RAJZ-VIZUÁLIS KULTÚRA HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (5-8 ... · Rajz és vizuális kultúra 5-8. évfolyam 3. oldal Németh Imre Általános Iskola 2007. NAT2007 – MOZAIK kerettanterv

Rajz és vizuális kultúra 5-8. évfolyam 1. oldal

Németh Imre Általános Iskola 2007. NAT2007 – MOZAIK kerettanterv adaptációja

RAJZ-VIZUÁLIS KULTÚRA HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (5-8. ÉVFOLYAM) – 2007

Célok és feladatok A vizuális kultúra tanításának célja a harmonikus személyiség kialakítása, a „teljes ember” nevelése a

vizuális kultúra ismeretein, a vizuális képességek, és más, ezekkel szorosan összefüggő képességek, kompetenciák fejlesztésén keresztül. „Célja továbbá azoknak a képességeknek, készségeknek a fejleszté-

se, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható

világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek” (Nat)

A korábbi rajztanításhoz képest lényegi változás az, hogy ez a tantárgy érinti a kultúra minden vizuá-lis jelenségét és nem korlátozódik a vizuális művészetekre. A művészet azonban ma is a tantárgy kardiná-lis része, ám ezt nem célnak, hanem eszköznek kell tekintenünk: nem a művészet megismertetése a cél, nem bizonyos pályákra való felkészítésről van szó, hanem a művészet általi nevelésről. Ugyanígy a vizuá-lis megismerés és kifejezés módszereinek elsajátítása sem öncél, ezeket mindig az egyéb nevelési célok összefüggésében kell szemléljük. Mindemellett a vizuális nevelésnek vannak olyan speciális feladatai, amelyek igazán hatékonyan a rajz és vizuális kultúra tantárgy sajátos tevékenységein keresztül valósítha-tók meg.

Ki kell alakítani a gyermekben egy tudatos szemléletmódot. Ennek segítségével képessé kell válnia az őt körülvevő világ vizuális információáradatának feldolgozására. A rengeteg külső ingert tudnia kell fel-fogni, értékelni, rangsorolni. A környezetét egyre kritikusabban vizsgáló kiskamasz rendkívül fogékony a látható világ jelenségeire. Ezt kell nekünk, rajztanároknak kihasználnunk a feladatok életszerű, könnyen érthető megválasztásával. Ez az egyik legfontosabb tantárgyi motiváció. Fontos eszköz abban, hogy a gyermek szívesen és lelkesen vegyen részt óráinkon. Ébren kell tartanunk az érdeklődését a világ sokszí-nűsége, értékei iránt. Képessé kell tenni a gyermeket a természet szépségének felismerésére, visszatükrö-zésére.

A saját képességeivel párhuzamosan az alapvető vizuális jelekkel, eszközökkel és technikákkal is meg kell ismertetnünk a gyermeket. Így képessé válik az önálló megismerésre, befogadásra és alkotó-munkára. Az alkotómunkában lehetőséget kell adnunk arra, hogy a neki megfelelő eszközökkel tudja ma-gát tudatosan kifejezni. A tanuló kreativitását elősegítik az egyéni élményeken alapuló feladatok. Ilyenek például a családi események, iskolai rendezvények, sportesemények rajzi megfogalmazásai. Saját élmé-nyeinek vizuális formába öntésekor újra átélheti és értékelheti a megtörtént eseményeket. Törekedni kell arra, hogy a gyermek saját ötleteit megvalósíthassa a tanórákon. Az átlagosnál tehetségesebb tanulóknak differenciált feladatokkal kell biztosítanunk az előrehaladásukat. Ezek a feladatok összetettebb, nehezebb megoldási módokat kínálnak az arra képes alkotóknak.

A művészettörténeti ismereteket konkrét feladatokkal kell kapcsolnunk a társművészetekhez. A törté-nelem a magyar irodalom és az ének-zene tantárgyakkal együtt haladva, közösen kell felébreszteni a gyermekekben az egyetemes kulturkincs iránti érdeklődést. A művészettörténeti ismeretek közvetítése so-rán is törekedni kell arra, hogy az abból szerzett ismeretek segítsék a kultúra folytonosságának, a mai kul-turális jelenségek lényegének megértését. Hazánk jelentősebb alkotásain keresztül reálisabb képet alakít ki szűkebb és tágabb környezetének viszonyáról. Az egyetemes, a nemzeti és a népi kultúra megismeré-sével egyre bővül, és színesedik a világról alkotott képe. Mindezek ismeretében egy környezetére igé-nyes, annak értékeiért felelősséget érző magatartás kialakítása a célunk.

Fejlesztési követelmények Oktató-nevelő munkánk során tapasztalhatjuk, hogy a tanulók különböző szinten képesek elsajátítani

az új ismereteket. Ennek okai leginkább az egyéni fejlettségük különbségeiben és az adottságaik közti el-térésekben rejtőznek. Figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, hiszen a különböző korosz-tályoktól más-más színvonalú teljesítményt lehet és kell elvárnunk. A tanítási órákon mindezek tudatában kell fejlesztenünk a gyermekek képességeit. A befogadó és megismerőképesség mellett alapkövetelmény az alkotóképességek kibontakoztatása. A képességfejlesztés eredményességét nehéz rövid távon lemérni.



Ezért célszerű hosszabb távon egy-egy (hasonló jellegű) visszatérő feladattal ellenőrizni munkánk haté-konyságát.

A rajzórai tevékenységek – akkor is, ha nem is kifejezetten ezt célozzák – segítik az önismeret, az ön-értékelés kialakulását, ha pedig a feladatok kellően motiválóak, a korosztályt valóban „megszólítják” fej-lesztik a koncentráló képességet, az önszabályozást is. A tanulási módszerek helyes megválasztása, a megfelelő pozitív pedagógiai attitűd ugyancsak fontos nevelési tényezők. A vizuális nevelés komplex ha-tásainak köszönhetően - a fentiekkel összhangban - számos kulcskompetencia fejlesztéshez nagymérték-ben hozzájárul. A vizuális kultúra tanulási tartalmainak feldolgozása során gyarapszik a szókincs, árnyal-tabbá válik a fogalmazás. A rajzórai élményszerű gyakorlati tevékenységek a látvány, a kép a téri helyze-tek érzékletes leírására késztetnek, illetve a feladatok kiadása során gyakran a leírást kell visszafordítani a vizuális kifejezés, közlés „nyelvére”. Ily módon válik a fogalmi és képi gondolkodás különbsége isme-retből tapasztalattá. A csoportos vagy projekt feladatok, a munkák közös értékelése ugyancsak fejleszti az anyanyelvi kommunikációt és a szocializációt. Az alkotó tevékenységek során megvalósuló ismeretszer-zés, illetve ismeretfeldolgozás erőteljesen fejleszti az önálló tanulás képességeket. A vizuális nevelés jellemzően önállóságra késztető kreatív, saját érdeklődésre építő komplex hatású gyakorlati feladatokon keresztül valósul meg, amelyek során lehetőség nyílik különböző élmények és ismeretek integrálására, ami nagyban segítheti a motiváció, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását.

A befogadás és megismerés képessége alapvető fontosságú, hiszen ez a korosztály rendkívül fogé-kony a vizuális ingerekre. A modern technika elterjedésével a mai tizenévesekre amúgy is hatalmas in-formációhalmaz zúdul nap mint nap. Az audiovizuális és a számítástechnikai eszközök hatékonyabb és gyorsabb megismerést eredményeznek. Ezeket a tkp. virtuális ismereteket kell a bevált (hagyományos) technikai repertoárunkkal kombinálnunk. A gyermek figyelmét tudatosan irányítanunk kell a konkrét fel-adatokkal. Pontosan megfogalmazott, egyértelmű gyakorlatokkal jól alakíthatók, fejleszthetők a képessé-gek. Ilyen feladatok például a közvetlen természet-megfigyelések, a beállítások utáni tanulmányrajzok. A modelleket nem elég síkban ábrázolni, plasztikai megoldásokra is szükség van. Nagyon fontos, hogy a gyermek kézbe vehesse, megtapogathassa az ábrázolt tárgyakat. A többféle érzékszervvel biztosabb, sokoldalúbb tudás birtokába juthat. A művészettörténeti tanulmányokhoz kapcsolódó feladatok a vizuális memóriát és az önálló ítéletalkotást segítik elő. Jellemzően egyre bátrabban és reálisabban képes értékel-ni egyes esztétikai produktumokat. Ezt elősegítendő, az alkotó jellegű órák végén mindig hagyjunk időt a közös értékelésre.

Közösségnevelő hatása elvitathatatlan a módszernek. Gyűjtőmunkákkal is sokat tehetünk a tanulók szélesebb látókörének kialakításáért. A környezetére nyitott, annak értékeire fogékony gyermek toleran-ciája és beleérző képessége is nagyobb, mint társaié. Közös programokkal, kiállítások látogatásával, sőt saját csoportos kiállítás szervezésével is remek csapatot hozhatunk létre. A közösségen belül az egyén könnyebben megtalálja helyét a társak kritikáinak segítségével.

A tantárgy alapvetően gyakorlati jellegéből és módszereiből következően nagy lehetőséget nyújt a differenciálásra. Az élményszerű, kreativitást fejlesztő, motiváló hatású feladatok, amelyek megoldása során a tanulók különböző helyekről származó ismeretei, személyes tapasztalatai érvényre juthatnak nagy segítséget jelenthetnek az átlagos, vagy éppen tanulási problémákkal küzdő diákok számára is. A vi-zuális alkotó tevékenységek segíthetik önismeretük, önbecsülésük, problémamegoldó és koncentráló ké-pességük fejlesztését, ami nyilvánvalóan pozitív hatással lehet egyéb tanulmányaikra is.

Az alkotóképességek fejlesztésénél kihasználhatjuk a korosztály fogékonyságát, érdeklődését az új technikák és tevékenységformák iránt. Egy látványosabb megoldás, vagy szokatlan nézőpont könnyen „beindítja” a gyermek fantáziáját. A színek, formák, a részletek aprólékos megfigyelése mellett a korosz-tályra jellemző egyfajta globális szemlélet. Ez azt jelenti, hogy a szerteágazó, bonyolultabb formákat gyakran tömöríti nagyvonalúan. Jól kihasználhatjuk ezt a redukciós feladatoknál. A gyermek lényeglátása határozottabb ugyanis a felnőttek sémákra épülő gondolkodásmódjánál. Sokkal nagyobb kreativitás jel-lemző rájuk, előszeretettel nyúlnak egyszerre több anyaghoz is, bátran keverve a technikákat. Ezért kell minél többféle módszert és eszközt adni a kezükbe. A látható világ tükrözése mellett fontosak az elsősor-ban a fantáziát igénybe vevő feladatok. Ezekben a gyermek rengeteg kötöttségtől mentesül, szabadabban alkothat. A reproduktív és a produktív jellegű munkáknak megfelelő részarányban kell jelen lenni peda-gógiai programunkban.

Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyébként is szimultán hatású rajzórai feladatok valódi komplex feladatok legyenek, hogy egyidejűleg minél több készség, képesség fejlesztését szolgálják, minél több ismeret átadását tegyék lehetővé. A tantárgy jellegéből adódóan az egyes tevékenységi formák az



egész iskolaszakaszt átívelik, a fő különbség a megoldásban, a műveleti szintek fejlettségében mutatko-zik. Célszerű bizonyos kulcsfeladatokat egy-egy tanév, sőt az egész négyéves periódus folyamán bizo-nyos változtatásokkal néha megismételtetni. Ezekkel a munkákkal hosszabb távon lemérhető a képessé-gek tényleges fejlődése a tanulóknál. A helyi tanterv felépítésénél érdemes először ezeket a kulcsfelada-tokat eldönteni, és ezekre, valamint az évfolyamokra előre meghatározott művészettörténeti témakörökre felfűzni a konkrét tananyagot.



5. évfolyam

Időkeret: 55 óra/év (1,5 óra/hét)

Fejezetek Az egyes fejezetek óraszáma

I. Vizuális problémafelvetés 10

II. Természetszemlélet 15

III. Alkotómunka, kifejezés 20

IV. Művészettörténet, műalkotás-elemzés 10

Belépő tevékenységformák – Közvetlen megfigyelések természeti formák modellálása alapján. – Térbeli és színbeli megfigyelések, a látvány értelmezése, vizuális jelekké alakítása. – Az ábrázolási konvenciók alapjainak megismerése. – Ritmusgyakorlatok és felületképzés grafikai elemekkel. – Forma és funkció összefüggésének felismerése az ember alkotta tárgyakon. – Lényegkiemelés, kompozíciós alapelvek megértése, elsajátítása. – A művészeti ágak megismerése, műalkotások elemzése az adott művészettörténeti korszakokban.

1. Vizuális problémafelvetés

Témakörök Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek)

A legegyszerűbb vizuális jelek. A vizuális nyelvi eszközök (pont, vonal, folt, tömeg, tér) és minőségek (textúra, faktúra, szín, forma). A vonal térkifejező, formahatároló, figyelemvezető kiemelő szerepe, vonalfajták. Egyszerű vonalas kompozíciók készítése. (vizuális megismerőképesség)

A kompozíciók fajtái. Statikus és dinamikus kompozíciók készítése a megismert vizuális jelekből. A kompozíciós hangsúlyozás eszközei. (észlelési-érzékelési fogékonyság, egyensúlyérzék)

A megjelenítés, átírás, redukció alapjai. A vázolás, egyszerűsítés összefüggései. (alkotóképességek)

A formák fajtái, jellemzői. A formakarakter, részforma, befoglaló forma alapfogalmak megismerése, tudatos alkalmazása. (befogadóképesség, formaérzék)

Követelmények: – Ismerje a legalapvetőbb vizuális jeleket. – Ismerje és tudja alkalmazni őket a különböző anyagok, formák ábrázolásakor. – Ismerje meg a síkszerű ábrázolás alaptörvényeit, jellemzőit. – Tudjon vetületi ábrát készíteni hasábszerű (geometrikus) formákról. – Tudatos kompozíciók készítése mesterséges formákból.

2. Természetszemlélet


A természeti forma. Szimmetria és aszimmetria a természeti formákon. Tanulmányrajzok készítése termésekről, gyümölcsökről.




(megfigyelőképesség, alkotóképességek) Sík és tér. A síkszerűség és térmélység összefüggése a természeti formákon.

Síkjellegű és plasztikus formák megfigyelése, összehasonlítá-sa. Téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzok készítése látvány után és képzelet alapján. Természeti formák hosszmetszeti és keresztmetszeti rajzai. (megfigyelőképesség, vizuális memória)

A tónusok. Természeti forma és a környezet viszonyának kifejezése tónu-sokkal. A fény-árnyékhatások, irányfény, szórtfény ábrázolása grafi-kai eszközökkel. (megismerőképesség, alkotóképességek)

A színek. Alapvető színrendszerek megismerése. Egyszerűbb színkeverési feladatok. A színek, hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. (érzékelési-észlelési fogékonyság, színérzék)

Követelmények: – Egyszerű természeti formák vonalas és tónusos ábrázolása (monokróm). – Egyszínű tónusos tanulmányok ceruzával, akvarellel és temperával. – Ismerje a súrolófény és a szórt fény közti különbséget. – Tudjon egyszerű kompozíciókat létrehozni természeti formákból. – Tudjon kifejezni a grafika eszközeivel különböző faktúrákat. – A forma és funkció kapcsolata, értelmező-magyarázórajzok készítése. – Dombormű készítése apróbb formák lenyomataival. – A 6-os színkör színeinek megfestése, ismerete.

3. Alkotómunka, kifejezés


Absztrakció és redukció. A látható jelenségektől való elvonatkoztatás. A tárgyak és jelenségek leegyszerűsítése lényegkiemeléssel, a felesleges részletek elhagyásával. (formaérzék, ritmusérzék, vizuális fantázia)

A verbalitás és vizualitás kapcsolata. Az illusztrációk.

A megértett szöveg (pl. irodalmi alkotás) vizuális jelekkel tör-ténő megjelenítése. Lényegkiemelés, rangsorolás, ítéletalko-tás. A közvetlen kommunikáció (testbeszéd, gesztus) és a rög-zített (írás, képírás, ábrázolás) vizuális közlés köznapi és mű-vészi formái. (vizuális memória, képzelet)

Ritmus és egyensúly. Ismétlődés, szabályosság, ritmus és dinamika a síkszerű ábrá-zolásban. Mozgás megjelenítése (formaismétlés, mozgásfázisok). (ritmusérzék, arányérzék, szimmetriaérzék)

Alkalmazott grafika. Betűtípusok szerkesztése. Szöveg és kép összerendezése konk-rét célú közlésekben (pl. plakát). A vizuális nyelvi elemek, minőségek értelmező, tájékoztató, felhívó szerepe. (eszközhasználat, precizitás)

Követelmények: – A látott világ jelenségeinek grafikai elemekké alakítása. – A természeti formák redukciója a legegyszerűbb, geometrikus alapformákra.



– Egy megtörtént esemény, vagy történet elbeszélése a festészet és a grafika eszközeivel. – Sordíszek, vonalritmusok készítése alapvető vizuális jelek felhasználásával. – Sablonkészítés. – A lenyomatkészítés legegyszerűbb technikái (papírnyomat, krumplinyomat, kézlenyomatok). – Tudjon blokkbetűket szerkeszteni adott méretben. – Szerkesztőeszközök (körző, vonalzók) szakszerű használata.

4. Művészettörténet, műalkotás-elemzés


Az őskor művészete A legkorábbi monumentális kőépítmények (Stonehenge, Avebury). A termékenységszobrok (Willendorfi Vénusz). A vadászmágia és a barlangfestmények (Altamira, Lascaux). A legegyszerűbb használati eszközök (pattintott kőeszközök, agyagedények).

Az ókori potamikus kultúrák Az egyiptomi sír- és templomépítészet (masztaba, Gizai piramisok, Karnaki templom). Az egyiptomi szobrászat (Rahotep és Nofret, Írnok, Nofertiti portréi). Az egyiptomi festészet (Halastó, Mocsári vadászat). Mezopotámia építészete (Úr-Zikkurat, Babilon-Istár-kapu). Mezopotámia szobrászata, iparművészete (Asszír kapuőrzők, Bikafejes hárfa-Ur) .

Az ókori görög művészet A görög templomépítészet és az oszloprendek (Athén-Akropolisz). A görög szobrászat (Polükleitosz: Lándzsavivő, Pheidiasz: Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető Laokoon-csoport, Szamothrakéi Niké). A görög vázafestészet (geometrikus, fekete alakos, vörös alakos vázák).

Az ókori római művészet A római építészet (Róma-Pantheon, Colosseum, vízvezetékek). A római szobrászat (Brutus portréja, Marcus Aurelius lovasszobra). A római falfestészet (Pompei-Misztérium villa freskói).

A tárgyalkotó művészet területei

A formatervezés és az iparművészet, a népművészet.

Követelmények: (5-8. évfolyamban azonos) – Ismerje fel a tanult művészeti alkotásokat. – Tudjon önállóan megnevezni példákat az egyes kultúrák alkotásaiból. – Önálló műalkotás-elemzés (kor, méret, szerkezet, anyagok, kompozíció, összhatás).

Tudásszint az 5. évfolyam végén A tanuló képes megkülönböztetni a vizuális művészeti ágakat, műfajokat. Ismeri az alapvető vizuális

jeleket. Önállóan képes grafikus eszközökkel vonalas kompozíciók létrehozására. Képes saját élményei-nek, gondolatainak, érzéseinek megfogalmazására a megismert képzőművészeti technikák segítségével.



Egyszerűbb tárgyakat képes emlékezetből is megjeleníteni, lerajzolni. Meg tudja szerkeszteni a legegy-szerűbb geometrikus formák vetületi ábráit. Képes kiválasztani az adott témának, feladatnak legmegfele-lőbb vizuális eszközöket. Ismeri a tanult művészeti korok jellemzőit. Tud példákat megnevezni és alap-szinten elemezni az őskor és az ókor építészetéből, szobrászatából és festészetéből. Alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat.



6. évfolyam Időkeret: 37 óra/év (1 óra/hét)






Belépő tevékenységformák – A kompozíciós készség magasabb szintű megnyilvánulása, tudatosabb elrendezésre törekvés a kifeje-

zésben. – A természeti megfigyelések célirányosabb értelmezése, konkretizálása. – Önállóság, egyénibb megoldásokra törekvés az élmények képi megfogalmazásában. – A színérzékeléshez, színtani alapismertekhez kapcsolódó gyakorlatok. – A nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai. – Síkbeli és térbeli formaelemzések, ritmusgyakorlatok. – Konkrét használati tárgy megtervezése, modellezése.

– Vizuális információk önálló gyűjtése, rendezése. – Műalkotások, művészeti ágak, stílusok, műfajok megismerése és elemzése a művészettörténeti korokban.



A térépítés, téráthidalások összefüggé-sei.

A térélmény. Építészeti hatáselemek (tömeg, szerkezet, centrá-lis és tengelyes térelrendezés). A külső megjelenés és a belső szerkezet. A téráthidalások, donga- és keresztboltozatok. (befogadóképesség, formaérzék)

A nézőpont szerepe. A nézőpont szerepe a téri helyzetek megítélésében (rálátás, szemmagasság, alálátás) és ábrázolásában. A térmélység, tér és forma kapcsolata. A vetületi és az axonometrikus ábrázolás. (vizuális memória, térlátás)

A színek térhatása. A színperspektíva alapvető szabályszerűségei. A hideg-meleg színek érzelmi hatásai. Színkontrasztok (hőfok, mennyiségi, minőségi kontraszt).

Követelmények: – Ismerje a dongaboltozatot, a keresztboltozatot és a csúcsíves keresztboltozatot. – Tudjon gyurmából (papírból) makettet készíteni a tanult boltozatokról. – Egyszerű mértani testek (hasáb, henger, gúla, kúp) ábrázolása a megismert ábrázolási rendszerekben. – Képes legyen egyszerű rekonstrukciós feladatok megoldására. – Ismerje és tudatosan alkalmazza kompozícióiban a színek hangulati hatásait.



Összetett természeti formák. A természeti és a mesterséges formák kapcsolata.




Kompozíciók összetett formákból. Tagoltabb testes formák (pl. tárgy, emberalak) ábrázolása rajz-beli, színbeli, plasztikai tanulmányokban (arányok, belső szer-kezet, fény-árnyék és színviszonyok). Formaredukciók, konstruálás a redukált formákból. (absztraháció, forma- és arányérzék)

A tárgyalakítás. A komponálás, tömegalakítás problematikája. A festészeti és a szobrászati alkotás nyelvezete. Forma és funkció, a célszerűség. Használati tárgyak tervezése. (kreativitás, manipuláció)

Színérzékelés, színlátás. A színek megjelenése a belső és a külső térben. Dikróm harmóniák festése alapszínekkel. A színek dekoratív és figyelemfelhívó szerepe. A szín kiemelő és ritmusképző szerepe. Telített és derített színek előállítása. (érzékelési-észlelési fogékonyság, színérzék).

Követelmények: – Legyen képes összetett természeti formákat átírni geometrikus testekké. – Plasztikai feladatok: egyszerűbb tömegvázlatok szabályos formákból. – Tudjon természeti formákból komponált beállításokat – monokróm festéssel reprodukálni, – megfesteni alapszínekkel. – Működési rajzok készítése egyszerű használati tárgyakról. – Célszerű tárgyak tervezése saját mindennapos használatra. – Egyszerűbb színharmóniák ismerete, létrehozása. – A másodlagos színek kikeverése temperával, vízfestékkel.



Egyén és társadalom. A gyermek életének eseményei. Az egyéni élmények megjelenítése a grafika és a festészet eszközeivel. (vizuális memória)

Állatok világa. Valóságos és elképzelt élőlények. Háziállatok és vadon élő állatok testfelépítése, élőhelye, jel-lemző tulajdonságai. (megfigyelőképesség, fantázia, kreativitás)

Technikák. Lavírozás, faktúraképzés (esetleg linómetszés). Vegyes tech-nikák (fénymásolat, rajz, fotó és fénymásolás). Tér- és forma-képzés, konstruálás (pl. agyag, fa, papír, textil, drót, talált tár-gyak). Üvegablakok, mozaikképek létrehozása montázs technikával. Tépett, vágott, gyűrt, hajtogatott papírkonstrukciók. (forma- és arányérzék, manipulációs képesség)

Alkalmazott grafika. A képi közlések szabályai (ábrák, közismert jelek, szimbólu-mok, betű és szövegképek, egyszerű mozgóképi példák). A betűk formai tulajdonságai. Iniciálé és monogram tervezése. Meghívók- a szövegfolt és képi elem viszonya. (forma- és arányérzék, kompozíciós készség)



Követelmények: – Képes legyen egy történetet néhány jellemző mozzanattal elmondani grafikus eszközzel (képregényes

forma). – Elképzelt és valóságos élőlények jellemzése a szobrászat eszközeivel (pl. vízköpő-figura). – Színes alakzatok, síkidomok ritmusos kompozíciói különböző technikákkal. – A montázs technika tudatos alkalmazása a figurális ábrázolásban. – Tudjon iniciálét vagy díszes monogramot tervezni és kivitelezni színes eszközzel. – Egyszerűbb alkalmi meghívó készítése (A/5 méretben) a grafika eszközeivel.



Az ókeresztény művészet Az ókeresztény bazilika jellemzői (San Apollinare in Classe) Az ókeresztény díszítőszobrászat remekei (Jó Pásztor-szobrok, szarkofágok) A katakomba- és mozaikfestészet (Róma – Sta Prudenziana-templom; Ravenna – Galla Placidia-mauzóleuma; Ravenna – Theodora-mozaik).

Honfoglalás-kori művészetünk. A magyar ötvösművészet kincsei. (Nagyszentmiklósi aranykincs, a galgóci és tiszabezdédi tarsolylemezek)

A román kor művészete. A román kori templomépítészet (jáki templom, bélapátfalvi apátsági templom, pisai dóm épületegyüttese). A szobrászat és freskófestészet emlékei (Pécs-Sámson-dombormű, Barcelona-Apostolok csoportja, Bayeux-i kárpit). A magyar koronázási ékszerek.

A gótika. A gótikus katedrálisok (Chartres, Amiens, Párizs, Köln). A gótika szobrászata (Budavári palota szobrai; Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra; Szent László-herma A Lőcsei-oltár).

A reneszánsz művészet. A trecento festészete (Szent Ferenc freskósorozat). A quattrocento (Santa Maria del Fiore templom, Pitti-palota. Donatello: Gattamelata, Mantegna: Pieta. Botticelli: Vénusz születése). A cinquecento (Michelangelo: Dávid, Sixtus-kápolna freskói. Leonardo: Az utolsó vacsora, Szent Anna harmadmagával, Mona Lisa; Raffaello: Athéni iskola). A németalföldi reneszánsz (Jan van Eyck: Arnolfini házaspár; Dürer: Az apokalipszis lovasai, Önarckép). A magyarországi reneszánsz (Bakócz-kápolna. M. S. mester: Mária és Erzsébet találkozása).

Tudásszint a 6. évfolyam végén A tanuló az alapvető vizuális jelrendszert saját, egyéni formanyelvének kialakítására használja. Él-

ményeit, gondolatait, érzéseit képes a látható jelenségek átírásával, leegyszerűsítésével megjeleníteni. Az



alkotómunkák során egyre tudatosabban választja ki a megfelelő eszközöket, technikákat. Képes összetet-tebb természeti formákat látványszerűen ábrázolni, átírni képi elemekké. Meg tudja szerkeszteni a hasáb-szerű testek axonometrikus képét. Ismeri és tudatosan alkalmazza a színperspektíva szabályait. Egyre tu-datosabban többféle eszközzel is képes megoldani adott vizuális problémát. Képes magyarázórajzot ké-szíteni egyszerűbb eszközökről, tárgyakról. Tisztában van a forma és funkció összefüggéseivel egy adott használati tárgy megtervezésekor. Alapszintű alkalmazott grafikai ismereteivel képes egyszerűbb betű-kompozíciók létrehozására. Kézügyessége, szenzomotoros képességei harmonikusabbá válnak, finomod-nak. Ismeri a középkori tanult művészeti korszakok, stílusok legjellemzőbb tulajdonságait. Tud koron-ként több alkotást felismerni és megnevezni. Képes a tanult művészettörténeti példákat elemezni. Össze-hasonlító elemzéseket végez előre megadott szempontok alapján.



7. évfolyam

Időkeret: 37 óra/év (1 óra/hét)






Belépő tevékenységformák – Egyéni képi jelrendszer erőteljesebb megjelenése az alkotómunkában. – Művészi kifejezés, élmények vizualizálása a saját jelrendszer tudatos alkalmazásával. – Analízis és szintézis a természeti és a mesterséges objektumok megismerésekor. – Asszociációk és kötetlenebb megfogalmazás módok megismerése kifejezésben. – Színrendszerezés. – Rekonstrukciós feladatok megoldása. – A perspektíva szabályai. Egy és két iránypontos perspektív képek megszerkesztése. – A tanult művészeti alkotások ismerete, összehasonlító elemzése adott szempontok alapján. – Művészeti vonatkozású információk gyűjtése környezetünkből.



Az ember térlátása. A látszati távlattan. Az ember szín- és térérzékelése, a látás fiziológiája. Az egy és a két iránypontos perspektíva. A rövidülés, torzulások. (térlátás)

A színszimbolika. A színek mindennapi jelentése. Tónusok. Színek értelmező, információs funkciója. A vizuális kommunikáció fogalma. A piktogramok. A színek, mint a vizuális kommunikáció eszközei. (érzékelési-észlelési fogékonyság)

Követelmények: – Legyen tisztában az emberi látás alapvető mechanizmusaival. – Ismerje az egy és a két iránypontos perspektíva elemeit. – Tudjon egyszerűbb mértani alakzatokat perspektívában ábrázolni. – Ismerje a rálátás, alálátás alapfogalmakat. – Ismerje a vizuális kommunikáció fogalmát, főbb lehetőségeit. – Egyszerűbb piktogramok tervezése grafikus eszközökkel (formaredukció). – Ismerje a színek általános (mindennapi) jelentéstartalmát. – Tudjon megnevezni vizuális kommunikációval kapcsolatos eszközöket.



Az emberi test. Az emberi test főbb arányai.




A mozgásszervrendszer legfontosabb elemei és működésük. Egyszerűbb mozdulatok, mozgássorok ábrázolása. A test redukciója mértani elemekre. (megfigyelőképesség, forma-és arányérzék)

Térmélység, téri helyzetek. A plasztikai kifejezés eszközei (a térbeli kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület, a kör-nyezet). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, átírt formák, színek). Testcsoport téri helyzete, viszonylatai. A nézőpont és az irányfény szerepe az ábrázolásban. (érzékelési-észlelési fogékonyság)

Színárnyalatok. A másodlagos és a harmadlagos színek világa. Színes csendéletek. Az ecsetkezelés. (megfigyelőképesség, érzékenység)

Követelmények: – Ismerje az emberi test főbb arányait, jellemző befoglaló formáit. – Ismerje a férfi a női és gyermeki test aránybeli, karakterbeli különbségeit. – Tudjon vázolni egyszerűbb mozdulatokat. – Tudjon leegyszerűsíteni mértani alakzatokra, síkidomokra. – Fázisrajzok készítése redukált formák ismétlésével. – Tudjon irányfénnyel megvilágított testcsoportot látványszerűen, plasztikusan érzékeltetni grafikai

eszközökkel. – Ismerje és tudatosan alkalmazza kompozícióin a többféle nézőpont szerepét. – Ismerje a másodlagos és harmadlagos színek fogalmát. – Tudja előállítani ezeket a színeket, keveréssel (temperával). – Ismerje és alkalmazza munkáin a tört színárnyalatokat mint a kifejezés eszközeit. – Tudatosan alkalmazza az ecsetkezelést mint érzelmi, hangulati kifejezőeszközt.



Forma és funkció Építészeti hatáselemek (térforma, tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, ritmusok, kör-nyezet). Az építészet teherhordó elemeinek modellezése. A népi építészet formavilága. (manipulációs képesség, kreativitás, konstrukciós érzék)

Az ipari formatervezés A funkció és forma kapcsolatának vizsgálata, a tárgyak és az életmód kapcsolata. Működési rajzok egyszerű használati eszközökről. Célszerűség és esztétikum a népi iparművészetben. Használati tárgyak tervezése saját használatra. (kreativitás, problémamegoldó képesség)

Az emberi arc Az emberi fej és arc ábrázolása, arányrendszerük. Karakterek. Jellemző formák redukálása. (megfigyelőképesség, absztrakció, kompozíciós készség)

Követelmények: – Épületrészek papírmakettjeinek elkészítése egyszerű geometrikus formákból. – Ismerje a népi építészet hagyományos formavilágát, főbb jellegzetességeit.



– Ismerje a népi kézművesség legjellemzőbb alkotásait. – Önálló formaátírás, absztrahálás, redukció, formaanalízis. – Praktikum és esztétikum felismerése a használati eszközökön. – Egyszerű használati tárgyak tervezése és lehetőség szerinti kivitelezése – Ismerje az emberi fej nagy arányait, a portrérajzolás szabályait. – Képes legyen karikatúrák rajzolására a jellemző formák eltúlozásával.



A barokk. A barokk építészet sajátosságai (Il Gesú-templom, Szent Péter-bazilika, Fertőd-Esterházy-kastély). A barokk szobrászat (Bernini: Dávid; Donner: Szent Márton és a koldus). A barokk festészet (Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Önarcképek; Rubens: Levétel a keresztről; Velazquez: Bréda átadása, Az udvarhölgyek; Mányoki: II. Rákóczi Ferenc portréja).

A klasszicizmus. Építészet (Chalgrin: Arc de Triomphe, Pollack Magyar Nemzeti Múze-um Hild J.: Esztergomi Érseki Székesegyház). Szobrászat (Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke; Ferenczy I: Pásztorlányka). Festészet (David: Horatiusok esküje; Barabás M.: Liszt Ferenc portré-ja).

A romantika. A szobrászat és a festészet legjellemzőbb példái (F. Rude: Marseillaise; Goya: 1808. május harmadika; Delacroix: Szabadság vezeti a népet).

A realizmus. A festészet legjellemzőbb példái (Millet: Kalászszedők; Corot: Emlékezés; Courbet: A műte-rem; Daumier: A mosónő; Rjepin: Hajóvontatók).

Nemzeti művészetünk a 19. században. Steindl I.: Országház; Feszl F.: Vigadó, Ybl M.: Operaház). Izsó M.: Táncoló paraszt; Fadrusz J.: Mátyás király-emlékmű; Zala Gy.: Millenniumi emlékmű). Székely B.: Egri nők; Munkácsy M.: Ásító inas; Rőzsehordó; Paál L.: Nyárfák; Szinyei Merse Pál: Majális).

Múzeumok. Művészeti gyűjtemények.

Tájékozódás lakóhelyünk és hazánk legfontosabb képzőművé-szeti kiállítóhelyeiről. Kiállításlátogatás Könyvtár és más médiumok használata az önálló alkotómun-kában. Saját kiállítás rendezése.

Tudásszint a 7. évfolyam végén A tanuló ismeri az emberi test alapvető nagy arányait, jellemző formáit. Képes a birtokában lévő vi-

zuális jelrendszerrel megfogalmazni az emberi arc sajátosságait. A karakteres vonásokat formaredukció-val hangsúlyozza, szemlélteti. Bővülő technikai eszköztára révén adott feladatot komplex módon képes



megoldani. A vegyes technikák alkalmazásával tovább fejlődik, finomodik kézügyessége. Differenciáló-dik manipulációs képessége, mellyel újfajta minőségek megismerésére válik képessé. Az összetettebb formák plasztikai modellezésével, a szabásrajzok elkészítésével továbbfejlődik a gyermek tér és formaér-zéke. Az önálló tervezési és kivitelezési munkák hatására fokozatosan alakul ki az esztétikai ítélet képes-sége. Fejlettebb ritmus- és arányérzéke segítségével könnyebben elkülönít lényeges és kevésbé fontos in-formációkat egymástól. Képessé válik egyszerűbb rekonstrukciós feladatok megoldására a tanult ábrázo-lási rendszerekben (vetületi és axonometrikus). Újabb és bonyolultabb színrendszereket ismer meg. Se-gítségükkel még több színárnyalatot képes előállítani, érzékletesebbé válik festői nyelvezete is. A válto-zatos felületkezelést elősegíti az ecsetkezelés tudatos megválasztása. Adott elemezési szempontok szerint képes műalkotásokat összehasonlítani, ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegye-it. Hazánk jelentős múzeumainak megismerésével nyitottabbá, sokoldalúbbá válik a gyermek. Ismeri Ma-gyarország legfontosabb építészeti és képzőművészeti kincseit.



8. évfolyam Időkeret: 37 óra/év (1 óra/hét)






Belépő tevékenységformák – Önálló síkbeli és térbeli kompozíciók létrehozása. – A saját vizuális jelrendszer kiteljesedése, tudatos alkalmazása a kifejezésben. – Bonyolultabb jelenségek térbeli és színbeli vizsgálata, átírása. – Az idő vizualizálása. – Tudományos közlésmódok, a tömegkommunikáció műfajainak, médiumok képi nyelvezetének megér-

tése. – A külső és belső tér összefüggése az építészetben. – Ember és környezetének kapcsolatrendszere. – Környezettudatos magatartás kialakítása. – A tanult korok művészeti alkotásainak ismerete és elemzése.



Álló és mozgókép. A filmkészítés technológiája. A látványtervezés. Fotó, videó, számítógép lehetőségei. (megfigyelőképesség, vizuális memória)

A külső tér. A tér illúziója (látszati rövidülések, méretváltozások, néző-pont, vonaltávlat, színtávlat). Térformák, színek a térben, tónusok, faktúrák térmódosító ha-tása. Összetett térformák elemzése. Két iránypontos perspektíva. Rekonstrukciók. (térlátás)

A színkontrasztok. A színkontrasztok fajtái: színezetkontraszt, hőkontraszt, sötét-világos, komplementer, szimultán, mennyiségi és minőségi kontrasz-tok. (érzékelési-észlelési fogékonyság)

Követelmények: – Ismerje a filmkészítés alapelvét. – Az állókép, mozgókép, a némafilm, rövidfilm fogalmak ismerete. – Vizuális látványtervezési feladatok (pl. díszlettervezés) megoldása. – Utcarészlet, házsor látványszerű rajzai a nézőpontunknak megfelelően. – Grafikai és fotóművészeti alkotások elemzése a látványrendezés szempontjából. – Ismerje a színkontrasztok fajtáit, és tudjon rájuk egy-egy példát mondani.





Életmód és élettér összefüggései. Az építészeti tér és stílus, az épület, az életmód és a hely ösz-szefüggése. Az épület és a környezet kapcsolata. Építészet és környezetvédelem kapcsolata. Környezetünk építészeti értékei. (érzékelési-észlelési fogékonyság, vizuális memória)

Ábrakészítés, modellezés. Szöveges leírás és magyarázórajz készítése adott tárgyról. Kicsinyítés, nagyítás az arányok figyelembevételével. Térbeli modellezések, tömegviszonylatok. (manipulációs képesség, tér-és formaérzék)

A mozgás és az idő. A mozgás ábrázolása a grafika, festészet eszközeivel. Az állandóság és a múlandóság megjelenése. Pillanatfelvételek értelmezése. Számítógépes virtuális tér. (megfigyelőképesség, vizuális intelligencia, kreativitás)

Követelmények: – Épületek térképzésének formai elemzése adott szempontok alapján. – Dokumentáció összeállítása közvetlen környezetünk művészeti értékeiről (gyűjtőmunka). – Ábrakészítés, magyarázórajzok adott épület vagy szobor megjelenéséről. – Környezetünk objektumainak arányos kicsinyítése, nagyítása. – Egyszerűbb mozgások, mozdulatsor képi ábrázolása alapvető grafikai elemekkel. – A számítógépes térábrázolás és az érzékszerveinkkel tapasztalt távlat közti különbségek.



Emberábrázolások. Az önportré. Önportré rajzolása tükörből. Színes önportré festése. (megfigyelőképesség, színérzékenység, önismeret)

Technikák. Fotomontázs és kollázstechnika. Eseménysor, történet feldolgozása képi nyelven. (redukció, asszociációs képesség, komponálás)

Az érzéki csalódás. Az illúziókeltés képzőművészeti eszközei. Optikai trükkhatások tudatos alkalmazása. (érzékelési-észlelési fogékonyság, vizuális intelligencia)

Követelmények: – Önportré látványszerű, monokróm rajza. – Képes legyen önportrét festeni, néhány személyes tárggyal jellemezni saját magát – Tudatos kompozíciók létrehozása fotomontázs és kollázstechnikával. – Egy történetből képregény összeállítása fotók felhasználásával. – Ismerje az érzéki csalódás fogalmát, és az op-art alapvető eszköztárát. – Egyszerűbb optikai hatások alkalmazása vonalas eszközökkel.





Az impresszionizmus. Manet: Az erkély; Monet: A roueni székesegyház; Degas: A tánc csillaga, Renoir: Moulin de la Galette; A. Rodin: Gondolkodó.

A posztimpresszionisták. Cézanne: A Saint Victoire hegy, Csendélet; Van Gogh: Napraforgók, Auvers-i templom, Önportré; Gauguin: Tahiti nők, T. Lautrec plakátjai.

A szecesszió. Gaudi: Sagrada Familia, Lechner Ö.: Iparművészeti Múzeum; Klimt: A csók, Mucha plakátok.

A modern építészet. Wright: Vízesésház; Gropius: a Bauhaus épülete Dessauban, Le Corbusier: Ronchampi kápolna, Marseille-lakóegység, Utzon: Sidney – Operaház.

A modern szobrászat. Boccioni: Folytonossági formák a térben; Tatlin: A 3. internacionálé emlékműterve; Duchamp: Palackszárító; H. Moore: Fekvő alak.

A modern festészet. Picasso: Guernica, Vasaló nő, Braque: Gitáros csendélet; Mondrian: Kompozíció, Chagall: Én és a falum; Dali: Égő zsiráf, Warhol: Elvis; Vasarely: Alakzat, Zebrák.

A 20. század magyarországi művészete. Ferenczy K.: Márciusi est, Hollósy: Rákóczi induló Rippl-Rónay: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett Csontváry: Magányos cédrus, Szőnyi I.: Zebegény, Este Egry J.: Visszhang, Barcsay: Dombos táj Kondor B.: Darázskirály Medgyessy F.: Anyaság, Pátzay: Kenyérszegő Schaár E.: Az utca Makovecz : Paks-Szentlélek templom

Tudásszint a 8. évfolyam végén A tanuló jártas a formai, színbeli tanulmányok készítésében. A látványszerű és az absztrakt ábrázolást

önállóan – saját intellektusának megfelelő szinten – képes megoldani. Ismeri a vizuális kommunikáció legfontosabb eszközeit. Érti a vizuális kommunikáció nyelvezetét. Képes önállóan kiválasztani a megfe-lelő technikát, eszközt adott feladat megoldásához. Térbeli és színbeli analizáló jellegű munkákra is ké-pes a természeti formák vizsgálatakor. A szerkesztőeszközökkel képessé vált a pontos munkavégzésre. Képes geometrikus testek képeinek megszerkesztésére az elsajátított ábrázolási rendszerekben (vetületi ábrázolás, axonometria, perspektíva). A látszati távlattan szabályait tudatosan alkalmazza a térmélység ábrázolásában. A képzőművészeti alkotás munkafolyamatában képessé vált az elvont gondolkodásra. Ké-pes gondolatokat és érzéseket kifejezni. Esztétikai élményeit tudatosan képes feldolgozni, megérteni, ér-tékelni, rangsorolni. Felismeri és óvja lakóhelye művészeti értékeit, környezettudatos magatartásra törek-szik. Tisztában van az emberiség legszebb kultúr-kincseinek jelentőségével. Ismeri az egyetemes és a magyar építészet, szobrászat és festészet legjelentősebb alkotásait. Képes elemezni a tanult műveket adott szempontok alapján. Általános iskolai tanulmányainak végén a gyermek rendelkezik az esztétikai intelli-gencia és ítélet képességével.

Az értékelésről Az elvégzett munka, a tanuló által nyújtott teljesítmény nagyon összetett eredmény. A tanulók telje-

sítménye több körülménytől függ: az óra milyenségétől, az adott tanítási anyagtól, a tanár magyarázatától



stb. Két gyermek teljesítménye ugyanazon az órán is óriási különbségeket mutathat egymáshoz viszo-nyítva. Emellett gyakran tapasztaljuk, hogy ugyanaz a gyermek is nagy teljesítménybeli ingadozásokat produkál, látszólag megegyező feltételek és feladatok esetén is. Ráadásul a legtöbb gyermek más-más szintű vizuális intelligenciával bír. Ami az egyik tanulótól szép teljesítmény, az lehet, hogy egy tehetsé-gesebbtől kevés lenne ugyanazon feladatnál.

Ezért úgy célszerű mérnünk, hogy önmagához képest és társaihoz is viszonyítsuk a tanuló munkáját. Önmagához képest vessük össze korábbi munkáival a mostani teljesítményét. Egymáshoz képest bevált módszer az óra végi közös szóbeli értékelés. Ilyenkor kirakunk néhány rajzot a táblára, és demokratikus légkörben megvitatjuk melyik tetszik, és miért. Fontos, hogy ők válasszanak ki egy-egy alkotást, és meg-indokolják, hogy miért tetszik, vagy nem tetszik adott munka. Abban az esetben, ha nehezebb különbsé-get tenni a munkák közt segíthetünk az értékeléskor egy-egy szempont kiemelésével, pl.: „Melyik képen sikerült legélethűbben megrajzolni a tárgyakat?” Megkérhetjük őket, állítsák „erősorrendbe” a táblán lé-vő munkákat. A közös szóbeli értékelés közösségfejlesztő értéke is jelentős. Egy idő után, az osztály már követeli óra végén az értékelést, mert igénylik egymás véleményét, „tükrét”, sőt dicsőségnek tartják, ha munkájuk kikerül a táblára. Remek motivációs eszköz! Persze vigyáznunk kell arra is, hogy ne a szemé-lyeskedés vezesse a kritikusokat.

Természetesen jegyeket is adnunk kell a munkákra. Alapvetően ilyenkor (is) kétféle teljesítményt ér-tékelünk: – manuális – intellektuális.

A manuális alatt a „kétkezi” alkotómunkát értjük. Az intellektuális pedig a megismerést kísérő verbá-lisan megfogalmazott tudást, munkát jelenti. Mindkettő nagyon fontos eleme a teljesítménynek, tehát ér-tékelésnél szem előtt tartandó! A manuális teljesítmény (=alkotómunka) esetében a manipulációs képes-séget, kitartást, érzékelési-észlelési fogékonyságot, az esztétikai ítélőképességet értékeljük. Az intellektu-ális teljesítmény értékelésekor elsősorban a kreativitást, ötletességet, eszközgazdagságot vizsgáljuk. Az érdemjegy a kétféle teljesítmény közös értékét fejezi ki. A gyakorlatban az érdemjegy mellé célszerű egy-két rövid mondatban szöveges értékelést is adnunk (pl a lap hátuljára). Így világosabban látja a gyermek, hogy miért kapta az érdemjegyet.

A művészettörténeti részeket ötletes feladatokkal célszerű közelebb hozni a tanulókhoz. Emellett fél-évkor vagy év vége előtt nyugodtan eszközölhetünk egy-egy írásbeli számonkérést (témazáró dolgozatot). A dolgozat a tantárgyunk jellegéből adódóan inkább változatos feladatokból, mintsem unalmas kérdések-ből álljon (Kösd össze az alkotókat a művekkel! Rajzold be a hiányzó tagolóelemeket a vázlatrajzba! Me-lyik stílus jegyeit ismered fel az oszlopfőn? stb.). Egyébként is célszerű szorgalmi és gyűjtőmunkákkal is motiválni a gyermekeket. A „pluszmunkák” külön értékelésével több lehetőséget kapnak azok a tanulók, akik szerényebb manuális képességeket örököltek.

Mivel a teljesítmény rendkívül összetett produktum, nagyon körültekintően kell eljárnunk az értéke-lésekor. Pedagógiai szempontból szerencsésebb a bíztató jellegű, ösztönző értékelés. A gyakran megis-métlődő túlságosan kritikus, elmarasztaló jellegű értékelés egy életre elveheti a gyermek kedvét a munká-tól. Inkább a pozitívumokat kell észrevennünk, hangsúlyoznunk a kiskamaszok alkotásaiban.



MÉDIAISMERET (8. ÉVFOLYAM) – 2007

Célok, feladatok

Témánk iskolai tantárggyá emelése a mozgóképi szövegértés szerepének fejlesztését, az egyre na-gyobb jelentőségre szert tévő média társadalmi szerepének és működésmódjának megismertetését célozza az audiovizuális írás-olvasás megalapozásával és a kritikus médiafogyasztási szokások kialakításával. A médianevelés olyan képességek kifejlesztése a tanulókban, melyek birtokában a rájuk zúduló informá-ciók között el tudnak igazodni, kiválasztva a kínálatból mindenkor azt, amire valóban szükségük van és elhárítani az őket károsan befolyásolni, manipulálni akarókat. Az oktatás hozzásegíti a gyerekeket ahhoz, hogy életük folyamán szabadon, nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat.

A kitűzött célok meghatározott feladatok elvégzésével érhetők el. Mindent meg kell tennünk a látás-kultúra, az esztétikai érzékenység, az ízlés csiszolása, az érzelemvilág gazdagítása, a lelki tényezők moz-gósítása, a kombinatorikus gondolkodás érdekében, megtéve az utat a gondolkodás képszerűségétől az absztrakcióig. Ez utóbbiban kiemelt szerepet kap a megalapozottabb valóságérzék, amely segíti az élet-ben való helyes tájékozódást, a valóságos események, emberek és a virtuális világ történéseinek, szerep-lőinek elkülönítését. Így lehet eljutni a film felszíni elemeinek közvetlen látványától a mélyebbre hatoló, összetettebb valóságot elénk táró teljességhez (v.ö.: művészi totalitás). Így lehet műértésre nevelni, fogé-konyságot és kritikai szellemet egyidejűleg erősíteni, szemléletet és magatartást formálni. Így lehet a mo-dern irodalom egyes jelenségeit, módszereit megismertetni, elfogadtatni (montázs, síkváltás stb.), sőt még a természettudományos-technikai fantáziát is hatékonyan megmozgatni.

Követelmények a tanuló számára

– legyen képes a közvetlen emberi kommunikáció elemeinek (beszéd, vokális kód: hangerő, hangsúly, hanglejtés és a testbeszéd: mimika, gesztus, tekintet, testtartás, térközszabályozás, külső megjelenés (test- és arcfestés, haj- és ruhaviselet stb.) megfejtésére és alkalmazására;

– legyen ismerete a közvetett, azaz valamilyen médium által létesített kommunikáció elemeinek (írás, könyv, újság, levél, szórólap, hirdetmény, kép, képsor, plakát, zörej, zene, szag, valamint a hangos mozgókép médiumai: film, televízió, videó, multimédia, CD, DVD stb.) formanyelvének birtokában üzeneteket „olvasni” és küldeni;

– szerezzen gyakorlatot az írott szöveg megértésében (a fogalmak nyomán belső látással felfogott cse-lekményláncolat, sokféle indíték, magatartásmód, szavakkal megnevezett térbeli-időbeli viszonyok, kifejtett összefüggések együttes jelentése(i)nek felfogása, átélése) és az attól eltérő mozgóképolva-sásban (a konkrét elemi látvány részleteinek érzékelése után felismerni és megfogalmazni a térbeli, időbeli, oksági összefüggéseket, megkülönböztetni a megtörtént vagy csak elképzelt eseményeket, felfogni az alkotás egészét a mögöttes indulatokkal, célokkal együtt, mindebből absztrahálni a lénye-get, a képekbe kódolt gondolatiságot;

– ismerje a mozgóképi közlésmód alapvető kifejezőeszközeit (közelkép, fény, szín, hossz, tempó, is-métlés), ezek szerepét a hatás létrejöttében;

– ismerje a filmműfajokat (western, burleszk, bűnügyi film, sci-fi, játékfilm, kalandfilm, akciófilm, tör-ténelmi film, horror, thriller stb.), a televíziós műsortípusokat (hír, reklám, videoklip, műsorelőzetes, magazin, talk-show, showszerű szórakoztató műsor, sportközvetítés, szappanopera, teleregény, tévé-játék stb.);

– ismerje a tömegkommunikáció hatásait (tájékoztatás, ismeretnyújtás, véleményformálás, szórakozta-tás, befolyásolás);

– legyen képes a tanultakkal élve kritikus attitűd kialakítására, a másság elfogadására, önmaga jobb megismerésére, demokratikus magatartásra;

– tudjon a kínálatból tudatosan választani, a programról megalapozott véleményt alkotni.



Az értékelés eljárásai A tanórai munkában való részvételt, az érvekkel alátámasztott véleményeket, a kezdeményezéseket,

az újszerű ötleteket szóban értékeljük. A nagyobb önállóságot, alaposabb felkészülést igénylő feladatok elvégzését (kiselőadás, beszámoló, rajz, újság-, látványtervezés, interjúkészítés, kisfilm, videoklip elké-szítése stb.) érdemjeggyel nyugtázzuk. Mivel általában a gyerekek szívesen vesznek részt a kreatív tevé-kenységben, nem lehet kérdés, továbbhaladhatnak-e vagy sem. Emiatt nem képzelhető el a bukás sem. Helyette a motiváció, a kis lépések elismerése, a segítségnyújtás, a munkacsoportok szervezése vezet célra.

Az éves időkeret felosztása

Évi: 18 óra, heti: 0,5 óra

1. Új ismeretek, fogalmak : 4 óra 2. Mozgóképi szövegek olvasása, elemzése, értékelése : 6 óra 3. Megfigyelések, felvetett problémák megbeszélése : 2 óra 4. Közös filmnézés (mozilátogatás): 2 óra 5. Kreatív feladatok (mozgóképi szövegek létrehozása, szerepjáték stb.): 4 óra

A tevékenységek rendszere

Munkaformák A tudatosítást irányító kérdések

Fejlesztési feladatok Fogalmak

Megfigyelés Mi a szerepe a médiá-nak (mozi, tévé, rádió, újság) az életünkben? Hogyan befolyásolja a média a napirendünket?

A közönség (ezen belül a tanuló saját) médiafogyasztási szokásainak tanul-mányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése. Az emberek viselkedésének azonos és eltérő vonásai a valóságban, a filme-ken, a televíziós műsorokban. (A megadott és a tanulók által javasolt szempontok alapján tapasztaltak le-jegyzése.) Helyszín-, idő-, karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése a médiaszövegekben, lényeges informá-ciók, tények azonosítása a közösen lá-tott és elemzett produkciókban vagy azok részleteiben.

Médium, média, médiafogyasztás, médiafogyasztási szokás, hangos mozgóképi médi-um, film, televízió, számítógépes játék, videó, multimédia, CD, DVD; hely-szín- (tér-), idő-, karakter-, konflik-tusviszonylatok.

Ismeretszerzés Melyek a mozgóképi szöveg alapvető kifeje-zőeszközei? Milyen eszközökkel te-reli a mozgóképi szöveg szerzője a figyelmünket? Hányféleképpen olvassa a mozgóképi szöveget az alkotó, a néző, a kü-lönböző nézők?

Mozgóképi szövegek felidézése (el-mesélése, lejegyzése), a mozgóképi memória működtetése. Ismeretszerzés a témáról személyes beszélgetésekből, tanári előadásokból, médiaismereti tankönyvekből, kriti-kákból, statisztikai táblázatokból, le-xikonból, könyvtárból, internetről.

Mozgóképi szöveg, kép, képsor, közel-kép, totál, megvilá-gítás, fény, színke-zelés, hossz, tempó, ismétlés, vágás, montázs, kamera, -mozgatás, geg; rendező, gyártásve-zető, producer, stáb.

Kommunikáció Miben különbözik egy-mástól a személyes (közvetlen) kommuni-káció és a médiumokon keresztül történő (köz-vetett) kommunikáció? Mi minden lehet médi-um? Milyen közös tu-

Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás közösen, egyénileg. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás ta-nári irányítással, önállóan. Egyszerű (időben és térben egybefüg-gő) cselekmények képsorozatokkal

Közvetlen kommu-nikáció: beszéd, vokális kód, meta-kommunikációs eszközök; közvetett kommunikáció: írás, könyv, levél, szórólap, újság,





lajdonság kapcsolja össze a különböző mé-diumokat? Miért élt az ember min-dig a közvetett kommu-nikáció (pl. a képiség) eszközével? Mi köze van a valóság-nak a médiában megje-lenő világhoz? Milyen világot jelenít meg a média? Melyik médium ábrázol és reprodukál egyszer-re? Miért és hogyan akarja az ember magát és a vi-lágot természethűen megörökíteni?

történő megjelenítése, tagolása. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény képi, majd mozgóképi megjelenítésé-nek megtervezése az életkornak meg-felelő szinten (képsor, képregény, ani-máció: rajzfilm, árnyfilm, kollázs, fotóanimáció, bábfilm, gyurmafilm, interjú stb.).

hirdetmény, kép, képsor, képregény, plakát, zörej, zene szag; médium; áb-rázolás, reproduká-lás; mozgóképírás, -olvasás, animáció, rajzfilm, árnyfilm, kollázs, fotóanimáció, báb-film, gyurmafilm story-board.

Értelmezés, elem-zés, tolerancia

Milyen szempontok szerint különböztethe-tők meg egymástól a mozgóképi szövegek? Mi a szerepük a moz-gókép hangeffektusai-nak, a zörejnek, a zené-nek? Miért hasznosak vagy károsak a mozgóképi sztereotípiák, konven-ciók? Milyen hatást képes gyakorolni a fogyasztó-ra a média? Miért fon-tos a szelektálás?

Mozgóképi szövegkörnyezetben meg-figyelt emberi kommunikáció és hanghatások értelmezése szóban vagy írásban. Sztereotípiák és konvenciók azonosí-tása mozgóképi szövegkörnyezetben (kontextusban). Mozgóképi szövegkörnyezetben meg-figyelt egyszerű (teret és időt formá-ló) képkapcsolatok értelemzése közös munkával. Mozgóképi szövegkörnyezetben meg-figyelt kép-hang kapcsolatok értelme-zése szóban. Vita a média használatával kapcsola-tos megfigyelések alapján a média tár-sadalmi szerepéről, működésmódjá-ról. Saját vélemény kifejtése érvekkel, ellenérvekkel.

Hangeffektus (hanghatás), moz-góképi sztereotípi-ák, mozgóképi kon-venciók, a média társadalmi szerepe: tájékoztatás, véle-ményformálás, be-folyásolás, manipu-lálás.

Kritikai gondol-kodás, probléma-érzékenység

Mit jelent a nyilvános-ság az életünkben? Hogyan és miért alakult ki a mai nyilvánosság és annak intézményrend-szere? Kinek az érdeke, hogy sok csatorna sokféle műsort közvetítsen? Miért van annyi reklám a médiában? Mit nem szabad reklámozni? Miért és hogyan lesz valamiből hír a médiá-ban?

Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt médiaproblémákkal kapcso-latban. A lényeg kiemelése írott, látott, hal-lott szövegekből. A különböző típusú szövegek egymástól eltérő megértési módjának megtapasztalása, gyakor-lása. Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfo-galmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiain-tézmény) szándékairól. Érvek gyűjté-se a feltevések mellett és ellen. A tömegkommunikáció hatásainak

Az írott szöveg megértési mecha-nizmusa, a média-szöveg értelmezé-sének lépései, a médiaközlő szán-dékai, manipulálás.





megfigyelése, értékelése (ismeretköz-lés-tájékoztatás, véleményformálás, befolyásolás-manipulálás).

Önismeret, együttműködés, választás, tole-rancia, alkotásra való beállítódás

Milyen filmműfajokat és televíziós (rádiós) műsortípusokat is-mersz? Melyiket és mi-ért választod szívesen? Mi a véleményed a so-rozatelvről és az újsá-gok rovatairól? Hogyan függ össze a sztárkultusz az öltözkö-dési, hajviseleti, szo-kásbeli, viselkedési stb. minták divattá válásá-val, majmolásával?

A gazdag médiakínálat és a saját – ko-rábban megfigyelt – médiahasználati szokások ismeretére alapozó tudatos mű- és műsorválasztás. A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatos-kritikai elemzé-sén, illetve a valóságismereten alapu-ló szerepjátékok, szövegképzési gya-korlatok végzése. Egyszerű mozgóképi szövegek létre-hozásának előkészítése és kivitelezése.

Filmműfajok: wes-tern, burleszk, bűn-ügyi film, sci-fi, já-tékfilm, történelmi film, akciófilm, ka-landfilm, horror, thriller stb. televí-ziós műsortípusok: hír, reklám, maga-zin, videoklip, műsorelőzetes, be-szélgetés, helyszíni közvetítés, sport, szórakoztató mű-sor, show, talk-show, riportfilm, oknyomozó riport, dokumentumfilm, sport, teleregény, tévéfilm, szappan-opera stb.

Módszertani javaslatok Ki kell emelni a különböző művészetekkel való szoros és kölcsönös koncentráció fontosságát. A pe-

dagógiai folyamatban a szoktatásnak, gyakorlásnak, a közös feladatmegoldásnak, a kreativitásnak van meghatározó jelentősége a bevezetőben már említett párhuzamosság elve (és gyakorlata) mellett. Megha-tározónak kell lennie az újszerűségnek, az élménynek, a felismerés és az alkotás mélyen átélt örömének, és természetesen soha nem maradhat el a szemléltetés. Csak ezek révén juthatunk el a követelmények tel-jesüléséhez, a kitűzött célok megvalósulásához.

Filmajánlat Makk Károly: Szerelem Ranódy László: Árvácska Szabó István: Apa, Mephistó

Documents

RAJZ-VIZUÁLIS KULTÚRA HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (5-8 ... · Rajz és vizuális kultúra 5-8. évfolyam 3. oldal Németh Imre Általános Iskola 2007. NAT2007 – MOZAIK kerettanterv