Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 1
Rinyamenti Kistérség
Közoktatás Fejlesztési Terve
Rinyamenti Kistérség Többcélú
Önkormányzati Társulása 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 2
Készítette:
Mátyus Valéria Közoktatási szakértı (Szakért. Ig. száma: 006953-02)
Szakályné Pintér Mária igazgató (Helyi szakértı)
Farkasné Csikós Erika fıtanácsos (Helyi szakértı)
Kovácsevicsné Tóth Marianna (Szakért. Ig. száma: 002692-02)
Egyed Árpád Irodavezetı
Tuléziné Cseh Hajnalka Intézményi referens
Készült: 2007. december
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 3
HELYZETFELTÁRÁS...............................................................................................................................5
I. ALAPVET İ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK..... ......................5
1.1. A RINYAMENTI KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI ............................................... 5 1.2. TERMÉSZETI JELLEMZİK .................................................................................... 5 1.3. DEMOGRÁFIAI JELLEMZİK .................................................................................. 6 1.4. A RINYAMENTI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI FOLYAMATAI .................................................. 9 1.5. A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI ÉS MUNKANÉLKÜLISÉGI VISZONYAI........................... 11
I. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN.......... .......................................................14
2.1 A BÖLCSİDEI ÉS ÓVODAI FELADATELLÁTÁS JELLEMZİI A KISTÉRSÉGBEN..................... 14 2.1.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben............... 14 2.1.2. A bejáró gyermekek- csoportok társadalmi összetétele ......................... 16 2.1.3. Intézményi létszámok, férıhelyek.......................................................... 17 2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség ..................................... 25 2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak ..................................................... 25 2.1.6. Az óvodai ellátás költségviszonyai ........................................................ 26 2.1.7. Programkínálat....................................................................................... 29
2.2. ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLAI, SZAKKÉPZÉSI KOLLÉGIUMI FELADATELLÁTÁS A
KISTÉRSÉGBEN............................................................................................... 32 2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei ................................. 32 2.2.2. Bejárók, gyermekek összetétele............................................................. 35 2.2.3. Intézményi létszámok ............................................................................ 37 2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban........ 39
2.3. A FELADATELLÁTÁS FIZIKAI JELLEMZİI ................................................................ 45 2.3.1. Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság....................................... 45 2.3.2. Alkalmazottak ........................................................................................ 45 2.3.3. Az iskolai feladatellátás költségviszonyai ............................................. 49 2.3.4. Programkínálat....................................................................................... 51 2.3.5. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................. 57
2.4. SZAKSZOLGÁLATOK.......................................................................................... 59 2.5. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ............................................................................... 62 2.6. SZÜKSÉGLETEK: FENNTARTÓI, SZÜLİI, TANULÓI IGÉNYEK ÉS ELÉGEDETTSÉG A
KÖZOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATBAN. ............................................. 64
III. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGE ...... ..................................................69
3.1. EREDMÉNYESSÉG AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK TÜKRÉBEN ......................... 69 3.1.1. Olvasás, szövegértés ............................................................................. 69 3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás ......................................................... 71 3.1.3. A hozott (családi) érték index ................................................................. 72 3.1.4. A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés) ....... 73
3.2. EREDMÉNYESSÉG A VERSENYEK TÜKRÉBEN.......................................................... 74 3.3. EREDMÉNYESSÉG A TOVÁBBTANULÁSI ADATOK TÜKRÉBEN....................................... 76
3.3.1. Gimnázium............................................................................................. 76 3.3.2. Szakképzı iskola ................................................................................... 77 3.3.3. Kollégiumi ellátás................................................................................... 79 3.3.4. Szakiskola.............................................................................................. 79
3.4. EREDMÉNYESSÉG AZ ÉRETTSÉGIN ...................................................................... 79 3.4.1. Gimnázium............................................................................................. 79 3.4.2. Szakképzı iskola ................................................................................... 80 3.4.3. Felsıoktatás........................................................................................... 80
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 4
IV. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI ...... ....................................................81
4.1. A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSA .............................................................................. 85 4.2. A CÉLOK ........................................................................................................ 86 4.3. A FEJLESZTÉSI CÉLÚ BEAVATKOZÁSOK ................................................................ 90 4.4. A BEAVATKOZÁSOK KAPCSOLÓDÁSA A HUMÁN SFP-HEZ ÉS A RÉGIÓS KÖZOKTATÁS-
FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ............................................................................. 93
V. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013...........................................................................95
5.1. KERETFELTÉTELEK .......................................................................................... 95 5.1.1. Oktatáspolitikai követelmények............................................................. 95
5.1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia .................................................. 95 5.1.1.2. A 2006-os 2007-es évi törvényi változások a közoktatásban .................... 99 5.1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP) ...... 103 5.1.1.4. A Dél-dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 (OKÉV) ................................................................................................................. 106
5.1.2. Fejlesztési források körvonalai ............................................................ 109 5.1.2.1. Az UMFT operatív programjai................................................................. 109 5.1.2.2. Megyei és egyéb források......................................................................... 111
5.1.3. Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek.................................................................. 115
5.2. SZAKMAI MEGÚJULÁS A KISTÉRSÉGBEN ..............................................................116 5.2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban ........................ 116 5.2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges
irányai a kistérség iskoláiban........................................................... 119 5.2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges
partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás....................................................................................... 128
5.2.4. Javaslat a közoktatási feladatellátás minıségirányításának kialakítására..................................................................................... 131
5.2.5. Közös irányelvek a külsı értékelés számára....................................... 137 5.2.6. Közös irányelvek a kistérségi minıségbiztosítás számára.................. 137
5.3. ÉPÍTMÉNYI ÉS MŐSZAKI FEJLESZTÉSEK, BERENDEZÉSEK, JÁRMŐVEK........................139 5.3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések .......................................................... 139 Nagyatád........................................................................................................ 139 5.3.2. Általános iskolai fejlesztések ............................................................... 142 5.3.3. Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések...................... 145
5.4. TERVEZİI ÁLLÁSFOGLALÁS, JAVASLATOK AZ INTÉZMÉNYSTRUKTÚRA ÉS A SZAKMAI
FEJLESZTÉSEKRE VONATKOZÓAN ......................................................................148 5.5. NYOMON KÖVETÉS..........................................................................................156
MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................158
Ábrajegyzék ................................................................................................... 161 Forráslista: ..................................................................................................... 162
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 5
HELYZETFELTÁRÁS
I. ALAPVETİ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS
MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK
1.1. A Rinyamenti kistérség földrajzi sajátosságai
A Rinyamenti kistérség a Dél-Dunántúli régió nyugati területén, Somogy megye
déli részén helyezkedik el. Területe 647,07 km2, a megye területének 10,7%-a. A
kistérséget 18 település alkotja, központja Nagyatád. A központi településen és a 17
községben 28.164 ember él, amely a megye népességének 11,8%-a. A 43,62 fı/km2-es
népsőrőség azt jelzi, hogy a térség a megyei
átlagnál is ritkábban lakott.
1.2. Természeti jellemzık
A kistérség területe földrajzilag a Dunántúli-
dombság, ezen belül a Belsı-Somogy középtáj
részét képezi. A területi egység domborzati
viszonyaira jellemzı a síkvidéki jelleg, amelyet É-
D-i irányba húzódó homok vonulatok, homokhátak
tesznek K-Ny-i irányban kissé hullámossá.
A kistérség jelentısebb vízfolyása a Rinya
patak és ágai. A térség rendkívül gazdag tavakban:
több mint 50 tó található a kistérségben. Szinte
valamennyi településhez tartozik legalább egy. Ezek
jelentıs része víztározó vagy halastó, de van több horgásztó és egy természetvédelmi tó -
ıslápos -, a Baláta.
A régió településeinek mőszaki infrastrukturális ellátottsága vegyes képet mutat. A
régióközpont, Nagyatád, valamennyi infrastrukturális mutatója az országos átlag felett van.
A településeken a vezetékes víz- és a villamosenergia-ellátás megoldott, folyamatban van a
teljes körő szennyvízhálózat és a gázellátás kialakítása.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 6
Az alsóbbrendő úthálózat minıségi állapota igen rossz, közlekedésbiztonsági
szempontból sok a pótolni való. A fejlesztésekre, hálózatbıvítésre szánt közpénzekbıl a
nagyobb részt inkább a felújításra, korszerősítésre kell fordítani a kistérség szinte
valamennyi útján. A fejlesztési elképzelések között szerepel a 68-as fıút felújítása a
városokat elkerülı szakaszokkal, amely közlekedési szempontból jelentıs elırelépést
jelentene a kistérség számára.
A térség jelentıs felszín alatti kincse a termálvíz, mely több helyütt megtalálható a
környéken. A térségben több településen található termálvizet adó kút, ezek hasznosítása
azonban anyagi okok miatt csak kevés helyen valósult meg. A legjelentısebb termálforrás
a kistérség központjában, Nagyatádon mőködik, amely a gyógyfürdıt, illetve a városi
termál-és strandfürdıt látja el termálvízzel.
A Rinyamenti kistérség számos természetvédelmi területtel rendelkezik. Ezek
közül legjelentısebb a Baláta tó és környéke. Természetvédelmi terület továbbá a 62 ha
nagyságú Rinyaszentkirályi erdı, melynek a madárvilága és fészkelı-helyei értékesek. A
vadon élı állatok közül megtalálható itt a vidra és a rétisas.
Külön említést érdemel a Somogy Természetvédelmi Szervezet felügyelete alá
tartozó Petesmalmi tórendszer, mely 100 éves és több ritka állat- és növényfaj található itt,
valamint egy vidra rezervátum, melynek híre külföldre is eljutott.
1.3. Demográfiai jellemzık
A kistérség egyközpontú, a térség térszervezı ereje egyértelmően Nagyatád. A
várost is érintı tulajdoni, piaci, iparszerkezeti válság erısen meggyengítette a
térségközponti funkciók ellátásának szintjét (fıleg a
foglalkoztatás tekintetében) Az ellátás tekintetében a
kistérség községei ráfőzıdnek Nagyatádra, ugyanakkor
Segesd a 68-as fıút kapcsán, Kutas, Beleg, Ötvöskónyi,
Somogyszob pedig a vasút kapcsán Kaposvárhoz gravitál.
A térség településrendszerében az alábbi
településtípusok különíthetık el:
• A kistérségben egyetlen város található,
Nagyatád;
• 1000 fı feletti nagyközségek, melyek területi
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 7
helyzetük és településhálózatban betöltött szerepük alapján mikrotérségi
központokként funkcionálnak a kistérségben: Segesd, Lábod és Kutas;
• További, 1000 fı feletti nagyközségek: Somogyszob, Tarany, Görgeteg;
• Aprófalvak, melyekben a lakosság száma 1000 fı alatti Ötvöskónyi, Háromfa,
Beleg, Szabás, Nagykorpád, illetve 500 fı alatti Bolhás, Kisbajom,
Rinyaszentkirály, Bakháza, Rinyabesenyı, Kaszó. Ezen falvakban élık
életkörülményeinek romlásával, jövedelmi viszonyaik kedvezıtlenné válásával
számolni kell, hisz a munkahelyek, valamint az intézményrendszer részleges
hiánya, közlekedési kapcsolataik nehézsége, elzártságuk stb. a demográfiai
folyamatokra olyan negatív hatást gyakorolnak, amelynek a megmaradására a
jövıben is számítani kell.
1. Táblázat A Rinyamenti kistérség lakónépességének évenkénti alakulása
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Változás 2000-2007 között fı
+/-
Bakháza 257 254 253 253 252 238 218 217 - 40 Beleg 686 705 707 708 701 709 698 677 - 9 Bolhás 509 501 506 506 494 495 506 492 - 17 Görgeteg 1192 1198 1227 1217 1195 1206 1188 1188 - 4 Háromfa 862 864 859 860 829 831 846 837 - 25 Kaszó 147 150 154 154 151 149 149 148 + 1 Kisbajom 465 468 466 447 460 457 456 436 - 29 Kutas 1620 1583 1569 1557 1557 1551 1563 1534 - 86 Lábod 2241 2241 2221 2223 2207 2166 2146 2146 - 95 Nagyatád 12517 12399 12288 12335 12159 12072 12001 11904 - 613 Nagykorpád 653 637 649 652 628 614 605 613 - 40 Ötvöskónyi 944 931 932 936 942 939 947 941 - 3 Rinyabesenyı 267 265 255 255 249 245 224 211 - 56 Rinyaszentkirály 449 453 445 440 440 429 436 436 - 13 Segesd 2742 2734 2752 2754 2743 2734 2741 2751 + 9 Somogyszob 1837 1848 1845 1846 1812 1788 1776 1754 - 83 Szabás 619 605 603 605 606 603 613 613 - 6 Tarany 1297 1274 1296 1299 1303 1290 1273 1266 - 31
Σ 29304 29110 29027 29041 28476 28278 28168 28164 - 1140 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye + Saját adatgyőjtés 2007
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 8
2740027600278002800028200284002860028800290002920029400
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
A kistérség népessége 2000-2007
1. ábra A kistérség népessége 2000-2007 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye + Saját adatgyőjtés 2007
A lakósság korcsoportonkénti változásait vizsgálva elég hektikus jellemzıket
láthatunk. Az elmúlt években a kistérség népesség alakulásának megfelelıen itt is egy
lassú csökkenés figyelhetı meg. Enyhe növekedés illetve stagnálás, csak a 15-18 éves, a
41-60 éves és a 60 év feletti korosztály esetében regisztrálható. A közoktatás
szempontjából semmi kép nem kedvezı, hogy az iskolás korosztályoknál folyamatos
csökkenés a jellemzı. Ugyanakkor jól tükrözik az adatok az idısebb korosztály
növekedését a kistérségben, ami ugyancsak az iskoláskorúak további csökkenését vetíti
elıre.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 9
A lakósság korcsoport szerinti változása 2003-2007
0
2000
4000
6000
8000
10000
2003 1654 2643 1276 8447 7401 4922
2004 1699 2777 1394 9063 7743 5246
2005 1675 2641 1458 8940 7858 5235
2006 1629 2486 1478 8760 7933 5252
2007 1478 2314 1505 8623 7928 5194
0-6 évesek 7-14 évesek 15-18 évesek 19-40 évesek 41-60 évesek 60-... évesek
2. ábra A lakosság korcsoport szerinti változása 2003-2007 Forrás: Saját adatgyőjtés (népesség nyilvántartás adatai)
1.4. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai
Nagyatád és térsége a gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik.
A gazdaság fejlettsége – a vállalkozásokra alkalmas környezeti-infrastrukturális
viszonyok ellenére – közepes. Az ipari munkás múltból eredı magatartásformák miatt
alacsony a vállalkozói hajlandóság. Adottságai alapján – kooperációjával is számolva –
jelentıs feldolgozóipari fejlıdésre lenne alkalmas. Gazdasági szerkezete tehát nem
kimondottan korszerő, viszont sokszínő. Az agrártermelés természeti adottságai átlagosak,
a földmővelésé valamivel gyengébbek, erdıben és vadban gazdag a vidék.
A Rinyamenti kistérség a kevésbé fejlett térségek közé tartozik.
A kistérségre az elavult gazdasági szerkezet jellemzı. Az egyéni, illetve társas
vállalkozási formák esetében is a vállalkozások zöme mikrovállalkozás. A társas
vállalkozások több mint felében 1-9 fıt foglalkoztatnak, 37%-ban pedig nincs alkalmazott.
Az egyéni vállalkozások 80%-a alkalmazott munkaerı bevonása nélkül mőködik, csupán
20%-nál van 1-9 számú foglalkoztatott.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 10
A kistérségben mőködı cégek 18%-a tevékenykedik az agráriumban. Az ipari
vállalkozások részaránya a kistérségben 20%.
A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai szempontjából Nagyatád szerepe
kiemelkedı. Nagyatádon 150 termelı, kereskedı, és szolgáltató cég mőködik. A
legnagyobb foglalkoztató azonban az önkormányzat, amely ~1400 embernek ad munkát.
A városban mőködı cégek közül a legjelentısebbek a Coats Hungary Ltd., amely
varrócérna és kézimunkacérna gyártásával foglalkozik, a szerszámgyártással foglalkozó
Büttner Kft., a mirelit tésztát készítı D-Back Kft., és az Industrie Elektrik Kft., amely
kábelszerelési munkákat végez. Továbbá több építıipari vállalkozás.
Számottevı vállalkozást a települések közül Segesden, Lábodon, Görgetegen,
Somogyszobon, illetve Szabáson találunk.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 11
1.5. A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai
A kilencvenes évek elején, a városban mőködı nagy foglalkoztatók: a
Konzervgyár, a Danuvia, a Cérnagyár jelentıs létszámleépítéseket hajtottak végre oly
módon, hogy elsı ütemben a bejáró dolgozóknak mondtak fel. A munkahelyek számát a
mezıgazdasági termelıszövetkezeti csıdök és felszámolási eljárások is kedvezıtlenül
érintették. Rövid idı alatt megszőnt a térségben is a teljes ipari szövetkezeti termelı
struktúra. A vidéki, falusi lakosság helyzetét az is nehezíti, hogy falvakban manapság is
igen kevés új munkahely létesül. A munkájukat elvesztett falusi emberek nagyrészt
alacsony képzettségőek, életkoruk viszonylag magas. A korábban mezıgazdasági
foglalkozásúak szenvedték el a legnagyobb veszteséget és az ı elhelyezkedési esélyük a
legrosszabb. A térségben több településen rendkívül magas szinten állandósult a
munkanélküliség és a szociális segélyekben részesültek száma is magasabb, mint a megyei
átlag.
Az elmúlt években a helyzet alapvetıen nem változott. A térség mélyponton lévı
foglalkoztatási helyzete változatlan, sıt romlik. A térség települései közül legrosszabb
helyzetben Kisbajom, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Szabás, Beleg, Nagykorpád és
Görgeteg vannak, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-os mértéket.
Körzetközpont szerepe miatt legkedvezıbb a munkanélküliségi helyzet Nagyatád
városban, ahol 9% közelében van a ráta.
A Rinyamenti kistérségben különösen kedvezıtlen a munkanélküliség struktúrája, a
regisztrált munkanélküliek 36,5 %-a, közel 900 fı tartós munkanélküli.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 12
2. Táblázat A kistérség munkanélküliségének alakulása
Regisztrált munkanélküliek december 31.-én
08.20.-án
Munkavállaló korú népesség
Gazdaságilag aktív
korú népesség 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Bakháza 140 90 22 28 29 30 34 28 32 25
Beleg 379 225 68 68 74 91 96 111 105 107
Bolhás 319 231 48 33 61 60 62 58 78 51
Görgeteg 691 482 110 106 134 128 152 161 162 173
Háromfa 490 371 59 62 75 80 78 89 86 79
Kaszó 106 67 12 9 13 16 16 16 14 12
Kisbajom 266 171 74 75 82 66 112 99 95 86
Kutas 971 718 107 114 118 124 161 152 154 140
Lábod 1 359 970 196 206 178 198 231 248 255 227
Nagyatád 7 825 5 278 571 542 632 593 683 718 688 662
Nagykorpád 381 247 66 65 75 84 90 92 98 89
Ötvöskónyi 575 372 86 111 96 113 128 125 133 109
Rinyabesenyı 162 71 46 45 37 48 57 52 52 36
Rinyaszentkirály 244 170 57 63 68 62 74 79 82 82
Segesd 1 495 930 110 128 125 131 192 195 170 182
Somogyszob 1 119 725 101 113 135 129 172 166 177 170
Szabás 366 242 62 61 56 74 94 87 85 91
Tarany 742 544 104 102 101 125 129 135 161 147
Kistérség Össz:
17 630 11 904
1 899 1 931 2 089 2 152 2 561 2 611 2 627 2 468
Forrás: DDRMK Nagyatádi Kirendeltsége
0
500
1 000
1 500
2 000
2 500
3 000
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulá sa (fı)
3. ábra A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása Forrás: DDRMK Nagyatádi kirendeltség – saját szerkesztés
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 13
A magas munkanélküliség egyik fı oka a munkahelyek hiánya, de az
elhelyezkedési lehetıségeket jelentıs mértékben befolyásolja a munkanélküliek
képzettségi szintje is. A kistérségben regisztrált munkanélküliek több, mint 10%-a
általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik és több mint 36%-os a csupán általános
iskolát végzettek részaránya, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek közel fele
szakképzetlen. Megközelítıleg 33%-os arányt képviselnek a valamilyen szakképzettséggel
rendelkezık, de ezen emberek jó része nem a piac igényeinek megfelelı, elavult
szakképesítéssel rendelkezik. Több mint 16% a középfokú és 2-3 %-os arányú a felsıfokú
végzettségőek aránya. Ahhoz, hogy lényegileg javuljon a helyzet, komoly változtatásokra
lenne szükség az iskolai és felnıttképzések szerkezetében egyaránt.
A települések véleménye szerint a lakósság alacsonyan, illetve átlagosan képzett.
Azokon a településeken ahol a romák száma jelentısebb ott kedvezıtlenebbnek ítélik a
helyzetet.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 14
I. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN
2.1 A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben
2.1.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben
A társulás a bölcsıdei ellátást az által fenntartott szociális intézmény szervezetén
belül biztosítja a kistérség valamennyi településére kiterjedıen. A kistérség központjában
lévı intézmény férıhelyeinek száma 50 fı. A vidékrıl bejáró gyermekek száma jelenleg
10 fı. Az intézmény kihasználtsága megfelelınek minısíthetı, általában 86-90 %-os. Az
intézmény infrastruktúrája elavult korszerőtlen. Külön9sen igaz ez a főtési rendszerére.
Mielıbbi felújítása korszerősítése szükséges.
A kistérségben az óvodai ellátás az önkormányzatok által önállóan és intézményi
társulások fenntartásában mőködı óvodákban zajlik. Jelenleg két településen nem mőködik
óvoda, Bakházán és Kaszóban.
Önálló önkormányzatok által fenntartott óvodai intézmény öt településen van a
kistérségben. Segesden két épületben, jó felszereltség és jó
kapacitás kihasználással mőködik, négy csoportban az
ellátás. Szabáson egy kis létszámú intézmény mőködik.
Korszerősítésre vár az ingatlan. Nagykorpádon is egy kis
egycsoportos intézmény mőködik, elfogadható körülmények
között javuló kapacitás kihasználással. Rinyabesenyın egy
etnikai intézmény mőködik, egyre csökkenı létszámmal. Az
intézménybe csak hátrányos helyzető roma gyermek jár.
Elhelyezés körülményei megfelelıek.
Lábod településen kifejezetten óvodának épített intézményben zajlik az ellátás. Az
intézmény kihasználtsága, felszereltsége, és állapota megfelelı, fejlesztést igényel.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 15
Intézményfenntartó társulásban szervezik az ellátást Görgeteg és Rinyaszentkirály
településeken. Rinyaszentkirályi óvoda tagóvodaként mőködik. Görgetegen nagyon sok a
hátrányos helyzető gyermek. Az intézmények állapota megfelelınek tekinthetık.
Az egyik legrégebbi társulás a Háromfa-Bakháza
szeptembertıl Tarany településsel bıvült, és Tarany
székhellyel mőködik. Intézmény Taranyban és Háromfán
van, azonban a háromfai intézmény csak telephely és nem
tagintézmény.
Bolhás 2006-ban társult Somogyszob és Kaszó
intézményfenntartó társulásához. Így a Bolháson a
nagyon gyenge kihasználtság mőködı óvoda
tagintézménnyé válásával megmaradhatott. A
somogyszobi székhelyintézmény felújítása most
fejezıdött be.
Ugyancsak 2006-óta mőködik Ötvöskónyi és Beleg intézményi társulása az óvodai
ellátásra. Ez az együttmőködés azért furcsa, mert az iskola tekintetében Beleg Kutassal
társult, Ötvöskónyi pedig Nagyatáddal. Viszont mindkét település Segesddel van
körjegyzıségben. Belegben lévı óvoda tagintézmény. Az intézmények felszereltsége,
kihasználtsága megfelelı.
Ez év szeptemberétıl új társulásként mőködik a Kutas – Kisbajom intézményi
társulás. A kisbajomi óvoda tagintézményként mőködik. A települések az iskola
fenntartására is társultak. Az intézmények felszereltsége megfelelı, infrastrukturálisan
fejlesztendı.
Nagyatád az óvodák tekintetében speciális helyzetben van. Ugyanis az óvodáját az
általános iskolákkal és a zeneiskolájával ez év júliusától egy intézménybe szervezte. Az
intézmény fenntartója pedig Nagyatád – Ötvöskónyi és Bolhás önkormányzatai. Így az
óvoda intézményfenntartásba került. Ötvöskónyinak és Bolhásnak azonban mással van
társulása az óvodája fenntartására. Nagyatádon jelenleg 6 óvodai telephely van. Az egyes
intézmények állapota változatos képet mutat. Általában jól felszereltek. Néhány
intézményrész esetében fejlesztés szükséges.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 16
2.1.2. A bejáró gyermekek- csoportok társadalmi összetétele
A kistérségre jellemzı, hogy az óvodai ellátást a szülık helyben vagy a társult
településen veszik igénybe a megállapodásuk szerint. A más településre járó óvodások
aránya a 2007-es adatok szerint ~ 3%. A bejárást a szülık nagyobb része egyénileg,
néhányan iskolabusszal, egy-két esetben tömegközlekedéssel oldják meg. Jellemzıen
olyan településekrıl járnak be gyerekek, ahol nincs óvoda. Háromfára Bakházáról,
Somogyszobra Kaszóból és Darvasról. Háromfán a gyermekek létszámához viszonyítva a
legnagyobb a bejárók aránya: 12%-os.
A kistérség körzethatárain belül nincsenek nagy távolságok néhány kilométer
választja el egymástól a településeket. Az óvodába bejáró gyermekek minimum 2 és
maximum 15 km-t utaznak. Mindössze két kis faluban nincs óvoda, Bakházán és a pár száz
lakosú Kaszón. Bakházáról a közeli háromfai óvodába viszik a szülık gyermekeiket.
Kaszóban a vizsgált idıszakban nem volt és jelenleg sincs óvodáskorú gyermek.
Rinyaszetkirályba, Taranyba és Háromfára is van bejáró gyermek, hiszen ıket a
Görgetegrıl, Nagyatádról és Ötvöskónyiból dolgozni kijáró (pedagógus) szülık viszik ki
magukkal az ottani óvodába a gyerekeket. Ugyancsak a fenti esethez hasonlóan szülıi
munkahelyek miatt járnak óvodába, Nagyatádról – Somogyszobra.
Jelentıs számmal járnak be gyerekek a térségközpont Nagyatád óvodáiba. Jelenleg
ez 18 fı, mely az összlétszámhoz viszonyítva 5%. Van olyan település, amelynek van
óvodája, (Szabás, Somogyszob, Ötvöskónyi, Lábod, Tarany, Háromfa, Segesd) de a szülık
Nagyatád város óvodai ellátását veszik igénybe. Ennek alapvetı oka a vidékrıl
munkahelyére bejáró szülık számára elınyös intézményi ellátás. A bejáró szülık számára
egyszerőbb az itteni intézményekbe elhelyezni gyermekeiket, hiszen így reggel viszik
magukkal az óvodába, délután a munkaidı lejártával pedig együtt mennek haza a városból.
Általában ezeknek a gyermekeknek az életkori sajátosságainak megfelelı utaztatás
biztosított.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 17
3. Táblázat Bejáró gyermekek száma és aránya
Más településrıl bejáró gyermekek száma az
óvodákban
Más településrıl bejáró gyermekek aránya a teljes létszámhoz viszonyítva (%)
2005 2006 2007 2005 2006 2007
Háromfa 6 6 4 14,2 14,2 11,7
Kutas 2 1 0 3,2 1,9 0
Nagyatád 19 24 18 5,1 6,76 5,3
Rinyaszentkirály 1 1 1 5 6 5
Somogyszob 1 3 2 2,9 9,6 5,7
Tarany 2 1 1 4,3 2,1 2,1
Össz. bejáró: 31 36 23 5,3 6,6 7,0
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
2.1.3. Intézményi létszámok, férıhelyek
A kistérségben az óvodáskorú gyermekek összlétszámát tekintve csökkenés
figyelhetı meg, az elızı két évben 68 fıvel lett kevesebb az óvodások száma. Az óvodák
alapító okiratában rögzített maximális gyermek létszámához viszonyítva a kapacitás
kihasználtság többségében meghaladja a 80%-ot. Kivéve Bolhás, Háromfa, Kutas, Lábod,
Rinyabesenyı és Somogyszob községekben. Azonban az intézményeket egymáshoz
viszonyítani nehéz a megadott kihasználtsági mutató alapján, mert településenként eltérı
az alapító okiratban megjelölt férıhelyek száma. (25-30 fı csoportonként) (Lásd a 1. sz.
melléklet)
A kistérségben az átlagos csoportlétszám ~22 fı. A bolhási óvoda létszáma volt a
kevesebb 11 fı, ezért ık 2006-tól a Somogyszobi intézmény tagóvodájaként mőködnek.
Háromfa, Kutas, Lábod, Rinyabesenyı és Somogyszob óvodáinak az átlaglétszáma az idei
évben 20 fı alatt van.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 18
Az óvodát fenntartó önkormányzatok látva a gyermek létszám alakulását
intézményeikben, áttekintették nevelési-oktatási koncepciójukat és a lehetıségek
mérlegelése után, vagy társultak más település intézményével, vagy tagintézményként
mőködtek tovább. Intézményfenntartó társulást hoztak létre és annak keretei között
mőködnek tovább Ötvöskónyi és Beleg község óvodái. A tagóvodai szervezıdést látták
elınyösnek Somogyszob – Bolhás, Görgeteg – Rinyaszentkirály, Kutas – Kisbajom
önkormányzatai. Háromfán az óvoda telephelye lett a Taranyban létrehozott nevelési-
oktatási intézménynek. Nagyatádon az Egyesített Óvoda intézménye, mely összesen 14
csoporttal mőködött 6 telephelyen, integrálódott a Nagyatádi Közoktatási Intézmény
kereteibe az eddigi szervezeti struktúráját megtartva. A városszélén két egy csoportos és
egy 2 csoportos, a város középpontjában egy 2 csoportos és két 4 csoportos intézmény-
egységrész mőködtetésével biztosítják az óvodai nevelés ellátását. A települések nagysága
meghatározza az óvodai csoportok számát. Kilenc településen 1 csoportos, 7 helyen 2
csoportos és egy községben 3 csoportos óvoda mőködik. Négy csoportot csak 3 vidéki
óvoda indított. A kistérség egy csoportos óvodáinak mindegyikében vegyes csoportokat
szerveznek az életkorok megoszlása miatt. A vegyes életkorú csoportokban a 3 évestıl a 6-
7 évesig együtt nevelkednek az óvodások. Az ilyen összetételő csoportokban gazdagabb
lehetıség kínálkozik a szocializáció fejlesztésére, a gyermekek közötti társas kapcsolatok
alakítására. A mindennapi együttélés folyamán természetessé válik a kisebbek segítése, az
udvariasság, az önfeláldozás megnyilvánulása, a másokhoz való alkalmazkodóképesség
fejlıdése. Az ilyen csoportokba járó gyermekek nem kényszerülnek az óvodai élet során
csoportváltásra, folyamatosan nevelkednek tovább ugyanabban a közösségben. Tiszta
csoportok indítása a 3 illetve 4 csoportos óvodákban történt, ezzel választási lehetıséget
biztosítva a szülık számára. Az ilyen szervezéső csoportokban az azonos korosztályú
gyermekek mérik össze képességeiket, a nevelıknek nagyobb lehetıség kínálkozik a
differenciálásra.
4. Táblázat A Rinyamenti Kistérség óvoda intézményei az alábbi struktúrában mőködnek:
Település Intézmény neve Csoportok száma
Ötvöskónyi 2
Beleg
Szivárvány Óvoda Ötvöskónyi és Beleg Község Óvodai Társulása
1
Somogyszob Somogyszob Község 2
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 19
Bolhás /Somogyszob
tagóvodája/
Önkormányzatának Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája
1
Görgeteg Általános Iskola és Óvoda 2
Rinyaszentkirály
/Görgeteg tagóvodája/
Napköziotthonos Óvoda 1
Tarany 2
Háromfa /Taranyi Óvoda telephelye/
Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda, Általános Iskola Könyvtár és
Pedagógiai Szakszolgálat 2
Kutas 3
Kisbajom /Kutas
tagóvodája/
Kutas és Kisbajom Községek Micimackó Napköziotthonos Óvodája
1
Lábod Lábod Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája
4
Nagyatád Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú M ővészetoktatási Intézmény,
Pedagógiai Szakszolgálat
14
Nagykorpád Nagykorpádi Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda
1
Rinyabesenyı Rinyabesenyı Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda
1
Segesd IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda
4
Szabás Szabás Község Kispipitér Napköziotthonos Óvodája
1
Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok és az intézmények által szolgáltatott adatokból
Sajátos nevelési igényő gyermekek
Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény valamit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosításai is
kiemelten foglakozik a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos
nevelési igényő gyermekekkel.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 20
Egyre jobban nı a sajátos nevelési igényő gyermekek száma kistérségünk nevelési
intézményeiben is. A növekedés oka a törvényi szabályozás egyre erıteljesebb
megjelenése, az egyre kiterjedtebb körben végzett vizsgálatok, a pontosabb diagnózisok
megállapítása. Nevelıink is felismerték, hogy fontos, hogy az életkori sajátosságoktól
eltérı viselkedési, fejlıdési problémákat minél korábbi életszakaszban kiszőrjék, és
fejlesztésükre mielıbb legyen lehetıség, még az iskoláskor beállta elıtt. Az óvodai
intézményeink pedagógusai nagy figyelmet fordítanak a problémák kiszőrésére, ha
szükséges a megfelelı fejlesztési forma biztosítására. Mindezzel kapcsolatos nevelési
céljaikat a Helyi Nevelési Programjaikban rögzítették. A sajátos nevelési igényő
gyermekek számára - akik vizsgálatát Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és a Nevelési
Tanácsadó szakemberei végeznek el - a szükséges fejlesztést biztosítani igyekeznek. A 3-6
éves korban leggyakoribb problémát a hangképzés nehézsége, a beszéd tisztasága jelenti.
Logopédus szakellátás kistérség szinten szervezett. A sajátos nevelési igényő óvodáskorú
gyermekek közül az organikus okra visszavezethetı problémával küzdık (látászavar,
mozgásban akadályozottság, egyéb fejlıdési rendellenesség) ellátásának segítését
megfelelı egészségügyi utazó szakember tanácsai alapján végzik.
A következı táblázat jól szemlélteti, hogy térségünkben az utóbbi 3 évben nıtt a
sajátos igényő gyermekek és az intézmények száma.
5. Táblázat Sajátos igényő gyermekek és intézmények száma
2005 2006 2007
Óvodák száma/SNI-s gyermek 4 8 10
SNI-s gyermekek száma 14 13 24
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 6. Táblázat Sajátos neveléső igényő óvodások számának alakulása az egyes intézményekben
Intézmények
Óvodás gyermekek létszáma
(fı)
Sajátos nevelési igényő óvodások
száma (fı)
Sajátos nevelési igényő óvodások
aránya (%)
2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007
Bolhás 14 13 11 0 0 0 0 0 0
Beleg 36 30 26 0 1 3 0 3,3 11,5
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 21
Görgeteg 54 42 47 0 0 2 0 0 4,2
Háromfa 42 42 34 0 0 0 0 0 0
Kisbajom 22 22 21 0 0 0 0 0 0
Kutas 61 51 50 0 0 0 0 0 0
Lábod 73 78 71 2 1 1 2,7 1,2 1,4
Cs 102 97 92 0 0 2 0 0 2,1
Gy 85 97 101 0 0 1 0 0 0,9
Ny 53 50 43 0 1 0 0 2 0
N 54 43 47 0 1 1 0 2,3 2,1
H 32 28 28 0 0 0 0 0 0
Nagyatád
Sz 46 40 30 6 3 1 13 7,5 3,3
Nagykorpád 16 20 24 0 0 3 0 0 12,5
Ötvöskónyi 41 45 46 5 3 6 12,1 6,6 13
Rinyabesenyı 20 15 13 0 0 0 0 0 0
Rinyaszentkirály 20 18 21 0 0 0 0 0 0
Segesd 95 97 94 0 0 0 0 0 0
Somogyszob 34 31 35 0 2 3 0 6,4 8,5
Szabás 25 26 25 1 1 3,8 4
Tarany 46 45 44 1 1 1 2,1 2,2 2,2
Összesen: 971 930 903 14 14 25 1,4 1,5 2,7
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
A fenti táblázat adatai alapján látszik, hogy Beleg, Ötvöskónyi, Nagykorpád és
Somogyszob óvodáiban magas a sajátos nevelési igényő gyermekek aránya az
összlétszámhoz viszonyítva.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 22
Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya
A Kt. 121.§ (1) bekezdés 14. pontja határozza meg a hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzet fogalmát. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai
ellátásának biztosításában, a rájuk vonatkozó jogszabályok betartásában, az ıket megilletı
kedvezményeket illetıen nagy felelıssége van az intézményeknek
7. Táblázat A HH-s gyermekek száma, aránya
2005 2006 2007
Óvodák száma/HH-s gyermekek 13 13 14
HH-s gyermekek száma 426 333 359
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 23
8. Táblázat Hátrányos helyzető óvodások aránya
Intézmények
Óvodás
gyermekek
létszáma
Hátrányos helyzető
óvodások száma
Hátrányos helyzető
óvodások aránya
Halmozottan hátrányos helyzető
óvodások (2007)
2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 száma aránya
Bolhás 14 13 11 13 9 8 92,8 69,2 72,7 2 18,1
Beleg 36 30 26 19 16 0 52,7 53,3 0 17 65,3
Görgeteg 54 42 47 46 34 41 85,1 80,9 87,2 29 61,7
Háromfa 42 42 34 27 21 21 64,2 50 61,7 12 35,2
Kisbajom 22 22 21 0 0 20 0 0 95,2 8 38
Kutas 61 51 50 47 23 37 77 45 74 20 40
Lábod 73 78 71 25 21 30 34,2 26,9 42,2 30 42,2
Cs 102 97 92 23 10 8 22,5 10,3 8,7 0 0
Gy 85 97 101 29 13 24 34,1 13,4 23,7 4 3,9
Ny 53 50 43 15 16 11 28,3 32 25,5 1 2,3
N 54 43 47 9 3 1 16,6 6,9 2,1 0 0
H 32 28 28 22 12 15 68,7 42,8 53,5 7 25
Nagyatád
Sz 46 40 30 15 24 3 32,6 60 10 0 0
Nagykorpád 16 20 24 0 0 19 0 0 79,1 15 62,5
Ötvöskónyi 41 45 46 31 31 2 75,6 68,8 4,3 25 54,3
Rinyabesenyı 20 15 13 20 15 13 100 100 100 10 76,9
Rinyaszentkirály 20 18 21 19 17 20 95 94,4 95,2 13 61,9
Segesd 95 97 94 36 34 46 37,9 35 48,9 11 11,7
Somogyszob 34 31 35 18 19 25 52,9 61,2 71,4 4 11,4
Szabás
Tarany 46 45 44 12 15 15 26 33,3 34 4 9
Összesen: 946 904 878 426 333 359 45 36,8 40,8 212 24,1
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 24
A kistérség óvodáiban a hátrányos óvodás gyermekek az utolsó három évet tekintve
az összes óvodás számához viszonyítva 41% átlagosan.
9. Táblázat HHH-s HH.s óvodáskorúak száma és aránya
Halmozottan hátrányos
helyzető óvodások aránya
Óvodáskorúak
összlétszáma
Hátrányos
helyzető
óvodások
létszáma
Halmozottan
hátrányos
helyzető
óvodások
létszáma
Össz.
létszámhoz
HH.-s gyerm.
számához
878 359 212 24% 59%
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
A kistérségben a halmozottan hátrányos helyzető óvodások aránya az
összlétszámhoz viszonyítva 24 %. A halmozottan hátrányos gyermekek számához
viszonyítva 59 %. Ez a rendkívül magas arány a szülık iskolai végzettségének
hiányosságaira, szociális helyzetére utal. Ezen gyermekek között magas a roma
származásúak száma. Ezeknek a gyermekeknek a nevelését a többi gyermekkel együtt
integráltan végzik. A térség 5 településének óvodájában - Somogyszob, Beleg, Ötvöskónyi,
Rinyaszentkirály és Segesd - folyik integrált nevelési programnak megfelelı oktatás, mely
után központi normatívát is igényelnek a települések.
A bejáró óvodások összetételét tekintve az elmúlt 3 évben a bejáró óvodáskorúak
átlagosan 30% a hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermek. Jelentısebb
számban a hátrányos helyzető gyermekek vannak a bejárók között. Ez azt jelzi, hogy a
bejárók többsége az amúgy is hátrányos helyzető kistelepülésekrıl jár be az
intézményekbe.
10. Táblázat Hátrányos helyzető és SNI-s bejáró gyermekek
Nevelési év
Össz. bejáró
Hátrányos helyzető
bejáró
Halmozottan hátrányos helyzető bejáró
Sajátos nevelési igényő
bejáró
A HH + SNI-s tanulók
aránya az összes
bejáróhoz
2005 31 9 - 1 32 %
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 25
2006 36 8 - 1 25 %
2007 23 3 - 4 30 %
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség
Az óvodai infrastruktúra vegyes képet mutat. Az ellátásra használt épületek között
sok a viszonylag régi építéső. A kifejezetten óvodai ellátás céljából épített intézmények
száma kevés. Gyakoriak az átalakított épületek, az önkormányzatok folyamatos
felújításokkal igyekeznek az óvodákat megfelelı állapotban tartani.
Az épületek befogadó képessége megfelelı a csoportok befogadására. Tornaszoba
csak pár intézményben található. Görgetegen, Nagyatád 5 intézményegység-részében.
Somogyszobon a közeli iskola tornatermét használják.
Fızıkonyhája van a bolhási, görgetegi, lábodi, egy nagyatádi, a nagykorpádi,
rinyabesenyıi, a rinyaszentkirályi, a somogyszobi intézményeknek. Valamennyi további
óvodának tálalókonyhája van. Étterem csak hét településen van, Belegben, Görgetegen,
Nagyatádon (1 intézményegység- részben), Nagykorpádon, Rinyaszentkirályon,
Somogyszobon és Szabáson.
Az intézmények felszereltsége mind minıségében mind mennyiségében elfogadható, de a folyamatos pótlások szükségesek. Sehol nem jeleznek csoportszoba bıvítési igényt.
Az intézmények akadálymentesítettsége többségében megoldatlan.
2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak
Az óvodák személyi feltételei a jogszabályi elıírásokhoz (Kt. 1.számú melléklet az
1993. évi törvényhez) és az ellátandó feladatokhoz igazodnak. Az óvodapedagógusok
száma megfelel a törvényi elıírásoknak. Minden településen egy csoportra két pedagógus
jut. Lábodon és Nagyatádon ennél is magasabb az óvónık száma. A kistérségben összesen
41 óvodai csoportra 89 óvodapedagógus jut. Diplomával rendelkezik 82 fı, azaz az óvónık
92%-a. Középiskolai végzettséggel rendelkezik 7 fı, ami az összlétszámhoz viszonyítva
8%-ot jelent. Az alapdiploma mellett 22 fı rendelkezik kiegészítı diplomával, azaz
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 26
szakvizsgázott pedagógus. Pl.: közoktatás vezetı, fejlesztı pedagógus, gyógytestnevelı,
óvodamenedzser.
Az elızı két évben óvodában pedagógus elbocsátásra nem került sor. 2007.
januárjában Nagyatádon egy kétcsoportos városszéli intézmény-egységben 1 csoport
megszüntetésére került sor, az alacsony kihasználtság miatt. Ebbıl adódóan 2 fı
létszámleépítését hajtották végre, melyet nyugdíjazással és feladat átszervezéssel oldottak
meg. Így a kistérségben az óvónık száma 2-vel csökkent, számuk 2007-ben 87 fı. Szakmai
végzettségük a feladatellátáshoz megfelelı. Az óvodapedagógusok csoportban eltöltendı
kötelezı óraszáma heti 32 óra. A pedagógusok 2007-ben történt kötelezı óraszám emelése
az óvónıket nem érintette. Ebbıl adódóan létszámleépítéssel nem kell számolniuk. Az
óvópedagógusok munkáját a kistérség területén 40 dajka segíti.
2.1.6. Az óvodai ellátás költségviszonyai
A feladatellátás finanszírozását alapvetıen három forrásból biztosítják az
önkormányzatok. A normatív állami támogatásokból, az intézmények saját bevételeibıl,
valamint az önkormányzat saját pénzeszközeibıl.
Általánosságból elmondható, hogy a normatív állami támogatásból a finanszírozás
nem megoldható. Nem ritkán a normatívával azonos mértékő, vagy azt akár jelentısen is
meghaladó saját források szükségesek a biztonságos intézményi mőködéshez. Ezt jól
szemlélteti az alábbi ábra.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 27
Óvodák összes mőködési kiadása és normatív támogatásának változása 2005-2007
0
50 000 000
100 000 000
150 000 000
200 000 000
250 000 000
Beleg
Görge
teg
Három
fa
Kisbajom
Kutas
Lábo
d
Nagyatá
d
Nagyko
rpád
Ötvösk
ónyi
Rinya
besenyı
Seges
d
Somog
yszo
b
Szabás
Taran
y
2005 Összköltség
2005 Normatíva
2006 Összköltség
2006 Normatíva
2007 Összköltség
2007 Normatíva
4. ábra Óvodák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból
Az egyes intézmények tekintetében rendkívül eltérıek a költségek. Ezek többnyire
az egyes intézmények sajátos helyzetébıl következik, azonban esetenként származhat az
intézményekre elszámolt idegen költségek elszámolási problematikájából is. (Pld.
közétkeztetés)
Az alábbi diagramon bemutatjuk az önkormányzatok által szolgáltatott adatok
alapján az egy gyermekre jutó intézményi költségeket. Az intézmények többségénél szinte
folyamatos költségnövekedés figyelhetı meg. Ezzel szemben három település tekintetében
évenkénti csökkenés mutatkozik. (Szabás, Ötvöskónyi, Görgeteg)
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 28
0 200 000 400 000 600 000 800 000 1 000 000
Beleg
Görgeteg
Háromfa
Kisbajom
Kutas
Lábod
Nagyatád
Nagykorpád
Ötvöskónyi
Rinyabesenyı
Segesd
Somogyszob
Szabás
Tarany
Óvodák egy f ı ellátott gyermekre jutó költségei Ft-ban
2007
2006
2005
2004
2003
5. ábra Egy ellátott gyermekre jutó költség az egyes intézményeknél Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból
Az egy pedagógusra jutó költségeknél az adatok hasonló tendenciát mutatnak. Kisbajom esetében valószínőleg eltérített adatokról van szó.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 29
0
2 0
00
00
0
4 0
00
00
0
6 0
00
00
0
8 0
00
00
0
10
00
0 0
00
12
00
0 0
00
14
00
0 0
00
16
00
0 0
00
Beleg
Görgeteg
Háromfa
Kisbajom
Kutas
Lábod
Nagyatád
Nagykorpád
Ötvöskónyi
Rinyabesenyı
Segesd
Somogyszob
Szabás
Tarany
Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézmén yeknél
2007
2006
2005
2004
2003
6. ábra Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból
2.1.7. Programkínálat
A kistérség minden óvodája készített Helyi Nevelési Programot, melynek minden
esetben az alappillérei a Közoktatási Törvény és az Óvodai Nevelés Alapprogramja voltak.
A programokban általános célként fogalmazódik meg a 3-7 éves gyermekek
nyugodt, élmény-gazdag, érzelmi biztonságot nyújtó, harmonikus fejlıdésének elısegítése,
az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével. Családias derős légkörben, a
sokoldalú képességfejlesztéssel, a személyiség egészére irányuló fejlıdés biztosítása,
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 30
elısegítése, hogy az elért eredmények megalapozzák a sikeres iskolakezdést, az iskolára
való alkalmasságot.
11. Táblázat Nevelési programok sajátosságai intézményenként
Település Intézményi sajátosság Minden intézményben cél és
feladat
Tarkarét Óvoda (Háromfa)
Mesevár Óvoda (Tarany)
- etnikai program
IV. Béla Király Ált. Isk. Óvoda (Segesd)
Micimackó óvoda (Kutas)
Napköziotthonos Óvoda (Kisbajom)
- Kompetencia alapú óvodai nevelési program /HEFOP 3.1.3./
- Magyar nyelvő cigány kisebbségi nevelésre vonatkozó útmutatások
Kispipitér Napköziotthonos Óvoda (Szabás)
Napköziotthonos Óvoda (Lábod)
- Integrált nevelés
Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda (Nagykorpád)
Egyesített Óvoda (Nagyatád)
- Óvodai Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag /HEFOP 3.2.1./
- Integrált nevelés és az etnikai nevelés részprogram
- Intézmény-egységeiben:
- Mozgás részprogram
- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 47.§-ban leírt általános nevelési alapelvek és célkitőzések.
- Ezen kívül kiemelt feladatként jelölik meg:
- gyermekközpontúságot
- érzelmi nevelést
- játékos formában történı élmények, ismeretek nyújtását
- anyanyelvi fejlesztést
- testi edzés, kultúrált mozgás fejlesztését
- hagyományırzést
- helyi sajátosságok megırzését
- identitástudat erısítését
- társas kapcsolatok alakítását
- tevékenykedtetés által történı fejlesztést
- iskolára történı felkészítést
- másság elfogadását, tiszteletben tartását
- környezetünk, természeti értékeink megbecsülését
- gyermeki szabadság érvényre juttatását
- logopédiai ellátás biztosítása
- hátrányos és halmozottan
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 31
- Erdei Óvoda részprogram
- Környezetbarát nevelés részprogram
Somogyszob Község Önkormányzatának Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája
Napköziotthonos Óvoda (Bolhás)
- Tevékenységközpontú saját óvodai program, melyben vállalták a gyermekek integrált óvodai nevelését.
- Gyógy-testnevelés biztosítása
- Sindelár program
Általános Iskola és Óvoda (Görgeteg)
Napköziotthonos Óvoda (Rinyaszentkirály)
- Integrált nevelés
- Etnikai program
Napközi Otthonos Óvoda (Rinyabesenyı)
Szivárvány Óvoda (Ötvöskónyi és Beleg Község Óvodai Társulása)
hátrányos gyermekek ellátásának a biztosítását
- SNS-s gyermekek nevelési feltételeinek biztosítását
Szivárvány Óvoda
Beleg
- Integrált nevelés
- Etnikai program
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 32
2.2. Általános és középiskolai, szakképzési kollégiumi feladatellátás a kistérségben
2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei
A Rinyamenti Kistérség a kötelezıen biztosítandó
általános iskolai oktatás ellátásának szervezését 11
településen, 7 intézmény keretében végzi. Az
intézmények fenntartását 6 esetben a települések
intézményfenntaró társulásban látják el, Segesd község
oktatási intézményének önálló fenntartója az
önkormányzat. Az általános iskolák az oktatási
törvényben meghatározott struktúrának megfelelıen
mőködnek. 1-8. osztályt indítottak 5 településen.
Háromfa és Tarany községek azt a módot választották
iskolájuk fenntarthatósága érdekében, hogy 1-6. osztály van
mindkét községben, a 7. osztályt Taranyban, a 8. osztályt
Háromfán indították ebben a tanévben. A gyermekek
utaztatását saját iskolabusszal oldják meg. Az intézményi
társulás tagja még Bakháza.
1-4. osztályban folyik oktatás két településen
Belegben Kutas tagintézményében és Nagykorpádon Lábod
tagintézményében. 1-3. osztályban látja el az oktatási
feladatokat Görgeteg tagiskolája Rinyaszentkirály. A
legkisebb iskola Szabáson mindössze 1-2. osztállyal mőködik a Kutasi Révkomáromi
János Általános Iskola tagiskolájaként. A fentiekbıl látszik, hogy a legkisebb falvak is
ragaszkodnak iskolájuk létezéséhez. Próbálnak a törvényi lehetıségek minden módjával
élni, hogy intézményeik továbbra is mőködhessenek és igyekeznek a legjobb feltételeket
megteremteni az ott élık alapfokú oktatásának biztosítása érdekében.
Középfokú oktatási intézmény csak Nagyatádon van. Önkormányzati fenntartásban gimnázium, és kollégium. Megyei fenntartásban a szakképzı iskola, illetve egy alapítványi iskola is van.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 33
12. Táblázat A Rinyamenti Kistérség alapfokú oktatási intézményei az alábbi struktúrában mőködnek
Település Intézmény neve Intézményi struktúra
Oszt. száma (2007.)
Nagyatád Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat
1-8.oszt. 43
Somogyszob Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda
1-8. oszt. 8
Segesd IV. Béla Általános Iskola és Óvoda 1-8. oszt. 12
Kutas Révkomáromi János Általános Iskola 1-8. oszt. 13
Beleg /Kutasnak tagiskolája /
1-4. oszt. 1
Szabás/Kutas tagiskolája/
1-2 oszt. 1
Lábod Kótai Lajos Általános Iskola 1-8. oszt. 10
Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája /
1-4. oszt. 1
Görgeteg Általános Iskola és Óvoda 1-8. oszt. 8
Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája /
1-3. oszt. 1
1- 6. oszt. Tarany
8.o.közös
1-6. oszt. Háromfa /telephely/
Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat
7.o.közös
14
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 34
A nagyatádi kistérség általános iskolái közül a Nagyatád városi iskolák szakmai
munkája jó. Mind három általános iskolának sajátos arculata van: zene, néptánc,
képzımővészet, sport. Az elmúlt tanévtıl az Árpád Fejedelem Általános Iskola és
Alapfokú Mővészetoktatás Intézményben a város tanulói a festészet, a grafika, a papír-
makett és a textil tanszakokkal ismerkedhetnek. A Babay József Általános Iskola 2005-ben
elnyerte a Nemzeti Sporthivatal és a Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet által kiírt
pályázatot, így sportiskolai és módszertani szerepet is ellátó oktatási intézmény lett. Ez a
két iskola a holland-magyar MAG projektben is részt vett és pályázati segítséggel
kiépítették a Comenius I. minıségfejlesztési rendszerüket. A Bárdos Lajos Általános Iskola
nívós kórusai és néptánc csoportja a városi, megyei, országos és külföldi rendezvényeken
is részt vesznek. „A tanulás-tanítása” módszer beépült az oktató- nevelı munkájukba. A
Belsı gondozói rendszer (BGR) kialakításán dolgoznak. A város három általános iskolája
között jó együttmőködés alakult ki. A községek iskolái közül a mikro-körzeti társulások
által fenntartott intézmények oktató-nevelı szakmai munkája jó. Ilyen a kutasi, a lábodi, a
somogyszobi, a taranyi és a görgetegi általános iskola. Ezekbe az iskolákba olyan
községekbıl járnak gyerekek, ahol a községek több szempontból is hátrányos helyzetőek,
ebbıl következik, hogy az iskolába járó tanulók nagy része is hátrányos helyzető. A
legtipikusabb hátránytényezık: a szegénység, a munkanélküliség, a szülık alacsony
iskolázottsága és a lakhatási körülmények. Éppen ezért mindenütt kiemelt feladat:
• a mőveltségi hátrányok leküzdése, felzárkóztatás,
• a társadalmi beilleszkedés segítése, a cigány tanulók szocializációja,
• az egészséges életmód igényének kialakítása,
• a természet szeretete és védelme,
• fokozott gyermekvédelmi tevékenység.
Fontos a tanulók tanórai és egymás közötti magatartását érintı szociális és érzelmi
képességének fejlesztése (viselkedéskultúra, szociális kompetencia).
A személyre szabott fejlesztı feladatok alkalmazása megpróbálja az
esélyegyenlıség lehetıségét megteremteni minden gyermek számára, mivel évrıl-évre
növekszik a sajátos nevelési igényő tanulók száma. Több iskolában folyik integrációs
oktatás, képesség kibontakoztató felkészítés és felmenırendszerben magyar nyelvő cigány
kisebbségi oktatás. (Pl. Háromfán a tanulók 30%-a a cigánykisebbséghez tartozik, de más
községekben is magas a számuk.)
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 35
2.2.2. Bejárók, gyermekek összetétele
A Rinyamenti Kistérségi Társulás oktatási intézményeibe a bejáró tanulók száma
növekedést mutat az elmúlt 3 évben. A kis falvakban mőködı tagiskolákban elvégzik a
gyermekek az alsó tagozat ott lévı osztályait, majd az „anyaintézményben” folytatják a
felsıbb évfolyamokat. Az adatok arra utalnak, hogy ezek a gyermekek adják a bejáró
tanulók számát. Más a helyzet Nagyatád esetében. Nagyatád város Bolhás (1-8. osztály) és
Ötvöskónyi (5-8.osztály) tanulóinak alapfokú oktatását biztosította társulás keretében.
2007. június 1-tıl Bolhás, Nagyatád, Ötvöskónyi községek intézményfenntartó társulás
keretében mőködtetik a Nagyatádi Közoktatási Intézményt, mely biztosítja a három
település alapfokú nevelését-oktatását (1-8 osztály). Ezzel Ötvöskónyi alsó tagozatos
iskolája megszőnt. A 2007/2008-as tanévben 114 gyermek jár be Nagyatád 3 általános
iskolai intézményegységébe a (társulásból) Bolhásról és Ötvöskónyiból. A város általános
iskoláiba járnak még be olyan településekrıl is gyermekek, ahol mőködik, iskola 1-8.
osztállyal (Lábod, Kutas, Segesd, Somogyszob, Tarany, Háromfa) sıt intézményfenntartó
társulásban vannak más községgel (Beleg, Szabás, Nagykorpád). Annak egyik oka, hogy
nemcsak a társulás falvaiból járnak ide iskoláskorúak az, hogy a kistérség központjában
nagyobb a munkalehetıség, így a környezı falvakból is sokan a városba járnak dolgozni.
Biztosabbnak látják a szülık, ha gyermekük is oda jár iskolába, ahol a munkahelyük van.
Több szülı és gyermek nagyobb lehetıségeket lát a városi iskolákban (mővészeti oktatás,
sport lehetıségek, stb.), színvonalasabbnak tartja az itteni oktatást.
Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy míg szinte valamennyi intézmény esetében
csökkenı a bejáró gyermekek száma, addig a városba bejárók száma töretlenül növekszik,
miközben ott is csökkenı gyermeklétszám figyelhetı meg.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 36
0
200
400
600
800
1000
1200
A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben az összlétszámhoz viszonyítva
2005 Össz.létsz. 171 258 205 1130 167 234
2005 Bejáró 27 131 71 226 24 29
2006 Össz.létsz. 167 251 204 1108 160 231
2006 Bejáró 29 122 69 238 26 27
2007 Össz.létsz. 171 245 205 1100 151 229
2007 Bejáró 36 123 61 268 29 46
Görgeteg
Kutas LábodNagya
tád
Somogyszo
b
Háromfa-
Tarany
7. ábra A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Az iskolákba bejáró tanulók nagy többsége iskolabuszon utazik egyik településrıl a
másikra. Reggel önállóan, illetve kisérıvel érkeznek az iskolákba a gyermekek, hiszen a
buszmegálló az intézmények elıtt vagy közelében van. A délutáni visszautaztatás
szervezetten történik, hiszen egy idıben hagyják el az intézményt, kísérı-tanár felügyelete
mellett. A 2007/2008-as tanévtıl iskolabusszal oldja meg Ötvöskónyi Önkormányzata a
bejárást gyermekei számára. Belegbıl, Kisbajomból, Szabásról is iskolabusszal érkeznek a
kutasi iskolába a tanulók. A buszon minden esetben felügyelı felnıtt tartózkodik. Háromfa
és Tarany közös fenntartású intézményében a 7. és 8. osztályok utaztatása szintén
iskolabusszal történik, tanári kísérettel, ettıl a tanévtıl. A Nagyatádon dolgozó szülık az
alsó tagozatra járó gyermekeiket nagy számban saját személygépkocsival szállítják az
iskolába és haza, vagy együtt utaznak buszon, vagy vonaton. A bejárás legnagyobb
távolsága maximum 20 km, így a jogszabályban elıírt idıkeret betartható.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 37
13. Táblázat Az általános iskolába bejáró gyermekek száma és aránya
Települési intézmények
Más településrıl bejáró gyermekek száma az
iskolákban
Más településrıl bejáró gyermekek aránya a teljes
létszámhoz viszonyítva
2005 2006 2007 2005 2006 2007
Nagyatád 226 238 268 20% 21% 24%
Somogyszob 24 26 29 14% 16% 19%
Segesd 2 3 - 0,8% 1,2% -
Kutas 131 122 123 51% 49% 50%
Beleg /Kutasnak tagiskolája /
2 - - 10% - -
Szabás /Kutasnak tagiskolája/
- - - - - -
Lábod 71 69 61 35% 34% 28%
Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája/
- - - - - -
Görgeteg 27 29 36 15% 17% 21%
Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája /
- - - - - -
Tarany - 1 - 0,7%
Háromfa /telephely/ 29 27
-
46 28% 27%
-
20%
Összesen : 512 515 563 20,8 21,3 23,4
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
2.2.3. Intézményi létszámok
Az általános iskolák számított kihasználtsága – az alapító okiratban szereplı
férıhely és a tényleges létszám összevetése alapján – kistérségi szinten 77%. Jó a
kihasználtság a kistérség általános iskoláiban a következı településeken: Nagyatádon 93%-
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 38
os, Segesden 86%-os és Taranyban- Háromfán 88%-os. Belegben, Görgetegen 80% alatti,
Somogyszobon, Nagykorpádon 70% alatti és Kutason, Rinyaszentkirályban 60% alatti a
kihasználtság. Az elızı három évben hasonló az évenkénti kapacitás kihasználtság, mivel
a gyereklétszám csökkenése következtében évente osztálycsoportokat szüntettek meg. Így
118-ról 112-re változott az általános iskolai osztályok száma, azaz hattal lett kevesebb. A
tanulók létszáma 63-mal kevesebb. 2480 fırıl 2417 fıre csökkent három év alatt. A
kihasználtsági mutató csökkenı Kutas, Somogyszob és a Nagyatád-Babay iskolái esetében,
azonban az osztályok száma csak a Babay iskolában csökkent eggyel 2007-re. Háromfa-
Tarany kettıvel, Lábod, Nagyatád, Segesd eggyel-eggyel csökkentette az osztályai számát.
(2. számú melléklet) Az egyes településekre vonatkozó létszámadatokat és kihasználtsági
mutatókat is a 2. számú melléklet tartalmazza. Az intézmények kihasználtsági mutatók
javításán az önkormányzatok intézményi összevonássokkal, illetve férıhelyszám
módosításokkal igyekeznek javítani. Gyermeklétszám bıvülése csak átcsoportosításokkal,
a kis, gazdaságtalan intézmények megszüntetésével lehet.
Az általános iskolai osztályok száma 112, tehát az egy osztályra jutó átlag létszám
22 fı, ami megfelel az országos átlagnak. Az egy osztályra jutó átlaglétszám legnagyobb
Nagyatádon~ 26 fı. A legkisebb Rinyaszentkirályon 14 fı és Szabáson 15 fı, mivel
ezekben a tagiskolákban csak alsó tagozat mőködik összevontan.
Az általános iskolák tantermeinek a száma 149. Az 2007. október 1-jei statisztika
alapján a tanulólétszám 2417 fı. Az egy teremre jutó tanulólétszám 16 fı, mely kedvezıbb
az országos átlagnál, ami 21 fı/terem.
Jelenleg az általános iskolákban az elsı osztályosok száma 9%-kal kevesebb, mint
e tanévben végzı 8. osztályosok száma. A különbség 28 tanuló és ez a tanulócsoportok
kistérségi átlag létszáma alapján kb. egy osztállyal kevesebb. A 2008/2009-es tanévben a
7. és 8. osztályos tanulók létszáma magasabb lesz, mint a helyükre várhatóan az elsı
osztályokba belépık száma. Jelenleg az alsó tagozatos tanulók száma is kevesebb, mint a
felsısöké. Ez azt mutatja, hogy a következı 5 évben további öt osztály megszüntetésére
lesz lehetıség. Várhatóan tovább csökken még az általános iskolások száma, tehát tovább
romlik a kihasználtsági mutató a kistérség általános iskoláiban.
Az általános iskolákat fenntartó önkormányzatok látva a tanulók létszámának
alakulását az intézményeikben- hasonlóan az óvodákhoz-, áttekintették nevelési-oktatási
koncepciójukat és a lehetıségek mérlegelése után, vagy társultak más település
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 39
intézményével, vagy tagintézményként mőködtek tovább. Intézményfenntartó társulást
hoztak létre és annak keretei között mőködnek tovább:
• Nagyatád, Bolhás, Ötvöskónyi;
• Somogyszob, Kaszó, Bolhás;
• Kutas, Beleg(tagiskola 1-4 oszt), Kisbajom, Szabás(tagiskola 1-2 oszt)
• Lábod, Nagykorpád (tagiskola 1-4 oszt), Rinyabesenyı;
• Görgeteg, Rinyaszentkirály (tagiskola 1.-3. oszt);
• Tarany, Háromfa, Bakháza települések iskolái.
Az intézményfenntartó társulások központjai: Nagyatád, Somogyszob, Kutas,
Lábod, Görgeteg, Tarany. Segesd község önkormányzata önállóan látja el a település 1-8
osztályos tanulóinak alapfokú oktatását.
2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban
14. Táblázat A tanulmányi idı letelte elıtt távozó tanulók száma
Település iskolái 2004-ben távozó tanulók száma
2005-ben távozó tanulók száma
2006-ban távozó tanulók száma
Lábod 9 5 -
Segesd 8 6 -
Tarany- Háromfa - - 4
Kutas 14 8 4
Görgeteg 3 8 4
Somogyszob - 6 -
Nagyatád- Bárdos iskola
5 9 8
Nagyatád- Babay iskola
- 5 9
Nagyatád- Árpád iskola
6 5 6
Összesen: 45 52 35
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 40
A táblázatból jól látható, hogy változó évenként az intézményekbıl távozó tanulók
száma az elmúlt három év átlagában 44 fı/év. Ez évente közel kétosztálynyi tanulót jelent.
A kistérséghez legközelebb Kaposváron, Barcson és Csurgón van hat és nyolc
osztályos középiskola a megyében. A szülık ezt a korosztályt még nem szívesen engedik
el a közelükbıl, ezért ritkán, vagy esetenként élnek ezzel a lehetıséggel. Tehát az
elvándorlást ez nem befolyásolja.
A fı mozgás a mikro-térségi központoknál van. A tanulólétszámok itt a
legmagasabbak. A kistérségben kevés a munkalehetıség, ezért a szülık költözése miatt
évente, általában kiegyenlítıdik az érkezı és távozó tanulók száma.
A távozók többsége évfolyamonként általában 1-2 fıt tesz ki.
Az elvándorlás okai:
− Segesd, Kutas, Nagyatád-Babay esetében 7. és 8. évfolyamon 2-3 fı távozik, mert
16. évét betöltötte és magántanulóként vagy felnıttképzésben, folytatja
tanulmányait.
− Egy- két esetben a szülık a tanulási vagy magatartási problémák miatt váltanak
iskolát.
− Elıfordul, hogy az iskola program kínálata- tanulmányi, sport, mővészeti képzés-
miatt történik a váltás.
Az általános iskolák viszonylag probléma mentesen átjárhatóak. Minden esetben a fogadó
iskola igazgatója dönt a tanuló átvételérıl a törvényesség betartásával.
Sajátos nevelési igényő tanulók
15. Táblázat Sajátos neveléső igényő tanulók számának alakulása az egyes intézményekben
Intézmények
Iskola tanulóinak létszáma
(fı)
Sajátos nevelési igényő tanulók létszáma (fı)
Sajátos nevelési igényő tanulók
aránya (%)
2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007
Beleg 23 22 23
Görgeteg 171 167 171 27 29 31 15,7 17,3 18,1
Háromfa 104 99 34 34 32,6 34,3
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 41
Intézmények
Iskola tanulóinak létszáma
(fı)
Sajátos nevelési igényő tanulók létszáma (fı)
Sajátos nevelési igényő tanulók
aránya (%)
Kutas 258 251 245 25 29 31 9,6 11,5 12,6
Lábod 205 204 205 2 3 7 0,97 1,47 3,4
Árpád 415 408 419 41 36 51 9,8 8,8 12,1
Bárdos 425 433 423 11 18 24 2,5 4,1 5,6
Nagyatád
Babay 290 267 258 10 6 16 3,4 2,2 6,2
Nagykorpád 25 20 24 4 16,6
Rinyaszentkirály 14 17 14
Segesd 232 234 240 13 23 40 5,6 9,8 16,6
Somogyszob 167 160 151 15 8 9 8,9 5 5,9
Szabás 21 19 15
Tarany 130 132 14 28 10,7 21,2
Tarany-Háromfa 229 71 31
Összesen: 2480 2433 2417 192 214 284 7,7 8,7 11,8
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
2006 és 2007 között 70 tanulóval több tanuló kapott határozatot a szakértıi és
rehabilitációs bizottságtól. Jelenleg a törvényi elıírásoknak megfelelıen a szakértıi
vélemények 2007/2008-as tanév végéig érvényesek. Ezen tanulók többsége beilleszkedési,
magatartási és tanulási zavarokkal küzd. Ezek az adatok az országos adatokat is jóval
meghaladják.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 42
A hátrányos helyzető tanulók száma közelíti az összes diáklétszám felét. Ez rendkívül
magasnak tekintendı. Sajnálatos, hogy ez az adat tartósan több évre visszamenılegesen
stagnáló.
16. Táblázat Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma és aránya az összlétszám tekintetében
Intézmények Iskola tanulóinak
létszáma Hátrányos helyzető tanulók létszáma
Hátrányos helyzető tanulók aránya
Halmozottan hátrányos helyzető tanulók (2007)
2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 száma aránya
Beleg 23 22 23 14 14 17 60,8 63,6 73,9
Görgeteg 171 167 171 138 134 140 80,7 80,2 81,8 73 42,6
Háromfa 104 99 53 57 50,9 57,5
Kutas 258 251 245 202 188 178 78,2 74,9 72,6 95 38,7
Lábod 205 204 205 140 131 147 68 64 72 97 47
Árpád 415 408 419 102 61 77 24,5 14,9 18,3 18 4,2
Bárdos 425 433 423 176 89 119 41,4 20,5 28,1 26 6,1
Nagyatád
Babay 290 267 258 64 64 75 22 23,9 29 26 1
Nagykorpád 25 20 24 20 18 16 80 90 66,6 12 50
Rinyaszentkirály
14 17 14 14 17 13 100 100 92,8 7 50
Segesd 232 234 240 124 93 104 53,4 39,7 43,3 53 22
Somogyszob 167 160 151 17 60 60 10,1 37,5 39,7 3 1,9
Szabás 21 19 15
Tarany 130 132 80 96 61,5 78
Tarany-Háromfa
229 140 61,1 83 36,2
Összesen: 2480 2433 2417 1144 1022 1086 46 42 44 505 20,8
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 43
17. Táblázat Halmozottan hátrányos helyzető tanulók adatai
Halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya Az iskolák
tanulóinak összlétszáma
Hátrányos helyzető tanulók létszáma
Halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszáma Össz.létsz.hoz
HH-s gy.számához
2417 1086 505 20% 46%
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
A hátrányos helyzető tanulókon belül is kirívóan magas a halmozottan hátrányos
helyzető tanulók száma. Közelítıleg fele, ami komoly ráfigyelést kíván az intézmények
részérıl.
A kistérségben végzett különbözı szociális felmérések kimutatták, a munkanélküliséget a
családok nehéz anyagi helyzetét, a megélhetési gondokat. Ezt mutatja a bejáró gyermekek
összetétele is, hiszen 2007-re 50 % fölé emelkedett a hátrányos helyzető és a sajátos
nevelési igényő gyermekek száma. Ettıl az évtıl jegyzıi kötelezettség a halmozottan
hátrányos helyzető gyermekek nyilvántartása. A kistérség intézményeibe összesen bejáró
gyermekek, és a halmozottan hátrányos tanulók aránya meghaladja a 25%-ot. Nagy feladat
hárul a befogadó iskolákra, e nehézségekkel küzdı tanulók biztonságos és szakszerő
ellátásának tekintetében.
18. Táblázat Bejáró tanulók összetétele
Tanév Össz. bejáró
HH bejáró
HHH bejáró
SNI bejáró
A HH + SNI-s tanulók aránya az összes
bejáróhoz
2005 512 202 - 38 47 %
2006 515 179 - 40 43 %
2007 563 216 138 75 52 %
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Az iskolák felzárkóztató foglalkozások biztosításával és fejlesztı foglalkozások
szervezésével próbálják biztosítani a hátrányok leküzdését. A térség négy (kutasi, segesdi,
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 44
görgetegi, háromfai) intézményében nagyon magas a hátrányos helyzető és SNI-s tanulók
száma. Az iskolák vezetıi ezen tanulók számára az esélyt teremtı nevelésnek és
oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történı
megszervezését, integrációs felkészítést folytatnak. A programban részt vevı gyermekek
több egyéni fejlesztı képzést kapnak, úgy, hogy a normáltempóban haladók is elfogadják,
segítik az osztálytársaik fejlıdését. Így saját fejlettségi szintje szerint tud fejlıdni
mindenki. Hosszú távon csökken az évfolyamismétlık és az iskolarendszerbıl kikerülık
száma. Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket a program biztosította.
Azokban az iskolákban – Somogyszob, Nagyatád – ahol az integrációs nevelés nem
központi program alapján valósul meg, fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus külön is
foglalkozik a problémás tanulókkal egyéni fejlesztéseket, felzárkóztató foglalkozásokat
szerveznek a számukra. A tanórákon, tanórákon kívül, külön személyre szabott fejlesztési
terv alapján – mely szakember (fejlesztı pedagógus) irányadásával készül – oktatják
társaikkal együtt a tanulókat.
Az általános iskolás gyermekek beszédhibáinak javításához, nyelvi kommunikációs
zavaraik korrigálásához, a dyses problémák megelızéséhez a kistérség szakemberei adnak
segítséget. Ezt a feladatot 4 fı logopédus látja el.
A Nevelési Tanácsadó megyei fenntartású intézményként látja el a város és
környéke iskolaérettségi vizsgálatait, terápiás kezeléseit. Az intézmény a beilleszkedési
zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdı gyermekek
problémáinak feltárásával segíti az oktatási intézmények munkáját.
19. Táblázat Fejlesztı és felzárkóztató foglalkozások
Fejlesztı foglalkozáson részt vett
Felzárkóztatáson részt vett (korrepetálás)
Alkalmazott szakemberek
2005 2006 2007 2005 2006 2007
158 223 314 637 542 492
Fejlesztıpedagógus,
Gyógypedagógus,
Logopédus
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 45
2.3. A feladatellátás fizikai jellemzıi
2.3.1. Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság
A kistérség iskolás tanulóinak elhelyezésére kevés kivételtıl eltekintve régi építéső
épületek szolgálnak. A legrégebbi épület Nagyatádon található, a Bárdos iskola, amely
eredetileg is oktatási célra épült. A legfiatalabb épület is Nagyatádon van a Babay iskola,
amely 1985-ben épült. Az iskolák tantermeinek száma a jelenlegi igényeket meghaladják.
Ennek oka a létszámok csökkenésébıl ered. A legnagyobb iskola a városban van, 3
intézmény-egységbıl áll, melyekben összesen 43 osztályterem és 18 szaktanterem fogadja
a tanulókat. Tizenhat tantermes iskola van Lábodon, és 14 tantermes Kutason. Jelentısebb
még a 12 tantermes segesdi iskola. 8 tantermes a görgetegi, és a taranyi, 9 tantermes a
háromfai iskola. A többi iskolának 1-2 tanterme van.
A kutasi iskolának tornacsarnoka, a többi intézménynek tornaterme, vagy
tornaszobája van. Szabási és a nagykorpádi kisiskolákban egyik sincsen.
Az intézményben fızıkonyha mőködik Lábodon, Kutason, Nagyatádon két
intézményben (Babay és Árpád iskola), Taranyban, Háromfán és Segesden. A nagyatádi
Bárdos iskolának tálalókonyhája és étterme sincs. A közeli kollégium szolgáltatásait veszi
igénybe. Ugyancsak nincsenek ilyen szolgáltatások, Rinyaszentkirályon, Belegben,
Szabáson és Nagykorpádon. Mindegyik intézményt általában az óvoda konyhája szolgálja
ki.
Az épületek fejújítására az önkormányzatok igyekeznek minden lehetıséget
kihasználni. Segesden 2005-ben teljes rekonstrukciót hajtottak végre. Jelenleg csak néhány
külsı udvari munkálat vár megoldásra.
Az intézmények akadálymentesítettsége többségében megoldatlan.
2.3.2. Alkalmazottak
A kistérség általános iskoláiban az alkalmazottak száma az elızı évhez képest 49
fıvel csökkent, 360 fırıl 311 fıre. A pedagógus státuszban lévık száma 22 fıvel (9%-kal)
az egyéb munkatársak száma 27 fıvel (23%-kal) csökkent. (3. számú melléklet)
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 46
A pedagógusok számának ilyen arányú csökkenését okozta:
− Az oktatási törvény módosításai, pl.: felemelték 2007. szeptembertıl a
pedagógusok kötelezı órák számát.
− A csökkenı gyereklétszám és az iskolai tanulók óraszámának csökkenése.
− A települések oktatási társulásai, struktúraváltása.
A következı években további kb. 4%-os létszámleépítés várható. A pedagógus
létszámcsökkenés 15 %-os, ami 16 fıt érintett Nagyatádon 2007-ben. A Nagyatádi
Közoktatási Intézmény létrehozása, az áttanítás megszervezése és az elıbb már felsorolt
okok miatt szükséges volt a létszámleépítés. Kutason 14%-os (3 fı), Lábodon 9%-os (2 fı)
volt a létszámleépítés. Segesden, Somogyszobon és Szabáson 1-1 fıvel csökkent a
pedagógusok száma. Szabáson 2 fı helyett 1 fı maradt.
A pedagógus létszám leépítést elsısorban nyugdíjazással oldották meg vagy a
dolgozó saját kérésére történt. Két esetben a nem megfelelı végzettség miatt történt a
felmondás. Néhány fınél feladatkör átcsoportosítást alkalmaztak.
Az egyéb munkatársak: gazdasági vezetı, gazdasági ügyintézı, iskolatitkár,
élelmezésvezetı, konyhai dolgozó, karbantartó, takarító. İk biztosítják a háttérbıl a
mindennapi oktató-nevelı munkához a megfelelı körülményeket. További létszámleépítés
a jelen struktúrában az egyéb munkát végzıknél már veszélyeztetné a napi munkavégzést
vagy bizonyos szolgáltatásokat- pl. gyermekétkeztetést, takarítást- meg kellene vásárolnia
az intézményeknek. További létszámleépítés esetleg struktúra váltás esetén lehetséges.
A pedagógusok száma országosan magas. Ennek egyik mutatója az egy
pedagógusra jutó gyerekek száma. 2005/2006-os országos átlag: 10 tanuló jut egy
pedagógusra. A kistérségi átlag valamivel ettıl magasabb ~ 10,4 tanuló. 2007-ben javult az
egy pedagógusra jutó gyerekek száma, mely ~11 fı lett a létszámleépítés és az intézményi
struktúraváltás következtében.
Az egy pedagógusra jutó gyerekek száma az országos átlag felett van Szabás,
Kutas, Beleg, Segesd, Nagyatád, Rinyaszentkirály, Somogyszob iskoláiban. Az országos
átlagnak felel meg Görgeteg iskolája és átlag alatti a Nagykorpád, Lábod, Háromfa-Tarany
iskoláiban ez a mutató.
Továbbra is szükség van a pedagógus létszám és a tanulólétszám változásainak
figyelembe vételével az iskolaszerkezet ésszerő, gazdaságos és szakmai szempontoknak
megfelelı átalakítására.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 47
Lehetıség szerint a jól képzett, motivált és az eredményes munkát végzı
pedagógusokat kell megtartani és továbbképezni. Fontos, hogy a kistérségben tanuló
diákok egyenlı esélyekkel induljanak a középiskolákba. Ehhez a felsı tagozaton is
törekedni kell, hogy a szakos ellátás 100%-os legyen.
Jelenleg Görgetegen, Segesden, Taranyban- Háromfán, Kutason és a nagyatádi
Babay iskolában, azaz az iskolák 35%-ban nem 100%-os a szakosan leadott órák száma.
Két esetben egy-egy szakon, három esetben két-három szakon nem tudják biztosítani az
elıírt végzettséget. A hiányszakok a következık: angol, történelem, kémia, biológia,
technika, rajz. Fıként a 7.-8. évfolyamon fordul elı, hogy ezt nem tudják biztosítani az
iskolák, pedig a továbbtanulás szempontjából itt lenne a legfontosabb.
Az intézmények vezetıinek egyik lehetısége a pedagógus továbbképzési keretbıl a
hiányszakok pótlása. A továbbképzéseket országos, megyei és kistérségi szinten is igénybe
veszik a kistérség pedagógusai. Az iskolai továbbképzési keretösszegén felül e célra
pályázaton nyert lehetıséget több intézmény is (pl. Segesd, Lábod, Kutas) vagy országos
projektben való részvétellel jutott hozzá új ismeretek elsajátításához (pl. Nagyatád iskolái,
Háromfa). A kistérségi társulás anyagilag is támogatja a szakmai továbbképzéseket. Ez
lehetıvé teszi, hogy helybe lehet hozni a képzéseket, így könnyebb a munkaidıhöz
igazítani és kevesebb idıt kell utazásra fordítani.
Az intézmények elsısorban a szakos ellátottság teljesítéséhez támogatják a
pedagógusokat, a hiányszak megszerzését ösztönzik. Pl. angol, informatika, történelem,
biológia, kémia, rajz, fejlesztı pedagógus.
Az új, korszerő nevelési, tanítási módszerek elsajátításához és a törvényi
változásokat követı továbbképzésekhez járulnak hozzá.
Évente változó a továbbképzéseken résztvevı pedagógusok száma. Az elızı három
év átlaga 135 fı/év, ami a pedagógusok létszámának átlagához viszonyítva 57%. Jellemzı,
hogy évente a pedagógusok több mint fele részt vesz szakmai képzéseken.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 48
20. Táblázat Továbbképzésben résztvevı pedagógusok
Intézmények
Továbbképzésben résztvevı pedagógusok
száma a 277/1997 (XII.22) Korm.
Rendelet szerint
2005 2006 2007
Beleg 0 0 0
Görgeteg 3 16 4
Kutas 3 21 1
Lábod 21 23 21
Árpád 11 5 4
Bárdos 28 25 33 Nagyatád
Babay 10 0 11
Nagykorpád 1 3
Rinyaszentkirály 1 1 1
Segesd 26 40 22
Somogyszob 5 10 8
Szabás n.a. n.a. n.a.
Tarany-Háromfa 4+3 8+12 19
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
A különféle képzések típusait az egyes intézményenként a 4. számú mellékletben
mutatjuk be.
A kistérség intézményeiben 220 pedagógus tanít az általános iskolákban. Ebbıl 14
fı egyetemi, 206 fı fıiskolai végzettséggel rendelkezik. Több diplomával rendelkezik
~33%, azaz 72 fı. A szakvizsgázott pedagógusok száma 31 fı, ebbıl 24 fı közoktatás
vezetı. Szakértıi végzettsége 5 fınek van. Magas a más településekrıl a munkahelyére
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 49
bejáró pedagógusok száma, 49 fı, mely a pedagógusok létszámának 22 %-a. Ez a
települések szempontjából nem elınyös.
A hiányszakok kivételével a pedagógusok és a vezetık végzettsége jónak
mondható. A több diplomával rendelkezık tanítói és tanári végzettséggel rendelkeznek. Ez
szakmai szempontból kedvezı, a 2008 szeptemberétıl bevezetésre kerülı nem
szakrendszerő oktatáshoz.
2.3.3. Az iskolai feladatellátás költségviszonyai
Az iskolák mőködtetési költségeinek szerkezete az óvodákkal megegyezı. Ezen
költségek tekintetében is változó mértékő, de jelentıs önkormányzati önerı szükséges az
ellátáshoz. Arányaiban azonban ez kisebb mértékő, mint az óvodáknál, azonban
összegszerőségében a feladat jellegébıl fakadóan értelem szerően nagyobb.
Iskolák kiadásai és a normatív támogatás változásai 2005-2007
-
100 000 000
200 000 000
300 000 000
400 000 000
500 000 000
600 000 000
700 000 000
Görge
teg
Három
faKuta
s
Lábo
d
Nagya
tád
Ötvösk
ónyi
Seges
d
Somog
yszo
b
Taran
y
2005 Összköltség
2005 Normatíva
2006 Összköltség
2006 Normatíva
2007 Összköltség
2007 Normatíva
8. ábra Iskolák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 50
Általánosságban évenkénti folyamatos költségnövekedés a jellemzı, de figyelmet
érdemlı, hogy a kisiskolák költségnövekedése kiugróan magas. (Beleg, Ötvöskónyi,
Nagykorpád, Szabás) Ma már ezek közül Ötvöskónyiban megszőnt az iskola, a többi pedig
tagintézményként mőködik tovább.
- 200 000 400 000 600 000 800 000 1 000 000
Beleg
Görgeteg
Háromfa
Kutas
Lábod
Nagyatád
Nagykorpád
Ötvöskónyi
Segesd
Somogyszob
Szabás
Tarany
Iskolák egy f ı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban
2007
2006
2005
2004
2003
9. ábra Iskolák egy fı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból
Az egy fı pedagógusra jutó költségeknél is mutatkozik a folyamatos növekedés.
Ugyanakkor az adatok azt is jelzik, hogy milyen mérető tantestülettel dolgoznak az egyes
intézmények. A kisebb tantestületeknél ugyanis magasabb az egy pedagógusra jutó
költség.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 51
-
1 0
00
00
0
2 0
00
00
0
3 0
00
00
0
4 0
00
00
0
5 0
00
00
0
6 0
00
00
0
7 0
00
00
0
Beleg
Görgeteg
Háromfa
Kutas
Lábod
Nagyatád
Nagykorpád
Ötvöskónyi
Segesd
Somogyszob
Szabás
Tarany
Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intéz ményekben
2007
2006
2005
2004
2003
10. ábra Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból
2.3.4. Programkínálat
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 44§ (1) bekezdésében leírtaknak
megfelelıen a kistérség minden alapfokú oktatási intézményében a nevelı és oktató munka
a fenntartó által elfogadott és jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik. Az iskolák a
pedagógiai programjukat, annak részeként-a Nemzeti Alaptanterv alapján- Helyi tantervet
készítettek. E dokumentumok a törvényi megfelelés alapján a helyi igényeket,
körülményeket figyelembe véve fogalmazza meg azokat a pedagógiai elképzeléseket,
ajánlásokat, melyek tartalmazzák a tanulóik nevelési-oktatási szükségleteit, szüleik
igényeit és a nevelıtestület lehetıségeit.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 52
21. Táblázat A kistérség iskolái pedagógiai programjainak legfontosabb elemei
Intézmények Intézményi sajátosság
(arculat ) Minden intézményben
cél és feladat
Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda /Somogyszob/
- Alapfokú mővészeti oktatás
● Kézmőves tanszak
● Néptánc tanszak
Révkomáromi János Általános Iskola /Kutas/
Beleg /Kutasnak tagiskolája /
Szabás /Kutasnak tagiskolája /
- Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása
Kótai Lajos Általános Iskola /Lábod/
Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája /
-„Erdei iskola projekt” alapján a környezeti nevelés kiemelt terület.
- Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása
- Roma kisebbségi oktatás magyar nyelven
- Alapfokú mővészeti oktatás (néptánc)
Általános Iskola és Óvoda /Görgeteg/
Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája /
- Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása
- Cigány kisebbségi nevelés – oktatás
- Alapfokú mővészetoktatás (szerzıdéses formában) színjáték, makett, papírtárgy-készítı tanszakok
- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§-ban leírt általános nevelési alapelvek és célkitőzések.
Ezen kívül, minden iskola biztosít tanulói számára:
-logopédiai ellátást
-gyógy-testnevelés ellátását
A logopédiai ellátást saját szakemberével biztosítja (Tarany-Háromfa ), kistérségi szolgáltatást vesz igénybe az összes többi intézmény.
Gyógytestnevelés ellátása saját szakemberrel történik Nagyatád, Tarany-Háromfa, Somogyszob
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 53
Intézmények Intézményi sajátosság
(arculat ) Minden intézményben
cél és feladat
Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat
Háromfa /telephely/
- Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása
- Cigány kisebbségi oktatás
- Kompetencia alapú oktatás
- Projektoktatási módszer
- MAG programban való részvétel
IV. Béla Általános Iskola és Óvoda /Segesd/
-Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása
-Diáksport-egyesület Tollaslabda Szakosztály
- Alapfokú mővészetoktatás (szerzıdéses formában) néptánc, kézmőves, zene, dráma tanszakok
Nagyatádi Közoktatási Intézmény
- Alapfokú mővészetoktatás:
• Képzımővészeti ága (grafika, festészet, papír-makett készítı, és textil tanszakok
• Zenemővészeti ág (szolfézs, hegedő, gordonka, zongora, fafúvós, rézfúvós, zenetörténet, kamarazene, szintetizátor)
- MAG programban való részvétel
- Adaptiv tanulásszervezés
- Sportiskolai oktatás
- Emelt szintő ének – zene oktatás
- Diáksport egyesület
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 54
Intézmények Intézményi sajátosság
(arculat ) Minden intézményben
cél és feladat
- Cserkészet
- Néptánc oktatás
- BGR
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Alapfokú mővészetoktatás
Az alapfokú mővészetoktatást - Nagyatád Város Önkormányzata fenntartásában -
2007. júniusáig két önállóan mőködı intézmény biztosította.
A zenei nevelés alakításában nagy szerepet töltött be a Városi Zeneiskola. Az
intézményben vonós, fúvós és zongora tanszakok mőködnek és zenei elıképzés is folyik.
Az intézmény szívesen fogadja a kistérségbıl bejáró tanulókat, rugalmasan alkalmazkodik
azok közlekedési igényeihez. Bejáró növendékek Lábodról, Taranyból, Belegbıl, Kutasról,
Görgetegrıl, Szabásról, Ötvöskónyiból, Bolhásról és Somogyszobról is igénybe veszik a
zeneiskolai oktatást. Az egyes mővészeti képzéseken résztvevık számát a csatolt 5.számú
melléklet mutatja.
2005/2006 tanévtıl az Árpád Fejedelem Általános Iskolában képzımővészeti
alapfokú mővészetoktatás indult négy tanszakkal: festészet, grafika, papír-makett és textil
tanszakon. Folyamatos az érdeklıdés a gyerekek és szülık részérıl, hiszen a nívós
kiállítások, a rajzpályázatokon elért sikerek az oktatás eredményességét tükrözik.
Az alapfokú mővészeti oktatást folytató mindkét iskola az átszervezést követıen a
Nagyatádi Közoktatási Intézmény kereteibe szervezıdött.
Alapfokú mővészetoktatás folyik még más szervezési formában Görgetegen
(kihelyezett telephelyeként) a szegedi Táltos Mővészeti Iskolának, színjáték, makett,
papírtárgy-készítı tanszakokon, illetve Somogyszobon kézmőves és néptánc tanszakon.
Segesden ugyancsak szerzıdéses formában biztosítanak alapfokú mővészetoktatást 4
tanszakon: néptánc, kézmőves, zene és dráma. 2007/2008-as tanévtıl a Kadarkúti iskolával
kötött megállapodás alapján biztosítja a Kótai Lajos Általános Iskola a mővészeti oktatást
néptánc szakágban.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 55
22. Táblázat Idegen nyelvoktatás
Angol nyelvet tanul
Német nyelvet tanul
Csak angol ny. oktatás
Csak német ny. oktatás
Angol és német ny. oktatás
2005 654 944
2006 660 919
2007 638 922
Segesd, Görgeteg, Háromfa- Tarany, Somogyszob Kutas, Nagykorpád
Lábod, Nagyatád (3intézmény egységében)
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
A kistérség minden 1-8 osztályos általános iskolájában folyik – idegen
nyelvoktatás. Segesden csak angolul tanulhatnak a gyerekek. Öt intézményben
Görgetegen, Háromfán-Taranyban, Somogyszobon, Nagykorpád és Kutason – csak német
nyelvet oktatnak. Két nyelv (angol és német) közül választhatnak a diákok Lábodon és
Nagyatád 3 intézmény-egységében. 6 iskolában, csoportbontásban szervezik az órákat. 1
településen már 2.osztálytól választható, 8 iskolában 4. osztálytól folyik tanórán
nyelvoktatás, 1 helyen 5. osztálytól.
23. Táblázat Nyelvtanárok száma végzettség szerint
Végzettség szerint Angol nyelv Német nyelv
6. osztályig taníthat 7 fı 3 fı
8. osztályig taníthat 1 fı 7 fı
Összesen: 8 fı 10 fı
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
A nyelvtanári ellátás még mindig nem megfelelı. Hiányoznak a 7. és 8.
osztályokba tanári végzettséggel rendelkezı angol szakos nevelık. Az angol nyelv
térhódítása ellenére sem tudják a kistérség iskoláiban a nyelvet megfelelı végzettségő
szakemberek oktatni. Változatlanul hiányszaknak számít.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 56
24. Táblázat Informatikai képzésben részesülı tanulók száma és aránya
Tanév Tanulók összlétszáma
Informatikai oktatásban
tanórán részesülı
tanulók száma
Informatikai oktatásban szakköri
foglalkozáson részesülı tanulók
száma
Informatikai oktatásban részesülık
aránya az össz. létszámhoz viszonyítva
2005 2480 939 560 60 %
2006 2433 1123 607 71 %
2007 2417 1544 342 78 %
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
A mai kor követelménye, a gyermekek legkedvesebb tantárgya közé tarozó -
számítástechnikai ismeretek oktatása – informatika. A fenti adatok is tükrözik, hogy évrıl-
évre nı a számítástechnikai ismereteket elsajátító tanulók száma. Az intézményekben,
nagyobb számban tanórai kereten belül, a tantervi elıírásoknak megfelelıen történik az
informatika oktatása. Szakköri foglalkozáson azok a gyermekek vesznek részt, akiknek
nem szerepel még az órarendjében, mint tantárgy, viszont szabad idejükben szívesen
ismerkednek számítástechnikával. Jellemzı, hogy 6. osztálytól már minden iskola óratervi
tantárgyként szerepelteti a számítástechnikát, 1. és 2. osztályban a szakköri keret, 3. és 4.
osztálytól már 4 – 4 iskolában tanórán is oktatják. Minden intézmény rendelkezik az
oktatáshoz legszükségesebb tárgyi és személyi feltételekkel. A legkorszerőbb technikai
eszközökkel Somogyszob és Háromfa iskolái rendelkeznek (Pld. Interaktív tábla).
A Rinyamenti Kistérség iskoláinak pedagógusai a kor követelményeinek
megfelelve, törekednek a legújabb pedagógiai módszerek elsajátítására –továbbképzéseken
való részvétellel, továbbtanulással – és annak átadására tanítványaik számára. 2003-tól a
holland – magyar MAG (Megelızés – Alkalmazkodás – Gondoskodás) program által
elsajátított adaptív oktatási módszerek alkalmazásával oktatják tanulóikat, az NKI két
intézményegységében és a Háromfa telephelyő iskolában. A kistérség területén már az
elızı tanévekben ismerkedtek a nevelık a kooperatív tanulási technikákkal, és a projekt
módszerrel, melyeket alkalmaznak is. Területünkön, Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti
Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat intézményében 2006 óta,
uniós pályázat segítségével folyik kompetencia alapú oktatás, az 1 – 3. osztályban olvasás
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 57
– szövegértés, az 5 – 8. osztályokban informatika, matematika, földrajz, történelem,
biológia, kémia , német oktatás.
Az oktatási intézmények pedagógiai programjaiban fontos szerepet kellett kapnia a
- Kt. 48.§ -ának megfelelıen - az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési
programjának. A kistérségi iskolákban törekednek a környezet ismeretén és személyes
felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten történı a
tanulók életvitelét meghatározó elvek kialakítására. Tananyaghoz kapcsolódó
környezetvédelmi elıadásokat szerveznek, tanórán kívüli foglalkozásokon, táborokban
nevelik a környezet szeretetére, megóvására a tanulókat.
2.3.5. Tanórán kívüli foglalkozások
Az iskolák a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény 53.§- ának megfelelıen
a tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat
szerveznek, napközi,tanulószoba, szakkör, konzultáció, speciális , illetve kiegészítı
ismeretek átadása céljából.
25. Táblázat Tanórán kívüli fogalalkozások
Tanórán kívüli foglalkozások Tanévek Összes
résztvevı Résztvevı/összes
létszám
2005 1457 58%
2006 1416 58% Napközi - tanulószoba
(alsó – felsı)
2007 1355 56%
2005 1250 50%
2006 1454 59%
Szakkörök, tehetséggondozás, érdeklıdési körök, házi bajnokság, tanulmányi kirándulás,énekkar,mővészeti csoport,énekkar 2007 1267 52%
2005 1284 50%
2006 1333 54% Sportkörök, sportfoglalkozások
2007 1284 53%
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 58
Az egyes intézményekre vonatkozó részletes adatokat a 6.számú mellékletben mutatjuk be.
A tanórán kívüli foglalkozások közül ki kell emelni a napközi, illetve tanulószoba
szerepét. Jó lehetıséget biztosít a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos, SNI-s
tanulókkal való foglalkozás lehetıségére. Ezeknek a tanulóknak a szülei általában nem
tudnak segíteni a tanulásban gyermekeiknek, az otthoni körülmények nem biztosítják a
tanulási lehetıségeket .Ezért mondhatjuk, hogy a délutáni foglalkozásoknak ezek a formái
„esélyegyenlítı” többlettörıdés egyik módja. Az utolsó három évet tekintve az összes
tanuló több mint 57%-a vette igénybe a napközit, vagy tanulószobai foglalkozásokat.
Ezeken a délutáni órákon mindig szaktanár segíti a diákok munkáját.
Magas az aránya (átlagosan 54%) a más tanórán kívüli foglalkozásoknak is
(szakkörök, tehetséggondozás, érdeklıdési körök, házi bajnokság, tanulmányi
kirándulás, énekkar, mővészeti csoport, énekkar,). A fenti foglalkozásoknak,
rendezvényeknek a célja a tanulók aktivizálása, tanuljanak meg együtt, ugyanakkor
egymás mellett, a kiemelkedı képességő és a hátrányos helyzető gyermekek szerepelni. Ne
csak az osztályközösségben találjanak társakat, legyen esélyük más csoportokban is
tevékenykedni, ezzel mintegy felkészíteni ıket a felnıtt életre.
A kistérség területén nagyon szeretik a gyermekek a sportot, ehhez kapcsolódó
versenyeket, rendezvényeket. Ezt a megállapítást támasztják alá a sporttal kapcsolatos
programokon való részvételi arányszámok is. Jó esélyt biztosít minden diáknak a sport a
fizikai képességek fejlesztésére, az egyéni eredmények elérése, sikerélményt nyújt akkor
is, ha esetleg, ha a tanulmányi eredmény nem olyan jó. A bajnokságok, megmérettetések
alakítják a versenyszellemet és a csapatszellemet.
A megyei és országos diáksport versenyekre a kistérségi diáksport bizottság által
szervezett versenyeken résztvevı egyéni és csapatversenyek elsı helyezettjei jutnak
tovább. Ezek a versenyek évente több sportágban kerül megrendezésre, melyekre a
kistérség minden intézményébıl, nagy számban neveznek. A legnépszerőbb sportágak:
atlétika, labdarúgás, kézilabda, játékos sportverseny. Nagyatád, Lábod, Kutas, Háromfa,
Görgeteg, Segesd iskolái képviseltetik magukat a Góliát McDonald’s FC Országos
Diáksport Egyesületben és az általuk szervezett versenyrendszerben. A Sport XXI.
Program labdarúgás és kézilabda sportágaiban érintett csapatok: Segesd, Lábod és a NKI
Babay és Árpád iskola. A labdarúgásban az MLSZ irányítóként és mindkét sportágban a
NUPI finanszírozóként vesz részt.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 59
2.4. Szakszolgálatok
A pedagógiai szakszolgálatok ellátásának széles körét biztosítja a térség
központjában, a Nagyatádon mőködı, megyei fenntartású intézmény a Nevelési
Tanácsadó. Az ı szolgáltatásait kiegészítve kerül sor kistérségünk területén a
szakszolgálati tevékenységek közül logopédiai és gyógytestnevelési feladatok ellátására.
2007. június 30.-ig a logopédiai szolgáltatást a város alkalmazásában tevékenykedı 1 fı
logopédus és 1 fı gyógypedagógus látta el a Rinyamenti Kistérség Többcélú
Önkormányzati Társulásával kötött megállapodás alapján a társult települések
intézményeiben. Az óvodáskorú és iskolás gyermekek beszédhibáinak javításához, nyelvi
kommunikációs zavaraik gyógyításához a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre
álltak. A térségközpontban történt intézményi átszervezés érintette ezen szolgáltatások
szervezését, mivel a Nagyatádi Közoktatási Intézmény keretében létrehozásra került a
Pedagógiai Szakszolgálat, melynek alkalmazottjaiként biztosítják továbbra is az eddigi
szolgáltatásokat a szakemberek.
26. Táblázat Logopédiai ellátás 2005-2007
Települések 2005 évi logopédiai
esetek száma 2006 évi logopédiai
esetek száma 2007 évi logopédiai
esetek száma
Beleg 3 6 6
Bolhás 3 4 4
Görgeteg - 14 15
Háromfa 14 20 24
Kisbajom 1 3 3
Kutas 28 30 30
Lábod 16 8 12
Nagyatád 111 84 114
Nagykorpád 6 6 5
Ötvöskónyi 3 6 11
Rinyabesenyı 1 2 0
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 60
Települések 2005 évi logopédiai
esetek száma 2006 évi logopédiai
esetek száma 2007 évi logopédiai
esetek száma
Segesd 16 13 43
Somogyszob 9 14 15
Szabás 11 - 3
Tarany 7 20 18
Összesen: 229 230 303
Forrás: Saját szerkesztés a Kistérségi Iroda által szolgáltatott adatokból
A logopédiai szakszolgáltatás feladatait jelenleg két fıállású logopédus látja el, és
segíti munkájukat két szakember megbízási szerzıdéssel. Ez az ellátási terület jelenleg
lefedett.
A gyógytestnevelés biztosítását az alábbiak szerint végezték, ill. végzik:
Kutas község általános iskolájában foglalkoztatott gyógytestnevelés
szakképzettségő testnevelı tanár látta el Kutas, Beleg és Szabás községek iskoláiban a
tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait.
Somogyszob község általános iskolájában foglalkoztatott gyógytestnevelés
szakképzettségő testnevelı tanár látta el Somogyszob, Segesd és Ötvöskónyi községek
iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait.
Nagyatád város általános iskoláiban foglalkoztatott gyógytestnevelés
szakképzettségő testnevelı tanárok vezették a Nagyatád, Háromfa, Görgeteg, Nagykorpád,
Lábod, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály és Tarany községek iskoláiban a tanulók
gyógytestnevelési foglalkozásait. Ez év szeptemberétıl a Tarany- Háromfa
intézményekben saját szakember foglalkoztatásával biztosítják az ellátást.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 61
27. Táblázat Gyógytestnevelési igények 2004-2007
Gyógytestnevelési foglalkoztatást biztosító
iskolák
2004/2005-ös
tanévben ellátásban résztvevı tanulók
2005/2006-os
tanévben ellátásban résztvevı tanulók
2006/2007-os
tanévben ellátásban résztvevı tanulók
2007/2008-as
tanévben ellátásban részesülık
tanulók
Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény
Nagyatád
33 fı
33 fı
40 fı
49 fı
Babay József Általános Iskola Nagyatád
8 fı 8 fı 13 fı 32 fı
Bárdos Lajos Általános Iskola46
Nagyatád
63 fı 88 fı 64 fı 30 fı
Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Somogyszob
51 fı 3 fı 46 fı 38 fı
Révkomáromi János Általános Iskola
Kutas
5 fı Nem
megoldott Nem
megoldott Nem
megoldott
Tarany (Tarany+Háromfa)
– – 27 fı 63+71
Összesen: 160 fı 182 fı 190 fı 283 fı
Forrás: Saját szerkesztés a Kistérségi Iroda által szolgáltatott adatokból
A táblázatból látható, hogy Kutason nem megoldott a gyógytestnevelés. A
kistérségi igény az itt ismertetett adatoknál nagyobb arányú, de részben szakemberhiány,
részben szervezési és finanszírozási gondok miatt nem megoldott az igények teljes körő
kielégítése.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 62
2.5. Szakmai szolgáltatások
Kistérségünk területén fontos szerepet tulajdonítunk a pedagógiai szakmai
szolgáltatások biztosításának. A hatékony, színvonalas nevelési- oktatatási feladatok
ellátásának biztosítása érdekében térségünkben munkaközösségeket mőködtetünk.
Ezeknek „történeti” gyökerei vannak. 2001. februárjában alakult meg a Nagyatád
Környéki Óvodák Vezetı Óvónıi Munkaközösségege és mőködött 2004. novemberéig.
Ekkor szervezıdött be a Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulás
szervezeti kereteibe.
A pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi szintő szervezésére az iskolák által
a Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltató Társulás 2003. február 19-én
alakult. Tagjai voltak: Nagyatád, Beleg, Görgeteg, Háromfa, Kisbajom, Kutas, Lábod,
Ötvöskónyi, Segesd, Somogyszob, Szabás, Tarany. A megalakulásig csak az igazgatói
munkaközösség mőködött a társulás területén. Az állandóan változó törvényi feltételek
miatt fontos volt a pedagógusok tájékoztatása, felkészítése. Erre legjobb terepnek a
kistérség látszott, ahol a pedagógusok hasonló környezetbıl jöttek, hasonló problémákkal
küszködtek. Az egymástól tanulás módszerét alkalmazták, és külsı elıadókat hívtak. A
SZAK 2004 pályázaton 581. 000 Ft-ot nyert a társulás, mely segítette a tevékenységi
körének bıvítését. A kistérség pedagógusainak továbbképzéseit, pl. helyben tudta
megoldani. Az igazgatói munkaközösségek mellett mőködtette az osztályfınöki és az alsó
tagozatos munkaközösségeket, ezzel is segítve a kistérség általános iskoláiban az
eredményesebb nevelı-oktató munkát. Ennek a szakmai szolgáltató társulásnak a feladatait
vállalta a többcélú társulás. Továbbra is mőködteti az iskolaigazgatói, óvodavezetıi,
osztályfınöki és alsó tagozatos munkaközösségeket, szakmai tanácskozásokat,
továbbképzéseket szervez.
Feladatuk:
• pedagógiai munka eredményességének mérése, értékelése, segíteni a helyi és
térségi közoktatási feladatellátást,
• szakmai tapasztalatcserék, az oktatási és pedagógiai módszerek megismertetése,
terjesztése,
• pedagógiai, szakmai információk győjtése, ırzése, feldolgozása, használatba
átadása, tájékoztatás,
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 63
• közremőködés programok, tervek készítésében, szakmai, jogi, közgazdasági
információk közvetítése,
• pedagógusok önképzésének, továbbképzésének segítsége, szervezése,
• tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,
• tanulóközösségek, diákönkormányzatok segítése.
28. Táblázat Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulást igénybe vevı intézmények
Óvodák Általános Iskolák
Általános Iskola és Óvoda Görgeteg
Rinyaszentkirály Napköziotthonos Óvoda /Görgeteg tagóvodája/
Görgeteg Általános Iskola és Óvoda
Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája /
Kutas és Kisbajom Községek Micimackó Napköziotthonos Óvodája
Kutas Révkomáromi János Általános Iskola
Ötvöskónyi Szivárvány Óvoda és Beleg Óvodai Intézményfenntartó Társulás
Beleg /Kutasnak tagiskolája /
Szabás Község Kispipitér Napköziotthonos Óvodája
Szabás /Kutas tagiskolája
Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda, Általános Iskola Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat
Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat
Lábod Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája
Lábod Kótai Lajos Általános Iskola
Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat
Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat
Nagykorpádi Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda
Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája /
Rinyabesenyı Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda
Somogyszob Községi Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája
Somogyszob
Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 64
Bolhás Napköziotthonos Óvoda /Somogyszob tagóvodája/
IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda, Segesd
Segesd IV. Béla Általános Iskola és Óvoda
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
A Rinyament Kistérség többcélú önkormányzati Társulása 2005 évtıl a
munkatervük alapján támogatásban részesíti a munkaközösségeket. Az óvodai
munkaközösség évenként 300.000 Ft támogatásban részesült. Az iskolai munkaközösség
pedig 2006-tól évi 500.000 Ft anyagi támogatást használhatott fel a programjai
szervezésére.
2.6. Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban.
A nevelési-oktatási intézmények számára a minıség a kitőzött céloknak való
megfelelést, a minıségbiztosítást a minıség megırzésének stratégiáit jelenti. Az
intézmények iskolai szolgáltatói színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres
mérés, értékelés, ellenırzés, partneri igényfelmérés és elégedettségmérés melynek
végrehajtását, szabályait a pedagógiai programban és az intézményi minıségirányítási
programban fektettek le.
A kistérség minden iskolájában az IMIP-ben meghatározottaknak megfelelıen
elégedettségi vizsgálatokat: fenntartói, szülıi, tanulói, dolgozói és egyéb partnerek
tekintetében (pl. Tőzoltóság, Mővelıdési Ház,stb.) végeztek.
29. Táblázat Tervezett és végrehajtott elégedettségi vizsgálatok
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Fenntartói 9 3 4 4 5 1 6
Szülıi 9 3 4 4 6 2 6
Tanulói 9 4 6 4 6 3 5
Dolgozói 8 1 3 3 4 2 4
Egyéb partner 4 1 3 2 4 1 4
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 65
Az iskolák 2005-ben végeztek legszélesebb körben elégedettségi vizsgálatokat.
2007-ig legtöbbször a tanulók körét kérdezték meg. Egyaránt fontos volt számukra a
szülık és a fenntartó véleménye is. Kevesebbszer vizsgálódtak a dolgozók és egyéb
partnerek között.
A visszajelzések eredményeit az iskolák figyelembe veszik az intézményi
önértékelésnél az éves munkatervük kialakításakor és a következı éves tervezésnél.
A MIP helyzetelemzésének egyik legfontosabb eleme a SWOT analízis. A
kistérség iskolái is elkészítették, négy területet vizsgálva.
Az intézmények erısségeiknek tartják általában:
• könnyen megközelíthetıek, biztonságos környezetben sok zöld területtel
rendelkeznek
• jók a tárgyi feltételeik így, az eszközellátottság erısíti az oktató-nevelı munkát
• bensıséges munkahelyi légkör
• megfelelı szakos ellátottság
• szakkörök sokfélesége
• iskolán kívüli partnerkapcsolatok ápolása
• szülıkkel való kapcsolattartás
• gyermekközpontúság
• fokozott odafigyelés a gyermekekre
• egyéni felzárkóztatás, tehetséggondozás
Az iskolák arculatának sokszínőségére utalnak az oktatási-nevelési célok
meghatározásaiból adódó egyedi erısségek:
• kompetencia alapú nevelés-oktatás
• integrációs program
• egészséges életmódra nevelés
• hagyományápolás
• idegen nyelvek oktatása
• számítástechnikai oktatás
• önálló szakszolgálat mőködtetése
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 66
Gyengeségként megjelölt legjellemzıbb vonások az intézményekben:
• tárgyi feltételek, eszközök
• tornaterem, ebédlı hiánya
• rossz szociális helyzető családok – sok HH-s és HHH-s gyermek
• kevés, vagy nincs szülıi ráfigyelés – nem érdeklıdnek a szülık
• egyre több a fegyelmezetlen gyermek
• tiszteletlen viselkedés, kultúrálatlan magatartás megjelenése
• kommunikáció a helyi társadalom felé
Veszélyként megfogalmazták az iskolákban:
• a veszélyek gyökerének a romló gazdasági helyzetet tartják
• a közoktatás finanszírozásában történı állami szerepvállalás csökkenését jelzik
• pénzügyi megszorításokat éreznek az önkormányzatok felöl intézményeik tárgyi
ellátottságait illetıen
• vidéki iskolák az anyagi, megélhetési, rossz szociális körülményeket jelölik meg
• minden intézmény megállapítása a folyamatosan csökkenı gyermeklétszám
• egyre nagyobb a tanulási nehézségekkel küzdı a HH-s és HHH-s tanuló diák
• a tanulók szüleinek alacsony iskolázottsági szintjébıl következıen kevésbé
partnerek a szülık.
• kevésbé figyelnek a szülık a gyermekeikre
• egyre több iskolában jelenik meg a tanuláshoz való viszony romlása, a tanulók
durva magatartása
Egyéni arculatnak megfelelı lehetıségek:
• mindennapos testnevelés
• téli – nyári tábor
• sportiskola, utánpótlás nevelés
• mővészeti iskolák
• integrációs és kompetenciaalapú oktatási bázis intézményé válás
• DÖK programok
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 67
Meghatározó közös pontok a gyermekek igényeinek kielégítése minden szinten:
• alapkészségek fejlesztése
• felzárkóztatás
• tehetséggondozás
• kompetencia alapú oktatatás
• együttmőködési készség – empátiafejlesztés
• gyermekcentrikusság
• személyre szóló fejlesztés
A fenti feladatok ellátására szakmailag felkészült, innovatív pedagógusra van
szükség. Számukra lehetıséget kell biztosítani, hogy minél több továbbképzésen
vehessenek részt. Az iskoláknak ki kell használniuk az egymás felé nyitásból adódó
lehetıségeket. Az egymástól való tanulást elıtérbe kell helyezni. Jobban kell erısíteni a
külsı kapcsolatokat. Ki kell építeni, vagy tovább kell szélesíteni a partnerek körét.
Szükségletek meghatározása a legutolsó szülıi és fenntartói igényfelmérés
tükrében:
Szülıi igények:
• Önálló ismeretszerzés képességének a fejlesztése
• Oktatást segítı eszközök bıvítése, korszerősítése
• Iskolai épületek felújítása, karbantartása
• Második idegen nyelv tanulásának lehetısége
• Mővészeti oktatás legyen az iskolában
• A vidéki iskolákban is valósuljon meg a városi iskola szolgáltatásaival egyenrangú
oktatás
• Sikeres legyen a továbbtanulásra való felkészítés
• Szép, esztétikus iskolai környezet kialakítása és fenntartása
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 68
Fenntartói igények:
• Korszerő, használható ismeretek biztosítása
• Olyan iskolai légkör kialakítása, ahol a tanulók jól érzik magukat
• Szellemileg, testileg, erkölcsileg egészséges gyermekeket neveljenek az iskolák
• Az oktatás minıségének fenntartása, új módszerek alkalmazása
• A tanulók – képességeihez mérten – a továbbtanulási mutatói eredményesek
legyenek
• Versenyeken való eredményes részvétel
• Idegen nyelv és informatika oktatás hatékonyságának növelése
• Átlagtól eltérı képességő tanulók fejlesztése / felzárkóztatás – tehetséggondozás/
• Kiemelt területen kezeljék az iskolák az alapkészségek fejlesztését
• Az iskolák jó kapcsolatot alakítsanak ki a szülıkkel
• SNI-s, HH-s,HHH gyermekekkel való törıdés, foglalkozás
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 69
III. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK
EREDMÉNYESSÉGE
3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében
Az országos kompetencia mérés célja a magyar és nemzetközi értékelési
hagyományokat követve a diákok kulturális eszköztudásának feltérképezése. Ennek
keretében az olvasás- szövegértési képesség és a matematikai mőveltség felmérésére került
sor. Fontos ez azért, mert a közoktatásból kikerülı diák akkor tudja majd megállni a helyét
az életben, ha az információkat képes megérteni, befogadni, értelmezni s azokról
véleményt alkotni.
Minden év májusában a 4. 6. 8. és a 10. osztályban tanulók körében történik a
kompetenciamérés. Az utolsó mérés melyrıl adataink vannak 2006. májusában volt.
3.1.1. Olvasás, szövegértés
Az olvasás – szövegértés az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre
való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és
képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.
A diákok olvasás – szövegértési képességének vizsgálata központi szerepet játszik
az iskolai tanulás eredményességében. Jelentısen befolyásolja, hogy hogyan olvasnak,
hogyan értenek meg különbözı típusú szövegeket. A kompetencia vizsgálat az olvasás –
szövegértési képesség gyakorlati alkalmazását helyezi elıtérbe. A mérésben olyan
feladatok szerepelnek, amelyekkel a mindennapi élet különbözı területein találkozhatnak a
tanulók.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 70
30. Táblázat Kompetencia mérés eredményei
Szövegértés 2004 2006 2004 2006
6. évfolyam 6. évfolyam 8.évfolyam 8. évfolyam
Árpád 510 - 513 504
Babay 479 - - 434
Bárdos - - 527 526
Lábod 469 454 502 469
Kutas 471 465 479 459
Segesd - - - 466
S.szob 456 - 471 488
Tarany-Háromfa
472+449 421+429 462+437 405+438
Görgeteg 397 442 448 387
Nagyatádi Kistérség
479
Országos 497
Község 467
Város 494
Dél-Dunántúl 493
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
A 2004-es adatokhoz képest 2006-ra tovább romlott a szövegértési képesség
eredménye. A fenti táblázatból látható, hogy a nagyatádi kistérség tanulóinak a
szövegértési mérési átlaga az országos átlag alatt van 2006-ban. A kistérségi átlagnál is
kevesebb a Nagyatád-Babay, Lábod, Kutas, Segesd, Tarany-Háromfa és Görgeteg
iskoláiban. Az országos átlagnál jobb az eredménye a Nagyatád-Árpád és Bárdos iskola
tanulóinak. A kistérségi átlag felett van a somogyszobi iskola eredménye.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 71
3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás
A matematikai mőveltség az egyénnek az a képessége, mely által értelmezi és érti a
matematika szerepét a valós világban, jól megalapozott döntéseket hoz, és képes úgy
használni tudását, hogy saját életének valós szükségleteit helyesen oldja meg, és a
társadalom hasznos, aktív és együttmőködı tagjává válik.
Az iskolai matematika oktatás célja: megtanítani a diákokat a matematika
használatára. Az embernek olyan matematikai mőveltségre van szüksége, amely segíti
eligazodni, helytállni a gyorsan változó világban. A matematikai ismereteket praktikus
helyzetekben kell alkalmazniuk, ezért a felmérés a tanulóknak azon képességeit vizsgálja,
amelyek megmutatják, mennyire tudják a matematikai mőveltségüket felhasználni a
mindennapi életben.
31. Táblázat A kompetencia mérés eredményei
Matematika 2004 2006 2004 2006
6. évfolyam 6. évfolyam 8.évfolyam 8. évfolyam
Árpád 509 - 490 491
Babay 480 - 447 431
Bárdos - - 499 502
Lábod 473 452 461 452
Kutas 426 412 471 449
Segesd - 433
S.szob 475 522 506
Tarany-Háromfa
439+444 423+440 457+441 385+458
Görgeteg 401 425 436 370
Nagyatádi Kistérség
468
Orsz.átl. 494
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 72
Község 465
Város 490
Dél-D. 490
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
A matematika kompetencia mérés eredménye a Nagyatádi kistérségben az országos
átlag alatt volt 2006-ban, mely a 2004-es mérés eredményétıl is gyengébb. A két városi
(Árpád,Bárdos) és a somogyszobi iskola tanulóinak az átlaga jobb a kistérséginél, a többi
intézmény tanulói mind gyengébben teljesítettek.
3.1.3. A hozott (családi) érték index
A családi háttér – index a tanuló otthoni helyzetére vonatkozó index, amelyet a
szülık iskolai végzettségébıl, az otthoni tanulást segítı eszközök mennyiségébıl és a
család anyagi jólétét jelzı tárgyak meglétébıl számítanak ki.
A mérésekkor a családok és az iskola is kérdıívet töltött ki, mely a tanulók
szociokulturális hátterére és az iskolában a tanár és a tanuló helyzetére adott választ.
Az iskolai eredmények értékelésekor minden esetben fontos figyelembe venni a
hozott (családi) értéket.
A kistérségben is a tanulók teljesítményét legnagyobb arányban befolyásolta:
• a szülık iskolai végzettsége,
• a családban a könyvek száma,
• a vagyontárgyak közül a meghatározó volt a számítógép.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 73
3.1.4. A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés)
A pedagógiai hozzáadott érték fogalma gyorsan népszerővé vált a
szakirodalomban. Meghatározása egy-egy oktatási folyamat elején és végén mért
teljesítmény-, illetve képességszint különbségének az összevetésével, vagy mérés esetén a
releváns háttéradatok felvételével, statisztikai úton való becsléssel történhet. A társadalmi
egyenlıtlenségek hordozójaként a szülık iskolázottsági mutatója mellett sok egyéb,
általában kulturális mutatót vizsgálnak még.
Összegzés
Az országos méréseken a kistérségi iskolák tanulói összességében az országos átlag
alatt teljesítettek, részben rajtuk kívül álló okok miatt, ami további célok kitőzését,
megvalósítását helyezi kilátásba.
A gyengébb teljesítés okai pl. hogy az iskolák tanulói összetétele az évek múlásával
egyre romlik. Ez betudható annak is, hogy a szociális háttér is romlik. Egyre nı a
hátrányos helyzető tanulók száma, s mivel tudjuk, hogy az otthoni körülmények igen
meghatározók a képességek kialakulásában, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a
tanulási esélyek javítására. A kistérség iskoláinak a mutatói is azt igazolják, hogy a jó
felszereltségő és nagyobb gyakorlattal rendelkezı iskolákban a hátrányos helyzető
gyerekeknek is jobb a teljesítménye, mint a kevesebb eszközzel és gyakorlattal rendelkezı
iskolában.
Az oktatás finanszírozása mind nagyobb terhet ró a helyi önkormányzatokra, ami a
csoportbontások megszüntetéséhez vezetett. Ennek következtében még nehezebb lesz a
teljesítmény javítása.
A kistérség iskolái mit tettek eddig:
− A kötelezı országos méréseken részt vettek.
− Az el nem küldött dolgozatokat kijavították, de nem minden esetben értékelték.
− Pályázat keretében kompetencia alapú oktatás folyik Háromfán.
− A kistérség iskoláinak több munkaközössége óralátogatáson és szakmai
beszélgetésen vett részt a háromfai iskolában.
− Az iskolák szakmai módszertani anyagokat vásárolnak és ezeket a tanórákon
felhasználják.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 74
− A nagyatádi Árpád és a Babay iskolában a 2006/2007-es tanévben a felsı tagozatos
tanulókkal a nevelık fejlesztı tantárgyi programokat teszteltek véleményeztek az
OKI felkérésére.
3.2. Eredményesség a versenyek tükrében
A kistérség általános iskolás korú tanulóinak összetétele heterogén, de vannak
nagyon jó képességő, tehetséges gyermekek is akik tanulmányi versenyeken kiváló
teljesítményt nyújtanak.
Az általános iskolákban cél az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása.
A felzárkóztatásra szoruló gyermekek ellátása mellett nagy kihívás a tehetséges tanulók
figyelemmel kísérése, fejlesztése. Nem csak a kiemelkedı képességő diákok tudásának
továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti,stb.) vetélkedık,
versenyek, hanem lehetıséget adnak a tanulmányaikban gyengébb eredményt produkáló
gyermekek személyiségének kibontakoztatásához. Minden tanévben elsı fordulóban az
intézmények házi versenyek keretében mérettetik meg tanulóikat. Az itt jó eredményt elért
gyermekeket felkészítik tanáraik az iskolán kívül szervezett – városi, kistérségi, megyei,
országos – versenyekre.
32. Táblázat Versenyeken részt vevı tanulók száma és aránya
2005 2006 2007 2005 2006 2007
Versenyek Össz.
létszám
Versenyen
résztvevı
Össz.
létszám
Versenyen
résztvevı
Össz.
létszám
Versenyen
résztvevı
A versenyen résztvevık és az összlétszám aránya
Iskolai 966 1020 824 38% 41% 34%
Kistérségi 719 789 758 28% 32% 31%
Megyei 541 522 470 21% 21% 19%
Országos
2480 211
2433 216
2417 329 8% 8% 13%
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Iskolai szinten a 3 tanévben átlagosan a tanulók 38%- a próbálta ki tudását.
Kistérségi szervezéső versenyeken átlagosan a gyermekek 30%-a vett részt. Nagyobb
megmérettetést jelentettek a megyei versenyek, ahová átlagosan a diákok 20%-a jutott el.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 75
Igazán kiemelkedı teljesítmény az iskola, a felkészítı nevelı és a tanuló számára az
országos versenyeken való részvétel, melyen kistérségünk területérıl az összes tanulói
létszámhoz viszonyítottan, átlagosan 10% vett részt az elmúlt 3 tanévben.
Nem csak a versenyzı tanulók száma magas, versenyeredményeket is áttekintve
megállapítható, hogy sok gyermek, sokféle területen mérettett meg. Kiemelkedı
eredményeket értek el mind a reál (matematika, fizika, kémia), mind a humán (olvasás,
nyelvtan, mesemondó) területeken. Az egyéni képességfejlesztés további sikereit mutatták
a mővészetek (rajz, zene) helyezései. Külön ki kell emelni a mozgást (néptánc, divattánc),
a sportágak szinte minden formájában nyújtottak eredményeket a tanulók. A vidéki iskolák
tanulói jól szerepeltek az egyéni versenyen. Megállapítható, hogy a csapatversenyeken
nagyobb számban és szép helyezéseket szereztek. Megfigyelhetı, hogy a városi általános
iskolák arculatát tükrözik a versenyek eredményei is. Nem véletlen a sok sport eredmény,
hiszen évekig emelt szintő sportoktatás folyt, jelenleg sport iskolaként mőködik a Babay
József Ált. Isk. Intézményegység, mely a pedagógiai programjában az utánpótlás-nevelést
tőzte ki céljául. Ezt a tevékenységet erısítik még a városban mőködı diák-sport
egyesületek is. A mővészeti versenyekre való felkészítést - az emelt rajzoktatást évek óta
biztosító, jelenleg alapfokú mővészetoktatás képzımővészeti ágának tanszakain - végzik az
Árpád Fejedelem Ált. Isk. Intézményegységének szakemberei. A másik meghatározó
mővészeti ágon elért I. helyezések a zene- iskolában folyóeredményes hangszeres oktatást
tükrözik a térségbıl idejáró növendékek számára. A zenéhez kapcsolódik az éneklés, a
kórus szereplések melynek eredményeit ugyancsak egy oktatási intézmény, a Bárdos Lajos
Ált. Isk. Intézményegységének emelt szintő ének – zene oktatása alapozta meg.
Többségében ennek az iskolának a diákjai érték el a néptánc Arany minısítéseit évrıl évre.
A versenyeredmények értékelésénél ki kell emelni az Árpád F. Iskola kiemelkedı
matematika, fizika, számítástechnika helyezéseit, mind megyei, mind országos szinten.
(70. számú melléklet)
A versenyeken való magas részvételi arány, az elért eredmények azt bizonyítják,
hogy a kistérség minden iskolájában nagyon odafigyelnek a felzárkóztatás mellett, a
tehetség fejlesztésére, a gyermekekben rejlı sokszínőség megtalálására.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 76
3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében
A középfokú oktatás a kistérségben egyedül Nagyatádon van jelen. Két középfokú
tanintézmény mőködik. A Nagyatádi Szakképzı Iskola a megyei önkormányzat
fenntartásában, míg az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola a városi önkormányzat
fenntartásában végzi a középfokú oktatási feladatokat.
3.3.1. Gimnázium
A több mint 50 éves múlttal rendelkezı Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola
gimnáziumi érettségire és felsıfokú továbbtanulásra készíti fel a nagyatádi és környezı
településen élı fiatalokat. Az elmúlt évek során átalakította a szülık, tanulók, és a
munkaerıpiac igényeinek megfelelı képzési szerkezetét. Ennek megfelelıen az emelt
szintő nyelvoktatás, az informatika, a gépész és a turizmus szakmacsoportos oktatás került
be az új képzési szerkezetbe. Az 1994/1995. tanévtıl indították a hatosztályos gimnáziumi
képzést, melyet 2006/2007. tanévtıl már nem tudták folytatni, mivel a jelentkezık száma
ezt nem tette lehetıvé. A négy osztályos képzésben minden évfolyamon szerepel olyan
szakközépiskolai osztály, amely mőszaki és gazdasági szakterületekre képez tanulókat. A
szakközépiskolai képzés keretében középfokú szoftverüzemeltetı, gépipari
számítástechnikai technikus, idegenforgalmi technikus, ápolási asszisztens és ápoló
képzést folytat. Az oktatási az intézmény a 2004/2005. tanévtıl indított olyan 9. osztályt,
ahol nyelvi és informatikai elıkészítı képzést biztosít. A 2007/2008. tanévtıl sport-osztály
indítását engedélyezték az intézménynek.
33. Táblázat Összlétszámok a férıhelyek tükrében
Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola
2005 2006 2007
Az iskola tanulóinak létszáma
423 444 471
Iskolai osztályok száma összesen
18 18 20
Alapító okiratban rögzített maximális tanulólétszám
550 550 550
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 77
Kapacitás kihasználtság (%)
82,36 80,72 85,64
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
A felnıttoktatás területén, a „HÍD” szakképzés keretében 2 évfolyamos ápoló
képzést folytatnak, melynek gyakorló bázisát és a szaktárgyak oktatását Nagyatádi kórház
biztosítja. Az intézményben a 2007/2008. tanévben 42 pedagógus oktat. A tanulói létszám
– 471 fı- bizonyítja, hogy az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola képzési
szerkezete egyre vonzóbb a kistérségben élı tanulók számára.
A felvételi eredmények is jól mutatják, hogy a tanulók 80-90%-át veszik fel a felsıoktatásba.
34. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok
Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola
2005 2006 2007
Egyetem 21 30 34
Fıiskola 29 24 27
Felsıfokú szakképzés
2 4 19
Nem tanul tovább
1 2 1
Egyéb 24 20 7
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
3.3.2. Szakképzı iskola
A Nagyatádi Szakképzı Iskola széles profilú, rugalmas oktatási kínálatot nyújtó
szakképzı iskola, melynek beiskolázási területe Nagyatád és környéke. Az intézmény
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 78
többcélú, ahol az egységes, közös és ehhez kapcsolódó iskolatípus szerinti (szakiskolai és
középiskolai) tananyag és követelményrendszer alkalmazásával folyik képzés.
Képzési irányok (évfolyamok):
• Nyelvi elıkészítı évfolyam
• Szakmai alapozás és elıkészítés
• Érettségire történı felkészítés + szakmacsoportos alapozás
• OKJ szerinti, alapfokú iskolai végzettséghez illetve alapmőveltségi vizsgához kötött
szakmai vizsgára történı felkészítés
Szakközépiskolai képzés: /képzési idı: 4 + 2 év (érettségire való felkészítés + szakképzés)
• Szakmacsoport: Kereskedelem, Marketing, Üzleti adminisztráció
• Idegen nyelv: angol, német, felkészítés emelt szintő érettségi vizsgára
A szakképzési évfolyamon kereskedı képzés folyik.
Érettségi utáni szakképzést folytatnak: kereskedı (2 év), kereskedelmi ügyintézı (1 év),
vállalkozási ügyintézı (1,5 év).
Az intézményben a 2006/2007. tanévben 36 pedagógus oktatott, 446 tanulót.
35. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok (Fı)
Nagyatádi Szakképzı iskola
2005 2006 2007
Egyetem - - 5
Fıiskola 4 6 2
Szakközép 51 46 30
Felsıfokú szakképzés
- - 2
Nem tanul tovább 44 26 37
Egyéb - - -
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Az iskola igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági igényekhez, profiljából is
ered, hogy legtöbben a szakmai képesítés megszerzését követıen próbálnak elhelyezkedni.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 79
3.3.3. Kollégiumi ellátás
Az oktatásban résztvevı tanulók kollégiumi elhelyezését egyetlen, a városi
önkormányzat által fenntartott József Attila Kollégium biztosítja, melynek épületét a
2006/2007. tanévben teljesen felújították, címzett támogatásból. A kollégium
szolgáltatásait a városban mőködı két középfokú tanintézet diákjait és a sajátos nevelési
igényő tanulók oktatását végzı Éltes Mátyás Általános Iskola növendékeinek egy része
veszi igénybe. A kollégium tanulóinak jelentıs része a kistérség településeirıl érkezik, de a
megye egészérıl fogad diákokat. A kistérséghez tartozó községekben lakik a tanulók 20%-
a.
3.3.4. Szakiskola
Új szín az oktatási palettán a TIT Alapítványi Közép és Szakiskola, mely 1996.
szeptember 1.-én kezdte meg az oktatást. Tanulói zöme érettségit adó gimnáziumi (nappali,
vagy esti) képzésen, alapfokú (szakács, számítógép-kezelı), középfokú (pénzügyi-
számviteli ügyintézı) és emelt szintő (irodavezetı, gazdasági informatikus) szakmai
képzésen vesznek részt. A 2006/2007. tanévben 48 fı nappali, 115 fı esti képzésben vett
részt. Az intézményben 13 fı nappali és 20 fı esti tagozatos hallgató tett sikeres érettségi
vizsgát.
3.4. Eredményesség az érettségin
3.4.1. Gimnázium
Az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola legfontosabb célja a sikeres érettségi vizsgára, felkészítés, a fiatalos lendülető, jól felkészült tantestület ennek a feladatának maradéktalanul eleget tesz. Ezt bizonyítják a diákok érettségi, felvételi eredményei, a két éve bevezetett emelt szintő érettségi teljesítményei, a sok sikeres nyelvvizsga.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 80
36. Táblázat Vizsgaeredmények
Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola
Végzıs tanulók száma
Sikeres érettségi vizsgát tett tanulók Emelt szintő érettségi vizsgát tett tanulók
2005 2006 2007 2005 2006 2007
2005 2006 2007
szám
a
arán
ya
szám
a
arán
ya
szám
a
arán
ya
szám
a
arán
ya
szám
a
arán
ya
szám
a
arán
ya
97 99 114 93 95,87 67 67,67 69 60,52 31 31,95 29 29,29 23 20,17
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
3.4.2. Szakképzı iskola
Az adatok azt bizonyítják, hogy a tanulók többsége eredményesen eleget tesz az egyes vizsgakövetelményeknek. Az utóbbi két évben az intézményben nıtt az érettségizı diákok száma. Az utolsó évben pedig javult az eredményesen érettségizık aránya is.
37. Táblázat Vizsgázók és eredményességük a Szakképzıben
Nagyatádi Szakképzı iskola
Végzıs tanulók száma
Sikeres szakmunkásvizsgát tett tanulók
Érettségi vizsgát tett tanulók
2005 2006 2007 2005 2006 2007
2005 2006 2007
szám
a
arán
ya
szám
a
arán
ya
szám
a
arán
ya
szám
a
arán
ya
szám
a
arán
ya
szám
a
arán
ya
129 137 113 97 89,8% 60 80% 67 90,5% 21 76% 40 60% 38 89%
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
3.4.3. Felsıoktatás
A kistérségben nincs felsıoktatás.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 81
IV. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
ELEMEI A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ SWOT ANALÍZ ISE
38. Táblázat SWOT
ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK � Forrásbıvítı együttmőködési
szándék
� Pályázati ismeretek gyakorlati
jelenléte, tapasztalati tudása
� Innovációs tevékenység elindult
� Új módszerek fogadására nyitott,
gyermekcentrikus pedagógusok
(kompetencia alapú oktatás,
kooperatív technikák, IKT, IPR)
� Sajátos nevelési igényő tanulók
integrált oktatása gyakorlatában
jártas pedagógusok
� Szakszolgálati ellátás kistérségi
szinten szervezett
� Hagyományok ápolása, kulturális
programok szolgáltatása
� Napközis, tanulószobai ellátás
teljeskörő, igény szerint szervezett
� Szociális támogató rendszerrel
kiépített kapcsolat
� Halmozottan hátrányos, hátrányos
helyzető tanulók száma nı
� Az intézmények tárgyi feltételrend-
szere különbségeket mutat
� Az intézmények kihasználtsága
eltéréseket mutat
� Fenntartói értékelésnél a mérések
gyakorlata kialakulatlan
� források nem elegendık
� Partneri igény, és elégedettségmérés
gyakorlatának kapcsolódása az
értékeléshez
� Akadálymentesítés hiánya
� Emeltszintő oktatás kismértékben
van jelen
� A közoktatási intézmények
felújításra szorulnak
� Tanulók akarati és motívációs
bázisának hiánya nı
� Szakmai szolgáltatás kistérségi
szinten nem teljeskörő
� Szakos ellátottság nem teljeskörő
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 82
LEHETİSÉGEK VESZÉLYEK
� Oktatásfejlesztés kistérségi
koordinációjának megvalósítása
� Intézményfenntartó társulást erısítı
pályázati rendszer
� Intézményfenntartó társulások
további szervezése a normatív
támogatások jobb kihasználása
érdekében
� EU többletforrások bevonása a
közoktatási feladatellátásba
� Kistérségi, fenntartói értékelési
rendszer kiépítése
� Kistérségi minıségfejlesztési
rendszer mőködtetése
� Szakmai szolgáltatás kistérségi
szintő szervezése teljes körővé
tétele
� Kompetencia alapú oktatás
megvalósítása, országos fejlesztési
irányok alkalmazása
� Alapkészségek kialakítását
hatékonyan segítı oktatási
programok alkalmazása
� Idegennyelvi, informatikai
ismeretek oktatásának fejlesztése az
elvárásoknak megfelelıen
� IKT (Információs Kommunikációs
Technológiák) elterjesztése a
kistérségben
� Intézmények közötti szorosabb
együttmőködés megvalósítása
kistérségi szinten
� Intézmények fenntartásához nincs
elegendı forrás
� A gyermeklétszám, csökkenése,
stagnálása
� Hátrányos helyzető kistérség
� Az épületek, eszközök folyamatos
fejlesztésére nincs erıforrása a
fenntartóknak
� Pályázati forrásokhoz önerı hiánya
miatt nem juthatnak a fenntartók.
Pályázati források kihasználatlanok
maradnak.
� A fejlesztések összehangolása
nélkül a pályázati források
szétforgácsolódnak
� A pályázati feltételek teljesítésének
bizonytalansági tényezıi:
(utófinanszírozás, elszámolás,
pályázati menedzsment)
� A fenntartói szakmai ellenırzés,
szakmai értékelés hiánya
� Növekvı társadalmi különbségekre
nincs szakmai eszköze az iskolának
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 83
Kiemelt erısségek, amelyek a fejlesztéseket segíthetik � Az intézményfenntartók társulási szándéka, a forrás bıvítı
együttmőködés érdekében
� Szakmai szolgáltató intézmény multiplikatív tevékenysége
� Sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása
gyakorlatában jártas pedagógusok
� Szakszolgálati ellátás kistérségi szintő szervezettsége
� Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus
pedagógusok
� Az intézmények pályázási ismerete (HEFOP)
Kiemelt gyengeségek, amelyek a fejlesztést gátolhatják � A közoktatási intézmények felújításra szorulnak
� A kötelezı eszközökre, fejlesztésükre az intézményi források
nem elegendık
� Szakos ellátottság nem teljes körő
� Tanulók akarati és motivációs bázisának hiánya nı
A fenntartói tanügy-igazgatási, szakmai ellenırzés, szakmai
értékelés hiányzik
39. Táblázat Az erısségeket gyengítı veszélyek A gyengeségeket erısítı lehetıségek
Lehetıségek Veszélyek
Erısségek � Forrás bıvítı
együttmőködési
szándék
� Intézményfenntartó
társulást erısítı
pályázati rendszer.
� EU többletforrások
bevonása a
közoktatási
feladatellátásba.
� Szétforgácsolódó
fejlesztési források-
„mindenkinek jusson
valami” elv
alkalmazása
� Integrációs társulás
szervezıdése
elindult
� Kompetencia alapú
oktatás elkezdıdött,
elterjedıben,
� Növekvı társadalmi
különbségekre nincs
szakmai eszköze az
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 84
iskolának
� Sajátos nevelési
igényő tanulók
integrált oktatása
gyakorlatában jártas
pedagógusok
� Alapkészségek
kialakítását
hatékonyan segítı
oktatási programok
alkalmazása
� Hátrányos helyzető
kistérség
� Szakszolgálati
ellátás kistérségi
szintő szervezettsége
� Oktatásfejlesztés
kistérségi
koordinációjának
megvalósítása
� Intézmények
fenntartása
forráshiányos
� Új módszerek
fogadására nyitott,
gyermekcentrikus
pedagógusok
� Kistérségi, fenntartói
értékelési rendszer
kiépítése
� A gyermeklétszám,
csökkenése,
stagnálása
� A fenntartói szakmai
ellenırzés, szakmai
értékelés hiánya
� Az intézmények
pályázási ismerete
(HEFOP)
� Integrációs
intézményhálózat
létrehozását
támogató pályázati
rendszer
� Pályázati
forrásokhoz önerı
hiánya miatt nem
juthatnak a
fenntartók.
� Pályázati források
kihasználatlanok
maradnak.
Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek
A közoktatási intézmények
felújításra szorulnak
� Intézményfenntartó
társulások további
szervezése a
normatív
támogatások jobb
kihasználása
érdekében
Az épületek, eszközök
folyamatos fejlesztésére
nincs erıforrása a fenntar-
tóknak
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 85
A kötelezı eszközökre, fej-
lesztésekre az intézményi
források nem elegendık
EU többletforrások bevoná-
sa a közoktatási feladatellá-
tásba
Pályázati forrásokhoz önerı
hiánya miatt nem juthatnak
a fenntartók. Pályázati forrá-
sok kihasználatlanok marad-
nak
Szakos ellátottság nem tel-
jeskörő
Intézmények közötti együtt-
mőködés megvalósítása kis-
térségi szinten
A fenntartói szakmai elle-
nırzés, szakmai értékelés
hiánya
Tanulók akarati és motíváci-
ós bázisának hiánya nı
Kompetencia alapú oktatás
megvalósítása, országos
fejlesztési irányok alkalma-
zása
Növekvı társadalmi különb-
ségekre nincs szakmai esz-
köze az iskolának
A fenntartói tanügyigazga-
tási, szakmai ellenırzés,
szakmai értékelés hiányzik
Kistérségi, fenntartói értéke-
lési rendszer kiépítése
A gyermeklétszám,
csökkenése, stagnálása
4.1. A kistérség közoktatása
A kistérség településeinek közoktatási intézményrendszerét, kapacitásait, szakmai
feltételrendszerét vizsgálva, választ kapunk arra, hogy jelenleg mennyire képesek eleget
tenni kötelezı közoktatási feladataik ellátásának, a velük szemben megfogalmazott
igényeknek, az Európai Unio pályázati feltételeinek, a közoktatás stratégiai
célkitőzéseinek, törvényes mőködés fenntarthatóságának. Ennek érdekében kérdıíves
felmérést készítettünk, amely a kistérség települései, intézményfenntartó társulásai által
ellátott közoktatási feladatok szakmai hátterét, infrastrukturális felszereltségét, pénzügyi
helyzetét értékelte.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 86
4.2. A célok
A kistérségi közoktatás fejlesztésének irányai és céljai
Hosszútávon fenntartható
mőködés, integráció
Optimális fenntarthatóság;
Kistérség gyermeklétszáma stagnál;
Képzési tartalmak bıvítésével az erıforrások bıvülnek, új normatívákat lehet bevonni a feladatellátásba
Pedagógusok rugalmas foglalkoztatása, a teljes körő szakos ellátottság megvalósítása
Irányok
Hosszútávon fenntartható
mőködés, integráció
Minıségi nevelés oktatás
Teljeskörő elérhetıség
Esélyegyenlıség
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 87
Min ıségi
nevelés-oktatás
Intézményhálózat, infrastruktúra
korszerősítése
Kistérségi szakmai szolgáltató központ létrehozása
Szakszolgálat teljeskö-rően, IKT, IPR, kooperatív technika kompetencia alapú oktatás
Módszertani fejlesztésekkel párhuzamosan
Korszerő, egyéni fejlesztést segítı technikák képzések
elterjesztése
Kistérségi szaktanácsadó és szakértıi hálózat létrehozása, mőködtetése
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 88
Teljes körő elérhetıség
A hátrányos helyzetet javító esélyegyenlıséget megvalósító mőködés
A mőködési területen a közoktatáshoz más ágazatok kapcsolódása
Kistérségi szintő, közoktatási szolgáltatás az igények szerint
Méltányosság esélyegyenlıség
A helyi lehetıségek minél szélesebb körő igénybevétele
A gyermek helyben maradjon, és a pedagógus utazzon
Hátránykompenzálás, szociális ágazattal kapcsolódások megvalósítása
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 89
A Rinyamenti Kistérség összes óvodás- és iskoláskorú gyermeke minıségi közszolgáltatáshoz jut és biztosított lesz az egyenlı esélyő hozzáférés a nevelési-
oktatási szolgáltatásokhoz.
A közoktatásban költséghatékony mőködés jön létre
Az integrált közoktatási intézmények hosszútávon fenntarthatóak lesznek
Pályázati lehetıség bıvül
JÖVİKÉP
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 90
4.3. A fejlesztési célú beavatkozások
40. Táblázat Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten
Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten
Célok Beavatkozások területe Intézkedések
Épüljenek ki a kistérség településeinek egyetértésén és együttmőködésén alapuló integrált oktatási hálózatok
1. Kistérségi intézményi integrációk létrehozása a demográfiai folyamatoknak, a földrajzi viszonyoknak és a források igénybe vételi lehetıségének figyelembe vételével 2. A közoktatási intézmények és a hozzá rendelhetı más ágazatokkal való együttmőködés rendszerének létrehozása 3. Az integrált intézményeken belüli és közötti szakmai kapcsolatok lehetıségének feltárása, majd kiaknázása
A források igénybe vételére alkalmas integrált intézmények létrehozása: a jelenlegi társulások együttmőködésével, újabb társulás kialakításával Az összevont osztályok megszüntetése, ezáltal az infrastruktúra-fejlesztési források igénybevételének biztosíthatósága A kiegészítı normatívák és források igénybevételére alkalmas átlaglétszámok kialakítása A pedagógiai szolgáltatások helyben maradására vonatkozó intézkedések megtervezése
Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttmőködésen alapuló integrált intézmények épületek rekonstrukciója,
1. A fejlesztések tárgyát képezı épület felújítások és eszközbe- szerzések igényfelmérése 2. A fenntartói források és a lehetséges pályázatok felmérése alapján a felújítások ütemezése
A tartósan oktatási funkcióra alkalmas épületek állagának felmérése, a beavatkozások tervezése integrációs szinten Pályázatokkal és fenntartói forrásokkal az épületek állagának javítását célzó beavatkozások megvalósítása Az információs társadalom kihívásainak megfelelı oktatás biztosítás érdekében az iskolák ellátása minıségi infrastruktúrával, hardver és szoftver ellátottság fejlesztése.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 91
és a vállalt feladatokhoz illeszkedı eszköz-beszerzés
kistérségi együttmőködéssel és konszenzussal 3. A pályázatokon való részvétel biztosíthatósága, fenntartói önrészek vállalása
Az IKT eszközök fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása A speciális programok eszközbeszerzésének tervezése A kötelezı eszközjegyzék tartalmának biztosítása
Szakmai hálózatos együtt-mőködés a kistérség integrált intézményei között, és a sokszínő, hozzáférhetı oktatási tartalom lehetıségének kialakítása
1. A meglévı tagintézményi erısségekre épülı, munkamegosztáson alapuló szakmai tartalom kialakítása 2. A szolgáltatások lehetıségeinek felmérése abból a célból, hogy azok igénybe vételének lehetısége mindenütt biztosítható legyen 3. A kistérség intézményei közötti együttmőködési lehetıségek felmérése, a mikro központokban nyújtható szolgáltatási kínálatok összeállítása
Az intézmények tartalmi programjának átdolgozása a következı szakmai tartalmakkal: - óvoda iskola közötti átmenetek biztosítása - Kompetencia alapú oktatás elısegítése - Integráció, hátránykompenzálás - Együttnevelés, egyéni fejlesztéssel -Emelt szintő oktatás Az IKT alkalmazása mindegyik intézményben A településeken a sport és a közmővelıdési intézményekkel való szakmai kapcsolatok bıvítésének lehetısége A humán erıforrás fejlesztésére közös humán erıforrás fejlesztési terv készítése
Az intézmények közötti szervezett benchmarking rendszerének kialakítása, horizontális tudásátadás megvalósítása
Esélyegyenlıség, méltányosság hosszú távú biztosítása
1. A kistérségi térszerkezet sajátosságait figyelembe véve az oktatási szolgáltatások elérhetıségének biztosítása mind fizikailag, mind tartalmilag 2.Az intézmények közötti együttmőködés az esélyegyenlıség biztossága érdekében 3. A szakmai feladatellátás megtervezése oly módon, hogy a gyerekek lehetıleg helyben juthassanak hozzá a szolgáltatásokhoz
Az alapfokú mővészetoktatás, a szakmai szolgáltatások és szakszolgálati ellátás biztosítása mindegyik integrált intézményben Az iskolabusz-hálózat kiépítése A szociális ellátó rendszerrel való szoros együttmőködés kistérségi szinten Utazó pedagógus hálózat, belsı helyettesítési rendszerrel való kiépítése
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 92
Prioritások A fenti célok és fejlesztı célú beavatkozások az alábbi prioritásokkal:
• A kistérség úthálózatának specialitásai olyan integrált központok erısítését igénylik, amelyik jól megközelíthetı, a stratégiákban leírt menetidıkkel elérhetı.
• A kistérségi központ Nagyatád oktatási súlyának figyelembe vételével kistérségi megállapodások megkötése annak érdekében, hogy a kistérségi intézményi létszámok is fenntarthatók maradjanak, ugyanakkor Nagyatád közoktatási hozzájárulása se haladja meg a kritikus teherviselés mértékét.
• Nagyatád egyedi oktatási infrastruktúrája nyisson további tartalmi fejlesztési lehetıséget a kistérség számára (felnıttoktatás koordinálása, kompetencia alapú oktatás, hátránykompenzálás, alapfokú mővészeti oktatás).
• A pályázati források igénybe vétele az integrációk tagjai számára valósulhasson meg oly módon, hogy egymást erısítik, nem pedig egymás pályázati esélyeit gyengítik.
• A feladatokhoz szükséges emberi erıforrást hatékonyan lehessen igénybe venni, a képzések és továbbképzések esetében a felesleges párhuzamosságok szőnjenek meg.
• Az integrált intézményrendszer nyújtson nagy egzisztenciális biztonságot a benne dolgozóknak változó munkahelyen való alkalmazással, és egyéb változatos alkalmazási formák igénybe vételével.
• A kistelepüléseken az esetleges intézményátszervezések után lehetıleg maradjon olyan oktatással összefüggı kiegészítı feladata az épületeknek,(napközis ellátás, délutáni órák, alapfokú mővészetoktatás, stb.) amelyre építeni lehet a nem közoktatási célú alkalmazás lehetıségeivel (szociális ellátás, civil közösségi ház, teleház, stb.).
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 93
4.4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a Régiós Közoktatás-Fejlesztési stratégiához
41. Táblázat Beavatkozások területe
Beavatkozások területe Forrás: Humán SFP Stratégia Forrás: Régiós Közoktatás-Fejlesztési Stratégia
1. Kistérségi intézmények integrációja a demográfiai folyamatoknak, a földrajzi viszonyoknak és a források igénybevételi lehetıségének figyelembe vételével
-Integrált központ fizikailag megközelíthetı legyen.
-Az integráció minden tagintézményébıl közúton vagy vasúton max. 30 perc tiszta menetidıvel elérhetı.
-Az integráció minden tagintézménye tekintetében az általános iskola az oda járó diákok által maximum 15 perc tiszta menetidıvel elérhetı.
Az iskolabusz hálózat mőködése biztosított és elérhetı
Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet követelményeinek, az udvari játékok, sport- és szabadidıs terek esetében az EU szabványoknak.
Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel mikrotérségi központokra
2. A közoktatási intézmé-nyek és a hozzá rendelhetı más ágazatokkal való együttmőködés rendszeré-nek létrehozása
Az ellátási területet érintı civil kapcsolati és társada-lomfejlesztési terv.
A régió speciális munkaerı-piaci jellemzıinek megfelelı szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával
3. Az integrált intézményeken belüli és közötti szakmai kapcsolatok lehetıségének feltárása, majd kiaknázása
-Az integráció közösen elérhetı virtuális központi elektronikus könyvtárral rendelkezik.
Kistérségi képzés teljeskörő megszervezése, térségi és regionális továbbképzési rendszerbe való bekapcsolódás
Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek
1. A fejlesztések tárgyát képezı épület felújítások és eszközbeszerzések igényfelmérése
Infrastruktúra- és eszközfejlesztés,
közlekedésfejlesztés.
Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek
2. A fenntartói források és a lehetséges pályázatok felmérése alapján a felújítások ütemezése kistérségi együttmőködés-sel és konszenzussal
Az integráció földrajzi határai és a szomszédos integrációk földrajzi határai közt, valamint az integráció földrajzi határain belül nem lehetnek olyan települések és közoktatási intézmények, amelyeket nem kértek fel az integrációhoz való csatlakozásra, és amelyek csatlakozási szándékuk ellenére elutasításra találtak.
3. A pályázatokon való részvétel biztosíthatósága, fenntartói önrészek vállalása
A hálózat között biztosított a nagy sebességő elektronikus adatátvitel lehetısége
1. A meglévı tagintézményi Iskolaotthonos ellátás biztosítása minden, az -A régió közoktatási
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 94
erısségekre épülı, munkamegosztáson alapuló szakmai tartalom kialakítása
integ-rációhoz csatlakozott településen
Helyettesítési rendszer megoldása integráción belül
humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt
-A régió speciális munkaerı-piaci jellemzıinek megfelelı szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával
2. A szolgáltatások lehetıségeinek felmérése abból a célból, hogy azok igénybe vételének lehetısége mindenütt biztosítható legyen
Angol nyelv kötelezı oktatása
-Pedagógiai szakszolgálat biztosítása
-Mővészeti alapképzés legalább egy mővészeti ágban
-Igény esetén nemzetiségi képzés biztosítása
-Integrált oktatás alkalmazása
-Kompetencia alapú oktatás biztosítása
-Tehetséggondozó program biztosítása
Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek
3. A kistérség intézményei közötti együttmőködési lehetıségek felmérése, a mikro központokban nyújtható szolgáltatási kínálatok összeállítása
1-4. osztállyal mőködı intézmények emelt szintő oktatással alapfokú mővészetoktatással színesítik oktatás kínálatukat.
Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tevı intézményi programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése
1. A kistérségi térszerkezet sajátosságait figyelembe véve az oktatási szolgáltatások elérhetıségének bizto-sítása mind fizikailag, mind tartalmilag
-Költséghatékony mőködés valósul meg.
Integrált intézmények munkamegosztása minıségi szolgáltatást nyújtson
Igényekre építı tervezés.
Kistérség valamennyi intézményfenntartó települését lefedik.
Az intézmény épületek felújítás után megfelelnek az ágazati elıírásoknak, és az EU-s szabványoknak egyaránt.
Hatékonyan szervezett, eredményes nevelés-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira
-A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrendszerének fejlesztése különös tekintettel a német, a horvát és a roma kisebbség vonatkozásában
2.Az intézmények közötti együttmőködés az esélyegyenlıség biztosítha-tósága érdekében
Megszőnik az önállóan mőködı osztatlan iskolák önálló mőködése, a változatos szolgáltatásokhoz és speciális szakképzettségő pedagógusokhoz való hozzáférés érdekében integrált többcélú intézmé-nyekhez csatlakoznak.
Az intézményi csatlakozást elutasító intézmények számára fel kell kínálni a szerzıdéses kapcsolatban történı szakmai, munkaügyi, pedagógiai együttmőködést
Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése
A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt
3. A szakmai feladatellátás megtervezése oly módon, hogy a gyerekek lehetıleg helyben juthassanak hozzá a szolgáltatásokhoz
A speciális szakemberek, szakmai mód-szerek és infrastruktúrák a tanrendbe építetten elérhetık a tagintézmények számára.
Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 95
V. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013
5.1. Keretfeltételek
A kistérségi fejlesztési terv aktualizáltságát, a célok és feladatok koherenciáját
számos országos, regionális feltétel határozza meg.
A Nemzeti Fejlesztési terv I. már elıirányozta azokat a humán erıforrás fejlesztési
alapokat, amelyekre az elkövetkezı 10-11év fejlesztéseit építeni lehet. A HEFOP
programok az oktatás tartalmi, módszertani kultúrájának átalakítását indították el. A ROP
programok az infrastruktúra fejlesztését segítik.
E fejezetben azt mutatjuk be, hogy a kistérség közoktatási fejlesztési elképzelései
milyen uniós, országos, és régiós fejlesztési keretfeltételek mellett válhatnak reálisan
megvalósíthatóvá.
5.1.1. Oktatáspolitikai követelmények
5.1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia
Cél: Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas
alkalmazkodásának erısítése
A kompetencia alapú oktatás és a korszerő pedagógiai módszerek elterjedésének
támogatása a közoktatásban és a szakképzésben
A mővelet célja felkészítés az egész életen áttartó tanulásra a képességek,
kulcskompetenciák megalapozásával, fejlesztésével, karbantartásával.
A mővelet fıbb tevékenységei:
� Az NFT I.-ben már kidolgozott kompetenciaalapú oktatási programcsomagok,
eszközök és módszerek disszeminációja, széleskörő elterjesztésének támogatása a
hazai közoktatás rendszerében.
� A kompetenciaalapú oktatási programok adaptációja, továbbfejlesztése a helyi
igényeknek megfelelıen. A már kidolgozott oktatási programokat alkalmazó
oktatási intézmények – modellintézmények, hálózatok disszeminációs és
mentorálási tevékenységének támogatása
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 96
� A pedagógiai kultúra korszerősítése, új módszerek (kooperatív, epochális stb.) és
eszközök (pl. IKT) használata széleskörő megismertetésének és elterjesztésének
támogatása.
� A programok sikeres elterjesztése érdekében az intézményvezetés, az
intézményfenntartók és partnereik bevonása, a pedagógusok felkészítését szolgáló
programok megvalósításába
� A sajátos nevelési igényő tanulókat oktató intézmények felkészítése módszertani
szolgáltatások nyújtására az integráltan/inkluzívan oktató intézmények körének
szélesítése érdekében; a módszertani eljárások beépítése a pedagógus-alapképzésbe
� A kultúra iránti fogékonyság minél korábbi kialakítása érdekében erısíteni
szükséges a mővészeti oktatást, a tehetségek felismerését és támogatását
� A kompetenciaalapú oktatási programok között a korszerő egészségfejlesztési
alapismeretek oktatása, valamint a személyközpontú pedagógiai módszerek
alkalmazása is részét képezi a mőveletnek.
A formális oktatási rendszer felnıttképzési potenciáljának fejlesztése, a gazdasági
szereplıkkel való együttmőködés erısítése
A mővelet célja a 21. század követelményeihez igazodó, a munkaerıpiac és a
társadalmi környezet gyorsan változó igényeihez alkalmazkodó felnıttképzési rendszer
bıvítése, képzési kínálatának gazdagítása az egész életen át tartó tanulás paradigmájának
szellemében. Ezzel összhangban fontos, hogy az oktatás világából kilépett felnıttek
számára a formális oktatás intézményei a nem-formális és informális tanulás színtereivé is
váljanak. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az intézmények nyitottabbá, befogadóbbá
váljanak a nem-formális és informális úton megszerezhetı tudás befogadására.
A közoktatási és felsıoktatási intézmények mővelıdési és szabadidıs szolgáltató
szerepének erısítése, az oktatási és kulturális intézmények együttmőködésének erısítése
Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történı aktív részvétele
magában foglalja a szőken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nem-
formális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális
adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív
tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatási-
képzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erısíti a települések
népességmegtartó képességét.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 97
A közoktatás, szakképzés és felsıoktatás pályaorientációs, -tanácsadási és pályakövetési
szolgáltatásainak fejlesztése.
Az oktatás legszélesebb értelemben felfogott kínálatában rejlı lehetıségek
kiaknázása és helyi-regionális munkaerı-piaci relevanciájának erısítése az egyéni tanulási
befektetések ösztönzését, támogatását igényli. Ennek érdekében az információs
szolgáltatások mellett személyre szabott tanácsadói és kompetencia-fejlesztési elemeket is
tartalmazó pályaorientációs szolgáltatások rendszerének kiépítésére van szükség, Az ilyen
típusú szolgáltatások az oktatási, foglalkoztatási, üzleti, non-profit és más szervezetek
célirányos együttmőködését is feltételezik. Az oktatási rendszert támogató, a napi tanulási
folyamatba épített, a munkaerıpiaci szereplésre felkészítı pályaorientációs rendszer
kialakítását, továbbfejlesztését a lehetséges tanulási utak növekvı száma és a képzési
lehetıségek egyre gazdagabb kínálata is indokolja. A pályaorientáció és tanácsadás
különösen a hátrányos helyzető csoportok számára nyújthat segítséget tanulási pályájukkal
kapcsolatos döntések meghozatalában.
Tanulási lehetıségek bıvítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése.
Az egész életen át tartó tanulás jegyében új tanulási lehetıségek és formák elterjesztése
szükséges a hazai oktatásban, melyet indokol az oktatás és képzés nyitottabbá válása, az oktatással
kapcsolatos társadalmi elvárások megváltoztatása valamint a felsıoktatás iránt növekvı érdeklıdés.
A nemzetiségi oktatás, a határon túli magyar és migráns tanulók oktatásának támogatása az
interkulturális nevelés révén.
Az oktatáshoz való egyenlı hozzáférés szempontjából speciális célcsoportnak minısülnek
a nemzeti (nyelvi) kisebbségekhez, bevándorló csoportokhoz tartozó, valamint a határon túli
magyar tanulók. E tanulói csoportok oktatására irányuló tartalmi és módszertani fejlesztések révén
erısödni fog az oktatás társadalmi kohéziós szerepe, és Magyarország hatékonyabban fog
hozzájárulni a Kelet-Közép-Európai térség multikulturális jellegének a megırzéséhez.
Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés
javítása, az esélyteremtés erısítése
Átfogó mérési, értékelési és minıségirányítási rendszerek fejlesztése.
E mővelet egyik fontos célja az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítása,
többek között a tanuló, a pedagógus, az intézmény, ill. az ágazat szintjén létrehozandó mérési,
értékelési és minıségbiztosítás rendszer kialakításával, amely alapjául szolgál az elért eredmények,
teljesítmények objektív összehasonlítására.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 98
Az oktatásban dolgozók továbbképzése, a pedagógusok munkaerı-piaci
alkalmazkodóképességének javítása.
Az oktatás és nevelés hatékonyságának és eredményességének javítása az oktatási
szektorban dolgozók szakmai kompetenciájának fejlesztése, korszerősítése módszeres
befektetéseket igényel az oktatási ágazat humán erıforrásaiba. Kiemelkedı fontossága van a
közoktatásban dolgozó pedagógusok és a felsıoktatásban tevékenykedı oktatók szakmai fejlıdése
erıteljes ösztönzésének és támogatásának. Az új tanítási és tanulási módszerek megjelenése, a
hagyományos tanárszerep megváltozása, az informatika és idegennyelvek térhódítása az oktatásban
valamint az átalakuló Nemzeti Alaptanterv és Országos Képzési Jegyzék egyaránt nagy kihívást
jelentenek a pedagógusok és az oktatók számára. Az új követelményekhez való gyors
alkalmazkodáshoz, valamint az oktatás színvonalának emeléséhez, az oktatási szolgáltatások
széleskörő bevezetéséhez kiterjedt és intenzív továbbképzési részvételre van szükség. A csökkenı
gyermeklétszám is kikényszeríti a pedagógusok funkcionális repertoárjának a bıvítését.
A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása.
Az oktatás minısége és eredményessége a tanuló diákok és felnıttek szempontjából az
egyéni tanulási utak sikerességén keresztül mérhetı. E tekintetben kiemelkedı jelentısége van az
egyes tanulási szakaszok és a különbözı tanulási formák közötti, - jelenleg Magyarországon
túlságosan gyenge - kapcsolat megerısítésének, az egész életen át tartó tanulás gyakorlati
megvalósításának. Az egész életen át tartó tanulás egységes rendszerként való értelmezése
megköveteli, hogy a különbözı oktatási és képzési formák és szintek az egyént ne csupán a
rendszerben való lineáris elırehaladásra tegyék alkalmassá, hanem tegyék lehetıvé a különbözı
tanulási formák közötti rugalmas átjárást is.
A közoktatás hatékonyságát segítı területi együttmőködések támogatása.
Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas
mechanizmusok kialakítása nélkül a minıség és eredményesség javítását szolgáló erıfeszítések
hatástalanok maradnak. E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony
létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttmőködésen alapuló integráció révén képessé
válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erıforrásokkal való hatékony és rugalmas
gazdálkodásra.
A hátrányos helyzető és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk
támogatása, tanulási lehetıségeik bıvítése.
A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást
átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési
programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzető diákokra irányuló
támogató programok mellett kulcsfontosságú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási
rendszerben meglévı esélyegyenlıtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 99
diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a
halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt
programokra is.
A sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása.
A mővelet célja a sajátos nevelési igényő gyermekek befogadó oktatásának, iskolai
integrációjának támogatása, képzésüknek a többségi iskolarendszeren belüli megoldása.
Az Oktatási Minisztérium Középtávú közoktatás fejlesztési stratégiája
A startégiának ehelyütt a fentieket kiegészítı, tervünk szempontjából releváns
elemeit emeljük ki.
A stratégia a magyar közoktatás jellemzıit bemutató helyzetelemzés után az alábbi 7
terület fejlesztését irányozza elı:
1. Élethosszig tartó tanulás fejlesztése a kulcskompetenciák révén
2. Az oktatási esélyegyenlıtlenségek mérséklése
3. Az oktatás minıségének fejlesztése
4. A pedagógus szakma fejlıdésének támogatása
5. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése
6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása
7. A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának hatékonysága
A közoktatásban megindult, a fenti stratégiák szellemében megvalósított törekvéseit a
közoktatási törvény 2006. 2007. évi változásai is mutatják.
5.1.1.2. A 2006-os 2007-es évi törvényi változások a közoktatásban 1
E fenti céloknak való megfelelés volt az elsıdleges mozgatója a közoktatási törvény 2006.
és 2007. évi változtatásának.
A törvénymódosítás céljai:
� a közoktatás hatékonyabb megszervezése,
� a kistérségi társulások ösztönzése,
1 Ehelyütt csak azokat a módosult elemeket érintjük, amelyek közvetlenül hatnak jelen fejlesztési terv céljainak teljesíthetıségére
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 100
� az esélyegyenlıség növelése,
� a szakképzés hatékonyságának erısítése,
� a minıség fokozottabb ellenırzése és jutalmazása.
Az egyes többcélú intézmények ezen túl több olyan feladatot is elláthatnak, amit
eddig nem. A családsegítı szolgálathoz csatlakozhat az iskola-egészségügyi ellátás.
Lehetıség nyílik arra is, hogy több iskola összefogjon, és közös napközit szervezzen. Az
önkormányzatok mozgásterét bıvíti az a módosítás, amely szabályozza a nem állami
(egyházi, magán- stb.) intézmények bevonását az oktatási feladatellátásba.
Az esélyegyenlıség érdekében tett fontos lépés, hogy hazai és nemzetközi
közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl elınyben kell részesíteni azt a társulást, ahol
hátrányos helyzető település van, vagy a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya
eléri a 25 százalékot.
A kistérségi társulásokat ösztönzi a közös regionális pályázati lehetıségeken
kívül az a módosítás is, amely a nyolcnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolák
számára kötelezıvé teszi, hogy továbbmőködési engedélyüket négy évente
meghosszabbítsák.
A Kt. 16. § új (7)-(8) bekezdése lehetıvé teszi, hogy a helyi önkormányzat, illetve a
többcélú kistérségi társulás a társulási megállapodás alapján a fenntartásában lévı
közoktatási intézményei tekintetében munkaerı-gazdálkodási rendszert mőködtessen.
A munkaerı gazdálkodás lényege, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek
figyelembevételével az egyes közoktatási intézményekben a munkáltatói jogokat
gyakorolni lehet.
A Kt. 33. § (11)-(12) bekezdésének módosulásával bıvíthetı az egységes
pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, valamint az egységes gyógypedagógiai
módszertani intézmény keretein belül megszervezhetı feladatok köre - szervezeti és
szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - a családsegítı szolgálattal és az
iskola egészségügyi ellátással. A módosítás lehetıvé teszi, hogy a jövıben a nevelési
tanácsadást - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként – az
egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül szervezzék meg. A Kt.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 101
121. § (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott nevelı,- oktató munkához kapcsolódó,
nem közoktatási tevékenységek köre szintén bıvült (közmővelıdési, kulturális,
mővészeti, könyvtári, múzeumi, sport tevékenységek).
A Kt. 53. § (4) bekezdés módosulása alapján lehetıség van arra, hogy a napközis,
illetve tanulószobai foglalkozásokat több iskola tanulói részére, egy iskolában szervezzék
meg. Szintén ilyen lehetıséget ad a Kt. 67. §-a az új (5) bekezdésével a közös szakképzési
évfolyam megszervezése.
A törvénymódosítás meghatározza azokat a létszámhatárokat is, melyek az
alapjául szolgálnak az évfolyam fogalmának, és a költségvetési törvény ezekkel
összhangban megjelöli azokat a kiegészítı támogatásokat, amelyeket e feltételek
teljesítésével lehet igényelni.
Régiós stratégiák
A Dél dunántúli régióban az elmúlt három évben több olyan közoktatás fejlesztési
stratégiai készült, mely hosszú távra határozza meg a régió forrás szerzı képességét, az
intézményhálózatot, ezen keresztül az intézményi struktúrát.
Célok
� A humán szolgáltatások minıségének és elérhetıségének javítása - kiemelten a
leszakadó és hátrányos helyzető térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó
integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik
kialakításával.
� A bevont hátrányos helyzető személyek számának növelése a fenntartható szociális
foglalkoztatásban.
� Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai
fejlesztéseinek támogatása.
� Közoktatási és közmővelıdési infrastruktúra integrált fejlesztése.
� Elsısorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos mőködtetése és XXI.
századi oktatás tartalmi és módszertani követelményeinek megfelelı minıségi
oktatás biztosítása érdekben racionalizálni kell az intézményrendszerek mőködését.
Azon térségekben, ahol a helyi adottságok indokolják, célszerő olyan integrált
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 102
intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó
intézményt magában foglalhat.
Az egyéb, nevelı és oktató munkához kapcsolódó nem csak közoktatási
tevékenységeket (pl. bölcsıde, gyermekjóléti szolgáltatás) ellátó intézményeket is
magában foglaló integrált intézmények kialakítása kiemelten támogatandó.
A közoktatás fejlesztése során, egy átfogó racionalizálási folyamat keretében –
elsısorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos biztosítása érdekében -, a
Dél-dunántúli Régióban olyan integrált –többcélú - intézményi hálózat kiépítését kívánják
megvalósítani, amely a közoktatás valamennyi feladatát, kiemelten az óvodákat és az
általános iskolákat, valamint a nevelı és oktató munkához kapcsolódó egyéb
tevékenységeket (pl. bölcsıde) ellátó intézményeket is magában foglalhat.
Legfıbb cél az intézményintegráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik
kialakítása mikrotérségi szinten.
További cél az is, hogy a régió összes óvodás- és iskoláskorú tanulója minıségi
közszolgáltatáshoz juthasson és ezáltal biztosítható legyen az egyenlı esélyő hozzáférés az
oktatási-nevelési szolgáltatásokhoz (kiemelten a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos
nevelési igényő gyerekeket).
Bıvüljön a régió pályázati potenciálja, a fejlesztésekbe bekapcsolódó közoktatási
intézmények képesek legyenek további forrásokat bevonni tevékenységeik gazdagításába.
A különbözı programokból érkezı források jól elkülönüljenek, és transzparenssé váljon
felhasználásuk célja és ütemezése.
A különbözı célú források kombinálódhassanak, átláthatóvá válhassanak a
közoktatási intézmények számára. Javuljon a régiós közoktatási rendszer minısége és
eredményessége, megalapozódjon a gyermeklétszám csökkenésébıl, valamint az aktuális
jogszabályi és pénzügyi változásokból fakadó intézményintegráció szakmai és szervezeti
háttere. Összhang teremtıdjék az elmúlt egy évben a régió különbözı megrendeléseire
elkészült közoktatási tervezési anyagai, stratégiái között,a régiós oktatáspolitika és a hazai
oktatáspolitika illeszkedése biztosítható legyen.
Összességében a fejlesztésre fordítható források költséghatékonysága és a
kívánatos közoktatási szakmai fejlesztések egymással összhangban legyenek.Biztosítható
legyen a régió közoktatási rendszerének fenntarthatósága. (részlet a régiós fejlesztés
követelményrendszerébıl, készítette a DDRFT megbízásából a Tinta Tanácsadó kft.2007.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 103
A fenti szándékok alapján készült a Humán közszolgáltatások Stratégiai programja
(Humán SFP), valamint az OKÉV megbízásából a régiós közoktatásfejlesztési stratégia
(KFS)
5.1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP)2
Az SFP a Nemzeti Fejlesztési Tervre épülve fogalmaz meg célokat, prioritásokat és
intézkedéseket, amelyek a régiós tervezés, és a régióban kiírt pályázatok megalapozását
segíti.
A KKFT szempontjából releváns célok és intézkedések a következık: „Kistérségi
alapon, hatékonyan szervezett, integrált, mindenki számára hozzáférhetı,
esélyegyenlıséget biztosító és alap-és középfokú oktatási rendszer kialakítása és
gazdaságos mőködtetése, melyben a tanulók számára mind fizikai, mind tartalmi
értelemben elérhetıvé válnak a korszerő oktatási szolgáltatások
Az intézkedés céljai:
� Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás
valamennyi feladatát ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. §) magában
foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási,
de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közmővelıdési és
egészségügyi intézményekkel.
� Az integrált központok fizikailag megközelíthetık, bennük a hozzá kapcsolódó
intézmények munkamegosztása révén a lehetı legtöbb, és legmagasabb minıségő
szolgáltatást tudják nyújtani a gyermekeknek. E szolgáltatási központok a
racionális szervezés és az igényekre építı tervezés következtében
költséghatékonyan mőködtethetık.
� A központok és a hozzájuk tartozó, vagy velük együttmőködı intézmények a
kistérség valamennyi, jelenleg oktatási intézményt fenntartó települését lefedik,
ezáltal a területi különbségek minimálisra csökkenthetık.
22 Készítette: Vitál Pro/ EcoCortex/Forrásközpont /Ilex . Elfogadta a DDRFT 2006. decemberében
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 104
� Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike
megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet
követelményeinek, az udvari játékok, sport- és szabadidıs terek esetében az EU
szabványoknak
Az integrált területi humán szolgáltató központok olyan integrált intézmények, amelyek az
oktatási, közmővelıdési és szociális (lehetıség és igény szerint az egészségügyi-
gondozási) feladatokat ellátó kistérségi intézmények integrált együttmőködését jelenti
függetlenül attól, hogy ezek az intézmények fizikailag (területileg) egy településen, vagy
több településen mőködnek-e, jogilag és szervezetileg egy integrált intézményt alkotnak-e,
vagy önálló, de szakmailag együttmőködı intézmények-e.
Fentiekbıl következıen szervezetileg a humán szolgáltató központok:
� jelenthetnek egy településen mőködı többcélú intézményt, amelynek szakmailag
önálló intézményegységei a székhelytelepülésen vannak,
� jelenthetnek egy településen alakult többcélú intézményt, amelynek szakmailag
önálló intézményegységei a székhelytelepülésen kívül más települése(ke)n is
mőködnek,
� jelenthetnek szervezetileg önálló intézményeket, (egy településen, vagy különálló
településeken) amelyek szakmailag együttmőködnek oly módon, hogy a
gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokban kölcsönösen kiegészítik egymást.
� Preferált a szervezeti integráció és egy településen belül minél több funkció
fizikailag is egy ingatlan keretében történı egyesítése.
Integrált központon szakmai tekintetben azt értjük, amelyek az oktatási feladatok
közül legalább az óvodai és általános iskolai ellátást, valamint az alapfokú
mővészetoktatást ellátják, valamint gondoskodnak gyermek-szociális és a szakszolgálati
feladatok ellátásáról, ellátják a sajátos nevelési igényő gyermekek oktatást, és
megszervezik a képesség-kibontakoztató fejlesztı integrált oktatást. Továbbá:
mőködtetnek, vagy szakmai kapcsolatot tartanak fenn egy nyilvános könyvtárral, egy
mővelıdési házzal, és a gyermekjóléti szolgálatokkal.
A nagyvárosokban több integrált központ alakítható.
Ezen intézmények fenntartója lehet a kistérségi társulás, egy-egy városi
önkormányzat, illetve települések intézményfenntartó társulásai.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 105
A humán SFP indikatív követelményeket is fogalmaz meg a létrejövı
intézményekkel kapcsolatban, amelyek a gyermek és tanulólétszámra, az integrációba
bevont egységek struktúrájára, eszköz és infrastrukturális ellátottságának minimális
szintjére, és az intézmények tanulók általi elérésének idejére vonatkoznak.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 106
5.1.1.4. A Dél-dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 (OKÉV)3
OKÉV megbízásából készült Dél dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája
(KFS) szintén támogatja a közoktatás terén a különbözı integrációk létrehozását. A
dokumentum elsısorban a közoktatás tartalmi fejlesztésére vonatkozóan fogalmaz meg
célokat intézkedéseket.
Ezek közül a legfontosabbak a következık:
� Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés
biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések,
aprófalvak gyermekeire, tanulóira
� Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a
mikrotérségi központokra
� A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a
pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt
� Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tevı intézményi
programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok,
innovációk fejlesztése
� Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és
folyamatos fejlesztése
� Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai
szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási
intézménynek
Összefoglalva:
Mind az országos, mind a régiós fejlesztési stratégiák megerısítik, alátámasztják a
kistérség számára kijelölhetı stratégiai célokat és intézkedéseket
Az alábbi táblázat ezek egymáshoz való illeszkedését mutatja be
3 Készítette: Sipos János, Takács Zoltán, E.Vámos Ágnes.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 107
42. Táblázat A kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai
A Kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai Humán erıforrások fejlesztési stratégiája DDROP Humán SFP Dél-Dunántúli KFS
Épüljön ki a résztvevık egyetértésén és együttmőködésén alapuló integrált oktatási hálózat
Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas mechanizmusok kialakítása nélkül a minıség és eredményesség javítását szolgáló erıfeszítések hatástalanok maradnak. E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttmőködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erıforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra
Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát, ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. §) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási, de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közmővelıdési és egészségügyi intézményekkel
A jogszabály által elıírt intézményintegráció megvalósítása érdekében olyan program kidolgozására van szükség, amely támogatja társulási megállapodás alapján közösen fenntartott, tagiskolákkal rendelkezı intézmények kialakítását, pedagógiai programjaik összehangolását, a szükséges szervezetfejlesztés támogatását
Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttmőködésen alapuló integrált intézmények infrastruktúrájának rekonstrukciója, és a vállalt feladatokhoz illeszkedı eszközbeszerzés
A régió egészének területén sürgetı azoknak az oktatási épületeknek a felújítása és modernizációja, ahol a kihasználtság hosszabb távon biztosított.
Közoktatási épületek (óvoda, alapfokú nevelési-oktatási intézmények, középfokú iskolák) –
szakmai fejlesztéssel egybekötött – felújítása, rekonstrukciója, modernizációja, többfunkcióssá tétele ott, ahol azt a demográfiai mutatók indokolják.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 108
Szakmai hálózatos együttmőködés a kistérségi integrált intézmények között, ezáltal a sokszínő, hozzáférhetı oktatási tartalom lehetıségének kialakítása
Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történı aktív részvétele magában foglalja a szőken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nem formális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatási-képzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erısíti a települések népességmegtartó képességét.
Az alapfokú oktatás terén a legfontosabb, hogy a tanulók ott kapják meg a magasabb szintő oktatási szolgáltatást, ahol a legközelebb igénybe tudják venni
Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira
Esélyegyenlıség, méltányosság hosszú távú biztosítása
A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzető diákokra irányuló támogató programok mellett kulcsfontosságú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási rendszerben meglévı esélyegyenlıtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt programokra is.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 109
5.1.2. Fejlesztési források körvonalai
A következıkben röviden azt tekintjük át, hogy milyen fejlesztési források állíthatók a közoktatás fejlesztésének szolgálatába.
5.1.2.1. Az UMFT operatív programjai
43. Táblázat A TÁMOP és TIOP konstrukciók indításának tervezett ütemezése
indítási körök szakterület konstrukció
száma konstrukció neve tervezett meghirdetés dátuma
2007-2008. évi keret (Mrd Ft)
közoktatás TÁMOP 3.2.2 "A" komponens:Területi együttmőködések 2007 7,49 esélyegyenlıség TÁMOP 3.3.1 Oktatási esélyegyenlıség és integráció 2007 1,65 2007. közoktatás TÁMOP 3.1.4 Infrastrukturális fejlesztés tartalmi támogatása 2007 19,2 közoktatás TÁMOP 3.1.1 21. századi közoktatás 2007 8,8 közoktatás TÁMOP 3.1.8 Átfogó minıségfejlesztés a közoktatásban 2007 4,1
közoktatás TIOP 1.1.1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése 2007 24,2
2007.
esélyegyenlıség TÁMOP 3.3.2 Az oktatási esélyegyenlıségi programok végrehajtásának támogatása 2007 1,69
2008. Közoktatás TÁMOP 3.1.3 Innovatív iskolák (hátrányos helyzető kistérségekben) 2008. 19,2 Közoktatás TÁMOP 3.3.5. Tanoda programok támogatása 2008. 1,65 Közoktatás TÁMOP 3.1.5 Pedagógiai kultúra korszerősítése 2008. 1,828 Közoktatás TÁMOP 3.1.2. Új tartalomfejlesztések a közoktatásban 2008. 14,216
Közoktatás TÁMOP 3.4.1. Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának segítése 2008. 0,35
közoktatás TÁMOP 3.4.3. Tehetséggondozás 2008. 0,799
2008.
közoktatás TIOP 1.1.2. Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban 2008. 2,56 közoktatás TÁMOP 3.1.6. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2008. 1,23 közoktatás TÁMOP 3.1.7. Pedagógusok új szerepben 2008. 1,097
2008.
közoktatás TÁMOP 3.3.3. Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minıségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történı együttmőködésük
2008. 1,319
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 110
támogatása
közoktatás TÁMOP 3.3.4.
A halmozottan hátrányos helyzető fiatalok felsıfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerısítése, „Láthatatlan kollégiumi” programok támogatása felsıoktatási intézményekben tanuló roma fiatalok számára 2008. április 0,77
közoktatás TÁMOP 3.4.2. Sajátos nevelési igényő tanulók integrációja 2008. április 1,111
2008. május közoktatás TÁMOP 3.3.6.
Lemorzsolódás kezelését célzó programok mőködtetése, Halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai pályafutásának nyomon követése 2008. május 0,33
Összesen 2008 júniusig 113,59
A ROP pályázat kedvezményezettjei jogosulttá, válnak a TÁMOP-os támogatásra.”Szolgáltatói kosár” módszertani csomagjai az
integrált oktatási központok, és hálózataik humán erıforrásának képzését, szakmai kondicióinak erısítését támogatják.
Automatizált pályázat: DDOP-ban nyertes pályázók automatikusan nyernek TÁMOP 3.1.4.-ben.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 111
5.1.2.2. Megyei és egyéb források
Költségvetési Törvény /Többcélú normatíva által biztosított források
A Többcélú Kistérségi Társulások, valamint intézményfenntartó társulások
által megvalósított közoktatási feladatok ellátásához többcélú normatíva és kiegészítı
támogatások igényelhetık a jelenleg érvényes törvényi szabályozásokban, és a
költségvetési törvény tervezete továbbra is ezt mutatja.
A költségvetési törvény finanszírozási változásai, finanszírozás mértéke, a
minıségi szolgáltatás igénye a kistérségi-, intézményfenntartó társulási szintő
fenntartására, a feladatellátás racionálizálására, többletforrások bevonására ösztönözte
a fenntartó települések vezetıit.
A Többcélú Kistérségi Társulásokról szóló 2004. évi CVII. Törvény alapozta
meg a közoktatási feladatellátás kistérségi szinten történı ellátását, különös tekintettel
az óvodai, az általános iskolai valamint a pedagógiai szakmai és szakszolgálatok
területén.
A Többcélú Kistérségi Társulások –mint új közigazgatási szint – létrehozásának célja
a területfejlesztés mellett a szociális, valamint a közoktatási feladatok ellátásának
racionális megszervezése. A 2006 évtıl megnövekedett intézményfenntartó társulások
létrejötte, valamint 2007.-ben a kistérségi fenntartás folyamata elindult.
A fenntartó váltás minden esetben a magasabb színvonalú feladatellátást, a
költséghatékonyabb intézményi mőködtetést az esélyegyenlıség növelését és a
partnerség erısítését teremti meg az adott kistérség területén élık számára.
A kistérségi fenntartásban, vagy intézményfenntartó társulásban ellátott
közoktatási feladatokhoz a mindenkori Költségvetési Törvény (továbbiakban KT)
jelentıs mértékő támogatási összegeket rendel.
A hozzájárulások igényléséhez kialakított alapelvek:
� Támogatás intézményfenntartó társulás , vagy TKT által fenntartott
közoktatási intézmény keretében megvalósuló feladatellátás esetén
vehetı igénybe (Tehát önállóan fenntartott intézmények esetében nem
vehetı igénybe)
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 112
� Az igénylés feltétele az óvodai nevelés valamint az iskolai oktatás
esetében meghatározott osztálylétszámok esetében lehetséges
(alapfeltétel)
� Az elvárt csoport és minimális osztály létszámok alól kivétel az SNI-s
illetve nemzetiségi oktatásban, nevelésben résztvevı gyermekek
száma.
(A nemzetiségi oktatás esetében csak teljes osztályokra terjed ki a
kivétel)
44. Táblázat Jelenleg hatályos támogatások mértéke
Költségvetési törvény melléklete
Jogcím száma a 2008. Költségvetési
törvény (tervezetben )
Jogcím megnevezése Fenntartó típusa Fajlagos összeg
Ft/fı/év
3. sz. melléklet
16.6. 2. Intézményi társulás óvodájába,
általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása
Intézmény fenntartó társulás
45 000 Ft
1.a Bejáró gyermekek, tanulók
alapján járó támogatás Intézmény fenntartó
társulás 80 000 Ft
1.a Bejáró gyermekek, tanulók
alapján járó támogatás Többcélú Kistérségi
Társulás 100 000 Ft
1.b Iskolabusszal utaztatott
gyermekek, tanulók alapján járó támogatás
Többcélú Kistérségi Társulás
Intézményfenntartó társulás
80 000 Ft
1.c
A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára
bejáró tanulók alapján járó támogatás
Többcélú Kistérségi Társulás
40 000 Ft
1.d Tagintézményi támogatás
Többcélú Kistérségi Társulás
Intézményfenntartó társulás
70 000 Ft
1.e Kistelepülési tagintézményi támogatás
Többcélú Kistérségi Társulás
Intézményfenntartó társulás
30 000 Ft
8.
sz.
mel
lékl
et
2.2
2.a Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
Többcélú Kistérségi Társulás
2 000 Ft
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 113
2.b
Nevelési tanácsadás; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;
fejlesztı felkészítés; logopédiai ellátás; gyógytestnevelés
Többcélú Kistérségi Társulás
11 000 Ft
Forrás: Saját szerkesztés a költségvetési törvénytervezetbıl
A költségvetési törvényben biztosított többletforrás a többcélú kistérségi
társulás által fenntartott intézmények esetében a legnagyobb mértékő. A többcélú
normatíva évenként módosulhat, ugyanakkor több év vonatkozásában megállapítható,
hogy a fenntartások átszervezését, a fenntartók számának bıvítését, a közoktatási
intézmények kistérségi fenntartását ösztönzi. Javaslatunk a Rinyamenti Többcélú
Kistérségi társulás ilyen irányú racionalizálási átszervezésének megvalósítása.
Pályázati források:
A nemzeti fejlesztési terv nyomán meghatározható un. zászlóshajó programok közoktatási vonatkozásai
� „Nem mondunk le senkirıl” � Gyermekesély � XXI. század iskolája korszerősítése � Akadálymentes Magyarország
45. Táblázat Megyei és egyéb források
Tanulási környezet megteremtése
Humán erıforrás megteremtése és
fejlesztése
Oktatást segítı szolgáltatások rendszere
Intézményfenntartók –források megteremtésével, pályázati önrészek biztosításával
Szakmai szolgáltatók – tanácsadói, tájékoztatási rendszerével, továbbképzéseivel
Közmővelıdési intézmények – tereikkel, programjaikkal, közös pályázati lehetıségeikkel
Somogy Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány – évente kiírt eszközfejlesztési pályázataival
Kisebbségi önkormányzatok – pályázati lehetıségeikkel
Szakszolgálati tevékenység, utazó gyógypedagógiai szolgálat mőködtetése
Megyei TISZK, szakképzési társulás – a szakképzés eszközrendszerének megteremtésével
Országos Integrációs Hálózat – szakmai tapasztalatokkal, szakember hálózat mőködtetésével
Családsegítı és Gyermekjóléti szolgálat - az oktatási Esélyegyenlıségi terv megvalósításában
Kistérségi vállalkozói kör – a tervezett felnıttoktatás
Kistérségi Integrációs Hálózat- szakmai
Megyei gazdasági kamarák a szakképzést
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 114
eszközrendszerének megteremtésével
tapasztalatokkal, szakember hálózat mőködtetésével
támogató szolgáltatásokkal, programokkal
TIOK hálózat intézményei – a kompetencia alapú oktatás elterjesztésének támogatásában
A Somogy megyei Közalapítvány eszköz és tartalmi fejlesztésre évente pályázatot
ír ki. A megpályázható összegek alakulását az alábbi táblázat foglalja össze
Forrás: Somogy megyei közalapítvány honlapja
11. ábra Megpályázható összeg eszköz és tartalmi fejlesztésre
A pályázatokon valamennyi megyei oktatási intézmény nyerhet támogatást. Az
éven-te támogatásban részesülık száma 250-380 közötti, a pályázati kiírás függvényében.
Elsısorban az eszközfejlesztéssel összefüggı pályázatok iránt nagy az igény. Az
intézmények egy-egy pályázati ciklusban átlagosa 150-500 ezer Ft közötti összegeket
nyerhetnek. Ezek csak a legszükségesebb eszközbeszerzéseket, valamint aktuális, a
pedagógiai/nevelési programokkal összefüggı alkalmi programjaik támogatását jelentik.
A szakszolgálati tevékenység támogatásának mértéke nem elegendı a feladat ellátásának
finanszírozására, és várhatóan ennek mértéke tovább fog csökkenni. Megállapítható, hogy
igen jelentıs támogató tevékenysége mellett sem tud a közalapítvány, a felmerült
igényeknek megfelelıen hozzájárulni a megyei közoktatás hosszú távú fejlesztéséhez.
A saját intézményi források szolgáltatás bıvítéssel erısíthetık.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 115
5.1.3. Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek A Kistérség fenntartásában SNI szegregációt eredményezı oktatásszervezés
nincs.
A térség közoktatási intézményeiben a sajátos nevelési igényő gyermekek
arányszáma összesen 9,3%. Intézményenként vizsgálva megállapítható, hogy
határérték feletti az arányuk különösen Beleg, Nagykorpád és Somogyszob
óvodáiban, valamint Görgeteg, Kutas, Nagyatád-Árpád, Nagykorpád, Segesd és
Tarany-Háromfa iskoláiban, ahol az országos átlagot (7%) meghaladja!! Az
intézmények között jelentıs eltérés tapasztalható.
Magas a kistérség hátrányos helyzető gyerekeinek a száma.
Az óvodások több mint harmada (40,8% ) HH -s, és egy negyede ( 24,1 % )
HHH -s.!
Az iskolások közel fele HH-s (44,9% ) és egy ötöde (20,3% ) HHH-s.!
Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében eddig megtett intézkedések a kistérségben
� Az SNI tanulók szakértıi véleménnyel rendelkeznek � A megyei fenntartású Nevelési Tanácsadó és Nagyatádi Közoktatási
Intézmény, valamint a Tarany-Háromfa intézmény szakszolgálatai segítik az
integrációs folyamatot.
� A HH és HHH-s tanulók integrált nevelése-oktatása az intézmények egy
részében hatékony tanulás szervezési módokkal és programokkal
történik.(kompetencia alapú oktatás, differenciálás, Útravaló, Arany János
programok)
A Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás intézményeiben az esélyegyenlıség
érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani
� A hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra
� a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra
� a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók oktatási
helyzetére
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 116
Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendı szempont:
� az intézmények nevelési és oktatásszervezési gyakorlatának áttekintése,
� az intézmények tanulói összetételének összehasonlítása és annak a vizsgálata,
hogy érvényesül-e a társulásban:
• diszkriminációmentesség,
• a szegregációmentesség,
• a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi
integrációjának támogatása.
Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében az alábbi területeken kell intézkedést hozni
� Minden HHH-s 3 éves gyerek vegye igénybe az óvodát!
� Az épületek korszerősítése, bıvítése felújítása szükséges az
óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javítása érdekében
� 100 %-os szakos ellátottság biztosítása minden intézményben
� Módszertani képzésekkel és tantestületi továbbképzésekkel kell biztosítani
intézményi tartalmi-módszertani fejlıdését.
� Az SNI integráció feltételrendszerét biztosítani kell
( taneszközök, integrált tanterv, személyi feltételek).
� Kistérségi egészségügyi és szociális térkép elkészítése, kiemelt figyelemmel a
telepszerő , leromlott állapotú lakóhelyekre, lakóövezetekre
� A kistérség szociális ellátás célzott beavatkozásainak erısítése, különös
tekintettel a telepszerő , leromlott állapotú lakóövezetekre
5.2. Szakmai megújulás a kistérségben
5.2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban
Az intézmények a megyei források mellett országos pályázatokon is részt vettek. A kistérség óvodáiban és iskoláiban kiemelt szerepet kapott egész életen át tartó tanulást megalapozó programok bevezetése és fenntartása. Az óvodai nevelés területén a Nagyatádi Egyesített Óvoda HEFOP 3.2.1. pályázati részvételének eredményeként a kompetencia alapú nevelés teljes körő megvalósítását végezte.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 117
Az Óvodai Kompetencia alapú Programcsomag tesztelése és fejlesztése 4 csoportban zajlott, 8 óvodapedagógus közremőködésével, a Csillagszem, a Gyöngyvirág, a Napsugár és a Nyitnikék egységek egy- egy csoportjában.
Az elsı fejlesztési szakaszban a 2005/2006-os nevelési évben az óvoda- iskola átmenet témakörében történt a programcsomag tesztelése. Miután az óvoda egész nevelıtestülete megismerte a programcsomagot, szükségét érezték a Helyi Nevlési Programjuk cél és feladatrendszerének átdolgozását, bıvítését, a kompetencia alapú fejlesztésnek való megfeleltetés érdekében. Így 2007 szeptemberétıl minden csoportban e szerint valósul meg a nevelés- oktatás. A jelenleg befejezett fejlesztési szakaszban az „inkluzív” befogadó pedagógia tesztelése történt meg. A gyermekek nevelése- oktatása a program átdolgozott „Kapcsos könyvében” leírt törzsanyag és kiegészítı mellékleteinek megfelelıen a három képességszint szerinti differenciálás figyelembe vételével történik. A szülık idıbeni és színvonalas tájékoztatása jól szolgálta az együttmunkálkodást a támogató, érdeklıdı hozzáállást. Erısítette a szülık pozitív viszonyulását az a tény, hogy gyermekeik minden nap új élményekkel és új ismeretekkel térnek haza.
- Az óvoda testülete 810 órás ingyenes képzésen vett részt, mely újszerő látásmódot eredményezett. Ezek a továbbképzések a szervezeti kultúra fejlıdését nagymértékben segítették.
Az újszrő technikák, módszerek megvalósulásának hatására sikerük elindított az egész nevelıközösségben egy szakmai innovációt.
- A programcsomag népszerősítésében is szerepet vállaltak az óvónık:
• Saját nevelıtestületükben • Környezı kistérségnek (3) • SOPI felkérésére Pécs város 2 óvodájában tartottak elméleti és
gyakorlati programot. • A város 3 általános iskolájának alsós munkaközösségét is
tájékoztatták a új óvodai programcsomagról • A város lakosságát a városi TV-n keresztül tájékoztatták a projekt
bevezetése és megvalósítása folyamán • A megyei újságban a programcsomaggal kapcsolatban jelentek meg
cikkek A programcsomag sikeres alkalmazásának tesztelésének és a Pannonkaptár
Közoktatási Konzorcium vezetésének felkérésére az Egyesített Óvoda TIOK munkacsoportja vállalta az Óvodai Kompetencia Alapú Programcsomag újabb követı intézményeinek mentorálását.
Ez jó lehetıséget biztosít a társulás többi óvodájának a módszer
megismerésére és gyakorlatban történı alkalmazására.
Több iskola is megismerkedett innovációs folyamat keretében a MAG
programmal. Ennek az adaptív tanulásszervezési koncepciónak a gyakorlati
alkalmazására és kiterjesztésére jó lehetıséget nyújthat a kistérség területén.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 118
Háromfán és Nagyatádon két iskolában (Árpád Fejedelem és Babay József Általános Iskola) innovációs folyamat keretében az Országos Közoktatási Intézet egyik legjelentısebb MAG – Megelızés – Alkalmazkodás –Gondoskodás – címet viselı holland magyar együttmőködésben zajló projektben vettek részt. A program indulásakor 23 nevelıbıl többségében alsós tanítók, kisebb számban felsıs tanárok csatlakoztak.
A program a társadalmi integráció megvalósításán alapul. Abból indul ki, hogy minden gyereknek joga van ahhoz, hogy sikereket elérve, örömmel járjon a saját lakókörnyezetében élı többi diákkal iskolába. A gyerekek örömteli és eredményes tanulásának biztosítását a program az iskolai kudarcok megelızésével kívánja teljesíteni. A megvalósítás a tanulók közti különbségek elfogadására és arra a gondolatra épít, hogy minden gyermeknek belsı késztetése van a fejlıdésre. A pedagógusok ezt természetesnek tekintik, és a tanulásszervezés során arra törekszenek, hogy a tanulók egyéni fejlıdéséhez megteremtsék a szükséges, lehetıleg optimális feltételeket.
A MAG-programban az elsı három év mindenképp meghatározó volt, hisz ezt a szakaszt tekintették a közös innovációs munka alapjának, amely után az intézmények a MAG-iskolák összetartásával, de önállóan folytatták a fejlesztést.
A negyedik év feladatainak megtervezésében sokat segített az az átfogó értékelés, amelyet a holland és magyar kollégák közösen végeztek el a hollandiai tanulmányút során a harmadik év végén. A tanítás a gyermekek – és különösen a hátrányos helyzető tanulók – alapszükségleteihez igazodva folyik. İk azok, akik a változást elıidézik. Ugyancsak a mag csírába szökkenésére utal az, ha Az adaptív tanulásszervezés megjelenik az iskola pedagógiai programjában, és az intézményvezetık ( az igazgató, illetve a helyettese), valamint a fenntartó elısegítik és támogatják az adaptív szemlélet terjedését. A pedagógusok munkájának vizsgálatakor ezért azt elemezték, hogy a tanítok az adaptív tanulásszervezés modelljét alkalmazva valamennyi diák számára eredményesebb tanulási feltételeket biztosítottak-e.
A fejlesztés félévenkénti monitorozása alapján elmondhatjuk, megállapították hogy a program elsı, 2003/2004-es tanévének végén a projektben részt vevı tanítók szívben és lélekben magukévá tették az adaptív tanulásszervezés filozófiáját. A regionális és az iskolákban tartott tréningek segítettek leküzdeni a pedagógusok kezdeti félelmeit, akik több tantárgynál, így például a rajz és a technika esetében megkezdték a kísérletezést. Továbbfejlesztették és bıvítették didaktikai eszköztárukat. Különféle kooperatív tanulási technikák kipróbálását, differenciált feladatok és gyakorlatok csoportmunka keretében megvalósuló
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 119
alkalmazását, interaktív tanítási technikák bevezetését jelentette. A harmadik év végére a tanítók mindegyikének sikerült eredményesebb tanulási lehetıségeket biztosítania diákjai számára. Kezdett általánossá válni a változatos iskolai, oktatási tevékenységek felkínálása, leginkább a sok apró feladatra épülı csoport- és pármunka nıtt a tanító és a diákok közötti interakciók, a gondolkodásra késztetı kérdések mennyisége. A MAG-os órán több tantárgy jelent meg egyszerre, s a tanuláshoz az osztályterem nyitott, barátságos környezetet biztosított.
A felsı tagozatos kollégákat bevonták a programba. Ennek alapja az alsó tagozaton tanító pedagógusokkal kialakított együttmőködés és az egymástól tanulás volt. Külön célnak tekintették tehát az alsó és felsı tagozat közti átmenet támogatását (tantestületen belüli tanulás, mentorálás, belsı szakmai hálózat kiépítése stb. útján).
Úgy látták, hogy a MAG-projekt korábbi három évében olyan a fejlesztésre nyitott és szakmailag átgondolt környezet kezdett kialakulni a MAG-iskolákban, ahol az adaptív pedagógusok sokkal nagyobb figyelmet fordít általános és pedagógiai kérdésekre, vagyis ez a környezet segítheti, elıkészítheti más, az adaptivitás gondolatát elfogadó tartalmi fejlesztés beindítását és elmélyítését. A MAG program fejlesztı programjainak kipróbálásában, tesztelésében, alkalmazásában részt vett pedagógusok tevékenységükrıl tanúsítványt kaptak.
5.2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban
A Rinyamenti Kistérség pedagógiai, szakmai eredményeire, erısségeire,
partnerei igényeire építve terveztük meg a közoktatási intézmények innovációját.
Az innovációs javaslatok felvázolásánál az alábbi tartalmi szükségletekbıl
indultunk ki:
� A kistérség közoktatási infrastruktúrája intézményenként eltérı minıségő,
nagyrészt fejlesztésre szorul
� A közoktatási infrastruktúra nem felel meg a korszerő építészeti, környezeti,
ergonómiai követelményeknek
� Az esélyegyenlıség, hátránykompenzálás feltételrendszere eltérı
� A kistérségi utazótanár hálózat nem került megszervezésre
� Szakos ellátottság nem teljes
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 120
� Hatékony pedagógus munkát segítı programcsomagokra, értékelést segítı
eszközökre van szükség
� Az országos kompetencia mérések eredményei intézményi, és fenntartói
beavatkozást igényelnek
� A kistelepülések iskoláiban alacsony a tanulók motiváltsági szintje
� A szülıi háttér tanulást támogató szerepe csökken
� A taneszközök nem segítik az alkalmazás képes tudás kialakítását
� A korszerő tanulásszervezési eljárások nem a napi gyakorlat eszközei
� A szakmai munka terén megfigyelhetı, az egyes intézmények közötti
indokolatlan különbség
� A pedagógusok egy része, az új ismeretek birtokában sem tud a megújult
tartalmakhoz alkalmazkodni
� Hiányzik a kistérségi szakmai munkát támogató, eredményességet értékelı,
hatékony szakértıi rendszer
Tanulók fejlesztését segítı javaslatok
� Tanulási környezet fejlesztése
A kistérségi pedagógiai innovációnak a tanulást segítı környezet kiépítése
nélkülözhetetlen eleme. A környezet hozzájárulhat a tanulók motiváltsági szintjének
emeléshez, a nevelı-oktató munka segítéséhez.
A gyermekek egészséges fejlıdéséhez nélkülözhetetlen, hogy nevelésük-oktatásuk
korszerő építészeti, belsıépítészeti elıírásoknak megfelelı, életkori sajátosságaikhoz
igazodó bútorzattal berendezett tantermekben, ingergazdag, esztétikus környezetben
történjen az oktatásuk.
Javasoljuk a pályázati források feltárását, és a jelzett környezeti feltételek kialakítását.
Taneszközök kiválasztását befolyásolja a jelenlegi tankönyvpiaci rendszer,
amely a nem egymásra épülı, nem egymás hatását erısítı taneszközök kiválasztása is
megengedi.
Kistérségi szinten megalakított munkaközösségek innovatív szerepet
kaphatnak a taneszközök összehangolása terén.
� Tanulásszervezés
A kistérség több intézménye megkezdte , illetve alkalmazza a korszerő
nevelést-oktatást segítı eljárásokat. (IPR- Somogyszob, Beleg, Ötvöskónyi,
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 121
Rinyaszentkirály, Segesd, Kutas, Szabás, Lábod, Nagykorpád, Görgeteg, Tarany,
Háromfa; Integrált nevelés etnikai nevelés részprogram- Nagyatád; MAG- Nagyatád,
Háromfa; Kompetencia alapú oktatás- Háromfa, Tarany, Kutas, Nagyatád; Sindelar
program- Somogyszob, Bolhás, IKT oktatás- Somogyszob, Háromfa; Óvodák etnikai
nevelési program- Háromfa, Tarany, Görgeteg, Rinyaszentkirály, Ötvöskónyi, Beleg).
A Nagyatádi Közoktatási Intézmény, illetve a Háromfa-Tarany intézménye a
szakszolgálati tevékenységek közül a logopédiai és a gyógytestnevelés ellátására
képes, illetve jogosult. A gyógypedagógiai fejlesztés más területeit az Éltes Mátyás
Általános Iskola, Egységes Pedagógia Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó végzi.
A pedagógiai-szakmai szolgáltatás elsıdlegesen az intézményi innovációkból
származó multiplikációval összefüggı feladatokra, mentori tevékenységre épülhet.
Tapasztalataikra, szakmai eredményeikre támaszkodva terjeszthetık a kistérség
intézményeiben az egyéni fejlesztések hatékony módszerei, a differenciált
tanulásszervezés, a kooperatív tanulás, az IPR, SNI gyermekek oktatása, IKT, MAG,
etnikai nevelés. Módszertani felkészültségük köré továbbképzések, szervezhetık, és
fıként a jó gyakorlatok bemutatását, elterjesztését javasoljuk.
� IKT eszközök képzési folyamatba emelése
� Az informatikai írástudás, informatikai eszközök, oktatóprogramok használata
nélkülözhetetlen oktatástechnikai bázis a gyermekek fejlesztésénél, a tanórán
alkalmazható, motivációs hatást kifejtı eszköz. Az informatikai eszközök hardver és
szoftver igénye folyamatos fejlesztést igényel. Kistérségi szinten az SDFT tananyagok
megismerése megvalósítható. Innovációs szerepe lehet a kistérségnek az IKT
terjesztésében, multimédiás oktatóprogramok, digitális tananyagok adatbázisának
létrehozásában, információs hálózat mőködtetésében.
� A kistérség közoktatásának fejlesztését segítı javaslatok
A kistérség tartalmi munkáját, programjait össze kell hangolni, lehetıleg oly módon,
hogy valamennyi intézmény értékét emeljék be, építsenek a meglévı értékekre. A
tartalmi fejlesztést ennek megfelelıen kell megvalósítani. Fontos feladat a szakmai
kapcsolatok elmélyítése, a módszertani kultúra, eszközhasználatának,
eszköztudásának kistérségi szintő kiépítése.
� Pedagógiai hozzáadott érték javítása érdekében megteendık:
− Reális iskolai önértékelést készítenek.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 122
− A pedagógiai hozzáadott értéket is feltérképezik.
− Minden évben a kompetenciamérést minden tanuló esetében kiértékelik.
− Eredményeik alapján a hiányosságok okait feltárják.
− Célokat és feladatokat határoznak meg a teljesítmény javítása érdekében.
− Továbbképzéseken megfelelı számú szakembert képeznek a mérés-
értékeléshez és a kompetencia alapú oktatáshoz.
− A kompetencia alapú oktatást alsó tagozaton fokozatosan bevezetik.
− Az 5. és 6. évfolyamon az intézmény pedagógiai programjában tervezett
arányban a tanórákon a szakrendszerő oktatás keretében képességfejlesztést
végeznek.
− Tanulói portfóliókat készítsenek az eredmények tárolására, hogy lehetıvé
váljon a teljesítmény- vagy személyiség változásoknak, a fejlıdésnek a
követése.
A kistérség az iskolák helyi problémáit nem tudja megoldani. Ahhoz, hogy az iskolák
megfelelıen értékeljék önmagukat, értékelési kultúrára (feladat szerkesztés,
statisztikai mutatók értelmezése), számítógép-használatra van szükségük. Mindkettı
fejleszthetı és remélhetıleg lesz lehetıség a fejlesztésre.
A méréseknél a kimenet elemzése nem elegendı, mivel ha csak a kimenetet
mérjük, akkor az iskolák érdeke a szelekció. Az viszont nem várható el az iskolától, a
pedagógustól, hogy megalkossa az értékelés elveit, szempontjait, kidolgozza a
képességmérés módszereit. A fogalmilag is letisztult rendszer viszont meg kell
tanítani a pedagógusoknak a képzés vagy továbbképzés keretében, majd minden
eszközzel támogatni kell abban, hogy azt használni is tudják. Ebben nyújthat
segítséget a kistérség.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 123
HHH integráció
Kompetencia alapú oktatás
IPR
SNI felzárkóztatás
Valamennyi intézményben erısíteni kell
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 124
A kistérség intézményei által nyújtható oktatási kínálat jelenlegi értékeit,
továbbfejleszthetı erısségeit mutatják az alábbi ábrák:
Óvodai feladatellátás
Óvoda3
Kutas, Kisbajom, Segesd,
kompetencia alapú nevelés,
képességfejlesztés
Óvoda 4
Rinyabesenyı,
helyi sajátosságok megırzése
Óvoda5
Lábod,
Nagykorpád,
Integrált nevelés
Óvoda6
Görgeteg, Rinyaszentkirály, játékosság, népi
játékok, egészségnevelés
Óvoda7
Somogyszob, Bolhás,
sindelar
Óvoda2
Tarany, Háromfa, Ötvöskónyi, Beleg,
etnikai progam, Hátrány
kompenzáció
Óvoda 1
Nagyatád,
kompetencia alapú nevelés, erdei óvoda, környezeti nevelés, integrált nevelés
Óvodák
erısségei
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 125
Általános iskolai feladatellátás
Iskola2
Nagyatád-NKI,
Integrációs központ mővészeti oktatás,
emeltszintő oktatás, sportiskola IKT,
IPR, BGR, Multiplikátor
Iskola4
Somogyszob,
IKT
Iskola6
Görgeteg,
IPR egészségnevelés
népismeret
Iskola7
Lábod,
Erdei iskola, környezeti nevelés
Iskola5
Kutas,
Integrációs központ, SNI, Kompetencia
alapú fejlesztés
Iskola3
Segesd,
SNI Integráció,
hagyományırzés
Iskola1
Tarany, Háromfa, Projektmódszer,
MAG, cigány kisebbség oktatás
Iskolák
erısségei
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 126
Középfokú oktatás
József A. kollégium
hátránykompenzálás
Ady E. Gimnázium és Szakközépiskola
A tankötelezettség végéig tartó tanulási út biztosítása, felnıtt
képzés
Középfokú oktatás
erısségei
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 127
A kistérség valamennyi intézménye számára nyújtandó, kistérségi szintő
szolgáltatást szemlélteti az alábbi diagramm:
Kistérségi mérési
értékelési rendszer
Iskolabusz szolgáltatás
Alapfokú mővészeti oktatás
Szakmai szolgáltatás
Szakszolgála-ti feladatok
ellátása
Kistérségi szintő
pedagógiai innováció
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 128
5.2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás
Szakszolgálati feladatok innovációja:
A feladatok ellátására a társulás továbbra is kössön megállapodást a Nagyatádi
Közoktatási Intézménnyel, és a feladatok ellátásánál törekedjen a teljes körőség
megvalósítására. Javasoljuk megvalósítani a kistérségben a szakszolgálati szolgáltatás
ellátását utazó szakemberhálózat kialakításával. Törekedjen arra, hogy a kistérség
intézményeiben meglévı szakembereket vonják be a szolgáltatás ellátásába. Az
intézményeket fel kell szerelni az ellátáshoz szükséges eszközökkel. A pedagógiai
innováció fontos eszköze, hogy az integrációs központ rendelkezzen
iskolapszichológussal, aki bekapcsolódhat a nevelési folyamatokba, fejlesztésbe.
A nevelési tanácsadó szőrései, fejlesztı és terápiás tevékenysége továbbra is fontos
szerepet kapjon.
Kistérségi szinten célszerő képzéseket szervezni a problémák felismerésére,
kezelésére.
Szakmai szolgáltatás innovációja
A szakmai szolgáltatás normatív támogatására az elmúlt idıszakban volt
forrás, de a hatékony képzési formákon való részvételt nem tette lehetıvé. A
költségvetési törvény tervezetében elıre látható idıszakban nem található forrás a
feladatok ellátására.
Pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele eltérı a kistérség intézményeiben. A
kistérség intézményeinek szakmai kompetenciái lehetıvé teszik, hogy a humán
erıforrás korszerő képzési technikáit továbbadja az integráció tagjainak.
Javasoljuk, hogy a kistérség koordinációjával, a kistérség meglévı szakember
bázisára építve, szervezetten történjen a továbbképzés.
Pályázati források elnyerésével szükséges tovább bıvíteni a szakmai képzések
lehetıségét, és a kistérségi szintő szakmai koordináció kiépítését, illetve
mőködtetését.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 129
Mérési rendszer kiépítése
A kistérségi mérési értékelési rendszer, az integrációs hálózat mérési
rendszereként, segítheti a gyermeke fejlesztését, hátránykompenzálását.
A kistérségi együttmőködés mindenképpen szükségessé teszi egy közös mérés
értékelési szakember alkalmazását. Az intézményekben dolgozó, szakvizsgás
képesítéssel rendelkezı pedagógusokból mérési munkacsoportot alakítva
hatékonyabbá teszi a fejlesztı munkáját az intézményeknek.
46. Táblázat Javasolt mérések
Mérések típusai Résztvevık Érintettek Lehetséges kistérségi feladat
DIFER Óvodások, iskolások
pedagógusok képzés szervezése
Országos kompetencia mérés
Általános iskola, középiskola-jogszabályban rögzített évfolyamokon
Pedagógusok Szülık tanulók
Fejlesztı folyama-tok segítése szakér-tıi támogatással, elıkészítés,értékelés nyilvánosságra hozatala, intézkedések készítésének szakértıi segítése
Kistérségi mérési, értékelési rendszer
Általános iskola Pedagógusok Szülık tanulók
Mérés koordinálása, segítése szakértı bevonásával,az értékelés nyilvánosságra hozatala
Tantárgyi mérések tanulók Pedagógusok, Szülık tanulók
Feladatbankok készítése szakértıi támogatással, mérések koordinálása
Partneri elégedettség mérése
Közvetlen és közvetett partnerek
Intézmény partneri köre
Kérdıívek kiválasztásának, kiértékelésének segítése, az intézkedési tervek készítésének segítése, tanácsadás nyújtása
Neveltségi szint mérése
tanulók Pedagógusok, Szülık tanulók
Szakértı biztosítása, értékelés segítése
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 130
A nevelés-oktatás területén a szakemberekkel az intézményenként változó
minıségi, és mennyiségi problémák vannak. Az érdemi, minıségi szolgáltatások
nyújtására képes, magas szakmai színvonalú nevelı-oktató munka szükséges, de nem
elégséges feltétele a fejlıdésnek. A szakmai felkészültség mellett az aktív
kezdeményezı szerepet, jelentıs dinamizmust is fel kell mutatni annak érdekében,
hogy ismertebb és elismertebb, megkerülhetetlen szereplıi lehessenek a közoktatás
rendszerének, hogy jelen legyenek a települések életében, közgondolkodásban.
Az intézmények közötti kapcsolatok létrehozásában, szakmai
együttmőködésben a kistérségi munkaközösségeknek meghatározó szerepe lehet.
A stratégiai célokhoz kapcsolódó tartalmi, szakmai munka eredményesebb lehet, ha a
munkaközösségek átgondolják, összehangolják feladataikat az alábbi területeken:
� • Az inkluzív nevelés eredményeinek bemutatása
� Az intézményfokok közötti átmenetek segítése
(óvoda,iskola, iskola, gimnázium)
� • Tanári értékelést segítı tapasztalatok átadása
� Kompetencia mérések feldolgozása, a fejlesztı beavatkozások tervezése,
� •a kompetencia alapú oktatást segítı továbbképzések, tájékoztatók,
� • Az integrációs pedagógiai rendszerben dolgozó
intézmények tapasztalatainak feldolgozása
Korunk szakmai kihívásaira szakmai megoldásokkal felkészült
pedagógusoknak lesz lehetıségük eredményes nevelı-oktató tevékenységet
megvalósítani.
A pedagógusok továbbképzésének szervezését, a képzések koordinálását
kistérségi szinten javasoljuk megszervezni. Pályázati források feltárásával a képzési
költségek csökkenthetık
A humán erıforrás fejlesztésének fontos tartalmi megújulását jelentheti a
kistérségi helyettesítési rendszer kiépítése. Továbbképzésen való részvétel elmaradhat,
ha nincs megfelelı helyettes. A helyettesítı pedagógusoknak helyismerettel,
pedagógiai folyamatok ismeretével, az intézményben alkalmazott módszerekkel meg
kell ismerkednie.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 131
5.2.4. Javaslat a közoktatási feladatellátás minıségirányításának kialakítására A közoktatási feladatok minıségirányítási rendszerének célja: Minıségfejlesztés
A partnerség szervezése a közoktatási intézmények egyik kulcsfeladata kell
hogy legyen, hiszen a valós partneri kapcsolatok sora, a partneri együttmőködés
minısége alapozhatja meg egy kistérség, egy intézményfenntartó társulás fejlıdését,
segíti a közoktatási tervezés folyamatát és eredményes megvalósulását. A tervezés
minısége ma már versenyképességi tényezınek tekinthetı.
A partnerség elve szerinti mőködés eredményeként a kistérségi közoktatás
feladatellátásának fejlıdése nem elszigetelt akciók és döntések eredményeként valósul
meg, hanem valamennyi partner együttmőködésével, konszenzussal történik. A
feladatok, projektek végrehajtása során létrejött partnerkapcsolatok erısítik egy-egy
közoktatási integrációs központ fejlıdését, stabil együttmőködés alakulhat ki, a
közoktatás, intézményfenntartás szereplıi közötti.
47. Táblázat A közoktatási intézmények minıségfejlesztési munkájának összesítése
Óvodák Fenntartói Szülıi Tanári Dolgozói Egyéb
Partner
Kisbajom - - - - -
Kutas 2007 2007 2007 2007 2007
Háromfa 2006 2006 2006 2006 -
Tarany 2006 2006 2006 2006 -
Somogyszob 2005 2005 2005 2005 -
Szabás - 2005 - - -
Nagykorpád 2007 2007 - 2007 -
Görgeteg 2006 2006 2006 2006 2006
Ötvöskónyi 2007 2007 2007 2007 2007
Beleg 2007 2007 2007 2007 2007
Lábod 2007 2007 2007 2007 2007
Rinyaszentkirály 2006 2006 2006 2006 -
Segesd - 2006 2007 - 2005
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 132
Rinyabesenyı - 2005 - - -
Csillagszem 2005 2006 2006 2007 -
Gyöngyvirág 2005 2006 2006 2007
Nyitnikék 2006 2006 2007
Napsugár 2006 2006 2007
Hétpettyes 2006 2006 2007
Nagyatád
Százszorszép 2006 2006 2007
Iskolák Fenntartói Szülıi Tanulói Dolgozói Egyéb
Somogyszob 2005 2005 2005 2005 2005
Segesd 2005 2007 2005 2005 2005
Kutas 2006 2007 2007 2007 -
Szabás n.a. n.a. n.a. n.a.
Nagykorpád - - - - -
Lábod 2005 2005 2005 2005 2005
Görgeteg 2007 2007 2007 2007 2007
Rinyaszentkirály 2007 2007 2007 2007
Tarany-Háromfa 2005 2005 2005 2005
Árpád F. 2006 2006 2006 2006 2006
Babay 2007 2007 2007 2007 2007 Nagyatád
Bárdos 2005 2006 2007 2005 2005
Beleg n.a. n.a. n.a. n.a.
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
A kistérségi minıségirányítási rendszer két pillére építve egységesíthetı, és
mőködtethetı.
1. Intézményi önértékelés mőködik
2. Irányított önértékelés (Fenntartói, kistérségi intézményértékelés, amely azonos
területek értékelésére épít)
3. Partneri mérések
4. Teljeskörő szabályozás
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 133
Intézményi önértékelés az intézmény által végzett szisztematikus vizsgálat –
célja, hogy mélyebb tudást nyerjen az intézmény saját mőködésérıl, és az intézményi
folyamatok fejlesztési támogatása által növelje az intézmény eredményességét.
Funkciója:
• Az intézmény pedagógiai céljainak a tanulói eredményekkel való
összehasonlítása.
• Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata.
• Az intézmény pedagógiai és mőködési tevékenységének, folyamatainak elemzése
(helyzetértékelés, problémafeltárás).
• Az önértékelés segítségével döntést tudjon hozni a fejlesztésekrıl. (Az intézményi
önértékelés az elsı lépése az intézményi minıségfejlesztés folyamatának.)
• A fejlesztési folyamatok végig vitele által javítani tudja az eredményességet.
Az intézményi önértékelés területei és szempontjai
� Intézményi önértékelés megkezdése elıtt a pedagógiai/nevelési program
értékelése
� Az intézményi önértékelés során a pedagógiai/nevelési program
értékelésének kiinduló szempontja, hogy az intézmény pedagógiai céljai
szakszerően megfogalmazottak-e, alkalmasak-e arra, hogy az
intézményértékelés alapjául szolgáljanak.
� A pedagógiai/nevelési program értékelésének másik szempontja, hogy a
program milyen mértékben támogatja a pedagógiai eredmények elérését,
tehát az intézmény nevelési programja, helyi tanterve összhangban van-e a
tanulási célokkal.
� Az intézményi eredményesség, amely a tanulási eredményekben és az
intézményhasználók elégedettségében jelenik meg.
A tanulási eredményesség
� A Nemzeti Alaptantervben és egyéb központi követelményekben meghatározott
elvárások teljesülése.
� Az intézmény nevelési, pedagógiai programjában megfogalmazott céljainak
teljesülése.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 134
Az érdekeltek elégedettsége
� A partnereknek az intézmény tanulóinak eredményeivel, az intézmény által
nyújtott szolgáltatásokkal, az intézmény mőködésével való elégedettsége.
� Az intézményi eredményességet befolyásoló körülmények és tevékenységek
� Az önértékelésnek biztosítania kell azt, hogy az eredményességet
befolyásoló körülményeket folyamatosan változtatni, fejleszteni tudja az
intézmény. Ahhoz, hogy az intézményi önértékelés fejlesztési funkciójának
megfeleljen, vizsgálni szükséges, hogy az eredmények elérését mennyire
támogatja a pedagógiai tevékenység, az intézményi környezet.
Tanulásirányítás, a tanulást támogató intézményi tevékenységek
� Az intézmény azon tevékenységeinek elemzése, amelyek a gyermeket, tanulót
segítik tanulásában. Ezen tanulásirányítási eljárások, módszerek rendszere
akadályozhatja, vagy támogathatja a pedagógiai eredményességet.
A pedagógusok tevékenysége
� A pedagógusok munkájának értékelése az intézményi önértékelés kiemelt területe,
hiszen a tanulási eredmények elérésének fı felelıse maga a pedagógus. A
pedagógusok tevékenységének, együttmőködésének, kompetenciáinak értékelése
abból a szempontból történik, hogy ezek mennyire járulnak hozzá a tanulói
eredményességhez.
Az intézmény mőködése
� Az intézmény mőködésének a pedagógiai célok szerinti vizsgálata: az intézmény
szervezeti mőködésének, a szervezet irányításának, tanulási környezetének
értékelése a tekintetben, hogy megfelelı feltételeket biztosít-e a tanulási
folyamatokhoz.
A fejlesztési terv céljainak megvalósulása
� Az önértékelési tevékenység célja az eredményesség javítása, melyet az
intézményi tevékenység folyamatos fejlesztésével valósít meg az intézmény. Az
önértékelés tapasztalatai alapján az intézmény fejlesztési programot dolgoz ki. A
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 135
kidolgozott fejlesztési program eredményeinek számbavétele, a fejlesztési
folyamat értékelése része az önértékelési tevékenységnek.
Fenntartói értékelés
A fenntartó által végzett külsı értékelés – amely akár az intézmény teljes
tevékenység-rendszerét is átfogja – az intézmények fenntartó általi
elszámoltathatósága, a központi követelmények, valamint a fenntartói, használói
elvárások teljesítése mértékének megállapítása szolgál. Funkciója:
• Információ biztosítása az intézmény fenntartójának fenntartói tevékenysége
szakszerő ellátásához, a szükséges fejlesztések elvégzéséhez.
• Az érintettek tájékoztatása a közoktatási közszolgáltatás színvonaláról.
• A fenntartó tájékoztatása az intézmény számára megfogalmazott fenntartói
elvárásoknak való megfelelés mértékérıl.
• Az intézmény alapfeladatai (nevelés, oktatás) ellátásának értékelése a program
céljai mentén.
Bemeneti információt szolgáltatni az eredményességet növelı intézményi
fejlesztésekhez
b) A fenntartói intézményértékelés területei és szempontjai
� Intézményértékelés megkezdése elıtt a pedagógiai/nevelési program értékelése
� Annak vizsgálata, hogy az intézmény pedagógiai/nevelési programjának
céljai összhangban állnak-e a fenntartó által megfogalmazott elvárásokkal
(ÖMIP), tehát a helyi társadalmi igényekkel.
� Az intézményi eredményesség, amely a tanulási eredményekben és a fenntartói
elvárások teljesülésének vizsgálatában jelenik meg.
A tanulási eredményesség
� A Nemzeti Alaptantervben és egyéb központi követelményekben meghatározott
elvárások teljesülése
� Az intézmény pedagógiai céljai teljesülésének vizsgálata az intézmény tanulási
eredményeinek tükrében.
A fenntartói elvárások teljesülésének vizsgálata
� Annak vizsgálata, hogy a fenntartó által az ÖMIP-ben megfogalmazott
elvárásoknak az intézmény megfelelt-e és milyen szinten, milyen mértékben.
� Az intézmény eredményességét befolyásoló körülmények és tevékenységek
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 136
Az intézmény vezetıje (vezetése) munkájának értékelése
� A vezetı tevékenysége mennyiben járul hozzá a pedagógiai program céljainak
megvalósításához és a hatékony mőködéshez.
� A vezetıi feladatok ellátásának (tervezés, irányítás, értékelés, ellenırzés,
fejlesztés) vizsgálata.
Az intézmény hatékony mőködése
� Az intézményi eredmények összevetése a ráfordításokkal. Annak vizsgálata, hogy
az intézmény hogyan használta fel a fenntartó által – az intézmény számára elıírt
feladatainak ellátásához – átadott forrásokat (személyi, tárgyi, pénzügyi
erıforrások).
Az intézményi fejlıdés, a fejlesztési terv megvalósulása, eredményei.
� Az elızı értékelés során megfogalmazott fejlesztési javaslatok megvalósultak-e, s
mennyiben járultak hozzá az eredményesebb mőködéshez.
Az intézményi önértékelés és külsı értékelés területeit az alábbi táblázatban foglaltuk
össze:
48. Táblázat Intézményi önértékelés és külsı értékelés
ÖNÉRTÉKELÉS FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS
Eredményesség 1. Tanulási eredményesség Tanulási eredményesség 2. Partneri elégedettség A fenntartói elvárások teljesülésének
értékelése
Az eredményességet befolyásoló területek
3. Tanulásirányítás Vezetés 4. Pedagógus munka A mőködés hatékonysága 5. Az intézmény mőködése Az intézményi fejlıdés, a fejlesztési terv
megvalósulása, eredményei 6. A fejlesztési terv magvalósulása
Forrás: Egységes közoktatási minıségértékelés Oktatáspolitikai elemzések központja, 2006. június
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 137
5.2.5. Közös irányelvek a külsı értékelés számára
Az intézményértékelés folyamata, eljárásai; nyilvánossági szabályok A közoktatási intézmények minıségbiztosításának mőködését miniszteri
rendelet szabályozza a 3/2002 (II.15.) OM rendelet az alábbiakban határozza meg az
intézményi minıségbiztosítás és minıségfejlesztés célját és lényegét:
„A közoktatási intézményekben folyó minıségfejlesztés célja annak
garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek
megfelelı szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében
folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Az
önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan
méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján
meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek
megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását
értékeli, és azok eredményeit felhasználja mőködésének folyamatos fejlesztéséhez.”
5.2.6. Közös irányelvek a kistérségi minıségbiztosítás számára
A Rinyamenti Kistérség közoktatási tartalmainak korszerősítése, racionalizálása, esélyegyenlıség, és teljes körő hozzáférés biztosítása érdekében javasoljuk a kistérségi szintő integrációs hálózatot, integrációs központtal, központokkal létrehozni.
Az integrációs célkitőzést és a tervezıi állásfoglalást a gazdaságossági szempontok, és a pályázati források elnyerésén túl az ágazati törvények is befolyásolják.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény(továbbiakban:Kt). 26. § (1) bekezdése értelmében "az általános iskolának nyolc évfolyama van."
A Kt. 26. § (3) bekezdése kimondja, hogy "Az alapító okirat szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskola, másik nyolc évfolyammal mőködı általános iskola vagy legalább hat évfolyammal mőködı gimnázium tagiskolájaként látja el feladatait. E rendelkezések alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, amelyikben - az alapító okiratban meghatározottak ellenére - egymást követı két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon".
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 138
A 2006/2007. tanévtıl kezdıdıen vizsgálni kell, hogy indult-e a létszámhatárnak megfelelı hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és nyolcadik évfolyamon indított osztályokat csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát, azaz a 15 fıt. A törvény elıírja, hogy a létszámok vizsgálatánál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni, tehát a sajátos nevelési igényő gyermekeket is 1 fınek kell tekinteni.
� A tervezett integrációhoz kapcsolódó szakmai lehetıségek, kistérségi koordinálással, kistérségi szinten javasolható megszervezni:
� Kistérségi feladatokat, és szolgáltatásokat ellátó szakemberek tevékenységének koordinálása, támogatása, képzéseik megvalósítása
� Kistérségi közoktatási szakszolgálat
� Kistérségi szakmai szolgáltatás
� Kistérségi szakértıi, szaktanácsadói hálózat kiépítése, mőködtetése
� Kistérségi humánerıforrás tervezés, továbbképzési tervek összehangolása
� Kistérségi információáramlás biztosítása, kiadványok, újság, kistérségi televízió
� Helyettesítési rendszer kiépítése, 100 %-os szakos ellátottság megszervezése
� Iskolabusz szolgáltatás
� Egészségügyi és szociális intézmények kapcsolata a közoktatási intézményekkel, az együttmőködés lehetséges formáinak kiépítése
� Tehetségfejlesztı hálózat kistérségi megszervezése, feltételrendszere megteremtése, támogatása, versenyek szervezése
� Sport és diáksport versenyrendszer koordinációja, szabadidısport szervezése,
� Erdei iskola, táborozás, szabadidıs programok kistérségi lehetıségének nyújtása
� A szakszolgálat és szakmai szolgáltatás jelenleg a lengyeltóti Fodor Iskola Kincsem Óvodájában mőködik, továbbra is javasoljuk, hogy a feladat ellátásának bázisintézményeként funkcionáljon.
� A kistérségi minıségbiztosítási rendszer kiépítése, és mőködtetése hozzájárulhat a minıségi közoktatás feladatok nyújtásához, együttmőködı, egymást kiegészítı partnerkapcsolatok megvalósításához. Kistérségi szinten fontos a kitőzött célok feladatok követése, teljesítések ellenırzése, szükséges beavatkozások megtétele.
� A kistérségi folyamatok koordinálását a kistérség szakmai bázisként mőködtesse.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 139
5.3. Építményi és mőszaki fejlesztések, berendezések, jármővek
5.3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések
Az infrastrukturális fejlesztéseknél kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiak
érvényesítésére:
11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet – kötelezı minimális eszköz- és
felszerelési jegyzék, teljesítés 2008-ig kötelezı eszközök és helyiségek megléte 19/2002.
(V.8.) OM rendelet az épületekre vonatkozó építészeti – mőszaki feltételek
49. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások
Gesztor/település Megvalósult közoktatási beruházások/átadás idıpont
Bolhás Új bútor 15000 ft.- 2006-ban
Beleg
Melegítı konyha 2005.-ben Épület felújítás – 17 000 000 ft- 2006.-ban Nyílászárók cseréje, felújítása, főtésrendszer felújítása 2006.-ban Épület részleges akadálymentesítése 2006.-ban
Görgeteg Élelmiszerbiztonság 548 000 ft, 2005.-ben Informatikai fejlesztések 100 000 ft- 2005-ben Élelmiszerbiztonság 752 000 ft.-ban
Háromfa
Gyermek asztalok: 250.000,- Ft; gyermekcsúszda: 60.000,- Ft; értelmi képességet fejlesztı játékok vásárlása 360.000,- F- 2005-ben, Tálaló szekrény, szekrény: 200.000,- Ft; Kesztyő- és ujjbáb készlet: 202.410,- Ft; hinta készítése: 90.000,- Ft, Tisztasági meszelés 2005,2006,2007
Kisbajom Élelmiszerbiztonság 2007.-ben Kutas Informatikai fejlesztések 2006.-ban
Lábod Világítás korszerősítése 2004.-ben Vizes helyiségek részleges felújítása 2005.-tıl folyamatosan
Cs Élelmiszerbiztonság 60000 ft-2007.-ben , vizes helyiségek részleges felújítása 300 000ft- 2006.-ban
GY Épület felújítása 433 000ft-2006.-ban, Vizes helyiségek részleges felújítása 4 771 000ft- 2005,2006
Ny Élelmiszerbiztonság
N Új építés, drótkerítés 160 000- 2006.ban, Vizes helyiségek részleges felújítása 200 000
H Élelmiszerbiztonság 146 000ft, épület felújítás 129 000ft,- 2006.-ban, Épület felújítás 3 545 000ft- 2005.-ben
Nagyatád
Sz Élelmiszerbiztonság 145 000 ft-2006.-ban Épület felújítás 150 000ft- 2006.-ban Vizes helyiségek részleges felújítása 84000ft- 2006.-ban
Nagykorpád
Élelmiszerbiztonság 404 000 ft, épület felújítás 1 700 000 ft- 2005, Épület felújítás 6 900 000ft- 2006 ban, Épület részleges akadálymentesítése- 2005, Vizes helyiségek teljes felújítása 2006,
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 140
Nyílászárók cseréje 2006 Ötvöskónyi Informatikai fejlesztések 2005,2007
Rinyabesenyı
Élelmiszerbiztonság 605 000 ft- 2005.-ben Informatikai fejlesztések 95 400ft- 2005,2006, 2007.-ben Épület felújítás 2 252 462 ft- 2007.-ben Főtésrendszer cseréje 1 000 000 ft- 2005 Nyílászárók cseréje 428 068 ft, világítás korszerősítése 441 559 ft- 2007.-ben Épület részleges akadálymentesítése- 464 433 ft, vizes helyiségek teljes felújítása- 476 833 ft- 2007.-ben
Rinyaszentkirály
Informatikai fejlesztések 160 000 ft.- új építés (épület, épületszárny) 2 520000ft – 2006.-ban Új építés 9 980 000ft- 2007.-ben Főtésrendszer felújítása 220000 ft, Világítás korszerősítése- 2007.-ben
Segesd Épület felújítás 30 000 000ft- 2005.-ben, nyílászárók cseréje, világítás korszerősítése, vizes helyiségek részleges felújítása – 2005.-ben
Somogyszob Fejlesztı eszközök, játék 51 000ft, épület felújítás 538 000 ft. – 2005, -fejlesztı eszköz, játék 51 000 ft.,- 2006 Épület felújítás 11 250 000ft-2007
Szabás Épület felújítás- 2006 ban, Főtésrendszer cseréje- 2007-12-10 Épület komplex akadálymentesítése- 2007.ben
Tarany Épület felújítás-alászigetelés 2006,2007, Főtésrendszer felújítása 1997-ben, Világítás korszerősítése 2006, Épület részleges akadálymentesítése 2004
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
50. Táblázat Óvodai intézmények fejlesztési szükséglete
Gesztor/település Tervezett közoktatási beruházások/átadás id ıpont
Bolhás
Épület felújítás 400 000ft-2012-2013, Nyílászárók felújítása 2013, Épület részleges akadálymentesítése 2012, Épület komplex akadálymentesítése 2013, Vizes helyiségek teljes felújítása 2013
Beleg
Görgeteg
Élelmiszerbiztonsági igény 1 000 000ft- 2008, Élelmiszerbiztonsági igény 10 000 000ft.- 2012-2013, Új építés (épület, épületszárny) 50 000 000ft.-2009-2011, Nyílászárók cseréje 5 000 000ft.-2009, Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft.- 2010-2011, Épület részleges akadálymentesítése 2 000 000ft.-2009, Épület komplex akadálymentesítése 10 000 000ft.- 2010-2011, Vizes helyiségek részleges felújítása 2 000 000ft.- 2008,
Háromfa
Kisbajom Tárgyi eszközök folyamatos pótlása , épület helyiségeinek bıvítése
Kutas Épület felújítás, eszközök folyamatos pótlása, Informatikai fejlesztések 2008 Világítás korszerősítése folyamatosan
Lábod
Eszközigény 50 000ft.-2008 Élelmiszerbiztonsági igény 100 000ft- 2008, Informatikai fejlesztések 350 000ft.-2008, Épület felújítás 50 000 000ft.-2008-2011, Nyílászárók felújítása, épület komplex
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 141
akadálymentesítése, vizes helyiségek teljes felújítása 2008-2009,
Cs Eszközigény 5 327 700ft.- 2008-2012 Épület bıvítése, nyílászárók cseréje, világítás felújítása, vizesblokkok felújítása
GY Eszközigény 1 964 260ft.-2008-2012, Világítás korszerősítése épület felújítása, vizesblokk felújítása
Ny Eszközigény 895 000ft.-2008-2012, Világítás korszerősítése, nyílászárók cseréje, épület festése, felújítása
N Eszközigény 2 347 000ft- 2008-2012, Világítás korszerősítése, tetı, járdák, kerítés felújítása
H Eszközigény 942 580ft.-2008-2012, Nyílászárók javítása, cseréje, vizesblokk felújítása , kerítés javítása, felújítása
Nagyatád
Sz Eszközigény 1 386 150- 2008-2012, Épület felújítása, kerítés javítása, élelmiszerbiztonsági igény
Nagykorpád
Informatikai fejlesztések 250 000ft.-2008, Épület felújítás 6 000 000ft.-2009, Egyéb beruházás 4 000 000ft.-2008, Nyílászárók cseréje 2008, Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft.-2009, Akadálymentesítés egyéb terület -2009
Ötvöskónyi Főtésrendszer felújítása 400 000ft.-2009, Világítás korszerősítése 100 000ft- 2010, Épület komplex akadálymentesítése 2 000 000ft.-2008,
Rinyabesenyı
Eszközigény 100 000ft.-2008, Informatikai fejlesztések 75 000ft.-2008-2010, Épület felújítás 2008-2011, Nyílászárók cseréje 2008-2011, Épület komplex akadálymentesítése 2008-2011,
Rinyaszentkirály Épület felújítása, vizesblokk felújítása Segesd
Somogyszob
Informatikai fejlesztések 150 000ft- 2010,2013 Egyéb (kapu, fektetık) 440 000ft.-2008, Új építés(épületszárny) 2013, Nyílászárók cseréje 2013, Világítás korszerősítése 2013, Akadálymentesítés egyéb területen 2012,
Szabás Tarany
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Az intézmény teljes felújításának igénye jelentkezik a bolhási, a kutasi, a
lábodi, és nagyatádi intézménynél. Tetıfelújítás, nyílászáró, belsı helyiség felújítások
szükségesek, Kisbajomban, Nagyatád több intézményegységében, Háromfán,
Nagykorpádon és Somogyszobon.
Tornaszoba kialakítása szükséges Kisbajomban, Kutason, Lábodon,
Nagykorpádon, Rinyabesenyıben és Rinyaszentkirályon.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 142
A mőködtetett konyhák felszerelésének korszerősítésére csak Kutason,
Lábodon és Nagykorpádon szükséges. A tálalókonyha eszközeinek a fejlesztésére van
szükség Kutason, Lábodon és Nagyatádon és Nagykorpádon.
A fejlesztı szobákat a 11/1994 (VI.8.) MKM. rendelet 7. sz. melléklete alapján
fel kell szerelni a következı berendezési tárgyakkal:
� tanulási képességeket fejlesztı eszközök
� tükör
� asztal
� egy gyermek és egy felnıtt szék
� szınyeg
5.3.2. Általános iskolai fejlesztések
A megfelelı nevelı-oktató munkához megfelelı állagú és állapotú
épületekre van szükség. Egy település oktatási intézményének megfelelı színvonalú
karbantartásához nem elegendıek a település önkormányzatának saját bevételei. Cél,
hogy az épületeket folyamatosan karban tudják tartani, biztosítva ezzel az oktatáshoz
szükséges fény- és hıtechnikai követelményeket.
51. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások
Gesztor/település Megvalósult közoktatási beruházások/átadás idıpont
Beleg
Görgeteg
Eszköz 1910000ft- 2005,2006,2007.-ben Informatikai fejlesztés 2 481 000ft- 2005,2006,2007.-ben Épület felújítás 700 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer felújítása 669 000ft.-2005, 2006.-ban Vizes helyiségek részleges felújítása 183 000- 2005.-ben
Háromfa Eszköz 50000ft- 2007.-ben Informatikai fejlesztések 5 005 000ft- 2006,2007.-ben
Kutas
Eszköz 4 100 000ft-2005,2006,2007.-ben Élelmiszerbiztonság 4075413ft-2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 1 265720ft- 2005,2006,2007.-ben Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft- 2005.-ben Világítás korszerősítése 500 000ft- 2005.-ben
Lábod
Nagyatád Árpád
Élelmiszerbiztonság 535990ft-2005,2006 Eszköz: 2996336ft- 2006,2007 Informatikai fejlesztések 308400ft- 2005,2006,2007 Épület felújítás 1660260ft- 2006.-ban Nyílászárók cseréje, főtésrendszer felújítása, világítás korszerősítése- 2005.-ben
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 143
Nyílászárók cderéje 2007.-ben, Főtésrendszer felújítása 2007.-ben
Bárdos Vizes helyiségek részleges felújítása 2005
Babay
Informatikai fejlesztések (sz.terem, sz.gépek, internet)1.500.000ft-2005-2007.-ig Élelmiszerbiztonság 1 609800ft-2006.-ban Épület felújítás 7 000 000ft- 2006.-ban Tetıszigetelés- 2007.-ben Főtésrendszer felújítása 15 000 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer felújítása 1.400 000ft- 2007.-ban Épület részleges akadálymentesítése- 2006.-ban Vizes helyiségek teljes felújítása-2006.-ban
Nagykorpád
Rinyaszentkirály
Eszköz 214 000ft.-2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 142 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer cseréje 58 000ft- 2005 Épület részleges akadálymentesítése 200 000ft-2007.-ben
Segesd
Informatikai fejlesztések 16 000 000ft- 2005.-ben Épület felújítás 50 000 000ft- 2005.-ben Eszköz 3 000 000ft- 2006,2007.-ben Nyílászárók cseréje, világítás korszerősítése- 2005.-ben Vizes helyiségek részleges felújítása- 2005.-ben
Somogyszob
Élelmiszerbiztonság 2858 000ft- 2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 1 354 000ft- 2005, 2006,2007-ben, Épület felújítás (konyha) 10 158 000ft- 2005,2006 Technikai eszközök, egyéb eszközök 336 000- 2005,2006,2007.-ben
Szabás
Tarany
Eszköz 50 000ft- 2007.-ben Élelmiszerbiztonság 510 000ft- 2006.-ban Informatikai fejlesztés 1 330 000ft- 2005,2007 Világítás korszerősítése 1 500 000ft- 2006
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
52. Táblázat Iskolai intézmények fejlesztési igénye
Gesztor/település Tervezett közoktatási beruházások/átadás id ıpont
Beleg
Görgeteg
Informatikai fejlesztések 3 000 000ft- 2009-2011 Új építés 150 000 000ft- 2009-2011 Főtésrendszer cseréje 3 000 000ft- 2008 Nyílászárók cseréje 15 000 000ft- 2011- 2013 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2009-2010 Épület komplex akadálymentesítése 10 000 000ft.- 2011 Vizes helyiségek részleges felújítása 1000000ft- 2009 Vizes helyiségek teljes felújítása 3000000ft - 2010
Háromfa
Eszközigény 1 200 000ft- 2008-2013 Élelmiszerbiztonsági igény 900 000ft- 2008-2013 Informatikai fejlesztések 1 500 000ft- 2008-2013 Épület felújítás 10 000 000ft- 2008-2009 Új építés 61 000 000ft- 2008-2009 Nyílászárók cseréje 2 000 000ft- 2008-2009 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2008-2009 Épület részleges akadálymentesítése 5 000 000ft- 2008 Épület komplex akadálymentesítése 1 500 000ft- 2008 Vizes helyiségek részleges felújítás 1 500 000ft- 2009
Kutas Eszközigény 1 800 000ft- 2008-2010 Élelmiszerbiztonsági igény 800 000ft.- 2008-2010
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 144
Informatikai fejlesztések 950 000ft.- 2008-2010 Nyílászárók cseréje 3 000 000ft.- 2008 Épület komplex akadálymentesítése 3 000 000- 2009 Vizes helyiségek részleges felújítása 1 500 000ft- 2008 Vizes helyiségek teljes felújítása 2 000 000ft- 2009 Konyha fejlesztése Tetıcsere, vizesblokk, járólapozás
Lábod
Eszközifejlesztés Informatikai fejlesztések Épület külsı belsı felújítása Nyílászárók cseréje, épület komplex akadálymentesítése, vizes helyiségek teljes felújítása 2008-2010, Udvari létesítmények felújítása
Árpád Épület részleges akadálymentesítése 2008 Vizes helyiségek részleges felújítása 2009
Bárdos Épület teljes felújítása Épület bıvítése
Nagyatád
Babay
Konyhai felszerelés, 2008,2009 Épület felújítás (tetıcsere), sportpálya felújítása, padlózatcsere 2008,2009, 2010,2011 Számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztése, cseréje 2008-2013
Nagykorpád Külsı tatarozás, nyílászárók cseréje
Rinyaszentkirály
Eszközigény 150 000ft- 2008 Épület felújítás 300 000ft- 2008 Nyílászárok cseréje 800 000ft- 2009 Főtésrendszer felújítása 2 000 000ft- 2011 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2012 Épület komplex akadálymentesítése 300 000ft- 2008
Segesd
Somogyszob
Eszköz 2008,2011 Élelmiszerbiztonsági igény 550 000ft- 2008-2012 Informatikai fejlesztések 1 590 000ft.- 2008-2013 Épület felújítás 1 200 000ft.- 2008-2013 Egyéb technikai eszközök 850 000ft- 2005-2013
Szabás
Tarany
Eszközigény 2 000 000ft- 2008-2013 Élelmiszerbiztonsági igény 700 000ft- 2008-2013 Informatikai fejlesztések 1 500 000ft- 2008-2013 Épület felújítás 10 000 000ft- 2008-2009 Új építés 80 000 000ft- 2008-2009 Nyílászárók cseréje 10 000 000 ft- 2008 Épület részleges akadálymentesítése 1 500 000ft- 2008 Akadálymentesítés egyéb területen 250 000ft- 2008 Vizes helyiségek részleges felújítása 1 000 000ft- 2008 Vizes helyiségek teljes felújítása 2 000 000ft- 2009
Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból
Nagyatádon a Bárdos iskola teljes korszerősítése szükséges. Valamint bıvítése
egy aulával, konyhával, étteremmel. Az Árpád iskolában a nyílászárók cseréjére, a
világítás és a felszerelések korszerősítésére van szükség. Kutason szükség lesz
tetıcserére, vizesblokk felújításra, valamint konyhai eszközkorszerősítésre. Lábodon
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 145
épület és sportudvari rekonstrukció, valamint eszközfejlesztés kívánatos. Görgetegen,
Háromfán és Taranyban tornaterem építését látják fontosnak. Taranyban a fızıkonyha
bıvítése is tervezett. Somogyszobon épületbıvítést terveznek, könyvtár és
számítástechnikai teremmel, továbbá világításkorszerősítést.
5.3.3. Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések A Nagyatád város által fenntartott gimnázium teljes rekonstrukciója jelenleg folyik. A beruházás befejezıdése 2008-ban várható. Újabb fejlesztési igénye jelenleg nincs. A kollégium teljes felújítása 2007 augusztusában befejezıdött. Újabb fejlesztési igénye várhatóan tartósan nem lesz. A szakiskola nem helyi önkormányzati tulajdon. Az intézmény adatot nem szolgáltatott.
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 146
53. Táblázat Az önkormányzatok fejlesztési elkézeléseinek összefoglalása
Projektgazda (szervezet) neve Település Projekt megnevezése
Becsült teljes költségvetés EZER FT-
BAN
Támogatási igény
EZER FT-BAN
Vonatkozó operatív program
Pályázat benyújtásának
tervezett idıpontja
év, hó
Somogyszob Község Önkormányzata Somogyszob Önkormányzati intézmények energiafelhasználásának korszerősítése
30 000 15 000 KEOP 2008 12
Háromfa Község Önkormányzata Háromfa Önkormányzati épületek utólagos hıszigetelése 10 000 5 000 KEOP 2008 06
Tarany Község Önkormányzata Tarany Általános iskola utólagos hıszigetelése 8 200 4 100 KEOP 2008 04
Nagyatád Város Önkormányzata Nagyatád Önkormányzati tulajdonú középületek energiafelhasználásának korszerősítése
1 300 000 650 000 KEOP 2008 06
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása
Nagyatád A 68 sz. fıút 11,5 t tengelyterhelésre való megerısítése
19 000 000 16 150 000 KÖZOP 2008 12 után
Bolhás Község Önkormányzata Bolhás Bolhási tagóvoda akadálymentesítése 3 900 3 315 DDOP 2008 10
Somogyszob Község Önkormányzata Somogyszob Somogyszob Község középületeinek akadálymentesítése
20 000 17 000 DDOP 2008 12
Ötvöskónyi Község Önkormányzata Ötvöskónyi Önkormányzati intézmények akadálymentesítése 30 000 25 500 DDOP 2008 12
Kutas Község Önkormányzata Kutas Kutas Lábod mikrotérség iskola, óvoda integráció, 2 iskola és 6 óvoda felújítása
450 000 405 000 DDOP 2008 02
Nagyatádi Közoktatási Intézmény Intézményfenntartó Társulás
Nagyatád Nagyatádi integrált közoktatási intézmény fejlesztése
1 100 000 990 000 DDOP 2008 02
Rinyaszentkirály Község Önkormányzata
Rinyaszentkirály Családi napközi fejlesztése 7 000 6 300 DDOP 2008 06
Görgeteg Község Önkormányzata Görgeteg Családi napközi fejlesztése 60 000 54 000 DDOP 2008 06
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása
Nagyatád Rinyabesenyı-Homokszentgyörgy közötti útszakasz megépítése
500 000 450 000 DDOP 2008 12 után
Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 147
Nagyatád Város Önkormányzata Nagyatád Közlekedésbiztonság fejlesztése, körforgalom létesítése
110 000 99 000 DDOP 2008 04
Somogyszob Község Önkormányzata Somogyszob 6814 sz közút felújítása 1 870 000 1 683 000 DDOP 2008 12 után
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása
Nagykorpád 6619 sz. út felújítása 500 000 450 000 DDOP 2008 12 után
Somogyszob Község Önkormányzata Somogyszob Somogyszob Községben a 0193 hrsz-ú út megépítése
40 000 36 000 DDOP 2008 12 után
Forrás: Saját szerkesztés a Kistérségi Iroda által szolgáltatott adatokból
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 148
5.4. Tervezıi állásfoglalás, javaslatok az intézménystruktúra és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan
A közoktatási intézmények fenntartásához szükséges állami források biztosítása
többnyire
nem elegendıek a feladatok ellátásához. Az elemzés során feltárt helyzet mutatja, hogy a
többcsatornás állami finanszírozás ellenére, a fenntartási költségekhez képest alacsonyabb
mértékő az állami finanszírozás. Ez lehetetlen finanszírozási hátteret eredményez, ugyanis
a közoktatási feladatok ellátását így önerıbıl, intézmények saját bevételeibıl tudják,
gyakran erın felüli vállalásokkal megoldani. Feladataik ellátását állami finanszírozással,
pályázaton elnyert támogatással, önerı hozzáadásával valósítják meg.
A Rinyamenti kistérség önkormányzatai a 2007/2008. tanévre közoktatási
feladataikat részben intézményfenntartó társulások keretében látják el. A jelenleg mőködı
intézményfenntartó társulások részben mutatják az intézményi struktúra lehetséges
átalakításának, továbbfejlesztésének az irányait. A fenntartók szándéka hogy a települések
gyermekei jó színvonalú, esélyegyenlıséget biztosító intézményekben sajátítsák el
ismereteiket.
Megállapítható, hogy az eddig megalakult intézményfenntartó társulások, iskolai
ellátási körzetek többségében tükrözik a lakosság valóságos iskolaválasztási gyakorlatát.
Az intézményfenntartó társulások további átszervezésére szükség lesz, és átgondolásra
javasolható a közoktatási feladatok tartalmának korszerősítése, racionalizálása, pályázati
források elnyerése érdekében.
A tervezıi javaslatnál alehetséges kockázati tényezıket is figyelembe vettük:
☯ • Az alacsony létszámú négy évfolyammal, és alacsony létszámú nyolc
évfolyammal mőködı iskolák fenntartását nem tudják vállalni
fenntartóik, nem lesz gazdaságos az intézmények fenntartása.
☯ • Az igényelhetı normatívák létszámokhoz kötöttek, mértéke a
létszámok arányában fog változni, vagyis az igényelhetı normatív
támogatásokkal az intézmények mőködése nem biztosítható.
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 149
Javasoljuk, hogy az integrációs átszervezésnél az óvodák, az általános iskola 1-4,
illetve 1-6 évfolyammal mőködve maradjanak meg azokon a településeken, ahol a
finanszírozás megoldható.
A közoktatási feladatok és a szociális ellátó rendszerek kapcsolódása további
esélyeket teremthet a kistérség településeinek.(bölcsıde, gyermekjóléti szolgáltatás
integrálása)
Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Tervének stratégiai
célkitőzésben meghatározott közoktatási integrációs intézményeknek javasoljuk:
A) változat: Nagyatád és Kutas központú mikrotérségi közoktatási integrációk
B) változat: A közoktatási intézmények kistérségi fenntartása
A) változat bemutatása
A Nagyatád központú integrációs javaslatnál prioritási szempont a földrajzi
helyzete, központi kistérségi szerepe, megközelíthetısége, infrastruktúrája, oktató-nevelı
munkájának innovatív szerepe, a mőködés hosszú távú fenntarthatósága, fejlesztésre
fordítható erıforrása. A Kutas központú integrációs javaslatnál prioritási szempont a
térségi helyzete, megközelíthetısége, infrastruktúrája és a települések együttmőködési
szándéka. A megvalósítás tervezett idıintervalluma 2008-2009.
54. Táblázat Nagyatád központú mikrotérségi integráció
Integrációs hálózat tagjai
Tervezett közoktatási integrációt fenntartó társulás
2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.
Nagyatád Integrációs központ
Egyesített óvoda
Árpád Fejedelem Általános és Alapfokú Mővészetoktási Iskola
1-8 osztály
Nagyatád
Babay Józse Általános és Sport Iskola 1-8 ostály
Kistérségi közoktatási integrációs társulás
Tervezıi javaslat:
Kistérségi fenntartásban mőködı intézményhálózat kialakítása, kistérségi közoktatási
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 150
Bárdos Lajos Általános és Zene Iskola 1-8 osztáy
Ötvöskónyi
Szivárvány Óvoda
Bolhás Óvoda
Somogyszob Óvoda, Iskola 1-6 osztály
Segesd Óvoda, iskola 1-8 osztály
Tarany Óvoda, iskola 1-6 osztály
Háromfa Óvoda, iskola 1-6 osztály
Bakháza
Kaszó
Várható tanulólétszám
összesen 1720 fı
Az integrációba bevont óvodák a településeken javasoljuk megtartani, azonban a
bolhási tagóvoda továbbmőködtetése komoly kockázati tényezıt jelent.
A jelenleg nyolc évfolyammal mőködı iskolák közül Háromfa, Tarany,és
Somogyszob 1-6 évfolyamos tagintézménykénti mőködését javasoljuk. Ezen javaslatot a
jövıbeni létszámadatok, illetve a hosszútávon megvalósítható fenntarthatóság
figyelembevételével határoztuk meg.
55. Táblázat Kutas központú mikrotérségi integráció
Integrációs hálózat tagjai és fenntartói
Tervezett közoktatási integrációt fenntartó társulás
2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.
Kutas Integrációs központ
Kutas Óvoda, iskola 1-8.
osztály
Beleg Óvoda, iskola 1-4 osztály
Szabás Óvoda
Kisbajom Óvoda
Nagykorpád Óvoda, iskola 1-4 osztály
Lábod Óvoda iskola 1-8 osztály
Kistérségi közoktatási integrációs társulás
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 151
Rinyabesenyı Óvoda
Görgeteg Óvoda, Iskola 1-8 osztály
Rinyaszentkirály Óvoda
Várható tanulólétszám
összesen 697 fı
Nem javasoljuk a jelenleg évfolyamok megtartását Szabás és Rinyaszentkirály
településeken. Ezen intézményekben a jelenlegi összevont osztályok létszáma rendkívül
alacsony, a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszám 66,6%-a, illetve 71,4%. A
létszámok növekedésére hosszabb távon sem lehet számítani. A jelenlegi létszámadatok a
finanszírozás tekintetében is csak gazdaságtalan mőködtetést tesznek lehetıvé.
56. Táblázat Javasolt szerkezeti változások rendszere
Intézményközpont
ok
Intézmény egysége
Tagintézménye
Telephelyek
Megvalósítás idı-
intervalluma
Fenntartó
Nagyatád
NKI Nagyatád 1. Egyesített
óvoda 2. Árpád iskola 3. Babay iskola 4. Bárdos iskola 5. Segesdi
integrált intézmény (iskola, óvoda)
1. Taranyi integrál intézmény (iskola, óvoda)
2. Háromfai integrál intézmény (iskola, óvoda)
3. Somogyszobi integrál intézmény (iskola, óvoda)
4. Ötvöskónyi óvoda
Bolhási óvoda (Somogyszobi integrált intézmény telephelye)
2008
-200
9 Bakháza Bolhás Háromfa Kaszó Nagyatád Ötvöskónyi Segesd Somogyszob Tarany önkormányzatai
A)
Vál
toza
t
Kutas
1. Lábodi integrált intézmény (iskola, óvoda)
2. Görgetegi integrált intézmény (iskola, óvoda)
1. Belegi iskola-óvoda
2. Szabási óvoda 3. Kisbajomi
óvoda 4. Nagykorpádi
iskola-óvoda 5.Rinyabesenyıi
óvoda
Rinyaszentkirályi óvoda (Görgetegi integrált intézmény telephelye)
Beleg Görgeteg Kisbajom Lábod Nagykorpád Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Szabás
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 152
B) változat bemutatása
A javaslat a rövidtávon megvalósításra tervezett integráció racionalizált
továbbfejlesztése. Megfelel a dokumentumban bemutatott oktatás-politikai törekvéseknek,
hosszútávon fenntartható, érvényesülnek a szakmai prioritások.
A demográfiai mutatók tükrözik, hogy a gyermeklétszám változása, és a
létszámhoz kapcsolt normatív támogatás miatt a kockázati tényezık továbbra is jelen
lesznek, és szükség lesz, az integráció további átszervezésére.
Kockázati tényezık:
� Normatíva igényléshez szükséges létszámok tagintézményenként, telephelyenként
nem biztosíthatók
� Normatíva igénylésnek nem megfelelı létszámmal mőködı iskolákat nem tudják a
fenntartók biztosítani
A javaslat a kistérség valamennyi települését átfogja. Hosszútávon fenntartható,
racionális mőködést nyújthat, lehetıséget teremt az erıforrások bıvítésére, a minıségi
szolgáltatás teljes körő elérhetıségének megszervezésére. A kistérség csaknem valamennyi
intézménye számára a pályázati források hozzáférhetıségét teszi lehetıvé. Ez a változat
biztosítja a legkedvezıbb normatív támogatások megszerzését, és az 1-8 évfolyamos
intézmények tagintézményként való mőködését. Az intézmények elérhetısége tekintetében
tartható az elvárt 15 percen belüli idıintervallum.
Az iskolabusz hálózat teljes körő megszervezése az integráció kiépítésével
párhuzamosan valósuljon meg.
A kistérségi szinten létrehozható intézmény integrációk úgy tudnak a jelzett
kockázati tényezık mellett is hatékonyan mőködni, hogy egy intézményként a humán
erıforrás hatékony kihasználását valósítja meg, az erıforrások összeadódnak, ez a
pályázati potenciált erısíti. Az intézményegységek szakmai önállósága garanciája annak,
hogy minıségi, tartalmi szolgáltatás jön létre.
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 153
Nagyatád, Óvoda, iskolák 1-8 Háromfa Óvoda, iskola
1-6 Tarany óvoda, iskola 1-6, Ötvöskónyi
óvoda
Lábod Óvoda, iskola 1-8
Görgeteg Óvoda, iskola 1-8
Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály
óvoda
Kutas
Óvoda iskola 1-8
Beleg óvoda iskola 1-4
Szabás, Kisbajom, óvoda
Segesd
Óvoda, iskola1-8Somogyszob
Óvoda, iskola 1-6
Bolhás, óvoda
Társulás által fentartott
intézményi integráció
Nagytád székhellyel
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 154
57. Táblázat Javasolt szerkezeti változtatások rendszere
Intézményközpontok
Intézmény egysége Tagintézménye Telephelyek
Megvalósítás idı-
intervalluma
Fenntartó
NKI Nagyatád
1. Egyesített óvoda
2. Árpád iskola
3. Babay iskola
4. Bárdos iskola
1. Taranyi integrál intézmény (iskola, óvoda)
2. Háromfai integrál intézmény (iskola, óvoda)
3. Ötvöskónyi óvoda
1. Segesdi integrált intézmény (iskola, óvoda)
-Somogyszobi integrál intézmény (iskola, óvoda)
Bolhási óvoda (Somogyszobi integrált intézmény telephelye)
1. Kutasi integrált intézmény (iskola, óvoda)
- Belegi iskola-óvoda
- Szabási óvoda - Kisbajomi
óvoda
B)
Vál
toza
t
Nagyatád
1. Lábodi integrált intézmény (iskola, óvoda) 2. Görgetegi
integrált intézmény (iskola, óvoda)
-Nagykorpádi iskola-óvoda
-Rinyabesenyıi óvoda
-Rinyaszentkirályi óvoda (Görgetegi integrált intézmény telephelye)
2008
-200
9
Bakháza Bolhás Háromfa Kaszó Nagyatád Ötvöskónyi Segesd Somogyszob Tarany Beleg Görgeteg Kisbajom Lábod Nagykorpád Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Szabás önkormányzatai
A kistérség településeinek érdeke, hogy a pályázati pénzek elnyerése miatt a
fejlesztési tervben javasolt átszervezéseket, a tartalmi fejlesztéseket megtegye.
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 155
A Rinyamenti Kistérség közoktatási dokumentumait, azok feladattartalmát
harmonizálni kell. A Kistérségi Fejlesztési Tervben rögzített feladatokat a kistérségi
közoktatási intézkédési tervben fontos megjeleníteni, a fejlesztési tartalmak ütemezésével.
A fejlesztési terv felülvizsgálatának javasolt folyamata:
Igényfelmérés, adatok feltárása
évente
Intézkedési terv módosítása
Intézkedési feladatok
meghatározása
TKT
jóváhagyása
Adatelemzés
intézkedési terv megvalósításána
k ellenırzése
Módosító javaslatok
Célkitőzések
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 156
5.5. Nyomon követés
A KKFT a TKT koordinálásával a kistérség intézményeiben végzett adatgyőjtés
eredményei alapján készült.
Az intézmények véleményformálási lehetısége a terv elkészítése során az
adatszolgáltatás terén, valamint kérdıíves felmérés során biztosított volt.
Az intézmények és a TKT települései számára kérdıívek készültek, melyek
segítségével igényeiket,véleményüket eljuttathatták a terv készítıihez.
A KKFT a TKT koordinálásával a kistérség intézményeiben végzett adatgyőjtés
eredménye alapján készült.
A terv felülvizsgálatára vonatkozó szabályok:
A kistérségi közoktatási intézkedési terv tartalmát a fejlesztési terv éves
felülvizsgálatának megfelelıen módosítani szükséges.
A felülvizsgálatra javaslatot tehetnek:
� Oktatási Bizottság;
� Társulási Tanács
58. Táblázat A terv módosítására vonatkozó szabályok és eljárások
Az értékelés területe Az értékelés módszere Értékelést végzı/koordináló
Idıhatárok
Elvek, célok tarthatósága
beválás vizsgálat Szakértıi team/Kistérségi munkaszervezet
Az elfogadástól számított három év
A célok alapján meghatározható feladatok teljesültsége
Adatgyőjtés, intézményfenntartói, fenntartói vélemények
Kistérségi munkaszervezet, intézményvezetık
Éves munkatervek készítésekor
Adatok megfelelısége Friss adatokkal való feltöltés
Kistérségi munkaszervezet
Októberi statisztikák alapján
Kistérségi közös dokumentumok tartalma
dokumentumelemzés Szakértı/TKT A kistérségi munkatervben jelzett határidık szerint
Létszámok, átlaglétszámok nyomon követése, a normatívának való megfelelés vizsgálata
Októberi statisztikai adatelemezések
Intézményvezetık, kistérségi munkaszervezet
Minden tanév október vége
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 157
Az intézményi szerkezet mőködése, a társulások együttmőködése
Intézményi, fenntartói beszámolók, felmérések
Kistérségi munkaszervezet, fenntartó képviselıje
évente
Nevelési, pedagógiai programok tartalma, az innovatív programok beválása
Szakértıi vizsgálat Kistérségi munkaszervezet, fenntartó képviselıje
Négy évente
Közös szervezetek mőködésének tapasztalatai
Tapasztalatok összegzése, beszámolók készítése a fenntartóknak, döntéshozóknak
kistérségi munkaszervezet
2008/2009 tanév vége
A minıségfejlesztı tevékenység mőködése
Intézményi elégedettségmérések elemzése
Intézményvezetık, kistérségi munkaszervezet
A MIP-ben meghatározottak szerint
A KKFT-t a Társulás minden év november 30-ig felülvizsgálja, aktualizálja. A
felülvizsgálat során az érintett intézmények képviselıinek, a szülık, gyermekek,
szervezetek véleményét ki kell kérni.
Felelıs: Társulás elnöke, Munkaszervezet vezetıje
A terv módosítására 2008 évben kerül sor.
A módosításhoz szükséges a társulási tanács többségi egyetértése. A terv
nyilvánosságára vonatkozó szabályok: A Rinyamenti kistérség közoktatás-fejlesztési terve
az alábbi nyilvános fórumokon érhetı el: Dél-Dunántúli fejlesztési Ügynökség honlapja, a
kistérség honlapján, a települések honlapján, polgármesteri hivatalokban.
A terv céljainak megfelelı feladatok éves ütemezése a felelısök megjelölésével, a
kistérség intézkedési tervében történik.
A terv módosítása, aktualizálása során az alábbi nyilvánosságot biztosítja a terv
készíttetıje: kistérségi honlap
A KKFT-t a társulási tanács 2008 március 3-ik napján megvitatta és a jelenlévık 10
igen, 0 nem, 2 tartózkodás mellett a 17/2008 (III.3.) számú RITÖT határozatával elfogadta.
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 158
MELLÉKLETEK
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 159
Táblázatok jegyzéke:
1. Táblázat A Rinyamenti kistérség lakónépességének évenkénti alakulása................................................................................................. 7
2. Táblázat A kistérség munkanélküliségének alakulása ............... 12
3. Táblázat Bejáró gyermekek száma és aránya............................. 17
4. Táblázat A Rinyamenti Kistérség óvoda intézményei az alábbi struktúrában mőködnek: ...................................................................... 18
5. Táblázat Sajátos igényő gyermekek és intézmények száma ....... 20
6. Táblázat Sajátos neveléső igényő óvodások számának alakulása az egyes intézményekben ....................................................... 20
7. Táblázat A HH-s gyermekek száma, aránya............................... 22
8. Táblázat Hátrányos helyzető óvodások aránya .......................... 23
9. Táblázat HHH-s HH.s óvodáskorúak száma és aránya .............. 24
10. Táblázat Hátrányos helyzető és SNI-s bejáró gyermekek ......... 24
11. Táblázat Nevelési programok sajátosságai intézményenként.... 30
12. Táblázat A Rinyamenti Kistérség alapfokú oktatási intézményei az alábbi struktúrában mőködnek...................................... 33
13. Táblázat Az általános iskolába bejáró gyermekek száma és aránya................................................................................................... 37
14. Táblázat A tanulmányi idı letelte elıtt távozó tanulók száma .. 39
15. Táblázat Sajátos neveléső igényő tanulók számának alakulása az egyes intézményekben ....................................................... 40
16. Táblázat Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma és aránya az összlétszám tekintetében............................ 42
17. Táblázat Halmozottan hátrányos helyzető tanulók adatai ....... 43
18. Táblázat Bejáró tanulók összetétele ........................................ 43
19. Táblázat Fejlesztı és felzárkóztató foglalkozások ..................... 44
20. Táblázat Továbbképzésben résztvevı pedagógusok.................. 48
21. Táblázat A kistérség iskolái pedagógiai programjainak legfontosabb elemei ............................................................................... 52
22. Táblázat Idegen nyelvoktatás .................................................. 55
23. Táblázat Nyelvtanárok száma végzettség szerint...................... 55
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 160
24. Táblázat Informatikai képzésben részesülı tanulók száma és aránya................................................................................................... 56
25. Táblázat Tanórán kívüli fogalalkozások................................... 57
26. Táblázat Logopédiai ellátás 2005-2007 ................................... 59
27. Táblázat Gyógytestnevelési igények 2004-2007 ....................... 61
28. Táblázat Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulást igénybe vevı intézmények ................................... 63
29. Táblázat Tervezett és végrehajtott elégedettségi vizsgálatok ..... 64
30. Táblázat Kompetencia mérés eredményei ................................ 70
31. Táblázat A kompetencia mérés eredményei ............................. 71
32. Táblázat Versenyeken részt vevı tanulók száma és aránya...... 74
33. Táblázat Összlétszámok a férıhelyek tükrében ....................... 76
34. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok ....................... 77
35. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok (Fı) ................ 78
36. Táblázat Vizsgaeredmények .................................................... 80
37. Táblázat Vizsgázók és eredményességük a Szakképzıben........ 80
38. Táblázat SWOT....................................................................... 81
39. Táblázat Az erısségeket gyengítı veszélyek A gyengeségeket erısítı lehetıségek ................................................................................ 83
40. Táblázat Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten ................... 90
41. Táblázat Beavatkozások területe ............................................. 93
42. Táblázat A kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai .............. 107
43. Táblázat A TÁMOP és TIOP konstrukciók indításának tervezett ütemezése.............................................................................. 109
44. Táblázat Jelenleg hatályos támogatások mértéke .................. 112
45. Táblázat Megyei és egyéb források ........................................ 113
46. Táblázat Javasolt mérések .................................................... 129
47. Táblázat A közoktatási intézmények minıségfejlesztési munkájának összesítése ...................................................................... 131
48. Táblázat Intézményi önértékelés és külsı értékelés ............... 136
49. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások ..................... 139
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 161
50. Táblázat Óvodai intézmények fejlesztési szükséglete ............. 140
51. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások ..................... 142
52. Táblázat Iskolai intézmények fejlesztési igénye...................... 143
53. Táblázat Az önkormányzatok fejlesztési elkézeléseinek összefoglalása...................................................................................... 146
54. Táblázat Nagyatád központú mikrotérségi integráció............. 149
55. Táblázat Kutas központú mikrotérségi integráció .................. 150
56. Táblázat Javasolt szerkezeti változások rendszere ................. 151
57. Táblázat Javasolt szerkezeti változtatások rendszere............. 154
58. Táblázat A terv módosítására vonatkozó szabályok és eljárások.............................................................................................. 156
Ábrajegyzék 1. ábra A kistérség népessége 2000-2007 ....................................... 8
2. ábra A lakosság korcsoport szerinti változása 2003-2007............ 9
3. ábra A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása..... 12
4. ábra Óvodák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007....... 27
5. ábra Egy ellátott gyermekre jutó költség az egyes intézményeknél...................................................................................... 28
6. ábra Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél...................................................................................... 29
7. ábra A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben ..................................................................... 36
8. ábra Iskolák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 ....... 49
9. ábra Iskolák egy fı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban........................................................................................................ 50
10. ábra Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben..................................................................................... 51
11. ábra Megpályázható összeg eszköz és tartalmi fejlesztésre...... 114
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve
2007. december 162
Forráslista: 1. Közoktatási törvény, illetve módosításai
2. Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Stratégai Programja
3. Dél-Dunántúl Operatív Program 2007-2013
4. A Rinyamenti kistérség településeinek polgármesteri hivatalai által szolgáltatott adatok (elektronikus formában mellékelve)
5. A kistérség egyes oktatási intézményei által szolgáltatott adatok (elektronikus formában mellékelve)
6. Kistérségi közoktatási intézkedési terv 2005
7. A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja 2005
8. A Rinyamenti kistérség cselekvési terve
9. Dél- Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nagyatádi Kirendeltsége