacutensaacutegot
feltehetően a romaacutenok kaptaacutek volna azonban a koumlzponti hatalmakkal kuumlloumlnbeacutekeacutet koumltoumlttek
ezeacutert joumlhettek szaacutemiacutetaacutesba a szerbek
Az 1991 eacutevi meacuteg bdquojugoszlaacutevrdquo neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a 339 491 fős vajdasaacutegi
magyarsaacutegboacutel 75 144 magyar eacutelt a Baacutenaacutetban162
ugyanakkor a 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes
maacuter csak 62 890 szoacutervaacuteny-magyart szaacutemlaacutelt a teacuterseacutegben
3 2 2 1 Az Eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet
(Severno-banatski okrug)
A koumlrzet hat koumlzseacuteget oumllel fel ebből haacuterom (Csoacuteka (Ţoka) Nagykikinda (Kikinda)
Toumlroumlkkanizsa (Novi Kneţevac)) a Baacutenaacutetban van Az eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet csak feacutelig minősuumll
baacutenaacutetinak mert haacuterom Tisza menti koumlzseacuteg a Baacutecskaacuteban fekszik (Ada (Ada) Magyarkanizsa
(Kanjiţa) eacutes Zenta (Senta)) A szerb hatalom egy a koumlzigazgataacutes teruumlleteacuten hozott doumlnteacutessel
159
A Pallas Nagylexikona Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 II koumltet 589ndash590 p 160
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye neacutepesedeacutestoumlrteacutenete Acta Universitatis Szegediensis
Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus IV Fasciculus 8 Szeged 2004
230ndash231 p 161
Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegyeacuteben eacutelt a legkevesebb magyar
mindoumlssze 33 787 fő (72) A magyar lakossaacuteg javareacuteszt a megyeszeacutekhely Lugoson tovaacutebbaacute Karaacutensebesen eacutes
maacutes kisvaacuterosokban eacutelt A legtoumlbb magyar Torontaacutel vaacutermegyeacuteben lakott a 615 151 főből 128 405 fő (209) volt
magyar nemzetiseacutegű Temes vaacutermegye oumlsszlakossaacutega 500 835 fő volt ebből 79 960 fő (16) vallotta magaacutet
magyar nemzetiseacutegűnek ZENTAI Laacuteszloacute (szerk) A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg atlasza eacutes adattaacutera 1914 Talma
Kiadoacute Peacutecs 2001 72ndash73 76ndash77 p 162
A magyar nyelvhasznaacutelatban meghonosodott Baacutenaacutet az egykori Torontaacutel vaacutermegye keacutetharmadaacuteboacutel Temes
vaacutermegye harmadaacuteboacutel valamint KrassoacutendashSzoumlreacuteny vaacutermegye keacutet telepuumlleacuteseacuteből (Udvarszaacutellaacutes Krassoacuteszombat) joumltt
leacutetre
121
ketteacuteszakiacutetotta a deacutelvideacuteki toumlmbmagyarsaacutegot163
Elősegiacutetve ezzel is a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg
elaproacutezoacutedaacutesaacutet
A haacuterom baacutecskai koumlzseacutegben az oumlnkormaacutenyzat toumlbbseacutegeacutet a magyar kisebbseacuteg adja itt a
legerősebb a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg (Ada (766) Magyarkanizsa (865) eacutes Zenta (805))
A koumlrzetet alkotoacute hat koumlzseacuteg teruumllete 2 329 km 2 a telepuumlleacutesek szaacutema kereken oumltven A
koumlrzet lakossaacutega 1991-ben 179 783 fő a neacutepsűrűseacuteg pedig 77 főkm 2 volt A haacuterom baacutecskai
koumlzseacuteg teruumllete oumlsszesen 921 km 2 eacutes 23 telepuumlleacutest toumlmoumlriacutet A Baacutenaacutetban 27 telepuumlleacutes talaacutelhatoacute
mindoumlssze 1 408 km 2 -en A lakossaacutegszaacutemot tekintve 1991-ben 80 953 fő eacutelt a haacuterom baacutecskai
koumlzseacutegben a neacutepsűrűseacuteg pedig 88 főkm 2 volt
38 taacuteblaacutezat
Az Eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2002-ban (fő)
Koumlzseacuteg 1991 2002
Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb
Ada 21 506 16 625 4 881 18 994 14 558 4 436
Magyarkanizsa 30 668 26 862 3 806 27 510 23 802 3 708
Zenta 28 779 23 281 5 498 25 568 20 587 4 981
Csoacuteka 15 271 8 623 6 648 13 832 7 133 6 699
Nagykikinda 69 743 9 874 59 869 67 002 8 607 58 395
Toumlroumlkkanizsa 13 816 4 676 9 140 12 975 3 864 9 111
Oumlsszesen 179 783 89 941 89 842 165 881 78 551 87 330
Forraacutes Magyarkanizsa koumlzseacuteg honlapja (httpwwwkanjizacoyunepszamlalas2002) (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 19)
Az 1991 eacutevi bdquojugoszlaacutevrdquo neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint meacuteg 89 941 magyar nemzetiseacutegű
szemeacutely eacutelt a koumlrzetben ennek a 90 szaacutezaleacuteka a baacutecskai koumlzseacutegekben lakott A 2002 eacutevi szerb
neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a koumlrzetet alkotoacute hat koumlzseacutegben oumlsszesen 165 881 fő eacutelt ebből 72 072 fő
a Baacutecskaacuteban eacutes 93 809 fő pedig a Baacutenaacutetban A neacutepsűrűseacuteg 71 főkm 2 volt ezen beluumll a
haacuterom baacutecskai koumlzseacuteget tekintve pedig 78 főkm 2 illetve a haacuterom baacutenaacuteti koumlzseacutegben 67
főkm 2 volt ez az adat A haacuterom baacutecskai koumlzseacutegben 1991-ben 79 szaacutezaleacutekos 2002-ben 78
szaacutezaleacutekos volt a magyarsaacuteg szaacutemaraacutenya
39 taacuteblaacutezat A Eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)
163
BIACSI Antal Olloacuteval szabdalt koumlrzetek Koumlrzetesiacuteteacutes eacutes demograacutefia Magyar Szoacute Uacutejvideacutek 1992 februaacuter
21
122
Nemzetiseacuteg Ada Csoacuteka Magyarkanizsa Nagykiknda Toumlroumlkkanizsa Zenta Oumlsszesen
Albaacuten 38 14 25 56 7 57 197
Bolgaacuter ----- ----- ----- 25 1 2 28
Bosnyaacutek 3 4 1 1 1 3 13
Bunyevaacutec 8 3 38 9 11 29 98
Cigaacuteny 277 337 530 1 564 655 581 3 944
Cseh ----- 1 ----- 14 ----- ----- 15
Goraacuten ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Horvaacutet 66 87 82 240 64 93 632
bdquoJugoszlaacutevrdquo 275 228 246 1 670 207 392 3 018
Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Macedoacuten 2 17 10 158 32 30 249
Magyar 14 558 7 133 23 802 8 607 3 864 20 587 78 551
Montenegroacutei 29 32 66 219 31 124 501
Muzulmaacuten 19 16 4 88 6 38 171
Neacutemet 15 5 8 69 6 17 120
Orosz 1 5 4 19 2 8 39
Romaacuten 8 18 196 133 7 1 363
Ruszin 3 4 5 16 ----- 10 40
Szerb 3 324 5 205 2 037 51 212 7 725 2 739 72 242
Szlovaacutek 14 201 6 55 6 24 306
Szloveacuten 5 15 2 33 8 12 75
Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Ukraacuten 5 3 5 35 7 9
Vlach ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Egyeacuteb 24 97 17 90 14 61 303
Nem
nyilatkozott 237 327 368 2 006 260 631 3 829
Regoionaacutelis
hovatartozaacutes 40 34 17 374 13 77 555
Ismeretlen 43 46 41 309 48 41 528
Oumlsszesen 18 994 13 832 27 510 67 002 12 975 25 568 165 881
Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal
A haacuterom Tisza menti baacutecskai koumlzseacuteg ndash annak elleneacutere hogy koumlzigazgataacutesilag az
eacuteszakndashbaacutenaacuteti koumlrzetbe soroltaacutek ndash a legszaacutemottevőbb magyarsaacuteggal rendelkező teruumlletnek
szaacutemiacutet A 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint a haacuterom koumlzseacuteg teruumlleteacuten 72 072 fő
eacutelt ebből 58 947 fő (818) vallotta magaacutet magyar nemzetiseacutegűnek Ezzel szemben a szerb
nemzetiseacutegűek szaacutema mindoumlssze 8 100 fő volt azaz a haacuterom koumlzseacuteg lakossaacutegaacutenak a 112-aacutet
alkottaacutek Egyeacuteb nemzetiseacutegűt mindoumlssze 3 530 főt (495) szaacutemlaacuteltak Nemzetiseacutegeacuteről nem
nyilatkozott 1 236 fő (17) regionaacutelis hovatartozaacutest jeloumllt meg 134 fő (018) valamint
ismeretlen nemzetiseacutegű 125 fő (017) volt
123
40 taacuteblaacutezat A adai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)
Telepuumlleacutes Neacutepesseacuteg (fő) Neacutepesseacutegfogyaacutes Toumlbbseacutegi
nemzetiseacuteg 1991 2002 Fő
Ada 12 078 10 547 ndash1 531 ndash127 magyar
Mohol 7 522 6 786 ndash736 ndash98 magyar
Toumlroumlkfalu 1 143 1 038 ndash105 ndash92 magyar
Valkaisor 305 234 ndash71 ndash233 magyar
Voumllgypart 458 389 ndash69 ndash15 magyar
A koumlzseacuteg
oumlsszesen 21 506 18 994 ndash2 512 ndash117 magyar
Forraacutes GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes
szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 346ndash347 p
Az adai koumlzseacuteg teruumlleteacuten ndash 2002-ben ndash a legjelentősebb nemzetiseacuteg ndash 14 558 fővel
(766) ndash a magyar volt a maacutesodik jelentősebb neacutepcsoport ndash 3 324 fővel (175) ndash a szerb
volt Hamadik helyen a cigaacutenysaacuteg aacutellt 277 fővel (15) A magukat bdquojugoszlaacutevnakrdquo valloacutek
275 főt (14) szaacutemlaacuteltak Az egyeacuteb nemzetiseacutegűek szaacutema 240 fő (12) volt
Nemzetiseacutegeacuteről nem nyilatkozott 237 fő (14) regionaacutelis hovatartozaacutest jeloumllt meg 40 fő
(02) eacutes az ismeretlen nemzetiseacutegűek szaacutema 43 fő (02) volt
Az adai koumlzseacuteg ndash 227 km 2 -es ndash teruumlleteacuten mindoumlssze oumlt telepuumlleacutes talaacutelhatoacute amelyek
kiveacutetel neacutelkuumll magyar toumlbbseacutegűek Ada (Ada) 829 Mohol (Mol) 621 Toumlroumlkfalu
(Utrine) 975 Valkaisor (Sterijino) 949 eacutes ndash amely telepuumlleacutes nem oumlsszeteacutevesztendő a
baacutecstopolya koumlzseacutegi bdquoneacutevrokonaacutevalrdquo ndash Voumllgypart (Obornjaţa) 933 A keacutet utoacutebbi
neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt mind az oumlt jelentős araacutenyban vesztett magyarsaacutegaacuteboacutel A legtoumlbbet
Valkaisor (-233) a legkevesebbet Toumlroumlkfalu (-92) A koumlzseacuteg magyar lakossaacutega jaacuteszsaacutegi
illetve felfoumlldi eredetű amely az 1920 eacutevi impeacuteriumvaacuteltaacutest koumlvetően is megmaradt Azonban
az elmuacutelt eacutevtizedek soraacuten a demograacutefiai probleacutemaacutekkal ez a koumlzseacuteg sem tudott megbirkoacutezni
Az adai koumlzseacuteg teruumlleteacuten maacuter az 1970-es eacutevekben megkezdődoumltt a leacutelekszaacutemapadaacutes majd az
1980-as eacutevektől kezdődően a termeacuteszetes fogyaacutes szaacutemlaacutejaacutera aacutetlagosan 100 fő iacuterhatoacute Az 1990-
es eacutevekben a termeacuteszetes fogyaacutes mellett maacuter a negatiacutev vaacutendorlaacutesi egyenleg is jelentősen
eacuterezteti hataacutesaacutet mind a neacutepesseacutegszaacutemban mind az egyes telepuumlleacutesek korstruktuacuteraacutejaacuteban
A magyarkanizsai koumlzseacuteg a bdquolegmagyarabb koumlzseacutegrdquo az egeacutesz Deacutelvideacutek teruumlleteacuten A
magyarkanizsai koumlzseacuteg teruumlleteacuten 2002-ben 27 510 fő eacutelt ebből 23 802 fő (865) volt
magyar 2 037 fő (74) szerb 530 fő (19) cigaacuteny valamint 196 fő (07) romaacuten
nemzetiseacutegű A magukat bdquojugoszlaacutevnakrdquo valloacutek szaacutema 246 fő (09) az egyeacuteb
nemzetiseacutegűek szaacutema 273 fő (1) volt Nemzetiseacutegeacuteről nem nyilatkozott 368 fő (144)
regionaacutelis hovatartozaacutest jeloumllt meg 17 fő (006) eacutes az ismeretlen nemzetiseacutegűek szaacutema 41 fő
(01) volt
124
41 taacuteblaacutezat A magyarkanizsai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)
Telepuumlleacutes Neacutepesseacuteg (fő) Neacutepesseacutegfogyaacutes Toumlbbseacutegi
nemzetiseacuteg 1991 2002 Fő
Adorjaacuten 1 158 1 128 ndash30 ndash26 magyar
Fogadjisten 361 366 5 14 szerb
Horgos 7 201 6 325 ndash876 ndash121 magyar
Ilonakertvaacuteros 282 340 58 206 magyar
Kishomok 150 115 35 ndash233 magyar
Kispiac 2 144 1 988 ndash156 ndash73 magyar
Magyarkanizsa 11 541 10 200 ndash1 341 ndash116 magyar
Martonos 2 423 2 183 ndash240 ndash99 magyar
Orom 1 912 1 471 ndash441 ndash23 magyar
Oromhegyes 2 028 1 868 ndash160 ndash79 magyar
Toacutethfalu 765 709 ndash56 ndash73 magyar
Uacutejfalu 336 211 ndash125 ndash372 magyar
Voumllgyes 367 516 149 406 magyar
A koumlzseacuteg
oumlsszesen 30 668 27 510 ndash3 158 ndash103 magyar
Forraacutes GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes
szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 344ndash345 p
A magyarkanizsai koumlzseacuteg 401 km 2 -es teruumllete 13 telepuumlleacutesnek ad otthont amelyek
koumlzuumll 12 magyar toumlbbseacutegű ezek Adorjaacuten (Adorjan) (749) Horgos (Horgoš) (838)
Ilonakertvaacuteros (Zimonjiš) (544) Kishomok (Male Pesak) (100) Kispiac (Male Pijace)
(964) Magyarkanizsa (Kanjiţa) (865) Martonos (Martonoš) (869) Orom (Orom)
(942) Oromhegyes (Trešnjevac) (962) Toacutethfalu (Totovo Selo) (994) Uacutejfalu (Novo
Selo) (877) eacutes Voumllgyes (Doline) (969) Az egyeduumlli szerb toumlbbseacutegű telepuumlleacutes
Fogadjisten (Velebit) amelyet az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a horvaacutetorszaacutegi Velebit-hegyseacutegből
eacuterkező telepesekkel neacutepesiacutetettek be
Az 1991 eacutes 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesok koumlzoumltt itt is ndash keveacutes kiveacuteteltől eltekintve ndash a
magyarok lakta telepuumlleacutesek koumlnyvelhettek el leacutelekszaacutemapadaacutest A koumlzseacuteg teruumlleteacuten csak a
szerb Fogadjisten (14) eacutes a magyar Ilonakertvaacuteros (206) eacutes Voumllgyes (406) noumlvelte
leacutelekszaacutemaacutet A koumlzseacuteg telepuumlleacutesei koumlzuumll Adorjaacutent Horgost Magyarkanizsaacutet eacutes Martonost maacuter
a 11 illetve a 12 szaacutezadi oklevelek is emliacutetik A toumlbbi telepuumlleacutes gyakorlatilag a tanyavilaacuteg
fejlődeacuteseacutevel vaacutelt oumlnaacutelloacutevaacute Ez a folyamat az uacutethaacuteloacutezat a gazdasaacutegi fejlődeacutes a neacutepszaporulat
illetve a pozitiacutev vaacutendorlaacutesi egyenleg folytaacuten ndash mesterseacuteges uacuteton ndash kezdődoumltt a 20 szaacutezad
elejeacuten Ilonakertvaacuteros Fogadjistenhez hasonloacutean fejlődoumltt ki miacuteg Uacutejfalu mint tanyavilaacuteg
1978-ban a mezőgazdasaacutegi birtokkoumlzpont oumlnaacutelloacutesodaacutesaacuteval joumltt leacutetre
A magyarkanizsai koumlzseacuteg keacutesőbb ndash 1981 utaacuten ndash csatlakozott a kedvezőtlen
demograacutefiai helyzetben leacutevő maacutes magyar koumlzseacutegekhez A koumlzseacuteg teruumlleteacuten ndash akkoriban ndash
tapasztalt pozitiacutev vaacutendorlaacutesi egyenleg valamint az ipari fejlődeacutes miatt a koumlzseacuteg neacutepesseacutege
125
viszonylag egyenletesen fejlődoumltt azonban a deacutelszlaacutev haacuteboruacute kirobbanaacutesaacuteval az ipar a
gazdasaacuteg hanyatlaacutesaacuteval a joacutereacuteszt magyar lakossaacuteg egy reacutesze az elvaacutendorlaacutest reacuteszesiacutetette
előnyben Az elvaacutendorlaacutest jelentősen erősiacutetette az a teacutenyező hogy a koumlzseacuteg eacuteszakon az
anyaorszaacuteggal hataacuteros A koumlzseacuteg teruumlleteacuten 1981 oacuteta termeacuteszetes fogyaacutesroacutel beszeacutelhetuumlnk A
koumlzseacuteg neacutepesseacutegeacutenek uacutejratermeleacutese elsősorban a haacuterom legnagyobb telepuumlleacutes Horgos
Martonos eacutes Magyarkanizsa feladata lenne mert ezek adnak otthont a koumlzseacutegi neacutepesseacuteg koumlzel
70-aacutenak azonban ez a haacuterom telepuumlleacutes is demograacutefiai meacutelyponton van Iacutegy aacutetteacutetelesen a
neacutepesedeacutes vonatkozaacutesaacuteban is nagyon raacutejuk illik a neacutepesseacuteguumlk szegeacutenyseacutegeacutere utaloacute falucsuacutefoloacute
mondoacuteka bdquoOacuteh-Kanizsa Gyaacutesz-Martonos Jaj-Horgos
42 taacuteblaacutezat A zentai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)
Telepuumlleacutes Neacutepesseacuteg (fő) Neacutepesseacutegfogyaacutes Toumlbbseacutegi
nemzetiseacuteg 1991 2002 Fő
Bogaras 822 724 ndash98 ndash119 magyar
Felsőhegy 2 167 1 889 ndash278 ndash128 magyar
Kevi 1 055 887 ndash168 ndash159 magyar
Tornyos 1 908 1 766 ndash142 ndash74 magyar
Zenta 22 827 20 302 ndash2 525 ndash111 magyar
A koumlzseacuteg
oumlsszesen 28 779 25 568 ndash2 061 ndash112 magyar
Forraacutes GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes
szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 351 p
A koumlzseacuteg teruumlleteacuten 2002-ben 25 568 fő eacutelt ezek koumlzuumll 20 587 fő (805) volt magyar
2 739 fő (107) szerb 581 fő (23) roma valamint 392 fő (15) bdquojugoszlaacutevrdquo
nemzetiseacutegű Az egyeacuteb kategoacuteria 520 fő (2) volt Nemzetiseacutegeacuteről nem nyilatkozott 631 fő
(25) regionaacutelis hovatartozaacutest jeloumllt meg 77 fő (03) eacutes az ismeretlen nemzetiseacutegűek
szaacutema 41 fő (02) volt
A zentai koumlzseacuteg 293 km 2 -es teruumlleteacuten oumlt telepuumlleacutes talaacutelhatoacute amelyek kiveacutetel neacutelkuumll
abszoluacutet magyar toumlbbseacuteggel rendelkeznek Bogaras (Bogaraš) ndash ez a telepuumlleacutes nem
oumlsszeteacutevesztendő a baacutecstopolyai koumlzseacuteg teruumlleteacuten talaacutelhatoacute Bogarassal ndash 801-ban
Felsőhegy (Gornji Breg) 971-ban Kevi (Kevi) 97-ban Tornyos (Tornjoš) 822-ban
valamint Zenta (Senta) a koumlzseacutegkoumlzpont 781-ban meacuteg magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek A
zentai koumlzseacuteg telepuumlleacutesein szinteacuten az előbbiekben reacuteszletezett okok miatt jellemző a
neacutepesseacutegfogyaacutes
126
43 taacuteblaacutezat A csoacutekai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)
Telepuumlleacutes Neacutepesseacuteg (fő) Neacutepesseacutegfogyaacutes Toumlbbseacutegi
nemzetiseacuteg 1991 2002 Fő
Csoacuteka 5 244 4 707 ndash537 ndash102 magyar
Egyhaacutezaskeacuter 548 404 ndash144 ndash268 magyar
Feketetoacute 595 568 ndash27 ndash45 magyar
Hoacutedegyhaacuteza 1 118 978 ndash140 ndash125 magyar
Kanizsamonostor 152 135 ndash17 ndash112 magyar
Padeacute 3 190 2 882 ndash308 ndash97 magyar
Szanaacuted 1 384 1 314 ndash70 ndash51 szerb
Tiszaszentmikloacutes 3 040 2 844 ndash196 ndash64 szerb
A koumlzseacuteg
oumlsszesen 15 271 13 832 ndash1 439 ndash94 magyar
Forraacutes GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes
szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 351 p
A csoacutekai koumlzseacuteg ndash 321 km 2 ndash teruumlleteacuten 2002-ben 13 832 fő eacutelt ezek koumlzuumll 7 133 fő
(516) volt magyar 5 205 fő (376) szerb 337 fő (25) roma 228 fő (16) bdquojugoszlaacutevrdquo
valamint 201 fő (14) szlovaacutek nemzetiseacutegű Az egyeacuteb kategoacuteria 321 fő (24) volt
Nemzetiseacutegeacuteről nem nyilatkozott 327 fő (24) regionaacutelis hovatartozaacutest jeloumllt meg 34 fő
(02) eacutes az ismeretlen nemzetiseacutegűek szaacutema 46 fő (03) volt
A csoacutekai koumlzseacuteg az egyeduumlli baacutenaacuteti koumlzseacuteg ahol meacuteg a magyar nemzetiseacuteg van
toumlbbseacutegben A koumlzseacuteg nyolc telepuumlleacutese koumlzuumll hatban a magyarsaacuteg van toumlbbseacutegben ezek
Csoacuteka (Coka) (574) Egyhaacutezaskeacuter (Vrbica) (921) Feketetoacute (Crna Bara) (47)
Hoacutedegyhaacuteza (Jazovo) (851) Kanizsamonostor (Banatski Monoštor) (948) valamint
Padeacute (Padej) (666)
A koumlzseacutegi magyarsaacuteg fogyaacutesa nemcsak a draacutemai demograacutefiai mutatoacutekkal fuumlgg oumlssze
hanem azzal is hogy a baacutenaacuteti teacuterseacuteg mindig is elmaradottabb volt a baacutecskaihoz keacutepest A
Baacutenaacutet meacuteg a szocialista Jugoszlaacutevia fennaacutellaacutesa alatt kicsi bdquoneacutepesseacutegmegtartoacute-erővelrdquo
rendelkezett amely helyzeten a deacutelszlaacutev haacuteboruacute csak tovaacutebb rontott A baacutenaacuteti magyar
szoacutervaacuteny telepuumlleacutesekről mindig is erős migraacutecioacute eacuterveacutenyesuumllt a baacutecskai magyar toumlmb
teruumlleteire A demograacutefusok szerint a koumlvetkező szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacutere a Csoacuteka koumlzseacutegi
magyarsaacuteg veacutelhetően kisebbseacutegbe szorul
A tovaacutebbi keacutet (nagykikindai eacutes toumlroumlkkanizsai) eacuteszak-baacutenaacuteti koumlzseacutegben a magyarsaacuteg
maacuter hosszuacute eacutevtizedek oacuteta bdquokisebbseacutegi kenyeacuterenrdquo eacutel Mindoumlssze neacutehaacuteny magyar toumlbbseacutegű
telepuumlleacutes talaacutelhatoacute az emliacutetett keacutet koumlzseacuteg teruumlleteacuten
A toumlroumlkkanizsai koumlzseacuteg teruumlleteacuten csak a magyar-romaacuten-szerb hataacuter szerb oldalaacuten
megbuacutejoacute Magyarmajdaacuteny (Majdan) (86) eacutes Raacutebeacute (Rabe) (911) rendelkezik magyar
toumlbbseacuteggel A keacutet telepuumlleacutes mindoumlssze neacutehaacuteny szaacutez magyarnak ad otthont A telepuumlleacutesek
korszerkezete eloumlregedett a fiatal lakossaacuteg ndash a jobb megeacutelheteacutes remeacutenyeacuteben ndash elvaacutendorol A
127
telepuumlleacutesen sem iskola sem templom sincs A keacutet telepuumlleacutesen magyar nyelvű istentiszteletet is
ritkaacuten tartanak Raacutebeacuten csak a temeteacutest veacutegzik magyarul Magyarmajdaacutenyon meacuteg műkoumldik az
imahaacutez amelynek felekezeti eacuteleteacutet az oroszlaacutemosi pleacutebaacutenos laacutetja el164
Az előbbi adatokboacutel is
laacutethatoacute hogy a keacutet magyar telepuumlleacutes sorvadaacutesa elkeruumllhetetlen
A nagykikindai koumlzseacuteg teruumlleteacuten maacuter csak egy magyar telepuumlleacutes van Szajaacuten (Sajan)
(886) A telepuumlleacutest az 1800-as eacutevek elejeacuten Szeged koumlrnyeacutekeacuteről (Taacutepeacute) eacuterkező
dohaacutenytermelő csalaacutedok alapiacutetottaacutek Az első telepiacuteteacuteshez kisoroszi (Rusko Selo) eacutes tordai
(Torda) csalaacutedok is csatlakoztak A maacutesodik telepiacuteteacutesi hullaacutem soraacuten ndash 1816 koumlruumll ndash szinteacuten ndash
vedresegyhaacutezi ndash magyarok eacuterkeztek A haramadik betelepiacuteteacutesneacutel (1832) szinteacuten magyarok a
negyedikneacutel (1848 utaacuten) maacuter neacutemet anyanyelvűek is eacuterkeztek A telepuumlleacutesen napjainkban
iskola valamint templom is van iacutegy a magyar nyelv eacutes eacuterteacutekek hasznaacutelata megőrzeacutese meacuteg
biztosiacutetva van165
3 2 2 2 A Koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet
(Sredne-banatski okrug)
A koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet teruumllete 3 256 km 2 A koumlrzet oumlt koumlzseacuteget foglal magaacuteba Ezek a
begaszentgyoumlrgyi (Ţitište) a magyarcsernyei (Nova Crnja) a nagybecskereki (Zrenjanin) a
torontaacutelszeacutecsaacutenyi (Seţanj) eacutes a toumlroumlkbecsei (Novi Beţej) koumlzseacutegek A teruumllet lakossaacutega 1991-
ben 221 353 fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 68 főkm 2 2002-ben a teruumllet oumlsszlakossaacutega 208 456
fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 64 főkm 2
A Koumlzeacutep-Baacutenaacutetban a magyarsaacuteg maacuter csak egy-egy telepuumlleacutesen alkot toumlbbseacuteget A
begaszentgyoumlrgyi koumlzseacutegben haacuterom faluban van abszoluacutet toumlbbseacutegben Magyarittabeacuten (Novi
Itabej) (819) Tamaacutesfalvaacuten (Hetin) (532) valamint Torontaacuteltortaacuten (Torda) (866) volt a
magyarsaacuteg szaacutezaleacutekos araacutenya 2002-ben A magyarcsernyei koumlzseacutegben ndash 2002-ben ndash keacutet
faluban volt abszoluacutet magyar toumlbbseacuteg Toacutebaacuten (Toba) (841) eacutes Magyarcsernyeacuten (Nova
Crnja) (846) A nagybecskereki koumlzseacutegben keacutet faluban volt abszoluacutet toumlbbseacutegben a
magyarsaacuteg Lukaacutecsfalvaacuten (Lukino Selo) (676) eacutes Magyarszentmihaacutelyon (Mihajlovo)
(94) A torontaacutelszeacutecsaacutenyi koumlzseacuteg maacuter csak egy falut tudott felmutatni ahol a magyarok
abszoluacutet toumlbbseacutegben eacuteltek ez a telepuumlleacutes Kaacuteptalanfalva (Bušenje) volt (851) A toumlroumlkbecsei
koumlzseacutegben nem volt magyar abszoluacutet toumlbbseacuteg egy telepuumlleacutesen sem
164
A Nagybecskereki Egyhaacutezmegye eacutevkoumlnyve 2000 Agapeacute Kiadoacute Novi Sad 2000 31 p 165
ERŐS Lajos Adaleacutekok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyhaacutezmegye toumlrteacuteneteacutehez Logos Kiadoacute Toacutethfalu
1993 392 p
128
44 taacuteblaacutezat A Koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)
Nemzetiseacuteg Beacutegaszent-
gyoumlrgy
Magyar-
csernye Nagybecskerek
Torontaacutel-
szeacutecsaacuteny Toumlroumlkbecse Oumlsszesen
Albaacuten 7 3 78 2 14 104
Bolgaacuter 14 9 252 114 5 394
Bosnyaacutek 1 2 8 1 ----- 12
Bunyevaacutec 2 ----- 18 2 3 25
Cigaacuteny 765 869 2 471 609 968 5 682
Cseh 1 1 22 ----- 1 25
Goraacuten 1 ----- 26 ----- ----- 27
Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- -----
Horvaacutet 75 42 677 148 89 1 031
bdquoJugoszlaacutevrdquo 266 101 2 559 266 567 3 759
Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- -----
Macedoacuten 15 25 437 62 60 599
Magyar 4 017 2 369 14 211 2 068 5 177 27 842
Montenegroacutei 42 55 442 44 47 630
Muzulmaacuten 14 9 92 9 20 144
Neacutemet 11 21 181 40 12 265
Orosz 1 1 56 15 14 87
Romaacuten 1 837 16 2 511 642 150 5 156
Ruszin ----- 1 20 1 1 30
Szerb 12 628 8 934 98 794 11 607 18 831 150 794
Szlovaacutek 7 20 2 403 61 61 2 495
Szloveacuten 2 10 111 8 8 131
Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- -----
Ukraacuten 2 5 31 2 1 41
Vlach ----- ----- 4 ----- ----- 4
Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- -----
Egyeacuteb 15 18 278 26 18 342
Nem
nyilatkozott 523 728 3 415 544 728 5 376
Regoionaacutelis
hovatartozaacutes 56 115 1 405 39 115 1 642
Ismeretlen 97 66 1 549 67 66 1 819
Oumlsszesen 20 399 12 705 132 051 16 377 26 924 208 456
Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal
45 taacuteblaacutezat
A Koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1991-ben eacutes 2002-ben (fő)
Koumlzseacuteg 1991 2002
Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb
Begaszentgyoumlrgy 22 811 5 081 17 730 20 399 4 017 16 382
Magyarcsernye 14 538 2 993 11 545 12 705 2 369 10 336
Nagybecskerek 136 778 17 264 119 514 132 051 14 211 117 840
Torontaacutelszeacutecsaacuteny 18 438 2 468 15 970 16 377 2 068 14 309
Toumlroumlkbecse 28 788 6 165 22 623 26 924 5 177 21 747
Oumlsszesen 221 353 33 971 187 382 280 456 27 842 252 614
Forraacutes Magyarkanizsa koumlzseacuteg honlapja (httpwwwkanjizacoyunepszamlalas2002) (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 19)
129
3 2 2 3 A Deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet
(Juzno-banatski okrug)
A koumlrzet teruumllete 4 245 km 2 amelyen a koumlvetkező nyolc koumlzseacuteg talaacutelhatoacute az alibunaacuteri
(Alibunar) az antalfalvi (Kovaţica) a feheacutertemplomi (Bela Crkva) kevevaacuteri (Kovin) az
opaacutevai (Opovo) a pancsovai (Panţevo) a verseci (Vršac) eacutes a zichyfalvi (Plandište) A
lakossaacutegszaacutem a koumlrzeten beluumll 1991-ben 328 428 fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 77 főkm 2
2002-ben a lakossaacutegszaacutem maacuter 313 937 fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 74 főkm 2
46 taacuteblaacutezat A Deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)
Nemzetiseacuteg Alibunaacuter Antalfalva Feheacutertemplom Kevevaacutera
Albaacuten 7 27 11 9
Bolgaacuter 11 9 10 117
Bosnyaacutek 1 1 4 2
Bunyevaacutec 1 ----- 1 2
Cigaacuteny 657 815 619 1 143
Cseh 6 8 814 158
Goraacuten 1 ----- 1 -----
Goumlroumlg ----- ----- ----- -----
Horvaacutet 65 69 90 114
bdquoJugoszlaacutevrdquo 159 349 283 361
Lengyel ----- ----- ----- -----
Macedoacuten 139 100 109 143
Magyar 309 2 935 459 3 408
Montenegroacutei 78 50 147 180
Muzulmaacuten 28 9 36 96
Neacutemet 19 13 46 50
Orosz 3 10 17 10
Romaacuten 6 076 1 950 1 101 1 363
Ruszin ----- 4 3 3
Szerb 13 680 9 459 15 654 28 246
Szlovaacutek 1 195 11 455 28 44
Szloveacuten 17 6 12 30
Toumlroumlk ----- ----- ----- -----
Ukraacuten 5 4 5 10
Vlach 12 11 3 35
Zsidoacute ----- ----- ----- -----
Egyeacuteb 27 20 25 46
Nem nyilatkozott 201 486 381 872
Regoionaacutelis
hovatartozaacutes 25 31 67 46
Ismeretlen 232 69 441 314
Oumlsszesen 22 954 27 890 20 367 36 802
Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal
130
46 taacuteblaacutezat A Deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (folytataacutes) (2002)
Nemzetiseacuteg Opaacuteva Pancsova Versec Zichyfalva Oumlsszesen
Albaacuten 5 48 42 9 158
Bolgaacuter 4 563 100 23 837
Bosnyaacutek ----- 56 3 1 68
Bunyevaacutec ----- 19 8 10 41
Cigaacuteny 187 187 1 186 269 6 268
Cseh 2 57 153 1 1 199
Goraacuten ----- 36 ----- ----- 38
Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- -----
Horvaacutet 289 1 168 276 69 2 140
bdquoJugoszlaacutevrdquo 224 2 992 1 019 300 5 687
Lengyel ----- ----- ----- ----- -----
Macedoacuten 64 5 276 508 1 297 7 636
Magyar 58 4 037 2 619 1 619 15 444
Montenegroacutei 16 1 003 221 20 1 715
Muzulmaacuten 4 487 53 14 727
Neacutemet 8 227 113 32 508
Orosz 6 69 23 2 140
Romaacuten 185 4 065 5 913 965 21 618
Ruszin 1 29 3 7 50
Szerb 9 507 97 137 39 418 7 540 220 641
Szlovaacutek 38 1 578 149 725 15 212
Szloveacuten 1 140 146 62 414
Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- -----
Ukraacuten 6 33 12 1 76
Vlach ----- 7 11 ----- 79
Zsidoacute ----- ----- ----- ----- -----
Egyeacuteb 31 471 110 46 776
Nem
nyilatkozott 223 2 935 868 241 6 207
Regoionaacutelis
hovatartozaacutes 84 398 187 7 845
Ismeretlen 73 2 939 1 228 117 5 413
Oumlsszesen 11 016 127 162 54 369 13 377 313 937
Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal
47 taacuteblaacutezat
A deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1991-ben eacutes 2002-ben (fő)
Koumlzseacuteg 1991 2002
Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb
Alibunaacuter 26 535 340 26 195 22 954 309 22 645
Antalfalva 30 469 3 584 26 885 27 890 2 935 24 955
Feheacutertemplom 23 707 582 23 125 20 367 459 19 908
Kevevaacutera 38 263 3 937 34 326 36 802 3 408 33 394
Opaacuteva 11 384 63 11 321 11 016 58 10 958
Pancsova 125 261 5 043 120 218 127 162 4 037 123 125
Versec 58 228 3 182 55 046 54 369 2 619 51 750
Zichyfalva 14 581 1 813 12 768 13 377 1 619 11 758
Oumlsszesen 328 428 18 544 309 884 313 937 15 444 298 493
Forraacutes Magyarkanizsa koumlzseacuteg honlapja (httpwwwkanjizacoyunepszamlalas2002) (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 19)
131
A deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet magyarsaacutega tipikus szoacutervaacutenynak tekinthető ahol egy-egy magyar
sziget talaacutelhatoacute a szerb a szlovaacutek illetve a romaacuten telepuumlleacutesek tengereacuteben
A alibunaacuteri koumlzseacuteg teruumlleteacuten nincs magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutes kizaacuteroacutelag csak szerb
illetve romaacuten toumlbbseacutegű helyseacutegek talaacutelhatoacutek
Az antalfalvi koumlzseacuteg magyarsaacutegaacutet a toumlbbnyire reformaacutetus Torontaacutelvaacutesaacuterhely
(Debeljaţa) magyarsaacutega keacutepviseli A koumlzseacuteg nemzetiseacutegi szempontboacutel egyeacutebkeacutent egyeduumllaacutelloacute
a Baacutenaacutetban toumlbbseacutegeacuteben szlovaacutek nemzetiseacutegűek lakjaacutek
A feheacutertemplomi koumlzseacuteg teruumlleteacuten szinteacuten a szerb eacutes romaacuten telepuumlleacutesek koumlzoumltt egy
magyar nyelvsziget Udvarszaacutellaacutes (Dobricevo) (885) talaacutelhatoacute
A kevevaacuterai koumlzseacutegben keacutet magyar telepuumlleacutes a szeacutekely eredetű Szeacutekelykeve
(Skorenovac) (867) valamint a szomszeacutedos Dunadomboacuteboacutel (Dubovac) kivaacutelt
Emaacutenueltelep (Sumarak) (344) toumlmoumlriacuteti a magyarsaacuteg tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutet A Kaacuterpaacutet-
medence legdeacutelebbi magyar pontja Szeacutekelykeve 1887-ben alakult magyar falu166
A mai
Szeacutekelykeve maacutesodik telephelye az itt lakoacute csiacuteki illetve bukovinai eredetű szeacutekelyeknek Az
előbbi telephelyuumlkoumln Gyurgyevoacuten levő eacutevenkeacutenti talajviacutez eacutes aacuterviacutez arra keacutenyszeriacutetette a
hatoacutesaacutegot hogy az embereket viacutezmentes helyre viacutezmentes teruumlletre telepiacutetse Az első helyen
valoacute neacutegyeacutevi (1883ndash1887) ott tartoacutezkodaacutesuk utaacuten 1887-ben a kevevaacuteri (Kovin) eacutes kevepalloacutesi
(Ploţica) hataacuter oumlsszeszegeleacuteseacuteneacutel a kormaacutenybiztossaacuteg foumlldet vaacutesaacuterolt eacutes aacutettelepitette a falut a
mai helyeacutere egy magasabb dombra Az uacutej faluhelyen bőven volt hely a terjeszkedeacutesre
Az 1883-ban toumlrteacutent telepiacuteteacutes nem ment olyan koumlnnyen167
sok neheacutezseacuteggel kellett
megkuumlzdeniuumlk reacuteszben a szomoruacute kilaacutetaacutesok (egeacuteszseacutegtelen videacutek aacuterviacutez belviacutez betegseacutegek)
miatt tovaacutebbaacute jelentős reacuteszben a telepiacuteteacutesneacutel alkalmazott toumlbb hivatalnok tapintatlansaacutega
embertelen baacutenaacutesmoacutedja miatt
A telepiacuteteacutesnek sok aacuternyoldala eacutes szeacutegyenfoltja volt amelybe sokak oumlnzeacutese is
belevegyuumllt de meacutegis megvolt a haszna Sok szegeacutenynek foumlldet eacutes kenyeret adott iacutegy
megmentette az egykori bukovinai szeacutekelyseacuteget az aacutellandoacute munkakereseacutestől a Moldvaacuteba
jaacuteraacutestoacutel168
a nincstelenseacutegtől Eacutes iacutegy a Bukovinaacuteban maradottaknak is valamivel toumlbb foumlld
maradt nagyobb kenyeacuter jutott
166
GALAMBOS Tibor Szeacutekelykeve Kovin LO Press 2001 38ndash39 p 167
Akiknek az 1883-ban eacuterkezőkkel az uacutej Szeacutekelykeveacuten nem jutott foumlld a mintegy 125 csalaacutedot szuumlkseacutegből az
Arad vaacutermegyei Gyorok kincstaacuteri birtokon helyeztek el 168
A haacuterom al-dunai szeacutekely falu lakoacutei Bukovinaacuteboacutel (Andraacutesfalva Fogadjisten Hadikfalva Istensegiacutets eacutes
Joacutezseffalva) joumlttek
132
Valoacutesaacutegos teacuteny hogyha 1883-ban nem bontottaacutek volna meg a bukovinai magyarok
sorait169
annyira elszaporodtak volna hogy keacutesőbb a 40 000 lengyellel eacutes a meacuteg nagyobb
szaacutemuacute bukovinai neacutemettel szaacutemaraacutenyban is versenyeztek volna (Gazdaacutelkodaacutes tereacuten iacutegy is
versenyeztek veluumlk A kertgazdaacutelkodaacutesban a gyuumlmoumllcs a zoumlldseacutegfeacuteleacutek termeleacuteseacuteben meacuteg iacutegy
is feluumllmuacuteltaacutek őket)
Szeacutekelykeveacuten a magyarok melleacute ndash akaacutercsak a szomszeacutedos Saacutendoregyhaacutezaacuten ndash
bolgaacuterokat telepiacutetettek170
Egy bolgaacuter s egy magyar csalaacutedot telepiacutetettek le egymaacutes melleacute iacutegy
a lakossaacuteg keveredni kezdett veacuteguumll a vegyes haacutezassaacutegok miatt a magyarok a bolgaacuterok
jelentős reacuteszeacutet asszimilaacuteltaacutek beolvasztottaacutek
E haacuterom koumlzseacuteg lakoacutei ma is az eredeti bukovinai nyelven beszeacutelnek feacuteltve őrzik
nyelvuumlket eacutes szaacutemontartjaacutek a legkisebb eltaacutevolodaacutest is a veacutelt normaacutetoacutel a reacutegiek nyelveacutetől
Eacuteppen olyan gonddal vigyaacutezzaacutek nyelvjaacuteraacutesukat mint folkloacuter eacutes egyeacuteb kincsuumlket
Noha maacuter ők is letetteacutek a szeacutekely viseletet de a szeacutekely vetettaacutegyak ott vannak a tiszta
szobaacutekban eacutes buumlszkeacuten mutogatjaacutek a festeacutekesekkel egyuumltt
Mindhaacuterom falura jellemző az utolsoacute eacutevekben egyre toumlbb egyeacuten eacutes csalaacuted hagyja el
otthonaacutet Uacutej hazaacutet vagy csak munkaacutet keresve Ausztraacuteliaacuteban Sveacutedorszaacutegban eacutes maacutes helyeken
telepedtek le A Szeacutekelykeveacuteről elszaacutermazottak minden augusztus 20 (Szent Istvaacuten uumlnnepe)
koumlruumll visszateacuternek a faluba ilyenkor zsuacutefolaacutesig megtelik a falu Szinte nincs olyan haacutez ahol
ne lenne olyan csalaacutedtag aki maacuter kuumllfoumlldoumln eacutel Az elvaacutendorlaacutes az egyik legmeghataacuterozoacutebb
demograacutefiai jelenseacuteg Szeacutekelykeveacuten amelynek eredői a szegeacutenyseacuteg a perspektiacuteva neacutelkuumlli
joumlvő a szerb hatalom megnyilvaacutenulaacutesai Az elvaacutendorlaacutes elsősorban a fiatalokat eacuterinti ezeacutert a
falu egyre jobban eloumlregszik
Az opaacutevai koumlzseacuteg teruumlleteacuteről a magyarok szinte teljesen kivesztek
A pancsovai koumlzseacuteg teruumlleteacuten is csak egy magyar telepuumlleacutes a szinteacuten szeacutekely eredetű
Saacutendoregyhaacuteza (Ivanovo) talaacutelhatoacute
169
Annak elleneacutere hogy 18451846-ban eacutes 1866-ban kolera illetve 1846-ban eacutes 1865-ben eacutehiacutenseacuteg azt koumlvetően
pedig jaacutervaacutenyok tizedelteacutek meg a lakossaacutegot 1880-ban a neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor 9887 főt szaacutemoltak meg az oumlt faluban
a neacutepesseacuteg alig szaacutez eacutev eltelteacutevel haacuterom eacutes feacutelszereseacutere nőtt A kitelepiacuteteacutesek a jaacutervaacutenyok miatt 1910-ig mintegy
tizenegyezer fő volt a lakossaacuteg csoumlkkeneacutese meacutegis az 1930-as eacutevek veacutegeacutere 16 000-en eacuteltek a bukovinai szeacutekely
falvakban A nagy szaporasaacuteg miatt elaproacutezoacutedtak a foumlldbirtokok is neheacutezzeacute vaacutelt a megeacutelheteacutes Az
elszegeacutenyedeacutes a foumlldneacutelkuumlliseacuteg eacutes a remeacutenytelenseacuteg sokakat arra keacutenyszeriacutetett hogy elhagyja otthonaacutet eacutes
megindultak a kirajzaacutesok Az al-dunai teruumlleten kiacutevuumll 1889ndash1910 koumlzoumltt kb 700-an telepuumlltek Deacuteva koumlrnyeacutekeacutere
1892-ben Vajdahunyadra 93 fő keruumllt Marosludasra 98 fotilde Sztrigyszentgyoumlrgyre 268 fotilde Csernakeresztuacuterra 623
fő koumlltoumlzoumltt Az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig nagy szaacutemban vaacutendoroltak ki Eacuteszak-Amerikaacuteba főkeacutent Kanadaacuteba 1905-
1914 koumlzoumltt toumlbb farmertelepet hoztak leacutetre Punnichy eacutes Hapkins telepuumlleacuteseken illetve Szeacutekelyfoumlld Eszterhaacuteza
Maacuteriavoumllgy magyarlakta telepein Keacutesőbb a koumlzeli vaacuterosokban Hamiltonban eacutes Reginaacuteban is kerestek munkaacutet
Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Deacutel-Amerikaacuteba is vaacutendoroltak ki bukovinai szeacutekelyek 1924-ben Sztrigyszentgyoumlrgyről 5
csalaacuted kelt uacutetnak eacutes Braziacuteliaacuteban Sao Paulotoacutel 800 km-re az őserdő koumlzepeacuten megalapiacutetottaacutek
Boldogasszonyfalvaacutet 170
NAGY SIacuteVOacute Zoltaacuten Bukovina mit veacutetettem Forum Uacutejvideacutek 1999 38ndash39 p
133
A verseci koumlzseacutegben maacuter csak egy magyar telepuumlleacutes van Fejeacutertelep (Susara) (641)
mely 1896-ban alakult magyar falu Az akkori foumlldműveleacutesuumlgyi miniszterről baacuteroacute Fejeacutervaacutery
Geacutezaacuteroacutel Fejeacutertelepnek nevezteacutek el171
A koumlrnyeacutek lakossaacutega a szaacuteraz homokbuckaacutekra eacutepuumllt uacutej
falut sziacutevesebben Szusara Susara neacutevvel illette
A falut 1896-ban telepiacutetetteacutek de vannak akik neacutehaacuteny eacutevvel koraacutebbra dataacuteljaacutek a
falualapiacutetaacutest Amikor Versecen toumlnkrementek a szőlősoumlk akkor kezdtek idekoumlltoumlzni az
emberek nemcsak Versecről hanem Torontaacutelvaacutesaacuterhelyről Uumlrmeacutenyhaacutezaacuteroacutel eacutes maacutes helyekről
is Az idetelepiacutetett gazdaacutek kaptak fejenkeacutent nyolc hold foumlldteruumlletet amit nagyon neheacutez eacutes
kitartoacute munka aacuteraacuten tudtak csak betelepiacuteteni szőlővel Előszoumlr kicsit keletebbre alakult ki a
telepuumlleacutes a jelenlegi helyeacuten az 1900-as eacutevektől kezdtek haacutezakat eacutepiacuteteni a letelepedni vaacutegyoacute
csalaacutedok Neacutehaacuteny haacutez meacuteg mindig aacutell ezekből az első eacutepuumlletekből
1990-ben kezdődtek az uacutej templom eacutepiacuteteacuteseacutenek munkaacutelatai eacutes 1994-ben adtaacutek aacutet
rendelteteacuteseacutenek akkor lett foumllszentelve Szent Laacuteszloacute uumlnnepeacutere A reacutegi telepuumlleacutes helyeacuten
szinteacuten volt egy templom ahovaacute 1955-ig eljaacutertak a helyi lakosok eacutes amit sajnos 1987 teleacuten
ismeretlen tettesek felgyuacutejtottak A leeacutegett templom teacuteglaacuteit beleeacutepiacutetetteacutek az uacutej templomba
Keacutethetente jaacuter a szeacutekelykevei pleacutebaacutenos a falu lakoacuteihoz Egy-egy istentisztelet alkalmaacuteval 30ndash
40-en vannak a templomban uumlnnepkor toumlbben A tapasztalat szerint a fiatalok nemigen jaacuternak
az istentiszteletekre A templomhoz melleacutekeacutepuumlletet is eacutepiacutetettek csoportos lelkinapok tartaacutesaacutera
Itt nyaacuteron a cserkeacuteszeknek is szaacutellaacutest biztosiacutetanak eacutes anyanyelvaacutepoloacute taacuteborra is sor keruumll A
taacuteborba egeacutesz Baacutenaacutetboacutel eacuterkeznek diaacutekok
A fejeacutertelepi iskolaacuteban neacutehaacuteny eacuteve megszűnt a magyar nyelvű oktataacutes Sokaacuteig
műkoumldoumltt neacutegy osztaacutely magyar nyelven172
Oumltoumldiktől kezdve azonban szerb nyelvű
tagozatokra keruumllnek a magyar diaacutekokeacute eacutes a 15 kilomeacuteterre levő Uljmaacutera (Homokszil)
utaznak A tiacutezeacuteves gyerekeknek nagyon neheacutez volt a vaacuteltaacutes eacutes főleg a szuumllők doumlntoumlttek uacutegy
hogy nagyobb szuumlkseacuteg van a joacute szerbtudaacutesra mint a magyarra Amikor a helybeli magyar
taniacutetoacute nyugdiacutejba ment nem vettek fel helyette maacutest Sajnos meacuteg az anyanyelvaacutepoloacute taacutebor
iraacutent sem nagy az eacuterdeklődeacutes a helybeliek koumlreacuteben
Az aacuteltalaacutenos iskola elveacutegzeacutese utaacuten a fiatalok nemigen tanulnak legnagyobb reacuteszuumlk
otthon marad a csalaacutedi gazdaacutelkodaacutesban Legtoumlbb csalaacuted foumlldműveleacutessel kerteacuteszettel
171
LAacuteNYI Bertalan A Fejeacutervaacutery kormaacutenyzat politikai eacutes alkotmaacutenyjogi megvilaacutegiacutetaacutesban Bp 1909 GRATZ
Gusztaacutev A dualizmus kora IndashII Bp 1934 GRATZ Gusztaacutev Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete IndashII Bp 1964 172
Fejeacutertelepen 1998-ban szűnt meg a magyar nyelvű oktataacutes Ennek oka az volt hogy a nyugdiacutejba vonuloacute
taniacutetoacutenő lebeszeacutelte a szuumllőket a magyar tagozat fenntartaacutesaacuteroacutel azzal az eacutervvel hogy a gyermekek a koumlzeli
Uljmaacuteban folytatjaacutek szerbuumll oumltoumldik osztaacutelytoacutel a tanulaacutest eacutes neheacutezseacuteget jelent nekik ha az első neacutegy osztaacutelyt
magyarul veacutegzik el A neacutegyosztaacutelyos oktataacutesban reacutesztvevő tanuloacutek toumlbbseacutege most is magyar akik egy szerb eacutes
egy romaacuten taniacutetoacutenőtől tanulnak szerbuumll Most maacuter a szuumllőket is neheacutez raacutevenni arra hogy keacuterjeacutek a magyar nyelvű
oktataacutest mert uacutegy eacuterzik hosszuacute taacutevon nincs joumlvője a gyermekek anyanyelvű tovaacutebbtanulaacutesaacutenak
134
gyuumlmoumllcstermeleacutessel foglalkozik Csupaacuten neacutehaacuteny ingaacutezoacute dolgozoacute van akik a farmon az
erdeacuteszetben vagy Versecen dolgoznak A falubeliek buacutezaacutet aacuterpaacutet napraforgoacutet eacutes kukoricaacutet
termesztenek Az aacutellataacutellomaacuteny nagyon megcsappant az utoacutebbi időben mert neheacutez
eacuterteacutekesiacuteteni az aacutellatokat A haacuteztaacuteji gazdasaacutegra jellemző hogy mindenből van egy kicsi
Valamikor 200 tehenet hajtottak ki a csordaacuteba eacutes voltak kisebb gulyaacutek is 50ndash60 teheacutennel Ma
maacuter oumlsszesen ha van ennyi teheacuten a faluban
Az 1960-as 1970-es eacutevekben 1100-an eacuteltek ebben a faluban maacutera ez a szaacutem nagyon
megcsappant 470 lakosa van a telepuumlleacutesnek toumlbb mint hatvan szaacutezaleacutekuk magyar Voltak
idők amikor meacuteg neacutemetek is eacuteltek a faluban Sokan vaacutendoroltak ki kuumllfoumlldre Neacutemetorszaacutegba
Sveacutedorszaacutegba akik a nyaacuteri szabadsaacutegot rendszerint itthon toumlltik eacutes olyankor beneacutepesuumll a falu
Egyeacutebkeacutent is igen sok viacutekendhaacutez eacutepuumllt az utoacutebbi időben belgraacutedi uacutejvideacuteki verseci pancsovai
csalaacutedok toumlltik itt a pihenőjuumlket
A faluvezeteacutes az utoacutebbi időben sokat tesz a telepuumlleacutes szeacutepiacuteteacuteseacuteeacutert rendezett a temető
tisztaacutek az utcaacutek a koumlzpont rendezett a sportpaacutelya kieacuterdemelteacutek a verseci koumlzseacuteg legtisztaacutebb
telepuumlleacuteseacutenek ciacutemeacutet A viacutezellaacutetaacutessal az utoacutebbi eacutevekben nincs gond koumlruumllbeluumll tiacutezkeacutet eacuteve
kaptak uacutej kutat eacutes azoacuteta folyamatos a viacutezellaacutetaacutes eacutes a viacutez minőseacutege is megfelelő Azonban a
falu koumlnyvtaacuteraacutet lassan tiacutezkeacutet eacuteve maacuter hogy megszuumlntetteacutek
Fejeacutertelepen nem koumlnnyű az eacutelet Keacutet kis vegyesbolt aacutell a falubeliek rendelkezeacuteseacutere
ahol be lehet szerezni a legfontosabb eacutelelmiszereket de nincs orvos nincs gyoacutegyszertaacuter
Hetente keacutetszer hozza ki a postaacutes a kuumlldemeacutenyeket Nincs telefon eacutes a gyoumlnge teacutererő miatt a
mobilhasznaacutelat is lehetetlen Autoacutebusz sem koumlzlekedik Nem jaacuternak az uacutejsaacutegok a Magyar
Szoacutet a 30 kilomeacuteterre levő Versecen is igen neheacutez beszerezni az Uacutejvideacuteki Raacutedioacute eacutes Televiacutezioacute
adaacutesait sem tudjaacutek koumlvetni
A zichyfalvi koumlzseacuteg teruumlleteacuten szinteacuten csak egy magyar nyelvsziget van Uumlrmeacutenyhaacuteza
(Jermenovci) (691)
135
3 2 3 A szereacutemseacutegi magyarsaacuteg
A harmadik ndash Deacutelvideacuteket alkotoacute ndash teruumllet a Szereacutemseacuteg173
minimaacutelis magyarsaacuteggal
rendelkezik A teruumlletet nyugatroacutel Horvaacutetorszaacuteg eacuteszakroacutel a Duna folyam (a tuacuteloldalon a
Baacutecskaacuteval) keletről szinteacuten a Duna folyoacute (a tuacuteloldalon a Baacutenaacutettal) valamint deacutelről a Szaacuteva
folyoacute vaacutelasztja el Szerbiaacutetoacutel
Az 1991-es neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint 5 015 ndash szoacutervaacuteny ndash magyar eacutelt a teacuterseacutegben
amely a deacutelvideacuteki magyaroknak csak 15-aacutet alkotta A 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint
maacuter csak 4 739 fő azaz a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg 16-a lakott az eltűnt bdquomagyar Atlantiszrdquo
teruumlleteacuten A keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt 276 fővel ndash 55-kal ndash fogyott a szereacutemseacutegi magyarsaacuteg
A Szereacutemseacuteg egykor viraacutegzoacute ndash magyarok aacuteltal lakott ndash videacutek volt amely a
koumlzeacutepkorban az egyik legeacuterteacutekesebb mezőgazdasaacutegi teruumlletnek szaacutemiacutetott Hiacuteres volt a
foumlldműveleacuteseacuteről az aacutellattartaacutesaacuteroacutel de kuumlloumlnoumlsen a szereacutemseacutegi borroacutel vaacutelt ismerteacute A
borvideacuteken rengeteg szegedi tartott eacutes művelt szőlőskerteket iacutegy e teruumllet nagyon sokban
koumltődik Szeged vaacuterosaacutehoz A szereacutemseacutegi borkultuacutera euroacutepai hiacuterű volt
A videacutek magyarlakta falvai eacutes mezővaacuterosai teljesen elneacuteptelenedtek a toumlroumlk idők alatt
Ahogy Domonkos Laacuteszloacute fogalmaz bdquoA Szereacutemseacuteg a magyar Atlantisz itt az egykori magyar
eacutelet teljes egeacuteszeacuteben a muacutelt oacuteceaacutenjaacuteba suumlllyedt174
A valoacutesziacutenűleg illiacuter eredetű taacutejneacutev magyarul előszoumlr 1527-ben fordul elő az
oklevelekben A 18-19 szaacutezadban deacutelszlaacutevok ndash főkeacutent szerbek ndash eacutes neacutemetek lepik el a
Koumlleshegy ndash ma Fruska Gora ndash koumlrnyeacutekeacutet Jelentős szaacutemban eacuterkeztek ide magyarok is akik
Ruma Ingyija Herkoacuteca Nyeacutekica telepuumlleacuteseken leltek uacutej otthonra Az egykori jugoszlaacutev
koumlzigazgataacutes a Szereacutemseacuteget keacutet reacuteszre osztotta A nagyobb reacutesz a Deacutelvideacutek a Vajdasaacuteg reacutesze
lett miacuteg a kisebb reacutesz az egykori vaacutermegyeszeacutekhellyel Vukovaacuterral egyuumltt Horvaacutetorszaacutegeacute lett
173
bdquoDuna eacutes a Szaacuteva koumlzoumltti nagytaacutej A Szereacutemseacuteg teruumllete Sirmium koumlzponttal maacuter az oacutekorban eacuterteacutekes kultuacuterteruumlletteacute
vaacutelt A roacutemai birodalom bukaacutesa utaacuten ugyan gyakran gazdaacutet csereacutelt de provinciaacutelis kultuacuteraacutejaacutenak fontos elemei
megeacuterteacutek a magyar aacutellamszervezeacutes időszakaacutet A koumlzeacutepkorban vaacutermegyeacutet szerveztek teruumlleteacuten melynek hataacutera a
Szaacutevaacutetoacutel deacutelre huacutezoacutedott A koumlzeacutepkori Magyarorszaacuteg egyik legeacuterteacutekesebb mezőgazdasaacutegi videacuteke volt euroacutepai hiacuterű
szőleacuteszete reacuteveacuten egyben jelentős szerepet jaacutetszott a mezővaacuterosi (Kamonc Uacutejlak) elemek taacutersadalmi kulturaacutelis
mozgalmaiban (huszitizmus eretnekmozgalmak) Szőlő- eacutes bortermeleacuteseacuteben a messzebb fekvő erdeacutelyi eacutes a Duna menti
oppidumok civitasok polgaacutersaacutega mint extraneus ndash idegen ndash birtokos volt eacuterdekelt (pl Szeged polgaacuterainak 15 szaacutezadi
bortermeleacuteseacuteről toumlbb adat maradt fenn) A hoacutedoltsaacuteg ideje alatt teljesen toumlnkretetteacutek a hadműveletek Lakossaacutega
elpusztult elmenekuumllt Szerb eacutes horvaacutet telepuumllők uumllteacutek meg A 18 szaacutezadban rajtuk kiacutevuumll neacutemet szlovaacutek cseh ukraacuten
telepesek is megjelentek A 18ndash19 szaacutezadban dunaacutentuacuteli eacutes baacutecskai kivaacutendorlaacutes eredmeacutenyekeacutent toumlbb magyar szoacutervaacutenya
is keletkezett (pl Maradeacutek India Uumlroumlg Nyeacutekinca Herkoacuteca) 1764-ben keacutet maacutesik vaacutermegyeacutevel (Pozsega eacutes Verőce)
egyuumltt Fiume vaacuterosaacuteeacutert csereacutebe lett Horvaacutetorszaacuteg reacutesze Ma nagyobb reacuteszben Szerbia kisebb reacuteszben Horvaacutetorszaacuteg
reacutesze KOacuteSA Laacuteszloacute Magyar neacuteprajzi kutataacutesok Jugoszlaacuteviaacuteban A Hungaroloacutegiai Inteacutezet Tudomaacutenyos Koumlzl Bp
1972 ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon V koumltet PENAVIN Olga A szereacutemseacutegi magyar szigetek
nyelve Bp 1972 174
DOMONKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Budapest 1992 28 p
136
A Szereacutemseacuteg Szerbiaacutehoz tartozoacute teruumlleteacuten ndash a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint
ndash oumlsszesen neacutegy telepuumlleacutesen eacutelt 10 szaacutezaleacuteknaacutel szaacutemottevőbb magyar kisebbseacuteg ezek
Dobrodoacute (Dobrodol) (756) Maradik (Maradik) (24) Nikince (Nikinci) (119) eacutes
Satrince (Satrinci) (634)
3 2 3 1 A szereacutemseacutegi koumlrzet (Sremski okrug)
A Szereacutemseacuteg nem azonos a szereacutemseacutegi koumlrzettel mivel a keacutet szereacutemseacutegi koumlzseacuteg
etBeocsin (Beoţin) eacutes Karloacuteca (Sremski Karlovci) a Deacutel-baacutecskai koumlrzetbe (Jugno-backi
okrug) soroltaacutek Kilenc szereacutemseacutegi koumlzseacuteg alkotja magaacutet a Szereacutemseacuteget viszont a szereacutemseacutegi
koumlrzetbe csak heacutet koumlzseacuteg tartozik (Ingyija (InŤija) Pecsinci (Pešinci) Ruma (Ruma) Sid
(Sid) Szaacutevaszentdemeter (maacutes neacuteven Mitrovica) (Sremska Mitrovica) eacutes Uumlroumlg (Irig)) A
koumlrzet teruumllete 3 486 km 2 1991-ben a lakossaacuteg 309 981 főt szaacutemlaacutelt a neacutepsűrűseacuteg pedig 89
főkm 2 volt 2002-ben a koumlrzet lakossaacutega 335 901 fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 96 főkm 2 A
keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt ndash a szerb betelepiacuteteacuteseknek koumlvetkezteacuteben ndash 25 920 fővel (77)
gyarapodott a koumlrzet neacutepesseacutege
48 taacuteblaacutezat
A szereacutemseacutegi koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1991-ben eacutes 2002-ben (fő)
Koumlzseacuteg 1991 2002
Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb
Ingyija 44 185 1 087 43 098 49 609 962 48 647
Oacutepazova 57 291 145 57 146 67 576 130 67 446
Pecsinci 20 077 27 20 050 21 506 21 21 485
Ruma 55 087 1 688 53 399 60 006 1 306 58 700
Sid 36 317 295 36 022 38 973 262 38 711
Szaacutevaszentdemeter 85 328 901 84 427 85 902 739 85 163
Uumlroumlg 11 696 872 10 824 12 329 816 11 513
Oumlsszesen 309 981 5 015 304 966 335 901 4 236 331 665
Forraacutes Magyarkanizsa koumlzseacuteg honlapja (httpwwwkanjizacoyunepszamlalas2002) (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 19)
A szereacutemseacutegi koumlrzet heacutet koumlzseacutegeacutenek teruumlleteacuten ndash a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint
ndash 335 901 fő eacutelt ebből 283 861 fő (845) volt szerb 10 516 fő (31) horvaacutet 9 350 fő
(28) szlovaacutek 4 236 fő (13) magyar 3 489 fő (1) roma 2 044 fő (06) ruszin eacutes 1 158
fő (03) ukraacuten etnikumhoz tartozoacute szemeacutely Az egyeacuteb nemzetiseacuteghez tartozoacute egyeacutenek szaacutema
8 431 fő (263) volt Nemzetiseacutegeacuteről nem nyilatkozott 5 386 fő (16) tovaacutebbaacute regionaacutelis
hovatartozaacutest jeloumllt meg 911 fő (027) valamint ismeretlen nemzetiseacutegű 6 519 fő (19)
volt
137
49 taacuteblaacutezat A Szereacutemseacutegi koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)
Nemzetiseacuteg Ingyija Mitrovica Oacutepazova Pecinci Ruma Sid Uumlroumlg
Albaacuten 14 44 14 3 37 21 9
Bolgaacuter 18 17 9 5 12 1 7
Bosnyaacutek 14 6 13 2 5 3 1
Bunyevaacutec 7 10 3 ----- 5 1 1
Cigaacuteny 263 564 1 085 669 757 93 58
Cseh 25 37 9 1 10 -----
Goraacuten ----- 6 38 9 ----- ----- 2
Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Horvaacutet 1 904 2 547 1 615 88 1 987 289
bdquoJugoszlaacutevrdquo 969 1 212 754 114 1 017 739 295
Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Macedoacuten 79 143 209 43 139 28 25
Magyar 962 739 130 21 1 306 262 816
Montenegroacutei 196 219 252 53 102 46 58
Muzulmaacuten 24 75 65 22 59 30 23
Neacutemet 40 87 24 9 47 7 23
Orosz 17 28 28 10 11 17 5
Romaacuten 7 21 8 7 13 6 9
Ruszin 3 691 7 6 14 1 318 5
Szerb 42 105 75 003 54 850 19 893 51 957 30 252 9 801
Szlovaacutek 406 280 5 992 89 49 2 521 13
Szloveacuten 37 68 22 7 38 7 81
Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Ukraacuten 422 593 49 2 27 57 8
Vlach ----- 1 1 1 ----- ----- -----
Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Egyeacuteb 74 93 61 10 49 17 18
Nem
nyilatkozott 1 196 1 049 1 163 106 1 149 609 114
Regoionaacutelis
hovatartozaacutes 197 252 51 141 147 36 87
Ismeretlen 630 2 117 1 124 195 1 069 803 581
Oumlsszesen 49 609 85 902 67 576 21 506 60 006 38 973 12 329 Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal
138
3 3 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai
A 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemzetiseacutegi adatsorai szerint a Szerb Koumlztaacutersasaacuteg
lakossaacutegaacutenak 391-a ndash azaz oumlsszesen 293 299 fő ndash vallotta magaacutet magyar nemzetiseacutegűnek
miacuteg a szűkebb ndash tartomaacutenyok (Deacutelvideacutek eacutes Koszovoacute) neacutelkuumlli ndash Szerbiaacuteban 3 092 magyart
iacutertak oumlssze amelyből 2 080 fő szerb fővaacuterosaacuteban Belgraacutedban eacutelt
50 taacuteblaacutezat A neacutepesseacuteg alakulaacutesa Szerbiaacuteban (19912002)
A lakossaacuteg leacutetszaacutema
2002 1991
Abszoluacutet
csoumlkkeneacutes - noumlvekedeacutes
(1991-2002)
Index
1991100
Szerbia175176
7 479 437 7 548 978 ndash69 541 991
Szűkebb Szerbia177
5 454 950 5 582 611 ndash127 661 977
Vajdasaacuteg 2 024 487 1 966 367 58 120 1030
Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal
A Szerb Koumlztaacutersasaacuteg 161 koumlzseacutegben (opstina) elveacutegzett neacutepszaacutemlaacutelaacutes alapjaacuten a
magyarok nyolc (keacutet koumlzseacuteg (a baacutecskai Oacutebecse eacutes Szabadka) ndash relatiacutev toumlbbseacuteg hat koumlzseacuteg (a
baacutecskai Ada Baacutecstopolya Kishegyes Magyarkanizsa Zenta eacutes a baacutenaacuteti Csoacuteka) ndash abszoluacutet
toumlbbseacuteg) a bosnyaacutekok haacuterom a bolgaacuterok a szlovaacutekok eacutes az albaacutenok keacutet-keacutet koumlzseacutegben voltak
toumlbbseacutegben miacuteg a szerbseacuteg a fennmaradoacute 144-ben alkotott toumlbbseacuteget
A legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai arra is raacutemutattak hogy a szerbiai magyarsaacuteg
989-a a Vajdasaacuteg azaz a Deacutelvideacutek teruumlleteacuten eacutelt A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg a legjelentősebb
nemzeti kisebbseacuteg a Deacutelvideacutek teruumlleteacuten A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg leacutelekszaacutema a 2002 eacutevi
szerbiai neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 290 207 fő volt ami az 1991 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes
adataihoz ndash 339 491 fő ndash keacutepest 49 284 fővel kevesebb A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg 11 eacutev alatt
145 -os leacutelekszaacutemveszteacutest szenvedett el A haacuterom taacutejegyseacuteg koumlzuumll a legtoumlbb magyar ndash
222 578 fő a deacutelvideacuteki magyarok 767-a ndash a ndash foumlldrajzi eacutertelemben vett ndash Baacutecska 20
koumlzseacutegeacutenek teruumlleteacuten eacutelt A maacutesodik jelentősebb ndash foumlldrajzi eacutertelemben vett ndash taacutejegyseacuteg
teruumlleteacuten a Baacutenaacutet 16 koumlzseacutegeacuteben 62 890 fő azaz a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg 217-a vallotta
magaacutet magyar nemzetiseacutegűnek A harmadik teruumllet az egykori bdquomagyar Atlantisz a
Szereacutemseacuteg kilenc koumlzseacutegeacuteben 4 739 fő ndash a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg 16-a ndash vallotta magaacutet
magyar nemzetiseacutegűnek
175
A 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes Koszovoacute teruumlleteacuten nem tartottaacutek meg 176
Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai ndash az albaacuten bojkott miatt ndash Bujanovac Medveda eacutes Preševo koumlzseacutegek
neacutelkuumll eacutertendők 177
Szűkebb Szerbia alatt Szerbia koumlzponti reacutesze eacutertendő a tartomaacutenyok (Vajdasaacuteg eacutes Koszovoacute) neacutelkuumll
139
A magyar kisebbseacuteg178
szaacutemaraacutenya ndash 2002-ben ndash a tartomaacuteny teljes lakossaacutegaacutehoz
keacutepest 1428 volt ami a 11 eacutevvel koraacutebbi neacutepesseacutegstatisztikai adatokhoz ndash 169 ndash keacutepest
szinteacuten jelentős csoumlkkeneacutest mutat
A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg csoumlkkeneacutese meacutegsem olyan nagy meacuteretű mint ahogyan azt toumlbb
elemző is prognosztizaacutelta Az előző perioacutedusokban ugyanis a magyarsaacuteg tiacutezeacutevenkeacutenti
csoumlkkeneacutese kb 10-os volt (oumlnmagaacutehoz viszonyiacutetva) miacuteg a legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi
perioacutedusban ez az araacuteny ugyan tovaacutebb noumlvekedett (145) de meacutegsem akkora meacuterteacutekben
hogy az megmaradaacutesaacuteban fenyegetneacute a magyarsaacutegot Tekintetbe veacuteve a teacuterseacutegnek az utoacutebbi
eacutevtizedbeli politikai-gazdasaacutegi helyzeteacutet ez a szaacutemaraacuteny akaacuter sokkal rosszabb is lehetett
volna Ennek elleneacutere a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg kritikus demograacutefiai probleacutemaacutekkal kuumlzd A
teacuterseacuteg magyarsaacutegaacutenak szaacutembeli csoumlkkeneacuteseacutet toumlbb meglehetősen szerteaacutegazoacute teacutenyező okozza
a Kedvezőtlen termeacuteszetes neacutepszaporulat deacutelvideacuteki demograacutefusok ndash pl Mirnics
Kaacuteroly ndash veacutelemeacutenye szerint ha a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg termeacuteszetes szaporodaacutesa ndash 1948 eacutes
1991 koumlzoumltt ndash 4-os maradt volna akkor a Deacutelvideacuteken napjainkban 445 745 magyar
nemzetiseacutegű szemeacutely eacutelne A magyarsaacuteg fertilitaacutesa az 1953 eacutevi 195 ezreleacutekről 1991-re 114
ezreleacutekre zuhant amely maga utaacuten vonzotta hogy maacuter a hatvanas eacutevek elejeacutetől csoumlkkent a
natalitaacutes a magyarsaacuteg koumlreacuteben Az eacutelveszuumlleteacutesek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacuteseacutevel a deacutelvideacuteki
magyarsaacuteg korstruktuacuteraacuteja is kedvezőtlenuumll alakult Az eloumlregedeacutes kedvezőtlen ndash
neacutepesseacutegcsoumlkkentő ndash hataacutesa kezdett megmutatkozni A 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai
szerint az aacutetlageacuteletkor a deacutelvideacuteki magyarok eseteacuteben 42 eacutev ugyanakkor a magyar lakossaacuteg
csak koumlzel 20-a gyermek Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval maacuter 106 ezer magyar
nemzetiseacutegűvel kevesebbet iacutertak oumlssze mint 1948-ban179
b Vegyes haacutezassaacutegok A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg eacuteleteacuteben jelentős probleacutemaacutet okoz a
vegyes haacutezassaacutegok egyre emelkedő szaacutema az 1991-ben kirobbant deacutelszlaacutev haacuteboruacute előtt ez a
jelenseacuteg keveacutesbeacute volt jelentős Egeacuteszen az 1961ndash1971-es időszakig a magyarsaacuteg
azonossaacutegtudataacuteban nem toumlrteacutent komolyabb toumlreacutes pedig maacuter ekkor is jelentős volt a vegyes
haacutezassaacutegok szaacutema Ennek elleneacutere ekkor meacuteg nem taacutevolodott el jelentős meacuterteacutekben egymaacutestoacutel
az anyanyelv eacutes a nemzetiseacutegi hovatartozaacutes A gyoumlkeres fordulat ezutaacuten toumlrteacutent A koumlvetkező
időszakban olyan erős propaganda-hadjaacuterat alaacute vetteacutek a nemzetiseacutegeket főkeacutent pedig a
178
bdquoA szocialista Jugoszlaacutevia toumlrveacutenyalkotaacutesa vilaacutegosan megkuumlloumlnboumlztette egymaacutestoacutel a nemzet eacutes az etnikai
csoport fogalmaacutet A nemzet fogalmaacutet kizaacuteroacutelag a jugoszlaacutev szoumlvetseacuteget alkotoacute eacutes aacutellamalkotoacute neacutepek
viszonylataacuteban hasznaacuteltaacutek (szerbek horvaacutetok montenegroacuteiak szloveacutenek macedoacutenok eacutes nemzeti
meghataacuterozottsaacuteguacute muzulmaacutenok) A nemzetiseacuteg fogalmaacutet a koumlrnyező orszaacutegok (nemzetaacutellamok) Jugoszlaacuteviaacutehoz
csatolt reacuteszein eacutelő kisebbseacutegek eacutertelemben hasznaacuteltaacutek (ezek az albaacutenok magyarok csehek olaszok toumlroumlkoumlk
romaacutenok szlovaacutekok ruszinok) Az etnikai csoport megnevezeacutes a vlahokra (hegyi lakos olaacutehokra) eacutes a
cigaacutenysaacutegra vonatkozott MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarok identitaacutesa 179
GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten Vaacutendorlaacutesok a Vajdasaacutegban eacutes a Vajdasaacutegboacutel 3 p
140
vegyes haacutezassaacutegban eacutelőket hogy vaacuteltoztassaacutek meg a maguk vagy gyermekuumlk nemzetiseacutegeacutet
hogy teljesen elnyomoriacutetottaacutek az oumlnazonossaacuteg-tudatot A szerb vezeteacutes szerint a nemzetiseacutegi
csalaacutedokban termeacuteszetellenes ha a gyermek(ek) az egyik vagy a maacutesik szuumllő nemzetiseacutegeacutet
viszi tovaacutebb vagy ha az egyik vagy maacutesik szuumllővel azonosul s az a termeacuteszetes ha inkaacutebb
bdquojugoszlaacutevnakrdquo vallja magaacutet Ekkor kezdődoumltt egy erőteljes bdquooffenziacutevardquo a nemzetek foumlloumltti
jugoszlaacutev tudat kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes ennek eredmeacutenyekeacuteppen bdquokikeacutenyszeriacutetett erőszakos
asszimilaacutecioacutetrdquo hajtottak veacutegre A Jugoszlaacutev Kommunista Paacutert nemzetiseacutegi politikaacutejaacuteban ezen
az ideoloacutegiai ceacutelon kiacutevuumll nem is volt maacutes feladat ideoloacutegiai moacutedszereket kidolgozni ezekre
magyaraacutezatot adni eacutes elfogadtatni a toumlmegekkel Emoumlgoumltt azonban a legrejtettebb bdquonagyszerb
toumlrekveacutesekrdquo buacutejtak meg amelyek 1991-ben a deacutelszlaacutev trageacutediaacuteba torkollott
A kilencvenes eacutevekben csoumlkkent a vegyes haacutezassaacutegok szaacutema eacutes jelentősen csoumlkkent a
magukat bdquojugoszlaacutevnakrdquo valloacutek szaacutema is ndash a vegyes haacutezassaacutegboacutel szaacutermazoacute szerb tannyelvű
iskolaacutekba iacuteratott gyerekek szaacutema azonban nem A szoacutervaacutenyban eacutelő magyaroknaacutel
kifejezettebben de a toumlmbmagyarsaacutegnaacutel is tapasztalhatoacute volt az etnikailag homogeacuten
haacutezassaacutegok csoumlkkeneacutese (1956 eacutes 1988 koumlzoumltt 822-roacutel 736-ra csoumlkkent) A vegyes
haacutezassaacutegokban iskolaacuteba indulaacuteskor a gyermek iskolaacutejaacutet gyakran a szlaacutev szuumllő nyelvi
bdquoelőnyeihez igazodva hataacuteroztaacutek meg Az 1990-es eacutevekben maacuter minden harmadik haacutezassaacuteg
vegyeshaacutezassaacuteg volt amely keacutetseacutegtelenneacute teszi hogy a Deacutelvideacuteken van legmagasabb fokuacute
etnikai heterogaacutemia egeacutesz Euroacutepaacuteban
c Migraacutecioacute (vaacutendorlaacutes) A Deacutelvideacutek az euroacutepai reacutegioacutekhoz viszonyiacutetva jellegzetesen
migraacutecioacutes teruumlletnek szaacutemiacutet A Deacutelvideacutek neacutepesseacutegeacutenek nemcsak etnikai hanem maacutes ndash pl
foglalkozaacutesi ndash sajaacutetossaacutegait is erőteljesen befolyaacutesoltaacutek az intenziacutev koumlltoumlzkoumldeacutesek A
mechanikus neacutepmozgalom teruumlleteacuten kuumlloumlnboumlző vaacutendorlaacutesi iraacutenyt figyelhetuumlnk meg
I vaacutendorlaacutes a faluroacutel vaacuterosba illetve vaacutendorlaacutes a szoacutervaacutenyboacutel a toumlmbmagyarsaacutegba
(belső migraacutecioacute)
II vaacutendorlaacutes Szerbiaacuteboacutel az anyaorszaacutegba vagy maacutes orszaacutegba (kuumllső migraacutecioacute)
valamint a
III szerb menekuumlltkeacuterdeacutes
I A belső vaacutendormozgalmak kivaacuteltoacute okai aacuteltalaacuteban gazdasaacutegi vagy urbaacutenus teacutenyezők
olykor csalaacutedegyesiacuteteacutes (haacutezassaacuteg idősek gondozaacutesa) stb A meglehetősen neheacutez megeacutelheteacutest
nyuacutejtoacute vagy megeacutelheteacutest egyaacuteltalaacuten nem nyuacutejtoacute agraacuterpolitika koumlvetkezteacuteben a magyar falvak
illetve tanyaacutek neheacutez helyzetbe keruumlltek A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a magyar lakossaacuteg a
mezőgazdasaacutegboacutel az iparba keacutenyszeruumllt Ez a bdquoszektorvaacuteltaacutesrdquo ugyanakkor olyan foumlldrajzi
teruumlletekre keacutenyszeriacutetette a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg egyes tagjait a Deacutelvideacuteken beluumll ahol a
141
magyar eacuterteacutekőrzeacutes (pl iskola hiaacutenya magyar nyelvű felekezeti eacutelet stb) lehetetlenneacute vaacutelt A
szoacutervaacuteny ndash főkeacutent a baacutenaacuteti ndash magyarsaacuteg vagy toumlmbmagyarsaacuteg teruumlleteire (Eacuteszak-Baacutecska
Tisza mente) vagy pedig a nagy maacuter toumlbbnyire szerbek aacuteltal lakott vaacuterosokba keacutenyszeruumllt
Kevesen gondolnaacutek de a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg egy kisebb reacutesze ndash koumlzel 3 000 fő ndash meacuteg
Belgraacutedba illetve Koumlzeacutep-Szerbiaacuteba is elvaacutendorolt a jobb megeacutelheteacutes remeacutenyeacuteben
II Gaacutebrityneacute dr Molnaacuter iacutereacuten szerint bdquoA jugoszlaacutev magyar lakosok haacuterom eacutevtizede
tartoacute emigraacutecioacutejaacutenak motiacutevumai sokfeacuteleacutek eacutes az egyes időszakokban reacuteszben vaacuteltoztak
1 Mindenekelőtt meg kell emliacuteteni a hatvanas eacutevek Jugoszlaacuteviaacutejaacutenak ndash mint a keleti
toumlmbhoumlz nem tartozoacute szocialista orszaacutegnak ndash foumlldrajzi-politikai nyitottsaacutegaacutet Szinte
keacuteptelenseacutegkeacutent hat hogy a kilencvenes eacutevekben eacuteppen az orszaacuteg bezaacutertsaacutega gettoacutevaacute vaacutelaacutesa
okozza a lakossaacuteg emigraacutelaacutesaacutet mert vannak akik nem szeretneacutenek Euroacutepaacutetoacutel leszakadni
2 Fontos teacutenyező volt a kuumllfoumlldre taacutevozoacutek eseteacuteben a szegeacutenyseacuteg tehaacutet a leacutetfenntartaacutesi
gondok eacutes a munkaneacutelkuumlliseacuteg amely a magyar lakossaacutegot erőteljesen suacutejtotta Ma az
anyaorszaacutegban toumlrteacutent sikeres rendszervaacuteltaacutes ugyanakkor a reformok elmaradaacutesa egyiraacutenyuacutevaacute
teszi e toumlrekveacuteseket Jugoszlaacuteviaacuteban
3 A magyar szakemberek kuumllfoumlldre taacutevozaacutesaacutet ndash az agyelsziacutevaacutest ndash serkentette a
szakemberek tudaacutesaacutenak tehetseacutegeacutenek kihasznaacutelatlansaacutega a tudomaacutenyos kutataacutes kedvezőtlen
helyzete az eleacutegtelen befekteteacutesek uacutejiacutetaacutesokba eacutes talaacutelmaacutenyokba az anyagi megbecsuumlleacutes
hiaacutenya stb Ugyanakkor az egyesuumllt Euroacutepa uacutej kreatiacutev toumlrekveacuteseknek adott mind nagyobb
teret ahol tehetseacuteges szakembereink versenybe aacutellhatnak
4 A leszűkuumllt szociaacutelis-kulturaacutelis kisebbseacutegi eacutelet- eacutes fejlődeacutesi teacuter lehetetlenneacute tette a
megfelelő hagyomaacutenyőrző eacuteletmoacuted megtartaacutesaacutet megnyirbaacutelta az anyanyelvű oktataacutest
(oacutevodaacutetoacutel az egyetemig)
5 A politikai emigraacutensok a kilencvenes eacutevek elejeacuten jelentek meg aacuteltalaacuteban arra
hivatkoznak hogy nem akarnak eleget tenni a katonai behiacutevoacutenak alapvető polgaacuteri jogaikat
eacuterzik veszeacutelyeztetve kisebbseacutegi nemzethez tartozaacutesuk miatt A magyarok toumlbbseacutege nem eacuterezte
szuumlkseacutegeacutet hogy reacuteszt vegyen a deacutelszlaacutev viszaacutely baacutermely formaacutejaacuteban
6 Az egeacutesz taacutersadalom suacutelyos vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll a hatalom- eacutes gazdasaacutegi
rendszervaacuteltaacutes lelassult a be nem jaacuteroacutedott toumlbbpaacutertrendszer politikai versengeacuteshez
leszaacutemolaacutesokhoz vezetett ahol a maacuteskeacutepp-gondolkodaacutest nemigen tudjaacutek elviselni
7 Veacuteguumll nem feledkezhetuumlnk meg a pszicholoacutegiai teacutenyezőkről sem a haacuteboruacutetoacutel a
mozgoacutesiacutetaacutesoktoacutel valoacute feacutelelemről tovaacutebbaacute a gazdasaacutegi zaacuterlat okozta nyomasztoacute helyzetről
amelynek koumlvetkezteacuteben Szerbia gazdasaacutega sokaacuteig nem fog talpra aacutellni
Mindez a kilaacutetaacutestalansaacuteg a tehetetlenseacuteg eacuterzeacuteseacutet vaacuteltja ki az emberek toumlbbseacutegeacutebenrdquo
142
A szuumllőfoumlldről kuumllfoumlldre toumlrteacutenő ndash kuumllső ndash vaacutendorlaacutest kezdetben a jogszabaacutelyi haacutetteacuter is
elősegiacutetette Jugoszlaacutevia peacuteldaacuteul 1968 oktoacuteber 11-eacuten vendeacutegmunkaacutes-egyezmeacutenyt koumltoumltt a
Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteggal ezzel a deacutelszlaacutev aacutellam polgaacuterainak lehetőseacuteguumlk volt a
nyugati ndash neacutemet ndash munkavaacutellalaacutesra A kuumllfoumlldi munkavaacutellalaacutes azonban maacuter a hatvanas eacutevek
koumlzepeacuten kezdődoumltt 1970-re maacuter 16 627 magyar vendeacutegmunkaacutes dolgozott kuumllfoumlldoumln vagyis a
Vajdasaacutegboacutel kuumllfoumlldoumln dolgozoacutek 275-a magyar volt Legnagyobb szaacutemban Szabadkaacuteroacutel
Uacutejvideacutekről Topolyaacuteroacutel Zomborboacutel Adaacuteroacutel taacutevoztak
A hetvenes eacutevekben maacuter a szoacutervaacutenyboacutel is megindultak a magyarok a nagyvilaacutegba
főleg az euroacutepai orszaacutegokba (pl Ausztria Franciaorszaacuteg NSZK Sveacutedorszaacuteg) a kilencvenes
eacutevekben pedig maacuter a tengerentuacuteli aacutellamokba (elsősorban az USA eacutes Kanada teruumlleteacutere) is180
Visszateacuterve Gaacutebrityneacute dr Molnaacuter Iacutereacuten gondolataihoz egyet kell eacutertenuumlnk vele hogy
bdquoa magyarok gazdasaacutegi emigraacutecioacuteja toumlbbrendbeli kaacutert okozott e koumlzoumlsseacutegnek
(1) Kuumlloumlnoumlsen kedvezőtlen jelenseacuteg az hogy az ideiglenesen kuumllfoumlldoumln munkaacutet
vaacutellaloacutek szakkeacutepzettseacutege jobb mint az itthon foglalkoztatottakeacute Napjainkban ez a keacutep meacuteg
rosszabb mert a befogadoacute orszaacutegokban nincs toumlbbeacute igeacuteny a szakkeacutepzetlen munkaerőre
(2) A munkaerő-elvaacutendorlaacutes okozta koumlzvetlen kaacuterok egyike az anyagi veszteseacuteg amely
a taacutersadalmat eacuterte azoknak a szakembereknek a taacutevozaacutesaacuteval akik keacutepzeacuteseacutere sok peacutenzt
fordiacutetott hiszen a keacutesz szakemberek tudaacutesukat maacutes orszaacutegokban kamatoztatjaacutek ezek az
orszaacutegok beruhaacutezaacutes neacutelkuumll jutnak keacutepzett szakemberekhez
(3) Ugyanakkor az emberi eacutes anyagi veszteseacuteget elszenvedő orszaacutegban lassul a
gazdasaacutegi
fejlődeacutes uumlteme eacutes minőseacutege Iacutegy az orszaacuteg ahonnan nagy szaacutemban emigraacutelnak nagyban fuumlgg
a kuumllfoumlldi tőkebefekteteacutestől amelyet az elvesztett szakmunkaerő poacutetlaacutesaacutera fordiacutetanak
(4) A termeleacutekenyseacuteg csoumlkkeneacuteseacutevel kisebb lesz a munkaerő-versengeacutes is mivel az
eltaacutevozott joacute munkaerő helyeacutet az alacsonyabb keacutepzettseacutegű munkaneacutelkuumlliek foglaljaacutek el
(5) A hirtelen eacuteletmoacuted-vaacuteltoztataacutes ndash peacuteldaacuteul a kivaacutendorlaacutes eseteacuteben ndash hataacutessal van az
emberek egyeacuteni eacutes csalaacutedi eacuteleteacutere is nagy erőfesziacuteteacutesek koumlzepette sokszor csaloacutedottak
Amikor megoumlregszenek kifaacuteradnak viszonylag alacsony nyugdiacutejjal teacuternek vissza
(6) Termeacuteszetesen vannak sikeres fiatal vaacutellalkozoacute szellemű emberek akik nem
kiacutevaacutennak aktiacutev eacuteveik alatt mindveacutegig kuumllfoumlldoumln dolgozni szeretneacutenek visszateacuterni eacutes tőkeacutejuumlket
ingatlanba vagy uacutej vaacutellalkozaacutesba fektetni Ez a tőke joacutel joumlnne de a lassuacute rendszervaacuteltaacutes miatt
senki sem mer befektetni a haacuteboruacute aacuteltal veszeacutelyeztetett teruumlleteken hanem kuumllfoumlldoumln marad
180
FRIEDRICH Anna Annyi magyar ahaacuteny betelepuumllt menekuumllt a Vajdasaacutegban Csalaacutedi Koumlr
143
mindaddig amiacuteg itthon nem rendeződik a helyzet A nem hivatalos adatok szerint a szerb
aacutellampolgaacuterok peacutenztőkeacutet fektettek be Ausztriaacuteban Neacutemetorszaacutegban Olaszorszaacutegban
Cipruson eacutes Magyarorszaacutegon mert iacutegy biztonsaacutegban laacutetjaacutek felhalmozott tőkeacutejuumlket A
munkaerő-elvaacutendorlaacutes negatiacutev koumlvetkezmeacutenye hogy a nagyaraacutenyuacute kivaacutendorlaacutes kaacuterosan
befolyaacutesolta Vajdasaacuteg eacutes a magyar telepuumlleacutesek termeacuteszetes demograacutefiai eacutes gazdasaacutegi
fejlődeacuteseacutet Vajdasaacutegboacutel a legintenziacutevebben a viszonylag fejletlen deacutel-baacutenaacuteti reacutegioacuteboacutel eacutes a
gazdasaacutegi eacutes kulturaacutelis szempontboacutel is legfejlettebb Eacuteszak-Baacutecskaacuteboacutel vaacutendoroltak
Taacutevozaacutesukkal csoumlkkent a termeleacutekenyseacuteg is mert kisebb lett munkaerő-verseny is a taacutevozott
magyar munkaerő helyeacutet az alacsonyabb keacutepzettseacutegű maacutes nemzetiseacutegűek esetleg menekuumlltek
munkaneacutelkuumlliek foglaljaacutek el A szoacutervaacutenymagyarsaacuteg teacuterseacutegeacuteben a munkaerőcsere fokozatosan
nemzetiseacutegcsereacutebe megy aacutetrdquo181
III A deacutelvideacuteki magyar toumlmboumlt a kilencvenes eacutevekben felhiacutegiacutetottaacutek az 1992-es 1995-
oumls eacutes 1999-es szerb menekuumllthullaacutemmal Maacutera a horvaacutetorszaacutegi eacutes boszniai szerb
bdquomenekuumlltekrdquo a Deacutelvideacutek teruumlleteacutere toumlrteacutenő tervszerű betelepiacuteteacutese ndash a becsleacutesek szerint ndash
megkoumlzeliacutetette a 250 ezret Az 1995 eacutevi augusztusi horvaacutet katonai akcioacute koumlvetkezteacuteben a
knini bdquoKrajinardquo-boacutel Jugoszlaacutevia mintegy 150 ezer menekuumlltet fogadott be koumlzuumlluumlk mintegy
110 ezret vagyis a menekuumlltek 75-aacutet a Vajdasaacutegba iraacutenyiacutetottaacutek (A tartomaacutenyi Voumlroumlskereszt
adatai szerint a Vajdasaacuteg toumlbb mint 200 ezer menekuumlltet a Szerbiaacuteba eacuterkező menekuumlltek
42-aacutet fogadta be Az UNHCR nyilvaacutentartaacutesa szerint 1995-ben 259 719 menekuumllt
tartoacutezkodott a Vajdasaacutegban) Az 1920-as eacutevek oacuteta tudatosan eacutes folyamatosan alkalmazott
asszimilaacutecioacutes gyakorlatnak megfelelően tiacutezezres nagysaacutegrendben telepiacutetetteacutek le a
menekuumllteket a toumlmbben eacutelő magyarsaacuteg lakoacuteteruumlleteacuten eacutes Nyugat-Baacutecskaacuteban Eacuterkezeacutesuumlk eacutes
letelepedeacutesuumlk toumlbb koumlzseacutegben megbontotta a magyarsaacuteg homogenitaacutesaacutet illetve az 50 koumlruumlli
(magyarndashtoumlbbseacutegi nemzet) egyensuacutelyt A felfegyverzett szerb menekuumlltek szaacutemos helyi
atrocitaacutest provokaacuteltak elsősorban horvaacutet- eacutes magyarlakta telepuumlleacuteseken Megkezdteacutek az
eltaacutevozottak vagy ideiglenesen taacutevol leacutevők ingatlanainak oumlsszeiacuteraacutesaacutet sőt fizikai
birtokbaveacuteteleacutet
A magyarsaacuteg koumlreacuteben tovaacutebbra is aggodalmat kelt a szeacutelsőseacuteges szerb nacionalista
erők jelenleacutete amelyek egyes vajdasaacutegi koumlzseacutegekben ahol hatalmon vannak folyamatosan
hajtjaacutek veacutegre a menekuumlltek veacutegleges elhelyezeacuteseacutet a telepuumlleacutesek aacutetstrukturaacutelaacutesaacutet eacutes az eredeti
etnikai araacutenyok megvaacuteltoztataacutesaacutet Iacutegy toumlrteacutent ez Temerinben is ahol a menekuumllteknek
kizaacuteroacutelag a magyar toumlbbseacutegű negyedben osztottak ingyenes telket holott a telepuumlleacutes maacutes
181
GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten Vaacutendorlaacutesok a Vajdasaacutegban eacutes a Vajdasaacutegboacutel 3 p
144
teruumlleteacuten is lett volna erre lehetőseacuteg182
A teruumlletrendezeacutesi tervet a NATO jugoszlaacuteviai
akcioacutejaacutenak idejeacuten fogadta el a koumlzseacutegi keacutepviselőtestuumllet Hasonloacute veszeacutely fenyegeti Bezdaacuten
telepuumlleacutest is ahol a helyi koumlzoumlsseacuteg ortodox templom eacutepiacuteteacuteseacutet tervezi a szerb menekuumlltek
reacuteszeacutere A toumlrteacutenelmileg kialakult etnikai araacutenyok megvaacuteltoztataacutesaacutet vonja maga utaacuten az a teacuteny
is hogy 1999 juacuteniusaacuteban Toumlroumlkkanizsaacuten a helyi koumlzoumlsseacuteg (oumlnkormaacutenyzat) ingyen osztott
foumlldet a szerb menekuumllteknek A helyzet a demokratikus fordulat utaacuten sem vaacuteltozott
leacutenyegesen A szerb demokratikus paacutertok egyes keacutepviselői tovaacutebbra is uacutegy szeretneacutek
megoldani a szerbiai menekuumlltkeacuterdeacutest hogy a szerb menekuumllteket zoumlmmel magyarok lakta
teruumlleteken kiacutevaacutenjaacutek elhelyezni A NATO jugoszlaacuteviai akcioacutejaacutet koumlvetően megindult a
koszovoacutei menekuumlltek Vajdasaacutegba eacuterkezeacutese is A vajdasaacutegi magyar szervezetek becsuumllt adatai
szerint kb 10ndash15 ezer uacutej menekuumllt (elsősorban koszovoacutei roma) eacuterkezett a tartomaacuteny
teruumlleteacutere Az egykori JSZK teruumlleteacuten az UNHCR adatai szerint kb 800 000 menekuumllt
tartoacutezkodik akik nagy reacutesze veacuteglegesen itt szeretne letelepedni kisebbik haacutenyaduk vissza
szeretne koumlltoumlzni szuumllőfoumlldjeacutere vagy maacutes orszaacutegba kiacutevaacuten emigraacutelni Ezt a folyamatot laacutetszik
erősiacuteteni a 2001 februaacuterjaacuteban eacuteletbe leacutepett moacutedosiacutetott jugoszlaacutev aacutellampolgaacutersaacutegi toumlrveacuteny is
amelynek alapjaacuten szokatlanul roumlvid idő alatt megszerezhetőveacute vaacutelt a jugoszlaacutev
aacutellampolgaacutersaacuteg oumlsszesen 125 000-en kaptaacutek meg az aacutellampolgaacutersaacutegot ebből 80 000 szemeacutely
lett kettős aacutellampolgaacuter
d neacutepszaacutemlaacutelaacutesi sajaacutetossaacuteg 183
a bdquojugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutesi kategoacuteria Az emliacutetett
kategoacuteria jelentőseacutege kuumlloumlnoumlsen a deacutelszlaacutev haacuteboruacute 1991-es kirobbanaacutesig volt meghataacuterozoacute
jelentőseacutegű Az utoacutebbi keacutet ndash 1991 eacutes 2002 eacutevi ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutest oumlsszehasonliacutetva jelentős
kuumlloumlnbseacuteget talaacutelunk a bdquojugoszlaacutevrdquo kategoacuteria szaacutemszaki alakulaacutesaacutet illetően A bdquojugoszlaacutevrdquo
neacutepszaacutemlaacutelaacutesi kategoacuteria bevezeteacuteseacutenek tulajdonkeacuteppen bdquonemzeti kisebbseacutegcsoumlkkentőrdquo
szerepe volt bdquoAz 1953-as neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval a szaacutemlaacuteloacutebiztos koumlteles volt
megaacutellapiacutetani a koumlvetkezőt ha valaki nem nyuacutejtott adatot nemzetiseacutegi hovatartozaacutesaacuteroacutel
elsősorban arroacutel hogy milyen szaacutermazaacutesuacute ndash deacutelszlaacutev-e vagy maacutes ndash a szaacutemlaacuteloacutebiztos ezt
szorgalmazta Aki ugyanis nem jeloumllte meg pontos deacutelszlaacutev hovatartozaacutesaacutet azt jugoszlaacutevkeacutent
182
Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 aacuteprilis 30) 183
bdquoA szocialista Jugoszlaacutevia toumlrveacutenyalkotaacutesa vilaacutegosan megkuumlloumlnboumlztette egymaacutestoacutel a nemzet eacutes az etnikai
csoport fogalmaacutet A nemzet fogalmaacutet kizaacuteroacutelag a jugoszlaacutev szoumlvetseacuteget alkotoacute eacutes aacutellamalkotoacute neacutepek
viszonylataacuteban hasznaacuteltaacutek (szerbek horvaacutetok montenegroacuteiak szloveacutenek macedoacutenok eacutes nemzeti
meghataacuterozottsaacuteguacute muzulmaacutenok) A nemzetiseacuteg fogalmaacutet a koumlrnyező orszaacutegok (nemzetaacutellamok) Jugoszlaacuteviaacutehoz
csatolt reacuteszein eacutelő kisebbseacutegek eacutertelemben hasznaacuteltaacutek (ezek az albaacutenok magyarok csehek olaszok toumlroumlkoumlk
romaacutenok szlovaacutekok ruszinok) Az etnikai csoport megnevezeacutes a vlahokra (hegyi lakos olaacutehokra) eacutes a
cigaacutenysaacutegra vonatkozott MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarsaacuteg identitaacutesa REacuteGIOacute
Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-Euroacutepai
Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp 19923
145
soroltaacutek be egyeacuteb esetekben nemzeti hovatartozaacutesukat illetően a bdquomeghataacuterozatlan vagy
bdquoismeretlen kategoacuteriaacuteba keruumlltek Az 1961 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor a szaacutemlaacuteloacutebiztosok kuumlloumln is
felhiacutevtaacutek erre a lehetőseacutegre a figyelmet eacutes sugalltaacutek ezt a meghataacuterozatlan jugoszlaacutev
hovatartozaacutest Az 1971-es neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor azutaacuten bevezetteacutek az uacutej modalitaacutest hogy a
polgaacuternak alkotmaacutenyos joga van jugoszlaacutevnak maradni Ezaacuteltal haacuterom uacutej kategoacuteria
keletkezett azok szaacutemaacutera akik nem koumlzoumllteacutek nemzetiseacutegi hovatartozaacutesukat a nem nyilatkozott
a nemzetek eacutes nemzetiseacutegek feletti jugoszlaacutev eacutes a teruumlleti meghataacuterozottsaacuteguacute Amiacuteg tehaacutet
1971-ig a meghataacuterozatlan jugoszlaacutev kategoacuteriaacuteba a deacutelszlaacutev eredetűeket soroltaacutek ettől kezdve
a jugoszlaacutevok koumlzeacute maacuter nemcsak a deacutelszlaacutev eredetűek keruumlltek hanem főkeacutent nemzetiseacutegi
szaacutermazaacutesuacuteak Az 1971ndash1981-es időszakban elkeacutepesztő meacutereteket oumlltoumltt a bdquojugoszlaacutevnak
lenni aacutellam- eacutes kommunista paacuterti propaganda Ez volt a haacuteboruacute utaacuteni fejlődeacutes titoacutei
bdquoaranykorszaka a laacutetszatjoacuteleacutet eacutes az eacuteletsziacutenvonal irigyleacutesre meacuteltoacute volt a koumlrnyező
szocialista orszaacutegok helyzeteacutehez viszonyiacutetva Az 1981-1991 koumlzoumltti időszakban meacuteg tovaacutebb
erősoumldoumltt a bdquojugoszlaacutevnak lenni propaganda (bdquoTito ndash mi vagyunk bdquoTito utaacuten ndash Tito
jelmondatok mindennapos agyba sulykolaacutesa)184
e magas oumlngyilkossaacutegi hajlandoacutesaacuteg Az oumlngyilkossaacuteg suacutelyos koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi
probleacutema megelőzeacutese eacutes befolyaacutesolaacutesa nem egyszerű A korszerű prevencioacute teveacutekenyseacutegek
egeacutesz soraacutet oumlleli fel ide tartozhat peacuteldaacuteul az is ha egy adott taacutersadalom a lehető legjobb
felteacuteteleket proacutebaacutelja biztosiacutetani a fiatal generaacutecioacute fejlődeacuteseacutehez ha a taacutersadalompolitika
szabaacutelyozza a koumlrnyezeti rizikoacuteteacutenyezőket vagy ha magas sziacutenvonaluacute eacutes hateacutekony a mentaacutelis
betegseacutegek kezeleacutese Magaacutetoacutel eacutertetődik az is hogy fontos az e teacutemaacutehoz kapcsoloacutedoacute
informaacutecioacutek szeacuteles koumlrű terjeszteacutese eacutes a taacutersadalmi tudatossaacuteg fokozaacutesa is185
Euroacutepaacuteban a ndash kisebb teacuterseacutegeket reacutegioacutekat tekintve ndash Pannon-siacuteksaacuteg az a foumlldrajzi
teruumllet ahol az oumlngyilkossaacutegok vilaacutegviszonylatban is első helyet foglalnak el186
A Deacutelvideacutek
teruumlleteacuten talaacutelhatoacute Szabadka eacutes koumlrnyeacuteke a maga 40ndash45 szaacutezezreleacutekes oumlngyilkossaacutegi
araacutenyaacuteval a vilaacutegranglista első helyeacuten szerepelt a 21 szaacutezad előesteacutejeacuten
184
MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarsaacuteg identitaacutesa REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika
Taacutersadalom Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-Euroacutepai Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp
19923 58 p 185
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd Taacutersadalomstatisztika Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2007 31 p 186
A nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban az oumlngyilkossaacutegi araacutenyszaacutemokat tekintve ndash a WHO adatai szerint ndash 2003-
ban Magyarorszaacuteg a vilaacutegranglista 6 helyeacutet szerezte meg Ezen a koraacutentsem előkelő listaacuten Magyarorszaacutegot ndash 1-
5 helyen ndash csak Litvaacutenia Oroszorszaacuteg Belorusszia Lettorszaacuteg eacutes Eacutesztorszaacuteg előzi meg A 7-10 helyeken
Szloveacutenia Ukrajna Kazahsztaacuten eacutes Finnorszaacuteg koumlveti hazaacutenkat Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet honlapja
wwwwhoint (Letoumllteacutes időpontja 2007 augusztus 24) GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI
Ildikoacute Demograacutefia Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2006
146
A Deacutelvideacuteken az elhalaacutelozaacutesok toumlbb mint 2-aacutet az oumlngyilkossaacutegok teszik ki ami
eacutevente 500ndash600 halaacutellal veacutegződő befejezett oumlngyilkossaacutegot takar A kisebbseacutegek koumlzuumll
leggyakrabban a magyar nemzetiseacutegűek koumlvetnek el oumlngyilkossaacutegot aacuteltalaacutenossaacutegban az
esetek toumlbb mint feleacutet
A befejezett oumlngyilkossaacutegok koumlzel 60ndash70-aacutet feacuterfiak koumlvetik el Az oumlngyilkossaacutegi
proacutebaacutelkozaacutesokroacutel nincsenek statisztikaacutek de egyes kutatoacutek szerint koumlzel 8ndash10-szer nagyobb az
oumlngyilkossaacutegi kiacuteseacuterletek szaacutema mint a befejezett oumlngyilkossaacutegokeacute187
Az eacuteletkor szerinti oumlsszeteacutetel szerint a befejezett oumlngyilkossaacutegok 30ndash35-aacutet gyermek-
illetve fiatalkoruacuteak koumlvetik el
A leggyakoribb elkoumlveteacutesi moacuted az oumlnakasztaacutes amely az esetek 60ndash65-aacutet teszi ki Ez
koumlzel megegyezik a magyarorszaacutegi statisztikaacutekkal Az eacuteletkor előrehaladtaacuteval nő az
oumlnakasztaacutesok araacutenya 30 eacuteves korig 38ndash40 viszont 50 eacuteves kor felett maacuter 75 Az
oumlnakasztottak 70-a a feacuterfiak koumlzuumll keruumll ki A maacutesodik leggyakoribb elkoumlveteacutesi moacuted ndash
akaacutercsak Magyarorszaacutegon ndash a meacutergezeacutes Kuumlloumlnoumlsen a gyoacutegyszer-tuacuteladagolaacutes aacutell előkelő
helyen Ez utoacutebbi moacutedszert aacuteltalaacuteban a nők alkalmazzaacutek
Eacuterdekes sajaacutetossaacuteg hogy a viacutezbefulladaacutest ndash annak elleneacutere hogy a Deacutelvideacutek gazdag
folyoacutekban tavakban ndash kevesen vaacutelasztjaacutek Feltehető oka az lehet hogy a viacutezteruumllethez el kell
jutni valamint hosszabb idő muacutelva aacutell be a halaacutel eacutes nagyobb szenvedeacutessel jaacuter A
viacutezbefulladaacuteshoz hasonloacutean az aacuteramuumlteacutes valamint a vaacutegoacute- eacutes szuacuteroacuteeszkoumlzzel toumlrteacutenő
elkoumlveteacutesi moacutedot is kevesen vaacutelasztjaacutek Ugyanakkor ndash feltehetően az egykori haacuteboruacutes időszak
miatti koumlnnyebb hozzaacutefeacuterhetőseacuteg miatt ndash egyre jobban noumlvekszik azok szaacutema akik
lőfegyverrel koumlvetik el a cselekmeacutenyt
f egyeacuteb demograacutefiai teacutenyezők A nemzeti identitaacutestudat gyenguumlleacutese termeacuteszetes
asszimilaacutecioacute szinteacuten csoumlkkentette az amuacutegy is megtizedelődoumltt deacutelvideacuteki magyarsaacutegot
Mindezek mellett az aacutellami nemzetiseacutegi politika a szerb hatalom jogi megoldaacutesai az
(erőszakos) asszimilaacutecioacutes toumlrekveacutesek a statisztikai szaacutembaveacutetel moacutedszere szinteacuten csoumlkkentő
teacutenyezőkeacutent joumlnnek szaacutemba188
Maacutes ndash elsődleges ndash demograacutefiai jellemzők is jelentős szaacutemban csoumlkkentetteacutek a
deacutelvideacuteki magyarsaacuteg szaacutemaacutet ezek a koumlvetkezők az abortuszok magas szaacutema illetve a
vaacutelaacutesok emelkedő szaacutema
187
SAacuteGI Zoltaacuten Az eacutelet oltaacuteraacuten Vajdasaacutegi szindroacutema Adaleacutekok a deacutelvideacuteki oumlngyilkossaacutegokhoz 204ndash207 p in
KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2002 Pannon Press Szabadka 2001 188
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2004
220 p
147
A gazdasaacutegi elszegeacutenyedeacutes illetve a politikai bizonytalansaacuteg nemcsak a kivaacutendorlaacutesi
hajlandoacutesaacutegot hanem az alkoholizmus eacutes a drogfogyasztaacutes elterjedeacuteseacutet is elősegiacutetette
Az alkoholizmus szorosan kapcsoloacutedik az oumlngyilkossaacuteghoz A Deacutelvideacuteken az
oumlngyilkossaacutegok 30ndash50-aacutet alkoholos aacutellapotban koumlvetik el A tuacutelzott alkoholfogyasztaacutes189
maacuter oumlnmagaacuteban is oumlnpusztiacutetaacutes A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg koumlreacuteben egyre elterjedtebb a toumlmeacuteny
szeszes ital fogyasztaacutesa Az alkohol fogyasztaacutesa aacuteltal csoumlkken az erkoumllcsi-kritikai keacutepesseacuteg
az iacuteteacutelőkeacutepesseacuteg a keacuteszteteacutesek meacuterlegeleacutese az ok-okozati oumlsszefuumlggeacutesek valoacutesaacuteghű
meglaacutetaacutesa a logikus gondolkodaacutes valamint a koumlvetkezmeacutenyek felismereacutese A kroacutenikus
alkoholista nemcsak az oumlngyilkossaacutegok veacutegett veszeacutelyeztetett hanem azeacutert is mert elősegiacuteti
az egyeacuten degradaacuteloacutedaacutesaacutet a taacutersadalmi rangleacutetraacuten valoacute lecsuacuteszaacutesaacutet emberi - csalaacutedi baraacuteti
munkahelyi ndash kapcsolatainak megszűneacuteseacutet Ezeket a folyamatokat az egyeacuten bdquofelettes eacutenjerdquo is
laacutetja eacutes bdquoeliacuteteacutelirdquo ezaacuteltal az alkoholfuumlggő szemeacutely aacutellandoacute konfliktusban eacutel magaacuteval amely
elősegiacuteti a legnagyobb trageacutediaacutet az eacutelet elveszteacuteseacutet
Az alkoholizmus mellett a drogfogyasztoacutek szaacutemaacutenak emelkedeacutese is egyre inkaacutebb eacuterinti
a deacutelvideacuteki magyarsaacutegot Mintegy heacutet eacutevvel ezelőtt a legfiatalabb fogyasztoacutecsoport aacuteltalaacuteban
a koumlzeacutepiskolaacutesok a tizenhat eacutevesek korosztaacutelya volt napjainkra maacuter az aacuteltalaacutenos iskolaacutes
tizenkeacutet-tizenhaacuterom eacutevesek korosztaacutelya a legveszeacutelyeztetettebb Keacutet eacutevvel ezelőtti felmeacutereacutesek
szerint a koumlzeacutepiskolaacutesok 80ndash85-a keruumll kapcsolatba valamilyen fajtaacutejuacute kaacutebiacutetoacuteszerekkel Az
emliacutetett koumlzeacutepiskolaacutesok 60ndash70-a ki is proacutebaacutelja valamelyik bdquotermeacuteketrdquo Az ezredforduloacute
koumlrnyeacutekeacuten ez az araacuteny koumlzel a fele volt az emliacutetetteknek (40ndash45 illetve 30ndash35)
A drogok fajtaacuteit tekintve a deacutelvideacuteki fiatalok mind a termeacuteszetes mind a mesterseacuteges
anyagokhoz hozzaacutejuthatnak Hasznaacutelatuk elterjedtseacutegeacutet illetően messzemenően a kannabisz-
szaacutermazeacutek a bdquomarihuaacutenardquo (fű joint) van az első helyen ezt koumlveti a bdquospeedrdquo (amfetamin) az
extasy (MDMA) egyszerű hasznaacutelhatoacutesaacuteguk eacutes az olcsoacutebb aacuteraik miatt A heroinra eacutes
kokainra bdquokeveacutesbeacute van igeacutenyrdquo mert ezek a szerek meglehetősen draacutegaacutek valamint
adagolaacutesukhoz egyeacuteb felszereleacutesre (fecskendő tű stb) is szuumlkseacuteg van190
189
Az alkoholfogyasztaacutes tekinteteacuteben a WHO az alaacutebbi kategoacuteriaacutekat kuumlloumlnboumlzteti meg absztinensek akik egyaacuteltalaacuten
nem fogyasztanak alkoholos italokat vagyis mentesek az alkoholtoacutel szociaacutelis ivoacutek akik főleg taacutersasaacutegban isznak az
ivaacutes ceacutelja nem a reacuteszegseacuteg baacuter időnkeacutent ez is előfordul nagyivoacutek akik rendszeresen eacutes sokat isznak gyakran
lereacuteszegednek koumlzeacutejuumlk tartoznak a probleacutema-ivoacutek akik nem rendszeresen de oumlnkontroll neacutelkuumll isznak hogy
gondjaiktoacutel megszabaduljanak (ők gyakran vaacutelnak alkoholbetegekkeacute) alkoholbetegek akiknek teveacutekenyseacuteguumlk
gondolataik az alkohol megszerzeacutese koumlruumll forognak kezeleacutesuumlk eseteacuten elvonaacutesi tuumlnetek alakulnak ki ami mindenkeacuteppen orvosi ellaacutetaacutest igeacutenyel Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet honlapja wwwwhoint (Letoumllteacutes időpontja
2007 augusztus 24) GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd Taacutersadalomstatisztika Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2007 19
p 190
SAacuteGI Zoltaacuten Keacutereacuteszeacuteletű roacutezsasziacuten vilaacuteg Szenvedeacutelybetegseacutegek eacutes drogstrateacutegia Vajdasaacutegban 230-232 p
in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2005 Pannon Press Szabadka 2004
148
Habaacuter nem demograacutefiai inkaacutebb pszicholoacutegiai sajaacutetossaacuteg hogy bdquoa vajdasaacutegi
magyarsaacuteg szemeacutelyiseacutegjegyeit elemezve az tapasztalhatoacute hogy keacutet olyan szemeacutelyiseacutegjegy
figyelhető meg amelyből arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy a szemeacutelyiseacuteg a folyamatos sebzettseacuteg
eacutes sebezhetőseacuteg ndash vulnerabilitaacutes ndash aacutellapotaacuteban eacutel Ezek a kisebbrendűseacutegi eacuterzeacutes eacutes a
depresszioacute
A kisebbrendűseacutegi eacuterzeacutes szemleacutelteteacuteseacutere iacuteme neacutehaacuteny jellemző gondolat bdquoAz egyeacuten
aacuteteacuteli azt hogy bdquonekem nem szabad oumlruumllnoumlm bdquonem szabad szeretnem bdquonem szabad
duumlhoumlsnek lennem bdquonem keruumllhetek senkihez sem koumlzel mert akkor laacutetszana hogy mennyire
kisebb-kevesebb vagyok Eacutes ha mindez talaacutelkozik a depresszioacute jegyeivel kialakul a sajaacutetos
deacutelvideacuteki szemeacutelyiseacutegszerkezet aminek koumlvetkezmeacutenye a nem adekvaacutet veacutedekezeacutesi
mechanizmus amely szerint bdquoa legjobb veacutedekezeacutes a menekuumlleacutes191
3 4 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai
A deacutelvideacuteki nemzeti kisebbseacutegek oktataacutesi jogait a koumlztaacutersasaacutegi oktataacutesi toumlrveacutenyek
szabaacutelyozzaacutek192
A szerbiai oktataacutesi toumlrveacutenyek suacutelyos fogyateacutekossaacutegokkal rendelkeznek
Egyfelől a szeacuteles doumlnteacutesi jogkoumlrrel rendelkező iskolaigazgatoacutek kinevezeacuteseacutet teljes egeacuteszeacuteben
az oktataacutesi miniszteacuterium hataacuteskoumlreacutebe utaljaacutek Fontos probleacutema tovaacutebbaacute hogy az iskolaszeacutekek
leacutetrehozaacutesaacuteroacutel is az oktataacutesi miniszteacuterium doumlnt Iacutegy a nemzeti kisebbseacutegek keacutepviselőinek
szervezeteinek de meacuteg a koumlzseacutegi vaacuterosi oumlnkormaacutenyzatoknak sincs beleszoacutelaacutesa az
iskolaigazgatoacutek illetve az iskolaszeacutekek szemeacutelyi keacuterdeacuteseit illetően Ennek koumlvetkezteacuteben az
igazgatoacutek a miniszteacuterium politikaacutejaacutet keacutepviselik maacutes eacuterdekekre nincsenek eacutes nem is lehetnek
figyelemmel Tovaacutebbi probleacutema a miniszteacuterium kizaacuteroacutelagos joga a tantervek eacutes programok
oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutera ezekbe a nemzeti kisebbseacutegek keacutepviselőinek szakmai szervezeteinek
semmilyen meacuteg konzultaacutecioacutes beleszoacutelaacutesi joga sincs
A fent emliacutetett kedvezőtlen helyzet miatt fordulhatott elő az hogy szaacutemos iskolaacuteban
(olyan vaacuterosokban is ahol a kisebbseacutegek toumlbbseacutegben vannak) a nemzetiseacutegi tagozatokon a
tantaacutergyak toumlbbseacutegeacutet szerb nyelven hallgatjaacutek a tanuloacutek amiacuteg heacutet eacutevvel ezelőtt csak
191
SAacuteGI Zoltaacuten Deacutelvideacuteki lelkiaacutellapot 205-211 p in GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten Feacuteszekhagyoacute
vajdasaacutegiak Tanulmaacutenyok kutataacutesok statisztikaacutek MTT Koumlnyvtaacuter 4 Szabadka 2001 192
Mielőtt a Szerb Koumlztaacutersasaacuteg megszuumlntette volna a tartomaacutenyok (Koszovoacute eacutes Vajdasaacuteg) toumlrveacutenyhozaacutesi
jogkoumlreacutet az oktataacutesuumlgyet eacutes ezzel egyuumltt a nemzeti kisebbseacutegek anyanyelvű oktataacutesaacutet is tartomaacutenyi toumlrveacutenyek
szabaacutelyoztaacutek Az oktataacutesuumlgyet szabaacutelyozoacute neacutegy szerbiai toumlrveacuteny a koumlvetkező az bdquoaacuteltalaacutenos iskolai toumlrveacutenyrdquo a
bdquokoumlzeacutepiskolai toumlrveacutenyrdquo a bdquofőiskolai toumlrveacutenyrdquo valamint a bdquotudomaacutenyegyetemről szoacuteloacute toumlrveacutenyrdquo
149
kiveacutetelesen fordult elő hogy akaacuter egy tantaacutergyat is szerbuumll tanuljanak a nemzetiseacutegi
osztaacutelyokban
A felsőoktataacutesban az uacutej szerbiai toumlrveacutenyek zsugoriacutetottaacutek a nemzeti kisebbseacutegek jogait
A főiskolaacutekon eacutes egyetemeken az oktataacutes kizaacuteroacutelag a szerb kormaacuteny joacutevaacutehagyaacutesaacuteval
szervezhető meg a nemzeti kisebbseacutegek nyelveacuten
Az 1992 eacutevi szerbiai felsőoktataacutesi toumlrveacutenyek abban a tekintetben is szűkiacutetetteacutek a
nemzeti kisebbseacutegek jogait hogy az előző toumlrveacutenyektől elteacuterően nem teszik lehetőveacute a
felveacuteteli vizsgaacutek kisebbseacutegi nyelveken toumlrteacutenő leteacuteteleacutet (ha az oktataacutesi inteacutezmeacutenyben nem
folyik oktataacutes a nemzetiseacutegek nyelveacuten)
Az emliacutetett korlaacutetozaacutesok eacutes koumlzpontosiacutetoacute tanuumlgyi toumlrveacutenyek valamint a haacuteboruacute miatti
elvaacutendorlaacutes koumlvetkezteacuteben a Vajdasaacutegban jelentősen csoumlkken a magyar tagozatok eacutes az
azokon tanuloacute magyar tanuloacutek leacutetszaacutema A hivatalos kimutataacutesok szerint az oktataacutes minden
szintjeacuten visszaeseacutes mutatkozik az anyanyelvű tanuloacutek leacutetszaacutemaacuteban193
A 20012002-es taneacutevben Vajdasaacuteg 344 aacuteltalaacutenos iskolaacuteja koumlzuumll nyolcvanban oktattak
magyarul (is) ebből nyolc aacuteltalaacutenos iskola csak magyar tannyelvű 67 keacutetnyelvű (szerb eacutes
magyar ebből 21 dominaacutensan magyar) 4 iskola pedig haacuteromnyelvű (2 szerbndashromaacutenndashmagyar
2 szerbndashszlovaacutekndashmagyar) volt A 344 alapfokuacute oktataacutesi inteacutezmeacutenyből 253-ban tanult magyar
nemzetiseacutegű diaacutek A magyar nemzetiseacutegű tanuloacutek oumlsszleacutetszaacutema 22 553 fő ami a vajdasaacutegi
aacuteltalaacutenos iskolaacutesok 1199 -aacutet teszi ki A 22 533 magyar nemzetiseacutegű tanuloacute koumlzuumll 18 249
magyar tannyelvű osztaacutelyba jaacuter (8091)
A 20002001-es taneacutevben Vajdasaacutegban 9 251 (1104) magyar nemzetiseacutegű tanuloacute
jaacutert koumlzeacutepiskolaacuteba eacutes 6734 veacutegezte tanulmaacutenyait anyanyelveacuten
A magyar nyelvű koumlzeacutepfokuacute oktataacutesban reacuteszt vevő diaacutekok csak 1968-a jaacuter
gimnaacuteziumba 3946-a neacutegyeacuteves szakkoumlzeacutepiskolaacuteba 3925-a pedig haacuteromeacuteves
szakkoumlzeacutepiskolaacuteba A magyar tannyelvű koumlzeacutepiskolaacutekban a tantaacutergyak jelentős reacuteszeacutet szerb
nyelven taniacutetjaacutek
A szabadkai szeacutekhelyű Magyarsaacutegkutatoacute Tudomaacutenyos Taacutersasaacuteg aacuteltal ismertetett
szaacutemadatok alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Vajdasaacutegban a magyar tannyelvű gimnaacuteziumi
oktataacutes nem igazaacuten neacutepszerű Ez a magyar nyelvű felsőoktataacutes szempontjaacuteboacutel negatiacutev
teacutenyező hiszen az egyetemi hallgatoacutek utaacutenpoacutetlaacutesaacutet elsősorban a magasabb sziacutenvonaluacute
elmeacuteleti keacutepzeacutest nyuacutejtoacute gimnaacuteziumok eacutes koumlzeacutepiskolaacutek biztosiacutethatjaacutek
193
Amiacuteg 1978-ban 30 564 magyar nemzetiseacutegű diaacutek tanult magyar nyelvű osztaacutelyokban az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban
addig 1993-ban az oktataacutes valamennyi szintjeacuten mindoumlssze 26 000 magyar diaacutek folytatta anyanyelveacuten
tanulmaacutenyait
150
Oumlnaacutelloacute magyar felsőoktataacutesi inteacutezmeacuteny a Vajdasaacutegban nincs Az 19992000-es
taneacutevben a Vajdasaacutegban oumlsszesen 816 magyar nemzetiseacutegű hallgatoacute jaacutert főiskolaacutera ami a
vajdasaacutegi főiskolai hallgatoacuteknak a 69-nak felel meg s ugyanebben az eacutevben a Vajdasaacutegban
2 032 magyar hallgatoacute folytatta tanulmaacutenyit egyetemen ez az oumlsszes vajdasaacutegi egyetemi
hallgatoacute a 62-aacutet jelenti Araacutenyaacutehoz keacutepest a magyarsaacuteg tovaacutebbra is alulreprezentaacutelt a
vajdasaacutegi felsőoktataacutesban A vajdasaacutegi magyar egyetemi hallgatoacutek koumlzuumll legtoumlbben
Uacutejvideacuteken folytattaacutek tanulmaacutenyaikat (1 266) miacuteg a legtoumlbb magyar nemzetiseacutegű főiskolaacutes
Szabadkaacuten (395 fő) eacutes Nagybecskereken (128 fő) tanult
A magyar nyelvű pedagoacuteguskeacutepzeacutes elsorvasztaacutesa eacutes a kilencvenes eacutevek elejeacuten
bekoumlvetkezett kivaacutendorlaacutes miatt a vajdasaacutegi magyar oktataacutes suacutelyos pedagoacutegushiaacutennyal kuumlzd
A Magyarorszaacutegon diplomaacutezoacute eacutes visszateacuterő vajdasaacutegi pedagoacutegusok munkaacuteba aacutellaacutesaacutet
diplomahonosiacutetaacutesi neheacutezseacutegek akadaacutelyozzaacutek
Az erősen alulfinansziacuterozott oktataacutesi inteacutezmeacutenyek legeacutegetőbb probleacutemaacuteja az
anyanyelvű koumlnyvek eacutes tankoumlnyvek hiaacutenya ugyanis a nyolcvanas eacutevek veacutegeacutetől az uacutejvideacuteki
Tankoumlnyvkiadoacute Inteacutezetneacutel megszűnt az aacuteltalaacutenos eacutes koumlzeacutepiskolai tankoumlnyveknek
segeacutedleteknek koumltelező olvasmaacutenyoknak a tartomaacuteny oumlt hivatalos nyelveacuten toumlrteacutenő kiadaacutesa A
hatalom gyakorlatilag lehetetlenneacute teszi anyaorszaacutegi tankoumlnyvek hasznaacutelataacutet194
A gondok
aacutethidalaacutesaacutera helyi szerzők tollaacuteboacutel tankoumlnyvpoacutetloacute ismeretterjesztő fuumlzeteket adott ki előbb a
Csalaacutedi Koumlr ciacutemű hetilap majd 1995-től a Vajdasaacutegi Magyar Tankoumlnyvtanaacutecs
A felekezeti statisztikaacutet tekintve a vajdasaacutegi magyarsaacuteg hiacutevő reacuteszeacutenek doumlntő haacutenyada
roacutemai katolikus a toumlbbiek pedig zoumlmeacuteben reformaacutetusok
A szabadkai szeacutekhelyű baacutecskai roacutemai katolikus egyhaacutezmegyeacutehez tartozoacute hiacutevek 80 -
a magyar a toumlbbi doumlntően horvaacutet Az egyhaacutezmegye teruumlleteacuten elenyeacutesző szaacutemban eacutelnek meacuteg
neacutemet szlovaacutek eacutes ruszin ajkuacute katolikusok is A nagybecskereki koumlzpontuacute baacutenaacuteti roacutemai
katolikus puumlspoumlkseacuteg teruumlleteacuten eacutelő hiacutevek kb 90-a magyar koumltődeacutesű Az egyhaacutezmegye
teruumlleteacuten csekeacutely szaacutemuacute horvaacutet bolgaacuter cseh eacutes neacutemet hiacutevő eacutel Trianon oacuteta előszoumlr mindkeacutet
egyhaacutezmegye eacuteleacuten magyar nemzetiseacutegű lelkipaacutesztor szolgaacutel
A baacutecsfeketehegyi szeacutekhelyű Jugoszlaacuteviai Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutez teruumlleteacuten
13 egyhaacutezkoumlzseacutegben eacutes 38 szoacutervaacutenyban 15 ezer alaacute suumlllyedt a hiacutevők szaacutema ők gyakorlatilag
mind magyarok Vajdasaacuteg tartomaacuteny teruumlleteacuten kisszaacutemuacute egyeacuteb protestaacutens magyar eacutel
koumlzoumlttuumlk a legjelentősebb a bajmoki szeacutekhelyű evangeacutelikus egyhaacutez
194
Ugyanakkor a magyar gyakorlat nem akadaacutelyozza sem a szerbiai tankoumlnyvek sem maacutes művek behozatalaacutet eacutes
hasznaacutelataacutet
151
Miutaacuten a toumlrteacutenelmi egyhaacutezak paphiaacutenyban szenvednek az egyre oumlregedő
lelkeacuteszaacutellomaacutenyra fokozott terheleacutes nehezedik Ez valamint a pleacutebaacuteniaacutek egy reacuteszeacutenek idegen
ajkuacute paacutesztorral valoacute betoumllteacutese a telepuumlleacuteseken s csalaacutedokon beluumlli etnikai aacutetrendeződeacutesek
mind korlaacutetozzaacutek a magyar nyelvű vallaacutesgyakorlaacutest eacutes a magyar koumlzoumlsseacuteg megtartaacutesaacutera
gyakorolt szerepeacutet
A toumlmegtaacutejeacutekoztataacutes tekintve a vajdasaacutegi magyar nyelvű sajtoacutetermeacutekek szaacutema
megteacutevesztően nagy ennek elleneacutere komoly gondokkal kuumlzdenek
A vajdasaacutegi magyarsaacuteg egyetlen magyar nyelven megjelenő napilapja az uacutejvideacuteki
Magyar Szoacute amelynek alapiacutetoacuteja a Vajdasaacutegi Tartomaacutenyi Keacutepviselőhaacutez195
A hetilapok koumlzoumltt a legnagyobb muacuteltra a 7 Nap tekinthet vissza amely feacutenykoraacuteban ndash
a nyolcvanas eacutevek koumlzepeacuten ndash az 55 ezres peacuteldaacutenyszaacutemot is meghaladta A kezdetben uacutejsaacuteg-
formaacutetumuacute utoacutebb sziacutenes csalaacutedi magazin tartalmas teacutenyfeltaacuteroacute riportjaival szoacutekimondoacute
cikkeivel sziacutenes szoacuterakoztatoacute taacutercaacuteival nagy neacutepszerűseacutegre tett szert 1990 őszeacuten a 7 Napot
is koumlzvaacutellalattaacute alakiacutetottaacutek majd a sorozatos hatalmi beavatkozaacutesok miatt 1993-ban
megszűnni keacutenyszeruumllt A szerkesztőseacuteg tagjai roumlvidesen Uacutej Heacutet Nap neacuteven magaacutenlapot
indiacutetottak ami neacutehaacuteny szaacutem utaacuten szinteacuten megszűnt Az eredeti jelleget felvaacutellalva Szabad
Heacutet Nap ciacutemmel 1994 augusztus 4-eacuten sziacutenvonalas heti rendszeresseacuteggel megjelenő politikai
jellegű csalaacutedi magazin indult amelynek peacuteldaacutenyszaacutema a legutoacutebbi időszakig 14-16 ezer
koumlzoumltt mozgott 1999-ben ndash a magas nyomdai koumlltseacutegek miatt ndash peacuteldaacutenyszaacutemaacutet 11000-re volt
keacutenytelen leszaacutelliacutetani A magaacutet a 7 Nap szellemi oumlroumlkoumlseacutenek tekintő hetilap 68 oldal
terjedelemben nagy figyelmet fordiacutetott a vajdasaacutegi eacutes az egyetemes magyarsaacuteg
sorskeacuterdeacuteseinek taglalaacutesaacutera A hetilap melleacutekletekeacutent jelent meg 1998 eacutev veacutegeacuteig a VMSZ
koumlzloumlnye a Koumlrkeacutep Az aacutellami taacutemogataacutesban nem reacuteszesuumllő lap suacutelyos anyagi gondokkal
kuumlzdoumltt amit csak reacuteszben tudott enyhiacuteteni a szabadkai eacutes maacutes vajdasaacutegi magyar toumlbbseacutegű
oumlnkormaacutenyzatok valamint a magyarorszaacutegi alapiacutetvaacutenyok taacutemogataacutesa
Időkoumlzben a hatalom uacutejraindiacutetotta a 7 Napot amely aacutellami taacutemogataacutesaacutenak
koumlszoumlnhetően keacutetheti rendszeresseacuteggel 26 oldalon 5 500 peacuteldaacutenyban jelent meg
Szerkeszteacutespolitikaacuteja megfelelt a rezsim aacuteltal meghataacuterozott iraacutenyelveknek
195
Miutaacuten 1990-ben ndash maacutes orgaacutenumok mellett ndash koumlzvaacutellalattaacute alakiacutetottaacutek a hatalom meacuteg koumlzvetlenebb moacutedon
avatkozott be a szerkeszteacutes- eacutes kaacutederpolitikaacuteba a főszerkesztőt el akartaacutek mozdiacutetani s helyeacutebe az uralkodoacute paacutert
embereacutet uumlltetni A terv a szerkesztőseacuteg egyoumlntetű ellenaacutellaacutesaacuten s a toumlbbnemzetiseacutegű olvasoacutetaacutebor eacutes a szakma
szolidaritaacutesaacuten bukott meg Azoacuteta drasztikusan csoumlkkentetteacutek a lapnak nyuacutejtott aacutellami taacutemogataacutest eacutes ndash a haacuteboruacutes
ellaacutetaacutesi neheacutezseacutegekre hivatkozva ndash a felhasznaacutelhatoacute papiacutermennyiseacuteget 1993-ban roumlvid ideig szuumlnetelt illetve
ritkaacutebbaacute vaacutelt a megjeleneacutese Az elmuacutelt eacutevekben jelentősen csoumlkkenteni keacutenyszeruumlltek a terjedelmet regionaacutelis eacutes
tematikus melleacutekleteiket pedig meg kellett szuumlntetniuumlk
152
A 2000 őszeacuten bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok utaacuten a Szabad Heacutet Nap eacutes a Heacutet Nap
szerkesztőseacutege oumlsszevonaacutesra keruumllt
A Belgraacutedi Televiacutezioacute 1968-toacutel sugaacuterzott magyar nyelvű informatiacutev művelődeacutesi
mezőgazdasaacutegi eacutes gyermekműsorokat Szerepuumlket 1975-totildel az Uacutejvideacuteki Televiacutezioacute vette aacutet196
Deacutel-Baacutensaacutegban Pancsova koumlzseacuteg oumlnkormaacutenyzataacutenak helyi televiacutezioacutejaacuteban (RTV)
2000 januaacuter 16-toacutel heti negyed oacuteraacutes adaacutessal jelentkezik a bdquoMagyar Percek Adaacutesardquo amely
informaacutecioacutekkal eacutes a helyi magyarsaacuteg művelődeacutesi eacuteleteacutevel foglalkozoacute műsoraival laacutetja el e
reacutegioacute szoacutervaacutenymagyarsaacutegaacutet
Az Uacutejvideacuteki Raacutedioacute magyar adaacutesa az elmuacutelt eacutevekig napi huszonneacutegy oacuteraacuteban
koumlzeacutephullaacutemon sugaacuterozta a műsorait oumlnaacutelloacute szerkesztőseacuteggel 1991-totildel az adaacutesidő
egyharmadaacutet aacutettetteacutek ultraroumlvidhullaacutemra aminek koumlvetkezteacuteben veacuteteli lehetőseacutege csoumlkkent A
NATO leacutegitaacutemadaacutesaacutet koumlvetően ez az adoacute is megsemmisuumllt de miacuteg a szerb nyelvű műsorok
ismeacutet hallhatoacute hullaacutemhosszat kaptak addig a kisebbseacutegi adaacutesoknak iacutegy a magyar adaacutesnak is
egy a Vajdasaacutegban alig foghatoacute koumlzeacutephullaacutemot engedtek aacutet felaproacutezva a műsoridőt a
kuumlloumlnboumlző adaacutesnyelvek koumlzoumltt A lerombolt 1 kW kapacitaacutesuacute adoacute helyett 100 Wattos erővel
sugaacuteroznak jelenleg ami csak Uacutejvideacutek koumlrnyeacutekeacutet fedi
Az oumlnkormaacutenyzat aacuteltal alapiacutetott Szabadkai Raacutedioacute a NATO-akcioacutet megelőzően szinte
egeacutesz Vajdasaacuteg teruumlleteacuten foghatoacute volt jelenleg Szabadka koumlrnyeacutekeacuten mintegy 30 km-es
koumlrzetben hallgathatoacute A magyar nyelvű műsor 6 oacuteraacutes a horvaacutet 1 a szerb szinteacuten 6 oacuteraacutes A
szabadkai raacutedioacute műsoraacuteban az oacuteraacutenkeacutenti hiacuterek mellett leginkaacutebb a napi aktualitaacutesok eacutes neacutehaacuteny
visszateacuterő rovat (oktataacutes sziacutenhaacutez rendezveacutenyek) szerepelnek Nagy hangsuacutelyt fektet a
magyarsaacutegot eacuterintő vagy sorsaacutet formaacuteloacute esemeacutenyek bemutataacutesaacutera Adaacutesait a kanizsai raacutedioacute is
aacutetveszi A raacutedioacute 2002 aacuteprilisaacutetoacutel napi 24 oacuteraacutes magyar nyelvű adaacutest sugaacuteroz
196
A kilencvenes eacutevek elejeacutetől itt is nyomon koumlvethető a szemeacutelyi eacutes terjedelmi leeacutepiacuteteacutes valamint a műsorok
tartalmaacuteba szellemiseacutegeacutebe valoacute koumlzvetlen hatalmi beavatkozaacutes A nyomaacutesgyakorlaacutes a keacutenyszerszabadsaacutegok a
behiacutevoacutek eacutes a haacuteboruacute elől egyre toumlbben taacutevoztak a szerkesztőseacutegbotildel iacutegy az 1988-ban meacuteg szaacuteztaguacute szerkesztőseacuteg
1998-ra 35 főre apadt A szerkesztőseacuteg 1999 szeptembereacutere 23 főre zsugorodott A leacutegitaacutemadaacutes idejeacuten a TV
eacutepuumllete a műszaki berendezeacutesek eacutes a dokumentaacutecioacute egy reacutesze megsemmisuumllt A magyar nyelvű televiacutezioacutezaacutes 31
eacutev utaacuten arra a szintre esett vissza mint amiről 1968-ban elindult
153
3 6 Melleacuteklet
19 aacutebra Taacutejegyseacutegek a Vajdasaacutegban
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 20)
20 aacutebra A magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese 2002-ben
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 20)
154
21 aacutebra A Deacutelvideacutek nemzetiseacutegi oumlsszeteacuteteleacutenek alakulaacutesa (1910-2002)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 20)
22 aacutebra A termeacuteszetes szaporodaacutes a Vajdasaacutegban 1953 eacutes 1999 koumlzoumltt
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 20)
155
51 taacuteblaacutezat A deacutelvideacuteki toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (1910)
Telepuumlleacutes Oumlsszesen Szerb Magyar Neacutemet Egyeacuteb
Toumlrteacutenelmi Baacutecs-Bodrog vaacutermegye
Magyarkanizsa
(Kanjiţa)
rtv 17 018 329 16 655 28 6
Szabadka
(Subotica)
tjv 94 610 3 514 55 587 1 913 33 596
Uacutejvideacutek
(Novi Sad)
tjv 33 590 11594 13 343 5 918 2 735
Zenta
(Senta)
rtv 29 666 2 020 27 221 177 248
Zombor
(Sombor)
vaacutermegyeszeacutekhely
tjv
30 593 11 881 10 078 2 181 6 453
Toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye
Feheacutertemplom
(Bela Crkva)
rtv 11 524 1 994 1 213 6 062 2 255
Versec
(Vršac)
rtv 27 370 8 602 3 890 13 556 1 322
Toumlrteacutenelmi Torontaacutel vaacutermegye
Nagybecskerek
(Zrenjanin)
vaacutermegyeszeacutekhely
rtv
26 006 8 934 9 148 6 811 1 113
Nagykikinda
(Kikinda)
rtv 26 795 14 148 5 968 5 855 824
Pancsova
(Panţevo)
tjv 20 808 8 714 3 364 7 467 1 263
Forraacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Koumlnyvkiadoacute Baja 1998
52 taacuteblaacutezat A deacutelvideacuteki toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (2002)
Telepuumlleacutes Oumlsszesen Szerb Magyar Neacutemet Egyeacuteb
Toumlrteacutenelmi Baacutecs-Bodrog vaacutermegye
Magyarkanizsa (Kanjiţa) 10 200 865 8 825 2 508
Szabadka (Subotica) 99 981 26 242 34 983 176 38 580
Uacutejvideacutek (Novi Sad) 191 405 141 475 11 538 301 38 091
Zenta (Senta) 20 302 2 655 15 860 10 1 777
Zombor (Sombor) 51 471 32 988 3 743 199 14 541
Toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye
Feheacutertemplom (Bela Crkva) 10 675 8 222 180 29 2 244
Versec (Vršac) 36 623 28 372 1 800 85 6 366
Toumlrteacutenelmi Torontaacutel vaacutermegye
Nagybecskerek (Zrenjanin) 79 773 56 560 11 605 140 11 468
Nagykikinda (Kikinda) 41 935 31 317 5 290 52 5 276
Pancsova (Panţevo) 77 087 60 963 3 279 172 12 673
Forraacutes 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes
156
23 aacutebra Szerbia teacuterkeacutepe (2007)
Forraacutes Az ENSZ honlapja httpwwwunorg (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 24)
157
3 7 Felhasznaacutelt irodalom
A magyar aacutellamisaacuteg jelkeacutepei a Vajdasaacutegban in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar
Kalendaacuterium 2001 Pannon Press Szabadka 2000
Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu
Az Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet honlapja httpwwwwhoint
Az ENSZ honlapja httpwwwunorg
A Szerb Statisztikai Hivatal honlapja httpwwwstatserbsrgovyuRzserzshtm
Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Toumlrteacutenelmi dokumentumok Bp 38 p
Magyarkanizsa koumlzseacuteg honlapja httpwwwkanjizacoyunepszamlalas2002
Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti statisztikai helyseacutegneacutevtaacutera 5 Csongraacuted megye KSH Bp 1995
Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 I koumltet
Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 IV koumltet
Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 XV Koumltet
Toumlrteacutenelmi Vilaacutegatlasz Cartographia Bp 1992
Vajdasaacutegi magyar breviaacuterium in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium
2000 Pannon Press Szabadka 1999
BAacuteNYAI Gitta Az uacutejszegedi liget Muacutezeumi Tudomaacutenyeacutert Alapiacutetvaacuteny Szeged 1998
BIACSI Antal Olloacuteval szabdalt koumlrzetek Koumlrzetesiacuteteacutes eacutes demograacutefia Magyar Szoacute Uacutejvideacutek
1992 februaacuter 21
BIACSI Antal Kis deacutelvideacuteki demograacutefia Eacuteletjel koumlnyvek 57 MTT ndash Szabadegyetem ndash
Logos Kiadoacute Szabadka ndash Toacutetfalu 1994
BIACSI Antal bdquoMagyar falvak eacutes vaacuterosok in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar
Kalendaacuterium 1999 Pannon Press Szabadka 1998
BIACSI Antal Fogyunk meacutegis vagyunk neacutepesedeacutes az elmuacutelt tizenegy eacutevben In KREKITY
Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2003 Pannon Press Szabadka 2002
BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Baacutecs-Bodrog vaacutermegye
I Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp
BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Baacutecs-Bodrog vaacutermegye
II Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp
BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Temes vaacutermegye eacutes Temesvaacuter szabad
kiraacutelyi vaacuteros Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp 1900
BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Torontaacutel vaacutermegye
Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp
158
CZEacuteKUS Geacuteza Kishegyes muacuteltja a demograacutefiai adatok tuumlkreacuteben Logos Kiadoacute Toacutethfalu
2002
DOMOKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Bp 1992
ERŐS Lajos Adaleacutekok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyhaacutezmegye toumlrteacuteneteacutehez Logos
Kiadoacute Toacutethfalu 1993
FRIEDRICH Anna Annyi magyar ahaacuteny betelepuumllt menekuumllt a Vajdasaacutegban Csalaacutedi Koumlr
GALAMBOS Tibor Szeacutekelykeve Kovin LO Press 2001
GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten Vaacutendorlaacutesok a Vajdasaacutegban eacutes a Vajdasaacutegboacutel
GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten - MIRNICS Zsuzsa Feacuteszekhagyoacute vajdasaacutegiak MTT
Koumlnyvtaacuter 4 Szabadka 2001
GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek
Szoacutervaacuteny eacutes szocioacutelingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003
GRATZ Gusztaacutev A dualizmus kora IndashII Bp 1934
GRATZ Gusztaacutev Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete IndashII Bp 1964
GOumlNCZ Lajos A magyar nyelv Jugoszlaacuteviaacuteban (Vajdasaacutegban) Osiris Kiadoacute ndash Forum Kiadoacute
ndash MTA Kisebbseacutegkutatoacute Műhely BudapestndashUacutejvideacutek
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A vajdasaacutegi magyarsaacuteg eacutes neacutepesedeacutesi viszonyai in BADOacute Attila ndash
BOacuteKA Jaacutenos (szerk) Tudomaacutenyos diaacutekkoumlri szemle 2003 Szegedi udomaacutemnyegyetem
Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 2003
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute A szerbiai Vajdasaacuteg az
ezredforduloacuten a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Teruumlleti statisztika 6 (43) eacutevfolyam 4
szaacutem KSH Bp 2003
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny
Szeged 2004
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye neacutepesedeacutestoumlrteacutenete Acta Universitatis
Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus
IV Fasciculus 8 Szeged 2004
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye neacutepesedeacutestoumlrteacutenete Acta Universitatis
Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus V
Fasciculus 4 Szeged 2005
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Poacutelay Elemeacuter
Alapiacutetvaacuteny Szeged 2006
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd Taacutersadalomstatisztika Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2007
HEKA Laacuteszloacute Szerbia aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenete Baacuteba Kiadoacute Szeged 2005
159
HERMANN Roacutebert (szerk) Az 1848-1849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc toumlrteacutenete
Videopont Bp 1996
JUHAacuteSZ Joacutezsef Volt egyszer egy Jugoszlaacutevia A deacutelszlaacutev aacutellam toumlrteacutenete AULA Kiadoacute Bp
1999
KOacuteKAI Peacuteter Uacutej orszaacuteg Uacutej helyzet Montenegroacute fuumlggetlen lett Magyar Szoacute Magyar Szoacute
Lapkiadoacute Lapkiadoacute Kft Novi Sad 2006 maacutejus 23
LAacuteNYI Bertalan A Fejeacutervaacutery kormaacutenyzat politikai eacutes alkotmaacutenyjogi megvilaacutegiacutetaacutesban Bp
1909
LELKES Gyoumlrgy A Magyar helyseacuteg-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute Baja
MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarsaacuteg identitaacutesa REacuteGIOacute
Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-
Euroacutepai Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp 19923
NAGY SIacuteVOacute Zoltaacuten Bukovina mit veacutetettem Forum Uacutejvideacutek 1999
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I koumltet Bp 1981
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon V koumltet Bp 1981
PENAVIN Olga A szereacutemseacutegi magyar szigetek nyelve Bp 1972
SAacuteGI Zoltaacuten Deacutelvideacuteki lelkiaacutellapot in GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten Feacuteszekhagyoacute
vajdasaacutegiak Tanulmaacutenyok kutataacutesok statisztikaacutek MTT Koumlnyvtaacuter 4 Szabadka 2001
SAacuteGI Zoltaacuten Keacutereacuteszeacuteletű roacutezsasziacuten vilaacuteg Szenvedeacutelybetegseacutegek eacutes drogstrateacutegia
Vajdasaacutegban in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2005 Pannon
Press Szabadka 2004
SILLING Istvaacuten Meszentelt jeleink A 250 eacuteves Kupuszina szabadteacuteri vallaacutesi emleacutekei
Kupuszinai Fuumlzetek 3 kupuszinai Petőfi Saacutendor Művelődeacutesi Egyesuumllet Kupuszina 2001
SZENTKLAacuteRAY Jenő A dunai hajoacutehadak toumlrteacutenete Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1886
TELEKI Juacutelia Keresem az apaacutem siacuterjaacutet Visszatekinteacutes a muacuteltba ndash II bőviacutetett kiadaacutes Logos
Kiadoacute Toacutethfalu 1999
THOMKA Orsolya A kettős aacutellampolgaacutersaacuteg keacuterdeacuteseacuteről a Deacutelvideacutek vonatkozaacutesaacuteban
Confessio A magyarorszaacutegi reformaacutetus egyhaacutez figyelője 28 eacutevfolyam 20044
ZENTAI Laacuteszloacute (szerk) A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg atlasza eacutes adattaacutera 1914 Talma Kiadoacute
Peacutecs 2001
160
4 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai
sajaacutetossaacutegai
4 1 Fogalmi meghataacuterozaacutes
Kaacuterpaacutetalja a Kaacuterpaacutet-medence az Ukraacuten Koumlztaacutersasaacuteghoz tartozoacute eacuteszakkeleti reacuteszeacuten a
Szlovaacutek a Magyar valamint a Romaacuten Koumlztaacutersasaacuteg oumlleleacuteseacuteben elteruumllő teacuterseacuteg A legfiatalabb
magyar taacutejneveknek koumlzeacute tartozik bdquoKaacuterpaacutetalja ndash bdquoZakarpatszkaja oblaszty neacuteven ndash egyike
Ukrajna 24 megyeacutejeacutenek A 12 800 km2-es kiterjedeacutesű teruumllet elnevezeacutese a trianoni
beacutekeszerződeacutest koumlvetően keruumllt be fokozatosan a magyar koumlztudatba eacutes ndash jelentős meacuterteacutekben
az 1939 eacutes 1945 koumlzoumltti hivatalos hasznaacutelata miatt ndash maacutera maacuter teljesen elfogadottaacute vaacutelt
Kaacuterpaacutetalja a magyar honfoglalaacutestoacutel egeacuteszen az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig a Magyar
Kiraacutelysaacuteg szerves reacutesze volt Az I vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően a magyar vezeteacutes mindent megtett
hogy a jelentős reacuteszben ruszinok eacutes ukraacutenok aacuteltal lakott197
Kaacuterpaacutetaljaacutet Magyarorszaacuteg szaacutemaacutera
megtartsa Meacuteg 1918 november 9-eacuten Ungvaacuteron megalakult a bdquoMagyarorszaacutegi Ruteacuten
Neacuteptanaacutecs majd a Kaacuterolyi-kormaacuteny megalapiacutetotta itt a bdquoRuszka Krajna autonoacutem teruumlletet
Az 1920 juacutenius 4-eacuten Csehszlovaacutekiaacuteval megkoumltoumltt trianoni beacutekeszerződeacutes soraacuten
bdquoPodkarpatskaacute Rus neacuteven Kaacuterpaacutetalja a csehszlovaacutek aacutellamalakulat reacuteszeacuteveacute vaacutelt aacutem
autonoacutemiaacutet csak 1938 szeptembereacuteben kapott ismeacutet a teruumllet198
Az 1938 november 2-i első beacutecsi doumlnteacutes eacutertelmeacuteben Kaacuterpaacutetalja deacuteli reacutesze ndash Ungvaacuter
Munkaacutecs eacutes Beregszaacutesz vaacuterosok eacutes koumlrnyeacutekuumlk ndash ismeacutet Magyarorszaacuteg reacutesze lett A magyar
hadsereg ndash kihasznaacutelva Hitler Csehszlovaacutekia megszuumlnteteacuteseacutere tett leacutepeacuteseit ndash 1939 maacutercius 15
eacutes maacutercius 18 koumlzoumltt megszaacutellta Kaacuterpaacutetalja meacuteg csehszlovaacutek keacutezen leacutevő teruumlleteacutet is ezzel
Kaacuterpaacutetalja egeacuteszeacutet Magyarorszaacuteg annektaacutelta199
1944 oktoacutebereacuteben a szovjet hadsereg foglalta
el a videacuteket majd 1945 juacutenius 29-eacuten a Szovjetunioacutehoz csatoltaacutek a teruumlletet A teacuterseacuteg ezaacuteltal
az ukraacuten tagkoumlztaacutersasaacuteg reacutesze lett A Szovjetunioacute felbomlaacutesa utaacuten Kaacuterpaacutetalja ndash az 1991
december 1-eacuten megtartott referendum eacutertelmeacuteben ndash a fuumlggetlenneacute vaacutelt Ukrajna reacutesze lett
197
A teruumllet ukraacuten illetve ruszin lakossaacutega a XIII szaacutezadtoacutel kezdődően a Kaacuterpaacutetok keleti lejtőjeacuteről vaacutendorolt be
az elkoumlvetkező időszakban toumlbb nagyobb hullaacutemban KRISTOacute Gyula ndash MAKK Ferenc A 9 eacutes 10 szaacutezad
toumlrteacutenete Pannonica Kiadoacute Bp 2003 86ndash89 p UacuteJLAKY IstvaacutenbdquoNemzettankoumlnyv Kraacuteter Kiadoacute Bp
1996 22 p 198
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon III koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 84 p
BENEDEK Andraacutes A tetteneacuterhető toumlrteacutenelem Ungvaacuter-Bp Intermix Kiadoacute 1993 7ndash8 p 199
SALLAI Gergely Az első beacutecsi doumlnteacutes Osiris Kiadoacute Bp 2002 237 p
161
1991 december 6-aacuten koumltoumltteacutek meg a bdquomagyarndashukraacuten aacutellamszerződeacutest amely toumlbbek
koumlzoumltt a kisebbseacutegek jogainak koumllcsoumlnoumls biztosiacutetaacutesaacuteroacutel szoacutelt eacutes kimondta azt is hogy a
szerződő feleknek nincs egymaacutessal szemben teruumlleti koumlveteleacutesuumlk
4 2 Toumlrteacutenelmi neacutepmozgalmak Kaacuterpaacutetalja teruumlleteacuten
Toumlbb mint egy eacutevszaacutezada ndash 1880-ban ndash a mai Kaacuterpaacutetalja teruumlleteacuten eacutelő koumlzel 410 ezer
lakos koumlzuumll 105 ezer fő (257) vallotta magaacutet magyar anyanyelvűnek Az oumlsszneacutepesseacuteg
majd 60-aacutet jelentő ruszinok200
szaacutema a 244 ezret is meghaladta A kuumlloumlnoumlsen a XIX szaacutezad
maacutesodik feleacuteben a Kaacuterpaacutetok eacuteszakkeleti lengyel ukraacuten előtereacuteből (Galiacuteciaacuteboacutel) egyre nagyobb
toumlmegekben eacuterkező zsidoacutekat (kb 58 ezer fő) a statisztika nem vette nyilvaacutentartaacutesba mert
toumlbbnyire neacutemet vagy magyar anyanyelvűnek tuumlntetteacutek fel magukat
A szaacutezadforduloacuten az 1880ndash1910-es neacutepszaacutemlaacutelaacutesok koumlzoumltti időszakban a magyarok
szaacutema 105-ről 185 ezerre araacutenya 257-roacutel 306-ra emelkedett A magyarok ilyen
nagyfokuacute gyarapodaacutesa elsősorban megnoumlvekedett termeacuteszetes szaporodaacutesuknak a
kivaacutendorlaacutesban valoacute ndash ruszinokhoz keacutepest ndash kisebb reacuteszveacuteteluumlknek a zsidoacutek neacutemetek
termeacuteszetes sziacutevesen vaacutellalt asszimilaacutecioacutejaacutenak magyarosodaacutesaacutenak illetve az ugocsai
200
A ruszinoknak toumlbbfeacutele elnevezeacutesuumlk ismeretes ruteacutenok kaacuterpaacutetukraacutenok rusznyaacutekok kisoroszok A bdquoruszin
szoacute reacutegi hagyomaacutenyokra tekint vissza egyfelől a bdquorusz orszaacutegreacuteszeket jelentette amelyek a mai Ukrajnaacutet eacutes
Feheacuteroroszorszaacutegot oumllelik fel maacutesfelől a Lengyel Kiraacutelysaacutegban eacutes a Litvaacuten Nagyhercegseacutegben alkalmazott iacuterott
nyelvet Mindkeacutet vonatkozaacutesban ellenteacutete tehaacutet az orosznak Maacuter XIX szaacutezadi Habsburg Birodalomban is
hasznaacuteltaacutek a bdquoruteacuten kifejezeacutest ndash joacutellehet koumlvetkezetlenuumll rendszertelenuumll ndash az ukraacutenok megjeloumlleacuteseacutere
Korszerűbb alkalmazaacutesaacuteban a Kaacuterpaacutetok hegyseacutegeiben eacutes hegyoldalain eacutelő keleti-szlaacutev neacutepeket jeloumlli a szoacute A
bdquoruszin szoacute nem felcsereacutelhető vaacuteltogathatoacute az bdquoukraacuten szoacuteval Koumllcsoumlnoumlsen kizaacuterjaacutek egymaacutest A ruszinoknak
neacutegy jelentősebb neacutepcsoportjuk van Az Erdős-Kaacuterpaacutetok eacuteszakkeleti csuumlcskeacuteben a Tisza forraacutesvideacutekeacuten valamint
a Romaacuteniaacutehoz csatolt Havasmezőn Visoacuteorosziban eacutes Oroszkőn eacutel a ruszinok legkisebb eacutes legeacuterdekesebb toumlrzse a
bdquohucul Galiacuteciaacuteboacutel eacutes Bukovinaacuteboacutel vaacutendoroltak be lassan eacuteszreveacutetlenuumll a XVI-XIX szaacutezad folyamaacuten Az első
ruszin bevaacutendorloacutek Rahoacuten telepedtek le A paacutesztorok eacutes nyaacutejak gazdaacutei fokozatosan lassuacute beszivaacutergaacutessal
neacutepesiacutetetteacutek be a mai huculfoumlldet A bdquohucul eredetileg paacutesztorneacutep volt csak az aacutellattenyeacuteszteacuteshez eacutertett keacutesőbb
kivaacuteloacute erdőmunkaacutes eacutes tutajos lett belőle Nagy mestere volt a faragaacutesnak A huculoktoacutel nyugatra a Szopurka
folyoacutetoacutel a Laborc folyoacuteig elteruumllő hegyvideacuteken (Verhovinaacuten) eacutelnek a bdquobojkoacutek a maacutesodik jelentősebb ruszin
neacutepcsoport A bdquobojkoacutektoacutel keletre a Latorcaacutetoacutel Popraacutedig huacutezodoacute hegyvideacuteken az Alacsony-Beszkidek lejtőjeacuten
eacutelnek a bdquolemkoacutek A bdquolemkoacutek foumlldje alacsony hegyvideacutek Nemcsak a magyarorszaacutegi hanem a halicsi bdquolemkoacutek
is reacutegente aratni jaacutertak a magyar Alfoumlldre A muacutelt szaacutezad elejeacuten a nagyobb magyar uradalmakban sok halicsi
bdquolemkoacute kondaacutes volt Foumlldműveleacutessel eacutes aacutellattenyeacuteszteacutessel foglalkoztak Foumlldjuumlk sovaacuteny koumlves agyagos Annyit
nem tudott termelni hogy megeacuteljen belőle Nemcsak aacutellatot nevelt hanem kereskedett is vele
Vaacutendorkereskedők eacutes iparosok voltak egy szemeacutelyben Droacutetozaacuteson uumlvegezeacutesen kiacutevuumll egyeacuteb iparral alig
foglalkozik a bdquolemkoacute A bdquodolisnyaacutenok őshazaacutejaacutet minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a volhiacuteniai Poleszjeacuteben eacutes
Podoacuteliaacuteban talaacuteljuk meg Valoacutesziacutenűleg Moldaacuteviaacuten eacutes Erdeacutelyen keresztuumll jutottak el Kaacuterpaacutetaljaacutera A mai
Szeacutekelyfoumlldoumln tartoacutezkodhattak előbb hosszabb-roumlvidebb ideig s onnan vaacutendoroltak eacuteszak feleacute mai
lakoacutehelyeikre A siacuteklakoacutek tehaacutet mindegy 600ndash700 eacuteve telepedtek meg Kaacuterpaacutetaljaacuten Mindig eacuterintkeztek a
magyarsaacuteggal eacutes sok tekintetben hozzaacutejuk simultak Eacuteletmoacutedjuk lakaacutesuk ruhaacutezatuk nagyjaacuteboacutel olyan mint a
magyarokeacute HODINKA Antal A kaacuterpaacutetaljai ruteacutenek lakoacutehelye gazdasaacuteguk eacutes muacuteltjuk Bp 1923 PALAacuteDI-
KOVAacuteCS Attila Ukraacuten szoacutervaacutenyok a 18ndash19 szaacutezadban a mai Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten Neacutepi Kultuacutera ndash
Neacutepi Taacutersadalom Bp 1973
162
bizonytalan etnikai hovatartozaacutesuacute goumlroumlg katolikus magyarndashruszin neacutepesseacuteg (Nagyszőlős
Tekehaacuteza Fancsika Karaacutecsfalva Maacutetyfalva Szőlősveacutegardoacute Bataacuter Csomafalva stb) ezuacutettal
magyar eacuterzuumllete feluumllkerekedeacuteseacutenek volt koumlszoumlnhető A teruumllet keacutet legnagyobb 30ndash40-aacuteban
zsidoacute vallaacutesuacute vaacuterosaacuteban Ungvaacuteron eacutes Munkaacutecson a magyarok araacutenya 82ndash73-ot eacutert el
53 taacuteblaacutezat Kaacuterpaacutetalja neacutepesseacutegeacutenek etnikai oumlsszeteacutetele 1880-1979 koumlzoumltt (fő)
Eacutev Oumlsszes lakos Magyar Ruszin
ukraacuten orosz Zsidoacute Neacutemet Romaacuten Szlovaacutek cseh
1880 408 971 105 343 257 244 742 598 31 745 78 16 713 41 8 611 21
1910 605 942 185 433 306 330 010 545 64 257 106 11 668 19 6 346 10
1921 619 304 111 052 179 372 523 601 80 132 129 19 284 31
1930 733 956 116 584 159 447 127 609 91 839 125 13 273 18 34 032 46
1941 852 546 245 286 288 502 329 589 78 272 92 13 244 15 15 587 18 6 838 08
1959 920 173 146 247 159 716 063 778 12 169 13 18 346 20 12 289 13
1979 1 155 759 158 446 137 940 319 813 3 848 03 3 746 03 27 155 23 8 914 08
1979 1 155 759 194 000 168 906 000 784 2 639 02 3 478 03 29 485 24 7 329 06
Forraacutes
Az 1910-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten a mai vaacuterosi ranguacute telepuumlleacutesek koumlzuumll a magyarsaacuteg
araacutenya meghaladta a 75-ot Beregszaacuteszon Nagyszőlősoumln Csapon eacutes Teacutecsőn is Tetemes volt
a magyar etnikum teacuternyereacutese olyan koumlzponti telepuumlleacuteseken is mint Huszt Rahoacute Kőroumlsmező
Szolyva Szerednye eacutes Ilosva Ennek koumlszoumlnhetően a mai vaacuterosok 1910-beli 85 ezer főnyi
oumlsszlakossaacutegaacuten beluumll 687-ot eacutert el a magyarok araacutenya A magyarsaacuteg vaacuterosokon beluumlli nagy
araacutenyaacutet elsősorban a vaacuterosok toumlbbnyire magyar etnikai alapreacutetegeacutenek a magyar nemzet
aacutellamalkotoacute mivoltaacutenak eacutes a vaacuterosok ruszin vonzaacuteskoumlrzeteacuteből valoacute kisebb meacuterteacutekű
betelepuumlleacutesnek koumlszoumlnhette A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg nagyfokuacute korabeli bdquourbanizaacuteltsaacutegaacutetrdquo a
magyar vaacuteroslakoacuteknak a teruumllet oumlsszes magyarjaacutehoz viszonyiacutetott 316-os araacutenya is
bizonyiacutetja A ruszinok eseteacuteben ez az araacuteny akkor 48-ot a neacutemetekneacutel 139-ot eacutert el
Kaacuterpaacutetaljaacuten 1910-ben 597 062 fő eacutelt ebből 335 237 fő (5615) volt ruteacuten 174 482 fő
(2922) magyar 63 656 fő (1066) neacutemet 14 132 fő (237) romaacuten 7 728 fő (13)
szlovaacutek 590 fő (01) lengyel 201 fő (003) cseh 179 fő (003) szerb eacutes horvaacutet valamint
857 fő (014) egyeacuteb nemzetiseacutegű201
201
POPEacuteLY Gyula Neacutepfogyatkozaacutes Reacutegioacute Bp 1991 20 p
163
Az első vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően a Kaacuterolyi-kormaacuteny az 1918 eacutevi X Neacuteptoumlrveacutenyben202
bdquoRuszka Krajna neacuteven az itteni Ung Bereg Ugocsa eacutes Maacuteramaros vaacutermegyeacutek203
ruszinlakta
reacuteszeacuten autonoacutem teruumlletet szervezett mely a cseh eacutes romaacuten megszaacutellaacutes miatt csak roumlvid ideig
leacutetezett
A trianoni beacutekediktaacutetum (1920) eacutertelmeacuteben a mai Kaacuterpaacutetalja megyeacutet bdquoPodkarpatska
Rus bdquoRusinsko neacuteven a bdquoCsehszlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteghoz csatoltaacutek A főkeacutent a deacutelnyugati
hataacutersaacutevban eacutelő magyarsaacuteg a magyar aacutellamtoacutel valoacute levaacutelasztaacutesaacutet a romaacuten eacutes csehszlovaacutek
teruumlletek koumlzoumltti koumlzvetlen vasuacuteti oumlsszekoumltteteacutest biztosiacutetoacute rendkiacutevuumlli strateacutegiai jelentőseacutegű
CsapndashBeregszaacuteszndashKiraacutelyhaacutezandashNevetlenfalu vasuacutetvonal oumlvezeteacuteben valoacute telepuumlleacuteseacutenek
bdquokoumlszoumlnhetterdquo204
A hatalomvaacuteltaacutes ndash a Kaacuterpaacutet-medence maacutes teruumlleteihez hasonloacutean ndash itt is jelentősen
lecsoumlkkentette a veacutelt toumlrteacutenelmi seacuterelmekeacutert kiacutemeacuteletlenuumll elnyomott magyarsaacuteg szaacutemaacutet Az
itteni magyarok 1910-ben roumlgziacutetett 185 ezernyi leacutelekszaacutema az 1921-es csehszlovaacutek
nemzetiseacutegi statisztikaacutekban 111 ezerre csoumlkkent A toumlbb mint 70 ezer főnyi veszteseacuteg fő okait
18 600 magyarnak a hatalomvaacuteltaacutest koumlvető elkoumlltoumlzeacuteseacuteben kiutasiacutetaacutesaacuteban a jelentős reacuteszben
magyar anyanyelvű zsidoacutesaacutegnak eacutes cigaacutenysaacutegnak kuumlloumln etnikai kategoacuteriaacuteba valoacute sorolaacutesaacuteban
(tehaacutet a magyarokroacutel valoacute levaacutelasztaacutesaacuteban) a goumlroumlg katolikus vallaacutesuacute magyarok doumlntő
toumlbbseacutegeacutenek ruszinokkaacute valoacute aacutetminősiacuteteacuteseacuteben a főleg Ugocsaacuteban eacutelő kettős nyelvű kultuacuteraacutejuacute
magyarndashruszin neacutepesseacutegnek ezuacutettal a ruszinokhoz toumlrteacutent bdquoaacutetpaacutertolaacutesaacutebanrdquo kereshetjuumlk Az
emliacutetett okok koumlvetkezteacuteben 1910ndash1921 koumlzoumltt a statisztikaacutek szerint a vaacuterosokban eacutelő
magyarok szaacutema csaknem feleacutere (Munkaacutecson 38-aacutera Nagyszőlősoumln 33-aacutera) csoumlkkent
A falusi teacuterseacutegekben a magyar etnikai teruumllet egyseacutegeacutet ndash a foumlldreform koumlntoumlseacutebe
aacutelcaacutezva ndash cseh szlovaacutek ruszin lakossaacuteg nacionalista ceacutelzatuacute betelepiacuteteacuteseacutevel proacutebaacuteltaacutek
megbontani Az uacutej telepeseket ndash rendkiacutevuumlli kedvezmeacutenyekkel ndash elsősorban a CsapndashKiraacutelyhaacuteza
vasuacutetvonal eacutes az uacutej magyar aacutellamhataacuter mellett fekvő magyar falvakba (Csap Eszeny Boacutetraacutegy
Beregsom Beregdeacuteda stb) koumlltoumlzetteacutek A kiemelkedő fontossaacuteguacute magyarlakta baacutetyuacutei vasuacuteti
csomoacutepont melleacute pedig ndash a Magyarorszaacutegon maradt Kisloacutenya eacutes Nagyloacutenya falvak
Csehszlovaacutekiaacutehoz csatolt hataacuteraacuteban ndash egy oumlnaacutelloacute cseh telepeskoumlzseacuteget (Svoboda-Nagybakos)
hoztak leacutetre
A toumlrteacutenelem soraacuten első iacutezben kisebbseacutegi sorba keruumllt kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg szaacutema az
1930-as csehszlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint olyannyira kismeacuterteacutekben noumlvekedett hogy
202
FEDINEC Csilla Kaacuterpaacutetalja koumlzigazgataacutesa eacutes tanuumlgyigazgataacutesa 1938ndash1944 koumlzoumltt Magyar Pedagoacutegia 96
eacutevf 4 szaacutem 1996 367ndash375 p Magyar Toumlrveacutenytaacuter Bp 1919 396ndash398 p 203
KRISTOacute Gyula A vaacutermegyeacutek kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1988 204
AacuteDAacuteM Magda Eduard Beneš Rubicon 3 szaacutem 1994 20ndash23 p
164
araacutenya a teruumllet oumlsszneacutepesseacutegeacuten beluumll maacuter a 16-ot sem eacuterte el Kuumlloumlnoumlsen nagy volt a
magyarok visszaszorulaacutesa a mindenkori aacutellamhatalom fellegvaacuteraacuteban a vaacuterosokban eacutes a
koumlzponti fekveacutesű telepuumlleacuteseken (Ungvaacuteron az 1921-beli 374-roacutel 169-ra Beregszaacuteszon
609-roacutel 513-ra Csapon 713-roacutel 583-ra stb) A kaacuterpaacutetaljai magyarok szaacutemaacutenak
csoumlkkeneacuteseacutet a tuacutelnyomoacutean magyarlakta hataacutersaacutevnak (ill Ungvaacuternak eacutes Munkaacutecsnak) az első
beacutecsi doumlnteacutes (1938 november 2) aacuteltal Magyarorszaacuteghoz valoacute visszacsatolaacutesa tartoacuteztatta fel
Keacutesőbb Szlovaacutekia fuumlggetlenneacute vaacutelaacutesa eacutes a csehszlovaacutek orszaacutegreacuteszektől valoacute elszakadaacutesa
(1939 maacutercius 15ndash18) utaacuten Magyarorszaacuteg birtokba vette Kaacuterpaacutetalja egyeacuteb tuacutelnyomoacutean
ruszin lakossaacuteguacute teruumlleteit is Ilyen esemeacutenyek ndash a kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg ismeacutet aacutellamalkotoacute
nemzetteacute emelkedeacutese ndash utaacuten keruumllt sor az 1941-es magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutesra Ebben az
időpontban anyanyelv szerint a 852 ezer főnyi kaacuterpaacutetaljai neacutepesseacuteg 288-a (245 286 lakos)
vallotta magaacutet magyarnak
Az etnikai araacutenyoknak a magyarok szaacutemaacutet megduplaacutezoacute eltoloacutedaacutesaacutet toumlbb teacutenyező
okozta cseh szlovaacutek aacutellami alkalmazottak telepesek tuacutelnyomoacute reacuteszeacutenek elkoumlltoumlzeacutese a
magyar anyanyelvű zsidoacutek bizonytalan etnikai hovatartozaacutesuacuteak keacutetnyelvűek ezuacutettal ismeacutet
magyarkeacutent valoacute szaacutembaveacutetele a trianoni magyar aacutellamteruumlletről nagyszaacutemuacute magyar
bekoumlltoumlzeacutese
Az aacutellamhatalmi vaacuteltozaacutesra eacuterzeacutekenyen reagaacuteloacute vaacuterosok neacutepesseacutegeacutenek etnikai
oumlsszeteacutetele ebben az időszakban is ndash most a magyarok javaacutera ndash jelentősen aacutetformaacuteloacutedott A
kiveacutetel neacutelkuumll magyar toumlbbseacutegűveacute vaacuteloacute vaacuterosok koumlzuumll Beregszaacuteszon toumlbb mint 90 Ungvaacuteron
pedig koumlzel 80-os araacutenyt eacutert el a magyarsaacuteg A ruszin lakossaacuteguacute videacutekek koumlzpontjaiban is a
lakossaacuteg tetemes reacutesze (20-40-a) vallotta anyanyelveacutenek a magyart (Szolyva Perecseny
Nagyberezna Huszt Rahoacute Kőroumlsmező stb)
A magyar fennhatoacutesaacuteg a kaacuterpaacutetaljai magyaroknak az anyaorszaacuteghoz valoacute
visszacsatolaacutesa azonban ndash mindoumlssze ndash 1944 oktoacutebereacuteig tartott
A haacuteboruacutes esemeacutenyek koumlvetkezmeacutenyekeacutent kb 25 000 magyar menekuumllt koumlltoumlzoumltt aacutet a
mai magyar aacutellamteruumlletre205
A hatalomvaacuteltaacutest koumlvető veacuteres indulatoknak illetve 1944
novembereacuteben a hadkoumlteles munkakeacutepes koruacute magyar feacuterfiak toumlbbseacutegeacutenek (toumlbb mint
40 000) gyűjtőtaacuteborokba keacutenyszermunkaacutera Ukrajnaacuteba eacutes a Szovjetunioacute taacutevolabbi videacutekeire
valoacute deportaacutelaacutesaacutenak sok ezernyi magyar esett aacuteldozatul206
205
DAacuteVID Zoltaacuten Magyarok - hataacuteraink menteacuten Mozgoacute Vilaacuteg 1982 7 sz 38ndash50 p 206
KOVAacuteCS Vilmos ndash BENEDEK Andraacutes Magyar irodalom KaacuterpaacutetndashUkrajnaacuteban Tiszataacutej 1970 10 szaacutem
961ndash966 p KOVAacuteCS Vilmos ndash BENEDEK Andraacutes Magyar irodalom KaacuterpaacutetndashUkrajnaacuteban Tiszataacutej 1970 12
szaacutem 1144ndash1150 p
165
A magyarsaacutegon revansot vevő inteacutezkedeacutesekkel207
paacuterhuzamosan a Csehszlovaacutekia eacutes
Szovjetunioacute koumlzoumltti 1945 juacutenius 29-i megegyezeacutes alapjaacuten Kaacuterpaacutetalja a Szovjetunioacute reacuteszeacuteveacute
vaacutelt Maga a Kaacuterpaacutetontuacuteli Teruumllet 1946 januaacuter 22-eacuten alakult meg mint Ukrajna egyik
koumlzigazgataacutesi egyseacutege208
Ugyanakkor a Kaacuterpaacutetokboacutel az 1944-1947 koumlzoumltti foumlldreform
kereteacuten beluumll toumlbb ezernyi ruszint ukraacutent telepiacutetettek a magyarlakta alfoumlldi taacutejakra
(Beregszaacutesz Szvoboda Badov Danilovka Russzkije Gejevci Demecsi Cservonoje
Petrovka Kastanovoje Zatisnoje Velikaja Bakta Puskino Novoje Klinovoje stb)
A haacuteboruacute utaacuteni első szovjet neacutepszaacutemlaacutelaacutes (1959) a teruumllet 920 ezernyi lakosaacuteboacutel
mindoumlssze 146 ezer főt tekintett magyar nemzetiseacutegűnek Az 1941-hez viszonyiacutetott csaknem
100 ezer főnyi csoumlkkeneacutes okaacutet ndash a fentiekben emliacutetett esemeacutenyeken kiacutevuumll ndash a jelentős reacuteszben
magyar anyanyelvű zsidoacutesaacuteg nagy haacuteboruacutes veszteseacutegeiben kivaacutendorlaacutesaacuteban a keacutetnyelvű
főleg ugocsai neacutepesseacuteg egyre inkaacutebb ruszinnaacute vaacutelaacutesaacuteban a goumlroumlg katolikus magyarsaacuteg
kategorikusan ruszinkeacutent valoacute szaacutembaveacuteteleacuteben kereshetjuumlk A helybeli magyar nemzetiseacuteg
politikai helyzeteacutenek javulaacutesa illetve a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben csak a csalloacutekoumlzi szabolcsi
szatmaacuteri csiacuteki magyarokeacutehoz meacuterhető magas termeacuteszetes szaporodaacutesa koumlvetkezteacuteben szaacutemuk
1967 januaacuter 1-jeacuten a Teruumlleti Statisztikai Hivatal szerint 163 100 főre emelkedett209
Toumlbb mint egy eacutevtizeddel keacutesőbb ndash a nemzetiseacutegi hovatartozaacutesnaacutel a szemeacutelyes bevallaacutest
tovaacutebbra is jobbaacutera mellőző ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten (1979) a hivatalos statisztika maacuter csak 158
ezer kaacuterpaacutetaljai magyar nemzetiseacutegű leacuteteacuteről tudott Ez a szaacutem ndash telepuumlleacutesi szintű becsleacuteseink
alapjaacuten ndash 36 ezerrel tekinthető kevesebbnek mint a kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg 1979-ben valoacutesziacutenű
leacutetszaacutema (194 000)
4 3 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg jelenlegi telepuumlleacutesteruumllete
A magyarok doumlntő toumlbbseacutege (738) a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg hataacuteraacutetoacutel legfeljebb 20
kilomeacuteteres taacutevolsaacutegban eacutel Harmadreacuteszuumlk a beregszaacuteszi negyeduumlk pedig az ungvaacuteri jaacuteraacutes
207
A Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis Szoumlvetseacuteg honlapja wwwkarpatokuzhgoroduakarpataljahtml (Letoumllteacutes
ideje 2007 juacutelius 6) 208
A 1945 juacutenius 29-eacuten a Szovjetunioacute fővaacuterosaacuteban Moszkvaacuteban alaacuteiacutert csehszlovaacutek-szovjet szerződeacutes
eacutertelmeacuteben Csehszlovaacutekia bdquobaraacuteti szaacutendeacutekaacutenakrdquo jeleacuteuumll aacutetadta Kaacuterpaacutetaljaacutet a Szovjetunioacutenak A szerződeacutes I
cikkelyeacuteben a koumlvetkező olvashatoacute bdquoZakarpatszkaja Ukrajina (ennek neve a csehszlovaacutek alkotmaacuteny szerint
Podkarpatska Rus) amely az 1919 szeptember 10-i Saint-Germain-en-Laye-ban megkoumltoumltt szerződeacutes alapjaacuten
lett a Csehszlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg autonoacutem egyseacutege Zakarpatszkaja Ukrajina lakossaacutega akaratnyilvaacuteniacutetaacutesaacutenak
megfelelően eacutes mindkeacutet Magas Taacutergyaloacute Feacutel baraacuteti megegyezeacutese alapjaacuten uacutejraegyesuumll ősi hazaacutejaacuteval Ukrajnaacuteval
eacutes az Ukraacuten Szovjet Szocialista Koumlztaacutersasaacuteg koumlteleacutekeacutebe keruumll ZSELICKY Beacutela Kaacuterpaacutetalja a cseh eacutes a szovjet
politika eacuterdektereacuteben 1920ndash1944 in FOumlLDES Gyoumlrgy Politikatoumlrteacuteneti fuumlzetek X Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest
1998 209
ROT Alexander A magyar nyelv fejlődeacutese A magyar-keleti szlaacutev nyelvi kapcsolatok KijevndashUzshorod 1968
166
lakoacuteja Annak koumlszoumlnhetően hogy a magyaroknak 23-a eacutel kb 90 olyan telepuumlleacutesen ahol
abszoluacutet toumlbbseacuteget alkotnak illetve az anyaorszaacuteg koumlzelseacutegeacuteből eredően zavartalan a
toumlmegkommunikaacutecioacutes (teacuteveacute raacutedioacute) kapcsolat joacute a koumlzlekedeacutesi eacutes helybeli munkavaacutellalaacutesi
lehetőseacuteg a nem magyar toumlbbseacutegű vaacuterosokba iraacutenyuloacute elvaacutendorlaacutes szintje alacsony a
magyaroknak oroszul csak 429-a ukraacutenul pedig mindoumlssze 134-a () beszeacutelt 1989-ben
A teruumllet 324 ezernyi vaacuterosi lakosaacuteboacutel 74 ezer (228) tekinthető magyarnak A vaacuteroslakoacute
magyaroknak nemzetiseacuteguumlk oumlsszleacutetszaacutemaacutehoz viszonyiacutetott araacutenya (381) meacuteg nem eacuterte el
1941-es sziacutenvonalaacutet (392) de ndash Kaacuterpaacutetalja bdquolegurbanizaacuteltabbrdquo etnikumakeacutent ndash tovaacutebbra is
meghaladja a ruszinok ukraacutenok oroszok hasonloacute mutatoacutejaacutet (273) Ennek megfelelően a
legnagyobb magyar koumlzoumlsseacutegeket is a videacutek vaacuterosai toumlmoumlriacutetik (Beregszaacutesz Ungvaacuter Munkaacutecs
Nagyszőlős) Tekinteacutelyes szaacutemuacute toumlbb mint 2000 főneacutel nagyobb magyar koumlzoumlsseacutegnek nyuacutejt
otthont 12 falu is (pl Nagydobrony Visk Vaacuteri Mezőkaszony Gaacutet)
Az ungvaacuteri jaacuteraacutesban ahol a magyarsaacuteg tetemes reacutesze Kaacuterpaacutetalja megye fővaacuterosaacuteban
Ungvaacuteron eacutel a nyelvhataacuter az elmuacutelt eacutevszaacutezadokban keveacutesseacute vaacuteltozott A magyar toumlbbseacutegű
teruumllet tovaacutebbra is az UngvaacuterndashKorlaacutethelmec vonaltoacutel deacutelre eső teruumlleten talaacutelhatoacute ahol
azonban Csap vaacuterosaacuteban a CsapndashUngvaacuter vasuacutetvonal melletti eacutes az ungvaacuteri agglomeraacutecioacute
telepuumlleacuteseiben az ukraacutenok fokozoacutedoacute betelepuumlleacutese miatt szaacutemottevő a magyarok araacutenyaacutenak
visszaszorulaacutesa A jaacuteraacutesban a legtoumlbb falusi magyar Nagydobronyban Eszenyben
Kisdobronyban Tiszasalamonban Raacuteton eacutes Szuumlrteacuten eacutel
A magyar hataacuterral legnagyobb szakaszon eacuterintkező beregszaacuteszi jaacuteraacutes magyarjainak
koumlzel 40-a a jaacuteraacutes szeacutekhelyeacuten ndash a ma maacuter Bulcsut eacutes Beregardoacutet is magaacuteba foglaloacute ndash
Beregszaacuteszon lakik A jaacuteraacutes magyar etnikai egyseacutegeacutet csak neacutehaacuteny reacutegebbi (Kovaacuteszoacute Nyaacuteras-
Csikoacutesgorond) eacutes uacutejabb telepiacuteteacutesű (Badov Danilovka Kastanovoje Zatiskovka Velikaja-
Bakta stb) ruszin nyelvsziget bontja meg Beregszaacuteszon kiacutevuumll a legtoumlbb magyar a Tisza-parti
Vaacuteriban a hajdani jaacuteraacutesi szeacutekhelynek szaacutemiacutetoacute Mezőkaszonyban a lecsapolt Szernye-mocsaacuter
melletti Gaacuteton Makkosjaacutenosin Nagyberegen Bereguacutejfalun a Beregszaacutesz melletti
Nagymuzsalyon Beregdeacutedaacuten eacutes a vasuacuteti csomoacutepontnak szaacutemiacutetoacute Baacutetyuacuten eacutel210
A szomszeacutedos munkaacutecsi jaacuteraacutes magyar nemzetiseacutegű neacutepesseacutegeacutenek toumlbb mint fele maacuter
Munkaacutecson talaacutelt otthonra A toumlbbiek a beregszaacuteszi jaacuteraacutes magyar falvainak szomszeacutedsaacutegaacuteban
(Dercen Fornos Izsnyeacutete Csongor Szernye Barkaszoacute stb) eacutelnek Egyetlen falu a
Munkaacutecstoacutel nyugatra fekvő Beregraacutekos a koumlzeacutepkori magyar nyelvhataacuter őrzőjekeacutent eacutevszaacutezadok
oacuteta dacol ndash ruszin koumlrnyezetben ndash a beolvadaacutessal
210
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged
2005 125ndash140 p
167
A nagyszőlősi jaacuteraacutesban a hajdani Ugocsa vaacutermegyeacuteben ahol a Tisza az Alfoumlldre leacutep a
magyarsaacuteg haacuterom eacutevszaacutezada meglehetősen vegyesen eacutel a ruszin lakossaacuteggal Az eacutevszaacutezados
egyuumltteacuteleacutes eacutes a sok esetben koumlzoumls (goumlroumlg katolikus) vallaacutes miatt e taacutej falvaiban voltak a
legnagyobb elteacutereacutesek az egyes neacutepszaacutemlaacutelaacutesok etnikai statisztikaacuteiban Jelenleg a legtoumlbb
magyart Nagyszőlős vaacuterosban Tiszauacutejlakon Salaacutenkon a Szatmaacuter megyeacutetől elcsatolt
Nagypalaacutedon a Tisza melleacuteki Tiszapeacuteterfalvaacuten Csepeacuten eacutes Feketeardoacuten talaacuteljuk
A Tisza menteacuten felfeleacute haladva a koraacutebbi Maacuteramaros vaacutermegyeacuteben elteruumllő huszti
jaacuteraacutes teruumlleteacutere eacuteruumlnk ahol a koumlzeacutepkori ndash jelentős neacutemet polgaacutersaacutegot asszimilaacuteloacute ndash vaacuterosi
magyarsaacutegot jobbaacutera maacuter csak a viskiek keacutepviselik Jelentős a huszti magyar kisebbseacuteg
leacutetszaacutema is (2 000 fő)
A viskihez hasonloacute leacutelekszaacutemuacute magyar koumlzoumlsseacuteg (3 000 fő) eacutel a szomszeacuted jaacuteraacutes
szeacutekhelyeacuten Teacutecsőn is A Tisza jobb partjaacuten a romaacuteniai Maacuteramarosszigettel szemben teruumll el
a hiacuteres soacutebaacutenyaacutesz telepuumlleacutes Aknaszlatina amely kb 3 200 magyarnak jelent lakoacutehelyet A
jaacuteraacutesban jelentős szaacutemuacute magyar eacutel meacuteg Bustyahaacutezaacuten Kerekhegyen Tarackoumlzoumln eacutes
Kiraacutelymezőn is
A Kaacuterpaacutetok laacutencai koumlzoumltt a Tisza forraacutesvideacutekeacuten megbuacutevoacute rahoacutei jaacuteraacutesban maacuter csak
5 000 lakos keacutepviseli nemzetuumlnket Doumlntő toumlbbseacuteguumlk rahoacuteinak kőroumlsmezeinek
nagybocskoacuteinak eacutes gyertyaacutenligetinek vallja magaacutet
24 aacutebra Kaacuterpaacutetalja koumlzigazgataacutesa (2007)
Forraacutes Beregszaacutesz vaacuteros honlapja httpwwwberegnetuavaroshunmap_1html (Letoumllteacutes ideje 2007
szeptember 19)
168
4 4 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai
A magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacuteseacutet tekintve a magyar kisebbseacuteg Kaacuterpaacutetaljaacuten
elsősorban a magyar-ukraacuten hataacuter menteacuten a hataacutertoacutel szaacutemiacutetott 20 km-es saacutevban lakik Ezen
tuacutelmenően jelentős meacuteg de maacuter csak szoacutervaacutenynak tekinthető a Tisza folyoacute voumllgyeacuteben eacutelő
magyarsaacuteg Ez a teruumllet Huszttoacutel egeacuteszen a Tisza forraacutesvideacutekeacuteig terjed Nagyobb szaacutemuacute
magyarsaacuteg maacuter csak ndash az egykori maacuteramarosi kiraacutelyi vaacuterosokban ndash Huszton Teacutecsőn Visken
Aknaszlatinaacuten eacutes Rahoacuten eacutel Szinteacuten jelentős szaacutemuacute magyar eacutel a keacutet nagyvaacuteros Ungvaacuter eacutes
Munkaacutecs teruumlleteacuten A keacutet vaacuteros a II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig a magyarndashukraacuten nyelvhataacuteron fekuumldt
eacutes toumlbbseacutegeacuteben magyar lakosok laktaacutek Maacutera a magyar lakossaacuteg teljesen elvesztette az
oumlsszneacutepesseacutegen beluumll alkotott toumlbbseacutegeacutet
A 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval Ungvaacuteron 115 600 fő eacutelt ebből 89 900 fő volt
ukraacuten 11 100 fő orosz eacutes csak 8 000 fő magyar (692) A cigaacuteny lakossaacuteg 1 700 főt az
egyeacuteb kategoacuteria pedig 4 900 főt szaacutemlaacutelt Munkaacutecs helyzete sem jobb a vaacuteros oumlsszlakossaacutega
2001-ben 81 600 fő volt ebből 62 900 fő volt ukraacuten 7 300 fő orosz eacutes csak 6 900 fő volt
magyar nemzetiseacutegű (845) A cigaacutenyok szaacutema 1 100 fő volt az egyeacuteb kategoacuteria pedig
3 400 főt keacutepviselt
A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg koumlzpontja Beregszaacutesz az egykori Bereg vaacutermegye szeacutekhelye
A 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 26 600 fő lakta ebből a toumlbbseacuteg 12 800 fő volt magyar
(4812) 10 300 fő ukraacuten 1 400 fő orosz 1 700 fő cigaacuteny eacutes 400 fő egyeacuteb nemzetiseacutegű
Az 1991-ben fuumlggetlenneacute vaacutelt Ukrajna teruumllete 603 700 km 2 ebből Kaacuterpaacutetalja csak
12 800 km 2 -t tesz ki eacutes az orszaacuteg teruumlleteacutenek 212-aacutet alkotja A 2001 eacutevi ukraacuten
neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Kaacuterpaacutetalja lakossaacutega 1 254 614 fő volt ebből a toumlbbseacuteg ndash 1 010 127 fő
ndash ukraacuten nemzetiseacutegű volt (8051) A maacutesodik legjelentősebb neacutepcsoport a magyar volt
151 516 fővel (1207) Ukrajnaacuteban oumlsszesen 156 600 magyar eacutelt ebből a toumlbbseacuteg (9675)
Kaacuterpaacutetaljaacuten211
Kaacuterpaacutetaljaacuten kiacutevuumll az alaacutebbi telepuumlleacuteseken eacutelnek jelentősebb magyar csoportok
Kijev Lvov eacutes Harkov A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg az 1989 eacutevi meacuteg szovjet neacutepszaacutemlaacutelaacuteshoz
keacutepest 2001-re 4 195 fővel fogyott (-269) Ukrajnaacuteban 1989-ben 163 111 magyar eacutelt 2001-
ben maacuter csak 156 600 fő A csoumlkkeneacutes 6 511 fő (ndash399) Kaacuterpaacutetaljaacuten a harmadik
legjelentősebb nemzetiseacuteg az orosz volt 30 993 fő vallotta magaacutet orosz nemzetiseacutegűnek
211
MOLNAacuteR Joacutezsef ndash MOLNAacuteR D Istvaacuten Kaacuterpaacutetalja neacutepesseacutege eacutes magyarsaacutega a 2001 eacutevi ukrajnai
neacutepszaacutemlaacutelaacutes hozzaacutefeacuterhető eredmeacutenyeinek tuumlkreacuteben 64 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk)
Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003
169
(247) A negyedik szaacutemottevő nemzetiseacuteg a roma volt Szaacutemuk 14 004 fő volt (111) Az
egyeacuteb kategoacuteria 47 974 főt tett ki (384)
A magyarsaacuteg szaacutema ndash 1920 oacuteta ndash folyamatosan csoumlkken igaz nem olyan
drasztikusan mint a deacutelvideacuteki magyarokeacute A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg 12 eacutev alatt 4 195 főt
vesztett leacutelekszaacutemaacuteboacutel
Demograacutefiailag a magyarsaacuteg asszimilaacutecioacuteja nem olyan gyors mint a szloveacuteniai
szlovaacutekiai vagy akaacuter a horvaacutetorszaacutegi magyarokeacute Termeacuteszetesen a vegyes haacutezassaacutegok ndash az
asszimilaacutecioacute bdquomelegaacutegyardquo ndash itt is jelen vannak de hataacutesa nem eacuterveacutenyesuumll olyan meacuterteacutekben
mint a szloveacuteniai (muravideacuteki) vagy a szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarok eseteacuteben
A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg koumlreacuteben a főbb probleacutemaacutet a szuumlleteacutesszaacutem erőteljes
visszaeseacutese eacutes a halaacutelozaacutesok szaacutemaacutenak noumlvekedeacutese okozza Ez a tendencia azonban egeacutesz
Ukrajnaacuteban megfigyelhető Az orszaacuteg lakossaacutega 1989-ben 51 452 034 fő volt 2001-ben maacuter
csak 48 416 000 főt regisztraacuteltak A fogyaacutes 3 036 034 fő (-59)
Tovaacutebbi jelentős probleacutemaacutet okoz a kedvezőtlen gazdasaacutegi helyzet Kaacuterpaacutetalja meacuteg a
toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg reacuteszekeacutent is fejletlen teruumlletnek szaacutemiacutetott ez a helyzet a
Szovjetunioacute majd Ukrajna reacuteszekeacutent meacuteg fokozoacutedott is Nagy probleacutemaacutet jelent az előbbi
okboacutel eredő magas munkaneacutelkuumlliseacuteg Kaacuterpaacutetalja Ukrajna 24 megyeacuteje koumlzuumll a
munkaneacutelkuumlliseacuteg nagysaacutegaacutet tekintve az első helyek egyikeacutet foglalja el A 2002-es adatok
szerint Kaacuterpaacutetaljaacuten a gazdasaacutegilag aktiacutev koruacute neacutepesseacuteg 65-a volt munkaneacutelkuumlli Ez a szaacutem
nem laacutetszik magasnak de fontos tudni hogy csak minden tizedik ember fordul a
foglalkoztataacutesi koumlzpontokhoz eacutes regisztraacutelja magaacutet A munkaneacutelkuumlliek araacutenyaacutet minimaacutelisan a
hivatalos eacuterteacutek tiacutezszereseacutenek becsuumllhetjuumlk A magyar lakta teruumlleteken egyes telepuumlleacuteseken a
munkaneacutelkuumlliseacuteg szinte 100-os a lakossaacuteg kuumlloumlnfeacutele bdquofeketerdquo munkaacuteboacutel proacutebaacutelja magaacutet eacutes
csalaacutedjaacutet eltartani Sokaknak biztos megeacutelheteacutest csak a magyar hataacuter koumlzelseacutege okoz Az
utoacutebbi eacutevekben Kaacuterpaacutetaljaacuten foumlllenduumllt az idegenforgalom baacuter ez nem oldja meg a suacutelyos
gazdasaacutegi helyzetet de legalaacutebb valamelyest enyhiacuteti azt
Suacutelyos probleacutemaacutet okoz a magyarsaacuteg koumlreacuteben a Magyarorszaacutegra valoacute kivaacutendorlaacutes is
Az 1990-es eacutevekben koumlzel 5 000 magyar hagyta el Kaacuterpaacutetaljaacutet eacutes telepedett le
Magyarorszaacutegon Jelentős az ideiglenes vaacutendorlaacutesok szaacutema is A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg
jelentős reacutesze jaacuter aacutet Magyarorszaacutegra tanulni illetve dolgozni Az előbbi kategoacuteria a főkeacutent a
fiatalokat jeloumlli az utoacutebbi inkaacutebb az idősebbeket
Sajnos nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre pontos adat arra vonatkozoacutean hogy az 1990-es
eacutevek eleje oacuteta haacuteny kaacuterpaacutetaljai magyar telepuumllt aacutet az anyaorszaacutegba A legoacutevatosabb becsleacutesek
szerint a muacutelt szaacutezad kilencvenes eacuteveiben mintegy oumltezer kaacuterpaacutetaljai magyar telepuumllt aacutet
170
Maacutesok szerint enneacutel haacuteromszor-neacutegyszer toumlbben vaacutelasztottaacutek veacutegleges lakhelyuumll
Magyarorszaacutegot Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a nagy bumm a toumlmeges elvaacutendorlaacutes idejeacuten ndash
1990 eacutes 1997 koumlzoumltt ndash eacutevente maacutesfeacutelndashkeacutetezer kaacuterpaacutetaljai magyar hagyta el szuumllőfoumlldjeacutet
Veacutelelmezhetően a magyarsaacuteg szaacutema azeacutert sem csoumlkkent drasztikusan mert toumlbb
bizonytalan etnikai identitaacutesuacute egyeacuten vallja magaacutet magyarnak Ez főkeacutent a nagyvaacuterosok ndash
Ungvaacuter Munkaacutecs Beregszaacutesz Nagyszőloumls eacutes Huszt ndash eseteacuteben figyelhető meg A
bdquokedvezmeacutenytoumlrveacutenyrdquo előnyei miatt a nemzetiseacuteg tekinteteacuteben bizonytalankodoacutek mellett a
cigaacutenysaacuteg egy reacutesze is inkaacutebb magyarnak vallotta magaacutet A bdquokedvezmeacutenytoumlrveacutenyrdquo
megszuumlleteacuteseacutevel az oktataacutesi-neveleacutesi taacutemogataacutes bevezeteacutese utaacuten eacuterdemes lett magyarnak
lenni Ez joacutel nyomon koumlvethető a Munkaacutecson eacutelő toumlbbseacutegeacuteben magyar anyanyelvű cigaacutenysaacuteg
peacuteldaacutejaacuten A statisztikai adatok tanuacutesaacutega szerint a kivaacutendorlaacutes eacutes a termeacuteszetes neacutepesseacutegfogyaacutes
elleneacutere 1989 eacutes 2001 koumlzoumltt a munkaacutecsi magyarsaacuteg leacutelekszaacutema majdnem 4 -kal noumlvekedett
Ma a 85 ezres Latorca-parti nagyvaacuteros lakoacutei koumlzuumll heacutetezren magyarnak valljaacutek magukat
54 taacuteblaacutezat Kaacuterpaacutetalja nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2001-ben (fő) Jaacuteraacutes illetve
vaacuteros Lakossaacuteg Ukraacuten Orosz Magyar Romaacuten Cigaacuteny Egyeacuteb
Beregszaacuteszi
jaacuteraacutes 54 000 10 200 400 41 100 hellip 2 200 100
Huszti
Jaacuteraacutes 96 900 92 100 900 3 800 hellip hellip 100
Ilosvai
Jaacuteraacutes 100 900 99 500 600 100 hellip hellip 700
Munkaacutecsi
jaacuteraacutes 101 400 85 200 700 12 900 hellip 1 300 1 300
Nagybereznai
jaacuteraacutes 28 200 27 200 200 hellip hellip 500 300
Nagyszőloumlsi
jaacuteraacutes 118 000 84 300 1 400 30 900 hellip 900 500
Oumlkoumlrmezei
jaacuteraacutes 49 900 49 500 200 hellip hellip hellip 200
Perecsenyi
jaacuteraacutes 32 000 30 800 400 hellip hellip hellip 800
Rahoacutei
Jaacuteraacutes 90 900 76 200 700 2 900 10 500 hellip 600
Szolyvai jaacuteraacutes 54 900 51 900 800 400 hellip hellip 1 800
Teacutecsői
Jaacuteraacutes 171 900 143 000 1 700 5 000 21 300 hellip 900
Ungvaacuteri
Jaacuteraacutes 74 400 43 400 1 500 24 800 hellip 3 000 1 700
Voloacuteci
Jaacuteraacutes 25 500 25 200 200 hellip hellip hellip 100
Beregszaacutesz
(vaacuteros) 26 600 10 300 1 400 12 800 hellip 1 700 400
Huszt
(vaacuteros) 31 900 28 500 1 200 1 700 hellip 100 400
Munkaacutecs
(vaacuteros) 81 600 62 900 7 300 6 900 hellip 1 100 3 400
Ungvaacuter
(vaacuteros) 115 600 89 900 11 100 8 000 hellip 1 700 4 900
Oumlsszesen 1 254 614 1 010 127 30 993 151 516 32 152 14 004 15 822
Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerkeszteacutes) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-
2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003 196ndash197 p
171
A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg joumlvőjeacutere vonatkozoacutean neheacutez joacuteslatokba bocsaacutetkozni A
keacuterdeacutessel foglalkozoacute kaacuterpaacutetaljai szakemberek szerint annyit oacutevatosan megaacutellapiacutethatunk uacutegy
tűnik a toumlmeges aacutettelepuumlleacutesek ideje lejaacutert Amit termeacuteszetesen az ukraacuten gazdasaacutegi eacutes politikai
viszonyok baacutermikor megvaacuteltoztathatnak Viszont az tovaacutebbra sem egyeacutertelmű hogy vajon a
tanulmaacutenyaikat Magyarorszaacutegon folytatoacute fiatalok koumlzuumll a diploma megszerzeacutese utaacuten haacutenyan
mennek haza eacutes vaacutellalnak otthon munkaacutet Tovaacutebbaacute nyiacutelt keacuterdeacutes az is hogy Kaacuterpaacutetalja
felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyeiben veacutegzettek koumlzuumll haacutenyan doumlntenek uacutegy hogy Magyarorszaacutegon
vagy netaacuten Euroacutepa valamelyik taacutevolabbi orszaacutegaacuteban Euroacutepai Unioacutes tagaacutellamaacuteban proacutebaacutelnak
szerencseacutet
Jelenleg uacutegy tűnik hogy a falun eacutelő csalaacutedok koumlzuumll azok tudnak biztos egzisztenciaacutet
teremteni maguknak akik az intenziacutev zoumlldseacutegtermeszteacutesre aacutelltak raacute Ennek az aacutegazatnak
aacutelliacutetjaacutek a szakemberek az elkoumlvetkező tizenoumlt-huacutesz eacutevben biztos joumlvője van Azonban nem
vaacuterhatoacute el minden kaacuterpaacutetaljai magyartoacutel meacuteg annak elleneacutere sem hogy a magyarsaacuteg
toumlbbseacutege kb 64-a falun eacutel hogy zoumlldseacutegtermeszteacutesre rendezkedjen be212
Sokban befolyaacutesolhatja a kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg sorsaacutet a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg egyes
teruumlleteinek fejlődeacutese Toumlbbek koumlzoumltt hogy milyen gyorsan fejlődik a hataacuteron tuacuteli Eacuteszak-
Alfoumlld reacutegioacute ezen beluumll SzabolcsndashSzatmaacuterndashBereg megye A gazdasaacutegi szakemberek tuacutelnyomoacute
reacutesze egyeteacutert abban hogy a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarok koumlzuumll aacuteltalaacuteban a
kaacuterpaacutetaljaiak vannak a leginkaacutebb haacutetraacutenyos helyzetben Egy előnyuumlnk azonban elvitathatatlan
A kaacuterpaacutetaljai magyar falvak toumlbbseacutege a magyar hataacuter koumlzeleacuteben Kaacuterpaacutetalja deacutelnyugati reacuteszeacuten
talaacutelhatoacute A magyar nyelvteruumllet az ukraacutenndashmagyar hataacuterral paacuterhuzamosan egy 15ndash20
kilomeacuteteres saacutevban huacutezoacutedik Ez azt jelenti hogy megfelelő uacutethaacuteloacutezat eacutes elegendő szaacutemuacute
hataacuteraacutetkelő eseteacuten ndash a magyar-szlovaacutek peacuteldaacutehoz hasonloacutean ndash akaacuter naponta tudunk majd
ingaacutezni itteni lakoacutehelyuumlnk eacutes a hataacuter tuacuteloldalaacuten levő munkahelyuumlnk koumlzoumltt Ha tehaacutet
Kaacuterpaacutetaljaacutet is eleacuteri az autoacutepaacutelya eacutes a szomszeacuted magyar megyeacutekben is megeacuteleacutenkuumll a
vaacutellalkozaacutesi kedv annak pozitiacutev hataacutesait a kaacuterpaacutetaljai magyarok is hamar megeacuterezik Biztosan
nem kell majd illegaacutelisan munkaacutet vaacutellalni hisz a hataacuter teacuterseacutegeacuteben leacutetrehozott koumlzoumls vaacutellalatok
ezt a gondot megoldjaacutek A joumlvőben feltehetően a kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg integraacuteloacutedaacutesaacutenak
minden foumlldrajzi akadaacutelya folyamatosan megszűnik
212
KOVAacuteCS Elemeacuter Kaacuterpaacutetalja magyarsaacutega a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben httpwwwemagyarnet
(Letoumllteacutes ideje 2007 szeptember 18)
172
4 5 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai
A kaacuterpaacutetaljai magyar oktataacutes az uacutejjaacutealakulaacutes aacutellapotaacuteban van Az ukrajnai nemzeti
kisebbseacutegi toumlrveacuteny lehetőseacuteget ad a nemzetindashkulturaacutelis autonoacutemia leacutetrehozaacutesaacutera az oktataacutesi
autonoacutemia kereteinek kialakiacutetaacutesaacutera
Az ukrajnai eacutes azon beluumll a magyar oktataacutesi inteacutezmeacutenyek legtoumlbb gondja jelenleg peacutenzuumlgyi
termeacuteszetű Az egy diaacutekra jutoacute eacutevi taacutemogataacutes oumlsszege hozzaacutevetőlegesen 200 USD lenne ami
magaacuteban foglalja a fenntartaacutesi műkoumldeacutesi beacuter- eacutes egyeacuteb koumlltseacutegeket is Ezzel magyaraacutezhatoacute hogy
az utoacutebbi eacutevekben teacutelen az iskolaacutekban rendre keacutenyszerszuumlnetet kellett tartani mivel nem volt
biztosiacutetott az eacutepuumlletek fűteacutese vilaacutegiacutetaacutesa A falusi iskolaacutek a koumlzművek hiaacutenya miatt gyakran a
legelemibb higieacuteniai koumlvetelmeacutenyeknek sem felelnek meg Komoly gondok mutatkoztak a magyar
iskolaacutek tankoumlnyvellaacutetaacutesaacuteban s ez befolyaacutesolja a magyar taninteacutezetek helyzeteacutet is Az 19992000-es
taneacutev kezdeteacutere egyetlen magyar nyelvű tankoumlnyv sem jelent meg amire Kaacuterpaacutetaljaacuten a II
vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten meacuteg nem volt peacutelda Nem biztosiacutetottak az ukraacuten nyelv megfelelő szintű
elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak felteacutetelei hiaacutenyoznak az ukraacuten nyelvkoumlnyvek a magyar iskolaacutek szaacutemaacutera keacutepzett
ukraacuten nyelvtanaacuterok a keacutetnyelvű szoacutetaacuterak Jelenleg az illeteacutekes magyar szervezetek maacuter proacutebaacuteljaacutek
orvosolni a hiaacutenyossaacutegot 2000-ben 10 majd 2001-ben maacuter 21 tankoumlnyv jelent meg Elkezdődoumltt
az ukraacuten nyelvkoumlnyvek keacutesziacuteteacutese az elemi iskolai osztaacutelyok szaacutemaacutera213
Az oacutevodai foglalkozaacutes tekinteteacuteben Kaacuterpaacutetaljaacuten a megyei tanfeluumlgyelőseacuteg statisztikai
adatai szerint az 199495-oumls taneacutevben maacuter 90 oacutevodaacuteban folyt magyar nyelvű oktataacutes (68 magyar
21 ukraacutenndashmagyar 1 ukraacutenndashmagyarndashorosz) A magyar toumlbbseacutegű falvakban az oacutevodaacutek zoumlme magyar
nyelvű Az utoacutebbi eacutevek kedvezőtlen gazdasaacutegi folyamatai koumlvetkezteacuteben sok oacutevodaacutet bezaacutertak
mert a szuumllők nagyobb reacutesze elvesztette munkaacutejaacutet Ez aacuteltalaacutenos jelenseacuteg iacutegy nem csak a magyar
anyanyelvű oacutevodaacutekra vonatkozik A 20022003-as taneacutevben a magyar nyelvű oacutevodaacutek illetve az
oacutevodai csoportok szaacutema maacuter 73 volt214
Az aacuteltalaacutenos eacutes koumlzeacutepiskolai oktataacutes helyzete is sokat fejlődoumltt Sikeruumllt megaacutelliacutetani a
magyar iskolahaacuteloacutezat sorvadaacutesaacutet Sok koraacutebban keacutet vagy haacuterom tannyelvű iskola toumlbb koumlzseacutegben
oumlnaacutelloacute magyar iskolaacutevaacute alakult aacutet Uacutejra megnyiacutelt az elemi iskola (IndashIV osztaacutely) toumlbb faluban
illetve aacuteltalaacutenos iskolaacutekkaacute (IndashIX osztaacutely) szerveztek elemi iskolaacutekat Nőtt a magyar tannyelvű
osztaacutelyok leacutetszaacutema A 20012002-es taneacutevben 8 oumlnaacutelloacute magyar eacutes 3 vegyes tannyelvű elemi 40
oumlnaacutelloacute magyar eacutes 11 vegyes tannyelvű nyolcosztaacutelyos illetve 19 oumlnaacutelloacute magyar eacutes 16 vegyes
213
Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 214
Az oacutevodaacutek eacutes elemi iskolaacutek pedagoacutegusait a Munkaacutecsi Taniacutetoacutekeacutepző magyar tannyelvű csoportjaiban illetve a
fentiekben emliacutetett beregszaacuteszi főiskolaacuten keacutepezik Az Ungvaacuteri Aacutellami Egyetemen a tanaacuterkeacutepzeacutes ndash a
matematikai karon műkoumldő alcsoport kiveacuteteleacutevel ndash ukraacuten nyelven folyik
173
tannyelvű koumlzeacutepiskola műkoumldoumltt Kaacuterpaacutetaljaacuten Az emliacutetett inteacutezmeacutenyekben oumlsszesen 20 468 diaacutek
tanult magyar nyelven Haacuterom reformaacutetus magyar (Nagybereg Nagydobrony eacutes Tivadarfalva) eacutes
egy roacutemai katolikus gimnaacuteziumban (Munkaacutecs) folyik oktataacutes Beregszaacuteszban nyolcosztaacutelyos
magyar gimnaacutezium indult amelyben a 20012002-es taneacutevben 450 fő tanult
Jelenleg magyar tannyelvű szakiskolaacutek Kaacuterpaacutetaljaacuten nem műkoumldnek A megye neacutegy
szakkoumlzeacutepiskolaacutejaacuteban (Beregszaacuteszon Munkaacutecson Makkosjaacutenosiban eacutes Ungvaacuteron) az utoacutebbi
eacutevekben magyar tannyelvű osztaacutelyok indultak Ezekben a 20002001-es taneacutevben 7 csoportban
168 diaacutek tanult magyarul Szaacutemos szakiskolaacuteban volna igeacuteny magyar osztaacutelyok indiacutetaacutesaacutera ha
sikeruumllne megteremteni ennek anyagi felteacuteteleit eacutes biztosiacutetani a magyar nyelven is oktatni tudoacute
szakembergaacuterdaacutet
A felsőoktataacutes tereacuten is uacutejabb lehetőseacutegek nyiacuteltak az elmuacutelt időszakban Az Ungvaacuteri Aacutellami
Egyetemen (2001 oacuteta Ungvaacuteri Nemzeti Egyetem) 1963 oacuteta folyik magyar nyelv- eacutes irodalom-
szakos tanaacuterok keacutepzeacutese a Magyar Filoloacutegiai Tanszeacuteken A 20022003-as taneacutevig 709 hallgatoacute
szerzett itt magyar nyelv- eacutes irodalom-szakos tanaacuteri oklevelet A tanszeacutek baacutezisaacuten joumltt leacutetre 1988-
ban az ungvaacuteri Hungaroloacutegiai Koumlzpont eacutes szaacutemos maacutes magyar szervezet
Beregszaacuteszon 1994 szeptembereacutetől a nyiacuteregyhaacutezi Bessenyei Gyoumlrgy Tanaacuterkeacutepző Főiskola
kihelyezett tagozatakeacutent neacutegy szakon indult főiskolai keacutepzeacutes Ez a nem aacutellami oktataacutesi inteacutezmeacuteny
1996-toacutel Kaacuterpaacutetaljai Magyar Tanaacuterkeacutepző Főiskola neacuteven folytatta teveacutekenyseacutegeacutet az 19992000-es
taneacutevtől pedig immaacuter teljesen oumlnaacutelloacute inteacutezmeacutenykeacutent műkoumldik a magyar aacutellam taacutemogataacutesaacuteval A
főiskolaacuten oacutevodapedagoacutegusi taniacutetoacutei angolndashfoumlldrajz angolndashtoumlrteacutenelem 1997-től foumlldrajzndash
toumlrteacutenelem 1999-től pedig kerteacuteszmeacuternoumlki szakokon folyik keacutepzeacutes A 20002001-es taneacutevben a
főiskolaacuten 263 diaacutek tanult
A rendszervaacuteltaacutestoacutel 1990-től lehetőveacute vaacutelt a kaacuterpaacutetaljai fiatalok magyarorszaacutegi
tovaacutebbtanulaacutesa Ekkor 11-en kezdteacutek meg magyarorszaacutegi egyetemi főiskolai
tanulmaacutenyaikat egy eacutevvel keacutesőbb 27-en 1992-ben 53-an 1993-ban 80-an 1994-ben 84-en
1995-ben 88-an Az 199596-os taneacutevben oumlsszesen 350 kaacuterpaacutetaljai diaacutek tanult magyarorszaacutegi
felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyekben 1996-ban 66 1997-ben 70 1998-ban 78 kaacuterpaacutetaljai magyar
diaacutek fejezte be felsőfokuacute tanulmaacutenyait Magyarorszaacutegon de 75 szaacutezaleacutekuk nem teacutert haza a
diploma megszerzeacutese utaacuten
A felekezeti statisztika meglehetősen vegyes keacutepet mutat A kaacuterpaacutetaljai magyarok a
reformaacutetus a roacutemai katolikus eacutes a goumlroumlg-katolikus egyhaacutezak keretein beluumll gyakoroljaacutek hituumlket
Ezeknek az inteacutezmeacutenyeknek a becsleacutese szerint Kaacuterpaacutetaljaacuten kb 100 ezer reformaacutetus 65 ezer roacutemai
katolikus eacutes 30 ezer goumlroumlg katolikus vallaacutesuacute magyar eacutel
174
A hiteacutelet gyakorlaacutesaacutenak felteacutetelei a totalitaacuterius rendszer szeacutethullaacutesa utaacuten kezdtek kialakulni
Az elmuacutelt eacutevtizedek uumlldoumlzteteacutesei azonban meacutely nyomokat hagytak az egyhaacutezakban A Szovjetunioacute
fennaacutellaacutesa alatt a goumlroumlg-katolikus egyhaacutezat taacutemadtaacutek a legerősebben 1949-totildel be is tiltottaacutek A
Szovjetunioacuteban ugyancsak szervezetten vagy koncepcioacutes perekben szaacutemoltak le a reformaacutetus eacutes
roacutemai katolikus egyhaacutezzal illetve azok keacutepviselőivel
A Kaacuterpaacutetalja gazdasaacutegi eacutes kulturaacutelis eacuteleteacuteben eacutevszaacutezadokon aacutet meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszoacute
ndash toumlbbseacutegeacuteben magyar ajkuacute ndash zsidoacutesaacuteg főkeacutent a holocaust koumlvetkezteacuteben maacutera leacutenyegeacuteben eltűnt
Az 1921-es neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor meacuteg 86 000-en voltak s a lakossaacuteg 12-aacutet tetteacutek ki A deportaacutelaacutest
becsleacutesek szerint 30 000 ezren eacutelteacutek tuacutel de az 1950-es eacuteveket koumlvető maacuteig tartoacute kivaacutendorlaacutes
folytaacuten ndash hivatalos adatok szerint ndash napjainkra alig 3 000-en maradtak
Minden felekezet szaacutemaacutera komoly gondot jelentett a koraacutebbi eacutevtizedekben a paphiaacuteny Az
utoacutebbi neacutehaacuteny eacutevben azonban jelentős előreleacutepeacutes toumlrteacutent ezen a teacuteren mivel korlaacutetozott szaacutemban
ugyan de kaacuterpaacutetaljai magyar fiatalok is tanulhatnak magyarorszaacutegi eacutes erdeacutelyi egyhaacutezi felsőoktataacutesi
inteacutezmeacutenyekben
Ma a roacutemai katolikus egyhaacutez kaacuterpaacutetaljai keruumlleteiben 29 lelkeacutesz szolgaacutel s jelenleg 16
roacutemai katolikus papnoumlvendeacutek tanul Magyarorszaacutegon A magyarorszaacutegi roacutemai katolikus
egyhaacutez szerzetespapok kuumlldeacuteseacutevel igyekszik enyhiacuteteni a kroacutenikus lelkeacuteszhiaacutenyt A neheacutez
gazdasaacutegi helyzetben a lelki szolgaacutelat mellett a katolikus egyhaacutez kiterjedt eacutes egyre
poacutetolhatatlanabb karitatiacutev teveacutekenyseacuteget fejt ki a kaacuterpaacutetaljai hiacutevek koumlreacuteben akik koumlzuumll sokan
fordulnak feleacute anyagi taacutemogataacutest is remeacutelve Jelenleg csaknem minden roacutemai katolikusok
aacuteltal is lakott kaacuterpaacutetaljai telepuumlleacutesen műkoumldik karitatiacutev csoport A katolikus egyhaacutez a
segeacutelyszaacutelliacutetmaacutenyok elosztaacutesaacutenak szervezeacutese mellett heacutet ingyenes patikaacutet műkoumldtet
Nagyszőlős koumlzponttal eacutes ingyenkonyhaacutet tart fenn ugyancsak Nagyszőlősoumln valamint
Teacutecsőn
A reformaacutetus egyhaacutezon beluumll 97 gyuumllekezet műkoumldik (1988-ban szaacutemuk 81 volt) Az
utoacutebbi időben 15 uacutej paroacutekia eacutepuumllt eacutes 3 reformaacutetus gimnaacuteziumban folyik oktataacutes Koumlzel 40
lelkeacutesz teveacutekenykedik toumlbb mint 50 diaacutek tanul kuumllfoumlldoumln teoloacutegiaacutet A reformaacutetus egyhaacutez is a
neacutelkuumlloumlző hiacutevek segeacutelyezeacuteseacutet tekinti egyik fő feladataacutenak
A goumlroumlg-katolikus egyhaacuteznak 101 temploma van (1941-ben meacuteg 400 volt) Kaacuterpaacutetaljaacuten
ugyanakkor hivatalosan 264 goumlroumlg-katolikus paroacutekia van bejegyezve Az egyhaacutez legeacutegetőbb
gondja az egykor elkobzott ingatlanjainak visszaszerzeacutese Sok telepuumlleacutesen ugyanis tiacutez eacutevvel a
goumlroumlg-katolikus egyhaacutez műkoumldeacuteseacutenek engedeacutelyezeacuteseacutet koumlvetően a hiacutevek meacuteg mindig a szabad eacuteg
alatt vesznek reacuteszt a szertartaacutesokon A paphiaacuteny enyhiacuteteacuteseacutere az ungvaacuteri szeminaacuteriumban eacutes
kuumllfoumlldoumln folyik a lelkipaacutesztorok keacutepzeacutese
175
A toumlmegtaacutejeacutekoztataacutes sajaacutetos helyzetben van Kaacuterpaacutetaljaacuten mind a nyomtatott mind pedig az
elektronikus sajtoacute tekinteteacuteben
A nyomtatott sajtoacute kapcsaacuten az alaacutebbi alapvető jellemzőket lehet megemliacuteteni A teruumllet
egyetlen magyar nyelvű napilapja a bdquoKaacuterpaacuteti Igaz Szoacute amely 9 ezres peacuteldaacutenyszaacutemban jelenik
meg 2001-től mintegy 13 ezer peacuteldaacutenyban jelenik meg a KMKSZ (Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis
Szoumlvetseacuteg) koumlzeacuteleti eacutes kulturaacutelis hetilapja a bdquoKaacuterpaacutetalja A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg koumlreacuteben
tovaacutebbi haacuterom helyi lap is megjelenik magyar fordiacutetaacutesban az bdquoUngvideacuteki Hiacuterek (koumlzel 1 300
peacuteldaacutenyban) a bdquoNagyszőlős-videacuteki Hiacuterek (4 000 peacuteldaacutenyban) eacutes a bdquoBeregi Hiacuterlap (4 600
peacuteldaacutenyban) A kaacuterpaacutetaljai magyar sajtoacutetermeacutekek vaacutelaszteacutekaacutet sziacutenesiacuteti tovaacutebbaacute szaacutemos negyedeacuteves
eacutes egyeacuteb (csalaacutedi ifjuacutesaacutegi gyermek pedagoacutegus stb lapok) kiadvaacuteny
Az elektronikus sajtoacute kapcsaacuten kuumlloumln kell roumlviden szoacutelnunk a televiacutezioacutezaacutesroacutel valamint a
raacutedioacutezaacutesroacutel
Kaacuterpaacutetaljaacuten a Magyar Televiacutezioacute adaacutesaacutet az 1990-es eacutevek veacutegeacuteig a hegyvideacuteki jaacuteraacutesok (pl
Rahoacute) kiveacuteteleacutevel szinte mindenhol fogni lehetett A Magyar Televiacutezioacute 1-es műsoraacutet sugaacuterzoacute
Tokaji adoacute 1995 december 31-e utaacuten beszuumlntette műkoumldeacuteseacutet Kuumlloumlnoumlsen azoknak a kaacuterpaacutetaljaiak
szaacutemaacutera okoz ez gondot akiknek reacutegi tiacutepusuacute vagy fekete-feheacuter televiacutezioacutekeacuteszuumlleacutekuumlk van A
műholdroacutel sugaacuterzott Duna Televiacutezioacute adaacutesai megfelelő vevőrendszer hiacutejaacuten csak kevesek szaacutemaacutera
hozzaacutefeacuterhetőek
A kaacuterpaacutetaljai raacutedioacute magyar adaacutesainak műsorideje eacutevi 470 oacutera a televiacutezioacute adaacutesideje
eacutevi 70 oacutera Az Ukrajnai Raacutedioacute eacutes Televiacutezioacute Kaacuterpaacutetaljai Stuacutedioacuteja Magyar Nyelvű Adaacutesok
Főszerkesztőseacutege szerződeacuteses kapcsolatban aacutell a Magyar Televiacutezioacuteval eacutes Raacutedioacuteval
176
4 6 Melleacuteklet
25 aacutebra Kaacuterpaacutetalja taacutejegyseacutegei
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003karptajjpg
(Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 12)
26 aacutebra A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese (2005)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003karp1jpg
(Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 12)
177
27 aacutebra Kaacuterpaacutetalja nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1910-2001)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003karnemzjpg
(Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 12)
28 aacutebra Termeacuteszetes szaporodaacutes Kaacuterpaacutetaljaacuten (1946-1990)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003kartermjpg
(Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 12)
178
55 taacuteblaacutezat A kaacuterpaacutetaljai toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (fő) (1910)
Telepuumlleacutes Oumlsszesen Ukraacuten Magyar Neacutemet Egyeacuteb
Toumlrteacutenelmi Bereg vaacutermegye
Beregszaacutesz (Berehove) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 12 933 221 12 432 140 140
Munkaacutecs (Mukacseve) rtv 17 275 1 394 12 686 3 078 117
Toumlrteacutenelmi Ugocsa vaacutermegye
Nagyszoumlllős (Vinohragyiv) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 7 811 1 266 5 943 540 62
Toumlrteacutenelmi Ung vaacutermegye
Ungvaacuter (Uzshorod) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 16 919 643 13 590 1 151 1 535
Forraacutes 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma
Koumlnyvkiadoacute Baja 1998
56 taacuteblaacutezat A kaacuterpaacutetaljai toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (fő) (2001)
Telepuumlleacutes Oumlsszesen Ukraacuten Magyar Roma Egyeacuteb
Toumlrteacutenelmi Bereg vaacutermegye
Beregszaacutesz (Berehove) 26 600 10 300 12 800 1 700 1 800
Munkaacutecs (Mukacseve) 81 600 62 900 6 900 1 100 10 700
Toumlrteacutenelmi Ugocsa vaacutermegye
Nagyszoumlllős (Vinohragyiv) 25 383 hellip 3 633 hellip 21 750
Toumlrteacutenelmi Ung vaacutermegye
Ungvaacuter (Uzshorod) 115 600 89 900 8 000 1 700 16 000
Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002
Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003 196-197 p
29 aacutebra
Forraacutes Hungarian Human Rights Foundation honlapja httpwwwhhrforghhrf (Letoumllteacutes ideje 2007
szeptember 19)
179
30 aacutebra Ukrajna koumlzigazgataacutesa (2007)
Forraacutes Az ENSZ honlapja httpwwwunorg (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 31)
180
31 aacutebra Kaacuterpaacutetalja teacuterkeacutepe (2007)
Forraacutes A Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis Szoumlvetseacuteg honlapja wwwkarpatokuzhgoroduakarpataljahtml (Letoumllteacutes ideje 2007 maacutejus 30
181
32 aacutebra A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese az 1981 eacutevi szovjet neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint
Forraacutes A Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis Szoumlvetseacuteg honlapja wwwkarpatokuzhgoroduakarpataljahtml (Letoumllteacutes ideje 2007 maacutejus 30)
4 7 Felhasznaacutelt irodalom
Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek honlapja httpwwwunorg
Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu
A Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis Szoumlvetseacuteg honlapja
wwwkarpatokuzhgoroduakarpataljahtml
Beregszaacutesz vaacuteros honlapja httpwwwberegnetuavaroshunmap_1html
Hungarian Human Rights Foundation honlapja httpwwwhhrforghhrf
KOVAacuteCS Elemeacuter Kaacuterpaacutetalja magyarsaacutega a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben
httpwwwemagyarnet
Magyar Toumlrveacutenytaacuter Bp 1919
AacuteDAacuteM Magda Eduard Beneš Rubicon 3 szaacutem 1994
BENEDEK Andraacutes A tetteneacuterhető toumlrteacutenelem Ungvaacuter-Bp Intermix Kiadoacute 1993
BORSODY Istvaacuten Beneš Az Athenaeum Kiadaacutesa SAVARIA UNIVERSITY PRESS
Szombathely 2001
DAacuteVID Zoltaacuten Magyarok - hataacuteraink menteacuten Mozgoacute Vilaacuteg 1982 7 sz
FEDINEC Csilla Kaacuterpaacutetalja koumlzigazgataacutesa eacutes tanuumlgyigazgataacutesa 1938ndash1944 koumlzoumltt Magyar
Pedagoacutegia 96 eacutevf 4 szaacutem 1996
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai Poacutelay Elemeacuter
Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005
HODINKA Antal A kaacuterpaacutetaljai ruteacutenek lakoacutehelye gazdasaacuteguk eacutes muacuteltjuk Bp 1923
KOVAacuteCS Vilmos ndash BENEDEK Andraacutes Magyar irodalom KaacuterpaacutetndashUkrajnaacuteban Tiszataacutej
1970 10 szaacutem
KOVAacuteCS Vilmos ndash BENEDEK Andraacutes Magyar irodalom KaacuterpaacutetndashUkrajnaacuteban Tiszataacutej
1970 12 szaacutem
KRISTOacute Gyula A vaacutermegyeacutek kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1988
KRISTOacute Gyula ndash MAKK Ferenc A 9 eacutes 10 szaacutezad toumlrteacutenete Pannonica Kiadoacute Bp 2003
LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Koumlnyvkiadoacute Baja 1998
MOLNAacuteR Joacutezsef ndash MOLNAacuteR D Istvaacuten Kaacuterpaacutetalja neacutepesseacutege eacutes magyarsaacutega a 2001 eacutevi
ukrajnai neacutepszaacutemlaacutelaacutes hozzaacutefeacuterhető eredmeacutenyeinek tuumlkreacuteben in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash
SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep KoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki Laacuteszloacute
Alapiacutetvaacuteny Bp 2003
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon III koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981
183
PALAacuteDI-KOVAacuteCS Attila Ukraacuten szoacutervaacutenyok a 18ndash19 szaacutezadban a mai Magyarorszaacuteg
eacuteszakkeleti reacuteszeacuten Neacutepi Kultuacutera ndash Neacutepi Taacutersadalom Bp 1973
POPEacuteLY Gyula Neacutepfogyatkozaacutes Reacutegioacute Bp 1991
ROT Alexander A magyar nyelv fejlődeacutese A magyar-keleti szlaacutev nyelvi kapcsolatok Kijevndash
Uzshorod 1968
SALLAI Gergely Az első beacutecsi doumlnteacutes Osiris Bp 2002
UacuteJLAKY Istvaacuten bdquoNemzettankoumlnyv Kraacuteter Bp 1996
ZSELICKY Beacutela Kaacuterpaacutetalja a cseh eacutes a szovjet politika eacuterdektereacuteben 1920ndash1944 in
FOumlLDES Gyoumlrgy Politikatoumlrteacuteneti fuumlzetek X Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest 1998
184
5 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai
5 1 A horvaacutetorszaacutegi magyar kisebbseacutegről aacuteltalaacuteban
A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg ndash akaacutercsak Szloveacutenia ndash 1991 juacutenius 25-eacuten deklaraacutelta
fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes kileacutepett a Jugoszlaacutev Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegboacutel215
bdquoA demokratikus
politikai inteacutezmeacutenyek kialakulaacutesa a paacutertrendszerek a vaacutelasztaacutesi rendszerek a politikai
rendszer egyeacuteb elemeinek műkoumldeacutese a demokraacutecia teljesiacutetőkeacutepesseacutege tekinteteacuteben
Horvaacutetorszaacuteg a deacutelszlaacutev haacuteboruacutet koumlvetően hataacuterozott fejlődeacutesnek indult Baacuter meacuteg nem eacuterte
utol Szloveacuteniaacutet de maacuter messze elhagyta a mai Szerbiaacutet216
A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumllete 56 538 km 2 217
a lakossaacuteg a 2001 eacutevi horvaacutet
neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 4 437 460 lelket szaacutemlaacutelt ebből 3 977 171 fő vallotta sajaacutetjaacutenak a horvaacutet
nemzetiseacuteget (8963) tovaacutebbi 460 289 fő (1037) pedig egyeacuteb nemzetiseacuteghez tartozoacutenak
tekintette magaacutet218
Az 1991 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg meacuteg 22 355
főt szaacutemlaacutelt viszont 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint jelentősen fogyott a magyar
nemzetiseacutegű szemeacutelyek szaacutema mindoumlssze 16 595 magyar nemzetiseacutegű szemeacutelyt regisztraacuteltak
a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt 5 760 fővel
csoumlkkent azaz leacutelekszaacutemaacutenak 2576 szaacutezaleacutekaacutet vesztette el
A Horvaacutetorszaacutegban eacutelő magyar neacutepesseacuteg mintegy neacutegyoumltoumlde a horvaacutet Duna mente
videacutekeacuten pontosabban a Draacutevaszoumlgben (Draacutevakoumlz Baranya-haacuteromszoumlg) eacutes Kelet-
Szlavoacuteniaacuteban oumlsszpontosul abszoluacutet vagy relatiacutev toumlbbseacutegben Az emliacutetett keacutet teacuterseacuteg koumlzuumll
csak a Draacutevakoumlz tartozott ndash Baranya vaacutermegye reacuteszekeacutent ndash a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz
Kelet-Szlavoacutenia ndash a toumlrteacutenelmi Verőce eacutes Szereacutem vaacutermegyeacutek reacuteszekeacutent ndash a horvaacutet-szlavoacuten
taacutersaacutellam reacuteszeit keacutepezteacutek A szinteacuten a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz tartozoacute ndash maacuter 1910-ben
abszoluacutet horvaacutet toumlbbseacutegű ndash Murakoumlz a trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacuteig Zala vaacutermegye reacutesze
215
bdquoAz 1991 teleacuten-tavaszaacuten a foumlderaacutecioacute sorsaacuteroacutel lefolytatott jugoszlaacutev csuacutecstalaacutelkozoacutek kudarca utaacuten
Horvaacutetorszaacutegban 1991 maacutejus 2-aacuten neacutepszavazaacutest tartottak a fuumlggetlenseacuteg keacuterdeacuteseacuteről amelyen a neacutepszavazaacuteson
reacuteszt vettek 95 szaacutezaleacuteka a fuumlggetlenseacuteg mellett doumlntoumltt s juacutenius 25-eacuten Horvaacutetorszaacuteg (Szloveacuteniaacuteval egyuumltt)
kimondta fuumlggetlenseacutegeacutet 1992 januaacuter 15-eacuten az EK majd keacutesőbb tavasszal az USA is elismerte Horvaacutetorszaacuteg
fuumlggetlenseacutegeacutet s a horvaacutet aacutellam maacutejus 22-eacuten felveacutetelt nyert az ENSZ-be is SOKCSEVITS Deacutenes ndash SZILAacuteGYI
Imre ndash SZILAacuteGYI Kaacuteroly Deacuteli szomszeacutedaink toumlrteacutenete Beremeacutenyi Koumlnyvkiadoacute Bp 1994 323 325 p 216
FAacuteBIAacuteN Gyoumlrgy A rendszervaacuteltaacutes politikaacutejaacutenak fő jellemzői Szerbiaacuteban Horvaacutetorszaacutegban eacutes Szloveacuteniaacuteban
Acta universitatis szegediensis de Attila Joacutezsef nominatae Szeged 1996 3 p 217
Officina Vilaacutegeacutevkoumlnyv rsquo9495 ndash A Foumlld 192 orszaacutegaacutenak aktuaacutelis adatai Officina Nova Bp 1994 186 p 218
Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshr (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31)
185
volt A Magyar Kiraacutelysaacuteg mint bdquocorpus separatum219
a Kvarner-oumlboumllben talaacutelhatoacute
kikőtővaacuterost Fiumeacutet (Rijeka) is a magaacuteeacutenak tudhatta A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg teruumlleteacuteből
1 887 km 2 ndash a Baranya-haacuteromszoumlg (1 136 km 2 ) a Murakoumlz (730 km 2 ) eacutes Fiume vaacuterosaacutenak
(21 km 2 ) teruumllete ndash tartozik ma a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteghoz
Az 1998 januaacuter 1-jeacutetől hataacutelyos 2000-ben moacutedosiacutetott horvaacutet alkotmaacuteny is neacuteven
nevezi eacutes aacutellamalkotoacute teacutenyezőkeacutent ismeri el (maacutes autochton ndash őshonos ndash kisebbseacutegekkel
egyuumltt) a magyarsaacutegot bdquohellipa Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg mint a horvaacutet neacutep nemzeti aacutellama eacutes az
őshonos nemzeti kisebbseacutegek a szerbek csehek szlovaacutekok olaszok magyarok zsidoacutek
neacutemetek osztraacutekok ukraacutenok ruszinok eacutes maacutesok akiknek a horvaacutet nemzetiseacutegű
aacutellampolgaacuterokkal egyuumltt biztosiacutetott az egyenjoguacutesaacuteg eacutes nemzeti jogaik megvaloacutesulaacutesa az
ENSZ eacutes a szabad vilaacuteg orszaacutegainak demokratikus elveivel oumlsszhangbanhellip220
A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg 1991 decembereacuteben csatlakozott a bdquoMagyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes az
Ukraacuten Szovjet Szocialista Koumlztaacutersasaacuteg egyuumlttműkoumldeacuteseacutenek elveiről a nemzeti kisebbseacutegek
jogainak biztosiacutetaacutesa teruumlleteacuten elnevezeacutesű nyilatkozathoz
Magyarorszaacuteg eacutes Horvaacutetorszaacuteg ndash 1992 december 16-aacuten ndash megkoumltoumltte a bdquoBaraacutetsaacutegi eacutes
Egyuumlttműkoumldeacutesi Szerződeacutest bdquoarra toumlrekedve hogy az euroacutepai egyuumlttműkoumldeacutesi
mechanizmusok fejleszteacutese eacutes alkalmazaacutesa reacuteveacuten maguk is hozzaacutejaacuterulnak az Euroacutepa
megosztottsaacutegaacutenak elkeruumlleacuteseacutere iraacutenyuloacute kezdemeacutenyezeacutesek sikereacutehez amelyek ceacutelja egy
demokratikus beacutekeacutes eacutes egyseacuteges Euroacutepa megteremteacutese a joumlvőben is toumlrekedve a koumllcsoumlnoumls
egyuumlttműkoumldeacutes fejleszteacuteseacutere eacutes valamennyi teruumlleten toumlrteacutenő tovaacutebbi elmeacutelyiacuteteacuteseacutere221
1995 aacuteprilis 5-eacuten Eszeacuteken alaacuteiacutertaacutek a bdquoMagyarndashHorvaacutet Kisebbseacutegveacutedelmi
Egyezmeacutenyt ezt koumlvetően oktoacuteberben megalakult a bdquoMagyarndashHorvaacutet Kisebbseacutegi Vegyes
Bizottsaacuteg amelynek feladata eacutevenkeacutent egyszer uumlleacutesezve aacutettekinteni a keacutetoldaluacute
kisebbseacutegveacutedelem időszerű keacuterdeacuteseit ellenőrizni az egyezmeacutenyben foglaltak betartaacutesaacutet222
219
FRIED Ilona Fiume Magyarok nyomaacuteban kuumllfoumlldoumln Enciklopeacutedia Kiadoacute Bp 2004 7 p 220
Ustav Republike Hrvatske A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenya Zagreb 1998 221
Szerződeacutes a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltt a baraacuteti kapcsolatokroacutel eacutes az
egyuumlttműkoumldeacutesről (1992 december 16) Keacutetoldaluacute megaacutellapodaacutesok dokumentumok Hataacuteron Tuacuteli Magyarok
Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 222
Egyezmeacuteny a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltt a Magyar Koumlztaacutersasaacutegban eacutelő horvaacutet
kisebbseacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacutegban eacutelő magyar kisebbseacuteg jogainak veacutedelmeacuteről (1995 aacuteprilis 5) Keacutetoldaluacute
megaacutellapodaacutesok dokumentumok Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius
31)
186
A keacutet orszaacuteg kormaacutenya ndash meacuteg 1995-ben ndash oktataacutesi kulturaacutelis eacutes tudomaacutenyos
egyuumlttműkoumldeacutesi megaacutellapodaacutest iacutert alaacute amelyet 1999 aacuteprilisaacuteban keacutetoldaluacute oktataacutesi eacutes
tudomaacutenyos 1999 juacuteliusaacuteban pedig egy uacutej kulturaacutelis egyezmeacuteny koumlvetett223
2002 december 13-aacuten a horvaacutet Szaacutebor elfogadta a bdquoNemzeti Kisebbseacutegek Jogairoacutel
szoacuteloacute uacutej alkotmaacutenyerejű kisebbseacutegi toumlrveacutenyt amely ndash egyebek mellett ndash lehetőveacute teszi a
kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzatok leacutetrehozaacutesaacutet is A kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesokra 2003
első feleacuteben keruumllt sor Az uacutej horvaacutet kisebbseacutegi toumlrveacuteny alapjaacuten uacutej helyzet joumltt leacutetre Egyreacuteszt
azeacutert mert a koraacutebban megvaacutelasztott telepuumlleacutesi jaacuteraacutesi eacutes megyei oumlnkormaacutenyzati keacutepviselő-
testuumlletek ndash a kisebbseacutegek araacutenyaacutetoacutel fuumlggően ndash koumltelező jelleggel uacutejabb kisebbseacutegi
keacutepviselőkkel bővuumllhetnek maacutesreacuteszt a kisebbseacutegek megyei (25 taguacute) vaacuterosi (15 taguacute) eacutes
jaacuteraacutesi (10 taguacute) szinten megvaacutelaszthattaacutek kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzataikat A kisebbseacutegi
oumlnkormaacutenyzatok a megyei a vaacuterosi eacutes a jaacuteraacutesi oumlnkormaacutenyzati testuumlletek mellett műkoumldnek eacutes
a kisebbseacutegeket eacuterintő keacuterdeacutesekben javaslatteacuteteli valamint veacutelemeacutenyezeacutesi joggal
rendelkeznek A 2002 decembereacuteben elfogadott toumlrveacuteny alapjaacuten 2003 maacutejus 18-aacuten tartottaacutek
meg első iacutezben a horvaacutetorszaacutegi kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesokat
A 2000 maacutejusaacuteban elfogadott nemzetiseacutegi oktataacutesi toumlrveacuteny eacutes a kisebbseacutegi nyelvek
egyenranguacutesaacutegaacuteroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny tovaacutebb bőviacuteti a Horvaacutetorszaacutegban eacutelő kisebbseacutegi
koumlzoumlsseacutegek iacutegy a magyarsaacuteg jogosiacutetvaacutenyait is224
5 2 A magyar keacuterdeacutes bdquomegoldoacutedaacutesardquo a Murakoumlzben
A Horvaacutetorszaacuteghoz tartozoacute Murakoumlzt225
(horvaacutetul MeŤimurje) a Mura eacutes a Draacuteva
folyoacutek fogjaacutek koumlzre Teruumllete 730 km 2 Koumlzpontja a Zriacutenyi csalaacuted egykori feacuteszke
Csaacutektornya (Ţakovec)226
223
LAacuteBADI Kaacuteroly A horvaacutetorszaacutegi magyarok eacutes koumlnyvkiadaacutesuk (1990-2005) 79 p In SIMON Attila
(szerk) A hataacuteron tuacuteli magyar tudomaacutenyos koumlnyvkiadaacutes Foacuterum Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet ndash Lilium Aurum
Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2005 224
A horvaacutetorszaacutegi magyarok szaacutemaacutera a horvaacutet toumlbbseacutegi nemzet alanyi jogon biztosiacutet egy keacutepviselői helyet a
horvaacutet Szaacuteborban Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 225
bdquoMurakoumlz a Mura eacutes a Draacuteva folyoacutek valamint a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg eacutes Ausztria (Staacutejerorszaacuteg) hataacutera
koumlzoumltt fekvő a toumlrteacuteneti megyerendszerben Zala megyeacutehez tartoacutezoacute nyugati feleacuten dombos egyeacutebkeacutent alfoumlldies eacutes
aacuterteacuteri teruumllet Lakossaacutega szloveacuten eacutes horvaacutet valamint kisebb szaacutemban magyar A hoacutedoltsaacuteg alatt erősen
veszeacutelyeztetett taacutej volt neacutepesseacutegeacutenek jelentős haacutenyada elvaacutendorolt az orszaacuteg veacutedettebb teruumlleteire iacutegy a
Murakoumlzi csalaacutedneacutev eleacuteg gyakorivaacute vaacutelt Kulturaacutelis gazdasaacutegi koumlzpontja Csaacutektornya Teruumllete a Zriacutenyiek
katonai politikai teveacutekenyseacutegeinek baacutezisa volt Osztraacutek piacokra is termelt Jelenteacutekeny szőleacuteszete volt
Taacutersadalmi struktuacuteraacuteja gazdaacutelkodaacutesa neacutepeacutenek műveltseacutege a szomszeacutedos zalai vasi parasztsaacutegeacuteval rokon bdquoA
murakoumlz magyarokhoz kapcsoloacutedik a Mura-torkolatban fekvő Leacutegraacuted evangeacutelikus magyarsaacutegahellip ORTUTAY
Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon III koumltet Bp 221 p
187
A teacuterseacuteg a teruumlleteacutet tekintve Horvaacutetorszaacuteg legsűrűbben lakott (1622 főkm 2 ) eacutes
legtoumlbb telepuumlleacutessel rendelkező reacutesze227
A Murakoumlz egykoron Magyarorszaacuteghoz Zala vaacutermegyeacutehez tartozott A Murakoumlzt Zala
vaacutermegye keacutet jaacuteraacutesa alkotta (csaacutektornyai perlaki) Az 1886 eacutes 1918 koumlzoumltt eacuterveacutenyes
koumlzigazgataacutesi szabaacutelyok alapjaacuten a csaacutektornyai jaacuteraacutes 72 a perlaki jaacuteraacutes 33 telepuumlleacutes oumllelt fel A
trianoni beacutekeszerződeacutes Leacutegraacuted telepuumlleacutest is ide csatolta a toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegye
nagykanizsai jaacuteraacutesboacutel iacutegy oumlsszesen 106 toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegyei telepuumlleacutes keruumllt az uacutej
deacutelszlaacutev aacutellamhoz Kevesen tudjaacutek hogy a Murakoumlz 1849 eacutes 1861 koumlzoumltt Horvaacutetorszaacuteg reacutesze
volt228
Csaacutektornya eacutes videacuteke maacuter ezekben az időkben is horvaacutet toumlbbseacutegű teacuterseacutegnek szaacutemiacutetott
Az 1910-es ndash meacuteg magyar ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az oumlsszlakossaacuteg 93 283 fő volt
ebből 84 767 fő volt horvaacutet (909) 7 706 magyar (82) 417 fő volt neacutemet (05) az
egyeacuteb kategoacuteria pedig 393 főt tett ki (04) Az 2001-es deacutelszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes az egeacutesz
Murakoumlzben oumlsszesen 73 magyart ndash telepuumlleacutesenkeacutent szeacutetszoacuterva ndash mutatott ki Az eltelt 91 eacutev
alatt az idő bdquofelmorzsoltardquo a murakoumlzi magyarsaacutegot
57 taacuteblaacutezat
A Murakoumlz (Leacutegraacuted telepuumlleacutessel) nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő)
Nemzetiseacuteg 1880 1910 1921 1931 1941
Magyar 3 172 7 706 1 847 helliphellip 7 504
Deacutelszlaacutev 63 055 84 767 88 688 helliphellip 97 881
Neacutemet 1 269 417 331 helliphellip 221
Egyeacuteb 2 910 393 255 helliphellip 535
Oumlsszesen 70 406 93 283 91 121 95 943 106 141
Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1941) KSH Bp
1999 75 p
A Murakoumlz 1920 juacutenius 4-eacuten lett ndash jogilag ndash a deacutelszlaacutev aacutellamalakulat reacutesze A teruumllet a
toumlroumlk időktől kezdődően egyre jobban bdquoelhorvaacutetosodottrdquo csekeacutely magyar betelepuumlleacutes csak az
1800-as eacutevekben volt megfigyelhető Azonban ez a migraacutecioacute nem jaacutetszott jelentős szerepet a
teacuterseacuteg tovaacutebbra is toumlbb mint 90 szaacutezaleacutekban horvaacutetnak volt mondhatoacute A gyeacuter magyar
betelepuumlleacutes a teacuterseacuteg koumlzpontjaacutet Csaacutektornyaacutet illetve a jelentősebb telepuumlleacuteseket ndash Perlak
Muraszerdahely stb ndash eacuterintette A magyarsaacuteg nem foumlldművelőkeacutent jelent meg hanem inkaacutebb
kereskedőkeacutent iparoskeacutent Szinteacuten az 1800-as eacutevekben telepuumllt be ide a magyar zsidoacutesaacuteg is
226
Csaacutektornyaacuten iacuterta Zriacutenyi Mikloacutes a bdquoSzigeti veszedelem ciacutemű műveacutet KELECSEacuteNYI Laacuteszloacute Zoltaacuten Magyar
Irodalom Atlasz Athenaeum Bp 2000 68 72 p 227
NADILO Branko Csaacutektornya eacutes maacutes vaacuterak a Mura menteacuten GraŤevinar 200456 eacutevfolyam 5 szaacutem 228
ARDAY Lajos Magyarok a Deacutelvideacuteken Jugoszlaacuteviaacuteban BIP Budapest 2002 274 p
188
58 taacuteblaacutezat
Az egykori csaacutektornyai jaacuteraacutes lakosainak szaacutema nemzetiseacuteguumlk szerint (fő)
Nemzetiseacuteg 1880 1910 1921 1931229
1941
Magyar 1 424 4 709 1 035 3 822
Deacutelszlaacutev 31 070 41 217 41 520 helliphelliphellip 54 458
Neacutemet 945 323 268 helliphelliphellip 202
Egyeacuteb 1 360 222 149 helliphelliphellip 378
Oumlsszesen 34 799 46 471 42 972 48 269 58 860
Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1941) KSH Bp
1999 75 p
59 taacuteblaacutezat
Csaacutektornya az egykori jaacuteraacutesi koumlzpont lakosainak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő)
Nemzetiseacuteg 1880 1910 1921 1931 1941
Magyar 828 2 433 820 helliphelliphellip 2 652
Deacutelszlaacutev 2 139 2 439 4 605 helliphelliphellip 3 872
Neacutemet 665 251 224 helliphelliphellip 151
Egyeacuteb 178 90 106 helliphelliphellip 102
Oumlsszesen 3 810 5 213 5 755 6 192 6 777
Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1941) KSH Bp
1999 67 p
A csaacutektornyai jaacuteraacutes mind a 72 telepuumlleacuteseacuten a horvaacutetok alkottaacutek az abszoluacutet toumlbbseacuteget
azonban Csaacutektornyaacuten a magyarsaacuteg jelentős kisebbseacutegkeacutent volt jelen A jaacuteraacutes magyarsaacutegaacutenak
tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutet is a csaacutektornyai magyarok adtaacutek A taacuteblaacutezat szerint 1910-ben eacutes 1941-
ben a magyarok szaacutema jelentősen bdquomegugrottrdquo Mind a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval a teruumllet
Magyarorszaacuteghoz tartozott Az 1910-es eredmeacuteny hűen tuumlkroumlzi a magyar iparosok
kereskedők illetve a magyar zsidoacutek betelepuumlleacuteseacutet Az 1941-es neacutepszaacutemlaacutelaacutest koumlzvetlenuumll a
teruumllet Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese utaacuten meacuterteacutek fel Itt megfigyelhető az 1920 koumlruumll
elmenekuumllt szuumllőfoumlldjeacutet elhagyoacute magyarsaacuteg visszatelepedeacutese A magyar lakossaacuteg szaacutema
194445 utaacuten erőteljes csoumlkkeneacutesnek indult de nemcsak Csaacutektornyaacuten hanem az egeacutesz
Murakoumlzben is
A perlaki jaacuteraacutes maacuter kevesebb magyart szaacutemlaacutelt az egyes neacutepszaacutemlaacutelaacutesok alkalmaacuteval
A jaacuteraacutes 33 telepuumlleacutest mondhatott magaacuteeacutenak ebből egy telepuumlleacutesen sem eacutelt toumlbbseacutegben a
magyarsaacuteg Ennek elleneacutere 1910-ben eacutes 1941-ben toumlbb mint 2 000 főt is meghaladta a magyar
nemzetiseacutegűek szaacutema a jaacuteraacuteson beluumll
229
Az 1931 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai koumlzuumll csak oumlsszesiacutetett adatok aacutellnak a magyar Koumlzponti
Statisztikai Hivatal rendelkezeacuteseacutere CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash
1941) KSH Bp 1999 75 p
189
60 taacuteblaacutezat
Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1941) KSH Bp
1999 80 p
61 taacuteblaacutezat
Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1941) KSH Bp
1999 79 p
A Murakoumlzt alkotoacute csaacutektornyai eacutes perlaki jaacuteraacutesok mellett Leacutegraacuted telepuumlleacutes is Zala
vaacutermegyeacutehez tartozott Leacutegraacuted a nagykanizsai jaacuteraacutes reacutesze volt a Draacuteva eacutes a Mura folyoacutek
talaacutelkozaacutesaacutenaacutel a Draacuteva jobb oldalaacuten A telepuumlleacutes koumlzel 800 eacuteves lakoacutei 1530-toacutel toumlbbnyire
evangeacutelikus vallaacutesuacuteak voltak230
A koumlzeacutepkorban mezővaacuteros volt majd a Zriacutenyi csalaacuted kezeacutebe
keruumllt A telepuumlleacutesen 1945-től nincs magyar oktataacutes a gyors asszimilaacutecioacute bdquofeloldottardquo a
maroknyi magyar koumlzoumlsseacuteget A hajdan jelentős magyar evangeacutelikus egyhaacutez 140ndash150 hiacutevőre
fogyatkozott a hiteacutelet az 1960-as eacutevektől maacuter horvaacutet nyelven folyik Ezt megelőzően magyar
volt az istentisztelet nyelve Ahogy maacutes telepuumlleacutesre iacutegy Leacutegraacutedra is jellemző hogy a szuumllők
maacuter elsősorban horvaacutetul beszeacutelnek a gyermekeikkel Leacutegraacuted 1 405 fős oumlsszlakossaacutegaacuteboacutel 1991-
ben maacuter csak keacutet szaacutezaleacutek vallotta magaacutet magyarnak231
62 taacuteblaacutezat
Leacutegraacuted telepuumlleacutes nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő)
Nemzetiseacuteg 1880 1910 1921 1931 1941
Magyar 829 940 571 helliphellip 1 170
Deacutelszlaacutev 1 681 1 903 2 329 helliphellip 1 436
Neacutemet 55 21 14 helliphellip 7
Egyeacuteb 140 32 8 helliphellip 11
Oumlsszesen 2 705 2 896 2 922 2 726 2 624
Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1941) KSH Bp
1999 75 p
230
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash DROZDIK Zsuzsa A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg teruumlleti eacutes taacutersadalomstatisztikai
sajaacutetossaacutegai Teruumlleti Statisztika KSH 7 (44) eacutevfolyam 4 szaacutem Bp 2004 363ndash364 p 231
ARDAY Lajos Az eacuteszaknyugat-horvaacutetorszaacutegi szoacutervaacutenyokroacutel 181ndash183 p in ARDAY Lajos (szerk)
Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Koumlzeacutep-Euroacutepa Inteacutezet Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 1994
Az egykori perlaki jaacuteraacutes lakosainak szaacutema nemzetiseacuteguumlk szerint (fő)
Nemzetiseacuteg 1880 1910 1921 1931 1941
Magyar 919 2 057 241 helliphelliphellip 2 512
Deacutelszlaacutev 30 304 41 647 44 839 helliphelliphellip 41 987
Neacutemet 269 73 49 helliphelliphellip 12
Egyeacuteb 1 410 139 98 helliphelliphellip 146
Oumlsszesen 32 902 43 916 45 227 44 948 44 657
Perlak az egykori jaacuteraacutesi koumlzpont lakosainak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő)
Nemzetiseacuteg 1880 1910 1921 1931 1941
Magyar 133 713 74 helliphellip 1 314
Deacutelszlaacutev 3 234 3 754 4 405 helliphellip 3 108
Neacutemet 69 20 17 helliphellip 4
Egyeacuteb 109 26 1 helliphellip 1
Oumlsszesen 3 545 4 513 4 497 4 440 4 427
190
A 2001-es horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint 118 426 fő eacutelt a Murakoumlzben ebből
112 746 fő volt horvaacutet A magyarok mindoumlssze 73 főt tettek ki (006) Ezek alapjaacuten a
Murakoumlz koumlzpontja Csaacutektornya oumlsszlakossaacutega 30 455 fő volt ebből 27 fő volt magyar
(008)232
Amint az a fenti adatokboacutel is kiolvashatoacute a magyarsaacuteg mint bdquonemzetiseacutegi
sziacutenfoltrdquo veacutegleg eltűnt a Murakoumlz bdquonemzetiseacutegi palettaacutejaacuteroacutelrdquo
5 3 Magyarok a Baranya-haacuteromszoumlgben
Az egykori toumlrteacutenelmi Baranya vaacutermegye deacuteli reacuteszeacutet toumlbb neacutevvel is illetik A Baranya-
haacuteromszoumlg mellett hasznaacutelatos a DeacutelndashBaranya a Draacutevakoumlz233
Draacutevaszoumlg234
eacutes a Draacutevazug235
megjeloumlleacutes is A teruumlletet eacuteszakroacutel a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg keletről a Duna folyam (a tuacuteloldalaacuten
Szerbiaval) deacutel-deacutelnyugatroacutel pedig a Draacuteva folyoacute fogja koumlzre Teruumllete 1 136 km 2 236
A Draacutevakoumlz lakoacutei sűrűn vaacuteltakoztak a magyar honfoglalaacutesig az illiacuterek a keltaacutek a
roacutemaiak a hunok a goacutetok az avarok eacutes a szlaacutevok koumlvetteacutek egymaacutest237
A szlaacutevok beolvadtak
a honfoglaloacute magyarsaacutegba A honfoglalaacutestoacutel a toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg bekoumlvetkezteacuteig sziacutenmagyar
teruumlletnek szaacutemiacutetott a Baranyandashhaacuteromszoumlg
Az első telepuumlleacuteseket ndash pl Baranyavaacuter ndash maacuter a XII szaacutezadi oklevelek is emliacutetik
azonban a telepuumlleacutesek toumlbbseacutege az Aacuterpaacuted-kor maacutesodik feleacuteben238
joumlttek leacutetre239
232
Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshr (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 233
A Draacutevakoumlz a Draacuteva eacutes a Duna koumlzoumltti teruumlletnek elsősorban a tudomaacutenyos irodalomban hasznaacutelt
megnevezeacutese A Draacutevakoumlz a Draacutevaszoumlg szinonimaacuteja ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I
koumltet Bp 111 p 234
Baranya vaacutermegye deacuteli 1918 oacuteta reacuteszben Jugoszlaacuteviaacutehoz tartozoacute teruumlleteacutenek uacutejabb a szakirodalomban
felbukkanoacute neve Goumlnyey Saacutendor hasznaacutelta előszoumlr GOumlNYEY Saacutendor A Draacutevaszoumlg neacuteprajzi elkuumlloumlniacuteteacutese Peacutecsi
Vaacuterosi Muacutezeum Eacutertesiacutetője Peacutecs 1942 BARANYAI Juacutelia Viacutezbe vesző nyomok Forum Koumlnyvkiadoacute Uacutejvideacutek
1976 235
LAacuteBADI Kaacuteroly Draacutevaszoumlg Aacutebeacuteceacute Neacuteprajzi eacutes folkloacuter taacutejlexikon HunCro Sajtoacute- eacutes Nyomdaipari Kft ndash
Draacutevaszoumlg Alapiacutetvaacuteny Eszeacutek-Budapest 1996 109 p 236
HOPPAacuteL Dezső A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacuteinek ciacutemerei Cartographia Bp 2001 158ndash159p 237
SRŠAN Stjepan Hrvatska Baranja Glas Slavonije Osijek 1991 oktoacuteber 238
A napjainkban is magyar toumlbbseacutegű Csuacutezaacutet 1252-ben Kopaacutecsot eacutes Laskoacutet 1212-ben Sepseacutet 1227-ben
Vaacuterdaroacutecot 1264-ben eacutes Voumlroumlsmartot 1246-ban emliacutetik előszoumlr az okiratok SZEacuteKELY Andraacutes Bertalan
Horvaacutetorszaacutegi magyar sors a 90-es eacutevekben ndash Szeacutetszoacuterataacutesban In Horvaacutetorszaacutegi Magyarsaacuteg I eacutevfolyam 8ndash10
szaacutem Bp 1994 LAacuteBADI Kaacuteroly Magyarok eacutes szomszeacutedaik a Draacutevaszoumlgben 15ndash32 p In LAacuteBADI Kaacuteroly
Draacutevaszoumlgi rovaacutetkaacutek HMDK Eszeacutek 1993 239
Jugoszlaacutev Enciklopeacutedia (magyar nyelvű kiadaacutes) I koumltet Miroslav Krleţa Jugoszlaacutev Lexikograacutefiai Inteacutezet
Zaacutegraacuteb 1985 452 p
191
A honfoglalaacutes idejeacuten a Botond-toumlrzs vette birtokba a teruumlletet A tataacuterjaacuteraacutest
megelőzően a kroacutenikaacutek 117 telepuumlleacutest emliacutetettek a Draacutevaszoumlgben240
A tataacuterjaacuteraacutes alkalmaacuteval
Batu kaacuten 1242 eacutevi visszavonulaacutesa idejeacuten a Baranyandashhaacuteromszoumlgi telepuumlleacutesek koumlzel 40
szaacutezaleacuteka pusztulhatott el241
Az 1300-as eacutevekben ndash Győrffy Gyoumlrgy szerint ndash koumlzel 60
telepuumlleacutes leacutetezett a Draacutevaszoumlg teruumlleteacuten Az 1330-as eacutevekből szaacutermazoacute paacutepai tizedjegyzeacutek maacuter
szaacutemos ma leacutetező baranyai telepuumlleacutest is megemliacutetett Ilyenek voltak Csuacuteza Kopaacutecs Laskoacute
Sepse vagy Voumlroumlsmart A XV szaacutezadban maacuter koumlzel 92 telepuumlleacutese volt a Draacutevaszoumlgnek
Az első jelentősebb bdquoidegenrdquo betelepuumlleacutes a toumlroumlkoumlkhoumlz kapcsoloacutedik A toumlroumlkoumlk azeacutert
hogy gazdag dalmaacutet vaacuterosokat ndash Zadar Šibenik Trau Split stb ndash elfoglaljaacutek ezen vaacuterosok
koumlruumlli horvaacutet falvak lakosait kitelepiacutetetteacutek242
A horvaacutet ndash sokaacutec243
ndash lakossaacutegot toumlbbek koumlzoumltt a
Draacutevakoumlzben telepiacutetetteacutek le A kitelepiacuteteacutes ceacutelja a dalmaacutet vaacuterosok kieacutehezteteacutese volt A
betelepiacuteteacutes folytaacuten a Baranyandashhaacuteromszoumlg lakossaacutega 15 szaacutezaleacutekban horvaacutet ndash sokaacutec ndash lett Ez a
reacuteszaraacuteny tovaacutebb nőtt a dalmaacuteciai-hercegovinai horvaacutetok ndash bunyevaacutecok244
ndash betelepiacuteteacuteseacutevel A
toumlroumlk időkben a teruumllet a mohaacutecsi szandzsaacutekhoz tartozott az 1543-toacutel rendelkezeacutesre aacutelloacute
240
A Draacuteva eacutes a Duna oumlsszefolyaacutesaacutenaacutel elteruumllő Draacutevaszoumlg voltakeacutepp keacutet deacutel-baranyai magyarok aacuteltal (is) lakott
taacutejat jeloumll a kiterjedtebb a Magyarorszaacuteghoz tartozoacute uacuten bdquoKuumllső-Draacutevaszoumlg mintegy 24 faluja (Beremend
Bisse Csarnoacuteta Draacutevaszabolcs Egyhaacutezasharaszti Gareacute Gordisa Harkaacuteny Ipacsfa Kisharsaacuteny Kistapolca
Kistoacutetfalu Koumllked Magyarpeterd Matty Maacuteriagyűd Nagyharsaacuteny Nagytoacutetfalu Old Sikloacutes Sikloacutesnagyfalu
Szava Terehegy eacutes Turony) nyugatabbra esik eacuterintkezik az Ormaacutensaacuteggal ellenben a Duna vonalaacutet szorosabban
koumlvető tiacutez koumlzseacutegre (Bellye Csuacuteza Hercegszoumlllős Karancs Kopaacutecs Kő Laskoacute Sepse Vaacuterdaroacutec eacutes Voumlroumlsmart)
zsugorodott bdquoBelső-Draacutevaszoumlg horvaacutet eacutes szerb falvakkal van elszakiacutetva a neacutepesebb taacutersaacutetoacutel A csoumlppnyi Belső-
Draacutevaszoumlg maga is keacutet egyenlőtlen reacuteszre oszlik az eacuteszakinak feacutelneacutepi neve bdquoHegyalja melyhez Csuacuteza
Hercegszőlős Karancs Kő Sepse Voumlroumlsmart tartozik A bdquoHegyalja magyar eacutes reacuteszben deacutelszlaacutev lakossaacutega a
koumlzeacutepkor derekaacutetoacutel folyamatos a toumlroumlk utaacuten a 18 szaacutezadban neacutemet eacutes uacutejabb deacutelszlaacutev telepesek is eacuterkeztek de a
II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a neacutemetek nagyobb reacuteszeacutet kitelepiacutetetteacutek bdquoHegyalja koraacutebban polgaacuterosodott mint a kuumlloumln
bdquoAlfaluk neacutevvel illetett deacuteli reacutesz ahovaacute az eacuteszakiaknaacutel reacutegiesebb hagyomaacutenyosabb Bellye Kopaacutecs Laskoacute eacutes
Vaacuterdaroacutec tartozik Valaha a keacutet reacutesz nem is sziacutevesen haacutezasodott oumlssze eacutes belső hataacuterul a Malaacuteka-patakot
nevezteacutek meg KATONA Imre (koumlzreadja LAacuteBADI Kaacuteroly) Buacutecsuacuteszavak a Draacutevaszoumlgtől Forraacutes
Szeacutepirodalmi szocioacutegraacutefiai műveacuteszeti folyoacuteirat 33 eacutevfolyam 2001 novemberi szaacutem ZENTAI Jaacutenos Baranya
megye magyar neacuteprajzi csoportjai 27ndash30 p In Ethnographia LXXXIX Eacutevfolyam 4 szaacutem 241
GYŐRFFY Gyoumlrgy Az Aacuterpaacutedkori Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti foumlldrajza Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1966 152 p 242
HEKA Laacuteszloacute ndash SZONDI Ildikoacute Magyarok a Draacutevaszoumlgben Acta universitatis szegediensis de Attila Joacutezsef
nominatae Tomus XLIV Fasciculus 5 Szeged 1993 4 p 243
A sokaacutecok horvaacutet etnikai csoport Valoacutesziacutenű hogy koraacutebbi hazaacutejukat Boszniaacutet eacutes Hercegovinaacutet a 16ndash17
szaacutezadban hagytaacutek el Reacuteszben az oszmaacuten-toumlroumlkoumlk telepiacutetetteacutek őket katonai meggondolaacutesboacutel reacuteszben maguk
menekuumlltek a toumlroumlk elnyomaacutes elől eacuteszakabbra Ma Baranyaacuteban Szlavoacuteniaacuteban eacutes a Baacutecskaacuteban eacutelnek A mai
Magyarorszaacutegon Baacutecs-Kiskun eacutes Baranya megyeacutekben laknak magyarokkal vegyesen ORTUTAY Gyula
(szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Bp 134 p TIacuteMAacuteR Gyoumlrgy A Duna-Draacutevaszoumlg
neacutepesedeacutestoumlrteacutenete 343-372 p In Baranyai Helytoumlrteacutenetiacuteraacutes BML Eacutevkoumlnyv 19871988 Peacutecs 1988 244
A bunyevaacutecok horvaacutet etnikai csoport Valoacutesziacutenűleg a 17 szaacutezad maacutesodik feleacuteben menekuumlltek az oszmaacuten-
toumlroumlkoumlk elől Dalmaacuteciaacuteboacutel eacutes Hercegovinaacuteboacutel mai lakoacutehelyuumlkre a Baacutecskaacuteba Baja Zombor Szabadka vaacuterosokba
illetve azok koumlrnyeacutekeacutere ahol magyarokkal vegyesen eacutelnek ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi
Lexikon I koumltet Bp 231 p
192
adoacutelajstromok reacuteszletes leiacuteraacutest adnak a lakossaacuteg viszonyaira vonatkozoacutean Egy 1554-es
adoacutenyilvaacutentartaacutes szerint 48 faluja volt a teacuterseacutegnek245
A teacuterseacutegben a reformaacutecioacute is erősen eacutereztette hataacutesaacutet Sztaacuterai Mihaacutely a hiacuteres reformaacutetor
az 1540-es eacutevekben ndash a toumlroumlk uralom alatt ndash 120 reformaacutetus gyuumllekezetet alapiacutetott a
Draacutevaszoumlgben illetve Szlavoacuteniaacuteban Ezek koumlzuumll 2001-re maacuter csak 14 koumlzoumlsseacuteg leacutetezett ebből
egy horvaacutet nyelvű
A toumlroumlk kiűzeacutese utaacuten a magyarsaacuteg visszatelepedeacutese mellett a beacutecsi csaacuteszaacuteri udvar
gospiš-i horvaacutetokat is letelepiacutetett a Baranya-haacuteromszoumlg teruumlleteacutere A szomszeacutedos Baacutecskaacuteboacutel
szerbek is joumlttek akik szinteacuten itt telepedtek le246
A magyarok eacutes horvaacutetok ndash sokaacutecok eacutes
bunyevaacutecok ndash mellett a harmadik neacutepcsoport a szerbseacuteg volt aki letelepedett a Draacutevaszoumlgben
A szerbek mellett gyeacuter muzulmaacuten betelepedeacutes is megfigyelhető volt szaacutemuk alig haladta meg
a 250 főt A kis szaacutemuacute muzulmaacuten csoport gyorsan asszimilaacuteloacutedott A jelentősebb szerb
letelepedeacutes az 1600-as eacutevekre tehető baacuter maacuter koraacutebban is megfigyelhető volt A
betelepuumlleacutesek szuumlkseacutegesseacutegeacutet indokolta a magyar falvak sorvadaacutesa eacutes toumlbb telepuumlleacutes
kipusztulaacutesa Az 1687-es oumlsszeiacuteraacutes szerint 45 az 1695 eacutevi oumlsszeiacuteraacutes szerint maacuter csak 24
telepuumlleacutes volt a Draacutevaszoumlgben Voltak telepuumlleacutesek amelyek csak ideiglenesen neacuteptelenedtek
el (Peacutelmonostor Baranyavaacuter stb) maacutesok veacutegleg eltűntek eacutes toumlrteacutenelem homaacutelyaacuteba vesztek A
25 telepuumlleacutes nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele a koumlvetkező volt 14 000 magyar 2 700 horvaacutet 900 szerb
eacutes 250 bdquotoumlroumlkrdquo A 25 telepuumlleacutesből 13 helyseacutegben a magyarok heacutet telepuumlleacutesen a horvaacutetok
haacuterom faluban a szerbek alkottaacutek a toumlbbseacuteget volt tovaacutebbaacute keacutet olyan telepuumlleacutes amely vegyes
nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetellel rendelkezett247
A magyarok a horvaacutetok eacutes a szerbek melleacute ndash negyedik neacutepcsoportkeacutent ndash az 1700-as
eacutevek elejeacuten neacutemetek ndash svaacutebok ndash is koumlltoumlztek a mai neacutemetorszaacutegi Baden-Wuumlrttemberg
Bajororszaacuteg eacutes Rheinland-Pfalz teruumlleteacuteről248
A betelepuumlleacutesek miatt bdquoneacutepesseacutegrobbanaacutesrdquo
koumlvetkezett be a draacutevaszoumlgi telepuumlleacutesek leacutelekszaacutema noumlvekedeacutesnek indult Habaacuter koraacutebban is
voltak ndash szerb horvaacutet eacutes magyar ndash bevaacutendorlaacutesok a szegeacutenyseacuteg a jaacutervaacutenyok a bizonytalan
gazdasaacutegi helyzet valamint a haacuteboruacutes pusztiacutetaacutesok ezt bdquoleaacuternyeacutekoltaacutekrdquo
245
BOGNAacuteR Andraacutes A baranyai lakossaacuteg etnikai oumlsszeteacuteteleacutenek vaacuteltozaacutesa 114 p In ARDAY Lajos
Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994 246
DOMONKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Budapest 1992 15-19p KOCSIS Kaacuteroly Az
etnikai konfliktusok toumlrteacuteneti-foumlldrajzi haacutettere a volt Jugoszlaacutevia teruumlleteacuten Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 28 p
1993 247
HEKA Laacuteszloacute ndash SZONDI Ildikoacute Magyarok a Draacutevaszoumlgben Acta universitatis szegediensis de Attila Joacutezsef
nominatae Tomus XLIV Fasciculus5 Szeged 1993 6 p PATAKI Andraacutes A Draacutevaszoumlg 400 eacutevvel ezelőtt
Magyar Keacutepes Uacutejsaacuteg Eszeacutek 1992 248
VAacuteRADY Ferenc (szerk) Baranya muacuteltja eacutes jelene I koumltet Peacutecs 1896 694 p
193
Josef Praacuteger a bellyei uradalmi birtok egykori adjunktusa a Draacutevaszoumlgről iacutert
munkaacutejaacuteban megemliacuteti hogy bdquohellipa magyarok a Draacutevaszoumlgben hat faluban laknak egyseacutegesen
maacutesokban a szerbekkel eacutes a neacutemetekkel egyuumltt mert a toumlroumlk időkben nagyon megritkult a
magyar lakossaacuteg
Az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a toumlrteacutenelmi Baranya vaacutermegyeacutehez tartozoacute Baranya-
haacuteromszoumlgben 34 telepuumlleacutes volt A 34 telepuumlleacutesből haacuterom tartozott a sikloacutesi hat telepuumlleacutes a
mohaacutecsi tovaacutebbaacute 25 telepuumlleacutes a baranyavaacuteri jaacuteraacuteshoz
63 taacuteblaacutezat
Az egykori sikloacutesi jaacuteraacutes haacuterom elcsatolt telepuumlleacuteseacutenek nemzetiseacutegi adatai 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő) 1880 1910 1921 1931 1941
Magyar 484 751 842 841 1 112
Deacutelszlaacutev 1 454 1 373 1 212 1 341 1 108
Neacutemet 143 149 182 173 151
Egyeacuteb 105 98 123 90 283
Oumlsszesen 2 216 2 372 2 359 2 445 2 654
Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash1941) KSH Bp 1999 43 p
Az egykori Baranya vaacutermegye sikloacutesi jaacuteraacutesaacuteboacutel haacuterom telepuumlleacutes tartozik ma a Horvaacutet
Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacutet keacutepző Draacutevaszoumlghoumlz A haacuterom telepuumlleacutes Petaacuterda (Baranjsko Petrovo
Selo) Torjaacutenc (Torjanci) eacutes Uacutejbezdaacuten (Novi Bezdan) A haacuterom telepuumlleacutesből kettő Petaacuterda eacutes
Torjaacutenc maacuter az 1800-as eacutevekben is horvaacutet toumlbbseacutegű telepuumlleacutes volt Uacutejbezdaacutent 1848 utaacuten a
Baacutecs-Bodrog vaacutermegyei Bezdaacuten telepuumlleacutesről eacuterkezett magyar telepesek alapiacutetottaacutek Uacutejbezdaacuten
a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten is megtartotta magyar toumlbbseacutegeacutet249
64 taacuteblaacutezat
Az egykori mohaacutecsi jaacuteraacutes hat elcsatolt telepuumlleacuteseacutenek nemzetiseacutegi adatai 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő)
1880 1910 1921 1931 1941
Magyar 1 165 2 571 1 925 1 425 1 778
Deacutelszlaacutev 6 515 878 5 434 5 595 4 326
Neacutemet 1 044 1 040 1 187 1 050 893
Egyeacuteb 372 5 373 94 31 128
Oumlsszesen 9 096 9 862 8 640 8 101 7 125
Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacuteki telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash1941) KSH Bp 1999 43 p
A toumlrteacutenelmi Baranya vaacutermegye mohaacutecsi jaacuteraacutesaacutenak hat telepuumlleacutese tartozik ma a Horvaacutet
Koumlztaacutersasaacuteghoz A hat telepuumlleacutes Baranyakisfalud (Branjina) Daacutelyok (Duboševica) Daraacutezs
(Draţ) Hercegmaacuterok (Gajiš) Izseacutep (Topolje) eacutes Nagybodolya (Podolje) Az 1880 eacutes 1941
koumlzoumltti időszakban a hat telepuumlleacutesből csak Nagybodolya volt magyar toumlbbseacutegű
249
BOROVSZKY Samu (szerk) BaacutecsndashBodrog vaacutermegye I koumltet Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai
Orszaacutegos Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp 1909
194
Baranyakisfalud telepuumlleacutest toumlbbseacutegeacuteben neacutemetek laktaacutek de a horvaacutet eacutes a szerb neacutepcsoport
szaacutema sem volt elhanyagolhatoacute A II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuten a neacutemet kisebbseacuteg elhagyta a falut
helyuumlkre szerbek eacutes horvaacutetok eacuterkeztek A toumlbbi neacutegy telepuumlleacutes Daacutelyok Daraacutezs Hercegmaacuterok
eacutes Izseacutep toumlbbseacutegeacuteben horvaacutet ndash sokaacutec ndash telepuumlleacutesek voltak A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a hat
telepuumlleacutesből maacuter csak Nagybodolya volt az egyeduumlli ahol meacuteg nagyobb szaacutemban eacuteltek
magyarok
65 taacuteblaacutezat
Az egykori baranyavaacuteri jaacuteraacutes 25 elcsatolt telepuumlleacuteseacutenek nemzetiseacutegi adatai 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő) (folytataacutes)
1880 1910 1921 1931 1941
Magyar 12 579 13 325 13 870 10 871 15 759
Deacutelszlaacutev 8 031 6 650 9 102 13 176 11 765
Neacutemet 11 940 12 786 14 885 14 327 13 193
Egyeacuteb 1 467 5 802 596 3 926 1 285
Oumlsszesen 34 017 38 563 38 453 42 300 42 002
Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash1941) KSH Bp 1999 42 p
Az egykori Baranya vaacutermegye baranyavaacuteri jaacuteraacutesaacutenak majdnem a teljes teruumllete ma
Horvaacutetorszaacuteg reacutesze Az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a 25 telepuumlleacutesből 11 telepuumlleacutes volt
abszoluacutet magyar toumlbbseacutegű tovaacutebbi keacutet telepuumlleacutes Baranyavaacuter eacutes Daacuterda pedig jelentős szaacutemuacute
magyarsaacuteggal rendelkezett A 11 abszoluacutet magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutes Bellye (Bilje) Csuacuteza
(Suza) Hercegszoumlllős (Kneţevi Vinogradi) Karancs (Karanac) Kiskőszeg (Batina) Kopaacutecs
(Kopaţevo) Kő (Kamenac) Laskoacute (Lug) Sepse (Kotlina) Vaacuterdaroacutec (Vardarac) eacutes Voumlroumlsmart
(Zmajevac) voltak A neacutemet neacutepcsoport főkeacutent Albertfaluban (Grabovac) Baranyabaacutenon
(Popovac) Baranyaszentistvaacutenon (Petlovac) Daacuterdaacuten (Darda) Kaacutecsfalun (Jagodnjak)
Keskenden (Kozarac) Kisdaacuterdaacuten (TvrŤavica) Laskafalun (Ceminac) valamint
Peacutelmonostoron (Beli Manastir) volt toumlbbseacutegben Benge (Šumarina) eacutes Bolmaacuteny (Bolman)
szerb falvak voltak tovaacutebbaacute jelentős szaacutemban eacuteltek szerbek Baranyabaacutenon Daacuterdaacuten
Hercegszőllősőn Kaacutecsfaluban eacutes Peacutelmonostoron is Baranyavaacuter (Branjin Vrh) eacutes Lőcs (Luţ)
horvaacutet ndash sokaacutec ndash falvak voltak valamint jelentős szaacutemuacute sokaacutec eacutelt meacuteg Bengeacuten is Bolmaacutenyon
a roma neacutepcsoport szaacutema is szaacutemottevő volt
66 taacuteblaacutezat
A Draacutevaszoumlg nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1880-1941) (fő)
1880 1910 1921 1931 1941
Magyar 14 230 20 134 16 638 13 138 18 648
Deacutelszlaacutev 15 999 7 953 15 747 20 114 17 197
Neacutemet 13 156 13 944 16 253 15 548 14 238
Egyeacuteb 1 944 8 766 814 725 1 698
Oumlsszesen 45 329 50 797 49 452 52 846 51 781
Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash1941) KSH Bp 1999 26 p
195
Az 1910-es magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a Baranya-haacuteromszoumlg lakossaacutegaacutenak 40
szaacutezaleacuteka magyar 267 szaacutezaleacuteka neacutemet 192 szaacutezaleacuteka horvaacutet 126 szaacutezaleacuteka szerb eacutes 15
szaacutezaleacuteka pedig egyeacuteb nemzetiseacutegű volt Az oumlsszlakossaacuteg 50 797 fő volt Toumlbb mint egy
eacutevtizeddel keacutesőbb 1921-ben maacuter csak a oumlsszlakossaacuteg 338 szaacutezaleacutek volt magyar 326
szaacutezaleacutek a neacutemet 188 szaacutezaleacutek a horvaacutet 129 szaacutezaleacutek a szerb valamint 19 szaacutezaleacutek az
egyeacuteb nemzetiseacutegű Az 1921 eacutevi deacutelszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes 49 452 főt iacutert oumlssze a Baranya-
haacuteromszoumlgben A magyarsaacuteg 1910 eacutes 1921 koumlzoumltt 62 szaacutezaleacutekkal csoumlkkent
A nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetel miatt meacuteg az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuten is keacuterdeacuteses volt a
Draacutevaszoumlg hovatartozaacutesa A brit beacutekedelegaacutecioacute 1919 februaacuter 8-aacuten kelt javaslata szerint a
Baranya-haacuteromszoumlg nem lett volna reacutesze a deacutelszlaacutev aacutellamnak bdquoA DunandashDraacutevandashszoumlg
neacutepesseacutege ne tartozzeacutek a jugoszlaacutev aacutellamhoz mivel szaacutemuk sem eloszlaacutesuk nem indokolja ezt
eacutes foumlldrajzi eacutes gazdasaacutegi okok erősen ez ellen szoacutelnak250
A Baranyandashhaacuteromszoumlg
hovatartozaacutesaacutet illetően neacutegy elkeacutepzeleacutes laacutetott napvilaacutegot
ndash a magyar aacutellaacutespont szerint a Draacutevaszoumlgnek tovaacutebbra is az anyaorszaacuteghoz kell
tartoznia
ndash a deacutelszlaacutev veacutelemeacuteny szerint a keacuterdeacuteses teruumllet valamint Mohaacutecs eacutes Sikloacutes vaacuterosok
eacutes ezen telepuumlleacutesek koumlrnyeacuteke az uacutejonnan leacutetrejoumlvő deacutelszlaacutev aacutellamhoz kell hogy tartozzanak
ndash az olaszok aacuteltal taacutemogatott variaacutecioacute szerint a mai Draacutevaszoumlg kilenc eacuteszaki telepuumlleacutese
(beleeacutertve Peacutelmonostort is) Magyarorszaacutegnaacutel maradt volna
ndash a francia aacutellaacutespont keacutepviselte a Baranya-haacuteromszoumlg ma is fennaacutelloacute hataacuterait
Veacuteguumll az utolsoacute a negyedik megoldaacutes valoacutesult meg Magyarorszaacuteg ndash jogilag - 1920
juacutenius 4-eacuten vesztette el a Draacutevaszoumlget de gyakorlatilag ez maacuter 1919 őszeacuten bekoumlvetkezett
67 taacuteblaacutezat
A Draacutevaszoumlg nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1948-2001) (fő)
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
Magyar 16 945 16 012 15 303 13 473 9 920 8 956 7 114
Horvaacutet 18 792 17 984 23 514 23 283 19 136 22 740 23 693
Szerb 11 442 11 607 13 698 15 614 12 857 13 851 8 592
Neacutemet 4 494 3 228 1 392 773 410 nincs adat 449
bdquoJugoszlaacutevrdquo ---- ---- 115 1 355 8 850 nincs adat ----
Egyeacuteb 1 829 2 035 2 066 1 824 2 236 8 718 2 785
Oumlsszesen 53 502 50 866 56 088 56 322 53 409 54 265 42 633
Forraacutes SEBŐK Laacuteszloacute A horvaacutetorszaacutegi magyarok a statisztikaacutek tuumlkreacuteben 130 p in ARDAY Lajos Fejezetek
a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994 EacuteGER Gyoumlrgy A Draacutevaszoumlg
demograacutefiai viszonyai az elmuacutelt szaacutez eacutevben (1880ndash1981) In Magyarsaacutegkutataacutes Eacutevkoumlnyve 1988
Magyarsaacutegkutatoacute Inteacutezet Bp 1989
250
DOMONKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Budapest 1992 42 p
196
A Baranya-haacuteromszoumlg nemzetiseacutegi-etnikai keacutepe meglehetősen vegyes volt A XX
szaacutezadban azonban tovaacutebbi jelentős vaacuteltozaacutesok mentek veacutegbe a teacuterseacuteg nemzetiseacutegeacutet illetően
Jugoszlaacutevia 1941 aacuteprilisaacuteban szeacutethullott Magyarorszaacuteg 11 475 km 2 -t nyert vissza az
1920-ben elcsatolt Deacutelvideacutekből A Baacutecska a Murakoumlz eacutes a Muravideacutek mellett a Draacutevakoumlz is
visszakeruumllt Magyarorszaacuteghoz251
A magyarsaacuteg szaacutembelileg uacutejboacutel gyarapodott egeacuteszen
194445-ig A Draacutevakoumlz nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten ismeacutet teljesen
foumllborult A neacutemetseacuteg amely szaacutemaraacutenyaacutet tekintve 1921-ben meacuteg 326 szaacutezaleacutekos az
oumlsszlakossaacutegon beluumll teljesen felsziacutevoacutedott A magyarsaacuteg bdquojobbanrdquo jaacutert mint a neacutemet
nemzetiseacuteg a szuumllőfoumlldjeacuten maradhatott de eacutevről eacutevre fogyott a szaacutemuk
A trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacutetoacutel egeacuteszen 1929-ig a Draacutevaszoumlg politikailag a
vajdasaacutegi Zomborhoz tartozott majd 1929-től 1945-ig Uacutejvideacutekhez mint a Dunai Baacutensaacuteg
reacutesze A Draacutevaszoumlg nem volt oumlsszekoumltteteacutesben a Vajdasaacuteggal a kiskőszegi hiacuted ndash a mai szerb-
horvaacutet hataacuter ndash csak 1972 eacutes 1974-ben eacutepuumllt meg Az irracionaacutelis helyzetnek 1945-ben vetettek
veacuteget ekkor a Baranyandashhaacuteromszoumlget a horvaacutet tagkoumlztaacutersasaacuteg kapta s ezaacuteltal az egeacutesz teruumllet
Eszeacutekhez kapcsoloacutedott
A magyarsaacuteg 1945 eacutes 1990 koumlzoumltti erőteljes fogyaacutesaacutehoz hozzaacutejaacuterult a nagy
munkaneacutelkuumlliseacuteg a mezőgazdasaacuteg hanyatlaacutesa a Jugoszlaacuteviaacuten beluumlli vaacutendorlaacutes illetve a
kuumllfoumlldre ndash Nyugat-Euroacutepa Ausztraacutelia USA stb ndash toumlrteacutenő vaacutendorlaacutes is Az 1991 nyaraacuten
kirobbant deacutelszlaacutev haacuteboruacute bdquokeacutet vaacutellra fektetterdquo a baranyai magyarsaacutegot A tuacutelnyomoacutereacuteszt a
mezőgazdasaacutegboacutel eacutelő magyarsaacuteg megeacutelheteacutese veszeacutelybe keruumllt
Az ősi mesterseacutegek eltűntek a fiatalok koumlzuumll egyre toumlbben vaacutendorolnak el a jobb
megeacutelheteacutes remeacutenyeacuteben Rengetegen mentek ndash maacuter Tito idejeacuteben is ndash a Nyugat-euroacutepai
orszaacutegokba vendeacutegmunkaacutesnak akik koumlzuumll sokan vissza sem teacutertek szuumllőfoumlldjuumlkre
A deacutelszlaacutev haacuteboruacute 1991-es kirobbanaacutesakor a szerb hadsereg viszonylag gyorsan
elfoglalta a Draacutevaszoumlget illetve a szomszeacutedos ndash a Draacutevaacutetoacutel deacutelre fekvő ndash Kelet-Szlavoacuteniaacutet A
szerb megszaacutellaacutes elől koumlzel 6 000 magyar nemzetiseacutegű menekuumllt el nem is beszeacutelve a horvaacutet
menekuumlltekről Az etnikai araacutenyok ismeacutet foumllborultak A magyarsaacuteg koumlzel keacutetharmada
elmenekuumllt a Baranya-haacuteromszoumlgből a szerb hadsereg koumlzeledteacutenek hiacutereacutere A szerbek aacuteltal
veacuteghezvitt szervezett betelepiacuteteacutesek aacuteltal 25ndash30 000 maacutes forraacutesok szerint 50 000 szerb eacuterkezett
a Baranya-haacuteromszoumlgbe eacutes a szomszeacutedos Kelet-Szlavoacuteniaacuteba a horvaacutetorszaacutegi eacutes a boszniai
szerb teruumlletekről Viszont amikor a Draacutevakoumlz visszakeruumllt Horvaacutetorszaacuteghoz a draacutevaszoumlgi
bdquomenekuumlltrdquo szerbek koumlzuumll sokan Kis-Jugoszlaacuteviaacuteba vaacutendoroltak eacutes ott telepedtek le Az 1995
251
Toumlrteacutenelmi Vilaacutegatlasz Kartograacutefiai Vaacutellalat Bp 1991 134 p
197
novembereacuteben megkoumltoumltt bdquoerdődi megaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben a magyar nemzetiseacutegű
draacutevakoumlziek visszateacuterhettek szuumllőfoumlldjuumlkre ennek elleneacutere csak 1997 nyaraacuten kezdődoumltt meg a
visszatelepuumlleacutes 1998 nyaraacuteig a horvaacutetorszaacutegi magyarok 75 szaacutezaleacuteka teacutert vissza a
lakoacutehelyeacutere vagy rendszeresen laacutetogatja azt Sajnaacutelatos teacuteny hogy 1000ndash1500 horvaacutetorszaacutegi
toumlbbnyire draacutevakoumlzi eacutes Kelet-szlavoacuteniai magyar nemzetiseacutegű szemeacutely halt meg a deacutelszlaacutev
haacuteboruacuteban252
68 taacuteblaacutezat A draacutevakoumlzi magyar nemzetiseacutegű menekuumlltek szaacutema a deacutelszlaacutev haacuteboruacuteban (fő)
Helyseacuteg Magyar Menekuumllt Szaacutezaleacutek
Draacutevaszoumlg
BellyeBilje 422 370 88
CsuacutezaSuza 664 150 23
DaraacutezsDraž 212 158 75
DaacuterdaDarda 626 510 81
Hercegszőllős
Kneževi Vinogradi 382 230 60
KarancsKaranac 289 200 69
KiskőszegBatina 688 436 63
KopaacutecsKopačevo 610 400 66
LaskoacuteLug 834 240 29
NagybodolyaPodolje 178 83 47
Peacutelmonostor
Beli Manastir 865 740 86
SepseKotlina 416 100 24
Uacutejbezdaacuten Novi Bezdan 329 150 46
VaacuterdaroacutecVardarac 536 330 62
Voumlroumlsmart Zmajevac 888 250 28
Forraacutes A Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja Jelenteacutes a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg helyzeteacuteről becsuumllt
adatok wwwHTMHhu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7)
Koumlzigazgataacutesilag a Baranyandashhaacuteromszoumlg az EszeacutekndashBaranya zsupaacutensaacuteghoz ndash megyeacutehez
ndash tartozik Az Eszeacutek-Baranyai zsupaacutensaacuteg kilenc obšinaacuteja253
(Beli Manastir ndash Peacutelmonostor
Bilje ndash Bellye Ceminac ndash Laskafalu Darda ndash Daacuterda Draţ ndash Daraacutezs Jagodnjak ndash Kaacutecsfalu
Kneţevi Vinogradindash Hercegszőllős Petlovac ndash Baranyaszentistvaacuten eacutes Popovac ndash Baranyabaacuten)
alkotja a Baranya-haacuteromszoumlget A teruumllet koumlzpontja Peacutelmonostor (Beli Manastir)
Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacutere a Draacutevaszoumlg maacuter elvesziacutetette magyar toumlbbseacutegeacutet
amely tehaacutet nem a deacutelszlaacutev haacuteboruacute koumlvetkezmeacutenye A draacutevakoumlzi magyarsaacuteg 1920 oacuteta toumlbb
telepuumlleacutesen is kisebbseacutegbe szorult csupaacuten neacutehaacuteny telepuumlleacutes tudta a magyar toumlbbseacutegeacutet
megőrizni A teacuterseacutegben a nemzetiseacutegi araacutenyok megvaacuteltozaacutesa reacuteszben az ndash olykor erőszakos ndash
asszimilaacutecioacuteval reacuteszben az elvaacutendorlaacutessal reacuteszben pedig egyes neacutepcsoportok (szerb horvaacutet)
toumlmeges betelepiacuteteacuteseacutevel fuumlgg oumlssze A deacutelszlaacutev haacuteboruacute előtt a magyarsaacuteg szaacutemaacutenak
252
A Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja Jelenteacutes a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg helyzeteacuteről becsuumllt
adatok wwwHTMHhu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7) GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash
SZONDI Ildikoacute Demograacutefia maacutesodik aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 215-216 p 253
A magyarban a maacuter jogtoumlrteacuteneti fogalomnak bdquokvaacutezirdquo a bdquojaacuteraacutesnakrdquo megfelelő koumlzigazgataacutesi egyseacuteg
198
csoumlkkenteacuteseacuteben a bdquojugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutesi kategoacuteria is szerepet jaacutetszott mivel toumlbben a
bdquovegyes haacutezassaacutegokrdquo terjedeacuteseacutevel ide soroltaacutek be magukat254
A helyzetet csak suacutelyosbiacutetja hogy maacutes hataacuteron tuacuteli magyar teacuterseacutegekhez hasonloacutean ez a
teacuterseacuteg is az agraacuteriumot tekintette fő megeacutelheteacutesi forraacutesaacutenak A mezőgazdasaacuteg fokozatos
leeacutepuumlleacuteseacutevel a munkaneacutelkuumlliseacuteg emelkedeacuteseacutevel a ndash magyar ndash fiatalsaacuteg elvaacutendorolt Sokan
Nyugat-Euroacutepa orszaacutegaiban proacutebaacuteltak uacutej eacuteletet kezdeni
Az legsuacutelyosabb probleacutemaacutet ndash az amuacutegy is maacuter sorvadoacute draacutevaszoumlgi magyarsaacuteg szaacutemaacutera
ndash a deacutelszlaacutev haacuteboruacute eacutes a szerb megszaacutellaacutes okozta A haacuteboruacute nemcsak a neacutepmozgalmak
alakulaacutesaacuteba szoacutelt bele hanem a taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegok ndash pl oktataacutes ndash teruumlleteacuten is
jelentős haacutetraacutenyokkal jaacutert255
A Baranya-haacuteromszoumlg megszaacutellaacutesa utaacuten a magyar eacutertelmiseacuteg
koumlzel 80 szaacutezaleacuteka de a magyar lakossaacuteg toumlbbseacutege is elhagyta lakoacutehelyeacutet Ugyanakkor a
Horvaacutetorszaacuteg maacutes reacuteszeiről bdquomenekuumllőrdquo szerb lakossaacuteg toumlmegeacutevel telepedett le a magyarok
illetve a horvaacutetok aacuteltal elhagyott haacutezakba Ilyen leacutegkoumlrben keruumllt sor 1992 januaacuter 27 eacutes 1992
maacutercius 5 koumlzoumltt a Draacutevakoumlz szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutesaacutera mivel a szerb hatoacutesaacutegok nem fogadtaacutek el
az 1991-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes bdquohorvaacutetok aacuteltali meghamisiacutetaacutesaacutetrdquo A szerbek szerint az 1991 eacutevi
neacutepszaacutemlaacutelaacutes ndash a Draacutevaszoumlgre vonatkozoacute ndash valoacutes eredmeacutenyei a koumlvetkezők lettek volna a
47 403 fős oumlsszlakossaacutegboacutel 20 757 fő (439) szerb 15 152 fő (319) horvaacutet 9 072 fő
(191) magyar 902 fő (19) pedig bdquojugoszlaacutevrdquo valamint 1 520 fő (32) egyeacuteb
nemzetiseacutegű lett volna256
A szerb ndash bdquonem meghamiacutesiacutetottrdquo ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes257
jelentős elteacutereacutese hogy csak 39 482
lakost szaacutemlaacutelt oumlssze258
a Draacutevaszoumlgben ugyanakkor megemliacuteti hogy 5 874 zoumlmeacuteben szerb
nemzetiseacutegű szemeacutely eacuterkezett 5 771 kitelepiacutetett nagyobb reacuteszben horvaacutet kisebb reacuteszben
magyar nemzetiseacutegű szemeacutelyek helyeacutere Sajaacutetos eacuterdekesseacutege a szerb betelepiacuteteacuteseknek hogy a
dravaszoumlgi szerb falvakba nem eacuterkeztek szerb menekuumlltek Knin koumlrnyeacutekeacuteről valamint maacutes
szerb lakta de immaacuteron horvaacutetorszaacutegi teruumlletekről
254
LAacuteBADI Kaacuteroly Nyelvi jogok kisebbseacutegek nyelvpolitika Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban Akadeacutemiai Kiadoacute Bp
2003 176ndash189 p 255
LAacuteBADI Kaacuteroly Nyelvtoumlrveacutenyek nyelvi jogok Horvaacutetorszaacutegban Forraacutes wwwmtakihu (Letoumllteacutes ideje
2007 augusztus 7) 256
ŢURŢIŠ Slobodan ndash KICOŠEV Saša Development of the population in Baranya ndash Razvoj Populacije
Baranje Peacutelmonostor ndash Uacutejvideacutek 1993 75 p 257
A szerb oumlsszeiacuteraacutes szerint a 39 482 fős oumlsszlakossaacutegboacutel 23 458 fő (594) volt szerb 7 689 fő (195) horvaacutet
6 926 fő (175) magyar 490 fő (12) jugoszlaacutev valamint 919 fő (24) egyeacuteb nemzetiseacutegű A keacutet oumlsszeiacuteraacutest
oumlsszevetve laacutethatoacute hogy a szerb megszaacutelloacutek legalaacutebb 21 ezer ndash joacutereacuteszt horvaacutet kisebb reacuteszben magyar ndash szemeacutelyt
űztek el lakoacutehelyuumlkről CURCIC Slobodan ndash KICOSEV Sasa Development of the population in Baranya ndash
Razvoj Populacije Baranje Peacutelmonostor ndash Uacutejvideacutek 1993 78 p 258
Az 1991 maacutejus 19-eacuten tartott referendumon ndash amelyen Horvaacutetorszaacuteg oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteroacutel doumlntoumlttek ndash 41 267
draacutevaszoumlgi polgaacuter rendelkezett szavazati joggal
199
Az 1995-oumls eacutev sikeres horvaacutet katonai akcioacutei utaacuten Horvaacutetorszaacuteg megszaacutellt teruumlletei ndash
iacutegy a Draacutevakoumlz is ndash felszabadultak A horvaacutet megtorlaacutestoacutel tartva a betelepiacutetett szerbek koumlzuumll
toumlbben is elhagytaacutek a Baranya-haacuteromszoumlget eacutes a Deacutelvideacutekre vaacutendoroltak Baacuter az 1995-ős
bdquoerdődi megaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben a Draacutevaszoumlgből illetve Kelet-Szlavoacuteniaacuteboacutel eluumlldoumlzoumltt
szemeacutelyek visszateacuterhettek lakoacutehelyuumlkre259
azonban az elmenekuumllt draacutevaszoumlgi magyarok
jelentős csoportja nem teacutert vissza
A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes jelentős elteacutereacuteseket mutat a II vilaacuteghaacuteboruacute előtti
neacutepszaacutemlaacutelaacutesokhoz keacutepest A nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetel ismeacutet jelentősen megvaacuteltozott A neacutemet
ndash svaacuteb ndash nemzetiseacuteg meacuteg a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten taacutevozaacutesra keacutenyszeruumllt A draacutevaszoumlgi szerb
nemzetiseacuteg csoumlkkeneacutese pedig a Baranyandashhaacuteromszoumlg 1995-oumls horvaacutet keacutezbe keruumlleacuteseacutetől
szaacutemiacutethatoacute A horvaacutet nemzetiseacuteg abszoluacutet toumlbbseacutegbe keruumllt azonban a maacutesodik legjelentősebb
nemzetiseacuteg a szerb maradt A harmadik helyet pedig ndash a szerbekkel koumlzel azonos szaacutemban a
magyarok szerezteacutek meg260
A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes ndash szemben az 1991 eacutevi
jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutessal ndash csak jaacuteraacutesi ndash illetve a vaacuterosi ndash szinten mutatja ki a nemzetiseacutegi
oumlsszeteacutetelt A Horvaacutetorszaacutegi Magyarok Demokratikus Koumlzoumlsseacutege szerint a koumlzseacutegsoros
adatok nyilvaacutenossaacutegra hozatala nem vaacuterhatoacute
A 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az oumlsszlakossaacuteg 42 633 főt tett ki ez 11 632 fővel
(2143) kevesebb az 1991-ben regisztraacuteltnaacutel (54 265 fő) A horvaacutetok szaacutema 1991-ben
22 740 fő volt 2001-ben a szaacutemuk maacuter 23 693 főt tett ki A szerbek szaacutema 13 851 fő volt
1991-ben 2001-ben maacuter csak 8 592 szerbet regisztraacuteltak a Baranya-haacuteromszoumlgben A szerbek
szaacutema 5 259 fővel (3796) csoumlkkent 1991-hez keacutepest A magyarsaacuteg 1991-ben 8 956 főt
szaacutemlaacutelt 2001-re ez a szaacutem 7 114 főre olvadt A magyarsaacuteg szaacutema 1 842 fővel csoumlkkent
(2056) tiacutez eacutev alatt Az egyeacuteb kategoacuteria 1991-ben 8 718 főt tett ki 2001-ben maacuter csak 3 234
fő volt A csoumlkkeneacutes 5 484 fő volt (629)261
259
bdquoA legutoacutebbi belharcok soraacuten e draacutevaszoumlgi magyarsaacuteg joacute harmada hagyta el koraacutebbi lakoacutehelyeacutet az
uacutejjaacuteeacutepiacuteteacutes a visszakoumlltoumlzeacutes voltakeacutepp napjainkig huacutezoacutedik a taacutersadalom magaacuten- eacutes koumlzeacuteleti ereszteacutekei
meglazultak a gazdasaacuteg vontatottan fejlődik a szellemi eacutelet rendkiacutevuumll lassan bontakozik ki KATONA Imre
(koumlzreadja LAacuteBADY Kaacuteroly) Buacutecsuacuteszavak a Draacutevaszoumlgtől Forraacutes Szeacutepirodalmi szocioacutegraacutefiai műveacuteszeti
folyoacuteirat 33 eacutevfolyam 2001 novemberi szaacutem 260
Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdszhr (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7) 261
SEBŐK Laacuteszloacute A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes magyar neacutezőpontboacutel 208ndash211 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute
ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp
2003 LAacuteBADY Kaacuteroly Szeacutetszorataacutesban A draacutevaszoumlgi magyarsaacuteg sorsuumlldoumlzoumlttseacutege a haacuteboruacuteban 1991ndash1998
Timp ndash Militaria Kiadoacute Budapest-Zaacutegraacuteb 2004 22ndash26 p
200
69 taacuteblaacutezat A Draacutevaszoumlg obcinaacuteinak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1991)
A peacutelmonostori obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele
Telepuumlleacutes Nemzetiseacuteg
Magyar Horvaacutet Szerb Egyeacuteb Oumlsszesen
Baranyavaacuter 46 3 1 026 65 1 90 12 316 20 1 576
Benge 30 5 387 59 113 17 125 19 655
Peacutelmonostor 865 3 3 262 32 3 770 37 2 249 28 10 146
Secerana 65 9 270 37 144 20 250 34 729
Oumlsszesen 1 006 78 4 945 377 4 217 321 2 940 224 13 106
A baranyabaacuteni obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele
Telepuumlleacutes Nemzetiseacuteg
Magyar Horvaacutet Szerb Egyeacuteb Oumlsszesen
Baranyabaacuten 17 1 1 034 65 347 22 184 12 1 582
Baranyakisfalud 7 1 289 46 219 34 118 19 633
Knezevo 90 6 418 30 411 29 489 35 1 408
Oumlsszesen 114 31 1 741 48 977 271 791 218 3 623
A baranyaszentistvaacuteni obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele
Telepuumlleacutes Nemzetiseacuteg
Magyar Horvaacutet Szerb Egyeacuteb Oumlsszesen
Baranyabaacuten 25 3 843 83 51 5 33 9 1 012
Lőcs 9 1 615 84 31 4 80 11 735
Novi Nevesinje 8 7 0 0 104 90 3 3 115
Petaacuterda 72 9 609 78 29 4 69 9 779
Sirine 20 12 70 41 18 11 62 36 170
Sudaraz 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Torjaacutenc 15 3 291 61 7 1 15 3 476
Uacutejbezdaacuten 329 88 20 5 3 1 24 6 376
Zeleno Polje 1 1 73 60 30 24 18 15 122
Oumlsszesen 479 182 2 521 666 273 72 304 8 3 785
A bellyei obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele
Telepuumlleacutes Nemzetiseacuteg
Magyar Horvaacutet Szerb Egyeacuteb Oumlsszesen
Bellye 422 12 1 801 53 572 16 676 19 3 571
Kopaacutecs 610 76 118 15 32 4 45 5 805
Kozjak 20 15 91 65 16 11 13 9 140
Laskoacute 834 80 125 12 27 3 50 5 1 036
Podunavlje 0 0 1 50 1 50 0 0 2
Tikves 4 5 26 36 31 42 12 17 73
Vaacuterdaroacutec 536 69 124 16 25 3 87 12 782
Zlatna Greda 9 20 24 52 4 8 8 20 46
Oumlsszesen 2 435 383 2 310 364 708 113 891 14 6 344
A daraacutezsi obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele
Telepuumlleacutes Nemzetiseacuteg
Magyar Horvaacutet Szerb Egyeacuteb Oumlsszesen
Daacutelyok 23 2 747 88 32 4 50 6 852
Daraacutezs 212 25 570 68 16 2 42 5 840
Hercegmaacuterok 75 15 409 79 6 1 27 5 517
Izseacutep 56 8 565 83 37 5 25 4 683
Kiskőszeg 688 47 446 31 61 4 254 18 1449
Nagybodolya 178 63 64 23 10 3 30 11 282
Oumlsszesen 1 232 266 2 801 605 162 35 428 94 4 623
Forraacutes Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshrEngCensuscensus2001htm (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 7
201
69 taacuteblaacutezat A Draacutevaszoumlg obcinaacuteinak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (folytataacutes) (1991)
A daacuterdai obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele
Telepuumlleacutes Nemzetiseacuteg
Magyar Horvaacutet Szerb Egyeacuteb Oumlsszesen
Daacuterda 626 9 2 532 38 2 289 34 1 304 19 6 751
Mece 78 8 504 51 213 22 193 19 988
Svajcarnica 1 0 49 17 209 71 34 12 293
Ugljes 8 1 19 3 582 89 43 7 653
Oumlsszesen 713 82 3 104 357 3 293 379 1 574 182 8 685
A hercegszőllősi obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele
Telepuumlleacutes Nemzetiseacuteg
Magyar Horvaacutet Szerb Egyeacuteb Oumlsszesen
Csuacuteza 664 84 56 7 15 2 57 7 792
Hercegszőllős 382 18 651 31 674 32 420 19 2 127
Jasenovac 6 3 116 68 22 13 27 16 171
Karancs 289 20 432 29 551 38 184 13 1 466
Kő 90 31 83 28 57 19 64 22 294
Mirkovac 25 11 54 49 20 18 26 23 233
Sepse 416 90 27 6 5 1 12 3 460
Sokolovac 3 4 18 26 42 60 7 10 70
Voumlroumlsmart 888 72 240 20 29 2 78 6 1 235
Oumlsszesen 2 763 403 1 677 244 1 415 206 875 147 6 848
A kaacutecsfalvi obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele
Telepuumlleacutes Nemzetiseacuteg
Magyar Horvaacutet Szerb Egyeacuteb Oumlsszesen
Bolmaacuteny 5 1 86 12 586 79 64 8 741
Kaacutecsfalu 67 3 296 15 1 439 74 149 8 1 951
Majskeacute Medje 2 1 53 34 83 53 20 12 158
Novi Bolman 12 5 14 7 163 76 26 12 215
Novi Ceminac 8 1 200 37 261 49 68 13 537
Oumlsszesen 94 26 649 18 2 532 702 327 92 3 602
A laskafalvi obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele
Telepuumlleacutes Nemzetiseacuteg
Magyar Horvaacutet Szerb Egyeacuteb Oumlsszesen
Albertfalu 31 3 873 81 34 3 141 13 1 079
Keskend 25 3 815 87 67 7 26 3 933
Laskafalu 52 4 1 063 75 131 9 167 12 1 413
Mitrovac 11 10 54 49 20 18 26 23 111
Oumlsszesen 119 35 2 805 793 252 71 360 101 3 536
Forraacutes Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshrEngCensuscensus2001htm (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 7)
70 taacuteblaacutezat A Draacutevaszoumlg jaacuteraacutesainak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2001)
Jaacuteraacutes Nemzetiseacuteg
Magyar Horvaacutet Szerb Egyeacuteb Oumlsszesen
Baranyabaacuten 104 42 1 675 69 506 208 142 6 2 427
Baranyaszentistvaacuten 395 144 1 957 713 144 52 247 91 2 743
Bellye 1 921 35 3 020 551 246 44 293 55 5 480
Daraacutezs 874 26 2 278 678 94 28 110 34 3 356
Daacuterda 581 82 3 663 518 2 008 284 810 116 7 062
Hercegszőllős 2 121 408 1 781 343 956 184 328 65 5 186
Kaacutecsfalu 73 28 676 266 1 642 647 146 59 2 537
Laskafalva 112 39 2 558 895 76 26 110 4 2 856
Peacutelmonostor 933 84 6 085 553 2 920 265 1 048 98 10 986
Oumlsszesen 7 114 166 23 693 555 8 592 201 3 234 78 42 633
Forraacutes Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshrEngCensuscensus2001htm (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 7)
202
Amint az a taacuteblaacutezatboacutel is leolvashatoacute a Draacutevaszoumlgben a horvaacutetok alkotjaacutek az abszoluacutet
toumlbbseacuteget A magyarsaacuteg csak a harmadik helyen aacutell a horvaacutetok eacutes a szerbek moumlgoumltt a
nemzetiseacutegek leacutelekszaacutemaacutet tekintve 1991-ben a kilenc jaacuteraacutesboacutel hatban a horvaacutetok kettőben a
szerbek (Daacuterda Kaacutecsfalu) eacutes egyben a magyarok (Hercegszőllős) alkottaacutek a toumlbbseacuteget A
legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval 2001-ben a horvaacutetok maacuter heacutet a szerbek egy (Kaacutecsfalu) eacutes
a magyarok is csak egy jaacuteraacutesban (Hercegszőllős) alkottak toumlbbseacuteget
A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint veacutelelmezhető hogy a magyar toumlbbseacutegű
telepuumlleacutesek ndash ha csoumlkkent is magyarsaacutegszaacutemuk ndash megtartottaacutek a magyar toumlbbseacuteget Ennek
alapjaacuten Csuacuteza Kopaacutecs Laskoacute Sepse Uacutejbezdaacuten Vaacuterdaroacutec Voumlroumlsmart tovaacutebbra is magyar
toumlbbseacutegűek maradtak tovaacutebbaacute maacutesik heacutet telepuumlleacutes (Daraacutezs Hercegszőllős Karancs
Kiskőszeg Kő Nagybodolya eacutes Peacutelmonostor) minden bizonnyal tovaacutebbra is jelentős magyar
kisebbseacuteggel rendelkezik262
5 4 Magyar szoacutervaacutenyok Horvaacutetorszaacutegban
A horvaacutet aacutellam a IX szaacutezadban a Szaacuteva a Vrbas eacutes Cetinje folyoacutek illetve az Adriai-
tenger aacuteltal hataacuterolt taacutejakon263
a mai Dalmaacutecia eacutes Bosznia-Hercegovina teruumlleteacuten alakult ki264
Az eacutevszaacutezadok folyamaacuten a horvaacutet aacutellam fokozatosan eacuteszakabbra eacutes keletebbre terjeszkedett
Az 1886-1918 koumlzoumltti Horvaacutet-Szlavoacutenorszaacuteg haacuterom fő reacuteszből aacutellt (Dalmaacutecia eacutes az Isztriai-
feacutelsziget az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig Ausztriaacuteeacute volt)
1 Szlavoacuteniaacuteboacutel (az egykori Pozsega Szereacutem eacutes Verőce vaacutermegyeacutek)
2 a koumlzeacutepkori Szlavoacuteniaacuteboacutel (az egykori Belovaacuter-Koumlroumls Varasd eacutes Zaacutegraacuteb vaacutermegyeacutek)
3 eacutes a reacutegi Horvaacutetorszaacutegboacutel (az egykori Lika-Krbava Modrus-Fiume vaacutermegyeacutek)265
A magyarok I (Szent) Laacuteszloacute (1077-1095) uralkodaacutesa alatt terjesztetteacutek ki
fennhatoacutesaacutegukat az első keacutet teruumlletre majd az utoacuted Koumlnyves Kaacutelmaacuten (1095-1116) szerzi meg
a harmadik teruumlletet Dalmaacuteciaacuteval egyuumltt a Magyar Kiraacutelysaacuteg reacuteszeacutere
A toumlroumlk időkig Pozsega Szereacutem eacutes Verőce vaacutermegyeacutek jelentős szaacutemuacute magyarsaacuteggal
rendelkeztek ezek a teruumlletek jogilag 1779-ig Magyarorszaacuteg reacuteszei voltak A haacuterom vaacutermegye
262
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai Poacutelay
Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 158-159 p 263
HEKA Laacuteszloacute Adaleacutekok Horvaacutetorszaacuteg 1526 előtti alkotmaacutenytoumlrteacuteneteacutehez Acta Ubiversitatis Szegediensis de
Attila Joacutezsef Nominatae Acta Juridica et Politica Tomus LII Fasciculus 4 Szeged 1997 5 p KRISTOacute
Gyula (szerk) Korai magyar toumlrteacuteneti lexikon (9-14 szaacutezad) Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1994 58 p 264
ARDAY Lajos Magyarok a Deacutelvideacuteken Jugoszlaacuteviaacuteban BIP Budapest 2002 273 p 265
B JESZENSZKI Beacutela A taacutersorszaacutegok koumlzjogi viszonya a magyar aacutellamhoz Budapest 1889 127-128 p
HEKA Laacuteszloacute A deacutelszlaacutev aacutellamok alkotmaacutenytoumlrteacutenete Gold Press Nyomda Szeged 2002 167 p
203
gyakorlatilag maacuter 1745-ban a horvaacutet baacuten fennhatoacutesaacutega alaacute keruumllt Maacuteria Tereacutezia
rendelkezeacuteseinek koumlszoumlnhetően266
A toumlroumlk kiűzeacuteseacutevel a haacuterom vaacutermegye teruumlleteacuten eacutelő
magyarsaacuteg csaknem felsziacutevoacutedott Csak neacutegy falu ndash Haraszti Koacuteroacutegy Szentlaacuteszloacute eacutes a ma maacuter
Eszeacutekhez tartozoacute Reacutetfalu ndash magyarsaacutega maradt meg
A magyarorszaacutegi szegeacutenyparasztok akik a magyar teruumlleteken csak 2-3 hold foumllddel
rendelkeztek Szlavoacuteniaacuteban 20-30 hold foumlldet is kaptak Ezeacutert sok magyar proacutebaacutelt
bdquoszerencseacutetrdquo az emliacutetett haacuterom vaacutermegye teruumlleteacuten A baacutecskai magyarok főkeacutent a
Szereacutemseacutegbe a baranyaiak Verőceacutebe a somogyiak eacutes zalaiak toumlbbnyire Pozsegaacuteban a vasiak
joacutereacuteszt BelovaacuterndashKoumlroumlsben telepedtek le A magyarok roumlvid idő eltelteacutevel oumlsszeuumltkoumlzeacutesbe
keruumlltek a horvaacutetokkal mivel magyar oktataacutest eacutes hiteacuteletet kiacutevaacutentak267
Hamar elkezdődoumltt a roacutemai katolikus magyarok beolvadaacutesa a helyi horvaacutetsaacutegba
ugyanis ezt a diakovaacuteri (Ťakovo-i) eacutes zaacutegraacutebi horvaacutet nyelvű puumlspoumlkseacutegek elősegiacutetetteacutek Nem
volt magyar nyelvű hiteacutelet illetve oktataacutes A reformaacutetusok jobb helyzetben voltak mert a
magyar Duna-melleacuteki Reformaacutetus Egyhaacutezhoz tartoztak Itt biztosiacutetva volt a magyar nyelv
oktataacutesa illetve a magyar nyelvű liturgia A horvaacutetok a magyar iskolaacutekat rendszeresen
magyarosiacutetaacutessal vaacutedoltaacutek Az 1888-as iskolavaacutelasztaacutesi toumlrveacuteny elleneacutere a horvaacutet hatoacutesaacutegok
megbiacutersaacutegoltaacutek azokat a magyarokat akik magyar iskolaacuteba jaacuterattaacutek gyermekeiket Az 1900-as
eacutevek elejeacuten mindoumlssze 24 iskolaacutejuk volt a magyaroknak Groacutef Szeacutechenyi Beacutela eacutes groacutef
Klebelsberg Kuacutenoacute vezeteacuteseacutevel 1904 maacuterciusaacuteban leacutetrejoumltt a Juliaacuten Egyesuumllet amelynek a
ceacutelja az volt hogy segiacutetsen ndash főkeacutent a magyar anyanyelvi oktataacutes teruumlleteacuten ndash a Horvaacutet-
szlavoacutenorszaacutegi szoacutervaacuteny magyarsaacutegon Maacuter 1912-ben 99 iskolaacuteja volt a szlavoacuteniai
magyarsaacutegnak ebből 64 Juliaacuten iskola volt Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a Juliaacuten-iskolaacutekat
megszuumlntetteacutek a taniacutetoacutekat pedig kiutasiacutetottaacutek az uacutej deacutelszlaacutev aacutellamalakulat teruumlleteacuteről Az
191819-es taneacutevben 790 aacutellami eacutes 1 047 toumlbbnyire felekezeti magyar taniacutetoacute koumlzuumll az
192930-as taneacutevben maacuter csak alig 250 teljesiacutetett szolgaacutelatot
266
HEKA Laacuteszloacute A magyar-horvaacutet aacutellamkoumlzoumlsseacuteg alkotmaacuteny- eacutes jogtoumlrteacutenete Baacuteba Kiadoacute Szeged 2004 119
p HEKA Laacuteszloacute Horvaacutetorszaacuteg kulturaacutelis eacutes műveacuteszettoumlrteacutenete ndash Bevezeteacutes a kroatisztikaacuteba Baacuteba Kiadoacute
Szeged 2004 122 p HEKA Laacuteszloacute A horvaacutet Sabor (Szaacutebor) jogtoumlrteacuteneti szerepe Acta Universitatis
Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXII Fasciculus 8 Szeged 2002 8 p 267
bdquoAz 1790-1848 eacutevi magyar orszaacuteggyűleacuteseken a bdquohorvaacutet keacuterdeacutes aacutellandoacute vita taacutergya volt bdquoAlsoacute Szlavoacutenia
eacutes Fiume hovatartozaacutesa a magyar nyelv bevezeteacutese Horvaacutetorszaacutegban is valamint a protestaacutensok egyenjoguacutesaacutega
a Draacuteva maacutesik partjaacuten voltak a fő teacutemaacutek amelyekben a magyarok eacutes a horvaacutetok nem tudtak kompromisszumos
megoldaacutest talaacutelni HEKA Laacuteszloacute A horvaacutetok eacutes az 1848ndash1849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc Acta
Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXVI Fasciculus 10 Szeged 2004 3 p HEKA
Laacuteszloacute Az 1868 eacutevi horvaacutet-magyar kiegyezeacutes a sajtoacute tuumlkreacuteben Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et
Politica Tomus LIV Fasciculus 9 Szeged 1998 7 p MISKOLCZY Gyula A horvaacutet keacuterdeacutes toumlrteacutenete eacutes
iromaacutenyai a rendi aacutellam koraacuteban I koumltet Magyar Toumlrteacutenelmi Taacutersulat Bp 1927 43ndash44 p
204
71 taacuteblaacutezat A magyar lakossaacuteg szaacutema az egyes horvaacutet vaacutermegyeacutekben (fő) (1910)
Vaacutermegye Teruumllet
(Km2
)
A vaacutermegye
lakossaacutega
Horvaacutet
lakossaacuteg
Magyar
lakossaacuteg Egyeacuteb lakossaacuteg
BelovaacuterndashKoumlroumls 5 070 332 592 fő 253 687 fő 14224 fő 64 681 fő
LikandashKorbava 6 211 204 710 fő 100 346 fő 22 fő 104 342 fő
ModrusndashFiume 4 879 231 654 fő 152 210 fő 899 fő 78 545 fő
Pozsega 4 929 265 272 fő 142 616 fő 16 462 fő 106 194 fő
Szereacutem 6 866 414 234 fő 106 198 fő 29 522 fő 278 514 fő
Varasd 2 507 307 010 fő 300 033 fő 1 095 fő 5 882 fő
Verőce 4 867 272 430 fő 137 394 fő 45 196 fő 89 840 fő
Zaacutegraacuteb 7 212 594 052 fő 445 870 fő 6 068 fő 142 114 fő
Oumlsszesen 42 541 2 621 954 fő 1 638 354 fő 113 488 fő 870 112 fő
Forraacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute Peacutecs 1998
Az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint HorvaacutetndashSzlavoacutenorszaacutegban a magyarsaacuteg
kisebbseacutegben volt de a szaacutema nem elhanyagolhatoacute 119 981 főt tett ki268
Ez Horvaacutetorszaacuteg
lakossaacutegaacutenak 457 szaacutezaleacuteka volt amiacuteg a horvaacutetok 6248 szaacutezaleacutekos toumlbbseacutegben vannak
Jelentős a szerbek szaacutema is akik főkeacutent a Szereacutemseacutegben eacuteltek valamint Pozsega eacutes Verőce
vaacutermegyeacutekben A szaacutemuk ezen a 42 541 km 2 -es teruumlleten 644 955 fő (2459) Jelentős volt
meacuteg a neacutemetek szaacutema 134 078 fő (531) Tovaacutebbaacute eacuteltek itt szlovaacutekok 21 613 fő (082)
ukraacutenok 8 317 fő (0317) Az egyeacuteb kategoacuteria 54 656 főt tett ki (258) Napjainkra a 119
981 fős magyar lakossaacuteg szinte teljesen eltűnt az egykori nyolc toumlrteacutenelmi vaacutermegye
teruumlleteacuteről A SzerbndashHorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelysaacuteg ndash szerbuumll Kraljevina Srba Hrvata i Slovenaca
ndash 1918-as megalakulaacutesaacutetoacutel az 1990-es eacutevekig jelentős vaacuteltozaacutesok mentek veacutegbe A magyarsaacuteg
ndash a neacutemet kisebbseacuteggel egyetemben ndash joacuteformaacuten teljesen eltűnt az 1886ndash1918 koumlzoumltti
horvaacutetorszaacutegi teruumlletekről A deacutelszlaacutev koumlzigazgataacutesi vaacuteltoztataacutesok nyomaacuten a Szereacutemseacuteg a
neacutehai Szereacutem vaacutermegye haacuteromoumltoumld reacuteszben Szerbiaacuteeacute lett eacutes bdquobeeacutepuumlltrdquo a Vajdasaacutegba269
Csak a
nyugati reacutesz az egykori megyeszeacutekhellyel Vukovaacuterral maradt Horvaacutetorszaacutegnak
Kelet-Szlavoacuteniaacuteban illetve a Nyugat-Szereacutemseacutegben 1991-ben 9 821 magyar eacutelt A
magyarsaacuteg 17 telepuumlleacutesen lakott ebből csak neacutegy ndash Haraszti Koacuteroacutegy Reacutetfalu eacutes
Szentlaacuteszloacute270
ndash volt toumlbbseacutegeacuteben magyar A toumlbbi 13 telepuumlleacutesen ndash Almaacutes (Aljmaš)
Antunovac Apaacuteti (Opatovac) Csaacutek (Ţakovci) Daacutelya (Dalj) Erdőd (Erdut) Eszeacutek (Osijek)
268
A 119 981 főből 91 180 fő azaz a 7599 szaacutezaleacutek Verőceacuteben 45 196 magyar eacutelt 1910-ben Szereacutemben 29 522
eacutes Pozsegaacuteban pedig 16 462 magyar eacutelt 269
SEBŐK Laacuteszloacute A horvaacutetorszaacutegi magyarok a statisztikaacutek tuumlkreacuteben in ARDAY Lajos Fejezetek a
horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994 137 p 270
bdquoA legutoacutebbi maacutesfeacutel szaacutezadban a Draacuteva-Szaacuteva koumlzoumltti magyarok telepuumlleacutestoumlrteacutenetuumlk szerint keacutet nagyobb
csoportra oszlottak Az egyiket Koacuteroacutegy Haraszti Szentlaacuteszloacute eacutes Magyarreacutetfalu lakossaacutega alkotja mely
koumlzeacutepkori sőt valoacutesziacutenűleg honfoglalaacuteskori magyar neacutepesseacuteg maradeacuteka a Vuka eacutes a Draacuteva mocsarainak
veacutedelmeacuteben veacuteszelte aacutet a toumlroumlk haacuteboruacutekat A maacutesik csoport a muacutelt szaacutezad maacutesodik feleacuteben keletkezett baacutecskai eacutes
dunaacutentuacuteli kivaacutendorlaacutessal Szlavoacutenia eacutes Szereacutemseacuteg szaacutemos koumlzseacutegeacuteben szoacuteroacutedott szeacutet KOacuteSA Laacuteszloacute A
szlavoacuteniai magyar reformaacutetusok egyhaacutezi eacutes taacutersadalmi aacutellapota 1885-ben 43 p in ARDAY Lajos (szerk)
Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Koumlzeacutep-Euroacutepa Inteacutezet Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 1994
205
Lachaacuteza (Vladislavci) Marinci Oacutejankovaacutec (Stari Jankovci) Uacutejlak (Ilok) Vinkovce
(Vinkovci) eacutes Vukovaacuter (Vukovar) ndash a magyarok helyi kisebbseacuteget keacutepeztek Az ezekben a
falvakban eacutelő magyarok toumlbb mint fele foumlldoumlnfutoacute lett a deacutelszlaacutev haacuteboruacute alatt Kelet-
Szlavoacuteniaacuteboacutel az egeacutesz magyarsaacuteg elmenekuumllt meacuteg a telepuumlleacuteseiket ndash Koacuteroacutegy Haraszti
Szentlaacuteszloacute ndash is megrongaacutelta vagy lerombolta a deacutelszlaacutev haacuteboruacute271
A 17 telepuumlleacutesből Eszeacutek
Haraszti Koacuteroacutegy eacutes Szentlaacuteszloacute Aacuterpaacuted-koriak a toumlbbi telepuumlleacutesre joacuteval keacutesőbb az 1800-as
eacutevekben koumlltoumlztek be a magyarok Sajnos napjainkban is szokaacutes ezen a videacuteken az egykeacutezeacutes
ennek koumlvetkezteacuteben Haraszti magyarsaacutega jelentősen eloumlregedett Reacutetfalu ndash ma Eszeacutek
kuumllvaacuterosa ndash teljes asszimilaacutecioacutejaacutet Eszeacutek koumlzelseacutege segiacuteti elő
Eszeacutek (Osijek) vaacuterosa egykoron Verőce vaacutermegye szeacutekhelye volt mivel a Draacuteva
partjaacuten fekszik kapcsolatban aacutellt Baranyaacuteval eacutes azon keresztuumll Magyarorszaacuteggal A vaacuteros
teruumllete ndash 1910-ben ndash 57 km 2 lakosainak szaacutema 31 388 fő volt A legneacutepesebb neacutepcsoport a
horvaacutet volt 12 625 fő (4022) a maacutesodik helyen a magyarsaacuteg aacutellt 11 269 fővel (359) A
harmadik legneacutepesebb neacutepcsoport a szerb volt 2 889 fővel (92) Az 1910-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes
alkalmaacuteval 743 fő cseh nemzetiseacutegűnek vallotta magaacutet (236) Az egyeacuteb kategoacuteria 3 862 fő
tett ki (1232) A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval Eszeacutek vaacuterosaacutenak oumlsszlakossaacutega
114 616 fő volt ebből 99 234 fő volt horvaacutet (8657) 15 382 fő pedig (1343) egyeacuteb
nemzetiseacutegű A legjelentősebb kisebbseacuteg a vaacuterosban a szerb volt 8 767 fővel a magyarsaacuteg
mindoumlssze 1 154 főt tett ki Eszeacutek ndash az eacuterdekveacutedelmi eacuterdekkeacutepviseleti szervek szeacutekhelyei
miatt ndash a horvaacutetorszaacutegi magyarok koumlzpontja A vaacuterostoacutel nyugatra maacuter keveacutes magyar szoacutervaacutenyt
talaacutelunk
Koumlzeacutep-Horvaacutetorszaacutegban az 1990-es eacutevek elejeacutere csak koumlzel 3 000 magyar maradt Az
1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint meacuteg 21 387 magyar eacutelt itt ebből 14 224 fő BelovaacuterndashKoumlroumls
vaacutermegyeacuteben 1 095 fő Varasd vaacutermegyeacuteben 6 068 fő pedig Zaacutegraacutebban eacutes a szinteacuten Zaacutegraacuteb
nevet viselő vaacutermegyeacuteben
Napjainkban az egykori Varasd vaacutermegye teruumlleteacuten maacuter nincs magyar szoacutervaacuteny a
toumlrteacutenelmi Zaacutegraacuteb vaacutermegye teruumlleteacuten is csak Zaacutegraacuteb a horvaacutet fővaacuteros tekinthető magyar
szoacutervaacutenynak Zaacutegraacuteb lakossaacutega az 1910-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 79 038 főt tett ki Ebből a
tuacutelnyomoacute toumlbbseacuteg horvaacutet volt 59 348 fő (75) Jelentős volt a szloveacuten neacutepcsoport szaacutema
akik 7 116 főt szaacutemlaacuteltak (9) A harmadik helyen a neacutemetek aacutelltak 4 458 fővel (564) A
magyarsaacuteg is keacutepviseltette magaacutet igaz csak 4 028 fővel (509) A szerbek 3 897 főt tettek ki
271
TVRTKO Vujity Tűzvonalbanhellipami a haditudoacutesiacutetaacutesokboacutel kimaradt INTERPRESS REKLAacuteM Kft Bp
1992 96-97 p
206
(493) tovaacutebbaacute 123 szlovaacutek 46 ukraacuten eacutes 22 romaacuten eacutelt a vaacuterosban A 2001-es horvaacutet
neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Zaacutegraacuteb 779 145 főt mondhat magaacuteeacutenak Ebből a toumlbbseacuteg (716 344 fő)
horvaacutet A magyar nemzetiseacuteg 841 fővel keacutepviseltette magaacutet az oumlsszlakossaacutegon beluumll (011)
Jelentősebb neacutepcsoportok Zaacutegraacuteb vaacuterosaacuteban az albaacuten (3 389 fő ndash 043) a bosnyaacutek (6 204 fő
ndash 08) a montenegroacutei (1 313 fő ndash 017) a szloveacuten (3 225 fő ndash 041) eacutes a szerb (18 811
fő ndash 241)
A toumlrteacutenelmi Belovaacuter-Koumlroumls eacutes Pozsega vaacutermegyeacutek teruumlleteacuten meacuteg talaacutelhatoacute neacutehaacuteny
telepuumlleacutes amely napjainkban is otthont ad a magyarsaacutegnak Az egykori Belovaacuter-Koumlroumls
vaacutermegyeacutehez tartozoacute telepuumlleacutesek Bedenik Belovar GoveŤe Polje Mali Pisajan Veliki
Pisajan eacutes Velika Pisanica A toumlrteacutenelmi Pozsega vaacutermegye teruumlleteacutehez tartozott szoacutervaacuteny
magyar telepuumlleacutesek Brekinjska Deţanovac Grbavac Imsovac Kreštelovac Trojeglava Az
emliacutetett telepuumlleacutesek koumlzuumll egy sincs ahol magyar toumlbbseacuteg lenne Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes
szerint a telepuumlleacutesek magyarsaacutegaacutenak a szaacutema 16 eacutes 73 fő koumlzoumltt mozgott kiveacuteve Bedeniket
Belovaacutert Grbovacot eacutes Velika Pisanicaacutet Bedeniken a magyarsaacuteg szaacutema 117 fő volt a
telepuumlleacutes oumlsszlakossaacutegaacutenak 1618 szaacutezaleacutekaacutet alkottaacutek a magyarok Grbovacon 108 fő vallotta
magaacutet magyarnak ez az oumlsszlakossaacuteg 3576 szaacutezaleacuteka volt Velika Pisanicaacuten 174 fő mondta
magaacutet magyarnak ez a telepuumlleacutes oumlsszlakossaacutegaacutenak 1184 szaacutezaleacuteka volt Belovaacuter az egykori
megyeszeacutekhely 118 magyarnak adott otthont szemben a koumlzel 27 ezres deacutelszlaacutev koumlzoumlsseacuteggel
A fent emliacutetett telepuumlleacutesek csak a legjelentősebb magyar szoacutervaacutenyok Termeacuteszetesen maacutes
koumlrnyeacutekbeli telepuumlleacuteseken is eacutelnek magyarok de a szaacutemuk elenyeacutesző Szinte bizonyos hogy a
horvaacutetorszaacutegi magyar szoacutervaacutenyok sorsa megmaacutesiacutethatatlan teljes asszimilaacutecioacutejuk beolvadaacutesuk
elkeruumllhetetlen
Zaacutegraacutebtoacutel deacutelre a horvaacutet tengerparton maacuter csak a nagyobb vaacuterosokban ndash Fiume
(Rijeka) Poacutela (Pula) Rovinj Split eacutes Zaacutera (Zadar) ndash eacutel kisebb szaacutemuacute magyarsaacuteg Ezek koumlzuumll
a legjelentősebb a fiumei magyarsaacuteg
Fiume a toumlrteacutenelmi muacuteltban a Magyar Kiraacutelysaacuteg egyetlen kikoumltővaacuterosa volt A vaacuteros
bdquokuumlloumln testkeacutent kapcsoloacutedott a Magyar Kiraacutelysaacuteghoz A vaacuteros a koumlzeacutepkorban kuumlloumlnboumlző
hűbeacuterurak birtoka volt A Habsburg-haacutez a 16 szaacutezad elejeacuten szerezte meg a telepuumlleacutest Maacuteria
Tereacutezia (1740-1780) uralkodaacutesa alatt 1776-toacutel horvaacutet 1779-től viszont magyar teruumlletnek
szaacutemiacutetott A napoacuteleoni haacuteboruacutekban a franciaacutek szerezteacutek meg majd Napoacuteleon bukaacutesaacutetoacutel ndash a
roumlvid 1813-as angol megszaacutellaacutest nem szaacutemiacutetva ndash 1814-től egeacuteszen 1822-ig ismeacutet az
osztraacutekokeacute lett272
Magyarorszaacuteg csak 1822-ben nyeri vissza reacutegi jogait a kikoumltővaacuteros felett
272
A Pallas Nagylexikona VII koumltet A Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt Bp 1900 113 p
207
amelyet az 18481849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc utaacuten ismeacutet elveszt A telepuumlleacutes 1849
eacutes 1868 koumlzoumltt Horvaacutetorszaacuteg reacutesze volt majd az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegig ismeacutet a magyar
koumlzigazgataacutes reacutesze lett A vaacuterost ndash teacutevesen ndash szoktaacutek a 64 magyar vaacutermegyeacutenek is hiacutevni baacuter
sohasem toumlltoumltte be ezt a szerepet A vaacuteros hivatalos megnevezeacutese bdquoFiume szabad vaacuteros eacutes
keruumllete volt
Az 1886 eacutes 1918 koumlzoumltti magyar koumlzigazgataacutes szerint Fiume vaacuteros eacutes keruumllete 21 km 2
nagysaacuteguacute volt A vaacuteros lakosainak szaacutema a 18 szaacutezad veacutegeacuten meacuteg csak 2 500 fő de maacuter 1780-
ban 16 000 főre 1870-ben pedig 17 800 főre emelkedett Az 1880 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a
lakosok szaacutema 20 981 fő a haacutezak szaacutema 1 503 volt miacuteg 10 eacutevvel keacutesőbb lakosainak szaacutema
29 494 főre ugrott a haacutezak szaacutema pedig 1 731 lett273
Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a lakossaacuteg szaacutema 49 806 fő volt ebből 27
307 fő volt olasz 12 926 fő horvaacutet 6 493 fő magyar 2 315 fő neacutemet 425 fő szerb 192 fő
szlovaacutek 137 fő romaacuten eacutes 11 fő ukraacuten
Az I vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően ndash 1919-ben ndash az olasz koumlltő forradalmaacuter Gabriele
DrsquoAnnunzio eacutes serege szaacutellja meg eacutes Olaszorszaacuteg reacuteszeacutenek nyilvaacuteniacutetja a ndash a fuumlggetlen
vaacuterosaacutellami joumlvőt elkeacutepzelő ndash vaacuterost A kikoumltővaacuteros miutaacuten meghiuacutesult az oumlnaacutelloacutesodaacutes utolsoacute
remeacutenye is ndash 1924-ben ndash Olaszorszaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik Fiume ezt koumlvetően ndash a roumlvid 1943eacutevi
neacutemet megszaacutellaacutest kiveacuteve ndash egeacuteszen 1945-ig Olaszorszaacuteghoz tartozott Ezt koumlvetően
Jugoszlaacutevia reacutesze volt majd 1991-től a fuumlggetlen Horvaacutetorszaacuteg egyik legforgalmasabb
kikoumltővaacuterosa
A 2001-es horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes 252 fő (017) magyart iacutert oumlssze a 148 235 fős
vaacuterosban Tiacutez eacutevvel koraacutebban 1991-ben meacuteg 331 fő vallotta magaacutet magyarnak Fiume
vaacuterosaacuteban A kis koumlzoumlsseacuteg a mai napig aacutepolja magyarsaacutegaacutet eacutes keresi a kapcsolatot az
anyaorszaacuteggal
273
BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Fiume eacutes a magyarndashhorvaacutet tengerpart Magyarorszaacuteg
vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Orszaacutegos Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp 1909
208
5 5 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai (1991-2002) eacutes joumlvőkeacutepe
A hataacuteron tuacuteli magyarok koumlzuumll a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg toumlbb szempontboacutel is
speciaacutelis helyzettel rendelkezik bdquohellipa horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg az egyetlen olyan csoport
amelyiknek nagyobb reacutesze nem teljesen tekinthető őshonosnak miutaacuten a 19 szaacutezad veacutegi
gyoumlkerek erre csak reacuteszben predesztinaacuteljaacutek tovaacutebbaacute a (burgenlandiakhoz hasonloacutean) az itteni
magyarok tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege eredendően szoacutervaacutenykoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelt ma pedig ez a
tendencia alapvetőveacute vaacutelt274
A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten 4 437 460 fő
eacutelt ebből 3 977 171 fő volt horvaacutet (8963 ) 331383 fő pedig egyeacuteb nemzetiseacutegű (1037)
33 aacutebra A horvaacutetorszaacutegi magyarok szaacutemaacutenak alakulaacutesa (fő) (1880ndash2001)
Forraacutes SEBŐK Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar szoacutervaacutenyok Etnikai-Nemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet MTA
httpwwwmtakihu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7)
A ndash szerb a bosnyaacutek eacutes az olasz utaacuten ndash negyedik jelentősebb horvaacutetorszaacutegi nemzeti
kisebbseacuteg a magyar A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint 16 595 fő vallotta magaacutet
magyar nemzetiseacutegűnek Ez a szaacutem egykoron ndash 1910-ben ndash meacuteg 119 981 volt Az I
vilaacuteghaacuteboruacute előtt a magyarsaacuteg adta a horvaacutetorszaacutegi koumlzlekedeacutesben ndash MAacuteV stb ndash dolgozoacutek
toumlbb mint negyedeacutet A magyarsaacuteg feluumllreprezentaacutelt volt a horvaacutet veacutederőben kereskedelemben
eacutes iparban is nem is beszeacutelve a horvaacutetorszaacutegi eacutertelmiseacutegről A magyarsaacuteg szaacutema 1921-re a
274
SEBŐK Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar szoacutervaacutenyok Etnikai-Nemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet MTA
httpwwwmtakihu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7)
209
trianoni beacutekeszerződeacutes megkoumlteacutese utaacuten koumlzel 76 ezer főre zuhant Sokaknak taacutevozniuk kellett
toumlbbek koumlzoumltt a magyar hivatalnokreacuteteget az eacutertelmiseacuteg jelentős reacuteszeacutet a koumlzlekedeacutesben
dolgozoacutekat stb koumltelezteacutek a deacutelszlaacutev (horvaacutet) teruumlletek elhagyaacutesaacutera
Az 1910 eacutevi ndash magyar ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint meacuteg 208 horvaacutet telepuumlleacutesen eacutelt 100
főneacutel toumlbb magyar ez a szaacutem 1921-re jelentősen megvaacuteltozott 108-ra csoumlkkent A II
vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten ndash 1948-ban ndash maacuter csak 51 450 főt tett ki a magyarsaacuteg275
A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute
koumlzoumltt a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg szaacutemaacutet az Amerikaacuteba toumlrteacutenő kivaacutendorlaacutes is jelentősen
csoumlkkentette baacuter ez a jelenseacuteg maacuter az I vilaacuteghaacuteboruacute előtt is megfigyelhető volt Az
asszimilaacutecioacute szinteacuten nem volt ismeretlen jelenseacuteg maacuter az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten megindult de
csak napjainkra vaacutelt gyorsuloacute uumlteműveacute
Ahhoz hogy az egyes horvaacutetorszaacutegi neacutepszaacutemlaacutelaacutesok neacutepesseacutegstatisztikai adatait
oumlsszehasonliacutetsuk toumlbb szempont is neheziacuteti a dolgunkat Az egyik hogy az 1880-toacutel 2001-ig
terjedő időszak neacutepszaacutemlaacutelaacutesai elteacuterő adatokra keacuterdeztek raacute Az 1880 eacutes 1910 koumlzoumltti
időszakban ndash az Osztraacutek-Magyar Monarchia idejeacuteben ndash az anyanyelvet eacutes a vallaacutest tudakoltaacutek
a zaacutegraacutebi statisztikai hivatal munkataacutersai Koumlzel hasonloacute volt a helyzet a II vilaacuteghaacuteboruacutet
megelőző időszak neacutepszaacutemlaacutelaacutesok alkalmaacuteval is amit maacuter a jugoszlaacutev hatoacutesaacutegok vittek
veacuteghez A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter a nemzetiseacutegre keacuterdeztek raacute Raacuteadaacutesul az 1991 eacutevi
jugoszlaacutev eacutes a 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes is elteacuterő terminoloacutegiaacutet koumlvetett Az emliacutetett
szempont a kisebbik probleacutemaacutet okozza A nagyobbik az hogy Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutenek
koumlzigazgataacutesi beosztaacutesa toumlbbszoumlr vaacuteltozott iacutegy szinte lehetetlen oumlsszevetni az egyes
neacutepszaacutemlaacutelaacutesok adatait A horvaacutetorszaacutegi magyarok demograacutefiai sajaacutetossaacutegainak vizsgaacutelataacutet
megneheziacuteti tovaacutebbaacute hogy a 2002 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemzetiseacutegi adatait ndash
szemeacutelyiseacutegi jogokra hivatkozva ndash csak az uacutej koumlzseacutegek (obšinaacutek) bontaacutesaacuteban publikaacuteltaacutek s
ezek az aggregaacutelt adatok a telepuumlleacutesenkeacutenti elemzeacutest nem teszik lehetőveacute Ezeacutert a keacuterdeacutessel
foglalkozoacute kutatoacute keacutenytelen az 1991-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes falusoros adataira taacutemaszkodni
275
SEBŐK Laacuteszloacute A horvaacutetorszaacutegi magyarok a statisztikaacutek tuumlkreacuteben 138 p in ARDAY Lajos Fejezetek a
horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994
210
72 taacuteblaacutezat Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacuten elhelyezkedő zsupaacutensaacutegok nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2001)
Zsupaacutensaacutegok Oumlsszlakossaacuteg Horvaacutet Magyar Szerb Egyeacuteb
Szlavoacutenia
BrodskondashPosavska 176 765 166 129 81 5 347 5 208
OsjeckondashBaranjska 330 506 277 245 9 784 28 866 14 611
PozeskondashSlavonska 85 831 76 118 221 5 616 3 876
VirovitickondashPodravska 93 389 83 554 255 6 612 2 968
VukovarskondashSrijemska 204 768 160 277 2 047 31 644 10 800
BjelovarskondashBilogorska 133 084 109 871 1 188 9 421 12 604
KoumlzeacutepndashHorvaacutetorszaacuteg
Karlovacka 141 787 119 490 32 15 651 6 614
KoprivnickondashKrizevacka 124 467 119 450 108 2 408 2 501
KrapinskondashZagorska 142 432 140 212 25 224 1 971
Medimurska 118 426 112 746 73 248 5 359
SisackondashMoslavacka 185 387 152 196 148 21 617 11 426
Varazdinska 184 769 180 474 56 761 3 478
Zagrebacka 309 696 297 868 158 2 720 8 950
Grad Zagreb (Zaacutegraacuteb vaacuteros) 779 145 716 344 841 18 811 43 149
Horvaacutet tengerpart
DubrovackondashNeretvanska 122 870 114 621 89 2 409 5 751
Istarska 206 344 148 328 536 14 284 43 196
LickondashSenjska 53 677 46 245 18 6 193 1 221
PrimorskondashGoranska 305 505 258 438 516 15 005 31 546
SibenskondashKninska 112 891 99 838 68 10 229 2 756
SplitskondashDalmatinska 463 676 446 539 262 5 520 11 355
Zadarska 162 045 151 188 89 5 716 5 052
Oumlsszesen 4 437 460 3 977 171 16 595 201 631 242 063
Forraacutes httpwwwdzshrEngCensuscensus2001htm Letoumlltve 2004 januaacuter 6
Amint azt maacuter az előzőekben emliacutetettuumlk az 1991 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a
horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg meacuteg 22 355 főt szaacutemlaacutelt viszont 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes
szerint jelentősen fogyott a magyar nemzetiseacutegű szemeacutelyek szaacutema mindoumlssze 16 595 magyar
nemzetiseacutegű szemeacutelyt regisztraacuteltak a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten A horvaacutetorszaacutegi
magyarsaacuteg 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt 5 760 fővel csoumlkkent azaz a leacutelekszaacutemaacutenak 2576 szaacutezaleacutekaacutet
vesztette el A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg neacutepesseacutegfogyaacutesaacuteban az alaacutebbi teacutenyezők jaacutetszottak
főbb szerepet
Migraacutecioacute Az 1960-as eacutevekben Jugoszlaacutevia a nyugat feleacute nyitott vendeacutegmunkaacutesok
tiacutezezrei indultak főkeacutent Neacutemetorszaacutegba Sok magyar a horvaacutet teruumlletekről is nyugatra taacutevozott
(kuumllső vaacutendorlaacutes) Szaacutembelileg a vendeacutegmunkaacutesok is csoumlkkentetteacutek a horvaacutetorszaacutegi
magyarsaacuteg leacutelekszaacutemaacutet Viszont a hazateacuterő vajdasaacutegi ndash deacutelvideacuteki ndash magyar vendeacutegmunkaacutesok
egy reacutesze ndash eredeti lakoacutehelye helyett ndash az Adriai-tenger partjaacuten telepedett le A belső migraacutecioacute
ndash baacuter nem volt toumlmegesnek nevezhető ndash ebben a tekintetben meacutegis pozitiacutevan eacuterintette a
horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg szaacutembeli alakulaacutesaacutet Azonban ez sem segiacutetett a magyarsaacuteg negatiacutev
demograacutefiai mutatoacuteinak javiacutetaacutesaacuteban A magyarsaacuteg leacutelekszaacutema tovaacutebbra is rohamosan
csoumlkkent
211
Az 1991-ben kirobbant deacutelszlaacutev haacuteboruacute is jelentős (kuumllső eacutes belső) migraacutecioacutes hullaacutemot
indiacutetott el A horvaacutetorszaacutegi magyarok koumlzuumll toumlbb ezren voltak keacutenytelenek ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a
sikloacutesi eacutes harkaacutenyi menekuumllttaacuteborokban aacutetveacuteszelni a haacuteboruacutet A Baranya Kelet-Szlavoacutenia eacutes
Nyugat-Szereacutemseacuteg teruumlleteacuteről elmenekuumllt 7 903 magyar nemzetiseacutegű aacutellampolgaacuter jelentős
reacutesze ndash becsleacutesek szerint fele ndash Magyarorszaacutegra illetve nyugati orszaacutegokba taacutevozott
Ugyanakkor a szervezett betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben 25ndash30 000 maacutes forraacutesok szerint 50 000
szerb bdquomenekuumlltrdquo eacuterkezett a Baranyaacuteba eacutes Kelet-Szlavoacuteniaacuteba horvaacutetorszaacutegi eacutes boszniai szerb
teruumlletekről
Sokan Horvaacutetorszaacuteg biztonsaacutegosabb videacutekein kerestek menedeacuteket s ezaacuteltal a belső
migraacutecioacutet valoacutesiacutetottaacutek meg A nyugat-szlavoacuteniai magyarsaacutegot szinteacuten elűzteacutek a lakoacutehelyeacuteről
de ők a veluumlk szomszeacutedos szerb falvak haacutezaiba be tudtak koumlltoumlzni
Az 1995 novemberi bdquoerdődi megaacutellapodaacutes megnyitotta a megszaacutellt teruumlletek
Horvaacutetorszaacuteghoz toumlrteacutenő beacutekeacutes reintegraacutecioacutejaacutenak uacutetjaacutet de a menekuumlltek keacutetoldaluacute visszateacutereacutese
csak 1997 nyaraacuten kezdődoumltt meg 1998 őszeacuteig ndash a magyar szervezetek becsleacutesei alapjaacuten ndash a
menekuumlltek 75-a teacutert vissza lakoacutehelyeacutere vagy rendszeresen laacutetogatja azt
A deacutelszlaacutev haacuteboruacute soraacuten a horvaacutet Duna mente lakossaacutegaacutenak oumlsszeteacuteteleacuteben olyan
meacutelyrehatoacute vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be amelyek hataacutesaacutera a magyarsaacuteg ndash amely 1991-ben meacuteg
bizonyos telepuumlleacuteseken abszoluacutet vagy relatiacutev toumlbbseacuteget eacutelvezett ndash a keacutesőbbiekben elenyeacutesző
jelenteacutektelen helyi kisebbseacuteggeacute vaacutelt illetve vaacutelhat
Haacuteboruacutes veszteseacuteg A horvaacutet hatoacutesaacutegok adatai szerint a haacuteboruacute ideje alatt mintegy
1000ndash1500 ndash baranyai illetve kelet-szlavoacuteniai ndash magyar halaacutelozott el A maacuter 16 595 fős
horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg eacuteleteacuteben ez eacuterzeacutekeny veszteseacutegnek tekinthető
Asszimilaacutecioacute Akaacutercsak a szloveacuteniai (muravideacuteki) magyarok eseteacuteben a vallaacutes szerepe
itt is meghataacuterozoacute volt Napjainkra csak azok a horvaacutetorszaacutegi magyarok illetve magyar
telepuumlleacutesek tudtak megmaradni ahol a reformaacutetus hitet koumlvetteacutek A Horvaacutet Roacutemai Katolikus
Egyhaacutez ndash meacuteg az Osztraacutek-Magyar Monarchia idejeacuten is ndash ragaszkodott a sajaacutet teruumlleteacuten a
horvaacutet papokhoz illetve a horvaacutet nyelvű istentiszteletekhez A teruumllet deacutelszlaacutev keacutezbe
keruumlleacuteseacutevel ndash mivel a magyar nyelvű iskolaacutek joacute reacuteszeacutet is megszuumlntetteacutek ndash a roacutemai katolikus
magyar telepuumlleacutesekre az elkeruumllhetetlen ndash előbb nyelvi majd etnikai ndash beolvadaacutes vaacutert Az
egykori roacutemai katolikus magyarsaacuteg joacute reacutesze ndash neacutehaacuteny baranyai magyar telepuumlleacutestől eltekintve
ndash az elmuacutelt szaacutez eacutevben szinte teljesen beolvadt a helyi horvaacutetsaacutegba Ugyanakkor az
asszimilaacutecioacutehoz kapcsoloacutedoacute szoacutervaacutenyosodaacutes előmozdiacutetotta a bdquovegyes haacutezassaacutegok szaacutembeli
gyarapodaacutesaacutet is A statisztikaacutek szerint a haacuteboruacute alatt vegyes haacutezassaacutegban szuumlletett gyermekek
212
szinte kiveacutetel neacutelkuumll horvaacutet bdquoszellembenrdquo nevelődnek Ugyanis a jugoszlaacutev hadsereg
pusztiacutetaacutesai miatt azok is horvaacutetokkal szimpatizaacuteltak akik amuacutegy maacutes nemzetiseacutegűek voltak
Kilaacutetaacutestalan gazdasaacutegi helyzet A visszateacuterő menekuumllteknek ndash koumlztuumlk a magyaroknak
is ndash leacutetbizonytalansaacuteggal kell szembeneacutezniuumlk nincs megeacutelheteacutesi lehetőseacuteg A haacuteboruacute
koumlvetkezteacuteben a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg gazdasaacutegi helyzete katasztrofaacutelissaacute vaacutelt A koumlrnyeacutek
mezőgazdasaacutegi eacutes ipari nagyuumlzemei toumlnkrementek A magaacutengazdasaacutegok a modernizaacutecioacutes
hitelek hiaacutenya eacutes az eacuterteacutekesiacuteteacutesi neheacutezseacutegek miatt nem tudnak talpra aacutellni A koraacutebban joacutel
műkoumldő haacuteztaacuteji gazdasaacutegokat teljesen kifosztottaacutek A teacuterseacutegben nagy hagyomaacutenyokkal
rendelkező szőlő- eacutes foumlldműveleacutes valamint az aacutellattenyeacuteszteacutes eszkoumlzei szinte teljes egeacuteszeacuteben
hiaacutenyoznak Az utoacutebbi eacutevek magyarorszaacutegi koumlzalapiacutetvaacutenyi taacutemogataacutesainak koumlszoumlnhetően
valamelyest enyhuumlltek a teacuterseacuteg mezőgazdasaacutegaacutenak gondjai276
Teruumlleti elhelyezkedeacutes A horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlbb mint keacutetharmada a
szoacutervaacutenyban eacutel főkeacutent KeletndashSzlavoacuteniaacuteban illetve NyugatndashSzlavoacutenia ndash szinte teljesen
asszimilaacuteloacutedott ndash egyes telepuumlleacutesein
73 taacuteblaacutezat A nyugatndashszlavoacuteniai szoacutervaacutenytelepuumlleacutesek magyar lakossaacutega (fő) (1910-1991)
Forraacutes SEBŐK Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar szoacutervaacutenyok EtnikaindashNemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet MTA
httpwwwmtakihu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7)
A teruumlleti elhelyezkedeacutesből koumlvetkezik hogy a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg gyakorlatilag
ndash az koraacutebbiakban felsorolt ndash kilenc baranyai illetve a kelet-szlavoacuteniai Koacuteroacutegyon
276
Az utoacutebbi eacutevek magyarorszaacutegi koumlzalapiacutetvaacutenyi taacutemogataacutesainak koumlszoumlnhetően valamelyest enyhuumlltek a teacuterseacuteg
mezőgazdasaacutegaacutenak gondjai Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes
ideje 2007 juacutelius 31)
213
Szentlaacuteszloacuten eacutes Harasztin kiacutevuumll maacutes telepuumlleacuteseken kiacutevuumll sehol sincs toumlbbseacutegben A
horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg szinte kiveacutetel neacutelkuumll ruraacutelis falusias koumlzegben eacutel A vaacuterosok
magyarsaacutega gyakorlatilag maacuter asszimilaacuteloacutedott A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg eacuterdekkeacutepviseleti
eacuterdekveacutedelmi koumlzpontjaacutenak nevezhető Eszeacuteken is csak 1154 fő az oumlsszlakossaacuteg 1 szaacutezaleacuteka
vallotta magaacutet magyar nemzetiseacutegűnek a legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor
Oktataacutesi rendszer A deacutelszlaacutev haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a horvaacutetorszaacutegi magyar oktataacutes
gyakorlatilag teljesen megsemmisuumllt A deacutelszlaacutev haacuteboruacutet koumlvetően a magyar nyelvű oktataacutes
csak lassan eacuteledt uacutejjaacute Napjainkban maacuter inkaacutebb a keacutetnyelvűseacuteg (horvaacutet-magyar) dominaacutel
azokban az iskolaacuteban ahol magyarul is oktatnak eacutes egyeacutertelműen a magyar nyelv alaacuterendelt
szerepeacutenek lehetuumlnk tanuacutei Az bdquoaszimmetrikus keacutetnyelvűseacuteg itt is kedvez a nyelvi majd a
keacutesőbbiekben az etnikai asszimilaacutecioacutenak
Termeacuteszetes fogyaacutes Az előbbiek ismereteacuteben talaacuten nem lehet csodaacutelkozni azon hogy
az eacutelveszuumlleteacutesek szaacutema messze elmarad a halaacutelozaacutesok szaacutemaacutehoz keacutepest A horvaacutetorszaacutegi
magyarsaacuteg eloumlregedett a meacuteg magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek korszerkezete a joumlvőre
vonatkozoacutean kilaacutetaacutestalannak mondhatoacute
Az okokat tovaacutebb vizsgaacutelva a magyarsaacuteg szaacutemaacutenak csoumlkkeneacuteseacutet elősegiacutetette meacuteg
ndash a nagy sorsforduloacutek (Trianon 1945-oumls visszacsatolaacutes Jugoszlaacuteviaacutehoz)
ndash az I eacutes II vilaacuteghaacuteboruacute illetve az ehhez kapcsoloacutedoacute atrocitaacutesok277
ndash bdquocsonka taacutersadalom a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg koumlreacuteből is ndash 1918 illetve 1945
oacuteta ndash hiaacutenyzik az eacutertelmiseacuteg a tisztviselői reacuteteg
ndash betelepiacuteteacutesek kolonizaacutecioacute
ndash erőszakos politikai nyomaacutes a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt valamint a II vilaacuteghaacuteboruacutet
koumlvetően az 1960-as eacutevekig
ndash a reacutegi hagyomaacutenyok neacutepszokaacutesok ősi mesterseacutegek a toumlrteacutenelem kihalaacutesa
Oumlsszegezve megaacutellapiacutethatjuk hogy a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg eseteacuteben a
hagyomaacutenyok eacutes az egeacutesz műkoumldő koumlzoumlsseacuteg felbomlaacutesa komoly veszeacutellyel fenyeget
Ugyanakkor az eloumlregedeacutes eacutes gyermektelenseacuteg is egyre erőteljesebb A horvaacutetorszaacutegi
magyarsaacuteg csaknem egeacutesze olyan koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutes annyira elszoacutertan eacutel hogy
asszimilaacutecioacutejuk csaknem bizonyosra vehető Tovaacutebbi fogyaacutesuk egyeacutertelműen
prognosztizaacutelhatoacute s a keserű realitaacutes alapjaacuten uacutegy gondoljuk hogy a koumlvetkező neacutepszaacutemlaacutelaacutes
idejeacuten reaacutelis alternatiacutevakeacutent kell azzal szaacutemolnunk hogy az itteni magyarok szaacutema ndash
legalaacutebbis a nemzetiseacutegi bevallaacutes alapjaacuten ndash akaacuter a feleacutere is csoumlkkenhet
277
FUumlR Lajos Magyar sors a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Kairosz Kiadoacute 2001 214ndash217 p
214
5 6 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai
A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai helyzete meglehetősen elteacuterő keacutepet
mutat 1991 előtt illetve deacutelszlaacutev haacuteboruacute időszaka utaacuten
A legszembetűnőbb vaacuteltozaacutes az oktataacutes teruumlleteacuten toumlrteacutent Az 1991-es haacuteboruacutes
esemeacutenyek soraacuten a horvaacutetorszaacutegi magyar nyelvű oktataacutesi rendszer gyakorlatilag teljes
meacuterteacutekben megsemmisuumllt eacutes meacuteg az oacutevodai haacuteloacutezatot sem sikeruumllt mind a mai napig
helyreaacutelliacutetani278
Ennek elsődleges oka hogy a suacutelyos anyagi gondokkal kuumlzdő
oumlnkormaacutenyzatok nem tudjaacutek biztosiacutetani az oacutevodaacutek fenntartaacutesaacuteval kapcsolatos koumlltseacutegeket A
Baranya-haacuteromszoumlgben csak Csuacutezaacuten Voumlroumlsmarton Laskoacuten Vaacuterdaroacutecon eacutes Kopaacutecson műkoumldik
magyar oacutevoda valamint 2002 őszeacuten az eszeacuteki Magyar Oktataacutesi eacutes Művelődeacutesi Koumlzpontban
keacutet 25ndash25 fős oacutevodai csoportot indiacutetottak eacutes ez neacutegy oacutevoacutenő alkalmazaacutesaacutet teszi lehetőveacute
Az aacuteltalaacutenos iskolai oktataacutes is eacuterzeacutekeny veszteseacuteget szenvedett Az 19971998-as
taneacutevben csak keacutet oumlnaacutelloacute nyolcosztaacutelyos magyar aacuteltalaacutenos iskola műkoumldoumltt Horvaacutetorszaacutegban
(Voumlroumlsmart Laskoacute) Az 199899-es taneacutevtől viszont maacuter a kelet-szlavoacuteniai Koacuteroacutegy magyar
aacuteltalaacutenos iskolaacuteja is megkezdhette munkaacutejaacutet279
Neacutehaacuteny telepuumlleacutesen ndash koumlzoumlttuumlk Zaacutegraacutebban is ndash
keacutetnyelvű oktataacutes zajlik Az anyanyelvaacutepolaacutes (a magyar nyelv eacutes irodalom toumlrteacutenelem eacutenekndash
zene taacutenc szervezett oktataacutesa) lehetőseacutegei alig neacutehaacuteny horvaacutet tannyelvű aacuteltalaacutenos iskolaacuteban
biztosiacutetottak Ennek hataacutesfoka igen szereacuteny jelentőseacutege a megmaradaacutes szempontjaacuteboacutel
elenyeacutesző A magyar nemzetiseacutegű aacuteltalaacutenos iskolaacutes diaacutekok szaacutema a haacuteboruacute előttihez
viszonyiacutetva a feleacutere csoumlkkent
Magyar nyelvű koumlzeacutepiskolai oktataacutes Horvaacutetorszaacutegban joacuteformaacuten csak Eszeacuteken folyik
A felsőoktataacutes tekinteteacuteben az Eszeacuteki Egyetemen a tervezett magyar nyelvű
pedagoacuteguskeacutepzeacutes megindiacutetaacutesa nem toumlrteacutent meg Uacutegy tűnik hogy a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg
pedagoacutegus-utaacutenpoacutetlaacutesa az anyaorszaacutegi egyetemekre főiskolaacutekra jaacuteroacutekkal megoldhatoacute A
Zaacutegraacutebi Egyetemen 1994 oacuteta Hungaroloacutegiai Tanszeacutek műkoumldik az Aacuteltalaacutenos Nyelveacuteszeti eacutes
278
A Magyar Keacutepes Uacutejsaacuteg 1992 januaacuter 23-aacuten megjelent szaacutema szerint az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor a
Draacutevaszoumlgben 19 310 horvaacutet 12 857 szerb eacutes 9 920 magyar nemzetiseacutegű polgaacuter eacutelt A szerb megszaacutellaacutest
koumlvetően mintegy 17 000 horvaacutet 6 000 magyar eacutes 5 000 maacutes nemzetiseacutegű (albaacuten jugoszlaacutev neacutemet szloveacuten)
menekuumllt el a teacuterseacutegből A draacutevaszoumlgi magyar tannyelvű iskolaacutekban (Voumlroumlsmarton eacutes Laskoacuten) valamint a koumlrzeti
iskolaacutekban (Uacutejbezdaacutenon Sepseacuten Csuacutezaacuten Nagybodolyaacuten Vaacuterdaroacutecon eacutes Kopaacutecson) megszűnt a magyar nyelvű
oktataacutes A kimutataacutes szerint Horvaacutetorszaacuteg haacuteboruacutes oumlvezeteiből megkoumlzeliacutetőleg 130 magyar pedagoacutegus menekuumllt
el Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7) 279
Suumlrgető feladat az aacuteltalaacutenos iskolai tankoumlnyvek magyar nyelvre toumlrteacutenő aacutetiacuteraacutesa a magyar iskolaacutek
felszereleacuteseacutenek korszerűsiacuteteacutese javiacutetaacutesa valamint a nemzeti azonossaacutegtudat szempontjaacuteboacutel fontos tantaacutergyak
kereteacuteben az uacuten nemzeti tartalmak megfelelő oacuteraszaacutemban toumlrteacutenő taniacutetaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa
215
Orientalisztikai Inteacutezet szervezeti keretein beluumll szinte kizaacuteroacutelag nem magyar nemzetiseacutegű
hallgatoacutekkal A felveacuteteli vizsgaacuten is horvaacutet nyelvből eacutes irodalomboacutel keacuterdezik a jeloumllteket
A felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben 1991-ig a baranyai eacutes kelet-szlavoacuteniai
magyarsaacuteg fele-fele araacutenyban vallotta magaacutet katolikusnak eacutes reformaacutetusnak A katolikus
egyhaacutezkoumlzseacuteg a Diakovo-i Puumlspoumlkseacuteghez tartozik s a puumlspoumlki vikaacuterius szemeacutelyeacuteben ma is
csak egyetlen magyar ajkuacute pappal rendelkezik
A horvaacutetorszaacutegi magyar katolikusok anyanyelven toumlrteacutenő vallaacutesgyakorlaacutesa nem
biztosiacutetott A reformaacutetus hiacutevek szaacutema 1991-ben 4 200 koumlruumll volt koraacutebban a baacutecskai
reformaacutetus puumlspoumlkseacuteghez tartoztak majd 1993 januaacuterjaacuteban a megalakult Horvaacutetorszaacutegi
Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutez tagjai lettek280
A katolikus eacutes a reformaacutetus koumlzoumlsseacuteg egyhaacutezi vagyona a haacuteboruacuteban megsemmisuumllt
templomai paroacutekiaacutei inteacutezmeacutenyei jelentős reacuteszeacutet elpusztiacutetottaacutek281
A szerb megszaacutellaacutes eacuteveiben
haacuterom reformaacutetus lelkeacutesz laacutetta el egeacutesz Baranyaacuteban az egyhaacutezi teendőket temetett eacutes esketett
felekezeti hovatartozaacutesra valoacute tekintet neacutelkuumll A Magyarorszaacutegon eacutes Horvaacutetorszaacuteg szabad
teruumlletein eacutelő menekuumlltek lelki gondozaacutesaacuteval eacutes segeacutelyezeacuteseacutevel a Deacutelvideacuteki Reformaacutetus
Menekuumllt Misszioacute eacutes az eszeacuteki szeacutekhelyű Elűzoumlttek Koumlzoumlsseacutege foglalkozott Ez utoacutebbi a
menekuumllt reformaacutetusokat gyűjtoumltte oumlssze a kopaacutecsi lelkeacutesz a HMRKE jelenlegi
szuperintendenseacutenek vezeteacuteseacutevel
A meacutediumok tekinteteacuteben is jelentős vaacuteltozaacutes tapasztalhatoacute a deacutelszlaacutev haacuteboruacutet
megelőzően eacutes azt koumlvetően
A nyomtatott sajtoacute kapcsaacuten fontos hangsuacutelyoznunk hogy Horvaacutetorszaacutegban nem
jelenik meg magyar nyelvű napilap A HMSZ (Horvaacutetorszaacutegi Magyarok Szoumlvetseacutege) aacuteltal
kiadott bdquoMagyar Keacutepes Uacutejsaacuteg ciacutemű hetilaptoacutel a kormaacuteny 1997-ben megvonta a taacutemogataacutest
Azoacuteta magyarorszaacutegi taacutemogataacutessal időkoumlzoumlnkeacutent jelenik csak meg A HMSZ adja ki az
bdquoEacuteletfa ciacutemű kulturaacutelis lapot eacutes az bdquoEacutevkoumlnyvet is
A hetilapok kiadaacutesaacuteval kapcsolatban sem jobb a helyzet A kiadaacutesaacutera fordiacutetandoacute horvaacutet
kormaacutenyzati taacutemogataacutes elosztaacutesaacuteroacutel eacutevről-eacutevre vita taacutemad a horvaacutetorszaacutegi magyar szervezetek
koumlzoumltt A taacutergyaloacute felek egyeteacutertenek abban hogy fuumlggetlen kiadoacutet eacutes szerkesztőseacuteget kell
felaacutelliacutetani ahol a szakeacutertelem a doumlntő eacutes nem lehet figyelembe venni a kisebbseacutegi szervezetek
280
1999 juacutenius 6-aacuten heacutet baranyai illetve szlavoacuteniai reformaacutetus gyuumllekezet (Szentlaacuteszloacute Kopaacutecs Voumlroumlsmart
Csuacuteza Hercegszoumlllős Bellye Eszeacutek) leacutetrehozta a Horvaacutetorszaacutegi Magyar Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutezat
(HMRKE) amely becsuumllt adatok szerint a horvaacutetorszaacutegi reformaacutetus hiacutevek mintegy 60 szaacutezaleacutekaacutet fogja aacutet 281
A haacuteboruacute az alaacutebbi baranyai eacutes kelet-szlavoacuteniai templomokban tett kaacutert a bellyei templom teljesen kieacutegett a
laskoacutei templom orgonaacuteja leeacutegett Szentlaacuteszloacute Koacuteroacutegy Kopaacutecs Haraszti eacutes Tordinci templomai a fegyveres
harcok alatt rongaacuteloacutedtak meg Kő eacutes Sepse templomaacutet teljesen kifosztottaacutek Kelet-Szlavoacuteniaacuteban az egyhaacutezi
anyakoumlnyvek nagy reacutesze is megsemmisuumllt
216
ellenteacuteteit valamint a koumlzvetlen politikai eacuterdekeket Ennek eacuterdekeacuteben 1996-ban a HMDK
(Horvaacutetorszaacutegi Magyarok Demokratikus Koumlzoumlsseacutege) Eszeacutek szeacutekhellyel megalakiacutetotta a
HUNCRO elnevezeacutesű Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Vaacutellalatot amelynek gondozaacutesaacuteban jelenik meg az
bdquoUacutej Magyar Keacutepes Uacutejsaacuteg ciacutemű hetilap a bdquoHorvaacutetorszaacutegi Magyarsaacuteg ciacutemű havilap eacutes a
bdquoBarkoacuteca elnevezeacutesű gyermekuacutejsaacuteg A HUNCRO adja ki a HMDK bdquoEacutevkoumlnyveacutet a
bdquoRovaacutetkaacutekat eacutes a bdquoGazdasaacutegi Kalendaacuteriumot is A horvaacutet kormaacuteny Kisebbseacutegi Hivatala
1998-ban keacutet alkalommal vonta meg a taacutemogataacutest a kiadoacutevaacutellalattoacutel Ennek koumlvetkezteacuteben
1998 juacuteniusaacutetoacutel decemberig Horvaacutetorszaacutegban egyetlen magyar nyelvű nyomtatott sajtoacutetermeacutek
sem jelent meg 1998 decembereacuteben a Kisebbseacutegi Hivatal a hetilap kiadaacutesaacuteval a Magyar
Egyesuumlletek Szoumlvetseacutegeacutet biacutezta meg amely bdquoKeacutepes Uacutejsaacuteg ciacutemmel oumlt szaacutemot adott ki A
horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg taacutejeacutekoztataacutesaacutera a horvaacutet kormaacuteny 1999-ben ismeacutet a bdquoHUNCRO Lap-
eacutes Koumlnyvkiadoacute Vaacutellalatnak adott megbiacutezaacutest A bdquoMagyar Egyesuumlletek Szoumlvetseacutege 2002-ben
immaacuter a maacutesodik eacutevfolyamaacutet jelentette meg a bdquoHorvaacutetorszaacutegi Magyar Naploacute ciacutemű időszaki
kiadvaacutenynak a HMTMT pedig MAHO (MAgyarok HOrvaacutetorszaacutegban) neacuteven internetes uacutejsaacutegot
jelentet meg sajaacutet koumlltseacutegeacuten282
Az elektronikus sajtoacuteval kapcsolatban fontos megemliacuteteni hogy a horvaacutetorszaacutegi
magyarok lehetőseacutegei elmaradnak a toumlbbi hataacuteron tuacuteli koumlzoumlsseacuteg moumlgoumltt A raacutedioacutezaacutes
gyakorlatilag csak az Eszeacuteki Raacutedioacute naponta 30 perces magyar adaacutesaacutera terjed ki amely
elsősorban hiacuterműsorokat sugaacuteroz
A televiacutezioacutezaacutes tereacuten sem jobb a helyzet magyar nyelvű TV-adaacutessal a horvaacutetorszaacutegi
magyarsaacuteg nem rendelkezik szaacutemukra heti 30 percben az eszeacuteki Szlavoacuten Televiacutezioacute biztosiacutet
megjeleneacutesi lehetőseacuteget A bdquoDraacutevataacutej ciacutemű kulturaacutelis-informatiacutev adaacutes a talaacuten legismertebb
magyar nyelvű műsor
Amint az előbbiekből is kitűnik a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg nemcsak demograacutefiai
hanem taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai tereacuten is jelentős ndash talaacuten megoldhatatlan ndash
hiaacutenyossaacutegokkal kuumlzd
282
A MAHO (MAgyarok HOrvaacutetorszaacutegban) internetes uacutejsaacuteg httpjagorsrcehrmaho (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus
7)
217
5 7 Melleacuteklet
34 aacutebra A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacutegban (2001)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31)
35 aacutebra A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg szaacutemaacutenak alakulaacutesa (fő) (1910-2001)
Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31)
218
38 aacutebra
Forraacutes REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom folyoacuteirat httpwwwregiofolyoirathu (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 7)
219
37 aacutebra
Forraacutes REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom folyoacuteirat httpwwwregiofolyoirathu (Letoumllteacutes ideje 2007
augusztus 7)
220
38 aacutebra
Forraacutes SEBŐK Laacuteszloacute A deacutelvideacuteki demograacutefiai folyamatok ndash elsősorban a magyarok vonatkozaacutesaacuteban Erdeacutelyi
Magyar Adatbank httpadatbanktransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7)
39 aacutebra Horvaacutetorszaacuteg teacuterkeacutepe (2007)
Forraacutes Az ENSZ honlapja httpwwwunorg (Letoumllteacutes 2007 juacutelius 31)
5 8 Felhasznaacutelt irodalom
A Pallas Nagylexikona VII koumltet A Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt Bp 1900
Egyezmeacuteny a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltt a Magyar Koumlztaacutersasaacutegban
eacutelő horvaacutet kisebbseacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacutegban eacutelő magyar kisebbseacuteg jogainak veacutedelmeacuteről
(1995 aacuteprilis 5)
Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu
Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshr
Horvaacutetorszaacutegi Magyarok Demokratikus Koumlzoumlsseacutegeacutenek honlapja wwwhmdkhr
Jugoszlaacutev Enciklopeacutedia (magyar nyelvű kiadaacutes) I koumltet Miroslav Krleţa Jugoszlaacutev
Lexikograacutefiai Inteacutezet Zaacutegraacuteb 1985
MAHO (MAgyarok HOrvaacutetorszaacutegban) internetes uacutejsaacuteg el httpjagorsrcehrmaho
Officina Vilaacutegeacutevkoumlnyv rsquo9495 ndash A Foumlld 192 orszaacutegaacutenak aktuaacutelis adatai Officina Nova Bp
1994
REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom folyoacuteirat httpwwwregiofolyoirathu
Szerződeacutes a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltt a baraacuteti kapcsolatokroacutel eacutes
az egyuumlttműkoumldeacutesről (1992 december 16)
Ustav Republike Hrvatske A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenya Zagreb 1998
Toumlrteacutenelmi Vilaacutegatlasz Kartograacutefiai Vaacutellalat Bp 1991
ARDAY Lajos Az eacuteszaknyugatndashhorvaacutetorszaacutegi szoacutervaacutenyokroacutel in ARDAY Lajos (szerk)
Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Koumlzeacutep-Euroacutepa Inteacutezet Teleki Laacuteszloacute
Alapiacutetvaacuteny Bp 1994
ARDAY Lajos Magyarok a Deacutelvideacuteken Jugoszlaacuteviaacuteban BIP Budapest 2002
B JESZENSZKI Beacutela A taacutersorszaacutegok koumlzjogi viszonya a magyar aacutellamhoz Budapest 1889
BARANYAI Juacutelia Viacutezbe vesző nyomok Forum Koumlnyvkiadoacute Uacutejvideacutek 1976
BOGNAacuteR Andraacutes A baranyai lakossaacuteg etnikai oumlsszeteacuteteleacutenek vaacuteltozaacutesa in ARDAY Lajos
Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994
BOROVSZKY Samu BaacutecsndashBodrog vaacutermegye I koumltet Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai
Orszaacutegos Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp 1909
BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Fiume eacutes a magyar-horvaacutet tengerpart
Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Orszaacutegos Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp
ŢURŢIŠ Slobodan ndash KICOŠEV Saša Development of the population in Baranya ndash Razvoj
Populacije Baranje Peacutelmonostor ndash Uacutejvideacutek 1993
223
CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash1941) KSH Bp
1999
DOMONKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Budapest 1992
EacuteGER Gyoumlrgy A Draacutevaszoumlg demograacutefiai viszonyai az elmuacutelt szaacutez eacutevben (1880ndash1981) in
Magyarsaacutegkutataacutes Eacutevkoumlnyve 1988 Magyarsaacutegkutatoacute Inteacutezet Bp 1989
FAacuteBIAacuteN Gyoumlrgy A rendszervaacuteltaacutes politikaacutejaacutenak fő jellemzői Szerbiaacuteban Horvaacutetorszaacutegban
eacutes Szloveacuteniaacuteban Acta universitatis szegediensis de Attila Joacutezsef nominatae Szeged 1996
FRIED Ilona Fiume Magyarok nyomaacuteban kuumllfoumlldoumln Enciklopeacutedia Kiadoacute Bp 2004
FUumlR Lajos Magyar sors a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Kairosz Kiadoacute 2001
GOumlNYEY Saacutendor A Draacutevaszoumlg neacuteprajzi elkuumlloumlniacuteteacutese Peacutecsi Vaacuterosi Muacutezeum Eacutertesiacutetője Peacutecs
1942
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash DROZDIK Zsuzsa A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg teruumlleti eacutes
taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai Teruumlleti Statisztika KSH 7 (44) eacutevfolyam 4 szaacutem
Bp 2004
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia maacutesodik aacutetdolgozott
kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai
sajaacutetossaacutegai Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005
GYŐRFFY Gyoumlrgy Az Aacuterpaacutedkori Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti foumlldrajza Akadeacutemiai Kiadoacute Bp
1966
HEKA Laacuteszloacute ndash SZONDI Ildikoacute Magyarok a Draacutevaszoumlgben Acta universitatis szegediensis
de Attila Joacutezsef nominatae Tomus XLIV Fasciculus5 Szeged 1993
HEKA Laacuteszloacute Adaleacutekok Horvaacutetorszaacuteg 1526 előtti alkotmaacutenytoumlrteacuteneteacutehez Acta Ubiversitatis
Szegediensis de Attila Joacutezsef Nominatae Acta Juridica et Politica Tomus LII Fasciculus 4
Szeged 1997
HEKA Laacuteszloacute Az 1868 eacutevi horvaacutetndashmagyar kiegyezeacutes a sajtoacute tuumlkreacuteben Acta Universitatis
Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LIV Fasciculus 9 Szeged 1998
HEKA Laacuteszloacute A deacutelszlaacutev aacutellamok alkotmaacutenytoumlrteacutenete Gold Press Nyomda Szeged 2002
HEKA Laacuteszloacute A horvaacutet Sabor (Szaacutebor) jogtoumlrteacuteneti szerepe Acta Universitatis Szegediensis
Acta Juridica et Politica Tomus LXII Fasciculus 8 Szeged 2002
HEKA Laacuteszloacute A magyarndashhorvaacutet aacutellamkoumlzoumlsseacuteg alkotmaacuteny- eacutes jogtoumlrteacutenete Baacuteba Kiadoacute
Szeged 2004
HEKA Laacuteszloacute Horvaacutetorszaacuteg kulturaacutelis eacutes műveacuteszettoumlrteacutenete ndash Bevezeteacutes a kroatisztikaacuteba
Baacuteba Kiadoacute Szeged 2004
224
HEKA Laacuteszloacute A horvaacutetok eacutes az 1848ndash1849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc Acta
Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXVI Fasciculus 10 Szeged
2004
HOPPAacuteL Dezső A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacuteinek ciacutemerei Cartographia Bp 2001
KATONA Imre (koumlzreadja LAacuteBADI Kaacuteroly) Buacutecsuacuteszavak a Draacutevaszoumlgtől Forraacutes
Szeacutepirodalmi szocioacutegraacutefiai műveacuteszeti folyoacuteirat 33 eacutevfolyam 2001 novemberi szaacutem
KELECSEacuteNYI Laacuteszloacute Zoltaacuten Magyar Irodalom Atlasz Athenaeum Bp 2000
KOCSIS Kaacuteroly Az etnikai konfliktusok toumlrteacuteneti-foumlldrajzi haacutettere a volt Jugoszlaacutevia
teruumlleteacuten Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 1993
KOacuteSA Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar reformaacutetusok egyhaacutezi eacutes taacutersadalmi aacutellapota 1885-ben
43 p In ARDAY Lajos (szerk) Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Koumlzeacutep-
Euroacutepa Inteacutezet Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 1994
KRISTOacute Gyula (szerk) Korai magyar toumlrteacuteneti lexikon (9ndash14 szaacutezad) Akadeacutemiai Kiadoacute
Budapest 1994
LAacuteBADI Kaacuteroly Magyarok eacutes szomszeacutedaik a Draacutevaszoumlgben in LAacuteBADY Kaacuteroly
Draacutevaszoumlgi rovaacutetkaacutek HMDK Eszeacutek 1993
LAacuteBADI Kaacuteroly Draacutevaszoumlg Aacutebeacuteceacute Neacuteprajzi eacutes folkloacuter taacutejlexikon HunCro Sajtoacute- eacutes
Nyomdaipari Kft ndash Draacutevaszoumlg Alapiacutetvaacuteny Eszeacutek-Budapest 1996
LAacuteBADI Kaacuteroly Nyelvi jogok kisebbseacutegek nyelvpolitika KeletndashKoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteban
Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 2003
LAacuteBADI Kaacuteroly Szeacutetszorataacutesban A draacutevaszoumlgi magyarsaacuteg sorsuumlldoumlzoumlttseacutege a haacuteboruacuteban
1991ndash1998 Timp ndash Militaria Kiadoacute Budapest-Zaacutegraacuteb 2004
LAacuteBADI Kaacuteroly A horvaacutetorszaacutegi magyarok eacutes koumlnyvkiadaacutesuk (1990ndash2005) in SIMON
Attila (szerk) A hataacuteron tuacuteli magyar tudomaacutenyos koumlnyvkiadaacutes Foacuterum Kisebbseacutegkutatoacute
Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2005
LAacuteBADI Kaacuteroly Nyelvtoumlrveacutenyek nyelvi jogok Horvaacutetorszaacutegban Forraacutes wwwmtakihu
LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute Peacutecs 1998
MISKOLCZY Gyula A horvaacutet keacuterdeacutes toumlrteacutenete eacutes iromaacutenyai a rendi aacutellam koraacuteban I koumltet
Magyar Toumlrteacutenelmi Taacutersulat Bp 1927
NADILO Branko Csaacutektornya eacutes maacutes vaacuterak a Mura menteacuten GraŤevinar 200456 eacutevfolyam
5 szaacutem
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I koumltet Bp 1981
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon III koumltet Bp 1981
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Bp 1981
225
PATAKI Andraacutes A Draacutevaszoumlg 400 eacutevvel ezelőtt Magyar Keacutepes Uacutejsaacuteg Eszeacutek 1992
SEBŐK Laacuteszloacute A horvaacutetorszaacutegi magyarok a statisztikaacutek tuumlkreacuteben in ARDAY Lajos
Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994
SEBŐK Laacuteszloacute A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes magyar neacutezőpontboacutel in GYURGYIacuteK
Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki
Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003
SEBŐK Laacuteszloacute A deacutelvideacuteki demograacutefiai folyamatok ndash elsősorban a magyarok
vonatkozaacutesaacuteban Erdeacutelyi Magyar Adatbank httpadatbanktransindexro
SEBŐK Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar szoacutervaacutenyok EtnikaindashNemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet
MTA httpwwwmtakihu
SOKCSEVITS Deacutenes ndash SZILAacuteGYI Imre ndash SZILAacuteGYI Kaacuteroly Deacuteli szomszeacutedaink toumlrteacutenete
Beremeacutenyi Koumlnyvkiadoacute Bp 1994
SRŠAN Stjepan Hrvatska Baranja Glas Slavonije Osijek 1991 oktoacuteber
SZEacuteKELY Andraacutes Bertalan Horvaacutetorszaacutegi magyar sors a 90-es eacutevekben ndash Szeacutetszoacuterataacutesban
In Horvaacutetorszaacutegi Magyarsaacuteg I eacutevfolyam 8-10 szaacutem Bp 1994
TIacuteMAacuteR Gyoumlrgy A Duna-Draacutevaszoumlg neacutepesedeacutestoumlrteacutenete in Baranyai Helytoumlrteacutenetiacuteraacutes BML
Eacutevkoumlnyv 19871988 Peacutecs 1988
TVRTKO Vujity Tűzvonalban hellipami a haditudoacutesiacutetaacutesokboacutel kimaradt INTERPRESS
REKLAacuteM Kft Bp 1992
VAacuteRADY Ferenc (szerk) Baranya muacuteltja eacutes jelene I koumltet Peacutecs 1896
ZENTAI Jaacutenos Baranya megye magyar neacuteprajzi csoportjai in Ethnographia LXXXIX
Eacutevfolyam 4 szaacutem
226
6 Az ausztriai (burgenlandi) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai
sajaacutetossaacutegai
6 1 Az ausztriai kisebbseacutegekről aacuteltalaacuteban
Ausztriaacuteban a kisebbseacutegveacutedelem maacuter a 1 szaacutezad koumlzepeacutetől jelentős szerepet jaacutetszik
Annak elleneacutere hogy Ausztria koumlzvetlen nyugati szomszeacutedunk kisebbseacutegpolitikaacutejaacuteroacutel ndash a
szűk szakeacutertői koumlrt leszaacutemiacutetva ndash keveset tud a magyar koumlzveacutelemeacuteny Ez reacuteszben eacuterthető is
hiszen Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepa aacutellamaiban az utoacutebbi eacutevtizedek jelentős politikai gazdasaacutegi
illetve taacutersadalmi vaacuteltozaacutesai elterelteacutek a figyelmet Ez a folyamat napjainkban sem zaacuterult le
tovaacutebb folytatoacutedik Az informaacutecioacute hiaacutenyaacutenak maacutesfelől kedvező vetuumllete is van nincsenek
jelentősebb probleacutemaacutek a toumlbbseacuteg-kisebbseacuteg viszonyaacuteban
bdquoAz orszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő etnikai csoportokat koumlzoumlsseacutegeket az idők folyamaacuten kuumlloumlnboumlző
fogalmakkal jeloumllteacutek Az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban a jogban a neacuteptoumlrzs (Volksstamm) a
politikai eacuteletben a nemzetiseacuteg (Nationalitaumlt) fogalom volt hasznaacutelatos A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute
koumlzoumltt eacutes koumlzvetlenuumll a haacuteboruacute utaacuten nemzeti kisebbseacutegről (nationale Minderheit) beszeacuteltek
napjaink osztraacutek jogalkotaacutesaacuteban a neacutepcsoport (Volksgruppe) fogalmat hasznaacuteljaacutek
Nyilvaacutenvaloacute azonban hogy ezek a fogalmak fedik egymaacutest eacutes ugyanazt a kategoacuteriaacutet
jeloumllik283
Az Ausztriaacuteban eacutelő nemzeti eacutes etnikai kisebbseacutegekre vonatkozoacute jogszabaacutelyok
alapvetően kiegeacutesziacutetik egymaacutest
Az első legjelentősebb kisebbseacutegveacutedelmi jogszabaacutely meacuteg az Osztraacutek-Magyar
Monarchia megszuumlleteacuteseacutenek eacuteveacuteben joumltt leacutetre Az 1867 december 21-eacuten elfogadott
alkotmaacutenyos eacuterveacutenyű Alaptoumlrveacuteny (Staatsgrundgesetz) kimondja hogy bdquoAz aacutellam oumlsszes
nemzete egyenjoguacute Az aacutellam elismeri az orszaacutegszerte hasznaacutelatos nyelvek egyenjoguacutesaacutegaacutet
az iskolaacutekban hivatalokban eacutes a nyilvaacutenos eacuteletben284
Az 1867 eacutevi aacutellami alaptoumlrveacuteny
kiveacuteteles jelentőseacutege abban is mutatkozik meg hogy jogilag biztosiacutetja a neacutepcsoportok
szaacutemaacutera ndash kollektiacutev jogkeacutent ndash az egeacutesz koumlzoumlsseacuteg veacutedelmeacutet valamint a sajaacutet nyelvű oktataacuteshoz
szuumlkseacuteges eszkoumlzrendszert Az alaptoumlrveacutenyből koumlvetkezik annak taacutemogatoacute jellege amely
biztosiacutetja egy neacutepcsoport megmaradaacutesaacutet
283
VOGEL Saacutendor A kisebbseacutegi jogok Ausztriaacuteban Reacutegioacute 12 eacutevf 3 sz Bp 2001 284
A jelenlegi osztraacutek alkotmaacuteny 149 cikkelye az előbb ideacutezet toumlrveacutenyt az osztraacutek alkotmaacutenyjog reacuteszeacutenek
tekinti Habaacuter szakeacutertői koumlroumlkben vitaacutes az 1867-es alaptoumlrveacuteny teljesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese az osztraacutek jogaacuteszok
jelentős reacutesze meacutegis eacuterveacutenyesnek fogadja el KOLONOVITS Dieter Die rechtliche Situation der kroatischen
und der slowenischen Volksgruppe in Oumlsterreich Europa Ethnica 1996 3ndash4 101 p
227
A koumlvetkező jelentősebb dokumentum az I vilaacuteghaacuteboruacutet elvesztő Ausztriaacuteval 1919
szeptember 10-eacuten megkoumltoumltt SaintndashGermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutes A beacutekeszerződeacutes
kimondja bdquoOsztraacutek aacutellampolgaacuterok akik egy faji vallaacutesi vagy nyelvi kisebbseacuteghez tartoznak
ugyanabban ndash jogilag eacutes teacutenylegesen ndash a baacutenaacutesmoacutedban eacutes garanciaacutekban reacuteszesuumllnek mint
maacutes aacutellampolgaacuterok Az osztraacutek alkotmaacuteny alkotmaacutenyos jogszabaacutelynak tartja a Saint-
Germain-en-Laye-i beacutekeszerződeacutes ide vonatkozoacute rendelkezeacuteseit (III reacutesz V fejezet 66ndash68
cikkely)
Az előbbieken emliacutetett rendelkezeacuteseken kiacutevuumll a beacutekeszerződeacutes vonatkozoacute cikkelyei
biztosiacutetjaacutek a neacutepcsoportok reacuteszeacutere hogy nyelvuumlket ndash fuumlggetlenuumll hogy neacutemet az aacutellamnyelv ndash
a hivatalos uumlgyekben ndash szoacuteban eacutes iacuteraacutesban ndash hasznaacutelhassaacutek A 68 cikkely eacutertelmeacuteben Ausztria
koumlnnyiacuteteacuteseket biztosiacutet az anyanyelvi oktataacutes teruumlleteacuten ott ahol nagyobb szaacutemban eacutelnek nem
neacutemet nyelvű osztraacutek aacutellampolgaacuterok Tovaacutebbaacute ndash vallaacutesi neveleacutesi eacutes joacuteteacutekonysaacutegi ceacutelokra ndash
megfelelő oumlsszeget biztosiacutet az aacutellami eacutes koumlzseacutegi koumlltseacutegveteacutesből bdquoa faji vallaacutesi vagy nyelvi
kisebbseacutegekhez tartozoacute osztraacutek aacutellampolgaacuterok reacuteszeacutere ahol azok bdquotekinteacutelyesebbrdquo szaacutemban
eacutelnek
A SaintndashGermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutes kisebbseacutegveacutedelmi cikkelyei az I
vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten megkoumltoumltt toumlbbi kisebbseacutegveacutedelmi szerződeacuteshez hasonloacutean csak egyeacuteni
kisebbseacutegveacutedelmet biztosiacutetanak285
eacutes nem neacutepcsoportveacutedelmet Jogfolytonossaacuteguk azonban
mindenkeacuteppen pozitiacutevnak tekinthető
A harmadik legjelentősebb kisebbseacutegveacutedelmi jogszabaacutely az 1955 maacutejus 15-eacuten
megkoumltoumltt bdquoOsztraacutek Aacutellamszerződeacutes amelyet a szoumlvetseacuteges hatalmak (Nagy-Britannia
Egyesuumllt Aacutellamok eacutes a Szovjetunioacute) koumltoumlttek Ausztriaacuteval Az osztraacutek aacutellamszerződeacutes
megtiltotta Ausztria csatlakozaacutesaacutet Neacutemetorszaacuteghoz (bdquoAnschluszlig) toumlmegpusztiacutetoacute fegyverek
gyaacutertaacutesaacutet eacutes birtoklaacutesaacutet koumltelezte a osztraacutek kormaacutenyt a demokratikus szabadsaacutegjogok
biztosiacutetaacutesaacutera Ezzel oumlsszhangban hozta meg az osztraacutek parlament az Ausztria aacutellandoacute
semlegesseacutegeacutet kimondoacute toumlrveacutenyt amely deklaraacutelta hogy az orszaacuteg semmifeacutele katonai
szoumlvetseacuteghez nem csatlakozik eacutes nem engedi meg hogy teruumlleteacuten idegen aacutellamok katonai
taacutemaszpontokat leacutetesiacutetsenek
A jogszabaacutely 1955 juacutenius 7-eacuten leacutepett eacuteletbe miutaacuten Ausztria eacutes a szoumlvetseacuteges
hatalmak ratifikaacuteltaacutek A kisebbseacutegveacutedelmi jogszabaacutelyokat tartalmazoacute 7 cikkelye a szoumlvetseacutegi
alkotmaacuteny 149 cikkelye eacutertelmeacuteben alkotmaacutenyos jogerővel biacuter Az Aacutellamszerződeacutesben
Ausztria visszaaacutelliacutetaacutesa eacutes a fasizmustoacutel valoacute felszabadiacutetaacutesa utaacuten uacutejra rendezteacutek a nemzetiseacutegek
285
GALAacuteNTAI Joacutezsef Trianon eacutes a kisebbseacutegveacutedelem Maecenas Kiadoacute Bp 1989 76ndash81 p 91ndash93 p
228
jogait eacutes egyenjoguacutesaacutegaacutet a neacutemetnyelvű toumlbbseacuteggel uacutegy mint egymaacutessal A 6 cikk rendezi az
aacuteltalaacutenos emberi jogokat a 7 cikk286
csak a karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacuten valamint a
burgenlandi horvaacutet nemzetiseacutegek jogait rendezi a magyar eacutes a cseh nemzetiseacutegeket nem
emliacuteti meg
Az Osztraacutek Aacutellamszerződeacutes 7 cikkelye csak a szloveacuten eacutes horvaacutet kisebbseacutegekhez
tartozoacute osztraacutek aacutellampolgaacuterokroacutel beszeacutel tehaacutet egyeacuteni eacutes nem kollektiacutev jogokat veacuted Egyetlen
kollektiacutev vonatkozaacutesuacute előiacuteraacutesa az 5 bekezdeacutes amely a burgenlandi horvaacutet eacutes a karintiai eacutes
staacutejerorszaacutegi szloveacuten lakossaacutegot veacutedi az ellene iraacutenyuloacute cselekedetek ellen Ugyanakkor
szűkebb a SaintndashGermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutesneacutel mert csak a karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi
szloveacuten eacutes a burgenlandi horvaacutet kisebbseacutegekre vonatkozik eacutes nem Ausztria valamennyi
kisebbseacutegeacutere tehaacutet a burgenlandi magyarokra sem Veacutegrehajtaacutesaacutet azonban toumlbb belső
jogszabaacutely biztosiacutetotta eacutes biztosiacutetja ma is
Az Osztraacutek Aacutellamszerződeacutes (1955) utaacuten 1976-ig kellett vaacuterni amire a magyar eacutes a cseh
neacutepcsoportokat is hivatalosan elismerteacutek Ausztriaacuteban A keacutet időpont (1955ndash1976) koumlzoumltt
voltak ugyan meacuteg kisebbseacutegveacutedelmi rendelkezeacutesek de ezek joacutereacuteszt csak az 1955-ben
hivatalosan elismert ndash karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacutenokra valamint a burgenlandi
horvaacutetokra vonatkozott
Az Ausztriaacuteban eacutelő neacutepcsoportok jogainak veacutedelmeacuteben az 1976 eacutevi un
bdquoNeacutepcsoporttoumlrveacuteny (Volksgruppengesetz) kiveacuteteles jelentőseacuteggel rendelkezik Kuumlloumlnoumls
jelentőseacutegű egyfelől mert hivatalosan is elismeri ndash a karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacutenok
valamint burgenlandi horvaacutetok mellett ndash a burgenlandi magyarsaacutegot valamint a beacutecsi cseh
neacutepcsoportot A jogszabaacutely hataacutelya a beacutecsi magyarsaacutegra eacutes a beacutecsi szlovaacutekokra csak 1992-
ben a romaacutekra pedig 1993-ban terjedt ki Maacutesfelől mert valamennyi neacutepcsoport jogainak
biztosiacutetaacutesaacutet iacuterja elő
Az 1976 eacutevi Neacutepcsoporttoumlrveacuteny elsősorban a neacutepcsoportot mint koumlzoumlsseacuteget veacutedi
tehaacutet főkeacutent kollektiacutev jogokat veacuted Ugyanakkor az egyeacuten szaacutemaacutera is jogokat biztosiacutet
A jogszabaacutely aacuteltalaacutenos rendelkezeacutesei koumlzoumltt megtalaacutelhatoacute a neacutepcsoport fogalmi
elemeinek meghataacuterozaacutesa amelynek a koumlvetkező objektiacutev jellemvonaacutesai vannak
ndash a szoumlvetseacutegi teruumllet reacuteszein laknak
ndash ott honosak (beheimateten) azaz őshonosak
ndash osztraacutek aacutellampolgaacuterok
286
A 7 cikkely bevezeteacuteseacutenek oka az volt hogy a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Jugoszlaacutevia igeacutenyt taacutemasztott Karintia
egyes teruumlleteire A nagyhatalmak ezt nem fogadtaacutek el ellenszolgaacuteltataacuteskeacuteppen Ausztriaacutenak azonban biztosiacutetania
kellett a szloveacuten eacutes a horvaacutet kisebbseacuteg jogait
229
ndash nem neacutemet anyanyelvűek
ndash sajaacutet neacutepjellegzetesseacutegekkel (Volkstum) azaz identitaacutessal rendelkeznek
Az osztraacutek jogfelfogaacutes eacutertelmeacuteben nem tartoznak a neacutepcsoportokhoz a menekuumlltek eacutes a
bevaacutendorloacutek meacuteg akkor sem ha letelepuumlltek Ausztriaacuteban eacutes osztraacutek aacutellampolgaacutersaacutegot
nyertek A keacuterdeacutes annaacutel is inkaacutebb megemliacutetendő mert Ausztriaacuteban nagy szaacutemban eacutelnek az
1945-1948 eacutes 1956-os eacutevek magyar az utoacutebbi keacutet eacutevtized erdeacutelyi magyar eacutes az 1968-as eacutev
praacutegai tavaszaacutenak cseh menekuumlltjei valamint horvaacutet eacutes szloveacuten vendeacutegmunkaacutesok
A toumlrveacuteny biztosiacutetja a neacutepcsoportok keacutepviseleteacutet amelyek ndash a II fejezet eacutertelmeacuteben ndash
tanaacutecsokat hozhatnak leacutetre
A toumlrveacutenyben a koumlvetkező aacutell a neacutepcsoporttanaacutecs (Volksgruppenbeirat) bdquoa szoumlvetseacutegi
kormaacuteny eacutes a miniszterek tanaacutecsadoacutei a neacutepcsoporttanaacutecs tagjai helyzetuumlk javiacutetaacutesaacutera
ajaacutenlatokat tehetnek Fontos emliacuteteni hogy a neacutepcsoporttanaacutecsok meghallgataacutesa koumltelező az
adott neacutepcsoportot eacuterintő jogszabaacutely vagy egyeacuteb inteacutezkedeacutes meghozatala előtt Az egyes
neacutepcsoporttanaacutecsok tagjait ndash a neacutepcsoportszervezetek javaslataacutenak figyelembeveacuteteleacutevel ndash a
szoumlvetseacutegi kormaacuteny nevezi ki A kinevezeacutes ellen a neacutepcsoportszervezetek fellebbezeacutessel
eacutelhetnek A osztraacutek szakeacutertők veacutelemeacutenye szerint ezek a tanaacutecsok ellaacutetjaacutek a neacutepcsoportok
politikai keacutepviseleteacutet is
Alapvető jelentőseacutegű a bdquoNeacutepcsoporttoumlrveacuteny III fejezete amely előiacuterja a
neacutepcsoportoknak az aacutellam reacuteszeacuteről toumlrteacutenő taacutemogataacutesaacutet
Az 1976 eacutevi bdquoNeacutepcsoporttoumlrveacuteny elmeacuteletileg anyagilag taacutemogatja az egyes
neacutepcsoportokat iacutegy a burgenlandi illetve ndash 1992 oacuteta a beacutecsi ndash magyarsaacutegot is azonban a
toumlrveacuteny gyakorlati alkalmazaacutesa anyagilag ellehetetleniacuteti a neacutepcsoportok helyzeteacutet A
burgenlandi magyarsaacuteg az 1999-ben vaacutesaacuterolt beacutecsi koumlzoumlsseacutegi helyiseacuteggel anyagilag
csődhelyzetbe keruumllt A veacutetelaacuter eacutes az aacutetalakiacutetaacutes oumlsszesen 45 millioacute osztraacutek schillinget tettek
ki Taacutemogataacutes hiacutejaacuten a hosszuacutelejaacuteratuacute koumllcsoumln visszafizeteacutese szinte bdquokeacutet vaacutellrardquo fektette a
burgenlandi magyarsaacutegot
Az Osztraacutek Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg szerint a kisebbseacutegveacutedelem nem meruumllhet ki az
egyenlőseacuteg elveacutenek biztosiacutetaacutesaacuteban valamint a diszkriminaacutecioacute tilalmaacuteban hanem megkoumlveteli
azt hogy a kisebbseacutegek szaacutemaacutera egyeacuteb (pl anyagi) előnyoumlket biztosiacutetsanak Iacutegy elmeacuteletileg
az anyagi taacutemogataacutesok kapcsaacuten is ki kell keacuterni az illeteacutekes neacutepcsoporttanaacutecsok veacutelemeacutenyeacutet
amelyek javaslatot tehetnek az anyagi eszkoumlzoumlk felhasznaacutelaacutesaacuteroacutel
230
A toumlrveacuteny IV fejezete biztosiacutetja hogy a bdquotopograacutefiai jelzeacuteseket a neacutemet nyelvű
megjeloumlleacutesek mellett az adott neacutepcsoport nyelveacuten is ki kell aacutelliacutetani287
A toumlrveacuteny V fejezete hivatott a neacutepcsoportok hatoacutesaacuteg előtti nyelvhasznaacutelataacutenak
rendezeacuteseacutere A toumlrveacuteny azt is előiacuterja tovaacutebbaacute hogy az osztraacutek hatoacutesaacutegok (pl biacuteroacutesaacuteg előtt)
koumltelesek a neacutepcsoportok tagjainak szabad nyelvhasznaacutelataacutehoz szuumlkseacuteges felteacuteteleket
biztosiacutetani ellenkező esetben az inteacutezkedeacutes elmaradaacutesa a hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes eacuterveacutenytelenseacutegeacutet
vonhatja maga utaacuten
A magyaroktoacutel elteacuterően a horvaacutet eacutes a szloveacuten koumlzoumlsseacutegek fenntartaacutessal fogadtaacutek a
Neacutepcsoporttoumlrveacutenyt egyebek mellett a koumlvetkező fontosabb rendelkezeacuteseket seacuterelmezteacutek a
toumlrveacuteny szűkiacuteti az Osztraacutek Aacutellamszerződeacutes rendelkezeacuteseinek koumlreacutet Ugyanis csak a
neacutepcsoportok megőrzeacuteseacutet fenntartaacutesaacutet (Erhaltung) biztosiacutetja eacutes nem iacuterja elő azok
kibontakoztataacutesaacutet (Entfaltung) Tovaacutebbaacute a keacutetnyelvű topograacutefiai jelzeacutesekkel kapcsolatban
nehezmeacutenyezteacutek hogy azokat csak ott lehet elhelyezni ahol a lakossaacuteg 25-aacutet az adott
neacutepcsoport alkotja Szinteacuten vitatott keacuterdeacutes volt hogy a neacutepcsoporttanaacutecsokba olyan politikai
paacutertok keacutepviselői is bekeruumllhettek akik ellenzik a neacutepcsoportok jogainak kiterjeszteacuteseacutet Ez
előbbiekben emliacutetett rendelkezeacutesek ndash nem teljes koumlrű ndash felsorolaacutesa eredmeacutenyezte azt hogy a
szloveacutenok csak 1989-ben a horvaacutetok pedig csak 1993-ban hoztaacutek leacutetre sajaacutet
neacutepcsoporttanaacutecsaikat
A Neacutepcsoporttoumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacutehoz egyeacuteb jogszabaacutelyokat kell hozni ezeacutert hiaacutenyzik
a self-executing jelleg s ezaacuteltal a jelen jogszabaacutely elteacuter a koraacutebban taacutergyalt
bdquoalaptoumlrveacutenyektőlrdquo Ennek feacutenyeacuteben a veacutegrehajtaacuteshoz az osztraacutek szoumlvetseacutegi kormaacuteny a
magyar neacutepcsoport vonatkozaacutesban az alaacutebbi rendeleteket hozta
ndash A szoumlvetseacutegi kormaacuteny 1977 januaacuter 18-i rendelete a neacutepcsoportok tanaacutecsairoacutel Ezt
1992-ben illetve 1993-ban moacutedosiacutetottaacutek mivel a hivatalosan elismert neacutepcsoportok szaacutema
bővuumllt Jelenleg hat neacutepcsoportot (burgenlandi horvaacutet karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacuten
burgenlandi eacutes beacutecsi magyar beacutecsi csehek beacutecsi szlovaacutekok valamint a romaacutek) ismernek el
hivatalosan Ausztriaacuteban
ndash A szoumlvetseacutegi kormaacuteny rendelete azoknak a teruumlletreacuteszeknek a meghataacuterozaacutesaacuteroacutel
ahol a topograacutefiai jeloumlleacuteseket eacutes feliratokat nemcsak neacutemet hanem horvaacutet eacutes magyar nyelven
is fel kell tuumlntetni
287
Burgenlandban a keacutetnyelvű helyseacutegneacutevtaacuteblaacutek hasznaacutelataacutera csak neacutegy telepuumlleacutes kapott jogot (Alsoacuteőr ndash
Unterwart Felsőpulya ndash Oberpullendorf Felsőőr ndash Oberwart eacutes Őrisziget ndash Siget in der Wart) Az egykori
Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 25)
231
ndash A szoumlvetseacutegi kormaacutenynak 2000 juacutenius 5-i rendelete azoknak a biacuteroacutesaacutegoknak
koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegoknak eacutes egyeacuteb hivataloknak a meghataacuterozaacutesaacuteroacutel amelyek a neacutemet
nyelv mellett a magyar nyelvet poacutetloacutelagos hivatalos nyelvkeacutent hasznaacutelhatjaacutek
Veacuteguumll a 2000 eacutevi szoumlvetseacutegi alkotmaacutenymoacutedosiacutetaacutes szinteacuten alapvető fontossaacuteguacute
jogszabaacutely amelynek ndash moacutedosiacutetott ndash 8 cikkelye az alaacutebbiakat mondja ki
(1) bdquoA neacutemet nyelv a nyelvi kisebbseacutegek szaacutemaacutera a szoumlvetseacutegi toumlrveacutenykezeacutes aacuteltal
biztosiacutetott jogok csorbiacutetaacutesa neacutelkuumll a Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamnyelve
(2) A Koumlztaacutersasaacuteg (a Szoumlvetseacuteg a tartomaacutenyok eacutes a koumlzseacutegek) elismerik termeacuteszetes
nyelvi eacutes kulturaacutelis soksziacutenűseacuteguumlket amely az őshonos neacutepcsoportok aacuteltal jut kifejezeacutesre E
neacutepcsoportok nyelveacutet kultuacuteraacutejaacutet fennmaradaacutesaacutet eacutes fenntartaacutesaacutet tiszteletben kell tartani
biztosiacutetani eacutes taacutemogatni kell
A moacutedosiacutetott alkotmaacutenycikk 2000 augusztus 1-jeacuten leacutepett eacuterveacutenybe Ezzel az
Ausztriaacuteban eacutelő neacutepcsoportok azaz kisebbseacutegek reacutegi vaacutegya teljesuumllt288
Zaacuteroacutegondolatkeacutent megemliacutetendő az ET Tanaacutecsadoacute Bizottsaacutegaacutenak jelenteacutese amelyet az
osztraacutek orszaacutegjelenteacutes alapulveacuteteleacutevel alkotott meg A jelenteacutes ndash szemeacutelyes vizsgaacutelatok
alapjaacuten ndash megaacutellapiacutetja hogy a horvaacutet a szloveacuten a magyar a cseh szlovaacutek eacutes a roma
kisebbseacuteg kapcsolata a toumlbbseacutegi osztraacutek nemzettel harmonikus a kapcsolat tovaacutebbi jellemzője
a toleranciaacuten alapuloacute egyuumltteacuteleacutes Ugyanakkor a jelenteacutes hibaacutekat is megaacutellapiacutetott indokolt a
magyar a cseh eacutes a szlovaacutek nyelvoktataacutes inteacutezmeacutenyeinek megerősiacuteteacutese eacutes fejleszteacutese tovaacutebbaacute
a meacutediahasznaacutelatban is reformokra van szuumlkseacuteg Peacuteldakeacutent a magyar a cseh eacutes a szlovaacutek
kisebbseacutegi meacutedia emliacutethető Burgenlandban a horvaacutet kisebbseacuteg helyzete a legkieleacutegiacutetőbb a
magyarokeacute keveacutesbeacute joacute Meacutegis jelentős taacutevolsaacuteg van a burgenlandi magyarok eacutes a kaacuterpaacutetaljai
illetve a vajdasaacutegi magyarok helyzete koumlzoumltt az előbbiek javaacutera
Remeacutelhetőleg Magyarorszaacuteg 2004 maacutejus 1-eacuten toumlrteacutent EU csatlakozaacutesaacuteval tovaacutebb
javul Magyarorszaacuteg eacutes Ausztria amuacutegy is joacute kapcsolta valamint a bdquomaroknyirdquo burgenlandi
magyarsaacuteg demograacutefiai helyzete is rendeződik
288
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A burgenlandi magyarsaacuteg a statisztikai adatok tuumlkreacuteben Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny
Szeged 2007 79 p
232
6 2 Burgenland koumlruumllhataacuterolaacutesa
Burgenland az Osztraacutek Koumlztaacutersasaacuteg legfiatalabb tartomaacutenya (Bundesland
Burgenland) Az I vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute Paacuterizs koumlruumll megkoumltoumltt beacutekeszerződeacutesek (Saintndash
GermainndashenndashLaye Trianon) bdquoviacutevmaacutenyakeacutentrdquo joumltt leacutetre Azt megelőzően ilyen nevű taacutejegyseacuteg
illetve tartomaacuteny nem leacutetezett Burgenland haacuterom toumlrteacutenelmi Ausztriaacuteval szomszeacutedos magyar
vaacutermegye nyugati joacutereacuteszt neacutemetek lakta teruumlleteacuteből joumltt leacutetre289
40 aacutebra Burgenland problematikaacuteja (1918-1922)
Forraacutes Jelmagyaraacutezat 1 Magyarorszaacuteg hataacutera 1914 2 Magyarorszaacuteg hataacutera 1920 3 nem teljesuumllt osztraacutek
igeacuteny 4 neacutepszavazaacutes 1921 5 bdquoLajtabaacutensaacutegrdquo 1921 Forraacutes Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter
wwwterkepekadatbanktransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7)
289
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A burgenlandi magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai KSH
Teruumlleti Statisztika Bp 20051 33 p
233
A bdquoBurgenland elnevezeacutes hivatalosan előszoumlr 1921-ben jelent meg A magyarorszaacutegi
hasznaacutelatban valoacute megjeleneacutese az 1930-as eacutevekre tehető A fogalom megalkotoacuteja dr Alfred
Wallheim beacutecsi egyetemi tanaacuter aki az uacutej tartomaacuteny első tartomaacutenyfőnoumlke volt A Burgenland
megjeloumlleacutes a elcsatolaacutessal eacuterintett haacuterom magyar vaacutermegye ndash Moson Sopron eacutes Vas ndash neacutemet
neveacutenek (Wieselburg Oumldenburg Eisenburg) utolsoacute szoacutetagjaacuteboacutel keacutepezve alakult ki Az I
vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően osztraacutek igeacutenyek meruumlltek fel Pozsony (Preszligburg) eacutes koumlrnyeacuteke kapcsaacuten
is amely a negyedik elcsatolaacutessal eacuterintett teruumllet lett volna de erre nem keruumllt sor A
tartomaacuteny leacutetrejoumltteacutet megelőzően a teacuterseacuteg neacutemet nyelvű lakoacutei egyszerűen bdquoNyugat-
Magyarorszaacuteg (bdquoWestungarn) elnevezeacutessel illeteacutek a keacuterdeacuteses teruumlletet
Burgenland teruumlleteacuten alapvetően haacuterom jelentős őshonos neacutepcsoport talaacutelhatoacute a
magyar mellett a neacutemet valamint a horvaacutet
A horvaacutetok bdquoGradišće (Gradiscse) elnevezeacutessel illetik Burgenland teruumlleteacutet A
gradiscsei horvaacutetsaacuteg nyelvileg eacutes neacuteprajzilag elkuumlloumlnuumllt csoportot keacutepez a horvaacutet neacutepen beluumll
A bdquoGradišće elmeacuteletileg a neacutemet bdquoBurgenland tuumlkoumlrfordiacutetaacutesa Ugyanakkor megteacutevesztő is
ugyanis ezt a megjeloumlleacutest az egeacutesz egykori Nyugat-Magyarorszaacutegra eacutertik tehaacutet a Magyar
Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamhataacuterain beluumll eacutelő nyugat-magyarorszaacutegi horvaacutetjaink (pl a Kőszeg eacutes
Sopron koumlrnyeacuteki telepuumlleacutesek horvaacutetsaacutega) is bdquogradišćei horvaacutetok Holott Sopron eacutes Kőszeg
valamint az azokat hataacuterainkon beluumll bdquokoumlrnyezőrdquo falvak nem Burgenlandhoz tartoznak
A bdquoBurgenland elnevezeacutes magyar megjeloumlleacuteseacutere vonatkozoacutean a haza szakirodalom
jelentősen megosztott Egyes szerzők ndash peacuteldaacuteul Juhaacutesz Laacuteszloacute ndash a neacutemet elnevezeacuteshez
kapcsoloacutedoacutean a bdquoVaacutervideacutek megjeloumlleacutest szorgalmazzaacutek a keacuterdeacuteses teruumlletre290
Toumlbbek koumlzoumltt
azzal eacutervelnek hogy az bdquoŐrvideacutek elnevezeacutes azeacutert sem ajaacutenlatos mert eacutevszaacutezadok oacuteta iacutegy
hiacutevjaacutek a Pinka folyoacutecska voumllgyeacutenek Gyepűfuumlzes (Kohfidisch) eacutes Pinkafő (Pinkafeld) koumlzoumltt
huacutezoacutedoacute szakaszaacutet Mivel ez a taacutejegyseacuteg a bdquoFelsőndashŐrseacuteg csak egy toumlredeacuteke Burgenland
egeacutesz teruumlleteacutenek iacutegy helytelen lenne ezt az elnevezeacutest az egeacutesz tartomaacutenyra kiterjeszteni
Maacutesok ndash peacuteldaacuteul Botlik Joacutezsef291
ndash bdquohelytelennek eacutes toumlrteacutenelmietlennekrdquo tartjaacutek a bdquoVaacutervideacutek
elnevezeacutest helyette inkaacutebb az bdquoŐrvideacutek elnevezeacutest javasoljaacutek
290
JUHAacuteSZ Laacuteszloacute Burgenland Vaacutervideacutek Antoloacutegia Kiadoacute Lakitelek 1999 10 p 291
BOTLIK Joacutezsef Az őroumlk ivadeacutekai Kincses Kalendaacuterium 2005 Keacutet zsiraacutef kft Bp 2005
234
Oacutevakodni kell azonban a keacuterdeacuteses teruumllet vonatkozaacutesaacuteban az bdquoŐrseacuteg elnevezeacutes
hasznaacutelataacutetoacutel Ugyanis a magyar szakirodalom ndash foumlldrajzi eacutertelemben ndash keacutet bdquoŐrseacuteget ismer
az un bdquoAlsoacutendash292
eacutes FelsőndashŐrseacuteget
Az uacuten bdquoFelsőndashŐrseacuteg a toumlrteacutenelmi Vas vaacutermegye Raacuteba folyoacuten tuacuteli teruumlleteacuten az
Aacuterpaacuted-kori gyepű videacutekeacuten a Pinka voumllgyeacuteben fennmaradt magyar telepuumlleacutescsoport
nyelvsziget neve A XX szaacutezad elejeacuten Felsőőr Alsoacuteőr Őrisziget eacutes Jobbaacutegyi telepuumlleacutesek
tartoztak hozzaacute Az egykor hataacuterbiztosiacutetoacute magyar lakossaacuteguacute telepuumlleacutesek hosszuacute sora kiacuteseacuterte a
Raacuteba folyoacuten tuacuteli orszaacutegreacuteszt Erre utalnak az Őr- Őri- oumlsszeteacutetelű Lő- Loumlvő taguacute eacutes a Szem
Szemes valamint a Kolozs telepuumlleacutesnevek is
A videacutek lakossaacutegaacuteban az Aacuterpaacuted-kort koumlvetően jelentős araacutenyban megnoumlvekedtek a
szomszeacutedos osztraacutek teruumlletekről bekoumlltoumlzők A hoacutedoltsaacuteg idejeacuteben a Beacutecs feleacute iraacutenyuloacute
hadjaacuteratok alaposan megtizedelteacutek a koumlzeacutepkori magyar lakossaacutegot akiknek szaacutema a
hataacuterőrelemek szabadalmainak megvonaacutesa illetve korlaacutetozaacutesa miatt is csoumlkkent A neacutemetek
mellett a toumlroumlkoumlk elől eacuteszakra menekuumllő horvaacutetok is reacuteszt vettek a neacutepesseacuteg-veszteseacuteg
poacutetlaacutesaacuteban A bdquoFelsőndashŐrseacuteg teruumllete napjainkban teljes egeacuteszeacuteben Ausztria reacutesze293
Burgenland teruumllete egy eacutevezreden aacutet a Magyar Kiraacutelysaacuteg szerves reacutesze volt Az
bdquoŐrvideacutek (illetve a bdquoVaacutervideacutek) elnevezeacutes eredeti eacutertelme gyepű hataacuterőrvideacutek amely
kezdetben eacutes taacutegabban eacuteszakroacutel a KisndashKaacuterpaacutetoktoacutel Pozsony teacuterseacutegeacutetől onnan szeacuteles saacutevban
deacutel feleacute haladva a Mura folyaacutesaacuteig a teljes NyugatndashMagyarorszaacutegon aacutet huacutezoacutedott Az
bdquoŐrvideacutek (illetve bdquoVaacutervideacutek) taacuteja szűkebben az Aacuterpaacuted-kortoacutel eacutertelmezhető azoacuteta
leacutenyegeacuteben a toumlrteacutenelmi NyugatndashDunaacutentuacutel nyugati reacuteszeacutet jelentette A burgenlandi teruumllet
nagysaacutegaacutenak meghataacuterozaacutesaacutehoz a toumlrteacutenelmi muacutelthoz kell visszanyuacutelnunk
bdquoA Magyarorszaacuteggal szembeni teruumlleti koumlveteleacuteseket hivatalosan 1918 oktoacutebereacuteben
vetetteacutek fel az osztraacutek ideiglenes nemzetgyűleacutesen a nagy-neacutemet eszmeacuteket valloacute keacutepviselők A
NeacutemetndashOsztraacutek Koumlztaacutersasaacuteg beacutekekoumlvetseacutege 1919 juacutenius 16-aacuten jegyzeacutekben keacuterte ndash mivel az
osztraacutekok aacuteltal 1919 juacutelius 2-aacuten aacutetvett osztraacutek beacutekeszerződeacutes tervezete Ausztria keleti
hataacuteraacutenak az 1867-es osztraacutendash-magyar hataacutert jeloumllte ki ndash NyugatndashMagyarorszaacuteg neacutemetek lakta
reacuteszeacutenek a NeacutemetndashOsztraacutek Koumlztaacutersasaacuteghoz valoacute csatolaacutesaacutet toumlrteacutenelmi jogra Beacutecs stb
eacutelelmiszerellaacutetaacutesra katonaindashveacutedelmi () szempontokra eacutes a teruumllet neacutepesseacutegeacutenek oacutehajaacutera
hivatkozva Az osztraacutek keacutereacutesek koumlzoumltt szerepelt hogy a teruumllet neacutepesseacutege neacutepszavazaacutessal
292
Az uacuten bdquoAlsoacutendashŐrseacuteghez ndash napjainkban Magyarorszaacutegon a koumlznyelv ezt hiacutevja bdquoŐrseacutegnek ndash 18 telepuumlleacutes
tartozik Az bdquoAlsoacutendashŐrseacutegrdquo taacutejegyseacuteg koumlzpontja Őriszentpeacuteter vaacuterosa A 18 telepuumlleacutesből haacuterom Őrihodos
(Hodoš) Kapornak (Krplivnik) eacutes Buumlkkalja (ma Domonkosfa (Domanjševci) telepuumlleacuteshez tartozik) Szloveacutenia
reacutesze ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981 135ndash137 p 293
ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon II koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981 134ndash136 p
235
doumlntsoumln hovatartozaacutesaacuteroacutel Keacutesőbb az osztraacutek kormaacuteny mereven elutasiacutetotta a magyar
kormaacuteny neacutepszavazaacutesi javaslataacutet294
A burgenlandi teruumllet potenciaacutelis joumlvőkeacutepe lehetett volna a bdquocsehszlovaacutekndashdeacutelszlaacutev
korridor megvaloacutesulaacutesa295
41 aacutebra A nyugatndashmagyarorszaacutegi szlaacutev korridor terve (1919)
Forraacutes Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter wwwterkepekadatbanktransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7)
294
LŐKKOumlS Jaacutenos Trianon szaacutemokban Puumlski Kiadoacute Bp 2000 141 p 295
Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter wwwterkepekadatbanktransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7)
236
A szlaacutev korridor gondolata nem uacutej keletű maacuter 1848-ban felmeruumllt Jaacuten Kollaacuternaacutel a
paacutenszlaacutev mozgalom atyjaacutenaacutel majd ezt a gondolatmenetet vitte tovaacutebb ndash maacuter 1914-ben ndash
Thomas Garrique Masaryk eacutes Eduard Benes Csehszlovaacutekia bdquoalapiacutetoacuteirdquo
Az elmeacutelet leacutenyege a koumlvetkező lett volna Moson Sopron Vas eacutes Zala vaacutermegyeacutek
teruumlleteacuten egy csehszlovaacutekndashdeacutelszlaacutev bdquofolyosoacutetrdquo kell leacutetrehozni amely teruumlletet megosztottaacutek
volna Csehszlovaacutekia illetve a SzerbndashHorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelysaacuteg (1929-től Jugoszlaacutevia)
koumlzoumltt
A bdquokorridorrdquo leacutetrehozaacutesaacutenak toumlrteacuteneti eacutes gazdasaacutegi alapjai voltak A toumlrteacuteneti ok szerint
a korridorral orvosolni lehetne azt a bdquotoumlrteacutenelmi igazsaacutegtalansaacutegotrdquo amellyel a magyarok
szeacutetvaacutelasztottaacutek az eacuteszaki szlaacutevokat a deacuteliektől
A gazdasaacutegi alap eacutertelmeacuteben a kereskedelem eacutes a koumlzlekedeacutes biztosiacutetva lenne a keacutet
szlaacutev aacutellamalakulat koumlzoumltt Csehszlovaacutekia tengeri kikoumltőhoumlz jutott volna s megszűnt volna
minden szorosabb kapcsolat az osztraacutekok eacutes a magyarok koumlzoumltt Ez utoacutebbi lehetőseacuteg
meghiuacutesiacutetott volna minden osztraacutek illetve magyar reviacutezioacutes kiacuteseacuterletet
A beacutekekonferencia nem vette komolyan ezt a koumlveteleacutest eacutes elutasiacutetotta Kuumlloumlnoumlsen az
olasz feacutel tiltakozott ellene ugyanis nem fűződoumltt eacuterdeke egy erős Csehszlovaacutekiaacutehoz amely
egy esetleges olasz-jugoszlaacutev konfliktus eseteacuten a deacutelszlaacutevok oldalaacutet erősiacuteteneacute296
A keacuterdeacuteses teruumlletet ndash 4 312 km 2 -t ndash az 1919 szeptember 10-eacuten alaacuteiacutert Saintndash
GermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutes297
majd az 1920 juacutenius 4-eacuten megkoumltoumltt trianoni
beacutekediktaacutetum Ausztriaacutenak iacuteteacutelte A mai Burgenland teruumllete azonban az előbb emliacutetettneacutel
kisebb teruumlletű mert az 1921 december 14-eacutetől 16-aacuteig Sopronban Brennbergbaacutenyaacuten eacutes nyolc
koumlrnyeacutekbeli faluban (Aacutegfalva Balf Fertőboz Fertőraacutekos Harka Koacutephaacuteza Nagycenk
Sopronbaacutenfalva) megtartott neacutepszavazaacuteson a lakossaacuteg 65 szaacutezaleacuteka Magyarorszaacuteg javaacutera
doumlntoumltt miaacuteltal 257 km 2 neacutegyzetkilomeacuteter teacutert vissza az anyaorszaacuteghoz Brennbergbaacutenyaacutet ndash
amely telepuumlleacutes ma Sopron megyei joguacute vaacuteros reacutesze ndash nem szoktaacutek a bdquonyolcbardquo beleszaacutemolni
ott 1921 december 15-eacuten ndash amiacuteg a toumlbbi nyolc faluban 1921 december 16-aacuten ndash hajtottaacutek
veacutegre a neacutepszavazaacutest A soproni neacutepszavazaacutest ndash az 1921 oktoacuteber 11-13 koumlzoumltt az olaszorszaacutegi
296
PALOTAacuteS Zoltaacuten A trianoni hataacuterok Interedition Bp 1990 50ndash51 p 297
A SaintndashGermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutes (1919 szeptember 10) egyfelől Ausztria maacutesfelől a Szoumlvetseacuteges
eacutes Taacutersult Hatalmak koumlzoumltt az I vilaacuteghaacuteboruacute befejezeacutese gyanaacutent SaintndashGermainndashenndashLaye-ben koumltoumltt beacuteke
Hataacutelyba leacutepett 1920 juacutelius 16-aacuten A beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben Ausztria reacutegi teruumlleteacuteből csupaacuten Salzburg illetve
Vorarlberg tartomaacuteny maradt csonkiacutetatlan kisebb teruumlleteket vesztettek Alsoacute- eacutes FelsőndashAusztria valamint
Karintia tartomaacutenyok Nagyobb teruumlleteket szakiacutetottak el Tirol (DeacutelndashTirol) illetve Staacutejerorszaacuteg (Deacutelndash
Staacutejerorszaacuteg) tartomaacutenyoktoacutel Ellenben Ausztriaacutenak jutott Nyugat-Magyarorszaacuteg (a mai Burgenland) amelynek
teruumlleteacuteből azonban Sopront eacutes koumlrnyeacutekeacutet a velencei egyezmeacuteny folyomaacutenyakeacutent tartott neacutepszavazaacutes alapjaacuten
utoacutebb sikeruumllt megmentenuumlnk Reacutevay Lexikon XVI koumltet Reacutevay Testveacuterek Irodalmi Inteacutezet Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg
Bp 1924 677 p
237
Velenceacuteben megtartott konferenciaacuten leacutetrejoumltt ndash az un bdquovelencei egyezmeacuteny tette lehetőveacute
amelyben ndash olasz koumlzvetiacuteteacutessel ndash a magyar eacutes az osztraacutek feacutel megaacutellapodott a neacutepszavazaacutesban
42 aacutebra A soproni neacutepszavazaacutesban eacuterintett telepuumlleacutesek (1921)
Jelmagyaraacutezat 1 az uacutej orszaacuteghataacuter 2 a neacutepszavazaacutes koumlrzete 3 Magyarorszaacuteg mellett 4 Ausztria mellett
Forraacutes Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter wwwterkepekadatbanktransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7)
A soproni neacutepszavazaacutes adatai szerint oumlsszesen 26 900 jogosultboacutel 24 063 fős (877)
reacuteszveacutetel mellett 15 334 fő (6516) szavazott Magyarorszaacutegra 8 227 fő (3484) pedig
Ausztriaacutera eacutes 502 szavazat eacuterveacutenytelen volt298
Sopron toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuteros 37 509 lakoacuteja koumlzuumll 18 994-nek volt szavazati
joga Itt 892-os reacuteszveacutetellel 727 szavazott Magyarorszaacutegra Ez az eredmeacuteny
egyeacutertelműen annak koumlszoumlnhető hogy az ndash 1910-ben ndash 51-ban neacutemetajkuacute vaacuteros neacutemet
lakosainak toumlbbseacutege is Magyarorszaacutegra szavazott
A nyolc faluban a 7 900 vaacutelasztaacutesra jogosult 839-os reacuteszveacuteteleacutevel 546-a Ausztria
mellett szavazott Magyarorszaacutegra csak a magyarok lakta Nagycenken valamint a neacutemetajkuacute
Fertőbozon eacutes a horvaacutetajkuacute Koacutephaacutezaacuten szavaztak toumlbbseacutegben A neacutemet toumlbbseacutegű ndash joacutereacuteszt
evangeacutelikus ndash Aacutegfalvaacuten Balfon Harkaacuten eacutes ndash a toumlbbnyire roacutemai katolikus ndash Sopronbaacutenfalvaacuten a
298
ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Kiadoacute Bp 2005 199 p ORMOS Maacuteria Civitas
Fidelissima Gordiusz Kiadoacute Győr 1990
238
neacutepszavazaacutest megelőző propagandateveacutekenyseacuteg miatt meglehetősen jelentős
magyarellenesseacuteg alakult ki A soproni neacutepszavazaacutes eredmeacutenyekeacutepp Sopron vaacuterosa elnyerte a
bdquohűseacuteg vaacuterosa a bdquoCivitas fidelissima ciacutemet a magyar Orszaacuteggyűleacutestől (1922 XXIX
tc)299
(Keacutesőbb ndash 2001-ben ndash a Kormaacuteny az 1921 eacutevi soproni neacutepszavazaacutes emleacutekeacutere a
2442001 (XII 14) kormaacutenyrendelettel december 14-eacutet a bdquoHűseacuteg Napjaacutevaacute nyilvaacuteniacutetotta
Ugyanis a neacutepszavazaacutes eredmeacutenyeacutet Sopron vaacuterosa doumlntoumltte el 1921 december 14-eacuten)
A soproni neacutepszavazaacutest koumlvetően 1922-ben ndash a nyugat-magyarorszaacutegi felkeleacutes az uacuten
hazateacutereacutesi mozgalom hataacutesaacutera ndash a Szombathely eacutes Szentgotthaacuterd koumlzoumltti szakaszon ndash az 1922
szeptember 17-eacuten kelt neacutepszoumlvetseacutegi hataacuterozat eacutertelmeacuteben ndash hataacuterkorrekcioacutera keruumllt sor
Ennek soraacuten tiacutez koraacutebban elcsatolt koumlzseacuteg ndash Alsoacutecsataacuter Felsőcsataacuter (utoacutebbi kettő ma
Felsőcsataacuter) Magyarkeresztes Neacutemetkeresztes (utoacutebbi kettő ma Vaskeresztes) Kisnarda
Nagynarda (utoacutebbi kettő ma Narda) Horvaacutetloumlvő Pornoacuteapaacuteti Rendek eacutes Rőtfalva ndash
visszateacuterhetett Magyarorszaacuteghoz Az emliacutetett telepuumlleacutesekkel egy időben Ausztriaacutehoz keruumlltek
Haacutemortoacute (Hammer) Leacuteka (Lockehaus) eacutes Pomogy (Pamhagen) telepuumlleacutesek
Egy keacutesőbbi csereegyezmeacuteny kereteacuteben uacutejabb keacutet telepuumlleacutes ndash Oacutelmod valamint
Szentpeacuteterfa ndash teacutert vissza Magyarorszaacuteghoz ugyanekkor Rendeket (Liebing) eacutes Rőtfalvaacutet
(Rattersdorf) Ausztriaacutehoz csatoltaacutek 1923 januaacuter 1-eacuten ndash a fent emliacutetett telepuumlleacutesek mellett ndash
Felsőroumlnoumlk Felsőszoumllnoumlk Pinkamindszent eacutes Raacutebafuumlzes hataacuteraacuteboacutel oumlsszesen 1400 kataszteri
holdat csatoltak vissza Magyarorszaacuteghoz Ugyanekkor Ausztria aacutetvette Lovaacuteszad (Luising)
telepuumlleacutest300
A felsorolt telepuumlleacuteseket az I vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute trianoni beacutekediktaacutetummal
keacutenyszerrel 1921 novembereacuteben Ausztriaacutehoz csatoltaacutek A koumlzseacutegek lakoacutei az idegen uralom
alatt is ragaszkodtak Magyarorszaacuteghoz A győztes orszaacutegok keacutepviselőiből aacutelloacute
hataacutermegaacutellapiacutetoacute bizottsaacutegnaacutel az osztraacutek fennhatoacutesaacuteg alatt nyiacuteltan szoacuteban eacutes iacuteraacutesban
koumlvetelteacutek a visszacsatolaacutesukat A keacutereacutes a nemzetkoumlzi foacuterumokon is megeacuterteacutesre talaacutelt eacutes 1923
januaacuter 1-eacuten visszateacutertek az anyaorszaacuteghoz Szentpeacuteterfa hősi helytaacutellaacutesaacuteeacutert 1923-ban Vas
Vaacutermegye Toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi Bizottsaacutegaacutetoacutel megkapta a bdquoCummunitas Fidelissimardquo azaz bdquoA
leghűseacutegesebb koumlzseacutegrdquo ciacutemet301
Az emliacutetett toumlrteacutenelmi esemeacutenyek koumlvetkezteacuteben alakult ki Burgenland veacutegleges 3 695
km 2 -es teruumllete illetve annak keleti hataacuterai
299
Sopron megyei joguacute vaacuteros honlapja wwwsopronhu (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7) 300
SOOacuteS Katalin Burgenland az euroacutepai politikaacuteban 1918ndash1921 Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1971 176ndash177 p 301
Szentpeacuteterfa telepuumlleacutes honlapja wwwszentpeterfahu (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 17)
239
6 3 Moacutedszertani megjegyzeacutesek a Burgenland teruumlleteacutet eacuterintő magyar illetve osztraacutek
neacutepszaacutemlaacutelaacutesokhoz
Amint azt maacuter emliacutetettuumlk Burgenland 1920-ig a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg reacutesze volt
A magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutesok (1880 1890 1900 1910 eacutes 1920 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesok) eszmei
időpontja az adott eacutev december 31 napjaacutenak 24 oacuteraacuteja volt Fontos hangsuacutelyozni hogy az
1920 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes meacuteg magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes volt302
kiveacuteve a Deacutel-Burgenland teruumlleteacuten
talaacutelhatoacute Boacutenisfalvaacutet (Bonisdorf ma Vasdobra (Neuhaus am Klausenbach reacutesze)) Ennek oka
hogy teacuterseacutegben magyar fegyveres jelenleacutet volt eacutes Burgenland teacutenyleges aacutetadaacutesa csak 1921-ben
koumlvetkezett be Boacutenisfalva 1920-ban meacuteg deacutelszlaacutev megszaacutellaacutes alatt volt csak keacutesőbb keruumllt
Ausztriaacutehoz
Burgenland telepuumlleacutesei 1920 előtt 13 jaacuteraacuteshoz tartoztak azt koumlvetően pedig heacutet
keruumllethez (bizonyos szakirodalmakban jaacuteraacutes) (Bezirk) Teljes egeacuteszeacuteben csak hat jaacuteraacutest
csatoltak el Magyarorszaacutegtoacutel303
A hat teljes jaacuteraacutes heacutet keruumlletteacute alakult aacutet hetedikkeacutent a
gyanafalvi keruumllet (Bezirk Jennersdorf) joumltt leacutetre Azok a jaacuteraacutesok amelyeknek csak egy reacuteszeacutet
csatoltaacutek Ausztriaacutehoz beleolvadtak a heacutet keruumlletbe A toumlredeacutekjaacuteraacutesok koumlzuumll a magyaroacutevaacuteri
eacutes a rajkai a nezsideri keruumllet (Bezirk Neusiedl am See) reacutesze lett A koumlrmendi jaacuteraacutes a
neacutemetuacutejvaacuteri keruumllet (Bezirk Guumlssing) reacuteszeacuteveacute vaacutelt A soproni jaacuteraacutes nagyreacuteszt a felsőpulyai
keruumllet (Bezirk Oberpullendorf) reacutesze lett kiveacuteve Fertőmeggyest (Moumlrbisch am See) eacutes
Keleacutenpatakot (Klingenbach) amely telepuumlleacutesek a kismartoni keruumllethez (Bezirk Eisenstadt-
Umgebung) keruumlltek Az egykori soproni jaacuteraacutesboacutel Leacutepesfalva (Loipersbach im Burgenland)
Somfalva (Schattendorf) eacutes Sopronkertes (Baumgarten) a nagymartoni keruumllet (Bezirk
Mattersburg) reacutesze lett A kőszegi jaacuteraacutesboacutel 13 koumlzseacuteg a felsőpulyai keruumllet reacutesze lett (Haacutemortoacute
(Hammerteich) Hosszuacuteszeg (Langeck im Burgenland) Hosszuacuteszeghuta (Glasshuumltten bei
Langeck im Burgenland) Kőpatak (Steinbach im Burgenland) Kuacutepfalva (Kogl im
Burgenland)) Lantosfalva (Bubendorf im Burgenland) Leacuteka (Lockenhaus) Leacuteteacuter
(Lebenbrunn) Neacutemetgyiroacutet (Deutsch Gerisdorf) Poumlrgoumlleacuteny (Pilgersdorf) Rendek (Liebing)
Rőtfalva (Rattersdorf) eacutes Salamonfalva (Salmannsdorf)) a toumlbbi a felsőőri keruumllethez (Bezirk
Oberwart) keruumllt A szombathelyi toumlredeacutekjaacuteraacutes telepuumlleacutesei a neacutemetuacutejvaacuteri keruumlletbe keruumlltek
302
Maacutes egykori magyar teruumlleteken (Felfoumlld Erdeacutely Deacutelvideacutek stb) az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes volt az utolsoacute
magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes 303
A nezsideri jaacuteraacutes Moson a felsőpulyai a kismartoni eacutes a nagymartoni jaacuteraacutesok Sopron a felsőőri eacutes a
neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutesok pedig Vas vaacutermegye reacuteszei voltak A neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutesboacutel egy telepuumlleacutes ndash Nemesmedves ndash
Magyarorszaacutegnaacutel maradt
240
(Cseacutem (Schandorf) kiveacuteteleacutevel amely a felsőőri keruumlletet gazdagiacutetotta) majd 1951-től meacuteg oumlt
koumlzseacuteg (Abdaloacutec (Edlitz im Burgenland) Csejke (Eisenberg an der Pinka) Neacutemetloumlvő
(Deutsch Schuumltzen) Pokolfalu (Houmlll) eacutes Poacutesaszentkatalin (Sankt Katharein im Burgenland))
eacutes az eredetileg neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutesbeli Egyhaacutezasfuumlzes (Kirchfidisch) eacutes Hovaacuterdos (Harmisch)
aacutetkeruumllt a felsőőri keruumlletbe A gyanafalvi keruumllet a szentgotthaacuterdi bdquotoumlredeacutekjaacuteraacutesboacutelrdquo alakult
ki
Kezdetben a burgenlandi telepuumlleacutesek szaacutema 327-re volt tehető (1910ndash1920) 1991-ben
maacuter csak 153 telepuumlleacutes (bdquoGemeinde) volt Burgenlandban A nagy vaacuteltozaacutes jelentős reacuteszben
az 1971-es koumlzigazgataacutesi keacuterdeacuteseket eacuterintő jogszabaacutelynak (bdquoGemeindestrukturverbesserungs-
gesetz―) tudhatoacute be A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok ndash az MTA Kaacuterpaacutet-medencei
Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA) szerint ndash 170 burgenlandi bdquoGemeinderdquo vonatkozaacutesaacuteban
laacutettak napvilaacutegot
A teruumlleti keacuterdeacutesekkel kapcsolatban kuumllteruumlleti vaacuteltozaacutesok is toumlrteacutentek az I
vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Hegyeshalom eacutes Oroszvaacuter (ma Rusovce Szlovaacutekia) teruumlleteacuteből
Kleylemajor illetve Uumlrgeacutedpuszta Ausztriaacutehoz keruumllt Magyarorszaacutegnaacutel maradtak Feacuteltorony
(Albertkaacutezmeacuterpuszta) Koumlpcseacuteny (Faacutecaacutenkert) Mosontarcsa (Rohrerfoumlld) eacutes Pomogy
(Mexikoacutepuszta stb) kuumllteruumlleteacuteből bizonyos reacuteszek304
Az 1880-1890 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok a jelenleacutevő polgaacuteri neacutepesseacutegre az 1900ndash
1920 eacutevi adatok az oumlsszes jelenleacutevő neacutepesseacutegre az 1934ndash1991 eacutevi adatok pedig a
lakoacuteneacutepesseacutegre vonatkoztak Az osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutesok a gondolkodaacutes nyelveacutet (1923) a
taacutersadalmi eacuterintkezeacutes nyelveacutet (1934) keacutesőbb pedig a csalaacutedban beszeacutelt nyelvet tudakoltaacutek
(1951ndash1991) Az eddigi legutolsoacute ndash 2001 eacutevi osztraacutek ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes pedig a
magaacuteneacuterintkezeacutesben hasznaacutelt nyelvre keacuterdezett raacute
Az 1923 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes csak a neacutemet magyar horvaacutet eacutes egyeacuteb nyelvet
koumlzli koumlzseacutegenkeacutent de a laacutebjegyzetben jaacuteraacutesonkeacutent kimutatja az egyeacuteb kategoacuteriaacuten beluumll a
cseh a szlovaacutek a szloveacuten nyelvűek illetve bizonyos esetekben a cigaacutenyok (romaacutek) szaacutemaacutet is
Az 1934 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemcsak a neacutemet a magyar illetve a horvaacutet
nyelvűek szaacutemaacutet mutatja ki koumlzseacutegenkeacutent hanem a cseh szlovaacutek szloveacuten nyelvűek szaacutemaacutet is
koumlzli A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok adataiban ndash koumlzseacutegenkeacutent ndash a romaacutek szaacutema is kimutataacutesra keruumllt
304
PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute (szerk) Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1991) KSH
Budapest 2000 14ndash15 p
241
43 aacutebra A burgenlandi keruumlletek elhelyezkedeacutese (2006)
Forraacutes Magyarorszaacuteg telepuumlleacutesei + Budapest anno (wwwalfanethuhelysegnemetgcw Letoumllteacutes ideje 2007
juacutelius 27)
Az 1951 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes sajaacutetos moacutedszertant koumlvet csak a neacutemet a horvaacutet illetve a
magyar nyelvűeket koumlzli viszont ezeket maacutesodik nyelvkeacutent is Nem kuumlloumlnboumlzteti meg a
kuumllfoumlldieket
Az 1961 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes bdquouacutejiacutetaacutesardquo hogy az osztraacutek aacutellampolgaacuterokat kuumlloumln
kimutatta
Az 1971 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes csak a magyar a neacutemet eacutes a horvaacutet nyelvűekre
koumlzoumll adatokat Ugyanakkor az osztraacutek aacutellampolgaacuterokat is ismertette koumlzseacutegenkeacutent
242
Az 1981 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes csak a neacutemettel kombinaacutelja a nyelveket
(sorrendiseacuteg neacutelkuumll illetve csak az idegen nyelv ndash neacutemet sorrendben) azonban a szloveacuten a
cseh eacutes a vend nyelvet is koumlzli (baacuter a vend egeacutesz Burgenlandban nem fordul elő)
Az 1991 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes a hagyomaacutenyos haacuterom nyelven kiacutevuumll (neacutemet
horvaacutet eacutes magyar) koumlzli meacuteg a szloveacuten a cseh a szerb-horvaacutet a vend (ekkor sem mutattaacutek ki
Burgenlandban) valamint a toumlroumlk nyelvűek szaacutemaacutet is305
A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes keacuterdőiacutevein a neacutemet ndash a hivatalos aacutellamnyelv ndash
mellett felsorolaacutesra keruumllt a hat hivatalosan is elismert ausztriai neacutepcsoport nyelve is (szloveacuten
burgenlandi horvaacutet (gradicanski hrvatski) magyar cseh szlovaacutek eacutes roma nyelvek) Ezek
mellett maacutes nyelvek is beiacuterhatoacutek a keacuterdőiacutevbe A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes a csalaacuted a
rokonsaacuteg vagy a baraacutetok koumlreacuteben beszeacutelt nyelvre (Umgangssprache) keacuterdezett raacute
Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a nyelvi adatok vonatkozaacutesaacuteban az osztraacutek
neacutepszaacutemlaacutelaacutesi rendszer meglehetősen bonyolult eacutes egyaacuteltalaacuten nem egyseacuteges Maacuter a
neacutepszaacutemlaacutelaacutesi alapelvekből is hiaacutenyzik az egyseacuteges normatiacutev szempontrendszer A 2001 eacutevi
neacutepszaacutemlaacutelaacutes egyreacuteszt nem az anyanyelvre keacuterdez raacute maacutesreacuteszt megkuumlloumlnboumlzteti az osztraacutek
aacutellampolgaacutert a kuumllfoumllditől harmadsorban az orszaacutegban tartoacutezkodoacute de aacutellandoacute lakoacutehellyel nem
rendelkező ndash főkeacutent szezonaacutelis munkaacutesok ndash szemeacutelyeket nem veszi szaacutemba306
305
PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute (szerk) Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1991) KSH
Budapest 2000 16ndash20 p 306
BAUMGARTNER Gerhard Ausztria magyar nyelvű lakossaacutega a 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes tuumlkreacuteben
158 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep KoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002
Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003
243
6 4 Magyarok Moson vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacuteben
Moson vaacutermegye (Komitat Wieselburg illetve Wieselburger Gespanschaft) a kisebb
teruumlletű vaacutermegyeacutek koumlzeacute tartozott teruumllete 1 937 km 2 volt A vaacutermegye 59 telepuumlleacuteseacuteből 28
falut csatoltak Ausztriaacutehoz A toumlrteacutenelmi vaacutermegye haacuterom jaacuteraacutesboacutel aacutellt a magyaroacutevaacuteriboacutel
kettő a nezsideriből 19 a rajkaiboacutel pedig heacutet telepuumlleacutes lett Ausztria reacutesze
A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegilag egyik legfejlettebb vaacutermegyeacutejeacutet 1910-
ben az utolsoacute magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval 94 479 fő lakta A neacutepsűrűseacuteg 488 főkm 2
volt Moson volt az egyeduumlli a 64 magyar vaacutermegye koumlzuumll ahol a neacutemet nemzetiseacuteg307
alkotta
a lakossaacuteg toumlbbseacutegeacutet (55) A magyarsaacuteg szaacutemaraacutenya mindoumlssze 349 volt a horvaacutetok
86-eacute az egyeacuteb kategoacuteria pedig 15-ot szaacutemlaacutelt
A XIX szaacutezadban a vaacutermegye teruumlleteacuten nagy urasaacutegi gazdasaacutegokon majorsaacutegok
alakultak ki A nagybirtokok munkaerő-szuumlkseacutegleteacutenek megoldaacutesaacutera Kapuvaacuter eacutes Pozsony
koumlrnyeacutekeacuteről nagy leacutetszaacutemuacute magyar betelepiacuteteacutesek toumlrteacutentek A legnagyobb birtokok az
Esterhaacutezy csalaacuted tulajdonaacuteban voltak (Paulhof Apetlonerhof stb)308
Az emliacutetett magyar
munkaerő a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni309
kedvezőtlen gazdasaacutegi helyzet miatt kivaacutendorolt Ma maacuter
csak elveacutetve talaacutelkozhatunk a hajdani majorsaacutegi munkaacutesok utoacutedjaival
307
A neacutepesseacuteg toumlbbseacutegeacutet kitevő neacutemetek ndash a bdquoheidebauerek ndash koumlzismerten vagyonos eacutes művelt taacutersadalmi
reacutetegnek szaacutemiacutetottak Amioacuteta az idők viharai miatt a magyar koumlznemesseacuteg a vaacutermegyeacuteből kiveszett annak
helyeacutet a gazdaacutelkodoacute bdquoheidebauer lakossaacuteg foglalta el amely mellett csak nagy uradalmak eacutes szegeacuteny zselleacuterek
voltak s iacutegy a koumlzeacutep eacutes kis birtokos osztaacutelynak joacuteformaacuten ez a joacutemoacuteduacute neacutep az egyeduumlli keacutepviselője Rodiczky
Jenő szerint a legtipikusabb bdquoheidebauer telepuumlleacutesek Mosonszolnok Mosonszentpeacuteter Mosonszentjaacutenos (ez
utoacutebbi kettő ma Jaacutenossomorja reacutesze) Mosontarcsa (Tadten) eacutes Mosonszentandraacutes (Sankt Andrauml am Zicksee)
voltak Mosonmagyaroacutevaacuter vaacuteros honlapja wwwmosonmagyarovarhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 2) 308
A Pallas Nagylexikona VIII koumltet Bp 118 p 309
A II vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute paacuterizsi beacutekeszerződeacutes (1947) eacutertelmeacuteben Magyarorszaacuteg koumlteles volt tovaacutebbi haacuterom
egykor Moson vaacutermegyei falut (Dunacsuacuten (Ţunovo) Horvaacutetjaacuterfalu (Jarovce) eacutes Oroszvaacuter (Rusovce))
Csehszlovaacutekia (ma Szlovaacutekia reacuteszei) reacuteszeacutere aacutetadni Tovaacutebbi keacutet ndash Csehszlovaacutekia aacuteltal igeacutenyelt ndash falu a
koraacutebban neacutemetajkuacute Rajka (neacutemetuumll Ragendorf) eacutes az egykor horvaacutetajkuacute Bezenye (horvaacutetul Bizonja)
Magyarorszaacutegnaacutel maradt Az aacutetadaacutest a mai szlovaacutek fővaacuteros Pozsony (Bratislava) terjeszkedeacutese indokolta A
haacuterom falu most Pozsony 17 keruumlleteacuteből haacuterom keruumlletet alkot A haacuterom telepuumlleacutesből Oroszvaacuter neacutemet Dunacsuacuten
eacutes Horvaacutetjaacuterfalu pedig horvaacutetajkuacute telepuumlleacutesek voltak BALOGH Saacutendor ndash GERGELY Jenő ndash IZSAacuteK Lajos ndash
FOumlGLEIN Gizella Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete 1918ndash1975 Tankoumlnyvkiadoacute Bp 1988 161 p
244
73 taacuteblaacutezat Moson vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutenek nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)
Eacutev Oumlsszesen Neacutemet Magyar Horvaacutet Egyeacuteb
1880 42 639 32 295 2 202 5 536 2 606
1890 42 419 33 049 3 405 5 428 537
1900 45 254 33 783 5 607 5 127 737
1910 46 074 33 056 6 977 5 192 849
1920 48 418 35 764 6 930 5 186 538
1923 46 687 37 347 3 694 5 168 478
1934 51 669 43 637 2 705 4 833 494
1951 50 572 46 630 1 016 2 869 57
1961 49 509 45 814 774 2 708 213
1971 49 293 48 863 157 134 139
1981 48 458 46 495 385 1 297 281
1991 49 397 45 711 987 1 641 1 058
2001 51 730 47 291 1 150 1 557 1 732
Forraacutes PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute (szerk) Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1991)
KSH Budapest 2000 36ndash51p MTA Kaacuterpaacutet-medencei Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA)
wwwadatbazismtakihungarycom (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 24)
6 5 Magyarok Sopron vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacuteben
Sopron vaacutermegye (Komitat Oumldenburg illetve Oumldenburger Gespanschaft) akaacutercsak a
szomszeacutedos Moson szinteacuten a kisebb teruumlletű vaacutermegyeacutek koumlzeacute tartozott Teruumllete 3 256 km 2
telepuumlleacuteseinek szaacutema pedig 232 volt A toumlrteacutenelmi vaacutermegye koumlzigazgataacutesilag heacutet jaacuteraacutesboacutel
(csepregi csornai felsőpulyai kapuvaacuteri kismartoni nagymartoni eacutes soproni jaacuteraacutesok) illetve
haacuterom rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosboacutel (Kismarton Ruszt eacutes Sopron) aacutellt Sopron vaacutermegyeacuteből az
1921 eacutevi soproni neacutepszavazaacutes utaacuten egy 1 341 km 2 -es teruumllet keruumllt Ausztriaacutehoz A
felsőpulyai jaacuteraacutesboacutel 36 a kismartoniboacutel 26 a nagymartoniboacutel 19 a soproni jaacuteraacutesboacutel pedig 21
telepuumlleacutes keruumllt Ausztriaacutehoz valamint Kismarton eacutes Ruszt rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosok is
Ausztria reacuteszeiveacute vaacuteltak310
Sopron vaacutermegye az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval 283 510 fővel
rendelkezett A neacutepsűrűseacuteg 8707 főkm 2 volt A vaacutermegyeacuteben a magyarsaacuteg alkotta a relatiacutev
toumlbbseacuteget (4974) a neacutemet nemzetiseacuteg 3848-ot tett ki A horvaacutetok 1094-kal a
harmadik legjelentősebb neacutepcsoport voltak a vaacutermegye teruumlleteacuten Az egyeacuteb kategoacuteria 087-
ot keacutepviselt
A neacutegy emliacutetett jaacuteraacutes telepuumlleacutesei mellett keacutet rendezett tanaacutecsuacute vaacuterost koraacutebban szabad
kiraacutelyi vaacuterost is Ausztriaacutehoz csatoltak Ez a keacutet telepuumlleacutes Kismarton (Eisenstadt) eacutes Ruszt
(Rust am See) Kismartont neacutemet lakosai kezdetben a magyar elnevezeacutesből lefordiacutetva Wenig
Mertersdorfnak hiacutevtaacutek Az Eisenstadt neacutemet elnevezeacutes csak 1388-ban tűnt fel amely
310
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok a burgenlandi magyarsaacuteg koumlreacuteben
Demograacutefia 47 eacutevf 1ndash2 sz Bp 2004 94ndash95 p
245
magyarul bdquoVasvaacuterost jelent A bdquoVasvaacuteros elnevezeacutes feltehetően koumlzeacutepkori vaacuteraacutenak
erősseacutegeacutere utalt Az Aacuterpaacuted-kor elejeacuten a telepuumlleacutest magyarul bdquoSzaboacutemaacutertonnak hiacutevtaacutek csak
keacutesőbb honosodott meg a Kismarton elnevezeacutes Kismarton 1925-ben lett Burgenland
tartomaacuteny koumlzpontja Az bdquoAnschluss alkalmaacuteval Burgenlandot felosztottaacutek AlsoacutendashAusztria eacutes
Staacutejerorszaacuteg koumlzoumltt viszont 1945 utaacuten ismeacutet oumlnaacutelloacute tartomaacuteny lett Burgenland Kismarton
koumlzponttal
74 taacuteblaacutezat Kismarton rendezett tanaacutecsuacute vaacuteros nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)
Eacutev Oumlsszesen Neacutemet Magyar Horvaacutet Egyeacuteb
1880 2 845 2 329 222 112 182
1890 2 972 2 410 355 131 76
1900 3 067 2 369 501 133 64
1910 3 073 2 074 834 101 64
1920 2 917 1 767 1 020 105 25
1923 3 263 2 877 266 112 8
1934 4 986 4 579 203 172 32
1951 5 464 5 369 48 40 7
1961 7 167 6 906 92 41 128
1971 7 774 7 736 8 9 21
1981 7 749 7 260 222 181 86
1991 10 349 9 482 314 320 233
2001 11 334 9 960 373 533 468
Forraacutes PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1991) KSH
Budapest 2000 100ndash101p MTA Kaacuterpaacutet-medencei Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA)
wwwadatbazismtakihungarycom (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 24)
Ruszt vaacuterosa 1681 oacuteta viselte a szabad kiraacutelyi vaacuterosi ciacutemet A telepuumlleacutes eredeti neve
bdquoSzil (bdquoCeel) volt A Ruszt elnevezeacutes az 1300-as eacutevek veacutegeacuten honosodott meg A telepuumlleacutes
magyar neve (Szil) neacutemetre lefordiacutetva Rusztnak hangzik Ruszt a legkisebb vaacuterosa volt a
toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegnak Ruszt napjainkban hiacuteres joacute borairoacutel valamint a mindoumlssze 15
km-re fekvő Kismartonnal egyuumltt kivaacuteloacute idegenforgalmi ceacutelpont a turistaacutek szaacutemaacutera
75 taacuteblaacutezat Ruszt rendezett tanaacutecsuacute vaacuteros nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)
Eacutev Oumlsszesen Neacutemet Magyar Horvaacutet Egyeacuteb
1880 1 403 1 248 71 31 53
1890 1 548 1 410 91 42 5
1900 1 609 1 446 130 28 5
1910 1 535 1 290 218 24 3
1920 1 402 1 282 90 23 7
1923 1 361 1 308 36 14 3
1934 1 432 1 399 14 18 1
1951 1 596 1 593 3 ndash ndash
1961 1 690 1 652 8 3 27
1971 1 704 1 690 ndash 11 3
1981 1 693 1 684 1 ndash 8
1991 1 696 1 647 14 13 22
2001 1 714 1 623 33 27 31
Forraacutes PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute (szerk) Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1991)
KSH Budapest 2000 100ndash101p MTA Kaacuterpaacutet-medencei Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA)
wwwadatbazismtakihungarycom (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 24)
246
A toumlrteacutenelmi Sopron vaacutermegyeacutetől Ausztriaacutehoz csatolt teruumllet magyarsaacutega szaacutembeli
csoumlkkeneacuteseacutenek oka hogy az 1921 előtt itt letelepedett magyar hivatalnokok katonaacutek tanaacuterok
orvosok jogaacuteszok valamint vasutasok eacutes egyeacuteb munkaacutesok 1921 utaacuten a trianoni
Magyarorszaacutegra vaacutendoroltak vissza a kedvezőtlen gazdasaacutegi helyzet miatt
A toumlrteacutenelmi Sopron vaacutermegye nyugati reacutesze ndash akaacutercsak a szomszeacutedos Moson
vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt teruumlletei ndash maacuter az 1880-as magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval is
minősiacutetett neacutemet toumlbbseacutegű volt a maacutesodik legjelentősebb neacutepcsoportot a horvaacutetok alkottaacutek A
magyarsaacuteg maacuter akkor is csak a harmadik helyen aacutellt a neacutepesseacutegszaacutemot tekintve A vizsgaacutelt
teruumllet magyarsaacutegaacutenak jelentős reacuteszeacutet Oberpullendorf azaz Felsőpulya telepuumlleacutes adta eacutes adja
napjainkban is
76 taacuteblaacutezat Sopron vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutenek nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)
Eacutev Oumlsszesen Neacutemet Magyar Horvaacutet Egyeacuteb
1880 102 728 72 283 2 908 22 961 4 576
1890 107 819 78 083 4 315 24 528 893
1900 114 313 80 830 6 328 26 012 1 143
1910 116 392 80 879 8 382 25 952 1 179
1920 120 471 84 094 7 851 27 598 928
1923 118 374 86 698 4 100 27 053 523
1934 124 555 93 773 2 775 26 590 1 417
1951 116 020 93 697 1 362 20 799 162
1961 115 519 95 305 1 384 18 039 791
1971 115 572 107 721 346 7 278 227
1981 115 290 100 881 1 246 12 331 832
1991 117 918 99 785 2 271 13 196 2 666
2001 123 635 102 993 2 445 13 538 4 659
Forraacutes PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute (szerk) Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1991)
KSH Budapest 2000 100ndash101p MTA Kaacuterpaacutet-medencei Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA)
wwwadatbazismtakihungarycom (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 24)
Kismarton eacutes Ruszt egykori rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosok adataival
6 6 Magyarok Vas vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacuteben
A toumlrteacutenelmi Vas vaacutermegye 611 telepuumlleacuteseacuteből 195 telepuumlleacutes keruumllt Ausztriaacutehoz a
trianoni beacutekeszerződeacutes illetve az azt koumlvető hataacuterkorrekcioacutek koumlvetkezteacuteben
Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes 435 793 főt iacutert oumlssze Vas vaacutermegye teruumlleteacuten A
neacutepsűrűseacuteg 734 főkm 2 volt A vaacutermegye lakossaacutegaacutenak 5688-a volt magyar tovaacutebbaacute
1494-a neacutemet 372-a horvaacutet nemzetiseacutegű Az egyeacuteb kategoacuteria 2446-ot szaacutemlaacutelt
A trianoni beacutekeszerződeacutes eacutes az azt koumlvető hataacutermoacutedosiacutetaacutesok koumlvetkezteacuteben Vas
vaacutermegye 2 190 km 2 teruumlletet vesztett Ausztria eacutes a leacutetrejoumlvő Szerb-Horvaacutet-Szloveacuten
247
Kiraacutelysaacuteg javaacutera Ebből 1 548 km 2 lett Ausztriaacuteeacute valamint 642 km 2 a deacutelszlaacutev
aacutellamalakulateacute A 642 km 2 -es teruumllet amelyet Muravideacuteknek hiacutevunk 1991-től Szloveacutenia
reacutesze
Az Ausztriaacutehoz csatolt Vas vaacutermegyei videacuteken meacuteg 955-ben a Lech-mezei
esemeacutenyek utaacuten hataacuterőr-telepuumlleacuteseket leacutetesiacutetettek A korai dokumentumok bdquospiculatores eacutes
bdquosagittarii azaz bdquoőroumlkről eacutes bdquoloumlvőkről szoacutelnak Neacutehaacuteny telepuumlleacutes (Alsoacuteloumlvő Felsőloumlvő
Őrisziget Alsoacuteőr eacutes Felsőőr ma is emleacutekeztetnek egykori lakoacuteikra A magyar hataacuterőroumlk
kiveacuteteles jogokkal rendelkeztek kisnemesseacute nyilvaacuteniacutetottaacutek őket Keacutesőbb szaacutemos vaacuter is eacutepuumllt
ezen a videacuteken a videacutek biztonsaacutegosabbaacute teacutetele veacutegett (pl Borostyaacutenkő Leacuteka Monyoroacutekereacutek
Neacutemetuacutejvaacuter Voumlroumlstorony) A vaacuterurak foumlldjeire a neacutemet lakossaacuteg beszivaacutergaacutesa is
megkezdődoumltt A toumlroumlk haacuteboruacutek idejeacuten a videacutek magyar lakossaacutega megfogyatkozott a neacutemet
lakossaacuteg ebből kifolyoacutelag nagyobb szerephez jutott A toumlroumlk időkben a neacutemetek melleacute ide is
horvaacutetok eacuterkeztek ezzel a megmaradt neacutehaacuteny magyarajkuacute telepuumlleacutes el lett vaacutelasztva a toumlbbi ndash
dunaacutentuacuteli ndash magyar nyelvű teruumllettől Ekkor alakultak ki az alsoacuteőri a felsőőri eacutes az őriszigeti
magyar nyelvi szigetek
A magyar neacutepcsoportra erősen jellemzőek az asszimilaacutecioacutes jegyek A folyamat nem
spontaacuten jellegű A burgenlandi magyarsaacuteg gyorsuloacute asszimilaacutecioacutejaacuteban fontos szerepet kapott a
Magyarorszaacuteggal valoacute eacuterintkezeacutes hosszuacute időn aacutet tartoacute neheacutezseacutege a magyar nyelv oktataacutesaacutenak
eleacutegtelenseacutege de mindenek előtt a vegyes haacutezassaacutegok gyakoribbaacute vaacutelaacutesa311
A vegyes haacutezassaacutegok nem az asszimilaacutecioacute kizaacuteroacutelagos okai csupaacuten egy teacutenyezőjuumlk A
burgenlandi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutejaacutet segiacuteti elő a hagyomaacutenyos mezőgazdasaacutegboacutel eacutelő
csalaacutedi struktuacuteraacutek felbomlaacutesa eacutes ezzel paacuterhuzamosan a nyelvteruumlleten kiacutevuumlli vaacuterosi
koumlzpontokban (Beacutecs Beacutecsuacutejhely Graz stb) valoacute munkavaacutellalaacutes elterjedeacutese is
A vaacutervideacuteki magyarsaacuteg fogyaacutesa maacuter a XIX szaacutezadban megkezdődoumltt Egyreacuteszt az
iparosodaacutes miatt a magyar keacutezművesek haacutetteacuterbe szorultak Maacutesreacuteszt a kisbirtokosok nem
biacutertaacutek tovaacutebb felaproacutezni a birtokaikat Megkezdődtek az elvaacutendorlaacutesok is majd a megmaradt
magyar lakossaacuteg lassan asszimilaacuteloacutedni kezdett Az bdquoAnschlusst koumlvetően Hitler Ukrajnaacuteba
akarta deportaacutelni a megmaradt burgenlandi magyarsaacutegot eacutes a helyuumlkre DeacutelndashTirolboacutel
szaacutendeacutekozott neacutemeteket betelepiacuteteni Az elgondolaacutes nem valoacutesult meg de az egyhaacutezi
iskolaacutekat aacutellamosiacutetottaacutek valamint a magyar nyelv oktataacutesaacutet is megszuumlntetteacutek A II
vilaacuteghaacuteboruacute borzalmai a burgenlandi eacutes ezzel a bdquohataacuterőr-telepuumlleacutesek magyarsaacutegaacutet is
311
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Első kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter
Alapiacutetvaacuteny Szeged 2004 p Burgenlandi Magyar Kultuacuteregyesuumllet
httpwwwhhrforgxantuszmv_burgenlandhtml (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 1)
248
megtizedelteacutek A vasfuumlggoumlny leacutetrehozaacutesaacuteval pedig meacuteg a kapcsolat is megszakadt az
anyaorszaacuteggal
77 taacuteblaacutezat Vas vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutenek nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)
Eacutev Oumlsszesen Neacutemet Magyar Horvaacutet Egyeacuteb
1880 124 894 100 363 5 868 12 584 6 079
1890 132 105 109 552 7 447 13 442 1 664
1900 132 957 109 502 8 512 13 401 1 542
1910 129 575 103 373 10 866 12 489 2 847
1920 125 960 101 327 10 086 11 969 2 578
1923 121 118 102 950 7 460 9 790 918
1934 123 223 103 916 4 962 9 077 5 268
1951 109 544 99 360 2 873 6931 380
1961 105 973 96 848 2 875 5512 738
1971 107 254 104 592 988 1374 300
1981 106 023 97 993 2 516 5 134 380
1991 103 565 93 601 3 505 4 623 1 836
2001312
102 701 92 256 3 079 5 041 2 325
Forraacutes PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute (szerk) Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1991)
KSH Budapest 2000 180ndash181p MTA Kaacuterpaacutet-medencei Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA)
wwwadatbazismtakihungarycom (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 24)
Napjainkban a burgenlandi magyarsaacuteg tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutenek neacutegy telepuumlleacutes ad
otthont Felsőpulya (Oberpullendorf) kiveacuteteleacutevel a toumlbbi haacuterom telepuumlleacutes az egykori Vas
vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacuten helyezkedik el azon beluumll is a neacutehai felsőőri jaacuteraacutes
teruumlleteacuten A haacuterom vasi telepuumlleacutes felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben is eacuterdekesseacuteget mutat A
legkisebb a haacuterom koumlzuumll az evangeacutelikus magyarlakta Őrisziget amely ma is magyar toumlbbseacutegű
Alsoacuteőr amely szinteacuten a mai napig megőrizte magyar toumlbbseacutegeacutet a roacutemai katolikus vallaacutest
koumlveti akaacutercsak a neacutehai Sopron vaacutermegyei Felsőpulya A legnagyobb telepuumlleacutes ahol a
magyarok maacuter csak kisebbseacutegben eacutelnek Felsőőr a vaacutervideacuteki magyarsaacuteg koumlzpontja A felsőőri
magyarok toumlbbnyire a reformaacutetus vallaacutest koumlvetik313
6 7 A burgenlandi magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai
A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Ausztriaacuteban 40 583 fő (5 884 osztraacutek eacutes
14 699 kuumllfoumlldi aacutellampolgaacuter) magyar eacutelt ennyi szemeacutely jeloumllte meg a magyart eacuterintkezeacutesi
nyelvkeacutent a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi keacuterdőiacuteveken A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes a koumlrnyezetben ndash a
magaacuteneacuterintkezeacutesben ndash hasznaacutelt nyelvre keacuterdezett raacute Az 1991 eacutevi eredmeacutenyhez keacutepest a
magyarsaacuteg szaacutema 7 124 fővel nőtt (2129) Az ausztriai magyar szervezetek szerint a
312
Kisostoros (Sopron vaacutermegye felsőpulyai jaacuteraacutes) adataival Rendek eacutes Rőtfalva adatai neacutelkuumll 313
GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai Poacutelay
Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 204ndash205 p