1

FOLYAMI KULTÚRÁK i.e.5. évezred

rabszolgatartó államok: Fejlett városi élettel, közigazgatással, társadalmi rétegződéssel.

2

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÚTJA

3

EURÓPA CIVILIZÁCIÓS BÖLCSŐJE

Az első jelentős civilizációs központok : i.e.1340 körül

elpusztult

4

MEZOPOTÁMIA

5

Kezdetben: kis települések (ie. 3-4 ezer év)

Állattenyésztés, földművelés, kerék, eke, fémművesség,

Mérnöki tudományok: csatornák, mocsarak lecsapolása, öntözés,

Matematika, csillagászat: a termelékenység növelése

Társadalmi következmény: városállamok kialakulása

rétegződés: irányíró rétegek, speciális szakmák, rabszolgatartás

SUMÉR CIVILIZÁCIÓ:

Egységes társadalom: munkások, katonák, papok,

Kulturális központok: ÚR, URUK, NINIVE,

•Ékírás, Gilgames Eposz,

•„Zikkurat”: lépcsős piramis, vallási és csillagászati központ

látnokok, jósok, bölcsek a papok mellett

6

A sumérok után megjelentek az akkádok, akik leigázták a sumérok területeit. Ezzel elkezdődött egy új és nagyobb népmozgás Mezopotámiában.

Egymás után érkeztek a nomád népek, magukévá tették ezeket az új vívmányokat. Az akkádokat legyőző gutik, majd az amoriták uralkodtak a vidéken. Aztán megjelentek a Babiloni seregek.

Bár Babilon nem volt hosszú életű királyság, egyik uralkodója halhatatlannátette:Hammurapi

Megalkotta híres törvénykönyvét, ezeket kőbe vésték, hogy mindenki számára elérhető legyen.

Fontos volt az is, hogy ezeket a törvényeket már nem a papság, hanem a városi bírák ellenőrizték. A térségben ekkor sok állam függött a rabszolgáktól. E törvények róluk is rendelkeztek.

Tovább fejlődött a tudomány és a kultúra.

7

BABILON

források:● eredeti agyagtáblák● Biblia (Ószövetség)● Hérodotosz (i.e. 450)

Hammurapi (i.e. 1728-1686)

Nabukodonozor (i.e.605-562)

Az első nagyobb területre kiterjedő jelentős birodalom.

A sivatagi homok alól előkerült babiloni határkövek, és ékírásos agyagtáblák , Hammurapi törvénykönyve

Ékírás-Hammurapi törvénykönyve

sumér: Ka-Dingirakkád: Bab-Iluóhéber: -Bábeljelentése: Istenek kapuja

8

Régészeti feltárás:

Robert Koldewey 1899-1918 között

Rekonstrukció: Királyi PalotaIstar kapu, Pergamon Múzeum, Berlin

9

Hillah, Iraq (2003) -- former Summer palace with ruins of ancient

Babylon in the background

https://hu.wikipedia.org/wiki/Babilon

10

MATEMATIKA ÉS CSILLAGÁSZAT BABILONBAN

Fejlett matematikai és csillagászati ismeretek- „papi tudomány”

A bibliából jól ismert bábeli torony építése is csillagászati vonatkozású. Hét emeletét sorrendben a Vénuszról, a Szaturnuszról, a Jupiterről, a Merkúrról, a Holdról, a Napról és a legfelsőt újra a Vénuszról nevezték el.

A torony tetején épült kápolna csillagászati megfigyelőhely volt.

kialakulásának valószínű okai:● mezőgazdaság > naptár● élet többi területe > csillagjóslás

szoros kapcsolat a vallással:● égitestek = istenségek (főisten: Marduk = Jupiter)● csillagászok = Marduk papok (kaldeusok)● csillagvizsgálók = templomok (zikkuratok)

11http://www.archaeology.wiki/blog/2014/02/20/archaeologists-are-back-in-iraq/

ancient Ziggurat of Úr (Iraq)

ZIKKURATSajátos mezopotámiai templom

Több szintes építmény

Alul templom, felül csillagvizsgáló

Az egyes emeleteket az istenségeknek

szentelték.

Babiloni főistenek:● Shamash (Nap)● Sin (Hold)● Istar (Vénusz)● Nergal (Mars)● Marduk (Jupiter)● Nabu (Merkur)● Ninutra (Szaturnusz)

12

A nap hossza:Mint az égbolt legfeltűnőbb alakzata, a Nap kelése, lenyugvása és újbóli kelése meghatározta a nap hosszát.

A holdhónap hossza:Éjszaka legfeltűnőbb a Hold volt, aminek szabályosan egymás után következő fázisai megadták a holdhónap hosszát.

A négy holdfázis (hetek)

A nappali időszakot gnómon használatával 12 egyenlő részre osztották. A felosztást később kiterjesztették az éjszakára is, így kiadódott, hogy a nap 24 órából áll.

A gnómon talán a legősibb és legegyszerűbb csillagászati eszköz: egyfüggőlegesen földbe szúrt pálca.

13

. Gnómon: árnyékvető, később Napóra

Az észak-dél irányt a pálca legrövidebb árnyéka jelölte ki.

Évszakok:A pálca árnyékának hosszát megmérték délben (amikor a nap folyamán a legrövidebb volt): az év során nyár közepén adódott legrövidebbnek, míg leghosszabbnak tél közepén.

14

CsillagképekA csillagok egymáshoz képest nem változtatták helyüket, azonban az év során

az egész égbolt látszólag egy teljes elfordulást végzett; voltak nyári csillagképekés téli csillagképek.

Az év hossza: A Nap az állócsillagokhoz képest ugyanott kel fel újra.

Az eltelt időt az i. e. 7. századtól kezdve vízórával mérték, ennek pontossága napi 1 perc volt.

15

Babiloni naptár: kettős rendszer

Napév: 365 1/4 nap Holdhónap:29 vagy 30 napciklusok: 1 év = 12 hónap

Probléma: a napok száma a kétféle rendszerben meghatározva nem fedi egymást teljesen

Megoldás: időnként megkettőztek egy holdhónapot1 nap + éjszaka = 12 + 12 óra1 óra = 60 perc, 1 perc = 60 másodperc(60 as számrendszer alapján)

Naptár

az évet 354 napra, illetve 12 hónapra osztották. A hónapok váltakozva 29 illetve 30 naposak voltak. Ezt a rendszert összhangba hozták a Nap mozgásával, ennek érdekében 19 éves ciklusokat határoztak meg, s ezen belül meghatározott évek 13 hónapból álltak.

16

Állatövi csillagképek- Asztrológia

A babiloniaiak az i. e. 5. században bevezették az állatöv fogalmát: az égboltot 12 egyenlő, függőleges sávra osztották a 12 hónapnak megfelelően, ezek 30°szélességű részek voltak. A 30°szélességű sávokat a hozzájuk legközelebbi csillagkép után nevezték el.

Világkép (kozmológia)A bolygók „Istenek tüzes szekéren”.

Égi szférák”: (H)az istenekhez tartozó bolygók keringési helyei

Alul van a holtak országa

Tenger(O)

17

Nem foglalkoztak az égbolton látható objektumok mozgásának magyarázatával,nem kerestek okokat. Megelégedtek azzal, hogy a Nappal, a Holddal és kisebb mértékben a bolygókkal kapcsolatos eseményeket előre jelezni tudták.

Megfigyelt égi jelenségek:

bolygók mozgása, hurok alakú pályákhold,napfogyatkozások csillagképek (12 állatövi csillagkép)Nap változó járása, napéjegyenlőség,

Hagyatékuk:•időszámításban a hatvanas babiloni számrendszer maradványa, •a teljes kör 360 fokra valófelosztása, •a nap 12-es felosztása,•Holdhónapok •asztrológia

18

A matematikát eleinte csak gyakorlati célokra használták: árucikkek darabszámának feljegyzésére, az értük járó pénz kiszámítására, stb.

Később geometriai, algebrai feladatokat oldottak meg : Osztás-szorzás

Sumérok: i.e. 2.évezred, agyagtáblák

MATEMATIKA

19

Ékírásos babiloni számok https://hu.wikipedia.org/wiki/Babiloni_matematika

20

Egyiptomi vízóra http://www.crystalinks.com/clocks.html

Mezopotámiai napórahttp://keywordsuggest.org/gallery

IDŐMÉRÉS AZ ÓKORBAN

Napórák

A Nap egyenletes járása alapján osztották be 12 részre az árnyék alapján. Probléma: Sötétben, felhős időben nem működött.

Vízórák

Nagy víztartó edények, alul kis lyukon egyenletesen folyt kifele a víz.

Különböző időtartamokra lehetett kialakítani. (12 óra, 24 óra, stb)

21

A belső falon lévő jelek mutatták, meddig folyt le a víz.

Ancient Persian clock https://en.wikipedia.org/wiki/

„Stopper” – rövidebb időtartamokra

Üres, vékony falú, alul kis lyukú réztál úszik egy vízzel telt nagyobb edényben.

Alulról lassan töltődik, amikor lesüllyed az edény aljára, hozzáütődik, jelez.

Az időtartam függött a tál anyagától, méretétől.

22

Antik görögöknél a bíróságokon használták, időtartam mérésére.

A víz tölcsérbe való öntésekor az alsó hengerben úszó bot emelkedése elforgatja a mutatót.

„Modernebb vízóra változat"

23

EGYIPTOMI CIVILIZÁCIÓ: A Nílus ajándéka

4-5 ezer éves múlt!

Líbia nyugati részén, a Szahara sivatagbani.e. 12.000 és i.sz. 100 között jóval nedvesebb klíma.

Barlang festmény A Nílus völgye

A barlangfestmények tanúsága szerint az ókorban a folyóvölgyben kellemesebb klíma volt.

24

Kr. e. 3000 körül az egységes királyság.

Az uralkodót fáraónak nevezték („istenkirály”: istenként tisztelték, a Napisten fiának tartották).Az összes föld a fáraó tulajdona volt, ő birtokolta egy személyben a legfontosabb tisztségeket (főpap, katonai vezető stb.).

Nagyfokú szervezettség volt jellemző az egyiptomi államra (öntözéses földművelés, közmunkák, adózás).

A fáraók hódító hadjáratokat vezettek más népek ellen, így Egyiptom birodalommávált.A Kr. e. I, évezredtől kezdődően Egyiptom hódító népek céltáblájává vált (asszírok,

perzsák stb.).

25

Az élet forrása a Nílus Egyenletes vízjárásTermékeny iszapréteget rakott le áradáskor (Egyiptom: Kemet – „Fekete föld”).Csatornákat, gátakat, vízátemelőket építettek.Állami méretű összefogást, nagyfokú szervezettséget igényelt.Szükség volt az idő múlásának ismeretére, mérésére (naptárak) és az írásbeliségre.

Az egyiptomi írásBonyolult, több száz jelből álló

képírás: hieroglif írás („szent véset”).

Sokáig nem tudták megfejteni.

Champollion francia tudós fejtette meg 1822-ben, a rosette-i kő alapján.

A követ a napóleoni háborúk alatt találták csak meg.

Hieroglif (kép) írás agyagtáblán

26

Festékek használata: Kémia

Piros: vas-oxidZöld: malachitKék: lapis lazulli, réz tartalmúásványok

Színek az ókori Egyiptombanhttp://www.chemonet.hu/hun/teazo/uj/

szin.html

Papirusz: papíruszsásból készítették. Nedvesen két rétegben a szálakat keresztben egymásra fektették, majd kiszárították.A papíruszra már színessel is tudtak írni-rajzolni.

A forró, száraz homok sok tekercset megőrzött (konzervált).

27

EGYIPTOMI CSILLAGÁSZAT

Csillagorientált: Sziriusz

A Nílus egyenletes vízjárású folyó volt, áradását meg lehetett jósolni.

Papok megfigyelése: a Nílus áradását pár nappal mindig megelőzi a Szíriuszcsillag első feltűnése a hajnali égbolton (heliákus kelés).

(Ez az összefüggés szigorúan a papok titka , hatalmuk egyik záloga volt).

Csillagászati műszerek:nap- és vízórák, bemetszett pálcák,

egyszerű szögmérő eszközök,: pl. függőón(ezzel a földfelszínre merőleges iránytlehetett megállapítani).

Megállapították, hogy a Nílus É-D irányú.A piramisokat is tájolták.

Obeliszk-napóra is egyben

28

Az időszámításnál Mezopotámia csillagászaival ellentétben nem a Hold, hanem a Nap járására alapoztak.

Meghatározták a napév hosszát, vagyis azt az időtartamot, ami a csillagokhozviszonyítva a nap két azonos helyzete között telik el.

365 napos eredményt kaptak, azaz szerintük a Nap ennyi idő alatt tesz meg egy

teljes kört a Föld körül.

Az ekliptikát 36 részre osztották, amelyeket különböző istenségeknek rendeltek alá.

A 365 napos napévet 12, egyenként 30 napos hónapra osztották, majd az év végéhez5 ünnepnapot csatoltak.

Egyiptomi időszámítás

A Szíriusz heliákus kelése július 20-án következett be, s az egyiptomiak innenszámították az év kezdetét: ún. Szíriusz-évet használtak.

29

További megfigyeléseikből kiderült, hogy a Szíriusz nevezetes kelése lassaneltolódik a 365 napos naptárhoz képest, vagyis nem esik egybe az új év elsőnapjával.

A késés négy év alatt már egy teljes napot tett ki és legközelebb csak 1461 év múlvaesett egybe az új év kezdete és a csillag heliákus kelése.

Ebből az adatból a napév hosszát már pontosabban is meghatározhatták, amely így365,25 napnak adódott.

Az évenkénti negyednapos eltérés miatt négyévente nem 5, hanem 6 ünnepnapotcsatoltak az év végéhez, vagyis egy szökőnapot vezettek be.

A későbbiekben ez a naptár lett a megreformált római naptár (julián-naptár) alapja, amelynek kismértékben módosított változata a Gergely-naptár.

30

Az égitesteket gömb alakúnak tekintették, majd a Kr. e. I. évezredtől a Földet is szabadon lebegő gömbnek írták le.

A Napot is gömbölyűnek gondolták, ők láttak először Napfoltokat is.

Az egyiptomi csillagászat egészen fantasztikus teljesítménye, hogy a Merkúr és a Vénusz bolygókról mint a Nap körül keringő égitestekről beszéltek.

Kozmosz: mítoszok világa

Rá Napisten

A Nap, a Hold, a bolygók,

az istenek égi bárkákon utaznak

Mindennap újraszületnek

Rá fia és a Nap mindennap újraszületik

31

MÉRŐESZKÖZÖK

Időmérés: vízórák (lásd korábban)

Hosszmérés: pálcák

Egyptian cubit rod in the Liverpool World Museum, https://en.wikipedia.org/wiki/Cubit

Tömegmérés: mérleg

Az elhunyt szívének megméretése (egyiptomi papirusz).

32

MATEMATIKA

Aritmetika: tört számok, osztás, szorzás

Geometria: terület és térfogatszámítás

Rhind-papirusz. Feltehetőleg i.e. 1700

33

Különféle orvosi eljárásokat ismertek: érvágás, köpölyözés, égetés, lábműtét, sebek kötözése, sebészeti terápia.

A legnagyobb eredményeket a sebészet terén érték el, a papiruszok gyakran tesznek említést a beteg testrészek felvágásáról, rögzítő és fedő kötésekről, borogatások alkalmazásáról, sebek összevarrásáról.

Sebekre és harapásokra gyakran helyeztek friss húst, egyrészt hűsítő hatása, másrészt a regenerálódás gyorsabb előmozdítása érdekében.

Ezen túlmenően mézzel és olajjal kenték be a sebeket, erős vérzés esetén pedig kiégették a sebeket - főleg sebészeti beavatkozásokat követően.

Viszont orvosi előírásokban is tiltották a gyulladásos sebek bekötözését, a gyulladás megszüntetést tartották ugyanis az elsőrendű feladatnak.

Egyiptomi orvoslás