LUGOSI HÍRMONDÓ 2019. november 5.

XX. évfolyam 2. (115.) 8 oldal 2019. november 5.

Románia új kormányaHat ellenzéki – egymásnak ellentmon-

dó ideológiájú – párt pillanatnyi összefo-gásával, alig néhány szavazattöbbséggel megbuktatták (a Tariceanu vezette ALDE kormányból való kilépése után) a Szociál Demokrata Párt (PSD) vezette román kor-mányt. Románia elnöke Klaus Johannis megbízta kormányalakítással Ludovic Orbant a Liberális Párt (PNL) elnökét. Szintén néhány szavazattöbbséggel megszavazták az új kormányt, melynek összetétele a következő Ludovic Orban miniszterelnök, Raluca Turcan minisz-

terelnök-helyettes, Vasile Florin Cîţu pénzügyminiszter, Marcel Ion Vela bel-ügyminiszter, Bogdan Lucian Aurescu külügyminiszter, Marin Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter, Ionel Nicolae Ciucă védelmi miniszter, Virgil Daniel Popescu gazdasági, energiaügyi és üzleti környezetért felelős miniszter, Lucian Nicolae Bode szállításügyi, távközlési és infrastruktúráért felelős miniszter, Nechita Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Costel Alexe környzetvédelmi, erdészeti és vízügyi

miniszter, Ion Ştefan közigazgatási, fejlesztési és közmunkálatokért felelős miniszter, Ioan Marcel Boloş európai alapokért felelős miniszter, Victor Sebastian Costache egészségügyi miniszter, Cristina Monica Anisiei tanügyi és kutatási miniszter, Bogdan Gheorghiu művelődési miniszter, Mari-an Ionuţ Stroe ifjúsági és sportminiszter, Victora Violeta Alexandru munkaügyi és társadalomvédelmi miniszter.

Király Zoltán

VII. Békés Bánáti Református Találkozó Lugoson

Az idén hetedik alkalommal került sor az egykori, három országba szabdalt, Békés Bánáti Református Egyházmegye területén kialakult öt – temesvári, aradi, békési, csongrádi és bánáti – református egyházmegye gyülekezeteinek határokon átívelő találkozójára a Lugosi Román Baptista Egyház – Harul – templomában a Lugosi Református Egyház szervezésében.

A lugosi gyülekezet lelkésze Gáll Zoltán Zsolt és népes csapata sikeres vizsgát tett a résztvevők előtt: gördülékenyen és dícséretesen megszervezte a református találkozót. Lugos első alkalommal szervezett ilyen méretű rendezvényt.

Ezek a találkozók 2013-ban kezdődtek, minden év október első szombatján több mint ezer ember részére, egésznapos programmal örvendeztetve meg a jelenlevőket.

Az idei ünnepi rendezvényt Csűry István Királyhágómelléki

Egyházkerület püspöke és Bódis Ferenc a Temesvári Egyház-megye esperese igehirdetései nyitották meg.

Köszöntőt mondtak Kőrösi Viktor Dávid kolozsvári konzul, Marossy Zoltán Temes megyei RMDSz elnök, Tuţac Ionel lugosi román baptista lelkész, a lugosi Dobra Calin a Temes megyei Tanács elnöke, valamint az egyházmegyei lelkészek.

Ezután vetített képekben mutatták be a történelmi Békés Bánáti Református Egyházmegye három ország – Magyaror-szág, Románia és Szerbia – területén létrejött öt egyházmegye történetét, valamint az előző hat találkozó felvételeit.

Az ünnepi műsorban felléptek a Kriszbi ifjúsági zenekar vallásos énekszámokkal, a Kárpátaljai Credo Verséneklő Együttes Reményik Sándor, Bodnár Éva, Túrmezei Erzsébet, stb. verseinek előadásával, az igazfalvi gyökerekkel rendelkező temesvári-szegedi Szabó Dóra énekesnő citerázott-énekelt és operaénekesi tehetségét is megmutatta, Domszky Mercédesz énekesnő és Péntek Attila zeneszerző-zongorakísérő modern-lírai megzenésített (többek között Dsida Jenő) verseket adtak elő, a Békéscsabai és a Temesvári Új Ezredév református kórusai énekeltek.

Dr. Fekete Károly debreceni püspök délutáni istentisztelete után Úrvacsora osztása következett.

Gáll Zoltán Zsolt helyi lelkipásztor elmondta, hogy a talál-kozó lebonyolításában többen részt vállaltak más felekezetűek is. Több mint 90 gyermek is érkezett szüleikkel a találkozóra, akik a műsor végén elénekeltek néhány dalt, amit ezen a napon tanultak. Király Zoltán

Az augusztus 14-16. között rendezendő ortodox templom napjára és a Lugosi Búcsú ünnepi programjaira Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatát ebben az évben az alábbi küldöttek képviselték: Kővári László képviselő, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnöke, Gyurkovics János képviselő, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság tagja, Dr. Máté István képviselő, a Humán Bizottság tagja, Ferencz Zoltán képviselő, a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagja és Tezás Károly gépkocsivezető.

A polgármester nem tudott részt venni, mert augusztus má-sodik felében Szekszárd városa rendezte meg a Megyei Jogú

Városok Sporttalálkozóját, melyre közel 500 vendéget vártak Magyarország minden részéről, valamint készültek a Város Napja rendezvényeire, melynek keretében a polgároknak, szervezeteknek és vállalkozásoknak a város kitüntető díjakat adott át. Ugyanakkor a polgármesterek és képviselőtestületek megválasztására október 13-án került sor, tehát megkezdődött a választási kampány.

Makóról a polgármester asszony jelezte, hogy ő sajnos nem tud részt venni most a programon, ezért maga helyett küldte Toldi János települési képviselőt, illetve a feleségét Toldiné Török Évát. Király Zoltán

Delegációk Szekszárdról és Makóról

LUGOSI HÍRMONDÓ 2019. november 5.2.VISSZATEKINTŐ

85 éve történt

A lugoji (lugosi) állami főgim-náziumban az 1904. évben végzett tanulók szombaton f. hó 16-án délután és este rendezték 30 éves érettségi találkozójukat. Az 1904. évben érettségizettek névsora a kö-vetkező: Beck József, Benedek Géza, Craciunescu Péter, Deutsch Jenő, Erő Mátyás, Grosz Aladár, Hedrich Rezső, Kaufmann (Kende) Artur, Klein Emil, Marsovszky Árpád, Ne-mes Ernő, Nikolényi István, Pauck Frigyes, Pelle János, Petrovits Emil, Rácz Ödön, Serbul Pál, Schwarz Izidor, Sugár Ödön, Wotsch Ferenc, Grünberger Emil és Putnoky József főhadnagy, utóbbi kettő mint ma-gántanuló végezte a 8-dik osztályt. A 22 tanuló közül a lefolyt 30 év alatt 5 halt meg: Nikolényi István, Erő Mátyás (harctéren), Marsovszky Ár-pád, Beck József és Putnoky József. Hét Magyarországon él, 10 pedig az országban. Megjelentek: Deutsch Jenő bornagykereskedő, hirlapiró Lugoj (Lugos), Pauck Frigyes, a reviziósbizottság első referense Timişoara (Temesvár), Petrovits Emil és Serbul Pál tb. vármegyei főjegyzők Lugoj (Lugos), Wotsch Ferenc betegsegélyző főtisztviselő Caransebeş (Karánsebes), ezenkivül mint vendégek, akik csak 6 osztályt jártak velük: Sternlicht Ernő válla-lati igazgató Timişoara (Temesvár), Freund Miksa kereskedő Lugoj

(Lugos) és Szedlacsek Károly, a „Temesvári Hirlap” lugoji (lugosi) tudósitója. Távolmaradásukat ki-mentették: dr. Klein Emil járásbiró Vinga, dr. Schwarz Izidor ügyvéd Timişoara (Temesvár), Craciunescu Péter főszolgabiró Deta (Detta), Hedrich Rezső gyógyszerész Nădlac (Nagylak), továbbá Budapestről Nemes Ernő, p. ü. miniszteri taná-csos, dr. Kende Artur ügyvéd, kor-mányfőtanácsos, a Magyar-Francia Bizt. Intézet vezérigazgatója. A meghivásra nem válaszolt dr. Pelle János ügyvéd, alpolgármester Oradea (Nagyvárad). A budapesti sürgöny az ottaniak nevében érkezett. Bu-dapesten és Magyarországon még a következők vannak: dr. Grünberger Emil orvos (Budapest), Rácz Ödön (Budapest), dr. Sugár Ödön ügyvéd (Pécs), Benedek Géza mérnök (Sze-rencs). A program a következő volt: A Timişoararól (Temesvárról) és Caransebeşről (Karánsebesről) érke-zőket az előkészitő bizottság tagjai: Serbul Pál, Petrovits Emil és Deutsch Jenő várták a vonatnál. Délután 5 órakor meglátogatták a minorita rendházban lakó 80 éves, beteges, volt r. k. hitoktatójukat, P. Kardos Lambertet, aki rendkivül örült a láto-gatásnak. Igazán megható volt, amint az öreg urat 4 év óta hüséges ápo-lónője odaültette a harmoniumhoz, ahol eljátszott néhány egyházi dalt,

pedig ujjait már elég nehezen moz-gatja. Ezen látogatás után a főgim-náziumba mentek, ahol megtekin-tették a volt iskolatermeket, az uj modernül épült internátust, melyet most vasárnap fognak felavatni és melyben 80 diák nyerhet elhelyezést. A temető felkeresése a sáros idő miatt elmaradt, ugyszintén elmaradt a 78 éves Putnoky Miklós volt igazgató meglátogatása, aki Szolnokon van fia látogatására. Este 8 órakor közös vacsora volt a Treuer-féle „Royal” étteremben, amelyen dr. Peteanu Aurél a jelenlegi liceumi igazgató is részt vett (ő két évvel később érett-ségizett a helybeli gimnáziumban). A vacsoránál felszólaltak: dr. Peteanu Aurél, Pauck Frigyes és Deutsch Jenő, utóbbi megemlékezett dr. Szán-tó Zsigmondról, egyik legkedvesebb tanárukról, aki ez év elején meghalt és először hiányzott a találkozóról. A társaság háromnegyed 11 óráig volt együtt és emlékezett vissza a sok kellemes ifjusági emlékekre és csinyekre. 11 órakor a vendégek, akiket az állomásra kikisértek, a gyorsvonattal hazautaztak. A legkö-zelebbi találkozó 5 év mulva lesz. Deutsch Jenő

Megjelent 85 éve a Krassó-Szörényi

Lapok 1934. junius 21. LVI. évf. 48. szá-mában a második oldalon.

Vidu János szobrának leleplezése vasárnap, f. hó 24-én lesz. Az

ünnepség reggel 9 órakor a hely-beli ortodox román templomban ünnepi istentisztelettel kezdődik, amelyet Lazarescu karánsebesi gör. kel. püspök celebrál. Istentisz-telet után a résztvevő előkelőségek és egyesületek a szobor elé vonul-nak, ahol a leleplezési ünnepség folyik le. A szobor leleplezése alkalmával az összes helybeli és több vidéki énekkar tiszteleg a szobor előtt. A szobor leleplezését a liceum udvarán épült internátus

felavatása követi. Délután 5 órakor a szinházban diszhangverseny lesz, amelyen közremüködik a Filharmonia zenekara, az összes helybeli énekkarok, valamint a babsai és grunii dalárdák. Az ün-nepségen résztvesz Anghelescu közoktatásügyi miniszter, vala-mint számos fővárosi, craiovai, turnu-severini és timişoarai (te-mesvári) vendég.

Deutsch JenőMegjelent 85 éve a Krassó-Szörényi La-

pok 1934. junius 21. LVI. évf. 48. számában a második oldalon.

30 éves érettségi találkozó

LUGOSI HÍRMONDÓ 2019. november 5.3.

VISSZATEKINTŐNemzedékek Találkozója Lugoson

Júliusban Lugoson a Református Templomban tartott istentisztelettel kez-detét vette a középiskolát végzett véndi-ákok 25-dik találkozója – az elsőt 1995. május 20-án tartottuk – ahol Csizmadia Ferenc lelkipásztor hirdette az igét.

Este a Romantic vendéglőben – az ízlésesen megterített asztaloknál, az igazfalvai Szabó Béla vezette zenekar jó hangulatot biztosítva – nagyobb lét-számban jelen voltak az 50 évvel ezelőtt érettségizettek, valamint a 32, 33, 34 és

35 éve úgynevezett félosztályok volt ta-nulói. Ezen utóbbi osztályokban fele-fe-le arányban magyar és román gyerekek tanultak. Sokan eljöttek a román kolle-gák közül is. A 80-as években a Hasdeu líceumban 40-es létszámú magyar kilen-cedik osztályok indultak, ahol a tizedik osztályban kötelezett vizsga után óriási lemorzsolódás volt tapasztalható. Így jöttek létre ezek a vegyes osztályok. A tizedik osztályban kimaradtak közül is sokan kíváncsiak voltak a régi társaikra.

Jelen voltak többen az 55 éve végzettek közül, valamint más osztályokból is, sőt 60 és 62 éve elballagott véndiák is volt. Így a teremben nem maradt üres hely, a résztvevők létszáma 170-re emelke-dett. Este nyolctól reggel 5-ig tartott a féktelen mulatozás, táncolás, nótázás korosztálytól függetlenül, mindenki nagyon jól érezte magát.

Sajnos az eltelt 30 – 60 év alatt a taná-rok létszáma megfogyatkozott, jelen volt Király Rozália magyartanár és Baráth Ferdinánd Nándor fizikatanár.

Borbély Viola köszönetét fejezte ki a jelenlevő tanároknak, hogy megtisz-telték a talákozót részvételükkel, és megígérte, hogy jövőre is megszervezik az összejövetelt és reméli, hogy még többen el fognak jönni véndiákok és tanárok is.

Köszönet illeti Csejtei Erzsébet fő-szervezőt, valamint Borbély Viola (32-35 éves talalákozók) és Sallay István (50 éves találkozó) szervezőket, akik időt és energiát nem spórolva, már nem először jó szervezőknek bizonyultak. Király Zoltán

45 éves érettségi találkozó

Találkozunk a Zöld Békában– Komolyan? – Előbb az iskola előtt, tízkor, így jó lesz? – Remek. – Napsütötte, mosolygós, megváltozott arcok, néhány szem könnyezik. – Nahát, Te aztán jól lefogytál! Bez-zeg én a levegőtől is... – Szinte semmit nem változtál! Hiába na, a gének! (Szükségünk van a kegyes hazugságokra?!) – Hányadik is? – De ki számolja már?! – Az utolsón nem láttalak. – Nem voltam az országban, anyámat ápoltam, az unokámra vigyáztam... – Új autód van? – Igen, látom Te is lecserélted? – Igen, mindent: autót, asszonyt, országot, most az ingem fogom... – Előbb a fotó! Mindenki jöjjön ide! Tessék mosolyog-ni! – Itt a mobilom, csinálj már nekem is egy képet! – Innen hová? – A temetőbe! Én majd kiviszlek. Tudtad, hogy Mari is elment? –??? Rák. És most Alice – ??? – Cukros... Temető. Napsütés. Virágok. Rigófütty. Csend. – Innen a Zöld Békába megyünk. Névsorolvasás lesz,

aztán előétel, leves, sült, kávé, töltött káposzta, újabb sült, újabb kávé, sütemény... – Hoztam ám abból a szilva nedűből, ami tíz éve is jól fogyott. A Zöld Béka már zajos. – Lássuk csak, ki hiányzik? – Margó igazoltan, valahol Amerikában vigyáz az unokáira. – Jaj, milyen aranyosak az ikrek! – Mondtam is a fiamnak: A te dolgod, hogy neveld, az enyém, hogy kényeztessem őket. – Aztán eladtuk a lakást, kimentünk falura és építet-tünk egy házat, öt szobás, most a lányom is ott lakik, jön a harmadik gyerek. Később: a marosmenti fenyveserdőőőő aljába... – Kós-told már meg a boromat, ilyet Te még nem ittál! – Bor, bor, bor, de jó ez a vörös bor... Aztán: – a lányok, a lányok, a lányok angyalok... Azt tudod, hogy: – nem élhetek, nem élhetek muzsika-szó nélkül...Kívülről gyanakvó pillantásokkal méregették a Zöld Békát. LH

A Brediceanu Líceum egyik erős magyar osztálya az

1974-ben elballagott IV.D. A 45 éves találkozón 15-en

voltak jelen, 6 elhunyt, 1 ágybanfekvő beteg, 1 Ameriká-

ban unokázik és csak 3 az igazolatlan hiányzó.

KZ

LUGOSI HÍRMONDÓ 2019. november 5.4.

LUGOSI HÍRES EMBEREK

Sulyos veszteség érte az erdélyi irodalmi életet, sulyos veszteség városunk magyar társadalmát, sulyos veszteség a bánsági refor-mátus egyházat, elviselhetetlen csapás sujtotta a szeretett családot Szombati-Szabó István lugosi református lelkész, a kiváló költő-pap elhunytával. Élete virágjában támadt rá a gyil-kos betegség, amely mögött ott leselkedett a kérlelhetetlen halál, hogy kiragadja szeretett családja köréből a legjobb apát, elszólitsa iróasztala mellől az elismert költőt, elrabolja szószékéről a buzgó lelkipásztort.

Szombati-Szabó István, a lugosi református egyházközség lelkipásztora, egyházmegyei tanácsbiró, a Magyar Párt helyi tagozatának alelnöke, a Pen-Club, a temesvári Arany-János Társaság, az Erdélyi Magyar Irói Rend, a La-Fontaine Irodalmi Társaság, a Károlyi Gáspár Egyházirodalmi Társaság, stb. tagja Debrecenben született. Ott végezte iskoláit és a hires ősi kollegiumban szivta lelkébe a teológiai tudományokat is. A teológia elvégeztével Edingburghban és Londonban tanult tovább, majd tanulmányai végeztével szülővárosában lett püspöki szenior-lelkész. A világháboruban mint tábori lelkész szolgált s a háboru befejeztével foglalta el a resicai lelkészi

állást, melyre időközben megválasztották. Resicán 1921-ben megnősült s ugyanazon év juliusában foglalta el a lugosi lelkészi állást, ahol azóta ál-landóan működött.

Szombati-Szabó István költeményei, ujságcikkei, minden szava és cselekedete mélységes embersze-retetéből fakadó szociális érzésről tanuskodott. Három gyermeke és neje iránt tanusitott forró szeretete mellett bőségesen juttatott ebből a kiapadhatatlan szeretetforrásból mindenkinek, akivel érintkezett. Közel egy éve, hogy sulyos tüdőbaj támadta meg az erősnek látszó szervezetet és Szombati-Szabó István a budakeszii Erzsébet-szanatóriumba ment gyógyulást keresni. Rövid időre hazajött még egyszer szerettei körébe, de fél év előtti ujra távozta után már hiába várják

vissza őt annyira szeretett gyermekei. Szombati-Szabó István kedden délelőtt a budakeszii szanatóriumban elhunyt. Temetése valószinüleg ma, csütörtökön délután 5 órakor lesz Budapesten, ahova özvegye szül. Krischer Mária, valamint az egyházközség képviseletében Soós Lajos lévita-segédlelkész és Izsáky Károly főgondnok utaztak fel.

Megjelent 85 éve a Krassó-Szörényi Lapok 1934. julius 5. LVI. évf. 52. számában az első oldalon.

SZOMBATI SZABÓ ISTVÁN (1880 – 1934)

Szombati-Szabó István emlékezeteSzerény házi ünnepnek indult, de nivójával

bátran beillett bármely irodalmi társaság kulturdélutánjául. Hasonlóan ahhoz, akinek emlékezetét e napon ünnepelték, ahhoz a puritan életet élő református paphoz, akinek egyszerü papi ruhája magasra csapó lánggal égő szivet takart, akinek szerény külseje az emberszeretettől izzó lelket hordozott, emlékünnepe is a meghitt barátok, az őt értékelni és szeretni tudók csöndes házi ünnepe jegyében folyt le.

Az Országos Magyar Párt lugosi tagoza-tának intézőbizottsága Szőnyi Istvánnal, a sokat igérő pályája kezdetén álló fiatal lugosi festővel festtette meg Szombati-Szabó Ist-ván arcképét és a képleleplezés ünnepére hivta össze azokat, akik Szombati-Szabó Istvánt tisztelték és szerették.

A házi ünnepet dr. Jakabffy Elemér, a Lugosi tagozat elnöke nyitotta meg. (…)

A megnyitó beszéd elhangzása után Vogelné Kardoss Angéla énekelte Mikes Marcell három dalát.

Az elsőben Ady markáns szinekkel festi meg az örökharcos emberi lélek megbékü-lését a Mindenhatóval. Cime: “Álmom az Isten”. Mikes invenciógazdagságát eddig is volt alkalma megcsodálni a lugosi kö-zönségnek, de ilyen megrázó erővel, ilyen bensőséges meggyőződéssel telt hanggal még eddig nála sem találkoztunk. A második dal Szombati-Szabó István költeményeiből való. A szerző halálsejtelmeit s halálában is ki nem alvó szeretetvárását tükrözi vissza a vers, melynek hangulatárnyalatait kitünően juttatja érvényre a zeneszerző. A harmadik egy kis májusi hangulatot interpretáló nép-dala az ünnepelt költőnek, amely kedvesen illeszkedett a komor hangulatot teremtő első

két dalhoz. A három dalt Vogelné Kardoss Angéla énekelte. A kiváló énekesnő magas énekkulturájának és a tökéletes átérzésnek ujabb tanubizonyságát nyujtotta ez alka-lommal s mély hatást gyakorolt hallgatóira. A szerző gondosan kidolgozott, a dallamot és szöveget minden árnyalatában találóan aláfestő zongorakisérete emelte tökéletes művészi élménnyé az előadott dalokat.

A nagyhatásu énekszámok után Tabéry Géza, a kitünő oradeai (nagyváradi) iró tartotta meg előadását, melyben Szombati-Szabó István költői jelentőségét és pályafu-tását ismertette. Tabéry Géza előadása nem egyszerü életrajz, hanem alaposan átgondolt s megrázóan komoly ecsetelése a kisebbségi magyar költősorsnak. Egy darab irodalom-történet, amely megfontolt és tisztult kriti-kával tárta a hallgatóság elé korunk irodalmi törekvéseinek pszichológiáját. Tabéry Géza mély hatást kiváltó előadásának egy részét itt adjuk: “(…)

Petőfi Sándor sorsa beteljesedett abban, hogy az általa megidézett szabadságharc kibontakozása közben távozott. Ady halála egybevágott azzal az idővel, amikor ember-képzelet nem hihette még az elkövetkezőket. Rágondolni is sivárság, hogyan őrlődött volna fel Petőfi Sándor a Bach-korszakban, vagy Ady hogyan hullott volna bele egy visszafolyó reakció, vagy a megalkuvó emigráció karjaiba. (…) Arany Jánosnak a tulélés hosszu és kegyes bőjtnapjai hozták meg kiteljesülését. Velük szemben, a Pe-tőfi, Ady és Arany János rendeltetése közt Szombati-Szabó István lekéste az idők teljességében való felszállást a végtelenség express-vonatára s tulkorán indult el ahhoz a végállomás felé, hogy termő frisseségét

elvihesse az örök sötétség beálltáig. (…) Szombati-Szabó István pontosan halála havát tiz évvel megelőzve ragyogott költői pályája delelőjén, 1924 nyarán. (…) Élt egyszer egy költő, aki lavina volt. (…) Élt egyszer egy költő, akit második pátriájának, Lugosnak magyarsága ma halott poraiban ime megtisztelt földi képmása aranykeretes megörökitésével. (…)”

Tabéry Géza végszavai alatt hullott le a lepel Szombati-Szabó István arcképéről. A szemlélők megdöbbenéssel tekintettek a képre, amely hiven adja vissza az ismert arcot, de hiven mutatja a sok keserü csaló-dáson, a meg nem értés kálváriáján hangos panaszszó nélkül annyit türt költő lelkét is.

Gyenge Gyula, a kiváló szavalómüvészünk, a kulturszakosztály vezetésében Szombati-Szabó István utóda, szavalt el ezután három Szombati-Szabó költeményt: a “Lavinák”-at, “Lóth”-ot és a “Nyáresti szél”-t. Mi mind-annyian ismerjük már Gyenge Gyula mélyen átérző lélekről s rendkivüli rátermettségről tanuskodó előadását. Ez alkalommal is csak gazdagitotta sikereinek koszoruját.

A Magyar Dal-és Zeneegyesület, amely-nek müködésében mindenkor szivesen vette ki részét az ünnepelt, egy karszámmal áldo-zott emlékének. Az egyesület vegyeskara Köessler: “Végrendelet” cimü kórusát éne-kelte mély átérzéssel és nagy hatással Arató Andor karnagy vezetésével Arató Andorné kifogástalan zongorakisérete mellett.

A magas nivóju házi ünnepélyt Gyenge Gyula zárószavai fejezték be.

Megjelent 85 éve a Krassó-Szörényi Lapok 1934. október 18. LVI. évf. 81. számában az első oldalon.

LUGOSI HÍRMONDÓ 2019. november 5.5.

LUGOSI HÍRES EMBEREK

Jakabffy Elemér dr. beszéde az Országos Magyar Párt lugosi tagozatának 1934 október 14-én Szombati-Szabó István arcképének leleplezése alkalmából meg-tartott házi ünnepén.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!Abban a lázas időben, amikor városunkban is átalaku-

lóban volt a társadalom, amikor a repatriálások naponta ritkitották a magyarság sorait: megüresedett a református parochia is.

Megmaradt magyar társadalmunk szivszorongva fi-gyelte, vajjon ennek uj lakója megérti-e az idők szavát, vajjon hivei lelkébe palántálja e majd: adjátok meg az Is-tennek, ami az Istené, a császárnak, ami a császáré, de a nemzetnek is, ami a nemzeté.

Rövidesen értesültünk, hogy a parochiába Szombati-Szabó István, a resicai költő pap kerül.

Akkortájt nem volt elsimert nevük a vidéki költőknek. A Magyar uralom nemcsak a gazdasági, de a szellemi erőket is Budapestre összpontositotta, akik vidéken ma-radtak, értékelésre nem nagyon számithattak.

Szombati-Szabó Istvánban eleinte mi sem a költőt, in-kább csak a kitünő szónokot tiszteltük. De történt valami, amit jellemzőbben előadni nem tudnék, mint ahogy azt Tabéry Géza a maga “Emlékkönyvé”-ben teszi, ahonnan a következőket olvashatjuk:

“A hatalom tulhajtott szigora, ma már bevallhatjuk, nem ritkán segitette elő oly erélyesen az erdélyi iroda-lom terjedését, hogy nélküle népszerüsödésünk bizonyára lassabb ütemben, nehézkesen haladt volna előre utjain. Szombati-Szabó Istvánnak első Erdélyben megjelent kö-tetében a lugoji cenzor fekete nyomdafestékkel üttetett keresztül egy verset. A versért a költőt perbefogták, de a rossz nyomdafestéken a vers átütődött. Mint a futótűz terjedt el a hir, hogy a kifogásolt költemény a cenzori fe-kete máz alól bizonyos erősebb világitásnál kiolvasható. Az emberek szeretnek játszani s Szombati-Szabó kötete jórészt a cenzori beavatkozás következtében fogyott el boszorkányos gyorsasággal.”

A biróság nem talált a versben törvénybe ütközőt. Szombati-Szabót felmentette és igy nagyszerüen tovább bontogathatta költő-szárnyait.

Nem az én hivatásom verselésének méltatása. Az sem feladatom, hogy birálatot mondjak a birálatokról, ame-lyek rövidesen meglehetősen elkedvetlenitették, de meg kell állapitanom, hogy nemcsak költészetében adta meg a nemzetnek, ami a nemzeté, hanem mint hivei lelkipászto-ra és a Magyar Párt kulturszakosztályának elnöke is.

Ezért fájdalmas elmulása után tagozatunk azonnal elha-tározta, hogy nemcsak jegyzőkönyvében örökitteti meg emlékét, hanem megfestteti képét is, hogy annak ünne-pélyes leleplezése után arcvonásai mindég közöttünk le-gyenek.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!Szombati-Szabó István megbetegedése előtt rövid idő-

vel alakult meg Erdélyben a Magyar Irói Rend. Ennek egyik tagja Szombati-Szabó István lett, életre hozója pedig Tabéry Géza. Természetes tehát, hogy bennünk az a vágy támadt, legyen Tabéry Géza az, aki ez ünnepé-lyes órában Szombati-Szabó Istvánt méltassa. Vágyunk megvalósul. Én pedig nemzeti érzéssel, hála telt szivvel

mondok Tabéry Gézának köszönetet, hogy ezt a feladatot vállalta.

Azt hiszem, a jelenlevők igen nagy része jól emlékszik még arra a kultur-délutánra, amelyet e teremben az “Erdé-lyi Fiatalok” közremüködésével Szombati-Szabó István rendezett. Sohasem felejthetem el azt a lángoló ifjuság szeretetet, amellyel a fiatalokért sikra szállt. Szavaiból ki-éreztem, mennyire a schopenhaueri gondolat hatása alatt áll: az élet első felén állók adják a szöveget, az öregek pedig csak a kommentárt.

Szombati-Szabó István ezen ifjuságszeretetének adóz-tunk azzal, hogy képének megfestését egy valóban ifjura, de valóban művészre, Szőnyi Istvánra biztuk, abban a re-ményben, hogy művét tőlünk még irigyelni fogják.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!Amig a költő gondolatai, rimei és ritmusai csak papirról

szólnak felénk, addig olyanok, mint azok a műremekek, amelyeket magyarázat nélkül állitanak a szakértelmetle-nek elé. A költő gondolataihoz, rimeihez és ritmusaihoz a magyarázatot az előadó művészek, zeneszerzők és éne-kesek adják.

Ugy gondoltuk, helyesen tesszük, ha ma itt Szombati-Szabó István gondolataihoz, rimeihez és ritmusaihoz is ilyen magyarázatot adunk városunk igen szerény, de művészien ihletett zeneköltője, Mikes Marcell, csodás hangu énekesnője, Vogelné Kardoss Angéla és előadó művészünk, egyben kulturszakosztályunk elnöke, Gyen-ge Gyula által.

Szombati-Szabó Istvánt a szeretet és érdeklődés szálai füzték a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegyesület működé-séhez. Természetes tehát, hogy városunknak ez a legkivá-lóbb magyar kulturtényezője is emlékünnepén részt vesz, hogy alkalomszerüen, szivünkhöz, lelkünkhöz szóljon.

Mint a Magyar Párt lugoji tagozatának elnöke mondok hálás köszönetet ezeknek a szereplőknek, de köszönetet mondok özv. Szombati-Szabó Istvánnénak is, aki fájdal-mát legyőzve közöttünk megjelent.

Szombati-Szabó Istvánnak előbb emlitett versében van egy szakasz, amely igy szól:

Tartott gyümölcsös-kertben őszi fák, Kis vézna fák, mondjátok, ugye féltek? A vén fákkal beszéljetek csak, Mert, ugye nem reméltek?Hölgyeim és Uraim! A tartott gyümölcsös kertben,

amelyhez az erdélyi irodalom egy évtizeddel ezelőtt hasonlitott, amelyben néhány vén fa mellett csak kis véz-na fák állottak, mint a magyar kultura gyümölcstermői, ma már senki sem fél. Mindannyian tudjuk, hogy céltu-datos kulturmunkával, az öregek és fiatalok vállvetett fá-radozásával, ezt a mi rajongva szeretett kulturánkat fenn tudjuk tartani és az uj virágokkal utódainknak átadni. De az uj virágok termelőit tisztelnünk, emléküket áldanunk, nekik hálánkat kifejezésre juttatnuk kell.

Ezért gyültünk ma is össze, hogy hódoljunk Szombati-Szabó István emlékének és ezzel is az örök magyar nem-zeti eszmének.

Megjelent 85 éve a Krassó-Szörényi Lapok 1934. október 18. LVI. évf. 81. számában a harmadik oldalon.

A II., IV., V. és VII. oldalon megjelent a Krassó-Szörényi Lapok-ból átvett írásokat eredeti írásmóddal közreadja Király Zoltán

Szombati-Szabó Istvánról

LUGOSI HÍRMONDÓ 2019. november 5.6.

IRODALOM

Vidám fiatalok nevetgélésére figyelek fel sétám közben, egy napsütötte májusi délután. Felszabadult, vizsga utáni hangulatuk, ünneplő ruhájuk jelzi: érettségiről jönnek. Közeledik egy újabb tanév vége is. Mozdulataikban – ki nem mondott gondolataikban – már ott vibrál-nak a jövő történései. Felvételi vizsgák és egy boldog nyár reménye.

Ilyenkor óhatatlanul bevillannak saját, megélt történéseink. A diák mindig diák marad, hogy ötven éve volt, vagy az idén, lényegtelen. Emlékei megmaradnak! Nem kell Karinthyt, és jó, meg rossz-tanulót idézni, vannak nekünk is csíny-tevéseink. Bevallom, még több évtized után is rémálmom az, hogy érettségizem. Utólag belegondolva érthető, hisz elég peches voltam a tételek húzásakor. Vagy felkészülésem nem volt kielégítő?

A magyar irodalom szóbelin Ady, A magyar ugaron című versének elemzé-sével vért izzadtam. A sikeres román vizsgám után is egy verset kellett ele-meznem. Utolsó kérdésként a biológia- szakos érettségi elnökük tett keresztbe. Milyen nemű volt, a versben szereplő csiga, kérdezte. Mondtam én hímet meg nőstényt is, csak kétneműsége, herma-froditása nem jutott eszembe. A csúcs

Bukarestben, a kozmetikai felvételin e-sett meg. Anatómiai tételemben két téma szerepelt. A bőr szerkezete, ami nagyon könnyűnek bizonyult, ám a másikat elolvasva ledermedtem. A férfi nemi szervek működése. Szerintem elírhatták, én meg majdnem sírva mondtam, hogy mi csak a felépítésüket tanultuk. Annak a rajza éktelenkedett a biológiai könyvünk utolsó oldalán. A zsűri megértő mosollyal könyvelte el kétségbeesésemet, majd kérték, a terhességről beszéljek. Mindez tizenkilenc évesen, 1972-ben…

Korábbi emlékem: kisiskolás társam röpdolgozata. A légyről írtunk tízévesen. Tanárnőnk a hasát fogta nevettében, miközben felolvasta: ” A légy emlősállat. Kicsinyeit emlőiből táplálja. Szájában apró, pici fogak találhatók.” Még most is megmosolygom.

Középiskolás csínytevéseink sem akármilyenek. Szabó Márta volt lányosz-tályunk bátor bevállalósa. Dög meleg és unalmas matek óra volt. Matek tanárunk háttal az osztálynak a táblán dolgozta ki differenciál egyenletét. Lankadó figyel-münket a nyitott ablakon egy hangos dongással berepülő darázs ébresztette fel. Olyan volt, mint egy zölden fluoreszkáló mini repülő, ami pont osztálytársnőm

asztalán landolt. Valószínű, a nemrég elfogyasztott ízes kenyér maradéka vonzotta oda. Frappáns megoldásairól ismert kolléganőnk sem volt rest, meg-fogta és ördögi ügyességgel hátára cérnát kötött. Mindnyájunk figyelme ezt a manővert követte. A darázs beindult zuhanó repülésben, hangos dongással, mint aki a cérna súlyától légáramlatokkal küszködik. Pukkadoztunk a nevetéstől. Fiatal tanárunknak sejtelme sem volt a történésekről. Kuncogásunkat hallva, zavarában, zsebébe dugta a szivacsot. Akkor meg azt nevettük.

Volt, hogy nagyszünetben népdalokat énekeltünk. Amikor arra a részre értünk, hogy: Gyere bé te szerencsétlen, tanárunk pont akkor fordult be az ajtón, hóna alatt az osztálynaplóval.

Lehet ezeket elfelejteni? Meséljük őket egész életünkben, hisz ezek voltak talán a legszebb éveink. Nagykorúságunk küszöbén, amikor minden megragadt: tudás és csínytevés. Jó volt diáknak lenni! Köszönet tanárainknak is! Munkásságuk értékét a legszebben, legegyszerűbben, Móricz Zsigmond fogalmazta meg: „Én azt hiszem, hogy nincs nagyobb öröm annál, mint valakit megtanítani arra, amit nem tud.” Gál T Olga

Örök érettségik

Halászi AladárŐszA fecske elröpült, a fészke kihűlt.A szél benézett még az eresz alá,de nem találta társát, így egyedül,hátán száraz levéllel, fújta dalát.

Hová lett már a nyár is? Elköltözött…Mind, ami jó, e tájról csak menekül,az ember is vándor ruhákat öltött,a szél már csak bús nótákat hegedül.

Miért maradnék itt én is télre,ha csak szomorúság lenne ebédre?Könny, bánat és halvány remény vacsorám,

reggelimet mások eszik meg holnap…Kinek tegyek panaszt? Talán a holdnak,ki csak mélázik a rossz földi csodán?

Emlékezz!Halvány emlék, hogy voltunk kisdiákok,Hisz’ annak lassan hatvan éve lesz már…Mohón csodáltuk a föltárt világot,Kerestük benne, ránk milyen szerep vár.

Ha megtaláltuk, kedvvel eljátszottuk;Ha rossz szerepet osztott ránk az élet,A rendezővel úgyse háborúztunk,Ha régi álmunk immár semmivé lett.

Most csak nézőként tapsolunk másoknak –Mintha miénk lenne -, a szép álmoknak.Örömmel nézünk szét, még itt lehetünk…

Mosolyban fürkésszük a kisdiákot,Ki mára megjárta a nagyvilágot;Holt társainkért fájó könnyet ejtünk

Tavasz az őszbenHullik eléd a sok levél,Leejtette az őszi szél.A szoknyádat emelgeti,Hajad fürtjét lebegteti.

Illatodat hozza a szél,Hangod helyett is ő beszél.Varázslat ez, mert messzi vagy,A képzelet örülni hagy.

Mintha tavasz jött volna el,Szívünk telik szerelemmel.A télre már ne is várjunk,Beteljesítjük az álmunk.

LUGOSI HÍRMONDÓ 2019. november 5.7.

LUGOSI HÍRES EMBEREKASBÓTH JENŐ (1858 – 1934)

Asbóth Jenő Lugoson született 1858. március 29-én. Sportoló, atléta, gyalogló, sportszervező, sporttisztviselő, banktisztviselő, földbirtokos. Édesapja Asbóth Adolf volt lugosi árvaszéki ülnök, a lugosi evangélikus egyházközség alapítója.

Asbóth Jenő 1880-tól Budapesten a Magyar Athletikai Club (MAC) tagja, 1884-ben annak negyedik bajnoka az egyórás gyaloglásban. A MAC keretén belül megszervezte az “öreg urak vívó társaságát”. A Régi Gárda megalapítója és ügyvezető elnöke volt. 1894-ben a tüntető ifjúság vezéreként megakadályozta, hogy Kossuth ha-lálakor a Nemzeti Színház előadást tartson.

Visszavonulása után a Leszámítoló és Pénz-

váltó Bank főhivatalnoka. 41 éves korában örökbe fogadta húgának –

Asbóth Andózia – árván maradt gyermekeit. Az ekkor már felnőtt leszármazottak később nagy ka-tonai pályát futottak be. Tóthvárady Asbóth István (szül.: 1874) 1918-ban a 2. honvéd huszárezred parancsnoka, Tisza István gróf ezredparancsnok helyettese volt, 1927-ben altábornagyként, öccse Tóthvárady Asbóth Ödön (szül.:1878) pedig szin-tén 1927-ben honvéd huszárezredesként vonult nyugállományba.

Asbóth Jenő 85 éve 1934. júliusában, 76 éves korában hunyt el Budapesten. Sírja a Fiumei úti (volt Kerepesi úti) temetőben őrzi emlékét. Király Zoltán

NEMES ELEMÉR (1880 – 1949)Református lelkész, esperes, püspökhe-

lyettes, magyar zeneszerző, zene- és színikritikus, politikus.

Budapesten született 1880. november elsején. Tanulmányait szülővárosában, a református gimnáziumban és a teológián végezte, majd a Zeneakadémián Koessler János növendékeként zeneszerzői ok-levelet szerzett. Segédlelkész Szóládon és Mocsoládon, esperesi titkár Újpesten, majd megválasztott lelkipásztor Igaz-falván (1910-1935). Lugoson esperessé választották, ahol az Országos Magyar Párt bánsági alelnökeként tevékenyke-

dett.Hosszú időn át a Magyar Dalosszövet-

ség bírálóbizottsági tagja, a kerületi és országos versenyek jegyzőkönyveinek szerkesztője, a karnagyi tanfolyamok zenetörténeti, esztétikai, formatani és hangszerelési előadója (1927-1934).

Politikai, teológiai, népegészségügyi, zene- és színikritikai írásait számos lap és folyóirat közölte, főképp a Krassó-Szöré-nyi Lapok, Magyar Dal, Magyar Nép, Magyar Kisebbség. Megzenésítette Arany János, Gyulai Pál több versét, írt zenekari, kamarazenekari és színpadi műveket,

mint a Tetemrehívás, operetteket, mint Az úr és X kisasszony, Hollywoodban találkozunk, A fáraó leánya (1926-1927). Történelmi dalokból, népballadákból a Magyar Nép Könyvtára számára dalos-könyvet állított össze (1927), zenedrámát szerzett Mikes Kelemenről (1928). Országos zeneirodalmi pályázatokon több műve I. díjat nyert.

Elhunyt Lugoson, 1949. március 10.-én, a Református Temetőben nyugszik felesége Lichtenstein Dóra énektanárnő és hangversenyénekesnő mellett. Király Zoltán

Szombati-Szabó István, a kiváló költő-pap korai elhunytával megüresedett református lelkészi állásra a helybeli reformá-tus egyházközség vasárnap délután megtartott közgyülése, a presbitérium ajánlata alapján elhatározta, hogy Nemes Elemér dumbravai (igazfalvai) esperes-lelkészt hivja meg az egyház élére. A közgyülést az egyházmegye megbizásából Streliczky klopodiai lelkész és dr. Szathmáry oravicai egyházmegyei tanácsbiró vezették.

Nemes Elemér, az ujonnan megválasztott református lelkész 1880 november 1-én született Budapesten. Ugyanott végezte középiskolai és teológiai tanulmányait is, közben rendes hall-gatója volt a Zeneakadémia zeneszerzési tanszakának, ahol Kálmán Imre, a kiváló operettkomponista volt az osztálytársa. Tanulmányai végeztével Nemes Elemér egyideig Budapesten vallástanárként működött, majd 1909 decemberben a dumbra-vai (igazfalvai) református egyházközség választotta meg lelkészéül, amely állást azóta a legteljesebb megelégedésre töltötte be. Nemes Elemér különösen az ifjúság nevelése terén mutatott fel kiváló eredményeket. Műkedvelő gárdája, amely-

nek vezetésében méltó segitőtársa felesége, született Lichten-stein Dóra énektanárnő és hangversenyénekesnő, olyan magas fokon áll, aminő egyszerű falusi emberektől alig várható. Az előadásra került darabok nagyobbrészét is maga Nemes Elemér irta. Emlékezetes a helybeli városi szinházban előadott két nagysikerü revüje és kitűnő pantomimje.

Nemes Elemér a zeneszerzés terén is szép sikereket mutatott fel. Karkompoziciói állandóan szerepelnek a Romániai Magyar Dalosszövetség dalosversenyein. Legutóbb a timisoarai (te-mesvári) Magyar Dalárda részére komponált Arany Balladája aratott nagy sikert. Nemes Elemér alelnöke a Romániai Magyar Dalosszövetségnek és az eddig megtartott versenyek csaknem mindenikén ő töltötte be a zsüri elnöki tisztet. Ezekután bátran remélhetjük, hogy Nemes Elemér Lugojra jövetele a helybeli magyar kulturélet nagy nyeresége lesz és különösen a Ma-gyar Dal- és Zeneegyesület fejlődésében várható az ő bekap-csolódásától nagyobb lendület.

Megjelent 85 éve a Krassó-Szörényi Lapok 1934. augusztus 23. LVI. évf. 66. számában az első oldalon.

Nemes Elemér az uj református lelkész

A Krassó-Szörényi Lapok (1878-1939). 1878-ban Lugoson Virányi János nyomdász alapította politikai hetilapként. Felelős szerkesztő és kiadó 1919-ben Szidon József. 1920-ban Sulyok István tulajdonába került, aki Botos Jánossal és Horváth Emil-lel együtt szerkesztette. 1924-től szerkesztő Serényi József, 1926-tól pedig Arató Andor. A heti kétszeri megjelenésre áttért lap az Országos

Magyar Párt lugosi tagozatának félhi-vatalos sajtóorgánuma lett, és számos cikkét, így azokat, melyeket a “lugosi triumvirátus” tagjai (Jakabffy Elemér, Sulyok István, Willer József) írtak, több erdélyi lap is gyakran átvette.

A Krassó-Szörényi Lapok számos tanulmányt közölt a bánsági magyar telepesek sorsáról, az együtt élő né-pek közös harcairól, helyet adva az irodalomnak is. 1928-tól a Husvéth

és Hoffer nyomda tulajdona, 1937-ben címét a helységnevek romá-nos írásának elrendelésekor Caraș-Severini Lapokra változtatta 1938-ig. 1939-ben alcímként megjelenik Gazeta Carasului si Severinului. Megszűntették 80 évvel ezelőtt 1939-ben. Utolsó száma LXI. 48. 1939. au-gusztus 27-én vasárnap jelent meg.

Király Zoltán

80 éve megszűnt a Krassó Szörényi Lapok

LUGOSI HÍRMONDÓ 2019. november 5.8.

A Lugosi Hírmondó a lugosi magyarok tájékoztatója, politikai, közéleti , oktatási, művelődési, helytörténeti, irodalmi, társadalmi, gazdasági havonta megjelenő szórványlap.Kiadó: Putnoky Miklós Alapítvány, LugosSzerkesztőség:Főszerkesztő: Király ZoltánOlvasószerkesztő: Király Rozália Szerkesztőbizottság: Király Zoltán (kül- és belpolitika, hírek, gazdaság, helytörténet, irodalom tel.: 0721-236490), Kovács László (városi tanács, társadalom), Király Rozália (oktatás, helytörténet, kultúra, irodalom), Pozsár József (politika, társadalom), Takács Imre , Simon István, Fülöp Lídia.

Magyarországi munkatárs: Lugosi Papp János Budapest (tárcanovella).Fényképek: Király ZoltánTördelőszerkesztő: Tomescu Adelina CameliaPostacím:305500 = LUGOJStr. Viorelelor Bl.C6. Ap.9.E-mail: lugosi_hirmondo@yahoo.comHonlap: http://temesvaros.ro/intezmenyek/media

Nyomda: Almariones Kft, LugosISSN 1583-9354.

Megjelenik az RMDSz támogatásával.

LUGOSI HÍRMONDÓ

Szerkesztői üzenetek:A Lugosi Hírmondó non-profit jellegű, ingyenes

kiadvány, mely pályázat útján elnyert támoga-tásokból és önkéntes adományokból tartja fenn magát.

Kérjük a tisztelt olvasóközönséget, hogy lapunkat erkölcsileg és anyagilag támogatni sziveskedjék!

Számítunk az Ön támogatására is! A szerkesztőség fenntartja magának azt a jogot,

hogy a kéziratokat szükség szerint átdolgozza. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. A cikkek szerzői vállalják a felelősséget írásaik tartalmáért.

Névtelen leveleket nem veszünk figyelembe.Lapzárta: 2019. november 5.

Hirdessen a Lugosi Hírmondóban! Tarifáink: reklámok esetén 0,50 lej/cm2-ként,

apróhirdetések esetén magánszemélyeknek sza-vanként 0,50 lej, jogi személyeknek 1 lej. Kiemelt helyen (első oldalon) vagy kiemelt szöveg esetén kétszeres a tarifa. Kifizetés megegyezés szerint.Várjuk tisztelt ügyfeleinket!

T Á M O G A T Ó I N KA Lugosi Hírmondó állandó támogatóinak névsora:

A Sorel Amigo Kft forgalmaz több ezer színben számí-tógépen előállítható, az EU követelmények nek megfelelő, környezetbarát, holland importból származó, vízben oldódó, bármely típusú autóra alkalmas metalizált vagy fényes festé-ket. Bővebb felvilágosítás a fenti címeken vagy telefonokon. Kaphatók még festékek – Trilak, Düfa, Köber, Azur – külön-böző építkezési anyagok és villamossági cikkek, minden nagy választékban.

Sorel-Amigo Kft LugosSomesului utca 18. szám; Ion Vidu utca 15. szám

Tel.: 0256-351325. vagy 0256-351108.E mail: sorelamigo@yahoo.com

Lakatos család

Hivatalos engedéllyel rendelkező fordító magyar, román, angol nyelvű szövegek fordítását vállalom bármilyen szakterületről, jutányos áron, sürgősségi esetben is. Érdeklődni lehet a 0743-101353 telefonszámon illetve személyesen a Magnoliei 15 szám alatt.

HIVATALOS FORDÍTÓ LUGOSON

Raminger Margit – Németország;Kovács Sándor – Lugos;Vásári Piroska – Lugos;Lakatos Olga és Sorin – Lugos;Farkas József – Szoborsin;

Abrán Regina – Lugos;Juhász Julianna – Lugos;Papp Mihály – Gyergyóremete;Papp Gabriella– Gyergyóremete;Dr. Higyed István – Lugos.

Mentők, tűzoltók, rendőrök: 112Kórház: 0256-353730, 353731Tűzoltóság: 0256-351560Rendőrség: 0256-351212Közrendőrség: 0256-353324Csendőrség: 0256-353511Református parókia: 0256-351103Katolikus plébánia: 0256-351758RMDSz: 0256-353240Polgármesteri Hivatal: 0256-352240Városháza (ingyenes): 0800-801000Gáz (ingyenes): 0800-800928Gáz Marosvásárhely: 0265-200928;

0265-200366; 0801-000366;0800-800900; 0800-800366.

Meridian (víz): 0256-351750Salprest (szemét): 0256-352830Murgu iskola: 0256-351744 Magyar óvoda: 0256-358441 Színház: 0256-354013 Kultúrház: 0256-353253 Munkaerő Hivatal: 0256-351812 Vasútállomás tudakozó:0256-359679Telekom info: 0256-118932 Ermis kábelTV: 0256-376888MOL benzinkút: 0256-358377Munkaügyi Hivatal: 0256-351776Törvényszék: 0256-352372Pénzügyi Igazgatóság: 0256-351673Kereskedelmi Kamara: 0256-354920

HASZNOS TELEFONSZÁMOK:

VÁSÁROLOK Lugost és a környező magyar településéket áb-rázoló régi képeslapokat. Érdeklődni lehet telefonon a következő számon: 0721-236490. Szeretnénk összegyűjteni a bánsági magyar lakodalom, eljegyzés,

születés, sorozás, bevonulás, temetés vagy más családi esemény rigmusait, mondókáit, szertartásait, valamint ezeken az eseményeken felszolgált ételek receptjeit. Érdeklődni lehet telefonon a következő számon: 0721-236490.

Tel.: 0720-426034.

E-mail: haag.zoltan@gmail.com

Facebook: DDDLugoj

HAÁG ZOLTÁN egyéni vállal-kozó rovar- és patkányirtást, fer-tőtlenítést, fű- és fanyírást végez

Lugoson és környékén magánsze-mélyeknek és cégeknek.