Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem

Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Doktori Iskola

RADIX OMNIUM MALORUM

A PEacuteNZZEL OumlSSZEFUumlGGŐ EGYES ROacuteMAI DOLOGI JOGI KEacuteRDEacuteSEKRŐL

dr Erdődy Jaacutenos

ndash doktori eacutertekezeacutes ndash

Teacutemavezető

Dr El Beheiri Nadja

tanszeacutekvezető egyetemi docens

Budapest 2012

1

TARTALOMJEGYZEacuteK

TARTALOMJEGYZEacuteK 1

ELŐSZOacute EacuteS KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS 4

PECUNIA ndash RADIX OMNIUM MALORUM 8

I Bevezető gondolatok 8

II Probleacutemafelveteacutes 12

III A peacutenz mibenleacutete leacutenyeg eacutes funkcioacutek 16

1 A peacutenzre vonatkozoacute koumlznapi aacutelliacutetaacutesok 16

2 A peacutenz fogalma jellemzői 17

3 Peacutenzfunkcioacutek 19

IV Reacuteszoumlsszegzeacutes a peacutenzről aacuteltalaacuteban 27

A PEacuteNZRE VONATKOZOacute ROMANISTA COMMUNIS OPINIO 29

I Bevezeteacutes probleacutemafelveteacutes 29

II A peacutenz mibenleacuteteacutenek komplexitaacutesa a forraacutesok alapjaacuten 38

1 A forraacutesokboacutel kiolvashatoacute kategoacuteriaacutek ndash res bdquofungibilisrdquo 42

2 A peacutenz mint res incorporalis 46

3 A peacutenz mint oumlnaacutelloacute kategoacuteria a Digestaacuteban 50

4 Certa res eacutes certi nummi 53

5 A tradicionaacutelis osztaacutelyozaacutesi keretbe nem illeszkedő forraacutesok 54

II Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash megaacutellapiacutetaacutesok 56

1 A peacutenz mint jogi kategoacuteria helye a roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban 56

2 A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutenak egyes sajaacutetossaacutegai 60

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS MEGJELENEacuteSE EacuteS MIBENLEacuteTE A DIGESTAacuteBAN 64

I Bevezeteacutes 64

II A szekunder irodalomroacutel 70

III A rerum naturaacutera vonatkozoacute elemzeacutes aacuteltalaacutenos hozadeacutekai 74

1 Az irodalomban vizsgaacutelt eacutes az oumlnaacutelloacute forraacuteskutataacutes nyomaacuten adoacutedoacute forraacutesok

oumlsszeveteacutese aacuteltalaacuteban szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek az elteacutereacutesek lehetseacuteges okai 74

2 A szekunder irodalomban fellelhető kategorizaacutelaacutes 75

IV A rerum natura oumlnaacutelloacute vizsgaacutelata 76

1 A konkreacutet forraacutesok eacutes az irodalomban hasznaacutelt kategoacuteriaacutek egymaacutesnak valoacute

megfeleleacuteseacuteről 76

2

2 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez 79

2 1 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője 79

2 1 1 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban 79

2 1 2 A rerum natura egyes dolgok leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban 89 2 2 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese 94

2 3 Rerum natura mint specifikus jellemző 99

2 4 A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek 100

2 4 1 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 100 2 4 2 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 101 2 4 3 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 103

3 A kimaradoacute szoumlveghelyek 106

V Koumlvetkezteteacutesek 108

1 A rerum natura keacuterdeacuteseacutet feldolgozoacute munkaacutekroacutel eacutes az ez alapjaacuten alkalmazott

moacutedszerről 108

2 A szekunder irodalomroacutel 109

3 A rerum natura fogalmaacuteroacutel 111

A RES MEGJELENEacuteSE EacuteS JELENTEacuteSE A ROacuteMAI JOG FORRAacuteSAIBAN

KUumlLOumlNOumlS TEKINTETTEL A RES QUAE PONDERE NUMERO MENSURA

CONSTANT EacuteS A RES INCORPORALES KATEGOacuteRIAacuteIRA 115

I Bevezető gondolatok a rsquoresrsquo kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteről 115

II A rsquo resrsquo kifejezeacutes jelenteacuteseacutehez aacuteltalaacuteban 121

III A rsquo resrsquo szoacute jelenteacutese a jogi forraacutesok kuumlloumlnoumlsen a Digesta alapjaacuten 125

IV A res quae pondere numero mensura constant mibenleacutete a forraacutesok eacutes a

szekunder irodalom tuumlkreacuteben 137

1 A kifejezeacutesek eredete 139

2 A forraacutesszoumlvegek tartalma 140

3 A vizsgaacuteloacutedaacutes alapja eacutes lehetseacuteges iraacutenyai ndash csoportok 143

4 A peacuteldaacutek vizsgaacutelata esetleges csoportosiacutetaacutes ebben a koumlrben 144

5 Pecunia eacutes pecunia numerata 151

V Excursus ndash A pecunia kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek egy gyakorlati esetkoumlre a

kincstalaacutelaacutes probleacutemaacuteja 159

VI Az eiusdem naturae reddantur jelentőseacutege Gaiusnaacutel 166

VII A res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak jelenteacuteseacuteről eacutes jelentőseacutegeacuteről 167

1 Res incorporales a romanisztikaacuteban 167

2 A res incorporales eredete eacutes gondolati haacutettere 173

3

3 Res incorporales a forraacutesokban 176

3 1 A res incorporalis kifejezeacutes előfordulaacutesa a Digestaacuteban 176

3 2 A res incorporalis kifejezeacutes Gaius Instituacutecioacuteiban eacutes Iustinianusnaacutel 180

4 Megaacutellapiacutetaacutesok a peacutenz res incorporalis mivoltaacutera vonatkozoacutean 183

VIII Reacuteszoumlsszegzeacutes a res a res quae pondere numero mensura constant eacutes a res

incorporales vizsgaacutelataacutenak hozadeacutekai 185

A IACTUS MISSILIUM PROBLEacuteMAacuteJA 191

I Bevezető gondolatok 191

II Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban 201

1 Az occupatio fogalma 204

2 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban 206

III A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete 209

1 A rsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben 219

2 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra vonatkozoacute egyes

szoumlvegek alapjaacuten) 221

3 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai 241

4 A derelictio speciaacutelis esetei 246

IV A iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa 250

1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata 251

2 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek 254

2 1 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja 254

2 2 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben 255

2 3 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei 256

3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese 257

3 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes 257

3 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege 258

4 A iactus missilium irodalma 259

5 Sajaacutet koncepcioacute 264

OumlSSZEGZEacuteS 269

4

ELŐSZOacute EacuteS KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS

Az olvasoacute előtt fekvő dolgozat a bdquoRadix omnium malorum ndash A peacutenzzel oumlsszefuumlggő egyes

roacutemai dologi jogi keacuterdeacutesekrőlrdquo ciacutemet viseli Mint minden ciacutem ez is reacuteszben megteacutevesztő

toumlbbet eacutes kevesebbet kiacutenaacutel az olvasoacute szaacutemaacutera annaacutel mint amit csak maga a ciacutem sejtet

Ennek megeacuterteacuteseacutehez eacuterdemes paacuter szoacutet szaacutenni arra mikeacutent jutott jelen dolgozat szerzője

ehhez a teacutemaacutehoz

Amikor az 1997-1998 taneacutevben roacutemai jogot hallgattam Zlinszky Jaacutenos professzor

előadaacutesaacuteban sok maacutes mellett kuumlloumlnoumls eacuterdeklődeacutessel toumlltoumltt el a tulajdon eacutes birtok

fogalmainak elvaacutelasztaacutesa a roacutemai tulajdon kezdeteire vonatkozoacute eszmefuttataacutesok

valamint a familia pecuniaque fogalom eacutertelmezeacutese a forraacutesok professzor uacuter aacuteltali

bemutataacutesa eacutes az ezekből levonhatoacute koumlvetkezteteacutesek Talaacuten ez volt az első olyan pont

amikor elsős hallgatoacutekeacutent eacutevfolyamtaacutersaimmal megeacuterezhettuumlnk valamit azokboacutel a

taacutevlatokboacutel amelyek a roacutemai jogban mint diszcipliacutenaacuteban nem pedig mint tantaacutergyban

rejlenek A peacutenzre vonatkozoacute szabaacutelyok a vele oumlsszefuumlggő inteacutezmeacutenyek valamilyen

okboacutel maacuter hallgatoacutekeacutent is mindig jobban vonzottak mint maacutes teruumlletek Az eacuterdeklődeacutes

nem muacutelt el mi toumlbb meacuteg inkaacutebb lehetőveacute vaacutelt az ismeretek elmeacutelyiacuteteacutese amikor

maacutesodeacuteves koromtoacutel kezdve reacuteszt vehettem a tanszeacutek munkaacutejaacuteban Adott volt a

lehetőseacuteg hogy a roacutemai joggal valoacute az eddigiekneacutel magasabb de meacuteg koumlzel sem

tudomaacutenyos szintű foglalatoskodaacutes vehesse kezdeteacutet iraacutenyiacutetott oumlnkeacutepzeacutes formaacutejaacuteban Ez

volt a professzor uacuter moacutedszere sokszor mondta Jeacutezus szavaival hogy sokan vannak a

meghiacutevottak kevesen a kivaacutelasztottak Azok akik abban a munkaacuteban koumlzoumls

gondolkodaacutesban reacuteszt vehettuumlnk talaacuten nem is igazaacuten eacutertettuumlk meacuteg ezeknek a szavaknak a

suacutelyaacutet elegendő volt mindoumlssze a lehetőseacuteg hogy egy műhelyhez tartozhatunk eacutes az

előny amit a roacutemai jogi ismeretek frissen naprakeacuteszen tartaacutesa jelentett a polgaacuteri jog

tanulaacutesa soraacuten Eacuteppen ennek soraacuten meruumllt fel bennem a Ptk 94 sect-ban iacuterott szabaacutelyokboacutel

kiindulva hogy vajon milyen is lehetett a peacutenz jogaacuteszi megkoumlzeliacuteteacutese Roacutemaacuteban A

hivatkozott szakasz szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog taacutergya lehet

tovaacutebbaacute ndash toumlrveacutenyi kiveacutetel hiacutejaacuten ndash a tulajdonjog szabaacutelyait megfelelően alkalmazni kell a

peacutenzre eacutes az eacuterteacutekpapiacuterokra valamint a dolog moacutedjaacutera hasznosiacutethatoacute termeacuteszeti erőkre

Az alapkeacuterdeacutes tehaacutet adott volt vajon vannak-e roacutemai jogi gyoumlkerei annak a szabaacutelynak

amely szerint a magyar Ptk elteacutereacutest engedő moacutedon ugyan de dologkeacutent kezeli a peacutenzt

5

Mindez azonban keacuterdeacutes maradt az egyetemi eacutevek alatt magyar jogtoumlrteacuteneti eacuterdeklődeacutesem

elteacuteriacutetett a roacutemai jogtoacutel graduaacutelis hallgatoacutekeacutent a koncepcioacutes perek keacuterdeacuteseacutevel

foglalkoztam inkaacutebb Az egyetemi tanulmaacutenyok befejezteacutet koumlvetően elveacutegeztem egy

banki szakjogaacutesz keacutepzeacutest eacutes talaacuten eacuteppen ez fordiacutetott vissza a koraacutebban maacuter felmeruumllt

roacutemai jogi keacuterdeacutes feleacute az elektronikus jelkeacutent leacutetező peacutenzkoumlveteleacutes a dematerializaacutelt

eacuterteacutekpapiacuterok ismeacutet feleacutebresztetteacutek a reacutegi kiacutevaacutencsisaacutegot hogy vajon van-e ennek a modern

gyakorlatnak oacutekori haacutettere Ekkor kezdtem a doktori keacutepzeacutest eacutes keruumlltem napi

kapcsolatba az uacutej tanszeacutekvezetővel El Beheiri Nadja docens asszonnyal Nem tagadom

hogy az a felfogaacutes amit ő keacutepviselt elsőre szokatlan volt de semmikeacuteppen sem idegen

Idővel raacute kellett doumlbbennem hogy az a szemleacuteletmoacuted az az iraacuteny ahonneacutet megkoumlzeliacuteti a

roacutemai jogot mindenkeacuteppen jaacuterhatoacute uacutetja a roacutemai joggal valoacute foglalkozaacutesnak eacutes a roacutemai

jog oktataacutesaacutenak is A szakmai beszeacutelgeteacutesből alapkeacuterdeacutesek joacutel megfoghatoacute koumlre

rajzoloacutedott ki jelesuumll hogy mi is aacutell az egyes szabaacutelyok elvek jogaacuteszi doumlnteacutesek

haacutettereacuteben mi jellemzi a jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet Mi az oka annak hogy ndash amint

azt Paul Koschaker Theodor Heuss eacutes Peter Stein is megaacutellapiacutetjaacutek ndash a goumlroumlg filozoacutefia eacutes

sziacutenhaacutez a roacutemai jog eacutes a kereszteacuteny eszmerendszer mind a mai napig meghataacuterozoacute

kulturaacutelis oumlroumlkseacutege Euroacutepaacutenak Ezek a gondolatok vitteacutek el a kezdetben meglehetősen

egyszerűnek tűnő alapkeacuterdeacutest elvontabb iraacutenyokba Az ugyanis nem volt keacutetseacuteges hogy

ndash a neacutemet terminoloacutegiaacutera utalva ndash az a Sonderstellung amely a peacutenzt jellemzi magaacuteban a

peacutenzben rejlik Keacuterdeacutes maradt azonban hogy mikeacutent eacutes mieacutert Ez vezetett a rerum natura

vizsgaacutelataacutenek keacuterdeacuteseacutehez a peacutenz dologisaacutega valamint ezzel oumlsszefuumlggeacutesben a

bdquohelyettesiacutethetőrdquo eacutes a bdquotestetlenrdquo dolgok mibenleacuteteacutenek vizsgaacutelata mellett Adott volt

mindezeken tuacutel meacuteg egy keacuterdeacuteskoumlr amit szinteacuten meacuteg graduaacutelis hallgatoacute koromboacutel

bdquohoztam magammalrdquo a tulajdonszerzeacutessel kapcsolatban Ez pedig ismeacutet egy

Sonderstellung a tulajdonjog megszerzeacutese koumlreacuteben a iactus missilium a peacutenz eacutes maacutes

ajaacutendeacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesaacutenak probleacutemaacuteja volt Soha nem volt teljesen vilaacutegos

mieacutert is kezelte a pandektisztika traditio in incertam personamkeacutent ezt a teacutenyaacutellaacutest

ekkeacutent uacutegy gondoltam eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni ezzel a reacuteszteacutemaacuteval is

Roumlviden ez annak a kutataacutesnak a haacutettere amelyből a jelen dolgozat szuumlletett

Ami miatt a ciacutemhez keacutepest toumlbb eacutes kevesebb is ez a dolgozat tartalmaacutet tekintve az

reacuteszben a vaacutelasztott teacutemaacutekkal reacuteszben a meacuterteacutekadoacute irodalommal aacutell oumlsszefuumlggeacutesben A

nemzetkoumlzi porondon egyebek koumlzt Theodor Mommsen Johannes Georg Fuchs vagy

eacuteppen Max Kaser emliacutethető azok koumlzuumll akik feldolgoztaacutek a peacutenz toumlrteacuteneteacutet illetve a

peacutenzzel oumlsszefuumlggő jogi probleacutemaacutekat Magyarorszaacutegon szigoruacutean veacuteve a peacutenz keacuterdeacuteseacutevel

6

a 2007-ben elhunyt Benedek Ferenc professzor valamint Bessenyő Andraacutes tanaacuter uacuter

foglalkoztak-foglalkoznak azzal a megjegyzeacutessel hogy egy-maacutes reacuteszkeacuterdeacutes toumlbb hazai

romanista munkaacutejaacuteban is megjelenik Bessenyő tanaacuter uacuternak a taacutergykoumlrben szuumlletett

kandidaacutetusi eacutertekezeacutese reacuteszletesseacutegeacutevel eacutes alapossaacutegaacuteval egyszerre inspiraacuteloacute egy kezdő

szaacutemaacutera ugyanakkor alkalmas arra is hogy neacutemikeacutepp elkedvteleniacutetsen nyilvaacutenvaloacute

hogy ilyen szintű munkaacutet megiacuterni nem mindenki keacutepes Nem kizaacutert hogy a peacutenz roacutemai

jogi helyeacutet feldolgozoacute munkaacutek vizsgaacuteloacutedaacutesi iraacutenyai bizonyos elvaacuteraacutesokat szuumllnek az

olvasoacuteban mondvaacuten hogy ettől a dolgozattoacutel is hasonloacute keacuterdeacutesek feldolgozaacutesaacutet vaacuterhatja

Ez pedig az a pont ahol a jelen dolgozat ciacuteme megteacutevesztő Ez a dolgozat ugyanis nem

minden keacuterdeacutest fed le azok koumlzuumll amelyekre maacutes romanistaacutek vaacutellalkoztak a peacutenz

mibenleacuteteacutenek kutataacutesa soraacuten Jelen dolgozat elkeacutesziacuteteacutesekor adottak voltak a reacuteszteacutemaacutek eacutes

ezek koumlzoumltt a kapcsolatot a gondolati haacutetteacuter az eacuterteacutekrend teremti meg A ceacutel ugyanis az

volt hogy az egyes reacuteszteacutemaacutek exponaacutelaacutesa soraacuten ne azt proacutebaacuteljam bemutatni hogy

bdquominek kellene lennierdquo hanem azt hogy bdquomi vanrdquo A bdquomindenrdquo haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute

objektiacutev valoacutesaacutegot igyekeztem tehaacutet alapul venni eacutes arra a keacuterdeacutesre proacutebaacuteltam vaacutelaszt

adni az egyes reacuteszteacutemaacutek koumlreacuteben hogy mi a leacutenyege milyen a termeacuteszete annak az

inteacutezmeacutenynek keacuterdeacutesnek amit eacuteppen vizsgaacutelok Ez az a vonatkozaacutes amiben ndash legalaacutebbis

remeacutenyeim szerint ndash toumlbbet nyuacutejt a dolgozat annaacutel mint amit a ciacutem sejteni enged

Amikor az ember veacutegeacutere eacuter valamilyen nagy vaacutellalkozaacutesnak az nem csak eacutes nem

elsősorban a vaacutellalkozaacutes veacutegeacutet jelenti Senki főkeacutent pedig a jogaacutesz nem mondhatja hogy

a geacutepezet forog az alkotoacute pihen Soha nincs itt az ideje a piheneacutesnek mivel a jogaacutesz az

igazsaacutegossaacutegot műveli amely aacutellandoacute eacutes oumlroumlk igyekezetet kiacutevaacuten meg művelőjeacutetől Sokkal

inkaacutebb van itt az ideje a szaacutemveteacutesnek Szaacutemveteacutesnek azzal hogy honneacutet indultunk eacutes

hovaacute jutottunk milyen uacuteton haladva eacutes kik segiacutetettek ezen az uacuteton Előkeacutent koumlszoumlnettel

tartozom teacutemavezetőmnek El Beheiri Nadja docens asszonynak aki uacutej taacutevlatokat eacutes uacutej

iraacutenyt adott a roacutemai joggal valoacute foglalkozaacutesnak Jobb teacutemavezetőt senkinek sem lehetne

kiacutevaacutenni mindig kellő szabadsaacutegot hagyott arra hogy egy adott keacuterdeacutest feldolgozzak

valamint hogy uacutegy proacutebaacuteljam feldolgozni ahogy azt joacutenak laacutetom Ha elakadtam akkor

viszont segiacutetett de eacuteppen csak annyit amennyi a tovaacutebbhaladaacuteshoz szuumlkseacuteges volt egy-

egy szoacute egy-egy mondat egy elkeacutepzeleacutes vagy meglaacutetaacutes Emellett eacutes ezzel egyuumltt pedig

minden esetben ott volt eacutes van is a szakmai eacutes emberi taacutemogataacutes egyaraacutent Hasonloacute

koumlszoumlnettel emliacutetem Frivaldszky Jaacutenos tanaacuter urat a Doktori Iskola Koordinaacutetoraacutet akinek

folyamatos eacuterdeklődeacutese baraacuteti suumlrgeteacutese nagyon is szuumlkseacuteges volt ahhoz hogy ez a

dolgozat elkeacuteszuumlljoumln Ki kell emelni azt is hogy hozzaacute is baacutermikor fordulhattam ha

7

valamilyen keacuterdeacutesben elakadtam iraacutenymutataacutesra segiacutetseacutegre szorultam Kuumlloumln

koumlszoumlnettel tartozom Zlinszky Jaacutenos professzor uacuternak hogy annak idejeacuten meghiacutevott

megadva ezzel a lehetőseacuteget arra hogy elindulhassak a kivaacutelasztottaacute vaacutelaacutes hosszuacute eacutes

roumlgoumls uacutetjaacuten Kituumlntetett koumlszoumlnet illeti Foumlldi Andraacutes professzor urat akitől folyamatos

taacutemogataacutest iraacutenymutataacutest nem egy alkalommal pedig keacutezzelfoghatoacute gyakorlati

segiacutetseacuteget kaptam eacuteppen uacutegy mintha ő lenne a teacutemavezetőm A vele folytatott szakami

beszeacutelgeteacutesek is nagyban hozzaacutejaacuterultak eme dolgozat megszuumlleteacuteseacutehez Haacutelaacuteval tartozom

Peacuteteri Zoltaacuten professzor uacuternak aki maacuter nagyon reacutegtől kezdve oumlsztoumlnzoumltt neki is

koumlszoumlnhető hogy tudomaacutenyos paacutelyaacutera leacuteptem Koumlszoumlnhetem neki azt is hogy a

tananyagon kiacutevuumll olyan tudaacutest is aacutetadott amit koumlnyvből nem lehet elsajaacutetiacutetani Koumlszoumlnet

illeti paacutelyataacutersaimat Sikloacutesi Ivaacuten eacutes Deli Gergely tanaacuter urakat aki maguk is szolgaacuteltak

olyan oumltletekkel szempontokkal amelyek nagyban előmozdiacutetottaacutek a tovaacutebbhaladaacutest

Sokat koumlszoumlnhetek csalaacutedomnak is akik elviseltek ama hosszuacute idő alatt amiacuteg ez a

dolgozat elkeacuteszuumllt kuumlloumlnoumlsen pedig eacutedesanyaacutemnak aki nem csak folyamatosan segiacutetett

eacutes taacutemogatott hanem egy joacuteval hosszabb uacuteton indiacutetott el kellő iraacutenymutataacutest nyuacutejtva ndash

neacutelkuumlle egeacuteszen biztosan nem iacuterhatnaacutem most e sorokat Veacuteguumll de nem utolsoacute sorban

koumlszoumlnet illeti egykori taniacutetvaacutenyomat Goumlnczi Mariettaacutet akivel sokszor beszeacutelgettem az

egyes reacuteszkeacuterdeacutesekről eacutes nem egyszer fontos szempontokra hiacutevta fel a figyelmemet

Nem utolsoacute sorban ő vaacutellalta a dolgozat aacutetolvasaacutesaacutenak faacuteradsaacutegos munkaacutejaacutet is ndash kuumlloumln

koumlszoumlnet eacuterte

Szaacutemtalan embernek fejezhetneacutem ki haacutelaacutemat mondhatneacutek meacuteg koumlszoumlnetet ebben az

esetben a jelen sorok minden bizonnyal toumlbbszoumlroumlseacutere dagadnaacutenak Sokan vannak akiket

nem emliacutetettem neacutev szerint a fejben elveacutegzett szaacutemveteacutes soraacuten azonban mind-mind

felsoroltattak

Eme gondolatok mellett bocsaacutetom uacutetjaacutera ezt a munkaacutet

Budapest 2011 Huacutesveacutetjaacuten

A szerző

A kutatoacutehelyi vitaacuten elhangzott eacuteeszreveacutetelek alapjaacuten a dolgozat szoumlvegeacuten kiegeacutesziacuteteacuteseket

eacutes moacutedosiacutetaacutesokat hajtottam veacutegre

Budapest 2012 maacutercius 1

8

PECUNIA ndash RADIX OMNIUM MALORUM

I Bevezető gondolatok

Szent Paacutel apostol a Timoacuteteushoz iacutert első leveleacuteben az alaacutebbiakat iacuterja

1Tim 6 10

bdquo radix enim omnium malorum est cupiditas quam quidam appetentes erraverunt a

fide et inseruerunt se doloribus multisrdquo1

Főleg angol nyelvteruumlleten gyakorta lehet talaacutelkozni ennek a gondolatnak olyan

feacutelrefordiacutetaacutesaacuteval amely szerint minden rossznak a gyoumlkere a peacutenz A feacutelreeacuterteacutes oka

minden bizonnyal a latin szoumlvegben szereplő cupiditas szoacute lehet mivel a goumlroumlg

eredetiben szereplő φιλαργυρία jelenteacutese mohoacutesaacuteg vagy kapzsisaacuteg tehaacutet a peacutenz

szeretete2 A latin kifejezeacutes elsősorban szenvedeacutelyt szenvedeacutelyes vaacutegyat jelent

ugyanakkor ndash hasonloacutean a goumlroumlghoumlz ndash hasznaacutelatos a kapzsisaacuteg peacutenzsoacutevaacutersaacuteg kifejezeacuteseacutere

is3 Ebben az eacutertelemben nem csak a Vulgata hanem Cicero is hasznaacutelja4 A kuumlloumlnfeacutele

nyelveken megjelenő fordiacutetaacutesok alapjaacuten is aacutelliacutethatoacute hogy a szoumlveg a peacutenz utaacuteni tuacutelzott

soacutevaacutergaacutest tekinti a rossz eredőjeacutenek (radix ῥίζα)5 az angol a bdquothe love of moneyrdquo az

olasz a bdquolrsquoattaccamento al denarordquo fordulattal adja vissza az eredeti szoumlveg jelenteacuteseacutet6 A

magyar nyelvű szoumlvegek is a cupiditas szoacute kapzsisaacuteg eacutertelmeacutet adjaacutek vissza a bdquopeacutenz

1 A szoumlveg forraacutesa jelenleg hasznaacutelatos kritikai kiadaacutes Nova Vulgata Bibliorum Sacrorum editio Sacrosancti Oecumenici Concilii Vaticani II ratione habita iussu Pauli PP VI cognita auctoritate Ioannis Pauli PP II promulgata Cittagrave del Vaticano Libreria Editrice Vaticana 1998 A leveacutel goumlroumlg szoumlvege ῥίζα

γὰρ πάντων τῶν κακῶν ἐστὶν ἡ φιλαργυρία ἧς τινὲς ὀρεγόμενοι ἀπεπλανήθησαν ἀπὸ τῆς

πίστεως καὶ ἑαυτοὺς περιέπειραν ὀδύναις πολλαῖς Vouml WESTCOTT ndash HORT New Testament 2 Vouml LIDDELL ndash SCOTT s v φιλαργυρία 3 Ld FINAacuteLY s v rsquocupiditasrsquo Oxford Latin Dictionary s v rsquocupiditasrsquo 4 Előfordul naacutela akaacuter cupiditas pecuniae formaacutejaacuteban (vouml Cic de Inv 1 95 bdquoMalum est avaritia multos enim magnis incommodis affecit pecuniae cupiditasrdquo) akaacuter oumlnaacutelloacutean (vouml Cic Agr 2 25 bdquocum ad omnia vestra pauci homines cupiditatis oculos adiecissentrdquo) 5 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoradixrsquo LIDDELL ndash SCOTT s v ῥίζα 6 Az angol szoumlveg szerint bdquoFor the love of money is the root of all evils and some people in their desire for it have strayed from the faith and have pierced themselves with many painsrdquo ndash ld httpwwwvaticanvaarchiveENG0839__P114HTM Hasonloacutean az olasz szoumlvegben bdquoLattaccamento al denaro infatti egrave la radice di tutti i mali per il suo sfrenato desiderio alcuni hanno deviato dalla fede e si sono da se stessi tormentati con molti dolorirdquo ndash ld httpwwwvaticanvaarchiveITA0001__PZ4HTM

9

vaacutegyardquo illetőleg a sokkal briliaacutensabb egyszersmind keacutepszerűbb bdquopeacutenz szerelmerdquo

kifejezeacutes7

Mindezeken tuacutelmenően azonban fontos laacutetni hogy ndash mint arra fentebb a cupiditas

Cicero aacuteltali hasznaacutelata kapcsaacuten is utaltunk ndash nem csupaacuten a Szentiacuteraacutes ideacutezett szoumlvegeacutet

lehet segiacutetseacuteguumll hiacutevni annak alaacutetaacutemasztaacutesaacutera hogy a peacutenz oumlnmagaacuteban meacuteg nem a rossz

forraacutesa hanem akkor vaacutelik azzaacute ha az embert a peacutenz mint a gazdagsaacuteg megtestesuumlleacutese

iraacutenti vaacutegy kezdi hajtani Az oacutekori Spaacutertaacuteroacutel szoacutelva eszuumlnkbe juthat Luumlkurgosz aki ndash az

arany eacutes az ezuumlst helyett ndash bevezette a vas peacutenzkeacutent toumlrteacutenő hasznaacutelataacutet8 Ez a rudakba

oumlntoumltt ecettel edzett vaspeacutenz nagyon neheacutez volt eacutes eacuterteacutekkel sem biacutert ekkeacutent a

felhalmozaacutesa ellopaacutesa felesleges volt Mint arra Plutarkhosz raacutemutat az inteacutezkedeacutes ceacutelja

a kapzsisaacuteg (πλεονεξία) lekuumlzdeacutese volt Mindebből kitűnik hogy a fentebb ideacutezett

Timoacuteteus-leveacutelben a rossz forraacutesaacutenak mondott peacutenzsoacutevaacutersaacuteg az arany illetve az ezuumlst

utaacuteni vaacutegyban testesuumllt meg megaacutellapiacutethatoacute hogy az arany eacutes az ezuumlst leacutenyegeacuteben a peacutenz

utaacuteni vaacutegy metaforaacuteja9 Eme metafora szeacutep peacuteldaacuteival a roacutemai irodalomban is

talaacutelkozhatunk utalva itt elsősorban az aranykor eleacutegiairodalmaacuteban Tibullus eacutes Ovidius

munkaacuteira

Tibull 1 1

Divitias alius fulvo sibi congerat auro

Et teneat culti iugera multa soli [hellip]

Ovid Ars amatoria 2 277-278

Aurea sunt vere nunc saecula plurimus auro

Venit honos auro conciliatur amor

7 bdquoMinden baj gyoumlkere ugyanis a peacutenz vaacutegya Neacutehaacutenyan toumlrik magukat utaacutena ezeacutert a hittől elpaacutertoltak eacutes sok bajba keveredtekrdquo (P Beacutekeacutes Gelleacutert eacutes P Dalos Patrik fordiacutetaacutesa Szent Gelleacutert Egyhaacutezi Kiadoacute Budapest ndash Szent Gelleacutert Hittudomaacutenyi Főiskola Pannonhalma ndash Szent Jeromos Bibliataacutersulat Budapest 1990) bdquoMert minden rossznak gyoumlkere a peacutenz szerelme mely utaacuten soacutevaacuterogvaacuten neacutemelyek elteacutevelyedtek a hittől eacutes magokat aacuteltalszegezteacutek sok faacutejdalommalrdquo (Kaacuteroli Gaacutespaacuter fordiacutetaacutesa) 8 Ehhez ld a Luumlkurgoszroacutel iacuterottakat Plutarkhosz bdquoPaacuterhuzamos eacuteletrajzokrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban (Luumlkurgosz 9) bdquoπρῶτον μὲν γάρ ἀκυρώσας πᾶν νόμισμα χρυσοῦν καὶ ἀργυροῦν μόνῳ χρῆσθαι τῷ σιδηρῷ

προσέταξε ndash Előszoumlr is minden arany- eacutes ezuumlstpeacutenzt kivont a forgalomboacutel eacutes elrendelte hogy fizeteacutesi eszkoumlzuumll csak vasat szabad hasznaacutelnirdquo A goumlroumlg szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik PLUTARCH Plutarchs Lives With an English translation by BERNADOTTE PERRIN London William Heinemann Ltd 1914 A magyar fordiacutetaacutest az alaacutebbi kiadaacutesboacutel ideacutezzuumlk PLUTARKHOSZ Paacuterhuzamos eacuteletrajzok I-II Fordiacutetotta MAacuteTHEacute ELEK Budapest Osiris Kiadoacute 2005 9 Ezen a ponton kuumlloumln koumlszoumlnet illeti Foumlldi Andraacutes professzor urat az ELTE Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kara tanszeacutekvezető egyetemi tanaacuteraacutet aki a kutatoacutehelyi vitaacuten mondott opponensi beszeacutedeacuteben felhiacutevta a figyelmet erre a metaforaacutera valamint a goumlroumlg eacutes roacutemai irodalomban fellelhető tovaacutebbi peacuteldaacutekra

10

A szoumlvegekből joacutel laacutetszik a szerzők aacuteltal megfogalmazott korkritika Tibullus a vivere

parvo contentum ideaacuteljaacutet hangsuacutelyozva elutasiacutetja a gazdagsaacuteg hajszolaacutesaacutet eacutes a

kapzsisaacutegot10 Ehhez keacutepest Ovidius meacuteg tovaacutebb megy amikor az Augustus aacuteltal

teremtett aranykor negatiacutevumait emeli ki ndash amiacuteg Vergiliusnaacutel11 ez egyeacutertelműen pozitiacutev

kicsengeacutesű addig Ovidius arra figyelmeztet hogy veacuteguumllis az arany az ami minden rossz

forraacutesa12

A fenti peacuteldaacutek elegendőek annak szemleacutelteteacuteseacutere hogy nem a peacutenz az ami oumlnmagaacuteban

rossz csak akkor vaacutelik a rossz forraacutesaacutevaacute ha a peacutenz utaacuteni soacutevaacutergaacutes tuacutelzott hangsuacutelyt kap

az egyes ember eacuteleteacuteben ekkeacutent toumlrekedni kell arra hogy a peacutenz ne ceacutel hanem eszkoumlz

legyen Meacutegis a Szentiacuteraacutesban megfogalmazott intelem elleneacutere sem tagadhatoacute hogy

mainapsaacuteg a peacutenz ndash eacuteppen uacutegy ahogy ezt Ovidius panaszaacuteban is megfogalmazza ndash teljes

egeacuteszeacuteben aacutetszoumlvi az emberek mindennapi eacuteleteacutet olyannyira termeacuteszetes velejaacuteroacuteja

reacuteszese mi toumlbb neacuteha főszereplője heacutetkoumlznapjainknak hogy bele sem gondolunk honneacutet

ered eacutes mi is valoacutejaacuteban a peacutenz A peacutenzzel kapcsolatos jogaacuteszi megaacutellapiacutetaacutesok a legtoumlbb

esetben kimeruumllnek abban hogy a peacutenz ingoacute dolog emellett elhasznaacutelhatoacute eacutes

helyettesiacutethető dolog is amely utoacutebbi keacutet csoportba toumlrteacutenő sorolaacutesnak roacutemai jogi

gyoumlkerei vannak Sokszor eacutes sokan hivatkoznak roacutemai jogi előkeacutepekre eacutes mintaacutekra

azonban ezeknek a jelenseacutegeknek a teacutenyleges megeacuterteacutese ritkaacuten teljes Eme aacutelliacutetaacutesok nem

alaptalanok ugyan azonban joggal adoacutedik a keacuterdeacutes vajon mikeacutent gondolkodhattak a

peacutenzről a roacutemaiak A jogaacutesz szempontjaacuteboacutel mit jelenthetett a peacutenz Leacutetezett-e aacuteltalaacuteban

eacuterveacutenyes kategorizaacutelaacutes a peacutenzre neacutezve Hogyan lehetett megszerezni azt Adoacutednak-e

elteacutereacutesek a toumlbbi maacutes dolog megszerzeacuteseacutehez keacutepest Ha igen akkor ennek mi lehet az

oka Mindezek a keacuterdeacutesek olyan teruumlletre viszik a vizsgaacuteloacutedaacutest amelynek normaacutei a

dinamikus szabaacutelyok alapjaacutet keacutepezik ndash Joacutekai regeacutenyciacutemeacutevel eacutelve az bdquoenyeacutem ndash tied ndash oumlveacuterdquo

rendszereacuteben a dologi jog terreacutenumaacuteban kell előszoumlr elhelyezni a peacutenz ndash a dinamika a

normaacutek mozgaacutesba lenduumlleacutese csak ezutaacuten koumlvetkezhet13

10 VON ALBRECHT Roacutemai irodalom 567 11 Vouml pl bdquoVerg Eclog 4 4-10 Ultima Cumaei venit iam carminis aetas magnus ab integro saeclorum nascitur ordo iam redit et Virgo redeunt Saturnia regna iam nova progenies caelo demittitur alto tu modo nascenti puero quo ferrea primum desinet ac toto surget gens aurea mundo casta fave Lucina tuus iam regnat Apollordquo 12 ADAMIK Roacutemai irodalom 382 Keacutetseacutegtelen hogy magaacutenaacutel Ovidiusnaacutel is talaacutelhatunk utalaacutest az aranykorra ezzel a fordulattal azonban a vilaacuteg első korszakaacutet jellemzi Vouml Ovid Metamorph 1 89-90 bdquoAurea prima sata est aetas quae vindice nullo sponte sua sine lege fidem rectumque colebatrdquo 13 Ehhez ld LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 152

11

Oumlsszefoglalva tehaacutet a keacuterdeacutesek amelyek megvaacutelaszolaacutesaacutera a jelen dolgozat vaacutellalkozni

proacutebaacutel elsősorban az alaacutebbiak

bull Dolognak tekintetteacutek-e a roacutemaiak a peacutenzt illetve minden esetben dolognak

tekintetteacutek-e a peacutenzt Egyaacuteltalaacuten a jog terreacutenumaacuteban hogyan jelent meg a peacutenz

Hogyan eacuterteacutekelte a roacutemai jog a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő mivoltaacutet

bull A kategorizaacutelaacutes kapcsaacuten a dolog termeacuteszete illetőleg az egyes dolgok termeacuteszete

mikeacutent joumln figyelembe Mit jelentett a rerum natura kifejezeacutes a roacutemai jogaacuteszok

szaacutemaacutera eacutes mi ennek a jelentőseacutege a veacutelemeacutenyalkotaacutes soraacuten

bull Mit jelent egyaacuteltalaacuten jogi szempontboacutel a rsquodologrsquo kifejezeacutes illetőleg milyen

tartalommal biacuternak az egyes relevaacutens dologosztaacutelyozaacutesok kuumlloumlnoumls tekintettel a

res bdquofungibilesrdquo eacutes a res incorporales kategoacuteriaacuteira

bull Hogyan toumlrteacutenik a peacutenz tulajdonaacutenak megszerzeacutese a iactus missilium kereteacuteben

Ennek előkeacuterdeacutesekeacutent vizsgaacutelandoacute mikeacutent tekintenek mind a forraacutesok mind a

szekunder irodalom az occupatio a derelictio valamint eacuterintőlegesen a

commixtio keacuterdeacuteseire

Ehelyuumltt roumlgtoumln hangsuacutelyoznunk kell hogy nyilvaacutenvaloacutean nem vaacutellalkozhatunk ndash maacuter

csak terjedelmi okokboacutel sem ndash minden a peacutenzzel kapcsolatos keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesaacutera

Jelen dolgozatban nem foglalkozunk aacutetfogoacute jelleggel a mutuum eacutes a depositum irregulare

konkurenciaacutejaacuteval joacutellehet a keacuterdeacutes sokban kapcsoloacutedik a peacutenz mikeacutenti felfogaacutesaacutehoz

Hasonloacutekeacuteppen eltekintuumlnk a peacutenz adaacutesveacutetel koumlreacuteben jaacutetszott szerepeacutenek reacuteszletes

magaacutehoz az adaacutesveacutetelhez kapcsoloacutedoacute vizsgaacutelataacutetoacutel Azonban maacuter ezen a ponton

szuumlkseacuteges leszoumlgezni hogy mindez taacutevolroacutel sem jelenti azt hogy az adott keacuterdeacutesekhez

kapcsoloacutedoacute forraacutesok vizsgaacutelataacutet teljes meacuterteacutekben ignoraacutelnaacutenk Ahol szuumlkseacuteges az

emliacutetett teacutemaacutekhoz kapcsoloacutedoacute szoumlvegekkel is foglalkozunk aneacutelkuumll azonban hogy az

emliacutetett teacutemaacutekat teljes egeacuteszeacuteben feldolgoznaacutenk ndash erre eacuterthető okokboacutel nem nyiacutelik moacuted

hiszen mindkeacutet emliacutetett teacutemakoumlr a maga komplexitaacutesaacuteban oumlnaacutelloacute dolgozatot igeacutenyelne

Meglaacutetaacutesunk szerint a peacutenz dolog mivoltaacutenak keacuterdeacutese illetőleg helye a dologi jog

rendszereacuteben alapkeacuterdeacutes ekkeacutent ennek elemzeacuteseacutetől semmikeacuteppen sem lehet eltekinteni

Ennek előkeacuterdeacutese aacuteltalaacuteban a dolog jogi fogalmaacutenak jelenteacutese eacutes mibenleacutete valamint a

helyettesiacutethető eacutes a testetlen dolgok mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesa Ezen tuacutelmenően jelen

dolgozat ceacutelja egyfelől a roacutemai jogaacuteszi gondolkodaacutesmoacuted bizonyos aspektusainak

feltaacuteraacutesa eacutes bemutataacutesa tovaacutebbaacute egyes a peacutenzre vonatkozoacute illetőleg a peacutenzzel

oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesek elemzeacutese amelyeket a szekunder irodalom ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash

12

meacuteltatlanul szoriacutetott haacutetteacuterbe Eme megfontolaacutesok nyomaacuten adoacutedik egyreacuteszt a jogaacuteszi

gondolkodaacutes kazuisztikus eacutes binaacuteris jellegeacutenek a rerum natura fogalmaacutehoz koumltődő

bemutataacutesa valamint a iactus missilium ehhez kapcsoloacutedoacutean pedig a derelictio eacutes az

occupatio keacuterdeacuteseinek reacuteszletes vizsgaacutelata

II Probleacutemafelveteacutes

Jelen dolgozat mottoacuteja egy Marcus Aurelius bdquoElmeacutelkedeacutesekrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteboacutel

szaacutermazoacute intelem lehet

bdquohellipminden dolgot ami eszedbe jut hataacuterozz meg eacutes iacuterd le pontosan hogy

vilaacutegosan laacutesd milyen az leacutenyegeacuteben a maga meziacutetelen valoacutesaacutegaacuteban egeacuteszeacuteben

minden szempontboacutel hogy beszaacutemolj magadnak roacutela mi a neve hogy hiacutevjaacutek

alkatreacuteszeit melyekből oumlsszeaacutellt melyekre majdan szeacutethullikrdquo14

Joggal meruumllhet fel a keacuterdeacutes hogy milyen ceacutelboacutel szerepelnek itt Marcus Aurelius

gondolatai Ennek haacutettereacuteben a gondolkodaacutes mint folyamat aacutell Az eacuterzeacutekeleacutes soraacuten egy a

kuumllvilaacutegban leacutetező dologroacutel elmeacutenk egy keacutepet alkot ez a φαντασία15 amelynek

funkcioacuteja kettős egyfelől helyettesiacuteti elmeacutenkben az adott kuumllvilaacutegi leacutetezőt maacutesfelől sajaacutet

magaacutet azonosiacutetja is ezzel a kuumllvilaacutegban megleacutevő dologgal Az iacutegy kialakult keacutep egy belső

diskurzust generaacutel ndash leacutenyegeacuteben ez az arroacutel valoacute gondolkodaacutes (διάνοια)16 hogy mi

keletkezett az egyeacutenben a ϕαντασία nyomaacuten valamint hogy mi hozta leacutetre ezt a keacutepet

az egyeacutenben Az ember tehaacutet ndash az aacutellatokkal egyeacutebkeacutent koumlzoumls ndash eacuterzeacutekeleacutesi folyamatban

(αἴσθησις) megfogalmazza a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergynak a termeacuteszeteacutet minőseacutegeacutet eacutes

14 Elmeacutelkedeacutesek 3 11 A tovaacutebbiakban minden esetben Huszti Joacutezsef fordiacutetaacutesaacutet ideacutezzuumlk az egyes toumlredeacutekek aacuteltala hasznaacutelt szaacutemozaacutesaacutet koumlvetve A magyar ciacutem vonatkozaacutesaacuteban is a kivaacuteloacute klasszika-filoloacutegusra hagyatkozunk hiszen az iacuteraacutes teacutenyleges ciacuteme nem ismert A vatikaacuteni keacutezirat τὰ κατrsquo ἑαυτόν ciacutemmel az editio princeps τὰ εἰς ἑαυτόν ciacutemmel illetik A kuumlloumlnboumlző nyelveken megjelent fordiacutetaacutesok ciacutemei is Huszti Joacutezsef felfogaacutesaacutet erősiacutetik meg (ld latin bdquoDe vita suardquo bdquoDe seipso et ad seipsumrdquo angol bdquoMeditations concerning himselfrdquo bdquoMeditations Thoughtsrdquo bdquoTo himselfrdquo francia bdquoPenseacuteesrdquo bdquoAgrave moi mecircmerdquo neacutemet bdquoBetrachtungen uumlber sich selbstrdquo bdquoSelbstbetrachtungenrdquo bdquoWege zu sich selbstrdquo) Vouml reacuteszletesebben HADOT Citadelle inteacuterieure 38-39 15 Vouml LIDDELL ndash SCOTT sv φαντασία PETERS Greek Philosophilcal Terms 126 (s v noeacutesis) 16 Vouml LIDDELL ndash SCOTT sv διάνοια

13

eacuterteacutekeacutet17 Vagyis az emliacutetett belső diskurzus leacutenyege az alapul szolgaacuteloacute taacutergynak

elmeacutenkben valoacute lekeacutepezeacutese aacutebraacutezolaacutesa meacuteghozzaacute ndash ahogy a fentebb ideacutezett szoumlvegből is

kitűnik ndash a maga meztelen valoacutesaacutegaacuteban egyszerűseacutegeacuteben (γυμνόν) mivel csak ez

vezethet el az objektiacutev adekvaacutet lekeacutepezeacuteshez Ennek jelentőseacutege abban aacutell hogy csak

egy ilyen objektiacutev lekeacutepezeacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute pusztaacuten a valoacutesaacuteg figyelembe veacutetele

hiszen ezzel a moacutedszerrel minden egyeacuteb a valoacutesaacutegra rakoacutedoacute teacutenyezőt kizaacuterunk18

Logikus keacuterdeacutes lehet hogy milyen teacutenyezők rakoacutedhatnak a valoacutesaacutegra Elsősorban

eacuterteacutekiacuteteacuteletek lehetnek ilyenek amelyeket vagy valamely taacutersadalmi előiacuteteacutelet vagy a vaacutegy

szuumll19 Amennyiben pontos tudomaacutenyos igeacutenyű aacutebraacutezolaacutesra toumlrekszuumlnk akkor a

definiacutecioacutek ilyeteacuten lecsupasziacutetaacutesa20 annaacutel is inkaacutebb elengedhetetlen mivel iacutegy baacutermifeacutele

szubjektivitaacutesnak eleve elejeacutet vehetjuumlk elkeruumllve ezaacuteltal a hagyomaacutenyos eacuterteacutekek

helytelen megiacuteteacuteleacuteseacutet21 Uacutegy kell szemleacutelnuumlnk minden dolgot hogy meglaacutessuk

bdquosilaacutenysaacutegukatrdquo a bdquoragyogoacute koumlntoumlst melyben buumlszkeacutelkednekrdquo iacutegy megfoszthatjuk a

dolgokat a hozzaacutejuk tapadoacute vagy tapadhatoacute hamis neacutezetektől eacutes eacuterteacutekeleacutesektől22 Amikor

a csaacuteszaacuter az emberre vonatkoztatja ezt a moacutedszert annak ceacutelja hogy sajaacutet szemeacutelyes

leacutetuumlnk eacuterteacutekeacutenek kicsinyseacutegeacutet hangsuacutelyozza23 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes lehet ebben a

vonatkozaacutesban a halaacutel mikeacutenti megkoumlzeliacuteteacutese amelyet ndash a fogalom lecsupasziacutetaacutesa

nyomaacuten (2 12) ndash akkeacutent fog fel mint az őselemek bomlaacutesaacutet (2 17) Meglehet hogy

mindez szaacutemunkra visszatasziacutetoacute ugyanakkor ha iacutegy van az csupaacuten annak bizonyiacuteteacuteka

hogy valamilyen előiacuteteacutelet csapdaacutejaacuteba estuumlnk ebből koumlvetkezően a vizsgaacutelt jelenseacutegeket

keacuteptelenek vagyunk elhelyezni a mindent feloumllelő koumlzoumls termeacuteszetben Ha meacutegis keacutepesek

vagyunk a jelenseacutegeket dolgokat elhelyezni a koumlzoumls termeacuteszetben akkor ez azt jelenti

hogy tisztaacuteban vagyunk azzal hogy ugyanabboacutel a forraacutesboacutel erednek mint mi magunk eacutes

ugyanannak a vilaacutegnak a reacuteszei mint mi magunk24 Ezen a ponton eacuterhető tetten a csaacuteszaacuter

17 Vouml LIDDELL ndash SCOTT sv αἴσθησις PETERS Greek Philosophilcal Terms 8 skk (s v aisthesis) eacutes 86 (s v holon) Ld reacuteszletesen HADOT Citadelle inteacuterieure 119-120 WALDSTEIN Topik und Intuition 250 WALDSTEIN Teoria generale 33-41 18 HADOT Citadelle inteacuterieure 123 19 Vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 123 bdquo[hellip] seacuteparant des jugements de valeur que les hommes par habitude sous lrsquoinfluence des preacutejugeacutes sociaux ou par passion se croient obligeacutes drsquoy ajouterrdquo Hasonloacute gondolattal Ciceroacutenaacutel is talaacutelkozhatunk (Cic de Sen 42 bdquoImpedit enim consilium voluptas rationi inimica est mentis ut ita dicam praestringit oculos nec habet ullum cum virtute commerciumrdquo Ehhez ld EL

BEHEIRI Lex Claudia 60-61 20 Ld meacuteg Elmeacutelkedeacutesek 6 13 21 HADOT Citadelle inteacuterieure 123 eacutes 181 Vouml az Elmeacutelkedeacutesek ama gondolataacutet amely az eacutelet dolgait pontosan eacutes termeacuteszettudomaacutenyi alapon megfigyelő eacutertelmet helyezi a koumlzeacuteppontba (10 31) 22 Elmeacutelkedeacutesek 6 13 Ld HADOT Citadelle inteacuterieure 181-182 23 Vouml pl 2 2 2 17 3 10 Ld reacuteszletesen HADOT Citadelle inteacuterieure 182 24 Ld Elmeacutelkedeacutesek 9 1 vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 184 eacutes 187

14

neacutezetrendszereacuteben a sztoikus gondolkodaacutes magja leacutetezik egy magasabb eacutertelem amely

az anyagot25 kormaacutenyozza eacutes amely eacutertelem aacutethatja a mindenseacuteg anyagaacutet is26 eacutes a

szubsztancia segiacutetseacutegeacutevel leacutetezőket alkot27 Ez a teremteacutesre alkotaacutesra iraacutenyuloacute erő pedig

amelyet tiszteletben kell tartani minden termeacuteszetes leacutetezőben megvan28 Keacuterdeacutes lehet

most maacuter hogy az eddig kifejtetteknek mi az eacutertelme Milyen jelentőseacutege van

mindennek Valamely dolog pontos eacuterteacutekeacutenek felismereacutese nagyon is fontos ha nem

elsődleges feladat mivel ez a felismereacutes is reacuteszeacutet keacutepezi az iacuteteacuteletalkotaacutesnak Nem pusztaacuten

arroacutel van tehaacutet szoacute hogy az egyes dolgokat a maguk valoacutesaacutegaacuteban pőreacuten kell szemleacutelni

hanem szuumlkseacuteges az is hogy ndash eacuteppen az előbb mondottak aacuteltal ndash a mindenseacutegben

elfoglalt helyuumlket is meghataacuterozzuk29 Ekkeacutent vaacutelik lehetőveacute az egyes ember szaacutemaacutera

hogy azt mondhassa minden egyes dolgot akkeacutent veszek szemuumlgyre ahogy azok

vannak eacutes eacuterteacutekuumlknek megfelelően (κατrsquo ἀξίαν) eacutelek veluumlk30

25 Vouml Elmeacutelkedeacutesek 6 1 bdquoA vilaacuteganyag engedelmesen simuleacutekony Iraacutenyiacutetoacute eacutertelmeacutenek semmi belső oka nincs raacute hogy rosszat tegyen Mivel nincs benne semmi aacutertoacute szaacutendeacutek nem is tesz semmi rosszat nem is aacutert semminekrdquo Megjegyzendő hogy az eredeti goumlroumlg szoumlveg szerint az első mondat iacutegy szoacutel bdquoἩ τῶν ὅλων

οὐσία εὐπειθὴς καὶ εὐτρεπής [hellip]rdquo Azzal egyuumltt hogy a fordiacutetaacutes joacutel adja vissza a jelenteacutest szuumlkseacuteges kiemelni hogy az οὐσία rsquoanyagrsquo illetve rsquovilaacuteganyagrsquo eacutertelemben valoacute hasznaacutelata meglehetősen szűkiacutető eacutertelemben szerepel itt mivel a szoacute elsődleges eacutertelme a latin substantia jelenteacuteseacutevel esik egybe ami eacuteppen valaminek a leacutenyegeacutet van hivatva kifejezni Ehhez ld meacuteg LIDDELL ndash SCOTT sv οὐσία Oxford Latin Dictionary s v rsquosubstantiarsquo azzal egyuumltt hogy a szoacutenak keacutetseacutegtelenuumll materiaacutelis eacutertelme is van ehhez ld meacuteg SCHERMAIER Materia 104 BRETONE Fondamenti 72-73 A fordiacutetaacutes egyeacuteb vonatkozaacutesokban valoacute helyesseacutegeacutenek eacutes eacutertő voltaacutenak alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz ld LIDDELL ndash SCOTT s vv εὐπειθὴς eacutes εὐτρεπής 26 Elmeacutelkedeacutesek 5 32 bdquoMilyen a finom kiművelt leacutelek Ismeri a kezdetet eacutes a veacuteget a mindenseacuteg anyagaacutet aacutethatoacute eacutertelmethelliprdquo ndash ebben a szoumlvegben az rsquoanyagaacutetrsquo a goumlroumlg eredeti szerint ismeacutet οὐσίας vagyis az előző jegyzetben mondottakra reflektaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy ebben a vonatkozaacutesban a fordiacutetoacute egyedi eacutertelmezeacuteseacuteről van szoacute 27 Ld Elmeacutelkedeacutesek 7 23 bdquoA mindenseacuteg termeacuteszete a mindenseacuteg anyagaacuteboacutel akaacuter viaszboacutel iacuteme lovat formaacutelthelliprdquo Vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 183 Ez tehaacutet egy arroacutel szoacuteloacute aacutelliacutetaacutes hogy a mindenseacuteget iraacutenyiacutetoacute eacutertelem kormaacutenyzaacutesa joacute Hasonloacute aacutelliacutetaacutessal kezdi Arisztoteleacutesz is a Nikomakhoszi Etikaacutet Vouml Nic Eth 1094a Minden mesterseacuteg (τέχνη) eacutes minden vizsgaacuteloacutedaacutes (μέθοδος) de eacuteppuacutegy minden cselekveacutes (πρᾶξίς) eacutes elhataacuterozaacutes (προαίρεσις) is nyilvaacuten valami joacutera (ἀγαθοῦ) iraacutenyul tehaacutet helyes az a megaacutellapiacutetaacutes hogy bdquojoacute (καλῶς) az amire minden iraacutenyulrdquo (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesa Euroacutepa Kiadoacute Budapest 1997) 28 Ld Elmeacutelkedeacutesek 6 40 bdquoMinden geacutep szerszaacutem edeacuteny ha rendelteteacuteseacutenek eleget tesz joacute meacuteg ha keacutesziacutetője nincs is jelen A termeacuteszet aacutetfogta alkotaacutesokban azonban bennuumlk is marad az őket leacutetrehozoacute erő Tehaacutet annaacutel inkaacutebb tisztelned kell a termeacuteszetet abban a meggyőződeacutesben hogy ha koumlvetkezetesen akarata szerint eacutelsz minden szaacutendeacutekod szerint igazodik Eacuteppen iacutegy a mindenseacutegben is minden a vilaacutegeacutertelem szaacutendeacuteka szerint toumlrteacutenikrdquo Vouml reacuteszletesen HADOT Citadelle inteacuterieure 183 Ugyanezt aacutelliacutetja Pizzorni is a sztoikusok jogfelfogaacutesa kapcsaacuten minden jog alapja a termeacuteszet mint mindenek koumlzoumls anyja csak ebben eacutes ez aacuteltal leacutetezhet az eacutertelem mint immanens eacutes egyetemes toumlrveacuteny ndash ez mint abszoluacutet princiacutepium kelti eacuteletre a mindenseacuteget eacutes ez az emberi leacutelek esszenciaacuteja is Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a termeacuteszet szerint eacutelni annyit tesz mint ereacutenyesen eacutelni Vouml PIZZORNI Diritto naturale 80-81 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean LONG Hellenistic Philosophy 144 151 29 Ld Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquoMert semmi nem teszi nemesebbeacute a lelket mint ha valaki az eacutelet jelenseacutegeit moacutedszeresen eacutes taacutergyilagosan tudja vizsgaacutelni eacutes mindig uacutegy tudja szemuumlgyre venni őket hogy vilaacutegosan laacutetja a dolgok melyik rendjeacutehez tartoznak mire hasznaacutelhatoacutek mi az eacuterteacutekuumlk az oumlsszesseacuteg mi az egyes ember szempontjaacuteboacutelhelliprdquo Vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 231 30 Ld Elmeacutelkedeacutesek 8 29 Vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 231 LIDDELL ndash SCOTT sv ἀξία

15

Amikor tehaacutet a peacutenzzel mint eacuterteacutekmeacuterővel foglalkozunk ndash hasonloacutean a csaacuteszaacuteri

gondolatmenethez ndash ezt a keacuterdeacutest kell elsősorban megvaacutelaszolni Mi az előttem fekvő

dolog valoacutejaacuteban vagyis mi a helye rendelteteacutese eacutes ceacutelja a termeacuteszetben31 A magaacutenjog

szemszoumlgeacuteből keacutet keacuterdeacutes szaacutemiacutet alapvetőnek a bdquoMirdquo eacutes a bdquoHogyanrdquo keacuterdeacutese Az előbbi

a statikaacutera keacuterdez raacute ndash mi az ami a szemuumlnk eleacute keruumllt Mi a helye ennek a jog

rendszereacuteben Az utoacutebbi keacuterdeacutes a dinamikaacuteval foglalkozik ndash hogyan lehet hozzaacutejutni

ahhoz amit a bdquoMirdquo keacuterdeacuteseacutevel egyszer maacuter igyekeztuumlnk azonosiacutetani A csaacuteszaacuteri intelem

nyomaacuten megfogalmazott keacuterdeacutesekkel oumlsszhangban arra kell tehaacutet vaacutelaszt keresni a peacutenz

mint eacuterteacutekmeacuterő kapcsaacuten hogy jogi szempontboacutel mi a peacutenz illetőleg hogy mikeacutent

szerezhetuumlnk tulajdont rajta Keacutet első tekintetre egyszerű keacuterdeacutesről van szoacute amelyek

azonban nem vaacutelaszolhatoacutek meg roumlviden Az alapkeacuterdeacuteseket eleve toumlbb szempontboacutel

elteacuterő kiindulaacutesi alapokroacutel lehet vizsgaacutelni eacutes joacutellehet a kiindulaacutes alapjai kuumlloumlnboumlzőek a

gondolati gyoumlkerek koumlzoumlsek ez a teacuteny pedig az adhatoacute vaacutelaszok milyenseacutegeacutet is

meghataacuterozza Mi toumlbb az alapkeacuterdeacutesek tovaacutebbi reacuteszkeacuterdeacuteseket szuumllnek amelyek

vizsgaacutelata a jobb eacuterthetőseacuteg kedveacuteeacutert mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges Ekkeacutent laacutethatoacute hogy a

peacutenzzel kuumlloumlnoumlsen a peacutenznek a roacutemai dologi jogban betoumlltoumltt szerepeacutevel kapcsolatos

vizsgaacuteloacutedaacutes toumlbb laacutebon aacutell

A peacutenz sokfeacutele vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyakeacutent szolgaacutelhat ndash eacutes szolgaacutelt is ndash mind a koumlzgazdaacuteszok

mind a jogaacuteszok szaacutemaacutera Egy jogi dolgozat kereteacuteben a ceacutelunk elsődlegesen a peacutenz jogi

szempontboacutel toumlrteacutenő bemutataacutesa Ez a ceacutelkitűzeacutes eacuterthető moacutedon nem valoacutesiacutethatoacute meg

aneacutelkuumll hogy bizonyos koumlzgazdasaacutegtani kategoacuteriaacutekat ne hasznaacutelnaacutenk mindezek elleneacutere

azonban őrizkednuumlnk kell attoacutel hogy a peacutenzre vonatkozoacute koumlzgazdasaacutegtani elmeacuteleteknek

akaacuter csak az ismerteteacuteseacutere is vaacutellalkozzunk Az elemzeacutes jogi vetuumllete is szaacutemos

lehetőseacuteget kiacutenaacutel vizsgaacutelhatoacute lenne a peacutenz a peacutenzuumlgyi jog illetve a bankjog koumlreacuteben eacutes

ugyaniacutegy lenne lehetőseacuteg egy taacutegabb oumlsszehasonliacutetoacute magaacutenjogi megkoumlzeliacuteteacutesre is mi

toumlbb a magaacutenjogon beluumll is lehetőseacuteg lenne mind a dologi mind a koumltelmi jogi

vonatkozaacutesok bemutataacutesaacutera Mindezek kapcsaacuten vezeacuterelvuumlnk ndash eacuteppen Marcus Aurelius

intelmei nyomaacuten ndash az egyszerűseacuteg eacutes a moacutedszeresseacuteg ezek jegyeacuteben pedig az emliacutetett

taacutergykoumlroumlkoumln beluumlli ismerteteacutestől eltekintuumlnk Mivel a dolgozat a peacutenz roacutemai jogi

szerepeacutenek a jogaacuteszi gondolkodaacutesmoacutedba aacutegyazott eacutes egyes konkreacutet inteacutezmeacutenyekhez

koumltődő feltaacuteraacutesaacutera tesz kiacuteseacuterletet ekkeacutent uacutegy veacuteljuumlk hogy eme ceacutelkitűzeacutesek

megvaloacutesiacutetaacutesa koumlreacuteben a kevesebb toumlbb sokkal ceacutelravezetőbb a teacutema főkeacutent primer

31 Elmeacutelkedeacutesek 8 11 bdquoMi ez mi előttem van oumlnmagaacuteban veacuteve sajaacutetos alkataacutet tekintve Mi a leacutenyege mi az anyaga Mi a formaacuteloacute oka Mi a feladata a vilaacutegrendben Meddig tartrdquo

16

forraacutesokon alapuloacute megkoumlzeliacuteteacutese amelynek kereteacuteben elsődlegesen annak

megaacutellapiacutetaacutesaacutera kell toumlrekedni hogy az adott jogaacuteszi veacutelemeacutenyek milyen konkreacutet esethez

kapcsoloacutednak Ebből eredően mindig a konkreacutet gyakorlati probleacutema oldalaacuteroacutel kell

megkoumlzeliacuteteni az egyes forraacutesokat hiszen az elmeacuteleti fejtegeteacutesek is toumlbbnyire ezekhez

taacutersulnak Ebben a vonatkozaacutesban felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges kiemelni hogy az elemzett

forraacutesok kapcsaacuten mindig az interpolaacutecioacutementesseacuteg felteveacuteseacuteből indulunk ki32 Emellett

szuumlkseacuteges ugyanakkor az adott teacutema szekunder irodalmaacutenak bemutataacutesa is ehelyuumltt azzal

a megjegyzeacutessel hogy a fő ceacutel a szigoruacutean a teacutemaacutehoz koumltődő szekunder munkaacutek

szisztematikus eacutes ndash lehetőseacuteg szerint ndash reacuteszletes elemzeacutese tovaacutebbaacute ndash szinteacuten a

lehetőseacutegekhez meacuterten ndash ezek egymaacutessal valoacute uumltkoumlzteteacutese Mindezek soraacuten toumlreacutekeny

egyensuacutely fenntartaacutesaacutera is toumlrekszuumlnk a szekunder irodalommal valoacute foglalatoskodaacutes

semmikeacutepp sem mehet a primer forraacutesokra oumlsszpontosiacutetoacute elemzeacutes rovaacutesaacutera hiszen a

roacutemai jog elsősorban a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiboacutel ismerhető meg Eme megaacutellapiacutetaacutessal

nem kiacutevaacutenjuk csoumlkkenteni vagy elvitatni a szekunder szerzőknek a roacutemai jogaacuteszok

veacutelemeacutenyeinek megeacuterteacuteseacuteben eacutes megeacuterteteacuteseacuteben eleacutert eredmeacutenyeit ugyanakkor szilaacuterd

meggyőződeacutesuumlnk hogy a roacutemai jogaacuteszok felfogaacutesaacutet a roacutemai jogaacuteszok egyes

veacutelemeacutenyeiből lehet visszafejteni

III A peacutenz mibenleacutete leacutenyeg eacutes funkcioacutek

1 A peacutenzre vonatkozoacute koumlznapi aacutelliacutetaacutesok

Elsőkeacutent eacuterdemes neacutehaacuteny gondolattal utalni arra hogy mit is eacutertuumlnk rsquopeacutenzrsquo alatt koumlznapi

eacutertelemben Ebben a koumlrben olyan mindennapi aacutelliacutetaacutesokkal lehet talaacutelkozni mint hogy

bdquoXY-nak sok peacutenze vanrdquo vagy bdquoXY-nak van ugyan telke de eacutepiacutetkezeacutesre feluacutejiacutetaacutesra maacuter

nincsen peacutenzerdquo Az előbbi aacutelliacutetaacutes eseteacuteben a peacutenzre toumlrteacutenő utalaacutes igazaacuteboacutel helytelen aki

ezt az aacutelliacutetaacutest teszi minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a peacutenzt a vagyonnal azonosiacutetja vagyis 32 Az interpolaacutecioacutekritika bemutataacutesa eacutes eacuterteacutekeleacutese szempontjaacuteboacutel alapvető jelentőseacutegűek Kaser eacutes Wieacker munkaacutei Ld KASER Methodologie kuumlloumlnoumls tekintettel 80 skk eacutes 94 skk WIEACKER Textkritik 1-40 A keacuterdeacuteshez ld meacuteg aacutettekintő jelleggel a szoumlvegkritikai neacutezetekről SCHILLER Roman law 62-72 kuumlloumlnoumlsen pedig 67-70 a iustinianusi kodifikaacutecioacuteroacutel KASER RPR II 32-40 kuumlloumlnoumlsen pedig az interpolaacutecioacuteroacutel 35-36 Az interpolaacutecioacutes kutatoacutemoacutedszerről ld pl KUNKEL ndash SCHERMAIER Roumlmische Rechtsgeschichte 218-221 FOumlLDI ndash HAMZA 138-139 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 109-111 STEIN A roacutemai jog 170 Emellett az egyes reacuteszteacutemaacutek kutataacutesa soraacuten toumlbben is utalnak az interpolaacutecioacutekritikai neacutezet biacuteraacutelataacutera iacutegy kuumlloumlnoumlsen WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 93 FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 28 KNUumlTEL ZSS RA CXV (1998) 33 skk SIKLOacuteSI Custodia 7-8 tovaacutebbi irodalommal

17

arroacutel koumlzoumll informaacutecioacutet hogy XY-nak jelentős vagyona van amely testet oumllthet

ingatlanok műtaacutergyak eacuterteacutekpapiacuterok valamint termeacuteszetesen szaacutemla- eacutes keacuteszpeacutenz

formaacutejaacuteban is Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes eseteacuteben ugyanakkor maacuter kuumlloumlnbseacuteget teszuumlnk a vagyon

ebből adoacutedoacutean pedig a gazdagsaacuteg keacutet formaacuteja koumlzoumltt Az egyik a nagy mennyiseacutegű

teacutenyleges peacutenz ndash nem jogi eacutertelemben vett ndash birtoklaacutesaacutet jelenti a maacutesik pedig a

vagyonnak olyan szegmentuma amely nem koumlzvetlenuumll peacutenzben aacutell a rendelkezeacutesuumlnkre

de peacutenzben mindenkeacuteppen kifejezhető A keacutet hivatkozott aacutelliacutetaacutesboacutel joacutel laacutethatoacute hogy

koumlznapi eacutertelemben a rsquopeacutenzrsquo kifejezeacutesnek ndash annak szoacutetaacuteri eacutertelmeacutehez keacutepest ndash joacuteval

taacutegabb jelenteacutest tulajdoniacutetunk33

2 A peacutenz fogalma jellemzői

A peacutenz mibenleacuteteacutenek megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges megvizsgaacutelni hogy megadhatoacute-e vagy

legalaacutebbis koumlruumlliacuterhatoacute-e a peacutenz fogalma Maacuter kiindulaacuteskeacutent le kell szoumlgezni hogy a

peacutenzfogalom kereseacutese koumlreacuteben eacutertelmetlen tankoumlnyvszerű definiacutecioacutet keresni34 A legtoumlbb

ami a peacutenz fogalmaacutenak kereseacutese kapcsaacuten elveacutegezhető azoknak a jellemzőknek fogalmi

elemeknek a szaacutembaveacutetele amelyek oumlsszesseacutegekeacutent a peacutenz mint sajaacutetos jellegű leacutetező a

szemuumlnk eleacute keruumll35 Ezen a ponton viszont azonnal le kell szoumlgezni a peacutenz neacutemikeacutepp

maacutest jelent jogi eacutes koumlzgazdasaacutegtani kategoacuteriakeacutent Helyesebben maacutes leacutenyegi jellemzőket

hangsuacutelyoz a jogtudomaacuteny eacutes a koumlzgazdasaacutegtudomaacuteny Megjegyzendő hogy a jog

aacutellaacutespontja ebben a keacuterdeacutesben igen sarkos a jog legalaacutebbis a pozitiacutev teacuteteles jog azt a

taacutergyat tekinti peacutenznek amelyet peacutenz gyanaacutent alkalmaznak Ez a felfogaacutes pedig

nyilvaacutenvaloacutean előfelteacutetelezneacute annak ismereteacutet hogy mit is eacutertuumlnk peacutenz alatt36 Keacuterdeacutes

33 Megjegyzendő hogy hasonloacutean taacuteg eacutertelmű nyelvhasznaacutelattal nem kizaacuteroacutelag a koumlznapi beszeacutedben talaacutelkozhatunk Ha egy peacutenzuumlgyi szakember szaacutejaacuteboacutel elhangzik az a mondat hogy a bdquomuacutelt heacuteten a peacutenzkiacutenaacutelat szűkoumls volt a tőzsdeacutenrdquo akkor nyilvaacutenvaloacute hogy ebben az esetben sem csak a keacuteszpeacutenzre vonatkozik az aacutelliacutetaacutes sokkal inkaacutebb a rendelkezeacutesre aacutelloacute koumllcsoumlntőke-kiacutenaacutelat egeacuteszeacutere Vouml BAacuteCSKAI ndash

HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 15-16 34 Hasonloacutean veacutelekedik Mickwitz bdquoEs gibt unzaumlhlige Definitionen des Begriffes Geld aber keine ist algemein anerkannt wordenrdquo Vouml MICKWITZ Geld und Wirtschaft 10 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően foglal aacutellaacutest Heermann bdquoVersucht man aber all das zu beruumlcksichtigen was Geld in seiner herausgehobenen Bedeutung ausmacht so kommt man zu dem Schluszlig daszlig eine einheitliche Definition schwerlich aufzustellen istrdquo HEERMANN Geld 12 35 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest Bessenyő Andraacutes amikor nagyformaacutetumuacute kandidaacutetusi eacutertekezeacuteseacuteben raacutemutat hogy a peacutenz fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera kizaacuteroacutelag annak funkcioacutein keresztuumll keruumllhet sor Hivatkozik az angolszaacutesz irodalomboacutel eredő de a neacutemet irodalomban is elterjedt megaacutellapiacutetaacutesra Money is what money does Vouml BESSENYŐ A peacutenz 76 (irodalommal) Ezzel egyezően BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 20-21 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 12 36 Vouml HEERMANN Geld 12

18

azonban hogy mindenkeacuteppen meg kell-e eleacutegedni ezzel a meglehetősen leegyszerűsiacutető

pozitiacutev jogi megkoumlzeliacuteteacutessel A vaacutelasz az hogy nyilvaacutenvaloacutean nem mert koumlnnyen

belaacutethatoacute hogy a minket koumlruumllvevő vilaacutegban nem minden egyes leacutetező nyeri a maga

leacutetezeacuteseacutet valamely jogi ndash eacutes főkeacutent nem pozitiacutev jogi ndash norma teacutetelezeacuteseacutetől Eacuterzeacutesuumlnk

szerint ez a peacutenz eseteacuteben is iacutegy van eacutes ennek alaacutetaacutemasztaacutesa ceacuteljaacuteboacutel eacuterdemes

reacuteszletesebb vizsgaacuteloacutedaacutest folytatni

A peacutenzzel kapcsolatosan felsorolhatoacutek egyfelől olyan jellemzők amelyek segiacutetseacutegeacutevel a

peacutenz hozzaacutevetőleg joacutel leiacuterhatoacute maacutesfelől pedig az uacutegynevezett peacutenzfunkcioacutek amelyek

aacuteltal a peacutenz fogalma megadhatoacute37 Előbbi a peacutenz statikaacuteja vagyis azt mutatja meg hogy

mikeacutent jelenhet meg a peacutenz a kuumllső szemleacutelő szaacutemaacutera utoacutebbi pedig a dinamika mint a

peacutenz bdquomozgaacutesformaacuteirdquo38 A statika koumlreacuteben hivatkozhatoacute jellemzők a helyettesiacutethetőseacuteg

vagyis az a teacuteny hogy minden egyes peacutenzdarab homogeacuten tulajdonsaacutegokkal rendelkezik

valamint a tetszeacutes szerinti oszthatoacutesaacuteg a tartoacutessaacuteg illetve eltarthatoacutesaacuteg veacuteguumll a ritkasaacuteg39

Ezeknek a jellemzőknek a felsorolaacutesa nem oumlnmagaacuteeacutert valoacute megleacutetuumlk nyomaacuten valamely

aacuteru taacutersadalmi vagy akaacuter jog aacuteltali elismereacutesre tehet szert leacutenyegeacuteben tehaacutet peacutenzzeacute

vaacutelik40 Az egyik ilyen teacutenyező a tartoacutessaacuteg vagy eltarthatoacutesaacuteg jelentőseacutege abban aacutell hogy

ennek reacuteveacuten a peacutenz a keacutesőbbi gazdasaacutegi forgalomban is igeacutenybe vehető lehet Emellett

igen jelentős a koumlnnyű szaacutelliacutethatoacutesaacuteg mivel ebből eredően baacuterhol kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg

neacutelkuumll felhasznaacutelhatoacute lesz Ezzel egyeneacuterteacutekű talaacuten a veszteseacuteg neacutelkuumlli oszthatoacutesaacuteg

koumlvetelmeacutenye hiszen ennek reacuteveacuten toumlbbfeacutele ciacutemlet előaacutelliacutetaacutesaacutera nyiacutelik moacuted Veacuteguumll de

nem utolsoacute sorban szuumlkseacuteges hogy az eacuterteacuteke koumlnnyen meghataacuterozhatoacute legyen41 Ezek

azok a jellemzők amelyek megleacutete eseteacuten baacutermilyen dolog megfelelő koumlzvetiacutető eszkoumlz

(Zwischenware intermediate commodity numeacuteraire peacutenzaacuteru) lehet az ilyet egyre

inkaacutebb csak csereeszkoumlzkeacutent fogjaacutek hasznaacutelni amely folyamat veacutegeacuten kiemelkedik az

aacuteruk hagyomaacutenyos csoportjainak koumlreacuteből eacutes peacutenzzeacute vaacutelik42 A ritkasaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutet

37 HEERMANN Geld 12-13 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 10 BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 20 38 Vouml BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 20-21 A szerzők veacutelemeacutenye szerint valamely peacutenzaacuteru akkor vaacutelik peacutenzzeacute amennyiben a hagyomaacutenyosan felfogott peacutenzfunkcioacutek koumlzuumll legalaacutebb kettő eacuterveacutenyesuumll valamely peacutenzaacuteru vonatkozaacutesaacuteban 39 Vouml MOMMSEN Geschichte VI BORCHERT Geld und Kredit 1 Hasonloacutean DOBECK ndash ELLIOTT Money 2 40 Vouml HEERMANN Geld 16 41 Vouml MICKWITZ Geld und Wirtschaft 11 42 Schermaier egy Paulus-veacutelemeacutennyel oumlsszefuumlggeacutesben (Paul D 18 1 1 pr [33 ad ed]) eacuteppen a szoumlvegből vonja le azt a koumlvetkezteteacutest hogy a peacutenzgazdaacutelkodaacutes kialakulaacutesaacuteban elengedhetetlen leacutepeacutes ugyan valamely dolog eacuterteacutekmeacuterő ceacuteljaacutera valoacute kivaacutelasztaacutesa ebből peacutenz azonban akkor lesz ha ez forma publicaacutevaacute vaacuteli tekintet neacutelkuumll a hordozoacute anyag teacutenyleges eacuterteacutekeacutetől Vouml SCHERMAIER Materia 26-27 Keacuterdeacuteses marad ugyanakkor hogy a forma publica kapcsaacuten mit is eacutertuumlnk publica alatt hiszen maacutes-maacutes koumlvetkezteteacutesekre juthatunk ha publicaacutet az aacutellammal azonosiacutetjuk illetőleg ha publica alatt azt eacutertjuumlk ahogy Cicero megkoumlzeliacuteti a res publicaacutet (Cic re p 1 39)

19

veacutelemeacutenyuumlnk szerint inkaacutebb rsquokorlaacutetossaacutegrsquo eacutertelemben kell felfogni Igaz hogy a peacutenzkeacutent

hasznaacutelt aacuteru ritka kell hogy legyen ugyanakkor a forgalomban kellő mennyiseacuteg kell

hogy rendelkezeacutesre aacutelljon belőle Ekkeacutent a ritkasaacuteg helyett a korlaacutetossaacutegot jelen esetben

akkeacutent kell eacuterteni hogy a rendelkezeacutesre aacutelloacute peacutenzaacuteru mennyiseacutege eacuteppen kellő meacuterteacutekben

ritka ezaacuteltal egyensuacutelyi helyezet alakul ki az adott peacutenzaacuterura vonatkozoacute kereslet eacutes

kiacutenaacutelat koumlzoumltt Ha tuacutelzottan ritka az adott peacutenzaacuteru akkor maacutes peacutenzaacuterut keresnek helyette

mivel az eleacuterhetőseacutege korlaacutetozott koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem koumlnnyiacuteti a forgalmat hanem

tovaacutebbi bonyodalmakat szuumll Ha ugyanakkor tuacutelzott mennyiseacuteg van jelen a gazdasaacutegban

akkor nagyon felhiacutegul a peacutenzaacuteru eacutes nem lesz keacutepes aacuteltalaacutenos egyeneacuterteacutekeskeacutent illetőleg

csereeszkoumlzkeacutent funkcionaacutelni43 Feltűnhet hogy a felsorolaacutesboacutel hiaacutenyzik a

helyettesiacutethetőseacuteg A jellemzők koumlreacuteben azeacutert nem ejtettuumlnk szoacutet roacutela reacuteszletesebben

mert ndash mint azt keacutesőbb laacutetni fogjuk ndash eacuteppen a helyettesiacutethetőseacuteg a meacuterleg nyelve a

helyettesiacutethetőseacutegből mint jellemzőből adoacutedik a peacutenz csereeszkoumlzkeacutent valoacute hasznaacutelata

ami viszont maacuter a peacutenzfunkcioacutek keacuterdeacuteseacutehez vezet a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő csere- eacutes forgalmi

eszkoumlz fizeteacutesi eszkoumlz megtakariacutetaacutesi (kincskeacutepző) eszkoumlz funkcioacutejaacutenak mikeacutenti

eacutertelmezeacuteseacutehez44

3 Peacutenzfunkcioacutek

Ami most maacuter a fentebb emliacutetett peacutenzfunkcioacutekat illeti amikor a peacutenznek az ilyen

funkcioacutek aacuteltal meghataacuterozott fogalmi megragadaacutesaacutera teszuumlnk kiacuteseacuterletet első leacutepeacuteskeacutent

kiindulhatunk abboacutel a materiaacutelis eacutertelemben vett aacuteruboacutel amely egy adott koumlzoumlsseacutegben

(taacutersadalomban) csereeszkoumlzkeacutent szolgaacutel eacutes ezt az aacuterut kell megkoumlzeliacutetenuumlnk a peacutenz aacuteltal

betoumlltoumltt funkcioacutekon keresztuumll Ha ugyanis eme funkcioacutek tuumlkreacuteben vizsgaacuteljuk a peacutenzt raacute

kell joumlnnuumlnk hogy a csereeszkoumlzkeacutent hasznaacutelt aacuteru ebbeacuteli minőseacutege ha nem is

leacutenyegtelen de legalaacutebbis maacutesodlagos a koumlzeacuteppontban az aacutell hogy a peacutenz aacuteruk eacutes

szolgaacuteltataacutesok csereeacuterteacutekekeacutent elleneacuterteacutekekeacutent szolgaacutel vagyis baacutermilyen adaacutesveacutetel

43 Hasonloacutean MOMMSEN Geschichte VI 44 A helyettesiacutethetőseacuteg Mommsenneacutel is inkaacutebb jellemzőkeacutent jelenik meg ld MOMMSEN Geschichte VII Bessenyő ndash joggal ndash eacutelesen kritizaacutelja a kincskeacutepző funkcioacutenak a hagyomaacutenyos koumlzgazdasaacutegtan aacuteltali hangsuacutelyozaacutesaacutet mivel egyfelől baacutermilyen eacuterteacutekaacutelloacute vagyontaacutergy alkalmas lehet a kincskeacutepzeacutesre maacutesfelől pedig egy suacutelyos gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg idejeacuten eacuteppen a peacutenz lesz az ami a lehető legkeveacutesbeacute alkalmas a kincskeacutepzeacutesre Ld reacuteszletesen BESSENYŐ A peacutenz 122-123

20

taacutergyaacutet keacutepezhető aacuterura illetőleg szolgaacuteltataacutesra elcsereacutelhető45 Keacutetseacutegtelenuumll helytaacutelloacute

ezzel kapcsolatosan Bessenyő azon megaacutellapiacutetaacutesa hogy a peacutenz csereeszkoumlzkeacutent valoacute

felfogaacutesa egyeacutertelműen a koumlzgazdasaacutegtan terreacutenumaacuteba tartozik46 Amikor ugyanis a

peacutenzt csereeszkoumlzkeacutent fogjuk fel akkor azokban a vagyonmozgaacutesokban amelyeket a jog

jogokat eacutes koumltelezettseacutegeket keletkeztető moacutedosiacutetoacute vagy megszuumlntető uumlgyletekkeacutent

kezel a koumlzgazdasaacutegtan egyseacutegesen cserefolyamatokat laacutet Ekkeacutent tehaacutet koumlzgazdasaacutegi

szempontboacutel a peacutenz ugyanolyan aacuteru mint baacutermely maacutesik ami viszont az oumlsszes toumlbbi aacuteru

koumlzuumll kiemeli az eacuteppen az aacuteltalaacutenos csereeszkoumlz volta47 Kaser nem a peacutenz fungibilis

voltaacutet hangsuacutelyozza elsődlegesen hanem azt a teacutenyt hogy a peacutenznek eacuterteacuteke van amely

eacuterteacuteket egy bizonyos peacutenznemben szokaacutes meghataacuterozni48 Ez utoacutebbi elgondolaacutes a modern

magaacutenjogi irodalomban is megjelenik Kolosvaacutery Baacutelint az eacuterteacutekkel biacuteroacute dolgok

kategoacuteriaacutejaacuten beluumll kuumlloumln kiemeli a peacutenzt amely csereviszonyokban csereeacuterteacutek gyanaacutent

szerepel joacutellehet Lenkovics raacutemutat arra hogy csereeacuterteacutekkeacutent elvben baacutermely maacutes dolog

is alkalmazhatoacute49 Joacutel laacutethatoacute hogy mind Kolosvaacutery mind Lenkovics egyenlőseacutegjelet

tesz a csereeszkoumlz eacutes az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacutek koumlzeacute mindazonaacuteltal Lenkovics teszi ezt

azzal a megaacutellapiacutetaacutessal hogy a peacutenz ebbeacuteli ndash tudniillik csereeszkoumlzkeacutent valoacute ndash

alkalmassaacutegaacutet eacuteppen az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacuteja adja mivel a peacutenz bdquosajaacutetsaacutegainaacutel fogva

minden dologeacutert aequivalenskeacutent elfogadhatoacute mert hasznaacutelhatoacutesaacutega mindenkire neacutezve

teljesen egyformardquo50 Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a peacutenz koumlzgazdasaacutegtani szemleacuteleteacutenek

egyes elemei jogi szempontboacutel is relevaacutensak mivel meacuteg ha a peacutenzt a lehető legszűkebb

pozitiacutev jogi eacutertelemben akkeacutent fogjuk is fel mint a forgalomban az aacutellam aacuteltal elismert

45 Ezzel egyezően ld KASER Das Geld 169 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 10 Maacutes keacuterdeacutes persze hogy ebben az aacutelliacutetaacutesban a peacutenz jellemzői eacutes funkcioacutei egybemosoacutednak hiszen egy ilyenformaacuten megfogalmazott aacutelliacutetaacutes kereteacuteben a peacutenz helyettesiacutethetőseacutege mint jellemző koumlvetkezmeacutenykeacutent vonja maga utaacuten hogy a peacutenzt csereeszkoumlzkeacutent fogjaacutek felhasznaacutelni 46 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 119 47 BESSENYŐ A peacutenz 119-120 Megaacutellapiacutetaacutesa szerint a peacutenz fizeteacutesi eszkoumlzkeacutent valoacute valamint csereeszkoumlzkeacutent valoacute felfogaacutesa leacutenyegeacuteben ugyanazt a peacutenzfunkcioacutet jeleniacutetik meg csupaacuten az egyik jogi a maacutesik koumlzgazdasaacutegtani megkoumlzeliacuteteacutesből Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a keacutet funkcioacute egymaacutestoacutel valoacute elkuumlloumlniacuteteacutese teljesseacuteggel indokolatlan eacutes szuumlkseacutegtelen is Vouml BESSENYŐ A peacutenz 121-122 48 KASER Das Geld 169 49 KOLOSVAacuteRY 23 LENKOVICS Dologi jog 44 50 KOLOSVAacuteRY 23 Ezzel egyezően foglal aacutellaacutest Heermann is aki a peacutenznek eme csereeszkoumlz funkcioacutejaacuteboacutel vagyis abboacutel a jellemzőből hogy a peacutenz aacuteruk ekvivalensekeacutent szolgaacutel (bdquohellip Geld ist Aumlquivalent von Guumlternhelliprdquo) vonja le azt a koumlvetkezteteacutest hogy a peacutenz nem egyedi aacuteru sokkal inkaacutebb egy efoumlloumltt aacutelloacute csereeszkoumlznek tekintendő (bdquohellipes ist zugleich auch als uumlberindividuelles Tauschmittel anzusehenrdquo) Eacuteppen ebből adoacutedoacutean vaacutelik lehetőveacute hogy a csereacutet mint reaacutelaktust ndash jogi szempontboacutel ndash keacutet oumlnaacutelloacute tiacutepusra osszuk fel Az egyik a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett csere amelynek soraacuten a vagyontaacutergyak csereeacuterteacutekeacutenek meghataacuterozaacutesa majd pedig a vagyontaacutergyak aacutetadaacutesa keruumll sor a maacutesik pedig az indirekt csere amikor aacuteru eacutes peacutenz csereacutelnek gazdaacutet ami nem maacutes mint az adaacutesveacutetel Vouml HEERMANN Geld 13-14 Maacuter ehelyuumltt utalni kell raacute hogy hasonloacute felfogaacutessal a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban is talaacutelkozhatunk ndash ld pl Gai 3 141 Paul D 18 1 1 pr (33 ad ed) amint Nerva eacutes Proculus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezi Ezzel egyezően WALKER Money 2 BESSENYŐ A peacutenz 122

21

peacutenzjelet akkor is szuumlkseacuteg van a peacutenzfunkcioacutek ilyeteacuten meghataacuterozaacutesaacutera annaacutel is inkaacutebb

hiszen maga az aacutellam is csak ezek aacuteltal keacutepes az emliacutetett peacutenzjel tulajdonsaacutegait

meghataacuterozni Heermann akkeacutent kritizaacutelja ezt a szűk eacutertelemben vett peacutenzfelfogaacutest hogy

azon tuacutelmenően hogy ez a szűkiacuteteacutes egy oumlsszetettebb elgondolaacutes megalapozaacutesaacutet eleve

kizaacuterja immanens hibaacutet is tartalmaz jelesuumll olyan eszkoumlzkeacutent kezeli a peacutenzt amelynek

egyeduumlli ceacutelja eacutes leacutenyege tartozaacutesok kiegyenliacuteteacutese eacutes koumlveteleacutesek eacuterveacutenyesiacuteteacutese

Ugyanakkor eacuteppen ennek a kettőnek a teacutenyleges tartalmaacuteroacutel tehaacutet magaacuteroacutel a peacutenzről ez a

megkoumlzeliacuteteacutes semmit sem mond51 Ezen a ponton szuumlkseacuteges reacuteszletesebben utalni

Bessenyő Andraacutes neacutezeteacutere aki szerint a peacutenz nem maacutes mint likvid eacuterteacutekjog52 Ez annyit

51 Vouml HEERMANN Geld 13 bdquohellip uumlber den Inhalt von Schuld und Zahlung also uumlber das Geld an sich wird dagegen keine Aussage getroffenrdquo Maacuter ezen a ponton jelezni kell hogy a Heermann aacuteltal hasznaacutelt rsquoGeld an sichrsquo kifejezeacutes nagyfokuacute hasonloacutesaacutegot mutat a filozoacutefiaacuteban Kant aacuteltal hasznaacutelt rsquoDing an sichrsquo kategoacuteriaacutejaacuteval ami joggal nevezhető az idealista filozoacutefia egyik sarokkoumlveacutenek A tovaacutebbiakban a dolog mibenleacuteteacutenek taacutergyalaacutesa soraacuten eacuteppen ettől a kanti eacutertelemben vett dologtoacutel (Ding) elvaacutelasztva szeretneacutenk arra vaacutelaszt talaacutelni hogy a roacutemai jogaacuteszok szaacutemaacutera mit jelentett a dolog a maga valoacutesaacutegaacuteban Ezen tuacutelmenően az a neacutezet amely a peacutenzt Geldschuld formaacutejaacuteban aacutelliacutetja a koumlzeacuteppontba Savigny neveacutehez fűződik aki a peacutenz fogalmaacutet eredendően a vagyon fogalmaacutehoz koumlti Az elmeacutelet jelentőseacutege abban aacutell hogy a XIX szaacutezadi magaacutenjogtudomaacutenyban a peacutenzre illetőleg annak koumltelmi jogi vonatkozaacutesaira vonatkozoacute doktriacutena megfogalmazaacutesa egyeacutertelműen Savigny neveacutehez koumlthető aki a koraacutebban emliacutetett vagyon fogalmaacutet akkeacutent iacuterja le mint olyan magaacutenjogi hatalmat amely az egyes szemeacutelyeket a kuumllvilaacuteg bizonyos taacutergyai felett megilleti (Vouml SAVIGNY System I 339-340) Ehhez a vagyonfogalomhoz koumltődik Savigny neacutezete szerint a peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő amely kettős funkcioacuteval biacuter egyfelől az egyes vagyonalkatreacuteszek eacuterteacutekeacutenek meacutereacuteseacutere szolgaacuteloacute eszkoumlz maacutesfelől pedig ndash eacuteppen az előbbi funkcioacuteboacutel eredően ndash baacutermely vagyonalkatreacutesz eacuterteacutekeacutenek megjeleniacuteteacuteseacutere is keacutepes Mindebből adoacutedik egy magaacutenjogi keacutepesseacuteg egy hatalom arra neacutezve hogy egy adott szemeacutely valamely dolgot megszerezhessen Ezt a magaacutenjogi hatalmat nevezi Savigny peacutenznek Ld SAVIGNY Obligationenrecht I 404-406 Aacutettekintő jelleggel emliacuteti HEERMANN Geld 14 Megjegyzendő hogy Savigny a peacutenz kapcsaacuten a maacutesodik funkcioacutet tartotta leacutenyegesebbnek eacuterteacutekmeacuterőkeacutent azonban a peacutenz egy tekintet alaacute esik maacutes meacutereacutesi eszkoumlzoumlkkel mint amilyen peacuteldaacuteul a rőf vagy a font Utoacutebbiak relatiacutev eacuterteacutekmeacuterő jellege abban aacutell hogy ugyanazon dolog elteacuterő mennyiseacutegeinek oumlsszehasonliacutetaacutesa minden tovaacutebbi neacutelkuumll lehetseacuteges aacuteltaluk A peacutenz ezzel szemben abszoluacutet eacuterteacutekmeacuterő mivel alkalmas kuumlloumlnfeacutele taacutergyak eacuterteacutekeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera is (Vouml SAVIGNY Obligationenrecht 405) Eacuterdekes hogy egyeacuteb tradicionaacutelisan a peacutenzt azonosiacutetoacute jellemzőket mint peacuteldaacuteul a csereeszkoumlz funkcioacute Savigny egyaacuteltalaacuten nem is emliacutet Savigny elmeacuteleteacutehez reacuteszletesen ld KIEFNER Geld und Geldschuld 27-54 52 Bessenyő az rsquoeacuterteacutekjogrsquo kifejezeacutest a Kaser aacuteltal egy tanulmaacutenyaacuteban hasznaacutelt rsquoWertrechtrsquo megfelelőjekeacutent hasznaacutelja (Vouml MAX KASER Das Geld im Sachenrecht In AcP 143 [1937] 8 Hivatkozza BESSENYŐ A peacutenz 67) Kaser azonban akkeacutent koumlzeliacuteti meg a Wertrecht fogalmaacutet hogy minden olyan jogot ebbe a koumlrbe utal aminek a leacutenyege meghataacuterozott eacuterteacutekmennyiseacuteg aacutetruhaacutezaacutesa vagyis leacutenyegeacuteben fizeteacutesi jogkeacutent fogja fel az eacuterteacutekjogokat aminek koumlvetkezteacuteben a peacutenz feletti tulajdonjog eacuteppuacutegy a Wertrecht fogalma alaacute tartozik mint a peacutenzre iraacutenyuloacute koumlveteleacutesi jog Bessenyő ezzel szemben a jogosult javaacutera vagyoni poziacutecioacutet biztosiacutetoacute jogok (vagyoni jogok) koumlzuumll csak azokat tekinti eacuterteacutekjognak amelyek immateriaacutelis vagyoni előnyt biztosiacutetanak a jogosult szaacutemaacutera tehaacutet neacutevlegesen meghataacuterozott eacuterteacutekmennyiseacutegeket utalnak a jogosult vagyonaacuteba Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem tekinti eacuterteacutekjognak azokat a vagyoni jogokat amelyek valamely dolog feletti magaacutenjogi eacutertelemben vett hatalom gyakorlaacutesaacutera vagy szolgaacuteltataacutes teljesiacuteteacuteseacutenek koumlveteleacuteseacutere iraacutenyulnak hiszen ndash indokolaacutesa szerint ndash az eacuterteacutek ezekben az esetekben mindoumlssze folyomaacutenya a jog tartalmaacutenak Reacuteszletesen ld BESSENYŐ A peacutenz 65-67 Megjegyzendő hogy a magyar magaacutenjogi terminoloacutegiaacuteban az eacuterteacutekjog kifejezeacutes hasznaacutelata neacutemikeacutepp zavaroacute lehet ugyanis az eacuterteacutekjog kategoacuteriaacutejaacutet aacuteltalaacuteban az idegen dologbeli jogokon beluumll szokaacutes hasznaacutelni akkeacutent hogy ez utoacutebbi koumlrben leacuteteznek aacutellagjogok eacutes eacuterteacutekjogok Az aacutellagjogok jogosultja egy maacutes tulajdonaacuteban aacutelloacute dolog hasznaacutelataacutera jogosult amely hasznaacutelatot a tulajdonos koumlteles tűrni Ehhez keacutepest az eacuterteacutekjog leacutenyege abban aacutell hogy bdquoa jog valamely vagyoneacuterteacuteknek a jog taacutergyaacuteboacutel leendő megszerzeacuteseacutere eacutes biztosiacutetaacutesaacutera iraacutenyulrdquo Vouml LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 33 269 Ezeacutert kuumlloumlnoumlsen fontos annak hangsuacutelyozaacutesa hogy Bessenyő az eacuterteacutekjog kifejezeacutest Kaser munkaacutessaacutega nyomaacuten hasznaacutelja

22

tesz hogy egyfelől a peacutenz jogosultja valamely neacutevleges eacuterteacuteket a vagyonaacuteba szaacutemiacutethat

maacutesfelől pedig baacutermely vele elszaacutemolaacutesi viszonyban aacutelloacute szemeacutelytől koumlvetelheti hogy

az adott elszaacutemolaacutesi viszony kereteacuteben a peacutenzt mint likvid eacuterteacutekjogot erre a szemeacutelyre

aacutetruhaacutezhassa vagyis fizessen vele53 Koumlveteleacuteseacutenek alapja az a teacutenyező lesz amit

aacuteltalaacuteban a rsquotoumlrveacutenyes fizetőeszkoumlzrsquo kategoacuteriaacutejaacuteval szokaacutes visszaadni aki a fizeteacutes

ciacutemzettje nem utasiacutetja vissza a fizeteacutest valamint nem is győződik meg előzetesen a

fizeteacutesi eszkoumlzkeacutent felkiacutenaacutelt joacuteszaacuteg piaci eacuterteacutekeacuteről54 Mindennek a koumlvetkezmeacutenye az

lesz hogy a hivatkozott viszonyban magaacutet a likvid eacuterteacutekjogot eacuteppen az azt aacutetruhaacutezoacute

szemeacutely javaacutera kell beszaacutemiacutetani meacutegpedig a likvid eacuterteacutekjog neacutevleges eacuterteacutekeacutenek

megfelelően55 Maacuterpedig a neacuteveacuterteacutek meghataacuterozaacutesa a peacutenz vonatkozaacutesaacuteban kizaacuteroacutelag jogi

momentum a jog keletkezteti a neacuteveacuterteacuteket mint ahogy az eacuterteacutekjogot magaacutet is hiszen itt

nem egy objektiacuteve leacutetező tulajdonsaacuteg (suacutely teacuterfogat) meacutereacutes aacuteltal toumlrteacutenő deklaraacutelaacutesaacuteroacutel

van szoacute Az eacuterteacutekjog a jog konstitutiacutev aktusa reacuteveacuten joumln leacutetre meghataacuterozva azt a konkreacutet

eacuterteacutekmennyiseacuteget amelyet a jogosult a vagyonaacuteba tartozoacutenak szaacutemiacutethat56 Mindoumlssze

egyetlen keacuterdeacutes marad nyitva ebben a gondolatmenetben meacutegpedig az hogy milyen jog

melyik jog hozza leacutetre az eacuterteacuteket Vajon az eacuterteacutek kizaacuteroacutelag az ember alkotta pozitiacutev jog

szuumllemeacutenye Leacutetezik-e eacuterteacutek maacuter az ember alkotta jog előtt is57 Bessenyő is eacuteppen erről

az oldalroacutel koumlzeliacuteti meg a peacutenzt a peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő az első megjeleneacutesi formaacuteja

annak az eacuterteacutekskaacutelaacutenak amelyen a jogosult szaacutemaacutera immateriaacutelis vagyoni előnyt

biztosiacutetoacute eacuterteacutekjog eacuterteacutekeacutenek meacutereacutese megtoumlrteacutenik58 Ami mindenesetre meglaacutetaacutesa szerint a

peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő specialitaacutesaacutet adja az eacuteppen az a teacuteny hogy a peacutenzoumlsszegből meacuteg

nem vonhatoacute le koumlvetkezteteacutes a keacutepviselt vaacutesaacuterloacuteerőre neacutezve ugyanis a peacutenzoumlsszeg

csupaacuten egy nominaacutelis eacuterteacuteket jeleniacutet meg vagyis az eacuterteacutekjog azaacuteltal keletkezik hogy a

jog meghataacuterozza azt Az egyeacuteb vagyoni jogok pedig az eacuterteacutekeleacutes nyomaacuten peacutenzben

53 Ld BESSENYŐ A peacutenz 73 54 Vouml BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 17 55 Ld BESSENYŐ A peacutenz 73-74 56 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 68-69 Veacuteguumll maga Heermann is leacutenyegileg hasonloacute koumlvetkezteteacutesre jut amikor a peacutenzhez koumltődő taacutersadalmi illetőleg aacutellami elismertseacuteget hasonliacutetja oumlssze Az egybeveteacutes eredmeacutenyekeacutent raacutemutat hogy a keacutet neacutezet eleacuteggeacute hasonloacute egymaacuteshoz az előbbi szerint az a peacutenz amit a taacutersadalom az utoacutebbi szerint pedig amit az aacutellam peacutenznek ismer el Vagyis mindkeacutet neacutezet az elismertseacuteget tekinti a peacutenz mivoltaacutet meghataacuterozoacute sarokkőnek aacutem nem szabad elfelejteni hogy a peacutenz eacuterteacutekjellel toumlrteacutenő ellaacutetaacutesa tehaacutet az egyes peacutenzdarabok neacuteveacuterteacutekeacutenek meghataacuterozaacutesa az aacutellam privileacutegiuma Vouml HEERMANN Geld 16 Hasonloacutean MOMMSEN Geschichte VI-VII 57 Ez a keacuterdeacutes leacutenyegeacuteben Mommsen megkoumlzeliacuteteacuteseacuteből is koumlvetkezik Reacuteszletesen ld MOMMSEN Geschichte VII Maacutes keacuterdeacutes hogy ebben a vonatkozaacutesban Mommsen is azt az aacutellaacutespontot keacutepviseli hogy az eacuterteacutekkifejezeacutes minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean jogalkotoacutei aktus eredmeacutenye kell hogy legyen Ld MOMMSEN Geschichte VII Ugyanakkor nem tagadja a termeacuteszeti toumlrveacuteny szerepeacutet sem az eacuterteacutekviszonyokkal oumlsszefuumlggeacutesben Vouml MOMMSEN Geschichte VIII-IX 58 BESSENYŐ A peacutenz 67-68

23

kifejezhetőveacute vaacutelnak Leacutenyegeacuteben tehaacutet a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő funkcioacuteja koumlreacuteben egy a jog

aacuteltal leacutetesiacutetett mennyiseacuteg59 Azonban az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacute a metallista felfogaacutesuacute60

Roacutemaacuteban kicsit maacuteskeacutepp eacuterveacutenyesuumllt mivel a peacutenzt meghataacuterozott feacutemmennyiseacuteggel

azonosiacutetottaacutek Roacutemaacuteban a Kre IV szaacutezad veacutegeacutet megelőzően egyaacuteltalaacuten nem leacutetezett vert

peacutenz eacutes bdquokuumllfoumlldirdquo eredetű peacutenzek sem voltak forgalomban a roacutemai gazdasaacuteg ebben az

aacutellapotaacuteban tehaacutet nem peacutenzalapuacute hanem naturaacutelis gazdasaacuteg volt61 Bronz- eacutes ezuumlstpeacutenz a

Kre III szaacutezad elejeacutetől fogva leacutetezett Roacutemaacuteban Kre 269-268-ban keruumlltek

bevezeteacutesre62 Mindez azonban taacutevolroacutel sem jelenti azt hogy Roacutemaacuteban ne lett volna jelen

a peacutenz maacuter koraacutebban is az aes rude volt forgalomban amelyen mindoumlssze az eredeteacutere

vonatkozoacute jeloumlleacutes tehaacutet nem neacuteveacuterteacutekjel volt megtalaacutelhatoacute63 Keacutesőbb a

peacutenzgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes gazdasaacutegi szerkezetvaacuteltaacutessal jaacutert egyuumltt amely

peacutenzgazdaacutelkodaacutes azonban egyaacuteltalaacuten nem volt stabil64 Mint arra maga Winkel is

raacutemutat a gazdasaacutegi vaacutelsaacutegoknak nagy valoacutesziacutenűseacuteggel komoly hataacutesa lehetett erre a

peacutenzgazdaacutelkodaacutesra65 Talaacuten ez magyaraacutezhatja azt a teacutenyt is hogy a szabiniaacutenus eacutes

prokuliaacutenus iskolaacutek koumlzoumltt ndash mint arroacutel Gaius beszaacutemol (Gai 3 139-141) ndash

veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg volt az adaacutesveacutetel eacutes a csere egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa tekinteteacuteben

Joacutellehet ekkorra maacuter kialakult a peacutenzgazdaacutelkodaacutes meacutegis az előbb emliacutetett forraacutesok

59 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 68-69 Ezzel egyező neacutezetet fejt ki Walker is aki raacutemutat hogy meacutereacutes eseteacuten az oumlsszehasonliacutethatoacutesaacuteg alapja eacuteppen az hogy amit meacuteruumlnk eacutes az amivel megmeacuterjuumlk azonos fajtaacutejuacute legyen ndash ahhoz hogy valaminek a suacutelyaacutet megmeacuterjuumlk szuumlkseacuteges hogy legyen valami olyan aminek suacutelya van Ld WALKER Money 8 60 BESSENYŐ A peacutenz 74 61 Vouml CRAWFORD Coinage 17 CRAWFORD Geld III A W INKEL Das Geld 282 62 CRAWFORD Coinage 19 skk WINKEL Das Geld 283 63 CRAWFORD Coinage 17 skk WINKEL Das Geld 283 Ehhez meacuteg BUumlRGE Geld 130 skk FOumlLDI

Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 225151 64 Joacutel peacuteldaacutezzaacutek ezt a mancipatio koumlreacuteben lezajlott vaacuteltozaacutesok is Ez a res mancipi aacutetruhaacutezaacutesaacutera hasznaacutelatos per aes et libram uumlgylet kuumllsőleg ndash mint azt Gaius (Gai 1 119) iacuterja ndash sziacutenleges adaacutesveacutetel (imaginaira quaedam venditio) volt vagyis a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet eredmeacutenyezte a veacutetelaacuter megfizeteacutese mellett Az uumlgylet per aes et libram mivolta azeacutert kuumlloumlnoumlsen jelentős mivel eredetileg csak a bronz volt hasznaacutelatban (Gai 1 122 bdquo[hellip] olim aereis tantum nummis utebantur [hellip]rdquo) amelyet leszaacutemlaacutelaacutes helyett lemeacutertek (Gai 1 122 bdquo [hellip] qui dabat alicui pecuniam non numerabat eam sed appendebat [hellip]rdquo Utoacutebb azonban fokozatosan aacutetvette a helyeacutet a mancipatio nummo uno amelynek soraacuten elegendő volt a meacuterleget egyetlen bronzdarabbal megpendiacuteteni majd ezt a bronzdarabot aacutetadni az eladoacutenak (Gai 1 119 bdquo[hellip] deinde aere percutit libram idque aes dat ei a quo mancipio accipit quasi pretii loco [hellip]rdquo Ebből kitűnik tehaacutet hogy a peacutenzgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutessel vagyis az eacutermepeacutenz megjeleneacuteseacutevel a bronz lemeacutereacutese feleslegesseacute vaacutelt Ehhez ld meacuteg WINKEL Das Geld 284-285 65 WINKEL Das Geld 286 Ennek peacuteldaacutejakeacutent szolgaacutelhat Cicero tudoacutesiacutetaacutesa Vouml Cic de off 3 80 bdquoGratidianus [hellip] cum praetor esset collegiumque praetorium tribuni plebi adhibuissent ut res nummaria de communi sententia constitueretur iactabatur enim temporibus illis nummus sic ut nemo posset scire quid haberetrdquo Ehhez ld CRAWFORD Coinage 187 sk Hasonloacute olvashatoacute Caesar bdquoDe bello civilirdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban is Ld Caes De bello civ 3 1 2 bdquo[hellip] cum fides tota Italia esset angustior neque creditae pecuniae solverentur constituit ut arbitri darentur per eos fierent aestimationes possessionum et rerum quanti quaeque earum ante bellum fuisset atque eae creditoribus traderenturrdquo Ehhez ld meacuteg BUumlRGE Geld 142 CRAWFORD Coinage 189-193

24

tanuacutesaacutega alapjaacuten laacutethatoacute hogy a taacutersadalmilag bizonytalanabb időszakok a kezdeti

naturaacutelis gazdaacutelkodaacutes szintjeacutere vetetteacutek vissza a roacutemai gazdasaacutegot66 Winkel meglaacutetaacutesa

szerint az előbbi peacuteldaacutehoz hasonloacutean a vindicatio nummorum keacuterdeacuteseacutet koumlzeacuteppontba

aacutelliacutetoacute consumptio eacutes commixtio nummorum probleacutemaacutejaacutenak haacutettere is joacutel magyaraacutezhatoacute

ezzel a gondolatmenettel67 Ebben a vonatkozaacutesban utalni kell arra hogy eme vindicatio

haacutettereacuteben a nagyobb peacutenzoumlsszegek fizeteacuteseacutere vonatkozoacute gyakorlat aacutell jelesuumll a

nummulariusok azon szokaacutesa hogy a peacutenzoumlsszegeket kisebb zacskoacutekban vetteacutek aacutet az

aacutetveacutetelről pedig tesseraacutet aacutelliacutetottak ki68 Ekkeacutent tehaacutet lehetőveacute vaacutelt a peacutenzeacutermeacutek egyedi

azonosiacutetaacutesa Ebben a vonatkozaacutesban Winkel felhiacutevja a figyelmet arra hogy ilyen

szempontboacutel a roacutemai gazdasaacuteg mindig is naturaacutelis gazdasaacuteg volt hiszen a peacutenznek

elsődlegesen a testi jellegeacutet hangsuacutelyoztaacutek69 Ami most maacuter Bessenyő gondolatmeneteacutet

illeti teacutenykeacuterdeacutes ugyan hogy a vagyontaacutergyak eacuterteacuteke ndash a peacutenzen kiacutevuumll ndash egyeacuteb

vagyontaacutergyakban is kifejezhető azonban az eacuterteacutekegyenlőseacuteg ezekben az esetekben

kizaacuteroacutelag attoacutel fuumlgg hogy a felek a konkreacutet uumlgylet koumlreacuteben egyeneacuterteacutekűnek tekintik-e a

csereacutelendő vagyontaacutergyakat70 Mindazonaacuteltal az ilyen eacuterteacutek-oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten

szuumlkseacuteges hogy leacutetezzen egy tertium comparationis valamely olyan aacuteru amely alkalmas

mindkeacutet a csereuumlgyletben reacuteszeltetett vagyontaacutergy eacuterteacutekeacutenek kifejezeacuteseacutere Tehaacutet a

roacutemaiak peacutenzfelfogaacutesa koumlreacuteben az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacute a peacutenzaacuteruhoz (Zwischenware

intermediate commodity numeacuteraire) tapad a peacutenz az lesz amit a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan

ismer elfogad eacutes alkalmaz eacuterteacutekkifejezeacutesre eacutes csereeszkoumlz gyanaacutent71 Mindeme

megfontolaacutesok alapjaacuten a koraacutebban feltett keacuterdeacutesre jelesuumll hogy milyen jog konstituaacutelja

az eacuterteacuteket az alaacutebbi vaacutelasz adhatoacute Bizonyiacutetott hogy a peacutenzgazdaacutelkodaacutes megjeleneacutese

előtt a naturaacutelis aacuterucsere időszakaacuteban is relevaacutens volt a csereuumlgyletben reacuteszeltetett

dolgok eacuterteacuteke hiszen ndash mint az a koraacutebbiakboacutel kideruumllt ndash a csereuumlgylet lebonyoliacutetaacutesaacutera

akkor keruumllt sor ha a reacutesztvevő felek uacutegy veacutelteacutek hogy csereacutelni kiacutevaacutent dolgok eacuterteacuteke

66

BUumlRGE Geld 142 CRAWFORD Coinage 193 WINKEL Das Geld 285-286 67 WINKEL Das Geld 287 Ehhez ld meacuteg KASER Das Geld 181 skk WACKE Zahlung 89 skk 68 Ehhez ld kuumlloumlnoumlsen BERGER Encyclopedic Dictionary s v rsquotessera nummulariarsquo A nummulariusok keacuterdeacuteshez ld meacuteg PETRUCCI Mensam exercere 253 skk FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 226-227 69 WINKEL Das Geld 287 70 BESSENYŐ A peacutenz 70 71 BESSENYŐ A peacutenz 71 Bessenyő az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacutehoz kapcsolja a likviditaacutes kategoacuteriaacutejaacutet is mivel a meghataacuterozott neacuteveacuterteacuteket keacutepviselő eacuterteacutekjog csak akkor biacuter teacutenyleges jelentőseacuteggel amennyiben a jogosult maacutesra ruhaacutezhatja ezt az eacuterteacutekjogot a koumltelezett szemeacutelyeacuteben pedig elfogadaacutesi koumltelezettseacuteg aacutell fenn Vouml BESSENYŐ A peacutenz 72-73 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően foglalnak aacutellaacutest a koumlzgazdaacuteszok is amikor a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő funkcioacuteja kapcsaacuten arra hiacutevjaacutek fel a figyelmet hogy a peacutenz az aacuterkifejezeacuteshez belső eacuterteacutekkel kell hogy rendelkezzen Vouml BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 21 WALKER Money 5 eacutes 8 Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ez a felfogaacutes megegyezik a peacutenzjellemzők koumlzoumltt emliacutetett nagyfokuacute helyettesiacutethetőseacuteg kriteacuteriumaacuteval Vouml MICKWITZ Geld und Wirtschaft 10-11

25

megegyezik A naturaacutelis aacuterucsere viszont maacuter az ember alkotta jog időszaka előtt is

hasznaacutelatban volt vagyis az a felveteacutes amely szerint a jog keletkezteti az eacuterteacuteket uacutegy

eacutertelmezhető ha azt aacutelliacutetjuk hogy az eacuterteacutekteacutetelezeacutes legalaacutebbis a ius gentium sajaacutetossaacutega

Nem kizaacutert persze hogy az ember alkotta jog is eacuteljen az eacuterteacutekteacutetelezeacutes lehetőseacutegeacutevel

ennek azonban akkor van leacutetjogosultsaacutega ha a ius gentium szerinti eacuterteacutekteacutetelezeacutessel

egybevaacuteg72 Minthogy a ius gentium forraacutesa a ius naturale ekkeacutent elvitathatatlan hogy

az eacuterteacutek minden leacutetező immanens reacutesze amelyet az ember felismerni keacutepes

Visszakanyarodva a peacutenz funkcioacuteinak keacuterdeacuteseacutehez minden egybevetve helytaacutelloacutenak

minősiacutethető Kaser ama meglaacutetaacutesa hogy a peacutenz testi megjeleneacuteseacuteben kuumlloumlnleges jellegű

olyan sajaacutetossaacutegokkal biacuter amelyek speciaacutelis helyzetbe hozzaacutek magaacutet a peacutenzt73 Kaser

tehaacutet ndash Mickwitz felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben ndash nem a helyettesiacutethetőseacutegben laacutetja a peacutenz fő

sajaacutetossaacutegaacutet hanem abban a teacutenyezőben hogy a peacutenz eacuterteacutekkel biacuter ekkeacutent aacuteruk eacutes

szolgaacuteltataacutesok elleneacuterteacutekekeacutent joumln figyelembe Veacutelemeacutenye szerint a fokozott

helyettesiacutethetőseacuteg ennek csupaacuten folyomaacutenya ez annyit tesz hogy a felcsereacutelhetőseacuteg

helyettesiacutethetőseacuteg nem kizaacuteroacutelag a fajtaacutehoz tartozoacute egyes egyedekre vonatkozik hanem

egyfelől baacutermely maacutes peacutenznem peacutenzdarabjai is alkalmasak ugyanannak az eacuterteacuteknek a

kifejezeacuteseacutere maacutesfelől pedig a meghataacuterozott eacuterteacuteket keacutepviselő egyes peacutenzdarabok

alkalmasak aacuteruk szolgaacuteltataacutesok eacuterteacutekeacutenek kifejezeacuteseacutere is vagyis a peacutenz a forgalomban

aacuteltalaacutenos eacuterteacutekmeacuterőkeacutent is reacuteszt vesz74 Ami Mickwitz neacutezeteacutet illeti tuumlzetesebb vizsgaacutelat

utaacuten nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelhat hogy a helyettesiacutethetőseacuteg Mickwitz neacutezete szerint sem

elsődleges de legalaacutebbis semmikeacuteppen sem kizaacuteroacutelagos jellemzője a peacutenznek főkeacutent

azeacutert mivel meglaacutetaacutesa szerint pusztaacuten a helyettesiacutethetőseacuteg aacuteltal valami meacuteg nem vaacutelik

peacutenzzeacute az aacuteltala hasznaacutelt plasztikus kifejezeacutessel eacutelve mindoumlssze egy Zwischenware

(intermediate commodity) lesz ez meacuteg nem peacutenz de funkcioacutei alapjaacuten nagyon koumlzel aacutell a

72 A ius gentium kapcsaacuten legyen eleacuteg annyit jelezni hogy ezt a roacutemaiak is akkeacutent eacutertelmezteacutek mint quod vero naturalis ratio inter omnes homines constituit ekkeacutent quo gentes humanae utuntur (vouml Gai 1 1 Inst 1 2 1 Ulp D 1 1 1 4 [1 inst]) Egyfajta termeacuteszetes rendnek az eacutertelmen keresztuumlli (naturalis ratio) megnyilvaacutenulaacutesa ez az emberben (ld Elmeacutelkedeacutesek 5 32 6 1) amelynek veacutegső eredője azonban maga a termeacuteszet (natura) Ehhez ld Cic de inv 2 65 bdquoAc naturae quidem ius esse quod nobis non opinio sed quaedam innata vis adferat ut religionem pietatem gratiam vindicationem observantiam veritatemrdquo ld KASER Ius gentium 55 eacutes kuumlloumlnoumlsen 210 sz jegyzet Ezzel a renddel eacutertelemmel valoacute kapcsoloacutedaacutesunkat csak ennek hiaacutenyakor ismerjuumlk fel igazaacuten ld erről Cic de leg 1 47 vouml WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo 227 73 Vouml bdquoDas Geld in seinen koumlrperlichen Erscheinungsformen [hellip] ist eine Sache von besonderer Artrdquo KASER Das Geld 169 74 Vouml KASER Das Geld 169 Maacutes keacuterdeacutes ugyanakkor hogy a helyettesiacutethetőseacuteg Kaser szerint sem elhanyagolhatoacute hiszen egy bizonyos mennyiseacuteg felett az egyes peacutenzdarabok egyediseacutege teljes egeacuteszeacuteben maacutesodlagossaacute vaacutelik Eacuterdemes felfigyelni tovaacutebbaacute arra a momentumra is hogy Kaser nem aacuteltalaacuteban a peacutenz hanem az egyes peacutenzdarabok helyettesiacutethetőseacutegeacuteről beszeacutel amely megkoumlzeliacuteteacutes eacutertő moacutedon tuumlkroumlzi a roacutemaiak peacutenzfelfogaacutesaacutet Vouml KASER Das Geld 170

26

peacutenzhez75 Ha egyidejűleg toumlbb ilyen is forgalomban van ez annak a mutatoacuteja hogy

egyik sem tett szert aacuteltalaacutenos taacutersadalmi elismertseacutegre Amikor azonban ezek koumlzuumll egy

megkapja a kellő taacutersadalmi elismertseacuteget kiemelkedve a toumlbbi koumlzuumll peacutenzzeacute vaacutelik eacutes a

toumlbbit visszaszoriacutetja76

Az eddigi megfontolaacutesok koumlreacuteben a peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő illetve mint fizeteacutesi-

csereeszkoumlz jelent meg Nem szabad azonban figyelmen kiacutevuumll hagyni Savigny azon

megaacutellapiacutetaacutesaacutet hogy ndash maacutes eacuterteacutekmeacuterőkkel ellenteacutetben ndash peacutenz vonatkozaacutesaacuteban az abszoluacutet

eacuterteacutekmeacuterő jelleg is egy jelentős sajaacutetossaacuteg baacutermely aacuteru szolgaacuteltataacutes eacuterteacutekeacutenek kifejezeacutese

is lehetseacuteges aacuteltala77 Mickwitz ezen tuacutelmenően meacuteg a peacutenz eacuterteacutekmegőrző funkcioacutejaacutet is

hangsuacutelyozza eacutes eme keacutet funkcioacuteboacutel vezeti le a peacutenz eacuterteacutekaacutelloacutesaacutegaacutenak koumlvetelmeacutenyeacutet

mondvaacuten hogy az eacuterteacutekaacutelloacutesaacuteg hiaacutenya az azt felhasznaacuteloacute alanyokban komoly

bizonytalansaacutegokat szuumllhet78

Kaser raacutemutat arra hogy a peacutenz addig toumllt be teacutenyleges szerepet a forgalomban amiacuteg

annak a reacuteszeacutet keacutepezi vagyis a peacutenz ceacutelja eacuteppen az elvileg korlaacutetlanul gyakori eacutes

veacutegtelen hosszan folytathatoacute tulajdonvaacuteltozaacutesban eacuterhető tetten79 Az egyes

peacutenzdarabokon az eacuterteacutek is feltuumlnteteacutesre keruumll azaz maacuter az egyes darabok is eleve

megnevezik a peacutenzeacuterteacuteket ekkeacutent valamely maacutes peacutenznem peacutenzdarabjai peacutenzben

kifejezhető eacuterteacutekkel biacuternak80 Ezzel Kaser leacutenyegeacuteben tovaacutebb finomiacutetja a Savigny aacuteltal

megfogalmazott abszoluacutet eacuterteacutekmeacuterő jelleget a peacutenz nem csak baacutermely aacuteru vagy

szolgaacuteltataacutes eacuterteacutekeacutenek kifejezeacuteseacutere alkalmas hanem ezen tuacutelmenően egy adott peacutenznem

valamekkora egyseacutege egyeacuteb peacutenznem(ek)ben is megadhatoacute Ennek a kaseri

gondolatmenetnek azonban tovaacutebbi koumlvetkezmeacutenye is van Amikor Kaser azt aacutelliacutetja

hogy az egyes peacutenzdarabok eleve megnevezik eacuterteacutekuumlket (bdquohellip die Geldstuumlcke von

vornherein ihren Geldwert nennenhelliprdquo)81 akkor ezzel implicite maga is elismeri hogy az

eacuterteacutek leacutetrehozaacutesa meghataacuterozott jogi aktus eredmeacutenye vagyis a peacutenz eacuterteacutekeacutet a jog hozza

leacutetre tehaacutet a peacutenz ilyen eacuterteacuteke neacuteveacuterteacutek Ehhez keacutepest Savigny abboacutel hogy a peacutenz

75 A jelzett kifejezeacutesekhez ld MICKWITZ Geld und Wirtschaft 11 valamint 15 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően BESSENYŐ A peacutenz 71 LENKOVICS Dologi jog 44 76 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 11 77 Ld SAVIGNY Obligationenrecht I 405 Ezzel egyezően MICKWITZ Geld und Wirtschaft 15 78 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 16-17 Az eacuterteacutekmegőrző funkcioacute kritikaacutejaacutehoz ld fentebb Bessenyő gondolatmeneteacutet (19 sz jegyzet) 79 bdquohellip erschoumlpft sich die Bestimmung des Geldes in dem theoretisch unbegrenzt haumlufigen und unendlich lange fortsetzbaren Eigentumswechselrdquo KASER Das Geld 170 80 Vouml KASER Das Geld 170 81 KASER Das Geld 170

27

abszoluacutet eacuterteacutekmeacuterő mivoltaacutet hangsuacutelyozza82 vezeti le ama aacutelliacutetaacutesaacutet hogy a peacutenz feletti

tulajdonjog valamely vagyontaacutergy megszerzeacuteseacutere iraacutenyuloacute magaacutenjogi hatalmat jelent83

Ekkeacutent ndash mint arra Bessenyő is raacutemutat84 ndash Savigny a peacutenz leacutenyegeacutenek a vaacutesaacuterloacuteerőt

tekinti85 Ezt Bessenyő azeacutert tekinti hibaacutes szemleacuteletnek mert a vaacutesaacuterloacuteerő arra a keacuterdeacutesre

adott vaacutelasz hogy a peacutenz adott mennyiseacutege milyen aacuterukra csereacutelhető vagyis hogy

mekkora a peacutenz gazdasaacutegi eacuterteacuteke ndash a fentebb mondottak alapjaacuten tehaacutet mekkora eacuterteacutekkel

biacuter csereeszkoumlzkeacutent Ehhez keacutepest a peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő egy nominaacutelis konstituaacutelt

eacuterteacuteket jeleniacutet meg ndash fizeteacutesi eszkoumlzkeacutent86 Mindebből levonhatoacute az a koumlvetkezeteacutes is

hogy a peacutenz vaacutesaacuterloacuteereje szinteacuten tisztaacuten koumlzgazdasaacutegtani kategoacuteria

IV Reacuteszoumlsszegzeacutes a peacutenzről aacuteltalaacuteban

Oumlsszegezve a fenti megfontolaacutesokat elmondhatoacute hogy a peacutenz egyetlen tankoumlnyvi

fogalommal nem iacuterhatoacute koumlruumll megnyugtatoacutean Ekkeacutent elmondhatoacute hogy olyan

megkoumlzeliacuteteacutest kell hogy alapul vegyuumlnk amelynek kereteacuteben lehetőseacuteg nyiacutelik arra hogy

a peacutenzt jellemzői eacutes funkcioacutei oldalaacuteroacutel koumlzeliacutetsuumlk meg

Ami a peacutenz jellemzőit illeti ezek elsősorban a peacutenzzel kapcsolatos taacutersadalmi elvaacuteraacutesok

szisztematizaacutelt felsorolaacutesakeacutent foghatoacutek fel leacutenyegeacuteben arroacutel szoacutelnak hogy a kuumllső

szemleacutelő milyen elvaacuteraacutesokat taacutemaszt a peacutenzzel szemben annak műkoumldeacutese a forgalomban

valoacute reacuteszveacutetele soraacuten egyszersmind pedig arroacutel is hogy az ilyen szemleacutelő szaacutemaacutera

mikeacutent tűnik fel a peacutenz

A peacutenzfunkcioacutek olyan a peacutenz peacutenz-mivoltaacutehoz koumltődő bdquomozgaacutesformaacutekrdquo amelyek azt

mutatjaacutek hogy a peacutenz mikeacutent műkoumldik teacutenylegesen a forgalomban Eme funkcioacutek

felsorolaacutesa azonban elsődlegesen attoacutel fuumlgg hogy milyen diszcipliacutena alapjaacuten aacutellva

keacuterdezuumlnk raacute a peacutenz konkreacutet gazdasaacutegi mozgaacutesformaacuteira ndash maacutes vaacutelaszokat kapunk

ugyanis a jog ismeacutet maacutes vaacutelaszokat a koumlzgazdasaacutegtan talajaacuteroacutel indulva Ennek az 82 SAVIGNY Obligationenrecht I 405 bdquohellipdas Geld als absoluter Werthmesser dient also zur Vergleichung des Werthes der verschiedensten Gegenstaumlnde geeignet isthelliprdquo 83 Vouml SAVIGNY Obligationenrecht I 406 bdquoDas Geld [hellip] gewaumlhrt seinem Eigenthuumlmer eine allgemeine auf alle Gegenstaumlnde des freien privatrechtlichen Verkehrs anwendbare Vermoumlgensmacht und es erscheint [hellip] als selbststaumlndiger Traumlger dieser Macht allen besonderen Bestandtheilen des Vermoumlgens zur Seite stehend und mit denselben gleich berechtigt und gleich wirksamrdquo valamint 454 bdquoDas allgemeine Wesen des Geldes wurde oben darin gesetzt [hellip] daszlig es seinem Eigenthuumlmer eine Macht verleiht die sich auf alle verschiedenen Bestandtheile des Vermoumlgens erstreckt und diese Macht wird begruumlndet durch die allgemeine Anerkennungrdquo 84 BESSENYŐ A peacutenz 76 85 SAVIGNY Obligationenrecht I 454 86 Ezzel egyezően BESSENYŐ A peacutenz 123-124

28

elteacutereacutesnek legjobb peacuteldaacuteja az eacuterteacutekmeacuterő- eacutes a csereeszkoumlz-funkcioacute fentebb bemutatott

egymaacuteshoz valoacute viszonya jelesuumll hogy keacutet diszcipliacutena aacuteltal ugyanarra a keacuterdeacutesre adott

vaacutelaszkeacutent eacuterteacutekelhetők Megjegyzendő hogy a kezdetben felsorolt peacutenzfunkcioacutek

(eacuterteacutekmeacuterő- csere- eacutes forgalmi eszkoumlz fizeteacutesi eszkoumlz megtakariacutetaacutesi maacuteskeacutent

kincskeacutepző-eszkoumlz funkcioacutek) koumlzuumll csak az eacuterteacutekmeacuterő- eacutes csereeszkoumlz- valamint a

fizeteacutesi eszkoumlz-funkcioacuteval foglalkoztunk reacuteszletesebben Ennek oka abban keresendő

hogy a jogaacutesz szaacutemaacutera a peacutenz leginkaacutebb markaacutens jellemzője a helyettesiacutethetőseacuteg leacutenyegi

funkcioacutei pedig az eacuterteacutekmeacuterő- eacutes a fizeteacutesi eszkoumlz-funkcioacute87 Egyes peacutenzfunkcioacuteknak

(kincskeacutepző funkcioacute) egyaacuteltalaacuten a leacutetalapja is keacutetseacutegbe vonhatoacute a fizeteacutesi eszkoumlz funkcioacute

pedig veacutelemeacutenyuumlnk szerint pusztaacuten az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacute folyomaacutenya amely ekkeacutent

alkotja a peacutenz leacutenyegeacutet88

Ezek a sajaacutetossaacutegok roacutemai jogban csak reacuteszben eacuterveacutenyesuumllnek joacutellehet a peacutenz leacutenyegeacutet

eacutes funkcioacuteit ugyanabban laacutettaacutek reacutegen is mint mainapsaacuteg a peacutenzt dologi jogi szempontboacutel

oumlsszesseacutegeacuteben meacutegis maacuteskeacutent kezelteacutek Jobban ragaszkodtak peacuteldaacuteul az egyes

peacutenzdarabok dologi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutehoz mint a modern jogokban valamint a fokozott

helyettesiacutethetőseacutegből sem vontak le olyan messzemenő koumlvetkezteteacuteseket mint ma

illetőleg reacuteszben maacutes koumlvetkezteteacuteseket vontak le89 Keacutetseacutegtelen teacuteny hogy Roacutemaacuteban a

peacutenzeacuterteacutek sokkal inkaacutebb feacutemeacuterteacuteken nyugodott vagyis a feacutemtől elvaacuteloacute peacutenzeacuterteacuteket nem

vagy csak keveacutesseacute ismerteacutek90 Ebből adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy Roacutemaacuteban a peacutenz ndash

oumlsszehasonliacutetva a mai felfogaacutessal ndash koumlzelebb aacutellt a toumlbbi ingoacute dologhoz iacutegy joggal

vaacuterhatnaacute baacuterki hogy a peacutenzre vonatkozoacute roacutemai jogi szabaacutelyok kevesebb elteacutereacutest

mutassanak az egyeacuteb dolgokra vonatkozoacute szabaacutelyoktoacutel Ehhez keacutepest azonban a valoacutesaacuteg

az hogy roacutemai jogban eacuteppuacutegy talaacutelkozunk a peacutenzre vonatkozoacute speciaacutelis szabaacutelyokkal

mint baacutermely modern jogrendszerben91

Mindezen megfontolaacutesok nyomaacuten adoacutedik a keacuterdeacutes hogy a roacutemaiak peacutenzre vonatkozoacute

felfogaacutesa mikeacutent foglalhatoacute oumlssze

87 Ehhez ld SCOTT Money 1-2 BESSENYŐ A peacutenz 77 88 Vouml a koraacutebban ideacutezett (44 sz j) Heermann neveacutehez fűződő gondolatot aki szerint a fizeteacutes (Zahlung) a peacutenznek magaacutenak (Geld an sich) egyik alkotoacuteeleme 89 Vouml KASER Das Geld 171 WINKEL Das Geld 287 90 Vouml KASER Das Geld 171 CRAWFORD Geld III A B ESSENYŐ A peacutenz 74 91 Vouml KASER Das Geld 172

29

A PEacuteNZRE VONATKOZOacute ROMANISTA COMMUNIS OPINIO

I Bevezeteacutes probleacutemafelveteacutes

A peacutenzzel kapcsolatos vizsgaacuteloacutedaacutesok soraacuten a koumlvetkező logikus leacutepeacutes annak a keacuterdeacutesnek

a megvaacutelaszolaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlet lehet hogy vajon minek tekintetteacutek a roacutemaiak a peacutenzt

Jogi eacutertelemben vett dolog volt vagy jogi szempontboacutel egeacuteszen maacutes jellegűnek

gondoltaacutek Amennyiben dolog volt uacutegy a dolgok mely kategoacuteriaacutejaacuteba soroltaacutek Vajon

igazolhatoacute-e egy olyan felteveacutes amely szerint pecunia eacutes res egymaacutestoacutel neacutemikeacuteppen

kuumlloumlnboumlzőek a roacutemaiak gondolkodaacutesa szerint Ennek a felteveacutesnek a haacutettereacuteben

megbuacutevoacute elgondolaacutest az alaacutebbiak szerint lehet koumlrvonalazni Nyilvaacutenvaloacute hogy szaacutez

sestertius maacutes megiacuteteacuteleacutes alaacute esik mint egy attikai vaacuteza Mi toumlbb szaacutez sestertius eacutes szaacutez

meacuterő buacuteza koumlzoumltt is fedezhetuumlnk fel kuumlloumlnbseacutegeket ndash jogi eacutes koumlznapi eacutertelemben veacuteve

egyaraacutent

Mindenek előtt azonban mi az amit a peacutenzről illetőleg a peacutenzhez kapcsoloacutedoacute roacutemai jogi

felfogaacutesroacutel aacuteltalaacuteban tudunk A romanisztikaacuteban elfogadott aacuteltalaacutenos neacutezet szerint a peacutenz

res fungibilis eacutes res consumptibilis92 Amint Bessenyő Andraacutes arra raacutemutat bdquo[e]nnek

forraacutesbeli alapja vitathatatlanrdquo93 A helyettesiacutethető dolgok (nem forraacutesszerű elnevezeacutessel

res fungibiles) a forraacutesokban res quae pondere numero mensura constant formaacuteban

jelennek meg Ebben a vonatkozaacutesban aacuteltalaacuteban Gaius instituacutecioacuteinak keacutet toumlredeacutekeacutere (Gai

2 196 eacutes Gai 3 90) valamint Ulpianus egy Digesta-beli veacutelemeacutenyeacutere toumlrteacutenik

92 Ehhez ld a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll BONFANTE Proprietagrave I 107 eacutes 111 MARTON Roacutemai magaacutenjog 137 KASER RPR I 382 GUARINO Diritto romano 337 eacutes 339 TALAMANCA Istituzioni 384-385 BENEDEK Dologi jog 9-10 BESSENYŐ A peacutenz 3 SANFILIPPO Istituzioni 75 FOumlLDI ndash HAMZA 280 Maacuter ezen a ponton kiemelendő hogy a helyettesiacutethető dolgok koumlreacuteben Foumlldi ndash Hamza egyeacutertelműen eacutes nagyon helyesen keacuteszpeacutenzről beszeacutel ellenteacutetben maacutes szerzőkkel akik mindoumlssze peacuteldakeacutent felsoroljaacutek a helyettesiacutethető dolgok koumlreacuteben a peacutenzt aacuteltalaacuteban Vouml FOumlLDI ndash HAMZA 280 Emellett szinteacuten fontos raacutemutatni hogy a peacutenz helyettesiacutethetőseacutege vonatkozaacutesaacuteban Bonfante eacutes Marton a gazdasaacutegi eacutertelemben vett elhasznaacutelhatoacutesaacutegot tartja a peacutenz sajaacutetos jellemzőjeacutenek ebből adoacutedoacutean a peacutenz kuumlldoumlnboumlzik a toumlbbi elhasznaacutelhatoacute-elfogyaszthatoacute dologtoacutel Ehhez keacutepest Bessenyő Andraacutes a peacutenz elhasznaacutelhatoacute mivolta kapcsaacuten azt a neacutezetet vallja hogy fizikai eacutertelemben vett elhasznaacuteloacutedaacutesroacutel tehaacutet elkopaacutesroacutel van szoacute Reacuteszletesen ld BONFANTE Proprietagrave I 111 MARTON Roacutemai magaacutenjog 137 BESSENYŐ A peacutenz 4 Utoacutebbi szerző neacutezeteacutenek kritikaacutejakeacutent ld FOumlLDI ndash HAMZA 2807 93 Ld BESSENYŐ A peacutenz 3 Egyezően BRETONE Fondamenti 128 A peacutenz a forraacutesokban gyakran jelenik meg pecunia numerata formaacutejaacuteban mivel a keacuteszpeacutenzt a forgalmi eacuteletben az eacutermeacutek darabszaacutema alapjaacuten hataacuterozzaacutek meg erre pedig okszerűen az eacutermeacutek darabszaacutemaacutenak leszaacutemolaacutesa uacutetjaacuten keruumllhet sor BESSENYŐ 3 BENEDEK Peacutenztulajdon 254

30

hivatkozaacutes (Ulp D 13 3 1 pr [27 ad ed])94 valamennyi emliacutetett szoumlveg reacuteszletesebb

elemzeacuteseacutere a keacutesőbbiekben sor keruumll Az mindenesetre bizonyosan megaacutellapiacutethatoacute hogy

a helyettesiacutethető dologra neacutezve teljesiacutetendő szolgaacuteltataacutes generikus egy meghataacuterozott

fajta lemeacutereacutes szaacutemlaacutelaacutes vagy maacutes meacuterteacutek aacuteltal meghataacuterozott mennyiseacutegeacutet kell adni eacutes

ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel ugyanannyit kell visszaadni Eme kategoacuteria paacuterja (eacutes semmikeacuteppen

sem ellenteacutete) a helyettesiacutethetetlen dolgok koumlre amelynek vonatkozaacutesaacuteban gyakorta

ideacuteznek szinteacuten egy Ulpianus-veacutelemeacutenyt

Ulp D 45 1 29 pr (ad Sab)

Scire debemus in stipulationibus tot esse stipulationes quot summae sunt totque

esse stipulationes quot species sunt Secundum quod evenit ut mixta una summa

vel specie quae non fuit in praecedenti stipulatione non fiat novatio sed efficit

duas esse stipulationes Quamvis autem placuerit tot esse stipulationes quot

summae totque esse stipulationes quot res tamen si pecuniam quis quae in

conspectu est stipulatus sit vel acervum pecuniae non tot sunt stipulationes

quot nummorum corpora sed una stipulatio nam per singulos denarios singulas

esse stipulationes absurdum est Stipulationem quoque legatorum constat unam

esse quamvis plura corpora sint vel plura legata Sed et familiae vel omnium

servorum stipulatio una est Itemque quadrigae aut lecticariorum stipulatio una

est At si quis illud et illud stipulatus sit tot stipulationes sunt quot corpora

A szoumlveg elsődleges aacutelliacutetaacutesa hogy a stipulatio soraacuten a lebonyoliacutetandoacute uumlgyletek szaacutema az

uumlgyletben szereplő oumlsszegek (summae) illetve egyedi taacutergyak (species keacutesőbb res)

szaacutemaacutehoz igazodik95 tot stipulationes quot res96 quot corpora tot stipulationes97 tot

stipulationes quot summae98 A szoumlvegben Ulpianus keacutet lehetőseacuteget aacutelliacutet szembe

egymaacutessal Az egyik szerint ha valaki egy halom peacutenzt (acervum pecuniae) vagy a

szeme előtt leacutevő peacutenzt (pecuniam quae in conspectu est) stipulaacutel akkor egyetlen

94 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 3-4 95 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquospeciesrsquo12 A szoumlveg maacutesodik mondataacuteban szereplő bdquomixta una summa vel specie quae non fuit in praecedenti stipulationerdquo arra utalhat hogy ugyanazon felek koumlzoumltt toumlbb stipulatio joumln leacutetre Ekkeacutent a novatio hiaacutenyaacutera hivatkozaacutes (non fiat novatio) azt jelenti hogy a toumlbb ugyanazon felek koumlzoumltt leacutetrejoumltt stipulatio alapjaacuten kuumlloumln-kuumlloumln koumlvetelhető a teljesiacuteteacutes Koumlszoumlnet illeti Bessenyő Andraacutes tanaacuter urat aki ndash sok egyeacuteb mellett ndash a kutatoacutehelyi vitaacuten felhiacutevta a figyelmet eme szoumlvegreacutesz helyes eacutertelmezeacuteseacutere 96 KNUumlTEL Kautionen 135 97 BACKHAUS Maiore 161 valamint 135 eacutes 136 sz jegyzetek 98 SACCONI Pluris petitio 93-94 Hasonloacutean FOumlLDI ndash HAMZA 280

31

stipulatio toumlrteacutenik (una stipulatio) vagyis nem attoacutel fuumlgg a stipulatioacutek szaacutema hogy

teacutenylegesen haacuteny peacutenzdarab jeleniacuteti meg a peacutenzeacuterteacuteket (non tot sunt stipulationes quot

nummorum corpora) Ennek oka hogy a darabonkeacutenti stipulatio teljesseacuteggel abszurd

lenne (per singulos denarios singulas esse stipulationes absurdum est) Ehhez az esethez

hasonloacutean csupaacuten egyetlen stipulatio toumlrteacutenik ha legatum vagy az oumlsszes rabszolga

vagy egy neacutegyes fogat lovai illetve a hordszeacutekvivők stipulaacutelaacutesaacutera keruumll sor ezek

eseteacuteben elegendő egyetlen stipulatio a peacutenzoumlsszeg a haacuteztartaacuteshoz tartozoacute oumlsszes

rabszolga egy fogat lovai a hordszeacutekvivők99 Ezek egyuumltt szerepelnek egy stipulatioacuteban

mert egyuumltt kell hogy szerepeljenek hiszen maacuteskeacutent stipulaacutelni őket abszurd lenne Nem

kizaacutert persze egy neacutegyes fogat lovai tekinteteacuteben neacutegy kuumlloumln reacuteszletben veacuteghezvinni ezt

aacutem ennek nem sok eacutertelme lenne Nem lehetetlen a hordszeacutekvivőket egyenkeacutent stipulaacutelni

csak amiacuteg nem szereztuumlk be valamennyit addig nem tudjuk rendelteteacuteseacutenek megfelelően

hasznaacutelni a hordszeacuteket A maacutesik esetkoumlr ha valaki egy bizonyos dolgot (illud et illud ndash

ezt meg ezt) stipulaacutel annyi stipulatio toumlrteacutenik ahaacuteny dolog szerepel az uumlgyletben

Szemleacuteletesen mutatja be tehaacutet a szoumlveg a kuumlloumlnbseacuteget a helyettesiacutethető eacutes a

helyettesiacutethetetlen dolgok koumlzoumltt amely előbbi koumlreacutebe tartozik a peacutenz is100 Első

tekintetre felmeruumllhetne keacuterdeacuteskeacutent hogy mi a kuumlloumlnbseacuteg egy halom peacutenz eacutes maacutes a

forraacutesok aacuteltal a dologoumlsszesseacuteg koumlreacuteben emliacutetett dolgok koumlzoumltt101 A dologoumlsszesseacuteg

koumlreacuteben valoacute eacutertelmezeacutes ellen szoacutel hogy valamely peacutenzoumlsszeg eseteacuteben az oumlsszeget

99 Ezzel egyezően ld SACCONI Pluris petitio 93-94 100 Ld pl KASER RPR I 5384 SACCONI Pluris petitio 94 FOumlLDI ndash HAMZA 280 azzal hogy ndash mint azt maacuter jeleztuumlk ndash a helyettesiacutethetőseacuteget csak a keacuteszpeacutenz vonatkozaacutesaacuteban emliacutetik Hasonloacutean fogalmaz meacuteg BRETONE Fondamenti 128 azzal hogy naacutela eacuteppen eme forraacuteshely kapcsaacuten megjelenik corpus eacutes pecunia egymaacutessal valoacute szembeaacutelliacutetaacutesa is 101 Nem beszeacutelhetuumlnk dologoumlsszesseacutegről a peacutenz eseteacuteben az universitas rerum (Pomp D 41 1 30 pr [30 ad Sab] bdquo[hellip] συνημένον [hellip] quod ex distantibus constat [hellip]rdquo) baacuter toumlbb oumlnaacutelloacute dologboacutel joumln leacutetre ezek soha nem helyettesiacutethetőek egyazon fajtaacuteba tartozoacute dolgok egyes egyedeiből szokott leacutetrejoumlnni Vouml FOumlLDI

ndash HAMZA 281-282 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 261 A dologoumlsszeseacuteg keacuterdeacuteseacutevel is foglalkozoacute Digesta-textus (Pomp D 41 3 30 pr [30 ad Sab]) ebben a koumlrben a populus a grex eacutes a legio peacuteldaacuteit emliacuteti Vouml BONFANTE Proprietagrave I 149 KASER RPR I 383 BENEDEK Dologi jog 3-4 FOumlLDI ndash HAMZA 281-282 A dologoumlsszesseacuteg eseteacuten a koumlzoumls neacutev alatti emliacuteteacutesnek vagy gazdasaacutegi vagy jogi okai vannak ezek azonban főkeacutent praktikussaacutegi szempontokon nyugszanak (koumlnnyebb eladhatoacutesaacuteg magasabb veacutetelaacuter egyszerűbb perelhetőseacuteg) ebben a koumlrben a rendelteteacutesszerű hasznaacutelhatoacutesaacutegot tartjuk szem előtt vagyis arra toumlrekszuumlnk hogy a koumlzoumls neacutev alaacute sorolt dolgok betoumllthesseacutek a ceacuteljukat amely ceacutel ndash v eacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash nem lehet kizaacuteroacutelag emberi teacutetelezeacutes eredmeacutenye Ebben az esetben ugyanis forgalmi keacutenyelmetlenseacutegek okaacuten is meg lehetne vaacuteltoztatni ezt a teacutetelezeacutest erre azonban nem keruumllt sor az ember a gazdasaacutegi forgalomban eacutes a jogi gondolkodaacutesban is alkalmazkodott ehhez a ceacutelhoz aminek csak egy oka lehetseacuteges A ceacutel magaacuteboacutel a dologboacutel adoacutedik vagyis a dolog jellege termeacuteszete teszi szuumlkseacutegesseacute a koumlzoumls neacutev alatt emliacuteteacutest Vouml Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquohellipmi a neve hogy hiacutevjaacutek alkatreacuteszeithelliprdquo Ezt erősiacuteti Kaser meglaacutetaacutesa is bdquohellipdie sachenrechtlich stets ein einheitliches Schicksal habenhelliprdquo vouml KASER RPR I 383 Mindezek mellett nem szabad ugyanakkor figyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy az universitas rerum koumlreacutebe sorolt iskolapeacuteldaacutek eseteacuteben az oumlsszesseacuteget alkotoacute egyes egyedek akkeacutent reacuteszei a forgalomnak hogy eacuterteacutekuumlk az oumlsszesseacuteg eacuterteacutekeacutenek toumlrt reacuteszeacutet teszik ki ugyanakkor az oumlsszesseacuteg eacuterteacuteke nem felteacutetlenuumll egyenlő az egyedek eacuterteacutekeacutenek oumlsszegeacutevel

32

alkotoacute peacutenzdarabok egyedi eacuterteacutekeacutenek oumlsszege minden esetben egyenlő lesz a peacutenzoumlsszeg

eacuterteacutekeacutevel Ezen tuacutelmenően a peacutenzoumlsszeg mint oumlsszesseacuteg eseteacuteben nem csupaacuten arroacutel van

szoacute hogy az egyes peacutenzdarabok gazdasaacutegi megfontolaacutesok nyomaacuten szerepelnek egyuumltt a

forgalomban az egyedek vagy akaacuter az adott peacutenzoumlsszegneacutel kisebb eacuterteacuteket keacutepviselő

oumlsszesseacuteg baacuter a forgalomban valoacute reacuteszveacutetelre objektiacuteve alkalmas meacutegis egyszerűen

alkalmatlan a konkreacutet uumlgyletben valoacute reacuteszveacutetelre minthogy az adott eacuterteacutekű peacutenzoumlsszeg

koumlveteleacuteseacutenek valamilyen az uumlgyleti ceacutellal oumlsszefuumlggő oka volt

Az elhasznaacutelhatoacutesaacuteg koumlreacuteben az Instituacutecioacuteknak a quasi ususfructus keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute

textusaacutera lehet hivatkozni (Inst 2 4 2)102

Inst 2 4 2

Constituitur autem usus fructus non tantum in fundo et aedibus verum etiam in

servis et iumentis ceterisque rebus exceptis his quae ipso usu consumuntur nam

eae neque naturali ratione neque civili recipiunt usum fructum quo numero sunt

vinum oleum frumentum vestimenta quibus proxima est pecunia numerata

namque in ipso usu adsidua permutatione quodammodo extinguitur sed utilitatis

causa senatus censuit posse etiam earum rerum usum fructum constitui ut tamen

eo nomine heredi utiliter caveatur itaque si pecuniae usus fructus legatus sit ita

datur legatario ut eius fiat et legatarius satisdat heredi de tanta pecunia

restituenda si morietur aut capite minuetur ceterae quoque res ita traduntur

legatario ut eius fiant sed aestimatis his satisdatur ut si morietur aut capite

minuetur tanta pecunia restituatur quanti eae fuerint aestimatae ergo senatus

non fecit quidem earum rerum usum fructum (nec enim poterat) sed per

cautionem quasi usum fructum constituit

Ehelyuumltt a csaacuteszaacuter arroacutel szaacutemol be hogy civiljog szerint nem lehetett haszoneacutelvezetet

alapiacutetani azokon a dolgokon amelyek hasznaacutelat aacuteltal felemeacutesztetnek (quae ipso usu

consumuntur)103 mivel ezeken a haszoneacutelvezet sem a naturalis ratio sem a civilis ratio

alapjaacuten nem aacutellhat fenn104 Peacuteldaacuteja szerint ilyen a gabona a bor az olaj majd megjegyzi

102 BESSENYŐ A peacutenz 4 103 Ehhez ld PUGLIESE Ususfruct 417 104 Adott tehaacutet ehelyuumltt a rendre eacutes annak az eacutertelem aacuteltal felismerhető lekeacutepeződeacuteseacutere (ratio) utalaacutes amelynek kapcsaacuten azt eacuterdemes kiemelni hogy a szoumlveg sorrendje szerint első a naturalis eacutes csak ezt koumlveti a civilis ratio amely megfogalmazaacutes nagyfokuacute hasonloacutesaacutegot mutat maacutes szoumlvegekkel amelyek a naturalis ratio illetőleg aacuteltalaacuteban a natura elsődlegesseacutegeacutet hangsuacutelyozzaacutek szemben az ember alkotta (civilis) szabaacutellyal Ilyen tipikusan Gai D 4 5 8 (4 ad ed provinc) Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

33

hogy koumlzel aacutell ezekhez a keacuteszpeacutenz is (quibus proxima est pecunia numerata) aacutem a

senatus meacutegis uacutegy hataacuterozott hogy erre lehet haszoneacutelvezetet alapiacutetani annak eacuterdekeacuteben

hogy adott esetben peacuteldaacuteul az oumlroumlkoumls megfelelő biztosiacuteteacutekot kapjon a hagyomaacutenyostoacutel105

Kuumlloumln kiemelendő hogy valamennyi szoumlvegben az aacutelliacutetaacutes tartalma nem az hogy a peacutenz

elfogyaszthatoacute dolog lenne a szoumlvegből csak az a koumlvetkezteteacutes vonhatoacute le hogy a

fogyasztaacutes aacuteltal elenyeacutesző a szoumlvegben neacutehaacuteny peacuteldaacuteval is illusztraacutelt dolgokhoz koumlzel aacutell

a keacuteszpeacutenz (quibus proxima est pecunia numerata) Ennek ndash az első tekintetre

aproacutesaacutegnak ndash az elhanyagolaacutesa vezet oda hogy a szekunder irodalomban kuumlloumlnboumlző

neacutezetek laacutetnak napvilaacutegot a peacutenz consumptioacutejaacuteval kapcsolatosan106 Mind az előbbi mind

pedig az utoacutebbi szoumlvegben tehaacutet a peacutenz eacutes az egyeacuteb vagyontaacutergyak bizonyos

kategorizaacutelaacutes szempontjaacuteboacutel valoacute egyuumlttes emliacuteteacutese csak annak megaacutellapiacutetaacutesaacutera ad alapot

Megjegyzendő hogy a ratio igen sok eacutertelemmel biacuter a latinban Erről reacuteszletesen ld HAMZA Ius Naturale 22 Waldstein a maga reacuteszeacuteről ndash eacuteppen a Hamza aacuteltal is vizsgaacutelt szoumlveg kapcsaacuten (Cic de re publ 3 33) ndash azt a neacutezetet keacutepviseli hogy a ratio rsquorendrsquo jelenteacutessel biacuter (bdquoIn base a numerosi luoghi [hellip] egrave possibile dimostrare come il termine ratio [hellip] assuma il significato di laquoordinamentoraquordquo) Vouml WALDSTEIN Diritto naturale 75 A natura naturalis ratio eacutes a ius naturale kapcsolataacutehoz ld WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo 275-276 Ezzel egyezően KASER Ius gentium 61 105 Ehhez kapcsoloacutedoacutean ld meacuteg Ulpianus egy eacutes Gaius keacutet veacutelemeacutenyeacutet Ulp D 7 5 1 (18 ad Sab) Senatus censuit ut omnium rerum quas in cuiusque patrimonio esse constaret usus fructus legari possit quo senatus consulto inductum videtur ut earum rerum quae usu tolluntur vel minuuntur possit usus fructus legari Gai D 7 5 2 pr ndash 1 (7 ad ed provinc) [pr] Sed de pecunia recte caveri oportet his a quibus eius pecuniae usus fructus legatus erit [1] Quo senatus consulto non id effectum est ut pecuniae usus fructus proprie esset (nec enim naturalis ratio auctoritate senatus commutari potuit) sed remedio introducto coepit quasi usus fructus haberi Ehhez eacuterdemes ideacutezni Waldstein aacutellaacutespontjaacutet aki raacutemutat arra hogy a naturaacutera utalaacutes olyan alapvető toumlrveacutenyszerűseacutegeket jeleniacutet meg amelyeken a toumlrveacutenyhozoacutei akarat nem keacutepes vaacuteltoztatni Ennek szeacutep peacuteldaacutejaacutet laacutetja a hivatkozott Gaius-veacutelemeacutenyben ahol expressis verbis keruumll kimondaacutesra hogy a naturalis ratioacutet senatusi doumlnteacutessel nem lehet feluumlliacuterni Reacuteszletesen ld WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 27 Hasonloacutean ld CUENA BOY Rerum natura 237-238 aki ebben a szoumlvegben annak bizonyiacuteteacutekaacutet laacutetja hogy leacutetezik egy olyan rend amely a pozitiacutev normaacutek aacuteltal nem leronthatoacute Pugliese a Kre I szaacutezadban keletkezett sentus consultum kapcsaacuten raacutemutat arra hogy a senatus doumlnteacuteseacutenek alapja eacuteppen az a szabaacutely lehetett amelyet Paulus a haszoneacutelvezet kapcsaacuten a salva rerum substantia fordulattal ad vissza (vouml Paul D 7 1 1 [3 ad Vitell]) ennek koumlvetkezteacuteben ugyanis a haszoneacutelvező az elfogyaszthatoacute dolog vonatkozaacutesaacuteban is tartoacutezkodni volt koumlteles a dolog elidegeniacuteteacuteseacutetől aacutetalakiacutetaacutesaacutetoacutel illetőleg elpusztiacutetaacutesaacutetoacutel Veacutelemeacutenye szerint a gyakorlatban ez a szabaacutely nagy valoacutesziacutenűseacuteggel kedvezőtlen helyzetet is eredmeacutenyezhetett abban az esetben peacuteldaacuteul ha a haszoneacutelvezet alapiacutetaacutesa a feleseacuteg javaacutera toumlrteacutent a feacuterj bizonyos vagyontaacutergyai felett Ilyenkor ugyanis ndash minthogy a vagyontaacutergyak eacuterteacuteke vaacuteltozhat ndash jelentős vagyoni előnytől eshetett el a feleseacuteg abban az esetben ha a feacuterj elhasznaacutelhatoacute vagyontaacutergyait a fentiek okaacuten kizaacutertaacutek ebből a koumlrből Ekkeacutent szuumlletett meg az emliacutetett senatus consultum amely arroacutel rendelkezett hogy baacutermely tulajdonba vehető dolgon lehessen haszoneacutelvezet alapiacutetani (vouml a hivatkozott Ulpianus-hely fordulataacuteval ut omnium rerum quas in cuiusque patrimonio esse constaret) amely persze implicit moacutedon az elhasznaacutelhatoacute dolgokat is magaacuteban foglalja Ezek szerint a haszoneacutelvező tulajdonba kapta a dolgot hiszen a dolog rendelteteacuteseacutenek megfelelő elhasznaacutelaacutesra elpusztiacutetaacutesra csak tulajdonoskeacutent nyert felhatalmazaacutest A haszoneacutelvezet megszűntekor ndash mivel a forraacutesok (Paul D 7 5 9 [1 ad Nerat] Ulp D eod 10 [79 ad ed]) tanuacutesaacutega szerint ez a fajta haszoneacutelvezet kizaacuteroacutelag a haszoneacutelvező halaacutelaacuteval valamint capitis deminutioacutejaacuteval szűnhetett meg ndash az oumlroumlkoumlsoumlk ugyanabboacutel a dologfajtaacuteboacutel ugyanazt a mennyiseacuteget eacutes minőseacuteget voltak koumltelesek visszaadni Vouml PUGLIESE Ususfruct 417-419 106 Ehhez ld BESSENYŐ A peacutenz 8-28 Ezen a helyen Bessenyő reacuteszletesen bemutatja eacutes behatoacutean elemzi a szekunder irodalomban a keacuterdeacutesre vonatkozoacute neacutezeteket

34

hogy a kategorizaacutelaacutes szempontjaacuteboacutel az emliacutetett vagyontaacutergyakhoz hasonloacute a keacuteszpeacutenz a

kategoacuteriaacuteba valoacute maradeacutektalan beletartozaacutes azonban legalaacutebbis keacutetseacuteges

Mindenesetre alappal vonja le Bessenyő azt a logikus koumlvetkezteteacutest eme szoumlvegekből

hogy a peacutenz res corporalis kell hogy legyen amelynek szinteacuten leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacuteka

(Inst 2 2 2 Pomp D 34 2 1 1 [6 ad Sab])107 A peacutenz jellegeacutevel jogi megiacuteteacuteleacuteseacutevel

illetőleg az ezekhez kapcsoloacutedoacute probleacutemaacutekkal kapcsolatosan kiemelendő a peacutenz eseteacuten

bekoumlvetkező commixtio az uacuten commixtio nummorum A commixtio aacuteltalaacuteban

egyenranguacute azonban maacutes-maacutes szemeacutelyek tulajdonaacuteban aacutelloacute dolgok keveredeacuteseacutet jelenti

amely esetben szabaacutely szerint nem vaacuteltozik meg a tulajdoni helyzet gyakorlatilag

azonban a tulajdonosok koumlzoumltt bdquoaraacutenyosanrdquo szeacutet kell vaacutelasztani a dolgokat meacutegpedig

vindicatio pro parte reacuteveacuten108 Peacutenz oumlsszekeveredeacutese eseteacuten azonban az oumlsszekeverő

tulajdont szerez a peacutenzen az eredeti tulajdonos pedig mindoumlssze koumltelmi keresettel

eacutelhet109 erről a Digestaacuteban Iavolenus emleacutekezik meg

Iav D 46 3 78 (11 ex Cass)

Si alieni nummi inscio vel invito domino soluti sunt manent eius cuius fuerunt si

mixti essent ita ut discerni non possent eius fieri qui accepit in libris Gaii

scriptum est ita ut actio domino cum eo qui dedisset furti competeret

A Iavolenus aacuteltal hivatkozott eset szerint A kifizeteacutest teljesiacutet C reacuteszeacutere B peacutenzeacuteből

meacuteghozzaacute B tudtaacuten kiacutevuumll (inscio) vagy eacuteppen akarata elleneacutere (invito domino) Ebben az

esetben a peacutenz az eredeti tulajdonoseacute tehaacutet B-eacute marad Akkor azonban ha a peacutenzfizeteacutest

elfogadoacute C-neacutel leacutevő peacutenzzel oumlsszekeveredik B peacutenze meacutegpedig olyan moacutedon hogy maacuter

nem lehet felismerni (discerni non possent) melyik oumlsszeg (vagy talaacuten az egyes

peacutenzdarabok) kieacute volt a teljes oumlsszeg tulajdonjoga azt illeti aki a commixtioacutet

veacutegrehajtotta (eius fieri qui accepit) vagyis jelen peacuteldaacuteban C-t Az eredeti tulajdonos B

107 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 5 Ezzel egyezően BENEDEK Peacutenztulajdon 251 Eme a forraacutesokon tuacutelmenően meacuteg hivatkozik Ulp D 24 1 3 11 (32 ad Sab) Procul D 23 3 67 (7 epist) szoumlvegeire is Ld BESSENYŐ A peacutenz 5 Mindezek utaacuten komplexitaacutesaacuteban is bemutatja a peacutenz roacutemai jogi megiacuteteacuteleacuteseacutevel kapcsolatos probleacutemaacutet jelezve hogy ettől a hagyomaacutenyosnak mondott neacutezetrendszertől elteacuterő koumlvetkezteteacutesekre vezető veacutelemeacutenyekkel is lehet talaacutelkozni a Digestaacuteban BESSENYŐ A peacutenz 6-8 Ezeknek a forraacutesoknak a vizsgaacutelataacuteval a keacutesőbbiekben foglalkozunk 108 Vouml KASER RPR I 139 eacutes kuumlloumlnoumlsen 6 sz jegyzet valamint 430 BENEDEK Dologi jog 55 FOumlLDI ndash HAMZA 339 Ellenteacutetesen BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 326 aki kifejezetten a koumlzoumls tulajdon koumlreacuteben emliacuteti ezt a keresetet Megjegyzendő hogy a vonatkozoacute Digesta-szoumlvegre (Paul D 6 1 8 [12 ad ed]) Kaser is hivatkozik a koumlzoumls tulajdon kapcsaacuten Vouml KASER RPR I 411 109 Ehhez ld KASER Das Geld 186 FOumlLDI ndash HAMZA 339

35

ilyenkor actio furtival perelheti a kifizeteacutest teljesiacutető szemeacutelyt azaz A-t110 Laacutethatoacute tehaacutet

hogy peacutenz oumlsszekeveredeacutese eseteacuten ndash a bdquohagyomaacutenyosrdquo eacutertelemben vett commixtioacutehoz

keacutepest ndash speciaacutelis szabaacutely keruumll alkalmazaacutesra dologi kereset nem csak koumltelmi alapuacute

lopaacutesi kereset illeti meg Ennek a kuumlloumlnbseacutegteacutetelnek nem lenne semmi eacutertelme ha az

nem a peacutenz eacutes az egyeacuteb dolgok elteacuterő jellegeacuteből termeacuteszeteacuteből eredne111

Hasonloacutean ndash szinteacuten Iavolenustoacutel ndash eacuterdemes ideacutezni a peacutenzzel kapcsolatos

tulajdonvaacuteltozaacutesra vonatkozoacute Digesta-helyet

Iav D 46 3 79 (10 epist)

Pecuniam quam mihi debes aut aliam rem si in conspectu meo ponere te iubeam

efficitur ut et tu statim libereris et mea esse incipiat nam tum quod a nullo

corporaliter eius rei possessio detinetur adquisita mihi et quodammodo manu

longa tradita existimanda est

A szoumlvegbeli esetben keacutet szemeacutely szerepel rsquoegorsquo eacutes rsquotursquo erre a Iavolenus aacuteltal hasznaacutelt

szemeacutelyragokboacutel lehet koumlvetkeztetni rsquoTursquo peacutenzoumlsszeget vagy valamely maacutes dolgot

koumlteles adni rsquoegorsquo reacuteszeacutere A magatartaacutes tanuacutesiacutetaacutesa nyomaacuten beaacutelloacute jogi helyzetet keacutet

kifejezeacutes jellemzi a szoumlvegben rsquotursquo viszonylataacuteban a rsquolibererisrsquo rsquo egorsquo vonatkozaacutesaacuteban

pedig az rsquoadquisita mihirsquo vagyis liberatio eacutes adquisitio aacutellnak szemben egymaacutessal A

szoumlveg eacuterdekesseacutege az hogy az adquisitio megtoumlrteacutenteacutehez nincs szuumlkseacuteg rsquoegorsquo aacuteltali

fizikai birtokbaveacutetelre elegendő ha rsquotursquo ndash mint ahogy baacuterki maacutes is ndash fizikailag ne tartsa a

birtokaacuteban az adott dolgot vagy peacutenzoumlsszeget Ezt Iavolenus akkeacutent jellemzi hogy

ilyenkor uacutegy kell tekinteni mintha manu longa toumlrteacutenne meg az aacutetadaacutes (quodammodo

manu longa tradita existimanda est) Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy a peacutenz eseteacuteben is

főszabaacutely szerint a keacutezből keacutezbe aacutetadaacutessal valoacutesul meg a peacutenz birtokba adaacutesa amelyet a

forraacutesok a numeratio pecuniae fordulattal emliacutetenek arra utalva hogy nem csupaacuten a

peacutenzeacutermeacutek aacutetadaacutesaacutera keruumll sor hanem azok megszaacutemlaacutelaacutesaacutera is112 Előfordulnak azonban

110 Egyezően KASER Das Geld 184 111 Vouml KASER Das Geld 185-186 Hasonloacutean SCHERMAIER Teilvindikation 149 eacutes 150 ahol raacutemutat hogy aacuteltalaacuteban elfogadott neacutezet hogy a peacutenz keveredeacuteseacutere vonatkozoacutean leacutetezett egy lex specialis a keveredeacutesre vonatkozoacute aacuteltalaacutenos szabaacutelyokhoz keacutepest Teljesen maacutes aspektusboacutel a locatio conductio irregularis oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja a jelen szoumlveget BENKE Eigentumserwerb 223237 aki egy olyan esetet vizsgaacutel amikor az aurifex toumlrt aranyat vesz aacutet eacutes azt a sajaacutet felesleges aranyaacutehoz hozzaacuteadja Ennek koumlvetkezteacuteben a reacutesztvevő szemeacutelyek koumlzoumltt tulajdonkoumlzoumlsseacuteg keletkezik vagyis nem egy kiveacutetelszabaacutelyroacutel van szoacute mint a peacutenz keveredeacutese eseteacuten amikor az oumlsszekevert eacutermeacutek a ciacutemzett tulajdonaacuteba keruumllnek Ehhez ld meacuteg Ulp D 6 1 3 2 (16 ad ed) Ulp D eod 5 pr (16 ad ed) 112 BENEDEK Dologi jog 20 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 280

36

olyan esetek amikor a keacutezről-keacutezre toumlrteacutenő aacutetadaacutes valamely oknaacutel fogva kizaacutert ndash erre

mondja Iavolenus hogy a ciacutemzett longa manu kapja meg a peacutenzt illetőleg maacutes dolgot

Vagyis a hitelező utasiacutetaacutesaacutenak megfelelően az adoacutes laacutethatoacute helyre teszi a szolgaacuteltataacutes

taacutergyaacutet (peacutenz egyeacuteb dolog)113 Első tekintetre azeacutert lehet kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a longa

manu traditioacutera utalaacutes mert ez hagyomaacutenyosan a birtokszerzeacutesi moacutedok koumlzoumltt szokott

szerepelni114 Teacutenykeacuterdeacutes hogy a peacutenz eacutes maacutes helyettesiacutethető dolgok eseteacuteben nem lehet

kuumlloumlnbseacuteget tenni birtok- eacutes tulajdontraditio koumlzoumltt veacutelelmezhetjuumlk hogy azeacute a peacutenz

akineacutel adott esetben van Ha valaki uacutegy gondolja hogy ez nincs iacutegy neki kell

bizonyiacutetania aacutelliacutetaacutesaacutet ndash ez pedig szinteacuten egybevaacuteg azzal az elvvel amely szerint az

ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig a fennaacutelloacute helyzetet kell jogosnak veacutelelmezni Kaser ugyanakkor

aacutelliacutetja hogy a szekunder irodalomban traditio nummorumnak nevezett teacutenyaacutellaacutes a peacutenzre

vonatkozoacute kuumlloumlnszabaacutelyok harmadik koumlre ndash a vindicatio nummorum eacutes a commixtio

illetőleg consumptio nummorum teacutenyaacutellaacutesai mellett115 Kiinduloacute aacutelliacutetaacutesa hogy a ciacutemzett

akkor is megszerzi a peacutenzdarabok (Geldstuumlcke) tulajdonaacutet ha a fizeteacutesre eacuterveacutenyes jogciacutem

neacutelkuumll (ohne guumlltigen Rechtsgrund) keruumllt sor116 Ekkeacutent a forraacutesok alapjaacuten a fizeteacutest

teljesiacutető szemeacutely csak condictioacuteval perelhet (bdquo[hellip] die Quellen [hellip] verweisen den Zahler

auf die condictiordquo)117 Raacutemutat ugyanakkor arra is hogy egyfelől a klasszikus jogaacuteszok

sem egyseacutegesen koumlvetelteacutek meg egy eacuterveacutenyes causa megleacuteteacutet maacutesfelől pedig hogy

kuumlloumlnoumlsen a peacutenzfizeteacutes eseteacuteben sem bizonyiacutethatoacute egyeacutertelműen ez a koumlvetelmeacuteny Iacutegy

tehaacutet leacutenyegeacuteben vizsgaacutelataacutenak taacutergya az hogy a peacutenztől kuumlloumlnboumlző dolgok eseteacuteben

mennyiben eacuterveacutenyesuumllt ez a koumlvetelmeacuteny ekkeacutent igyekezve aacutellaacutest foglalni a traditio

nummorum bdquoSonderregelrdquo jellegeacuteről118 Elemzeacutese nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy nem aacutell

rendelkezeacutesre elegendő forraacutesbizonyiacuteteacutek sem amellett hogy kijelentsuumlk traditio reacuteveacuten a

peacutenz tulajdona eacuterveacutenyes jogciacutem hiaacutenyaacuteban is aacutetszaacutell a ciacutemzettre ugyanakkor ennek

ellenkezőjeacutere neacutezve sem119 Mindezen megfontolaacutesok mellett Kaser ndash eacutes vele egyuumltt

113 Ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 281 114 Vouml KASER RPR I 391 eacutes 15 sz jegyzet 115 Vouml KASER Das Geld 216-217 bdquoEine dritte Sonderregel fuumlr die sachenrechtliche Behandlung des Geldes koumlnnte die traditio betroffen habenrdquo FUCHS Iusta causa 167 116 Leacutenyegeacuteben iacutegy Fuchs is Ehrhardt neacutezeteacutere utalva bdquoWird Geld bezahlt so rechtfertigt dessen Uebergabe allein schon den Eigentumsuumlbergang mag auch das Grundgeschaumlft unguumlltig seinrdquo Vouml 117 KASER Das Geld 217 118 Vouml KASER Das Geld 217 119 KASER Das Geld 223 Ebben a vonatkozaacutesban elegendő lehet a dissensus in causa kapcsaacuten gyakran hivatkozott veacutelemeacutenyeket citaacutelni Az egyik szoumlveg (Ulp D 12 1 18 pr [7 disp]) szerint ha a peacutenz aacutetadaacutesa koumlreacuteben az aacutetadoacute ajaacutendeacutekozaacutes a ciacutemzett koumllcsoumln ciacutemeacuten adja illetve veszi aacutet a peacutenzoumlsszeget Iulianus szerint az nem valoacutesiacutet meg ajaacutendeacutekozaacutest (Iulianus scribit donationem non esse) Ulpianus szerint pedig koumllcsoumlnt sem mi toumlbb a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet is tagadja (et puto nec mutuam esse magisque nummos accipientis non fieri) Ehhez keacutepest egy maacutesik textusban maga Iulianus (Iul D 41 1 36 [13 dig]) aacutelliacutetja

37

leacutenyegeacuteben Fuchs is ndash elkeacutepzelhetőnek tartja (bdquohalten es aber fuumlr denkbarrdquo) hogy nem

minden esetben koumlvetelteacutek meg a peacutenzfizeteacutes koumlreacuteben az eacuterveacutenyes jogciacutem megleacuteteacutet

hozzaacuteteacuteve hogy erre feltehetően azeacutert keruumllhetett sor hogy a peacutenzforgalmat jogi

eszkoumlzoumlkkel ne akadaacutelyozzaacutek (bdquoden Geldverkehr nicht durch rechtliche Schranke zu

hemmenrdquo)120

A fentiek alapjaacuten uacutegy veacuteljuumlk hogy ezzel a neacutehaacuteny peacuteldaacuteval is kellő meacuterteacutekben sikeruumllt

eacuterzeacutekeltetnuumlnk a peacutenz jellegeacutehez kapcsoloacutedoacute bizonytalansaacutegokat amelyek egyes

reacuteszteruumlletekhez koumltődő bizonyos reacuteszkeacuterdeacutesek koumlreacuteben jelentkeztek Taacutevolroacutel sem

szeretneacutenk olyan laacutetszatot kelteni mintha ezeknek a keacuterdeacuteseknek a reacuteszletes elemzeacutese

maacutesodlagos lenne mindazonaacuteltal uacutegy veacuteljuumlk hogy eme keacuterdeacutesek vizsgaacutelataacutera akkeacutent kell

sort keriacuteteni ha a peacutenz roacutemai jogaacuteszok aacuteltali jogi megiacuteteacuteleacuteseacutere realista alapon tehaacutet a bdquoMi

vanrdquo keacuterdeacuteseacuteből kiindulva igyekszuumlnk vaacutelaszt adni A realizmust mint a vizsgaacuteloacutedaacutesok

alapaacutellaacutesaacutet a relativista maacuteskeacutent szubjektiacutev idealista felfogaacutessal ellenteacutetben tartjuk

fontosnak hangsuacutelyozni Nem abboacutel kiacutevaacutenunk tehaacutet kiindulni ami a tudat műkoumldeacuteseacuteből

ered kuumlloumlnoumlsen nem az emberi elme alkotta ideaacutekboacutel (szubjektiacutev idealizmus) hanem a

gondolkodaacutesi seacutemaacutektoacutel fuumlggetlen valoacutesaacutegboacutel121

hogy peacutenzfizeteacutes eseteacuten (pecuniam numeratam) ha az aacutetadoacute ajaacutendeacutek ciacutemeacuten (tibi tradam donandi gratia) ad peacutenzt a ciacutemzettnek aki ezt koumllcsoumlnkeacutent (quasi creditam) veszi aacutet akkor aacutetszaacutell a tulajdonjog a ciacutemzettre (constat proprietatem ad te transire) Nem jelent tehaacutet akadaacutelyt az aacutetadaacutes jogciacutemeacuteben valoacute egyeteacuterteacutes hiaacutenya (nec impedimento esse quod circa causam dandi atque accipiendi dissentiamus) Vouml KASER Das Geld 225-227 120 Vouml KASER Das Geld 228 leacutenyegeacuteben egyezően FUCHS Iusta causa 166-167 121 A 2005 aacuteprilis 18-aacuten a Missa pro eligendo Romano pontifice kereteacuteben mondott szentbeszeacutedeacuteben az akkor meacuteg kardinaacutelis Joseph Ratzinger is felhiacutevta erre a keacuterdeacutesre a figyelmet bdquoMentre il relativismo cioegrave il lasciarsi portare ldquoqua e lagrave da qualsiasi vento di dottrinardquo appare come lrsquounico atteggiamento allrsquoaltezza dei tempi odierni Si va costituendo una dittatura del relativismo che non riconosce nulla come definitivo e che lascia come ultima misura solo il proprio io e le sue voglierdquo ndash ld httpwwwvaticanvagpIIdocumentshomily-pro-eligendo-pontifice_20050418_ithtml Hasonloacute felfogaacutessal talaacutelkozhatunk II Jaacutenos Paacutel paacutepa keacutet enciklikaacutejaacuteban is (Veritatis Splendor 1 bdquoAtque ita relativismo se dedens et dubitationi (cfr Io 18 38) fallacem libertatem quaerit ipsi veritati extrinsecamrdquo Evangelium Vitae 20 bdquoExitiabilis est exitus relativismi cuiusdam qui aperte dominatur ldquoiusrdquo desinit esse tale quandoquidem in dignitate personae inviolabili iam non solide fundatur sed valentioris voluntati subiciturrdquo Megjegyzendő hogy Ratzinger biacuteboros maacutes munkaacuteiban is utalt a relativizmussal oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesekre eacutes porbleacutemaacutekra Elsősorban arra mutat raacute hogy a relativista aacutellaacutespont veszeacutelye nem csupaacuten abban eacuterhető tetten hogy belenyugszunk a valoacutesaacuteg nem meacuterhető voltaacuteba sokkal inkaacutebb abban hogy sok esetben a demokraacutecia elvi-filozoacutefiai alapveteacutesekeacutent szolgaacutel Ehhez reacuteszletesen ld RATZINGER Glaube 94-95 A legnagyobb probleacutema ebben a vonatkozaacutesban az lehet hogy a tartalom neacutelkuumlli egyeacuteni szabadsaacuteg sajaacutet magaacutet szaacutemolja fel minthogy egyeacuteni szabadsaacutegot egyeacutebkeacutent csak a szabadsaacutegok rendszereacuteben lehet elkeacutepzelni a szabadsaacuteg leacutenyegeacutehez tartozik tehaacutet hogy tartalommal biacuter Reacuteszletesen ld RATZINGER Werte 50

38

II A peacutenz mibenleacuteteacutenek komplexitaacutesa a forraacutesok alapjaacuten

Alapvetően elmondhatoacute hogy a peacutenzre a roacutemai jogaacuteszok toumlbb kifejezeacutest hasznaacuteltak

egyszerre illetőleg toumlbb kuumlloumlnboumlző kategoacuteriaacuteba soroltaacutek azt122 Bessenyő ugyanakkor

raacutemutat arra is hogy a forraacutesokboacutel nyerhető keacutep koumlzel sem ennyire egyseacuteges bemutat

neacutehaacuteny olyan textust amelyben a jogaacutesz nem a fentieknek megfelelő bdquohagyomaacutenyosrdquo

paacuterosiacutetaacutesban elemzi a peacutenz mibenleacuteteacutet123 Aacutelliacutetaacutesaacutenak alapja az hogy az aacuteltala hivatkozott

szoumlvegek alapjaacuten nem lehet teljesen egyeacutertelműen eldoumlnteni hogy szerzőjuumlk igazaacuteboacutel

minek is tekinti a peacutenzt Iacutegy tehaacutet az előzetes aacutelliacutetaacutes ndash egyfelől a kuumlloumlnboumlző kategoacuteriaacutek

maacutesfelől pedig a keacuteteacutertelmű forraacutesok alapjaacuten ndash az lehet hogy a jogaacuteszok aacuteltal hasznaacutelt

fogalomrendszer nem volt egyseacuteges ebből eredően a peacutenz valamely kategoacuteriaacuteba valoacute

besorolaacutesa sem lehet egyeacutertelmű Ennek nyomaacuten viszont adoacutedik a keacuterdeacutes hogy vajon mi

ennek az oka

A pecunia kifejezeacutes kapcsaacuten Ulpianus megaacutellapiacutetja hogy rsquopecuniarsquo nem csak a numerata

pecuniaacutera hanem minden testi vagyontaacutergyra egyaraacutent vonatkozik

Ulp D 50 16 178 pr (49 ad Sab)

rsquoPecuniaersquo verbum non solum numeratam pecuniam complectitur verum omnem

omnino pecuniam hoc est omnia corpora nam corpora quoque pecuniae

appellatione contineri nemo est qui ambiget124

Ez a szoumlveghely komoly fejtoumlreacutest okozhat minthogy Ulpianus a pecunia kifejezeacutes

jelenteacuteskoumlreacutebe vonja (bdquopecuniaerdquo verbum [hellip] complectitur [hellip] omnem omnino

pecuniam) aacuteltalaacuteban a testi dolgokat (hoc est omnia corpora) mint vagyontaacutergyakat Ezen

a ponton joggal adoacutedik egy olyan koumlvetkezteteacutes lehetőseacutege hogy a jogaacuteszok valoacutesziacutenűleg

kuumlloumlnbseacuteget tettek pecunia numerata mint keacuteszpeacutenz tehaacutet materiaacutelisan valaki

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute meghataacuterozott szaacutemuacute eacutermeacutek toumlmegeacuteből oumlsszeaacutelloacute peacutenzoumlsszeg eacutes a

peacutenz mint absztrakt leacutetező koumlzoumltt amely utoacutebbi gyakorlati szerepe az hogy az egyes

122 A forraacutesokban előfordulnak a pecunia pecunia numerata corpora pecunia valamint a nummi (neacutehol kifejezetten nummi consumpti) kifejezeacutesek Vouml BESSENYŐ A peacutenz 3-8 BENEDEK Peacutenztulajdon 251 123 BESSENYŐ A peacutenz 6-8 124 Ezen a helyen Ulpianus a pecunia eacutes a hereditas kifejezeacutesek eacutertelmeacutet illetve egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet hataacuterozza meg Lenel szerint a textus principiuma eacutes az első toumlredeacutek Ulpianus eredeti munkaacutejaacuteban is egymaacutest koumlvetteacutek nem csak a Digestaacuteban Vouml LENEL Palingenesia II 1189-1190

39

testi vagyontaacutergyak eacuterteacutekeacutenek meacutereacuteseacutere alkalmas125 Felmeruumllhet a keacuterdeacutes hogy mi aacutellhat

ennek a neacutezetnek a haacutettereacuteben A pecunia kifejezeacutessel maacuter az ősi jogban is

talaacutelkozhatunk főkeacutent a familia pecuniaque fordulat koumlreacuteben126 A szekunder

irodalomban egyeteacuterteacutes uralkodik a kifejezeacutes-elemek eredete tekinteteacuteben tovaacutebbaacute ama

vonatkozaacutesban hogy a kifejezeacutespaacuter a vagyon megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutelt127 Abban a

tekintetben azonban maacuter elteacuterőek a veacutelemeacutenyek hogy mit is takarnak pontosan az egyes

kifejezeacutes-elemek valamint hogy mi az oka ezek kapcsolt hasznaacutelataacutenak128 A hazai

szakirodalomboacutel Dioacutesdi Gyoumlrgy eacutes Zlinszky Jaacutenos neacutezeteacutet szuumlkseacuteges megemliacuteteni

Mindketten abboacutel indulnak ki hogy a familia pecuniaque kapcsolt fogalom

hasznaacutelataacutenak gyoumlkere az ősi taacutersadalomban-gazdasaacutegban keresendő nomaacuted paacutesztorkodoacute

eacutes letelepedett paraszti gazdaacutelkodaacutes aacutellhat a kifejezeacutes haacutettereacuteben Amiacuteg azonban Dioacutesdi

azt felteacutetelezi hogy a keacutet kifejezeacutes ndash akaacutercsak a keacutet eacuteletforma ndash egymaacutest koumlvette129 addig

Zlinszky meglaacutetaacutesa szerint ezek a kifejezeacutesek maacuter eredetileg is egyuumltt fordultak elő

mivel az ősi roacutemai taacutersadalom mesterseacuteges volt egyszerre volt paraszti eacutes paacutesztorkodoacute

eacuteletmoacutedot folytatoacute neacutepelemek olvasztoacuteteacutegelye Ekkeacutent eacuterthető hogy a toumlrveacuteny kardinaacutelis

helyein kapcsolt formaacuteban talaacutelhatoacutek meg a vagyonra utaloacute kifejezeacutesek hiszen ezaacuteltal

mindenki szaacutemaacutera egyeacutertelmű volt hogy mire vonatkozik a toumlrveacuteny adott

rendelkezeacutese130 Ezen tuacutelmenően ez a magyaraacutezat eacuterthetőveacute teszi azt is hogy a kuumlloumlnboumlző

szoumlveghagyomaacutenyok mieacutert elteacuterő formaacuteban citaacuteljaacutek a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet a hivatkozaacutesok

125 Minden bizonnyal ebből a megkuumlloumlnboumlzteteacutesből adoacutedoacutean szokaacutes a pecunia szoacutenak metonimikus eacutertelmet is tulajdoniacutetani Vouml BESSENYŐ A peacutenz 7 Eacuterdekes hogy toumlbb helyen ezzel a metonimikus jelenteacutessel lehet elsőkeacutent talaacutelkozni Ld pl Oxford Latin Dictionary s v rsquopecuniarsquo FINAacuteLY s v rsquopecuniarsquo 126 A XII tt oumlroumlkleacutesi joggal foglalkozoacute textusaacutenak (5 3) szoumlveghagyomaacutenyaihoz ld kuumlloumlnoumlsen DIOacuteSDI Familia pecuniaque 93-94 DIOacuteSDI Ownership 23 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 101-102 BRETONE Fondamenti 26 WINKEL Das Geld 281-282 A toumlredeacutek oumlroumlkleacutesi jogi vonatkozaacutesaihoz a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld GAUDEMET Uti legassit 109-115 MAGDELAIN Legare et heres 659-677 ZLINSZKY Actes agrave cause de mort 123-129 LONGCHAMPS DE BEacuteRIER Rispetto per la volontagrave 479-480 GERKENS ndash V IGNERON Emancipation of Women 109 127 A familia pecuniaque kifejezeacutes korai irodalmaacutehoz ld DIOacuteSDI Familia pecuniaque 87-89 DIOacuteSDI

Ownership 19-20 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 100 A pecunia szoacute etimoloacutegiaacutejaacutehoz ld ERNOUT ndash MEILLET s v rsquopecusrsquo DIOacuteSDI Familia pecuniaque 92-93 DIOacuteSDI Ownership 23 ZLINSZKY Familia pecuniaque 400-401 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 103 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 549 128 Mommsen uacutegy veacutelte hogy familia eacutes pecunia eredetileg joacuteszaacutegot eacutes szolgaacutet jelent a toumlrveacuteny jelenteacutesbeli megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutelkuumll hasznaacutelja őket Ld MOMMSEN Roumlmisches Staatsrecht 3 22-23 Jheering elkeacutepzeleacutese szerint a keacutet kifejezeacutes egyuumltt olyan tautoloacutegia amely egyaacuteltalaacuten nem jellemző az ősi jogi nyelvre Eacutertelme csak akkor van ha a familia a res mancipit pecunia pedig a res nec mancipit jeloumlli Vouml JHEERING Entwicklungsgeschichte 86-87 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean veacutelekedik Bonfante is aki szerint azonban a familia csalaacutedi szerzemeacutenyi vagyon pecunia minden ami a csalaacutedi vagyon koumlreacuten kiacutevuumlli BONFANTE Proprietagrave I 253-254 Wlassak szerint pecunia a paterfamilias kuumlloumlnvagyonaacutet jeloumlli MORIZ

WLASSAK Studien zum altroumlmischen Erb- und Vermaumlchtnisrecht I Akademie der Wissenschaften in Wien Philosophisch-Historische Klasse Bd 215 Abh 2 Hivatkozza DIOacuteSDI Familia pecuniaque 887 898 DIOacuteSDI Ownership 207 8 129 DIOacuteSDI Familia pecuniaque 99-101 DIOacuteSDI Ownership 29-30 130 ZLINSZKY Familia pecuniaque 398 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 103 eacutes 195-196

40

olyan korban keletkeztek amikor mind a familia pecuniaque kifejezeacutes eredeti tartalma

mind pedig az adott formaacuteban toumlrteacutenő hasznaacutelat ceacutelja maacuter feledeacutesbe mentek131 Egyebek

mellett ebből is adoacutedhat hogy utoacutebb a pecunia kifejezeacutes nem csak a peacutenz hanem

taacutegabban a vagyon megjeloumlleacuteseacutere is szolgaacutelt132 Az előbbi textushoz tartalmaacuteban hasonloacute

jelenteacuteseacuteben azonban kisseacute taacutegabb a koumlvetkező Hermogenianustoacutel szaacutermazoacute hely

Herm D 50 16 222 (2 iuris epitom)

bdquoPecuniaerdquo nomine non solum numerata pecunia sed omnes res tam soli quam

mobiles et tam corpora quam iura continentur133

A szoumlvegből az tűnik ki hogy a jogaacutesz felfogaacutesa szerint a pecunia elnevezeacutes nem csak

keacuteszpeacutenzt (numerata pecunia) jeloumll hanem minden dolgot (res) is legyen az akaacuter

ingatlan (soli) akaacuter ingoacute (mobiles) akaacuter testi (corpora) akaacuter koumlveteleacutes (iura) Mind

Benedek Ferenc mind Bessenyő Andraacutes a pecunia metonimikus eacutertelmeacutenek jelekeacutent

eacuterteacutekeli a fenti keacutet forraacutest eacutes tartalmuk vonatkozaacutesaacuteban mindketten leacutenyegileg

egyenlőseacutegjelet tesznek a szoumlvegek koumlzeacute134 Joacutellehet meglaacutetaacutesuk oumlsszesseacutegeacuteben helytaacutelloacute

veacutelemeacutenyuumlnk szerint nem szabad elsiklani egy fontos baacuter aproacute kuumlloumlnbseacuteg felett Az

Ulpianus-szoumlvegben az eacutertelmezett kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutere a pecunia szoacutet hasznaacutelja

(bdquopecuniaerdquo verbum [hellip] complectitur [hellip] omnem omnino pecuniam) tehaacutet leacutenyegeacuteben

Ulpianus expressis verbis megkuumlloumlnboumlzteti a pecunia szoacute keacutet jelenteacutesaacuternyalataacutet ndash peacutenz eacutes

vagyon Hermogenianus ugyanakkor a pecunia szoacute eacutertelmezeacuteseacutere ndash a numerata pecunia

mellett ndash a res kifejezeacutest hasznaacutelja (bdquopecuniaerdquo nomine [hellip] omnes res [hellip] continentur)

Ez utoacutebbi veacutelemeacuteny tehaacutet az emliacutetett szoacutenak oumlnaacutelloacutean rsquovagyonrsquo eacutertelmet tulajdoniacutet eacutes

ennek kuumlloumlnboumlzteti meg keacutet formaacutejaacutet a keacuteszpeacutenzt illetőleg a baacutermilyen maacutes dolgot ahol

a res kifejezeacutes nagy valoacutesziacutenűseacuteggel jogi terminus technicuskeacutent szerepel nem pedig

koumlznapi eacutertelemben135 Eme keacutet veacutelemeacuteny mellett a teljesseacuteg kedveacuteeacutert megemliacutetendő meacuteg

egy harmadik is

131 Vouml ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 195 132 Ehhez ld HEUMANN ndash SECKEL s v rsquopecuniarsquo eacutes kuumlloumlnoumlsen 2 eacutes 3 pont ERNOUT ndash MEILLET s v rsquopecusrsquo Ezzel egyezően eacutes eacuteppen erre az Ulpianus-textusra hivatkozva ld BUumlRGE Geld 156 133 Lenel rekonstrukcioacuteja szerint a jelen szoumlveget a D 18 4 23 pr ndash 1 előzi meg az eredeti Iuris Epitomarum Libriben amelynek teacutemaacuteja a venditio actionis keacuterdeacutese Vouml LENEL Palingenesia I 269-270 Ekkeacutent vaacutelik eacuterthetőveacute a pecunia kifejezeacutes kiterjesztő eacutertelmezeacutese minthogy a venditio actionis soraacuten leacutenyegeacuteben kereseti jogot adunk el 134 BESSENYŐ A peacutenz 7 BENEDEK Peacutenztulajdon 251 135 Ezzel egyezően SCHERMAIER Materia 139

41

Paul D 50 16 5 pr (2 ad ed)

rsquoReirsquo appellatio latior est quam rsquopecuniaersquo quia etiam ea quae extra

computationem patrimonii nostri sunt continet cum pecuniae significatio ad ea

referatur quae in patrimonio sunt

Paulus ezen a helyen a res eacutes a pecunia kifejezeacutesek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet vizsgaacutelja

Megaacutellapiacutetja hogy a res jelenteacuteskoumlre taacutegabb mint pecuniaacuteeacute mivel utoacutebbi csak azt jeloumlli

ami in patrimonio megvan a res pedig magaacuteban foglalja azt is ami nem szaacutemiacutet bele a

patrimoniumba (quae extra computationem patrimonii nostri sunt) Ez a szoumlveg tehaacutet a

pecuniaacutet a res koumlreacutebe vonja vagyis az itt tetten eacuterhető felfogaacutes első tekintetre ellenteacutetes

Hermogenianus neacutezeteacutevel136 Az ellenteacutet csak uacutegy oldhatoacute fel ha akaacuter a res akaacuter a

pecunia szoacutenak akaacuter mindkeacutet kifejezeacutesnek a koraacutebbiaktoacutel elteacuterő jelenteacutesaacuternyalatot

tulajdoniacutetunk a res a Paulus-szoumlvegben a vagyont mint jogi eacutertelemben vett dolgok

oumlsszesseacutegeacutet testesiacuteti meg pecunia pedig aacuteltalaacuteban a peacutenz megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel

A fentiekből laacutethatoacute hogy a hasznaacutelt kifejezeacutesek jelenteacutese illetőleg ezek egymaacuteshoz valoacute

viszonya vonatkozaacutesaacuteban nincs maradeacutektalan egyeteacuterteacutes a jogaacuteszok koumlzoumltt ndash meacuteg a mai

fogalmaink szerinti koumlzgazdasaacutegtan eacutes jogtudomaacuteny hataacuterai is elmosoacutedni laacutetszanak

ezekben a veacutelemeacutenyekben Logikus keacuterdeacutes tehaacutet hogy szigoruacutean jogi szempontboacutel minek

tekintetteacutek a peacutenzt a roacutemaiak Ezzel kapcsolatosan Bessenyő Andraacutes Proculus egyik

eseteacutet ideacutezi137 amelyben a jogtudoacutes egy rabszolganő bdquohaacutezassaacutegaacuteroacutelrdquo eacutes ennek lehetseacuteges

koumlvetkezmeacutenyeiről mond veacutelemeacutenyt138 A hely maga a hozomaacutenyokroacutel szoacuteloacute veacutelemeacutenyek

koumlzoumltt helyezkedik el gyakorlati hozadeacuteka a jelen keacuterdeacutes vonatkozaacutesaacuteban pedig

mindoumlssze annyi lehet hogy a peacutenzt el lehet birtokolni (vir eam pecuniam pro suo

possidendo usucepit) Maacuterpedig a peacutenz elbirtokolhatoacute voltaacutenak aacutelliacutetaacutesa egyszersmind

implicite magaacuteban hordja azt is hogy a peacutenz dolog mi toumlbb testi dolog hiszen az

elbirtoklaacutes szempontjaacuteboacutel a res habilis koumlvetelmeacutenye azt jelentette hogy az elbirtoklaacutes

136 Lenel ebben a koumlrben akkeacutent fogja fel a rsquoresrsquo kifejezeacutest mint amely valamely igeacutenyre utal Vouml LENEL Palingenesia I 968 LENEL Edictcommentare 43 137 Proc D 23 3 67 (7 epist) Proculus nepoti suo salutem ancilla quae nupsit dotisque nomine pecuniam viro tradidit sive sciat se ancillam esse sive ignoret non poterit eam pecuniam viri facere eaque nihilo minus mansit eius cuius fuerat antequam eo nomine viro traderetur nisi forte usucapta est nec postea quam apud eundem virum libera facta est eius pecuniae causam mutare potuit Itaque nec facto quidem divortio aut dotis iure aut per condictionem repetere recte potest sed is cuius pecunia est recte vindicat eam quod si vir eam pecuniam pro suo possidendo usucepit scilicet quia existimavit mulierem liberam esse propius est ut existimem eum lucrifecisse utique si antequam matrimonium esse inciperet usucepit et in eadem opinione sum si quid ex ea pecunia paravit antequam ea dos fieret ita ut nec possideat eam nec dolo fecerit quo minus eam possideret 138 Ld BESSENYŐ A peacutenz 5-6 reacuteszletes elemzeacutessel az elbirtoklaacutes specialitaacutesaira tekintettel Ehhez meacuteg ld KASER Das Geld 202

42

taacutergya valamely birtokba vehető dolog kellett hogy legyen ez pedig a testi dolgokra

igaz A jogtudoacutes aacuteltal hasznaacutelt igealak (usucepit = praesens perfectum) befejezettseacutegre

utal tehaacutet az esetnek ez a reacutesze nem vitatott bekoumlvetkezett az elbirtoklaacutes Laacutethatoacute tehaacutet

hogy ez a textus nem a peacutenz kategorizaacutelaacutesa szempontjaacuteboacutel jelentős mindoumlssze annak

elbirtokolhatoacute voltaacuteroacutel taacutejeacutekoztat amely informaacutecioacuteboacutel logikus koumlvetkezteteacuteskeacutent

vonhatoacute le az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a dolgokkal (res) aacuteltalaacuteban egy tekintet alaacute esőnek

gondoltaacutek a peacutenzt vagy legalaacutebbis dologi jellegűnek

1 A forraacutesokboacutel kiolvashatoacute kategoacuteriaacutek ndash res bdquofungibilisrdquo

Bessenyő Andraacutes koraacutebban maacuter hivatkozott utalaacutesa amely szerint a peacutenzre vonatkozoacute

roacutemai jogi felfogaacutes oumlsszetettebb a vonatkozoacute communis opinioacutenaacutel felvethet egy uacutejabb

keacuterdeacutest Jelesuumll van-e lehetőseacuteg arra hogy a peacutenznek a forraacutesokban feltalaacutelhatoacute

előfordulaacutesai alapjaacuten csoportokat keacutepezzuumlnk ezzel proacutebaacutelva meg nyomon koumlvetni a

roacutemai jogaacuteszok peacutenzre vonatkozoacute gondolkodaacutesmoacutedjaacutet Maacuter előzetesen megaacutellapiacutethatoacute

hogy a jogaacuteszi gondolkodaacutesmoacuted kapcsaacuten első leacutepeacutesben semmikeacutepp sem juthatunk

megnyugtatoacute eredmeacutenyre sokkal inkaacutebb bizonyos hogy a vizsgaacuteloacutedaacutes eme iraacutenya

tovaacutebbi megvaacutelaszolandoacute keacuterdeacuteseket fog felvetni Ami most maacuter a kezdetben emliacutetett

kategoacuteriaacutekat illeti az első ilyen a peacutenz res bdquofungibilisrdquo-keacutent toumlrteacutenő felfogaacutesa Ennek

kapcsaacuten Gaius tankoumlnyveacuteben a koumlvetkezőket talaacuteljuk

Gai 3 90

Re contrahitur obligatio velut mutui datione mutui autem datio proprie in his

fere rebus contingit quae res pondere numero mensura constant qualis est

pecunia numerata vinum oleum frumentum aes argentum aurum quas res aut

numerando aut metiendo aut pendendo in hoc damus ut accipientium fiant et

quandoque nobis non eaedem sed aliae eiusdem naturae reddantur unde etiam

mutuum appellatum est quia quod ita tibi a me datum est ex meo tuum fit

Az ideacutezett szoumlvegben Gaius azt aacutelliacutetja hogy dolog aacutetadaacutesa reacuteveacuten joumln leacutetre a koumltelem

peacuteldaacuteul a koumllcsoumlnneacutel (koumllcsoumlnbe adaacutesnaacutel ndash mutui datio) A koumllcsoumln jellemzően (ld

proprie fere) olyan dolgokra vonatkozik amelyeket megmeacuterve megszaacutemlaacutelva adunk aacutet

vagy amelyeket valamilyen meacuterteacutekegyseacuteggel fejezuumlnk ki (quae res pondere numero

43

mensura constant)139 Emliacutet peacuteldaacutekat is ilyenek a keacuteszpeacutenz (pecunia numerata) a bor az

olaj a gabona az ezuumlst az arany Ezutaacuten bemutatja magaacutet a koumllcsoumlnt leiacuterva hogy mit is

jelent valamit koumllcsoumlnbe adni Raacutemutat hogy ilyenkor a koumllcsoumln taacutergyaacutet uacutegy adjuk aacutet

hogy az a megszerző dolga lesz (ut accipientium fiant) amikor pedig majd neki vissza

kell adnia azt akkor nem ugyanazt a dolgot illetőleg ugyanazokat a dolgokat kell

visszaadnia hanem az ugyanolyan termeacuteszetű dolgok koumlzuumll ugyanannyit (non eaedem

sed aliae eiusdem naturae reddantur)140 Vagyis leiacuterja hogy miben aacutell a generikus

szolgaacuteltataacutes ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel ugyanannyit kell visszaadni Ennek az a jelentőseacutege

hogy visszaadaacuteskor maacutes gabonaszemekkel vagy maacutes peacutenzdarabokkal is lehet teljesiacuteteni

a leacutenyeg hogy a teljesiacuteteacuteskor adott dolog a koumllcsoumlnbe adotthoz viszonyiacutetva eiusdem

naturae legyen főszabaacutely szerint peacutenz helyett nem adhatok gabonaacutet eacutes fordiacutetva141 A

bemutatott forraacuteshellyel kapcsolatban arra eacuterdemes kuumlloumln felhiacutevni a figyelmet hogy

egyfelől Gaius koumlzleacutese szerint nem a peacutenz aacuteltalaacuteban hanem a keacuteszpeacutenz (pecunia

numerata) minősuumll helyettesiacutethető dolognak maacutesfelől pedig a helyettesiacutethető dolog

kategoacuteriaacutejaacutet ebben a formaacuteban a roacutemaiak nem ismerteacutek helyette inkaacutebb ndash az ideacutezett

helyen is laacutetott ndash koumlruumlliacuteroacute formaacutet (res quae pondere numero mensura constant)

alkalmaztaacutek Ami azonban a helyettesiacutethető eacutes helyettesiacutethetetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutenak

paacuterba aacutelliacutetaacutesaacutet illeti e keacutet kategoacuteria a quantitas eacutes a qualitas kettősseacutegeacutet jeleniacuteti meg A

helyettesiacutethetetlen dolgok eseteacuteben a qualitas a minőseacuteg a milyenseacuteg a doumlntő teacutenyező

hiszen ennek reacuteveacuten van lehetőseacuteg arra hogy a toumlbbi dologtoacutel megkuumlloumlnboumlztessuumlk tehaacutet

helyettesiacutethetetlen mivolta tulajdonkeacuteppen ebben rejlik A helyettesiacutethető dolgok

eseteacuteben ugyanakkor a quantitas a mennyiseacuteg meacutegpedig egy dologfajta meghataacuterozott

mennyiseacutege biacuter jelentőseacuteggel mivel az ebbe a koumlrbe tartozoacute dolgok egyes bdquodarabjairdquo

minőseacutegileg azonos termeacuteszetűek qualitas alapjaacuten tehaacutet az egyes egyedeket nem lehet

139 Ehhez hasonloacutean ld Gai 2 196 Eae autem solae res per vindicationem legantur recte quae ex iure Quiritium ipsius testatoris sunt sed eas quidem res quae pondere numero mensura constant placuit sufficere si mortis tempore sint ex iure Quiritium testatoris veluti vinum oleum frumentum pecuniam numeratam ceteras res vero placuit utroque tempore testatoris ex iure Quiritium esse debere id est et quo faceret testamentum et quo moreretur alioquin inutile est legatum Ebben a vonatkozaacutesban ld meacuteg BENEDEK Peacutenztulajdon 252 tovaacutebbi forraacutesokkal 140 A fragmentum veacutegeacuten szereplő mondat a mutuum kifejezeacutes ndash egyeacutebkeacutent hamis ndash etimoloacutegiaacutejaacutet tartalmazza (ex meo tuum fit) Ld SCHULZ ClRL 508 Oxford Latin Dictionary s v rsquomutuusrsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquomutorsquo Mindazonaacuteltal nem szuumlkseacuteges teljesen elvetni az rsquoex meo tuum fitrsquo fordulatot mivel ha nem is nyelvileg de logikailag mindenkeacuteppen joacutel mutatja a mutuum kifejezeacutes kialakulaacutesaacutet amely logika veacutelemeacutenyuumlnk szerint oumlsszhangban aacutell a mutuum kifejezeacutes teacutenyleges etimoloacutegiaacutejaacuteval mivel az alapul szolgaacuteloacute ige valaminek a ki- vagy felcsereacuteleacuteseacutet megvaacuteltozaacutesaacutet jeloumlli Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquomuto1rsquo 141 Ebben a teacutemakoumlrben eacuterdekes probleacutema lehet az az eset amikor a koumllcsoumlnbe vevő peacutenzt keacuter ehelyett viszont csak valamely egyedi taacutergyat tudok neki aacutetadni azzal hogy eacuterteacutekesiacutetse eacutes az iacutegy befolyt veacutetelaacuterat tartsa meg koumllcsoumln gyanaacutent Ehhez ld KASER Contractus mohatrae 75 ZIMMERMANN Obligations 162

44

megkuumlloumlnboumlztetni egymaacutestoacutel Az ideacutezett szoumlveghelyen tovaacutebbi keacuterdeacuteseket vethet fel az

aliae eiusdem naturae reddantur fordulat pontos mibenleacutete ezen beluumll is kuumlloumlnoumlsen az

eiusdem naturae kifejezeacutes jelenteacutese Veacutelemeacutenyuumlnk szerint az utoacutebbi kifejezeacutesből joacutel

megfoghatoacutean rajzoloacutedik ki egy olyan felfogaacutes amely szerint minden dolognak minden

leacutetezőnek van egy sajaacutetos jellege amely termeacuteszeteacuteneacutel fogva adott szaacutemaacutera A dolgoknak

ez a termeacuteszete adott fuumlggetlenuumll attoacutel hogy egyediek helyettesiacutethetetlenek vagy eacuteppen

szaacutem suacutely meacuterteacutek szerint meghataacuterozottak Mi toumlbb egyedi vagy fajta szerint

meghataacuterozott mivoltuk is eacuteppen ilyen termeacuteszet szuumllte jellegzetesseacuteg ndash az emberi

eacutertelem ezt keacutepes felfogni eacutes a dolgokra vonatkozoacute jogi normaacutekat is eme

jellegzetesseacutegek menteacuten hataacuterozza meg142 Hiszen amikor az ember kapcsolatba keruumll

valamilyen dologgal azt a keacuterdeacutest teszi fel hogy annak az adott dolognak milyen a

termeacuteszete honneacutet ered milyen ceacutelra rendelt Optimaacutelis esetben az egyeacuten keacutepes arra

hogy a dologgal toumlrteacutenő kapcsolatba keruumlleacutese alkalmaacuteval a nevezett keacuterdeacuteseket

előiacuteteacuteletektől mentesen vaacutelaszolja meg Az egyedi dolgok eseteacuteben a qualitas a szaacutem

suacutely meacuterteacutek szerint meghataacuterozottak eseteacuteben a quantitas az a teacutenyező amely aacuteltal

meghataacuterozhatoacute az ilyen vagy olyan dolgok helye a minket koumlruumllvevő vilaacutegban143

Mindent egybevetve tehaacutet Gaius a keacuteszpeacutenzt olyan leacutetezőnek gondolja amely jellege

termeacuteszete alapjaacuten helyettesiacutethető szaacutem suacutely meacuterteacutek szerint hataacuterozhatoacute meg ndash

legalaacutebbis eme hely alapjaacuten erre a koumlvetkezteteacutesre juthatunk Ugyanakkor eacuterdemes

felfigyelni arra is hogy a helyettesiacutethető eacutes helyettesiacutethetetlen mivolt ismeacutetelten csak a

jogi eacutertelemben vett dolgok sajaacutetja koumlvetkezeacuteskeacuteppen Gaius felfogaacutesa szerint is

dolognak lehet tekinteni a keacuteszpeacutenzt

Leacutetezik tovaacutebbi forraacutes is a Digestaacuteban amely szinteacuten helyettesiacutethetőnek iacuteteacuteli a peacutenzt

Ulp D 30 34 3 - 4 (21 ad Sab)

(3) Sed si non corpus sit legatum sed quantitas eadem in eodem testamento

saepius divus Pius rescripsit tunc saepius praestandam summam si

evidentissimis probationibus ostendatur testatorem multiplicasse legatum

voluisse idemque et in fideicommisso constituit Eiusque rei ratio evidens est

142 A minket koumlruumllvevő fizikai vilaacutegnak eme termeacuteszetnek megfelelő vagy a termeacuteszettel oumlsszeegyeztethető adottsaacutegai jelennek meg szabaacutelyoskeacutent helyeskeacutent Ez azonban taacutevolroacutel sem a megfigyelő pusztaacuten szubjektiacutev eacuterteacutekeleacutese hanem egy pre-pozitiacutev adottsaacutegnak a rsquodolog termeacuteszeteacutenekrsquo megnyilvaacutenulaacutesa Vouml KASER Ius gentium 59 143 Vouml Elmeacutelkedeacutesek 3 11 eacutes 8 29

45

quod eadem res saepius praestari non potest eadem summa volente testatore

multiplicari potest

(4) Sed hoc ita erit accipiendum si non certum corpus nummorum saepius sit

relictum ut puta centum quae in arca habet saepius legavit tunc enim fundo

legato esse comparandum credo

A hivatkozott szoumlvegek a toumlbbszoumlri hagyomaacutenyrendeleacutes keacuterdeacuteseacutet taglaljaacutek A legelső itt

nem hozott sect-ban arroacutel esik szoacute hogy mi toumlrteacutenik egy olyan esetben amikor ugyanazt a

vagyontaacutergyat ugyanabban a veacutegrendeletben toumlbbszoumlr rendeli hagyomaacutenyul az

oumlroumlkhagyoacute (eadem res saepius legetur in eodem testamento) Ilyenkor a hagyomaacuteny csak

egyszer koumlvetelhető eacutes az oumlroumlkoumls eleget tesz koumltelezettseacutegeacutenek akaacuter magaacutet a

vagyontaacutergyat akaacuter annak peacutenzbeli eacuterteacutekeacutet szolgaacuteltatja ki (sufficitque vel rem consequi

vel rei aestimationem) A maacutesodik sect szerint keacutet szemeacutely kuumlloumln-kuumlloumln veacutegrendeletben

ugyanazt a vagyontaacutergyat hagyomaacutenyozza ugyanarra a szemeacutelyre (duorum testamentis

mihi eadem res legata sit) ilyenkor mindkeacutet veacutegrendeletből eredően lehet koumlvetelni a

hagyomaacuteny szolgaacuteltataacutesaacutet akkeacutent hogy az egyik veacutegrendeletből maga a dolog a

maacutesikboacutel pedig annak peacutenzeacuterteacuteke koumlvetelhető (ex altero testamento rem consequar ex

altero aestimationem)144 Ezt koumlveti az ideacutezett harmadik sect amely szerint nem

meghataacuterozott testi taacutergyat (corpus) hanem ugyanazt a mennyiseacuteget ugyanabban a

veacutegrendeletben (quantitas eadem in eodem testamento) hagyomaacutenyoz az oumlroumlkhagyoacute

Ilyen esetben ndash hivatkozaacutessal Antoninus Pius egy rescriptumaacutera ndash toumlbbszoumlr kell helytaacutellni

ugyanazzal az oumlsszeggel (saepius praestandam summam) felteacuteve hogy a veacutegrendeletből

minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean kitűnik hogy az oumlroumlkhagyoacute toumlbbszoumlr akarta ugyanazt az

oumlsszeget hagyomaacutenyul rendelni (si evidentissimis probationibus ostendatur testatorem

multiplicasse legatum voluisse)145 Ulpianus magyaraacutezatkeacutent hozzaacutefűzi hogy ugyanazzal

a vagyontaacuterggyal keacutetszer nem lehet teljesiacuteteni amiacuteg ugyanazt az oumlsszeget toumlbbszoumlr is

lehet teljesiacuteteni ha az oumlroumlkhagyoacute valoacuteban iacutegy akarta (eadem res saepius praestari non

potest eadem summa volente testatore multiplicari potest) Iacutegy tehaacutet nyilvaacutenvaloacute a

szoumlvegből hogy a peacutenzoumlsszeg (summa) mennyiseacutegkeacutent (quantitas) kezelendő Ezt

Ulpianus tovaacutebb finomiacutetja amikor a negyedik sect-ban raacutemutat arra hogy ez a szabaacutely

szűken eacutertelmezendő nem vonatkozik ugyanis arra az esetre amikor valaki egyedileg

meghataacuterozott eacutermeacuteket hagyomaacutenyoz toumlbbszoumlr (hoc ita erit accipiendum si non certum

144 Ehhez ld WACKE Beweislast 42631 145 Vouml WACKE Beweislast 425

46

corpus nummorum saepius sit relictum) Amennyiben ugyanis uacutegy szoacutel a toumlbbszoumlri

hagyomaacutenyrendeleacutes hogy rsquoazt a szaacutezat ami a laacutedaacuteban vanrsquo (centum quae in arca habet

saepius legavit) akkor ez az eset Ulpianus szerint maacuter egy telek hagyomaacutenyul

rendeleacuteseacutevel esik egy tekintet alaacute Ennek a veacutelemeacutenynek az indoka nyilvaacutenvaloacute ugyanis

ha a laacutedaacuteban csak szaacutez arany volt a toumlbbszoumlri hagyomaacutenyrendeleacutes teljesiacuteteacutese eacuterthető

okboacutel lehetetlen Ha egybevetjuumlk ezt a szoumlveget az előző gaiusi textussal laacutethatoacute hogy a

quantitas mint a hagyomaacutenyozott oumlsszeg pre-pozitiacutev sajaacutetossaacutega az a teacutenyező ami

megalapozza a peacutenzoumlsszeg helyettesiacutethetőseacutegeacutet146 Ismeacutetelten eacuterdemes felfigyelni arra

hogy a bemutatott szoumlvegekben a keacuteszpeacutenz (pecunia numerata) tovaacutebbaacute valamely

peacutenzoumlsszeg (summa) minősuumlltek helyettesiacutethetőnek nem pedig a peacutenz aacuteltalaacuteban

Kiemelendő tovaacutebbaacute hogy Ulpianus az ideacutezett helyeken elkuumlloumlniacuteti a summa eacutes a certum

corpus nummorum kategoacuteriaacuteit előbbi egy qualitas (pondus mensura numerus) aacuteltal

meghataacuterozott oumlsszeg147 utoacutebbi pedig nem maacutes mint meghataacuterozott eacutermedarabok

valamely moacutedon elkuumlloumlniacutetett csoportja amely eacutermehalmaz ugyanakkor bizonyos

oumlsszeget is keacutepes megjeleniacuteteni148

2 A peacutenz mint res incorporalis

Iav D 12 6 46 (4 ex Plaut)

Qui heredis nomine legata non debita ex nummis ipsius heredis solvit ipse

quidem repetere non potest sed si ignorante herede nummos eius tradidit

dominus ait eos recte vindicabit eadem causa rerum corporalium est

A condictio indebiti keacuterdeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute veacutelemeacuteny haacuterom eset-variaacutecioacutet mutat be Az

elsőben Iavolenus egy olyan esetet iacuter le amikor A az oumlroumlkoumls neveacuteben eacutes annak peacutenzeacuteből

teljesiacutet hagyomaacutenyokat nem teacuter ki azonban arra hogy a fizeteacutest teljesiacutető A akire a

szoumlvegben a quis szoacute utal milyen minőseacutegben jaacuter el (heredis nomine legata non debita

146 Ezzel egyezően fogalmaz egy maacutesik veacutelemeacuteny is Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Proinde et si quid aliud est quod pondere numero mensura continetur saepius relictum idem erit dicendum id est saepius deberi si hoc testator voluerit 147 Ezt erősiacuteti Papinianus veacutelemeacutenye amelyről Ulpianus taacutejeacutekoztat (Ulp D 30 34 5 [21 ad Sab]) 148 Corpus qualitas eacutes substantia fogalomtoumlrteacuteneteacutet elemezve Schermaier raacutemutat hogy a corpus kifejezeacutes mind a koumlznapi hasznaacutelatban mind a jogi nyelvben valamely a kuumllvilaacutegban materiaacutelisan megjelenő taacutergyat jelent (bdquohellip die aumluszligere Beschaffenheit einer Sache ihr stoffliches Substrathelliprdquo) qualitas pedig ndash főkeacutent Seneca munkaacutessaacutegaacutetoacutel kezdődően ndash egy dolog sajaacutetossaacutegaacutet jellemzőjeacutet (Eigenart) termeacuteszeteacutet (Natur) vagy leacutenyegeacutet (Wesen) fejezi ki Vouml SCHERMAIER Materia 138-141

47

ex nummis ipsius heredis solvit)149 Ilyenkor az oumlroumlkoumls neveacuteben eljaacuteroacute A nem koumlvetelheti

vissza (ipse [hellip] repetere non potest) a teljesiacutetett oumlsszeget tartozatlan fizeteacutes ciacutemeacuten A

szoumlvegben szereplő heredis nomine fordulat veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra utal hogy az

oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt valamilyen jogviszony kell hogy legyen amely megalapozza A

eljaacuteraacutesaacutet Teacutenykeacuterdeacutes azonban hogy helytaacutelloacute Apathy fentebb ideacutezett azon meglaacutetaacutesa

amely szerint a jogaacutesz eme jogviszony pontos koumlruumlliacuteraacutesaacuteval adoacutes marad A maacutesodik

teacutenyaacutellaacutes-variaacutecioacute szerint a teljesiacuteteacutes az oumlroumlkoumls peacutenzeacuteből aacutem annak tudta neacutelkuumll toumlrteacutenik

(ignorante herede nummos eius tradidit) ndash itt tehaacutet az oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt nem aacutell fenn

olyan jogi koumlteleacutek amelyből eredően A az oumlroumlkoumls uumlgyeacuteben eljaacuterhatna Apathy ebben a

vonatkozaacutesban megjegyzi hogy nem lehet koumlvetkezteteacutest levonni arra neacutezve hogy az

első mondatban iacuterott esetben az oumlroumlkoumls hozzaacutejaacuterult volna a fizeteacuteshez ehhez ismerni

kellene az első esetben fennaacutelloacute jogviszony tartalmaacutet150 Ennek koumlvetkezmeacutenye Iavolenus

szerint az hogy ekkor a tulajdonos (dominus) akire a jogaacutesz eddig hereskeacutent utalt (vouml

heredis nomine ignorante herede) vindicatioacuteval perelheti vissza a teljesiacutetett

peacutenzoumlsszeget Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy meacuteg az oumlroumlkoumls aacuteltali felkeacutereacutes hiaacutenya sem ad

alapot arra hogy az oumlroumlkoumlsnek az oumlsszeg visszaperleacuteseacutere iraacutenyuloacute jogaacutet meg lehessen

tagadni151 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a fragmentum utolsoacute mondata amely ndash veacutelemeacutenyuumlnk

szerint ndash leacutenyegeacuteben a harmadik esetnek felel meg Ebben a jogaacutesz a koraacutebban

mondottakhoz hozzaacuteteszi ugyanez a megoldaacutes adoacutedik res corporales eseteacuteben is (eadem

causa rerum corporalium est)152 A szoumlveg alapjaacuten tehaacutet azt lehet aacutelliacutetani hogy Iavolenus

előszoumlr a nummi kifejezeacutest hasznaacutelva ismertet keacutet teacutenyaacutellaacutes-vaacuteltozatot majd az utolsoacute

mondatban roumlviden utal a res corporales kategoacuteriaacutejaacutera Adoacutedik tehaacutet a keacuterdeacutes hogy

Iavolenus vajon uacutegy veacutelte-e hogy nummi a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik

Ebben a vonatkozaacutesban elengedhetetlen Puchta neacutezeteacutere utalni aki hangsuacutelyozta hogy a

peacutenz egyszerre dolog eacutes eacuterteacutekmeacuterő153 Ehhez jaacuterulhat meacuteg az a teacuteny is hogy a rsquonummirsquo

(tehaacutet pluralis) kifejezeacutes nem kizaacuteroacutelag peacutenzdarabokat hanem peacutenzoumlsszeget is jelent154

meacuteghozzaacute abban az eacutertelemben mint amely meghataacuterozott eacuterteacutekoumlsszeget megjeleniacutető

149 Vouml APATHY Procurator 71 150 APATHY Procurator 71 151 Ezzel egyezően APATHY Procurator 73 152 Vouml FUCHS Iusta causa 168 KASER Das Geld 19583 153 PUCHTA Cursus II (sect 242) 581 bdquoGeldstuumlcke sind 1) Sachen wie andere als solche sind sie Gegenstaumlnde der Vindication 2) Repraumlsentanten eines Werths indem sie eine Geldsumme darstellen die keinen Gegenstand der Vindication bildetrdquo 154 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquonummusrsquo FINAacuteLY s v rsquonumusrsquo Ehhez ld meacuteg HEUMANN ndash SECKEL s v rsquonummusrsquo ahol viszont a szoacute peacutenzdarab eacuterme jelenteacutesben lelhető fel

48

eacutermeacutek tetszőleges oumlsszeteacutetelű halmaza155 A Gaiusnak tulajdoniacutethatoacute iskolateremtő156

paacuterosiacutetaacutes szerint res corporales ndash res incorporales testi eacutes testetlen dolgok leacuteteznek157

Innentől gondolatkiacuteseacuterletkeacutent keacutet elgondolaacutes vethető fel az egyik hogy ha Iavolenusnaacutel

nummi eacutes res corporales szerepel a szoumlvegben akkor a jogaacutesz uacutegy veacutelhette hogy nummi

a res incorporales koumlreacutebe tartozik158 A maacutesik lehetőseacuteg hogy a Iavolenus aacuteltal ehelyuumltt

hasznaacutelt paacuterosiacutetaacutes nem felel meg a fentebb laacutetott gaiusi csoportosiacutetaacutesnak Kaser ndash

amellett hogy Gaius eacuterdemeit nem kisebbiacuteti a res corporales eacutes incorporales

kategoacuteriaacuteinak kimunkaacutelaacutesa koumlreacuteben ndash raacutemutat arra hogy a felosztaacutes egyreacuteszt iskolafuumlggő

is volt159 maacutesfelől a keacutesei klasszikusok maacutes eacutertelemben hasznaacuteltaacutek a res corporales

kategoacuteriaacutejaacutet mint Gaius ebben a szoumlvegben valamint tovaacutebbi keacutet szoumlveghelyen a res

corporales kifejezeacutes a peacutenztől kuumlloumlnboumlző minden maacutes dologra utal160 Fuchs kiemeli

hogy nincs arra forraacutesbizonyiacuteteacutek hogy a roacutemaiak a peacutenzt kizaacuteroacutelagosan incorporalis

resnek tekintetteacutek volna testi mivoltaacutera vonatkozoacutean azonban hozhatoacute fel szoumlveg161

Emellett ugyanakkor hangsuacutelyozza hogy eacuteppen a bemutatott szoumlveghelyen a peacutenz

eacuterteacuteksajaacutetossaacutega keruumll előteacuterbe ndash keacuterdeacutes hogy Fuchs aacutelliacutetaacutesaacuteval oumlsszhangban ilyen

eacutertelemben felfoghatoacute-e a peacutenz mint res incorporalis szembeaacutelliacutetva maacutes testi

taacutergyakkal162 Mindenesetre ha nem vetjuumlk el első tekintetre Fuch neacutezeteacutet akkor azt

155 Eacuterdemes utalni arra is hogy az ideacutezett hely a tartozatlan hagyomaacutenyszolgaacuteltataacutessal illetőleg annak tartozatlan fizeteacutes ciacutemeacuten toumlrteacutenő visszakoumlvetelhetőseacutegeacutevel foglalkozik ekkeacutent hasznos lehet a hagyomaacuteny taacutergyaacutera is figyelmet fordiacutetani Magaacutet a legatumot a forraacutesok toumlbb aspektusboacutel koumlzeliacutetik meg Iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen Flor D 30 116 pr (11 inst) Mod D 31 36 (3 pand) Ulp 24 1 Inst 2 20 1 Ami a legatum taacutergyaacutet illeti az lehet egy vagy toumlbb meghataacuterozott dolog juttataacutesa dologi jogi jogosultsaacuteg juttataacutesa vagy alapiacutetaacutesa illetőleg taacutegabban baacutermely megengedett vagyoni előny juttataacutesa iacutegy kuumlloumlnoumlsen koumltelem alapiacutetaacutesa koumlveteleacutes aacutetruhaacutezaacutesa adoacutessaacuteg elengedeacutese vagy akaacuter tartaacutes juttataacutesa illetve sajaacutet tartozaacutesnak a hitelezőre toumlrteacutenő hagyomaacutenyozaacutesa Vouml KASER RPR I 742 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 203 SANFILIPPO Istituzioni 392 FOumlLDI ndash HAMZA 657 156 Vouml KASER Gaius 143 bdquoImmerhin hat diese logisch bedenkliche Scheidung in Sachen und Rechte Schule gemacht und herrscht noch in der heutigen Gesetzgebungrdquo 157 Vouml Gai 2 13 Corporales hae sunt quae tangi possunt [hellip] Inst 2 2 1 Corporales eae sunt quae sui natura tangi possunt [hellip] tovbbaacute Gai 2 12 Inst 2 2 pr A res incorporales koumlreacutebe jogok koumlveteleacutesek illetőleg a hagyateacutek tartoznak ehhez ld Gai 2 14 eacutes Inst 2 2 2 Megjegyzendő hogy Waldstein szerint Gaius abban az esetben beszeacutel res incorporalesről mint koumlveteleacutesről jogroacutel ha a jogosultsaacuteg valamilyen res corporalisra vonatkozik Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res incorporales kifejezeacutes egyszerű metafora amelynek koumlzvetlen ceacutelja a szemleacutelteteacutes Vagyis amit a fogalom jeloumll az a valoacutesaacutegban nem leacutetezik ekkeacutent pusztaacuten a jogaacuteszi fogalomrendszer reacuteszeacutet keacutepező kifejezeacutesről van szoacute Reacuteszletesen ld WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 55 Keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel ugyanakkor eme elgondolaacutes kapcsaacuten hogy leacutetezik-e olyan res incorporalis amelynek nincsen a kuumllvilaacutegban megjelenő tehaacutet corporalis taacutergya 158 Ebbe az iraacutenyba mutat BENEDEK Peacutenztulajdon 251 159 Vouml KASER Gaius 143 160 Vouml KASER Gaius 144 a Kaser aacuteltal meacuteg hivatkozott helyek Maec D 32 95 (2 fideicomm) Ven D 342 32 pr (10 act) Ezzel egyezően kuumlloumlnoumlsen pedig a Maecianus-hellyel kapcsolatban ld meacuteg DAJCZAK Res incorporalis 107 161 FUCHS Iusta causa 176 162 Ld FUCHS Iusta causa 175 tovaacutebbi forraacutesokkal is Utal ugyanakkor a Iavolenus-szoumlveg utolsoacute mondataacuteval kapcsolatos interpolaacutecioacute-gyanuacutera is

49

tapasztaljuk hogy a peacutenz a jelen szoumlveg alapjaacuten leacutenyegeacuteben mint bizonyos eacuterteacuteket

keacutepviselő koumlveteleacutes jelenik meg amely eacuterteacuteket az adott esetben meghataacuterozott szaacutemuacute

peacutenzdarabok oumlsszesseacutege tesz ki163

Első tekintetre hasonloacute tartalmuacute veacutelemeacutennyel talaacutelkozhatunk Venuleius egyik

doumlnteacuteseacuteben

Ven D 34 4 32 pr (10 act)

Detrahere legatis vel adicere si nihil praeter pecuniam numeratam legatum sit

promptum est cum vero res corporales intervenient et scriptura difficilior fit et

obscura portio

A jogtudoacutes veacutelemeacutenye szerint ha a hagyomaacuteny taacutergyaacutet kizaacuteroacutelag keacuteszpeacutenz keacutepezi (nihil

praeter pecuniam numeratam legatum sit) akkor minden neheacutezseacuteg neacutelkuumll lehet ahhoz

hozzaacutetenni illetőleg abboacutel elvenni (Detrahere legatis vel adicere [hellip] promptum est) Ha

azonban a hagyomaacuteny taacutergyaacutet res corporales keacutepezi ebben az esetben egyfelől a

veacutegrendelet szoumlvege nehezen eacuterthető (scriptura difficilior fit) eacutes nem lehet megaacutellapiacutetani

a hozzaacuteteacutetel vagy elveacutetel pontos araacutenyaacutet (et obscura portio) Minthogy a szoumlvegben

pecunia numerata eacutes res corporales szembeaacutelliacutetaacutesaacuteval talaacutelkozunk adoacutedhat a

felteacutetelezeacutes hogy a pecunia numerata ebben a veacutelemeacutenyben implicite a res incorporales

kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik ndash a fentebb bemutatott forraacuteshoz hasonloacutean Jobban belegondolva

azonban raacutejoumlhetuumlnk hogy a kizaacuteroacutelag keacuteszpeacutenzből aacutelloacute hagyomaacuteny csoumlkkenteacutese vagy

noumlveleacutese azeacutert lehetseacuteges kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll mert a keacuteszpeacutenz ndash eacutes tegyuumlk

hozzaacute maacutes helyettesiacutethető dolgok is ndash koumlnnyen oszthatoacutek amiacuteg a toumlbbi testi dolog

eseteacuteben ez nem felteacutetlenuumll van iacutegy Az oszthatoacutesaacuteg lehetőseacutege tehaacutet mindig a konkreacutet

esettől fuumlgg pontosabban attoacutel hogy az aacuteltalaacuteban emliacutetett res corporales mit takar

teacutenylegesen az adott esetben164 A keacuterdeacutes azonban ezen a ponton az lehet hogy ebből a

163 Ehelyuumltt megemliacutethető meacuteg egy szoumlveg Tryphoninus (Tryph D 23 3 76 [9 disp]) veacutelemeacutenyei koumlzuumll amely azzal a keacuterdeacutessel foglalkozik hogy ha az apa a laacutenyaacutenak mortis suae causa iacutegeacutert hozomaacutenyt aacutem utoacutebb feleacutepuumllt betegseacutegeacuteből (convaluerit) akkor az iacutegeacutert hozomaacuteny visszakoumlvetelhető-e condictio uacutetjaacuten Benedek uacutegy veacuteli hogy eme szoumlveg alapjaacuten is a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuteba sorolhatoacute a peacutenz Vouml BENEDEK Peacutenztulajdon 251 Bessenyő szerint ugyanakkor ebben a szoumlvegben a testi dolgok eacutes a puszta mennyiseacutegek egybeveteacuteseacuteről esik szoacute Vouml BESSENYŐ A peacutenz 6 Ennek neacutemikeacutepp ellentmondani laacutetszik hogy amikor kifejezetten mennyiseacutegkeacutent fogja fel a jogaacutesz a peacutenzt arra expressis verbis utal a quantitas szoacuteval Vouml a maacuter ideacutezett Ulpianus-hellyel (Ulp D 30 34 3 [21 ad Sab]) bdquohellip non corpus sit legatum sed quantitashelliprdquo Ehhez ld KASER Das Geld 17414 164 Eacuterdemes megjegyezni hogy a dolgoknak res divisibiles eacutes indivisibiles koumlreacutere toumlrteacutenő kifejezett felosztaacutesa nem a roacutemai jogtudoacutesok munkaacutessaacutegaacutenak eredmeacutenye csak a keacutesőbbi fejlődeacutes hozta magaacuteval eme keacutet kifejezeacutes kialakulaacutesaacutet Ugyanakkor ami a res divisibiles oszthatoacutesaacutegaacutet illeti maacuter a posztklasszikusok is

50

szoumlvegből biztonsaacuteggal levonhatoacute-e olyan koumlvetkezteteacutes hogy a pecunia numerata a res

incorporales koumlreacutebe tartozik Baacuter logikailag hibaacutetlan lenne a koumlvetkezteteacutes meacutegsem

szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni egyfelől azt a teacutenyt hogy Venuleius a pecunia numerata

eacutes a res corporales kategoacuteriaacuteit vetette egybe ebben a textusban Maacutesfelől uacutejfent utalni

kell Kaser koraacutebban is ideacutezett neacutezeteacutere amely szerint a res corporalisra hivatkozaacutes

ezekben az esetekben nem feleltethető meg egyeacutertelműen a gaiusi res corporalis ndash

incorporalis felosztaacutesnak165 Puctha koraacutebban maacuter hivatkozott meglaacutetaacutesaacuteboacutel eredően azt

sem szabad szem elől teacuteveszteni hogy a peacutenzdarabokboacutel oumlsszeaacutelloacute peacutenzoumlsszeg eacuterteacuteket

jeleniacutet meg ekkeacutent igaz lehet Fuchs ama megjegyzeacutese hogy a bemutatott szoumlvegekből

nem koumlvetkezik kizaacuteroacutelagosan a peacutenz testetlen mivolta166 Az eddigi gondolatmenetből

ugyanakkor koumlrvonalazhatoacute egy olyan elgondolaacutes is hogy a pecunia numerata oumlnaacutelloacute

kategoacuteriakeacutent jelenik meg bizonyos jogaacuteszi veacutelemeacutenyekben amely kategoacuteria baacuter sok

koumlzoumlsseacuteget mutat a res bdquofungibilesrdquo eacutes a res incorporales koumlreacutebe sorolhatoacute dolgokkal

valamely oknaacutel fogva meacutegis ceacutelszerűbb ezek oumlnaacutelloacute emliacuteteacutese Az mindenesetre

semmikeacuteppen sem vitathatoacute a szoumlveg alapjaacuten hogy a keacuteszpeacutenz maacutes minőseacuteget keacutepvisel

mint baacutermely maacutes res corporales Ezen a ponton eacuterdemes lehet ugyanakkor azt

megvizsgaacutelni hogy van-e tovaacutebbi forraacutesbizonyiacuteteacutek a peacutenz oumlnaacutelloacute kategoacuteriakeacutent toumlrteacutenő

kezeleacuteseacutere

3 A peacutenz mint oumlnaacutelloacute kategoacuteria a Digestaacuteban

Ulp D 13 3 1 pr (27 ad ed)

Qui certam pecuniam numeratam petit illa actione utitur rsquosi certum peteturrsquo qui

autem alias res per triticariam condictionem petet et generaliter dicendum est

megjegyezteacutek hogy oszthatoacutesaacutegroacutel csak ott lehet beszeacutelni ahol ez sine damno megtoumlrteacutenhet Ebben az eacutertelemben tipikusan Pomp D 30 26 2 (5 ad Sab) emellett megemliacutethetők meacuteg olyan forraacuteshelyek is ahol a res quae sine interitu dividi non possunt kategoacuteriaacuteja fordul elő (ld Paul D 6 1 35 3 [21 ad ed] Gai D 35 2 80 1 [3 leg ad ed praet]) Ehhez ld reacuteszletesen BROacuteSZ Oszthatoacute eacutes oszthatatlan dolgok 4-8 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes lehet ebben a vonatkozaacutesban Pomp D 41 3 30 pr (30 ad Sab) amelyben a jogaacutesz a corpus koumlreacuten beluumll haacuterom kategoacuteriaacutet kuumlloumlniacutet el ndash joacutellehet ez a textus főkeacutent a res simplex eacutes composita teacutemakoumlreacuteben szokott előfordulni A hivatkozott szoumlvegben kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes az ex contingentibus eacutes az ex distantibus egybeveteacutese amelyre a goumlroumlgoumlk a ἡνωμένον eacutes a συνημένον elnevezeacuteseket hasznaacuteltaacutek Az előbbi koumlreacutebe tartozoacute dolgok eacuterteacutekveszteacutes neacutelkuumll nem oszthatoacuteak miacuteg az utoacutebbiak egymaacutessal valamilyen kapcsolatban aacutelloacute dolgokboacutel joumlnnek leacutetre Ehhez ld SOKOLOWKSI Philosophie 332 BONFANTE Proprietagrave I 122-123 KASER RPR I 382 SANFILIPPO Istituzioni 76 FOumlLDI ndash HAMZA 281 HONSELL Roumlmisches Recht 51 Ha maacuter most a hagyomaacutenyozott peacutenzoumlsszeget vesszuumlk alapul amely meghataacuterozott eacuterteacuteket jeleniacutet meg ennek sine damno toumlrteacutenő megosztaacutesa keacutetseacutegkiacutevuumll megtoumlrteacutenhet 165 KASER Gaius 144 166 FUCHS Iusta causa 176

51

eas res per hanc actionem peti si quae sint praeter pecuniam numeratam sive in

pondere sive in mensura constent sive mobiles sint sive soli quare fundum

quoque per hanc actionem petimus et si vectigalis sit sive ius stipulatus quis sit

veluti usum fructum vel servitutem utrorumque praediorum

A forraacuteshely a condictio triticaria probleacutemaacutejaacuteval foglalkozik aki meghataacuterozott

keacuteszpeacutenzoumlsszeget koumlvetel azt a keresetet kell hogy indiacutetsa amely az edictumban a bdquosi

certum peteturrdquo rubrika alatt szerepel167 miacuteg aki egyeacuteb dolgot az condictio triticariaacuteval

perelhet A szoumlveg alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy Ulpianus a peacutenz dologi mivoltaacuteboacutel indul ki ndash a

szoumlveg pecunia numerataacutet eacutes aliae rest emliacutet Ezt koumlvetően hozzaacuteteszi hogy a

keacuteszpeacutenzen kiacutevuumll (praeter pecuniam numeratam) minden olyan dolgot ezzel az utoacutebbi

keresettel lehet perelni amelyeknek leacutenyege suacutelyukban vagy meacuterteacutekuumlkben van (sive in

pondere sive in mensura constent) illetőleg hogy ingoacutek vagy ingatlanok (sive mobiles

sint sive soli) Az ingoacute ndash ingatlan paacuterosiacutetaacutes tovaacutebbi eacutertelmezeacutesekeacutent Ulpianus az utoacutebbi

kereset koumlreacutebe utalja a fundus vectigalist valamint az ingatlanra vonatkozoacute baacutermilyen

dologi jogi jogosultsaacutegot iacutegy kuumlloumlnoumlsen (veluti) a haszoneacutelvezeti vagy baacutermifeacutele

szolgalmi jogot is Mindezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy elkuumlloumlniacuteti a keacuteszpeacutenzt

(pecunia numerata) eacutes minden maacutes dolgot (aliae res) utoacutebbi koumlreacutebe utalva mindazokat a

dolgokat is amelyek in pondere in mensura constant tovaacutebbaacute a telekkel kapcsolatban a

haszoneacutelvezetet vagy a szolgalmakat amelyeket condictio triticaria igeacutenybeveacuteteleacutevel

lehetett perelni Megjegyzendő hogy az utoacutebbi keacutet peacutelda ndash figyelemmel a gaiusi

megkoumlzeliacuteteacutesre ndash a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik Vagyis a perleacutes

szempontjaacuteboacutel Ulpianus szerint leacutetezett peacutenz illetve leacutetezett bdquominden maacutes dologrdquo kuumlloumln

kiemelve hogy a pecunia numerataacuten kiacutevuumll minden maacutes helyettesiacutethető dolog is a

condictio triticaria koumlreacutebe tartozik (sint praeter pecuniam numeratam sive in pondere

sive in mensura constent) A keacuterdeacutes az hogy a peacutenz elvaacutelasztaacutesa maacutes dolgoktoacutel

kuumlloumlnoumlsen pedig a toumlbbi uacuten helyettesiacutethető dologtoacutel ndash legalaacutebbis perjogi szempontboacutel ndash

milyen alapon nyugszik A certa res eacutes certa pecunia elvaacutelasztaacutesaacuteval előszoumlr Az ősi

legis actioacutes perrendben168 talaacutelkozhatunk a legis actio per condictionem elnevezeacutesű

performa koumlreacuteben amelynek alkalmazaacutesaacutet a lex Silia vezette be hataacuterozott peacutenzoumlsszegre

167 Vouml LENEL EP XVIII 232 168 A legis actioacutek maacutes vonatkozaacutesaacuteban ld ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 146-175 a festuca keacuterdeacuteseacutehez kuumlloumlnoumlsen NOacuteTAacuteRI Festuca 134-141

52

a lex Calpurnia pedig hataacuterozott dologra neacutezve169 Az elvaacutelasztaacutes oka valoacutesziacutenűleg a

mutuumban keresendő amely leacutetezett ugyan a XII tt idejeacuten is azonban ekkor meacuteg csak

deliktuaacutelis alapon lehetett peresiacuteteni170 A legis actio per condictionem lehetett az a

performa amely aacuteltal lehetőveacute vaacutelt az akaacuter certa pecuniaacutera akaacuter certa resre vonatkozoacute

igeacutenyek eacuterdemi elbiacuteraacutesaacutela aneacutelkuumll hogy ndash szemben a legis actio per iudicis

postulationemmel ndash az in iure szakaszban formaacutelis causaacutet kellett volna megjeloumllni171

Mindez azonban nem jelentette azt hogy az apud iudicem szakaszban ne keruumllt volna sor

az igeacuteny alapjaacuteul szolgaacuteloacute teacutenyleges uumlgyleti causa vizsgaacutelataacutera172 A szekunder irodalom

aacutellaacutespontja alapjaacuten eme legis actio vonatkozaacutesaacuteban nem a res eacutes pecunia elvaacutelasztaacutesaacutenak

van jelentőseacutege hanem annak hogy ennek kereteacuteben baacutermely certumra vonatkozoacute igeacuteny

eacuterveacutenyesiacutethető volt173 Mindezek alapjaacuten azonban tovaacutebbra is keacuterdeacutes marad hogy mi

alapjaacuten keruumllt sor pecunia numerata eacutes aliae res elvaacutelasztaacutesaacutera Hiszen a formulaacuteris

perben is megmarad ez az elvaacutelasztaacutes az actio certae creditae pecuniae eacutes a condictio

triticaria koumlreacuteben Gaius ennek kapcsaacuten raacutemutat arra hogy az előbbi kereset koumlreacuteben az

intentio eacutes a condemnatio is ugyanazt a peacutenzoumlsszeget tartalmazta miacuteg az utoacutebbi eseteacuteben

az intentio a hataacuterozott dologra szoacutelt a marasztalaacutes pedig ennek a peacutenzeacuterteacutekeacutere (Gai 4

41 eacutes 43) Keacuterdeacutes hogy ezek alapjaacuten mi a peacutenznek az a sajaacutetsaacutegos termeacuteszete ami

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a pecunia numerata elteacuter aliae restől174 Ez nem maacutes mint a peacutenz

eacuterteacuteksajaacutetossaacutega amint arra ndash mint azt fentebb laacutethattuk ndash Puchta eacutes Fuchs is utalt175

169 Ehhez a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld pl KASER Zivilprozessrecht 111 FOumlLDI ndash HAMZA 171 FOumlLDI Legis actioacutek 52 tovaacutebbi irodalommal NICOSIA Legis actio per condictionem 63 A keacutet toumlrveacuteny dataacutelaacutesa vitatott ehhez ld KASER Zivilprozessrecht 1114 FOumlLDI Legis actioacutek 52 eacutes 55 utoacutebbi a lex Pinaria eacutes a lex Silia egymaacuteshoz valoacute viszonya tekinteteacuteben ezzel ellenteacutetesen KASER Zivilprozessrecht 114 eacutes kuumlloumlnsen 5 sz jegyzet A dataacutelaacutesi keacuterdeacutesekhez uacutejabban ld NICOSIA Legis actio per condictionem 64-67 170 Vouml KASER RPR I 170 171 KASER Zivilprozessrecht 112 NICOSIA Legis actio per condictionem 62 172 Ez magyaraacutezatul szolgaacutelhat arra a keacutetkedeacutesre amiről Gaius is tudoacutesiacutet Vouml Gai 4 20 Quare autem haec actio desiderata sit cum de eo quod nobis dari oportet potuerit aut sacramento aut per iudicis postulationem agi valde quaeritur Ehhez ld FOumlLDI Legis actioacutek 53 NICOSIA Legis actio per condictionem 63-64 173 Vouml KASER Zivilprozessrecht 112 FOumlLDI Legis actioacutek 53 174 Bessenyő Andraacutes elsődlegesen arra mutat raacute ezzel a szoumlveggel kapcsolatban hogy ndash baacuter a textus veacutelemeacutenye szerint nagy valoacutesziacutenűseacuteggel interpolaacutelt ndash a peacutenz helyettesiacutethetőseacutege olvashatoacute ki belőle Vouml BESSENYŐ A peacutenz 3-4 Ugyaniacutegy interpolaacuteltnak veacuteli a helyet GENZMER Pondere 473 A szoumlveg eacutertelmezeacuteseacutere vonatkozoacutean ld meacuteg SACCOCCIO Si certum petetur 27-29 aki a maga reacuteszeacuteről oumlsszesseacutegeacuteben szinteacuten osztja a szoumlveg interpolaacutelt voltaacutera vonatkozoacute felteveacuteseket joacutellehet a szoumlveg neacutemely reacuteszei vonatkozaacutesaacuteban semmifeacutele okot nem tud felhozni az interpolaacutecioacute gyanuacutejaacutenak alaacutetaacutemasztaacutesaacutera SACCOCCIO Si certum petetur 29 175 Ehhez ld meacuteg FUCHS Iusta causa 177 a peacutenz condictioacutejaacuteroacutel amely meglaacutetaacutesa szerint minden esetben eacuterteacutekcondictioacutet jelent

53

4 Certa res eacutes certi nummi

Paul D 45 1 37 (12 ad Sab)

Si certos nummos puta qui in arca sint stipulatus sim et hi sine culpa

promissoris perierint nihil nobis debetur

Ha valaki meghataacuterozott peacutenzdarabokat (certos nummos) ndash peacuteldaacuteul azokat amelyek egy

laacutedikaacuteban talaacutelhatoacutek (qui in arca sint) ndash stipulatioacuteban iacutegeacuter nekuumlnk utoacutebb azonban azok

elvesznek az iacutegeacuteretet tevő ndash amennyiben a peacutenzdarabok nem az ő culpaacuteja folytaacuten

pusztultak vagy vesztek el ndash semmivel sem tartozik Leacutenyegeacuteben tehaacutet arroacutel van szoacute

hogy a szolgaacuteltataacutes ilyen esetben lehetetlenuumll koumlvetkezeacuteskeacuteppen az ilyen

peacutenzszolgaacuteltataacutes specifikus Az eddigiekhez keacutepest elteacuterő a szoumlveg megfogalmazaacutesa

ugyanis itt maacuter nem pecunia numerata szerepel az esetben hanem certi nummi

Minthogy Paulus peacuteldaacuteval is illusztraacutelja a certi nummi kifejezeacutes eacutertelmeacutet iacutegy laacutethatoacute

hogy itt nummi nem aacuteltalaacuteban peacutenz hanem egyes peacutenzdarabok eacutertelemben szerepel

Ebből pedig az koumlvetkezik hogy Paulus nem oumlsszesseacutegkeacutent fogja fel a laacuteda tartalmaacutet

hanem az egyes eacutermeacuteket kuumlloumln-kuumlloumln oumlnaacutelloacute testi dolgoknak tekinti Ennek indoka az

lehet hogy az esetben szereplő feleknek minden bizonnyal eacuterdekuumlk fűződoumltt a stipulaacutelt

eacutermeacutek egyedi azonosiacutetaacutesaacutehoz amely elkeacutepzelhető muzeaacutelis eacuterteacutekű reacutegi eacutermeacutek eseteacuteben

ugynaiacutegy pedig a zaacutert peacutenzleteacutet eseteacuten Ennek koumlvetkezmeacutenye az eacutermegyűjtemeacuteny

eseteacuteben hogy a nummi alakjaacuteban megjelenő peacutenz nem eacuterteacutekmeacuterő hanem egyszerű

dolog ndash ilyenkor a kuumllvilaacutegban is eacuterzeacutekelhető taacutergyi mivoltaacuten tuacutel nem hordoz semmilyen

tartalmat mint toumlrteacutenik ez akkor amikor a peacutenzdarabok oumlsszesseacutege aacuteltal megjeleniacutetett eacutes

keacutepviselt eacuterteacutek is tapad egy eacutermehalmazhoz176 A zaacutert peacutenzleteacutet eseteacuteben a leteacutetemeacutenyes

arrra vaacutellal koumltelezettseacuteget hogy ugyanzokat a peacutenzdarabokat adja vissza amelyeket a

letevő naacutela elhelyezett177 Ennek a koumlvetkezteteacutesnek tovaacutebbi jelentőseacutege hogy ezen a

ponton markaacutensan rajzoloacutedik ki a jogtudoacutesi doumlnteacutesek haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute

176 Ezt fejezi ki Bessenyő azzal az ndash egyeacutebkeacutent helytaacutelloacute ndash aacutelliacutetaacutessal hogy bdquo[a]lkalmasint a peacutenzeacutermeacutek mint feacutemanyagkvantumok joumlnnek tekintetberdquo Vouml BESSENYŐ A peacutenz 5 Ehhez annyi megjegyzeacutes fűzhető hogy a vizsgaacutelt forraacutes koumlreacuteben az eacutermeacutek kizaacuteroacutelag mint feacutemdarabok jelennek meg leacutetezeacutesuumlkhoumlz egyeacuteb tartalom nem tapad Nem peacutelda neacutelkuumlli ez a szoumlveg ehhez hasonloacutean meacuteg a maacuter ideacutezett Ulp D 30 34 4 (21 ad Sab) tovaacutebbaacute peacuteldaacuteul Ulp D 30 30 6 (19 ad Sab) Pap D eod 51 (4 quaest) Afr D eod 108 10 (5 quaest) 177 Ld pl KASER RPR I 536 ZIMMERMANN Obligations 215-219

54

szempontoknak a konkreacutet esethez koumltoumlttseacutege valamint az a teacuteny is hogy az ilyen

esetekben szereplő oumlsszes leacutetező nem pusztaacuten rsquovanrsquo hanem valamilyen ceacutelra iraacutenyul a

leacutetezeacutesuumlk

5 A tradicionaacutelis osztaacutelyozaacutesi keretbe nem illeszkedő forraacutesok

Az alaacutebbiakban keacutet olyan forraacuteshellyel eacuterdemes foglalkozni amelyekre aacuteltalaacuteban

jellemző hogy a peacutenz besorolaacutesa vonatkozaacutesaacuteban maacutes-maacutes iraacutenyba mutatnak a

szoumlvegben hasznaacutelt kifejezeacutesek eacutes a szoumlveg jelenteacutese

Iul D 23 4 21 (17 dig)

Si mulier dotis causa promiserit certam summam et pro ea mancipia in dotem

dederit ea condicione ut periculo eius essent et si quid ex his natum esset ad eam

pertineat stari pacto convento oportebit nam constat posse inter uxorem et

virum conveniri ut dos quae in pecunia numerata esset permutaretur et

transferatur in corpora cum mulieri prodest

Egy asszony hozomaacuteny ciacutemeacuten (dotis causa) bizonyos peacutenzoumlsszeget (certam summam)

iacutegeacutert feacuterjeacutenek utoacutebb a peacutenzoumlsszeg helyett meacutegis rabszolgaacutekat (mancipia) adott neki

azzal hogy a nő viseli a veszeacutelyt (periculo eius essent) ugyanakkor őt illetik a

rabszolgaacutek majdan szuumlletendő gyermekei (quid ex his natum esset ad eam pertineat) Iacutegy

tehaacutet a keacuteszpeacutenzben (pecunia numerata) iacutegeacutert hozomaacuteny megvaacuteltozik (permutaretur)

testi dolgokkaacute (in corpora) alakul aacutet (transferatur)178 amennyiben ez a megoldaacutes a

nőnek kedvező (mulieri prodest) Eacuterdekes lehet megfigyelni hogy ebben a szoumlvegben

nem valamely hataacuterozott dologra iraacutenyuloacute szolgaacuteltataacutes vaacuteltozik peacutenzszolgaacuteltataacutessaacute

hanem eacuteppen fordiacutetva joacutel laacutethatoacute hogy a kezdetben keacuteszpeacutenz szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute

hozomaacutenyiacutegeacuteret (dos quae in pecunia numerata esset) utoacutebb testi dolgok (corpora)

rabszolgaacutek (mancipia) teacutenyleges hozomaacutenyba adaacutesaacutevaacute vaacuteltozik aacutet (transferatur) A

jogaacuteszi absztrakcioacute ehelyuumltt abban eacuterhető tetten hogy a rabszolgaacutekat Iulianus corpora

koumlreacuteben eacutertelmezi a certa summaacutet pedig pecunia numerataacuteval azonosiacutetja Első tekintetre

azt lehetne mondani hogy a dos ami koraacutebban pecunia volt mostantoacutel corporalis lesz

tehaacutet testi vagy inkaacutebb testi dolgokboacutel aacutelloacute Ebből adoacutedhatna egy olyan koumlvetkezteteacutes

178 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquotransfero8rsquo eacuteppen ezzel a Iulianus-hellyel peacuteldakeacutent

55

hogy a pecunia numerata nem corporalis Ekkor logikusan csak egy lehetőseacuteg

keacutepzelhető el pecunia numerata nyilvaacuten incorporalis vagyis Iulianus azt aacutelliacutetja hogy a

peacutenz a koumlveteleacutes taacutergya Eacuteszre kell azonban venni hogy a certa summaacutehoz (iacutegy tehaacutet a

pecunia numerataacutehoz) csupaacuten iacutegeacuteret koumltődik (promiserit) amiacuteg a rabszolgaacutekhoz mint

testi dolgokhoz (mancipia corpora) a teacutenyleges hozomaacutenyba adaacutes (in dotem dederit)

Ami meglepő lehet az eacuteppen az a teacuteny hogy ehelyuumltt az iacutegeacutert peacutenzszolgaacuteltataacutes fordul aacutet

testi dolog teacutenyleges szolgaacuteltataacutesaacuteba Azaz a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő jellege itt eacuteppen fordiacutetva

műkoumldik mint az aacuteltalaacuteban szokaacutesos azzal hogy egyfelől az aacutetadott rabszolgaacutek eacutes az

iacutegeacutert peacutenzoumlsszeg koumlzoumltti eacuterteacutekegyenlőseacutegről a jogtudoacutes nem szoacutel maacutesfelől pedig erre az

aacutetteacutereacutesre abban az esetben nyiacutelik moacuted ha ez a megoldaacutes a nő eacuterdekeacutet szolgaacutelja Nem

keacuterdeacuteses hogy erre van lehetőseacuteg Iulianus kifejezetten raacutemutat hogy az ilyen tartalmuacute

megaacutellapodaacuteshoz a feleknek tartaniuk kell magukat (stari pacto convento oportebit)

Vagyis a szoumlvegből kitűnik hogy a hataacuterozott peacutenzoumlsszeg szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute iacutegeacuteret

res incorporalis a teacutenyegesen hozomaacutenyba adott rabszolgaacutek res corporales Az a

szolgaacuteltataacutes amely kezdetben pecunia numerata aacutetadaacutesaacutera iraacutenyult aacutetfordulhat res

corporales szolgaacuteltataacutesaacuteba Veacutelemeacutenyuumlnk szerint Iulianus ebben a veacutelemeacutenyben oumlnaacutelloacute

kategoacuteriakeacutent kezeli a keacuteszpeacutenzt amely helyett utoacutebb maacutes testi dolgot is adhat ilyenkor

az erre vonatkozoacute pactumnak jogi koumltőerővel biacuter

Ulp D 30 30 pr (32 ad Sab)

Talis scriptura rsquoquas pecunias legavi quibus dies adpositus non est eas heres

meus annua bima trima die datorsquo ad corpora legata non pertinet sed ad ea

quae pondere numero mensura continentur

Ulpianus egy hagyomaacutenyrendeleacutest ideacutez itt amelyben peacutenzt hagyomaacutenyoznak eacutes azt

mondja hogy az ilyen rendelkezeacutes kizaacuteroacutelag azokra a hagyomaacutenyokra vonatkozik

amelyek leacutenyege suacutelyukban szaacutemukban meacuterteacutekuumlkben aacutell Ehelyuumltt tehaacutet a szembeaacutelliacutetaacutes

corpora legata eacutes ea quae pondere numero mensura continentur A hagyomaacutenyos

felfogaacutes szerint ndash oumlsszhangban a gaiusi dologosztaacutelyozaacutesokkal ndash adoacutedhat a felteacutetelezeacutes

hogy az utoacutebbi koumlr incorporalia legata lenne A szoumlveg alapjaacuten teacutenylegesen adoacutedoacute

paacuterosiacutetaacutes viszont az előbb maacuter emliacutetett corpora eacutes ea quae pondere numero mensura

continentur Ennek nyomaacuten adoacutedhat egy olyan keacuterdeacutes hogy vajon Ulpianus azonosiacutetja-e

ebben a veacutelemeacutenyben a res incorporales eacutes a res quae pondere numero mensura

constant kategoacuteriaacuteit Meglaacutetaacutesunk szerint nem szabad toumlbbet laacutetni ezekbe a forraacutesokba

56

mint amennyi valoacutejaacuteban bennuumlk rejlik a szoumlveg a ndash mai fogalmaink szerint ndash testi eacutes

helyettesiacutethető dolgokat aacutelliacutetja paacuterba179

II Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash megaacutellapiacutetaacutesok

1 A peacutenz mint jogi kategoacuteria helye a roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban

Mindeme megfontolaacutesok nyomaacuten vissza kell utalni a kezdetekkor felvetett probleacutemaacutera

miben teacuter el egymaacutestoacutel egy attikai vaacuteza 100 meacuterő buacuteza eacutes 100 sestertius Vilaacutegos hogy

egy attikai vaacuteza egy meghataacuterozott egyedi dolog teljesen maacutes a termeacuteszete mint 100

meacuterő buacutezaacutenak Előbbi esetben ha a vaacuteza valamely koumltelemben szerepel szabaacutely szerint

csak azzal lehet teljesiacuteteni utoacutebbi eseteacuteben a buacutezaacuteval mint fajtaacuteval a leacutenyeg hogy a

mennyiseacuteg ugyanannyi legyen180 Mi a kuumlloumlnbseacuteg most maacuter 100 meacuterő buacuteza eacutes 100

sestertius koumlzoumltt Első tekintetre laacutethatoacute hogy a 100 meacuterő buacutezaacuten beluumll az egyes

buacutezaszemek nem biacuternak olyan eacuterteacutekkel amely a mindennapi forgalomban kuumlloumlnoumls

jelentőseacuteggel ruhaacuteznaacute fel őket Ezzel szemben a peacutenz eseteacuteben az egyes peacutenzdarabok is

oumlnaacutelloacute eacuterteacutekkel biacuternak ha azonban egyseacutegbe foglaljuk ezeket a darabokat (tehaacutet

peacutenzoumlsszeget bdquokeacutepezuumlnk belőluumlkrdquo) uacutej eacuterteacuteket jeleniacutetenek meg az egyes darabok

oumlsszegeacutet A buacuteza eseteacuteben az egyes szemeknek nincs jelentős eacuterteacutekuumlk csak az

oumlsszesseacutegnek tehaacutet teacutenyleg helyettesiacutethetőek csak meacuterteacutekegyseacuteggel van eacutertelme a

dologkeacutent toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesnak A peacutenz eseteacuteben viszont lehet szoacute oumlsszesseacutegről eacutes

egyes darabokroacutel is mindkeacutet esetben olyan eacuterteacutekkel fogunk szemben aacutellni ami a

forgalom szaacutemaacutera is relevaacutens lesz Ezen kiacutevuumll a peacutenz eseteacuten nincs minőseacutegi megkoumlteacutes

mivel nem az egyes peacutenzdarabok lesznek eacuterdekesek hanem az egyes darabok eacuterteacuteke Ha

elfogadjuk a peacutenz helyettesiacutethető mivoltaacutera vonatkozoacute felteveacuteseket azt kizaacuteroacutelag a Kaser

aacuteltal jelzett eacutertelemben tehetjuumlk181 A kivaacuteloacute romanista aacuteltal hasznaacutelt gesteigerte

179 A peacutenz oacutekori eacutes mai felfogaacutesa koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre Savigny is felhiacutevja a figyelmet amikor raacutemutat hogy a roacutemaiak szaacutemaacutera a peacutenz nem ugyanabban a gazdasaacutegi-taacutersadalmi koumlrnyezetben jelent meg mint mainapsaacuteg ekkeacutent előfordulhat hogy mai viszonyaink koumlzoumltt a forraacutesok eacutertelmezeacutese soraacuten olyan mondanivaloacutet is bdquobelelaacutetunkrdquo az egyes szoumlvegekbe amely a szoumlvegből eredetileg nem koumlvetkezik Vouml SAVIGNY Obligationenrecht I 469-470 hivatkozik raacute BESSENYŐ A peacutenz 221 A fenti aacutelliacutetaacutessal egyet kell eacuterteni azzal a megjegyzeacutessel hogy az oacutekori Roacutemaacutenak nem csupaacuten a gazdasaacutegi-taacutersadalmi viszonyai voltak a maihoz keacutepest elteacuterőek hanem az a gondolkodaacutesi-filozoacutefiai keret is maacutes volt amelybe mindezek a viszonyok illeszkedtek 180 Jelen esetben a minőseacutegre vonatkozoacute előiacuteraacutesoktoacutel tekintsuumlnk el 181 Vouml KASER Das Geld 169

57

Vertretbarkeit fogalma egyszerre jelenti a peacutenz felcsereacutelhetőseacutegeacutet eacutes helyettesiacutethetőseacutegeacutet

Ennek a megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a jelentőseacutege meglaacutetaacutesunk szerint abban aacutell hogy a

felcsereacutelhetőseacuteg mindenkeacuteppen csak a bdquofajtaacutenrdquo beluumll keacutepzelhető el azaz egyfelől az

azonos bdquoneacuteveacuterteacutekűrdquo tehaacutet az azonos eacuterteacuteket megjeleniacutető darabok mindenkeacuteppen

felcsereacutelhetők egymaacutessal maacutesfelől ugyanakkor a peacutenzegyedek felvaacutelthatoacuteak kisebb eacutes

nagyobb ciacutemletekre valamint maacutes peacutenznemre is Ez utoacutebbi vezet a helyettesiacutethetőseacuteg

kategoacuteriaacutejaacutehoz amely a peacutenz aacuteltalaacutenos egyeneacuterteacutekes funkcioacutejaacutehoz koumltődik amint azt a

forraacutesokban is laacutettuk peacutenz eacutes valamely aacuteru egymaacutessal helyettesiacutethetők felteacuteve hogy a

szolgaacuteltatni kiacutevaacutent peacutenzmennyiseacuteg eacuterteacuteke az adott dologgal egyező eacuterteacutekű ezt

nevezhetjuumlk az eadem aestimatio koumlvetelmeacutenyeacutenek Ez utoacutebbi koumlvetelmeacuteny leacutenyegeacuteben a

peacutenzegyedek peacutenznemek koumlzoumltti felcsereacuteleacutese soraacuten is eacuterveacutenyesuumll meacuteghozzaacute aacuterfolyam

formaacutejaacuteban Oumlsszesseacutegeacuteben az laacutethatoacute hogy a peacutenzhez fogjuk meacuterni utoacutebb minden

aacuterunkat eacutes ebben fogjuk kifejezni a minket koumlruumllvevő dolgok eacuterteacutekeacutet Gyakorlatilag tehaacutet

arroacutel van szoacute hogy van egy elvont eacuterteacutekben kifejezett koumlveteleacutesuumlnk a maacutesik feacutellel

szemben amely materiaacutelisan peacutenzeacutermeacutek koumlveteleacuteseacuteben eacutes szolgaacuteltataacutesaacuteban jelenik meg

Eacuteppen ez a momentum az ami a peacutenz kuumlloumlnleges jellegeacutet eacutes gyakran a toumlbbi dologtoacutel

vagy inkaacutebb aacuteltalaacuteban a jogi eacutertelemben vett dolgoktoacutel elteacuterő megiacuteteacuteleacutest eredmeacutenyezi A

forraacutesokboacutel laacutethatoacute hogy maguk a jogtudoacutesok is nagyon kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen iacuteteacutelteacutek meg a

peacutenz mivoltaacutet mi toumlbb előfordul hogy ugyanazon jogtudoacutes maacuteskeacutent veacutelekedett a

peacutenzről az egyik eacutes a maacutesik esetben Mindez persze nem veacuteletlen a jogi probleacutema

konkreacutet esetből szaacutermazik ahol az első keacuterdeacutes az esetben szereplő szemeacutelyek eacutes dolgok

ceacuteljaacutera vonatkozik a ceacutelt pedig a kuumllvilaacutegboacutel nyerhető tapasztalatok formaacuteljaacutek A jog

teacuteteles szabaacutelyaacutet tehaacutet oumlssze kell egyeztetni a naturaacuteval maacuteskuumlloumlnben koumlnnyen

eacutertelmetlen a valoacutesaacutegtoacutel taacutevol aacutelloacute megoldaacutesra jutunk182

A forraacutesokboacutel a fentieken tuacutelmenően leszűrhető az is hogy a roacutemai jogtudoacutesok

veacutelekedeacutese a peacutenzről nem volt egyseacuteges Egyes helyeken helyettesiacutethető dolognak

mondjaacutek maacutesutt koumlveteleacutesnek megint maacutesutt darabonkeacutent oumlnaacutelloacute testi dolgoknak mi

toumlbb van ahol leacutenyegeacuteben oumlnaacutelloacute kategoacuteriakeacutent eacuterteacutekelik Megjegyzendő azonban hogy

ez nem a jogaacuteszok koumlzoumltti veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegből adoacutedik hanem abboacutel a teacutenyből hogy a

182 Nagyon joacutel szemleacutelteti ezt a gondolkodaacutesmoacutedot Celsus teacutetele bdquoScire leges non hoc est verba earum tenere sed vim ac potestatemrdquo (Cels D 1 3 17 [26 dig]) A definiacutecioacutek bdquoveszeacutelyesseacutegerdquo innentől abban aacutell hogy nem szabad tuacutelzottan ragaszkodni hozzaacutejuk az adott eset konkreacutet igazsaacutegossaacutegaacutet csak akkor lehetett megtalaacutelni ha az ndash egyeacutebkeacutent kellően taacuteg ndash definiacutecioacutekat uacutegy sikeruumll eacutertelmezni hogy ne illetve ne kizaacuteroacutelag verba earum deruumlljoumln ki belőluumlk hanem vim ac potestatem is ez utoacutebbinak pedig szuumlkseacutegkeacuteppen bdquoriacutemelnierdquo kell a rerum naturaacutera Ez az oka annak hogy az esetekből nem tudunk egyseacuteges keacutepet rajzolni a peacutenz megiacuteteacuteleacuteseacuteről

58

peacutenz egyfelől eacuterme vagy ndash ma maacuter ndash papiacuter formaacutejaacuteban jelenik meg maacutesfelől pedig mint

fizeteacutesi eszkoumlz csereeszkoumlz eacuterteacutekmeacuterő Tehaacutet az elteacuterő neacutezetek oka magaacuteban a peacutenzben

keresendő A responsumokban a jogaacuteszok jellemzően arra mutatnak raacute hogy a peacutenz

melyik kategoacuteriaacuteba nem tartozik bele azt viszont expressis verbis nem mondjaacutek meg

hogy melyik kategoacuteriaacuteba tartozik183 Talaacuten nem leacutegből kapott az a felteacutetelezeacutes hogy

maguk a jogaacuteszok is eacuterzeacutekelteacutek a peacutenznek az előbb jelzett kuumlloumlnleges a toumlbbi

dologfajtaacutetoacutel elteacuterő jellegeacutet Oumlnaacutelloacute kategoacuteriaacutet azonban nem alkottak szaacutemaacutera talaacuten azeacutert

mert jogeacuterzeacutekuumlk vagy a hagyomaacutenyokboacutel raacutejuk maradt kultuacutera tiltakozott ez ellen talaacuten

azeacutert mert uacutegy gondoltaacutek van egyneacutemely kuumlloumlnbseacuteg amelyek joacutellehet kuumlloumln-kuumlloumln

jelentősek lehetnek meacutegsem indokoljaacutek az oumlnaacutelloacute kategorizaacutelaacutest oumlsszesseacutegeacuteben

elmondhatoacute hogy a kategorizaacutelaacutes elmaradaacutesa oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a hiacuteres bdquoomnis

definitio in iure civili periculosa estrdquo regulaacutejaacuteval (Iav D 50 17 202 [11 epist]) A

keacuterdeacutes ezen a ponton az lehet miben is aacutellhat ez az egyeacuteb ok Ha visszautalunk az előbbi

gondolatra jelesuumll hogy a roacutemai jogtudoacutesok egyfelől nem jeleskedtek az osztaacutelyozaacutesban

maacutesfelől pedig hogy az aacuteltaluk elveacutegzett esetleges kategorizaacutelaacutes sem volt mindenre

kiterjedő vagyis nem a teljesseacuteg a bdquoMindenrdquo lefedeacuteseacutenek igeacutenyeacutevel keacuteszuumlltek ezek

hanem sokkal inkaacutebb az eleacutejuumlk keruumllt eset megoldaacutesaacutet ceacuteloztaacutek maacuteris adoacutedik egy

felteacutetelezeacutes Gondoljunk csak a koraacutebban maacuter bemutatott Gaius tankoumlnyveacuteből szaacutermazoacute

helyre (Gai 2 196 eacutes 3 90) amelyből kitűnik a qualitas eacutes quantitas koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg a

helyettesiacutethető eacutes helyettesiacutethetetlen dolgok vonatkozaacutesaacuteban A kuumllvilaacutegban az laacutetszik

hogy az egyik koumlrben a minőseacuteg a maacutesikban a mennyiseacuteg jaacutetszik doumlntő szerepet Erre a

tapasztalatra alapiacutetottan alakul ki egyfelől roacutemai jogban a res quae pondere numero

mensura constant csoportja valamint maacutesfelől a mai jogaacuteszi fogalomrendszerben a

bdquohelyettesiacutethetőrdquo eacutes bdquohelyettesiacutethetetlenrdquo kategoacuteriaacutei Vagyis mind az oacutekori mind a mai

jogban a kuumllvilaacutegban eacuterzeacutekelhető kuumlloumlnbseacutegek szolgaacutelnak a jogaacuteszi fogalomkeacutepzeacutes

alapjaacuteul roacutemai jogban azonban ez a fogalomkeacutepzeacutes egy esethez koumltődik eacutes abboacutel jutnak

el egy bizonyos absztrakcioacutes fokra ndash ha eljutnak egyaacuteltalaacuten A mai jogban ugyanakkor ndash

sok esetben roacutemai jogi peacuteldaacutekra hivatkozaacutessal ndash a fogalomkeacutepzeacutes az első eacutes a konkreacutet

esetnek be kell feacuternie az előre megalkotott kategoacuteriaacuteba A roacutemai jogaacuteszok

fogalomkeacutepzeacutese tehaacutet tisztaacuten ceacutelszerűseacutegi szempontokat koumlvetett aacutem ez a ceacutelszerűseacuteg

183 Ez aloacutel talaacuten egyetlen kiveacutetelkeacutent emliacutethető Gaiusnaacutel a res quae pondere numero mensura constant koumlreacuteben a keacuteszpeacutenz peacuteldaacuteloacutezoacute felsorolaacutesa (vouml Gai 3 90 bdquo[hellip] qualis est pecunia numerata [hellip]rdquo) Ehhez hasonloacute meacuteg a iustinianusi Instituacutecioacutek koumldoumls fordulata a quasi ususfructus koumlreacutebe tartozhatoacute dolgokroacutel (vouml Inst 2 4 2 bdquo[hellip] quibus proxima est pecunia numerata [hellip]rdquo) joacutellehet az utoacutebbi szoumlveg nem azonossaacutegot vagy valamely kategoacuteriaacuteba tartozaacutest mindoumlssze hasonloacutesaacutegot aacutelliacutet

59

nem oumlnmagaacuteeacutert valoacute nem csak emberi alkotaacutes eredmeacutenye A qualitas eacutes quantitas

kuumllvilaacutegban megnyilvaacutenuloacute kuumlloumlnbseacutege a keacutetfeacutele kategoacuteriaacuteba tartozhatoacute dolgok elteacuterő

jellegeacuteből termeacuteszeteacuteből mint azok pre-pozitiacutev adottsaacutegaacuteboacutel ered amelyen vaacuteltoztatni

nincs moacuted ezek a jellegzetesseacutegek adottsaacutegok nem tartanak szaacutemot emberi elismereacutesre

elegendő ezek felismereacutese eacutes ndash ennek nyomaacuten ndash az ilyen adottsaacutegokkal oumlsszhangban

valoacute eljaacuteraacutes

Ez a keacutet csomoacutepont vagyis a ceacutel illetőleg a dolgok jellege termeacuteszete toumlbb forraacutesban is

megjelenik184 Papinianus egy esetben peacuteldaacuteul szembeaacutelliacutetja a certi nummi eacutes a pecunia

numerata kategoacuteriaacuteit ezek szerint certi nummi ndash tehaacutet peacuteldaacuteul ama peacutenzoumlsszeg amely az

oumlroumlkhagyoacute laacutedaacutejaacuteban talaacutelhatoacute ndash hagyomaacutenyozaacutesa olyan mintha meghataacuterozott testi

taacutergyakat hagyomaacutenyoznaacutenk185 Egy hasonloacute esetben Pomponius szerint186 van arra

lehetőseacuteg hogy az oumlroumlkoumls meghataacuterozott suacutelynyi ezuumlst kiszolgaacuteltataacutesa helyett annak

peacutenzeacuterteacutekeacutevel teljesiacutetsen Maacutes szoacuteval ez is liberatioacutet eredmeacutenyez ilyen moacutedon is lehet

teljesiacuteteni a koumltelmet Kizaacuteroacutelag az eadem aestimatio koumlvetelmeacutenye jelenik meg a

textusban expressis verbis az ezuumlst helyett adott keacuteszpeacutenzoumlsszeg ugyanolyan eacuterteacutekű

legyen (si in ea pecunia numerata eadem aestimatio fuerit) Mondhatjuk persze hogy ez

az a pont ahol megjelenik a peacutenz aacuteltalaacutenos egyeneacuterteacutekes mivolta Ha a dolog becseacuterteacuteke

eacutes a teacutenyleges peacutenzeacuterteacutek megegyezik el kell fogadni a peacutenzbeli teljesiacuteteacutest A keacuterdeacutes

ehelyuumltt ismeacutet az mieacutert lehet egyeneacuterteacutekesnek hasznaacutelni a peacutenzt az egyik esetben eacutes

mieacutert nem a maacutesikban A vaacutelasz a peacutenz eseti rendelteteacuteseacuteben rejlik tehaacutet abban a

teacutenyben hogy az oumlroumlkhagyoacutenak meacuteg eacuteleteacuteben mi volt a ceacutelja vele illetőleg halaacutela eseteacutere

mire is szaacutenta azt A dolog ceacutelja persze nagyban fuumlgg attoacutel milyen jellegű az a dolog

vagyis mit lehetseacuteges megtenni vele eacutes mit nem Erről taacutejeacutekoztat Africanus egyik

veacutelemeacutenye187 amelyben kifejti hogy ha valaki 10-et iacutegeacuter noha csak 5 van a laacutedaacutejaacuteban

184 Hervada uacutegy veacuteli hogy a rerum natura nem pusztaacuten a dolgok termeacuteszeteacutet vagy leacutenyegeacutet jelenti sokkal inkaacutebb a dolgok leacuteteacutet amiben beletartozik a ceacutel a mennyiseacuteg a minőseacuteg az idő eacutes a viszony Ezek koumlzuumll eacuteppen a ceacutel az amitől egy dolog toumlkeacuteletes lesz vagyis amitől peacuteldaacuteul egy tollat meg lehet kuumlloumlnboumlztetni egy tollformaacutejuacute aranytaacutergytoacutel Raacuteadaacutesul a ceacutelhoz koumltoumltt szemleacutelet keacutepes megvaacuteltoztatni az egyes dolgok eacuterteacutekeacutet is Reacuteszletesen ld HERVADA Termeacuteszetjog 92-94 185 Pap D 30 51 (4 quaest) Sed si certos nummos veluti quos in arca habet aut certam lancem legavit non numerata pecunia sed ipsa corpora nummorum vel rei legatae continentur neque permutationem recipiunt et exemplo cuiuslibet corporis aestimanda sunt 186 Pomp D 34 2 1 1 (6 ad Sab) Cui certum pondus argenti dare heres iussus sit ei pecuniam numeratam dando iure ipso liberatur si in ea pecunia eadem aestimatio fuerit quod ita verum est si non certum genus argenti legatum sit 187 Afr D 30 108 10 (5 quaest) Qui quinque in arca habebat ita legavit vel stipulanti promisit rsquodecem quae in arca habeorsquo et legatum et stipulatio valebit ita tamen ut sola quinque vel ex stipulatione vel ex testamento debeantur Ut vero quinque quae deerunt ex testamento peti possint vix ratio patietur nam quodammodo certum corpus quod in rerum natura non sit legatum videtur Quod si mortis tempore plena summa fuerat et postea aliquod ex ea deperierit sine dubio soli heredi deperit

60

mindoumlssze 5-tel fog tartozni mert ndash mint mondja ndash tűrhetetlen lenne hogy actio ex

testamentoacuteval koumlvetelni lehessen mindazt ami a valoacutesaacutegban nincs is leacuteveacuten a ratioacuteval

nehezen egyeztethető oumlssze hogy a nem leacutetezőt (quod in rerum natura non sit) is a

legatum koumlreacutebe tartozoacutenak tekintsuumlk A jogaacutesz itt egy olyan fogalmat hasznaacutel amely a

forraacutesokban toumlbb helyen eacutes toumlbbfeacutele eacutertelemben fordul elő joacutellehet az eacutertelmi

kuumlloumlnbseacutegek mindoumlssze aacuternyalatnyiak eacutes minden esetben ugyanaz a gondolati tartalom

aacutell moumlgoumltte Ez pedig a rerum naturaacutenak valoacute megfeleleacutes koumlvetelmeacutenye Innentől a

keacuterdeacutes akkeacutent fogalmazoacutedik meg mit eacutertettek a jogaacuteszok rerum naturaacuten

2 A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutenak egyes sajaacutetossaacutegai

A rerum natura kifejezeacutesre magyarul a rsquodolgok termeacuteszetersquo neacutemetuumll a rsquoNatur der Sachersquo

olaszul a rsquonatura delle cosersquo formaacuteban szokaacutes hivatkozni Ezek a fordiacutetaacutesok baacuter

oumlsszesseacutegeacuteben joacutel adjaacutek vissza a kifejezeacutes primer jelenteacuteseacutet meacutegsem tuumlkroumlzik

maradeacutektalanul a latin kifejezeacutes teljesseacutegeacutet Ezen tuacutelmenően egy pozitivista gondolkodoacute

szaacutemaacutera a rsquodolgok termeacuteszetersquo leacutenyegeacuteben megfoghatatlan csaknem tartalom neacutelkuumlli

vagy suacutelyaacutet vesztett ekkeacutent haszontalan τόπος A lehetseacuteges fordiacutetaacutesokat feacutelreteacuteve a

kifejezeacutes hasznaacutelataacuteboacutel eredő jelenteacutesek vizsgaacutelata alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a fordiacutetaacutesokhoz

keacutepest rerum natura eacutertelme taacutegabb igazaacuteboacutel a dolgok rendjeacutere a vilaacuteg toumlrteacuteneacuteseinek

normaacutelis folyaacutesaacutera illetőleg magaacutera a vilaacutegmindenseacutegre utal Ennek kapcsaacuten mindig az a

keacuterdeacutes fogalmazoacutedhat meg az emberben bdquoMi is a vizsgaacutelt dolog valoacutejaacuteban Milyen

annak a jellege Mik a jellemzőirdquo Az embert koumlruumllvevő kuumllvilaacuteg dolgaira eacutes toumlrteacuteneacuteseire

hivatkozik meacutegpedig uacutegy ahogy azoknak lenniuumlk kell ahogy azoknak meg kell

toumlrteacutenniuumlk aneacutelkuumll hogy az ember beavatkozna a folyamatba Ezzel kapcsolatosan

nagyon szemleacuteletes a koumlzoumls birtok keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute Paulustoacutel szaacutermazoacute hely188

Ebben a szoumlvegben Paulus azt aacutelliacutetja hogy ugyanannak a dolognak toumlbb szemeacutely aacuteltali in

solidum birtoklaacutesa contra naturam est aacutellaacutespontjaacutet pedig egy keacutezzelfoghatoacute peacuteldaacuteval

taacutemasztja alaacute ha adott időpillanatban egy adott helyen A van ugyanabban az

188 Paul D 41 2 3 5 (54 ad ed) Ex contrario plures eandem rem in solidum possidere non possunt contra naturam quippe est ut cum ego aliquid teneam tu quoque id tenere videaris Sabinus tamen scribit eum qui precario dederit et ipsum possidere et eum qui precario acceperit idem Trebatius probabat existimans posse alium iuste alium iniuste possidere duos iniuste vel duos iuste non posse quem Labeo reprehendit quoniam in summa possessionis non multum interest iuste quis an iniuste possideat quod est verius non magis enim eadem possessio apud duos esse potest quam ut tu stare videaris in eo loco in quo ego sto vel in quo ego sedeo tu sedere videaris

61

időpillanatban B nem lehet ugyanazon a helyen A peacutelda nyilvaacutenvaloacutean a minket

koumlruumllvevő vilaacuteg megfigyeleacuteseacuten alapul iacutegy ehelyuumltt a naturaacutera toumlrteacutenő hivatkozaacutes

hataacuterfogalmat jeleniacutet meg Amit ugyanis a termeacuteszeti megfigyeleacutesek igazolnak

normaacutelisnak tekinthetők miacuteg mindaz ami ezen tuacutel van contra naturam est A minket

koumlruumllvevő vilaacutegra vonatkoztatva tehaacutet natura az absurdum ellenteacutete vagyis mindent

jeloumll ami nem keacuteptelen nem lehetetlen Ha egy leacutepeacutessel tovaacutebbvisszuumlk ezt a

gondolatmenetet raacutedoumlbbenhetuumlnk hogy a natura az absurdum ellenteacutetekeacutent nem maacutes

mint egy univerzaacutelis rendező elv vagyis eacutertelmes jogi rend is csak a natura rendjeacuten beluumll

keacutepzelhető el189 Eacuteppen ennek az univerzaacutelis rendező elvnek a konkretizaacutelaacutesaacutera szolgaacutel a

rerum natura fogalma Minthogy az eacutertelmes jogi rend naturaacuten beluumll leacutetezhet ez

utoacutebbinak kell hogy legyen normatiacutev tartalma is amelynek szinteacuten leacutetezik

forraacutesbizonyiacuteteacuteka190 Leacutenyegeacuteben mindkeacutet szoumlvegből kitűnik hogy a rerum natura jelenti

a hataacutert a lex tartalmaacutenak meghataacuterozaacutesa koumlreacuteben Maacuteskeacutent megfogalmazva csak az lehet

egy lex tartalma amely in rerum natura est Emellett Celsus veacutelemeacutenye egyszersmind a

ius naturale fogalmaacutera is emleacutekeztet hiszen ha a lex tartalma koumlreacuteben hataacuterfogalomnak

tekintjuumlk a rerum naturaacutet uacutegy felmeruumll a keacuterdeacutes mi az ami in rerum natura est Ez

azonban pusztaacuten koumlltői keacuterdeacutes mivel a forraacutesokboacutel tudjuk hogy van olyan jog amelyre a

natura taniacutetott meg minden leacutelekkel biacuteroacute leacutenyt191 Ekkeacutent ez a jog magukban az

eacutelőleacutenyekben eacutel akik ezt automatikusan koumlvetik Persze baacuterki keacuterdezheti hogy akkor

mieacutert vannak peacuteldaacuteul sziacutenlelt szerződeacutesek vagy mieacutert vaacutelhatott egyes időkben a toumlrveacuteny

a hatalmi oumlnkeacuteny eszkoumlzeacuteveacute egyaacuteltalaacuten mieacutert is van jog Ehelyuumltt csak utalni lehet arra

hogy a jog joacuteval kevesebbet vaacuter el az embertől mint maacutes a taacutersadalomban vele

paacuterhuzamosan leacutetező normarendszerek Jogalkotaacutesra tehaacutet csak ott keruumll sor ahol a toumlbbi

normarendszer maacuter hataacutestalan Iacutegy a jog a koumlnnyen csaacutebuloacute emberi leacutelek

megzabolaacutezaacutesaacutenak eszkoumlzeacuteveacute lesz mivel aacutellami keacutenyszer aacutell moumlgoumltte

Első tekintetre tehaacutet megaacutellapiacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes fogalmaacuteba

gyakorlatilag mindaz beletartozik ami az egyes embert koumlruumllvevő vilaacutegot alakiacutetja illetve

amely reacuteveacuten az egyes ember is keacutepes formaacutelni maga koumlruumll a vilaacutegot a toumlrteacutenelem a

189 Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre juthatunk egy maacutesik Iavolenustoacutel szaacutermazoacute veacutelemeacuteny elemzeacutese kapcsaacuten is (Iav D 41 2 23 2 [1 epist]) 190 Ld Paul D 49 8 3 1 (16 resp) Idem respondit ab ea sententia cui pareri rerum natura non potuit sine causa appellari Hasonloacutean Cels D 50 17 188 1 (12 dig) Quae rerum natura prohibentur nulla lege confirmata sunt 191 Vouml Inst 2 1 bdquo[hellip] natura omnia animalia docuitrdquo Vouml Oxford Latin Dictionary s vv rsquoanimalrsquo eacutes rsquoanimans2rsquo kuumlloumlnoumls tekintettel az előbbi szoacutecikkhez fűzoumltt etimoloacutegiai megjegyzeacutesre valamint ERNOUT ndash

MEILLET s v rsquoanimarsquo

62

hagyomaacutenyok a kultuacutera a nyelv eacutes a szokaacutesok tovaacutebbaacute az ezekhez tapadoacute vagy eacuteppen

ezekből eredő cselekveacutesek formaacutei eacutes szabaacutelyai is Wolfgang Waldstein akinek

munkaacutessaacutega a rerum natura jelenteacuteseacutenek eacutes jelentőseacutegeacutenek megfejteacuteseacuteben eacutes

megeacuterteacuteseacuteben meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet raacutemutatott arra hogy a roacutemai jogtudoacutesok koumlreacuteben is

vitatott volt ennek a kifejezeacutesnek a pontos mibenleacutete mindazonaacuteltal az ennek alapjaacuten aacutelloacute

doumlnteacutesek veacutelemeacutenyek meacutegsem esetlegesek vagy tetszeacutes szerintiek Szerinte a fogalom

hasznaacutelataacutenak ceacutelja a termeacuteszet jogi lekeacutepezeacutese haacutettereacuteben pedig a termeacuteszet valamely

ceacutelra iraacutenyuloacute adottsaacutegainak mind jobb megismereacutese aacutell Megjegyzendő hogy ezzel

egyező tartalmuacute neacutezetet fogalmaz meg Cuena Boy is a rerum natura eacutes a szolgaacuteltataacutesok

fizikai lehetetlenseacutegeacutenek kapcsolataacutet elemző dolgozataacuteban192 Az eddig elmondottakboacutel

kitűnik hogy Waldstein ndash eacutes vele leacutenyegeacuteben egyezően Cuena Boy is ndash olyan

termeacuteszetes vagy termeacuteszeti adottsaacutegokat laacutetnak a fogalom moumlgoumltt amelyek egyaacuteltalaacuten

nem fuumlggetlenek az embertől iacutegy eme adottsaacutegok felismereacutese aacutellandoacute feladatot jelent

szaacutemunkra Joggal meruumll fel azonban a keacuterdeacutes hogy a peacutenz mibenleacuteteacutevel oumlsszefuumlggeacutesben

mieacutert szuumlkseacuteges a rerum natura fogalmaacutenak reacuteszletes bemutataacutesa Max Kaser a peacutenz

dologi jogi helyzeteacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban abboacutel indul ki hogy eacuteppen

sajaacutetossaacutegaiboacutel adoacutedoacutean a jogaacuteszok a peacutenzre neacutezve kiveacutetelszabaacutelyokat aacutelliacutetottak fel

vagyis ndash mint arra maacuter koraacutebban is hivatkoztunk ndash a peacutenz egy kuumlloumlnleges testi dolog193

Meglaacutetaacutesunk szerint ez a Sonderstellung nem oumlnmagaacuteban valoacute a speciaacutelis szabaacutelyok

kialakulaacutesaacutenak kell hogy legyen valamilyen praktikus indoka A klasszikus jogaacuteszok ndash a

filozoacutefia eacutes a retorika koumlzvetiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnhetően ndash egyfelől hasznaacuteltak bizonyos

vaacutendormotiacutevum-jellegű kifejezeacuteseket eacutes fogalmakat194 maacutesfelől pedig maga a filozoacutefia is

alakiacutetotta responsumaikat Maacuterpedig a vera philosophia195 szaacutemukra nem csupaacuten

filozoacutefia elvek aacuteltalaacutenos foglalataacutet jelentette hanem eacuteletelvek komplex rendjeacutet amelyet

jogaacuteszi teveacutekenyseacuteguumlk mindennapjai soraacuten azaz a gyakorlatban is alkalmaztak196 Ezt

taacutemasztjaacutek alaacute a keacutesőbbiekben bemutataacutesra keruumllő natura rei natura loci natura hominis

vagy natura humanae conditionis kifejezeacutesek is197 Az egyes esetekben hasznaacutelt eme

192 Ld CUENA BOY Rerum natura 234 bdquo[hellip] la naturaleza de las cosas se configura aquiacute como una barrera infranqueable una barrera que ni la norma juriacutedica ni la voluntad de los particulares pueden traspasar por tratarse de una base de configuracioacuten juriacutedica preordenada al ius civilerdquo 193 Vouml KASER Das Geld 169 eacutes 172 194 Ennek haacutettereacutehez kuumlloumlnoumlsen pedig az ἀκρίβεια fogalmaacutehoz ld RUumlFNER Vertretbare Sachen 29-30 195 A vera philosophia keacuterdeacuteseacutehez ld kuumlloumlnoumlsen PIZZORNI Diritto naturale 138-139 FRIVALDSZKY Termeacuteszetjog 70-71 196 Ehhez ld pl POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 146 tovaacutebbi irodalommal FRIVALDSZKY Eszmetoumlrteacutenet 46 197 Ehhez ld pl WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 42-51 WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 22 FRIVALDSZKY Eszmetoumlrteacutenet 46

63

kifejezeacutesek az eset sajaacutetossaacutegaira tekintettel fordulnak elő a responsumokban eacutes a dolgok

normaacutelis rendjeacutere utalnak Iacutegy eacuterthető hogy mieacutert alakultak ki a peacutenzre neacutezve speciaacutelis

szabaacutelyok amelyek Kaser ndash nagyon helyesen ndash a Sonderstellung kifejezeacutessel illet Ezek a

szabaacutelyok azonban nem előzmeacuteny neacutelkuumlli emberi alkotaacutes eredmeacutenyei voltak hanem ama

benyomaacutesokboacutel adoacutedtak amelyeket a peacutenz mint kuumlloumlnleges jellegű dolog gyakorlati

bdquoműkoumldeacuteserdquo soraacuten tapasztaltak Ezen a ponton tehaacutet adoacutedik a feladat hogy a rerum

natura keacuterdeacuteseacutevel koumlzvetlenuumll oumlsszefuumlggő forraacutesokat oumlsszegyűjtsuumlk eacutes azok eacutertelmezeacutese

aacuteltal megproacutebaacuteljuk egyseacuteges keretbe foglalni ennek a roacutemai jogaacuteszok doumlnteacutesei koumlreacuteben

meghataacuterozoacute τόπος-nak a mibenleacuteteacutet

64

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS MEGJELENEacuteSE EacuteS MIBENLEacuteTE A DIGESTAacuteBAN

I Bevezeteacutes

A klasszikus jogaacuteszok helyes doumlnteacuteseihez vezető elvek mibenleacuteteacutevel foglalkozoacute

tanulmaacutenyaacuteban Wolfgang Waldstein ndash a fides az igazsaacutegossaacuteg a ius naturale eacutes

bizonyos joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacutenek vizsgaacutelata mellett ndash egy teljes fejezetet szentel a

rerum natura teacutemakoumlreacutenek198 Ennek kapcsaacuten a forraacutesok tuumlkreacuteben arra keres vaacutelaszt

hogy mit is eacutertettek pontosan a klasszikus jogaacuteszok rerum natura alatt valamint milyen

eacutertelemben szolgaacutelt ez az egyes doumlnteacuteseik alapjaacuteul Waldstein kiinduloacutepontjaacutet egy a

forraacutesokon alapuloacute aacuternyalt elemzeacutes elveacutegzeacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutege keacutepezi mivel ndash aacutelliacutetaacutesa

szerint ndash a keacuterdeacutes taacutergyalaacutesaacutera a romanisztikaacuteban maacuter sokfeacutelekeacuteppen sor keruumllt199

Minden idevonatkozoacute szoumlveg vizsgaacutelataacutet tűzi ki ceacutelul főkeacutent azokeacutet amelyek akaacuter a

rerum naturaacutet akaacuter az emberek illetve aacutellatok fizikai termeacuteszeteacutet valamilyen eacutertelemben

nevesiacutetik Tekintve hogy az egyes dolgok termeacuteszete a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszhat

valamifeacutele ndash gyakorta burkolt ndash szerepet Waldstein praktikusan ezek esetről esetre

toumlrteacutenő megvitataacutesaacutera vaacutellalkozik Ebből koumlvetkezően csak egyes eseteket vizsgaacutel meg

amelyekben a rerum naturaacutera hominumra vagy animaliumra toumlrteacutenő hivatkozaacutes fizikai-

faktikus eacutertelemben toumlrteacutenik Ettől elkuumlloumlniacutetve vizsgaacutelja azokat a szoumlvegeket amelyekben

a joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacuteről illetve a termeacuteszetről normatiacutev eacutertelemben esik szoacute200

Hasonloacutekeacuteppen emliacuteteacutest eacuterdemel a kivaacuteloacute spanyol professzor Francisco Cuena Boy

tanulmaacutenya amely a rerum natura fogalmaacuteval a fizikailag lehetetlen szolgaacuteltataacutessal

kapcsolatban foglalkozik reacuteszletekbe menően201 Kiinduloacutepontja az impossibilium nulla

obligatio elve202 amelyet a forraacutesok alapjaacuten oumlsszefuumlggeacutesbe hoz az in rerum natura esse

kifejezeacutessel A fizikailag vagy termeacuteszetuumlkneacutel fogva lehetetlen szolgaacuteltataacutesok taacutergya

ugyanis valami olyan ami in rerum natura nem leacutetezik Ennek oka lehet hogy a

szolgaacuteltataacutes taacutergya egyaacuteltalaacuten nem leacutetezhet vagy mindoumlssze az adott pillanatban nem

198 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 3-99 199 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 29-30 200 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 30 201 Vouml CUENA BOY Rerum natura 227-262 202 Ld főkeacutent Cels D 50 17 185 (8 dig)

65

leacutetezik203 A rerum natura jelenteacutese koumlreacuteben utal arra hogy fordulat alkalmas egyfelől a

leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere maacutesfelől pedig az objektiacutev valoacutesaacuteg megjeleniacuteteacuteseacutere ndash ez utoacutebbi

kapcsaacuten mutat raacute arra hogy a klasszikus jogaacuteszok ezt a termeacuteszettel illetőleg a dolgok

termeacuteszeteacutevel hoztaacutek oumlsszefuumlggeacutesbe204 Ekkeacutent ndash megaacutellapiacutetaacutesa szerint ndash az objektiacutev

valoacutesaacutegot megjeleniacutető rerum natura fordulat ugyan nem biacuter koumlzvetlenuumll jogi (legalaacutebbis

pozitiacutev jogi) jelleggel meacutegis a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is megkeruumllhetetlenuumll aacutethaacuteghatatlanul

jeloumlli ki a pozitiacutev normaacutek tartalmaacutenak hataacuterait205 Cuena Boy tanulmaacutenya abboacutel a

szempontboacutel is jelentős hogy a rerum natura kifejezeacutes jogi forraacutesokban valoacute

előfordulaacutesaacuten tuacutelmenően a kifejezeacutes nem jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacutet eacutes

jelenteacuteseacutet is bemutatja206 A jogi forraacutesok vizsgaacutelataacutet a fizikai lehetetlenseacuteggel

oumlsszefuumlggeacutesben veacutegzi el ekkeacutent dolgozata gyakorlati szempontboacutel vizsgaacutelja a rerum

natura jelenteacuteseacutet

Mindezek alapjaacuten a rerum natura fogalma kapcsaacuten ndash az irodalommal oumlsszhangban ndash maacuter

eloumlljaacuteroacuteban annyi megaacutellapiacutethatoacute hogy az in rerum natura esse kifejezeacuteshez olyan

jelenteacutes bizonyosan taacutersiacutethatoacute amellyel a koumlzleacutes feladoacuteja elsődlegesen valaminek vagy

valakinek a leacutetezeacuteseacutere reflektaacutel Ebben a vonatkozaacutesban Titius Lucretius Carus De rerum

natura ciacutemű munkaacutejaacutera eacuterdemes hivatkozni tankoumlltemeacutenye az epikureus filozoacutefia latin

nyelvű foglalata amelynek jelentőseacutege egyfelől a goumlroumlg filozoacutefiai fogalmak latinra valoacute

aacutetuumllteteacuteseacuteben maacutesfelől pedig abban aacutell hogy roacutemai filozoacutefia addig hagyomaacutenyosnak

mondhatoacute teacutemaacuteihoz a ndash jellemzően gyakorlati ndash etikaacutehoz ritkaacutebban a teoloacutegiaacutehoz keacutepest

ontoloacutegiaacutet tartalmaz207 Lucretius műveacutenek emliacuteteacutese azeacutert szuumlkseacuteges mert naacutela jelenik

meg a kentaur208 mint a nem leacutetező archetiacutepusa meacuteghozzaacute nem egy alkalommal209 Eme

203 Reacuteszletesen ld CUENA BOY Rerum natura 227-229 forraacutesokkal 204 Ld CUENA BOY Rerum natura 234-235 205 CUENA BOY Rerum natura 236 206 Vouml CUENA BOY Rerum natura 239-242 207 ADAMIK Roacutemai irodalom 229 233 Titius Lucretius Carus eacuteleteacutehez eacutes a bdquoDe rerum naturardquo ciacutemű munkaacutejaacutehoz valamint a raacute jellemző filozoacutefiai iraacutenyzathoz ld LONG Hellenistic Philosophy 18-19 ADAMIK Roacutemai irodalom 229-236 VON ALBRECHT Roacutemai irodalom 214-219 SMITH Nature of Things vii-xxxiv PIZZORNI Diritto naturale 113-114 FRIVALDSZKY Eszmetoumlrteacutenet 45 Oxford Companion s v rsquoLucretiusrsquo 208 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Foumlldi Andraacutes professzor uacuternak az ELTE AacuteJK tanszeacutekvezető egyetemi tanaacuteraacutenak hogy a dolgozat kutatoacutehelyi vitaacutera elkeacuteszuumllt vaacuteltozata kapcsaacuten felhiacutevta a figyelmemet mind a kentaur probleacutemaacutejaacutera mind pedig az irodalmi forraacutesok jelentőseacutegeacutere A kentaur probleacutemaacutejaacuteval Cuena Boy is behatoacutean foglalkozik ld CUENA BOY Rerum natura 229 209 Iacutegy emliacutethető kuumlloumlnoumlsen Lucr 4 722-734 bdquoNunc age quae moveant animum res accipe et unde quae veniunt veniant in mentem percipe paucis principio hoc dico rerum simulacra vagari multa modis multis in cunctas undique partis tenvia quae facile inter se iunguntur in auris obvia cum veniunt ut aranea bratteaque auri quippe etenim multo magis haec sunt tenvia textu quam quae percipiunt oculos visumque lacessunt corporis haec quoniam penetrant per rara cientque tenvem animi naturam intus sensumque lacessunt Centauros itaque et Scyllarum membra videmus Cerbereasque canum facies simulacraque eorum quorum morte obita tellus amplectitur ossa [hellip]rdquo Ezen a helyen Lucretius arroacutel eacutertekezik hogy mikeacutent juthatnak elmeacutenkbe a kiacutevuumllről joumlvő dolgok Meglaacutetaacutesa szerint a dolgok keacutepei oumlssze-

66

textusok koumlzuumll ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash reacuteszletesebb bemutataacutest igeacutenyel egy az oumltoumldik

koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlvegreacutesz amelyben a centaurus toumlbbszoumlr is emliacutettetik meacuteghozzaacute

egy olyan kontextusban ahol Lucretius egyenesen azt fejti ki hogy mieacutert lehetetlen a

kentaur leacutete

Lucr 5 878-891

Sed neque Centauri fuerunt nec tempore in ullo

esse queunt duplici natura et corpore bino

ex alienigenis membris compacta potestas

hinc illinc partis ut sat par esse potissit

id licet hinc quamvis hebeti cognoscere corde

principio circum tribus actis impiger annis

floret equus puer haut quaquam nam saepe etiam nunc

ubera mammarum in somnis lactantia quaeret

post ubi equum validae vires aetate senecta

membraque deficiunt fugienti languida vita

tum demum puerili aevo florenta iuventas

officit et molli vestit lanugine malas

ne forte ex homine et veterino semine equorum

confieri credas Centauros posse neque esse [hellip]

Ebben a textusban Lucretius azt mutatja be hogy mieacutert kizaacutert kettős termeacuteszetű (duplici

natura) kettős testű idegen nemű tagokboacutel aacutelloacute (ex alienigenis membris compacta)

leacutenyek leacutete Kiinduloacutepontja hogy a keacutet tag nem egyforma ndash haacuteromeacuteves koraacuteban a loacute maacuter

felnőtt miacuteg az ember meacuteg csecsszopoacute gyermeknek szaacutemiacutet (ubera mammarum in somnis

lactantia quaeret) amikor pedig a gyermek feacuterfikorba leacutep (molli vestit lanugine malas)

addigra a loacute maacuter megveacutenuumll tagjaiban lankad az erő (equum validae vires aetate senecta

membraque deficiunt fugienti languida vita) Mindebből adoacutedoacutean laacutethatoacute hogy a

centaurus vagy hippocentaurus210 az absurdum az abszoluacutet lehetetlen mert nem leacutetező

vissza repkednek majd szemuumlnkhoumlz eacuterve a laacutetaacutes eacuterzeteacutet keltik eacutes az emberben bdquovisszkeacuteppeacuterdquo alakulnak iacutegy keltve az eacuterzeacutest Ekkeacutent laacutethatjuk a Scyllaacutek kentaurok eacutes a Cerberus testeacutet A jelen Lucretius-ideacutezet valamint az oumlsszes toumlbbi Lucretiustoacutel ideacutezett szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Lucreti de rerum natura libri sex Recognovit brevique adnotatione critica instruxit Cyrillus Bailey Oxford Classical Texts Scriptorum Classicorum Bibliotheca Oxoniensis Oxford University Press 1922 210 Mindkeacutet elnevezeacutes előfordul a forraacutesokban jelenteacutesbeli kuumlloumlnbseacuteg neacutelkuumll Ehhez ld pl Oxford Latin Dictionary s h vv

67

archetiacutepusa A hippocentaurus minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash mitoloacutegiai eredeteacuten

tuacutelmenően ndash a filozoacutefia eacutes a retorika koumlreacuteben hasznaacutelt fogalom lehetett amint azt Seneca

egyik levele (Sen Ep ad Luc 6 58 15) is joacutel mutatja211 Megjegyzendő ugyanakkor

hogy nem Seneca az egyetlen akineacutel a kifejezeacutes előfordul a szeacutepirodalmi forraacutesokban

maacutesutt is megtalaacutelhatoacute ez a peacutelda ndash legyen eleacuteg ehelyuumltt Plinius vagy Quintilianus

munkaacuteira utalni212 Ami az előbb emliacutetett Seneca-peacuteldaacutet illeti a kiinduloacutepont Senecaacutenaacutel

ndash mint az keacutesőbb is laacutethatoacute lesz ndash a rsquoquod estrsquo kategoacuteriaacuteja Ezen beluumll kuumlloumlnbseacuteget tesz a

genus eacutes a species fogalmai koumlzoumltt213 A kettő koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest Arisztoteleacuteszre

hivatkozva magyaraacutezza az ember a kutya a loacute mind-mind speciesek (homo species est

ut Aristoteles ait equus species est canis species est) a felettuumlk aacutelloacute genus pedig az

animal (genus esse coepit horum omnium quae modo rettuli ndash hominis equi canis ndash

animal) Ehhez keacutepest ndash baacuter nem tartoznak az animal koumlreacutebe ndash egy taacutegabb kategoacuteriaacutet

keacutepviselnek a noumlveacutenyek (satum arbustum) amelyek az eacutelők koumlzeacute tartoznak (animam

inesse) ekkeacutent eacutelőleacutenynek tekintendők (itaque et vivere illa et mori dicimus) Iacutegy tehaacutet

adott egy felsőbb fogalom az animantia amely mind az animalia mind a sata

kategoacuteriaacuteit magaacuteban foglalja (animantia superiorem tenebunt locum quia et animalia in

hac forma sunt et sata)214 Ezen tuacutelmenően azonban leacuteteznek olyan dolgok is amelyek

nem eacutelők mint amilyenek peacuteldaacuteul a sziklaacutek (quaedam anima carent ut saxa) Ebből

eredően kell hogy legyen egy olyan fogalom amely az animantia felett aacutell ez pedig a

corpus amelyen beluumll az egyik kategoacuteria az animantia lesz ennek paacuterja pedig

211 Seneca eacutes a termeacuteszetjog kapcsolataacutehoz kuumlloumlnoumlsen pedig a secundum naturam vivere ideaacutejaacutehoz ld PIZZORNI Diritto naturale 115-121 Seneca eacutes a kereszteacutenyseacuteg kapcsolataacutehoz ld PIZZORNI Diritto naturale 122-127 FRIVALDSZKY Termeacuteszetjog 71 A filozoacutefia a retorika eacutes a jogi fogalomkeacutepzeacutes kapcsolataacutehoz ld GENZMER Pondere 48348 RUumlFNER Vertretbare Sachen 29-30 212 Ehhez ld Plin N H 7 35 bdquoClaudius Caesar scribit hippocentaurum in Thessalia natum eodem die interisse et nos principatu eius adlatum illi ex Aegypto in melle vidimusrdquo A szoumlveg forraacutesa Naturalis historiae libri XXXVII Post L Iani obitum recognovit et scripturae discrepantia adiecta edidit CAROLUS

MAYHOFF vol VI Teubner Lipsiae 1892-1909 Hasonloacutekeacuteppen Quint Inst orat 6 3 90 bdquoAlienam finxit Iuba qui querenti quod ab equo suo esset adspersus rsquoquid Tu inquit rsquome Hippocentaurum putasrsquo suam C Cassius qui militi sine gladio decurrenti rsquoheus commilito pugno bene uterisrsquo inquit et Gabba de piscibus qui cum pridie ex parte adesi et versati postera die positi essent rsquofestinemus alii subcenantrsquo inquit Tertium illud Cicero ut dixi adversus curium fieri enim certe non poterat ut cum declamaret natus non essetrdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Fabi Quintiliani Institutionis oratoriae libri duodecim vols 1 et 2 recogn brevique adnot critica instruxit MICHAEL WINTERBOTTOM Oxonii Clarendon 1970 Nem kifejezetten a hippocentaurus keacuterdeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben ugyan de a rerum natura kifejezeacutesnek az irodalmi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesa kapcsaacuten ld CUENA BOY Rerum natura 239-242 213 Sen Ep ad Luc 6 58 8 bdquo[hellip] Omnes tibi exponam si ante indicavero esse aliquid genus esse et speciem Nunc autem primum illud genus quaerimus ex quo ceterae species suspensae sunt a quo nascitur omnis divisio quo universa comprensa sunt Invenietur autem si coeperimus singula retro legere sic enim perducemur ad primumrdquo 214 Reacuteszletesen ld Sen Ep ad Luc 6 58 9-10 A szoumlvegre toumlrteacutenő hivatkozaacutesok az alaacutebbi kiadaacutest veszik alapul FRIEDRICH HAASE L Annaei Senecae opera quae supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858

68

inanima215 Viszont leacutetezik olyan kategoacuteria amely a corpus felett aacutell (est aliquid superius

quam corpus) ndash ez a rsquoquod estrsquo amelyen beluumll leacutetezhet corporalia eacutes incorporalia216

Ebben a vonatkozaacutesban Seneca a sztoikus filozoacutefiaacutera hivatkozik amely szerint ami van

(quod est) az lehet corporalia eacutes incorporalia Corporalia lehetnek animantia eacutes

inanima Animantia koumlreacuteben vannak olyan leacutetezők amelyek animusszal biacuternak miacuteg

maacutesoknak csak animaacutejuk van azaz egyesek akarattal eacutertelemmel biacuternak miacuteg maacutesok

pusztaacuten eacutelnek ndash animalia az előbbi koumlreacutebe tartoznak amelyet azutaacuten mortalia eacutes

immortalia csoportjaira lehet felosztani Ezt koumlvetően ndash egyes sztoikusokra hivatkozaacutessal

ndash vezeti be a rerum natura fogalmaacutet arra hiacutevva fel a figyelmet hogy vannak amelyek a

kuumllvilaacutegban a valoacutesaacutegban leacuteteznek (in rerum natura sunt) miacuteg maacutesok nem (non sunt)

Mindazonaacuteltal azt sem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy amelyek a kuumllvilaacutegban nem

leacuteteznek (non sunt) azok is a rerum naturaacutehoz tartoznak (rerum natura complectitur)

Peacuteldakeacutent hivatkozik a kentaurokra vagy az oacuteriaacutesokra amelyek teacutevkeacutepzetből adoacutedoacutean

valamilyen formaacuteval biacuternak joacutellehet corpusuk nincsen (falsa cogitatione formatum

habere aliquam imaginem coepit quamvis non habeat substantiam)217 Ebben a Seneca-

szoumlvegben tehaacutet joacutel megmutatkozik a rerum natura fogalmaacutenak bdquotoumlbbfedelesrdquo jelenteacutese

Keacutetseacutegtelen hogy az in rerum natura (non) est fordulat valaminek vagy valakinek a

leacutetezeacuteseacutere illetőleg a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal azonban a bemutatott szoumlveg utolsoacute

mondataacuteboacutel laacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutesnek van egy olyan jelenteacutese is amely

az objektiacutev valoacutesaacuteggal218 aacutell oumlsszefuumlggeacutesben ezek alapjaacuten a rsquodolgok termeacuteszetersquo kiterjed

a kentaurra is joacutellehet ilyen leacuteny testi valoacutejaacuteban nem leacutetezik219

Mindeme filozoacutefia eacutes retorikai előzmeacutenyek utaacuten eacuterdemes azt megvizsgaacutelni hogy a

kentaur peacuteldaacuteja hol jelenik meg a jogi forraacutesokban mint valami olyannak a peacuteldaacuteja ami

non in rerum natura est Ezek a forraacutespeacuteldaacutek igazolni laacutetszanak azt a Genzmer eacutes Ruumlfner

neveacutehez koumlthető felteveacutest hogy a jogi szaknyelvre jelentős hataacutest gyakorolt a filozoacutefia eacutes

215 Vouml Sen Ep ad Luc6 58 10 eacutes 14 216 Vouml Sen Ep ad Luc 6 58 11 eacutes 14 217 Ezzel egyezően ld CUENA BOY Rerum natura 241-242 Ebben a vonatkozaacutesban eacuterdemes arra utalni hogy a corpus kifejezeacutes neacutemelykor substantia eacutertelemben is előfordul Ehhez ld SCHERMAIER Materia 138-141 218 Ezzel egyező eacutertelemben fordul elő Cuena Boynaacutel is aki kifejezetten kiemeli hogy a rerum natura objektiacutev valoacutesaacuteg eacutertelemben a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje amely baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute eacutes amelynek minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett Vouml CUENA BOY Rerum natura 235-236 bdquo[hellip] la rerum natura es la realidad objectiva ineludible y necesaria de las cosas el mundo corporal (fiacutesico) preexistente a cualquier regulacioacuten juriacutedica y que a toda regulacioacuten juriacutedica se impone de modo necesariordquo Ld meacuteg tovaacutebbaacute CUENA BOY Rerum natura 239 skk 219 Ehhez a Seneca-szoumlveghez ld meacuteg CUENA BOY Rerum natura 241-242

69

a retorika terminoloacutegiaacuteja Ami a kentaurt megemliacutető jogi forraacutesokat illeti Gaius a maga

instituacutecioacuteiban az eacuterveacutenytelen stipulatioacutekroacutel szoacutelva emliacuteti a hippocentaurus peacuteldaacutejaacutet

Gai 3 97a

Item si quis rem quae in rerum natura esse non potest velut hippocentaurum

stipuletur aeque inutilis est stipulatio

Ezzel egyező tartalmuacute szoumlveggel talaacutelkozhatunk Iustinianus instituacutecioacuteiban is

Inst 3 19 1

At si quis rem quae in rerum natura non est aut esse non potest dari stipulatus

fuerit veluti Stichum qui mortuus sit quem vivere credebat aut hippocentaurum

qui esse non possit inutilis erit stipulatio

A keacutet szoumlveget oumlsszehasonliacutetva megaacutellapiacutethatoacute hogy a Gaius-szoumlvegben az rsquoaequersquo

szoacutecska a megelőző fragmentum aacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozik amelyben Gaius raacutemutat hogy

inutilis a stipulatio abban az esetben ha az adni szaacutendeacutekozott vagyontaacutergy aacutetadaacutesa nem

lehetseacuteges (ut dari non possit)220 Ennek peacuteldaacuteja ha a stipulatio taacutergya teacutevedeacutesből szabad

ember akit rabszolgaacutenak elhalt akit eacutelőnek illetőleg szent vagy temetkezeacutesi hely

amelyet emberi jog alaacute tartozoacutenak veacutelt a stipulaacuteloacute Ennek folytataacutesakeacutent mutat raacute Gaius

hogy ndash a koraacutebbiakhoz hasonloacutean ndash inutilis a stipulatio olyankor is amikor olyat iacutegeacuter

valaki aacutetadni amely a valoacutesaacutegban nem leacutetezhet (in rerum natura esse non potest) A

iustninanusi szoumlveg mindoumlssze annyiban kuumlloumlnboumlzik a gaiusitoacutel hogy az eacutelőnek veacutelt

halott rabszolga in rerum natura non est amiacuteg a hippocentaurus in rerum natura esse

non potest Tartalmi kuumlloumlnbseacuteg azonban nincs a szoumlvegek koumlzoumltt ami Gaiusnaacutel akkeacutent

nyilvaacutenul meg hogy dari non possit azt Iustinianus elvontabban az in rerum natura esse

non potest fordulattal jellemzi221 Abban azonban mindkeacutet szoumlveg teljesseacuteggel

220 Az inutilis stipulatio keacuterdeacuteseacutehez ld a hazai szakirodalomban leguacutejabban SIKLOacuteSI Eacuterveacutenytelenseacuteg 214-216 aki a hippocentaurus keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti 221 Megjegyzendő hogy a kentaurra vonatkozoacute utalaacutes a Digestaacuteban is megtalaacutelhatoacute egy helyen (Cels D 45 1 97 pr [26 dig]) aneacutelkuumll azonban hogy ez a locus a hippocentaurust kapcsolatba hoznaacute a rerum natura fogalmaacuteval Ehhez ld meacuteg CUENA BOY Rerum natura 229 aki egy tovaacutebbi Digesta-szoumlvegre (Gai D 44 7 1 9 [2 aur]) is hivatkozik Ez utoacutebbi szoumlveg ugyan a kentaurt nem emliacuteti abboacutel a szempontboacutel azonban meacutegis jelentős hogy a gaiusi instituacutecioacutekban is szereplő ut dari non possit fordulat ebben a textusban is megjelenik az erre adott peacuteldaacutek pedig a iustinianusi instituacutecioacutekban szereplő peacuteldaacutekkal mutatnak reacuteszleges egyezeacutest koumlzoumls peacutelda a homo iam mortus tovaacutebbi csak a Digestaacuteban szereplő pedig az aedes deusta

70

megegyezik hogy a hippocentaurus olyan ami in rerum natura esse non potest Ennek

egy lehetseacuteges magyaraacutezata olvashatoacute Cicero De natura deorum222 ciacutemű munkaacutejaacuteban

amikor arroacutel iacuter hogy egyes keacutepzelt eacutes haszontalan neacutezetek hiedelmek (opiniones fictas

atque vanas) pusztaacuten az idő muacutelaacutesaacuteboacutel eredően elenyeacutesznek (diuturnitate extabuisse)

peacuteldakeacutent emliacuteti hogy ki is hinne a hippocentaurus vagy a chimaera leacutetezeacuteseacuteben A

filozoacutefiai retorikai eacutes a jogi forraacutesok alapjaacuten tehaacutet igazolhatoacute hogy a rerum natura

kifejezeacutes elsősorban valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutet van hivatva kifejezni A

vonatkozoacute szekunder irodalom roumlvid aacutettekinteacutese utaacuten azt a keacuterdeacutest eacuterdemes reacuteszletesen

megvizsgaacutelni hogy az in rerum natura esse kifejezeacutes Digestaacuteban megtalaacutelhatoacute

előfordulaacutesaihoz milyen jelenteacutesek kapcsoloacutednak

II A szekunder irodalomroacutel

A keacuterdeacutessel foglalkozoacute roacutemai jogi irodalomra aacuteltalaacuteban jellemző hogy kifejezetten a

rerum naturaacutet taglaloacute illetőleg azt koumlzeacuteppontba aacutelliacutetoacute munka szinte nem is leacutetezik Ez

aloacutel meacuteg magaacutenak Waldsteinnek illetve Cuena Boynak a kivaacuteloacute dolgozata sem kiveacutetel

hiszen előbbi elsődlegesen a klasszikus jogaacuteszok doumlnteacuteshozatalaacutenak meghataacuterozoacute elemeit

igyekszik feltaacuterni utoacutebbi pedig a fizikai lehetetlenseacuteg keacuterdeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben

vizsgaacutelja a fogalmat eacutes mindketten adott vizsgaacuteloacutedaacutesuk kereteacuteben vagyis maacutes

inteacutezmeacutenyek taglalaacutesa mellett elemzik a rerum natura fogalmaacutet223 A megvaacutelaszolandoacute

keacuterdeacuteseik kapcsaacuten akkuraacutetus precizitaacutessal elemzik a forraacutesokat aacutetfogoacute keacutepet kiacutevaacutenva

rajzolni a rerum natura fogalmaacutenak konkreacutet jelenteacuteseacuteről eacutes szerepeacuteről is Megjegyzendő

hogy a rerum natura fogalmaacutenak elvont elemzeacutese minden bizonnyal azeacutert hiaacutenyzik a

romanista irodalomboacutel mert az alapul szolgaacuteloacute forraacutesok gyakorlati esetekre adott

responsumok ekkeacutent ezek elemzeacutese soraacuten sem lehet teljesseacuteggel elszakadni attoacutel a

kontextustoacutel amelyben a vizsgaacutelt kifejezeacutes megjelenik

A Waldstein aacuteltal is hivatkozott Herbert Schambeck iacuteraacutesaacutenak ciacuteme azt sejteti hogy a

szerző eacuterdemben foglalkozik a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel utoacutebb azonban ezzel leacutenyegeacuteben

222 Cic N D 2 5 bdquo[hellip] Quod nisi cognitum conprehensumque animis haberemus non tam stabilis opinio permaneret nec confirmaretur diuturnitate temporis nec una cum saeclis aetatibusque hominum inveterare potuisset Etenim videmus ceteras opiniones fictas atque vanas diuturnitate extabuisse Quis enim hippocentaurum fuisse aut Chimaeram putat [hellip]rdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Tullius Ciceronis De Natura Deorum Libri primus et secundus usque ad c 41 Edidit D FRIDERICUS AST Mionachii impensis A Weberi 1829 223 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 29-68 CUENA BOY Rerum natura 242-262

71

adoacutes marad a termeacuteszeti toumlrveacuteny koumlreacuteben Cicero aacuteltal hivatkozott eacutertelmet alapiacutetja a

rerum naturaacutera vagyis a jog alapja is ehhez kell hogy koumltődjoumln ezen tuacutelmenően

azonban leacutenyegi megaacutellapiacutetaacutesai inkaacutebb a ius naturaleacutera vonatkoznak224 Waldstein

munkaacutejaacutehoz szerkezeteacuteben hasonloacute Franz Horak iacuteraacutesa amelyben a szerző ndash akaacutercsak

Waldstein ndash a jogaacuteszi doumlnteacutesek eredőit kutatja ebben a munkaacuteban is mindoumlssze per

tangentem keruumll bemutataacutesra a rerum natura probleacutemaacuteja Amiacuteg azonban Waldstein egy

teljes fejezetben szigoruacutean csak a rerum natura mibenleacuteteacutevel foglalkozik addig Horak a

joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacutenek eacutes a termeacuteszetből eredő adottsaacutegokon alapuloacute

szabaacutelyossaacutegok (Natur der Rechtsinstitute ndash Naturgegebenheiten) oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenak

kereteacuteben tanulmaacutenyozza a teacutemaacutet főkeacutent annak feltaacuteraacutesaacutera toumlrekszik hogy milyen

szerepuumlk van ezeknek a termeacuteszetből eredő adottsaacutegoknak a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben225

Hangveacuteteleacutet oumlsszesseacutegeacuteben egyfajta pozitivista szkepticizmus jellemzi A rerum natura

fogalma Horak gondolatrendszereacuteben oumlsszesseacutegeacuteben haacutetteacuterbe szorul pusztaacuten logikai

alapon vizsgaacutelja a jogaacuteszok eleacute keruumllt eseteket Ahol a rerum natura forraacutesszerűen

előkeruumll ott is tisztaacuten normatiacutev alapon az entimeacutema fogalmaacutenak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesaacuteval

igyekszik megoldani a felmeruumllő probleacutemaacutet226 A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel leguacutejabban

Paolo Ferretti monograacutefiaacuteja foglalkozik amely a meacutehmagzat helyzeteacutet elemzi a forraacutesok

tuumlkreacuteben Ebben a munkaacutejaacuteban Ferretti az in rerum natura esse eacutes az in rebus humanis

nondum esse kifejezeacutesek eacutertelmezeacutese kapcsaacuten foglalkozik a rerum natura mibenleacuteteacutevel

Megjegyzendő ugyanakkor hogy a rerum natura kifejezeacutesnek csak egy olyan szűkiacutető

jelenteacutest tulajdoniacutet amely szerint a jogaacuteszok ezzel a fordulattal mindoumlssze valakinek

vagy valaminek a leacutetezeacuteseacutere utaltak227 Mint az a jelen fejezetből is kitűnik a forraacutesok

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes jelenteacutese enneacutel taacutegabb

Ezen tuacutelmenően azonban a kortaacuters irodalom azt a taacutegabb keacuterdeacuteskoumlrt amelybe a rerum

natura fogalma is illeszkedik vagy a natura vagy a ius naturale oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja228

Ebben a koumlrben tehaacutet a rerum natura mint fogalom a natura vagy a ius naturale jobb

megeacuterteacuteseacutet szolgaacutelja keveacutes szoacute esik azonban magaacuteroacutel a rerum naturaacuteroacutel annak

224 SCHAMBECK Natur der Sache 13 eacutes skk 225 Ezzel egyezően ld GROSSO Raciones decidendi 119-120 aki arra mutat raacute hogy Horak elemzeacutese a rerum natura keacuterdeacuteseacutet mint termeacuteszeti teacutenyezőket taglalja vagy szigoruacutean a kelseni Sein-Sollen kategoacuteriaacuteival egybevetve illetve ezekből kiindulva vagy pedig a rerum naturaacutet egy jogaacuteszi koumlzhelykeacutent felfogva 226 HORAK Rationes decidendi 277 227 Vouml FERRETTI Rerum natura 77-80 228 A natura oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja Waldstein Horak Kaser Cuena Boy Bretone a ius naturale (gentium) oldalaacuteroacutel Winkel Schambeck eacutes Maren Guimaratildees Taborda Elsősorban a natura naturalis ratio eacutes ius naturale valamint az egyes taacutergyi jogforraacutesok egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet vizsgaacutelja Archi eacutes Mayer-Maly előbbi szerző azonban főkeacutent Gaius Instituacutecioacutei kapcsaacuten folytatja le vizsgaacutelataacutet

72

karaktereacuteről eacutes jelenteacuteseacuteről a jogaacuteszi terminoloacutegiaacuteban A szerzők koumlzoumltt abban a

tekintetben egyeteacuterteacutes van hogy a kiinduloacutepont a natura vizsgaacutelata lehet229 Neacutemi

paacutetosszal aacutellapiacutetja meg Bretone hogy az oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet leacutetrehozoacute oumlroumlk eacutes

elpusztiacutethatatlan termeacuteszettel szembekeruumllve az oacutekori ember okvetlenuumll tudataacuteban kellett

legyen a sajaacutet vilaacutegban elfoglalt helyeacutenek230 Paacutetosza abboacutel ered hogy miutaacuten ebbeacuteli

neacutezeteit kifejti raacutemutat hogy a termeacuteszetre jellemző a szokatlan a szabaacutelyostoacutel elteacuterő

leacutetrehozaacutesa is mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes vagy akaacuter egy torzszuumlloumltt

gyermeknek a vilaacutegra joumlvetele231 Mi toumlbb vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet a modern ember felfogaacutesaacutenak

iraacutenyaacuteboacutel indiacutetja amely eszmeiseacutegeacuteben eacuteppen egy a termeacuteszettől a tudomaacuteny aacuteltal

fuumlggetleniacutetett attoacutel egyszersmind elrugaszkodott emberkeacutepet idealizaacutel232 Ugyanakkor

elismeri a termeacuteszetben benne rejlő rend leacuteteacutet aacutem azt is aacutelliacutetja egyszersmind hogy az

egyeacuteni emberi doumlnteacutes fuumlggveacutenye hogy ennek alaacutevetjuumlk magunkat vagy eacuteppen kivonjuk

magunkat a hatoacutekoumlreacuteből233 Erre pedig ndash mint azt maga iacuterja ndash a tudomaacuteny tenne minket

keacutepesseacute ha meacutegoly muacutelandoacute moacutedon is234 Mindebből koumlvetkezik hogy joacutellehet

megaacutellapiacutetaacutesait egyenkeacutent helyesleacutessel lehet fogadni azonban szavai moumlguumll teljesen

maacutesfajta felfogaacutes laacutetszik kirajzoloacutedni a termeacuteszetet eacutes ennek normatiacutev lekeacutepezeacuteseacutet a ius

naturaleacutet maacutesodlagosnak iacuteteacuteli235

Ezen a ponton eacuterdemes egy roumlvid megjegyzeacutest szentelni a ius naturale eacutes ius gentium

irodalomban elfoglalt helyeacutenek Gyakorta előfordul ugyanis a keacutet kategoacuteria koumldoumls

mitizaacutelaacutesa nehezen megfoghatoacute viszonyrendszerbe aacutelliacutetaacutesa valamint a ius civileacutevel valoacute

szembeaacutelliacutetaacutesa236 Tipikus mitizaacutelaacutes figyelhető meg abban az aacutelliacutetaacutesban hogy a ius

229 SCHAMBECK Natur der Sache 12-16 KASER Ius gentium 58-59 WINKEL Ius naturale 443-449 TABORDA Jurisprudence classique 180-181 BRETONE Fondamenti 113-121 230 BRETONE Fondamenti 114-115 231 BRETONE Fondamenti 116 232 BRETONE Fondamenti 113 233 BRETONE Fondamenti 120 234 BRETONE Fondamenti 114 235 Maacutes oumlsszefuumlggeacutesben vouml BRETONE Tecniche 32 236 Van olyan szerző is aki szerint maacuter a roacutemai jogaacuteszok is ndash főkeacutent pedig Gaius ndash egyenlőseacutegjelet tettek a keacutet normarendszer koumlzeacute Ld COLISH Stoic Tradition 359 Mindazonaacuteltal a hivatkozott forraacutesok az aacutelliacutetaacutest nem taacutemasztjaacutek alaacute Gai 1 1 (eacutes az ezzel teljesen egyező Gai D 1 1 9 [1 inst]) szoumlvegeacuteben a ius gentium kapcsaacuten az szerepel hogy rsquoquod vero naturalis ratio inter omnes homines constituitrsquo Ennek leacutenyegeacutet akkor lehet tetten eacuterni ha figyelemmel vagyunk arra hogy ugyanez a szoumlveg a ius civile kapcsaacuten azt hangsuacutelyozza hogy ezt populus ipse sibi constituit A koumlzoumls pont tehaacutet constituere amelynek eredője a ius civile kapcsaacuten a populus a ius gentium kapcsaacuten a naturalis ratio A maacutesik hivatkozott szoumlveg (Paul D 1 1 11 [14 ad Sab]) vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes laacutetni hogy a ius naturale vonatkozaacutesaacuteban felsorolt jellemzők a semper aequum eacutes (semper) bonum a ius civile mellett emliacutetett jellemző pedig az omnibus aut pluribus in quaque civitate utile Ebben az esetben tehaacutet ismeacutet a vonatkoztataacutesi pont helyes megvaacutelasztaacutesaacutetoacutel fuumlgg a szoumlveg megeacuterteacutese Mindezek elleneacutere a ius gentium kapcsaacuten tett megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszesseacutegeacuteben helyesnek mondhatoacute (bdquoAll laws in the ius gentium [hellip] were institutions actually embodied de iure int he positive law

73

gentium eacutes naturale kapcsaacuten keacutetfeacutele hagyomaacuteny oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel eredő fogalmi

zavarral aacutellunk szemben237 Eme aacutelliacutetaacutes annaacutel keveacutesbeacute eacuterthető mivel a ius gentium eacutes a

ius naturale elhataacuterolaacutesa kapcsaacuten abban a keacuterdeacutesben aacuteltalaacutenos az egyeteacuterteacutes hogy utoacutebbi

eredője a natura miacuteg előbbi a naturalis ratioacuteboacutel szaacutermazik valamint hogy a ius naturale

minden eacutelőleacutenyre iraacutenyadoacute amiacuteg a ius gentium csak az emberekre238 A keacutet kategoacuteria

koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg első tekintetre ennyi eacutes nem toumlbb A natura ndash ahogy arra Bretone is

raacutemutat ndash magaacuteban hordoz egy rendet amely bizonyos ceacutel feleacute mutat Amikor az ember

toumlrekveacutese (voluntas ndash vouml Ulp D 1 1 10 pr [1 reg] constans et perpetua voluntas)

hogy oumlsszhangban eacuteljen a termeacuteszettel realizaacuteloacutedik onnantoacutel beszeacutelhetuumlnk ereacutenyes

eacuteletről239 A keacuterdeacutes az hogy ez a toumlrekveacutes keacuteszteteacutes honneacutet kell hogy szaacutermazzon Csak

a termeacuteszetből magaacuteboacutel eredhet eacutes figyelembe veacuteve az ember keacutepesseacutegeacutet a megismereacutesre

(azzal egyuumltt hogy a termeacuteszet maradeacutektalan megismereacutese neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik) a

naturaacuteboacutel az ember szaacutemaacutera leszűrt koumlzoumls ismeret a naturalis ratio aacuteltal keruumll

koumlzvetiacuteteacutesre

Ami a ius naturale vagy akaacuter a ius gentium eacutes a ius civile egymaacutessal valoacute szembeaacutelliacutetaacutesaacutet

illeti joacutellehet az egy helyes megaacutellapiacutetaacutes hogy a haacuterom normarendszer azonos szinten

helyezkedik el ekkeacutent adoacutedhatna a felteacutetelezeacutes hogy akkor ezek egymaacutessal nyilvaacuten

konkuraacuteltak is240 Kaser ugyanakkor felhiacutevja a figyelmet arra a teacutenyre hogy eme

normarendszerek egymaacutes melletti megjeleniacuteteacutese Ulpianus munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető

of all known peoples which happen to agree with each otherrdquo) meacuteg akkor is ha ndash mint azt maga is elismeri ndash megfogalmazaacutesa anakronisztikus Vouml COLISH Stoic Tradition 360 237 bdquoLa conjugaison de la tradition philosophique grecque avec la tradition juridico-positive romaine explique cette confusionrdquo Vouml TABORDA Jurisprudence classique 181 238 Eme felismereacutes hiaacutenya vezet oda hogy Poacutelay egyszerűen filozoacutefiai kategoacuteriaacutenak tekinti mind a ius gentiumot mind a ius naturaleacutet Baacuter a keacutet normarendszer egymaacuteshoz valoacute viszonya tekinteteacuteben megaacutellapiacutetaacutesai adekvaacutetnak mondhatoacutek a ius gentiumot azeacutert szaacuteműzi a jog vilaacutegaacuteboacutel eacutes minősiacuteti puszta filozoacutefiai kategoacuteriaacutenak mivel a forraacutesok tanulsaacutega szerint a ius gentium a ius naturaleacuten alapuloacute fogalom maacuterpedig nincs olyan aacutellamok feletti szevezet amely ennek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet kikeacutenyszeriacutethetneacute iacutegy (pozitiacutev) jognak nem tekinthető Reacuteszletesen ld POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 106-108 Megjegyzendő ugyanakkor hogy első tekintetre Poacutelay gondolatrendszereacuteben csak pozitiacutev jog eacutes filozoacutefiai kategoacuteria leacutetezik ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy Schulz neacutezeteacutevel ellenteacutetesen raacutemutat arra is hogy ndash mivel a jogaacuteszok respondeaacuteloacute teveacutekenyseacuteguumlk soraacuten aktiacutevan hivatkoztak mind a ius naturaleacutera mind a ius gentiumra ndash semmikeacutepp sem tekinthető a jogtudomaacutenyon kiacutevuumlli kategoacuteriaacutenak Ld reacuteszletesen POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 145-146 Ami a filozoacutefiai kategoacuteriakeacutent valoacute minősiacuteteacutest illeti ezzel kapcsolatosan megjegyzendő azonban hogy nem felteacutetlenuumll szerencseacutes az a neacutezete amely a jogot a keacutenyszer lehetőseacutegeacutevel azonosiacutetja joacutellehet eacuterveleacutese teljes egeacuteszeacuteben konzisztens Ld POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 108 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes meacuteg utalni a diocletianusi aacutermaximaacuteloacute rendelet animorum caecitate fordulataacutera Ehhez ld WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo 227-228 Colish ndash fentebb bemutatott vonatkozoacute neacutezete elleneacutere ndash a ius gentiumot azonosiacutetja a ius naturaleacuteval Ld COLISH Stoic Tradition 360 bdquoThe Roman jurists [hellip] identify natural law or natural reason as the underlying principle which establishes the commonly shared civil laws which make up the ius gentiumrdquo Ez csak akkor lenne igaz ha a ius naturale a naturalis ratioacuteboacutel eredne azonban a forraacutes ebben a vonatkozaacutesban egyeacutertelmű natura omnia animalia docuit 239 Vouml HERVADA Termeacuteszetjog 18-19 240 Vouml pl WINKEL Ius naturale 444 Ezzel leacutenyegeacuteben ellenteacutetesen pl POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 108

74

iacutegy nem laacutet alapot annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy ezek egymaacutes ellenteacutetpaacuterjai lettek volna241

Ugyanakkor Kaser is elismeri hogy elsődleges fontossaacuteguacute hogy valamennyi a

naturaacutehoz kapcsoloacutedoacute fogalom vizsgaacutelata a konkreacutet termeacuteszeti jelenseacutegek

oumlsszefuumlggeacuteseacuteben kivitelezhető242

III A rerum naturaacutera vonatkozoacute elemzeacutes aacuteltalaacutenos hozadeacutekai

1 Az irodalomban vizsgaacutelt eacutes az oumlnaacutelloacute forraacuteskutataacutes nyomaacuten adoacutedoacute forraacutesok

oumlsszeveteacutese aacuteltalaacuteban szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek az elteacutereacutesek lehetseacuteges okai

Waldstein abboacutel indul ki hogy a natura kifejezeacutes 128 helyen fordul elő a jogaacuteszok

iacuteraacutesaiban ndash az alapul vett szoumlvegek meriacuteteacutesi koumlre tehaacutet nem korlaacutetozoacutedik kizaacuteroacutelag a

Digestaacutera243 Ehhez keacutepest a jelen iacuteraacutes alapjaacutet ndash az IntraText Digital Library adatbaacutezisaacutera

taacutemaszkodva ndash 51 olyan csak a Digestaacuteboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacuteny keacutepezi ahol kizaacuteroacutelag a

rerum natura kifejezeacutes fordul elő244 Waldstein iacuteraacutesa kapcsaacuten ezzel szemben csak a

rerum naturaacuteval foglalkozoacute reacuteszekből 82 szoumlveghivatkozaacutes emelhető ki ugyanakkor van

11 olyan szoumlveg is amelyet Waldstein egyaacuteltalaacuten nem emliacutet joacutellehet a rerum natura

kifejezeacutes fellelhető bennuumlk245 A waldsteini szoumlvegek tuumlzetesebb aacutetvizsgaacutelaacutesa nyomaacuten

megaacutellapiacutethatoacute hogy a 31 szoumlvegből expressis verbis egyetlenben sem fordul elő rerum

natura kifejezeacutes Fontos kiemelni ugyanakkor hogy pusztaacuten nyelvi-formai alapon ezek a

szoumlvegek nem rekeszthetők ki maacuter a szoumlvegek elsődleges olvasata is egyeacutertelműen abba

241 Vouml KASER Ius gentium 58 242 KASER Ius gentium 58 243 A szoumlvegek utoacutelagos moacutedosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatosan raacutemutat arra hogy igen sok jogaacutesz munkaacutejaacuteban szaacutemtalan alkalommal fordulnak elő ilyen hivatkozaacutesok eacutes ez a teacuteny eleve lehetetlenneacute teszi hogy minden egyes helyen interpolaacutecioacutera gyanakodhassunk Ugyanakkor nem zaacuterja ki hogy egyik-maacutesik hely tekinteteacuteben helytaacutelloacute lehet a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes felteacutetelezeacutese Reacuteszletesen vouml WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 30 244 Az IntraText Digital Library egy digitaacutelis koumlnyvtaacuter amely toumlbb mint 40 nyelven tartalmaz irodalmi filozoacutefiai tudomaacutenyos eacutes vallaacutesi taacutergyuacute szoumlvegeket A szakeacutertőkből aacutelloacute szerkesztőbizottsaacuteg tudomaacutenyos igeacutenyesseacutegre eacutes pontossaacutegra toumlrekedve aacutelliacutetotta oumlssze eacutes bőviacuteti a portaacutel tartalmaacutet A portaacutel toumlbb szempontot figyelembe vevő sajaacutet keresőmotorral rendelkezik a szoumlvegek hypertext formaacutetumuacuteak vagyis lehetőseacuteg van egy adott szoacute illetve kifejezeacutes előfordulaacutesainak kereseacuteseacutere is A portaacutel eleacuterhető a wwwintratextcom ciacutemen a latin nyelvű alportaacutel a wwwintratextcomLAT ciacutemről eacuterhető el koumlzvetlenuumll Megjegyzendő hogy ez a portaacutel mindoumlssze megkoumlnnyiacuteti a forraacuteskutataacutest a romanisztikaacuteban elfogadott alapművek hasznaacutelataacutet azonban nem helyettesiacuteti 245 Ezek a Waldsteinneacutel nem szereplő szoumlvegek az alaacutebbiak Iul D 1 5 26 (69 dig) Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) Ulp D 19 5 4 (30 ad Sab) Gai D 221 28 1 (2 rer cott) Mod D 38 10 4 pr (12 pand) Iav D 41 2 23 2 (1 epist) Paul D 45 1 73pr (24 ad ed) Alf D 48 22 3 (1 epit) Paul D 49 8 3 1 (16 resp) Cels D 50 17 186 (12 dig) Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

75

az iraacutenyba mutat hogy tartalmilag kapcsoloacutednak a dolog termeacuteszeteacutenek teacutemakoumlreacutehez

azonban a reacuteszletes elemzeacutestől ndash nehogy a rerum naturaacuteval valoacute foglalatoskodaacutes

parttalannaacute vaacuteljeacutek ndash jelenleg el kell tekinteni

Cuena Boy a rerum natura eacutes a fizikai lehetetlenseacuteg kapcsolataacutenak probleacutemakoumlreacutet

koumlruumlljaacuteroacute tanulmaacutenyaacuteban oumlsszesen 57 szoumlveget vizsgaacutel a Digestaacuteboacutel ezek koumlzuumll 21-ben

szerepel kifejezetten a rerum natura fordulat a fennmaradoacute szoumlvegek vagy a natura

illetve a naturalis ratio teacutemaacutejaacutehoz koumltődnek koumlzvetlenuumll vagy a lehetetlenseacutegre

vonatkozoacute utalaacutes jelenik meg bennuumlk vagy pedig az operae libertorum keacuterdeacuteseacutere

vonatkoznak Mint arra maacuter koraacutebban is utaltunk iacuteraacutesa abboacutel a szempontboacutel is kuumlloumln

figyelmet eacuterdemel hogy az irodalmi forraacutesokat is szaacutemba veszi Megjegyzendő hogy a

jogi forraacutesok koumlreacuteből Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteira valamint Paulus Sententiaacuteira is

hivatkozik

2 A szekunder irodalomban fellelhető kategorizaacutelaacutes

Waldstein legelőszoumlr az in rerum natura esse kifejezeacutessel foglalkozik amely dolgok

operae valamint emberi szemeacutelyek teacutenyleges leacutetezeacuteseacutere utal az egyes szoumlvegekben

Ebben a koumlrben kiinduloacutepontul szolgaacutel hogy birtok csak olyan dolgon aacutellhat fenn amely

leacutetezik246 Ebből koumlvetkezik hogy annyiban a dolgok felett fennaacutellhatoacute dologi jogi

jogosultsaacutegok is osztjaacutek a dolog sorsaacutet amennyiben annak elpusztulaacutesa eseteacuten a

jogosultsaacuteg is elenyeacuteszik247 A dolog pusztulaacutesaacuteeacutert elhasznaacutelaacuteseacutert valoacute felelősseacuteg leacutephet

ennek a helyeacutebe illetőleg ndash ezzel paacuterhuzamosan vagy emellett ndash a szerződeacutesből vagy

veacutegrendeletből eredő deliktuaacutelis felelősseacuteg amely szinteacuten csak koraacutebban leacutetező dolgokra

vonatkozhat248 Operae alatt olyan emberi cselekveacuteseket eacutertuumlnk amelyek nem

tekinthetők aacuteltalaacutenosan leacutetezőnek csak akkortoacutel amikor az emberi cselekveacutes elveacutegzeacutese

(a szolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesa) esedeacutekesseacute vaacutelik249 Megjelenik meacuteg ez a kifejezeacutes az ember

leacutetezeacuteseacutevel kapcsolatban is valamint egy esetben a conceptus is uacutegy tekintendő mint aki

in rerum natura est250 Ez utoacutebbi esetkoumlrből amely maacuter az in rerum natura esse fordulat

taacutegabb az objektiacutev leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek iraacutenyaacuteba mutat okszerűen koumlvetkeznek azok az

246 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31 247 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31 248 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31-32 249 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 32-33 250 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 34

76

esetek ahol az in rerum natura esse az objektiacutev valoacutesaacutegra utal Az ide sorolhatoacute

teacutenyaacutellaacutesok objektiacutev valoacutesaacutegaacutet nem rontja le az a teacuteny hogy az emberi tudat nem minden

esetben keacutepes aacutetfogni ezeket251 Ezt koumlvetően a rerum natura olyan eacutertelmeacutet vizsgaacutelja

amellyel kapcsolatban a vonatkozoacute szoumlvegek egy bizonyos dolog sajaacutetos jellegeacutet vagy

specifikus termeacuteszeteacutet hangsuacutelyozzaacutek Ezen beluumll emliacuteteacutesre keruumll a koumllcsoumln amelynek

kereteacuteben az adoacutes ugyanabboacutel a dologfajtaacuteboacutel ndash tehaacutet ugyanolyan nemű eacutes termeacuteszetű

dologboacutel ndash ugyanannyit koumlteles visszaadni Hasonloacutekeacuteppen jelentős lehet az esetekben

szereplő konkreacutet dolgok specifikus jellege egy hagyateacutek tartalmaacutenak meghataacuterozaacutesakor

vagy oumlsszekeveredett egyesuumllt illetve feldolgozaacutes reacuteveacuten egyesiacutetett dolgok tulajdoni

viszonyainak rendezeacutesekor252 Veacutegezetuumll foglalkozik a termeacuteszetes gyuumlmoumllcsoumlk a

termeacuteszetes dologpusztulaacutes keacuterdeacuteseivel a natura humanae condicionis eseteivel mint

amilyen peacuteldaacuteul a betegseacuteg a jellem a valamire valoacute hajlam vagy hajlandoacutesaacuteg a

rokonsaacuteg egyes keacuterdeacuteseivel valamint a maacuter teleologikus eacutes normatiacutev adottsaacutegokat

megjeleniacutető natura rei teacutemaacutejaacuteval is253

Cuena Boy tanulmaacutenyaacuteban a koumlzponti keacuterdeacutes a szolgaacuteltataacutes fizikai lehetetlenseacutege ekkeacutent

a forraacutesokat is ebből a szempontboacutel vizsgaacutelja A rerum natura fordulat jelenteacutese koumlreacuteben

logikai kapcsolatot teacutetelez fel a leacutetezeacutes kifejezeacutese eacutes az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese

koumlzoumltt A fizikai lehetetlenseacuteg koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget tesz az objektiacuteve lehetetlen254

illetőleg az időszakosan lehetetlen szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltt255 Kuumlloumln teacutemakeacutent foglalkozik

az operae libertorum keacuterdeacuteseacutevel256

IV A rerum natura oumlnaacutelloacute vizsgaacutelata

1 A konkreacutet forraacutesok eacutes az irodalomban hasznaacutelt kategoacuteriaacutek egymaacutesnak valoacute

megfeleleacuteseacuteről

Jelen iacuteraacutes kereteacuteben csak a Digesta forraacutesainak vizsgaacutelataacutera keruumllt sor Waldstein enneacutel

taacutegabb koumlrből meriacutetett szaacutemos helyen hivatkozik a Digestaacuten kiacutevuumlli egyeacuteb forraacutesokra is

251 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 34-37 252 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 37-42 253 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 42-51 254 CUENA BOY Rerum natura 242-252 255 CUENA BOY Rerum natura 253-254 256 CUENA BOY Rerum natura 255-262

77

(Gaius Instituacutecioacutei Iustinianus Instituacutecioacutei Paulus Sententiaacutei) Ezen tuacutelmenően

kiemelendő hogy első leacutepeacuteskeacutent kizaacuteroacutelag nyelvi-formai alapon toumlrteacutent a relevaacutens

forraacutesszoumlvegek kivaacutelasztaacutesa vagyis a vizsgaacutelat taacutergya az volt hogy a rerum natura

kifejezeacutes hol fordul elő a Digesta szoumlvegeiben Kezdetben eme keacuterdeacutes tisztaacutezaacutesa

elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges ahhoz hogy keacutesőbb ndash mint ahogy azt Waldstein is tette ndash

egy enneacutel taacutegabb koumlrből is lehessen forraacutesokat meriacuteteni megvizsgaacutelva azokat a

szoumlvegeket ahol a natura oumlnmagaacuteban eacutes maacutes oumlsszeteacutetelekben vagy a naturaliter

kifejezeacutesek fordulnak elő Mindez azeacutert szuumlkseacuteges mert a rerum natura forraacutesbeli

hasznaacutelataacutenak megeacuterteacuteseacutevel eacutes a kifejezeacutesnek tulajdoniacutetott jelenteacutes vagy jelenteacutesek

felteacuterkeacutepezeacuteseacutevel a taacutegabb koumlrből szaacutermazoacute szoumlvegek eacutertelmezeacutese is koumlnnyebbeacute vaacutelik

Harmadik leacutepeacuteskeacutent pedig lehetőveacute vaacutelhat a normatiacutev keret (ius naturale eacutes ius gentium)

mibenleacuteteacutenek valamint az igazsaacutegossaacuteg keacuterdeacuteseacutenek elemző vizsgaacutelata is

A fentiekből nyilvaacutenvaloacutean kitűnik hogy a waldsteini csoportosiacutetaacutesboacutel haacuterom kategoacuteria

foglalkozik koumlzvetlenuumll a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel (1) az in rerum natura esse kifejezeacutes

mint a leacutetezeacutes257 illetve (2) mint az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese valamint (3) a rerum

natura mint az egyes dolgok kuumlloumlnleges jellegeacutenek vagy specifikus termeacuteszeteacutenek

mutatoacuteja Ezen a ponton logikusan adoacutedik neacutehaacuteny tovaacutebbi keacuterdeacutes jelesuumll hogy

Waldstein hogyan sorolja be az egyes szoumlvegeket ezekbe a kategoacuteriaacutekba ez a besorolaacutes

minden esetben elfogadhatoacute-e illetőleg hogy mindezek feacutenyeacuteben a kimaradoacute 11 szoumlveg

egyaacuteltalaacuten kategorizaacutelhatoacute-e ha nem akkor ennek mi az oka illetve ha igen akkor hova

tartozhatnak A feltett keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesaacutet legalaacutebb reacuteszben megkoumlnnyiacutetendő

aacutelljon itt egy oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezat a vizsgaacuteloacutedaacutes koumlreacutebe vont 51 szoumlveggel

A feacutelkoumlveacuteren eacutes dőlten szedett forraacuteshivatkozaacutesok a Waldsteinneacutel nem szereplő

szoumlvegek ezek eseteacuteben maguk a sorok is szuumlrkeacuten jelennek meg a koumlnnyebb aacutetlaacutethatoacutesaacuteg

kedveacuteeacutert Mindhaacuterom kategoacuteriaacuten beluumll keacutet-keacutet oszlop talaacutelhatoacute az egyikben bdquoWrdquo-vel

257 Ebben a felosztaacutesi koumlrben eacuterdemes utalni Ferretti veacutelemeacutenyeacutere aki egyeteacutert abban a tekintetben hogy a jogaacuteszok munkaacuteiban az in rerum natura esse eacutes non esse fordulat a leacutetezeacutesre illetve a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal Azonban elveacutegez egy tovaacutebbi felosztaacutest is mondvaacuten hogy a kifejezeacutesek olyan esetekben jelentkeznek amikor egyreacuteszt egyeacutenek leacutetezeacuteseacutet akarjaacutek kifejezni vagy azeacutert mert megfogantak vagy azeacutert mert megszuumllettek Ugyaniacutegy jelentheti a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutet abboacutel eredően hogy a szemeacutelyek meghaltak a dolgok elpusztultak Utalhat tovaacutebbaacute a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutere abboacutel koumlvetkezően hogy azok joumlvőbeliek valamint jeloumllhet olyan dolgokat javakat is amelyek nem joumlhetnek leacutetre mert irreaacutelisak Reacuteszletesen ld FERRETTI Rerum natura 76-77 A Ferretti-feacutele felosztaacutes nagyban-egeacuteszben elfogadhatoacute meacuteg akkor is ha egyeacutebkeacutent fennaacutell annak a veszeacutelye hogy a forraacutesok kazuisztikaacutejaacutet megjeleniacuteteni akaroacute alcsoportok nagy szaacutema miatt veacuteguumll koumlvethetetlenneacute vaacutelik a rendszer Ennek legjobb peacuteldaacuteja az utolsoacute alkategoacuteria amellyet kifejezetten helytelennek tartunk az irrealitaacutes keacuterdeacutese ugyanis nem koumlzvetlenuumll a leacutetezeacutes eacutes nem leacutetezeacutes probleacutemaacutejaacuteval fuumlgg oumlssze Az ebbe a csoportba sorolhatoacute esetek azeacutert nem leacutetezhetnek mert nem feleltethetők meg az objektiacutev valoacutesaacutegnak iacutegy ez a csoport leacutenyegeacuteben a jelen dolgozatban hasznaacutelt felosztaacutes harmadik a leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest teljesen maacutes minőseacuteget megjeleniacutető csoportjaacuteba tartozik

78

jeloumllve a waldsteini beosztaacutest a maacutesikban bdquoXrdquo-szel a sajaacutet elemzeacutes nyomaacuten kialakult

meggyőződeacutest Az bdquoXrdquo jel utaacuteni esetleges bdquordquo (keacuterdőjel) a beosztaacutes vitathatoacute voltaacutet jeloumlli

az ezekre vonatkozoacute elgondolaacutesok utoacutebb kifejteacutesre keruumllnek A forraacuteslistaacuteban alaacutehuacutezott

szoumlveghelyek azok amelyeket tanulmaacutenyaacuteban Cuena Boy is megvizsgaacutel

In rerum natura esse ndash a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejeződeacutese

In rerum natura esse ndash az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejeződeacutese

Dolgok kuumlloumlnleges jellege specifikus termeacuteszete

1 Iul D 1 5 26 (69 dig) X 2 Afric D 3 5 48 (8 quaest) W X 3 Paul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) W X 4 Gai D 5 3 21 (6 ad ed provinc) W X 5 Paul D 7 7 1 (2 ad ed) W X X 6 Paul D 12 2 30 1 (18 ad ed) W X 7 Iul D 12 6 32pr (10 dig) W X 8 Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) X X 9 Pomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) W X 10 Paul D 15 3 19 (4 quaest) W X 11 Paul D 18 1 15pr (5 ad Sab) W X 12 Pomp D 18 4 1 (9 ad Sab) W X 13 Ulp D 19 5 4 (30 ad Sab) X 14 Marci D 20 1 13 5 (l s ad form hypoth) W X 15 Gai D 221 28 1 (2 rer cott) X 16 Ulp D 23 3 14 (34 ad ed) W X 17 Iav D 24 1 50 1 (13 epist) W X 18 Ulp D 25 2 17 2 (30 ad ed) W X 19 Pomp D 26 7 61 (20 epist) W X 20 Cels D 28 5 60 6 (16 dig) W X 21 Pomp D 30 16pr (5 ad Sab) W X 22 Pomp D 30 24pr (5 ad Sab) W X 23 Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) W X 24 Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) W X 25 Iul D 30 84 7 (33 dig) W X 26 Afric D 30 108 10 (5 quaest) W X 27 Scaev D 32 37 3 (18 dig) W X 28 Pomp D 33 2 6 (15 ad Sab) W X 29 Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) W X X 30 Iav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) W X 31 Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) W X 32 Paul D 37 6 2 pr (41 ad ed) W X 33 Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) W X X 34 Paul D 38 1 20 pr (40 ad ed) W X 35 Mod D 38 10 4 pr (12 pand) X 36 Ulp D 38 16 3 10 (14 ad Sab) W X 37 Iul D 38 16 6 (59 dig) W X 38 Cels D 38 16 7 (28 dig) W X 39 Maec D 40 5 54 (16 fideic) W X 40 Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed) W X 41 Iav D 41 2 23 2 (1 epist) X X 42 Paul D 42 2 3 (9 ad Plaut) W X 43 Paul D 42 2 8 (4 ad Sab) W X 44 Paul D 45 1 73pr (24 ad ed) X 45 Iul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) W X 46 Paul D 46 3 98 8 (15 quaest) W X

79

47 Alf D 48 22 3 (1 epit) X X 48 Paul D 49 8 3 1 (16 resp) X 49 Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) W X X 50 Cels D 50 17 186 (12 dig) X 51 Cels D 50 17 188 1 (17 dig) X

2 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez

Az in rerum natura esse fordulat a forraacutesokban legtoumlbbszoumlr (38 szoumlvegben) a teacutenyleges

leacutetezeacutesre utal erre maacuter Waldstein is raacutemutatott258 Az eme teacutemaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek

reacuteszben meghataacuterozott dolgok leacutetezeacuteseacutevel vagy nem leacutetezeacuteseacutevel reacuteszben pedig emberek

eacutelő vagy halott voltaacuteval foglalkoznak Oumlsszesen 14 olyan szoumlveggel talaacutelkozhatunk

amelyek emberekkel kapcsolatosan hasznaacuteljaacutek az in rerum natura esse kifejezeacutest

Megjegyzendő hogy nem csupaacuten szabad szemeacutelyek hanem rabszolgaacutek vonatkozaacutesaacuteban

is megjelenik ez a kifejezeacutes Ezek koumlzuumll a szoumlvegek koumlzuumll mindoumlssze egynek a besorolaacutesa

vitathatoacute

2 1 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője

2 1 1 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban

A szabad szemeacutelyekre vonatkozoacute szoumlvegek oumlroumlkleacutesi jogi teacutemaacutejuacuteak a teacutenyaacutellaacutesokban az

oumlroumlkoumls vagy a hagyomaacutenyos halaacutelaacutenak teacutenyeacuteből ered a konkreacutet jogi keacuterdeacutes a jogaacuteszok

pedig az indokolaacutesban hivatkoznak arra hogy a teacutenyaacutellaacutesban szereplő szemeacutely in rerum

natura non est Magaacutera a halaacutel teacutenyeacutere decedere igeacutet valamint a mors főnevet

hasznaacuteljaacutek Ezekhez keacutepest az in rerum natura non esse vagy az in rerum natura esse

desinere fordulatok absztraktabbak technikusabbak a koumlznapi eacutertelemben is hasznaacutelt

kifejezeacutesekneacutel

Joacute peacuteldaacuteja a fentieknek Pomponius egyik veacutelemeacutenye

Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc)

258 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 29

80

Si Titio rsquocum is annorum quattuordecim esset factusrsquo legatum fuerit et is ante

quartum decimum annum decesserit verum est ad heredem eius legatum non

transire quoniam non solum diem sed et condicionem hoc legatum in se continet

rsquosi effectus esset annorum quattuordecimrsquo qui autem in rerum natura non esset

annorum quattuordecim esse non intellegeretur nec interest utrum scribatur rsquosi

annorum quattuordecim factus eritrsquo an ita cum priore scriptura per condicionem

tempus demonstratur sequenti per tempus condicio utrubique tamen eadem

condicio est

Egy veacutegrendeletben Titius javaacutera akkeacutent rendel hagyomaacutenyt az oumlroumlkhagyoacute hogy kikoumlti

akkor kaphatja meg mihelyt betoumllti tizennegyedik eacuteleteacuteveacutet A vita abboacutel adoacutedik hogy

Titius a tizennegyedik szuumlleteacutesnapja előtt meghal (ante quartum decimum annum

decesserit) Titius oumlroumlkoumlse eacutes a veacutegrendeleti oumlroumlkoumls perre mennek vajon ki kell-e adni a

hagyomaacutenyt Titius oumlroumlkoumlseacutenek is Pomponius uacutegy foglal aacutellaacutest hogy Titius oumlroumlkoumlse nem

jogosult a hagyomaacuteny kiadaacutesaacutenak koumlveteleacuteseacutere mivel a hagyomaacutenyrendeleacutes csak

formailag tartalmaz időtűzeacutest eacutertelme szerint azonban ez felteacutetelnek tekintendő mintha

azt iacutertaacutek volna hogy bdquoha betoumllti a tizenneacutegyetrdquo Aki pedig meghalt (qui autem in rerum

natura non esset) az nem tekinthető tizenneacutegy eacutevesnek Mi toumlbb Pomponius szerint nem

szaacutemiacutet hogy a juttataacutest felteacutetelhez vagy időtűzeacuteshez koumltik ha az nem koumlvetkezik be a

jogszerzeacutesre sem keruumllhet sor259 Az oumlroumlkoumlsoumlk vonatkozaacutesaacuteban Iulianus egy szoumlvege

hozhatoacute peacuteldaacutenak

Iul D 38 16 6 (59 dig)

Titius exheredato filio extraneum heredem sub condicione instituit quaesitum est

si post mortem patris pendente condicione filius uxorem duxisset et filium

procreasset et decessisset deinde condicio instituti heredis defecisset an ad hunc

postumum nepotem legitima hereditas avi pertineret respondit qui post mortem

avi sui concipitur is neque legitimam hereditatem eius tamquam suus heres

neque bonorum possessionem tamquam cognatus accipere potest quia lex

duodecim tabularum eum vocat ad hereditatem qui moriente eo de cuius bonis

quaeritur in rerum natura fuerit

259 Hasonloacute teacutemaacutejuacute az a szoumlveg amely szerint abban az esetben amikor keacutet szemeacutelynek egyuumlttesen hagyomaacutenyoztaacutek ugyanazt a dolgot eacutes az egyikuumlk meghal Pomponius szerint uacutegy helyes ha a maacutesik ugyanuacutegy csak a felereacuteszt kapja meg (Pomp D 30 16pr [5 ad Sab] Si duobus res coniunctim legata sit quamvis alter in rerum natura non fuerit alteri solam partem deberi puto verum esse)

81

Az eset szerint Titius kitagadta fiaacutet majd egy haacutezon kiacutevuumlli szemeacutelyt nevezett oumlroumlkoumlseacutenek

felteacutetel tűzeacutese mellett A jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint amennyiben az apa halaacutela utaacuten

de meacuteg a felteacutetel teljesuumlleacutese előtt a fiuacute meghaacutezasodik gyermeke szuumlletik majd a fiuacute

meghal a felteacutetel pedig a kinevezett oumlroumlkoumls vonatkozaacutesaacuteban utoacutebb nem teljesuumll vajon a

postumus unoka lehet-e a nagyapa toumlrveacutenyes oumlroumlkoumlse Iulianus raacutemutat hogy a gyermek

aki a nagyapja halaacutela utaacuten fogant nem lehet sem suus mint legitimus heres eacutes nem

jogosult a praetori bonorum possessioacutera sem mint kognaacutet rokon mivel a XII taacuteblaacutes

toumlrveacuteny szerint az a szemeacutely hiacutevhatoacute meg oumlroumlkoumlskeacutent aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutela idejeacuten maacuter

leacutetezik (qui moriente eo de cuius bonis quaeritur in rerum natura fuerit) 260 A

hivatkozott szoumlvegekből egyeacutertelműen kivilaacuteglik hogy a rerum natura kifejezeacutes

valamely szabad szemeacutely eacutelő vagy holt voltaacutera utal eacutes ndash paacuterhuzamba aacutelliacutetva a decedere

ige eacutes a mors főneacutev koumlznapi jelenteacuteseacutevel ndash abban az eacutertelemben tekinthető leacutenyegeacuteben

egyfajta szakkifejezeacutesnek hogy a normatiacutev rendet kifejező ius eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot

megjeleniacutető natura koumlzoumltti viszonyra is utal implicite a jogi normaacutek csak az objektiacutev

valoacutesaacutegon beluumll eacutertelmezhetők Ez azt jelenti hogy peacuteldaacuteul logikai szuumlkseacutegszerűseacuteg okaacuten

nem lehet szembehelyezkedni az objektiacutev valoacutesaacuteggal az ilyen proacutebaacutelkozaacutesok hatalmi

szoacuteval nem szentesiacutethetők sem aacuteltalaacutenos sem pedig eseti jelleggel hiszen az ilyen

joacutevaacutehagyaacutes nyomaacuten a konkreacutet esetben az embernek eacuteppen esszenciaacutelis jellemzője veszne

el vagyis hogy az ember akkor ember ha eacutel261 Tovaacutebbi keacuterdeacutes persze ezen a ponton

hogy mikortoacutel eacutel az ember mivel az elemzett szoumlvegben Iulianus a rerum natura

kifejezeacutessel arra utal hogy az unoka a kuumllvilaacutegban leacutetezik tehaacutet maacuter megszuumlletett262

260 Ezzel egyezően FERRETTI Rerum natura 67 eacutes 137 sz jegyzet 70 Ehhez hasonloacutean ld meacuteg Maec D 40 5 54 (16 fideic) illetve Paul D 37 6 2 pr (41 ad ed) Ez utoacutebbi szoumlvegben azonban a nondum in rerum natura erat kifejezeacutes magyaraacutezatul szolgaacutel az osztaacutelyra bocsaacutetaacutesra vonatkozoacute koumltelezettseacuteg azt a leszaacutermazottat is terheli aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor meacuteg nem leacutetezett 261 Vouml HUMBERT Eacutequiteacute 461-462 Ezen a ponton ceacutelszerű utalni Kaser megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a roacutemaiak persona valamint a modern jog jogkeacutepesseacuteg szemeacutelyiseacuteg felfogaacutesa sokban kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel legfőkeacuteppen abban hogy a roacutemaiak aacuteltalaacutenos jelleggel nem ismerteacutek ekkeacutent nem is hasznaacuteltaacutek a jogkeacutepesseacuteg fogalmaacutet koumlvetkezeacuteskeacuteppen a roacutemai jogi persona soha sem technikus eacutertelemben fordul elő Ld KASER RPR I 271 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően fogalmaz Foumlldi ndash Hamza is amikor megaacutellapiacutetjaacutek hogy a roacutemaiak explicit moacutedon nem definiaacuteltaacutek sem a jogkeacutepesseacuteg sem a cselekvőkeacutepesseacuteg fogalmaacutet Vouml FOumlLDI ndash HAMZA 206 A persona jelenteacutese kapcsaacuten kuumlloumlnoumlsen fel kell hiacutevni a figyelmet Bessenyő Andraacutes eacutertő interpretaacutecioacutejaacutera a latin persona eacutes a goumlroumlg πρόσωπον kifejezeacutesek eacutertelmi ekvivalenciaacuteja vonatkozaacutesaacuteban Ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 536-537 262 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll eacuterdemes utalni arra hogy ezt a keacuterdeacutest a szekunder irodalomban is az egyes szerzők neacutemikeacutepp elteacuterő alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek Iacutegy egyesek az emberi mivolttoacutel indiacutetjaacutek a keacuterdeacutes vizsgaacutelataacutet ehhez ld MARTON Roacutemai magaacutenjog 50 KASER RPR I 272 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 211 Maacutes szerzők jellemzően a szemeacutely szemeacutelyiseacuteg vagy a jogalanyisaacuteg fogalmait vaacutelasztjaacutek kiinduloacutepontul ide sorolhatoacutek peacuteldaacuteul SZEMEacuteLYI Roacutemai jog 115 SCHULZ ClRL 74 SANFILIPPO Istituzioni 51 FOumlLDI ndash HAMZA 200 Eacuterdekes hogy Schulz koumlzvetlen megkoumlzeliacuteteacutese a szemeacutely fogalmaacuteboacutel

82

Ehhez keacutepest maacutes eacutertelemben jelenik meg az in rerum natura esse fordulat az előbbi

Iulianus-szoumlveg folytataacutesaacuteban itt maacuter a meacutehmagzattal kapcsolatban fordul elő azt aacutelliacutetva

tehaacutet hogy a meacutehmagzat is reacutesze az objektiacutev valoacutesaacutegnak A Iulianus-hely csak annyit

aacutelliacutet aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor maacuter leacutetezett ebből vonhatoacute le az a koumlvetkezteteacutes hogy

Iulianus ndash a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szellemeacuteben ndash kizaacuteroacutelag a maacuter megszuumlletett gyerekre

vonatkoztatja a veacutelemeacutenyeacutet vagyis olyanra aki a jog szaacutemaacutera is szemeacutelykeacutent jelenhet

meg Ennek a veacutelemeacutenynek a kiterjeszteacutese olvashatoacute Celsus tollaacuteboacutel

Cels D 38 16 7 (28 dig)

Vel si vivo eo conceptus est quia conceptus quodammodo in rerum natura esse

existimatur

A szoumlveg szerint akkor is meghiacutevhatoacute valaki oumlroumlkoumlsnek ha maacuter az oumlroumlkhagyoacute eacuteleteacuteben

megfogant mivel aki maacuter megfogant valamikeacutent leacutetezőnek tekintendő263 azonban ez a

veacutelemeacuteny meacuteg csak a civiljognak a koumlzjoacute eacuterdekeacuteben toumlrteacutenő kisegiacuteteacutese vagy kiegeacutesziacuteteacutese

iraacutenyaacuteba mutat264 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy utoacutebb a praetori gyakorlat is nagyban

hozzaacutejaacuterult ahhoz a tendenciaacutehoz hogy a meacuteg meg nem szuumlletett gyermek eacuterdekeit mind

indul ki amelyet azonban visszavezet egy koraacutebbi koumlruumlliacuteraacutesra amely szerint minden emberi leacutenyt ndash Gaius Instituacutecioacuteival oumlsszhangban (Gai 1 121) meacuteg a rabszolgaacutek is ndash leacutenyegeacuteben szemeacutelynek tekintettek legalaacutebbis erre a koumlvetkezteteacutesre jut a persona servilis kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteből Vouml SCHULZ ClRL 71 A hazai irodalomban a meacutehmagzat eacutes a rerum natura oumlsszefuumlggeacuteseacuteről aacutettekintő jelleggel ld PEacuteTER Magzati eacutelet 363-364 Megemliacutetendő hogy Guarino eacutes Talamanca egyaraacutent abboacutel az alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutest hogy a magzat a szuumlleteacutes aacuteltal vaacutelik oumlnaacutelloacute leacutetezőveacute vagyis a szuumlleteacutes koumlvetelmeacutenye ezekneacutel a szerzőkneacutel a leacutetezeacutesre nem pedig a szemeacutelyiseacutegre mutat ekkeacutent a keacutepviselt neacutezet leacutenyegeacuteben Marton Kaser eacutes Bessenyő felfogaacutesaacuteval koumlzoumls Reacuteszletesen ld GUARINO Diritto romano 292 TALAMANCA Istituzioni 74 Kuumlloumln kiemelendő Albanese felfogaacutesa aki hangsuacutelyozza a nasciturus helyzeteacutenek kettősseacutegeacutet jelesuumll hogy a fogantataacutes eacutes a szuumlleteacutes koumlzoumltti időszakban in rerum natura est azonban in rebus humanis nondum est Vouml bdquoil nascituro egrave in qualche modo in rerum natura esse ma non egrave in rebus humanisrdquo ALBANESE Persone 12 263 Ezzel egyezően MEINHART Intestaterbrecht 203 aki ehelyuumltt csak konstataacutelja hogy a gyermek az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet megelőzően maacuter in rerum natura kellett hogy legyen ugyanakkor a fogalom eacutertelmezeacuteseacutevel reacuteszletesen nem foglalkozik Bessenyő ugyanebben a vonatkozaacutesban a szuumlletendő gyermek fuumlggő jogi helyzeteacutet helyezi a koumlzeacuteppontba Ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 211-212 264 Vouml Pap D 1 1 7 1 (2 def) bdquohellip adiuvandi [hellip] vel corrigendi iuris civilis gratia propter utilitatem publicamrdquo Eacuterdekes ennek kapcsaacuten Ferretti meglaacutetaacutesa aki maga is felhiacutevja a figyelmet arra hogy a iustinianusi kodifikaacutecioacuteban a jelen fragmentum az előzőleg vizsgaacutelt Iulianus-szoumlveg pontosiacutetaacutesaacutera szolgaacutel Annak okaacuteroacutel azonban csak talaacutelgatni lehet hogy a kodifikaacutecioacute jogaacuteszai mieacutert eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet annak hogy roumlgtoumln a Iulianus-veacutelemeacutenyt koumlvetően beillesszeacutek a Celsus neacutezeteacutet tuumlkroumlző passzust Amennyiben a rsquovelrsquo kifejezeacutesnek eacutertelmező jelenteacutest tulajdoniacutetunk akkor logikusnak laacutetszik a felteacutetelezeacutes hogy a kompilaacutetorok a megelőző fragmentumban előforduloacute konkreacutet esetet szaacutendeacutekoztak pontosiacutetani Maacutes szoacuteval mivel a megelőző fragmentum olyan szemeacutelynek a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutesi jogaacuteroacutel szoacutel aki a nagyapa halaacutela utaacuten fogant ekkeacutent meglehet hogy a kompilaacutetorok eme veacutelemeacuteny betoldaacutesa reacuteveacuten proacutebaacuteltaacutek pontosiacutetani hogy csak olyan valaki tarthat igeacutenyt a hagyateacutekra aki meacuteg az oumlroumlkhagyoacute eacuteleteacuteben fogant Vouml FERRETTI Rerum natura 67

83

jobban igyekeztek veacutedelemben reacuteszesiacuteteni az oumlroumlkleacutesi jogi keacuterdeacutesek koumlreacuteben265 Ezen a

ponton eacuterdemes meacuteg egy szempontra felhiacutevni a figyelmet Bretone hangsuacutelyozza hogy

mindkeacutet veacutelemeacuteny koumlzoumls premisszaacuteja a postumus suus heresi minőseacutegeacutenek

felteacutetelezeacutese266 Ezt az aacutellaacutespontot szembe lehet aacutelliacutetani egy Paulus veacutelemeacutennyel amely

szerint adott egy nagyapa aki felszabadiacutet egy rabszolgaacutet aki ezutaacuten valamikor meghal A

nagyapa tuacuteleacutelve felszabadiacutetottjaacutet veacutegrendelkezik ezt koumlvetően valamikor ő is meghal

Halaacutela utaacuten fogant unokaacutejaacutenak a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint joga van bonorum possessio

contra tabulas kereteacuteben koumlvetelni a hagyateacutekot Paulus ehelyuumltt utal is a Iulianus eacutes

koumlzte fennaacutelloacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegre amikor raacutemutat hogy Iulianus veacutelemeacutenye (ekkeacutent

Celsuseacute is) csak a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutes esetkoumlreacutere vonatkozott valamint ebben az esetben

csak a hagyateacutek praetori birtoka volt keacuterdeacuteses267 A Digesta elejeacuten a szemeacutelyaacutellapotokkal

foglalkozoacute titulusban Iulianus sokkal inkaacutebb egyeacutertelműen fogalmaz

Iul D 1 5 26 (69 dig)

Qui in utero sunt in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse nam

et legitimae hereditates his restituuntur et si praegnas mulier ab hostibus capta

sit id quod natum erit postliminium habet item patris vel matris condicionem

sequitur praeterea si ancilla praegnas subrepta fuerit quamvis apud bonae fidei

emptorem pepererit id quod natum erit tamquam furtivum usu non capitur his

consequens est ut libertus quoque quamdiu patroni filius nasci possit eo iure sit

quo sunt qui patronos habent

265 MEINHART Intestaterbrecht 209 266 Ezzel legalaacutebbis a Celsus-szoumlveg vonatkozaacutesaacuteban expressis verbis ellenteacutetesen MEINHART Intestaterbrecht 209 267 Paul D 38 2 47 3 (11 resp) Paulus respondit nepotem etiam post mortem avi conceptum superstite liberto bonorum possessionem contra tabulas liberti aviti petere posse et ad hereditatem legitimam eius admitti responsum enim iuliani tantum ad hereditatem legitimam item bonorum possessionem avi petendam pertinere Vouml BRETONE Fondamenti 31 eacutes 120 Paulus egy maacutesik textusa (Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull]) is hivatkozhatoacute ebben az oumlsszefuumlggeacutesben amely a pro superstite kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutevel foglalkozik A locus leacutenyege hogy valaki egy gyermek vaacutert szuumlleteacuteseacutere tekintettel a maga szaacutemaacutera szeretne valamely előnyt biztosiacutettatni Paulus erre azt hangsuacutelyozza hogy a magzatot csak akkor lehet maacuter megszuumlletettnek tekinteni ha az ő eacuterdekeinek veacutedelmeacuteről van szoacute maacuterpedig ebben az esetben nem ez a helyzet Vouml MEINHART Intestaterbrecht 189 A szoumlvegből kitűnik hogy Paulus felfogaacutesa szerint a gyermek qui nasci speratur maacuter eacutelőnek volt tekintendő (bdquoals bereits lebend zu gelten haberdquo) amikor sajaacutet eacuterdekeinek veacutedelmeacuteben a szuumlkseacuteg ezt megkiacutevaacutenta Reacuteszletesen ld MEINHART Intestaterbrecht 197-198

84

A jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint a meacuteg az anyameacutehben leacutevő gyermeket maacuter a civiljog

szabaacutelyai szerint is csaknem teljesen leacutetezőnek kell tekinteni268 A szoumlveg tovaacutebbi

reacuteszeacuteben szaacutemos peacuteldaacutet hoz fel a jogaacutesz veacutelemeacutenye alaacutetaacutemasztaacutesaacutera abboacutel az iraacutenyboacutel

koumlzeliacutetve meg a keacuterdeacutest hogy a meacutehmagzat ndash ha felteacuteteles jelleggel is ndash szerezhet-e

jogokat Ilyen peacuteldaacutek hogy az oumlroumlkseacutege aacutetszaacutell a meacuteg meg nem szuumlletett magzatra vagy

ha a vaacuterandoacutesan ellenseacuteg aacuteltal elfogott anya a fogsaacutegban megszuumlli gyermekeacutet annak

postliminiuma lesz ekkeacutent az apja vagy az anyja jogaacutellaacutesaacutet koumlveti ugyaniacutegy ha az

ellopott vaacuterandoacutes rabszolganő a joacutehiszemű vevőneacutel szuumlli meg gyermekeacutet akkor a

gyermeket nem lehet elbirtokolni mivel az lopottnak tekintendő269 Koumlzoumls ezekben a

veacutelemeacutenyekben hogy elismerik a meacutehmagzatot mint eacutelőleacutenyt azzal egyuumltt hogy a

megfogalmazaacutesokboacutel valamifeacutele aacuternyalt utalaacutes is kiolvashatoacute a maacuter megszuumlletett szemeacutely

eacutes a bdquomegszuumlletni keacuteszuumllőrdquo helyzeteacutenek kuumlloumlnbseacutegeacutere Megalapozott tehaacutet az szekunder

irodalomban a meacutehmagzat fuumlggő jogi helyzeteacutere vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutes amelynek a

forraacutesokban toumlbb bizonyiacuteteacuteka is megtalaacutelhatoacute270

Ennek a Iulianus-szoumlvegnek egy fordulata tovaacutebbi figyelmet eacuterdemel az ellopott

vaacuterandoacutes rabszolganő kapcsaacuten (ancilla praegnas subrepta) a jogaacutesz ndash neacutemi

268 Ferretti egy kuumlloumlnoumls a jelen fragmentum eacutes a koraacutebban vizsgaacutelt Celsus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti nyelvi-kifejezeacutesbeli paacuterhuzamot emel ki a Iulianus-textus az in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse fordulatot Celsus pedig a quodammodo in rerum natura esse kifejezeacutest hasznaacutelja amelyben egyfelől keacutetseacutegtelenuumll koumlzoumls a leacutetezeacutesre utalaacutes ugyanakkor a megszoriacutetoacute eacutertelmű kifejezeacutesek a magzat kettős helyzeteacutere is utalhatnak Reacuteszletesen ld FERRETTI Rerum natura 68-69 269 Ezzel egyezően ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 212 A meacutehmagzatra vonatkozoacutean meacuteg egy forraacuteshely emliacutethető Cels D 28 5 60 6 (16 dig) Az oumlroumlkoumlsnevezeacutes szerint Titius eacutes Maevius egyaraacutent a hagyateacutek egyharmad-egyharmad reacuteszeacutere lesznek jogosultak akkeacutent hogy ha egy bizonyos hajoacute megjoumln Aacutezsiaacuteboacutel Titius kapja meg a maradeacutek egyharmadot is Innentől a keacuterdeacutes az hogy Titius azonnal a hagyateacutek feleacutenek lesz-e az oumlroumlkoumlse vagy csak az egyharmadnak aacutem keacutet oumlroumlkoumls kinevezeacutese toumlrteacutent meg akkeacutent hogy Titius vagy a feleacutet vagy a keacutetharmadaacutet fogja kapni tehaacutet csak egyhatod sorsa keacuterdeacuteses ha a felteacutetel bekoumlvetkezik Titius keacutetharmadot kap ha nem koumlvetkezik be az egyhatod Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez nő hozzaacute Ha Titius a felteacutetel bekoumlvetkezte előtt meghal azutaacuten a felteacutetel teljesuumll az egyhatodot meacutegsem Titius oumlroumlkoumlseacutenek reacuteszeacutehez hanem Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez fog hozzaacutenőni mivel Titius akkor halt meg amikor meacuteg keacuterdeacuteses volt melyikuumlk kapja az egyhatodot eacutes nem lehet annak aacutetadni valamit aki az aacutetadaacutes pillanataacuteban nem leacutetezik Joacutellehet a veacutelemeacuteny laacutetszoacutelag eacuteppen a koraacutebban mondottakat rontja le a valoacutesaacutegban azonban arroacutel van szoacute hogy a hagyateacutek aacutetadaacutesa a fizikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest jelenti arra ami meacuteg maga sem biztos nem lehet a noumlvedeacutekjog szabaacutelyait alkalmazni mert ez csak noumlvelneacute az eset koumlruumlli bizonytalansaacutegot 270 Ld pl Paul D 1 5 7 [1 de port] Mod D 27 1 2 6 [2 excus] Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull] Ehhez ld FOumlLDI ndash HAMZA 204 PLESCIA Boni mores 292 Megjegyzendő ugyanakkor hogy a Plescia aacuteltal levont koumlvetkezteteacutes amely szerint a roacutemai jogaacuteszok a magzatot aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint mulieris portio vel viscerum nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Meglaacutetaacutesunk szerint az a neacutezete hogy a magzatot nem tekintetteacutek jogi entitaacutesnak tehaacutet nem volt homo szinteacuten nem aacutellja meg a helyeacutet Ebben a vonatkozaacutesban elegendő csupaacuten a persona caput eacutes a homo kifejezeacutesek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre utalni maacutesfelől a mulieris portio vel viscerum kapcsaacuten arra utalni hogy a kifejezeacutes egyetlen helyen fordul elő a Digestaacuteban (Ulp D 25 4 1 1 [24 ad ed]) ezen tuacutelmenően pedig a SC de ventris inspiciendo alkalmazhatoacutesaacutega koumlreacuteben egyszerű retorikai fordulat csupaacuten az antequam edatur kifejezeacuteshez kapcsoloacutedoacutean Ugyanakkor sietve hozzaacute kell tenni mindehhez hogy utoacutebb maga Plescia is aacuternyalja neacutezeteacutet eacutes a magzat helyzeteacutere vonatkozoacute forraacutesokat inkaacutebb a nondum homo est keacuterdeacuteseacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml PLESCIA Boni mores 293

85

bdquotaacutevolsaacutegtartaacutessalrdquo ndash azt aacutelliacutetja hogy a gyermek felett a joacutehiszemű vevőnek nem

keletkezik hatalma hiszen mintegy lopottnak minősuumll (tamquam furtivum) Az emliacutetett

bdquotaacutevolsaacutegtartaacutesrardquo a gyermek vonatkozaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutevmaacutes (id ndash semleges alak) eacutes a

vonatkozoacute neacutevmaacutes is utal ezaacuteltal Iulianus nem foglal aacutellaacutest abban a keacuterdeacutesben hogy

embernek vagy taacutergynak tekinti a rabszolgaacutet tehaacutet annak gyermekeacutet is271 Az előbbi

szoumlveghez nagyon hasonloacute megfogalmazaacutessal talaacutelkozhatunk Pomponius egyik a

hagyomaacutenyrendeleacutessel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeacuteben is

Pomp D 30 24 pr (5 ad Sab)

Quod in rerum natura adhuc non sit legari posse veluti rsquoquidquid illa ancilla

peperissetrsquo constitit vel ita rsquoex vino quod in fundo meo natum estrsquo vel rsquofetus

tantum datorsquo

Eme textusnak a szekunder irodalomban leacutetezik olyan eacutertelmezeacutese amely szerint a

magzat in rerum natura non est272 A szoumlvegből kitűnik hogy a jogaacutesz elvi eacutellel

hangsuacutelyozza hogy olyan dolog is hagyomaacuteny taacutergyaacutevaacute tehető amely a

hagyomaacutenyrendeleacutes pillanataacuteban meacuteg nem leacutetezik (quod in rerum natura adhuc non

sit)273 A szoumlveg azutaacuten peacuteldaacutekat is felsorol eme neacutezet alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mint amilyen az

amikor valaki uacutegy rendelkezik hogy bdquoami ettől eacutes ettől a rabszolganőtől szuumlletikrdquo vagy

bdquoa foumlldemen megtermő borboacutelrdquo vagy bdquoa termeacutesből ennyi adasseacutekrdquo274 Leacutenyegeacuteben tehaacutet

271 Logikus eacuterv lehet ebben a koumlrben hogy a semleges alak hasznaacutelata eacutelettelen eseteacuteben indokolt eacuterdemes azonban a mindennapi nyelvhasznaacutelatban fellelhető hanyag fogalmazaacutesra gondolni (pl a magyarban az angolban a mutatoacute neacutevmaacutesok hasznaacutelata szemeacutelyek eseteacuteben a franciaacuteban a preacutesentatif szerkezetre amely maacutera egy oumlnaacutelloacute nyelvi jelenseacuteggeacute vaacutelt) Sokkal reaacutelisabb azonban az a magyaraacutezat a semleges neacutevmaacutes hasznaacutelataacutera hogy a szuumlleteacutes előtt meacuteg nem tudhatoacute biztosan a gyermek neme ekkeacutent sem a hiacutemnemű sem pedig a nőnemű neacutevmaacutes hasznaacutelata nem indokolt 272 Ld pl ALBANESE Persone 12 eacutes kuumlloumlnoumlsen 20 sz jegyzet Ezzel ellenteacutetesen FERRETTI Rerum natura 75 eacutes kuumlloumlnoumlsen 177 sz jegyzet aki szerint a hivatkozott szoumlvegekben az in rerum natura non esse kifejezeacutes valoacutejaacuteban a meacuteg meg nem fogantra vonatkozik 273 Ehhez ld meacuteg Gai 2 203 Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est per damnationem legari potest velut fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit Ez utoacutebbi textus tehaacutet kifejezetten a joumlvőbeli dolgokat emliacuteti olyankeacutent mint amelyek legatum per damnationem taacutergyai lehetnek Ld FERRETTI Rerum natura 75 Raacute kell mutatni ugyanakkor arra hogy a Gaius-szoumlvegben laacutethatoacutean nem expressis verbis fordul elő a res futurae kifejezeacutes A szoumlveg pontosan arroacutel szaacutemol be hogy olyan dolgot is amely meacuteg nem leacutetezik (quae in rerum natura non est) lehet legatum per damnationem formaacutejaacuteban hagyomaacutenykeacutent rendelni ennek azonban felteacutetele hogy a dolog a joumlvőben leacutetrejoumljjoumln (si modo futura est) 274 Kifejezetten dologkeacutent kezeli a rabszolgaacutet Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) amely szerint ha az oumlroumlkoumlsoumlk koumlzuumll az egyik a hagyomaacutenynak szaacutent rabszolgaacutet megoumlli ebben az esetben az az oumlroumlkoumlstaacuters akinek a cselekmeacuteny eacutes a dolog elpusztulaacutesa nem roacutehatoacute fel nem tehető felelősseacute Ezzel ellenteacutetesen Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) bdquoSi res quae legata est an in rerum natura sit dubitetur forte si dubium sit an homo legatus vivathelliprdquo Kaser is utal raacute hogy a rabszolga mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese vitatott volt emberi

86

ndash mint arra Cuena Boy is raacutemutat ndash a hagyomaacuteny szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteg

eacuterveacutenyesen fennaacutell joacutellehet a hagyomaacuteny taacutergya pillanatnyilag nem leacutetezik275 ndash tegyuumlk

hozzaacute a kuumllvilaacutegban nem leacutetezik Baacuter az eddigi logikaacutet neacutemikeacutepp megbontja meacutegsem

keruumllhető el ehelyuumltt egy Gaius-veacutelemeacutenyre toumlrteacutenő hivatkozaacutes Ez a szoumlveg a koraacutebban

maacuter vaacutezolt csoportosiacutetaacutesban az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik

meacutegis itt szuumlkseacuteges bemutatni mivel eacuteles a kontraszt Iulianus eacutes Gaius veacutelemeacutenye koumlzoumltt

Gai D 22 1 28 1 (2 rer cott)

Partus vero ancillae in fructu non est itaque ad dominum proprietatis pertinet

absurdum enim videbatur hominem in fructu esse cum omnes fructus rerum

natura hominum gratia comparaverit

A gaiusi aacutelliacutetaacutes szerint a rabszolganő gyermeke (partus ancillae) nem szaacutemiacutet

gyuumlmoumllcsnek ekkeacutent az uacuter tulajdonaacuteba tartozik276 Ezen a ponton maacuter az is figyelmet

eacuterdemel hogy Gaius a parere ige supinumaacuteboacutel főneacutevveacute vaacutelt partus szoacutet hasznaacutelja a

gyermekre utoacuted eacutertelemben amiacuteg Iulianus inkaacutebb koumlruumlliacuteraacuteshoz folyamodik (id quod

natum erit ndash az ami szuumlletni fog) Gaius eacuterveleacutese akkeacutent folytatoacutedik hogy nem gyuumlmoumllcs

a gyermek mivel keacuteptelenseacuteg hogy az embert gyuumlmoumllcsnek tekintsuumlk hiszen a rerum

natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az ember eacuterdekeacuteben az ember hasznaacutera hoz leacutetre277 Annak a

keacuterdeacutesnek a nemleges megvaacutelaszolaacutesa hogy a rabszolganő gyermeke gyuumlmoumllcsnek

tekintendő-e Ulpianus tanuacutesaacutega szerint Brutusra vezethető vissza akinek a veacutelemeacutenyeacutet

Scaevola eacutes Manius Manilius ellenezte278 Brutus eme tagadoacute vaacutelaszaacutet keacutet textus is

roumlgziacuteti (Ulp D 7 1 68 pr Ulp D 5 3 27 pr)279 Kaser meglaacutetaacutesa szerint a

mivoltaacutenak filozoacutefiai alapokon nyugvoacute elismereacutese a koumlztaacutersasaacuteg kor jogaacuteszainak eacuterdeme Ld KASER Ius gentium 79 Ezzel ellenteacutetesen pl THIELMANN Fruchterwerb 98 275 CUENA BOY Rerum natura 253 Az ideacutezett Digesta-szoumlveghez hasonloacute tartalmuacute meacuteg Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed) Ehhez a szoumlveghez ld meacuteg CUENA BOY Rerum natura 238 256 eacutes 259 276 Vouml KASER Partus ancillae 156 STURM Actio Publiciana 405 THIELMANN Fruchterwerb 76-77 eacutes 98 277 A gaiusi szoumlveg utolsoacute fordulata (omnes fructus rerum natura hominum gratia comparaverit ) egybevaacuteg azzal a sztoikusok aacuteltal keacutepviselt antropocentrikus neacutezettel amely szerint az univerzumban minden leacutetező vonatkoztataacutesi pontja az ember Ehhez ld meacuteg SOKOLOWSKI Philosophie 446-447 KASER Partus ancillae 158-159 MAYER-MALY Natur der Sache 118 Iavolenus interpretaacutelaacutesaacuteban a Digesta maacutes helyeacuten is megjelenik egy hasonloacute eacuterveleacutes (Iav D 33 2 42 [2 ex post Lab] In fructu id esse intellegitur quod ad usum hominis inductum est [hellip]) amely argumentum abboacutel az alapveteacutesből taacuteplaacutelkozik hogy abszurd lenne az embert gyuumlmoumllcsnek vagy haszonnak tekinteni valamint eme haszon jogosultjaacutenak is egyszerre Vouml MANTOVANI Giuristi 358 278 KASER Partus ancillae 156 Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes vonatkozaacutesaacuteban hivatkozhatoacute Cicero De finibus ciacutemű munkaacuteja is (vouml Cic de fin 1 4 12) Ehhez ld meacuteg STURM Actio Publiciana 404 Egyezően ld POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 99 279 Vouml STURM Actio Publiciana 404 aki a Kaser aacuteltal is hivatkozott Ciceroacute-szoumlveg alapjaacuten megjegyzi hogy Brutus veacutelemeacutenye ndash legalaacutebbis a maga koraacuteban ndash nem keruumllt aacuteltalaacutenos elfogadaacutesra tehaacutet kisebbseacutegi

87

szoumlvegekből tuumlkroumlződő felfogaacutes egy olyan gyuumlmoumllcsfogalmat előfelteacutetelez amely alapjaacuten

nem kizaacutert hogy a gyuumlmoumllcs eacutes annak hordozoacuteja ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel keruumlljoumln ki280

Ezen az alapon ugyanakkor az aacutellat koumllykeacutet sem lehetne gyuumlmoumllcsnek tekinteni Ulpianus

azonban kifejezetten utal raacute hogy Brutus szerint az aacutellat koumllyke a haszoneacutelvezet

vonatkozaacutesaacuteban maacuter gyuumlmoumllcsnek minősiacutetendő281 A gyuumlmoumllcs egyeacutebkeacutent ki nem

mondott fogalma a dolog ceacuteljaacutehoz koumltődik282 Ehhez keacutepest teljesen maacutes alapra

helyeződik a Gaius-veacutelemeacuteny amely szerint a rerum natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az

ember javaacutera hozott leacutetre283 Gaius tehaacutet nem a gazdasaacutegi ceacutelban laacutetja eme szabaacutely

indokaacutet hanem abban a teacutenyben hogy az ember az őt koumlruumllvevő vilaacuteg minden hasznaacutet

eacutelvezheti Ennek a gondolatnak Ciceroacutera eacutes Arisztoteleacuteszre visszavezethető gyoumlkerei

egyaraacutent vannak284 Ennek haacutettereacuteben Kaser szerint az aacutell hogy Gaius aki a filozoacutefia

hataacutesaacutenak jobban ki volt teacuteve mint az eacuterett klasszikusok285 A gaiusi szoumlvegből ndash

oumlsszehasonliacutetva a maacutesik keacutet Ulpianustoacutel szaacutermazoacute textussal ndash tisztaacuten laacutethatoacute hogy Gaius

egyeduumllikeacutent hiacutevja segiacutetseacuteguumll a rerum natura fogalmaacutet a rabszolganő gyermekeacutenek jogi

helyzeteacutet megvilaacutegiacutetoacute eacuterveleacutese kapcsaacuten A rerum naturaacutet Gaius annak a kuumllvilaacutegban

tapasztalhatoacute objektiacutev valoacutesaacutegnak a nyelvi lekeacutepezeacuteseacutere hasznaacutelja amelyben leacuteteznek

egyfelől az emberek maacutesfelől pedig leacuteteznek gyuumlmoumllcsoumlk amely utoacutebbiak ceacutelja eacutes

veacutelemeacutennyel van dolgunk Neacutezeteacutene alapja a Ciceroacutenaacutel megjelenő bdquoab iisque M Brutum dissentietrdquo fordulat amelyből levonhatoacute az aacuteltala megfogalmazott koumlvetkezteteacutes 280 KASER Partus ancillae 156-157 A gyuumlmoumllcs fogalmaacutenak ellentmondaacutesos voltaacutera utal Stein is aki azonban ebben a vonatkozaacutesban kizaacuteroacutelag ez egyik Ulpianus-szoumlvegre (Ulp D 7 1 68 pr) utal Vouml STEIN Regulae iuris 28 281 Eme kuumlloumlnbseacutegteacutetel magyaraacutezataacutet Wieacker abban laacutetja hogy az emberi meacuteltoacutesaacutegboacutel adoacutedoacutean nem lehet egyenlőseacutegjelet tenni a rabszolganő gyermeke eacutes az aacutellatok koumllyke koumlzeacute Vouml WIEACKER Offene Wertungen 21 282 KASER Partus ancillae 157 283 KASER Partus ancillae 158 Ehhez ld meacuteg Arist Pol 1256b bdquoεἰ οὖν ἡ φύσις μηθὲν μήτε ἀτελὲς

ποιεῖ μήτε μάτην ἀναγκαῖον τῶν ἀνθρώπων ἕνεκεν αὐτὰ πάντα πεποιηκέναι τὴν φύσιν ndash Ha tehaacutet a termeacuteszet se toumlkeacuteletlenuumll se hebehurgyaacuten semmit nem alkot ebből szuumlkseacutegkeacutepp az koumlvetkezik hogy mindezen teremtmeacutenyt az ember hasznaacutelataacutera hozta leacutetrerdquo A goumlroumlg szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Aristotle ed W D ROSS Aristotles Politica Oxford Clarendon Press 1957 A magyar szoumlveg Szaboacute Mikloacutes (Budapest 1997) fordiacutetaacutesa 284 Ld fentebb Cic de fin 1 4 14 eacutes az előző jegyzetben Arist Pol 1256b KASER Partus ancillae 158 285 KASER Partus ancillae 159 egyezően WIEACKER Offene Wertungen 21 aki kifejezetten sztoikus hataacutest laacutet Gaius veacutelemeacutenyeacuteben Thielmann a Gaius-veacutelemeacutenyt aacutelszentnek (scheinheilig) tartja megkoumlzeliacuteteacuteseacutet moralizaacuteloacute elsősorban a filozoacutefusokra jellemző hozzaacuteaacutellaacuteskeacutent jellemzi ami ndash szerinte ndash nem meacuteltoacute egy jogaacuteszhoz Vouml THIELMANN Fruchterwerb 98 Hasonloacutean kritikus a keacutet hivatkozott Ulpianus-szoumlveggel szemben is az oumltoumldik koumlnyvben talaacutelhatoacute textust szinteacuten moralizaacuteloacutenak tekinti a hetedik koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveghelyet puszta fogalmi jaacutetszadozaacuteskeacutent eacuterteacutekeli A rabszolganő gyermekeacutere vonatkozoacute kiveacutetelszabaacutely jogpolitikai indokaacutet abban laacutetja hogy ndash akaacuter humanitaacuterius akaacuter gazdasaacutegi alapon ndash a gyermek eacutes az anya jogi sorsa azonos kellett hogy legyen Vouml THIELMANN Fruchterwerb 99 Wieacker ez utoacutebbi neacutezetet a maga reacuteszeacuteről tarthatatlannak veacuteli Ld WIEACKER Offene Wertungen 21

88

leacutenyege eacuteppen abban aacutell hogy az embernek tessenek hasznaacutera vaacuteljanak286 Az egyeacuteb

szoumlveghelyeken toumlbbnyire a rabszolga halaacutelaacutenak teacutenye magaacutenak a teacutenyaacutellaacutesnak keacutepezi

olyan relevaacutens elemeacutet amelytől az eset konkreacutet jogi minősiacuteteacutese fuumlgg Mint ahogy azt

Iulianusnaacutel olvashatjuk

Iul D 12 6 32 pr (10 dig)

Cum is qui Pamphilum aut Stichum debet simul utrumque solverit si posteaquam

utrumque solverit aut uterque aut alter ex his desiit in rerum natura esse nihil

repetet id enim remanebit in soluto quod superest

A condictio indebiti koumlreacutebe tartozoacute eset szerint a koumltelem taacutergya Pamphilus vagy Stichus

szolgaacuteltataacutesa Az adoacutes egyszerre mindkettővel teljesiacutet aacutem ennek megtoumlrteacutente utaacuten akaacuter

mindkeacutet rabszolga akaacuter csak az egyikuumlk meghal (desiit in rerum natura esse) semmi

sem jaacuter neki vissza mivel a tuacuteleacutelő rabszolgaacuteval tekintendő teljesiacutetettnek koumltelem287

Ehelyuumltt tehaacutet a rabszolgaacutek legalaacutebb egyikeacutenek halaacutela nyomaacuten vetődik fel a keacuterdeacutes hogy

az alternatiacutev szolgaacuteltataacutes főszabaacutelyaacutet amely szerint ellenkező kikoumlteacutes hiaacutenyaacuteban az adoacutes

jogosult a teljesiacuteteacutes taacutergyaacutet megvaacutelasztani feluumlliacuterja-e akaacuter az egyik potenciaacutelis taacutergy nem

az adoacutesnak felroacutehatoacute okboacutel toumlrteacutenő elenyeacuteszeacutese ekkeacutent a koumltelemnek ebben az iraacutenyban

valoacute lehetetlenuumlleacutese A Iulianus aacuteltal adott vaacutelasz egybevaacuteg egy maacutesik veacutelemeacutennyel is

jelesuumll ilyen esetekben a fennmaradoacute taacuterggyal kell teljesiacuteteni288 Leacutetezik meacuteg haacuterom

tovaacutebbi veacutelemeacuteny is amelyekben az in rerum natura esse egy rabszolga leacutetezeacuteseacutere vagy

ennek hiaacutenyaacutera vonatkozott meacuteghozzaacute akkeacutent hogy az egyik időpillanatban leacutetező

rabszolga egy maacutesik keacutesőbbi időpillanatban maacuter nem leacutetezik eacutes ennek a leacutetezeacutes koumlreacuteben

bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesnak van hataacutesa az eset jogi minősiacuteteacuteseacutere289

286 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően KASER Ius gentium 79-80 A gondolat sztoikus eredeteacutet amely szerint az ember emberi mivolta szuumlleteacuteseacuteből eredő termeacuteszeteacuten alapul Kaser ehelyuumltt is hangsuacutelyozza Ehhez ld meacuteg Cuena Boy veacutelemeacutenyeacutet is aki szerint egyes szoumlvegekben a naturaacutera illetve a rerum naturaacutera hivatkozaacutes nem szuumlkseacutegkeacuteppen aacutel koumlzvetlen kapcsolatban az objektiacutev valoacutesaacuteggal a hivatkozaacutes mindoumlssze a jogaacuteszi veacutelemeacuteny alaacutetaacutemasztaacutesaacutera szolgaacutel Reacuteszletesen ld CUENA BOY Rerum natura 232 eacutes 13 sz jegyzet E neacutezetekkel ellenteacutetesen MAYER-MALY Natur der Sache 119 aki szerint itt egy prepozitiacutev Sollen eacutes egy valoacutes Sollen talaacutelkozaacutesaacuteroacutel lehet beszeacutelni ekkeacutent az eset semmilyen faktikus elemet sem hordoz magaacuteban 287 Egyezően ld CUENA BOY Rerum natura 24339 eacutes 251 288 Vouml Paul D 18 1 34 6 (33 ad ed) 289 Ezek az esetek Paul D 12 2 30 1 (18 ad ed) Pomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) Iav D 24 1 50 1 (13 epist)

89

2 1 2 A rerum natura egyes dolgok leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban

Dolgok leacutetezeacutese vagy ennek hiaacutenya aacuteltalaacuteban koumlzeacuterthető ndash egybevaacuteg azzal amit a

mindennapokban valaminek a leacuteteacuten vagy nemleacuteteacuten eacutertuumlnk Veacutegső soron ennek

kifejeződeacutese olvashatoacute ki Paulus egyik veacutelemeacutenyeacuteből

Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed)

Genera possessionum tot sunt quot et causae adquirendi eius quod nostrum non

sit velut pro emptore pro donato pro legato pro dote pro herede pro noxae

dedito pro suo sicut in his quae terra marique vel ex hostibus capimus vel quae

ipsi ut in rerum natura essent fecimus et in summa magis unum genus est

possidendi species infinitae

A birtok megszerzeacuteseacuteről eacutes megszűneacuteseacuteről szoacuteloacute titulusban szereplő szoumlveg a genera

possessionum τόπος-aacuteval foglalkozik290 Ez az elv a civilis possessioacuteval aacutell

oumlsszefuumlggeacutesben amely azt a birtokot jelenti amely valamilyen iusta causa alapjaacuten keruumllt

a birtokoshoz ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes alapja lehet291 Jobban megvizsgaacutelva a szoumlveget

laacutethatoacute hogy a causae possessionis koumlreacuteben Paulus olyan causaacutekat emliacutet amelyek

jellemzően az usucapio koumlreacuteben fordulnak elő292 A genera possessionum fordulat a

genus eacutes a species egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteval aacutell oumlsszefuumlggeacutesben a genus mint

magasabb rendű eacutes a species mint alacsonyabb rendű kategoacuteriaacutek szembeaacutelliacutetaacutesa

emliacutethető293 Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a sicut utaacuten szereplő

reacutesz itt a foumlldben eacutes tengerben talaacutelt vagy az ellenseacutegtől foglalt dologroacutel van szoacute

valamint arroacutel az esetről amikor mi magunk hozunk leacutetre valamit Minden peacuteldaacuteban

290 Ekkeacutent tekint erre a locusra pl GOacuteMEZ-ROYO Usucapio 176 291 KASER RPR I 386 MACCORMACK Naturalis possessio 47 KASER Detention 263 = Ausgew Schriften 9 292 Ehhez ld meacuteg KASER RPR I 386 ahol raacutemutat arra is hogy baacuter a traditio is kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted ennek koumlreacuteben a causa funkcioacuteja maacutes mint az elbirtoklaacutes eseteacuteben Ehhez ld meacuteg KASER RPR I 420-421 ezzel egyezeően BENEDEK Dologi jog 68-69 eacutes 81-82 293 Vouml TALAMANCA Genus ndash species 271 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy Talamanca raacutemutat arra is hogy a keacuterdeacuteses szoumlvegben Paulus a possessio koumlreacuteben a genus eacutes species fogalmait a totum eacutes pars szinonimaacutejakeacutent hasznaacutelja TALAMANCA Genus ndash species 192-193 Ehhez ld meacuteg BUND 612 Megjegyzendő meacuteg hogy a genus eacutes a species keacuterdeacutese oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a ius in artem redigendo keacuterdeacuteseacutevel is Vouml NOumlRR Spruchregel 84 aki ennek kapcsaacuten a genera perpauca kategoacuteriaacutejaacutera eacutes a definiacutecioacutekra hivatkozik ehhez ld meacuteg POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 96-98 A definiacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban Noumlrr a divisio eacutes a partitio keacuterdeacuteseacutere utal arra a probleacutemaacutera hogy a genus eacutes differentia specifica alapjaacuten adott definiacutecioacute nem koumlnnyen vaacutelaszthatoacute el a divisioacutetoacutel ugyanez aacutell a divisio eacutes a partitio vonatkozaacutesaacuteban is amelynek egyik peacuteldaacutejaacutet laacutetja a hivatkozott Paulus-textusban Reacuteszletesen ld NOumlRR Spruchregel 85 A definiacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban a hazai irodalomboacutel ld POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 94-95

90

koumlzoumls egyfelől hogy a dolgok amelyek birtokba vehetőseacutegeacuteről a szoumlveg szoacutel a minket

koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetező dolgok ezeacutert lehet birtokba venni ezeket294 Maacutesfelől pedig ndash

mint arra Kaser raacutemutat ndash koumlzoumls az emliacutetett peacuteldaacutekban hogy pro suo ciacutemen keruumll sor a

birtok megszerzeacuteseacutere amely elbirtoklaacutesi ciacutem egyes veacutelemeacutenyekben a putatiacutev titulus

kapcsaacuten joumln figyelembe295 maacutes responsumokban pedig ndash mint amilyen az ideacutezett textus

is ndash egyfajta aacuteltalaacutenos kiegeacutesziacutető jogciacutemkeacutent szerepel vagyis azeacutert mert egyeacuteb jogciacutem

nem alkalmazhatoacute296

Mint az koraacutebban maacuter emliacuteteacutesre keruumllt 38 olyan szoumlveg talaacutelhatoacute a Digestaacuteban ahol az in

rerum natura esse fordulat a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere szolgaacutel ebből 14 szoumlveg

vonatkozott emberek leacutetezeacuteseacutere a fennmaradoacute 24 szoumlveg tuacutelnyomoacute reacuteszben pedig

valamely ndash taacuteg eacutertelemben vett ndash dolog leacutetezeacuteseacutet vagy nemleacuteteacutet jeloumlli Ez a kiterjesztő

eacutertelmezeacutes ndash oumlsszhangban az eacuteppen előbb elemzett szoumlveggel ndash ehelyuumltt azeacutert szuumlkseacuteges

mert a rendelkezeacutesre aacutelloacute szoumlvegek nem egyseacutegesek neacutehol egyaacuteltalaacuten nem dolog jelenik

meg a szoumlvegekben (ld pl operae esete) neacutehol pedig a dolog nem res formaacuteban hanem

taacutegabb vagy maacutes elnevezeacutessel keruumll emliacuteteacutesre (pl hereditas ndash legatum) Ezen az alapon

tehaacutet a szoumlvegek tartalmi csoportosiacutetaacutesa nem veacutegezhető el mivel mindig maradna olyan

szoumlveg amely valamilyen szempontboacutel nem illene egy adott csoportba297 Ezen a ponton

eacuterdemes figyelemmel lenni arra a logikaacutera ami alapjaacuten Waldstein foglalkozik a dolgok

leacutetezeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutevel Abboacutel indul ki hogy ha a birtoklaacutes kapcsaacuten első leacutepeacutesben az

emliacutetett Paulus-szoumlveg szerint szuumlkseacuteges a dolgok leacutetezeacutese akkor a dolog felett

fennaacutellhatoacute dologi jogi jogosultsaacuteg is a dolgok leacutetezeacuteseacutehez koumltődik Ebből első tekintetre

azt a koumlvetkezteteacutest lehet levonni hogy a dolog pusztulaacutesaacuteval megszűnik a dologi jogi

294 Ezzel egyezően WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31 Neacutemikeacutepp ellenteacutetes egyszersmind kisseacute szkeptikus hangveacutetelű Noumlrr aki a hivatkozott Paulus-szoumlveget a natura egyik Paulus aacuteltal lehetseacutegesnek tartott jelenteacuteskoumlreacutebe sorolja Veacutelemeacutenye szerint a naturaacutera hivatkozaacutes pusztaacuten retorikai fordulat amelynek ceacutelja valamely diskurzus lezaacuteraacutesa azon az alapon hogy nem kiacutevaacutenatos valami olyan mellett eacutervelni ami contra naturam est Reacuteszletesebben ld NOumlRR Vera filosofia 539-540 295 Ld pl Paul D 41 2 3 4 (54 ad ed) ahol a pro emptore eacutes a pro suo jogciacuteme konkurenciaacuteja figyelhető meg hasonloacutean Ulp D 41 10 1 pr (15 ad ed) 296 Vouml KASER RPR I 422 BENEDEK Dologi jog 82 Egyezően ld MACCORMACK Naturalis possessio 53 a naturalis possessioacutera utalaacutessal 297 A szoumlvegek hozzaacutevetőleges csoportosiacutetaacutesa alapjaacuten az alaacutebbi keacutep nyerhető Az operae eseteacutere vonatkoznak ndash Paul D 7 7 1 (2 ad ed) eacutes Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) Paul D 38 1 20 pr (40 ad ed) A dolog hereditas eacutertelemben ndash Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) legatumkeacutent ndash Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) Pomp D 33 2 6 (15 ad Sab) Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) Iav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) Paul D 42 2 3 (9 ad Plaut) a legatumot tartalmazoacute taacuteblaacutek eseteacuteben ndash Iul D 30 84 7 (33 dig) peacutenzről vagy egyes peacutenzdarabokroacutel szoacutelva ndash Afric D 30 108 10 (5 quaest) a dolog mint a possessio taacutergya ndash Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed) tartozaacutes eacutertelemben ndash Paul D 42 2 8 (4 ad Sab) telekre vonatkozoacutean ndash Paul D 46 3 98 8 (15 quaest) szolgaacuteltataacutesra vonatkozoacutean ndash Cels D 50 17 186 (12 dig)

91

jogosultsaacuteg is Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel ugyanakkor hogy leacutetezik-e olyan eset

amikor a jogosultsaacuteg a dolog pusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll megmarad Ehhez hasonloacute

keacuterdeacutes azonban hogy elkeacutepzelhető-e olyan esetkoumlr ahol valamely dolog pusztulaacutesa

keletkeztet egy jogosultsaacutegot Waldstein vaacutelasza keacutezenfekvő a dolog pusztulaacutesaacuteeacutert valoacute

helytaacutellaacutes eacuteppen a dolog elpusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll fennmarad Az ilyen helytaacutellaacutes

kategoacuteriaacuteja ndash Waldstein helyes meglaacutetaacutesa szerint ndash a dologi jogi jogosultsaacutegok

leacutetezeacuteseacuteből levezetett aacutem attoacutel teljes egeacuteszeacuteben kuumlloumlnboumlző a helytaacutellaacutes azeacutert ami egy

dolog elpusztulaacutesaacutenak az eredmeacutenye298

Ulp D 25 2 17 2 (30 ad ed)

Non solum eas res quae exstant in rerum amotarum iudicium venire Iulianus ait

verum etiam eas quae in rerum natura esse desierunt simili modo etiam certi

condici eas posse ait

A hivatkozott szoumlveg az actio rerum amotarum inteacutezmeacutenyeacutevel fuumlgg oumlssze amely

keresetet a volt feacuterj indiacutethatott az elvaacutelt feleseacutege ellen ha az asszony vagy az ő

rabszolgaacuteja a haacutezassaacuteg alatt vagy a vaacutelaacutes soraacuten bizonyos dolgokat az egykori koumlzoumls

haacuteztartaacutesboacutel elvitt299 Ugyaniacutegy a volt feleseacuteg is megindiacutethatta a keresetet egykori feacuterje

ellen amelynek kereteacuteben a volt feleseacuteg a volt feacuterjjel szemben fennaacutelloacute koumlveteleacuteseinek

beszaacutemiacutetaacutesaacutet keacuterhette300 A kereset leacutenyege az volt hogy haacutezastaacutersak koumlzoumltt lopaacutesi

kereset indiacutetaacutesaacutera nem volt lehetőseacuteg mivel ez infamiaacutet eredmeacutenyezett volna301 Iacutegy a

haacutezasfelek koumlzoumltt csak a nem infamaacuteloacute actio rerum amotarum volt megindiacutethatoacute302 A

hivatkozott forraacuteshely a concubina aacuteltal elvitt dolgok esetkoumlreacutevel aacutell kapcsolatban az

aacutegyas ilyenkor lopaacuteseacutert felel mivel az actio rerum amotarumnak csak akkor van helye

ha a dologelveacutetel divortii causa toumlrteacutent303 Ennek folyomaacutenyakeacutent mutat raacute Ulpianus ndash

Iulianus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezve ndash hogy az emliacutetett kereset koumlreacuteben nem csupaacuten azokat a

dolgokat lehet koumlvetelni amelyek megvannak hanem azokat is amelyek maacuter nincsenek

298 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31-32 299 Paul D 25 2 1 (7 ad Sab) Rerum amotarum iudicium [hellip] introductum est adversus eam quae uxor fuit [hellip] Paul D 25 2 3 1 (7 ad Sab) Item si servus eius furtum fecerit [hellip]Paul D 25 2 3 3 (7 ad Sab) [hellip]etiam eas res quas divortii tempore mulier comederit vendiderit donaverit qualibet ratione consumpserit rerum amotarum iudicio contineri 300 Paul D 25 2 6 2 (7 ad Sab) Item cum rerum amotarum etiam in virum datur iudicium [hellip] Ulp D 25 2 7 (36 ad Sab) Mulier habebit rerum amotarum actionem adversus virum et compensare potest mulier cum actione qua maritus agere vult ob res amotas 301 Vouml Gai D 25 2 2 (ad ed praet tit de re iud) 302 KASER RPR I 323 618-619 LIEBS Klagenkonkurrenz 146-147 303 Marcell D 25 2 20 (7 dig) Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) Vouml KASER RPR I 619

92

meg Vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden olyan dolog perelhető volt az actio rerum amotarum

koumlreacuteben amelyet a feleseacuteg a vaacutelaacutest tervezve elvett a feacuterjtől valamint azok a dolgok is

amelyeket a vaacutelaacuteskor eltitkolt304 Ugyaniacutegy perelhetők az asszonynaacutel leacutevő dolgokon tuacutel

azok is amelyek valamilyen okboacutel maacuter nincsenek meg305 Mindezen fejtegeteacutesek

nyomaacuten az laacutetszik kirajzoloacutedni a szoumlvegekből hogy az in rerum natura desinere

kifejezeacutes ebben a koumlrben arra utal hogy az actio rerum amotarummal eacuterintett dolgok

koumlre maacuter nem leacutetezik az elidegeniacutetett dolgokat teacutenylegesen elhasznaacutelta elfogyasztotta

ezeket ekkeacutent ezek a dolgok a kuumllvilaacutegban is megszűntek leacutetezni Erre utalnak az ideacutezett

Paulus-veacutelemeacutenyben (Paul D 25 2 3 3 [7 ad Sab]) a comedere eacutes a consumere

kifejezeacutesek Ettől minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzőek azok az esetek amikor az asszony tuacuteladott az

emliacutetett dolgokon Ez utoacutebbi esetben joacutellehet az eladott dolog a kuumllvilaacutegban valahol

leacutetezik a volt feleseacuteg szempontjaacuteboacutel meacutegsem tekinthető leacutetezőnek mivel az asszony

nincs abban a helyzetben hogy a dologra baacutermifeacutele raacutehataacutest gyakorolhasson

Mindazonaacuteltal ez az eset azeacutert nem tartozik az in rerum natura desinere koumlreacutebe mivel az

ideacutezett Ulpianus-szoumlvegben a kifejezeacutes paacuterja exstare ami valaminek a leacutetezeacuteseacutet objektiacutev

eacutertelemben vett megleacuteteacutet fejezi ki306 Az ok ami miatt a keacutet eset egyuumlttes emliacuteteacutese

lehetseacuteges az eacuteppen az elteacuterő esetekhez fűzoumltt azonos joghataacutesban keresendő jelesuumll

mindkeacutet esetben a dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg helyeacutebe az actio rerum amotarummal

eacuterveacutenyesiacuteteni kiacutevaacutent igeacuteny leacutep

Az in rerum natura esse illetve desinere kifejezeacutesek fentebb vaacutezolt objektiacutev felfogaacutesaacutet

taacutemasztja alaacute egy maacutesik szoumlveg is amelyben egy oumlroumlkhagyoacute hagyomaacuteny ciacutemeacuten

rabszolgaacutet juttatna valakinek azonban oumlroumlkoumlsei koumlzuumll az egyik megoumlli a rabszolgaacutet

Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab)

Si unus ex heredibus servum legatum occidisset omnino mihi non placet

coheredem teneri cuius culpa factum non sit ne res in rerum natura sit

Pomponius akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ilyenkor ndash baacuter az oumlroumlkoumlstaacutersak egyetemleges

koumltelezettek lenneacutenek a hagyomaacutenyossal szemben ndash nem helyes a rabszolga megoumlleacuteseacuteből

eredő kaacuterral azt az oumlroumlkoumlstaacutersat is megterhelni akinek az oumlleacutesi cselekmeacuteny eacutes ebből

304 A hivatkozott szoumlvegen kiacutevuumll ld meacuteg Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) valamint Paul D 25 2 3 3 (7 ad Sab) Az utoacutebbi szoumlvegben kuumlloumlnoumlsen jelentősek a mulier vendiderit eacutes consumpserit kifejezeacutesek 305 WACKE Rerum amotarum 60aki kifejti azt is hogy a szoumlveg ndash kuumlloumlnoumlsen pedig annak certi fordulata ndash nem enged arra koumlvetkeztetni hogy a condictio eacutes az actio rerum amotarum egymaacutes alternatiacutevaacutei lettek volna 306 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoexstorsquo ERNOUT-MEILLET s v rsquostorsquo

93

eredően a rabszolga halaacutela nem roacutehatoacute fel iacutegy a veacutetlen oumlroumlkoumlstaacuters vonatkozaacutesaacuteban

leacutenyegeacuteben lehetetlenuumll a szolgaacuteltataacutes307

Az eddigiekben olyan esetekről volt szoacute amelyekben a dolog felett fennaacutellt dologi jogi

jogosultsaacuteg a dolog megsemmisuumlleacuteseacuteből eredően aacutetfordul a megsemmisuumlleacuteseacutert valoacute vagy

a megsemmisuumlleacutessel oumlsszefuumlggő helytaacutellaacutesi koumltelezettseacuteggeacute mintegy a megsemmisuumllt

dolog evilaacutegi lenyomatakeacutent Mindezek mellett feltehető az is hogy valaki szerződeacutesben

vagy veacutegrendeletben valamely dolog joumlvőbeni szolgaacuteltataacutesaacuteroacutel rendelkezik mint peacuteldaacuteul

egy Africanus aacuteltal ismertetett esetben

Afric D 30 108 10 (5 quaest)

Qui quinque in arca habebat ita legavit vel stipulanti promisit rsquodecem quae in

arca habeorsquo et legatum et stipulatio valebit ita tamen ut sola quinque vel ex

stipulatione vel ex testamento debeantur ut vero quinque quae deerunt ex

testamento peti possint vix ratio patietur nam quodammodo certum corpus quod

in rerum natura non sit legatum videtur quod si mortis tempore plena summa

fuerat et postea aliquod ex ea deperierit sine dubio soli heredi deperit

A veacutelemeacuteny kiinduloacutepontja hogy valaki eacutelők koumlzoumltti stipulatioacuteban vagy veacutegrendeletben

arra vaacutellal koumltelezettseacuteget hogy a laacutedaacutejaacuteban talaacutelhatoacute tiacutez aranyat szolgaacuteltatja joacutellehet az

emliacutetett laacutedaacuteban valoacutejaacuteban csak oumlt arany talaacutelhatoacute Africanusnak eme a falsa

demonstratio eseteacutere vonatkozoacute veacutelemeacutenye szerint mind a hagyomaacutenyrendeleacutes mind a

stipulatioacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes eacuterveacutenyes lesz azonban a koumltelezettől csak oumlt aranyat

lehet koumlvetelni308 Amennyiben ugyanis a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes idejeacuten a koumltelezett nem

rendelkezett tiacutez csupaacuten oumlt arannyal uacutegy eacutertelmetlen olyan oumlsszeget koumlvetelni tőle amely

valoacutejaacuteban nem leacutetezik309 Neacutemikeacutepp maacutes a helyzet akkor ha a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes

hagyomaacutenyrendeleacutes formaacutejaacuteban toumlrteacutent eacutes a veacutegrendelet teacutetelekor tiacutez arany aacutellt az

oumlroumlkhagyoacute rendelkezeacuteseacutere azonban utoacutebb az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet koumlvetően valamely

okboacutel csak oumlt arany marad meg Ebben az esetben minden bizonnyal az oumlroumlkoumlsnek

307 Ezzel egyezően ld pl a factum alterius bdquoaacutertalmassaacutegardquo kapcsaacuten KNUumlTEL Haftung 377 405262 a lehetetlenuumlleacutessel oumlsszefuumlggeacutesben CUENA BOY Rerum natura 251 A dologpusztulaacutes eacutes valamely koumltelezettseacuteg tovaacutebbi sorsa aacutell a koumlzeacuteppontban a koumlvetkező szoumlvegekben is Afric D 3 5 48 (8 quaest) Paul D 15 3 19 (4 quaest) Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) Az utolsoacutekeacutent emliacutetett forraacuteshelyen ismeacutet megjelenik az exstare eacutes az in rerum natura desinere kifejezeacutesek egymaacutessal valoacute paacuterba aacutelliacutetaacutesa 308 Ezzel egyezően ld meacuteg CUENA BOY Rerum natura 250 eacutes 53 sz jegyzet tovaacutebbi irodalommal 309 A szoumlvegben szereplő in rerum natura esse kifejezeacutes keacuterdeacuteseacutehez elsősorban Iavolenus kapcsaacuten ld pl M ISERA Javoleni 463 aki megemliacuteti hogy a kifejezeacutes mester eacutes taniacutetvaacuteny koumlzoumltt hagyomaacutenyozoacutedhatott

94

tudhatoacute be az oumlsszeg csoumlkkeneacutese ekkeacutent az eme teacutenyből eredő veszteseacuteget is ő koumlteles

viselni Keacutetseacutegtelenuumll van igazsaacutega Horak aacutelliacutetaacutesaacutenak amikor egy maacutesik leacutenyegeacutet

tekintve hasonloacute iraacutenyba mutatoacute Iavolenus-hely310 kapcsaacuten entimematikus eacuterveleacutesre

hivatkozik amelynek kereteacuteben a hiaacutenyzoacute premissza teljesseacuteggel nyilvaacutenvaloacute311 A

Iavolenustoacutel szaacutermazoacute peacuteldaacuteban a hiaacutenyzoacute premissza a Digesta egy maacutesik

szoumlveghelyeacuteből vezethető le amely szerint a lehetetlenre iraacutenyuloacute szolgaacuteltataacutes nem

keacutepezheti koumltelem taacutergyaacutet312 Horak azonban nem viszi veacutegig eacuterveleacuteseacutet eacutes nem igyekszik

megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy mieacutert tekinthető nyilvaacutenvaloacutenak Celsustoacutel szaacutermazoacute

aacutelliacutetaacutes A termeacuteszetnek van egy az embertől fuumlggetlen rendje amely egyetemesen eacutes

szuumlkseacutegkeacuteppen eacuterveacutenyre jut eacutes amelynek felismereacuteseacutere az ember keacutepes313 A

termeacuteszetnek ezen szuumlkseacutegszerű eacutes univerzaacutelis rendjeacuteből ered hogy leacutetezik lehetseacuteges eacutes

lehetetlen ezt a teacutenyt az ember ndash miutaacuten felismerte ndash neacutemely esetben jogi norma

tartalmaacutevaacute teszi Ekkor a naturaacuteboacutel adoacutedoacute rend egyszersmind a ius hataacuterakeacutent szolgaacutel ndash

nem korlaacutetozva hanem eacuteppen kiteljesiacutetve azt314 A rerum naturaacutera utalaacutes az egyes

esetekben a lehetseacuteges eacutes lehetetlen koumlzoumltti a naturaacuteboacutel eredő hataacutervonal meghuacutezaacutesaacutenak

lekeacutepeződeacutese amelynek folyomaacutenyakeacutent bizonyos probleacutemaacutekra csak szuumlkseacutegszerűen eacutes

elkeruumllhetetlenuumll csak egyetlen vaacutelasz adhatoacute315

2 2 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese

Abban a szoumlvegcsoportban ahol az in rerum natura esse fordulat az objektiacutev valoacutesaacuteg

kifejezeacuteseacutere szolgaacutel eacuteppen az objektiacutev valoacutesaacuteg az amely bizonyos szabaacutelyok

alkalmazhatoacutesaacutegaacutet megteremti Ekkeacutent a valoacutesaacuteg olyan előzetesen maacuter adott kereteacutet

keacutepezi a majdan meghozandoacute doumlnteacuteseknek amely magaacutet a doumlnteacutesi szabadsaacutegot tartja

kordaacuteban Nem a szabadsaacuteg korlaacutetozaacutesaacuteroacutel van szoacute hiszen ez a keret teremti meg annak

lehetőseacutegeacutet hogy egyfelől ne esetleges doumlnteacutesek szuumllessenek maacutesfelől pedig hogy az

310 Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) Lucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres dato Ofilius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi triticum in rerum natura non esset quod verum puto 311 HORAK Rationes decidendi 277 312 Cels D 50 17 185 (8 dig) Inpossibilium nulla obligatio est Ehhez ld CUENA BOY Rerum natura 227-229 313 Vouml BRETONE Fondamenti 115 314 Korlaacutetozaacutest eacuteppen az jelentene ha a natura ilyen funkcioacuteja vagy jellege hiaacutenyozna hiszen ilyen esetben abszurd tartalmuacute teacutetelek is a ius elemeiveacute vaacutelhatnaacutenak amely abszurd tartalmuacute teacutetelek eacuteppen a ius ceacutelja szerinti realizaacuteloacutedaacutesaacutet gaacutetolnaacutek 315 Vouml MAYER-MALY Ius 11

95

iacutegy meghozott doumlnteacutesek ne rugaszkodjanak el a mindennapi eacutelettől Azeacutert lesz ez egy

szilaacuterd kerete a doumlnteacuteshozatalnak mert az objektiacutev valoacutesaacuteg fuumlggetlen attoacutel hogy az egyes

ember tud-e roacutela valamint attoacutel is hogy erről mi a veacutelemeacutenye ekkeacutent figyelmen kiacutevuumll

hagyaacutesa fogalmilag kizaacutert Egy elhalt pater familias utaacuten marad egy fiuacute eacutes egy vaacuterandoacutes

feleseacuteg Ebben az esetben a filius nem perelheti a pater familias adoacutesaitoacutel a kintlevőseacutegek

feleacutet akkor sem ha keacutesőbb egyetlen fiuacute szuumlletik mivel szuumllethetett volna toumlbb is joacutellehet

a rerum naturaacuteboacutel eredően annyi biztos volt hogy egy gyerek szuumlletni fog Ezzel

szemben Sabinus eacutes Cassius veacutelemeacutenye az hogy a fiuacute a kintlevőseacutegek negyedeacutet

perelheti mivel akaacuter az is meglehet hogy haacuterom gyerek szuumlletik majd Nem alap neacutelkuumlli

az a meglaacutetaacutes hogy mind Paulus mind pedig Sabinus eacutes Cassius egyaraacutent a sajaacutet konkreacutet

tapasztalataikra alapiacutetottaacutek veacutelemeacutenyuumlket eacuteppuacutegy mint Iulianus egy maacutesik esetben Az ő

elkeacutepzeleacutese szerint a szuumlleteacutesig csak akkora haacutenyadot lehet koumlvetelni a kintleacutevőseacutegekből

amekkora haacutenyadra feltehetően oumlroumlkoumls lesz a fiuacute vagy az egeacutesz tatozaacutes negyedeacutet

kiacuteseacuterelheti meg behajtani mert a tapasztalat szerint haacuterom gyerek szuumllethet egyszerre

vagy a hatodaacutet mert oumlt szuumllethet Ez utoacutebbi kapcsaacuten Iulianus utal Arisztoteleacuteszre aki

beszaacutemol egy esetről amikor egy alexandriai nőnek egyszerre oumlt gyereke szuumlletett eacutes a

jogaacutesz ndash mint iacuterja ndash ennek az esetnek a valoacutesaacutegtartalmaacuteroacutel szemeacutelyesen győződoumltt meg

Egyiptomban 316 Mindebből laacutethatoacute hogy megoldhatatlan probleacutemaacutet jelent az egyes

joumlvőbeli esemeacutenyek előre laacutetaacutesa amivel a roacutemai jogaacuteszok is tisztaacuteban voltak317 Ezekben

az esetekben azonban sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy amikor a jogaacutesz veacutelemeacutenyt

mond akkor a jogaacuteszi veacutelemeacutenyeacutet valamilyen a kuumllvilaacutegboacutel szaacutermazoacute tapasztalati

megfigyeleacutessel taacutemasztja alaacute Ekkeacutent nem fogadhatoacute el maradeacutektalanul Bretone azon

meglaacutetaacutesa hogy amint bizonyos esemeacutenyek mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes nem

jelezhetők előre ugyaniacutegy lehetetlen teljes bizonyossaacuteggal előzetesen megaacutellapiacutetani

hogy egy gyerek fog-e szuumlletni vagy egyneacutel toumlbb318 Igaz az hogy a termeacuteszetre amely

egyeacutebkeacutent oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet hoz leacutetre jellemző valamifeacutele kiszaacutemiacutethatatlansaacuteg

316 Paul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) eacutes Iul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) Vouml WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 24 BRETONE Fondamenti 119 317 A fentiekhez hasonloacute esetet mutat be Ulpianus (Ulp D 38 16 3 9-10 [14 ad Sab]) ha egy gyerek az apa halaacutelakor meacuteg nem szuumlletett meg akkor a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szerint az agnaacutet rokonoknak meg kell vaacuterniuk a szuumlleteacutes idejeacutet mi toumlbb a vele azonos fokon aacutelloacute rokonok osztoznak vele az oumlroumlkseacutegben A konkreacutet esetben felmeruumllt keacuterdeacutes az volt hogy hogyan kell szaacutemiacutetani az oumlroumlkseacuteg egy főre eső haacutenyadaacutet A probleacutema ndash a fentiekhez hasonloacutean ndash abboacutel adoacutedik hogy egyetlen szuumlleacutesből akaacuter toumlbb gyermek is szuumllethet Ulpianus akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ha egy nő biztosan aacutelliacutetotta hogy vaacuterandoacutes joacutellehet nem volt az akkor a maacuter megszuumlletett gyermek lesz az egeacutesz hagyateacutek oumlroumlkoumlse hiszen tudta neacutelkuumll is oumlroumlkoumlsseacute vaacutelik Ebből pedig az koumlvetkezik hogy ha időkoumlzben a maacuter megszuumlletett gyerek meghalna a teljes hagyateacutek az ő oumlroumlkoumlseacutere vagy oumlroumlkoumlseire szaacutell aacutet Leacutetezik ugyanakkor leacutenyegileg ellenteacutetes aacutellaacutesfoglalaacutes is az osztaacutelyra bocsaacutetaacutessal kapcsolatban (Paul D 37 6 2 pr [41 ad ed]) vouml BRETONE Fondamenti 119-120 318 BRETONE Fondamenti 119

96

is319 Aacutem ebben az esetben nem az a helyzet hogy a termeacuteszet ndash az immanens rend

mellett ndash kiszaacutemiacutethatatlan sokkal inkaacutebb arroacutel hogy az emberi megismereacutes veacuteges illetve

toumlkeacuteletlen a megismereacutes amelyhez eacuteppen az ember oumlsztoumlnoumls eacutertelmeacuten keresztuumll vezet az

uacutet320 Ehhez keacutepest tehaacutet Bretone azon elgondolaacutesa hogy termeacuteszet egy immanens tervet

hordoz magaacuteban amelyet folyamatosan eacuterveacutenyre juttatva tesz nyilvaacutenvaloacutevaacute eacutes csak

rajtunk aacutell hogy a konkreacutet esetben figyelmen kiacutevuumll hagyjuk-e valamely maacutes megiacuteteacuteleacutesre

vagy felteveacutesre hagyatkozva egyaacuteltalaacuten nem fogadhatoacute el321 Hiszen sajaacutet maga is

elismeri hogy az egyetemes termeacuteszetben van egy soha aacutet nem haacuteghatoacute toumlrveacuteny (recta

ratio) vagyis a termeacuteszet szerinti eacutelet egyszersmind az ereacutenyes eacuteletet is jelenti322 akkor a

minduntalan eacuterveacutenyre juttatott eacutes nyilvaacutenvaloacutevaacute tett tervet amely a recta ratioacuten alapul

vagy felismerjuumlk vagy sem Ennyiben aacutell egyszersmind a termeacuteszet kiszaacutemiacutethatatlansaacutega

is Maacutes formaacuteban hasznaacutelja Ulpianus a rerum natura fogalmaacutet az objektiacutev valoacutesaacuteg

lekeacutepezeacuteseacutere

Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed)

Ergo si non stetit per actorem tenet actio etiamsi per rerum naturam stetit sed

magis dicendum est subveniri reo debere

A praetori edictum rendelkezeacutese szerint keresetet ad a praetor amennyiben nyilvaacutenvaloacute

az hogy aki peacutenzfizeteacutesre szoacuteloacute koumltelezettseacuteget vaacutellalt e koumltelezettseacuteget nem teljesiacutetette

eacutes a felperesnek sem roacutehatoacute fel a vaacutellalt koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutenek elmaradaacutesa323 Ehhez

kapcsoloacutedik Ulpianus megjegyzeacutese amely szerint ha nem a felperesen muacutelott a teljesiacuteteacutes

sikere a praetor megadja neki a keresetet meacuteg abban az esetben is ha a teljesiacuteteacutes

lemaradaacutesa a rerum naturaacutenak tudhatoacute be vagyis abban az esetben is perelhet a felperes

ha a maacutesik felet a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek abban hogy teljesiacutetsen Ehelyuumltt tehaacutet a

rerum natura olyan objektiacutev koumlruumllmeacutenyeket jeloumll amelyekre az adoacutesnak nincs raacutehataacutesa

Ulpianus azonban hozzaacuteteszi mindehhez hogy veacutelemeacutenye szerint kimenteacutesi lehetőseacuteget

319 BRETONE Fondamenti 115-116 320 Ehhez ld WALDSTEIN Teoria generale 33-41 321 Vouml BRETONE Fondamenti 120 bdquoLa natura [hellip] reca un progetto dentro di seacute e lo rende chiaro attuandolo Siamo noi a ignorarlo nel caso concreto e perciograve ricorriamo a qualque calcolo o ipotesirdquo 322 BRETONE Fondamenti 117 323 Vouml Ulp D 13 5 16 2 (27 ad ed) A szoumlvegrekonstrukcioacute vonatkozaacutesaacuteban ld LENEL EP 247-252 Lenel uacutegy veacuteli hogy a neque solvere neque fecisse fordulat egy az edictum maacutesolaacutesa soraacuten keletkezett hiba eredmeacutenye Reacuteszletesen LENEL EP 250

97

kell biztosiacutetani az adoacutes szaacutemaacutera324 A jogaacuteszi veacutelemeacuteny alapja nagy valoacutesziacutenűseacuteggel

eacuteppen az a felismereacutes lehetett hogy nem az adoacutes gondossaacutegaacutenak hiaacutenya vagy esetleg

szaacutendeacutekos magatartaacutesa ideacutezte elő a teljesiacuteteacutes elmaradaacutesaacutet sokkal inkaacutebb egy embertől

fuumlggetlen kuumllső koumlruumllmeacuteny amely kuumllső voltaacutetoacutel fuumlggetlenuumll alkalmas a felek koumlzoumltti

jogviszony moacutedosiacutetaacutesaacutera hiszen a hitelező koumlveteleacutesi joga a teljesiacuteteacutes ilyen kuumllső

koumlruumllmeacuteny miatti elmaradaacutesaacuteboacutel eredően fordul igeacutenybe (tenet actio)325

Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed)

Interdum pura stipulatio ex re ipsa dilationem capit veluti si id quod in utero sit

aut fructus futuros aut domum aedificari stipulatus sit tunc enim incipit actio

cum ea per rerum naturam praestari potest sic qui carthagini dari stipulatur

cum romae sit tacite tempus complecti videtur quo perveniri carthaginem potest

item si operas a liberto quis stipulatus sit non ante dies earum cedit quam

indictae fuerint nec sint praestitae

A Paulus aacuteltal bemutatott peacutelda szerint előfordulhatnak olyan esetek amikor maga a

stipulatio illetőleg annak teljesiacuteteacutese keacutesedelmet szenved326 Ilyen lehet amikor valaki

meacutehmagzatra tekintettel vagy joumlvőbeni gyuumlmoumllcsre vagy megeacutepiacutetendő eacutepuumlletre stipulaacutel

Ilyen esetekben a koumlvetelhetőseacuteg akkor keletkezik amikor rerum natura szerint moacuted

nyiacutelik a teljesiacuteteacutesre327 Ennek a veacutelemeacutenynek a koumlreacuteben joacutel laacutethatoacute hogy az in rerum

natura esse kifejezeacutes nem csupaacuten valaminek a leacutetezeacuteseacutet jeloumlli nem arroacutel van szoacute hogy az

emliacutetett stipulatioacutek leacutetrejoumlttek-e vagy sem hanem arroacutel hogy a stipulatioacuteba foglalt

normatiacutev koumltelezettseacutegvaacutellalaacuteshoz keacutepest mikor vaacutelik lehetőveacute ennek materiaacutelis

teljesiacutethetőseacutege328 Ez a materiaacutelis teljesiacutethetőseacuteg viszont attoacutel fuumlgg hogy a kuumllvilaacutegban

324 Ulrike Babusiaux a hivatkozott Ulpinus-helyet az aequitas naturalis illetőleg a fides keacuterdeacuteseacutevel kapcsolja oumlssze Vouml BABUSIAUX Aequitas naturalis 633-634 Elgondolaacutesa figyelemre meacuteltoacute mivel Ulpianus hangsuacutelyozza hogy a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek az alperest a teljesiacuteteacutesben ekkeacutent ndash veacutelemeacutenye szerint ndash kimenteacutesi lehetőseacuteget kell biztosiacutetani az alperes szaacutemaacutera Markaacutensan jelenik meg tehaacutet eme veacutelemeacutenyben az egyensuacutely fenntartaacutesaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutes meacutegpedig ndash mint azt Foumlldi Andraacutes a joacutehiszeműseacuteg eacutes tisztesseacuteg elveacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban kimutatja ndash a felek helyzeteacutenek egyensuacutelyba hozaacutesa reacuteveacuten A biacuteroacutei doumlnteacutesnek ugyanis ebben a konkreacutet esetben figyelembe kell vennie az eset egyedi koumlruumllmeacutenyeit is a toumlrveacutenyi szabaacutely tuacutelzottan aacuteltalaacutenos jellegeacutet ellensuacutelyozandoacute Reacuteszletesen ld FOumlLDI

Joacutehiszeműseacuteg 19 eacutes 21 irodalommal 325 Ezzel egyezően ld LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 280 eacutes 314 326 Vouml CUENA BOY Rerum natura 253 327 Ezzel egyezően ld CUENA BOY Rerum natura 238 bdquo[hellip] esa misma idea de la realidad hace que una prestacioacuten no pueda ser exigida antes de que su complimiento sea posible conforme a la rerum naturardquo 328 Hasonloacute eacutertelemben fogja fel Mayer-Maly is a rerum natura jelenteacuteseacutet egy a hetvenes eacutevek elejeacuten megjelent tanulmaacutenyaacuteban amikor egyenlőseacutegjelet tesz a natura rerum eacutes a necessitas (rerum) kifejezeacutesei koumlzeacute amelyek koumlzuumll az utoacutebbi is forraacutesszerű kifejezeacutes (vouml pl Paul D 4 6 16 [12 ad ed] Paul D 23 4 8

98

milyen konkreacutet helyzettel aacutellunk szemben Ha tehaacutet valaki azt vaacutellalja hogy Karthagoacuteban

lesz koumlteles fizetni joacutellehet ő Roacutemaacuteban van akkor okszerű hogy az ekkeacutent vaacutellalt

koumltelezettseacuteg akkor teljesiacutethető ha a koumltelezettseacuteget vaacutellaloacute szemeacutely valamilyen moacutedon

eljut Karthagoacuteba Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a per rerum naturam praestari potest fordulat a

konkreacutet helyzet objektiacutev valoacutesaacutegaacutet jeleniacuteti meg aki nincs Karthagoacuteban annak el kell

utaznia oda annak eacuterdekeacuteben hogy a vaacutellalt koumltelezettseacutege normatiacutev szempontboacutel

egyaacuteltalaacuten keacuterdezhetőveacute vaacuteljeacutek Leacutenyegileg ugyanebbe a koumlrbe tartozik a lehetetlenre

koumltelező biacuteroacutei iacuteteacutelet a lehetetlenre vonatkozoacute koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes valamint egy

időtűzeacuteshez koumltoumltt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese is329 A hivatkozott esetekben az

objektiacutev valoacutesaacuteg meghataacuterozottsaacutega vagy materiaacutelis alapuacute (lehetetlen szolgaacuteltataacutes) vagy

normatiacutev koumltődeacutesű (biacuteroacutei iacuteteacutelet koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes időtűzeacutessel)330 Oumlsszesseacutegeacuteben

elfogadhatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes hogy minden ilyen esetben szuumlkseacuteges felismerni azt ami

termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen331 Nem mindegy azonban hogy az alapul szolgaacuteloacute

objektiacutev valoacutesaacuteg ndash amelyhez meacuterten aacutelliacutethatoacute valamiről hogy lehetseacuteges vagy lehetetlen

ndash az embert koumlruumllvevő vilaacuteg valoacutesaacutega vagyis bdquoa halak uacutesznak a madarak repuumllnekrdquo

igazsaacutega vagy a normatiacutev rend azaz az bdquouti lingua nuncupassitrdquo valoacutesaacutega Az utoacutebbi

esetben ugyanis nem arroacutel van szoacute hogy a minket koumlruumllvevő vilaacuteg rendjeacuten lehetetlen a

vaacutellalt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese hiszen az ilyen koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok ndash persze

a felek konszenzusaacuten nyugodva ndash moacutedosiacutethatoacutek ennek hiaacutenyaacuteban a normatiacutev rendet seacuterti

minden olyan koumlveteleacutes amely hataacuteridő előtt fogalmazoacutedik meg332

[7 ad Sab] Paul D 40 7 20 5 [16 ad Plaut]) Ld MAYER-MALY Natur der Sache 122 Nem minden alap neacutelkuumlli azonban ezeken a helyeken a necessitasra utalaacutes A rerum natura kifejezeacutest tartalmazoacute szoumlveghelyek toumlbb mint egyoumltoumlde Paulustoacutel szaacutermazik (ld taacuteblaacutezat fentebb) ekkeacutent feltehető hogy a hivatkozott esetekben is ezt a kifejezeacutest hasznaacutelta volna ha ennek teacutenyelgesen lett volna alapja vagyis minden bizonnyal toumlbbről van szoacute egyszerű stilaacuteris keacuterdeacutesneacutel 329 Vouml Paul D 49 8 3 pr ndash 1 (16 resp) Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Cels D 50 17 186 (12 dig) Mindez azzal egyuumltt igaz hogy az Ulpianus-hely egyfelől a konkreacutet dolog leacutetezeacuteseacutenek hiaacutenyaacuteroacutel szoacutel eacutes csak ennek figyelembe veacuteteleacutevel egyuumltt eacutertelmezhető a teljes szoumlveg akkeacutent mint amely az objektiacutev valoacutesaacutegot tuumlkroumlzi 330 Noumlrr is uacutegy veacuteli hogy az előbbi esetben a natura kifejezeacutes hasznaacutelata materiaacutelis vagy inkaacutebb kollokviaacutelis jellegű azt hangsuacutelyozza azonban hogy Paulus ehelyuumltt csupaacuten egy kiveacutetelt akar igazolni jogaacuteszi eacutervekkel alaacutetaacutemasztani meacutegpedig annak a szabaacutelynak a kiveacuteteleacutet hogy a stipulatio előfelteacutetelezi az iacutegeacutert dolog leacuteteacutet Csakhogy itt eacuteppen nem kiveacutetelről van szoacute hanem ennek a szabaacutelynak a megerősiacuteteacuteseacuteről ahogy a stipulatio termeacuteszeteacuteből jellegeacuteből adoacutedik hogy az iacutegeacutert dolognak leacuteteznie kell az iacutegeacuteret megteacuteteleacutenek pillanataacuteban uacutegy az egyes dolgok hasznainak jellegeacuteből adoacutedik hogy nem mindig a dologgal egyuumltt leacuteteznek van olyan időszak amikor meacuteg csak vaacuterhatoacute ezek leacutete Vouml NOumlRR Vera filosofia 554 331 Vouml BRETONE Fondamenti 267 332 Laacutetni kell ugyanakkor hogy a normatiacutev rend megseacuterteacutese okaacuten lehetetlen vaacutellalaacutes peacuteldaacutejaacuteban nem maacutesodrendű csak maacutes jellegű lehetetlenseacutegről van szoacute Ekkeacutent tehaacutet Bretone alapvetően sarkos meglaacutetaacutesa elfogadhatoacute joacutellehet a konkreacutet helyzetek enneacutel aacuternyaltabbak is lehetnek

99

2 3 Rerum natura mint specifikus jellemző

Az utolsoacute szoumlvegcsoportban a rerum natura (illetve a natura rei) az egyes dolgok

kuumlloumlnleges jellemzőjeacutet speciaacutelis termeacuteszeteacutet iacuterja le Ennek a csoportnak koumlzoumls jellemzője

ndash figyelembe veacuteve a jelen iacuteraacutes elejeacuten szereplő oumlsszesiacutető taacuteblaacutezatot is ndash az hogy egyetlen

olyan szoumlveget sem lehet itt elemezni amely tisztaacuten() ebbe a csoportba tartozhatna A

csoporttal kapcsolatos ilyeteacuten probleacutemaacutet a kategorizaacutelaacutes soraacuten maga Waldstein is

eacuterezhette hiszen toumlbbszoumlr hivatkozott munkaacutejaacuteban az ezzel a teacutemaacuteval foglalkozoacute reacutesz

ciacutemeacuteben ugyan a rerum natura fordulatra utal a hivatkozott eacutes elemzett forraacutesokban

azonban maacuter nem aacuteltalaacutenosan szerepel ez a kategoacuteria hanem bdquoaproacutepeacutenzre vaacuteltvardquo vagyis

a kifejezeacutes rsquoresrsquo tagjaacutet a hivatkozott esetek konkretizaacuteljaacutek Ennek legjobb peacuteldaacuteja az

egyik ideacutezett Paulus-szoumlveg princiacutepiuma amely szerint haacuterom indoka lehet annak hogy

egy alacsonyabban fekvő telek alaacuterendelt egy magasabban fekvő teleknek333 Ezek pedig

a toumlrveacuteny az ingatlan termeacuteszete valamint nagy muacutelttal rendelkező eacuteppen ezeacutert toumlrveacuteny

erejeacutevel biacuteroacute szokaacutes vagy gyakorlat Waldstein szerint eacuterdekes a natura loci fordulat

mikeacutenti elhelyezeacutese ami arra enged koumlvetkeztetni hogy az ingatlan termeacuteszetes fekveacutese

toumlrveacuteny illetve az időmuacutelaacutessal megalapozott jogaacutellapot hiaacutenyaacuteban veendő figyelembe

Ekkor is azonban csak akkeacutent hogy mi az a meacuterteacutek amelyet az alacsonyabban fekvő

telek a magasabban fekvő telekről lefolyoacute viacutezből bdquokezelnirdquo tud aneacutelkuumll hogy emberi

beavatkozaacutesra lenne szuumlkseacuteg vagyis annak mutatoacuteja hogy hol huacutezoacutedik a termeacuteszetes

viacutezaacutetfolyaacutes hataacutera amelynek elviseleacuteseacutere az alacsonyabban fekvő ingatlan tulajdonosa

koumlteles334

Eltekintve azonban ezektől a szoumlvegektől az emliacutetett taacuteblaacutezat is joacutel peacuteldaacutezza hogy a

harmadik kategoacuteriaacutenak legfeljebb csak a vitathatoacute besorolaacutesuacute helyek eseteacuteben lehet

jelentőseacutege akkeacutent hogy maacutes csoportokba sorolaacutessal versengő minősiacuteteacutest is lehetőveacute

tesz Egyszersmind az is laacutethatoacute hogy a rerum natura ilyeteacuten eacutertelmezeacutese maacuter tuacutelmutat a

nyelvi-formai alapon aacutelloacute elemzeacutes hataacuterain ez azonban magaacutet a csoportosiacutetaacutest nem teszi

megalapozatlannaacute

333 Paul D 39 3 2 pr (49 ad ed) In summa tria sunt per quae inferior locus superiori servit lex natura loci vetustas quae semper pro lege habetur minuendarum scilicet litium causa 334 Reacuteszletesen ld WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 37 eacutes 39 Ellenteacutetes neacutezetet keacutepvisel HORAK Rationes decidendi 280

100

2 4 A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek

Az ebben a koumlrben emliacuteteacutesre keruumllő szoumlvegekben koumlzoumls hogy baacuter a rerum natura ezeken

a helyeken hataacuterozottan fejezi ki valaminek a leacutetezeacuteseacutet vagy a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet esetleg az

objektiacutev valoacutesaacutegra is laacutethatoacutean utal meacutegis tulajdoniacutethatoacute az egyes szoumlvegeknek olyan

maacutesodlagos ndash nem belemagyaraacutezott ndash eacutertelem is amely alapjaacuten elgondolkodtatoacute lehet

hogy ezek a szoumlvegek a jelzetteken tuacutel egy maacutesik szoumlvegkategoacuteriaacuteba is soroltassanak Ezt

szaacutemiacutetaacutesba veacuteve a felteacutetelezett konkurencia az alaacutebbi oumlsszeaacutelliacutetaacutesban fordulhat elő az

első eacutes a maacutesodik csoport (leacutetezeacutes ndash objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese) az első eacutes a harmadik

csoport (leacutetezeacutes ndash speciaacutelis jellemző) valamint a maacutesodik eacutes harmadik csoport (objektiacutev

valoacutesaacuteg kifejezeacutese ndash speciaacutelis jellemző) koumlzoumltti besorolaacutes lehet keacuterdeacuteses

2 4 1 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek koumlzoumltt ebben a csoportban első helyen

szerepeltethető Iavolenus egy veacutelemeacutenye

Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab)

rsquoLucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres

datorsquo Ofilius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi

triticum in rerum natura non esset quod verum puto

Az esetben szereplő hagyomaacutenyrendeleacutes eacutertelmeacuteben az oumlroumlkhagyoacute oumlroumlkoumlse koumlteles

Lucius Titius reacuteszeacutere 100 modius gabonaacutet adni amelynek mindegyike tehaacutet minden

egyes modius egyenkeacutent 100 pondust nyom A jogaacutesz Ofilius eacutes a vele azonos

aacutellaacutespontot keacutepviselő Labeo neacutezeteacutere hivatkozik akik szerint ilyen legatum nem

keacutepzelhető el mivel ilyesfajta gabona nem leacutetezik ndash ekkeacutent a hagyomaacutenyrendeleacutes

eacuterveacutenytelen335 Egy veacuteka gabonaacuteba ugyanis 100 pondus nem feacuter bele ndash ez a konkreacutet

esettől fuumlggetlenuumll igaz az objektiacutev valoacutesaacuteg az hogy ezek a meacuterteacutekek a

hagyomaacutenyrendeleacutesben iacuterottakkal egyezően nem feleltethetők meg egymaacutesnak336 Vagyis

335 GROSSO Raciones decidendi 120 336 Ld CUENA BOY Rerum natura 249 kuumlloumlnoumlsen pedig az alaacutebbit bdquoEs eacuteste un dato del mundo corporal de la realidad fiacutesica que representa un liacutemite insuperable para la libertad de disposicioacuten del testador [hellip]rdquo A

101

ehelyuumltt a rerum natura korreaacutel az aacuteltalaacutenos nyelvhasznaacutelattal abboacutel kiindulva jeleniacuteti

meg a teacutenylegesseacuteget keacutepezi le a valoacutesaacutegot337 Ekkeacutent a rerum natura non esset nem

csupaacuten azt jelenti hogy nem leacutetezik hanem egyszersmind azt is hogy a kikoumlteacutes abszurd

eacutes nemleacutete eacuteppen az abszurditaacutesboacutel koumlvetkezik Ehhez a keacuterdeacuteshez hasonloacute Ulpianus egy

aacuteltalaacutenosabb megfogalmazaacutesuacute kijelenteacutese amely szerint mindaz aminek vagy lehetetlen

a szolgaacuteltataacutesa vagy amely nem leacutetezik az a szerződeacutesben nem iacuterottnak tekintendő338 A

szoumlveg kategorizaacutelaacutesa taacutevolroacutel sem egyszerű egyfelől igaz hogy utal a szoumlveg a

teacutenyleges leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera (ea [hellip] quae in rerum natura non sunt) ebből a szempontboacutel

tehaacutet a waldsteini elhelyezeacutes eacuterthető Azonban a szoumlveg maacutesik fordulata (quae dari

impossibilia sunt) az aacutetadaacutes lehetetlenseacutegeacutere mutat amelynek veacutegeredmeacutenye ismeacutet az

hogy ea in rerum natura non sunt vagyis a kikoumlteacutes abszurditaacutesa okozza a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet

Vagyis az Ulpianus aacuteltal emliacutetett koumltelezettseacuteg illetőleg a Iavolenusnaacutel megjelenő

suacutelymeacuterteacutekek termeacuteszete jellege alapvető vonatkoztataacutesi pontul szolgaacutelnak a leacutetezeacutes

meghataacuterozaacutesaacutenak koumlreacuteben is339 Az eddig mondottakboacutel koumlvetkezően a Iavolenus-

szoumlveg a kategorizaacutelaacutes soraacuten akaacuter keacutet csoportba is keruumllhetett volna hiszen a leacutetezeacutesre

utalaacutes mellett az objektiacutev valoacutesaacutegot leiacuteroacute tartalma mellett is alappal lehet eacutervelni

2 4 2 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

Az operae keacuterdeacutese kapcsaacuten főkeacutent Ulpianus egy roumlvid megaacutellapiacutetaacutesaacutera szokaacutes hivatkozni

azonban ehhez elengedhetetlenuumll kapcsoloacutedik egy maacutesik ezzel leacutenyegeacuteben egyező

tartalmuacute szoumlveg Paulustoacutel

Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab)

Operae in rerum natura non sunt340

jelen textus eacutes Celsus egy veacutelemeacutenye (Cels D 50 17 185 [8 dig]) koumlzoumltti paacuterhuzamra neacutezve ld HORAK Raciones decidendi 277-278 337 Ehhez ld MANTELLO Natura e diritto 208 338 Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Ea quae dari impossibilia sunt vel quae in rerum natura non sunt pro non adiectis habentur 339 Ezzel egyezően MANTELLO Natura e diritto 209 CUENA BOY Rerum natura 234-235 249 340 Ehhez a roumlvid aacutelliacutetaacuteshoz ld Bessenyő Andraacutes eacutertő megjegyzeacuteseacutet amely szerint operae alatt a roacutemaiak olyan gazdasaacutegilag neacutelkuumlloumlzhetetlen teacutenyezőket eacutertettek amelyek csupaacuten aacutetmenetileg leacuteteznek ennek kapcsaacuten egy Paulus-textusra hivatkozik Vouml Paul D 50 16 5 1 (2 ad ed) rsquoOpere locato conductorsquo his verbis Labeo significari ait id opus quod Graeci ἀποτέλεσμα vocant non ἔργον id est ex opere facto corpus aliquod perfectum Ehhez ld meacuteg LIDDELL ndash SCOTT s vv ἀποτέλεσμα eacutes ἔργον Ekkeacutent a leacutenyeg nem valamilyen fizikai eacutertelemben vett cselekveacutesben tettben aacutell hanem valaminek az alapos teljesiacuteteacuteseacuteben Ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 500 Maacuter ezek a megfontolaacutesok is abba az iraacutenyba

102

Paul D 7 7 1 (2 ad ed)

Opera in actu consistit nec ante in rerum natura est quam si dies venit quo

praestanda est quemadmodum cum stipulamur rsquoquod ex arethusa natum eritrsquo

A szoumlvegek szerint operae alatt valamilyen emberi cselekveacuteseket kell eacuterteni341 azonban

ez nem baacutermifeacutele cselekveacutest teveacutest jelent opera csak akkor lesz egy cselekveacutes ha annak

teljesiacuteteacutesi ideje eljoumltt ezt megelőzően azonban nem leacutetezik mint opera a teljesiacuteteacutesi idő

eljoumltte avatja az egyszerű emberi cselekveacutest szaacutemon keacuterhető koumltelezettseacuteggeacute342 Paulus

hozzaacuteteszi hogy ez hasonloacute azokhoz az esetekhez amikor valaki res futuraacutera neacutezve

stipulaacutel343 Ekkeacutent a teljesiacuteteacutesi idő eljoumltteacutevel vaacutelik az egyszerű cselekveacutes jogi

szempontboacutel leacutetezőveacute (in rerum natura est) tehaacutet koumlvetelhetőveacute is ez avatja tehaacutet a

cselekveacutest meghataacuterozott jellegűveacute amely kuumlloumlnleges jogi szempontboacutel is relevaacutens

jellemzőkkel biacuter344 Ekkeacutent az emberi cselekveacutes speciaacutelis minőseacutegeacutet iacuterja le itt az in rerum

natura esse kifejezeacutes ebből adoacutedoacutean mindkeacutet szoumlveg ndash baacuter keacutetseacutegtelen hogy első

tekintetre az első csoportba tartozoacutenak tekinthetők ndash nem minden alap neacutelkuumll veti fel

mutatnak hogy operae vonatkozaacutesaacuteban a rerum natura kifejezeacutes nem pusztaacuten a leacutetezeacutesre utal hanem egy bizonyos időhoumlz vagy konkreacutet feladathoz koumltődő teljesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteget jeleniacutet meg Ehhez keacutepest kuumlloumln emiacutelteacutest eacuterdemel Pescani neacutezete amelyet Visky Kaacuteroly is ismertet Pescani monograacutefiaacutejaacuteroacutel iacuterott recenzioacutejaacuteban Ezek szerint nem az opera hanem ennek eredmeacutenye az opus az ami a kuumllvilaacutegban leacutetezik Ehhez ld VISKY Opere 225 Keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az operaacutet aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint ami non in rerum natura est Ehhez ld Sen Ep ad Luc 6 58 15 bdquoPrimum genus Stoicis quibusdam videtur quid quare videatur subiciam rsquoIn rerum inquiunt natura quaedam sunt quaedam non sunt et haec autem quae non sunt rerum natura complectitur [hellip] rdquo Megjegyzendő hogy az operae in rerum natura non sunt kijelenteacutes eacutertelmezeacutese igen vitatott vouml CUENA BOY Rerum natura 254 Ehhez ld pl ALBANESE Persone 78237 aki az in rerum natura non sunt fordulatot az indictioacuteval hozza kapcsolatba Hasonloacutean ld WACKE Arbeitsverhaumlltnisse 151 aki szerint ezen a helyen Ulpianus arra utal hogy az opera mint teveacutekenyseacuteg nem minden esetben jaacuter egyuumltt valamely peacutenzben kifejezhető eredmeacutennyel 341 Operae alatt olyan egy napi tartamuacute munkaveacutegzeacutest kell eacuterteni amelynek ilyen napi jellegeacuteből adoacutedoacutean a koumltelezettseacuteg teljes meacuterteacutekeacutet a napok szaacutemaacuteval kellett megadni meghataacuterozva hogy haacuteny napi operae teljesiacuteteacuteseacutere koumlteles valaki Vouml Paul D 38 1 1 pr (1 de var lect) Pomp D 38 1 3 1 (6 ad Sab) Paul D 40 7 20 5 (16 ad Plaut) WALDSTEIN Operae libertorum 209-211 CUENA BOY Rerum natura 257 eacutes kuumlloumlnoumlsen 65 sz jegyzet 342 Ehhez hasonloacutean ld Cels D 50 17 186 (12 dig) 343 Vouml CUENA BOY Rerum natura 254-255 A res futuraacutera vonatkozoacute stipulatio eacutes az operae libertorum koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre neacutezve ld CUENA BOY Rerum natura 256 344 Ezt aacutelliacutetja Waldstein is az irodalom alapjaacuten azzal magyaraacutezva mindezt hogy operae mint cselekveacutes munka a kuumllvilaacutegban csak ennek eredmeacutenye oldalaacuteroacutel volt megfoghatoacute a munka kuumlloumlnoumlsen pedig a szellemi munka valamely keacutezzel foghatoacute eredmeacutenyre kellett hogy vezessen ahhoz hogy a roacutemaiak kezdeni tudjanak vele valamit Ekkeacutent ndash mint oumlnmagaacuteban nem fizikai leacutetező ndash csak a koumlvetelhetőseacuteg napjaacutetoacutel tekinthető leacutetezőnek Ld reacuteszletesen irodalommal WALDSTEIN Operae libertorum 218 Waldstein leacutenyegeacuteben ezt az aacutellaacutespontot fogalmazta meg tiacutez eacutevvel koraacutebbi munkaacutejaacuteban is azzal hogy ebben a koumlrben raacutemutatott arra is hogy az operae megjeloumlleacutessel illetett cselekveacutesek leacutetezeacutese attoacutel fuumlgg hogy maga a cselekveacutesek az ezekre vonatkozoacute jogi koumltelezettseacuteg tartalmi szempontboacutel egymaacutesnak megfelelnek-e Vouml WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 33 eacutes sk Ezzel ellenteacutetesen Pescani alapjaacuten VISKY Opere 226 BRETONE Fondamenti 271

103

annak lehetőseacutegeacutet hogy a harmadik kategoacuteriaacuteba soroltassanak Hiszen a szoumlvegek ilyen

eacutertelme szerint a cselekveacutes maacuter megvan csak idő előtt nem minősuumll az operae koumlreacutebe

tartozoacutenak345

2 4 3 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

Maacuter koraacutebban az in rerum natura kifejezeacutes rabszolgaacutekhoz koumltődő előfordulaacutesaacutenak

vizsgaacutelata soraacuten szuumlkseacuteges volt ideacutezni egy Gaius-helyet amely szerint a rabszolganő

gyermeke nem minősuumll gyuumlmoumllcsnek Ehhez neacutemikeacutepp hasonloacute eacuterveleacutest koumlvet Iavolenus

veacutelemeacutenye amelyben a keacuterdeacutes az hogy amennyiben valaki bilincsbe ver egy szabad

embert akkeacutent hogy őt birtokolja vajon ezaacuteltal birtokolni fog-e mindent amit a bilincsbe

vert ember a birtokaacuteban tart

Iav D 41 2 23 2 (1 epist)

Item quaero si vinxero liberum hominem ita ut eum possideam an omnia quae

is possidebat ego possideam per illum respondit si vinxeris hominem liberum

eum te possidere non puto quod cum ita se habeat multo minus per illum res

eius a te possidebuntur neque enim rerum natura recipit ut per eum aliquid

possidere possimus quem civiliter in mea potestate non habeo

A jogaacutesz raacutemutat arra hogy szabad embert nem lehet birtokolni ebből adoacutedoacutean az sem

keruumll az őt megbeacuteklyoacutezoacute birtokaacuteba ami a szabad embereacute mivel a rerum natura szerint

olyan szemeacutely aacuteltal aki felett nem aacutell fenn civiliter hatalom semmit sem lehet birtokolni

Mint ismeretes klasszikus jog szerint főszabaacutely szerint akkor beszeacutelhetuumlnk birtokroacutel ha

a birtokos corpore et animo hatalmaacuteban tartja az adott dolgot Előfordulhat ugyanakkor

hogy a hatalomgyakorloacute neveacuteben hatalomalatti birtokol ndash ilyenkor is megvan azonban a

corpus eacutes az animus is olyan formaacuteban azonban hogy a birtoklaacutesra animo dominii

345 Leacutetezik egy harmadik az operae keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlveg is (Paul D 38 1 20 pr [40 ad ed]) amelyben a rerum naturaacutera hivatkozaacutes az operae esedeacutekesseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutehez keacutepest elteacuterő tartalommal jelenik meg Paulus ezen a helyen visszautal Sabinusnak a praetor urbanus edictumaacutehoz iacutert kommentaacuterjaacuteboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacutenyeacutere (vouml Paul D 38 1 18 [40 ad ed]) amely szerint az operae teljesiacuteteacuteseacutere a libertinus a sajaacutetjaacuteboacutel is koumlteles ha azonban sajaacutet leacutetfenntartaacutesi szuumlkseacutegleteit maga nem keacutepes kieleacutegiacuteteni a patronus kell hogy eacutelelmezeacutest nyuacutejtson szaacutemaacutera Vagyis a rerum naturaacutera utalaacutes ehelyuumltt sokkal inkaacutebb az operae fizikai teljesiacutethetőseacutegeacutere utal Vouml WALDSTEIN Operae libertorum 22121

104

ugyanakkor corpore filii vagy servi keruumll sor346 Ezt az esetkoumlrt egyes forraacutesok ndash iacutegy a

vizsgaacutelt Iavolenus-textus is ndash a potestas keacuterdeacuteseacutevel taacutersiacutetjaacutek eacutes kitűnik belőluumlk hogy

ezekben az esetekben a potestas a birtoklaacutesnak előfelteacutetele347 Ennek indoka hogy a

vizsgaacutelt szoumlveg kifejezetten tagadja a hatalomgyakorloacute aacuteltali birtokszerzeacutes lehetőseacutegeacutet

azon az alapon hogy a hatalomalatti szemeacutelyt a hatalomgyakorloacute nem birtokolja348

Oumlsszesseacutegeacuteben ebből a szoumlvegből is egy olyan elgondolaacutes eacuterződik ki amely azt

hangsuacutelyozza hogy nem pusztaacuten a szabad ember feletti birtok nem leacutetezik hanem azeacutert

nem aacutellhat szabad ember egy maacutesik szemeacutely birtokaacuteban mert ez abszurd nem felel meg

az objektiacutev valoacutesaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek Cuena Boy meacuteg enneacutel is toumlbbet aacutelliacutet amikor arra

hiacutevja fel a figyelmet hogy ebben a szoumlvegben a rerum natura egyenesen a lex naturae

vagy a ius naturale szinonimaacutejakeacutent eacuterteacutekelhető349 Ez a felfogaacutes pedig maacuter a koraacutebban

ideacutezett Gaius-szoumlveg zaacuteroacute fordulataacutet ideacutezi Ott Gaius akkeacutent foglalt aacutellaacutest az ember eacutes a

gyuumlmoumllcs elvaacutelasztaacutesaacutenak keacuterdeacuteseacuteben hogy a gyuumlmoumllcs ceacutelja hogy az emberek hasznaacutera

vaacuteljeacutek Vagyis Gaius gondolatban keacutet csoportra bontja az eseteacuteben szereplő relevaacutens

elemeket emberek eacutes gyuumlmoumllcsoumlk eacutes mindkettő ceacutelja eacutes szerepe az objektiacutev valoacutesaacutegot

tuumlkroumlzni szaacutendeacutekozoacute vilaacutegban attoacutel fuumlgg hogy a termeacuteszet milyen attribuacutetumokkal

ruhaacutezta fel ezeket egyenkeacutent ndash iacutegy eacuterthető Cuena Boynaacutel a ius naturaleacutere utalaacutes

Hangsuacutelyozni kell hogy a gondolati elvaacutelasztaacutes megteacutetele nem kuumlloumlnleges jogaacuteszi

bravuacuter sem pedig jogaacuteszi csűrcsavar olyan alapvető gondolati seacutemaacuteroacutel van szoacute amely

az ember gondolkodaacutesaacutenak termeacuteszetes velejaacuteroacuteja350

Hasonloacute a helyzet azon gyermekek oumlroumlkleacutese keacuterdeacuteseacuteben is akiknek apja elvesziacutetette a

polgaacuterjogaacutet

346 Vouml pl Paul D 41 2 1 5 (54 ad ed) Paul D eod 44 1 (23 quaest) 347 Ehhez ld MISERA Besitzerwerb 444 A potestas eacutes a ius kapcsolataacutehoz ld CAIAZZO Furiosus 565 A szoumlveg tartalmaacutera eacutes jelentőseacutegeacutere neacutezve ellenteacutetes aacutellaacutespontot keacutepvisel Gordon aki szerint ez a locus egyaacuteltalaacuten nem a per alios birtokszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik A nagy valoacutesziacutenűseacuteggel egy pupillus aacuteltal Iavolenusnak feltett keacuterdeacutes Gordon szerint az lehetett hogy egy szabad ember bilincsbe vereacutese ezzel birtokba veacutetele azt eredmeacutenyezi-e hogy a bilincsbe verő a szabad embernek a bilincsbe vereacutesig a birtokaacuteba keruumllt vagyontaacutergyak felett birtokot szerez Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint ez a szoumlveg nem a bilincsbe vereacutest koumlvetően szerzett vagyontaacutergyak birtokaacutenak megszerzeacuteseacutere vonatkozik Reacuteszletesen ld GORDON Possession 290 348 Vouml MISERA Besitzerwerb 447-448 Ilyen tartalmuacute tovaacutebbi forraacutesok meacuteg pl Pomp D 41 1 21 pr (11 ad Sab) Mod D 41 1 54 4 (31 ad Quint Muc) Leacutetezik ugyanakkor olyan responsum is amely elismeri a birtoklaacutes lehetőseacutegeacutet vouml Paul D 41 2 1 22 (54 ad ed) Kuumlloumln hangsuacutelyozza hogy Iavolenus a possessio eacutes potestas kifejezeacuteseket szinonimakeacutent hasznaacutelja minkeacutet kifejezeacutes a hatalom hatoacutekoumlreacutenek kifejezeacuteseacutere szolgaacutel amelybe a hatalomalatti beletartozik Vouml MISERA Besitzerwerb 449 349 Ld CUENA BOY Rerum natura 23315rdquo[hellip] rerum natura se considera equivalente a lex naturae [ius naturale] [hellip]rdquo 350 Vouml ismeacutetelten Elmeacutelkedeacutesek 3 11

105

Alf D 48 22 3 (1 epit)

Eum qui civitatem amitteret nihil aliud iuris adimere liberis nisi quod ab ipso

perventurum esset ad eos si intestatus in civitate moreretur hoc est hereditatem

eius et libertos et si quid aliud in hoc genere repperiri potest quae vero non a

patre sed a genere a civitate a rerum natura tribuerentur ea manere eis

incolumia itaque et fratres fratribus fore legitimos heredes et adgnatorum tutelas

et hereditates habituros non enim haec patrem sed maiores eius eis dedisse

Olyan jogot oumlroumlkleacutes aacuteltal egyik gyermek sem szerezhet amely jogosultsaacuteg

aacutethaacuteramlaacutesaacutenak az lett volna a felteacutetele hogy az apa polgaacuterkeacutent haljon meg Minden maacutes

azonban amely az apa polgaacuterjogaacutenak leacuteteacutetől vagy nemleacuteteacutetől fuumlggetlenuumll objektiacuteve

megmarad (nemzetseacutegben meglevő hely lakoacutehely) illetőleg ami a rerum natura okaacuten

haacuteramlik raacutejuk az teljes egeacuteszeacuteben az oumlveacutek marad hiszen mindez az őseiktől haacuteramlott

raacutejuk351 A szoumlveg probleacutemaacutes jellegeacutere Hanard eacutes Mantello is felhiacutevjaacutek a figyelmet352

Hanard eacuteppen a szoumlveg keacuteteacutertelműseacutege miatt uumlgyetlennek tartja a bdquonon a patre [hellip]

tribuerenturrdquo kifejezeacutest a szoumlveg szoacute szerinti eacutertelmezeacutese veacutelemeacutenye szerint arra enged

koumlvetkeztetni hogy a fiuacute nem agnaacutet rokona az apaacutenak ndash ez pedig nyilvaacutenvaloacutean

helytelen353 A rerum natura kapcsaacuten utal arra hogy a toumlrveacutenyes gyermekek apa utaacuteni

toumlrveacutenyes oumlroumlkleacuteshez illetve az agnaacutet rokonok aacuteltali gyaacutemsaacuteghoz valoacute joga a koumlruumllvevő

vilaacuteg megfigyeleacuteseacuteben az ősi szokaacutesokban valamint a polgaacuterok mindennapi spontaacuten

gyakorlataacuteban lelik alapjukat354 Mantello szerint a rerum natura Alfenus aacuteltali

hivatkozaacutesa nem illik bele abba a koumlrbe ahol a rerum natura a rsquodolgok termeacuteszet adta

rendjeacutetrsquo vagy ha uacutegy tetszik a rsquovaloacutesaacuteg immanens eacutes eacutesszerű rendjeacutetrsquo jeloumllte Sokkal

inkaacutebb objektiacutev rendet elrendezettseacuteget jelent ebben a textusban oumlsszhangban a gens eacutes

a civitas kategoacuteriaacuteival355 Ekkeacutent az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacuten tuacutel az rsquoa genere a

351 Ehhez ld WATSON Persons 120-121 Bretone a konkreacutet esetben az etikai-jogi naturalizmus megjeleneacuteseacutet laacutetja az esetben emliacutetett jogosultsaacutegok koumlzoumltt ndash eredetuumlkből adoacutedoacutean ndash hierarchikus viszonyt teacutetelez fel Bemutat olyan esetet is (Mod D 38 10 4 pr [12 pand] amikor a veacuterrokonsaacuteg foka illetőleg maga a veacuterrokonsaacuteg fuumlgg a rerum naturaacutetoacutel vouml BRETONE Fondamenti 120 Ugyaniacutegy BRETONE Ordine della natura 267 352 HANARD Adgnatio 176-177 MANTELLO Natura e diritto 231 353 HANARD Adgnatio 176 354 HANARD Adgnatio 177 355 Vouml MANTELLO Natura e diritto 231 eacutes kuumlloumlnoumlsen 68 sz jegyzet Cuena Boy ezt a szoumlveget is a ius naturaleacuteval hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml CUENA BOY Rerum natura 23315 Eme veacutelemeacutenyekkel neacutemikeacutepp ellenteacutetesen ld MAYER-MALY Natur der Sache 115 aki azt hangsuacutelyozza hogy a natura rei koumlreacuteben emliacutetett res ndash az objektiacutev valoacutesaacuteghoz vagy a ius naturaleacutehoz keacutepest ndash sokkal inkaacutebb taacutersadalmi viszonyok

106

civitate a rerum natura tribuerenturrsquo fordulat arra utalhat hogy az oumlroumlkleacutes aacuteltal

megszerzett jogosultsaacutegok specifikus jellegűek eacuteppen eredetuumlkből adoacutedoacutean keruumllhet sor

ezek koumlreacuteben oumlroumlkleacutesre tehaacutet attoacutel fuumlggetlenuumll hogy az apa a polgaacuterjogaacutet elvesziacutetette

Waldstein egy maacutesik szoumlveg (Paul D 39 3 2 pr [49 ad ed]) kapcsaacuten raacutemutat hogy a

textusban a lex a natura loci valamint a vetustas kifejezeacutesek nem veacuteletlenuumll ebben a

sorrendben szerepelnek356 Ez az eacuteszreveacutetel ehelyuumltt is hivatkozhatoacute a gensre a civitasra

veacutegső soron pedig a rerum naturaacutera hivatkozaacutes mindannak a konkretizaacutelaacutesa amit az ősoumlk

hagytak haacutetra Egyszersmind ezek ndash haacuterom koncentrikus koumlrhoumlz hasonloacutean ndash

fokozatokat is megjeleniacutetenek eacutes koumlzoumls bennuumlk az a teacutenyező hogy nem attoacutel a teacutenytől

fuumlggnek hogy az apa roacutemai polgaacuter volt-e halaacutela pillanataacuteban vagy sem Ekkeacutent a

hagyateacuteknak az ilyen csak az ősoumlkre visszavezethető reacutesze eacuteppen a kizaacuteroacutelag az apaacutetoacutel

szaacutermazoacute hagyateacuteki reacutesztől elteacuterő speciaacutelis jellege miatt szaacutellhat aacutet az oumlroumlkoumlsoumlkre

3 A kimaradoacute szoumlveghelyek

Leacuteteznek meacuteg olyan szoumlvegek amelyek eddig nem keruumlltek emliacuteteacutesre joacutellehet csoportba

osztaacutesukra sor keruumllt Ennek oka pedig az hogy ezek a szoumlvegek ndash az eddigiektől

elteacuterően ndash nem a teacutenyaacutellaacuteshoz koumltődnek hanem annaacutel taacutegabb normatiacutev keretet jelentenek

A legjobb a Digestaacuteban szereplő peacutelda ehelyuumltt Celsus egy sommaacutes megaacutellapiacutetaacutesa

Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

Quae rerum natura prohibentur nulla lege confirmata sunt

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy ami a dolgok termeacuteszeteacuteneacutel fogva tilos arra toumlrveacuteny nem

hatalmazhat fel A principium szerint az olyan esetekben amikor a veacutegrendelet keacutet

egymaacutessal ellenteacutetes rendelkezeacutest is tartalmaz mindkeacutet rendelkezeacutes eacuterveacutenytelennek

tekintendő357 Az ideacutezett mondat ennek a principiumnak a folytataacutesa mintegy

aacuteltal joumln leacutetre A natura rei a helyesnek veacutelt megoldaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek eacutertelmeacutet csak akkor veszi fel amikor a taacutersadalom jogi rendjeacutenek egy olyan fontos elemeacutet előfelteacutetelezzuumlk mint amilyen a patria potestas Ezen a ponton tehaacutet Mayer-Maly szerint a iuris constitutio eacutes a natura rei oumlsszeuumltkoumlzeacutese tapasztalhatoacute 356 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 39 357 Cels D 50 17 188 pr (17 dig) Ubi pugnantia inter se in testamento iuberentur neutrum ratum est Mayer-Maly korai iacuteraacutesaacuteban ezt a szoumlveghelyet akkeacutent eacutertelmezi mint ami alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a Seinboacutel levezethető valamely Sollen Ld MAYER-MALY Natur der Sache 122 Ennek neacutemikeacutepp ellentmond hogy a Sein eacutes Sollen fogalmait a roacutemai jogaacuteszok nem ismerteacutek

107

megokolaacutesa is egyben A lex ebben a szoumlvegben tehaacutet nem (felteacutetlenuumll) olyan a neacutep

koumlzreműkoumldeacuteseacutevel megalkotott szabaacutelyt takar amely mindenkire eacuterveacutenyes csupaacuten olyat

amely legem facit inter partes ndash aacutem ha konkreacutet kisszaacutemuacute felek koumlzoumltt van moacuted ilyen

rendezeacutesre akkor biacutezvaacutest aacutelliacutethatoacute hogy az sem jelentene teacutevedeacutest ha valaki a lex

publica eseteacutere vetiacuteteneacute ezt a szoumlveget Mayer-Maly raacutemutat hogy ebben az esetben nem

arroacutel van szoacute hogy a ius naturale vagy akaacuter gentium eacutes a pozitiacutev jog koumlzoumltti kolliacutezioacutet

feloldandoacute szuumlletett ez a Celsus-veacutelemeacuteny A hivatkozott forraacuteshellyel kapcsolatban

Vander Waerdt aacutellaacutespontja az hogy amikor a roacutemai jogaacuteszok a natura vagy a ius

naturale kifejezeacuteseket hasznaacuteljaacutek olyan valamire hivatkoznak amely egybevaacuteg

megfelel a dolgok laacutethatoacute sajaacutetossaacutegainak fizikai aacutellapotaacutenak vagy a szokaacutesos emberi

viselkedeacutesnek Ekkeacutent hivatkozaacutesuk haacutettereacuteben nem huacutezoacutedik meg egy kimunkaacutelt

eszmerendszer az emberi termeacuteszetről a keacutet kifejezeacutes a roacutemai jogaacuteszok olvasataacuteban az

egyes esetek teacutenybeli alapjaacutet jeloumlli amelytől a jog mikeacutenti alkalmazaacutesa is fuumlgg358 Mayer-

Maly azt hangsuacutelyozza hogy az emliacutetett forraacuteshelyen a rerum natura kifejezeacutes az

objektiacutev valoacutesaacutegot keacutepezi le azonban akkeacutent hogy az abszurditaacutesra figyelmet iraacutenyiacutetoacute

jellege itt maacuter normatiacutev sziacutenezetet is kap359 Hasonloacutean fogalmaz Cuena Boy is amikor

raacutemutat hogy a rerum natura kifejezeacutessel a jogaacuteszok az objektiacutev valoacutesaacutegra utaltak

meacuteghozzaacute a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje eacutertelmeacuteben Ebből adoacutedoacutean

mindaz ami a rerum natura koumlreacutebe tartozik az baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute

annak minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett360 A Mayer-Maly aacuteltal emliacutetett

normatiacutev sziacutenezet Cuena Boynaacutel akkeacutent jelenik meg hogy az objektiacutev valoacutesaacutegot

megjeleniacutető rerum natura fordulatnak ugyan nincs koumlzvetlen pozitiacutev jogi jellege ennek

elleneacutere a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is kikeruumllhetetlen tartalmi hataacuterokat jeloumll ki361 Ezt a

normatiacutev iacutezt Waldstein is komolyan tekintetbe veszi iacuteraacutesa a faktikus iraacutenyaacuteboacutel 358 VANDER WAERDT Philosophical Influence 4884 Leacutevy megfogalmazaacutesaacutera hivatkozik bdquonot only what followed from physical qualities of men or things but also what within the framework of that system seemed to square with the normal and reasonable order of human interests and for this reason not to be in need of any further evidencerdquo Vouml LEacuteVY Natural Law 7 Vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteboacutel Vander Waerdt ugyanakkor eacuteppen azt igyekszik kimutatni hogy a roacutemai jogaacuteszokat nem befolyaacutesolta a sztoicizmus joacutellehet nem aacutelliacutetja hogy ne lettek volna verzaacutetusak a sztoikus gondolkodaacutesban Vouml VANDER WAERDT Philosophical Influence 4893 Mindez annyiban neacutemikeacutepp eacuterdekes aacutelliacutetaacutes hogy a sztoikus gondolkodaacutesban valoacute jaacutertassaacutegboacutel eredően az egyes jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet befolyaacutesolhatja maga a sztoicizmus nem pedig a jogtudomaacutenyt aacuteltalaacuteban Vander Waerdt veacutelemeacutenyeacutevel ellenteacutetesen COLISH Stoic Tradition 356-364 359 Vouml MAYER-MALY Ius 11 Ehhez hasonloacutean ld WILLVONSEDER 453 aki koumlnyvismertetőjeacuteben raacutemutat arra hogy a recenzeaacutelt munka szerzője Vincenzo Scarano Ussani rerum natura alatt ndash eacutes kuumlloumlnoumlsen eme szoumlveg kapcsaacuten ndash a dolgok termeacuteszetes rendjeacutet eacuterti ezzel hangsuacutelyozva az emberi kultuacutera eacutes a kozmikus termeacuteszet egyseacutegeacutet Celsus kijelenteacuteseacutenek magja hogy a jogeacutertelmezeacutes soraacuten erre a kapcsoloacutedaacutesra figyelemmel kell lenni ugyanakkor ezzel a jogaacutesz nem kiacutevaacutenja olyankeacutent feltűntetni a jogot mint ami megvaacuteltoztathatatlan lenne 360 Vouml CUENA BOY Rerum natura 235-236 tovaacutebbaacute 239 skk 361 Vouml CUENA BOY Rerum natura 236

108

fokozatosan halad a normatiacutev iraacutenyaacuteba amelynek betetőzeacutese ndash oumlnaacutelloacute fejezetben ndash a ius

naturale elemzeacutese362

V Koumlvetkezteteacutesek

1 A rerum natura keacuterdeacuteseacutet feldolgozoacute munkaacutekroacutel eacutes az ez alapjaacuten alkalmazott

moacutedszerről

Az oumlsszes a keacuterdeacutessel foglalkozoacute munka koumlzuumll Waldstein az egyetlen aki tuumlzetesen

leacutepeacutesről leacutepeacutesre elemzi az egyes szoumlvegeket aacuteltalaacuteban Ehhez hasonloacute Cuena Boy

tanulmaacutenya ndash a keacutet munka koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg a szerzők aacuteltal kitűzoumltt ceacutelboacutel ered

minthogy ez a forraacutesok meriacuteteacutesi koumlreacutet is jelentősen befolyaacutesolja Olyan kifejezett

kategorizaacutelaacutessal egyik szerző sem eacutel mint amelyet jelen iacuteraacutes elveacutegez nem vitathatoacute

azonban hogy az oumltlet Waldstein gondolatvezeteacuteseacutenek koumlszoumlnhető ndash ebben a

vonatkozaacutesban Cuena Boy iacuteraacutesa keveacutesbeacute inspiraacuteloacute hiszen ő reacuteszleteiben a koumltelmi jog

egyetlen szegmentumaacutehoz a fizikailag lehetetlen szolgaacuteltataacuteshoz koumltődően hivatkozik a

rerum natura fogalmaacutera Nem vitathatoacute ugyanakkor hogy mind a rerum natura

fogalmaacutenak eacutertelmezeacutese mind pedig az irodalmi forraacutesok bemutataacutesa kapcsaacuten is Cuena

Boy munkaacuteja meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet Ami a jelen iacuteraacutest illeti nem aacutelliacutethatoacute hogy az

alkalmazott kategorizaacutelaacutes toumlkeacuteletes lenne ez ndash ismerve a roacutemai jogaacuteszok

gondolkodaacutesmoacutedjaacutet ndash nem is tűzhető ki ceacutelul Ugyanakkor az aacutelliacutethatoacute hogy ennek a ndash

modern emberi kuumlloumlnoumlsen jogaacuteszi elme szaacutemaacutera szinte elengedhetetlen ndash

csoportosiacutetaacutesnak az elveacutegzeacutese nem haszontalan meacuteg akkor is ha egyes

szoumlvegcsoportokroacutel utoacutebb kideruumllt hogy oumlnaacutelloacutean nem aacutelljaacutek meg a helyuumlket ndash legalaacutebbis

a dolgozat kijeloumllte nyelvi-formai keretek koumlzoumltt nem Eme utoacutebbi keretek kijeloumlleacuteseacutenek

is volt ceacutelja jelesuumll a parttalansaacuteg elkeruumlleacutese Ami pedig a harmadik csoport oumlnaacutelloacute

bdquoeacuteletkeacuteptelenseacutegeacutenekrdquo keacuterdeacuteseacutet illeti a negatiacutev eredmeacuteny is eredmeacuteny főkeacutent akkor ha

ez a negatiacutev eredmeacuteny egy hataacuter meghuacutezaacutesaacutenak tudhatoacute be Mindezek mellett pedig

ennek a negatiacutev eredmeacutenynek is van pozitiacutev hozadeacuteka a rerum natura koumlreacuteben a rsquoresrsquo

362 Vouml pl bdquoDie Natur juristischer Gebilderdquo alciacutemet WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 51

109

fordulat konkretizaacutelhatoacute mi toumlbb konkretizaacutelandoacute ha az adott teacutenyaacutellaacutes ezt kiacutevaacutenja

meg363

2 A szekunder irodalomroacutel

Valahaacutenyszor a rerum natura emliacuteteacutesre keruumll a hivatkozott irodalomban az ezzel

kapcsolatos fejtegeteacutesek nagyon szűkre szabottak Abban egyeteacuterteacutes van a szerzők

koumlzoumltt hogy a fogalom a teacutenylegesseacuteggel a minket koumlruumllvevő vilaacuteg konkreacutet

jelenseacutegeivel illetőleg ezek lefolyaacutesaacuteval aacutell kapcsolatban Az egyes szerzők munkaacutei

azonban abban a tekintetben maacuter alapvető elteacutereacuteseket mutatnak hogy a fogalomnak ki

milyen aspektusaacutet hangsuacutelyozza vagy tartja elsődleges fontossaacuteguacutenak Kaser szerint a

rerum natura főkeacutent dolgok teacutenyleges leacutetezeacuteseacutet fejezi ki tekintet neacutelkuumll arra hogy az

adott dolog leacutetezeacutese koumltődik-e a jogi keacuterdeacuteshez vagy attoacutel fuumlggetlen364 Ezen tuacutelmenően

Bretone ndash aki megaacutellapiacutetja hogy a rerum natura kifejezeacutes szaacutemos alkalommal fordul elő

a forraacutesokban joacutellehet mindannyiszor vaacuteltozoacute jelenteacutessel ndash abban laacutetja a jelentőseacutegeacutet

hogy eme fogalomra hivatkozaacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute annak felismereacutese ha valami

termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen365 Ezekhez keacutepest Mayer-Maly ndash mikoumlzben a ius

naturaleacutet eacutes a rerum naturaacutet elemzi ndash eacutelesen elvaacutelasztja a keacutet fogalmat egymaacutestoacutel a ius

naturaleacutera akkor hivatkoztak amikor a toumlrveacutenybe foglalt vagy a gyakorlat uacutetjaacuten

eacuterveacutenyesuumllő jog aacuteltal felaacutelliacutetott maximaacutekra kizaacuteroacutelag az eacutertelemből kikoumlvetkeztethető

szabaacutelyokra vagy alapvető igazsaacutegossaacutegi kriteacuteriumokra gondoltak A rerum naturaacutera

ellenben akkor hivatkoztak amikor egy adott probleacutemaacutera valamilyen oknaacutel fogva csupaacuten

egy lehetseacuteges megoldaacutes volt elkeacutepzelhető366 Oumlnmagaacuteban minden meglaacutetaacutes igazolhatoacute

szaacutemos forraacutessal taacutemaszthatoacutek alaacute ezek a veacutelemeacutenyek Egyszersmind az is laacutetszik hogy a

rerum naturaacutenak a primer forraacutesokboacutel leszűrhető jelenteacutesaacuternyalataiboacutel az egyes szerzők

csupaacuten egy-egy aspektust emelnek ki Ennek legjobb peacuteldaacuteja Kaser megaacutellapiacutetaacutesa aki

szerint amikor a jogaacuteszok a rerum natura koumlreacutebe utalt vagy eacuteppen abboacutel kirekesztett

363 Mayer-Maly peacuteldaacuteul raacutemutat arra is hogy a res kifejezeacutes alatt a roacutemaiak nem egy esetben causaacutet is eacutertettek Vouml MAYER-MALY Natur der Sache 113 364 KASER Ius gentium 59 365 BRETONE Fondamenti 267 366 Vouml MAYER-MALY Ius 11 Maacuter koraacutebbi iacuteraacutesaacuteban is eacuterzeacutekelhetők ennek a gondolatnak a gyoumlkerei azonban elteacuterő hangsuacutellyal ugyanis az Edoardo Volterra professzor tiszteleteacutere megjelent tanulmaacutenykoumltetben a szuumlkseacutegszerűseacuteg eacutes a lehetőseacuteg ndash leacutenyegeacuteben relatiacutev ndash fogalmaira vezeti vissza a rerum natura kifejezeacutes hasznaacutelataacutet amiacuteg a 2000-ben megjelent iacuteraacutesaacuteban objektiacutev eacutertelemet tulajdoniacutet a rerum natura fordulatnak Ehhez ld MAYER-MALY Natur der Sache 122-123

110

jelenseacutegekhez szubjektiacutev eacuterteacutekeleacutest taacutersiacutetanak akkor a rerum natura koumlreacutebe tartozaacutes

illetőleg az eme koumlrből valoacute kirekesztettseacuteg mint objektiacutev teacutenyező meghataacuterozza

magaacutenak az eacuterteacutekeleacutesnek az iraacutenyaacutet is a jogaacutesz tehaacutet ettől szabadulni nem tud367 Ennek

azonban csak akkor van eacutertelme ha a rerum naturaacutet akkeacutent fogjuk fel mint a fizikai

leacutetezeacutes nyelvi kifejeződeacuteseacutet Ha azonban a kifejezeacutes arra vonatkozik egy konkreacutet

forraacuteshelyen hogy valami termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetseacuteges avagy lehetetlen akkor ndash

joacutellehet a forraacutesok alapjaacuten laacutethatoacute hogy van ilyen jelenteacutese is a rerum natura

kifejezeacutesnek ndash magaacutehoz a lehetseacutegesseacuteg vagy a lehetetlenseacuteg teacutenyeacutehez nem kapcsolhatoacute

eacuterteacutekiacuteteacutelet Mindez eacuterthető eacutes nem is okoz semmifeacutele probleacutemaacutet hiszen a hivatkozott

munkaacutek ceacutelja eacutes elsődleges teacutemaacuteja nem a rerum natura mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesa Cuena

Boy elvi eacutellel hangsuacutelyozza a rerum natura fogalmaacutenak eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegnak a

kapcsolataacutet ezen tuacutelmenően kiemelendő hogy ndash Waldstein mellett szinte egyeduumllikeacutent ndash

ő hangsuacutelyozza a ius naturaleacutehoz valoacute kapcsoloacutedaacutest is Waldstein koumlzeliacutetette meg akkeacutent

a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ndash baacuter teacutemaacutejaacutet tekintve az ő iacuteraacutesa sem koumlzvetlenuumll eacutes nem csak a

rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik ndash hogy forraacutesroacutel forraacutesra haladva szisztematikus

elemzeacutest folytasson le amelynek eredmeacutenyekeacuteppen egy teljesnek mondhatoacute vagy

legalaacutebbis abba az iraacutenyba mutatoacute keacutepet tud az eacuterdeklődő eleacute taacuterni eacutes ebből von le

bizonyos koumlvetkezteteacuteseket Az igazsaacuteg kedveacuteeacutert raacute kell mutatni hogy Cuena Boy is ezt

a moacutedszert koumlveti az aacuteltala vizsgaacutelt forraacutes-keresztmetszet azonban ndash tekintettel teacutemaacutejaacutera

ndash joacuteval szűkebb Teszi mindezt uacutegy hogy az ekkeacutent levont koumlvetkezteteacutesek mindoumlssze

egy joacuteval nagyobb gondolati rendszer reacuteszei csupaacuten Mi toumlbb a rerum natura waldsteini

megkoumlzeliacuteteacutese fokozatos a faktikus szintjeacuteről indul eacutes leacutepeacutesenkeacutent koumlzeliacutet a pusztaacuten

normatiacutev feleacute feloumllelve a maacutes szerzők aacuteltal a rerum naturaacutenak egyenkeacutent tulajdoniacutetott

jelenteacutesaacuternyalatokat Lehetne azt mondani hogy akkor nincs is semmi probleacutema mert

Waldstein oumlsszesseacutegeacuteben ugyanuacutegy eacutertelmezi a rerum naturaacutet ahogyan maacutes szerzők

tetteacutek csak amiacuteg Waldsteinneacutel minden aspektus megjelenik addig maacutes szerzőkneacutel csak

egy-egy Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a keacuterdeacutest a vaacutezolt szituaacutecioacute nyomaacuten teacutenylegesen nem

meruumll fel probleacutema Mindoumlssze annyi hogy egy keacuterdeacutes komplexitaacutesa az irodalomban

maacutesodlagossaacute vaacutelik Nem aacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura keacuterdeacutese kardinaacutelis jelentőseacutegű

lenne teacutenykeacuterdeacutes hogy enneacutel joacuteval jelentősebb probleacutemaacutek is leacuteteznek a roacutemai jogon

beluumll Az viszont joacutel laacutethatoacute Waldstein munkaacutejaacuteboacutel hogy egy alapjaacuteban veacuteve marginaacutelis

keacuterdeacutes teljesseacutegre toumlrekvő vizsgaacutelata hozhat olyan eredmeacutenyt amely alapjaacuten oumlnmagaacuteban

367 KASER Ius gentium 58

111

a fogalom jelenteacuteseacutenek sokfeacuteleseacutege reacuteveacuten maga a fogalom nagyobb jelentőseacutegre tarthat

szaacutemot

3 A rerum natura fogalmaacuteroacutel

A fogalom vizsgaacutelata soraacuten minduntalan adoacutedik a kiacuteseacuterteacutes hogy a roacutemai jogaacuteszok aacuteltal

hivatkozott rerum natura fogalma eacutes a modern jogban gyakorta hasznaacutelt jogi teacutenyek

koumlzoumltt paacuterhuzamot vonjunk Elegendő ehelyuumltt csupaacuten a vizsgaacutelt forraacutesokboacutel egy-keacutet

esetre gondolni (szabad vagy rabszolga anyaacutetoacutel szuumlleteacutes teacutenye a birtok teacutenye a feacuterj

vagyonaacuteboacutel egyes vagyontaacutergyak elviteleacutenek teacutenye a hagyomaacutenyul rendelt rabszolga

megoumlleacuteseacutenek teacutenye stb) ahhoz hogy belaacutethatoacute legyen első tekintetre jelentős a

hasonloacutesaacuteg Eacuteppen ebből eredően szuumlkseacuteges felvetni a keacuterdeacutest hogyan kapcsoloacutedik

illetve kapcsoloacutedik-e egyaacuteltalaacuten egymaacuteshoz az in rerum natura esse kifejezeacutes eacutes a

hataacutelyos jogban hasznaacutelt rsquojogi teacutenyekrsquo keacuterdeacuteskoumlre Wolfgang Waldstein egy szemeacutelyes

beszeacutelgeteacutes soraacuten akkeacutent foglalt aacutellaacutest hogy koumlzvetlen kapcsolat a keacutet koncepcioacute koumlzoumltt

nem aacutell fenn meacuteg a keacutetseacutegtelen hasonloacutesaacuteg elleneacutere sem a rerum natura oacutekori

fogalmaacutenak a jogi teacutenyek mai felfogaacutesaacutehoz valoacute koumlzeliacuteteacutese is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik

meacuteghozzaacute eacuteppen a doumlnteacuteshozatal reacutegen eacutes ma koumlvetett metoacutedusa okaacuten

A jogi teacutenyeket olyan jogilag relevaacutens teacutenyekkeacutent szokaacutes kezelni amelyek joghataacutest

vaacuteltanak ki jogviszonyt keletkeztetnek moacutedosiacutetanak vagy megszuumlntetnek368

Jellegzetesen pandektista fogalomroacutel van tehaacutet szoacute amelyet a mai pozitivista jogi

gondolkodaacutes előszeretettel alkalmaz369 Szladits megfogalmazaacutesa szerint bdquoAz oumlsszetett

368 Vouml a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll SAVIGNY System III 3 bdquoIch nenne die Ereignisse wodurch der Anfang oder das Ende der Rechtsverhaumlltnisse bewirkt wird juristische Thatsachen Alle juristische Thatsachen also kommen darin mit einander uumlberein daszlig durch sie an den Rechtsverhaumlltnissen bestimmter Personen irgend eine Veraumlnderung in der Zeit hervorgebracht wird Innerhalb dieser ihnen gemeinsamen Natur aber zeigen sich in ihnen groszlige Verschiedenheitenrdquo Hasonloacutean PUCHTA Pandekten 69 bdquoDie Thatsachen mit denen das Recht die Wirkung des Erwerbs oder Verlustes von Rechten verknuumlpft sind fuumlr die verschiedenen Classen von Rechten verschieden bestimmtrdquo 70 bdquoDie wichtigsten der Thatsachen welche als Entstehungs- und Endigungsgruumlnde von Rechten vorkommen sind Handlung und Zeitrdquo Ehhez ld meacuteg FOumlLDI ndash HAMZA 69 369 Elegendő csupaacuten a hataacutelyos magyar jogboacutel neacutehaacuteny peacuteldaacutet emliacuteteni ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera Ilyen peacutelda lehet a Ptk-ban a gondnoksaacuteg kapcsaacuten a halaacutel teacutenyeacutere utalaacutes (19Csect) az egyes jogi szemeacutelyek vaacutellalatai eacutes leaacutenyvaacutellalati kapcsaacuten a jogszabaacutely aacuteltal előiacutert teacutenyekre hivatkozaacutes (29 71 78 sectsect) az uumlzleti titok fogalma (81sect) az eacutepiacuteteacutesi szerződeacutes koumlreacuteben a vaacutellalkozoacutet megillető jelzaacutelogjog bejegyzeacuteseacutenek felteacutetelei koumlzoumltt szereplő szerződeacuteskoumlteacutes teacutenye (402sect) valamint a hitel- eacutes koumllcsoumlnszerződeacutes szabaacutelyozaacutesa koumlreacuteben a valoacutetlan teacuteny adat koumlzleacutese ami azonnali felmondaacutesi ok (525 sect) Hasonloacutean az ingatlannyilvaacutentartaacutesi toumlrveacuteny (Inytv 17 sect) valamint a ceacutegeljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny (Ct 25-26 sectsect) is felsoroljaacutek az ingatlannyilvaacutentartaacutesba feljegyezhető illetve a ceacutegjegyzeacutekbe bejegyezhető teacutenyeket

112

teacutenyaacutellaacutes elemeit egyenkint jogi teacutenyeknek nevezzuumlkrdquo370 Raacutemutat hogy a teacuteteles jog

elsődleges feladata a jogszabaacutelyokkal valoacute foglalkozaacutes ekkeacutent a jogi teacutenyek koumlreacutebe csak

az olyan elvont jogi teacutenyek tartozhatnak amelyek valamely konkreacutet jogszabaacutely teacutenyaacutellaacutesi

elemekeacutent fordulnak elő ekkeacutent ezeknek joghataacutesa lehet aacutem szeacutep szaacutemmal fordulnak elő

jogi szempontboacutel koumlzoumlmboumls teacutenyek is371 Aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy eacuteles hataacutervonalat huacutez a

rsquojogi teacutenyekrsquo eacutes a rsquokonkreacutet teacutenyekrsquo koumlzoumltt azon az alapon hogy a rsquokonkreacutet teacutenyekrsquo

mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese a jogalkalmazaacutes feladataacutet keacutepezi a jogtudomaacuteny csak a jogi

teacutenyekkel foglalkozik Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest Laacutebady Tamaacutes is aki azonban

abboacutel az iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy az emberek eacuteleteacutenek kuumlloumlnfeacutele interakcioacuteinak

keletkezeacuteseacutere vaacuteltozaacutesaacutera eacutes megszűneacuteseacutere bizonyos aacutellapotok koumlruumllmeacutenyek

esemeacutenyek eacutes cselekmeacutenyek ndash oumlsszefoglaloacutean teacutenyek ndash fuumlggveacutenyeacuteben keruumllhet sor Ami

a jogi teacutenyeket illeti ennek kapcsaacuten megjegyzi hogy az ilyen jogilag jelentős teacutenyek

koumlre elvben veacutegtelen hiszen alig keacutepzelhető el olyan helyzet koumlruumllmeacuteny aacutellapot

esemeacuteny vagy cselekveacutes amely valamely konkreacutet esetben ne vaacutelhatna a jogi szabaacutelyozaacutes

taacutergyaacutevaacute372 Ami a rsquokonkreacutetrsquo eacutes rsquojogi teacutenyekrsquo Szladits aacuteltali elvaacutelasztaacutesaacutet illeti az ebben a

vonatkozaacutesban a jogalkalmazoacutei teveacutekenyseacutegre tett utalaacutesa taacutevolroacutel sem csekeacutely

felelősseacutegeacutet roacuteja minden jogalkalmazoacutera Felfogaacutesa szerint ugyanis a rsquokonkreacutet teacutenyekrsquo

csak bizonyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vaacutelnak jogilag jelentősseacute Ha ezt jogi norma

tulajdoniacutetja valamely teacutenynek a jogalkalmazoacute feladata egyszerűbb ha a rsquokonkreacutet teacutenyrsquo

(eacutelethelyzet koumlruumllmeacuteny esemeacuteny stb) utoacutelagos biacuteroacutei elismereacutes aacuteltal vaacutelik az adott

időpontban eacutes maacutes teacutenyekkel oumlsszefuumlggeacutesben jogi teacutennyeacute ott maacuter a jogalkalmazoacutei

iudiciumnak komoly szerep jut Annaacutel is inkaacutebb iacutegy van ez mivel az esetek toumlbbseacutegeacuteben

a jogalkalmazoacutei megnyilatkozaacutes hordozza Laacutebady szavaacuteval a bdquojogisaacuteg mozzanataacutetrdquo

amely aacuteltal az bdquoegyszerű teacutenyekrdquo jogi teacutenyekkeacute bdquominősiacutetetnek felrdquo373

Mindezek alapjaacuten egyeacutertelműen megaacutellapiacutethatoacute hogy a jogi teacutenyek illetőleg ezeknek a

mindennapi alkalmazaacutesa a gyakorlatban egyeacutertelműen a Savigny ndash Puchta neveacutevel

feacutemjelezhető seacutemaacutet koumlveti leacutenyegeacuteben mind Szladits mind Laacutebady gondolatmeneteacuteben

370 SZLADITS Aacuteltalaacutenos reacutesz 258 371 SZLADITS Aacuteltalaacutenos reacutesz 258 372 Ebből eredően jogi teacutenyeknek minősuumllnek az emberi magatartaacutesok legyenek akaacuter jogos jogellenes vagy csoumlkkent veacutedelmű magatartaacutesok mint amilyenek az utaloacute magatartaacutes az oumlnhiba vagy a naturalis obligatio Ugyaniacutegy a jogi teacutenyek koumlreacutebe tartoznak bizonyos egyeacuteb objektiacutev (szuumlleteacutes halaacutel kor nem testi-lelki aacutellapot lakoacutehely taacutevolleacutet hozzaacutetartozoacutei minőseacuteg) vagy szubjektiacutev (az ember bizonyos lelki aacutellapotai) emberi koumlruumllmeacutenyek a konstitutiacutev eacutes deklaratiacutev de akaacuter meacuteg a hibaacutes koumlzhatalmi aktusok valamint az embertől fuumlggetlen koumlruumllmeacutenyek amelyek koumlzoumltt a leginkaacutebb tipikus az időmuacutelaacutes Vouml SZLADITS Aacuteltalaacutenos reacutesz 258-263 LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 299-319 373 LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 297-298

113

is ez eacuterhető tetten Roacutemai jogban ugyanakkor a jogtudoacutes ndash jogalkalmazoacutei mivolta mellett

ndash jogalkotoacute teacutenyező is volt reacuteszben szaktanaacutecsadoacutekeacutent reacuteszben biacuteroacutekeacutent374 Ennek

felismereacutese pedig azeacutert kuumlloumlnoumlsen fontos mivel a roacutemai jog fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel igen

nagy jelentőseacuteggel biacuter hogy nem a jogalkotoacute volt ennek a fejlődeacutesnek a doumlntő

mozgatoacuteja sokkal inkaacutebb a jogtudomaacuteny375 Ebből adoacutedoacutean szaacutemos olyan kifejezeacutessel

lehet talaacutelkozni amelyek a pozitiacutev jog eacuterdeklődeacutesi koumlreacuten kiacutevuumll esnek ilyenek peacuteldaacuteul a

natura nautra aequum iustum iustitia rerum natura eacutes a sort meacuteg lehetne folytatni Ez

utoacutebbival kapcsolatban azonban le kell szoumlgezni hogy az elsősorban az egyes dolgok

szemeacutelyek termeacuteszeteacutere utal abban az eacutertelemben hogy a doumlnteacuteshozatalban betoumlltoumltt

elsődleges szerepe abban aacutell hogy a konkreacutet eset specialitaacutesait rendezze amely

sajaacutetossaacutegok figyelembe veacuteteleacuteből erednek azutaacuten az egyes joginteacutezmeacutenyek alapvető

struktuacuteraacutei (ennek legjobb peacuteldaacuteja lehet a natura contractus kifejezeacutes)

Waldstein megkoumlzeliacuteteacutese ndash egyebek mellett ndash eacuteppen azeacutert jelentős mert faktikus oldalroacutel

koumlzeliacuteti meg a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ezzel pedig a romanisztikaacuteban teljesseacuteggel

egyeduumllaacutelloacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adja a teacutemaacutenak Maacutesok elsősorban Mayer-Maly eacutes Kaser

normatiacutev alapaacutellaacutesboacutel indulva vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutest eacuteppen a celsusi megfogalmazaacutes

alapjaacuten (vouml Cels D 50 17 188 1 [17 dig] bdquoQuae rerum natura prohibentur nulla

lege confirmata suntrdquo) Ezen a ponton eacuterthető tehaacutet ha Mayer-Maly egyszer a Sollen

koumlreacutebe tartozoacutenak minősiacuteti a rerum natura fogalmaacutet376 maacuteskor pedig ndash egyeacutebkeacutent

helyesen ndash hataacuterfogalmat laacutet benne377 Mindeme megfontolaacutesok alapjaacuten laacutethatoacute a

leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg a rerum natura fogalma eacutes a jogi teacutenyek koumlzoumltt amiacuteg a jogi teacutenyek

felsorolaacutesaacutera ndash ha peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel is ndash a modern magaacutenjog minduntalan kiacuteseacuterletet

tesz addig az in rerum natura esse kifejezeacutes vaacuteltozatlan formaacuteban szerepel a kuumlloumlnboumlző

esetekben amelyekben akaacuter elteacuterő jelenteacuteseket is hordozhat meacutegis mindig a naturaacuteval

valoacute veacutegső oumlsszeegyeztethetőseacuteg keretein beluumll

Az elemzett forraacutesokboacutel eacutes a szekunder irodalom eacuterteacutekeleacuteseacuteből kitűnik hogy a rerum

natura komplex fogalom volt meacuteg akkor is ha csak aacuteltalaacutenos hasznaacutelata keruumll goacutercső alaacute

ndash az egyes esetekben speciaacutelisan megjelenő formaacuteinak vizsgaacutelata szeacutetfesziacutetene

egyszersmind parttalannaacute tenne baacutermilyen a keacuterdeacutessel foglalkozoacute vizsgaacuteloacutedaacutest

Oumlsszesseacutegeacuteben megalapozott a Mayer-Malytoacutel koumllcsoumlnoumlzhető hataacuterfogalom kifejezeacutes

374 Vouml POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 7-9 128 375 Ld WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 17 376 Vouml MAYER-MALY Natur der Sache 115-116 A maacutesik aacuteltala javasolt megoldaacutes a rerum natura fogalmaacutenak teljes elveteacutese lenne 377 Vouml MAYER-MALY Natur der Sache 120-122 MAYER-MALY Ius 11

114

azzal hogy ő maga ezt a natura eacutes a ius vonatkozaacutesaacuteban aacutelliacutetja csupaacuten378 Ez azonban a

rerum naturaacutera is igaz akkeacutent hogy ez a leacutet-nemleacutet a lehetseacuteges-abszurd eacutes az aacuteltalaacutenos-

speciaacutelis hataacuterait jeloumlli neacutemely esetben a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes kereteacuteben neacutehol azonban

maacuter ezen tuacutelmutatva normatiacutev erővel Ahhoz hogy ez a fogalom nagy biztonsaacuteggal

legyen hasznaacutelhatoacute szuumlkseacuteges a haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute sztoikus eacutes epikureaacutenus

gondolkodaacutes eacutes tanok reacuteszletekbe menő ismerete nem egy esetben azok legalaacutebb

bizonyos szintű megeacuteleacutese A mai jogaacutesz pozitivista dogmatikus gondolkodaacutesmoacutedja

eacuteletlen pengekeacutent pattan le egy maacutera maacuter letűnt vilaacuteg taacutevolroacutel sem letűnt kulturaacutelis

kincseacutenek egyik elemeacuteről

378 bdquoBei den roumlmischen Juristen wird die Natur auffallend oft als Grenze des ius gesehenrdquo MAYER-MALY Ius 11

115

A RES MEGJELENEacuteSE EacuteS JELENTEacuteSE A ROacuteMAI JOG FORRAacuteSAIBAN

KUumlLOumlNOumlS TEKINTETTEL A RES QUAE PONDERE NUMERO MENSURA

CONSTANT EacuteS A RES INCORPORALES KATEGOacuteRIAacuteIRA

I Bevezető gondolatok a rsquoresrsquo kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteről

Az eddigiekből kitűnik hogy mind a peacutenz jogi eacutertelemben vett leacutenyegeacutenek mind a rerum

natura fogalmaacutenak eacutes a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszott szerepeacutenek a vizsgaacutelata soraacuten a

rsquo resrsquo kifejezeacutes koumlzponti jelentősseacuteggel biacuter Amikor arra a keacuterdeacutesre keresuumlnk vaacutelaszt hogy

minek tekintetteacutek a roacutemai jogaacuteszok a peacutenzt azzal szembesuumlluumlnk hogy vagy valamilyen

dologosztaacutelyba soroltaacutek (res quae pondere numero mensura constant res incorporalis)

vagy eacuteppen egybevetetteacutek a dolgok csoportjaacutet maacutes kategoacuteriaacutekkal (res eacutes pecunia res eacutes

corpus) A rerum natura fogalmaacutenak tisztaacutezaacutesa soraacuten azzal talaacuteljuk szemben magunkat

hogy sok esetben olyankor is rerum naturaacuteroacutel beszeacutelnek a jogaacuteszok amikor a konkreacutet

esetben nem valamely dolog mint testi taacutergy szerepel Iacutegy tehaacutet joggal meruumll fel annak az

igeacutenye hogy veacutegiggondoljuk a rsquoresrsquo kifejezeacutes mibenleacuteteacutet valamint a res quae pondere

numero mensura constant eacutes a res incorporalis kategoacuteriaacuteinak jelenteacuteseacutet

Joacutellehet első tekintetre meglehetősen egyszerűnek tűnik meacutegis hosszasabb aacutetgondolaacutes

utaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a rsquodologrsquo jogi eacutertelemben vett fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesa komoly

neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik Elsőre azeacutert tűnhet egyszerűnek a fogalom meghataacuterozaacutesaacutenak

feladata mert gondolkodaacutesunkat jelentős meacuterteacutekben befolyaacutesolja a modern polgaacuteri

toumlrveacutenykoumlnyvek megkoumlzeliacuteteacutese amelyek a rsquodologrsquo fogalma vonatkozaacutesaacuteban vagy

aacuteltalaacutenosiacutetoacute vagy szűkiacutető eacutertelemben adjaacutek meg hogy mit kell rsquodologrsquo alatt eacuterteni Az

osztraacutek Polgaacuteri Toumlrveacutenykoumlnyv hiacuteres 285 sect-aacuteban iacuterott szabaacutely szerint jogi eacutertelemben

dolognak (Sache) minősuumll mindaz amely a szemeacutelytől kuumlloumlnboumlző eacutes emberi hasznaacutelatra

szolgaacutel379 Sokak veacutelemeacutenye szerint ez a felfogaacutes tuacutelzottan aacuteltalaacutenos dologfogalmat

tuumlkroumlz ennek joacute peacuteldaacuteja Kolosvaacutery Baacutelint neacutezete a bdquoNagy Szladitsrdquo oumltoumldik koumlteteacuteben aki

abboacutel indul ki hogy a dolog fogalma koumlznapi eacutertelemben joacuteval taacutegabb mint jogi 379 ABGB 285 sect Alles was von der Person unterschieden ist und zum Gebrauche der Menschen dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genannt A szoumlveg ilyen tartalmaacutehoz ld lentebb Sache eacutes Ding kapcsolataacutenaacutel

116

szakkifejezeacuteskeacutent eacutes eacuteppen az ABGB emliacutetett szakaszaacutet kritizaacutelja mondvaacuten hogy ez

hasznaacutelja a legtaacutegabb dologfogalmat380 Maacutesutt ndash mint peacuteldaacuteul a neacutemet BGB-ben ndash a

dolog (Sache) fogalma szűkiacutető eacutertelemben fordul elő381 Eacuterdemes megjegyezni hogy a

francia olasz vagy a spanyol polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvek egyfajta bdquoelkeruumllőrdquo aacutellaacutespontra

helyezkednek eacutes inkaacutebb javakroacutel vagyontaacutergyakroacutel (biens beni bienes) tesznek

emliacuteteacutest382 Maacuterpedig a keacuterdeacutes annaacutel nagyobb jelentőseacutegű mivel a modern magaacutenjog

szaacutemaacutera a dolog mint a vagyoni viszonyok egyik lehetseacuteges taacutergya kiemelt fontossaacuteggal

biacuter383

A fentiekben mind az ABGB mind a BGB hivatkozott szakaszai kapcsaacuten kiemeltuumlk

hogy a toumlrveacutenyekben hasznaacutelt kifejezeacutes a Sache Ennek hangsuacutelyozaacutesa abboacutel a

szempontboacutel lehet eacuterdekes hogy ha megneacutezzuumlk az ABGB rendszereacutet azt laacutethatjuk hogy

a toumlrveacuteny maacutesodik reacutesze a bdquoVon dem Sachenrechterdquo ciacutemet viseli amelyen beluumll elsőkeacutent

a dolgok (Sachen) osztaacutelyozaacutesaacuteroacutel esik szoacute ezt koumlvetően viszont az első szakasz a bdquoVon

den dinglichen Rechtenrdquo a maacutesodik pedig bdquoVon den persoumlnlichen Sachenrechtenrdquo ciacutemet

viseli384 Ezen a ponton tehaacutet azt laacutethatjuk hogy a neacutemet terminoloacutegiaacuteban adott keacutet

elnevezeacutes Ding eacutes Sache eacutes az ezekre vonatkozoacute illetve ezekkel oumlsszefuumlggő

jogosultsaacutegok elteacuterő szempontokat jeleniacutetenek meg főkeacutent pandektista alapokon

380 KOLOSVAacuteRY 6 381 BGB 90 sect Sachen im Sinne des Gesetzes sind nur koumlrperliche Gegenstaumlnde 382 Vouml Code civil art 516 skk Codice civile art 810 A Coacutedigo civil kezdetben ugyan hasznaacutelja a cosa kifejezeacutest aacutem utoacutebb ezeket ingoacute eacutes ingatlan javakkeacutent koumlzeliacuteti meg eacutes utoacutebb koumlvetkezetesen ez fordul elő a toumlrveacutenyben (Vouml art 333 Todas las cosas que son o pueden ser objeto de apropiacioacuten se consideran como bienes muebles o inmuebles ) Ezekből a peacuteldaacutekboacutel joacutel laacutethatoacute tehaacutet egy olyan toumlrekveacutes amely a rsquodologrsquo koumlznapi eacutertelemben vett fogalmaacutet igyekszik elkuumlloumlniacuteteni a jogi eacutertelemben hasznaacutelt kifejezeacutesektől 383 Vouml LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 288 384 Leacutenyegeacuteben hasonloacute megkoumlzeliacuteteacutessel a BGB-ben is talaacutelkozhatunk hiszen az aacuteltalaacutenos reacutesz maacutesodik fejezete a bdquoSachen und Tiererdquo ciacutemet viseli valamint a harmadik koumlnyv ciacuteme is bdquoSachenrechtrdquo ugyanakkor eacuteppen eme koumlnyvben toumlbb helyen fordul elő valamilyen formaacuteban a bdquodingliches Rechtrdquo kifejezeacutes meacuteg akkor is ha elvontan eacutes oumlnmagaacuteban ezt a fogalmat a BGB nem hasznaacutelja Az előbbiekre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak az alaacutebbi szakaszok sect 1094 Gesetzlicher Inhalt des dinglichen Vorkaufsrechts sect 1103 Subjektiv-dingliches und subjektiv-persoumlnliches Vorkaufsrecht sect 1110 Subjektiv-dingliche Reallast Sachenrecht eacutes dingliches Recht kettősseacutege koumlreacuteben az előbbi kifejezeacutes mindazon normaacutek oumlsszefoglaloacute elnevezeacutesekeacutent szolgaacutel amelyeknek taacutergya valamely dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg ebből koumlvetkezően ezek a normaacutek egy szemeacutely eacutes valamely testi taacutergy koumlzoumltti kapcsolatot szabaacutelyozzaacutek Vouml BREHM ndash BERGER Sachenrecht 1 WIELING Sachenrecht 4 Ehhez keacutepest a dingliches Recht kifejezeacutes ndash joacutellehet szinteacuten egy dologra vonatkozoacute koumlzvetlen jogosultsaacutegot jeleniacutet meg Vouml BREHM ndash BERGER Sachenrecht 6 ezen a ponton figyelembe joumlhet a koumltelmi eacutes dologi jogi jogosultsaacuteg szembeaacutelliacutetaacutesa meacuteghozzaacute akkeacutent ahogy a ius commune kuumlloumlnbseacuteget tett ius in re eacutes ius ad rem koumlzoumltt Ennek roacutemai jogi gyoumlkere a keacutet alapvető actio-fajtaacuteban eacuterhető tetten actiones in rem eacutes in personam Ld WIELING Sachenrecht 11-12 FOumlLDI ndash HAMZA Roacutemai jog 175-176 eacutes 275 azzal a megjegyzeacutessel hogy a roacutemaiakat ebben a koumlrben nem a szisztematizaacutelaacutes iraacutenti igeacuteny vezette ők leacutenyegeacuteben annyit laacutettak eme paacuterosiacutetaacutes moumlgoumltt hogy az egyik fajta keresettel dolgot miacuteg a maacutesikkal szemeacutelyt uumlldoumlzhet a felperes A keacuterdeacuteshez ld meacuteg kuumlloumlnoumlsen MARTON Roacutemai magaacutenjog 139 KASER RPR I 224-225 irodalommal BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 277-278 FOumlLDI Institutio-hagyomaacuteny 551-552

117

nyugodva Ennek kapcsaacuten maacuter Bessenyő Andraacutes is utal Wolf eacutes Kant szerepeacutere385

ugyanakkor veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is fel kell hiacutevni a figyelmet hogy a Ding mint

műkifejezeacutes ndash igaz nem jogi eacutertelemben ndash szinteacuten Kantnaacutel fordul elő meacutegpedig Ding an

sich formaacuteban386

Kant bdquoAz erkoumllcsoumlk metafizikaacutejardquo ciacutemű munkaacutejaacuteban a Sache kategoacuteriaacutejaacutet azonosiacutetja a

Ding fogalmaacuteval387 Ekkeacutent a Sache jogi szempontboacutel is eacutertelmet nyer mindazonaacuteltal ez

a megkoumlzeliacuteteacutes leacutenyegeacuteben azt a koumlzeacutepkori felfogaacutest tuumlkroumlzi amely a dolgokat a jogok

taacutergyainak tekinti amiacuteg a szemeacutelyek a jogok alanyai Ezt a felfogaacutest tuumlkroumlzi az ABGB

maacuter hivatkozott 285 sect-a is a toumlrveacuteny eredeti szoumlvege azokat a taacutergyakat (Dinge) tekinti

jogi eacutertelemben dolgoknak (werden im rechtlichen Sinne Sachen genannt) amelyek a

szemeacutelytől kuumlloumlnboumlzőek eacutes amelyek rendelteteacutese az ember aacuteltali hasznaacutelatban eacuterhető

tetten388 A toumlrveacutenyszoumlveget kialakiacutetoacute bizottsaacuteg munkaacutejaacutenak jegyzőkoumlnyveacuteből kideruumll

hogy a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei azonosak ezeacutert az egyszerűseacuteg kedveacuteeacutert azt a

szoumlvegvaacuteltozatot fogadtaacutek el ami a toumlrveacuteny jelenleg hataacutelyos vaacuteltozataacuteban is szerepel389

A magaacutenjogtudomaacuteny csak keacutesőbb szűkiacuteti a dolog fogalmaacutet a testi azaz a teret kitoumlltő

taacutergyak koumlreacutere390 Kiemelendő hogy a fenti a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei koumlzeacute

egyenlőseacutegjelet tevő felfogaacutes ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyeacutertelműen Kant hataacutesaacutera ndash toumlbb

szerző munkaacutejaacuteban is megjelenik Puchta a dolog jogi fogalmaacuteval kapcsolatosan egyfelől

azt hangsuacutelyozza hogy ennek egyik elengedhetetlen eleme a testi megjeleneacutes

(Koumlrperlichkeit) a maacutesik pedig az emberi uralomnak valoacute felteacutetlen alaacutevetettseacuteg

(unbedingte Hingabe unter die menschliche Herrschaft)391 Az előbbi koumlreacuteben mutat raacute

arra hogy a roacutemaiak aacuteltal hasznaacutelt res kifejezeacutes Ding Gegenstad eacutertelemben jelenik meg

a forraacutesokban392 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes ugyanakkor hogy Puchta eme a testi mivoltot

előteacuterbe helyező aacutelliacutetaacutesaacutet koumlzvetlenuumll a res corporalis eacutes incorporalis kategoacuteriaacuteival hozza

oumlsszefuumlggeacutesbe Veacutelemeacutenye szerint a ciceroacutei felosztaacutes amely szerint leacutetezik res quae sunt

385 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 277 386 Kant munkaacutessaacutegaacutenak a dologfogalomra gyakorolt hataacutesaacutehoz ld meacuteg KANT Metaphysik 79 Erről reacuteszletesen MAYER Die Rechte 130 387 Vouml KANT Metaphysik XXIII Einleitung IV bdquoSache ist ein Ding was keiner Zurechnung faumlhig ist Ein jedes Object der freien Willkuumlr welches selbst der Freiheit ermangelt heiszligt daher Sache (res corporalis)rdquo 388 OFNER Ur-Entwurf XXX 389 bdquo[hellip] weil die Woumlrter rsquoDingersquo und rsquoSachenrsquo gleichlautend seien man kuumlrzer sagen koumlnnte rsquoAlles was von der Person unterschieden ist und zu der Menschen Gebrauche dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genanntrsquordquo Vouml OFNER Ur-Entwurf 214 390 Ehhez ld SAVIGNY System I 338 bdquoDie unfreye Natur kann von uns beherrscht werden nicht als Ganzes sondern nur in bestimmter raumlumlicher Begraumlnzung ein so begraumlnztes Stuumlck derselben nennen wir Sache und auf diese bezieht sich daher die erste Art moumlglicher Rechte das Recht an einer Sache welches in seiner reinsten und vollstaumlndigsten Gestalt Eigenthum heistrdquo 391 Vouml PUCHTA Vorlesungen 76-80 PUCHTA Cursus 436 392 PUCHTA Vorlesungen 76-77

118

eacutes res quae intelliguntur ahol az előbbi a fizikai eacutertelemben vett dolgokat az utoacutebbi

pedig a fogalmakat jelenti393 Maacutes koraacutebbi munkaacutejaacuteban uacutegy foglal aacutellaacutest hogy a jogi

eacutertelemben vett dolog egy olyan testi taacutergy (koumlrperlicher Gegenstand) amely a

szemeacutelytől kuumllsőleg kuumlloumlnboumlzik azonban a szemeacutely akarataacutenak teljesseacuteggel alaacutevetett394

Kiemeli ugyanakkor hogy eme dologfogalom kiterjeszteacutese eacuterhető tetten a res corporalis

eacutes incorporalis kettősseacutegeacuteben amelynek kapcsaacuten roumlgtoumln hangsuacutelyozza hogy ez a

felosztaacutes taacutevolroacutel sem tekinthető a dolgok felosztaacutesaacutenak ez alapjaacuten a leacutetezők uacutegy

foghatoacutek fel mint egyfelől bdquo Sachenrdquo maacutesfelől bdquo Dinge und Gegenstaumlnderdquo395

Meglaacutetaacutesunk szerint az eddigiekből kitűnik hogy a Sache főkeacutent a jogi eacutertelemben vett

dologfogalmat jeloumlli ekkeacutent a Ding kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest elvontabb Ugyanakkor az

utoacutebbi a Ding eacutes Gegenstand fogalmait egymaacutes melleacute aacutelliacutetoacute elgondolaacutes arra enged

koumlvetkeztetni hogy a Ding koumlreacuteben nem csupaacuten a minket koumlruumllvevő vilaacutegban megjelenő

leacutetezők eacutertelmezhetők hanem ez utoacutebbi fogalom absztrakt jelenteacutessel is biacuter amely

esetben viszont nem jogi absztrakcioacuteroacutel van szoacute396 Ennek legjobb bizonyiacuteteacuteka eacuteppen a

Puchta aacuteltal hasznaacutelt fordulat hiszen a dolgokroacutel (von den Sachen) valoacute eacutertekezeacutest ekkeacutent

kezdi

Puchta Cursus der Institutionen CCXXII

bdquoDie Dinge der aumluszligeren Natur sind dem Menschen gegeben daszlig sie ihm dienen

daszlig er sie sich unterwerfe Ein solcher Gegenstand der auf der einen Seite ein

koumlrperlich selbstaumlndiges Dasein eine von dem Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige

Existenz auf der anderen Seite aber die Bestimmung hat dem Menschen

unterworfen zu sein heiszligt Sache So bildet der Begriff der Sache des rein

Gegenstaumlndlichen den Gegensatz zu dem Begriff der Person die zwar auch als

Gegenstand eines rechtlichen Willens aber doch nur so zu denken ist daszlig damit

393 PUCHTA Vorlesungen 761 PUCHTA Cursus 436-437 Ennek jelentőseacutegeacutet hangsuacutelyozza meacuteg TALAMANCA Istituzioni 383-384 394 Ld PUCHTA Pandekten 50 395 Ld PUCHTA Pandekten 51 Raacutemutat arra is hogy a tulajdont leszaacutemiacutetva minden dolog feletti jog az incorporalia koumlreacutebe tartozik azzal az eacutertelmezeacutessel hogy bizonyos esetekben dolgok meghataacuterozott oumlsszesseacutegeacutet egyetlen dolognak kell tekinteni Vouml PUCHTA Pandekten 51 396 Leacutenyegeacuteben ilyen eacutertelemben fogja fel a keacutet fogalmat Windscheid is amikor Sache vonatkozaacutesaacuteban annak testi mivoltaacutet hangsuacutelyozza (bdquoUnter Sachen werden hier verstanden die einzelnen Stuumlcke der vernunftlosen Natur Indem der Begriff der Sache in dieser Weise bestimmt wird ist schon gesagt daszlig zu demselben das Moment der realen Existenz der Koumlrperlichkeit gehoumlrtrdquo) Az unkoumlrperliche Sache koumlreacuteben viszont azt emeli ki hogy a jog pusztaacuten elkeacutepelt leacutetezőket (bloszlig gedachte Dinge) emel a Sache koumlreacutebe Reacuteszletesen ld WINDSCHEID Lehrbuch 376

119

immer noch eine Anerkennung ihrer Eigenschaft als Subject eines solchen

verbunden bleibtrdquo397

Mindebből koumlvetkezik hogy a Ding kategoacuteriaacuteja joacuteval taacutegabb mint azt maga Puchta a

vizsgaacuteloacutedaacutesa koumlreacuteben meghataacuterozza az ő elemzeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteban csak a kuumllvilaacuteg

dolgai a termeacuteszet kuumllsődleges megnyilvaacutenulaacutesai aacutellnak (Dinge der aumluszligeren Natur)

Ezek vonatkozaacutesaacuteban lesz igaz egyfelől az embernek alaacutevetettseacuteg ebből adoacutedoacutean pedig a

szemeacutelytől valoacute megkuumlloumlnboumlztethetőseacuteg maacutesfelől pedig a testi mivolt (von dem

Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige Existenz) Mindez azonban nem zaacuterja ki mi toumlbb

meglaacutetaacutesunk szerint eacuteppenseacuteggel kifejezetten alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy Dinge

koumlreacuteben lehet olyan ami nem csak Ding der aumluszligeren Natur eacutes ekkeacutent egy koumlrperlich

selbstaumlndiges Dasein ami azeacutert lesz Sache mert ekkeacutent nevezzuumlk el398 Dinge koumlreacuten

beluumll tehaacutet ez a Puchta aacuteltal bemutatott eacutes vizsgaacutelt szegmentuma mindoumlssze az egeacutesz egy

szelete ennek alapjaacuten ugyanakkor kell hogy leacutetezzen Dinge kategoacuteriaacutejaacutenak egy olyan

reacutesze amely nem testi valoacutejaacuteban leacutetezik a termeacuteszetben a kuumllvilaacutegban azaz kell hogy

legyen egy absztrakt szintje a Ding fogalmaacutenak

Ennek az absztrakt jelenteacutesnek a megeacuterteacuteseacuteben jelenthet komoly segiacutetseacuteget a Ding an

sich fogalma amely markaacutensan Kantnaacutel jelenik meg meacuteghozzaacute szaacutemos eacutertelemben

amelyek koumlzoumltt a kifejezeacutes egeacuteszen koumlznapi jelenteacutesaacuternyalata is szerepel399 Alapvető

aacutelliacutetaacutesa hogy a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergyak nem tartoznak a Ding an sich kategoacuteriaacutejaacuteba

mivel ezek a kuumllvilaacutegi leacutetezők nem fuumlggetlenek a megismereacutes kriteacuteriumaitoacutel

(Bedingungen der Erkenntnis) Ebből az koumlvetkezik hogy valamely jelenleacutevő dolog

(gegenwaumlrtige Sache) megjeleneacutese keacutepe (Anschauung) aacuteltal nem vaacutelik megismerhetőveacute

maga a dolog tehaacutet az amilyen ez a dolog magaacuteban minthogy a keacutep nem lesz reacutesze az

emberi megismereacutesi keacuteszseacutegnek (Vorstellungskraft)400 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a Ding an sich

kifejezeacutes egy olyan leacutetezőt jeloumll amely taacutergyaacutetoacutel (Ding) fuumlggetlenuumll leacutetezik ebből

eredően ha a taacutergyat megfosztanaacutenk tulajdonsaacutegaitoacutel (Eigenschaften) akkor csupaacuten a

Ding an sich maradna401 Mindebből adoacutedoacutean Kant fogalmai szerint a Ding an sich egy

felismerhetetlen eacutes leiacuterhatatlan valoacutesaacuteg amely valamilyen moacutedon a megfigyelt 397 Vouml PUCHTA Cursus 436 398 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld a szoumlvegben bdquodie Bestimmung hat dem Menschen unterworfen zu sein heiszligt Sacherdquo 399 Ehhez ld reacuteszletesen RATKE Handlexikon zu Kant s h v PATT Idealismus 9 400 Ld Proleg sect9 Vouml Kritik der reinen Vernunft A 129 bdquoWaumlren die Gegenstaumlnde womit unsere Erkenntnis zu tun hat Dinge an sich selbst so wuumlrden wir von diesen gar keine Begriffe a prioir haben koumlnnenrdquo 401 Vouml APEL - LUDZ s v rsquoDing an sichrsquo Oxford Companion s v rsquothing-in-itselfrsquo

120

jelenseacutegek alapjaacuteul szolgaacutel nincs arra moacuted hogy az ember koumlzvetlenuumll megismerje

felfogja azokat a dolgokat amelyek a termeacuteszetes vilaacutegnak teacutenyleges taacutergyai402

Proleg sect13 Anm II

bdquoIch dagegen sage es sind uns Dinge als auszliger uns befindliche Gegenstaumlnde

unserer Sinne gegeben allein von dem was sie an sich selbst sein moumlgen wissen

wir nichts sondern kennen nur ihre Erscheinungen d i die Vorstellungen die

sie in uns wirken indem sie unsere Sinne affizieren Demnach gestehe ich

allerdings daszlig es auszliger uns Koumlrper gebe d i Dinge die obzwar nach dem was

sie an sich selbst sein moumlgen uns gaumlnzlich unbekannt wir durch die

Vorstellungen kennen welche ihr Einfluszlig auf unsre Sinnlichkeit uns verschafft

und denen wir die Benennung eines Koumlrpers geben welches Wort also bloszlig die

Erscheinung jenes uns unbekannten aber nichtsdestoweniger wirklichen

Gegenstandes bedeutet Kann man dieses wohl Idealismus nennen Es ist ja

gerade das Gegenteil davonldquo403

Kant alapvető aacutelliacutetaacutesa tehaacutet hogy adottak dolgok amelyek rajtunk kiacutevuumll aacutelloacute leacutetezők eacutes

eacuterzeacutekeinkkel felfoghatoacutek Meacutegis semmit sem tudhatunk meg ezekről oumlnmagukban (an

sich selbst) leszaacutemiacutetva ezek megjeleneacutesi formaacuteit (Erscheinungen) A megjeleneacutesi

formaacutekat akkeacutent eacutertelmezi mint bennuumlnk jelentkező keacutepzeteket amelyek eacuterzeacutekeinket

befolyaacutesoljaacutek Ekkeacutent leacuteteznek olyan dolgok amelyek szaacutemunkra teljesseacuteggel

megismerhetetlenek (gaumlnzlich unbekannt) ndash ezeknek kizaacuteroacutelag megjeleneacutesi formaacuteit

ismerjuumlk Ezen tuacutelmenően hangsuacutelyozza hogy ezeknek a testi leacutetezőknek (Koumlrper) a

megnevezeacutese soraacuten leacutenyegeacuteben a keacutepzeteket nevezzuumlk el illetve nevezzuumlk meg nem

pedig magukat a taacutergyakat Veacutelemeacutenye szerint pedig ez az alapaacutellaacutes eacuteppen nem

nevezhető idealizmusnak404 Annyit mindenesetre ellene lehet szegezni Kant

megaacutellapiacutetaacutesaacutenak hogy felfogaacutesa eacuteppen azeacutert nevezhető idealistaacutenak mivel a testi 402 Vouml CAYGILL s v rsquothing-in-itselfrsquo Ugyaniacutegy kritikusan RATZINGER Glaube 96-97 403 KANT Prolegomena 69 404 Megjegyzendő ezen a ponton hogy a Ding an sich fogalma kapcsaacuten sokszor felmeruumll ennek a goumlroumlg eredetű νοούμενον fogalmaacuteval valoacute kapcsolat is (Ezzel egyezően RATZINGER Glaube 96 Az utoacutebbi kifejezeacutesre neacutezve ld LIDDELL ndash SCOTT s v rsquoνοέωrsquo) Ebből a szempontboacutel megemliacutetendő hogy a goumlroumlg fogalom elvaacutelaszthatatlanul koumltődik Platoacuten ideatanaacutehoz valamint nemkeveacutesbeacute Aquinoacutei Szent Tamaacutes res-felfogaacutesaacutehoz is Ugyanakkor nem szabad elfelejteni hogy ebben a vonatkozaacutesban Platoacuten csak magukban leacutevő dolgokroacutel beszeacutel Aquinoacutei Szent Tamaacutesnaacutel a dolog fogalmaacutehoz kapcsoloacutedik a megismerő leacutelekre valoacute iraacutenyultsaacuteg is Vouml LThK s h v Oxford Companion s v rsquophenomena and noumenarsquo MKatLex s v rsquoDing an sichrsquo Teacutenykeacuterdeacutes ugyanakkor hogy a Ding an sich a νοούμενον fogalmaacutenaacutel leacutenyegesen taacutegabb Ehhez ld reacuteszletesen PATT Idealismus 9

121

leacutetezők vonatkozaacutesaacuteban is laacutethatoacutean az elnevezeacutesre helyezi a hangsuacutelyt holott eme testi

leacutetezők nem csak abboacutel eredően eacutes onnantoacutel leacuteteznek hogy az ember elnevezi őket Ez

pedig a puchtai megkoumlzeliacuteteacutesből egyeacutertelműen levezethető Ding attoacutel fuumlggetlenuumll

leacutetezik hogy az ember felismerneacute elismerneacute nevet adna neki

II A rsquo resrsquo kifejezeacutes jelenteacuteseacutehez aacuteltalaacuteban

Mint ahogy a dolog szoacutenak magyarul szaacutemtalan jelenteacutese ismeretes405 uacutegy a latin rsquoresrsquo is

igen szeacuteles koumlrben keruumllt alkalmazaacutesra406 mi toumlbb a kifejezeacutes a jogi forraacutesokban is

meglehetősen taacuteg eacutertelemben fordul elő407 A teacutenyleges jelenteacutesekből valamint az egyes

jelenteacuteskoumlroumlk szaacutemaacuteboacutel adoacutedoacutean talaacuten nem mereacuteszseacuteg levonni azt a koumlvetkezteteacutest hogy

a latin rsquoresrsquo szoacute koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett hasznaacutelata leacutenyegeacuteben

egybeesik408 Ez a kijelenteacutes abboacutel a szempontboacutel nem jelent uacutejdonsaacutegot hogy az

irodalomban toumlbb helyen is lehet talaacutelkozni azzal a megaacutellapiacutetaacutessal hogy a rsquoresrsquo

egyszerre szűkebb eacutes taacutegabb eacutertelemben van jelen aacuteltalaacuteban a nyelvhasznaacutelatban409 A

szerzők ebben a koumlrben vagy azt hangsuacutelyozzaacutek hogy rsquoresrsquo hasznaacutelataacutera maacutes

kifejezeacutesekhez keacutepest szeacutelesebb koumlrben keruumllt sor410 vagy a kifejezeacutes mindent aacutetfogni

szaacutendeacutekozoacute taacuteg jelenteacuteseacutet hangsuacutelyozzaacutek a minket koumlruumllvevő vilaacutegra vetiacutetve411

405 Vouml CZUCZOR ndash FOGARASI s v rsquodologrsquo A szoacute jelenteacuteskoumlreacuteben nyolc kuumlloumlnboumlző jelenteacutesaacuternyalatot sorol fel mint peacuteldaacuteul taacutergy uumlgy foglalatoskodaacutes aacutellapot hataacuterozatlan taacutergy Kuumlloumln kiemelendő az a jelenteacutes amely szerint dolog minden ami a szemeacutelytől kuumlloumlnboumlző ebben a koumlrben kifejezetten hivatkozik a latin rsquoresrsquo szoacutera 406 Ld Oxford Latin Dictionary s v rsquoresrsquo Dajczak kifejezetten emliacuteti hogy a jelzett helyen a rsquoresrsquo szoacute toumlbb mint maacutesfeacutel tucat jelenteacutese fordul elő amelyek mindent egybevetve fedeacutesben vannak a magyar jelenteacutesekkel Reacuteszletesen DAJCZAK Res incorporalis 98 407 Ld HEUMANN ndash SECKEL s v rsquoresrsquo ahol nyolc nagy jelenteacuteskoumlrt kuumlloumlniacutet el az első jelenteacutesen (dolog taacutergy) beluumll tovaacutebbi nyolc alkategoacuteriaacutet kuumlloumlniacutet el Iacutegy leacutenyegeacuteben oumlsszesen 16 jelenteacuteskoumlrt kapunk ami nem aacutell messze az Oxford Latin Dictionary aacuteltal megadott 19 jelenteacutestől Ehhez ld meacuteg Benedek Ferenc megjegyzeacuteseacutet a res kifejezeacutes sokreacutetőseacutegeacuteről BENEDEK Iusta causa 4 Ugyaniacutegy foglalt aacutellaacutest maacuter Savigny is bdquoEs giebt wenige Ausdruumlcke in der Roumlmischen Sprache die so viele Bedeutungen anzunehmen faumlhig sind wie das Wort res [hellip]rdquoVouml SAVIGNY System V 441 408 Ezzel egyezően GROSSO Cose 3 aki meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy amikor azt aacutelliacutetja hogy meacuteg a jogi forraacutesokban is elsődlegesen a rsquoresrsquo szoacute koumlznapi jelenteacutese fordul elő 409 GROSSO Cose 4 BONFANTE Proprietagrave I 5-6 MARTON Roacutemai magaacutenjog 133 KASER RPR I 376 NADJO Lrsquoargent et les affaires 169 BRETONE Fondamenti 16 eacutes 63-64 DAJCZAK Res incorporalis 98 Az aacutelliacutetaacutesnak a koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett helytaacutelloacutesaacutega expressis verbis csak egy helyen jelenik meg vouml BRETONE Fondamenti 64 410 Tipikusan ilyen megkoumlzeliacuteteacutessel lehet talaacutelkozni Marton eacutes Nadjo munkaacutejaacuteban 411 Grosso Bonfante Dajczak eacutes leacutenyegeacuteben Kaser sorolhatoacute ide

122

Egyes szerzők szerint a rsquodologrsquo fogalmaacuteval a kuumllvilaacuteg egy bizonyos szeleteacutet hataacuteroljuk el

olyat amely Kolosvaacutery Baacutelint kifejezeacuteseacutevel eacutelve bdquoa teacuterben valoacutesaacuteggal helyt foglaloacuterdquo412

Sokolowski szerint rsquoresrsquo megjeloumlleacutessel illethető minden ami a jogkeacutepes alanynak

alaacutevetett felteacuteve hogy az meghataacuterozott minthogy az emberi uralom taacutergya egyfelől

valamely materiaacutelis-fizikai maacutesfelől valamely fogalmi leacutetező lehet Ez utoacutebbi ndash

Sokolowski meglaacutetaacutesa szerint ndash csak azeacutert szerepelhet ebben a felsorolaacutesban mert az

emberi akarat egy bizonyos fokig a fogalmakat is uralja hiszen az egyeacuten keacutepzelete

teremti meg ezeket a fogalmakat illetőleg jeloumlli ki ennek hataacuterait413 Grosso eme aacutelliacutetaacutes

kiterjeszteacutesekeacutent azt hangsuacutelyozza hogy a dolog egyszerre taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi

jelenseacuteg is gazdasaacutegi abboacutel a szempontboacutel hogy az ember ceacuteljainak eleacutereacuteseacutere rendelt

taacutersadalmi pedig abboacutel az aspektusboacutel hogy az egyes korszakokban a taacutersadalom

fejlettseacutegeacutetől fuumlggően keruumll meghataacuterozaacutesra hogy mi minősuumll dolognak414 Bonfante eacutes

Talamanca azt helyezik előteacuterbe hogy a kuumllvilaacuteg fentebb nevezett meghataacuterozott reacuteszei

dologi jogi jogosultsaacutegok taacutergyai lehetnek415 Kis elteacutereacutessel ezt a szemleacuteletet vallja

magaacuteeacutenak Kaser eacutes Mayer-Maly is Mayer-Maly raacutemutat hogy a rsquoresrsquo neacutehol jelenti a per

taacutergyaacutet (res de qua agitur) ugyanakkor szolgaacutelhat aacuteltalaacuteban a teljes vagyon

megjeloumlleacuteseacutere is416 Kaser megkoumlzeliacuteteacutese abboacutel a szempontboacutel eacuterdekes hogy veacutelemeacutenye

szerint a jogi nyelvben a rsquoresrsquo szoacute haacuteromfeacutele eacutertelemben hasznaacutelhatoacute szűkebb

eacutertelemben jelenti az egyedi koumlruumllhataacuterolt jogi eacutertelemben oumlnaacutelloacute testi dolgot ideeacutertve a

rabszolgaacutekat is akik emberek eacutes egyuacutettal a jog taacutergyai is Tovaacutebbi eacutertelemben jelent

mindent ami egy magaacutenjogi jogosultsaacuteg vagy magaacutenjogi per taacutergya lehet vagyis

jogtaacutergy ebben az eacutertelemben ide tartozhat akaacuter a csalaacutedgyermek vagy a manusos

feleseacuteg is Veacuteguumll neacutemely esetben magaacutet az egeacutesz vagyont jeloumlli Meglaacutetaacutesa szerint a

dologi jog koumlreacuteben főkeacutent a rsquoresrsquo legelső eacutertelmeacutevel kell foglalkozni tulajdon taacutergyai 412 Vouml GROSSO Cose 5 BONFANTE Proprietagrave I 6 KOLOSVAacuteRY 6 TALAMANCA Istituzioni 379 Ezzel egyezően Menyhaacuterd aki bdquodologtaacutergyisaacutegotrdquo emliacutet mint a jogi eacutertelemben vett dolog legalapvetőbb jellemzőjeacutet Ld MENYHAacuteRD Dologi jog 43 413 SOKOLOWSKI Philosophie 28 Nem keacutetseacuteges hogy a fogalmak kizaacuteroacutelag emberi alkotaacutes eredmeacutenyekeacutent leacuteteznek A fogalomalkotaacutes a szerző egeacutesz gondolatmeneteacuten veacutegigvonul ugyanakkor uacutegy veacuteljuumlk hogy Sokolowski tuacutel nagy jelentőseacuteget tulajdoniacutet a fogalmaknak ndash ebben a meacuterteacutekben ez a roacutemaiakra nem volt jellemző minthogy a gyakorlati esetek koumlreacuteben tapasztalhatoacute a fogalomhasznaacutelathoz koumltődő ingadozaacutesok oka is eacuteppen a kazuisztikaacuteban keresendő hiszen a dolog fogalma puszta absztrakcioacute Ugyanakkor minden esetben amikor Sokolowksi fogalmakroacutel beszeacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint sokkal inkaacutebb a dolgok Marcus Aurelius aacuteltal emliacutetett elnevezeacuteseacuteről van szoacute (Elmeacutelkedeacutesek 3 11 8 29) Ld meacuteg SOKOLOWSKI Philosophie 39-40 eacutes 42 414 GROSSO Cose 5-6 415 A gazdasaacutegi hasznaacutelhatoacutesaacuteg kriteacuteriumaacutenak Bonfante szerint is van leacutetjogosultsaacutega amikor azt mondja hogy veacutegeredmeacutenyben csak az tekinthető dolognak ami gazdasaacutegi hasznaacutelatra alkalmas ez pedig nyilvaacutenvaloacutean nem esik egybe a kuumllvilaacuteg oumlsszes koumlruumllhataacuterolt reacuteszeacutevel Vouml BONFANTE Proprietagrave I 7-8 416 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 53 Megjegyzi meacuteg hogy joacutellehet a roacutemaiak a dologra a aacuteltalaacuteban a rsquo resrsquo kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek olykor rsquocorpusrsquo megjeloumlleacutessel is illetteacutek

123

csak az egyedi oumlnaacutelloacute testi dolgok lehetnek valamint a rabszolgaacutek417 Maacutes koraacutebbi

munkaacutejaacuteban Kaser azt hangsuacutelyozza hogy a res-fogalom nyilvaacutenvaloacutean nem biacuter

gyakorlati eacuterteacutekkel418 Ugyanakkor ennek kapcsaacuten arra is raacutemutat hogy Gaius

Instituacutecioacuteiban a res ndash a jogalanynak szaacutemiacutetoacute personae paacuterjakeacutent ndash tipikus jogtaacutergykeacutent

jelenik meg aacutem annak eacuterdekeacuteben hogy a fogalom gyakorlati szempontboacutel is

hasznosiacutethatoacute legyen azonmoacuted kuumlloumlnbseacuteget tesz res corporales eacutes incorporales

koumlzoumltt419 Marton kuumlloumlnbseacuteget tesz dolog eacutes vagyon koumlzoumltt veacutelemeacutenye szerint jogi

szempontboacutel elsődlegesen a vagyon biacutert jelentőseacuteggel a dolog csak mint vagyonalkatreacutesz

joumlhetett figyelembe420 Benedek is leacutenyegeacuteben vagyonalkatreacuteszt laacutet a rsquoresrsquo kifejezeacutes

moumlgoumltt amely ekkeacutent csak szűkebb eacutertelemben jelent dolgot Ez utoacutebbi vonatkozaacutesaacuteban

kiemeli hogy dolog mindenkeacuteppen csak a kuumllvilaacuteg valamely oumlnaacutelloacute reacutesze lehet amely

aacutellandoacute tulajdonsaacutegokkal biacuter Ez utoacutebbi jellemző fontossaacutega abban aacutell hogy egy adott

dolog ennek reacuteveacuten kuumlloumlnboumlztethető meg baacutermely maacutes testi taacutergyaktoacutel Nem utolsoacute sorban

Benedek azt is hangsuacutelyozza hogy a dolog jogi eacutertelemben vett eacuterdekesseacutege hogy

jogviszonyok oumlnaacutelloacute taacutergya lehet421 Eacuterdekesseacutege folytaacuten kuumlloumln kiemelendő Bretone

felfogaacutesa Maga is abboacutel indul ki hogy a vilaacutegban az embert fizikai eacutertelemben vett

dolgok veszik koumlruumll amelyek vagy a termeacuteszetből erednek vagy emberi alkotaacutes

eredmeacutenyei ekkeacutent neacutezete veacutegeredmeacutenyben rokon Bonfante felfogaacutesaacuteval422 mindezek

mellett azonban a rsquoresrsquo taacuteg jelenteacuteseacutenek egyszerre keacutet aspektusaacutet is hangsuacutelyozza

Egyfelől azt hogy a kifejezeacutes aacuteltalaacutenosiacutet ekkeacutent ndash joacutellehet baacutermely egyedi dolog

megjeloumlleacuteseacutere is alkalmas ndash gyűjtőfőneacutevkeacutent funkcionaacutel mivel dolgok olyan

oumlsszesseacutegeacutenek jeloumlleacuteseacutere is hasznaacutelhatoacute amely dolgok nem szuumlkseacutegkeacuteppen tartoznak egy

csoportba423 Maacutesfelől azonban felhiacutevja arra is a figyelmet hogy a rsquoresrsquo nomen generale

az aacuteltalaacutenosiacutetaacutes nyomaacuten nem kizaacuteroacutelag gyűjtőfőneacutevi karakterrel biacuter hanem aacuteltalaacuteban

hasznaacutelhatoacute baacutermely specifikus jelenteacutesű főneacutev helyettesiacuteteacuteseacutere is meacutegpedig mind a

koumlznapi nyelvhasznaacutelatban mind pedig a jogi nyelvben egyaraacutent424 Ami a res

417 KASER RPR I 376 418 KASER Gaius 143 419 KASER Gaius 142 420 MARTON Roacutemai magaacutenjog 132-133 421 Vouml BENEDEK Dologi jog 2-3 422 bdquoEssa sta infatti ad indicare ogni entitagrave obbiettiva che il nostro pensiero isola nellrsquouniverso o nel mondo delle idee fuori del nostro laquoioraquo [hellip]rdquo ndash BONFANTE Proprietagrave I 5 423 BRETONE Fondamenti 16 424 BRETONE Fondamenti 63-64 Ezzel egyezően ld ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoresrsquo bdquohellip en raison de son sens vague a pu ainsi devenir un substitut polihelliprdquo Erre leacutenyegeacuteben Ruumlfner is utal amikor a rsquores quae pondere numero mensura constantrsquo kifejezeacutes előfordulaacutesi vaacuteltozatait taacuterja fel Megaacutellapiacutetaacutesa szerint a rsquoresrsquo szoacuten kiacutevuumll meacuteg egyeacuteb hasonloacutean aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek is megjelennek a hivatkozott kifejezeacutes egyes

124

gyűjtőfőneacutevkeacutent valoacute hasznaacutelataacutet illeti ebben a koumlrben Bretone kiemeli hogy a szoacute ilyen

jellegeacuteből adoacutedoacutean vagyont javak oumlsszesseacutegeacutet jelenti Ennek egyik bizonyiacuteteacutekakeacutent

eacuterteacutekeli azt a teacutenyt hogy a XII taacuteblaacutes toumlrveacutenyben az oumlroumlkleacutesi viszonyok kapcsaacuten a

familia pecuniaque fordulat toumlbb szoumlvegvaacuteltozatban maradt raacutenk425 Eme

szoumlvegvaacuteltozatok koumlzoumltt olyan is szerepel amely a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet ekkeacutent ideacutezi bdquolex

XII tabularum permittere videbatur qua cavetur ut quod quisque de re sua testatus

esset id ratum haberetur his verbis rsquoUTI LEGASSIT SUAE REI ITA IUS ESTOrsquordquo426

Nadjo nyelveacuteszeti elemzeacuteseacuteben raacutemutat arra hogy a rsquo resrsquo szoacute megjeleneacutese a latin

nyelvben igen korai időkre tehető joacutellehet a szoacute eredete maacuteig homaacutelyos427 Megerősiacuteti

maacutes szerzők neacutezeteacutet amely szerint kezdeti rsquovagyonrsquo rsquovagyontaacutergyakrsquo rsquojavakrsquo

eacutertelmeacuteben maacuter igen koraacuten tetten eacuterhető a kifejezeacutes gazdasaacutegi szemleacuteletű

jelenteacutesaacuternyalata428 Eme aacuteltalaacutenos kollektiacutev eacutertelme mellett azonban leacutetezett a szoacutenak

olyan konkreacutet eacutertelme is amely hasznaacutelataacutet a mai eacutertelemben vett rsquodologrsquo kifejezeacutessel

vaacuteltozataiban (haec quid id ea omne) Logikusan adoacutedoacute keacuterdeacutese hogy a vonatkozoacutei melleacutekmondat előtt aacutelloacute utaloacuteszoacute vaacuteltozaacutesa vajon nem vaacuteltoztatja-e meg a teljes fordulat jelenteacuteseacutet Koumlvetkezteteacutese szerint erről nincs szoacute minthogy maga a rsquoresrsquo szoacute is olyannyira aacuteltalaacutenos hogy a neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutes nem eredmeacutenyezi sem a jelenteacuteskoumlr taacutegiacutetaacutesaacutet sem pedig megvaacuteltoztataacutesaacutet Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 28 425 Vouml 5 3 bdquoUti legassit super pecunia tutelave suae rei ita ius estordquo 426 Vouml Gai 2 224 Inst 2 22 pr Paul D 50 16 120 (5 ad Q Muc) Az egyeacuteb szoumlveghagyomaacutenyok familia pecuniaque sua ndash Rhet ad Herren 1 23 Cic de inv 2 50 148 pecunia tutelave suae rei ndash Ulp 11 14 Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) A forraacutesokhoz az irodalomban ld DIOacuteSDI Ownership 23 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 100-104 eacutes 195-197 Dioacutesdi meglaacutetaacutesa szerint a familia eacutes a pecunia kifejezeacutesek eredetileg mindazokat a termelőeszkoumlzoumlket (means of production) jelentette amelyek elsőkeacutent vaacuteltak magaacutentulajdon taacutergyaivaacute majd a kifejezeacutesek tartalma eacutes jelenteacutese lassacskaacuten megvaacuteltozott egyfelől abboacutel adoacutedoacutean hogy utoacutebb a foumlld is a magaacutentulajdon reacutesze lett maacutesfelől pedig az aacutellattenyeacuteszteacutesről a mezőgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes jelekeacutent Ld DIOacuteSDI Ownership 30 Zlinszky a maga reacuteszeacuteről az uti legassit super familia pecunia tutelaque suae rei megfogalmazaacutest tartja a leginkaacutebb valoacutesziacutenűnek joacutellehet elismeri hogy a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa jelentős neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik A hivatkozott Gaius eacutes Pomponius aacuteltal raacutenk hagyomaacutenyozott szoumlvegek kapcsaacuten ő is raacutemutat arra hogy a szoumlveghagyomaacutenyok koumlzoumls jellemzője hogy a suae rei fordulat elől toumlrlik a familiaacutera eacutes pecuniaacutera toumlrteacutenő utalaacutest amiből logikusan az koumlvetkezik hogy a suae rei mindkettő jelenteacuteseacutet visszaadja ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 101 eacutes 195 Bretone a toumlrveacuteny emliacutetett toumlredeacuteke vonatkozaacutesaacuteban haacuteromszor keacutet azaz oumlsszesen hat szoumlvegvaacuteltozatot rekonstruaacutel Leacutenyegeacuteben naacutela is haacuterom csoport szerepel azzal azonban hogy az egyes szoumlvegvaacuteltozatokon beluumll alcsoportokat hoz leacutetre Ld BRETONE Fondamenti 26 Ami a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet illeti Bretone a hivatkozott Pomponius-helyen talaacutelhatoacute bdquouti legassit suae reirdquo formaacutet tekinti a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek uacutegy veacuteli hogy ha a familia eacutes a pecunia eredetileg is szerepeltek volna a toumlrveacutenyben akkor utoacutebb ezt a szoumlvegezeacutest nem vaacuteltotta volna fel a Pomponius aacuteltal hasznaacutelt kifejezeacutes Az ulpianusi bdquopecunia tutelave suae reirdquo formaacutet egyaacuteltalaacuten nem tartja elfogadhatoacutenak Ld reacuteszletesen BRETONE Fondamenti 24-36 427 NADJO Lrsquoargent et les affaires 167 428 Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoresrsquo valamint NADJO Lrsquoargent et les affaires 168 Ernout ndash Meillet szerint az olyan kifejezeacutesek mint res familiaris vagy res publica az ősi jogban kialakult eacutes a keacutesőbbiekben meggyoumlkeresedett kifejezeacutesekeacutent eacuteppen a szoacute rsquojavakrsquo eacutertelmeacutet taacutemasztjaacutek alaacute Nadjo aki egyeteacutert az előbbi megaacutellapiacutetaacutessal azt hangsuacutelyozza hogy a szoacutehoz tapadoacute főneacutevi vagy melleacutekneacutevi determinaacutensok (res familiaris res paterna res patria ugyaniacutegy res meum parentum res patris) elsődlegesen csalaacutedi kapcsolatokra utalnak ekkeacutent a kifejezeacutesek oumlsszesseacutegeacuteben szuumllői vagy csalaacutedi vagyonra oumlroumlkseacutegre utalnak Ezzel egyezően KASER RPR I 377

125

rokon vonaacutesokat429 Eacuteppen ez a konkreacutet eacutertelme tette alkalmassaacute a rsquoresrsquo kifejezeacutest minden

leacutetezőnek a valoacutesaacutegnak a megjeloumlleacuteseacutere is430 Joggal meruumll fel ezen a ponton az igeacuteny

annak tisztaacutezaacutesaacutera hogy a jogi forraacutesok koumlreacuteben milyen eacutertelemben fordul elő a rsquoresrsquo

kifejezeacutes

III A rsquo resrsquo szoacute jelenteacutese a jogi forraacutesok kuumlloumlnoumlsen a Digesta alapjaacuten

Maacuter Grosso is raacutemutatott arra hogy a Digestaacuteban nem talaacutelunk olyan forraacutest amely a

dolog fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet tartalmaznaacute ekkeacutent ebben a vonatkozaacutesban

keacutenytelenek vagyunk olyan forraacutesokra hagyatkozni amelyek egy konkreacutet esethez

kapcsoloacutedva hataacuterozzaacutek meg hogy adott koumlrben mit kell dolog alatt eacuterteni joacutellehet ezek

a szoumlvegek toumlbbnyire meglehetősen aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegűek431 Maga a dolog ndash főkeacutent

pedig annak jogi ndash fogalma viszont nem maacutes mint absztrakcioacute432 A kifejezeacutes a minket

koumlruumllvevő vilaacutegboacutel mindent magaacuteban foglal ndash oumlsszhangban Bonfante eacutes Bretone

aacutelliacutetaacutesaacuteval ndash legyen az akaacuter termeacuteszetesen leacutetrejoumlvő akaacuter emberi alkotaacutes eredmeacutenye433

Ceacutelja leacutenyegeacuteben tehaacutet az hogy aacutetfogjon mindent amit mi valoacutesaacutegkeacutent ismeruumlnk434 A

rsquoresrsquo szoacute kuumlloumlnfeacutele jelenteacutesei jogi terminuskeacutent is szeacutetvaacutelaszthatoacutek attoacutel fuumlggően hogy

aacuteltalaacutenos vagy konkreacutet eacutertelemben lelhetők-e fel a forraacutesokban Konkreacutet eacutertelemben a

rsquo resrsquo jeloumllhet valamilyen dolgot vagy taacutergyat amely jelenteacuteshez olyan tovaacutebbi forraacutesok

kapcsolhatoacutek ahol a kifejezeacutes teacuteny illetőleg cselekveacutes eacutertelemben fordul elő Aacuteltalaacutenos

eacutertelemben a terminus a vagyon mint egyes vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutenek megtestesiacutetője

a jogi forraacutesokban is Kuumlloumln vizsgaacutelhatoacute a rsquoresrsquo fordulat rsquoviszonyokrsquo eacutertelemben amelyet

mainapsaacuteg jobbaacutera valamilyen uumlgykeacutent szokaacutes felfogni Mindezek mellett leacuteteznek a

429 Ilyen eacutertelemben szerepel peacuteldaacuteul a XII tt-ben a res mancipi kifejezeacutes (5 2) amely az ősi roacutemai taacutersadalom patriarchaacutelis gazdaacutelkodoacute jellegeacutet tuumlkroumlzi Hasonloacutean konkreacutet eacutertelemben fordul elő peacuteldaacuteul Iavolenusnaacutel (Iav D 41 3 23 pr eacutes eod 2 [9 epist]) ahol elsősorban res mobiles formaacuteban a res immobiles illetőleg a res soli paacuterjakeacutent jelenik meg Reacuteszletesen ld NADJO Lrsquoargent et les affaires 171-173 430 Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoresrsquo bdquohellip deacutesignant des biens concrets a pu servir agrave exprimer ce qui existe la chose laquola reacutealiteacuteraquohelliprdquo 431 Vouml GROSSO Cose 3 432 SOKOLOWSKI Philosophie 39 433 THOMAS La valeur 1449 BONFANTE Proprietagrave I 5 BRETONE Fondamenti 16 434 THOMAS La valeur 1449 Veacutelemeacutenye szerint ugyanakkor a dolog absztrakt felfogaacutesaacutenak uacutetjaacutet aacutellja az ontoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes mert ha csak ontoloacutegiai alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteloacutedunk akkor figyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt a teacutenyt hogy a dologra vonatkozoacute egyes szabaacutelyok eacuteppen a dolog eacuterteacutekeacutetől fuumlggnek Ekkeacutent Sokolowski eacutes Schermaier megkoumlzeliacuteteacuteseacutet alapvetően hibaacutesnak tartja Teacutenykeacuterdeacutes ugyanakkor hogy ndash mint arra a keacutesőbbiekben kifejezetten utalni is fogunk ndash ő maga is a dolog identitaacutesaacutehoz tartozoacutenak veacuteli a dolog eacuterteacutekeacutet Ebből koumlvetkezően pedig az ontoloacutegiai alapaacutellaacutesuacute vizsgaacuteloacutedaacutes eacuteppen nem hibaacutes az szuumlkseacuteges a dolog absztrakt mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesaacutehoz

126

szoacutenak tovaacutebbi leacutenyegeacuteben marginaacutelis jelenteacutesaacuternyalatai is mint amilyen peacuteldaacuteul a

koumltelmek koumlreacuteben a szolgaacuteltataacutes eacutes ellenszolgaacuteltataacutes kifejezeacutese de megjelenik neacutehol

hataacutes illetőleg eredmeacuteny eacutertelemben is kifejezhet tovaacutebbaacute valamilyen kapcsolatot

oumlsszefuumlggeacutest is435

Visszautalva Bretone megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a rsquoresrsquo kifejezeacutes nomen generale

megaacutellapiacutethatoacute hogy ennek a neacutezetnek leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacuteka A rsquoresrsquo a forraacutesokban

teacutenylegesen előfordul ebben az eacutertelemben egyfajta bdquocopulakeacutentrdquo jeloumllve mindazt ami a

minket koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetezik436 Ennek joacute peacuteldaacuteja lehet Paulus egyik kijelenteacutese

Paul D 50 17 106 (2 ad ed)

Libertas inaestimabilis res est

A szoumlvegből első tekintetre kitűnik hogy a jogaacutesz ehelyuumltt a rsquoresrsquo fordulatot nem dolog

eacutertelemben hasznaacutelja A kifejezeacutes hasznaacutelata veacutelemeacutenyuumlnk szerint ahhoz hasonloacute mint

amikor valaki azt aacutelliacutetja hogy rsquoa baraacutetsaacuteg szent dologrsquo437 Nem arroacutel van szoacute tehaacutet hogy

a libertas vagy a baraacutetsaacuteg taacutergyiasult formaacuteban megjelenneacutenek hanem sokkal inkaacutebb az

emliacutetett bretonei eacutertelemben vett nomen generale438 Megjegyzendő emellett az is hogy

435 Ehhez ld a forraacutesok megjeloumlleacuteseacutevel HEUMANN ndash SECKEL s h v 436 Megjegyzendő hogy ehelyuumltt nem a nyelveacuteszetben megszokott eacutertelemben hasznaacuteljuk a copula kifejezeacutest vagyis semmikeacuteppen sem bdquokapcsoloacuteigerdquo eacutertelemben Ugyanakkor uacutegy veacuteljuumlk hogy a szoacute eredeti eacutertelmeacuteből kiindulva a kifejezeacutes jelen kontextusban valoacute hasznaacutelata eacuterthető eacutes veacutedhető lehet Egyfelől ezt taacutemasztja alaacute a res kifejezeacutes aacuteltalaacutenos jellege maacutesfelől pedig a Paulus-szoumlveg megfogalmazaacutesa is A Digesta ideacutezett textusa helyes lenne ebben a formaacuteban is Libertas inaestimabilis est Ebben a formaacuteban annyit jelentene hogy a szabadsaacuteg felbecsuumllhetetlen Ebben az aacutelliacutetaacutesban ndash a magyarban egyeacutebkeacutent hiaacutenyzoacute ndash rsquovanrsquo lenne a szigoruacutean nyelveacuteszeti eacutertelemben vett kopula vagyis hiaacutenyos neacutevszoacutei igei aacutelliacutetmaacutennyal lenne dolgunk felbecsuumllhetetlen ltvangt Ez a latinban ugyanakkor minden esetben szuumlkseacutegkeacuteppen neacutevszoacutei-igei aacutelliacutetmaacuteny formaacutejaacuteban jelenik meg inaestimabilis est A Digestaacuteban teacutenylegesen szereplő aacutelliacutetaacutes ugyanakkor logikailag iacutegy rekonstruaacutelhatoacute a szabadsaacuteg ltolyan valami amigt felbecsuumllhetetlen Ekkeacutent ebben a szoumlvegben az aacutelliacutetmaacuteny res est vagyis valamilyen leacutetező Nem a felbecsuumllhetetlenseacuteg mint tulajdonsaacuteg keruumll tehaacutet előteacuterbe hanem elsődlegesen a libertas leacutetező mivolta amelynek jellemzője a veacutelemeacuteny szerint az hogy felbecsuumllhetetlen 437 Oumlsszhangban Ruumlfner maacuter ideacutezett eacuteszreveacuteteleacutevel amely szerint a res quae pondere numero mensura constant fordulatban a rsquoresrsquo kifejezeacutes annyira aacuteltalaacutenos eacutertelmű hogy valamely neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutese egyaacuteltalaacuten nem vaacuteltoztatja meg a forraacutesok eacutertelmeacutet megkockaacuteztathatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes is hogy a rsquoresrsquo szoacute maga is szinte neacutevmaacutesi jellegű minden olyan esetben hasznaacutelhatoacute amikor valamely konkreacutet eacutertelmű főneacutev hasznaacutelataacutet akarjuk elkeruumllni 438 A rsquo resrsquo aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegeacuten tuacutelmenően sokfeacutele jelenteacutessel biacuter a jogi forraacutesokban is Nem egy esetben jelenik meg personae ellenpoacutelusakeacutent valamely oumlsszehasonliacutetaacutesban (Ulp D 6 1 1 1 [16 ad ed] Marci D 8 1 1 [3 reg] Ulp D 44 7 25 pr [1 reg] Paul D 50 16 188 1 [33 ad ed] Pomp D 50 17 25 [11 ad Sab]) Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a rsquoresrsquo ilyen eacutertelmű felfogaacutesa koumlszoumln vissza az ABGB maacuter emliacutetett dologfogalmaacuteban is Ehhez a keacuterdeacuteskoumlrhoumlz eacuterdekes adaleacutek Foumlldi Andraacutes meglaacutetaacutesa aki arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a Gaius neveacutehez koumltődő instituacutecioacute-rendszer personae eacutes res elemeinek gyoumlkerei a keresetek in personam eacutes in rem felosztaacutesaacutera vezethető vissza Ld reacuteszletesen FOumlLDI Institutio-hagyomaacuteny 551-552 Gyakran fordul elő olyan eacutertelemben amely valamely jogvita taacutergyaacutet valamilyen igeacutenyt jeleniacutet meg (Paul D 50 16 5 pr [2 ad ed] Ulp D eod 179 [51 ad Sab] Ulp D eod 193 [38 ad ed] Pomp D 50 16 246 1 [16 epist])

127

joacutel eacuterzeacutekelhető ebben a roumlvid szoumlvegben az egyes leacutetezők egymaacuteshoz valoacute viszonya

amely viszony ezeknek a leacutetezőknek az objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyuumlkből

adoacutedik439 Ehhez keacutepest meacuteg mindig taacutergy eacutertelemben de joacuteval konkreacutetabban eacutes jogi

terminuskeacutent fordul elő peacuteldaacuteul Ulpianusnaacutel

Ulp D 50 16 23 (14 ad ed)

rsquoReirsquo appellatione et causae et iura continentur

A rsquo resrsquo kifejezeacutes ebben a szoumlvegben egyeacutertelműen egyes szaacutemban fordul elő ami

alaacutetaacutemasztani laacutetszik azt az elgondolaacutest hogy a szoacute ehelyuumltt konkreacutet eacutertelemben fordul

elő440 A szoumlveg szerint a rsquoresrsquo kifejezeacutes keacutet maacutesik fordulatot foglal magaacuteban causae eacutes

iura Iura alatt lehet eacuterteni mindent ami alapjaacuten a tulajdonos baacutermit megtehet a dolgaacuteval

vagyis iura arra utal hogy a dolog őt megilleti Causae jelenteacutese első tekintetre keacutetfeacutele

lehet Egyfelől jelenthet pert illetve peres uumlgyet maacutesfelől pedig utalhat egy konkreacutet

helyzetre esetleg teacutenyaacutellaacutesra441 Az előbbi jelenteacutes elfogadaacutesa nagyon csaacutebiacutetoacute ebben a

szoumlvegkoumlrnyezetben hiszen inneacutet csak egy leacutepeacutes eljutni odaacuteig hogy akkor iura a

dologhoz valoacute alanyi jogot jelenti causae pedig ennek perbeli eacuterveacutenyesiacutethetőseacutegeacutet

helyezi a koumlzeacuteppontba442 Jobban veacutegiggondolva azonban megalapozottabbnak tűnhet az

a koumlvetkezteteacutes hogy causae ehelyuumltt inkaacutebb a dologgal oumlsszefuumlggő konkreacutet

koumlruumllmeacutenyeket jelenti443

Mint arra maacuter utaltunk Bretone felhiacutevja a figyelmet arra is hogy a kuumllvilaacutegban leacutetező

illetőleg szűkebben a tulajdon taacutergyakeacutent fungaacuteloacute dolgokat rsquojavaknakrsquo is szokaacutes nevezni

439 Eacuterdekes hogy az aproacutesaacutegokra maacuteskor nagyon joacute eacuterzeacutekkel felfigyelő Bretone is csak annyit aacutellapiacutet meg erről a szoumlvegről hogy a libertast implicit de nagyon is nyilvaacutenvaloacute moacutedon a res koumlreacutebe utalja Paulus Vouml BRETONE Fondamenti 154 A leacutetezők objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacute viszonyrendszereacutet nagyon joacutel peacuteldaacutezza a Digesta egyik hiacuteres esete is (Paul D 40 1 23 [15 resp]) ahol a rabszolga felszabadiacutetaacutesa eacutes a dominus ilyen minőseacutege tehaacutet tulajdonjoga aacutell egymaacutessal szemben meacutegis a libertas győzedelmeskedik 440 Ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 249 441 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquocausarsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquocausarsquo 442 Ehhez ld Thomas gondolatmeneteacutet aki szerint egy dolog rsquodologrsquo mivolta eljaacuteraacutesjogi keacuterdeacutes hiszen ebben a koumlrben hataacuterozzaacutek meg a roacutemaiak esetről esetre perről perre hogy mit eacutertenek dolog alatt eacuteppen azaacuteltal hogy a dolog eacuterteacuteke meghataacuterozaacutesra keruumll Ekkeacutent tehaacutet a per a rsquoresrsquo kifejezeacutes kialakulaacutesaacutenak valoacutedi terreacutenuma Reacuteszletesen ld THOMAS La valeur 1431-1432 443 Leacutenyegeacuteben Bretone is ekkeacutent eacutertelmezi a szoumlvegnek ezen reacuteszeacutet Ld BRETONE Fondamenti 55 Ehhez az aacutelliacutetaacuteshoz ld meacuteg pl Cic Clu 139 bdquonam si causae ipsae pro se loqui possent nemo adhiberet oratorem nunc adhibemur ut ea dicamus non quae auctoritate nostra constituantur sed quae ex re ipsa causaque ducanturrdquo Ehelyuumltt Cicero eacuteppen arra mutat raacute hogy senki sem fordulna oratorhoz ha a koumlruumllmeacutenyek beszeacutelni tudnaacutenak Mivel azonban ez nincs iacutegy ezeacutert az oratort eacuteppen azeacutert keacuterik fel hogy a dolgokat esemeacutenyeket a koumlruumllmeacutenyeknek megfelelően bemutassaacutek vagyis akkeacutent ahogy a dolgok a koumlruumllmeacutenyekből koumlvetkeznek

128

minthogy ezek ceacutelja az emberi igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacuteben eacuterhető tetten Eacuteppen ez az igeacutenyek

kieleacutegiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute ceacutel serkenti ezeknek a javaknak az egyre nagyobb meacuterteacutekű eacutes

mind gyorsabb uumltemben megvaloacutesuloacute termeleacuteseacutet eacutes csereacutejeacutet mi toumlbb ezek elfogyasztaacutesa

illetőleg akaacuter azonnali akaacuter keacutesőbbi megsemmisiacuteteacutese is szuumlkseacutegesseacute vaacutelhat az igeacutenyek

kieleacutegiacuteteacutese eacuterdekeacuteben444 Ezek a javak vagy dolgok egy az egyeacuten vaacutegyaacutetoacutel eacuterdekeitől

fuumlggetlen eacuterteacutekkel biacuternak445 Hasonloacutean veacutelekedik Thomas is aki a dolgot vagyoni

eacuterteacutekkel biacuteroacutenak eacutes forgalomkeacutepesnek gondolja446 Raacutemutat arra is hogy amikor ebben a

vonatkozaacutesban pecunia illetőleg pretium megjelenik a forraacutesokban akkor a jogaacuteszok

akkeacutent gondoltaacutek el ezeket mint egyfelől valamely dolog peacutenzeacuterteacutekeacutet (pecunia) illetve

aacuterat (pretium) mint dolgok eacuterteacutekeacutenek meacuterőjeacutet amely egy dolog peacutenzre toumlrteacutenő csereacuteje

soraacuten megjelenik Veacutelemeacutenye szerint ezzel egyszersmind azt is gondoltaacutek hogy a dolog a

sajaacutet maga aacuteraacutera peacutenzeacuterteacutekeacutere redukaacuteloacutedik azaz az eacuterteacutek magaacutenak a dolognak az

identitaacutesaacutehoz tartozik447 Hasonloacute gondolatmenettel a forraacutesokban is talaacutelkozhatunk448

Paul D 9 2 33 pr (2 ad Plaut)

Si servum meum occidisti non affectiones aestimandas esse puto veluti si filium

tuum naturalem quis occiderit quem tu magno emptum velles sed quanti omnibus

valeret Sextus quoque Pedius ait pretia rerum non ex affectione nec utilitate

singulorum sed communiter fungi [hellip]

Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel a szoumlvegnek eacuteppen a Sextus eacutes Pedius neveacutehez kapcsolt

megaacutellapiacutetaacutes biacuter jelentőseacuteggel amelyet a Digestaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatunk (vouml Paul

D 35 2 63 pr [2 ad legem Iul et Pap]) pretia rerum non ex affectu nec utilitate

singulorum sed communiter funguntur Maacuter ezen a ponton megaacutellapiacutethatoacute hogy a

rsquodologrsquo tehaacutet akkor vaacutelik vagyontaacuterggyaacute ha pretium taacutersul hozzaacute Nem egyeduumllaacutelloacute ez az

444 Leacutenyegeacuteben hasonloacute gondolatmenet jelenik meg Grosso munkaacutejaacuteban is aki azt hangsuacutelyozza hogy a rsquo resrsquo szoacute egy fuumlggetlen entitaacutesokboacutel aacutelloacute instrumentaacutelis jogi valoacutesaacuteg nyelvi kifejeződeacutese amely entitaacutesok ugyanakkor egy taacutersadalmi-gazdasaacutegi valoacutesaacutegba illeszkednek azaacuteltal hogy az egyes egyeacutenek szaacutemaacutera ezek az entitaacutesok elteacuterő hasznaacutelhatoacutesaacuteggal biacuternak koumlvetkezeacuteskeacuteppen az egyes egyeacutenek hozzaacutejuk fűződő eacuterdeke is elteacuterő lehet Vouml GROSSO Cose 4 Ez a felfogaacutes szinteacuten megjeleniacuteti tehaacutet a rsquojavakrsquo kategoacuteriaacutejaacutet joacutel laacutethatoacute ugyanakkor hogy Grosso ndash Bretoneacuteval ellenteacutetben ndash eme kategoacuteria kapcsaacuten nem emeli ki a communiter funguntur fordulatot mint leacutenyegi jellemzőt 445 BRETONE Fondamenti 11 446 Vouml THOMAS La valeur 1431 447 Vouml bdquo[hellip] la valeur eacutetait alors lrsquoidentiteacute de la chose mecircmerdquo THOMAS La valeur 1450 A szerző ilyen tartalmuacute felfogaacutesa ellen fel lehet hozni hogy maga a jel eacutes az amit jeloumll nem lehetnek azonosak egymaacutessal Ehhez hasonloacute baacuter maacutes taacutergyuacute eacuterveleacutessel talaacutelkozhatunk meacuteg BESSENYŐ A peacutenz 137 448 Ehhez hasonloacute jellegű szoumlvegek meacuteg Iul D 29 2 45 4 (1 ad Urs Ferocem) Paul D 46 3 63 (9 ad Plaut) Paul D 46 4 11 pr (12 ad Sab)

129

elgondolaacutes a forraacutesokban erre neacutezve a tovaacutebbiakban meacuteg laacutethatunk utalaacutesokat A rsquotaacutergyrsquo

jelenteacuteskoumlroumln beluumll meacuteg szűkebb eacutertelemben fordul elő a rsquoresrsquo szoacute amikor a tulajdon

taacutergyakeacutent jelenik meg449

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet hogy a szaacutemos jelenteacutessel biacuteroacute rsquoresrsquo szoacute dolog

eacutertelemben nehezen megfoghatoacute eacuteppen amiatt hogy a dolog ebben a formaacuteban

absztrakcioacute Ennek nyomaacuten szuumlkseacutegkeacuteppen maacutes iraacutenyboacutel kell megkoumlzeliacuteteni hogy mit is

eacuterthetuumlnk rsquodologrsquo alatt Ezen a ponton pedig ismeacutet a maacuter toumlbbszoumlr hivatkozott Marcus

Aurelius neveacutehez fűződő intelem (Elmeacutelkedeacutesek 3 11) uacutetmutataacutesaihoz fordulunk Ebben

a filozoacutefus csaacuteszaacuter azt a tanaacutecsot adja hogy minden dolgot hataacuterozzunk meg a maga

egeacuteszeacuteben Erre azeacutert van szuumlkseacuteg hogy megtudhassuk mikeacutent hiacutevjaacutek azokat az

alkotoacuteelemeket amelyekből oumlsszeaacutellt eacutes amelyekre majd szeacutethullik Ennek nyomaacuten tehaacutet

a dolog mibenleacuteteacutenek megeacuterteacuteseacutehez az szuumlkseacuteges hogy megvizsgaacuteljuk mitől egyedi egy

dolog eacutes meddig tekinthető dolognak tovaacutebbaacute vizsgaacutelandoacute az is hogy milyen ceacutelja van a

dolog leacuteteacutenek Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben első helyen egy Alfenus-veacutelemeacutenyt eacuterdemes

ideacutezni

Alf D 5 1 76 (6 dig)

Proponebatur ex his iudicibus qui in eandem rem dati essent nonullos causa

audita excusatos esse inque eorum locum alios esse sumptos et quaerebatur

singulorum iudicum mutatio eandem rem an aliud iudicium fecisset Respondi

non modo si unus aut alter sed et si omnes iudices mutati essent tamen et rem

eandem et iudicium idem quod antea fuisset permanere neque in hoc solum

evenire ut partibus commutatis eadem res esse existimaretur sed et in multis

ceteris rebus nam et legionem eandem haberi ex qua multi decessissent quorum

in locum alii subiecti essent et populum eundem hoc tempore putari qui abhinc

centum annis fuissent cum ex illis nemo nunc viveret itemque navem si adeo

saepe refecta esset ut nulla tabula eadem permaneret quae non nova fuisset

nihilo minus eandem navem esse existimari Quod si quis putaret partibus

commutatis aliam rem fieri fore ut ex eius ratione nos ipsi non idem essemus qui

abhinc anno fuissemus propterea quod ut philosophi dicerent ex quibus

449 Ld HEUMANN-SECKEL s v rsquoresrsquo ahol ebben a jelenteacuteskoumlrben a dolgot csak mint testi taacutergyat veszik alapul Ennek elleneacuteben maacuter ehelyuumltt fel kell hiacutevni a figyelmet arra a teacutenyre hogy a roacutemai jogaacuteszok nem egy helyen utaltak bdquotestetlen dolgokrardquo vagyis a res incorporalis kategoacuteriaacutejaacutet is hasznaacuteltaacutek a tulajdon taacutergyai koumlreacuteben Vouml Gai D 1 8 1 1 (2 inst) Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab) Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed) Gai 2 12 2 14 2 17 2 28 3 83 Ulp 19 11 Inst 2 2 1-2

130

particulis minimis constiteremus hae cottidie ex nostro corpore decederent

aliaeque extrinsecus in earum locum accederent Quapropter cuius rei species

eadem consisteret rem quoque eandem esse existimari450

A szoumlveg koumlzponti teacutemaacutejaacutet keacutepező a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint vajon ugyanaz

marad-e a peres uumlgy abban az esetben ha az adott uumlgy eldoumlnteacuteseacutere rendelt biacuteraacutek koumlzuumll

egyeseket az eset meghallgataacutesa utaacuten elbocsaacutetottak miacuteg maacutesok helyuumlkoumln maradtak

Alfenus neacutezete szerint a biacuteraacutek szemeacutelye nem befolyaacutesolja az uumlgy ndash legalaacutebbis ontoloacutegiai

eacutertelemben vett ndash eacuterintetlenseacutegeacutet ennek koumlvetkezteacuteben meacuteg abban az esetben is ugyanaz

marad a peres uumlgy ha az oumlsszes biacuteroacutet lecsereacutelik Neacutezeteacutet alaacutetaacutemasztandoacute a jogaacutesz

raacutemutat hogy az egyes reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog (res) mindig ugyanaz marad egy

leacutegioacute is amelyből sokan meghaltak eacutes helyuumlkre maacutesok keruumlltek a vaacuteltozaacutesok elleneacutere

ugyanaz a leacutegioacute mint ami kezdetben volt A neacutep is ugyanaz ma mint szaacutez eacutevvel ezelőtt

meacuteg akkor is ha a szaacutez eacutevvel ezelőtti koumlzoumlsseacuteg tagjai koumlzuumll senki sem eacutel maacuter Ezekhez

hasonloacutean egy hajoacute amelyet eleddig olyan sokszor javiacutetottak hogy maacuter egyetlen

deszkaacuteja sem egyezik meg az eacutepiacuteteacuteskori anyagokkal ugyanannak a hajoacutenak tekintendő

mint ami megeacutepiacuteteacutesekor volt Ezek a peacuteldaacutek azt a ceacutelt szolgaacuteljaacutek hogy joacutezan eacutesszel is

felfoghatoacute legyen a jogaacuteszi veacutelemeacuteny gondolati magja451 Ezt koumlvetően mutat raacute Alfenus

az ellenkező tartalmuacute elgondolaacutes logikai tarthatatlansaacutegaacutera ha a reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval

a dolog is maacutessaacute lenne ez oda vezetne hogy ad absurdum az egyes ember sem lenne

ugyanaz ahogy kora előrehaladtaacuteval minduntalan vaacuteltozik Hiszen ha ez az elgondolaacutes

igaz lenne akkor ma egy adott szemeacutely maacutes ember lenne egy eacutevvel ezelőtti valoacutejaacutehoz

keacutepest mert azokboacutel a reacuteszecskeacutekből amelyek testuumlnket alkotjaacutek neacutemelyek naponta

kivaacutelnak helyuumlkre pedig kiacutevuumllről maacutesok keruumllnek be iacutegy leacutenyegeacuteben testuumlnk

alkotoacuteelemei időről időre teljes egeacuteszeacuteben lecsereacutelődnek Ekkeacutent az a dolog (res)

amelynek kuumllső megjeleneacutese (species) nem vaacuteltozik az ugyanannak a dolognak

tekintendő

450 Az ideacutezett szoumlveghez nagyban hasonloacute meacuteg Paul D 32 88 pr ndash 3 (5 ad legem Iul et Pap) bdquo(pr) Lana legata vestem quae ex ea facta sit deberi non placet (1) Sed et materia legata navis armariumve ex ea factum non vindicetur (2) Nave autem legata dissoluta neque materia neque navis debetur (3) Massa autem legata Scyphi ex ea facti exigi possuntrdquo 451 A jogaacuteszi veacutelemeacutenyek eacutes a filozoacutefia koumlzoumltti nyilvaacutenvaloacute kapcsolathoz ld SOKOLOWSKI Philosophie 36 aki szerint peripatetikus vagy sztoikus eredetre vezethető vissza ez a felfogaacutes Hasonloacutean SCHERMAIER Materia 215-216 aki kifejezetten sztoikus hataacutest taacutersiacutet ndash egyebek mellett ndash ehhez a textushoz is Sokolowski feldolgozaacutessal kapcsolatos felfogaacutesaacutet egyeacutebkeacutent elhibaacutezottnak tartja Reacuteszletesen ld SCHERMAIER Materia 211-213

131

Az elemzett szoumlveg logikaacuteja nem kifogaacutestalan mindazonaacuteltal a dolog leacutenyegeacutenek

megragadaacutesa szempontjaacuteboacutel ez a forraacuteshely toumlbbszoumlroumlsen is igen hasznosnak bizonyul452

Egyfelől kivaacuteloacute bizonyiacuteteacutekaacutet adja a res szoacute taacuteg jelenteacuteseacutenek amelyről Bretone ndash eacutes vele

leacutenyegeacuteben egyezően Ruumlfner is ndash megaacutellapiacutetja hogy nomen generale hiszen a forraacuteshely

a peres uumlgyet eacuteppuacutegy a res koumlreacutebe sorolja mint az emberekből aacutelloacute leacutegioacutet vagy populust

ugyanakkor a res kifejezeacutest teljesen aacuteltalaacutenosan is hasznaacutelja Az előbbiekben a

besorolaacutesra toumlrteacutenő utalaacutes tovaacutebbi magyaraacutezatra szorul Eme kifejezeacutest ugyanis nem

akkeacutent kell eacuterteni mintha a forraacuteshely valamely szigoruacute logika vagy rendszer menteacuten

kategorizaacutelni igyekezne a leacutetezőket ndash maga a szoumlveg sem ezzel kapcsolatos leacutenyegileg

Mindoumlssze az tűnik ki a textusboacutel hogy az Alfenus aacuteltali szoacutehasznaacutelat teljesseacuteggel

koumlznyelvi mondhatni a jogaacutesz mintegy bdquooumlntudatlanulrdquo automatikusan hasznaacutelja a res

szoacutet Mindebből maacuter oumlnmagaacuteban is joacutel kitűnik hogy annak vizsgaacutelata hogy a jogi

forraacutesokban milyen jelenteacutesekben fordul elő ez a szoacute nem vezetne messzire Mindezeken

tuacutelmenően tovaacutebbi haszna is van a jelen szoumlvegnek hiszen vilaacutegosan laacutetszik belőle az is

hogy a legio legio mivolta a populus populus mivolta a navis navis mivolta nem ezek

kuumllső megjeleneacuteseacutetől fuumlgg Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem az szaacutemiacutet hogy mely szemeacutelyeket eacutes

azok koumlzuumll haacutenyat illetőleg milyen anyagot raktak be vagy csereacuteltek ki a legio populus

navis koumlreacutebe Mihelyt azonban a legio a populus vagy a hajoacute alkotoacuteelemeire bomlik szeacutet

akkor maacuter megszűnik legio populus vagy hajoacute lenni leacutenyegeacuteben aacutelliacutethatoacute hogy kiacutevuumll

keruumll a rerum natura vilaacutegaacuten453 Ez az aacutelliacutetaacutes egy uacutejabb szempont vizsgaacutelataacutera ad

lehetőseacuteget mikor pusztul el egy dolog mikor mondhatoacute hogy res abesse videtur

452 Kritikus alapaacutellaacutesboacutel maacuter HORAK Rationes decidendi 232 Nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegben peacuteldakeacutent szerepeltetett dolgok nem keacutepeznek homogeacuten csoportot A hajoacute modern fogalmaink szerint egyszerű dolognak minősuumll miacuteg a legio eacutes a populus eseteacuteben ezek dologkeacutent kezeleacutese is aggaacutelyos nem keveacutesbeacute a iudicium eseteacuteben Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy a legio eacutes a populus legalaacutebbis jellegeacutet tekintve paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute a grex fogalmaacuteval meacutegpedig abban a vonatkozaacutesban hogy mikeacutent a nyaacutejat a nyaacutej szempontjaacuteboacutel bizonyos szaacutemuacute aacutellat alkotja uacutegy a legio bizonyos szaacutemuacute katonaacuteboacutel a populus pedig bizonyos szaacutemuacute polgaacuterboacutel aacutell eacutes amikor ezt az oumlsszesseacuteget legioacutekeacutent vagy populuskeacutent koumlzeliacutetjuumlk meg nem az egyes egyeacutenekre koncentraacutelunk Maacuterpedig ndash mint arra Bretone is raacutemutat ndash a nyaacutej oumlsszetett dolog Reacuteszletesen ld BRETONE Fondamenti 79 Ezen a ponton laacutethatoacute tehaacutet hogy a modern sokszor aacuteltalaacutenosiacutetoacute eacutes szigoruacutean kategorizaacuteloacute gondolkodaacutes megbicsaklik az oacutekori jogaacuteszok gondolatvezeteacuteseacuten gyakorta hiacutevjuk fel olyan probleacutemaacutekra logikai bdquokoumlvetkezetlenseacutegekrerdquo a figyelmet egyes szoumlvegek kapcsaacuten amely probleacutemaacutek eacutes koumlvetkezetlenseacutegek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak nekuumlnk modern gondolkodoacuteknak jelentenek fejtoumlreacutest 453 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően SOKOLOWSKI Philosophie 36-37 azzal hogy ő egyeacutebkeacutent a szoumlvegben az bdquout philosophi dicerentrdquo fordulatot szuumlkseacutegtelennek tartja

132

Ulp D 50 16 13 1 (7 ad ed)

Res rsquoabessersquo videntur (ut Sabinus ait et Pedius probat) etiam hae quarum corpus

manet forma mutata est et ideo si corruptae redditae sint vel transfiguratae

videri abesse quoniam plerumque plus est in manus pretio quam in re

A szoumlveg koumlzeacuteppontjaacuteban a rsquores abessersquo kifejezeacutes eacutertelmezeacutese aacutell vagyis Ulpianus ebben

a fragmentumban azt igyekszik koumlruumlliacuterni hogy mit is jelent az hogy egy dolog

elenyeacuteszik illetőleg mikor tekinthető valami a jogosult szaacutemaacutera elveszettnek Sabinus eacutes

Pedius veacutelemeacutenyeire is hivatkozik Ulpianus amikor azt mondja hogy a forma

megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog maacuter nem lesz ugyanaz A forma vagyis a dolog kuumllalakja

kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute megjeleneacutese akkor vaacuteltozik meg a szoumlveg alapjaacuten ha a dolog

kaacuterosodott megrongaacuteloacutedott (corrupta) illetőleg ha azt aacutetalakiacutetottaacutek (transfigurata)454

Eacuteppen ezeacutert ha valamit megrongaacutelva vagy megvaacuteltozott formaacuteban adnak vissza azt a

dolgot leacutenyegeacuteben elveszettnek tekinthetjuumlk toumlbbeacute maacuter nem az a dolog ami koraacutebban

volt hanem egy teljesen uacutej dolog455 A szoumlvegből tehaacutet arra neacutezve vonhatoacute le

koumlvetkezteteacutes hogy mi jellemez egy dolgot mint fizikai leacutetezőt Ulpianus tudoacutesiacutetaacutesa

szerint Sabinus eacutes Pedius egyaraacutent uacutegy veacutelik hogy egy materiaacutelis eacutertelemben vett dolog

corpus eacutes forma egyseacutegekeacutent leacuteteznek A corpus a dolog esszenciaacuteja abban az

eacutertelemben hogy corpus reacuteveacuten a dolog meghataacuterozott fizikai tulajdonsaacutegokkal

rendelkezik ez teszi a toumlbbi dologtoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethetőveacute456 A forma valamely dolog

(taacutegabban leacutetező) kuumllső megjeleneacutese mindaz ami a kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute tehaacutet az a

moacuted forma vagy aacutellapot amelyben egy adott dolog konkreacutetan leacutetezhet457 Ezt a

gondolatot viszi tovaacutebb Paulus amikor Labeo eacutes Sabinus aacutellaacutespontjaacutet ideacutezve a

koumlvetkezőket iacuterja

Paul D 50 16 14 pr ndash 1 (7 ad ed)

(pr) Labeo et Sabinus existimant si vestimentum scissum reddatur vel res

corrupta reddita sit veluti scyphi collisi aut tabula rasa pictura videri rem

454 SCHERMAIER Materia 194-196 455 BRETONE Fondamenti 74 Eacuteppen Bretone veti oumlssze az abesse valamint a deminutum eacutes deperditum fogalmait a forraacutesokban Vouml BRETONE Fondamenti 7512 456 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquocorpusrsquo FINAacuteLY s v rsquocorpusrsquo SCHERMAIER Materia 139 457 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoformarsquo BRETONE Fondamenti 254 Bretone ehelyuumltt raacutemutat arra is hogy forma ebben az eacutertelemben gyakran egybecseng a species fordulattal maacuteskor pedig a quantitas kifejezeacutessel mutat rokon eacutertelmet

133

rsquoabessersquo quoniam earum rerum pretium non in substantia sed in arte sit positum

Item si dominus rem quae furto sibi aberat ignorans emerit recte dicitur res

abesse etiamsi postea id ita esse scierit quia videtur res ei abesse cui pretium

abest (1) rsquoRem amisissersquo videtur qui adversus nullum eius persequendae

actionem habet

A szoumlveg leacutenyegeacuteben keacutet keacuterdeacuteskoumlrrel foglalkozik egyfelől azt igyekszik tisztaacutezni hogy

mikor tekintuumlnk valamit objektiacuteve elenyeacuteszettnek maacutesfelől pedig hogy egy adott

szemeacutely mikor tekintheti uacutegy valamilyen dolgaacutet hogy az szaacutemaacutera elveszett Az előbbi

keacuterdeacuteskoumlrben hasonloacute neacutezetet ismerhetuumlnk meg mint amiről Ulpianus a fentebb

ismertetett szoumlveghelyen beszaacutemol ami nem is meglepő hiszen mind Ulpianus mind

Paulus egyaraacutent Sabinus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezi A rsquores abessersquo jelenteacutese tehaacutet ehelyuumltt is res

corrupta reddita amelyet Paulus peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemaszt ha egy ruhaacutet szakadtan egy

serleget toumlroumltten adnak vissza vagy egy festmeacutenyt akkeacutent hogy a festeacutek lepattogzott

roacutela akkor a dolog elenyeacuteszettnek elpusztultnak tekintendő A materiaacutelis eacutertelemben vett

dolgok vonatkozaacutesaacuteban a forma az amely aacuteltal ezek egyedileg azonosiacutethatoacutek A dolgok

egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek kriteacuteriuma tehaacutet a forma vagyis valamely dolog

kuumllső megjeleneacutese458 Ebből adoacutedoacutean mivel a dolgok pretium eacutes qualitas alapjaacuten is

jellemezhetők a pretium itt nem a substantiaacutetoacutel fuumlgg hanem az arson alapul459 A reshez

szuumlkseacutegszerűen koumltődő pretium markaacutensan megjelenik a szoumlveg maacutesodik feleacuteben amikor

458 BRETONE Fondamenti 71 SCHERMAIER Materia 102 459 Ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 71 Ebben a koumlrben eacuterdekes lehet roumlviden kitekinteni substantia eacutes ars egymaacuteshoz viszonyiacutetott jelenteacuteseacutere Schermaier ndash Ernout ndash Meillet veacutelemeacutenyeacutevel egyezően ndash akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a substantia fogalma goumlroumlg gyoumlkerekre megy vissza azonban Ernout eacutes Meillet felfogaacutesaacutetoacutel neacutemikeacutepp elteacuterően nem aacutelliacutetja hataacuterozottan hogy a substantia eacutes a goumlroumlg ὑπόστᾶσις koumlzoumltt egyeacutertelmű megfeleleacutes lenne Veacutelemeacutenye szerint a substantia akaacuter az előbb emliacutetett kifejezeacutes akaacuter a ὑποκείμενον latin megfelelője is lehet amely kifejezeacuteseket Arisztoteleacutesz peacuteldaacuteul szinonimakeacutent hasznaacutelt Ezzel egyezően ld LIDDELL ndash SCOTT s v bdquoὑποκειμαιrdquo Senecca eacutes Quintilianus nyomaacuten olyan jelenteacutest tulajdoniacutet a fordulatnak amely valaminek a fizikai eacutertelemben vett leacutetezeacuteseacutere a valoacutesaacutegban valoacute megleacuteteacutere helyezi a hangsuacutelyt Ehhez ld SCHERMAIER Materia 141-142 ERNOUT-MEILLET s v rsquostorsquo Keacutetseacutegtelen helytaacutelloacute Schermaier ama megaacutellapiacutetaacutesa hogy a substantia egyik eacutertelme szerint az anyag amelyből egy dolog ndash fuumlggetlenuumll annak testi vagy testetlen mivoltaacutera ndash leacutetrejoumln ekkeacutent leacutenyegeacuteben materia szinonimaacuteja is lehet SCHERMAIER Materia 144 skk Schermaier eme aacutelliacutetaacutesaacutet eacuteppen a hivatkozott forraacutes taacutemasztja alaacute Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquosubstantiarsquo Raacute kell mutatni ugyanakkor hogy substantia jelenteacutese eacutes alkalmazaacutesi koumlre enneacutel joacuteval taacutegabb is lehet ndash ennek joacute peacuteldaacuteja a Schermaier aacuteltal is hivatkozott forraacuteshely az actio ad exhibendum kapcsaacuten (Ulp D 10 4 9 3 [24 ad ed]) amely az actio ad exhibendum kiterjesztő alkalmazaacutesaacuteroacutel szoacutel a res deterior eacutes a res in aliud corpus dolo malo translata eseteivel egeacutesziacuteti ki a kereset alapjaacuten valoacute felelősseacuteg szabaacutelyait Utoacutebbi esetkoumlrben az in aliud corpus translata Ulpianus aacuteltal adott eacutertelmezeacutese szerint mutata forma prope interemit substantiam rei vagyis eacuteppen ez alapozza meg az actio ad exhibendum alkalmazhatoacutesaacutegaacutet Egyfelől tehaacutet a corpus ndash forma kifejezeacutesek koumlzoumltt paacuterhuzamot aacutelliacutet fel maacutesfelől pedig ezeket szembe aacutelliacutetja a substantia fogalmaacuteval ami itt egy dolog leacutenyegeacutet leacutenyegi jellemzőjeacutet van hivatva megjeleniacuteteni Vouml SCHERMAIER Materia 144

134

Paulus a lopott dolog tulajdonos aacuteltal visszavaacutesaacuterlaacutesa kapcsaacuten arroacutel iacuter hogy az a dolog

tekinthető elveszettnek amelynek eacuterteacuteke csoumlkkent (videtur res ei abesse cui pretium

abest)460 Eme veacutelemeacuteny szerint tehaacutet a dolgokhoz (res) tartozik valamely eacuterteacutek

(pretium) ahol ez utoacutebbi nem kizaacuteroacutelag veacutetelaacuterat jelent hanem taacutegabban a

forgalomkeacutepes dolog eacuterteacutekeacutet hiszen a dolog esetleges veacutetelaacuteraacutet is eme gyakorta peacutenzben

kifejezhető eacuterteacutek alapjaacuten lehet meghataacuterozni461 A szoumlveg aacuteltal taglalt maacutesik keacuterdeacuteskoumlr a

szubjektum szempontjaacuteboacutel vett elpusztulaacutes koumlreacuteben Paulus azt hangsuacutelyozza hogy egy

adott szemeacutely abban az esetben tekintheti valamely dolgaacutet elveszettnek elpusztultnak ha

a dolog visszaszerzeacutese ceacuteljaacuteboacutel egyetlen konkreacutet szemeacutellyel szemben sem leacutephet fel

keresettel462

Mindezen megfontolaacutesok nyomaacuten meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a figyelmet

jelesuumll arra hogy mindeme peacuteldaacutekban a res jogi eacutertelemben testi leacutetezőkeacutent jelent meg

Ennek haacutettereacuteről szoacutel az alaacutebbi Lucretius-szoumlveg

Lucr 1 302-304

[hellip] quae tamen omnia corporea constare necessest

natura quoniam sensus inpellere possunt

tangere enim et tangi nisi corpus nulla potest res

Lucretius a corpora caeca463 keacuterdeacuteseacuteről eacutertekezik peacuteldaacuteja szerint ilyenek a kuumlloumlnfeacutele

szagok eacutes illatok (odores) ugyaniacutegy a hő a hideg (calidos aestus frigora) vagy akaacuter a

460 A pretium keacuterdeacuteseacuteben mindezzel leacutenyegeacuteben ellenteacutetesen MALENICA Notion de res 461 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquopretiumrsquo illetőleg ERNOUT-MEILLET s v rsquopretiumrsquo bdquohellipmonnaie verseacutee contre une chose ou un servicehelliprdquo 462 Ennek az elgondolaacutesnak egy gyakorlati megjeleneacutesi formaacuteja a derelictio koumlreacuteben gyakran hivatkozott animus derelinquendi vagy animus derelinquentis olyan eacutertelmezeacutese amely nem egyszerűen elhagyaacutesi szaacutendeacutekkeacutent fogja fel az animus derelinquendit hanem olyan szubjektiacutev tudati viszonyulaacuteskeacutent amelynek kereteacuteben a tulajdonos tudata aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a dolog a szaacutemaacutera veacutegeacuterveacutenyesen vagyis a visszaszerzeacutes legcsekeacutelyebb remeacutenye neacutelkuumll elveszett Ehelyuumltt nem arroacutel van szoacute hogy a dolog koumlvetelhetőseacutege enyeacuteszik el hanem a dologra vonatkozoacute jog perrel valoacute eacuterveacutenyesiacutethetőseacutege (vouml Cels D 44 7 51 [3 dig] bdquoest actio hellip ius hellip iudicio persequendirdquo) hiszen igaz ugyan hogy az in rem actio elvben baacuterki ellen megindiacutethatoacute gyakorlatilag azonban a teacutenyleges perindiacutetaacuteshoz konkreacutet elleneacuterdekű feacutelre van szuumlkseacuteg akitől a jogosult koumlvetelheti a dolog kiadaacutesaacutet Mivel a derelictio eacutes a iactus mercium eseteiben a derelinkvaacuteloacute szemeacutely illetőleg a tulajdonos sok esetben nem is tudja hogy kineacutel van teacutenylegesen a dolga ekkeacutent a vaktaacuteban perleacutes igen kockaacutezatos megoldaacutes lenne Az animus derelinquendi ilyen eacutertelmezeacuteseacutehez ld reacuteszletesen VACCA Derelictio 120-121 463 Ebben a vonatkozaacutesban utalni kell arra hogy Lucretius eme megkoumlzeliacuteteacutese eacutes alkalmazott moacutedszere jellegzetesen epikureus ez pedig az indirekt bizonyiacutetaacutes moacutedszere Lucretius toumlbb esetben arra hivatkozaacutessal vet el valamilyen aacutelliacutetaacutest hogy abboacutel kell kiindulni amit laacutetunk eacutes tapasztalunk A corpora caeca keacuterdeacuteskoumlre joacute peacuteldaacuteja annak hogy a laacutethatoacuteboacutel von le koumlvetkezeteacuteseket valamely laacutethatatlan leacuteteacutere amely szinteacuten jellegzetesen epikureus moacutedszer volt Ehhez reacuteszletesen ld LONG Hellenistic Philosophy 28-29

135

hangok (voces) minthogy ezeket nem laacutetjuk ekkeacutent felfogni sem vagyunk keacutepesek

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ezeknek is biacuterniuk kell valamilyen testi jelleggel (omnia corporea

constare necessest natura) mivel hataacutest gyakorolnak eacuterzeacutekeinkre (sensus inpellere

possunt) Maacuterpedig csak a testi leacutetezők jellemzője hogy megeacuterinthetők eacutes

megeacuterinthetnek maacutes leacutetezőket (tangere et tangi)464 Ha mindezek feacutenyeacuteben megneacutezzuumlk a

Digesta vonatkozoacute titulusaacutet (D 1 8 De divisione rerum et qualitate) azt laacutethatjuk hogy

ndash Gaius Instituacutecioacuteival egyeacutebkeacutent egyezően ndash a summa divisio koumlzeacuteppontjaacuteban a res divini

eacutes humani iuris aacutellnak eacutes csak ezt koumlvetően esik szoacute egyetlen fragmentum erejeacuteig a testi

eacutes testetlen dolgokroacutel465 Ezt koumlvetően mindoumlssze egyetlen olyan leacutetezőről esik szoacute

amelynek keacutezzelfoghatoacutesaacutega illetőleg megeacuterinthetőseacutege megkeacuterdőjelezhető ez pedig a

levegő ugyanakkor a lucretiusi neacutezettel oumlsszhangban a levegő is testi alkotoacuteelemekből

tevődik oumlssze meacuteg akkor is ha ezek szabad szemmel nem laacutethatoacutek466 Az oumlsszes toumlbbi a

titulusban emliacutetett dolog megeacuterinthető Mindebből kitűnik hogy baacuter a vonatkozoacute

Digesta-titulus főkeacutent a testi dolgok felosztaacutesaacuteval foglalkozik a szoumlvegek koumlzoumltt meacuteg ha

egyetlen fragmentum erejeacuteig is de igen előkelő helyen keruumll emliacuteteacutesre a res corporales

eacutes incorporales felosztaacutes467 Mindebből laacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszoknak a dolog

mibenleacuteteacutere vonatkozoacute felfogaacutesa nem egyezik azzal ahogyan a pandektistaacutek koumlzeliacutetetteacutek

meg a dolog fogalmaacutet ahol Ding eacutes Sache fogalmainak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesa nyomaacuten lehet

csak res incorporalesroacutel beszeacutelni468

Ezen tuacutelmenően veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is eacuterdemes felfigyelni hogy a jogi eacutertelemben

vett res kifejezeacutes konkreacutetan milyen formaacuteban oumlsszefuumlggeacutesben jelenik meg az egyes

forraacutesszoumlvegekben Meglaacutetaacutesunk szerint a roacutemai jogaacuteszok megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben nem az volt

elsődlegesen eacuterdekes hogy a res oumlnaacutelloacutean mit jelent Keacutetseacutegtelen hogy leacuteteznek olyan

forraacutesok amelyek a res kategoacuteriaacutejaacutet maacutes leacutetezőktől igyekeznek elhataacuterolni illetőleg a

464 Ehhez ld BONFANTE Proprietagrave I 8 KASER Gaius 142 Neacutemikeacutepp maacutes vonatkozaacutesban de ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 126 465 Vouml Gai D 1 8 1 pr ndash 1 (2 inst) 466 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aer 467 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aqua profluens mare litora maris Flor D 1 8 3 (6 inst) lapilli gemmae Marci D 1 8 4 pr (3 inst) aedificiis monumentis Marci D 1 8 4 1 (3 inst) flumina Gai D 1 8 5 pr (2 rer cott)ripa naves funes retia onus praedium Gai D 1 8 5 1 (2 rer cott) casa in litore Marci D 1 8 6 1 (3 inst) theatra stadia servus communis Marci D 1 8 6 2 (3 inst) ndash fin res sacrae religiosae sanctae 468 Ezzel egyezően ld ARNOLD Cultur 144 Ehhez ld PUCHTA Cursus 436 bdquoDie philosophische Eintheilung der Dinge (nicht der Sachen in sinnlich wahrnehmbare und intelligible koumlrperliche und unkoumlrperliche res corporales et incorporales) wendeten die roumlmischen Juristen auch auf die rechtlich in Betracht kommenden Gegenstaumlnde anrdquo

136

kifejezeacutesnek maacutes kategoacuteriaacutekhoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezni469 Ehhez keacutepest viszont sokkal

toumlbbszoumlr jelenik meg a res kategoacuteriaacuteja valamilyen jogi szempontboacutel relevaacutens minőseacuteggel

felruhaacutezva leacutenyegeacuteben ez keacutepezi a dologosztaacutelyozaacutesok alapjaacutet Nyelvi szempontboacutel ez

valamely jelzőnek a res szoacutehoz kapcsolaacutesa aacuteltal jeleniacutethető meg amelynek leacutenyege eacuteppen

az hogy az embertől kuumlloumlnboumlző kuumllvilaacutegi leacutetezőket valamely homogeacuten tulajdonsaacutegok

menteacuten egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztesse Ennek joacute peacuteldaacutei lehetnek a koraacutebban maacuter emliacutetett

Digesta-titulus (D 1 8 De divisione rerum et qualitate) tovaacutebbaacute Gaius instituacutecioacuteiban a

dologosztaacutelyozaacutesokkal foglalkozoacute toumlredeacutekek (Gai 2 2 ndash 22) valamint ezekhez

hasonloacutean a iustinianusi instituacutecioacutek vonatkozoacute toumlredeacutekei (Inst 2 1 pr ndash 10 2 2)470 Ez a

szemleacuteletmoacuted is megerősiacuteteni laacutetszik azt a toumlbbszoumlr hangsuacutelyozott aacutelliacutetaacutest hogy a jogaacuteszi

gondolkodaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a praktikussaacuteg az eset-koumlzpontuacutesaacuteg aacutellt Feltehető tehaacutet

hogy a forraacutesokban megjelenő dologosztaacutelyok gyakorlati probleacutemaacutekhoz teacutenylegesen a

jogaacutesznak feltett keacuterdeacutesekhez koumltődtek471 Iacutegy logikusnak tűnhet egy olyan koumlvetkezteteacutes

is hogy a forraacutesokban azokkal a dologosztaacutelyokkal kapcsolatosan talaacutelkozhatunk

toumlbbszoumlr amelyek gyakorlati relevanciaacuteja jelentősebb volt kevesebb figyelmet

fordiacutetottak ugyanakkor a gyakorlati szempontboacutel szaacutemukra keveacutesbeacute probleacutemaacutes

keacuterdeacutesekre

A peacutenzre vonatkozoacute communis opinioacuteboacutel eredően keacutet szempont tovaacutebbi vizsgaacutelata tűnik

szuumlkseacutegesnek Egyreacuteszt a res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutenak

elemzeacutese amelynek koumlreacuteben elsődleges keacuterdeacutes egyfelől hogy a forraacutesokban ezzel a

dologosztaacutellyal kapcsolatosan hivatkozott taacutergyak kimeriacutető vagy inkaacutebb peacuteldaacuteloacutezoacute

jellegűek-e illetőleg honneacutet eredhetnek Ezen tuacutelmenően eacuterdekes keacuterdeacutes lehet az fajtaacuten

beluumlli egyed-azonossaacuteg keacuterdeacutese is A maacutesik vizsgaacutelandoacute keacuterdeacuteskoumlr a res incorporalis

mibenleacutete minthogy a peacutenzzel illetve a peacutenzkoumlveteleacutessel kapcsolatosan nagyon gyakran

toumlrteacutenik hivatkozaacutes erre a dologosztaacutelyra is

469 Ebben a koumlrben peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll az alaacutebbi forraacutesok A res eacutes valamely maacutes leacutetező (res ndash causae eacutes iura actio ndash res res ndash pecunia) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelre ld Ulp D 50 16 23 (14 ad ed) Pomp D 50 17 204 (28 ad Q Muc) Paul D 50 16 5 pr (2 ad ed) Kifejezetten persona paacuterjakeacutent szerepel pl az alaacutebbi helyeken Ulp D 6 1 1 1 (16 ad ed) Marci D 8 1 1 (3 reg) Ulp D 44 7 25 pr (1 reg) Paul D 50 16 188 1 (33 ad ed) Pomp D 50 17 25 (11 ad Sab) 470 Hasonloacutean Ulpianusnaacutel is talaacutelkozhatunk neacutehaacuteny dologosztaacutellyal (Ulp 19 1 19 6 19 15) 471 Ennek a felteveacutesnek a leacutetalapjaacutet nem kisebbiacuteti az a teacuteny hogy az ebben a koumlrben hivatkozott forraacutesok joacutereacuteszt tankoumlnyv-jellegű szoumlvegek hiszen mainapsaacuteg is az oktataacutes soraacuten azokat a szempontokat igyekszuumlnk hangsuacutelyozni amelyek vagy komoly gyakorlati jelentőseacuteggel biacuternak vagy amelyek megeacuterteacutese ekkeacutent maacutes inteacutezmeacutenyektől valoacute elhataacuterolaacutesa is neheacutezseacutegeket okozhat

137

IV A res quae pondere numero mensura constant mibenleacutete a forraacutesok eacutes a

szekunder irodalom tuumlkreacuteben

A res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacuteja ndash amelyet Ulrich Zasius

(Udalricus Zasius) megfogalmazaacutesa nyomaacuten res fungibiles472 formaacuteban is szokaacutes

emelgetni473 ndash a forraacutesokban egyfelől előfordul Gaius instituacutecioacuteiban (Gai 2 196 3 90)

valamint az utoacutebbival leacutenyegeacuteben egyezően Iustinianus instituacutecioacuteiban is (Inst 3 14

pr)474 Maacutesfelől a res quae pondere numero mensura constant kifejezeacutes ebben a

formaacuteban 12 helyen talaacutelhatoacute meg a Digesta szoumlvegeiben is475 Ezen feluumll leacutetezik meacuteg

egy olyan textus is a Digestaacuteban amely elteacuterő formaacuteban ugyan de leacutenyegeacutet tekintve

ugyanezzel a kategoacuteriaacuteval foglalkozik476 Ennek kapcsaacuten Ruumlfner raacutemutat arra hogy az

472 A fungibilis kifejezeacutest Genzmer etimoloacutegiailag a fungor igeacutere valamint a functio főneacutevre vezeti vissza valamilyen szolgaacuteltataacutest teljesiacuteteni koumltelezettseacutegnek eleget tenni hivatalt betoumllteni Az ebből szaacutermaztatott functio szoacute egyebek mellett meacuteg eacuterteacuteket eacuterveacutenyesseacuteget valamint ndash marginaacutelisan ugyan ndash ceacutelt is jelent Vouml GENZMER Pondere 472 Ehhez meacuteg ld HEUMANN ndash SECKEL s v rsquofunctiorsquo rsquo fungirsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquofungorrsquo Ehhez keacutepest szűkebb eacutertelemben ld Oxford Latin Dictionary s v rsquofunctiorsquo rsquo fungirsquo ahol mindkeacutet szoacutecikk csak valaminek a veacutegrehajtaacutesaacutet kivitelezeacuteseacutet teljesiacuteteacuteseacutet hangsuacutelyozza 473 A kifejezeacutes leacutenyegeacuteben a paulusi suo functionem recipiunt (vouml Paul D 12 1 2 1 [28 ad ed]) fordulatboacutel ered amely aacuteltal az ilyen dolgok egymaacutessal valoacute felcsereacutelhetőseacutege illetőleg a fajtaacuten beluumlli egyediseacuteg hiaacutenya keruumll hangsuacutelyozaacutesra Ehhez ld ERMANN D 18 1 1 pr 1671 GROSSO Cose 80 BESSENYŐ A peacutenz 31 RUumlFNER Vertretbare Sachen 93 Ennek nyomaacuten alakul ki a helyettesiacutethető ndash helyettesiacutethetetlen dolgok (res fungibiles ndash res non fungibiles) kategoacuteriapaacuterja amelyek kapcsaacuten a helyettesiacutethető dolgok vonatkozaacutesaacuteban aacuteltalaacutenos az a felfogaacutes hogy ebbe a csoportba olyan dolgok tartoznak amelyeket suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint szokaacutes meghataacuterozni Ld pl MARTON Roacutemai magaacutenjog 137 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 264 FOumlLDI ndash HAMZA 280 TALAMANCA Istituzioni 384-385 KOLOSVAacuteRY 20 ALMAacuteSI Dologi jog I 63-64 Megemliacutetendő hogy Almaacutesi egyreacuteszt azt hangsuacutelyozza hogy a helyettesiacutethetőseacuteg kizaacuteroacutelag az ingoacute dolgok sajaacutetossaacutega ndash ekkeacutent nem lesz helyettesiacutethető a laacutebon aacutelloacute termeacutes Maacutesfelől kiemelendő hogy a helyettesiacutethetőseacuteget szubjektiacutev eacutertelemben fogja fel amikor raacutemutat hogy nem kizaacutert hogy szerződő felek adott esetben az egyeacutebkeacutent helyettesiacutethető ingoacutekat nem helyettesiacutethetőnek vagy eacuteppen fordiacutetva a nem helyettesiacutethetőket helyettesiacutethetőnek nyilvaacuteniacutetsaacutek Leacutenyegeacuteben hasonloacutean meacuteg BONFANTE Proprietagrave I 107 474 A keacutet leacutenyegileg egyező szoumlveg egyaraacutent a mutuum keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute nagyobb szerkezeti egyseacutegben talaacutelhatoacute mind Gaius mind Iustinianus instituacutecioacuteiban Ezekkel egyező tartalmuacute meacuteg a Digestaacuteban az alaacutebbi szoumlveg Gai D 44 7 1 2 (2 aur) 475 Vouml Licin D 5 1 38 (4 regul) Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed) Paul D eod 2 3 (28 ad ed) Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Ulp D 30 47 1 (22 ad Sab) Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc) Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) Gai D 44 7 1 2 (2 aur) Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) Ezeken feluumll megemliacutetendő meacuteg hogy Ulpianusnaacutel is előfordul a triaacutesz (Ulp 6 8 eacutes 24 7) 476 Ulp D 13 3 1pr (27 ad ed) bdquohellip res [hellip] quae [hellip] in pondere sive in mensura constenthelliprdquo Megjegyzendő hogy Ruumlfner ebbe a csoportba sorolja meacuteg Paul D 6 1 6 (6 ad ed) szoumlvegeacutet is tovaacutebbaacute Gai 3 175 toumlredeacutekeacutet is amelyek baacuter leacutenyegileg igen hasonloacute tartalmuacuteak az eddigiekhez veacutelemeacutenyuumlnk szerint ugyanakkor meacutegsem sorolhatoacutek maradeacutektalanul ebbe a csoportba mivel a pondere ndash numero ndash mensura triaacuteszaacuteboacutel eme szoumlvegekben expressis verbis csak a mensura fordul elő Megjegyzendő hogy legalaacutebbis a Paulus-hely kapcsaacuten Ruumlfner besorolaacutesa eacutes eacuterveleacutese mellett szoacutel az a teacuteny hogy szaacutemos egyeacuteb fordulat (genus ndash species qualitas) is megjelenik ebben a szoumlvegben ezek a fordulatok pedig maacutes szoumlvegekben (vouml pl Ulp D 7 1 15 4 [18 ad Sab] Paul D 12 1 6 [28 ad ed] Ulp D 30 34 3 [21 ad Sab] Pap D 46 3 94 1 [8 quaet]) a triaacutesszal feacutemjelzett kategoacuteria eacutertelmezeacuteseacutevel fuumlggnek oumlssze Ezen tuacutelmenően utalni kell arra is hogy maga a szerző is jelzi hogy a keacuterdeacuteses textusok fogalmazaacutesa az eddig emliacutetett szoumlvegekeacutetől elteacuter Reacuteszletesen ld RUumlFNER Vertretbare Sachen 25

138

utoacutebb hivatkozott szoumlvegekben koumlzoumls kifejezeacuteskeacutent jelenik meg a quantitas amely főleg

a pandektista irodalomban a res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutenak

szinonimaacutejakeacutent fordul elő477 Ruumlfner ezzel kapcsolatosan ndash Kaser meglaacutetaacutesaacuteval

oumlsszhangban478 ndash a certum dare eacutertelmezeacuteseacutet helyezi a koumlzeacuteppontba Paulus

veacutelemeacutenyeacutenek elemzeacutese alapjaacuten479 Felteacutetelezi hogy roacutemai jog szerint egy koumltelmet

annak tartalma szempontjaacuteboacutel akkor tekintettek certumnak ha a koumltelem taacutergyakeacutent vagy

egyedileg meghataacuterozott dolog szerepelt vagy res quae pondere numero mensura

constant amely utoacutebbi esetben a fajta eacuteppen a mennyiseacuteg megjeloumlleacutese aacuteltal vaacutelik

meghataacuterozottaacute Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res quae pondere numero mensura constant arra

hasznaacutelhatoacute hogy taacutergyak olyan koumlreacutet hataacuterozzuk meg aacuteltala ahol a mennyiseacuteg

megadaacutesa elegendő a certum datio megvaloacutesulaacutesaacutehoz Ehhez keacutepest a quantitas kifejezeacutes

ehelyuumltt inkaacutebb a dolgok valamely sajaacutetossaacutegaacutet jeloumlli Mindezek alapjaacuten Ruumlfner arra a

koumlvetkezteteacutesre jut hogy nincs egyeacutertelmű forraacutesbizonyiacuteteacutek arra neacutezve hogy a res quae

pondere numero mensura constant eacutes a quantitas egymaacutes szinonimaacutei lenneacutenek

ugyanakkor meglaacutetaacutesa szerint az is keacutetseacutegtelen hogy ilyen forraacutesbizonyiacuteteacutek hiaacutenyaacuteban

kizaacuterni sem lehet hogy neacutemely esetekben a keacutet kategoacuteria egymaacutest aacutetfedneacute Veacutelekedeacuteseacutet

azzal indokolja hogy a quantitas mennyiseacuteget jelent a res quae pondere numero

mensura constant pedig bizonyos dolgok suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint koumlruumllhataacuterolt tehaacutet

meghataacuterozott mennyiseacutegeacutet jeloumlli480

477 Vouml BONFANTE Proprietagrave I 108 RUumlFNER Vertretbare Sachen 25-26 Ehhez ld meacuteg HEUMANN ndash

SECKEL s v rsquoquantitasrsquo ahol a szaacutem suacutely meacuterteacutek szerint meghataacuterozott dolgok koumlreacuteben a quantitas szoacute corpus vagy species ellenteacutetekeacutent jelenik meg kuumlloumlnoumlsen pedig egy meghataacuterozott peacutenzoumlsszegre hasznaacutelatos ez a kifejezeacutes Ezzel leacutenyegeacuteben egyező felfogaacutest keacutepvisel Savigny is amikor azt hangsuacutelyozza hogy a qualitas egy dolog valamilyen aacuteltalaacutenos tulajdonsaacutegaacutera vonatkozik mint amilyen peacuteldaacuteul a terjedelem a meacuterteacutek iacutegy eacuterthető moacutedon a forraacutesokban ez azokra a dolgokra vonatkozik amelyeket a fajtaacuten beluumll szaacutem suacutely vagy meacuterteacutek alapjaacuten szokaacutes meghataacuterozni Vouml SAVIGNY System VI 123 eacutes kuumlloumlnoumlsen b) jegyzet 478 Vouml KASER RPR I 492 Ami a res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutet mint oumlnaacutelloacute dologosztaacutelyt illeti ennek kapcsaacuten Kaser a genus eacutes a species egymaacutessal valoacute szembenaacutellaacutesaacutet hangsuacutelyozza Veacutelemeacutenyeacutenek alapja hogy ebbe a kategoacuteriaacuteba olyan dolgok tartoznak amelyek vonatkozaacutesaacuteban az egy adott fajtaacutehoz tartozaacutes szaacutemiacutet doumlntőnek a forgalom szempontjaacuteboacutel nem pedig a dolgok egyediseacutege (bdquo[hellip] es im Verkehr [hellip] auf die Gattungszugehoumlrigkeit (genus) nicht auf das individuelle Stuumlck (species) ankommt [hellip]) Ld KASER RPR I 382 479 Paul D 12 1 6 (28 ad ed) Certum est cuius species vel quantitas quae in obligatione versatur aut nomine suo aut ea demonstratione quae nominis vice fungitur qualis quantaque sit ostenditur Nam et Pedius libro primo de stipulationibus nihil referre ait proprio nomine res appelletur an digito ostendatur an vocabulis quibusdam demonstretur quatenus mutua vice fungantur quae tantundem praestent 480 RUumlFNER Vertretbare Sachen 26-27

139

1 A kifejezeacutesek eredete

Ami a kifejezeacutesben szereplő triaacutesz (pondere numero mensura μέτρῳον ᾀριθμός

σταθμός) eredeteacutet illeti maacuter az Oacuteszoumlvetseacutegben is előfordul a suacutely szaacutem meacuterteacutek szerinti

rendezeacutesre hivatkozaacutes481 a triaacutesz feltehetően goumlroumlg eredetre vezethető vissza

hasznaacutelataacutenak haacutettereacuteben pedig egyfajta technikus eacutertelemben vett pontossaacuteg iraacutenti igeacuteny

eacuterhető tetten482 A latin irodalomban elsőkeacutent Varro De lingua latina ciacutemű munkaacutejaacuteban

jelenik meg a jogi irodalomban pedig minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint Octavenus lehetett az

első aki mintegy jogi szakkifejezeacuteskeacutent hasznaacutelta483 Ugyanakkor eacuterdemes arra is

raacutemutatni hogy ha a kifejezeacutes terminus technicus volt is pontos kidolgozott jelenteacutessel

semmikeacuteppen sem biacutert484 Mindent egybevetve keacutetseacutegtelen hogy a triaacutesznak a roacutemai jog

forraacutesaiban valoacute pontos megjeleneacuteseacutet eacutes eredeteacutet lehetetlen megaacutellapiacutetani Jelezni kell

ugyanakkor hogy Genzmer felteacutetelezeacutese szerint a kifejezeacutes aacutetveacutetele legkoraacutebban a

koumlztaacutersasaacuteg utolsoacute szaacutezada soraacuten toumlrteacutenhetett485 Erre az időre tehető ugyanis amikor a

roacutemaiak ndash goumlroumlg hataacutesra ndash leacutetre kiacutevaacutentaacutek hozni a roacutemai jogtudomaacutenyt (science de la

jurisprudence romaine)486 A magunk reacuteszeacuteről helyesebbnek tartjuk Ruumlfner

megaacutellapiacutetaacutesaacutet aki szerint a triaacutesz roacutemai jogban valoacute megjeleneacuteseacutenek inspiraacutecioacutejaacutet a

fentebb emliacutetett technikus pontossaacuteg adta487

481 Vouml Sap 11 20 bdquoSed et sine his uno spiritu poterant occidi persecutionem passi a iustitia et dispersi per spiritum virtutis tuae Sed omnia in mensura et numero et pondere disposuistirdquo 482 Vouml GENZMER Pondere 478-482 RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 eacutes kuumlloumlnoumlsen 53 sz jegyzet Genzmer a hivatkozott helyen reacuteszletesen kiteacuter arra is hogy Platoacuten mely munkaacuteiban hol eacutes milyen kontextusban fordul elő az adott triaacutesz 483 Vouml GENZMER Pondere 474 RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 A felteveacutes alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld Paul D 6 1 6 (6 ad ed) 484 Ezzel egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 71 Meglaacutetaacutesa szerint ennek legjobb bizonyiacuteteacuteka hogy az iustinianusi Instituacutecioacutekban valamint a Digestaacuteban szereplő dologosztaacutelyozaacutesok koumlreacuteben ez a fogalom egyaacuteltalaacuten nem keruumll emliacuteteacutesre 485 GENZMER Pondere 483 486 Vouml GENZMER Pondere 483 487 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 30

140

2 A forraacutesszoumlvegek tartalma

Azok a fentebb hivatkozott szoumlvegek amelyekben a res quae pondere numero mensura

constant fordulat megtalaacutelhatoacute taacutergykoumlruumlket tekintve főkeacutent vagy a mutuum488 vagy a

legatumok keacuterdeacuteseacutet eacuterintik489 vagy a dos probleacutemakoumlreacutet490 taglaljaacutek Ezen tuacutelmenően

leacutetezik keacutet szoumlveg amely maacutes taacutergykoumlroumlk kapcsaacuten emliacuteti a triaacuteszt egyszer előfordul a

stipulatioacuteval491 oumlsszefuumlggeacutesben egy alkalommal pedig az adaacutesveacutetel kapcsaacuten492

Ezen a ponton eacuterdemes aacutettekinteni a res quae pondere numero mensura constant

kifejezeacutes előfordulaacutes-vaacuteltozatait a jelzett szoumlvegekben amely variaacutensok vizsgaacutelataacutet

Ruumlfner alapos tanulmaacutenyaacuteban maga is elveacutegzi493 Ebben a vonatkozaacutesban a kifejezeacutes-

variaacutensok elemzeacuteseacutenek haacuterom leacutepeacutese keacutepzelhető el Az első leacutepeacutesben azt kell

megvizsgaacutelni hogy a rsquodologrsquo jeloumlleacuteseacutere milyen fordulatokat hasznaacutelnak a jogaacuteszok az

egyes szoumlvegekben A leginkaacutebb keacutezenfekvő a res szoacute hasznaacutelata lenne azonban

meacutegsem minden szoumlvegben talaacutelkozhatunk ezzel a szoacuteval joacutellehet a textusok tuacutelnyomoacute

toumlbbseacutegeacuteben ez jelenik meg494 Mindezek kapcsaacuten eacuterdemes felfigyelni arra hogy Gai 3

90 Inst 3 14 pr Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) eacutes Ulp 24 7 szoumlvegeiben a res

szoacute a kifejezeacutes toumlbbi elemeacutetől egy vagy toumlbb szoacute taacutevolsaacutegban de leacutenyegileg egy

gondolati egyseacutegben fordul elő Minden esetre igaz hogy az aacuteltalaacutenos eacutertelmű res szoacute

utaacuten egy quae vonatkozoacute neacutevmaacutes aacutell ami a res pontosiacutetaacutesaacutera szolgaacuteloacute triaacuteszt bevezeti A

toumlbbi szoumlvegben valamely neacutevmaacutes oumlnaacutelloacutean vezeti be a maacuter emliacutetett triaacutesz tagjait495

Egyetlen szoumlveg van csupaacuten amelyben az id neacutevmaacutes megtalaacutelhatoacute496 illetve egy

488 Gai 3 90 Inst 3 14 pr Gai D 44 7 1 2 (2 aur) Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed) eacutes Paul D eod 3 (28 ad ed) azzal hogy az utoacutebbi keacutet szoumlveg inkaacutebb a creditum keacuterdeacuteseacutet eacuterinti 489 Gai 2 196 Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc) Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) Ulp 24 7 490 Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Ulp 6 8 491 Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) 492 Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) 493 RUumlFNER Vertretbare Sachen 27-31 494 Iacutegy tipikusan a res szoacute illetve ennek ragozott alakja fordul elő az alaacutebbi szoumlvegekben Gai 2 196 Gai 3 90 Inst 3 14 pr Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed) eacutes Paul D eod 3 (28 ad ed) Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Gai D 44 7 1 2 (2 aur) Ulp 24 7 495 Iacutegy quod szerepel Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) eacutes Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) szoumlvegeiben In illetve de his quae szerepel Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) eacutes Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) textusaiban ndash utoacutebbiban csak a haec neacutevmaacutes fordul elő ea quae Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) szoumlvegeacuteben 496 Vouml Ulp D 30 47 1 (22 ad Sab)

141

amelyben a triaacutesz előtt omne aacutell497 Veacutegezetuumll egyetlen szoumlveg van amelyben a triaacuteszt

tartalmazoacute melleacutekmondatot a dos szoacute előzi meg498 Mindezekkel oumlsszefuumlggeacutesben egyet

lehet eacuterteni Ruumlfner ama megaacutellapiacutetaacutesaacuteval hogy ezek az utaloacuteszoacutek ndash baacuter igen kisszaacutemuacute

szoumlvegben meglehetős vaacuteltozatosan fordulnak elő ndash a kuumllvilaacutegi leacutetezőknek mind ugyanazt

a szegmentumaacutet hataacuteroljaacutek koumlruumll vagyis jelenteacutesbeli kuumlloumlnbseacuteget nem tapasztalhatunk

ebben a koumlrben meacuteg az egyes illetve toumlbbes szaacutemuacute alakok vaacuteltakozaacutesaacutenak sem lehet

jelentőseacuteget tulajdoniacutetani499 Ennek oka abban a teacutenyben keresendő hogy maga a res szoacute

is aacuteltalaacutenos jelenteacutesű olyan gyűjtőfőneacutevről van szoacute amely jelenteacuteseacutenek aacuteltalaacutenos

voltaacutenaacutel fogva alkalmas baacutermely maacutes hasonloacute aacutem speciaacutelisabb jelenteacutesű főneacutev

helyettesiacuteteacuteseacutere500

A maacutesodik leacutepeacutes a kifejezeacutes elemzeacutese soraacuten a triaacutesz magjaacutet keacutepező pondus numerus

mensura főnevek goacutercső alaacute veacutetele amelyek kiveacutetel neacutelkuumll ablativusban szerepelnek a

szoumlvegben legtoumlbbszoumlr baacutermifeacutele koumltőszoacute neacutelkuumll Mindoumlssze neacutegy kiveacutetel fordul elő a

forraacutesokban ezekben a szoumlvegekben vagy a ndashve coniuctio kapcsoloacutedik a triaacutesz utolsoacute

elemeacutehez501 vagy az aut koumltőszoacute eacutekelődik az egyes elemek koumlzeacute502 Ruumlfner is raacutemutat

arra ami a forraacutesokboacutel első tekintetre is kitűnik jelesuumll hogy a kifejezeacutesben szinte

minden elem vaacuteltozik az egyes feltalaacutelaacutesi helyeken ugyanakkor a triaacutesz tagjainak nyelvi

megjeleniacuteteacutese leacutenyegileg ugyanaz marad503 Ennek haacutettereacuteben feltehetően az aacutell hogy

pondere numero mensura kifejezeacutes egy τόπος volt minden bizonnyal a terminoloacutegiai

pontossaacuteg eacutes egyseacutegesseacuteg jegyeacuteben keruumllt be a latinba feltehetően a koumlztaacutersasaacutegkor

veacutegeacuten majd inneacutet keruumllhetett aacutet a jogi nyelvbe mintegy egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb504

feltehető ugyanakkor hogy a triaacutesszal eredetileg jelezni akart ceacutel leacutenyege addigra maacuter

elhalvaacutenyult505

A kifejezeacutes elemzeacutese koumlreacuteben a harmadik leacutepeacutest a vonatkozoacutei melleacutekmondat aacutelliacutetmaacutenyaacuteul

szolgaacuteloacute igeacutek vizsgaacutelata jelenti Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ezek mutatjaacutek a legnagyobb

vaacuteltozatossaacutegot nem elsősorban az előforduloacute alakok szaacutema miatt hanem sokkal inkaacutebb

az aacutelliacutetmaacutenykeacutent hasznaacutelt igeacutek jelenteacuteseiből adoacutedoacutean Constare consistere continere eacutes 497 Vouml Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc) 498 Ld Ulp 6 8 499 RUumlFNER Vertretbare Sachen 28 500 Vouml ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 16 eacutes 63-64 valamint ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoresrsquo 501 Inst 3 14 pr Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 44 7 1 2 (2 aur) 502 Licin D 5 1 38 (4 regul) 503 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 504 Ld GENZMER Pondere 48348 RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 505 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 A kifejezeacutes τόπος mivoltaacuteval kapcsolatban jegyzi meg Ruumlfner hogy a klasszikus jogaacuteszok egy kedvelt fordulataacuteroacutel van szoacute ebben az esetben amely kuumlloumlnfeacutele szoumlvegoumlsszefuumlggeacutesekben kuumlloumlnfeacutele tartalmakkal volt megtoumllthető Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 71

142

valere az a neacutegy ige506 amely a forraacutesokban megjelenik Ezek koumlzuumll kettő (constare eacutes

continere) frekventaacuteltan fordul elő a forraacutesokban507 a maacutesik keacutet ige (consistere eacutes valere)

megjeleneacuteseacutere csak egy-egy peacutelda hozhatoacute508 A constare ige jelenteacutese ebben a koumlrben

aacutell valamiből (főkeacutent valamilyen anyagboacutel) vagy valamiben alapul valamin valami

valaminek a koumlreacutebe beszaacutemiacutet illetve ahhoz a koumlrhoumlz hozzaacuteszaacutemiacutetandoacute509 Ezek alapjaacuten

az ige a triaacutesz elemeivel egyuumltt olyan dolgokat jeloumll amelyek szaacutemboacutel suacutelyboacutel

meacuterteacutekből aacutellnak illetőleg ezeken alapulnak Helyes Ruumlfner azon meglaacutetaacutesa hogy a suacutely

a szaacutem a meacuterteacutek nem fizikai eacutertelemben vett leacutetezők ekkeacutent a pondere numero mensura

constant kifejezeacutesnek csak abban az esetben van eacutertelme ha feltesszuumlk hogy ezeket a

dolgokat a szaacutem a suacutely a meacuterteacutek alaacute toumlrteacutenő besorolaacutes alapjaacuten lehet egyedileg

meghataacuterozni tehaacutet a dolog leacutenyege a suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint kifejezett mennyiseacutegtől

fuumlgg510 A continere ige ndash hasonloacutean az előbb bemutatott taacutersaacutehoz ndash szaacutemos jelenteacutessel

biacuter amelyek koumlzuumll jelen esetben a rsquonyugszik vagy alapul valaminrsquo illetve az rsquoaacutell

valamibőlrsquo rsquomagaacuteban foglal aacutetfog valamitrsquo jelenteacutesek biacuternak relevanciaacuteval mivel ndash mint

azt maacuter fentebb jeleztuumlk ndash a forraacutesokban megtalaacutelhatoacute igealakok kiveacutetel neacutelkuumll

passziacutevak511 A passziacutev alak szerepe itt abban eacuterhető tetten hogy a szoumlvegben ezzel keruumll

kihangsuacutelyozaacutesra az a teacuteny hogy a res vonatkozaacutesaacuteban ezeknek a dolgoknak a szaacutem

suacutely meacuterteacutek szerinti figyelembe veacutetele aacutell a koumlzeacuteppontban ezek a dolgok szaacutem suacutely

meacuterteacutek szerint hataacuterozhatoacutek meg512 A fennmaradoacute keacutet igealak consistere eacutes valere nem

jelentenek kuumlloumlnoumlsebb probleacutemaacutet jelenteacutesuumlk eacutes alkalmazaacutesi koumlruumll leacutenyegeacuteben egybe esik

constare jelenteacuteseacutevel Valere vonatkozaacutesaacuteban megjegyzendő hogy a triaacutesz ezzel az

igeacutevel egyuumltt azt van hivatva megjeleniacuteteni hogy az emliacutetett dolgok szaacutem suacutely meacuterteacutek

alapjaacuten eacuterveacutenyesuumllnek vagyis leacutenyeguumlk a nevezett tulajdonsaacutegok reacuteveacuten eacuterveacutenyesuumll513

506 Ezzel egyezően GROSSO Cose 80 507 Constare szerepel az alaacutebbi helyeken Gai 2 196 Gai 3 90 Inst 3 14 pr Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) Gai D 44 7 1 2 (2 aur) A continere ige passziacutev alakjaival talaacutelkozhatunk az alaacutebbi textusokban Licin D 5 1 38 (4 regul) Paul D 12 1 2 3 (28 ad ed) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Ulp D 30 47 1 (22 ad Sab) Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) Ulp 6 8 Ulp 24 7 508 A consistere Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed) szoumlveghelyen a valere pedig Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc) textusaacuteban olvashatoacute 509 Vouml FINAacuteLY s v rsquoconstorsquo Oxford Latin Dictionary s h v3b HEUMANN ndash SECKEL s v rsquoconstarersquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquostorsquo 510 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 30 511 Vouml FINAacuteLY s v rsquocontineorsquo HEUMANN ndash SECKEL s v rsquocontinerersquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoteneorsquo 512 Ebben az eacutertelemben Oxford Latin Dictionary s v rsquocontineo12crsquo Ezzel egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 31 513 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 31

143

3 A vizsgaacuteloacutedaacutes alapja eacutes lehetseacuteges iraacutenyai ndash csoportok

Thomas Ruumlfner a helyettesiacutethető dolgokroacutel szoacuteloacute monograacutefiaacutejaacuteban514 a roacutemai jogi

forraacutesokat keacutet csoportba sorolja az egyikbe tartoznak azok a szoumlvegek amelyekben a

res quae pondere numero mensura constant kifejezeacutes objektiacutev eacutertelemben fordul elő515

Veacutelemeacutenye szerint a doumlntő szempont minden veacutelemeacuteny vonatkozaacutesaacuteban a taacutergyak fajtaacuten

beluumlli felcsereacutelhetőseacutege ebből adoacutedoacutean a res quae pondere numero mensura constant

kifejezeacutes leacutenyegeacuteben a hataacutelyos jogi felfogaacutessal egyező eacutertelemben fordul elő ezekben a

forraacutesokban Mivel a gaiusi szoumlvegek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacuteben a mutuumroacutel esik szoacute

ekkeacutent uacutegy veacuteli hogy Gaius szaacutemaacutera a mutuum egyfajta modellkeacutent szolgaacutelt eacutes a

kifejezeacutesnek az oumlsszes toumlbbi inteacutezmeacuteny koumlreacuteben fellelhető előfordulaacutesa is ebből a

modellből indult ki516 Kuumlloumln csoportot keacutepeznek Ruumlfner vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteban azok a

szoumlvegek517 amelyekben az emliacutetett kifejezeacutes vegyes objektiacutev-szubjektiacutev eacutertelemben

jelenik meg Ruumlfner meglaacutetaacutesa szerint ebben a vonatkozaacutesban a jogaacuteszok ndash főkeacutent

Ulpianus ndash azt hangsuacutelyozzaacutek hogy a res quae pondere numero mensura constant

koumlreacutebe olyan dolgok tartoznak amelyek egy konkreacutet jogviszonyban kizaacuteroacutelag a fajta

szerint keruumllnek meghataacuterozaacutesra Az objektiacutev elemet az a teacutenyező hordozza hogy az

egyes szoumlvegekben alkalmankeacutent előforduloacute peacuteldaacutek mind-mind Gaius szoumlvegeire

vezethetők vissza518 Ruumlfner vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteroacutel oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy

koumlzeacuteppontjaacuteban a felcsereacutelhetőseacuteg aacutell Ebből kiindulva megaacutellapiacutetja hogy a res quae

pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutenak objektiacutev eacutertelmeacuteből koumlvetkezik hogy

az ebbe a csoportba sorolt dolgok rendszerint a fajta szerinti meghataacuterozaacutes aacuteltal vaacutelnak

jogviszonyok taacutergyaivaacute A fogalom szubjektiacutev eacutertelmezeacutese koumlreacuteben csak azok a dolgok

veendők figyelembe amelyeket objektiacutev eacutertelemben suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint szokaacutes

514 Ruumlfner egyik ceacutelja annak bizonyiacutetaacutesa hogy a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban a res quae pondere numero mensura constant kifejezeacutes csak az objektiacuteve felcsereacutelhető dolgokat jelenti Ezt a szeacuteles koumlrben elterjedt neacutezetet a forraacutesok alapjaacuten sikeruumll caacutefolnia meacuteg akkor is ha vizsgaacuteloacutedaacutesa leacutenyegeacuteben felemaacutes eredmeacutennyel zaacuterul mert baacuter bizonyiacutetja egy szubjektiacutev eacutertelmezeacutes leacuteteacutet is a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban azonban ez leacutenyegileg oumlsszefuumlgg a fogalom objektiacutev eacutertelmezeacuteseacutevel is Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 20 eacutes 71 515 Ebbe a csoportba sorolja Ruumlfner a maacuter vizsgaacutelt szoumlvegek koumlzuumll az alaacutebbiakat Gai 2 196 Gai 3 90 Paul D 12 1 2 pr ndash 3 (28 ad ed) Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Ezen tuacutelmenően megvizsgaacutelja meacuteg az adaacutesveacutetel kapcsaacuten a hivatkozott szoumlveg folytataacutesaacutet (Gai D 18 1 35 6 [10 ad ed provinc] valamint a C 4 18 2 1 szoumlvegeacutet is 516 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 55 517 Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Ulp D 30 47 1 (22 ad Sab) 518 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 69

144

meghataacuterozni519 A klasszikus jogaacuteszok pontossaacutegaacuteval első tekintetre

oumlsszeegyeztethetetlennek tűnhet ugyan a res quae pondere numero mensura constant

kategoacuteriaacutejaacutenak keacutetfeacutele eacutertelmezeacutese azonban Ruumlfner nagyon helyesen raacutemutat arra hogy

veacutegső soron mindkeacutet eacutertelmezeacutes gondolati magja a fogalom termeacuteszetes nyelvi

eacutertelmeacuteben eacuterhető tetten olyan kuumllvilaacutegi leacutetezők megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel amelyek koumlreacuteben

a szaacutem suacutely meacuterteacutek szerinti meghataacuterozaacutes doumlntő jelentőseacuteggel biacuter Ebből adoacutedoacutean a

fogalom objektiacutev eacutes szubjektiacutev eacutertelme koumlzoumltt nincs leacutenyegi kuumlloumlnbseacuteg hiszen az

objektiacutev eacutertelmezeacutes kereteacuten beluumll ezek a dolgok a forgalomban eacuteppen a felcsereacutelhetőseacuteg

miatt mennyiseacutegkeacutent ha uacutegy tetszik bdquooumlmlesztverdquo jelennek meg a szubjektiacutev eacutertelmezeacutes

koumlreacuteben pedig ndash a fajta meghataacuterozaacutesa mellett ndash eacuteppen ennek az emliacutetett mennyiseacutegnek

az aacutetadaacutesa reacuteveacuten keruumllhet sor a jogviszony taacutergyaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera520

4 A peacuteldaacutek vizsgaacutelata esetleges csoportosiacutetaacutes ebben a koumlrben

Meglaacutetaacutesunk szerint eacuterdemes lehet a vonatkozoacute forraacutesoknak egy olyan jellegű vizsgaacutelataacutet

is elveacutegezni amelynek kereteacuteben arra oumlsszpontosiacutetunk hogy mely szoumlvegekben fordul

elő a triaacutesz oumlnaacutelloacutean eacutes melyek azok a szoumlvegek ahol a res quae pondere numero

mensura constant kifejezeacuteshez konkreacutet peacuteldaacutek is taacutersulnak

A res quae pondere numero mensura

constant kifejezeacutes peacuteldaacutekkal fordul elő

A res quae pondere numero mensura

constant kifejezeacutes oumlnaacutelloacutean fordul elő

Gai 2 196

Gai 3 90

Inst 3 14 pr

Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc)

Gai D 44 7 1 2 (2 aur)

Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed)

Paul D eod 3 (28 ad ed)

Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc)

Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc)

Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm)

Ulp 6 8

Ulp 24 7

519 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 70 520 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 70-71

145

Haacuterom szoumlveg maradt ki ebből a csoportosiacutetaacutesboacutel amelyeket bdquokoumlztes eseteknekrdquo

tekinthetuumlnk az alaacutebbiak miatt521 A Licinius-szoumlvegben szerepel ugyan keacutet peacutelda

azonban ezek szerződeacutesi kikoumlteacutesek amelyek ebben a formaacuteban azt a ceacutelt szolgaacuteljaacutek hogy

a veacutelemeacutenyben megfogalmazott bdquofőszabaacutelyrdquo aloacutel (quod pondere aut numero aut mensura

continetur ibi dari debet ubi petitur) kiveacutetelt szolgaacuteltassanak (nisi si adiectum fuerit

bdquocentum modios ex illo horreordquo aut bdquovini amphoras ex illo doliordquo ) Laacutethatoacute hogy a

kiveacutetelek nem is konkreacutet dologfajtaacutekat hanem mennyiseacutegeket neveznek meg Ulpianus

eacutes Papinianus textusaiban peacutenzről esik szoacute az előbbi szoumlvegben mint hagyomaacuteny (quas

pecunias legavi) az utoacutebbiban mint stipulatioacutes lekoumlteacutes (quinquaginta aureos dari

spondes) taacutergya jelenik meg Az utoacutebbi szoumlvegekben koumlzoumls tehaacutet hogy a peacuteldakeacutent

szereplő egy-egy dolog valamely konkreacutet esetben szerepelt oumlsszesseacutegeacuteben akkeacutent

foghatoacutek fel itt a peacuteldaacutek mint a res quae pondere numero mensura constant fordulat

gyakorlati alkalmazaacutesai tehaacutet nem a kifejezeacutes tartalmaacutet magyaraacutezandoacute szerepel a

szoumlvegekben pecunia eacutes aurei

Ezen a ponton szuumlkseacutegesnek mutatkozik hogy azokat a szoumlvegeket amelyek a res quae

pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutera peacuteldaacutekat hoznak reacuteszletesebben is

megvizsgaacuteljuk Az elemzeacutes első pilleacutereacutet a szoumlvegekben felsorolt peacuteldaacutek keacutepezhetik

Gai 2 196 Gai 3 90 Inst 3 14 pr

bdquo[hellip] sed eas quidem res

quae pondere numero

mensura constant [hellip]

veluti vinum oleum

frumentum pecuniam

numeratam [hellip]rdquo

bdquo[hellip] mutui autem datio

proprie in his fere rebus

contingit quae res pondere

numero mensura constant

qualis est pecunia

numerata vinum oleum

frumentum aes argentum

aurum [hellip]rdquo

bdquo[hellip] mutui autem obligatio

in his rebus consistit quae

pondere numero

mensurave constant veluti

vino oleo frumento

pecunia numerata aere

argento auro [hellip]rdquo

Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 44 7 1 2 (2 aur)

bdquoIn his quae pondere numero mensurave

constant veluti frumento vino oleo

argento [hellip]rdquo

bdquo[hellip] Mutui autem datio consistit in his

rebus quae pondere numero mensurave

constant veluti vino oleo frumento

pecunia numerata [hellip]rdquo

521 Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Pap D 45 1 115 pr (2 quaest)

146

A forraacutesokban elfoglalt helyuumlk alapjaacuten haacuterom szoumlveg (Gai 3 90 Inst 3 14 pr Gai D

44 7 1 2 [2 aur]) keacutepezhet egy alcsoportot mivel mindhaacuterom a mutuum keacuterdeacuteskoumlreacutevel

foglalkozik A fennmaradoacute szoumlvegek egyike (Gai 2 196) a legatum per vindicationem

teacutemakoumlreacutebe sorolhatoacute a maacutesik (Gai D 18 1 35 5 [10 ad ed provinc]) pedig az

adaacutesveacutetelt eacuterinti A szoumlvegek mindegyikeacuteben megjelenik peacuteldakeacutent a bor (vinum) az olaj

(oleum) eacutes a gabona (frumentum) Neacutegy szoumlveg emliacuteti peacuteldakeacutent a keacuteszpeacutenzt (pecunia

numerata) haacuterom az ezuumlstoumlt (argentum) kettő pedig a rezet (aes) az aranyat (aurum)

Talaacuten nem veacuteletlen hogy a peacuteldaacutekat is hozoacute szoumlvegek Gaius tollaacuteboacutel szaacutermaznak ndash

legalaacutebbis az oumltből neacutegy ugyanakkor ismeretes hogy a iustinianusi Instituacutecioacutek

szerkeszteacutese soraacuten Tribonianus Theophilus eacutes Dorotheus jelentős meacuterteacutekben

taacutemaszkodott Gaius keacutet munkaacutejaacutera (Institutiones Res cotidianae sive aurea) amelyeket a

csaacuteszaacuter kifejezetten meg is emliacutet522

Ami most maacuter a szoumlvegek aacuteltal emliacutetett peacuteldaacutekat illeti meglaacutetaacutesunk szerint ezek haacuterom

nagyban-egeacuteszben joacutel elkuumlloumlniacutethető csoportra oszthatoacutek523

(a) pecunia numerata csoportbeli kuumlloumlnaacutellaacutesaacutet az indokolja hogy egyeduumll ennek az

eseteacuteben talaacutelkozhatunk kettős termeacuteszettel amennyiben a peacutenz eacuterteacuteke elvaacutelik a

hordozoacute anyag eacuterteacutekeacutetől eacutes leacutenyegeacuteben magaacutetoacutel a hordozoacute anyagtoacutel is524

(b) vinum oleum frumentum a mindennapi szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere alkalmas

vagyontaacutergyak vagyonalkatreacuteszek amelyek eseteacuteben a lemeacutereacutes a suacutely illetve az

űrmeacuterteacutek meghataacuterozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel elengedhetetlen525

(c) aes argentum aurum az aes kiveacuteteleacutevel nemesfeacutemek ritkasaacuteguk szeacutepseacuteguumlk eacutes

tartoacutessaacuteguk folytaacuten alkalmasak arra hogy az egyeacuten gazdagsaacutegaacutenak fokmeacuterőjekeacutent

szolgaacuteljanak526

522 Vouml Prooem 6 Quas ex omnibus antiquorum institutionibus et praecipue ex commentariis Gaii nostri tam institutionum quam rerum cottidianarum aliisque multis commentariis compositas cum tres praedicti viri prudentes nobis optulerunt et legimus et cognovimus et plenissimum nostrarum constitutionum robur eis accommodavimus Ezzel egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 55 523 Ehhez leacutenyegileg hasonloacute csoportosiacutetaacutessal eacutel Ruumlfner is ld RUumlFNER Vertretbare Sachen 33 524 A peacutenz kettős termeacuteszeteacutere jelesuumll hogy egyfelől olyan dolog mint baacutermely maacutes (Sache wie anderen) maacutesfelől pedig valamely eacuterteacutek megjeleniacutetője (Repraumlsentanten eines Werths) ld kuumlloumlnoumlsen PUCHTA Cursus 223 b) jegyzet BENEDEK Peacutenztulajdon 251 BESSENYŐ A peacutenz 7 tovaacutebbi irodalommal 525 Ebből a koumlrből emliacutet peacuteldaacutet Paulus is gabona illetőleg bor aacutetadaacutesaacuteroacutel van szoacute vouml Paul D 12 1 2 pr (28 ad ed) Jelezni kell ugyanakkor hogy itt is konkreacutet esetekben előforduloacute peacuteldaacutek keruumllnek emliacuteteacutesre 526 Kiveacutetelkeacutent talaacuten egyeduumll az aes emliacutethető amelyből akaacuter fegyvert is kovaacutecsoltak leacuteveacuten maacuter a kezdeti időkben elegendő mennyiseacutegben aacutellt rendelkezeacutesre Ehelyuumltt eacuterdemes utalni raacute hogy az aes kifejezeacutes (goumlroumlg megfelelője χαλκός) egyaraacutent jeloumllheti a rezet eacutes ennek leggyakrabban oacuten hozzaacuteadaacutesaacuteval keletkező oumltvoumlzeteacutet a bronzot Vouml Plin Nat Hist 34 1-2 SMITH Antiquities s v rsquoaesrsquo Oxford Latin Dictionary s h v FINAacuteLY s h v Valoacutesziacutenű hogy az ezuumlsthoumlz eacutes az aranyhoz viszonyiacutetott relatiacutev gyakorisaacutegaacuteboacutel eredően hasznaacutelatos ez a kifejezeacutes a peacutenz szinonimaacutejakeacutent is Nem szabad ugyanakkor

147

Ha oumlsszehasonliacutetjuk az oumlt forraacutesszoumlvegben szereplő peacuteldaacutek koumlzvetlen szoumlvegkoumlrnyezeteacutet

laacutethatoacute hogy az oumlt szoumlvegből csak egyben (Gai 3 90) szerepel a qualis est fordulat a

peacuteldaacutek előtt az oumlsszes toumlbbiben viszont a veluti előzi meg a peacuteldaacutekat ami arra utal hogy

nem kimeriacutető jellegű felsorolaacutesroacutel van szoacute meglehet hogy eme peacuteldaacutek csupaacuten a

mindennapi eacuteletben leggyakrabban előforduloacute esetekre akarnak utalni Ennek tovaacutebbi

bizonyiacuteteacutekakeacutent szolgaacutelhat az a teacuteny hogy a bor a gabona eacutes az olaj ndash mint mindennapos

hasznaacutelatra szaacutent dolgok ndash azok amelyek mind az oumlt szoumlvegben felsoroltatnak

A soron koumlvetkező logikus keacuterdeacutes az lehet hogy milyen taacutegabb szoumlvegkoumlrnyezetben

jelenik meg az egyes fentebb felsorolt forraacutesszoumlvegekben a res quae pondere numero

mensura constant peacuteldaacutekkal illusztraacutelt kategoacuteriaacuteja Mint jeleztuumlk az egyik Gaius-szoumlveg

(Gai 2 196) a legatum per vindicationem keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik Kiinduloacutepontul az az

aacutelliacutetaacutes szolgaacutel hogy csak olyan vagyonalkatreacuteszek lehetnek a legatum per vindicationem

taacutergyai amelyek a veacutegrendelkező civiljogi tulajdonaacuteban vannak (quae ex iure Quiritium

ipsius testatoris sunt) A suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint meghataacuterozott dolgok

vonatkozaacutesaacuteban elegendő ha ezek felett a veacutegrendelkezőnek halaacutela pillanataacuteban aacutell fenn

civiljogi tulajdona (placuit sufficere si mortis tempore sint ex iure Quiritium testatoris)

minden maacutes vagyonalkatreacutesznek azonban mind a veacutegrendelkezeacutes mind a veacutegrendelkező

halaacutela pillanataacuteban fent kell hogy aacutelljon a civiljogi tulajdon (ceteras res vero placuit

utroque tempore testatoris ex iure Quiritium esse debere) Ennek a szabaacutelynak a haacutettereacutet

vilaacutegiacutetjaacutek meg a mutuum teacutemakoumlreacutevel foglalkozoacute toumlredeacutekek (Gai 3 90 Inst 3 14 pr

Gai D 44 7 1 2 [2 aur]) ezekből a szoumlvegekből ugyanis arra neacutezve nyerhető

informaacutecioacute hogy a res quae pondere numero mensura constant koumlreacutebe tartozoacute

vagyonalkatreacuteszekre milyen szabaacutelyok eacuterveacutenyesuumllnek Mindhaacuterom szoumlvegben koumlzoumls a

res quae pondere numero mensura constant aacutetadaacutesaacutenak indoka erre azeacutert keruumll sor

hogy ezek a vagyonalkatreacuteszek az aacutetvevő tulajdonaacuteba keruumlljenek (in hoc damus ut

accipientium fiant)527 Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban szerepel meacuteg egy fordulat ami

az aacutetadaacutes moacutedjaacutet iacuterja le jelesuumll ezeket a vagyontaacutergyakat megszaacutemlaacutelva megmeacuterve vagy

meacuterlegelve adjuk aacutet (aut numerando aut metiendo aut pendendo) Ennek folyomaacutenyakeacutent

megfeledkezni arroacutel sem hogy Roacutemaacuteban a kezdeti időkben reacutezpeacutenz volt hasznaacutelatban ez azonban ndash eacuterzeacutesuumlnk szerint ndash eacuteppen az aes relatiacutev gyakorisaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Vouml ezzel egyezően Ulp D 50 16 159 (1 ad Sab) Etiam aureos nummos bdquoaesrdquo dicimus Oxford Latin Dictionary uo FINAacuteLY uo Eacuterdemes arra is figyelemmel lenni hogy neacutemely esetben az aes szoacutet rsquoeacutercrsquo jelenteacutessel szokaacutes visszaadni magyarul amely veacutelemeacutenyuumlnk szerint abboacutel a szempontboacutel nem teljesen helytaacutelloacute hogy az eacuterc egy aacutesvaacuteny meacuteghozzaacute olyan amely kellő mennyiseacutegben tartalmaz valamely feacutemet vagy feacutemvegyuumlletet ahhoz hogy annak kitermeleacutese gazdasaacutegos legyen 527 Ebben a formaacuteban szerepel Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban a Digestaacuteban viszont bdquoin hoc damus ut fiant accipientisrdquo szerepel amelynek jelenteacutese megegyezik a maacutesik keacutet szoumlvegben iacuterottakkal

148

az adoacutes lejaacuteratkor nem ugyanazokat a vagyontaacutergyakat (nobis non eaedem [res]) hanem

ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel ugyanazt a szaacutemlaacutelaacutes megmeacutereacutes vagy meacuterlegeleacutes alapjaacuten adoacutedoacute

mennyiseacuteget koumlteles visszaszolgaacuteltatni Ebben a vonatkozaacutesban a haacuterom szoumlveg elteacuterő

kifejezeacuteseket hasznaacutel Gaius instituacutecioacuteiban azt olvashatjuk hogy bdquosed aliae eiusdem

naturae reddanturrdquo Pusztaacuten csak neacutevmaacutessal utal a dologra ami azt fejezi ki hogy az

egyediseacuteg irrelevaacutens a leacutenyeg hogy amit az adoacutes visszaad az ugyanolyan termeacuteszetű

(eiusdem naturae) legyen ennek mibenleacuteteacutet azonban koumlzelebbről nem hataacuterozza meg A

iustinianusi instituacutecioacutekban az aacutell hogy a visszaadandoacute dolog (itt maacuter kifejezetten szerepel

a res) bdquoaliae eiusdem naturae et qualitatis reddanturrdquo az egyedek lehetnek elteacuterőek

felteacuteve hogy termeacuteszetuumlk (natura) eacutes jellemzőik tulajdonsaacutegaik (qualitas)

megegyeznek A qualitas jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean nagy valoacutesziacutenűseacuteggel natura

pontosiacutetaacutesakeacutent szerepel a szoumlvegben hiszen az előbbi kifejezeacutes valaminek az alapvető

tulajdonsaacutegaacutera jellemzőjeacutere termeacuteszeteacutere utal528 Leacutenyegeacuteben tehaacutet a szoumlvegben szereplő

natura azt fejezi ki hogy a res quae pondere numero mensura constant a megszaacutemlaacutelaacutes

lemeacutereacutes meacuterlegeleacutes aacuteltal toumlltik be a rendelteteacutesuumlket eacutes ennek pontosiacutetaacutesa jobb

eacuterthetőseacutege kedveacuteeacutert keruumllhetett be a szoumlvegbe a qualitas szoacute529 A harmadik a

Digestaacuteboacutel szaacutermazoacute szoumlveg (Gai D 44 7 1 2 [2 aur]) uacutegy fogalmaz hogy bdquoalias

recepturi eiusdem generis et qualitatisrdquo a genus eacutes a qualitas egyuumltt akkeacutent foghatoacute fel

mint natura eacutertelmezeacutese konkreacutet tartalommal valoacute megtoumllteacutese

A helyettesiacutethető eacutes helyettesiacutethetetlen dolgok kategoacuteriai nem elsősorban dologi jogi

szempontboacutel tehaacutet ha uacutegy tetszik nem bdquooumlnmagukbanrdquo biacuternak jelentőseacuteggel a keacutet

dologosztaacutely koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegnek a koumltelmi jogban a szolgaacuteltataacutesok illetőleg egyes

szerződeacutesek viszonylataacuteban van komoly hozadeacuteka530 Ez a szoros oumlsszefuumlggeacutes egeacuteszen

odaacuteig megy hogy egyes szerzők531 a dologi jog koumlreacuteben is bdquogenerikusrdquo eacutes bdquospecifikusrdquo

dolgokat emliacutetenek Joacutellehet első tekintetre nem helytaacutelloacute ezeknek a kifejezeacuteseknek a

hasznaacutelata abboacutel a szempontboacutel azonban meacutegsem minden alap neacutelkuumlli fordulatok ezek

hogy a bdquogenerikus dologrdquo kifejezeacutes olyan dolgokra utal amelyek vonatkozaacutesaacuteban

528 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoqualitasrsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoqualisrsquo LIDDELL ndash SCOTT s v bdquoποιότηςrdquo 529 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 33 azzal hogy a szerző a maga reacuteszeacuteről a textus eacutertelmezeacuteseacutet probleacutemaacutesnak tartja Oumlsszesseacutegeacuteben ezt a felfogaacutest tuumlkroumlzi az adaacutesveacutetellel foglalkozoacute Gaius-szoumlveg is (Gai D 18 1 35 5 [10 ad ed provinc]) hiszen ehelyuumltt az olvashatoacute hogy a res quae pondere numero mensura constant eseteacuteben akkor beszeacutelhetuumlnk perfecta emptioacuteroacutel mihelyt azokat leszaacutemlaacuteltaacutek lemeacuterteacutek meacuterlegelteacutek (cum adnumerata admensa adpensave sint) minthogy ezekben az esetekben uacutegy kell tekinteni mintha az adaacutesveacutetelhez a lemeacutereacutesre megszaacutemlaacutelaacutesra vonatkozoacute felteacutetelt tűztek volna 530 Ld pl BERGER Encyclopedic Dictionary s v rsquogenusrsquo KASER RPR I 495 531 Vouml SANFILIPPO Istituzioni 74-75 BENEDEK Peacutenztulajdon 252 a legatum per vindicationem kapcsaacuten

149

korlaacutetlan helyettesiacuteteacutesi lehetőseacuteg aacutell fenn egy bizonyos fajtaacuten azaz genuson beluumll532 Erre

olyan moacutedon keruumllhet sor hogy az adott genushoz tartozoacute meghataacuterozott mennyiseacuteg

ugyanabba a genusba tartozoacute aacutem maacutes egyedekből aacutelloacute ugyanakkora mennyiseacuteggel

minden tovaacutebbi neacutelkuumll helyettesiacutethető533 Ehhez keacutepest a bdquospecifikus dolgokrdquo

vonatkozaacutesaacuteban eme helyettesiacuteteacutesi lehetőseacuteg kizaacutert minthogy az ebbe a koumlrbe tartozoacute

minden egyes dolog egyedi534 Ezen a ponton első tekintetre laacutetszoacutelag szuumlkseacutegesnek

mutatkozik a genus ndash species kategoacuteriaacuteinak vizsgaacutelata Mindazonaacuteltal azeacutert

hangsuacutelyozzuk hogy a vizsgaacuteloacutedaacutes szuumlkseacutegesseacutege mindoumlssze laacutetszoacutelagos mert egyfelől a

res quae pondere numero mensura constant koumlreacuteben az emliacutetett fogalmak teljes

tartalmaacutenak csupaacuten egy aproacute szegmentuma biacuter relevanciaacuteval maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen a

peacutenz helyettesiacutethető volta szempontjaacuteboacutel nincs primer jelentőseacutege a genus ndash species

keacuterdeacuteseacutenek ekkeacutent genus eacutes species fogalmainak teljes koumlrű vizsgaacutelata joacute eseacutellyel

elteacuteriacuteteneacute a vizsgaacuteloacutedaacutest eredeti iraacutenyaacutetoacutel Emellett fontosnak tartjuk megemliacuteteni hogy

egy a koumlzelmuacuteltban szuumlletett doktori eacutertekezeacutes szerzője oumlnaacutelloacute fejezetet szentelt

munkaacutejaacuteban a genus ndash species probleacutemaacutejaacutenak amelynek koumlreacuteben eacutertő aacutettekinteacutest nyuacutejt a

keacuterdeacuteskoumlr egeacuteszeacuteről535 A teacutema mind a mai napig meacuterteacutekadoacute feldolgozaacutesaacutet Mario

Talamanca roacutemai professzor 1977-es munkaacuteja kiacutenaacutelja536 A genus ndash species kifejezeacutesek a

filozoacutefiaacuteban kuumllvilaacutegi leacutetezők nem eacutes fajta szerinti osztaacutelyozaacutesaacutera szolgaacutelnak a genus

taacutegabb kategoacuteriaacutet keacutepvisel mint a species amely logikailag csak valamely genuson beluumll

keacutepzelhető el537 A roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban a keacutet fogalom538 nem minden esetben

azonos tartalommal eacutes nem is mindenkor a fentiekben jelzett viszonyrendszerben fordul

el539 Nem egy esetben lehet talaacutelkozni eme fogalmak felcsereacuteleacuteseacutevel540 illetőleg maacutes

532 Vouml SANFILIPPO Istituzioni 74 bdquo[hellip] presentano quindi unrsquoillimitata possibilitagrave di sostituzione nellrsquoambito del genus [hellip]rdquo 533 Vouml SANFILIPPO Istituzioni uo bdquo[hellip] ogni quantitagrave di esse egrave sostituibile con altrettanta quantitagrave (laquotantundemraquo) prelevata dallo stesso genere [hellip]rdquo 534 Vouml SANFILIPPO Istituzioni 75 bdquo[hellip] constituendo ciascuna un unicum [hellip]rdquo 535 Reacuteszletesen ld DELI Generaacutelis klauzulaacutek 44-53 536 TALAMANCA Genus ndash species Figyelemmel arra amit fentebb az egyes szerzők aacuteltal hasznaacutelt bdquogenerikus dologrdquo illetve bdquospecifikus dologrdquo kifejezeacutesekkel kapcsolatosan jeleztuumlnk megjegyzendő hogy a nemreacutegiben elhunyt romanista bdquogenerikusrdquo eacutes bdquospecifikus koumltelmekrdquo koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget amely kifejezeacutes hasznaacutelhatoacutesaacutega mellett szinteacuten lehet eacuterveket felhozni Vouml pl TALAMANCA Genus ndash species 279 bdquoNella contrapposizione fra obbligazioni di genere ed obbligazioni di specie [hellip]rdquo 537 Vouml Oxford Companion s v rsquogenus and speciesrsquo RUumlFNER Vertretbare Sachen 76 DELI Generaacutelis klauzulaacutek 45 538 Ezek a fogalmak goumlroumlg eredetre vezethetők vissza mindkettő a dialektikaacuteboacutel szaacutermaztathatoacute Ehhez ld reacuteszletesen SOKOLOWSKI Philosophie 291 eacutes 469 TALAMANCA Genus ndash species 20 skk SCHERMAIER Materia 278 539 Ezzel egyezően MARTINI laquoGenusraquo e laquospeciesraquo 462 DELI Generaacutelis klauzulaacutek 45 megemliacutetendő hogy Berger is kiemeli ebben a vonatkozaacutesban hogy a genus kifejezeacutes alkalmazaacutesaacutera sor keruumll keresetek (genus actionis) szerződeacutesek vagy akaacuter a birtok (genera possessionum) vonatkozaacutesaacuteban is Ld BERGER Encyclopedic Dictionary s v rsquogenusrsquo

150

viszonyrendszerbe helyezeacuteseacutevel541 Helytaacutelloacute tehaacutet Talamanca megaacutellapiacutetaacutesa amely

szerint egyfajta terminoloacutegiai sokfeacuteleseacuteggel aacutellunk szemben egyfelől adott a genus

kifejezeacutesnek egy olyan eacutertelmezeacutese amely valamely osztaacutelyozaacutes eredmeacutenyekeacutent aacutell elő

maacutesfelől pedig genus felfoghatoacute olyan eacutertelemben is mint amely valamilyen egeacuteszet

jeloumll amelynek egyedei koumlzoumls jellemzővel rendelkeznek542

Ami miatt szuumlkseacuteges lehet a genus eacutes species fogalmainak per tangentem emliacuteteacutese az

Paulus egyik Ruumlfner aacuteltal behatoacutenak eacutes tanulsaacutegosnak nevezett543 veacutelemeacutenye (Paul D

12 1 2 1 ndash 3 [28 ad ed]) amelyben koumlzponti helyen szerepel a quia in genere suo

functionem recipiunt per solutionem quam specie fordulat amelynek nyomaacuten egy dolog

helyettesiacutethetőseacutegeacutenek koumlzkeletű felfogaacutesa kialakult544 A muacuteltban a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacutet

keacutepező szoumlveget aacuteltalaacutenossaacutegban interpolaacuteltnak tartottaacutek amely neacutezetre Ruumlfner is utal

amikor raacutemutat a szoumlveg nyelvi-szemantikai hibaacuteira jelesuumll a hiaacutenyzoacute hasonliacutetoacute

szerkezetre valamint a functio szoacute tisztaacutezatlan jelenteacuteseacutere545

540 Iacutegy peacuteldaacuteul egy a generikus szolgaacuteltataacutesok keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedoacute Ulpianus-veacutelemeacutenyben (Ulp D 46 3 29 [38 ad ed]) is ahol a remekjogaacutesz a peacutenzt az olajat illetve a gabonaacutet species communiskeacutent jeleniacuteti meg amely a leacutetezők egy meghataacuterozott osztaacutelyaacutet egy ultima speciest keacutepviselnek Vouml TALAMANCA Genus ndash species 281 meacuteg tovaacutebbi peacuteldaacutekkal is 541 Erre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhat Marcianus azon veacutelemeacutenye (vouml Marci D 19 5 25 [3 reg] bdquo[hellip] quod autem indebitum datur aut ipsum repeti debet aut tantundem ex eodem genere [hellip]rdquo) amelyben a genus ellenpaacuterja ipsum Maacutes veacutelemeacutenyben (Iul D 45 1 54 pr [22 dig]) baacuter genus ellenpaacuterja teacutenylegesen species azonban ez utoacutebbi fogalom meacutegis valamely individuumot jeloumll Ld reacuteszletesen TALAMANCA Genus ndash species 282 eacutes kuumlloumlnoumlsen 762 sz jegyzet Ugyaniacutegy megemliacutetendő Paul D 6 1 6 (6 ad ed) textusa amelyben az első mondat genus eacutes species fogalmait veti egybe (bdquo[hellip] appellatio enim rei non genus sed speciem significatrdquo) Ezt koumlvetően azonban Octavenusra hivatkozva maacuter materia eacutes species aacutell egymaacutessal szemben (bdquo[hellip] quod infectae quidem materiae pondus signatae vero numerum factae autem speciem dici oportet [hellip]rdquo) iacutegy tehaacutet a species teszi egyediveacute a dolgot vagyis olyannaacute amely jellemzőktől mentes materia kontrapoziacutecioacutejakeacutent szolgaacutelhat Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a speciesre hivatkozaacutes az appellatio rei koumlreacuteben arra utal hogy egy dolog megnevezeacutese nem a fajta hanem a faj megnevezeacuteseacutet azonosiacutetaacutesaacutet jelenti Vouml SOKOLOWSKI Philosophie 52 SCHERMAIER Materia 278 Megjegyzendő hogy leacuteteznek olyan szoumlvegek is (Pomp D 34 2 1 1 [6 ad Sab] Mod D 34 2 9 [9 reg]) amelyek egymaacutessal valoacute oumlsszehasonliacutetaacutesa nyomaacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra lehet jutni hogy a genus kifejezeacutes az egyikben valamint a species fordulat a maacutesikban koumlzel ugyanazt a jelenteacutest hordozza Ennek oka a konkreacutet szoumlvegek kapcsaacuten az hogy a veacutegrendeleti juttataacutes koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget kell tenni argentum eacutes certum genus argentum koumlzoumltt Az előbbi eseteacuteben van lehetőseacuteg arra hogy eadem aestimatio eseteacuten az oumlroumlkoumls peacutenzben adja ki a hagyomaacutenyt aacutem certum genus argentum eseteacuten ez a lehetőseacuteg nem adott ekkor ugyanis materia is szaacutemiacutetaacutesba veendő Ebből koumlvetkezik hogy materia az oumlroumlkhagyoacute aacuteltal haacutetrahagyot nyersanyag fajta eacutes mennyiseacuteg megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel amelynek ellenteacutetekeacutent szerepel ezeken a helyeken genus illetve species Ehhez ld TALAMANCA Genus ndash species 280 SCHERMAIER Materia 284-287 542 TALAMANCA Genus ndash species 280 543 bdquoDer [hellip] Text [hellip] ist ebenso ausfuumlhrlich wie aufschluszligreich [hellip]rdquo Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 34 544 Ld KASER RPR I 3827 Ezzel egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 37-38 Az eme elnevezeacutessel kapcsolatos probleacutema abban eacuterhető tetten hogy nem lehet eacuteles hataacutervonalat huacutezni valamely leacutenyegeacuteben szubjektiacutev alapon aacutelloacute fajtamegjeloumlleacutes illetőleg egyes dolgok objektiacutev felcsereacutelhetőseacutege koumlzeacute Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 78 545 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 37 tovaacutebbi irodalommal

151

5 Pecunia eacutes pecunia numerata

A peacutenz helyettesiacutethető dolog voltaacutera vonatkozoacutean megaacutellapiacutetaacutest nyert hogy a vonatkozoacute

szoumlvegekben a res quae pondere numero mensura constant peacuteldaacutejakeacutent pecunia

numerata szerepel nem pedig csak pecunia aacuteltalaacuteban Ez talaacuten eacuteppen a peacutenz fentebb is

emliacutetett kettős termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean biacuterhat jelentőseacuteggel vagyis hogy a peacutenz

elnevezeacutese (pecunia) a forraacutesokban egyszerre utal az eacuterteacutekmeacuterőre eacutes az eacuterteacutek meacutereacuteseacutere

hasznaacutelt eszkoumlzre546 Leacutenyegeacuteben ez a jellegzetesseacuteg az amit a kifejezeacutes metonimikus

eacutertelmekeacutent emliacutet a szekunder irodalom a pecusboacutel eredeztetett szoacute547 felveszi a peacutenz

utoacutebb pedig a vagyon mint peacutenzben kifejezhető eacuterteacutekoumlsszesseacuteg jelenteacuteseacutet548 A numerus

szoacuteboacutel szaacutermazoacute549 numerare ige valamint a numeratio főneacutev egyfelől előfordul a

Digestaacuteban computatio eacutertelemben550 Maacutesfelől megtalaacutelhatoacute ez a kifejezeacutes a forraacutesokban

leszaacutemlaacutelaacutes megszaacutemlaacutelaacutes ki- illetve megfizeteacutes valamint aacuteltalaacutenossaacutegban baacutermifeacutele

fizeteacutes551 jelenteacutesben552 Ebben a vonatkozaacutesban szuumlkseacuteges lehet kiemelni

Hermogenianus egyik veacutelemeacutenyeacutet amely ndash maacutes forraacuteshelyek mellett ndash nagyon

szemleacuteletesen eacuterzeacutekeltetni hogy a numeratio a fentebb nevezett jelenteacutesben annak a

546 Nem peacutelda neacutelkuumlli ez a forraacutesokban ehhez ld HEUMANN ndash SECKEL s v rsquopecunia23rsquo A pecunia szoacute a forraacutesok alapjaacuten teacutenyegesen jeloumll mindent ami tulajdon taacutergya lehet vouml Paul D 50 16 5 1 (2 ad ed) bdquo [hellip] pecuniae significatio ad ea referatur quae in patrimonio suntrdquo Ugyaniacutegy leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacutek amely a pecunia szoacute rsquovagyonrsquo jelenteacutese mellett szoacutel Ehhez ld pl Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) bdquo[hellip] cum dicitur rsquosuper pecuniae tutelaeve suaersquo tutor separatim sine pecunia dari non potest [hellip]rdquo 547 Ehhez ld Fest p 260 bdquohellipsed inductum est a pecore ut pecunia quoque ipsahelliprdquo Varr l l 5 17 92 Pecuniosus a pecunia magna pecunia a pecu a pastoribus enim horum vocabularum origo Vouml DIOacuteSDI Familia pecuniaque 91 eacutes kuumlloumlnoumlsen 21 eacutes 22 sz jegyzetek DIOacuteSDI Ownership 23 BENEDEK Dologi jog 9 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 103 548 Ld pl MARTON Roacutemai magaacutenjog 138 KASER Das Geld 169 BENEDEK Peacutenztulajdon 251 BESSENYŐ A peacutenz 7 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 259 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 109 BRETONE Fondamenti 126 BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 20-21 549 Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v numerus Oxford Latin Dictionary s v numero 550 Ennek joacute peacuteldaacuteja olvashatoacute Ulpianus egyik responsumaacuteban Ulp D 38 15 2 3 (49 ad ed) bdquoSi praeses provinciae in proxima fuit civitate accedere debet ad utilitatem temporis ratio itineris scilicet numeratione viginti milium passuum facta nec enim exspectare debemus ut praeses provinciae veniat ad eum qui bonorum possessionem petiturus estrdquo Az ideacutezett fragmentum előtt aacutelloacute principium azzal a keacuterdeacutessel foglalkozik hogy a bonorum possessio koumlreacuteben hogyan toumlrteacutenik pontosan a dies utiles szaacutemiacutetaacutesa A jelen szoumlvegből kideruumll hogy peacuteldaacuteul a szomszeacutedos vaacuterosban tartoacutezkodoacute provinciai helytartoacute utazaacutesaacutera szaacutent időt is figyelembe kellett venni a dies utiles szaacutemiacutetaacutesa soraacuten meacuteghozzaacute uacutegy hogy huacuteszezer leacutepest kell szaacutemiacutetani az uacutetra (numeratione viginti milium passuum facta) ndash feltehetően egy napi időszakra vetiacutetve 551 Vouml Oxford Latin Dictionary s h vv HEUMANN ndash SECKEL s v numerare BENEDEK Peacutenztulajdon 254 Ebben az eacutertelemben meacuteg a kifejezeacutes ilyen eacutertelmeacutenek magyaraacutezataacuteval egyuumltt ld GUARINO Diritto privato romano 805 552 Ezzel kapcsolatban megfelelő peacutelda lehet taacutegabb eacutertelemben egy Gaius-responsum (Gai D 16 1 5 [9 ad ed provinc]) a SC Vellaeanum (Velleianum) kapcsaacuten A szoumlvegben foglalt probleacutemaacutehoz ld egyebek mellett KASER RPR I 667 irodalommal APATHY Animus novandi 92 A SC Vellaeanum keacuterdeacuteseacutehez aacutettekintő jelleggel ld pl ARJAVA Women and Law 238 skk

152

cselekveacutesnek tehaacutet reaacutelaktusnak a leiacuteraacutesaacutera szolgaacutel amely aacuteltal a peacutenzteljesiacuteteacutesre sor

keruumll

Herm D 39 5 33 1 (6 iuris epit)

Ea lege donationis causa pecunia titio numerata ut statim donatori mutuo detur

non impeditur dominii translatio ac propterea isdem nummis donatori creditis

novum dominium in his quaeritur

Ha valaki ajaacutendeacutekozaacutesi ceacutellal peacutenzt ad Titiusnak olyan felteacutetellel553 hogy ő azt roumlgtoumln

adja koumllcsoumln az ajaacutendeacutekozoacutenak a tulajdonjog mindkeacutet esetben aacutetszaacutell Előszoumlr az

ajaacutendeacutekozoacuteroacutel Titiusra szaacutell a peacutenz tulajdonjoga meacuteghozzaacute az aacutetadaacutes pillanataacuteban amely

aacutetadaacutes numeratio aacuteltal valoacutesul meg (pecunia titio numerata) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a

peacutenzoumlsszeg vonatkozaacutesaacuteban megvaloacutesuloacute dare szolgaacuteltataacutes formailag numeratio uacutetjaacuten

megy veacutegbe Titius a mutuumba adaacutes alkalmaacuteval szinteacuten tulajdonjogot ruhaacutez az

ajaacutendeacutekozoacutera amely maacuter uacutej tulajdonjog lesz (novum dominium)554

Ezt a felfogaacutest erősiacuteti egy Marcianus-responsum amelyben paacuterhuzamot lehet vonni

soluta pecunia eacutes pecunia numerata koumlzoumltt

Marci D 46 3 49 (1 ad hypothec form)

Solutam pecuniam intellegimus utique naturaliter si numerata sit creditori Sed

et si iussu eius alii solvatur vel creditori eius vel futuro debitori vel etiam ei cui

donaturus erat absolvi debet Ratam quoque solutionem si creditor habuerit

idem erit Tutori quoque si soluta sit pecunia vel curatori vel procuratori vel

cuilibet successori vel servo actori proficiet ei solutio Quod si acceptum latum

553 Albanese szerint leacutenyegeacuteben traditio sub condicione valoacutesul meg Vouml ALBANESE Atti negoziali 270 554 A forraacuteshoz ld ALBANESE Atti negoziali 335359 Egy maacutesik oumlsszesseacutegeacuteben hasonloacute kiindulaacutesi pontuacute forraacutes (Iul D 12 1 20 [18 dig]) kapcsaacuten egyaacuteltalaacuten keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy teacutenylegesen beszeacutelhetuumlnk-e ilyen esetben ajaacutendeacutekozaacutesroacutel A jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint nem lesz ajaacutendeacutekozaacutes (donationem non esse) minthogy az aacutetadaacutes nem azzal a szaacutendeacutekkal toumlrteacutenik (non ea mente pecunia daretur) hogy mindenkeacuteppen a megszerzőneacutel maradjon (ut omnimodo penes accipientem maneret) Ehhez ld BACKHAUS Casus perplexus 109-110 SACCOCCIO Si certum petetur 359-360 Ehhez keacutepest a jelen esetben Hermogenianus nem laacutetja akadaacutelyaacutet sem az első esetben az ajaacutendeacutekozaacutes leacutetrejoumltteacutenek hiszen azt aacutelliacutetja hogy non impedimentur dominii translatio sem pedig utoacutebb a bdquovissza-koumllcsoumlnzeacutesnekrdquo (novum dominium in his quaeritur) Backhaus uacutegy veacuteli hogy a rsquononrsquo aacutethelyezeacutese aacuteltal a keacutet forraacutesszoumlveg oumlsszhangba hozhatoacute lenne mindazonaacuteltal kiemeli azt is hogy a jelen szoumlveg egyszersmind kivaacuteloacute mutatoacuteja a Iulianus eacutes Hermogenianus gondolkodaacutesa koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre mivel utoacutebbi ndash posztklasszikus leacuteveacuten ndash nem felteacutetlenuumll volt keacutepes egyes jogi fogalmak leacutenyegeacutenek gondolati megragadaacutesaacutera Reacuteszletesen ld BACKHAUS Casus perplexus 119-120

153

sit quod stipulationis nomine hypotheca erat obligata vel sine stipulatione

accepta sit solutionis quidem verbum non proficiet sed satisdationis sufficit

A jelen szoumlvegből mindent egybevetve szaacutemunkra a legelső mondat biacuter kuumlloumlnoumls

jelentőseacuteggel a pecunia eacuteppen azaacuteltal nyeri el soluta minőseacutegeacutet hogy leszaacutemlaacuteljaacutek

(numerata sit) a hitelező reacuteszeacutere Kuumlloumln hangsuacutelyozandoacute a szoumlvegben szereplő

intelleguntur utique naturaliter fordulat amely veacutegeredmeacutenyben a ius naturale

szabaacutelyossaacutegaacuteval valoacute oumlsszhangra utal vagyis a peacutenzteljesiacuteteacutes termeacuteszeteacutehez tartozik a

leszaacutemlaacutelaacutes aktusa555

Megemliacutetendő meacuteg hogy nem pecunia hanem kifejezetten pretium fordul elő a

numerare ige taacutergyakeacutent haacuterom helyen a Digestaacuteban556 amelyek nyomaacuten azonban az ige

jelenteacutese ugyanaz marad mintha pecunia lenne a taacutergya557 Ezek koumlzuumll az egyik

Ulpianus-veacutelemeacutenyt abboacutel a szempontboacutel is eacuterdemes lehet ideacutezni hogy ebből a textusboacutel

is joacutel kitűnik a maacuter toumlbbszoumlr hangoztatott teacutetel jelesuumll hogy a peacutenzdarabok eacutes az ezek

aacuteltal megtestesiacutetett eacuterteacutek egymaacutestoacutel elteacuterő leacutetezők

Ulp D 24 1 7 4 (31 ad Sab)

Eleganter tractabitur si mulier quindecim praedia emerit et maritus non totum

pretium numeraverit sed duas partes pretii hoc est decem uxor de suo quinque

deinde haec praedia valeant nunc decem maritus quantum consequatur Et magis

est ut consequi debeat duas partes decem ut quod periit ex pretio utrique

perierit et marito et uxori

Az eset szerint egy feleseacuteg (vevő) egy harmadik szemeacutelytől (eladoacute) megvesz egy ingatlan

tizenoumlt aranyeacutert A feacuterj azonban csak a veacutetelaacuter keacutetharmadaacutet szaacutemolja le (numeravit [hellip]

duas partes pretii) vagyis annyi peacutenzdarabot ad aacutet a leszaacutemlaacutelaacutes reacuteveacuten amelyek oumlsszege

csak tiacutez aranyat tesz ki A fennmaradoacute oumlt aranyat a feleseacuteg a sajaacutet vagyonaacuteboacutel poacutetolja

555 A naturaliter keacuterdeacuteseacutehez ld meacuteg WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 43-44 A fragmentum fennmaradoacute reacuteszeacuteben a hitelező rendelkezeacutese szerint maacutes szemeacutely szaacutemaacutera toumlrteacutenő fizeteacutesről esik szoacute iacutegy kuumlloumlnoumlsen amikor a hitelező hitelezőjeacutenek joumlvőbeli adoacutesaacutenak vagy annak a szemeacutelynek a javaacutera toumlrteacutenik a teljesiacuteteacutes akit a hitelező megajaacutendeacutekozni szaacutendeacutekozott valamint a teljesiacuteteacutessel oumlsszefuumlggő kifejezeacutesek alkalmazaacutesi koumlreacuteről szoacutel meacuteg a szoumlveg 556 Ld Ulp D 7 1 25 1 (18 ad Sab) Ulp D 21 1 27 (1 ad ed aed cur) Ulp D 24 1 7 4 (31 ad Sab) 557 Ez a jelenteacutesbeli egyezeacutes joacutel eacuterthető ha tekintetbe vesszuumlk az adaacutesveacutetel vonatkozaacutesaacuteban a forraacutesok aacuteltal is emliacutetett kiteacutetelt amely szerint a pretium elsősorban numerata pecunia kell hogy legyen Ehhez ld Gai 3 141 Inst 3 23 2 Paul D 18 1 1 pr (33 ad ed) Paul D 19 4 1 pr (32 ad ed) valamint ehhez reacuteszletesen ARANGIO-RUIZ Compravendita 134-138 ZIMMERMANN Obligations 250-252

154

(uxor de suo quinque) A veacutetelaacuter megfizeteacuteseacutet koumlvetően kideruumll hogy a telek oumlsszeacuterteacuteke

tiacutez arany volt A jogaacuteszi doumlnteacutes eacutertelmeacuteben mind a feacuterj mind pedig a feleseacuteg az aacuteltala

teljesiacutetett tiacutez illetve oumlt arany araacutenyos reacuteszeacutet tehaacutet keacutetharmadaacutet elvesziacuteti (duas partes [hellip]

utrique perierit et marito et uxori)558 Joacutel laacutetszik hogy a szolgaacuteltatott tiacutez illetve oumlt arany

mint peacutenzeacuterteacutek keacutetharmadaacutenak elveszteacuteseacuteről esik szoacute vagyis maacutesodlagos az a teacuteny hogy

a nevezett eacuterteacutekoumlsszegeket az egyes peacutenzdarabok milyen konkreacutet egyuumlttese adja ki

Ezeken tuacutelmenően a pecunia mellett előforduloacute numerata melleacutekneacutevi igeneacutev jelent

kifejezetten bdquokeacuteszpeacutenztrdquo (ld Bargeld danaro contante cash stb) ami a peacutenzszolgaacuteltataacutes

likvid teljesiacutethetőseacutegeacutere utal vagyis arra a teacutenyre hogy a szolgaacuteltataacutes taacutergyaacuteul szolgaacuteloacute

peacutenzoumlsszeg azonnal rendelkezeacutesre aacutell559

Ebben a vonatkozaacutesban a leginkaacutebb ellentmondaacutesos textus Ulpianus egyik veacutelemeacutenye a

Digestaacutenak a condictio triticaria keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute titulusaacuteban

Ulp D 13 3 1 pr (27 ad ed)

Qui certam pecuniam numeratam petit illa actione utitur rsquosi certum peteturrsquo qui

autem alias res per triticariam condictionem petet et generaliter dicendum est

eas res per hanc actionem peti si quae sint praeter pecuniam numeratam sive in

pondere sive in mensura constent sive mobiles sint sive soli quare fundum

quoque per hanc actionem petimus et si vectigalis sit sive ius stipulatus quis sit

veluti usum fructum vel servitutem utrorumque praediorum

Mint arra maacuter koraacutebban utaltunk a szoumlvegből teacutenyszerűen kiolvashatoacute utalaacutes a peacutenz

helyettesiacutethető voltaacutera erre egyeacutertelműen utal a praeter pecuniam numeratam eacutes a sive in

pondere sive in mensura constant fordulatok koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes Kell hogy legyen

ugyanakkor valamilyen ok arra is hogy a helyettesiacutethető dolgok kategoacuteriaacutejaacuteba sorolaacutes

elleneacutere Ulpianus fontosnak tartja maacuter a responsum elejeacuten kiemelni hogy keacutet kuumlloumln

kereset szolgaacutel a pecunia numerata eacutes aliae res perleacuteseacutere elkuumlloumlniacutetve ezaacuteltal a condictio

558 Eacuterdemes figyelemmel lenni arra hogy egyfelől mennyire vilaacutegos ugyanakkor egyszersmind bdquotakareacutekosrdquo is a jogaacutesz aacuteltal javasolt megoldaacutes nem keletkeztet szuumlkseacutegtelen elszaacutemolaacutesi viszonyokat a felek koumlzoumltt nem szaporiacutetani akarja a vitaacutek szaacutemaacutet (kuumlloumlnoumlsen nem haacutezasfelek koumlzoumltt) hanem azok megoldaacutesa a ceacutelja 559 Vouml CZUCZOR ndash FOGARASI s v rsquokeacuteszpeacutenzrsquo bdquoPeacutenz mely keacuteszen aacutell (pl a peacutenztaacuterban szekreacutenyben erszeacutenyben stb) melyet legott hasznaacutelni valamire fordiacutetani lehetrdquo Az ebbe a koumlrbe sorolhatoacute forraacutesok Gai 2 196 Gai 3 90 Ulp D 13 3 1 pr (27 ad ed) Ulp D 14 6 7 3 (29 ad ed) Ulp D 17 1 29 5 (7 disp) [itp] Gai D 19 2 25 6 (10 ad ed provinc) Iav D 24 3 66 pr (6 ex post Lab) Gai D 28 8 6 (23 ad ed provinc) Pomp D 34 2 1 1 (6 ad Sab) Ven D 34 4 32 pr (10 act) Cels D 42 1 13 1 (6 dig) Ulp D 50 16 178 pr (49 ad Sab) Herm D 50 16 222 (2 iuris epit) Ezzel egyezően HOLLANDER Money 7

155

tritcariaacutet eacutes az actio certae creditae pecuniaet560 Keacutetseacutegtelen hogy ndash eacuteppen az ideacutezett

Gaius-szoumlveg alapjaacuten ndash ez lehet ha uacutegy tetszik pusztaacuten hagyomaacutenytiszteleten alapuloacute

distinkcioacute561 azonban nem elkeacutepzelhetetlen hogy a gaiusi kuumlloumlnbseacutegteacutetel is maacuter a

keresett okon alapult Minden bizonnyal nem jaacuterunk messze a valoacutesaacutegtoacutel ha Kaserrel

egyezően azt aacutelliacutetjuk hogy a helyettesiacutethető dolgok koumlreacuten beluumll is a pecunia numerata

oumlnaacutelloacute emliacuteteacutese eacuteppen a fokozott helyetesiacutethetőseacutegnek tudhatoacute be562 Ez jelenti egyreacuteszt

az egyes peacutenzdarabok egymaacutessal valoacute felcsereacutelhetőseacutegeacutet valamint azt is hogy egy adott

peacutenznemben kifejezett meghataacuterozott peacutenzeacuterteacutek maacutes peacutenznem peacutenzdarabjaiboacutel is

oumlsszeaacutelliacutethatoacute Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a peacutenzdarabok egymaacutessal valoacute felcsereacutelhetőseacutege

szinteacuten kettős minthogy egy bdquo2rdquo neacuteveacuterteacutekkel ellaacutetott peacutenzdarabot felcsereacutelhetek egy

maacutesik bdquo2rdquo neacuteveacuterteacutekkel ellaacutetott peacutenzdarabra de adott emellett a keacutet bdquo1rdquo neacuteveacuterteacutekkel jeloumllt

peacutenzdarabbal toumlrteacutenő helyettesiacuteteacutes lehetőseacutege is A gabona bor olaj eseteacuteben ndash tekintettel

egyfelől a minőseacutegi megszoriacutetaacutesokra maacutesfelől pedig a neacuteveacuterteacutek taacutersiacutetaacutesaacutenak hiaacutenyaacutera ndash

ez a lehetőseacuteg maacuter nem joumlhet figyelembe

A pecunia eacutes numerata pecunia koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget joacutel szemleacuteletik az alaacutebbi

fragmentumok is

Ulp D 14 6 7 3 (29 ad ed)

Mutui dationem non solum numeratae pecuniae verum omnium quae mutua dari

possunt an accipere debeamus videndum Sed verba videntur mihi ad

numeratam pecuniam referri ait enim senatus rsquomutuam pecuniam dedissetrsquo Sed

si fraus sit senatus consulto adhibita puta frumento vel vino vel oleo mutuo dato

ut his distractis fructibus uteretur pecunia subveniendum est filio familias

A SC Macedonianum keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacute titulusban talaacutelhatoacute szoumlveg koumlzeacuteppontjaacuteban az

a probleacutema aacutell hogy vajon a senatus consultum szoumlvegeacuteben a koumllcsoumlnbe adaacutes (mutui

datio) kizaacuteroacutelag numerata pecuniaacutera vonatkozhat vagy baacutermely dologra amely

egyeacutebkeacutent mutuum taacutergya lehet Ulpianus megszoriacutetoacutean eacutertelmezi a szoumlveget abban

mutuam pecuniam dedisset szerepel ekkeacutent csak pecunia numerata eacuterthető ebben a

560 Nem peacutelda neacutelkuumlli ez az elvaacutelasztaacutes ld pl Gai 4 19 Haec autem legis actio constituta est per legem Siliam et Calpurniam lege quidem Silia certae pecuniae lege vero Calpurnia de omni certa re Vouml ezzel egyezően SACCOCCIO Si certum petetur 24 561 Ekkeacutent veacutelekedik SACCOCCIO Si certum petetur 29 562 Vouml KASER Das Geld 169 bdquo[hellip] genieszligt das Geld eine gesteigerte Vertretbarkeit [hellip]rdquo Hasonloacutean BENEDEK Peacutenztulajdon 251-252

156

koumlrben Ugyanakkor keacutetseacutegtelenuumll a szabaacutely megkeruumlleacuteseacutet jelenti563 ha a hatalomalatti

fiuacute gabonaacutet bort vagy olajat kapott mutuumba eacutes az ezek eladaacutesaacuteboacutel (distractis

fructibus) szaacutermazoacute pecuniaacutet felhasznaacutelta564 Pecunia eacutes pecunia numerata egyuumltt fordul

elő a bemutatott szoumlvegben amiacuteg pecunia numerata egyeacutertelműen keacuteszpeacutenzt jeloumll addig

a pecunia kifejezeacutes a gabona bor olaj eacuterteacutekeacuten szerzett vagyontaacutergyak megjeloumlleacuteseacutere

hasznaacutelatos amely vagyongyarapodaacutes a gabona bor olaj eladaacutesa reacuteveacuten keletkezhet

Ebben a veacutelemeacutenyben tehaacutet a pecunia kifejezeacutes metonimikus eacutertelme keruumll előteacuterbe

azaacuteltal hogy elsősorban vagyontaacutergy eacuterteacutekeacuten szerzett vagyont jeloumll Mivel a vagyon

peacutenzben kifejezhető ekkeacutent eacuterthető a pecunia kifejezeacutes hasznaacutelata a rsquopeacutenzrsquo jelenteacuteshez

keacutepest azonban joacuteval taacutegabb koumlrt oumllel fel hiszen akaacuter a rsquovagyonrsquo akaacuter az aacuteltalaacuteban vett

rsquopeacutenzrsquo jelenteacutesek pecuniaacutenak tulajdoniacutetaacutesa az eacuterteacuteknek a pecunia fogalmaacutehoz valoacute

taacutersiacutetaacutesaacuteboacutel eredően keacutepzelhető el A pecunia numerata fordulat koumlreacuteben ugyanakkor

ennek a metonimikus eacutertelemnek nyoma sincs kizaacuteroacutelag azt a peacutenzt jelenti amely

baacutermikor felhasznaacutelhatoacute fizeteacutesre Hasonloacute koumlvetkezteteacutes vonhatoacute le egy Gaius-

responsumboacutel amely a locatio-conductio kapcsaacuten a felelősseacuteg illetve a veszeacutelyviseleacutes

keacuterdeacuteseit vizsgaacutelja koumlzelebbről

Gai D 19 2 25 6 (10 ad ed provinc)

Vis maior quam Graeci θεοῦ βίαν appellant non debet conductori damnosa

esse si plus quam tolerabile est laesi fuerint fructus alioquin modicum damnum

aequo animo ferre debet colonus cui immodicum lucrum non aufertur Apparet

autem de eo nos colono dicere qui ad pecuniam numeratam conduxit alioquin

partiarius colonus quasi societatis iure et damnum et lucrum cum domino fundi

partitur

Az alapul fekvő szoumlveg a beacuterlő vonatkozaacutesaacuteban a vis maior keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik a

goumlroumlgoumlk aacuteltal isteni erőhatalomnak (θεοῦ βία) is nevezett vis maior nem terheli a beacuterlőt

563 A szoumlvegben szereplő fraus sit senatus consulto adhibita fordulat kapcsaacuten meg kell jegyezni hogy a fraus objektiacutev eacutes szubjektiacutev eacutertelmeacutevel is foglalkozik az eredetileg Kruumlger aacuteltal megkezdett keacutesőbb Kaser aacuteltal befejezett a teacutemaacutet igen nagy alapossaacuteggal feldolgozoacute tanulmaacuteny amelyben ez az eacutertelem a fraus legi facta keacuterdeacuteskoumlreacuteben jelenik meg Ez utoacutebbi fordulat jelent egyfelől valamely jogseacuterteacutest magaacuteban foglalhatta tovaacutebbaacute a szabaacutely megkeruumlleacuteseacutenek a gondolataacutet is Az ideacutezett forraacuteshely kapcsaacuten Kruumlger kiemeli hogy a jelen esetben a fraus csak a senatus consultum tudatos megkeruumlleacuteseacutere vonatkozhat Vouml KRUumlGER ndash KASER Fraus 145-146 Helyesen mutat raacute Apathy hogy a senatus consultum rendelkezeacuteseinek szoacute szerinti eacutertelmezeacutese aacuteltal igyekeztek elejeacutet venni eme rendelkezeacutesek megkeruumlleacuteseacutenek ekkeacutent keruumllve el a senatus consultum teljes meacuterteacutekű kiuumlresiacuteteacuteseacutet Vouml APATHY Animus novandi 178 564 Vouml ZIMMERMANN Obligations 705

157

(conductor colonus) abban az esetben ha ez plus quam tolerabile Az egyeacuteb a modicum

damnum koumlreacutebe eső tehaacutet csekeacutely kaacuterokeacutert valoacute helytaacutellaacutes viszont maacuter a beacuterlőt terheli

Ezen a ponton Gaius kuumlloumlnbseacuteget tesz keacutetfeacutele beacuterlő koumlzoumltt Az egyik megjeloumlleacuteseacutere a

conductor illetve a colonus szavakat hasznaacutelja amiacuteg a maacutesikra a partiarius colonus

kifejezeacutest alkalmazza Az előbbi vonatkozaacutesaacuteban azt emeli ki hogy keacuteszpeacutenzfizeteacutesre

koumltelezett (pecuniam numeratam conduxit) amiacuteg a partiarius colonus az ingatlan

tulajdonosaacuteval osztozik mind a hasznokban mind a kaacuterokban leacutenyegeacuteben tehaacutet ebben az

esetben az ingatlan tulajdonosaacutenak koumlveteleacutese azaacuteltal nyer kieleacutegiacuteteacutest hogy tulajdonjogot

kap az ingatlanboacutel szaacutermazoacute javak felett565 Baacuter ez utoacutebbi szoumlvegben kizaacuteroacutelag a pecunia

numerata fordulat szerepel meacutegis hataacuterozottan erősiacuteti azt az elgondolaacutest amely a SC

Macedonianummal foglalkozoacute Ulpianus-veacutelemeacuteny alapjaacuten koumlrvonalazoacutedott a beacuterlő

beacuterfizeteacutesi koumltelezettseacutegeacutet keacuteszpeacutenzben (pecunia numerata) kell hogy teljesiacutetse amit ha

maacutesboacutel nem is de maacuter a beacuterlet eacutes az adaacutesveacutetel koumlzoumltti nagyfokuacute hasonloacutesaacutegboacutel eredően is

bizonyossaacuteggal lehet aacutelliacutetani azonban az ideacutezett forraacuteshely ezt a hataacuterozottan

megerősiacuteti566

A keacuteszpeacutenzt jelentő pecunia numerata kifejezeacutes mindezekből eredően az azonnal

rendelkezeacutesre aacutelloacute koumlzgazdasaacutegi fordulattal eacutelve bdquofolyeacutekonyrdquo likvid peacutenzt jeloumlli inkaacutebb

vagyis ez utoacutebbi kifejezeacutes szűkebb eacutertelmű a pecuniaacutehoz keacutepest567 Ezen tuacutelmenően a

numeratio reacuteveacuten igen valoacutesziacutenű hogy a roacutemai felfogaacutes szerint inkaacutebb az eacuterteacutekmeacuterő testi

mivolta keruumllt előteacuterbe illetőleg ez a testi mivolt gyakrabban jelent meg a teacutenyaacutellaacutesokban

eacutes nagyobb jelentőseacuteggel biacutert568

A fentiekben ismertetett kuumlloumlnbseacutegteacutetel szemleacuteletesen jelenik meg keacutet olyan

veacutelemeacutenyben amely bizonyos kifejezeacutesek jelenteacuteskoumlreacutenek magyaraacutezataacutet tartalmazza

565 A szekunder irodalomban ehhez a textushoz aacuteltalaacuteban ld MOLNAacuteR Haftungsordnung 171-172 ZIMMERMANN Obligations 370 SIKLOacuteSI Theou bia 189-190 Kifejezetten a beacuter megfizeteacutese aloacuteli mentesuumlleacutes vonatkozaacutesaacuteban ERNST Nutzungsrisiko 545-546 A colonus partiarius keacuterdeacuteseacutehez ld pl WATSON Obligations 104-105 566 Vouml Gai 3 145 bdquoAdeo autem emptio et venditio et locatio et conductio familiaritatem aliquam inter se habere videntur ut in quibusdam causis quaeri soleat utrum emptio et venditio contrahatur an locatio et conductio [hellip]rdquo Eacuteppen kivett a peacutenzbeli teljesiacuteteacutes koumlreacuteből a colonus partiarius ehhez ld WATSON Obligations 101-102 KASER RPR I 566 irodalommal ZIMMERMANN Obligations 355 567 Az eddig vizsgaacutelt eacutes bemutatott forraacutesokon tuacutelmenően megemliacutetendők meacuteg a koumlvetkező szoumlvegek Gai 2 196 Gai 3 90 Iav D 24 3 66 pr (6 ex post Lab) Gai D 28 8 6 (23 ad ed provinc) Ven D 34 4 32 pr (10 act) Cels D 42 1 13 1 (6 dig) Ulp D 17 1 29 5 (7 disp) 568 Ehhez ld KASER RPR I 382 eacutes KASER Das Geld 169

158

Ulp D 50 16 178 pr (49 ad Sab)

rsquoPecuniaersquo verbum non solum numeratam pecuniam complectitur verum omnem

omnino pecuniam hoc est omnia corpora nam corpora quoque pecuniae

appellatione contineri nemo est qui ambiget

Herm D 50 16 222 (2 iuris epit)

rsquoPecuniaersquo nomine non solum numerata pecunia sed omnes res tam soli quam

mobiles et tam corpora quam iura continentur

Az Ulpianus-fragmentum szerint a pecunia szoacute magaacuteban foglalja pecunia numerataacutet

valamint omnia corpora pecuniaacutet Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben egyeacutertelműen kitűnik hogy

a pecunia aacuteltalaacuteban ndash egyezően az ősi jogban kialakult jelenteacuteseacutevel ndash vagyont mint

vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutet jelenti ezt a jelenteacutes azonban ndash mint arra maacuter utaltunk ndash a

hozzaacute szuumlkseacutegkeacuteppen kapcsoloacutedoacute eacuterteacutek miatt lehet a szoacutenak tulajdoniacutetani Az a teacuteny

tehaacutet hogy a vagyon (mint eacuterteacutekoumlsszesseacuteg) peacutenzben (mint eacuterteacutekmeacuterőben) kifejezhető

adhatott alapot arra hogy a vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutenek eme elnevezeacutese utoacutebb felvegye

a rsquopeacutenzrsquo jelenteacutest meacuteghozzaacute a leginkaacutebb aacuteltalaacutenos eacutertelemben eacuteppen mint a gazdagsaacuteg

fokmeacuterőjeacutenek mutatoacuteja569

Leacutenyegeacuteben ugyanez az aacutelliacutetaacutes fogalmazoacutedik meg a maacutesik Hermogenianus neveacutehez

fűződő szoumlvegben is aki azonban azt aacutelliacutetja hogy a pecunia elnevezeacutes a numerata

pecuniaacuten tuacutelmenően magaacuteban foglal minden dolgot (omnes res) fuumlggetlenuumll attoacutel hogy

ingoacutek vagy ingatlanok testiek vagy testetlenek Az omnes res fordulat tartalmilag egyező

az omnia pecunia jelenteacuteseacutevel mindoumlssze a felfogaacutes a megkoumlzeliacuteteacutes teacuter el neacutemikeacutepp

Hermogenianus materiaacutelis eacutertelemben ugyan meacutegis a lehető legtaacutegabban igyekszik

koumlruumlliacuterni a vagyont mint vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutet570 Ulpianus ugyanakkor

megeleacutegszik a corpora kifejezeacutes hasznaacutelataacuteval amelyből azonban ndash sajnaacutelatos moacutedon ndash

iura kimaradnak571

569 Vouml HOLLANDER Money 5 570 Vouml HOLLANDER Money 6 571 A corpus iuraacutet kizaacuteroacute eacutertelmeacutehez ld Oxford Latin Dictionary s v rsquocorpus11rsquo FINAacuteLY s h v SOKOLOWSKI Philosophie 48-68 SCHERMAIER Materia 139 DAJCZAK Natur des corpus 119-125 BRETONE Fondamenti 255 irodalommal

159

V Excursus ndash A pecunia kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek egy gyakorlati esetkoumlre a

kincstalaacutelaacutes probleacutemaacuteja

Meglaacutetaacutesunk szerint eacuterdekes lehet a pecunia kifejezeacutes metonimikus eacutertelmeacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben a kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute egyes textusok vizsgaacutelata is572 A szekunder

irodalomban aacuteltalaacutenosnak nevezhető neacutezet szerint kincs a roacutemai felfogaacutes szerint reacutegen

elrejtett eacuterteacutekes dolog lehetett573 Ez a szemleacutelet tuumlkroumlződik a modern polgaacuteri

toumlrveacutenykoumlnyvek kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesaacuteban is574 Az ugyanakkor a

modern szabaacutelyozaacutesok szoumlvegeiből is kitűnik hogy a kincs taacutergyaacutenak mibenleacutete taacutevolroacutel

sem egyseacuteges ebben a vonatkozaacutesban legalaacutebb haacuterom szempont koumlreacute csoportosiacutethatoacutek a

konkreacutet szabaacutelyok A legtaacutegabb pusztaacuten dologkeacutent valoacute felfogaacutessal a BGB (Sache) eacutes a

Code civil (toute chose) rendszere operaacutel Enneacutel neacutemikeacutepp szűkebb megkoumlzeliacuteteacutessel lehet

talaacutelkozni a svaacutejci (Wertgegenstand) eacutes a magyar toumlrveacutenyben (eacuterteacutekes dolog) ahol

elengedhetetlen kiteacutetel a kinccseacute nyilvaacuteniacutetaacuteshoz hogy a dolog eacuterteacutekkel rendelkezzen

Enneacutel meacuteg egy leacutepeacutessel tovaacutebbmegy az olasz polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv amikor eacuterteacutekes ingoacute

dolgot emliacutet a kincs koumlreacuteben (qualunque cosa mobile di pregio) A leginkaacutebb szűk

felfogaacutest az ABGB keacutepviseli amikor a kincs koumlreacutebe tartozhatoacute dolgot konkreacutet peacuteldaacutekkal

iacuterja koumlruumll kincs lehet peacutenz eacutekszer vagy maacutes eacuterteacutektaacutergy (Geld Schmuck oder andern

Kostbarkeiten)575 Ami ezen a ponton a roacutemai kincsfelfogaacutest illeti kiindulaacutesi pontkeacutent a

hiacuteres Paulus-definiacutecioacute szolgaacutelhat

572 A kincsre eacutes kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute szekunder irodalomboacutel ld kuumlloumlnoumlsen SCHULZ Schatzerwerb 94-112 KOLOSVAacuteRY 242-243 VISKY Kincstalaacutelaacutes 125-129 MAYER-MALY Thensaurus meus 283-289 KNUumlTEL Arbres errants 187-214 Thesaurus eacutes fortuna kapcsolataacutehoz ld MAYER-MALY Ducente fortuna 141-146 573 Vouml a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll HEUMANN ndash SECKEL s v rsquothesaurusrsquo BONFANTE Proprietagrave II 95 KOLOSVAacuteRY 242 KASER RPR I 426 VISKY Kincstalaacutelaacutes 125 MAYER-MALY Thensaurus meus 283 284 287 HONSELL Roumlmisches Recht 66 FOumlLDI ndash HAMZA 334 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 331 574 Vouml pl ABGB sect 398 Bestehen die entdeckten Sachen in Geld Schmuck oder andern Kostbarkeiten die so lange im Verborgenen gelegen haben daszlig man ihren vorigen Eigentuumlmer nicht mehr erfahren kann dann heiszligen sie ein Schatz BGB sect 984 Wird eine Sache die so lange verborgen gelegen hat dass der Eigentuumlmer nicht mehr zu ermitteln ist (Schatz) [hellip] Code civil Art 716 Le treacutesor est toute chose cacheacutee ou enfouie sur laquelle personne ne peut justifier sa proprieacuteteacute et qui est deacutecouverte par le pur effet du hasard Codice civile Art 932 Tesoro egrave qualunque cosa mobile di pregio nascosta o sotterrata di cui nessuno puograve provare dessere proprietario Ptk 132 sect (1) Ha valaki olyan eacuterteacutekes dolgot talaacutelt amelyet ismeretlen szemeacutelyek elrejtettek vagy amelynek tulajdonjoga egyeacutebkeacutent is feledeacutesbe ment koumlteles azt az aacutellamnak felajaacutenlani ZGB Art 723 1 Wird ein Wertgegenstand aufgefunden von dem nach den Umstaumlnden mit Sicherheit anzunehmen ist dass er seit langer Zeit vergraben oder verborgen war und keinen Eigentuumlmer mehr hat so wird er als Schatz angesehen 575 Az osztraacutek toumlrveacutenyben hasznaacutelt utoacutebbi kifejezeacutes magyariacutetaacutesaacuteval lehet talaacutelkozni ALMAacuteSI Dologi jog I 250 bdquoKincs az elaacutesott befalazott vagy maacutes moacutedon elrejtett draacutegasaacuteg reacutegiseacuteg vagy egyeacuteb eacuterteacutektaacutergy amely oly hosszuacute idő oacuteta volt elrejtve hogy emiatt tulajdonosaacutet nem lehet toumlbbeacute kipuhatolnirdquo

160

Paul D 41 1 31 1 (31 ad ed)

Thensaurus est vetus quaedam depositio pecuniae cuius non exstat memoria ut

iam dominum non habeat sic enim fit eius qui invenerit quod non alterius sit

alioquin si quis aliquid vel lucri causa vel metus vel custodiae condiderit sub

terra non est thensaurus cuius etiam furtum fit

A kincs mibenleacuteteacutet az első mondat első fordulata adja meg bizonyos fogalmi elemek

felsorolaacutesaacuteval Ezek szerint a kincs (thensaurus)576 peacutenz vagyontaacutergy vagyon

eacuterteacutektaacutergy elhelyezeacutese leteacutetele vagy feacutelre teacutetele (quaedam depositio pecuniae) amely

elhelyezeacutesre reacutegen keruumllt sor (vetus) amelyneacutel fogva maacuter nem emleacutekeznek az elhelyezeacutes

teacutenyeacutere (cui non exstat memoria) ekkeacutent maacuter tulajdonosa sincsen (ut iam dominum non

habeat)577 A vonatkozoacute Digesta-szoumlveggel kapcsolatos keacutetely alapja Schulz egyik

megaacutellapiacutetaacutesa amely szerint a Paulus-definiacutecioacute posztklasszikus eredetű eacutes semmikeacuteppen

sem hasznaacutelhatoacute a kinccsel kapcsolatos vizsgaacuteloacutedaacutesok kiinduloacutepontjakeacutent Aacutelliacutetaacutesa

szerint a depositio kifejezeacutes hasznaacutelata meglehetősen uumlgyetlen mivel a kincs nem rsquopeacutenz

leteacutetelersquo hanem rsquoletett peacutenzrsquo ekkeacutent a depositio pecuniae helyeacutebe a pecunia deposita

kifejezeacutest javasolja578 Ezen tuacutelmenően kiemeli azt is hogy a pecunia fordulat hasznaacutelata

ehelyuumltt mindenkeacuteppen helytelen mivel kincs nem csupaacuten peacutenz lehet hanem baacutermely

eacuterteacutektaacutergy iacutegy peacuteldaacuteul eacutekszer is579 A felmeruumllt keacutetelyek koumlzuumll legalaacutebbis az utoacutebbi

576 A latinban hasznaacutelt thesaurus illetve thensaurus alakok a goumlroumlg θησαυρός szoacuteboacutel szaacutermaznak azonban a goumlroumlg eredeti jelenteacutese nem teljesen egyezik a latinnal Ehhez ld LIDDELL ndash SCOTT s v θησαυρός Ezzel egyezően VISKY Kincstalaacutelaacutes 125 577 Jelen vonatkozaacutesban eltekintuumlnk a kincsre illetőleg a kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute forraacuteshelyek teljeskoumlrű elemzeacuteseacutetől iacutegy nem ejtuumlnk szoacutet reacuteszletesen a kincsre vonatkozoacute birtok- eacutes tulajdoni helyzet keacuterdeacuteseivel kapcsolatos textusokroacutel (Paul D 41 2 3 3 [54 ad ed] eacutes eod 44 pr [23 quaest] Scaev D 6 1 67 [1 resp] Ulp D 10 2 22 pr [19 ad ed] Pomp D 10 4 15 [18 ad Sab] Tryph D 41 1 63 pr [7 disp] eacutes eod 3 [7 disp]) Ugyaniacutegy mellőzzuumlk a kinccsel eacuterintett ingatlan helyzeteacutenek (Marci D 48 13 5 3 [14 inst]) a kinccsel kapcsolatos haacutezassaacutegi vagyonjogi eacutes oumlroumlkleacutesi jogi keacuterdeacuteseknek (Ulp D 24 3 7 12 [31 ad Sab] Iav D 34 2 39 1 [2 ex post Lab]) valamint a fiscus kincsre vonatkozoacute jogosultsaacutegait elemző veacutelemeacutenyek (Call D 49 14 1pr [1 de iure fisci] eacutes eod 10-11 [3 de iure fisci]) reacuteszletes taglalaacutesaacutet Eacuteppen a kincs vonatkozaacutesaacuteban az ut iam dominium non habeat fordulathoz ld VOCI Proprietagrave 24 578 Schulznak a depositio szoacuteval kapcsolatos aggaacutelyai ellen felhozhatoacute hogy a pono ige főneacutevi alakja (positio) csaacuteszaacuterkori ami nem kizaacuteroacutelag a posztklasszikus kort fedi le Ezen tuacutelmenően a depositio főneacutev a Digestaacuteban oumlsszesen 16 helyen fordul elő valamilyen alakban a vizsgaacutelt Paulus-fragmentummal egyuumltt (vouml Pomp apud Ulp D 4 2 9 2 [11 ad ed] Labeo apud Ulp D 4 3 9 3 [11 ad ed] Ulp D 16 3 1 2 [30 ad ed] Ulp D eod 1 22 [30 ad ed] Ulp D eod 5 2 [30 ad ed] Flor D eod 17 1 [7 inst] Ulp D 26 7 5 pr [35 ad ed] Ulp D eod 7 3 [35 ad ed] Ulp D eod 7 7 [35 ad ed] Ulp D eod 7 10 [35 ad ed] Ulp D 33 1 3 2 [24 ad Sab] Scaev D 36 3 18 1 [29 dig] Paul D 41 1 31 1 [31 ad ed] Ulp D 46 5 7 [14 ad ed] Ulp D 47 8 2 23 [56 ad ed] Ulp D 48 19 8 pr [9 de off procons]) Ennyi eacutes ilyen vaacuteltozatos előfordulaacutesa egy szoacutenak mi toumlbb olyan jogaacuteszok szoacutehasznaacutelataacuteban is mint Scaevola vagy Labeo ha nem is zaacuterja ki egyeacutertelműen de legalaacutebbis keacutetseacutegesseacute teszi Schulz posztklasszikus betoldaacutesra vonatkozoacute elgondolaacutesaacutet Ehhez ld meacuteg ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoponorsquo HEUMANN ndash SECKEL s v rsquodeponerersquo Oxford Latin Dictionary s v rsquodepositiorsquo 579 Vouml SCHULZ CRL 362

161

vonatkozaacutesban Schulz neacutezete nem neacutelkuumlloumlz minden valoacutesaacutegalapot azt toumlbb teacutenyező is

alaacutetaacutemasztja Mint arra maacuter fentebb utaltunk a kincs fogalma koumlreacuteben aacuteltalaacutenosan

elterjedt felfogaacutes a thesaurus eacuterteacutektaacutergykeacutent eacuterteacutekes dologkeacutent valoacute eacutertelmezeacutese Neacutemely

szerzők ugyanakkor megjegyzik hogy ebben a koumlrben főkeacutent teacutenylegesen peacutenz joumlhetett

szoacute580 Kuumlloumln kiemelendő ebben a vonatkozaacutesban Pietro Bonfante eacutes Rolf Knuumltel

aacutellaacutespontja Bonfante kuumlloumlnbseacuteget tesz a kincs ndash ha uacutegy tetszik ndash keacutet fajtaacuteja koumlzoumltt ezek a

thesaurus eacutes a monilia Meglaacutetaacutesa szerint a hasznaacutelt kifejezeacutesek kettős volta kincs illetve

a kincstalaacutelaacutes vonatkozaacutesaacuteban az ősi bdquoprimitiacutevrdquo eacutes a fejlettebb taacutersadalom koumlzoumltti

kuumlloumlnbseacutegeket mutatja581 A maga reacuteszeacuteről csak egy bizonyos elrejtett peacutenzoumlsszeget

tekint valoacutejaacuteban kincsnek amely egy olyan ősi mondhatni primitiacutev taacutersadalom keacutepeacutet

hozza eleacutenk amelyben az ellenseacuteg dolga azeacute lett aki elsőkeacutent okkupaacutelta azt valamint

amelyben a bank- eacutes hitelezeacutesi rendszer hiaacutenya az eacuterteacutekek hagyomaacutenyostoacutel elteacuterő moacutedon

toumlrteacutenő megoacutevaacutesaacutet tetteacutek szuumlkseacutegesseacute praktikusan az eacuterteacutekek elrejteacutese aacuteltal Jogi

szempontboacutel akkor vaacutelik eacuterdekesseacute az elrejteacutes teacutenye amikor a tulajdonosnak sikeruumllt

ugyan elrejtenie eacutes ezaacuteltal megmentenie eacuterteacutekeit azonban ő maga nem eacutelte tuacutel a

veszeacutelyt illetve a veacuteszterhes időszakot az utaacutena maradoacutek pedig nem tudjaacutek hovaacute rejtette

eacuterteacutekeit582 ndash vagy tegyuumlk hozzaacute egyaacuteltalaacuten az elrejteacutes teacutenyeacuteről sem tudnak uacutegy kezelve

az eacuterteacutekeket mint amelyek a fosztogatoacutek martaleacutekaacutevaacute vaacuteltak Oumlsszesseacutegeacuteben Bonfante a

kincsre uacutegy tekint mint ami a res nullius egy speciaacutelis esete mi toumlbb uacutegy veacuteli hogy

580 Ld pl BERGER Encyclopedic Dictionary s v rsquothesaurusrsquo MAYER-MALY Roumlmisches Recht 68 Kifejezetten rsquopeacutenzrsquo eacutertelmet tulajdoniacutet a pecunia szoacutenak VISKY Kincstalaacutelaacutes 125 HOumlCKER Thesaurus 581 BONFANTE Proprietagrave II 129 582 BONFANTE Proprietagrave II 129-130 Hasonloacute gondolatmenetet koumlvet Visky is aki azt hangsuacutelyozza hogy időről időre adoacutedhatnak olyan zűrzavaros toumlrteacutenelmi időszakok (pl haacuteboruacute) amikor az egyeacutenek eacuterteacutekeiket bdquoa viszontagsaacutegoktoacutel megoacutevaacutes veacutegettrdquo rejtik el Vouml VISKY Kincstalaacutelaacutes 129 Ennek a gondolatmenetnek ugyanakkor neacutemikeacutepp ellentmondani laacutetszik az ideacutezett Paulus-szoumlveg amely kifejezetten raacutemutat hogy ha az eacuterteacutektaacutergyak elrejteacuteseacutere haszonszerzeacutesi ceacutelboacutel (lucri causa) feacutelelemből (metus) vagy a megőrzeacutes eacuterdekeacuteben (custodiae) keruumllt elrejteacutesre az nem minősuumll kincsnek (non est thensaurus) aki tehaacutet elveszi az ilyen eacuterteacutekeket lopaacutest koumlvet el (furtum fit) Ennek indoka nyilvaacutenvaloacutean az hogy ilyen esetben nem szűnik meg a tulajdonjog ekkeacutent a maacutes aacuteltali elveacutetel invito domino toumlrteacutenik Ezzel egyezően Voci amikor kifejezetten hangsuacutelyozza hogy a talaacutelaacuteshoz a veacuteletlen kell hogy vezessen Vouml VOCI Proprietagrave 25 Maacutes keacuterdeacutes persze hogy hiaacuteba rejti el valaki eacuterteacutekeit azok megőrzeacutese ceacuteljaacuteboacutel ha az elrejteacutesre alapot adoacute esemeacutenyeknek ő maga is aacuteldozata lesz ndash ilyenkor okszerűen megszűnik az elrejtő tulajdonos tulajdonjoga Keacuterdeacuteses ugyanakkor hogy az ilyen eacuterteacutekek megtalaacuteloacuteja minden esetben a kincstalaacutelaacutes szabaacutelyai szerint szerez-e tulajdont az eacuterteacutektaacutergyak felett hiszen mi a helyzet abban az esetben ha a tulajdonos oumlroumlkoumlsei talaacuteljaacutek meg az elrejtett eacuterteacutekeket Ez utoacutebbi probleacutemaacutet megoldani laacutetszik Bonfante ama neacutezete amely szerint a vetus illetve tempore vetustiore fordulatok a kincs olyan reacutegiseacutegeacutere utalnak amelynek taacutevlataacuteboacutel nem csupaacuten a kincs tulajdonosa hanem annak oumlroumlkoumlsei is feledeacutesbe mentek ezzel mintegy alaacute is taacutemasztva ama elgondolaacutesaacutet hogy a kincs res nullius Vouml BONFANTE Proprietagrave II 129 Elgondolkodtatoacute ugyanakkor hogy a kincstalaacutelaacutes koumlreacuteben a forraacutesok toumlbbszoumlr emliacutetik az inventio teacutenyeacutet amely a kincs megszerzeacuteseacutenek előfelteacutetele (ld pl Paul D 41 1 31 1 [31 ad ed] Marci D 48 13 5 3 [14 inst] Call D 49 14 3 11 [3 d i fisci] Inst 2 1 39) Ehhez keacutepest a res nullius eseteacuteben a tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenő birtokba veacutetel elegendő a tulajdon megszerzeacuteseacutehez Vouml FOumlLDI ndash HAMZA 334 a res nulliustoacutel valoacute tovaacutebbi elteacutereacuteseket is emliacutetve

162

igazaacuteboacutel a kincset kell res nulliusnak tekinteni mivel az ebbe a koumlrbe tartozoacute taacutergyak egy

letűnt taacutersadalom hagyateacutekaacutenak tekinthetők583 Bonfante neacutezeteacutenek ellene lehet szegezni

hogy a Roacutemai Birodalom koumlzbiztonsaacutegi viszonyai soha nem voltak olyan kimagasloacutean

joacutek ami a kincs taacutergya koumlreacuteben emliacutetett kuumlloumlnbseacutegteacuteteleacutet megalapoznaacute584 A maacutesik

hivatkozott szerző Knuumltel ndash Bonfante neacutezeteacutehez hasonloacute moacutedon ndash arra mutat raacute hogy a

thensaurus kifejezeacutes a forraacutesokban keacutetfeacutele eacutertelmet vesz fel Veacutelemeacutenye szerint egyfelől

koumlznyelvi maacutesfelől technikus eacutertelemben egyaraacutent hasznaacutelatos ndash laacutethatoacute tehaacutet hogy

neacutezete ezen a ponton elteacuter Bonfante elgondolaacutesaacutetoacutel Előbbi eacutertelemben ez a szoacute

mindenfeacutele ingoacutesaacutegot jeloumllhet amelyet valaki eltitkolaacutes ceacuteljaacuteboacutel elaacutesott vagy baacutermely

maacutes moacutedon elrejtett Ehhez keacutepest az utoacutebbi eacutertelemben egy olyan ingoacute dolgot vagy ingoacute

dolgok olyan oumlsszesseacutegeacutet jeloumlli amelyet annak ismeretlen tulajdonosa reacutegen a foumlldbe

rejtett585

A Digesta jelen szoumlvege mellett tovaacutebbi meghataacuterozaacutesokkal talaacutelkozhatunk a Codex

Theodosianus eacutes a Codex Iustinuianus egy-egy szoumlvegeacuteben amelyek megfogalmazaacutesaacutera

Bonfante gondolatmenete is eacutepuumll

CTh 10 18 2pr

Quisquis thesauros et condita ab ignotis dominis tempore vetustiore monilia

quolibet casu repererit suae vindicet potestati neque calumniae formidinem

fiscali aut privato nomine ullis deferentibus pertimescat non metalli qualitas

non reperti modus sub aliquod periculum quaestionis incurrat

C 10 15 1 1

Nam in suis quidem locis unicuique dummodo sine sceleratis ac puniendis

sacrificiis aut alia qualibet arte legibus odiosa thesaurum (id est condita ab

ignotis dominis tempore vetustiore mobilia) quaerere et invento uti liberam

tribuimus facultatem ne ulterius dei beneficium invidiosa calumnia persequatur

ut superfluum sit hoc precibus postulare quod iam lege permissum est et

imperatoriae magnanimitatis videatur praevenire liberalitas postulanda

583 BONFANTE Proprietagrave II 130 584 VISKY Kincstalaacutelaacutes 126 585 Ld KNUumlTEL Arbres errants 209

163

Az ideacutezett csaacuteszaacuteri rendeletek mindoumlssze egyetlen szempontboacutel relevaacutensak a jelen

vizsgaacuteloacutedaacutes szaacutemaacutera Első tekintetre uacutegy tűnhet hogy a Codex Theodosianusban szereplő

rendelet a thesaurust mint moniliaacutet hataacuterozza meg amely ndash kuumlloumlnoumlsen toumlbbes szaacutemban ndash

mindenfeacutele eacutekszer gyűjtőnevekeacutent hasznaacutelatos586 Valoacutejaacuteban azonban a reperio igeacutenek

kettős taacutergya van egyfelől thesauros maacutesfelől monilia amelyre vonatkozoacutean ndash akaacutercsak

thesaurus eseteacuteben ndash felteacutetel hogy egyreacuteszt ab ignotis dominis condita maacutesreacuteszt tempore

vetustiore condita legyen Monilia ilyen eacutertelmű meghataacuterozaacutesaacuteval tehaacutet a rendelet

thesaurust eacutes moniliaacutet egy tekintet alaacute veszi a szabaacutelyozaacutes szempontjaacuteboacutel A Codex

Iustinianusban szereplő Leo eacutes Zeno csaacuteszaacuteroktoacutel szaacutermazoacute rendelet ugyanakkor

thesaurust mobiliaacuteval azonosiacutetja amely minden bizonnyal a kincs ingoacute voltaacutera utal587

Joacutellehet thesaurus eacutes pecunia egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutenak illetve a pecunia kifejezeacutes

ebben a koumlrben relevaacutens jelenteacuteseacutenek szempontjaacuteboacutel nem biacuter elsődleges jelentőseacuteggel

meacutegis utalni kell raacute hogy a kincstalaacutelaacutes koumlreacuteben egyes szerzők azt hangsuacutelyozzaacutek hogy

a kincs leacutenyegeacuteben res nullius amely abboacutel a szempontboacutel meacutegis kuumlloumlnleges hogy nem

occupatioacuteval vagyis nem reaacutelaktussal toumlrteacutenik a tulajdon megszerzeacutese hanem elegendő a

megtalaacutelaacutes teacutenye (inventio)588

Ami most maacuter a jelen excursus koumlzeacuteppontjaacuteban aacutelloacute keacuterdeacutest illeti igazolhatoacute-e a forraacutesok

alapjaacuten az a neacutezet amelyet mind a roacutemai jogi tankoumlnyvek mind pedig a modern polgaacuteri

toumlrveacutenykoumlnyvek megfogalmaznak a kincs kapcsaacuten jelesuumll hogy a kincs eacuterteacutekes dolog

Mennyiben aacutell ez oumlsszhangban a kincs paulusi vetus quaedam depositio pecuniaekeacutent

toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesaacuteval

Mint az fentebb Ulpianus eacutes Hermogenianus egy-egy veacutelemeacutenyeacutenek (Ulp D 50 16

178 pr [49 ad Sab] Herm D 50 16 222 [2 iuris epit]) elemzeacutese soraacuten bemutataacutesra

keruumllt leacutetezett a pecunia szoacutenak olyan eacutertelme amely mind az ingoacute mind az ingatlan 586 Az egyesszaacutemuacute alak nyaklaacutencot jelent vouml FINAacuteLY s v rsquomonilersquo ERNOUT ndash MEILLET s h v Oxford Latin Dictionary s h v 587 Vouml Gai 4 16 bdquoSi in rem agebatur mobilia quidem et moventia [hellip]rdquo Oxford Latin Dictionary s v rsquomobilisrsquo A hasznaacutelt kifejezeacutesekhez ld meacuteg VOCI Proprietagrave 21 588 BONFANTE Proprietagrave II 129-130 KOLOSVAacuteRY 242-243 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 331 Aacuternyaltabban fogalmaz VISKY Kincstalaacutelaacutes 126 aki szerint a kincs utoacutebb res nulliusszaacute vaacutelhatott Knuumlttel is uacutegy fogja fel hogy a Paulus-textus alapjaacuten a kincs res nulliusnak tekintendő ld KNUumlTEL Arbres errants 209 Ugyanakkor hangsuacutelyozza hogy a kincs eacutes a res nullius koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek roacutemai jogaacuteszok aacuteltali felismereacuteseacutenek bizonyiacuteteacutekaacutet eacuteppen a kincsre vonatkozoacute media sententia keacutepezi Ld KNUumlTEL Arbres errants 206 Ezekkel a neacutezetekkel ellenkező felfogaacutest keacutepvisel Voci aki szerint ndash oumlsszhangban egy Paulus-veacutelemeacutennyel (Paul D 41 2 3 3 [54 ad ed]) ndash kifejezetten azt aacutelliacutetja hogy a kincsen valoacute tulajdonszerzeacuteshez szuumlkseacuteges a talaacuteloacute aacuteltali birtokbaveacutetel is Abban a keacuterdeacutesben ugyanakkor maacuter nem foglal hataacuterozottan aacutellaacutest hogy ez corpore et animo birtokbaveacutetelt jelent-e vagy elegendő csupaacuten az animo birtokbaveacutetel Reacuteszletesen ld VOCI Proprietagrave 25 Maacutes keacuterdeacutes hogy ugyanő az occupatio eacutes az inventio kapcsaacuten maacuter neacutemikeacutepp maacuteskeacutent fogalmaz amikor raacutemutat hogy a keacutet kifejezeacutes koumlzoumltt tartalmi szempontboacutel eacuteppen az a kuumlloumlnbseacuteg hogy az előbbi corpore et animo birtokbaveacutetel aacuteltal az utoacutebbi csak animus possidendi reacuteveacuten valoacutesul meg Vouml VOCI Proprietagrave 11-19

164

corporales eacutes incorporales res oumlsszesseacutegeacutet magaacuteban foglalta (Hermogenianus) ekkeacutent

minden vagyontaacutergyat (omnia omnino pecunia ndash Ulpianus) azaz eacuterteacutekkel meacuteghozzaacute

peacutenzben kifejezhető eacuterteacutekkel biacuteroacute taacutergyat jeloumllt Ez a szemleacutelet maacutes textusokboacutel is

kiolvashatoacute a pecunia szoacuteval vagy valamely dolog peacutenzeacuterteacutekeacutet fejezik ki vagy

kifejezetten a vagyonra utalnak589 Ezen tuacutelmenően eacuteppen a kincstalaacutelaacutessal oumlsszefuumlggő

Digesta-szoumlvegek koumlreacuteben lehet talaacutelni olyan tovaacutebbi eseteket amelyek a fenti neacutezetet

erősiacutetik azzal oumlsszhangban aacutellnak

Pap D 41 2 44 pr (23 quaest)

Peregre profecturus pecuniam in terra custodiae causa condiderat cum reversus

locum thensauri memoria non repeteret an desisset pecuniam possidere vel si

postea recognovisset locum an confestim possidere inciperet quaesitum est dixi

quoniam custodiae causa pecunia condita proponeretur ius possessionis ei qui

condidisset non videri peremptum nec infirmitatem memoriae damnum adferre

possessionis quam alius non invasit alioquin responsuros per momenta

servorum quos non viderimus interire possessionem et nihil interest pecuniam

in meo an in alieno condidissem cum si alius in meo condidisset non alias

possiderem quam si ipsius rei possessionem supra terram adeptus fuissem itaque

nec alienus locus meam propriam aufert possessionem cum supra terram an

infra terram possideam nihil intersit

Egy kuumllfoumlldi uacutetra keacuteszuumllő szemeacutely pecuniaacutet ndash peacutenzt vagy eacuterteacutektaacutergyakat ndash rejtett a

foumlldbe annak megőrzeacutese ceacuteljaacuteboacutel visszateacutertekor azonban maacuter nem emleacutekszik az elrejteteacutes

helyeacutere Keacuterdeacutes hogy vajon ebben az esetben kiesik-e a pecunia birtokaacuteboacutel illetve ha

keacutesőbb meacutegis eszeacutebe jut hovaacute rejtette azt nyomban visszaszerzi-e annak birtokaacutet

Papinianus szerint a pecuniaacutet elrejtő szemeacutely megőrzeacutesi ceacutelboacutel cselekedett ami azeacutert biacuter

jelentőseacuteggel mert ekkeacutent a ius possessionis nem enyeacuteszik el a rejtekhely holleacuteteacutenek

elfelejteacutese miatt hiszen az emleacutekezet gyengeseacutege bdquonem tesz kaacutertrdquo a birtoklaacutesban felteacuteve

hogy pecunia birtokaacutet maacutes szemeacutely nem szerezte meg A szoumlveg utolsoacute reacuteszeacuteben

Papinianus kiteacuter arra is hogy a birtoklaacutes fennmaradaacutesa szempontjaacuteboacutel az sem szaacutemiacutet

hogy a dolog elrejteacutese sajaacutet vagy maacutes foumlldjeacutebe toumlrteacutent-e az utoacutebbi eset sem szűnteti meg

589 Vouml Paul D 47 9 4 1 ndash 2 (54 ad ed) Paul D 50 16 5 pr (2 ad Sab) Pomp D 18 1 6 pr (9 ad Sab) Cels D 31 30 (37 dig) Pap D 31 77 24 (8 resp) Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) Ehhez ld meacuteg HEUMANN ndash SECKEL s v rsquopecuniarsquo

165

a dolog birtokaacutet mivel nem szaacutemiacutet hogy a birtoklaacutes a felsziacutenen vagy alatta toumlrteacutenik ndash

hiszen a maacutes foumlldjeacutebe elrejtett dolog birtokaacutet az ingatlan birtokosa ugyanuacutegy szerezhetneacute

meg mintha a dolog egyeacutebkeacutent nem lenne elrejtve

Elsőkeacutent arra eacuterdmes felfigyelni hogy Papinianus megkoumlzeliacuteteacutese egybecseng a thesaurus

Paulus aacuteltal adott koumlruumlliacuteraacutesaacuteval aki a thesaurust depositio pecuniae formaacutejaacuteban iacuterta le

Ehhez keacutepest Papinianus pecunia in terra conditaacutet emliacutet amelynek helyeacutere utoacutebb az

elrejtő visszateacuterte alkalmaacuteval locus thensauri formaacutejaacuteban hivatkozik Ebből kitűnik hogy

Papinianus szerint is a thesaurus pecunia kellett hogy legyen A szoumlvegben viszont a

tovaacutebbiakban nem meruumll fel olyan reacuteszlet vagy momentum amely szuumlkseacutegesseacute tenneacute a

pecunia szűk kizaacuteroacutelag peacutenzkeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacutet Eacuteppen ellenkezőleg mindaz amit

Papinianus leiacuter a pecunia rsquovagyonrsquo rsquovagyontaacutergyrsquo eacutertelmeacutevel harmonizaacutel maacuterpedig

ebben az eacutertelemben a kifejezeacutes omnem omnino pecuniam jeloumll tam soli quam mobiles

tam corpora quam iura

A maacutesik jelentős eset Quintus Mucius Scaevola tollaacuteboacutel szaacutermazik

Scaev D 6 1 67 (1 resp)

A tutore pupilli domum mercatus ad eius refectionem fabrum induxit is pecuniam

invenit quaeritur ad quem pertineat respondi si non thensauri fuerunt sed

pecunia forte perdita vel per errorem ab eo ad quem pertinebat non ablata nihilo

minus eius eam esse cuius fuerat

Valaki haacutezat vesz egy pupillus gyaacutemjaacutetoacutel majd ndash mint uacutej tulajdonos ndash aacutecsot kuumlld az

eacutepuumlletet feluacutejiacutetandoacute Az aacutecs a munkaacutelatok soraacuten pecuniaacutet talaacutel ekkeacutent felmeruumll a keacuterdeacutes

kieacute az iacutegy talaacutelt pecunia Scaevola keacutet lehetseacuteges esetet vaacutezol fel Az egyik szerint

thensaurusroacutel van szoacute amiacuteg a maacutesik szerint amit az aacutecs talaacutel az pecunia perdita illetve

per errorem non ablata Nyilvaacutenvaloacute hogy az előbbi esetben a kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute

szabaacutelyokat kell alkalmazni az utoacutebbi esetben azonban pecunia ndash akaacuter azt valaki

elvesziacutetette vagy csupaacuten teacutevedeacutesből nem vitte magaacuteval ndash azeacute marad akieacute eredetileg is

volt

Itt is joacutel eacuterzeacutekelhető a thesaurus eacutes a pecunia koumlzoumltti szinte magaacutetoacutel eacutertődő kapcsolat A

keacuterdeacutes ismeacutet az hogy szerepel-e olyan momentum az esetben amely alapjaacuten csak

peacutenzről lehetne szoacute A fentiekben maacuter kimutataacutesra keruumllt hogy a peacutenz

helyettesiacutethetőseacutege a keacuteszpeacutenzoumlsszeget kitevő eacutermeacutek egymaacutessal valoacute fokozott

felcsereacutelhetőseacutegeacutet jelenti Ebből eredően nehezen lenne veacutedhető Scaevola kifinomult

166

disztinkcioacuteja minthogy az egyes eacutermeacutek egyedi azonosiacutethatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges

lenne ekkeacutent az elrejtő tulajdonos vindicatio helyett inkaacutebb condictioacuteval eacutelhetne590

Mindebből koumlvetkezően eacuteletszerűbbnek tűnik pecunia rsquovagyonrsquo eacutertelmű felfogaacutesa nem

csak ebben a konkreacutet esetben hanem a kincstalaacutelaacutes kapcsaacuten aacuteltalaacuteban A Codex

Theodosianusban szereplő monilia fordulat minden bizonnyal a jobb eacuterthetőseacuteg

eacuterdekeacuteben keruumllt bele a rendelet szoumlvegeacutebe amelyet a monilia előtt szereplő behataacuterolaacutes

is alaacutetaacutemaszt leacuteveacuten ez megegyezik a kinccsel szemben taacutemasztott felteacutetelekkel

VI Az eiusdem naturae reddantur jelentőseacutege Gaiusnaacutel

Mint arra maacuter fentebb a genus eacutes species fogalmainak eacuterintőleges vizsgaacutelataacutet

megelőzően utaltunk a mutuum kapcsaacuten a res quae pondere numero mensura constant

leacutenyegeacutehez tartozoacute visszaszolgaacuteltataacutesi koumltelezettseacuteg leiacuteraacutesaacutenaacutel haacuterom első tekintetre

elteacuterő fordulatot olvashatunk Gaius instituacutecioacuteiban a visszaszolgaacuteltatandoacute dolgok

vonatkozaacutesaacuteban az aliae eiusdem naturae reddanturrdquo ndash ha uacutegy tetszik ndash elveacutenek kell

eacuterveacutenyesuumllnie amely a iustinianusi instituacutecioacutekban eiusdem naturae et qualitatis

reddantur a Digestaacuteboacutel szaacutermazoacute Gaius-szoumlvegben (Gai D 44 7 1 2 [2 aur]) pedig

alias recepturi eiusdem generis et qualitatis formaacuteban jelenik meg Meglaacutetaacutesunk szerint a

mutuum keacuterdeacuteseacuteből kiindulva joacute eseacutely mutatkozik arra hogy az emliacutetett fogalom leacutenyegeacutet

megragadjuk Joacutel laacutethatoacute a szoumlvegekből hogy a visszaszolgaacuteltataacutesi koumltelezettseacuteg

goacutecpontja a visszaszolgaacuteltatandoacute dolog eadem natura-jellege Ennek az eadem natura

kifejezeacutesnek egyfelől pontosiacutetaacutesaacutet szolgaacutelja Iustinianusnaacutel az eadem natura mellett az

eadem qualitas emliacuteteacutese maacutesfelől kibontaacutesaacutet eacutertelmezeacuteseacutet vannak hivatva elősegiacuteteni a

Digestaacuteban olvashatoacute idem genus eacutes eadem qualitas kifejezeacutesek Az eadem natura

koumlvetelmeacutenye annak szabatos kifejezeacutesekeacutent szerepel Gaiusnaacutel hogy mikeacutent kell egy

jogviszonyban olyan moacutedon eljaacuterni hogy utoacutebb egyik feacutel se aacutelliacutethassa hogy neki nem azt

adtaacutek meg ami jog szerint jaacutert volna Ekkeacutent ha uacutegy tetszik az eadem natura

koumlvetelmeacutenye a ius suum cuique tribuendi591 gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek zaacuteloga hiszen

590 Vouml KASER Das Geld 173-178 BESSENYŐ A peacutenz 591 Vouml Ulp D 1 1 10 pr (1 reg) Iustitia est constans et perpetua voluntas ius suum cuique tribuendi Inst 1 1 pr Iustitia est constans et perpetua voluntas ius suum cuique tribuens Vouml ezzel Cic de inv 2 160 Iustitia est habitus animi communi utilitate conservata suam cuique tribuens dignitatem A suam cuique dignitatem illetve a ius suum cuique fordulat a goumlroumlg κατrsquo ἀξίαν ἑκάστῳ latin megfelelőjekeacutent arra utal hogy mindenkinek egyenkeacutent eacuterdemeacutenek megfelelően kell megadni azt ami neki jaacuter Vouml LIDDELL ndash SCOTT svv ἀξία eacutes ἕκαστος WALDSTEIN Giustizia 97

167

ennek reacuteveacuten valoacutesulhat meg a maacutesok jogaacutenak tiszteletben tartaacutesa592 Azok a dolgok

amelyek a mutuum kereteacuteben aacutetadaacutesra eacutes visszaadaacutesra keruumllnek egyenlők kell hogy

legyenek csak ilyenkor nem vitathatja egyik feacutel sem hogy szaacutemaacutera mit kellett (volna)

megadni593 Ez az egyenlőseacuteg azonban azonossaacuteg illetve egyeneacuterteacutekűseacuteg formaacutejaacuteban

oumllthet testet594 A mutuum kereteacuteben pedig az utoacutebbi az egyeneacuterteacutekűseacuteg alapjaacuten aacutelloacute

egyenlőseacuteg koumlvetelmeacutenyeacutevel aacutellunk szemben olyan dolgot kell visszaadni amely azonos

mennyiseacutegű minőseacutegű eacuterteacutekű azzal a dologgal amit a koumllcsoumlnbe adoacute eredetileg aacutetadott

minthogy az egyenlőseacuteget a rerum natura szerint kell meacuterni595 A rerum natura amely ndash

mint laacutettuk ndash egyebek mellett elsődlegesen a leacutetezeacutest jeloumlli magaacuteban foglal egy ceacutelt ndash

amire az adott dolog rendeltetett596 Ez tehaacutet a dolgokat mindig oumlnmagukban meacuteri

Emellett a rerum natura vonatkozik meacuteg mennyiseacutegre (quantitas) illetve minőseacutegre

(qualitas) ndash ekkor azonban az adott dolgot maacuter valamilyen maacutes dologhoz meacuterjuumlk

qualitas illetve quantitas aacuteltal vaacutelik lehetőveacute a dolgok egyenlőseacutegeacutenek eacutertelmezeacutese597

VII A res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak jelenteacuteseacuteről eacutes jelentőseacutegeacuteről

1 Res incorporales a romanisztikaacuteban

A fentiekben maacuter laacutethatoacute volt Ulpianus eacutes Hermogenianus veacutelemeacutenyeiben egy olyan

neacutezet amely a pecunia koumlreacutebe utalt minden ingoacute eacutes ingatlan testi eacutes testetlen dolgot

Elsődlegesen ennek kapcsaacuten vaacutelik ezen a ponton szuumlkseacutegesseacute a res incorporales

kategoacuteriaacutejaacutenak vizsgaacutelata legalaacutebbis a peacutenz szempontjaacuteboacutel A bdquotestetlen dolgokrdquo

csoportja talaacuten joggal nevezhető a modern magaacutenjogtudomaacuteny nagy szaacuteműzoumlttjeacutenek

592 Vouml PIZZORNI Giustizia 11 Ehhez ld meacuteg Cic de off 3 21 Detrahere igitur alteri aliquid et hominem hominis incommodo suum commodum augere magis est contra naturam quam mors quam paupertas quam dolor quam cetera quae possunt aut corpori accidere aut rebus externis Joacutel kitűnik a szoumlvegből hogy Cicero felfogaacutesa szerint meacuteg a halaacutelnaacutel szegeacutenyseacutegneacutel faacutejdalomnaacutel is jobban a termeacuteszet ellen valoacute (est contra naturam) ha valaki valamit a maacutesiktoacutel elvesz (detrahere alteri aliquid) vagy maacutes kaacuteraacutera (hominis incommodo) igyekszik sajaacutet hasznaacutet noumlvelni (suum commodum augere) 593 Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ebből is laacutethatoacute hogy nem alapozhatoacutek meg olyan neacutezetek amelyek szerint az igazsaacutegossaacuteg fogalma puszta bdquoLeerformelrdquo lenne mint ahogy azt eredetileg Kelsen aacutelliacutetotta valamint hozzaacute hasonloacutean peacuteldaacuteul Leacutevy vagy akaacuter Ulrich von Luumlbtow aki az inhaltsleeres Prinzip kifejezeacutest hasznaacutelja ebben a vonatkozaacutesban Vouml VON LUumlBTOW Iustitia 515 LEacuteVY Natural Law 16 Ezzel ellenteacutetesen WALDSTEIN Gerechtigkeit 225-231 WINKEL Gerechtigkeit 669 594 Vouml HERVADA Termeacuteszetjog 45-46 595 Vouml ZIMMERMANN Obligations 153 HERVADA Termeacuteszetjog 46 eacutes 89 596 Vouml WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 1927 eacutes 22 HERVADA Termeacuteszetjog 93 597 Vouml HERVADA Termeacuteszetjog 94

168

hiszen a magaacutenjogi irodalom nem tekinti ezt a fogalmat jelenteacutekenynek mi toumlbb maacuter-

maacuter csaknem bdquointellektuaacutelis kalandrdquo-nak minősiacuteti egyaacuteltalaacuten a fogalom baacuterminemű

emliacuteteacuteseacutet is Ebben a vonatkozaacutesban elegendő lehet Kolosvaacutery Baacutelint neacutezeteacutere utalni aki

egyfelől az ABGB koraacutebban maacuter ideacutezett 285 sect-aacutet eacutelesen kritizaacutelja mondvaacuten hogy a

toumlrveacuteny az adott megfogalmazaacutessal tuacutelontuacutel taacutegan hataacuterozza meg a dolog jogi eacutertelemben

vett mibenleacuteteacutet amelynek ndash veacutelemeacutenye szerint ndash egyenes koumlvetkezmeacutenye a testi eacutes

testetlen dolgok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel a toumlrveacuteny szoumlvegeacuteben598 Almaacutesi Antal egyaacuteltalaacuten

nem is foglalkozik a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacuteval599 Aacuteltalaacuteban elmondhatoacute a magyar

irodalomroacutel600 hogy a szerzők toumlbbseacutegeacuteben eacuterteacutektelen dologosztaacutelyozaacutesnak tekintik a

testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutet601 Ebben a vonatkozaacutesban ugyanakkor Kolosvaacutery

meglaacutetaacutesa ismeacutet igen eacuterdekesnek mondhatoacute A BGB 90 sect-aacuteban iacutert koumlrperliche

Gegenstaumlnde kapcsaacuten oumlsszehasonliacutetja a modern eacutertelemben vett testi dolgok eacutes a gaiusi

res corporales fogalmait Ennek nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy a keacutet fogalom jelenteacuteskoumlre

nem esik egybe ugyanis a Gaiusnaacutel szereplő quae tangi possunt fordulat csak az

598 Vouml KOLOSVAacuteRY 6-7 Ehhez ld ABGB sect 292 Koumlrperliche Sachen sind diejenigen welche in die Sinne fallen sonst heiszligen sie unkoumlrperliche z B das Recht zu jagen zu fischen und alle anderen Rechte Megjegyzendő ugyanakkor hogy azt a neacutezetet sem tartja szerencseacutesnek amely a dolog jogi fogalmaacutet a jogok taacutergyaacuteval azonosiacutetja Uacutegy laacutetja hogy a leghelyesebb megkoumlzeliacuteteacutes ebben a vonatkozaacutesban ha azt tekintjuumlk dolognak ami bdquoemberi uralom alaacute hajthatoacute eacutes kihasznaacutelhatoacute azaz a vagyon reacuteszerdquo Ld KOLOSVAacuteRY 7-8 Ezzel kapcsolatban azonban roumlgvest raacute kell mutatni arra hogy neacutezete furcsa kettősseacutegről aacuterulkodik Az ehelyuumltt kifejtettek ugyanis egyeacutertelműen nem abba az iraacutenyba mutatnak amely a testi dolgok főseacutegeacutet eacutes a magaacutenjogi vizsgaacuteloacutedaacutesok szempontjaacuteboacutel valoacute kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet helyezneacutek a koumlzeacuteppontba Hiszen koumlnnyen belaacutethatoacute hogy peacuteldaacuteul az ABGB-ben a testetlen dolgok koumlreacuteben emliacutetett kuumlloumlnfeacutele jogok eacuteppen gyakorlaacutesuk aacuteltal hajtatnak emberi uralom alaacute viszont abban az esetben is a vagyon reacutesze lesz ha a jogosult nem gyakorolja a jogot ugyanis a jog biztosiacutetaacutesa aacuteltal potenciaacutelis vagyoni előny biztosiacutettatik a szaacutemaacutera amely a gyakorlaacutes aacuteltal keacutepes teacutenyleges vagyoni előnybe fordulni Emellett kiemelendő hogy a szerző koraacutebban utal arra is hogy peacuteldaacuteul az idegen dologbeli jogok nem csupaacuten dolgokon aacutellhatnak fenn hanem van lehetőseacuteg arra hogy bdquovagyontaacutergyakra nevezetesen jogokra neacutezverdquo keletkezzenek Reacuteszletesen ld KOLOSVAacuteRY 5 Roumlviden szuumlkseacuteges utalni arra is hogy a jogtaacutergy eacutes dolog kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutera a romanista irodalomban is talaacutelhatunk peacuteldaacutet Vouml pl KASER Gaius 142 GUARINO Diritto romano 329-334 SANFILIPPO Istituzioni 67 599 Vouml ALMAacuteSI Dologi jog I 40-63 ahol a vonatkozoacute osztaacutelyozaacutes hiaacutenyzik 600 Ehhez ld KOLOSVAacuteRY 7 LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 288 aki szerint azeacutert is szuumlkseacutegtelen kuumlloumln dologosztaacutelykeacutent kezelni a testetlen dolgokat mivel a jogokra eacutes a koumlveteleacutesekre speciaacutelis szabaacutelyok vonatkoznak 601 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes arra is utalni hogy a hataacutelyos polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyveknek a rsquodolograrsquo mint jogi fogalomra vonatkozoacute megkoumlzeliacuteteacutese sem egyseacuteges ebből adoacutedoacutean pedig a testetlen dolgokra vonatkozoacute felfogaacutesok is szerteaacutegazoacuteak Pichonnaz haacuterom csoportba sorolja az aacuteltala vizsgaacutelt polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvek szabaacutelyozaacutesaacutet Az első csoportot a svaacutejci eacutes a neacutemet toumlrveacuteny alkotja amelyekben koumlzoumls pont hogy a res incorporalis fogalma mindkeacutet rendszerben jogi nonszensz minthogy a dolog mindkeacutet polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv szerint csak valamely materiaacutelis eacutertelemben vett leacutetező lehet vagyis a fizikai vilaacuteg egy a szemeacutelytől elhataacuterolt szegmentuma A maacutesodik csoportba a francia eacutes az olasz toumlrveacuteny tartozik amelyekben koumlzoumls egyfelől az hogy mindkettő a vagyontaacutergyak illetve javak fogalmaacutet helyezi a szabaacutelyozaacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Maacutesfelől ugyanakkor a tulajdon fogalma koumlreacuteben mindkeacutet toumlrveacuteny a testi taacutergyakat veszi alapul ugyanakkor keacutetseacutegtelen teacuteny hogy mindkeacutet szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kuumlloumln keruumllnek emliacuteteacutesre a keresetek koumltelmek eacutes egyeacuteb immateriaacutelis javak A harmadik csoportba kizaacuteroacutelag az osztraacutek polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv tartozik amely a szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kifejezetten elismeri a testetlen dolgok leacutetezeacuteseacutet Reacuteszletesen ld PICHONNAZ Res incorporalis 106-108

169

eacuterinteacutesre a tapintaacutesra helyezi a hangsuacutelyt ami a testi bdquohalmazaacutellapotrdquo felfogaacutesaacutenak

kezdetleges voltaacutera utal Raacutemutat ugyanakkor hogy valamely leacutegnemű dolgot is fel lehet

azonban fogni ha megfelelő eszkoumlzoumlk birtokaacuteban proacutebaacutelkozunk vagy meacutereacutesekkel

igazolhatjuk leacutetezeacutesuumlket illetőleg kuumllső behataacutesra meacuteg fizikai vaacuteltozaacutesok is előideacutezhetők

ekkeacutent emberi uralom alaacute hajthatoacuteak602 Mindebből levonja a koumlvetkezteteacutest meacutegiscsak

van leacutetjogosultsaacutega a testetlen dolog kifejezeacutesnek mindoumlssze azonban egyetlen

vonatkozaacutesban meacuteghozzaacute a vagyon a javak emliacuteteacutese eseteacuteben A vagyon ugyanis ndash mint

mondja ndash dolgok jogok eacutes koumltelezettseacutegek oumlsszesseacutege ekkeacutent testi eacutes testetlen

alkotoacuteelemei egyaraacutent vannak Koumlvetkezeacuteskeacuteppen Kolosvaacutery nem veti el teljesen a

testetlen dolgot csak azt kifogaacutesolja hogy oumlnaacutelloacute jogi szempontboacutel relevaacutens

dologosztaacutelykeacutent kezeljuumlk azt Eme a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet haacutetteacuterbe szoriacutetoacute

felfogaacutes eredője a pandektisztikaacutenak a jogi eacutertelemben vett rsquodologrsquo eacutertelmezeacuteseacuteben

keresendő Mint az maacuter a koraacutebbiakban is laacutethatoacute volt Puchta elvi eacutellel hangsuacutelyozza

hogy a dolog testi taacutergy amely egyfelől az embertől kuumllsőleg fuumlggetlen leacutetező

egyszersmind az embernek alaacutevett is603 Emellett keacutetseacutegtelenuumll elismeri ugyan az

incorporalia kategoacuteriaacutejaacutenak leacutetezeacuteseacutet azonban ezt nem tekinti dologosztaacutelyozaacutesnak604

helyesebben olyan alapvetően filozoacutefiai osztaacutelyozaacutesnak tekinti amely Dinge eacutes nem

Sachen koumlreacuteben eacutertelmezhető605 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest maacutes munkaacutejaacuteban is

ahol azonban utal arra hogy a roacutemaiak res corporales eacutes incorporales felosztaacutesa minden

bizonnyal azon alapult hogy az in rem actioacutekat egyfelől dologra maacutesfelől valamely

jogra neacutezve is lehetett indiacutetani606 Neacutemikeacutepp sarkosabb felfogaacutest keacutepviselt ebben a

vonatkozaacutesban Savigny aki a szolgalmakat eacutes a hagyateacutekot is magaacuteban foglaloacute res

incorporales kategoacuteriaacutejaacutet egyenesen neacutelkuumlloumlzhetőnek tekintette607 Windscheid a testetlen

dolog kifejezeacutes eredeteacutenek magyaraacutezata koumlreacuteben azt hangsuacutelyozza hogy a koumlznapi

602 Ennek a neacutezetnek leacutetezik oacutekori megfelelője is hiszen Lucretius (De rerum natura 1 302-304) akkeacutent koumlzeliacutetett meg egyes leacutetezőket (szagok hangok hideg meleg) hogy baacuter azok nem laacutethatoacutek valamilyen testi jelleggel meacutegis rendelkezniuumlk kell minthogy csak a testi leacutetezők sajaacutetossaacutega hogy maacutes testi dolgokra is keacutepesek hataacutest gyakorolni Ebből koumlvetkezően megaacutellapiacutethatoacute hogy Lucretius nem ismeri el az incorporalia kategoacuteriaacutejaacutet az epikureaacutenus filozoacutefia neacutezeteacutevel oumlsszhangban minden leacutetezőnek testi mivoltot tulajdoniacutet A Lucretius aacuteltal a corpora koumlreacutebe sorolt leacutetezőket azonban a jogaacuteszok nem illetőleg nem minden esetben ismerik el testinek Ehhez ld reacuteszletesen MONIER Dominium 360-361 603 Vouml PUCHTA Pandekten 52 bdquoSache ist ein von der Person aumluszligerlich unabhaumlngiger aber gaumlnzlich der Unterwerfung unter ihren Willen bestimmter koumlrperlicher Gegenstandrdquo Ugyaniacutegy PUCHTA Cursus 436 604 Vouml PUCHTA Pandekten uo bdquo[hellip] unter den incorporalia die Rechte auszliger dem Eigenthum verstanden werden [hellip]rdquo 605 Ld PUCHTA Cursus 436 606 PUCHTA Cursus 436-437 607 Vouml SAVIGNY System V 32 bdquoAls Vermittlung diente dabey der unbehilfliche an sich ganz entbehrliche Ausdruck res incorporalis denn indem man die Servituten und Erbschaften als solche res incorporales bezeichnete [hellip]rdquo

170

nyelvben a tulajdont annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk Ennek folyomaacutenya hogy aacuteltalaacuteban

vagyonjogi jogosultsaacutegokroacutel szoktunk emliacuteteacutest tenni mint amilyenek peacuteldaacuteul a maacutes

dolgaacuten fennaacutelloacute jogok vagy a koumlveteleacutesi jogok Ebben a vonatkozaacutesban ezek is

vagyonalkatreacutesznek minősuumllnek iacutegy bdquodologiasiacutetjukrdquo ezeket azonban ndash minthogy nem

testi leacutetezők csupaacuten a keacutepzelet termeacutekei ndash testetlen dolgoknak nevezzuumlk ezeket608

Ekkeacutent előfordul hogy pusztaacuten keacutepzeletbeli leacutetezőket bizonyos vonatkozaacutesban dolognak

tekintuumlnk vagyis a testi dolgok mintaacutejaacutera jogviszonyok taacutergyaacutevaacute tesszuumlk ezeket609

Leacutenyegeacuteben ugyanezt a felfogaacutest keacutepviseli Grosso is aki szinteacuten raacutemutat arra hogy a

gaiusi felosztaacutes alapjaacuten a res incorporales koumlreacutebe soroltattak a hereditas az ususfructus

a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek valamint a szolgalmak is ugyanakkor a tulajdon

nem szerepel ebben a felsorolaacutesban amire csak egyetlen magyaraacutezat adhatoacute meacutegpedig

az hogy a tulajdon a res corporales koumlreacutebe tartozott Erre viszont csak akkor nyiacutelik moacuted

ha a tulajdont gondolatilag annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk ndash ez pedig jogi szempontboacutel egy

logikai hibaacutenak tekinthető legalaacutebbis a pandektista aacutellaacutespont szerint610 Szaacutezadunkban

Pfluumlger jellemezte akkeacutent a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak haacutettereacuteben aacutelloacute csoportosiacutetaacutest

mint logikai bakloumlveacutest (logischer Schnitzer)611 Eacutertő moacutedon foglalja oumlssze a vonatkozoacute

neacutezeteket Bessenyő Andraacutes amikor ndash Grossoval612 egyezően ndash raacutemutat arra hogy a res

corporales ndash incorporales felosztaacutes haacutettereacuteben a vagyon fogalma aacutell amely nem maacutes

mint vagyoni eacuterteacutekű alanyi magaacutenjogok613 azaz olyan jogosultsaacutegok eacutes koumltelezettseacutegek

amelyek ndash vagyoni jelleguumlkből eredően ndash egytől egyig peacutenzben kifejezhetőek Az ilyen a

vagyont alkotoacute vagyonalkatreacuteszek mind testetlenek vagyis nem lehet őket megeacuterinteni

tehaacutet a toumlbbek aacuteltal emliacutetett logikai hiba eacuteppen ebben eacuterhető tetten Amit nem lehet

608 Vouml WINDSCHEID Lehrbuch 93 bdquoEin sehr gewoumlhnlicher im Leben entstandener aber vom Rechte festgehaltener Sprachgebrauch nennt statt des Eigenthumsrechts die Sache an welcher es stattfindet Auf diesem Wege weiter gehend denkt man sich nun auch die uumlbrigen Vermoumlgensrechte d h die Rechte an fremden Sachen und die Forderungsrechte insofern auch sie Vermoumlgensbestandtheile sind als Sachen und nennt sie da sie nur in der Vorstellung nicht in koumlrperlicher Wirklichkeit existiren gegenuumlber den koumlrperlichen Sachen unkoumlrperliche Sachenrdquo 609 Vouml WINDSCHEID Lehrbuch 376 bdquo[hellip]es kommt vor daszlig das Recht bloszlig gedachte Dinge wenn auch nicht durchweg doch in einzelnen Beziehungen als Gegenstaumlnde von Rechtsverhaumlltnissen behandelt wie koumlrperlicherdquo 610 GROSSO Cose 13 Első tekintete Grosso a pandektista felfogaacutes ellen eacutervel azonban a forraacutesok vizsgaacutelata nyomaacuten ő maga is a fentebb emliacutetett koumlvetkezteteacutesre jut Reacuteszletesen ld GROSSO Cose 14-15 611 PFLUumlGER Sachen 340 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal magyaraacutezza hogy a roacutemaiak szaacutemaacutera dolgok eacutes szemeacutelyek leacuteteztek amit pedig jogkeacutent fogtak fel az minden esetben az objetkiacutev eacutertelemben vett jog volt vagyis a szubjektiacutev szemeacutelyhez fűződő jogok kategoacuteriaacutejaacutet nem ismerteacutek Az egyetlen hiba amit ebben a koumlrben elkoumlvettek az nem maacutes mint hogy a testetlen dolgokat is a iura elnevezeacutessel illetteacutek Elismeri ugyanakkor ama nyelvi sajaacutetossaacuteg leacuteteacutet amely szerint koumlznapi eacutertelemben is valaki jogaacuteroacutel beszeacuteluumlnk akkor amikor peacuteldaacuteul az illető valamit koumlvetelhet egy maacutesik szemeacutelytől Vouml PFLUumlGER Sachen 340-341 612 GROSSO Cose 13 613 Ugyaniacutegy FOumlLDI ndash HAMZA 278

171

megfogni azt eacutertelmetlen rsquodologrsquo-nak nevezni minthogy a rsquodologrsquo fogalma kapcsaacuten

elsődleges annak testi mivolta vagyis a megfoghatoacutesaacuteg614 Pascal Pichonnaz a res

incorporales eacutes a jogbirtok fogalmainak fejlődeacuteseacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban toumlbb

koncepcioacutet mutat be amelyek a roacutemai jogi res incorporales fogalma moumlgoumltt

meghuacutezoacutedhatnak Az egyik jelentős neacutezet szerint a mezei telki szolgalmak

termeacuteszeteacutenek jobb megeacuterteacuteseacutet ceacutelozta a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutenak kialakulaacutesa

amely kategoacuteria ebből adoacutedoacutean egy koumlzbuumllső leacutepeacutest jelentett a korlaacutetolt dologi jogok

fogalmaacutenak kidolgozaacutesa koumlreacuteben615 Egy maacutesik felfogaacutes a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacutehez

kapcsoloacutedva tartja jelentősnek a res incorporales fogalmaacutet Eme elgondolaacutes

koumlzeacuteppontjaacuteban az aacutell hogy a fogalom bevezeteacutese aacuteltal vaacutelt lehetőveacute annak szabatos

koumlruumlliacuteraacutesa hogy mely dolgok vonatkozaacutesaacuteban keruumllhet sor traditioacutera616 Eme

elgondolaacutessal kapcsolatban az alaacutebbi megjegyzeacutesek tehetők Joacutellehet ez a felfogaacutes

oumlsszesseacutegeacuteben nem neacutelkuumlloumlz minden alapot meacutegis egy-keacutet tovaacutebbi szempontra is

figyelemmel kell lenni Egyfelől Gaius az in iure cessio kapcsaacuten kifejezetten emliacuteti (Gai

2 25) hogy az in iure cessio csak nagyobb neheacutezseacutegek aacuteraacuten (cum maiore difficultate)

volt lebonyoliacutethatoacute hiszen ennek soraacuten meg kellett jelenni a praetor vagy a tartomaacutenyi

helytartoacute előtt Koumlnnyen belaacutethatoacute hogy a mancipatio soraacuten koumlvetendő formasaacutegok a

mindennapi eacutelet gyorsulaacutesaacuteval hasonloacute difficultast jelenthettek Ami ugyanakkor

keacutetseacutegesseacute teheti a hivatkozott eacuterveleacutes teljes megalapozottsaacutegaacutet az eacuteppen az Instituacutecioacutek

szoumlvege Gaius ugyanis az előbbiekben emliacutetett helyen annak alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent utal a

maior difficultasra hogy toumlbbnyire sőt majdnem mindig a mancipatio hasznaacutelataacutera

keruumllt sor az in iure cessio elleneacuteben617 Ezen tuacutelmenően az sem elhanyagolhatoacute hogy a

mancipatioacutera illetőleg taacutegabban a per aes et libram uumlgyletekre szaacutemos esetben toumlrteacutenik

hivatkozaacutes az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben egyes helyeken olyan formaacuteban hogy kifejezetten

614 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 265 615 PICHONNAZ Res incorporalis 109-110 A mezei telki szolgalmak kezdetben res mancpinek minősuumlltek eacutes ebből adoacutedoacutean res corporaleskeacutent kezelteacutek ezeket Iustinianusnaacutel ugyanakkor maacuter a res incorporales koumlreacutebe tartoztak ami azonban csak abban az esetben lehetseacuteges ha maacuter nem tekintetteacutek ezeket res mancipinek Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ekkor maacuter korlaacutetozott dologi jogokkeacutent kellett hogy felfogjaacutek ezeket a jogosultsaacutegokat annak elleneacutere hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja előszoumlr csak Donellusnaacutel jelenik meg A res incorporales vonatkozaacutesaacuteban emliacutetett koumlzbuumllső leacutepeacutes abban aacutellt hogy ennek a kategoacuteriaacutenak a hasznaacutelata utat nyitott a mind nagyobb fokuacute absztrakcioacute iraacutenyaacuteba Vouml PICHONNAZ Res incorporalis 110 616 PICHONNAZ Res incorporalis 110-111 A tulajdon aacutetruhaacutezaacutes koumlreacuteben az archaikus felosztaacutes a dolgokat a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteiba sorolta eacutes ebből a besorolaacutesboacutel szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezett hogy mely dolgok lehetnek a mancipatio taacutergyai eacutes melyek nem Egy keacutesőbbi fejlődeacutesi faacutezisban minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a res corporales ndash incorporales csoportosiacutetaacutes vaacuteltotta fel a res mancipi ndash nec mancipi kategoacuteriaacuteit Ez a vaacuteltaacutes a mancipatio hasznaacutelataacutehoz koumltődik amely Gaius koraacutera ndash eacuteppen a traditio javaacutera ndash joacutecskaacuten vesziacutetett jelentőseacutegeacuteből Reacuteszletesen ld PICHONNAZ Res incorporalis 111 617 Vouml Gai 2 25 bdquoPlerumque tamen et fere semper mancipationibus utimur [hellip] rdquo

172

szerepel a szoumlvegben a nuncupatio618 maacuteskor pedig mindoumlssze utalaacutes szintjeacuten619 A

hivatkozaacutesok ilyen nagy szaacutemaacuteboacutel valamint abboacutel a teacutenyből hogy toumlbb helyen is

bemutataacutesra keruumll az is hogyan zajlott a mancipatio a gyakorlatban meglaacutetaacutesunk szerint

arra lehet koumlvetkeztetni hogy ez az uumlgylet Gaius koraacuteban a mancipatio nemcsak

hasznaacutelatban volt hanem szeacuteles koumlrű gyakorlati alkalmazaacutesnak is oumlrvendett620 Mi toumlbb

előfordult meacuteg a Kru IV szaacutezad derekaacuten is621 eltoumlrleacuteseacutere pedig csak 531-ben

Iustinianus uralkodaacutesa idejeacuten keruumll sor622

A harmadik Pichonnaz aacuteltal ismertetett elmeacutelet-koumlr szerint a res incorporales fogalma

mintegy bdquougroacutedeszkakeacutentrdquo szolgaacutelt az alanyi magaacutenjogok fogalmaacutenak megjeleneacuteseacutehez

Azaz a res incorporalis kifejezeacutes leacutenyegeacuteben egybe esik a ius in re szűkebb

meghataacuterozott esetkoumlrben pedig a ius ad rem fordulat jelenteacuteseacutevel Eme neacutezet azon az

eacuteszreveacutetelen alapul hogy a gaiusi felsorolaacutes a res incorporales koumlreacuteben kizaacuteroacutelag olyan

dolgokat emliacutet amelyek mainapsaacuteg az alanyi magaacutenjogok koumlreacutebe tartoznak Az

elgondolaacutes ellen felhozhatoacute hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja ismeacutetelten csak

Donellusnaacutel jelenik meg első alkalommal tovaacutebbaacute ezek a res incorporales koumlreacutebe tartozoacute

jogosultsaacutegok kiveacutetel neacutelkuumll csak akkor bdquoműkoumldtekrdquo tehaacutet abban az esetben voltak

eacuterveacutenyesiacutethetők ha a praetor actioacutet biztosiacutetott ezek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere Mindemellett

eacuterdemes arra is felfigyelni hogy a legjelentősebb alanyi magaacutenjog a tulajdonjog nem

szerepel a gaiusi felsorolaacutesban623 Eacuteppen ebből ered az a felfogaacutes amely a vizsgaacuteloacutedaacutes

kiinduloacutepontjaacutenak a vagyont teszi meg hiszen a res is a vagyon egy elemekeacutent jelenik

meg a forraacutesokban A vagyon pedig egyaraacutent aacutellhat olyan dolgokboacutel amelyek a res

corporales eacutes olyanokboacutel is amelyek a res incorporales koumlreacutebe tartoznak Arra a

felveteacutesre hogy a res incorporales felsorolaacutesaacuteban nem szerepel a tulajdon az a vaacutelasz

adhatoacute hogy a tulajdon a tulajdonos szaacutemaacutera eacuteppen a dologban oumllt testet ez pedig egy

jelentős kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonjog eacutes a toumlbbi maacutes jogosultsaacuteg koumlzoumltt Roacutemai jogban

ugyanis nem keacutepzelhető el a tulajdon a dolog neacutelkuumll nem uacutegy fogtaacutek fel tehaacutet a tulajdont

618 Iacutegy az alaacutebbi helyeken Gai 1 113 1 119-121 2 102-108 3 173-175 619 Ld pl a koumlvetkező helyeken Gai 1 132 2 18-23 4 79 620 Ezzel egyezően DIOacuteSDI Ownership 138 621 Vouml a 355 aacuteprilis 24-eacuten kelt csaacuteszaacuteri rendeletet az ajaacutendeacutekozaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben C Th 8 12 7 Cum genitoris mei scitis evidenter expressum sit nullam donationem inter extraneos firmam esse si ei traditionis videatur deesse sollemnitas et idem huiusmodi necessitatem liberis tantum ac parentibus relaxarit in omnibus deinceps observari negotiis oportebit ut donatio inter extraneos minus firma iudicetur si iure mancipatio et traditio non fuerit impleta 622 C 7 31 1 5 Cum etiam res dividi mancipi et nec mancipi sane antiquum est et merito antiquari oportet sit et rebus et locis omnibus similis ordo inutilibus ambiguitatibus et differentiis sublatis Ehhez ld meacuteg FOumlLDI ndash HAMZA 322 623 PICHONNAZ Res incorporalis 111-112

173

mint a dologgal oumlsszefuumlggő jogosultsaacutegok oumlsszesseacutegeacutet a tulajdon nem a tulajdonost a

dologgal kapcsolatban megillető konkreacutet jogosiacutetvaacutenyok oumlsszegekeacutent aacutellt elő624 Ezen a

ponton pedig eacuterthetően elkeruumllhetetlenneacute vaacutelik a res corporales eacutes incorporales

egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa mivel csak iacutegy nyiacutelik moacuted a dolog eacutes a jogosultsaacuteg

egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere is625

2 A res incorporales eredete eacutes gondolati haacutettere

Wieacker neacutezeteacuteből626 kiindulva utalni kell arra hogy a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak

fellelhetők előfutaacuterai mind a filozoacutefiaacuteban mind a grammatikus eacutes retorikai

hagyomaacutenyban627

Ennek kapcsaacuten a romanistaacutek legtoumlbbszoumlr Cicero Topica ciacutemű munkaacutejaacutenak egy toumlredeacutekeacutere

szoktak hivatkozni628

624 Ebben a vonatkozaacutesban ideacutezni kell Foumlldi Andraacutesnak a tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyokkal oumlsszefuumlggő tanulmaacutenyaacutet amelynek megaacutellapiacutetaacutesai egybevaacutegnak Pichonnaz eacuterveleacuteseacutevel Ld FOumlLDI Tulajdonjogi triaacutesz 35-36 A tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyok koumlreacuteben hasznaacutelt kifejezeacutesek a Kre 111-ben keletkezett lex agrariaacuteban jelennek meg előszoumlr joacutellehet az uti eacutes a frui kifejezeacutesek maacuter koraacutebban a Kre III szaacutezadban is előfordulnak A lex agraria a rendelkezeacutesi jog vonatkozaacutesaacuteban nem emliacutet semmilyen jogosultsaacutegot mivel roacutemai jogban a kiaknaacutezaacutesi jogosultsaacutegok nagyobb jelentőseacuteggel biacutertak Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a rendelkezeacutesi jog egyik eleme az elidegeniacuteteacutes joga kapcsaacuten szerepel a toumlrveacutenyben az abalienare ige Mindehhez ld reacuteszletesen FOumlLDI Tulajdonjogi triaacutesz 32-33 STURM Abalienatio 93-107 A tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyok elmeacuteleti jellegű kidolgozaacutesa a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiboacutel főkeacutent azeacutert hiaacutenyzott mert a tulajdonos helyzeteacutet elsősorban a birtokos eacutes az idegen dologbeli jogok jogosultjainak poziacutecioacutejaacuteval oumlsszehasonliacutetva vizsgaacuteltaacutek maacutesreacuteszt pedig a jogaacuteszok nem eacuterdeklődtek kuumlloumlnoumlsebben az ilyen elmeacuteleti jellegű rendszerezeacutes iraacutent Ld FOumlLDI Tulajdonjogi triaacutesz 35 Az ősi eacutes a preacuteklasszikus tulajdon jellemzői kapcsaacuten ld DIOacuteSDI Ownership 124-127 eacutes 181-185 A tulajdonra hasznaacutelt kifejezeacutesek tekinteteacuteben ld DIOacuteSDI Ownership 135-136 Neacutemikeacutepp hasonloacute eacutertelemben jelenik meg az ősi tulajdon Zlinszky felfogaacutesaacuteban is Ld ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 184-185 625 Reacuteszletesen ld PICHONNAZ Res incorporalis 112-113 Ezen a ponton tuacutel Pichonnaz gondolatmenete a quasi possessio eacutes a duplex dominium iraacutenyaacuteba halad tovaacutebb amely keacuterdeacutesek elemzeacutese a peacutenz res incorporales koumlreacutebe sorolaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutet minden bizonnyal teacutevuacutetra vezetneacute Mindazonaacuteltal keacutetseacutegtelenuumll helytaacutelloacute az a meglaacutetaacutesa hogy a quasi possessio gondolata megjelenik a forraacutesokban (ld pl Ulp D 37 1 3 1 [39 ad ed] Ulp D 43 3 1 8 [67 ad ed]) Ezekben a szoumlvegekben koumlzoumls hogy a bona birtoklaacutesa az ususfructus occupatioacuteja koumlreacuteben nincs hasonloacutesaacuteg a fizikai eacutertelemben vett dolgok birtoklaacutesaacuteval foglalaacutesaacuteval Amiacuteg azonban a bonorum possessio kapcsaacuten Ulpianus ndash Labeo nyomaacuten ndash csak annyit aacutelliacutet hogy a iuris possessio elkeacutepzelhető az ususfructus ndash eacutes hasonloacutean a szolgalmak ndash vonatkozaacutesaacuteban maacuter kifejezetten aacutelliacutetja a jogaacutesz hogy moacuted nyiacutelik az interdictum uacutetjaacuten toumlrteacutenő veacutedelemre Reacuteszletesen ld PICHONNAZ Res incorporalis 116-117 Ezt a birtokot mint a dolog eacutes a raacute vonatkozoacute jog koumlzoumltti kapcsolatot tehaacutet lehetett bdquobirtokolnirdquo amely birtoklaacutes alapja az animus megleacutete volt Vouml PICHONNAZ Res incorporalis 125 626 Vouml WIEACKER Griechische Wurzeln 108 eacutes főkeacutent 111 Visszautal Kreller vonatkozoacute neacutezeteacutere is ehhez ld KRELLER Res 592 627 Ehhez ld meacuteg BONFANTE Proprietagrave I 11 KRELLER Res 590-591 GROSSO Cose 11 KASER Gaius 142 eacutes kuumlloumlnoumlsen 33 sz jegyzet WIEACKER Griechische Wurzeln 104 108-109 KASER RPR I 376 BRETONE Fondamenti 170 173-174 DAJCZAK Res incorporalis 101-104 PICHONNAZ Res incorporalis 108 628 Ehhez ld az előző jegyzetben hivatkozott szerzőket

174

Cic Top 5 26-27

[26] [hellip] Definitionum autem duo genera prima unum earum rerum quae sunt

alterum earum quae intelleguntur [27] Esse ea dico quae cerni tangique possunt

ut fundum aedes parietem stillicidium mancipium pecudem supellectilem penus

et cetera quo ex genere quaedam interdum vobis definienda sunt Non esse

rursus ea dico quae tangi demonstrarive non possunt cerni tamen animo atque

intellegi possunt ut si usus capionem si tutelam si gentem si agnationem

definias quarum rerum nullum subest corpus est tamen quaedam conformatio

insignita et impressa intellegentia quam notionem voco

A szoumlveg leacutenyege hogy vannak megeacuterinthető tehaacutet testi illetve megeacuterinthetetlen vagyis

testetlen dolgok amely elvaacutelasztaacutes a definiacutecioacutek elemzeacutese kapcsaacuten meruumll fel Ennek

eredmeacutenyekeacutent Cicero akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a testi megfoghatoacute dolgok leacuteteznek

(esse ea) amiacuteg a megfoghatatlan dolgok nem leacuteteznek (non esse ea)629 Ehhez keacutepest

Wieacker raacutemutat hogy ennek a paacuterosiacutetaacutesnak az alkalmazaacutesa eacuteppen a definiacutecioacutek koumlreacuteben

meglehetősen sajaacutetsaacutegos moacutedon eacutes mindenkeacuteppen feacutelreeacuterthetően toumlrteacutenik630 Ő maga eacutes

maacutes szerzők is hivatkoznak Flavius Sosipater Charisius Institutiones grammaticae vagy

Ars grammatica ciacutemű munkaacutejaacutera amelyben Charisius elsőkeacutent a nomina propria eacutes

appellativa felosztaacutessal eacutel majd utoacutebbi koumlreacuteben emliacuteti a res corporales eacutes incorporales

kategoacuteriaacuteit631 Emellett gyakran toumlrteacutenik hivatkozaacutes egy Seneca tollaacuteboacutel szaacutermazoacute

textusra is

629 DAJCZAK Res incorporalis 99-100 Megjegyzendő hogy a Cicero aacuteltal felsorolt peacuteldaacutek nagyon eacuterdekesek oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy ezek a gyakorlatboacutel eredő peacuteldaacutek egymaacutessal paacuterba aacutelliacutethatoacutek eacuteppen uacutegy ahogy ezt Cicero maga is teszi a szoumlvegben Ilyen paacuterok lehetnek a fundus eacutes aedes amely ndash Bretone gyanuacuteja szerint ndash a XII tt elbirtoklaacutesi szabaacutelyaacutera utal amely az usus auctoritas idejeacutet a fundus eseteacuteben kettő ceterae res eseteacuteben pedig egy eacutev eacutevben hataacuterozta meg Hasonloacutean az ősi jogra utal a mancipium eacutes a pecus paacuterosiacutetaacutes is A hagyateacutek szempontjaacuteboacutel lehet kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a supellex eacutes a penus egyuumlttes emliacuteteacutese amelyek gyűjtőfőneacutevi jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean konkreacutet esetben tovaacutebbra is keacutetseacuteges maradt hogy mi tartozik ezek koumlreacutebe A homo eacutes a fructus kapcsaacuten gondolhatunk a hiacuteres Gaius-veacutelemeacutenyre amely a gyuumlmoumllcsoumlket az embertől eacuteppen azon az alapon vaacutelasztja el hogy a gyuumlmoumllcs termeacuteszeteacuteneacutel fogva az ember javaacutet szolgaacutelja ekkeacutent az ember soha nem minősuumllhet gyuumlmoumllcsnek Ehhez keacutepest paries eacutes stillicidium egyseacuteget jeleniacutetenek meg hasonloacutean a megeacuterinthetetlen dolgok koumlreacuteben felsorolt gens agnatio tutela kifejezeacutesekkel Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az usucapio nem tartozik ebbe a koumlrbe Ehhez ld meacuteg BRETONE Fondamenti 177-179 630 WIEACKER Griechische Wurzeln 110 Ettől elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Bretone aki szerint a divisio ebben a vonatkozaacutesban azokra a dolgokra vonatkozik amelyeket a definitiones eacuterint Reacuteszletesen ld BRETONE Fondamenti 173 631 Ld WIEACKER Griechische Wurzeln 104

175

Sen Ep ad Luc 6 58 11632

Etiamnunc est aliquid superius quam corpus dicimus enim quaedam corporalia

esse quaedam incorporalia Quid ergo erit ex quo haec deducantur illud cui

nomen modo parum proprium imposuimus quod est Sic enim in species

secabitur ut dicamus quod est aut corporale est aut incorporale

Joacutel kitűnik ebből a szoumlvegből hogy Seneca eseteacuteben a kiindulaacutesi pont hogy minden ami

van (quod est) tehaacutet a sztoikus eacutertelemben vett leacutetező (τὸ ὄν)633 oszthatoacute fel corporale

eacutes incorporale kategoacuteriaacuteira vagyis ehelyuumltt maacuter a testi eacutes testetlen dolgok objektiacutev

leacutetezeacutese is elismereacutesre keruumll634 A fentiekből tehaacutet laacutethatoacute hogy ndash akaacutercsak a res quae

pondere numero mensura constant eseteacuteben ndash a filozoacutefia eacutes a retorika hataacutesa igen

jelentős a roacutemai jogi fogalmak kialakulaacutesa koumlreacuteben Az incorporalia gondolata a

filozoacutefiaacuteboacutel ered utoacutebb a retorika aacutetvette ezt eacutes ennek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel keruumllt a jogi

nyelvbe is ahol a jogi eacuterveleacutes egyik elemeacuteveacute vaacutelt meacuteghozzaacute mint a keacutezzel nem

megfoghatoacute vagyoni jogok megjeloumlleacuteseacutere szolgaacuteloacute fordulat635 Minthogy a hivatkozott

szerzők munkaacutessaacutega időben taacutevol aacutell egymaacutestoacutel ekkeacutent feltehető hogy a laacutethatoacutesaacuteg

megeacuterinthetőseacuteg kriteacuteriumai aacuteltalaacutenos ismeacuterveknek tekinthetők636 Ezeket az ismeacuterveket

a jogaacuteszok minden bizonnyal azeacutert hasznaacuteltaacutek fel mivel a nyelv reacuteveacuten lehet leiacuterni a

632 A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik FRIEDRICH HAASE L Annaei Senecae opera quae supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858 633 Ld LIDDELL ndash SCOTT s h v Ezzel egyezően ld BONFANTE Proprietagrave I 11 BRETONE Fondamenti 176 DAJCZAK Res incorporalis 102 Neacutemikeacutepp elteacuterően WIEACKER Griechische Wurzeln 108 110 eacutes kuumlloumlnoumlsen 43 sz jegyzet 634 Vouml MONIER Dominium 361 Megjegyzendő hogy Monier megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben egyfajta fejlődeacutesi iacutev eacuterhető tetten a res incorporales fogalma vonatkozaacutesaacuteban Kiinduloacutepontja azonos a romanistaacutek toumlbbseacutege aacuteltal vaacutelasztott kezdőponttal meglaacutetaacutesa szerint Ciceroacute Topicaacutejaacuteban jelenik meg előszoumlr a res keacutet csoportjaacutenak megkuumlloumlnboumlzteteacutese ugyanakkor jelzi hogy ehelyuumltt meacuteg nem eacuterhető tetten olyan fokuacute fogalmi tisztasaacuteg mint amivel Senecaacutenaacutel talaacutelkozhatunk Cicero ugyanis a res koumlreacuteben a leacutetező eacutes az elme alkotta dolgok koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget amelyek koumlzuumll az utoacutebbiak nem rendelkeznek olyan valoacutedi leacutettel mint azok amelyek laacutethatoacutek vagy megeacuterinthetők Ezzel ellenteacutetesen ndash alappal ndash ld WIEACKER Griechische Wurzeln 110 Az ilyen laacutethatoacute megeacuterinthető dolgok ellenpaacuterjaacutet a fogalmak keacutepezik amelyek nem tartoznak a corpus kategoacuteriaacutejaacuteba Ehhez keacutepest a Seneca aacuteltal keacutepviselt neacutezet joacuteval pontosabb azaacuteltal hogy mind a testi mind pedig a testetlen dolgokat objektiacuteve leacutetezőkeacutent kezeli Ld reacuteszletesen MONIER Dominium 360-361 a teljesseacuteg kedveacuteeacutert megemliacutetendő meacuteg Marcus Fabius Quintilianus a Kru I szaacutezadban eacutelt szoacutenok Institutio oratoria ciacutemű munkaacutejaacuteban előforduloacute utalaacutes is amelyben elsőkeacutent jelenik meg ius eacutes res oumlsszekapcsolaacutesa (vouml Inst Orat 5 10 116 bdquo[hellip] ius quod sit corporale apprehendi manu non posserdquo) Vouml MONIER Dominium 361 A szoumlveg arroacutel szoacutel hogy Nagy Saacutendor Theacuteba beveacutetele utaacuten olyan taacuteblaacutekat talaacutelt a vaacuterosban amelyek arroacutel taacutejeacutekoztattak hogy a theacutebaiak a thesszalonikeacuteieknek 100 talentumot koumllcsoumlnoumlztek Nem jogaacuteszi szempontboacutel ugyan meacutegis felmeruumllt ennek kapcsaacuten a keacuterdeacutes hogy vajon van-e lehetőseacuteg arra hogy Nagy Saacutendor a thesszalonikeacuteieknek bdquoajaacutendeacutekozzardquo a theacutebaiak aacuteltal koumllcsoumlnadott oumlsszeget A keacutetely alapja az volt hogy jogot ajaacutendeacutekozni tekintettel arra hogy az incorporale nem lehet hiszen keacutezzel nem megfoghatoacute Reacuteszletesen ld DAJCZAK Res incorporalis 104 635 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően GIARO Werkmittel 205 636 Ezzel egyezően WIEACKER Griechische Wurzeln 108-110 aki szemleacuteletesen mutatja be a corporalia ndash incorporalia haacutettereacuteben aacutelloacute sztoikus felfogaacutest

176

koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot637 vagyis adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy Gaius is ennek alapjaacuten

tesz kuumlloumlnbseacuteget res corporalis eacutes incorporalis koumlzoumltt638 Ezen tuacutelmenően igen

valoacutesziacutenűnek tűnik az a felteveacutes is amely szerint Gaiusra az a felfogaacutes is hataacutest

gyakorolt amely a megfoghatatlan kategoacuteriaacutejaacutet is leacutetezőkeacutent kezeli639

3 Res incorporales a forraacutesokban

3 1 A res incorporalis kifejezeacutes előfordulaacutesa a Digestaacuteban

A fenti megaacutellapiacutetaacutesokhoz keacutepest Monier elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy mivel a jogaacuteszok

gondolkodaacutesaacuteban iura kiveacutetel neacutelkuumll a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuten beluumll talaacutelhatoacute

ekkeacutent a csoportosiacutetaacutes ndash meglaacutetaacutesa szerint ndash eredetinek mondhatoacute Ebből azt a

koumlvetkezteteacutest vonja le hogy a iura ndash res corporales640 paacuterosiacutetaacutes koumlzvetlenuumll nem a

filozoacutefusok vagy grammatikusok munkaacuteiboacutel szaacutermazik tehaacutet alaposnak tűnik a

felteacutetelezeacutes hogy a jogaacuteszok nem szaacutendeacutekoztak egybevetni oumlsszehasonliacutetani a

filozoacutefusok aacuteltal hasznaacutelt objektiacutev leacutetezők kategoacuteriaacutejaacutet az olyan dolgok csoportjaacuteval

amelyek jogokboacutel aacutellnak641 Mindezek elleneacutere a kettősseacuteg toumlbb alkalommal előfordul a

Digestaacuteban Ennek magyaraacutezataacutet Giaro peacuteldaacuteul abban laacutetja hogy a res incorporales

iura ndash res corporales kuumlloumlnbseacutegteacutetelnek dogmatikai szempontboacutel is szaacutemos hataacutesa

tapasztalhatoacute ennek megnyilvaacutenulaacutesai eacuterhetők tetten a Digesta egyes

fragmentumaiban642 Iura kategoacuteriaacuteja a leginkaacutebb nyilvaacutenvaloacute moacutedon Paulus egyik

doumlnteacuteseacuteben olvashatoacute

637 Ez a sztoikusoknaacutel a σῶματα eacutes σημαινόμενα fogalmaiban oumllt testet előbbi valamely testi leacutetezőt utoacutebbi pedig ennek nyelvi lekeacutepeződeacuteseacutet jeloumlli amely ebből adoacutedoacutean semmilyen testi vonatkozaacutessal sem biacuter Reacuteszletesen ld WIEACKER Griechische Wurzeln 109 638 DAJCZAK Res incorporalis 100 639 DAJCZAK Res incorporalis 102-103 640 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal is alaacutetaacutemasztja hogy a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacutei Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteiban jelennek meg expressis verbis tovaacutebbaacute meacuteg a gaiusi szoumlveggel teljes egeacuteszeacuteben egyező Digesta-fragmentumban is amely ndash az egyezeacutesből eredően ndash a gaiusi Instituacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute aacutetveacutetel Az oumlsszes toumlbbi Digesta-textus iura eacutes res corporales szembeaacutelliacutetaacutesaacuten alapul Reacuteszletesen ld MONIER Dominium 363 641 MONIER Dominium 364 642 Vouml GIARO Werkmittel 204-205 eacutes kuumlloumlnoumlsen 90 sz jegyzet

177

Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed)

Si viam habeam per tuum fundum et tu me ab ea vi expuleris per longum tempus

non utendo amittam viam quia nec possideri intellegitur ius incorporale nec de

via quis (id est mero iure) detruditur

A jogaacutesz aacuteltal bemutatott eset szerint A-nak uacutetszolgalma van B telkeacuten amelynek

gyakorlaacutesaacuteban azonban B A-t erőszakkal akadaacutelyozza Ilyenkor a jogaacuteszi veacutelemeacuteny

szerint a hosszuacute ideig tartoacute nem gyakorlaacutes aacuteltal (per longum tempus non utendo)

elenyeacuteszik a szolgalom (amittam viam) mivel egy testetlen jogot nem lehet birtokolni eacutes

az uacutetjogboacutel ndash vagyis egy puszta jogosultsaacutegboacutel ndash senkit sem lehet kivetni643 A szoumlveg

elsőkeacutent tehaacutet arra mutat raacute hogy az uacutetszolgalom (via) testetlen jogosultsaacuteg (ius

incorporale) Ennek kapcsaacuten Pichonnaz azt emeli ki hogy a ius incorporale kifejezeacutes

szokatlan a forraacutesokban meacuteg egy helyen fordul elő Iustinianus egy 531-ben kelt

constitutioacutejaacuteban644 A vi expuleris fordulat arra utal hogy a szolgaacuteloacute telek birtokosa

erőszakkal megfosztja a jogosultat az uacutetszolgalomtoacutel Erre azonban csak akkeacutent keruumllhet

sor ha a kocsiuacutet (via) hasznaacutelataacuteban (uti) akadaacutelyozza azt kizaacuterja A veacutegeredmeacuteny az

lesz hogy a hasznaacutelat hosszuacute ideig tartoacute elmaradaacutesaacutenak koumlvetkezmeacutenyekeacutent megszűnik

az uacutet hasznaacutelataacutera feljogosiacutetoacute szolgalom vagyis az idő muacutelaacutesaacutenak jogalakiacutetoacute hataacutesa van

Toumlrteacutenik mindez annak elleneacutere hogy egy testetlen (incorporale) ha uacutegy tetszik puszta

jogosultsaacutegroacutel van szoacute (merum ius) amely felett ilyen mivoltaacuteboacutel eredően nem aacutellhat

fenn birtok ebből eredően az uacutetszolgalom jogosultjaacutet abboacutel kivetni sem lehet ndash nyilvaacuten

detrudere lehetőseacutege csak valamely corpus vonatkozaacutesaacuteban aacutellhatna fenn

Szinteacuten a szolgalmakkal kapcsolatos egy maacutesik Paulus-veacutelemeacuteny is

Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab)

Servitutes praediorum rusticorum etiamsi corporibus accedunt incorporales

tamen sunt et ideo usu non capiuntur vel ideo quia tales sunt servitutes ut non

habeant certam continuamque possessionem nemo enim tam perpetuo tam

continenter ire potest ut nullo momento possessio eius interpellari videatur idem

et in servitutibus praediorum urbanorum observatur

643 Ehhez ld egyezően LEacuteVY Usureceptio 152 644 Vouml PICHONNAZ Res incorporalis 115

178

A mezei telki szolgalmak ndash joacutellehet testi dolgokhoz koumltődnek ndash incorporales resnek

minősuumllnek eacutes ekkeacutent nem lehet elbirtokolni ezeket645 Lehet az is hogy azeacutert van ez

iacutegy mert ezek a szolgalmak olyanok hogy nem lehet őket certa eacutes continua birtokolni

hiszen senki nem birtokolhat egy szolgalmat olyankeacutent folyamatosan hogy birtoklaacutesa

megszakiacutetatlannak legyen tekinthető646 Ugyanez eacuterveacutenyesuumll a vaacuterosi telki szolgalmak

vonatkozaacutesaacuteban is647

Iura eacutes corpora kuumlloumlnboumlző jellegeacuteről tanuacuteskodik egy Ulpianus-szoumlveg is

Ulp D 5 3 18 2 (15 ad ed)

Nunc videamus quae veniant in hereditatis petitione Et placuit universas res

hereditarias in hoc iudicium venire sive iura sive corpora sint

A szoumlveg alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy iura eacutes corpora egyaraacutent a hereditatis petitio taacutergyaacutet

keacutepezik vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden az elhalttoacutel szaacutermazoacute dolog tekintet neacutelkuumll azok

testetlen eacutes testi mivoltaacutera648

Az eddigiek joacutel peacuteldaacutezzaacutek hogy a Digesta doumlnteacuteseiben a res corporales mellett iura

kategoacuteriaacuteja biacutert az elhataacuterolaacutes szempontjaacuteboacutel komolyabb jelentőseacuteggel649 Az

eddigiekhez keacutepest maacutes probleacutemaacutet boncolgat Gaius a Digesta 41 koumlnyveacuteben

Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc)

Incorporales res traditionem et usucapionem non recipere manifestum est

A lakonikus roumlvidseacutegű szoumlveg amely egyeacutebkeacutent egybevaacuteg a gaiusi Instituacutecioacutek egy

toumlredeacutekeacutevel (Gai 2 28) is arroacutel szoacutel hogy a res incorporalest nem lehet sem keacutezről 645 Egyezően LEacuteVY Usureceptio 152 Ehhez ld Watson neacutezeteacutet aki szerint ndash baacuter a textus a szolgalmak elbirtokolhatoacutesaacutegaacuteval fuumlgg oumlssze - keacuterdeacuteses hogy a neacutegy ősi mezei telki szolgalmat eredetileg el lehetett-e birtokolni A jelen szoumlveg mindenesetre mezei telki szolgalmakroacutel beszeacutel aacuteltalaacuteban eacutes a veacutegeacuten hozzaacuteteszi hogy ugyanez iraacutenyadoacute a vaacuterosi telki szolgalmak vonatkozaacutesaacuteban is WATSON Property 23-24 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7 sz jegyzet 646 A certa continua possessio keacuterdeacuteseacutehez ld koumlzeacutepkori eacutes modern kitekinteacutessel CAPOGROSSI COLOGNESI Struttura II 447 647 Ezzel egyezően mind a traditio mind az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacutenek vonatkozaacutesaacuteban Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) csak az elbirtoklaacutest kiemelve Gai 2 19 kizaacuteroacutelag a traditioacutet emliacutetve Gai 2 28 Ehhez ld meacuteg KASER RPR I 44558 BEERMANN Besitzschutz 10 FINKENAUER Stipulation 347 eacutes 86 sz jegyzet 648 Vouml MONIER Dominium 365 Ezzel a szoumlveggel teljesen oumlsszhangban van egy maacutesik Ulpianus-veacutelemeacuteny is (Ulp D 44 2 7 4 [75 ad ed]) amely szerint a hereditatis petitio taacutergya minden a hagyateacutekban leacutevő testi dolog eacutes kereset egyaraacutent (et corpora et actiones omnes quae in hereditate sunt videntur in petitionem deduci) 649 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld meacuteg az alaacutebbi szoumlvegeket is Pap D 5 2 15 2 (14 quaest) Scaev D 18 4 22 (2 resp) Ulp D 39 2 13 1 (53 ad ed)

179

keacutezre aacutetadni sem elbirtokolni A forraacutesszoumlveg alapjaacuten tehaacutet az a klasszikus jogi neacutezet

laacutetszik koumlrvonalazoacutedni hogy a res incorporales sem a traditioacutera sem pedig az

elbirtoklaacutesra nem alkalmasak Ennek haacutettereacuteben ndash Monier meglaacutetaacutesa szerint ndash az a

felfogaacutes aacutellhat amely szerint a tulajdon alapvető eleme hogy egy fizikai eacutertelemben vett

dolog a tulajdonos legteljesebb koumlrű eacutelvezeteacutere rendelt vagyis a tulajdon az egyetlen

olyan jogi eacutertelemben vett hatalom amelynek a materiaacutelis eacutertelemben vett dolog

alaacutevethető650

Veacutegezetuumll a Digestaacuteban talaacutelhatoacute forraacutesok koumlzoumltt utolsoacutekeacutent eacuterdemes emliacuteteni a dolgok

osztaacutelyozaacutesaacuteval foglalkozoacute titulus egyik Gaiustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacutekeacutet amely szoumlvegeacutet

tekintve teljes egeacuteszeacuteben megegyezik a gaiusi Instituacutecioacutek vonatkozoacute szoumlvegeacutevel

Gai D 1 8 1 1 (2 inst)

Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales corporales hae

sunt quae tangi possunt veluti fundus homo vestis aurum argentum et denique

aliae res innumerabiles incorporales sunt quae tangi non possunt qualia sunt

ea quae in iure consistunt sicut hereditas usus fructus obligationes quoquo

modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales

continentur nam et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod

ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo

pecunia nam ipsum ius successionis et ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius

obligationis incorporale est eodem numero sunt et iura praediorum urbanorum

et rusticorum quae etiam servitutes vocantur

A jelen szoumlveg szerepelteteacutese vezet a gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek szoumlvegeinek

vizsgaacutelataacutehoz Az maacuter első tekintetre laacutetszik hogy a kiindulaacutesi alap az hogy a res

corporales koumlreacuten tuacutelmenően vannak olyan dolgok mint amilyenek leacutenyege valamilyen

jogban aacutell a klasszikus peacuteldaacutek ebben a koumlrben a hereditas a koumltelmek a szolgalmak

Meglepő moacutedon a tulajdon nem jelenik meg ezek koumlzoumltt mi toumlbb soha nem is fogtaacutek fel

res incorporaliskeacutent 651 Eacuterdekes megaacutellapiacutetaacutes hogy a mindennapi beszeacutedben a

tulajdonjog elbirtoklaacutesaacutet akkeacutent szokaacutes emlegetni mint a dolog elbirtoklaacutesaacutet joacutellehet

ebben az esetben nem a dolog keruumll elbirtoklaacutesra hanem a felette fennaacutelloacute tulajdonjog652

650 MONIER Dominium 367 651 Ld BUCKLAND Manual 108 652 Ezzel egyezően BUCKLAND Manual 109

180

Eme bevezető gondolatok utaacuten eacuterdemes reacuteszletesebben is megvizsgaacutelni a gaiusi eacutes vele

paacuterhuzamosan a iustinianusi szoumlveget

3 2 A res incorporalis kifejezeacutes Gaius Instituacutecioacuteiban eacutes Iustinianusnaacutel

A res corporales eacutes incorporales fogalompaacuter kapcsaacuten a romanisztikaacuteban koumlzel egyoumlntetű

a gaiusi Instituacutecioacutekra toumlrteacutenő utalaacutes653 azzal a megszoriacutetaacutessal azonban hogy nagy

bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute hogy a kifejezeacutest ebben a formaacuteban nem Gaius talaacutelta ki az a

sajaacutet koraacuteban szeacuteles koumlrben elterjedt eacutes hasznaacutelatos volt iacutegy okszerű hogy ő maga is

alkalmazza654

Gai 2 12-14 Inst 2 2 pr ndash 3

(12) Quaedam praeterea res corporales

sunt quaedam incorporales (13)

Corporales hae sunt quae tangi possunt

velut fundus homo vestis aurum

argentum et denique aliae res

innumerabiles (14) Incorporales sunt

quae tangi non possunt qualia sunt ea

quae in iure consistunt sicut hereditas

ususfructus obligationes quoquo modo

contractae nec ad rem pertinet quod in

hereditate res corporales continentur et

fructus qui ex fundo percipiuntur

corporales sunt et id quod ex aliqua

(pr) Quaedam praeterea res corporales

sunt quaedam incorporales (1)

Corporales eae sunt quae sui natura tangi

possunt veluti fundus homo vestis

aurum argentum et denique aliae res

innumerabiles (2) Incorporales autem

sunt quae tangi non possunt qualia sunt

ea quae in iure consistunt sicut hereditas

usus fructus obligationes quoquo modo

contractae nec ad rem pertinet quod in

hereditate res corporales continentur

nam et fructus qui ex fundo percipiuntur

corporales sunt et id quod ex aliqua

653 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld BONFANTE Proprietagrave I 10-11 KASER Gaius 143 WIEACKER Griechische Wurzeln 105 KASER RPR I 376 JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash

MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht 82 SANFILIPPO Istituzioni 68-69 TALAMANCA Istituzioni 379-380 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 53 FOumlLDI ndashHAMZA 278 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 265 Megjegyzendő ugyanakkor hogy egyfelől nem az oumlsszes szerző hivatkozik kifejezetten Gaiusra eme csoportosiacutetaacutes kapcsaacuten ld pl BENEDEK Dologi jog 2 Maacutesfelől kiemelendő hogy nem minden szerzőneacutel fordul elő ez a paacuterosiacutetaacutes hiaacutenyzik pl SCHULZ ClRL GUARINO Diritto romano eseteacuteben 654 Ld BRETONE Fondamenti 172-173 DAJCZAK Res incorporalis 100-101 Ezzel reacuteszben ellenteacutetesen Kaser aki szerint ndash oumlsszehasonliacutetva az Instituacutecioacutek felfogaacutesaacutet egy Iavolenus- eacutes egy Maecianus-veacutelemeacutennyel (Iav D 12 6 46 [4 ex Plaut] Maec D 32 95 [2 fideicomm]) ndash Gaius res incorporalis-megkoumlzeliacuteteacutese teljesseacuteggel egyedi Veacutelemeacutenyeacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy a gaiusi neacutezet szerint a res incorporales koumlreacutebe tartozik a peacutenz is Ld KASER Gaius 144

181

obligatione nobis debetur plerumque

corporale est veluti fundus homo

pecunia nam ipsum ius successionis et

ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius

obligationis incorporale est eodem

numero sunt iura praediorum urbanorum

et rusticorum

obligatione nobis debetur plerumque

corporale est veluti fundus homo

pecunia nam ipsum ius hereditatis et

ipsum ius utendifruendi et ipsum ius

obligationis incorporale est (3) Eodem

numero sunt iura praediorum urbanorum

et rusticorum quae et servitutes vocantur

A Gaius-szoumlveg előszoumlr kuumlloumlnbseacuteget tesz res keacutet kategoacuteriaacuteja corporales eacutes incorporales

koumlzoumltt Ezt koumlvetően megmondja hogy ami corporales azt meg lehet eacuterinteni (tangi

possunt) majd roumlgtoumln peacuteldaacutekat is felsorol telek rabszolga ruha arany ezuumlst A

felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű amit mi sem bizonyiacutet jobban hogy a peacuteldaacutek

utaacuten szerepel hogy ugyaniacutegy corporalis meacuteg szaacutemtalan maacutes dolog is (aliae res

innumerabiles) Ezt koumlvetően ndash az eddigiekhez hasonloacutean ndash megmondja mit eacutert res

incorporales alatt azokat amelyeket nem lehet megeacuterinteni (tangi non possunt) Ehhez

kapcsoloacutedik az az aacutelliacutetaacutes hogy ilyen tehaacutet nem megeacuterinthető dolgok azok amelyeknek

valamilyen jog a leacutenyege Ez utoacutebbiak koumlreacuteben is emliacutet peacuteldaacutekat hereditas ususfructus

vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek (obligationes quoquo modo

contractae) Laacutethatoacute tehaacutet hogy a kuumlloumlnbseacutegteacutetel alapja tisztaacuten a fizikai eacutertelemben vett

eacuterzeacutekelhetőseacuteghez megeacuterinthetőseacuteghez koumltődik655 Ezen a ponton tisztaacutezza hogy a res

incorporales szempontjaacuteboacutel nem relevaacutens hogy a hereditas koumlreacutebe testi taacutergyak

tartoznak sem az hogy a haszoneacutelvezet koumlreacuteben koumlvetelt gyuumlmoumllcs testi sem pedig az

hogy amivel a maacutesik feacutel a koumltelem alapjaacuten nekuumlnk tartozik az is toumlbbnyire testi taacutergy

mint amilyen a telek a rabszolga a pecunia656 Mindennek indoka az hogy maga az

oumlroumlkleacutesi jogosultsaacuteg a haszoneacutelvezeti jogosultsaacuteg valamint a koumltelmi jogosultsaacuteg

incorporale Veacuteguumll megjegyzi hogy ugyanebbe a koumlrbe azaz a res incorporales

csoportjaacuteba tartoznak a vaacuterosi eacutes a mezei telki szolgalmak is Eacuterdekes Monier

megaacutellapiacutetaacutesa az elemzett Gaius-szoumlveg kapcsaacuten mivel szerinte ezen a helyen Gaius

arroacutel taacutejeacutekoztat hogy vannak olyan dolgok amelyek egyszerre biacuternak fizikai eacutes jogi

leacutettel miacuteg maacutes dolgok valoacutejaacuteban csak jogi fogalmak ekkeacutent csak olyankeacutent emliacutethetők

655 Vouml ATZERI Natura e ius naturale 744 656 A szoumlvegben szereplő rsquovelutrsquo kifejezeacutesből eredően feltehető hogy ez a felsorolaacutes is pusztaacuten peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű

182

mint a jogon beluumlli leacutetezők657 Monier aacutellaacutespontjaacuteval szemben ugyanakkor eacuterdemes uacutejfent

utalni Lucretius illetve Seneca felfogaacutesaacutera leacutenyegeacuteben egyikuumlk neacutezeteacuteből sem

koumlvetkezik a Monier aacuteltal vallott neacutezet Ennek kapcsaacuten pedig azt kell figyelembe venni

hogy ha el is fogadjuk hogy a filozoacutefiai eacutes retorikai hagyomaacuteny nem koumlzvetlen aacutetveacutetel

keacutepeacuteben hatott a jogaacuteszi gondolkodaacutesra a hataacutes teacutenye minden keacutetseacuteget kizaacuteroacute Mindebből

koumlvetkezően tehaacutet Monier aacutellaacutespontja nem aacutell maradeacutektalan oumlsszhangban a forraacutesokkal

Ami a Gaius-szoumlveg taacutegabb a dologosztaacutelyozaacutesokhoz koumltődő kontextusaacutet658 illeti

megaacutellapiacutethatoacute hogy Gaius a dolgok vonatkozaacutesaacuteban elsőkeacutent azt hangsuacutelyozza hogy

egyes dolgok in patrimonio maacutesok extra patrimonuim talaacutelhatoacutek (Gai 2 1) Alapvető

felosztaacutesa a dolgok koumlreacuteben hogy azok lehetnek isteni eacutes emberi jog alaacute tartozoacutek (Gai 2

2) Ezt koumlvetően mutatja be az isteni jog alaacute tartozoacute dolgokat (Gai 2 3) tovaacutebb osztva

azokat res sacrae (Gai 2 4-5) religiosae (Gai 2 6-7) eacutes sanctae (Gai 2 8)

csoportjaira Ezek vonatkozaacutesaacuteban megaacutellapiacutetja hogy ezek egyszersmind mindig nullius

in bonis vannak Az emberi jog alaacute tartozoacute dolgok toumlbbnyire beleszaacutemiacutethatnak valakinek

a vagyonaacuteba de meglehet hogy neacutemely esetekben ez nincs iacutegy mint peacuteldaacuteul az olyan

hagyateacuteki taacutergyak eseteacuteben amelyeknek nincs oumlroumlkoumlsuumlk (Gai 2 9) Ezzel vezet aacutet az

emberi jog alaacute tartozoacute dolgok bemutataacutesaacutera (Gai 2 10) amelyek tovaacutebb osztva lehetnek

publicae eacutes privatae (Gai 2 11) Ezt koumlvetően iacuter a res corporales eacutes incorporales

kategoacuteriaacuteiroacutel (Gai 2 12-14)659 Ezt koumlvetően azonban (Gai 2 14a skk) hirtelen aacutetteacutert a

res mancipi eacutes nec mancipi felosztaacutesra660

657 Vouml MONIER Dominium 362 bdquoIl y a donc des choses ayant agrave la fois une existence physique et une existence juridique et drsquoautres choses qui sont en realiteacute des notions juridiques et qui nrsquoont agrave proprement parler drsquoexistence que dans la laquo vie du droit raquohelliprdquo 658 Ami a szoumlveghagyomaacutenyt illeti megjegyzendő hogy a romanistaacutek szerint a reacuteszletek szintjeacuten a szoumlvegrekonstrukcioacute pontossaacutega aacuteltalaacuteban keacutetseacutegesnek tekinthető ugyanakkor a szoumlvegek sorrendje vonatkozaacutesaacuteban ilyen keacutetelyek maacuter nem meruumllnek fel Ehhez ld GROSSO Cose 11 KRELLER Res 583 585 DAJCZAK Res incorporalis 108-109 659 Ezzel a gondolatmenettel egyezően DAJCZAK Res incorporalis 109 660 Baacuter a szoumlveg ezen a ponton erősen hiaacutenyos meacutegis feltehető hogy van valamilyen oumlsszefuumlggeacutes a dolgok ilyen keacutetfeacutele felosztaacutesa koumlzoumltt Ehhez ld DAJCZAK Res incorporalis 108 ismertetve a vonatkozoacute fontosabb neacutezeteket is Grosso uacutegy veacuteli hogy a mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes volt az elsődleges a corporalis ndash incorporalis paacuterosiacutetaacutest csak a szerzeacutesmoacutedokat tisztaacutezandoacute vezette be mivel a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes csak a testi dolgokra terjedt ki amely koumlrbe eredetileg a szolgalmak is szaacutemiacutetottak Vouml ennek kapcsaacuten GROSSO Cose 65 bdquoProbabilmente nellrsquoepoca originaria quando la nostra distinzione si formograve le servitugrave rustiche che nel diritto classico sono iura sul fondo altrui erano qualche cosa di corporale e si identificavano colla porzione di terreno su cui si esercitavano [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg KRELLER Res 589 Dajczak emellett ismerteti maacutes szerzők (Robbe Zamorani) neacutezeteit is akik uacutegy veacutelteacutek hogy Gaius a res corporalis ndash incorporalis felosztaacutest tekintette elsődlegesnek Ezzel egyszersmind azt is aacutelliacutetjaacutek hogy a jogaacuteszok szaacutemaacutera aacuteltalaacuteban jelentősebb volt az előbbi beosztaacutes Ehhez reacuteszletesen ld DAJCZAK Res incorporalis 110-111 A magunk reacuteszeacuteről ebben a vonatkozaacutesban Dajczak sajaacutet veacutelemeacutenyeacutevel eacutertuumlnk egyet amely szerint a res corporales ndash incorporales valamint a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes leacutenyegeacuteben egymaacutestoacutel fuumlggetlen paacuterosiacutetaacutesok voltak Ld DAJCZAK Res incorporalis 112

183

A iustinianusi Instituacutecioacutekban szereplő szoumlveg csaknem teljes egeacuteszeacuteben megegyezik a

gaiusi textussal az elteacutereacutesek jobbaacutera csak stilaacuteris jellegűek ndash ilyen peacuteldaacuteul az autem

illetőleg a nam beilleszteacutese a szoumlvegbe egy-egy helyen de ugyaniacutegy az eae neacutevmaacutes

hasznaacutelata hae helyett tovaacutebbaacute a veluti kifejezeacutes hasznaacutelata a gaiusi velut helyett661

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szoumlveg eme vaacuteltozata tartalmilag megegyezik a gaiusi szoumlveggel

az egyetlen jelentősebbnek tűnő elteacutereacutes a res corporalesra vonatkozoacute sui natura betoldaacutes

Mindent egybevetve azonban ez a kiegeacutesziacuteteacutes sem moacutedosiacutetja a szoumlveg egeacuteszeacutenek

eacutertelmeacutet mindoumlssze animorum caecitate662 keruumllhetett bele a szoumlvegbe annak

megerősiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja hogy a testi ndash testetlen mivolt koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel minden

esetben a termeacuteszetből ered663 Pontosiacutetaacutes jellegű tehaacutet a betoldaacutes amely egyfelől a jobb

eacuterthetőseacuteget szolgaacutelja maacutesfelől pedig ndash mivel a jogaacuteszkeacutepzeacutesben hasznaacutelt munkaacuteroacutel van

szoacute ndash magyaraacutezatkeacutent is felfoghatoacute Pedagoacutegiai ceacutelja (is) volt tehaacutet a naturaacutera utalaacutesnak

mivel a res corporales eseteacuteben a megeacuterinthetőseacuteg egyenes koumlvetkezmeacutenye eme dolgok

sajaacutetos termeacuteszeteacutenek a megeacuterinthetőseacutegnek Egyeacutertelműveacute vaacutelik tehaacutet hogy a res

corporales reacuteszeacutet keacutepezik a fizikai vilaacutegnak ekkeacutent pedig az ember szaacutemaacutera lehetőveacute

vaacutelik ezeknek az emberi eacuterzeacutekszervek aacuteltali felfogaacutesa iacutegy tehaacutet az elhataacuterolaacutes koumlreacuteben

nem marad keacutetseacuteg664

4 Megaacutellapiacutetaacutesok a peacutenz res incorporalis mivoltaacutera vonatkozoacutean

Az eddigi elemzeacutes nyomaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Digesta szoumlvegei koumlzoumltt tuacutelnyomoacute

toumlbbseacutegben olyan textusok szerepelnek amelyekben res corporales kontrapoziacutecioacutejakeacutent

iuraacutera toumlrteacutenik utalaacutes res incorporales helyett amiacuteg Gaiusnaacutel eacutes Iustinianusnaacutel res

corporales eacutes incorporales egybeveteacuteseacutere keruumll sor A gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek

res corporalest eacutes incorporalest koumlruumlliacuteroacute szoumlvegeiben az elvaacutelasztaacutes alapja ndash

oumlsszhangban a filozoacutefiai eacutes retorikai hagyomaacutennyal ndash a megeacuterinthetőseacuteg Az emliacutetett

szoumlvegekben szaacutemos peacutelda olvashatoacute mind az előbbi mind pedig az utoacutebbi csoportba

tartozoacute dolgokra neacutezve A testi dolgok peacuteldaacutei telek rabszolga ruha arany ezuumlst a bdquomeacuteg

szaacutemtalan maacutes dolog isrdquo fordulat mutatja a felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegeacutet A

661 Eme meglaacutetaacutessal egyezően ld MONIER Dominium 363 662 Hasonloacute eacutertelemben aacutem keveacutesbeacute draacutemai kifejezeacutessel ld meacuteg Cic de leg 1 47 bdquo[hellip] vero animis omnes tenduntur insidiae [hellip]rdquo 663 Vouml WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo 227-228 A termeacuteszetes rendre utalaacutes ndash mint az koraacutebban maacuter laacutethatoacute volt ndash a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban is tetten eacuterhető ehhez ld pl Cels D 50 17 188 1 (17 dig) 664 ATZERI Natura e ius naturale 745

184

testetlen dolgok koumlreacutebe utal mindent aminek valamilyen jog a leacutenyege felsorolt peacuteldaacutei

pedig a hagyateacutek a haszoneacutelvezet vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek

Ennek kapcsaacuten mindkeacutet szoumlveg felhiacutevja a figyelmet arra hogy a res incorporales

koumlreacuteben emliacutetett peacuteldaacutek objektiacuteve tehaacutet mindig ebbe a dologosztaacutelyba tartoznak tekintet

neacutelkuumll arra hogy akaacuter a hagyateacutek akaacuter a haszoneacutelvezet akaacuter a szerződeacuteses koumltelmek

koumlreacutebe rendszerint testi taacutergyak tartoznak A koumltelmek koumlreacuteben szerepeltethető testi

taacutergyakra neacutezve hoz mindkeacutet szoumlveg tovaacutebbi peacuteldaacutekat telek rabszolga pecunia Ez

pedig az a pont ahol meg kell aacutellapiacutetani hogy a gaiusi eacutes enneacutel fogva a iustinianusi

megkoumlzeliacuteteacutes nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Az eddigiek alapjaacuten ugyanis laacutethatoacute volt

hogy a klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben tendenciaszerűen eacuterveacutenyesuumllt egy kimondott-

kimondatlan eacutes nem is felteacutetlenuumll eacuteles kuumlloumlnbseacutegteacutetel pecunia eacutes pecunia numerata

vonatkozaacutesaacuteban Az előbbi a peacutenzt mint fizeteacutesi- eacutes csereeszkoumlzt eacuterteacutekmeacuterőt az utoacutebbi

mindezek megjeleniacuteteacuteseacutere szolgaacuteloacute konkreacutet eacutermepeacutenzt jeloumlli Nyugodt sziacutevvel aacutelliacutethatoacute

hogy Gaius szoacutehasznaacutelata ehelyuumltt sokkal inkaacutebb a koumlznapi beszeacutedfordulatokat tuumlkroumlzi

semmint szabatos jogi terminoloacutegiaacutet665 Egyfelől ugyanis a pecunia eacutes pecunia numerata

koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg (vagy eacuteppen oumlsszefuumlggeacutes) maacutesfelől pedig a gaiusi (eacutes iustinianusi) res

incorporales felfogaacutes alapjaacuten nem keacutetseacuteges hogy a peacutenz eacutes a peacutenzkoumlveteleacutes elvaacutelik

egymaacutestoacutel a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelem taacutergya a peacutenzfizeteacutesre iraacutenyuloacute

koumltelezettseacuteg amely a maacutesik feacutel oldalaacuten koumlveteleacutesi jogkeacutent jelenik meg ez a pecunia

Emellett ugyanakkor keacutetseacutegtelenuumll igaz hogy a peacutenzfizeteacutesi koumltelezettseacuteg valamely

peacutenzdarabok aacuteltal megjeleniacutetett konkreacutet peacutenzoumlsszegre vonatkozik ez a pecunia

numerata amely a peacutenzfizeteacutesi koumltelezettseacuteg ndash peacutenzfizeteacutesre vonatkozoacute koumlveteleacutesi jog

taacutergya lesz A gaiusi szoacutehasznaacutelatot az indokolhatja hogy ekkor meacuteg nem keruumllt sor a

koumltelem taacutergyaacutenak szabatos eacutes szisztematikus elemzeacuteseacutere ezen tuacutelmenően pedig a

vizsgaacutelt szoumlveg koumlzponti motiacutevuma ekkeacutent a szerző szeme előtt lebegő ceacutel is a res

corporales eacutes incorporales mibenleacuteteacutenek megeacuterteteacutese kuumlloumlnoumls tekintettel utoacutebbinak arra

a tulajdonsaacutegaacutera hogy az abba a koumlrbe tartozoacute dolgok akkor is testetlenek ha

teacutenylegesen testi taacutergyak alkotjaacutek a res incorporalist666

665 Nem ez az egyetlen esete ennek a szoacutehasznaacutelat koumlruumlli bizonytalansaacutegnak Ehelyuumltt elegendő csupaacuten a legis actioacutek gaiusi modelljeacutere utalni amely a Gellius aacuteltal vaacutezolt seacutemaacutetoacutel toumlbb ponton elteacuter Ezeknek az elteacutereacuteseknek az eacuterthető alapja az hogy Gaius a legis actioacutek legutolsoacute hasznaacutelatba leacutevő vaacuteltozataacutet mutatta be amely minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint elteacutert annak eredeti formaacutejaacutetoacutel Mindazonaacuteltal ennek az elteacutereacutesnek tudhatoacute be peacuteldaacuteul a romanisztikaacuteban Jhering szegeacuteny obsitosakeacutent ismertteacute vaacutelt toumlrteacutenet Reacuteszletesen ld ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 156-158 eacutes 182-184 666 Ez a gondolatmenet alaacutetaacutemaszthatoacute mindazzal amit Bessenyő Andraacutes a res incorporales gyakorlati jelentőseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben iacuter Kiindulaacutesi pontja hogy a vagyont alkotoacute egyes vagyontaacutergyak mindegyikeacutenek koumlzoumls vonaacutesa hogy valamilyen ndash peacutenzben kifejezhető ndash eacuterteacutekkel biacuternak amelyet a

185

VIII Reacuteszoumlsszegzeacutes a res a res quae pondere numero mensura constant eacutes a res

incorporales vizsgaacutelataacutenak hozadeacutekai

A communis opinio alapjaacuten laacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszok kategorikusan nem foglaltak

aacutellaacutest a peacutenz dologi jogi minősiacuteteacuteseacutevel kapcsolatban Ennek oka talaacuten az

osztaacutelyozaacutesoktoacutel az elvi rendszerezeacutestől valoacute idegenkedeacutesuumlk lehetett joacutellehet eacuterzeacutekelteacutek

a peacutenz sajaacutetos jellegeacutet is

A communis opinioacutehoz kapcsoloacutedik a peacutenz bdquohelyettesiacutethetőrdquo voltaacutenak vizsgaacutelata

valamint a res incorporalis keacuterdeacuteseacutenek koumlruumlljaacuteraacutesa A forraacutesok alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a

bdquohelyettesiacutethető dolgokrdquo koumlreacuteben bizonyos fokig elvaacutelaszthatoacutek egymaacutestoacutel a pecunia eacutes a

pecunia numerata kifejezeacutesek Ez a kettősseacuteg nem csupaacuten a res quae pondere numero

mensura constant koumlreacuteben eacuterhető tetten hanem a kincstalaacutelaacutes kapcsaacuten is eacuterzeacutekelhető

hogy a pecunia kifejezeacutes rsquopeacutenzben kifejezhető vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegersquo eacutertelemben

jelenik meg veacutegső soron tehaacutet rsquopeacutenzeacuterteacutekrsquo jelenteacutest vesz magaacutera a depositio pecuniae

fordulat koumlreacuteben Hasonloacutean a res incorporales vonatkozaacutesaacuteban is laacutethatoacute a szoumlvegek

elemzeacutese nyomaacuten hogy a pecunia az ami nem minden esetben biacuter testi mivolttal ami ndash

meglaacutetaacutesunk szerint ndash uacutejfent alaacutetaacutemasztja a pecunia eacutes a pecunia numerata kifejezeacutesek

koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget meacuteg akkor is ha a gaiusi textus szoacutehasznaacutelata ebben a

vonatkozaacutesban keacutetseacutegekre adhat alapot667 A keacuterdeacutes ezen a ponton az lehet hogy miben

aacutellt teacutenylegesen a roacutemai jogaacuteszok aacuteltal eacuterzeacutekelt sajaacutetos jelleg amit a szekunder irodalom

a peacutenz kettős termeacuteszeteacutevel vagy a pecunia kifejezeacutes metonimikus eacutertelmeacutevel iacuter le Az

elveacutegzett vizsgaacutelatok alapjaacuten elfogadhatoacutenak tűnik az a neacutezet hogy a fizeteacutes illetőleg a

fizeteacutes aacuteltali kiadaacutes az a momentum amely a peacutenz termeacuteszete szempontjaacuteboacutel doumlntő

jelentőseacutegű a fizeteacutes ezaacuteltal a peacutenz kiadaacutesa a peacutenz termeacuteszeteacuteből ered

legkoumlnnyebben akkeacutent lehet meghataacuterozni hogy megmondjuk mennyi is az adott testi vagyontaacutergy piaci eacuterteacuteke Ha a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző harmadik szemeacutelynek valamilyen joga aacutell fenn a tulajdonos dolgaacuten akkor ennek a behataacutesi lehetőseacutegnek terhelik a tulajdonost ekkeacutent a dolog eacuterteacutekeacutevel csak annyiban szaacutemolhat amennyiben az a vagyonaacuteba tartozik Incorporalia eseteacuteben viszont a helyzet az hogy ezek eacuterteacuteke nem egyezik meg azokkal a cselekveacutesi lehetőseacutegekkel amelyek a jogosultat megilletik legkeveacutesbeacute pedig annak a testi taacutergynak az eacuterteacutekeacutevel amelyhez incorporalia kapcsoloacutednak Reacuteszletesen ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 266 667 Leacutenyegeacuteben ezzel egyezően foglal aacutellaacutest Bretone is amikor azt hangsuacutelyozza hogy peacutenz helye a testi dolgok koumlzoumltt van hiszen aacutetruhaacutezhatoacute eacutes elbirtokolhatoacute Mindez azonban csak annyit jelent hogy a pecunia testi taacutergyakboacutel joumln leacutetre vagyis adott egy corpus ami a kuumllvilaacutegban feleacutepiacuteti maga a pecunia azonban nem testi taacutergy Vouml BRETONE Fodamenti 128

186

Egy taacutegabb gondolati rendszerbe helyezve a fizeteacutest illetve a peacutenz kiadaacutesaacutenak aktusaacutet

azt laacutethatjuk hogy a peacutenz eme leacutenyegi jellemzője aacuteltal a kereskedelmi forgalom

eszkoumlzeacuteveacute vaacutelik668 Ennek az elgondolaacutesnak van nyoma a roacutemai jog forraacutesaiban is

meacutegpedig Paulus egyik veacutelemeacutenyeacuteben amely az adaacutesveacutetel eredeteacutevel foglalkozik669

Paul D 18 1 1 pr (33 ad ed)

Origo emendi vendendique a permutationibus coepit Olim enim non ita erat

nummus neque aliud merx aliud pretium vocabatur sed unusquisque secundum

necessitatem temporum ac rerum utilibus inutilia permutabat quando plerumque

evenit ut quod alteri superest alteri desit Sed quia non semper nec facile

concurrebat ut cum tu haberes quod ego desiderarem invicem haberem quod tu

accipere velles electa materia est cuius publica ac perpetua aestimatio

difficultatibus permutationum aequalitate quantitatis subveniret Eaque materia

forma publica percussa usum dominiumque non tam ex substantia praebet quam

ex quantitate nec ultra merx utrumque sed alterum pretium vocatur

Toumlbben megaacutellapiacutetjaacutek hogy a Paulus-textus Arisztoteleacutesz felfogaacutesaacutera vezethető vissza670

A szoumlveg egy gazdasaacutegtoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes arroacutel hogy milyen leacutepeacutesekben vaacuteltotta fel az

adaacutesveacutetel a csereacutet671 A szoumlveg szerint az adaacutesveacutetel a csereuumlgyletekből (permutationibus)

ered672 Egykor ugyanis nem leacutetezett eacutermepeacutenz (nummus) eacutes nem is hiacutevtaacutek az egyiket

aacuterunak a maacutesikat pedig aacuternak Abban az időben mindenki az idők eacutes dolgok szuumlkseacutege673

szerint elcsereacutelte a szaacutemaacutera haszontalant valami hasznosra minthogy gyakorta előfordult

hogy valamiből az egyiknek feleslege van a maacutesiknak pedig eacuteppen az hiaacutenyzott Mivel

azonban a szuumlkseacutegletek nem mindig eacutes nem koumlnnyen talaacutelkoztak kivaacutelasztottak egy

olyan anyagot (electa materia) amelynek koumlzoumls eacutes aacutellandoacute becseacuterteacuteke (cuius publica ac

perpetua aestimatio) a mennyiseacuteg egyenlőseacutegeacuteneacutel fogva (aequalitate quantitatis) a 668 Vouml ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 130 669 Taacutegabb kontextusban az adaacutesveacutetel egy maacutesik szegmentumaacutehoz ld JAKAB Stipulationes 670 Ld ehhez kuumlloumlnoumlsen BRETONE Fondamenti 129 WOLTERS Nummi signati 356 Kuumlloumln kiemelendő ebben a vonatkozaacutesban Bessenyő Andraacutes neacutezete aki kezdetben raacutemutat az bdquoarisztoteleacuteszi tanmeserdquo eacutes a Paulus-szoumlveg koumlzoumltti kapcsolatra utoacutebb azonban hangsuacutelyozza hogy az arisztoteleacuteszi felfogaacutes egy τόπος az adott kor szeacuteles koumlrben ismert eacutes elfogadott tudomaacutenyos neacutezete eacutes ebből adoacutedi az a teacuteny is hogy Paulusnaacutel is megjelennek ennek a neacutezetnek egyes elemei Ezzel egyuumltt ugyanakkor azt is hangsuacutelyozza hogy egyeacuteb eacuterdemi paacuterhuzam nem mutathatoacute ki a keacutet szoumlveg koumlzoumltt Reacuteszletesen ld BESSENYŐ A peacutenz 222 eacutes 225 671 SCHERMAIER Materia 296 672 SCHERMAIER Materia 296 BESSENYŐ A peacutenz 222 WOLTERS Nummi signati 357 673 Ehhez hasonloacutean Arisztoteleacuteszneacutel a Nikomakhoszi Etikaacuteban (1133a) ez a csereuumlgyletek koumlzoumls mozgatoacuterugoacuteja a χρεία vagyis az igeacuteny a szuumlkseacuteglet Ehhez ld meacuteg HOLLANDER Money 8

187

csereuumlgyletek neheacutezseacutegeinek oldaacutesaacutet szolgaacutelhatta (difficultatibus permutationum

subveniret) Ez az anyag hivatalos formaacuteba verve (ea materia forma publica percussa)

nem annyira a kuumllvilaacutegban megjelenő bdquomateriaacutelis szubsztraacutetumnaacutelrdquo674 (substantia) mint

inkaacutebb mennyiseacutegeacuteneacutel (quantitate) fogva alkalmas a hasznaacutelatra eacutes a tulajdonszerzeacutesre

(usum dominiumque praebet) Innentől kezdve nevezik az egyiket aacuterunak (merx) a

maacutesikat aacuternak (pretium)

Bessenyő Andraacutes eacutes vele leacutenyegeacuteben egyezően Schermaier is uacutegy laacutetja hogy Paulus a

peacutenz fejlődeacuteseacutenek keacutet leacutepeacuteseacutet iacuterja le elsőkeacutent lehet emliacuteteni egy bizonyos anyagnak a

kivaacutelasztaacutesaacutet (electa materia) amely anyaghoz koumlzoumls eacutes aacutellandoacute becseacuterteacuteket taacutersiacutetottak

(publica ac perpetua aestimatio) iacutegy a mennyiseacutegi egyenlőseacuteg folytaacuten (aequalitas

quantitatis) koumlnnyiacutetett a cserefolyamatokon675 Schermaier ennek kapcsaacuten kiemeli hogy

ebben az aacutellapotban a kivaacutelasztott anyag jogi eacutertelemben meacuteg nem minősuumll peacutenznek

leacutenyegeacutet tekintve az ugyanolyan aacuteru mint baacutermely maacutesik vagyis ehelyuumltt meacuteg csak egy

Zwischenware reacuteveacuten igyekeztek megkoumlnnyiacuteteni a csere okozta neheacutezseacutegeket676 Gaius is

utal arra hogy kezdetben a peacutenzfizeteacutes nem leszaacutemlaacutelaacutes hanem lemeacutereacutes aacuteltal toumlrteacutent677

vagyis peacutenz gyanaacutent meacuteg nem valamely kivaacutelasztott anyag szolgaacutelt ezt a szerepet csak a

suacutely aacuteltal volt keacutepes betoumllteni678 Bessenyő arra mutat raacute hogy a Zwischenware ndash az aacuteltal

hasznaacutelt kifejezeacutessel numeacuteraire ndash mennyiseacutege aacuteltal oldja a csereacuteben rejlő neheacutezseacutegeket

eacutes ebben a faacutezisban az egyetlen felmeruumllhető probleacutema ennek a peacutenzaacuterunak az egyeacuten

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute teacutenyleges mennyiseacutege mivel csak ez szab hataacutert annak hogy eme

peacutenzaacuteru koumlzbejoumltteacutevel mely aacuterukat lesz keacutepes megszerezni679 A koumlvetkező fontos leacutepeacutes a

vert peacutenz megjeleneacutese volt Erre utal a materia mellett a forma publica percussa

kifejezeacutes a publica ac perpetua aestimatio biztosiacutetaacutesa eacuteppen a forma publica percussa

aacuteltal vaacutelt lehetőveacute A publica ac perpetua aestimatio jelentőseacutege pedig abban aacutell hogy

ebből ered az eacuterteacutekegyenlőseacuteg vagyis a hasznaacutelatot eacutes a tulajdonjogot eacuteppen az eacutermeacutere

674 A kifejezeacutes Bessenyő Andraacutestoacutel szaacutermazik ld BESSENYŐ A peacutenz 226 675 SCHERMAIER Materia 297 676 SCHERMAIER Materia 297 BESSENYŐ A peacutenz 222 Ezzel egyezően fogalmaz Wolters is amikor Arisztoteleacutesz Politikaacutejaacutenak egy passzusaacutet elemzi (1257a) eacutes raacutemutat arra hogy az Arisztoteleacutesz aacuteltal leiacutert peacutenz egyeacutertelműen Zwischenware A Nikomakhoszi Etikaacuteban (1133a-b) Arisztoteleacutesz finomiacutetja a peacutenz mibenleacuteteacutere vonatkozoacute felfogaacutesaacutet Fontos jellemzőkeacutent emeli ki hogy a peacutenz a szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacutese koumlreacuteben minden dolog meacutereacuteseacutere eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera szolgaacutel valamint taacutersul hozzaacute minden joumlvőbeli csere garanciaacuteja is Reacuteszletesen ld WOLTERS Nummi signati 351 677 Vouml Gai 1 122 bdquotunc igitur et qui dabat alicui pecuniam non numerabat eam sed appendebat [hellip]rdquo 678 SCHERMAIER Materia 297 Ezt alaacutetaacutemasztja az ideacutezett Gaius-szoumlveg egy maacutesik fordulata is bdquo[hellip] eorumque nummorum vis et potestas non in numero erat sed in pondere [hellip]rdquo 679 BESSENYŐ A peacutenz 222-223

188

nyomott quantitas aacuteltal biztosiacutetotta680 Paradigmavaacuteltaacutest tapasztalhatunk tehaacutet amiacuteg

koraacutebban a suacutely hivatalos garantaacutelaacutesaacutera keruumllt sor addig a vert peacutenz megjeleneacuteseacutevel az

eacutermeacuten feltűntetett eacuterteacutekjel adja az aacutellandoacute eacutes mindenki aacuteltal elfogadott peacutenzeacuterteacuteket681

Ebből eredően aacutellapiacutetja meg Schermaier hogy Paulus sajaacutet koraacutenak felfogaacutesaacutet mutatja

be ekkor a hordozoacute anyag eacutes a neacuteveacuterteacutek nem aacutelltak koumlzvetlen oumlsszefuumlggeacutesben egymaacutessal

a neacuteveacuterteacutek a nemesfeacutemtartalomtoacutel fuumlggoumltt682 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy a neacuteveacuterteacutek

mint kizaacuteroacutelagosan jogi eacutertelemben megjelenő mennyiseacuteg feleacute vezető uacuteton mindez csak a

legelső leacutepeacutest jelentette683 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes meacuteg neacutehaacuteny gondolatot szentelni a

non tam ex substantia quam ex quantitate fordulatnak Ez ugyanis előre jelzi azt a

fejlődeacutesi folyamatot amelyben a substantia amely eredetileg egyuumltt leacutetezett a

quantitasszal előbb maacutesodlagossaacute vaacutelik majd eltűnik a quantitas moumlguumll684 leacutenyegeacuteben

akkeacutent ahogy Lewis Carroll 1865-oumls meseacutejeacuteben eltűnik a macska de a mosoly meacuteg ott

marad A doumlntő fordulatot pedig mindenkeacuteppen a forma publica jelenti ugyanis ezen a

ponton keruumll előteacuterbe a quantitas eacutes szorul haacutetteacuterbe a substantia685 Ez a roacutemai jogaacuteszok

gondolkodaacutesaacuteban meacuteg csak annyit jelentett hogy a peacutenzhez elsődlegesen koumltődő

cselekveacutes toumlbbeacute nem appendere volt hanem numerare valamint ekkor kuumlloumlnuumll el merx

eacutes pretium is686 Ennek a momentumnak azonban tovaacutebbi jelentőseacutege is van a peacutenz jogi

szempontboacutel valoacute eacuterteacutekeleacutese kapcsaacuten leacutenyegeacuteben ugyanis inneacutet ered a peacutenz mint

eacuterteacutekmeacuterő eacutes az oumlsszes toumlbbi jogi eacutertelemben vett dolog koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg A substantia

lesz ugyanis az amihez a jogi eacutertelemben vett dolgok felett fennaacutelloacute dologi jogi

jogosultsaacutegok koumltődnek eacuteppen uacutegy ahogy eme dolgok peacutenzeacuterteacuteke is a dolgok fizikai

leacuteteacutehez tapad Ehhez keacutepest a peacutenz eseteacuteben a substantia eacutes a quantitas szeacutetvaacutelaacutesa

eredmeacutenyezi azt hogy a peacutenz eacuterteacutekjog Wertrecht lesz amely fuumlggetlen az eacuterteacutekjogot

hordozoacute anyagtoacutel ez utoacutebbi csupaacuten a peacutenz jele lesz ndash leacutenyegeacuteben ez azt is jelenti hogy

teljesseacuteggel mindegy hogy milyen anyag hordozza a peacutenz jeleacutet687 Oumlsszesseacutegeacuteben

megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy substantia eacutes quantitas tehaacutet az eacuterteacutekjel eacutes eacuterteacutekjog

kuumlloumlnvaacutelaacutesa vezet oda hogy a modern jogban a peacutenzt fokozottan helyettesiacutethetőkeacutent iacuterjuk

680 SCHERMAIER Materia 298 681 BESSENYŐ A peacutenz 223 ezzel egyezően WOLTERS Nummi signati 357 682 SCHERMAIER Materia 298 683 BESSENYŐ A peacutenz 223 684 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 223 685 Vouml WOLTERS Nummi signati 358 686 A lemeacutereacutesről a leszaacutemlaacutelaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes kapcsaacuten a forraacutesokban ld Gai 1 122 eacutes Plin Nat Hist 33 46 A merx eacutes pretium kapcsaacuten az ideacutezett Paulus-textus mellett kiemelendő meacuteg Gai 3 141 Vouml HOLLANDER Money 10 WOLTERS Nummi signati 357 687 Ehhez ld reacuteszletesen BESSENYŐ A peacutenz 226-227 SCHERMAIER Materia 299

189

le Raacute kell mutatni ugyanakkor hogy a jog aacuteltal leacutetrehozott eacuterteacutekjel meglaacutetaacutesunk szerint

szuumlkseacutegkeacuteppen koumltődik a naturaacutehoz eacutes a naturalis ratioacutehoz minthogy a Zwischenware

kiemelkedeacutese a toumlbbi aacuteru koumlzuumll egy termeacuteszetes folyamat eredmeacutenye iacutegy a jog teremtette

eacuterteacutekjel is akkor toumlltheti be feladataacutet ha igaz raacute hogy natura congruens688 Mindeme

megfontolaacutesok alapjaacuten laacutetnunk kell hogy igaz ugyan Bessenyő Andraacutes azon

megaacutellapiacutetaacutesa hogy a peacutenzeacuterteacutek egy jog szuumllte leacutetező689 azonban a peacutenz termeacuteszeteacutere

vonatkozoacute alapaacutellaacutes egyszersmind meghataacuterozza a maacuter koraacutebban felvetett keacuterdeacutesre

adandoacute vaacutelaszt is jelesuumll hogy milyen jog hozza leacutetre az eacuterteacuteket Ebből a vaacutelaszboacutel

ugyanis egyeacutertelműen laacutetszik hogy amit akkeacutent fogalmazunk meg hogy a rsquopeacutenz

termeacuteszetersquo az κατrsquo ἀξίαν azt jelenti hogy a natura peacutenzre vonatkozoacute szabaacutelyossaacutega

tehaacutet nem a peacutenz sajaacutetossaacutega hogy termeacuteszettel biacuter hanem a peacutenz is reacutesze a naturaacutenak

Ezen tuacutelmenően az is kitűnik ebből hogy nem csak a peacutenz hanem minden egyes leacutetező

biacuter egy konkreacutetan meghataacuterozott hellyel a vilaacutegban ndash az univerzumban ha uacutegy tetszik ndash

ezek szerint pedig a natura alapjaacuten eacuterteacutekkel biacuter Ezt a szabaacutelyossaacutegot rendet az ember

eacutertelme reacuteveacuten keacutepes felismerni eacutes magaacuteeacutevaacute is tenni vagyis egy az embertől fuumlggetlenuumll

leacutetező valoacutesaacuteg szabaacutelyossaacutegaacutet az ember a maga viszonyaira lekeacutepezi eacutes a

mindennapokban hasznaacutelja Az ezen a ponton adoacutedoacute probleacutema keacutetreacutetű egyfelől adoacutedik

abboacutel a teacutenyből hogy eacuteppen az ember bdquokoumlzbejoumltterdquo miatt a peacutenz kettős termeacuteszetűveacute

vaacutelik muszaacutej valamely testi leacutetezőhoumlz (bronz arany ezuumlst) koumltni eacuteppen a Bretone aacuteltal

is emliacutetett garanciaacutelis szabaacutelyok miatt Ennek oka nagyon keacutepszerű moacutedon eacuterhető tetten a

Waldstein aacuteltal iacuterott eacutes toumlbbszoumlr hivatkozott caecitas animorum gondolataacuteban a

termeacuteszettől a termeacuteszet rendjeacutetől valoacute eltaacutevolodaacutes rendszeresen az igazsaacutegtalan

iraacutenyaacuteba hajszolja az embert Ha pedig a jogaacutesz feladataacutenak koumlzeacuteppontjaacuteban az

igazsaacutegossaacuteg műveleacutese aacutell (vouml Ulp D 1 1 1 1 [1 inst] iustitiam namque colimus)

akkor a helyes eacutes helytelen az igazsaacutegos eacutes igazsaacutegtalan megkuumlloumlnboumlzteteacutese soraacuten napi

688 Vouml Cic de re publ 3 33 A fenti aacutelliacutetaacutest talaacuten megfelelően taacutemasztja alaacute az a tapasztalat hogy a peacutenz rohamos romlaacutesaacuteval egyuumltt jaacuteroacute vaacutelsaacutegok idejeacuten hiaacuteba igyekszik az aacutellam fenntartani az eacuterteacutekjelet a gyors eacuterteacutekveszteacutes a taacutersadalomban az eacuterteacutekmeacuterőre vonatkozoacute radikaacutelis paradigmavaacuteltaacutest eredmeacutenyez 689 Ez az elgondolaacutes megjelenik Arisztoteleacuteszneacutel is a Nikomakhoszi Etikaacuteban (1133) Megjegyzendő ugyanakkor hogy Arisztoteleacutesz eredetileg a peacutenz goumlroumlg neveacutet (νόμισμα) a toumlrveacutenyből (νόμος) eredezteti mert mint iacuterja bdquoκαὶ διὰ τοῦτο τοὔνομα ἔχει νόμισμα ὅτι οὐ φύσει ἀλλὰ νόμῳ ἐστί - s ezeacutert nomiszma a neve goumlroumlguumll mert nem termeacuteszeten hanem toumlrveacutenyen alapszikrdquo (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesa Budapest Euroacutepa Kiadoacute 1997) A goumlroumlg szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Aristotelis Ethica Nicomachea recognovit brevique adnotatione critica instruxit I Bywater Scriptorum classicorum bibliotheca Oxoniensis Oxonii e typographeo Clarendoniano 1894 Maacutesutt (1133b) ugyanakkor azt iacuterja hogy nyilvaacutenvaloacutean (δῆλον) uacutegy ment veacutegbe a csere (ἀλλαγή) ahogyan azt bemutatja (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesaacuteban bdquoHogy a cserekereskedeacutes valoacuteban iacutegy ment veacutegbe [hellip] egeacuteszen termeacuteszetesrdquo Ekkeacutent a νόμισμα szoacuteban a νόμοςndashra utalaacutes a forma publica percussa megfelelője lehet a roacutemai forraacutesokban

190

szintű feladat kell hogy legyen a naturaacuteval oumlsszhangba hozni az embert Ennek az előbb

is emliacutetett caecitas animorumnak az eredője ndash eacutes ez egyben az emliacutetett probleacutema maacutesik

szintje ndash az eacutertelem eacutes az eacutertelem aacuteltali felismereacutes kifejezeacutese koumlzoumltt taacutetongoacute szakadeacutek

Eme szakadeacutek mibenleacuteteacutenek talaacuten legjobb eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez a Szent Patrik neveacutehez

fűződő legendaacutera eacuterdemes hivatkozni amely szerint a szent egy loacutehere segiacutetseacutegeacutevel

magyaraacutezta el a Szenthaacuteromsaacuteg mibenleacuteteacutet690 Az eacutertelem aacuteltali emberi felismereacutes

ugyanis nem minden esetben nyerhet adekvaacutet tehaacutet a felismereacutes tartalmaacutenak megfelelő

nyelvi kifejezeacutest valami szuumlkseacutegkeacuteppen hiaacutenyozni fog a felismereacutesről szoacuteloacute koumlzleacutesből ndash

talaacuten eacuteppen ennek tudhatoacute be a roacutemai jogaacuteszok idegenkedeacutese definiacutecioacutektoacutel Innen maacuter

koumlnnyen lehet arra a koumlvetkezteteacutesre jutni hogy az emberi megismereacutes veacuteges holott ha

ez valoacutejaacuteban iacutegy lenne akkor nem lenneacutenek a mai napig is olyan koumlzoumlsseacutegek amelyek a

lehető legnagyobb oumlsszhangban eacutelnek a termeacuteszettel Ez aacuteltalaacuteban ahhoz a keacuterdeacuteshez

vezet hogy vajon a leacutetezők attoacutel leacutetezők hogy az emberi fogalomalkotaacutes leacutetrehozza

ezeket vagy kell hogy leacutetezzen egy olyan nagyobb oumlsszefuumlggeacutes egy szellemi valoacutesaacuteg

amely meghataacuterozott rendben leacutetezik eacutes amelyet az ember az eacutertelem folytaacuten felismer eacutes

toumlrekszik ezzel oumlsszhangban eacutelni ndash mint ahogy az Marcus Aurelius Elmeacutelkedeacuteseiben is

olvashatoacute

690 Vouml MKatLex s v rsquoPatrikrsquo

191

A IACTUS MISSILIUM PROBLEacuteMAacuteJA

I Bevezető gondolatok

Mind az elsődleges mind pedig a maacutesodlagos forraacutesokban elszoacutertan lehet talaacutelkozni

olyan veacutelemeacutenyekkel illetőleg munkaacutekkal amelyek szorosan veacuteve a iactus missiliumot

a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes keacuterdeacuteseacutet eacuterintik Az elsődleges forraacutesok koumlzoumltt csak

marginaacutelisan keruumll emliacuteteacutesre ez a keacuterdeacutes valoacutesziacutenűleg talaacuten azeacutert mert a ius privatum ndash

Zlinszky Jaacutenos megaacutellapiacutetaacutesa szerint ndash nem elsősorban a koumlzemberek aproacute-cseprő

probleacutemaacutei nyomaacuten fejlődoumltt sokkal nagyobb suacutellyal estek a latba az előkelőbb

vagyonosabb reacutetegek olyan uumlgyei amelyek moumlgoumltt nagy vagyontoumlmegek mozgaacutesa aacutellt691

Ekkeacutent ndash mint arra Benedek Ferenc raacutemutat ndash a peacutenzszoacuteraacutes illetőleg az elszoacutert peacutenz

tulajdonaacutenak megszerzeacutese nem tartozott a magaacutenjog nagy keacuterdeacutesei koumlzeacute692 Ennek egyik

oka teacutenylegesen lehet az hogy a roacutemai jogaacuteszok aacuteltalaacuteban nem eacuterdeklődtek

kuumlloumlnoumlsebben az uumlnnepi alkalmak soraacuten szeacutetszoacutert peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutektaacutergyak sorsa

iraacutent erre a jogi forraacutesok csekeacutely szaacutemaacuteboacutel nagy biztonsaacuteggal lehet koumlvetkeztetni A jogi

forraacutesok ilyen elenyeacutesző szaacutema egyfelől keacutetseacutegtelenuumll magyaraacutezhatoacute azzal hogy a ius

privatum főkeacutent a vagyonosabbak vitaacutei nyomaacuten fejlődoumltt nem szabad ugyanakkor

figyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt sem hogy a peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutekok elszoacuteraacuteskor a

toumlmegben keletkező esetleges vita nagy valoacutesziacutenűseacuteggel meacuteg a helysziacutenen eldőlt a

konkreacutet felek koumlzoumltt meacuteghozzaacute akkeacutent hogy az erősebb a gyorsabb a furfangosabb

szerezte meg az elszoacutert ajaacutendeacutekokat Iacutegy a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak van egy nem

elhanyagolhatoacute meacuterteacutekű jogon kiacutevuumlli szegmentuma ami eacuteppen ilyen jogon kiacutevuumlli

jellegeacuteből adoacutedoacutean a jogaacuteszok ekkeacutent a jogi forraacutesok szaacutemaacutera is laacutethatatlan maradt Ezen

tuacutelmenően leacutetezhet meacuteg egy maacutesik ebben a koumlrben megemliacutethető ok jelesuumll a

magistratus vagy a csaacuteszaacuter jelenleacutete az ajaacutendeacutekosztaacutes soraacuten amely alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy

nem is kizaacuteroacutelag magaacutenjogi keacuterdeacutesről van szoacute Mindez azonban nem zaacuterja ki hogy

adoacutedjanak olyan keacuterdeacutesek amelyek felveteacutese eacutes a megvaacutelaszolaacutesukra tett kiacuteseacuterletek

oumlsszesseacutegeacuteben előbbre vihetik a roacutemai magaacutenjoggal kapcsolatos gondolkodaacutesunkat is

Megjegyzendő ugyanakkor hogy ezt a teacutenyaacutellaacutest nem kizaacuteroacutelag csak a roacutemai jog kezelte

691 Ld ZLINSZKY Roacutemai buumlntetőjog 98 692 Ld BENEDEK Derelictio 7

192

szinte jelenteacutektelen probleacutemakeacutent a kuumlloumlnboumlző euroacutepai orszaacutegok hataacutelyos polgaacuteri jogi

koacutedexei szaacutemaacutera sem ismert ez a keacuterdeacutes mint oumlnaacutelloacute teacutenyaacutellaacutes Maacuter ezen a ponton

megjegyzendő hogy a hataacutelyos polgaacuteri jogi koacutedexek hallgataacutesa ebben a keacuterdeacutesben

taacutevolroacutel sem meglepő a peacutenznek a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesa mint taacutersadalmi jelenseacuteg a

joacuteleacuteti taacutersadalmakra aacuteltalaacuteban nem illetőleg nem ebben a formaacuteban jellemző

Peacutenznek illetőleg taacutegabban mindenfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyaknak uumlnnepi jaacuteteacutekok soraacuten a neacutep

koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesaacutet megemliacutető szoumlvegekkel toumlbb helyen lehet talaacutelkozni Suetonius bdquoDe

vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban693 Megfelelő peacuteldakeacutent szolgaacutelhat ebben a

vonatkozaacutesban a Nero uralkodaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveg

Suet Ner 11

Spectaculorum plurima et varia genera edidit iuvenales circenses scaenicos

ludos gladiatorium munus Iuvenalibus senes quoque consulares anusque

matronas recepit ad lusum Circensibus loca equiti secreta a ceteris tribuit

commisitque etiam camelorum quadrigas Ludis quos pro aeternitate imperii

susceptos appellari rsquomaximosrsquo voluit ex utroque ordine et sexu plerique ludicras

partes sustinuerunt notissimus eques R elephanto supersidens per catadromum

decucurrit inducta Afrani togata quae Incendium inscribitur concessumque ut

scaenici ardentis domus supellectilem diriperent ac sibi haberent sparsa et

populo missilia omnium rerum per omnes dies singula cotidie milia avium

cuiusque generis multiplex penus tesserae frumentariae vestis aurum

argentum gemmae margaritae tabulae pictae mancipia iumenta atque etiam

mansuetae ferae novissimae naves insulae agri

Az ideacutezett szoumlvegből markaacutensan kitűnik hogy a csaacuteszaacuter aacuteltali ajaacutendeacutekosztaacutes mulatsaacutegok

uumlnnepi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok szeacuteles skaacutelaacutejaacutehoz (iuvenales circenses ludi scaenici

munera gladiatoria)694 koumltődoumltt amelynek soraacuten a csaacuteszaacuter illetve segiacutetői ajaacutendeacutekok

garmadaacutet osztotta szeacutet695 Mindezekkel a peacuteldaacutekkal Suetonius azonban arra akar

693 Hasonloacute szoumlvegek megtalaacutelhatoacutek meacuteg Tacitusnaacutel is azonban eme szerző kuumlloumln foglalkozik az uumlnnepi jaacuteteacutekok rendezeacuteseacutevel a rendezveacutenyek ceacuteljaival illetőleg az ilyen rendezveacutenyek soraacuten toumlrteacutentekkel ugyanakkor ezektől a szoumlveghelyektől fuumlggetlenuumll talaacutelkozhatunk olyan tudoacutesiacutetaacutesokkal amelyek a neacutepnek toumlrteacutenő adomaacutenyosztaacutesroacutel szoacutelnak A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld pl Tac Ann 3 29 3 31 12 41 13 31 13 49 14 21 15 32 15 53 694 Eme jaacuteteacutekok aacutetfogoacute bemutataacutesaacutet ld pl FREYBURGER Ludi 695 A segiacutetők koumlzreműkoumldeacutese kapcsaacuten ld pl a jaacuteteacutekokon valoacute elnoumlkleacutes keacuterdeacuteseacutehez Suet Cal 18 Neque spectaculis semper ipse praesedit sed interdum aut magistratibus aut amicis praesidendi munus iniunxit

193

raacutemutatni hogy a csaacuteszaacuter igazaacuteboacutel hajlamos volt a pazarlaacutesra696 ezek a cselekveacutesei is

feacutektelen eacutes gonosz termeacuteszeteacutenek mutatoacutei697 joacutellehet maga a csaacuteszaacuter kezdetben ezt

palaacutestolni igyekezett698 A bemutatott Suetonius szoumlvegek alapjaacuten helyesnek laacutetszik

Heleen Groot megaacutellapiacutetaacutesa amely szerint a jaacuteteacutekok illetőleg az ajaacutendeacutekosztaacutesok

leiacuteraacutesaacutenak elsősorban funkcionaacutelis szerepe van az adott szemeacutely jobb bemutataacutesaacutet

szolgaacuteljaacutek ezek a tudoacutesiacutetaacutesok ekkeacutent meghataacuterozott ceacutellal szerepelnek a szoumlvegekben699

Ami most maacuter koumlzelebbről az ajaacutendeacutekosztaacutest mint esemeacutenyt illeti feltűnő lehet ezeknek

az ajaacutendeacutekoknak az igen terjedelmes eacutes reacuteszletes felsorolaacutesa amelynek Suetonis

munkaacutejaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatoacutek peacuteldaacutei A vonatkozoacute szoumlvegek alapjaacuten a missilia

koumlreacutebe tartozhattak madarak eacutelelmiszercsomagok eacutes a bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok vagy

jegyek Ezeket a jegyeket gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre

gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra

lehetett bevaacuteltani de előfordult hogy hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre szoacuteloacute

jegyek is szeacutetosztaacutesra keruumlltek700 Domitianus csaacuteszaacuterroacutel szoacutelva Suetonius megemliacuteti

hogy a szeacutetosztott ajaacutendeacutekok koumlzoumltt peacutenz valamint kenyeacuterrel illetőleg huacutessal hallal

zoumlldseacutegekkel tele kosarak is szerepeltek701 Ha most maacuter oumlsszesseacutegeacuteben vizsgaacuteljuk a

Suetonius tollaacuteboacutel raacutenk maradt a keacuterdeacutessel foglalkozoacute szoumlvegeket megaacutellapiacutethatoacute hogy

mindezeket az ajaacutendeacutekokat (congiarium ndash Suet Dom 4) vagy szeacutetszoacutertaacutek (sparsit et

missilia ndash Suet Cal 18 sparsa et populo missilia ndash Suet Ner 11 missilia sparsit ndash Suet

Dom 4) vagy kiosztottaacutek (panaria [hellip] divisit ndash Suet Cal 18 nummorum trecentorum

ter dedit plebei sportellis [hellip] distributis ndash Suet Dom 4) Abboacutel a teacutenyből eredően

696 Vouml Suet Ner 30 Divitiarum et pecuniae fructum non alium putabat quam profusionem sordidos ac deparcos esse quibus impensarum ratio constaret praelautos vereque magnificos qui abuterentur ac perderent 697 Vouml Suet Ner 26 Petulantiam libidinem luxuriam avaritiam credulitatem sensim quidem primo et occulte et velut iuvenili errore exercuit sed ut tunc quoque dubium nemini foret naturae illa vitia non aetatis esse 698 Vouml Suet Ner 10 Et cum de supplicio cuiusdam capite damnati ut ex more subscriberet admoneretur rsquoquam vellemrsquo inquit rsquonescire litterasrsquo Omnes ordines subinde ac memoriter salutavit Agenti senatui gracias respondit rsquoCum meruerorsquo 699 Vouml reacuteszletesen GROOT Oumlffentliche Spiele 51 skk Erre tovaacutebbi peacuteldaacutek is hozhatoacutek Suetoniustoacutel Miutaacuten hosszasan iacuter Caligula uralkodaacutesaacutenak egyes epizoacutedszerű esemeacutenyeiről amelyek maacuter-maacuter arra lenneacutenek alkalmasak hogy a csaacuteszaacuter joacute hiacutereacutet keltseacutek hirtelen vaacuteltaacutessal aacutelliacutetja bdquoHactenus quasi de principe reliqua ut de monstro narranda suntrdquo (Vouml Cal 22) Hasonloacutekeacuteppen Domitianus kapcsaacuten egyfelől raacutemutat hogy baacuter koraacutebban egyaacuteltalaacuten nem foglalkozott a koumllteacuteszettel keacutesőbb pedig kifejezetten megvetette meacutegis ndash mintegy szereacutenyseacutege jelekeacutent ndash uacutegy tett mint aki a koumllteacuteszet nagy rajongoacuteja lenne (Dom 2 bdquoSimulavit et ipse mire modestiam in primisque poeticae studium tam insuentum antea sibi quam postea spretum et abiectum recitavitque etiam publicerdquo) Ugyanakkor az aacuteltala rendezett versenyek koumlzoumltt Suetonis megemliacuteti a proacutezaversenyeket amelyen a csaacuteszaacuter maga elnoumlkoumllt (Dom 4) 700 Suet Ner 11 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquotesserarsquo BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 698 BENEDEK Iactus 2109 701 Suet Dom 4 Vouml FINAacuteLY s v rsquoopsoniumrsquo

194

hogy Suetonius toumlbb helyen foglalkozik a csaacuteszaacuterok aacuteltal rendezett uumlnnepi jaacuteteacutekok

reacuteszletes bemutataacutesaacuteval neacutemely esetben aproacuteleacutekosan bemutatva hogy milyen

adomaacutenyok keruumlltek szeacutetosztaacutesra illetőleg neacutehol azt is hogy egyik vagy maacutesik

neacutepreacutetegnek milyen formaacuteban kedvezett a csaacuteszaacuter702 koumlrvonalazhatoacutenak laacutetszik egy

olyan neacutezet amely szerint a csaacuteszaacuter jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacuteteacutenek politikai motivaacutecioacuteja

volt vagyis ezek az uumlnnepseacutegek egyfajta propaganda ceacuteljaacutet szolgaacuteltak703 Erre azeacutert

kuumlloumlnoumlsen fontos raacutemutatni mert Gedeon Magdolna az antik Roacutema sport- eacutes egyeacuteb

rendezveacutenyeivel valamint az ezekhez kapcsoloacutedoacute tovaacutebbi keacuterdeacutesekkel foglalkozoacute

munkaacutejaacuteban a tesserae toumlmegbe szoacuteraacutesa kapcsaacuten helyesen mutat raacute arra hogy a iactus

missilium megeacuterteacuteseacutehez az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes ceacuteljaacutet kell szem előtt tartani704 Eme

propaganda metaforaacuteja a bdquopanem et circensesrdquo gondolata amely retorikai τόπος gyanaacutent

a politikus elit illetőleg keacutesőbb a csaacuteszaacuterok magatartaacutesaacutet cselekveacuteseit jellemzi705 A

kifejezeacutes eredetileg a roacutemai koumlltő Iuvenalis tollaacuteboacutel szaacutermazik aki olyankeacutent hivatkozik

a bdquokenyeret eacutes cirkusztrdquo kifejezeacutesre mint az egyetlen dologra ami a politikai reacuteszveacutetel

lehetőseacutegeacutevel mintegy szuumlleteacutesi előjogkeacutent biacuteroacute roacutemai lakossaacutegot meacuteg egyaacuteltalaacuten keacutepes

lekoumltni Ekkeacutent a koumlltő oumlsszesseacutegeacuteben neacutemikeacutepp megveteacutessel szoacutel koraacutenak roacutemai

taacutersadalmaacuteroacutel oumlsszehasonliacutetva a reacutegi időket koraacutenak hanyatloacute felfogaacutesaacuteval amiacuteg egykor

a roacutemai polgaacuter szavazata nem volt aacuteruba bocsaacutethatoacute addig Iuvenalis koraacutera a polgaacuterok

toumlbbseacutegeacutet mindoumlssze keacutet dolog eacuterdekelte csupaacuten ndash az ingyen buacuteza eacutes a szoacuterakozaacutes

lehetőseacutege A politikusok szaacutemaacutera e kettő csupaacuten a politikai hatalom noumlveleacuteseacutenek egy

eszkoumlze volt706 Meacutegoly roumlviden szoacutelva is a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok keacuterdeacuteseacuteről le kell

szoumlgezni hogy a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak jaacuteteacutekai sok tekintetben előfutaacuterai voltak ugyan a

principaacutetus rendezveacutenyeinek meacutegis a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak ilyen rendezveacutenyei az uumlnnepi

jaacuteteacutekok toumlrteacuteneteacuteben oumlnaacutelloacute iraacutenyvonalat is keacutepviselnek707 A nyilvaacutenos jaacuteteacutekok

702 Ld pl Domitianusnaacutel bdquohellip quia pars maior [ti missiliarum ndash EJ] intra popularia decidebat quinquagenas tesseras in singulos cuneos equestris ac senatorii ordinis pronuntiavitrdquo (Dom 4) 703 GROOT Oumlffentliche Spiele 307-308 704 GEDEON bdquoSportjogrdquo 137 705 Mommsen raacutemutat hogy a jaacuteteacutekok a kiraacutelykorban szakraacutelis ceacutelzatuacuteak voltak Vouml MOMMSEN Ludi magni 42 skk Csak a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteban vaacuteltozott meg a jaacuteteacutekok ceacutelja eacutes jelentőseacutege hiszen ekkor a Iuppiternek ajaacutenlott rendkiacutevuumlli fogadalmi jaacuteteacutekokon kiacutevuumll a magistratusok is eacutevente rendeztek jaacuteteacutekokat amelyek hagyomaacutenya a kiraacutelykorra vezethető vissza Vouml GEDEON bdquoSportjogrdquo 14 eacutes 18 BERNSTEIN Ludi Publici 13 51 eacutes 77 706 Iuv Sat 10 77ndash81 iam pridem ex quo suffragia nulli vendimus effudit curas nam qui dabat olim imperium fasces legiones omnia nunc se continet atque duas tantum res anxius optat panem et circenses Ilyen hangveacutetellel DODGE Amusing the Masses 205 POTTER Entertainers 324 Ezzel egyezően utal erre a probleacutemaacutera az oacutekereszteacuteny iacuteroacute Tertullianus is (vouml Tert De Spect 1 1 eacutes 5 7) aki egyenesen baacutelvaacutenyimaacutedaacutesnak (idololatria) minősiacuteti ezeket a jaacuteteacutekokat Vouml HARMON Games in the Roman Age 237 707 BERNSTEIN Ludi Publici 13

195

szolgaacutelhattaacutek egyes csoportok vagy akaacuter egyeacutenek politikai ceacutelkitűzeacuteseit708 a

keacutesőbbiekben pedig ha jelkeacutepesen is de alkalmasak voltak a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak

megjeleniacuteteacuteseacutere is709 A korra jellemző taacutersadalmi gyakorlat szerint a gazdagok egyfajta

moraacutelis koumltelesseacutege volt a toumlmegek reacuteszelteteacutese sajaacutet szerencseacutejuumlkből iacutegy egyfajta

taacutersadalmi koumltelezettseacutegeacute vaacutelt az elit szaacutemaacutera a jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacutet fuumlggetlenuumll attoacutel

hogy kinek a szervezeacuteseacuteben keruumlltek megrendezeacutesre A jaacuteteacutekok kereteacuteben gyakorolt

bőkezűseacuteg ndash mintegy az euergetizmus megnyilvaacutenulaacutesa ndash egyfelől a fontosabb

magistratusi tisztseacutegek betoumllteacutese koumlreacuteben is elengedhetetlen szerepet jaacutetszott710 maacutesfelől

pedig a csaacuteszaacuterok ndash ha uacutegy tetszik ndash mint kommunikaacutecioacutes eszkoumlzt alkalmaztaacutek sajaacutet

hatalmuk megerősiacuteteacuteseacutere neacutepszerűseacuteguumlk noumlveleacuteseacutere vagy egyes csoportok olyan jellegű

befolyaacutesolaacutesaacutera amely a hatalomgyakorlaacutes soraacuten keacutesőbb is hasznos lehetett711 Suetonius

leiacuteraacutesai alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy az euergetizmus konkreacutet megnyilvaacutenulaacutesi eszkoumlze a

csaacuteszaacuterkorban a panem et circenses elvben oumlltoumltt testet Akaacuter a koumlztaacutersasaacuteg kori elit akaacuter

a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok annaacutel is inkaacutebb megfelelő

sziacutenteacuteruumll szolgaacutelhattak mivel nagyban-egeacuteszben a teljes roacutemai taacutersadalom keacutepviseltette

magaacutet ezeken a rendezveacutenyeken712 Mind a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak elitje mind a csaacuteszaacuterok

szaacutemaacutera a jaacuteteacutekok kommunikaacutecioacutes ceacutelokat szolgaacuteltak joacutel lehetett hasznaacutelni ezeket a

rendezveacutenyeket a politikai karrier előmozdiacutetaacutesaacutera vagy a politikai neacutezetek nyilvaacutenvaloacutevaacute

teacuteteleacutere ndash akaacuterhogy is a ceacutel a favor populi megszerzeacutese volt713 Ugyan koumlltseacuteges moacutedja

volt ez a koumlzoumlnseacuteg befolyaacutesolaacutesaacutenak hiszen a koumlltseacutegek legalaacutebb egy reacuteszeacutet az aacutellta aki a

jaacuteteacutekokat rendezte meacutegis oumlsszesseacutegeacuteben megeacuterhette hiszen a toumlmeg aacuteltali uumlnnepeltseacuteg a

neacutepszerűseacuteg mutatoacutejakeacutent szolgaacutelt714 Mindezen megfontolaacutesok utaacuten egy koumlvetkező

leacutepeacutesben eacuterdemes lehet a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet csak jogi szempontboacutel megvizsgaacutelni

A szekunder irodalom koumlreacuteben ezt a teacutenyaacutellaacutest a szerzők nagy reacutesze ndash a iactus

missiliumra vonatkozoacute szoumlvegek forraacutesokban elfoglalt helye alapjaacuten ndash koumlzelebbről meg

nem hataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent (traditio in incertam

personam) igyekszik felfogni holott az elnevezeacutes egy nagyban-egeacuteszben esetleges

vaacutelasztaacuteson alapul Ezen a ponton joggal meruumll fel a keacuterdeacutes hogy elkeacutepzelhető-e egy a

708 Ehhez a győzelmi jaacuteteacutekok vonatkozaacutesaacuteban ld BERNSTEIN Ludi Publici 280 a magasabb magistratusi tisztseacuteg betoumllteacuteseacutere vonatkozoacutean BERNSTEIN Ludi Publici 281 eacutes GEDEON bdquoSportjogrdquo 22 709 GROOT Oumlffentliche Spiele 305-306 307-308 eacutes 311 710 TONER Leisure 125 711 GROOT Oumlffentliche Spiele 306-307 712 GROOT Oumlffentliche Spiele 307-308 Ezzel egyezően BERNSTEIN Ludi Publici 300 713 GROOT Oumlffentliche Spiele 311 eacutes 313 BERNSTEIN Ludi Publici 300 714 BERNSTEIN Ludi Publici 300 eacutes 311 GROOT Oumlffentliche Spiele 313-314 DODGE Amusing the Masses 205 GEDEON bdquoSportjogrdquo 16-18

196

hagyomaacutenyosnak mondhatoacute neacutezettől elteacuterő felfogaacutes alaacutetaacutemasztaacutesa Ugyanis a iactus

missiliumnak a tulajdon-traditio koumlreacutebe toumlrteacutenő utalaacutesa a modern jogi gondolkodaacutestoacutel

meglehetősen idegen elgondolaacutes ekkeacutent ndash a tulajdon-traditioacutera vonatkozoacute alapvető

koumlvetelmeacutenyek ismereteacuteben ndash felvethető hogy a iactus missilium a traditio in incertam

personam teacutenyaacutellaacutesaacutehoz keacutepest inkaacutebb egy oumlsszetett egyszerre toumlbb tulajdonszerzeacutesi

moacutedot feloumllelő komplex teacutenyaacutellaacutesnak tekintendő A traditio in incertam personam

keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacute keacutetely alapja Pomponius egy Digesta-beli veacutelemeacutenye amely szerint

az a dolog amelyet valaki elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash vagyis az

elhagyaacutes pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)

Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit sicuti cum quis aes

sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae voluerit eas esse tamen

eius fierent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul

intellegitur voluisse alicuius fieri

A jogtudoacutes aacuteltal adott peacutelda szerint ha valaki reacutezpeacutenzt elszoacuter (aes sparserit) vagy

madarakat enged szabadon (aves amiserit) baacutermennyire is akarja hogy azt valaki ndash azaz

egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozatott szemeacutely ndash megszerezze meacutegis az lesz a

tulajdonosa akihez a szerencse sodorja (cui casus tulerit ea) tehaacutet azeacute lesz aki a veacuteletlen

folytaacuten teacutenylegesen megszerzi azt A tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutet Pomponius azzal

magyaraacutezza hogy amikor az eredeti tulajdonos elhagyta a dolgot maga is azt akarta

hogy a dolog valakieacute legyen A szoumlvegben szerepel tehaacutet egy aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű elvi

aacutelliacutetaacutes amely a veacutelemeacuteny normatiacutev magjaacutet alkotja ezt koumlvetően pedig a jogaacuteszi

veacutelemeacuteny maacuter keacutet feltehetően konkreacutet gyakorlati esetre foacutekuszaacutel peacutenz elszoacuteraacutesa

valamint madarak szabadon engedeacutese Ami a peacutenzszoacuteraacutest illeti maacuter első tekintetre is

feltűnő a szoumlvegben szereplő aes kifejezeacutes amely azonban meacuteg a Kru II szaacutezadtoacutel

kezdődő időben is eacuteppuacutegy hasznaacutelatos volt mint koraacutebban715 Mi toumlbb az aes szoacute

eredetileg feacutemet jeloumllt ekkeacutent keacutesőbb hasznaacuteltaacutek annak a peacutenznek a megjeloumlleacuteseacutere is

amelynek előaacutelliacutetaacutesaacutehoz ezt a feacutemet hasznaacuteltaacutek fel Ugyanakkor a jelenteacutesbeli

absztrahaacuteloacutedaacutes jelei maacuter a XII tt-ben is mutatkoznak fellelhető a toumlrveacutenyben olyan

jelenteacutese is ahol adoacutessaacuteg eacutertelemben szerepel ezt keacutesőbb Ulpianus egy veacutelemeacutenye is

715 FINAacuteLY s v rsquoaesrsquo

197

megerősiacuteti a Digestaacuteban716 Ebből a tendenciaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a konkreacutet feacutem illetve

feacutempeacutenz jeloumlleacutese mellett az aes taacutegabban financiaacutelis eacutertelemben is eacutertelmezhető717

Amikor Pomponius arroacutel iacuter hogy baacutermennyire is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute szemeacutely hogy a

peacutenzt helyesebben az egyes peacutenzdarabokat (erre utal a toumlbbes szaacutemuacute neacutevmaacutes eas) valaki

megszerezze hiaacutebavaloacute a meghataacuterozatlan szemeacutelyre (incerta persona) iraacutenyuloacute akarata

tulajdonszerzeacutes csak akkor koumlvetkezik be amikor a peacutenzdarabot valaki ndash ebben az

eacutertelemben maacuter egy konkreacutet szemeacutely ndash birtokba veszi A viszony amibe itt a szemeacutely

keruumll laacutetszoacutelag az egyeacuten eacutes a peacutenzt elszoacuteroacute maacutesik szemeacutely koumlzoumltt joumln leacutetre ez azonban

csak a laacutetszat mivel Pomponius kifejezetten raacutemutat hogy a peacutenz azeacute lesz akihez azt a

szerencse sodorja Ennek indokaacutet Pomponius pedig abban laacutetja hogy amikor valaki

elhagy egy dolgot azt akarja hogy egy maacutesik szemeacutely megszerezze azt Baacuter a jelen

indokolaacutes elsőre nagyon logikusnak laacutetszik koumlzel sem biztos hogy minden esetben igaz

hiszen a jogtudoacutes a peacutenzt szoacuteroacute szemeacutelynek a helyzethez valoacute belső teljesen szubjektiacutev

viszonyulaacutesaacutet igyekszik objektivizaacutelni A probleacutema ezzel a jogaacuteszi gondolatmenettel az

hogy miutaacuten a nyilvaacutenos jaacuteteacutekokkal foglalkozoacute forraacutesok eacutes a vonatkozoacute irodalom

eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten az emliacutetett jaacuteteacutekok eacutes az ezek kereteacuteben toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes a

vaacutelasztaacutesi vagy maacutes politikai előnyoumlk megszerzeacuteseacutere toumlrekveacutes eszkoumlzei voltak a panem et

circenses elv eacutegisze alatt Mindezekkel oumlsszehasonliacutetva Pomponius eacuterveleacuteseacutet amely

szerint aki a peacutenzt elszoacuterja minden esetben azt is szeretneacute egyszersmind hogy valaki

annak a tulajdonosa legyen az utoacutebbi eacuterveleacutes mesterkeacuteltnek erőltetettnek hat A realista

szemleacuteletből kiindulva az ajaacutendeacutektaacutergyakat elszoacuteroacute szemeacutely tudata elsősorban a

meggyőzeacutesre a neacutepszerűseacutegkelteacutesre iraacutenyul az ajaacutendeacutekok jogi sorsaacutenak keacuterdeacutese

valoacutesziacutenűleg nem meruumllt fel benne vagy ha igen akkor is legfeljebb addig terjedt hogy

az adott dolgot nem akarja tovaacutebb magaacutenaacutel tartani mert a szeacutetosztaacutesboacutel nagyobb előnye

szaacutermazhat Keveacutesseacute valoacutesziacutenű tehaacutet a Pomponius aacuteltal leiacutert ceacutelzatos viselkedeacutes valaki

azeacutert hagyja el a dolgaacutet hogy az maacuteseacute lehessen718 Mindezek alapjaacuten gyaniacutethatoacute hogy

Pomponius ebben a veacutelemeacutenyben olyan gondolatokat igyekszik az ajaacutendeacutekokat elszoacuteroacute

szemeacutely fejeacutebe uumlltetni amelyek igazaacuteboacutel nincsenek is ott A szoumlveg eacuterzeacutekelhetően

716 Lex XII Tab 5 9 (Diocl C 2 3 26) Ex lege duodecim tabularum aes alienum hereditarium pro portionibus quaesitis singulis ipso iure divisum Ulp D 50 16 213 1 (1 reg) rsquoAes alienumrsquo est quod nos aliis debemus rsquoaes suumrsquo est quod alii nobis debent Vouml NADJO Lrsquoargent 102 eacutes 108-109 717 Ezzel egyezően ERNOUT ndash MEILLET sv rsquoaesrsquo 718 A madarak szabadon engedeacutese koumlreacuteben ugyan a fenti eacuterveleacutes meacuteg csak-csak hihetőnek tűnik valaki olyan megfontolaacutesboacutel engedi szabadon a koraacutebban fogsaacutegban tartott madarait hogy azok adandoacute alkalommal akaacuter maacuteseacute is lehessenek Persze ez sem felteacutetlenuumll igaz hiszen a joacutezan eacutesz eacutepp nem ezt diktaacutelnaacute sokkal inkaacutebb azt hogy valaki azeacutert engedje szabadon az addig fogsaacutegban tartott madarait mert azt szeretneacute hogy azok szabadok legyenek

198

leginkaacutebb vitathatoacute fordulata a quamvis ndash ea koumlzoumltti szoumlvegreacutesz amelynek koumlreacuteben

logikusan csak arroacutel lehet szoacute hogy nem elegendő a tulajdonszerzeacuteshez a dolog eredeti

tulajdonosaacutenak abbeacuteli akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy szerezze

ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a teacutenyleges apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki

birtokba vegye A quamvis eacutes a tamen kifejezeacutesek a hivatkozott szoumlvegreacuteszben egymaacutesra

vonatkoznak a keacutet kifejezeacutes aacuteltal bevezetett gondolat koumlzoumltti ellenteacutet aacuteltaluk teljesen

nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik az emliacutetett cselekveacutes nem valoacutesiacutet meg traditioacutet mivel ehhez

szuumlkseacuteges lenne az hogy a ceacutelszemeacutely megszerezze a dolgot Maacuterpedig az incerta

persona eacutes a cui casus tulerit ea fordulatok arra engednek koumlvetkeztetni hogy itt

traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute Ezt alaacutetaacutemasztandoacute ehelyuumltt szuumlkseacuteges hivatkozni

Paulus egyik veacutelemeacutenyeacutere

Paul D 41 1 31 pr (31 ad ed)

Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta

causa praecesserit propter quam traditio sequeretur719

A traditio roacutemai jogban egy dolog formaacutetlan aacutetadaacutesaacutet jelentette amely aacuteltal elsődlegesen

a dolog birtokaacutenak aacutetruhaacutezaacutesa koumlvetkezett be A traditio akkor vitte aacutet az aacutetadott dolog

tulajdonaacutet is ha a traditio taacutergya res nec mancipi volt az aacutetadoacute maga is tulajdonos volt

valamint fennforgott valamely a tulajdonjog aacutetviteleacutere alkalmas iusta causa

traditionis720 Ennek alapja a forraacutesokban fellelhető ama neacutezet amely szerint a puszta

traditio nem elegendő a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz az csak abban az esetben szaacutell aacutet ha

adaacutesveacutetel vagy egyeacuteb maacutes iusta causa (csere ajaacutendeacutekozaacutes hozomaacutenyrendeleacutes koumllcsoumln

teljesiacuteteacutes stb) tehaacutet valamilyen koumltelmi jogi jogviszony alapjaacuten keruumllt sor az aacutetadaacutesra721

A iusta causa traditionis koumlzponti momentuma tehaacutet egy a felek koumlzoumltti megegyezeacutes a

tulajdonaacutetruhaacutezaacutes jogi ceacuteljaacutera vonatkozoacutean vagyis az aacutetadaacutes egy olyan joguumlgylet alapjaacuten

719 Egyes szerzők jelzik hogy a praecesserit kifejezeacutes helyeacutere a processerit szerencseacutesebb lenne főkeacutent mert nem minden esetben igaz ama aacutelliacutetaacutes hogy a causa megelőzi a fizikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest Vouml M IQUEL Mechanische Fehler 237-238 GORDON Iusta Causa 125-126 720 BONFANTE Proprietagrave II 203 SCHULZ ClRL 349 KASER RPR I 139 eacutes 416 DIOacuteSDI Ownership 139 JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht 156 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 74 SANFILIPPO Istituzioni 210 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 339 FOumlLDI ndash HAMZA 329 eacutes kuumlloumlnoumlsen 9 sz jegyzet HONSELL Roumlmisches Recht 58 721 Leacutenyegeacuteben erről tudoacutesiacutet Gaius is amikor leiacuterja hogy az adaacutesveacutetel ajaacutendeacutekozaacutes vagy egyeacuteb maacutes jogciacutemen aacutetadott dolog a megszerző tulajdonaacuteba keruumll felteacuteve hogy az aacutetadoacute tulajdonos volt A tulajdon az aacutetadaacutes reacuteveacuten meacutegis csak akkor szaacutell aacutet ha arra ex iusta causa keruumll sor Vouml Gai 2 20 Ulp 19 7 Ehhez ld meacuteg BENEDEK Iusta causa 18 KASER RPR I 417 JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht 156-157 BENEDEK Dologi jog 68-70 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 75

199

kell hogy megtoumlrteacutenjen amelynek magaacutenak is az a ceacutelja hogy az aacutetadoacute a megszerzőre a

dolog tulajdonaacutet is aacutetruhaacutezza722 A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti kapcsolat

keacutetiraacutenyuacute Egyfelől a jogciacutemkeacutent szolgaacuteloacute uumlgylet oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon

aacutetszaacutellaacutesaacutehoz723 maacutesfelől azonban a puszta aacutetadaacutes teacutenye csak keletkeztet tulajdont ha

arra valamely iusta causa alapjaacuten keruumll sor Ez utoacutebbi alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent szolgaacutelhat az

ideacutezett Digesta-textus A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti eme kapcsolat

haacutettereacuteben az aacutell hogy a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera teacutenylegesen csak akkor keruumllhet sor ha az

aacutetadoacute eacutes a megszerző koumlzoumltt akarategyseacuteg aacutell fenn ebben a tekintetben vagyis az aacutetadoacute

akarata a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutera a megszerző akarata pedig a tulajdon megszerzeacuteseacutere kell

hogy iraacutenyuljon724 Ez az akarategyseacuteg azonban a kuumllvilaacutegban nem koumlzvetlenuumll jelenik

meg hanem a traditio teacutenye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyuumlttesen enged

koumlvetkeztetni a felek koumlzoumltt fennaacutelloacute akarategyseacutegre725 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy az

a neacutezet amely a traditioacutet kauzaacutelis szerzeacutesmoacutedkeacutent fogja fel egyszersmind eacuteppen az

ideacutezett Paulus-hely kapcsaacuten hangsuacutelyozza hogy a iusta causa objektiacutev a jog aacuteltal

meghataacuterozott teacutenyaacutellaacutes a felek akarata pedig ebből a szempontboacutel maacutesodlagos726 Ehhez

keacutepest Benedek Ferenc fogalmaz meg olyan koumlzvetiacutető aacutellaacutespontot amely szerint egy

adott uumlgylet megkoumlteacutese soraacuten szaacutemos olyan ceacutel keacutepzelhető el amely a felek szeme előtt

lebeghet Koumlzoumls bennuumlk hogy ezek mind-mind egyetlen ceacutelfolyamatba aacutegyazoacutednak A

jog ebből kiemel egyet eacutes relevaacutenssaacute teszi azaacuteltal hogy az uumlgyleti joghataacutesokat ehhez

kapcsolja az oumlsszes toumlbbi ceacutel azonban ndash legalaacutebbis jogi szempontboacutel ndash irrelevaacutens

722 BONFANTE Proprietagrave II 205 eacutes 242 SCHULZ ClRL 350 FOumlLDI ndash HAMZA 330 723 Ez expressis verbis megjelenik Diocletianus egyik rendeleteacuteben (Diocl C 2 30 20) de ugyaniacutegy kiolvashatoacute peacuteldaacuteul Ulpianus egyes az adaacutesveacutetellel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeiből is (vouml Ulp D 19 1 1 pr [28 ad Sab] Ulp D eod 11 2 [32 ad ed] 724 Ebben az eacutertelemben Benedek is utal a causa szoacute ilyen jelenteacutestartalmaacutera Vouml BENEDEK Iusta causa 4 725 Ehhez ld meacuteg BONFANTE Proprietagrave II 234 BENEDEK Iusta causa 20 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 339-340 Bessenyő Andraacutes utal arra is hogy a koumlzeacutepkorban a feleknek ezt az akarategyseacutegeacutet animus transferrendi et accipiendi dominii neacutevvel illetteacutek Reacuteszletesen ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 339 Megjegyzendő hogy eacuteppen az akarategyseacuteg keacuterdeacutese okozott tovaacutebbi probleacutemaacutekat a forraacutesok alapjaacuten ugyanis aacutelliacutethatoacute hogy aacutetszaacutellt a tulajdon akkor is ha a traditio mellett csak causa putativa szerepelt Ennek egyik peacuteldaacuteja a forraacutesokban amikor a peacutenzaacutetadaacutesra akkeacutent keruumll sor hogy az egyik feacutel tartozaacutes kiegyenliacuteteacutese ciacutemeacuten adja azt a maacutesik pedig koumllcsoumln gyanaacutent veszi aacutet (vouml Ulp D 12 1 18 pr [7 disp]) Ehhez hasonloacute esetek amikor az egyik feacutel uacutegy veacuteli hogy ex testamento koumlteles egy ingatlan aacutetadaacutesaacutera miacuteg a maacutesik feacutel szerint az ingatlan aacutetadaacutesaacutera ex stipulatu keruumllt sor illetve amikor az egyik feacutel szerint a peacutenzaacutetadaacutes donandi gratia toumlrteacutent a maacutesik ugyanakkor mint pecuniam creditam veszi aacutet azt (vouml Iul D 41 1 36 [13 dig]) A laacutetszoacutelagos disszenzus elleneacutere mindkeacutet esetben aacutetszaacutell a tulajdon meacutegpedig azeacutert mert a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacuteben a felek koumlzoumltt megvolt az egyeteacuterteacutes Ez a probleacutema vezette Savignyt arra a koumlvetkezteteacutesre hogy leacutenyegeacuteben maga a traditio is egy szerződeacutes minthogy megvan benne a felek akaratnyilatkozata a birtok eacutes a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutera Teacutenykeacuterdeacutes hogy csak maga az akaratnyilatkozat nem elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz hanem ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a dolog teacutenyleges birtokba adaacutesaacutera is azonban ez nem rontja le a traditio szerződeacuteskeacutent valoacute felfogaacutesaacutet (dinglicher Vertrag) Mindezek alapjaacuten Savigny a traditioacutet mint bdquodologi szerződeacutestrdquo absztraktnak veacuteli Reacuteszletesen ld SAVIGNY System III 312-313 Ennek keacuterdeacuteseacutehez reacuteszletesen ld FUCHS Iusta causa 82-92 726 Ekkeacutent pl Kaser RPR I 416 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 74 FOumlLDI ndash HAMZA 319

200

Mindazonaacuteltal ebből meacuteg nem szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezik hogy ezek a jog aacuteltal

figyelmen kiacutevuumll hagyott ceacutelok valamilyen formaacuteban ne joumlhetneacutenek figyelembe727

Ugyanakkor a felek egybehangzoacute ceacutelkitűzeacuteseacutenek a jog aacuteltali eacuterteacutekeleacutese egy uumlgylettiacutepus

nem pedig egy konkreacutet uumlgylet vonatkozaacutesaacuteban toumlrteacutenik meg meacutegpedig a forgalomban

valoacute hateacutekonysaacutega alapjaacuten728 Ekkeacutent uacutegy veacuteli hogy a iusta causa traditionis akkeacutent

eacutertelmezhető mint amely alatt a roacutemai jogaacuteszok bdquoa feleknek egy joguumlgyletkeacutent tipizaacutelt

oly ceacutelban valoacute egyeteacuterteacuteseacutet konszenzusaacutet laacutettaacutek mely alkalmas (iusta) arra hogy ha egy

dolgot ennek alapjaacuten tradaacutelnak ez a traditio tulajdonaacutetszaacutellaacutest eredmeacutenyezzenrdquo729

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy a felek akarata a traditio teacutenye eacutes a iusta causa

traditionis megleacutete egyaraacutent jelentőseacuteggel biacutertak a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa koumlreacuteben Uacutegy

veacuteljuumlk hogy az ideacutezett Paulus-szoumlveg leacutenyege a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutenak vonatkozaacutesaacuteban

annyi hogy ennek megtoumlrteacutenteacutehez a puszta aacutetadaacutes meacuteg nem elegendő hanem a teacutenyleges

aacutetadaacutes mellett szuumlkseacuteg van egy iusta causaacutera is Az eddigiekben emliacutetett jogciacutemek koumlzoumls

vonaacutesa hogy mind olyan joguumlgyletek amelyek koumlreacuteben elengedhetetlen a felek koumlzoumltti

akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy ki kinek eacutes mit akar

aacutetadni valamint abban is hogy eme aacutetadaacutes nyomaacuten a megszerző lesz a dolog

tulajdonosa Ennyiben tehaacutet veacutelemeacutenyuumlnk szerint helyes az animus transferrendi et

accipiendi dominii neacutevvel feacutemjelzett neacutezet Mindebből oumlsszesseacutegeacuteben laacutethatoacute hogy

dogmatikus szemleacutelet szerint a iactus missilium keveacutesseacute tűnik traditio in incertam

personamnak a toumlmegből baacuterkivel ugyanis ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash nem lehet uumlgyletet

727 BENEDEK Iusta causa 33-34 A keacutesőbbi irodalomban Warmelo is hasonloacute neacutezetet keacutepvisel amikor raacutemutat hogy a roacutemai jogaacuteszok neacutezete szerint is kellett egy olyan esemeacuteny egy ok amely megelőzte a traditioacutet eacuteppen azeacutert hogy a tulajdonjog aacutetszaacutellhasson Azeacutert hiacutevtaacutek ezt az okot iusta causaacutenak hogy a traditio oumlsszes toumlbbi causaacutejaacutetoacutel megkuumlloumlnboumlztesseacutek Ez utoacutebbiak ugyanis csak egy dolog birtoka aacutetruhaacutezaacutesaacutenak alapjaacuteul szolgaacuteltak a tulajdon azonban ezek alapjaacuten nem szaacutellt aacutet Vouml WARMELO Justa causa traditionis 621 728 Ehhez ld meacuteg WARMELO Justa causa traditionis 624 aki szerint a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa csak a felek szaacutemaacutera elegendő eacutes megfelelő okboacutel toumlrteacutenhetett meg Mi toumlbb ennek az oknak a taacutersadalom szaacutemaacutera is elegendőnek eacutes megfelelőnek kell lennie ennek nyomaacuten pedig a jog is elismereacutesben reacuteszesiacuteti majd Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a iusta causa traditionis egy olyan a traditio aktusaacutet megelőző esemeacuteny amelyet termeacuteszeteacuteneacutel fogva a taacutersadalom ekkeacutent a jog is megfelelőnek iacuteteacutel eacutes iacutegy ennek alapjaacuten aacutetszaacutell a dolog tulajdonjoga Nem leacutenyegtelen persze hogy ez egybevaacuteg-e a traditioacuteban reacutesztvevő felek akarataacuteval azonban jogi szempontboacutel nem ez biacuter elsődleges jelentőseacuteggel Kuumlloumln megemliacutetendő Evans-Jones eacutes MacCormack neacutezete akik szerint a klasszikus jogaacuteszok felfogaacutesa szerint a traditio ugyan kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted volt de csak annyiban hogy a tulajdonjog aacutetadaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz egy megelőző eacuterveacutenyes causaacutera volt szuumlkseacuteg Ez aacutellhatott valamely uumlgyletben vagy jogi aktusban felteacuteve hogy a jog szerint elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz Veacutelemeacutenyuumlk szerint ugyanakkor arra nincs forraacutesbizonyiacuteteacutek hogy a roacutemai jogaacuteszok a causaacutet akaacuter a felek koumlzoumls akaratakeacutent (common intention to transfer and receive ownership) akaacuter a feleknek az uumlgylet ceacuteljaacutera vonatkozoacute megaacutellapodaacutesakeacutent (the agreement of the parties as to the purpose of the transaction) fogtaacutek volna fel Reacuteszletesen ld EVAN-JONES ndash MACCORMACK Iusta causa 99-109 729 BENEDEK Iusta causa 36

201

koumltni annak meghataacuterozott felek koumlzoumltt kell veacutegbemennie730 Sokkal inkaacutebb annak

vagyunk tanuacutei a iactus missilium kereteacuteben hogy az egyik feacutel eldob bizonyos dolgokat

ezzel nyilvaacuteniacutetva ki hogy azt toumlbbeacute nem akarja a tulajdonaacuteban tartani a koumlruumlloumltte aacutelloacutek

koumlzuumll pedig egyesek felszedik azokat Ebből az alapaacutellaacutesboacutel szemleacutelve a iactus missilium

inkaacutebb derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacutere hasonliacutet A Digesta hivatkozott forraacutesa

valamint Gaius eacutes Ulpianus tanuacutesaacutega egyaraacutent arra engednek koumlvetkeztetni hogy

tulajdon-traditio eseteacuten a roacutemaiak is elengedhetetlennek tekintetteacutek az akarategyseacuteget

Mindent egybevetve alappal aacutelliacutethatoacute hogy a Pomponius-veacutelemeacuteny az indokolaacutes

szempontjaacuteboacutel neacutemikeacutepp saacutentiacutet mindkeacutet esetre igaz hogy tuacutelzottan jogaacuteszi eacuterveket

gondolatokat preferenciaacutekat igyekszik a dolgot elhagyoacute szemeacutely tudataacuteba erőltetni aacutem a

valoacutesaacuteg oldalaacuteroacutel szemleacutelve ezt a keacuterdeacutest azt laacutethatjuk hogy a peacutenzszoacuteraacutes eseteacuteben az

elhagyoacute preferenciaacutei inkaacutebb a toumlmeg megnyereacuteseacutere iraacutenyulnak a maacutesodik esetben pedig

pusztaacuten azt szeretneacute hogy a madarak szabadok legyenek

A Pomponius-veacutelemeacuteny kapcsaacuten fentebb megfogalmazott meglaacutetaacutes nyomaacuten amelynek

kereteacuteben a traditio in incertam personam inkaacutebb peacutenz derelictioacutejaacutenak eacutes occupatioacutejaacutenak

egyseacutege szuumlkseacuteges az occupatio eacutes a derelictio joginteacutezmeacutenyeinek reacuteszletesebb

vizsgaacutelata tovaacutebbaacute a iactus missilium eacutes a derelictio ndash occupatio koumlzoumltti forraacutesokon

alapuloacute kapcsolat kimutataacutesa

II Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

Az occupatio maacuteskeacutent foglalaacutes ndash oumlsszehasonliacutetva a toumlbbi szerzeacutesmoacuteddal ndash komplex toumlbb

esetkoumlrt magaacuteban foglaloacute tulajdonszerzeacutesi moacuted731 A foglalaacutesnak ugyanis toumlbb nagyobb

esetkoumlre van alapvetően maacutes-maacutes szabaacutelyokkal Annyi mindenesetre nagy

730 Ennek az elgondolaacutesnak ellene lehet szegezni Kaser ama megaacutellapiacutetaacutesaacutet amely szerint a klasszikus jogaacuteszok a peacutenz traditioacuteja eseteacuten nem minden esetben koumlvetelteacutek meg valamely iusta causa fennforgaacutesaacutet peacutenzen aacutetadaacutessal lehet tulajdont szerezni joacutellehet ennek esetei nem vilaacutegosak (bdquoDaszlig die Klassiker das Erfordernis eines guumlltigen Kausalverhaumlltnisses nicht ausnahmslos anerkannt haben scheint festzustellen Welche Faumllle das waren ist freilich noch umstrittenrdquo) Aacutelliacutetaacutesaacutet arra alapozza hogy az eacuterveacutenyes jogciacutem neacutelkuumlli peacutenzfizeteacutes eseteacuten a ciacutemzett tulajdonos lesz a peacutenz csak condictioacuteval lehet visszakoumlvetelni Vouml KASER Das Geld 217 Baacuter első tekintetre ez jelentős elleneacutervnek tűnik az eddig mondottak ellen nem szabad ugyanakkor figyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a keacuterdeacuteses teacutenyaacutellaacutes koumlreacuteben missilia eldobaacutesaacuteroacutel van szoacute amely nem kizaacuteroacutelag peacutenzt jelentett hanem taacutegabban ide tartoztak bizonyos ajaacutendeacutekok is 731 A szerzeacutesmoacutedokra aacuteltalaacuteban igaz hogy joacutellehet sok eacuteletviszonyt fednek le absztrakt jelleggel meacutegis az absztrakcioacute alapja a hasonloacute teacutenyaacutellaacutesok egy koumlrbe vonaacutesa Ez aloacutel az occupatioacutet leszaacutemiacutetva egy kiveacutetel adoacutedik első tekintetre jelesuumll a dologegyesuumlleacutes Ez azonban tuumlzetesebb vizsgaacutelat utaacuten caacutefolhatoacute ugyanis a dologegyesuumlleacutes a valoacutesaacutegban toumlbb kuumlloumlnboumlző tulajdonszerzeacutesi teacutenyaacutellaacutest egyesiacutet amelyek egyetlen koumlzoumls eleme a joghataacutes vagyis a tulajdon megszerzeacutese Ehhez ld FOumlLDI ndash HAMZA Roacutemai jog 335

202

bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute ndash amint arra Bonfante is raacutemutatott ndash hogy az ősi tulajdon a

leggyakrabban nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint occupatio uacutetjaacuten keletkezhetett732 Veacutelemeacutenyeacutet

oumlsszesseacutegeacuteben Kaser is osztja szerinte az occupatio kezdeti esetei koumlzoumltt egyfelől a

vadak eacutes halak befogaacutesa maacutesfelől pedig az ellenseacutegtől zsaacutekmaacutenyolt dolgok elfoglalaacutesa

jelentette733

Az occupatio teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt vannak amelyek

minus egyes speciaacutelis esetekre vonatkoznak (halak vadak madarak foglalaacutesa

tengerben keletkezett sziget ellenseacuteg dolgaacutenak foglalaacutesa stb)

minus aacuteltalaacuteban beszeacutelnek arroacutel hogy egy elhagyott dolog az azt birtokba vevő szemeacutely

tulajdonaacuteba keruumll (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed] Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]

első fordulata)

A vadak madarak eacutes halak tulajdonjoga a naturalis ratio alapjaacuten azt illeti aki ilyen

aacutellatot befog mivel az koraacutebban senkieacute sem volt734 Ebből a szempontboacutel meacuteg az sem

szaacutemiacutet hogy a befogaacutes a sajaacutet vagy maacutes ingatlanaacuten toumlrteacutenik-e joacutellehet az idegen

ingatlanra ilyen ceacutellal eacuterkezőtől a tulajdonos megtagadhatja a beleacutepeacutes jogaacutet735 Amit ezek

koumlzuumll elfogunk addig marad a mieacutenk amiacuteg őrizetuumlnkben megmarad Ha őrizetuumlnkből

megszoumlkoumltt eacutes termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet visszanyerte megszűnik a mieacutenk lenni eacutes ismeacutet

azeacute lesz aki befogja Akkor nyeri vissza a termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet ha szemuumlnk elől

eltűnt vagy ndash baacuter laacutethatoacute ndash uumlldoumlzeacutese neheacutezseacuteget jelentene736 Azok amelyek vadaacutellatnak

tekintendők (meacutehek paacutevaacutek galambok szarvasok) de az a szokaacutesuk hogy rendszeresen

elhagyjaacutek a tanyaacutet majd visszateacuternek oda addig tekinthetők a mieacutenknek amiacuteg hazajaacuteroacute

hajlamuk megmarad ha azonban a hazateacutereacutessel felhagynak megszűnnek a mieacutenk lenni

eacutes a befogoacute aacutellatai lesznek Hazateacuterő hajlamuk akkor szűnik meg ha hazajaacuteroacute szokaacutesukat

elvesziacutetik737 A meacutehek kapcsaacuten a Digesta eacutes az Instituacutecioacutek szoumlvege kuumlloumln kiemeli hogy

addig nem lehet őket okkupaacutelni amiacuteg kasba nem zaacuterjuk őket mint ahogy a faacuten feacuteszkelő 732 BONFANTE Proprietagrave II 74 733 KASER RPR I 138 egy maacutesik munkaacutejaacuteban Kaser ndash Cicero alapjaacuten (Cic de leg 1 21 55) ndash paacuterhuzamot von az usucapio szűkebb eacutertelemben pedig az usucapio pro herede eacutes az occupatio kifejezeacutesek koumlzoumltt Vouml KASER Usucapio 127 734 Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott) Gai D eod 3 pr Gai 2 66 Inst 2 1 12 735 Gai D 41 1 3 1 (2 rer cott) 736 Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott) Gai D eod 5 pr (2 rer cott) Gai 2 67 Ennek kapcsaacuten meruumll fel az Instituacutecioacutekban eacutes a Digestaacuteban a sebesuumllt vad befogaacutesaacutenak esete (Gai D 41 1 3 5 1 [2 rer cott] Inst 2 1 13) Ebben a keacuterdeacutesben keacutet veacutelemeacuteny uumltkoumlzik vannak akik azt mondjaacutek hogy az uumlldoumlzeacutes soraacuten a megsebzett vad azeacute aki uumlldoumlzi a tulajdon akkor szűnik meg ha felhagy az uumlldoumlzeacutessel Ha harmadik szemeacutely az uumlldoumlzeacutes soraacuten haszonszerzeacutesi ceacutellal fogja be az aacutellatot lopaacutest koumlvet el Az ezzel ellenteacutetes veacutelemeacuteny szerint ndash amelyet egyeacutebkeacutent maga Gaius is helyesnek iacuteteacutel ndash csak a teacutenyleges befogaacutes nyomaacuten lehet megszerezni a sebesuumllt vad feletti tulajdont mivel meacuteg az uumlldoumlzeacutes soraacuten sok minden toumlrteacutenhet ami miatt a befogaacutes nem toumlrteacutenik meg 737 Gai D 41 1 5 2 ndash 5 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 14 ndash 15

203

madarak sem keruumllnek pusztaacuten eme teacuteny aacuteltal az ingatlan tulajdonosaacutenak tulajdonaacuteba

Eacuteppen ezeacutert a faacuten loacutegoacute leacutep (favus) is szabadon birtokba vehető azonban a tulajdonos

ebben az esetben is kizaacuterhatja az ingatlanra toumlrteacutenő beleacutepeacutest738 Mindezekhez keacutepest a

tyuacutekok eacutes ludak eseteacuteben amelyek nem tekinthetők vadaacutellatnak hiszen eacuteppen ezeacutert

beszeacutelhetuumlnk kuumlloumln vadludakroacutel eacutes vadtyuacutekokroacutel ndash annak elleneacutere megmaradnak a gazda

tulajdonaacuteban hogy esetleg ijedtuumlkben szeacutetrepuumllnek ha harmadik szemeacutely ilyenkor

haszonszerzeacutesi ceacutellal birtokba veszi őket lopaacutest koumlvet el739

A haacuteboruacuteban szerzett zsaacutekmaacuteny a ius gentium szerint szinteacuten azeacute aki elfogja a naturalis

ratioacuteboacutel eredően740 Ez vonatkozik egyreacuteszt nyilvaacutenvaloacutean a hadizsaacutekmaacutenyra maacutesreacuteszt a

haacuteboruacuteban ejtett foglyokra is akik azonban ha megszoumlknek eacutes visszateacuternek sajaacutet

neacutepuumlkhoumlz visszanyerik koraacutebbi aacutellapotukat741 A tengerparton talaacutelhatoacute kavicsok

draacutegakoumlvek tulajdonaacutet is ndash egyezően a koraacutebban iacuterottakkal ndash a ius gentium alapjaacuten lehet

megszerezni742 Baacuter a forraacutesokban is ritka esetkeacutent keruumll emliacuteteacutesre meacutegis szoacutelni kell

roumlviden a tengerbenndash nem a folyoacuteban arra egyeacuteb szabaacutelyok vonatkoznak ndash keletkezett

sziget probleacutemaacutejaacuteroacutel is Ennek tulajdonjoga azt illeti meg aki elfoglalja koraacutebban

ugyanis az iacutegy keletkezett sziget senkieacute sem volt Ezek a szabaacutelyok nem vonatkoznak a

folyoacuteban keletkezett szigetre743 Egyes veacutelemeacutenyek szerint felteacutetlenuumll szoacutelni kell meacuteg a

thensaurus probleacutemakoumlreacuteről744 Ezzel kapcsolatban roumlgtoumln raacute kell mutatni arra hogy ndash

mint azt koraacutebban maacuter laacutethattuk ndash a thensauri inventio szabaacutelyai oumlsszesseacutegeacuteben

kuumlloumlnboumlznek a foglalaacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyaitoacutel maacutesfelől pedig a tulajdon keletkezeacutese a

kincstalaacutelaacutes eseteacuteben a foglalaacuteshoz keacutepest elteacuterő momentumhoz koumltődik

Ebben a koumlrben kell meacuteg megemliacuteteni az elhagyott dolgok tulajdonaacutenak foglalaacutessal

toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutet (vouml D 41 7) valamint a iactus missilium eseteacutet (Gai D 41 1 9

7 Inst 2 1 46) is745 Eme esetkoumlroumlkről az alaacutebbiakban reacuteszletesen is szoacute esik annyit

azonban maacuter eloumlljaacuteroacuteban eacuterdemes lehet jelezni hogy egyes szoumlvegek az elhagyott dolgok

foglalaacutesa koumlreacuteben tovaacutebbi felteacuteteleket taacutemasztanak a tulajdonszerzeacutes vonatkozaacutesaacuteban

738 Gai D 41 1 5 3 (2 rer cott) 739 Gai D 41 1 5 6 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 16 740 Gai D 41 1 5 7 (2 rer cott) Cels D 41 1 51pr ndash 1 (2 dig) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed) Gai 2 69 Inst 2 1 17 741 Inst 2 1 17 742 Paul D 41 2 1 1 [54 ad ed] Inst 2 1 18 743 Gai D 41 1 7 3 (2 rer cott) Ner D 41 1 14pr ndash 1 (5 membr) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed) Inst 2 1 22 744 Ekkeacutent peacuteldaacuteul SMITH Antiquities s v rsquooccupatiorsquo Leacutenyegeacuteben hasonloacute iraacutenyba halad Voci vonatkozoacute fejtegeteacutese is Vouml VOCI Proprietagrave 11-19 745 Ehhez ld KASER RPR I 425-426 TALAMANCA Istituzioni 415 SCHULZ ClRL 361-362 MARTON Roacutemai magaacutenjog 157 FOumlLDI ndash HAMZA 332

204

Ilyen Paulusnak az a veacutelemeacutenye (Paul D 41 7 2 pr ndash 1 [54 ad ed]) amelyben azt

aacutelliacutetja hogy a birtokba veacutetellel kizaacuteroacutelag a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolog felett lehet

tulajdont szerezni Utoacutebb szoacutet ejt egy prokuliaacutenus ndash szabiniaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről a

prokuliaacutenusok szerint akkor szűnik meg a tulajdon ha valaki az elhagyott dolgot birtokba

veszi miacuteg a szabiniaacutenus veacutelemeacuteny szerint maacuter az elhagyaacutessal megszűnik a tulajdon

Ehhez keacutepest ugyanő maacutes helyen (Paul D 41 7 4 [15 ad Sab]) azt iacuterja hogy elbirtoklaacutes

uacutetjaacuten uacutegy is megszerezhetjuumlk az elhagyott dolog tulajdonaacutet amennyiben nem tudjuk

hogy ki hagyta el azt Vagyis a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk

tulajdont ha azonban a dolgot nem annak tulajdonosa hagyta el elbirtoklaacutesra szorulunk

Ugyanakkor erre az elbirtoklaacutes aacuteltali tulajdonszerzeacutesre is Iulianus szerint (Iul D 41 7 6

[3 ad Urs Ferocem]) csak akkor nyiacutelik moacuted ha a dolgot nem teacutevesen veacuteljuumlk

elhagyottnak Ebben a keacuterdeacuteskoumlrben kuumlloumln szabaacutely vonatkozik a hajoacuteboacutel kidobott aacuterura

(Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) amely szerint az aacuteltalaacutenos felfogaacutes alapjaacuten ilyen dolgot

semmikeacuteppen sem lehet megszerezni ndash meacuteg elbirtoklaacutes uacutetjaacuten sem Iulianus azonban

hozzaacuteteszi hogy inkaacutebb csak pro derelicto nem lehet elbirtokolni az ilyen dolgot

Tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacutenyaacutet vagyis a peacutenzen toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes

keacuterdeacuteseacutet a vadak halak madarak a tengerben keletkezett sziget eacutes a tengerparton talaacutelt

draacutegakoumlvek foglalaacutesaacutenak tovaacutebbaacute az ellenseacuteg dolgai elfoglalaacutesaacutenak keacuterdeacutesei nem

keruumllnek a fentiekneacutel reacuteszletesebb bemutataacutesra nem kiacutevaacutenva vitatni azonban hogy maacutes

oumlsszefuumlggeacutesben eme keacuterdeacutesek reacuteszletes vizsgaacutelata is gyuumlmoumllcsoumlző lehet Ehelyett

azonban ndash tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacutenyaacutet ndash eacuterdemes nagyobb figyelmet szentelni

az elhagyott dolgok foglalaacutesaacutenak a derelictio mibenleacuteteacutenek eacutes az utoacutebbi inteacutezmeacuteny

egyes speciaacutelis eseteinek

1 Az occupatio fogalma

Az occupatio főneacutev eacutes az occupare ige verbum ndash denominativum kapcsolatban aacutellnak

egymaacutessal Az ige ndash amely egyeacutebkeacutent a capio ige folyamatos aspektusuacute derivaacutetuma746 ndash

elsődleges jelenteacutese valakitől valamint elvenni valamit a toumlbbiek kizaacuteraacutesaacuteval aacuteltalaacuteban

magaacutehoz ragadni747 Ebben az aacuteltalaacutenos jelenteacuteskoumlrben Digesta-beli peacuteldaacutek is hozhatoacutek

746 ERNOUT ndash MEILLET s v rsquocapiorsquo 747 Oxford Latin Dictionary s h v 2a HEUMANN ndash SECKEL s h v 1a Ebből tovaacutebbi jelenteacutesek is erednek (valamit elfoglalni birtokban tartani valamit fel- illetve megkapni hatalomba keriacuteteni de ugyaniacutegy valamilyen helyet elfoglalni) Vouml FINAacuteLY s h v

205

Ulpianus egyik a praefectus urbi feladataival foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben arroacutel iacuter hogy

szokaacutes volt azokat a gyaacutemokat eacutes gondnokokat akik a tisztseacuteget nem megfelelő moacutedon

toumlltik be mert peacuteldaacuteul peacutenzt fizettek azeacutert hogy megszerezhesseacutek a gyaacutemi poziacutecioacutet

(nummis datis tutelam occupasse) a prafectus urbi eleacute ideacutezni mert a vesztegeteacutes

gyanuacutejaacuteval egyuumltt jaacuteroacute infamiaacutenaacutel suacutelyosabb buumlnteteacutest eacuterdemeltek748 A Pomponius aacuteltal

taglalt esetben egy rabszolganőt egy tanya őrzeacuteseacutere rendelnek akkeacutent hogy az ingatlan

alkotoacutereacuteszeacutenek tekintendő akaacutercsak az erdeacutesz Mi toumlbb mindkettő tartozeacutekkeacutent valoacute

kezeleacutese ugyanarra az okra vezethető vissza jelesuumll hogy az ingatlan eacutes maga a haacutez is

őrzeacutest igeacutenyel annak eacuterdekeacuteben hogy akaacuter az ingatlannak akaacuter a gyuumlmoumllcsoumlknek vagy

akaacuter a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute dolgoknak a szomszeacutedok aacuteltali foglalaacutesaacutet meg lehessen

akadaacutelyozni (illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum

rerum quae in villa continentur)749 Joacutel laacutethatoacute hogy az ige jelenteacutese meacuteg a Digestaacuteban is

taacutegabb nem kizaacuteroacutelag a tulajdon megszerzeacuteseacutevel kapcsolatosan fordul elő Ugyanakkor

eacuterdemes arra is felfigyelni hogy a hivatkozott Pomponius-szoumlvegben az ige maacuter

koumlzelebb aacutell a szigoruacutean jogi eacutertelemben vett foglalaacuteshoz meacuteg akkor is ha a hivatkozott

veacutelemeacuteny alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a szomszeacutedok ndash mivel jelen esetben egyeacutertelműen

rosszhiszemű birtokoskeacutent tűnneacutenek fel ndash semmikeacutepp sem szerezhetneacutenek tulajdont sem

az ingatlanon sem a szaporulaton sem pedig a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute egyeacuteb taacutergyakon A

főneacutevi jelenteacutes kapcsaacuten Ciceroacutera lehet hivatkozni aki a bdquoDe officiisrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban

keacutet az igazsaacutegossaacuteg aacuteltal taacutemasztott koumltelezettseacuteget emliacutet egyfelől azt hogy senki se

aacutertson a maacutesiknak hacsak a maacuter bekoumlvetkezett jogtalansaacuteg erre nem keacuteszteti maacutesfelől

pedig hogy a koumlzoumls hasznaacutelatuacute dolgokat a koumlzoumlsseacuteg javaacutera a magaacutenhasznaacutelatra szaacutent

dolgokat a sajaacutet hasznaacutera fordiacutetsa750 Ezt koumlvetően azt iacuterja hogy a dolgok nem a

termeacuteszetuumlkneacutel fogva keruumllnek az egyeacuten tulajdonaacuteba hanem peacuteldaacuteul hosszuacute ideig tartoacute

occupatio folytaacuten Erre hozott peacuteldaacuteja egyebek mellett a koraacutebban lakatlan teruumlleten valoacute

letelepedeacutes vagy egy teruumllet haacuteboruacute uacutetjaacuten toumlrteacutenő meghoacutediacutetaacutesa751 Ekkeacutent nyilvaacutenvaloacute

hogy az occupatio főneacutev jelenteacutese a tulajdon megszerzeacuteseacuteneacutel szeacutelesebb jelenteacuteskoumlrt oumllel

fel ugyanakkor a gondolati tartalmat tekintve mind a koumlznapi nyelvhasznaacutelat mind

748 Ulp D 1 12 1 7 (l s de off praef urb) Solent ad praefecturam urbis remitti etiam tutores sive curatores qui male in tutela sive cura versati graviore animadversione indigent quam ut sufficiat eis suspectorum infamia quos probari poterit vel nummis datis tutelam occupasse [hellip] 749 Pomp D 33 7 15 2 (6 ad Sab) Mulier villae custos perpetua fundo qui cum instrumento legatus esset aut instructo continebitur sicuti saltuarius par enim ratio est nam desiderant tam villae quam agri custodiam illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum rerum quae in villa continentur villa autem sine ulla dubitatione pars fundi habetur 750 Cic Off 1 20 751 Cic Off 1 21

206

pedig a jogi terminoloacutegia jelentős hasonloacutesaacutegokat mutatnak752 A főneacutevi jelenteacutesek koumlzoumltt

ugyanis egyfelől valaminek a birtokba veacutetele maacutesfelől pedig valamivel kuumlloumlnoumlsen egy

uumlggyel uumlgylettel valoacute teacutenyleges foglalatoskodaacutes a figyelem arra valoacute iraacutenyiacutetaacutesa

emliacutethető753 A jelenteacutesek vizsgaacutelata alapjaacuten okszerű a felteacutetelezeacutes hogy az ige eacutes a főneacutev

a mindennapi beszeacutedben eacutes a jogi nyelvben egyaraacutent hasznaacutelatosak voltak azonban

reacuteszben elteacuterő jelenteacuteskoumlrben A forraacutesok reacuteszletesebb vizsgaacutelata nyomaacuten Foumlldi ndash Hamza

alapvetően egyeteacutertenek ezzel az elgondolaacutessal ugyanakkor nagyon hataacuterozottan

hangsuacutelyozzaacutek hogy a főneacutev inkaacutebb elfoglaltsaacuteg eacutertelemben jelenik meg a forraacutesokban

amiacuteg a tulajdonszerzeacutesi moacuted megjeloumlleacuteseacutere főkeacutent az ige szolgaacutelt754 Meacuteg enneacutel is tovaacutebb

megy Eberhard Heck aki ndash Kaser nyomaacuten ndash azt aacutelliacutetja hogy a jogi forraacutesok nem is

hasznaacuteljaacutek a főneacutevi alakot ott csak az ige fordul elő755 Szaacutemos forraacutes szoumlvegeinek

vizsgaacutelata alapjaacuten jut arra a koumlvetkezteteacutesre hogy az occupatio eacutes az occupare

kifejezeacutesek mindoumlsszesen a jogi nyelvben biacutertak olyan jelenteacutessel amely valamilyen

dolog felett foglalaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesre utal756

2 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban

Eme roumlvid kiteacuterő utaacuten annak vizsgaacutelataacuteval eacuterdemes foglalkozni mit is jelent maga az

occupatio mint jogi szakkifejezeacutes a jogi forraacutesokban Ehelyuumltt a keacutet nagyobb esetkoumlr

vizsgaacutelataacuteval ceacutelszerű kezdeni Ezek koumlzoumltt az első a vadak halak madarak elsajaacutetiacutetaacutesa

amelyről Gaius Instituacutecioacuteiban a koumlvetkezőket olvashatjuk

752 Ezzel reacuteszben ellenteacutetesen SMITH Antiquities s v rsquooccupatiorsquo 753 Oxford Latin Dictionary s h v 1 HEUMANN ndash SECKEL s h v 754 FOumlLDI ndash HAMZA Roacutemai jog 33210 Ehelyuumltt eacuterdekes lehet a keacutet szoacute uacutejlatin nyelvekben (pl franciaacuteban olaszban) valoacute tovaacutebbeacuteleacuteseacutere utalni Az olaszban az occupazione az occupare igeacutevel van oumlsszefuumlggeacutesben egy bizonyos hely birtokba veacuteteleacutet eacutes az ott toumlrteacutenő berendezkedeacutest jelenve (occupare prendere possesso di un luogo e installarvisi piugrave o meno temporaneamente e legalmente ndash ld LO ZINGARELLI 2005 Vocabolario della lingua Italiana Zanichelli 2005 1199) Ugyanakkor hasznaacutelatos az igeacutenek bdquoaacutel-visszahatoacuterdquo alakja is foglalatoskodni jelenteacutessel (occuparsi di qlco dedicarsi a qlco in modo approfondito e continuativo per lavoro o per coltivare interesse e inclinazioni ndash Lo Zingarelli 2005 uo) Ezzel szemben a franciaacuteban a főneacutev megőrizte a foglalatoskodaacutes jelenteacutest (occupation ce agrave quoi on consacre son activiteacute son temps) amiacuteg az bdquoaacutel-visszahatoacuterdquo ige az olaszhoz hasonloacute jelenteacutest hordoz (srsquooccuper de qch y employer son temps ses soins ndash ld LE ROBERT M ICRO Dictionnaire de la Langue Franccedilaise VUEF 2002 900) 755 Ez a neacutezet ebben a formaacuteban csak fenntartaacutesokkal fogadhatoacute el A Heumann ndash Seckel-feacutele lexikon az occupatio kifejezeacutes koumlreacuteben is hivatkozik forraacutesokat a Digestaacuteboacutel eacutes a Codexből egyaraacutent ekkeacutent Heck fenti aacuteltalaacutenosiacutetoacute megaacutellapiacutetaacutesa nem aacutellja meg a helyeacutet Nem szabad ugyanakkor figyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy az occupatio ciacutemszoacute alatt hivatkozott forraacutesokban a kifejezeacutes nem a tulajdonszerzeacutesre vonatkoztatva fordul elő ekkeacutent Heck aacutelliacutetaacutesa nem neacutelkuumlloumlz minden alapot 756 HECK Occupatio 355-357

207

Gai 2 66-67

[hellip] ea [hellip]naturali nobis ratione adquiruntur [hellip] quae occupando ideo adepti

erimus quia antea nullius essent qualia sunt omnia quae terra mari caelo

capiuntur Itaque si feram bestiam aut volucrem aut piscem ceperimus simul

atque captum fuerit hoc animal statim nostrum fit et eo usque nostrum esse

intellegitur donec nostra custodia coerceatur [hellip]

A Digesta ugyanerről a keacuterdeacutesről hasonloacutean nyilatkozik amikor azt mondja

Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott)

Omnia igitur animalia [hellip] id est ferae bestiae et volucres pisces capientium

fiunt

Maacutesutt pedig azt

Gai D 41 1 3pr (2 rer cott)

Quod enim nullius est id ratione naturali occupanti conceditur

Joghataacuteskeacutent pedig azt emliacuteti

Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott)

Quidquid [hellip] ceperimus [hellip] nostrum esse intellegitur [hellip]757

Az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben ez aacutell

Inst 2 1 12

[hellip] omnia animalia [hellip] simulatque ab aliquo capta fuerint iure gentium statim

illius esse incipiunt quod enim ante nullius est id naturali ratione occupanti

conceditur

Milyen emberi cselekveacutesek valoacutesiacutetjaacutek meg az occupatioacutet Gaiusnaacutel az rsquooccupandorsquo eacutes az

rsquoadepti erimusrsquo kifejezeacutesek vonatkoznak arra a cselekveacutesre amelyet a szerezni

757 Laacutethatoacute persze hogy a Digestaacuteban szereplő toumlredeacutekek a Res cottidianaeből szaacutermaznak ekkeacutent a szoumlvegek koumlzoumltti a tartalmi keacuterdeacuteseket meghaladoacute hasonloacutesaacuteg egyaacuteltalaacuten nem meglepő

208

szaacutendeacutekozoacutenak tanuacutesiacutetania kell Ehelyuumltt tehaacutet az occupare eacutes az adipisci igeacutek egymaacutesra

mutatnak mindkettő a dolog elfoglalaacutesaacutera hatalomba keriacuteteacuteseacutere utal aacutem az occupare

inkaacutebb fizikai eacutertelemben vett foglalaacutest jelent ndash ekkeacutent jelenteacuteseacuteben a capere igeacutehez aacutell

koumlzel s mint laacutettuk nyelvi szempontboacutel teacutenylegesen eme igeacuteből keacutepzett ndash miacuteg az

adipisci pedig inkaacutebb hatalomba keriacuteteacutest meacuteghozzaacute ebben a paacuterosiacutetaacutesban elvont

eacutertelemben758 A Digestaacuteban mindoumlssze a rsquocapientium fiuntrsquo fordulat jelenik meg

amelyből a capiens vagyis a szemeacutely aki a foglalaacutest veacuteghez viszi elnevezeacutese a capere

igeacuteből ered mellette pedig a fieri ige egyszersmind a foglalaacutes joghataacutesaacutera is utal Az

Instituacutecioacutekban az rsquo(ab aliquo) capta fuerintrsquo kifejezeacutes hasonloacute a Digestaacuteban talaacutelhatoacutehoz

ugyanarroacutel az igeacuteről van szoacute csupaacuten maacutes grammatikai egyseacuteggel jeleniacuteti meg a szoumlveg

szerkesztője alapvetően ugyanazt a gondolati tartalmat Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet az

figyelhető meg hogy haacuterom ige utal arra a jogi teacutenyre emberi cselekveacutesre amely az

occupatio teacutenyaacutellaacutesa szempontjaacuteboacutel relevaacutens occupare capere eacutes adipisci Ebből az első

kettő utal a fizikai eacutertelemben vett foglalaacutesra az adipisci pedig az elvont elvi hatalomba

veacutetelre talaacuten a foglalaacutesi szaacutendeacutekra Koumlvetkezeacuteskeacutepp az occupatioacutet ndash legalaacutebbis a vadak

madarak eacutes halak vonatkozaacutesaacuteban ndash a teacutenyleges fizikai birtokba veacutetel valoacutesiacutetja meg

joghataacutesok azonban csak akkor fűződnek hozzaacute ha a foglalaacutesi szaacutendeacutek is megvan Ezen a

ponton logikusan meruumll fel a keacuterdeacutes milyen joghataacutest rendelnek a forraacutesok egy dolog

foglalaacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenő hatalomba veacuteteleacutehez Gaius szerint rsquoadquirunturrsquo a Digesta

a rsquocapientium fiuntrsquo eacutes a rsquonostrum esse intellegiturrsquo az Instituacutecioacutek a rsquostatim illius esse

incipiuntrsquo fordulatokat hasznaacuteljaacutek a joghataacutes kifejezeacuteseacutere Ezekben koumlzoumls hogy

mindegyik a tulajdon megszerzeacuteseacutere vonatkozik helyesebben a dolog feletti hatalom

keletkezeacuteseacutere Emellett mindhaacuterom forraacutes megemliacuteti hogy a dolog feletti hatalom ius

naturale alapjaacuten keletkezik (Gaiusnaacutel rsquonaturali rationersquo a Digestaacuteban rsquoratione naturalirsquo

az Instituacutecioacutekban pedig rsquoiure gentiumrsquo)759

758 Az adipiscor ige rsquomegszerezrsquo rsquoelnyerrsquo eacutertelemben taacutegabb mint occupare ndash egyaraacutent vonatkozik konkreacutet eacutes elvont dolgok megszerzeacuteseacutere Vouml Ulp D 5 3 18 1 (15 ad ed) Oxford Latin Dictionary s v rsquoadipiscorrsquo FINAacuteLY s vv rsquoadipiscorrsquo rsquooccuporsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoapiorsquo 759 Ehhez a keacuterdeacuteshez ld Inst 2 1 11

209

III A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

A Digesta 41 koumlnyveacuteben a 7 titulus foglalkozik tuumlzetesen a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutevel

egyeacuteb a Digestaacuteban elszoacutertan megtalaacutelhatoacute forraacutesok mellett760 A bdquoPro derelictordquo ciacutemet

viselő titulus oumlsszesen nyolc fragmentumboacutel aacutell ebből a maacutesodik eacutes az oumltoumldik toumlredeacutek

tagoloacutedik tovaacutebbi kisebb egyseacutegekre mindkeacutet esetben principium eacutes egy tovaacutebbi

paragrafus olvashatoacute A nyolc toumlredeacutek oumlt jogtudoacutes nyolc munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazik Ulpianus

(Ad edictum) Paulus (Ad edictum Ad Sabinum Responsa) Modestinus (Differentiae)

Pomponius (Ad Sabinum) eacutes Iulianus (Ex Minicio Ad Urseium Ferocem) tollaacuteboacutel

Oumlsszesen tehaacutet nyolc toumlredeacuteket talaacutelhatunk a titulusban ebből kettő tagoloacutedik tovaacutebb iacutegy

10 forraacuteshely aacutell rendelkezeacutesre a teacutema koumlzponti magjaacutenak vizsgaacutelataacutehoz Eme 10

forraacuteshelyből 4 szaacutermazik Paulustoacutel 2-2 Iulianus eacutes Pomponius tollaacuteboacutel veacutegezetuumll 1-1

Modestinus- eacutes Ulpianus-hely talaacutelhatoacute meacuteg ebben a ciacutemben

A titulus forraacuteshelyei egyreacuteszt az edictumhoz iacuterott kommentaacuterokboacutel (Ulpianus eacutes Paulus

munkaacutei) maacutesreacuteszt pedig a Sabinushoz iacutert kommentaacuterokboacutel (Paulus eacutes Pomponius

munkaacutei) valamint egyeacuteb művekből szaacutermaznak Ebből adoacutedhat egy olyan koumlvetkezteteacutes

hogy ndash baacuter kuumlloumlnboumlző szerzőktől erednek ndash ezek a szoumlvegek viszonylagos egyseacuteget

folytonossaacutegot keacutepviselnek a tituluson beluumll tovaacutebbaacute feltehető hogy amennyiben a

760 A Digestaacuteban talaacutelhatoacute egyeacuteb forraacutesok is nagyban-egeacuteszben joacutel csoportosiacutethatoacutek aszerint hogy milyen kontextusban minek kapcsaacuten fordul elő a derelictioacutera valoacute hivatkozaacutes Egyes szoumlvegek a rabszolgaacutek valamilyen helyzetben toumlrteacutenő derelictioacutejaacuteroacutel iacuternak (Ulp D 9 4 38 1 [37 ad ed] Mod D 40 8 2 [6 reg] Iav D 45 3 36 [14 epist] Ulp D 47 2 46 pr [42 ad Sab] Marci D 48 1 9 [1 de iudic publ]) maacutesok pedig az ingatlanok derelictioacutejaacuteval foglalkoznak (Ulp D 3 5 9 1 [10 ad ed] Ulp D 39 1 20 10 [71 ad ed] Gai D 39 2 6 [1 ad ed provinc] Ulp D 39 2 7 2 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 21 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 35 [53 ad ed] Pap D 41 3 45 pr [10 resp] Ulp D 43 8 2 39 ndash 40 [68 ad ed]) Ehhez kapcsoloacutedhatnak azok a veacutelemeacutenyek amelyekben idegen dologbeli jogok kapcsaacuten meruumll fel a derelictio (haszoneacutelvezet kapcsaacuten magaacutenak a haszoneacutelvezetnek az elhagyaacutesa Ulp D 7 1 64 [51 ad ed] Pomp D 7 1 65 pr [5 ex Plaut] a servitus oneris ferrendi kapcsaacuten a szolgalommal terhelt ingatlan elhagyaacutesa Ulp D 8 5 6 2 [17 ad ed]) A hereditas derelictioacutejaacutenak keacuterdeacuteseacutevel is foglalkozik neacutehaacuteny szoumlveg (Tryph D 5 2 22 3 [17 disp] Gai D 29 2 57 pr [23 ad ed provinc] Pap D 36 1 57 3 [20 quaest]) valamint olyan szoumlvegekkel is talaacutelkozhatunk amelyekben a veacutelemeacuteny teljesen maacutes joginteacutezmeacutennyel kapcsolatos eacutes a teacutenyaacutellaacutes variaacutecioacutek koumlreacuteben fordul elő a derelictio (Ulp D 13 7 25 [31 ad ed] Tryph D 27 2 6 [14 disp] Ulp D 48 23 2 [5 opin]) Mindezeken tuacutelmenően leacutetezik meacuteg a szoumlvegeknek egy olyan csoportja amelyek ugyan szinteacuten maacutes joginteacutezmeacutenyekkel (lex Rhodia eacutes iactus lopaacutes) foglalkoznak meacutegis ezek a szoumlvegek elvi eacutellel szoacutelnak a derelictio mibenleacuteteacuteről is (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Venon D 21 2 76 [17 stipul] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7 ex Cass] Gai D 42 8 5 [26 ad ed provinc] Ulp D 47 2 43 5 ndash 6 [41 ad Sab] Ulp D 47 2 43 10 ndash 11 [41 ad Sab]) Vouml BENEDEK Derelictio 8 ROMANO Studi 119-121 124-127 VACCA Derelictio 124-149 Benedek Ferenc a fentebb hivatkozott munkaacutejaacuteban a Digesta szoumlvegein kiacutevuumll megemliacuteti meacuteg a iustinianusi Instituacutecioacutekban fellelhető szoumlveget is valamint egyes a kodifikaacutecioacute előtti forraacutesokat Ulpianus kommentaacuterjaacutet Paulus Sententiaacuteit tovaacutebbaacute a Fragmentum Dositheanum-ot a Kre II szaacutezadboacutel szaacutermazoacute regula-gyűjtemeacutenyt

210

Digesta szerkesztői beavatkoztak a szoumlvegbe akkor a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes elsősorban az

egyseacutegesseacuteg eacutes a goumlrduumlleacutekenyseacuteg megteremteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutenhetett ezeken a

helyeken761

Ami a titulus ciacutemeacutet eacutes elhelyezkedeacuteseacutet illeti a 41 koumlnyv előszoumlr a dolgok feletti uralom

megszerzeacuteseacutevel foglalkozik ezt koumlvetően taacutergyalja egy dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet eacutes

elveszteacuteseacutet a harmadik titulus szoacutel az elbirtoklaacutesroacutel eacutes ennek megszakadaacutesaacuteroacutel ezt

koumlvetően pedig az egyes jogciacutemekről esik szoacute mivel az elbirtoklaacutes koumlreacuteben jelenik meg a

iusta causa szuumlkseacutegesseacutege a leginkaacutebb explicit moacutedon A 41 koumlnyvben taacutergyalt

jogciacutemek a negyedik titulustoacutel pro emptore pro herede eacutes possessore pro donato pro

derelicto pro legato pro dote valamint pro suo762

A pro derelicto titulus aacutettekinteacutese nyomaacuten maacuter kezdetben le kell szoumlgezni hogy joacutellehet

a szoumlvegek az elbirtoklaacutessal kapcsolatos veacutelemeacutenyek rendszereacutebe lettek aacutegyazva meacutegis a

hetedik ciacutem szoumlvegeinek oumlsszesseacutegeacuteben keveacutes koumlzuumlk van az elbirtoklaacutes teacutemaacutejaacutehoz A

titulusban talaacutelhatoacute tiacutez szoumlveg koumlzuumll mindoumlssze neacutegy aacutell kapcsolatban az elbirtoklaacutes

teacutemaacutejaacuteval763 A toumlbbi szoumlveg vagy csak arroacutel iacuter hogy a dolog pro derelicto habita vagy

kifejezetten azt aacutelliacutetja hogy azonnal a megszerzőeacute lesz a dolog vagyis eacuteppen nincs

szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra764

A derelictio reacutegebbi irodalma koumlreacutebe tartozoacute munkaacutek alapvetően keacutet jelentősebb

neacutezetrendszer koumlreacute csoportosulnak Jellemzően az első csoportba sorolhatoacute szerzők ndash

761 Ezzel ellenteacutetesen ld Vacca aacutellaacutespontjaacutet aki aacuteltalaacutenossaacutegban raacutemutat hogy a derelictio vonatkozaacutesaacuteban a doktriacutena aacuteltal a probleacutema megoldaacutesaacutera tett baacutermifeacutele kiacuteseacuterlet csak mind taacutevolabb vitt a probleacutema megoldaacutesaacutetoacutel Ennek oka hogy a megoldaacutesra toumlrekveacutes soraacuten olyan ndash a forraacutesokboacutel egyeacutebkeacutent nem koumlvetkező ndash rendszergondolatot vetiacutetettek az oacutekori jogaacuteszok szavai moumlgeacute amelyek raacutejuk nem voltak jellemzőek Ez a folyamat leacutenyegeacuteben maacuter a iustinianusi kodifikaacutecioacuteval kezdeteacutet vette hiszen a kompilaacutecioacute soraacuten uacutejrarendszerezteacutek a szoumlvegeket kiragadva azokat eredeti kontextusukboacutel eacutes egy kuumllső alkotaacutes eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt titulus-rendszer egyik vagy maacutesik eleme alaacute soroltaacutek be őket Reacuteszletesen ld VACCA Pro derelicto 778-779 762 Romano ennek kapcsaacuten raacutemutat hogy a forraacutesokban a derelictio mint a tulajdon elveszteacuteseacutenek egy moacutedja jelenik meg ekkeacutent okszerű a felteacutetelezeacutese hogy a Digestaacuteban kellene hogy legyen egy olyan titulus az emliacutetett koumlnyvoumln beluumll amely a tulajdon elveszteacuteseacutevel foglalkozik Minthogy ez a titulus hiaacutenyzik ennek eredmeacutenyekeacuteppen a szoumlvegek a Digesta kuumlloumlnboumlző reacuteszeiben elszoacutertan szerepelhetnek toumlbbek koumlzoumltt ez is oka lehet a sok ellentmondaacutesnak A modern jogokra is az jellemző hogy a derelictio elsődlegesen az occupatioacutehoz koumltődően jelenik meg kihasznaacutelva azt a tulajdonsaacutegaacutet a derelinkvaacutelt dolognak hogy az elhagyaacutes koumlvetkezteacuteben res nullius lesz ekkeacutent okkupaacutelhatoacute Reacuteszletesen ld ROMANO Studi 102-104 A pro herede titulus vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes kiemelni Letizia Vacca aacutellaacutespontjaacutet aki raacutemutat arra hogy a derelictioacutera vonatkozoacute szoumlvegek egy reacuteszeacutenek a pro derelicto titulusban toumlrteacutenő elhelyezeacutese egyeacutertelműen arra mutat hogy ezekben az esetekben a keacuterdeacutes nem az hogy a dolog derelinkvaacutelt-e vagy sem hanem az hogy van-e lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra vagy sem Ugyanakkor egy konkreacutet forraacuteshely (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) kapcsaacuten reacuteszletesen kifejti hogy veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto titulus betoldaacutesa kizaacuteroacutelag a kompilaacutetorok munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Bővebben ld VACCA Derelictio 72-73 97 763 Paul D 41 7 4 (15 ad Sab) Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab) Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem) Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) 764 Ilyen tartalmuacute Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) eacutes Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)

211

mint peacuteldaacuteul kuumlloumlnoumlsen Romano eacutes Voci ndash a tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott derelictio

teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indulnak ki ekkeacutent res nulliusnak kizaacuteroacutelag a tulajdonos aacuteltal elhagyott

dolgot tekintik amely felett a tulajdon megszerzeacutese occupatioacuteval megy veacutegbe765 Mivel a

hipoteacutezis a tulajdonos eacutes a nem tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott derelictio eacuteles elkuumlloumlnuumlleacuteseacuten

alapul ekkeacutent az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindoumlssze a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett

derelictio eseteacutere korlaacutetozoacutedik

A haacuteboruacute előtti irodalomboacutel Romano munkaacutejaacuteval eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni766

A derelictio koumlreacuteben az Instituacutecioacutek szabaacutelyait tekinti kiindulaacutesi pontnak amely szerint

pro derelicto az a dolog tekinthető amelyet a tulajdonosa akkeacutent dobott el magaacutetoacutel hogy

nem akarja hogy az tovaacutebbra is az oumlveacute legyen Helyes eacutertelmezeacutese szerint keacutet elem

szuumlkseacuteges a derelictio megvaloacutesulaacutesaacutehoz meg kell hogy toumlrteacutenjen a dolog teacutenyleges

elhagyaacutesa valamint szuumlkseacuteges az elhagyoacute szemeacutely arra iraacutenyuloacute akarata hogy a dolgot

toumlbbeacute ne legyen az oumlveacute767 Az Instituacutecioacutekban is hasznaacutelt pro derelicto habere kifejezeacutes

megjeleneacutese eacutes elterjedeacutese veacutelemeacutenye szerint ama keacutesei időszakra kell hogy tevődjoumln

amikorra maacuter a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacutei koumlzoumltt semmifeacutele kuumlloumlnbseacuteg sem

maradt fenn mivel amiacuteg ez a kuumlloumlnbseacutegteacutetel leacutetezett addig a foglalaacutes szempontjaacuteboacutel csak

a res mancipi joumlhetett szaacutemiacutetaacutesba a res nec mancipi azonban nem768 Raacutemutat arra is

hogy a forraacutesokban szaacutemos olyan esettel lehet talaacutelkozni amelyekben a domino

veacuteghezvitt elhagyaacutesroacutel esik szoacute mindez pedig szuumlkseacutegtelen szoacuteismeacutetleacutest eredmeacutenyezne

akkor ha feltesszuumlk hogy csak tulajdonos derelinkvaacutelhatnaacute a dolgaacutet Ugyanakkor a

hivatkozott kifejezeacutes szoros kapcsoloacutedaacutest mutat magaacuteval a tulajdonnal is ekkeacutent csak az

keacutepzelhető el hogy valaki teacutevesen hiszi magaacuteroacutel hogy a dolog tulajdonosa eacutes ekkeacutent

dererlinkvaacutelja azt A forraacutesokban előforduloacute maacutesik neacutemileg szemeacutelytelenebb

taacutevolsaacutegtartoacutebb utalaacutes (id qoud derelicto habitum est) arra utal hogy nem a dolog

tulajdonosa derelinkvaacutelta a dolgot ami ndash a fentebb mondottak feacutenyeacuteben ndash csak akkeacutent

lehetseacuteges ha akaacuter joacute- akaacuter rosszhiszeműen a dolog tulajdonosaacutenak keacutepzeli magaacutet

Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak azeacutert is komoly a jelentőseacutege mert Romano uacutegy veacuteli hogy a

derelictio taacutergya nem a tulajdonjog hanem maga az elhagyaacutessal eacuterintett a dolog

meacutegpedig a maga teljesseacutegeacuteben eacutes minden vonatkozaacutesaacuteban ekkeacutent a dolgot eacutes a

765 ROMANO Studi 99-164 VOCI Proprietagrave Megemliacutethető ugyanakkor ebben a koumlrben meacuteg Berger munkaacutessaacutega is aki elsődlegesen interpolaacutecioacutekritikai megkoumlzeliacuteteacutesben taacutergyalja derelictio keacuterdeacuteseit Vouml BERGER Derelizione 131-190 766 Ennek a munkaacutenak a jelentőseacutege maacuteig hatoacute talaacuten ennek koumlszoumlnhető hogy 1933-as első kiadaacutesaacutet koumlvetően 2002-ben ismeacutet megjelent a Rivista di Diritto Romano ciacutemű online folyoacuteirat hasaacutebjain 767 ROMANO Studi 102 768 ROMANO Studi 107-108

212

derelinkvaacuteloacutet oumlsszekoumltő teacutenyek ennek nyomaacuten pedig a jogosultsaacutegok is elenyeacutesznek

Maacuteskeacutent kifejezve a derelictio teacutenye a tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem

csupaacuten azeacutert mert a toumlrveacuteny ezt mint bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem

azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme előtt egyeacuteb kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek nem

koumlzvetlenuumll a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes

praktikus mindennapi hataacutesaira Ezek a praktikus hataacutesok azok amelyeket a jogi nyelv a

tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacutese formaacutejaacuteban iacuter le Mindebből

pedig az koumlvetkezik hogy ha a derelinkvaacuteloacute magaacuteroacutel a dologroacutel rendelkezik az elhagyaacutes

soraacuten akkor erre kizaacuteroacutelag a dolog tulajdonosa keacutepes Amikor tehaacutet a forraacutesok derelictio

a non dominoacuteroacutel beszeacutelnek ilyenkor egy jogellenes magatartaacutest kell felteacutetelezni amely

nem jaacuter ugyanazokkal a hataacutesokkal mint amilyenekkel a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutes eseteacuten

jaacuterna Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy egyeacuteb hataacutesok tapadhatnak hozzaacute769

Az elhagyaacutes elsődleges hataacutesa hogy a birtok feletti felhagyaacutessal a dolgon fennaacutelloacute

tulajdonjog ndash mivel a derelinkvaacuteloacute toumlbbeacute maacuter nem akarja magaacuteeacutenak tudni a dolgot ndash is

megszűnik770 A forraacutesok alapjaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a klasszikus jogban

haacuterom elgondolaacutes eacutelt egymaacutes mellett Az első szerint a derelictio aacuteltal a derelinkvaacuteloacute ndash a

dolog jellegeacutere tekintet neacutelkuumll ndash elvesziacutetette a tulajdonjogot A maacutesodik szerint a

tulajdonjog megszűneacutese csak akkor koumlvetkezett be amikor a dolgot harmadik szemeacutely

tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal birtokba vette A harmadik neacutezet koumlreacuteben maacuter szaacutemiacutetaacutesba

joumltt a dolog jellege is a res nec mancipi feletti tulajdonjog roumlgtoumln az elhagyaacutessal

megszűnt amiacuteg a res mancipi vonatkozaacutesaacuteban a derelinkvaacuteloacute tulajdonos maradt meacuteg az

esetleges harmadik szemeacutely aacuteltali birtokba veacutetel elleneacutere is a birtokba vevő iacutegy csak

elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhetett tulajdont a dolog felett771 Veacutelemeacutenyeacutet oumlsszegezve

meglaacutetaacutesa szerint a szoumlvegekből kitűnik hogy a klasszikus jog egyseacuteges volt abban a

tekintetben hogy ndash fuumlggetlenuumll az elhagyott dolog mancipi vagy nec mancipi voltaacutetoacutel ndash a

tulajdonjog az elhagyaacutes pillanataacuteban megszűnt a dolog felett772 Ehhez hasonloacutean az

elhagyott dolog res nullius lett mivel a derelictio teacutenyeacutenek figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa

vagy nem tudaacutesa eseteacuten sem lehetett az ilyen dolgot ellopni773 Ezzel paacuterhuzamosan a

769 ROMANO Studi 119 770 ROMANO Studi 128 771 ROMANO Studi 129 772 ROMANO Studi 140 773 ROMANO Studi 142

213

dolog elhagyott voltaacutenak ismerete (scientia) nem vaacutelt a megszerzeacutes előfelteacuteteleacuteveacute

azonban az erre vonatkozoacute veacutelemeacutenyek szerinte nem meggyőzőek774

A haacuteboruacutet koumlvető irodalomban Voci a derelictio keacuterdeacutese kapcsaacuten abboacutel indul ki hogy

kell előszoumlr egy tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes majd ezt koumlvetheti a birtokba veacutetel uacutetjaacuten

toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes Azt az ideaacutelis esetet veszi alapul amikor a dolog elhagyaacutesa a

tulajdonos aacuteltal toumlrteacutent ndash egyeacuteb esetekben a puszta birtokba veacutetel nem elegendő a

tulajdon keletkezeacuteseacutehez akkor szuumlkseacuteges a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes is775

Pro derelicto ciacutemen birtokolja el a dolgot az a szemeacutely aki birtokba vesz egy olyan

dolgot amelyet valaki maacutes elhagyott Az elbirtoklaacutes nem szuumlkseacutegszerű szerzeacutesmoacutedja a

res derelicta tulajdonjoga megszerzeacuteseacutenek az elsődlegesen birtokba veacutetellel toumlrteacutenik

Elbirtoklaacutesra csak akkor van szuumlkseacuteg ha a dolgot nem a tulajdonosa hagyta el ekkeacutent

ebből a szempontboacutel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem joumln

figyelembe Veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacuteshoz

mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges hogy azt teacutenyleges derelictio előzze meg Iulianus egy

veacutelemeacutenye alapjaacuten ugyanis (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) nem szerezhető meg

elbirtoklaacutes uacutetjaacuten a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott dolgok tulajdonjoga

mivel ehelyuumltt nem toumlrteacutenik derelictio ndash a dolog kidobaacutesaacutet a szuumlkseacuteg teszi

elkeruumllhetetlenneacute ekkeacutent nem kizaacutert annak a lehetőseacutege hogy utoacutebb meacuteg visszateacuterjenek

a dologeacutert776 A derelictio extreacutem eseteivel nem foglalkozik egyet emel csak ki ezek

koumlzuumll a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott aacuteruk eseteacutet amelynek koumlreacuteben ndash

veacutelemeacutenye szerint ndash animus derelinquendi neacutelkuumll toumlrteacutenik a dolog elhagyaacutesa A forraacutesok

ebben az esetben majdnem egyhanguacutean akkeacutent foglalnak aacutellaacutest hogy a dolog első

talaacuteloacuteja nem szerezhet tulajdont a dolgon Annyi bizonyos hogy Iustinianus koraacuteban ez

volt a derelinkvaacutelt dolog megszerzeacuteseacutenek rezsimje egyesek azonban keacutetseacutegbe vonjaacutek

hogy a klasszikus jog szabaacutelyozaacutesa is hasonloacute lett volna777

A pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutessal oumlsszefuumlggő tovaacutebbi veacutelemeacutenyeacutet egy az

irodalomban sokat vitatott Paulus-helyre (Paul D 41 7 5 pr [32 ad Sab]) alapiacutetja A

fragmentumban leiacutert esetek kapcsaacuten raacutemutat hogy mindkeacutet eset a vevő scientiaacutejaacuteboacutel

indul ki azonban szerinte aggaacutelyos hogy a szoumlveg arroacutel nem mond semmit hogy az első

esetben emliacutetett eladoacute mieacutert szorul elbirtoklaacutesra Eme informaacutecioacute hiaacutenyaacuteban csupaacuten keacutet

lehetőseacuteg adoacutedik vagy azeacutert kell az elbirtoklaacutes mert a dolog res mancipi vagy pedig az

774 ROMANO Studi 143 775 VOCI Proprietagrave 233 776 VOCI Proprietagrave 191 777 VOCI Proprietagrave 233

214

elbirtoklaacutes aacuteltalaacuteban szuumlkseacuteges volt Megaacutellapiacutetaacutesa szerint azonban az ilyen esetekben

mindig szuumlkseacuteges lesz az elbirtoklaacutes mivel olyan res derelictaacuteroacutel van szoacute amelyet nem a

tulajdonos hagyott el778

A maacutesik csoportba tartozoacute neacutezetek koumlzoumls jellemzője hogy a derelictio ndash occupatio eacutes a

traditio koumlzoumltt analoacutegiaacutet veacutelnek felfedezni Eme elkeacutepzeleacutes nagyformaacutetumuacute kibontaacutesa

Bonfante neveacutehez fűződik aki aacuteltalaacutenossaacutegban nem eacutert egyet azzal a neacutezettel hogy a res

derelicta az első birtokba vevő tulajdonaacuteba keruumll779 Az occupatio koumlreacuteben aacuteltalaacuteban

szuumlkseacutegesnek tartja a scientia megleacuteteacutet vagyis hogy a megszerző tudataacuteban legyen a

dolog derelinkvaacutelt voltaacutenak780 Ezen tuacutelmenően azonban kuumlloumlnbseacuteget tesz egyfelől a

klasszikus eacutes a iustinianusi jog szabaacutelyai valamint maacutesfelől a res mancipi eacutes nec mancipi

derelictae koumlzoumltt amelyek mint elteacuterő termeacuteszetű dolgok elteacuterő moacutedokon szerezhetők

meg Ami a klasszikus eacutes iustinianusi jog koumlzoumltti elteacutereacutest illeti veacutelemeacutenye szerint a

klasszikus jogban doumlntő jelentőseacutegű volt hogy az elhagyott dolog res mancipi vagy nec

mancipi volt-e amiacuteg a iustinianusi jogban ndash tekintettel arra hogy eme keacutet dologosztaacutely

koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes abban a korban maacuter nem volt hasznaacutelatban ndash az ingoacutek eacutes

ingatlanok derelictioacuteja koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre tevődik aacutet a hangsuacutely781 Elgondolaacutesa szerint

a klasszikus jogban a res mancipi derelicta eseteacuteben azeacutert szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes mert

szerinte a birtokba veacutetellel csak in bonis keruumllne a dolog civiljogi tulajdon azonban meacuteg

nem keletkezne rajta782 A iustinianusi jogban beaacutellt vaacuteltozaacutesok nyomaacuten az elbirtoklaacutesi

koumltelezettseacuteg elhagyott ingatlanok eseteacuteben mindig ingoacutek eseteacuteben pedig csak a nem

tulajdonos aacuteltali derelictio eseteacuteben aacutell fenn Neacutezete szerint egyeacutebkeacutent a derelictio az

occupatio keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedik szorosan amely utoacutebbi szerzeacutesmoacuted jelentős rokon

vonaacutesokat mutat a traditioacuteval eacuteppen eme hasonloacutesaacutegnak koumlszoumlnhető hogy korszaktoacutel

fuumlggetlenuumll a roacutemai jog mindig elismerte a birtokba veacutetellel bekoumlvetkező azonnali

tulajdonszerzeacutest ndash legalaacutebbis a dolgok egy meghataacuterozott koumlreacuteben783 Ezek alapjaacuten

oumlsszesseacutegeacuteben azzal eacutervel hogy a res mancipi traditioacuteja eseteacuten is ndash mivel egy

szaacutermazeacutekos szerzeacutesmoacutedroacutel van szoacute ndash csak a megszerző vagyonaacuteba keruumllne a dolog de

civiljogi tulajdont csak elbirtoklaacutessal szerezhetne felette Ezzel szemben a res nec

mancipi eseteacuteben elfogadhatoacutenak veacuteli azt a neacutezetet amely szerint a dolog azeacute lesz aki

778 VOCI Proprietagrave 234-235 779 BONFANTE Proprietagrave II 257 260 780 BONFANTE Proprietagrave II 262 781 BONFANTE Proprietagrave II 263-265 782 BONFANTE Proprietagrave II 265 783 BONFANTE Proprietagrave II 257-259

215

annak birtokaacutet megszerzi784 A derelictio ndash occupatio valamint a traditio koumlzoumltti

hasonloacutesaacutegot abban laacutetja hogy az elhagyaacutes illetőleg a birtokba veacutetel nem keacutet egymaacutestoacutel

fuumlggetlen aktus hanem egyuumlttesen alkotnak egyetlen aacutetruhaacutezaacutest amelynek kereteacuteben a

megszerző tudata aacutet kell hogy fogja a maacutesik feacutelnek a dolog aacutetengedeacuteseacutere iraacutenyuloacute

akarataacutet is Ennek megleacutete eseteacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesa roumlgvest veacutegbemegy eacuteppuacutegy mint

a traditio eseteacuteben ahol a felek aacutetruhaacutezaacutesban valoacute megegyezeacutese teszi lehetőveacute az

azonnali tulajdonaacutetszaacutellaacutest785

Kruumlger elgondolaacutesa annyiban koumlveti Bonfante neacutezeteacutet hogy ő is elkuumlloumlniacuteti egymaacutestoacutel a

jogfejlődeacutes klasszikus eacutes iustinianusi korszakaacutet786 A derelictio leacutenyegeacutet alapvetően

abban laacutetja hogy a tulajdonosnak teacutenylegesen fel kell adnia a dolog birtokaacutet valamint

meg kell hogy legyen az erre iraacutenyuloacute akarat is787 A birtokba vevő vonatozaacutesaacuteban

megaacutellapiacutetja hogy a scientia mindoumlssze a teacutenyekkel oumlsszefuumlggeacutesben kellett hogy

meglegyen a jogi helyzet aacutetlaacutetaacutesaacutet maacuter nem kiacutevaacutentaacutek meg788 A prokuliaacutenus ndash

szabiniaacutenus neacutezetkuumlloumlnbseacuteget bemutatoacute forraacutesszoumlveg elleneacutere hangsuacutelyozza hogy

klasszikus jogban a birtokba vevő minden esetben ndash vagyis tekintet neacutelkuumll a dolog

mancipi vagy nec mancipi voltaacutera ndash csak birtokosa lett a dolognak amely azonban

possessio ad usucapionem volt Ebből koumlvetkezően a birtokba vevő minden esetben

elbirtoklaacutesra szorult a civiljogi tulajdon megszerzeacutese eacuterdekeacuteben789 Veacutelemeacutenyeacutet

meglehetősen egyedi moacutedon taacutemasztja alaacute mindazokat a forraacutesszoumlvegeket amelyekben a

derelinkvaacutelt dolog feletti azonnali tulajdonszerzeacutesről szoacutelnak egyszerűen interpolaacuteltnak

nyilvaacuteniacutetja790 A posztklasszikus jogban a derelictioacutet a traditioacuteval azonosiacutetottaacutek annak

eacuterdekeacuteben hogy a koumlruumllmeacutenyesnek tartott mindenkori elbirtoklaacutes koumltelezettseacutegeacutet

megkeruumlljeacutek791 Ennek koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi felett puszta birtokba veacutetellel

keletkezhetett civiljogi tulajdon a res mancipi koumlreacuteben azonban eacuterthetően megmaradt az

elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenye egeacuteszen addig amiacuteg a iustinianusi jog fel nem szaacutemolja a keacutet

dologosztaacutelyt iacutegy a derelinkvaacutelt dolog felett birtokba veacutetellel lehetett tulajdont szerezni ndash

784 BONFANTE Proprietagrave II 265 785 BONFANTE Proprietagrave II 262 Bonfante elgondolaacutesa jelenik meg Meyer-Collings munkaacutejaacuteban is az ő jelentőseacutege az eddig irodalomhoz keacutepest a derelictio eredeteacuteről vallott egyedi felfogaacutesaacuteban eacuterhető tetten Veacutelemeacutenye szerint ugyanis a derelictio eredőjeacutet eacuteppen a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteban kell keresni Vagyis a derelictio nem maacutes mint a iactus missilium kuumlloumlnoumls esete koumlvetkezeacuteskeacuteppen az utoacutebbi teacutenyaacutellaacutes mintegy aacutetmeneti helyet foglal el a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltt Vouml MEYER-COLLINGS Derelictio 11 skk 786 KRUumlGER Derelictio 155-189 787 KRUumlGER Derelictio 155 788 KRUumlGER Derelictio 180 789 KRUumlGER Derelictio 155-156 790 KRUumlGER Derelictio 166-167 791 KRUumlGER Derelictio 168-169

216

felteacuteve hogy azt a tulajdonos hagyta el ndash mivel a res derelictaacutet gazdaacutetlan dolognak

tekintetteacutek792

Az uacutejabb irodalomban Magyarorszaacutegon Benedek Ferenc professzor az olasz romanistaacutek

koumlreacuteből Letizia Vacca a hollandok koumlzuumll pedig Hans Ankum foglalkozott reacuteszletesebben

a derelictio keacuterdeacuteseivel793

Benedek a vonatkozoacute munkaacuteiban igyekszik feltaacuterni a derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutet annak

joghataacutesaacutet eacutes az elhagyott dolog jogi sorsaacutet Abboacutel indul ki hogy a rendelkezeacutesre aacutelloacute

forraacutesok kazuisztikus jellegűek vagyis egymaacutestoacutel elteacuterő eacutes egymaacutessal szorosabban oumlssze

nem fuumlggő teacutenyaacutellaacutesokat jeleniacutetenek meg mi toumlbb nem is azonos korszakboacutel

szaacutermaznak794 A derelictio kapcsaacuten a forraacutesokban megjelenő kifejezeacutesek derelinquere

eacutes pro derelicto habere koumlzuumll az utoacutebbit tartja jogi szakkifejezeacutesnek amely arra az

aacutellapotra utal amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot

elhagyta Ehhez animus derelinquendi kell amely nem igeacutenyel kifejezett nyilatkozatot

elegendő a raacuteutaloacute magatartaacutes is A fő keacuterdeacutes ebben a koumlrben az animus derelinquendi

mikeacutenti eacutertelmezeacutese vajon az animus derelinquendi csak a tulajdonos eseteacuteben

eacutertelmezhető vagy meglehet maacutes nem tulajdonosnaacutel is aki a dolgot elhagyja A keacuterdeacutesre

adott vaacutelasz oumlsszefuumlggeacutesben van a res derelicta megiacuteteacuteleacuteseacutevel is795 A res iactae eacutes a

rabszolgaacutek derelictioacutejaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek elemzeacutese nyomaacuten levonja a

koumlvetkezteteacutest hogy a forraacutesok nem egyseacutegesen koumlzeliacutetik a derelictio szemeacutelyi oldalaacutet

majd arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy az animus derelinquendi megleacutete nem koumltődik a

tulajdonos szemeacutelyeacutehez mivel a roacutemai jogban aacuteltalaacuteban akkeacutent fogtaacutek fel a derelictioacutet

mint a dolog birtokaacutenak veacutegleges eacutes szaacutendeacutekolt feladaacutesaacutet796 A derelictio joghataacutesaacutenak

elemzeacutese koumlreacuteben elsődlegesen a szabiniaacutenus ndash prokuliaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegre

helyezi a hangsuacutelyt megaacutellapiacutetva hogy res pro derelicto habita tehaacutet az a dolog amelyet

a mindenkori birtokos a veacutegleges birtokfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval hagyott el Ebből logikusan

vonja le a tovaacutebbi koumlvetkezteteacutest hogy a res pro derelicto habita nem felteacutetlenuumll lesz res

nullius ebbeacuteli mivolta kizaacuteroacutelag attoacutel fuumlgg hogy a dolgot a tulajdonos hagyta-e el vagy

sem Mindebből laacutethatoacute hogy Benedek alapvetően elutasiacutetja a koraacutebbi irodalomban

neacutepszerű elkeacutepzeleacutest hogy a joghataacutesok elsősorban ahhoz a teacutenyhez koumltődnek hogy a

dolog res mancipi-e vagy sem Veacutelemeacutenye szerint a klasszikus jogban teljesseacuteggel

792 KRUumlGER Derelictio 176 793 BENEDEK Derelictio 7-31 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 698-706 BENEDEK Iactus 2109-2129 VACCA Derelictio ANKUM Occupatio 248-274 794 BENEDEK Derelictio 7-8 795 BENEDEK Derelictio 9 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 699 BENEDEK Iactus 2112-2113 796 BENEDEK Derelictio 10-12

217

irrelevaacutens volt az elhagyott dolog esetleges ilyen minősiacuteteacutese eacuteppuacutegy ahogy a iustinianusi

jogban sem szaacutemiacutetott a dolog ingoacute avagy ingatlan mivolta797 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res

derelicta jogi megiacuteteacuteleacutese a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől fuumlgg ez azonban a kuumllvilaacuteg ndash iacutegy az

okkupaacuteloacute ndash szaacutemaacutera sem nyilvaacutenvaloacute ekkeacutent a birtokba vevő legjobb meggyőződeacutese

elleneacutere sem lehet bizonyos afelől hogy a birtokba veacutetellel tulajdont is szerzett a dolog

felett Ebből adoacutedoacutean a helyzet jogi szempontboacutel megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutera csak az

elbirtoklaacutes joumlhet szaacutemiacutetaacutesba798 Az elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel keacutet kiveacutetelt emliacutet

egyfelől amikor nyilvaacutenvaloacute hogy a derelinkvaacuteloacute tulajdonos volt maacutesfelől pedig a

missilia eacutes az avis amissa eseteacuteben nem szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes799

Vacca a derelictio teacutemakoumlreacutevel foglalkozoacute monograacutefiaacutejaacuteban az egeacutesz probleacutemakoumlr

vizsgaacutelataacutet teljesen maacutes iraacutenyboacutel kezdi mint az irodalomban előtte baacuterki800 Joacutellehet a

szerzők nagy toumlbbseacutege hosszabban-roumlvidebben eacutertekezett a iactus mercium

probleacutemaacutejaacuteroacutel kiinduloacutepontkeacutent olyan formaacuteban egyikuumlk sem hasznaacutelta fel mint Vacca

aki leacutenyegeacuteben az animus derelinquendi pontos oacutekori tartalmaacutet eacutes megiacuteteacuteleacuteseacutet kiacutevaacutenja

feltaacuterni A vonatkozoacute forraacutesokboacutel egyeacutertelműen kiolvashatoacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg kapcsaacuten

megfogalmazza oacutevatos koumlvetkezteteacuteseacutet miszerint az animus derelinquendi nem

eacutertelmezhető a tulajdonosi mivolt feladaacutesaacutera iraacutenyuloacute akaratkeacutent Aacutelliacutetaacutesaacutet

alaacutetaacutemasztandoacute hivatkozik a kor hajoacutezaacutesi szokaacutesaira amely szerint a hajoacute parancsnoka

volt hivatva doumlnteni a hajoacutet illetőleg a hajoacutezaacutest eacuterintő konkreacutet keacuterdeacutesekben801 Mi toumlbb a

derelictio koumlreacuteben felmeruumllő valoacutedi probleacutemaacutet nem abban laacutetja hogy az elhagyott dolog

res mancipinek minősuumllt-e vagy sem illetve hogy a dolgot elhagyoacute szemeacutely tulajdonos

volt-e vagy sem hanem abban hogy megengedhető-e valamely harmadik szemeacutelynek

egy ilyen elhagyott dolog feletti tulajdonszerzeacutese elbirtoklaacutes uacutetjaacuten802 Ehhez az

alapprobleacutemaacutehoz kapcsolja az animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutet amelyet a forraacutesokban a

derelictioacutera hasznaacutelt kifejezeacutesek elemzeacutese iraacutenyaacuteboacutel koumlzeliacutet meg Ennek nyomaacuten azt

aacutelliacutetja hogy a pro derelicto habere habita fordulat arra utal hogy a dolog derelictum

vagyis egy a dologhoz fűződő tudati viszonyulaacutest fejez ki veacutegső soron azt hogy a

tulajdonos szaacutemaacutera maacuter nem lehetseacuteges annak visszaszerzeacutese803 Az irodalomban szinteacuten

elsőkeacutent elemzi a res derelicta megtalaacutelaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute probleacutemaacutet intuitiacutev moacutedon

797 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 703 BENEDEK Iactus 2120 798 BENEDEK Derelictio 26-27 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 703 BENEDEK Iactus 2121 799 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 706 BENEDEK Iactus 2128-2129 800 VACCA Derelictio 92 skk 801 VACCA Derelictio 94 802 VACCA Derelictio 95 803 VACCA Derelictio 95-96 120 122

218

mint arra raacutemutat a talaacutelaacuteskor a talaacuteloacute koumlzel sem teljes bizonyossaacuteggal keacutepes a dolog

elveszteacutese koumlruumlli oumlsszes koumlruumllmeacutenyt maradeacutektalanul belaacutetni nemhogy eacuterteacutekelni Ekkeacutent

meglaacutetaacutesa szerint a talaacuteloacute ha uacutegy gondolja hogy a dolog pro derelicto habita joacutehiszemű

lesz oumlnmagaacuteban veacuteve pedig az egeacutesz szituaacutecioacute alkalmas az elbirtoklaacutes

megalapozaacutesaacutehoz804

Hans Ankum tanulmaacutenyaacuteban főkeacutent egyetlen Digesta-szoumlveggel foglalkozik (Pomp D

41 7 5 pr [32 ad Sab]) eacutes ennek kapcsaacuten fejti ki toumlbbek koumlzoumltt a derelictioacutera vonatkozoacute

neacutezeteit is Veacutelemeacutenye szerint a kivaacutelasztott szoumlveg jelentőseacutege abban aacutell hogy ebből

ismerhető meg a legjobban a klasszikus jog derelictio-felfogaacutesa805 Ugyanakkor ez a

szoumlveg nem vizsgaacutelhatoacute kizaacuteroacutelag oumlnmagaacuteban ekkeacutent a szerző egybeveti az utaacutena

koumlvetkező szinteacuten Pomponiustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacutekkel is amelynek nyomaacuten ő maga is

megaacutellapiacutetja ami az irodalomban aacuteltalaacutenosan ismert joacutellehet a keacutet szoumlveg ugyanattoacutel a

jogtudoacutestoacutel eacutes ugyanonneacutet szaacutermazik mi toumlbb a Digestaacuteban is egymaacutes utaacuten

koumlvetkeznek meacutegis alapvetően egymaacutesnak ellentmondoacute textusokroacutel van szoacute806 A

szoumlvegek ndash toumlbb maacutes szoumlveggel egyuumltt elveacutegzett ndash eacutertelmezeacutese nyomaacuten raacutemutat hogy a

reacutegebbi tan eacutertelmeacuteben a tulajdonos a derelictio aacuteltal a tulajdonjogot meacuteg nem vesziacuteti el

csupaacuten azt koumlvetően amikor az occupans az elbirtoklaacutesi idő letelteacutet koumlvetően

tulajdonossaacute vaacutelik807 Ugyanakkor Paulus egy veacutelemeacutenye tudoacutesiacutet a jogtudoacutesok koumlzoumltti

elteacuterő neacutezetekről is (Paul D 41 7 2 1 [54 ad ed]) amely alapjaacuten levonja a

koumlvetkezteteacutest hogy a Paulus-szoumlvegben emliacutetett Iulianus aacuteltal keacutepviselt felfogaacutes

teljesseacuteggel uacutejszerű lehetett amely felfogaacutes szerint a tulajdon elveszteacuteseacutevel

kapcsolatosan a derelinkvaacuteloacute akarata volt doumlntő Ekkeacutent a derelictio nyomaacuten a

derelinkvaacuteloacute elvesziacutetette a res mancipi feletti tulajdonjogot is Kifejti hogy a vonatkozoacute

utoacutebbi szoumlvegben ndash mivel a principiumban a tulajdonos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute

ndash csak res mancipi elbirtoklaacutesaacuteroacutel lehet szoacute A derelinkvaacutelt res nec mancipi eseteacuteről ndash

oumlsszhangban Ulpianus veacutelemeacutenyeacutevel (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed]) ndash az mondhatoacute el

hogy az occupans a birtokbaveacutetel aacuteltal megszerzi a dolog tulajdonaacutet is Mindezekből a

forraacutesokboacutel meglaacutetaacutesa szerint az tűnik ki hogy a reacutegebbi Proculus neveacutehez fűződő

felfogaacutest a Iulianus aacuteltal keacutepviselt neacutezet utoacutebb mintegy feluumlliacuterta Paulus pedig ez utoacutebbi

felfogaacutessal eacutertett egyet808 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet nem egy prokuliaacutenus-szabiniaacutenus

804 VACCA Derelictio 96-97 805 ANKUM Occupatio 248 806 ANKUM Occupatio 262 807 ANKUM Occupatio 263 808 ANKUM Occupatio 264

219

veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről hanem egy reacutegebbi (Proculus) eacutes egy uacutejabb (Iulianus) neacutezet

talaacutelkozaacutesaacuteroacutel van szoacute amelyek a praxisban egymaacutest koumlvetteacutek809

Kijelenti hogy a derelictioacutet koumlvető occupatioacutet a klasszikus jogaacuteszok a traditioacuteval

meacuteghozzaacute in incertam personam veacutegrehajtott traditioacuteval azonosiacutetottaacutek eacutes mind a res

mancipi mind a nec mancipi vonatkozaacutesaacuteban a megszerzőt ugyanuacutegy kezelteacutek810 Ennek

koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi okkupaacuteloacuteja mind civiljogi mind pedig bonitaacuter tulajdont

szerzett a dolog felett a res mancipi foglaloacuteja azonban csak bonitaacuter tulajdonos lett811

Azeacutert hogy előbbi aacutelliacutetaacutesaacutet neacutemikeacutepp aacuternyalja raacutemutat hogy a derelictio eacutes occupatio

valamint a traditio bizonyosan nem azonosak jogi szempontboacutel aacutem hasonloacutesaacuteguk olyan

fokuacute hogy ez maacuter a jogkoumlvetkezmeacutenyek azonossaacutegaacuteban is megnyilvaacutenul Ennek oka

azonban nem pusztaacuten egyszerű hasonloacutesaacutegon alapszik a res mancipi okkupaacuteloacutejaacutenak

helyzete ugyanis nem lehetett jobb mint azeacute aki traditio uacutetjaacuten szerezett meg egy res

mancipit azaz csak elbirtoklaacutes reacuteveacuten vaacutelhatott tulajdonossaacute Miutaacuten a klasszikus jogban a

res mancipi tulajdonjogaacutenak aacutetruhaacutezaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszerzeacutese mancipatio vagy in iure

cessio formaacutejaacuteban mehetett veacutegbe eacuterthető hogy a jogaacuteszok akkeacutent veacutelekedtek hogy az

okkupaacuteloacute is csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhet civiljogi tulajdont Amennyiben ettől elteacutertek

volna az gyakorlatilag a mancipatio eltoumlrleacuteseacutet jelentette volna ami pedig az adott ponton

a fraus legis nem csekeacutely kockaacutezataacuteval jaacutert812

1 A rsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben

A derelictio főneacutevi alakban nem talaacutelhatoacute meg a forraacutesokban mi toumlbb főneacutevi alakja a

klasszikus latinban egyaacuteltalaacuten nem is leacutetezik813 A jogi forraacutesokban mind a relinquere eacutes

a derelinquere igeacutek mind pedig a pro derelicto habere kifejezeacutes egyaraacutent megjelennek

A relinquere ndash derelinquere viszonyaacuteban egyes felteveacutesek szerint a relinquere klasszikus

kifejezeacutes amiacuteg a derelinquere ige csupaacuten a kompilaacutetorok teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően

809 ANKUM Occupatio 264-265 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy raacutemutat Iavolenus hasonloacutekeacuteppen veacutelekedett a keacuterdeacutesről mint a bdquoszabiniaacutenusokrdquo (Iav D 45 3 36 [14 epist]) 810 ANKUM Occupatio 269 811 ANKUM Occupatio 270 812 ANKUM Occupatio 270-271 813 A szoacute koumlzvetlenuumll a linquere igeacuteből ered amelynek nem leacutetezik sem főneacutevi sem melleacutekneacutevi alakja A prefixummal leacutetrejoumlvő relinquere igeacutenek azonban maacuter mindkeacutet neacutevszoacutei alakja ismert eacutes hasznaacutelatos volt Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoliquorsquo

220

jelenik meg a forraacutesokban814 Ezen a ponton maacuter adoacutednak veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegek az

irodalomban Romano a forraacutesok tuumlkreacuteben uacutegy veacuteli hogy a birtokkal valoacute felhagyaacutest a

relinquere ige jeloumllte a derelinquere veacutelemeacutenye szerint annyiban biacuter meacutelyebb

tartalommal hogy ez utoacutebbi ige a tulajdonos aacuteltali birtokelhagyaacutes megjeloumlleacuteseacutere volt

fenntartva815 Ehhez keacutepest Kruumlger eacutes Benedek is csak annyit aacutellapiacutetanak meg hogy a

derelinquere rem kifejezeacutes arra vonatkozik amikor valaki egy dolog birtoklaacutesaacuteval

teljesen eacutes veacuteglegesen ndash vagyis elhagyaacutesi szaacutendeacutekkal ndash felhagy816 Ugyanakkor Benedek

nagyon helyesen eacuterzeacutekeli hogy a derelinquere ige mozzanatos voltaacuteboacutel adoacutedoacutean

egyszeri azonnal lezaacuteruloacute cselekveacutest jeleniacutet meg ehhez keacutepest a pro derelicto habere

kifejezeacutes sokkal inkaacutebb tűnik jogi terminusnak817 Ennek eacutertelmezeacutese koumlreacuteben is

talaacutelkozhatunk aacuternyalatnyi elteacutereacutesekkel Benedek szerint a kifejezeacutes aacutellapotot fejez ki

meacuteghozzaacute azt amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot

elhagyta Okfejteacuteseacuteből az tűnik ki mintha ezt az aacutellapotot objektiacutevnek eacutes minden esetben

bekoumlvetkezőnek gondolnaacute818 Ehhez keacutepest a toumlbbi szerző felfogaacutesa ha sokban nem is

kuumlloumlnboumlzik neacutemikeacutepp aacuternyaltabb Kruumlger Romano eacutes Vacca is alapvetően uacutegy iacuteteacutelik

meg hogy a pro derelicto habere (neacutehol passziacutev infinitivusszal haberi) fordulat nem egy

objektiacutev aacutellapotot hanem a szemeacutely tudati viszonyulaacutesaacutet fejezi ki uacutegy veacuteli hogy a dolog

elhagyott819 Kruumlger eacuterdekesen koumlveti veacutegig a kifejezeacutes egyes elemeinek

jelenteacutestartalmaacutet A pro derelicto kifejezeacutes oumlnmagaacuteban egy olyan dologra hasznaacutelhatoacute

amelynek a birtokaacuteval valaki felhagyott A habere aacutellapotot fejez ki ndash akaacuter azt hogy

valaki illetőleg valami valamilyen aacutellapotban van akaacuter azt hogy a jelzett aacutellapotba

keruumllt A habere pro kifejezeacutes pedig azt jeleniacuteti meg hogy valaki valamilyennek tart egy

adott aacutellapotban leacutevő dolgot820 Romano raacutemutat arra hogy az ebbeacuteli veacutelekedeacutes nem

egyseacuteges hiszen egy dolgot haacuterom szempontboacutel lehet elhagyottnak tekinteni Elsőkeacutent a

derelinkvaacuteloacute szemszoumlgeacuteből aki lehet a dolog tulajdonosa de megeshet az is hogy nem a

814 ROMANO Studi 105-106 koraacutebbi irodalommal A liquere ige maga is annyit tesz elhagyni valamit vagy valakit felhagyni valamivel ehhez keacutepest a derelinquere inkaacutebb maga moumlgoumltt hagy jelenteacutest hordoz ekkeacutent jelenteacutestartalmaacuteban joacuteval erőteljesebb mint relinquere Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoliquorsquo Oxford Latin Dictionary s v rsquoderelinquerersquo Megkockaacuteztathatoacute hogy a derelinquere eacuteppen eme rsquomaga moumlgoumltt hagyrsquo jelenteacutese miat vaacutelt inkaacutebb szakkifejezeacutesseacute mert a jelenteacutes keacutepszerűen is utal az elhagyaacutes veacuteglegesseacutegeacutere ezzel egyszersmind az elhagyoacute szemeacutely szaacutendeacutekaacutera is 815 ROMANO Studi 112 816 KRUumlGER Derelictio 157 BENEDEK Derelictio 9 817 ROMANO Studi 104 BENEDEK Derelictio 9 818 BENEDEK Derelictio 9 819 ROMANO Studi 106 KRUumlGER Derelictio 157 VACCA Derelictio 120 Vouml FINAacuteLY s vv rsquohabeorsquo rsquohabitusrsquo eacutes rsquoprorsquo 820 KRUumlGER Derelictio 157-158 Ezzel egyezően ld meacuteg Oxford Latin Dictionary s v rsquoderelictusrsquo bdquoto consider as being abandonedrdquo

221

tulajdonos hagyja el a dolgot Maacutesodikkeacutent elhagyottnak tekinthető egy dolog az

okkupaacuteloacute szempontjaacuteboacutel aki eacuteppen azon az alapon veszi birtokba a dolgot hogy

elhagyottnak veacuteli harmadikkeacutent pedig a kuumllvilaacuteg szempontjaacuteboacutel Keacuterdeacutes hogy

szakkifejezeacuteskeacutent vagyis szigoruacutean jogi szempontboacutel neacutezve a haacuterom lehetőseacutegből

melyiket kell relevaacutensnak tekinteni Veacutelemeacutenye szerint amikor a forraacutesok a pro derelicto

habere fordulatot hasznaacuteljaacutek akkor kizaacuteroacutelag a derelinkvaacuteloacutera koncentraacutelnak Ennek

jelentőseacutegeacutet abban laacutetja hogy amiacuteg a kifejezeacutes aacuteltalaacutenos koumlznapi eacutertelmeacuteben pusztaacuten

egy az adott dologra vonatkozoacute felfogaacutest veacutelekedeacutest fejez ki addig a szakmai terminus

maacuter taacutegabban a teacutenyleges fizikai elhagyaacutesra iraacutenyuloacute szaacutendeacutekot is megjeleniacuteti Azt

mutatja tehaacutet hogy a derelinkvaacuteloacute a maga reacuteszeacuteről megtett ugyan mindent az elhagyaacutes

meacutegsem befejezett mivel nem koumlvette occupatio vagyis a dolog mindoumlssze a

derelinkvaacuteloacute szempontjaacuteboacutel tekinthető nem az ő tulajdonaacuteba tartozoacutenak ez azonban

teacutenylegesen nincs iacutegy Ekkeacutent arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy derelinquere eacutes pro

derelicto habere gyakorlatilag ugyanazt jelentik ezeacutert gyakran fordulnak elő egyuumltt

ugyanabban a szoumlvegben amiacuteg azonban a pro derelicto habere kifejezeacutes egy a dologra

vonatkozoacute veacutelekedeacutesre helyezi a hangsuacutelyt (ekkeacutent a cselekvő szaacutendeacutekaacutet is implikaacutelja)

addig a derelinquere ige a cselekveacutes vagyis a teacutenyleges fizikai birtokfeladaacutes oldalaacuteroacutel

koumlzeliacutet jelenteacutestartalmaacuteban a veacutelekedeacutes eacutes a szaacutendeacutek maacutesodlagos821

2 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra vonatkozoacute egyes szoumlvegek

alapjaacuten)

A derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutenak tisztaacutezaacutesa soraacuten elsődlegesen azt a keacuterdeacutest kell megvizsgaacutelni

hogy a Digestaacuteban szereplő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyek alapjaacuten mit tekinthetuumlnk a derelictio

alapvető fogalmi elemeinek822 Alapvető keacuterdeacutesek lehetnek ebben a koumlrben hogy ki

milyen dolgot eacutes milyen magatartaacutessal derelinkvaacutelhat

A titulus legelső Ulpianustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke szerint abban az esetben ha egy dolog

pro derelicto aacutellapotba keruumll az abban a pillanatban megszűnik a mieacutenk lenni eacutes roumlgtoumln

az azt okkupaacuteloacuteeacute lesz hiszen egy dolog felett ugyanolyan moacutedon lehet tulajdont szerezni

ahogy a dolog feletti tulajdonjog megszűnt

821 ROMANO Studi 106-107 822 Ehhez reacuteszletesen ld ROMANO Studi 109-121 BENEDEK Derelictio 9 eacutes skk

222

Ulp D 41 7 1 (12 ad ed)

Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fit

quia isdem modis res desinunt esse nostrae quibus adquiruntur

Mind a desinere eacutes a fieri igeacutek mind pedig a statim szoacute kettős hasznaacutelataacuteval Ulpianus

markaacutensan eacuterzeacutekelteti hogy a derelictio eacutes az occupatio egymaacutes komplementerei

amelyet a quia utaacuteni melleacutekmondat is erősiacutet Az első fordulatban kuumlloumlnbseacuteg van a desinit

eacutes a fieri igeacutekhez tartozoacute tovaacutebbi bőviacutetmeacutenyek tekinteteacuteben előszoumlr nostra esse utoacutebb

pedig occupantis (ti esse) szerepel Ha uacutegy tetszik a keacutet bőviacutetmeacuteny egymaacutes tuumlkoumlrkeacutepei

egyeacutertelműen egymaacutesra mutatnak tehaacutet amit mi elhagyunk azt baacuterki foglalaacutessal

megszerezheti Az ilyen szemeacutelyt nevezi a jogtudoacutes roumlviden occupansnak vagyis

okkupaacuteloacutenak foglalaacutessal szerző szemeacutelynek A quia utaacuten koumlvetkező magyaraacutezoacute

melleacutekmondat tovaacutebbi a fentieket erősiacutető informaacutecioacutekkal szolgaacutel Ulpianus szerint a

tulajdon megszűneacutese eacutes megszerzeacutese isdem modis toumlrteacutenik vagyis ugyanolyan moacutedon

Ez nyilvaacutenvaloacutean nem arra utal hogy a derelictio eacutes az occupatio ugyanazt jelenteneacute

hanem mindoumlssze arra mutat raacute hogy a keacutet jogcselekmeacuteny rendszerint egymaacutest

kiegeacutesziacuteti A forraacuteshelyből tehaacutet az koumlvetkezik hogy ha valaki derelinkvaacutel egy dolgot

akkor megszűnik a dolog feletti tulajdonjoga aminek a jogkoumlvetkezmeacutenye hogy baacuterki

foglalaacutessal tulajdont szerezhet a dolog felett823

Ami a derelictio alanyait illeti a szekunder irodalomban aacuteltalaacuteban vitatott hogy

derelictioacutenak csak valamely dolognak a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutesaacutet kell tekinteni vagy

ugyanebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik a dolog puszta birtokosa aacuteltali elhagyaacutes is Az itt vaacutezolt

zavar annaacutel is inkaacutebb eacuterthető mivel meacuteg a pro derelicto tituluson beluumlli forraacutesok sem

egyseacutegesen koumlzeliacutetik meg a keacuterdeacutest A fentebb bemutatott szoumlveg amely a derelictio eacutes

az occupatio egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezza nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a tulajdonosi

derelictioacutet veszi alapul a birtokos neacutevmaacutes hasznaacutelataacuteboacutel eredően Az ezt koumlvető

Paulustoacutel szaacutermazoacute maacutesodik toumlredeacutek nem csupaacuten valoacutesziacutenűleg hanem egyeacutertelműen a

tulajdonosi derelictio alapjaacuten aacutell824

Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)

Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere

823 Ehhez ld meacuteg ROMANO Studi 104 BENEDEK Derelictio 13 VACCA Derelictio 113-114 eacutes 130 824 Ezzel egyezően ROMANO Studi 107 BENEDEK Derelictio 12-13

223

A szoumlveg eacuterdekesseacutege ndash azon tuacutel hogy a dolog pro derelicto mivolta expressis verbis

annak uraacutetoacutel ered (a domino) ndash a bdquosi sciamusrdquo fordulatban eacuterhető tetten Jelenteacutese nem

keacuterdeacuteses aacutem probleacutemaacutesnak tűnhet hogy mire is vonatkozik ez a fordulat825 Tuumlzetesebb

vizsgaacuteloacutedaacutes utaacuten felteacutetelezhető hogy minden bizonnyal az előtte aacutelloacute egeacutesz koumlzleacutesre

mivel az utaacutena koumlvetkező melleacutekmondatban taacutergyas ige szerepel (adquirere) ami mellett

azonban nincs taacutergy hiszen az csak az előző mondat taacutergya lehet a koumlzleacutesben ugyanis ez

a teacutema a maacuter ismert elem az uacutej informaacutecioacute (reacutema) pedig a teljes maacutesodik tagmondat

possumus adquirere Vagyis adquirere taacutergya rem ahhoz pedig hozzaacute tartozik a pro

derelicto habita fordulat ennek pedig tovaacutebbi bőviacutetmeacutenye az a domino Ebből pedig

logikusan csak az koumlvetkezhet hogy a si sciamus szoumlvegreacuteszben megfogalmazott

ismeretuumlnk az egeacutesz teacutemaacutera kell vonatkozzon rem pro derelicto habita a domino Tehaacutet

ha a tudatunk aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a tulajdonos derelinkvaacutelta a dolgaacutet akkor az ilyen

dolog felett tulajdont szerezhetuumlnk826 Annak elleneacutere igaz ez az aacutelliacutetaacutes hogy a

szoumlvegben csak adquirere szerepel nem pedig dominium adquirere827 Iacutegy a

forraacuteshelyekből nyerhető ismeret az hogy ha a dolog tulajdonosa derelinkvaacutelja a dolgaacutet

azon baacuterki egyszerű birtokba veacutetellel tulajdont szerezhet A scientiaacutera utalaacutes a szoumlvegben

maacuter tuacutelmutat a derelictio alanyainak vizsgaacutelataacuten eacutes sokkal inkaacutebb koumltődik a

keacutesőbbiekben tuumlzetesebben is goacutercső alaacute veendő animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutehez828

825 Jelenteacuteseacutehez ld ERNOUT ndash MEILLET Oxford Latin Dictionary FINAacuteLY s v rsquosciorsquo 826 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően VACCA Derelictio 74 ellenteacutetesen ROMANO Studi 143 aki szerint a scientia koumlvetelmeacutenye nem a szerzeacutes felteacutetele Ehhez kapcsoloacutedoacutean annyi megjegyzendő hogy a szoumlvegben eacuteppen az adquirere ige szerepel Vagyis legfeljebb csak azt lehet aacutelliacutetani hogy nem az azonnali szerzeacuteshez koumltődik a scinetia kriteacuteriuma aacutem ha az okkupaacuteloacute elbirtoklaacutessal szerez tulajdont a dolog felett a joacutehiszeműseacuteg annak koumlreacuteben is felteacutetel Ezzel első tekintetre reacuteszben ellenteacutetesen Bessenyő aki ebben a vonatkozaacutesban a si sciamus kifejezeacutest csak a dolog elhagyott voltaacutera vonatkoztatja Veacutelemeacutenye szerint ahhoz hogy az occupatio joghataacutelyos legyen foglalaacutesi szaacutendeacutek szuumlkseacuteges amely eacutertelemszerűen előfelteacutetelezi annak ismereteacutet hogy a dolog uratlan erre utal a si sciamus kifejezeacutest A dolog uratlan voltaacuteroacutel valoacute tudaacutes neacutelkuumll nincs lehetőseacuteg a tulajdonszerzeacutesre annak elleneacutere hogy maga a tulajdonszerzeacutes a tudati folyamatok koumlreacuten kiacutevuumll esik (Ennek a neacutezetnek ugyanakkor neacutemikeacutepp ellentmondani laacutetszik a Iulianus neveacutehez koumlthető azon Digesta-textus amely az ilyen esetre csak a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest nem tartja elkeacutepzelhetőnek ndash ld Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy ebbeacuteli veacutelemeacutenyeacutet ő is a Digesta egyik szoumlvegeacutere alapozza (Iul D 41 7 6[3 ad Urs Ferocem]) Ld BESSENYŐ Pro derelicto 58 Maacutesutt ugyanakkor maacuter kifejezetten uacutegy foglal aacutellaacutest hogy a vizsgaacutelt szoumlvegben a derelinkvaacuteloacute tulajdonosi minőseacutege keacutetseacutegtelen Vouml BESSENYŐ Pro derelicto 60 827 Alaacutetaacutemaszthatoacute ez a veacutelemeacuteny ama teacutennyel hogy a keacutesőbb bemutataacutesra keruumllő első paragrafusban Paulus (D 41 7 2 1 [54 ad ed]) keacutet elteacuterő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyt ismertet eacutes egyszersmind vaacutelaszt is koumlzuumlluumlk hogy ő melyiket tartja helyesnek 828 Ezzel kapcsolatosan Vacca kiemeli hogy a prokuliaacutenus veacutelemeacuteny szerinti meggyőződeacutes (scientia) elmeacuteletileg kuumlloumlnboumlző koumlruumllmeacutenyekből vezethető le mint amilyen peacuteldaacuteul a tulajdonos aacuteltali a dolog feletti tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra iraacutenyuloacute akaratnyilvaacuteniacutetaacutes vagy eacuteppen a tulajdonosnak abbeacuteli meggyőződeacutese hogy a dolog birtokaacutenak elveszteacutese okaacuten nincs maacuter moacutedja a dolog visszaszerzeacuteseacutere Ugyanakkor szerinte ez ndash az eme eredmeacuteny eleacutereacutese iraacutenyuloacute baacutermifeacutele reaacutelaktus hiaacutenyaacuteban ndash oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutenek megalapozaacutesaacutehoz a teacutenyleges hataacutes tehaacutet csak akkor aacutell be amikor valaki magaacutet a dolgot megszerzi Mindezzel szemben a szabiniaacutenus felfogaacutes szerint pusztaacuten az arra iraacutenyuloacute akarat hogy a dolog pro derelicto habita legyen elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutehez mivel a

224

Ezen a ponton adoacutedik a felteveacutes hogy ha olyan szoumlvegek megtalaacutelhatoacuteak a Digesta eme

titulusaacuteban amelyek kimondva ndash kimondatlanul a tulajdonoshoz kapcsoljaacutek a derelictioacutet

akkor okszerűen kell hogy szerepeljen a titulusban olyan veacutelemeacuteny is amely azt az

esetet elemzi amikor nem a tulajdonos hagyja el a dolgot Első tekintetre ilyennek

tetszhet az a toumlredeacutek amelyben Paulus arroacutel iacuter hogy azt a dolgot amelyet valaki

elhagyott eacutes amelyről uacutegy veacuteljuumlk hogy birtokba vehető elbirtokolhatjuk abban az

esetben is ha nem tudjuk hogy ki hagyta el azt

Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)

Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam

si ignoramus a quo derelictum sit

A szoumlveg egyes elemeinek (haberi putamus ndash ignoramus ndash a quo derelictum sit)

vizsgaacutelata alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy Paulus veacutelemeacutenye szerint a derelinkvaacutelt dolog

elbirtoklaacutesa koumlreacuteben nem felteacutetel a jogelőd ismerete Adott tehaacutet egy olyan helyzet

amikor valaki birtokba vesz egy gazdaacutetlanul heverő dolgot joacutehiszeműen pro derelicto

habitaacutenak tartva azt Teszi ezt mindannak elleneacutere hogy fogalma sincs arroacutel hogy azt a

tulajdonos vagy maacutes szemeacutely hagyta-e el829 Igazsaacuteg szerint a szoumlveg meacuteg enneacutel is toumlbbet

aacutelliacutet az okkupaacuteloacute ugyanis a dolog elhagyott voltaacuteban sem lehet objektiacuteve biztos eacutes

minden bizonnyal a megtalaacutelaacutes koumlruumllmeacutenyei alkalmatlanok arra hogy hozzaacutejusson az

emliacutetett hiaacutenyzoacute informaacutecioacutekhoz Paulus veacutelemeacutenye eacutertelmeacuteben pedig elbirtokolhatja a

dolgot830 Ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal az elbirtoklaacutes keacuterdeacutese is megjelenik a derelictio

probleacutemakoumlreacuteben amellyel szinteacuten keacutesőbb foglalkozunk Az előbbi veacutelemeacutenyhez keacutepest

valamelyest elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Pomponius is amikor arroacutel iacuter hogy az a dolog harmadik szemeacutely aacuteltali megszerzeacutes nem tekinthető res nullius megszerzeacuteseacutenek Reacuteszletesen ld VACCA Derelictio 8692 829 Ebben az eacutertelemben ld VACCA Pro derelicto 792 aki a rsquosi ignoramus a quo derelictum sitrsquo fordulatot az obejtkiacutev bizonyossaacuteg hiaacutenyakeacutent eacuterteacutekeli Eacuterdemes figyelemmel lenni az egyes esetek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre is Egy maacuter koraacutebban valakinek a tulajdonaacuteban aacutelloacute tehaacutet nulliusnak nem minősuumllő dolog megszerzeacutese koumlreacuteben komoly gyakorlati neheacutezseacuteget jelent annak bizonyiacutetaacutesa hogy a tulajdonos teacutenylegesen meg akart-e vaacutelni a dologtoacutel vagy csupaacuten aacutetmenetileg vaacutelt meg tőle Ezzel szemben ha valaki talaacutel egy dolgot amely lehet akaacuter veacuteglegesen elhagyott de ugyaniacutegy lehet elvesztett vagy a keacutesőbbi visszaszerzeacutes szaacutendeacuteka mellett ideiglenesen otthagyott eacutes meacutegis meggyőzi magaacutet (mert tegyuumlk hozzaacute erre a koumlruumllmeacutenyek is alapos okkal indiacutetjaacutek) hogy ez a dolog most maacuter pro derelicto habita eacutes ndash ekkeacutent joacutehiszeműen ndash birtokba veszi azt csak akkor szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet ha az elbirtoklaacutesi idő eltelt Ehhez ld VACCA Pro derelicto 795 830 Mint azt Vacca megjegyzi hogy Paulus ehelyuumltt tartoacutezkodik aacutellaacutest foglalni abban a keacuterdeacutesben hogy az elbirtoklaacutesra pro derelicto vagy esetleg valamilyen maacutes jogciacutemen keruumllhet sor Ezzel kizaacuterja annak a lehetőseacutegeacutet hogy a birtokos az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemben reacuteszesuumlljoumln eacuteppen azeacutert mivel szaacutemaacutera koumlzoumlmboumls hogy ki hagyta el a dolgot amelynek koumlvetkezmeacutenye hogy a jogciacutem nem bizonyiacutethatoacute Ld VACCA Derelictio 74

225

amelyet valaki elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash tehaacutet az elhagyaacutes

pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)

Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit [hellip]

Joacutellehet ez a Pomponius-veacutelemeacuteny folytatoacutedik a Digestaacuteban azonban a teljes szoumlveg keacutet

egymaacutestoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethető reacuteszre oszlik A szoumlveg ehelyuumltt ideacutezett első fordulata

aacuteltalaacutenos jellegű aacutelliacutetaacutest tartalmaz ha uacutegy tetszik egyfajta ratio decidendivel aacutellunk

szemben Ehhez keacutepest a szoumlveg keacutesőbbiekben bemutataacutesra keruumllő folytataacutesa maacuter keacutet

konkreacutet esetet elemez a peacutenz elszoacuteraacutesaacutet eacutes a madarak szabadon engedeacuteseacutet eacutes a szoumlveg

veacutegeacuten szereplő indokolaacutes is ehhez kapcsoloacutedik A szoumlveg első feleacutenek eacutertelmeacuteben az

elhagyott dolgot azonnal megszerezhetem Feltűnő azonban hogy mind Paulus mind

pedig Pomponius koumlzel hasonloacutean iacuterja le az elhagyott dolgot Paulus az rsquoid quod pro

derelicto habitum estrsquo kifejezeacutest hasznaacutelja amiacuteg Pomponius az rsquoid quod quis derelicto

habueritrsquo fordulattal iacuterja le a dolgot Ehhez keacutepest a derelictio alanyai vonatkozaacutesaacuteban

elsőkeacutent elemzett veacutelemeacutenyben szinteacuten Paulus a rsquores pro derelicta a domino habitarsquo

kifejezeacutessel utal a dologra Vagyis laacutethatoacute hogy Paulus ebben a vonatkozaacutesban teljesen

koumlvetkezetes veacutelemeacutenyeiben a rsquopro derelicto habita a dominorsquo eacutes az rsquoid quod pro

derelicto habitum estrsquo kifejezeacutesek maguk is joacutel eacuterzeacutekeltetik az esetekben szereplő dolgok

bizonyos szempontboacutel elteacuterő jellegeacutet Amikor ugyanis a tulajdonosi derelictio

teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indul ki akkor rsquopro derelicto a domino habitarsquo-keacutent jellemzi a dolgot

vagyis az elhagyoacute tudati viszonyulaacutesaacutera is utal831 (Ennek teacutenyleges tartalmaacuteval az

animus derelinquendi kapcsaacuten lesz eacuterdekes foglalkozni) Ezzel szemben a maacutesik

kifejezeacutes (id quod pro derelicto habitum est) egy helyzetet egy aacutellapotot iacuter le az

elhagyoacute szemeacutelye ndash minthogy semmilyen utalaacutes formaacutejaacuteban sem jelenik meg az adott

kifejezeacutesen beluumll ndash ismeretlen koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlveg a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba

vevő szemeacutely szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest832 Maacuterpedig a megtalaacuteloacute szemszoumlgeacuteből

keacutet eset lehetseacuteges vagy a tulajdonos hagyta el a dolgot vagy annak puszta birtokosa

Előbbi esetben az elhagyaacutessal megszűnik a tulajdonjog az utoacutebbi esetben azonban nem ndash

831 Ezzel egyezően ld ROMANO Studi 106 KRUumlGER Derelictio 157-158 VACCA Derelictio 120 832 Ezzel egyezően eacutervel Bessenyő Andraacutes is aki szerint nem lehet tudni hogy az elhagyoacute tulajdonos volt-e mindenesetre mind Pomponius mind Paulus egyaraacutent megkiacutevaacutenjaacutek az elbirtoklaacutest Raacutemutat ugyanakkor arra is hogy Pomponius szerint aki a res pro derelicto habitaacutet elfoglalja azonnal tulajdont szerez felette aneacutelkuumll hogy az elhagyoacute tulajdonosi minőseacutege megelőzően tisztaacutezaacutest nyert volna Vouml BESSENYŐ Pro derelicto 60

226

a puszta birtokos cselekmeacutenye a tulajdonosnak a dologhoz fűződő jogaacutet nem eacuterinti A

maacutesodik Paulus-szoumlveg azonban nem azt aacutelliacutetja hogy a dolgot nem annak tulajdonosa

hagyta el hanem mindoumlssze annyit hogy az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről egyaacuteltalaacuten semmit sem

tudunk eacuteppen uacutegy ahogy a megtalaacuteloacute sem tudhatott semmit egy konkreacutet esetben Ekkeacutent

maacuteris eacuterthető a keacutet Paulus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti tartalmi kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonos aacuteltali

elhagyaacutes a tulajdonjog megszűneacuteseacutet eredmeacutenyezi iacutegy a dolog senkieacute amelyen baacuterki

birtokba veacutetellel tulajdont szerezhet Ha viszont nem tudjuk hogy ki hagyta el a dolgot

azt sem tudjuk teljes bizonyossaacuteggal meghataacuterozni hogy megszűnt-e felette a

tulajdonjog vagy sem Ebben az esetben a bdquolassabb de biztosabbrdquo utat a tulajdonjog

megszerzeacutese feleacute az elbirtoklaacutes inteacutezmeacutenye jelenti Egy eacuteven tuacutel ugyanis hiaacuteba

jelentkezik a dolog tulajdonosa a megtalaacuteloacute addigra maacuter tulajdont szerzett a dolog

felett833 Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy vajon joacutehiszeműnek tekinthető-e a

megtalaacuteloacute Ez a keacuterdeacutes az esetleges tulajdoni perben is felmeruumllhet ndash egy eacuteven beluumll vagy

akaacuter azon tuacutel is A felperes azt aacutelliacutetja hogy a dolog az oumlveacute eacutes az az alperesneacutel talaacutelhatoacute

mi toumlbb aacutelliacutetaacutesaacutet bizonyiacutetani is tudja Erre az alperes egy eacuteven beluumll veacutedekezhet azzal

hogy mivel az elhagyaacutes koumlruumllmeacutenyei nem voltak teljes meacuterteacutekben tisztaacutezhatoacuteak ő csupaacuten

birtokba vette a dolgot abboacutel a ceacutelboacutel hogy a tulajdonos reacuteszeacutere azt megőrizze Egy eacuteven

tuacutel pedig hivatkozhat arra hogy ő uacutegy veacutelte hogy a dolgot a tulajdonos hagyta el

raacuteadaacutesul azeacutert mert toumlbbeacute maacuter nem volt szuumlkseacutege raacute (vagyis a veacutegleges tulajdonfeladaacutes

szaacutendeacutekaacuteval) Ez az aacutelliacutetaacutes pedig egy joacuteval koraacutebbi időpillanatban az alperes belső tudati

viszonyulaacutesaacutet fejezi ki834 Maacuterpedig de internis non iudicat praetor nem bizonyiacutethatoacute de

nem is caacutefolhatoacute hogyan veacutelekedett valaki egy joacuteval koraacutebbi időpontban eacutes egy a per

terreacutenumaacutetoacutel teljesen kuumlloumlnboumlző helyzetben Iacutegy legfeljebb a megtalaacutelaacutes koumlruumllmeacutenyei ndash

ha eacutes amennyiben eme koumlruumllmeacutenyek megaacutellapiacutethatoacuteak ndash vizsgaacutelhatoacutek meg kellő

alapossaacuteggal Ha a koumlruumllmeacutenyek nem rekonstruaacutelhatoacutek az alperest nem lehet

marasztalni A hivatkozott Paulus-hely egyeacutebkeacutent maga is arra utal hogy baacuter a megtalaacuteloacute

nem tud semmit az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről meacutegis a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből

indul ki mert ez felel meg a koumlzfelfogaacutesnak igen furcsa lenne az ugyanis ha peacuteldaacuteul

833 Ezzel egyezően VACCA Derelictio 98 834 Ehelyuumltt nem szuumlkseacuteges kuumlloumln foglalkozni azzal a keacuterdeacutessel hogy a tulajdonos mieacutert csak egy eacutev eltelteacutevel proacutebaacutelja meg visszaszerezni a dolgaacutet joacutellehet egy valoacutedi perben ez a keacuterdeacutes is komoly jelentőseacuteggel biacutert Annyit azonban elvi jelleggel eacuterdemes leszoumlgezni hogy a tulajdonos keacuteslekedeacutese minden egyes nappal eacuterezhetően csoumlkkentette annak az eseacutelyeacutet hogy visszaszerezhesse a dolgaacutet

227

valaki aki haszonkoumllcsoumlnbe kapott egy koumlnyvet szaacutendeacutekosan eldobnaacute azt835 Ebből

eredően a perben lefolytatott vizsgaacutelat arra az eredmeacutenyre fog vezetni hogy a megtalaacuteloacutet

a koumlruumllmeacutenyek alapos okkal arra indiacutetottaacutek hogy a dolgot a tulajdonos aacuteltal a veacutegleges

tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval elhagyottnak teacutetelezze fel koumlvetkezeacuteskeacuteppen joacutehiszeműnek

kell tekinteni vagyis elbirtokolhatta a dolgot egy eacutev alatt

Az eddig bemutatott forraacutesokboacutel az alaacutebbi koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le a derelictio

fogalmi elemeire vonatkozoacutean Elsőkeacutent a tulajdonosi derelictio aacuteltal a birtokkal egyuumltt

megszűnik a dolog feletti tulajdonjog is eacutes ilyenkor occupatioacuteval lehet tulajdont szerezni

a dolog felett A fenti aacutelliacutetaacutesboacutel az is kideruumll hogy a res pro derelicto habita keacutetfeacutele

lehet egyszerűen csak pro derelicto habita illetőleg pro derelicto habita a domino

leacutetezik tehaacutet a baacuterki aacuteltal elhagyott dolog illetőleg a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolog

Ebből a szempontboacutel Paulus kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a

tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal

elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbirtoklaacutessal szerezhetuumlnk

felette Ehhez keacutepest a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ugyanakkor nem bontja keacutet

esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutet azon az alapon hogy ki hagyja el a dolgot ő

mindoumlsszesen annyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a mieacutenk lesz vagyis ha

elfoglaljuk tulajdonosaivaacute vaacutelunk

A derelictio fogalma kapcsaacuten azt kell meacuteg megvizsgaacutelni hogy talaacutelunk-e olyan

forraacuteshelyet a vizsgaacutelt ciacutemen beluumll amely a derelictioacutet maacutes teacutenyaacutellaacutestoacutel elhataacuterolja A

titulus 7 toumlredeacuteke Iulianus tollaacuteboacutel a merces iactatae teacutenyaacutellaacutesaacutet veti oumlssze a

derelictioacuteval raacutemutatva hogy a kettő eacutelesen elkuumlloumlniacutetendő egymaacutestoacutel Ha ugyanis valaki

hajoacuteboacutel kidobott dolgot talaacutel a jogtudoacutes aacutellaacutespontja szerint nem birtokolhatja el azt mert

nem elhagyott dologroacutel van szoacute

Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)

Si quis merces ex nave iactatas invenisset num ideo usucapere non possit quia

non viderentur derelictae quaeritur sed verius est eum pro derelicto usucapere

non posse

835 Ilyenkor a tulajdonos fel sem tudna leacutepni egy a dolgot elvivő harmadik szemeacutellyel szemben mert egy ilyen szemeacutely megtalaacutelhatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges Eacuteppen ezeacutert a haszonkoumllcsoumlnbe vevő szemeacutellyel szemben leacutephet fel szerződeacutesszegeacutes ciacutemeacuten eacutes koumlvetelhet kaacuterteacuteriacuteteacutest

228

Az eset taacutergya tehaacutet merx amely ha ex nave iactata akkor elbirtoklaacutessal nem lehet rajta

tulajdont szerezni hiszen az nem res derelicta836 A szoumlvegből nem vilaacutegos mieacutert dobtaacutek

ki az aacuterut a hajoacuteboacutel837 Ez a probleacutema uacutejfent a keacutesőbb vizsgaacutelandoacute animus dereliquendi

keacuterdeacuteseacutehez koumltődik ezeacutert ennek taglalaacutesaacutetoacutel jelen helyen eltekintuumlnk Sokkal eacuterdekesebb

pillanatnyilag a szoumlveg utolsoacute mondata amely szerint helyesebb az a neacutezet amely szerint

az elbirtoklaacutesra pro derelicto nincs lehetőseacuteg vagy pro derelicto elbirtoklaacutesra nincs

lehetőseacuteg ndash pro derelicto usucapere non posse Ehelyuumltt adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy

maacutes jogciacutemen elvileg adott az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindezt azonban a tovaacutebbiakban

Iulianus nem fejti ki ekkeacutent a szoumlveg eacutertelmezhető uacutegy is hogy a jogtudoacutes csak mintegy

jelzi hogy az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutege itt a pro derelicto-esetre korlaacutetozoacutedik838 A

derelictio fogalmaacutera neacutezve azonban keacutet tanulsaacuteg is adoacutedik egyfelől a derelictio egyfajta

fogalmi hataacutervonalaacutet huacutezza meg a Iulianus-szoumlveg amikor azt mondja hogy olyan

dolgot ami nem derelicta nem lehet elbirtokolni vagy nem lehet pro derelicto

elbirtokolni Maacutesfelől pedig a jogaacutesz egy konkreacutet gyakorlati esetet emliacutet a merces ex

navis iactatae eseteacutet eacutes raacutemutat hogy ezeket nem tekintik res derelictaacutenak Tuumlzetesebb

vizsgaacutelat utaacuten egyeacutertelműveacute vaacutelik hogy Iulianus ebben a veacutelemeacutenyben nem arra proacutebaacutel

vaacutelaszt adni hogy az esetben szereplő dolog derelinkvaacutelt-e hanem arra hogy a hajoacuteboacutel

kidobott aacuteruk eseteacuteben egyaacuteltalaacuten adott-e az elbirtoklaacutes lehetőseacutege vagy sem Mindezt

pedig azeacutert igyekszik elvi eacutellel tisztaacutezni mivel egyaacuteltalaacuten vitatott hogy az a koumlruumllmeacuteny

hogy a res iactae nem tekintendő magaacutetoacutel eacutertődően derelinkvaacuteltnak minden esetben

gaacutetat szab-e a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutesnak Ugyanakkor ndash mint az maacuter

fentebb is kifejteacutesre keruumllt ndash a toumlredeacutek szoumlvegezeacuteseacuteből eredően valoacutesziacutenűtlen hogy az a

szemeacutely aki joacutehiszeműen tartja magaacutenaacutel a tengerparton talaacutelt dolgot egy eacutev eltelteacutevel ne

szerezne tulajdont a dolog felett felteacuteve hogy a dolog eredeti tulajdonosa nem

jelentkezik eacuterte839 Ilyenkor azonban az elbirtoklaacutes nem pro derelicto hanem pro suo

jogciacutemen fog bekoumlvetkezni840 Az elhagyott dolog elbirtoklaacutesa koumlreacuteben meacuteg egy szinteacuten

Iulianus neveacutehez fűzhető fragmentumot kell megemliacuteteni amelyben azt aacutelliacutetja a jogtudoacutes

hogy amennyiben valaki abban a teacuteves felteveacutesben van hogy a dolog elhagyott a dolog

pro derelicto elbirtoklaacutesaacutera nincs moacuted

836 Egyezően ld VACCA Pro derelicto 792 837 Ezzel egyezően BENEDEK Derelictio 9 skk 838 Ehhez ld meacuteg VACCA Pro derelicto 792-793 VACCA Derelictio 74 eacutes 97 839 Komolyan megfontolandoacute Vacca aacutellaacutespontja ebben a vonatkozaacutesban aki arra mutat raacute hogy a Iulianus-doumlnteacutes az igazsaacutegossaacuteg elvi fogalmaacutenak gyakorlati alkalmazaacutesaacutet jelenti Ld VACCA Pro derelicto 793 840 VACCA Derelictio 97-100

229

Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem)

Nemo potest pro derelicto usucapere qui falso existimaverit rem pro derelicto

habitam esse

Ebben az egy mondatban a falso toumlrteacutenő elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacuteről van szoacute vagyis

nem jogi tilalomroacutel a forraacutes nem arroacutel szoacutel hogy lex prohibet hanem nemo potest

Mindent egybevetve lehet azt mondani hogy falso existimare itt annyit tesz teacutevesen

teacutevesen hiszi a dolgot birtokba vevő szemeacutely hogy az res derelicta841 A forraacutes ugyan

nem szoacutel a teacutevedeacutes eredeteacuteről mindenesetre toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy valamilyen kuumllső

indiacutettataacutes legfőkeacuteppen tapasztalat alapjaacuten kell arra a felteveacutesre jusson a dolgot birtokba

vevő hogy az elhagyott Ha ugyanis ismert előtte hogy a dolog nem elhagyott akkor

maacuter rosszhiszemű birtokos lesz aki viszont ilyen voltaacuteboacutel eredően keacuteptelen az

elbirtoklaacutesra842 Ugyanakkor ismeacutetelten ki kell hangsuacutelyozni hogy egy pillanatra sem

hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll hogy a birtokban leacutevő joacute- vagy rosszhiszeműseacutegeacutet kizaacuteroacutelag

perben lehetett megkeacuterdőjelezni hiszen az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig mindenkit

joacutehiszeműnek teacutetelezuumlnk fel Az ezzel kapcsolatos veacutelhető bizonyiacutetaacutesi neheacutezseacutegekről maacuter

esett szoacute Mindenesetre teacutenykeacuterdeacutes hogy a szoumlveg eacutertelme alapjaacuten res derelicta

elbirtoklaacutesaacutehoz nem pusztaacuten az szuumlkseacuteges hogy a dologroacutel a birtokosa azt higgye

elhagyott Kell hozzaacute az is hogy a dolog teacutenylegesen ilyen is legyen a szubjektiacutev tudati

elem tehaacutet keveacutes az elbirtoklaacutes megtoumlrteacutenteacutehez a dolog ilyen jogciacutemen valoacute elbirtoklaacutesa

koumlreacuteben az teszi res habilisszaacute a dolgot ha a valoacutesaacutegban is derelinkvaacutelt ez azonban ndash a

szoumlvegben megjelenő aacutelliacutetaacutes pontos tartalmaacutet figyelembe veacuteve ndash csak azt eredmeacutenyezi

hogy res iactae nem birtokolhatoacute el derelinkvaacutelt dolog gyanaacutent Vagyis juthatunk arra a

koumlvetkezteteacutesre hogy a dolog maacutes jogciacutemen elbirtokolhatoacute hiszen koumlzel sem biztos

hogy a pro derelicto elbirtoklaacutes tilalma kizaacuternaacute a pro suo jogciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest is

Ismeretes hogy a jogaacuteszok mindig a konkreacutet eset relevaacutens teacutenyeinek figyelembe veacutetele

mellett tehaacutet eseti jelleggel vaacutelaszoltaacutek meg a keacuterdeacutest Paacuterhuzamot vonva egy jogesettel

841 A fallere ige amiből a falsus melleacutekneacutev ered arra vonatkozik hogy valaki valamit figyelmen kiacutevuumll hagyott mert nem vette eacuteszre azt ebből eredően az a dolog vagy teacuteny előtte ismeretlen Vouml FINAacuteLY s vv rsquofallerersquo rsquofalsusrsquo Ugyaniacutegy Oxford Latin Dictionary s v rsquofalsusrsquo 842 Ezzel egyezően ld VACCA Pro derelicto 789-790 A szoumlveg Vacca meglaacutetaacutesa szerint arroacutel szoacutel hogy a joacutehiszeműen derelinkvaacuteltnak veacutelt dolgot nem lehet pro derelicto elbirtoklaacutes uacutetjaacuten megszerezni vagyis az elbirtoklaacutes veacutegbemegy azonban jogciacutem neacutelkuumll vagyis a birtokosra nem vonatkoznak a praetori edictum rendelkezeacutesei tehaacutet nem tarthat igeacutenyt az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemre Ebben az esetben tehaacutet nem Putativtitelről van szoacute mivel a derelictio mint iusta causa nem toumlrteacutent meg Mindebből eredően annak sincs jelentőseacutege hogy az elhagyaacutes nem tulajdonos aacuteltal koumlvetkezett-e be mivel a derelictio mint iusta causa ebben az esetben is hiaacutenyzik Vouml VACCA Pro derelicto 791

230

(Afr D 41 4 11 [7 quaest]) amelyben az adaacutesveacutetel eacuterveacutenytelen volta miatt a vevő a

iusta causa tekinteteacuteben teacutevedeacutesben van raacute kell mutatni arra hogy a roacutemai jogaacuteszok elvi

eacutellel csak a joacutehiszeműen szerző harmadik szemeacutely helyzeteacutenek veacutedelmeacutehez

ragaszkodtak843 Vagyis az elbirtoklaacutes akaacuter meacuteg iusta causa hiaacutenyaacuteban is bekoumlvetkezhet

felteacuteve azonban hogy annak figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesaacutera objektiacuteve menthető ok indiacutetotta a

birtokost Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a joacutehiszeműen szerző harmadik szemeacutely veacutedelme abban az

esetben lehetseacuteges ha a joacutehiszeműseacutege minden megfontolaacutes szerint egyeacutebkeacutent az eset

valamely relevaacutens teacutenyezőjeacuten ndash jelen esetben a megtalaacutelaacutes eacutes a birtokba veacutetel

koumlruumllmeacutenyein ndash nyugszik844

Oumlsszegezve tehaacutet a derelictio koumlreacuteben szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesra vonatkozoacute forraacutesok

egyfelől arra az esetre vonatkoznak amikor a megtalaacuteloacute nem tud semmit a dolgot

elhagyoacute szemeacutelyről maacutesfelől pedig ndash mintegy negatiacutev moacutedon legalaacutebbis a pro derelicto

ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes hataacuteraacutet megvonandoacute ndash raacutemutatnak hogy a merces ex navis

iactatae eseteacuteben valamint amikor valaki teacutevesen veacuteli a dolgot pro derelicto habitaacutenak

nincs lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra A derelictio koumlreacuteben azeacutert meruumllhet fel az elbirtoklaacutes

szuumlkseacutegesseacutege mert amiacuteg a koraacutebban maacuter bemutatott res nullius eseteacuteben okszerű lehet

az azonnali tulajdonszerzeacutes hiszen eme dolgok eacuteppen a koumlzfelfogaacutes szerinti termeacuteszetuumlk

vagy jelleguumlk miatt minősuumllnek res nulliusnak addig a res derelictae eseteacuteben egyaacuteltalaacuten

nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog adott esetben eacutepp res nullius derelictae ezeacutert a

tulajdonjog koumlruumlli bizonytalansaacutegot feloldandoacute hasznos lehet az elbirtoklaacutes845 Ezen

tuacutelmenően csak a derelictio koumlreacuteben ha valaki olyan dolgot szerzett meg amely

teacutenylegesen pro derelicto habita volt akkor ebben az esetben semmi sem zaacuterja ki a dolog

koumlzvetlen megszerzeacuteseacutet ndash ezt taacutemasztjaacutek alaacute a kezdet kezdeteacuten elemzett Ulpianus- eacutes

Paulus-helyek utoacutebbi egyeacutertelműen a tulajdonosi derelictio felteveacuteseacuteből kiindulva846

Ezzel szemben probleacutema akkor adoacutedik ha ignoramus a quo derelictum est ugyanis

ilyenkor ndash mint arra maacuter raacutemutattunk ndash a megszerző kizaacuteroacutelag azokra a koumlruumllmeacutenyekre

alapozhat amelyek koumlzoumltt a dolgot meglelte kuumlloumlnoumls figyelemmel magaacutenak a dolognak a

termeacuteszeteacutere iacutegy peacuteldaacuteul a dolog eacuterteacutekeacutere vagy a megtalaacutelaacutes helyeacutere Az ilyen keacutetseacuteges

esetekben a jogaacuteszok tudtaacutek hogy a dolog megszerzeacutese csak abban az esetben vaacutelhat

843 Afr D 41 4 11 (7 quaest) Quod volgo traditum est eum qui existimat se quid emisse nec emerit non posse pro emptore usucapere hactenus verum esse ait si nullam iustam causam eius erroris emptor habeat nam si forte servus vel procurator cui emendam rem mandasset persuaserit ei se emisse atque ita tradiderit magis esse ut usucapio sequatur 844 VACCA Derelictio 100-102 114 845 Ld BENEDEK Derelictio 21 846 Vouml VACCA Derelictio 74

231

befejezetteacute amikor maga az elbirtoklaacutes is befejezett mivel a dolog elhagyaacutesaacutenak teacutenye is

ilyenkor vaacutelik bizonyossaacute igaz ugyan hogy az elhagyaacutessal a derelinkvaacuteloacute a maga

reacuteszeacuteről mindent megtett annak eacuterdekeacuteben hogy a dologtoacutel megvaacuteljon a derelictio

azonban csak akkor vaacutelik befejezetteacute ha a megtalaacuteloacute megszerezte a dolgot847 Ha a

megszerző meg volt győződve arroacutel hogy a tulajdonos elhagyta a dolgot eacutes eme

meggyőződeacutese hataacutesaacutera veszi birtokba azt elbirtoklaacutessal fogja megszerezni a dolog

tulajdonjogaacutet az elbirtoklaacutes jogciacuteme viszont a dologtoacutel valoacute megvaacutelaacutes konkreacutet

koumlruumllmeacutenyeitől fuumlgg848

Mivel az eddigiekben maacuter toumlbbszoumlr előkeruumllt ideje reacuteszletesebben is foglalkozni az

animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutevel amelyet az irodalom a derelictio tovaacutebbi fogalmi

elemeacutenek tekint849 Leacutenyege a communis opinio alapjaacuten az hogy a derelinkvaacuteloacute szemeacutely

tudata arra kell hogy iraacutenyuljon hogy ő az eldobaacutes aacuteltal a dolog tulajdonaacuteval is felhagy

nem pusztaacuten annak birtokaacuteval Vagyis az elhagyaacuteshoz ndash a dologtoacutel valoacute corpore

megvaacutelaacuteson tuacutel ndash animus derelinquendi is szuumlkseacuteges A forraacutesok jellemzően animus vagy

mens formaacutejaacuteban emlegetik eacutes a fogalmi egyseacutegesseacuteg ilyen hiaacutenya maacuter oumlnmagaacuteban kellő

alapot nyuacutejthat legalaacutebb annak felteacutetelezeacuteseacutehez hogy a keacutesőbb korokban animus

derelinquendikeacutent hivatkozott teacutenyező maacuter a klasszikus jogban is ismert volt850 Logikus

keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel azonban ezen a ponton hogy vajon az animus derelinquendi csak a

tulajdonos eseteacuteben eacutertelmezhető-e vagy fennaacutellhat-e maacutes nem tulajdonos szemeacutelyneacutel

is aki a dolgot elhagyja Az irodalom oumlsszesseacutegeacuteben koumlzoumls aacutellaacutespontja ebben a

tekintetben az hogy az animus derelinquendi nem felteacutetlenuumll koumltődik csak a tulajdonos

szemeacutelyeacutehez mivel a forraacutesokban nem egyseacuteges a derelictio szemeacutelyi oldalaacutenak

megkoumlzeliacuteteacutese sem pedig az elhagyaacutes joghataacutesai851 Ezzel a felfogaacutessal ndash a koraacuteban maacuter

elemzett forraacutesok tuumlkreacuteben ndash egyet kell eacuterteni Mindebből persze roumlgvest adoacutedik a

logikus keacuterdeacutes hogy ndash amennyiben az animus derelinquendi a tulajdonnal valoacute

felhagyaacutesi szaacutendeacutekot jelenti ndash mikeacutent eshet szoacute animus derelinquendiről abban az

esetben ha a dolgot nem annak tulajdonosa hagyja el A laacutetszoacutelagos ellentmondaacutes

feloldaacutesa eacuterdekeacuteben az animus derelinquendi leacutenyegeacutenek vizsgaacutelataacutehoz ndash egyezően az

847 Vouml ROMANO Studi 107 848 Vouml VACCA Derelictio 75 114 849 BONFANTE Proprietagrave II 274-275 ROMANO Studi 110-117 VOCI Proprietagrave 233 VACCA Derelictio 119 skk BENEDEK Derelictio 9-12 850 Animuskeacutent hivatkozza pl Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab) mens formaacutejaacuteban utal raacute pl Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) eacutes Inst 2 1 47 A tovaacutebbi hivatkozaacutesokat ld ROMANO Studi 110 851 ROMANO Studi 110-117 BENEDEK Derelictio 8-11 VACCA Derelictio 94 skk

232

irodalommal ndash elsősorban a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlvegeket kell

segiacutetseacuteguumll hiacutevni852

A forraacutesok tanuacutesaacutega szerint tengeri vihar eseteacuten a Mediterraacuteneum aacuteltalaacutenos hajoacutezaacutesi

gyakorlata volt hogy a hajoacutet megkoumlnnyiacutetendő egyes aacuterukat a tengerbe dobtak

Oumlnmagaacuteban a tengeri aacuterufuvarozaacutes egy oumlsszetett jogviszony-rendszer megleacuteteacutet

felteacutetelezte853 Amikor pedig egy esetleges tengeri viharban neacutemely aacuteruk kidobaacutesaacutera

keruumllt sor akkor egy bonyolult elszaacutemolaacutesi viszony keletkezett a jogviszony szereplői

koumlzoumltt amelynek a koumlzeacuteppontjaacuteban a lex Rhodia de iactu mercium szabaacutelyai szerint

minősuumllő kaacutermegosztaacutes aacutellt Mindebből adoacutedoacutean a szerzők toumlbbseacutege ndash a forraacutesok

logikaacutejaacutet koumlvetve ndash elsősorban kereskedelmi jogi szempontboacutel illetőleg a locatio-

conductio oldalaacuteroacutel koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet854 A szerzők csupaacuten kisebb reacutesze

foglalkozik kifejezetten a tengerbe hajiacutetott aacuteruk dologi jogi vonatkozaacutesainak

bemutataacutesaacuteval855 Keacutetseacutegtelen persze hogy a lex Rhodiaacutet dinamikaacutejaacuteban bemutatoacute az

elemzeacutesneacutel főkeacutent a collatioacutera hangsuacutelyt fektető munkaacutek egy reacutesze is emliacuteti az aacuteruk

tengerbe dobaacutesaacutenak valamint a tulajdonelhagyaacutesnak a kapcsolataacutet mivel azonban ezek

fő teacutemaacuteja nem az emliacutetett taacutergykoumlrbe tartozik ekkeacutent mindoumlssze a tradicionaacutelis irodalmi

aacutellaacutespontot jeleniacutetik meg856 Eme tradicionaacutelis aacutellaacutespont ndash mint arra maacuter raacutemutattunk ndash

leacutenyegeacutet tekintve a dolgot eldoboacute szemeacutely reacuteszeacuteről a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra

iraacutenyuloacute akaratot (animus derelinquendi) helyezi a koumlzeacuteppontba857 Tehaacutet akkeacutent lehet

megaacutellapiacutetani egy konkreacutet esetről hogy ott toumlrteacutent-e dologelhagyaacutes hogy megvan-e az

animus derelinquendi annaacutel a szemeacutelyneacutel aki megvaacutelik a dologtoacutel Igenlő vaacutelasz eseteacuten a

toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes szerinti eset derelictio ellenkező esetben azonban nem az Az aacuteruk

tengerbe hajiacutetaacutesaacutenaacutel a tradicionaacutelis aacutellaacutespont szerinti nemleges vaacutelasz egyeacutertelmű hiszen

a dologkidobaacutes a hajoacute ndash eacutes a rajta leacutevők ndash megmenteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent858

A tengeri viharban egyes dolgoknak a hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet (iactus mericum) a

jogaacuteszok toumlbb moacutedon koumlzeliacutetik meg A dologkidobaacutessal foglalkozoacute veacutelemeacutenyekből

852 Ehhez ld kifejezetten Benedek eacutes Vacca megkoumlzeliacuteteacuteseacutet BENEDEK Derelictio 8-9 VACCA Derelictio 91-92 853 Erről reacuteszletesen a hazai irodalomban ld FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 212-223 854 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll MARTON Roacutemai magaacutenjog 236-237 ROUGEacute Commerce maritime 397-413 KASER RPR I 572 JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht 330 FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 212-223 WAGNER Lex Rhodia 357-380 POacuteKECZ KOVAacuteCS Lex Rhodia 177-188 FOumlLDI ndash HAMZA Roacutemai jog 529 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 507 855 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 701 BENEDEK Iactus 2116 BENEDEK Derelictio 10-11 VACCA Derelictio 91-92 94-97 103-105 ROMANO Studi 115 156-157 856 Vouml pl FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 216121 POacuteKECZ KOVAacuteCS Lex Rhodia 178-179 ROUGEacute

Commerce maritime 4012 404-405 857 Ld VACCA Derelictio 92 858 Ld pl BENEDEK Derelictio 10-11 ROMANO Studi 157

233

kiindulva a legteljesebb koumlruumlliacuteraacutesaacutet ennek a jogi probleacutemaacutenak Gaius egyik

veacutelemeacutenyeacuteben valamint az Instituacutecioacutekban talaacutelhatjuk859 Ezek szerint iactus merciumroacutel

akkor beszeacutelhetuumlnk ha tengeri viharban (in tempestate maris) baacutermilyen dolgokat (res)

a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel (navis levandae gratia) nem tulajdon-derelictio (non eo

animo [hellip] quod quis eas habere non vult) hanem a veszeacutelyből valoacute megmenekuumlleacutes (ut

periculum effugiat) szaacutendeacutekaacuteval kidobnak (eiciuntur) Oumlsszehasonliacutetva az eme keacutet

szoumlvegből kiemelhető elemeket a toumlbbi a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute

veacutelemeacutennyel laacutethatoacute hogy ezek az elemek nagyban-egeacuteszben a toumlbbiben is fellelhetők

Joggal meruumll fel azonban a keacuterdeacutes hogy a tengerbe dobott aacuterukkal foglalkozoacute jogaacuteszi

veacutelemeacutenyek tartalmilag mennyiben egyeznek eacutes mennyiben teacuternek el egymaacutestoacutel

Paulus Iavolenus eacutes egyes veacutelemeacutenyeiben Iulianus egyeacutertelműen dolgokroacutel beszeacutelnek

(Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 2 [7 ex

Cass]) Ugyanakkor Iulianus egy maacutesik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic])

hajoacuteboacutel kidobott aacuterut emliacutet (merces ex nave iactatas) vagyis a dolgok koumlreacuteneacutel szűkebben

hataacuterozza meg mi az ami a iactus mercium taacutergyakeacutent szaacutemiacutetaacutesba joumlhet860

A tengeri vihar a Gaius-szoumlveget valamint az Instituacutecioacutek megfogalmazaacutesaacutet kiveacuteve sehol

sem fordul elő a iactus mercium kapcsaacuten Ezzel szemben az egyik Iavolenus-szoumlveg

megemliacuteti a hajoacutetoumlreacutest (ex naufragio ndash Iav D 41 2 21 1 [7 ex Cass])

A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese illetőleg a megmenekuumlleacutes mint a dologkidobaacutes indiacutetoacuteoka szinteacuten

nem fordul elő az oumlsszes szoumlvegben A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese (navis levandae gratia)

Gaius szoumlvegeacuten eacutes az Instituacutecioacutekon kiacutevuumll csak Iulianus egyik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14

2 8 [2 ex Minic]) fordul elő A dologkidobaacutes maacutesik indoka a veszeacutelyből menekuumlleacutes

illetőleg az eacutepseacutegben maradaacutes (salutis causa dimissum) ndash szinteacuten az előzőekben emliacutetett

keacutet szoumlveget leszaacutemiacutetva ndash Iavolenusnaacutel (Iav D 41 2 21 2 [7 ex Cass]) lelhető fel861

Megjegyzendő hogy meacuteg keacutet szoumlveg taacutergyilagosabban mindoumlssze annyit emliacutet meg

859 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48 860 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz elegendő mindoumlssze keacutet jogaacuteszi veacutelemeacutenyt segiacutetseacuteguumll hiacutevni Ulpianus szerint a rsquomerxrsquo elnevezeacutes kizaacuteroacutelag ingoacute dolgokra vonatkozhat (Ulp D 50 16 66 [74 ad ed] rsquoMercisrsquo appellatio ad res mobiles tantum pertinet) Africanus pedig Mela nyomaacuten azt aacutelliacutetja hogy a rabszolga-kereskedőket eacutes a kereskedőket eacuteppen amiatt illetik keacutet kuumlloumln elnevezeacutessel mert az ember nem rsquomerxrsquo (Afr D 50 16 207 [3 quaest] rsquoMercisrsquo appellatione homines non contineri Mela ait et ob eam rem mangones non mercatores sed venaliciarios appellari ait et recte) Ebből eredően a rsquomerxrsquo a rsquoresrsquo koumlreacuten beluumll olyan ingoacute dolgot jeloumll amelyet valamilyen uumlgylet (pl adaacutesveacutetel) ceacuteljaacutera szaacutentak Vouml FINAacuteLY eacutes Oxford Latin Dictionary s vv rsquomercesrsquo rsquomerxrsquo 861 Baacuter a hivatkozott haacuterom szoumlveg fordulatai elteacuterőek meacutegis koumlnnyű belaacutetni hogy tartalmi szempontboacutel ugyanabba az iraacutenyba mutatnak a veszeacutelyből valoacute sikeres megmenekuumlleacutes eredmeacutenye az hogy mind a hajoacute mind pedig a legeacutenyseacuteg feltehetően eacutepen marad

234

hogy a dologkidobaacutes hajoacuteboacutel toumlrteacutenik (ex nave ndash Iul D 41 7 7 [2 ex Minic] Ulp D 47

2 43 11 [41 ad Sab])

A derelictio kapcsaacuten a szoumlvegek alapvetően keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető csoportra oszthatoacutek Az

elsőbe tartozoacute szoumlvegek arroacutel taacutejeacutekoztatnak hogy a kidobott dolgok objektiacuteve nem

tekinthetők res pro derelicto habitae-nak (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iul D 41 7 7

[ex Minic] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7ex Cass]) A kettő koumlzuumll az első Paulus neveacutehez

fűződő veacutelemeacuteny roumlviden csak annyit koumlzoumll hogy a kidobott dolog a tulajdonoseacute marad

vagyis a birtokba vevő nem szerezheti meg mivel a dolog nem pro derelicto habita

Ehhez keacutepest a Iavolenus-szoumlveg bővebben foglalkozik a keacuterdeacutessel

Iav D 41 2 21 1 ndash 2 (7 ex Cass)

Quod ex naufragio expulsum est usucapi non potest quoniam non est in

derelicto sed in deperdito (2) Idem iuris esse existimo in his rebus quae iactae

sunt quoniam non potest videri id pro derelicto habitum quod salutis causa

interim dimissum est

A szoumlveg első mondata nem emliacuteti kifejezetten a dolog kidobaacutesaacutet hanem hajoacutetoumlreacutes soraacuten

a hajoacuteboacutel kizuhant dolgokroacutel beszeacutel amiket a viacutez a partra vetett Vagyis ez a mondat

tartalmilag szeacutelesebb koumlrt oumllel fel mintha egyszerűen a hajoacuteboacutel kidobott dolgokroacutel

beszeacutelne mivel itt a dolog aacutellapota keruumll a koumlzeacuteppontba ekkeacutent keacutet lehetőseacuteg adoacutedik

megeshet hogy a partra vetett dolgot tengeri viharban menekuumlleacutesi ceacutellal kidobtaacutek aacutem

elkeacutepzelhető az is hogy csupaacuten veacuteletlenuumll sodroacutedott le a fedeacutelzetről amit senki sem vett

eacuteszre vagyis a dolog elveszett nem pedig kidobtaacutek azt A maacutesodik mondatban Iavolenus

meacuteg egy leacutepeacutest tesz előre gondolatmeneteacuteben eacutes raacutemutat hogy a res iactae nem pro

derelicto habita mivel amit megmenteacutes ceacuteljaacuteboacutel (salutis causa) dobtak ki a hajoacuteboacutel az

nem lehet pro derelicto habita A veacutelemeacuteny első mondataacuteban tehaacutet Iavolenus a derelictus

eacutes a deperditus kategoacuteriaacuteit aacutelliacutetja egymaacutessal szembe miacuteg a raacute koumlvetkezőben a pro

derelicto habitum eacutes a salutis causa dimissum csoportjai keruumllnek oumlsszehasonliacutetaacutesra

Mindkeacutet esetben koumlzoumls hogy a hivatkozott kategoacuteriaacutekat nem toumllti meg tartalommal nem

sorol fel teacuteteles fogalmi elemeket hanem a keacutet kategoacuteriaacutet egymaacutessal szembeaacutelliacutetva kizaacuteroacute

viszonyt hoz leacutetre a kettő koumlzoumltt nem lehet pro derelicto habita az amit salutis causa

dobnak ki a hajoacuteboacutel valamint ami in deperdito est az nem lehet in derelicto Az első

mondatban emliacutetett rsquoexpulsum estrsquo kifejezeacutes a szoumlveg egeacuteszeacutenek figyelembe veacuteteleacutevel

nyer eacutertelmet ha a maacutesodik mondat kifejezetten a kidobott dolgokra vonatkozik akkor

235

okkal adoacutedik a felteveacutes hogy az első mondat megfogalmazaacutesa csak azt az esetet eacuterinti

amikor a vihar lesodor valamilyen dolgot a hajoacuteroacutel azonban az ott tartoacutezkodoacutek koumlzuumll ezt

senki sem veszi eacuteszre Ha ehhez a keacutet szoumlveghez keacutepest megvizsgaacuteljuk Iavolenus egy

maacutesik veacutelemeacutenyeacutet akkor nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy az előbbi keacutet veacutelemeacutenyben a kiesett-

kidobott dolgok kategorikus szeacutetvaacutelasztaacutesa a jogaacutesz aacuteltal koumlvetett csoportosiacutetaacutes szerint

ha meacutegoly tetszetős is azonban pusztaacuten formai szeacutetvaacutelasztaacutest jelent

Iav D 41 1 58 (11 ex Cass)

Quaecumque res ex mari extracta est non ante eius incipit esse qui extraxit

quam dominus eam pro derelicto habere coepit

A maacutesik keacutet szoumlveghez keacutepest ez a bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo eacuteppen szemleacutelete miatt jelentős

ugyanis az eset vizsgaacutelataacutenak iraacutenya fordiacutetott nem a hajoacuteboacutel kidobott hanem a tengerből

kihalaacuteszott dologroacutel esik szoacute ekkeacutent a talaacuteloacute szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest Az ebből

adoacutedoacute jogi szempontboacutel is relevaacutens probleacutema az lehet hogy a talaacuteloacute nem felteacutetlenuumll

tudja hogy a hajoacute a hajoacutesok illetőleg a dolog tulajdonosa megmenekuumlltek-e egyaacuteltalaacuten

azt sem tudja hogy a dolog tulajdonosa a hajoacuten tartoacutezkodott-e vagy sem a talaacuteloacute csupaacuten

kiment egy dolgot a tengerből amely felett azonban csak akkor szerezhet tulajdont ha a

tulajdonos felhagy a dolog tulajdonaacuteval Ez a megkoumlzeliacuteteacutes ndash mint az keacutesőbb laacutetni fogjuk

ndash sokkal koumlzelebb aacutell a valoacutesaacuteghoz

A derelictioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek maacutesik csoportja koumlzvetlenuumll a kidoboacute szemeacutely

szubjektiacutev tudati viszonyulaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt (Gaius eacutes az Instituacutecioacutek fentebb

maacuter hivatkozott szoumlvegein kiacutevuumll meacuteg Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Ulp D 47 2 43 11

[41 ad Sab])

Iul D 14 2 8 (2 ex Minic)

Qui levandae navis gratia res aliquas proiciunt non hanc mentem habent ut eas

pro derelicto habeant quippe si invenerint eas ablaturos et si suspicati fuerint

in quem locum eiectae sunt requisituros ut perinde sint ac si quis onere pressus

in viam rem abiecerit mox cum aliis reversurus ut eandem auferret

A szoumlveg teacutemaacuteja a hajoacuteboacutel kidobott baacutermifeacutele dolog amelynek kapcsaacuten Iulianus azt

magyaraacutezza hogy ha a kidobaacutes a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent akkor

figyelemmel kell lenni arra hogy a kidoboacutet nem az a szaacutendeacutek vezette hogy veacuteglegesen

236

megvaacuteljon a dologtoacutel Aacutelliacutetaacutesaacuteboacutel koumlvetkezik hogy ha megtalaacutelja a kidobott dolgot

elviheti azt ha pedig csupaacuten sejti hol vetette partra a tenger visszakoumlvetelheti Az eset

jobb megeacuterteacuteseacutet elősegiacutetendő egy hasonloacute esetet is bemutat amikor valaki nagy terhet

cipel eacutes mivel nem biacuterja egyszerűen leteszi a dolgot az uacutet szeacuteleacutere hogy keacutesőbb

maacutesokkal visszateacuterve elvigye azt A veacutelemeacutenyben van egy nyilvaacutenvaloacute csuacutesztataacutes

tudniillik a hivatkozott esetek egyikeacuteben sem megy semmire a dolgot kidoboacute vagy

letevő szemeacutely azzal hogy tudja hol volt () a dolga Ahhoz hogy azt visszakoumlvetelje

azzal kell hogy tisztaacuteban legye hogy a visszakoumlveteleacutes pillanataacuteban kineacutel () van A non

ndash habeant fordulatba aacutegyazott ceacutelhataacuterozoacutei melleacutekmondat egyeacutertelműen mutatja az

eldoboacute abbeacuteli szaacutendeacutekaacutet hogy a dolog ne legyen pro derelicto habita Maacuterpedig a kezdet

kezdeteacuten laacutethattuk hogy a pro derelicto habita fordulat a forraacutesokban akkor szerepelt

amikor a tulajdonos hagyta el a dolgaacutet a kifejezeacutes tehaacutet arra utal hogy a szemeacutely a

dolgot derelictumnak tekinti vagyis a dologhoz fűződő tudati viszonyulaacutest jellemezzuumlk

vele862 A Iulianus-szoumlveghez keacutepest aacuternyaltabb neacutezetet koumlzvetiacutet Ulpianus veacutelemeacutenye

amely egyes irodalmi aacutellaacutespontok szerint egyeacutertelműen taacutemasztja alaacute a klasszikus jog

ama felfogaacutesaacutet hogy az animus derelinquendi annyit jelentett hogy a tulajdonos

veacuteglegesen elvesztette a dolgot tehaacutet nem vonatkozott kifejezetten a tulajdon

felhagyaacutesaacutenak szaacutendeacutekaacutera ez csupaacuten egy felismereacutes volt863

Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab)

Si iactum ex nave factum alius tulerit an furti teneatur quaestio in eo est an pro

derelicto habitum sit et si quidem derelinquentis animo iactavit quod plerumque

credendum est cum sciat periturum qui invenit suum fecit nec furti tenetur si

vero non hoc animo sed hoc ut si salvum fuerit haberet ei qui invenit

auferendum est et si scit hoc qui invenit et animo furandi tenet furti tenetur

enimvero si hoc animo ut salvum faceret domino furti non tenetur quod si

putans simpliciter iactatum furti similiter non tenetur

Az Ulpianusnak feltett keacuterdeacutes arra vonatkozik hogy a hajoacuteboacutel kidobott dolog (iactum)

elvitele lopaacutesnak minősuumll-e Ulpianus a vaacutelaszban onneacutet koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet hogy

az ilyen dolog elhagyottnak tekinthető-e vagy sem eacutes az erre a keacuterdeacutesre adott vaacutelasztoacutel

fuumlgg hogy lopaacutesnak lehet-e tekinteni a dolog elviteleacutet Ezek szerint Ulpianus uacutegy veacuteli

862 VACCA Derelictio 120 863 VACCA Derelictio 121

237

hogy nem felel lopaacuteseacutert a dolgot elvivő szemeacutely ha a dolog kidobaacutesa elhagyaacutesi

szaacutendeacutekkal (derelinquentis animo) toumlrteacutent Ha azonban a dolog kidobaacutesa azzal a

szaacutendeacutekkal toumlrteacutent hogy azt a tulajdonos megtartsa akkor sem beszeacutelhetuumlnk meacuteg

lopaacutesroacutel csupaacuten a dolog ragadtatik el a talaacuteloacutetoacutel (auferendum est) Kifejti hogy

derelinqentis animo akkor dobnak ki valamit a hajoacuteboacutel ha az elveszteacutes megsemmisuumlleacutes

lehetőseacutegeacutet aacutetfogja a kidoboacute szemeacutely tudata (sciat periturum)864 A szoumlveg vonatkozoacute

reacuteszeacutenek eacutertelmezeacuteseacuteből tehaacutet koumlvetkezik hogy az animus derelinquendi (derelinquentis)

ndash legalaacutebbis ebben a konkreacutet esetben ndash arra vonatkozik hogy a kidobaacuteskor a kidobaacutest

veacutegző szemeacutely tudata aacutetfogja-e a dolog elveszteacuteseacutenek legalaacutebb a lehetőseacutegeacutet865 Maacuterpedig

ha itt elsődlegesen a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyről van szoacute akkor a iactus mercium eacutes

derelictio teacutenyaacutellaacutesai koumlreacuteben hasznaacutelt terminoloacutegia első tekintetre zavart eredmeacutenyezhet

Maacuter koraacutebban is megismeacuteteltuumlk azt a megaacutellapiacutetaacutest hogy a derelictio kapcsaacuten a forraacutesok

a rsquopro derelicto habitarsquo kifejezeacutest a tulajdonosi derelictio eseteacuteben hasznaacuteljaacutek amiacuteg az

egyeacuteb szemeacutelyek aacuteltali elhagyaacutes koumlreacuteben az rsquoid quod derelictum estrsquo vagy ehhez

leacutenyegeacuteben hasonloacute fordulat jelenik meg A logikus koumlvetkezteteacutes az lehet hogy akkor a

iactus mercium koumlreacuteben ndash figyelemmel a vonatkozoacute szoumlvegek terminoloacutegiaacutejaacutera ndash minden

esetben azt kell felteacutetelezni hogy a dolgot annak tulajdonosa dobja ki a hajoacuteboacutel Ez

azonban bizonyosan nincs iacutegy mivel az egyes dolgok hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kihajiacutetaacutesaacutera az

esetek toumlbbseacutegeacuteben a hajoacute parancsnoka adott utasiacutetaacutest ekkeacutent a tulajdonos akarata

koumlzoumlmboumls volt866 Ezzel a meglaacutetaacutessal leacutenyegeacuteben egyező veacutelemeacutenyt fogalmaz meg

Rougeacute is aki a Mediterraacuteneum tengeri kereskedelmi gyakorlataacuteval foglalkozoacute műveacuteben

oumlnaacutelloacute fejezetet szentel a lex Rhodiaacutenak ennek kereteacuteben pedig aacutettekinti azokat a

felmeruumllhető szituaacutecioacutekat is amelyekben a hajoacuten leacutevő dolgok kidobaacutesaacutera sor

keruumllhetett867 Ezekben az esetekben tehaacutet a valoacutedi jogi probleacutema az hogy az ilyen

esetekben megengedhető-e egy harmadik szemeacutelynek az adott dolog feletti elbirtoklaacutes

uacutetjaacuten valoacute tulajdonszerzeacutese Keacutezenfekvő megoldaacutest jelenthet a lopaacutesra hivatkozaacutes hiszen

lopott dolgot nem lehet elbirtokolni

Oumlsszefoglalva a fenti megaacutellapiacutetaacutesokat laacutethatoacute hogy a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel

foglalkozoacute primer forraacutesokboacutel nyerhető keacutep sokreacutetű Iavolenus egy veacutelemeacutenyeacuteben elvi

eacutellel tagadja az elbirtoklaacutes lehetőseacutegeacutet maacutesutt ugyanakkor megengedhetőnek tartja a

864 Ugyaniacutegy nem minősuumll lopaacutesnak ha a talaacuteloacute abboacutel a ceacutelboacutel viszi el a dolgot hogy azt a tulajdonos reacuteszeacutere megőrizze illetőleg ha a talaacuteloacute egyszerűen uacutegy veacutelte hogy a dolog pusztaacuten iactum Ez utoacutebbi fordulat eleacuteggeacute homaacutelyos eacutes Ulpianus nem is fejti ki reacuteszletesen mit eacutert eme megfogalmazaacutes alatt 865 VACCA Derelictio 122 866 Ezzel egyezően VACCA Derelictio 94 867 ROUGEacute Commerce maritime 397-413 ehelyuumltt pedig kuumlloumlnoumlsen 400-401

238

dolog kiemelő aacuteltali megszerzeacuteseacutet amikortoacutel a tulajdonos pro derelicto habita tekinti a

dolgot Iulianus csupaacuten a pro derelicto elbirtoklaacutest tartja megengedhetetlennek Ulpianus

pedig egyaacuteltalaacuten a lopaacutes oldalaacuteroacutel koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet Abban azonban minden

jogaacutesz egyseacuteges aacutellaacutespontot keacutepvisel hogy a iactus mercium eseteacuteben nem toumlrteacutenik

derelictio vagyis az egyetlen nyitott keacuterdeacutes az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutege marad868

Iavolenus eacuterveleacutese szerint ugyanis a megmenekuumlleacutes eacuterdekeacuteben kidobott dolgok nem

lehetnek derelinkvaacuteltak Ebből egyeacutertelműen kitűnik hogy a derelictio teacutenyeacutenek tagadaacutesa

abboacutel a felfogaacutesboacutel ered hogy a merx iacta eacutertelmezhetetlen a derelictio szempontjaacuteboacutel

ahol a dolgok vagy derelinkvaacuteltak vagy nem azok A tengerbe hajiacutetott aacuteru ebbe a keretbe

nem szoriacutethatoacute be

A maacutesodlagos irodalomban a iavolenusi eacuterveleacutest toumlbb logikus peacuteldaacuteval igyekeztek

alaacutetaacutemasztani A salutis causa dimissum fordulat kapcsaacuten Benedek eacutes Rougeacute arra

hivatkoznak hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek a hajoacutet eacutes sajaacutet maguk mentik869 Vacca abboacutel az

iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy egyaacuteltalaacuten az sem biztos hogy a dolgot annak

tulajdonosa dobja ki hiszen tengeri uacuteton elsősorban a hajoacute kapitaacutenyaacutenak szava volt

doumlntő eacutes amennyiben egy vihar eseteacuten a kapitaacuteny a hajoacute a szemeacutelyzet eacutes a rakomaacuteny

megmenteacutese ceacuteljaacuteboacutel bizonyos dolgok kidobaacutesaacutet laacutetta szuumlkseacutegesnek akkor a kidobaacutesra

iacuteteacutelt dolgok tulajdonosaacutenak (tulajdonosainak) akarata koumlzoumlmboumls volt870 Rougeacute meacuteg

enneacutel is tovaacutebb megy azt aacutelliacutetva hogy a tengeri viharboacutel adoacutedoacute lelkiaacutellapot alkalmas

lehet arra hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek akaacuter a szuumlkseacutegesneacutel toumlbbet is kihajiacutetsanak a

hajoacuteboacutel871 Mindebből laacutethatoacute tehaacutet hogy egyes aacuteruk hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutenak

koumlruumllmeacutenyei igen sokfeacuteleacutek lehetnek

Kuumlloumln kiemelendő Vacca felfogaacutesa az animus derelinquendi kapcsaacuten aki a hagyomaacutenyos

neacutezethez keacutepest amely a derelictio kulcsfontossaacuteguacute elemeacutenek tekinti az animust

amelytől a derelictio megtoumlrteacutente is fuumlgg uacutejszerű felfogaacutest keacutepvisel872 Az animus

derelinquendinek aacuteltalaacuteban ulpianusi eacutertelmet tulajdoniacutet vagyis animus derelinquentis

formaacutejaacuteban szubjektiacutevveacute teszi azt azzal a pillanattal azonosiacutetva amikor a tulajdonos

szaacutemaacutera teljesen nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy a dolog szaacutemaacutera objektiacuteve eacutes veacutegeacuterveacutenyesen

eleacuterhetetlenneacute vaacutelt tehaacutet nincs tovaacutebbi eseacutely a visszaszerzeacuteseacutere873

868 Vouml VACCA Derelictio 97 869 BENEDEK Derelictio 10-11 ROUGEacute Commerce maritime 402 870 VACCA Derelictio 94 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROUGEacute Commerce maritime 400 871 ROUGEacute Derelictio 401 872 VACCA Derelictio 92 873 VACCA Derelictio 96 113 121-122 Ez a gondolat teret ad a teljes koumlrű meacuterlegeleacutesnek a tulajdonos oumlsszevetheti a dolog eacuterteacutekeacutet eacutes a megtalaacutelaacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere fordiacutetandoacute időt peacutenzt faacuteradsaacutegot eacutes

239

Ha a ndash forraacutesokkal oumlsszhangban aacutelloacute ndash vaccai eacuterveleacutes aacuteltal kiacutenaacutelt iraacutenyba haladunk

tovaacutebb akkor adoacutedik a felteveacutes hogy a dolog tulajdonosa csak a dolog kidobaacutesaacutet koumlvető

bizonyos idő eltelte utaacuten eacutebred annak tudataacutera hogy szaacutemaacutera a dolog nincs toumlbbeacute A

fentiekből laacutethatoacutean eleve keacuterdeacuteses hogy a szaacutelliacutetmaacutennyal egyuumltt a tulajdonos is a hajoacuten

tartoacutezkodik-e Amennyiben a hajoacuten tartoacutezkodik meglehet hogy eacuteppen ő maga dobja a

tengerbe valamely aacuterujaacutet hiszen ndash oumlsszhangban a Rougeacute aacuteltal megfogalmazottakkal ndash

nem biztos hogy a tudata az adott pillanatban aacutetfogja hogy eme cselekmeacutenye folytaacuten a

dolog iacta lesz Abban az esetben ha nem ő dobja ki a dolgot akkor is felmeruumll annak a

keacuterdeacutese hogy a kapitaacuteny doumlnteacuteseacutevel egyeteacutert-e vagy sem Ha egyeteacutert uacutejfent szaacutemba kell

venni a tengeri vihar okozta moacutedosult tudataacutellapotot amely nem felteacutetlenuumll teszi keacutepesseacute

a tulajdonost arra hogy a hosszuacute taacutevuacute koumlvetkezmeacutenyeket előre laacutessa Ugyanakkor az

egyeteacuterteacutes hiaacutenya vagy eacuteppen a tulajdonosi hallgataacutes esete egyaraacutent lehetnek

ugyanennek a moacutedosult tudataacutellapotnak az eredmeacutenyei aacutem mivel a biztonsaacuteg a kapitaacuteny

felelősseacutege a tulajdonos veacutelemeacutenye az adott pillanatban aligha szaacutemiacutet Amennyiben

pedig a dolog tulajdonosa nem is tartoacutezkodott a hajoacuten a dologkidobaacutes megtoumlrteacutenteacuteről is

csak utoacutelag szerezhet tudomaacutest amikor maacuter egyeteacuterteacuteseacutenek vagy tiltakozaacutesaacutenak

kinyilvaacuteniacutetaacutesa puszta formalitaacutes Laacutethatoacute tehaacutet hogy bizonyos ndash hosszabb-roumlvidebb ndash idő

eltelik addig amiacuteg a tulajdonos keacutepes felfogni hogy a dolog iacta lett Ez az időtartam

ad absurdum napokat is jelenthet keacuterdeacutes hogy mi toumlrteacutenik addig a dologgal

Ha a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely oldalaacuteroacutel vizsgaacuteljuk a helyzetet amit Iulianus is alapul

vesz egy veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) akkor a talaacutelaacutes koumlruumllmeacutenyeit kell

figyelembe venni A keacuterdeacutes tehaacutet az hogy a koumlruumllmeacutenyek objektiacuteve alkalmasak-e arra

hogy a talaacuteloacute felismerje hogy a talaacutelt dolog merx iacta Amennyiben a koumlruumllmeacutenyekből

ez kitűnik akkor lopaacutest koumlvet el kiveacuteve ha a tulajdonos szaacutemaacutera megőrzeacutesi ceacutellal viszi

el a dolgot874 Ha a koumlruumllmeacutenyekből nem nyilvaacutenvaloacute a dolog iacta jellege akkor tovaacutebbi

keacuterdeacutes hogy objektiacuteve vagy a talaacuteloacute szempontjaacuteboacutel szubjektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute a

dolog ilyen volta ha ugyanis objektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog iacta akkor a

talaacuteloacute ndash ha magaacutehoz veszi a dolgot ndash joacutehiszeműen jaacuter el Amennyiben szubjektiacuteve nem

nyilvaacutenvaloacute akkor tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy ennek mi az oka Lehet hogy kifejezetten eacutes

ceacutelzatosan magaacutenak akarja a dolgot ilyenkor rosszhiszeműen jaacuter el tehaacutet lopaacuteseacutert felel

Aacutem előfordulhat az is hogy a talaacuteloacute pusztaacuten megoumlruumll a talaacutelt dolognak eacutes az adott

ennek alapjaacuten ndash figyelemmel a kidobaacutes-elveszteacutes koumlruumllmeacutenyeire eacutes helyeacutere ndash doumlntheti el hogy tesz-e leacutepeacuteseket a dolog visszaszerzeacuteseacutere vagy sem Nemleges vaacutelasz eseteacuten a tudata teljes meacuterteacutekben aacutet kell hogy fogja azt a teacutenyt hogy ettől a pillanattoacutel kezdve a dolog szaacutemaacutera veacutegleg elveszett 874 Ehhez ld FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 216121

240

pillanatban fel sem meruumll benne hogy milyen esemeacutenyek nyomaacuten keruumllt oda az a dolog

Ezek a probleacutemaacutek megjelennek Ulpianus lopaacutessal foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben (Ulp D 47

2 43 11 [41 ad Sab]) is Ugyanakkor a szoumlvegből kitűnik az a nyilvaacutenvaloacute teacuteny is hogy

mindezek a keacuterdeacutesek csak egy esetleges perben meruumllhettek fel vagyis a talaacuteloacute

rosszhiszeműseacutege bizonyiacutetandoacute volt erre utal a szoumlveg utolsoacute fordulata (quod si putans

simpliciter iactatum furti similiter non tenetur) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a lopaacutes koumlreacuteben

elengedhetetlen animus furandi megleacuteteacutet nem előfelteacutetelezteacutek azt minden esetben

keacutetseacutegtelenuumll bizonyiacutetani kellett Ez pedig komoly neheacutezseacuteget jelenthetett peacuteldaacuteul a

tanuacutek hiaacutenya miatt de emliacutethető eacuteppen esetleges oumlsszejaacutetszaacutesuk a talaacuteloacuteval Maacuterpedig

keacutetseacutegtelen bizonyiacutetaacutes hiaacutenyaacuteban a talaacuteloacutet nem lehetett lopaacuteseacutert felelősseacutegre vonni875

Ismeacutetelten ki kell emelni hogy a fentebb vaacutezolt gondolati seacutema kizaacuteroacutelag arra az esetre

vonatkozik ha a dolog tulajdonosa eacutes a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely perbe bocsaacutetkoznak

Erre azonban nincs moacuted ha a tulajdonos a kidobaacutes utaacuten proacutebaacutelnaacute megkeresni a dolgaacutet de

az maacuter nincs ott joacutellehet Iulianus aacutelliacutetja hogy amennyiben a tulajdonos sejti hogy hol

sodroacutedott partra a dolga akkor visszakoumlvetelheti azt876 Mindez azonban a gyakorlatban

nem műkoumldhetett hiszen a perleacuteshez nem csak azt kellett megnevezni hogy mit eacutes

milyen alapon koumlvetelek hanem azt is hogy kitől Ennek hiaacutenyaacuteban a

visszakoumlvetelhetőseacuteg megreked a puszta lehetőseacuteg szintjeacuten Ebből adoacutedoacutean elfogadhatoacute

Vacca azon aacutellaacutespontja hogy a dolgot megtalaacuteloacute eacutes joacutehiszeműen magaacutenaacutel tartoacute szemeacutely

egy eacutev eltelteacutevel elbirtoklaacutes uacutetjaacuten tulajdont szerezhet a dolog felett felteacuteve hogy a

tulajdonos az egy eacutev alatt nem jutott el hozzaacute a kereseacutes soraacuten877 Mindez egybevaacuteg a

toumlbbi jogaacuteszi veacutelemeacutennyel is amelyek szerint nem az a keacuterdeacutes hogy a hajoacuteboacutel kidobott

aacuteru derelinkvaacuteltnak minősuumll-e vagy sem hanem bdquomindoumlsszerdquo az hogy az elbirtoklaacutes

megengedhető-e avagy sem Ha maacuterpedig a dolog semmilyen megfontolaacutes szerint sem

minősuumll res derelictaacutenak akkor okszerű a iulianusi megaacutellapiacutetaacutes hogy csupaacuten a pro

derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes nem lehetseacuteges878 Ebből Vacca koumlvetkezteteacutese hogy

Iulianus szerint a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes viszont nem lehetetlen879 A

fentiekből első tekintetre uacutegy tűnhet hogy a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes

megengedhetőseacutegeacutet a meacuteltaacutenyossaacuteg mint egyenlő elbiacuteraacutelaacutes alapozza meg Nem minden

alap neacutelkuumlli tehaacutet azt aacutelliacutetani hogy a felek koumlzoumltti egyensuacutely kiacutevaacutenalma illetőleg a

875 Ehhez ld reacuteszletesebben VACCA Derelictio 107 eacutes kuumlloumlnoumlsen a 22 sz jegyzetet ahol kiteacuter arra is hogy az irodalomban Berger peacuteldaacuteul egyszerűen eacutertelmetlennek tartotta ezt a szoumlvegreacuteszt 876 Vouml Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) bdquohellipsi suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituroshelliprdquo 877 VACCA Derelictio 98 878 Vouml Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) 879 Reacuteszletesen ld VACCA Derelictio 72-73 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7365

241

konkreacutet egyedi eset speciaacutelis koumlruumllmeacutenyei okaacuten megengedhető lehet hogy a talaacuteloacute pro

suo ciacutemen egy eacutev eltelteacutevel tulajdont szerezzen a dolog felett880

Egyetlen keacuterdeacutes maradt meacuteg amiről a fentiekben nem esett szoacute ez pedig annak a

keacuterdeacutese hogy mi lehet a derelictio taacutergya A forraacutesok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a

derelictioacuteval oumlsszefuumlggő esetekben nagyon vaacuteltozatos taacutergyak szerepelnek a res

aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute kifejezeacuteseacuten tuacutel ndash mint azt fentebb laacutethattuk ndash gyakorta fordul elő

merx is Ugyaniacutegy a forraacutesokban toumlbbszoumlr jelenik meg az ingatlanok (fundus) eacutes a

rabszolgaacutek derelictioacuteja is ezen kiacutevuumll pedig meacuteg szaacutemtalan egyeacuteb konkreacutet eset is

(aedificium arbor insula opus rudera stb) ndash tehaacutet laacutethatoacute hogy a derelictio taacutergykoumlre

baacutermit feloumllelhetett881 A derelictio taacutergyainak ez a materiaacutelis megkoumlzeliacuteteacutese azeacutert fontos

keacuterdeacutes mivel okkal adoacutedhatna egy olyan felteveacutes hogy a derelictio taacutergya lehetne a

tulajdonjog is Ezzel szemben hangsuacutelyozni kell hogy a roacutemai felfogaacutes szerint a

derelictio koumlzeacuteppontjaacuteban a dolog aacutell a raacute vonatkozoacute oumlsszes teacutennyel jogosultsaacuteggal

egyuumltt ndash eme teacutenyek eacutes jogosultsaacutegok jelentőseacutege ebből a szempontboacutel csak abban aacutell

hogy a dolog ezek aacuteltal koumltődik a derelinkvaacuteloacutehoz Eacuteppen ezeacutert a derelictio teacutenye a

tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem csupaacuten azeacutert mert a toumlrveacuteny ezt mint

bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme

előtt maacutes kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek Vagyis a derelinkvaacuteloacute nem koumlzvetlenuumll a

tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes praktikus

mindennapi hataacutesaira amelyek csak a jogi terminoloacutegiaacuteban vonatnak oumlssze a

tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacuteseacutenek koumlzoumls technikus eacutertelme

alaacute882

3 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai

A forraacutesok eacutes a szekunder irodalom tuumlkreacuteben mindent egybevetve megalapozottnak

tűnhet egy olyan megaacutellapiacutetaacutes amely szerint a derelictio joghataacutesai elsődlegesen a

derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől valamint a dolog tulajdonosaacutenak az elhagyaacutesra vonatkozoacute

tudati viszonyulaacutesaacutetoacutel fuumlggnek Eme felfogaacutest alaacutetaacutemasztandoacute eacuterdemes uacutejfent hivatkozni

a derelictio alanyainak vizsgaacutelata koumlreacuteben maacuter ismertetett forraacutesokra

880 Az aequitas eacutertelmezeacuteseacutehez ld FOumlLDI Joacutehiszeműseacuteg 19-22 881 Az ingatlanok eacutes a rabszolgaacutek derelictioacuteja kapcsaacuten ld BENEDEK Derelictio 8 ROMANO Studi 119-121 124-127 VACCA Derelictio 124-149 882 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROMANO Studi 119

242

Ulp D 41 7 1 (12 ad ed)

Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fit

[hellip]

Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)

Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere

Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)

Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam

si ignoramus a quo derelictum sit

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)

Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit [hellip]

Mint azt maacuter koraacutebban kifejtettuumlk a szoumlvegek keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető alapaacutellaacutest

keacutepviselnek Ahol az elhagyott dologra rsquores pro derelicto habita (a domino)rsquo formaacuteban

toumlrteacutenik hivatkozaacutes ott a veacutelemeacutenyt adoacute jogaacutesz nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash figyelemmel

az előtte fekvő eset relevaacutens teacutenyeire ndash a tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott derelictioacutet

felteacutetelezve alakiacutetotta ki aacutellaacutespontjaacutet Ezzel szemben azon szoumlvegek eseteacuteben ahol az rsquoid

quod derelicto habitum estrsquo vagy ezzel leacutenyegeacuteben egyező fordulatok utalnak a

derelictio megtoumlrteacutenteacutere ott a jogtudoacutes kiindulaacuteskeacutent azt felteacutetelezi hogy a dolgot

megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő szemeacutely nem tudta hogy a dolgot ki hagyta el joacutellehet az

elhagyaacutes teacutenye nem keacuterdeacuteses883 Figyelemmel arra hogy a forraacutesok alapjaacuten a derelictio

inteacutezmeacutenyeacuteről oumlsszesseacutegeacuteben nyerhető keacutep meglehetősen komplex ezeacutert kellő alap

kiacutenaacutelkozik annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy a konkreacutet esetekben veacutelemeacutenyt alkotoacute jogaacuteszok

mindig annak a szemeacutelynek a szemszoumlgeacuteből koumlzeliacutetetteacutek meg a derelictio probleacutemaacutejaacutet

aki reacuteszuumlkre a keacuterdeacutest megfogalmazta Ha a dolog tulajdonosa fordult hozzaacutejuk akkor a

tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből indultak ki ha azonban a dolgot megtalaacuteloacute eacutes

birtokba vevő szemeacutely kereste meg őket akkor az okkupaacuteloacute szemszoumlgeacuteből kiindulva

vizsgaacuteltaacutek az adott esetet Mindez igaz a iactus mercium eseteacutere is hiszen a veacutelemeacutenyek

883 BESSENYŐ Pro derelicto 58

243

itt is alapvetően vagy utat engednek a dolog megszerzeacuteseacutenek vagy elvi eacutellel tagadjaacutek

annak lehetőseacutegeacutet884

A fentiek alapjaacuten előszoumlr azt az esetet eacuterdemes megvizsgaacutelni amikor a tulajdonos tesz fel

keacuterdeacutest a jogtudoacutesnak aki a derelictio vonatkozaacutesaacuteban a tulajdonosi derelictio

teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel fog kiindulni Ebben az esetben azt mondhatta a jogaacutesz hogy a joghataacutes

attoacutel fuumlgg hogy a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval hagyta-e el a dolgot Mint arra

raacutemutattunk ez praktikusan annak tisztaacutezaacutesaacutet jelentette hogy a tulajdonos gondolt-e a

dolog elhagyaacutesaacuteval jaacuteroacute gyakorlati koumlvetkezmeacutenyekre koumlztuumlk arra is hogy az elhagyaacutes

nyomaacuten a dolog szaacutemaacutera a visszaszerzeacutes remeacutenye neacutelkuumll elveszhet Ha igenlő vaacutelasz

szuumlletett a keacuterdeacutesre tehaacutet a jogaacutesz megaacutellapiacutethatta az animus derelinquendi megleacuteteacutet

akkor a birtokba vevő tulajdont szerezhetett a dolog felett (occupantis fit ndash Ulp D 41 7

1 [12 ad ed] possumus adquirere ndash Paul D 41 7 2 pr [54 ad ed] derelinquentis

animo iactavit [hellip] cum sciat periturum qui invenit suum fecit ndash Ulp D 47 2 43 11

[41 ad Sab]) Ezen a ponton azonban a klasszikus kor keacutet nagy iskolaacutejaacutenak veacutelemeacutenye

elteacuter egymaacutestoacutel

Paul D 41 7 2 1 (54 ad ed)

Sed Proculus non desinere eam rem domini esse nisi ab alio possessa fuerit

Iulianus desinere quidem omittentis esse non fieri autem alterius nisi possessa

fuerit et recte

Az egyik veacutelemeacuteny a prokuliaacutenus iskola Kru I szaacutezadban eacutelt neacutevadoacute atyamestereacutetől

Proculustoacutel szaacutermazik aki szerint abban az esetben ha a tulajdonos derelinkvaacutelja a

dolgaacutet a dolog feletti tulajdonjoga csak abban az estben enyeacuteszik el ha valaki maacutes

birtokba veszi a dolgot ellenkező esetben a tulajdonjoga fennmarad Ebből a

megaacutellapiacutetaacutesboacutel az koumlvetkezik hogy Proculus szerint derelictioacuteval csak egy dolog

birtokaacutet lehet megszuumlntetni vagyis ebből a szoumlvegből az tűnik ki hogy Proculus a

tulajdon-derelictioacutet nem ismerte el ha a koraacutebbi tulajdonos tulajdonjoga csak azaacuteltal

szűnik meg hogy egy maacutesik szemeacutely birtokba veacutetellel tulajdont szerzett a dolog felett

884 A iactus mercium a dologelhagyaacutes szempontjaacuteboacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint azeacutert jelenik meg ndash laacutetszoacutelag ndash oumlnaacutelloacute esetkoumlrkeacutent mert a tengeri fuvarozaacutes koumlreacuteben a dolog kidobaacutesa joacuteval gyakrabban fordulhatott elő mint a dologelhagyaacutes maacutes esetei hiszen a tenger meacuteg napjainkban is jobbaacutera az elemek aacuteltal uralt kiszaacutemiacutethatatlan teruumllet A hirtelen vaacuteltozaacutesok azonnali gyors eacutes a hajoacute a legeacutenyseacuteg eacutes a rakomaacuteny lehető legnagyobb reacuteszeacutenek vonatkozaacutesaacuteban felelős doumlnteacutest igeacutenyeltek Minthogy a doumlnteacuteshozoacute elsősorban kockaacutezati teacutenyezőket vett figyelembe eacutes ekkeacutent meacuterlegelte a lehetőseacutegeket a rakomaacuteny kisebb reacuteszeacutenek jogi sorsa nagy valoacutesziacutenűseacuteggel nem szaacutemiacutetott doumlntő teacutenyezőnek

244

akkor nyilvaacutenvaloacute hogy a maacutesik aacuteltali birtokba veacutetelig az előző tulajdonos a tulajdonos

tehaacutet nem toumlrteacutenik tulajdon-derelictio Ezzel szemben a Kru II szaacutezad koumlzepeacuten

teveacutekenykedő nagy formaacutetumuacute eacutes maacutes szempontboacutel is igen jelentős jogtudoacutes Salvius

Iulianus ellenben uacutegy veacuteli hogy a derelictio aacuteltal a reacutegi tulajdonos tulajdonjoga

megszűnik de ezzel a dolog meacuteg nem lesz a maacuteseacute csak abban az esetben ha azt valaki

birtokba veszi Ebből pedig az koumlvetkezik hogy a koumlztes időben a dolog nem tartozik

senki tulajdonaacuteban nincs foumlloumltte dominium uralom tehaacutet a dolog uratlan885 Maga

Paulus is ezt az aacutellaacutespontot tartja helyesnek886

A koraacutebbi okfejteacutest folytatva ha a tulajdonos nem derelinquendi animo hagyta el a

dolgot akkor ennek koumlvetkezteacuteben semmilyen moacutedon sem lehet tulajdont szerezni a

dolog felett ndash sem occupatio sem elbirtoklaacutes uacutetjaacuten Amint arra Iulianus egy veacutelemeacutenye

raacutemutat is raacutemutat (Iul D 41 7 6 [3 ad Urs Ferocem]) meacuteg akkor sincs moacuted a dolog

tulajdonaacutenak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutere ha a birtokba vevő abban a teacuteves

felteveacutesben volt hogy a dolog elhagyott Egyeacuteb szankcioacutet azonban ez a veacutelemeacuteny nem

fogalmaz meg Ehhez keacutepest oumlsszetettebb Ulpianus megkoumlzeliacuteteacutese (Ulp D 47 2 43 11

[41 ad Sab]) amely szerint ha a birtokba vevő tudja hogy a derelinkvaacuteloacute rsquout si salvum

fuerit haberetrsquo vaacutelt meg a dologtoacutel felteacutetelezni kell az animus furandi megleacuteteacutet eacutes ilyen

esetben nem csupaacuten nem szerezhet tulajdont a birtokba vevő hanem egyenesen lopaacuteseacutert

felel Ama esetekben azonban amikor a megtalaacuteloacute aacuteltali birtokba veacutetel rsquout salvum faceret

dominorsquo toumlrteacutent valamint amikor egyszerűen uacutegy veacuteli hogy a dolog rsquoiactatumrsquo nem

felel lopaacuteseacutert A keacutet eset koumlzoumltt veacutelemeacutenyuumlnk szerint annyi a kuumlloumlnbseacuteg hogy ha a

tulajdonos reacuteszeacutere őrizte meg a dolgot a tulajdonos jelentkezeacutesekor ki kell hogy adja azt

szaacutemaacutera ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes lehetőseacutege itt eleve kizaacutert addig a maacutesik esetben csak

a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes lehetőseacutege zaacuterhatoacute ki a forraacutesok alapjaacuten annak

azonban nincs akadaacutelya hogy a megtalaacuteloacute pro suo jogciacutemen elbirtokolhassa a dolgot887

Ha a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutest a dolgot birtokba vevő tette fel akkor ndash a fentebb vaacutezolt

seacutema ellenpaacuterjakeacutent ndash a jogaacutesz minden bizonnyal nem indulhatott ki a tulajdonosi

derelictio felteveacuteseacuteből ekkeacutent ismeretlen elhagyoacute eseteacuten a teacutenyleges derelinkvaacuteloacute lehetett

885 Vouml ezzel egyezően pl ROMANO Studi 19 40 VACCA Derelictio 49 886 Egy a derelictio probleacutemaacutejaacutet aacutetfogoacutean szemleacutelő vizsgaacuteloacutedaacutes szempontjaacuteboacutel messze menőkig egyet kell eacuterteni Bessenyő Andraacutes megiacuteteacuteleacuteseacutevel aki a keacuterdeacutest mint bdquonem kifejezetten meacutelyenszaacutentoacuterdquo neacutezetkuumlloumlnbseacuteget emliacuteti Vouml BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 331 887 Vouml Iav D 41 2 21 1 (7 ex Cass) bdquo[hellip] quoniam non est in derelicto sed in deperditordquo ekkeacutent Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) bdquosed verius est eum pro derelicto usucapere non posserdquo

245

akaacuter maga a tulajdonos is vagy akaacuter a dolog puszta birtokosa888 A nem tulajdonos aacuteltal

veacutegrehajtott elhagyaacutes leginkaacutebb tipikus esetei minden bizonnyal a iactus mercium

probleacutemakoumlreacuteből keruumlltek ki Mint fentebb maacuter laacutettuk a veacutelemeacutenyek ebben a

vonatkozaacutesban sem voltak egyseacutegesek joacutellehet egyesek csak formai argumentumokra

eacutepiacutetenek (in deperdito eacutes in derelicto kizaacuteroacute viszonya non potest videri id pro derelicto

habitum quod salutis causa interim dimissum est ndash Iav D 41 2 21 1-2 [7 ex Cass])

Maacutes esetekben az eacuterveleacutes logikailag rendben van azonban nem korreaacutel a per kuumlloumlnoumlsen

pedig a perbeli bizonyiacutetaacutes valoacutesaacutegaacuteval (si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt

requisituros ndash Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) Attoacutel fuumlggetlenuumll hogy a dologtoacutel valoacute

fizikai megvaacutelaacutest nem a tulajdonos veacutegezte itt is vizsgaacutelandoacute az animus derelinquendi

megleacutete vagy hiaacutenya889 A hajoacutefuvarozaacutes koumlreacuteben a tulajdonosnak a iactus teacutenyeacuteről valoacute

tudomaacutesszerzeacutes nyomaacuten hozott doumlnteacuteseacuteből jelesuumll hogy a dolog nyomaacuteba ered-e vagy

sem lehetett koumlvetkeztetni hogy sciat periturum vagy sem Ennek feacutenyeacuteben a fentebb

maacuter ismertetett Ulpianus-veacutelemeacuteny seacutemaacutejaacutet lehet alkalmazni az egyes konkreacutet estekre

Megjegyzendő hogy az Ulpianus-szoumlveg eacuteppuacutegy bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo mint egy koraacutebban

bemutatott Iavolenus-hely Ulpianus ugyanis az animus derelinquendi megleacuteteacutet

alapesetben felteacutetelezi (vouml quod plerumque credendum est ndash Ulp D 47 2 43 11 [41 ad

Sab]) veacutelhetően azeacutert mert a dolog tulajdonosaacutenak eleve felteacuteteleznie kellett a dolog

veacutegleges elveszteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet Ilyenkor a joghataacutes ndash minthogy animus furandi is

hiaacutenyzik ndash a birtokba vevő aacuteltali megszerzeacutes (qui invenit suum fecit) Animus

derelinquendi hiaacutenyaacuteban ugyanakkor eleve felteacutetelezi az animus furandi megleacuteteacutet eacutes a

birtokba vevő lopaacuteseacutert koumlteles helytaacutellni Erre nyilvaacuten akkor keruumllhetett sor ha nem

plerumque credendum est ut sciat periturum Ez aloacuteli kiveacutetelkeacutent emliacuteti az urinatori

minőseacuteget eacutes ha a megtalaacuteloacute a dolgot egyszerűen iactatumnak tekintette890

888 Ehelyuumltt az esetek laacutetszoacutelag ketteacutevaacutelnak Ha az ismeretlen elhagyoacuteroacutel a jogaacutesz azt teacutetelezneacute fel hogy tulajdonos volt ugyanazokra a megoldaacutes-variaacutecioacutekra jutnaacutenk mint a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteneacutel Mivel azonban teacutenykeacuterdeacutes az elhagyoacute ismeretlen volta a valoacutesaacutegban a tulajdonosi minőseacuteg felveteacuteseacutet a veacutelemeacutenyt adoacute jogtudoacutes nem vehette komolyan szaacutemiacutetaacutesba 889 Romano ezt a keacuterdeacutest a derelictio solo animo esetkoumlreacuteben vizsgaacutelja eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a dologtoacutel valoacute corpore eacutes animo megvaacutelaacutes hagyomaacutenyos rezsimje aloacutel ez az esetkoumlr jelenti a kiveacutetelt Vouml reacuteszletesen ROMANO Studi 114-116 890 Az urinatorok keacuterdeacuteseacutehez ld ROUGEacute Commerce maritime 200 402 VACCA Derelictio 96 FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 216121

246

4 A derelictio speciaacutelis esetei

Kuumlloumlnleges keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel a Digesta egy helyeacuten hogy van-e lehetőseacuteg egyfelől

arra hogy a dolog tulajdonosa a dolgaacutet csak reacuteszben derelinkvaacutelja illetőleg arra hogy

egy koumlzoumls tulajdonban aacutelloacute dolgot csak az egyik tulajdonostaacuters derelinkvaacuteljon A

Modestinustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke tanuacutesaacutega szerint a probleacutema rendszeresen felmeruumllt ndash

erre utal a quaeri solet kifejezeacutes is

Mod D 41 7 3 (6 diff)

An pars pro derelicto haberi possit quaeri solet et quidem si in re communi

socius partem suam reliquerit eius esse desinit ut hoc sit in parte quod in toto

atquin totius rei dominus efficere non potest ut partem retineat partem pro

derelicto habeat

Modestinus ebben az esetben csak a koumlzoumls tulajdonnal foglalkozik azt a lehetőseacuteget

hogy a tulajdonostaacutersak koumlzuumll az egyik a maga tulajdoni haacutenyadaacutet derelinkvaacutelja a

jogtudoacutes elfogadhatoacutenak tartja Ezzel szemben emeli ki azt hogy ebből nem koumlvetkezik

hogy ha egy dolognak csupaacuten egyetlen tulajdonosa van akkor ő az adott dolog

meghataacuterozott reacuteszeacutet derelinkvaacutelja ekkeacutent ezt a megoldaacutest mereven elutasiacutetja Indokkeacutent

azt hozza fel hogy az egeacutesz dolog tulajdonosa (totius rei dominus) nem viheti veacuteghez

mindazt amire koumlzoumls tulajdon eseteacuten lehetőseacuteg van jelesuumll hogy a tulajdonostaacuters

(socius) a maga tulajdoni haacutenyadaacutet (pars sua) derelinkvaacutelja891 Keacuterdeacutes persze hogy a

pars suaacutetoacutel hogyan lehet megvaacutelni Valoacutesziacutenű ugyanis hogy a ndash koumlzoumls tulajdon

fogalmaacuteboacutel eredően ndash itt a kifejezeacutes csak a tulajdoni haacutenyadra utal azonban ezt

kinyilvaacuteniacutetani vagy csak akkeacutent lehet ha a tulajdonostaacuters az egeacutesz dolgot derelinkvaacutelja

vagy akkeacutent ha solo animo az őt megillető haacutenyadtoacutel valoacute megvaacutelaacutes szaacutendeacutekaacutet juttatja

kifejezeacutesre A szoumlvegben emliacutetett első eset koumlreacuteben arra eacuterdemes felhiacutevni a figyelmet

hogy ha egy dolog valamely reacuteszeacutet akarja derelinkvaacutelni a tulajdonos az csak abban az

esetben lehetseacuteges ha leacutetezik teacutenylegesen levaacutelaszthatoacute dologreacutesz Ennek elhagyaacutesa

azonban maacuter az aacuteltalaacutenos szabaacutelyok szerint minősuumll hiszen ha egy dologreacutesz az egeacuteszről

891 ROMANO Studi 121-122

247

levaacutelaszthatoacute eacutes dologi minőseacutege megmarad akkor oumlnaacutelloacute dologkeacutent keruumllhet

elhagyaacutesra892

Az irodalomban kuumlloumlnoumlskeacuteppen vitatott Pomponius egyik veacutelemeacutenye amely keacutet konkreacutet

esetet aacutelliacutet paacuterhuzamba Az eset szerint az egyik feacutel pro derelicto habita dolgot birtokol

a maacutesik feacutel pedig ndash tudva hogy a dolog elhagyott eacutes azt a majdani eladoacute ekkeacutent tartja

birtokaacuteban ndash megveszi azt elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet attoacutel

fuumlggetlenuumll hogy az eladoacute szemszoumlgeacuteből ez nem volt in bonis eius

Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab)

Si id quod pro derelicto habitum possidebas ego sciens in ea causa esse abs te

emerim me usucapturum constat nec obstare quod in bonis tuis non fuerit nam

et si tibi rem ab uxore donatam sciens emero quia quasi volente et concedente

domino id faceres idem iuris est

A szoumlvegben szereplő keacutet eset a res pro derelicto habita adaacutesveacutetele valamint a feleseacuteg

aacuteltal a feacuterjnek adott ajaacutendeacutek adaacutesveacutetele Mindkeacutet esetben haacuterom szemeacutely szerepel az

elsőben a dolog tulajdonosa vagy birtokosa aki a dolgot elhagyja az eladoacute aki a dolog

pro derelicto birtokosa eacutes a vevő A maacutesodikban a feleseacuteg a feacuterj mint eladoacute eacutes a vevő az

eset szereplői A keacutet eset koumlzoumltti paacuterhuzam alapja hogy a vevő elbirtoklaacutes uacutetjaacuten

megszerezheti a dolog tulajdonaacutet joacutellehet egyik esetben sem tekinthető joacutehiszeműnek

Az elsőben azeacutert nem mert tisztaacuteban van a dolog jogi helyzeteacutevel (sciens in ea causa

esse) a maacutesodikban azeacutert nem mert tisztaacuteban van azzal hogy az adaacutesveacutetel taacutergyaacutet

keacutepező aacuterut a feacuterj a feleseacutegeacutetől ajaacutendeacutekba kapta Az irodalomban Ankum raacutemutat arra

hogy a vevőnek minden bizonnyal tisztaacuteban kellett lennie a haacutezastaacutersak koumlzoumltti

ajaacutendeacutekozaacutesi tilalommal is ekkeacutent azt is tudnia kellet hogy az aacuteru nem keruumllt a feacuterj

vagyonaacuteba893 Az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutegeacutenek ndash ezaacuteltal a joacutehiszeműseacuteg

koumlvetelmeacutenyeacutetől valoacute eltekinteacutesnek ndash az alapja a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint az hogy az

eladoacute eljaacuteraacutes mintegy a tulajdonos akarataacuteboacutel eacutes beleegyezeacuteseacutevel toumlrteacutenik (quia quasi

volente et concedente domino id faceres)894 A forraacuteshely nem oumlnmagaacuteban okozott

892 ROMANO Studi 124 893 Vouml ANKUM Occupatio 258 894 Vouml ANKUM Occupatio 258 VACCA Pro derelicto 796 VACCA Derelictio 59 Kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemel ebben a vonatkozaacutesban Wubbe ndash Ankumeacuteval ellenteacutetes ndash veacutelemeacutenye aki oumlsszehasonliacutetja a forraacutesokban előforduloacute rsquousucapturumrsquo participium instans activi alak eacutes az usucapiet kifejezeacutesek hasznaacutelataacutet Meglaacutetaacutesa szerint az usucapiet kifejezeacutessel valamely akadaacutely leacutete nyer kifejezeacutest amely akadaacutely miatt a koumlzvetlen tulajdonszerzeacutes nem lehetseacuteges Ennek kinyilvaacuteniacutetaacutesa a szoumlvegekben toumlbbnyire egy olyan ndash akaacuter

248

eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutekat hanem az utaacutena koumlvetkező toumlredeacutekkel egyuumltt eacutertelmezve

kuumlloumlnoumls figyelemmel ennek a toumlredeacuteknek az első fordulataacutera (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad

Sab] Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fithellip) A legnagyobb fejtoumlreacutest

az irodalomban az okozza hogy egyes neacutezetek szerint a keacutet szoumlveg koumlzoumltti ellentmondaacutes

csak akkeacutent oldhatoacute fel ha a principium eseteacuteben res mancipi tulajdonos aacuteltali

elhagyaacutesaacutet az első toumlredeacutekben pedig res nec mancipi elhagyaacutesaacutet teacutetelezzuumlk fel895 Maacutes

elgondolaacutesok szerint a principiumban nem a tulajdonos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute

vagyis ezekneacutel a szerzőkneacutel nem meruumll fel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti

kuumlloumlnbseacutegteacutetel896 Romano eacutervei koumlzoumltt felhiacutevja a figyelmet arra hogy a dolog nem keruumll

a harmadik szemeacutely vevő vagyonaacuteba amely a res mancipi tulajdonos aacuteltali derelictioacutejaacutet

eleve kizaacuterja A klasszikus jogban ugyanis evidencia volt hogy a res mancipi traditioacuteja

nem eredmeacutenyezett civiljogi tulajdont csupaacuten a megszerző vagyonaacuteba keruumllt897 Ha a

vevő szempontjaacuteboacutel vizsgaacuteljuk a keacuterdeacutest keacutet lehetőseacuteg adoacutedik vagy nem tudja hogy az

eladoacute aki egyeacutebkeacutent elbirtokloacute feacutelben van nem tulajdonosa a dolognak ekkeacutent az iacutegy

joacutehiszemű vevő oldalaacuten possessio ad usucapionem keletkezik Ha azonban tudja hogy

nem tulajdonostoacutel szerez ez uacutetjaacutet aacutellja az elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesnek

Mivel az emliacutetett esetben szerepel hogy az eladoacute quasi volente et concedente domino jaacuter

el ebből arra lehet koumlvetkeztetni hogy a koumlruumllmeacutenyek alapjaacuten a vevő joacutehiszeműnek

tekintendő mivel az a meggyőződeacutese hogy senki jogaacutet sem seacuterti898 Vacca uacutegy veacuteli

hogy a szoumlvegben szereplő rsquoquasi volente et concedente dominorsquo melleacutekmondat arra utal

hogy a tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes azzal az implicit felismereacuteseacutevel eacutes elfogadaacutesaacuteval

is jaacuter hogy a dolog tulajdonaacutet harmadik szemeacutely megszerezheti Ekkeacutent neacutezete szerint a

dolog harmadik szemeacutely aacuteltali megszerzeacutesnek hataacutesai valamikeacuteppen a tulajdonosi akarat

koumlvetkezmeacutenyeacutenek tekinthetők899 A Digesta szerkezete is Romano eacutes Vacca aacutellaacutespontjaacutet

laacutetszik alaacutetaacutemasztani mivel ez a toumlredeacutek koumlzvetlenuumll a res pro derelicto habita ab aliquo

keacutepzelt ndash elleneacuterdekű feacutel aacutelliacutetaacutesaacutenak kontrapoziacutecioacutejakeacutent fordul elő amely elleneacuterdekű feacutel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet tagadja Ehhez keacutepest az usucapturum fordulat az elbirtoklaacutes objektiacutev szuumlkseacutegszerűseacutegeacutere utal oumlsszhangban a szoumlveg volente et concedente domino id faceres reacuteszeacutevel A vevő ugyanis mindkeacutet esetben tudja (sciens) hogy nem tulajdonossal szerződik ekkeacutent ndash baacuter ezt Paulus kifejezetten nem mondja ki ndash joacutehiszeműseacutege legalaacutebbis keacutetseacuteges Iacutegy a jogaacutesz az objektiacutev eacutertelmű usucapturum fordulatot hasznaacutelja az elbirtoklaacutes joumlvőben mindenkeacutepp bekoumlvetkező jellegeacutere utalva ezzel Reacuteszletesen ld WUBBE Pro derelicto 438-439 895 BONFANTE Proprietagrave II 262-265 ANKUM Occupatio 262-263 896 ROMANO Studi 131-133 VACCA Derelictio 59 125 897 ROMANO Studi 132 898 ROMANO Studi 133 Markaacutens eacutes logikus eacuterveleacutese ellen felhozhatoacute ugyanakkor hogy a szoumlvegben keacutetszer is szerepel a scientiaacutera utalaacutes az első esetben az rsquoego sciens in ea causa esse abs te emerimrsquo fordulattal a maacutesodikban a rsquotibi rem ab uxore donatam sciens emerorsquo kiteacutetellel Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy akkor ezek a kifejezeacutesek mire vonatkoznak 899 VACCA Derelictio 125

249

keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute fragmentum utaacuten szerepel ezeacutert logikusnak laacutetszik az a felteveacutes

hogy a Digesta szerkesztői erre a gondolati fonalra igyekeztek felfűzni egy gyakorlati

esetet Okszerű tehaacutet a felteacutetelezeacutes hogy az esetben szereplő eladoacute egy olyan dolgot vett

birtokba amelyet nem annak tulajdonosa hagyott el ekkeacutent ndash a negyedik fragmentum

logikaacuteja szerint ndash elbirtoklaacutesra szorul Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a vevő is legfeljebb elbirtoklaacutes

uacutetjaacuten szerezheti meg a dolog tulajdonjogaacutet folytatva jogelődje elbirtoklaacutesaacutet Pomponius

aacutelliacutetaacutesa amely szerint a vevő elbirtoklaacutesaacutenak nem akadaacutelya hogy a dolog nem tartozott

az eladoacute vagyonaacuteba (me usucapturum constat nec obstare quod in bonis tuis non

fuerint) Ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutes mintegy alaacutetaacutemasztja a maacutesodik toumlredeacutek principiumaacuteban

valamint a negyedik toumlredeacutekben iacuterottakat hiszen itt az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege

szempontjaacuteboacutel a kuumlloumlnbseacutegteacutetel az volt hogy a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgot vagy

pedig valaki maacutes a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző szemeacutely aacuteltal elhagyott dolgot vesz-e

birtokba valaki A fentiek feacutenyeacuteben elvethetők a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti

kuumlloumlnbseacutegteacutetelre hangsuacutelyt helyező neacutezetek annak elleneacutere hogy Ankum aacutelliacutetaacutesa szerint

utoacutelag keruumllt a szoumlvegbe az rsquoid quodrsquo fordulat hiszen Iustinianus 531-ben megszuumlntette

a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteit900 Ennek ellene vethető hogy a forraacutesok olyan

esetben sem utalnak kifejezetten a res mancipi kategoacuteriaacutejaacutera amikor a rabszolgaacutek

illetőleg az ingatlanok derelictioacutejaacutet taacutergyaljaacutek joacutellehet ezek mindenkeacuteppen a res mancipi

koumlreacutebe tartoztak

Kuumlloumln kell szoacutelni Bessenyő Andraacutes neacutezeteacuteről aki eme szoumlveghely kapcsaacuten azt emeli ki

hogy ez az a Digesta-szoumlveg amely kapcsaacuten az usucapio pro derelicto mint keacuterdeacutes

egyaacuteltalaacuten figyelembe joumlhet A teacutenyaacutellaacutes szerint az eladoacute idegen dolgot tart a birtokaacuteban

amelyet keacutesőbb a tulajdonos derelinkvaacutel Nem szaacutemiacutet hogy a birtokos ennek az

elhagyaacutesnak tudataacuteban van-e vagy sem mivel a dolog birtokaacutet valamilyen jogciacutemen

koraacutebban maacuter megszerezte eacutes ez a jogciacutem nem vaacuteltozott A birtokos eladja ezt a dolgot

egy a dolog helyzeteacuteről tudoacute harmadik szemeacutelynek aki vagy tulajdonos vagy pro

emptore elbirtokloacute lesz Joacutellehet egy uratlan dolgot vesz birtokba eacutes ennek teljesseacuteggel

tudataacuteban is van meacutegsem szaacutell aacutet raacute azonnal a tulajdon mivel a birtokot egyszerű

traditio uacutetjaacuten szerezte Tovaacutebbaacute baacuter a megkoumltoumltt adaacutesveacuteteli szerződeacutes eacuterveacutenyes meacutegsem

pro emptore ciacutemen fogja elbirtokolni a dolgot minthogy tudja hogy az aacutetadoacute nem volt

tulajdonos Ez az a teacutenyaacutellaacutes amelynek fennforgaacutesa koumlreacuteben Pomponius elkeacutepzelhetőnek

gondolja a pro derelicto elbirtoklaacutest Vagyis mindebből Bessenyő koumlvetkezteteacutese alapjaacuten

900 ANKUM Occupatio 263

250

az laacutetszik hogy az usucapio pro derelicto leacutenyege nem az volt hogy az occupanst

tulajdonszerzeacuteshez segiacutetse hiszen ha ez iacutegy lenne tehaacutet ha az occupans lenne

elbirtokloacutefeacutelben akkor pro occupato elbirtoklaacutesroacutel kellene beszeacutelni nem pedig pro

derelictoacuteroacutel Az elhagyott dolgok felkutataacutesaacuteval begyűjteacuteseacutevel eacutes eladaacutesaacuteval a

taacutersadalom legalacsonyabb reacutetegei foglalkoztak akiknek staacutetusa ekkeacutent jog- eacutes

cselekvőkeacutepesseacutege a legtoumlbb esetben tisztaacutezatlan volt901 Ekkeacutent az usucapio pro

derelicto főkeacutent azt a ceacutelt szolgaacutelta hogy az ilyen keacutetes eredetű dolgok tekinteteacuteben a

megszerzőnek oumlnaacutelloacute de kisegiacutető jellegű szerzeacutesi ciacutemet biztosiacutetson902

Mindezeket koumlveti az első paragrafus maacuter roumlviden bemutatott toumlredeacuteke amelynek jelen

esetben a maacutesodik fordulata biacuter kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel A jogtudoacutes aacuteltal adott peacutelda

szerint ha valaki reacutezpeacutenzt (aes) elszoacuter vagy madarakat enged szabadon baacutermennyire is

akarja hogy azt valaki ndash egy meghataacuterozatlan szemeacutely ndash megszerezze meacutegis az lesz a

tulajdonosa aki a veacuteletlen folytaacuten teacutenylegesen megszerzi azt Ezen a ponton lehet

eacuterdemes a vizsgaacuteloacutedaacutest a iactus missilium teacutenyaacutellaacutes iraacutenyaacuteba terelni megvizsgaacutelva a

peacutenzszoacuteraacutesra vonatkozoacute szoumlvegeket a teacutema szekunder irodalmaacutet valamint a vonatkozoacute

forraacutesokboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutekat

IV A iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa

Mint azt a bevezetőben maacuter laacutethattuk a kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesaacuteroacutel

Suetonius bdquoDe vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban toumlbb helyen tudoacutesiacutet A szoumlvegek

alapjaacuten megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt hogy egyfelől az ajaacutendeacutekok szeacutetszoacuteraacutesaacutera mulatsaacutegokhoz

illetőleg uumlnnepi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok kereteacuteben keruumllt sor maacutesfelől pedig a szeacutetosztott

ajaacutendeacutektaacutergyak igen szeacuteles skaacutelaacuten mozogtak A Suetonius-szoumlvegek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet

hogy a missilia koumlreacutebe peacutenz madarak eacutelelmiszercsomagok kenyeacuterrel illetőleg huacutessal

hallal zoumlldseacutegekkel tele kosarak valamint bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok tartoztak Utoacutebbiak

eacuterdekesseacutege hogy sokfeacutele aacuterucikkre voltak bevaacutelthatoacutek gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes

ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra

eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra neacuteha meacuteg hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre is903

901 BESSENYŐ Pro derelicto 62-63 902 BESSENYŐ Pro derelicto 64 Ezzel tartalmilag egyezően ROUGEacute Commerce maritime 402 FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 216121 903 Ld Oxford Latin Dictionary s v rsquotesserarsquo Hasonloacutean BERGER Encyclopedic Dictionary s vv rsquomissiliarsquo rsquotessera frumentariarsquo rsquotessera nummariarsquo

251

Mindezeket az ajaacutendeacutekokat vagy szeacutetszoacutertaacutek vagy kiosztottaacutek904 A jogi forraacutesok csak

azt aacutellapiacutetjaacutek meg hogy peacutenz illetve taacutegabban ajaacutendeacutektaacutergyak szoacuteraacutesa toumlrteacutenik a neacutep

koumlzeacute905 Koumlvetkező logikus leacutepeacuteskeacutent szuumlkseacuteges eme jogi forraacutesok meacutelyebb vizsgaacutelata

1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata

Mindoumlssze haacuterom olyan forraacutes emliacutethető amelyek koumlzvetlenuumll a iactus missilium

keacuterdeacuteseacutet taglalja906 E haacuterom koumlzuumll a maacuter bemutatott Pomponius tollaacuteboacutel szaacutermazoacute maacuter

toumlbbszoumlr hivatkozott szoumlveg iacutegy szoacutel

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)

Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit sicuti cum quis aes

sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae voluerit eas esse tamen

eius fierent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul

intellegitur voluisse alicuius fieri

Ez a szoumlveg a iactus missiliummal kapcsolatos probleacutemafelveteacutesben maacuter bemutataacutesra

keruumllt ehelyuumltt meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a figyelmet Mint arra maacuter

koraacutebban raacutemutattunk a szoumlvegben joacutel elkuumlloumlniacutethető az aacuteltalaacutenosiacutetoacute kijelenteacutes eacutes keacutet

konkreacutet eset bemutataacutesa Mind a peacutenz illetőleg peacutenzdarabok elszoacuteraacutesa nagyban-egeacuteszben

homogeacuten esetkoumlrnek tekinthető A madarak szabadon engedeacuteseacutenek esetkoumlreacuten beluumll

azonban a konkreacutet teacutenyaacutellaacutesok koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget kell tenni azon az alapon hogy a

madarak a tulajdonos őrizeteacuteből szoumlktek-e meg vagy a tulajdonos szabad akarataacuteboacutel

engedte-e el őket Az előbbi esetben ugyanis a tulajdonosi akarat meacuteg kiterjedhet a

visszaszerzeacutesre aacutem ha a tulajdonos tudatosan engedte el a madarakat akkor maacuter nem907

A peacutenz elszoacuteraacutesa koumlreacuteben ez a keacuterdeacutes nem meruumll fel itt legfeljebb a peacutenzdarabok

elveszteacuteseacutere lehetne gondolni ebben az esetben azonban a szoumlvegben nem a spargere ige

szerepelne Az amissio eseteacuteben azonban a madarak szoumlkeacutese is elkeacutepzelhető az amittere

904 A terminoloacutegiaacutera vonatkozoacutean ld a fejezet elejeacuten iacuterottakat 905 Vouml Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) quis aes sparserit Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) qui missilia iactat in vulgus Inst 2 1 46 praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus 906 Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) eacutes Inst 2 1 46 907 VACCA Derelictio 117

252

ige nem csak teacutenyleges elengedeacutest jelent hanem utalhat arra is hogy a tulajdonosnak

nem sikeruumllt megakadaacutelyoznia a madarak elszoumlkeacuteseacutet908

A szekunder irodalomban a szoumlveg megiacuteteacuteleacutese igen sokreacutetű Toumlbben foglaltak aacutellaacutest

akkeacutent hogy a szoumlveg interpolaacutelt ndash neacutemelyek meacuteg a szoumlveg veacutelt rekonstrukcioacutejaacutet is

elveacutegezteacutek909 Bonfante ezt a szoumlveget eacuteppen arra hasznaacutelja fel hogy a derelictio eacutes a

traditio koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest kimutassa910 Ezzel szemben Romano eacutes Vacca uacutegy veacuteli

hogy ez az elgondolaacutes nem veacutedhető911 Ezzel a neacutezettel egyet kell eacuterteni A szoumlvegből

ugyanis eacuteppen az koumlvetkezik hogy baacutermennyire is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute vagy a

madarakat szabadon engedő szemeacutely hogy azt valaki tehaacutet egy koumlzelebbről meg nem

hataacuterozott szemeacutely megszerezze meacutegis koumlzbeszoacutelhat a szerencse vagyis nincs kizaacuterva

hogy egy harmadik szemeacutely időkoumlzben megszerezze akaacuter a peacutenzt akaacuter a madarakat A

szoumlvegből mindenesetre bizonyosan kitűnik hogy Pomponius a peacutenzszoacuteraacutest egyaacuteltalaacuten

nem hozza kapcsolatban a traditio teacutenyaacutellaacutesaacuteval hanem a derelictio koumlreacuteben eacutertelmezi

azt

A Digestaacuteban talaacutelhatoacute Gaius-szoumlveg valamint az Instituacutecioacutek szoumlvege iacutegy szoacutel

Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 46912

Hoc amplius interdum et in incertam

personam collocata voluntas domini

transfert rei proprietatem ut ecce qui

missilia iactat in vulgus ignorat enim

quid eorum quisque excepturus sit et

tamen quia vult quod quisque exceperit

eius esse statim eum dominum efficit

Hoc amplius interdum et in incertam

personam collocata voluntas domini

transfert rei proprietatem ut ecce

praetores vel consules qui missilia iactant

in vulgus ignorant quid eorum quisque

excepturus sit et tamen quia volunt quod

quisque exceperit eius esse statim eum

dominum efficiunt

A Gaius-toumlredeacutek valamint az Instituacutecioacutek szoumlvege egymaacutessal gyakorlatilag egyező

szoumlvegek laacutethatoacute hogy a koumlzoumlttuumlk leacutevő elteacutereacutesek az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben talaacutelhatoacute

betoldaacutesboacutel (praetores vel consules) eredő pusztaacuten nyelvtani jellegű kuumlloumlnbseacutegek

oumlsszesseacutegeacuteben azonban a szoumlvegek tartalma eacutes jelenteacutese azonos a missiliaacutet elszoacuteroacute

908 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoamittorsquo ERNOUT-MEILLET s v rsquomittorsquo 909 Ehhez ld ROMANO Studi 154 910 BONFANTE Proprietagrave II 264-265 911 ROMANO Studi 154 VACCA Derelictio 57-61 912 Mindkeacutet szoumlvegben feacutelkoumlveacuteren szerepelnek azok a reacuteszek ahol a keacutet hivatkozott forraacutes egymaacutestoacutel elteacuter

253

szemeacutely szaacutemaacutera irrelevaacutens hogy kihez keruumll a missilia aki egyeacutebkeacutent ndash a felszedeacutes aacuteltal

ndash megszerzi annak tulajdonjogaacutet is Mind Gaius mind az Instituacutecioacutek szoumlvege annyit aacutelliacutet

tehaacutet hogy a missilia nyomban annak a tulajdonaacuteba keruumll aki birtokba veszi azt A

tulajdont pedig a voluntas domini viszi aacutet vagyis a szoumlvegek felfogaacutesa szerint a missiliaacutet

a tulajdonos dobja913 Azeacutert szuumlkseacuteges ennek előzetes tisztaacutezaacutesa mert a gaiusi illetve a

iustinianusi toumlredeacutekek ndash szoumlvegkoumlrnyezetuumlket tekintve914 ndash egyaraacutent a traditioacuteval

foglalkozoacute passzusok koumlzoumltt szerepelnek Ha a szoumlvegeket egeacuteszkeacutent vizsgaacuteljuk azt

tapasztalhatjuk hogy egy bizonyos logika menteacuten taglaljaacutek a traditio keacuterdeacuteseit915

Elsőkeacutent megtudhatjuk mi a traditio meacuteghozzaacute a joghataacutesa felől megkoumlzeliacutetve vagyis a

dolog tulajdonaacutet birtokba adaacutes reacuteveacuten szerezhetjuumlk meg Ezt mindkeacutet szoumlveg

oumlsszeegyezteti a ius naturaleacuteval (Iustinianusnaacutel gentiummal)916 Ezutaacuten a traditio

alanyaira tekintettel kifejti hogy a dologaacutetadaacutest veacutegezheti maga a tulajdonos vagy az ő

megbiacutezaacutesaacuteboacutel valaki maacutes917 Ezt koumlvetően a taacutergyra koncentraacutelva raacutemutat hogy bizonyos

esetekben a dolog teacutenyleges aacutetadaacutesa neacutelkuumll a puszta tulajdonosi akarat (voluntas domini)

elegendő a tulajdonjog aacutetszaacutellaacutesaacutehoz erre toumlbb peacuteldaacutet is hoz mindkeacutet szoumlveg918 Ezt

koumlvetően mondja hogy a tulajdonos akarata olyannyira erős illetőleg jelentős a traditio

koumlreacuteben hogy meacuteg azt is akarhatja hogy incerta persona szerezze meg a dolgot hiszen a

tulajdonos azt akarja hogy aki valamit a toumlmegben elkapott az oumlveacute legyen919 Veacuteguumll ezt

az esetet megkuumlloumlnboumlzteti a tengerbe dobott aacuterutoacutel ott ugyanis a viharboacutel valoacute menekuumlleacutes

ceacuteljaacuteboacutel dobaacuteltaacutek el az aacuterut nem pedig azzal a szaacutendeacutekkal hogy a tulajdonjoggal

913 Ezzel egyezően ld BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 699 BENEDEK Iactus 2111 914 Gai D 41 1 9 3-8 (2 rer cott) Inst 2 1 40 42 44-46 48 915 Ehhez ld maacutes oumlsszefuumlggeacutesben PRINGSHEIM Kauf 65-70 BERGER Encyclopedic Dictionary sv rsquotraditio in incertam personamrsquo 916 Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) Inst 2 1 40 Az Instituacutecioacutek szoumlvege a tulajdon aacutetadaacutes reacuteveacuten toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet kifejezetten taacutersiacutetja a res corporales koumlreacutehez kiemelve hogy mindezek a szabaacutelyok a praedia stipendaria eacutes tributaria valamint az itaacuteliai telkek elidegeniacuteteacuteseacutere is alkalmazandoacutek Ezt koumlvetően (Inst 2 1 41) foglalkozik azzal a keacuterdeacutessel hogy mikor eacutes milyen felteacutetelek mellett szaacutell aacutet az eladott eacutes aacutetadott dolog tulajdonjoga Ez a keacutet szoumlvegreacutesz a Digestaacuteban nem szerepel A ius gentium eacutes ius naturale keacuterdeacuteseacutehez ebben a vonatkozaacutesban ld egyezően PRINGSHEIM Kauf 68 917 Gai D 41 1 9 4 (2 rer cott) Inst 2 1 42-43 Egyezően PRINGSHEIM Kauf 66 918 Gai D 41 1 9 5 ndash 6 (2 rer cott) Inst 2 1 44-45 A szoumlvegekben a brevi manu traditio koumlreacuteben szereplő peacutelda a tulajdonos aacuteltal hasznaacutelatba vagy beacuterbe adott illetőleg leteacutetbe helyezett dolognak a hasznaacuteloacute beacuterlő vagy a leteacutetemeacutenyes reacuteszeacutere toumlrteacutenő fizikai aacutetadaacutes neacutelkuumlli eladaacutesa A symbolica traditio koumlreacuteben pedig a raktaacuterban elhelyezett aacuteru eladaacutesa szerepel peacuteldakeacutent amelynek koumlreacuteben az aacuteruk fizikai aacutetadaacutesa nem toumlrteacutenik meg azok tulajdonjoga a raktaacuter kulcsaacutenak aacutetadaacutesaacuteval szaacutell aacutet a vevőre A voluntas előfordulaacutesaacutehoz eacutes alakjaihoz ld meacuteg PRINGSHEIM Kauf 68 919 Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 46 Az Instituacutecioacutekban szereplő a tulajdonos aacuteltal derelinkvaacutelt dolog birtokba veacutetellel toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutere vonatkozoacute utalaacutes (Inst 2 1 47) a Digestaacuteban nem szerepel

254

felhagyjanak920 Ebből az aacutettekinteacutesből az tűnhet ki hogy mind Gaius mind pedig az

Instituacutecioacutek szerkesztői a traditioacuteban aacutetadoacutekeacutent reacutesztvevő szemeacutelynek az uumlgylethez koumltődő

szubjektiacutev tudati viszonyulaacutesaacutet akartaacutek hangsuacutelyozni Markaacutensan jelenik meg tehaacutet az

akarati elem a koumlzeacuteppontban az aacutell mit akart a tulajdonos tenni a dolgaacuteval

2 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek

2 1 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja

A peacutenzszoacuteraacutes kapcsaacuten ketteacute kell vaacutelasztani a terminoloacutegia vizsgaacutelataacutet Egyfelől

vizsgaacutelandoacute hogy milyen igeacutekkel keruumll leiacuteraacutesra a peacutenzszoacuteraacuteskeacutent aposztrofaacutelt cselekveacutes

maacutesfelől pedig elemzendő hogy milyen taacuterggyal fordulnak elő az adott igeacutek

Paacuterhuzamosan vizsgaacutelva a gaiusi (Instituacutecioacutek-beli) eacutes a pomponiusi szoumlvegek

szoacutehasznaacutelataacutet megaacutellapiacutethatoacute hogy Pomponius az aeris sparsio teacutenyaacutellaacutesaacutet iacuterja le

Gaiusnaacutel (eacutes az Instituacutecioacutekban is) ez taacutegabb ezekben a szoumlvegekben iactus missiliumroacutel

esik szoacute921 A keacutet ige iacere (iactare) eacutes spargere első tekintetre egyaraacutent dobni jelenteacutest

hordoz A kettő koumlzuumll az ősi eacutes klasszikus időkre jellemző koumlznapi spargere inkaacutebb

szeacutetszoacuter osztogat jelenteacutesaacuternyalatot hordoz neacutehol egyenesen peacutenznek ajaacutendeacutekoknak eacutes

maacutes hasonloacuteknak cirkuszban sziacutenhaacutezban a koumlzoumlnseacuteg koumlzeacute szoacuteraacutesaacutera utalva922 Iacere

illetőleg ennek a gyakoriacutetoacute alakja iactare eldob vagy valahonneacutet kidob jelenteacutessel

biacuter923 A iacere igeacuteből keacutepzett alak a iactus amely dobaacutest jelent kuumlloumlnoumlsen pedig

valamely dolognak a fedeacutelzetről toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet924 Ebből szaacutermazik a iactura kifejezeacutes

is amely utalhat egyfelől a dologkidobaacutes teacutenyeacutere de ugyaniacutegy a dologtoacutel valoacute

920 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48 Az Instituacutecioacutekban a szoumlveg veacutegeacuten meacuteg egy mondat szerepel a Digestaacutehoz keacutepest amely szerint a iactus mercium keacuterdeacuteseacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutevel egy tekintet alaacute esik a futoacute kocsiroacutel veacuteletlenuumll leeső dolog sorsa 921 Hasonloacutean BENEDEK Derelictio 25 922 Oxford Latin Dictionary s v rsquospargorsquo ERNOUT-MEILLET s v rsquospargorsquo Joacute peacutelda ehelyuumltt Cicero Marcus Antonius ellen iacuterott filippikaacuteinak egy passzusa amelyben Cicero Sempronius Tuditanusroacutel Marcus Antonius feleseacutegeacutenek Fulviaacutenak az anyai nagyapjaacuteroacutel iacuterja hogy szokaacutesa volt peacutenzeacutet a rostraacuteroacutel a neacutep koumlzeacute szoacuterni (Cic Phil 3 16 Tuditanus nempe ille qui cum palla et cothurnis nummos populo de rostris spargere solebat) 923 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoiaciorsquo ERNOUT-MEILLET s v rsquoiaciorsquo FINAacuteLY s v rsquojaciorsquo eacutes rsquojactorsquo Egyeacutebkeacutent Finaacutely is az utoacutebbi ige koumlreacuteben hozza peacuteldakeacutent spargere numos populo Ezzel szemben iacere főneacutevi alakjaacutenaacutel (iactus) a iactus mercium kifejezeacutest emliacuteti amely vihar idejeacuten a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel a tengerbe dobott aacuterukat jelenti Megemliacutetendő hogy a iacere igeacuteből keacutepzett főneacutev iactura egyaraacutent utalhat egy dolognak 924 Vouml ERNOUT-MEILLET s v rsquoiaciorsquo

255

megvaacutelaacutesboacutel adoacutedoacute veszteseacutegre is925 Mint arra maacuter a kezdet kezdeteacuten utaltunk

reacuteszletesebben Pomponius a maga szoumlvegeacuteben a rsquopecuniarsquo kifejezeacutes helyett az rsquoaesrsquo szoacutet

hasznaacutelja amely jeloumllte a reacutezből vert peacutenzeacutermeacuteket eacutes ugyaniacutegy jelentett peacutenz aacuteltalaacuteban

valamint sajaacutet peacutenzt eacutes adoacutessaacutegot is926 Ami a cselekveacutesek taacutergyaacutet illeti aes csak peacutenzt

jeloumll miacuteg a missilia vagy res missiles mindenfeacutele ajaacutendeacutekot jeloumll bdquoamelyet a csaacuteszaacuter a

neacutep koumlzeacute szoacuteratottrdquo927 Missilia tehaacutet joacuteval taacutegabb toumlbb mindent magaacuteban foglaloacute

fogalom mint aes928 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet azt lehet mondani hogy iacere eacutes spargere

koumlzoumltt eacuterdemi jelenteacuteskuumlloumlnbseacuteg ugyan nincsen a iacere ige illetőleg az ebből keacutepzett

iactus főneacutev inkaacutebb tűnik szakkifejezeacutesnek szemben a spargere (eacutes a csaacuteszaacuterkorban

hasznaacutelatos főneacutevi alak sparsio) mellett929 Ezt alaacutetaacutemasztandoacute elegendő csupaacuten arra

utalni hogy az utoacutebbi ige egyszer fordul elő a Digestaacuteban eacuteppen a maacuter hivatkozott

Pomponius-helyen amiacuteg a iactus kifejezeacutessel nem csupaacuten a iactus missilium hanem a

lex Rhodiaacutehoz koumlthető iactus mercium kapcsaacuten is talaacutelkozhatunk

2 2 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben

Maacuter első olvasaacutesra nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegekben sehol nem fordul elő a traditio in

incertam personam kifejezeacutes ebben a formaacuteban erre a fordulatra legfeljebb csak a

szoumlvegek helyeacuteből lehet koumlvetkeztetni mivel Gaius (ekkeacutent tehaacutet az Instituacutecioacutek is)

azonos logika menteacuten haladva a traditio szabaacutelyai koumlzoumltt mintegy lezaacuteraacuteskeacutent emliacutetik

meg hogy neacuteha előfordulhat hogy a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes nem meghataacuterozott szemeacutely

reacuteszeacutere toumlrteacutenik930 Emellett ugyanakkor arra is eacuterdemes raacutemutatni hogy a Pomponius-

szoumlveg a Digesta pro derelicto titulusaacuteban talaacutelhatoacute eacutes eacuteppen a derelictio illetve az

925 Előbbire peacutelda Cic de off 3 89 Quaerit si in mari iactura facienda sit equine pretiosi potius iacturam faciat an servuli vilis Utoacutebbira Cic Verr 2 1 33 [hellip]patiatur eius vita reliqua me hanc tantam iacturam criminum facere Vouml ERNOUT-MEILLET s v rsquoiaciorsquo Oxford Lation Dictionary s v rsquoiacturarsquo 926 Ld pl lex XII Tab 3 1 Aeris confessi rebusque iure iudicatis XXX dies iusti sunto Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoaesrsquo ugyaniacutegy FINAacuteLY s v rsquoaesrsquo 927 FINAacuteLY s v rsquomissilisrsquo 928 Ezzel egyezően Benedek is raacutemutat arra hogy a missilia jelenteacutese taacutegabb mint pusztaacuten peacutenz ez jelentett meacuteg gabonajegyet sziacutenhaacutez- eacutes fuumlrdőjegyeket is csupaacuten a Pomponius szoumlveg az ami szűk eacutertelemben a peacutenzre vonatkozik Reacuteszletesen BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 698 A missilia keacuterdeacuteskoumlreacutehez leguacutejabban ld ZLINSZKY Evictio 100-101 929 Ehhez ld ERNOUT-MEILLET s v rsquospargorsquo 930 Mindez megjelenik Benedek Ferenc gondolatmeneteacuteben is maacuter ő is jelzi hogy a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent toumlrteacutenő felfogaacutesa nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a keacuterdeacutessel foglalkozoacute gaiusi eacutes Instituacutecioacutek-beli szoumlvegek helyeacutere vezethető vissza Hivatkozik az irodalomra is amely szerint Iustinianus koraacuteban a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutest traditio in incertam personamkeacutent eacuterteacutekelteacutek jelezve azonban hogy ezzel az aacutellaacutesponttal nem eacutert egyet BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 699 BENEDEK Iactus 2110-2111 BENEDEK

Derelictio 25

256

occupatio szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelja kifejezetten a peacutenz elszoacuteraacutesaacutenak eacutes a madarak

szabadon engedeacuteseacutenek keacuterdeacuteseit Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a forraacutesokban elő nem forduloacute

traditio in incertam personam kifejezeacutes ndash akaacutercsak egyeacutebkeacutent a iactus missilium fordulat

is ndash oumlnkeacutenyesen vaacutelasztott kifejezeacutes amelyet a szekunder irodalom joacutevoltaacuteboacutel hasznaacutelunk

a peacutenzszoacuteraacutes teacutenyaacutellaacutesaacutera Kiemelendő azonban hogy ez az elnevezeacutes-vaacutelasztaacutes

olyannyira esetleges hogy a iactus missilium akaacuter aes sparsio formaacuteban is szerepelhetne

ma a keacutezikoumlnyvekben Eme vaacutelasztaacutes oka valoacutesziacutenűleg nem taacuterhatoacute fel ami viszont

bizonyos hogy a Pomponius-szoumlveg csupaacuten egy teacutenyaacutellaacutest iacuter le az ennek koumlreacuteben

felhozott eacutervek azonban koumlzel sem elegendőek a keacuterdeacutes megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz

2 3 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei

Pomponius a tőle ideacutezett szoumlvegben megaacutellapiacutetja hogy az elhagyott dolgon foglalaacutessal

tulajdont szerezhetuumlnk Peacuteldaacuteja az elszoacutert peacutenz eacutes a szabadon engedett madarak esete

amelynek nyomaacuten indokolaacutes gyanaacutent azt aacutelliacutetja hogy a dolgot elhagyoacute szemeacutely az

elhagyaacuteskor egyszersmind azt is akarja hogy valaki megszerezze az aacuteltala elhagyott

dolgot Vagyis ndash mint arra maacuter raacutemutattunk koraacutebban is ndash a jogaacutesz a peacutenzt elszoacuteroacute

szemeacutely gondolatait egy adott helyzethez kapcsoloacutedoacute veacutelt tudati viszonyulaacutesaacutet hasznaacutelja

fel eacuterveleacutese koumlreacuteben Ebből adoacutedoacutean a veacutelemeacuteny alapjaacuten azt kellene felteacutetelezni hogy aki

peacutenzt elszoacuter madarakat szabadon enged minden esetben azt szeretneacute hogy valaki annak

a tulajdonosa legyen Keveacutesseacute valoacutesziacutenű hogy a szoumlveg ilyen eacutertelmezeacuteseacuteből eredő

geacutepies gondolkodaacutesmoacutednak lenne baacutermifeacutele realitaacutesa Hiszen a cselekvő szemeacutely tudata

nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak annyit fog aacutet hogy az adott dolgot valamilyen okboacutel nem

akarja tovaacutebb a tulajdonaacuteban tartani illetőleg praktikus szempontboacutel koumlzeliacutet a

keacuterdeacuteshez931 Ekkeacutent feltehető az is hogy az elhagyoacute egyaacuteltalaacuten nem is gondol arra mi

lesz az elhagyott dolog tovaacutebbi sorsa Meglehet ugyan hogy pillanatnyilag szaacutemol annak

lehetőseacutegeacutevel is hogy az elhagyott dolgot valaki megtalaacutelva birtoka veheti eacutes tulajdont

is szerezhet felette Amennyiben azonban tudata akaacuter aacutetmenetileg is de aacutetfogja a maacutes

aacuteltali tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutet az a teacuteny hogy befejezi az elhagyaacutes aktusaacutet csak azt

az aacutelliacutetaacutest erősiacuteti hogy nem eacuterdekli mi lesz a dologgal az elhagyaacutes utaacuten Nem

hallgatoacutelagos beleegyezeacuteskeacutent eacutertelmezendő az elhagyaacutes aktusaacutenak befejezeacutese mivel

jelenős szerencse-elem is vegyuumll ebbe a szituaacutecioacuteba vagy megtalaacutelja valaki vagy nem

931 Vouml ROMANO Studi 119

257

az első esetben pedig vagy birtokba veszi vagy nem Ebből a szempontboacutel tehaacutet kicsi a

valoacutesziacutenűseacutege annak hogy a Pomponius aacuteltal leiacutertak ebben a formaacuteban valoacutesuljanak

meg Ezen tuacutelmenően pedig ha kizaacuteroacutelag a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes eseteacutet vesszuumlk

goacutercső alaacute akkor a jogaacuteszi indokolaacutes koumlreacuteben hivatkozott ceacutelzatos viselkedeacutes nem alap

neacutelkuumlli Ugyanakkor maacutes keacuterdeacutes hogy aki peacutenzt szoacutert a neacutep koumlzeacute nem elsősorban a

tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutere gondolt cselekveacuteseacutenek indiacutetoacuteoka sokkal inkaacutebb a toumlmeg

meggyőzeacutese sajaacutet neacutepszerűseacutegeacutenek noumlveleacutese lehetett932

3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese

3 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes

Az eddig elemzett forraacutesok eacutes a fejtegeteacutesek nyomaacuten kibontakozoacute vitaacutes keacuterdeacutesek roumlvid

felteacuterkeacutepezeacutese utaacuten adoacutedik a keacuterdeacutes hogy akkor miben eacutertenek egyet a szoumlvegek

Mindhaacuterom szoumlveg gondolati magva az hogy az eldobott peacutenz tulajdonaacutet

birtokbaveacutetellel meg lehet szerezni Ebből az aacutelliacutetaacutesboacutel valamint a szoumlvegek koumlzuumll keacutet

toumlredeacuteknek a forraacutesok struktuacuteraacutejaacuteban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacutean alakult ki az a neacutezet

hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes tulajdonaacutetruhaacutezaacutes nem meghataacuterozott szemeacutely

reacuteszeacutere (traditio in incertam personam) Azonban ezen a ponton joggal vetődik fel a

keacuterdeacutes hogy valoacuteban elfogadhatoacute-e ez a neacutezet vagy lehetseacuteges egy ettől elteacuterő hipoteacutezis

kialakiacutetaacutesa is a forraacutesok alapjaacuten Ha a szoumlvegek koumlzponti gondolataacutet meacutelyebben

vizsgaacuteljuk felfedezhetjuumlk hogy ndash baacuter a szoumlvegekben az akarati elem dominaacutel ndash a dolog

eredeti tulajdonosaacutenak ama akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy

szerezze nem elegendő a tulajdonszerzeacuteshez ahhoz szuumlkseacuteg van a teacutenyleges

apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki birtokba vegye Oumlnmagaacuteban ez a

megaacutellapiacutetaacutes meacuteg engedhetne arra koumlvetkeztetni hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes

valoacutejaacuteban traditio mivel a forraacutesok szerint szuumlkseacuteges hogy a maacutesik feacutel megszerezze a

dolgot A szoumlvegeknek az a fordulata azonban ahol az incerta personaacutera utalaacutes

megjelenik maacuter sejteti hogy itt traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute A Digesta egy helyen

iacuterja hogy a jogciacutemes uumlgyletekneacutel a causa jaacuter elől ami annyit jelent hogy a jogciacutemes

uumlgyleteket a mindennapokban a jogciacutem oldalaacuteroacutel szemleacuteljuumlk amikor valaki megvesz egy

932 Ehhez ld meacuteg Benedek gondolatmeneteacutet lentebb a 4 pontban

258

dolgot abban adaacutesveacutetelt laacutetunk nem pedig tulajdon-traditioacutet amelynek kereteacuteben pro

emptore szereztuumlk meg a dolgot933 Maacuterpedig a tulajdon-traditio leggyakoribb

megnyilvaacutenulaacutesi formaacuteja a mindennapok soraacuten az ajaacutendeacutekozaacutes vagy az adaacutesveacutetel leacuteveacuten

ezen a keacutet jogciacutemen juttatunk maacutesoknak bizonyos dolgokat akkeacutent hogy annak

megszerzője egyszersmind a dolog tulajdonaacutet is megszerzi Az adaacutesveacutetel vagy az

ajaacutendeacutekozaacutes oldalaacuteroacutel szemleacutelve azonban elengedhetetlen felteacutetel a felek koumlzoumltti

akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy mi a traditio taacutergya

illetőleg hogy az egyik kinek akarja aacutetadni a dolgot a maacutesik pedig kitől akarja

megszerezni azt934

3 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege

Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a forraacutesokat az lehet a benyomaacutesunk hogy tulajdon-traditio

leacutetrejoumltteacutehez elengedhetetlen a felek akarategyseacutege amely ki kellett terjedjen arra hogy

kinek mit adok aacutet illetőleg kitől mit szerzek meg Ebből a felfogaacutesboacutel pedig koumlvetkezik

az aacutelliacutetaacutes hogy a iactus missilium nem tekinthető traditio in incertam personamnak

Keacuterdeacutes akkor hogy jogi szempontboacutel mikeacutent eacuterteacutekelhető ez a cselekveacutes Induljunk ki

abboacutel ami a kuumllvilaacuteg szaacutemaacutera a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel eacuterzeacutekelhető Kuumllső

szemleacutelőkeacutent azt tapasztalnaacutenk a iactus eseteacuteben hogy a magistratus eldobja a peacutenzt ndash

ezt az egyes peacutenzdarabok elhagyaacutesakeacutent lehet eacuterteacutekelni A toumlmegből toumlbben pedig

elkapkodjaacutek felszedik a peacutenzdarabokat vagy azok koumlzuumll legalaacutebbis joacute neacutehaacutenyat ndash ezek a

cselekveacutesek pedig foglalaacutesnak minősiacutethetők Vagyis a kuumllső szemleacutelő szaacutemaacutera a iactus

missilium akkeacutent tűnhet fel mint derelictio eacutes occupatio egyuumlttese amelynek

eacuterdekesseacutege azonban hogy ndash szemben a bdquohagyomaacutenyosrdquo eacutertelemben vett derelictioacuteval eacutes

occupatioacuteval ndash itt az elhagyaacutes eacutes a foglalaacutes koumlzoumltti időbeli taacutevolsaacuteg szinte elenyeacutesző

mondhatni a keacutet cselekveacutes koumlzel egy időben megy veacutegbe Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a felteveacutes

az hogy a iactus missilium nem valoacutesiacutet meg traditioacutet főkeacutent nem meghataacuterozatlan

933 Paul D 41 1 31pr (31 ad ed) Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur 934 Keacuterdeacutes mi a helyzet a Pomponius-szoumlveg maacutesik peacuteldaacutejaacuteval a madarak szabadon engedeacuteseacutevel Elsősorban az lehet szembetűnő hogy ez utoacutebbi peacutelda csak hozzaacutevetőleg hasonliacutet a peacutenzszoacuteraacutes eseteacutere Mondhatnaacute baacuterki hogy ebben az esetben inkaacutebb hihető hogy a madarakat olyan meggondolaacutesboacutel engedi el valaki hogy azok adandoacute alkalommal maacutes tulajdonaacuteba keruumllhessenek Azonban ez a felfogaacutes is caacutefolhatoacute hiszen minden joacutezan megfontolaacutes szerint akkor engedjuumlk szabadon madarainkat ha azt szeretneacutenk hogy azok szabadok legyenek

259

szemeacutely reacuteszeacutere ez igazaacuteboacutel egyseacutegbe foglalt derelictio eacutes occupatio amelynek koumlreacuteben

kuumlloumlnoumls jelentőseacuteget kap a peacutenz elszoacuteroacute szemeacutely akarata is

4 A iactus missilium irodalma

A iactus missilium935 keacuterdeacuteseacutet illeti Romano azzal indiacutetja vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet hogy ismerteti a

traditio eacutes a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutere vonatkozoacute aacuteltalaacutenos neacutezetet Ezek szerint a traditio

eacutes a derelictio egymaacutessal oumlsszefuumlggő joginteacutezmeacutenyek meacutegpedig olyan formaacuteban hogy a

derelictio ndash egy derelinkvaacutelt dolog foglalaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutevel egyseacutegbe

kovaacutecsolva ndash igazaacuteboacutel nem maacutes mint a traditio analoacutegiaacutejaacutera műkoumldő inteacutezmeacuteny936 A keacutet

joginteacutezmeacuteny koumlzoumltti tulajdonsaacutegbeli oumlsszefuumlggeacutest a iactus missilium inteacutezmeacutenyeacuteben laacutetja

koumlrvonalazoacutedni A traditio koumlreacuteben ismert alapelvet amely szerint traditio egy dolog

birtokaacutenak (eacutes esetleg tulajdonaacutenak) aacutetadaacutesa csak meghataacuterozott szemeacutely szaacutemaacutera

keacutepzelhető el lerontja a iactus missilium inteacutezmeacutenye vagyis a traditio in incertam

personam A maacutesik joginteacutezmeacuteny a derelictio oldalaacuteroacutel megkoumlzeliacutetve a keacuterdeacutest azt

laacutethatjuk hogy az is a iactus missilium mintaacutejaacutera alakult joginteacutezmeacutennyeacute Utoacutebbi

eseteacuteben ugyanis arroacutel van szoacute hogy egy nem meghataacuterozott szemeacutelyekből aacutelloacute sokasaacuteg

egy bizonyos helyen oumlsszeverődoumltt toumlmeg reacuteszeacutere toumlrteacutenik a missilia szeacutetszoacuteraacutesa miacuteg az

előbbi eseteacuteben a derelinkvens szaacutemaacutera ismeretlen szemeacutely reacuteszeacutere vagy javaacutera toumlrteacutenik

az elhagyaacutes

Romano az elsődleges forraacutesok vizsgaacutelataacutet az Instituacutecioacutek eacutes a Digesta forraacutesainak (Inst 2

1 46-48 Gai D 41 1 9 7-8 [2 rer cott]) oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteval kezdi937 Mindoumlssze csak

alig eacuteszrevehetően utal a keacutet forraacutesszoumlveg koumlzoumltti hasonloacutesaacutegra figyelmeacutet sokkal inkaacutebb

az Instituacutecioacutek szoumlvegeacutenek szerkezete koumlti le A szoumlvegben első helyen szerepel az aacuteltala

traditio in incertam personam neacutevvel jelezett joginteacutezmeacuteny eacutes ehhez csatlakozik a

derelictioacuteroacutel szoacuteloacute roumlvidebb szoumlvegreacutesz A logikai eacutes nyelvi kapcsolat vitathatatlan A

derelictio utaacuten koumlvetkező paragrafus pedig a iactus mercium teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozik

Veacutelemeacutenye szerint a iustinianusi szoumlveg eacuterteacutekeacutet nagyban csoumlkkenti az a teacuteny hogy ebből

a szoumlvegből a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltti elvaacutert kapcsolat kifejezeacutese csaknem teljes

egeacuteszeacuteben hiaacutenyzik Szerinte a klasszikus aacutellaacutespontot tuumlkroumlző szoumlvegről van szoacute ennek

alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent mutat raacute arra a teacutenyre hogy az Instituacutecioacutek szoumlvege teljes egeacuteszeacuteben 935 ROMANO Studi 147-156 936 ROMANO Studi 147 937 ROMANO Studi 148

260

megfelel a Digesta aacuteltala ideacutezett szoumlvegeacutenek azzal az aproacute elteacutereacutessel hogy az utoacutebbiboacutel

hiaacutenyzik ama aacutetvezető szoumlvegreacutesz ami a gaiusi vaacuteltozatban megtalaacutelhatoacute A keacuterdeacutes

innentől az vajon az Inst 2 1 47 tekinthető-e gaiusi eredetűnek amely bekeruumllt ugyan

az Instituacutecioacutekba a Digestaacuteboacutel azonban kimaradt Utal raacute hogy az irodalom aacuteltalaacuteban

tagadja ezt a neacutezetet mindoumlsszesen egyetlen szerzőt tud emliacuteteni aki erre a keacuterdeacutesre

igennel vaacutelaszol938 Elveacutegez egy szeacutelesebb koumlrű szoumlvegelemzeacutest is az Inst 2 1 44-45

szoumlvegeinek goacutercső alaacute veacutetele nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy ezek a szoumlvegek megegyeznek

a Digesta szoumlvegeacutevel (Gai D 41 1 9 5-6 [2 rer cott]) Tartalmi szempontboacutel a szoumlveg

aacutelliacutetaacutesa az hogy bizonyos esetben nincs szuumlkseacuteg fizikai aacutetadaacutesra a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz

hanem elegendő pusztaacuten a nuda voluntas is Ennek peacuteldaacutejakeacutent jelenik meg a traditio

brevi manu vagy a traditio clavium Ehhez keacutepest nem csupaacuten a nuda traditio transfert

rei proprietatem esete keacutepez kiveacutetelt a traditio klasszikus szabaacutelya aloacutel hanem a iactus

missilium esete is amelynek koumlreacuteben a voluntas incerta personaacutera iraacutenyul a voluntas

nyomaacuten azonban iactus nem pedig traditio koumlvetkezik

A koumlvetkező paragrafus igazaacuteboacutel az occupatio egyfajta definiacutecioacutejaacutet adja meg Ezek

szerint ha valaki elfoglal egy elhagyott dolgot (res pro derelicto a domino habita) annak

egyszersmind a tulajdonosaacutevaacute is vaacutelik A qua ratione fordulat arra utal hogy a

derelinkvens akarata eacuteppen arra iraacutenyul hogy a dolog tulajdonaacutet aacutetadja Ezutaacuten viszont a

res pro derelicto habita definiacutecioacutejaacutet iacuterja le a szoumlveg amely szerint az occupans

tulajdonszerzeacuteseacutenek alapja eacuteppen az a teacuteny lesz hogy az elhagyaacutes pillanataacuteban a dolog

megszűnik az elhagyoacuteeacute lenni vagyis ezaacuteltal res nulliusszaacute vaacutelik Koumlvetkezeacuteskeacuteppen

ebben a definiacutecioacuteban semmifeacutele utalaacutes sincsen a voluntas transferrendire amely azonban

a koumlvetkező paragrafus kapcsaacuten ismeacutetelten előkeruumll a iactus merciummal

kapcsolatosan939 Megtalaacutelhatoacute naacutela is az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a forraacutesokban nem

szerepel a traditio in incertam personam kifejezeacutes mindoumlssze csupaacuten az in incertam

personam collocata voluntas fordul elő mindenuumltt940 Raacutemutat arra is hogy a traditio a

derelictio eacutes a iactus missilium koumlzoumltti egyetlen oumlsszefuumlggeacutes abban lelhető fel hogy

mindhaacuterom a tulajdon megszerzeacuteseacutenek szaacutermazeacutekos moacutedja volt mindannak elleneacutere

hogy a roacutemaiak magaacutet a kifejezeacutest illetőleg az eredeti eacutes szaacutermazeacutekos tulajdonszerzeacutesi

moacutedok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelt nem alkalmaztaacutek Csak nagyritkaacuten lehet talaacutelkozni a

szoumlvegekben olyan fordulatokkal amelyek a tulajdonnak az egyik szemeacutelyről a maacutesikra

938 A gondolatot elutasiacutetoacutek koumlzoumltt hivatkozik Bonfante Meyer-Collings Berger valamint Pringsheim munkaacutessaacutegaacutera az elmeacuteletet elfogadoacute szerző pedig Ferrini Ld reacuteszletesen ROMANO Studi 148-149 939 ROMANO Studi 149 940 ROMANO Studi 149

261

haacuteramlaacutesaacutet fejezik ki (transferre dominium dominium transit)941 Ezek utaacuten vizsgaacutelja

meg a haacuterom kifejezeacutes egymaacutessal valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet A traditio eacutes az occupatio koumlzoumltt

az a hasonloacutesaacuteg hogy mindkeacutet esetben a megszerző akkeacutent szerzi meg a dolog

tulajdonaacutet hogy birtokba veszi a dolgot Amiacuteg azonban az occupatio eseteacuteben

szuumlkseacutegszerűen res nullius birtokbaveacuteteleacuteről van szoacute addig a traditio eseteacuten valaki maacutes

dolgaacutet szerezzuumlk meg meacuteghozzaacute attoacutel az adott szemeacutelytől A derelictio eacutes a traditio

koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes toumlbb elemből aacutell Elsőkeacutent emliacutethető ezek koumlzuumll hogy mindkeacutet

esetben meg kell vaacutelni a dologtoacutel Amiacuteg azonban a tradens elidegeniacuteteacutesi szaacutendeacutekkal vaacutelik

meg a dologtoacutel vagyis a ceacutelja az hogy azon a maacutesik feacutel tulajdont szerezhessen addig a

derelictio eseteacuteben elegendő pusztaacuten megvaacutelnia a dologtoacutel Ez utoacutebbi koumlrben a

derelinkvens cselekveacuteseacutenek nem ceacutelja hogy egy maacutesik szemeacutely szaacutemaacutera lehetőveacute tegye a

dolog tulajdonaacutenak megszerzeacuteseacutet

A iactus missilium termeacuteszeteacutevel foglalkozva raacutemutat arra hogy az irodalomban egyesek

szerint ez a joginteacutezmeacuteny a derelictio maacutesok szerint inkaacutebb a traditio jellegzetesseacutegeit

mutatja mi toumlbb vannak olyanok is akik uacutegy veacutelik hogy egyszer az egyik maacutesszor a

maacutesik joginteacutezmeacuteny jellemvonaacutesai laacutetszanak előteacuterbe keruumllni942 Veacutelemeacutenye szerint a

forraacutesok egyaraacutent a iactust veacutegrehajtoacute szemeacutely tulajdonaacutetruhaacutezaacutesra iraacutenyuloacute akarataacutet

laacutetszanak kihangsuacutelyozni Az Instituacutecioacutek eacutes a Digesta szoumlvegei egyaraacutent a iactust

veacutegrehajtoacute szemeacutely tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi akarataacutera helyezik a hangsuacutelyt Iacutegy tehaacutet uacutegy

tűnhet hogy ez a szemeacutely traditioacutet hajt veacutegre meacuteg akkor is ha az in incertam personam

toumlrteacutenik A derelictio eseteacuteben a tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi szaacutendeacutek nem ennyire nyilvaacutenvaloacute

Maga a iactus egy aacutetmeneti joginteacutezmeacuteny Mi van abban az esetben ha a valaki aacuteltal a

neacutep koumlzeacute szoacutert dolgot senki sem szedi fel eacutes iacutegy az ott marad az utcaacuten Ilyenkor a iactans

azt a dolgot utoacutebb oumlsszeszedheti akaacuter a derelictio eseteacuteben vagy maga is otthagyhatja

Utoacutebbi esetben a dolog uratlannaacute vaacutelik943 A iactus eseteacuteben tehaacutet az egyik pillanatban

egy aacutetadaacutesra iraacutenyuloacute akaratot figyelhetuumlnk meg miacuteg egy maacutesik pillanatban maacuter

derelictioacutenak bizonyul a cselekveacutese Eme pillanatok azonban nem kronoloacutegiai

sorrendben koumlvetik egymaacutest hanem sokkal inkaacutebb egyesuumllve jelennek meg a iactus

teacutenyaacutellaacutesaacuteban944

941 ROMANO Studi 150 942 Ld reacuteszletesen ROMANO Studi 153 irodalommal A iactust inkaacutebb derelictioacutenak gondoloacutek koumlzuumll kiemelendő Pernice eacutes egyes munkaacuteiban Czyhlarz a traditioacutekeacutent felfogoacutek koumlzuumll Jhering neacutehol Czyhlarz Windscheid Berger eacutes Meyer-Collings miacuteg Ricci eacutes Roby keacutetarcuacutenak veacutelik 943 ROMANO Studi 153 944 ROMANO Studi 153

262

Az Instituacutecioacutek szoumlvegeit vizsgaacutelva raacutemutat hogy elsőkeacutent szerepel a derelictio ezt koumlveti

a iactus teacutenyaacutellaacutesa a kettőt pedig a bdquoqua rationerdquo fordulattal vezeti aacutet Ebből arra lehet

koumlvetkeztetni hogy a ratio a derelictio eacutes a iactus eseteacuteben azonos vagyis utoacutebbi nem

minősuumll traditioacutenak945 A Digesta Pomponius-szoumlvegeacutenek vizsgaacutelata soraacuten megaacutellapiacutetja

hogy a szoumlveg ndash a gaiusi Digesta-szoumlvegen tuacutel ndash a 41 koumlnyv pro derelicto titulusaacuteban

nyert elhelyezeacutest A szoumlveg interpolaacutecioacute-kritikai elemzeacutese nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre

jut hogy a iactust a roacutemaiak is derelictioacutenak veacutelteacutek vagyis nincs paacuterhuzam a derelictio

eacutes a traditio koumlzoumltt946

A magyar szakirodalomban a iactus missilium keacuterdeacuteseacutevel Benedek Ferenc egy

tanulmaacutenya foglalkozik koumlzvetlenuumll egy maacutesik pedig ndash a teacutema hasonloacutesaacutegaacuteboacutel eredően ndash

eacuterinti ezt a keacuterdeacutest947 Leacutenyegeacuteben a fentiekhez hasonloacute elleneacuterveket hoz fel Benedek is a

szoumlveghez fűzoumltt kritikai megjegyzeacuteseiben utalva raacute hogy ebben a koumlrben a jogtudoacutes

indokolaacutesa csupaacuten formaacutelis az egyetlen amit a veacutelemeacuteny magyaraacutezatakeacutent fel tud hozni

az a derelinkvens akarata Hiszen a jogaacutesz eacuteppen arra hivatkozik hogy a birtokba vevő

azeacutert szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet a birtokbaveacutetellel mert a peacutenz eldoboacute illetve a

madarat szabadon engedő szemeacutely nyilvaacuten azt akarja hogy valaki megszerezze azt

Ehhez keacutepest Benedek veacutelemeacutenye hogy a felsorolaacutes ndash a szoumlveg szerkezeteacuteből adoacutedoacutean ndash

taxatiacutev Ő maga nem traditioacutenak hanem derelictio eacutes occupatio kevereacutekeacutenek fogja fel a

iactus missiliumot Az ő indokolaacutesa a szoumlveghez eacuteppen az esetben szereplő derelinkvaacutelt

dolgok termeacuteszeteacuteből indul ki A peacutenz eseteacuteben arroacutel van szoacute hogy az egyes eacutermeacutek

egymaacutessal toumlkeacuteletesen helyettesiacutethetők rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt meg sem

kuumlloumlnboumlztethetők egymaacutestoacutel ekkeacutent a felettuumlk fennaacutelloacute tartoacutes birtoklaacutes igazolaacutesa

neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzne ekkeacutent okszerű eltekinteni az elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenyeacutetől

Veacutegeredmeacutenyben a iactus missilium szabaacutelyaacutet lex specialiskeacutent kezeli amely a derelictio

koumlreacuteben szerinte elvileg mindenkor szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel enged

kiveacutetelt948 Eme neacutezeteacutenek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera megvizsgaacutelja az Instituacutecioacutekban a iactus

missiliumroacutel szoacuteloacute reacuteszt koumlvető toumlredeacuteket amelynek egyeacutebkeacutent nincs Digesta-beli

előzmeacutenye eacutes kicsit vitathatoacute neacutezeteket tartalmaz Ez a forraacuteshely a derelictio keacuterdeacuteseacutevel

foglalkozik eacutes azt aacutelliacutetja hogy aki egy a tulajdonos aacuteltal derelinkvaacutelt dolgot vesz

birtokba nyomban megszerzi annak tulajdonjogaacutet Ugyanakkor res derelictaacutenak azt a

dolgot tekinti amelyet a tulajdonosa azzal a szaacutendeacutekkal hagyott el hogy az toumlbbeacute ne

945 ROMANO Studi 154 946 ROMANO Studi 155 947 Ld reacuteszletesen BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 698-706 valamint BENEDEK Iactus 7-31 948 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 26 BENEDEK Iactus 2128-2129 eacutes BENEDEK Derelictio 705-706

263

tartozzon az ő dolgai koumlzeacute Ezt Benedek azeacutert tartja aggaacutelyosnak mert ha a res derelicta

per definitionem res derelicta a domino akkor az első fordulatban a tulajdonosra toumlrteacutenő

utalaacutes reacuteszben tautoloacutegia reacuteszben pedig nem is felteacutetlenuumll igaz minden esetben

Maacuterpedig kizaacuteroacutelag traditio a domino eseteacuten lesz igaz a teacutetel hogy a birtokba vevő azon

nyomban tulajdont is szerez a dolgon a magistratus eseteacuteben pedig nincs olyan felteacutetel

hogy bizonyosan a sajaacutet tulajdonaacutet keacutepező missiliaacutet kellett szoacuterjon Mondhatnoacutek hogy ez

igazaacuteboacutel a magistratusi tisztseacutegek vaacutellalaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute vagyoni cenzusboacutel ered

azonban abboacutel hogy valakinek van peacutenze meacuteg nem koumlvetkezik hogy a missilia koumlreacutebe

tartozoacute egyeacuteb taacutergyak az adott pillanatban a rendelkezeacuteseacutere aacutellnak949A Pomponius-

szoumlveg vizsgaacutelata kapcsaacuten950 amellyel kapcsolatosan elsőre szembetűnő lehet hogy nem

iactus missiliumroacutel beszeacutel hanem az aes spargere fordulatot hasznaacutelja a szoumlvegben a

peacutenzszoacuteraacutes eacutes madarak szabadon engedeacutese jelenik meg951 Kiemelendő hogy egyfelől a

szoumlveg a derelictio keacuterdeacuteseivel foglalkozoacute forraacutesok koumlzoumltt talaacutelhatoacute952 maacutesfelől pedig

Pomponius a derelictio eme eseteacutevel az elbirtoklaacutes szemszoumlgeacuteből foglalkozott erről szoacutel

a hivatkozott forraacutes principiuma is953 Ez a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ndash szemben

Paulus-szal aki ebből a szempontboacutel kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a

tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal

elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbirtoklaacutessal szerezhetuumlnk

felette ndash nem bontja keacutet esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutet Pomponiusnaacutel eacuterdektelen hogy

ki hagyja el a dolgot ő mindoumlsszesen annyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a

mieacutenk lesz vagyis ha elfoglaljuk tulajdonosaivaacute vaacutelunk Tehaacutet a szoumlveg nyelvi elemzeacutese

nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre juthatunk hogy Pomponius nem az a domino derelictio

eseteacuteből indul ki (ennek jele a quis szoacute a szoumlvegben) meacutegis ndash elteacuterően a főszabaacutelytoacutel ndash

nincs szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra Ebben az első toumlredeacutekben teacuter ki keacutet speciaacutelis esetre a neacutep

koumlzeacute szoacutert peacutenz eacutes a szabadon eresztett madarak probleacutemaacutejaacutera Raacutemutat hogy ebben a

koumlrben a jogtudoacutes indokolaacutesa csupaacuten formaacutelis hiszen arra hivatkozik hogy a birtokba

vevő azeacutert szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet a birtokbaveacutetellel mert a peacutenzt eldoboacute

949 Benedek raacutemutat hogy a missilia jelenteacutese taacutegabb mint pusztaacuten peacutenz ez jelentett meacuteg gabonajegyet sziacutenhaacutez- eacutes fuumlrdőjegyeket is csupaacuten a Pomponius szoumlveg az ami szűk eacutertelemben a peacutenzre vonatkozik Ld BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 698 BENEDEK Iactus 2110 950 Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) ld fentebb 951 BENEDEK Derelictio 25 952 A 41 koumlnyv bdquopro derelictordquo titulusaacuteban talaacutelhatoacute 953 Uo

264

illetve a madarat szabadon engedő szemeacutely nyilvaacuten azt akarja hogy valaki megszerezze

azt Ezt az indokolaacutest azonban Benedek merőben formainak tartja954

Gedeon Magdolna szerint a leacutenyeg magaacuten az ajaacutendeacutekon van ebből kiindulva meacuteg a

derelictio gondolataacutet is vitatja arra hivatkozaacutessal hogy a derelictio koumlreacuteben a

derelinkvaacuteloacute olyan dologtoacutel vaacutelik meg amely szaacutemaacutera felesleges ekkeacutent nem toumlrődik

tovaacutebbi sorsaacuteval sem A derelictio tehaacutet ndash oumlsszhangban a iustinianusi Instituacutecioacutek

szoumlvegeacutevel ndash olyan dologra vonatkozott amelyet annak tulajdonosa nem akart toumlbbeacute a

magaacuteeacutenak tudni955 Paacuterhuzamot von a keacutetszemeacutelyes ajaacutendeacutekozaacutes eacutes a iactus missilium

koumlzoumltt azon az alapon hogy igazaacuteboacutel utoacutebbi eseteacuteben is ajaacutendeacutekozaacutesroacutel van szoacute azzal az

egyszerűsiacuteteacutessel hogy az ajaacutendeacutekokat a nagyszaacutemuacute koumlzoumlnseacutegre tekintettel inkaacutebb

szeacutetszoacutertaacutek semmint egyeseacutevel kiosztottaacutek volna Meglaacutetaacutesa szerint az egyeseacutevel toumlrteacutenő

ajaacutendeacutekosztaacutes koumlreacuteben az adomaacutenyozoacute eacuteppuacutegy nem tudnaacute azonosiacutetani az egyes

megajaacutendeacutekozottakat mint a szeacutetszoacuteraacutes eseteacuteben956 Eme felfogaacutes ellen vethető hogy

nem aacuteltalaacuteban volt szuumlkseacuteges a megajaacutendeacutekozott felismereacutese hanem a konkreacutet uumlgylet

koumlreacuteben azzal kellett tisztaacuteban lenni hogy annak a meghataacuterozott szemeacutelynek akarom

aacutetadni az uumlgylet meghataacuterozott taacutergyaacutet Arra Gedeon is raacutemutat hogy a iactus missilium

soraacuten nem csupaacuten a megajaacutendeacutekozott szemeacutelye hanem a jutatott ajaacutendeacutektaacutergy is

bizonytalan lehetett hiszen előre lehetetlen lett volna megmondani hogy ki milyen

ajaacutendeacutekot fog elkapni957

5 Sajaacutet koncepcioacute

Ezen a ponton eacuterdemes aacutettekinteni a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet abboacutel a szempontboacutel hogy

mi is toumlrteacutent akkor amikor a magistratus missiliaacutet szoacutert a neacutep koumlzeacute Eldobaacutesaacutenak

pillanataacutetoacutel ugyanis az elszoacutert missilia sorsa eacutes jogi megiacuteteacuteleacutese attoacutel fuumlgg hogy a

koumlvetkező leacutepeacutesben mi toumlrteacutenik vele Logikusan veacutegiggondolva az elszoacuteraacutes pillanataacutetoacutel

kezdve toumlbb lehetőseacuteg adoacutedik attoacutel fuumlggően hogy mi toumlrteacutenik a missiliaacuteval ezt koumlvetően

pedig tovaacutebbi variaacutecioacutek keacutepzelhetők el Tekintsuumlk aacutet ezeket a lehetőseacutegeket egy aacutebra

segiacutetseacutegeacutevel

954 BENEDEK Derelictio 26 955 GEDEON bdquoSportjogrdquo 138 956 GEDEON bdquoSportjogrdquo 138 957 GEDEON bdquoSportjogrdquo 139 Baacuter eacuterveleacutese oumlsszesseacutegeacuteben logikus meacutegsem a iactus missilium igazi termeacuteszeteacutet taacuterja fel hanem a Pomponius-szoumlveghez hasonloacutean csak jogaacuteszi gondolatokat plaacutentaacutel a szereplők tudataacuteba

265

peacutenzszoacuteraacutes res

derelicta

levegőben

elkapja vki foumlldre esik

eldobja elrakja felszedi res

nullius

van peacutenz

naacutela nincs peacutenz

naacutela magistr

felszedi foumlldoumln

marad derelictio tulajdonszerzeacutes visszakapja res

nullius

Aacutem ez az aacutebra roppant vaacutezlatos ezeacutert helyes lehet reacuteszleteiben is aacutettekinteni minden

egyes leacutepeacutest A praetor vagy a consul elszoacuterta a missiliaacutet a toumlmeg koumlzeacute A keacuterdeacutes itt az

hogy ebben a pillanatban mi is a missilia Amikor a magistratus eldobja az ő

szemszoumlgeacuteből a peacutenz res derelicta lesz958 Innentől keacutet lehetőseacuteg adoacutedik Elkeacutepzelhető

hogy a koumlruumllaacutelloacute sokasaacuteg bizonyos tagjai maacuter a levegőben elkapkodjaacutek az egyes

peacutenzdarabokat a maacutesik lehetőseacuteg pedig az hogy az egyes peacutenzdarabok a foumlldre esnek

Ha elsőkeacutent azt az esetet vizsgaacuteljuk meg koumlzelebbről amikor a toumlmeg egyes tagjai a

levegőben elkapjaacutek az eldobott peacutenzt azt laacutethatjuk hogy ez a derelinkvaacutelt dolog

birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet jelenti amely birtokszerzeacutes aacuteltal a megszerző egyszersmind

megszerzi a derelinkvaacutelt dolog tulajdonjogaacutet is koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez occupatio959 Ezen

a ponton is tovaacutebbi keacutet eset keacutepzelhető el Egyfelől az adott szemeacutely vagy erszeacutenyeacutebe

rakja a peacutenzt ekkor ez tovaacutebbra is occupatio mivel a peacutenz erszeacutenybe teacutetele csak tovaacutebb

erősiacuteti a peacutenz birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet Maacutesfelől elkeacutepzelhető az is hogy megneacutezi az

elkapott dolgot eacutes mivel nem az vagy annyi amire szaacutemiacutetott eldobja azt Ez pedig nem

maacutes mint egy derelictio Amennyiben ez a szemeacutely a zsebeacutebe csuacutesztatja a peacutenzt azonnal

958 Vouml Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) kuumlloumlnoumls tekintettel a szoumlveg pro derelicto habuerit eacutes aes sparserit fordulataira 959 Ld ehhez az előbbi Pomponius-textus első fordulataacutet bdquoId quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit [hellip]rdquo Az occupatio teacutenyeacutet alaacutetaacutemasztja meacuteg Gai 2 66 (occupando ideo adepti erimus quia antea nullius essent) illetve ezzel egyezően Gai D 41 1 3 pr (2 rer cott) szoumlvege is (bdquoQuod enim nullius est id ratione naturali occupanti concediturrdquo) Ebben az eacutertelemben meacuteg ld Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) megfogalmazaacutesaacutet is (bdquoSi res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fit [hellip] rdquo)

266

bekoumlvetkezik a tulajdonszerzeacutes tekintet neacutelkuumll arra a teacutenyre hogy az adott szemeacutelyneacutel

maacuter volt-e peacutenz vagy sem Első tekintetre csaacutebiacutetoacute hogy commixtioacutenak tekintsuumlk azt az

esetet amikor a peacutenzt elkapoacute szemeacutelyneacutel maacuter van peacutenz960 aacutem nem szabad figyelmen

kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a levegőben toumlrteacutent elkapaacutes teacutenyeacutevel az occupatio maacuter

abban a pillanatban befejezett tehaacutet sajaacutet peacutenzt tesz el az illető961 A peacutenz elszoacuteraacutesaacutenak

pillanataacuteban keacutet lehetőseacuteg volt adott vagy a levegőben kapjaacutek el egyesek vagy pedig a

foumlldre hullik a peacutenz Ez utoacutebbi esetben a dolog res derelicta lesz A foumlldre esett peacutenz

sorsa lehet hogy egyesek a foumlldről felszedik ez occupatio Maradhat viszont a foumlldoumln is

amelynek koumlvetkezteacuteben a res derelictaacuteboacutel res nullius lesz Ilyenkor lehet hogy a peacutenzt

tovaacutebbra is otthagyjaacutek ahovaacute esett iacutegy az tovaacutebbra is res nullius marad de feltehető az

is hogy akaacuter a magistratus akaacuter annak emberei felszedik az elszoacutert eacutes foumlldre esett de a

toumlmeg aacuteltal fel nem szedett peacutenzt ilyenkor a dolog visszakeruumll ahhoz akitől ered

Joggal vetődhet fel a keacuterdeacutes hogy mi is a jelentőseacutege a iactus missilium ilyen bonyolult

folyamatkeacutent toumlrteacutenő aacutebraacutezolaacutesaacutenak Ha egy pillanatra elkeacutepzeljuumlk hogy ott aacutellunk a

magistratus mellett aki eacuteppen missiliaacutet dob a koumlruumllaacutelloacute toumlmegbe nagyban-egeacuteszben azt

laacutethatjuk amit a folyamataacutebra mutat Ez az a keacutep amelyet tapasztalaacutes uacutetjaacuten szerezhetuumlnk

eacutes ezt kell megfelelő jogeacuterzeacutekkel eacuterteacutekelni A roacutemai jogaacuteszok pedig eacuteppen ennek voltak a

mesterei Meacutegis talaacuten a bevezetőben is emliacutetett okboacutel jelesuumll hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutent

peacutenzszoacuteraacutes magaacutenjogi jelentőseacutege a komoly vagyonmozgaacutesokat előideacutező oumlroumlkleacutesi

keacuterdeacutesek hordereje mellett eltoumlrpuumllt ez magyaraacutezhatja a forraacutesok kis szaacutemaacutet valamint azt

a teacutenyt hogy a jogaacuteszok aacuteltal ezekben megfogalmazott veacutelemeacuteny alapvetően megmarad a

puszta formaacutelis eacuterveleacutes szintjeacuten A kiemelt probleacutema is igazaacuteboacutel a tulajdon

megszerzeacuteseacutenek teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik szorosan a forraacutes moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute valamely

vita nyomaacuten megfogalmazott keacuterdeacutes talaacuten az lehetett hogy bekoumlvetkezik-e a

tulajdonszerzeacutes a magistratus aacuteltal elszoacutert missilia vonatkozaacutesaacuteban vagy sem A

jogaacuteszok pedig a keacuterdeacutesre adott vaacutelaszban a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes akarati oldalaacutet

hangsuacutelyozva (in incertam personam collocata voluntas domini) oldjaacutek meg az eleacutejuumlk

keruumllt konkreacutet esetet Mindazonaacuteltal magaacutet a probleacutemaacutet ezzel meacuteg taacutevolroacutel sem oldottaacutek

960 Maradeacutektalanul helytaacutelloacute lehetne ugyanis ebben az esetben mindaz amit Iavolenus iacuter (Iav D 46 3 78 [11 ex Cass]) az eacutermeacutek oumlsszekeverednek (mixti essent) meacuteghozzaacute uacutegy hogy utoacutebb aligha lesz lehetőseacuteg az egyes eacutermeacutek egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere (ita ut discerni non possent) ekkeacutent az eacutermeacutek annak a tulajdonaacuteba keruumllnek aki elfogadja azokat (eius fieri qui accepit) Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy Iavolenus veacutelemeacutenye abban az esetben aacutellja meg a helyeacutet ha a keacutet oumlsszekeveredő eacutermeoumlsszesseacuteg tulajdonosa keacutet kuumlloumlnboumlző szemeacutely ami jelen esetben ndash eacuteppen az occupatio miatt ndash nem aacutell fenn 961 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Bessenyő Andraacutesnak a PTE AacuteJK Roacutemai Jogi Tanszeacuteke egyetemi docenseacutenek hogy ndash sok maacutes egyeacuteb eacuterteacutekes kritikai eacuteszreveacutetele mellett ndash erre a teacutenyre is felhiacutevta a figyelmemet ekkeacutent a koraacutebbi iacuteraacutesaimban megjelent vonatkozoacute neacutezetemet a fentebb kifejtettek szerint revideaacutelom

267

meg Ennek egyik bizonyiacuteteacuteka hogy a iustinianusi kodifikaacutecioacute soraacuten a iactus missiliumra

vonatkoztathatoacute forraacutesok nem keruumllnek egyseacuteges helyre Gaius eacutes ebből adoacutedoacutean az

Instituacutecioacutek szoumlvege is a traditioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt szerepel a pomponiusi

pedig a Digesta pro derelicto titulusaacuteban Azutaacuten a keacutesőbbi korok jogaacuteszait eacuteppen a

gaiusi illetve az instituacutecioacutekban talaacutelhatoacute szoumlveg vezeti feacutelre eacutes ndash neacutezetem szerint ndash

teacutevesen eacutertelmezik a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet traditio in incertam personamkeacutent

A fenti aacutelliacutetaacutes mellett szaacutemos eacuterv sorakoztathatoacute fel Elsőkeacutent emliacutetendő hogy minden

esetben a szoumlveg jelenteacuteseacutet kell figyelembe venni Maacuterpedig ndash mint az koraacutebban maacuter

kifejteacutesre keruumllt ndash a szoumlvegekben koumlzoumls gondolat annyi hogy a meghataacuterozatlan szemeacutely

iraacutenyaacuteba kifejezett akarat is alkalmas a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutera ekkeacutent peacuteldaacuteul elbirtoklaacutesra

sincsen szuumlkseacuteg Ezt koumlvetően lehet arra hivatkozni hogy a traditio in incertam

personam kifejezeacutes a forraacutesokban nem szerepel az elnevezeacutes valoacutesziacutenűleg a keacutet forraacutes

helyeacuteből adoacutedhat (baacuter a kifejezeacutes pontos eredeteacutenek feltaacuterhatoacutesaacutega legalaacutebbis

keacutetseacuteges)962 Ennek a hasznaacutelata azonban akkor is megkeacuterdőjelezhető lenne ha a

harmadik szoumlveg is egyeacutertelműen a traditioacutehoz kapcsolnaacute az esetet Pomponius szoumlvege

azonban a derelictio teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a traditio aacuteltalaacutenos

felfogaacutesa (a causa jaacuter elől) valamint a iactus missiliumnaacutel tapasztaltak arra engednek

koumlvetkeztetni hogy a traditio in incertam personam klasszikus koncepcioacuteja nem aacutellja

meg a helyeacutet maradeacutektalanul

Ami az alciacutemben jelzett sajaacutet elkeacutepzeleacutest illeti ceacutelszerű a fentebb szereplő aacutebraacutet

valamint a szoumlvegeket egybevetni A Gaius (eacutes az Instituacutecioacutek) illetve Pomponius aacuteltal

emliacutetett eset a fentebb felvaacutezolt seacutemaacutenak csupaacuten egyetlen eseteacutevel foglalkozik amikor

valaki elkapja a peacutenz vagy a foumlldről felszedi eacutes az a zsebeacutebe keruumll (Az ebből a

szempontboacutel nem szaacutemiacutet hogy a megszerző zsebeacuteben van-e maacuter koraacutebban is peacutenz vagy

nincs hiszen ha van akkor is a birtokba veacutetel illetve az occupatio pillanataacutehoz koumltődik a

tulajdon megszerzeacutese csupaacuten arroacutel van szoacute hogy ebben az esetben egy commixtio is

toumlrteacutenik amely veacuteglegesen lehetetlenneacute teszi az egyes peacutenzdarabok oumlnaacutelloacute azonosiacutetaacutesaacutet)

Ez pedig ndash analitikusan szemleacutelve az esemeacutenyeket eacutes a felmeruumllhető lehetőseacutegeket ndash arra

enged koumlvetkeztetni hogy a iactus missilium igazaacuteboacutel derelictio eacutes egy occupatio

talaacutelkozaacutesakeacutent eacutertelmezhető amelynek soraacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz elegendő a

magistratusnak mint tulajdonosnak egy nem meghataacuterozott szemeacutely iraacutenyaacuteba kifejezett

962 Meglaacutetaacutesunk szerint a Gaiusnaacutel (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) eacutes az Instituacutecioacutekban (Inst 2 1 46) előforduloacute bdquotransfert rei proprietatemrdquo fordulat nem eacuterteacutekelhető olyankeacutent mint ahol a traditio szoacute megjelenne a szoumlvegekben az ideacutezett kifejezeacutes a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera utal

268

akarata amelynek fizikai megnyilvaacutenulaacutesa a peacutenz eldobaacutesaacuteban eacuterhető tetten963 Mindent

egybevetve a fentiek alapjaacuten talaacuten megkockaacuteztathatoacute hogy a iactus missilium egy olyan

alapvetően oumlnaacutelloacute tulajdonszerzeacutesi moacuted amely tartalmilag a derelictio eacutes az occupatio

talaacutelkozaacutesakeacutent eacutertelmezhető amelynek kapcsaacuten a jogaacuteszok a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz

szuumlkseacuteges akarati teacutenyezőt a traditio koumlreacuteből koumllcsoumlnzik

963 Ezen a ponton eacuterdemes hivatkozni Bessenyő Andraacutes neacutezeteacutere is aki szerint bdquoitt a derelictio olyan hataacutereseteacutevel talaacutelkozunk amelynek maacuter koumlzvetlen koumlzeleacuteben van a traditio voltakeacuteppen hataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent is felfoghatoacute [hellip]rdquo Elgondolaacutesaacutenak indoka az hogy a dolog elhajiacutetaacutesa eacutes a megszerzeacutes koumlzoumltt annyira roumlvid idő telik el hogy a tulajdonvaacuteltozaacutes inkaacutebb az aacutetadaacutes ndash aacutetveacutetel aktusaacutera emleacutekeztet semmint derelictioacutera eacutes occupatioacutera Vouml BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 331 Eacuterveleacutese oumlnmagaacuteban logikus ugyanakkor eacuterdemes figyelemmel lenni arra a szempontra is hogy neacutezeteacutenek elfogadaacutesa azt eredmeacutenyezneacute hogy ugyanazt a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutest egyszerre keacutet tulajdonszerzeacutesi moacuted rezsimje alaacute is helyezhetneacutenk amely ndash tekintve az esetleges koumlvetkezmeacutenyeket ndash keveacutesseacute tűnik indokoltnak meacuteg keveacutesbeacute tekinthető elfogadhatoacutenak

269

OumlSSZEGZEacuteS

A dolgozat aacuteltal kitűzoumltt kutataacutesi feladat a peacutenz mibenleacuteteacutenek jogi szempontboacutel valoacute

elemzeacutese valamint a peacutenzen toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes egy konkreacutet eseteacutenek a iactus

missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak bemutataacutesa volt Mindezeket a feladatokat a dolgozat a primer

forraacutesokboacutel kiindulva realista alapon aacutellva igyekezett teljesiacuteteni A felvetett

alapkeacuterdeacuteseből illetve az ezekre szuumlletett vaacutelaszokboacutel szuumlkseacutegszerűen adoacutedott egyfelől

annak igeacutenye hogy a rerum natura fogalmaacutenak mibenleacutete eacutes komplexitaacutesa bemutataacutesra

keruumlljoumln maacutesfelől pedig a peacutenz jogi megiacuteteacuteleacutese kapcsaacuten elengedhetetlen dologisaacuteg

keacuterdeacuteseacuteben aacuteltalaacuteban a res kifejezeacutes mibenleacuteteacutenek valamint a bdquohelyettesiacutethetőrdquo eacutes a

bdquotestetlenrdquo dolgok kategoacuteriaacutejaacutenak elemzeacutese Ezekhez hasonloacutean a iactus missilium

keacuterdeacutese kapcsaacuten nem lehetett eltekinteni az occupatio eacutes a derelictio mibenleacuteteacutenek

bemutataacutesaacutetoacutel sem

A peacutenzre vonatkozoacute alapveteacutes kereteacuteben megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt hogy nem adhatoacute olyan

aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű definiacutecioacute amely maradeacutektalanul iacuternaacute le a peacutenz fogalmaacutet Ekkeacutent az tűnt

jaacuterhatoacute uacutetnak ha a peacutenz mibenleacuteteacutenek megkoumlzeliacuteteacutese annak jellemzőin eacutes funkcioacutein

keresztuumll toumlrteacutenik Előbbiek arra a keacuterdeacutesre adnak vaacutelaszt hogy a felhasznaacuteloacuteknak milyen

elvaacuteraacutesaik vannak a peacutenzzel szemben utoacutebbi pedig azt iacuterja le hogy a forgalomban

milyenkeacutent tűnik fel a peacutenz ndash ezek tehaacutet a peacutenz ilyen mivoltaacutehoz koumltődő

bdquomozgaacutesformaacutekrdquo A vonatkozoacute irodalom alapjaacuten kijelenthető hogy a jogaacutesz

szemszoumlgeacuteből a helyettesiacutethetőseacuteg mint jellemző valamint az eacuterteacutekmeacuterő- a csereeszkoumlz-

eacutes a fizeteacutesi eszkoumlz-funkcioacutek biacuternak nagyobb jelentőseacuteggel A roacutemaiak peacutenzfelfogaacutesa

vonatkozaacutesaacuteban elmondhatoacute hogy mindeme jellemzők eacutes funkcioacutek csak reacuteszlegesen

eacuterveacutenyesuumlltek elsősorban abboacutel a teacutenyből eredően hogy a peacutenz eacuterteacutekeacutet a teacutenyleges

feacutemtartalom hataacuterozta meg Ezt koumlvetően bemutataacutesra keruumllt a peacutenzre vonatkozoacute

romanista communis opinio amelynek koumlreacuteben a vonatkozoacute forraacutesok alapjaacuten

megaacutellapiacutetaacutest nyert hogy a forraacutesokban nincs egyseacuteges aacuteltalaacuteban eacuterveacutenyesuumllő

kategorizaacutelaacutes a peacutenz tekinteteacuteben a forraacutesok sokfeacuteleseacutege arra engedett koumlvetkeztetni

hogy a roacutemai jogaacuteszok eacuterzeacutekelteacutek a peacutenz sajaacutetos jellegeacutet

A rerum natura vizsgaacutelata abboacutel a szempontboacutel vaacutelt szuumlkseacutegesseacute hogy feltaacuterhatoacute legyen

ennek a sajaacutetos jellegnek a mibenleacutete A rerum natura eacuteppuacutegy utal valamely szemeacutely

vagy dolog leacutetezeacuteseacutere vagy a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera mint ugyanezeknek a termeacuteszetben

elfoglalt helyuumlkből eredő ceacuteljaacutera eacutes rendelteteacuteseacutere amely helyet ceacutelt eacutes rendelteteacutest

vagyis az ezekhez kapcsoloacutedoacute rendet az ember ndash eacutertelme reacuteveacuten ndash keacutepes felismerni A

270

jogaacuteszi gondolkodaacutes szempontjaacuteboacutel vett jelentőseacutege ennek a fogalomnak abban aacutell hogy

a doumlnteacuteshozatal soraacuten ez a rend illetőleg az erről valoacute tapasztalaacutes egy meghataacuterozott

mederben tartja a konkreacutet esetben felmeruumllő keacuterdeacutesekre adhatoacute vaacutelaszokat Ebből a

mederből valoacute kileacutepeacutesre egyaacuteltalaacuten nincs lehetőseacuteg sem az egyedi-eseti doumlnteacutesek sem a

normaalkotaacutes koumlreacuteben Ilyenkor ugyanis az ilyen doumlnteacutes vagy norma idegen marad attoacutel a

taacutersadalmi kulturaacutelis jogi kuumllvilaacutegtoacutel amelybe beaacutegyazni szaacutendeacutekoztaacutek az mintegy

kidobja magaacuteboacutel az ilyen egyedi vagy aacuteltalaacutenos doumlnteacuteseket

A peacutenz dologisaacutegaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben szuumlkseacuteges volt roumlviden tisztaacutezni a res eacutes a neacutemet

terminoloacutegia szerinti Ding eacutes Sache fogalmait egyszersmind elvaacutelasztva ezeket

egymaacutestoacutel Eme vizsgaacuteloacutedaacutesra azeacutert kellett sort keriacuteteni mivel a roacutemai jogaacuteszok a peacutenz

leacutenyegeacutet annak dologisaacutegban igyekeztek megragadni tehaacutet sok esetben elsősorban fizikai

leacutetező mivoltaacutet hangsuacutelyoztaacutek A romanista communis opinio aacuteltal kikoumlvezett uacuteton

haladva egyfelől a res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacuteja keruumllt goacutercső

alaacute Ebben a koumlrben a forraacutesokboacutel levonhatoacute koumlvetkezteteacutes az volt hogy eacuterzeacutekelhető

valamilyen csekeacutely meacuterteacutekű jelenteacutes- vagy felfogaacutesbeli kuumlloumlnbseacuteg a pecunia eacutes a

pecunia numerata kifejezeacutesek koumlzoumltt amely felteveacutest a kincs fogalmaacutenak elemző

bemutataacutesa is alaacutetaacutemasztotta Egy maacutesik a res quae pondere numero mensura constant

kategoacuteriaacutejaacutehoz koumltődő megaacutellapiacutetaacutes az volt hogy az ebből a dologkoumlrből teljesiacutetendő

szolgaacuteltataacutes kapcsaacuten a forraacutesokban megjelenő eiusdem naturae reddere koumlvetelmeacutenye az

igazsaacutegossaacuteg ius suum cuique tribuens eacutertelemben vett posztulaacutetumaacutenak gyakorlati

alkalmazaacutesaacutet jelenti A romanista communis opinio koumlreacuteből a maacutesik reacuteszletesen vizsgaacutelt

keacuterdeacutes a res incorporales mibenleacutete volt főkeacutent a peacutenz vonatkozaacutesaacuteban Ebben a koumlrben

megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt hogy a filozoacutefiaacutenak eacutes a retorikaacutenak koumlszoumlnhetően a jogi nyelvben

is megjelenő incorporalia kategoacuteriaacuteja ndash a vagyon fogalmaacutera reflektaacutelva ndash a keacutezzel meg

nem foghatoacute leacutetezők a vagyoni jogok megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutelt A gaiusi eacutes iustinianusi

Instituacutecioacutekban a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutera vonatkozoacute hosszabb elmeacuteleti jellegű

peacuteldaacutekat is felsoroloacute szoumlvegek alapjaacuten ndash mind a koraacutebbi vizsgaacuteloacutedaacutesok mind a konkreacutet

forraacutesszoumlvegek tartalma alapjaacuten ndash aacutelliacutethatoacute hogy a gaiusi eacutes iacutegy a iustinianusi szoumlveg

szoacutehasznaacutelata inkaacutebb koumlznapi jellegű semmint technikus a pecunia corporaliskeacutent valoacute

felfogaacutesa nyilvaacutenvaloacutean nem helytaacutelloacute itt leacutenyegeacuteben pecunia numerataacuteroacutel esik szoacute

A pecunia eacutes a pecunia numerata egymaacutestoacutel valoacute kuumlloumlnvaacutelasztaacutesa azeacutert volt

elengedhetetlen mert ezaacuteltal vaacutelik lehetőveacute annak felismereacutese hogy a roacutemai jogaacuteszok

szaacutemaacutera is eacuterzeacutekelhető eacutes bizonyos meacuterteacutekig eacuterthető volt a peacutenznek a hordozoacute anyagtoacutel

valoacute kuumlloumlnvaacutelaacutesa pecunia volt (taacutegan rsquopeacutenzrsquo eacutertelemben) az eacuterteacutek megjeleniacutetője eacutes

271

meacuterője egy fizeteacutesi- eacutes csereeszkoumlz pecunia numerata pedig a kuumllvilaacutegban ezt az

eacuterteacutekmeacuterőt megtestesiacutető peacutenzanyag Ennek a kettősseacutegnek az eacuterzeacutekeleacutese eacuteppen azeacutert volt

lehetseacuteges a roacutemai jogaacuteszok szaacutemaacutera mivel a peacutenz maga is reacutesze a naturaacutenak ezt pedig

az ember eacutertelme reacuteveacuten felismerheti

A peacutenzen valoacute tulajdonszerzeacutes egy gyakorlati esetkoumlreacutenek bemutataacutesaacutet ceacutelozta a iactus

missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak elemzeacutese Ez a jelenseacuteg keacutetseacutegtelenuumll nem illeszkedik a

pandektisztika aacuteltal kialakiacutetott sarkos rendszerbe mindazonaacuteltal keacutetseacutegtelen hogy a

roacutemai jogaacuteszoknak a mindennapokban jelentkező esetleges probleacutemaacutet valahogyan meg

kellett oldaniuk Ahhoz hogy ez a probleacutema tisztaacutezhatoacute legyen szuumlkseacuteges volt a missilia

fogalmaacutenak valamint az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes taacutersadalmi kontextusaacutenak megismereacutese tovaacutebbaacute

a peacutenz traditioacutejaacuteval oumlsszefuumlggő iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutenek vaacutezlatos vizsgaacutelata

tovaacutebbaacute a derelictio eacutes az occupatio azaz a dologelhagyaacutes eacutes a foglalaacutes keacuterdeacuteseinek mind

a primer forraacutesok mind a szekunder irodalom alapjaacuten toumlrteacutenő reacuteszletes elemzeacutese kuumlloumlnoumls

figyelemmel az animus derelinquendi (derelinquentis) vitatott eacutertelmezeacuteseacutere A kutataacutes

kiinduloacutepontja ebben a vonatkozaacutesban annak az egyeacutebkeacutent pandektista gyoumlkerű neacutezetnek

az elveteacutese volt amely szerint a iactus missilium voltakeacuteppen traditio in incertam

personam tehaacutet meghataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő birtokbaadaacutes tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi

szaacutendeacutekkal Ennek az elgondolaacutesnak maga a pandektisztika aacutessa meg a siacuterjaacutet amikor a

roacutemai jog forraacutesaiboacutel nyerhető informaacutecioacutekat rendszerbe kiacutevaacutenja foglalni Maacuterpedig a

iactus missilium sehogy sem illeszkedik ebbe a rendszerbe iacutegy adoacutedik a keacutenyelmes

megoldaacutes valamely kiveacutetelszabaacutely keacutepeacuteben Azt a pandektistaacutek fel sem vetetteacutek hogy

esetleg a megalkotott rendszer nem illik maradeacutektalanul magaacutehoz a roacutemai jogi

gondolkodaacuteshoz amely sokkal inkaacutebb a valoacutesaacutegot helyezte a koumlzeacuteppontba nem pedig

abboacutel indult ki aminek bdquolennie kellrdquo Ezen az alapon a missilia tulajdonaacutenak

megszerzeacutese koumlreacuteben egy komplex rendszer laacutetszik koumlrvonalazoacutedni amely a derelictio eacutes

occupatio egyseacutegeacuten tuacutel a tovaacutebbi derelictio vagy a commixtio lehetőseacutegeacutevel is szaacutemol

272

A JEGYZETEKBEN HASZNAacuteLT SZAKIRODALMI HIVATKOZAacuteSOK

ROumlVIDITEacuteSEINEK JEGYZEacuteKE ADAMIK Roacutemai irodalom ADAMIK TAMAacuteS Roacutemai irodalom A

kezdetektől a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesaacuteig Pozsony Kalligram 2009

ALBANESE Persone BERNARDO ALBANESE Le persone nel diritto privato romano Palermo 1979

ALBANESE Atti negoziali BERNARDO ALBANESE Gli atti negoziali nel diritto privato romano Pubblicazioni del Seminario Giuridico dellrsquoUniversitagrave di Palermo Palermo Universitagrave di Palermo 1982

VON ALBRECHT Roacutemai irodalom MICHAEL VON ALBRECHT A roacutemai irodalom toumlrteacutenete I [ford TAR IBOLYA ] Budapest Balassi Kiadoacute 2003

ALMAacuteSI Dologi jog I-II ALMAacuteSI ANTAL Dologi jog I-II Budapest A TEacuteBE Kiadoacutevaacutellalata 1928

ANKUM Occupatio HANS ANKUM Pomp D 41 7 5pr Die occupatio einer res mancipi derelicta und der Ausdruck in bonis alicuius esse in den klassischen roumlmischen Rechtsquellen ZSS RA CIII (1986) 248-274

APATHY Animus novandi PETER APATHY Animus novandi Das Willensmoment beim roumlmischen Schulderneuerungsvertrag Wien ndash New York Springer Verlag 1975

APATHY Procurator PETER APATHY Procurator und solutio ZSS RA XCVI (1979) 65-88

APEL - LUDZ MAX APEL ndash PETER CHRISTIAN LUDZ Philosophisches Woumlrterbuch Berlin De Gruyter 19585

ARANGIO-RUIZ Compravendita VINCENZO ARANGIO-RUIZ La compravendita in diritto romano Vol I Napoli Jovene 1987

ARJAVA Women and Law ANTTI ARJAVA Women and Law in Late Antiquity Oxford Clarendon Press 19982

273

ARNOLD Cultur WILHELM ARNOLD Cultur und Recht der Roumlmer Berlin 1868

ATZERI Natura e ius naturale LORENA ATZERI Natura e ius naturale fra tradizione interna ed esterna al Corpus Iuris giustinianeo In DARIO MANTOVANI ndash ALDO SCHIAVONE (a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 715-758

BABUSIAUX Aequitas naturalis ULRIKE BABUSIAUX Zur Funktion der aequitas naturalis in Ulpians Ediktslaudationen In DARIO MANTOVANI ndash ALDO SCHIAVONE (a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 603-644

BACKHAUS Casus perplexus RALPH BACKHAUS Casus perplexus Die Loumlsung in sich widerspruumlchlicher Rechtsfaumllle durch die klassische roumlmische Jurisprudenz Muumlnchener Beitraumlge zur Papyrusforschung und antiken Rechtsgeschichte 72 Muumlnchen Verlag C H Beck 1981

BACKHAUS Maiore RALPH BACKHAUS In maiore minus inest Eine justinianische bdquoregula iurisrdquo in den klassischen Rechtsquellen ndash Herkunft Anwendungsbereich und Funktion ZSS RA C (1983) 136-184

BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz BAacuteCSKAI TAMAacuteS ndash HUSZTI ERNŐ ndash SIMON

PEacuteTERNEacute A peacutenz A kaori kagyloacutetoacutel az euroacuteig Budapest Yuki Stuacutedioacute 2003

BEERMANN Besitzschutz CHRISTOPHER BEERMANN Besitzschutz bei beschraumlnkten dinglichen Rechten Eine Untersuchung zum Rechtsbesitz Versuch der Rechtfertigung eines verkannten Instituts aus rechtshistorischer Sicht Diss Muumlnster LIT 2000

BENEDEK Iusta causa BENEDEK FERENC A iusta causa traditionis a roacutemai jogban Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Peacutecs Publicata 8 Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1959

BENEDEK Peacutenztulajdon BENEDEK FERENC Peacutenztulajdon eacutes kondikcioacute a roacutemai jogban In Jogtoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok I Budapest Koumlzgazdasaacutegi eacutes

274

Jogi Koumlnyvkiadoacute 1966 251-267

BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek BENEDEK FERENC Iacutegy szoacutertaacutek a peacutenzt Roacutemaacuteban Jogtudomaacutenyi Koumlzloumlny 91982 698-706

BENEDEK Derelictio BENEDEK FERENC Derelictio occupatio usucapio In Jogtoumlrteacuteneti Tanulmaacutenyok V Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1983 7-31

BENEDEK Iactus BENEDEK FERENC Iactus missilium In Sodalitas Scritti in onore di Antonio Guarino V Napoli Editore Jovene 1984 2109-2129

BENEDEK Dologi jog BENEDEK FERENC Roacutemai jog IV ndash Dologi jog Peacutecs JPTE-AacuteJK 1988

BENKE Eigentumserwerb NICOLAUS BENKE Zum Eigentumserwerb des Unternehmers bei der bdquolocatio conductio irregularisrdquo ZSS RA CIV (1987) 156-237

BERGER Derelizione ADOLF BERGER In tema di derelizione Osservazioni critico-esegetiche BIDR 32 (1922) 131-190

BERGER Encyclopedic Dictionary ADOLF BERGER Encyclopedic Dictionary of Roman Law New Jersey Clark 20108

BERNSTEIN Ludi Publici FRANK BERNSTEIN Ludi Publici Untersuchungen zur Entstehung und Entwicklung der oumlffentlichen Spiele im republikanischen Rom Historia Einzelschriften 119 Stuttgart Franz Steiner Verlag 1998

BESSENYŐ A peacutenz BESSENYŐ ANDRAacuteS A peacutenz probleacutemaacuteja a roacutemai magaacutenjogban Kandidaacutetusi eacutertekezeacutes Peacutecs 1994

BESSENYŐ Pro derelicto ANDREAS BESSENYŐ Zum Problem des Ersitzungstitels pro derelicto In Tanulmaacutenyok Benedek Ferenc tiszteleteacutere Studia Iuridica 123 Peacutecs Jannus Pannonius Tudomaacutenyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 1996 52-64

BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog BESSENYŐ ANDRAacuteS Roacutemai magaacutenjog A roacutemai magaacutenjog az euroacutepai jogi gondolkodaacutes toumlrteacuteneteacuteben Budapest-Peacutecs

275

Dialoacuteg Campus Kiadoacute 20104

BONFANTE Proprietagrave I-II PIETRO BONFANTE Corso di diritto romano La proprietagrave II1-2 Milano Giuffregrave 1968

BORCHERT Geld und Kredit MANFRED BORCHERT Geld und Kredit Einfuumlhrung in die Geldtheorie und Geldpolitik Muumlnchen Oldenbourg Wissenschaftsverlag 2003

BREHM ndash BERGER Sachenrecht WOLFGANG BREHM ndash CHRISTIAN BERGER Sachenrecht Tuumlbingen Mohr Siebeck 20062

BRETONE Tecniche MARIO BRETONE Tecniche e ideologie dei giuristi romani Napoli Edizioni Scientifiche Italiane 1982

BRETONE Fondamenti MARIO BRETONE I fondamenti del diritto romano Le cose e la natura Roma Editori Laterza 2001

BRETONE Ordine della natura MARIO BRETONE Labeone e lrsquoordine della natura In DARIO MANTOVANI ndash ALDO

SCHIAVONE (a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 249-267

BROacuteSZ Oszthatoacute eacutes oszthatatlan dolgok BROacuteSZ ROacuteBERT Az bdquooszthatoacuterdquo eacutes bdquooszthatatlanrdquo dolgok fogalma a roacutemai jogban AUB VIII (1966) 3-9

BUCKLAND Manual WILLIAM WARWICK BUCKLAND A Manual of Roman Private Law Scientia Verlag Aalen 1981

BUND MARIO TALAMANCA Lo schema rsquogenus ndash speciesrsquo nelle sistematiche dei giuristi romani (Colloquio italofrancese La filosofia greca e il diritto romano II = Accademia Nazionale dei Lincei anno CCCLXXIV ndash 1977 Quad 221) Besprochen von ELMAR BUND ZSS RA C (1983) 611-613

BUumlRGE Geld ALFONS BUumlRGE Geld- und Naturalwirtschaft im vorklassischen und klassischen roumlmischen Recht ZSS RA XCIX (1982) 128-157

276

CAIAZZO Furiosus ELVIRA CAIAZZO laquo Il furiosus tra potestas e patria potestas raquo Index 211993 563-572

CAPOGROSSI COLOGNESI Struttura I-II L UIGI CAPOGROSSI COLOGNESI La struttura della proprietagrave e la formazione dei laquoiura praediorumraquo nellrsquoetagrave repubblicana I-II Milano Giuffregrave Editore 1976

CAYGILL HOWARD CAYGILL A Kant Dictionary Blackwell Publishing Ltd 1995

COLISH Stoic Tradition MARCIA L COLISH The Stoic tradition from antiquity to the early Middle Ages Vol I Stoicism in Classical Latin Literature Leiden E J Brill 1985

CRAWFORD Coinage MICHAEL HEWSON CRAWFORD Coinage and Money under the Roman Republic Italy and the Mediterranian Economy Berkley University of California Press 1985

CRAWFORD Geld MICHAEL HEWSON CRAWFORD Geld Geldgeschaumlfte III Rom In HUBERT CANCIK

ndash HELMUTH SCHNEIDER (herausgegeben von) Der neue Pauly Enzyklopaumldie der Antike Band 4 Stuttgart ndash Weimar Verlag J B Metzler 1998

CUENA BOY Rerum natura FRANCISCO CUENA BOY La idea de rerum natura como criterio baacutesico de la imposibilidad fiacutesica de la prestacioacuten RIDA XL (1993) 227-262

CZUCZOR ndash FOGARASI CZUCZOR GERGELY ndash FOGARASI JAacuteNOS

(szerk) A magyar nyelv szoacutetaacutera Pest Emich Gusztaacutev 1862-1864

DAJCZAK Res incorporalis WOJCIECH DAJCZAK Der Ursprung der Wendung res incorporalis im roumlmischen Recht RIDA L (2003) 97-117

DAJCZAK Natur des corpus WOJCIECH DAJCZAK Erwaumlgungen des Pomponius zur Natur des corpus im dreiszligigsten Buch des Kommentars ad Sabinum (D41330pr) Inspirationsquelle fuumlr die historisch-vergleichende Diskussion uumlber den Eigentumsgegenstand RIDA LII (2005) 117-130

277

DELI Generaacutelis klauzulaacutek DELI GERGELY A generaacutelis klauzulaacutek dogmatikai toumlrteacuteneti eacutes oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese kuumlloumlnoumls tekintettel a joacuteerkoumllcsbe uumltkoumlző szerződeacutesek tilalmaacutera Doktori eacutertekezeacutes Budapest PPKE-JAacuteK 2009

DIOacuteSDI Familia pecuniaque DIOacuteSDI GYOumlRGY Familia pecuniaque Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae Tom XII Fasc 1-2 1964 87-105

DIOacuteSDI Ownership DIOacuteSDI GYOumlRGY Ownership in Ancient and Preclassical Roman Law Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1970

DOBECK ndash ELLIOTT Money MARK F DOBECK ndash EUEL ELLIOTT Money Westport Greenwood Press 2007

DODGE Amusing the Masses HAZEL DODGE Amusing the Masses Buildings for Entertainment and Leisure in the Roman World In D S POTTER ndash D J MATTINGLY (ed) Life Death and Entertainment in the Roman Empire The University of Michigan Press 1999 205-255

EL BEHEIRI Lex Claudia EL BEHEIRI NADJA Die lex Claudia de nave senatorum RIDA XLVIII (2001) 57-63

ERMANN D 18 1 1 pr H ERMAN D (181) 1 pr ZSS RA XXII (1901)

ERNOUT ndash MEILLET ALFRED ERNOUT ndash ANTOINE MEILLET Dictionnaire eacutetimologique de la langue latine Histoire des mots Paris 19513

ERNST Nutzungsrisiko WOLFGANG ERNST Das Nutzungsrisiko bei der Pacht in der Entwicklung seit Servius ZSS RA CV (1988) 541-591

EVAN-JONES ndash MACCORMACK Iusta causa

ROBIN EVAN-JONES ndash GEOFFREY D MACCORMACK Iusta causa traditionis In PETER BIRKS (ed) New Perspectives in the Roman Law of Property Essays for Barry Nicholas Oxford Clarendon Press 1989 99-109

FERRETTI Rerum natura PAOLO FERRETTI In rerum natura esse in rebus humanis nondum esse Lrsquoidentitagrave del concepito nel pensiero giurisprudenziale classico Milano Giuffregrave Editore 2008

278

FINAacuteLY FINAacuteLY HENRIK A latin nyelv szoacutetaacutera

Budapest Franklin-Taacutersulat 1884

FINKENAUER Stipulation THOMAS FINKENAUER Vererblichkeit und Drittwirkungen der Stipulation im klassischen roumlmischen Recht Tuumlbingen Mohr Siebeck 2010

FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek FOumlLDI ANDRAacuteS Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek a roacutemai jogban Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1997

FOumlLDI Institutio-hagyomaacuteny FOumlLDI ANDRAacuteS Az institutio-hagyomaacuteny a jogi oktataacutes toumlrteacuteneteacutenek tuumlkreacuteben In ORSOLYA MAacuteRTA PEacuteTER ndash BEacuteLA SZABOacute

(herausgegeben von) A bonis bona discere Festgabe fuumlr Jaacutenos Zlinszky zum 70 Geburtstag Miskolc Verlag Biacutebor 1998

FOumlLDI Joacutehiszeműseacuteg FOumlLDI ANDRAacuteS A joacutehiszeműseacuteg eacutes a tisztesseacuteg elve Inteacutezmeacutenytoumlrteacuteneti vaacutezlat a roacutemai jogtoacutel napjainkig Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis Fasc IX Budapest 2001

FOumlLDI Tulajdonjogi triaacutesz FOumlLDI ANDRAacuteS Adaleacutekok a bdquotulajdonjogi triaacuteszrdquo keacuterdeacuteseacutehez AUB XLII (2005) 23-64

FOumlLDI ndash HAMZA FOumlLDI ANDRAacuteS ndash HAMZA GAacuteBOR A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Budapest Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute 201015

FREYBURGER Ludi GEacuteRARD FREYBURGER Ludi In HUBERT

CANCIK ndash HELMUT SCHNEIDER (herausgegeben von) Der neue Pauly Enzyklopaumldie der Antike Altertum Band 7 Stuttgart ndash Weimar Verlag J B Metzler 1999

FRIVALDSZKY Eszmetoumlrteacutenet FRIVALDSZKY JAacuteNOS Termeacuteszetjog ndash eszmetoumlrteacutenet Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2001

FRIVALDSZKY Termeacuteszetjog FRIVALDSZKY JAacuteNOS Klasszikus termeacuteszetjog eacutes jogfilozoacutefia Budapest Szent

279

Istvaacuten Taacutersulat 2007

FUCHS Iusta causa JOHANNES GEORG FUCHS Iusta causa traditionis in der Romanistischen Wissenschaft Basel Helbing amp Lichtenhahn 1952

GAUDEMET Uti legassit JEAN GAUDEMET laquo Uti legassithellipraquo In Hommages agrave Robert Schilling Paris Les belles lettres 1983 109-115

GEDEON bdquoSportjogrdquo GEDEON MAGDOLNA Az antik Roacutema bdquosportjogardquo Miskolc Novotni Alapiacutetvaacuteny a Magaacutenjog Fejleszteacuteseacuteeacutert 2005

GENZMER Pondere ERICH GENZMER laquoPondere numero mensuraraquo RIDA I (1952) 469-494

GERKENS ndashVIGNERON Emancipation of Women

JEAN-FRANCcedilOIS GERKENS ndash ROGER

VIGNERON The Emancipation of Women in Ancient Rome RIDA XLVII (2000) 107-121

GIARO Werkmittel TOMASZ GIARO Uumlber metodologische Werkmittel der Romanistik ZSS RA CV (1988) 180-262

GOacuteMEZ-ROYO Usucapio ENRIQUE GOacuteMEZ-ROYO Bona fides und usucapio pro herede RIDA XXXIX (1992) 167-184

GORDON Possession WILLIAM M GORDON Acquisition of Ownership by traditio and Acquisition of Possession RIDA XII (1965) 279-300

GORDON Iusta Causa WILLIAM M GORDON The Importance of the Iusta Causa of Traditio In PETER BIRKS (ed) New Perspectives in the Roman Law of Property Essays for Barry Nicholas Oxford Clarendon Press 1989 123-137

GROOT Oumlffentliche Spiele HELEEN GROOT Zur Bedeutung der oumlffentlichen Spiele bei Tacitus Sueton und Cassius Dio Muumlnster LIT Verlag 2008

GROSSO Raciones decidendi GIUSEPPE GROSSO laquo Rationes decidendi raquo Index 21971 105-122

280

GROSSO Cose GIUSEPPE GROSSO Corso di diritto romano Le cose Rivista di Diritto Romano I (2001) 1-137

GUARINO Diritto romano ANTONIO GUARINO Diritto privato romano Napoli Editore Jovene 19929

HADOT Citadelle inteacuterieure PIERRE HADOT La citadelle inteacuterieure Introduction aux Penseacutees de Marc Auregravele Paris Fayard 1992

HAMZA Ius Naturale HAMZA GAacuteBOR Zum Begriff des Ius Naturale bei Cicero Iura antiqua ac iura moderna methodo comparativa investigata ndash Opera selecta Tomus I Ausgewaumlhlte Schriften zur antiken Rechtsgeschichte zur Rechtsvergleichung und zum geltenden Recht Erster Band Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 2010 19-35

HANARD Adgnatio GILBERT HANARD Observations sur lrsquo adgnatio RIDA XXVII (1980) 169-204

HARMON Games in the Roman Age DAVID P HARMON The Religious Significance of Games in the Roman Age In WENDY J RASCHKE (edited by) Archaeology of the Olympics and other Festivals in Antiquity Univ of Wisconsin 1988 236-255

HECK Occupatio EBERHARD HECK Occupatio ZSS RA LXXXIV (1967) 355-357

HEERMANN Geld PETER W HEERMANN Geld und Geldgeschaumlfte Tuumlbingen Mohr Siebeck 2003

HERVADA Termeacuteszetjog JAVIER HERVADA Introduccioacuten critica al derecho natural Pamplona 1998 Magyarul Kritikai bevezeteacutes a termeacuteszetjogba (fordiacutetotta HAacuteRSFAI

KATALIN ) Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2004

HEUMANN ndash SECKEL HERMANN GOTTLIEB HEUMANN ndash EMIL

SECKEL Handlexikon zu den Quellen des roumlmischen Rechts Jena Verlag Gustav von Fischer 1926

281

HOumlCKER Thesaurus CHRISTOPH HOumlCKER Thesaurus In GOTTFRIED SCHIEMANN (herausgegeben von) Der neue Pauly Enzyklopaumldie der Antike Band 121 Stuttgart ndash Weimar Verlag J B Metzler 2002

HOLLANDER Money DAVID BRUCE HOLLANDER Money in the Late Roman Republic BRILL 2007

HONSELL Roumlmisches Recht HEINRICH HONSELL Roumlmisches Recht Berlin ndash Heidelberg Springer Verlag 20107

HORAK Rationes decidendi FRANZ HORAK Rationes decidendi Entscheidungsbegruumlndungen bei den aumllteren roumlmischen Juristen bis Labeo Band I Aalen Scientia Verlag 1969

HUMBERT Eacutequiteacute MICHEL HUMBERT Eacutequiteacute et raison naturelle dans les oeuvres de Celse et Julien In DARIO MANTOVANI ndash ALDO SCHIAVONE

(a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 419-474

JAKAB Stipulationes JAKAB EacuteVA Stipulationes aediliciae Szeged 1993

JHEERING Entwicklungsgeschichte RUDOLPH VON JHEERING Entwicklungsgeschichte des roumlmischen Rechts Einleitung Verfassung des roumlmischen Hauses Leipzig 1894

JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash

MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht PAUL JOumlRS ndash WOLFGANG KUNKEL ndash

LEOPOLD WENGER ndash HEINRICH HONSELL ndash

THEO MAYER-MALY ndash WALTER SELB Roumlmisches Recht Springer Verlag 19874

KANT Prolegomena IMMANUEL KANT Prolegomena zu einer jeden kuumlnftigen Metaphysik Riga 1783

KANT Metaphysik IMMANUEL KANT Die Metaphysik der Sitten Metaphysiche Anfangsgruumlnde der Rechtslehre Koumlnigsberg 1789

KASER Gaius MAX KASER Gaius und die Klassiker ZSS RA LXX (1953)

KASER Detention = Ausgew Schriften MAX KASER Wesen und Wirkung der Detention in den antiken Rechten Atti del Terzo Congresso di Diritto Comparato I

282

1953 259-300 = Ausgewaumlhlte Schriften II Pubblicazioni della Facoltagrave di Giurisprudenza dellrsquoUniversitagrave di Camerino Napoli Jovene Editore 1976 3-49

KASER Partus ancillae MAX KASER Partus ancillae ZSS RA LXXV (1958) 156-200

KASER Das Geld MAX KASER Das Geld im roumlmischen Sachenrecht TJ XXIX (1961) 169-229

KASER Contractus mohatrae MAX KASER Die Verteilung der Gefahr beim sogenannten laquocontractus mohatraeraquo In Synteleia Arangio-Ruiz I Jovene Napoli 1964 74-82

KASER RPR I-II M AX KASER Das roumlmische Privatrecht I-II Handbuch der Altertumswissenschaft X 3 3 1-2 Muumlnchen C H Beckrsquosche Verlagsbuchhandlung 19712 19752

KASER Methodologie MAX KASER Zur Methodologie der roumlmischen Rechtsquellenforschung Oumlsterreichische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-Historische Klasse Sitzungsberichte 277 5 Abhandlung Wien Verlag Boumlhlau 1972

KASER Usucapio MAX KASER Altroumlmisches Eigentum und bdquousucapioldquo ZSS RA CV (1988) 122-164

KASER Ius gentium MAX KASER Ius gentium Koumlln ndash Weimar ndash Wien Verlag Boumlhlau 1993

KASER Zivilprozessrecht MAX KASER Das roumlmische Zivilprozessrecht Handbuch der Altertumswissenschaft X 3 4 Muumlnchen C H Beckrsquosche Verlagsbuchhandlung 19962

KIEFNER Geld und Geldschuld HANS KIEFNER Geld und Geldschuld in der Privatrechtsdogmatik des 19 Jahrhunderts In HELMUT COING ndash WALTER WILHELM (herausgegeben von) Wissenschaft und Kodifikation des Privatrechts im 19 Jahrhundert Band V Frankfurt am Main 1980 27-54

283

KNUumlTEL Kautionen ROLF KNUumlTEL Der mehrfache Verfall von Kautionen ZSS RA XCII (1975) 130-161

KNUumlTEL Haftung ROLF KNUumlTEL Die Haftung fuumlr Hilfspersonen im roumlmischen Recht ZSS RA C (1983) 340-443

KNUumlTEL Arbres errants ROLF KNUumlTEL Arbres errants icircles flottantes animaux fugitifs et treacutesors enfouis RHD 19982 187-214

KOLOSVAacuteRY KOLOSVAacuteRY BAacuteLINT A tulajdonjog SZLADITS KAacuteROLY (szerk) Magyar magaacutenjog V Dologi jog Budapest Grill Kiadoacute 1942

KRELLER Res HANS KRELLER Res als Zentralbegriff des Institutionensystems ZSS RA LXVI (1948) 572-599

KRUumlGER Derelictio HUGO KRUumlGER Derelictio und usucapio Mnemosyne Pappulias Athen 1934 155-189

KRUumlGER ndash KASER Fraus HUGO KRUumlGER ndash MAX KASER Fraus ZSS RA 63 (1943) 117-174

KUNKEL ndash SCHERMAIER Roumlmische Rechtsgeschichte

WOLFGANG KUNKEL ndash MARTIN JOSEF

SCHERMAIER Roumlmische Rechtsgeschichte Koumlln ndash Weimar ndash Wien Verlag Boumlhlau 200514

LAacuteBADY Magyar magaacutenjog LAacuteBADY TAMAacuteS A magyar magaacutenjog (polgaacuteri jog) aacuteltalaacutenos reacutesze Budapest ndash Peacutecs Dialoacuteg Campus Kiadoacute 1997

LENEL Edictcommentare OTTO LENEL Beitraumlge zur Kunde des Edicts und der Edictcommentare ZSS RA II (1881)

LENEL Palingenesia I-II OTTO LENEL Palingenesia iuris civilis Iuris consultorum reliquiae quae Iustiniani Digestis continentur ceteraque iurisprudentiae civilis fragmenta minora secundum auctores et libros Vol I-II Lipsiae Ex officina Bernhardi Tauchnitz 1889

LENEL EP OTTO LENEL Das Edictum Perpetuum Ein Versuch zu seiner Wiederherstellung Leipzig 19273

284

LENKOVICS Dologi jog LENKOVICS BARNABAacuteS A dologi jog

vaacutezlata Budapest Eoumltvoumls Joacutezsef Koumlnyvkiadoacute 1999

LEacuteVY Natural Law ERNST LEacuteVY Natural Law in Roman Thought Gesammelte Schriften I Koumlln ndash Graz Verlag Boumlhlau 1963 3-20

LEacuteVY Usureceptio ERNST LEacuteVY Usureceptio servitutis Gesammelte Schriften II Koumlln ndash Graz Verlag Boumlhlau 1963 149-155

LThK Lexikon fuumlr Theologie und Kirche (herausgegeben von JOSEF HOumlFER und KARL

RAHNER) Herder Freiburg im Breisgau 1986

LIDDELL ndash SCOTT HENRY GEORGE LIDDELL ndash ROBERT SCOTT A Greek-English Lexicon Oxford Clarendon Press 1940

LIEBS Klagenkonkurrenz DETLEF LIEBS Die Klagenkonkurrenz im roumlmischen Recht zur Geschichte der Scheidung von Schadenersatz und Privatstrafe Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht 1972

LONG Hellenistic Philosophy ANTHONY ARTHUR LONG Hellenistic Philosophy Stoics Epicureans Sceptics Berkley ndash Los Angeles University of California Press 19862

LONGCHAMPS DE BEacuteRIER Rispetto per la volontagrave

FRANCISZEK LONGCHAMPS DE BEacuteRIER Il rispetto per la volontagrave del de cuius sullesempio dei fedecommessi romani RIDA XLV (1998) 479-500

VON LUumlBTOW Iustitia ULRICH VON LUumlBTOW De iustitia et iure ZSS RA LXVI (1948) 458-565

MACCORMACK Naturalis possessio GEOFFREY MACCORMACK Naturalis Possessio ZSS RA LXXXIV (1967) 47-69

MKatLex Magyar katolikus lexikon IndashXV Főszerk DIOacuteS ISTVAacuteN szerk VICZIAacuteN JAacuteNOS Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 1993ndash2010

285

MAGDELAIN Legare et heres ANDREacute MAGDELAIN Les mots laquo legare raquo et laquo heres raquo dans la Lois des XII Tables In Jus imperium auctoritas Eacutetudes de droit romain Collection de lrsquoEacutecole Franccedilaise de Rome 133 Palais Farnegravese 1990 659-677

MALENICA Notion de res ANTUN MALENICA De la notion de res dans la doctrine juridique romaine In Diritto e Storia httpwwwdirittoestoriait5Tradizione-RomanaMalenica-Res-dans-la-doctrine-juridique-romainehtm

MANTELLO Natura e diritto ANTONIO MANTELLO Natura e diritto da Servio a Labeone In DARIO MANTOVANI ndash ALDO SCHIAVONE (a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 201-248

MANTOVANI Giuristi DARIO MANTOVANI I giuristi il retore e le api Ius controversum e natura nella Declamatio maior XIII In DARIO

MANTOVANI ndash ALDO SCHIAVONE (a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 323-382

Elmeacutelkedeacutesek MARCUS AURELIUS Elmeacutelkedeacutesek (Fordiacutetotta Huszti Joacutezsef) Kossuth Koumlnyvkiadoacute Budapest 1991

MARTINI laquoGenusraquo e laquospeciesraquo REMO MARTINI laquoGenusraquo e laquospeciesraquo nel linguaggio gaiano In Synteleia Vincenzo Arangio-Ruiz I Biblioteca di Labeo II Napoli Editore Jovene 462-468

MARTON Roacutemai magaacutenjog MARTON GEacuteZA A roacutemai magaacutenjog elemeinek tankoumlnyve Debrecen 19435

MAYER Die Rechte SAMUEL MAYER Die Rechte der Israeliten Athener und Roumlmer mit Ruumlcksicht auf die neuen Gesetzbungen fuumlr Juristen Staatsmaumlnner Theologen Philologen Philosophen und Geschichtsforscher in Parallelen dargestellt Ein Beitrag zu einem Systeme und zu einer Geschichte des Universalrechts Zweiter Band Das

286

Privatrecht Leipzig 1866

MAYER-MALY Natur der Sache THEO MAYER-MALY Romanistisches uumlber die Stellung der Natur der Sache zwischen Sein und Sollen In Studi in onore di Edoardo Volterra II Milano Giuffregrave Editore 1971 113-125

MAYER-MALY Thensaurus meus THEO MAYER-MALY Thensaurus meus AUSZ Tomus XXXIII Fasciculus 1-31 Szeged 1985 283-289

MAYER-MALY Ducente fortuna THEO MAYER-MALY Ducente fortuna In ROGER S BAGNALL ndash WILLIAM VERNON

HARRIS (ed) Studies in Roman Law in Memory of A Arthur Schiller BRILL 1986 141-146

MAYER-MALY Roumlmisches Recht THEO MAYER-MALY Roumlmisches Recht Wien ndash New York Springer Verlag 19992

MAYER-MALY Ius THEO MAYER-MALY Reflexionen uumlber ius I ZSS RA CXVII (2000) 1-30

MEINHART Intestaterbrecht MARIANNE MEINHART D 50 16 231 Ein Beitrag zur Lehre vom Intestaterbrecht des ungeborenen Kindes ZSS RA LXXXII (1965) 188-210

MENYHAacuteRD Dologi jog MENYHAacuteRD ATTILA Dologi jog Budapest Osiris Kiadoacute 20104

MEYER-COLLINGS Derelictio JOACHIM JOHANNES MEYER-COLLINGS Derelictio ndash Die Dereliktion im roumlmischen Recht bis zum Corpus Juris Civilis Kallmuumlnz 1932

MICKWITZ Geld und Wirtschaft GUNNAR M ICKWITZ Geld und Wirtschaft im roumlmischen Reich New York Arno Press 1979

MIQUEL Mechanische Fehler JUAN MIQUEL Mechanische Fehler in der Uumlberlieferung der Digesten ZSS RA LXXX (1963) 233-287

MISERA Besitzerwerb HANS-PETER BENOumlHR Der Besitzerwerb durch Gewaltabhaumlngige im klassischen roumlmischen Recht (Schriften zur Rechtsgeschichte 3 Berlin Duncker und

287

Humblot 1972) Besprochen von KARLHEINZ M ISERA ZSS RA XCI (1974) 443-452

MISERA Javoleni BERND ECKHARDT Javoleni epistulae (Freiburger Rechtsgeschichtliche Abhandlungen N F Bd 1 Berlin Duncker und Humblot 1978) Besprochen von KARLHEINZ M ISERA ZSS RA XCVIII (1981) 457-468

MOLNAacuteR Haftungsordnung MOLNAacuteR IMRE Die Haftungsordnung des roumlmischen Privatrechts Szeged Diligens GmbH 1998

MOMMSEN Geschichte THEODOR MOMMSEN Geschichte des roumlmischen Muumlnzwesens Berlin 1860

MOMMSEN Ludi magni THEODOR MOMMSEN Die ludi magni und Romani Roumlmische Forschungen II Berlin 1879

MOMMSEN Roumlmisches Staatsrecht 3 THEODOR MOMMSEN Roumlmisches Staatsrecht Bd 3 Abt 1 Leipzig 1887

MONIER Dominium RAYMOND MONIER La date drsquoapparition du dominium et de la distinction juridique des res en corporales et incorporales In Studi in onore Siro Solazzi nel cinquantesimo anniversario del suo insegnamento universitario (1899-1948) Napoli Editore Jovene 1948 357-374

NADJO Lrsquoargent LEON NADJO Lrsquoargent et les affaires agrave Rome des origines au IIe siegravecle avant J-C Louvain-Paris Peeters 1989

NICOSIA Legis actio per condictionem GIOVANNI NICOSIA La legis actio per condictionem e la novitagrave dellrsquointervallo dei trenta giorni AUPA LIII (2009) 55-70

NOacuteTAacuteRI Festuca NOacuteTAacuteRI TAMAacuteS Festuca autem utebantur quasi hastae loco AUB XLI (2004) 133-162

NOumlRR Vera filosofia DIETER NOumlRR Alla ricerca della vera filosofia Valori etico-sociali in Giulio Paolo In DARIO MANTOVANI ndash ALDO

SCHIAVONE (a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press

288

2007 521-562

OFNER Ur-Entwurf JULIUS OFNER Der Ur-Entwurf und die Berathungs-Protokolle des Oumlsterreichischen Allgemeinen Buumlrgerlichen Gesetzbuches Wien 1889

Oxford Companion TED HONDERICH (ed) The Oxford Companion to Philosophy Oxford University Press 20052

Oxford Latin Dictionary Oxford Latin Dictionary Oxford Clarendon Press 1968

PATT Idealismus WALTER PATT Transzendentaler Idealismus Kants Lehre von der Subjektivitaumlt der Anschauung in der Dissertation von 1770 und in der bdquoKritik der reinen Vernunftldquo Berlin ndash New York De Gruyter 1987

PETERS Greek Philosophy F E PETERS Greek Philosophical Terms A Historical Lexicon New York 1967

PEacuteTER Magzati eacutelet PEacuteTER ORSOLYA bdquohellipstatum sumunt ex conceptionis temporerdquo A magzati eacutelet eacutes a jogkeacutepesseacuteg megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek sajaacutetos keacuterdeacutesei a reacutegi Roacutemaacuteban eacutes a modern euroacutepai jogi gondolkodaacutesban In Facultas nascitur 20 eacuteves a jogaacuteszkeacutepzeacutes Miskolcon Miskolc 2001 361-376

PETRUCCI Mensam exercere ALDO PETRUCCI Mensam exercere Studi sullrsquoimpresa finanziaria romana Napoli Editore Jovene 1991

PFLUumlGER Sachen HEINRICH HACKFELD PFLUumlGER Uumlber koumlrperliche und unkoumlrperliche Sachen ZSS RA LXV (1947) 339-343

PICHONNAZ Res incorporalis PASCAL PICHONNAZ Res incorporales et possessio iuris Questions choisies sur les relations entre choses et droits OIR IX (2004) 105-131

PIZZORNI Giustizia REGINALDO PIZZORNI Giustizia e caritagrave Collana laquoCivisraquo 10 Edizioni Studio Domenicano Bologna 1995

PIZZORNI Diritto naturale REGINALDO M PIZZORNI Il diritto naturale

289

dalle origini a S Tommaso drsquoAquino Bologna 2000

PLESCIA Boni mores JOSEPH PLESCIA The Development of the Doctrine of Boni Mores in Roman Law RIDA XXXIV (1987) 265-310

POacuteKECZ KOVAacuteCS Lex Rhodia POacuteKECZ KOVAacuteCS ATTILA Les problegravemes du rsquoiactusrsquo et de la rsquocontributiorsquo dans la pratique de la lex Rhodia In ORSOLYA

MAacuteRTA PEacuteTER ndash BEacuteLA SZABOacute (herausgegeben von) A bonis bona dicere Festgabe fuumlr Jaacutenos Zlinszky zum 70 Geburtstag Miskolc Biacutebor Verlag 1998 177-188

POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok POacuteLAY ELEMEacuteR A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedja Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1988

POTTER Entertainers DAVID S POTTER Entertainers in the Roman Empire In D S POTTER ndash D J MATTINGLY (ed) Life Death and Entertainment in the Roman Empire The University of Michigan Press 1999 256-326

PRINGSHEIM Kauf FRITZ PRINGSHEIM Der Kauf mit fremdem Geld Leipzig Veit 1916

PUCHTA Vorlesungen GEORG FRIEDRLICH PUCHTA Vorlesungen uumlber das heutige roumlmische Recht I Leipzig 1862

PUCHTA Cursus GEORG FRIEDRICH PUCHTA Cursus der Institutionen Band 2 Leipzig Verlag von Breitkopf und Haumlrtel 18666

PUCHTA Pandekten GEORG FRIEDRICH PUCHTA Pandekten Leipzig Verlag von Johann Ambrosius Barth 186610

PUGLIESE Ususfruct GIOVANNI PUGLIESE On Roman Ususfruct In Scritti giuridici scelti II Diritto romano Napoli Editore Jovene 1985 389-422

PUGLIESE Res corporales res incorporales GIOVANNI PUGLIESE Res corporales e res incorporales e il problema del diritto soggettivo In Scritti giuridici scelti III Napoli Jovene Editore 1985 223ndash263

290

RATKE Handlexikon zu Kant HEINRICH RATKE Systematisches

Handlexikon zu Kants Kritik der reinen Vernunft Philosophische Bibliothek Band 37b Hamburg Meiner 1991

RATZINGER Glaube JOSEPH RATZINGER Glaube ndash Wahrheit ndash Toleranz Das Christentum und die Weltreligionen Freiburg ndash Basel ndash Wien Herden 20054

RATZINGER Werte JOSPEH RATZINGER Werte in Zeiten des Umbruchs Die Herausforderungen der Zukunft bestehen Freiburg ndash Basel ndash Wien Herden 2005

ROMANO Studi SILVIO ROMANO Studi sulla derelizione nel diritto romano Rivista di Diritto Romano II 2002 119-121

ROUGEacute Commerce maritime JEAN ROUGEacute Recherches sur lrsquoorganisation du commerce maritime en Meacutediteraneacutee sous lrsquoEmpire Romain Paris 1966

RUumlFNER Vertretbare Sachen THOMAS RUumlFNER Vertretbare Sachen Die Geschichte der res quae pondere numero mensura constant Berlin Duncker und Humblot 2000

SACCOCCIO Si certum petetur ANTONIO SACCOCCIO Si certum petetur Dalla condictio dei veteres alle condictiones giustinianee Milano Editore Giuffregrave 2002

SACCONI Pluris petitio GIUSEPPINA SACCONI La laquo pluris petitio raquo nel processo formulare Contributo allo studio dellrsquooggetto del processo Milano Editore Giuffregrave 1977

SANFILIPPO Istituzioni CESARE SANFILIPPO Istituzioni di diritto romano Rubbettino Editore 200210

SAVIGNY System I FRIEDRICH CARL VON SAVIGNY System des heutigen roumlmischen Rechts Band 1 Berlin 1840

SAVIGNY System III FRIEDRICH CARL VON SAVIGNY System des heutigen roumlmischen Rechts Band 3 Berlin 1840

SAVIGNY System V FRIEDRICH CARL VON SAVIGNY System des

291

heutigen roumlmischen Rechts Band 5 Berlin 1841

SAVIGNY Obligationenrecht I FRIEDRICH CARL VON SAVIGNY Das Obligationenrecht als Theil des heutigen roumlmischen Rechts Band 1 Berlin 1851

SCHAMBECK Natur der Sache HERBERT SCHAMBECK Der Begriff der bdquoNatur der Sacheldquo Ein Beitrag zur rechtsphilosophischen Grundlagenforschung Wien Springer Verlag 1964

SCHERMAIER Materia MARTIN JOSEF SCHERMAIER Materia Beitraumlge zur Frage der Naturphilosophie im klassischen roumlmischen Recht Koumlln ndash Weimar ndash Wien Verlag Boumlhlau 1992

SCHERMAIER Teilvindikation MARTIN JOSEF SCHERMAIER Teilvindikation oder Teilungsklage Auf der Suche nach dem klassischen Vermischungsrecht ZSS RA CX (1993) 124-183

SCHILLER Roman law A ARTHUR SCHILLER Roman law Mechanisms of Development The Hague ndash Paris ndash New York Mouton Publishers 1978

SCHULZ Schatzerwerb FRITZ SCHULZ Fr 63 D 41 1 (Zur Lehre vom Schatzerwerb) ZSS RA XXXV (1914) 94-112

SCHULZ ClRL FRITZ SCHULZ Classical Roman Law Oxford 1951

SCOTT Money WILLIAM A SCOTT Money and Banking New York 1916

SIKLOacuteSI Theou bia SIKLOacuteSI IVAacuteN Adaleacutekok a bdquotheou biardquo kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutehez AUB XLII (2005) 189-195

SIKLOacuteSI Eacuterveacutenytelenseacuteg SIKLOacuteSI IVAacuteN A joguumlgyletek eacuterveacutenytelenseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő terminoloacutegiai keacuterdeacutesek a roacutemai jogban AUB XLIII (2006) 203-222

SIKLOacuteSI Custodia SIKLOacuteSI IVAacuteN A custodia-felelősseacuteg neacutehaacuteny keacuterdeacutese a roacutemai jogban Publicationes

292

Instituti Iuris Romani Budapestinensis (Redigit Prof Gaacutebor Hamza) Fasc X Budapest 2009

SMITH Nature of Things MARTIN FERGUSSON SMITH On the Nature of Things Hackett Publishing 20012

SMITH Antiquities WILLIAM SMITH (edited by) Dictionary of Greek and Roman Antiquities Boston 18702

SOKOLOWSKI Philosphie PAUL SOKOLOWSKI Die Philosophie im Privatrecht Bd I Sachbegriff und Koumlrper in der klassischen Jurisprudenz und der modernen Gesetzgebung Halle 1902

SZEMEacuteLYI Roacutemai jog SZEMEacuteLYI KAacuteLMAacuteN Roacutemai jog I Kolozsvaacuter 19412

SZLADITS Aacuteltalaacutenos reacutesz SZLADITS KAacuteROLY (szerk) Magyar magaacutenjog I Aacuteltalaacutenos reacutesz szemeacutelyi jog Budapest Grill Kiadoacute 1940

STEIN Regulae iuris PETER STEIN Regulae iuris From Juristic Rules to Legal Maxims Edinburgh Ediburgh University Press 1966

STEIN A roacutemai jog PETER STEIN Roman Law in European History Cambridge University Press 1999 Magyarul A roacutemai jog Euroacutepa toumlrteacuteneteacuteben (fordiacutetotta Foumlldi Eacuteva) Budapest Osiris Kiadoacute 2005

STURM Abalienatio FRITZ STURM Abalienatio Essai drsquoexplication de la deacutefinition des Topiques (Cic Top 5 28) Milano Giuffregrave Editore 1957

STURM Actio Publiciana FRITZ STURM Zur urspruumlnglichen Funktion der actio Publiciana RIDA IX (1962) 357-416

TABORDA Jurisprudence classique MAREN GUIMARAtildeES TABORDA La jurisprudence classique Romaine et la construction drsquoun droit des affaires fondeacute sur la fides RIDA XLVIII (2001) 151-183

TALAMANCA Genus ndash species MARIO TALAMANCA Lo schema rsquogenus ndash

293

speciesrsquo nelle sistematiche dei giuristi romani In La filosofia greca e il diritto romano (Roma 14-17 aprile 1973) Tomo II Roma Accademia Nazionale dei Lincei 1977

TALAMANCA Istituzioni MARIO TALAMANCA Istituzioni di Diritto Romano Milano 1990

THIELMANN Fruchterwerb GEORG THIELMANN Produktion als Grundlage des Fruchterwerbs ZSS RA XCIV (1977) 76-100

THOMAS La valeur YAN THOMAS La valeur des choses Le droit romain hors la religion Annales Histoire Sciences Sociales 62002 1431-1462

TONER Leisure J P TONER Leisure and Ancient Rome Oxford Blackwell Publishers 1995

VACCA Pro derelicto LETIZIA VACCA Osservazioni in tema di iusta causa e bona fides in relazione allrsquo usucapio pro derelicto In Studi in onore di Cesare Sanfilippo IV Milano Giuffregrave Editore 1983 773-799

VACCA Derelictio LETIZIA VACCA Derelictio e acquisto delle res pro derelicto habitae Milano 1984

VISKY Kincstalaacutelaacutes VISKY KAacuteROLY Kincs eacutes kincstalaacutelaacutes Jogtudomaacutenyi Koumlzloumlny 21982 125-129

VOCI Modi PASQUALE VOCI Modi di acquisto della proprietagrave Corso di Diritto Romano Milano Giuffreacute Editore 1952

VAN WARMELO Justa causa PAUL VAN WARMELO Justa causa traditionis In Studi in onore di Cesare Sanfilippo I Milano Giuffregrave Editore 1982 615-653

VAN DER WAERDT Philosophical Influence

PAUL A VAN DER WAERDT Philosophical Influence on Roman Jurisprudence ANRW II 36 7 De Gruyter Berlin ndash New York 1994 4851-4900

VISKY Opere VISKY KAacuteROLY Le laquo opere raquo dei liberti

294

Index 11970 221-230

WACKE Rerum amotarum ANDREAS WACKE Actio rerum amotarum Forschungen zum roumlmischen Recht 17 Abhandlung Koumlln ndash Graz Boumlhlau Verlag 1963

WACKE Zahlung ANDREAS WACKE Die Zahlung mit fremdem Geld BIDR LXXIX (1976) 29-144

WACKE Arbeitsverhaumlltnisse ANREAS WACKE Faktische Arbeitsverhaumlltnisse im Roumlmischen Recht Zur sogennanten bdquonotwendigen Entgeltlichkeitrdquo besonders bei Arbeitsleistungen vermeintlicher Sklaven ZSS RA CVIII (1991) 123-154

WACKE Beweislast ANDREAS WACKE Zur Beweislast im klassischen Zivilprozeszlig Giovanni Pugliese versus Ernst Levy ZSS RA CIX (1992) 411-449

WAGNER Lex Rhodia HERBERT WAGNER Die lex Rhodia de iactu RIDA XLIV (1997) 357-380

WALDE ndash HOFMANN ALOIS WALDE ndash JOHANN BAPTIST

HOFMANN Lateinisches etymologisches Woumlrterbuch Bern ndashMuumlnchen 19563

WALDSTEIN Topik und Intuition WOLFGANG WALDSTEIN Topik und Intuition in der roumlmischen Rechtswissenschaft In FRANZ HORAK ndash WOLFGANG WALDSTEIN (herausgegeben von) Festgabe fuumlr Arnold Herdlitczka zu seinem 75 Geburtstag Muumlnchen ndash Salzburg 1972 237-263

WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen WOLFGANG WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen der klassischen roumlmischen Juristen ANRW II 15 Berlin ndash New York 1976 3-100

WALDSTEIN Gerechtigkeit WOLFGANG WALDSTEIN Zu Ulpians Definition der Gerechtigkeit (D 1 1 10 pr) In Festschrift fuumlr Werner Flume zum 70 Geburtstag I (herausgegeben von HORST

HEINRICH JAKOBS ndash BRIGITTE KNOBBE-KEUK ndash EDUARD PICKER ndash JAN WILHELM ) Koumlln Verlag Dr Otto Schmidt KG 1978

295

213-232

WALDSTEIN Operae libertorum WOLFGANG WALDSTEIN Operae libertorum Untersuchungen zur Dienstpflicht freigelassener Sklaven Stuttgart Franz Steiner Verlag 1986

WALDSTEIN Teoria generale WOLFGANG WALDSTEIN Teoria generale del diritto Dallrsquoantichitagrave ad oggi Pontifica Universitagrave Lateranense 2001

WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo WOLFGANG WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo dellrsquoordinamento nel diritto romano In UMBERTO VINCENTI (a cura di) Saggi sul diritto non scritto Padova 2002 7-56

WALDSTEIN Diritto naturale WOLFGANG WALDSTEIN Sulla nozione di diritto naturale attraverso il diritto romano In UMBERTO VINCENTI (a cura di) Saggi sul diritto non scritto Padova 2002 57-86

WALDSTEIN Giustizia WOLFGANG WALDSTEIN Sulla definizione della giustizia di Ulpiano (D 1110 pr) In UMBERTO VINCENTI (a cura di) Saggi sul diritto non scritto Padova 2002 87-132

WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo WOLFGANG WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo nel diritto romano postclassico e in Giustiniano In UMBERTO VINCENTI (a cura di) Saggi sul diritto non scritto Padova 2002 205-316

WALKER Money FRANCIS AMASA WALKER Money New York 1978

WATSON Obligations ALAN WATSON The Law of Obligations in the Later Roman Republic Oxford Oxford University Press 1965

WATSON Persons ALAN WATSON The Law of Persons in the Late Roman Republic Scientia Verlag Aalen 1984

WATSON Property ALAN WATSON The Law of Property in the Late Roman Republic Scientia Verlag Aalen 1984

296

WESTCOTT ndash HORT New Testament BROOKE FOSS WESTCOTT ndash FENTON JOHN

ANTHONY HORT (text revised by) The New Testament in the Original Greek New York Harper amp Brothers 1885

WIEACKER Griechische Wurzeln FRANZ WIEACKER Griechische Wurzeln des Institutionensystems ZSS RA LXX (1953) 93-126

WIEACKER Textkritik FRANZ WIEACKER Textkritik und Sachforschung ZSS RA XCI (1974) 1-40

WIEACKER Offene Wertungen FRANZ WIEACKER Offene Wertungen bei den roumlmischen Juristen ZSS RA XCIV (1977) 1-42

WIELING Sachenrecht HANS JOSEF WIELING Sachenrecht Band 1 Sachen Besitz und Rechte an beweglichen Sachen Berlin ndash Heidelberg Springer Verlag 20062

WILLVONSEDER VINCENZO SCARANO USSANI Empiria e dogmi la scuola proculiana fra Nerva e Adriano Giappichelli Torino 1989 Besprochen von REINHARD WILLVONSEDER ZSS RA CVIII (1991) 447-456

WINDSCHEID Lehrbuch BERNHARD WINDSCHEID Lehrbuch des Pandektenrechts Band I Duumlsseldorf 18703

WINKEL Gerechtigkeit LAURENS C WINKEL Die stoische οἰκείωσιςndashLehre und Ulpians Definition der Gerechtigkeit ZSS RA CV (1988) 669-679

WINKEL Ius naturale LAURENS C WINKEL Einige Bemerkungen uumlber das ius naturale und ius gentium In Ars boni et aequi Festschrift fuumlr Wolfgang Waldstein zum 65 Geburtstag Stuttgart 1993 443-449

WINKEL Das Geld LAURENS WINKEL Das Geld im roumlmischen Recht In Roman Law as a Formative of Modern Legal Systems Studies in Honour of Wiesław Litewski Jagellonian University Press 2003 281-288

WOLTERS Nummi signati REINHARD WOTLERS Nummi signati Untersuchungen zur roumlmischen

297

Muumlnzpraumlgung und Geldwirtschaft Muumlnchen Verlag C H Beck 1999

WUBBE Pro derelicto FEacuteLIX WUBBE Pomp D 41 7 5 pr et lrsquousucapio pro derelicto In Meacutelanges Philippe Meylan Recueil de travaux publieacutes par la Faculteacute de droit Vol I Lausanne 1963 435-449

ZIMMERMANN Obligations REINHARD ZIMMERMANN The Law of Obligations Roman Foundations of the Civilian Tradition Oxford University Press 1996

ZLINSZKY Familia pecuniaque ZLINSZKY JAacuteNOS Familia pecuniaque In Jogtoumlrteacuteneti Tanulmaacutenyok VI Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1986 395-406

ZLINSZKY Actes agrave cause de mort ZLINSZKY JAacuteNOS Actes agrave cause de mort dans le droit Romain archaiumlque In Actes agrave cause de mort Recueils de la Socieacuteteacute Jean Bodin pour lrsquoHistoire Comparative des Institutions LIX Bruxelles 1992 123-129

ZLINSZKY Roacutemai buumlntetőjog ZLINSZKY JAacuteNOS Roacutemai buumlntetőjog Budapest 1996

ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog ZLINSZKY JAacuteNOS Aacutellam eacutes jog az ősi Roacutemaacuteban Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1997

ZLINSZKY Ius privatum ZLINSZKY JAacuteNOS Ius privatum Budapest Osiris Kiadoacute 1998

ZLINSZKY Evictio ZLINSZKY JAacuteNOS Evictio missilium Iustum Aequum Salutare II 20061-2 99-102

1

TARTALOMJEGYZEacuteK

TARTALOMJEGYZEacuteK 1

ELŐSZOacute EacuteS KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS 4

PECUNIA ndash RADIX OMNIUM MALORUM 8

I Bevezető gondolatok 8

II Probleacutemafelveteacutes 12

III A peacutenz mibenleacutete leacutenyeg eacutes funkcioacutek 16

1 A peacutenzre vonatkozoacute koumlznapi aacutelliacutetaacutesok 16

2 A peacutenz fogalma jellemzői 17

3 Peacutenzfunkcioacutek 19

IV Reacuteszoumlsszegzeacutes a peacutenzről aacuteltalaacuteban 27

A PEacuteNZRE VONATKOZOacute ROMANISTA COMMUNIS OPINIO 29

I Bevezeteacutes probleacutemafelveteacutes 29

II A peacutenz mibenleacuteteacutenek komplexitaacutesa a forraacutesok alapjaacuten 38

1 A forraacutesokboacutel kiolvashatoacute kategoacuteriaacutek ndash res bdquofungibilisrdquo 42

2 A peacutenz mint res incorporalis 46

3 A peacutenz mint oumlnaacutelloacute kategoacuteria a Digestaacuteban 50

4 Certa res eacutes certi nummi 53

5 A tradicionaacutelis osztaacutelyozaacutesi keretbe nem illeszkedő forraacutesok 54

II Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash megaacutellapiacutetaacutesok 56

1 A peacutenz mint jogi kategoacuteria helye a roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban 56

2 A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutenak egyes sajaacutetossaacutegai 60

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS MEGJELENEacuteSE EacuteS MIBENLEacuteTE A DIGESTAacuteBAN 64

I Bevezeteacutes 64

II A szekunder irodalomroacutel 70

III A rerum naturaacutera vonatkozoacute elemzeacutes aacuteltalaacutenos hozadeacutekai 74

1 Az irodalomban vizsgaacutelt eacutes az oumlnaacutelloacute forraacuteskutataacutes nyomaacuten adoacutedoacute forraacutesok

oumlsszeveteacutese aacuteltalaacuteban szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek az elteacutereacutesek lehetseacuteges okai 74

2 A szekunder irodalomban fellelhető kategorizaacutelaacutes 75

IV A rerum natura oumlnaacutelloacute vizsgaacutelata 76

1 A konkreacutet forraacutesok eacutes az irodalomban hasznaacutelt kategoacuteriaacutek egymaacutesnak valoacute

megfeleleacuteseacuteről 76

2

2 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez 79

2 1 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője 79

2 1 1 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban 79

2 1 2 A rerum natura egyes dolgok leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban 89 2 2 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese 94

2 3 Rerum natura mint specifikus jellemző 99

2 4 A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek 100

2 4 1 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 100 2 4 2 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 101 2 4 3 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 103

3 A kimaradoacute szoumlveghelyek 106

V Koumlvetkezteteacutesek 108

1 A rerum natura keacuterdeacuteseacutet feldolgozoacute munkaacutekroacutel eacutes az ez alapjaacuten alkalmazott

moacutedszerről 108

2 A szekunder irodalomroacutel 109

3 A rerum natura fogalmaacuteroacutel 111

A RES MEGJELENEacuteSE EacuteS JELENTEacuteSE A ROacuteMAI JOG FORRAacuteSAIBAN

KUumlLOumlNOumlS TEKINTETTEL A RES QUAE PONDERE NUMERO MENSURA

CONSTANT EacuteS A RES INCORPORALES KATEGOacuteRIAacuteIRA 115

I Bevezető gondolatok a rsquoresrsquo kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteről 115

II A rsquo resrsquo kifejezeacutes jelenteacuteseacutehez aacuteltalaacuteban 121

III A rsquo resrsquo szoacute jelenteacutese a jogi forraacutesok kuumlloumlnoumlsen a Digesta alapjaacuten 125

IV A res quae pondere numero mensura constant mibenleacutete a forraacutesok eacutes a

szekunder irodalom tuumlkreacuteben 137

1 A kifejezeacutesek eredete 139

2 A forraacutesszoumlvegek tartalma 140

3 A vizsgaacuteloacutedaacutes alapja eacutes lehetseacuteges iraacutenyai ndash csoportok 143

4 A peacuteldaacutek vizsgaacutelata esetleges csoportosiacutetaacutes ebben a koumlrben 144

5 Pecunia eacutes pecunia numerata 151

V Excursus ndash A pecunia kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek egy gyakorlati esetkoumlre a

kincstalaacutelaacutes probleacutemaacuteja 159

VI Az eiusdem naturae reddantur jelentőseacutege Gaiusnaacutel 166

VII A res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak jelenteacuteseacuteről eacutes jelentőseacutegeacuteről 167

1 Res incorporales a romanisztikaacuteban 167

2 A res incorporales eredete eacutes gondolati haacutettere 173

3

3 Res incorporales a forraacutesokban 176

3 1 A res incorporalis kifejezeacutes előfordulaacutesa a Digestaacuteban 176

3 2 A res incorporalis kifejezeacutes Gaius Instituacutecioacuteiban eacutes Iustinianusnaacutel 180

4 Megaacutellapiacutetaacutesok a peacutenz res incorporalis mivoltaacutera vonatkozoacutean 183

VIII Reacuteszoumlsszegzeacutes a res a res quae pondere numero mensura constant eacutes a res

incorporales vizsgaacutelataacutenak hozadeacutekai 185

A IACTUS MISSILIUM PROBLEacuteMAacuteJA 191

I Bevezető gondolatok 191

II Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban 201

1 Az occupatio fogalma 204

2 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban 206

III A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete 209

1 A rsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben 219

2 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra vonatkozoacute egyes

szoumlvegek alapjaacuten) 221

3 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai 241

4 A derelictio speciaacutelis esetei 246

IV A iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa 250

1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata 251

2 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek 254

2 1 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja 254

2 2 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben 255

2 3 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei 256

3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese 257

3 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes 257

3 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege 258

4 A iactus missilium irodalma 259

5 Sajaacutet koncepcioacute 264

OumlSSZEGZEacuteS 269

4

ELŐSZOacute EacuteS KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS

Az olvasoacute előtt fekvő dolgozat a bdquoRadix omnium malorum ndash A peacutenzzel oumlsszefuumlggő egyes

roacutemai dologi jogi keacuterdeacutesekrőlrdquo ciacutemet viseli Mint minden ciacutem ez is reacuteszben megteacutevesztő

toumlbbet eacutes kevesebbet kiacutenaacutel az olvasoacute szaacutemaacutera annaacutel mint amit csak maga a ciacutem sejtet

Ennek megeacuterteacuteseacutehez eacuterdemes paacuter szoacutet szaacutenni arra mikeacutent jutott jelen dolgozat szerzője

ehhez a teacutemaacutehoz

Amikor az 1997-1998 taneacutevben roacutemai jogot hallgattam Zlinszky Jaacutenos professzor

előadaacutesaacuteban sok maacutes mellett kuumlloumlnoumls eacuterdeklődeacutessel toumlltoumltt el a tulajdon eacutes birtok

fogalmainak elvaacutelasztaacutesa a roacutemai tulajdon kezdeteire vonatkozoacute eszmefuttataacutesok

valamint a familia pecuniaque fogalom eacutertelmezeacutese a forraacutesok professzor uacuter aacuteltali

bemutataacutesa eacutes az ezekből levonhatoacute koumlvetkezteteacutesek Talaacuten ez volt az első olyan pont

amikor elsős hallgatoacutekeacutent eacutevfolyamtaacutersaimmal megeacuterezhettuumlnk valamit azokboacutel a

taacutevlatokboacutel amelyek a roacutemai jogban mint diszcipliacutenaacuteban nem pedig mint tantaacutergyban

rejlenek A peacutenzre vonatkozoacute szabaacutelyok a vele oumlsszefuumlggő inteacutezmeacutenyek valamilyen

okboacutel maacuter hallgatoacutekeacutent is mindig jobban vonzottak mint maacutes teruumlletek Az eacuterdeklődeacutes

nem muacutelt el mi toumlbb meacuteg inkaacutebb lehetőveacute vaacutelt az ismeretek elmeacutelyiacuteteacutese amikor

maacutesodeacuteves koromtoacutel kezdve reacuteszt vehettem a tanszeacutek munkaacutejaacuteban Adott volt a

lehetőseacuteg hogy a roacutemai joggal valoacute az eddigiekneacutel magasabb de meacuteg koumlzel sem

tudomaacutenyos szintű foglalatoskodaacutes vehesse kezdeteacutet iraacutenyiacutetott oumlnkeacutepzeacutes formaacutejaacuteban Ez

volt a professzor uacuter moacutedszere sokszor mondta Jeacutezus szavaival hogy sokan vannak a

meghiacutevottak kevesen a kivaacutelasztottak Azok akik abban a munkaacuteban koumlzoumls

gondolkodaacutesban reacuteszt vehettuumlnk talaacuten nem is igazaacuten eacutertettuumlk meacuteg ezeknek a szavaknak a

suacutelyaacutet elegendő volt mindoumlssze a lehetőseacuteg hogy egy műhelyhez tartozhatunk eacutes az

előny amit a roacutemai jogi ismeretek frissen naprakeacuteszen tartaacutesa jelentett a polgaacuteri jog

tanulaacutesa soraacuten Eacuteppen ennek soraacuten meruumllt fel bennem a Ptk 94 sect-ban iacuterott szabaacutelyokboacutel

kiindulva hogy vajon milyen is lehetett a peacutenz jogaacuteszi megkoumlzeliacuteteacutese Roacutemaacuteban A

hivatkozott szakasz szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog taacutergya lehet

tovaacutebbaacute ndash toumlrveacutenyi kiveacutetel hiacutejaacuten ndash a tulajdonjog szabaacutelyait megfelelően alkalmazni kell a

peacutenzre eacutes az eacuterteacutekpapiacuterokra valamint a dolog moacutedjaacutera hasznosiacutethatoacute termeacuteszeti erőkre

Az alapkeacuterdeacutes tehaacutet adott volt vajon vannak-e roacutemai jogi gyoumlkerei annak a szabaacutelynak

amely szerint a magyar Ptk elteacutereacutest engedő moacutedon ugyan de dologkeacutent kezeli a peacutenzt

5

Mindez azonban keacuterdeacutes maradt az egyetemi eacutevek alatt magyar jogtoumlrteacuteneti eacuterdeklődeacutesem

elteacuteriacutetett a roacutemai jogtoacutel graduaacutelis hallgatoacutekeacutent a koncepcioacutes perek keacuterdeacuteseacutevel

foglalkoztam inkaacutebb Az egyetemi tanulmaacutenyok befejezteacutet koumlvetően elveacutegeztem egy

banki szakjogaacutesz keacutepzeacutest eacutes talaacuten eacuteppen ez fordiacutetott vissza a koraacutebban maacuter felmeruumllt

roacutemai jogi keacuterdeacutes feleacute az elektronikus jelkeacutent leacutetező peacutenzkoumlveteleacutes a dematerializaacutelt

eacuterteacutekpapiacuterok ismeacutet feleacutebresztetteacutek a reacutegi kiacutevaacutencsisaacutegot hogy vajon van-e ennek a modern

gyakorlatnak oacutekori haacutettere Ekkor kezdtem a doktori keacutepzeacutest eacutes keruumlltem napi

kapcsolatba az uacutej tanszeacutekvezetővel El Beheiri Nadja docens asszonnyal Nem tagadom

hogy az a felfogaacutes amit ő keacutepviselt elsőre szokatlan volt de semmikeacuteppen sem idegen

Idővel raacute kellett doumlbbennem hogy az a szemleacuteletmoacuted az az iraacuteny ahonneacutet megkoumlzeliacuteti a

roacutemai jogot mindenkeacuteppen jaacuterhatoacute uacutetja a roacutemai joggal valoacute foglalkozaacutesnak eacutes a roacutemai

jog oktataacutesaacutenak is A szakmai beszeacutelgeteacutesből alapkeacuterdeacutesek joacutel megfoghatoacute koumlre

rajzoloacutedott ki jelesuumll hogy mi is aacutell az egyes szabaacutelyok elvek jogaacuteszi doumlnteacutesek

haacutettereacuteben mi jellemzi a jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet Mi az oka annak hogy ndash amint

azt Paul Koschaker Theodor Heuss eacutes Peter Stein is megaacutellapiacutetjaacutek ndash a goumlroumlg filozoacutefia eacutes

sziacutenhaacutez a roacutemai jog eacutes a kereszteacuteny eszmerendszer mind a mai napig meghataacuterozoacute

kulturaacutelis oumlroumlkseacutege Euroacutepaacutenak Ezek a gondolatok vitteacutek el a kezdetben meglehetősen

egyszerűnek tűnő alapkeacuterdeacutest elvontabb iraacutenyokba Az ugyanis nem volt keacutetseacuteges hogy

ndash a neacutemet terminoloacutegiaacutera utalva ndash az a Sonderstellung amely a peacutenzt jellemzi magaacuteban a

peacutenzben rejlik Keacuterdeacutes maradt azonban hogy mikeacutent eacutes mieacutert Ez vezetett a rerum natura

vizsgaacutelataacutenek keacuterdeacuteseacutehez a peacutenz dologisaacutega valamint ezzel oumlsszefuumlggeacutesben a

bdquohelyettesiacutethetőrdquo eacutes a bdquotestetlenrdquo dolgok mibenleacuteteacutenek vizsgaacutelata mellett Adott volt

mindezeken tuacutel meacuteg egy keacuterdeacuteskoumlr amit szinteacuten meacuteg graduaacutelis hallgatoacute koromboacutel

bdquohoztam magammalrdquo a tulajdonszerzeacutessel kapcsolatban Ez pedig ismeacutet egy

Sonderstellung a tulajdonjog megszerzeacutese koumlreacuteben a iactus missilium a peacutenz eacutes maacutes

ajaacutendeacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesaacutenak probleacutemaacuteja volt Soha nem volt teljesen vilaacutegos

mieacutert is kezelte a pandektisztika traditio in incertam personamkeacutent ezt a teacutenyaacutellaacutest

ekkeacutent uacutegy gondoltam eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni ezzel a reacuteszteacutemaacuteval is

Roumlviden ez annak a kutataacutesnak a haacutettere amelyből a jelen dolgozat szuumlletett

Ami miatt a ciacutemhez keacutepest toumlbb eacutes kevesebb is ez a dolgozat tartalmaacutet tekintve az

reacuteszben a vaacutelasztott teacutemaacutekkal reacuteszben a meacuterteacutekadoacute irodalommal aacutell oumlsszefuumlggeacutesben A

nemzetkoumlzi porondon egyebek koumlzt Theodor Mommsen Johannes Georg Fuchs vagy

eacuteppen Max Kaser emliacutethető azok koumlzuumll akik feldolgoztaacutek a peacutenz toumlrteacuteneteacutet illetve a

peacutenzzel oumlsszefuumlggő jogi probleacutemaacutekat Magyarorszaacutegon szigoruacutean veacuteve a peacutenz keacuterdeacuteseacutevel

6

a 2007-ben elhunyt Benedek Ferenc professzor valamint Bessenyő Andraacutes tanaacuter uacuter

foglalkoztak-foglalkoznak azzal a megjegyzeacutessel hogy egy-maacutes reacuteszkeacuterdeacutes toumlbb hazai

romanista munkaacutejaacuteban is megjelenik Bessenyő tanaacuter uacuternak a taacutergykoumlrben szuumlletett

kandidaacutetusi eacutertekezeacutese reacuteszletesseacutegeacutevel eacutes alapossaacutegaacuteval egyszerre inspiraacuteloacute egy kezdő

szaacutemaacutera ugyanakkor alkalmas arra is hogy neacutemikeacutepp elkedvteleniacutetsen nyilvaacutenvaloacute

hogy ilyen szintű munkaacutet megiacuterni nem mindenki keacutepes Nem kizaacutert hogy a peacutenz roacutemai

jogi helyeacutet feldolgozoacute munkaacutek vizsgaacuteloacutedaacutesi iraacutenyai bizonyos elvaacuteraacutesokat szuumllnek az

olvasoacuteban mondvaacuten hogy ettől a dolgozattoacutel is hasonloacute keacuterdeacutesek feldolgozaacutesaacutet vaacuterhatja

Ez pedig az a pont ahol a jelen dolgozat ciacuteme megteacutevesztő Ez a dolgozat ugyanis nem

minden keacuterdeacutest fed le azok koumlzuumll amelyekre maacutes romanistaacutek vaacutellalkoztak a peacutenz

mibenleacuteteacutenek kutataacutesa soraacuten Jelen dolgozat elkeacutesziacuteteacutesekor adottak voltak a reacuteszteacutemaacutek eacutes

ezek koumlzoumltt a kapcsolatot a gondolati haacutetteacuter az eacuterteacutekrend teremti meg A ceacutel ugyanis az

volt hogy az egyes reacuteszteacutemaacutek exponaacutelaacutesa soraacuten ne azt proacutebaacuteljam bemutatni hogy

bdquominek kellene lennierdquo hanem azt hogy bdquomi vanrdquo A bdquomindenrdquo haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute

objektiacutev valoacutesaacutegot igyekeztem tehaacutet alapul venni eacutes arra a keacuterdeacutesre proacutebaacuteltam vaacutelaszt

adni az egyes reacuteszteacutemaacutek koumlreacuteben hogy mi a leacutenyege milyen a termeacuteszete annak az

inteacutezmeacutenynek keacuterdeacutesnek amit eacuteppen vizsgaacutelok Ez az a vonatkozaacutes amiben ndash legalaacutebbis

remeacutenyeim szerint ndash toumlbbet nyuacutejt a dolgozat annaacutel mint amit a ciacutem sejteni enged

Amikor az ember veacutegeacutere eacuter valamilyen nagy vaacutellalkozaacutesnak az nem csak eacutes nem

elsősorban a vaacutellalkozaacutes veacutegeacutet jelenti Senki főkeacutent pedig a jogaacutesz nem mondhatja hogy

a geacutepezet forog az alkotoacute pihen Soha nincs itt az ideje a piheneacutesnek mivel a jogaacutesz az

igazsaacutegossaacutegot műveli amely aacutellandoacute eacutes oumlroumlk igyekezetet kiacutevaacuten meg művelőjeacutetől Sokkal

inkaacutebb van itt az ideje a szaacutemveteacutesnek Szaacutemveteacutesnek azzal hogy honneacutet indultunk eacutes

hovaacute jutottunk milyen uacuteton haladva eacutes kik segiacutetettek ezen az uacuteton Előkeacutent koumlszoumlnettel

tartozom teacutemavezetőmnek El Beheiri Nadja docens asszonynak aki uacutej taacutevlatokat eacutes uacutej

iraacutenyt adott a roacutemai joggal valoacute foglalkozaacutesnak Jobb teacutemavezetőt senkinek sem lehetne

kiacutevaacutenni mindig kellő szabadsaacutegot hagyott arra hogy egy adott keacuterdeacutest feldolgozzak

valamint hogy uacutegy proacutebaacuteljam feldolgozni ahogy azt joacutenak laacutetom Ha elakadtam akkor

viszont segiacutetett de eacuteppen csak annyit amennyi a tovaacutebbhaladaacuteshoz szuumlkseacuteges volt egy-

egy szoacute egy-egy mondat egy elkeacutepzeleacutes vagy meglaacutetaacutes Emellett eacutes ezzel egyuumltt pedig

minden esetben ott volt eacutes van is a szakmai eacutes emberi taacutemogataacutes egyaraacutent Hasonloacute

koumlszoumlnettel emliacutetem Frivaldszky Jaacutenos tanaacuter urat a Doktori Iskola Koordinaacutetoraacutet akinek

folyamatos eacuterdeklődeacutese baraacuteti suumlrgeteacutese nagyon is szuumlkseacuteges volt ahhoz hogy ez a

dolgozat elkeacuteszuumlljoumln Ki kell emelni azt is hogy hozzaacute is baacutermikor fordulhattam ha

7

valamilyen keacuterdeacutesben elakadtam iraacutenymutataacutesra segiacutetseacutegre szorultam Kuumlloumln

koumlszoumlnettel tartozom Zlinszky Jaacutenos professzor uacuternak hogy annak idejeacuten meghiacutevott

megadva ezzel a lehetőseacuteget arra hogy elindulhassak a kivaacutelasztottaacute vaacutelaacutes hosszuacute eacutes

roumlgoumls uacutetjaacuten Kituumlntetett koumlszoumlnet illeti Foumlldi Andraacutes professzor urat akitől folyamatos

taacutemogataacutest iraacutenymutataacutest nem egy alkalommal pedig keacutezzelfoghatoacute gyakorlati

segiacutetseacuteget kaptam eacuteppen uacutegy mintha ő lenne a teacutemavezetőm A vele folytatott szakami

beszeacutelgeteacutesek is nagyban hozzaacutejaacuterultak eme dolgozat megszuumlleteacuteseacutehez Haacutelaacuteval tartozom

Peacuteteri Zoltaacuten professzor uacuternak aki maacuter nagyon reacutegtől kezdve oumlsztoumlnzoumltt neki is

koumlszoumlnhető hogy tudomaacutenyos paacutelyaacutera leacuteptem Koumlszoumlnhetem neki azt is hogy a

tananyagon kiacutevuumll olyan tudaacutest is aacutetadott amit koumlnyvből nem lehet elsajaacutetiacutetani Koumlszoumlnet

illeti paacutelyataacutersaimat Sikloacutesi Ivaacuten eacutes Deli Gergely tanaacuter urakat aki maguk is szolgaacuteltak

olyan oumltletekkel szempontokkal amelyek nagyban előmozdiacutetottaacutek a tovaacutebbhaladaacutest

Sokat koumlszoumlnhetek csalaacutedomnak is akik elviseltek ama hosszuacute idő alatt amiacuteg ez a

dolgozat elkeacuteszuumllt kuumlloumlnoumlsen pedig eacutedesanyaacutemnak aki nem csak folyamatosan segiacutetett

eacutes taacutemogatott hanem egy joacuteval hosszabb uacuteton indiacutetott el kellő iraacutenymutataacutest nyuacutejtva ndash

neacutelkuumlle egeacuteszen biztosan nem iacuterhatnaacutem most e sorokat Veacuteguumll de nem utolsoacute sorban

koumlszoumlnet illeti egykori taniacutetvaacutenyomat Goumlnczi Mariettaacutet akivel sokszor beszeacutelgettem az

egyes reacuteszkeacuterdeacutesekről eacutes nem egyszer fontos szempontokra hiacutevta fel a figyelmemet

Nem utolsoacute sorban ő vaacutellalta a dolgozat aacutetolvasaacutesaacutenak faacuteradsaacutegos munkaacutejaacutet is ndash kuumlloumln

koumlszoumlnet eacuterte

Szaacutemtalan embernek fejezhetneacutem ki haacutelaacutemat mondhatneacutek meacuteg koumlszoumlnetet ebben az

esetben a jelen sorok minden bizonnyal toumlbbszoumlroumlseacutere dagadnaacutenak Sokan vannak akiket

nem emliacutetettem neacutev szerint a fejben elveacutegzett szaacutemveteacutes soraacuten azonban mind-mind

felsoroltattak

Eme gondolatok mellett bocsaacutetom uacutetjaacutera ezt a munkaacutet

Budapest 2011 Huacutesveacutetjaacuten

A szerző

A kutatoacutehelyi vitaacuten elhangzott eacuteeszreveacutetelek alapjaacuten a dolgozat szoumlvegeacuten kiegeacutesziacuteteacuteseket

eacutes moacutedosiacutetaacutesokat hajtottam veacutegre

Budapest 2012 maacutercius 1

8

PECUNIA ndash RADIX OMNIUM MALORUM

I Bevezető gondolatok

Szent Paacutel apostol a Timoacuteteushoz iacutert első leveleacuteben az alaacutebbiakat iacuterja

1Tim 6 10

bdquo radix enim omnium malorum est cupiditas quam quidam appetentes erraverunt a

fide et inseruerunt se doloribus multisrdquo1

Főleg angol nyelvteruumlleten gyakorta lehet talaacutelkozni ennek a gondolatnak olyan

feacutelrefordiacutetaacutesaacuteval amely szerint minden rossznak a gyoumlkere a peacutenz A feacutelreeacuterteacutes oka

minden bizonnyal a latin szoumlvegben szereplő cupiditas szoacute lehet mivel a goumlroumlg

eredetiben szereplő φιλαργυρία jelenteacutese mohoacutesaacuteg vagy kapzsisaacuteg tehaacutet a peacutenz

szeretete2 A latin kifejezeacutes elsősorban szenvedeacutelyt szenvedeacutelyes vaacutegyat jelent

ugyanakkor ndash hasonloacutean a goumlroumlghoumlz ndash hasznaacutelatos a kapzsisaacuteg peacutenzsoacutevaacutersaacuteg kifejezeacuteseacutere

is3 Ebben az eacutertelemben nem csak a Vulgata hanem Cicero is hasznaacutelja4 A kuumlloumlnfeacutele

nyelveken megjelenő fordiacutetaacutesok alapjaacuten is aacutelliacutethatoacute hogy a szoumlveg a peacutenz utaacuteni tuacutelzott

soacutevaacutergaacutest tekinti a rossz eredőjeacutenek (radix ῥίζα)5 az angol a bdquothe love of moneyrdquo az

olasz a bdquolrsquoattaccamento al denarordquo fordulattal adja vissza az eredeti szoumlveg jelenteacuteseacutet6 A

magyar nyelvű szoumlvegek is a cupiditas szoacute kapzsisaacuteg eacutertelmeacutet adjaacutek vissza a bdquopeacutenz

1 A szoumlveg forraacutesa jelenleg hasznaacutelatos kritikai kiadaacutes Nova Vulgata Bibliorum Sacrorum editio Sacrosancti Oecumenici Concilii Vaticani II ratione habita iussu Pauli PP VI cognita auctoritate Ioannis Pauli PP II promulgata Cittagrave del Vaticano Libreria Editrice Vaticana 1998 A leveacutel goumlroumlg szoumlvege ῥίζα

γὰρ πάντων τῶν κακῶν ἐστὶν ἡ φιλαργυρία ἧς τινὲς ὀρεγόμενοι ἀπεπλανήθησαν ἀπὸ τῆς

πίστεως καὶ ἑαυτοὺς περιέπειραν ὀδύναις πολλαῖς Vouml WESTCOTT ndash HORT New Testament 2 Vouml LIDDELL ndash SCOTT s v φιλαργυρία 3 Ld FINAacuteLY s v rsquocupiditasrsquo Oxford Latin Dictionary s v rsquocupiditasrsquo 4 Előfordul naacutela akaacuter cupiditas pecuniae formaacutejaacuteban (vouml Cic de Inv 1 95 bdquoMalum est avaritia multos enim magnis incommodis affecit pecuniae cupiditasrdquo) akaacuter oumlnaacutelloacutean (vouml Cic Agr 2 25 bdquocum ad omnia vestra pauci homines cupiditatis oculos adiecissentrdquo) 5 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoradixrsquo LIDDELL ndash SCOTT s v ῥίζα 6 Az angol szoumlveg szerint bdquoFor the love of money is the root of all evils and some people in their desire for it have strayed from the faith and have pierced themselves with many painsrdquo ndash ld httpwwwvaticanvaarchiveENG0839__P114HTM Hasonloacutean az olasz szoumlvegben bdquoLattaccamento al denaro infatti egrave la radice di tutti i mali per il suo sfrenato desiderio alcuni hanno deviato dalla fede e si sono da se stessi tormentati con molti dolorirdquo ndash ld httpwwwvaticanvaarchiveITA0001__PZ4HTM

9

vaacutegyardquo illetőleg a sokkal briliaacutensabb egyszersmind keacutepszerűbb bdquopeacutenz szerelmerdquo

kifejezeacutes7

Mindezeken tuacutelmenően azonban fontos laacutetni hogy ndash mint arra fentebb a cupiditas

Cicero aacuteltali hasznaacutelata kapcsaacuten is utaltunk ndash nem csupaacuten a Szentiacuteraacutes ideacutezett szoumlvegeacutet

lehet segiacutetseacuteguumll hiacutevni annak alaacutetaacutemasztaacutesaacutera hogy a peacutenz oumlnmagaacuteban meacuteg nem a rossz

forraacutesa hanem akkor vaacutelik azzaacute ha az embert a peacutenz mint a gazdagsaacuteg megtestesuumlleacutese

iraacutenti vaacutegy kezdi hajtani Az oacutekori Spaacutertaacuteroacutel szoacutelva eszuumlnkbe juthat Luumlkurgosz aki ndash az

arany eacutes az ezuumlst helyett ndash bevezette a vas peacutenzkeacutent toumlrteacutenő hasznaacutelataacutet8 Ez a rudakba

oumlntoumltt ecettel edzett vaspeacutenz nagyon neheacutez volt eacutes eacuterteacutekkel sem biacutert ekkeacutent a

felhalmozaacutesa ellopaacutesa felesleges volt Mint arra Plutarkhosz raacutemutat az inteacutezkedeacutes ceacutelja

a kapzsisaacuteg (πλεονεξία) lekuumlzdeacutese volt Mindebből kitűnik hogy a fentebb ideacutezett

Timoacuteteus-leveacutelben a rossz forraacutesaacutenak mondott peacutenzsoacutevaacutersaacuteg az arany illetve az ezuumlst

utaacuteni vaacutegyban testesuumllt meg megaacutellapiacutethatoacute hogy az arany eacutes az ezuumlst leacutenyegeacuteben a peacutenz

utaacuteni vaacutegy metaforaacuteja9 Eme metafora szeacutep peacuteldaacuteival a roacutemai irodalomban is

talaacutelkozhatunk utalva itt elsősorban az aranykor eleacutegiairodalmaacuteban Tibullus eacutes Ovidius

munkaacuteira

Tibull 1 1

Divitias alius fulvo sibi congerat auro

Et teneat culti iugera multa soli [hellip]

Ovid Ars amatoria 2 277-278

Aurea sunt vere nunc saecula plurimus auro

Venit honos auro conciliatur amor

7 bdquoMinden baj gyoumlkere ugyanis a peacutenz vaacutegya Neacutehaacutenyan toumlrik magukat utaacutena ezeacutert a hittől elpaacutertoltak eacutes sok bajba keveredtekrdquo (P Beacutekeacutes Gelleacutert eacutes P Dalos Patrik fordiacutetaacutesa Szent Gelleacutert Egyhaacutezi Kiadoacute Budapest ndash Szent Gelleacutert Hittudomaacutenyi Főiskola Pannonhalma ndash Szent Jeromos Bibliataacutersulat Budapest 1990) bdquoMert minden rossznak gyoumlkere a peacutenz szerelme mely utaacuten soacutevaacuterogvaacuten neacutemelyek elteacutevelyedtek a hittől eacutes magokat aacuteltalszegezteacutek sok faacutejdalommalrdquo (Kaacuteroli Gaacutespaacuter fordiacutetaacutesa) 8 Ehhez ld a Luumlkurgoszroacutel iacuterottakat Plutarkhosz bdquoPaacuterhuzamos eacuteletrajzokrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban (Luumlkurgosz 9) bdquoπρῶτον μὲν γάρ ἀκυρώσας πᾶν νόμισμα χρυσοῦν καὶ ἀργυροῦν μόνῳ χρῆσθαι τῷ σιδηρῷ

προσέταξε ndash Előszoumlr is minden arany- eacutes ezuumlstpeacutenzt kivont a forgalomboacutel eacutes elrendelte hogy fizeteacutesi eszkoumlzuumll csak vasat szabad hasznaacutelnirdquo A goumlroumlg szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik PLUTARCH Plutarchs Lives With an English translation by BERNADOTTE PERRIN London William Heinemann Ltd 1914 A magyar fordiacutetaacutest az alaacutebbi kiadaacutesboacutel ideacutezzuumlk PLUTARKHOSZ Paacuterhuzamos eacuteletrajzok I-II Fordiacutetotta MAacuteTHEacute ELEK Budapest Osiris Kiadoacute 2005 9 Ezen a ponton kuumlloumln koumlszoumlnet illeti Foumlldi Andraacutes professzor urat az ELTE Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kara tanszeacutekvezető egyetemi tanaacuteraacutet aki a kutatoacutehelyi vitaacuten mondott opponensi beszeacutedeacuteben felhiacutevta a figyelmet erre a metaforaacutera valamint a goumlroumlg eacutes roacutemai irodalomban fellelhető tovaacutebbi peacuteldaacutekra

10

A szoumlvegekből joacutel laacutetszik a szerzők aacuteltal megfogalmazott korkritika Tibullus a vivere

parvo contentum ideaacuteljaacutet hangsuacutelyozva elutasiacutetja a gazdagsaacuteg hajszolaacutesaacutet eacutes a

kapzsisaacutegot10 Ehhez keacutepest Ovidius meacuteg tovaacutebb megy amikor az Augustus aacuteltal

teremtett aranykor negatiacutevumait emeli ki ndash amiacuteg Vergiliusnaacutel11 ez egyeacutertelműen pozitiacutev

kicsengeacutesű addig Ovidius arra figyelmeztet hogy veacuteguumllis az arany az ami minden rossz

forraacutesa12

A fenti peacuteldaacutek elegendőek annak szemleacutelteteacuteseacutere hogy nem a peacutenz az ami oumlnmagaacuteban

rossz csak akkor vaacutelik a rossz forraacutesaacutevaacute ha a peacutenz utaacuteni soacutevaacutergaacutes tuacutelzott hangsuacutelyt kap

az egyes ember eacuteleteacuteben ekkeacutent toumlrekedni kell arra hogy a peacutenz ne ceacutel hanem eszkoumlz

legyen Meacutegis a Szentiacuteraacutesban megfogalmazott intelem elleneacutere sem tagadhatoacute hogy

mainapsaacuteg a peacutenz ndash eacuteppen uacutegy ahogy ezt Ovidius panaszaacuteban is megfogalmazza ndash teljes

egeacuteszeacuteben aacutetszoumlvi az emberek mindennapi eacuteleteacutet olyannyira termeacuteszetes velejaacuteroacuteja

reacuteszese mi toumlbb neacuteha főszereplője heacutetkoumlznapjainknak hogy bele sem gondolunk honneacutet

ered eacutes mi is valoacutejaacuteban a peacutenz A peacutenzzel kapcsolatos jogaacuteszi megaacutellapiacutetaacutesok a legtoumlbb

esetben kimeruumllnek abban hogy a peacutenz ingoacute dolog emellett elhasznaacutelhatoacute eacutes

helyettesiacutethető dolog is amely utoacutebbi keacutet csoportba toumlrteacutenő sorolaacutesnak roacutemai jogi

gyoumlkerei vannak Sokszor eacutes sokan hivatkoznak roacutemai jogi előkeacutepekre eacutes mintaacutekra

azonban ezeknek a jelenseacutegeknek a teacutenyleges megeacuterteacutese ritkaacuten teljes Eme aacutelliacutetaacutesok nem

alaptalanok ugyan azonban joggal adoacutedik a keacuterdeacutes vajon mikeacutent gondolkodhattak a

peacutenzről a roacutemaiak A jogaacutesz szempontjaacuteboacutel mit jelenthetett a peacutenz Leacutetezett-e aacuteltalaacuteban

eacuterveacutenyes kategorizaacutelaacutes a peacutenzre neacutezve Hogyan lehetett megszerezni azt Adoacutednak-e

elteacutereacutesek a toumlbbi maacutes dolog megszerzeacuteseacutehez keacutepest Ha igen akkor ennek mi lehet az

oka Mindezek a keacuterdeacutesek olyan teruumlletre viszik a vizsgaacuteloacutedaacutest amelynek normaacutei a

dinamikus szabaacutelyok alapjaacutet keacutepezik ndash Joacutekai regeacutenyciacutemeacutevel eacutelve az bdquoenyeacutem ndash tied ndash oumlveacuterdquo

rendszereacuteben a dologi jog terreacutenumaacuteban kell előszoumlr elhelyezni a peacutenz ndash a dinamika a

normaacutek mozgaacutesba lenduumlleacutese csak ezutaacuten koumlvetkezhet13

10 VON ALBRECHT Roacutemai irodalom 567 11 Vouml pl bdquoVerg Eclog 4 4-10 Ultima Cumaei venit iam carminis aetas magnus ab integro saeclorum nascitur ordo iam redit et Virgo redeunt Saturnia regna iam nova progenies caelo demittitur alto tu modo nascenti puero quo ferrea primum desinet ac toto surget gens aurea mundo casta fave Lucina tuus iam regnat Apollordquo 12 ADAMIK Roacutemai irodalom 382 Keacutetseacutegtelen hogy magaacutenaacutel Ovidiusnaacutel is talaacutelhatunk utalaacutest az aranykorra ezzel a fordulattal azonban a vilaacuteg első korszakaacutet jellemzi Vouml Ovid Metamorph 1 89-90 bdquoAurea prima sata est aetas quae vindice nullo sponte sua sine lege fidem rectumque colebatrdquo 13 Ehhez ld LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 152

11

Oumlsszefoglalva tehaacutet a keacuterdeacutesek amelyek megvaacutelaszolaacutesaacutera a jelen dolgozat vaacutellalkozni

proacutebaacutel elsősorban az alaacutebbiak

bull Dolognak tekintetteacutek-e a roacutemaiak a peacutenzt illetve minden esetben dolognak

tekintetteacutek-e a peacutenzt Egyaacuteltalaacuten a jog terreacutenumaacuteban hogyan jelent meg a peacutenz

Hogyan eacuterteacutekelte a roacutemai jog a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő mivoltaacutet

bull A kategorizaacutelaacutes kapcsaacuten a dolog termeacuteszete illetőleg az egyes dolgok termeacuteszete

mikeacutent joumln figyelembe Mit jelentett a rerum natura kifejezeacutes a roacutemai jogaacuteszok

szaacutemaacutera eacutes mi ennek a jelentőseacutege a veacutelemeacutenyalkotaacutes soraacuten

bull Mit jelent egyaacuteltalaacuten jogi szempontboacutel a rsquodologrsquo kifejezeacutes illetőleg milyen

tartalommal biacuternak az egyes relevaacutens dologosztaacutelyozaacutesok kuumlloumlnoumls tekintettel a

res bdquofungibilesrdquo eacutes a res incorporales kategoacuteriaacuteira

bull Hogyan toumlrteacutenik a peacutenz tulajdonaacutenak megszerzeacutese a iactus missilium kereteacuteben

Ennek előkeacuterdeacutesekeacutent vizsgaacutelandoacute mikeacutent tekintenek mind a forraacutesok mind a

szekunder irodalom az occupatio a derelictio valamint eacuterintőlegesen a

commixtio keacuterdeacuteseire

Ehelyuumltt roumlgtoumln hangsuacutelyoznunk kell hogy nyilvaacutenvaloacutean nem vaacutellalkozhatunk ndash maacuter

csak terjedelmi okokboacutel sem ndash minden a peacutenzzel kapcsolatos keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesaacutera

Jelen dolgozatban nem foglalkozunk aacutetfogoacute jelleggel a mutuum eacutes a depositum irregulare

konkurenciaacutejaacuteval joacutellehet a keacuterdeacutes sokban kapcsoloacutedik a peacutenz mikeacutenti felfogaacutesaacutehoz

Hasonloacutekeacuteppen eltekintuumlnk a peacutenz adaacutesveacutetel koumlreacuteben jaacutetszott szerepeacutenek reacuteszletes

magaacutehoz az adaacutesveacutetelhez kapcsoloacutedoacute vizsgaacutelataacutetoacutel Azonban maacuter ezen a ponton

szuumlkseacuteges leszoumlgezni hogy mindez taacutevolroacutel sem jelenti azt hogy az adott keacuterdeacutesekhez

kapcsoloacutedoacute forraacutesok vizsgaacutelataacutet teljes meacuterteacutekben ignoraacutelnaacutenk Ahol szuumlkseacuteges az

emliacutetett teacutemaacutekhoz kapcsoloacutedoacute szoumlvegekkel is foglalkozunk aneacutelkuumll azonban hogy az

emliacutetett teacutemaacutekat teljes egeacuteszeacuteben feldolgoznaacutenk ndash erre eacuterthető okokboacutel nem nyiacutelik moacuted

hiszen mindkeacutet emliacutetett teacutemakoumlr a maga komplexitaacutesaacuteban oumlnaacutelloacute dolgozatot igeacutenyelne

Meglaacutetaacutesunk szerint a peacutenz dolog mivoltaacutenak keacuterdeacutese illetőleg helye a dologi jog

rendszereacuteben alapkeacuterdeacutes ekkeacutent ennek elemzeacuteseacutetől semmikeacuteppen sem lehet eltekinteni

Ennek előkeacuterdeacutese aacuteltalaacuteban a dolog jogi fogalmaacutenak jelenteacutese eacutes mibenleacutete valamint a

helyettesiacutethető eacutes a testetlen dolgok mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesa Ezen tuacutelmenően jelen

dolgozat ceacutelja egyfelől a roacutemai jogaacuteszi gondolkodaacutesmoacuted bizonyos aspektusainak

feltaacuteraacutesa eacutes bemutataacutesa tovaacutebbaacute egyes a peacutenzre vonatkozoacute illetőleg a peacutenzzel

oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesek elemzeacutese amelyeket a szekunder irodalom ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash

12

meacuteltatlanul szoriacutetott haacutetteacuterbe Eme megfontolaacutesok nyomaacuten adoacutedik egyreacuteszt a jogaacuteszi

gondolkodaacutes kazuisztikus eacutes binaacuteris jellegeacutenek a rerum natura fogalmaacutehoz koumltődő

bemutataacutesa valamint a iactus missilium ehhez kapcsoloacutedoacutean pedig a derelictio eacutes az

occupatio keacuterdeacuteseinek reacuteszletes vizsgaacutelata

II Probleacutemafelveteacutes

Jelen dolgozat mottoacuteja egy Marcus Aurelius bdquoElmeacutelkedeacutesekrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteboacutel

szaacutermazoacute intelem lehet

bdquohellipminden dolgot ami eszedbe jut hataacuterozz meg eacutes iacuterd le pontosan hogy

vilaacutegosan laacutesd milyen az leacutenyegeacuteben a maga meziacutetelen valoacutesaacutegaacuteban egeacuteszeacuteben

minden szempontboacutel hogy beszaacutemolj magadnak roacutela mi a neve hogy hiacutevjaacutek

alkatreacuteszeit melyekből oumlsszeaacutellt melyekre majdan szeacutethullikrdquo14

Joggal meruumllhet fel a keacuterdeacutes hogy milyen ceacutelboacutel szerepelnek itt Marcus Aurelius

gondolatai Ennek haacutettereacuteben a gondolkodaacutes mint folyamat aacutell Az eacuterzeacutekeleacutes soraacuten egy a

kuumllvilaacutegban leacutetező dologroacutel elmeacutenk egy keacutepet alkot ez a φαντασία15 amelynek

funkcioacuteja kettős egyfelől helyettesiacuteti elmeacutenkben az adott kuumllvilaacutegi leacutetezőt maacutesfelől sajaacutet

magaacutet azonosiacutetja is ezzel a kuumllvilaacutegban megleacutevő dologgal Az iacutegy kialakult keacutep egy belső

diskurzust generaacutel ndash leacutenyegeacuteben ez az arroacutel valoacute gondolkodaacutes (διάνοια)16 hogy mi

keletkezett az egyeacutenben a ϕαντασία nyomaacuten valamint hogy mi hozta leacutetre ezt a keacutepet

az egyeacutenben Az ember tehaacutet ndash az aacutellatokkal egyeacutebkeacutent koumlzoumls ndash eacuterzeacutekeleacutesi folyamatban

(αἴσθησις) megfogalmazza a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergynak a termeacuteszeteacutet minőseacutegeacutet eacutes

14 Elmeacutelkedeacutesek 3 11 A tovaacutebbiakban minden esetben Huszti Joacutezsef fordiacutetaacutesaacutet ideacutezzuumlk az egyes toumlredeacutekek aacuteltala hasznaacutelt szaacutemozaacutesaacutet koumlvetve A magyar ciacutem vonatkozaacutesaacuteban is a kivaacuteloacute klasszika-filoloacutegusra hagyatkozunk hiszen az iacuteraacutes teacutenyleges ciacuteme nem ismert A vatikaacuteni keacutezirat τὰ κατrsquo ἑαυτόν ciacutemmel az editio princeps τὰ εἰς ἑαυτόν ciacutemmel illetik A kuumlloumlnboumlző nyelveken megjelent fordiacutetaacutesok ciacutemei is Huszti Joacutezsef felfogaacutesaacutet erősiacutetik meg (ld latin bdquoDe vita suardquo bdquoDe seipso et ad seipsumrdquo angol bdquoMeditations concerning himselfrdquo bdquoMeditations Thoughtsrdquo bdquoTo himselfrdquo francia bdquoPenseacuteesrdquo bdquoAgrave moi mecircmerdquo neacutemet bdquoBetrachtungen uumlber sich selbstrdquo bdquoSelbstbetrachtungenrdquo bdquoWege zu sich selbstrdquo) Vouml reacuteszletesebben HADOT Citadelle inteacuterieure 38-39 15 Vouml LIDDELL ndash SCOTT sv φαντασία PETERS Greek Philosophilcal Terms 126 (s v noeacutesis) 16 Vouml LIDDELL ndash SCOTT sv διάνοια

13

eacuterteacutekeacutet17 Vagyis az emliacutetett belső diskurzus leacutenyege az alapul szolgaacuteloacute taacutergynak

elmeacutenkben valoacute lekeacutepezeacutese aacutebraacutezolaacutesa meacuteghozzaacute ndash ahogy a fentebb ideacutezett szoumlvegből is

kitűnik ndash a maga meztelen valoacutesaacutegaacuteban egyszerűseacutegeacuteben (γυμνόν) mivel csak ez

vezethet el az objektiacutev adekvaacutet lekeacutepezeacuteshez Ennek jelentőseacutege abban aacutell hogy csak

egy ilyen objektiacutev lekeacutepezeacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute pusztaacuten a valoacutesaacuteg figyelembe veacutetele

hiszen ezzel a moacutedszerrel minden egyeacuteb a valoacutesaacutegra rakoacutedoacute teacutenyezőt kizaacuterunk18

Logikus keacuterdeacutes lehet hogy milyen teacutenyezők rakoacutedhatnak a valoacutesaacutegra Elsősorban

eacuterteacutekiacuteteacuteletek lehetnek ilyenek amelyeket vagy valamely taacutersadalmi előiacuteteacutelet vagy a vaacutegy

szuumll19 Amennyiben pontos tudomaacutenyos igeacutenyű aacutebraacutezolaacutesra toumlrekszuumlnk akkor a

definiacutecioacutek ilyeteacuten lecsupasziacutetaacutesa20 annaacutel is inkaacutebb elengedhetetlen mivel iacutegy baacutermifeacutele

szubjektivitaacutesnak eleve elejeacutet vehetjuumlk elkeruumllve ezaacuteltal a hagyomaacutenyos eacuterteacutekek

helytelen megiacuteteacuteleacuteseacutet21 Uacutegy kell szemleacutelnuumlnk minden dolgot hogy meglaacutessuk

bdquosilaacutenysaacutegukatrdquo a bdquoragyogoacute koumlntoumlst melyben buumlszkeacutelkednekrdquo iacutegy megfoszthatjuk a

dolgokat a hozzaacutejuk tapadoacute vagy tapadhatoacute hamis neacutezetektől eacutes eacuterteacutekeleacutesektől22 Amikor

a csaacuteszaacuter az emberre vonatkoztatja ezt a moacutedszert annak ceacutelja hogy sajaacutet szemeacutelyes

leacutetuumlnk eacuterteacutekeacutenek kicsinyseacutegeacutet hangsuacutelyozza23 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes lehet ebben a

vonatkozaacutesban a halaacutel mikeacutenti megkoumlzeliacuteteacutese amelyet ndash a fogalom lecsupasziacutetaacutesa

nyomaacuten (2 12) ndash akkeacutent fog fel mint az őselemek bomlaacutesaacutet (2 17) Meglehet hogy

mindez szaacutemunkra visszatasziacutetoacute ugyanakkor ha iacutegy van az csupaacuten annak bizonyiacuteteacuteka

hogy valamilyen előiacuteteacutelet csapdaacutejaacuteba estuumlnk ebből koumlvetkezően a vizsgaacutelt jelenseacutegeket

keacuteptelenek vagyunk elhelyezni a mindent feloumllelő koumlzoumls termeacuteszetben Ha meacutegis keacutepesek

vagyunk a jelenseacutegeket dolgokat elhelyezni a koumlzoumls termeacuteszetben akkor ez azt jelenti

hogy tisztaacuteban vagyunk azzal hogy ugyanabboacutel a forraacutesboacutel erednek mint mi magunk eacutes

ugyanannak a vilaacutegnak a reacuteszei mint mi magunk24 Ezen a ponton eacuterhető tetten a csaacuteszaacuter

17 Vouml LIDDELL ndash SCOTT sv αἴσθησις PETERS Greek Philosophilcal Terms 8 skk (s v aisthesis) eacutes 86 (s v holon) Ld reacuteszletesen HADOT Citadelle inteacuterieure 119-120 WALDSTEIN Topik und Intuition 250 WALDSTEIN Teoria generale 33-41 18 HADOT Citadelle inteacuterieure 123 19 Vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 123 bdquo[hellip] seacuteparant des jugements de valeur que les hommes par habitude sous lrsquoinfluence des preacutejugeacutes sociaux ou par passion se croient obligeacutes drsquoy ajouterrdquo Hasonloacute gondolattal Ciceroacutenaacutel is talaacutelkozhatunk (Cic de Sen 42 bdquoImpedit enim consilium voluptas rationi inimica est mentis ut ita dicam praestringit oculos nec habet ullum cum virtute commerciumrdquo Ehhez ld EL

BEHEIRI Lex Claudia 60-61 20 Ld meacuteg Elmeacutelkedeacutesek 6 13 21 HADOT Citadelle inteacuterieure 123 eacutes 181 Vouml az Elmeacutelkedeacutesek ama gondolataacutet amely az eacutelet dolgait pontosan eacutes termeacuteszettudomaacutenyi alapon megfigyelő eacutertelmet helyezi a koumlzeacuteppontba (10 31) 22 Elmeacutelkedeacutesek 6 13 Ld HADOT Citadelle inteacuterieure 181-182 23 Vouml pl 2 2 2 17 3 10 Ld reacuteszletesen HADOT Citadelle inteacuterieure 182 24 Ld Elmeacutelkedeacutesek 9 1 vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 184 eacutes 187

14

neacutezetrendszereacuteben a sztoikus gondolkodaacutes magja leacutetezik egy magasabb eacutertelem amely

az anyagot25 kormaacutenyozza eacutes amely eacutertelem aacutethatja a mindenseacuteg anyagaacutet is26 eacutes a

szubsztancia segiacutetseacutegeacutevel leacutetezőket alkot27 Ez a teremteacutesre alkotaacutesra iraacutenyuloacute erő pedig

amelyet tiszteletben kell tartani minden termeacuteszetes leacutetezőben megvan28 Keacuterdeacutes lehet

most maacuter hogy az eddig kifejtetteknek mi az eacutertelme Milyen jelentőseacutege van

mindennek Valamely dolog pontos eacuterteacutekeacutenek felismereacutese nagyon is fontos ha nem

elsődleges feladat mivel ez a felismereacutes is reacuteszeacutet keacutepezi az iacuteteacuteletalkotaacutesnak Nem pusztaacuten

arroacutel van tehaacutet szoacute hogy az egyes dolgokat a maguk valoacutesaacutegaacuteban pőreacuten kell szemleacutelni

hanem szuumlkseacuteges az is hogy ndash eacuteppen az előbb mondottak aacuteltal ndash a mindenseacutegben

elfoglalt helyuumlket is meghataacuterozzuk29 Ekkeacutent vaacutelik lehetőveacute az egyes ember szaacutemaacutera

hogy azt mondhassa minden egyes dolgot akkeacutent veszek szemuumlgyre ahogy azok

vannak eacutes eacuterteacutekuumlknek megfelelően (κατrsquo ἀξίαν) eacutelek veluumlk30

25 Vouml Elmeacutelkedeacutesek 6 1 bdquoA vilaacuteganyag engedelmesen simuleacutekony Iraacutenyiacutetoacute eacutertelmeacutenek semmi belső oka nincs raacute hogy rosszat tegyen Mivel nincs benne semmi aacutertoacute szaacutendeacutek nem is tesz semmi rosszat nem is aacutert semminekrdquo Megjegyzendő hogy az eredeti goumlroumlg szoumlveg szerint az első mondat iacutegy szoacutel bdquoἩ τῶν ὅλων

οὐσία εὐπειθὴς καὶ εὐτρεπής [hellip]rdquo Azzal egyuumltt hogy a fordiacutetaacutes joacutel adja vissza a jelenteacutest szuumlkseacuteges kiemelni hogy az οὐσία rsquoanyagrsquo illetve rsquovilaacuteganyagrsquo eacutertelemben valoacute hasznaacutelata meglehetősen szűkiacutető eacutertelemben szerepel itt mivel a szoacute elsődleges eacutertelme a latin substantia jelenteacuteseacutevel esik egybe ami eacuteppen valaminek a leacutenyegeacutet van hivatva kifejezni Ehhez ld meacuteg LIDDELL ndash SCOTT sv οὐσία Oxford Latin Dictionary s v rsquosubstantiarsquo azzal egyuumltt hogy a szoacutenak keacutetseacutegtelenuumll materiaacutelis eacutertelme is van ehhez ld meacuteg SCHERMAIER Materia 104 BRETONE Fondamenti 72-73 A fordiacutetaacutes egyeacuteb vonatkozaacutesokban valoacute helyesseacutegeacutenek eacutes eacutertő voltaacutenak alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz ld LIDDELL ndash SCOTT s vv εὐπειθὴς eacutes εὐτρεπής 26 Elmeacutelkedeacutesek 5 32 bdquoMilyen a finom kiművelt leacutelek Ismeri a kezdetet eacutes a veacuteget a mindenseacuteg anyagaacutet aacutethatoacute eacutertelmethelliprdquo ndash ebben a szoumlvegben az rsquoanyagaacutetrsquo a goumlroumlg eredeti szerint ismeacutet οὐσίας vagyis az előző jegyzetben mondottakra reflektaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy ebben a vonatkozaacutesban a fordiacutetoacute egyedi eacutertelmezeacuteseacuteről van szoacute 27 Ld Elmeacutelkedeacutesek 7 23 bdquoA mindenseacuteg termeacuteszete a mindenseacuteg anyagaacuteboacutel akaacuter viaszboacutel iacuteme lovat formaacutelthelliprdquo Vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 183 Ez tehaacutet egy arroacutel szoacuteloacute aacutelliacutetaacutes hogy a mindenseacuteget iraacutenyiacutetoacute eacutertelem kormaacutenyzaacutesa joacute Hasonloacute aacutelliacutetaacutessal kezdi Arisztoteleacutesz is a Nikomakhoszi Etikaacutet Vouml Nic Eth 1094a Minden mesterseacuteg (τέχνη) eacutes minden vizsgaacuteloacutedaacutes (μέθοδος) de eacuteppuacutegy minden cselekveacutes (πρᾶξίς) eacutes elhataacuterozaacutes (προαίρεσις) is nyilvaacuten valami joacutera (ἀγαθοῦ) iraacutenyul tehaacutet helyes az a megaacutellapiacutetaacutes hogy bdquojoacute (καλῶς) az amire minden iraacutenyulrdquo (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesa Euroacutepa Kiadoacute Budapest 1997) 28 Ld Elmeacutelkedeacutesek 6 40 bdquoMinden geacutep szerszaacutem edeacuteny ha rendelteteacuteseacutenek eleget tesz joacute meacuteg ha keacutesziacutetője nincs is jelen A termeacuteszet aacutetfogta alkotaacutesokban azonban bennuumlk is marad az őket leacutetrehozoacute erő Tehaacutet annaacutel inkaacutebb tisztelned kell a termeacuteszetet abban a meggyőződeacutesben hogy ha koumlvetkezetesen akarata szerint eacutelsz minden szaacutendeacutekod szerint igazodik Eacuteppen iacutegy a mindenseacutegben is minden a vilaacutegeacutertelem szaacutendeacuteka szerint toumlrteacutenikrdquo Vouml reacuteszletesen HADOT Citadelle inteacuterieure 183 Ugyanezt aacutelliacutetja Pizzorni is a sztoikusok jogfelfogaacutesa kapcsaacuten minden jog alapja a termeacuteszet mint mindenek koumlzoumls anyja csak ebben eacutes ez aacuteltal leacutetezhet az eacutertelem mint immanens eacutes egyetemes toumlrveacuteny ndash ez mint abszoluacutet princiacutepium kelti eacuteletre a mindenseacuteget eacutes ez az emberi leacutelek esszenciaacuteja is Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a termeacuteszet szerint eacutelni annyit tesz mint ereacutenyesen eacutelni Vouml PIZZORNI Diritto naturale 80-81 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean LONG Hellenistic Philosophy 144 151 29 Ld Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquoMert semmi nem teszi nemesebbeacute a lelket mint ha valaki az eacutelet jelenseacutegeit moacutedszeresen eacutes taacutergyilagosan tudja vizsgaacutelni eacutes mindig uacutegy tudja szemuumlgyre venni őket hogy vilaacutegosan laacutetja a dolgok melyik rendjeacutehez tartoznak mire hasznaacutelhatoacutek mi az eacuterteacutekuumlk az oumlsszesseacuteg mi az egyes ember szempontjaacuteboacutelhelliprdquo Vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 231 30 Ld Elmeacutelkedeacutesek 8 29 Vouml HADOT Citadelle inteacuterieure 231 LIDDELL ndash SCOTT sv ἀξία

15

Amikor tehaacutet a peacutenzzel mint eacuterteacutekmeacuterővel foglalkozunk ndash hasonloacutean a csaacuteszaacuteri

gondolatmenethez ndash ezt a keacuterdeacutest kell elsősorban megvaacutelaszolni Mi az előttem fekvő

dolog valoacutejaacuteban vagyis mi a helye rendelteteacutese eacutes ceacutelja a termeacuteszetben31 A magaacutenjog

szemszoumlgeacuteből keacutet keacuterdeacutes szaacutemiacutet alapvetőnek a bdquoMirdquo eacutes a bdquoHogyanrdquo keacuterdeacutese Az előbbi

a statikaacutera keacuterdez raacute ndash mi az ami a szemuumlnk eleacute keruumllt Mi a helye ennek a jog

rendszereacuteben Az utoacutebbi keacuterdeacutes a dinamikaacuteval foglalkozik ndash hogyan lehet hozzaacutejutni

ahhoz amit a bdquoMirdquo keacuterdeacuteseacutevel egyszer maacuter igyekeztuumlnk azonosiacutetani A csaacuteszaacuteri intelem

nyomaacuten megfogalmazott keacuterdeacutesekkel oumlsszhangban arra kell tehaacutet vaacutelaszt keresni a peacutenz

mint eacuterteacutekmeacuterő kapcsaacuten hogy jogi szempontboacutel mi a peacutenz illetőleg hogy mikeacutent

szerezhetuumlnk tulajdont rajta Keacutet első tekintetre egyszerű keacuterdeacutesről van szoacute amelyek

azonban nem vaacutelaszolhatoacutek meg roumlviden Az alapkeacuterdeacuteseket eleve toumlbb szempontboacutel

elteacuterő kiindulaacutesi alapokroacutel lehet vizsgaacutelni eacutes joacutellehet a kiindulaacutes alapjai kuumlloumlnboumlzőek a

gondolati gyoumlkerek koumlzoumlsek ez a teacuteny pedig az adhatoacute vaacutelaszok milyenseacutegeacutet is

meghataacuterozza Mi toumlbb az alapkeacuterdeacutesek tovaacutebbi reacuteszkeacuterdeacuteseket szuumllnek amelyek

vizsgaacutelata a jobb eacuterthetőseacuteg kedveacuteeacutert mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges Ekkeacutent laacutethatoacute hogy a

peacutenzzel kuumlloumlnoumlsen a peacutenznek a roacutemai dologi jogban betoumlltoumltt szerepeacutevel kapcsolatos

vizsgaacuteloacutedaacutes toumlbb laacutebon aacutell

A peacutenz sokfeacutele vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyakeacutent szolgaacutelhat ndash eacutes szolgaacutelt is ndash mind a koumlzgazdaacuteszok

mind a jogaacuteszok szaacutemaacutera Egy jogi dolgozat kereteacuteben a ceacutelunk elsődlegesen a peacutenz jogi

szempontboacutel toumlrteacutenő bemutataacutesa Ez a ceacutelkitűzeacutes eacuterthető moacutedon nem valoacutesiacutethatoacute meg

aneacutelkuumll hogy bizonyos koumlzgazdasaacutegtani kategoacuteriaacutekat ne hasznaacutelnaacutenk mindezek elleneacutere

azonban őrizkednuumlnk kell attoacutel hogy a peacutenzre vonatkozoacute koumlzgazdasaacutegtani elmeacuteleteknek

akaacuter csak az ismerteteacuteseacutere is vaacutellalkozzunk Az elemzeacutes jogi vetuumllete is szaacutemos

lehetőseacuteget kiacutenaacutel vizsgaacutelhatoacute lenne a peacutenz a peacutenzuumlgyi jog illetve a bankjog koumlreacuteben eacutes

ugyaniacutegy lenne lehetőseacuteg egy taacutegabb oumlsszehasonliacutetoacute magaacutenjogi megkoumlzeliacuteteacutesre is mi

toumlbb a magaacutenjogon beluumll is lehetőseacuteg lenne mind a dologi mind a koumltelmi jogi

vonatkozaacutesok bemutataacutesaacutera Mindezek kapcsaacuten vezeacuterelvuumlnk ndash eacuteppen Marcus Aurelius

intelmei nyomaacuten ndash az egyszerűseacuteg eacutes a moacutedszeresseacuteg ezek jegyeacuteben pedig az emliacutetett

taacutergykoumlroumlkoumln beluumlli ismerteteacutestől eltekintuumlnk Mivel a dolgozat a peacutenz roacutemai jogi

szerepeacutenek a jogaacuteszi gondolkodaacutesmoacutedba aacutegyazott eacutes egyes konkreacutet inteacutezmeacutenyekhez

koumltődő feltaacuteraacutesaacutera tesz kiacuteseacuterletet ekkeacutent uacutegy veacuteljuumlk hogy eme ceacutelkitűzeacutesek

megvaloacutesiacutetaacutesa koumlreacuteben a kevesebb toumlbb sokkal ceacutelravezetőbb a teacutema főkeacutent primer

31 Elmeacutelkedeacutesek 8 11 bdquoMi ez mi előttem van oumlnmagaacuteban veacuteve sajaacutetos alkataacutet tekintve Mi a leacutenyege mi az anyaga Mi a formaacuteloacute oka Mi a feladata a vilaacutegrendben Meddig tartrdquo

16

forraacutesokon alapuloacute megkoumlzeliacuteteacutese amelynek kereteacuteben elsődlegesen annak

megaacutellapiacutetaacutesaacutera kell toumlrekedni hogy az adott jogaacuteszi veacutelemeacutenyek milyen konkreacutet esethez

kapcsoloacutednak Ebből eredően mindig a konkreacutet gyakorlati probleacutema oldalaacuteroacutel kell

megkoumlzeliacuteteni az egyes forraacutesokat hiszen az elmeacuteleti fejtegeteacutesek is toumlbbnyire ezekhez

taacutersulnak Ebben a vonatkozaacutesban felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges kiemelni hogy az elemzett

forraacutesok kapcsaacuten mindig az interpolaacutecioacutementesseacuteg felteveacuteseacuteből indulunk ki32 Emellett

szuumlkseacuteges ugyanakkor az adott teacutema szekunder irodalmaacutenak bemutataacutesa is ehelyuumltt azzal

a megjegyzeacutessel hogy a fő ceacutel a szigoruacutean a teacutemaacutehoz koumltődő szekunder munkaacutek

szisztematikus eacutes ndash lehetőseacuteg szerint ndash reacuteszletes elemzeacutese tovaacutebbaacute ndash szinteacuten a

lehetőseacutegekhez meacuterten ndash ezek egymaacutessal valoacute uumltkoumlzteteacutese Mindezek soraacuten toumlreacutekeny

egyensuacutely fenntartaacutesaacutera is toumlrekszuumlnk a szekunder irodalommal valoacute foglalatoskodaacutes

semmikeacutepp sem mehet a primer forraacutesokra oumlsszpontosiacutetoacute elemzeacutes rovaacutesaacutera hiszen a

roacutemai jog elsősorban a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiboacutel ismerhető meg Eme megaacutellapiacutetaacutessal

nem kiacutevaacutenjuk csoumlkkenteni vagy elvitatni a szekunder szerzőknek a roacutemai jogaacuteszok

veacutelemeacutenyeinek megeacuterteacuteseacuteben eacutes megeacuterteteacuteseacuteben eleacutert eredmeacutenyeit ugyanakkor szilaacuterd

meggyőződeacutesuumlnk hogy a roacutemai jogaacuteszok felfogaacutesaacutet a roacutemai jogaacuteszok egyes

veacutelemeacutenyeiből lehet visszafejteni

III A peacutenz mibenleacutete leacutenyeg eacutes funkcioacutek

1 A peacutenzre vonatkozoacute koumlznapi aacutelliacutetaacutesok

Elsőkeacutent eacuterdemes neacutehaacuteny gondolattal utalni arra hogy mit is eacutertuumlnk rsquopeacutenzrsquo alatt koumlznapi

eacutertelemben Ebben a koumlrben olyan mindennapi aacutelliacutetaacutesokkal lehet talaacutelkozni mint hogy

bdquoXY-nak sok peacutenze vanrdquo vagy bdquoXY-nak van ugyan telke de eacutepiacutetkezeacutesre feluacutejiacutetaacutesra maacuter

nincsen peacutenzerdquo Az előbbi aacutelliacutetaacutes eseteacuteben a peacutenzre toumlrteacutenő utalaacutes igazaacuteboacutel helytelen aki

ezt az aacutelliacutetaacutest teszi minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a peacutenzt a vagyonnal azonosiacutetja vagyis 32 Az interpolaacutecioacutekritika bemutataacutesa eacutes eacuterteacutekeleacutese szempontjaacuteboacutel alapvető jelentőseacutegűek Kaser eacutes Wieacker munkaacutei Ld KASER Methodologie kuumlloumlnoumls tekintettel 80 skk eacutes 94 skk WIEACKER Textkritik 1-40 A keacuterdeacuteshez ld meacuteg aacutettekintő jelleggel a szoumlvegkritikai neacutezetekről SCHILLER Roman law 62-72 kuumlloumlnoumlsen pedig 67-70 a iustinianusi kodifikaacutecioacuteroacutel KASER RPR II 32-40 kuumlloumlnoumlsen pedig az interpolaacutecioacuteroacutel 35-36 Az interpolaacutecioacutes kutatoacutemoacutedszerről ld pl KUNKEL ndash SCHERMAIER Roumlmische Rechtsgeschichte 218-221 FOumlLDI ndash HAMZA 138-139 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 109-111 STEIN A roacutemai jog 170 Emellett az egyes reacuteszteacutemaacutek kutataacutesa soraacuten toumlbben is utalnak az interpolaacutecioacutekritikai neacutezet biacuteraacutelataacutera iacutegy kuumlloumlnoumlsen WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 93 FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 28 KNUumlTEL ZSS RA CXV (1998) 33 skk SIKLOacuteSI Custodia 7-8 tovaacutebbi irodalommal

17

arroacutel koumlzoumll informaacutecioacutet hogy XY-nak jelentős vagyona van amely testet oumllthet

ingatlanok műtaacutergyak eacuterteacutekpapiacuterok valamint termeacuteszetesen szaacutemla- eacutes keacuteszpeacutenz

formaacutejaacuteban is Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes eseteacuteben ugyanakkor maacuter kuumlloumlnbseacuteget teszuumlnk a vagyon

ebből adoacutedoacutean pedig a gazdagsaacuteg keacutet formaacuteja koumlzoumltt Az egyik a nagy mennyiseacutegű

teacutenyleges peacutenz ndash nem jogi eacutertelemben vett ndash birtoklaacutesaacutet jelenti a maacutesik pedig a

vagyonnak olyan szegmentuma amely nem koumlzvetlenuumll peacutenzben aacutell a rendelkezeacutesuumlnkre

de peacutenzben mindenkeacuteppen kifejezhető A keacutet hivatkozott aacutelliacutetaacutesboacutel joacutel laacutethatoacute hogy

koumlznapi eacutertelemben a rsquopeacutenzrsquo kifejezeacutesnek ndash annak szoacutetaacuteri eacutertelmeacutehez keacutepest ndash joacuteval

taacutegabb jelenteacutest tulajdoniacutetunk33

2 A peacutenz fogalma jellemzői

A peacutenz mibenleacuteteacutenek megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges megvizsgaacutelni hogy megadhatoacute-e vagy

legalaacutebbis koumlruumlliacuterhatoacute-e a peacutenz fogalma Maacuter kiindulaacuteskeacutent le kell szoumlgezni hogy a

peacutenzfogalom kereseacutese koumlreacuteben eacutertelmetlen tankoumlnyvszerű definiacutecioacutet keresni34 A legtoumlbb

ami a peacutenz fogalmaacutenak kereseacutese kapcsaacuten elveacutegezhető azoknak a jellemzőknek fogalmi

elemeknek a szaacutembaveacutetele amelyek oumlsszesseacutegekeacutent a peacutenz mint sajaacutetos jellegű leacutetező a

szemuumlnk eleacute keruumll35 Ezen a ponton viszont azonnal le kell szoumlgezni a peacutenz neacutemikeacutepp

maacutest jelent jogi eacutes koumlzgazdasaacutegtani kategoacuteriakeacutent Helyesebben maacutes leacutenyegi jellemzőket

hangsuacutelyoz a jogtudomaacuteny eacutes a koumlzgazdasaacutegtudomaacuteny Megjegyzendő hogy a jog

aacutellaacutespontja ebben a keacuterdeacutesben igen sarkos a jog legalaacutebbis a pozitiacutev teacuteteles jog azt a

taacutergyat tekinti peacutenznek amelyet peacutenz gyanaacutent alkalmaznak Ez a felfogaacutes pedig

nyilvaacutenvaloacutean előfelteacutetelezneacute annak ismereteacutet hogy mit is eacutertuumlnk peacutenz alatt36 Keacuterdeacutes

33 Megjegyzendő hogy hasonloacutean taacuteg eacutertelmű nyelvhasznaacutelattal nem kizaacuteroacutelag a koumlznapi beszeacutedben talaacutelkozhatunk Ha egy peacutenzuumlgyi szakember szaacutejaacuteboacutel elhangzik az a mondat hogy a bdquomuacutelt heacuteten a peacutenzkiacutenaacutelat szűkoumls volt a tőzsdeacutenrdquo akkor nyilvaacutenvaloacute hogy ebben az esetben sem csak a keacuteszpeacutenzre vonatkozik az aacutelliacutetaacutes sokkal inkaacutebb a rendelkezeacutesre aacutelloacute koumllcsoumlntőke-kiacutenaacutelat egeacuteszeacutere Vouml BAacuteCSKAI ndash

HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 15-16 34 Hasonloacutean veacutelekedik Mickwitz bdquoEs gibt unzaumlhlige Definitionen des Begriffes Geld aber keine ist algemein anerkannt wordenrdquo Vouml MICKWITZ Geld und Wirtschaft 10 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően foglal aacutellaacutest Heermann bdquoVersucht man aber all das zu beruumlcksichtigen was Geld in seiner herausgehobenen Bedeutung ausmacht so kommt man zu dem Schluszlig daszlig eine einheitliche Definition schwerlich aufzustellen istrdquo HEERMANN Geld 12 35 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest Bessenyő Andraacutes amikor nagyformaacutetumuacute kandidaacutetusi eacutertekezeacuteseacuteben raacutemutat hogy a peacutenz fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera kizaacuteroacutelag annak funkcioacutein keresztuumll keruumllhet sor Hivatkozik az angolszaacutesz irodalomboacutel eredő de a neacutemet irodalomban is elterjedt megaacutellapiacutetaacutesra Money is what money does Vouml BESSENYŐ A peacutenz 76 (irodalommal) Ezzel egyezően BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 20-21 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 12 36 Vouml HEERMANN Geld 12

18

azonban hogy mindenkeacuteppen meg kell-e eleacutegedni ezzel a meglehetősen leegyszerűsiacutető

pozitiacutev jogi megkoumlzeliacuteteacutessel A vaacutelasz az hogy nyilvaacutenvaloacutean nem mert koumlnnyen

belaacutethatoacute hogy a minket koumlruumllvevő vilaacutegban nem minden egyes leacutetező nyeri a maga

leacutetezeacuteseacutet valamely jogi ndash eacutes főkeacutent nem pozitiacutev jogi ndash norma teacutetelezeacuteseacutetől Eacuterzeacutesuumlnk

szerint ez a peacutenz eseteacuteben is iacutegy van eacutes ennek alaacutetaacutemasztaacutesa ceacuteljaacuteboacutel eacuterdemes

reacuteszletesebb vizsgaacuteloacutedaacutest folytatni

A peacutenzzel kapcsolatosan felsorolhatoacutek egyfelől olyan jellemzők amelyek segiacutetseacutegeacutevel a

peacutenz hozzaacutevetőleg joacutel leiacuterhatoacute maacutesfelől pedig az uacutegynevezett peacutenzfunkcioacutek amelyek

aacuteltal a peacutenz fogalma megadhatoacute37 Előbbi a peacutenz statikaacuteja vagyis azt mutatja meg hogy

mikeacutent jelenhet meg a peacutenz a kuumllső szemleacutelő szaacutemaacutera utoacutebbi pedig a dinamika mint a

peacutenz bdquomozgaacutesformaacuteirdquo38 A statika koumlreacuteben hivatkozhatoacute jellemzők a helyettesiacutethetőseacuteg

vagyis az a teacuteny hogy minden egyes peacutenzdarab homogeacuten tulajdonsaacutegokkal rendelkezik

valamint a tetszeacutes szerinti oszthatoacutesaacuteg a tartoacutessaacuteg illetve eltarthatoacutesaacuteg veacuteguumll a ritkasaacuteg39

Ezeknek a jellemzőknek a felsorolaacutesa nem oumlnmagaacuteeacutert valoacute megleacutetuumlk nyomaacuten valamely

aacuteru taacutersadalmi vagy akaacuter jog aacuteltali elismereacutesre tehet szert leacutenyegeacuteben tehaacutet peacutenzzeacute

vaacutelik40 Az egyik ilyen teacutenyező a tartoacutessaacuteg vagy eltarthatoacutesaacuteg jelentőseacutege abban aacutell hogy

ennek reacuteveacuten a peacutenz a keacutesőbbi gazdasaacutegi forgalomban is igeacutenybe vehető lehet Emellett

igen jelentős a koumlnnyű szaacutelliacutethatoacutesaacuteg mivel ebből eredően baacuterhol kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg

neacutelkuumll felhasznaacutelhatoacute lesz Ezzel egyeneacuterteacutekű talaacuten a veszteseacuteg neacutelkuumlli oszthatoacutesaacuteg

koumlvetelmeacutenye hiszen ennek reacuteveacuten toumlbbfeacutele ciacutemlet előaacutelliacutetaacutesaacutera nyiacutelik moacuted Veacuteguumll de

nem utolsoacute sorban szuumlkseacuteges hogy az eacuterteacuteke koumlnnyen meghataacuterozhatoacute legyen41 Ezek

azok a jellemzők amelyek megleacutete eseteacuten baacutermilyen dolog megfelelő koumlzvetiacutető eszkoumlz

(Zwischenware intermediate commodity numeacuteraire peacutenzaacuteru) lehet az ilyet egyre

inkaacutebb csak csereeszkoumlzkeacutent fogjaacutek hasznaacutelni amely folyamat veacutegeacuten kiemelkedik az

aacuteruk hagyomaacutenyos csoportjainak koumlreacuteből eacutes peacutenzzeacute vaacutelik42 A ritkasaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutet

37 HEERMANN Geld 12-13 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 10 BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 20 38 Vouml BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 20-21 A szerzők veacutelemeacutenye szerint valamely peacutenzaacuteru akkor vaacutelik peacutenzzeacute amennyiben a hagyomaacutenyosan felfogott peacutenzfunkcioacutek koumlzuumll legalaacutebb kettő eacuterveacutenyesuumll valamely peacutenzaacuteru vonatkozaacutesaacuteban 39 Vouml MOMMSEN Geschichte VI BORCHERT Geld und Kredit 1 Hasonloacutean DOBECK ndash ELLIOTT Money 2 40 Vouml HEERMANN Geld 16 41 Vouml MICKWITZ Geld und Wirtschaft 11 42 Schermaier egy Paulus-veacutelemeacutennyel oumlsszefuumlggeacutesben (Paul D 18 1 1 pr [33 ad ed]) eacuteppen a szoumlvegből vonja le azt a koumlvetkezteteacutest hogy a peacutenzgazdaacutelkodaacutes kialakulaacutesaacuteban elengedhetetlen leacutepeacutes ugyan valamely dolog eacuterteacutekmeacuterő ceacuteljaacutera valoacute kivaacutelasztaacutesa ebből peacutenz azonban akkor lesz ha ez forma publicaacutevaacute vaacuteli tekintet neacutelkuumll a hordozoacute anyag teacutenyleges eacuterteacutekeacutetől Vouml SCHERMAIER Materia 26-27 Keacuterdeacuteses marad ugyanakkor hogy a forma publica kapcsaacuten mit is eacutertuumlnk publica alatt hiszen maacutes-maacutes koumlvetkezteteacutesekre juthatunk ha publicaacutet az aacutellammal azonosiacutetjuk illetőleg ha publica alatt azt eacutertjuumlk ahogy Cicero megkoumlzeliacuteti a res publicaacutet (Cic re p 1 39)

19

veacutelemeacutenyuumlnk szerint inkaacutebb rsquokorlaacutetossaacutegrsquo eacutertelemben kell felfogni Igaz hogy a peacutenzkeacutent

hasznaacutelt aacuteru ritka kell hogy legyen ugyanakkor a forgalomban kellő mennyiseacuteg kell

hogy rendelkezeacutesre aacutelljon belőle Ekkeacutent a ritkasaacuteg helyett a korlaacutetossaacutegot jelen esetben

akkeacutent kell eacuterteni hogy a rendelkezeacutesre aacutelloacute peacutenzaacuteru mennyiseacutege eacuteppen kellő meacuterteacutekben

ritka ezaacuteltal egyensuacutelyi helyezet alakul ki az adott peacutenzaacuterura vonatkozoacute kereslet eacutes

kiacutenaacutelat koumlzoumltt Ha tuacutelzottan ritka az adott peacutenzaacuteru akkor maacutes peacutenzaacuterut keresnek helyette

mivel az eleacuterhetőseacutege korlaacutetozott koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem koumlnnyiacuteti a forgalmat hanem

tovaacutebbi bonyodalmakat szuumll Ha ugyanakkor tuacutelzott mennyiseacuteg van jelen a gazdasaacutegban

akkor nagyon felhiacutegul a peacutenzaacuteru eacutes nem lesz keacutepes aacuteltalaacutenos egyeneacuterteacutekeskeacutent illetőleg

csereeszkoumlzkeacutent funkcionaacutelni43 Feltűnhet hogy a felsorolaacutesboacutel hiaacutenyzik a

helyettesiacutethetőseacuteg A jellemzők koumlreacuteben azeacutert nem ejtettuumlnk szoacutet roacutela reacuteszletesebben

mert ndash mint azt keacutesőbb laacutetni fogjuk ndash eacuteppen a helyettesiacutethetőseacuteg a meacuterleg nyelve a

helyettesiacutethetőseacutegből mint jellemzőből adoacutedik a peacutenz csereeszkoumlzkeacutent valoacute hasznaacutelata

ami viszont maacuter a peacutenzfunkcioacutek keacuterdeacuteseacutehez vezet a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő csere- eacutes forgalmi

eszkoumlz fizeteacutesi eszkoumlz megtakariacutetaacutesi (kincskeacutepző) eszkoumlz funkcioacutejaacutenak mikeacutenti

eacutertelmezeacuteseacutehez44

3 Peacutenzfunkcioacutek

Ami most maacuter a fentebb emliacutetett peacutenzfunkcioacutekat illeti amikor a peacutenznek az ilyen

funkcioacutek aacuteltal meghataacuterozott fogalmi megragadaacutesaacutera teszuumlnk kiacuteseacuterletet első leacutepeacuteskeacutent

kiindulhatunk abboacutel a materiaacutelis eacutertelemben vett aacuteruboacutel amely egy adott koumlzoumlsseacutegben

(taacutersadalomban) csereeszkoumlzkeacutent szolgaacutel eacutes ezt az aacuterut kell megkoumlzeliacutetenuumlnk a peacutenz aacuteltal

betoumlltoumltt funkcioacutekon keresztuumll Ha ugyanis eme funkcioacutek tuumlkreacuteben vizsgaacuteljuk a peacutenzt raacute

kell joumlnnuumlnk hogy a csereeszkoumlzkeacutent hasznaacutelt aacuteru ebbeacuteli minőseacutege ha nem is

leacutenyegtelen de legalaacutebbis maacutesodlagos a koumlzeacuteppontban az aacutell hogy a peacutenz aacuteruk eacutes

szolgaacuteltataacutesok csereeacuterteacutekekeacutent elleneacuterteacutekekeacutent szolgaacutel vagyis baacutermilyen adaacutesveacutetel

43 Hasonloacutean MOMMSEN Geschichte VI 44 A helyettesiacutethetőseacuteg Mommsenneacutel is inkaacutebb jellemzőkeacutent jelenik meg ld MOMMSEN Geschichte VII Bessenyő ndash joggal ndash eacutelesen kritizaacutelja a kincskeacutepző funkcioacutenak a hagyomaacutenyos koumlzgazdasaacutegtan aacuteltali hangsuacutelyozaacutesaacutet mivel egyfelől baacutermilyen eacuterteacutekaacutelloacute vagyontaacutergy alkalmas lehet a kincskeacutepzeacutesre maacutesfelől pedig egy suacutelyos gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg idejeacuten eacuteppen a peacutenz lesz az ami a lehető legkeveacutesbeacute alkalmas a kincskeacutepzeacutesre Ld reacuteszletesen BESSENYŐ A peacutenz 122-123

20

taacutergyaacutet keacutepezhető aacuterura illetőleg szolgaacuteltataacutesra elcsereacutelhető45 Keacutetseacutegtelenuumll helytaacutelloacute

ezzel kapcsolatosan Bessenyő azon megaacutellapiacutetaacutesa hogy a peacutenz csereeszkoumlzkeacutent valoacute

felfogaacutesa egyeacutertelműen a koumlzgazdasaacutegtan terreacutenumaacuteba tartozik46 Amikor ugyanis a

peacutenzt csereeszkoumlzkeacutent fogjuk fel akkor azokban a vagyonmozgaacutesokban amelyeket a jog

jogokat eacutes koumltelezettseacutegeket keletkeztető moacutedosiacutetoacute vagy megszuumlntető uumlgyletekkeacutent

kezel a koumlzgazdasaacutegtan egyseacutegesen cserefolyamatokat laacutet Ekkeacutent tehaacutet koumlzgazdasaacutegi

szempontboacutel a peacutenz ugyanolyan aacuteru mint baacutermely maacutesik ami viszont az oumlsszes toumlbbi aacuteru

koumlzuumll kiemeli az eacuteppen az aacuteltalaacutenos csereeszkoumlz volta47 Kaser nem a peacutenz fungibilis

voltaacutet hangsuacutelyozza elsődlegesen hanem azt a teacutenyt hogy a peacutenznek eacuterteacuteke van amely

eacuterteacuteket egy bizonyos peacutenznemben szokaacutes meghataacuterozni48 Ez utoacutebbi elgondolaacutes a modern

magaacutenjogi irodalomban is megjelenik Kolosvaacutery Baacutelint az eacuterteacutekkel biacuteroacute dolgok

kategoacuteriaacutejaacuten beluumll kuumlloumln kiemeli a peacutenzt amely csereviszonyokban csereeacuterteacutek gyanaacutent

szerepel joacutellehet Lenkovics raacutemutat arra hogy csereeacuterteacutekkeacutent elvben baacutermely maacutes dolog

is alkalmazhatoacute49 Joacutel laacutethatoacute hogy mind Kolosvaacutery mind Lenkovics egyenlőseacutegjelet

tesz a csereeszkoumlz eacutes az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacutek koumlzeacute mindazonaacuteltal Lenkovics teszi ezt

azzal a megaacutellapiacutetaacutessal hogy a peacutenz ebbeacuteli ndash tudniillik csereeszkoumlzkeacutent valoacute ndash

alkalmassaacutegaacutet eacuteppen az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacuteja adja mivel a peacutenz bdquosajaacutetsaacutegainaacutel fogva

minden dologeacutert aequivalenskeacutent elfogadhatoacute mert hasznaacutelhatoacutesaacutega mindenkire neacutezve

teljesen egyformardquo50 Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a peacutenz koumlzgazdasaacutegtani szemleacuteleteacutenek

egyes elemei jogi szempontboacutel is relevaacutensak mivel meacuteg ha a peacutenzt a lehető legszűkebb

pozitiacutev jogi eacutertelemben akkeacutent fogjuk is fel mint a forgalomban az aacutellam aacuteltal elismert

45 Ezzel egyezően ld KASER Das Geld 169 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 10 Maacutes keacuterdeacutes persze hogy ebben az aacutelliacutetaacutesban a peacutenz jellemzői eacutes funkcioacutei egybemosoacutednak hiszen egy ilyenformaacuten megfogalmazott aacutelliacutetaacutes kereteacuteben a peacutenz helyettesiacutethetőseacutege mint jellemző koumlvetkezmeacutenykeacutent vonja maga utaacuten hogy a peacutenzt csereeszkoumlzkeacutent fogjaacutek felhasznaacutelni 46 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 119 47 BESSENYŐ A peacutenz 119-120 Megaacutellapiacutetaacutesa szerint a peacutenz fizeteacutesi eszkoumlzkeacutent valoacute valamint csereeszkoumlzkeacutent valoacute felfogaacutesa leacutenyegeacuteben ugyanazt a peacutenzfunkcioacutet jeleniacutetik meg csupaacuten az egyik jogi a maacutesik koumlzgazdasaacutegtani megkoumlzeliacuteteacutesből Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a keacutet funkcioacute egymaacutestoacutel valoacute elkuumlloumlniacuteteacutese teljesseacuteggel indokolatlan eacutes szuumlkseacutegtelen is Vouml BESSENYŐ A peacutenz 121-122 48 KASER Das Geld 169 49 KOLOSVAacuteRY 23 LENKOVICS Dologi jog 44 50 KOLOSVAacuteRY 23 Ezzel egyezően foglal aacutellaacutest Heermann is aki a peacutenznek eme csereeszkoumlz funkcioacutejaacuteboacutel vagyis abboacutel a jellemzőből hogy a peacutenz aacuteruk ekvivalensekeacutent szolgaacutel (bdquohellip Geld ist Aumlquivalent von Guumlternhelliprdquo) vonja le azt a koumlvetkezteteacutest hogy a peacutenz nem egyedi aacuteru sokkal inkaacutebb egy efoumlloumltt aacutelloacute csereeszkoumlznek tekintendő (bdquohellipes ist zugleich auch als uumlberindividuelles Tauschmittel anzusehenrdquo) Eacuteppen ebből adoacutedoacutean vaacutelik lehetőveacute hogy a csereacutet mint reaacutelaktust ndash jogi szempontboacutel ndash keacutet oumlnaacutelloacute tiacutepusra osszuk fel Az egyik a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett csere amelynek soraacuten a vagyontaacutergyak csereeacuterteacutekeacutenek meghataacuterozaacutesa majd pedig a vagyontaacutergyak aacutetadaacutesa keruumll sor a maacutesik pedig az indirekt csere amikor aacuteru eacutes peacutenz csereacutelnek gazdaacutet ami nem maacutes mint az adaacutesveacutetel Vouml HEERMANN Geld 13-14 Maacuter ehelyuumltt utalni kell raacute hogy hasonloacute felfogaacutessal a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban is talaacutelkozhatunk ndash ld pl Gai 3 141 Paul D 18 1 1 pr (33 ad ed) amint Nerva eacutes Proculus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezi Ezzel egyezően WALKER Money 2 BESSENYŐ A peacutenz 122

21

peacutenzjelet akkor is szuumlkseacuteg van a peacutenzfunkcioacutek ilyeteacuten meghataacuterozaacutesaacutera annaacutel is inkaacutebb

hiszen maga az aacutellam is csak ezek aacuteltal keacutepes az emliacutetett peacutenzjel tulajdonsaacutegait

meghataacuterozni Heermann akkeacutent kritizaacutelja ezt a szűk eacutertelemben vett peacutenzfelfogaacutest hogy

azon tuacutelmenően hogy ez a szűkiacuteteacutes egy oumlsszetettebb elgondolaacutes megalapozaacutesaacutet eleve

kizaacuterja immanens hibaacutet is tartalmaz jelesuumll olyan eszkoumlzkeacutent kezeli a peacutenzt amelynek

egyeduumlli ceacutelja eacutes leacutenyege tartozaacutesok kiegyenliacuteteacutese eacutes koumlveteleacutesek eacuterveacutenyesiacuteteacutese

Ugyanakkor eacuteppen ennek a kettőnek a teacutenyleges tartalmaacuteroacutel tehaacutet magaacuteroacutel a peacutenzről ez a

megkoumlzeliacuteteacutes semmit sem mond51 Ezen a ponton szuumlkseacuteges reacuteszletesebben utalni

Bessenyő Andraacutes neacutezeteacutere aki szerint a peacutenz nem maacutes mint likvid eacuterteacutekjog52 Ez annyit

51 Vouml HEERMANN Geld 13 bdquohellip uumlber den Inhalt von Schuld und Zahlung also uumlber das Geld an sich wird dagegen keine Aussage getroffenrdquo Maacuter ezen a ponton jelezni kell hogy a Heermann aacuteltal hasznaacutelt rsquoGeld an sichrsquo kifejezeacutes nagyfokuacute hasonloacutesaacutegot mutat a filozoacutefiaacuteban Kant aacuteltal hasznaacutelt rsquoDing an sichrsquo kategoacuteriaacutejaacuteval ami joggal nevezhető az idealista filozoacutefia egyik sarokkoumlveacutenek A tovaacutebbiakban a dolog mibenleacuteteacutenek taacutergyalaacutesa soraacuten eacuteppen ettől a kanti eacutertelemben vett dologtoacutel (Ding) elvaacutelasztva szeretneacutenk arra vaacutelaszt talaacutelni hogy a roacutemai jogaacuteszok szaacutemaacutera mit jelentett a dolog a maga valoacutesaacutegaacuteban Ezen tuacutelmenően az a neacutezet amely a peacutenzt Geldschuld formaacutejaacuteban aacutelliacutetja a koumlzeacuteppontba Savigny neveacutehez fűződik aki a peacutenz fogalmaacutet eredendően a vagyon fogalmaacutehoz koumlti Az elmeacutelet jelentőseacutege abban aacutell hogy a XIX szaacutezadi magaacutenjogtudomaacutenyban a peacutenzre illetőleg annak koumltelmi jogi vonatkozaacutesaira vonatkozoacute doktriacutena megfogalmazaacutesa egyeacutertelműen Savigny neveacutehez koumlthető aki a koraacutebban emliacutetett vagyon fogalmaacutet akkeacutent iacuterja le mint olyan magaacutenjogi hatalmat amely az egyes szemeacutelyeket a kuumllvilaacuteg bizonyos taacutergyai felett megilleti (Vouml SAVIGNY System I 339-340) Ehhez a vagyonfogalomhoz koumltődik Savigny neacutezete szerint a peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő amely kettős funkcioacuteval biacuter egyfelől az egyes vagyonalkatreacuteszek eacuterteacutekeacutenek meacutereacuteseacutere szolgaacuteloacute eszkoumlz maacutesfelől pedig ndash eacuteppen az előbbi funkcioacuteboacutel eredően ndash baacutermely vagyonalkatreacutesz eacuterteacutekeacutenek megjeleniacuteteacuteseacutere is keacutepes Mindebből adoacutedik egy magaacutenjogi keacutepesseacuteg egy hatalom arra neacutezve hogy egy adott szemeacutely valamely dolgot megszerezhessen Ezt a magaacutenjogi hatalmat nevezi Savigny peacutenznek Ld SAVIGNY Obligationenrecht I 404-406 Aacutettekintő jelleggel emliacuteti HEERMANN Geld 14 Megjegyzendő hogy Savigny a peacutenz kapcsaacuten a maacutesodik funkcioacutet tartotta leacutenyegesebbnek eacuterteacutekmeacuterőkeacutent azonban a peacutenz egy tekintet alaacute esik maacutes meacutereacutesi eszkoumlzoumlkkel mint amilyen peacuteldaacuteul a rőf vagy a font Utoacutebbiak relatiacutev eacuterteacutekmeacuterő jellege abban aacutell hogy ugyanazon dolog elteacuterő mennyiseacutegeinek oumlsszehasonliacutetaacutesa minden tovaacutebbi neacutelkuumll lehetseacuteges aacuteltaluk A peacutenz ezzel szemben abszoluacutet eacuterteacutekmeacuterő mivel alkalmas kuumlloumlnfeacutele taacutergyak eacuterteacutekeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera is (Vouml SAVIGNY Obligationenrecht 405) Eacuterdekes hogy egyeacuteb tradicionaacutelisan a peacutenzt azonosiacutetoacute jellemzőket mint peacuteldaacuteul a csereeszkoumlz funkcioacute Savigny egyaacuteltalaacuten nem is emliacutet Savigny elmeacuteleteacutehez reacuteszletesen ld KIEFNER Geld und Geldschuld 27-54 52 Bessenyő az rsquoeacuterteacutekjogrsquo kifejezeacutest a Kaser aacuteltal egy tanulmaacutenyaacuteban hasznaacutelt rsquoWertrechtrsquo megfelelőjekeacutent hasznaacutelja (Vouml MAX KASER Das Geld im Sachenrecht In AcP 143 [1937] 8 Hivatkozza BESSENYŐ A peacutenz 67) Kaser azonban akkeacutent koumlzeliacuteti meg a Wertrecht fogalmaacutet hogy minden olyan jogot ebbe a koumlrbe utal aminek a leacutenyege meghataacuterozott eacuterteacutekmennyiseacuteg aacutetruhaacutezaacutesa vagyis leacutenyegeacuteben fizeteacutesi jogkeacutent fogja fel az eacuterteacutekjogokat aminek koumlvetkezteacuteben a peacutenz feletti tulajdonjog eacuteppuacutegy a Wertrecht fogalma alaacute tartozik mint a peacutenzre iraacutenyuloacute koumlveteleacutesi jog Bessenyő ezzel szemben a jogosult javaacutera vagyoni poziacutecioacutet biztosiacutetoacute jogok (vagyoni jogok) koumlzuumll csak azokat tekinti eacuterteacutekjognak amelyek immateriaacutelis vagyoni előnyt biztosiacutetanak a jogosult szaacutemaacutera tehaacutet neacutevlegesen meghataacuterozott eacuterteacutekmennyiseacutegeket utalnak a jogosult vagyonaacuteba Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem tekinti eacuterteacutekjognak azokat a vagyoni jogokat amelyek valamely dolog feletti magaacutenjogi eacutertelemben vett hatalom gyakorlaacutesaacutera vagy szolgaacuteltataacutes teljesiacuteteacuteseacutenek koumlveteleacuteseacutere iraacutenyulnak hiszen ndash indokolaacutesa szerint ndash az eacuterteacutek ezekben az esetekben mindoumlssze folyomaacutenya a jog tartalmaacutenak Reacuteszletesen ld BESSENYŐ A peacutenz 65-67 Megjegyzendő hogy a magyar magaacutenjogi terminoloacutegiaacuteban az eacuterteacutekjog kifejezeacutes hasznaacutelata neacutemikeacutepp zavaroacute lehet ugyanis az eacuterteacutekjog kategoacuteriaacutejaacutet aacuteltalaacuteban az idegen dologbeli jogokon beluumll szokaacutes hasznaacutelni akkeacutent hogy ez utoacutebbi koumlrben leacuteteznek aacutellagjogok eacutes eacuterteacutekjogok Az aacutellagjogok jogosultja egy maacutes tulajdonaacuteban aacutelloacute dolog hasznaacutelataacutera jogosult amely hasznaacutelatot a tulajdonos koumlteles tűrni Ehhez keacutepest az eacuterteacutekjog leacutenyege abban aacutell hogy bdquoa jog valamely vagyoneacuterteacuteknek a jog taacutergyaacuteboacutel leendő megszerzeacuteseacutere eacutes biztosiacutetaacutesaacutera iraacutenyulrdquo Vouml LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 33 269 Ezeacutert kuumlloumlnoumlsen fontos annak hangsuacutelyozaacutesa hogy Bessenyő az eacuterteacutekjog kifejezeacutest Kaser munkaacutessaacutega nyomaacuten hasznaacutelja

22

tesz hogy egyfelől a peacutenz jogosultja valamely neacutevleges eacuterteacuteket a vagyonaacuteba szaacutemiacutethat

maacutesfelől pedig baacutermely vele elszaacutemolaacutesi viszonyban aacutelloacute szemeacutelytől koumlvetelheti hogy

az adott elszaacutemolaacutesi viszony kereteacuteben a peacutenzt mint likvid eacuterteacutekjogot erre a szemeacutelyre

aacutetruhaacutezhassa vagyis fizessen vele53 Koumlveteleacuteseacutenek alapja az a teacutenyező lesz amit

aacuteltalaacuteban a rsquotoumlrveacutenyes fizetőeszkoumlzrsquo kategoacuteriaacutejaacuteval szokaacutes visszaadni aki a fizeteacutes

ciacutemzettje nem utasiacutetja vissza a fizeteacutest valamint nem is győződik meg előzetesen a

fizeteacutesi eszkoumlzkeacutent felkiacutenaacutelt joacuteszaacuteg piaci eacuterteacutekeacuteről54 Mindennek a koumlvetkezmeacutenye az

lesz hogy a hivatkozott viszonyban magaacutet a likvid eacuterteacutekjogot eacuteppen az azt aacutetruhaacutezoacute

szemeacutely javaacutera kell beszaacutemiacutetani meacutegpedig a likvid eacuterteacutekjog neacutevleges eacuterteacutekeacutenek

megfelelően55 Maacuterpedig a neacuteveacuterteacutek meghataacuterozaacutesa a peacutenz vonatkozaacutesaacuteban kizaacuteroacutelag jogi

momentum a jog keletkezteti a neacuteveacuterteacuteket mint ahogy az eacuterteacutekjogot magaacutet is hiszen itt

nem egy objektiacuteve leacutetező tulajdonsaacuteg (suacutely teacuterfogat) meacutereacutes aacuteltal toumlrteacutenő deklaraacutelaacutesaacuteroacutel

van szoacute Az eacuterteacutekjog a jog konstitutiacutev aktusa reacuteveacuten joumln leacutetre meghataacuterozva azt a konkreacutet

eacuterteacutekmennyiseacuteget amelyet a jogosult a vagyonaacuteba tartozoacutenak szaacutemiacutethat56 Mindoumlssze

egyetlen keacuterdeacutes marad nyitva ebben a gondolatmenetben meacutegpedig az hogy milyen jog

melyik jog hozza leacutetre az eacuterteacuteket Vajon az eacuterteacutek kizaacuteroacutelag az ember alkotta pozitiacutev jog

szuumllemeacutenye Leacutetezik-e eacuterteacutek maacuter az ember alkotta jog előtt is57 Bessenyő is eacuteppen erről

az oldalroacutel koumlzeliacuteti meg a peacutenzt a peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő az első megjeleneacutesi formaacuteja

annak az eacuterteacutekskaacutelaacutenak amelyen a jogosult szaacutemaacutera immateriaacutelis vagyoni előnyt

biztosiacutetoacute eacuterteacutekjog eacuterteacutekeacutenek meacutereacutese megtoumlrteacutenik58 Ami mindenesetre meglaacutetaacutesa szerint a

peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő specialitaacutesaacutet adja az eacuteppen az a teacuteny hogy a peacutenzoumlsszegből meacuteg

nem vonhatoacute le koumlvetkezteteacutes a keacutepviselt vaacutesaacuterloacuteerőre neacutezve ugyanis a peacutenzoumlsszeg

csupaacuten egy nominaacutelis eacuterteacuteket jeleniacutet meg vagyis az eacuterteacutekjog azaacuteltal keletkezik hogy a

jog meghataacuterozza azt Az egyeacuteb vagyoni jogok pedig az eacuterteacutekeleacutes nyomaacuten peacutenzben

53 Ld BESSENYŐ A peacutenz 73 54 Vouml BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 17 55 Ld BESSENYŐ A peacutenz 73-74 56 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 68-69 Veacuteguumll maga Heermann is leacutenyegileg hasonloacute koumlvetkezteteacutesre jut amikor a peacutenzhez koumltődő taacutersadalmi illetőleg aacutellami elismertseacuteget hasonliacutetja oumlssze Az egybeveteacutes eredmeacutenyekeacutent raacutemutat hogy a keacutet neacutezet eleacuteggeacute hasonloacute egymaacuteshoz az előbbi szerint az a peacutenz amit a taacutersadalom az utoacutebbi szerint pedig amit az aacutellam peacutenznek ismer el Vagyis mindkeacutet neacutezet az elismertseacuteget tekinti a peacutenz mivoltaacutet meghataacuterozoacute sarokkőnek aacutem nem szabad elfelejteni hogy a peacutenz eacuterteacutekjellel toumlrteacutenő ellaacutetaacutesa tehaacutet az egyes peacutenzdarabok neacuteveacuterteacutekeacutenek meghataacuterozaacutesa az aacutellam privileacutegiuma Vouml HEERMANN Geld 16 Hasonloacutean MOMMSEN Geschichte VI-VII 57 Ez a keacuterdeacutes leacutenyegeacuteben Mommsen megkoumlzeliacuteteacuteseacuteből is koumlvetkezik Reacuteszletesen ld MOMMSEN Geschichte VII Maacutes keacuterdeacutes hogy ebben a vonatkozaacutesban Mommsen is azt az aacutellaacutespontot keacutepviseli hogy az eacuterteacutekkifejezeacutes minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean jogalkotoacutei aktus eredmeacutenye kell hogy legyen Ld MOMMSEN Geschichte VII Ugyanakkor nem tagadja a termeacuteszeti toumlrveacuteny szerepeacutet sem az eacuterteacutekviszonyokkal oumlsszefuumlggeacutesben Vouml MOMMSEN Geschichte VIII-IX 58 BESSENYŐ A peacutenz 67-68

23

kifejezhetőveacute vaacutelnak Leacutenyegeacuteben tehaacutet a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő funkcioacuteja koumlreacuteben egy a jog

aacuteltal leacutetesiacutetett mennyiseacuteg59 Azonban az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacute a metallista felfogaacutesuacute60

Roacutemaacuteban kicsit maacuteskeacutepp eacuterveacutenyesuumllt mivel a peacutenzt meghataacuterozott feacutemmennyiseacuteggel

azonosiacutetottaacutek Roacutemaacuteban a Kre IV szaacutezad veacutegeacutet megelőzően egyaacuteltalaacuten nem leacutetezett vert

peacutenz eacutes bdquokuumllfoumlldirdquo eredetű peacutenzek sem voltak forgalomban a roacutemai gazdasaacuteg ebben az

aacutellapotaacuteban tehaacutet nem peacutenzalapuacute hanem naturaacutelis gazdasaacuteg volt61 Bronz- eacutes ezuumlstpeacutenz a

Kre III szaacutezad elejeacutetől fogva leacutetezett Roacutemaacuteban Kre 269-268-ban keruumlltek

bevezeteacutesre62 Mindez azonban taacutevolroacutel sem jelenti azt hogy Roacutemaacuteban ne lett volna jelen

a peacutenz maacuter koraacutebban is az aes rude volt forgalomban amelyen mindoumlssze az eredeteacutere

vonatkozoacute jeloumlleacutes tehaacutet nem neacuteveacuterteacutekjel volt megtalaacutelhatoacute63 Keacutesőbb a

peacutenzgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes gazdasaacutegi szerkezetvaacuteltaacutessal jaacutert egyuumltt amely

peacutenzgazdaacutelkodaacutes azonban egyaacuteltalaacuten nem volt stabil64 Mint arra maga Winkel is

raacutemutat a gazdasaacutegi vaacutelsaacutegoknak nagy valoacutesziacutenűseacuteggel komoly hataacutesa lehetett erre a

peacutenzgazdaacutelkodaacutesra65 Talaacuten ez magyaraacutezhatja azt a teacutenyt is hogy a szabiniaacutenus eacutes

prokuliaacutenus iskolaacutek koumlzoumltt ndash mint arroacutel Gaius beszaacutemol (Gai 3 139-141) ndash

veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg volt az adaacutesveacutetel eacutes a csere egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa tekinteteacuteben

Joacutellehet ekkorra maacuter kialakult a peacutenzgazdaacutelkodaacutes meacutegis az előbb emliacutetett forraacutesok

59 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 68-69 Ezzel egyező neacutezetet fejt ki Walker is aki raacutemutat hogy meacutereacutes eseteacuten az oumlsszehasonliacutethatoacutesaacuteg alapja eacuteppen az hogy amit meacuteruumlnk eacutes az amivel megmeacuterjuumlk azonos fajtaacutejuacute legyen ndash ahhoz hogy valaminek a suacutelyaacutet megmeacuterjuumlk szuumlkseacuteges hogy legyen valami olyan aminek suacutelya van Ld WALKER Money 8 60 BESSENYŐ A peacutenz 74 61 Vouml CRAWFORD Coinage 17 CRAWFORD Geld III A W INKEL Das Geld 282 62 CRAWFORD Coinage 19 skk WINKEL Das Geld 283 63 CRAWFORD Coinage 17 skk WINKEL Das Geld 283 Ehhez meacuteg BUumlRGE Geld 130 skk FOumlLDI

Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 225151 64 Joacutel peacuteldaacutezzaacutek ezt a mancipatio koumlreacuteben lezajlott vaacuteltozaacutesok is Ez a res mancipi aacutetruhaacutezaacutesaacutera hasznaacutelatos per aes et libram uumlgylet kuumllsőleg ndash mint azt Gaius (Gai 1 119) iacuterja ndash sziacutenleges adaacutesveacutetel (imaginaira quaedam venditio) volt vagyis a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet eredmeacutenyezte a veacutetelaacuter megfizeteacutese mellett Az uumlgylet per aes et libram mivolta azeacutert kuumlloumlnoumlsen jelentős mivel eredetileg csak a bronz volt hasznaacutelatban (Gai 1 122 bdquo[hellip] olim aereis tantum nummis utebantur [hellip]rdquo) amelyet leszaacutemlaacutelaacutes helyett lemeacutertek (Gai 1 122 bdquo [hellip] qui dabat alicui pecuniam non numerabat eam sed appendebat [hellip]rdquo Utoacutebb azonban fokozatosan aacutetvette a helyeacutet a mancipatio nummo uno amelynek soraacuten elegendő volt a meacuterleget egyetlen bronzdarabbal megpendiacuteteni majd ezt a bronzdarabot aacutetadni az eladoacutenak (Gai 1 119 bdquo[hellip] deinde aere percutit libram idque aes dat ei a quo mancipio accipit quasi pretii loco [hellip]rdquo Ebből kitűnik tehaacutet hogy a peacutenzgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutessel vagyis az eacutermepeacutenz megjeleneacuteseacutevel a bronz lemeacutereacutese feleslegesseacute vaacutelt Ehhez ld meacuteg WINKEL Das Geld 284-285 65 WINKEL Das Geld 286 Ennek peacuteldaacutejakeacutent szolgaacutelhat Cicero tudoacutesiacutetaacutesa Vouml Cic de off 3 80 bdquoGratidianus [hellip] cum praetor esset collegiumque praetorium tribuni plebi adhibuissent ut res nummaria de communi sententia constitueretur iactabatur enim temporibus illis nummus sic ut nemo posset scire quid haberetrdquo Ehhez ld CRAWFORD Coinage 187 sk Hasonloacute olvashatoacute Caesar bdquoDe bello civilirdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban is Ld Caes De bello civ 3 1 2 bdquo[hellip] cum fides tota Italia esset angustior neque creditae pecuniae solverentur constituit ut arbitri darentur per eos fierent aestimationes possessionum et rerum quanti quaeque earum ante bellum fuisset atque eae creditoribus traderenturrdquo Ehhez ld meacuteg BUumlRGE Geld 142 CRAWFORD Coinage 189-193

24

tanuacutesaacutega alapjaacuten laacutethatoacute hogy a taacutersadalmilag bizonytalanabb időszakok a kezdeti

naturaacutelis gazdaacutelkodaacutes szintjeacutere vetetteacutek vissza a roacutemai gazdasaacutegot66 Winkel meglaacutetaacutesa

szerint az előbbi peacuteldaacutehoz hasonloacutean a vindicatio nummorum keacuterdeacuteseacutet koumlzeacuteppontba

aacutelliacutetoacute consumptio eacutes commixtio nummorum probleacutemaacutejaacutenak haacutettere is joacutel magyaraacutezhatoacute

ezzel a gondolatmenettel67 Ebben a vonatkozaacutesban utalni kell arra hogy eme vindicatio

haacutettereacuteben a nagyobb peacutenzoumlsszegek fizeteacuteseacutere vonatkozoacute gyakorlat aacutell jelesuumll a

nummulariusok azon szokaacutesa hogy a peacutenzoumlsszegeket kisebb zacskoacutekban vetteacutek aacutet az

aacutetveacutetelről pedig tesseraacutet aacutelliacutetottak ki68 Ekkeacutent tehaacutet lehetőveacute vaacutelt a peacutenzeacutermeacutek egyedi

azonosiacutetaacutesa Ebben a vonatkozaacutesban Winkel felhiacutevja a figyelmet arra hogy ilyen

szempontboacutel a roacutemai gazdasaacuteg mindig is naturaacutelis gazdasaacuteg volt hiszen a peacutenznek

elsődlegesen a testi jellegeacutet hangsuacutelyoztaacutek69 Ami most maacuter Bessenyő gondolatmeneteacutet

illeti teacutenykeacuterdeacutes ugyan hogy a vagyontaacutergyak eacuterteacuteke ndash a peacutenzen kiacutevuumll ndash egyeacuteb

vagyontaacutergyakban is kifejezhető azonban az eacuterteacutekegyenlőseacuteg ezekben az esetekben

kizaacuteroacutelag attoacutel fuumlgg hogy a felek a konkreacutet uumlgylet koumlreacuteben egyeneacuterteacutekűnek tekintik-e a

csereacutelendő vagyontaacutergyakat70 Mindazonaacuteltal az ilyen eacuterteacutek-oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten

szuumlkseacuteges hogy leacutetezzen egy tertium comparationis valamely olyan aacuteru amely alkalmas

mindkeacutet a csereuumlgyletben reacuteszeltetett vagyontaacutergy eacuterteacutekeacutenek kifejezeacuteseacutere Tehaacutet a

roacutemaiak peacutenzfelfogaacutesa koumlreacuteben az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacute a peacutenzaacuteruhoz (Zwischenware

intermediate commodity numeacuteraire) tapad a peacutenz az lesz amit a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan

ismer elfogad eacutes alkalmaz eacuterteacutekkifejezeacutesre eacutes csereeszkoumlz gyanaacutent71 Mindeme

megfontolaacutesok alapjaacuten a koraacutebban feltett keacuterdeacutesre jelesuumll hogy milyen jog konstituaacutelja

az eacuterteacuteket az alaacutebbi vaacutelasz adhatoacute Bizonyiacutetott hogy a peacutenzgazdaacutelkodaacutes megjeleneacutese

előtt a naturaacutelis aacuterucsere időszakaacuteban is relevaacutens volt a csereuumlgyletben reacuteszeltetett

dolgok eacuterteacuteke hiszen ndash mint az a koraacutebbiakboacutel kideruumllt ndash a csereuumlgylet lebonyoliacutetaacutesaacutera

akkor keruumllt sor ha a reacutesztvevő felek uacutegy veacutelteacutek hogy csereacutelni kiacutevaacutent dolgok eacuterteacuteke

66

BUumlRGE Geld 142 CRAWFORD Coinage 193 WINKEL Das Geld 285-286 67 WINKEL Das Geld 287 Ehhez ld meacuteg KASER Das Geld 181 skk WACKE Zahlung 89 skk 68 Ehhez ld kuumlloumlnoumlsen BERGER Encyclopedic Dictionary s v rsquotessera nummulariarsquo A nummulariusok keacuterdeacuteshez ld meacuteg PETRUCCI Mensam exercere 253 skk FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 226-227 69 WINKEL Das Geld 287 70 BESSENYŐ A peacutenz 70 71 BESSENYŐ A peacutenz 71 Bessenyő az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacutehoz kapcsolja a likviditaacutes kategoacuteriaacutejaacutet is mivel a meghataacuterozott neacuteveacuterteacuteket keacutepviselő eacuterteacutekjog csak akkor biacuter teacutenyleges jelentőseacuteggel amennyiben a jogosult maacutesra ruhaacutezhatja ezt az eacuterteacutekjogot a koumltelezett szemeacutelyeacuteben pedig elfogadaacutesi koumltelezettseacuteg aacutell fenn Vouml BESSENYŐ A peacutenz 72-73 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően foglalnak aacutellaacutest a koumlzgazdaacuteszok is amikor a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő funkcioacuteja kapcsaacuten arra hiacutevjaacutek fel a figyelmet hogy a peacutenz az aacuterkifejezeacuteshez belső eacuterteacutekkel kell hogy rendelkezzen Vouml BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 21 WALKER Money 5 eacutes 8 Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ez a felfogaacutes megegyezik a peacutenzjellemzők koumlzoumltt emliacutetett nagyfokuacute helyettesiacutethetőseacuteg kriteacuteriumaacuteval Vouml MICKWITZ Geld und Wirtschaft 10-11

25

megegyezik A naturaacutelis aacuterucsere viszont maacuter az ember alkotta jog időszaka előtt is

hasznaacutelatban volt vagyis az a felveteacutes amely szerint a jog keletkezteti az eacuterteacuteket uacutegy

eacutertelmezhető ha azt aacutelliacutetjuk hogy az eacuterteacutekteacutetelezeacutes legalaacutebbis a ius gentium sajaacutetossaacutega

Nem kizaacutert persze hogy az ember alkotta jog is eacuteljen az eacuterteacutekteacutetelezeacutes lehetőseacutegeacutevel

ennek azonban akkor van leacutetjogosultsaacutega ha a ius gentium szerinti eacuterteacutekteacutetelezeacutessel

egybevaacuteg72 Minthogy a ius gentium forraacutesa a ius naturale ekkeacutent elvitathatatlan hogy

az eacuterteacutek minden leacutetező immanens reacutesze amelyet az ember felismerni keacutepes

Visszakanyarodva a peacutenz funkcioacuteinak keacuterdeacuteseacutehez minden egybevetve helytaacutelloacutenak

minősiacutethető Kaser ama meglaacutetaacutesa hogy a peacutenz testi megjeleneacuteseacuteben kuumlloumlnleges jellegű

olyan sajaacutetossaacutegokkal biacuter amelyek speciaacutelis helyzetbe hozzaacutek magaacutet a peacutenzt73 Kaser

tehaacutet ndash Mickwitz felfogaacutesaacuteval ellenteacutetben ndash nem a helyettesiacutethetőseacutegben laacutetja a peacutenz fő

sajaacutetossaacutegaacutet hanem abban a teacutenyezőben hogy a peacutenz eacuterteacutekkel biacuter ekkeacutent aacuteruk eacutes

szolgaacuteltataacutesok elleneacuterteacutekekeacutent joumln figyelembe Veacutelemeacutenye szerint a fokozott

helyettesiacutethetőseacuteg ennek csupaacuten folyomaacutenya ez annyit tesz hogy a felcsereacutelhetőseacuteg

helyettesiacutethetőseacuteg nem kizaacuteroacutelag a fajtaacutehoz tartozoacute egyes egyedekre vonatkozik hanem

egyfelől baacutermely maacutes peacutenznem peacutenzdarabjai is alkalmasak ugyanannak az eacuterteacuteknek a

kifejezeacuteseacutere maacutesfelől pedig a meghataacuterozott eacuterteacuteket keacutepviselő egyes peacutenzdarabok

alkalmasak aacuteruk szolgaacuteltataacutesok eacuterteacutekeacutenek kifejezeacuteseacutere is vagyis a peacutenz a forgalomban

aacuteltalaacutenos eacuterteacutekmeacuterőkeacutent is reacuteszt vesz74 Ami Mickwitz neacutezeteacutet illeti tuumlzetesebb vizsgaacutelat

utaacuten nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelhat hogy a helyettesiacutethetőseacuteg Mickwitz neacutezete szerint sem

elsődleges de legalaacutebbis semmikeacuteppen sem kizaacuteroacutelagos jellemzője a peacutenznek főkeacutent

azeacutert mivel meglaacutetaacutesa szerint pusztaacuten a helyettesiacutethetőseacuteg aacuteltal valami meacuteg nem vaacutelik

peacutenzzeacute az aacuteltala hasznaacutelt plasztikus kifejezeacutessel eacutelve mindoumlssze egy Zwischenware

(intermediate commodity) lesz ez meacuteg nem peacutenz de funkcioacutei alapjaacuten nagyon koumlzel aacutell a

72 A ius gentium kapcsaacuten legyen eleacuteg annyit jelezni hogy ezt a roacutemaiak is akkeacutent eacutertelmezteacutek mint quod vero naturalis ratio inter omnes homines constituit ekkeacutent quo gentes humanae utuntur (vouml Gai 1 1 Inst 1 2 1 Ulp D 1 1 1 4 [1 inst]) Egyfajta termeacuteszetes rendnek az eacutertelmen keresztuumlli (naturalis ratio) megnyilvaacutenulaacutesa ez az emberben (ld Elmeacutelkedeacutesek 5 32 6 1) amelynek veacutegső eredője azonban maga a termeacuteszet (natura) Ehhez ld Cic de inv 2 65 bdquoAc naturae quidem ius esse quod nobis non opinio sed quaedam innata vis adferat ut religionem pietatem gratiam vindicationem observantiam veritatemrdquo ld KASER Ius gentium 55 eacutes kuumlloumlnoumlsen 210 sz jegyzet Ezzel a renddel eacutertelemmel valoacute kapcsoloacutedaacutesunkat csak ennek hiaacutenyakor ismerjuumlk fel igazaacuten ld erről Cic de leg 1 47 vouml WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo 227 73 Vouml bdquoDas Geld in seinen koumlrperlichen Erscheinungsformen [hellip] ist eine Sache von besonderer Artrdquo KASER Das Geld 169 74 Vouml KASER Das Geld 169 Maacutes keacuterdeacutes ugyanakkor hogy a helyettesiacutethetőseacuteg Kaser szerint sem elhanyagolhatoacute hiszen egy bizonyos mennyiseacuteg felett az egyes peacutenzdarabok egyediseacutege teljes egeacuteszeacuteben maacutesodlagossaacute vaacutelik Eacuterdemes felfigyelni tovaacutebbaacute arra a momentumra is hogy Kaser nem aacuteltalaacuteban a peacutenz hanem az egyes peacutenzdarabok helyettesiacutethetőseacutegeacuteről beszeacutel amely megkoumlzeliacuteteacutes eacutertő moacutedon tuumlkroumlzi a roacutemaiak peacutenzfelfogaacutesaacutet Vouml KASER Das Geld 170

26

peacutenzhez75 Ha egyidejűleg toumlbb ilyen is forgalomban van ez annak a mutatoacuteja hogy

egyik sem tett szert aacuteltalaacutenos taacutersadalmi elismertseacutegre Amikor azonban ezek koumlzuumll egy

megkapja a kellő taacutersadalmi elismertseacuteget kiemelkedve a toumlbbi koumlzuumll peacutenzzeacute vaacutelik eacutes a

toumlbbit visszaszoriacutetja76

Az eddigi megfontolaacutesok koumlreacuteben a peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő illetve mint fizeteacutesi-

csereeszkoumlz jelent meg Nem szabad azonban figyelmen kiacutevuumll hagyni Savigny azon

megaacutellapiacutetaacutesaacutet hogy ndash maacutes eacuterteacutekmeacuterőkkel ellenteacutetben ndash peacutenz vonatkozaacutesaacuteban az abszoluacutet

eacuterteacutekmeacuterő jelleg is egy jelentős sajaacutetossaacuteg baacutermely aacuteru szolgaacuteltataacutes eacuterteacutekeacutenek kifejezeacutese

is lehetseacuteges aacuteltala77 Mickwitz ezen tuacutelmenően meacuteg a peacutenz eacuterteacutekmegőrző funkcioacutejaacutet is

hangsuacutelyozza eacutes eme keacutet funkcioacuteboacutel vezeti le a peacutenz eacuterteacutekaacutelloacutesaacutegaacutenak koumlvetelmeacutenyeacutet

mondvaacuten hogy az eacuterteacutekaacutelloacutesaacuteg hiaacutenya az azt felhasznaacuteloacute alanyokban komoly

bizonytalansaacutegokat szuumllhet78

Kaser raacutemutat arra hogy a peacutenz addig toumllt be teacutenyleges szerepet a forgalomban amiacuteg

annak a reacuteszeacutet keacutepezi vagyis a peacutenz ceacutelja eacuteppen az elvileg korlaacutetlanul gyakori eacutes

veacutegtelen hosszan folytathatoacute tulajdonvaacuteltozaacutesban eacuterhető tetten79 Az egyes

peacutenzdarabokon az eacuterteacutek is feltuumlnteteacutesre keruumll azaz maacuter az egyes darabok is eleve

megnevezik a peacutenzeacuterteacuteket ekkeacutent valamely maacutes peacutenznem peacutenzdarabjai peacutenzben

kifejezhető eacuterteacutekkel biacuternak80 Ezzel Kaser leacutenyegeacuteben tovaacutebb finomiacutetja a Savigny aacuteltal

megfogalmazott abszoluacutet eacuterteacutekmeacuterő jelleget a peacutenz nem csak baacutermely aacuteru vagy

szolgaacuteltataacutes eacuterteacutekeacutenek kifejezeacuteseacutere alkalmas hanem ezen tuacutelmenően egy adott peacutenznem

valamekkora egyseacutege egyeacuteb peacutenznem(ek)ben is megadhatoacute Ennek a kaseri

gondolatmenetnek azonban tovaacutebbi koumlvetkezmeacutenye is van Amikor Kaser azt aacutelliacutetja

hogy az egyes peacutenzdarabok eleve megnevezik eacuterteacutekuumlket (bdquohellip die Geldstuumlcke von

vornherein ihren Geldwert nennenhelliprdquo)81 akkor ezzel implicite maga is elismeri hogy az

eacuterteacutek leacutetrehozaacutesa meghataacuterozott jogi aktus eredmeacutenye vagyis a peacutenz eacuterteacutekeacutet a jog hozza

leacutetre tehaacutet a peacutenz ilyen eacuterteacuteke neacuteveacuterteacutek Ehhez keacutepest Savigny abboacutel hogy a peacutenz

75 A jelzett kifejezeacutesekhez ld MICKWITZ Geld und Wirtschaft 11 valamint 15 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően BESSENYŐ A peacutenz 71 LENKOVICS Dologi jog 44 76 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 11 77 Ld SAVIGNY Obligationenrecht I 405 Ezzel egyezően MICKWITZ Geld und Wirtschaft 15 78 MICKWITZ Geld und Wirtschaft 16-17 Az eacuterteacutekmegőrző funkcioacute kritikaacutejaacutehoz ld fentebb Bessenyő gondolatmeneteacutet (19 sz jegyzet) 79 bdquohellip erschoumlpft sich die Bestimmung des Geldes in dem theoretisch unbegrenzt haumlufigen und unendlich lange fortsetzbaren Eigentumswechselrdquo KASER Das Geld 170 80 Vouml KASER Das Geld 170 81 KASER Das Geld 170

27

abszoluacutet eacuterteacutekmeacuterő mivoltaacutet hangsuacutelyozza82 vezeti le ama aacutelliacutetaacutesaacutet hogy a peacutenz feletti

tulajdonjog valamely vagyontaacutergy megszerzeacuteseacutere iraacutenyuloacute magaacutenjogi hatalmat jelent83

Ekkeacutent ndash mint arra Bessenyő is raacutemutat84 ndash Savigny a peacutenz leacutenyegeacutenek a vaacutesaacuterloacuteerőt

tekinti85 Ezt Bessenyő azeacutert tekinti hibaacutes szemleacuteletnek mert a vaacutesaacuterloacuteerő arra a keacuterdeacutesre

adott vaacutelasz hogy a peacutenz adott mennyiseacutege milyen aacuterukra csereacutelhető vagyis hogy

mekkora a peacutenz gazdasaacutegi eacuterteacuteke ndash a fentebb mondottak alapjaacuten tehaacutet mekkora eacuterteacutekkel

biacuter csereeszkoumlzkeacutent Ehhez keacutepest a peacutenz mint eacuterteacutekmeacuterő egy nominaacutelis konstituaacutelt

eacuterteacuteket jeleniacutet meg ndash fizeteacutesi eszkoumlzkeacutent86 Mindebből levonhatoacute az a koumlvetkezeteacutes is

hogy a peacutenz vaacutesaacuterloacuteereje szinteacuten tisztaacuten koumlzgazdasaacutegtani kategoacuteria

IV Reacuteszoumlsszegzeacutes a peacutenzről aacuteltalaacuteban

Oumlsszegezve a fenti megfontolaacutesokat elmondhatoacute hogy a peacutenz egyetlen tankoumlnyvi

fogalommal nem iacuterhatoacute koumlruumll megnyugtatoacutean Ekkeacutent elmondhatoacute hogy olyan

megkoumlzeliacuteteacutest kell hogy alapul vegyuumlnk amelynek kereteacuteben lehetőseacuteg nyiacutelik arra hogy

a peacutenzt jellemzői eacutes funkcioacutei oldalaacuteroacutel koumlzeliacutetsuumlk meg

Ami a peacutenz jellemzőit illeti ezek elsősorban a peacutenzzel kapcsolatos taacutersadalmi elvaacuteraacutesok

szisztematizaacutelt felsorolaacutesakeacutent foghatoacutek fel leacutenyegeacuteben arroacutel szoacutelnak hogy a kuumllső

szemleacutelő milyen elvaacuteraacutesokat taacutemaszt a peacutenzzel szemben annak műkoumldeacutese a forgalomban

valoacute reacuteszveacutetele soraacuten egyszersmind pedig arroacutel is hogy az ilyen szemleacutelő szaacutemaacutera

mikeacutent tűnik fel a peacutenz

A peacutenzfunkcioacutek olyan a peacutenz peacutenz-mivoltaacutehoz koumltődő bdquomozgaacutesformaacutekrdquo amelyek azt

mutatjaacutek hogy a peacutenz mikeacutent műkoumldik teacutenylegesen a forgalomban Eme funkcioacutek

felsorolaacutesa azonban elsődlegesen attoacutel fuumlgg hogy milyen diszcipliacutena alapjaacuten aacutellva

keacuterdezuumlnk raacute a peacutenz konkreacutet gazdasaacutegi mozgaacutesformaacuteira ndash maacutes vaacutelaszokat kapunk

ugyanis a jog ismeacutet maacutes vaacutelaszokat a koumlzgazdasaacutegtan talajaacuteroacutel indulva Ennek az 82 SAVIGNY Obligationenrecht I 405 bdquohellipdas Geld als absoluter Werthmesser dient also zur Vergleichung des Werthes der verschiedensten Gegenstaumlnde geeignet isthelliprdquo 83 Vouml SAVIGNY Obligationenrecht I 406 bdquoDas Geld [hellip] gewaumlhrt seinem Eigenthuumlmer eine allgemeine auf alle Gegenstaumlnde des freien privatrechtlichen Verkehrs anwendbare Vermoumlgensmacht und es erscheint [hellip] als selbststaumlndiger Traumlger dieser Macht allen besonderen Bestandtheilen des Vermoumlgens zur Seite stehend und mit denselben gleich berechtigt und gleich wirksamrdquo valamint 454 bdquoDas allgemeine Wesen des Geldes wurde oben darin gesetzt [hellip] daszlig es seinem Eigenthuumlmer eine Macht verleiht die sich auf alle verschiedenen Bestandtheile des Vermoumlgens erstreckt und diese Macht wird begruumlndet durch die allgemeine Anerkennungrdquo 84 BESSENYŐ A peacutenz 76 85 SAVIGNY Obligationenrecht I 454 86 Ezzel egyezően BESSENYŐ A peacutenz 123-124

28

elteacutereacutesnek legjobb peacuteldaacuteja az eacuterteacutekmeacuterő- eacutes a csereeszkoumlz-funkcioacute fentebb bemutatott

egymaacuteshoz valoacute viszonya jelesuumll hogy keacutet diszcipliacutena aacuteltal ugyanarra a keacuterdeacutesre adott

vaacutelaszkeacutent eacuterteacutekelhetők Megjegyzendő hogy a kezdetben felsorolt peacutenzfunkcioacutek

(eacuterteacutekmeacuterő- csere- eacutes forgalmi eszkoumlz fizeteacutesi eszkoumlz megtakariacutetaacutesi maacuteskeacutent

kincskeacutepző-eszkoumlz funkcioacutek) koumlzuumll csak az eacuterteacutekmeacuterő- eacutes csereeszkoumlz- valamint a

fizeteacutesi eszkoumlz-funkcioacuteval foglalkoztunk reacuteszletesebben Ennek oka abban keresendő

hogy a jogaacutesz szaacutemaacutera a peacutenz leginkaacutebb markaacutens jellemzője a helyettesiacutethetőseacuteg leacutenyegi

funkcioacutei pedig az eacuterteacutekmeacuterő- eacutes a fizeteacutesi eszkoumlz-funkcioacute87 Egyes peacutenzfunkcioacuteknak

(kincskeacutepző funkcioacute) egyaacuteltalaacuten a leacutetalapja is keacutetseacutegbe vonhatoacute a fizeteacutesi eszkoumlz funkcioacute

pedig veacutelemeacutenyuumlnk szerint pusztaacuten az eacuterteacutekmeacuterő funkcioacute folyomaacutenya amely ekkeacutent

alkotja a peacutenz leacutenyegeacutet88

Ezek a sajaacutetossaacutegok roacutemai jogban csak reacuteszben eacuterveacutenyesuumllnek joacutellehet a peacutenz leacutenyegeacutet

eacutes funkcioacuteit ugyanabban laacutettaacutek reacutegen is mint mainapsaacuteg a peacutenzt dologi jogi szempontboacutel

oumlsszesseacutegeacuteben meacutegis maacuteskeacutent kezelteacutek Jobban ragaszkodtak peacuteldaacuteul az egyes

peacutenzdarabok dologi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutehoz mint a modern jogokban valamint a fokozott

helyettesiacutethetőseacutegből sem vontak le olyan messzemenő koumlvetkezteteacuteseket mint ma

illetőleg reacuteszben maacutes koumlvetkezteteacuteseket vontak le89 Keacutetseacutegtelen teacuteny hogy Roacutemaacuteban a

peacutenzeacuterteacutek sokkal inkaacutebb feacutemeacuterteacuteken nyugodott vagyis a feacutemtől elvaacuteloacute peacutenzeacuterteacuteket nem

vagy csak keveacutesseacute ismerteacutek90 Ebből adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy Roacutemaacuteban a peacutenz ndash

oumlsszehasonliacutetva a mai felfogaacutessal ndash koumlzelebb aacutellt a toumlbbi ingoacute dologhoz iacutegy joggal

vaacuterhatnaacute baacuterki hogy a peacutenzre vonatkozoacute roacutemai jogi szabaacutelyok kevesebb elteacutereacutest

mutassanak az egyeacuteb dolgokra vonatkozoacute szabaacutelyoktoacutel Ehhez keacutepest azonban a valoacutesaacuteg

az hogy roacutemai jogban eacuteppuacutegy talaacutelkozunk a peacutenzre vonatkozoacute speciaacutelis szabaacutelyokkal

mint baacutermely modern jogrendszerben91

Mindezen megfontolaacutesok nyomaacuten adoacutedik a keacuterdeacutes hogy a roacutemaiak peacutenzre vonatkozoacute

felfogaacutesa mikeacutent foglalhatoacute oumlssze

87 Ehhez ld SCOTT Money 1-2 BESSENYŐ A peacutenz 77 88 Vouml a koraacutebban ideacutezett (44 sz j) Heermann neveacutehez fűződő gondolatot aki szerint a fizeteacutes (Zahlung) a peacutenznek magaacutenak (Geld an sich) egyik alkotoacuteeleme 89 Vouml KASER Das Geld 171 WINKEL Das Geld 287 90 Vouml KASER Das Geld 171 CRAWFORD Geld III A B ESSENYŐ A peacutenz 74 91 Vouml KASER Das Geld 172

29

A PEacuteNZRE VONATKOZOacute ROMANISTA COMMUNIS OPINIO

I Bevezeteacutes probleacutemafelveteacutes

A peacutenzzel kapcsolatos vizsgaacuteloacutedaacutesok soraacuten a koumlvetkező logikus leacutepeacutes annak a keacuterdeacutesnek

a megvaacutelaszolaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlet lehet hogy vajon minek tekintetteacutek a roacutemaiak a peacutenzt

Jogi eacutertelemben vett dolog volt vagy jogi szempontboacutel egeacuteszen maacutes jellegűnek

gondoltaacutek Amennyiben dolog volt uacutegy a dolgok mely kategoacuteriaacutejaacuteba soroltaacutek Vajon

igazolhatoacute-e egy olyan felteveacutes amely szerint pecunia eacutes res egymaacutestoacutel neacutemikeacuteppen

kuumlloumlnboumlzőek a roacutemaiak gondolkodaacutesa szerint Ennek a felteveacutesnek a haacutettereacuteben

megbuacutevoacute elgondolaacutest az alaacutebbiak szerint lehet koumlrvonalazni Nyilvaacutenvaloacute hogy szaacutez

sestertius maacutes megiacuteteacuteleacutes alaacute esik mint egy attikai vaacuteza Mi toumlbb szaacutez sestertius eacutes szaacutez

meacuterő buacuteza koumlzoumltt is fedezhetuumlnk fel kuumlloumlnbseacutegeket ndash jogi eacutes koumlznapi eacutertelemben veacuteve

egyaraacutent

Mindenek előtt azonban mi az amit a peacutenzről illetőleg a peacutenzhez kapcsoloacutedoacute roacutemai jogi

felfogaacutesroacutel aacuteltalaacuteban tudunk A romanisztikaacuteban elfogadott aacuteltalaacutenos neacutezet szerint a peacutenz

res fungibilis eacutes res consumptibilis92 Amint Bessenyő Andraacutes arra raacutemutat bdquo[e]nnek

forraacutesbeli alapja vitathatatlanrdquo93 A helyettesiacutethető dolgok (nem forraacutesszerű elnevezeacutessel

res fungibiles) a forraacutesokban res quae pondere numero mensura constant formaacuteban

jelennek meg Ebben a vonatkozaacutesban aacuteltalaacuteban Gaius instituacutecioacuteinak keacutet toumlredeacutekeacutere (Gai

2 196 eacutes Gai 3 90) valamint Ulpianus egy Digesta-beli veacutelemeacutenyeacutere toumlrteacutenik

92 Ehhez ld a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll BONFANTE Proprietagrave I 107 eacutes 111 MARTON Roacutemai magaacutenjog 137 KASER RPR I 382 GUARINO Diritto romano 337 eacutes 339 TALAMANCA Istituzioni 384-385 BENEDEK Dologi jog 9-10 BESSENYŐ A peacutenz 3 SANFILIPPO Istituzioni 75 FOumlLDI ndash HAMZA 280 Maacuter ezen a ponton kiemelendő hogy a helyettesiacutethető dolgok koumlreacuteben Foumlldi ndash Hamza egyeacutertelműen eacutes nagyon helyesen keacuteszpeacutenzről beszeacutel ellenteacutetben maacutes szerzőkkel akik mindoumlssze peacuteldakeacutent felsoroljaacutek a helyettesiacutethető dolgok koumlreacuteben a peacutenzt aacuteltalaacuteban Vouml FOumlLDI ndash HAMZA 280 Emellett szinteacuten fontos raacutemutatni hogy a peacutenz helyettesiacutethetőseacutege vonatkozaacutesaacuteban Bonfante eacutes Marton a gazdasaacutegi eacutertelemben vett elhasznaacutelhatoacutesaacutegot tartja a peacutenz sajaacutetos jellemzőjeacutenek ebből adoacutedoacutean a peacutenz kuumlldoumlnboumlzik a toumlbbi elhasznaacutelhatoacute-elfogyaszthatoacute dologtoacutel Ehhez keacutepest Bessenyő Andraacutes a peacutenz elhasznaacutelhatoacute mivolta kapcsaacuten azt a neacutezetet vallja hogy fizikai eacutertelemben vett elhasznaacuteloacutedaacutesroacutel tehaacutet elkopaacutesroacutel van szoacute Reacuteszletesen ld BONFANTE Proprietagrave I 111 MARTON Roacutemai magaacutenjog 137 BESSENYŐ A peacutenz 4 Utoacutebbi szerző neacutezeteacutenek kritikaacutejakeacutent ld FOumlLDI ndash HAMZA 2807 93 Ld BESSENYŐ A peacutenz 3 Egyezően BRETONE Fondamenti 128 A peacutenz a forraacutesokban gyakran jelenik meg pecunia numerata formaacutejaacuteban mivel a keacuteszpeacutenzt a forgalmi eacuteletben az eacutermeacutek darabszaacutema alapjaacuten hataacuterozzaacutek meg erre pedig okszerűen az eacutermeacutek darabszaacutemaacutenak leszaacutemolaacutesa uacutetjaacuten keruumllhet sor BESSENYŐ 3 BENEDEK Peacutenztulajdon 254

30

hivatkozaacutes (Ulp D 13 3 1 pr [27 ad ed])94 valamennyi emliacutetett szoumlveg reacuteszletesebb

elemzeacuteseacutere a keacutesőbbiekben sor keruumll Az mindenesetre bizonyosan megaacutellapiacutethatoacute hogy

a helyettesiacutethető dologra neacutezve teljesiacutetendő szolgaacuteltataacutes generikus egy meghataacuterozott

fajta lemeacutereacutes szaacutemlaacutelaacutes vagy maacutes meacuterteacutek aacuteltal meghataacuterozott mennyiseacutegeacutet kell adni eacutes

ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel ugyanannyit kell visszaadni Eme kategoacuteria paacuterja (eacutes semmikeacuteppen

sem ellenteacutete) a helyettesiacutethetetlen dolgok koumlre amelynek vonatkozaacutesaacuteban gyakorta

ideacuteznek szinteacuten egy Ulpianus-veacutelemeacutenyt

Ulp D 45 1 29 pr (ad Sab)

Scire debemus in stipulationibus tot esse stipulationes quot summae sunt totque

esse stipulationes quot species sunt Secundum quod evenit ut mixta una summa

vel specie quae non fuit in praecedenti stipulatione non fiat novatio sed efficit

duas esse stipulationes Quamvis autem placuerit tot esse stipulationes quot

summae totque esse stipulationes quot res tamen si pecuniam quis quae in

conspectu est stipulatus sit vel acervum pecuniae non tot sunt stipulationes

quot nummorum corpora sed una stipulatio nam per singulos denarios singulas

esse stipulationes absurdum est Stipulationem quoque legatorum constat unam

esse quamvis plura corpora sint vel plura legata Sed et familiae vel omnium

servorum stipulatio una est Itemque quadrigae aut lecticariorum stipulatio una

est At si quis illud et illud stipulatus sit tot stipulationes sunt quot corpora

A szoumlveg elsődleges aacutelliacutetaacutesa hogy a stipulatio soraacuten a lebonyoliacutetandoacute uumlgyletek szaacutema az

uumlgyletben szereplő oumlsszegek (summae) illetve egyedi taacutergyak (species keacutesőbb res)

szaacutemaacutehoz igazodik95 tot stipulationes quot res96 quot corpora tot stipulationes97 tot

stipulationes quot summae98 A szoumlvegben Ulpianus keacutet lehetőseacuteget aacutelliacutet szembe

egymaacutessal Az egyik szerint ha valaki egy halom peacutenzt (acervum pecuniae) vagy a

szeme előtt leacutevő peacutenzt (pecuniam quae in conspectu est) stipulaacutel akkor egyetlen

94 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 3-4 95 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquospeciesrsquo12 A szoumlveg maacutesodik mondataacuteban szereplő bdquomixta una summa vel specie quae non fuit in praecedenti stipulationerdquo arra utalhat hogy ugyanazon felek koumlzoumltt toumlbb stipulatio joumln leacutetre Ekkeacutent a novatio hiaacutenyaacutera hivatkozaacutes (non fiat novatio) azt jelenti hogy a toumlbb ugyanazon felek koumlzoumltt leacutetrejoumltt stipulatio alapjaacuten kuumlloumln-kuumlloumln koumlvetelhető a teljesiacuteteacutes Koumlszoumlnet illeti Bessenyő Andraacutes tanaacuter urat aki ndash sok egyeacuteb mellett ndash a kutatoacutehelyi vitaacuten felhiacutevta a figyelmet eme szoumlvegreacutesz helyes eacutertelmezeacuteseacutere 96 KNUumlTEL Kautionen 135 97 BACKHAUS Maiore 161 valamint 135 eacutes 136 sz jegyzetek 98 SACCONI Pluris petitio 93-94 Hasonloacutean FOumlLDI ndash HAMZA 280

31

stipulatio toumlrteacutenik (una stipulatio) vagyis nem attoacutel fuumlgg a stipulatioacutek szaacutema hogy

teacutenylegesen haacuteny peacutenzdarab jeleniacuteti meg a peacutenzeacuterteacuteket (non tot sunt stipulationes quot

nummorum corpora) Ennek oka hogy a darabonkeacutenti stipulatio teljesseacuteggel abszurd

lenne (per singulos denarios singulas esse stipulationes absurdum est) Ehhez az esethez

hasonloacutean csupaacuten egyetlen stipulatio toumlrteacutenik ha legatum vagy az oumlsszes rabszolga

vagy egy neacutegyes fogat lovai illetve a hordszeacutekvivők stipulaacutelaacutesaacutera keruumll sor ezek

eseteacuteben elegendő egyetlen stipulatio a peacutenzoumlsszeg a haacuteztartaacuteshoz tartozoacute oumlsszes

rabszolga egy fogat lovai a hordszeacutekvivők99 Ezek egyuumltt szerepelnek egy stipulatioacuteban

mert egyuumltt kell hogy szerepeljenek hiszen maacuteskeacutent stipulaacutelni őket abszurd lenne Nem

kizaacutert persze egy neacutegyes fogat lovai tekinteteacuteben neacutegy kuumlloumln reacuteszletben veacuteghezvinni ezt

aacutem ennek nem sok eacutertelme lenne Nem lehetetlen a hordszeacutekvivőket egyenkeacutent stipulaacutelni

csak amiacuteg nem szereztuumlk be valamennyit addig nem tudjuk rendelteteacuteseacutenek megfelelően

hasznaacutelni a hordszeacuteket A maacutesik esetkoumlr ha valaki egy bizonyos dolgot (illud et illud ndash

ezt meg ezt) stipulaacutel annyi stipulatio toumlrteacutenik ahaacuteny dolog szerepel az uumlgyletben

Szemleacuteletesen mutatja be tehaacutet a szoumlveg a kuumlloumlnbseacuteget a helyettesiacutethető eacutes a

helyettesiacutethetetlen dolgok koumlzoumltt amely előbbi koumlreacutebe tartozik a peacutenz is100 Első

tekintetre felmeruumllhetne keacuterdeacuteskeacutent hogy mi a kuumlloumlnbseacuteg egy halom peacutenz eacutes maacutes a

forraacutesok aacuteltal a dologoumlsszesseacuteg koumlreacuteben emliacutetett dolgok koumlzoumltt101 A dologoumlsszesseacuteg

koumlreacuteben valoacute eacutertelmezeacutes ellen szoacutel hogy valamely peacutenzoumlsszeg eseteacuteben az oumlsszeget

99 Ezzel egyezően ld SACCONI Pluris petitio 93-94 100 Ld pl KASER RPR I 5384 SACCONI Pluris petitio 94 FOumlLDI ndash HAMZA 280 azzal hogy ndash mint azt maacuter jeleztuumlk ndash a helyettesiacutethetőseacuteget csak a keacuteszpeacutenz vonatkozaacutesaacuteban emliacutetik Hasonloacutean fogalmaz meacuteg BRETONE Fondamenti 128 azzal hogy naacutela eacuteppen eme forraacuteshely kapcsaacuten megjelenik corpus eacutes pecunia egymaacutessal valoacute szembeaacutelliacutetaacutesa is 101 Nem beszeacutelhetuumlnk dologoumlsszesseacutegről a peacutenz eseteacuteben az universitas rerum (Pomp D 41 1 30 pr [30 ad Sab] bdquo[hellip] συνημένον [hellip] quod ex distantibus constat [hellip]rdquo) baacuter toumlbb oumlnaacutelloacute dologboacutel joumln leacutetre ezek soha nem helyettesiacutethetőek egyazon fajtaacuteba tartozoacute dolgok egyes egyedeiből szokott leacutetrejoumlnni Vouml FOumlLDI

ndash HAMZA 281-282 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 261 A dologoumlsszeseacuteg keacuterdeacuteseacutevel is foglalkozoacute Digesta-textus (Pomp D 41 3 30 pr [30 ad Sab]) ebben a koumlrben a populus a grex eacutes a legio peacuteldaacuteit emliacuteti Vouml BONFANTE Proprietagrave I 149 KASER RPR I 383 BENEDEK Dologi jog 3-4 FOumlLDI ndash HAMZA 281-282 A dologoumlsszesseacuteg eseteacuten a koumlzoumls neacutev alatti emliacuteteacutesnek vagy gazdasaacutegi vagy jogi okai vannak ezek azonban főkeacutent praktikussaacutegi szempontokon nyugszanak (koumlnnyebb eladhatoacutesaacuteg magasabb veacutetelaacuter egyszerűbb perelhetőseacuteg) ebben a koumlrben a rendelteteacutesszerű hasznaacutelhatoacutesaacutegot tartjuk szem előtt vagyis arra toumlrekszuumlnk hogy a koumlzoumls neacutev alaacute sorolt dolgok betoumllthesseacutek a ceacuteljukat amely ceacutel ndash v eacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash nem lehet kizaacuteroacutelag emberi teacutetelezeacutes eredmeacutenye Ebben az esetben ugyanis forgalmi keacutenyelmetlenseacutegek okaacuten is meg lehetne vaacuteltoztatni ezt a teacutetelezeacutest erre azonban nem keruumllt sor az ember a gazdasaacutegi forgalomban eacutes a jogi gondolkodaacutesban is alkalmazkodott ehhez a ceacutelhoz aminek csak egy oka lehetseacuteges A ceacutel magaacuteboacutel a dologboacutel adoacutedik vagyis a dolog jellege termeacuteszete teszi szuumlkseacutegesseacute a koumlzoumls neacutev alatt emliacuteteacutest Vouml Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquohellipmi a neve hogy hiacutevjaacutek alkatreacuteszeithelliprdquo Ezt erősiacuteti Kaser meglaacutetaacutesa is bdquohellipdie sachenrechtlich stets ein einheitliches Schicksal habenhelliprdquo vouml KASER RPR I 383 Mindezek mellett nem szabad ugyanakkor figyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy az universitas rerum koumlreacutebe sorolt iskolapeacuteldaacutek eseteacuteben az oumlsszesseacuteget alkotoacute egyes egyedek akkeacutent reacuteszei a forgalomnak hogy eacuterteacutekuumlk az oumlsszesseacuteg eacuterteacutekeacutenek toumlrt reacuteszeacutet teszik ki ugyanakkor az oumlsszesseacuteg eacuterteacuteke nem felteacutetlenuumll egyenlő az egyedek eacuterteacutekeacutenek oumlsszegeacutevel

32

alkotoacute peacutenzdarabok egyedi eacuterteacutekeacutenek oumlsszege minden esetben egyenlő lesz a peacutenzoumlsszeg

eacuterteacutekeacutevel Ezen tuacutelmenően a peacutenzoumlsszeg mint oumlsszesseacuteg eseteacuteben nem csupaacuten arroacutel van

szoacute hogy az egyes peacutenzdarabok gazdasaacutegi megfontolaacutesok nyomaacuten szerepelnek egyuumltt a

forgalomban az egyedek vagy akaacuter az adott peacutenzoumlsszegneacutel kisebb eacuterteacuteket keacutepviselő

oumlsszesseacuteg baacuter a forgalomban valoacute reacuteszveacutetelre objektiacuteve alkalmas meacutegis egyszerűen

alkalmatlan a konkreacutet uumlgyletben valoacute reacuteszveacutetelre minthogy az adott eacuterteacutekű peacutenzoumlsszeg

koumlveteleacuteseacutenek valamilyen az uumlgyleti ceacutellal oumlsszefuumlggő oka volt

Az elhasznaacutelhatoacutesaacuteg koumlreacuteben az Instituacutecioacuteknak a quasi ususfructus keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute

textusaacutera lehet hivatkozni (Inst 2 4 2)102

Inst 2 4 2

Constituitur autem usus fructus non tantum in fundo et aedibus verum etiam in

servis et iumentis ceterisque rebus exceptis his quae ipso usu consumuntur nam

eae neque naturali ratione neque civili recipiunt usum fructum quo numero sunt

vinum oleum frumentum vestimenta quibus proxima est pecunia numerata

namque in ipso usu adsidua permutatione quodammodo extinguitur sed utilitatis

causa senatus censuit posse etiam earum rerum usum fructum constitui ut tamen

eo nomine heredi utiliter caveatur itaque si pecuniae usus fructus legatus sit ita

datur legatario ut eius fiat et legatarius satisdat heredi de tanta pecunia

restituenda si morietur aut capite minuetur ceterae quoque res ita traduntur

legatario ut eius fiant sed aestimatis his satisdatur ut si morietur aut capite

minuetur tanta pecunia restituatur quanti eae fuerint aestimatae ergo senatus

non fecit quidem earum rerum usum fructum (nec enim poterat) sed per

cautionem quasi usum fructum constituit

Ehelyuumltt a csaacuteszaacuter arroacutel szaacutemol be hogy civiljog szerint nem lehetett haszoneacutelvezetet

alapiacutetani azokon a dolgokon amelyek hasznaacutelat aacuteltal felemeacutesztetnek (quae ipso usu

consumuntur)103 mivel ezeken a haszoneacutelvezet sem a naturalis ratio sem a civilis ratio

alapjaacuten nem aacutellhat fenn104 Peacuteldaacuteja szerint ilyen a gabona a bor az olaj majd megjegyzi

102 BESSENYŐ A peacutenz 4 103 Ehhez ld PUGLIESE Ususfruct 417 104 Adott tehaacutet ehelyuumltt a rendre eacutes annak az eacutertelem aacuteltal felismerhető lekeacutepeződeacuteseacutere (ratio) utalaacutes amelynek kapcsaacuten azt eacuterdemes kiemelni hogy a szoumlveg sorrendje szerint első a naturalis eacutes csak ezt koumlveti a civilis ratio amely megfogalmazaacutes nagyfokuacute hasonloacutesaacutegot mutat maacutes szoumlvegekkel amelyek a naturalis ratio illetőleg aacuteltalaacuteban a natura elsődlegesseacutegeacutet hangsuacutelyozzaacutek szemben az ember alkotta (civilis) szabaacutellyal Ilyen tipikusan Gai D 4 5 8 (4 ad ed provinc) Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

33

hogy koumlzel aacutell ezekhez a keacuteszpeacutenz is (quibus proxima est pecunia numerata) aacutem a

senatus meacutegis uacutegy hataacuterozott hogy erre lehet haszoneacutelvezetet alapiacutetani annak eacuterdekeacuteben

hogy adott esetben peacuteldaacuteul az oumlroumlkoumls megfelelő biztosiacuteteacutekot kapjon a hagyomaacutenyostoacutel105

Kuumlloumln kiemelendő hogy valamennyi szoumlvegben az aacutelliacutetaacutes tartalma nem az hogy a peacutenz

elfogyaszthatoacute dolog lenne a szoumlvegből csak az a koumlvetkezteteacutes vonhatoacute le hogy a

fogyasztaacutes aacuteltal elenyeacutesző a szoumlvegben neacutehaacuteny peacuteldaacuteval is illusztraacutelt dolgokhoz koumlzel aacutell

a keacuteszpeacutenz (quibus proxima est pecunia numerata) Ennek ndash az első tekintetre

aproacutesaacutegnak ndash az elhanyagolaacutesa vezet oda hogy a szekunder irodalomban kuumlloumlnboumlző

neacutezetek laacutetnak napvilaacutegot a peacutenz consumptioacutejaacuteval kapcsolatosan106 Mind az előbbi mind

pedig az utoacutebbi szoumlvegben tehaacutet a peacutenz eacutes az egyeacuteb vagyontaacutergyak bizonyos

kategorizaacutelaacutes szempontjaacuteboacutel valoacute egyuumlttes emliacuteteacutese csak annak megaacutellapiacutetaacutesaacutera ad alapot

Megjegyzendő hogy a ratio igen sok eacutertelemmel biacuter a latinban Erről reacuteszletesen ld HAMZA Ius Naturale 22 Waldstein a maga reacuteszeacuteről ndash eacuteppen a Hamza aacuteltal is vizsgaacutelt szoumlveg kapcsaacuten (Cic de re publ 3 33) ndash azt a neacutezetet keacutepviseli hogy a ratio rsquorendrsquo jelenteacutessel biacuter (bdquoIn base a numerosi luoghi [hellip] egrave possibile dimostrare come il termine ratio [hellip] assuma il significato di laquoordinamentoraquordquo) Vouml WALDSTEIN Diritto naturale 75 A natura naturalis ratio eacutes a ius naturale kapcsolataacutehoz ld WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo 275-276 Ezzel egyezően KASER Ius gentium 61 105 Ehhez kapcsoloacutedoacutean ld meacuteg Ulpianus egy eacutes Gaius keacutet veacutelemeacutenyeacutet Ulp D 7 5 1 (18 ad Sab) Senatus censuit ut omnium rerum quas in cuiusque patrimonio esse constaret usus fructus legari possit quo senatus consulto inductum videtur ut earum rerum quae usu tolluntur vel minuuntur possit usus fructus legari Gai D 7 5 2 pr ndash 1 (7 ad ed provinc) [pr] Sed de pecunia recte caveri oportet his a quibus eius pecuniae usus fructus legatus erit [1] Quo senatus consulto non id effectum est ut pecuniae usus fructus proprie esset (nec enim naturalis ratio auctoritate senatus commutari potuit) sed remedio introducto coepit quasi usus fructus haberi Ehhez eacuterdemes ideacutezni Waldstein aacutellaacutespontjaacutet aki raacutemutat arra hogy a naturaacutera utalaacutes olyan alapvető toumlrveacutenyszerűseacutegeket jeleniacutet meg amelyeken a toumlrveacutenyhozoacutei akarat nem keacutepes vaacuteltoztatni Ennek szeacutep peacuteldaacutejaacutet laacutetja a hivatkozott Gaius-veacutelemeacutenyben ahol expressis verbis keruumll kimondaacutesra hogy a naturalis ratioacutet senatusi doumlnteacutessel nem lehet feluumlliacuterni Reacuteszletesen ld WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 27 Hasonloacutean ld CUENA BOY Rerum natura 237-238 aki ebben a szoumlvegben annak bizonyiacuteteacutekaacutet laacutetja hogy leacutetezik egy olyan rend amely a pozitiacutev normaacutek aacuteltal nem leronthatoacute Pugliese a Kre I szaacutezadban keletkezett sentus consultum kapcsaacuten raacutemutat arra hogy a senatus doumlnteacuteseacutenek alapja eacuteppen az a szabaacutely lehetett amelyet Paulus a haszoneacutelvezet kapcsaacuten a salva rerum substantia fordulattal ad vissza (vouml Paul D 7 1 1 [3 ad Vitell]) ennek koumlvetkezteacuteben ugyanis a haszoneacutelvező az elfogyaszthatoacute dolog vonatkozaacutesaacuteban is tartoacutezkodni volt koumlteles a dolog elidegeniacuteteacuteseacutetől aacutetalakiacutetaacutesaacutetoacutel illetőleg elpusztiacutetaacutesaacutetoacutel Veacutelemeacutenye szerint a gyakorlatban ez a szabaacutely nagy valoacutesziacutenűseacuteggel kedvezőtlen helyzetet is eredmeacutenyezhetett abban az esetben peacuteldaacuteul ha a haszoneacutelvezet alapiacutetaacutesa a feleseacuteg javaacutera toumlrteacutent a feacuterj bizonyos vagyontaacutergyai felett Ilyenkor ugyanis ndash minthogy a vagyontaacutergyak eacuterteacuteke vaacuteltozhat ndash jelentős vagyoni előnytől eshetett el a feleseacuteg abban az esetben ha a feacuterj elhasznaacutelhatoacute vagyontaacutergyait a fentiek okaacuten kizaacutertaacutek ebből a koumlrből Ekkeacutent szuumlletett meg az emliacutetett senatus consultum amely arroacutel rendelkezett hogy baacutermely tulajdonba vehető dolgon lehessen haszoneacutelvezet alapiacutetani (vouml a hivatkozott Ulpianus-hely fordulataacuteval ut omnium rerum quas in cuiusque patrimonio esse constaret) amely persze implicit moacutedon az elhasznaacutelhatoacute dolgokat is magaacuteban foglalja Ezek szerint a haszoneacutelvező tulajdonba kapta a dolgot hiszen a dolog rendelteteacuteseacutenek megfelelő elhasznaacutelaacutesra elpusztiacutetaacutesra csak tulajdonoskeacutent nyert felhatalmazaacutest A haszoneacutelvezet megszűntekor ndash mivel a forraacutesok (Paul D 7 5 9 [1 ad Nerat] Ulp D eod 10 [79 ad ed]) tanuacutesaacutega szerint ez a fajta haszoneacutelvezet kizaacuteroacutelag a haszoneacutelvező halaacutelaacuteval valamint capitis deminutioacutejaacuteval szűnhetett meg ndash az oumlroumlkoumlsoumlk ugyanabboacutel a dologfajtaacuteboacutel ugyanazt a mennyiseacuteget eacutes minőseacuteget voltak koumltelesek visszaadni Vouml PUGLIESE Ususfruct 417-419 106 Ehhez ld BESSENYŐ A peacutenz 8-28 Ezen a helyen Bessenyő reacuteszletesen bemutatja eacutes behatoacutean elemzi a szekunder irodalomban a keacuterdeacutesre vonatkozoacute neacutezeteket

34

hogy a kategorizaacutelaacutes szempontjaacuteboacutel az emliacutetett vagyontaacutergyakhoz hasonloacute a keacuteszpeacutenz a

kategoacuteriaacuteba valoacute maradeacutektalan beletartozaacutes azonban legalaacutebbis keacutetseacuteges

Mindenesetre alappal vonja le Bessenyő azt a logikus koumlvetkezteteacutest eme szoumlvegekből

hogy a peacutenz res corporalis kell hogy legyen amelynek szinteacuten leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacuteka

(Inst 2 2 2 Pomp D 34 2 1 1 [6 ad Sab])107 A peacutenz jellegeacutevel jogi megiacuteteacuteleacuteseacutevel

illetőleg az ezekhez kapcsoloacutedoacute probleacutemaacutekkal kapcsolatosan kiemelendő a peacutenz eseteacuten

bekoumlvetkező commixtio az uacuten commixtio nummorum A commixtio aacuteltalaacuteban

egyenranguacute azonban maacutes-maacutes szemeacutelyek tulajdonaacuteban aacutelloacute dolgok keveredeacuteseacutet jelenti

amely esetben szabaacutely szerint nem vaacuteltozik meg a tulajdoni helyzet gyakorlatilag

azonban a tulajdonosok koumlzoumltt bdquoaraacutenyosanrdquo szeacutet kell vaacutelasztani a dolgokat meacutegpedig

vindicatio pro parte reacuteveacuten108 Peacutenz oumlsszekeveredeacutese eseteacuten azonban az oumlsszekeverő

tulajdont szerez a peacutenzen az eredeti tulajdonos pedig mindoumlssze koumltelmi keresettel

eacutelhet109 erről a Digestaacuteban Iavolenus emleacutekezik meg

Iav D 46 3 78 (11 ex Cass)

Si alieni nummi inscio vel invito domino soluti sunt manent eius cuius fuerunt si

mixti essent ita ut discerni non possent eius fieri qui accepit in libris Gaii

scriptum est ita ut actio domino cum eo qui dedisset furti competeret

A Iavolenus aacuteltal hivatkozott eset szerint A kifizeteacutest teljesiacutet C reacuteszeacutere B peacutenzeacuteből

meacuteghozzaacute B tudtaacuten kiacutevuumll (inscio) vagy eacuteppen akarata elleneacutere (invito domino) Ebben az

esetben a peacutenz az eredeti tulajdonoseacute tehaacutet B-eacute marad Akkor azonban ha a peacutenzfizeteacutest

elfogadoacute C-neacutel leacutevő peacutenzzel oumlsszekeveredik B peacutenze meacutegpedig olyan moacutedon hogy maacuter

nem lehet felismerni (discerni non possent) melyik oumlsszeg (vagy talaacuten az egyes

peacutenzdarabok) kieacute volt a teljes oumlsszeg tulajdonjoga azt illeti aki a commixtioacutet

veacutegrehajtotta (eius fieri qui accepit) vagyis jelen peacuteldaacuteban C-t Az eredeti tulajdonos B

107 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 5 Ezzel egyezően BENEDEK Peacutenztulajdon 251 Eme a forraacutesokon tuacutelmenően meacuteg hivatkozik Ulp D 24 1 3 11 (32 ad Sab) Procul D 23 3 67 (7 epist) szoumlvegeire is Ld BESSENYŐ A peacutenz 5 Mindezek utaacuten komplexitaacutesaacuteban is bemutatja a peacutenz roacutemai jogi megiacuteteacuteleacuteseacutevel kapcsolatos probleacutemaacutet jelezve hogy ettől a hagyomaacutenyosnak mondott neacutezetrendszertől elteacuterő koumlvetkezteteacutesekre vezető veacutelemeacutenyekkel is lehet talaacutelkozni a Digestaacuteban BESSENYŐ A peacutenz 6-8 Ezeknek a forraacutesoknak a vizsgaacutelataacuteval a keacutesőbbiekben foglalkozunk 108 Vouml KASER RPR I 139 eacutes kuumlloumlnoumlsen 6 sz jegyzet valamint 430 BENEDEK Dologi jog 55 FOumlLDI ndash HAMZA 339 Ellenteacutetesen BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 326 aki kifejezetten a koumlzoumls tulajdon koumlreacuteben emliacuteti ezt a keresetet Megjegyzendő hogy a vonatkozoacute Digesta-szoumlvegre (Paul D 6 1 8 [12 ad ed]) Kaser is hivatkozik a koumlzoumls tulajdon kapcsaacuten Vouml KASER RPR I 411 109 Ehhez ld KASER Das Geld 186 FOumlLDI ndash HAMZA 339

35

ilyenkor actio furtival perelheti a kifizeteacutest teljesiacutető szemeacutelyt azaz A-t110 Laacutethatoacute tehaacutet

hogy peacutenz oumlsszekeveredeacutese eseteacuten ndash a bdquohagyomaacutenyosrdquo eacutertelemben vett commixtioacutehoz

keacutepest ndash speciaacutelis szabaacutely keruumll alkalmazaacutesra dologi kereset nem csak koumltelmi alapuacute

lopaacutesi kereset illeti meg Ennek a kuumlloumlnbseacutegteacutetelnek nem lenne semmi eacutertelme ha az

nem a peacutenz eacutes az egyeacuteb dolgok elteacuterő jellegeacuteből termeacuteszeteacuteből eredne111

Hasonloacutean ndash szinteacuten Iavolenustoacutel ndash eacuterdemes ideacutezni a peacutenzzel kapcsolatos

tulajdonvaacuteltozaacutesra vonatkozoacute Digesta-helyet

Iav D 46 3 79 (10 epist)

Pecuniam quam mihi debes aut aliam rem si in conspectu meo ponere te iubeam

efficitur ut et tu statim libereris et mea esse incipiat nam tum quod a nullo

corporaliter eius rei possessio detinetur adquisita mihi et quodammodo manu

longa tradita existimanda est

A szoumlvegbeli esetben keacutet szemeacutely szerepel rsquoegorsquo eacutes rsquotursquo erre a Iavolenus aacuteltal hasznaacutelt

szemeacutelyragokboacutel lehet koumlvetkeztetni rsquoTursquo peacutenzoumlsszeget vagy valamely maacutes dolgot

koumlteles adni rsquoegorsquo reacuteszeacutere A magatartaacutes tanuacutesiacutetaacutesa nyomaacuten beaacutelloacute jogi helyzetet keacutet

kifejezeacutes jellemzi a szoumlvegben rsquotursquo viszonylataacuteban a rsquolibererisrsquo rsquo egorsquo vonatkozaacutesaacuteban

pedig az rsquoadquisita mihirsquo vagyis liberatio eacutes adquisitio aacutellnak szemben egymaacutessal A

szoumlveg eacuterdekesseacutege az hogy az adquisitio megtoumlrteacutenteacutehez nincs szuumlkseacuteg rsquoegorsquo aacuteltali

fizikai birtokbaveacutetelre elegendő ha rsquotursquo ndash mint ahogy baacuterki maacutes is ndash fizikailag ne tartsa a

birtokaacuteban az adott dolgot vagy peacutenzoumlsszeget Ezt Iavolenus akkeacutent jellemzi hogy

ilyenkor uacutegy kell tekinteni mintha manu longa toumlrteacutenne meg az aacutetadaacutes (quodammodo

manu longa tradita existimanda est) Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy a peacutenz eseteacuteben is

főszabaacutely szerint a keacutezből keacutezbe aacutetadaacutessal valoacutesul meg a peacutenz birtokba adaacutesa amelyet a

forraacutesok a numeratio pecuniae fordulattal emliacutetenek arra utalva hogy nem csupaacuten a

peacutenzeacutermeacutek aacutetadaacutesaacutera keruumll sor hanem azok megszaacutemlaacutelaacutesaacutera is112 Előfordulnak azonban

110 Egyezően KASER Das Geld 184 111 Vouml KASER Das Geld 185-186 Hasonloacutean SCHERMAIER Teilvindikation 149 eacutes 150 ahol raacutemutat hogy aacuteltalaacuteban elfogadott neacutezet hogy a peacutenz keveredeacuteseacutere vonatkozoacutean leacutetezett egy lex specialis a keveredeacutesre vonatkozoacute aacuteltalaacutenos szabaacutelyokhoz keacutepest Teljesen maacutes aspektusboacutel a locatio conductio irregularis oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja a jelen szoumlveget BENKE Eigentumserwerb 223237 aki egy olyan esetet vizsgaacutel amikor az aurifex toumlrt aranyat vesz aacutet eacutes azt a sajaacutet felesleges aranyaacutehoz hozzaacuteadja Ennek koumlvetkezteacuteben a reacutesztvevő szemeacutelyek koumlzoumltt tulajdonkoumlzoumlsseacuteg keletkezik vagyis nem egy kiveacutetelszabaacutelyroacutel van szoacute mint a peacutenz keveredeacutese eseteacuten amikor az oumlsszekevert eacutermeacutek a ciacutemzett tulajdonaacuteba keruumllnek Ehhez ld meacuteg Ulp D 6 1 3 2 (16 ad ed) Ulp D eod 5 pr (16 ad ed) 112 BENEDEK Dologi jog 20 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 280

36

olyan esetek amikor a keacutezről-keacutezre toumlrteacutenő aacutetadaacutes valamely oknaacutel fogva kizaacutert ndash erre

mondja Iavolenus hogy a ciacutemzett longa manu kapja meg a peacutenzt illetőleg maacutes dolgot

Vagyis a hitelező utasiacutetaacutesaacutenak megfelelően az adoacutes laacutethatoacute helyre teszi a szolgaacuteltataacutes

taacutergyaacutet (peacutenz egyeacuteb dolog)113 Első tekintetre azeacutert lehet kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a longa

manu traditioacutera utalaacutes mert ez hagyomaacutenyosan a birtokszerzeacutesi moacutedok koumlzoumltt szokott

szerepelni114 Teacutenykeacuterdeacutes hogy a peacutenz eacutes maacutes helyettesiacutethető dolgok eseteacuteben nem lehet

kuumlloumlnbseacuteget tenni birtok- eacutes tulajdontraditio koumlzoumltt veacutelelmezhetjuumlk hogy azeacute a peacutenz

akineacutel adott esetben van Ha valaki uacutegy gondolja hogy ez nincs iacutegy neki kell

bizonyiacutetania aacutelliacutetaacutesaacutet ndash ez pedig szinteacuten egybevaacuteg azzal az elvvel amely szerint az

ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig a fennaacutelloacute helyzetet kell jogosnak veacutelelmezni Kaser ugyanakkor

aacutelliacutetja hogy a szekunder irodalomban traditio nummorumnak nevezett teacutenyaacutellaacutes a peacutenzre

vonatkozoacute kuumlloumlnszabaacutelyok harmadik koumlre ndash a vindicatio nummorum eacutes a commixtio

illetőleg consumptio nummorum teacutenyaacutellaacutesai mellett115 Kiinduloacute aacutelliacutetaacutesa hogy a ciacutemzett

akkor is megszerzi a peacutenzdarabok (Geldstuumlcke) tulajdonaacutet ha a fizeteacutesre eacuterveacutenyes jogciacutem

neacutelkuumll (ohne guumlltigen Rechtsgrund) keruumllt sor116 Ekkeacutent a forraacutesok alapjaacuten a fizeteacutest

teljesiacutető szemeacutely csak condictioacuteval perelhet (bdquo[hellip] die Quellen [hellip] verweisen den Zahler

auf die condictiordquo)117 Raacutemutat ugyanakkor arra is hogy egyfelől a klasszikus jogaacuteszok

sem egyseacutegesen koumlvetelteacutek meg egy eacuterveacutenyes causa megleacuteteacutet maacutesfelől pedig hogy

kuumlloumlnoumlsen a peacutenzfizeteacutes eseteacuteben sem bizonyiacutethatoacute egyeacutertelműen ez a koumlvetelmeacuteny Iacutegy

tehaacutet leacutenyegeacuteben vizsgaacutelataacutenak taacutergya az hogy a peacutenztől kuumlloumlnboumlző dolgok eseteacuteben

mennyiben eacuterveacutenyesuumllt ez a koumlvetelmeacuteny ekkeacutent igyekezve aacutellaacutest foglalni a traditio

nummorum bdquoSonderregelrdquo jellegeacuteről118 Elemzeacutese nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy nem aacutell

rendelkezeacutesre elegendő forraacutesbizonyiacuteteacutek sem amellett hogy kijelentsuumlk traditio reacuteveacuten a

peacutenz tulajdona eacuterveacutenyes jogciacutem hiaacutenyaacuteban is aacutetszaacutell a ciacutemzettre ugyanakkor ennek

ellenkezőjeacutere neacutezve sem119 Mindezen megfontolaacutesok mellett Kaser ndash eacutes vele egyuumltt

113 Ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 281 114 Vouml KASER RPR I 391 eacutes 15 sz jegyzet 115 Vouml KASER Das Geld 216-217 bdquoEine dritte Sonderregel fuumlr die sachenrechtliche Behandlung des Geldes koumlnnte die traditio betroffen habenrdquo FUCHS Iusta causa 167 116 Leacutenyegeacuteben iacutegy Fuchs is Ehrhardt neacutezeteacutere utalva bdquoWird Geld bezahlt so rechtfertigt dessen Uebergabe allein schon den Eigentumsuumlbergang mag auch das Grundgeschaumlft unguumlltig seinrdquo Vouml 117 KASER Das Geld 217 118 Vouml KASER Das Geld 217 119 KASER Das Geld 223 Ebben a vonatkozaacutesban elegendő lehet a dissensus in causa kapcsaacuten gyakran hivatkozott veacutelemeacutenyeket citaacutelni Az egyik szoumlveg (Ulp D 12 1 18 pr [7 disp]) szerint ha a peacutenz aacutetadaacutesa koumlreacuteben az aacutetadoacute ajaacutendeacutekozaacutes a ciacutemzett koumllcsoumln ciacutemeacuten adja illetve veszi aacutet a peacutenzoumlsszeget Iulianus szerint az nem valoacutesiacutet meg ajaacutendeacutekozaacutest (Iulianus scribit donationem non esse) Ulpianus szerint pedig koumllcsoumlnt sem mi toumlbb a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet is tagadja (et puto nec mutuam esse magisque nummos accipientis non fieri) Ehhez keacutepest egy maacutesik textusban maga Iulianus (Iul D 41 1 36 [13 dig]) aacutelliacutetja

37

leacutenyegeacuteben Fuchs is ndash elkeacutepzelhetőnek tartja (bdquohalten es aber fuumlr denkbarrdquo) hogy nem

minden esetben koumlvetelteacutek meg a peacutenzfizeteacutes koumlreacuteben az eacuterveacutenyes jogciacutem megleacuteteacutet

hozzaacuteteacuteve hogy erre feltehetően azeacutert keruumllhetett sor hogy a peacutenzforgalmat jogi

eszkoumlzoumlkkel ne akadaacutelyozzaacutek (bdquoden Geldverkehr nicht durch rechtliche Schranke zu

hemmenrdquo)120

A fentiek alapjaacuten uacutegy veacuteljuumlk hogy ezzel a neacutehaacuteny peacuteldaacuteval is kellő meacuterteacutekben sikeruumllt

eacuterzeacutekeltetnuumlnk a peacutenz jellegeacutehez kapcsoloacutedoacute bizonytalansaacutegokat amelyek egyes

reacuteszteruumlletekhez koumltődő bizonyos reacuteszkeacuterdeacutesek koumlreacuteben jelentkeztek Taacutevolroacutel sem

szeretneacutenk olyan laacutetszatot kelteni mintha ezeknek a keacuterdeacuteseknek a reacuteszletes elemzeacutese

maacutesodlagos lenne mindazonaacuteltal uacutegy veacuteljuumlk hogy eme keacuterdeacutesek vizsgaacutelataacutera akkeacutent kell

sort keriacuteteni ha a peacutenz roacutemai jogaacuteszok aacuteltali jogi megiacuteteacuteleacuteseacutere realista alapon tehaacutet a bdquoMi

vanrdquo keacuterdeacuteseacuteből kiindulva igyekszuumlnk vaacutelaszt adni A realizmust mint a vizsgaacuteloacutedaacutesok

alapaacutellaacutesaacutet a relativista maacuteskeacutent szubjektiacutev idealista felfogaacutessal ellenteacutetben tartjuk

fontosnak hangsuacutelyozni Nem abboacutel kiacutevaacutenunk tehaacutet kiindulni ami a tudat műkoumldeacuteseacuteből

ered kuumlloumlnoumlsen nem az emberi elme alkotta ideaacutekboacutel (szubjektiacutev idealizmus) hanem a

gondolkodaacutesi seacutemaacutektoacutel fuumlggetlen valoacutesaacutegboacutel121

hogy peacutenzfizeteacutes eseteacuten (pecuniam numeratam) ha az aacutetadoacute ajaacutendeacutek ciacutemeacuten (tibi tradam donandi gratia) ad peacutenzt a ciacutemzettnek aki ezt koumllcsoumlnkeacutent (quasi creditam) veszi aacutet akkor aacutetszaacutell a tulajdonjog a ciacutemzettre (constat proprietatem ad te transire) Nem jelent tehaacutet akadaacutelyt az aacutetadaacutes jogciacutemeacuteben valoacute egyeteacuterteacutes hiaacutenya (nec impedimento esse quod circa causam dandi atque accipiendi dissentiamus) Vouml KASER Das Geld 225-227 120 Vouml KASER Das Geld 228 leacutenyegeacuteben egyezően FUCHS Iusta causa 166-167 121 A 2005 aacuteprilis 18-aacuten a Missa pro eligendo Romano pontifice kereteacuteben mondott szentbeszeacutedeacuteben az akkor meacuteg kardinaacutelis Joseph Ratzinger is felhiacutevta erre a keacuterdeacutesre a figyelmet bdquoMentre il relativismo cioegrave il lasciarsi portare ldquoqua e lagrave da qualsiasi vento di dottrinardquo appare come lrsquounico atteggiamento allrsquoaltezza dei tempi odierni Si va costituendo una dittatura del relativismo che non riconosce nulla come definitivo e che lascia come ultima misura solo il proprio io e le sue voglierdquo ndash ld httpwwwvaticanvagpIIdocumentshomily-pro-eligendo-pontifice_20050418_ithtml Hasonloacute felfogaacutessal talaacutelkozhatunk II Jaacutenos Paacutel paacutepa keacutet enciklikaacutejaacuteban is (Veritatis Splendor 1 bdquoAtque ita relativismo se dedens et dubitationi (cfr Io 18 38) fallacem libertatem quaerit ipsi veritati extrinsecamrdquo Evangelium Vitae 20 bdquoExitiabilis est exitus relativismi cuiusdam qui aperte dominatur ldquoiusrdquo desinit esse tale quandoquidem in dignitate personae inviolabili iam non solide fundatur sed valentioris voluntati subiciturrdquo Megjegyzendő hogy Ratzinger biacuteboros maacutes munkaacuteiban is utalt a relativizmussal oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesekre eacutes porbleacutemaacutekra Elsősorban arra mutat raacute hogy a relativista aacutellaacutespont veszeacutelye nem csupaacuten abban eacuterhető tetten hogy belenyugszunk a valoacutesaacuteg nem meacuterhető voltaacuteba sokkal inkaacutebb abban hogy sok esetben a demokraacutecia elvi-filozoacutefiai alapveteacutesekeacutent szolgaacutel Ehhez reacuteszletesen ld RATZINGER Glaube 94-95 A legnagyobb probleacutema ebben a vonatkozaacutesban az lehet hogy a tartalom neacutelkuumlli egyeacuteni szabadsaacuteg sajaacutet magaacutet szaacutemolja fel minthogy egyeacuteni szabadsaacutegot egyeacutebkeacutent csak a szabadsaacutegok rendszereacuteben lehet elkeacutepzelni a szabadsaacuteg leacutenyegeacutehez tartozik tehaacutet hogy tartalommal biacuter Reacuteszletesen ld RATZINGER Werte 50

38

II A peacutenz mibenleacuteteacutenek komplexitaacutesa a forraacutesok alapjaacuten

Alapvetően elmondhatoacute hogy a peacutenzre a roacutemai jogaacuteszok toumlbb kifejezeacutest hasznaacuteltak

egyszerre illetőleg toumlbb kuumlloumlnboumlző kategoacuteriaacuteba soroltaacutek azt122 Bessenyő ugyanakkor

raacutemutat arra is hogy a forraacutesokboacutel nyerhető keacutep koumlzel sem ennyire egyseacuteges bemutat

neacutehaacuteny olyan textust amelyben a jogaacutesz nem a fentieknek megfelelő bdquohagyomaacutenyosrdquo

paacuterosiacutetaacutesban elemzi a peacutenz mibenleacuteteacutet123 Aacutelliacutetaacutesaacutenak alapja az hogy az aacuteltala hivatkozott

szoumlvegek alapjaacuten nem lehet teljesen egyeacutertelműen eldoumlnteni hogy szerzőjuumlk igazaacuteboacutel

minek is tekinti a peacutenzt Iacutegy tehaacutet az előzetes aacutelliacutetaacutes ndash egyfelől a kuumlloumlnboumlző kategoacuteriaacutek

maacutesfelől pedig a keacuteteacutertelmű forraacutesok alapjaacuten ndash az lehet hogy a jogaacuteszok aacuteltal hasznaacutelt

fogalomrendszer nem volt egyseacuteges ebből eredően a peacutenz valamely kategoacuteriaacuteba valoacute

besorolaacutesa sem lehet egyeacutertelmű Ennek nyomaacuten viszont adoacutedik a keacuterdeacutes hogy vajon mi

ennek az oka

A pecunia kifejezeacutes kapcsaacuten Ulpianus megaacutellapiacutetja hogy rsquopecuniarsquo nem csak a numerata

pecuniaacutera hanem minden testi vagyontaacutergyra egyaraacutent vonatkozik

Ulp D 50 16 178 pr (49 ad Sab)

rsquoPecuniaersquo verbum non solum numeratam pecuniam complectitur verum omnem

omnino pecuniam hoc est omnia corpora nam corpora quoque pecuniae

appellatione contineri nemo est qui ambiget124

Ez a szoumlveghely komoly fejtoumlreacutest okozhat minthogy Ulpianus a pecunia kifejezeacutes

jelenteacuteskoumlreacutebe vonja (bdquopecuniaerdquo verbum [hellip] complectitur [hellip] omnem omnino

pecuniam) aacuteltalaacuteban a testi dolgokat (hoc est omnia corpora) mint vagyontaacutergyakat Ezen

a ponton joggal adoacutedik egy olyan koumlvetkezteteacutes lehetőseacutege hogy a jogaacuteszok valoacutesziacutenűleg

kuumlloumlnbseacuteget tettek pecunia numerata mint keacuteszpeacutenz tehaacutet materiaacutelisan valaki

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute meghataacuterozott szaacutemuacute eacutermeacutek toumlmegeacuteből oumlsszeaacutelloacute peacutenzoumlsszeg eacutes a

peacutenz mint absztrakt leacutetező koumlzoumltt amely utoacutebbi gyakorlati szerepe az hogy az egyes

122 A forraacutesokban előfordulnak a pecunia pecunia numerata corpora pecunia valamint a nummi (neacutehol kifejezetten nummi consumpti) kifejezeacutesek Vouml BESSENYŐ A peacutenz 3-8 BENEDEK Peacutenztulajdon 251 123 BESSENYŐ A peacutenz 6-8 124 Ezen a helyen Ulpianus a pecunia eacutes a hereditas kifejezeacutesek eacutertelmeacutet illetve egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet hataacuterozza meg Lenel szerint a textus principiuma eacutes az első toumlredeacutek Ulpianus eredeti munkaacutejaacuteban is egymaacutest koumlvetteacutek nem csak a Digestaacuteban Vouml LENEL Palingenesia II 1189-1190

39

testi vagyontaacutergyak eacuterteacutekeacutenek meacutereacuteseacutere alkalmas125 Felmeruumllhet a keacuterdeacutes hogy mi aacutellhat

ennek a neacutezetnek a haacutettereacuteben A pecunia kifejezeacutessel maacuter az ősi jogban is

talaacutelkozhatunk főkeacutent a familia pecuniaque fordulat koumlreacuteben126 A szekunder

irodalomban egyeteacuterteacutes uralkodik a kifejezeacutes-elemek eredete tekinteteacuteben tovaacutebbaacute ama

vonatkozaacutesban hogy a kifejezeacutespaacuter a vagyon megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutelt127 Abban a

tekintetben azonban maacuter elteacuterőek a veacutelemeacutenyek hogy mit is takarnak pontosan az egyes

kifejezeacutes-elemek valamint hogy mi az oka ezek kapcsolt hasznaacutelataacutenak128 A hazai

szakirodalomboacutel Dioacutesdi Gyoumlrgy eacutes Zlinszky Jaacutenos neacutezeteacutet szuumlkseacuteges megemliacuteteni

Mindketten abboacutel indulnak ki hogy a familia pecuniaque kapcsolt fogalom

hasznaacutelataacutenak gyoumlkere az ősi taacutersadalomban-gazdasaacutegban keresendő nomaacuted paacutesztorkodoacute

eacutes letelepedett paraszti gazdaacutelkodaacutes aacutellhat a kifejezeacutes haacutettereacuteben Amiacuteg azonban Dioacutesdi

azt felteacutetelezi hogy a keacutet kifejezeacutes ndash akaacutercsak a keacutet eacuteletforma ndash egymaacutest koumlvette129 addig

Zlinszky meglaacutetaacutesa szerint ezek a kifejezeacutesek maacuter eredetileg is egyuumltt fordultak elő

mivel az ősi roacutemai taacutersadalom mesterseacuteges volt egyszerre volt paraszti eacutes paacutesztorkodoacute

eacuteletmoacutedot folytatoacute neacutepelemek olvasztoacuteteacutegelye Ekkeacutent eacuterthető hogy a toumlrveacuteny kardinaacutelis

helyein kapcsolt formaacuteban talaacutelhatoacutek meg a vagyonra utaloacute kifejezeacutesek hiszen ezaacuteltal

mindenki szaacutemaacutera egyeacutertelmű volt hogy mire vonatkozik a toumlrveacuteny adott

rendelkezeacutese130 Ezen tuacutelmenően ez a magyaraacutezat eacuterthetőveacute teszi azt is hogy a kuumlloumlnboumlző

szoumlveghagyomaacutenyok mieacutert elteacuterő formaacuteban citaacuteljaacutek a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet a hivatkozaacutesok

125 Minden bizonnyal ebből a megkuumlloumlnboumlzteteacutesből adoacutedoacutean szokaacutes a pecunia szoacutenak metonimikus eacutertelmet is tulajdoniacutetani Vouml BESSENYŐ A peacutenz 7 Eacuterdekes hogy toumlbb helyen ezzel a metonimikus jelenteacutessel lehet elsőkeacutent talaacutelkozni Ld pl Oxford Latin Dictionary s v rsquopecuniarsquo FINAacuteLY s v rsquopecuniarsquo 126 A XII tt oumlroumlkleacutesi joggal foglalkozoacute textusaacutenak (5 3) szoumlveghagyomaacutenyaihoz ld kuumlloumlnoumlsen DIOacuteSDI Familia pecuniaque 93-94 DIOacuteSDI Ownership 23 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 101-102 BRETONE Fondamenti 26 WINKEL Das Geld 281-282 A toumlredeacutek oumlroumlkleacutesi jogi vonatkozaacutesaihoz a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld GAUDEMET Uti legassit 109-115 MAGDELAIN Legare et heres 659-677 ZLINSZKY Actes agrave cause de mort 123-129 LONGCHAMPS DE BEacuteRIER Rispetto per la volontagrave 479-480 GERKENS ndash V IGNERON Emancipation of Women 109 127 A familia pecuniaque kifejezeacutes korai irodalmaacutehoz ld DIOacuteSDI Familia pecuniaque 87-89 DIOacuteSDI

Ownership 19-20 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 100 A pecunia szoacute etimoloacutegiaacutejaacutehoz ld ERNOUT ndash MEILLET s v rsquopecusrsquo DIOacuteSDI Familia pecuniaque 92-93 DIOacuteSDI Ownership 23 ZLINSZKY Familia pecuniaque 400-401 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 103 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 549 128 Mommsen uacutegy veacutelte hogy familia eacutes pecunia eredetileg joacuteszaacutegot eacutes szolgaacutet jelent a toumlrveacuteny jelenteacutesbeli megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutelkuumll hasznaacutelja őket Ld MOMMSEN Roumlmisches Staatsrecht 3 22-23 Jheering elkeacutepzeleacutese szerint a keacutet kifejezeacutes egyuumltt olyan tautoloacutegia amely egyaacuteltalaacuten nem jellemző az ősi jogi nyelvre Eacutertelme csak akkor van ha a familia a res mancipit pecunia pedig a res nec mancipit jeloumlli Vouml JHEERING Entwicklungsgeschichte 86-87 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean veacutelekedik Bonfante is aki szerint azonban a familia csalaacutedi szerzemeacutenyi vagyon pecunia minden ami a csalaacutedi vagyon koumlreacuten kiacutevuumlli BONFANTE Proprietagrave I 253-254 Wlassak szerint pecunia a paterfamilias kuumlloumlnvagyonaacutet jeloumlli MORIZ

WLASSAK Studien zum altroumlmischen Erb- und Vermaumlchtnisrecht I Akademie der Wissenschaften in Wien Philosophisch-Historische Klasse Bd 215 Abh 2 Hivatkozza DIOacuteSDI Familia pecuniaque 887 898 DIOacuteSDI Ownership 207 8 129 DIOacuteSDI Familia pecuniaque 99-101 DIOacuteSDI Ownership 29-30 130 ZLINSZKY Familia pecuniaque 398 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 103 eacutes 195-196

40

olyan korban keletkeztek amikor mind a familia pecuniaque kifejezeacutes eredeti tartalma

mind pedig az adott formaacuteban toumlrteacutenő hasznaacutelat ceacutelja maacuter feledeacutesbe mentek131 Egyebek

mellett ebből is adoacutedhat hogy utoacutebb a pecunia kifejezeacutes nem csak a peacutenz hanem

taacutegabban a vagyon megjeloumlleacuteseacutere is szolgaacutelt132 Az előbbi textushoz tartalmaacuteban hasonloacute

jelenteacuteseacuteben azonban kisseacute taacutegabb a koumlvetkező Hermogenianustoacutel szaacutermazoacute hely

Herm D 50 16 222 (2 iuris epitom)

bdquoPecuniaerdquo nomine non solum numerata pecunia sed omnes res tam soli quam

mobiles et tam corpora quam iura continentur133

A szoumlvegből az tűnik ki hogy a jogaacutesz felfogaacutesa szerint a pecunia elnevezeacutes nem csak

keacuteszpeacutenzt (numerata pecunia) jeloumll hanem minden dolgot (res) is legyen az akaacuter

ingatlan (soli) akaacuter ingoacute (mobiles) akaacuter testi (corpora) akaacuter koumlveteleacutes (iura) Mind

Benedek Ferenc mind Bessenyő Andraacutes a pecunia metonimikus eacutertelmeacutenek jelekeacutent

eacuterteacutekeli a fenti keacutet forraacutest eacutes tartalmuk vonatkozaacutesaacuteban mindketten leacutenyegileg

egyenlőseacutegjelet tesznek a szoumlvegek koumlzeacute134 Joacutellehet meglaacutetaacutesuk oumlsszesseacutegeacuteben helytaacutelloacute

veacutelemeacutenyuumlnk szerint nem szabad elsiklani egy fontos baacuter aproacute kuumlloumlnbseacuteg felett Az

Ulpianus-szoumlvegben az eacutertelmezett kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutere a pecunia szoacutet hasznaacutelja

(bdquopecuniaerdquo verbum [hellip] complectitur [hellip] omnem omnino pecuniam) tehaacutet leacutenyegeacuteben

Ulpianus expressis verbis megkuumlloumlnboumlzteti a pecunia szoacute keacutet jelenteacutesaacuternyalataacutet ndash peacutenz eacutes

vagyon Hermogenianus ugyanakkor a pecunia szoacute eacutertelmezeacuteseacutere ndash a numerata pecunia

mellett ndash a res kifejezeacutest hasznaacutelja (bdquopecuniaerdquo nomine [hellip] omnes res [hellip] continentur)

Ez utoacutebbi veacutelemeacuteny tehaacutet az emliacutetett szoacutenak oumlnaacutelloacutean rsquovagyonrsquo eacutertelmet tulajdoniacutet eacutes

ennek kuumlloumlnboumlzteti meg keacutet formaacutejaacutet a keacuteszpeacutenzt illetőleg a baacutermilyen maacutes dolgot ahol

a res kifejezeacutes nagy valoacutesziacutenűseacuteggel jogi terminus technicuskeacutent szerepel nem pedig

koumlznapi eacutertelemben135 Eme keacutet veacutelemeacuteny mellett a teljesseacuteg kedveacuteeacutert megemliacutetendő meacuteg

egy harmadik is

131 Vouml ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 195 132 Ehhez ld HEUMANN ndash SECKEL s v rsquopecuniarsquo eacutes kuumlloumlnoumlsen 2 eacutes 3 pont ERNOUT ndash MEILLET s v rsquopecusrsquo Ezzel egyezően eacutes eacuteppen erre az Ulpianus-textusra hivatkozva ld BUumlRGE Geld 156 133 Lenel rekonstrukcioacuteja szerint a jelen szoumlveget a D 18 4 23 pr ndash 1 előzi meg az eredeti Iuris Epitomarum Libriben amelynek teacutemaacuteja a venditio actionis keacuterdeacutese Vouml LENEL Palingenesia I 269-270 Ekkeacutent vaacutelik eacuterthetőveacute a pecunia kifejezeacutes kiterjesztő eacutertelmezeacutese minthogy a venditio actionis soraacuten leacutenyegeacuteben kereseti jogot adunk el 134 BESSENYŐ A peacutenz 7 BENEDEK Peacutenztulajdon 251 135 Ezzel egyezően SCHERMAIER Materia 139

41

Paul D 50 16 5 pr (2 ad ed)

rsquoReirsquo appellatio latior est quam rsquopecuniaersquo quia etiam ea quae extra

computationem patrimonii nostri sunt continet cum pecuniae significatio ad ea

referatur quae in patrimonio sunt

Paulus ezen a helyen a res eacutes a pecunia kifejezeacutesek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet vizsgaacutelja

Megaacutellapiacutetja hogy a res jelenteacuteskoumlre taacutegabb mint pecuniaacuteeacute mivel utoacutebbi csak azt jeloumlli

ami in patrimonio megvan a res pedig magaacuteban foglalja azt is ami nem szaacutemiacutet bele a

patrimoniumba (quae extra computationem patrimonii nostri sunt) Ez a szoumlveg tehaacutet a

pecuniaacutet a res koumlreacutebe vonja vagyis az itt tetten eacuterhető felfogaacutes első tekintetre ellenteacutetes

Hermogenianus neacutezeteacutevel136 Az ellenteacutet csak uacutegy oldhatoacute fel ha akaacuter a res akaacuter a

pecunia szoacutenak akaacuter mindkeacutet kifejezeacutesnek a koraacutebbiaktoacutel elteacuterő jelenteacutesaacuternyalatot

tulajdoniacutetunk a res a Paulus-szoumlvegben a vagyont mint jogi eacutertelemben vett dolgok

oumlsszesseacutegeacutet testesiacuteti meg pecunia pedig aacuteltalaacuteban a peacutenz megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel

A fentiekből laacutethatoacute hogy a hasznaacutelt kifejezeacutesek jelenteacutese illetőleg ezek egymaacuteshoz valoacute

viszonya vonatkozaacutesaacuteban nincs maradeacutektalan egyeteacuterteacutes a jogaacuteszok koumlzoumltt ndash meacuteg a mai

fogalmaink szerinti koumlzgazdasaacutegtan eacutes jogtudomaacuteny hataacuterai is elmosoacutedni laacutetszanak

ezekben a veacutelemeacutenyekben Logikus keacuterdeacutes tehaacutet hogy szigoruacutean jogi szempontboacutel minek

tekintetteacutek a peacutenzt a roacutemaiak Ezzel kapcsolatosan Bessenyő Andraacutes Proculus egyik

eseteacutet ideacutezi137 amelyben a jogtudoacutes egy rabszolganő bdquohaacutezassaacutegaacuteroacutelrdquo eacutes ennek lehetseacuteges

koumlvetkezmeacutenyeiről mond veacutelemeacutenyt138 A hely maga a hozomaacutenyokroacutel szoacuteloacute veacutelemeacutenyek

koumlzoumltt helyezkedik el gyakorlati hozadeacuteka a jelen keacuterdeacutes vonatkozaacutesaacuteban pedig

mindoumlssze annyi lehet hogy a peacutenzt el lehet birtokolni (vir eam pecuniam pro suo

possidendo usucepit) Maacuterpedig a peacutenz elbirtokolhatoacute voltaacutenak aacutelliacutetaacutesa egyszersmind

implicite magaacuteban hordja azt is hogy a peacutenz dolog mi toumlbb testi dolog hiszen az

elbirtoklaacutes szempontjaacuteboacutel a res habilis koumlvetelmeacutenye azt jelentette hogy az elbirtoklaacutes

136 Lenel ebben a koumlrben akkeacutent fogja fel a rsquoresrsquo kifejezeacutest mint amely valamely igeacutenyre utal Vouml LENEL Palingenesia I 968 LENEL Edictcommentare 43 137 Proc D 23 3 67 (7 epist) Proculus nepoti suo salutem ancilla quae nupsit dotisque nomine pecuniam viro tradidit sive sciat se ancillam esse sive ignoret non poterit eam pecuniam viri facere eaque nihilo minus mansit eius cuius fuerat antequam eo nomine viro traderetur nisi forte usucapta est nec postea quam apud eundem virum libera facta est eius pecuniae causam mutare potuit Itaque nec facto quidem divortio aut dotis iure aut per condictionem repetere recte potest sed is cuius pecunia est recte vindicat eam quod si vir eam pecuniam pro suo possidendo usucepit scilicet quia existimavit mulierem liberam esse propius est ut existimem eum lucrifecisse utique si antequam matrimonium esse inciperet usucepit et in eadem opinione sum si quid ex ea pecunia paravit antequam ea dos fieret ita ut nec possideat eam nec dolo fecerit quo minus eam possideret 138 Ld BESSENYŐ A peacutenz 5-6 reacuteszletes elemzeacutessel az elbirtoklaacutes specialitaacutesaira tekintettel Ehhez meacuteg ld KASER Das Geld 202

42

taacutergya valamely birtokba vehető dolog kellett hogy legyen ez pedig a testi dolgokra

igaz A jogtudoacutes aacuteltal hasznaacutelt igealak (usucepit = praesens perfectum) befejezettseacutegre

utal tehaacutet az esetnek ez a reacutesze nem vitatott bekoumlvetkezett az elbirtoklaacutes Laacutethatoacute tehaacutet

hogy ez a textus nem a peacutenz kategorizaacutelaacutesa szempontjaacuteboacutel jelentős mindoumlssze annak

elbirtokolhatoacute voltaacuteroacutel taacutejeacutekoztat amely informaacutecioacuteboacutel logikus koumlvetkezteteacuteskeacutent

vonhatoacute le az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a dolgokkal (res) aacuteltalaacuteban egy tekintet alaacute esőnek

gondoltaacutek a peacutenzt vagy legalaacutebbis dologi jellegűnek

1 A forraacutesokboacutel kiolvashatoacute kategoacuteriaacutek ndash res bdquofungibilisrdquo

Bessenyő Andraacutes koraacutebban maacuter hivatkozott utalaacutesa amely szerint a peacutenzre vonatkozoacute

roacutemai jogi felfogaacutes oumlsszetettebb a vonatkozoacute communis opinioacutenaacutel felvethet egy uacutejabb

keacuterdeacutest Jelesuumll van-e lehetőseacuteg arra hogy a peacutenznek a forraacutesokban feltalaacutelhatoacute

előfordulaacutesai alapjaacuten csoportokat keacutepezzuumlnk ezzel proacutebaacutelva meg nyomon koumlvetni a

roacutemai jogaacuteszok peacutenzre vonatkozoacute gondolkodaacutesmoacutedjaacutet Maacuter előzetesen megaacutellapiacutethatoacute

hogy a jogaacuteszi gondolkodaacutesmoacuted kapcsaacuten első leacutepeacutesben semmikeacutepp sem juthatunk

megnyugtatoacute eredmeacutenyre sokkal inkaacutebb bizonyos hogy a vizsgaacuteloacutedaacutes eme iraacutenya

tovaacutebbi megvaacutelaszolandoacute keacuterdeacuteseket fog felvetni Ami most maacuter a kezdetben emliacutetett

kategoacuteriaacutekat illeti az első ilyen a peacutenz res bdquofungibilisrdquo-keacutent toumlrteacutenő felfogaacutesa Ennek

kapcsaacuten Gaius tankoumlnyveacuteben a koumlvetkezőket talaacuteljuk

Gai 3 90

Re contrahitur obligatio velut mutui datione mutui autem datio proprie in his

fere rebus contingit quae res pondere numero mensura constant qualis est

pecunia numerata vinum oleum frumentum aes argentum aurum quas res aut

numerando aut metiendo aut pendendo in hoc damus ut accipientium fiant et

quandoque nobis non eaedem sed aliae eiusdem naturae reddantur unde etiam

mutuum appellatum est quia quod ita tibi a me datum est ex meo tuum fit

Az ideacutezett szoumlvegben Gaius azt aacutelliacutetja hogy dolog aacutetadaacutesa reacuteveacuten joumln leacutetre a koumltelem

peacuteldaacuteul a koumllcsoumlnneacutel (koumllcsoumlnbe adaacutesnaacutel ndash mutui datio) A koumllcsoumln jellemzően (ld

proprie fere) olyan dolgokra vonatkozik amelyeket megmeacuterve megszaacutemlaacutelva adunk aacutet

vagy amelyeket valamilyen meacuterteacutekegyseacuteggel fejezuumlnk ki (quae res pondere numero

43

mensura constant)139 Emliacutet peacuteldaacutekat is ilyenek a keacuteszpeacutenz (pecunia numerata) a bor az

olaj a gabona az ezuumlst az arany Ezutaacuten bemutatja magaacutet a koumllcsoumlnt leiacuterva hogy mit is

jelent valamit koumllcsoumlnbe adni Raacutemutat hogy ilyenkor a koumllcsoumln taacutergyaacutet uacutegy adjuk aacutet

hogy az a megszerző dolga lesz (ut accipientium fiant) amikor pedig majd neki vissza

kell adnia azt akkor nem ugyanazt a dolgot illetőleg ugyanazokat a dolgokat kell

visszaadnia hanem az ugyanolyan termeacuteszetű dolgok koumlzuumll ugyanannyit (non eaedem

sed aliae eiusdem naturae reddantur)140 Vagyis leiacuterja hogy miben aacutell a generikus

szolgaacuteltataacutes ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel ugyanannyit kell visszaadni Ennek az a jelentőseacutege

hogy visszaadaacuteskor maacutes gabonaszemekkel vagy maacutes peacutenzdarabokkal is lehet teljesiacuteteni

a leacutenyeg hogy a teljesiacuteteacuteskor adott dolog a koumllcsoumlnbe adotthoz viszonyiacutetva eiusdem

naturae legyen főszabaacutely szerint peacutenz helyett nem adhatok gabonaacutet eacutes fordiacutetva141 A

bemutatott forraacuteshellyel kapcsolatban arra eacuterdemes kuumlloumln felhiacutevni a figyelmet hogy

egyfelől Gaius koumlzleacutese szerint nem a peacutenz aacuteltalaacuteban hanem a keacuteszpeacutenz (pecunia

numerata) minősuumll helyettesiacutethető dolognak maacutesfelől pedig a helyettesiacutethető dolog

kategoacuteriaacutejaacutet ebben a formaacuteban a roacutemaiak nem ismerteacutek helyette inkaacutebb ndash az ideacutezett

helyen is laacutetott ndash koumlruumlliacuteroacute formaacutet (res quae pondere numero mensura constant)

alkalmaztaacutek Ami azonban a helyettesiacutethető eacutes helyettesiacutethetetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutenak

paacuterba aacutelliacutetaacutesaacutet illeti e keacutet kategoacuteria a quantitas eacutes a qualitas kettősseacutegeacutet jeleniacuteti meg A

helyettesiacutethetetlen dolgok eseteacuteben a qualitas a minőseacuteg a milyenseacuteg a doumlntő teacutenyező

hiszen ennek reacuteveacuten van lehetőseacuteg arra hogy a toumlbbi dologtoacutel megkuumlloumlnboumlztessuumlk tehaacutet

helyettesiacutethetetlen mivolta tulajdonkeacuteppen ebben rejlik A helyettesiacutethető dolgok

eseteacuteben ugyanakkor a quantitas a mennyiseacuteg meacutegpedig egy dologfajta meghataacuterozott

mennyiseacutege biacuter jelentőseacuteggel mivel az ebbe a koumlrbe tartozoacute dolgok egyes bdquodarabjairdquo

minőseacutegileg azonos termeacuteszetűek qualitas alapjaacuten tehaacutet az egyes egyedeket nem lehet

139 Ehhez hasonloacutean ld Gai 2 196 Eae autem solae res per vindicationem legantur recte quae ex iure Quiritium ipsius testatoris sunt sed eas quidem res quae pondere numero mensura constant placuit sufficere si mortis tempore sint ex iure Quiritium testatoris veluti vinum oleum frumentum pecuniam numeratam ceteras res vero placuit utroque tempore testatoris ex iure Quiritium esse debere id est et quo faceret testamentum et quo moreretur alioquin inutile est legatum Ebben a vonatkozaacutesban ld meacuteg BENEDEK Peacutenztulajdon 252 tovaacutebbi forraacutesokkal 140 A fragmentum veacutegeacuten szereplő mondat a mutuum kifejezeacutes ndash egyeacutebkeacutent hamis ndash etimoloacutegiaacutejaacutet tartalmazza (ex meo tuum fit) Ld SCHULZ ClRL 508 Oxford Latin Dictionary s v rsquomutuusrsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquomutorsquo Mindazonaacuteltal nem szuumlkseacuteges teljesen elvetni az rsquoex meo tuum fitrsquo fordulatot mivel ha nem is nyelvileg de logikailag mindenkeacuteppen joacutel mutatja a mutuum kifejezeacutes kialakulaacutesaacutet amely logika veacutelemeacutenyuumlnk szerint oumlsszhangban aacutell a mutuum kifejezeacutes teacutenyleges etimoloacutegiaacutejaacuteval mivel az alapul szolgaacuteloacute ige valaminek a ki- vagy felcsereacuteleacuteseacutet megvaacuteltozaacutesaacutet jeloumlli Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquomuto1rsquo 141 Ebben a teacutemakoumlrben eacuterdekes probleacutema lehet az az eset amikor a koumllcsoumlnbe vevő peacutenzt keacuter ehelyett viszont csak valamely egyedi taacutergyat tudok neki aacutetadni azzal hogy eacuterteacutekesiacutetse eacutes az iacutegy befolyt veacutetelaacuterat tartsa meg koumllcsoumln gyanaacutent Ehhez ld KASER Contractus mohatrae 75 ZIMMERMANN Obligations 162

44

megkuumlloumlnboumlztetni egymaacutestoacutel Az ideacutezett szoumlveghelyen tovaacutebbi keacuterdeacuteseket vethet fel az

aliae eiusdem naturae reddantur fordulat pontos mibenleacutete ezen beluumll is kuumlloumlnoumlsen az

eiusdem naturae kifejezeacutes jelenteacutese Veacutelemeacutenyuumlnk szerint az utoacutebbi kifejezeacutesből joacutel

megfoghatoacutean rajzoloacutedik ki egy olyan felfogaacutes amely szerint minden dolognak minden

leacutetezőnek van egy sajaacutetos jellege amely termeacuteszeteacuteneacutel fogva adott szaacutemaacutera A dolgoknak

ez a termeacuteszete adott fuumlggetlenuumll attoacutel hogy egyediek helyettesiacutethetetlenek vagy eacuteppen

szaacutem suacutely meacuterteacutek szerint meghataacuterozottak Mi toumlbb egyedi vagy fajta szerint

meghataacuterozott mivoltuk is eacuteppen ilyen termeacuteszet szuumllte jellegzetesseacuteg ndash az emberi

eacutertelem ezt keacutepes felfogni eacutes a dolgokra vonatkozoacute jogi normaacutekat is eme

jellegzetesseacutegek menteacuten hataacuterozza meg142 Hiszen amikor az ember kapcsolatba keruumll

valamilyen dologgal azt a keacuterdeacutest teszi fel hogy annak az adott dolognak milyen a

termeacuteszete honneacutet ered milyen ceacutelra rendelt Optimaacutelis esetben az egyeacuten keacutepes arra

hogy a dologgal toumlrteacutenő kapcsolatba keruumlleacutese alkalmaacuteval a nevezett keacuterdeacuteseket

előiacuteteacuteletektől mentesen vaacutelaszolja meg Az egyedi dolgok eseteacuteben a qualitas a szaacutem

suacutely meacuterteacutek szerint meghataacuterozottak eseteacuteben a quantitas az a teacutenyező amely aacuteltal

meghataacuterozhatoacute az ilyen vagy olyan dolgok helye a minket koumlruumllvevő vilaacutegban143

Mindent egybevetve tehaacutet Gaius a keacuteszpeacutenzt olyan leacutetezőnek gondolja amely jellege

termeacuteszete alapjaacuten helyettesiacutethető szaacutem suacutely meacuterteacutek szerint hataacuterozhatoacute meg ndash

legalaacutebbis eme hely alapjaacuten erre a koumlvetkezteteacutesre juthatunk Ugyanakkor eacuterdemes

felfigyelni arra is hogy a helyettesiacutethető eacutes helyettesiacutethetetlen mivolt ismeacutetelten csak a

jogi eacutertelemben vett dolgok sajaacutetja koumlvetkezeacuteskeacuteppen Gaius felfogaacutesa szerint is

dolognak lehet tekinteni a keacuteszpeacutenzt

Leacutetezik tovaacutebbi forraacutes is a Digestaacuteban amely szinteacuten helyettesiacutethetőnek iacuteteacuteli a peacutenzt

Ulp D 30 34 3 - 4 (21 ad Sab)

(3) Sed si non corpus sit legatum sed quantitas eadem in eodem testamento

saepius divus Pius rescripsit tunc saepius praestandam summam si

evidentissimis probationibus ostendatur testatorem multiplicasse legatum

voluisse idemque et in fideicommisso constituit Eiusque rei ratio evidens est

142 A minket koumlruumllvevő fizikai vilaacutegnak eme termeacuteszetnek megfelelő vagy a termeacuteszettel oumlsszeegyeztethető adottsaacutegai jelennek meg szabaacutelyoskeacutent helyeskeacutent Ez azonban taacutevolroacutel sem a megfigyelő pusztaacuten szubjektiacutev eacuterteacutekeleacutese hanem egy pre-pozitiacutev adottsaacutegnak a rsquodolog termeacuteszeteacutenekrsquo megnyilvaacutenulaacutesa Vouml KASER Ius gentium 59 143 Vouml Elmeacutelkedeacutesek 3 11 eacutes 8 29

45

quod eadem res saepius praestari non potest eadem summa volente testatore

multiplicari potest

(4) Sed hoc ita erit accipiendum si non certum corpus nummorum saepius sit

relictum ut puta centum quae in arca habet saepius legavit tunc enim fundo

legato esse comparandum credo

A hivatkozott szoumlvegek a toumlbbszoumlri hagyomaacutenyrendeleacutes keacuterdeacuteseacutet taglaljaacutek A legelső itt

nem hozott sect-ban arroacutel esik szoacute hogy mi toumlrteacutenik egy olyan esetben amikor ugyanazt a

vagyontaacutergyat ugyanabban a veacutegrendeletben toumlbbszoumlr rendeli hagyomaacutenyul az

oumlroumlkhagyoacute (eadem res saepius legetur in eodem testamento) Ilyenkor a hagyomaacuteny csak

egyszer koumlvetelhető eacutes az oumlroumlkoumls eleget tesz koumltelezettseacutegeacutenek akaacuter magaacutet a

vagyontaacutergyat akaacuter annak peacutenzbeli eacuterteacutekeacutet szolgaacuteltatja ki (sufficitque vel rem consequi

vel rei aestimationem) A maacutesodik sect szerint keacutet szemeacutely kuumlloumln-kuumlloumln veacutegrendeletben

ugyanazt a vagyontaacutergyat hagyomaacutenyozza ugyanarra a szemeacutelyre (duorum testamentis

mihi eadem res legata sit) ilyenkor mindkeacutet veacutegrendeletből eredően lehet koumlvetelni a

hagyomaacuteny szolgaacuteltataacutesaacutet akkeacutent hogy az egyik veacutegrendeletből maga a dolog a

maacutesikboacutel pedig annak peacutenzeacuterteacuteke koumlvetelhető (ex altero testamento rem consequar ex

altero aestimationem)144 Ezt koumlveti az ideacutezett harmadik sect amely szerint nem

meghataacuterozott testi taacutergyat (corpus) hanem ugyanazt a mennyiseacuteget ugyanabban a

veacutegrendeletben (quantitas eadem in eodem testamento) hagyomaacutenyoz az oumlroumlkhagyoacute

Ilyen esetben ndash hivatkozaacutessal Antoninus Pius egy rescriptumaacutera ndash toumlbbszoumlr kell helytaacutellni

ugyanazzal az oumlsszeggel (saepius praestandam summam) felteacuteve hogy a veacutegrendeletből

minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean kitűnik hogy az oumlroumlkhagyoacute toumlbbszoumlr akarta ugyanazt az

oumlsszeget hagyomaacutenyul rendelni (si evidentissimis probationibus ostendatur testatorem

multiplicasse legatum voluisse)145 Ulpianus magyaraacutezatkeacutent hozzaacutefűzi hogy ugyanazzal

a vagyontaacuterggyal keacutetszer nem lehet teljesiacuteteni amiacuteg ugyanazt az oumlsszeget toumlbbszoumlr is

lehet teljesiacuteteni ha az oumlroumlkhagyoacute valoacuteban iacutegy akarta (eadem res saepius praestari non

potest eadem summa volente testatore multiplicari potest) Iacutegy tehaacutet nyilvaacutenvaloacute a

szoumlvegből hogy a peacutenzoumlsszeg (summa) mennyiseacutegkeacutent (quantitas) kezelendő Ezt

Ulpianus tovaacutebb finomiacutetja amikor a negyedik sect-ban raacutemutat arra hogy ez a szabaacutely

szűken eacutertelmezendő nem vonatkozik ugyanis arra az esetre amikor valaki egyedileg

meghataacuterozott eacutermeacuteket hagyomaacutenyoz toumlbbszoumlr (hoc ita erit accipiendum si non certum

144 Ehhez ld WACKE Beweislast 42631 145 Vouml WACKE Beweislast 425

46

corpus nummorum saepius sit relictum) Amennyiben ugyanis uacutegy szoacutel a toumlbbszoumlri

hagyomaacutenyrendeleacutes hogy rsquoazt a szaacutezat ami a laacutedaacuteban vanrsquo (centum quae in arca habet

saepius legavit) akkor ez az eset Ulpianus szerint maacuter egy telek hagyomaacutenyul

rendeleacuteseacutevel esik egy tekintet alaacute Ennek a veacutelemeacutenynek az indoka nyilvaacutenvaloacute ugyanis

ha a laacutedaacuteban csak szaacutez arany volt a toumlbbszoumlri hagyomaacutenyrendeleacutes teljesiacuteteacutese eacuterthető

okboacutel lehetetlen Ha egybevetjuumlk ezt a szoumlveget az előző gaiusi textussal laacutethatoacute hogy a

quantitas mint a hagyomaacutenyozott oumlsszeg pre-pozitiacutev sajaacutetossaacutega az a teacutenyező ami

megalapozza a peacutenzoumlsszeg helyettesiacutethetőseacutegeacutet146 Ismeacutetelten eacuterdemes felfigyelni arra

hogy a bemutatott szoumlvegekben a keacuteszpeacutenz (pecunia numerata) tovaacutebbaacute valamely

peacutenzoumlsszeg (summa) minősuumlltek helyettesiacutethetőnek nem pedig a peacutenz aacuteltalaacuteban

Kiemelendő tovaacutebbaacute hogy Ulpianus az ideacutezett helyeken elkuumlloumlniacuteti a summa eacutes a certum

corpus nummorum kategoacuteriaacuteit előbbi egy qualitas (pondus mensura numerus) aacuteltal

meghataacuterozott oumlsszeg147 utoacutebbi pedig nem maacutes mint meghataacuterozott eacutermedarabok

valamely moacutedon elkuumlloumlniacutetett csoportja amely eacutermehalmaz ugyanakkor bizonyos

oumlsszeget is keacutepes megjeleniacuteteni148

2 A peacutenz mint res incorporalis

Iav D 12 6 46 (4 ex Plaut)

Qui heredis nomine legata non debita ex nummis ipsius heredis solvit ipse

quidem repetere non potest sed si ignorante herede nummos eius tradidit

dominus ait eos recte vindicabit eadem causa rerum corporalium est

A condictio indebiti keacuterdeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute veacutelemeacuteny haacuterom eset-variaacutecioacutet mutat be Az

elsőben Iavolenus egy olyan esetet iacuter le amikor A az oumlroumlkoumls neveacuteben eacutes annak peacutenzeacuteből

teljesiacutet hagyomaacutenyokat nem teacuter ki azonban arra hogy a fizeteacutest teljesiacutető A akire a

szoumlvegben a quis szoacute utal milyen minőseacutegben jaacuter el (heredis nomine legata non debita

146 Ezzel egyezően fogalmaz egy maacutesik veacutelemeacuteny is Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Proinde et si quid aliud est quod pondere numero mensura continetur saepius relictum idem erit dicendum id est saepius deberi si hoc testator voluerit 147 Ezt erősiacuteti Papinianus veacutelemeacutenye amelyről Ulpianus taacutejeacutekoztat (Ulp D 30 34 5 [21 ad Sab]) 148 Corpus qualitas eacutes substantia fogalomtoumlrteacuteneteacutet elemezve Schermaier raacutemutat hogy a corpus kifejezeacutes mind a koumlznapi hasznaacutelatban mind a jogi nyelvben valamely a kuumllvilaacutegban materiaacutelisan megjelenő taacutergyat jelent (bdquohellip die aumluszligere Beschaffenheit einer Sache ihr stoffliches Substrathelliprdquo) qualitas pedig ndash főkeacutent Seneca munkaacutessaacutegaacutetoacutel kezdődően ndash egy dolog sajaacutetossaacutegaacutet jellemzőjeacutet (Eigenart) termeacuteszeteacutet (Natur) vagy leacutenyegeacutet (Wesen) fejezi ki Vouml SCHERMAIER Materia 138-141

47

ex nummis ipsius heredis solvit)149 Ilyenkor az oumlroumlkoumls neveacuteben eljaacuteroacute A nem koumlvetelheti

vissza (ipse [hellip] repetere non potest) a teljesiacutetett oumlsszeget tartozatlan fizeteacutes ciacutemeacuten A

szoumlvegben szereplő heredis nomine fordulat veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra utal hogy az

oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt valamilyen jogviszony kell hogy legyen amely megalapozza A

eljaacuteraacutesaacutet Teacutenykeacuterdeacutes azonban hogy helytaacutelloacute Apathy fentebb ideacutezett azon meglaacutetaacutesa

amely szerint a jogaacutesz eme jogviszony pontos koumlruumlliacuteraacutesaacuteval adoacutes marad A maacutesodik

teacutenyaacutellaacutes-variaacutecioacute szerint a teljesiacuteteacutes az oumlroumlkoumls peacutenzeacuteből aacutem annak tudta neacutelkuumll toumlrteacutenik

(ignorante herede nummos eius tradidit) ndash itt tehaacutet az oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt nem aacutell fenn

olyan jogi koumlteleacutek amelyből eredően A az oumlroumlkoumls uumlgyeacuteben eljaacuterhatna Apathy ebben a

vonatkozaacutesban megjegyzi hogy nem lehet koumlvetkezteteacutest levonni arra neacutezve hogy az

első mondatban iacuterott esetben az oumlroumlkoumls hozzaacutejaacuterult volna a fizeteacuteshez ehhez ismerni

kellene az első esetben fennaacutelloacute jogviszony tartalmaacutet150 Ennek koumlvetkezmeacutenye Iavolenus

szerint az hogy ekkor a tulajdonos (dominus) akire a jogaacutesz eddig hereskeacutent utalt (vouml

heredis nomine ignorante herede) vindicatioacuteval perelheti vissza a teljesiacutetett

peacutenzoumlsszeget Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy meacuteg az oumlroumlkoumls aacuteltali felkeacutereacutes hiaacutenya sem ad

alapot arra hogy az oumlroumlkoumlsnek az oumlsszeg visszaperleacuteseacutere iraacutenyuloacute jogaacutet meg lehessen

tagadni151 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a fragmentum utolsoacute mondata amely ndash veacutelemeacutenyuumlnk

szerint ndash leacutenyegeacuteben a harmadik esetnek felel meg Ebben a jogaacutesz a koraacutebban

mondottakhoz hozzaacuteteszi ugyanez a megoldaacutes adoacutedik res corporales eseteacuteben is (eadem

causa rerum corporalium est)152 A szoumlveg alapjaacuten tehaacutet azt lehet aacutelliacutetani hogy Iavolenus

előszoumlr a nummi kifejezeacutest hasznaacutelva ismertet keacutet teacutenyaacutellaacutes-vaacuteltozatot majd az utolsoacute

mondatban roumlviden utal a res corporales kategoacuteriaacutejaacutera Adoacutedik tehaacutet a keacuterdeacutes hogy

Iavolenus vajon uacutegy veacutelte-e hogy nummi a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik

Ebben a vonatkozaacutesban elengedhetetlen Puchta neacutezeteacutere utalni aki hangsuacutelyozta hogy a

peacutenz egyszerre dolog eacutes eacuterteacutekmeacuterő153 Ehhez jaacuterulhat meacuteg az a teacuteny is hogy a rsquonummirsquo

(tehaacutet pluralis) kifejezeacutes nem kizaacuteroacutelag peacutenzdarabokat hanem peacutenzoumlsszeget is jelent154

meacuteghozzaacute abban az eacutertelemben mint amely meghataacuterozott eacuterteacutekoumlsszeget megjeleniacutető

149 Vouml APATHY Procurator 71 150 APATHY Procurator 71 151 Ezzel egyezően APATHY Procurator 73 152 Vouml FUCHS Iusta causa 168 KASER Das Geld 19583 153 PUCHTA Cursus II (sect 242) 581 bdquoGeldstuumlcke sind 1) Sachen wie andere als solche sind sie Gegenstaumlnde der Vindication 2) Repraumlsentanten eines Werths indem sie eine Geldsumme darstellen die keinen Gegenstand der Vindication bildetrdquo 154 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquonummusrsquo FINAacuteLY s v rsquonumusrsquo Ehhez ld meacuteg HEUMANN ndash SECKEL s v rsquonummusrsquo ahol viszont a szoacute peacutenzdarab eacuterme jelenteacutesben lelhető fel

48

eacutermeacutek tetszőleges oumlsszeteacutetelű halmaza155 A Gaiusnak tulajdoniacutethatoacute iskolateremtő156

paacuterosiacutetaacutes szerint res corporales ndash res incorporales testi eacutes testetlen dolgok leacuteteznek157

Innentől gondolatkiacuteseacuterletkeacutent keacutet elgondolaacutes vethető fel az egyik hogy ha Iavolenusnaacutel

nummi eacutes res corporales szerepel a szoumlvegben akkor a jogaacutesz uacutegy veacutelhette hogy nummi

a res incorporales koumlreacutebe tartozik158 A maacutesik lehetőseacuteg hogy a Iavolenus aacuteltal ehelyuumltt

hasznaacutelt paacuterosiacutetaacutes nem felel meg a fentebb laacutetott gaiusi csoportosiacutetaacutesnak Kaser ndash

amellett hogy Gaius eacuterdemeit nem kisebbiacuteti a res corporales eacutes incorporales

kategoacuteriaacuteinak kimunkaacutelaacutesa koumlreacuteben ndash raacutemutat arra hogy a felosztaacutes egyreacuteszt iskolafuumlggő

is volt159 maacutesfelől a keacutesei klasszikusok maacutes eacutertelemben hasznaacuteltaacutek a res corporales

kategoacuteriaacutejaacutet mint Gaius ebben a szoumlvegben valamint tovaacutebbi keacutet szoumlveghelyen a res

corporales kifejezeacutes a peacutenztől kuumlloumlnboumlző minden maacutes dologra utal160 Fuchs kiemeli

hogy nincs arra forraacutesbizonyiacuteteacutek hogy a roacutemaiak a peacutenzt kizaacuteroacutelagosan incorporalis

resnek tekintetteacutek volna testi mivoltaacutera vonatkozoacutean azonban hozhatoacute fel szoumlveg161

Emellett ugyanakkor hangsuacutelyozza hogy eacuteppen a bemutatott szoumlveghelyen a peacutenz

eacuterteacuteksajaacutetossaacutega keruumll előteacuterbe ndash keacuterdeacutes hogy Fuchs aacutelliacutetaacutesaacuteval oumlsszhangban ilyen

eacutertelemben felfoghatoacute-e a peacutenz mint res incorporalis szembeaacutelliacutetva maacutes testi

taacutergyakkal162 Mindenesetre ha nem vetjuumlk el első tekintetre Fuch neacutezeteacutet akkor azt

155 Eacuterdemes utalni arra is hogy az ideacutezett hely a tartozatlan hagyomaacutenyszolgaacuteltataacutessal illetőleg annak tartozatlan fizeteacutes ciacutemeacuten toumlrteacutenő visszakoumlvetelhetőseacutegeacutevel foglalkozik ekkeacutent hasznos lehet a hagyomaacuteny taacutergyaacutera is figyelmet fordiacutetani Magaacutet a legatumot a forraacutesok toumlbb aspektusboacutel koumlzeliacutetik meg Iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen Flor D 30 116 pr (11 inst) Mod D 31 36 (3 pand) Ulp 24 1 Inst 2 20 1 Ami a legatum taacutergyaacutet illeti az lehet egy vagy toumlbb meghataacuterozott dolog juttataacutesa dologi jogi jogosultsaacuteg juttataacutesa vagy alapiacutetaacutesa illetőleg taacutegabban baacutermely megengedett vagyoni előny juttataacutesa iacutegy kuumlloumlnoumlsen koumltelem alapiacutetaacutesa koumlveteleacutes aacutetruhaacutezaacutesa adoacutessaacuteg elengedeacutese vagy akaacuter tartaacutes juttataacutesa illetve sajaacutet tartozaacutesnak a hitelezőre toumlrteacutenő hagyomaacutenyozaacutesa Vouml KASER RPR I 742 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 203 SANFILIPPO Istituzioni 392 FOumlLDI ndash HAMZA 657 156 Vouml KASER Gaius 143 bdquoImmerhin hat diese logisch bedenkliche Scheidung in Sachen und Rechte Schule gemacht und herrscht noch in der heutigen Gesetzgebungrdquo 157 Vouml Gai 2 13 Corporales hae sunt quae tangi possunt [hellip] Inst 2 2 1 Corporales eae sunt quae sui natura tangi possunt [hellip] tovbbaacute Gai 2 12 Inst 2 2 pr A res incorporales koumlreacutebe jogok koumlveteleacutesek illetőleg a hagyateacutek tartoznak ehhez ld Gai 2 14 eacutes Inst 2 2 2 Megjegyzendő hogy Waldstein szerint Gaius abban az esetben beszeacutel res incorporalesről mint koumlveteleacutesről jogroacutel ha a jogosultsaacuteg valamilyen res corporalisra vonatkozik Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res incorporales kifejezeacutes egyszerű metafora amelynek koumlzvetlen ceacutelja a szemleacutelteteacutes Vagyis amit a fogalom jeloumll az a valoacutesaacutegban nem leacutetezik ekkeacutent pusztaacuten a jogaacuteszi fogalomrendszer reacuteszeacutet keacutepező kifejezeacutesről van szoacute Reacuteszletesen ld WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 55 Keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel ugyanakkor eme elgondolaacutes kapcsaacuten hogy leacutetezik-e olyan res incorporalis amelynek nincsen a kuumllvilaacutegban megjelenő tehaacutet corporalis taacutergya 158 Ebbe az iraacutenyba mutat BENEDEK Peacutenztulajdon 251 159 Vouml KASER Gaius 143 160 Vouml KASER Gaius 144 a Kaser aacuteltal meacuteg hivatkozott helyek Maec D 32 95 (2 fideicomm) Ven D 342 32 pr (10 act) Ezzel egyezően kuumlloumlnoumlsen pedig a Maecianus-hellyel kapcsolatban ld meacuteg DAJCZAK Res incorporalis 107 161 FUCHS Iusta causa 176 162 Ld FUCHS Iusta causa 175 tovaacutebbi forraacutesokkal is Utal ugyanakkor a Iavolenus-szoumlveg utolsoacute mondataacuteval kapcsolatos interpolaacutecioacute-gyanuacutera is

49

tapasztaljuk hogy a peacutenz a jelen szoumlveg alapjaacuten leacutenyegeacuteben mint bizonyos eacuterteacuteket

keacutepviselő koumlveteleacutes jelenik meg amely eacuterteacuteket az adott esetben meghataacuterozott szaacutemuacute

peacutenzdarabok oumlsszesseacutege tesz ki163

Első tekintetre hasonloacute tartalmuacute veacutelemeacutennyel talaacutelkozhatunk Venuleius egyik

doumlnteacuteseacuteben

Ven D 34 4 32 pr (10 act)

Detrahere legatis vel adicere si nihil praeter pecuniam numeratam legatum sit

promptum est cum vero res corporales intervenient et scriptura difficilior fit et

obscura portio

A jogtudoacutes veacutelemeacutenye szerint ha a hagyomaacuteny taacutergyaacutet kizaacuteroacutelag keacuteszpeacutenz keacutepezi (nihil

praeter pecuniam numeratam legatum sit) akkor minden neheacutezseacuteg neacutelkuumll lehet ahhoz

hozzaacutetenni illetőleg abboacutel elvenni (Detrahere legatis vel adicere [hellip] promptum est) Ha

azonban a hagyomaacuteny taacutergyaacutet res corporales keacutepezi ebben az esetben egyfelől a

veacutegrendelet szoumlvege nehezen eacuterthető (scriptura difficilior fit) eacutes nem lehet megaacutellapiacutetani

a hozzaacuteteacutetel vagy elveacutetel pontos araacutenyaacutet (et obscura portio) Minthogy a szoumlvegben

pecunia numerata eacutes res corporales szembeaacutelliacutetaacutesaacuteval talaacutelkozunk adoacutedhat a

felteacutetelezeacutes hogy a pecunia numerata ebben a veacutelemeacutenyben implicite a res incorporales

kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik ndash a fentebb bemutatott forraacuteshoz hasonloacutean Jobban belegondolva

azonban raacutejoumlhetuumlnk hogy a kizaacuteroacutelag keacuteszpeacutenzből aacutelloacute hagyomaacuteny csoumlkkenteacutese vagy

noumlveleacutese azeacutert lehetseacuteges kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll mert a keacuteszpeacutenz ndash eacutes tegyuumlk

hozzaacute maacutes helyettesiacutethető dolgok is ndash koumlnnyen oszthatoacutek amiacuteg a toumlbbi testi dolog

eseteacuteben ez nem felteacutetlenuumll van iacutegy Az oszthatoacutesaacuteg lehetőseacutege tehaacutet mindig a konkreacutet

esettől fuumlgg pontosabban attoacutel hogy az aacuteltalaacuteban emliacutetett res corporales mit takar

teacutenylegesen az adott esetben164 A keacuterdeacutes azonban ezen a ponton az lehet hogy ebből a

163 Ehelyuumltt megemliacutethető meacuteg egy szoumlveg Tryphoninus (Tryph D 23 3 76 [9 disp]) veacutelemeacutenyei koumlzuumll amely azzal a keacuterdeacutessel foglalkozik hogy ha az apa a laacutenyaacutenak mortis suae causa iacutegeacutert hozomaacutenyt aacutem utoacutebb feleacutepuumllt betegseacutegeacuteből (convaluerit) akkor az iacutegeacutert hozomaacuteny visszakoumlvetelhető-e condictio uacutetjaacuten Benedek uacutegy veacuteli hogy eme szoumlveg alapjaacuten is a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuteba sorolhatoacute a peacutenz Vouml BENEDEK Peacutenztulajdon 251 Bessenyő szerint ugyanakkor ebben a szoumlvegben a testi dolgok eacutes a puszta mennyiseacutegek egybeveteacuteseacuteről esik szoacute Vouml BESSENYŐ A peacutenz 6 Ennek neacutemikeacutepp ellentmondani laacutetszik hogy amikor kifejezetten mennyiseacutegkeacutent fogja fel a jogaacutesz a peacutenzt arra expressis verbis utal a quantitas szoacuteval Vouml a maacuter ideacutezett Ulpianus-hellyel (Ulp D 30 34 3 [21 ad Sab]) bdquohellip non corpus sit legatum sed quantitashelliprdquo Ehhez ld KASER Das Geld 17414 164 Eacuterdemes megjegyezni hogy a dolgoknak res divisibiles eacutes indivisibiles koumlreacutere toumlrteacutenő kifejezett felosztaacutesa nem a roacutemai jogtudoacutesok munkaacutessaacutegaacutenak eredmeacutenye csak a keacutesőbbi fejlődeacutes hozta magaacuteval eme keacutet kifejezeacutes kialakulaacutesaacutet Ugyanakkor ami a res divisibiles oszthatoacutesaacutegaacutet illeti maacuter a posztklasszikusok is

50

szoumlvegből biztonsaacuteggal levonhatoacute-e olyan koumlvetkezteteacutes hogy a pecunia numerata a res

incorporales koumlreacutebe tartozik Baacuter logikailag hibaacutetlan lenne a koumlvetkezteteacutes meacutegsem

szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni egyfelől azt a teacutenyt hogy Venuleius a pecunia numerata

eacutes a res corporales kategoacuteriaacuteit vetette egybe ebben a textusban Maacutesfelől uacutejfent utalni

kell Kaser koraacutebban is ideacutezett neacutezeteacutere amely szerint a res corporalisra hivatkozaacutes

ezekben az esetekben nem feleltethető meg egyeacutertelműen a gaiusi res corporalis ndash

incorporalis felosztaacutesnak165 Puctha koraacutebban maacuter hivatkozott meglaacutetaacutesaacuteboacutel eredően azt

sem szabad szem elől teacuteveszteni hogy a peacutenzdarabokboacutel oumlsszeaacutelloacute peacutenzoumlsszeg eacuterteacuteket

jeleniacutet meg ekkeacutent igaz lehet Fuchs ama megjegyzeacutese hogy a bemutatott szoumlvegekből

nem koumlvetkezik kizaacuteroacutelagosan a peacutenz testetlen mivolta166 Az eddigi gondolatmenetből

ugyanakkor koumlrvonalazhatoacute egy olyan elgondolaacutes is hogy a pecunia numerata oumlnaacutelloacute

kategoacuteriakeacutent jelenik meg bizonyos jogaacuteszi veacutelemeacutenyekben amely kategoacuteria baacuter sok

koumlzoumlsseacuteget mutat a res bdquofungibilesrdquo eacutes a res incorporales koumlreacutebe sorolhatoacute dolgokkal

valamely oknaacutel fogva meacutegis ceacutelszerűbb ezek oumlnaacutelloacute emliacuteteacutese Az mindenesetre

semmikeacuteppen sem vitathatoacute a szoumlveg alapjaacuten hogy a keacuteszpeacutenz maacutes minőseacuteget keacutepvisel

mint baacutermely maacutes res corporales Ezen a ponton eacuterdemes lehet ugyanakkor azt

megvizsgaacutelni hogy van-e tovaacutebbi forraacutesbizonyiacuteteacutek a peacutenz oumlnaacutelloacute kategoacuteriakeacutent toumlrteacutenő

kezeleacuteseacutere

3 A peacutenz mint oumlnaacutelloacute kategoacuteria a Digestaacuteban

Ulp D 13 3 1 pr (27 ad ed)

Qui certam pecuniam numeratam petit illa actione utitur rsquosi certum peteturrsquo qui

autem alias res per triticariam condictionem petet et generaliter dicendum est

megjegyezteacutek hogy oszthatoacutesaacutegroacutel csak ott lehet beszeacutelni ahol ez sine damno megtoumlrteacutenhet Ebben az eacutertelemben tipikusan Pomp D 30 26 2 (5 ad Sab) emellett megemliacutethetők meacuteg olyan forraacuteshelyek is ahol a res quae sine interitu dividi non possunt kategoacuteriaacuteja fordul elő (ld Paul D 6 1 35 3 [21 ad ed] Gai D 35 2 80 1 [3 leg ad ed praet]) Ehhez ld reacuteszletesen BROacuteSZ Oszthatoacute eacutes oszthatatlan dolgok 4-8 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes lehet ebben a vonatkozaacutesban Pomp D 41 3 30 pr (30 ad Sab) amelyben a jogaacutesz a corpus koumlreacuten beluumll haacuterom kategoacuteriaacutet kuumlloumlniacutet el ndash joacutellehet ez a textus főkeacutent a res simplex eacutes composita teacutemakoumlreacuteben szokott előfordulni A hivatkozott szoumlvegben kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes az ex contingentibus eacutes az ex distantibus egybeveteacutese amelyre a goumlroumlgoumlk a ἡνωμένον eacutes a συνημένον elnevezeacuteseket hasznaacuteltaacutek Az előbbi koumlreacutebe tartozoacute dolgok eacuterteacutekveszteacutes neacutelkuumll nem oszthatoacuteak miacuteg az utoacutebbiak egymaacutessal valamilyen kapcsolatban aacutelloacute dolgokboacutel joumlnnek leacutetre Ehhez ld SOKOLOWKSI Philosophie 332 BONFANTE Proprietagrave I 122-123 KASER RPR I 382 SANFILIPPO Istituzioni 76 FOumlLDI ndash HAMZA 281 HONSELL Roumlmisches Recht 51 Ha maacuter most a hagyomaacutenyozott peacutenzoumlsszeget vesszuumlk alapul amely meghataacuterozott eacuterteacuteket jeleniacutet meg ennek sine damno toumlrteacutenő megosztaacutesa keacutetseacutegkiacutevuumll megtoumlrteacutenhet 165 KASER Gaius 144 166 FUCHS Iusta causa 176

51

eas res per hanc actionem peti si quae sint praeter pecuniam numeratam sive in

pondere sive in mensura constent sive mobiles sint sive soli quare fundum

quoque per hanc actionem petimus et si vectigalis sit sive ius stipulatus quis sit

veluti usum fructum vel servitutem utrorumque praediorum

A forraacuteshely a condictio triticaria probleacutemaacutejaacuteval foglalkozik aki meghataacuterozott

keacuteszpeacutenzoumlsszeget koumlvetel azt a keresetet kell hogy indiacutetsa amely az edictumban a bdquosi

certum peteturrdquo rubrika alatt szerepel167 miacuteg aki egyeacuteb dolgot az condictio triticariaacuteval

perelhet A szoumlveg alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy Ulpianus a peacutenz dologi mivoltaacuteboacutel indul ki ndash a

szoumlveg pecunia numerataacutet eacutes aliae rest emliacutet Ezt koumlvetően hozzaacuteteszi hogy a

keacuteszpeacutenzen kiacutevuumll (praeter pecuniam numeratam) minden olyan dolgot ezzel az utoacutebbi

keresettel lehet perelni amelyeknek leacutenyege suacutelyukban vagy meacuterteacutekuumlkben van (sive in

pondere sive in mensura constent) illetőleg hogy ingoacutek vagy ingatlanok (sive mobiles

sint sive soli) Az ingoacute ndash ingatlan paacuterosiacutetaacutes tovaacutebbi eacutertelmezeacutesekeacutent Ulpianus az utoacutebbi

kereset koumlreacutebe utalja a fundus vectigalist valamint az ingatlanra vonatkozoacute baacutermilyen

dologi jogi jogosultsaacutegot iacutegy kuumlloumlnoumlsen (veluti) a haszoneacutelvezeti vagy baacutermifeacutele

szolgalmi jogot is Mindezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy elkuumlloumlniacuteti a keacuteszpeacutenzt

(pecunia numerata) eacutes minden maacutes dolgot (aliae res) utoacutebbi koumlreacutebe utalva mindazokat a

dolgokat is amelyek in pondere in mensura constant tovaacutebbaacute a telekkel kapcsolatban a

haszoneacutelvezetet vagy a szolgalmakat amelyeket condictio triticaria igeacutenybeveacuteteleacutevel

lehetett perelni Megjegyzendő hogy az utoacutebbi keacutet peacutelda ndash figyelemmel a gaiusi

megkoumlzeliacuteteacutesre ndash a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik Vagyis a perleacutes

szempontjaacuteboacutel Ulpianus szerint leacutetezett peacutenz illetve leacutetezett bdquominden maacutes dologrdquo kuumlloumln

kiemelve hogy a pecunia numerataacuten kiacutevuumll minden maacutes helyettesiacutethető dolog is a

condictio triticaria koumlreacutebe tartozik (sint praeter pecuniam numeratam sive in pondere

sive in mensura constent) A keacuterdeacutes az hogy a peacutenz elvaacutelasztaacutesa maacutes dolgoktoacutel

kuumlloumlnoumlsen pedig a toumlbbi uacuten helyettesiacutethető dologtoacutel ndash legalaacutebbis perjogi szempontboacutel ndash

milyen alapon nyugszik A certa res eacutes certa pecunia elvaacutelasztaacutesaacuteval előszoumlr Az ősi

legis actioacutes perrendben168 talaacutelkozhatunk a legis actio per condictionem elnevezeacutesű

performa koumlreacuteben amelynek alkalmazaacutesaacutet a lex Silia vezette be hataacuterozott peacutenzoumlsszegre

167 Vouml LENEL EP XVIII 232 168 A legis actioacutek maacutes vonatkozaacutesaacuteban ld ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 146-175 a festuca keacuterdeacuteseacutehez kuumlloumlnoumlsen NOacuteTAacuteRI Festuca 134-141

52

a lex Calpurnia pedig hataacuterozott dologra neacutezve169 Az elvaacutelasztaacutes oka valoacutesziacutenűleg a

mutuumban keresendő amely leacutetezett ugyan a XII tt idejeacuten is azonban ekkor meacuteg csak

deliktuaacutelis alapon lehetett peresiacuteteni170 A legis actio per condictionem lehetett az a

performa amely aacuteltal lehetőveacute vaacutelt az akaacuter certa pecuniaacutera akaacuter certa resre vonatkozoacute

igeacutenyek eacuterdemi elbiacuteraacutesaacutela aneacutelkuumll hogy ndash szemben a legis actio per iudicis

postulationemmel ndash az in iure szakaszban formaacutelis causaacutet kellett volna megjeloumllni171

Mindez azonban nem jelentette azt hogy az apud iudicem szakaszban ne keruumllt volna sor

az igeacuteny alapjaacuteul szolgaacuteloacute teacutenyleges uumlgyleti causa vizsgaacutelataacutera172 A szekunder irodalom

aacutellaacutespontja alapjaacuten eme legis actio vonatkozaacutesaacuteban nem a res eacutes pecunia elvaacutelasztaacutesaacutenak

van jelentőseacutege hanem annak hogy ennek kereteacuteben baacutermely certumra vonatkozoacute igeacuteny

eacuterveacutenyesiacutethető volt173 Mindezek alapjaacuten azonban tovaacutebbra is keacuterdeacutes marad hogy mi

alapjaacuten keruumllt sor pecunia numerata eacutes aliae res elvaacutelasztaacutesaacutera Hiszen a formulaacuteris

perben is megmarad ez az elvaacutelasztaacutes az actio certae creditae pecuniae eacutes a condictio

triticaria koumlreacuteben Gaius ennek kapcsaacuten raacutemutat arra hogy az előbbi kereset koumlreacuteben az

intentio eacutes a condemnatio is ugyanazt a peacutenzoumlsszeget tartalmazta miacuteg az utoacutebbi eseteacuteben

az intentio a hataacuterozott dologra szoacutelt a marasztalaacutes pedig ennek a peacutenzeacuterteacutekeacutere (Gai 4

41 eacutes 43) Keacuterdeacutes hogy ezek alapjaacuten mi a peacutenznek az a sajaacutetsaacutegos termeacuteszete ami

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a pecunia numerata elteacuter aliae restől174 Ez nem maacutes mint a peacutenz

eacuterteacuteksajaacutetossaacutega amint arra ndash mint azt fentebb laacutethattuk ndash Puchta eacutes Fuchs is utalt175

169 Ehhez a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld pl KASER Zivilprozessrecht 111 FOumlLDI ndash HAMZA 171 FOumlLDI Legis actioacutek 52 tovaacutebbi irodalommal NICOSIA Legis actio per condictionem 63 A keacutet toumlrveacuteny dataacutelaacutesa vitatott ehhez ld KASER Zivilprozessrecht 1114 FOumlLDI Legis actioacutek 52 eacutes 55 utoacutebbi a lex Pinaria eacutes a lex Silia egymaacuteshoz valoacute viszonya tekinteteacuteben ezzel ellenteacutetesen KASER Zivilprozessrecht 114 eacutes kuumlloumlnsen 5 sz jegyzet A dataacutelaacutesi keacuterdeacutesekhez uacutejabban ld NICOSIA Legis actio per condictionem 64-67 170 Vouml KASER RPR I 170 171 KASER Zivilprozessrecht 112 NICOSIA Legis actio per condictionem 62 172 Ez magyaraacutezatul szolgaacutelhat arra a keacutetkedeacutesre amiről Gaius is tudoacutesiacutet Vouml Gai 4 20 Quare autem haec actio desiderata sit cum de eo quod nobis dari oportet potuerit aut sacramento aut per iudicis postulationem agi valde quaeritur Ehhez ld FOumlLDI Legis actioacutek 53 NICOSIA Legis actio per condictionem 63-64 173 Vouml KASER Zivilprozessrecht 112 FOumlLDI Legis actioacutek 53 174 Bessenyő Andraacutes elsődlegesen arra mutat raacute ezzel a szoumlveggel kapcsolatban hogy ndash baacuter a textus veacutelemeacutenye szerint nagy valoacutesziacutenűseacuteggel interpolaacutelt ndash a peacutenz helyettesiacutethetőseacutege olvashatoacute ki belőle Vouml BESSENYŐ A peacutenz 3-4 Ugyaniacutegy interpolaacuteltnak veacuteli a helyet GENZMER Pondere 473 A szoumlveg eacutertelmezeacuteseacutere vonatkozoacutean ld meacuteg SACCOCCIO Si certum petetur 27-29 aki a maga reacuteszeacuteről oumlsszesseacutegeacuteben szinteacuten osztja a szoumlveg interpolaacutelt voltaacutera vonatkozoacute felteveacuteseket joacutellehet a szoumlveg neacutemely reacuteszei vonatkozaacutesaacuteban semmifeacutele okot nem tud felhozni az interpolaacutecioacute gyanuacutejaacutenak alaacutetaacutemasztaacutesaacutera SACCOCCIO Si certum petetur 29 175 Ehhez ld meacuteg FUCHS Iusta causa 177 a peacutenz condictioacutejaacuteroacutel amely meglaacutetaacutesa szerint minden esetben eacuterteacutekcondictioacutet jelent

53

4 Certa res eacutes certi nummi

Paul D 45 1 37 (12 ad Sab)

Si certos nummos puta qui in arca sint stipulatus sim et hi sine culpa

promissoris perierint nihil nobis debetur

Ha valaki meghataacuterozott peacutenzdarabokat (certos nummos) ndash peacuteldaacuteul azokat amelyek egy

laacutedikaacuteban talaacutelhatoacutek (qui in arca sint) ndash stipulatioacuteban iacutegeacuter nekuumlnk utoacutebb azonban azok

elvesznek az iacutegeacuteretet tevő ndash amennyiben a peacutenzdarabok nem az ő culpaacuteja folytaacuten

pusztultak vagy vesztek el ndash semmivel sem tartozik Leacutenyegeacuteben tehaacutet arroacutel van szoacute

hogy a szolgaacuteltataacutes ilyen esetben lehetetlenuumll koumlvetkezeacuteskeacuteppen az ilyen

peacutenzszolgaacuteltataacutes specifikus Az eddigiekhez keacutepest elteacuterő a szoumlveg megfogalmazaacutesa

ugyanis itt maacuter nem pecunia numerata szerepel az esetben hanem certi nummi

Minthogy Paulus peacuteldaacuteval is illusztraacutelja a certi nummi kifejezeacutes eacutertelmeacutet iacutegy laacutethatoacute

hogy itt nummi nem aacuteltalaacuteban peacutenz hanem egyes peacutenzdarabok eacutertelemben szerepel

Ebből pedig az koumlvetkezik hogy Paulus nem oumlsszesseacutegkeacutent fogja fel a laacuteda tartalmaacutet

hanem az egyes eacutermeacuteket kuumlloumln-kuumlloumln oumlnaacutelloacute testi dolgoknak tekinti Ennek indoka az

lehet hogy az esetben szereplő feleknek minden bizonnyal eacuterdekuumlk fűződoumltt a stipulaacutelt

eacutermeacutek egyedi azonosiacutetaacutesaacutehoz amely elkeacutepzelhető muzeaacutelis eacuterteacutekű reacutegi eacutermeacutek eseteacuteben

ugynaiacutegy pedig a zaacutert peacutenzleteacutet eseteacuten Ennek koumlvetkezmeacutenye az eacutermegyűjtemeacuteny

eseteacuteben hogy a nummi alakjaacuteban megjelenő peacutenz nem eacuterteacutekmeacuterő hanem egyszerű

dolog ndash ilyenkor a kuumllvilaacutegban is eacuterzeacutekelhető taacutergyi mivoltaacuten tuacutel nem hordoz semmilyen

tartalmat mint toumlrteacutenik ez akkor amikor a peacutenzdarabok oumlsszesseacutege aacuteltal megjeleniacutetett eacutes

keacutepviselt eacuterteacutek is tapad egy eacutermehalmazhoz176 A zaacutert peacutenzleteacutet eseteacuteben a leteacutetemeacutenyes

arrra vaacutellal koumltelezettseacuteget hogy ugyanzokat a peacutenzdarabokat adja vissza amelyeket a

letevő naacutela elhelyezett177 Ennek a koumlvetkezteteacutesnek tovaacutebbi jelentőseacutege hogy ezen a

ponton markaacutensan rajzoloacutedik ki a jogtudoacutesi doumlnteacutesek haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute

176 Ezt fejezi ki Bessenyő azzal az ndash egyeacutebkeacutent helytaacutelloacute ndash aacutelliacutetaacutessal hogy bdquo[a]lkalmasint a peacutenzeacutermeacutek mint feacutemanyagkvantumok joumlnnek tekintetberdquo Vouml BESSENYŐ A peacutenz 5 Ehhez annyi megjegyzeacutes fűzhető hogy a vizsgaacutelt forraacutes koumlreacuteben az eacutermeacutek kizaacuteroacutelag mint feacutemdarabok jelennek meg leacutetezeacutesuumlkhoumlz egyeacuteb tartalom nem tapad Nem peacutelda neacutelkuumlli ez a szoumlveg ehhez hasonloacutean meacuteg a maacuter ideacutezett Ulp D 30 34 4 (21 ad Sab) tovaacutebbaacute peacuteldaacuteul Ulp D 30 30 6 (19 ad Sab) Pap D eod 51 (4 quaest) Afr D eod 108 10 (5 quaest) 177 Ld pl KASER RPR I 536 ZIMMERMANN Obligations 215-219

54

szempontoknak a konkreacutet esethez koumltoumlttseacutege valamint az a teacuteny is hogy az ilyen

esetekben szereplő oumlsszes leacutetező nem pusztaacuten rsquovanrsquo hanem valamilyen ceacutelra iraacutenyul a

leacutetezeacutesuumlk

5 A tradicionaacutelis osztaacutelyozaacutesi keretbe nem illeszkedő forraacutesok

Az alaacutebbiakban keacutet olyan forraacuteshellyel eacuterdemes foglalkozni amelyekre aacuteltalaacuteban

jellemző hogy a peacutenz besorolaacutesa vonatkozaacutesaacuteban maacutes-maacutes iraacutenyba mutatnak a

szoumlvegben hasznaacutelt kifejezeacutesek eacutes a szoumlveg jelenteacutese

Iul D 23 4 21 (17 dig)

Si mulier dotis causa promiserit certam summam et pro ea mancipia in dotem

dederit ea condicione ut periculo eius essent et si quid ex his natum esset ad eam

pertineat stari pacto convento oportebit nam constat posse inter uxorem et

virum conveniri ut dos quae in pecunia numerata esset permutaretur et

transferatur in corpora cum mulieri prodest

Egy asszony hozomaacuteny ciacutemeacuten (dotis causa) bizonyos peacutenzoumlsszeget (certam summam)

iacutegeacutert feacuterjeacutenek utoacutebb a peacutenzoumlsszeg helyett meacutegis rabszolgaacutekat (mancipia) adott neki

azzal hogy a nő viseli a veszeacutelyt (periculo eius essent) ugyanakkor őt illetik a

rabszolgaacutek majdan szuumlletendő gyermekei (quid ex his natum esset ad eam pertineat) Iacutegy

tehaacutet a keacuteszpeacutenzben (pecunia numerata) iacutegeacutert hozomaacuteny megvaacuteltozik (permutaretur)

testi dolgokkaacute (in corpora) alakul aacutet (transferatur)178 amennyiben ez a megoldaacutes a

nőnek kedvező (mulieri prodest) Eacuterdekes lehet megfigyelni hogy ebben a szoumlvegben

nem valamely hataacuterozott dologra iraacutenyuloacute szolgaacuteltataacutes vaacuteltozik peacutenzszolgaacuteltataacutessaacute

hanem eacuteppen fordiacutetva joacutel laacutethatoacute hogy a kezdetben keacuteszpeacutenz szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute

hozomaacutenyiacutegeacuteret (dos quae in pecunia numerata esset) utoacutebb testi dolgok (corpora)

rabszolgaacutek (mancipia) teacutenyleges hozomaacutenyba adaacutesaacutevaacute vaacuteltozik aacutet (transferatur) A

jogaacuteszi absztrakcioacute ehelyuumltt abban eacuterhető tetten hogy a rabszolgaacutekat Iulianus corpora

koumlreacuteben eacutertelmezi a certa summaacutet pedig pecunia numerataacuteval azonosiacutetja Első tekintetre

azt lehetne mondani hogy a dos ami koraacutebban pecunia volt mostantoacutel corporalis lesz

tehaacutet testi vagy inkaacutebb testi dolgokboacutel aacutelloacute Ebből adoacutedhatna egy olyan koumlvetkezteteacutes

178 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquotransfero8rsquo eacuteppen ezzel a Iulianus-hellyel peacuteldakeacutent

55

hogy a pecunia numerata nem corporalis Ekkor logikusan csak egy lehetőseacuteg

keacutepzelhető el pecunia numerata nyilvaacuten incorporalis vagyis Iulianus azt aacutelliacutetja hogy a

peacutenz a koumlveteleacutes taacutergya Eacuteszre kell azonban venni hogy a certa summaacutehoz (iacutegy tehaacutet a

pecunia numerataacutehoz) csupaacuten iacutegeacuteret koumltődik (promiserit) amiacuteg a rabszolgaacutekhoz mint

testi dolgokhoz (mancipia corpora) a teacutenyleges hozomaacutenyba adaacutes (in dotem dederit)

Ami meglepő lehet az eacuteppen az a teacuteny hogy ehelyuumltt az iacutegeacutert peacutenzszolgaacuteltataacutes fordul aacutet

testi dolog teacutenyleges szolgaacuteltataacutesaacuteba Azaz a peacutenz eacuterteacutekmeacuterő jellege itt eacuteppen fordiacutetva

műkoumldik mint az aacuteltalaacuteban szokaacutesos azzal hogy egyfelől az aacutetadott rabszolgaacutek eacutes az

iacutegeacutert peacutenzoumlsszeg koumlzoumltti eacuterteacutekegyenlőseacutegről a jogtudoacutes nem szoacutel maacutesfelől pedig erre az

aacutetteacutereacutesre abban az esetben nyiacutelik moacuted ha ez a megoldaacutes a nő eacuterdekeacutet szolgaacutelja Nem

keacuterdeacuteses hogy erre van lehetőseacuteg Iulianus kifejezetten raacutemutat hogy az ilyen tartalmuacute

megaacutellapodaacuteshoz a feleknek tartaniuk kell magukat (stari pacto convento oportebit)

Vagyis a szoumlvegből kitűnik hogy a hataacuterozott peacutenzoumlsszeg szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute iacutegeacuteret

res incorporalis a teacutenyegesen hozomaacutenyba adott rabszolgaacutek res corporales Az a

szolgaacuteltataacutes amely kezdetben pecunia numerata aacutetadaacutesaacutera iraacutenyult aacutetfordulhat res

corporales szolgaacuteltataacutesaacuteba Veacutelemeacutenyuumlnk szerint Iulianus ebben a veacutelemeacutenyben oumlnaacutelloacute

kategoacuteriakeacutent kezeli a keacuteszpeacutenzt amely helyett utoacutebb maacutes testi dolgot is adhat ilyenkor

az erre vonatkozoacute pactumnak jogi koumltőerővel biacuter

Ulp D 30 30 pr (32 ad Sab)

Talis scriptura rsquoquas pecunias legavi quibus dies adpositus non est eas heres

meus annua bima trima die datorsquo ad corpora legata non pertinet sed ad ea

quae pondere numero mensura continentur

Ulpianus egy hagyomaacutenyrendeleacutest ideacutez itt amelyben peacutenzt hagyomaacutenyoznak eacutes azt

mondja hogy az ilyen rendelkezeacutes kizaacuteroacutelag azokra a hagyomaacutenyokra vonatkozik

amelyek leacutenyege suacutelyukban szaacutemukban meacuterteacutekuumlkben aacutell Ehelyuumltt tehaacutet a szembeaacutelliacutetaacutes

corpora legata eacutes ea quae pondere numero mensura continentur A hagyomaacutenyos

felfogaacutes szerint ndash oumlsszhangban a gaiusi dologosztaacutelyozaacutesokkal ndash adoacutedhat a felteacutetelezeacutes

hogy az utoacutebbi koumlr incorporalia legata lenne A szoumlveg alapjaacuten teacutenylegesen adoacutedoacute

paacuterosiacutetaacutes viszont az előbb maacuter emliacutetett corpora eacutes ea quae pondere numero mensura

continentur Ennek nyomaacuten adoacutedhat egy olyan keacuterdeacutes hogy vajon Ulpianus azonosiacutetja-e

ebben a veacutelemeacutenyben a res incorporales eacutes a res quae pondere numero mensura

constant kategoacuteriaacuteit Meglaacutetaacutesunk szerint nem szabad toumlbbet laacutetni ezekbe a forraacutesokba

56

mint amennyi valoacutejaacuteban bennuumlk rejlik a szoumlveg a ndash mai fogalmaink szerint ndash testi eacutes

helyettesiacutethető dolgokat aacutelliacutetja paacuterba179

II Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash megaacutellapiacutetaacutesok

1 A peacutenz mint jogi kategoacuteria helye a roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban

Mindeme megfontolaacutesok nyomaacuten vissza kell utalni a kezdetekkor felvetett probleacutemaacutera

miben teacuter el egymaacutestoacutel egy attikai vaacuteza 100 meacuterő buacuteza eacutes 100 sestertius Vilaacutegos hogy

egy attikai vaacuteza egy meghataacuterozott egyedi dolog teljesen maacutes a termeacuteszete mint 100

meacuterő buacutezaacutenak Előbbi esetben ha a vaacuteza valamely koumltelemben szerepel szabaacutely szerint

csak azzal lehet teljesiacuteteni utoacutebbi eseteacuteben a buacutezaacuteval mint fajtaacuteval a leacutenyeg hogy a

mennyiseacuteg ugyanannyi legyen180 Mi a kuumlloumlnbseacuteg most maacuter 100 meacuterő buacuteza eacutes 100

sestertius koumlzoumltt Első tekintetre laacutethatoacute hogy a 100 meacuterő buacutezaacuten beluumll az egyes

buacutezaszemek nem biacuternak olyan eacuterteacutekkel amely a mindennapi forgalomban kuumlloumlnoumls

jelentőseacuteggel ruhaacuteznaacute fel őket Ezzel szemben a peacutenz eseteacuteben az egyes peacutenzdarabok is

oumlnaacutelloacute eacuterteacutekkel biacuternak ha azonban egyseacutegbe foglaljuk ezeket a darabokat (tehaacutet

peacutenzoumlsszeget bdquokeacutepezuumlnk belőluumlkrdquo) uacutej eacuterteacuteket jeleniacutetenek meg az egyes darabok

oumlsszegeacutet A buacuteza eseteacuteben az egyes szemeknek nincs jelentős eacuterteacutekuumlk csak az

oumlsszesseacutegnek tehaacutet teacutenyleg helyettesiacutethetőek csak meacuterteacutekegyseacuteggel van eacutertelme a

dologkeacutent toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesnak A peacutenz eseteacuteben viszont lehet szoacute oumlsszesseacutegről eacutes

egyes darabokroacutel is mindkeacutet esetben olyan eacuterteacutekkel fogunk szemben aacutellni ami a

forgalom szaacutemaacutera is relevaacutens lesz Ezen kiacutevuumll a peacutenz eseteacuten nincs minőseacutegi megkoumlteacutes

mivel nem az egyes peacutenzdarabok lesznek eacuterdekesek hanem az egyes darabok eacuterteacuteke Ha

elfogadjuk a peacutenz helyettesiacutethető mivoltaacutera vonatkozoacute felteveacuteseket azt kizaacuteroacutelag a Kaser

aacuteltal jelzett eacutertelemben tehetjuumlk181 A kivaacuteloacute romanista aacuteltal hasznaacutelt gesteigerte

179 A peacutenz oacutekori eacutes mai felfogaacutesa koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre Savigny is felhiacutevja a figyelmet amikor raacutemutat hogy a roacutemaiak szaacutemaacutera a peacutenz nem ugyanabban a gazdasaacutegi-taacutersadalmi koumlrnyezetben jelent meg mint mainapsaacuteg ekkeacutent előfordulhat hogy mai viszonyaink koumlzoumltt a forraacutesok eacutertelmezeacutese soraacuten olyan mondanivaloacutet is bdquobelelaacutetunkrdquo az egyes szoumlvegekbe amely a szoumlvegből eredetileg nem koumlvetkezik Vouml SAVIGNY Obligationenrecht I 469-470 hivatkozik raacute BESSENYŐ A peacutenz 221 A fenti aacutelliacutetaacutessal egyet kell eacuterteni azzal a megjegyzeacutessel hogy az oacutekori Roacutemaacutenak nem csupaacuten a gazdasaacutegi-taacutersadalmi viszonyai voltak a maihoz keacutepest elteacuterőek hanem az a gondolkodaacutesi-filozoacutefiai keret is maacutes volt amelybe mindezek a viszonyok illeszkedtek 180 Jelen esetben a minőseacutegre vonatkozoacute előiacuteraacutesoktoacutel tekintsuumlnk el 181 Vouml KASER Das Geld 169

57

Vertretbarkeit fogalma egyszerre jelenti a peacutenz felcsereacutelhetőseacutegeacutet eacutes helyettesiacutethetőseacutegeacutet

Ennek a megkuumlloumlnboumlzteteacutesnek a jelentőseacutege meglaacutetaacutesunk szerint abban aacutell hogy a

felcsereacutelhetőseacuteg mindenkeacuteppen csak a bdquofajtaacutenrdquo beluumll keacutepzelhető el azaz egyfelől az

azonos bdquoneacuteveacuterteacutekűrdquo tehaacutet az azonos eacuterteacuteket megjeleniacutető darabok mindenkeacuteppen

felcsereacutelhetők egymaacutessal maacutesfelől ugyanakkor a peacutenzegyedek felvaacutelthatoacuteak kisebb eacutes

nagyobb ciacutemletekre valamint maacutes peacutenznemre is Ez utoacutebbi vezet a helyettesiacutethetőseacuteg

kategoacuteriaacutejaacutehoz amely a peacutenz aacuteltalaacutenos egyeneacuterteacutekes funkcioacutejaacutehoz koumltődik amint azt a

forraacutesokban is laacutettuk peacutenz eacutes valamely aacuteru egymaacutessal helyettesiacutethetők felteacuteve hogy a

szolgaacuteltatni kiacutevaacutent peacutenzmennyiseacuteg eacuterteacuteke az adott dologgal egyező eacuterteacutekű ezt

nevezhetjuumlk az eadem aestimatio koumlvetelmeacutenyeacutenek Ez utoacutebbi koumlvetelmeacuteny leacutenyegeacuteben a

peacutenzegyedek peacutenznemek koumlzoumltti felcsereacuteleacutese soraacuten is eacuterveacutenyesuumll meacuteghozzaacute aacuterfolyam

formaacutejaacuteban Oumlsszesseacutegeacuteben az laacutethatoacute hogy a peacutenzhez fogjuk meacuterni utoacutebb minden

aacuterunkat eacutes ebben fogjuk kifejezni a minket koumlruumllvevő dolgok eacuterteacutekeacutet Gyakorlatilag tehaacutet

arroacutel van szoacute hogy van egy elvont eacuterteacutekben kifejezett koumlveteleacutesuumlnk a maacutesik feacutellel

szemben amely materiaacutelisan peacutenzeacutermeacutek koumlveteleacuteseacuteben eacutes szolgaacuteltataacutesaacuteban jelenik meg

Eacuteppen ez a momentum az ami a peacutenz kuumlloumlnleges jellegeacutet eacutes gyakran a toumlbbi dologtoacutel

vagy inkaacutebb aacuteltalaacuteban a jogi eacutertelemben vett dolgoktoacutel elteacuterő megiacuteteacuteleacutest eredmeacutenyezi A

forraacutesokboacutel laacutethatoacute hogy maguk a jogtudoacutesok is nagyon kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen iacuteteacutelteacutek meg a

peacutenz mivoltaacutet mi toumlbb előfordul hogy ugyanazon jogtudoacutes maacuteskeacutent veacutelekedett a

peacutenzről az egyik eacutes a maacutesik esetben Mindez persze nem veacuteletlen a jogi probleacutema

konkreacutet esetből szaacutermazik ahol az első keacuterdeacutes az esetben szereplő szemeacutelyek eacutes dolgok

ceacuteljaacutera vonatkozik a ceacutelt pedig a kuumllvilaacutegboacutel nyerhető tapasztalatok formaacuteljaacutek A jog

teacuteteles szabaacutelyaacutet tehaacutet oumlssze kell egyeztetni a naturaacuteval maacuteskuumlloumlnben koumlnnyen

eacutertelmetlen a valoacutesaacutegtoacutel taacutevol aacutelloacute megoldaacutesra jutunk182

A forraacutesokboacutel a fentieken tuacutelmenően leszűrhető az is hogy a roacutemai jogtudoacutesok

veacutelekedeacutese a peacutenzről nem volt egyseacuteges Egyes helyeken helyettesiacutethető dolognak

mondjaacutek maacutesutt koumlveteleacutesnek megint maacutesutt darabonkeacutent oumlnaacutelloacute testi dolgoknak mi

toumlbb van ahol leacutenyegeacuteben oumlnaacutelloacute kategoacuteriakeacutent eacuterteacutekelik Megjegyzendő azonban hogy

ez nem a jogaacuteszok koumlzoumltti veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegből adoacutedik hanem abboacutel a teacutenyből hogy a

182 Nagyon joacutel szemleacutelteti ezt a gondolkodaacutesmoacutedot Celsus teacutetele bdquoScire leges non hoc est verba earum tenere sed vim ac potestatemrdquo (Cels D 1 3 17 [26 dig]) A definiacutecioacutek bdquoveszeacutelyesseacutegerdquo innentől abban aacutell hogy nem szabad tuacutelzottan ragaszkodni hozzaacutejuk az adott eset konkreacutet igazsaacutegossaacutegaacutet csak akkor lehetett megtalaacutelni ha az ndash egyeacutebkeacutent kellően taacuteg ndash definiacutecioacutekat uacutegy sikeruumll eacutertelmezni hogy ne illetve ne kizaacuteroacutelag verba earum deruumlljoumln ki belőluumlk hanem vim ac potestatem is ez utoacutebbinak pedig szuumlkseacutegkeacuteppen bdquoriacutemelnierdquo kell a rerum naturaacutera Ez az oka annak hogy az esetekből nem tudunk egyseacuteges keacutepet rajzolni a peacutenz megiacuteteacuteleacuteseacuteről

58

peacutenz egyfelől eacuterme vagy ndash ma maacuter ndash papiacuter formaacutejaacuteban jelenik meg maacutesfelől pedig mint

fizeteacutesi eszkoumlz csereeszkoumlz eacuterteacutekmeacuterő Tehaacutet az elteacuterő neacutezetek oka magaacuteban a peacutenzben

keresendő A responsumokban a jogaacuteszok jellemzően arra mutatnak raacute hogy a peacutenz

melyik kategoacuteriaacuteba nem tartozik bele azt viszont expressis verbis nem mondjaacutek meg

hogy melyik kategoacuteriaacuteba tartozik183 Talaacuten nem leacutegből kapott az a felteacutetelezeacutes hogy

maguk a jogaacuteszok is eacuterzeacutekelteacutek a peacutenznek az előbb jelzett kuumlloumlnleges a toumlbbi

dologfajtaacutetoacutel elteacuterő jellegeacutet Oumlnaacutelloacute kategoacuteriaacutet azonban nem alkottak szaacutemaacutera talaacuten azeacutert

mert jogeacuterzeacutekuumlk vagy a hagyomaacutenyokboacutel raacutejuk maradt kultuacutera tiltakozott ez ellen talaacuten

azeacutert mert uacutegy gondoltaacutek van egyneacutemely kuumlloumlnbseacuteg amelyek joacutellehet kuumlloumln-kuumlloumln

jelentősek lehetnek meacutegsem indokoljaacutek az oumlnaacutelloacute kategorizaacutelaacutest oumlsszesseacutegeacuteben

elmondhatoacute hogy a kategorizaacutelaacutes elmaradaacutesa oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a hiacuteres bdquoomnis

definitio in iure civili periculosa estrdquo regulaacutejaacuteval (Iav D 50 17 202 [11 epist]) A

keacuterdeacutes ezen a ponton az lehet miben is aacutellhat ez az egyeacuteb ok Ha visszautalunk az előbbi

gondolatra jelesuumll hogy a roacutemai jogtudoacutesok egyfelől nem jeleskedtek az osztaacutelyozaacutesban

maacutesfelől pedig hogy az aacuteltaluk elveacutegzett esetleges kategorizaacutelaacutes sem volt mindenre

kiterjedő vagyis nem a teljesseacuteg a bdquoMindenrdquo lefedeacuteseacutenek igeacutenyeacutevel keacuteszuumlltek ezek

hanem sokkal inkaacutebb az eleacutejuumlk keruumllt eset megoldaacutesaacutet ceacuteloztaacutek maacuteris adoacutedik egy

felteacutetelezeacutes Gondoljunk csak a koraacutebban maacuter bemutatott Gaius tankoumlnyveacuteből szaacutermazoacute

helyre (Gai 2 196 eacutes 3 90) amelyből kitűnik a qualitas eacutes quantitas koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg a

helyettesiacutethető eacutes helyettesiacutethetetlen dolgok vonatkozaacutesaacuteban A kuumllvilaacutegban az laacutetszik

hogy az egyik koumlrben a minőseacuteg a maacutesikban a mennyiseacuteg jaacutetszik doumlntő szerepet Erre a

tapasztalatra alapiacutetottan alakul ki egyfelől roacutemai jogban a res quae pondere numero

mensura constant csoportja valamint maacutesfelől a mai jogaacuteszi fogalomrendszerben a

bdquohelyettesiacutethetőrdquo eacutes bdquohelyettesiacutethetetlenrdquo kategoacuteriaacutei Vagyis mind az oacutekori mind a mai

jogban a kuumllvilaacutegban eacuterzeacutekelhető kuumlloumlnbseacutegek szolgaacutelnak a jogaacuteszi fogalomkeacutepzeacutes

alapjaacuteul roacutemai jogban azonban ez a fogalomkeacutepzeacutes egy esethez koumltődik eacutes abboacutel jutnak

el egy bizonyos absztrakcioacutes fokra ndash ha eljutnak egyaacuteltalaacuten A mai jogban ugyanakkor ndash

sok esetben roacutemai jogi peacuteldaacutekra hivatkozaacutessal ndash a fogalomkeacutepzeacutes az első eacutes a konkreacutet

esetnek be kell feacuternie az előre megalkotott kategoacuteriaacuteba A roacutemai jogaacuteszok

fogalomkeacutepzeacutese tehaacutet tisztaacuten ceacutelszerűseacutegi szempontokat koumlvetett aacutem ez a ceacutelszerűseacuteg

183 Ez aloacutel talaacuten egyetlen kiveacutetelkeacutent emliacutethető Gaiusnaacutel a res quae pondere numero mensura constant koumlreacuteben a keacuteszpeacutenz peacuteldaacuteloacutezoacute felsorolaacutesa (vouml Gai 3 90 bdquo[hellip] qualis est pecunia numerata [hellip]rdquo) Ehhez hasonloacute meacuteg a iustinianusi Instituacutecioacutek koumldoumls fordulata a quasi ususfructus koumlreacutebe tartozhatoacute dolgokroacutel (vouml Inst 2 4 2 bdquo[hellip] quibus proxima est pecunia numerata [hellip]rdquo) joacutellehet az utoacutebbi szoumlveg nem azonossaacutegot vagy valamely kategoacuteriaacuteba tartozaacutest mindoumlssze hasonloacutesaacutegot aacutelliacutet

59

nem oumlnmagaacuteeacutert valoacute nem csak emberi alkotaacutes eredmeacutenye A qualitas eacutes quantitas

kuumllvilaacutegban megnyilvaacutenuloacute kuumlloumlnbseacutege a keacutetfeacutele kategoacuteriaacuteba tartozhatoacute dolgok elteacuterő

jellegeacuteből termeacuteszeteacuteből mint azok pre-pozitiacutev adottsaacutegaacuteboacutel ered amelyen vaacuteltoztatni

nincs moacuted ezek a jellegzetesseacutegek adottsaacutegok nem tartanak szaacutemot emberi elismereacutesre

elegendő ezek felismereacutese eacutes ndash ennek nyomaacuten ndash az ilyen adottsaacutegokkal oumlsszhangban

valoacute eljaacuteraacutes

Ez a keacutet csomoacutepont vagyis a ceacutel illetőleg a dolgok jellege termeacuteszete toumlbb forraacutesban is

megjelenik184 Papinianus egy esetben peacuteldaacuteul szembeaacutelliacutetja a certi nummi eacutes a pecunia

numerata kategoacuteriaacuteit ezek szerint certi nummi ndash tehaacutet peacuteldaacuteul ama peacutenzoumlsszeg amely az

oumlroumlkhagyoacute laacutedaacutejaacuteban talaacutelhatoacute ndash hagyomaacutenyozaacutesa olyan mintha meghataacuterozott testi

taacutergyakat hagyomaacutenyoznaacutenk185 Egy hasonloacute esetben Pomponius szerint186 van arra

lehetőseacuteg hogy az oumlroumlkoumls meghataacuterozott suacutelynyi ezuumlst kiszolgaacuteltataacutesa helyett annak

peacutenzeacuterteacutekeacutevel teljesiacutetsen Maacutes szoacuteval ez is liberatioacutet eredmeacutenyez ilyen moacutedon is lehet

teljesiacuteteni a koumltelmet Kizaacuteroacutelag az eadem aestimatio koumlvetelmeacutenye jelenik meg a

textusban expressis verbis az ezuumlst helyett adott keacuteszpeacutenzoumlsszeg ugyanolyan eacuterteacutekű

legyen (si in ea pecunia numerata eadem aestimatio fuerit) Mondhatjuk persze hogy ez

az a pont ahol megjelenik a peacutenz aacuteltalaacutenos egyeneacuterteacutekes mivolta Ha a dolog becseacuterteacuteke

eacutes a teacutenyleges peacutenzeacuterteacutek megegyezik el kell fogadni a peacutenzbeli teljesiacuteteacutest A keacuterdeacutes

ehelyuumltt ismeacutet az mieacutert lehet egyeneacuterteacutekesnek hasznaacutelni a peacutenzt az egyik esetben eacutes

mieacutert nem a maacutesikban A vaacutelasz a peacutenz eseti rendelteteacuteseacuteben rejlik tehaacutet abban a

teacutenyben hogy az oumlroumlkhagyoacutenak meacuteg eacuteleteacuteben mi volt a ceacutelja vele illetőleg halaacutela eseteacutere

mire is szaacutenta azt A dolog ceacutelja persze nagyban fuumlgg attoacutel milyen jellegű az a dolog

vagyis mit lehetseacuteges megtenni vele eacutes mit nem Erről taacutejeacutekoztat Africanus egyik

veacutelemeacutenye187 amelyben kifejti hogy ha valaki 10-et iacutegeacuter noha csak 5 van a laacutedaacutejaacuteban

184 Hervada uacutegy veacuteli hogy a rerum natura nem pusztaacuten a dolgok termeacuteszeteacutet vagy leacutenyegeacutet jelenti sokkal inkaacutebb a dolgok leacuteteacutet amiben beletartozik a ceacutel a mennyiseacuteg a minőseacuteg az idő eacutes a viszony Ezek koumlzuumll eacuteppen a ceacutel az amitől egy dolog toumlkeacuteletes lesz vagyis amitől peacuteldaacuteul egy tollat meg lehet kuumlloumlnboumlztetni egy tollformaacutejuacute aranytaacutergytoacutel Raacuteadaacutesul a ceacutelhoz koumltoumltt szemleacutelet keacutepes megvaacuteltoztatni az egyes dolgok eacuterteacutekeacutet is Reacuteszletesen ld HERVADA Termeacuteszetjog 92-94 185 Pap D 30 51 (4 quaest) Sed si certos nummos veluti quos in arca habet aut certam lancem legavit non numerata pecunia sed ipsa corpora nummorum vel rei legatae continentur neque permutationem recipiunt et exemplo cuiuslibet corporis aestimanda sunt 186 Pomp D 34 2 1 1 (6 ad Sab) Cui certum pondus argenti dare heres iussus sit ei pecuniam numeratam dando iure ipso liberatur si in ea pecunia eadem aestimatio fuerit quod ita verum est si non certum genus argenti legatum sit 187 Afr D 30 108 10 (5 quaest) Qui quinque in arca habebat ita legavit vel stipulanti promisit rsquodecem quae in arca habeorsquo et legatum et stipulatio valebit ita tamen ut sola quinque vel ex stipulatione vel ex testamento debeantur Ut vero quinque quae deerunt ex testamento peti possint vix ratio patietur nam quodammodo certum corpus quod in rerum natura non sit legatum videtur Quod si mortis tempore plena summa fuerat et postea aliquod ex ea deperierit sine dubio soli heredi deperit

60

mindoumlssze 5-tel fog tartozni mert ndash mint mondja ndash tűrhetetlen lenne hogy actio ex

testamentoacuteval koumlvetelni lehessen mindazt ami a valoacutesaacutegban nincs is leacuteveacuten a ratioacuteval

nehezen egyeztethető oumlssze hogy a nem leacutetezőt (quod in rerum natura non sit) is a

legatum koumlreacutebe tartozoacutenak tekintsuumlk A jogaacutesz itt egy olyan fogalmat hasznaacutel amely a

forraacutesokban toumlbb helyen eacutes toumlbbfeacutele eacutertelemben fordul elő joacutellehet az eacutertelmi

kuumlloumlnbseacutegek mindoumlssze aacuternyalatnyiak eacutes minden esetben ugyanaz a gondolati tartalom

aacutell moumlgoumltte Ez pedig a rerum naturaacutenak valoacute megfeleleacutes koumlvetelmeacutenye Innentől a

keacuterdeacutes akkeacutent fogalmazoacutedik meg mit eacutertettek a jogaacuteszok rerum naturaacuten

2 A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutenak egyes sajaacutetossaacutegai

A rerum natura kifejezeacutesre magyarul a rsquodolgok termeacuteszetersquo neacutemetuumll a rsquoNatur der Sachersquo

olaszul a rsquonatura delle cosersquo formaacuteban szokaacutes hivatkozni Ezek a fordiacutetaacutesok baacuter

oumlsszesseacutegeacuteben joacutel adjaacutek vissza a kifejezeacutes primer jelenteacuteseacutet meacutegsem tuumlkroumlzik

maradeacutektalanul a latin kifejezeacutes teljesseacutegeacutet Ezen tuacutelmenően egy pozitivista gondolkodoacute

szaacutemaacutera a rsquodolgok termeacuteszetersquo leacutenyegeacuteben megfoghatatlan csaknem tartalom neacutelkuumlli

vagy suacutelyaacutet vesztett ekkeacutent haszontalan τόπος A lehetseacuteges fordiacutetaacutesokat feacutelreteacuteve a

kifejezeacutes hasznaacutelataacuteboacutel eredő jelenteacutesek vizsgaacutelata alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a fordiacutetaacutesokhoz

keacutepest rerum natura eacutertelme taacutegabb igazaacuteboacutel a dolgok rendjeacutere a vilaacuteg toumlrteacuteneacuteseinek

normaacutelis folyaacutesaacutera illetőleg magaacutera a vilaacutegmindenseacutegre utal Ennek kapcsaacuten mindig az a

keacuterdeacutes fogalmazoacutedhat meg az emberben bdquoMi is a vizsgaacutelt dolog valoacutejaacuteban Milyen

annak a jellege Mik a jellemzőirdquo Az embert koumlruumllvevő kuumllvilaacuteg dolgaira eacutes toumlrteacuteneacuteseire

hivatkozik meacutegpedig uacutegy ahogy azoknak lenniuumlk kell ahogy azoknak meg kell

toumlrteacutenniuumlk aneacutelkuumll hogy az ember beavatkozna a folyamatba Ezzel kapcsolatosan

nagyon szemleacuteletes a koumlzoumls birtok keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute Paulustoacutel szaacutermazoacute hely188

Ebben a szoumlvegben Paulus azt aacutelliacutetja hogy ugyanannak a dolognak toumlbb szemeacutely aacuteltali in

solidum birtoklaacutesa contra naturam est aacutellaacutespontjaacutet pedig egy keacutezzelfoghatoacute peacuteldaacuteval

taacutemasztja alaacute ha adott időpillanatban egy adott helyen A van ugyanabban az

188 Paul D 41 2 3 5 (54 ad ed) Ex contrario plures eandem rem in solidum possidere non possunt contra naturam quippe est ut cum ego aliquid teneam tu quoque id tenere videaris Sabinus tamen scribit eum qui precario dederit et ipsum possidere et eum qui precario acceperit idem Trebatius probabat existimans posse alium iuste alium iniuste possidere duos iniuste vel duos iuste non posse quem Labeo reprehendit quoniam in summa possessionis non multum interest iuste quis an iniuste possideat quod est verius non magis enim eadem possessio apud duos esse potest quam ut tu stare videaris in eo loco in quo ego sto vel in quo ego sedeo tu sedere videaris

61

időpillanatban B nem lehet ugyanazon a helyen A peacutelda nyilvaacutenvaloacutean a minket

koumlruumllvevő vilaacuteg megfigyeleacuteseacuten alapul iacutegy ehelyuumltt a naturaacutera toumlrteacutenő hivatkozaacutes

hataacuterfogalmat jeleniacutet meg Amit ugyanis a termeacuteszeti megfigyeleacutesek igazolnak

normaacutelisnak tekinthetők miacuteg mindaz ami ezen tuacutel van contra naturam est A minket

koumlruumllvevő vilaacutegra vonatkoztatva tehaacutet natura az absurdum ellenteacutete vagyis mindent

jeloumll ami nem keacuteptelen nem lehetetlen Ha egy leacutepeacutessel tovaacutebbvisszuumlk ezt a

gondolatmenetet raacutedoumlbbenhetuumlnk hogy a natura az absurdum ellenteacutetekeacutent nem maacutes

mint egy univerzaacutelis rendező elv vagyis eacutertelmes jogi rend is csak a natura rendjeacuten beluumll

keacutepzelhető el189 Eacuteppen ennek az univerzaacutelis rendező elvnek a konkretizaacutelaacutesaacutera szolgaacutel a

rerum natura fogalma Minthogy az eacutertelmes jogi rend naturaacuten beluumll leacutetezhet ez

utoacutebbinak kell hogy legyen normatiacutev tartalma is amelynek szinteacuten leacutetezik

forraacutesbizonyiacuteteacuteka190 Leacutenyegeacuteben mindkeacutet szoumlvegből kitűnik hogy a rerum natura jelenti

a hataacutert a lex tartalmaacutenak meghataacuterozaacutesa koumlreacuteben Maacuteskeacutent megfogalmazva csak az lehet

egy lex tartalma amely in rerum natura est Emellett Celsus veacutelemeacutenye egyszersmind a

ius naturale fogalmaacutera is emleacutekeztet hiszen ha a lex tartalma koumlreacuteben hataacuterfogalomnak

tekintjuumlk a rerum naturaacutet uacutegy felmeruumll a keacuterdeacutes mi az ami in rerum natura est Ez

azonban pusztaacuten koumlltői keacuterdeacutes mivel a forraacutesokboacutel tudjuk hogy van olyan jog amelyre a

natura taniacutetott meg minden leacutelekkel biacuteroacute leacutenyt191 Ekkeacutent ez a jog magukban az

eacutelőleacutenyekben eacutel akik ezt automatikusan koumlvetik Persze baacuterki keacuterdezheti hogy akkor

mieacutert vannak peacuteldaacuteul sziacutenlelt szerződeacutesek vagy mieacutert vaacutelhatott egyes időkben a toumlrveacuteny

a hatalmi oumlnkeacuteny eszkoumlzeacuteveacute egyaacuteltalaacuten mieacutert is van jog Ehelyuumltt csak utalni lehet arra

hogy a jog joacuteval kevesebbet vaacuter el az embertől mint maacutes a taacutersadalomban vele

paacuterhuzamosan leacutetező normarendszerek Jogalkotaacutesra tehaacutet csak ott keruumll sor ahol a toumlbbi

normarendszer maacuter hataacutestalan Iacutegy a jog a koumlnnyen csaacutebuloacute emberi leacutelek

megzabolaacutezaacutesaacutenak eszkoumlzeacuteveacute lesz mivel aacutellami keacutenyszer aacutell moumlgoumltte

Első tekintetre tehaacutet megaacutellapiacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes fogalmaacuteba

gyakorlatilag mindaz beletartozik ami az egyes embert koumlruumllvevő vilaacutegot alakiacutetja illetve

amely reacuteveacuten az egyes ember is keacutepes formaacutelni maga koumlruumll a vilaacutegot a toumlrteacutenelem a

189 Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre juthatunk egy maacutesik Iavolenustoacutel szaacutermazoacute veacutelemeacuteny elemzeacutese kapcsaacuten is (Iav D 41 2 23 2 [1 epist]) 190 Ld Paul D 49 8 3 1 (16 resp) Idem respondit ab ea sententia cui pareri rerum natura non potuit sine causa appellari Hasonloacutean Cels D 50 17 188 1 (12 dig) Quae rerum natura prohibentur nulla lege confirmata sunt 191 Vouml Inst 2 1 bdquo[hellip] natura omnia animalia docuitrdquo Vouml Oxford Latin Dictionary s vv rsquoanimalrsquo eacutes rsquoanimans2rsquo kuumlloumlnoumls tekintettel az előbbi szoacutecikkhez fűzoumltt etimoloacutegiai megjegyzeacutesre valamint ERNOUT ndash

MEILLET s v rsquoanimarsquo

62

hagyomaacutenyok a kultuacutera a nyelv eacutes a szokaacutesok tovaacutebbaacute az ezekhez tapadoacute vagy eacuteppen

ezekből eredő cselekveacutesek formaacutei eacutes szabaacutelyai is Wolfgang Waldstein akinek

munkaacutessaacutega a rerum natura jelenteacuteseacutenek eacutes jelentőseacutegeacutenek megfejteacuteseacuteben eacutes

megeacuterteacuteseacuteben meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet raacutemutatott arra hogy a roacutemai jogtudoacutesok koumlreacuteben is

vitatott volt ennek a kifejezeacutesnek a pontos mibenleacutete mindazonaacuteltal az ennek alapjaacuten aacutelloacute

doumlnteacutesek veacutelemeacutenyek meacutegsem esetlegesek vagy tetszeacutes szerintiek Szerinte a fogalom

hasznaacutelataacutenak ceacutelja a termeacuteszet jogi lekeacutepezeacutese haacutettereacuteben pedig a termeacuteszet valamely

ceacutelra iraacutenyuloacute adottsaacutegainak mind jobb megismereacutese aacutell Megjegyzendő hogy ezzel

egyező tartalmuacute neacutezetet fogalmaz meg Cuena Boy is a rerum natura eacutes a szolgaacuteltataacutesok

fizikai lehetetlenseacutegeacutenek kapcsolataacutet elemző dolgozataacuteban192 Az eddig elmondottakboacutel

kitűnik hogy Waldstein ndash eacutes vele leacutenyegeacuteben egyezően Cuena Boy is ndash olyan

termeacuteszetes vagy termeacuteszeti adottsaacutegokat laacutetnak a fogalom moumlgoumltt amelyek egyaacuteltalaacuten

nem fuumlggetlenek az embertől iacutegy eme adottsaacutegok felismereacutese aacutellandoacute feladatot jelent

szaacutemunkra Joggal meruumll fel azonban a keacuterdeacutes hogy a peacutenz mibenleacuteteacutevel oumlsszefuumlggeacutesben

mieacutert szuumlkseacuteges a rerum natura fogalmaacutenak reacuteszletes bemutataacutesa Max Kaser a peacutenz

dologi jogi helyzeteacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban abboacutel indul ki hogy eacuteppen

sajaacutetossaacutegaiboacutel adoacutedoacutean a jogaacuteszok a peacutenzre neacutezve kiveacutetelszabaacutelyokat aacutelliacutetottak fel

vagyis ndash mint arra maacuter koraacutebban is hivatkoztunk ndash a peacutenz egy kuumlloumlnleges testi dolog193

Meglaacutetaacutesunk szerint ez a Sonderstellung nem oumlnmagaacuteban valoacute a speciaacutelis szabaacutelyok

kialakulaacutesaacutenak kell hogy legyen valamilyen praktikus indoka A klasszikus jogaacuteszok ndash a

filozoacutefia eacutes a retorika koumlzvetiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnhetően ndash egyfelől hasznaacuteltak bizonyos

vaacutendormotiacutevum-jellegű kifejezeacuteseket eacutes fogalmakat194 maacutesfelől pedig maga a filozoacutefia is

alakiacutetotta responsumaikat Maacuterpedig a vera philosophia195 szaacutemukra nem csupaacuten

filozoacutefia elvek aacuteltalaacutenos foglalataacutet jelentette hanem eacuteletelvek komplex rendjeacutet amelyet

jogaacuteszi teveacutekenyseacuteguumlk mindennapjai soraacuten azaz a gyakorlatban is alkalmaztak196 Ezt

taacutemasztjaacutek alaacute a keacutesőbbiekben bemutataacutesra keruumllő natura rei natura loci natura hominis

vagy natura humanae conditionis kifejezeacutesek is197 Az egyes esetekben hasznaacutelt eme

192 Ld CUENA BOY Rerum natura 234 bdquo[hellip] la naturaleza de las cosas se configura aquiacute como una barrera infranqueable una barrera que ni la norma juriacutedica ni la voluntad de los particulares pueden traspasar por tratarse de una base de configuracioacuten juriacutedica preordenada al ius civilerdquo 193 Vouml KASER Das Geld 169 eacutes 172 194 Ennek haacutettereacutehez kuumlloumlnoumlsen pedig az ἀκρίβεια fogalmaacutehoz ld RUumlFNER Vertretbare Sachen 29-30 195 A vera philosophia keacuterdeacuteseacutehez ld kuumlloumlnoumlsen PIZZORNI Diritto naturale 138-139 FRIVALDSZKY Termeacuteszetjog 70-71 196 Ehhez ld pl POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 146 tovaacutebbi irodalommal FRIVALDSZKY Eszmetoumlrteacutenet 46 197 Ehhez ld pl WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 42-51 WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 22 FRIVALDSZKY Eszmetoumlrteacutenet 46

63

kifejezeacutesek az eset sajaacutetossaacutegaira tekintettel fordulnak elő a responsumokban eacutes a dolgok

normaacutelis rendjeacutere utalnak Iacutegy eacuterthető hogy mieacutert alakultak ki a peacutenzre neacutezve speciaacutelis

szabaacutelyok amelyek Kaser ndash nagyon helyesen ndash a Sonderstellung kifejezeacutessel illet Ezek a

szabaacutelyok azonban nem előzmeacuteny neacutelkuumlli emberi alkotaacutes eredmeacutenyei voltak hanem ama

benyomaacutesokboacutel adoacutedtak amelyeket a peacutenz mint kuumlloumlnleges jellegű dolog gyakorlati

bdquoműkoumldeacuteserdquo soraacuten tapasztaltak Ezen a ponton tehaacutet adoacutedik a feladat hogy a rerum

natura keacuterdeacuteseacutevel koumlzvetlenuumll oumlsszefuumlggő forraacutesokat oumlsszegyűjtsuumlk eacutes azok eacutertelmezeacutese

aacuteltal megproacutebaacuteljuk egyseacuteges keretbe foglalni ennek a roacutemai jogaacuteszok doumlnteacutesei koumlreacuteben

meghataacuterozoacute τόπος-nak a mibenleacuteteacutet

64

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS MEGJELENEacuteSE EacuteS MIBENLEacuteTE A DIGESTAacuteBAN

I Bevezeteacutes

A klasszikus jogaacuteszok helyes doumlnteacuteseihez vezető elvek mibenleacuteteacutevel foglalkozoacute

tanulmaacutenyaacuteban Wolfgang Waldstein ndash a fides az igazsaacutegossaacuteg a ius naturale eacutes

bizonyos joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacutenek vizsgaacutelata mellett ndash egy teljes fejezetet szentel a

rerum natura teacutemakoumlreacutenek198 Ennek kapcsaacuten a forraacutesok tuumlkreacuteben arra keres vaacutelaszt

hogy mit is eacutertettek pontosan a klasszikus jogaacuteszok rerum natura alatt valamint milyen

eacutertelemben szolgaacutelt ez az egyes doumlnteacuteseik alapjaacuteul Waldstein kiinduloacutepontjaacutet egy a

forraacutesokon alapuloacute aacuternyalt elemzeacutes elveacutegzeacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutege keacutepezi mivel ndash aacutelliacutetaacutesa

szerint ndash a keacuterdeacutes taacutergyalaacutesaacutera a romanisztikaacuteban maacuter sokfeacutelekeacuteppen sor keruumllt199

Minden idevonatkozoacute szoumlveg vizsgaacutelataacutet tűzi ki ceacutelul főkeacutent azokeacutet amelyek akaacuter a

rerum naturaacutet akaacuter az emberek illetve aacutellatok fizikai termeacuteszeteacutet valamilyen eacutertelemben

nevesiacutetik Tekintve hogy az egyes dolgok termeacuteszete a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszhat

valamifeacutele ndash gyakorta burkolt ndash szerepet Waldstein praktikusan ezek esetről esetre

toumlrteacutenő megvitataacutesaacutera vaacutellalkozik Ebből koumlvetkezően csak egyes eseteket vizsgaacutel meg

amelyekben a rerum naturaacutera hominumra vagy animaliumra toumlrteacutenő hivatkozaacutes fizikai-

faktikus eacutertelemben toumlrteacutenik Ettől elkuumlloumlniacutetve vizsgaacutelja azokat a szoumlvegeket amelyekben

a joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacuteről illetve a termeacuteszetről normatiacutev eacutertelemben esik szoacute200

Hasonloacutekeacuteppen emliacuteteacutest eacuterdemel a kivaacuteloacute spanyol professzor Francisco Cuena Boy

tanulmaacutenya amely a rerum natura fogalmaacuteval a fizikailag lehetetlen szolgaacuteltataacutessal

kapcsolatban foglalkozik reacuteszletekbe menően201 Kiinduloacutepontja az impossibilium nulla

obligatio elve202 amelyet a forraacutesok alapjaacuten oumlsszefuumlggeacutesbe hoz az in rerum natura esse

kifejezeacutessel A fizikailag vagy termeacuteszetuumlkneacutel fogva lehetetlen szolgaacuteltataacutesok taacutergya

ugyanis valami olyan ami in rerum natura nem leacutetezik Ennek oka lehet hogy a

szolgaacuteltataacutes taacutergya egyaacuteltalaacuten nem leacutetezhet vagy mindoumlssze az adott pillanatban nem

198 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 3-99 199 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 29-30 200 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 30 201 Vouml CUENA BOY Rerum natura 227-262 202 Ld főkeacutent Cels D 50 17 185 (8 dig)

65

leacutetezik203 A rerum natura jelenteacutese koumlreacuteben utal arra hogy fordulat alkalmas egyfelől a

leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere maacutesfelől pedig az objektiacutev valoacutesaacuteg megjeleniacuteteacuteseacutere ndash ez utoacutebbi

kapcsaacuten mutat raacute arra hogy a klasszikus jogaacuteszok ezt a termeacuteszettel illetőleg a dolgok

termeacuteszeteacutevel hoztaacutek oumlsszefuumlggeacutesbe204 Ekkeacutent ndash megaacutellapiacutetaacutesa szerint ndash az objektiacutev

valoacutesaacutegot megjeleniacutető rerum natura fordulat ugyan nem biacuter koumlzvetlenuumll jogi (legalaacutebbis

pozitiacutev jogi) jelleggel meacutegis a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is megkeruumllhetetlenuumll aacutethaacuteghatatlanul

jeloumlli ki a pozitiacutev normaacutek tartalmaacutenak hataacuterait205 Cuena Boy tanulmaacutenya abboacutel a

szempontboacutel is jelentős hogy a rerum natura kifejezeacutes jogi forraacutesokban valoacute

előfordulaacutesaacuten tuacutelmenően a kifejezeacutes nem jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacutet eacutes

jelenteacuteseacutet is bemutatja206 A jogi forraacutesok vizsgaacutelataacutet a fizikai lehetetlenseacuteggel

oumlsszefuumlggeacutesben veacutegzi el ekkeacutent dolgozata gyakorlati szempontboacutel vizsgaacutelja a rerum

natura jelenteacuteseacutet

Mindezek alapjaacuten a rerum natura fogalma kapcsaacuten ndash az irodalommal oumlsszhangban ndash maacuter

eloumlljaacuteroacuteban annyi megaacutellapiacutethatoacute hogy az in rerum natura esse kifejezeacuteshez olyan

jelenteacutes bizonyosan taacutersiacutethatoacute amellyel a koumlzleacutes feladoacuteja elsődlegesen valaminek vagy

valakinek a leacutetezeacuteseacutere reflektaacutel Ebben a vonatkozaacutesban Titius Lucretius Carus De rerum

natura ciacutemű munkaacutejaacutera eacuterdemes hivatkozni tankoumlltemeacutenye az epikureus filozoacutefia latin

nyelvű foglalata amelynek jelentőseacutege egyfelől a goumlroumlg filozoacutefiai fogalmak latinra valoacute

aacutetuumllteteacuteseacuteben maacutesfelől pedig abban aacutell hogy roacutemai filozoacutefia addig hagyomaacutenyosnak

mondhatoacute teacutemaacuteihoz a ndash jellemzően gyakorlati ndash etikaacutehoz ritkaacutebban a teoloacutegiaacutehoz keacutepest

ontoloacutegiaacutet tartalmaz207 Lucretius műveacutenek emliacuteteacutese azeacutert szuumlkseacuteges mert naacutela jelenik

meg a kentaur208 mint a nem leacutetező archetiacutepusa meacuteghozzaacute nem egy alkalommal209 Eme

203 Reacuteszletesen ld CUENA BOY Rerum natura 227-229 forraacutesokkal 204 Ld CUENA BOY Rerum natura 234-235 205 CUENA BOY Rerum natura 236 206 Vouml CUENA BOY Rerum natura 239-242 207 ADAMIK Roacutemai irodalom 229 233 Titius Lucretius Carus eacuteleteacutehez eacutes a bdquoDe rerum naturardquo ciacutemű munkaacutejaacutehoz valamint a raacute jellemző filozoacutefiai iraacutenyzathoz ld LONG Hellenistic Philosophy 18-19 ADAMIK Roacutemai irodalom 229-236 VON ALBRECHT Roacutemai irodalom 214-219 SMITH Nature of Things vii-xxxiv PIZZORNI Diritto naturale 113-114 FRIVALDSZKY Eszmetoumlrteacutenet 45 Oxford Companion s v rsquoLucretiusrsquo 208 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Foumlldi Andraacutes professzor uacuternak az ELTE AacuteJK tanszeacutekvezető egyetemi tanaacuteraacutenak hogy a dolgozat kutatoacutehelyi vitaacutera elkeacuteszuumllt vaacuteltozata kapcsaacuten felhiacutevta a figyelmemet mind a kentaur probleacutemaacutejaacutera mind pedig az irodalmi forraacutesok jelentőseacutegeacutere A kentaur probleacutemaacutejaacuteval Cuena Boy is behatoacutean foglalkozik ld CUENA BOY Rerum natura 229 209 Iacutegy emliacutethető kuumlloumlnoumlsen Lucr 4 722-734 bdquoNunc age quae moveant animum res accipe et unde quae veniunt veniant in mentem percipe paucis principio hoc dico rerum simulacra vagari multa modis multis in cunctas undique partis tenvia quae facile inter se iunguntur in auris obvia cum veniunt ut aranea bratteaque auri quippe etenim multo magis haec sunt tenvia textu quam quae percipiunt oculos visumque lacessunt corporis haec quoniam penetrant per rara cientque tenvem animi naturam intus sensumque lacessunt Centauros itaque et Scyllarum membra videmus Cerbereasque canum facies simulacraque eorum quorum morte obita tellus amplectitur ossa [hellip]rdquo Ezen a helyen Lucretius arroacutel eacutertekezik hogy mikeacutent juthatnak elmeacutenkbe a kiacutevuumllről joumlvő dolgok Meglaacutetaacutesa szerint a dolgok keacutepei oumlssze-

66

textusok koumlzuumll ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash reacuteszletesebb bemutataacutest igeacutenyel egy az oumltoumldik

koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlvegreacutesz amelyben a centaurus toumlbbszoumlr is emliacutettetik meacuteghozzaacute

egy olyan kontextusban ahol Lucretius egyenesen azt fejti ki hogy mieacutert lehetetlen a

kentaur leacutete

Lucr 5 878-891

Sed neque Centauri fuerunt nec tempore in ullo

esse queunt duplici natura et corpore bino

ex alienigenis membris compacta potestas

hinc illinc partis ut sat par esse potissit

id licet hinc quamvis hebeti cognoscere corde

principio circum tribus actis impiger annis

floret equus puer haut quaquam nam saepe etiam nunc

ubera mammarum in somnis lactantia quaeret

post ubi equum validae vires aetate senecta

membraque deficiunt fugienti languida vita

tum demum puerili aevo florenta iuventas

officit et molli vestit lanugine malas

ne forte ex homine et veterino semine equorum

confieri credas Centauros posse neque esse [hellip]

Ebben a textusban Lucretius azt mutatja be hogy mieacutert kizaacutert kettős termeacuteszetű (duplici

natura) kettős testű idegen nemű tagokboacutel aacutelloacute (ex alienigenis membris compacta)

leacutenyek leacutete Kiinduloacutepontja hogy a keacutet tag nem egyforma ndash haacuteromeacuteves koraacuteban a loacute maacuter

felnőtt miacuteg az ember meacuteg csecsszopoacute gyermeknek szaacutemiacutet (ubera mammarum in somnis

lactantia quaeret) amikor pedig a gyermek feacuterfikorba leacutep (molli vestit lanugine malas)

addigra a loacute maacuter megveacutenuumll tagjaiban lankad az erő (equum validae vires aetate senecta

membraque deficiunt fugienti languida vita) Mindebből adoacutedoacutean laacutethatoacute hogy a

centaurus vagy hippocentaurus210 az absurdum az abszoluacutet lehetetlen mert nem leacutetező

vissza repkednek majd szemuumlnkhoumlz eacuterve a laacutetaacutes eacuterzeteacutet keltik eacutes az emberben bdquovisszkeacuteppeacuterdquo alakulnak iacutegy keltve az eacuterzeacutest Ekkeacutent laacutethatjuk a Scyllaacutek kentaurok eacutes a Cerberus testeacutet A jelen Lucretius-ideacutezet valamint az oumlsszes toumlbbi Lucretiustoacutel ideacutezett szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Lucreti de rerum natura libri sex Recognovit brevique adnotatione critica instruxit Cyrillus Bailey Oxford Classical Texts Scriptorum Classicorum Bibliotheca Oxoniensis Oxford University Press 1922 210 Mindkeacutet elnevezeacutes előfordul a forraacutesokban jelenteacutesbeli kuumlloumlnbseacuteg neacutelkuumll Ehhez ld pl Oxford Latin Dictionary s h vv

67

archetiacutepusa A hippocentaurus minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash mitoloacutegiai eredeteacuten

tuacutelmenően ndash a filozoacutefia eacutes a retorika koumlreacuteben hasznaacutelt fogalom lehetett amint azt Seneca

egyik levele (Sen Ep ad Luc 6 58 15) is joacutel mutatja211 Megjegyzendő ugyanakkor

hogy nem Seneca az egyetlen akineacutel a kifejezeacutes előfordul a szeacutepirodalmi forraacutesokban

maacutesutt is megtalaacutelhatoacute ez a peacutelda ndash legyen eleacuteg ehelyuumltt Plinius vagy Quintilianus

munkaacuteira utalni212 Ami az előbb emliacutetett Seneca-peacuteldaacutet illeti a kiinduloacutepont Senecaacutenaacutel

ndash mint az keacutesőbb is laacutethatoacute lesz ndash a rsquoquod estrsquo kategoacuteriaacuteja Ezen beluumll kuumlloumlnbseacuteget tesz a

genus eacutes a species fogalmai koumlzoumltt213 A kettő koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest Arisztoteleacuteszre

hivatkozva magyaraacutezza az ember a kutya a loacute mind-mind speciesek (homo species est

ut Aristoteles ait equus species est canis species est) a felettuumlk aacutelloacute genus pedig az

animal (genus esse coepit horum omnium quae modo rettuli ndash hominis equi canis ndash

animal) Ehhez keacutepest ndash baacuter nem tartoznak az animal koumlreacutebe ndash egy taacutegabb kategoacuteriaacutet

keacutepviselnek a noumlveacutenyek (satum arbustum) amelyek az eacutelők koumlzeacute tartoznak (animam

inesse) ekkeacutent eacutelőleacutenynek tekintendők (itaque et vivere illa et mori dicimus) Iacutegy tehaacutet

adott egy felsőbb fogalom az animantia amely mind az animalia mind a sata

kategoacuteriaacuteit magaacuteban foglalja (animantia superiorem tenebunt locum quia et animalia in

hac forma sunt et sata)214 Ezen tuacutelmenően azonban leacuteteznek olyan dolgok is amelyek

nem eacutelők mint amilyenek peacuteldaacuteul a sziklaacutek (quaedam anima carent ut saxa) Ebből

eredően kell hogy legyen egy olyan fogalom amely az animantia felett aacutell ez pedig a

corpus amelyen beluumll az egyik kategoacuteria az animantia lesz ennek paacuterja pedig

211 Seneca eacutes a termeacuteszetjog kapcsolataacutehoz kuumlloumlnoumlsen pedig a secundum naturam vivere ideaacutejaacutehoz ld PIZZORNI Diritto naturale 115-121 Seneca eacutes a kereszteacutenyseacuteg kapcsolataacutehoz ld PIZZORNI Diritto naturale 122-127 FRIVALDSZKY Termeacuteszetjog 71 A filozoacutefia a retorika eacutes a jogi fogalomkeacutepzeacutes kapcsolataacutehoz ld GENZMER Pondere 48348 RUumlFNER Vertretbare Sachen 29-30 212 Ehhez ld Plin N H 7 35 bdquoClaudius Caesar scribit hippocentaurum in Thessalia natum eodem die interisse et nos principatu eius adlatum illi ex Aegypto in melle vidimusrdquo A szoumlveg forraacutesa Naturalis historiae libri XXXVII Post L Iani obitum recognovit et scripturae discrepantia adiecta edidit CAROLUS

MAYHOFF vol VI Teubner Lipsiae 1892-1909 Hasonloacutekeacuteppen Quint Inst orat 6 3 90 bdquoAlienam finxit Iuba qui querenti quod ab equo suo esset adspersus rsquoquid Tu inquit rsquome Hippocentaurum putasrsquo suam C Cassius qui militi sine gladio decurrenti rsquoheus commilito pugno bene uterisrsquo inquit et Gabba de piscibus qui cum pridie ex parte adesi et versati postera die positi essent rsquofestinemus alii subcenantrsquo inquit Tertium illud Cicero ut dixi adversus curium fieri enim certe non poterat ut cum declamaret natus non essetrdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Fabi Quintiliani Institutionis oratoriae libri duodecim vols 1 et 2 recogn brevique adnot critica instruxit MICHAEL WINTERBOTTOM Oxonii Clarendon 1970 Nem kifejezetten a hippocentaurus keacuterdeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben ugyan de a rerum natura kifejezeacutesnek az irodalmi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesa kapcsaacuten ld CUENA BOY Rerum natura 239-242 213 Sen Ep ad Luc 6 58 8 bdquo[hellip] Omnes tibi exponam si ante indicavero esse aliquid genus esse et speciem Nunc autem primum illud genus quaerimus ex quo ceterae species suspensae sunt a quo nascitur omnis divisio quo universa comprensa sunt Invenietur autem si coeperimus singula retro legere sic enim perducemur ad primumrdquo 214 Reacuteszletesen ld Sen Ep ad Luc 6 58 9-10 A szoumlvegre toumlrteacutenő hivatkozaacutesok az alaacutebbi kiadaacutest veszik alapul FRIEDRICH HAASE L Annaei Senecae opera quae supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858

68

inanima215 Viszont leacutetezik olyan kategoacuteria amely a corpus felett aacutell (est aliquid superius

quam corpus) ndash ez a rsquoquod estrsquo amelyen beluumll leacutetezhet corporalia eacutes incorporalia216

Ebben a vonatkozaacutesban Seneca a sztoikus filozoacutefiaacutera hivatkozik amely szerint ami van

(quod est) az lehet corporalia eacutes incorporalia Corporalia lehetnek animantia eacutes

inanima Animantia koumlreacuteben vannak olyan leacutetezők amelyek animusszal biacuternak miacuteg

maacutesoknak csak animaacutejuk van azaz egyesek akarattal eacutertelemmel biacuternak miacuteg maacutesok

pusztaacuten eacutelnek ndash animalia az előbbi koumlreacutebe tartoznak amelyet azutaacuten mortalia eacutes

immortalia csoportjaira lehet felosztani Ezt koumlvetően ndash egyes sztoikusokra hivatkozaacutessal

ndash vezeti be a rerum natura fogalmaacutet arra hiacutevva fel a figyelmet hogy vannak amelyek a

kuumllvilaacutegban a valoacutesaacutegban leacuteteznek (in rerum natura sunt) miacuteg maacutesok nem (non sunt)

Mindazonaacuteltal azt sem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy amelyek a kuumllvilaacutegban nem

leacuteteznek (non sunt) azok is a rerum naturaacutehoz tartoznak (rerum natura complectitur)

Peacuteldakeacutent hivatkozik a kentaurokra vagy az oacuteriaacutesokra amelyek teacutevkeacutepzetből adoacutedoacutean

valamilyen formaacuteval biacuternak joacutellehet corpusuk nincsen (falsa cogitatione formatum

habere aliquam imaginem coepit quamvis non habeat substantiam)217 Ebben a Seneca-

szoumlvegben tehaacutet joacutel megmutatkozik a rerum natura fogalmaacutenak bdquotoumlbbfedelesrdquo jelenteacutese

Keacutetseacutegtelen hogy az in rerum natura (non) est fordulat valaminek vagy valakinek a

leacutetezeacuteseacutere illetőleg a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal azonban a bemutatott szoumlveg utolsoacute

mondataacuteboacutel laacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutesnek van egy olyan jelenteacutese is amely

az objektiacutev valoacutesaacuteggal218 aacutell oumlsszefuumlggeacutesben ezek alapjaacuten a rsquodolgok termeacuteszetersquo kiterjed

a kentaurra is joacutellehet ilyen leacuteny testi valoacutejaacuteban nem leacutetezik219

Mindeme filozoacutefia eacutes retorikai előzmeacutenyek utaacuten eacuterdemes azt megvizsgaacutelni hogy a

kentaur peacuteldaacuteja hol jelenik meg a jogi forraacutesokban mint valami olyannak a peacuteldaacuteja ami

non in rerum natura est Ezek a forraacutespeacuteldaacutek igazolni laacutetszanak azt a Genzmer eacutes Ruumlfner

neveacutehez koumlthető felteveacutest hogy a jogi szaknyelvre jelentős hataacutest gyakorolt a filozoacutefia eacutes

215 Vouml Sen Ep ad Luc6 58 10 eacutes 14 216 Vouml Sen Ep ad Luc 6 58 11 eacutes 14 217 Ezzel egyezően ld CUENA BOY Rerum natura 241-242 Ebben a vonatkozaacutesban eacuterdemes arra utalni hogy a corpus kifejezeacutes neacutemelykor substantia eacutertelemben is előfordul Ehhez ld SCHERMAIER Materia 138-141 218 Ezzel egyező eacutertelemben fordul elő Cuena Boynaacutel is aki kifejezetten kiemeli hogy a rerum natura objektiacutev valoacutesaacuteg eacutertelemben a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje amely baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute eacutes amelynek minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett Vouml CUENA BOY Rerum natura 235-236 bdquo[hellip] la rerum natura es la realidad objectiva ineludible y necesaria de las cosas el mundo corporal (fiacutesico) preexistente a cualquier regulacioacuten juriacutedica y que a toda regulacioacuten juriacutedica se impone de modo necesariordquo Ld meacuteg tovaacutebbaacute CUENA BOY Rerum natura 239 skk 219 Ehhez a Seneca-szoumlveghez ld meacuteg CUENA BOY Rerum natura 241-242

69

a retorika terminoloacutegiaacuteja Ami a kentaurt megemliacutető jogi forraacutesokat illeti Gaius a maga

instituacutecioacuteiban az eacuterveacutenytelen stipulatioacutekroacutel szoacutelva emliacuteti a hippocentaurus peacuteldaacutejaacutet

Gai 3 97a

Item si quis rem quae in rerum natura esse non potest velut hippocentaurum

stipuletur aeque inutilis est stipulatio

Ezzel egyező tartalmuacute szoumlveggel talaacutelkozhatunk Iustinianus instituacutecioacuteiban is

Inst 3 19 1

At si quis rem quae in rerum natura non est aut esse non potest dari stipulatus

fuerit veluti Stichum qui mortuus sit quem vivere credebat aut hippocentaurum

qui esse non possit inutilis erit stipulatio

A keacutet szoumlveget oumlsszehasonliacutetva megaacutellapiacutethatoacute hogy a Gaius-szoumlvegben az rsquoaequersquo

szoacutecska a megelőző fragmentum aacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozik amelyben Gaius raacutemutat hogy

inutilis a stipulatio abban az esetben ha az adni szaacutendeacutekozott vagyontaacutergy aacutetadaacutesa nem

lehetseacuteges (ut dari non possit)220 Ennek peacuteldaacuteja ha a stipulatio taacutergya teacutevedeacutesből szabad

ember akit rabszolgaacutenak elhalt akit eacutelőnek illetőleg szent vagy temetkezeacutesi hely

amelyet emberi jog alaacute tartozoacutenak veacutelt a stipulaacuteloacute Ennek folytataacutesakeacutent mutat raacute Gaius

hogy ndash a koraacutebbiakhoz hasonloacutean ndash inutilis a stipulatio olyankor is amikor olyat iacutegeacuter

valaki aacutetadni amely a valoacutesaacutegban nem leacutetezhet (in rerum natura esse non potest) A

iustninanusi szoumlveg mindoumlssze annyiban kuumlloumlnboumlzik a gaiusitoacutel hogy az eacutelőnek veacutelt

halott rabszolga in rerum natura non est amiacuteg a hippocentaurus in rerum natura esse

non potest Tartalmi kuumlloumlnbseacuteg azonban nincs a szoumlvegek koumlzoumltt ami Gaiusnaacutel akkeacutent

nyilvaacutenul meg hogy dari non possit azt Iustinianus elvontabban az in rerum natura esse

non potest fordulattal jellemzi221 Abban azonban mindkeacutet szoumlveg teljesseacuteggel

220 Az inutilis stipulatio keacuterdeacuteseacutehez ld a hazai szakirodalomban leguacutejabban SIKLOacuteSI Eacuterveacutenytelenseacuteg 214-216 aki a hippocentaurus keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti 221 Megjegyzendő hogy a kentaurra vonatkozoacute utalaacutes a Digestaacuteban is megtalaacutelhatoacute egy helyen (Cels D 45 1 97 pr [26 dig]) aneacutelkuumll azonban hogy ez a locus a hippocentaurust kapcsolatba hoznaacute a rerum natura fogalmaacuteval Ehhez ld meacuteg CUENA BOY Rerum natura 229 aki egy tovaacutebbi Digesta-szoumlvegre (Gai D 44 7 1 9 [2 aur]) is hivatkozik Ez utoacutebbi szoumlveg ugyan a kentaurt nem emliacuteti abboacutel a szempontboacutel azonban meacutegis jelentős hogy a gaiusi instituacutecioacutekban is szereplő ut dari non possit fordulat ebben a textusban is megjelenik az erre adott peacuteldaacutek pedig a iustinianusi instituacutecioacutekban szereplő peacuteldaacutekkal mutatnak reacuteszleges egyezeacutest koumlzoumls peacutelda a homo iam mortus tovaacutebbi csak a Digestaacuteban szereplő pedig az aedes deusta

70

megegyezik hogy a hippocentaurus olyan ami in rerum natura esse non potest Ennek

egy lehetseacuteges magyaraacutezata olvashatoacute Cicero De natura deorum222 ciacutemű munkaacutejaacuteban

amikor arroacutel iacuter hogy egyes keacutepzelt eacutes haszontalan neacutezetek hiedelmek (opiniones fictas

atque vanas) pusztaacuten az idő muacutelaacutesaacuteboacutel eredően elenyeacutesznek (diuturnitate extabuisse)

peacuteldakeacutent emliacuteti hogy ki is hinne a hippocentaurus vagy a chimaera leacutetezeacuteseacuteben A

filozoacutefiai retorikai eacutes a jogi forraacutesok alapjaacuten tehaacutet igazolhatoacute hogy a rerum natura

kifejezeacutes elsősorban valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutet van hivatva kifejezni A

vonatkozoacute szekunder irodalom roumlvid aacutettekinteacutese utaacuten azt a keacuterdeacutest eacuterdemes reacuteszletesen

megvizsgaacutelni hogy az in rerum natura esse kifejezeacutes Digestaacuteban megtalaacutelhatoacute

előfordulaacutesaihoz milyen jelenteacutesek kapcsoloacutednak

II A szekunder irodalomroacutel

A keacuterdeacutessel foglalkozoacute roacutemai jogi irodalomra aacuteltalaacuteban jellemző hogy kifejezetten a

rerum naturaacutet taglaloacute illetőleg azt koumlzeacuteppontba aacutelliacutetoacute munka szinte nem is leacutetezik Ez

aloacutel meacuteg magaacutenak Waldsteinnek illetve Cuena Boynak a kivaacuteloacute dolgozata sem kiveacutetel

hiszen előbbi elsődlegesen a klasszikus jogaacuteszok doumlnteacuteshozatalaacutenak meghataacuterozoacute elemeit

igyekszik feltaacuterni utoacutebbi pedig a fizikai lehetetlenseacuteg keacuterdeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben

vizsgaacutelja a fogalmat eacutes mindketten adott vizsgaacuteloacutedaacutesuk kereteacuteben vagyis maacutes

inteacutezmeacutenyek taglalaacutesa mellett elemzik a rerum natura fogalmaacutet223 A megvaacutelaszolandoacute

keacuterdeacuteseik kapcsaacuten akkuraacutetus precizitaacutessal elemzik a forraacutesokat aacutetfogoacute keacutepet kiacutevaacutenva

rajzolni a rerum natura fogalmaacutenak konkreacutet jelenteacuteseacuteről eacutes szerepeacuteről is Megjegyzendő

hogy a rerum natura fogalmaacutenak elvont elemzeacutese minden bizonnyal azeacutert hiaacutenyzik a

romanista irodalomboacutel mert az alapul szolgaacuteloacute forraacutesok gyakorlati esetekre adott

responsumok ekkeacutent ezek elemzeacutese soraacuten sem lehet teljesseacuteggel elszakadni attoacutel a

kontextustoacutel amelyben a vizsgaacutelt kifejezeacutes megjelenik

A Waldstein aacuteltal is hivatkozott Herbert Schambeck iacuteraacutesaacutenak ciacuteme azt sejteti hogy a

szerző eacuterdemben foglalkozik a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel utoacutebb azonban ezzel leacutenyegeacuteben

222 Cic N D 2 5 bdquo[hellip] Quod nisi cognitum conprehensumque animis haberemus non tam stabilis opinio permaneret nec confirmaretur diuturnitate temporis nec una cum saeclis aetatibusque hominum inveterare potuisset Etenim videmus ceteras opiniones fictas atque vanas diuturnitate extabuisse Quis enim hippocentaurum fuisse aut Chimaeram putat [hellip]rdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Tullius Ciceronis De Natura Deorum Libri primus et secundus usque ad c 41 Edidit D FRIDERICUS AST Mionachii impensis A Weberi 1829 223 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 29-68 CUENA BOY Rerum natura 242-262

71

adoacutes marad a termeacuteszeti toumlrveacuteny koumlreacuteben Cicero aacuteltal hivatkozott eacutertelmet alapiacutetja a

rerum naturaacutera vagyis a jog alapja is ehhez kell hogy koumltődjoumln ezen tuacutelmenően

azonban leacutenyegi megaacutellapiacutetaacutesai inkaacutebb a ius naturaleacutera vonatkoznak224 Waldstein

munkaacutejaacutehoz szerkezeteacuteben hasonloacute Franz Horak iacuteraacutesa amelyben a szerző ndash akaacutercsak

Waldstein ndash a jogaacuteszi doumlnteacutesek eredőit kutatja ebben a munkaacuteban is mindoumlssze per

tangentem keruumll bemutataacutesra a rerum natura probleacutemaacuteja Amiacuteg azonban Waldstein egy

teljes fejezetben szigoruacutean csak a rerum natura mibenleacuteteacutevel foglalkozik addig Horak a

joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacutenek eacutes a termeacuteszetből eredő adottsaacutegokon alapuloacute

szabaacutelyossaacutegok (Natur der Rechtsinstitute ndash Naturgegebenheiten) oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenak

kereteacuteben tanulmaacutenyozza a teacutemaacutet főkeacutent annak feltaacuteraacutesaacutera toumlrekszik hogy milyen

szerepuumlk van ezeknek a termeacuteszetből eredő adottsaacutegoknak a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben225

Hangveacuteteleacutet oumlsszesseacutegeacuteben egyfajta pozitivista szkepticizmus jellemzi A rerum natura

fogalma Horak gondolatrendszereacuteben oumlsszesseacutegeacuteben haacutetteacuterbe szorul pusztaacuten logikai

alapon vizsgaacutelja a jogaacuteszok eleacute keruumllt eseteket Ahol a rerum natura forraacutesszerűen

előkeruumll ott is tisztaacuten normatiacutev alapon az entimeacutema fogalmaacutenak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesaacuteval

igyekszik megoldani a felmeruumllő probleacutemaacutet226 A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel leguacutejabban

Paolo Ferretti monograacutefiaacuteja foglalkozik amely a meacutehmagzat helyzeteacutet elemzi a forraacutesok

tuumlkreacuteben Ebben a munkaacutejaacuteban Ferretti az in rerum natura esse eacutes az in rebus humanis

nondum esse kifejezeacutesek eacutertelmezeacutese kapcsaacuten foglalkozik a rerum natura mibenleacuteteacutevel

Megjegyzendő ugyanakkor hogy a rerum natura kifejezeacutesnek csak egy olyan szűkiacutető

jelenteacutest tulajdoniacutet amely szerint a jogaacuteszok ezzel a fordulattal mindoumlssze valakinek

vagy valaminek a leacutetezeacuteseacutere utaltak227 Mint az a jelen fejezetből is kitűnik a forraacutesok

alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes jelenteacutese enneacutel taacutegabb

Ezen tuacutelmenően azonban a kortaacuters irodalom azt a taacutegabb keacuterdeacuteskoumlrt amelybe a rerum

natura fogalma is illeszkedik vagy a natura vagy a ius naturale oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja228

Ebben a koumlrben tehaacutet a rerum natura mint fogalom a natura vagy a ius naturale jobb

megeacuterteacuteseacutet szolgaacutelja keveacutes szoacute esik azonban magaacuteroacutel a rerum naturaacuteroacutel annak

224 SCHAMBECK Natur der Sache 13 eacutes skk 225 Ezzel egyezően ld GROSSO Raciones decidendi 119-120 aki arra mutat raacute hogy Horak elemzeacutese a rerum natura keacuterdeacuteseacutet mint termeacuteszeti teacutenyezőket taglalja vagy szigoruacutean a kelseni Sein-Sollen kategoacuteriaacuteival egybevetve illetve ezekből kiindulva vagy pedig a rerum naturaacutet egy jogaacuteszi koumlzhelykeacutent felfogva 226 HORAK Rationes decidendi 277 227 Vouml FERRETTI Rerum natura 77-80 228 A natura oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja Waldstein Horak Kaser Cuena Boy Bretone a ius naturale (gentium) oldalaacuteroacutel Winkel Schambeck eacutes Maren Guimaratildees Taborda Elsősorban a natura naturalis ratio eacutes ius naturale valamint az egyes taacutergyi jogforraacutesok egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet vizsgaacutelja Archi eacutes Mayer-Maly előbbi szerző azonban főkeacutent Gaius Instituacutecioacutei kapcsaacuten folytatja le vizsgaacutelataacutet

72

karaktereacuteről eacutes jelenteacuteseacuteről a jogaacuteszi terminoloacutegiaacuteban A szerzők koumlzoumltt abban a

tekintetben egyeteacuterteacutes van hogy a kiinduloacutepont a natura vizsgaacutelata lehet229 Neacutemi

paacutetosszal aacutellapiacutetja meg Bretone hogy az oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet leacutetrehozoacute oumlroumlk eacutes

elpusztiacutethatatlan termeacuteszettel szembekeruumllve az oacutekori ember okvetlenuumll tudataacuteban kellett

legyen a sajaacutet vilaacutegban elfoglalt helyeacutenek230 Paacutetosza abboacutel ered hogy miutaacuten ebbeacuteli

neacutezeteit kifejti raacutemutat hogy a termeacuteszetre jellemző a szokatlan a szabaacutelyostoacutel elteacuterő

leacutetrehozaacutesa is mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes vagy akaacuter egy torzszuumlloumltt

gyermeknek a vilaacutegra joumlvetele231 Mi toumlbb vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet a modern ember felfogaacutesaacutenak

iraacutenyaacuteboacutel indiacutetja amely eszmeiseacutegeacuteben eacuteppen egy a termeacuteszettől a tudomaacuteny aacuteltal

fuumlggetleniacutetett attoacutel egyszersmind elrugaszkodott emberkeacutepet idealizaacutel232 Ugyanakkor

elismeri a termeacuteszetben benne rejlő rend leacuteteacutet aacutem azt is aacutelliacutetja egyszersmind hogy az

egyeacuteni emberi doumlnteacutes fuumlggveacutenye hogy ennek alaacutevetjuumlk magunkat vagy eacuteppen kivonjuk

magunkat a hatoacutekoumlreacuteből233 Erre pedig ndash mint azt maga iacuterja ndash a tudomaacuteny tenne minket

keacutepesseacute ha meacutegoly muacutelandoacute moacutedon is234 Mindebből koumlvetkezik hogy joacutellehet

megaacutellapiacutetaacutesait egyenkeacutent helyesleacutessel lehet fogadni azonban szavai moumlguumll teljesen

maacutesfajta felfogaacutes laacutetszik kirajzoloacutedni a termeacuteszetet eacutes ennek normatiacutev lekeacutepezeacuteseacutet a ius

naturaleacutet maacutesodlagosnak iacuteteacuteli235

Ezen a ponton eacuterdemes egy roumlvid megjegyzeacutest szentelni a ius naturale eacutes ius gentium

irodalomban elfoglalt helyeacutenek Gyakorta előfordul ugyanis a keacutet kategoacuteria koumldoumls

mitizaacutelaacutesa nehezen megfoghatoacute viszonyrendszerbe aacutelliacutetaacutesa valamint a ius civileacutevel valoacute

szembeaacutelliacutetaacutesa236 Tipikus mitizaacutelaacutes figyelhető meg abban az aacutelliacutetaacutesban hogy a ius

229 SCHAMBECK Natur der Sache 12-16 KASER Ius gentium 58-59 WINKEL Ius naturale 443-449 TABORDA Jurisprudence classique 180-181 BRETONE Fondamenti 113-121 230 BRETONE Fondamenti 114-115 231 BRETONE Fondamenti 116 232 BRETONE Fondamenti 113 233 BRETONE Fondamenti 120 234 BRETONE Fondamenti 114 235 Maacutes oumlsszefuumlggeacutesben vouml BRETONE Tecniche 32 236 Van olyan szerző is aki szerint maacuter a roacutemai jogaacuteszok is ndash főkeacutent pedig Gaius ndash egyenlőseacutegjelet tettek a keacutet normarendszer koumlzeacute Ld COLISH Stoic Tradition 359 Mindazonaacuteltal a hivatkozott forraacutesok az aacutelliacutetaacutest nem taacutemasztjaacutek alaacute Gai 1 1 (eacutes az ezzel teljesen egyező Gai D 1 1 9 [1 inst]) szoumlvegeacuteben a ius gentium kapcsaacuten az szerepel hogy rsquoquod vero naturalis ratio inter omnes homines constituitrsquo Ennek leacutenyegeacutet akkor lehet tetten eacuterni ha figyelemmel vagyunk arra hogy ugyanez a szoumlveg a ius civile kapcsaacuten azt hangsuacutelyozza hogy ezt populus ipse sibi constituit A koumlzoumls pont tehaacutet constituere amelynek eredője a ius civile kapcsaacuten a populus a ius gentium kapcsaacuten a naturalis ratio A maacutesik hivatkozott szoumlveg (Paul D 1 1 11 [14 ad Sab]) vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes laacutetni hogy a ius naturale vonatkozaacutesaacuteban felsorolt jellemzők a semper aequum eacutes (semper) bonum a ius civile mellett emliacutetett jellemző pedig az omnibus aut pluribus in quaque civitate utile Ebben az esetben tehaacutet ismeacutet a vonatkoztataacutesi pont helyes megvaacutelasztaacutesaacutetoacutel fuumlgg a szoumlveg megeacuterteacutese Mindezek elleneacutere a ius gentium kapcsaacuten tett megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszesseacutegeacuteben helyesnek mondhatoacute (bdquoAll laws in the ius gentium [hellip] were institutions actually embodied de iure int he positive law

73

gentium eacutes naturale kapcsaacuten keacutetfeacutele hagyomaacuteny oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel eredő fogalmi

zavarral aacutellunk szemben237 Eme aacutelliacutetaacutes annaacutel keveacutesbeacute eacuterthető mivel a ius gentium eacutes a

ius naturale elhataacuterolaacutesa kapcsaacuten abban a keacuterdeacutesben aacuteltalaacutenos az egyeteacuterteacutes hogy utoacutebbi

eredője a natura miacuteg előbbi a naturalis ratioacuteboacutel szaacutermazik valamint hogy a ius naturale

minden eacutelőleacutenyre iraacutenyadoacute amiacuteg a ius gentium csak az emberekre238 A keacutet kategoacuteria

koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg első tekintetre ennyi eacutes nem toumlbb A natura ndash ahogy arra Bretone is

raacutemutat ndash magaacuteban hordoz egy rendet amely bizonyos ceacutel feleacute mutat Amikor az ember

toumlrekveacutese (voluntas ndash vouml Ulp D 1 1 10 pr [1 reg] constans et perpetua voluntas)

hogy oumlsszhangban eacuteljen a termeacuteszettel realizaacuteloacutedik onnantoacutel beszeacutelhetuumlnk ereacutenyes

eacuteletről239 A keacuterdeacutes az hogy ez a toumlrekveacutes keacuteszteteacutes honneacutet kell hogy szaacutermazzon Csak

a termeacuteszetből magaacuteboacutel eredhet eacutes figyelembe veacuteve az ember keacutepesseacutegeacutet a megismereacutesre

(azzal egyuumltt hogy a termeacuteszet maradeacutektalan megismereacutese neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik) a

naturaacuteboacutel az ember szaacutemaacutera leszűrt koumlzoumls ismeret a naturalis ratio aacuteltal keruumll

koumlzvetiacuteteacutesre

Ami a ius naturale vagy akaacuter a ius gentium eacutes a ius civile egymaacutessal valoacute szembeaacutelliacutetaacutesaacutet

illeti joacutellehet az egy helyes megaacutellapiacutetaacutes hogy a haacuterom normarendszer azonos szinten

helyezkedik el ekkeacutent adoacutedhatna a felteacutetelezeacutes hogy akkor ezek egymaacutessal nyilvaacuten

konkuraacuteltak is240 Kaser ugyanakkor felhiacutevja a figyelmet arra a teacutenyre hogy eme

normarendszerek egymaacutes melletti megjeleniacuteteacutese Ulpianus munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető

of all known peoples which happen to agree with each otherrdquo) meacuteg akkor is ha ndash mint azt maga is elismeri ndash megfogalmazaacutesa anakronisztikus Vouml COLISH Stoic Tradition 360 237 bdquoLa conjugaison de la tradition philosophique grecque avec la tradition juridico-positive romaine explique cette confusionrdquo Vouml TABORDA Jurisprudence classique 181 238 Eme felismereacutes hiaacutenya vezet oda hogy Poacutelay egyszerűen filozoacutefiai kategoacuteriaacutenak tekinti mind a ius gentiumot mind a ius naturaleacutet Baacuter a keacutet normarendszer egymaacuteshoz valoacute viszonya tekinteteacuteben megaacutellapiacutetaacutesai adekvaacutetnak mondhatoacutek a ius gentiumot azeacutert szaacuteműzi a jog vilaacutegaacuteboacutel eacutes minősiacuteti puszta filozoacutefiai kategoacuteriaacutenak mivel a forraacutesok tanulsaacutega szerint a ius gentium a ius naturaleacuten alapuloacute fogalom maacuterpedig nincs olyan aacutellamok feletti szevezet amely ennek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet kikeacutenyszeriacutethetneacute iacutegy (pozitiacutev) jognak nem tekinthető Reacuteszletesen ld POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 106-108 Megjegyzendő ugyanakkor hogy első tekintetre Poacutelay gondolatrendszereacuteben csak pozitiacutev jog eacutes filozoacutefiai kategoacuteria leacutetezik ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy Schulz neacutezeteacutevel ellenteacutetesen raacutemutat arra is hogy ndash mivel a jogaacuteszok respondeaacuteloacute teveacutekenyseacuteguumlk soraacuten aktiacutevan hivatkoztak mind a ius naturaleacutera mind a ius gentiumra ndash semmikeacutepp sem tekinthető a jogtudomaacutenyon kiacutevuumlli kategoacuteriaacutenak Ld reacuteszletesen POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 145-146 Ami a filozoacutefiai kategoacuteriakeacutent valoacute minősiacuteteacutest illeti ezzel kapcsolatosan megjegyzendő azonban hogy nem felteacutetlenuumll szerencseacutes az a neacutezete amely a jogot a keacutenyszer lehetőseacutegeacutevel azonosiacutetja joacutellehet eacuterveleacutese teljes egeacuteszeacuteben konzisztens Ld POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 108 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes meacuteg utalni a diocletianusi aacutermaximaacuteloacute rendelet animorum caecitate fordulataacutera Ehhez ld WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo 227-228 Colish ndash fentebb bemutatott vonatkozoacute neacutezete elleneacutere ndash a ius gentiumot azonosiacutetja a ius naturaleacuteval Ld COLISH Stoic Tradition 360 bdquoThe Roman jurists [hellip] identify natural law or natural reason as the underlying principle which establishes the commonly shared civil laws which make up the ius gentiumrdquo Ez csak akkor lenne igaz ha a ius naturale a naturalis ratioacuteboacutel eredne azonban a forraacutes ebben a vonatkozaacutesban egyeacutertelmű natura omnia animalia docuit 239 Vouml HERVADA Termeacuteszetjog 18-19 240 Vouml pl WINKEL Ius naturale 444 Ezzel leacutenyegeacuteben ellenteacutetesen pl POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 108

74

iacutegy nem laacutet alapot annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy ezek egymaacutes ellenteacutetpaacuterjai lettek volna241

Ugyanakkor Kaser is elismeri hogy elsődleges fontossaacuteguacute hogy valamennyi a

naturaacutehoz kapcsoloacutedoacute fogalom vizsgaacutelata a konkreacutet termeacuteszeti jelenseacutegek

oumlsszefuumlggeacuteseacuteben kivitelezhető242

III A rerum naturaacutera vonatkozoacute elemzeacutes aacuteltalaacutenos hozadeacutekai

1 Az irodalomban vizsgaacutelt eacutes az oumlnaacutelloacute forraacuteskutataacutes nyomaacuten adoacutedoacute forraacutesok

oumlsszeveteacutese aacuteltalaacuteban szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek az elteacutereacutesek lehetseacuteges okai

Waldstein abboacutel indul ki hogy a natura kifejezeacutes 128 helyen fordul elő a jogaacuteszok

iacuteraacutesaiban ndash az alapul vett szoumlvegek meriacuteteacutesi koumlre tehaacutet nem korlaacutetozoacutedik kizaacuteroacutelag a

Digestaacutera243 Ehhez keacutepest a jelen iacuteraacutes alapjaacutet ndash az IntraText Digital Library adatbaacutezisaacutera

taacutemaszkodva ndash 51 olyan csak a Digestaacuteboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacuteny keacutepezi ahol kizaacuteroacutelag a

rerum natura kifejezeacutes fordul elő244 Waldstein iacuteraacutesa kapcsaacuten ezzel szemben csak a

rerum naturaacuteval foglalkozoacute reacuteszekből 82 szoumlveghivatkozaacutes emelhető ki ugyanakkor van

11 olyan szoumlveg is amelyet Waldstein egyaacuteltalaacuten nem emliacutet joacutellehet a rerum natura

kifejezeacutes fellelhető bennuumlk245 A waldsteini szoumlvegek tuumlzetesebb aacutetvizsgaacutelaacutesa nyomaacuten

megaacutellapiacutethatoacute hogy a 31 szoumlvegből expressis verbis egyetlenben sem fordul elő rerum

natura kifejezeacutes Fontos kiemelni ugyanakkor hogy pusztaacuten nyelvi-formai alapon ezek a

szoumlvegek nem rekeszthetők ki maacuter a szoumlvegek elsődleges olvasata is egyeacutertelműen abba

241 Vouml KASER Ius gentium 58 242 KASER Ius gentium 58 243 A szoumlvegek utoacutelagos moacutedosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatosan raacutemutat arra hogy igen sok jogaacutesz munkaacutejaacuteban szaacutemtalan alkalommal fordulnak elő ilyen hivatkozaacutesok eacutes ez a teacuteny eleve lehetetlenneacute teszi hogy minden egyes helyen interpolaacutecioacutera gyanakodhassunk Ugyanakkor nem zaacuterja ki hogy egyik-maacutesik hely tekinteteacuteben helytaacutelloacute lehet a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes felteacutetelezeacutese Reacuteszletesen vouml WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 30 244 Az IntraText Digital Library egy digitaacutelis koumlnyvtaacuter amely toumlbb mint 40 nyelven tartalmaz irodalmi filozoacutefiai tudomaacutenyos eacutes vallaacutesi taacutergyuacute szoumlvegeket A szakeacutertőkből aacutelloacute szerkesztőbizottsaacuteg tudomaacutenyos igeacutenyesseacutegre eacutes pontossaacutegra toumlrekedve aacutelliacutetotta oumlssze eacutes bőviacuteti a portaacutel tartalmaacutet A portaacutel toumlbb szempontot figyelembe vevő sajaacutet keresőmotorral rendelkezik a szoumlvegek hypertext formaacutetumuacuteak vagyis lehetőseacuteg van egy adott szoacute illetve kifejezeacutes előfordulaacutesainak kereseacuteseacutere is A portaacutel eleacuterhető a wwwintratextcom ciacutemen a latin nyelvű alportaacutel a wwwintratextcomLAT ciacutemről eacuterhető el koumlzvetlenuumll Megjegyzendő hogy ez a portaacutel mindoumlssze megkoumlnnyiacuteti a forraacuteskutataacutest a romanisztikaacuteban elfogadott alapművek hasznaacutelataacutet azonban nem helyettesiacuteti 245 Ezek a Waldsteinneacutel nem szereplő szoumlvegek az alaacutebbiak Iul D 1 5 26 (69 dig) Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) Ulp D 19 5 4 (30 ad Sab) Gai D 221 28 1 (2 rer cott) Mod D 38 10 4 pr (12 pand) Iav D 41 2 23 2 (1 epist) Paul D 45 1 73pr (24 ad ed) Alf D 48 22 3 (1 epit) Paul D 49 8 3 1 (16 resp) Cels D 50 17 186 (12 dig) Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

75

az iraacutenyba mutat hogy tartalmilag kapcsoloacutednak a dolog termeacuteszeteacutenek teacutemakoumlreacutehez

azonban a reacuteszletes elemzeacutestől ndash nehogy a rerum naturaacuteval valoacute foglalatoskodaacutes

parttalannaacute vaacuteljeacutek ndash jelenleg el kell tekinteni

Cuena Boy a rerum natura eacutes a fizikai lehetetlenseacuteg kapcsolataacutenak probleacutemakoumlreacutet

koumlruumlljaacuteroacute tanulmaacutenyaacuteban oumlsszesen 57 szoumlveget vizsgaacutel a Digestaacuteboacutel ezek koumlzuumll 21-ben

szerepel kifejezetten a rerum natura fordulat a fennmaradoacute szoumlvegek vagy a natura

illetve a naturalis ratio teacutemaacutejaacutehoz koumltődnek koumlzvetlenuumll vagy a lehetetlenseacutegre

vonatkozoacute utalaacutes jelenik meg bennuumlk vagy pedig az operae libertorum keacuterdeacuteseacutere

vonatkoznak Mint arra maacuter koraacutebban is utaltunk iacuteraacutesa abboacutel a szempontboacutel is kuumlloumln

figyelmet eacuterdemel hogy az irodalmi forraacutesokat is szaacutemba veszi Megjegyzendő hogy a

jogi forraacutesok koumlreacuteből Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteira valamint Paulus Sententiaacuteira is

hivatkozik

2 A szekunder irodalomban fellelhető kategorizaacutelaacutes

Waldstein legelőszoumlr az in rerum natura esse kifejezeacutessel foglalkozik amely dolgok

operae valamint emberi szemeacutelyek teacutenyleges leacutetezeacuteseacutere utal az egyes szoumlvegekben

Ebben a koumlrben kiinduloacutepontul szolgaacutel hogy birtok csak olyan dolgon aacutellhat fenn amely

leacutetezik246 Ebből koumlvetkezik hogy annyiban a dolgok felett fennaacutellhatoacute dologi jogi

jogosultsaacutegok is osztjaacutek a dolog sorsaacutet amennyiben annak elpusztulaacutesa eseteacuten a

jogosultsaacuteg is elenyeacuteszik247 A dolog pusztulaacutesaacuteeacutert elhasznaacutelaacuteseacutert valoacute felelősseacuteg leacutephet

ennek a helyeacutebe illetőleg ndash ezzel paacuterhuzamosan vagy emellett ndash a szerződeacutesből vagy

veacutegrendeletből eredő deliktuaacutelis felelősseacuteg amely szinteacuten csak koraacutebban leacutetező dolgokra

vonatkozhat248 Operae alatt olyan emberi cselekveacuteseket eacutertuumlnk amelyek nem

tekinthetők aacuteltalaacutenosan leacutetezőnek csak akkortoacutel amikor az emberi cselekveacutes elveacutegzeacutese

(a szolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesa) esedeacutekesseacute vaacutelik249 Megjelenik meacuteg ez a kifejezeacutes az ember

leacutetezeacuteseacutevel kapcsolatban is valamint egy esetben a conceptus is uacutegy tekintendő mint aki

in rerum natura est250 Ez utoacutebbi esetkoumlrből amely maacuter az in rerum natura esse fordulat

taacutegabb az objektiacutev leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek iraacutenyaacuteba mutat okszerűen koumlvetkeznek azok az

246 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31 247 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31 248 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31-32 249 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 32-33 250 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 34

76

esetek ahol az in rerum natura esse az objektiacutev valoacutesaacutegra utal Az ide sorolhatoacute

teacutenyaacutellaacutesok objektiacutev valoacutesaacutegaacutet nem rontja le az a teacuteny hogy az emberi tudat nem minden

esetben keacutepes aacutetfogni ezeket251 Ezt koumlvetően a rerum natura olyan eacutertelmeacutet vizsgaacutelja

amellyel kapcsolatban a vonatkozoacute szoumlvegek egy bizonyos dolog sajaacutetos jellegeacutet vagy

specifikus termeacuteszeteacutet hangsuacutelyozzaacutek Ezen beluumll emliacuteteacutesre keruumll a koumllcsoumln amelynek

kereteacuteben az adoacutes ugyanabboacutel a dologfajtaacuteboacutel ndash tehaacutet ugyanolyan nemű eacutes termeacuteszetű

dologboacutel ndash ugyanannyit koumlteles visszaadni Hasonloacutekeacuteppen jelentős lehet az esetekben

szereplő konkreacutet dolgok specifikus jellege egy hagyateacutek tartalmaacutenak meghataacuterozaacutesakor

vagy oumlsszekeveredett egyesuumllt illetve feldolgozaacutes reacuteveacuten egyesiacutetett dolgok tulajdoni

viszonyainak rendezeacutesekor252 Veacutegezetuumll foglalkozik a termeacuteszetes gyuumlmoumllcsoumlk a

termeacuteszetes dologpusztulaacutes keacuterdeacuteseivel a natura humanae condicionis eseteivel mint

amilyen peacuteldaacuteul a betegseacuteg a jellem a valamire valoacute hajlam vagy hajlandoacutesaacuteg a

rokonsaacuteg egyes keacuterdeacuteseivel valamint a maacuter teleologikus eacutes normatiacutev adottsaacutegokat

megjeleniacutető natura rei teacutemaacutejaacuteval is253

Cuena Boy tanulmaacutenyaacuteban a koumlzponti keacuterdeacutes a szolgaacuteltataacutes fizikai lehetetlenseacutege ekkeacutent

a forraacutesokat is ebből a szempontboacutel vizsgaacutelja A rerum natura fordulat jelenteacutese koumlreacuteben

logikai kapcsolatot teacutetelez fel a leacutetezeacutes kifejezeacutese eacutes az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese

koumlzoumltt A fizikai lehetetlenseacuteg koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget tesz az objektiacuteve lehetetlen254

illetőleg az időszakosan lehetetlen szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltt255 Kuumlloumln teacutemakeacutent foglalkozik

az operae libertorum keacuterdeacuteseacutevel256

IV A rerum natura oumlnaacutelloacute vizsgaacutelata

1 A konkreacutet forraacutesok eacutes az irodalomban hasznaacutelt kategoacuteriaacutek egymaacutesnak valoacute

megfeleleacuteseacuteről

Jelen iacuteraacutes kereteacuteben csak a Digesta forraacutesainak vizsgaacutelataacutera keruumllt sor Waldstein enneacutel

taacutegabb koumlrből meriacutetett szaacutemos helyen hivatkozik a Digestaacuten kiacutevuumlli egyeacuteb forraacutesokra is

251 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 34-37 252 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 37-42 253 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 42-51 254 CUENA BOY Rerum natura 242-252 255 CUENA BOY Rerum natura 253-254 256 CUENA BOY Rerum natura 255-262

77

(Gaius Instituacutecioacutei Iustinianus Instituacutecioacutei Paulus Sententiaacutei) Ezen tuacutelmenően

kiemelendő hogy első leacutepeacuteskeacutent kizaacuteroacutelag nyelvi-formai alapon toumlrteacutent a relevaacutens

forraacutesszoumlvegek kivaacutelasztaacutesa vagyis a vizsgaacutelat taacutergya az volt hogy a rerum natura

kifejezeacutes hol fordul elő a Digesta szoumlvegeiben Kezdetben eme keacuterdeacutes tisztaacutezaacutesa

elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges ahhoz hogy keacutesőbb ndash mint ahogy azt Waldstein is tette ndash

egy enneacutel taacutegabb koumlrből is lehessen forraacutesokat meriacuteteni megvizsgaacutelva azokat a

szoumlvegeket ahol a natura oumlnmagaacuteban eacutes maacutes oumlsszeteacutetelekben vagy a naturaliter

kifejezeacutesek fordulnak elő Mindez azeacutert szuumlkseacuteges mert a rerum natura forraacutesbeli

hasznaacutelataacutenak megeacuterteacuteseacutevel eacutes a kifejezeacutesnek tulajdoniacutetott jelenteacutes vagy jelenteacutesek

felteacuterkeacutepezeacuteseacutevel a taacutegabb koumlrből szaacutermazoacute szoumlvegek eacutertelmezeacutese is koumlnnyebbeacute vaacutelik

Harmadik leacutepeacuteskeacutent pedig lehetőveacute vaacutelhat a normatiacutev keret (ius naturale eacutes ius gentium)

mibenleacuteteacutenek valamint az igazsaacutegossaacuteg keacuterdeacuteseacutenek elemző vizsgaacutelata is

A fentiekből nyilvaacutenvaloacutean kitűnik hogy a waldsteini csoportosiacutetaacutesboacutel haacuterom kategoacuteria

foglalkozik koumlzvetlenuumll a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel (1) az in rerum natura esse kifejezeacutes

mint a leacutetezeacutes257 illetve (2) mint az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese valamint (3) a rerum

natura mint az egyes dolgok kuumlloumlnleges jellegeacutenek vagy specifikus termeacuteszeteacutenek

mutatoacuteja Ezen a ponton logikusan adoacutedik neacutehaacuteny tovaacutebbi keacuterdeacutes jelesuumll hogy

Waldstein hogyan sorolja be az egyes szoumlvegeket ezekbe a kategoacuteriaacutekba ez a besorolaacutes

minden esetben elfogadhatoacute-e illetőleg hogy mindezek feacutenyeacuteben a kimaradoacute 11 szoumlveg

egyaacuteltalaacuten kategorizaacutelhatoacute-e ha nem akkor ennek mi az oka illetve ha igen akkor hova

tartozhatnak A feltett keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesaacutet legalaacutebb reacuteszben megkoumlnnyiacutetendő

aacutelljon itt egy oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezat a vizsgaacuteloacutedaacutes koumlreacutebe vont 51 szoumlveggel

A feacutelkoumlveacuteren eacutes dőlten szedett forraacuteshivatkozaacutesok a Waldsteinneacutel nem szereplő

szoumlvegek ezek eseteacuteben maguk a sorok is szuumlrkeacuten jelennek meg a koumlnnyebb aacutetlaacutethatoacutesaacuteg

kedveacuteeacutert Mindhaacuterom kategoacuteriaacuten beluumll keacutet-keacutet oszlop talaacutelhatoacute az egyikben bdquoWrdquo-vel

257 Ebben a felosztaacutesi koumlrben eacuterdemes utalni Ferretti veacutelemeacutenyeacutere aki egyeteacutert abban a tekintetben hogy a jogaacuteszok munkaacuteiban az in rerum natura esse eacutes non esse fordulat a leacutetezeacutesre illetve a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal Azonban elveacutegez egy tovaacutebbi felosztaacutest is mondvaacuten hogy a kifejezeacutesek olyan esetekben jelentkeznek amikor egyreacuteszt egyeacutenek leacutetezeacuteseacutet akarjaacutek kifejezni vagy azeacutert mert megfogantak vagy azeacutert mert megszuumllettek Ugyaniacutegy jelentheti a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutet abboacutel eredően hogy a szemeacutelyek meghaltak a dolgok elpusztultak Utalhat tovaacutebbaacute a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutere abboacutel koumlvetkezően hogy azok joumlvőbeliek valamint jeloumllhet olyan dolgokat javakat is amelyek nem joumlhetnek leacutetre mert irreaacutelisak Reacuteszletesen ld FERRETTI Rerum natura 76-77 A Ferretti-feacutele felosztaacutes nagyban-egeacuteszben elfogadhatoacute meacuteg akkor is ha egyeacutebkeacutent fennaacutell annak a veszeacutelye hogy a forraacutesok kazuisztikaacutejaacutet megjeleniacuteteni akaroacute alcsoportok nagy szaacutema miatt veacuteguumll koumlvethetetlenneacute vaacutelik a rendszer Ennek legjobb peacuteldaacuteja az utolsoacute alkategoacuteria amellyet kifejezetten helytelennek tartunk az irrealitaacutes keacuterdeacutese ugyanis nem koumlzvetlenuumll a leacutetezeacutes eacutes nem leacutetezeacutes probleacutemaacutejaacuteval fuumlgg oumlssze Az ebbe a csoportba sorolhatoacute esetek azeacutert nem leacutetezhetnek mert nem feleltethetők meg az objektiacutev valoacutesaacutegnak iacutegy ez a csoport leacutenyegeacuteben a jelen dolgozatban hasznaacutelt felosztaacutes harmadik a leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest teljesen maacutes minőseacuteget megjeleniacutető csoportjaacuteba tartozik

78

jeloumllve a waldsteini beosztaacutest a maacutesikban bdquoXrdquo-szel a sajaacutet elemzeacutes nyomaacuten kialakult

meggyőződeacutest Az bdquoXrdquo jel utaacuteni esetleges bdquordquo (keacuterdőjel) a beosztaacutes vitathatoacute voltaacutet jeloumlli

az ezekre vonatkozoacute elgondolaacutesok utoacutebb kifejteacutesre keruumllnek A forraacuteslistaacuteban alaacutehuacutezott

szoumlveghelyek azok amelyeket tanulmaacutenyaacuteban Cuena Boy is megvizsgaacutel

In rerum natura esse ndash a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejeződeacutese

In rerum natura esse ndash az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejeződeacutese

Dolgok kuumlloumlnleges jellege specifikus termeacuteszete

1 Iul D 1 5 26 (69 dig) X 2 Afric D 3 5 48 (8 quaest) W X 3 Paul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) W X 4 Gai D 5 3 21 (6 ad ed provinc) W X 5 Paul D 7 7 1 (2 ad ed) W X X 6 Paul D 12 2 30 1 (18 ad ed) W X 7 Iul D 12 6 32pr (10 dig) W X 8 Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) X X 9 Pomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) W X 10 Paul D 15 3 19 (4 quaest) W X 11 Paul D 18 1 15pr (5 ad Sab) W X 12 Pomp D 18 4 1 (9 ad Sab) W X 13 Ulp D 19 5 4 (30 ad Sab) X 14 Marci D 20 1 13 5 (l s ad form hypoth) W X 15 Gai D 221 28 1 (2 rer cott) X 16 Ulp D 23 3 14 (34 ad ed) W X 17 Iav D 24 1 50 1 (13 epist) W X 18 Ulp D 25 2 17 2 (30 ad ed) W X 19 Pomp D 26 7 61 (20 epist) W X 20 Cels D 28 5 60 6 (16 dig) W X 21 Pomp D 30 16pr (5 ad Sab) W X 22 Pomp D 30 24pr (5 ad Sab) W X 23 Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) W X 24 Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) W X 25 Iul D 30 84 7 (33 dig) W X 26 Afric D 30 108 10 (5 quaest) W X 27 Scaev D 32 37 3 (18 dig) W X 28 Pomp D 33 2 6 (15 ad Sab) W X 29 Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) W X X 30 Iav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) W X 31 Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) W X 32 Paul D 37 6 2 pr (41 ad ed) W X 33 Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) W X X 34 Paul D 38 1 20 pr (40 ad ed) W X 35 Mod D 38 10 4 pr (12 pand) X 36 Ulp D 38 16 3 10 (14 ad Sab) W X 37 Iul D 38 16 6 (59 dig) W X 38 Cels D 38 16 7 (28 dig) W X 39 Maec D 40 5 54 (16 fideic) W X 40 Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed) W X 41 Iav D 41 2 23 2 (1 epist) X X 42 Paul D 42 2 3 (9 ad Plaut) W X 43 Paul D 42 2 8 (4 ad Sab) W X 44 Paul D 45 1 73pr (24 ad ed) X 45 Iul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) W X 46 Paul D 46 3 98 8 (15 quaest) W X

79

47 Alf D 48 22 3 (1 epit) X X 48 Paul D 49 8 3 1 (16 resp) X 49 Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) W X X 50 Cels D 50 17 186 (12 dig) X 51 Cels D 50 17 188 1 (17 dig) X

2 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez

Az in rerum natura esse fordulat a forraacutesokban legtoumlbbszoumlr (38 szoumlvegben) a teacutenyleges

leacutetezeacutesre utal erre maacuter Waldstein is raacutemutatott258 Az eme teacutemaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek

reacuteszben meghataacuterozott dolgok leacutetezeacuteseacutevel vagy nem leacutetezeacuteseacutevel reacuteszben pedig emberek

eacutelő vagy halott voltaacuteval foglalkoznak Oumlsszesen 14 olyan szoumlveggel talaacutelkozhatunk

amelyek emberekkel kapcsolatosan hasznaacuteljaacutek az in rerum natura esse kifejezeacutest

Megjegyzendő hogy nem csupaacuten szabad szemeacutelyek hanem rabszolgaacutek vonatkozaacutesaacuteban

is megjelenik ez a kifejezeacutes Ezek koumlzuumll a szoumlvegek koumlzuumll mindoumlssze egynek a besorolaacutesa

vitathatoacute

2 1 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője

2 1 1 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban

A szabad szemeacutelyekre vonatkozoacute szoumlvegek oumlroumlkleacutesi jogi teacutemaacutejuacuteak a teacutenyaacutellaacutesokban az

oumlroumlkoumls vagy a hagyomaacutenyos halaacutelaacutenak teacutenyeacuteből ered a konkreacutet jogi keacuterdeacutes a jogaacuteszok

pedig az indokolaacutesban hivatkoznak arra hogy a teacutenyaacutellaacutesban szereplő szemeacutely in rerum

natura non est Magaacutera a halaacutel teacutenyeacutere decedere igeacutet valamint a mors főnevet

hasznaacuteljaacutek Ezekhez keacutepest az in rerum natura non esse vagy az in rerum natura esse

desinere fordulatok absztraktabbak technikusabbak a koumlznapi eacutertelemben is hasznaacutelt

kifejezeacutesekneacutel

Joacute peacuteldaacuteja a fentieknek Pomponius egyik veacutelemeacutenye

Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc)

258 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 29

80

Si Titio rsquocum is annorum quattuordecim esset factusrsquo legatum fuerit et is ante

quartum decimum annum decesserit verum est ad heredem eius legatum non

transire quoniam non solum diem sed et condicionem hoc legatum in se continet

rsquosi effectus esset annorum quattuordecimrsquo qui autem in rerum natura non esset

annorum quattuordecim esse non intellegeretur nec interest utrum scribatur rsquosi

annorum quattuordecim factus eritrsquo an ita cum priore scriptura per condicionem

tempus demonstratur sequenti per tempus condicio utrubique tamen eadem

condicio est

Egy veacutegrendeletben Titius javaacutera akkeacutent rendel hagyomaacutenyt az oumlroumlkhagyoacute hogy kikoumlti

akkor kaphatja meg mihelyt betoumllti tizennegyedik eacuteleteacuteveacutet A vita abboacutel adoacutedik hogy

Titius a tizennegyedik szuumlleteacutesnapja előtt meghal (ante quartum decimum annum

decesserit) Titius oumlroumlkoumlse eacutes a veacutegrendeleti oumlroumlkoumls perre mennek vajon ki kell-e adni a

hagyomaacutenyt Titius oumlroumlkoumlseacutenek is Pomponius uacutegy foglal aacutellaacutest hogy Titius oumlroumlkoumlse nem

jogosult a hagyomaacuteny kiadaacutesaacutenak koumlveteleacuteseacutere mivel a hagyomaacutenyrendeleacutes csak

formailag tartalmaz időtűzeacutest eacutertelme szerint azonban ez felteacutetelnek tekintendő mintha

azt iacutertaacutek volna hogy bdquoha betoumllti a tizenneacutegyetrdquo Aki pedig meghalt (qui autem in rerum

natura non esset) az nem tekinthető tizenneacutegy eacutevesnek Mi toumlbb Pomponius szerint nem

szaacutemiacutet hogy a juttataacutest felteacutetelhez vagy időtűzeacuteshez koumltik ha az nem koumlvetkezik be a

jogszerzeacutesre sem keruumllhet sor259 Az oumlroumlkoumlsoumlk vonatkozaacutesaacuteban Iulianus egy szoumlvege

hozhatoacute peacuteldaacutenak

Iul D 38 16 6 (59 dig)

Titius exheredato filio extraneum heredem sub condicione instituit quaesitum est

si post mortem patris pendente condicione filius uxorem duxisset et filium

procreasset et decessisset deinde condicio instituti heredis defecisset an ad hunc

postumum nepotem legitima hereditas avi pertineret respondit qui post mortem

avi sui concipitur is neque legitimam hereditatem eius tamquam suus heres

neque bonorum possessionem tamquam cognatus accipere potest quia lex

duodecim tabularum eum vocat ad hereditatem qui moriente eo de cuius bonis

quaeritur in rerum natura fuerit

259 Hasonloacute teacutemaacutejuacute az a szoumlveg amely szerint abban az esetben amikor keacutet szemeacutelynek egyuumlttesen hagyomaacutenyoztaacutek ugyanazt a dolgot eacutes az egyikuumlk meghal Pomponius szerint uacutegy helyes ha a maacutesik ugyanuacutegy csak a felereacuteszt kapja meg (Pomp D 30 16pr [5 ad Sab] Si duobus res coniunctim legata sit quamvis alter in rerum natura non fuerit alteri solam partem deberi puto verum esse)

81

Az eset szerint Titius kitagadta fiaacutet majd egy haacutezon kiacutevuumlli szemeacutelyt nevezett oumlroumlkoumlseacutenek

felteacutetel tűzeacutese mellett A jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint amennyiben az apa halaacutela utaacuten

de meacuteg a felteacutetel teljesuumlleacutese előtt a fiuacute meghaacutezasodik gyermeke szuumlletik majd a fiuacute

meghal a felteacutetel pedig a kinevezett oumlroumlkoumls vonatkozaacutesaacuteban utoacutebb nem teljesuumll vajon a

postumus unoka lehet-e a nagyapa toumlrveacutenyes oumlroumlkoumlse Iulianus raacutemutat hogy a gyermek

aki a nagyapja halaacutela utaacuten fogant nem lehet sem suus mint legitimus heres eacutes nem

jogosult a praetori bonorum possessioacutera sem mint kognaacutet rokon mivel a XII taacuteblaacutes

toumlrveacuteny szerint az a szemeacutely hiacutevhatoacute meg oumlroumlkoumlskeacutent aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutela idejeacuten maacuter

leacutetezik (qui moriente eo de cuius bonis quaeritur in rerum natura fuerit) 260 A

hivatkozott szoumlvegekből egyeacutertelműen kivilaacuteglik hogy a rerum natura kifejezeacutes

valamely szabad szemeacutely eacutelő vagy holt voltaacutera utal eacutes ndash paacuterhuzamba aacutelliacutetva a decedere

ige eacutes a mors főneacutev koumlznapi jelenteacuteseacutevel ndash abban az eacutertelemben tekinthető leacutenyegeacuteben

egyfajta szakkifejezeacutesnek hogy a normatiacutev rendet kifejező ius eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot

megjeleniacutető natura koumlzoumltti viszonyra is utal implicite a jogi normaacutek csak az objektiacutev

valoacutesaacutegon beluumll eacutertelmezhetők Ez azt jelenti hogy peacuteldaacuteul logikai szuumlkseacutegszerűseacuteg okaacuten

nem lehet szembehelyezkedni az objektiacutev valoacutesaacuteggal az ilyen proacutebaacutelkozaacutesok hatalmi

szoacuteval nem szentesiacutethetők sem aacuteltalaacutenos sem pedig eseti jelleggel hiszen az ilyen

joacutevaacutehagyaacutes nyomaacuten a konkreacutet esetben az embernek eacuteppen esszenciaacutelis jellemzője veszne

el vagyis hogy az ember akkor ember ha eacutel261 Tovaacutebbi keacuterdeacutes persze ezen a ponton

hogy mikortoacutel eacutel az ember mivel az elemzett szoumlvegben Iulianus a rerum natura

kifejezeacutessel arra utal hogy az unoka a kuumllvilaacutegban leacutetezik tehaacutet maacuter megszuumlletett262

260 Ezzel egyezően FERRETTI Rerum natura 67 eacutes 137 sz jegyzet 70 Ehhez hasonloacutean ld meacuteg Maec D 40 5 54 (16 fideic) illetve Paul D 37 6 2 pr (41 ad ed) Ez utoacutebbi szoumlvegben azonban a nondum in rerum natura erat kifejezeacutes magyaraacutezatul szolgaacutel az osztaacutelyra bocsaacutetaacutesra vonatkozoacute koumltelezettseacuteg azt a leszaacutermazottat is terheli aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor meacuteg nem leacutetezett 261 Vouml HUMBERT Eacutequiteacute 461-462 Ezen a ponton ceacutelszerű utalni Kaser megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a roacutemaiak persona valamint a modern jog jogkeacutepesseacuteg szemeacutelyiseacuteg felfogaacutesa sokban kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel legfőkeacuteppen abban hogy a roacutemaiak aacuteltalaacutenos jelleggel nem ismerteacutek ekkeacutent nem is hasznaacuteltaacutek a jogkeacutepesseacuteg fogalmaacutet koumlvetkezeacuteskeacuteppen a roacutemai jogi persona soha sem technikus eacutertelemben fordul elő Ld KASER RPR I 271 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően fogalmaz Foumlldi ndash Hamza is amikor megaacutellapiacutetjaacutek hogy a roacutemaiak explicit moacutedon nem definiaacuteltaacutek sem a jogkeacutepesseacuteg sem a cselekvőkeacutepesseacuteg fogalmaacutet Vouml FOumlLDI ndash HAMZA 206 A persona jelenteacutese kapcsaacuten kuumlloumlnoumlsen fel kell hiacutevni a figyelmet Bessenyő Andraacutes eacutertő interpretaacutecioacutejaacutera a latin persona eacutes a goumlroumlg πρόσωπον kifejezeacutesek eacutertelmi ekvivalenciaacuteja vonatkozaacutesaacuteban Ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 536-537 262 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll eacuterdemes utalni arra hogy ezt a keacuterdeacutest a szekunder irodalomban is az egyes szerzők neacutemikeacutepp elteacuterő alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek Iacutegy egyesek az emberi mivolttoacutel indiacutetjaacutek a keacuterdeacutes vizsgaacutelataacutet ehhez ld MARTON Roacutemai magaacutenjog 50 KASER RPR I 272 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 211 Maacutes szerzők jellemzően a szemeacutely szemeacutelyiseacuteg vagy a jogalanyisaacuteg fogalmait vaacutelasztjaacutek kiinduloacutepontul ide sorolhatoacutek peacuteldaacuteul SZEMEacuteLYI Roacutemai jog 115 SCHULZ ClRL 74 SANFILIPPO Istituzioni 51 FOumlLDI ndash HAMZA 200 Eacuterdekes hogy Schulz koumlzvetlen megkoumlzeliacuteteacutese a szemeacutely fogalmaacuteboacutel

82

Ehhez keacutepest maacutes eacutertelemben jelenik meg az in rerum natura esse fordulat az előbbi

Iulianus-szoumlveg folytataacutesaacuteban itt maacuter a meacutehmagzattal kapcsolatban fordul elő azt aacutelliacutetva

tehaacutet hogy a meacutehmagzat is reacutesze az objektiacutev valoacutesaacutegnak A Iulianus-hely csak annyit

aacutelliacutet aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor maacuter leacutetezett ebből vonhatoacute le az a koumlvetkezteteacutes hogy

Iulianus ndash a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szellemeacuteben ndash kizaacuteroacutelag a maacuter megszuumlletett gyerekre

vonatkoztatja a veacutelemeacutenyeacutet vagyis olyanra aki a jog szaacutemaacutera is szemeacutelykeacutent jelenhet

meg Ennek a veacutelemeacutenynek a kiterjeszteacutese olvashatoacute Celsus tollaacuteboacutel

Cels D 38 16 7 (28 dig)

Vel si vivo eo conceptus est quia conceptus quodammodo in rerum natura esse

existimatur

A szoumlveg szerint akkor is meghiacutevhatoacute valaki oumlroumlkoumlsnek ha maacuter az oumlroumlkhagyoacute eacuteleteacuteben

megfogant mivel aki maacuter megfogant valamikeacutent leacutetezőnek tekintendő263 azonban ez a

veacutelemeacuteny meacuteg csak a civiljognak a koumlzjoacute eacuterdekeacuteben toumlrteacutenő kisegiacuteteacutese vagy kiegeacutesziacuteteacutese

iraacutenyaacuteba mutat264 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy utoacutebb a praetori gyakorlat is nagyban

hozzaacutejaacuterult ahhoz a tendenciaacutehoz hogy a meacuteg meg nem szuumlletett gyermek eacuterdekeit mind

indul ki amelyet azonban visszavezet egy koraacutebbi koumlruumlliacuteraacutesra amely szerint minden emberi leacutenyt ndash Gaius Instituacutecioacuteival oumlsszhangban (Gai 1 121) meacuteg a rabszolgaacutek is ndash leacutenyegeacuteben szemeacutelynek tekintettek legalaacutebbis erre a koumlvetkezteteacutesre jut a persona servilis kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteből Vouml SCHULZ ClRL 71 A hazai irodalomban a meacutehmagzat eacutes a rerum natura oumlsszefuumlggeacuteseacuteről aacutettekintő jelleggel ld PEacuteTER Magzati eacutelet 363-364 Megemliacutetendő hogy Guarino eacutes Talamanca egyaraacutent abboacutel az alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutest hogy a magzat a szuumlleteacutes aacuteltal vaacutelik oumlnaacutelloacute leacutetezőveacute vagyis a szuumlleteacutes koumlvetelmeacutenye ezekneacutel a szerzőkneacutel a leacutetezeacutesre nem pedig a szemeacutelyiseacutegre mutat ekkeacutent a keacutepviselt neacutezet leacutenyegeacuteben Marton Kaser eacutes Bessenyő felfogaacutesaacuteval koumlzoumls Reacuteszletesen ld GUARINO Diritto romano 292 TALAMANCA Istituzioni 74 Kuumlloumln kiemelendő Albanese felfogaacutesa aki hangsuacutelyozza a nasciturus helyzeteacutenek kettősseacutegeacutet jelesuumll hogy a fogantataacutes eacutes a szuumlleteacutes koumlzoumltti időszakban in rerum natura est azonban in rebus humanis nondum est Vouml bdquoil nascituro egrave in qualche modo in rerum natura esse ma non egrave in rebus humanisrdquo ALBANESE Persone 12 263 Ezzel egyezően MEINHART Intestaterbrecht 203 aki ehelyuumltt csak konstataacutelja hogy a gyermek az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet megelőzően maacuter in rerum natura kellett hogy legyen ugyanakkor a fogalom eacutertelmezeacuteseacutevel reacuteszletesen nem foglalkozik Bessenyő ugyanebben a vonatkozaacutesban a szuumlletendő gyermek fuumlggő jogi helyzeteacutet helyezi a koumlzeacuteppontba Ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 211-212 264 Vouml Pap D 1 1 7 1 (2 def) bdquohellip adiuvandi [hellip] vel corrigendi iuris civilis gratia propter utilitatem publicamrdquo Eacuterdekes ennek kapcsaacuten Ferretti meglaacutetaacutesa aki maga is felhiacutevja a figyelmet arra hogy a iustinianusi kodifikaacutecioacuteban a jelen fragmentum az előzőleg vizsgaacutelt Iulianus-szoumlveg pontosiacutetaacutesaacutera szolgaacutel Annak okaacuteroacutel azonban csak talaacutelgatni lehet hogy a kodifikaacutecioacute jogaacuteszai mieacutert eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet annak hogy roumlgtoumln a Iulianus-veacutelemeacutenyt koumlvetően beillesszeacutek a Celsus neacutezeteacutet tuumlkroumlző passzust Amennyiben a rsquovelrsquo kifejezeacutesnek eacutertelmező jelenteacutest tulajdoniacutetunk akkor logikusnak laacutetszik a felteacutetelezeacutes hogy a kompilaacutetorok a megelőző fragmentumban előforduloacute konkreacutet esetet szaacutendeacutekoztak pontosiacutetani Maacutes szoacuteval mivel a megelőző fragmentum olyan szemeacutelynek a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutesi jogaacuteroacutel szoacutel aki a nagyapa halaacutela utaacuten fogant ekkeacutent meglehet hogy a kompilaacutetorok eme veacutelemeacuteny betoldaacutesa reacuteveacuten proacutebaacuteltaacutek pontosiacutetani hogy csak olyan valaki tarthat igeacutenyt a hagyateacutekra aki meacuteg az oumlroumlkhagyoacute eacuteleteacuteben fogant Vouml FERRETTI Rerum natura 67

83

jobban igyekeztek veacutedelemben reacuteszesiacuteteni az oumlroumlkleacutesi jogi keacuterdeacutesek koumlreacuteben265 Ezen a

ponton eacuterdemes meacuteg egy szempontra felhiacutevni a figyelmet Bretone hangsuacutelyozza hogy

mindkeacutet veacutelemeacuteny koumlzoumls premisszaacuteja a postumus suus heresi minőseacutegeacutenek

felteacutetelezeacutese266 Ezt az aacutellaacutespontot szembe lehet aacutelliacutetani egy Paulus veacutelemeacutennyel amely

szerint adott egy nagyapa aki felszabadiacutet egy rabszolgaacutet aki ezutaacuten valamikor meghal A

nagyapa tuacuteleacutelve felszabadiacutetottjaacutet veacutegrendelkezik ezt koumlvetően valamikor ő is meghal

Halaacutela utaacuten fogant unokaacutejaacutenak a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint joga van bonorum possessio

contra tabulas kereteacuteben koumlvetelni a hagyateacutekot Paulus ehelyuumltt utal is a Iulianus eacutes

koumlzte fennaacutelloacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegre amikor raacutemutat hogy Iulianus veacutelemeacutenye (ekkeacutent

Celsuseacute is) csak a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutes esetkoumlreacutere vonatkozott valamint ebben az esetben

csak a hagyateacutek praetori birtoka volt keacuterdeacuteses267 A Digesta elejeacuten a szemeacutelyaacutellapotokkal

foglalkozoacute titulusban Iulianus sokkal inkaacutebb egyeacutertelműen fogalmaz

Iul D 1 5 26 (69 dig)

Qui in utero sunt in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse nam

et legitimae hereditates his restituuntur et si praegnas mulier ab hostibus capta

sit id quod natum erit postliminium habet item patris vel matris condicionem

sequitur praeterea si ancilla praegnas subrepta fuerit quamvis apud bonae fidei

emptorem pepererit id quod natum erit tamquam furtivum usu non capitur his

consequens est ut libertus quoque quamdiu patroni filius nasci possit eo iure sit

quo sunt qui patronos habent

265 MEINHART Intestaterbrecht 209 266 Ezzel legalaacutebbis a Celsus-szoumlveg vonatkozaacutesaacuteban expressis verbis ellenteacutetesen MEINHART Intestaterbrecht 209 267 Paul D 38 2 47 3 (11 resp) Paulus respondit nepotem etiam post mortem avi conceptum superstite liberto bonorum possessionem contra tabulas liberti aviti petere posse et ad hereditatem legitimam eius admitti responsum enim iuliani tantum ad hereditatem legitimam item bonorum possessionem avi petendam pertinere Vouml BRETONE Fondamenti 31 eacutes 120 Paulus egy maacutesik textusa (Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull]) is hivatkozhatoacute ebben az oumlsszefuumlggeacutesben amely a pro superstite kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutevel foglalkozik A locus leacutenyege hogy valaki egy gyermek vaacutert szuumlleteacuteseacutere tekintettel a maga szaacutemaacutera szeretne valamely előnyt biztosiacutettatni Paulus erre azt hangsuacutelyozza hogy a magzatot csak akkor lehet maacuter megszuumlletettnek tekinteni ha az ő eacuterdekeinek veacutedelmeacuteről van szoacute maacuterpedig ebben az esetben nem ez a helyzet Vouml MEINHART Intestaterbrecht 189 A szoumlvegből kitűnik hogy Paulus felfogaacutesa szerint a gyermek qui nasci speratur maacuter eacutelőnek volt tekintendő (bdquoals bereits lebend zu gelten haberdquo) amikor sajaacutet eacuterdekeinek veacutedelmeacuteben a szuumlkseacuteg ezt megkiacutevaacutenta Reacuteszletesen ld MEINHART Intestaterbrecht 197-198

84

A jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint a meacuteg az anyameacutehben leacutevő gyermeket maacuter a civiljog

szabaacutelyai szerint is csaknem teljesen leacutetezőnek kell tekinteni268 A szoumlveg tovaacutebbi

reacuteszeacuteben szaacutemos peacuteldaacutet hoz fel a jogaacutesz veacutelemeacutenye alaacutetaacutemasztaacutesaacutera abboacutel az iraacutenyboacutel

koumlzeliacutetve meg a keacuterdeacutest hogy a meacutehmagzat ndash ha felteacuteteles jelleggel is ndash szerezhet-e

jogokat Ilyen peacuteldaacutek hogy az oumlroumlkseacutege aacutetszaacutell a meacuteg meg nem szuumlletett magzatra vagy

ha a vaacuterandoacutesan ellenseacuteg aacuteltal elfogott anya a fogsaacutegban megszuumlli gyermekeacutet annak

postliminiuma lesz ekkeacutent az apja vagy az anyja jogaacutellaacutesaacutet koumlveti ugyaniacutegy ha az

ellopott vaacuterandoacutes rabszolganő a joacutehiszemű vevőneacutel szuumlli meg gyermekeacutet akkor a

gyermeket nem lehet elbirtokolni mivel az lopottnak tekintendő269 Koumlzoumls ezekben a

veacutelemeacutenyekben hogy elismerik a meacutehmagzatot mint eacutelőleacutenyt azzal egyuumltt hogy a

megfogalmazaacutesokboacutel valamifeacutele aacuternyalt utalaacutes is kiolvashatoacute a maacuter megszuumlletett szemeacutely

eacutes a bdquomegszuumlletni keacuteszuumllőrdquo helyzeteacutenek kuumlloumlnbseacutegeacutere Megalapozott tehaacutet az szekunder

irodalomban a meacutehmagzat fuumlggő jogi helyzeteacutere vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutes amelynek a

forraacutesokban toumlbb bizonyiacuteteacuteka is megtalaacutelhatoacute270

Ennek a Iulianus-szoumlvegnek egy fordulata tovaacutebbi figyelmet eacuterdemel az ellopott

vaacuterandoacutes rabszolganő kapcsaacuten (ancilla praegnas subrepta) a jogaacutesz ndash neacutemi

268 Ferretti egy kuumlloumlnoumls a jelen fragmentum eacutes a koraacutebban vizsgaacutelt Celsus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti nyelvi-kifejezeacutesbeli paacuterhuzamot emel ki a Iulianus-textus az in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse fordulatot Celsus pedig a quodammodo in rerum natura esse kifejezeacutest hasznaacutelja amelyben egyfelől keacutetseacutegtelenuumll koumlzoumls a leacutetezeacutesre utalaacutes ugyanakkor a megszoriacutetoacute eacutertelmű kifejezeacutesek a magzat kettős helyzeteacutere is utalhatnak Reacuteszletesen ld FERRETTI Rerum natura 68-69 269 Ezzel egyezően ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 212 A meacutehmagzatra vonatkozoacutean meacuteg egy forraacuteshely emliacutethető Cels D 28 5 60 6 (16 dig) Az oumlroumlkoumlsnevezeacutes szerint Titius eacutes Maevius egyaraacutent a hagyateacutek egyharmad-egyharmad reacuteszeacutere lesznek jogosultak akkeacutent hogy ha egy bizonyos hajoacute megjoumln Aacutezsiaacuteboacutel Titius kapja meg a maradeacutek egyharmadot is Innentől a keacuterdeacutes az hogy Titius azonnal a hagyateacutek feleacutenek lesz-e az oumlroumlkoumlse vagy csak az egyharmadnak aacutem keacutet oumlroumlkoumls kinevezeacutese toumlrteacutent meg akkeacutent hogy Titius vagy a feleacutet vagy a keacutetharmadaacutet fogja kapni tehaacutet csak egyhatod sorsa keacuterdeacuteses ha a felteacutetel bekoumlvetkezik Titius keacutetharmadot kap ha nem koumlvetkezik be az egyhatod Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez nő hozzaacute Ha Titius a felteacutetel bekoumlvetkezte előtt meghal azutaacuten a felteacutetel teljesuumll az egyhatodot meacutegsem Titius oumlroumlkoumlseacutenek reacuteszeacutehez hanem Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez fog hozzaacutenőni mivel Titius akkor halt meg amikor meacuteg keacuterdeacuteses volt melyikuumlk kapja az egyhatodot eacutes nem lehet annak aacutetadni valamit aki az aacutetadaacutes pillanataacuteban nem leacutetezik Joacutellehet a veacutelemeacuteny laacutetszoacutelag eacuteppen a koraacutebban mondottakat rontja le a valoacutesaacutegban azonban arroacutel van szoacute hogy a hagyateacutek aacutetadaacutesa a fizikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest jelenti arra ami meacuteg maga sem biztos nem lehet a noumlvedeacutekjog szabaacutelyait alkalmazni mert ez csak noumlvelneacute az eset koumlruumlli bizonytalansaacutegot 270 Ld pl Paul D 1 5 7 [1 de port] Mod D 27 1 2 6 [2 excus] Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull] Ehhez ld FOumlLDI ndash HAMZA 204 PLESCIA Boni mores 292 Megjegyzendő ugyanakkor hogy a Plescia aacuteltal levont koumlvetkezteteacutes amely szerint a roacutemai jogaacuteszok a magzatot aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint mulieris portio vel viscerum nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Meglaacutetaacutesunk szerint az a neacutezete hogy a magzatot nem tekintetteacutek jogi entitaacutesnak tehaacutet nem volt homo szinteacuten nem aacutellja meg a helyeacutet Ebben a vonatkozaacutesban elegendő csupaacuten a persona caput eacutes a homo kifejezeacutesek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre utalni maacutesfelől a mulieris portio vel viscerum kapcsaacuten arra utalni hogy a kifejezeacutes egyetlen helyen fordul elő a Digestaacuteban (Ulp D 25 4 1 1 [24 ad ed]) ezen tuacutelmenően pedig a SC de ventris inspiciendo alkalmazhatoacutesaacutega koumlreacuteben egyszerű retorikai fordulat csupaacuten az antequam edatur kifejezeacuteshez kapcsoloacutedoacutean Ugyanakkor sietve hozzaacute kell tenni mindehhez hogy utoacutebb maga Plescia is aacuternyalja neacutezeteacutet eacutes a magzat helyzeteacutere vonatkozoacute forraacutesokat inkaacutebb a nondum homo est keacuterdeacuteseacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml PLESCIA Boni mores 293

85

bdquotaacutevolsaacutegtartaacutessalrdquo ndash azt aacutelliacutetja hogy a gyermek felett a joacutehiszemű vevőnek nem

keletkezik hatalma hiszen mintegy lopottnak minősuumll (tamquam furtivum) Az emliacutetett

bdquotaacutevolsaacutegtartaacutesrardquo a gyermek vonatkozaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutevmaacutes (id ndash semleges alak) eacutes a

vonatkozoacute neacutevmaacutes is utal ezaacuteltal Iulianus nem foglal aacutellaacutest abban a keacuterdeacutesben hogy

embernek vagy taacutergynak tekinti a rabszolgaacutet tehaacutet annak gyermekeacutet is271 Az előbbi

szoumlveghez nagyon hasonloacute megfogalmazaacutessal talaacutelkozhatunk Pomponius egyik a

hagyomaacutenyrendeleacutessel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeacuteben is

Pomp D 30 24 pr (5 ad Sab)

Quod in rerum natura adhuc non sit legari posse veluti rsquoquidquid illa ancilla

peperissetrsquo constitit vel ita rsquoex vino quod in fundo meo natum estrsquo vel rsquofetus

tantum datorsquo

Eme textusnak a szekunder irodalomban leacutetezik olyan eacutertelmezeacutese amely szerint a

magzat in rerum natura non est272 A szoumlvegből kitűnik hogy a jogaacutesz elvi eacutellel

hangsuacutelyozza hogy olyan dolog is hagyomaacuteny taacutergyaacutevaacute tehető amely a

hagyomaacutenyrendeleacutes pillanataacuteban meacuteg nem leacutetezik (quod in rerum natura adhuc non

sit)273 A szoumlveg azutaacuten peacuteldaacutekat is felsorol eme neacutezet alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mint amilyen az

amikor valaki uacutegy rendelkezik hogy bdquoami ettől eacutes ettől a rabszolganőtől szuumlletikrdquo vagy

bdquoa foumlldemen megtermő borboacutelrdquo vagy bdquoa termeacutesből ennyi adasseacutekrdquo274 Leacutenyegeacuteben tehaacutet

271 Logikus eacuterv lehet ebben a koumlrben hogy a semleges alak hasznaacutelata eacutelettelen eseteacuteben indokolt eacuterdemes azonban a mindennapi nyelvhasznaacutelatban fellelhető hanyag fogalmazaacutesra gondolni (pl a magyarban az angolban a mutatoacute neacutevmaacutesok hasznaacutelata szemeacutelyek eseteacuteben a franciaacuteban a preacutesentatif szerkezetre amely maacutera egy oumlnaacutelloacute nyelvi jelenseacuteggeacute vaacutelt) Sokkal reaacutelisabb azonban az a magyaraacutezat a semleges neacutevmaacutes hasznaacutelataacutera hogy a szuumlleteacutes előtt meacuteg nem tudhatoacute biztosan a gyermek neme ekkeacutent sem a hiacutemnemű sem pedig a nőnemű neacutevmaacutes hasznaacutelata nem indokolt 272 Ld pl ALBANESE Persone 12 eacutes kuumlloumlnoumlsen 20 sz jegyzet Ezzel ellenteacutetesen FERRETTI Rerum natura 75 eacutes kuumlloumlnoumlsen 177 sz jegyzet aki szerint a hivatkozott szoumlvegekben az in rerum natura non esse kifejezeacutes valoacutejaacuteban a meacuteg meg nem fogantra vonatkozik 273 Ehhez ld meacuteg Gai 2 203 Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est per damnationem legari potest velut fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit Ez utoacutebbi textus tehaacutet kifejezetten a joumlvőbeli dolgokat emliacuteti olyankeacutent mint amelyek legatum per damnationem taacutergyai lehetnek Ld FERRETTI Rerum natura 75 Raacute kell mutatni ugyanakkor arra hogy a Gaius-szoumlvegben laacutethatoacutean nem expressis verbis fordul elő a res futurae kifejezeacutes A szoumlveg pontosan arroacutel szaacutemol be hogy olyan dolgot is amely meacuteg nem leacutetezik (quae in rerum natura non est) lehet legatum per damnationem formaacutejaacuteban hagyomaacutenykeacutent rendelni ennek azonban felteacutetele hogy a dolog a joumlvőben leacutetrejoumljjoumln (si modo futura est) 274 Kifejezetten dologkeacutent kezeli a rabszolgaacutet Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) amely szerint ha az oumlroumlkoumlsoumlk koumlzuumll az egyik a hagyomaacutenynak szaacutent rabszolgaacutet megoumlli ebben az esetben az az oumlroumlkoumlstaacuters akinek a cselekmeacuteny eacutes a dolog elpusztulaacutesa nem roacutehatoacute fel nem tehető felelősseacute Ezzel ellenteacutetesen Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) bdquoSi res quae legata est an in rerum natura sit dubitetur forte si dubium sit an homo legatus vivathelliprdquo Kaser is utal raacute hogy a rabszolga mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese vitatott volt emberi

86

ndash mint arra Cuena Boy is raacutemutat ndash a hagyomaacuteny szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteg

eacuterveacutenyesen fennaacutell joacutellehet a hagyomaacuteny taacutergya pillanatnyilag nem leacutetezik275 ndash tegyuumlk

hozzaacute a kuumllvilaacutegban nem leacutetezik Baacuter az eddigi logikaacutet neacutemikeacutepp megbontja meacutegsem

keruumllhető el ehelyuumltt egy Gaius-veacutelemeacutenyre toumlrteacutenő hivatkozaacutes Ez a szoumlveg a koraacutebban

maacuter vaacutezolt csoportosiacutetaacutesban az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik

meacutegis itt szuumlkseacuteges bemutatni mivel eacuteles a kontraszt Iulianus eacutes Gaius veacutelemeacutenye koumlzoumltt

Gai D 22 1 28 1 (2 rer cott)

Partus vero ancillae in fructu non est itaque ad dominum proprietatis pertinet

absurdum enim videbatur hominem in fructu esse cum omnes fructus rerum

natura hominum gratia comparaverit

A gaiusi aacutelliacutetaacutes szerint a rabszolganő gyermeke (partus ancillae) nem szaacutemiacutet

gyuumlmoumllcsnek ekkeacutent az uacuter tulajdonaacuteba tartozik276 Ezen a ponton maacuter az is figyelmet

eacuterdemel hogy Gaius a parere ige supinumaacuteboacutel főneacutevveacute vaacutelt partus szoacutet hasznaacutelja a

gyermekre utoacuted eacutertelemben amiacuteg Iulianus inkaacutebb koumlruumlliacuteraacuteshoz folyamodik (id quod

natum erit ndash az ami szuumlletni fog) Gaius eacuterveleacutese akkeacutent folytatoacutedik hogy nem gyuumlmoumllcs

a gyermek mivel keacuteptelenseacuteg hogy az embert gyuumlmoumllcsnek tekintsuumlk hiszen a rerum

natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az ember eacuterdekeacuteben az ember hasznaacutera hoz leacutetre277 Annak a

keacuterdeacutesnek a nemleges megvaacutelaszolaacutesa hogy a rabszolganő gyermeke gyuumlmoumllcsnek

tekintendő-e Ulpianus tanuacutesaacutega szerint Brutusra vezethető vissza akinek a veacutelemeacutenyeacutet

Scaevola eacutes Manius Manilius ellenezte278 Brutus eme tagadoacute vaacutelaszaacutet keacutet textus is

roumlgziacuteti (Ulp D 7 1 68 pr Ulp D 5 3 27 pr)279 Kaser meglaacutetaacutesa szerint a

mivoltaacutenak filozoacutefiai alapokon nyugvoacute elismereacutese a koumlztaacutersasaacuteg kor jogaacuteszainak eacuterdeme Ld KASER Ius gentium 79 Ezzel ellenteacutetesen pl THIELMANN Fruchterwerb 98 275 CUENA BOY Rerum natura 253 Az ideacutezett Digesta-szoumlveghez hasonloacute tartalmuacute meacuteg Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed) Ehhez a szoumlveghez ld meacuteg CUENA BOY Rerum natura 238 256 eacutes 259 276 Vouml KASER Partus ancillae 156 STURM Actio Publiciana 405 THIELMANN Fruchterwerb 76-77 eacutes 98 277 A gaiusi szoumlveg utolsoacute fordulata (omnes fructus rerum natura hominum gratia comparaverit ) egybevaacuteg azzal a sztoikusok aacuteltal keacutepviselt antropocentrikus neacutezettel amely szerint az univerzumban minden leacutetező vonatkoztataacutesi pontja az ember Ehhez ld meacuteg SOKOLOWSKI Philosophie 446-447 KASER Partus ancillae 158-159 MAYER-MALY Natur der Sache 118 Iavolenus interpretaacutelaacutesaacuteban a Digesta maacutes helyeacuten is megjelenik egy hasonloacute eacuterveleacutes (Iav D 33 2 42 [2 ex post Lab] In fructu id esse intellegitur quod ad usum hominis inductum est [hellip]) amely argumentum abboacutel az alapveteacutesből taacuteplaacutelkozik hogy abszurd lenne az embert gyuumlmoumllcsnek vagy haszonnak tekinteni valamint eme haszon jogosultjaacutenak is egyszerre Vouml MANTOVANI Giuristi 358 278 KASER Partus ancillae 156 Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes vonatkozaacutesaacuteban hivatkozhatoacute Cicero De finibus ciacutemű munkaacuteja is (vouml Cic de fin 1 4 12) Ehhez ld meacuteg STURM Actio Publiciana 404 Egyezően ld POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 99 279 Vouml STURM Actio Publiciana 404 aki a Kaser aacuteltal is hivatkozott Ciceroacute-szoumlveg alapjaacuten megjegyzi hogy Brutus veacutelemeacutenye ndash legalaacutebbis a maga koraacuteban ndash nem keruumllt aacuteltalaacutenos elfogadaacutesra tehaacutet kisebbseacutegi

87

szoumlvegekből tuumlkroumlződő felfogaacutes egy olyan gyuumlmoumllcsfogalmat előfelteacutetelez amely alapjaacuten

nem kizaacutert hogy a gyuumlmoumllcs eacutes annak hordozoacuteja ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel keruumlljoumln ki280

Ezen az alapon ugyanakkor az aacutellat koumllykeacutet sem lehetne gyuumlmoumllcsnek tekinteni Ulpianus

azonban kifejezetten utal raacute hogy Brutus szerint az aacutellat koumllyke a haszoneacutelvezet

vonatkozaacutesaacuteban maacuter gyuumlmoumllcsnek minősiacutetendő281 A gyuumlmoumllcs egyeacutebkeacutent ki nem

mondott fogalma a dolog ceacuteljaacutehoz koumltődik282 Ehhez keacutepest teljesen maacutes alapra

helyeződik a Gaius-veacutelemeacuteny amely szerint a rerum natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az

ember javaacutera hozott leacutetre283 Gaius tehaacutet nem a gazdasaacutegi ceacutelban laacutetja eme szabaacutely

indokaacutet hanem abban a teacutenyben hogy az ember az őt koumlruumllvevő vilaacuteg minden hasznaacutet

eacutelvezheti Ennek a gondolatnak Ciceroacutera eacutes Arisztoteleacuteszre visszavezethető gyoumlkerei

egyaraacutent vannak284 Ennek haacutettereacuteben Kaser szerint az aacutell hogy Gaius aki a filozoacutefia

hataacutesaacutenak jobban ki volt teacuteve mint az eacuterett klasszikusok285 A gaiusi szoumlvegből ndash

oumlsszehasonliacutetva a maacutesik keacutet Ulpianustoacutel szaacutermazoacute textussal ndash tisztaacuten laacutethatoacute hogy Gaius

egyeduumllikeacutent hiacutevja segiacutetseacuteguumll a rerum natura fogalmaacutet a rabszolganő gyermekeacutenek jogi

helyzeteacutet megvilaacutegiacutetoacute eacuterveleacutese kapcsaacuten A rerum naturaacutet Gaius annak a kuumllvilaacutegban

tapasztalhatoacute objektiacutev valoacutesaacutegnak a nyelvi lekeacutepezeacuteseacutere hasznaacutelja amelyben leacuteteznek

egyfelől az emberek maacutesfelől pedig leacuteteznek gyuumlmoumllcsoumlk amely utoacutebbiak ceacutelja eacutes

veacutelemeacutennyel van dolgunk Neacutezeteacutene alapja a Ciceroacutenaacutel megjelenő bdquoab iisque M Brutum dissentietrdquo fordulat amelyből levonhatoacute az aacuteltala megfogalmazott koumlvetkezteteacutes 280 KASER Partus ancillae 156-157 A gyuumlmoumllcs fogalmaacutenak ellentmondaacutesos voltaacutera utal Stein is aki azonban ebben a vonatkozaacutesban kizaacuteroacutelag ez egyik Ulpianus-szoumlvegre (Ulp D 7 1 68 pr) utal Vouml STEIN Regulae iuris 28 281 Eme kuumlloumlnbseacutegteacutetel magyaraacutezataacutet Wieacker abban laacutetja hogy az emberi meacuteltoacutesaacutegboacutel adoacutedoacutean nem lehet egyenlőseacutegjelet tenni a rabszolganő gyermeke eacutes az aacutellatok koumllyke koumlzeacute Vouml WIEACKER Offene Wertungen 21 282 KASER Partus ancillae 157 283 KASER Partus ancillae 158 Ehhez ld meacuteg Arist Pol 1256b bdquoεἰ οὖν ἡ φύσις μηθὲν μήτε ἀτελὲς

ποιεῖ μήτε μάτην ἀναγκαῖον τῶν ἀνθρώπων ἕνεκεν αὐτὰ πάντα πεποιηκέναι τὴν φύσιν ndash Ha tehaacutet a termeacuteszet se toumlkeacuteletlenuumll se hebehurgyaacuten semmit nem alkot ebből szuumlkseacutegkeacutepp az koumlvetkezik hogy mindezen teremtmeacutenyt az ember hasznaacutelataacutera hozta leacutetrerdquo A goumlroumlg szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Aristotle ed W D ROSS Aristotles Politica Oxford Clarendon Press 1957 A magyar szoumlveg Szaboacute Mikloacutes (Budapest 1997) fordiacutetaacutesa 284 Ld fentebb Cic de fin 1 4 14 eacutes az előző jegyzetben Arist Pol 1256b KASER Partus ancillae 158 285 KASER Partus ancillae 159 egyezően WIEACKER Offene Wertungen 21 aki kifejezetten sztoikus hataacutest laacutet Gaius veacutelemeacutenyeacuteben Thielmann a Gaius-veacutelemeacutenyt aacutelszentnek (scheinheilig) tartja megkoumlzeliacuteteacuteseacutet moralizaacuteloacute elsősorban a filozoacutefusokra jellemző hozzaacuteaacutellaacuteskeacutent jellemzi ami ndash szerinte ndash nem meacuteltoacute egy jogaacuteszhoz Vouml THIELMANN Fruchterwerb 98 Hasonloacutean kritikus a keacutet hivatkozott Ulpianus-szoumlveggel szemben is az oumltoumldik koumlnyvben talaacutelhatoacute textust szinteacuten moralizaacuteloacutenak tekinti a hetedik koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveghelyet puszta fogalmi jaacutetszadozaacuteskeacutent eacuterteacutekeli A rabszolganő gyermekeacutere vonatkozoacute kiveacutetelszabaacutely jogpolitikai indokaacutet abban laacutetja hogy ndash akaacuter humanitaacuterius akaacuter gazdasaacutegi alapon ndash a gyermek eacutes az anya jogi sorsa azonos kellett hogy legyen Vouml THIELMANN Fruchterwerb 99 Wieacker ez utoacutebbi neacutezetet a maga reacuteszeacuteről tarthatatlannak veacuteli Ld WIEACKER Offene Wertungen 21

88

leacutenyege eacuteppen abban aacutell hogy az embernek tessenek hasznaacutera vaacuteljanak286 Az egyeacuteb

szoumlveghelyeken toumlbbnyire a rabszolga halaacutelaacutenak teacutenye magaacutenak a teacutenyaacutellaacutesnak keacutepezi

olyan relevaacutens elemeacutet amelytől az eset konkreacutet jogi minősiacuteteacutese fuumlgg Mint ahogy azt

Iulianusnaacutel olvashatjuk

Iul D 12 6 32 pr (10 dig)

Cum is qui Pamphilum aut Stichum debet simul utrumque solverit si posteaquam

utrumque solverit aut uterque aut alter ex his desiit in rerum natura esse nihil

repetet id enim remanebit in soluto quod superest

A condictio indebiti koumlreacutebe tartozoacute eset szerint a koumltelem taacutergya Pamphilus vagy Stichus

szolgaacuteltataacutesa Az adoacutes egyszerre mindkettővel teljesiacutet aacutem ennek megtoumlrteacutente utaacuten akaacuter

mindkeacutet rabszolga akaacuter csak az egyikuumlk meghal (desiit in rerum natura esse) semmi

sem jaacuter neki vissza mivel a tuacuteleacutelő rabszolgaacuteval tekintendő teljesiacutetettnek koumltelem287

Ehelyuumltt tehaacutet a rabszolgaacutek legalaacutebb egyikeacutenek halaacutela nyomaacuten vetődik fel a keacuterdeacutes hogy

az alternatiacutev szolgaacuteltataacutes főszabaacutelyaacutet amely szerint ellenkező kikoumlteacutes hiaacutenyaacuteban az adoacutes

jogosult a teljesiacuteteacutes taacutergyaacutet megvaacutelasztani feluumlliacuterja-e akaacuter az egyik potenciaacutelis taacutergy nem

az adoacutesnak felroacutehatoacute okboacutel toumlrteacutenő elenyeacuteszeacutese ekkeacutent a koumltelemnek ebben az iraacutenyban

valoacute lehetetlenuumlleacutese A Iulianus aacuteltal adott vaacutelasz egybevaacuteg egy maacutesik veacutelemeacutennyel is

jelesuumll ilyen esetekben a fennmaradoacute taacuterggyal kell teljesiacuteteni288 Leacutetezik meacuteg haacuterom

tovaacutebbi veacutelemeacuteny is amelyekben az in rerum natura esse egy rabszolga leacutetezeacuteseacutere vagy

ennek hiaacutenyaacutera vonatkozott meacuteghozzaacute akkeacutent hogy az egyik időpillanatban leacutetező

rabszolga egy maacutesik keacutesőbbi időpillanatban maacuter nem leacutetezik eacutes ennek a leacutetezeacutes koumlreacuteben

bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesnak van hataacutesa az eset jogi minősiacuteteacuteseacutere289

286 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően KASER Ius gentium 79-80 A gondolat sztoikus eredeteacutet amely szerint az ember emberi mivolta szuumlleteacuteseacuteből eredő termeacuteszeteacuten alapul Kaser ehelyuumltt is hangsuacutelyozza Ehhez ld meacuteg Cuena Boy veacutelemeacutenyeacutet is aki szerint egyes szoumlvegekben a naturaacutera illetve a rerum naturaacutera hivatkozaacutes nem szuumlkseacutegkeacuteppen aacutel koumlzvetlen kapcsolatban az objektiacutev valoacutesaacuteggal a hivatkozaacutes mindoumlssze a jogaacuteszi veacutelemeacuteny alaacutetaacutemasztaacutesaacutera szolgaacutel Reacuteszletesen ld CUENA BOY Rerum natura 232 eacutes 13 sz jegyzet E neacutezetekkel ellenteacutetesen MAYER-MALY Natur der Sache 119 aki szerint itt egy prepozitiacutev Sollen eacutes egy valoacutes Sollen talaacutelkozaacutesaacuteroacutel lehet beszeacutelni ekkeacutent az eset semmilyen faktikus elemet sem hordoz magaacuteban 287 Egyezően ld CUENA BOY Rerum natura 24339 eacutes 251 288 Vouml Paul D 18 1 34 6 (33 ad ed) 289 Ezek az esetek Paul D 12 2 30 1 (18 ad ed) Pomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) Iav D 24 1 50 1 (13 epist)

89

2 1 2 A rerum natura egyes dolgok leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban

Dolgok leacutetezeacutese vagy ennek hiaacutenya aacuteltalaacuteban koumlzeacuterthető ndash egybevaacuteg azzal amit a

mindennapokban valaminek a leacuteteacuten vagy nemleacuteteacuten eacutertuumlnk Veacutegső soron ennek

kifejeződeacutese olvashatoacute ki Paulus egyik veacutelemeacutenyeacuteből

Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed)

Genera possessionum tot sunt quot et causae adquirendi eius quod nostrum non

sit velut pro emptore pro donato pro legato pro dote pro herede pro noxae

dedito pro suo sicut in his quae terra marique vel ex hostibus capimus vel quae

ipsi ut in rerum natura essent fecimus et in summa magis unum genus est

possidendi species infinitae

A birtok megszerzeacuteseacuteről eacutes megszűneacuteseacuteről szoacuteloacute titulusban szereplő szoumlveg a genera

possessionum τόπος-aacuteval foglalkozik290 Ez az elv a civilis possessioacuteval aacutell

oumlsszefuumlggeacutesben amely azt a birtokot jelenti amely valamilyen iusta causa alapjaacuten keruumllt

a birtokoshoz ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes alapja lehet291 Jobban megvizsgaacutelva a szoumlveget

laacutethatoacute hogy a causae possessionis koumlreacuteben Paulus olyan causaacutekat emliacutet amelyek

jellemzően az usucapio koumlreacuteben fordulnak elő292 A genera possessionum fordulat a

genus eacutes a species egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteval aacutell oumlsszefuumlggeacutesben a genus mint

magasabb rendű eacutes a species mint alacsonyabb rendű kategoacuteriaacutek szembeaacutelliacutetaacutesa

emliacutethető293 Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a sicut utaacuten szereplő

reacutesz itt a foumlldben eacutes tengerben talaacutelt vagy az ellenseacutegtől foglalt dologroacutel van szoacute

valamint arroacutel az esetről amikor mi magunk hozunk leacutetre valamit Minden peacuteldaacuteban

290 Ekkeacutent tekint erre a locusra pl GOacuteMEZ-ROYO Usucapio 176 291 KASER RPR I 386 MACCORMACK Naturalis possessio 47 KASER Detention 263 = Ausgew Schriften 9 292 Ehhez ld meacuteg KASER RPR I 386 ahol raacutemutat arra is hogy baacuter a traditio is kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted ennek koumlreacuteben a causa funkcioacuteja maacutes mint az elbirtoklaacutes eseteacuteben Ehhez ld meacuteg KASER RPR I 420-421 ezzel egyezeően BENEDEK Dologi jog 68-69 eacutes 81-82 293 Vouml TALAMANCA Genus ndash species 271 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy Talamanca raacutemutat arra is hogy a keacuterdeacuteses szoumlvegben Paulus a possessio koumlreacuteben a genus eacutes species fogalmait a totum eacutes pars szinonimaacutejakeacutent hasznaacutelja TALAMANCA Genus ndash species 192-193 Ehhez ld meacuteg BUND 612 Megjegyzendő meacuteg hogy a genus eacutes a species keacuterdeacutese oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a ius in artem redigendo keacuterdeacuteseacutevel is Vouml NOumlRR Spruchregel 84 aki ennek kapcsaacuten a genera perpauca kategoacuteriaacutejaacutera eacutes a definiacutecioacutekra hivatkozik ehhez ld meacuteg POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 96-98 A definiacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban Noumlrr a divisio eacutes a partitio keacuterdeacuteseacutere utal arra a probleacutemaacutera hogy a genus eacutes differentia specifica alapjaacuten adott definiacutecioacute nem koumlnnyen vaacutelaszthatoacute el a divisioacutetoacutel ugyanez aacutell a divisio eacutes a partitio vonatkozaacutesaacuteban is amelynek egyik peacuteldaacutejaacutet laacutetja a hivatkozott Paulus-textusban Reacuteszletesen ld NOumlRR Spruchregel 85 A definiacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban a hazai irodalomboacutel ld POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 94-95

90

koumlzoumls egyfelől hogy a dolgok amelyek birtokba vehetőseacutegeacuteről a szoumlveg szoacutel a minket

koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetező dolgok ezeacutert lehet birtokba venni ezeket294 Maacutesfelől pedig ndash

mint arra Kaser raacutemutat ndash koumlzoumls az emliacutetett peacuteldaacutekban hogy pro suo ciacutemen keruumll sor a

birtok megszerzeacuteseacutere amely elbirtoklaacutesi ciacutem egyes veacutelemeacutenyekben a putatiacutev titulus

kapcsaacuten joumln figyelembe295 maacutes responsumokban pedig ndash mint amilyen az ideacutezett textus

is ndash egyfajta aacuteltalaacutenos kiegeacutesziacutető jogciacutemkeacutent szerepel vagyis azeacutert mert egyeacuteb jogciacutem

nem alkalmazhatoacute296

Mint az koraacutebban maacuter emliacuteteacutesre keruumllt 38 olyan szoumlveg talaacutelhatoacute a Digestaacuteban ahol az in

rerum natura esse fordulat a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere szolgaacutel ebből 14 szoumlveg

vonatkozott emberek leacutetezeacuteseacutere a fennmaradoacute 24 szoumlveg tuacutelnyomoacute reacuteszben pedig

valamely ndash taacuteg eacutertelemben vett ndash dolog leacutetezeacuteseacutet vagy nemleacuteteacutet jeloumlli Ez a kiterjesztő

eacutertelmezeacutes ndash oumlsszhangban az eacuteppen előbb elemzett szoumlveggel ndash ehelyuumltt azeacutert szuumlkseacuteges

mert a rendelkezeacutesre aacutelloacute szoumlvegek nem egyseacutegesek neacutehol egyaacuteltalaacuten nem dolog jelenik

meg a szoumlvegekben (ld pl operae esete) neacutehol pedig a dolog nem res formaacuteban hanem

taacutegabb vagy maacutes elnevezeacutessel keruumll emliacuteteacutesre (pl hereditas ndash legatum) Ezen az alapon

tehaacutet a szoumlvegek tartalmi csoportosiacutetaacutesa nem veacutegezhető el mivel mindig maradna olyan

szoumlveg amely valamilyen szempontboacutel nem illene egy adott csoportba297 Ezen a ponton

eacuterdemes figyelemmel lenni arra a logikaacutera ami alapjaacuten Waldstein foglalkozik a dolgok

leacutetezeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutevel Abboacutel indul ki hogy ha a birtoklaacutes kapcsaacuten első leacutepeacutesben az

emliacutetett Paulus-szoumlveg szerint szuumlkseacuteges a dolgok leacutetezeacutese akkor a dolog felett

fennaacutellhatoacute dologi jogi jogosultsaacuteg is a dolgok leacutetezeacuteseacutehez koumltődik Ebből első tekintetre

azt a koumlvetkezteteacutest lehet levonni hogy a dolog pusztulaacutesaacuteval megszűnik a dologi jogi

294 Ezzel egyezően WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31 Neacutemikeacutepp ellenteacutetes egyszersmind kisseacute szkeptikus hangveacutetelű Noumlrr aki a hivatkozott Paulus-szoumlveget a natura egyik Paulus aacuteltal lehetseacutegesnek tartott jelenteacuteskoumlreacutebe sorolja Veacutelemeacutenye szerint a naturaacutera hivatkozaacutes pusztaacuten retorikai fordulat amelynek ceacutelja valamely diskurzus lezaacuteraacutesa azon az alapon hogy nem kiacutevaacutenatos valami olyan mellett eacutervelni ami contra naturam est Reacuteszletesebben ld NOumlRR Vera filosofia 539-540 295 Ld pl Paul D 41 2 3 4 (54 ad ed) ahol a pro emptore eacutes a pro suo jogciacuteme konkurenciaacuteja figyelhető meg hasonloacutean Ulp D 41 10 1 pr (15 ad ed) 296 Vouml KASER RPR I 422 BENEDEK Dologi jog 82 Egyezően ld MACCORMACK Naturalis possessio 53 a naturalis possessioacutera utalaacutessal 297 A szoumlvegek hozzaacutevetőleges csoportosiacutetaacutesa alapjaacuten az alaacutebbi keacutep nyerhető Az operae eseteacutere vonatkoznak ndash Paul D 7 7 1 (2 ad ed) eacutes Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) Paul D 38 1 20 pr (40 ad ed) A dolog hereditas eacutertelemben ndash Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) legatumkeacutent ndash Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) Pomp D 33 2 6 (15 ad Sab) Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) Iav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) Paul D 42 2 3 (9 ad Plaut) a legatumot tartalmazoacute taacuteblaacutek eseteacuteben ndash Iul D 30 84 7 (33 dig) peacutenzről vagy egyes peacutenzdarabokroacutel szoacutelva ndash Afric D 30 108 10 (5 quaest) a dolog mint a possessio taacutergya ndash Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed) tartozaacutes eacutertelemben ndash Paul D 42 2 8 (4 ad Sab) telekre vonatkozoacutean ndash Paul D 46 3 98 8 (15 quaest) szolgaacuteltataacutesra vonatkozoacutean ndash Cels D 50 17 186 (12 dig)

91

jogosultsaacuteg is Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel ugyanakkor hogy leacutetezik-e olyan eset

amikor a jogosultsaacuteg a dolog pusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll megmarad Ehhez hasonloacute

keacuterdeacutes azonban hogy elkeacutepzelhető-e olyan esetkoumlr ahol valamely dolog pusztulaacutesa

keletkeztet egy jogosultsaacutegot Waldstein vaacutelasza keacutezenfekvő a dolog pusztulaacutesaacuteeacutert valoacute

helytaacutellaacutes eacuteppen a dolog elpusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll fennmarad Az ilyen helytaacutellaacutes

kategoacuteriaacuteja ndash Waldstein helyes meglaacutetaacutesa szerint ndash a dologi jogi jogosultsaacutegok

leacutetezeacuteseacuteből levezetett aacutem attoacutel teljes egeacuteszeacuteben kuumlloumlnboumlző a helytaacutellaacutes azeacutert ami egy

dolog elpusztulaacutesaacutenak az eredmeacutenye298

Ulp D 25 2 17 2 (30 ad ed)

Non solum eas res quae exstant in rerum amotarum iudicium venire Iulianus ait

verum etiam eas quae in rerum natura esse desierunt simili modo etiam certi

condici eas posse ait

A hivatkozott szoumlveg az actio rerum amotarum inteacutezmeacutenyeacutevel fuumlgg oumlssze amely

keresetet a volt feacuterj indiacutethatott az elvaacutelt feleseacutege ellen ha az asszony vagy az ő

rabszolgaacuteja a haacutezassaacuteg alatt vagy a vaacutelaacutes soraacuten bizonyos dolgokat az egykori koumlzoumls

haacuteztartaacutesboacutel elvitt299 Ugyaniacutegy a volt feleseacuteg is megindiacutethatta a keresetet egykori feacuterje

ellen amelynek kereteacuteben a volt feleseacuteg a volt feacuterjjel szemben fennaacutelloacute koumlveteleacuteseinek

beszaacutemiacutetaacutesaacutet keacuterhette300 A kereset leacutenyege az volt hogy haacutezastaacutersak koumlzoumltt lopaacutesi

kereset indiacutetaacutesaacutera nem volt lehetőseacuteg mivel ez infamiaacutet eredmeacutenyezett volna301 Iacutegy a

haacutezasfelek koumlzoumltt csak a nem infamaacuteloacute actio rerum amotarum volt megindiacutethatoacute302 A

hivatkozott forraacuteshely a concubina aacuteltal elvitt dolgok esetkoumlreacutevel aacutell kapcsolatban az

aacutegyas ilyenkor lopaacuteseacutert felel mivel az actio rerum amotarumnak csak akkor van helye

ha a dologelveacutetel divortii causa toumlrteacutent303 Ennek folyomaacutenyakeacutent mutat raacute Ulpianus ndash

Iulianus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezve ndash hogy az emliacutetett kereset koumlreacuteben nem csupaacuten azokat a

dolgokat lehet koumlvetelni amelyek megvannak hanem azokat is amelyek maacuter nincsenek

298 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 31-32 299 Paul D 25 2 1 (7 ad Sab) Rerum amotarum iudicium [hellip] introductum est adversus eam quae uxor fuit [hellip] Paul D 25 2 3 1 (7 ad Sab) Item si servus eius furtum fecerit [hellip]Paul D 25 2 3 3 (7 ad Sab) [hellip]etiam eas res quas divortii tempore mulier comederit vendiderit donaverit qualibet ratione consumpserit rerum amotarum iudicio contineri 300 Paul D 25 2 6 2 (7 ad Sab) Item cum rerum amotarum etiam in virum datur iudicium [hellip] Ulp D 25 2 7 (36 ad Sab) Mulier habebit rerum amotarum actionem adversus virum et compensare potest mulier cum actione qua maritus agere vult ob res amotas 301 Vouml Gai D 25 2 2 (ad ed praet tit de re iud) 302 KASER RPR I 323 618-619 LIEBS Klagenkonkurrenz 146-147 303 Marcell D 25 2 20 (7 dig) Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) Vouml KASER RPR I 619

92

meg Vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden olyan dolog perelhető volt az actio rerum amotarum

koumlreacuteben amelyet a feleseacuteg a vaacutelaacutest tervezve elvett a feacuterjtől valamint azok a dolgok is

amelyeket a vaacutelaacuteskor eltitkolt304 Ugyaniacutegy perelhetők az asszonynaacutel leacutevő dolgokon tuacutel

azok is amelyek valamilyen okboacutel maacuter nincsenek meg305 Mindezen fejtegeteacutesek

nyomaacuten az laacutetszik kirajzoloacutedni a szoumlvegekből hogy az in rerum natura desinere

kifejezeacutes ebben a koumlrben arra utal hogy az actio rerum amotarummal eacuterintett dolgok

koumlre maacuter nem leacutetezik az elidegeniacutetett dolgokat teacutenylegesen elhasznaacutelta elfogyasztotta

ezeket ekkeacutent ezek a dolgok a kuumllvilaacutegban is megszűntek leacutetezni Erre utalnak az ideacutezett

Paulus-veacutelemeacutenyben (Paul D 25 2 3 3 [7 ad Sab]) a comedere eacutes a consumere

kifejezeacutesek Ettől minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzőek azok az esetek amikor az asszony tuacuteladott az

emliacutetett dolgokon Ez utoacutebbi esetben joacutellehet az eladott dolog a kuumllvilaacutegban valahol

leacutetezik a volt feleseacuteg szempontjaacuteboacutel meacutegsem tekinthető leacutetezőnek mivel az asszony

nincs abban a helyzetben hogy a dologra baacutermifeacutele raacutehataacutest gyakorolhasson

Mindazonaacuteltal ez az eset azeacutert nem tartozik az in rerum natura desinere koumlreacutebe mivel az

ideacutezett Ulpianus-szoumlvegben a kifejezeacutes paacuterja exstare ami valaminek a leacutetezeacuteseacutet objektiacutev

eacutertelemben vett megleacuteteacutet fejezi ki306 Az ok ami miatt a keacutet eset egyuumlttes emliacuteteacutese

lehetseacuteges az eacuteppen az elteacuterő esetekhez fűzoumltt azonos joghataacutesban keresendő jelesuumll

mindkeacutet esetben a dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg helyeacutebe az actio rerum amotarummal

eacuterveacutenyesiacuteteni kiacutevaacutent igeacuteny leacutep

Az in rerum natura esse illetve desinere kifejezeacutesek fentebb vaacutezolt objektiacutev felfogaacutesaacutet

taacutemasztja alaacute egy maacutesik szoumlveg is amelyben egy oumlroumlkhagyoacute hagyomaacuteny ciacutemeacuten

rabszolgaacutet juttatna valakinek azonban oumlroumlkoumlsei koumlzuumll az egyik megoumlli a rabszolgaacutet

Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab)

Si unus ex heredibus servum legatum occidisset omnino mihi non placet

coheredem teneri cuius culpa factum non sit ne res in rerum natura sit

Pomponius akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ilyenkor ndash baacuter az oumlroumlkoumlstaacutersak egyetemleges

koumltelezettek lenneacutenek a hagyomaacutenyossal szemben ndash nem helyes a rabszolga megoumlleacuteseacuteből

eredő kaacuterral azt az oumlroumlkoumlstaacutersat is megterhelni akinek az oumlleacutesi cselekmeacuteny eacutes ebből

304 A hivatkozott szoumlvegen kiacutevuumll ld meacuteg Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) valamint Paul D 25 2 3 3 (7 ad Sab) Az utoacutebbi szoumlvegben kuumlloumlnoumlsen jelentősek a mulier vendiderit eacutes consumpserit kifejezeacutesek 305 WACKE Rerum amotarum 60aki kifejti azt is hogy a szoumlveg ndash kuumlloumlnoumlsen pedig annak certi fordulata ndash nem enged arra koumlvetkeztetni hogy a condictio eacutes az actio rerum amotarum egymaacutes alternatiacutevaacutei lettek volna 306 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoexstorsquo ERNOUT-MEILLET s v rsquostorsquo

93

eredően a rabszolga halaacutela nem roacutehatoacute fel iacutegy a veacutetlen oumlroumlkoumlstaacuters vonatkozaacutesaacuteban

leacutenyegeacuteben lehetetlenuumll a szolgaacuteltataacutes307

Az eddigiekben olyan esetekről volt szoacute amelyekben a dolog felett fennaacutellt dologi jogi

jogosultsaacuteg a dolog megsemmisuumlleacuteseacuteből eredően aacutetfordul a megsemmisuumlleacuteseacutert valoacute vagy

a megsemmisuumlleacutessel oumlsszefuumlggő helytaacutellaacutesi koumltelezettseacuteggeacute mintegy a megsemmisuumllt

dolog evilaacutegi lenyomatakeacutent Mindezek mellett feltehető az is hogy valaki szerződeacutesben

vagy veacutegrendeletben valamely dolog joumlvőbeni szolgaacuteltataacutesaacuteroacutel rendelkezik mint peacuteldaacuteul

egy Africanus aacuteltal ismertetett esetben

Afric D 30 108 10 (5 quaest)

Qui quinque in arca habebat ita legavit vel stipulanti promisit rsquodecem quae in

arca habeorsquo et legatum et stipulatio valebit ita tamen ut sola quinque vel ex

stipulatione vel ex testamento debeantur ut vero quinque quae deerunt ex

testamento peti possint vix ratio patietur nam quodammodo certum corpus quod

in rerum natura non sit legatum videtur quod si mortis tempore plena summa

fuerat et postea aliquod ex ea deperierit sine dubio soli heredi deperit

A veacutelemeacuteny kiinduloacutepontja hogy valaki eacutelők koumlzoumltti stipulatioacuteban vagy veacutegrendeletben

arra vaacutellal koumltelezettseacuteget hogy a laacutedaacutejaacuteban talaacutelhatoacute tiacutez aranyat szolgaacuteltatja joacutellehet az

emliacutetett laacutedaacuteban valoacutejaacuteban csak oumlt arany talaacutelhatoacute Africanusnak eme a falsa

demonstratio eseteacutere vonatkozoacute veacutelemeacutenye szerint mind a hagyomaacutenyrendeleacutes mind a

stipulatioacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes eacuterveacutenyes lesz azonban a koumltelezettől csak oumlt aranyat

lehet koumlvetelni308 Amennyiben ugyanis a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes idejeacuten a koumltelezett nem

rendelkezett tiacutez csupaacuten oumlt arannyal uacutegy eacutertelmetlen olyan oumlsszeget koumlvetelni tőle amely

valoacutejaacuteban nem leacutetezik309 Neacutemikeacutepp maacutes a helyzet akkor ha a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes

hagyomaacutenyrendeleacutes formaacutejaacuteban toumlrteacutent eacutes a veacutegrendelet teacutetelekor tiacutez arany aacutellt az

oumlroumlkhagyoacute rendelkezeacuteseacutere azonban utoacutebb az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet koumlvetően valamely

okboacutel csak oumlt arany marad meg Ebben az esetben minden bizonnyal az oumlroumlkoumlsnek

307 Ezzel egyezően ld pl a factum alterius bdquoaacutertalmassaacutegardquo kapcsaacuten KNUumlTEL Haftung 377 405262 a lehetetlenuumlleacutessel oumlsszefuumlggeacutesben CUENA BOY Rerum natura 251 A dologpusztulaacutes eacutes valamely koumltelezettseacuteg tovaacutebbi sorsa aacutell a koumlzeacuteppontban a koumlvetkező szoumlvegekben is Afric D 3 5 48 (8 quaest) Paul D 15 3 19 (4 quaest) Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) Az utolsoacutekeacutent emliacutetett forraacuteshelyen ismeacutet megjelenik az exstare eacutes az in rerum natura desinere kifejezeacutesek egymaacutessal valoacute paacuterba aacutelliacutetaacutesa 308 Ezzel egyezően ld meacuteg CUENA BOY Rerum natura 250 eacutes 53 sz jegyzet tovaacutebbi irodalommal 309 A szoumlvegben szereplő in rerum natura esse kifejezeacutes keacuterdeacuteseacutehez elsősorban Iavolenus kapcsaacuten ld pl M ISERA Javoleni 463 aki megemliacuteti hogy a kifejezeacutes mester eacutes taniacutetvaacuteny koumlzoumltt hagyomaacutenyozoacutedhatott

94

tudhatoacute be az oumlsszeg csoumlkkeneacutese ekkeacutent az eme teacutenyből eredő veszteseacuteget is ő koumlteles

viselni Keacutetseacutegtelenuumll van igazsaacutega Horak aacutelliacutetaacutesaacutenak amikor egy maacutesik leacutenyegeacutet

tekintve hasonloacute iraacutenyba mutatoacute Iavolenus-hely310 kapcsaacuten entimematikus eacuterveleacutesre

hivatkozik amelynek kereteacuteben a hiaacutenyzoacute premissza teljesseacuteggel nyilvaacutenvaloacute311 A

Iavolenustoacutel szaacutermazoacute peacuteldaacuteban a hiaacutenyzoacute premissza a Digesta egy maacutesik

szoumlveghelyeacuteből vezethető le amely szerint a lehetetlenre iraacutenyuloacute szolgaacuteltataacutes nem

keacutepezheti koumltelem taacutergyaacutet312 Horak azonban nem viszi veacutegig eacuterveleacuteseacutet eacutes nem igyekszik

megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy mieacutert tekinthető nyilvaacutenvaloacutenak Celsustoacutel szaacutermazoacute

aacutelliacutetaacutes A termeacuteszetnek van egy az embertől fuumlggetlen rendje amely egyetemesen eacutes

szuumlkseacutegkeacuteppen eacuterveacutenyre jut eacutes amelynek felismereacuteseacutere az ember keacutepes313 A

termeacuteszetnek ezen szuumlkseacutegszerű eacutes univerzaacutelis rendjeacuteből ered hogy leacutetezik lehetseacuteges eacutes

lehetetlen ezt a teacutenyt az ember ndash miutaacuten felismerte ndash neacutemely esetben jogi norma

tartalmaacutevaacute teszi Ekkor a naturaacuteboacutel adoacutedoacute rend egyszersmind a ius hataacuterakeacutent szolgaacutel ndash

nem korlaacutetozva hanem eacuteppen kiteljesiacutetve azt314 A rerum naturaacutera utalaacutes az egyes

esetekben a lehetseacuteges eacutes lehetetlen koumlzoumltti a naturaacuteboacutel eredő hataacutervonal meghuacutezaacutesaacutenak

lekeacutepeződeacutese amelynek folyomaacutenyakeacutent bizonyos probleacutemaacutekra csak szuumlkseacutegszerűen eacutes

elkeruumllhetetlenuumll csak egyetlen vaacutelasz adhatoacute315

2 2 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese

Abban a szoumlvegcsoportban ahol az in rerum natura esse fordulat az objektiacutev valoacutesaacuteg

kifejezeacuteseacutere szolgaacutel eacuteppen az objektiacutev valoacutesaacuteg az amely bizonyos szabaacutelyok

alkalmazhatoacutesaacutegaacutet megteremti Ekkeacutent a valoacutesaacuteg olyan előzetesen maacuter adott kereteacutet

keacutepezi a majdan meghozandoacute doumlnteacuteseknek amely magaacutet a doumlnteacutesi szabadsaacutegot tartja

kordaacuteban Nem a szabadsaacuteg korlaacutetozaacutesaacuteroacutel van szoacute hiszen ez a keret teremti meg annak

lehetőseacutegeacutet hogy egyfelől ne esetleges doumlnteacutesek szuumllessenek maacutesfelől pedig hogy az

310 Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) Lucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres dato Ofilius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi triticum in rerum natura non esset quod verum puto 311 HORAK Rationes decidendi 277 312 Cels D 50 17 185 (8 dig) Inpossibilium nulla obligatio est Ehhez ld CUENA BOY Rerum natura 227-229 313 Vouml BRETONE Fondamenti 115 314 Korlaacutetozaacutest eacuteppen az jelentene ha a natura ilyen funkcioacuteja vagy jellege hiaacutenyozna hiszen ilyen esetben abszurd tartalmuacute teacutetelek is a ius elemeiveacute vaacutelhatnaacutenak amely abszurd tartalmuacute teacutetelek eacuteppen a ius ceacutelja szerinti realizaacuteloacutedaacutesaacutet gaacutetolnaacutek 315 Vouml MAYER-MALY Ius 11

95

iacutegy meghozott doumlnteacutesek ne rugaszkodjanak el a mindennapi eacutelettől Azeacutert lesz ez egy

szilaacuterd kerete a doumlnteacuteshozatalnak mert az objektiacutev valoacutesaacuteg fuumlggetlen attoacutel hogy az egyes

ember tud-e roacutela valamint attoacutel is hogy erről mi a veacutelemeacutenye ekkeacutent figyelmen kiacutevuumll

hagyaacutesa fogalmilag kizaacutert Egy elhalt pater familias utaacuten marad egy fiuacute eacutes egy vaacuterandoacutes

feleseacuteg Ebben az esetben a filius nem perelheti a pater familias adoacutesaitoacutel a kintlevőseacutegek

feleacutet akkor sem ha keacutesőbb egyetlen fiuacute szuumlletik mivel szuumllethetett volna toumlbb is joacutellehet

a rerum naturaacuteboacutel eredően annyi biztos volt hogy egy gyerek szuumlletni fog Ezzel

szemben Sabinus eacutes Cassius veacutelemeacutenye az hogy a fiuacute a kintlevőseacutegek negyedeacutet

perelheti mivel akaacuter az is meglehet hogy haacuterom gyerek szuumlletik majd Nem alap neacutelkuumlli

az a meglaacutetaacutes hogy mind Paulus mind pedig Sabinus eacutes Cassius egyaraacutent a sajaacutet konkreacutet

tapasztalataikra alapiacutetottaacutek veacutelemeacutenyuumlket eacuteppuacutegy mint Iulianus egy maacutesik esetben Az ő

elkeacutepzeleacutese szerint a szuumlleteacutesig csak akkora haacutenyadot lehet koumlvetelni a kintleacutevőseacutegekből

amekkora haacutenyadra feltehetően oumlroumlkoumls lesz a fiuacute vagy az egeacutesz tatozaacutes negyedeacutet

kiacuteseacuterelheti meg behajtani mert a tapasztalat szerint haacuterom gyerek szuumllethet egyszerre

vagy a hatodaacutet mert oumlt szuumllethet Ez utoacutebbi kapcsaacuten Iulianus utal Arisztoteleacuteszre aki

beszaacutemol egy esetről amikor egy alexandriai nőnek egyszerre oumlt gyereke szuumlletett eacutes a

jogaacutesz ndash mint iacuterja ndash ennek az esetnek a valoacutesaacutegtartalmaacuteroacutel szemeacutelyesen győződoumltt meg

Egyiptomban 316 Mindebből laacutethatoacute hogy megoldhatatlan probleacutemaacutet jelent az egyes

joumlvőbeli esemeacutenyek előre laacutetaacutesa amivel a roacutemai jogaacuteszok is tisztaacuteban voltak317 Ezekben

az esetekben azonban sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy amikor a jogaacutesz veacutelemeacutenyt

mond akkor a jogaacuteszi veacutelemeacutenyeacutet valamilyen a kuumllvilaacutegboacutel szaacutermazoacute tapasztalati

megfigyeleacutessel taacutemasztja alaacute Ekkeacutent nem fogadhatoacute el maradeacutektalanul Bretone azon

meglaacutetaacutesa hogy amint bizonyos esemeacutenyek mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes nem

jelezhetők előre ugyaniacutegy lehetetlen teljes bizonyossaacuteggal előzetesen megaacutellapiacutetani

hogy egy gyerek fog-e szuumlletni vagy egyneacutel toumlbb318 Igaz az hogy a termeacuteszetre amely

egyeacutebkeacutent oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet hoz leacutetre jellemző valamifeacutele kiszaacutemiacutethatatlansaacuteg

316 Paul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) eacutes Iul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) Vouml WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 24 BRETONE Fondamenti 119 317 A fentiekhez hasonloacute esetet mutat be Ulpianus (Ulp D 38 16 3 9-10 [14 ad Sab]) ha egy gyerek az apa halaacutelakor meacuteg nem szuumlletett meg akkor a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szerint az agnaacutet rokonoknak meg kell vaacuterniuk a szuumlleteacutes idejeacutet mi toumlbb a vele azonos fokon aacutelloacute rokonok osztoznak vele az oumlroumlkseacutegben A konkreacutet esetben felmeruumllt keacuterdeacutes az volt hogy hogyan kell szaacutemiacutetani az oumlroumlkseacuteg egy főre eső haacutenyadaacutet A probleacutema ndash a fentiekhez hasonloacutean ndash abboacutel adoacutedik hogy egyetlen szuumlleacutesből akaacuter toumlbb gyermek is szuumllethet Ulpianus akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ha egy nő biztosan aacutelliacutetotta hogy vaacuterandoacutes joacutellehet nem volt az akkor a maacuter megszuumlletett gyermek lesz az egeacutesz hagyateacutek oumlroumlkoumlse hiszen tudta neacutelkuumll is oumlroumlkoumlsseacute vaacutelik Ebből pedig az koumlvetkezik hogy ha időkoumlzben a maacuter megszuumlletett gyerek meghalna a teljes hagyateacutek az ő oumlroumlkoumlseacutere vagy oumlroumlkoumlseire szaacutell aacutet Leacutetezik ugyanakkor leacutenyegileg ellenteacutetes aacutellaacutesfoglalaacutes is az osztaacutelyra bocsaacutetaacutessal kapcsolatban (Paul D 37 6 2 pr [41 ad ed]) vouml BRETONE Fondamenti 119-120 318 BRETONE Fondamenti 119

96

is319 Aacutem ebben az esetben nem az a helyzet hogy a termeacuteszet ndash az immanens rend

mellett ndash kiszaacutemiacutethatatlan sokkal inkaacutebb arroacutel hogy az emberi megismereacutes veacuteges illetve

toumlkeacuteletlen a megismereacutes amelyhez eacuteppen az ember oumlsztoumlnoumls eacutertelmeacuten keresztuumll vezet az

uacutet320 Ehhez keacutepest tehaacutet Bretone azon elgondolaacutesa hogy termeacuteszet egy immanens tervet

hordoz magaacuteban amelyet folyamatosan eacuterveacutenyre juttatva tesz nyilvaacutenvaloacutevaacute eacutes csak

rajtunk aacutell hogy a konkreacutet esetben figyelmen kiacutevuumll hagyjuk-e valamely maacutes megiacuteteacuteleacutesre

vagy felteveacutesre hagyatkozva egyaacuteltalaacuten nem fogadhatoacute el321 Hiszen sajaacutet maga is

elismeri hogy az egyetemes termeacuteszetben van egy soha aacutet nem haacuteghatoacute toumlrveacuteny (recta

ratio) vagyis a termeacuteszet szerinti eacutelet egyszersmind az ereacutenyes eacuteletet is jelenti322 akkor a

minduntalan eacuterveacutenyre juttatott eacutes nyilvaacutenvaloacutevaacute tett tervet amely a recta ratioacuten alapul

vagy felismerjuumlk vagy sem Ennyiben aacutell egyszersmind a termeacuteszet kiszaacutemiacutethatatlansaacutega

is Maacutes formaacuteban hasznaacutelja Ulpianus a rerum natura fogalmaacutet az objektiacutev valoacutesaacuteg

lekeacutepezeacuteseacutere

Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed)

Ergo si non stetit per actorem tenet actio etiamsi per rerum naturam stetit sed

magis dicendum est subveniri reo debere

A praetori edictum rendelkezeacutese szerint keresetet ad a praetor amennyiben nyilvaacutenvaloacute

az hogy aki peacutenzfizeteacutesre szoacuteloacute koumltelezettseacuteget vaacutellalt e koumltelezettseacuteget nem teljesiacutetette

eacutes a felperesnek sem roacutehatoacute fel a vaacutellalt koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutenek elmaradaacutesa323 Ehhez

kapcsoloacutedik Ulpianus megjegyzeacutese amely szerint ha nem a felperesen muacutelott a teljesiacuteteacutes

sikere a praetor megadja neki a keresetet meacuteg abban az esetben is ha a teljesiacuteteacutes

lemaradaacutesa a rerum naturaacutenak tudhatoacute be vagyis abban az esetben is perelhet a felperes

ha a maacutesik felet a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek abban hogy teljesiacutetsen Ehelyuumltt tehaacutet a

rerum natura olyan objektiacutev koumlruumllmeacutenyeket jeloumll amelyekre az adoacutesnak nincs raacutehataacutesa

Ulpianus azonban hozzaacuteteszi mindehhez hogy veacutelemeacutenye szerint kimenteacutesi lehetőseacuteget

319 BRETONE Fondamenti 115-116 320 Ehhez ld WALDSTEIN Teoria generale 33-41 321 Vouml BRETONE Fondamenti 120 bdquoLa natura [hellip] reca un progetto dentro di seacute e lo rende chiaro attuandolo Siamo noi a ignorarlo nel caso concreto e perciograve ricorriamo a qualque calcolo o ipotesirdquo 322 BRETONE Fondamenti 117 323 Vouml Ulp D 13 5 16 2 (27 ad ed) A szoumlvegrekonstrukcioacute vonatkozaacutesaacuteban ld LENEL EP 247-252 Lenel uacutegy veacuteli hogy a neque solvere neque fecisse fordulat egy az edictum maacutesolaacutesa soraacuten keletkezett hiba eredmeacutenye Reacuteszletesen LENEL EP 250

97

kell biztosiacutetani az adoacutes szaacutemaacutera324 A jogaacuteszi veacutelemeacuteny alapja nagy valoacutesziacutenűseacuteggel

eacuteppen az a felismereacutes lehetett hogy nem az adoacutes gondossaacutegaacutenak hiaacutenya vagy esetleg

szaacutendeacutekos magatartaacutesa ideacutezte elő a teljesiacuteteacutes elmaradaacutesaacutet sokkal inkaacutebb egy embertől

fuumlggetlen kuumllső koumlruumllmeacuteny amely kuumllső voltaacutetoacutel fuumlggetlenuumll alkalmas a felek koumlzoumltti

jogviszony moacutedosiacutetaacutesaacutera hiszen a hitelező koumlveteleacutesi joga a teljesiacuteteacutes ilyen kuumllső

koumlruumllmeacuteny miatti elmaradaacutesaacuteboacutel eredően fordul igeacutenybe (tenet actio)325

Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed)

Interdum pura stipulatio ex re ipsa dilationem capit veluti si id quod in utero sit

aut fructus futuros aut domum aedificari stipulatus sit tunc enim incipit actio

cum ea per rerum naturam praestari potest sic qui carthagini dari stipulatur

cum romae sit tacite tempus complecti videtur quo perveniri carthaginem potest

item si operas a liberto quis stipulatus sit non ante dies earum cedit quam

indictae fuerint nec sint praestitae

A Paulus aacuteltal bemutatott peacutelda szerint előfordulhatnak olyan esetek amikor maga a

stipulatio illetőleg annak teljesiacuteteacutese keacutesedelmet szenved326 Ilyen lehet amikor valaki

meacutehmagzatra tekintettel vagy joumlvőbeni gyuumlmoumllcsre vagy megeacutepiacutetendő eacutepuumlletre stipulaacutel

Ilyen esetekben a koumlvetelhetőseacuteg akkor keletkezik amikor rerum natura szerint moacuted

nyiacutelik a teljesiacuteteacutesre327 Ennek a veacutelemeacutenynek a koumlreacuteben joacutel laacutethatoacute hogy az in rerum

natura esse kifejezeacutes nem csupaacuten valaminek a leacutetezeacuteseacutet jeloumlli nem arroacutel van szoacute hogy az

emliacutetett stipulatioacutek leacutetrejoumlttek-e vagy sem hanem arroacutel hogy a stipulatioacuteba foglalt

normatiacutev koumltelezettseacutegvaacutellalaacuteshoz keacutepest mikor vaacutelik lehetőveacute ennek materiaacutelis

teljesiacutethetőseacutege328 Ez a materiaacutelis teljesiacutethetőseacuteg viszont attoacutel fuumlgg hogy a kuumllvilaacutegban

324 Ulrike Babusiaux a hivatkozott Ulpinus-helyet az aequitas naturalis illetőleg a fides keacuterdeacuteseacutevel kapcsolja oumlssze Vouml BABUSIAUX Aequitas naturalis 633-634 Elgondolaacutesa figyelemre meacuteltoacute mivel Ulpianus hangsuacutelyozza hogy a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek az alperest a teljesiacuteteacutesben ekkeacutent ndash veacutelemeacutenye szerint ndash kimenteacutesi lehetőseacuteget kell biztosiacutetani az alperes szaacutemaacutera Markaacutensan jelenik meg tehaacutet eme veacutelemeacutenyben az egyensuacutely fenntartaacutesaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutes meacutegpedig ndash mint azt Foumlldi Andraacutes a joacutehiszeműseacuteg eacutes tisztesseacuteg elveacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban kimutatja ndash a felek helyzeteacutenek egyensuacutelyba hozaacutesa reacuteveacuten A biacuteroacutei doumlnteacutesnek ugyanis ebben a konkreacutet esetben figyelembe kell vennie az eset egyedi koumlruumllmeacutenyeit is a toumlrveacutenyi szabaacutely tuacutelzottan aacuteltalaacutenos jellegeacutet ellensuacutelyozandoacute Reacuteszletesen ld FOumlLDI

Joacutehiszeműseacuteg 19 eacutes 21 irodalommal 325 Ezzel egyezően ld LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 280 eacutes 314 326 Vouml CUENA BOY Rerum natura 253 327 Ezzel egyezően ld CUENA BOY Rerum natura 238 bdquo[hellip] esa misma idea de la realidad hace que una prestacioacuten no pueda ser exigida antes de que su complimiento sea posible conforme a la rerum naturardquo 328 Hasonloacute eacutertelemben fogja fel Mayer-Maly is a rerum natura jelenteacuteseacutet egy a hetvenes eacutevek elejeacuten megjelent tanulmaacutenyaacuteban amikor egyenlőseacutegjelet tesz a natura rerum eacutes a necessitas (rerum) kifejezeacutesei koumlzeacute amelyek koumlzuumll az utoacutebbi is forraacutesszerű kifejezeacutes (vouml pl Paul D 4 6 16 [12 ad ed] Paul D 23 4 8

98

milyen konkreacutet helyzettel aacutellunk szemben Ha tehaacutet valaki azt vaacutellalja hogy Karthagoacuteban

lesz koumlteles fizetni joacutellehet ő Roacutemaacuteban van akkor okszerű hogy az ekkeacutent vaacutellalt

koumltelezettseacuteg akkor teljesiacutethető ha a koumltelezettseacuteget vaacutellaloacute szemeacutely valamilyen moacutedon

eljut Karthagoacuteba Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a per rerum naturam praestari potest fordulat a

konkreacutet helyzet objektiacutev valoacutesaacutegaacutet jeleniacuteti meg aki nincs Karthagoacuteban annak el kell

utaznia oda annak eacuterdekeacuteben hogy a vaacutellalt koumltelezettseacutege normatiacutev szempontboacutel

egyaacuteltalaacuten keacuterdezhetőveacute vaacuteljeacutek Leacutenyegileg ugyanebbe a koumlrbe tartozik a lehetetlenre

koumltelező biacuteroacutei iacuteteacutelet a lehetetlenre vonatkozoacute koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes valamint egy

időtűzeacuteshez koumltoumltt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese is329 A hivatkozott esetekben az

objektiacutev valoacutesaacuteg meghataacuterozottsaacutega vagy materiaacutelis alapuacute (lehetetlen szolgaacuteltataacutes) vagy

normatiacutev koumltődeacutesű (biacuteroacutei iacuteteacutelet koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes időtűzeacutessel)330 Oumlsszesseacutegeacuteben

elfogadhatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes hogy minden ilyen esetben szuumlkseacuteges felismerni azt ami

termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen331 Nem mindegy azonban hogy az alapul szolgaacuteloacute

objektiacutev valoacutesaacuteg ndash amelyhez meacuterten aacutelliacutethatoacute valamiről hogy lehetseacuteges vagy lehetetlen

ndash az embert koumlruumllvevő vilaacuteg valoacutesaacutega vagyis bdquoa halak uacutesznak a madarak repuumllnekrdquo

igazsaacutega vagy a normatiacutev rend azaz az bdquouti lingua nuncupassitrdquo valoacutesaacutega Az utoacutebbi

esetben ugyanis nem arroacutel van szoacute hogy a minket koumlruumllvevő vilaacuteg rendjeacuten lehetetlen a

vaacutellalt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese hiszen az ilyen koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok ndash persze

a felek konszenzusaacuten nyugodva ndash moacutedosiacutethatoacutek ennek hiaacutenyaacuteban a normatiacutev rendet seacuterti

minden olyan koumlveteleacutes amely hataacuteridő előtt fogalmazoacutedik meg332

[7 ad Sab] Paul D 40 7 20 5 [16 ad Plaut]) Ld MAYER-MALY Natur der Sache 122 Nem minden alap neacutelkuumlli azonban ezeken a helyeken a necessitasra utalaacutes A rerum natura kifejezeacutest tartalmazoacute szoumlveghelyek toumlbb mint egyoumltoumlde Paulustoacutel szaacutermazik (ld taacuteblaacutezat fentebb) ekkeacutent feltehető hogy a hivatkozott esetekben is ezt a kifejezeacutest hasznaacutelta volna ha ennek teacutenyelgesen lett volna alapja vagyis minden bizonnyal toumlbbről van szoacute egyszerű stilaacuteris keacuterdeacutesneacutel 329 Vouml Paul D 49 8 3 pr ndash 1 (16 resp) Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Cels D 50 17 186 (12 dig) Mindez azzal egyuumltt igaz hogy az Ulpianus-hely egyfelől a konkreacutet dolog leacutetezeacuteseacutenek hiaacutenyaacuteroacutel szoacutel eacutes csak ennek figyelembe veacuteteleacutevel egyuumltt eacutertelmezhető a teljes szoumlveg akkeacutent mint amely az objektiacutev valoacutesaacutegot tuumlkroumlzi 330 Noumlrr is uacutegy veacuteli hogy az előbbi esetben a natura kifejezeacutes hasznaacutelata materiaacutelis vagy inkaacutebb kollokviaacutelis jellegű azt hangsuacutelyozza azonban hogy Paulus ehelyuumltt csupaacuten egy kiveacutetelt akar igazolni jogaacuteszi eacutervekkel alaacutetaacutemasztani meacutegpedig annak a szabaacutelynak a kiveacuteteleacutet hogy a stipulatio előfelteacutetelezi az iacutegeacutert dolog leacuteteacutet Csakhogy itt eacuteppen nem kiveacutetelről van szoacute hanem ennek a szabaacutelynak a megerősiacuteteacuteseacuteről ahogy a stipulatio termeacuteszeteacuteből jellegeacuteből adoacutedik hogy az iacutegeacutert dolognak leacuteteznie kell az iacutegeacuteret megteacuteteleacutenek pillanataacuteban uacutegy az egyes dolgok hasznainak jellegeacuteből adoacutedik hogy nem mindig a dologgal egyuumltt leacuteteznek van olyan időszak amikor meacuteg csak vaacuterhatoacute ezek leacutete Vouml NOumlRR Vera filosofia 554 331 Vouml BRETONE Fondamenti 267 332 Laacutetni kell ugyanakkor hogy a normatiacutev rend megseacuterteacutese okaacuten lehetetlen vaacutellalaacutes peacuteldaacutejaacuteban nem maacutesodrendű csak maacutes jellegű lehetetlenseacutegről van szoacute Ekkeacutent tehaacutet Bretone alapvetően sarkos meglaacutetaacutesa elfogadhatoacute joacutellehet a konkreacutet helyzetek enneacutel aacuternyaltabbak is lehetnek

99

2 3 Rerum natura mint specifikus jellemző

Az utolsoacute szoumlvegcsoportban a rerum natura (illetve a natura rei) az egyes dolgok

kuumlloumlnleges jellemzőjeacutet speciaacutelis termeacuteszeteacutet iacuterja le Ennek a csoportnak koumlzoumls jellemzője

ndash figyelembe veacuteve a jelen iacuteraacutes elejeacuten szereplő oumlsszesiacutető taacuteblaacutezatot is ndash az hogy egyetlen

olyan szoumlveget sem lehet itt elemezni amely tisztaacuten() ebbe a csoportba tartozhatna A

csoporttal kapcsolatos ilyeteacuten probleacutemaacutet a kategorizaacutelaacutes soraacuten maga Waldstein is

eacuterezhette hiszen toumlbbszoumlr hivatkozott munkaacutejaacuteban az ezzel a teacutemaacuteval foglalkozoacute reacutesz

ciacutemeacuteben ugyan a rerum natura fordulatra utal a hivatkozott eacutes elemzett forraacutesokban

azonban maacuter nem aacuteltalaacutenosan szerepel ez a kategoacuteria hanem bdquoaproacutepeacutenzre vaacuteltvardquo vagyis

a kifejezeacutes rsquoresrsquo tagjaacutet a hivatkozott esetek konkretizaacuteljaacutek Ennek legjobb peacuteldaacuteja az

egyik ideacutezett Paulus-szoumlveg princiacutepiuma amely szerint haacuterom indoka lehet annak hogy

egy alacsonyabban fekvő telek alaacuterendelt egy magasabban fekvő teleknek333 Ezek pedig

a toumlrveacuteny az ingatlan termeacuteszete valamint nagy muacutelttal rendelkező eacuteppen ezeacutert toumlrveacuteny

erejeacutevel biacuteroacute szokaacutes vagy gyakorlat Waldstein szerint eacuterdekes a natura loci fordulat

mikeacutenti elhelyezeacutese ami arra enged koumlvetkeztetni hogy az ingatlan termeacuteszetes fekveacutese

toumlrveacuteny illetve az időmuacutelaacutessal megalapozott jogaacutellapot hiaacutenyaacuteban veendő figyelembe

Ekkor is azonban csak akkeacutent hogy mi az a meacuterteacutek amelyet az alacsonyabban fekvő

telek a magasabban fekvő telekről lefolyoacute viacutezből bdquokezelnirdquo tud aneacutelkuumll hogy emberi

beavatkozaacutesra lenne szuumlkseacuteg vagyis annak mutatoacuteja hogy hol huacutezoacutedik a termeacuteszetes

viacutezaacutetfolyaacutes hataacutera amelynek elviseleacuteseacutere az alacsonyabban fekvő ingatlan tulajdonosa

koumlteles334

Eltekintve azonban ezektől a szoumlvegektől az emliacutetett taacuteblaacutezat is joacutel peacuteldaacutezza hogy a

harmadik kategoacuteriaacutenak legfeljebb csak a vitathatoacute besorolaacutesuacute helyek eseteacuteben lehet

jelentőseacutege akkeacutent hogy maacutes csoportokba sorolaacutessal versengő minősiacuteteacutest is lehetőveacute

tesz Egyszersmind az is laacutethatoacute hogy a rerum natura ilyeteacuten eacutertelmezeacutese maacuter tuacutelmutat a

nyelvi-formai alapon aacutelloacute elemzeacutes hataacuterain ez azonban magaacutet a csoportosiacutetaacutest nem teszi

megalapozatlannaacute

333 Paul D 39 3 2 pr (49 ad ed) In summa tria sunt per quae inferior locus superiori servit lex natura loci vetustas quae semper pro lege habetur minuendarum scilicet litium causa 334 Reacuteszletesen ld WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 37 eacutes 39 Ellenteacutetes neacutezetet keacutepvisel HORAK Rationes decidendi 280

100

2 4 A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek

Az ebben a koumlrben emliacuteteacutesre keruumllő szoumlvegekben koumlzoumls hogy baacuter a rerum natura ezeken

a helyeken hataacuterozottan fejezi ki valaminek a leacutetezeacuteseacutet vagy a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet esetleg az

objektiacutev valoacutesaacutegra is laacutethatoacutean utal meacutegis tulajdoniacutethatoacute az egyes szoumlvegeknek olyan

maacutesodlagos ndash nem belemagyaraacutezott ndash eacutertelem is amely alapjaacuten elgondolkodtatoacute lehet

hogy ezek a szoumlvegek a jelzetteken tuacutel egy maacutesik szoumlvegkategoacuteriaacuteba is soroltassanak Ezt

szaacutemiacutetaacutesba veacuteve a felteacutetelezett konkurencia az alaacutebbi oumlsszeaacutelliacutetaacutesban fordulhat elő az

első eacutes a maacutesodik csoport (leacutetezeacutes ndash objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese) az első eacutes a harmadik

csoport (leacutetezeacutes ndash speciaacutelis jellemző) valamint a maacutesodik eacutes harmadik csoport (objektiacutev

valoacutesaacuteg kifejezeacutese ndash speciaacutelis jellemző) koumlzoumltti besorolaacutes lehet keacuterdeacuteses

2 4 1 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek koumlzoumltt ebben a csoportban első helyen

szerepeltethető Iavolenus egy veacutelemeacutenye

Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab)

rsquoLucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres

datorsquo Ofilius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi

triticum in rerum natura non esset quod verum puto

Az esetben szereplő hagyomaacutenyrendeleacutes eacutertelmeacuteben az oumlroumlkhagyoacute oumlroumlkoumlse koumlteles

Lucius Titius reacuteszeacutere 100 modius gabonaacutet adni amelynek mindegyike tehaacutet minden

egyes modius egyenkeacutent 100 pondust nyom A jogaacutesz Ofilius eacutes a vele azonos

aacutellaacutespontot keacutepviselő Labeo neacutezeteacutere hivatkozik akik szerint ilyen legatum nem

keacutepzelhető el mivel ilyesfajta gabona nem leacutetezik ndash ekkeacutent a hagyomaacutenyrendeleacutes

eacuterveacutenytelen335 Egy veacuteka gabonaacuteba ugyanis 100 pondus nem feacuter bele ndash ez a konkreacutet

esettől fuumlggetlenuumll igaz az objektiacutev valoacutesaacuteg az hogy ezek a meacuterteacutekek a

hagyomaacutenyrendeleacutesben iacuterottakkal egyezően nem feleltethetők meg egymaacutesnak336 Vagyis

335 GROSSO Raciones decidendi 120 336 Ld CUENA BOY Rerum natura 249 kuumlloumlnoumlsen pedig az alaacutebbit bdquoEs eacuteste un dato del mundo corporal de la realidad fiacutesica que representa un liacutemite insuperable para la libertad de disposicioacuten del testador [hellip]rdquo A

101

ehelyuumltt a rerum natura korreaacutel az aacuteltalaacutenos nyelvhasznaacutelattal abboacutel kiindulva jeleniacuteti

meg a teacutenylegesseacuteget keacutepezi le a valoacutesaacutegot337 Ekkeacutent a rerum natura non esset nem

csupaacuten azt jelenti hogy nem leacutetezik hanem egyszersmind azt is hogy a kikoumlteacutes abszurd

eacutes nemleacutete eacuteppen az abszurditaacutesboacutel koumlvetkezik Ehhez a keacuterdeacuteshez hasonloacute Ulpianus egy

aacuteltalaacutenosabb megfogalmazaacutesuacute kijelenteacutese amely szerint mindaz aminek vagy lehetetlen

a szolgaacuteltataacutesa vagy amely nem leacutetezik az a szerződeacutesben nem iacuterottnak tekintendő338 A

szoumlveg kategorizaacutelaacutesa taacutevolroacutel sem egyszerű egyfelől igaz hogy utal a szoumlveg a

teacutenyleges leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera (ea [hellip] quae in rerum natura non sunt) ebből a szempontboacutel

tehaacutet a waldsteini elhelyezeacutes eacuterthető Azonban a szoumlveg maacutesik fordulata (quae dari

impossibilia sunt) az aacutetadaacutes lehetetlenseacutegeacutere mutat amelynek veacutegeredmeacutenye ismeacutet az

hogy ea in rerum natura non sunt vagyis a kikoumlteacutes abszurditaacutesa okozza a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet

Vagyis az Ulpianus aacuteltal emliacutetett koumltelezettseacuteg illetőleg a Iavolenusnaacutel megjelenő

suacutelymeacuterteacutekek termeacuteszete jellege alapvető vonatkoztataacutesi pontul szolgaacutelnak a leacutetezeacutes

meghataacuterozaacutesaacutenak koumlreacuteben is339 Az eddig mondottakboacutel koumlvetkezően a Iavolenus-

szoumlveg a kategorizaacutelaacutes soraacuten akaacuter keacutet csoportba is keruumllhetett volna hiszen a leacutetezeacutesre

utalaacutes mellett az objektiacutev valoacutesaacutegot leiacuteroacute tartalma mellett is alappal lehet eacutervelni

2 4 2 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

Az operae keacuterdeacutese kapcsaacuten főkeacutent Ulpianus egy roumlvid megaacutellapiacutetaacutesaacutera szokaacutes hivatkozni

azonban ehhez elengedhetetlenuumll kapcsoloacutedik egy maacutesik ezzel leacutenyegeacuteben egyező

tartalmuacute szoumlveg Paulustoacutel

Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab)

Operae in rerum natura non sunt340

jelen textus eacutes Celsus egy veacutelemeacutenye (Cels D 50 17 185 [8 dig]) koumlzoumltti paacuterhuzamra neacutezve ld HORAK Raciones decidendi 277-278 337 Ehhez ld MANTELLO Natura e diritto 208 338 Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Ea quae dari impossibilia sunt vel quae in rerum natura non sunt pro non adiectis habentur 339 Ezzel egyezően MANTELLO Natura e diritto 209 CUENA BOY Rerum natura 234-235 249 340 Ehhez a roumlvid aacutelliacutetaacuteshoz ld Bessenyő Andraacutes eacutertő megjegyzeacuteseacutet amely szerint operae alatt a roacutemaiak olyan gazdasaacutegilag neacutelkuumlloumlzhetetlen teacutenyezőket eacutertettek amelyek csupaacuten aacutetmenetileg leacuteteznek ennek kapcsaacuten egy Paulus-textusra hivatkozik Vouml Paul D 50 16 5 1 (2 ad ed) rsquoOpere locato conductorsquo his verbis Labeo significari ait id opus quod Graeci ἀποτέλεσμα vocant non ἔργον id est ex opere facto corpus aliquod perfectum Ehhez ld meacuteg LIDDELL ndash SCOTT s vv ἀποτέλεσμα eacutes ἔργον Ekkeacutent a leacutenyeg nem valamilyen fizikai eacutertelemben vett cselekveacutesben tettben aacutell hanem valaminek az alapos teljesiacuteteacuteseacuteben Ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 500 Maacuter ezek a megfontolaacutesok is abba az iraacutenyba

102

Paul D 7 7 1 (2 ad ed)

Opera in actu consistit nec ante in rerum natura est quam si dies venit quo

praestanda est quemadmodum cum stipulamur rsquoquod ex arethusa natum eritrsquo

A szoumlvegek szerint operae alatt valamilyen emberi cselekveacuteseket kell eacuterteni341 azonban

ez nem baacutermifeacutele cselekveacutest teveacutest jelent opera csak akkor lesz egy cselekveacutes ha annak

teljesiacuteteacutesi ideje eljoumltt ezt megelőzően azonban nem leacutetezik mint opera a teljesiacuteteacutesi idő

eljoumltte avatja az egyszerű emberi cselekveacutest szaacutemon keacuterhető koumltelezettseacuteggeacute342 Paulus

hozzaacuteteszi hogy ez hasonloacute azokhoz az esetekhez amikor valaki res futuraacutera neacutezve

stipulaacutel343 Ekkeacutent a teljesiacuteteacutesi idő eljoumltteacutevel vaacutelik az egyszerű cselekveacutes jogi

szempontboacutel leacutetezőveacute (in rerum natura est) tehaacutet koumlvetelhetőveacute is ez avatja tehaacutet a

cselekveacutest meghataacuterozott jellegűveacute amely kuumlloumlnleges jogi szempontboacutel is relevaacutens

jellemzőkkel biacuter344 Ekkeacutent az emberi cselekveacutes speciaacutelis minőseacutegeacutet iacuterja le itt az in rerum

natura esse kifejezeacutes ebből adoacutedoacutean mindkeacutet szoumlveg ndash baacuter keacutetseacutegtelen hogy első

tekintetre az első csoportba tartozoacutenak tekinthetők ndash nem minden alap neacutelkuumll veti fel

mutatnak hogy operae vonatkozaacutesaacuteban a rerum natura kifejezeacutes nem pusztaacuten a leacutetezeacutesre utal hanem egy bizonyos időhoumlz vagy konkreacutet feladathoz koumltődő teljesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteget jeleniacutet meg Ehhez keacutepest kuumlloumln emiacutelteacutest eacuterdemel Pescani neacutezete amelyet Visky Kaacuteroly is ismertet Pescani monograacutefiaacutejaacuteroacutel iacuterott recenzioacutejaacuteban Ezek szerint nem az opera hanem ennek eredmeacutenye az opus az ami a kuumllvilaacutegban leacutetezik Ehhez ld VISKY Opere 225 Keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az operaacutet aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint ami non in rerum natura est Ehhez ld Sen Ep ad Luc 6 58 15 bdquoPrimum genus Stoicis quibusdam videtur quid quare videatur subiciam rsquoIn rerum inquiunt natura quaedam sunt quaedam non sunt et haec autem quae non sunt rerum natura complectitur [hellip] rdquo Megjegyzendő hogy az operae in rerum natura non sunt kijelenteacutes eacutertelmezeacutese igen vitatott vouml CUENA BOY Rerum natura 254 Ehhez ld pl ALBANESE Persone 78237 aki az in rerum natura non sunt fordulatot az indictioacuteval hozza kapcsolatba Hasonloacutean ld WACKE Arbeitsverhaumlltnisse 151 aki szerint ezen a helyen Ulpianus arra utal hogy az opera mint teveacutekenyseacuteg nem minden esetben jaacuter egyuumltt valamely peacutenzben kifejezhető eredmeacutennyel 341 Operae alatt olyan egy napi tartamuacute munkaveacutegzeacutest kell eacuterteni amelynek ilyen napi jellegeacuteből adoacutedoacutean a koumltelezettseacuteg teljes meacuterteacutekeacutet a napok szaacutemaacuteval kellett megadni meghataacuterozva hogy haacuteny napi operae teljesiacuteteacuteseacutere koumlteles valaki Vouml Paul D 38 1 1 pr (1 de var lect) Pomp D 38 1 3 1 (6 ad Sab) Paul D 40 7 20 5 (16 ad Plaut) WALDSTEIN Operae libertorum 209-211 CUENA BOY Rerum natura 257 eacutes kuumlloumlnoumlsen 65 sz jegyzet 342 Ehhez hasonloacutean ld Cels D 50 17 186 (12 dig) 343 Vouml CUENA BOY Rerum natura 254-255 A res futuraacutera vonatkozoacute stipulatio eacutes az operae libertorum koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre neacutezve ld CUENA BOY Rerum natura 256 344 Ezt aacutelliacutetja Waldstein is az irodalom alapjaacuten azzal magyaraacutezva mindezt hogy operae mint cselekveacutes munka a kuumllvilaacutegban csak ennek eredmeacutenye oldalaacuteroacutel volt megfoghatoacute a munka kuumlloumlnoumlsen pedig a szellemi munka valamely keacutezzel foghatoacute eredmeacutenyre kellett hogy vezessen ahhoz hogy a roacutemaiak kezdeni tudjanak vele valamit Ekkeacutent ndash mint oumlnmagaacuteban nem fizikai leacutetező ndash csak a koumlvetelhetőseacuteg napjaacutetoacutel tekinthető leacutetezőnek Ld reacuteszletesen irodalommal WALDSTEIN Operae libertorum 218 Waldstein leacutenyegeacuteben ezt az aacutellaacutespontot fogalmazta meg tiacutez eacutevvel koraacutebbi munkaacutejaacuteban is azzal hogy ebben a koumlrben raacutemutatott arra is hogy az operae megjeloumlleacutessel illetett cselekveacutesek leacutetezeacutese attoacutel fuumlgg hogy maga a cselekveacutesek az ezekre vonatkozoacute jogi koumltelezettseacuteg tartalmi szempontboacutel egymaacutesnak megfelelnek-e Vouml WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 33 eacutes sk Ezzel ellenteacutetesen Pescani alapjaacuten VISKY Opere 226 BRETONE Fondamenti 271

103

annak lehetőseacutegeacutet hogy a harmadik kategoacuteriaacuteba soroltassanak Hiszen a szoumlvegek ilyen

eacutertelme szerint a cselekveacutes maacuter megvan csak idő előtt nem minősuumll az operae koumlreacutebe

tartozoacutenak345

2 4 3 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

Maacuter koraacutebban az in rerum natura kifejezeacutes rabszolgaacutekhoz koumltődő előfordulaacutesaacutenak

vizsgaacutelata soraacuten szuumlkseacuteges volt ideacutezni egy Gaius-helyet amely szerint a rabszolganő

gyermeke nem minősuumll gyuumlmoumllcsnek Ehhez neacutemikeacutepp hasonloacute eacuterveleacutest koumlvet Iavolenus

veacutelemeacutenye amelyben a keacuterdeacutes az hogy amennyiben valaki bilincsbe ver egy szabad

embert akkeacutent hogy őt birtokolja vajon ezaacuteltal birtokolni fog-e mindent amit a bilincsbe

vert ember a birtokaacuteban tart

Iav D 41 2 23 2 (1 epist)

Item quaero si vinxero liberum hominem ita ut eum possideam an omnia quae

is possidebat ego possideam per illum respondit si vinxeris hominem liberum

eum te possidere non puto quod cum ita se habeat multo minus per illum res

eius a te possidebuntur neque enim rerum natura recipit ut per eum aliquid

possidere possimus quem civiliter in mea potestate non habeo

A jogaacutesz raacutemutat arra hogy szabad embert nem lehet birtokolni ebből adoacutedoacutean az sem

keruumll az őt megbeacuteklyoacutezoacute birtokaacuteba ami a szabad embereacute mivel a rerum natura szerint

olyan szemeacutely aacuteltal aki felett nem aacutell fenn civiliter hatalom semmit sem lehet birtokolni

Mint ismeretes klasszikus jog szerint főszabaacutely szerint akkor beszeacutelhetuumlnk birtokroacutel ha

a birtokos corpore et animo hatalmaacuteban tartja az adott dolgot Előfordulhat ugyanakkor

hogy a hatalomgyakorloacute neveacuteben hatalomalatti birtokol ndash ilyenkor is megvan azonban a

corpus eacutes az animus is olyan formaacuteban azonban hogy a birtoklaacutesra animo dominii

345 Leacutetezik egy harmadik az operae keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlveg is (Paul D 38 1 20 pr [40 ad ed]) amelyben a rerum naturaacutera hivatkozaacutes az operae esedeacutekesseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutehez keacutepest elteacuterő tartalommal jelenik meg Paulus ezen a helyen visszautal Sabinusnak a praetor urbanus edictumaacutehoz iacutert kommentaacuterjaacuteboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacutenyeacutere (vouml Paul D 38 1 18 [40 ad ed]) amely szerint az operae teljesiacuteteacuteseacutere a libertinus a sajaacutetjaacuteboacutel is koumlteles ha azonban sajaacutet leacutetfenntartaacutesi szuumlkseacutegleteit maga nem keacutepes kieleacutegiacuteteni a patronus kell hogy eacutelelmezeacutest nyuacutejtson szaacutemaacutera Vagyis a rerum naturaacutera utalaacutes ehelyuumltt sokkal inkaacutebb az operae fizikai teljesiacutethetőseacutegeacutere utal Vouml WALDSTEIN Operae libertorum 22121

104

ugyanakkor corpore filii vagy servi keruumll sor346 Ezt az esetkoumlrt egyes forraacutesok ndash iacutegy a

vizsgaacutelt Iavolenus-textus is ndash a potestas keacuterdeacuteseacutevel taacutersiacutetjaacutek eacutes kitűnik belőluumlk hogy

ezekben az esetekben a potestas a birtoklaacutesnak előfelteacutetele347 Ennek indoka hogy a

vizsgaacutelt szoumlveg kifejezetten tagadja a hatalomgyakorloacute aacuteltali birtokszerzeacutes lehetőseacutegeacutet

azon az alapon hogy a hatalomalatti szemeacutelyt a hatalomgyakorloacute nem birtokolja348

Oumlsszesseacutegeacuteben ebből a szoumlvegből is egy olyan elgondolaacutes eacuterződik ki amely azt

hangsuacutelyozza hogy nem pusztaacuten a szabad ember feletti birtok nem leacutetezik hanem azeacutert

nem aacutellhat szabad ember egy maacutesik szemeacutely birtokaacuteban mert ez abszurd nem felel meg

az objektiacutev valoacutesaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek Cuena Boy meacuteg enneacutel is toumlbbet aacutelliacutet amikor arra

hiacutevja fel a figyelmet hogy ebben a szoumlvegben a rerum natura egyenesen a lex naturae

vagy a ius naturale szinonimaacutejakeacutent eacuterteacutekelhető349 Ez a felfogaacutes pedig maacuter a koraacutebban

ideacutezett Gaius-szoumlveg zaacuteroacute fordulataacutet ideacutezi Ott Gaius akkeacutent foglalt aacutellaacutest az ember eacutes a

gyuumlmoumllcs elvaacutelasztaacutesaacutenak keacuterdeacuteseacuteben hogy a gyuumlmoumllcs ceacutelja hogy az emberek hasznaacutera

vaacuteljeacutek Vagyis Gaius gondolatban keacutet csoportra bontja az eseteacuteben szereplő relevaacutens

elemeket emberek eacutes gyuumlmoumllcsoumlk eacutes mindkettő ceacutelja eacutes szerepe az objektiacutev valoacutesaacutegot

tuumlkroumlzni szaacutendeacutekozoacute vilaacutegban attoacutel fuumlgg hogy a termeacuteszet milyen attribuacutetumokkal

ruhaacutezta fel ezeket egyenkeacutent ndash iacutegy eacuterthető Cuena Boynaacutel a ius naturaleacutere utalaacutes

Hangsuacutelyozni kell hogy a gondolati elvaacutelasztaacutes megteacutetele nem kuumlloumlnleges jogaacuteszi

bravuacuter sem pedig jogaacuteszi csűrcsavar olyan alapvető gondolati seacutemaacuteroacutel van szoacute amely

az ember gondolkodaacutesaacutenak termeacuteszetes velejaacuteroacuteja350

Hasonloacute a helyzet azon gyermekek oumlroumlkleacutese keacuterdeacuteseacuteben is akiknek apja elvesziacutetette a

polgaacuterjogaacutet

346 Vouml pl Paul D 41 2 1 5 (54 ad ed) Paul D eod 44 1 (23 quaest) 347 Ehhez ld MISERA Besitzerwerb 444 A potestas eacutes a ius kapcsolataacutehoz ld CAIAZZO Furiosus 565 A szoumlveg tartalmaacutera eacutes jelentőseacutegeacutere neacutezve ellenteacutetes aacutellaacutespontot keacutepvisel Gordon aki szerint ez a locus egyaacuteltalaacuten nem a per alios birtokszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik A nagy valoacutesziacutenűseacuteggel egy pupillus aacuteltal Iavolenusnak feltett keacuterdeacutes Gordon szerint az lehetett hogy egy szabad ember bilincsbe vereacutese ezzel birtokba veacutetele azt eredmeacutenyezi-e hogy a bilincsbe verő a szabad embernek a bilincsbe vereacutesig a birtokaacuteba keruumllt vagyontaacutergyak felett birtokot szerez Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint ez a szoumlveg nem a bilincsbe vereacutest koumlvetően szerzett vagyontaacutergyak birtokaacutenak megszerzeacuteseacutere vonatkozik Reacuteszletesen ld GORDON Possession 290 348 Vouml MISERA Besitzerwerb 447-448 Ilyen tartalmuacute tovaacutebbi forraacutesok meacuteg pl Pomp D 41 1 21 pr (11 ad Sab) Mod D 41 1 54 4 (31 ad Quint Muc) Leacutetezik ugyanakkor olyan responsum is amely elismeri a birtoklaacutes lehetőseacutegeacutet vouml Paul D 41 2 1 22 (54 ad ed) Kuumlloumln hangsuacutelyozza hogy Iavolenus a possessio eacutes potestas kifejezeacuteseket szinonimakeacutent hasznaacutelja minkeacutet kifejezeacutes a hatalom hatoacutekoumlreacutenek kifejezeacuteseacutere szolgaacutel amelybe a hatalomalatti beletartozik Vouml MISERA Besitzerwerb 449 349 Ld CUENA BOY Rerum natura 23315rdquo[hellip] rerum natura se considera equivalente a lex naturae [ius naturale] [hellip]rdquo 350 Vouml ismeacutetelten Elmeacutelkedeacutesek 3 11

105

Alf D 48 22 3 (1 epit)

Eum qui civitatem amitteret nihil aliud iuris adimere liberis nisi quod ab ipso

perventurum esset ad eos si intestatus in civitate moreretur hoc est hereditatem

eius et libertos et si quid aliud in hoc genere repperiri potest quae vero non a

patre sed a genere a civitate a rerum natura tribuerentur ea manere eis

incolumia itaque et fratres fratribus fore legitimos heredes et adgnatorum tutelas

et hereditates habituros non enim haec patrem sed maiores eius eis dedisse

Olyan jogot oumlroumlkleacutes aacuteltal egyik gyermek sem szerezhet amely jogosultsaacuteg

aacutethaacuteramlaacutesaacutenak az lett volna a felteacutetele hogy az apa polgaacuterkeacutent haljon meg Minden maacutes

azonban amely az apa polgaacuterjogaacutenak leacuteteacutetől vagy nemleacuteteacutetől fuumlggetlenuumll objektiacuteve

megmarad (nemzetseacutegben meglevő hely lakoacutehely) illetőleg ami a rerum natura okaacuten

haacuteramlik raacutejuk az teljes egeacuteszeacuteben az oumlveacutek marad hiszen mindez az őseiktől haacuteramlott

raacutejuk351 A szoumlveg probleacutemaacutes jellegeacutere Hanard eacutes Mantello is felhiacutevjaacutek a figyelmet352

Hanard eacuteppen a szoumlveg keacuteteacutertelműseacutege miatt uumlgyetlennek tartja a bdquonon a patre [hellip]

tribuerenturrdquo kifejezeacutest a szoumlveg szoacute szerinti eacutertelmezeacutese veacutelemeacutenye szerint arra enged

koumlvetkeztetni hogy a fiuacute nem agnaacutet rokona az apaacutenak ndash ez pedig nyilvaacutenvaloacutean

helytelen353 A rerum natura kapcsaacuten utal arra hogy a toumlrveacutenyes gyermekek apa utaacuteni

toumlrveacutenyes oumlroumlkleacuteshez illetve az agnaacutet rokonok aacuteltali gyaacutemsaacuteghoz valoacute joga a koumlruumllvevő

vilaacuteg megfigyeleacuteseacuteben az ősi szokaacutesokban valamint a polgaacuterok mindennapi spontaacuten

gyakorlataacuteban lelik alapjukat354 Mantello szerint a rerum natura Alfenus aacuteltali

hivatkozaacutesa nem illik bele abba a koumlrbe ahol a rerum natura a rsquodolgok termeacuteszet adta

rendjeacutetrsquo vagy ha uacutegy tetszik a rsquovaloacutesaacuteg immanens eacutes eacutesszerű rendjeacutetrsquo jeloumllte Sokkal

inkaacutebb objektiacutev rendet elrendezettseacuteget jelent ebben a textusban oumlsszhangban a gens eacutes

a civitas kategoacuteriaacuteival355 Ekkeacutent az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacuten tuacutel az rsquoa genere a

351 Ehhez ld WATSON Persons 120-121 Bretone a konkreacutet esetben az etikai-jogi naturalizmus megjeleneacuteseacutet laacutetja az esetben emliacutetett jogosultsaacutegok koumlzoumltt ndash eredetuumlkből adoacutedoacutean ndash hierarchikus viszonyt teacutetelez fel Bemutat olyan esetet is (Mod D 38 10 4 pr [12 pand] amikor a veacuterrokonsaacuteg foka illetőleg maga a veacuterrokonsaacuteg fuumlgg a rerum naturaacutetoacutel vouml BRETONE Fondamenti 120 Ugyaniacutegy BRETONE Ordine della natura 267 352 HANARD Adgnatio 176-177 MANTELLO Natura e diritto 231 353 HANARD Adgnatio 176 354 HANARD Adgnatio 177 355 Vouml MANTELLO Natura e diritto 231 eacutes kuumlloumlnoumlsen 68 sz jegyzet Cuena Boy ezt a szoumlveget is a ius naturaleacuteval hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml CUENA BOY Rerum natura 23315 Eme veacutelemeacutenyekkel neacutemikeacutepp ellenteacutetesen ld MAYER-MALY Natur der Sache 115 aki azt hangsuacutelyozza hogy a natura rei koumlreacuteben emliacutetett res ndash az objektiacutev valoacutesaacuteghoz vagy a ius naturaleacutehoz keacutepest ndash sokkal inkaacutebb taacutersadalmi viszonyok

106

civitate a rerum natura tribuerenturrsquo fordulat arra utalhat hogy az oumlroumlkleacutes aacuteltal

megszerzett jogosultsaacutegok specifikus jellegűek eacuteppen eredetuumlkből adoacutedoacutean keruumllhet sor

ezek koumlreacuteben oumlroumlkleacutesre tehaacutet attoacutel fuumlggetlenuumll hogy az apa a polgaacuterjogaacutet elvesziacutetette

Waldstein egy maacutesik szoumlveg (Paul D 39 3 2 pr [49 ad ed]) kapcsaacuten raacutemutat hogy a

textusban a lex a natura loci valamint a vetustas kifejezeacutesek nem veacuteletlenuumll ebben a

sorrendben szerepelnek356 Ez az eacuteszreveacutetel ehelyuumltt is hivatkozhatoacute a gensre a civitasra

veacutegső soron pedig a rerum naturaacutera hivatkozaacutes mindannak a konkretizaacutelaacutesa amit az ősoumlk

hagytak haacutetra Egyszersmind ezek ndash haacuterom koncentrikus koumlrhoumlz hasonloacutean ndash

fokozatokat is megjeleniacutetenek eacutes koumlzoumls bennuumlk az a teacutenyező hogy nem attoacutel a teacutenytől

fuumlggnek hogy az apa roacutemai polgaacuter volt-e halaacutela pillanataacuteban vagy sem Ekkeacutent a

hagyateacuteknak az ilyen csak az ősoumlkre visszavezethető reacutesze eacuteppen a kizaacuteroacutelag az apaacutetoacutel

szaacutermazoacute hagyateacuteki reacutesztől elteacuterő speciaacutelis jellege miatt szaacutellhat aacutet az oumlroumlkoumlsoumlkre

3 A kimaradoacute szoumlveghelyek

Leacuteteznek meacuteg olyan szoumlvegek amelyek eddig nem keruumlltek emliacuteteacutesre joacutellehet csoportba

osztaacutesukra sor keruumllt Ennek oka pedig az hogy ezek a szoumlvegek ndash az eddigiektől

elteacuterően ndash nem a teacutenyaacutellaacuteshoz koumltődnek hanem annaacutel taacutegabb normatiacutev keretet jelentenek

A legjobb a Digestaacuteban szereplő peacutelda ehelyuumltt Celsus egy sommaacutes megaacutellapiacutetaacutesa

Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

Quae rerum natura prohibentur nulla lege confirmata sunt

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy ami a dolgok termeacuteszeteacuteneacutel fogva tilos arra toumlrveacuteny nem

hatalmazhat fel A principium szerint az olyan esetekben amikor a veacutegrendelet keacutet

egymaacutessal ellenteacutetes rendelkezeacutest is tartalmaz mindkeacutet rendelkezeacutes eacuterveacutenytelennek

tekintendő357 Az ideacutezett mondat ennek a principiumnak a folytataacutesa mintegy

aacuteltal joumln leacutetre A natura rei a helyesnek veacutelt megoldaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek eacutertelmeacutet csak akkor veszi fel amikor a taacutersadalom jogi rendjeacutenek egy olyan fontos elemeacutet előfelteacutetelezzuumlk mint amilyen a patria potestas Ezen a ponton tehaacutet Mayer-Maly szerint a iuris constitutio eacutes a natura rei oumlsszeuumltkoumlzeacutese tapasztalhatoacute 356 WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 39 357 Cels D 50 17 188 pr (17 dig) Ubi pugnantia inter se in testamento iuberentur neutrum ratum est Mayer-Maly korai iacuteraacutesaacuteban ezt a szoumlveghelyet akkeacutent eacutertelmezi mint ami alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a Seinboacutel levezethető valamely Sollen Ld MAYER-MALY Natur der Sache 122 Ennek neacutemikeacutepp ellentmond hogy a Sein eacutes Sollen fogalmait a roacutemai jogaacuteszok nem ismerteacutek

107

megokolaacutesa is egyben A lex ebben a szoumlvegben tehaacutet nem (felteacutetlenuumll) olyan a neacutep

koumlzreműkoumldeacuteseacutevel megalkotott szabaacutelyt takar amely mindenkire eacuterveacutenyes csupaacuten olyat

amely legem facit inter partes ndash aacutem ha konkreacutet kisszaacutemuacute felek koumlzoumltt van moacuted ilyen

rendezeacutesre akkor biacutezvaacutest aacutelliacutethatoacute hogy az sem jelentene teacutevedeacutest ha valaki a lex

publica eseteacutere vetiacuteteneacute ezt a szoumlveget Mayer-Maly raacutemutat hogy ebben az esetben nem

arroacutel van szoacute hogy a ius naturale vagy akaacuter gentium eacutes a pozitiacutev jog koumlzoumltti kolliacutezioacutet

feloldandoacute szuumlletett ez a Celsus-veacutelemeacuteny A hivatkozott forraacuteshellyel kapcsolatban

Vander Waerdt aacutellaacutespontja az hogy amikor a roacutemai jogaacuteszok a natura vagy a ius

naturale kifejezeacuteseket hasznaacuteljaacutek olyan valamire hivatkoznak amely egybevaacuteg

megfelel a dolgok laacutethatoacute sajaacutetossaacutegainak fizikai aacutellapotaacutenak vagy a szokaacutesos emberi

viselkedeacutesnek Ekkeacutent hivatkozaacutesuk haacutettereacuteben nem huacutezoacutedik meg egy kimunkaacutelt

eszmerendszer az emberi termeacuteszetről a keacutet kifejezeacutes a roacutemai jogaacuteszok olvasataacuteban az

egyes esetek teacutenybeli alapjaacutet jeloumlli amelytől a jog mikeacutenti alkalmazaacutesa is fuumlgg358 Mayer-

Maly azt hangsuacutelyozza hogy az emliacutetett forraacuteshelyen a rerum natura kifejezeacutes az

objektiacutev valoacutesaacutegot keacutepezi le azonban akkeacutent hogy az abszurditaacutesra figyelmet iraacutenyiacutetoacute

jellege itt maacuter normatiacutev sziacutenezetet is kap359 Hasonloacutean fogalmaz Cuena Boy is amikor

raacutemutat hogy a rerum natura kifejezeacutessel a jogaacuteszok az objektiacutev valoacutesaacutegra utaltak

meacuteghozzaacute a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje eacutertelmeacuteben Ebből adoacutedoacutean

mindaz ami a rerum natura koumlreacutebe tartozik az baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute

annak minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett360 A Mayer-Maly aacuteltal emliacutetett

normatiacutev sziacutenezet Cuena Boynaacutel akkeacutent jelenik meg hogy az objektiacutev valoacutesaacutegot

megjeleniacutető rerum natura fordulatnak ugyan nincs koumlzvetlen pozitiacutev jogi jellege ennek

elleneacutere a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is kikeruumllhetetlen tartalmi hataacuterokat jeloumll ki361 Ezt a

normatiacutev iacutezt Waldstein is komolyan tekintetbe veszi iacuteraacutesa a faktikus iraacutenyaacuteboacutel 358 VANDER WAERDT Philosophical Influence 4884 Leacutevy megfogalmazaacutesaacutera hivatkozik bdquonot only what followed from physical qualities of men or things but also what within the framework of that system seemed to square with the normal and reasonable order of human interests and for this reason not to be in need of any further evidencerdquo Vouml LEacuteVY Natural Law 7 Vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteboacutel Vander Waerdt ugyanakkor eacuteppen azt igyekszik kimutatni hogy a roacutemai jogaacuteszokat nem befolyaacutesolta a sztoicizmus joacutellehet nem aacutelliacutetja hogy ne lettek volna verzaacutetusak a sztoikus gondolkodaacutesban Vouml VANDER WAERDT Philosophical Influence 4893 Mindez annyiban neacutemikeacutepp eacuterdekes aacutelliacutetaacutes hogy a sztoikus gondolkodaacutesban valoacute jaacutertassaacutegboacutel eredően az egyes jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet befolyaacutesolhatja maga a sztoicizmus nem pedig a jogtudomaacutenyt aacuteltalaacuteban Vander Waerdt veacutelemeacutenyeacutevel ellenteacutetesen COLISH Stoic Tradition 356-364 359 Vouml MAYER-MALY Ius 11 Ehhez hasonloacutean ld WILLVONSEDER 453 aki koumlnyvismertetőjeacuteben raacutemutat arra hogy a recenzeaacutelt munka szerzője Vincenzo Scarano Ussani rerum natura alatt ndash eacutes kuumlloumlnoumlsen eme szoumlveg kapcsaacuten ndash a dolgok termeacuteszetes rendjeacutet eacuterti ezzel hangsuacutelyozva az emberi kultuacutera eacutes a kozmikus termeacuteszet egyseacutegeacutet Celsus kijelenteacuteseacutenek magja hogy a jogeacutertelmezeacutes soraacuten erre a kapcsoloacutedaacutesra figyelemmel kell lenni ugyanakkor ezzel a jogaacutesz nem kiacutevaacutenja olyankeacutent feltűntetni a jogot mint ami megvaacuteltoztathatatlan lenne 360 Vouml CUENA BOY Rerum natura 235-236 tovaacutebbaacute 239 skk 361 Vouml CUENA BOY Rerum natura 236

108

fokozatosan halad a normatiacutev iraacutenyaacuteba amelynek betetőzeacutese ndash oumlnaacutelloacute fejezetben ndash a ius

naturale elemzeacutese362

V Koumlvetkezteteacutesek

1 A rerum natura keacuterdeacuteseacutet feldolgozoacute munkaacutekroacutel eacutes az ez alapjaacuten alkalmazott

moacutedszerről

Az oumlsszes a keacuterdeacutessel foglalkozoacute munka koumlzuumll Waldstein az egyetlen aki tuumlzetesen

leacutepeacutesről leacutepeacutesre elemzi az egyes szoumlvegeket aacuteltalaacuteban Ehhez hasonloacute Cuena Boy

tanulmaacutenya ndash a keacutet munka koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg a szerzők aacuteltal kitűzoumltt ceacutelboacutel ered

minthogy ez a forraacutesok meriacuteteacutesi koumlreacutet is jelentősen befolyaacutesolja Olyan kifejezett

kategorizaacutelaacutessal egyik szerző sem eacutel mint amelyet jelen iacuteraacutes elveacutegez nem vitathatoacute

azonban hogy az oumltlet Waldstein gondolatvezeteacuteseacutenek koumlszoumlnhető ndash ebben a

vonatkozaacutesban Cuena Boy iacuteraacutesa keveacutesbeacute inspiraacuteloacute hiszen ő reacuteszleteiben a koumltelmi jog

egyetlen szegmentumaacutehoz a fizikailag lehetetlen szolgaacuteltataacuteshoz koumltődően hivatkozik a

rerum natura fogalmaacutera Nem vitathatoacute ugyanakkor hogy mind a rerum natura

fogalmaacutenak eacutertelmezeacutese mind pedig az irodalmi forraacutesok bemutataacutesa kapcsaacuten is Cuena

Boy munkaacuteja meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet Ami a jelen iacuteraacutest illeti nem aacutelliacutethatoacute hogy az

alkalmazott kategorizaacutelaacutes toumlkeacuteletes lenne ez ndash ismerve a roacutemai jogaacuteszok

gondolkodaacutesmoacutedjaacutet ndash nem is tűzhető ki ceacutelul Ugyanakkor az aacutelliacutethatoacute hogy ennek a ndash

modern emberi kuumlloumlnoumlsen jogaacuteszi elme szaacutemaacutera szinte elengedhetetlen ndash

csoportosiacutetaacutesnak az elveacutegzeacutese nem haszontalan meacuteg akkor is ha egyes

szoumlvegcsoportokroacutel utoacutebb kideruumllt hogy oumlnaacutelloacutean nem aacutelljaacutek meg a helyuumlket ndash legalaacutebbis

a dolgozat kijeloumllte nyelvi-formai keretek koumlzoumltt nem Eme utoacutebbi keretek kijeloumlleacuteseacutenek

is volt ceacutelja jelesuumll a parttalansaacuteg elkeruumlleacutese Ami pedig a harmadik csoport oumlnaacutelloacute

bdquoeacuteletkeacuteptelenseacutegeacutenekrdquo keacuterdeacuteseacutet illeti a negatiacutev eredmeacuteny is eredmeacuteny főkeacutent akkor ha

ez a negatiacutev eredmeacuteny egy hataacuter meghuacutezaacutesaacutenak tudhatoacute be Mindezek mellett pedig

ennek a negatiacutev eredmeacutenynek is van pozitiacutev hozadeacuteka a rerum natura koumlreacuteben a rsquoresrsquo

362 Vouml pl bdquoDie Natur juristischer Gebilderdquo alciacutemet WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 51

109

fordulat konkretizaacutelhatoacute mi toumlbb konkretizaacutelandoacute ha az adott teacutenyaacutellaacutes ezt kiacutevaacutenja

meg363

2 A szekunder irodalomroacutel

Valahaacutenyszor a rerum natura emliacuteteacutesre keruumll a hivatkozott irodalomban az ezzel

kapcsolatos fejtegeteacutesek nagyon szűkre szabottak Abban egyeteacuterteacutes van a szerzők

koumlzoumltt hogy a fogalom a teacutenylegesseacuteggel a minket koumlruumllvevő vilaacuteg konkreacutet

jelenseacutegeivel illetőleg ezek lefolyaacutesaacuteval aacutell kapcsolatban Az egyes szerzők munkaacutei

azonban abban a tekintetben maacuter alapvető elteacutereacuteseket mutatnak hogy a fogalomnak ki

milyen aspektusaacutet hangsuacutelyozza vagy tartja elsődleges fontossaacuteguacutenak Kaser szerint a

rerum natura főkeacutent dolgok teacutenyleges leacutetezeacuteseacutet fejezi ki tekintet neacutelkuumll arra hogy az

adott dolog leacutetezeacutese koumltődik-e a jogi keacuterdeacuteshez vagy attoacutel fuumlggetlen364 Ezen tuacutelmenően

Bretone ndash aki megaacutellapiacutetja hogy a rerum natura kifejezeacutes szaacutemos alkalommal fordul elő

a forraacutesokban joacutellehet mindannyiszor vaacuteltozoacute jelenteacutessel ndash abban laacutetja a jelentőseacutegeacutet

hogy eme fogalomra hivatkozaacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute annak felismereacutese ha valami

termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen365 Ezekhez keacutepest Mayer-Maly ndash mikoumlzben a ius

naturaleacutet eacutes a rerum naturaacutet elemzi ndash eacutelesen elvaacutelasztja a keacutet fogalmat egymaacutestoacutel a ius

naturaleacutera akkor hivatkoztak amikor a toumlrveacutenybe foglalt vagy a gyakorlat uacutetjaacuten

eacuterveacutenyesuumllő jog aacuteltal felaacutelliacutetott maximaacutekra kizaacuteroacutelag az eacutertelemből kikoumlvetkeztethető

szabaacutelyokra vagy alapvető igazsaacutegossaacutegi kriteacuteriumokra gondoltak A rerum naturaacutera

ellenben akkor hivatkoztak amikor egy adott probleacutemaacutera valamilyen oknaacutel fogva csupaacuten

egy lehetseacuteges megoldaacutes volt elkeacutepzelhető366 Oumlnmagaacuteban minden meglaacutetaacutes igazolhatoacute

szaacutemos forraacutessal taacutemaszthatoacutek alaacute ezek a veacutelemeacutenyek Egyszersmind az is laacutetszik hogy a

rerum naturaacutenak a primer forraacutesokboacutel leszűrhető jelenteacutesaacuternyalataiboacutel az egyes szerzők

csupaacuten egy-egy aspektust emelnek ki Ennek legjobb peacuteldaacuteja Kaser megaacutellapiacutetaacutesa aki

szerint amikor a jogaacuteszok a rerum natura koumlreacutebe utalt vagy eacuteppen abboacutel kirekesztett

363 Mayer-Maly peacuteldaacuteul raacutemutat arra is hogy a res kifejezeacutes alatt a roacutemaiak nem egy esetben causaacutet is eacutertettek Vouml MAYER-MALY Natur der Sache 113 364 KASER Ius gentium 59 365 BRETONE Fondamenti 267 366 Vouml MAYER-MALY Ius 11 Maacuter koraacutebbi iacuteraacutesaacuteban is eacuterzeacutekelhetők ennek a gondolatnak a gyoumlkerei azonban elteacuterő hangsuacutellyal ugyanis az Edoardo Volterra professzor tiszteleteacutere megjelent tanulmaacutenykoumltetben a szuumlkseacutegszerűseacuteg eacutes a lehetőseacuteg ndash leacutenyegeacuteben relatiacutev ndash fogalmaira vezeti vissza a rerum natura kifejezeacutes hasznaacutelataacutet amiacuteg a 2000-ben megjelent iacuteraacutesaacuteban objektiacutev eacutertelemet tulajdoniacutet a rerum natura fordulatnak Ehhez ld MAYER-MALY Natur der Sache 122-123

110

jelenseacutegekhez szubjektiacutev eacuterteacutekeleacutest taacutersiacutetanak akkor a rerum natura koumlreacutebe tartozaacutes

illetőleg az eme koumlrből valoacute kirekesztettseacuteg mint objektiacutev teacutenyező meghataacuterozza

magaacutenak az eacuterteacutekeleacutesnek az iraacutenyaacutet is a jogaacutesz tehaacutet ettől szabadulni nem tud367 Ennek

azonban csak akkor van eacutertelme ha a rerum naturaacutet akkeacutent fogjuk fel mint a fizikai

leacutetezeacutes nyelvi kifejeződeacuteseacutet Ha azonban a kifejezeacutes arra vonatkozik egy konkreacutet

forraacuteshelyen hogy valami termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetseacuteges avagy lehetetlen akkor ndash

joacutellehet a forraacutesok alapjaacuten laacutethatoacute hogy van ilyen jelenteacutese is a rerum natura

kifejezeacutesnek ndash magaacutehoz a lehetseacutegesseacuteg vagy a lehetetlenseacuteg teacutenyeacutehez nem kapcsolhatoacute

eacuterteacutekiacuteteacutelet Mindez eacuterthető eacutes nem is okoz semmifeacutele probleacutemaacutet hiszen a hivatkozott

munkaacutek ceacutelja eacutes elsődleges teacutemaacuteja nem a rerum natura mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesa Cuena

Boy elvi eacutellel hangsuacutelyozza a rerum natura fogalmaacutenak eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegnak a

kapcsolataacutet ezen tuacutelmenően kiemelendő hogy ndash Waldstein mellett szinte egyeduumllikeacutent ndash

ő hangsuacutelyozza a ius naturaleacutehoz valoacute kapcsoloacutedaacutest is Waldstein koumlzeliacutetette meg akkeacutent

a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ndash baacuter teacutemaacutejaacutet tekintve az ő iacuteraacutesa sem koumlzvetlenuumll eacutes nem csak a

rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik ndash hogy forraacutesroacutel forraacutesra haladva szisztematikus

elemzeacutest folytasson le amelynek eredmeacutenyekeacuteppen egy teljesnek mondhatoacute vagy

legalaacutebbis abba az iraacutenyba mutatoacute keacutepet tud az eacuterdeklődő eleacute taacuterni eacutes ebből von le

bizonyos koumlvetkezteteacuteseket Az igazsaacuteg kedveacuteeacutert raacute kell mutatni hogy Cuena Boy is ezt

a moacutedszert koumlveti az aacuteltala vizsgaacutelt forraacutes-keresztmetszet azonban ndash tekintettel teacutemaacutejaacutera

ndash joacuteval szűkebb Teszi mindezt uacutegy hogy az ekkeacutent levont koumlvetkezteteacutesek mindoumlssze

egy joacuteval nagyobb gondolati rendszer reacuteszei csupaacuten Mi toumlbb a rerum natura waldsteini

megkoumlzeliacuteteacutese fokozatos a faktikus szintjeacuteről indul eacutes leacutepeacutesenkeacutent koumlzeliacutet a pusztaacuten

normatiacutev feleacute feloumllelve a maacutes szerzők aacuteltal a rerum naturaacutenak egyenkeacutent tulajdoniacutetott

jelenteacutesaacuternyalatokat Lehetne azt mondani hogy akkor nincs is semmi probleacutema mert

Waldstein oumlsszesseacutegeacuteben ugyanuacutegy eacutertelmezi a rerum naturaacutet ahogyan maacutes szerzők

tetteacutek csak amiacuteg Waldsteinneacutel minden aspektus megjelenik addig maacutes szerzőkneacutel csak

egy-egy Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a keacuterdeacutest a vaacutezolt szituaacutecioacute nyomaacuten teacutenylegesen nem

meruumll fel probleacutema Mindoumlssze annyi hogy egy keacuterdeacutes komplexitaacutesa az irodalomban

maacutesodlagossaacute vaacutelik Nem aacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura keacuterdeacutese kardinaacutelis jelentőseacutegű

lenne teacutenykeacuterdeacutes hogy enneacutel joacuteval jelentősebb probleacutemaacutek is leacuteteznek a roacutemai jogon

beluumll Az viszont joacutel laacutethatoacute Waldstein munkaacutejaacuteboacutel hogy egy alapjaacuteban veacuteve marginaacutelis

keacuterdeacutes teljesseacutegre toumlrekvő vizsgaacutelata hozhat olyan eredmeacutenyt amely alapjaacuten oumlnmagaacuteban

367 KASER Ius gentium 58

111

a fogalom jelenteacuteseacutenek sokfeacuteleseacutege reacuteveacuten maga a fogalom nagyobb jelentőseacutegre tarthat

szaacutemot

3 A rerum natura fogalmaacuteroacutel

A fogalom vizsgaacutelata soraacuten minduntalan adoacutedik a kiacuteseacuterteacutes hogy a roacutemai jogaacuteszok aacuteltal

hivatkozott rerum natura fogalma eacutes a modern jogban gyakorta hasznaacutelt jogi teacutenyek

koumlzoumltt paacuterhuzamot vonjunk Elegendő ehelyuumltt csupaacuten a vizsgaacutelt forraacutesokboacutel egy-keacutet

esetre gondolni (szabad vagy rabszolga anyaacutetoacutel szuumlleteacutes teacutenye a birtok teacutenye a feacuterj

vagyonaacuteboacutel egyes vagyontaacutergyak elviteleacutenek teacutenye a hagyomaacutenyul rendelt rabszolga

megoumlleacuteseacutenek teacutenye stb) ahhoz hogy belaacutethatoacute legyen első tekintetre jelentős a

hasonloacutesaacuteg Eacuteppen ebből eredően szuumlkseacuteges felvetni a keacuterdeacutest hogyan kapcsoloacutedik

illetve kapcsoloacutedik-e egyaacuteltalaacuten egymaacuteshoz az in rerum natura esse kifejezeacutes eacutes a

hataacutelyos jogban hasznaacutelt rsquojogi teacutenyekrsquo keacuterdeacuteskoumlre Wolfgang Waldstein egy szemeacutelyes

beszeacutelgeteacutes soraacuten akkeacutent foglalt aacutellaacutest hogy koumlzvetlen kapcsolat a keacutet koncepcioacute koumlzoumltt

nem aacutell fenn meacuteg a keacutetseacutegtelen hasonloacutesaacuteg elleneacutere sem a rerum natura oacutekori

fogalmaacutenak a jogi teacutenyek mai felfogaacutesaacutehoz valoacute koumlzeliacuteteacutese is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik

meacuteghozzaacute eacuteppen a doumlnteacuteshozatal reacutegen eacutes ma koumlvetett metoacutedusa okaacuten

A jogi teacutenyeket olyan jogilag relevaacutens teacutenyekkeacutent szokaacutes kezelni amelyek joghataacutest

vaacuteltanak ki jogviszonyt keletkeztetnek moacutedosiacutetanak vagy megszuumlntetnek368

Jellegzetesen pandektista fogalomroacutel van tehaacutet szoacute amelyet a mai pozitivista jogi

gondolkodaacutes előszeretettel alkalmaz369 Szladits megfogalmazaacutesa szerint bdquoAz oumlsszetett

368 Vouml a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll SAVIGNY System III 3 bdquoIch nenne die Ereignisse wodurch der Anfang oder das Ende der Rechtsverhaumlltnisse bewirkt wird juristische Thatsachen Alle juristische Thatsachen also kommen darin mit einander uumlberein daszlig durch sie an den Rechtsverhaumlltnissen bestimmter Personen irgend eine Veraumlnderung in der Zeit hervorgebracht wird Innerhalb dieser ihnen gemeinsamen Natur aber zeigen sich in ihnen groszlige Verschiedenheitenrdquo Hasonloacutean PUCHTA Pandekten 69 bdquoDie Thatsachen mit denen das Recht die Wirkung des Erwerbs oder Verlustes von Rechten verknuumlpft sind fuumlr die verschiedenen Classen von Rechten verschieden bestimmtrdquo 70 bdquoDie wichtigsten der Thatsachen welche als Entstehungs- und Endigungsgruumlnde von Rechten vorkommen sind Handlung und Zeitrdquo Ehhez ld meacuteg FOumlLDI ndash HAMZA 69 369 Elegendő csupaacuten a hataacutelyos magyar jogboacutel neacutehaacuteny peacuteldaacutet emliacuteteni ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera Ilyen peacutelda lehet a Ptk-ban a gondnoksaacuteg kapcsaacuten a halaacutel teacutenyeacutere utalaacutes (19Csect) az egyes jogi szemeacutelyek vaacutellalatai eacutes leaacutenyvaacutellalati kapcsaacuten a jogszabaacutely aacuteltal előiacutert teacutenyekre hivatkozaacutes (29 71 78 sectsect) az uumlzleti titok fogalma (81sect) az eacutepiacuteteacutesi szerződeacutes koumlreacuteben a vaacutellalkozoacutet megillető jelzaacutelogjog bejegyzeacuteseacutenek felteacutetelei koumlzoumltt szereplő szerződeacuteskoumlteacutes teacutenye (402sect) valamint a hitel- eacutes koumllcsoumlnszerződeacutes szabaacutelyozaacutesa koumlreacuteben a valoacutetlan teacuteny adat koumlzleacutese ami azonnali felmondaacutesi ok (525 sect) Hasonloacutean az ingatlannyilvaacutentartaacutesi toumlrveacuteny (Inytv 17 sect) valamint a ceacutegeljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny (Ct 25-26 sectsect) is felsoroljaacutek az ingatlannyilvaacutentartaacutesba feljegyezhető illetve a ceacutegjegyzeacutekbe bejegyezhető teacutenyeket

112

teacutenyaacutellaacutes elemeit egyenkint jogi teacutenyeknek nevezzuumlkrdquo370 Raacutemutat hogy a teacuteteles jog

elsődleges feladata a jogszabaacutelyokkal valoacute foglalkozaacutes ekkeacutent a jogi teacutenyek koumlreacutebe csak

az olyan elvont jogi teacutenyek tartozhatnak amelyek valamely konkreacutet jogszabaacutely teacutenyaacutellaacutesi

elemekeacutent fordulnak elő ekkeacutent ezeknek joghataacutesa lehet aacutem szeacutep szaacutemmal fordulnak elő

jogi szempontboacutel koumlzoumlmboumls teacutenyek is371 Aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy eacuteles hataacutervonalat huacutez a

rsquojogi teacutenyekrsquo eacutes a rsquokonkreacutet teacutenyekrsquo koumlzoumltt azon az alapon hogy a rsquokonkreacutet teacutenyekrsquo

mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese a jogalkalmazaacutes feladataacutet keacutepezi a jogtudomaacuteny csak a jogi

teacutenyekkel foglalkozik Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest Laacutebady Tamaacutes is aki azonban

abboacutel az iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy az emberek eacuteleteacutenek kuumlloumlnfeacutele interakcioacuteinak

keletkezeacuteseacutere vaacuteltozaacutesaacutera eacutes megszűneacuteseacutere bizonyos aacutellapotok koumlruumllmeacutenyek

esemeacutenyek eacutes cselekmeacutenyek ndash oumlsszefoglaloacutean teacutenyek ndash fuumlggveacutenyeacuteben keruumllhet sor Ami

a jogi teacutenyeket illeti ennek kapcsaacuten megjegyzi hogy az ilyen jogilag jelentős teacutenyek

koumlre elvben veacutegtelen hiszen alig keacutepzelhető el olyan helyzet koumlruumllmeacuteny aacutellapot

esemeacuteny vagy cselekveacutes amely valamely konkreacutet esetben ne vaacutelhatna a jogi szabaacutelyozaacutes

taacutergyaacutevaacute372 Ami a rsquokonkreacutetrsquo eacutes rsquojogi teacutenyekrsquo Szladits aacuteltali elvaacutelasztaacutesaacutet illeti az ebben a

vonatkozaacutesban a jogalkalmazoacutei teveacutekenyseacutegre tett utalaacutesa taacutevolroacutel sem csekeacutely

felelősseacutegeacutet roacuteja minden jogalkalmazoacutera Felfogaacutesa szerint ugyanis a rsquokonkreacutet teacutenyekrsquo

csak bizonyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vaacutelnak jogilag jelentősseacute Ha ezt jogi norma

tulajdoniacutetja valamely teacutenynek a jogalkalmazoacute feladata egyszerűbb ha a rsquokonkreacutet teacutenyrsquo

(eacutelethelyzet koumlruumllmeacuteny esemeacuteny stb) utoacutelagos biacuteroacutei elismereacutes aacuteltal vaacutelik az adott

időpontban eacutes maacutes teacutenyekkel oumlsszefuumlggeacutesben jogi teacutennyeacute ott maacuter a jogalkalmazoacutei

iudiciumnak komoly szerep jut Annaacutel is inkaacutebb iacutegy van ez mivel az esetek toumlbbseacutegeacuteben

a jogalkalmazoacutei megnyilatkozaacutes hordozza Laacutebady szavaacuteval a bdquojogisaacuteg mozzanataacutetrdquo

amely aacuteltal az bdquoegyszerű teacutenyekrdquo jogi teacutenyekkeacute bdquominősiacutetetnek felrdquo373

Mindezek alapjaacuten egyeacutertelműen megaacutellapiacutethatoacute hogy a jogi teacutenyek illetőleg ezeknek a

mindennapi alkalmazaacutesa a gyakorlatban egyeacutertelműen a Savigny ndash Puchta neveacutevel

feacutemjelezhető seacutemaacutet koumlveti leacutenyegeacuteben mind Szladits mind Laacutebady gondolatmeneteacuteben

370 SZLADITS Aacuteltalaacutenos reacutesz 258 371 SZLADITS Aacuteltalaacutenos reacutesz 258 372 Ebből eredően jogi teacutenyeknek minősuumllnek az emberi magatartaacutesok legyenek akaacuter jogos jogellenes vagy csoumlkkent veacutedelmű magatartaacutesok mint amilyenek az utaloacute magatartaacutes az oumlnhiba vagy a naturalis obligatio Ugyaniacutegy a jogi teacutenyek koumlreacutebe tartoznak bizonyos egyeacuteb objektiacutev (szuumlleteacutes halaacutel kor nem testi-lelki aacutellapot lakoacutehely taacutevolleacutet hozzaacutetartozoacutei minőseacuteg) vagy szubjektiacutev (az ember bizonyos lelki aacutellapotai) emberi koumlruumllmeacutenyek a konstitutiacutev eacutes deklaratiacutev de akaacuter meacuteg a hibaacutes koumlzhatalmi aktusok valamint az embertől fuumlggetlen koumlruumllmeacutenyek amelyek koumlzoumltt a leginkaacutebb tipikus az időmuacutelaacutes Vouml SZLADITS Aacuteltalaacutenos reacutesz 258-263 LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 299-319 373 LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 297-298

113

is ez eacuterhető tetten Roacutemai jogban ugyanakkor a jogtudoacutes ndash jogalkalmazoacutei mivolta mellett

ndash jogalkotoacute teacutenyező is volt reacuteszben szaktanaacutecsadoacutekeacutent reacuteszben biacuteroacutekeacutent374 Ennek

felismereacutese pedig azeacutert kuumlloumlnoumlsen fontos mivel a roacutemai jog fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel igen

nagy jelentőseacuteggel biacuter hogy nem a jogalkotoacute volt ennek a fejlődeacutesnek a doumlntő

mozgatoacuteja sokkal inkaacutebb a jogtudomaacuteny375 Ebből adoacutedoacutean szaacutemos olyan kifejezeacutessel

lehet talaacutelkozni amelyek a pozitiacutev jog eacuterdeklődeacutesi koumlreacuten kiacutevuumll esnek ilyenek peacuteldaacuteul a

natura nautra aequum iustum iustitia rerum natura eacutes a sort meacuteg lehetne folytatni Ez

utoacutebbival kapcsolatban azonban le kell szoumlgezni hogy az elsősorban az egyes dolgok

szemeacutelyek termeacuteszeteacutere utal abban az eacutertelemben hogy a doumlnteacuteshozatalban betoumlltoumltt

elsődleges szerepe abban aacutell hogy a konkreacutet eset specialitaacutesait rendezze amely

sajaacutetossaacutegok figyelembe veacuteteleacuteből erednek azutaacuten az egyes joginteacutezmeacutenyek alapvető

struktuacuteraacutei (ennek legjobb peacuteldaacuteja lehet a natura contractus kifejezeacutes)

Waldstein megkoumlzeliacuteteacutese ndash egyebek mellett ndash eacuteppen azeacutert jelentős mert faktikus oldalroacutel

koumlzeliacuteti meg a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ezzel pedig a romanisztikaacuteban teljesseacuteggel

egyeduumllaacutelloacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adja a teacutemaacutenak Maacutesok elsősorban Mayer-Maly eacutes Kaser

normatiacutev alapaacutellaacutesboacutel indulva vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutest eacuteppen a celsusi megfogalmazaacutes

alapjaacuten (vouml Cels D 50 17 188 1 [17 dig] bdquoQuae rerum natura prohibentur nulla

lege confirmata suntrdquo) Ezen a ponton eacuterthető tehaacutet ha Mayer-Maly egyszer a Sollen

koumlreacutebe tartozoacutenak minősiacuteti a rerum natura fogalmaacutet376 maacuteskor pedig ndash egyeacutebkeacutent

helyesen ndash hataacuterfogalmat laacutet benne377 Mindeme megfontolaacutesok alapjaacuten laacutethatoacute a

leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg a rerum natura fogalma eacutes a jogi teacutenyek koumlzoumltt amiacuteg a jogi teacutenyek

felsorolaacutesaacutera ndash ha peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel is ndash a modern magaacutenjog minduntalan kiacuteseacuterletet

tesz addig az in rerum natura esse kifejezeacutes vaacuteltozatlan formaacuteban szerepel a kuumlloumlnboumlző

esetekben amelyekben akaacuter elteacuterő jelenteacuteseket is hordozhat meacutegis mindig a naturaacuteval

valoacute veacutegső oumlsszeegyeztethetőseacuteg keretein beluumll

Az elemzett forraacutesokboacutel eacutes a szekunder irodalom eacuterteacutekeleacuteseacuteből kitűnik hogy a rerum

natura komplex fogalom volt meacuteg akkor is ha csak aacuteltalaacutenos hasznaacutelata keruumll goacutercső alaacute

ndash az egyes esetekben speciaacutelisan megjelenő formaacuteinak vizsgaacutelata szeacutetfesziacutetene

egyszersmind parttalannaacute tenne baacutermilyen a keacuterdeacutessel foglalkozoacute vizsgaacuteloacutedaacutest

Oumlsszesseacutegeacuteben megalapozott a Mayer-Malytoacutel koumllcsoumlnoumlzhető hataacuterfogalom kifejezeacutes

374 Vouml POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok 7-9 128 375 Ld WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 17 376 Vouml MAYER-MALY Natur der Sache 115-116 A maacutesik aacuteltala javasolt megoldaacutes a rerum natura fogalmaacutenak teljes elveteacutese lenne 377 Vouml MAYER-MALY Natur der Sache 120-122 MAYER-MALY Ius 11

114

azzal hogy ő maga ezt a natura eacutes a ius vonatkozaacutesaacuteban aacutelliacutetja csupaacuten378 Ez azonban a

rerum naturaacutera is igaz akkeacutent hogy ez a leacutet-nemleacutet a lehetseacuteges-abszurd eacutes az aacuteltalaacutenos-

speciaacutelis hataacuterait jeloumlli neacutemely esetben a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes kereteacuteben neacutehol azonban

maacuter ezen tuacutelmutatva normatiacutev erővel Ahhoz hogy ez a fogalom nagy biztonsaacuteggal

legyen hasznaacutelhatoacute szuumlkseacuteges a haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute sztoikus eacutes epikureaacutenus

gondolkodaacutes eacutes tanok reacuteszletekbe menő ismerete nem egy esetben azok legalaacutebb

bizonyos szintű megeacuteleacutese A mai jogaacutesz pozitivista dogmatikus gondolkodaacutesmoacutedja

eacuteletlen pengekeacutent pattan le egy maacutera maacuter letűnt vilaacuteg taacutevolroacutel sem letűnt kulturaacutelis

kincseacutenek egyik elemeacuteről

378 bdquoBei den roumlmischen Juristen wird die Natur auffallend oft als Grenze des ius gesehenrdquo MAYER-MALY Ius 11

115

A RES MEGJELENEacuteSE EacuteS JELENTEacuteSE A ROacuteMAI JOG FORRAacuteSAIBAN

KUumlLOumlNOumlS TEKINTETTEL A RES QUAE PONDERE NUMERO MENSURA

CONSTANT EacuteS A RES INCORPORALES KATEGOacuteRIAacuteIRA

I Bevezető gondolatok a rsquoresrsquo kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteről

Az eddigiekből kitűnik hogy mind a peacutenz jogi eacutertelemben vett leacutenyegeacutenek mind a rerum

natura fogalmaacutenak eacutes a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszott szerepeacutenek a vizsgaacutelata soraacuten a

rsquo resrsquo kifejezeacutes koumlzponti jelentősseacuteggel biacuter Amikor arra a keacuterdeacutesre keresuumlnk vaacutelaszt hogy

minek tekintetteacutek a roacutemai jogaacuteszok a peacutenzt azzal szembesuumlluumlnk hogy vagy valamilyen

dologosztaacutelyba soroltaacutek (res quae pondere numero mensura constant res incorporalis)

vagy eacuteppen egybevetetteacutek a dolgok csoportjaacutet maacutes kategoacuteriaacutekkal (res eacutes pecunia res eacutes

corpus) A rerum natura fogalmaacutenak tisztaacutezaacutesa soraacuten azzal talaacuteljuk szemben magunkat

hogy sok esetben olyankor is rerum naturaacuteroacutel beszeacutelnek a jogaacuteszok amikor a konkreacutet

esetben nem valamely dolog mint testi taacutergy szerepel Iacutegy tehaacutet joggal meruumll fel annak az

igeacutenye hogy veacutegiggondoljuk a rsquoresrsquo kifejezeacutes mibenleacuteteacutet valamint a res quae pondere

numero mensura constant eacutes a res incorporalis kategoacuteriaacuteinak jelenteacuteseacutet

Joacutellehet első tekintetre meglehetősen egyszerűnek tűnik meacutegis hosszasabb aacutetgondolaacutes

utaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a rsquodologrsquo jogi eacutertelemben vett fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesa komoly

neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik Elsőre azeacutert tűnhet egyszerűnek a fogalom meghataacuterozaacutesaacutenak

feladata mert gondolkodaacutesunkat jelentős meacuterteacutekben befolyaacutesolja a modern polgaacuteri

toumlrveacutenykoumlnyvek megkoumlzeliacuteteacutese amelyek a rsquodologrsquo fogalma vonatkozaacutesaacuteban vagy

aacuteltalaacutenosiacutetoacute vagy szűkiacutető eacutertelemben adjaacutek meg hogy mit kell rsquodologrsquo alatt eacuterteni Az

osztraacutek Polgaacuteri Toumlrveacutenykoumlnyv hiacuteres 285 sect-aacuteban iacuterott szabaacutely szerint jogi eacutertelemben

dolognak (Sache) minősuumll mindaz amely a szemeacutelytől kuumlloumlnboumlző eacutes emberi hasznaacutelatra

szolgaacutel379 Sokak veacutelemeacutenye szerint ez a felfogaacutes tuacutelzottan aacuteltalaacutenos dologfogalmat

tuumlkroumlz ennek joacute peacuteldaacuteja Kolosvaacutery Baacutelint neacutezete a bdquoNagy Szladitsrdquo oumltoumldik koumlteteacuteben aki

abboacutel indul ki hogy a dolog fogalma koumlznapi eacutertelemben joacuteval taacutegabb mint jogi 379 ABGB 285 sect Alles was von der Person unterschieden ist und zum Gebrauche der Menschen dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genannt A szoumlveg ilyen tartalmaacutehoz ld lentebb Sache eacutes Ding kapcsolataacutenaacutel

116

szakkifejezeacuteskeacutent eacutes eacuteppen az ABGB emliacutetett szakaszaacutet kritizaacutelja mondvaacuten hogy ez

hasznaacutelja a legtaacutegabb dologfogalmat380 Maacutesutt ndash mint peacuteldaacuteul a neacutemet BGB-ben ndash a

dolog (Sache) fogalma szűkiacutető eacutertelemben fordul elő381 Eacuterdemes megjegyezni hogy a

francia olasz vagy a spanyol polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvek egyfajta bdquoelkeruumllőrdquo aacutellaacutespontra

helyezkednek eacutes inkaacutebb javakroacutel vagyontaacutergyakroacutel (biens beni bienes) tesznek

emliacuteteacutest382 Maacuterpedig a keacuterdeacutes annaacutel nagyobb jelentőseacutegű mivel a modern magaacutenjog

szaacutemaacutera a dolog mint a vagyoni viszonyok egyik lehetseacuteges taacutergya kiemelt fontossaacuteggal

biacuter383

A fentiekben mind az ABGB mind a BGB hivatkozott szakaszai kapcsaacuten kiemeltuumlk

hogy a toumlrveacutenyekben hasznaacutelt kifejezeacutes a Sache Ennek hangsuacutelyozaacutesa abboacutel a

szempontboacutel lehet eacuterdekes hogy ha megneacutezzuumlk az ABGB rendszereacutet azt laacutethatjuk hogy

a toumlrveacuteny maacutesodik reacutesze a bdquoVon dem Sachenrechterdquo ciacutemet viseli amelyen beluumll elsőkeacutent

a dolgok (Sachen) osztaacutelyozaacutesaacuteroacutel esik szoacute ezt koumlvetően viszont az első szakasz a bdquoVon

den dinglichen Rechtenrdquo a maacutesodik pedig bdquoVon den persoumlnlichen Sachenrechtenrdquo ciacutemet

viseli384 Ezen a ponton tehaacutet azt laacutethatjuk hogy a neacutemet terminoloacutegiaacuteban adott keacutet

elnevezeacutes Ding eacutes Sache eacutes az ezekre vonatkozoacute illetve ezekkel oumlsszefuumlggő

jogosultsaacutegok elteacuterő szempontokat jeleniacutetenek meg főkeacutent pandektista alapokon

380 KOLOSVAacuteRY 6 381 BGB 90 sect Sachen im Sinne des Gesetzes sind nur koumlrperliche Gegenstaumlnde 382 Vouml Code civil art 516 skk Codice civile art 810 A Coacutedigo civil kezdetben ugyan hasznaacutelja a cosa kifejezeacutest aacutem utoacutebb ezeket ingoacute eacutes ingatlan javakkeacutent koumlzeliacuteti meg eacutes utoacutebb koumlvetkezetesen ez fordul elő a toumlrveacutenyben (Vouml art 333 Todas las cosas que son o pueden ser objeto de apropiacioacuten se consideran como bienes muebles o inmuebles ) Ezekből a peacuteldaacutekboacutel joacutel laacutethatoacute tehaacutet egy olyan toumlrekveacutes amely a rsquodologrsquo koumlznapi eacutertelemben vett fogalmaacutet igyekszik elkuumlloumlniacuteteni a jogi eacutertelemben hasznaacutelt kifejezeacutesektől 383 Vouml LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 288 384 Leacutenyegeacuteben hasonloacute megkoumlzeliacuteteacutessel a BGB-ben is talaacutelkozhatunk hiszen az aacuteltalaacutenos reacutesz maacutesodik fejezete a bdquoSachen und Tiererdquo ciacutemet viseli valamint a harmadik koumlnyv ciacuteme is bdquoSachenrechtrdquo ugyanakkor eacuteppen eme koumlnyvben toumlbb helyen fordul elő valamilyen formaacuteban a bdquodingliches Rechtrdquo kifejezeacutes meacuteg akkor is ha elvontan eacutes oumlnmagaacuteban ezt a fogalmat a BGB nem hasznaacutelja Az előbbiekre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak az alaacutebbi szakaszok sect 1094 Gesetzlicher Inhalt des dinglichen Vorkaufsrechts sect 1103 Subjektiv-dingliches und subjektiv-persoumlnliches Vorkaufsrecht sect 1110 Subjektiv-dingliche Reallast Sachenrecht eacutes dingliches Recht kettősseacutege koumlreacuteben az előbbi kifejezeacutes mindazon normaacutek oumlsszefoglaloacute elnevezeacutesekeacutent szolgaacutel amelyeknek taacutergya valamely dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg ebből koumlvetkezően ezek a normaacutek egy szemeacutely eacutes valamely testi taacutergy koumlzoumltti kapcsolatot szabaacutelyozzaacutek Vouml BREHM ndash BERGER Sachenrecht 1 WIELING Sachenrecht 4 Ehhez keacutepest a dingliches Recht kifejezeacutes ndash joacutellehet szinteacuten egy dologra vonatkozoacute koumlzvetlen jogosultsaacutegot jeleniacutet meg Vouml BREHM ndash BERGER Sachenrecht 6 ezen a ponton figyelembe joumlhet a koumltelmi eacutes dologi jogi jogosultsaacuteg szembeaacutelliacutetaacutesa meacuteghozzaacute akkeacutent ahogy a ius commune kuumlloumlnbseacuteget tett ius in re eacutes ius ad rem koumlzoumltt Ennek roacutemai jogi gyoumlkere a keacutet alapvető actio-fajtaacuteban eacuterhető tetten actiones in rem eacutes in personam Ld WIELING Sachenrecht 11-12 FOumlLDI ndash HAMZA Roacutemai jog 175-176 eacutes 275 azzal a megjegyzeacutessel hogy a roacutemaiakat ebben a koumlrben nem a szisztematizaacutelaacutes iraacutenti igeacuteny vezette ők leacutenyegeacuteben annyit laacutettak eme paacuterosiacutetaacutes moumlgoumltt hogy az egyik fajta keresettel dolgot miacuteg a maacutesikkal szemeacutelyt uumlldoumlzhet a felperes A keacuterdeacuteshez ld meacuteg kuumlloumlnoumlsen MARTON Roacutemai magaacutenjog 139 KASER RPR I 224-225 irodalommal BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 277-278 FOumlLDI Institutio-hagyomaacuteny 551-552

117

nyugodva Ennek kapcsaacuten maacuter Bessenyő Andraacutes is utal Wolf eacutes Kant szerepeacutere385

ugyanakkor veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is fel kell hiacutevni a figyelmet hogy a Ding mint

műkifejezeacutes ndash igaz nem jogi eacutertelemben ndash szinteacuten Kantnaacutel fordul elő meacutegpedig Ding an

sich formaacuteban386

Kant bdquoAz erkoumllcsoumlk metafizikaacutejardquo ciacutemű munkaacutejaacuteban a Sache kategoacuteriaacutejaacutet azonosiacutetja a

Ding fogalmaacuteval387 Ekkeacutent a Sache jogi szempontboacutel is eacutertelmet nyer mindazonaacuteltal ez

a megkoumlzeliacuteteacutes leacutenyegeacuteben azt a koumlzeacutepkori felfogaacutest tuumlkroumlzi amely a dolgokat a jogok

taacutergyainak tekinti amiacuteg a szemeacutelyek a jogok alanyai Ezt a felfogaacutest tuumlkroumlzi az ABGB

maacuter hivatkozott 285 sect-a is a toumlrveacuteny eredeti szoumlvege azokat a taacutergyakat (Dinge) tekinti

jogi eacutertelemben dolgoknak (werden im rechtlichen Sinne Sachen genannt) amelyek a

szemeacutelytől kuumlloumlnboumlzőek eacutes amelyek rendelteteacutese az ember aacuteltali hasznaacutelatban eacuterhető

tetten388 A toumlrveacutenyszoumlveget kialakiacutetoacute bizottsaacuteg munkaacutejaacutenak jegyzőkoumlnyveacuteből kideruumll

hogy a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei azonosak ezeacutert az egyszerűseacuteg kedveacuteeacutert azt a

szoumlvegvaacuteltozatot fogadtaacutek el ami a toumlrveacuteny jelenleg hataacutelyos vaacuteltozataacuteban is szerepel389

A magaacutenjogtudomaacuteny csak keacutesőbb szűkiacuteti a dolog fogalmaacutet a testi azaz a teret kitoumlltő

taacutergyak koumlreacutere390 Kiemelendő hogy a fenti a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei koumlzeacute

egyenlőseacutegjelet tevő felfogaacutes ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyeacutertelműen Kant hataacutesaacutera ndash toumlbb

szerző munkaacutejaacuteban is megjelenik Puchta a dolog jogi fogalmaacuteval kapcsolatosan egyfelől

azt hangsuacutelyozza hogy ennek egyik elengedhetetlen eleme a testi megjeleneacutes

(Koumlrperlichkeit) a maacutesik pedig az emberi uralomnak valoacute felteacutetlen alaacutevetettseacuteg

(unbedingte Hingabe unter die menschliche Herrschaft)391 Az előbbi koumlreacuteben mutat raacute

arra hogy a roacutemaiak aacuteltal hasznaacutelt res kifejezeacutes Ding Gegenstad eacutertelemben jelenik meg

a forraacutesokban392 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes ugyanakkor hogy Puchta eme a testi mivoltot

előteacuterbe helyező aacutelliacutetaacutesaacutet koumlzvetlenuumll a res corporalis eacutes incorporalis kategoacuteriaacuteival hozza

oumlsszefuumlggeacutesbe Veacutelemeacutenye szerint a ciceroacutei felosztaacutes amely szerint leacutetezik res quae sunt

385 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 277 386 Kant munkaacutessaacutegaacutenak a dologfogalomra gyakorolt hataacutesaacutehoz ld meacuteg KANT Metaphysik 79 Erről reacuteszletesen MAYER Die Rechte 130 387 Vouml KANT Metaphysik XXIII Einleitung IV bdquoSache ist ein Ding was keiner Zurechnung faumlhig ist Ein jedes Object der freien Willkuumlr welches selbst der Freiheit ermangelt heiszligt daher Sache (res corporalis)rdquo 388 OFNER Ur-Entwurf XXX 389 bdquo[hellip] weil die Woumlrter rsquoDingersquo und rsquoSachenrsquo gleichlautend seien man kuumlrzer sagen koumlnnte rsquoAlles was von der Person unterschieden ist und zu der Menschen Gebrauche dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genanntrsquordquo Vouml OFNER Ur-Entwurf 214 390 Ehhez ld SAVIGNY System I 338 bdquoDie unfreye Natur kann von uns beherrscht werden nicht als Ganzes sondern nur in bestimmter raumlumlicher Begraumlnzung ein so begraumlnztes Stuumlck derselben nennen wir Sache und auf diese bezieht sich daher die erste Art moumlglicher Rechte das Recht an einer Sache welches in seiner reinsten und vollstaumlndigsten Gestalt Eigenthum heistrdquo 391 Vouml PUCHTA Vorlesungen 76-80 PUCHTA Cursus 436 392 PUCHTA Vorlesungen 76-77

118

eacutes res quae intelliguntur ahol az előbbi a fizikai eacutertelemben vett dolgokat az utoacutebbi

pedig a fogalmakat jelenti393 Maacutes koraacutebbi munkaacutejaacuteban uacutegy foglal aacutellaacutest hogy a jogi

eacutertelemben vett dolog egy olyan testi taacutergy (koumlrperlicher Gegenstand) amely a

szemeacutelytől kuumllsőleg kuumlloumlnboumlzik azonban a szemeacutely akarataacutenak teljesseacuteggel alaacutevetett394

Kiemeli ugyanakkor hogy eme dologfogalom kiterjeszteacutese eacuterhető tetten a res corporalis

eacutes incorporalis kettősseacutegeacuteben amelynek kapcsaacuten roumlgtoumln hangsuacutelyozza hogy ez a

felosztaacutes taacutevolroacutel sem tekinthető a dolgok felosztaacutesaacutenak ez alapjaacuten a leacutetezők uacutegy

foghatoacutek fel mint egyfelől bdquo Sachenrdquo maacutesfelől bdquo Dinge und Gegenstaumlnderdquo395

Meglaacutetaacutesunk szerint az eddigiekből kitűnik hogy a Sache főkeacutent a jogi eacutertelemben vett

dologfogalmat jeloumlli ekkeacutent a Ding kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest elvontabb Ugyanakkor az

utoacutebbi a Ding eacutes Gegenstand fogalmait egymaacutes melleacute aacutelliacutetoacute elgondolaacutes arra enged

koumlvetkeztetni hogy a Ding koumlreacuteben nem csupaacuten a minket koumlruumllvevő vilaacutegban megjelenő

leacutetezők eacutertelmezhetők hanem ez utoacutebbi fogalom absztrakt jelenteacutessel is biacuter amely

esetben viszont nem jogi absztrakcioacuteroacutel van szoacute396 Ennek legjobb bizonyiacuteteacuteka eacuteppen a

Puchta aacuteltal hasznaacutelt fordulat hiszen a dolgokroacutel (von den Sachen) valoacute eacutertekezeacutest ekkeacutent

kezdi

Puchta Cursus der Institutionen CCXXII

bdquoDie Dinge der aumluszligeren Natur sind dem Menschen gegeben daszlig sie ihm dienen

daszlig er sie sich unterwerfe Ein solcher Gegenstand der auf der einen Seite ein

koumlrperlich selbstaumlndiges Dasein eine von dem Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige

Existenz auf der anderen Seite aber die Bestimmung hat dem Menschen

unterworfen zu sein heiszligt Sache So bildet der Begriff der Sache des rein

Gegenstaumlndlichen den Gegensatz zu dem Begriff der Person die zwar auch als

Gegenstand eines rechtlichen Willens aber doch nur so zu denken ist daszlig damit

393 PUCHTA Vorlesungen 761 PUCHTA Cursus 436-437 Ennek jelentőseacutegeacutet hangsuacutelyozza meacuteg TALAMANCA Istituzioni 383-384 394 Ld PUCHTA Pandekten 50 395 Ld PUCHTA Pandekten 51 Raacutemutat arra is hogy a tulajdont leszaacutemiacutetva minden dolog feletti jog az incorporalia koumlreacutebe tartozik azzal az eacutertelmezeacutessel hogy bizonyos esetekben dolgok meghataacuterozott oumlsszesseacutegeacutet egyetlen dolognak kell tekinteni Vouml PUCHTA Pandekten 51 396 Leacutenyegeacuteben ilyen eacutertelemben fogja fel a keacutet fogalmat Windscheid is amikor Sache vonatkozaacutesaacuteban annak testi mivoltaacutet hangsuacutelyozza (bdquoUnter Sachen werden hier verstanden die einzelnen Stuumlcke der vernunftlosen Natur Indem der Begriff der Sache in dieser Weise bestimmt wird ist schon gesagt daszlig zu demselben das Moment der realen Existenz der Koumlrperlichkeit gehoumlrtrdquo) Az unkoumlrperliche Sache koumlreacuteben viszont azt emeli ki hogy a jog pusztaacuten elkeacutepelt leacutetezőket (bloszlig gedachte Dinge) emel a Sache koumlreacutebe Reacuteszletesen ld WINDSCHEID Lehrbuch 376

119

immer noch eine Anerkennung ihrer Eigenschaft als Subject eines solchen

verbunden bleibtrdquo397

Mindebből koumlvetkezik hogy a Ding kategoacuteriaacuteja joacuteval taacutegabb mint azt maga Puchta a

vizsgaacuteloacutedaacutesa koumlreacuteben meghataacuterozza az ő elemzeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteban csak a kuumllvilaacuteg

dolgai a termeacuteszet kuumllsődleges megnyilvaacutenulaacutesai aacutellnak (Dinge der aumluszligeren Natur)

Ezek vonatkozaacutesaacuteban lesz igaz egyfelől az embernek alaacutevetettseacuteg ebből adoacutedoacutean pedig a

szemeacutelytől valoacute megkuumlloumlnboumlztethetőseacuteg maacutesfelől pedig a testi mivolt (von dem

Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige Existenz) Mindez azonban nem zaacuterja ki mi toumlbb

meglaacutetaacutesunk szerint eacuteppenseacuteggel kifejezetten alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy Dinge

koumlreacuteben lehet olyan ami nem csak Ding der aumluszligeren Natur eacutes ekkeacutent egy koumlrperlich

selbstaumlndiges Dasein ami azeacutert lesz Sache mert ekkeacutent nevezzuumlk el398 Dinge koumlreacuten

beluumll tehaacutet ez a Puchta aacuteltal bemutatott eacutes vizsgaacutelt szegmentuma mindoumlssze az egeacutesz egy

szelete ennek alapjaacuten ugyanakkor kell hogy leacutetezzen Dinge kategoacuteriaacutejaacutenak egy olyan

reacutesze amely nem testi valoacutejaacuteban leacutetezik a termeacuteszetben a kuumllvilaacutegban azaz kell hogy

legyen egy absztrakt szintje a Ding fogalmaacutenak

Ennek az absztrakt jelenteacutesnek a megeacuterteacuteseacuteben jelenthet komoly segiacutetseacuteget a Ding an

sich fogalma amely markaacutensan Kantnaacutel jelenik meg meacuteghozzaacute szaacutemos eacutertelemben

amelyek koumlzoumltt a kifejezeacutes egeacuteszen koumlznapi jelenteacutesaacuternyalata is szerepel399 Alapvető

aacutelliacutetaacutesa hogy a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergyak nem tartoznak a Ding an sich kategoacuteriaacutejaacuteba

mivel ezek a kuumllvilaacutegi leacutetezők nem fuumlggetlenek a megismereacutes kriteacuteriumaitoacutel

(Bedingungen der Erkenntnis) Ebből az koumlvetkezik hogy valamely jelenleacutevő dolog

(gegenwaumlrtige Sache) megjeleneacutese keacutepe (Anschauung) aacuteltal nem vaacutelik megismerhetőveacute

maga a dolog tehaacutet az amilyen ez a dolog magaacuteban minthogy a keacutep nem lesz reacutesze az

emberi megismereacutesi keacuteszseacutegnek (Vorstellungskraft)400 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a Ding an sich

kifejezeacutes egy olyan leacutetezőt jeloumll amely taacutergyaacutetoacutel (Ding) fuumlggetlenuumll leacutetezik ebből

eredően ha a taacutergyat megfosztanaacutenk tulajdonsaacutegaitoacutel (Eigenschaften) akkor csupaacuten a

Ding an sich maradna401 Mindebből adoacutedoacutean Kant fogalmai szerint a Ding an sich egy

felismerhetetlen eacutes leiacuterhatatlan valoacutesaacuteg amely valamilyen moacutedon a megfigyelt 397 Vouml PUCHTA Cursus 436 398 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld a szoumlvegben bdquodie Bestimmung hat dem Menschen unterworfen zu sein heiszligt Sacherdquo 399 Ehhez ld reacuteszletesen RATKE Handlexikon zu Kant s h v PATT Idealismus 9 400 Ld Proleg sect9 Vouml Kritik der reinen Vernunft A 129 bdquoWaumlren die Gegenstaumlnde womit unsere Erkenntnis zu tun hat Dinge an sich selbst so wuumlrden wir von diesen gar keine Begriffe a prioir haben koumlnnenrdquo 401 Vouml APEL - LUDZ s v rsquoDing an sichrsquo Oxford Companion s v rsquothing-in-itselfrsquo

120

jelenseacutegek alapjaacuteul szolgaacutel nincs arra moacuted hogy az ember koumlzvetlenuumll megismerje

felfogja azokat a dolgokat amelyek a termeacuteszetes vilaacutegnak teacutenyleges taacutergyai402

Proleg sect13 Anm II

bdquoIch dagegen sage es sind uns Dinge als auszliger uns befindliche Gegenstaumlnde

unserer Sinne gegeben allein von dem was sie an sich selbst sein moumlgen wissen

wir nichts sondern kennen nur ihre Erscheinungen d i die Vorstellungen die

sie in uns wirken indem sie unsere Sinne affizieren Demnach gestehe ich

allerdings daszlig es auszliger uns Koumlrper gebe d i Dinge die obzwar nach dem was

sie an sich selbst sein moumlgen uns gaumlnzlich unbekannt wir durch die

Vorstellungen kennen welche ihr Einfluszlig auf unsre Sinnlichkeit uns verschafft

und denen wir die Benennung eines Koumlrpers geben welches Wort also bloszlig die

Erscheinung jenes uns unbekannten aber nichtsdestoweniger wirklichen

Gegenstandes bedeutet Kann man dieses wohl Idealismus nennen Es ist ja

gerade das Gegenteil davonldquo403

Kant alapvető aacutelliacutetaacutesa tehaacutet hogy adottak dolgok amelyek rajtunk kiacutevuumll aacutelloacute leacutetezők eacutes

eacuterzeacutekeinkkel felfoghatoacutek Meacutegis semmit sem tudhatunk meg ezekről oumlnmagukban (an

sich selbst) leszaacutemiacutetva ezek megjeleneacutesi formaacuteit (Erscheinungen) A megjeleneacutesi

formaacutekat akkeacutent eacutertelmezi mint bennuumlnk jelentkező keacutepzeteket amelyek eacuterzeacutekeinket

befolyaacutesoljaacutek Ekkeacutent leacuteteznek olyan dolgok amelyek szaacutemunkra teljesseacuteggel

megismerhetetlenek (gaumlnzlich unbekannt) ndash ezeknek kizaacuteroacutelag megjeleneacutesi formaacuteit

ismerjuumlk Ezen tuacutelmenően hangsuacutelyozza hogy ezeknek a testi leacutetezőknek (Koumlrper) a

megnevezeacutese soraacuten leacutenyegeacuteben a keacutepzeteket nevezzuumlk el illetve nevezzuumlk meg nem

pedig magukat a taacutergyakat Veacutelemeacutenye szerint pedig ez az alapaacutellaacutes eacuteppen nem

nevezhető idealizmusnak404 Annyit mindenesetre ellene lehet szegezni Kant

megaacutellapiacutetaacutesaacutenak hogy felfogaacutesa eacuteppen azeacutert nevezhető idealistaacutenak mivel a testi 402 Vouml CAYGILL s v rsquothing-in-itselfrsquo Ugyaniacutegy kritikusan RATZINGER Glaube 96-97 403 KANT Prolegomena 69 404 Megjegyzendő ezen a ponton hogy a Ding an sich fogalma kapcsaacuten sokszor felmeruumll ennek a goumlroumlg eredetű νοούμενον fogalmaacuteval valoacute kapcsolat is (Ezzel egyezően RATZINGER Glaube 96 Az utoacutebbi kifejezeacutesre neacutezve ld LIDDELL ndash SCOTT s v rsquoνοέωrsquo) Ebből a szempontboacutel megemliacutetendő hogy a goumlroumlg fogalom elvaacutelaszthatatlanul koumltődik Platoacuten ideatanaacutehoz valamint nemkeveacutesbeacute Aquinoacutei Szent Tamaacutes res-felfogaacutesaacutehoz is Ugyanakkor nem szabad elfelejteni hogy ebben a vonatkozaacutesban Platoacuten csak magukban leacutevő dolgokroacutel beszeacutel Aquinoacutei Szent Tamaacutesnaacutel a dolog fogalmaacutehoz kapcsoloacutedik a megismerő leacutelekre valoacute iraacutenyultsaacuteg is Vouml LThK s h v Oxford Companion s v rsquophenomena and noumenarsquo MKatLex s v rsquoDing an sichrsquo Teacutenykeacuterdeacutes ugyanakkor hogy a Ding an sich a νοούμενον fogalmaacutenaacutel leacutenyegesen taacutegabb Ehhez ld reacuteszletesen PATT Idealismus 9

121

leacutetezők vonatkozaacutesaacuteban is laacutethatoacutean az elnevezeacutesre helyezi a hangsuacutelyt holott eme testi

leacutetezők nem csak abboacutel eredően eacutes onnantoacutel leacuteteznek hogy az ember elnevezi őket Ez

pedig a puchtai megkoumlzeliacuteteacutesből egyeacutertelműen levezethető Ding attoacutel fuumlggetlenuumll

leacutetezik hogy az ember felismerneacute elismerneacute nevet adna neki

II A rsquo resrsquo kifejezeacutes jelenteacuteseacutehez aacuteltalaacuteban

Mint ahogy a dolog szoacutenak magyarul szaacutemtalan jelenteacutese ismeretes405 uacutegy a latin rsquoresrsquo is

igen szeacuteles koumlrben keruumllt alkalmazaacutesra406 mi toumlbb a kifejezeacutes a jogi forraacutesokban is

meglehetősen taacuteg eacutertelemben fordul elő407 A teacutenyleges jelenteacutesekből valamint az egyes

jelenteacuteskoumlroumlk szaacutemaacuteboacutel adoacutedoacutean talaacuten nem mereacuteszseacuteg levonni azt a koumlvetkezteteacutest hogy

a latin rsquoresrsquo szoacute koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett hasznaacutelata leacutenyegeacuteben

egybeesik408 Ez a kijelenteacutes abboacutel a szempontboacutel nem jelent uacutejdonsaacutegot hogy az

irodalomban toumlbb helyen is lehet talaacutelkozni azzal a megaacutellapiacutetaacutessal hogy a rsquoresrsquo

egyszerre szűkebb eacutes taacutegabb eacutertelemben van jelen aacuteltalaacuteban a nyelvhasznaacutelatban409 A

szerzők ebben a koumlrben vagy azt hangsuacutelyozzaacutek hogy rsquoresrsquo hasznaacutelataacutera maacutes

kifejezeacutesekhez keacutepest szeacutelesebb koumlrben keruumllt sor410 vagy a kifejezeacutes mindent aacutetfogni

szaacutendeacutekozoacute taacuteg jelenteacuteseacutet hangsuacutelyozzaacutek a minket koumlruumllvevő vilaacutegra vetiacutetve411

405 Vouml CZUCZOR ndash FOGARASI s v rsquodologrsquo A szoacute jelenteacuteskoumlreacuteben nyolc kuumlloumlnboumlző jelenteacutesaacuternyalatot sorol fel mint peacuteldaacuteul taacutergy uumlgy foglalatoskodaacutes aacutellapot hataacuterozatlan taacutergy Kuumlloumln kiemelendő az a jelenteacutes amely szerint dolog minden ami a szemeacutelytől kuumlloumlnboumlző ebben a koumlrben kifejezetten hivatkozik a latin rsquoresrsquo szoacutera 406 Ld Oxford Latin Dictionary s v rsquoresrsquo Dajczak kifejezetten emliacuteti hogy a jelzett helyen a rsquoresrsquo szoacute toumlbb mint maacutesfeacutel tucat jelenteacutese fordul elő amelyek mindent egybevetve fedeacutesben vannak a magyar jelenteacutesekkel Reacuteszletesen DAJCZAK Res incorporalis 98 407 Ld HEUMANN ndash SECKEL s v rsquoresrsquo ahol nyolc nagy jelenteacuteskoumlrt kuumlloumlniacutet el az első jelenteacutesen (dolog taacutergy) beluumll tovaacutebbi nyolc alkategoacuteriaacutet kuumlloumlniacutet el Iacutegy leacutenyegeacuteben oumlsszesen 16 jelenteacuteskoumlrt kapunk ami nem aacutell messze az Oxford Latin Dictionary aacuteltal megadott 19 jelenteacutestől Ehhez ld meacuteg Benedek Ferenc megjegyzeacuteseacutet a res kifejezeacutes sokreacutetőseacutegeacuteről BENEDEK Iusta causa 4 Ugyaniacutegy foglalt aacutellaacutest maacuter Savigny is bdquoEs giebt wenige Ausdruumlcke in der Roumlmischen Sprache die so viele Bedeutungen anzunehmen faumlhig sind wie das Wort res [hellip]rdquoVouml SAVIGNY System V 441 408 Ezzel egyezően GROSSO Cose 3 aki meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy amikor azt aacutelliacutetja hogy meacuteg a jogi forraacutesokban is elsődlegesen a rsquoresrsquo szoacute koumlznapi jelenteacutese fordul elő 409 GROSSO Cose 4 BONFANTE Proprietagrave I 5-6 MARTON Roacutemai magaacutenjog 133 KASER RPR I 376 NADJO Lrsquoargent et les affaires 169 BRETONE Fondamenti 16 eacutes 63-64 DAJCZAK Res incorporalis 98 Az aacutelliacutetaacutesnak a koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett helytaacutelloacutesaacutega expressis verbis csak egy helyen jelenik meg vouml BRETONE Fondamenti 64 410 Tipikusan ilyen megkoumlzeliacuteteacutessel lehet talaacutelkozni Marton eacutes Nadjo munkaacutejaacuteban 411 Grosso Bonfante Dajczak eacutes leacutenyegeacuteben Kaser sorolhatoacute ide

122

Egyes szerzők szerint a rsquodologrsquo fogalmaacuteval a kuumllvilaacuteg egy bizonyos szeleteacutet hataacuteroljuk el

olyat amely Kolosvaacutery Baacutelint kifejezeacuteseacutevel eacutelve bdquoa teacuterben valoacutesaacuteggal helyt foglaloacuterdquo412

Sokolowski szerint rsquoresrsquo megjeloumlleacutessel illethető minden ami a jogkeacutepes alanynak

alaacutevetett felteacuteve hogy az meghataacuterozott minthogy az emberi uralom taacutergya egyfelől

valamely materiaacutelis-fizikai maacutesfelől valamely fogalmi leacutetező lehet Ez utoacutebbi ndash

Sokolowski meglaacutetaacutesa szerint ndash csak azeacutert szerepelhet ebben a felsorolaacutesban mert az

emberi akarat egy bizonyos fokig a fogalmakat is uralja hiszen az egyeacuten keacutepzelete

teremti meg ezeket a fogalmakat illetőleg jeloumlli ki ennek hataacuterait413 Grosso eme aacutelliacutetaacutes

kiterjeszteacutesekeacutent azt hangsuacutelyozza hogy a dolog egyszerre taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi

jelenseacuteg is gazdasaacutegi abboacutel a szempontboacutel hogy az ember ceacuteljainak eleacutereacuteseacutere rendelt

taacutersadalmi pedig abboacutel az aspektusboacutel hogy az egyes korszakokban a taacutersadalom

fejlettseacutegeacutetől fuumlggően keruumll meghataacuterozaacutesra hogy mi minősuumll dolognak414 Bonfante eacutes

Talamanca azt helyezik előteacuterbe hogy a kuumllvilaacuteg fentebb nevezett meghataacuterozott reacuteszei

dologi jogi jogosultsaacutegok taacutergyai lehetnek415 Kis elteacutereacutessel ezt a szemleacuteletet vallja

magaacuteeacutenak Kaser eacutes Mayer-Maly is Mayer-Maly raacutemutat hogy a rsquoresrsquo neacutehol jelenti a per

taacutergyaacutet (res de qua agitur) ugyanakkor szolgaacutelhat aacuteltalaacuteban a teljes vagyon

megjeloumlleacuteseacutere is416 Kaser megkoumlzeliacuteteacutese abboacutel a szempontboacutel eacuterdekes hogy veacutelemeacutenye

szerint a jogi nyelvben a rsquoresrsquo szoacute haacuteromfeacutele eacutertelemben hasznaacutelhatoacute szűkebb

eacutertelemben jelenti az egyedi koumlruumllhataacuterolt jogi eacutertelemben oumlnaacutelloacute testi dolgot ideeacutertve a

rabszolgaacutekat is akik emberek eacutes egyuacutettal a jog taacutergyai is Tovaacutebbi eacutertelemben jelent

mindent ami egy magaacutenjogi jogosultsaacuteg vagy magaacutenjogi per taacutergya lehet vagyis

jogtaacutergy ebben az eacutertelemben ide tartozhat akaacuter a csalaacutedgyermek vagy a manusos

feleseacuteg is Veacuteguumll neacutemely esetben magaacutet az egeacutesz vagyont jeloumlli Meglaacutetaacutesa szerint a

dologi jog koumlreacuteben főkeacutent a rsquoresrsquo legelső eacutertelmeacutevel kell foglalkozni tulajdon taacutergyai 412 Vouml GROSSO Cose 5 BONFANTE Proprietagrave I 6 KOLOSVAacuteRY 6 TALAMANCA Istituzioni 379 Ezzel egyezően Menyhaacuterd aki bdquodologtaacutergyisaacutegotrdquo emliacutet mint a jogi eacutertelemben vett dolog legalapvetőbb jellemzőjeacutet Ld MENYHAacuteRD Dologi jog 43 413 SOKOLOWSKI Philosophie 28 Nem keacutetseacuteges hogy a fogalmak kizaacuteroacutelag emberi alkotaacutes eredmeacutenyekeacutent leacuteteznek A fogalomalkotaacutes a szerző egeacutesz gondolatmeneteacuten veacutegigvonul ugyanakkor uacutegy veacuteljuumlk hogy Sokolowski tuacutel nagy jelentőseacuteget tulajdoniacutet a fogalmaknak ndash ebben a meacuterteacutekben ez a roacutemaiakra nem volt jellemző minthogy a gyakorlati esetek koumlreacuteben tapasztalhatoacute a fogalomhasznaacutelathoz koumltődő ingadozaacutesok oka is eacuteppen a kazuisztikaacuteban keresendő hiszen a dolog fogalma puszta absztrakcioacute Ugyanakkor minden esetben amikor Sokolowksi fogalmakroacutel beszeacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint sokkal inkaacutebb a dolgok Marcus Aurelius aacuteltal emliacutetett elnevezeacuteseacuteről van szoacute (Elmeacutelkedeacutesek 3 11 8 29) Ld meacuteg SOKOLOWSKI Philosophie 39-40 eacutes 42 414 GROSSO Cose 5-6 415 A gazdasaacutegi hasznaacutelhatoacutesaacuteg kriteacuteriumaacutenak Bonfante szerint is van leacutetjogosultsaacutega amikor azt mondja hogy veacutegeredmeacutenyben csak az tekinthető dolognak ami gazdasaacutegi hasznaacutelatra alkalmas ez pedig nyilvaacutenvaloacutean nem esik egybe a kuumllvilaacuteg oumlsszes koumlruumllhataacuterolt reacuteszeacutevel Vouml BONFANTE Proprietagrave I 7-8 416 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 53 Megjegyzi meacuteg hogy joacutellehet a roacutemaiak a dologra a aacuteltalaacuteban a rsquo resrsquo kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek olykor rsquocorpusrsquo megjeloumlleacutessel is illetteacutek

123

csak az egyedi oumlnaacutelloacute testi dolgok lehetnek valamint a rabszolgaacutek417 Maacutes koraacutebbi

munkaacutejaacuteban Kaser azt hangsuacutelyozza hogy a res-fogalom nyilvaacutenvaloacutean nem biacuter

gyakorlati eacuterteacutekkel418 Ugyanakkor ennek kapcsaacuten arra is raacutemutat hogy Gaius

Instituacutecioacuteiban a res ndash a jogalanynak szaacutemiacutetoacute personae paacuterjakeacutent ndash tipikus jogtaacutergykeacutent

jelenik meg aacutem annak eacuterdekeacuteben hogy a fogalom gyakorlati szempontboacutel is

hasznosiacutethatoacute legyen azonmoacuted kuumlloumlnbseacuteget tesz res corporales eacutes incorporales

koumlzoumltt419 Marton kuumlloumlnbseacuteget tesz dolog eacutes vagyon koumlzoumltt veacutelemeacutenye szerint jogi

szempontboacutel elsődlegesen a vagyon biacutert jelentőseacuteggel a dolog csak mint vagyonalkatreacutesz

joumlhetett figyelembe420 Benedek is leacutenyegeacuteben vagyonalkatreacuteszt laacutet a rsquoresrsquo kifejezeacutes

moumlgoumltt amely ekkeacutent csak szűkebb eacutertelemben jelent dolgot Ez utoacutebbi vonatkozaacutesaacuteban

kiemeli hogy dolog mindenkeacuteppen csak a kuumllvilaacuteg valamely oumlnaacutelloacute reacutesze lehet amely

aacutellandoacute tulajdonsaacutegokkal biacuter Ez utoacutebbi jellemző fontossaacutega abban aacutell hogy egy adott

dolog ennek reacuteveacuten kuumlloumlnboumlztethető meg baacutermely maacutes testi taacutergyaktoacutel Nem utolsoacute sorban

Benedek azt is hangsuacutelyozza hogy a dolog jogi eacutertelemben vett eacuterdekesseacutege hogy

jogviszonyok oumlnaacutelloacute taacutergya lehet421 Eacuterdekesseacutege folytaacuten kuumlloumln kiemelendő Bretone

felfogaacutesa Maga is abboacutel indul ki hogy a vilaacutegban az embert fizikai eacutertelemben vett

dolgok veszik koumlruumll amelyek vagy a termeacuteszetből erednek vagy emberi alkotaacutes

eredmeacutenyei ekkeacutent neacutezete veacutegeredmeacutenyben rokon Bonfante felfogaacutesaacuteval422 mindezek

mellett azonban a rsquoresrsquo taacuteg jelenteacuteseacutenek egyszerre keacutet aspektusaacutet is hangsuacutelyozza

Egyfelől azt hogy a kifejezeacutes aacuteltalaacutenosiacutet ekkeacutent ndash joacutellehet baacutermely egyedi dolog

megjeloumlleacuteseacutere is alkalmas ndash gyűjtőfőneacutevkeacutent funkcionaacutel mivel dolgok olyan

oumlsszesseacutegeacutenek jeloumlleacuteseacutere is hasznaacutelhatoacute amely dolgok nem szuumlkseacutegkeacuteppen tartoznak egy

csoportba423 Maacutesfelől azonban felhiacutevja arra is a figyelmet hogy a rsquoresrsquo nomen generale

az aacuteltalaacutenosiacutetaacutes nyomaacuten nem kizaacuteroacutelag gyűjtőfőneacutevi karakterrel biacuter hanem aacuteltalaacuteban

hasznaacutelhatoacute baacutermely specifikus jelenteacutesű főneacutev helyettesiacuteteacuteseacutere is meacutegpedig mind a

koumlznapi nyelvhasznaacutelatban mind pedig a jogi nyelvben egyaraacutent424 Ami a res

417 KASER RPR I 376 418 KASER Gaius 143 419 KASER Gaius 142 420 MARTON Roacutemai magaacutenjog 132-133 421 Vouml BENEDEK Dologi jog 2-3 422 bdquoEssa sta infatti ad indicare ogni entitagrave obbiettiva che il nostro pensiero isola nellrsquouniverso o nel mondo delle idee fuori del nostro laquoioraquo [hellip]rdquo ndash BONFANTE Proprietagrave I 5 423 BRETONE Fondamenti 16 424 BRETONE Fondamenti 63-64 Ezzel egyezően ld ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoresrsquo bdquohellip en raison de son sens vague a pu ainsi devenir un substitut polihelliprdquo Erre leacutenyegeacuteben Ruumlfner is utal amikor a rsquores quae pondere numero mensura constantrsquo kifejezeacutes előfordulaacutesi vaacuteltozatait taacuterja fel Megaacutellapiacutetaacutesa szerint a rsquoresrsquo szoacuten kiacutevuumll meacuteg egyeacuteb hasonloacutean aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek is megjelennek a hivatkozott kifejezeacutes egyes

124

gyűjtőfőneacutevkeacutent valoacute hasznaacutelataacutet illeti ebben a koumlrben Bretone kiemeli hogy a szoacute ilyen

jellegeacuteből adoacutedoacutean vagyont javak oumlsszesseacutegeacutet jelenti Ennek egyik bizonyiacuteteacutekakeacutent

eacuterteacutekeli azt a teacutenyt hogy a XII taacuteblaacutes toumlrveacutenyben az oumlroumlkleacutesi viszonyok kapcsaacuten a

familia pecuniaque fordulat toumlbb szoumlvegvaacuteltozatban maradt raacutenk425 Eme

szoumlvegvaacuteltozatok koumlzoumltt olyan is szerepel amely a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet ekkeacutent ideacutezi bdquolex

XII tabularum permittere videbatur qua cavetur ut quod quisque de re sua testatus

esset id ratum haberetur his verbis rsquoUTI LEGASSIT SUAE REI ITA IUS ESTOrsquordquo426

Nadjo nyelveacuteszeti elemzeacuteseacuteben raacutemutat arra hogy a rsquo resrsquo szoacute megjeleneacutese a latin

nyelvben igen korai időkre tehető joacutellehet a szoacute eredete maacuteig homaacutelyos427 Megerősiacuteti

maacutes szerzők neacutezeteacutet amely szerint kezdeti rsquovagyonrsquo rsquovagyontaacutergyakrsquo rsquojavakrsquo

eacutertelmeacuteben maacuter igen koraacuten tetten eacuterhető a kifejezeacutes gazdasaacutegi szemleacuteletű

jelenteacutesaacuternyalata428 Eme aacuteltalaacutenos kollektiacutev eacutertelme mellett azonban leacutetezett a szoacutenak

olyan konkreacutet eacutertelme is amely hasznaacutelataacutet a mai eacutertelemben vett rsquodologrsquo kifejezeacutessel

vaacuteltozataiban (haec quid id ea omne) Logikusan adoacutedoacute keacuterdeacutese hogy a vonatkozoacutei melleacutekmondat előtt aacutelloacute utaloacuteszoacute vaacuteltozaacutesa vajon nem vaacuteltoztatja-e meg a teljes fordulat jelenteacuteseacutet Koumlvetkezteteacutese szerint erről nincs szoacute minthogy maga a rsquoresrsquo szoacute is olyannyira aacuteltalaacutenos hogy a neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutes nem eredmeacutenyezi sem a jelenteacuteskoumlr taacutegiacutetaacutesaacutet sem pedig megvaacuteltoztataacutesaacutet Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 28 425 Vouml 5 3 bdquoUti legassit super pecunia tutelave suae rei ita ius estordquo 426 Vouml Gai 2 224 Inst 2 22 pr Paul D 50 16 120 (5 ad Q Muc) Az egyeacuteb szoumlveghagyomaacutenyok familia pecuniaque sua ndash Rhet ad Herren 1 23 Cic de inv 2 50 148 pecunia tutelave suae rei ndash Ulp 11 14 Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) A forraacutesokhoz az irodalomban ld DIOacuteSDI Ownership 23 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 100-104 eacutes 195-197 Dioacutesdi meglaacutetaacutesa szerint a familia eacutes a pecunia kifejezeacutesek eredetileg mindazokat a termelőeszkoumlzoumlket (means of production) jelentette amelyek elsőkeacutent vaacuteltak magaacutentulajdon taacutergyaivaacute majd a kifejezeacutesek tartalma eacutes jelenteacutese lassacskaacuten megvaacuteltozott egyfelől abboacutel adoacutedoacutean hogy utoacutebb a foumlld is a magaacutentulajdon reacutesze lett maacutesfelől pedig az aacutellattenyeacuteszteacutesről a mezőgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes jelekeacutent Ld DIOacuteSDI Ownership 30 Zlinszky a maga reacuteszeacuteről az uti legassit super familia pecunia tutelaque suae rei megfogalmazaacutest tartja a leginkaacutebb valoacutesziacutenűnek joacutellehet elismeri hogy a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa jelentős neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik A hivatkozott Gaius eacutes Pomponius aacuteltal raacutenk hagyomaacutenyozott szoumlvegek kapcsaacuten ő is raacutemutat arra hogy a szoumlveghagyomaacutenyok koumlzoumls jellemzője hogy a suae rei fordulat elől toumlrlik a familiaacutera eacutes pecuniaacutera toumlrteacutenő utalaacutest amiből logikusan az koumlvetkezik hogy a suae rei mindkettő jelenteacuteseacutet visszaadja ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 101 eacutes 195 Bretone a toumlrveacuteny emliacutetett toumlredeacuteke vonatkozaacutesaacuteban haacuteromszor keacutet azaz oumlsszesen hat szoumlvegvaacuteltozatot rekonstruaacutel Leacutenyegeacuteben naacutela is haacuterom csoport szerepel azzal azonban hogy az egyes szoumlvegvaacuteltozatokon beluumll alcsoportokat hoz leacutetre Ld BRETONE Fondamenti 26 Ami a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet illeti Bretone a hivatkozott Pomponius-helyen talaacutelhatoacute bdquouti legassit suae reirdquo formaacutet tekinti a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek uacutegy veacuteli hogy ha a familia eacutes a pecunia eredetileg is szerepeltek volna a toumlrveacutenyben akkor utoacutebb ezt a szoumlvegezeacutest nem vaacuteltotta volna fel a Pomponius aacuteltal hasznaacutelt kifejezeacutes Az ulpianusi bdquopecunia tutelave suae reirdquo formaacutet egyaacuteltalaacuten nem tartja elfogadhatoacutenak Ld reacuteszletesen BRETONE Fondamenti 24-36 427 NADJO Lrsquoargent et les affaires 167 428 Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoresrsquo valamint NADJO Lrsquoargent et les affaires 168 Ernout ndash Meillet szerint az olyan kifejezeacutesek mint res familiaris vagy res publica az ősi jogban kialakult eacutes a keacutesőbbiekben meggyoumlkeresedett kifejezeacutesekeacutent eacuteppen a szoacute rsquojavakrsquo eacutertelmeacutet taacutemasztjaacutek alaacute Nadjo aki egyeteacutert az előbbi megaacutellapiacutetaacutessal azt hangsuacutelyozza hogy a szoacutehoz tapadoacute főneacutevi vagy melleacutekneacutevi determinaacutensok (res familiaris res paterna res patria ugyaniacutegy res meum parentum res patris) elsődlegesen csalaacutedi kapcsolatokra utalnak ekkeacutent a kifejezeacutesek oumlsszesseacutegeacuteben szuumllői vagy csalaacutedi vagyonra oumlroumlkseacutegre utalnak Ezzel egyezően KASER RPR I 377

125

rokon vonaacutesokat429 Eacuteppen ez a konkreacutet eacutertelme tette alkalmassaacute a rsquoresrsquo kifejezeacutest minden

leacutetezőnek a valoacutesaacutegnak a megjeloumlleacuteseacutere is430 Joggal meruumll fel ezen a ponton az igeacuteny

annak tisztaacutezaacutesaacutera hogy a jogi forraacutesok koumlreacuteben milyen eacutertelemben fordul elő a rsquoresrsquo

kifejezeacutes

III A rsquo resrsquo szoacute jelenteacutese a jogi forraacutesok kuumlloumlnoumlsen a Digesta alapjaacuten

Maacuter Grosso is raacutemutatott arra hogy a Digestaacuteban nem talaacutelunk olyan forraacutest amely a

dolog fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet tartalmaznaacute ekkeacutent ebben a vonatkozaacutesban

keacutenytelenek vagyunk olyan forraacutesokra hagyatkozni amelyek egy konkreacutet esethez

kapcsoloacutedva hataacuterozzaacutek meg hogy adott koumlrben mit kell dolog alatt eacuterteni joacutellehet ezek

a szoumlvegek toumlbbnyire meglehetősen aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegűek431 Maga a dolog ndash főkeacutent

pedig annak jogi ndash fogalma viszont nem maacutes mint absztrakcioacute432 A kifejezeacutes a minket

koumlruumllvevő vilaacutegboacutel mindent magaacuteban foglal ndash oumlsszhangban Bonfante eacutes Bretone

aacutelliacutetaacutesaacuteval ndash legyen az akaacuter termeacuteszetesen leacutetrejoumlvő akaacuter emberi alkotaacutes eredmeacutenye433

Ceacutelja leacutenyegeacuteben tehaacutet az hogy aacutetfogjon mindent amit mi valoacutesaacutegkeacutent ismeruumlnk434 A

rsquoresrsquo szoacute kuumlloumlnfeacutele jelenteacutesei jogi terminuskeacutent is szeacutetvaacutelaszthatoacutek attoacutel fuumlggően hogy

aacuteltalaacutenos vagy konkreacutet eacutertelemben lelhetők-e fel a forraacutesokban Konkreacutet eacutertelemben a

rsquo resrsquo jeloumllhet valamilyen dolgot vagy taacutergyat amely jelenteacuteshez olyan tovaacutebbi forraacutesok

kapcsolhatoacutek ahol a kifejezeacutes teacuteny illetőleg cselekveacutes eacutertelemben fordul elő Aacuteltalaacutenos

eacutertelemben a terminus a vagyon mint egyes vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutenek megtestesiacutetője

a jogi forraacutesokban is Kuumlloumln vizsgaacutelhatoacute a rsquoresrsquo fordulat rsquoviszonyokrsquo eacutertelemben amelyet

mainapsaacuteg jobbaacutera valamilyen uumlgykeacutent szokaacutes felfogni Mindezek mellett leacuteteznek a

429 Ilyen eacutertelemben szerepel peacuteldaacuteul a XII tt-ben a res mancipi kifejezeacutes (5 2) amely az ősi roacutemai taacutersadalom patriarchaacutelis gazdaacutelkodoacute jellegeacutet tuumlkroumlzi Hasonloacutean konkreacutet eacutertelemben fordul elő peacuteldaacuteul Iavolenusnaacutel (Iav D 41 3 23 pr eacutes eod 2 [9 epist]) ahol elsősorban res mobiles formaacuteban a res immobiles illetőleg a res soli paacuterjakeacutent jelenik meg Reacuteszletesen ld NADJO Lrsquoargent et les affaires 171-173 430 Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoresrsquo bdquohellip deacutesignant des biens concrets a pu servir agrave exprimer ce qui existe la chose laquola reacutealiteacuteraquohelliprdquo 431 Vouml GROSSO Cose 3 432 SOKOLOWSKI Philosophie 39 433 THOMAS La valeur 1449 BONFANTE Proprietagrave I 5 BRETONE Fondamenti 16 434 THOMAS La valeur 1449 Veacutelemeacutenye szerint ugyanakkor a dolog absztrakt felfogaacutesaacutenak uacutetjaacutet aacutellja az ontoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes mert ha csak ontoloacutegiai alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteloacutedunk akkor figyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt a teacutenyt hogy a dologra vonatkozoacute egyes szabaacutelyok eacuteppen a dolog eacuterteacutekeacutetől fuumlggnek Ekkeacutent Sokolowski eacutes Schermaier megkoumlzeliacuteteacuteseacutet alapvetően hibaacutesnak tartja Teacutenykeacuterdeacutes ugyanakkor hogy ndash mint arra a keacutesőbbiekben kifejezetten utalni is fogunk ndash ő maga is a dolog identitaacutesaacutehoz tartozoacutenak veacuteli a dolog eacuterteacutekeacutet Ebből koumlvetkezően pedig az ontoloacutegiai alapaacutellaacutesuacute vizsgaacuteloacutedaacutes eacuteppen nem hibaacutes az szuumlkseacuteges a dolog absztrakt mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesaacutehoz

126

szoacutenak tovaacutebbi leacutenyegeacuteben marginaacutelis jelenteacutesaacuternyalatai is mint amilyen peacuteldaacuteul a

koumltelmek koumlreacuteben a szolgaacuteltataacutes eacutes ellenszolgaacuteltataacutes kifejezeacutese de megjelenik neacutehol

hataacutes illetőleg eredmeacuteny eacutertelemben is kifejezhet tovaacutebbaacute valamilyen kapcsolatot

oumlsszefuumlggeacutest is435

Visszautalva Bretone megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a rsquoresrsquo kifejezeacutes nomen generale

megaacutellapiacutethatoacute hogy ennek a neacutezetnek leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacuteka A rsquoresrsquo a forraacutesokban

teacutenylegesen előfordul ebben az eacutertelemben egyfajta bdquocopulakeacutentrdquo jeloumllve mindazt ami a

minket koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetezik436 Ennek joacute peacuteldaacuteja lehet Paulus egyik kijelenteacutese

Paul D 50 17 106 (2 ad ed)

Libertas inaestimabilis res est

A szoumlvegből első tekintetre kitűnik hogy a jogaacutesz ehelyuumltt a rsquoresrsquo fordulatot nem dolog

eacutertelemben hasznaacutelja A kifejezeacutes hasznaacutelata veacutelemeacutenyuumlnk szerint ahhoz hasonloacute mint

amikor valaki azt aacutelliacutetja hogy rsquoa baraacutetsaacuteg szent dologrsquo437 Nem arroacutel van szoacute tehaacutet hogy

a libertas vagy a baraacutetsaacuteg taacutergyiasult formaacuteban megjelenneacutenek hanem sokkal inkaacutebb az

emliacutetett bretonei eacutertelemben vett nomen generale438 Megjegyzendő emellett az is hogy

435 Ehhez ld a forraacutesok megjeloumlleacuteseacutevel HEUMANN ndash SECKEL s h v 436 Megjegyzendő hogy ehelyuumltt nem a nyelveacuteszetben megszokott eacutertelemben hasznaacuteljuk a copula kifejezeacutest vagyis semmikeacuteppen sem bdquokapcsoloacuteigerdquo eacutertelemben Ugyanakkor uacutegy veacuteljuumlk hogy a szoacute eredeti eacutertelmeacuteből kiindulva a kifejezeacutes jelen kontextusban valoacute hasznaacutelata eacuterthető eacutes veacutedhető lehet Egyfelől ezt taacutemasztja alaacute a res kifejezeacutes aacuteltalaacutenos jellege maacutesfelől pedig a Paulus-szoumlveg megfogalmazaacutesa is A Digesta ideacutezett textusa helyes lenne ebben a formaacuteban is Libertas inaestimabilis est Ebben a formaacuteban annyit jelentene hogy a szabadsaacuteg felbecsuumllhetetlen Ebben az aacutelliacutetaacutesban ndash a magyarban egyeacutebkeacutent hiaacutenyzoacute ndash rsquovanrsquo lenne a szigoruacutean nyelveacuteszeti eacutertelemben vett kopula vagyis hiaacutenyos neacutevszoacutei igei aacutelliacutetmaacutennyal lenne dolgunk felbecsuumllhetetlen ltvangt Ez a latinban ugyanakkor minden esetben szuumlkseacutegkeacuteppen neacutevszoacutei-igei aacutelliacutetmaacuteny formaacutejaacuteban jelenik meg inaestimabilis est A Digestaacuteban teacutenylegesen szereplő aacutelliacutetaacutes ugyanakkor logikailag iacutegy rekonstruaacutelhatoacute a szabadsaacuteg ltolyan valami amigt felbecsuumllhetetlen Ekkeacutent ebben a szoumlvegben az aacutelliacutetmaacuteny res est vagyis valamilyen leacutetező Nem a felbecsuumllhetetlenseacuteg mint tulajdonsaacuteg keruumll tehaacutet előteacuterbe hanem elsődlegesen a libertas leacutetező mivolta amelynek jellemzője a veacutelemeacuteny szerint az hogy felbecsuumllhetetlen 437 Oumlsszhangban Ruumlfner maacuter ideacutezett eacuteszreveacuteteleacutevel amely szerint a res quae pondere numero mensura constant fordulatban a rsquoresrsquo kifejezeacutes annyira aacuteltalaacutenos eacutertelmű hogy valamely neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutese egyaacuteltalaacuten nem vaacuteltoztatja meg a forraacutesok eacutertelmeacutet megkockaacuteztathatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes is hogy a rsquoresrsquo szoacute maga is szinte neacutevmaacutesi jellegű minden olyan esetben hasznaacutelhatoacute amikor valamely konkreacutet eacutertelmű főneacutev hasznaacutelataacutet akarjuk elkeruumllni 438 A rsquo resrsquo aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegeacuten tuacutelmenően sokfeacutele jelenteacutessel biacuter a jogi forraacutesokban is Nem egy esetben jelenik meg personae ellenpoacutelusakeacutent valamely oumlsszehasonliacutetaacutesban (Ulp D 6 1 1 1 [16 ad ed] Marci D 8 1 1 [3 reg] Ulp D 44 7 25 pr [1 reg] Paul D 50 16 188 1 [33 ad ed] Pomp D 50 17 25 [11 ad Sab]) Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a rsquoresrsquo ilyen eacutertelmű felfogaacutesa koumlszoumln vissza az ABGB maacuter emliacutetett dologfogalmaacuteban is Ehhez a keacuterdeacuteskoumlrhoumlz eacuterdekes adaleacutek Foumlldi Andraacutes meglaacutetaacutesa aki arra hiacutevja fel a figyelmet hogy a Gaius neveacutehez koumltődő instituacutecioacute-rendszer personae eacutes res elemeinek gyoumlkerei a keresetek in personam eacutes in rem felosztaacutesaacutera vezethető vissza Ld reacuteszletesen FOumlLDI Institutio-hagyomaacuteny 551-552 Gyakran fordul elő olyan eacutertelemben amely valamely jogvita taacutergyaacutet valamilyen igeacutenyt jeleniacutet meg (Paul D 50 16 5 pr [2 ad ed] Ulp D eod 179 [51 ad Sab] Ulp D eod 193 [38 ad ed] Pomp D 50 16 246 1 [16 epist])

127

joacutel eacuterzeacutekelhető ebben a roumlvid szoumlvegben az egyes leacutetezők egymaacuteshoz valoacute viszonya

amely viszony ezeknek a leacutetezőknek az objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyuumlkből

adoacutedik439 Ehhez keacutepest meacuteg mindig taacutergy eacutertelemben de joacuteval konkreacutetabban eacutes jogi

terminuskeacutent fordul elő peacuteldaacuteul Ulpianusnaacutel

Ulp D 50 16 23 (14 ad ed)

rsquoReirsquo appellatione et causae et iura continentur

A rsquo resrsquo kifejezeacutes ebben a szoumlvegben egyeacutertelműen egyes szaacutemban fordul elő ami

alaacutetaacutemasztani laacutetszik azt az elgondolaacutest hogy a szoacute ehelyuumltt konkreacutet eacutertelemben fordul

elő440 A szoumlveg szerint a rsquoresrsquo kifejezeacutes keacutet maacutesik fordulatot foglal magaacuteban causae eacutes

iura Iura alatt lehet eacuterteni mindent ami alapjaacuten a tulajdonos baacutermit megtehet a dolgaacuteval

vagyis iura arra utal hogy a dolog őt megilleti Causae jelenteacutese első tekintetre keacutetfeacutele

lehet Egyfelől jelenthet pert illetve peres uumlgyet maacutesfelől pedig utalhat egy konkreacutet

helyzetre esetleg teacutenyaacutellaacutesra441 Az előbbi jelenteacutes elfogadaacutesa nagyon csaacutebiacutetoacute ebben a

szoumlvegkoumlrnyezetben hiszen inneacutet csak egy leacutepeacutes eljutni odaacuteig hogy akkor iura a

dologhoz valoacute alanyi jogot jelenti causae pedig ennek perbeli eacuterveacutenyesiacutethetőseacutegeacutet

helyezi a koumlzeacuteppontba442 Jobban veacutegiggondolva azonban megalapozottabbnak tűnhet az

a koumlvetkezteteacutes hogy causae ehelyuumltt inkaacutebb a dologgal oumlsszefuumlggő konkreacutet

koumlruumllmeacutenyeket jelenti443

Mint arra maacuter utaltunk Bretone felhiacutevja a figyelmet arra is hogy a kuumllvilaacutegban leacutetező

illetőleg szűkebben a tulajdon taacutergyakeacutent fungaacuteloacute dolgokat rsquojavaknakrsquo is szokaacutes nevezni

439 Eacuterdekes hogy az aproacutesaacutegokra maacuteskor nagyon joacute eacuterzeacutekkel felfigyelő Bretone is csak annyit aacutellapiacutet meg erről a szoumlvegről hogy a libertast implicit de nagyon is nyilvaacutenvaloacute moacutedon a res koumlreacutebe utalja Paulus Vouml BRETONE Fondamenti 154 A leacutetezők objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacute viszonyrendszereacutet nagyon joacutel peacuteldaacutezza a Digesta egyik hiacuteres esete is (Paul D 40 1 23 [15 resp]) ahol a rabszolga felszabadiacutetaacutesa eacutes a dominus ilyen minőseacutege tehaacutet tulajdonjoga aacutell egymaacutessal szemben meacutegis a libertas győzedelmeskedik 440 Ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 249 441 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquocausarsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquocausarsquo 442 Ehhez ld Thomas gondolatmeneteacutet aki szerint egy dolog rsquodologrsquo mivolta eljaacuteraacutesjogi keacuterdeacutes hiszen ebben a koumlrben hataacuterozzaacutek meg a roacutemaiak esetről esetre perről perre hogy mit eacutertenek dolog alatt eacuteppen azaacuteltal hogy a dolog eacuterteacuteke meghataacuterozaacutesra keruumll Ekkeacutent tehaacutet a per a rsquoresrsquo kifejezeacutes kialakulaacutesaacutenak valoacutedi terreacutenuma Reacuteszletesen ld THOMAS La valeur 1431-1432 443 Leacutenyegeacuteben Bretone is ekkeacutent eacutertelmezi a szoumlvegnek ezen reacuteszeacutet Ld BRETONE Fondamenti 55 Ehhez az aacutelliacutetaacuteshoz ld meacuteg pl Cic Clu 139 bdquonam si causae ipsae pro se loqui possent nemo adhiberet oratorem nunc adhibemur ut ea dicamus non quae auctoritate nostra constituantur sed quae ex re ipsa causaque ducanturrdquo Ehelyuumltt Cicero eacuteppen arra mutat raacute hogy senki sem fordulna oratorhoz ha a koumlruumllmeacutenyek beszeacutelni tudnaacutenak Mivel azonban ez nincs iacutegy ezeacutert az oratort eacuteppen azeacutert keacuterik fel hogy a dolgokat esemeacutenyeket a koumlruumllmeacutenyeknek megfelelően bemutassaacutek vagyis akkeacutent ahogy a dolgok a koumlruumllmeacutenyekből koumlvetkeznek

128

minthogy ezek ceacutelja az emberi igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacuteben eacuterhető tetten Eacuteppen ez az igeacutenyek

kieleacutegiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute ceacutel serkenti ezeknek a javaknak az egyre nagyobb meacuterteacutekű eacutes

mind gyorsabb uumltemben megvaloacutesuloacute termeleacuteseacutet eacutes csereacutejeacutet mi toumlbb ezek elfogyasztaacutesa

illetőleg akaacuter azonnali akaacuter keacutesőbbi megsemmisiacuteteacutese is szuumlkseacutegesseacute vaacutelhat az igeacutenyek

kieleacutegiacuteteacutese eacuterdekeacuteben444 Ezek a javak vagy dolgok egy az egyeacuten vaacutegyaacutetoacutel eacuterdekeitől

fuumlggetlen eacuterteacutekkel biacuternak445 Hasonloacutean veacutelekedik Thomas is aki a dolgot vagyoni

eacuterteacutekkel biacuteroacutenak eacutes forgalomkeacutepesnek gondolja446 Raacutemutat arra is hogy amikor ebben a

vonatkozaacutesban pecunia illetőleg pretium megjelenik a forraacutesokban akkor a jogaacuteszok

akkeacutent gondoltaacutek el ezeket mint egyfelől valamely dolog peacutenzeacuterteacutekeacutet (pecunia) illetve

aacuterat (pretium) mint dolgok eacuterteacutekeacutenek meacuterőjeacutet amely egy dolog peacutenzre toumlrteacutenő csereacuteje

soraacuten megjelenik Veacutelemeacutenye szerint ezzel egyszersmind azt is gondoltaacutek hogy a dolog a

sajaacutet maga aacuteraacutera peacutenzeacuterteacutekeacutere redukaacuteloacutedik azaz az eacuterteacutek magaacutenak a dolognak az

identitaacutesaacutehoz tartozik447 Hasonloacute gondolatmenettel a forraacutesokban is talaacutelkozhatunk448

Paul D 9 2 33 pr (2 ad Plaut)

Si servum meum occidisti non affectiones aestimandas esse puto veluti si filium

tuum naturalem quis occiderit quem tu magno emptum velles sed quanti omnibus

valeret Sextus quoque Pedius ait pretia rerum non ex affectione nec utilitate

singulorum sed communiter fungi [hellip]

Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel a szoumlvegnek eacuteppen a Sextus eacutes Pedius neveacutehez kapcsolt

megaacutellapiacutetaacutes biacuter jelentőseacuteggel amelyet a Digestaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatunk (vouml Paul

D 35 2 63 pr [2 ad legem Iul et Pap]) pretia rerum non ex affectu nec utilitate

singulorum sed communiter funguntur Maacuter ezen a ponton megaacutellapiacutethatoacute hogy a

rsquodologrsquo tehaacutet akkor vaacutelik vagyontaacuterggyaacute ha pretium taacutersul hozzaacute Nem egyeduumllaacutelloacute ez az

444 Leacutenyegeacuteben hasonloacute gondolatmenet jelenik meg Grosso munkaacutejaacuteban is aki azt hangsuacutelyozza hogy a rsquo resrsquo szoacute egy fuumlggetlen entitaacutesokboacutel aacutelloacute instrumentaacutelis jogi valoacutesaacuteg nyelvi kifejeződeacutese amely entitaacutesok ugyanakkor egy taacutersadalmi-gazdasaacutegi valoacutesaacutegba illeszkednek azaacuteltal hogy az egyes egyeacutenek szaacutemaacutera ezek az entitaacutesok elteacuterő hasznaacutelhatoacutesaacuteggal biacuternak koumlvetkezeacuteskeacuteppen az egyes egyeacutenek hozzaacutejuk fűződő eacuterdeke is elteacuterő lehet Vouml GROSSO Cose 4 Ez a felfogaacutes szinteacuten megjeleniacuteti tehaacutet a rsquojavakrsquo kategoacuteriaacutejaacutet joacutel laacutethatoacute ugyanakkor hogy Grosso ndash Bretoneacuteval ellenteacutetben ndash eme kategoacuteria kapcsaacuten nem emeli ki a communiter funguntur fordulatot mint leacutenyegi jellemzőt 445 BRETONE Fondamenti 11 446 Vouml THOMAS La valeur 1431 447 Vouml bdquo[hellip] la valeur eacutetait alors lrsquoidentiteacute de la chose mecircmerdquo THOMAS La valeur 1450 A szerző ilyen tartalmuacute felfogaacutesa ellen fel lehet hozni hogy maga a jel eacutes az amit jeloumll nem lehetnek azonosak egymaacutessal Ehhez hasonloacute baacuter maacutes taacutergyuacute eacuterveleacutessel talaacutelkozhatunk meacuteg BESSENYŐ A peacutenz 137 448 Ehhez hasonloacute jellegű szoumlvegek meacuteg Iul D 29 2 45 4 (1 ad Urs Ferocem) Paul D 46 3 63 (9 ad Plaut) Paul D 46 4 11 pr (12 ad Sab)

129

elgondolaacutes a forraacutesokban erre neacutezve a tovaacutebbiakban meacuteg laacutethatunk utalaacutesokat A rsquotaacutergyrsquo

jelenteacuteskoumlroumln beluumll meacuteg szűkebb eacutertelemben fordul elő a rsquoresrsquo szoacute amikor a tulajdon

taacutergyakeacutent jelenik meg449

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet hogy a szaacutemos jelenteacutessel biacuteroacute rsquoresrsquo szoacute dolog

eacutertelemben nehezen megfoghatoacute eacuteppen amiatt hogy a dolog ebben a formaacuteban

absztrakcioacute Ennek nyomaacuten szuumlkseacutegkeacuteppen maacutes iraacutenyboacutel kell megkoumlzeliacuteteni hogy mit is

eacuterthetuumlnk rsquodologrsquo alatt Ezen a ponton pedig ismeacutet a maacuter toumlbbszoumlr hivatkozott Marcus

Aurelius neveacutehez fűződő intelem (Elmeacutelkedeacutesek 3 11) uacutetmutataacutesaihoz fordulunk Ebben

a filozoacutefus csaacuteszaacuter azt a tanaacutecsot adja hogy minden dolgot hataacuterozzunk meg a maga

egeacuteszeacuteben Erre azeacutert van szuumlkseacuteg hogy megtudhassuk mikeacutent hiacutevjaacutek azokat az

alkotoacuteelemeket amelyekből oumlsszeaacutellt eacutes amelyekre majd szeacutethullik Ennek nyomaacuten tehaacutet

a dolog mibenleacuteteacutenek megeacuterteacuteseacutehez az szuumlkseacuteges hogy megvizsgaacuteljuk mitől egyedi egy

dolog eacutes meddig tekinthető dolognak tovaacutebbaacute vizsgaacutelandoacute az is hogy milyen ceacutelja van a

dolog leacuteteacutenek Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben első helyen egy Alfenus-veacutelemeacutenyt eacuterdemes

ideacutezni

Alf D 5 1 76 (6 dig)

Proponebatur ex his iudicibus qui in eandem rem dati essent nonullos causa

audita excusatos esse inque eorum locum alios esse sumptos et quaerebatur

singulorum iudicum mutatio eandem rem an aliud iudicium fecisset Respondi

non modo si unus aut alter sed et si omnes iudices mutati essent tamen et rem

eandem et iudicium idem quod antea fuisset permanere neque in hoc solum

evenire ut partibus commutatis eadem res esse existimaretur sed et in multis

ceteris rebus nam et legionem eandem haberi ex qua multi decessissent quorum

in locum alii subiecti essent et populum eundem hoc tempore putari qui abhinc

centum annis fuissent cum ex illis nemo nunc viveret itemque navem si adeo

saepe refecta esset ut nulla tabula eadem permaneret quae non nova fuisset

nihilo minus eandem navem esse existimari Quod si quis putaret partibus

commutatis aliam rem fieri fore ut ex eius ratione nos ipsi non idem essemus qui

abhinc anno fuissemus propterea quod ut philosophi dicerent ex quibus

449 Ld HEUMANN-SECKEL s v rsquoresrsquo ahol ebben a jelenteacuteskoumlrben a dolgot csak mint testi taacutergyat veszik alapul Ennek elleneacuteben maacuter ehelyuumltt fel kell hiacutevni a figyelmet arra a teacutenyre hogy a roacutemai jogaacuteszok nem egy helyen utaltak bdquotestetlen dolgokrardquo vagyis a res incorporalis kategoacuteriaacutejaacutet is hasznaacuteltaacutek a tulajdon taacutergyai koumlreacuteben Vouml Gai D 1 8 1 1 (2 inst) Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab) Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed) Gai 2 12 2 14 2 17 2 28 3 83 Ulp 19 11 Inst 2 2 1-2

130

particulis minimis constiteremus hae cottidie ex nostro corpore decederent

aliaeque extrinsecus in earum locum accederent Quapropter cuius rei species

eadem consisteret rem quoque eandem esse existimari450

A szoumlveg koumlzponti teacutemaacutejaacutet keacutepező a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint vajon ugyanaz

marad-e a peres uumlgy abban az esetben ha az adott uumlgy eldoumlnteacuteseacutere rendelt biacuteraacutek koumlzuumll

egyeseket az eset meghallgataacutesa utaacuten elbocsaacutetottak miacuteg maacutesok helyuumlkoumln maradtak

Alfenus neacutezete szerint a biacuteraacutek szemeacutelye nem befolyaacutesolja az uumlgy ndash legalaacutebbis ontoloacutegiai

eacutertelemben vett ndash eacuterintetlenseacutegeacutet ennek koumlvetkezteacuteben meacuteg abban az esetben is ugyanaz

marad a peres uumlgy ha az oumlsszes biacuteroacutet lecsereacutelik Neacutezeteacutet alaacutetaacutemasztandoacute a jogaacutesz

raacutemutat hogy az egyes reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog (res) mindig ugyanaz marad egy

leacutegioacute is amelyből sokan meghaltak eacutes helyuumlkre maacutesok keruumlltek a vaacuteltozaacutesok elleneacutere

ugyanaz a leacutegioacute mint ami kezdetben volt A neacutep is ugyanaz ma mint szaacutez eacutevvel ezelőtt

meacuteg akkor is ha a szaacutez eacutevvel ezelőtti koumlzoumlsseacuteg tagjai koumlzuumll senki sem eacutel maacuter Ezekhez

hasonloacutean egy hajoacute amelyet eleddig olyan sokszor javiacutetottak hogy maacuter egyetlen

deszkaacuteja sem egyezik meg az eacutepiacuteteacuteskori anyagokkal ugyanannak a hajoacutenak tekintendő

mint ami megeacutepiacuteteacutesekor volt Ezek a peacuteldaacutek azt a ceacutelt szolgaacuteljaacutek hogy joacutezan eacutesszel is

felfoghatoacute legyen a jogaacuteszi veacutelemeacuteny gondolati magja451 Ezt koumlvetően mutat raacute Alfenus

az ellenkező tartalmuacute elgondolaacutes logikai tarthatatlansaacutegaacutera ha a reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval

a dolog is maacutessaacute lenne ez oda vezetne hogy ad absurdum az egyes ember sem lenne

ugyanaz ahogy kora előrehaladtaacuteval minduntalan vaacuteltozik Hiszen ha ez az elgondolaacutes

igaz lenne akkor ma egy adott szemeacutely maacutes ember lenne egy eacutevvel ezelőtti valoacutejaacutehoz

keacutepest mert azokboacutel a reacuteszecskeacutekből amelyek testuumlnket alkotjaacutek neacutemelyek naponta

kivaacutelnak helyuumlkre pedig kiacutevuumllről maacutesok keruumllnek be iacutegy leacutenyegeacuteben testuumlnk

alkotoacuteelemei időről időre teljes egeacuteszeacuteben lecsereacutelődnek Ekkeacutent az a dolog (res)

amelynek kuumllső megjeleneacutese (species) nem vaacuteltozik az ugyanannak a dolognak

tekintendő

450 Az ideacutezett szoumlveghez nagyban hasonloacute meacuteg Paul D 32 88 pr ndash 3 (5 ad legem Iul et Pap) bdquo(pr) Lana legata vestem quae ex ea facta sit deberi non placet (1) Sed et materia legata navis armariumve ex ea factum non vindicetur (2) Nave autem legata dissoluta neque materia neque navis debetur (3) Massa autem legata Scyphi ex ea facti exigi possuntrdquo 451 A jogaacuteszi veacutelemeacutenyek eacutes a filozoacutefia koumlzoumltti nyilvaacutenvaloacute kapcsolathoz ld SOKOLOWSKI Philosophie 36 aki szerint peripatetikus vagy sztoikus eredetre vezethető vissza ez a felfogaacutes Hasonloacutean SCHERMAIER Materia 215-216 aki kifejezetten sztoikus hataacutest taacutersiacutet ndash egyebek mellett ndash ehhez a textushoz is Sokolowski feldolgozaacutessal kapcsolatos felfogaacutesaacutet egyeacutebkeacutent elhibaacutezottnak tartja Reacuteszletesen ld SCHERMAIER Materia 211-213

131

Az elemzett szoumlveg logikaacuteja nem kifogaacutestalan mindazonaacuteltal a dolog leacutenyegeacutenek

megragadaacutesa szempontjaacuteboacutel ez a forraacuteshely toumlbbszoumlroumlsen is igen hasznosnak bizonyul452

Egyfelől kivaacuteloacute bizonyiacuteteacutekaacutet adja a res szoacute taacuteg jelenteacuteseacutenek amelyről Bretone ndash eacutes vele

leacutenyegeacuteben egyezően Ruumlfner is ndash megaacutellapiacutetja hogy nomen generale hiszen a forraacuteshely

a peres uumlgyet eacuteppuacutegy a res koumlreacutebe sorolja mint az emberekből aacutelloacute leacutegioacutet vagy populust

ugyanakkor a res kifejezeacutest teljesen aacuteltalaacutenosan is hasznaacutelja Az előbbiekben a

besorolaacutesra toumlrteacutenő utalaacutes tovaacutebbi magyaraacutezatra szorul Eme kifejezeacutest ugyanis nem

akkeacutent kell eacuterteni mintha a forraacuteshely valamely szigoruacute logika vagy rendszer menteacuten

kategorizaacutelni igyekezne a leacutetezőket ndash maga a szoumlveg sem ezzel kapcsolatos leacutenyegileg

Mindoumlssze az tűnik ki a textusboacutel hogy az Alfenus aacuteltali szoacutehasznaacutelat teljesseacuteggel

koumlznyelvi mondhatni a jogaacutesz mintegy bdquooumlntudatlanulrdquo automatikusan hasznaacutelja a res

szoacutet Mindebből maacuter oumlnmagaacuteban is joacutel kitűnik hogy annak vizsgaacutelata hogy a jogi

forraacutesokban milyen jelenteacutesekben fordul elő ez a szoacute nem vezetne messzire Mindezeken

tuacutelmenően tovaacutebbi haszna is van a jelen szoumlvegnek hiszen vilaacutegosan laacutetszik belőle az is

hogy a legio legio mivolta a populus populus mivolta a navis navis mivolta nem ezek

kuumllső megjeleneacuteseacutetől fuumlgg Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem az szaacutemiacutet hogy mely szemeacutelyeket eacutes

azok koumlzuumll haacutenyat illetőleg milyen anyagot raktak be vagy csereacuteltek ki a legio populus

navis koumlreacutebe Mihelyt azonban a legio a populus vagy a hajoacute alkotoacuteelemeire bomlik szeacutet

akkor maacuter megszűnik legio populus vagy hajoacute lenni leacutenyegeacuteben aacutelliacutethatoacute hogy kiacutevuumll

keruumll a rerum natura vilaacutegaacuten453 Ez az aacutelliacutetaacutes egy uacutejabb szempont vizsgaacutelataacutera ad

lehetőseacuteget mikor pusztul el egy dolog mikor mondhatoacute hogy res abesse videtur

452 Kritikus alapaacutellaacutesboacutel maacuter HORAK Rationes decidendi 232 Nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegben peacuteldakeacutent szerepeltetett dolgok nem keacutepeznek homogeacuten csoportot A hajoacute modern fogalmaink szerint egyszerű dolognak minősuumll miacuteg a legio eacutes a populus eseteacuteben ezek dologkeacutent kezeleacutese is aggaacutelyos nem keveacutesbeacute a iudicium eseteacuteben Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy a legio eacutes a populus legalaacutebbis jellegeacutet tekintve paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute a grex fogalmaacuteval meacutegpedig abban a vonatkozaacutesban hogy mikeacutent a nyaacutejat a nyaacutej szempontjaacuteboacutel bizonyos szaacutemuacute aacutellat alkotja uacutegy a legio bizonyos szaacutemuacute katonaacuteboacutel a populus pedig bizonyos szaacutemuacute polgaacuterboacutel aacutell eacutes amikor ezt az oumlsszesseacuteget legioacutekeacutent vagy populuskeacutent koumlzeliacutetjuumlk meg nem az egyes egyeacutenekre koncentraacutelunk Maacuterpedig ndash mint arra Bretone is raacutemutat ndash a nyaacutej oumlsszetett dolog Reacuteszletesen ld BRETONE Fondamenti 79 Ezen a ponton laacutethatoacute tehaacutet hogy a modern sokszor aacuteltalaacutenosiacutetoacute eacutes szigoruacutean kategorizaacuteloacute gondolkodaacutes megbicsaklik az oacutekori jogaacuteszok gondolatvezeteacuteseacuten gyakorta hiacutevjuk fel olyan probleacutemaacutekra logikai bdquokoumlvetkezetlenseacutegekrerdquo a figyelmet egyes szoumlvegek kapcsaacuten amely probleacutemaacutek eacutes koumlvetkezetlenseacutegek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak nekuumlnk modern gondolkodoacuteknak jelentenek fejtoumlreacutest 453 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően SOKOLOWSKI Philosophie 36-37 azzal hogy ő egyeacutebkeacutent a szoumlvegben az bdquout philosophi dicerentrdquo fordulatot szuumlkseacutegtelennek tartja

132

Ulp D 50 16 13 1 (7 ad ed)

Res rsquoabessersquo videntur (ut Sabinus ait et Pedius probat) etiam hae quarum corpus

manet forma mutata est et ideo si corruptae redditae sint vel transfiguratae

videri abesse quoniam plerumque plus est in manus pretio quam in re

A szoumlveg koumlzeacuteppontjaacuteban a rsquores abessersquo kifejezeacutes eacutertelmezeacutese aacutell vagyis Ulpianus ebben

a fragmentumban azt igyekszik koumlruumlliacuterni hogy mit is jelent az hogy egy dolog

elenyeacuteszik illetőleg mikor tekinthető valami a jogosult szaacutemaacutera elveszettnek Sabinus eacutes

Pedius veacutelemeacutenyeire is hivatkozik Ulpianus amikor azt mondja hogy a forma

megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog maacuter nem lesz ugyanaz A forma vagyis a dolog kuumllalakja

kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute megjeleneacutese akkor vaacuteltozik meg a szoumlveg alapjaacuten ha a dolog

kaacuterosodott megrongaacuteloacutedott (corrupta) illetőleg ha azt aacutetalakiacutetottaacutek (transfigurata)454

Eacuteppen ezeacutert ha valamit megrongaacutelva vagy megvaacuteltozott formaacuteban adnak vissza azt a

dolgot leacutenyegeacuteben elveszettnek tekinthetjuumlk toumlbbeacute maacuter nem az a dolog ami koraacutebban

volt hanem egy teljesen uacutej dolog455 A szoumlvegből tehaacutet arra neacutezve vonhatoacute le

koumlvetkezteteacutes hogy mi jellemez egy dolgot mint fizikai leacutetezőt Ulpianus tudoacutesiacutetaacutesa

szerint Sabinus eacutes Pedius egyaraacutent uacutegy veacutelik hogy egy materiaacutelis eacutertelemben vett dolog

corpus eacutes forma egyseacutegekeacutent leacuteteznek A corpus a dolog esszenciaacuteja abban az

eacutertelemben hogy corpus reacuteveacuten a dolog meghataacuterozott fizikai tulajdonsaacutegokkal

rendelkezik ez teszi a toumlbbi dologtoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethetőveacute456 A forma valamely dolog

(taacutegabban leacutetező) kuumllső megjeleneacutese mindaz ami a kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute tehaacutet az a

moacuted forma vagy aacutellapot amelyben egy adott dolog konkreacutetan leacutetezhet457 Ezt a

gondolatot viszi tovaacutebb Paulus amikor Labeo eacutes Sabinus aacutellaacutespontjaacutet ideacutezve a

koumlvetkezőket iacuterja

Paul D 50 16 14 pr ndash 1 (7 ad ed)

(pr) Labeo et Sabinus existimant si vestimentum scissum reddatur vel res

corrupta reddita sit veluti scyphi collisi aut tabula rasa pictura videri rem

454 SCHERMAIER Materia 194-196 455 BRETONE Fondamenti 74 Eacuteppen Bretone veti oumlssze az abesse valamint a deminutum eacutes deperditum fogalmait a forraacutesokban Vouml BRETONE Fondamenti 7512 456 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquocorpusrsquo FINAacuteLY s v rsquocorpusrsquo SCHERMAIER Materia 139 457 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoformarsquo BRETONE Fondamenti 254 Bretone ehelyuumltt raacutemutat arra is hogy forma ebben az eacutertelemben gyakran egybecseng a species fordulattal maacuteskor pedig a quantitas kifejezeacutessel mutat rokon eacutertelmet

133

rsquoabessersquo quoniam earum rerum pretium non in substantia sed in arte sit positum

Item si dominus rem quae furto sibi aberat ignorans emerit recte dicitur res

abesse etiamsi postea id ita esse scierit quia videtur res ei abesse cui pretium

abest (1) rsquoRem amisissersquo videtur qui adversus nullum eius persequendae

actionem habet

A szoumlveg leacutenyegeacuteben keacutet keacuterdeacuteskoumlrrel foglalkozik egyfelől azt igyekszik tisztaacutezni hogy

mikor tekintuumlnk valamit objektiacuteve elenyeacuteszettnek maacutesfelől pedig hogy egy adott

szemeacutely mikor tekintheti uacutegy valamilyen dolgaacutet hogy az szaacutemaacutera elveszett Az előbbi

keacuterdeacuteskoumlrben hasonloacute neacutezetet ismerhetuumlnk meg mint amiről Ulpianus a fentebb

ismertetett szoumlveghelyen beszaacutemol ami nem is meglepő hiszen mind Ulpianus mind

Paulus egyaraacutent Sabinus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezi A rsquores abessersquo jelenteacutese tehaacutet ehelyuumltt is res

corrupta reddita amelyet Paulus peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemaszt ha egy ruhaacutet szakadtan egy

serleget toumlroumltten adnak vissza vagy egy festmeacutenyt akkeacutent hogy a festeacutek lepattogzott

roacutela akkor a dolog elenyeacuteszettnek elpusztultnak tekintendő A materiaacutelis eacutertelemben vett

dolgok vonatkozaacutesaacuteban a forma az amely aacuteltal ezek egyedileg azonosiacutethatoacutek A dolgok

egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek kriteacuteriuma tehaacutet a forma vagyis valamely dolog

kuumllső megjeleneacutese458 Ebből adoacutedoacutean mivel a dolgok pretium eacutes qualitas alapjaacuten is

jellemezhetők a pretium itt nem a substantiaacutetoacutel fuumlgg hanem az arson alapul459 A reshez

szuumlkseacutegszerűen koumltődő pretium markaacutensan megjelenik a szoumlveg maacutesodik feleacuteben amikor

458 BRETONE Fondamenti 71 SCHERMAIER Materia 102 459 Ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 71 Ebben a koumlrben eacuterdekes lehet roumlviden kitekinteni substantia eacutes ars egymaacuteshoz viszonyiacutetott jelenteacuteseacutere Schermaier ndash Ernout ndash Meillet veacutelemeacutenyeacutevel egyezően ndash akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a substantia fogalma goumlroumlg gyoumlkerekre megy vissza azonban Ernout eacutes Meillet felfogaacutesaacutetoacutel neacutemikeacutepp elteacuterően nem aacutelliacutetja hataacuterozottan hogy a substantia eacutes a goumlroumlg ὑπόστᾶσις koumlzoumltt egyeacutertelmű megfeleleacutes lenne Veacutelemeacutenye szerint a substantia akaacuter az előbb emliacutetett kifejezeacutes akaacuter a ὑποκείμενον latin megfelelője is lehet amely kifejezeacuteseket Arisztoteleacutesz peacuteldaacuteul szinonimakeacutent hasznaacutelt Ezzel egyezően ld LIDDELL ndash SCOTT s v bdquoὑποκειμαιrdquo Senecca eacutes Quintilianus nyomaacuten olyan jelenteacutest tulajdoniacutet a fordulatnak amely valaminek a fizikai eacutertelemben vett leacutetezeacuteseacutere a valoacutesaacutegban valoacute megleacuteteacutere helyezi a hangsuacutelyt Ehhez ld SCHERMAIER Materia 141-142 ERNOUT-MEILLET s v rsquostorsquo Keacutetseacutegtelen helytaacutelloacute Schermaier ama megaacutellapiacutetaacutesa hogy a substantia egyik eacutertelme szerint az anyag amelyből egy dolog ndash fuumlggetlenuumll annak testi vagy testetlen mivoltaacutera ndash leacutetrejoumln ekkeacutent leacutenyegeacuteben materia szinonimaacuteja is lehet SCHERMAIER Materia 144 skk Schermaier eme aacutelliacutetaacutesaacutet eacuteppen a hivatkozott forraacutes taacutemasztja alaacute Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquosubstantiarsquo Raacute kell mutatni ugyanakkor hogy substantia jelenteacutese eacutes alkalmazaacutesi koumlre enneacutel joacuteval taacutegabb is lehet ndash ennek joacute peacuteldaacuteja a Schermaier aacuteltal is hivatkozott forraacuteshely az actio ad exhibendum kapcsaacuten (Ulp D 10 4 9 3 [24 ad ed]) amely az actio ad exhibendum kiterjesztő alkalmazaacutesaacuteroacutel szoacutel a res deterior eacutes a res in aliud corpus dolo malo translata eseteivel egeacutesziacuteti ki a kereset alapjaacuten valoacute felelősseacuteg szabaacutelyait Utoacutebbi esetkoumlrben az in aliud corpus translata Ulpianus aacuteltal adott eacutertelmezeacutese szerint mutata forma prope interemit substantiam rei vagyis eacuteppen ez alapozza meg az actio ad exhibendum alkalmazhatoacutesaacutegaacutet Egyfelől tehaacutet a corpus ndash forma kifejezeacutesek koumlzoumltt paacuterhuzamot aacutelliacutet fel maacutesfelől pedig ezeket szembe aacutelliacutetja a substantia fogalmaacuteval ami itt egy dolog leacutenyegeacutet leacutenyegi jellemzőjeacutet van hivatva megjeleniacuteteni Vouml SCHERMAIER Materia 144

134

Paulus a lopott dolog tulajdonos aacuteltal visszavaacutesaacuterlaacutesa kapcsaacuten arroacutel iacuter hogy az a dolog

tekinthető elveszettnek amelynek eacuterteacuteke csoumlkkent (videtur res ei abesse cui pretium

abest)460 Eme veacutelemeacuteny szerint tehaacutet a dolgokhoz (res) tartozik valamely eacuterteacutek

(pretium) ahol ez utoacutebbi nem kizaacuteroacutelag veacutetelaacuterat jelent hanem taacutegabban a

forgalomkeacutepes dolog eacuterteacutekeacutet hiszen a dolog esetleges veacutetelaacuteraacutet is eme gyakorta peacutenzben

kifejezhető eacuterteacutek alapjaacuten lehet meghataacuterozni461 A szoumlveg aacuteltal taglalt maacutesik keacuterdeacuteskoumlr a

szubjektum szempontjaacuteboacutel vett elpusztulaacutes koumlreacuteben Paulus azt hangsuacutelyozza hogy egy

adott szemeacutely abban az esetben tekintheti valamely dolgaacutet elveszettnek elpusztultnak ha

a dolog visszaszerzeacutese ceacuteljaacuteboacutel egyetlen konkreacutet szemeacutellyel szemben sem leacutephet fel

keresettel462

Mindezen megfontolaacutesok nyomaacuten meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a figyelmet

jelesuumll arra hogy mindeme peacuteldaacutekban a res jogi eacutertelemben testi leacutetezőkeacutent jelent meg

Ennek haacutettereacuteről szoacutel az alaacutebbi Lucretius-szoumlveg

Lucr 1 302-304

[hellip] quae tamen omnia corporea constare necessest

natura quoniam sensus inpellere possunt

tangere enim et tangi nisi corpus nulla potest res

Lucretius a corpora caeca463 keacuterdeacuteseacuteről eacutertekezik peacuteldaacuteja szerint ilyenek a kuumlloumlnfeacutele

szagok eacutes illatok (odores) ugyaniacutegy a hő a hideg (calidos aestus frigora) vagy akaacuter a

460 A pretium keacuterdeacuteseacuteben mindezzel leacutenyegeacuteben ellenteacutetesen MALENICA Notion de res 461 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquopretiumrsquo illetőleg ERNOUT-MEILLET s v rsquopretiumrsquo bdquohellipmonnaie verseacutee contre une chose ou un servicehelliprdquo 462 Ennek az elgondolaacutesnak egy gyakorlati megjeleneacutesi formaacuteja a derelictio koumlreacuteben gyakran hivatkozott animus derelinquendi vagy animus derelinquentis olyan eacutertelmezeacutese amely nem egyszerűen elhagyaacutesi szaacutendeacutekkeacutent fogja fel az animus derelinquendit hanem olyan szubjektiacutev tudati viszonyulaacuteskeacutent amelynek kereteacuteben a tulajdonos tudata aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a dolog a szaacutemaacutera veacutegeacuterveacutenyesen vagyis a visszaszerzeacutes legcsekeacutelyebb remeacutenye neacutelkuumll elveszett Ehelyuumltt nem arroacutel van szoacute hogy a dolog koumlvetelhetőseacutege enyeacuteszik el hanem a dologra vonatkozoacute jog perrel valoacute eacuterveacutenyesiacutethetőseacutege (vouml Cels D 44 7 51 [3 dig] bdquoest actio hellip ius hellip iudicio persequendirdquo) hiszen igaz ugyan hogy az in rem actio elvben baacuterki ellen megindiacutethatoacute gyakorlatilag azonban a teacutenyleges perindiacutetaacuteshoz konkreacutet elleneacuterdekű feacutelre van szuumlkseacuteg akitől a jogosult koumlvetelheti a dolog kiadaacutesaacutet Mivel a derelictio eacutes a iactus mercium eseteiben a derelinkvaacuteloacute szemeacutely illetőleg a tulajdonos sok esetben nem is tudja hogy kineacutel van teacutenylegesen a dolga ekkeacutent a vaktaacuteban perleacutes igen kockaacutezatos megoldaacutes lenne Az animus derelinquendi ilyen eacutertelmezeacuteseacutehez ld reacuteszletesen VACCA Derelictio 120-121 463 Ebben a vonatkozaacutesban utalni kell arra hogy Lucretius eme megkoumlzeliacuteteacutese eacutes alkalmazott moacutedszere jellegzetesen epikureus ez pedig az indirekt bizonyiacutetaacutes moacutedszere Lucretius toumlbb esetben arra hivatkozaacutessal vet el valamilyen aacutelliacutetaacutest hogy abboacutel kell kiindulni amit laacutetunk eacutes tapasztalunk A corpora caeca keacuterdeacuteskoumlre joacute peacuteldaacuteja annak hogy a laacutethatoacuteboacutel von le koumlvetkezeteacuteseket valamely laacutethatatlan leacuteteacutere amely szinteacuten jellegzetesen epikureus moacutedszer volt Ehhez reacuteszletesen ld LONG Hellenistic Philosophy 28-29

135

hangok (voces) minthogy ezeket nem laacutetjuk ekkeacutent felfogni sem vagyunk keacutepesek

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ezeknek is biacuterniuk kell valamilyen testi jelleggel (omnia corporea

constare necessest natura) mivel hataacutest gyakorolnak eacuterzeacutekeinkre (sensus inpellere

possunt) Maacuterpedig csak a testi leacutetezők jellemzője hogy megeacuterinthetők eacutes

megeacuterinthetnek maacutes leacutetezőket (tangere et tangi)464 Ha mindezek feacutenyeacuteben megneacutezzuumlk a

Digesta vonatkozoacute titulusaacutet (D 1 8 De divisione rerum et qualitate) azt laacutethatjuk hogy

ndash Gaius Instituacutecioacuteival egyeacutebkeacutent egyezően ndash a summa divisio koumlzeacuteppontjaacuteban a res divini

eacutes humani iuris aacutellnak eacutes csak ezt koumlvetően esik szoacute egyetlen fragmentum erejeacuteig a testi

eacutes testetlen dolgokroacutel465 Ezt koumlvetően mindoumlssze egyetlen olyan leacutetezőről esik szoacute

amelynek keacutezzelfoghatoacutesaacutega illetőleg megeacuterinthetőseacutege megkeacuterdőjelezhető ez pedig a

levegő ugyanakkor a lucretiusi neacutezettel oumlsszhangban a levegő is testi alkotoacuteelemekből

tevődik oumlssze meacuteg akkor is ha ezek szabad szemmel nem laacutethatoacutek466 Az oumlsszes toumlbbi a

titulusban emliacutetett dolog megeacuterinthető Mindebből kitűnik hogy baacuter a vonatkozoacute

Digesta-titulus főkeacutent a testi dolgok felosztaacutesaacuteval foglalkozik a szoumlvegek koumlzoumltt meacuteg ha

egyetlen fragmentum erejeacuteig is de igen előkelő helyen keruumll emliacuteteacutesre a res corporales

eacutes incorporales felosztaacutes467 Mindebből laacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszoknak a dolog

mibenleacuteteacutere vonatkozoacute felfogaacutesa nem egyezik azzal ahogyan a pandektistaacutek koumlzeliacutetetteacutek

meg a dolog fogalmaacutet ahol Ding eacutes Sache fogalmainak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesa nyomaacuten lehet

csak res incorporalesroacutel beszeacutelni468

Ezen tuacutelmenően veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is eacuterdemes felfigyelni hogy a jogi eacutertelemben

vett res kifejezeacutes konkreacutetan milyen formaacuteban oumlsszefuumlggeacutesben jelenik meg az egyes

forraacutesszoumlvegekben Meglaacutetaacutesunk szerint a roacutemai jogaacuteszok megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben nem az volt

elsődlegesen eacuterdekes hogy a res oumlnaacutelloacutean mit jelent Keacutetseacutegtelen hogy leacuteteznek olyan

forraacutesok amelyek a res kategoacuteriaacutejaacutet maacutes leacutetezőktől igyekeznek elhataacuterolni illetőleg a

464 Ehhez ld BONFANTE Proprietagrave I 8 KASER Gaius 142 Neacutemikeacutepp maacutes vonatkozaacutesban de ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 126 465 Vouml Gai D 1 8 1 pr ndash 1 (2 inst) 466 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aer 467 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aqua profluens mare litora maris Flor D 1 8 3 (6 inst) lapilli gemmae Marci D 1 8 4 pr (3 inst) aedificiis monumentis Marci D 1 8 4 1 (3 inst) flumina Gai D 1 8 5 pr (2 rer cott)ripa naves funes retia onus praedium Gai D 1 8 5 1 (2 rer cott) casa in litore Marci D 1 8 6 1 (3 inst) theatra stadia servus communis Marci D 1 8 6 2 (3 inst) ndash fin res sacrae religiosae sanctae 468 Ezzel egyezően ld ARNOLD Cultur 144 Ehhez ld PUCHTA Cursus 436 bdquoDie philosophische Eintheilung der Dinge (nicht der Sachen in sinnlich wahrnehmbare und intelligible koumlrperliche und unkoumlrperliche res corporales et incorporales) wendeten die roumlmischen Juristen auch auf die rechtlich in Betracht kommenden Gegenstaumlnde anrdquo

136

kifejezeacutesnek maacutes kategoacuteriaacutekhoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezni469 Ehhez keacutepest viszont sokkal

toumlbbszoumlr jelenik meg a res kategoacuteriaacuteja valamilyen jogi szempontboacutel relevaacutens minőseacuteggel

felruhaacutezva leacutenyegeacuteben ez keacutepezi a dologosztaacutelyozaacutesok alapjaacutet Nyelvi szempontboacutel ez

valamely jelzőnek a res szoacutehoz kapcsolaacutesa aacuteltal jeleniacutethető meg amelynek leacutenyege eacuteppen

az hogy az embertől kuumlloumlnboumlző kuumllvilaacutegi leacutetezőket valamely homogeacuten tulajdonsaacutegok

menteacuten egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztesse Ennek joacute peacuteldaacutei lehetnek a koraacutebban maacuter emliacutetett

Digesta-titulus (D 1 8 De divisione rerum et qualitate) tovaacutebbaacute Gaius instituacutecioacuteiban a

dologosztaacutelyozaacutesokkal foglalkozoacute toumlredeacutekek (Gai 2 2 ndash 22) valamint ezekhez

hasonloacutean a iustinianusi instituacutecioacutek vonatkozoacute toumlredeacutekei (Inst 2 1 pr ndash 10 2 2)470 Ez a

szemleacuteletmoacuted is megerősiacuteteni laacutetszik azt a toumlbbszoumlr hangsuacutelyozott aacutelliacutetaacutest hogy a jogaacuteszi

gondolkodaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a praktikussaacuteg az eset-koumlzpontuacutesaacuteg aacutellt Feltehető tehaacutet

hogy a forraacutesokban megjelenő dologosztaacutelyok gyakorlati probleacutemaacutekhoz teacutenylegesen a

jogaacutesznak feltett keacuterdeacutesekhez koumltődtek471 Iacutegy logikusnak tűnhet egy olyan koumlvetkezteteacutes

is hogy a forraacutesokban azokkal a dologosztaacutelyokkal kapcsolatosan talaacutelkozhatunk

toumlbbszoumlr amelyek gyakorlati relevanciaacuteja jelentősebb volt kevesebb figyelmet

fordiacutetottak ugyanakkor a gyakorlati szempontboacutel szaacutemukra keveacutesbeacute probleacutemaacutes

keacuterdeacutesekre

A peacutenzre vonatkozoacute communis opinioacuteboacutel eredően keacutet szempont tovaacutebbi vizsgaacutelata tűnik

szuumlkseacutegesnek Egyreacuteszt a res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutenak

elemzeacutese amelynek koumlreacuteben elsődleges keacuterdeacutes egyfelől hogy a forraacutesokban ezzel a

dologosztaacutellyal kapcsolatosan hivatkozott taacutergyak kimeriacutető vagy inkaacutebb peacuteldaacuteloacutezoacute

jellegűek-e illetőleg honneacutet eredhetnek Ezen tuacutelmenően eacuterdekes keacuterdeacutes lehet az fajtaacuten

beluumlli egyed-azonossaacuteg keacuterdeacutese is A maacutesik vizsgaacutelandoacute keacuterdeacuteskoumlr a res incorporalis

mibenleacutete minthogy a peacutenzzel illetve a peacutenzkoumlveteleacutessel kapcsolatosan nagyon gyakran

toumlrteacutenik hivatkozaacutes erre a dologosztaacutelyra is

469 Ebben a koumlrben peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll az alaacutebbi forraacutesok A res eacutes valamely maacutes leacutetező (res ndash causae eacutes iura actio ndash res res ndash pecunia) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelre ld Ulp D 50 16 23 (14 ad ed) Pomp D 50 17 204 (28 ad Q Muc) Paul D 50 16 5 pr (2 ad ed) Kifejezetten persona paacuterjakeacutent szerepel pl az alaacutebbi helyeken Ulp D 6 1 1 1 (16 ad ed) Marci D 8 1 1 (3 reg) Ulp D 44 7 25 pr (1 reg) Paul D 50 16 188 1 (33 ad ed) Pomp D 50 17 25 (11 ad Sab) 470 Hasonloacutean Ulpianusnaacutel is talaacutelkozhatunk neacutehaacuteny dologosztaacutellyal (Ulp 19 1 19 6 19 15) 471 Ennek a felteveacutesnek a leacutetalapjaacutet nem kisebbiacuteti az a teacuteny hogy az ebben a koumlrben hivatkozott forraacutesok joacutereacuteszt tankoumlnyv-jellegű szoumlvegek hiszen mainapsaacuteg is az oktataacutes soraacuten azokat a szempontokat igyekszuumlnk hangsuacutelyozni amelyek vagy komoly gyakorlati jelentőseacuteggel biacuternak vagy amelyek megeacuterteacutese ekkeacutent maacutes inteacutezmeacutenyektől valoacute elhataacuterolaacutesa is neheacutezseacutegeket okozhat

137

IV A res quae pondere numero mensura constant mibenleacutete a forraacutesok eacutes a

szekunder irodalom tuumlkreacuteben

A res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacuteja ndash amelyet Ulrich Zasius

(Udalricus Zasius) megfogalmazaacutesa nyomaacuten res fungibiles472 formaacuteban is szokaacutes

emelgetni473 ndash a forraacutesokban egyfelől előfordul Gaius instituacutecioacuteiban (Gai 2 196 3 90)

valamint az utoacutebbival leacutenyegeacuteben egyezően Iustinianus instituacutecioacuteiban is (Inst 3 14

pr)474 Maacutesfelől a res quae pondere numero mensura constant kifejezeacutes ebben a

formaacuteban 12 helyen talaacutelhatoacute meg a Digesta szoumlvegeiben is475 Ezen feluumll leacutetezik meacuteg

egy olyan textus is a Digestaacuteban amely elteacuterő formaacuteban ugyan de leacutenyegeacutet tekintve

ugyanezzel a kategoacuteriaacuteval foglalkozik476 Ennek kapcsaacuten Ruumlfner raacutemutat arra hogy az

472 A fungibilis kifejezeacutest Genzmer etimoloacutegiailag a fungor igeacutere valamint a functio főneacutevre vezeti vissza valamilyen szolgaacuteltataacutest teljesiacuteteni koumltelezettseacutegnek eleget tenni hivatalt betoumllteni Az ebből szaacutermaztatott functio szoacute egyebek mellett meacuteg eacuterteacuteket eacuterveacutenyesseacuteget valamint ndash marginaacutelisan ugyan ndash ceacutelt is jelent Vouml GENZMER Pondere 472 Ehhez meacuteg ld HEUMANN ndash SECKEL s v rsquofunctiorsquo rsquo fungirsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquofungorrsquo Ehhez keacutepest szűkebb eacutertelemben ld Oxford Latin Dictionary s v rsquofunctiorsquo rsquo fungirsquo ahol mindkeacutet szoacutecikk csak valaminek a veacutegrehajtaacutesaacutet kivitelezeacuteseacutet teljesiacuteteacuteseacutet hangsuacutelyozza 473 A kifejezeacutes leacutenyegeacuteben a paulusi suo functionem recipiunt (vouml Paul D 12 1 2 1 [28 ad ed]) fordulatboacutel ered amely aacuteltal az ilyen dolgok egymaacutessal valoacute felcsereacutelhetőseacutege illetőleg a fajtaacuten beluumlli egyediseacuteg hiaacutenya keruumll hangsuacutelyozaacutesra Ehhez ld ERMANN D 18 1 1 pr 1671 GROSSO Cose 80 BESSENYŐ A peacutenz 31 RUumlFNER Vertretbare Sachen 93 Ennek nyomaacuten alakul ki a helyettesiacutethető ndash helyettesiacutethetetlen dolgok (res fungibiles ndash res non fungibiles) kategoacuteriapaacuterja amelyek kapcsaacuten a helyettesiacutethető dolgok vonatkozaacutesaacuteban aacuteltalaacutenos az a felfogaacutes hogy ebbe a csoportba olyan dolgok tartoznak amelyeket suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint szokaacutes meghataacuterozni Ld pl MARTON Roacutemai magaacutenjog 137 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 264 FOumlLDI ndash HAMZA 280 TALAMANCA Istituzioni 384-385 KOLOSVAacuteRY 20 ALMAacuteSI Dologi jog I 63-64 Megemliacutetendő hogy Almaacutesi egyreacuteszt azt hangsuacutelyozza hogy a helyettesiacutethetőseacuteg kizaacuteroacutelag az ingoacute dolgok sajaacutetossaacutega ndash ekkeacutent nem lesz helyettesiacutethető a laacutebon aacutelloacute termeacutes Maacutesfelől kiemelendő hogy a helyettesiacutethetőseacuteget szubjektiacutev eacutertelemben fogja fel amikor raacutemutat hogy nem kizaacutert hogy szerződő felek adott esetben az egyeacutebkeacutent helyettesiacutethető ingoacutekat nem helyettesiacutethetőnek vagy eacuteppen fordiacutetva a nem helyettesiacutethetőket helyettesiacutethetőnek nyilvaacuteniacutetsaacutek Leacutenyegeacuteben hasonloacutean meacuteg BONFANTE Proprietagrave I 107 474 A keacutet leacutenyegileg egyező szoumlveg egyaraacutent a mutuum keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute nagyobb szerkezeti egyseacutegben talaacutelhatoacute mind Gaius mind Iustinianus instituacutecioacuteiban Ezekkel egyező tartalmuacute meacuteg a Digestaacuteban az alaacutebbi szoumlveg Gai D 44 7 1 2 (2 aur) 475 Vouml Licin D 5 1 38 (4 regul) Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed) Paul D eod 2 3 (28 ad ed) Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Ulp D 30 47 1 (22 ad Sab) Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc) Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) Gai D 44 7 1 2 (2 aur) Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) Ezeken feluumll megemliacutetendő meacuteg hogy Ulpianusnaacutel is előfordul a triaacutesz (Ulp 6 8 eacutes 24 7) 476 Ulp D 13 3 1pr (27 ad ed) bdquohellip res [hellip] quae [hellip] in pondere sive in mensura constenthelliprdquo Megjegyzendő hogy Ruumlfner ebbe a csoportba sorolja meacuteg Paul D 6 1 6 (6 ad ed) szoumlvegeacutet is tovaacutebbaacute Gai 3 175 toumlredeacutekeacutet is amelyek baacuter leacutenyegileg igen hasonloacute tartalmuacuteak az eddigiekhez veacutelemeacutenyuumlnk szerint ugyanakkor meacutegsem sorolhatoacutek maradeacutektalanul ebbe a csoportba mivel a pondere ndash numero ndash mensura triaacuteszaacuteboacutel eme szoumlvegekben expressis verbis csak a mensura fordul elő Megjegyzendő hogy legalaacutebbis a Paulus-hely kapcsaacuten Ruumlfner besorolaacutesa eacutes eacuterveleacutese mellett szoacutel az a teacuteny hogy szaacutemos egyeacuteb fordulat (genus ndash species qualitas) is megjelenik ebben a szoumlvegben ezek a fordulatok pedig maacutes szoumlvegekben (vouml pl Ulp D 7 1 15 4 [18 ad Sab] Paul D 12 1 6 [28 ad ed] Ulp D 30 34 3 [21 ad Sab] Pap D 46 3 94 1 [8 quaet]) a triaacutesszal feacutemjelzett kategoacuteria eacutertelmezeacuteseacutevel fuumlggnek oumlssze Ezen tuacutelmenően utalni kell arra is hogy maga a szerző is jelzi hogy a keacuterdeacuteses textusok fogalmazaacutesa az eddig emliacutetett szoumlvegekeacutetől elteacuter Reacuteszletesen ld RUumlFNER Vertretbare Sachen 25

138

utoacutebb hivatkozott szoumlvegekben koumlzoumls kifejezeacuteskeacutent jelenik meg a quantitas amely főleg

a pandektista irodalomban a res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutenak

szinonimaacutejakeacutent fordul elő477 Ruumlfner ezzel kapcsolatosan ndash Kaser meglaacutetaacutesaacuteval

oumlsszhangban478 ndash a certum dare eacutertelmezeacuteseacutet helyezi a koumlzeacuteppontba Paulus

veacutelemeacutenyeacutenek elemzeacutese alapjaacuten479 Felteacutetelezi hogy roacutemai jog szerint egy koumltelmet

annak tartalma szempontjaacuteboacutel akkor tekintettek certumnak ha a koumltelem taacutergyakeacutent vagy

egyedileg meghataacuterozott dolog szerepelt vagy res quae pondere numero mensura

constant amely utoacutebbi esetben a fajta eacuteppen a mennyiseacuteg megjeloumlleacutese aacuteltal vaacutelik

meghataacuterozottaacute Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res quae pondere numero mensura constant arra

hasznaacutelhatoacute hogy taacutergyak olyan koumlreacutet hataacuterozzuk meg aacuteltala ahol a mennyiseacuteg

megadaacutesa elegendő a certum datio megvaloacutesulaacutesaacutehoz Ehhez keacutepest a quantitas kifejezeacutes

ehelyuumltt inkaacutebb a dolgok valamely sajaacutetossaacutegaacutet jeloumlli Mindezek alapjaacuten Ruumlfner arra a

koumlvetkezteteacutesre jut hogy nincs egyeacutertelmű forraacutesbizonyiacuteteacutek arra neacutezve hogy a res quae

pondere numero mensura constant eacutes a quantitas egymaacutes szinonimaacutei lenneacutenek

ugyanakkor meglaacutetaacutesa szerint az is keacutetseacutegtelen hogy ilyen forraacutesbizonyiacuteteacutek hiaacutenyaacuteban

kizaacuterni sem lehet hogy neacutemely esetekben a keacutet kategoacuteria egymaacutest aacutetfedneacute Veacutelekedeacuteseacutet

azzal indokolja hogy a quantitas mennyiseacuteget jelent a res quae pondere numero

mensura constant pedig bizonyos dolgok suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint koumlruumllhataacuterolt tehaacutet

meghataacuterozott mennyiseacutegeacutet jeloumlli480

477 Vouml BONFANTE Proprietagrave I 108 RUumlFNER Vertretbare Sachen 25-26 Ehhez ld meacuteg HEUMANN ndash

SECKEL s v rsquoquantitasrsquo ahol a szaacutem suacutely meacuterteacutek szerint meghataacuterozott dolgok koumlreacuteben a quantitas szoacute corpus vagy species ellenteacutetekeacutent jelenik meg kuumlloumlnoumlsen pedig egy meghataacuterozott peacutenzoumlsszegre hasznaacutelatos ez a kifejezeacutes Ezzel leacutenyegeacuteben egyező felfogaacutest keacutepvisel Savigny is amikor azt hangsuacutelyozza hogy a qualitas egy dolog valamilyen aacuteltalaacutenos tulajdonsaacutegaacutera vonatkozik mint amilyen peacuteldaacuteul a terjedelem a meacuterteacutek iacutegy eacuterthető moacutedon a forraacutesokban ez azokra a dolgokra vonatkozik amelyeket a fajtaacuten beluumll szaacutem suacutely vagy meacuterteacutek alapjaacuten szokaacutes meghataacuterozni Vouml SAVIGNY System VI 123 eacutes kuumlloumlnoumlsen b) jegyzet 478 Vouml KASER RPR I 492 Ami a res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutet mint oumlnaacutelloacute dologosztaacutelyt illeti ennek kapcsaacuten Kaser a genus eacutes a species egymaacutessal valoacute szembenaacutellaacutesaacutet hangsuacutelyozza Veacutelemeacutenyeacutenek alapja hogy ebbe a kategoacuteriaacuteba olyan dolgok tartoznak amelyek vonatkozaacutesaacuteban az egy adott fajtaacutehoz tartozaacutes szaacutemiacutet doumlntőnek a forgalom szempontjaacuteboacutel nem pedig a dolgok egyediseacutege (bdquo[hellip] es im Verkehr [hellip] auf die Gattungszugehoumlrigkeit (genus) nicht auf das individuelle Stuumlck (species) ankommt [hellip]) Ld KASER RPR I 382 479 Paul D 12 1 6 (28 ad ed) Certum est cuius species vel quantitas quae in obligatione versatur aut nomine suo aut ea demonstratione quae nominis vice fungitur qualis quantaque sit ostenditur Nam et Pedius libro primo de stipulationibus nihil referre ait proprio nomine res appelletur an digito ostendatur an vocabulis quibusdam demonstretur quatenus mutua vice fungantur quae tantundem praestent 480 RUumlFNER Vertretbare Sachen 26-27

139

1 A kifejezeacutesek eredete

Ami a kifejezeacutesben szereplő triaacutesz (pondere numero mensura μέτρῳον ᾀριθμός

σταθμός) eredeteacutet illeti maacuter az Oacuteszoumlvetseacutegben is előfordul a suacutely szaacutem meacuterteacutek szerinti

rendezeacutesre hivatkozaacutes481 a triaacutesz feltehetően goumlroumlg eredetre vezethető vissza

hasznaacutelataacutenak haacutettereacuteben pedig egyfajta technikus eacutertelemben vett pontossaacuteg iraacutenti igeacuteny

eacuterhető tetten482 A latin irodalomban elsőkeacutent Varro De lingua latina ciacutemű munkaacutejaacuteban

jelenik meg a jogi irodalomban pedig minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint Octavenus lehetett az

első aki mintegy jogi szakkifejezeacuteskeacutent hasznaacutelta483 Ugyanakkor eacuterdemes arra is

raacutemutatni hogy ha a kifejezeacutes terminus technicus volt is pontos kidolgozott jelenteacutessel

semmikeacuteppen sem biacutert484 Mindent egybevetve keacutetseacutegtelen hogy a triaacutesznak a roacutemai jog

forraacutesaiban valoacute pontos megjeleneacuteseacutet eacutes eredeteacutet lehetetlen megaacutellapiacutetani Jelezni kell

ugyanakkor hogy Genzmer felteacutetelezeacutese szerint a kifejezeacutes aacutetveacutetele legkoraacutebban a

koumlztaacutersasaacuteg utolsoacute szaacutezada soraacuten toumlrteacutenhetett485 Erre az időre tehető ugyanis amikor a

roacutemaiak ndash goumlroumlg hataacutesra ndash leacutetre kiacutevaacutentaacutek hozni a roacutemai jogtudomaacutenyt (science de la

jurisprudence romaine)486 A magunk reacuteszeacuteről helyesebbnek tartjuk Ruumlfner

megaacutellapiacutetaacutesaacutet aki szerint a triaacutesz roacutemai jogban valoacute megjeleneacuteseacutenek inspiraacutecioacutejaacutet a

fentebb emliacutetett technikus pontossaacuteg adta487

481 Vouml Sap 11 20 bdquoSed et sine his uno spiritu poterant occidi persecutionem passi a iustitia et dispersi per spiritum virtutis tuae Sed omnia in mensura et numero et pondere disposuistirdquo 482 Vouml GENZMER Pondere 478-482 RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 eacutes kuumlloumlnoumlsen 53 sz jegyzet Genzmer a hivatkozott helyen reacuteszletesen kiteacuter arra is hogy Platoacuten mely munkaacuteiban hol eacutes milyen kontextusban fordul elő az adott triaacutesz 483 Vouml GENZMER Pondere 474 RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 A felteveacutes alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld Paul D 6 1 6 (6 ad ed) 484 Ezzel egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 71 Meglaacutetaacutesa szerint ennek legjobb bizonyiacuteteacuteka hogy az iustinianusi Instituacutecioacutekban valamint a Digestaacuteban szereplő dologosztaacutelyozaacutesok koumlreacuteben ez a fogalom egyaacuteltalaacuten nem keruumll emliacuteteacutesre 485 GENZMER Pondere 483 486 Vouml GENZMER Pondere 483 487 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 30

140

2 A forraacutesszoumlvegek tartalma

Azok a fentebb hivatkozott szoumlvegek amelyekben a res quae pondere numero mensura

constant fordulat megtalaacutelhatoacute taacutergykoumlruumlket tekintve főkeacutent vagy a mutuum488 vagy a

legatumok keacuterdeacuteseacutet eacuterintik489 vagy a dos probleacutemakoumlreacutet490 taglaljaacutek Ezen tuacutelmenően

leacutetezik keacutet szoumlveg amely maacutes taacutergykoumlroumlk kapcsaacuten emliacuteti a triaacuteszt egyszer előfordul a

stipulatioacuteval491 oumlsszefuumlggeacutesben egy alkalommal pedig az adaacutesveacutetel kapcsaacuten492

Ezen a ponton eacuterdemes aacutettekinteni a res quae pondere numero mensura constant

kifejezeacutes előfordulaacutes-vaacuteltozatait a jelzett szoumlvegekben amely variaacutensok vizsgaacutelataacutet

Ruumlfner alapos tanulmaacutenyaacuteban maga is elveacutegzi493 Ebben a vonatkozaacutesban a kifejezeacutes-

variaacutensok elemzeacuteseacutenek haacuterom leacutepeacutese keacutepzelhető el Az első leacutepeacutesben azt kell

megvizsgaacutelni hogy a rsquodologrsquo jeloumlleacuteseacutere milyen fordulatokat hasznaacutelnak a jogaacuteszok az

egyes szoumlvegekben A leginkaacutebb keacutezenfekvő a res szoacute hasznaacutelata lenne azonban

meacutegsem minden szoumlvegben talaacutelkozhatunk ezzel a szoacuteval joacutellehet a textusok tuacutelnyomoacute

toumlbbseacutegeacuteben ez jelenik meg494 Mindezek kapcsaacuten eacuterdemes felfigyelni arra hogy Gai 3

90 Inst 3 14 pr Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) eacutes Ulp 24 7 szoumlvegeiben a res

szoacute a kifejezeacutes toumlbbi elemeacutetől egy vagy toumlbb szoacute taacutevolsaacutegban de leacutenyegileg egy

gondolati egyseacutegben fordul elő Minden esetre igaz hogy az aacuteltalaacutenos eacutertelmű res szoacute

utaacuten egy quae vonatkozoacute neacutevmaacutes aacutell ami a res pontosiacutetaacutesaacutera szolgaacuteloacute triaacuteszt bevezeti A

toumlbbi szoumlvegben valamely neacutevmaacutes oumlnaacutelloacutean vezeti be a maacuter emliacutetett triaacutesz tagjait495

Egyetlen szoumlveg van csupaacuten amelyben az id neacutevmaacutes megtalaacutelhatoacute496 illetve egy

488 Gai 3 90 Inst 3 14 pr Gai D 44 7 1 2 (2 aur) Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed) eacutes Paul D eod 3 (28 ad ed) azzal hogy az utoacutebbi keacutet szoumlveg inkaacutebb a creditum keacuterdeacuteseacutet eacuterinti 489 Gai 2 196 Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc) Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) Ulp 24 7 490 Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Ulp 6 8 491 Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) 492 Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) 493 RUumlFNER Vertretbare Sachen 27-31 494 Iacutegy tipikusan a res szoacute illetve ennek ragozott alakja fordul elő az alaacutebbi szoumlvegekben Gai 2 196 Gai 3 90 Inst 3 14 pr Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed) eacutes Paul D eod 3 (28 ad ed) Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Gai D 44 7 1 2 (2 aur) Ulp 24 7 495 Iacutegy quod szerepel Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) eacutes Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) szoumlvegeiben In illetve de his quae szerepel Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) eacutes Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) textusaiban ndash utoacutebbiban csak a haec neacutevmaacutes fordul elő ea quae Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) szoumlvegeacuteben 496 Vouml Ulp D 30 47 1 (22 ad Sab)

141

amelyben a triaacutesz előtt omne aacutell497 Veacutegezetuumll egyetlen szoumlveg van amelyben a triaacuteszt

tartalmazoacute melleacutekmondatot a dos szoacute előzi meg498 Mindezekkel oumlsszefuumlggeacutesben egyet

lehet eacuterteni Ruumlfner ama megaacutellapiacutetaacutesaacuteval hogy ezek az utaloacuteszoacutek ndash baacuter igen kisszaacutemuacute

szoumlvegben meglehetős vaacuteltozatosan fordulnak elő ndash a kuumllvilaacutegi leacutetezőknek mind ugyanazt

a szegmentumaacutet hataacuteroljaacutek koumlruumll vagyis jelenteacutesbeli kuumlloumlnbseacuteget nem tapasztalhatunk

ebben a koumlrben meacuteg az egyes illetve toumlbbes szaacutemuacute alakok vaacuteltakozaacutesaacutenak sem lehet

jelentőseacuteget tulajdoniacutetani499 Ennek oka abban a teacutenyben keresendő hogy maga a res szoacute

is aacuteltalaacutenos jelenteacutesű olyan gyűjtőfőneacutevről van szoacute amely jelenteacuteseacutenek aacuteltalaacutenos

voltaacutenaacutel fogva alkalmas baacutermely maacutes hasonloacute aacutem speciaacutelisabb jelenteacutesű főneacutev

helyettesiacuteteacuteseacutere500

A maacutesodik leacutepeacutes a kifejezeacutes elemzeacutese soraacuten a triaacutesz magjaacutet keacutepező pondus numerus

mensura főnevek goacutercső alaacute veacutetele amelyek kiveacutetel neacutelkuumll ablativusban szerepelnek a

szoumlvegben legtoumlbbszoumlr baacutermifeacutele koumltőszoacute neacutelkuumll Mindoumlssze neacutegy kiveacutetel fordul elő a

forraacutesokban ezekben a szoumlvegekben vagy a ndashve coniuctio kapcsoloacutedik a triaacutesz utolsoacute

elemeacutehez501 vagy az aut koumltőszoacute eacutekelődik az egyes elemek koumlzeacute502 Ruumlfner is raacutemutat

arra ami a forraacutesokboacutel első tekintetre is kitűnik jelesuumll hogy a kifejezeacutesben szinte

minden elem vaacuteltozik az egyes feltalaacutelaacutesi helyeken ugyanakkor a triaacutesz tagjainak nyelvi

megjeleniacuteteacutese leacutenyegileg ugyanaz marad503 Ennek haacutettereacuteben feltehetően az aacutell hogy

pondere numero mensura kifejezeacutes egy τόπος volt minden bizonnyal a terminoloacutegiai

pontossaacuteg eacutes egyseacutegesseacuteg jegyeacuteben keruumllt be a latinba feltehetően a koumlztaacutersasaacutegkor

veacutegeacuten majd inneacutet keruumllhetett aacutet a jogi nyelvbe mintegy egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb504

feltehető ugyanakkor hogy a triaacutesszal eredetileg jelezni akart ceacutel leacutenyege addigra maacuter

elhalvaacutenyult505

A kifejezeacutes elemzeacutese koumlreacuteben a harmadik leacutepeacutest a vonatkozoacutei melleacutekmondat aacutelliacutetmaacutenyaacuteul

szolgaacuteloacute igeacutek vizsgaacutelata jelenti Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ezek mutatjaacutek a legnagyobb

vaacuteltozatossaacutegot nem elsősorban az előforduloacute alakok szaacutema miatt hanem sokkal inkaacutebb

az aacutelliacutetmaacutenykeacutent hasznaacutelt igeacutek jelenteacuteseiből adoacutedoacutean Constare consistere continere eacutes 497 Vouml Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc) 498 Ld Ulp 6 8 499 RUumlFNER Vertretbare Sachen 28 500 Vouml ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 16 eacutes 63-64 valamint ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoresrsquo 501 Inst 3 14 pr Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 44 7 1 2 (2 aur) 502 Licin D 5 1 38 (4 regul) 503 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 504 Ld GENZMER Pondere 48348 RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 505 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 29 A kifejezeacutes τόπος mivoltaacuteval kapcsolatban jegyzi meg Ruumlfner hogy a klasszikus jogaacuteszok egy kedvelt fordulataacuteroacutel van szoacute ebben az esetben amely kuumlloumlnfeacutele szoumlvegoumlsszefuumlggeacutesekben kuumlloumlnfeacutele tartalmakkal volt megtoumllthető Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 71

142

valere az a neacutegy ige506 amely a forraacutesokban megjelenik Ezek koumlzuumll kettő (constare eacutes

continere) frekventaacuteltan fordul elő a forraacutesokban507 a maacutesik keacutet ige (consistere eacutes valere)

megjeleneacuteseacutere csak egy-egy peacutelda hozhatoacute508 A constare ige jelenteacutese ebben a koumlrben

aacutell valamiből (főkeacutent valamilyen anyagboacutel) vagy valamiben alapul valamin valami

valaminek a koumlreacutebe beszaacutemiacutet illetve ahhoz a koumlrhoumlz hozzaacuteszaacutemiacutetandoacute509 Ezek alapjaacuten

az ige a triaacutesz elemeivel egyuumltt olyan dolgokat jeloumll amelyek szaacutemboacutel suacutelyboacutel

meacuterteacutekből aacutellnak illetőleg ezeken alapulnak Helyes Ruumlfner azon meglaacutetaacutesa hogy a suacutely

a szaacutem a meacuterteacutek nem fizikai eacutertelemben vett leacutetezők ekkeacutent a pondere numero mensura

constant kifejezeacutesnek csak abban az esetben van eacutertelme ha feltesszuumlk hogy ezeket a

dolgokat a szaacutem a suacutely a meacuterteacutek alaacute toumlrteacutenő besorolaacutes alapjaacuten lehet egyedileg

meghataacuterozni tehaacutet a dolog leacutenyege a suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint kifejezett mennyiseacutegtől

fuumlgg510 A continere ige ndash hasonloacutean az előbb bemutatott taacutersaacutehoz ndash szaacutemos jelenteacutessel

biacuter amelyek koumlzuumll jelen esetben a rsquonyugszik vagy alapul valaminrsquo illetve az rsquoaacutell

valamibőlrsquo rsquomagaacuteban foglal aacutetfog valamitrsquo jelenteacutesek biacuternak relevanciaacuteval mivel ndash mint

azt maacuter fentebb jeleztuumlk ndash a forraacutesokban megtalaacutelhatoacute igealakok kiveacutetel neacutelkuumll

passziacutevak511 A passziacutev alak szerepe itt abban eacuterhető tetten hogy a szoumlvegben ezzel keruumll

kihangsuacutelyozaacutesra az a teacuteny hogy a res vonatkozaacutesaacuteban ezeknek a dolgoknak a szaacutem

suacutely meacuterteacutek szerinti figyelembe veacutetele aacutell a koumlzeacuteppontban ezek a dolgok szaacutem suacutely

meacuterteacutek szerint hataacuterozhatoacutek meg512 A fennmaradoacute keacutet igealak consistere eacutes valere nem

jelentenek kuumlloumlnoumlsebb probleacutemaacutet jelenteacutesuumlk eacutes alkalmazaacutesi koumlruumll leacutenyegeacuteben egybe esik

constare jelenteacuteseacutevel Valere vonatkozaacutesaacuteban megjegyzendő hogy a triaacutesz ezzel az

igeacutevel egyuumltt azt van hivatva megjeleniacuteteni hogy az emliacutetett dolgok szaacutem suacutely meacuterteacutek

alapjaacuten eacuterveacutenyesuumllnek vagyis leacutenyeguumlk a nevezett tulajdonsaacutegok reacuteveacuten eacuterveacutenyesuumll513

506 Ezzel egyezően GROSSO Cose 80 507 Constare szerepel az alaacutebbi helyeken Gai 2 196 Gai 3 90 Inst 3 14 pr Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) Gai D 44 7 1 2 (2 aur) A continere ige passziacutev alakjaival talaacutelkozhatunk az alaacutebbi textusokban Licin D 5 1 38 (4 regul) Paul D 12 1 2 3 (28 ad ed) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Ulp D 30 47 1 (22 ad Sab) Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) Ulp 6 8 Ulp 24 7 508 A consistere Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed) szoumlveghelyen a valere pedig Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc) textusaacuteban olvashatoacute 509 Vouml FINAacuteLY s v rsquoconstorsquo Oxford Latin Dictionary s h v3b HEUMANN ndash SECKEL s v rsquoconstarersquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquostorsquo 510 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 30 511 Vouml FINAacuteLY s v rsquocontineorsquo HEUMANN ndash SECKEL s v rsquocontinerersquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoteneorsquo 512 Ebben az eacutertelemben Oxford Latin Dictionary s v rsquocontineo12crsquo Ezzel egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 31 513 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 31

143

3 A vizsgaacuteloacutedaacutes alapja eacutes lehetseacuteges iraacutenyai ndash csoportok

Thomas Ruumlfner a helyettesiacutethető dolgokroacutel szoacuteloacute monograacutefiaacutejaacuteban514 a roacutemai jogi

forraacutesokat keacutet csoportba sorolja az egyikbe tartoznak azok a szoumlvegek amelyekben a

res quae pondere numero mensura constant kifejezeacutes objektiacutev eacutertelemben fordul elő515

Veacutelemeacutenye szerint a doumlntő szempont minden veacutelemeacuteny vonatkozaacutesaacuteban a taacutergyak fajtaacuten

beluumlli felcsereacutelhetőseacutege ebből adoacutedoacutean a res quae pondere numero mensura constant

kifejezeacutes leacutenyegeacuteben a hataacutelyos jogi felfogaacutessal egyező eacutertelemben fordul elő ezekben a

forraacutesokban Mivel a gaiusi szoumlvegek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacuteben a mutuumroacutel esik szoacute

ekkeacutent uacutegy veacuteli hogy Gaius szaacutemaacutera a mutuum egyfajta modellkeacutent szolgaacutelt eacutes a

kifejezeacutesnek az oumlsszes toumlbbi inteacutezmeacuteny koumlreacuteben fellelhető előfordulaacutesa is ebből a

modellből indult ki516 Kuumlloumln csoportot keacutepeznek Ruumlfner vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteban azok a

szoumlvegek517 amelyekben az emliacutetett kifejezeacutes vegyes objektiacutev-szubjektiacutev eacutertelemben

jelenik meg Ruumlfner meglaacutetaacutesa szerint ebben a vonatkozaacutesban a jogaacuteszok ndash főkeacutent

Ulpianus ndash azt hangsuacutelyozzaacutek hogy a res quae pondere numero mensura constant

koumlreacutebe olyan dolgok tartoznak amelyek egy konkreacutet jogviszonyban kizaacuteroacutelag a fajta

szerint keruumllnek meghataacuterozaacutesra Az objektiacutev elemet az a teacutenyező hordozza hogy az

egyes szoumlvegekben alkalmankeacutent előforduloacute peacuteldaacutek mind-mind Gaius szoumlvegeire

vezethetők vissza518 Ruumlfner vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteroacutel oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy

koumlzeacuteppontjaacuteban a felcsereacutelhetőseacuteg aacutell Ebből kiindulva megaacutellapiacutetja hogy a res quae

pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutenak objektiacutev eacutertelmeacuteből koumlvetkezik hogy

az ebbe a csoportba sorolt dolgok rendszerint a fajta szerinti meghataacuterozaacutes aacuteltal vaacutelnak

jogviszonyok taacutergyaivaacute A fogalom szubjektiacutev eacutertelmezeacutese koumlreacuteben csak azok a dolgok

veendők figyelembe amelyeket objektiacutev eacutertelemben suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint szokaacutes

514 Ruumlfner egyik ceacutelja annak bizonyiacutetaacutesa hogy a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban a res quae pondere numero mensura constant kifejezeacutes csak az objektiacuteve felcsereacutelhető dolgokat jelenti Ezt a szeacuteles koumlrben elterjedt neacutezetet a forraacutesok alapjaacuten sikeruumll caacutefolnia meacuteg akkor is ha vizsgaacuteloacutedaacutesa leacutenyegeacuteben felemaacutes eredmeacutennyel zaacuterul mert baacuter bizonyiacutetja egy szubjektiacutev eacutertelmezeacutes leacuteteacutet is a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban azonban ez leacutenyegileg oumlsszefuumlgg a fogalom objektiacutev eacutertelmezeacuteseacutevel is Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 20 eacutes 71 515 Ebbe a csoportba sorolja Ruumlfner a maacuter vizsgaacutelt szoumlvegek koumlzuumll az alaacutebbiakat Gai 2 196 Gai 3 90 Paul D 12 1 2 pr ndash 3 (28 ad ed) Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc) Ezen tuacutelmenően megvizsgaacutelja meacuteg az adaacutesveacutetel kapcsaacuten a hivatkozott szoumlveg folytataacutesaacutet (Gai D 18 1 35 6 [10 ad ed provinc] valamint a C 4 18 2 1 szoumlvegeacutet is 516 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 55 517 Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm) Pap D 45 1 115 pr (2 quaest) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) Ulp D 30 47 1 (22 ad Sab) 518 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 69

144

meghataacuterozni519 A klasszikus jogaacuteszok pontossaacutegaacuteval első tekintetre

oumlsszeegyeztethetetlennek tűnhet ugyan a res quae pondere numero mensura constant

kategoacuteriaacutejaacutenak keacutetfeacutele eacutertelmezeacutese azonban Ruumlfner nagyon helyesen raacutemutat arra hogy

veacutegső soron mindkeacutet eacutertelmezeacutes gondolati magja a fogalom termeacuteszetes nyelvi

eacutertelmeacuteben eacuterhető tetten olyan kuumllvilaacutegi leacutetezők megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel amelyek koumlreacuteben

a szaacutem suacutely meacuterteacutek szerinti meghataacuterozaacutes doumlntő jelentőseacuteggel biacuter Ebből adoacutedoacutean a

fogalom objektiacutev eacutes szubjektiacutev eacutertelme koumlzoumltt nincs leacutenyegi kuumlloumlnbseacuteg hiszen az

objektiacutev eacutertelmezeacutes kereteacuten beluumll ezek a dolgok a forgalomban eacuteppen a felcsereacutelhetőseacuteg

miatt mennyiseacutegkeacutent ha uacutegy tetszik bdquooumlmlesztverdquo jelennek meg a szubjektiacutev eacutertelmezeacutes

koumlreacuteben pedig ndash a fajta meghataacuterozaacutesa mellett ndash eacuteppen ennek az emliacutetett mennyiseacutegnek

az aacutetadaacutesa reacuteveacuten keruumllhet sor a jogviszony taacutergyaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera520

4 A peacuteldaacutek vizsgaacutelata esetleges csoportosiacutetaacutes ebben a koumlrben

Meglaacutetaacutesunk szerint eacuterdemes lehet a vonatkozoacute forraacutesoknak egy olyan jellegű vizsgaacutelataacutet

is elveacutegezni amelynek kereteacuteben arra oumlsszpontosiacutetunk hogy mely szoumlvegekben fordul

elő a triaacutesz oumlnaacutelloacutean eacutes melyek azok a szoumlvegek ahol a res quae pondere numero

mensura constant kifejezeacuteshez konkreacutet peacuteldaacutek is taacutersulnak

A res quae pondere numero mensura

constant kifejezeacutes peacuteldaacutekkal fordul elő

A res quae pondere numero mensura

constant kifejezeacutes oumlnaacutelloacutean fordul elő

Gai 2 196

Gai 3 90

Inst 3 14 pr

Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc)

Gai D 44 7 1 2 (2 aur)

Paul D 12 1 2 1 (28 ad ed)

Paul D eod 3 (28 ad ed)

Gai D 23 3 42 (11 ad ed provinc)

Paul D 35 2 1 7 (sing ad legem Falc)

Maec D 35 2 30 3 (8 fideicomm)

Ulp 6 8

Ulp 24 7

519 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 70 520 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 70-71

145

Haacuterom szoumlveg maradt ki ebből a csoportosiacutetaacutesboacutel amelyeket bdquokoumlztes eseteknekrdquo

tekinthetuumlnk az alaacutebbiak miatt521 A Licinius-szoumlvegben szerepel ugyan keacutet peacutelda

azonban ezek szerződeacutesi kikoumlteacutesek amelyek ebben a formaacuteban azt a ceacutelt szolgaacuteljaacutek hogy

a veacutelemeacutenyben megfogalmazott bdquofőszabaacutelyrdquo aloacutel (quod pondere aut numero aut mensura

continetur ibi dari debet ubi petitur) kiveacutetelt szolgaacuteltassanak (nisi si adiectum fuerit

bdquocentum modios ex illo horreordquo aut bdquovini amphoras ex illo doliordquo ) Laacutethatoacute hogy a

kiveacutetelek nem is konkreacutet dologfajtaacutekat hanem mennyiseacutegeket neveznek meg Ulpianus

eacutes Papinianus textusaiban peacutenzről esik szoacute az előbbi szoumlvegben mint hagyomaacuteny (quas

pecunias legavi) az utoacutebbiban mint stipulatioacutes lekoumlteacutes (quinquaginta aureos dari

spondes) taacutergya jelenik meg Az utoacutebbi szoumlvegekben koumlzoumls tehaacutet hogy a peacuteldakeacutent

szereplő egy-egy dolog valamely konkreacutet esetben szerepelt oumlsszesseacutegeacuteben akkeacutent

foghatoacutek fel itt a peacuteldaacutek mint a res quae pondere numero mensura constant fordulat

gyakorlati alkalmazaacutesai tehaacutet nem a kifejezeacutes tartalmaacutet magyaraacutezandoacute szerepel a

szoumlvegekben pecunia eacutes aurei

Ezen a ponton szuumlkseacutegesnek mutatkozik hogy azokat a szoumlvegeket amelyek a res quae

pondere numero mensura constant kategoacuteriaacutejaacutera peacuteldaacutekat hoznak reacuteszletesebben is

megvizsgaacuteljuk Az elemzeacutes első pilleacutereacutet a szoumlvegekben felsorolt peacuteldaacutek keacutepezhetik

Gai 2 196 Gai 3 90 Inst 3 14 pr

bdquo[hellip] sed eas quidem res

quae pondere numero

mensura constant [hellip]

veluti vinum oleum

frumentum pecuniam

numeratam [hellip]rdquo

bdquo[hellip] mutui autem datio

proprie in his fere rebus

contingit quae res pondere

numero mensura constant

qualis est pecunia

numerata vinum oleum

frumentum aes argentum

aurum [hellip]rdquo

bdquo[hellip] mutui autem obligatio

in his rebus consistit quae

pondere numero

mensurave constant veluti

vino oleo frumento

pecunia numerata aere

argento auro [hellip]rdquo

Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) Gai D 44 7 1 2 (2 aur)

bdquoIn his quae pondere numero mensurave

constant veluti frumento vino oleo

argento [hellip]rdquo

bdquo[hellip] Mutui autem datio consistit in his

rebus quae pondere numero mensurave

constant veluti vino oleo frumento

pecunia numerata [hellip]rdquo

521 Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) Pap D 45 1 115 pr (2 quaest)

146

A forraacutesokban elfoglalt helyuumlk alapjaacuten haacuterom szoumlveg (Gai 3 90 Inst 3 14 pr Gai D

44 7 1 2 [2 aur]) keacutepezhet egy alcsoportot mivel mindhaacuterom a mutuum keacuterdeacuteskoumlreacutevel

foglalkozik A fennmaradoacute szoumlvegek egyike (Gai 2 196) a legatum per vindicationem

teacutemakoumlreacutebe sorolhatoacute a maacutesik (Gai D 18 1 35 5 [10 ad ed provinc]) pedig az

adaacutesveacutetelt eacuterinti A szoumlvegek mindegyikeacuteben megjelenik peacuteldakeacutent a bor (vinum) az olaj

(oleum) eacutes a gabona (frumentum) Neacutegy szoumlveg emliacuteti peacuteldakeacutent a keacuteszpeacutenzt (pecunia

numerata) haacuterom az ezuumlstoumlt (argentum) kettő pedig a rezet (aes) az aranyat (aurum)

Talaacuten nem veacuteletlen hogy a peacuteldaacutekat is hozoacute szoumlvegek Gaius tollaacuteboacutel szaacutermaznak ndash

legalaacutebbis az oumltből neacutegy ugyanakkor ismeretes hogy a iustinianusi Instituacutecioacutek

szerkeszteacutese soraacuten Tribonianus Theophilus eacutes Dorotheus jelentős meacuterteacutekben

taacutemaszkodott Gaius keacutet munkaacutejaacutera (Institutiones Res cotidianae sive aurea) amelyeket a

csaacuteszaacuter kifejezetten meg is emliacutet522

Ami most maacuter a szoumlvegek aacuteltal emliacutetett peacuteldaacutekat illeti meglaacutetaacutesunk szerint ezek haacuterom

nagyban-egeacuteszben joacutel elkuumlloumlniacutethető csoportra oszthatoacutek523

(a) pecunia numerata csoportbeli kuumlloumlnaacutellaacutesaacutet az indokolja hogy egyeduumll ennek az

eseteacuteben talaacutelkozhatunk kettős termeacuteszettel amennyiben a peacutenz eacuterteacuteke elvaacutelik a

hordozoacute anyag eacuterteacutekeacutetől eacutes leacutenyegeacuteben magaacutetoacutel a hordozoacute anyagtoacutel is524

(b) vinum oleum frumentum a mindennapi szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutere alkalmas

vagyontaacutergyak vagyonalkatreacuteszek amelyek eseteacuteben a lemeacutereacutes a suacutely illetve az

űrmeacuterteacutek meghataacuterozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel elengedhetetlen525

(c) aes argentum aurum az aes kiveacuteteleacutevel nemesfeacutemek ritkasaacuteguk szeacutepseacuteguumlk eacutes

tartoacutessaacuteguk folytaacuten alkalmasak arra hogy az egyeacuten gazdagsaacutegaacutenak fokmeacuterőjekeacutent

szolgaacuteljanak526

522 Vouml Prooem 6 Quas ex omnibus antiquorum institutionibus et praecipue ex commentariis Gaii nostri tam institutionum quam rerum cottidianarum aliisque multis commentariis compositas cum tres praedicti viri prudentes nobis optulerunt et legimus et cognovimus et plenissimum nostrarum constitutionum robur eis accommodavimus Ezzel egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 55 523 Ehhez leacutenyegileg hasonloacute csoportosiacutetaacutessal eacutel Ruumlfner is ld RUumlFNER Vertretbare Sachen 33 524 A peacutenz kettős termeacuteszeteacutere jelesuumll hogy egyfelől olyan dolog mint baacutermely maacutes (Sache wie anderen) maacutesfelől pedig valamely eacuterteacutek megjeleniacutetője (Repraumlsentanten eines Werths) ld kuumlloumlnoumlsen PUCHTA Cursus 223 b) jegyzet BENEDEK Peacutenztulajdon 251 BESSENYŐ A peacutenz 7 tovaacutebbi irodalommal 525 Ebből a koumlrből emliacutet peacuteldaacutet Paulus is gabona illetőleg bor aacutetadaacutesaacuteroacutel van szoacute vouml Paul D 12 1 2 pr (28 ad ed) Jelezni kell ugyanakkor hogy itt is konkreacutet esetekben előforduloacute peacuteldaacutek keruumllnek emliacuteteacutesre 526 Kiveacutetelkeacutent talaacuten egyeduumll az aes emliacutethető amelyből akaacuter fegyvert is kovaacutecsoltak leacuteveacuten maacuter a kezdeti időkben elegendő mennyiseacutegben aacutellt rendelkezeacutesre Ehelyuumltt eacuterdemes utalni raacute hogy az aes kifejezeacutes (goumlroumlg megfelelője χαλκός) egyaraacutent jeloumllheti a rezet eacutes ennek leggyakrabban oacuten hozzaacuteadaacutesaacuteval keletkező oumltvoumlzeteacutet a bronzot Vouml Plin Nat Hist 34 1-2 SMITH Antiquities s v rsquoaesrsquo Oxford Latin Dictionary s h v FINAacuteLY s h v Valoacutesziacutenű hogy az ezuumlsthoumlz eacutes az aranyhoz viszonyiacutetott relatiacutev gyakorisaacutegaacuteboacutel eredően hasznaacutelatos ez a kifejezeacutes a peacutenz szinonimaacutejakeacutent is Nem szabad ugyanakkor

147

Ha oumlsszehasonliacutetjuk az oumlt forraacutesszoumlvegben szereplő peacuteldaacutek koumlzvetlen szoumlvegkoumlrnyezeteacutet

laacutethatoacute hogy az oumlt szoumlvegből csak egyben (Gai 3 90) szerepel a qualis est fordulat a

peacuteldaacutek előtt az oumlsszes toumlbbiben viszont a veluti előzi meg a peacuteldaacutekat ami arra utal hogy

nem kimeriacutető jellegű felsorolaacutesroacutel van szoacute meglehet hogy eme peacuteldaacutek csupaacuten a

mindennapi eacuteletben leggyakrabban előforduloacute esetekre akarnak utalni Ennek tovaacutebbi

bizonyiacuteteacutekakeacutent szolgaacutelhat az a teacuteny hogy a bor a gabona eacutes az olaj ndash mint mindennapos

hasznaacutelatra szaacutent dolgok ndash azok amelyek mind az oumlt szoumlvegben felsoroltatnak

A soron koumlvetkező logikus keacuterdeacutes az lehet hogy milyen taacutegabb szoumlvegkoumlrnyezetben

jelenik meg az egyes fentebb felsorolt forraacutesszoumlvegekben a res quae pondere numero

mensura constant peacuteldaacutekkal illusztraacutelt kategoacuteriaacuteja Mint jeleztuumlk az egyik Gaius-szoumlveg

(Gai 2 196) a legatum per vindicationem keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik Kiinduloacutepontul az az

aacutelliacutetaacutes szolgaacutel hogy csak olyan vagyonalkatreacuteszek lehetnek a legatum per vindicationem

taacutergyai amelyek a veacutegrendelkező civiljogi tulajdonaacuteban vannak (quae ex iure Quiritium

ipsius testatoris sunt) A suacutely szaacutem meacuterteacutek szerint meghataacuterozott dolgok

vonatkozaacutesaacuteban elegendő ha ezek felett a veacutegrendelkezőnek halaacutela pillanataacuteban aacutell fenn

civiljogi tulajdona (placuit sufficere si mortis tempore sint ex iure Quiritium testatoris)

minden maacutes vagyonalkatreacutesznek azonban mind a veacutegrendelkezeacutes mind a veacutegrendelkező

halaacutela pillanataacuteban fent kell hogy aacutelljon a civiljogi tulajdon (ceteras res vero placuit

utroque tempore testatoris ex iure Quiritium esse debere) Ennek a szabaacutelynak a haacutettereacutet

vilaacutegiacutetjaacutek meg a mutuum teacutemakoumlreacutevel foglalkozoacute toumlredeacutekek (Gai 3 90 Inst 3 14 pr

Gai D 44 7 1 2 [2 aur]) ezekből a szoumlvegekből ugyanis arra neacutezve nyerhető

informaacutecioacute hogy a res quae pondere numero mensura constant koumlreacutebe tartozoacute

vagyonalkatreacuteszekre milyen szabaacutelyok eacuterveacutenyesuumllnek Mindhaacuterom szoumlvegben koumlzoumls a

res quae pondere numero mensura constant aacutetadaacutesaacutenak indoka erre azeacutert keruumll sor

hogy ezek a vagyonalkatreacuteszek az aacutetvevő tulajdonaacuteba keruumlljenek (in hoc damus ut

accipientium fiant)527 Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban szerepel meacuteg egy fordulat ami

az aacutetadaacutes moacutedjaacutet iacuterja le jelesuumll ezeket a vagyontaacutergyakat megszaacutemlaacutelva megmeacuterve vagy

meacuterlegelve adjuk aacutet (aut numerando aut metiendo aut pendendo) Ennek folyomaacutenyakeacutent

megfeledkezni arroacutel sem hogy Roacutemaacuteban a kezdeti időkben reacutezpeacutenz volt hasznaacutelatban ez azonban ndash eacuterzeacutesuumlnk szerint ndash eacuteppen az aes relatiacutev gyakorisaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Vouml ezzel egyezően Ulp D 50 16 159 (1 ad Sab) Etiam aureos nummos bdquoaesrdquo dicimus Oxford Latin Dictionary uo FINAacuteLY uo Eacuterdemes arra is figyelemmel lenni hogy neacutemely esetben az aes szoacutet rsquoeacutercrsquo jelenteacutessel szokaacutes visszaadni magyarul amely veacutelemeacutenyuumlnk szerint abboacutel a szempontboacutel nem teljesen helytaacutelloacute hogy az eacuterc egy aacutesvaacuteny meacuteghozzaacute olyan amely kellő mennyiseacutegben tartalmaz valamely feacutemet vagy feacutemvegyuumlletet ahhoz hogy annak kitermeleacutese gazdasaacutegos legyen 527 Ebben a formaacuteban szerepel Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban a Digestaacuteban viszont bdquoin hoc damus ut fiant accipientisrdquo szerepel amelynek jelenteacutese megegyezik a maacutesik keacutet szoumlvegben iacuterottakkal

148

az adoacutes lejaacuteratkor nem ugyanazokat a vagyontaacutergyakat (nobis non eaedem [res]) hanem

ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel ugyanazt a szaacutemlaacutelaacutes megmeacutereacutes vagy meacuterlegeleacutes alapjaacuten adoacutedoacute

mennyiseacuteget koumlteles visszaszolgaacuteltatni Ebben a vonatkozaacutesban a haacuterom szoumlveg elteacuterő

kifejezeacuteseket hasznaacutel Gaius instituacutecioacuteiban azt olvashatjuk hogy bdquosed aliae eiusdem

naturae reddanturrdquo Pusztaacuten csak neacutevmaacutessal utal a dologra ami azt fejezi ki hogy az

egyediseacuteg irrelevaacutens a leacutenyeg hogy amit az adoacutes visszaad az ugyanolyan termeacuteszetű

(eiusdem naturae) legyen ennek mibenleacuteteacutet azonban koumlzelebbről nem hataacuterozza meg A

iustinianusi instituacutecioacutekban az aacutell hogy a visszaadandoacute dolog (itt maacuter kifejezetten szerepel

a res) bdquoaliae eiusdem naturae et qualitatis reddanturrdquo az egyedek lehetnek elteacuterőek

felteacuteve hogy termeacuteszetuumlk (natura) eacutes jellemzőik tulajdonsaacutegaik (qualitas)

megegyeznek A qualitas jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean nagy valoacutesziacutenűseacuteggel natura

pontosiacutetaacutesakeacutent szerepel a szoumlvegben hiszen az előbbi kifejezeacutes valaminek az alapvető

tulajdonsaacutegaacutera jellemzőjeacutere termeacuteszeteacutere utal528 Leacutenyegeacuteben tehaacutet a szoumlvegben szereplő

natura azt fejezi ki hogy a res quae pondere numero mensura constant a megszaacutemlaacutelaacutes

lemeacutereacutes meacuterlegeleacutes aacuteltal toumlltik be a rendelteteacutesuumlket eacutes ennek pontosiacutetaacutesa jobb

eacuterthetőseacutege kedveacuteeacutert keruumllhetett be a szoumlvegbe a qualitas szoacute529 A harmadik a

Digestaacuteboacutel szaacutermazoacute szoumlveg (Gai D 44 7 1 2 [2 aur]) uacutegy fogalmaz hogy bdquoalias

recepturi eiusdem generis et qualitatisrdquo a genus eacutes a qualitas egyuumltt akkeacutent foghatoacute fel

mint natura eacutertelmezeacutese konkreacutet tartalommal valoacute megtoumllteacutese

A helyettesiacutethető eacutes helyettesiacutethetetlen dolgok kategoacuteriai nem elsősorban dologi jogi

szempontboacutel tehaacutet ha uacutegy tetszik nem bdquooumlnmagukbanrdquo biacuternak jelentőseacuteggel a keacutet

dologosztaacutely koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegnek a koumltelmi jogban a szolgaacuteltataacutesok illetőleg egyes

szerződeacutesek viszonylataacuteban van komoly hozadeacuteka530 Ez a szoros oumlsszefuumlggeacutes egeacuteszen

odaacuteig megy hogy egyes szerzők531 a dologi jog koumlreacuteben is bdquogenerikusrdquo eacutes bdquospecifikusrdquo

dolgokat emliacutetenek Joacutellehet első tekintetre nem helytaacutelloacute ezeknek a kifejezeacuteseknek a

hasznaacutelata abboacutel a szempontboacutel azonban meacutegsem minden alap neacutelkuumlli fordulatok ezek

hogy a bdquogenerikus dologrdquo kifejezeacutes olyan dolgokra utal amelyek vonatkozaacutesaacuteban

528 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoqualitasrsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoqualisrsquo LIDDELL ndash SCOTT s v bdquoποιότηςrdquo 529 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 33 azzal hogy a szerző a maga reacuteszeacuteről a textus eacutertelmezeacuteseacutet probleacutemaacutesnak tartja Oumlsszesseacutegeacuteben ezt a felfogaacutest tuumlkroumlzi az adaacutesveacutetellel foglalkozoacute Gaius-szoumlveg is (Gai D 18 1 35 5 [10 ad ed provinc]) hiszen ehelyuumltt az olvashatoacute hogy a res quae pondere numero mensura constant eseteacuteben akkor beszeacutelhetuumlnk perfecta emptioacuteroacutel mihelyt azokat leszaacutemlaacuteltaacutek lemeacuterteacutek meacuterlegelteacutek (cum adnumerata admensa adpensave sint) minthogy ezekben az esetekben uacutegy kell tekinteni mintha az adaacutesveacutetelhez a lemeacutereacutesre megszaacutemlaacutelaacutesra vonatkozoacute felteacutetelt tűztek volna 530 Ld pl BERGER Encyclopedic Dictionary s v rsquogenusrsquo KASER RPR I 495 531 Vouml SANFILIPPO Istituzioni 74-75 BENEDEK Peacutenztulajdon 252 a legatum per vindicationem kapcsaacuten

149

korlaacutetlan helyettesiacuteteacutesi lehetőseacuteg aacutell fenn egy bizonyos fajtaacuten azaz genuson beluumll532 Erre

olyan moacutedon keruumllhet sor hogy az adott genushoz tartozoacute meghataacuterozott mennyiseacuteg

ugyanabba a genusba tartozoacute aacutem maacutes egyedekből aacutelloacute ugyanakkora mennyiseacuteggel

minden tovaacutebbi neacutelkuumll helyettesiacutethető533 Ehhez keacutepest a bdquospecifikus dolgokrdquo

vonatkozaacutesaacuteban eme helyettesiacuteteacutesi lehetőseacuteg kizaacutert minthogy az ebbe a koumlrbe tartozoacute

minden egyes dolog egyedi534 Ezen a ponton első tekintetre laacutetszoacutelag szuumlkseacutegesnek

mutatkozik a genus ndash species kategoacuteriaacuteinak vizsgaacutelata Mindazonaacuteltal azeacutert

hangsuacutelyozzuk hogy a vizsgaacuteloacutedaacutes szuumlkseacutegesseacutege mindoumlssze laacutetszoacutelagos mert egyfelől a

res quae pondere numero mensura constant koumlreacuteben az emliacutetett fogalmak teljes

tartalmaacutenak csupaacuten egy aproacute szegmentuma biacuter relevanciaacuteval maacutesfelől pedig kuumlloumlnoumlsen a

peacutenz helyettesiacutethető volta szempontjaacuteboacutel nincs primer jelentőseacutege a genus ndash species

keacuterdeacuteseacutenek ekkeacutent genus eacutes species fogalmainak teljes koumlrű vizsgaacutelata joacute eseacutellyel

elteacuteriacuteteneacute a vizsgaacuteloacutedaacutest eredeti iraacutenyaacutetoacutel Emellett fontosnak tartjuk megemliacuteteni hogy

egy a koumlzelmuacuteltban szuumlletett doktori eacutertekezeacutes szerzője oumlnaacutelloacute fejezetet szentelt

munkaacutejaacuteban a genus ndash species probleacutemaacutejaacutenak amelynek koumlreacuteben eacutertő aacutettekinteacutest nyuacutejt a

keacuterdeacuteskoumlr egeacuteszeacuteről535 A teacutema mind a mai napig meacuterteacutekadoacute feldolgozaacutesaacutet Mario

Talamanca roacutemai professzor 1977-es munkaacuteja kiacutenaacutelja536 A genus ndash species kifejezeacutesek a

filozoacutefiaacuteban kuumllvilaacutegi leacutetezők nem eacutes fajta szerinti osztaacutelyozaacutesaacutera szolgaacutelnak a genus

taacutegabb kategoacuteriaacutet keacutepvisel mint a species amely logikailag csak valamely genuson beluumll

keacutepzelhető el537 A roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban a keacutet fogalom538 nem minden esetben

azonos tartalommal eacutes nem is mindenkor a fentiekben jelzett viszonyrendszerben fordul

el539 Nem egy esetben lehet talaacutelkozni eme fogalmak felcsereacuteleacuteseacutevel540 illetőleg maacutes

532 Vouml SANFILIPPO Istituzioni 74 bdquo[hellip] presentano quindi unrsquoillimitata possibilitagrave di sostituzione nellrsquoambito del genus [hellip]rdquo 533 Vouml SANFILIPPO Istituzioni uo bdquo[hellip] ogni quantitagrave di esse egrave sostituibile con altrettanta quantitagrave (laquotantundemraquo) prelevata dallo stesso genere [hellip]rdquo 534 Vouml SANFILIPPO Istituzioni 75 bdquo[hellip] constituendo ciascuna un unicum [hellip]rdquo 535 Reacuteszletesen ld DELI Generaacutelis klauzulaacutek 44-53 536 TALAMANCA Genus ndash species Figyelemmel arra amit fentebb az egyes szerzők aacuteltal hasznaacutelt bdquogenerikus dologrdquo illetve bdquospecifikus dologrdquo kifejezeacutesekkel kapcsolatosan jeleztuumlnk megjegyzendő hogy a nemreacutegiben elhunyt romanista bdquogenerikusrdquo eacutes bdquospecifikus koumltelmekrdquo koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget amely kifejezeacutes hasznaacutelhatoacutesaacutega mellett szinteacuten lehet eacuterveket felhozni Vouml pl TALAMANCA Genus ndash species 279 bdquoNella contrapposizione fra obbligazioni di genere ed obbligazioni di specie [hellip]rdquo 537 Vouml Oxford Companion s v rsquogenus and speciesrsquo RUumlFNER Vertretbare Sachen 76 DELI Generaacutelis klauzulaacutek 45 538 Ezek a fogalmak goumlroumlg eredetre vezethetők vissza mindkettő a dialektikaacuteboacutel szaacutermaztathatoacute Ehhez ld reacuteszletesen SOKOLOWSKI Philosophie 291 eacutes 469 TALAMANCA Genus ndash species 20 skk SCHERMAIER Materia 278 539 Ezzel egyezően MARTINI laquoGenusraquo e laquospeciesraquo 462 DELI Generaacutelis klauzulaacutek 45 megemliacutetendő hogy Berger is kiemeli ebben a vonatkozaacutesban hogy a genus kifejezeacutes alkalmazaacutesaacutera sor keruumll keresetek (genus actionis) szerződeacutesek vagy akaacuter a birtok (genera possessionum) vonatkozaacutesaacuteban is Ld BERGER Encyclopedic Dictionary s v rsquogenusrsquo

150

viszonyrendszerbe helyezeacuteseacutevel541 Helytaacutelloacute tehaacutet Talamanca megaacutellapiacutetaacutesa amely

szerint egyfajta terminoloacutegiai sokfeacuteleseacuteggel aacutellunk szemben egyfelől adott a genus

kifejezeacutesnek egy olyan eacutertelmezeacutese amely valamely osztaacutelyozaacutes eredmeacutenyekeacutent aacutell elő

maacutesfelől pedig genus felfoghatoacute olyan eacutertelemben is mint amely valamilyen egeacuteszet

jeloumll amelynek egyedei koumlzoumls jellemzővel rendelkeznek542

Ami miatt szuumlkseacuteges lehet a genus eacutes species fogalmainak per tangentem emliacuteteacutese az

Paulus egyik Ruumlfner aacuteltal behatoacutenak eacutes tanulsaacutegosnak nevezett543 veacutelemeacutenye (Paul D

12 1 2 1 ndash 3 [28 ad ed]) amelyben koumlzponti helyen szerepel a quia in genere suo

functionem recipiunt per solutionem quam specie fordulat amelynek nyomaacuten egy dolog

helyettesiacutethetőseacutegeacutenek koumlzkeletű felfogaacutesa kialakult544 A muacuteltban a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacutet

keacutepező szoumlveget aacuteltalaacutenossaacutegban interpolaacuteltnak tartottaacutek amely neacutezetre Ruumlfner is utal

amikor raacutemutat a szoumlveg nyelvi-szemantikai hibaacuteira jelesuumll a hiaacutenyzoacute hasonliacutetoacute

szerkezetre valamint a functio szoacute tisztaacutezatlan jelenteacuteseacutere545

540 Iacutegy peacuteldaacuteul egy a generikus szolgaacuteltataacutesok keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedoacute Ulpianus-veacutelemeacutenyben (Ulp D 46 3 29 [38 ad ed]) is ahol a remekjogaacutesz a peacutenzt az olajat illetve a gabonaacutet species communiskeacutent jeleniacuteti meg amely a leacutetezők egy meghataacuterozott osztaacutelyaacutet egy ultima speciest keacutepviselnek Vouml TALAMANCA Genus ndash species 281 meacuteg tovaacutebbi peacuteldaacutekkal is 541 Erre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhat Marcianus azon veacutelemeacutenye (vouml Marci D 19 5 25 [3 reg] bdquo[hellip] quod autem indebitum datur aut ipsum repeti debet aut tantundem ex eodem genere [hellip]rdquo) amelyben a genus ellenpaacuterja ipsum Maacutes veacutelemeacutenyben (Iul D 45 1 54 pr [22 dig]) baacuter genus ellenpaacuterja teacutenylegesen species azonban ez utoacutebbi fogalom meacutegis valamely individuumot jeloumll Ld reacuteszletesen TALAMANCA Genus ndash species 282 eacutes kuumlloumlnoumlsen 762 sz jegyzet Ugyaniacutegy megemliacutetendő Paul D 6 1 6 (6 ad ed) textusa amelyben az első mondat genus eacutes species fogalmait veti egybe (bdquo[hellip] appellatio enim rei non genus sed speciem significatrdquo) Ezt koumlvetően azonban Octavenusra hivatkozva maacuter materia eacutes species aacutell egymaacutessal szemben (bdquo[hellip] quod infectae quidem materiae pondus signatae vero numerum factae autem speciem dici oportet [hellip]rdquo) iacutegy tehaacutet a species teszi egyediveacute a dolgot vagyis olyannaacute amely jellemzőktől mentes materia kontrapoziacutecioacutejakeacutent szolgaacutelhat Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a speciesre hivatkozaacutes az appellatio rei koumlreacuteben arra utal hogy egy dolog megnevezeacutese nem a fajta hanem a faj megnevezeacuteseacutet azonosiacutetaacutesaacutet jelenti Vouml SOKOLOWSKI Philosophie 52 SCHERMAIER Materia 278 Megjegyzendő hogy leacuteteznek olyan szoumlvegek is (Pomp D 34 2 1 1 [6 ad Sab] Mod D 34 2 9 [9 reg]) amelyek egymaacutessal valoacute oumlsszehasonliacutetaacutesa nyomaacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra lehet jutni hogy a genus kifejezeacutes az egyikben valamint a species fordulat a maacutesikban koumlzel ugyanazt a jelenteacutest hordozza Ennek oka a konkreacutet szoumlvegek kapcsaacuten az hogy a veacutegrendeleti juttataacutes koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget kell tenni argentum eacutes certum genus argentum koumlzoumltt Az előbbi eseteacuteben van lehetőseacuteg arra hogy eadem aestimatio eseteacuten az oumlroumlkoumls peacutenzben adja ki a hagyomaacutenyt aacutem certum genus argentum eseteacuten ez a lehetőseacuteg nem adott ekkor ugyanis materia is szaacutemiacutetaacutesba veendő Ebből koumlvetkezik hogy materia az oumlroumlkhagyoacute aacuteltal haacutetrahagyot nyersanyag fajta eacutes mennyiseacuteg megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel amelynek ellenteacutetekeacutent szerepel ezeken a helyeken genus illetve species Ehhez ld TALAMANCA Genus ndash species 280 SCHERMAIER Materia 284-287 542 TALAMANCA Genus ndash species 280 543 bdquoDer [hellip] Text [hellip] ist ebenso ausfuumlhrlich wie aufschluszligreich [hellip]rdquo Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 34 544 Ld KASER RPR I 3827 Ezzel egyezően RUumlFNER Vertretbare Sachen 37-38 Az eme elnevezeacutessel kapcsolatos probleacutema abban eacuterhető tetten hogy nem lehet eacuteles hataacutervonalat huacutezni valamely leacutenyegeacuteben szubjektiacutev alapon aacutelloacute fajtamegjeloumlleacutes illetőleg egyes dolgok objektiacutev felcsereacutelhetőseacutege koumlzeacute Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 78 545 Vouml RUumlFNER Vertretbare Sachen 37 tovaacutebbi irodalommal

151

5 Pecunia eacutes pecunia numerata

A peacutenz helyettesiacutethető dolog voltaacutera vonatkozoacutean megaacutellapiacutetaacutest nyert hogy a vonatkozoacute

szoumlvegekben a res quae pondere numero mensura constant peacuteldaacutejakeacutent pecunia

numerata szerepel nem pedig csak pecunia aacuteltalaacuteban Ez talaacuten eacuteppen a peacutenz fentebb is

emliacutetett kettős termeacuteszeteacuteből adoacutedoacutean biacuterhat jelentőseacuteggel vagyis hogy a peacutenz

elnevezeacutese (pecunia) a forraacutesokban egyszerre utal az eacuterteacutekmeacuterőre eacutes az eacuterteacutek meacutereacuteseacutere

hasznaacutelt eszkoumlzre546 Leacutenyegeacuteben ez a jellegzetesseacuteg az amit a kifejezeacutes metonimikus

eacutertelmekeacutent emliacutet a szekunder irodalom a pecusboacutel eredeztetett szoacute547 felveszi a peacutenz

utoacutebb pedig a vagyon mint peacutenzben kifejezhető eacuterteacutekoumlsszesseacuteg jelenteacuteseacutet548 A numerus

szoacuteboacutel szaacutermazoacute549 numerare ige valamint a numeratio főneacutev egyfelől előfordul a

Digestaacuteban computatio eacutertelemben550 Maacutesfelől megtalaacutelhatoacute ez a kifejezeacutes a forraacutesokban

leszaacutemlaacutelaacutes megszaacutemlaacutelaacutes ki- illetve megfizeteacutes valamint aacuteltalaacutenossaacutegban baacutermifeacutele

fizeteacutes551 jelenteacutesben552 Ebben a vonatkozaacutesban szuumlkseacuteges lehet kiemelni

Hermogenianus egyik veacutelemeacutenyeacutet amely ndash maacutes forraacuteshelyek mellett ndash nagyon

szemleacuteletesen eacuterzeacutekeltetni hogy a numeratio a fentebb nevezett jelenteacutesben annak a

546 Nem peacutelda neacutelkuumlli ez a forraacutesokban ehhez ld HEUMANN ndash SECKEL s v rsquopecunia23rsquo A pecunia szoacute a forraacutesok alapjaacuten teacutenyegesen jeloumll mindent ami tulajdon taacutergya lehet vouml Paul D 50 16 5 1 (2 ad ed) bdquo [hellip] pecuniae significatio ad ea referatur quae in patrimonio suntrdquo Ugyaniacutegy leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacutek amely a pecunia szoacute rsquovagyonrsquo jelenteacutese mellett szoacutel Ehhez ld pl Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) bdquo[hellip] cum dicitur rsquosuper pecuniae tutelaeve suaersquo tutor separatim sine pecunia dari non potest [hellip]rdquo 547 Ehhez ld Fest p 260 bdquohellipsed inductum est a pecore ut pecunia quoque ipsahelliprdquo Varr l l 5 17 92 Pecuniosus a pecunia magna pecunia a pecu a pastoribus enim horum vocabularum origo Vouml DIOacuteSDI Familia pecuniaque 91 eacutes kuumlloumlnoumlsen 21 eacutes 22 sz jegyzetek DIOacuteSDI Ownership 23 BENEDEK Dologi jog 9 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 103 548 Ld pl MARTON Roacutemai magaacutenjog 138 KASER Das Geld 169 BENEDEK Peacutenztulajdon 251 BESSENYŐ A peacutenz 7 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 259 ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 109 BRETONE Fondamenti 126 BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz 20-21 549 Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v numerus Oxford Latin Dictionary s v numero 550 Ennek joacute peacuteldaacuteja olvashatoacute Ulpianus egyik responsumaacuteban Ulp D 38 15 2 3 (49 ad ed) bdquoSi praeses provinciae in proxima fuit civitate accedere debet ad utilitatem temporis ratio itineris scilicet numeratione viginti milium passuum facta nec enim exspectare debemus ut praeses provinciae veniat ad eum qui bonorum possessionem petiturus estrdquo Az ideacutezett fragmentum előtt aacutelloacute principium azzal a keacuterdeacutessel foglalkozik hogy a bonorum possessio koumlreacuteben hogyan toumlrteacutenik pontosan a dies utiles szaacutemiacutetaacutesa A jelen szoumlvegből kideruumll hogy peacuteldaacuteul a szomszeacutedos vaacuterosban tartoacutezkodoacute provinciai helytartoacute utazaacutesaacutera szaacutent időt is figyelembe kellett venni a dies utiles szaacutemiacutetaacutesa soraacuten meacuteghozzaacute uacutegy hogy huacuteszezer leacutepest kell szaacutemiacutetani az uacutetra (numeratione viginti milium passuum facta) ndash feltehetően egy napi időszakra vetiacutetve 551 Vouml Oxford Latin Dictionary s h vv HEUMANN ndash SECKEL s v numerare BENEDEK Peacutenztulajdon 254 Ebben az eacutertelemben meacuteg a kifejezeacutes ilyen eacutertelmeacutenek magyaraacutezataacuteval egyuumltt ld GUARINO Diritto privato romano 805 552 Ezzel kapcsolatban megfelelő peacutelda lehet taacutegabb eacutertelemben egy Gaius-responsum (Gai D 16 1 5 [9 ad ed provinc]) a SC Vellaeanum (Velleianum) kapcsaacuten A szoumlvegben foglalt probleacutemaacutehoz ld egyebek mellett KASER RPR I 667 irodalommal APATHY Animus novandi 92 A SC Vellaeanum keacuterdeacuteseacutehez aacutettekintő jelleggel ld pl ARJAVA Women and Law 238 skk

152

cselekveacutesnek tehaacutet reaacutelaktusnak a leiacuteraacutesaacutera szolgaacutel amely aacuteltal a peacutenzteljesiacuteteacutesre sor

keruumll

Herm D 39 5 33 1 (6 iuris epit)

Ea lege donationis causa pecunia titio numerata ut statim donatori mutuo detur

non impeditur dominii translatio ac propterea isdem nummis donatori creditis

novum dominium in his quaeritur

Ha valaki ajaacutendeacutekozaacutesi ceacutellal peacutenzt ad Titiusnak olyan felteacutetellel553 hogy ő azt roumlgtoumln

adja koumllcsoumln az ajaacutendeacutekozoacutenak a tulajdonjog mindkeacutet esetben aacutetszaacutell Előszoumlr az

ajaacutendeacutekozoacuteroacutel Titiusra szaacutell a peacutenz tulajdonjoga meacuteghozzaacute az aacutetadaacutes pillanataacuteban amely

aacutetadaacutes numeratio aacuteltal valoacutesul meg (pecunia titio numerata) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a

peacutenzoumlsszeg vonatkozaacutesaacuteban megvaloacutesuloacute dare szolgaacuteltataacutes formailag numeratio uacutetjaacuten

megy veacutegbe Titius a mutuumba adaacutes alkalmaacuteval szinteacuten tulajdonjogot ruhaacutez az

ajaacutendeacutekozoacutera amely maacuter uacutej tulajdonjog lesz (novum dominium)554

Ezt a felfogaacutest erősiacuteti egy Marcianus-responsum amelyben paacuterhuzamot lehet vonni

soluta pecunia eacutes pecunia numerata koumlzoumltt

Marci D 46 3 49 (1 ad hypothec form)

Solutam pecuniam intellegimus utique naturaliter si numerata sit creditori Sed

et si iussu eius alii solvatur vel creditori eius vel futuro debitori vel etiam ei cui

donaturus erat absolvi debet Ratam quoque solutionem si creditor habuerit

idem erit Tutori quoque si soluta sit pecunia vel curatori vel procuratori vel

cuilibet successori vel servo actori proficiet ei solutio Quod si acceptum latum

553 Albanese szerint leacutenyegeacuteben traditio sub condicione valoacutesul meg Vouml ALBANESE Atti negoziali 270 554 A forraacuteshoz ld ALBANESE Atti negoziali 335359 Egy maacutesik oumlsszesseacutegeacuteben hasonloacute kiindulaacutesi pontuacute forraacutes (Iul D 12 1 20 [18 dig]) kapcsaacuten egyaacuteltalaacuten keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy teacutenylegesen beszeacutelhetuumlnk-e ilyen esetben ajaacutendeacutekozaacutesroacutel A jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint nem lesz ajaacutendeacutekozaacutes (donationem non esse) minthogy az aacutetadaacutes nem azzal a szaacutendeacutekkal toumlrteacutenik (non ea mente pecunia daretur) hogy mindenkeacuteppen a megszerzőneacutel maradjon (ut omnimodo penes accipientem maneret) Ehhez ld BACKHAUS Casus perplexus 109-110 SACCOCCIO Si certum petetur 359-360 Ehhez keacutepest a jelen esetben Hermogenianus nem laacutetja akadaacutelyaacutet sem az első esetben az ajaacutendeacutekozaacutes leacutetrejoumltteacutenek hiszen azt aacutelliacutetja hogy non impedimentur dominii translatio sem pedig utoacutebb a bdquovissza-koumllcsoumlnzeacutesnekrdquo (novum dominium in his quaeritur) Backhaus uacutegy veacuteli hogy a rsquononrsquo aacutethelyezeacutese aacuteltal a keacutet forraacutesszoumlveg oumlsszhangba hozhatoacute lenne mindazonaacuteltal kiemeli azt is hogy a jelen szoumlveg egyszersmind kivaacuteloacute mutatoacuteja a Iulianus eacutes Hermogenianus gondolkodaacutesa koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre mivel utoacutebbi ndash posztklasszikus leacuteveacuten ndash nem felteacutetlenuumll volt keacutepes egyes jogi fogalmak leacutenyegeacutenek gondolati megragadaacutesaacutera Reacuteszletesen ld BACKHAUS Casus perplexus 119-120

153

sit quod stipulationis nomine hypotheca erat obligata vel sine stipulatione

accepta sit solutionis quidem verbum non proficiet sed satisdationis sufficit

A jelen szoumlvegből mindent egybevetve szaacutemunkra a legelső mondat biacuter kuumlloumlnoumls

jelentőseacuteggel a pecunia eacuteppen azaacuteltal nyeri el soluta minőseacutegeacutet hogy leszaacutemlaacuteljaacutek

(numerata sit) a hitelező reacuteszeacutere Kuumlloumln hangsuacutelyozandoacute a szoumlvegben szereplő

intelleguntur utique naturaliter fordulat amely veacutegeredmeacutenyben a ius naturale

szabaacutelyossaacutegaacuteval valoacute oumlsszhangra utal vagyis a peacutenzteljesiacuteteacutes termeacuteszeteacutehez tartozik a

leszaacutemlaacutelaacutes aktusa555

Megemliacutetendő meacuteg hogy nem pecunia hanem kifejezetten pretium fordul elő a

numerare ige taacutergyakeacutent haacuterom helyen a Digestaacuteban556 amelyek nyomaacuten azonban az ige

jelenteacutese ugyanaz marad mintha pecunia lenne a taacutergya557 Ezek koumlzuumll az egyik

Ulpianus-veacutelemeacutenyt abboacutel a szempontboacutel is eacuterdemes lehet ideacutezni hogy ebből a textusboacutel

is joacutel kitűnik a maacuter toumlbbszoumlr hangoztatott teacutetel jelesuumll hogy a peacutenzdarabok eacutes az ezek

aacuteltal megtestesiacutetett eacuterteacutek egymaacutestoacutel elteacuterő leacutetezők

Ulp D 24 1 7 4 (31 ad Sab)

Eleganter tractabitur si mulier quindecim praedia emerit et maritus non totum

pretium numeraverit sed duas partes pretii hoc est decem uxor de suo quinque

deinde haec praedia valeant nunc decem maritus quantum consequatur Et magis

est ut consequi debeat duas partes decem ut quod periit ex pretio utrique

perierit et marito et uxori

Az eset szerint egy feleseacuteg (vevő) egy harmadik szemeacutelytől (eladoacute) megvesz egy ingatlan

tizenoumlt aranyeacutert A feacuterj azonban csak a veacutetelaacuter keacutetharmadaacutet szaacutemolja le (numeravit [hellip]

duas partes pretii) vagyis annyi peacutenzdarabot ad aacutet a leszaacutemlaacutelaacutes reacuteveacuten amelyek oumlsszege

csak tiacutez aranyat tesz ki A fennmaradoacute oumlt aranyat a feleseacuteg a sajaacutet vagyonaacuteboacutel poacutetolja

555 A naturaliter keacuterdeacuteseacutehez ld meacuteg WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen 43-44 A fragmentum fennmaradoacute reacuteszeacuteben a hitelező rendelkezeacutese szerint maacutes szemeacutely szaacutemaacutera toumlrteacutenő fizeteacutesről esik szoacute iacutegy kuumlloumlnoumlsen amikor a hitelező hitelezőjeacutenek joumlvőbeli adoacutesaacutenak vagy annak a szemeacutelynek a javaacutera toumlrteacutenik a teljesiacuteteacutes akit a hitelező megajaacutendeacutekozni szaacutendeacutekozott valamint a teljesiacuteteacutessel oumlsszefuumlggő kifejezeacutesek alkalmazaacutesi koumlreacuteről szoacutel meacuteg a szoumlveg 556 Ld Ulp D 7 1 25 1 (18 ad Sab) Ulp D 21 1 27 (1 ad ed aed cur) Ulp D 24 1 7 4 (31 ad Sab) 557 Ez a jelenteacutesbeli egyezeacutes joacutel eacuterthető ha tekintetbe vesszuumlk az adaacutesveacutetel vonatkozaacutesaacuteban a forraacutesok aacuteltal is emliacutetett kiteacutetelt amely szerint a pretium elsősorban numerata pecunia kell hogy legyen Ehhez ld Gai 3 141 Inst 3 23 2 Paul D 18 1 1 pr (33 ad ed) Paul D 19 4 1 pr (32 ad ed) valamint ehhez reacuteszletesen ARANGIO-RUIZ Compravendita 134-138 ZIMMERMANN Obligations 250-252

154

(uxor de suo quinque) A veacutetelaacuter megfizeteacuteseacutet koumlvetően kideruumll hogy a telek oumlsszeacuterteacuteke

tiacutez arany volt A jogaacuteszi doumlnteacutes eacutertelmeacuteben mind a feacuterj mind pedig a feleseacuteg az aacuteltala

teljesiacutetett tiacutez illetve oumlt arany araacutenyos reacuteszeacutet tehaacutet keacutetharmadaacutet elvesziacuteti (duas partes [hellip]

utrique perierit et marito et uxori)558 Joacutel laacutetszik hogy a szolgaacuteltatott tiacutez illetve oumlt arany

mint peacutenzeacuterteacutek keacutetharmadaacutenak elveszteacuteseacuteről esik szoacute vagyis maacutesodlagos az a teacuteny hogy

a nevezett eacuterteacutekoumlsszegeket az egyes peacutenzdarabok milyen konkreacutet egyuumlttese adja ki

Ezeken tuacutelmenően a pecunia mellett előforduloacute numerata melleacutekneacutevi igeneacutev jelent

kifejezetten bdquokeacuteszpeacutenztrdquo (ld Bargeld danaro contante cash stb) ami a peacutenzszolgaacuteltataacutes

likvid teljesiacutethetőseacutegeacutere utal vagyis arra a teacutenyre hogy a szolgaacuteltataacutes taacutergyaacuteul szolgaacuteloacute

peacutenzoumlsszeg azonnal rendelkezeacutesre aacutell559

Ebben a vonatkozaacutesban a leginkaacutebb ellentmondaacutesos textus Ulpianus egyik veacutelemeacutenye a

Digestaacutenak a condictio triticaria keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute titulusaacuteban

Ulp D 13 3 1 pr (27 ad ed)

Qui certam pecuniam numeratam petit illa actione utitur rsquosi certum peteturrsquo qui

autem alias res per triticariam condictionem petet et generaliter dicendum est

eas res per hanc actionem peti si quae sint praeter pecuniam numeratam sive in

pondere sive in mensura constent sive mobiles sint sive soli quare fundum

quoque per hanc actionem petimus et si vectigalis sit sive ius stipulatus quis sit

veluti usum fructum vel servitutem utrorumque praediorum

Mint arra maacuter koraacutebban utaltunk a szoumlvegből teacutenyszerűen kiolvashatoacute utalaacutes a peacutenz

helyettesiacutethető voltaacutera erre egyeacutertelműen utal a praeter pecuniam numeratam eacutes a sive in

pondere sive in mensura constant fordulatok koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes Kell hogy legyen

ugyanakkor valamilyen ok arra is hogy a helyettesiacutethető dolgok kategoacuteriaacutejaacuteba sorolaacutes

elleneacutere Ulpianus fontosnak tartja maacuter a responsum elejeacuten kiemelni hogy keacutet kuumlloumln

kereset szolgaacutel a pecunia numerata eacutes aliae res perleacuteseacutere elkuumlloumlniacutetve ezaacuteltal a condictio

558 Eacuterdemes figyelemmel lenni arra hogy egyfelől mennyire vilaacutegos ugyanakkor egyszersmind bdquotakareacutekosrdquo is a jogaacutesz aacuteltal javasolt megoldaacutes nem keletkeztet szuumlkseacutegtelen elszaacutemolaacutesi viszonyokat a felek koumlzoumltt nem szaporiacutetani akarja a vitaacutek szaacutemaacutet (kuumlloumlnoumlsen nem haacutezasfelek koumlzoumltt) hanem azok megoldaacutesa a ceacutelja 559 Vouml CZUCZOR ndash FOGARASI s v rsquokeacuteszpeacutenzrsquo bdquoPeacutenz mely keacuteszen aacutell (pl a peacutenztaacuterban szekreacutenyben erszeacutenyben stb) melyet legott hasznaacutelni valamire fordiacutetani lehetrdquo Az ebbe a koumlrbe sorolhatoacute forraacutesok Gai 2 196 Gai 3 90 Ulp D 13 3 1 pr (27 ad ed) Ulp D 14 6 7 3 (29 ad ed) Ulp D 17 1 29 5 (7 disp) [itp] Gai D 19 2 25 6 (10 ad ed provinc) Iav D 24 3 66 pr (6 ex post Lab) Gai D 28 8 6 (23 ad ed provinc) Pomp D 34 2 1 1 (6 ad Sab) Ven D 34 4 32 pr (10 act) Cels D 42 1 13 1 (6 dig) Ulp D 50 16 178 pr (49 ad Sab) Herm D 50 16 222 (2 iuris epit) Ezzel egyezően HOLLANDER Money 7

155

tritcariaacutet eacutes az actio certae creditae pecuniaet560 Keacutetseacutegtelen hogy ndash eacuteppen az ideacutezett

Gaius-szoumlveg alapjaacuten ndash ez lehet ha uacutegy tetszik pusztaacuten hagyomaacutenytiszteleten alapuloacute

distinkcioacute561 azonban nem elkeacutepzelhetetlen hogy a gaiusi kuumlloumlnbseacutegteacutetel is maacuter a

keresett okon alapult Minden bizonnyal nem jaacuterunk messze a valoacutesaacutegtoacutel ha Kaserrel

egyezően azt aacutelliacutetjuk hogy a helyettesiacutethető dolgok koumlreacuten beluumll is a pecunia numerata

oumlnaacutelloacute emliacuteteacutese eacuteppen a fokozott helyetesiacutethetőseacutegnek tudhatoacute be562 Ez jelenti egyreacuteszt

az egyes peacutenzdarabok egymaacutessal valoacute felcsereacutelhetőseacutegeacutet valamint azt is hogy egy adott

peacutenznemben kifejezett meghataacuterozott peacutenzeacuterteacutek maacutes peacutenznem peacutenzdarabjaiboacutel is

oumlsszeaacutelliacutethatoacute Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a peacutenzdarabok egymaacutessal valoacute felcsereacutelhetőseacutege

szinteacuten kettős minthogy egy bdquo2rdquo neacuteveacuterteacutekkel ellaacutetott peacutenzdarabot felcsereacutelhetek egy

maacutesik bdquo2rdquo neacuteveacuterteacutekkel ellaacutetott peacutenzdarabra de adott emellett a keacutet bdquo1rdquo neacuteveacuterteacutekkel jeloumllt

peacutenzdarabbal toumlrteacutenő helyettesiacuteteacutes lehetőseacutege is A gabona bor olaj eseteacuteben ndash tekintettel

egyfelől a minőseacutegi megszoriacutetaacutesokra maacutesfelől pedig a neacuteveacuterteacutek taacutersiacutetaacutesaacutenak hiaacutenyaacutera ndash

ez a lehetőseacuteg maacuter nem joumlhet figyelembe

A pecunia eacutes numerata pecunia koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget joacutel szemleacuteletik az alaacutebbi

fragmentumok is

Ulp D 14 6 7 3 (29 ad ed)

Mutui dationem non solum numeratae pecuniae verum omnium quae mutua dari

possunt an accipere debeamus videndum Sed verba videntur mihi ad

numeratam pecuniam referri ait enim senatus rsquomutuam pecuniam dedissetrsquo Sed

si fraus sit senatus consulto adhibita puta frumento vel vino vel oleo mutuo dato

ut his distractis fructibus uteretur pecunia subveniendum est filio familias

A SC Macedonianum keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacute titulusban talaacutelhatoacute szoumlveg koumlzeacuteppontjaacuteban az

a probleacutema aacutell hogy vajon a senatus consultum szoumlvegeacuteben a koumllcsoumlnbe adaacutes (mutui

datio) kizaacuteroacutelag numerata pecuniaacutera vonatkozhat vagy baacutermely dologra amely

egyeacutebkeacutent mutuum taacutergya lehet Ulpianus megszoriacutetoacutean eacutertelmezi a szoumlveget abban

mutuam pecuniam dedisset szerepel ekkeacutent csak pecunia numerata eacuterthető ebben a

560 Nem peacutelda neacutelkuumlli ez az elvaacutelasztaacutes ld pl Gai 4 19 Haec autem legis actio constituta est per legem Siliam et Calpurniam lege quidem Silia certae pecuniae lege vero Calpurnia de omni certa re Vouml ezzel egyezően SACCOCCIO Si certum petetur 24 561 Ekkeacutent veacutelekedik SACCOCCIO Si certum petetur 29 562 Vouml KASER Das Geld 169 bdquo[hellip] genieszligt das Geld eine gesteigerte Vertretbarkeit [hellip]rdquo Hasonloacutean BENEDEK Peacutenztulajdon 251-252

156

koumlrben Ugyanakkor keacutetseacutegtelenuumll a szabaacutely megkeruumlleacuteseacutet jelenti563 ha a hatalomalatti

fiuacute gabonaacutet bort vagy olajat kapott mutuumba eacutes az ezek eladaacutesaacuteboacutel (distractis

fructibus) szaacutermazoacute pecuniaacutet felhasznaacutelta564 Pecunia eacutes pecunia numerata egyuumltt fordul

elő a bemutatott szoumlvegben amiacuteg pecunia numerata egyeacutertelműen keacuteszpeacutenzt jeloumll addig

a pecunia kifejezeacutes a gabona bor olaj eacuterteacutekeacuten szerzett vagyontaacutergyak megjeloumlleacuteseacutere

hasznaacutelatos amely vagyongyarapodaacutes a gabona bor olaj eladaacutesa reacuteveacuten keletkezhet

Ebben a veacutelemeacutenyben tehaacutet a pecunia kifejezeacutes metonimikus eacutertelme keruumll előteacuterbe

azaacuteltal hogy elsősorban vagyontaacutergy eacuterteacutekeacuten szerzett vagyont jeloumll Mivel a vagyon

peacutenzben kifejezhető ekkeacutent eacuterthető a pecunia kifejezeacutes hasznaacutelata a rsquopeacutenzrsquo jelenteacuteshez

keacutepest azonban joacuteval taacutegabb koumlrt oumllel fel hiszen akaacuter a rsquovagyonrsquo akaacuter az aacuteltalaacuteban vett

rsquopeacutenzrsquo jelenteacutesek pecuniaacutenak tulajdoniacutetaacutesa az eacuterteacuteknek a pecunia fogalmaacutehoz valoacute

taacutersiacutetaacutesaacuteboacutel eredően keacutepzelhető el A pecunia numerata fordulat koumlreacuteben ugyanakkor

ennek a metonimikus eacutertelemnek nyoma sincs kizaacuteroacutelag azt a peacutenzt jelenti amely

baacutermikor felhasznaacutelhatoacute fizeteacutesre Hasonloacute koumlvetkezteteacutes vonhatoacute le egy Gaius-

responsumboacutel amely a locatio-conductio kapcsaacuten a felelősseacuteg illetve a veszeacutelyviseleacutes

keacuterdeacuteseit vizsgaacutelja koumlzelebbről

Gai D 19 2 25 6 (10 ad ed provinc)

Vis maior quam Graeci θεοῦ βίαν appellant non debet conductori damnosa

esse si plus quam tolerabile est laesi fuerint fructus alioquin modicum damnum

aequo animo ferre debet colonus cui immodicum lucrum non aufertur Apparet

autem de eo nos colono dicere qui ad pecuniam numeratam conduxit alioquin

partiarius colonus quasi societatis iure et damnum et lucrum cum domino fundi

partitur

Az alapul fekvő szoumlveg a beacuterlő vonatkozaacutesaacuteban a vis maior keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik a

goumlroumlgoumlk aacuteltal isteni erőhatalomnak (θεοῦ βία) is nevezett vis maior nem terheli a beacuterlőt

563 A szoumlvegben szereplő fraus sit senatus consulto adhibita fordulat kapcsaacuten meg kell jegyezni hogy a fraus objektiacutev eacutes szubjektiacutev eacutertelmeacutevel is foglalkozik az eredetileg Kruumlger aacuteltal megkezdett keacutesőbb Kaser aacuteltal befejezett a teacutemaacutet igen nagy alapossaacuteggal feldolgozoacute tanulmaacuteny amelyben ez az eacutertelem a fraus legi facta keacuterdeacuteskoumlreacuteben jelenik meg Ez utoacutebbi fordulat jelent egyfelől valamely jogseacuterteacutest magaacuteban foglalhatta tovaacutebbaacute a szabaacutely megkeruumlleacuteseacutenek a gondolataacutet is Az ideacutezett forraacuteshely kapcsaacuten Kruumlger kiemeli hogy a jelen esetben a fraus csak a senatus consultum tudatos megkeruumlleacuteseacutere vonatkozhat Vouml KRUumlGER ndash KASER Fraus 145-146 Helyesen mutat raacute Apathy hogy a senatus consultum rendelkezeacuteseinek szoacute szerinti eacutertelmezeacutese aacuteltal igyekeztek elejeacutet venni eme rendelkezeacutesek megkeruumlleacuteseacutenek ekkeacutent keruumllve el a senatus consultum teljes meacuterteacutekű kiuumlresiacuteteacuteseacutet Vouml APATHY Animus novandi 178 564 Vouml ZIMMERMANN Obligations 705

157

(conductor colonus) abban az esetben ha ez plus quam tolerabile Az egyeacuteb a modicum

damnum koumlreacutebe eső tehaacutet csekeacutely kaacuterokeacutert valoacute helytaacutellaacutes viszont maacuter a beacuterlőt terheli

Ezen a ponton Gaius kuumlloumlnbseacuteget tesz keacutetfeacutele beacuterlő koumlzoumltt Az egyik megjeloumlleacuteseacutere a

conductor illetve a colonus szavakat hasznaacutelja amiacuteg a maacutesikra a partiarius colonus

kifejezeacutest alkalmazza Az előbbi vonatkozaacutesaacuteban azt emeli ki hogy keacuteszpeacutenzfizeteacutesre

koumltelezett (pecuniam numeratam conduxit) amiacuteg a partiarius colonus az ingatlan

tulajdonosaacuteval osztozik mind a hasznokban mind a kaacuterokban leacutenyegeacuteben tehaacutet ebben az

esetben az ingatlan tulajdonosaacutenak koumlveteleacutese azaacuteltal nyer kieleacutegiacuteteacutest hogy tulajdonjogot

kap az ingatlanboacutel szaacutermazoacute javak felett565 Baacuter ez utoacutebbi szoumlvegben kizaacuteroacutelag a pecunia

numerata fordulat szerepel meacutegis hataacuterozottan erősiacuteti azt az elgondolaacutest amely a SC

Macedonianummal foglalkozoacute Ulpianus-veacutelemeacuteny alapjaacuten koumlrvonalazoacutedott a beacuterlő

beacuterfizeteacutesi koumltelezettseacutegeacutet keacuteszpeacutenzben (pecunia numerata) kell hogy teljesiacutetse amit ha

maacutesboacutel nem is de maacuter a beacuterlet eacutes az adaacutesveacutetel koumlzoumltti nagyfokuacute hasonloacutesaacutegboacutel eredően is

bizonyossaacuteggal lehet aacutelliacutetani azonban az ideacutezett forraacuteshely ezt a hataacuterozottan

megerősiacuteti566

A keacuteszpeacutenzt jelentő pecunia numerata kifejezeacutes mindezekből eredően az azonnal

rendelkezeacutesre aacutelloacute koumlzgazdasaacutegi fordulattal eacutelve bdquofolyeacutekonyrdquo likvid peacutenzt jeloumlli inkaacutebb

vagyis ez utoacutebbi kifejezeacutes szűkebb eacutertelmű a pecuniaacutehoz keacutepest567 Ezen tuacutelmenően a

numeratio reacuteveacuten igen valoacutesziacutenű hogy a roacutemai felfogaacutes szerint inkaacutebb az eacuterteacutekmeacuterő testi

mivolta keruumllt előteacuterbe illetőleg ez a testi mivolt gyakrabban jelent meg a teacutenyaacutellaacutesokban

eacutes nagyobb jelentőseacuteggel biacutert568

A fentiekben ismertetett kuumlloumlnbseacutegteacutetel szemleacuteletesen jelenik meg keacutet olyan

veacutelemeacutenyben amely bizonyos kifejezeacutesek jelenteacuteskoumlreacutenek magyaraacutezataacutet tartalmazza

565 A szekunder irodalomban ehhez a textushoz aacuteltalaacuteban ld MOLNAacuteR Haftungsordnung 171-172 ZIMMERMANN Obligations 370 SIKLOacuteSI Theou bia 189-190 Kifejezetten a beacuter megfizeteacutese aloacuteli mentesuumlleacutes vonatkozaacutesaacuteban ERNST Nutzungsrisiko 545-546 A colonus partiarius keacuterdeacuteseacutehez ld pl WATSON Obligations 104-105 566 Vouml Gai 3 145 bdquoAdeo autem emptio et venditio et locatio et conductio familiaritatem aliquam inter se habere videntur ut in quibusdam causis quaeri soleat utrum emptio et venditio contrahatur an locatio et conductio [hellip]rdquo Eacuteppen kivett a peacutenzbeli teljesiacuteteacutes koumlreacuteből a colonus partiarius ehhez ld WATSON Obligations 101-102 KASER RPR I 566 irodalommal ZIMMERMANN Obligations 355 567 Az eddig vizsgaacutelt eacutes bemutatott forraacutesokon tuacutelmenően megemliacutetendők meacuteg a koumlvetkező szoumlvegek Gai 2 196 Gai 3 90 Iav D 24 3 66 pr (6 ex post Lab) Gai D 28 8 6 (23 ad ed provinc) Ven D 34 4 32 pr (10 act) Cels D 42 1 13 1 (6 dig) Ulp D 17 1 29 5 (7 disp) 568 Ehhez ld KASER RPR I 382 eacutes KASER Das Geld 169

158

Ulp D 50 16 178 pr (49 ad Sab)

rsquoPecuniaersquo verbum non solum numeratam pecuniam complectitur verum omnem

omnino pecuniam hoc est omnia corpora nam corpora quoque pecuniae

appellatione contineri nemo est qui ambiget

Herm D 50 16 222 (2 iuris epit)

rsquoPecuniaersquo nomine non solum numerata pecunia sed omnes res tam soli quam

mobiles et tam corpora quam iura continentur

Az Ulpianus-fragmentum szerint a pecunia szoacute magaacuteban foglalja pecunia numerataacutet

valamint omnia corpora pecuniaacutet Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben egyeacutertelműen kitűnik hogy

a pecunia aacuteltalaacuteban ndash egyezően az ősi jogban kialakult jelenteacuteseacutevel ndash vagyont mint

vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutet jelenti ezt a jelenteacutes azonban ndash mint arra maacuter utaltunk ndash a

hozzaacute szuumlkseacutegkeacuteppen kapcsoloacutedoacute eacuterteacutek miatt lehet a szoacutenak tulajdoniacutetani Az a teacuteny

tehaacutet hogy a vagyon (mint eacuterteacutekoumlsszesseacuteg) peacutenzben (mint eacuterteacutekmeacuterőben) kifejezhető

adhatott alapot arra hogy a vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutenek eme elnevezeacutese utoacutebb felvegye

a rsquopeacutenzrsquo jelenteacutest meacuteghozzaacute a leginkaacutebb aacuteltalaacutenos eacutertelemben eacuteppen mint a gazdagsaacuteg

fokmeacuterőjeacutenek mutatoacuteja569

Leacutenyegeacuteben ugyanez az aacutelliacutetaacutes fogalmazoacutedik meg a maacutesik Hermogenianus neveacutehez

fűződő szoumlvegben is aki azonban azt aacutelliacutetja hogy a pecunia elnevezeacutes a numerata

pecuniaacuten tuacutelmenően magaacuteban foglal minden dolgot (omnes res) fuumlggetlenuumll attoacutel hogy

ingoacutek vagy ingatlanok testiek vagy testetlenek Az omnes res fordulat tartalmilag egyező

az omnia pecunia jelenteacuteseacutevel mindoumlssze a felfogaacutes a megkoumlzeliacuteteacutes teacuter el neacutemikeacutepp

Hermogenianus materiaacutelis eacutertelemben ugyan meacutegis a lehető legtaacutegabban igyekszik

koumlruumlliacuterni a vagyont mint vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutet570 Ulpianus ugyanakkor

megeleacutegszik a corpora kifejezeacutes hasznaacutelataacuteval amelyből azonban ndash sajnaacutelatos moacutedon ndash

iura kimaradnak571

569 Vouml HOLLANDER Money 5 570 Vouml HOLLANDER Money 6 571 A corpus iuraacutet kizaacuteroacute eacutertelmeacutehez ld Oxford Latin Dictionary s v rsquocorpus11rsquo FINAacuteLY s h v SOKOLOWSKI Philosophie 48-68 SCHERMAIER Materia 139 DAJCZAK Natur des corpus 119-125 BRETONE Fondamenti 255 irodalommal

159

V Excursus ndash A pecunia kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek egy gyakorlati esetkoumlre a

kincstalaacutelaacutes probleacutemaacuteja

Meglaacutetaacutesunk szerint eacuterdekes lehet a pecunia kifejezeacutes metonimikus eacutertelmeacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben a kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute egyes textusok vizsgaacutelata is572 A szekunder

irodalomban aacuteltalaacutenosnak nevezhető neacutezet szerint kincs a roacutemai felfogaacutes szerint reacutegen

elrejtett eacuterteacutekes dolog lehetett573 Ez a szemleacutelet tuumlkroumlződik a modern polgaacuteri

toumlrveacutenykoumlnyvek kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesaacuteban is574 Az ugyanakkor a

modern szabaacutelyozaacutesok szoumlvegeiből is kitűnik hogy a kincs taacutergyaacutenak mibenleacutete taacutevolroacutel

sem egyseacuteges ebben a vonatkozaacutesban legalaacutebb haacuterom szempont koumlreacute csoportosiacutethatoacutek a

konkreacutet szabaacutelyok A legtaacutegabb pusztaacuten dologkeacutent valoacute felfogaacutessal a BGB (Sache) eacutes a

Code civil (toute chose) rendszere operaacutel Enneacutel neacutemikeacutepp szűkebb megkoumlzeliacuteteacutessel lehet

talaacutelkozni a svaacutejci (Wertgegenstand) eacutes a magyar toumlrveacutenyben (eacuterteacutekes dolog) ahol

elengedhetetlen kiteacutetel a kinccseacute nyilvaacuteniacutetaacuteshoz hogy a dolog eacuterteacutekkel rendelkezzen

Enneacutel meacuteg egy leacutepeacutessel tovaacutebbmegy az olasz polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv amikor eacuterteacutekes ingoacute

dolgot emliacutet a kincs koumlreacuteben (qualunque cosa mobile di pregio) A leginkaacutebb szűk

felfogaacutest az ABGB keacutepviseli amikor a kincs koumlreacutebe tartozhatoacute dolgot konkreacutet peacuteldaacutekkal

iacuterja koumlruumll kincs lehet peacutenz eacutekszer vagy maacutes eacuterteacutektaacutergy (Geld Schmuck oder andern

Kostbarkeiten)575 Ami ezen a ponton a roacutemai kincsfelfogaacutest illeti kiindulaacutesi pontkeacutent a

hiacuteres Paulus-definiacutecioacute szolgaacutelhat

572 A kincsre eacutes kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute szekunder irodalomboacutel ld kuumlloumlnoumlsen SCHULZ Schatzerwerb 94-112 KOLOSVAacuteRY 242-243 VISKY Kincstalaacutelaacutes 125-129 MAYER-MALY Thensaurus meus 283-289 KNUumlTEL Arbres errants 187-214 Thesaurus eacutes fortuna kapcsolataacutehoz ld MAYER-MALY Ducente fortuna 141-146 573 Vouml a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll HEUMANN ndash SECKEL s v rsquothesaurusrsquo BONFANTE Proprietagrave II 95 KOLOSVAacuteRY 242 KASER RPR I 426 VISKY Kincstalaacutelaacutes 125 MAYER-MALY Thensaurus meus 283 284 287 HONSELL Roumlmisches Recht 66 FOumlLDI ndash HAMZA 334 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 331 574 Vouml pl ABGB sect 398 Bestehen die entdeckten Sachen in Geld Schmuck oder andern Kostbarkeiten die so lange im Verborgenen gelegen haben daszlig man ihren vorigen Eigentuumlmer nicht mehr erfahren kann dann heiszligen sie ein Schatz BGB sect 984 Wird eine Sache die so lange verborgen gelegen hat dass der Eigentuumlmer nicht mehr zu ermitteln ist (Schatz) [hellip] Code civil Art 716 Le treacutesor est toute chose cacheacutee ou enfouie sur laquelle personne ne peut justifier sa proprieacuteteacute et qui est deacutecouverte par le pur effet du hasard Codice civile Art 932 Tesoro egrave qualunque cosa mobile di pregio nascosta o sotterrata di cui nessuno puograve provare dessere proprietario Ptk 132 sect (1) Ha valaki olyan eacuterteacutekes dolgot talaacutelt amelyet ismeretlen szemeacutelyek elrejtettek vagy amelynek tulajdonjoga egyeacutebkeacutent is feledeacutesbe ment koumlteles azt az aacutellamnak felajaacutenlani ZGB Art 723 1 Wird ein Wertgegenstand aufgefunden von dem nach den Umstaumlnden mit Sicherheit anzunehmen ist dass er seit langer Zeit vergraben oder verborgen war und keinen Eigentuumlmer mehr hat so wird er als Schatz angesehen 575 Az osztraacutek toumlrveacutenyben hasznaacutelt utoacutebbi kifejezeacutes magyariacutetaacutesaacuteval lehet talaacutelkozni ALMAacuteSI Dologi jog I 250 bdquoKincs az elaacutesott befalazott vagy maacutes moacutedon elrejtett draacutegasaacuteg reacutegiseacuteg vagy egyeacuteb eacuterteacutektaacutergy amely oly hosszuacute idő oacuteta volt elrejtve hogy emiatt tulajdonosaacutet nem lehet toumlbbeacute kipuhatolnirdquo

160

Paul D 41 1 31 1 (31 ad ed)

Thensaurus est vetus quaedam depositio pecuniae cuius non exstat memoria ut

iam dominum non habeat sic enim fit eius qui invenerit quod non alterius sit

alioquin si quis aliquid vel lucri causa vel metus vel custodiae condiderit sub

terra non est thensaurus cuius etiam furtum fit

A kincs mibenleacuteteacutet az első mondat első fordulata adja meg bizonyos fogalmi elemek

felsorolaacutesaacuteval Ezek szerint a kincs (thensaurus)576 peacutenz vagyontaacutergy vagyon

eacuterteacutektaacutergy elhelyezeacutese leteacutetele vagy feacutelre teacutetele (quaedam depositio pecuniae) amely

elhelyezeacutesre reacutegen keruumllt sor (vetus) amelyneacutel fogva maacuter nem emleacutekeznek az elhelyezeacutes

teacutenyeacutere (cui non exstat memoria) ekkeacutent maacuter tulajdonosa sincsen (ut iam dominum non

habeat)577 A vonatkozoacute Digesta-szoumlveggel kapcsolatos keacutetely alapja Schulz egyik

megaacutellapiacutetaacutesa amely szerint a Paulus-definiacutecioacute posztklasszikus eredetű eacutes semmikeacuteppen

sem hasznaacutelhatoacute a kinccsel kapcsolatos vizsgaacuteloacutedaacutesok kiinduloacutepontjakeacutent Aacutelliacutetaacutesa

szerint a depositio kifejezeacutes hasznaacutelata meglehetősen uumlgyetlen mivel a kincs nem rsquopeacutenz

leteacutetelersquo hanem rsquoletett peacutenzrsquo ekkeacutent a depositio pecuniae helyeacutebe a pecunia deposita

kifejezeacutest javasolja578 Ezen tuacutelmenően kiemeli azt is hogy a pecunia fordulat hasznaacutelata

ehelyuumltt mindenkeacuteppen helytelen mivel kincs nem csupaacuten peacutenz lehet hanem baacutermely

eacuterteacutektaacutergy iacutegy peacuteldaacuteul eacutekszer is579 A felmeruumllt keacutetelyek koumlzuumll legalaacutebbis az utoacutebbi

576 A latinban hasznaacutelt thesaurus illetve thensaurus alakok a goumlroumlg θησαυρός szoacuteboacutel szaacutermaznak azonban a goumlroumlg eredeti jelenteacutese nem teljesen egyezik a latinnal Ehhez ld LIDDELL ndash SCOTT s v θησαυρός Ezzel egyezően VISKY Kincstalaacutelaacutes 125 577 Jelen vonatkozaacutesban eltekintuumlnk a kincsre illetőleg a kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute forraacuteshelyek teljeskoumlrű elemzeacuteseacutetől iacutegy nem ejtuumlnk szoacutet reacuteszletesen a kincsre vonatkozoacute birtok- eacutes tulajdoni helyzet keacuterdeacuteseivel kapcsolatos textusokroacutel (Paul D 41 2 3 3 [54 ad ed] eacutes eod 44 pr [23 quaest] Scaev D 6 1 67 [1 resp] Ulp D 10 2 22 pr [19 ad ed] Pomp D 10 4 15 [18 ad Sab] Tryph D 41 1 63 pr [7 disp] eacutes eod 3 [7 disp]) Ugyaniacutegy mellőzzuumlk a kinccsel eacuterintett ingatlan helyzeteacutenek (Marci D 48 13 5 3 [14 inst]) a kinccsel kapcsolatos haacutezassaacutegi vagyonjogi eacutes oumlroumlkleacutesi jogi keacuterdeacuteseknek (Ulp D 24 3 7 12 [31 ad Sab] Iav D 34 2 39 1 [2 ex post Lab]) valamint a fiscus kincsre vonatkozoacute jogosultsaacutegait elemző veacutelemeacutenyek (Call D 49 14 1pr [1 de iure fisci] eacutes eod 10-11 [3 de iure fisci]) reacuteszletes taglalaacutesaacutet Eacuteppen a kincs vonatkozaacutesaacuteban az ut iam dominium non habeat fordulathoz ld VOCI Proprietagrave 24 578 Schulznak a depositio szoacuteval kapcsolatos aggaacutelyai ellen felhozhatoacute hogy a pono ige főneacutevi alakja (positio) csaacuteszaacuterkori ami nem kizaacuteroacutelag a posztklasszikus kort fedi le Ezen tuacutelmenően a depositio főneacutev a Digestaacuteban oumlsszesen 16 helyen fordul elő valamilyen alakban a vizsgaacutelt Paulus-fragmentummal egyuumltt (vouml Pomp apud Ulp D 4 2 9 2 [11 ad ed] Labeo apud Ulp D 4 3 9 3 [11 ad ed] Ulp D 16 3 1 2 [30 ad ed] Ulp D eod 1 22 [30 ad ed] Ulp D eod 5 2 [30 ad ed] Flor D eod 17 1 [7 inst] Ulp D 26 7 5 pr [35 ad ed] Ulp D eod 7 3 [35 ad ed] Ulp D eod 7 7 [35 ad ed] Ulp D eod 7 10 [35 ad ed] Ulp D 33 1 3 2 [24 ad Sab] Scaev D 36 3 18 1 [29 dig] Paul D 41 1 31 1 [31 ad ed] Ulp D 46 5 7 [14 ad ed] Ulp D 47 8 2 23 [56 ad ed] Ulp D 48 19 8 pr [9 de off procons]) Ennyi eacutes ilyen vaacuteltozatos előfordulaacutesa egy szoacutenak mi toumlbb olyan jogaacuteszok szoacutehasznaacutelataacuteban is mint Scaevola vagy Labeo ha nem is zaacuterja ki egyeacutertelműen de legalaacutebbis keacutetseacutegesseacute teszi Schulz posztklasszikus betoldaacutesra vonatkozoacute elgondolaacutesaacutet Ehhez ld meacuteg ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoponorsquo HEUMANN ndash SECKEL s v rsquodeponerersquo Oxford Latin Dictionary s v rsquodepositiorsquo 579 Vouml SCHULZ CRL 362

161

vonatkozaacutesban Schulz neacutezete nem neacutelkuumlloumlz minden valoacutesaacutegalapot azt toumlbb teacutenyező is

alaacutetaacutemasztja Mint arra maacuter fentebb utaltunk a kincs fogalma koumlreacuteben aacuteltalaacutenosan

elterjedt felfogaacutes a thesaurus eacuterteacutektaacutergykeacutent eacuterteacutekes dologkeacutent valoacute eacutertelmezeacutese Neacutemely

szerzők ugyanakkor megjegyzik hogy ebben a koumlrben főkeacutent teacutenylegesen peacutenz joumlhetett

szoacute580 Kuumlloumln kiemelendő ebben a vonatkozaacutesban Pietro Bonfante eacutes Rolf Knuumltel

aacutellaacutespontja Bonfante kuumlloumlnbseacuteget tesz a kincs ndash ha uacutegy tetszik ndash keacutet fajtaacuteja koumlzoumltt ezek a

thesaurus eacutes a monilia Meglaacutetaacutesa szerint a hasznaacutelt kifejezeacutesek kettős volta kincs illetve

a kincstalaacutelaacutes vonatkozaacutesaacuteban az ősi bdquoprimitiacutevrdquo eacutes a fejlettebb taacutersadalom koumlzoumltti

kuumlloumlnbseacutegeket mutatja581 A maga reacuteszeacuteről csak egy bizonyos elrejtett peacutenzoumlsszeget

tekint valoacutejaacuteban kincsnek amely egy olyan ősi mondhatni primitiacutev taacutersadalom keacutepeacutet

hozza eleacutenk amelyben az ellenseacuteg dolga azeacute lett aki elsőkeacutent okkupaacutelta azt valamint

amelyben a bank- eacutes hitelezeacutesi rendszer hiaacutenya az eacuterteacutekek hagyomaacutenyostoacutel elteacuterő moacutedon

toumlrteacutenő megoacutevaacutesaacutet tetteacutek szuumlkseacutegesseacute praktikusan az eacuterteacutekek elrejteacutese aacuteltal Jogi

szempontboacutel akkor vaacutelik eacuterdekesseacute az elrejteacutes teacutenye amikor a tulajdonosnak sikeruumllt

ugyan elrejtenie eacutes ezaacuteltal megmentenie eacuterteacutekeit azonban ő maga nem eacutelte tuacutel a

veszeacutelyt illetve a veacuteszterhes időszakot az utaacutena maradoacutek pedig nem tudjaacutek hovaacute rejtette

eacuterteacutekeit582 ndash vagy tegyuumlk hozzaacute egyaacuteltalaacuten az elrejteacutes teacutenyeacuteről sem tudnak uacutegy kezelve

az eacuterteacutekeket mint amelyek a fosztogatoacutek martaleacutekaacutevaacute vaacuteltak Oumlsszesseacutegeacuteben Bonfante a

kincsre uacutegy tekint mint ami a res nullius egy speciaacutelis esete mi toumlbb uacutegy veacuteli hogy

580 Ld pl BERGER Encyclopedic Dictionary s v rsquothesaurusrsquo MAYER-MALY Roumlmisches Recht 68 Kifejezetten rsquopeacutenzrsquo eacutertelmet tulajdoniacutet a pecunia szoacutenak VISKY Kincstalaacutelaacutes 125 HOumlCKER Thesaurus 581 BONFANTE Proprietagrave II 129 582 BONFANTE Proprietagrave II 129-130 Hasonloacute gondolatmenetet koumlvet Visky is aki azt hangsuacutelyozza hogy időről időre adoacutedhatnak olyan zűrzavaros toumlrteacutenelmi időszakok (pl haacuteboruacute) amikor az egyeacutenek eacuterteacutekeiket bdquoa viszontagsaacutegoktoacutel megoacutevaacutes veacutegettrdquo rejtik el Vouml VISKY Kincstalaacutelaacutes 129 Ennek a gondolatmenetnek ugyanakkor neacutemikeacutepp ellentmondani laacutetszik az ideacutezett Paulus-szoumlveg amely kifejezetten raacutemutat hogy ha az eacuterteacutektaacutergyak elrejteacuteseacutere haszonszerzeacutesi ceacutelboacutel (lucri causa) feacutelelemből (metus) vagy a megőrzeacutes eacuterdekeacuteben (custodiae) keruumllt elrejteacutesre az nem minősuumll kincsnek (non est thensaurus) aki tehaacutet elveszi az ilyen eacuterteacutekeket lopaacutest koumlvet el (furtum fit) Ennek indoka nyilvaacutenvaloacutean az hogy ilyen esetben nem szűnik meg a tulajdonjog ekkeacutent a maacutes aacuteltali elveacutetel invito domino toumlrteacutenik Ezzel egyezően Voci amikor kifejezetten hangsuacutelyozza hogy a talaacutelaacuteshoz a veacuteletlen kell hogy vezessen Vouml VOCI Proprietagrave 25 Maacutes keacuterdeacutes persze hogy hiaacuteba rejti el valaki eacuterteacutekeit azok megőrzeacutese ceacuteljaacuteboacutel ha az elrejteacutesre alapot adoacute esemeacutenyeknek ő maga is aacuteldozata lesz ndash ilyenkor okszerűen megszűnik az elrejtő tulajdonos tulajdonjoga Keacuterdeacuteses ugyanakkor hogy az ilyen eacuterteacutekek megtalaacuteloacuteja minden esetben a kincstalaacutelaacutes szabaacutelyai szerint szerez-e tulajdont az eacuterteacutektaacutergyak felett hiszen mi a helyzet abban az esetben ha a tulajdonos oumlroumlkoumlsei talaacuteljaacutek meg az elrejtett eacuterteacutekeket Ez utoacutebbi probleacutemaacutet megoldani laacutetszik Bonfante ama neacutezete amely szerint a vetus illetve tempore vetustiore fordulatok a kincs olyan reacutegiseacutegeacutere utalnak amelynek taacutevlataacuteboacutel nem csupaacuten a kincs tulajdonosa hanem annak oumlroumlkoumlsei is feledeacutesbe mentek ezzel mintegy alaacute is taacutemasztva ama elgondolaacutesaacutet hogy a kincs res nullius Vouml BONFANTE Proprietagrave II 129 Elgondolkodtatoacute ugyanakkor hogy a kincstalaacutelaacutes koumlreacuteben a forraacutesok toumlbbszoumlr emliacutetik az inventio teacutenyeacutet amely a kincs megszerzeacuteseacutenek előfelteacutetele (ld pl Paul D 41 1 31 1 [31 ad ed] Marci D 48 13 5 3 [14 inst] Call D 49 14 3 11 [3 d i fisci] Inst 2 1 39) Ehhez keacutepest a res nullius eseteacuteben a tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenő birtokba veacutetel elegendő a tulajdon megszerzeacuteseacutehez Vouml FOumlLDI ndash HAMZA 334 a res nulliustoacutel valoacute tovaacutebbi elteacutereacuteseket is emliacutetve

162

igazaacuteboacutel a kincset kell res nulliusnak tekinteni mivel az ebbe a koumlrbe tartozoacute taacutergyak egy

letűnt taacutersadalom hagyateacutekaacutenak tekinthetők583 Bonfante neacutezeteacutenek ellene lehet szegezni

hogy a Roacutemai Birodalom koumlzbiztonsaacutegi viszonyai soha nem voltak olyan kimagasloacutean

joacutek ami a kincs taacutergya koumlreacuteben emliacutetett kuumlloumlnbseacutegteacuteteleacutet megalapoznaacute584 A maacutesik

hivatkozott szerző Knuumltel ndash Bonfante neacutezeteacutehez hasonloacute moacutedon ndash arra mutat raacute hogy a

thensaurus kifejezeacutes a forraacutesokban keacutetfeacutele eacutertelmet vesz fel Veacutelemeacutenye szerint egyfelől

koumlznyelvi maacutesfelől technikus eacutertelemben egyaraacutent hasznaacutelatos ndash laacutethatoacute tehaacutet hogy

neacutezete ezen a ponton elteacuter Bonfante elgondolaacutesaacutetoacutel Előbbi eacutertelemben ez a szoacute

mindenfeacutele ingoacutesaacutegot jeloumllhet amelyet valaki eltitkolaacutes ceacuteljaacuteboacutel elaacutesott vagy baacutermely

maacutes moacutedon elrejtett Ehhez keacutepest az utoacutebbi eacutertelemben egy olyan ingoacute dolgot vagy ingoacute

dolgok olyan oumlsszesseacutegeacutet jeloumlli amelyet annak ismeretlen tulajdonosa reacutegen a foumlldbe

rejtett585

A Digesta jelen szoumlvege mellett tovaacutebbi meghataacuterozaacutesokkal talaacutelkozhatunk a Codex

Theodosianus eacutes a Codex Iustinuianus egy-egy szoumlvegeacuteben amelyek megfogalmazaacutesaacutera

Bonfante gondolatmenete is eacutepuumll

CTh 10 18 2pr

Quisquis thesauros et condita ab ignotis dominis tempore vetustiore monilia

quolibet casu repererit suae vindicet potestati neque calumniae formidinem

fiscali aut privato nomine ullis deferentibus pertimescat non metalli qualitas

non reperti modus sub aliquod periculum quaestionis incurrat

C 10 15 1 1

Nam in suis quidem locis unicuique dummodo sine sceleratis ac puniendis

sacrificiis aut alia qualibet arte legibus odiosa thesaurum (id est condita ab

ignotis dominis tempore vetustiore mobilia) quaerere et invento uti liberam

tribuimus facultatem ne ulterius dei beneficium invidiosa calumnia persequatur

ut superfluum sit hoc precibus postulare quod iam lege permissum est et

imperatoriae magnanimitatis videatur praevenire liberalitas postulanda

583 BONFANTE Proprietagrave II 130 584 VISKY Kincstalaacutelaacutes 126 585 Ld KNUumlTEL Arbres errants 209

163

Az ideacutezett csaacuteszaacuteri rendeletek mindoumlssze egyetlen szempontboacutel relevaacutensak a jelen

vizsgaacuteloacutedaacutes szaacutemaacutera Első tekintetre uacutegy tűnhet hogy a Codex Theodosianusban szereplő

rendelet a thesaurust mint moniliaacutet hataacuterozza meg amely ndash kuumlloumlnoumlsen toumlbbes szaacutemban ndash

mindenfeacutele eacutekszer gyűjtőnevekeacutent hasznaacutelatos586 Valoacutejaacuteban azonban a reperio igeacutenek

kettős taacutergya van egyfelől thesauros maacutesfelől monilia amelyre vonatkozoacutean ndash akaacutercsak

thesaurus eseteacuteben ndash felteacutetel hogy egyreacuteszt ab ignotis dominis condita maacutesreacuteszt tempore

vetustiore condita legyen Monilia ilyen eacutertelmű meghataacuterozaacutesaacuteval tehaacutet a rendelet

thesaurust eacutes moniliaacutet egy tekintet alaacute veszi a szabaacutelyozaacutes szempontjaacuteboacutel A Codex

Iustinianusban szereplő Leo eacutes Zeno csaacuteszaacuteroktoacutel szaacutermazoacute rendelet ugyanakkor

thesaurust mobiliaacuteval azonosiacutetja amely minden bizonnyal a kincs ingoacute voltaacutera utal587

Joacutellehet thesaurus eacutes pecunia egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutenak illetve a pecunia kifejezeacutes

ebben a koumlrben relevaacutens jelenteacuteseacutenek szempontjaacuteboacutel nem biacuter elsődleges jelentőseacuteggel

meacutegis utalni kell raacute hogy a kincstalaacutelaacutes koumlreacuteben egyes szerzők azt hangsuacutelyozzaacutek hogy

a kincs leacutenyegeacuteben res nullius amely abboacutel a szempontboacutel meacutegis kuumlloumlnleges hogy nem

occupatioacuteval vagyis nem reaacutelaktussal toumlrteacutenik a tulajdon megszerzeacutese hanem elegendő a

megtalaacutelaacutes teacutenye (inventio)588

Ami most maacuter a jelen excursus koumlzeacuteppontjaacuteban aacutelloacute keacuterdeacutest illeti igazolhatoacute-e a forraacutesok

alapjaacuten az a neacutezet amelyet mind a roacutemai jogi tankoumlnyvek mind pedig a modern polgaacuteri

toumlrveacutenykoumlnyvek megfogalmaznak a kincs kapcsaacuten jelesuumll hogy a kincs eacuterteacutekes dolog

Mennyiben aacutell ez oumlsszhangban a kincs paulusi vetus quaedam depositio pecuniaekeacutent

toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesaacuteval

Mint az fentebb Ulpianus eacutes Hermogenianus egy-egy veacutelemeacutenyeacutenek (Ulp D 50 16

178 pr [49 ad Sab] Herm D 50 16 222 [2 iuris epit]) elemzeacutese soraacuten bemutataacutesra

keruumllt leacutetezett a pecunia szoacutenak olyan eacutertelme amely mind az ingoacute mind az ingatlan 586 Az egyesszaacutemuacute alak nyaklaacutencot jelent vouml FINAacuteLY s v rsquomonilersquo ERNOUT ndash MEILLET s h v Oxford Latin Dictionary s h v 587 Vouml Gai 4 16 bdquoSi in rem agebatur mobilia quidem et moventia [hellip]rdquo Oxford Latin Dictionary s v rsquomobilisrsquo A hasznaacutelt kifejezeacutesekhez ld meacuteg VOCI Proprietagrave 21 588 BONFANTE Proprietagrave II 129-130 KOLOSVAacuteRY 242-243 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 331 Aacuternyaltabban fogalmaz VISKY Kincstalaacutelaacutes 126 aki szerint a kincs utoacutebb res nulliusszaacute vaacutelhatott Knuumlttel is uacutegy fogja fel hogy a Paulus-textus alapjaacuten a kincs res nulliusnak tekintendő ld KNUumlTEL Arbres errants 209 Ugyanakkor hangsuacutelyozza hogy a kincs eacutes a res nullius koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek roacutemai jogaacuteszok aacuteltali felismereacuteseacutenek bizonyiacuteteacutekaacutet eacuteppen a kincsre vonatkozoacute media sententia keacutepezi Ld KNUumlTEL Arbres errants 206 Ezekkel a neacutezetekkel ellenkező felfogaacutest keacutepvisel Voci aki szerint ndash oumlsszhangban egy Paulus-veacutelemeacutennyel (Paul D 41 2 3 3 [54 ad ed]) ndash kifejezetten azt aacutelliacutetja hogy a kincsen valoacute tulajdonszerzeacuteshez szuumlkseacuteges a talaacuteloacute aacuteltali birtokbaveacutetel is Abban a keacuterdeacutesben ugyanakkor maacuter nem foglal hataacuterozottan aacutellaacutest hogy ez corpore et animo birtokbaveacutetelt jelent-e vagy elegendő csupaacuten az animo birtokbaveacutetel Reacuteszletesen ld VOCI Proprietagrave 25 Maacutes keacuterdeacutes hogy ugyanő az occupatio eacutes az inventio kapcsaacuten maacuter neacutemikeacutepp maacuteskeacutent fogalmaz amikor raacutemutat hogy a keacutet kifejezeacutes koumlzoumltt tartalmi szempontboacutel eacuteppen az a kuumlloumlnbseacuteg hogy az előbbi corpore et animo birtokbaveacutetel aacuteltal az utoacutebbi csak animus possidendi reacuteveacuten valoacutesul meg Vouml VOCI Proprietagrave 11-19

164

corporales eacutes incorporales res oumlsszesseacutegeacutet magaacuteban foglalta (Hermogenianus) ekkeacutent

minden vagyontaacutergyat (omnia omnino pecunia ndash Ulpianus) azaz eacuterteacutekkel meacuteghozzaacute

peacutenzben kifejezhető eacuterteacutekkel biacuteroacute taacutergyat jeloumllt Ez a szemleacutelet maacutes textusokboacutel is

kiolvashatoacute a pecunia szoacuteval vagy valamely dolog peacutenzeacuterteacutekeacutet fejezik ki vagy

kifejezetten a vagyonra utalnak589 Ezen tuacutelmenően eacuteppen a kincstalaacutelaacutessal oumlsszefuumlggő

Digesta-szoumlvegek koumlreacuteben lehet talaacutelni olyan tovaacutebbi eseteket amelyek a fenti neacutezetet

erősiacutetik azzal oumlsszhangban aacutellnak

Pap D 41 2 44 pr (23 quaest)

Peregre profecturus pecuniam in terra custodiae causa condiderat cum reversus

locum thensauri memoria non repeteret an desisset pecuniam possidere vel si

postea recognovisset locum an confestim possidere inciperet quaesitum est dixi

quoniam custodiae causa pecunia condita proponeretur ius possessionis ei qui

condidisset non videri peremptum nec infirmitatem memoriae damnum adferre

possessionis quam alius non invasit alioquin responsuros per momenta

servorum quos non viderimus interire possessionem et nihil interest pecuniam

in meo an in alieno condidissem cum si alius in meo condidisset non alias

possiderem quam si ipsius rei possessionem supra terram adeptus fuissem itaque

nec alienus locus meam propriam aufert possessionem cum supra terram an

infra terram possideam nihil intersit

Egy kuumllfoumlldi uacutetra keacuteszuumllő szemeacutely pecuniaacutet ndash peacutenzt vagy eacuterteacutektaacutergyakat ndash rejtett a

foumlldbe annak megőrzeacutese ceacuteljaacuteboacutel visszateacutertekor azonban maacuter nem emleacutekszik az elrejteteacutes

helyeacutere Keacuterdeacutes hogy vajon ebben az esetben kiesik-e a pecunia birtokaacuteboacutel illetve ha

keacutesőbb meacutegis eszeacutebe jut hovaacute rejtette azt nyomban visszaszerzi-e annak birtokaacutet

Papinianus szerint a pecuniaacutet elrejtő szemeacutely megőrzeacutesi ceacutelboacutel cselekedett ami azeacutert biacuter

jelentőseacuteggel mert ekkeacutent a ius possessionis nem enyeacuteszik el a rejtekhely holleacuteteacutenek

elfelejteacutese miatt hiszen az emleacutekezet gyengeseacutege bdquonem tesz kaacutertrdquo a birtoklaacutesban felteacuteve

hogy pecunia birtokaacutet maacutes szemeacutely nem szerezte meg A szoumlveg utolsoacute reacuteszeacuteben

Papinianus kiteacuter arra is hogy a birtoklaacutes fennmaradaacutesa szempontjaacuteboacutel az sem szaacutemiacutet

hogy a dolog elrejteacutese sajaacutet vagy maacutes foumlldjeacutebe toumlrteacutent-e az utoacutebbi eset sem szűnteti meg

589 Vouml Paul D 47 9 4 1 ndash 2 (54 ad ed) Paul D 50 16 5 pr (2 ad Sab) Pomp D 18 1 6 pr (9 ad Sab) Cels D 31 30 (37 dig) Pap D 31 77 24 (8 resp) Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) Ehhez ld meacuteg HEUMANN ndash SECKEL s v rsquopecuniarsquo

165

a dolog birtokaacutet mivel nem szaacutemiacutet hogy a birtoklaacutes a felsziacutenen vagy alatta toumlrteacutenik ndash

hiszen a maacutes foumlldjeacutebe elrejtett dolog birtokaacutet az ingatlan birtokosa ugyanuacutegy szerezhetneacute

meg mintha a dolog egyeacutebkeacutent nem lenne elrejtve

Elsőkeacutent arra eacuterdmes felfigyelni hogy Papinianus megkoumlzeliacuteteacutese egybecseng a thesaurus

Paulus aacuteltal adott koumlruumlliacuteraacutesaacuteval aki a thesaurust depositio pecuniae formaacutejaacuteban iacuterta le

Ehhez keacutepest Papinianus pecunia in terra conditaacutet emliacutet amelynek helyeacutere utoacutebb az

elrejtő visszateacuterte alkalmaacuteval locus thensauri formaacutejaacuteban hivatkozik Ebből kitűnik hogy

Papinianus szerint is a thesaurus pecunia kellett hogy legyen A szoumlvegben viszont a

tovaacutebbiakban nem meruumll fel olyan reacuteszlet vagy momentum amely szuumlkseacutegesseacute tenneacute a

pecunia szűk kizaacuteroacutelag peacutenzkeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacutet Eacuteppen ellenkezőleg mindaz amit

Papinianus leiacuter a pecunia rsquovagyonrsquo rsquovagyontaacutergyrsquo eacutertelmeacutevel harmonizaacutel maacuterpedig

ebben az eacutertelemben a kifejezeacutes omnem omnino pecuniam jeloumll tam soli quam mobiles

tam corpora quam iura

A maacutesik jelentős eset Quintus Mucius Scaevola tollaacuteboacutel szaacutermazik

Scaev D 6 1 67 (1 resp)

A tutore pupilli domum mercatus ad eius refectionem fabrum induxit is pecuniam

invenit quaeritur ad quem pertineat respondi si non thensauri fuerunt sed

pecunia forte perdita vel per errorem ab eo ad quem pertinebat non ablata nihilo

minus eius eam esse cuius fuerat

Valaki haacutezat vesz egy pupillus gyaacutemjaacutetoacutel majd ndash mint uacutej tulajdonos ndash aacutecsot kuumlld az

eacutepuumlletet feluacutejiacutetandoacute Az aacutecs a munkaacutelatok soraacuten pecuniaacutet talaacutel ekkeacutent felmeruumll a keacuterdeacutes

kieacute az iacutegy talaacutelt pecunia Scaevola keacutet lehetseacuteges esetet vaacutezol fel Az egyik szerint

thensaurusroacutel van szoacute amiacuteg a maacutesik szerint amit az aacutecs talaacutel az pecunia perdita illetve

per errorem non ablata Nyilvaacutenvaloacute hogy az előbbi esetben a kincstalaacutelaacutesra vonatkozoacute

szabaacutelyokat kell alkalmazni az utoacutebbi esetben azonban pecunia ndash akaacuter azt valaki

elvesziacutetette vagy csupaacuten teacutevedeacutesből nem vitte magaacuteval ndash azeacute marad akieacute eredetileg is

volt

Itt is joacutel eacuterzeacutekelhető a thesaurus eacutes a pecunia koumlzoumltti szinte magaacutetoacutel eacutertődő kapcsolat A

keacuterdeacutes ismeacutet az hogy szerepel-e olyan momentum az esetben amely alapjaacuten csak

peacutenzről lehetne szoacute A fentiekben maacuter kimutataacutesra keruumllt hogy a peacutenz

helyettesiacutethetőseacutege a keacuteszpeacutenzoumlsszeget kitevő eacutermeacutek egymaacutessal valoacute fokozott

felcsereacutelhetőseacutegeacutet jelenti Ebből eredően nehezen lenne veacutedhető Scaevola kifinomult

166

disztinkcioacuteja minthogy az egyes eacutermeacutek egyedi azonosiacutethatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges

lenne ekkeacutent az elrejtő tulajdonos vindicatio helyett inkaacutebb condictioacuteval eacutelhetne590

Mindebből koumlvetkezően eacuteletszerűbbnek tűnik pecunia rsquovagyonrsquo eacutertelmű felfogaacutesa nem

csak ebben a konkreacutet esetben hanem a kincstalaacutelaacutes kapcsaacuten aacuteltalaacuteban A Codex

Theodosianusban szereplő monilia fordulat minden bizonnyal a jobb eacuterthetőseacuteg

eacuterdekeacuteben keruumllt bele a rendelet szoumlvegeacutebe amelyet a monilia előtt szereplő behataacuterolaacutes

is alaacutetaacutemaszt leacuteveacuten ez megegyezik a kinccsel szemben taacutemasztott felteacutetelekkel

VI Az eiusdem naturae reddantur jelentőseacutege Gaiusnaacutel

Mint arra maacuter fentebb a genus eacutes species fogalmainak eacuterintőleges vizsgaacutelataacutet

megelőzően utaltunk a mutuum kapcsaacuten a res quae pondere numero mensura constant

leacutenyegeacutehez tartozoacute visszaszolgaacuteltataacutesi koumltelezettseacuteg leiacuteraacutesaacutenaacutel haacuterom első tekintetre

elteacuterő fordulatot olvashatunk Gaius instituacutecioacuteiban a visszaszolgaacuteltatandoacute dolgok

vonatkozaacutesaacuteban az aliae eiusdem naturae reddanturrdquo ndash ha uacutegy tetszik ndash elveacutenek kell

eacuterveacutenyesuumllnie amely a iustinianusi instituacutecioacutekban eiusdem naturae et qualitatis

reddantur a Digestaacuteboacutel szaacutermazoacute Gaius-szoumlvegben (Gai D 44 7 1 2 [2 aur]) pedig

alias recepturi eiusdem generis et qualitatis formaacuteban jelenik meg Meglaacutetaacutesunk szerint a

mutuum keacuterdeacuteseacuteből kiindulva joacute eseacutely mutatkozik arra hogy az emliacutetett fogalom leacutenyegeacutet

megragadjuk Joacutel laacutethatoacute a szoumlvegekből hogy a visszaszolgaacuteltataacutesi koumltelezettseacuteg

goacutecpontja a visszaszolgaacuteltatandoacute dolog eadem natura-jellege Ennek az eadem natura

kifejezeacutesnek egyfelől pontosiacutetaacutesaacutet szolgaacutelja Iustinianusnaacutel az eadem natura mellett az

eadem qualitas emliacuteteacutese maacutesfelől kibontaacutesaacutet eacutertelmezeacuteseacutet vannak hivatva elősegiacuteteni a

Digestaacuteban olvashatoacute idem genus eacutes eadem qualitas kifejezeacutesek Az eadem natura

koumlvetelmeacutenye annak szabatos kifejezeacutesekeacutent szerepel Gaiusnaacutel hogy mikeacutent kell egy

jogviszonyban olyan moacutedon eljaacuterni hogy utoacutebb egyik feacutel se aacutelliacutethassa hogy neki nem azt

adtaacutek meg ami jog szerint jaacutert volna Ekkeacutent ha uacutegy tetszik az eadem natura

koumlvetelmeacutenye a ius suum cuique tribuendi591 gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek zaacuteloga hiszen

590 Vouml KASER Das Geld 173-178 BESSENYŐ A peacutenz 591 Vouml Ulp D 1 1 10 pr (1 reg) Iustitia est constans et perpetua voluntas ius suum cuique tribuendi Inst 1 1 pr Iustitia est constans et perpetua voluntas ius suum cuique tribuens Vouml ezzel Cic de inv 2 160 Iustitia est habitus animi communi utilitate conservata suam cuique tribuens dignitatem A suam cuique dignitatem illetve a ius suum cuique fordulat a goumlroumlg κατrsquo ἀξίαν ἑκάστῳ latin megfelelőjekeacutent arra utal hogy mindenkinek egyenkeacutent eacuterdemeacutenek megfelelően kell megadni azt ami neki jaacuter Vouml LIDDELL ndash SCOTT svv ἀξία eacutes ἕκαστος WALDSTEIN Giustizia 97

167

ennek reacuteveacuten valoacutesulhat meg a maacutesok jogaacutenak tiszteletben tartaacutesa592 Azok a dolgok

amelyek a mutuum kereteacuteben aacutetadaacutesra eacutes visszaadaacutesra keruumllnek egyenlők kell hogy

legyenek csak ilyenkor nem vitathatja egyik feacutel sem hogy szaacutemaacutera mit kellett (volna)

megadni593 Ez az egyenlőseacuteg azonban azonossaacuteg illetve egyeneacuterteacutekűseacuteg formaacutejaacuteban

oumllthet testet594 A mutuum kereteacuteben pedig az utoacutebbi az egyeneacuterteacutekűseacuteg alapjaacuten aacutelloacute

egyenlőseacuteg koumlvetelmeacutenyeacutevel aacutellunk szemben olyan dolgot kell visszaadni amely azonos

mennyiseacutegű minőseacutegű eacuterteacutekű azzal a dologgal amit a koumllcsoumlnbe adoacute eredetileg aacutetadott

minthogy az egyenlőseacuteget a rerum natura szerint kell meacuterni595 A rerum natura amely ndash

mint laacutettuk ndash egyebek mellett elsődlegesen a leacutetezeacutest jeloumlli magaacuteban foglal egy ceacutelt ndash

amire az adott dolog rendeltetett596 Ez tehaacutet a dolgokat mindig oumlnmagukban meacuteri

Emellett a rerum natura vonatkozik meacuteg mennyiseacutegre (quantitas) illetve minőseacutegre

(qualitas) ndash ekkor azonban az adott dolgot maacuter valamilyen maacutes dologhoz meacuterjuumlk

qualitas illetve quantitas aacuteltal vaacutelik lehetőveacute a dolgok egyenlőseacutegeacutenek eacutertelmezeacutese597

VII A res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak jelenteacuteseacuteről eacutes jelentőseacutegeacuteről

1 Res incorporales a romanisztikaacuteban

A fentiekben maacuter laacutethatoacute volt Ulpianus eacutes Hermogenianus veacutelemeacutenyeiben egy olyan

neacutezet amely a pecunia koumlreacutebe utalt minden ingoacute eacutes ingatlan testi eacutes testetlen dolgot

Elsődlegesen ennek kapcsaacuten vaacutelik ezen a ponton szuumlkseacutegesseacute a res incorporales

kategoacuteriaacutejaacutenak vizsgaacutelata legalaacutebbis a peacutenz szempontjaacuteboacutel A bdquotestetlen dolgokrdquo

csoportja talaacuten joggal nevezhető a modern magaacutenjogtudomaacuteny nagy szaacuteműzoumlttjeacutenek

592 Vouml PIZZORNI Giustizia 11 Ehhez ld meacuteg Cic de off 3 21 Detrahere igitur alteri aliquid et hominem hominis incommodo suum commodum augere magis est contra naturam quam mors quam paupertas quam dolor quam cetera quae possunt aut corpori accidere aut rebus externis Joacutel kitűnik a szoumlvegből hogy Cicero felfogaacutesa szerint meacuteg a halaacutelnaacutel szegeacutenyseacutegneacutel faacutejdalomnaacutel is jobban a termeacuteszet ellen valoacute (est contra naturam) ha valaki valamit a maacutesiktoacutel elvesz (detrahere alteri aliquid) vagy maacutes kaacuteraacutera (hominis incommodo) igyekszik sajaacutet hasznaacutet noumlvelni (suum commodum augere) 593 Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ebből is laacutethatoacute hogy nem alapozhatoacutek meg olyan neacutezetek amelyek szerint az igazsaacutegossaacuteg fogalma puszta bdquoLeerformelrdquo lenne mint ahogy azt eredetileg Kelsen aacutelliacutetotta valamint hozzaacute hasonloacutean peacuteldaacuteul Leacutevy vagy akaacuter Ulrich von Luumlbtow aki az inhaltsleeres Prinzip kifejezeacutest hasznaacutelja ebben a vonatkozaacutesban Vouml VON LUumlBTOW Iustitia 515 LEacuteVY Natural Law 16 Ezzel ellenteacutetesen WALDSTEIN Gerechtigkeit 225-231 WINKEL Gerechtigkeit 669 594 Vouml HERVADA Termeacuteszetjog 45-46 595 Vouml ZIMMERMANN Obligations 153 HERVADA Termeacuteszetjog 46 eacutes 89 596 Vouml WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo 1927 eacutes 22 HERVADA Termeacuteszetjog 93 597 Vouml HERVADA Termeacuteszetjog 94

168

hiszen a magaacutenjogi irodalom nem tekinti ezt a fogalmat jelenteacutekenynek mi toumlbb maacuter-

maacuter csaknem bdquointellektuaacutelis kalandrdquo-nak minősiacuteti egyaacuteltalaacuten a fogalom baacuterminemű

emliacuteteacuteseacutet is Ebben a vonatkozaacutesban elegendő lehet Kolosvaacutery Baacutelint neacutezeteacutere utalni aki

egyfelől az ABGB koraacutebban maacuter ideacutezett 285 sect-aacutet eacutelesen kritizaacutelja mondvaacuten hogy a

toumlrveacuteny az adott megfogalmazaacutessal tuacutelontuacutel taacutegan hataacuterozza meg a dolog jogi eacutertelemben

vett mibenleacuteteacutet amelynek ndash veacutelemeacutenye szerint ndash egyenes koumlvetkezmeacutenye a testi eacutes

testetlen dolgok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel a toumlrveacuteny szoumlvegeacuteben598 Almaacutesi Antal egyaacuteltalaacuten

nem is foglalkozik a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacuteval599 Aacuteltalaacuteban elmondhatoacute a magyar

irodalomroacutel600 hogy a szerzők toumlbbseacutegeacuteben eacuterteacutektelen dologosztaacutelyozaacutesnak tekintik a

testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutet601 Ebben a vonatkozaacutesban ugyanakkor Kolosvaacutery

meglaacutetaacutesa ismeacutet igen eacuterdekesnek mondhatoacute A BGB 90 sect-aacuteban iacutert koumlrperliche

Gegenstaumlnde kapcsaacuten oumlsszehasonliacutetja a modern eacutertelemben vett testi dolgok eacutes a gaiusi

res corporales fogalmait Ennek nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy a keacutet fogalom jelenteacuteskoumlre

nem esik egybe ugyanis a Gaiusnaacutel szereplő quae tangi possunt fordulat csak az

598 Vouml KOLOSVAacuteRY 6-7 Ehhez ld ABGB sect 292 Koumlrperliche Sachen sind diejenigen welche in die Sinne fallen sonst heiszligen sie unkoumlrperliche z B das Recht zu jagen zu fischen und alle anderen Rechte Megjegyzendő ugyanakkor hogy azt a neacutezetet sem tartja szerencseacutesnek amely a dolog jogi fogalmaacutet a jogok taacutergyaacuteval azonosiacutetja Uacutegy laacutetja hogy a leghelyesebb megkoumlzeliacuteteacutes ebben a vonatkozaacutesban ha azt tekintjuumlk dolognak ami bdquoemberi uralom alaacute hajthatoacute eacutes kihasznaacutelhatoacute azaz a vagyon reacuteszerdquo Ld KOLOSVAacuteRY 7-8 Ezzel kapcsolatban azonban roumlgvest raacute kell mutatni arra hogy neacutezete furcsa kettősseacutegről aacuterulkodik Az ehelyuumltt kifejtettek ugyanis egyeacutertelműen nem abba az iraacutenyba mutatnak amely a testi dolgok főseacutegeacutet eacutes a magaacutenjogi vizsgaacuteloacutedaacutesok szempontjaacuteboacutel valoacute kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet helyezneacutek a koumlzeacuteppontba Hiszen koumlnnyen belaacutethatoacute hogy peacuteldaacuteul az ABGB-ben a testetlen dolgok koumlreacuteben emliacutetett kuumlloumlnfeacutele jogok eacuteppen gyakorlaacutesuk aacuteltal hajtatnak emberi uralom alaacute viszont abban az esetben is a vagyon reacutesze lesz ha a jogosult nem gyakorolja a jogot ugyanis a jog biztosiacutetaacutesa aacuteltal potenciaacutelis vagyoni előny biztosiacutettatik a szaacutemaacutera amely a gyakorlaacutes aacuteltal keacutepes teacutenyleges vagyoni előnybe fordulni Emellett kiemelendő hogy a szerző koraacutebban utal arra is hogy peacuteldaacuteul az idegen dologbeli jogok nem csupaacuten dolgokon aacutellhatnak fenn hanem van lehetőseacuteg arra hogy bdquovagyontaacutergyakra nevezetesen jogokra neacutezverdquo keletkezzenek Reacuteszletesen ld KOLOSVAacuteRY 5 Roumlviden szuumlkseacuteges utalni arra is hogy a jogtaacutergy eacutes dolog kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutera a romanista irodalomban is talaacutelhatunk peacuteldaacutet Vouml pl KASER Gaius 142 GUARINO Diritto romano 329-334 SANFILIPPO Istituzioni 67 599 Vouml ALMAacuteSI Dologi jog I 40-63 ahol a vonatkozoacute osztaacutelyozaacutes hiaacutenyzik 600 Ehhez ld KOLOSVAacuteRY 7 LAacuteBADY Magyar magaacutenjog 288 aki szerint azeacutert is szuumlkseacutegtelen kuumlloumln dologosztaacutelykeacutent kezelni a testetlen dolgokat mivel a jogokra eacutes a koumlveteleacutesekre speciaacutelis szabaacutelyok vonatkoznak 601 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes arra is utalni hogy a hataacutelyos polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyveknek a rsquodolograrsquo mint jogi fogalomra vonatkozoacute megkoumlzeliacuteteacutese sem egyseacuteges ebből adoacutedoacutean pedig a testetlen dolgokra vonatkozoacute felfogaacutesok is szerteaacutegazoacuteak Pichonnaz haacuterom csoportba sorolja az aacuteltala vizsgaacutelt polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvek szabaacutelyozaacutesaacutet Az első csoportot a svaacutejci eacutes a neacutemet toumlrveacuteny alkotja amelyekben koumlzoumls pont hogy a res incorporalis fogalma mindkeacutet rendszerben jogi nonszensz minthogy a dolog mindkeacutet polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv szerint csak valamely materiaacutelis eacutertelemben vett leacutetező lehet vagyis a fizikai vilaacuteg egy a szemeacutelytől elhataacuterolt szegmentuma A maacutesodik csoportba a francia eacutes az olasz toumlrveacuteny tartozik amelyekben koumlzoumls egyfelől az hogy mindkettő a vagyontaacutergyak illetve javak fogalmaacutet helyezi a szabaacutelyozaacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Maacutesfelől ugyanakkor a tulajdon fogalma koumlreacuteben mindkeacutet toumlrveacuteny a testi taacutergyakat veszi alapul ugyanakkor keacutetseacutegtelen teacuteny hogy mindkeacutet szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kuumlloumln keruumllnek emliacuteteacutesre a keresetek koumltelmek eacutes egyeacuteb immateriaacutelis javak A harmadik csoportba kizaacuteroacutelag az osztraacutek polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv tartozik amely a szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kifejezetten elismeri a testetlen dolgok leacutetezeacuteseacutet Reacuteszletesen ld PICHONNAZ Res incorporalis 106-108

169

eacuterinteacutesre a tapintaacutesra helyezi a hangsuacutelyt ami a testi bdquohalmazaacutellapotrdquo felfogaacutesaacutenak

kezdetleges voltaacutera utal Raacutemutat ugyanakkor hogy valamely leacutegnemű dolgot is fel lehet

azonban fogni ha megfelelő eszkoumlzoumlk birtokaacuteban proacutebaacutelkozunk vagy meacutereacutesekkel

igazolhatjuk leacutetezeacutesuumlket illetőleg kuumllső behataacutesra meacuteg fizikai vaacuteltozaacutesok is előideacutezhetők

ekkeacutent emberi uralom alaacute hajthatoacuteak602 Mindebből levonja a koumlvetkezteteacutest meacutegiscsak

van leacutetjogosultsaacutega a testetlen dolog kifejezeacutesnek mindoumlssze azonban egyetlen

vonatkozaacutesban meacuteghozzaacute a vagyon a javak emliacuteteacutese eseteacuteben A vagyon ugyanis ndash mint

mondja ndash dolgok jogok eacutes koumltelezettseacutegek oumlsszesseacutege ekkeacutent testi eacutes testetlen

alkotoacuteelemei egyaraacutent vannak Koumlvetkezeacuteskeacuteppen Kolosvaacutery nem veti el teljesen a

testetlen dolgot csak azt kifogaacutesolja hogy oumlnaacutelloacute jogi szempontboacutel relevaacutens

dologosztaacutelykeacutent kezeljuumlk azt Eme a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet haacutetteacuterbe szoriacutetoacute

felfogaacutes eredője a pandektisztikaacutenak a jogi eacutertelemben vett rsquodologrsquo eacutertelmezeacuteseacuteben

keresendő Mint az maacuter a koraacutebbiakban is laacutethatoacute volt Puchta elvi eacutellel hangsuacutelyozza

hogy a dolog testi taacutergy amely egyfelől az embertől kuumllsőleg fuumlggetlen leacutetező

egyszersmind az embernek alaacutevett is603 Emellett keacutetseacutegtelenuumll elismeri ugyan az

incorporalia kategoacuteriaacutejaacutenak leacutetezeacuteseacutet azonban ezt nem tekinti dologosztaacutelyozaacutesnak604

helyesebben olyan alapvetően filozoacutefiai osztaacutelyozaacutesnak tekinti amely Dinge eacutes nem

Sachen koumlreacuteben eacutertelmezhető605 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest maacutes munkaacutejaacuteban is

ahol azonban utal arra hogy a roacutemaiak res corporales eacutes incorporales felosztaacutesa minden

bizonnyal azon alapult hogy az in rem actioacutekat egyfelől dologra maacutesfelől valamely

jogra neacutezve is lehetett indiacutetani606 Neacutemikeacutepp sarkosabb felfogaacutest keacutepviselt ebben a

vonatkozaacutesban Savigny aki a szolgalmakat eacutes a hagyateacutekot is magaacuteban foglaloacute res

incorporales kategoacuteriaacutejaacutet egyenesen neacutelkuumlloumlzhetőnek tekintette607 Windscheid a testetlen

dolog kifejezeacutes eredeteacutenek magyaraacutezata koumlreacuteben azt hangsuacutelyozza hogy a koumlznapi

602 Ennek a neacutezetnek leacutetezik oacutekori megfelelője is hiszen Lucretius (De rerum natura 1 302-304) akkeacutent koumlzeliacutetett meg egyes leacutetezőket (szagok hangok hideg meleg) hogy baacuter azok nem laacutethatoacutek valamilyen testi jelleggel meacutegis rendelkezniuumlk kell minthogy csak a testi leacutetezők sajaacutetossaacutega hogy maacutes testi dolgokra is keacutepesek hataacutest gyakorolni Ebből koumlvetkezően megaacutellapiacutethatoacute hogy Lucretius nem ismeri el az incorporalia kategoacuteriaacutejaacutet az epikureaacutenus filozoacutefia neacutezeteacutevel oumlsszhangban minden leacutetezőnek testi mivoltot tulajdoniacutet A Lucretius aacuteltal a corpora koumlreacutebe sorolt leacutetezőket azonban a jogaacuteszok nem illetőleg nem minden esetben ismerik el testinek Ehhez ld reacuteszletesen MONIER Dominium 360-361 603 Vouml PUCHTA Pandekten 52 bdquoSache ist ein von der Person aumluszligerlich unabhaumlngiger aber gaumlnzlich der Unterwerfung unter ihren Willen bestimmter koumlrperlicher Gegenstandrdquo Ugyaniacutegy PUCHTA Cursus 436 604 Vouml PUCHTA Pandekten uo bdquo[hellip] unter den incorporalia die Rechte auszliger dem Eigenthum verstanden werden [hellip]rdquo 605 Ld PUCHTA Cursus 436 606 PUCHTA Cursus 436-437 607 Vouml SAVIGNY System V 32 bdquoAls Vermittlung diente dabey der unbehilfliche an sich ganz entbehrliche Ausdruck res incorporalis denn indem man die Servituten und Erbschaften als solche res incorporales bezeichnete [hellip]rdquo

170

nyelvben a tulajdont annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk Ennek folyomaacutenya hogy aacuteltalaacuteban

vagyonjogi jogosultsaacutegokroacutel szoktunk emliacuteteacutest tenni mint amilyenek peacuteldaacuteul a maacutes

dolgaacuten fennaacutelloacute jogok vagy a koumlveteleacutesi jogok Ebben a vonatkozaacutesban ezek is

vagyonalkatreacutesznek minősuumllnek iacutegy bdquodologiasiacutetjukrdquo ezeket azonban ndash minthogy nem

testi leacutetezők csupaacuten a keacutepzelet termeacutekei ndash testetlen dolgoknak nevezzuumlk ezeket608

Ekkeacutent előfordul hogy pusztaacuten keacutepzeletbeli leacutetezőket bizonyos vonatkozaacutesban dolognak

tekintuumlnk vagyis a testi dolgok mintaacutejaacutera jogviszonyok taacutergyaacutevaacute tesszuumlk ezeket609

Leacutenyegeacuteben ugyanezt a felfogaacutest keacutepviseli Grosso is aki szinteacuten raacutemutat arra hogy a

gaiusi felosztaacutes alapjaacuten a res incorporales koumlreacutebe soroltattak a hereditas az ususfructus

a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek valamint a szolgalmak is ugyanakkor a tulajdon

nem szerepel ebben a felsorolaacutesban amire csak egyetlen magyaraacutezat adhatoacute meacutegpedig

az hogy a tulajdon a res corporales koumlreacutebe tartozott Erre viszont csak akkor nyiacutelik moacuted

ha a tulajdont gondolatilag annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk ndash ez pedig jogi szempontboacutel egy

logikai hibaacutenak tekinthető legalaacutebbis a pandektista aacutellaacutespont szerint610 Szaacutezadunkban

Pfluumlger jellemezte akkeacutent a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak haacutettereacuteben aacutelloacute csoportosiacutetaacutest

mint logikai bakloumlveacutest (logischer Schnitzer)611 Eacutertő moacutedon foglalja oumlssze a vonatkozoacute

neacutezeteket Bessenyő Andraacutes amikor ndash Grossoval612 egyezően ndash raacutemutat arra hogy a res

corporales ndash incorporales felosztaacutes haacutettereacuteben a vagyon fogalma aacutell amely nem maacutes

mint vagyoni eacuterteacutekű alanyi magaacutenjogok613 azaz olyan jogosultsaacutegok eacutes koumltelezettseacutegek

amelyek ndash vagyoni jelleguumlkből eredően ndash egytől egyig peacutenzben kifejezhetőek Az ilyen a

vagyont alkotoacute vagyonalkatreacuteszek mind testetlenek vagyis nem lehet őket megeacuterinteni

tehaacutet a toumlbbek aacuteltal emliacutetett logikai hiba eacuteppen ebben eacuterhető tetten Amit nem lehet

608 Vouml WINDSCHEID Lehrbuch 93 bdquoEin sehr gewoumlhnlicher im Leben entstandener aber vom Rechte festgehaltener Sprachgebrauch nennt statt des Eigenthumsrechts die Sache an welcher es stattfindet Auf diesem Wege weiter gehend denkt man sich nun auch die uumlbrigen Vermoumlgensrechte d h die Rechte an fremden Sachen und die Forderungsrechte insofern auch sie Vermoumlgensbestandtheile sind als Sachen und nennt sie da sie nur in der Vorstellung nicht in koumlrperlicher Wirklichkeit existiren gegenuumlber den koumlrperlichen Sachen unkoumlrperliche Sachenrdquo 609 Vouml WINDSCHEID Lehrbuch 376 bdquo[hellip]es kommt vor daszlig das Recht bloszlig gedachte Dinge wenn auch nicht durchweg doch in einzelnen Beziehungen als Gegenstaumlnde von Rechtsverhaumlltnissen behandelt wie koumlrperlicherdquo 610 GROSSO Cose 13 Első tekintete Grosso a pandektista felfogaacutes ellen eacutervel azonban a forraacutesok vizsgaacutelata nyomaacuten ő maga is a fentebb emliacutetett koumlvetkezteteacutesre jut Reacuteszletesen ld GROSSO Cose 14-15 611 PFLUumlGER Sachen 340 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal magyaraacutezza hogy a roacutemaiak szaacutemaacutera dolgok eacutes szemeacutelyek leacuteteztek amit pedig jogkeacutent fogtak fel az minden esetben az objetkiacutev eacutertelemben vett jog volt vagyis a szubjektiacutev szemeacutelyhez fűződő jogok kategoacuteriaacutejaacutet nem ismerteacutek Az egyetlen hiba amit ebben a koumlrben elkoumlvettek az nem maacutes mint hogy a testetlen dolgokat is a iura elnevezeacutessel illetteacutek Elismeri ugyanakkor ama nyelvi sajaacutetossaacuteg leacuteteacutet amely szerint koumlznapi eacutertelemben is valaki jogaacuteroacutel beszeacuteluumlnk akkor amikor peacuteldaacuteul az illető valamit koumlvetelhet egy maacutesik szemeacutelytől Vouml PFLUumlGER Sachen 340-341 612 GROSSO Cose 13 613 Ugyaniacutegy FOumlLDI ndash HAMZA 278

171

megfogni azt eacutertelmetlen rsquodologrsquo-nak nevezni minthogy a rsquodologrsquo fogalma kapcsaacuten

elsődleges annak testi mivolta vagyis a megfoghatoacutesaacuteg614 Pascal Pichonnaz a res

incorporales eacutes a jogbirtok fogalmainak fejlődeacuteseacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban toumlbb

koncepcioacutet mutat be amelyek a roacutemai jogi res incorporales fogalma moumlgoumltt

meghuacutezoacutedhatnak Az egyik jelentős neacutezet szerint a mezei telki szolgalmak

termeacuteszeteacutenek jobb megeacuterteacuteseacutet ceacutelozta a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutenak kialakulaacutesa

amely kategoacuteria ebből adoacutedoacutean egy koumlzbuumllső leacutepeacutest jelentett a korlaacutetolt dologi jogok

fogalmaacutenak kidolgozaacutesa koumlreacuteben615 Egy maacutesik felfogaacutes a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacutehez

kapcsoloacutedva tartja jelentősnek a res incorporales fogalmaacutet Eme elgondolaacutes

koumlzeacuteppontjaacuteban az aacutell hogy a fogalom bevezeteacutese aacuteltal vaacutelt lehetőveacute annak szabatos

koumlruumlliacuteraacutesa hogy mely dolgok vonatkozaacutesaacuteban keruumllhet sor traditioacutera616 Eme

elgondolaacutessal kapcsolatban az alaacutebbi megjegyzeacutesek tehetők Joacutellehet ez a felfogaacutes

oumlsszesseacutegeacuteben nem neacutelkuumlloumlz minden alapot meacutegis egy-keacutet tovaacutebbi szempontra is

figyelemmel kell lenni Egyfelől Gaius az in iure cessio kapcsaacuten kifejezetten emliacuteti (Gai

2 25) hogy az in iure cessio csak nagyobb neheacutezseacutegek aacuteraacuten (cum maiore difficultate)

volt lebonyoliacutethatoacute hiszen ennek soraacuten meg kellett jelenni a praetor vagy a tartomaacutenyi

helytartoacute előtt Koumlnnyen belaacutethatoacute hogy a mancipatio soraacuten koumlvetendő formasaacutegok a

mindennapi eacutelet gyorsulaacutesaacuteval hasonloacute difficultast jelenthettek Ami ugyanakkor

keacutetseacutegesseacute teheti a hivatkozott eacuterveleacutes teljes megalapozottsaacutegaacutet az eacuteppen az Instituacutecioacutek

szoumlvege Gaius ugyanis az előbbiekben emliacutetett helyen annak alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent utal a

maior difficultasra hogy toumlbbnyire sőt majdnem mindig a mancipatio hasznaacutelataacutera

keruumllt sor az in iure cessio elleneacuteben617 Ezen tuacutelmenően az sem elhanyagolhatoacute hogy a

mancipatioacutera illetőleg taacutegabban a per aes et libram uumlgyletekre szaacutemos esetben toumlrteacutenik

hivatkozaacutes az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben egyes helyeken olyan formaacuteban hogy kifejezetten

614 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 265 615 PICHONNAZ Res incorporalis 109-110 A mezei telki szolgalmak kezdetben res mancpinek minősuumlltek eacutes ebből adoacutedoacutean res corporaleskeacutent kezelteacutek ezeket Iustinianusnaacutel ugyanakkor maacuter a res incorporales koumlreacutebe tartoztak ami azonban csak abban az esetben lehetseacuteges ha maacuter nem tekintetteacutek ezeket res mancipinek Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ekkor maacuter korlaacutetozott dologi jogokkeacutent kellett hogy felfogjaacutek ezeket a jogosultsaacutegokat annak elleneacutere hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja előszoumlr csak Donellusnaacutel jelenik meg A res incorporales vonatkozaacutesaacuteban emliacutetett koumlzbuumllső leacutepeacutes abban aacutellt hogy ennek a kategoacuteriaacutenak a hasznaacutelata utat nyitott a mind nagyobb fokuacute absztrakcioacute iraacutenyaacuteba Vouml PICHONNAZ Res incorporalis 110 616 PICHONNAZ Res incorporalis 110-111 A tulajdon aacutetruhaacutezaacutes koumlreacuteben az archaikus felosztaacutes a dolgokat a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteiba sorolta eacutes ebből a besorolaacutesboacutel szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezett hogy mely dolgok lehetnek a mancipatio taacutergyai eacutes melyek nem Egy keacutesőbbi fejlődeacutesi faacutezisban minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a res corporales ndash incorporales csoportosiacutetaacutes vaacuteltotta fel a res mancipi ndash nec mancipi kategoacuteriaacuteit Ez a vaacuteltaacutes a mancipatio hasznaacutelataacutehoz koumltődik amely Gaius koraacutera ndash eacuteppen a traditio javaacutera ndash joacutecskaacuten vesziacutetett jelentőseacutegeacuteből Reacuteszletesen ld PICHONNAZ Res incorporalis 111 617 Vouml Gai 2 25 bdquoPlerumque tamen et fere semper mancipationibus utimur [hellip] rdquo

172

szerepel a szoumlvegben a nuncupatio618 maacuteskor pedig mindoumlssze utalaacutes szintjeacuten619 A

hivatkozaacutesok ilyen nagy szaacutemaacuteboacutel valamint abboacutel a teacutenyből hogy toumlbb helyen is

bemutataacutesra keruumll az is hogyan zajlott a mancipatio a gyakorlatban meglaacutetaacutesunk szerint

arra lehet koumlvetkeztetni hogy ez az uumlgylet Gaius koraacuteban a mancipatio nemcsak

hasznaacutelatban volt hanem szeacuteles koumlrű gyakorlati alkalmazaacutesnak is oumlrvendett620 Mi toumlbb

előfordult meacuteg a Kru IV szaacutezad derekaacuten is621 eltoumlrleacuteseacutere pedig csak 531-ben

Iustinianus uralkodaacutesa idejeacuten keruumll sor622

A harmadik Pichonnaz aacuteltal ismertetett elmeacutelet-koumlr szerint a res incorporales fogalma

mintegy bdquougroacutedeszkakeacutentrdquo szolgaacutelt az alanyi magaacutenjogok fogalmaacutenak megjeleneacuteseacutehez

Azaz a res incorporalis kifejezeacutes leacutenyegeacuteben egybe esik a ius in re szűkebb

meghataacuterozott esetkoumlrben pedig a ius ad rem fordulat jelenteacuteseacutevel Eme neacutezet azon az

eacuteszreveacutetelen alapul hogy a gaiusi felsorolaacutes a res incorporales koumlreacuteben kizaacuteroacutelag olyan

dolgokat emliacutet amelyek mainapsaacuteg az alanyi magaacutenjogok koumlreacutebe tartoznak Az

elgondolaacutes ellen felhozhatoacute hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja ismeacutetelten csak

Donellusnaacutel jelenik meg első alkalommal tovaacutebbaacute ezek a res incorporales koumlreacutebe tartozoacute

jogosultsaacutegok kiveacutetel neacutelkuumll csak akkor bdquoműkoumldtekrdquo tehaacutet abban az esetben voltak

eacuterveacutenyesiacutethetők ha a praetor actioacutet biztosiacutetott ezek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere Mindemellett

eacuterdemes arra is felfigyelni hogy a legjelentősebb alanyi magaacutenjog a tulajdonjog nem

szerepel a gaiusi felsorolaacutesban623 Eacuteppen ebből ered az a felfogaacutes amely a vizsgaacuteloacutedaacutes

kiinduloacutepontjaacutenak a vagyont teszi meg hiszen a res is a vagyon egy elemekeacutent jelenik

meg a forraacutesokban A vagyon pedig egyaraacutent aacutellhat olyan dolgokboacutel amelyek a res

corporales eacutes olyanokboacutel is amelyek a res incorporales koumlreacutebe tartoznak Arra a

felveteacutesre hogy a res incorporales felsorolaacutesaacuteban nem szerepel a tulajdon az a vaacutelasz

adhatoacute hogy a tulajdon a tulajdonos szaacutemaacutera eacuteppen a dologban oumllt testet ez pedig egy

jelentős kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonjog eacutes a toumlbbi maacutes jogosultsaacuteg koumlzoumltt Roacutemai jogban

ugyanis nem keacutepzelhető el a tulajdon a dolog neacutelkuumll nem uacutegy fogtaacutek fel tehaacutet a tulajdont

618 Iacutegy az alaacutebbi helyeken Gai 1 113 1 119-121 2 102-108 3 173-175 619 Ld pl a koumlvetkező helyeken Gai 1 132 2 18-23 4 79 620 Ezzel egyezően DIOacuteSDI Ownership 138 621 Vouml a 355 aacuteprilis 24-eacuten kelt csaacuteszaacuteri rendeletet az ajaacutendeacutekozaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben C Th 8 12 7 Cum genitoris mei scitis evidenter expressum sit nullam donationem inter extraneos firmam esse si ei traditionis videatur deesse sollemnitas et idem huiusmodi necessitatem liberis tantum ac parentibus relaxarit in omnibus deinceps observari negotiis oportebit ut donatio inter extraneos minus firma iudicetur si iure mancipatio et traditio non fuerit impleta 622 C 7 31 1 5 Cum etiam res dividi mancipi et nec mancipi sane antiquum est et merito antiquari oportet sit et rebus et locis omnibus similis ordo inutilibus ambiguitatibus et differentiis sublatis Ehhez ld meacuteg FOumlLDI ndash HAMZA 322 623 PICHONNAZ Res incorporalis 111-112

173

mint a dologgal oumlsszefuumlggő jogosultsaacutegok oumlsszesseacutegeacutet a tulajdon nem a tulajdonost a

dologgal kapcsolatban megillető konkreacutet jogosiacutetvaacutenyok oumlsszegekeacutent aacutellt elő624 Ezen a

ponton pedig eacuterthetően elkeruumllhetetlenneacute vaacutelik a res corporales eacutes incorporales

egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa mivel csak iacutegy nyiacutelik moacuted a dolog eacutes a jogosultsaacuteg

egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere is625

2 A res incorporales eredete eacutes gondolati haacutettere

Wieacker neacutezeteacuteből626 kiindulva utalni kell arra hogy a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak

fellelhetők előfutaacuterai mind a filozoacutefiaacuteban mind a grammatikus eacutes retorikai

hagyomaacutenyban627

Ennek kapcsaacuten a romanistaacutek legtoumlbbszoumlr Cicero Topica ciacutemű munkaacutejaacutenak egy toumlredeacutekeacutere

szoktak hivatkozni628

624 Ebben a vonatkozaacutesban ideacutezni kell Foumlldi Andraacutesnak a tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyokkal oumlsszefuumlggő tanulmaacutenyaacutet amelynek megaacutellapiacutetaacutesai egybevaacutegnak Pichonnaz eacuterveleacuteseacutevel Ld FOumlLDI Tulajdonjogi triaacutesz 35-36 A tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyok koumlreacuteben hasznaacutelt kifejezeacutesek a Kre 111-ben keletkezett lex agrariaacuteban jelennek meg előszoumlr joacutellehet az uti eacutes a frui kifejezeacutesek maacuter koraacutebban a Kre III szaacutezadban is előfordulnak A lex agraria a rendelkezeacutesi jog vonatkozaacutesaacuteban nem emliacutet semmilyen jogosultsaacutegot mivel roacutemai jogban a kiaknaacutezaacutesi jogosultsaacutegok nagyobb jelentőseacuteggel biacutertak Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a rendelkezeacutesi jog egyik eleme az elidegeniacuteteacutes joga kapcsaacuten szerepel a toumlrveacutenyben az abalienare ige Mindehhez ld reacuteszletesen FOumlLDI Tulajdonjogi triaacutesz 32-33 STURM Abalienatio 93-107 A tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyok elmeacuteleti jellegű kidolgozaacutesa a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiboacutel főkeacutent azeacutert hiaacutenyzott mert a tulajdonos helyzeteacutet elsősorban a birtokos eacutes az idegen dologbeli jogok jogosultjainak poziacutecioacutejaacuteval oumlsszehasonliacutetva vizsgaacuteltaacutek maacutesreacuteszt pedig a jogaacuteszok nem eacuterdeklődtek kuumlloumlnoumlsebben az ilyen elmeacuteleti jellegű rendszerezeacutes iraacutent Ld FOumlLDI Tulajdonjogi triaacutesz 35 Az ősi eacutes a preacuteklasszikus tulajdon jellemzői kapcsaacuten ld DIOacuteSDI Ownership 124-127 eacutes 181-185 A tulajdonra hasznaacutelt kifejezeacutesek tekinteteacuteben ld DIOacuteSDI Ownership 135-136 Neacutemikeacutepp hasonloacute eacutertelemben jelenik meg az ősi tulajdon Zlinszky felfogaacutesaacuteban is Ld ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 184-185 625 Reacuteszletesen ld PICHONNAZ Res incorporalis 112-113 Ezen a ponton tuacutel Pichonnaz gondolatmenete a quasi possessio eacutes a duplex dominium iraacutenyaacuteba halad tovaacutebb amely keacuterdeacutesek elemzeacutese a peacutenz res incorporales koumlreacutebe sorolaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutet minden bizonnyal teacutevuacutetra vezetneacute Mindazonaacuteltal keacutetseacutegtelenuumll helytaacutelloacute az a meglaacutetaacutesa hogy a quasi possessio gondolata megjelenik a forraacutesokban (ld pl Ulp D 37 1 3 1 [39 ad ed] Ulp D 43 3 1 8 [67 ad ed]) Ezekben a szoumlvegekben koumlzoumls hogy a bona birtoklaacutesa az ususfructus occupatioacuteja koumlreacuteben nincs hasonloacutesaacuteg a fizikai eacutertelemben vett dolgok birtoklaacutesaacuteval foglalaacutesaacuteval Amiacuteg azonban a bonorum possessio kapcsaacuten Ulpianus ndash Labeo nyomaacuten ndash csak annyit aacutelliacutet hogy a iuris possessio elkeacutepzelhető az ususfructus ndash eacutes hasonloacutean a szolgalmak ndash vonatkozaacutesaacuteban maacuter kifejezetten aacutelliacutetja a jogaacutesz hogy moacuted nyiacutelik az interdictum uacutetjaacuten toumlrteacutenő veacutedelemre Reacuteszletesen ld PICHONNAZ Res incorporalis 116-117 Ezt a birtokot mint a dolog eacutes a raacute vonatkozoacute jog koumlzoumltti kapcsolatot tehaacutet lehetett bdquobirtokolnirdquo amely birtoklaacutes alapja az animus megleacutete volt Vouml PICHONNAZ Res incorporalis 125 626 Vouml WIEACKER Griechische Wurzeln 108 eacutes főkeacutent 111 Visszautal Kreller vonatkozoacute neacutezeteacutere is ehhez ld KRELLER Res 592 627 Ehhez ld meacuteg BONFANTE Proprietagrave I 11 KRELLER Res 590-591 GROSSO Cose 11 KASER Gaius 142 eacutes kuumlloumlnoumlsen 33 sz jegyzet WIEACKER Griechische Wurzeln 104 108-109 KASER RPR I 376 BRETONE Fondamenti 170 173-174 DAJCZAK Res incorporalis 101-104 PICHONNAZ Res incorporalis 108 628 Ehhez ld az előző jegyzetben hivatkozott szerzőket

174

Cic Top 5 26-27

[26] [hellip] Definitionum autem duo genera prima unum earum rerum quae sunt

alterum earum quae intelleguntur [27] Esse ea dico quae cerni tangique possunt

ut fundum aedes parietem stillicidium mancipium pecudem supellectilem penus

et cetera quo ex genere quaedam interdum vobis definienda sunt Non esse

rursus ea dico quae tangi demonstrarive non possunt cerni tamen animo atque

intellegi possunt ut si usus capionem si tutelam si gentem si agnationem

definias quarum rerum nullum subest corpus est tamen quaedam conformatio

insignita et impressa intellegentia quam notionem voco

A szoumlveg leacutenyege hogy vannak megeacuterinthető tehaacutet testi illetve megeacuterinthetetlen vagyis

testetlen dolgok amely elvaacutelasztaacutes a definiacutecioacutek elemzeacutese kapcsaacuten meruumll fel Ennek

eredmeacutenyekeacutent Cicero akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a testi megfoghatoacute dolgok leacuteteznek

(esse ea) amiacuteg a megfoghatatlan dolgok nem leacuteteznek (non esse ea)629 Ehhez keacutepest

Wieacker raacutemutat hogy ennek a paacuterosiacutetaacutesnak az alkalmazaacutesa eacuteppen a definiacutecioacutek koumlreacuteben

meglehetősen sajaacutetsaacutegos moacutedon eacutes mindenkeacuteppen feacutelreeacuterthetően toumlrteacutenik630 Ő maga eacutes

maacutes szerzők is hivatkoznak Flavius Sosipater Charisius Institutiones grammaticae vagy

Ars grammatica ciacutemű munkaacutejaacutera amelyben Charisius elsőkeacutent a nomina propria eacutes

appellativa felosztaacutessal eacutel majd utoacutebbi koumlreacuteben emliacuteti a res corporales eacutes incorporales

kategoacuteriaacuteit631 Emellett gyakran toumlrteacutenik hivatkozaacutes egy Seneca tollaacuteboacutel szaacutermazoacute

textusra is

629 DAJCZAK Res incorporalis 99-100 Megjegyzendő hogy a Cicero aacuteltal felsorolt peacuteldaacutek nagyon eacuterdekesek oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy ezek a gyakorlatboacutel eredő peacuteldaacutek egymaacutessal paacuterba aacutelliacutethatoacutek eacuteppen uacutegy ahogy ezt Cicero maga is teszi a szoumlvegben Ilyen paacuterok lehetnek a fundus eacutes aedes amely ndash Bretone gyanuacuteja szerint ndash a XII tt elbirtoklaacutesi szabaacutelyaacutera utal amely az usus auctoritas idejeacutet a fundus eseteacuteben kettő ceterae res eseteacuteben pedig egy eacutev eacutevben hataacuterozta meg Hasonloacutean az ősi jogra utal a mancipium eacutes a pecus paacuterosiacutetaacutes is A hagyateacutek szempontjaacuteboacutel lehet kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a supellex eacutes a penus egyuumlttes emliacuteteacutese amelyek gyűjtőfőneacutevi jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean konkreacutet esetben tovaacutebbra is keacutetseacuteges maradt hogy mi tartozik ezek koumlreacutebe A homo eacutes a fructus kapcsaacuten gondolhatunk a hiacuteres Gaius-veacutelemeacutenyre amely a gyuumlmoumllcsoumlket az embertől eacuteppen azon az alapon vaacutelasztja el hogy a gyuumlmoumllcs termeacuteszeteacuteneacutel fogva az ember javaacutet szolgaacutelja ekkeacutent az ember soha nem minősuumllhet gyuumlmoumllcsnek Ehhez keacutepest paries eacutes stillicidium egyseacuteget jeleniacutetenek meg hasonloacutean a megeacuterinthetetlen dolgok koumlreacuteben felsorolt gens agnatio tutela kifejezeacutesekkel Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az usucapio nem tartozik ebbe a koumlrbe Ehhez ld meacuteg BRETONE Fondamenti 177-179 630 WIEACKER Griechische Wurzeln 110 Ettől elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Bretone aki szerint a divisio ebben a vonatkozaacutesban azokra a dolgokra vonatkozik amelyeket a definitiones eacuterint Reacuteszletesen ld BRETONE Fondamenti 173 631 Ld WIEACKER Griechische Wurzeln 104

175

Sen Ep ad Luc 6 58 11632

Etiamnunc est aliquid superius quam corpus dicimus enim quaedam corporalia

esse quaedam incorporalia Quid ergo erit ex quo haec deducantur illud cui

nomen modo parum proprium imposuimus quod est Sic enim in species

secabitur ut dicamus quod est aut corporale est aut incorporale

Joacutel kitűnik ebből a szoumlvegből hogy Seneca eseteacuteben a kiindulaacutesi pont hogy minden ami

van (quod est) tehaacutet a sztoikus eacutertelemben vett leacutetező (τὸ ὄν)633 oszthatoacute fel corporale

eacutes incorporale kategoacuteriaacuteira vagyis ehelyuumltt maacuter a testi eacutes testetlen dolgok objektiacutev

leacutetezeacutese is elismereacutesre keruumll634 A fentiekből tehaacutet laacutethatoacute hogy ndash akaacutercsak a res quae

pondere numero mensura constant eseteacuteben ndash a filozoacutefia eacutes a retorika hataacutesa igen

jelentős a roacutemai jogi fogalmak kialakulaacutesa koumlreacuteben Az incorporalia gondolata a

filozoacutefiaacuteboacutel ered utoacutebb a retorika aacutetvette ezt eacutes ennek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel keruumllt a jogi

nyelvbe is ahol a jogi eacuterveleacutes egyik elemeacuteveacute vaacutelt meacuteghozzaacute mint a keacutezzel nem

megfoghatoacute vagyoni jogok megjeloumlleacuteseacutere szolgaacuteloacute fordulat635 Minthogy a hivatkozott

szerzők munkaacutessaacutega időben taacutevol aacutell egymaacutestoacutel ekkeacutent feltehető hogy a laacutethatoacutesaacuteg

megeacuterinthetőseacuteg kriteacuteriumai aacuteltalaacutenos ismeacuterveknek tekinthetők636 Ezeket az ismeacuterveket

a jogaacuteszok minden bizonnyal azeacutert hasznaacuteltaacutek fel mivel a nyelv reacuteveacuten lehet leiacuterni a

632 A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik FRIEDRICH HAASE L Annaei Senecae opera quae supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858 633 Ld LIDDELL ndash SCOTT s h v Ezzel egyezően ld BONFANTE Proprietagrave I 11 BRETONE Fondamenti 176 DAJCZAK Res incorporalis 102 Neacutemikeacutepp elteacuterően WIEACKER Griechische Wurzeln 108 110 eacutes kuumlloumlnoumlsen 43 sz jegyzet 634 Vouml MONIER Dominium 361 Megjegyzendő hogy Monier megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben egyfajta fejlődeacutesi iacutev eacuterhető tetten a res incorporales fogalma vonatkozaacutesaacuteban Kiinduloacutepontja azonos a romanistaacutek toumlbbseacutege aacuteltal vaacutelasztott kezdőponttal meglaacutetaacutesa szerint Ciceroacute Topicaacutejaacuteban jelenik meg előszoumlr a res keacutet csoportjaacutenak megkuumlloumlnboumlzteteacutese ugyanakkor jelzi hogy ehelyuumltt meacuteg nem eacuterhető tetten olyan fokuacute fogalmi tisztasaacuteg mint amivel Senecaacutenaacutel talaacutelkozhatunk Cicero ugyanis a res koumlreacuteben a leacutetező eacutes az elme alkotta dolgok koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget amelyek koumlzuumll az utoacutebbiak nem rendelkeznek olyan valoacutedi leacutettel mint azok amelyek laacutethatoacutek vagy megeacuterinthetők Ezzel ellenteacutetesen ndash alappal ndash ld WIEACKER Griechische Wurzeln 110 Az ilyen laacutethatoacute megeacuterinthető dolgok ellenpaacuterjaacutet a fogalmak keacutepezik amelyek nem tartoznak a corpus kategoacuteriaacutejaacuteba Ehhez keacutepest a Seneca aacuteltal keacutepviselt neacutezet joacuteval pontosabb azaacuteltal hogy mind a testi mind pedig a testetlen dolgokat objektiacuteve leacutetezőkeacutent kezeli Ld reacuteszletesen MONIER Dominium 360-361 a teljesseacuteg kedveacuteeacutert megemliacutetendő meacuteg Marcus Fabius Quintilianus a Kru I szaacutezadban eacutelt szoacutenok Institutio oratoria ciacutemű munkaacutejaacuteban előforduloacute utalaacutes is amelyben elsőkeacutent jelenik meg ius eacutes res oumlsszekapcsolaacutesa (vouml Inst Orat 5 10 116 bdquo[hellip] ius quod sit corporale apprehendi manu non posserdquo) Vouml MONIER Dominium 361 A szoumlveg arroacutel szoacutel hogy Nagy Saacutendor Theacuteba beveacutetele utaacuten olyan taacuteblaacutekat talaacutelt a vaacuterosban amelyek arroacutel taacutejeacutekoztattak hogy a theacutebaiak a thesszalonikeacuteieknek 100 talentumot koumllcsoumlnoumlztek Nem jogaacuteszi szempontboacutel ugyan meacutegis felmeruumllt ennek kapcsaacuten a keacuterdeacutes hogy vajon van-e lehetőseacuteg arra hogy Nagy Saacutendor a thesszalonikeacuteieknek bdquoajaacutendeacutekozzardquo a theacutebaiak aacuteltal koumllcsoumlnadott oumlsszeget A keacutetely alapja az volt hogy jogot ajaacutendeacutekozni tekintettel arra hogy az incorporale nem lehet hiszen keacutezzel nem megfoghatoacute Reacuteszletesen ld DAJCZAK Res incorporalis 104 635 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően GIARO Werkmittel 205 636 Ezzel egyezően WIEACKER Griechische Wurzeln 108-110 aki szemleacuteletesen mutatja be a corporalia ndash incorporalia haacutettereacuteben aacutelloacute sztoikus felfogaacutest

176

koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot637 vagyis adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy Gaius is ennek alapjaacuten

tesz kuumlloumlnbseacuteget res corporalis eacutes incorporalis koumlzoumltt638 Ezen tuacutelmenően igen

valoacutesziacutenűnek tűnik az a felteveacutes is amely szerint Gaiusra az a felfogaacutes is hataacutest

gyakorolt amely a megfoghatatlan kategoacuteriaacutejaacutet is leacutetezőkeacutent kezeli639

3 Res incorporales a forraacutesokban

3 1 A res incorporalis kifejezeacutes előfordulaacutesa a Digestaacuteban

A fenti megaacutellapiacutetaacutesokhoz keacutepest Monier elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy mivel a jogaacuteszok

gondolkodaacutesaacuteban iura kiveacutetel neacutelkuumll a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuten beluumll talaacutelhatoacute

ekkeacutent a csoportosiacutetaacutes ndash meglaacutetaacutesa szerint ndash eredetinek mondhatoacute Ebből azt a

koumlvetkezteteacutest vonja le hogy a iura ndash res corporales640 paacuterosiacutetaacutes koumlzvetlenuumll nem a

filozoacutefusok vagy grammatikusok munkaacuteiboacutel szaacutermazik tehaacutet alaposnak tűnik a

felteacutetelezeacutes hogy a jogaacuteszok nem szaacutendeacutekoztak egybevetni oumlsszehasonliacutetani a

filozoacutefusok aacuteltal hasznaacutelt objektiacutev leacutetezők kategoacuteriaacutejaacutet az olyan dolgok csoportjaacuteval

amelyek jogokboacutel aacutellnak641 Mindezek elleneacutere a kettősseacuteg toumlbb alkalommal előfordul a

Digestaacuteban Ennek magyaraacutezataacutet Giaro peacuteldaacuteul abban laacutetja hogy a res incorporales

iura ndash res corporales kuumlloumlnbseacutegteacutetelnek dogmatikai szempontboacutel is szaacutemos hataacutesa

tapasztalhatoacute ennek megnyilvaacutenulaacutesai eacuterhetők tetten a Digesta egyes

fragmentumaiban642 Iura kategoacuteriaacuteja a leginkaacutebb nyilvaacutenvaloacute moacutedon Paulus egyik

doumlnteacuteseacuteben olvashatoacute

637 Ez a sztoikusoknaacutel a σῶματα eacutes σημαινόμενα fogalmaiban oumllt testet előbbi valamely testi leacutetezőt utoacutebbi pedig ennek nyelvi lekeacutepeződeacuteseacutet jeloumlli amely ebből adoacutedoacutean semmilyen testi vonatkozaacutessal sem biacuter Reacuteszletesen ld WIEACKER Griechische Wurzeln 109 638 DAJCZAK Res incorporalis 100 639 DAJCZAK Res incorporalis 102-103 640 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal is alaacutetaacutemasztja hogy a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacutei Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteiban jelennek meg expressis verbis tovaacutebbaacute meacuteg a gaiusi szoumlveggel teljes egeacuteszeacuteben egyező Digesta-fragmentumban is amely ndash az egyezeacutesből eredően ndash a gaiusi Instituacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute aacutetveacutetel Az oumlsszes toumlbbi Digesta-textus iura eacutes res corporales szembeaacutelliacutetaacutesaacuten alapul Reacuteszletesen ld MONIER Dominium 363 641 MONIER Dominium 364 642 Vouml GIARO Werkmittel 204-205 eacutes kuumlloumlnoumlsen 90 sz jegyzet

177

Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed)

Si viam habeam per tuum fundum et tu me ab ea vi expuleris per longum tempus

non utendo amittam viam quia nec possideri intellegitur ius incorporale nec de

via quis (id est mero iure) detruditur

A jogaacutesz aacuteltal bemutatott eset szerint A-nak uacutetszolgalma van B telkeacuten amelynek

gyakorlaacutesaacuteban azonban B A-t erőszakkal akadaacutelyozza Ilyenkor a jogaacuteszi veacutelemeacuteny

szerint a hosszuacute ideig tartoacute nem gyakorlaacutes aacuteltal (per longum tempus non utendo)

elenyeacuteszik a szolgalom (amittam viam) mivel egy testetlen jogot nem lehet birtokolni eacutes

az uacutetjogboacutel ndash vagyis egy puszta jogosultsaacutegboacutel ndash senkit sem lehet kivetni643 A szoumlveg

elsőkeacutent tehaacutet arra mutat raacute hogy az uacutetszolgalom (via) testetlen jogosultsaacuteg (ius

incorporale) Ennek kapcsaacuten Pichonnaz azt emeli ki hogy a ius incorporale kifejezeacutes

szokatlan a forraacutesokban meacuteg egy helyen fordul elő Iustinianus egy 531-ben kelt

constitutioacutejaacuteban644 A vi expuleris fordulat arra utal hogy a szolgaacuteloacute telek birtokosa

erőszakkal megfosztja a jogosultat az uacutetszolgalomtoacutel Erre azonban csak akkeacutent keruumllhet

sor ha a kocsiuacutet (via) hasznaacutelataacuteban (uti) akadaacutelyozza azt kizaacuterja A veacutegeredmeacuteny az

lesz hogy a hasznaacutelat hosszuacute ideig tartoacute elmaradaacutesaacutenak koumlvetkezmeacutenyekeacutent megszűnik

az uacutet hasznaacutelataacutera feljogosiacutetoacute szolgalom vagyis az idő muacutelaacutesaacutenak jogalakiacutetoacute hataacutesa van

Toumlrteacutenik mindez annak elleneacutere hogy egy testetlen (incorporale) ha uacutegy tetszik puszta

jogosultsaacutegroacutel van szoacute (merum ius) amely felett ilyen mivoltaacuteboacutel eredően nem aacutellhat

fenn birtok ebből eredően az uacutetszolgalom jogosultjaacutet abboacutel kivetni sem lehet ndash nyilvaacuten

detrudere lehetőseacutege csak valamely corpus vonatkozaacutesaacuteban aacutellhatna fenn

Szinteacuten a szolgalmakkal kapcsolatos egy maacutesik Paulus-veacutelemeacuteny is

Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab)

Servitutes praediorum rusticorum etiamsi corporibus accedunt incorporales

tamen sunt et ideo usu non capiuntur vel ideo quia tales sunt servitutes ut non

habeant certam continuamque possessionem nemo enim tam perpetuo tam

continenter ire potest ut nullo momento possessio eius interpellari videatur idem

et in servitutibus praediorum urbanorum observatur

643 Ehhez ld egyezően LEacuteVY Usureceptio 152 644 Vouml PICHONNAZ Res incorporalis 115

178

A mezei telki szolgalmak ndash joacutellehet testi dolgokhoz koumltődnek ndash incorporales resnek

minősuumllnek eacutes ekkeacutent nem lehet elbirtokolni ezeket645 Lehet az is hogy azeacutert van ez

iacutegy mert ezek a szolgalmak olyanok hogy nem lehet őket certa eacutes continua birtokolni

hiszen senki nem birtokolhat egy szolgalmat olyankeacutent folyamatosan hogy birtoklaacutesa

megszakiacutetatlannak legyen tekinthető646 Ugyanez eacuterveacutenyesuumll a vaacuterosi telki szolgalmak

vonatkozaacutesaacuteban is647

Iura eacutes corpora kuumlloumlnboumlző jellegeacuteről tanuacuteskodik egy Ulpianus-szoumlveg is

Ulp D 5 3 18 2 (15 ad ed)

Nunc videamus quae veniant in hereditatis petitione Et placuit universas res

hereditarias in hoc iudicium venire sive iura sive corpora sint

A szoumlveg alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy iura eacutes corpora egyaraacutent a hereditatis petitio taacutergyaacutet

keacutepezik vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden az elhalttoacutel szaacutermazoacute dolog tekintet neacutelkuumll azok

testetlen eacutes testi mivoltaacutera648

Az eddigiek joacutel peacuteldaacutezzaacutek hogy a Digesta doumlnteacuteseiben a res corporales mellett iura

kategoacuteriaacuteja biacutert az elhataacuterolaacutes szempontjaacuteboacutel komolyabb jelentőseacuteggel649 Az

eddigiekhez keacutepest maacutes probleacutemaacutet boncolgat Gaius a Digesta 41 koumlnyveacuteben

Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc)

Incorporales res traditionem et usucapionem non recipere manifestum est

A lakonikus roumlvidseacutegű szoumlveg amely egyeacutebkeacutent egybevaacuteg a gaiusi Instituacutecioacutek egy

toumlredeacutekeacutevel (Gai 2 28) is arroacutel szoacutel hogy a res incorporalest nem lehet sem keacutezről 645 Egyezően LEacuteVY Usureceptio 152 Ehhez ld Watson neacutezeteacutet aki szerint ndash baacuter a textus a szolgalmak elbirtokolhatoacutesaacutegaacuteval fuumlgg oumlssze - keacuterdeacuteses hogy a neacutegy ősi mezei telki szolgalmat eredetileg el lehetett-e birtokolni A jelen szoumlveg mindenesetre mezei telki szolgalmakroacutel beszeacutel aacuteltalaacuteban eacutes a veacutegeacuten hozzaacuteteszi hogy ugyanez iraacutenyadoacute a vaacuterosi telki szolgalmak vonatkozaacutesaacuteban is WATSON Property 23-24 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7 sz jegyzet 646 A certa continua possessio keacuterdeacuteseacutehez ld koumlzeacutepkori eacutes modern kitekinteacutessel CAPOGROSSI COLOGNESI Struttura II 447 647 Ezzel egyezően mind a traditio mind az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacutenek vonatkozaacutesaacuteban Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) csak az elbirtoklaacutest kiemelve Gai 2 19 kizaacuteroacutelag a traditioacutet emliacutetve Gai 2 28 Ehhez ld meacuteg KASER RPR I 44558 BEERMANN Besitzschutz 10 FINKENAUER Stipulation 347 eacutes 86 sz jegyzet 648 Vouml MONIER Dominium 365 Ezzel a szoumlveggel teljesen oumlsszhangban van egy maacutesik Ulpianus-veacutelemeacuteny is (Ulp D 44 2 7 4 [75 ad ed]) amely szerint a hereditatis petitio taacutergya minden a hagyateacutekban leacutevő testi dolog eacutes kereset egyaraacutent (et corpora et actiones omnes quae in hereditate sunt videntur in petitionem deduci) 649 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld meacuteg az alaacutebbi szoumlvegeket is Pap D 5 2 15 2 (14 quaest) Scaev D 18 4 22 (2 resp) Ulp D 39 2 13 1 (53 ad ed)

179

keacutezre aacutetadni sem elbirtokolni A forraacutesszoumlveg alapjaacuten tehaacutet az a klasszikus jogi neacutezet

laacutetszik koumlrvonalazoacutedni hogy a res incorporales sem a traditioacutera sem pedig az

elbirtoklaacutesra nem alkalmasak Ennek haacutettereacuteben ndash Monier meglaacutetaacutesa szerint ndash az a

felfogaacutes aacutellhat amely szerint a tulajdon alapvető eleme hogy egy fizikai eacutertelemben vett

dolog a tulajdonos legteljesebb koumlrű eacutelvezeteacutere rendelt vagyis a tulajdon az egyetlen

olyan jogi eacutertelemben vett hatalom amelynek a materiaacutelis eacutertelemben vett dolog

alaacutevethető650

Veacutegezetuumll a Digestaacuteban talaacutelhatoacute forraacutesok koumlzoumltt utolsoacutekeacutent eacuterdemes emliacuteteni a dolgok

osztaacutelyozaacutesaacuteval foglalkozoacute titulus egyik Gaiustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacutekeacutet amely szoumlvegeacutet

tekintve teljes egeacuteszeacuteben megegyezik a gaiusi Instituacutecioacutek vonatkozoacute szoumlvegeacutevel

Gai D 1 8 1 1 (2 inst)

Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales corporales hae

sunt quae tangi possunt veluti fundus homo vestis aurum argentum et denique

aliae res innumerabiles incorporales sunt quae tangi non possunt qualia sunt

ea quae in iure consistunt sicut hereditas usus fructus obligationes quoquo

modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales

continentur nam et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod

ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo

pecunia nam ipsum ius successionis et ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius

obligationis incorporale est eodem numero sunt et iura praediorum urbanorum

et rusticorum quae etiam servitutes vocantur

A jelen szoumlveg szerepelteteacutese vezet a gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek szoumlvegeinek

vizsgaacutelataacutehoz Az maacuter első tekintetre laacutetszik hogy a kiindulaacutesi alap az hogy a res

corporales koumlreacuten tuacutelmenően vannak olyan dolgok mint amilyenek leacutenyege valamilyen

jogban aacutell a klasszikus peacuteldaacutek ebben a koumlrben a hereditas a koumltelmek a szolgalmak

Meglepő moacutedon a tulajdon nem jelenik meg ezek koumlzoumltt mi toumlbb soha nem is fogtaacutek fel

res incorporaliskeacutent 651 Eacuterdekes megaacutellapiacutetaacutes hogy a mindennapi beszeacutedben a

tulajdonjog elbirtoklaacutesaacutet akkeacutent szokaacutes emlegetni mint a dolog elbirtoklaacutesaacutet joacutellehet

ebben az esetben nem a dolog keruumll elbirtoklaacutesra hanem a felette fennaacutelloacute tulajdonjog652

650 MONIER Dominium 367 651 Ld BUCKLAND Manual 108 652 Ezzel egyezően BUCKLAND Manual 109

180

Eme bevezető gondolatok utaacuten eacuterdemes reacuteszletesebben is megvizsgaacutelni a gaiusi eacutes vele

paacuterhuzamosan a iustinianusi szoumlveget

3 2 A res incorporalis kifejezeacutes Gaius Instituacutecioacuteiban eacutes Iustinianusnaacutel

A res corporales eacutes incorporales fogalompaacuter kapcsaacuten a romanisztikaacuteban koumlzel egyoumlntetű

a gaiusi Instituacutecioacutekra toumlrteacutenő utalaacutes653 azzal a megszoriacutetaacutessal azonban hogy nagy

bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute hogy a kifejezeacutest ebben a formaacuteban nem Gaius talaacutelta ki az a

sajaacutet koraacuteban szeacuteles koumlrben elterjedt eacutes hasznaacutelatos volt iacutegy okszerű hogy ő maga is

alkalmazza654

Gai 2 12-14 Inst 2 2 pr ndash 3

(12) Quaedam praeterea res corporales

sunt quaedam incorporales (13)

Corporales hae sunt quae tangi possunt

velut fundus homo vestis aurum

argentum et denique aliae res

innumerabiles (14) Incorporales sunt

quae tangi non possunt qualia sunt ea

quae in iure consistunt sicut hereditas

ususfructus obligationes quoquo modo

contractae nec ad rem pertinet quod in

hereditate res corporales continentur et

fructus qui ex fundo percipiuntur

corporales sunt et id quod ex aliqua

(pr) Quaedam praeterea res corporales

sunt quaedam incorporales (1)

Corporales eae sunt quae sui natura tangi

possunt veluti fundus homo vestis

aurum argentum et denique aliae res

innumerabiles (2) Incorporales autem

sunt quae tangi non possunt qualia sunt

ea quae in iure consistunt sicut hereditas

usus fructus obligationes quoquo modo

contractae nec ad rem pertinet quod in

hereditate res corporales continentur

nam et fructus qui ex fundo percipiuntur

corporales sunt et id quod ex aliqua

653 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld BONFANTE Proprietagrave I 10-11 KASER Gaius 143 WIEACKER Griechische Wurzeln 105 KASER RPR I 376 JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash

MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht 82 SANFILIPPO Istituzioni 68-69 TALAMANCA Istituzioni 379-380 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 53 FOumlLDI ndashHAMZA 278 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 265 Megjegyzendő ugyanakkor hogy egyfelől nem az oumlsszes szerző hivatkozik kifejezetten Gaiusra eme csoportosiacutetaacutes kapcsaacuten ld pl BENEDEK Dologi jog 2 Maacutesfelől kiemelendő hogy nem minden szerzőneacutel fordul elő ez a paacuterosiacutetaacutes hiaacutenyzik pl SCHULZ ClRL GUARINO Diritto romano eseteacuteben 654 Ld BRETONE Fondamenti 172-173 DAJCZAK Res incorporalis 100-101 Ezzel reacuteszben ellenteacutetesen Kaser aki szerint ndash oumlsszehasonliacutetva az Instituacutecioacutek felfogaacutesaacutet egy Iavolenus- eacutes egy Maecianus-veacutelemeacutennyel (Iav D 12 6 46 [4 ex Plaut] Maec D 32 95 [2 fideicomm]) ndash Gaius res incorporalis-megkoumlzeliacuteteacutese teljesseacuteggel egyedi Veacutelemeacutenyeacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy a gaiusi neacutezet szerint a res incorporales koumlreacutebe tartozik a peacutenz is Ld KASER Gaius 144

181

obligatione nobis debetur plerumque

corporale est veluti fundus homo

pecunia nam ipsum ius successionis et

ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius

obligationis incorporale est eodem

numero sunt iura praediorum urbanorum

et rusticorum

obligatione nobis debetur plerumque

corporale est veluti fundus homo

pecunia nam ipsum ius hereditatis et

ipsum ius utendifruendi et ipsum ius

obligationis incorporale est (3) Eodem

numero sunt iura praediorum urbanorum

et rusticorum quae et servitutes vocantur

A Gaius-szoumlveg előszoumlr kuumlloumlnbseacuteget tesz res keacutet kategoacuteriaacuteja corporales eacutes incorporales

koumlzoumltt Ezt koumlvetően megmondja hogy ami corporales azt meg lehet eacuterinteni (tangi

possunt) majd roumlgtoumln peacuteldaacutekat is felsorol telek rabszolga ruha arany ezuumlst A

felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű amit mi sem bizonyiacutet jobban hogy a peacuteldaacutek

utaacuten szerepel hogy ugyaniacutegy corporalis meacuteg szaacutemtalan maacutes dolog is (aliae res

innumerabiles) Ezt koumlvetően ndash az eddigiekhez hasonloacutean ndash megmondja mit eacutert res

incorporales alatt azokat amelyeket nem lehet megeacuterinteni (tangi non possunt) Ehhez

kapcsoloacutedik az az aacutelliacutetaacutes hogy ilyen tehaacutet nem megeacuterinthető dolgok azok amelyeknek

valamilyen jog a leacutenyege Ez utoacutebbiak koumlreacuteben is emliacutet peacuteldaacutekat hereditas ususfructus

vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek (obligationes quoquo modo

contractae) Laacutethatoacute tehaacutet hogy a kuumlloumlnbseacutegteacutetel alapja tisztaacuten a fizikai eacutertelemben vett

eacuterzeacutekelhetőseacuteghez megeacuterinthetőseacuteghez koumltődik655 Ezen a ponton tisztaacutezza hogy a res

incorporales szempontjaacuteboacutel nem relevaacutens hogy a hereditas koumlreacutebe testi taacutergyak

tartoznak sem az hogy a haszoneacutelvezet koumlreacuteben koumlvetelt gyuumlmoumllcs testi sem pedig az

hogy amivel a maacutesik feacutel a koumltelem alapjaacuten nekuumlnk tartozik az is toumlbbnyire testi taacutergy

mint amilyen a telek a rabszolga a pecunia656 Mindennek indoka az hogy maga az

oumlroumlkleacutesi jogosultsaacuteg a haszoneacutelvezeti jogosultsaacuteg valamint a koumltelmi jogosultsaacuteg

incorporale Veacuteguumll megjegyzi hogy ugyanebbe a koumlrbe azaz a res incorporales

csoportjaacuteba tartoznak a vaacuterosi eacutes a mezei telki szolgalmak is Eacuterdekes Monier

megaacutellapiacutetaacutesa az elemzett Gaius-szoumlveg kapcsaacuten mivel szerinte ezen a helyen Gaius

arroacutel taacutejeacutekoztat hogy vannak olyan dolgok amelyek egyszerre biacuternak fizikai eacutes jogi

leacutettel miacuteg maacutes dolgok valoacutejaacuteban csak jogi fogalmak ekkeacutent csak olyankeacutent emliacutethetők

655 Vouml ATZERI Natura e ius naturale 744 656 A szoumlvegben szereplő rsquovelutrsquo kifejezeacutesből eredően feltehető hogy ez a felsorolaacutes is pusztaacuten peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű

182

mint a jogon beluumlli leacutetezők657 Monier aacutellaacutespontjaacuteval szemben ugyanakkor eacuterdemes uacutejfent

utalni Lucretius illetve Seneca felfogaacutesaacutera leacutenyegeacuteben egyikuumlk neacutezeteacuteből sem

koumlvetkezik a Monier aacuteltal vallott neacutezet Ennek kapcsaacuten pedig azt kell figyelembe venni

hogy ha el is fogadjuk hogy a filozoacutefiai eacutes retorikai hagyomaacuteny nem koumlzvetlen aacutetveacutetel

keacutepeacuteben hatott a jogaacuteszi gondolkodaacutesra a hataacutes teacutenye minden keacutetseacuteget kizaacuteroacute Mindebből

koumlvetkezően tehaacutet Monier aacutellaacutespontja nem aacutell maradeacutektalan oumlsszhangban a forraacutesokkal

Ami a Gaius-szoumlveg taacutegabb a dologosztaacutelyozaacutesokhoz koumltődő kontextusaacutet658 illeti

megaacutellapiacutethatoacute hogy Gaius a dolgok vonatkozaacutesaacuteban elsőkeacutent azt hangsuacutelyozza hogy

egyes dolgok in patrimonio maacutesok extra patrimonuim talaacutelhatoacutek (Gai 2 1) Alapvető

felosztaacutesa a dolgok koumlreacuteben hogy azok lehetnek isteni eacutes emberi jog alaacute tartozoacutek (Gai 2

2) Ezt koumlvetően mutatja be az isteni jog alaacute tartozoacute dolgokat (Gai 2 3) tovaacutebb osztva

azokat res sacrae (Gai 2 4-5) religiosae (Gai 2 6-7) eacutes sanctae (Gai 2 8)

csoportjaira Ezek vonatkozaacutesaacuteban megaacutellapiacutetja hogy ezek egyszersmind mindig nullius

in bonis vannak Az emberi jog alaacute tartozoacute dolgok toumlbbnyire beleszaacutemiacutethatnak valakinek

a vagyonaacuteba de meglehet hogy neacutemely esetekben ez nincs iacutegy mint peacuteldaacuteul az olyan

hagyateacuteki taacutergyak eseteacuteben amelyeknek nincs oumlroumlkoumlsuumlk (Gai 2 9) Ezzel vezet aacutet az

emberi jog alaacute tartozoacute dolgok bemutataacutesaacutera (Gai 2 10) amelyek tovaacutebb osztva lehetnek

publicae eacutes privatae (Gai 2 11) Ezt koumlvetően iacuter a res corporales eacutes incorporales

kategoacuteriaacuteiroacutel (Gai 2 12-14)659 Ezt koumlvetően azonban (Gai 2 14a skk) hirtelen aacutetteacutert a

res mancipi eacutes nec mancipi felosztaacutesra660

657 Vouml MONIER Dominium 362 bdquoIl y a donc des choses ayant agrave la fois une existence physique et une existence juridique et drsquoautres choses qui sont en realiteacute des notions juridiques et qui nrsquoont agrave proprement parler drsquoexistence que dans la laquo vie du droit raquohelliprdquo 658 Ami a szoumlveghagyomaacutenyt illeti megjegyzendő hogy a romanistaacutek szerint a reacuteszletek szintjeacuten a szoumlvegrekonstrukcioacute pontossaacutega aacuteltalaacuteban keacutetseacutegesnek tekinthető ugyanakkor a szoumlvegek sorrendje vonatkozaacutesaacuteban ilyen keacutetelyek maacuter nem meruumllnek fel Ehhez ld GROSSO Cose 11 KRELLER Res 583 585 DAJCZAK Res incorporalis 108-109 659 Ezzel a gondolatmenettel egyezően DAJCZAK Res incorporalis 109 660 Baacuter a szoumlveg ezen a ponton erősen hiaacutenyos meacutegis feltehető hogy van valamilyen oumlsszefuumlggeacutes a dolgok ilyen keacutetfeacutele felosztaacutesa koumlzoumltt Ehhez ld DAJCZAK Res incorporalis 108 ismertetve a vonatkozoacute fontosabb neacutezeteket is Grosso uacutegy veacuteli hogy a mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes volt az elsődleges a corporalis ndash incorporalis paacuterosiacutetaacutest csak a szerzeacutesmoacutedokat tisztaacutezandoacute vezette be mivel a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes csak a testi dolgokra terjedt ki amely koumlrbe eredetileg a szolgalmak is szaacutemiacutetottak Vouml ennek kapcsaacuten GROSSO Cose 65 bdquoProbabilmente nellrsquoepoca originaria quando la nostra distinzione si formograve le servitugrave rustiche che nel diritto classico sono iura sul fondo altrui erano qualche cosa di corporale e si identificavano colla porzione di terreno su cui si esercitavano [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg KRELLER Res 589 Dajczak emellett ismerteti maacutes szerzők (Robbe Zamorani) neacutezeteit is akik uacutegy veacutelteacutek hogy Gaius a res corporalis ndash incorporalis felosztaacutest tekintette elsődlegesnek Ezzel egyszersmind azt is aacutelliacutetjaacutek hogy a jogaacuteszok szaacutemaacutera aacuteltalaacuteban jelentősebb volt az előbbi beosztaacutes Ehhez reacuteszletesen ld DAJCZAK Res incorporalis 110-111 A magunk reacuteszeacuteről ebben a vonatkozaacutesban Dajczak sajaacutet veacutelemeacutenyeacutevel eacutertuumlnk egyet amely szerint a res corporales ndash incorporales valamint a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes leacutenyegeacuteben egymaacutestoacutel fuumlggetlen paacuterosiacutetaacutesok voltak Ld DAJCZAK Res incorporalis 112

183

A iustinianusi Instituacutecioacutekban szereplő szoumlveg csaknem teljes egeacuteszeacuteben megegyezik a

gaiusi textussal az elteacutereacutesek jobbaacutera csak stilaacuteris jellegűek ndash ilyen peacuteldaacuteul az autem

illetőleg a nam beilleszteacutese a szoumlvegbe egy-egy helyen de ugyaniacutegy az eae neacutevmaacutes

hasznaacutelata hae helyett tovaacutebbaacute a veluti kifejezeacutes hasznaacutelata a gaiusi velut helyett661

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szoumlveg eme vaacuteltozata tartalmilag megegyezik a gaiusi szoumlveggel

az egyetlen jelentősebbnek tűnő elteacutereacutes a res corporalesra vonatkozoacute sui natura betoldaacutes

Mindent egybevetve azonban ez a kiegeacutesziacuteteacutes sem moacutedosiacutetja a szoumlveg egeacuteszeacutenek

eacutertelmeacutet mindoumlssze animorum caecitate662 keruumllhetett bele a szoumlvegbe annak

megerősiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja hogy a testi ndash testetlen mivolt koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel minden

esetben a termeacuteszetből ered663 Pontosiacutetaacutes jellegű tehaacutet a betoldaacutes amely egyfelől a jobb

eacuterthetőseacuteget szolgaacutelja maacutesfelől pedig ndash mivel a jogaacuteszkeacutepzeacutesben hasznaacutelt munkaacuteroacutel van

szoacute ndash magyaraacutezatkeacutent is felfoghatoacute Pedagoacutegiai ceacutelja (is) volt tehaacutet a naturaacutera utalaacutesnak

mivel a res corporales eseteacuteben a megeacuterinthetőseacuteg egyenes koumlvetkezmeacutenye eme dolgok

sajaacutetos termeacuteszeteacutenek a megeacuterinthetőseacutegnek Egyeacutertelműveacute vaacutelik tehaacutet hogy a res

corporales reacuteszeacutet keacutepezik a fizikai vilaacutegnak ekkeacutent pedig az ember szaacutemaacutera lehetőveacute

vaacutelik ezeknek az emberi eacuterzeacutekszervek aacuteltali felfogaacutesa iacutegy tehaacutet az elhataacuterolaacutes koumlreacuteben

nem marad keacutetseacuteg664

4 Megaacutellapiacutetaacutesok a peacutenz res incorporalis mivoltaacutera vonatkozoacutean

Az eddigi elemzeacutes nyomaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Digesta szoumlvegei koumlzoumltt tuacutelnyomoacute

toumlbbseacutegben olyan textusok szerepelnek amelyekben res corporales kontrapoziacutecioacutejakeacutent

iuraacutera toumlrteacutenik utalaacutes res incorporales helyett amiacuteg Gaiusnaacutel eacutes Iustinianusnaacutel res

corporales eacutes incorporales egybeveteacuteseacutere keruumll sor A gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek

res corporalest eacutes incorporalest koumlruumlliacuteroacute szoumlvegeiben az elvaacutelasztaacutes alapja ndash

oumlsszhangban a filozoacutefiai eacutes retorikai hagyomaacutennyal ndash a megeacuterinthetőseacuteg Az emliacutetett

szoumlvegekben szaacutemos peacutelda olvashatoacute mind az előbbi mind pedig az utoacutebbi csoportba

tartozoacute dolgokra neacutezve A testi dolgok peacuteldaacutei telek rabszolga ruha arany ezuumlst a bdquomeacuteg

szaacutemtalan maacutes dolog isrdquo fordulat mutatja a felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegeacutet A

661 Eme meglaacutetaacutessal egyezően ld MONIER Dominium 363 662 Hasonloacute eacutertelemben aacutem keveacutesbeacute draacutemai kifejezeacutessel ld meacuteg Cic de leg 1 47 bdquo[hellip] vero animis omnes tenduntur insidiae [hellip]rdquo 663 Vouml WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo 227-228 A termeacuteszetes rendre utalaacutes ndash mint az koraacutebban maacuter laacutethatoacute volt ndash a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban is tetten eacuterhető ehhez ld pl Cels D 50 17 188 1 (17 dig) 664 ATZERI Natura e ius naturale 745

184

testetlen dolgok koumlreacutebe utal mindent aminek valamilyen jog a leacutenyege felsorolt peacuteldaacutei

pedig a hagyateacutek a haszoneacutelvezet vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek

Ennek kapcsaacuten mindkeacutet szoumlveg felhiacutevja a figyelmet arra hogy a res incorporales

koumlreacuteben emliacutetett peacuteldaacutek objektiacuteve tehaacutet mindig ebbe a dologosztaacutelyba tartoznak tekintet

neacutelkuumll arra hogy akaacuter a hagyateacutek akaacuter a haszoneacutelvezet akaacuter a szerződeacuteses koumltelmek

koumlreacutebe rendszerint testi taacutergyak tartoznak A koumltelmek koumlreacuteben szerepeltethető testi

taacutergyakra neacutezve hoz mindkeacutet szoumlveg tovaacutebbi peacuteldaacutekat telek rabszolga pecunia Ez

pedig az a pont ahol meg kell aacutellapiacutetani hogy a gaiusi eacutes enneacutel fogva a iustinianusi

megkoumlzeliacuteteacutes nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Az eddigiek alapjaacuten ugyanis laacutethatoacute volt

hogy a klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben tendenciaszerűen eacuterveacutenyesuumllt egy kimondott-

kimondatlan eacutes nem is felteacutetlenuumll eacuteles kuumlloumlnbseacutegteacutetel pecunia eacutes pecunia numerata

vonatkozaacutesaacuteban Az előbbi a peacutenzt mint fizeteacutesi- eacutes csereeszkoumlzt eacuterteacutekmeacuterőt az utoacutebbi

mindezek megjeleniacuteteacuteseacutere szolgaacuteloacute konkreacutet eacutermepeacutenzt jeloumlli Nyugodt sziacutevvel aacutelliacutethatoacute

hogy Gaius szoacutehasznaacutelata ehelyuumltt sokkal inkaacutebb a koumlznapi beszeacutedfordulatokat tuumlkroumlzi

semmint szabatos jogi terminoloacutegiaacutet665 Egyfelől ugyanis a pecunia eacutes pecunia numerata

koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg (vagy eacuteppen oumlsszefuumlggeacutes) maacutesfelől pedig a gaiusi (eacutes iustinianusi) res

incorporales felfogaacutes alapjaacuten nem keacutetseacuteges hogy a peacutenz eacutes a peacutenzkoumlveteleacutes elvaacutelik

egymaacutestoacutel a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelem taacutergya a peacutenzfizeteacutesre iraacutenyuloacute

koumltelezettseacuteg amely a maacutesik feacutel oldalaacuten koumlveteleacutesi jogkeacutent jelenik meg ez a pecunia

Emellett ugyanakkor keacutetseacutegtelenuumll igaz hogy a peacutenzfizeteacutesi koumltelezettseacuteg valamely

peacutenzdarabok aacuteltal megjeleniacutetett konkreacutet peacutenzoumlsszegre vonatkozik ez a pecunia

numerata amely a peacutenzfizeteacutesi koumltelezettseacuteg ndash peacutenzfizeteacutesre vonatkozoacute koumlveteleacutesi jog

taacutergya lesz A gaiusi szoacutehasznaacutelatot az indokolhatja hogy ekkor meacuteg nem keruumllt sor a

koumltelem taacutergyaacutenak szabatos eacutes szisztematikus elemzeacuteseacutere ezen tuacutelmenően pedig a

vizsgaacutelt szoumlveg koumlzponti motiacutevuma ekkeacutent a szerző szeme előtt lebegő ceacutel is a res

corporales eacutes incorporales mibenleacuteteacutenek megeacuterteteacutese kuumlloumlnoumls tekintettel utoacutebbinak arra

a tulajdonsaacutegaacutera hogy az abba a koumlrbe tartozoacute dolgok akkor is testetlenek ha

teacutenylegesen testi taacutergyak alkotjaacutek a res incorporalist666

665 Nem ez az egyetlen esete ennek a szoacutehasznaacutelat koumlruumlli bizonytalansaacutegnak Ehelyuumltt elegendő csupaacuten a legis actioacutek gaiusi modelljeacutere utalni amely a Gellius aacuteltal vaacutezolt seacutemaacutetoacutel toumlbb ponton elteacuter Ezeknek az elteacutereacuteseknek az eacuterthető alapja az hogy Gaius a legis actioacutek legutolsoacute hasznaacutelatba leacutevő vaacuteltozataacutet mutatta be amely minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint elteacutert annak eredeti formaacutejaacutetoacutel Mindazonaacuteltal ennek az elteacutereacutesnek tudhatoacute be peacuteldaacuteul a romanisztikaacuteban Jhering szegeacuteny obsitosakeacutent ismertteacute vaacutelt toumlrteacutenet Reacuteszletesen ld ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog 156-158 eacutes 182-184 666 Ez a gondolatmenet alaacutetaacutemaszthatoacute mindazzal amit Bessenyő Andraacutes a res incorporales gyakorlati jelentőseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben iacuter Kiindulaacutesi pontja hogy a vagyont alkotoacute egyes vagyontaacutergyak mindegyikeacutenek koumlzoumls vonaacutesa hogy valamilyen ndash peacutenzben kifejezhető ndash eacuterteacutekkel biacuternak amelyet a

185

VIII Reacuteszoumlsszegzeacutes a res a res quae pondere numero mensura constant eacutes a res

incorporales vizsgaacutelataacutenak hozadeacutekai

A communis opinio alapjaacuten laacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszok kategorikusan nem foglaltak

aacutellaacutest a peacutenz dologi jogi minősiacuteteacuteseacutevel kapcsolatban Ennek oka talaacuten az

osztaacutelyozaacutesoktoacutel az elvi rendszerezeacutestől valoacute idegenkedeacutesuumlk lehetett joacutellehet eacuterzeacutekelteacutek

a peacutenz sajaacutetos jellegeacutet is

A communis opinioacutehoz kapcsoloacutedik a peacutenz bdquohelyettesiacutethetőrdquo voltaacutenak vizsgaacutelata

valamint a res incorporalis keacuterdeacuteseacutenek koumlruumlljaacuteraacutesa A forraacutesok alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a

bdquohelyettesiacutethető dolgokrdquo koumlreacuteben bizonyos fokig elvaacutelaszthatoacutek egymaacutestoacutel a pecunia eacutes a

pecunia numerata kifejezeacutesek Ez a kettősseacuteg nem csupaacuten a res quae pondere numero

mensura constant koumlreacuteben eacuterhető tetten hanem a kincstalaacutelaacutes kapcsaacuten is eacuterzeacutekelhető

hogy a pecunia kifejezeacutes rsquopeacutenzben kifejezhető vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegersquo eacutertelemben

jelenik meg veacutegső soron tehaacutet rsquopeacutenzeacuterteacutekrsquo jelenteacutest vesz magaacutera a depositio pecuniae

fordulat koumlreacuteben Hasonloacutean a res incorporales vonatkozaacutesaacuteban is laacutethatoacute a szoumlvegek

elemzeacutese nyomaacuten hogy a pecunia az ami nem minden esetben biacuter testi mivolttal ami ndash

meglaacutetaacutesunk szerint ndash uacutejfent alaacutetaacutemasztja a pecunia eacutes a pecunia numerata kifejezeacutesek

koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget meacuteg akkor is ha a gaiusi textus szoacutehasznaacutelata ebben a

vonatkozaacutesban keacutetseacutegekre adhat alapot667 A keacuterdeacutes ezen a ponton az lehet hogy miben

aacutellt teacutenylegesen a roacutemai jogaacuteszok aacuteltal eacuterzeacutekelt sajaacutetos jelleg amit a szekunder irodalom

a peacutenz kettős termeacuteszeteacutevel vagy a pecunia kifejezeacutes metonimikus eacutertelmeacutevel iacuter le Az

elveacutegzett vizsgaacutelatok alapjaacuten elfogadhatoacutenak tűnik az a neacutezet hogy a fizeteacutes illetőleg a

fizeteacutes aacuteltali kiadaacutes az a momentum amely a peacutenz termeacuteszete szempontjaacuteboacutel doumlntő

jelentőseacutegű a fizeteacutes ezaacuteltal a peacutenz kiadaacutesa a peacutenz termeacuteszeteacuteből ered

legkoumlnnyebben akkeacutent lehet meghataacuterozni hogy megmondjuk mennyi is az adott testi vagyontaacutergy piaci eacuterteacuteke Ha a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző harmadik szemeacutelynek valamilyen joga aacutell fenn a tulajdonos dolgaacuten akkor ennek a behataacutesi lehetőseacutegnek terhelik a tulajdonost ekkeacutent a dolog eacuterteacutekeacutevel csak annyiban szaacutemolhat amennyiben az a vagyonaacuteba tartozik Incorporalia eseteacuteben viszont a helyzet az hogy ezek eacuterteacuteke nem egyezik meg azokkal a cselekveacutesi lehetőseacutegekkel amelyek a jogosultat megilletik legkeveacutesbeacute pedig annak a testi taacutergynak az eacuterteacutekeacutevel amelyhez incorporalia kapcsoloacutednak Reacuteszletesen ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 266 667 Leacutenyegeacuteben ezzel egyezően foglal aacutellaacutest Bretone is amikor azt hangsuacutelyozza hogy peacutenz helye a testi dolgok koumlzoumltt van hiszen aacutetruhaacutezhatoacute eacutes elbirtokolhatoacute Mindez azonban csak annyit jelent hogy a pecunia testi taacutergyakboacutel joumln leacutetre vagyis adott egy corpus ami a kuumllvilaacutegban feleacutepiacuteti maga a pecunia azonban nem testi taacutergy Vouml BRETONE Fodamenti 128

186

Egy taacutegabb gondolati rendszerbe helyezve a fizeteacutest illetve a peacutenz kiadaacutesaacutenak aktusaacutet

azt laacutethatjuk hogy a peacutenz eme leacutenyegi jellemzője aacuteltal a kereskedelmi forgalom

eszkoumlzeacuteveacute vaacutelik668 Ennek az elgondolaacutesnak van nyoma a roacutemai jog forraacutesaiban is

meacutegpedig Paulus egyik veacutelemeacutenyeacuteben amely az adaacutesveacutetel eredeteacutevel foglalkozik669

Paul D 18 1 1 pr (33 ad ed)

Origo emendi vendendique a permutationibus coepit Olim enim non ita erat

nummus neque aliud merx aliud pretium vocabatur sed unusquisque secundum

necessitatem temporum ac rerum utilibus inutilia permutabat quando plerumque

evenit ut quod alteri superest alteri desit Sed quia non semper nec facile

concurrebat ut cum tu haberes quod ego desiderarem invicem haberem quod tu

accipere velles electa materia est cuius publica ac perpetua aestimatio

difficultatibus permutationum aequalitate quantitatis subveniret Eaque materia

forma publica percussa usum dominiumque non tam ex substantia praebet quam

ex quantitate nec ultra merx utrumque sed alterum pretium vocatur

Toumlbben megaacutellapiacutetjaacutek hogy a Paulus-textus Arisztoteleacutesz felfogaacutesaacutera vezethető vissza670

A szoumlveg egy gazdasaacutegtoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes arroacutel hogy milyen leacutepeacutesekben vaacuteltotta fel az

adaacutesveacutetel a csereacutet671 A szoumlveg szerint az adaacutesveacutetel a csereuumlgyletekből (permutationibus)

ered672 Egykor ugyanis nem leacutetezett eacutermepeacutenz (nummus) eacutes nem is hiacutevtaacutek az egyiket

aacuterunak a maacutesikat pedig aacuternak Abban az időben mindenki az idők eacutes dolgok szuumlkseacutege673

szerint elcsereacutelte a szaacutemaacutera haszontalant valami hasznosra minthogy gyakorta előfordult

hogy valamiből az egyiknek feleslege van a maacutesiknak pedig eacuteppen az hiaacutenyzott Mivel

azonban a szuumlkseacutegletek nem mindig eacutes nem koumlnnyen talaacutelkoztak kivaacutelasztottak egy

olyan anyagot (electa materia) amelynek koumlzoumls eacutes aacutellandoacute becseacuterteacuteke (cuius publica ac

perpetua aestimatio) a mennyiseacuteg egyenlőseacutegeacuteneacutel fogva (aequalitate quantitatis) a 668 Vouml ezzel egyezően BRETONE Fondamenti 130 669 Taacutegabb kontextusban az adaacutesveacutetel egy maacutesik szegmentumaacutehoz ld JAKAB Stipulationes 670 Ld ehhez kuumlloumlnoumlsen BRETONE Fondamenti 129 WOLTERS Nummi signati 356 Kuumlloumln kiemelendő ebben a vonatkozaacutesban Bessenyő Andraacutes neacutezete aki kezdetben raacutemutat az bdquoarisztoteleacuteszi tanmeserdquo eacutes a Paulus-szoumlveg koumlzoumltti kapcsolatra utoacutebb azonban hangsuacutelyozza hogy az arisztoteleacuteszi felfogaacutes egy τόπος az adott kor szeacuteles koumlrben ismert eacutes elfogadott tudomaacutenyos neacutezete eacutes ebből adoacutedi az a teacuteny is hogy Paulusnaacutel is megjelennek ennek a neacutezetnek egyes elemei Ezzel egyuumltt ugyanakkor azt is hangsuacutelyozza hogy egyeacuteb eacuterdemi paacuterhuzam nem mutathatoacute ki a keacutet szoumlveg koumlzoumltt Reacuteszletesen ld BESSENYŐ A peacutenz 222 eacutes 225 671 SCHERMAIER Materia 296 672 SCHERMAIER Materia 296 BESSENYŐ A peacutenz 222 WOLTERS Nummi signati 357 673 Ehhez hasonloacutean Arisztoteleacuteszneacutel a Nikomakhoszi Etikaacuteban (1133a) ez a csereuumlgyletek koumlzoumls mozgatoacuterugoacuteja a χρεία vagyis az igeacuteny a szuumlkseacuteglet Ehhez ld meacuteg HOLLANDER Money 8

187

csereuumlgyletek neheacutezseacutegeinek oldaacutesaacutet szolgaacutelhatta (difficultatibus permutationum

subveniret) Ez az anyag hivatalos formaacuteba verve (ea materia forma publica percussa)

nem annyira a kuumllvilaacutegban megjelenő bdquomateriaacutelis szubsztraacutetumnaacutelrdquo674 (substantia) mint

inkaacutebb mennyiseacutegeacuteneacutel (quantitate) fogva alkalmas a hasznaacutelatra eacutes a tulajdonszerzeacutesre

(usum dominiumque praebet) Innentől kezdve nevezik az egyiket aacuterunak (merx) a

maacutesikat aacuternak (pretium)

Bessenyő Andraacutes eacutes vele leacutenyegeacuteben egyezően Schermaier is uacutegy laacutetja hogy Paulus a

peacutenz fejlődeacuteseacutenek keacutet leacutepeacuteseacutet iacuterja le elsőkeacutent lehet emliacuteteni egy bizonyos anyagnak a

kivaacutelasztaacutesaacutet (electa materia) amely anyaghoz koumlzoumls eacutes aacutellandoacute becseacuterteacuteket taacutersiacutetottak

(publica ac perpetua aestimatio) iacutegy a mennyiseacutegi egyenlőseacuteg folytaacuten (aequalitas

quantitatis) koumlnnyiacutetett a cserefolyamatokon675 Schermaier ennek kapcsaacuten kiemeli hogy

ebben az aacutellapotban a kivaacutelasztott anyag jogi eacutertelemben meacuteg nem minősuumll peacutenznek

leacutenyegeacutet tekintve az ugyanolyan aacuteru mint baacutermely maacutesik vagyis ehelyuumltt meacuteg csak egy

Zwischenware reacuteveacuten igyekeztek megkoumlnnyiacuteteni a csere okozta neheacutezseacutegeket676 Gaius is

utal arra hogy kezdetben a peacutenzfizeteacutes nem leszaacutemlaacutelaacutes hanem lemeacutereacutes aacuteltal toumlrteacutent677

vagyis peacutenz gyanaacutent meacuteg nem valamely kivaacutelasztott anyag szolgaacutelt ezt a szerepet csak a

suacutely aacuteltal volt keacutepes betoumllteni678 Bessenyő arra mutat raacute hogy a Zwischenware ndash az aacuteltal

hasznaacutelt kifejezeacutessel numeacuteraire ndash mennyiseacutege aacuteltal oldja a csereacuteben rejlő neheacutezseacutegeket

eacutes ebben a faacutezisban az egyetlen felmeruumllhető probleacutema ennek a peacutenzaacuterunak az egyeacuten

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute teacutenyleges mennyiseacutege mivel csak ez szab hataacutert annak hogy eme

peacutenzaacuteru koumlzbejoumltteacutevel mely aacuterukat lesz keacutepes megszerezni679 A koumlvetkező fontos leacutepeacutes a

vert peacutenz megjeleneacutese volt Erre utal a materia mellett a forma publica percussa

kifejezeacutes a publica ac perpetua aestimatio biztosiacutetaacutesa eacuteppen a forma publica percussa

aacuteltal vaacutelt lehetőveacute A publica ac perpetua aestimatio jelentőseacutege pedig abban aacutell hogy

ebből ered az eacuterteacutekegyenlőseacuteg vagyis a hasznaacutelatot eacutes a tulajdonjogot eacuteppen az eacutermeacutere

674 A kifejezeacutes Bessenyő Andraacutestoacutel szaacutermazik ld BESSENYŐ A peacutenz 226 675 SCHERMAIER Materia 297 676 SCHERMAIER Materia 297 BESSENYŐ A peacutenz 222 Ezzel egyezően fogalmaz Wolters is amikor Arisztoteleacutesz Politikaacutejaacutenak egy passzusaacutet elemzi (1257a) eacutes raacutemutat arra hogy az Arisztoteleacutesz aacuteltal leiacutert peacutenz egyeacutertelműen Zwischenware A Nikomakhoszi Etikaacuteban (1133a-b) Arisztoteleacutesz finomiacutetja a peacutenz mibenleacuteteacutere vonatkozoacute felfogaacutesaacutet Fontos jellemzőkeacutent emeli ki hogy a peacutenz a szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacutese koumlreacuteben minden dolog meacutereacuteseacutere eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera szolgaacutel valamint taacutersul hozzaacute minden joumlvőbeli csere garanciaacuteja is Reacuteszletesen ld WOLTERS Nummi signati 351 677 Vouml Gai 1 122 bdquotunc igitur et qui dabat alicui pecuniam non numerabat eam sed appendebat [hellip]rdquo 678 SCHERMAIER Materia 297 Ezt alaacutetaacutemasztja az ideacutezett Gaius-szoumlveg egy maacutesik fordulata is bdquo[hellip] eorumque nummorum vis et potestas non in numero erat sed in pondere [hellip]rdquo 679 BESSENYŐ A peacutenz 222-223

188

nyomott quantitas aacuteltal biztosiacutetotta680 Paradigmavaacuteltaacutest tapasztalhatunk tehaacutet amiacuteg

koraacutebban a suacutely hivatalos garantaacutelaacutesaacutera keruumllt sor addig a vert peacutenz megjeleneacuteseacutevel az

eacutermeacuten feltűntetett eacuterteacutekjel adja az aacutellandoacute eacutes mindenki aacuteltal elfogadott peacutenzeacuterteacuteket681

Ebből eredően aacutellapiacutetja meg Schermaier hogy Paulus sajaacutet koraacutenak felfogaacutesaacutet mutatja

be ekkor a hordozoacute anyag eacutes a neacuteveacuterteacutek nem aacutelltak koumlzvetlen oumlsszefuumlggeacutesben egymaacutessal

a neacuteveacuterteacutek a nemesfeacutemtartalomtoacutel fuumlggoumltt682 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy a neacuteveacuterteacutek

mint kizaacuteroacutelagosan jogi eacutertelemben megjelenő mennyiseacuteg feleacute vezető uacuteton mindez csak a

legelső leacutepeacutest jelentette683 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes meacuteg neacutehaacuteny gondolatot szentelni a

non tam ex substantia quam ex quantitate fordulatnak Ez ugyanis előre jelzi azt a

fejlődeacutesi folyamatot amelyben a substantia amely eredetileg egyuumltt leacutetezett a

quantitasszal előbb maacutesodlagossaacute vaacutelik majd eltűnik a quantitas moumlguumll684 leacutenyegeacuteben

akkeacutent ahogy Lewis Carroll 1865-oumls meseacutejeacuteben eltűnik a macska de a mosoly meacuteg ott

marad A doumlntő fordulatot pedig mindenkeacuteppen a forma publica jelenti ugyanis ezen a

ponton keruumll előteacuterbe a quantitas eacutes szorul haacutetteacuterbe a substantia685 Ez a roacutemai jogaacuteszok

gondolkodaacutesaacuteban meacuteg csak annyit jelentett hogy a peacutenzhez elsődlegesen koumltődő

cselekveacutes toumlbbeacute nem appendere volt hanem numerare valamint ekkor kuumlloumlnuumll el merx

eacutes pretium is686 Ennek a momentumnak azonban tovaacutebbi jelentőseacutege is van a peacutenz jogi

szempontboacutel valoacute eacuterteacutekeleacutese kapcsaacuten leacutenyegeacuteben ugyanis inneacutet ered a peacutenz mint

eacuterteacutekmeacuterő eacutes az oumlsszes toumlbbi jogi eacutertelemben vett dolog koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg A substantia

lesz ugyanis az amihez a jogi eacutertelemben vett dolgok felett fennaacutelloacute dologi jogi

jogosultsaacutegok koumltődnek eacuteppen uacutegy ahogy eme dolgok peacutenzeacuterteacuteke is a dolgok fizikai

leacuteteacutehez tapad Ehhez keacutepest a peacutenz eseteacuteben a substantia eacutes a quantitas szeacutetvaacutelaacutesa

eredmeacutenyezi azt hogy a peacutenz eacuterteacutekjog Wertrecht lesz amely fuumlggetlen az eacuterteacutekjogot

hordozoacute anyagtoacutel ez utoacutebbi csupaacuten a peacutenz jele lesz ndash leacutenyegeacuteben ez azt is jelenti hogy

teljesseacuteggel mindegy hogy milyen anyag hordozza a peacutenz jeleacutet687 Oumlsszesseacutegeacuteben

megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy substantia eacutes quantitas tehaacutet az eacuterteacutekjel eacutes eacuterteacutekjog

kuumlloumlnvaacutelaacutesa vezet oda hogy a modern jogban a peacutenzt fokozottan helyettesiacutethetőkeacutent iacuterjuk

680 SCHERMAIER Materia 298 681 BESSENYŐ A peacutenz 223 ezzel egyezően WOLTERS Nummi signati 357 682 SCHERMAIER Materia 298 683 BESSENYŐ A peacutenz 223 684 Vouml BESSENYŐ A peacutenz 223 685 Vouml WOLTERS Nummi signati 358 686 A lemeacutereacutesről a leszaacutemlaacutelaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes kapcsaacuten a forraacutesokban ld Gai 1 122 eacutes Plin Nat Hist 33 46 A merx eacutes pretium kapcsaacuten az ideacutezett Paulus-textus mellett kiemelendő meacuteg Gai 3 141 Vouml HOLLANDER Money 10 WOLTERS Nummi signati 357 687 Ehhez ld reacuteszletesen BESSENYŐ A peacutenz 226-227 SCHERMAIER Materia 299

189

le Raacute kell mutatni ugyanakkor hogy a jog aacuteltal leacutetrehozott eacuterteacutekjel meglaacutetaacutesunk szerint

szuumlkseacutegkeacuteppen koumltődik a naturaacutehoz eacutes a naturalis ratioacutehoz minthogy a Zwischenware

kiemelkedeacutese a toumlbbi aacuteru koumlzuumll egy termeacuteszetes folyamat eredmeacutenye iacutegy a jog teremtette

eacuterteacutekjel is akkor toumlltheti be feladataacutet ha igaz raacute hogy natura congruens688 Mindeme

megfontolaacutesok alapjaacuten laacutetnunk kell hogy igaz ugyan Bessenyő Andraacutes azon

megaacutellapiacutetaacutesa hogy a peacutenzeacuterteacutek egy jog szuumllte leacutetező689 azonban a peacutenz termeacuteszeteacutere

vonatkozoacute alapaacutellaacutes egyszersmind meghataacuterozza a maacuter koraacutebban felvetett keacuterdeacutesre

adandoacute vaacutelaszt is jelesuumll hogy milyen jog hozza leacutetre az eacuterteacuteket Ebből a vaacutelaszboacutel

ugyanis egyeacutertelműen laacutetszik hogy amit akkeacutent fogalmazunk meg hogy a rsquopeacutenz

termeacuteszetersquo az κατrsquo ἀξίαν azt jelenti hogy a natura peacutenzre vonatkozoacute szabaacutelyossaacutega

tehaacutet nem a peacutenz sajaacutetossaacutega hogy termeacuteszettel biacuter hanem a peacutenz is reacutesze a naturaacutenak

Ezen tuacutelmenően az is kitűnik ebből hogy nem csak a peacutenz hanem minden egyes leacutetező

biacuter egy konkreacutetan meghataacuterozott hellyel a vilaacutegban ndash az univerzumban ha uacutegy tetszik ndash

ezek szerint pedig a natura alapjaacuten eacuterteacutekkel biacuter Ezt a szabaacutelyossaacutegot rendet az ember

eacutertelme reacuteveacuten keacutepes felismerni eacutes magaacuteeacutevaacute is tenni vagyis egy az embertől fuumlggetlenuumll

leacutetező valoacutesaacuteg szabaacutelyossaacutegaacutet az ember a maga viszonyaira lekeacutepezi eacutes a

mindennapokban hasznaacutelja Az ezen a ponton adoacutedoacute probleacutema keacutetreacutetű egyfelől adoacutedik

abboacutel a teacutenyből hogy eacuteppen az ember bdquokoumlzbejoumltterdquo miatt a peacutenz kettős termeacuteszetűveacute

vaacutelik muszaacutej valamely testi leacutetezőhoumlz (bronz arany ezuumlst) koumltni eacuteppen a Bretone aacuteltal

is emliacutetett garanciaacutelis szabaacutelyok miatt Ennek oka nagyon keacutepszerű moacutedon eacuterhető tetten a

Waldstein aacuteltal iacuterott eacutes toumlbbszoumlr hivatkozott caecitas animorum gondolataacuteban a

termeacuteszettől a termeacuteszet rendjeacutetől valoacute eltaacutevolodaacutes rendszeresen az igazsaacutegtalan

iraacutenyaacuteba hajszolja az embert Ha pedig a jogaacutesz feladataacutenak koumlzeacuteppontjaacuteban az

igazsaacutegossaacuteg műveleacutese aacutell (vouml Ulp D 1 1 1 1 [1 inst] iustitiam namque colimus)

akkor a helyes eacutes helytelen az igazsaacutegos eacutes igazsaacutegtalan megkuumlloumlnboumlzteteacutese soraacuten napi

688 Vouml Cic de re publ 3 33 A fenti aacutelliacutetaacutest talaacuten megfelelően taacutemasztja alaacute az a tapasztalat hogy a peacutenz rohamos romlaacutesaacuteval egyuumltt jaacuteroacute vaacutelsaacutegok idejeacuten hiaacuteba igyekszik az aacutellam fenntartani az eacuterteacutekjelet a gyors eacuterteacutekveszteacutes a taacutersadalomban az eacuterteacutekmeacuterőre vonatkozoacute radikaacutelis paradigmavaacuteltaacutest eredmeacutenyez 689 Ez az elgondolaacutes megjelenik Arisztoteleacuteszneacutel is a Nikomakhoszi Etikaacuteban (1133) Megjegyzendő ugyanakkor hogy Arisztoteleacutesz eredetileg a peacutenz goumlroumlg neveacutet (νόμισμα) a toumlrveacutenyből (νόμος) eredezteti mert mint iacuterja bdquoκαὶ διὰ τοῦτο τοὔνομα ἔχει νόμισμα ὅτι οὐ φύσει ἀλλὰ νόμῳ ἐστί - s ezeacutert nomiszma a neve goumlroumlguumll mert nem termeacuteszeten hanem toumlrveacutenyen alapszikrdquo (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesa Budapest Euroacutepa Kiadoacute 1997) A goumlroumlg szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Aristotelis Ethica Nicomachea recognovit brevique adnotatione critica instruxit I Bywater Scriptorum classicorum bibliotheca Oxoniensis Oxonii e typographeo Clarendoniano 1894 Maacutesutt (1133b) ugyanakkor azt iacuterja hogy nyilvaacutenvaloacutean (δῆλον) uacutegy ment veacutegbe a csere (ἀλλαγή) ahogyan azt bemutatja (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesaacuteban bdquoHogy a cserekereskedeacutes valoacuteban iacutegy ment veacutegbe [hellip] egeacuteszen termeacuteszetesrdquo Ekkeacutent a νόμισμα szoacuteban a νόμοςndashra utalaacutes a forma publica percussa megfelelője lehet a roacutemai forraacutesokban

190

szintű feladat kell hogy legyen a naturaacuteval oumlsszhangba hozni az embert Ennek az előbb

is emliacutetett caecitas animorumnak az eredője ndash eacutes ez egyben az emliacutetett probleacutema maacutesik

szintje ndash az eacutertelem eacutes az eacutertelem aacuteltali felismereacutes kifejezeacutese koumlzoumltt taacutetongoacute szakadeacutek

Eme szakadeacutek mibenleacuteteacutenek talaacuten legjobb eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez a Szent Patrik neveacutehez

fűződő legendaacutera eacuterdemes hivatkozni amely szerint a szent egy loacutehere segiacutetseacutegeacutevel

magyaraacutezta el a Szenthaacuteromsaacuteg mibenleacuteteacutet690 Az eacutertelem aacuteltali emberi felismereacutes

ugyanis nem minden esetben nyerhet adekvaacutet tehaacutet a felismereacutes tartalmaacutenak megfelelő

nyelvi kifejezeacutest valami szuumlkseacutegkeacuteppen hiaacutenyozni fog a felismereacutesről szoacuteloacute koumlzleacutesből ndash

talaacuten eacuteppen ennek tudhatoacute be a roacutemai jogaacuteszok idegenkedeacutese definiacutecioacutektoacutel Innen maacuter

koumlnnyen lehet arra a koumlvetkezteteacutesre jutni hogy az emberi megismereacutes veacuteges holott ha

ez valoacutejaacuteban iacutegy lenne akkor nem lenneacutenek a mai napig is olyan koumlzoumlsseacutegek amelyek a

lehető legnagyobb oumlsszhangban eacutelnek a termeacuteszettel Ez aacuteltalaacuteban ahhoz a keacuterdeacuteshez

vezet hogy vajon a leacutetezők attoacutel leacutetezők hogy az emberi fogalomalkotaacutes leacutetrehozza

ezeket vagy kell hogy leacutetezzen egy olyan nagyobb oumlsszefuumlggeacutes egy szellemi valoacutesaacuteg

amely meghataacuterozott rendben leacutetezik eacutes amelyet az ember az eacutertelem folytaacuten felismer eacutes

toumlrekszik ezzel oumlsszhangban eacutelni ndash mint ahogy az Marcus Aurelius Elmeacutelkedeacuteseiben is

olvashatoacute

690 Vouml MKatLex s v rsquoPatrikrsquo

191

A IACTUS MISSILIUM PROBLEacuteMAacuteJA

I Bevezető gondolatok

Mind az elsődleges mind pedig a maacutesodlagos forraacutesokban elszoacutertan lehet talaacutelkozni

olyan veacutelemeacutenyekkel illetőleg munkaacutekkal amelyek szorosan veacuteve a iactus missiliumot

a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes keacuterdeacuteseacutet eacuterintik Az elsődleges forraacutesok koumlzoumltt csak

marginaacutelisan keruumll emliacuteteacutesre ez a keacuterdeacutes valoacutesziacutenűleg talaacuten azeacutert mert a ius privatum ndash

Zlinszky Jaacutenos megaacutellapiacutetaacutesa szerint ndash nem elsősorban a koumlzemberek aproacute-cseprő

probleacutemaacutei nyomaacuten fejlődoumltt sokkal nagyobb suacutellyal estek a latba az előkelőbb

vagyonosabb reacutetegek olyan uumlgyei amelyek moumlgoumltt nagy vagyontoumlmegek mozgaacutesa aacutellt691

Ekkeacutent ndash mint arra Benedek Ferenc raacutemutat ndash a peacutenzszoacuteraacutes illetőleg az elszoacutert peacutenz

tulajdonaacutenak megszerzeacutese nem tartozott a magaacutenjog nagy keacuterdeacutesei koumlzeacute692 Ennek egyik

oka teacutenylegesen lehet az hogy a roacutemai jogaacuteszok aacuteltalaacuteban nem eacuterdeklődtek

kuumlloumlnoumlsebben az uumlnnepi alkalmak soraacuten szeacutetszoacutert peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutektaacutergyak sorsa

iraacutent erre a jogi forraacutesok csekeacutely szaacutemaacuteboacutel nagy biztonsaacuteggal lehet koumlvetkeztetni A jogi

forraacutesok ilyen elenyeacutesző szaacutema egyfelől keacutetseacutegtelenuumll magyaraacutezhatoacute azzal hogy a ius

privatum főkeacutent a vagyonosabbak vitaacutei nyomaacuten fejlődoumltt nem szabad ugyanakkor

figyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt sem hogy a peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutekok elszoacuteraacuteskor a

toumlmegben keletkező esetleges vita nagy valoacutesziacutenűseacuteggel meacuteg a helysziacutenen eldőlt a

konkreacutet felek koumlzoumltt meacuteghozzaacute akkeacutent hogy az erősebb a gyorsabb a furfangosabb

szerezte meg az elszoacutert ajaacutendeacutekokat Iacutegy a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak van egy nem

elhanyagolhatoacute meacuterteacutekű jogon kiacutevuumlli szegmentuma ami eacuteppen ilyen jogon kiacutevuumlli

jellegeacuteből adoacutedoacutean a jogaacuteszok ekkeacutent a jogi forraacutesok szaacutemaacutera is laacutethatatlan maradt Ezen

tuacutelmenően leacutetezhet meacuteg egy maacutesik ebben a koumlrben megemliacutethető ok jelesuumll a

magistratus vagy a csaacuteszaacuter jelenleacutete az ajaacutendeacutekosztaacutes soraacuten amely alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy

nem is kizaacuteroacutelag magaacutenjogi keacuterdeacutesről van szoacute Mindez azonban nem zaacuterja ki hogy

adoacutedjanak olyan keacuterdeacutesek amelyek felveteacutese eacutes a megvaacutelaszolaacutesukra tett kiacuteseacuterletek

oumlsszesseacutegeacuteben előbbre vihetik a roacutemai magaacutenjoggal kapcsolatos gondolkodaacutesunkat is

Megjegyzendő ugyanakkor hogy ezt a teacutenyaacutellaacutest nem kizaacuteroacutelag csak a roacutemai jog kezelte

691 Ld ZLINSZKY Roacutemai buumlntetőjog 98 692 Ld BENEDEK Derelictio 7

192

szinte jelenteacutektelen probleacutemakeacutent a kuumlloumlnboumlző euroacutepai orszaacutegok hataacutelyos polgaacuteri jogi

koacutedexei szaacutemaacutera sem ismert ez a keacuterdeacutes mint oumlnaacutelloacute teacutenyaacutellaacutes Maacuter ezen a ponton

megjegyzendő hogy a hataacutelyos polgaacuteri jogi koacutedexek hallgataacutesa ebben a keacuterdeacutesben

taacutevolroacutel sem meglepő a peacutenznek a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesa mint taacutersadalmi jelenseacuteg a

joacuteleacuteti taacutersadalmakra aacuteltalaacuteban nem illetőleg nem ebben a formaacuteban jellemző

Peacutenznek illetőleg taacutegabban mindenfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyaknak uumlnnepi jaacuteteacutekok soraacuten a neacutep

koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesaacutet megemliacutető szoumlvegekkel toumlbb helyen lehet talaacutelkozni Suetonius bdquoDe

vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban693 Megfelelő peacuteldakeacutent szolgaacutelhat ebben a

vonatkozaacutesban a Nero uralkodaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveg

Suet Ner 11

Spectaculorum plurima et varia genera edidit iuvenales circenses scaenicos

ludos gladiatorium munus Iuvenalibus senes quoque consulares anusque

matronas recepit ad lusum Circensibus loca equiti secreta a ceteris tribuit

commisitque etiam camelorum quadrigas Ludis quos pro aeternitate imperii

susceptos appellari rsquomaximosrsquo voluit ex utroque ordine et sexu plerique ludicras

partes sustinuerunt notissimus eques R elephanto supersidens per catadromum

decucurrit inducta Afrani togata quae Incendium inscribitur concessumque ut

scaenici ardentis domus supellectilem diriperent ac sibi haberent sparsa et

populo missilia omnium rerum per omnes dies singula cotidie milia avium

cuiusque generis multiplex penus tesserae frumentariae vestis aurum

argentum gemmae margaritae tabulae pictae mancipia iumenta atque etiam

mansuetae ferae novissimae naves insulae agri

Az ideacutezett szoumlvegből markaacutensan kitűnik hogy a csaacuteszaacuter aacuteltali ajaacutendeacutekosztaacutes mulatsaacutegok

uumlnnepi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok szeacuteles skaacutelaacutejaacutehoz (iuvenales circenses ludi scaenici

munera gladiatoria)694 koumltődoumltt amelynek soraacuten a csaacuteszaacuter illetve segiacutetői ajaacutendeacutekok

garmadaacutet osztotta szeacutet695 Mindezekkel a peacuteldaacutekkal Suetonius azonban arra akar

693 Hasonloacute szoumlvegek megtalaacutelhatoacutek meacuteg Tacitusnaacutel is azonban eme szerző kuumlloumln foglalkozik az uumlnnepi jaacuteteacutekok rendezeacuteseacutevel a rendezveacutenyek ceacuteljaival illetőleg az ilyen rendezveacutenyek soraacuten toumlrteacutentekkel ugyanakkor ezektől a szoumlveghelyektől fuumlggetlenuumll talaacutelkozhatunk olyan tudoacutesiacutetaacutesokkal amelyek a neacutepnek toumlrteacutenő adomaacutenyosztaacutesroacutel szoacutelnak A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld pl Tac Ann 3 29 3 31 12 41 13 31 13 49 14 21 15 32 15 53 694 Eme jaacuteteacutekok aacutetfogoacute bemutataacutesaacutet ld pl FREYBURGER Ludi 695 A segiacutetők koumlzreműkoumldeacutese kapcsaacuten ld pl a jaacuteteacutekokon valoacute elnoumlkleacutes keacuterdeacuteseacutehez Suet Cal 18 Neque spectaculis semper ipse praesedit sed interdum aut magistratibus aut amicis praesidendi munus iniunxit

193

raacutemutatni hogy a csaacuteszaacuter igazaacuteboacutel hajlamos volt a pazarlaacutesra696 ezek a cselekveacutesei is

feacutektelen eacutes gonosz termeacuteszeteacutenek mutatoacutei697 joacutellehet maga a csaacuteszaacuter kezdetben ezt

palaacutestolni igyekezett698 A bemutatott Suetonius szoumlvegek alapjaacuten helyesnek laacutetszik

Heleen Groot megaacutellapiacutetaacutesa amely szerint a jaacuteteacutekok illetőleg az ajaacutendeacutekosztaacutesok

leiacuteraacutesaacutenak elsősorban funkcionaacutelis szerepe van az adott szemeacutely jobb bemutataacutesaacutet

szolgaacuteljaacutek ezek a tudoacutesiacutetaacutesok ekkeacutent meghataacuterozott ceacutellal szerepelnek a szoumlvegekben699

Ami most maacuter koumlzelebbről az ajaacutendeacutekosztaacutest mint esemeacutenyt illeti feltűnő lehet ezeknek

az ajaacutendeacutekoknak az igen terjedelmes eacutes reacuteszletes felsorolaacutesa amelynek Suetonis

munkaacutejaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatoacutek peacuteldaacutei A vonatkozoacute szoumlvegek alapjaacuten a missilia

koumlreacutebe tartozhattak madarak eacutelelmiszercsomagok eacutes a bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok vagy

jegyek Ezeket a jegyeket gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre

gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra

lehetett bevaacuteltani de előfordult hogy hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre szoacuteloacute

jegyek is szeacutetosztaacutesra keruumlltek700 Domitianus csaacuteszaacuterroacutel szoacutelva Suetonius megemliacuteti

hogy a szeacutetosztott ajaacutendeacutekok koumlzoumltt peacutenz valamint kenyeacuterrel illetőleg huacutessal hallal

zoumlldseacutegekkel tele kosarak is szerepeltek701 Ha most maacuter oumlsszesseacutegeacuteben vizsgaacuteljuk a

Suetonius tollaacuteboacutel raacutenk maradt a keacuterdeacutessel foglalkozoacute szoumlvegeket megaacutellapiacutethatoacute hogy

mindezeket az ajaacutendeacutekokat (congiarium ndash Suet Dom 4) vagy szeacutetszoacutertaacutek (sparsit et

missilia ndash Suet Cal 18 sparsa et populo missilia ndash Suet Ner 11 missilia sparsit ndash Suet

Dom 4) vagy kiosztottaacutek (panaria [hellip] divisit ndash Suet Cal 18 nummorum trecentorum

ter dedit plebei sportellis [hellip] distributis ndash Suet Dom 4) Abboacutel a teacutenyből eredően

696 Vouml Suet Ner 30 Divitiarum et pecuniae fructum non alium putabat quam profusionem sordidos ac deparcos esse quibus impensarum ratio constaret praelautos vereque magnificos qui abuterentur ac perderent 697 Vouml Suet Ner 26 Petulantiam libidinem luxuriam avaritiam credulitatem sensim quidem primo et occulte et velut iuvenili errore exercuit sed ut tunc quoque dubium nemini foret naturae illa vitia non aetatis esse 698 Vouml Suet Ner 10 Et cum de supplicio cuiusdam capite damnati ut ex more subscriberet admoneretur rsquoquam vellemrsquo inquit rsquonescire litterasrsquo Omnes ordines subinde ac memoriter salutavit Agenti senatui gracias respondit rsquoCum meruerorsquo 699 Vouml reacuteszletesen GROOT Oumlffentliche Spiele 51 skk Erre tovaacutebbi peacuteldaacutek is hozhatoacutek Suetoniustoacutel Miutaacuten hosszasan iacuter Caligula uralkodaacutesaacutenak egyes epizoacutedszerű esemeacutenyeiről amelyek maacuter-maacuter arra lenneacutenek alkalmasak hogy a csaacuteszaacuter joacute hiacutereacutet keltseacutek hirtelen vaacuteltaacutessal aacutelliacutetja bdquoHactenus quasi de principe reliqua ut de monstro narranda suntrdquo (Vouml Cal 22) Hasonloacutekeacuteppen Domitianus kapcsaacuten egyfelől raacutemutat hogy baacuter koraacutebban egyaacuteltalaacuten nem foglalkozott a koumllteacuteszettel keacutesőbb pedig kifejezetten megvetette meacutegis ndash mintegy szereacutenyseacutege jelekeacutent ndash uacutegy tett mint aki a koumllteacuteszet nagy rajongoacuteja lenne (Dom 2 bdquoSimulavit et ipse mire modestiam in primisque poeticae studium tam insuentum antea sibi quam postea spretum et abiectum recitavitque etiam publicerdquo) Ugyanakkor az aacuteltala rendezett versenyek koumlzoumltt Suetonis megemliacuteti a proacutezaversenyeket amelyen a csaacuteszaacuter maga elnoumlkoumllt (Dom 4) 700 Suet Ner 11 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquotesserarsquo BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 698 BENEDEK Iactus 2109 701 Suet Dom 4 Vouml FINAacuteLY s v rsquoopsoniumrsquo

194

hogy Suetonius toumlbb helyen foglalkozik a csaacuteszaacuterok aacuteltal rendezett uumlnnepi jaacuteteacutekok

reacuteszletes bemutataacutesaacuteval neacutemely esetben aproacuteleacutekosan bemutatva hogy milyen

adomaacutenyok keruumlltek szeacutetosztaacutesra illetőleg neacutehol azt is hogy egyik vagy maacutesik

neacutepreacutetegnek milyen formaacuteban kedvezett a csaacuteszaacuter702 koumlrvonalazhatoacutenak laacutetszik egy

olyan neacutezet amely szerint a csaacuteszaacuter jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacuteteacutenek politikai motivaacutecioacuteja

volt vagyis ezek az uumlnnepseacutegek egyfajta propaganda ceacuteljaacutet szolgaacuteltak703 Erre azeacutert

kuumlloumlnoumlsen fontos raacutemutatni mert Gedeon Magdolna az antik Roacutema sport- eacutes egyeacuteb

rendezveacutenyeivel valamint az ezekhez kapcsoloacutedoacute tovaacutebbi keacuterdeacutesekkel foglalkozoacute

munkaacutejaacuteban a tesserae toumlmegbe szoacuteraacutesa kapcsaacuten helyesen mutat raacute arra hogy a iactus

missilium megeacuterteacuteseacutehez az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes ceacuteljaacutet kell szem előtt tartani704 Eme

propaganda metaforaacuteja a bdquopanem et circensesrdquo gondolata amely retorikai τόπος gyanaacutent

a politikus elit illetőleg keacutesőbb a csaacuteszaacuterok magatartaacutesaacutet cselekveacuteseit jellemzi705 A

kifejezeacutes eredetileg a roacutemai koumlltő Iuvenalis tollaacuteboacutel szaacutermazik aki olyankeacutent hivatkozik

a bdquokenyeret eacutes cirkusztrdquo kifejezeacutesre mint az egyetlen dologra ami a politikai reacuteszveacutetel

lehetőseacutegeacutevel mintegy szuumlleteacutesi előjogkeacutent biacuteroacute roacutemai lakossaacutegot meacuteg egyaacuteltalaacuten keacutepes

lekoumltni Ekkeacutent a koumlltő oumlsszesseacutegeacuteben neacutemikeacutepp megveteacutessel szoacutel koraacutenak roacutemai

taacutersadalmaacuteroacutel oumlsszehasonliacutetva a reacutegi időket koraacutenak hanyatloacute felfogaacutesaacuteval amiacuteg egykor

a roacutemai polgaacuter szavazata nem volt aacuteruba bocsaacutethatoacute addig Iuvenalis koraacutera a polgaacuterok

toumlbbseacutegeacutet mindoumlssze keacutet dolog eacuterdekelte csupaacuten ndash az ingyen buacuteza eacutes a szoacuterakozaacutes

lehetőseacutege A politikusok szaacutemaacutera e kettő csupaacuten a politikai hatalom noumlveleacuteseacutenek egy

eszkoumlze volt706 Meacutegoly roumlviden szoacutelva is a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok keacuterdeacuteseacuteről le kell

szoumlgezni hogy a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak jaacuteteacutekai sok tekintetben előfutaacuterai voltak ugyan a

principaacutetus rendezveacutenyeinek meacutegis a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak ilyen rendezveacutenyei az uumlnnepi

jaacuteteacutekok toumlrteacuteneteacuteben oumlnaacutelloacute iraacutenyvonalat is keacutepviselnek707 A nyilvaacutenos jaacuteteacutekok

702 Ld pl Domitianusnaacutel bdquohellip quia pars maior [ti missiliarum ndash EJ] intra popularia decidebat quinquagenas tesseras in singulos cuneos equestris ac senatorii ordinis pronuntiavitrdquo (Dom 4) 703 GROOT Oumlffentliche Spiele 307-308 704 GEDEON bdquoSportjogrdquo 137 705 Mommsen raacutemutat hogy a jaacuteteacutekok a kiraacutelykorban szakraacutelis ceacutelzatuacuteak voltak Vouml MOMMSEN Ludi magni 42 skk Csak a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteban vaacuteltozott meg a jaacuteteacutekok ceacutelja eacutes jelentőseacutege hiszen ekkor a Iuppiternek ajaacutenlott rendkiacutevuumlli fogadalmi jaacuteteacutekokon kiacutevuumll a magistratusok is eacutevente rendeztek jaacuteteacutekokat amelyek hagyomaacutenya a kiraacutelykorra vezethető vissza Vouml GEDEON bdquoSportjogrdquo 14 eacutes 18 BERNSTEIN Ludi Publici 13 51 eacutes 77 706 Iuv Sat 10 77ndash81 iam pridem ex quo suffragia nulli vendimus effudit curas nam qui dabat olim imperium fasces legiones omnia nunc se continet atque duas tantum res anxius optat panem et circenses Ilyen hangveacutetellel DODGE Amusing the Masses 205 POTTER Entertainers 324 Ezzel egyezően utal erre a probleacutemaacutera az oacutekereszteacuteny iacuteroacute Tertullianus is (vouml Tert De Spect 1 1 eacutes 5 7) aki egyenesen baacutelvaacutenyimaacutedaacutesnak (idololatria) minősiacuteti ezeket a jaacuteteacutekokat Vouml HARMON Games in the Roman Age 237 707 BERNSTEIN Ludi Publici 13

195

szolgaacutelhattaacutek egyes csoportok vagy akaacuter egyeacutenek politikai ceacutelkitűzeacuteseit708 a

keacutesőbbiekben pedig ha jelkeacutepesen is de alkalmasak voltak a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak

megjeleniacuteteacuteseacutere is709 A korra jellemző taacutersadalmi gyakorlat szerint a gazdagok egyfajta

moraacutelis koumltelesseacutege volt a toumlmegek reacuteszelteteacutese sajaacutet szerencseacutejuumlkből iacutegy egyfajta

taacutersadalmi koumltelezettseacutegeacute vaacutelt az elit szaacutemaacutera a jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacutet fuumlggetlenuumll attoacutel

hogy kinek a szervezeacuteseacuteben keruumlltek megrendezeacutesre A jaacuteteacutekok kereteacuteben gyakorolt

bőkezűseacuteg ndash mintegy az euergetizmus megnyilvaacutenulaacutesa ndash egyfelől a fontosabb

magistratusi tisztseacutegek betoumllteacutese koumlreacuteben is elengedhetetlen szerepet jaacutetszott710 maacutesfelől

pedig a csaacuteszaacuterok ndash ha uacutegy tetszik ndash mint kommunikaacutecioacutes eszkoumlzt alkalmaztaacutek sajaacutet

hatalmuk megerősiacuteteacuteseacutere neacutepszerűseacuteguumlk noumlveleacuteseacutere vagy egyes csoportok olyan jellegű

befolyaacutesolaacutesaacutera amely a hatalomgyakorlaacutes soraacuten keacutesőbb is hasznos lehetett711 Suetonius

leiacuteraacutesai alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy az euergetizmus konkreacutet megnyilvaacutenulaacutesi eszkoumlze a

csaacuteszaacuterkorban a panem et circenses elvben oumlltoumltt testet Akaacuter a koumlztaacutersasaacuteg kori elit akaacuter

a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok annaacutel is inkaacutebb megfelelő

sziacutenteacuteruumll szolgaacutelhattak mivel nagyban-egeacuteszben a teljes roacutemai taacutersadalom keacutepviseltette

magaacutet ezeken a rendezveacutenyeken712 Mind a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak elitje mind a csaacuteszaacuterok

szaacutemaacutera a jaacuteteacutekok kommunikaacutecioacutes ceacutelokat szolgaacuteltak joacutel lehetett hasznaacutelni ezeket a

rendezveacutenyeket a politikai karrier előmozdiacutetaacutesaacutera vagy a politikai neacutezetek nyilvaacutenvaloacutevaacute

teacuteteleacutere ndash akaacuterhogy is a ceacutel a favor populi megszerzeacutese volt713 Ugyan koumlltseacuteges moacutedja

volt ez a koumlzoumlnseacuteg befolyaacutesolaacutesaacutenak hiszen a koumlltseacutegek legalaacutebb egy reacuteszeacutet az aacutellta aki a

jaacuteteacutekokat rendezte meacutegis oumlsszesseacutegeacuteben megeacuterhette hiszen a toumlmeg aacuteltali uumlnnepeltseacuteg a

neacutepszerűseacuteg mutatoacutejakeacutent szolgaacutelt714 Mindezen megfontolaacutesok utaacuten egy koumlvetkező

leacutepeacutesben eacuterdemes lehet a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet csak jogi szempontboacutel megvizsgaacutelni

A szekunder irodalom koumlreacuteben ezt a teacutenyaacutellaacutest a szerzők nagy reacutesze ndash a iactus

missiliumra vonatkozoacute szoumlvegek forraacutesokban elfoglalt helye alapjaacuten ndash koumlzelebbről meg

nem hataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent (traditio in incertam

personam) igyekszik felfogni holott az elnevezeacutes egy nagyban-egeacuteszben esetleges

vaacutelasztaacuteson alapul Ezen a ponton joggal meruumll fel a keacuterdeacutes hogy elkeacutepzelhető-e egy a

708 Ehhez a győzelmi jaacuteteacutekok vonatkozaacutesaacuteban ld BERNSTEIN Ludi Publici 280 a magasabb magistratusi tisztseacuteg betoumllteacuteseacutere vonatkozoacutean BERNSTEIN Ludi Publici 281 eacutes GEDEON bdquoSportjogrdquo 22 709 GROOT Oumlffentliche Spiele 305-306 307-308 eacutes 311 710 TONER Leisure 125 711 GROOT Oumlffentliche Spiele 306-307 712 GROOT Oumlffentliche Spiele 307-308 Ezzel egyezően BERNSTEIN Ludi Publici 300 713 GROOT Oumlffentliche Spiele 311 eacutes 313 BERNSTEIN Ludi Publici 300 714 BERNSTEIN Ludi Publici 300 eacutes 311 GROOT Oumlffentliche Spiele 313-314 DODGE Amusing the Masses 205 GEDEON bdquoSportjogrdquo 16-18

196

hagyomaacutenyosnak mondhatoacute neacutezettől elteacuterő felfogaacutes alaacutetaacutemasztaacutesa Ugyanis a iactus

missiliumnak a tulajdon-traditio koumlreacutebe toumlrteacutenő utalaacutesa a modern jogi gondolkodaacutestoacutel

meglehetősen idegen elgondolaacutes ekkeacutent ndash a tulajdon-traditioacutera vonatkozoacute alapvető

koumlvetelmeacutenyek ismereteacuteben ndash felvethető hogy a iactus missilium a traditio in incertam

personam teacutenyaacutellaacutesaacutehoz keacutepest inkaacutebb egy oumlsszetett egyszerre toumlbb tulajdonszerzeacutesi

moacutedot feloumllelő komplex teacutenyaacutellaacutesnak tekintendő A traditio in incertam personam

keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacute keacutetely alapja Pomponius egy Digesta-beli veacutelemeacutenye amely szerint

az a dolog amelyet valaki elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash vagyis az

elhagyaacutes pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)

Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit sicuti cum quis aes

sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae voluerit eas esse tamen

eius fierent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul

intellegitur voluisse alicuius fieri

A jogtudoacutes aacuteltal adott peacutelda szerint ha valaki reacutezpeacutenzt elszoacuter (aes sparserit) vagy

madarakat enged szabadon (aves amiserit) baacutermennyire is akarja hogy azt valaki ndash azaz

egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozatott szemeacutely ndash megszerezze meacutegis az lesz a

tulajdonosa akihez a szerencse sodorja (cui casus tulerit ea) tehaacutet azeacute lesz aki a veacuteletlen

folytaacuten teacutenylegesen megszerzi azt A tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutet Pomponius azzal

magyaraacutezza hogy amikor az eredeti tulajdonos elhagyta a dolgot maga is azt akarta

hogy a dolog valakieacute legyen A szoumlvegben szerepel tehaacutet egy aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű elvi

aacutelliacutetaacutes amely a veacutelemeacuteny normatiacutev magjaacutet alkotja ezt koumlvetően pedig a jogaacuteszi

veacutelemeacuteny maacuter keacutet feltehetően konkreacutet gyakorlati esetre foacutekuszaacutel peacutenz elszoacuteraacutesa

valamint madarak szabadon engedeacutese Ami a peacutenzszoacuteraacutest illeti maacuter első tekintetre is

feltűnő a szoumlvegben szereplő aes kifejezeacutes amely azonban meacuteg a Kru II szaacutezadtoacutel

kezdődő időben is eacuteppuacutegy hasznaacutelatos volt mint koraacutebban715 Mi toumlbb az aes szoacute

eredetileg feacutemet jeloumllt ekkeacutent keacutesőbb hasznaacuteltaacutek annak a peacutenznek a megjeloumlleacuteseacutere is

amelynek előaacutelliacutetaacutesaacutehoz ezt a feacutemet hasznaacuteltaacutek fel Ugyanakkor a jelenteacutesbeli

absztrahaacuteloacutedaacutes jelei maacuter a XII tt-ben is mutatkoznak fellelhető a toumlrveacutenyben olyan

jelenteacutese is ahol adoacutessaacuteg eacutertelemben szerepel ezt keacutesőbb Ulpianus egy veacutelemeacutenye is

715 FINAacuteLY s v rsquoaesrsquo

197

megerősiacuteti a Digestaacuteban716 Ebből a tendenciaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a konkreacutet feacutem illetve

feacutempeacutenz jeloumlleacutese mellett az aes taacutegabban financiaacutelis eacutertelemben is eacutertelmezhető717

Amikor Pomponius arroacutel iacuter hogy baacutermennyire is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute szemeacutely hogy a

peacutenzt helyesebben az egyes peacutenzdarabokat (erre utal a toumlbbes szaacutemuacute neacutevmaacutes eas) valaki

megszerezze hiaacutebavaloacute a meghataacuterozatlan szemeacutelyre (incerta persona) iraacutenyuloacute akarata

tulajdonszerzeacutes csak akkor koumlvetkezik be amikor a peacutenzdarabot valaki ndash ebben az

eacutertelemben maacuter egy konkreacutet szemeacutely ndash birtokba veszi A viszony amibe itt a szemeacutely

keruumll laacutetszoacutelag az egyeacuten eacutes a peacutenzt elszoacuteroacute maacutesik szemeacutely koumlzoumltt joumln leacutetre ez azonban

csak a laacutetszat mivel Pomponius kifejezetten raacutemutat hogy a peacutenz azeacute lesz akihez azt a

szerencse sodorja Ennek indokaacutet Pomponius pedig abban laacutetja hogy amikor valaki

elhagy egy dolgot azt akarja hogy egy maacutesik szemeacutely megszerezze azt Baacuter a jelen

indokolaacutes elsőre nagyon logikusnak laacutetszik koumlzel sem biztos hogy minden esetben igaz

hiszen a jogtudoacutes a peacutenzt szoacuteroacute szemeacutelynek a helyzethez valoacute belső teljesen szubjektiacutev

viszonyulaacutesaacutet igyekszik objektivizaacutelni A probleacutema ezzel a jogaacuteszi gondolatmenettel az

hogy miutaacuten a nyilvaacutenos jaacuteteacutekokkal foglalkozoacute forraacutesok eacutes a vonatkozoacute irodalom

eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten az emliacutetett jaacuteteacutekok eacutes az ezek kereteacuteben toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes a

vaacutelasztaacutesi vagy maacutes politikai előnyoumlk megszerzeacuteseacutere toumlrekveacutes eszkoumlzei voltak a panem et

circenses elv eacutegisze alatt Mindezekkel oumlsszehasonliacutetva Pomponius eacuterveleacuteseacutet amely

szerint aki a peacutenzt elszoacuterja minden esetben azt is szeretneacute egyszersmind hogy valaki

annak a tulajdonosa legyen az utoacutebbi eacuterveleacutes mesterkeacuteltnek erőltetettnek hat A realista

szemleacuteletből kiindulva az ajaacutendeacutektaacutergyakat elszoacuteroacute szemeacutely tudata elsősorban a

meggyőzeacutesre a neacutepszerűseacutegkelteacutesre iraacutenyul az ajaacutendeacutekok jogi sorsaacutenak keacuterdeacutese

valoacutesziacutenűleg nem meruumllt fel benne vagy ha igen akkor is legfeljebb addig terjedt hogy

az adott dolgot nem akarja tovaacutebb magaacutenaacutel tartani mert a szeacutetosztaacutesboacutel nagyobb előnye

szaacutermazhat Keveacutesseacute valoacutesziacutenű tehaacutet a Pomponius aacuteltal leiacutert ceacutelzatos viselkedeacutes valaki

azeacutert hagyja el a dolgaacutet hogy az maacuteseacute lehessen718 Mindezek alapjaacuten gyaniacutethatoacute hogy

Pomponius ebben a veacutelemeacutenyben olyan gondolatokat igyekszik az ajaacutendeacutekokat elszoacuteroacute

szemeacutely fejeacutebe uumlltetni amelyek igazaacuteboacutel nincsenek is ott A szoumlveg eacuterzeacutekelhetően

716 Lex XII Tab 5 9 (Diocl C 2 3 26) Ex lege duodecim tabularum aes alienum hereditarium pro portionibus quaesitis singulis ipso iure divisum Ulp D 50 16 213 1 (1 reg) rsquoAes alienumrsquo est quod nos aliis debemus rsquoaes suumrsquo est quod alii nobis debent Vouml NADJO Lrsquoargent 102 eacutes 108-109 717 Ezzel egyezően ERNOUT ndash MEILLET sv rsquoaesrsquo 718 A madarak szabadon engedeacutese koumlreacuteben ugyan a fenti eacuterveleacutes meacuteg csak-csak hihetőnek tűnik valaki olyan megfontolaacutesboacutel engedi szabadon a koraacutebban fogsaacutegban tartott madarait hogy azok adandoacute alkalommal akaacuter maacuteseacute is lehessenek Persze ez sem felteacutetlenuumll igaz hiszen a joacutezan eacutesz eacutepp nem ezt diktaacutelnaacute sokkal inkaacutebb azt hogy valaki azeacutert engedje szabadon az addig fogsaacutegban tartott madarait mert azt szeretneacute hogy azok szabadok legyenek

198

leginkaacutebb vitathatoacute fordulata a quamvis ndash ea koumlzoumltti szoumlvegreacutesz amelynek koumlreacuteben

logikusan csak arroacutel lehet szoacute hogy nem elegendő a tulajdonszerzeacuteshez a dolog eredeti

tulajdonosaacutenak abbeacuteli akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy szerezze

ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a teacutenyleges apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki

birtokba vegye A quamvis eacutes a tamen kifejezeacutesek a hivatkozott szoumlvegreacuteszben egymaacutesra

vonatkoznak a keacutet kifejezeacutes aacuteltal bevezetett gondolat koumlzoumltti ellenteacutet aacuteltaluk teljesen

nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik az emliacutetett cselekveacutes nem valoacutesiacutet meg traditioacutet mivel ehhez

szuumlkseacuteges lenne az hogy a ceacutelszemeacutely megszerezze a dolgot Maacuterpedig az incerta

persona eacutes a cui casus tulerit ea fordulatok arra engednek koumlvetkeztetni hogy itt

traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute Ezt alaacutetaacutemasztandoacute ehelyuumltt szuumlkseacuteges hivatkozni

Paulus egyik veacutelemeacutenyeacutere

Paul D 41 1 31 pr (31 ad ed)

Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta

causa praecesserit propter quam traditio sequeretur719

A traditio roacutemai jogban egy dolog formaacutetlan aacutetadaacutesaacutet jelentette amely aacuteltal elsődlegesen

a dolog birtokaacutenak aacutetruhaacutezaacutesa koumlvetkezett be A traditio akkor vitte aacutet az aacutetadott dolog

tulajdonaacutet is ha a traditio taacutergya res nec mancipi volt az aacutetadoacute maga is tulajdonos volt

valamint fennforgott valamely a tulajdonjog aacutetviteleacutere alkalmas iusta causa

traditionis720 Ennek alapja a forraacutesokban fellelhető ama neacutezet amely szerint a puszta

traditio nem elegendő a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz az csak abban az esetben szaacutell aacutet ha

adaacutesveacutetel vagy egyeacuteb maacutes iusta causa (csere ajaacutendeacutekozaacutes hozomaacutenyrendeleacutes koumllcsoumln

teljesiacuteteacutes stb) tehaacutet valamilyen koumltelmi jogi jogviszony alapjaacuten keruumllt sor az aacutetadaacutesra721

A iusta causa traditionis koumlzponti momentuma tehaacutet egy a felek koumlzoumltti megegyezeacutes a

tulajdonaacutetruhaacutezaacutes jogi ceacuteljaacutera vonatkozoacutean vagyis az aacutetadaacutes egy olyan joguumlgylet alapjaacuten

719 Egyes szerzők jelzik hogy a praecesserit kifejezeacutes helyeacutere a processerit szerencseacutesebb lenne főkeacutent mert nem minden esetben igaz ama aacutelliacutetaacutes hogy a causa megelőzi a fizikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest Vouml M IQUEL Mechanische Fehler 237-238 GORDON Iusta Causa 125-126 720 BONFANTE Proprietagrave II 203 SCHULZ ClRL 349 KASER RPR I 139 eacutes 416 DIOacuteSDI Ownership 139 JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht 156 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 74 SANFILIPPO Istituzioni 210 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 339 FOumlLDI ndash HAMZA 329 eacutes kuumlloumlnoumlsen 9 sz jegyzet HONSELL Roumlmisches Recht 58 721 Leacutenyegeacuteben erről tudoacutesiacutet Gaius is amikor leiacuterja hogy az adaacutesveacutetel ajaacutendeacutekozaacutes vagy egyeacuteb maacutes jogciacutemen aacutetadott dolog a megszerző tulajdonaacuteba keruumll felteacuteve hogy az aacutetadoacute tulajdonos volt A tulajdon az aacutetadaacutes reacuteveacuten meacutegis csak akkor szaacutell aacutet ha arra ex iusta causa keruumll sor Vouml Gai 2 20 Ulp 19 7 Ehhez ld meacuteg BENEDEK Iusta causa 18 KASER RPR I 417 JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht 156-157 BENEDEK Dologi jog 68-70 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 75

199

kell hogy megtoumlrteacutenjen amelynek magaacutenak is az a ceacutelja hogy az aacutetadoacute a megszerzőre a

dolog tulajdonaacutet is aacutetruhaacutezza722 A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti kapcsolat

keacutetiraacutenyuacute Egyfelől a jogciacutemkeacutent szolgaacuteloacute uumlgylet oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon

aacutetszaacutellaacutesaacutehoz723 maacutesfelől azonban a puszta aacutetadaacutes teacutenye csak keletkeztet tulajdont ha

arra valamely iusta causa alapjaacuten keruumll sor Ez utoacutebbi alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent szolgaacutelhat az

ideacutezett Digesta-textus A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti eme kapcsolat

haacutettereacuteben az aacutell hogy a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera teacutenylegesen csak akkor keruumllhet sor ha az

aacutetadoacute eacutes a megszerző koumlzoumltt akarategyseacuteg aacutell fenn ebben a tekintetben vagyis az aacutetadoacute

akarata a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutera a megszerző akarata pedig a tulajdon megszerzeacuteseacutere kell

hogy iraacutenyuljon724 Ez az akarategyseacuteg azonban a kuumllvilaacutegban nem koumlzvetlenuumll jelenik

meg hanem a traditio teacutenye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyuumlttesen enged

koumlvetkeztetni a felek koumlzoumltt fennaacutelloacute akarategyseacutegre725 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy az

a neacutezet amely a traditioacutet kauzaacutelis szerzeacutesmoacutedkeacutent fogja fel egyszersmind eacuteppen az

ideacutezett Paulus-hely kapcsaacuten hangsuacutelyozza hogy a iusta causa objektiacutev a jog aacuteltal

meghataacuterozott teacutenyaacutellaacutes a felek akarata pedig ebből a szempontboacutel maacutesodlagos726 Ehhez

keacutepest Benedek Ferenc fogalmaz meg olyan koumlzvetiacutető aacutellaacutespontot amely szerint egy

adott uumlgylet megkoumlteacutese soraacuten szaacutemos olyan ceacutel keacutepzelhető el amely a felek szeme előtt

lebeghet Koumlzoumls bennuumlk hogy ezek mind-mind egyetlen ceacutelfolyamatba aacutegyazoacutednak A

jog ebből kiemel egyet eacutes relevaacutenssaacute teszi azaacuteltal hogy az uumlgyleti joghataacutesokat ehhez

kapcsolja az oumlsszes toumlbbi ceacutel azonban ndash legalaacutebbis jogi szempontboacutel ndash irrelevaacutens

722 BONFANTE Proprietagrave II 205 eacutes 242 SCHULZ ClRL 350 FOumlLDI ndash HAMZA 330 723 Ez expressis verbis megjelenik Diocletianus egyik rendeleteacuteben (Diocl C 2 30 20) de ugyaniacutegy kiolvashatoacute peacuteldaacuteul Ulpianus egyes az adaacutesveacutetellel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeiből is (vouml Ulp D 19 1 1 pr [28 ad Sab] Ulp D eod 11 2 [32 ad ed] 724 Ebben az eacutertelemben Benedek is utal a causa szoacute ilyen jelenteacutestartalmaacutera Vouml BENEDEK Iusta causa 4 725 Ehhez ld meacuteg BONFANTE Proprietagrave II 234 BENEDEK Iusta causa 20 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 339-340 Bessenyő Andraacutes utal arra is hogy a koumlzeacutepkorban a feleknek ezt az akarategyseacutegeacutet animus transferrendi et accipiendi dominii neacutevvel illetteacutek Reacuteszletesen ld BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 339 Megjegyzendő hogy eacuteppen az akarategyseacuteg keacuterdeacutese okozott tovaacutebbi probleacutemaacutekat a forraacutesok alapjaacuten ugyanis aacutelliacutethatoacute hogy aacutetszaacutellt a tulajdon akkor is ha a traditio mellett csak causa putativa szerepelt Ennek egyik peacuteldaacuteja a forraacutesokban amikor a peacutenzaacutetadaacutesra akkeacutent keruumll sor hogy az egyik feacutel tartozaacutes kiegyenliacuteteacutese ciacutemeacuten adja azt a maacutesik pedig koumllcsoumln gyanaacutent veszi aacutet (vouml Ulp D 12 1 18 pr [7 disp]) Ehhez hasonloacute esetek amikor az egyik feacutel uacutegy veacuteli hogy ex testamento koumlteles egy ingatlan aacutetadaacutesaacutera miacuteg a maacutesik feacutel szerint az ingatlan aacutetadaacutesaacutera ex stipulatu keruumllt sor illetve amikor az egyik feacutel szerint a peacutenzaacutetadaacutes donandi gratia toumlrteacutent a maacutesik ugyanakkor mint pecuniam creditam veszi aacutet azt (vouml Iul D 41 1 36 [13 dig]) A laacutetszoacutelagos disszenzus elleneacutere mindkeacutet esetben aacutetszaacutell a tulajdon meacutegpedig azeacutert mert a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacuteben a felek koumlzoumltt megvolt az egyeteacuterteacutes Ez a probleacutema vezette Savignyt arra a koumlvetkezteteacutesre hogy leacutenyegeacuteben maga a traditio is egy szerződeacutes minthogy megvan benne a felek akaratnyilatkozata a birtok eacutes a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutera Teacutenykeacuterdeacutes hogy csak maga az akaratnyilatkozat nem elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz hanem ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a dolog teacutenyleges birtokba adaacutesaacutera is azonban ez nem rontja le a traditio szerződeacuteskeacutent valoacute felfogaacutesaacutet (dinglicher Vertrag) Mindezek alapjaacuten Savigny a traditioacutet mint bdquodologi szerződeacutestrdquo absztraktnak veacuteli Reacuteszletesen ld SAVIGNY System III 312-313 Ennek keacuterdeacuteseacutehez reacuteszletesen ld FUCHS Iusta causa 82-92 726 Ekkeacutent pl Kaser RPR I 416 MAYER-MALY Roumlmisches Recht 74 FOumlLDI ndash HAMZA 319

200

Mindazonaacuteltal ebből meacuteg nem szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezik hogy ezek a jog aacuteltal

figyelmen kiacutevuumll hagyott ceacutelok valamilyen formaacuteban ne joumlhetneacutenek figyelembe727

Ugyanakkor a felek egybehangzoacute ceacutelkitűzeacuteseacutenek a jog aacuteltali eacuterteacutekeleacutese egy uumlgylettiacutepus

nem pedig egy konkreacutet uumlgylet vonatkozaacutesaacuteban toumlrteacutenik meg meacutegpedig a forgalomban

valoacute hateacutekonysaacutega alapjaacuten728 Ekkeacutent uacutegy veacuteli hogy a iusta causa traditionis akkeacutent

eacutertelmezhető mint amely alatt a roacutemai jogaacuteszok bdquoa feleknek egy joguumlgyletkeacutent tipizaacutelt

oly ceacutelban valoacute egyeteacuterteacuteseacutet konszenzusaacutet laacutettaacutek mely alkalmas (iusta) arra hogy ha egy

dolgot ennek alapjaacuten tradaacutelnak ez a traditio tulajdonaacutetszaacutellaacutest eredmeacutenyezzenrdquo729

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy a felek akarata a traditio teacutenye eacutes a iusta causa

traditionis megleacutete egyaraacutent jelentőseacuteggel biacutertak a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa koumlreacuteben Uacutegy

veacuteljuumlk hogy az ideacutezett Paulus-szoumlveg leacutenyege a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutenak vonatkozaacutesaacuteban

annyi hogy ennek megtoumlrteacutenteacutehez a puszta aacutetadaacutes meacuteg nem elegendő hanem a teacutenyleges

aacutetadaacutes mellett szuumlkseacuteg van egy iusta causaacutera is Az eddigiekben emliacutetett jogciacutemek koumlzoumls

vonaacutesa hogy mind olyan joguumlgyletek amelyek koumlreacuteben elengedhetetlen a felek koumlzoumltti

akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy ki kinek eacutes mit akar

aacutetadni valamint abban is hogy eme aacutetadaacutes nyomaacuten a megszerző lesz a dolog

tulajdonosa Ennyiben tehaacutet veacutelemeacutenyuumlnk szerint helyes az animus transferrendi et

accipiendi dominii neacutevvel feacutemjelzett neacutezet Mindebből oumlsszesseacutegeacuteben laacutethatoacute hogy

dogmatikus szemleacutelet szerint a iactus missilium keveacutesseacute tűnik traditio in incertam

personamnak a toumlmegből baacuterkivel ugyanis ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash nem lehet uumlgyletet

727 BENEDEK Iusta causa 33-34 A keacutesőbbi irodalomban Warmelo is hasonloacute neacutezetet keacutepvisel amikor raacutemutat hogy a roacutemai jogaacuteszok neacutezete szerint is kellett egy olyan esemeacuteny egy ok amely megelőzte a traditioacutet eacuteppen azeacutert hogy a tulajdonjog aacutetszaacutellhasson Azeacutert hiacutevtaacutek ezt az okot iusta causaacutenak hogy a traditio oumlsszes toumlbbi causaacutejaacutetoacutel megkuumlloumlnboumlztesseacutek Ez utoacutebbiak ugyanis csak egy dolog birtoka aacutetruhaacutezaacutesaacutenak alapjaacuteul szolgaacuteltak a tulajdon azonban ezek alapjaacuten nem szaacutellt aacutet Vouml WARMELO Justa causa traditionis 621 728 Ehhez ld meacuteg WARMELO Justa causa traditionis 624 aki szerint a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa csak a felek szaacutemaacutera elegendő eacutes megfelelő okboacutel toumlrteacutenhetett meg Mi toumlbb ennek az oknak a taacutersadalom szaacutemaacutera is elegendőnek eacutes megfelelőnek kell lennie ennek nyomaacuten pedig a jog is elismereacutesben reacuteszesiacuteti majd Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a iusta causa traditionis egy olyan a traditio aktusaacutet megelőző esemeacuteny amelyet termeacuteszeteacuteneacutel fogva a taacutersadalom ekkeacutent a jog is megfelelőnek iacuteteacutel eacutes iacutegy ennek alapjaacuten aacutetszaacutell a dolog tulajdonjoga Nem leacutenyegtelen persze hogy ez egybevaacuteg-e a traditioacuteban reacutesztvevő felek akarataacuteval azonban jogi szempontboacutel nem ez biacuter elsődleges jelentőseacuteggel Kuumlloumln megemliacutetendő Evans-Jones eacutes MacCormack neacutezete akik szerint a klasszikus jogaacuteszok felfogaacutesa szerint a traditio ugyan kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted volt de csak annyiban hogy a tulajdonjog aacutetadaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz egy megelőző eacuterveacutenyes causaacutera volt szuumlkseacuteg Ez aacutellhatott valamely uumlgyletben vagy jogi aktusban felteacuteve hogy a jog szerint elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz Veacutelemeacutenyuumlk szerint ugyanakkor arra nincs forraacutesbizonyiacuteteacutek hogy a roacutemai jogaacuteszok a causaacutet akaacuter a felek koumlzoumls akaratakeacutent (common intention to transfer and receive ownership) akaacuter a feleknek az uumlgylet ceacuteljaacutera vonatkozoacute megaacutellapodaacutesakeacutent (the agreement of the parties as to the purpose of the transaction) fogtaacutek volna fel Reacuteszletesen ld EVAN-JONES ndash MACCORMACK Iusta causa 99-109 729 BENEDEK Iusta causa 36

201

koumltni annak meghataacuterozott felek koumlzoumltt kell veacutegbemennie730 Sokkal inkaacutebb annak

vagyunk tanuacutei a iactus missilium kereteacuteben hogy az egyik feacutel eldob bizonyos dolgokat

ezzel nyilvaacuteniacutetva ki hogy azt toumlbbeacute nem akarja a tulajdonaacuteban tartani a koumlruumlloumltte aacutelloacutek

koumlzuumll pedig egyesek felszedik azokat Ebből az alapaacutellaacutesboacutel szemleacutelve a iactus missilium

inkaacutebb derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacutere hasonliacutet A Digesta hivatkozott forraacutesa

valamint Gaius eacutes Ulpianus tanuacutesaacutega egyaraacutent arra engednek koumlvetkeztetni hogy

tulajdon-traditio eseteacuten a roacutemaiak is elengedhetetlennek tekintetteacutek az akarategyseacuteget

Mindent egybevetve alappal aacutelliacutethatoacute hogy a Pomponius-veacutelemeacuteny az indokolaacutes

szempontjaacuteboacutel neacutemikeacutepp saacutentiacutet mindkeacutet esetre igaz hogy tuacutelzottan jogaacuteszi eacuterveket

gondolatokat preferenciaacutekat igyekszik a dolgot elhagyoacute szemeacutely tudataacuteba erőltetni aacutem a

valoacutesaacuteg oldalaacuteroacutel szemleacutelve ezt a keacuterdeacutest azt laacutethatjuk hogy a peacutenzszoacuteraacutes eseteacuteben az

elhagyoacute preferenciaacutei inkaacutebb a toumlmeg megnyereacuteseacutere iraacutenyulnak a maacutesodik esetben pedig

pusztaacuten azt szeretneacute hogy a madarak szabadok legyenek

A Pomponius-veacutelemeacuteny kapcsaacuten fentebb megfogalmazott meglaacutetaacutes nyomaacuten amelynek

kereteacuteben a traditio in incertam personam inkaacutebb peacutenz derelictioacutejaacutenak eacutes occupatioacutejaacutenak

egyseacutege szuumlkseacuteges az occupatio eacutes a derelictio joginteacutezmeacutenyeinek reacuteszletesebb

vizsgaacutelata tovaacutebbaacute a iactus missilium eacutes a derelictio ndash occupatio koumlzoumltti forraacutesokon

alapuloacute kapcsolat kimutataacutesa

II Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

Az occupatio maacuteskeacutent foglalaacutes ndash oumlsszehasonliacutetva a toumlbbi szerzeacutesmoacuteddal ndash komplex toumlbb

esetkoumlrt magaacuteban foglaloacute tulajdonszerzeacutesi moacuted731 A foglalaacutesnak ugyanis toumlbb nagyobb

esetkoumlre van alapvetően maacutes-maacutes szabaacutelyokkal Annyi mindenesetre nagy

730 Ennek az elgondolaacutesnak ellene lehet szegezni Kaser ama megaacutellapiacutetaacutesaacutet amely szerint a klasszikus jogaacuteszok a peacutenz traditioacuteja eseteacuten nem minden esetben koumlvetelteacutek meg valamely iusta causa fennforgaacutesaacutet peacutenzen aacutetadaacutessal lehet tulajdont szerezni joacutellehet ennek esetei nem vilaacutegosak (bdquoDaszlig die Klassiker das Erfordernis eines guumlltigen Kausalverhaumlltnisses nicht ausnahmslos anerkannt haben scheint festzustellen Welche Faumllle das waren ist freilich noch umstrittenrdquo) Aacutelliacutetaacutesaacutet arra alapozza hogy az eacuterveacutenyes jogciacutem neacutelkuumlli peacutenzfizeteacutes eseteacuten a ciacutemzett tulajdonos lesz a peacutenz csak condictioacuteval lehet visszakoumlvetelni Vouml KASER Das Geld 217 Baacuter első tekintetre ez jelentős elleneacutervnek tűnik az eddig mondottak ellen nem szabad ugyanakkor figyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a keacuterdeacuteses teacutenyaacutellaacutes koumlreacuteben missilia eldobaacutesaacuteroacutel van szoacute amely nem kizaacuteroacutelag peacutenzt jelentett hanem taacutegabban ide tartoztak bizonyos ajaacutendeacutekok is 731 A szerzeacutesmoacutedokra aacuteltalaacuteban igaz hogy joacutellehet sok eacuteletviszonyt fednek le absztrakt jelleggel meacutegis az absztrakcioacute alapja a hasonloacute teacutenyaacutellaacutesok egy koumlrbe vonaacutesa Ez aloacutel az occupatioacutet leszaacutemiacutetva egy kiveacutetel adoacutedik első tekintetre jelesuumll a dologegyesuumlleacutes Ez azonban tuumlzetesebb vizsgaacutelat utaacuten caacutefolhatoacute ugyanis a dologegyesuumlleacutes a valoacutesaacutegban toumlbb kuumlloumlnboumlző tulajdonszerzeacutesi teacutenyaacutellaacutest egyesiacutet amelyek egyetlen koumlzoumls eleme a joghataacutes vagyis a tulajdon megszerzeacutese Ehhez ld FOumlLDI ndash HAMZA Roacutemai jog 335

202

bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute ndash amint arra Bonfante is raacutemutatott ndash hogy az ősi tulajdon a

leggyakrabban nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint occupatio uacutetjaacuten keletkezhetett732 Veacutelemeacutenyeacutet

oumlsszesseacutegeacuteben Kaser is osztja szerinte az occupatio kezdeti esetei koumlzoumltt egyfelől a

vadak eacutes halak befogaacutesa maacutesfelől pedig az ellenseacutegtől zsaacutekmaacutenyolt dolgok elfoglalaacutesa

jelentette733

Az occupatio teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt vannak amelyek

minus egyes speciaacutelis esetekre vonatkoznak (halak vadak madarak foglalaacutesa

tengerben keletkezett sziget ellenseacuteg dolgaacutenak foglalaacutesa stb)

minus aacuteltalaacuteban beszeacutelnek arroacutel hogy egy elhagyott dolog az azt birtokba vevő szemeacutely

tulajdonaacuteba keruumll (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed] Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]

első fordulata)

A vadak madarak eacutes halak tulajdonjoga a naturalis ratio alapjaacuten azt illeti aki ilyen

aacutellatot befog mivel az koraacutebban senkieacute sem volt734 Ebből a szempontboacutel meacuteg az sem

szaacutemiacutet hogy a befogaacutes a sajaacutet vagy maacutes ingatlanaacuten toumlrteacutenik-e joacutellehet az idegen

ingatlanra ilyen ceacutellal eacuterkezőtől a tulajdonos megtagadhatja a beleacutepeacutes jogaacutet735 Amit ezek

koumlzuumll elfogunk addig marad a mieacutenk amiacuteg őrizetuumlnkben megmarad Ha őrizetuumlnkből

megszoumlkoumltt eacutes termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet visszanyerte megszűnik a mieacutenk lenni eacutes ismeacutet

azeacute lesz aki befogja Akkor nyeri vissza a termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet ha szemuumlnk elől

eltűnt vagy ndash baacuter laacutethatoacute ndash uumlldoumlzeacutese neheacutezseacuteget jelentene736 Azok amelyek vadaacutellatnak

tekintendők (meacutehek paacutevaacutek galambok szarvasok) de az a szokaacutesuk hogy rendszeresen

elhagyjaacutek a tanyaacutet majd visszateacuternek oda addig tekinthetők a mieacutenknek amiacuteg hazajaacuteroacute

hajlamuk megmarad ha azonban a hazateacutereacutessel felhagynak megszűnnek a mieacutenk lenni

eacutes a befogoacute aacutellatai lesznek Hazateacuterő hajlamuk akkor szűnik meg ha hazajaacuteroacute szokaacutesukat

elvesziacutetik737 A meacutehek kapcsaacuten a Digesta eacutes az Instituacutecioacutek szoumlvege kuumlloumln kiemeli hogy

addig nem lehet őket okkupaacutelni amiacuteg kasba nem zaacuterjuk őket mint ahogy a faacuten feacuteszkelő 732 BONFANTE Proprietagrave II 74 733 KASER RPR I 138 egy maacutesik munkaacutejaacuteban Kaser ndash Cicero alapjaacuten (Cic de leg 1 21 55) ndash paacuterhuzamot von az usucapio szűkebb eacutertelemben pedig az usucapio pro herede eacutes az occupatio kifejezeacutesek koumlzoumltt Vouml KASER Usucapio 127 734 Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott) Gai D eod 3 pr Gai 2 66 Inst 2 1 12 735 Gai D 41 1 3 1 (2 rer cott) 736 Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott) Gai D eod 5 pr (2 rer cott) Gai 2 67 Ennek kapcsaacuten meruumll fel az Instituacutecioacutekban eacutes a Digestaacuteban a sebesuumllt vad befogaacutesaacutenak esete (Gai D 41 1 3 5 1 [2 rer cott] Inst 2 1 13) Ebben a keacuterdeacutesben keacutet veacutelemeacuteny uumltkoumlzik vannak akik azt mondjaacutek hogy az uumlldoumlzeacutes soraacuten a megsebzett vad azeacute aki uumlldoumlzi a tulajdon akkor szűnik meg ha felhagy az uumlldoumlzeacutessel Ha harmadik szemeacutely az uumlldoumlzeacutes soraacuten haszonszerzeacutesi ceacutellal fogja be az aacutellatot lopaacutest koumlvet el Az ezzel ellenteacutetes veacutelemeacuteny szerint ndash amelyet egyeacutebkeacutent maga Gaius is helyesnek iacuteteacutel ndash csak a teacutenyleges befogaacutes nyomaacuten lehet megszerezni a sebesuumllt vad feletti tulajdont mivel meacuteg az uumlldoumlzeacutes soraacuten sok minden toumlrteacutenhet ami miatt a befogaacutes nem toumlrteacutenik meg 737 Gai D 41 1 5 2 ndash 5 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 14 ndash 15

203

madarak sem keruumllnek pusztaacuten eme teacuteny aacuteltal az ingatlan tulajdonosaacutenak tulajdonaacuteba

Eacuteppen ezeacutert a faacuten loacutegoacute leacutep (favus) is szabadon birtokba vehető azonban a tulajdonos

ebben az esetben is kizaacuterhatja az ingatlanra toumlrteacutenő beleacutepeacutest738 Mindezekhez keacutepest a

tyuacutekok eacutes ludak eseteacuteben amelyek nem tekinthetők vadaacutellatnak hiszen eacuteppen ezeacutert

beszeacutelhetuumlnk kuumlloumln vadludakroacutel eacutes vadtyuacutekokroacutel ndash annak elleneacutere megmaradnak a gazda

tulajdonaacuteban hogy esetleg ijedtuumlkben szeacutetrepuumllnek ha harmadik szemeacutely ilyenkor

haszonszerzeacutesi ceacutellal birtokba veszi őket lopaacutest koumlvet el739

A haacuteboruacuteban szerzett zsaacutekmaacuteny a ius gentium szerint szinteacuten azeacute aki elfogja a naturalis

ratioacuteboacutel eredően740 Ez vonatkozik egyreacuteszt nyilvaacutenvaloacutean a hadizsaacutekmaacutenyra maacutesreacuteszt a

haacuteboruacuteban ejtett foglyokra is akik azonban ha megszoumlknek eacutes visszateacuternek sajaacutet

neacutepuumlkhoumlz visszanyerik koraacutebbi aacutellapotukat741 A tengerparton talaacutelhatoacute kavicsok

draacutegakoumlvek tulajdonaacutet is ndash egyezően a koraacutebban iacuterottakkal ndash a ius gentium alapjaacuten lehet

megszerezni742 Baacuter a forraacutesokban is ritka esetkeacutent keruumll emliacuteteacutesre meacutegis szoacutelni kell

roumlviden a tengerbenndash nem a folyoacuteban arra egyeacuteb szabaacutelyok vonatkoznak ndash keletkezett

sziget probleacutemaacutejaacuteroacutel is Ennek tulajdonjoga azt illeti meg aki elfoglalja koraacutebban

ugyanis az iacutegy keletkezett sziget senkieacute sem volt Ezek a szabaacutelyok nem vonatkoznak a

folyoacuteban keletkezett szigetre743 Egyes veacutelemeacutenyek szerint felteacutetlenuumll szoacutelni kell meacuteg a

thensaurus probleacutemakoumlreacuteről744 Ezzel kapcsolatban roumlgtoumln raacute kell mutatni arra hogy ndash

mint azt koraacutebban maacuter laacutethattuk ndash a thensauri inventio szabaacutelyai oumlsszesseacutegeacuteben

kuumlloumlnboumlznek a foglalaacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyaitoacutel maacutesfelől pedig a tulajdon keletkezeacutese a

kincstalaacutelaacutes eseteacuteben a foglalaacuteshoz keacutepest elteacuterő momentumhoz koumltődik

Ebben a koumlrben kell meacuteg megemliacuteteni az elhagyott dolgok tulajdonaacutenak foglalaacutessal

toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutet (vouml D 41 7) valamint a iactus missilium eseteacutet (Gai D 41 1 9

7 Inst 2 1 46) is745 Eme esetkoumlroumlkről az alaacutebbiakban reacuteszletesen is szoacute esik annyit

azonban maacuter eloumlljaacuteroacuteban eacuterdemes lehet jelezni hogy egyes szoumlvegek az elhagyott dolgok

foglalaacutesa koumlreacuteben tovaacutebbi felteacuteteleket taacutemasztanak a tulajdonszerzeacutes vonatkozaacutesaacuteban

738 Gai D 41 1 5 3 (2 rer cott) 739 Gai D 41 1 5 6 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 16 740 Gai D 41 1 5 7 (2 rer cott) Cels D 41 1 51pr ndash 1 (2 dig) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed) Gai 2 69 Inst 2 1 17 741 Inst 2 1 17 742 Paul D 41 2 1 1 [54 ad ed] Inst 2 1 18 743 Gai D 41 1 7 3 (2 rer cott) Ner D 41 1 14pr ndash 1 (5 membr) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed) Inst 2 1 22 744 Ekkeacutent peacuteldaacuteul SMITH Antiquities s v rsquooccupatiorsquo Leacutenyegeacuteben hasonloacute iraacutenyba halad Voci vonatkozoacute fejtegeteacutese is Vouml VOCI Proprietagrave 11-19 745 Ehhez ld KASER RPR I 425-426 TALAMANCA Istituzioni 415 SCHULZ ClRL 361-362 MARTON Roacutemai magaacutenjog 157 FOumlLDI ndash HAMZA 332

204

Ilyen Paulusnak az a veacutelemeacutenye (Paul D 41 7 2 pr ndash 1 [54 ad ed]) amelyben azt

aacutelliacutetja hogy a birtokba veacutetellel kizaacuteroacutelag a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolog felett lehet

tulajdont szerezni Utoacutebb szoacutet ejt egy prokuliaacutenus ndash szabiniaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről a

prokuliaacutenusok szerint akkor szűnik meg a tulajdon ha valaki az elhagyott dolgot birtokba

veszi miacuteg a szabiniaacutenus veacutelemeacuteny szerint maacuter az elhagyaacutessal megszűnik a tulajdon

Ehhez keacutepest ugyanő maacutes helyen (Paul D 41 7 4 [15 ad Sab]) azt iacuterja hogy elbirtoklaacutes

uacutetjaacuten uacutegy is megszerezhetjuumlk az elhagyott dolog tulajdonaacutet amennyiben nem tudjuk

hogy ki hagyta el azt Vagyis a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk

tulajdont ha azonban a dolgot nem annak tulajdonosa hagyta el elbirtoklaacutesra szorulunk

Ugyanakkor erre az elbirtoklaacutes aacuteltali tulajdonszerzeacutesre is Iulianus szerint (Iul D 41 7 6

[3 ad Urs Ferocem]) csak akkor nyiacutelik moacuted ha a dolgot nem teacutevesen veacuteljuumlk

elhagyottnak Ebben a keacuterdeacuteskoumlrben kuumlloumln szabaacutely vonatkozik a hajoacuteboacutel kidobott aacuterura

(Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) amely szerint az aacuteltalaacutenos felfogaacutes alapjaacuten ilyen dolgot

semmikeacuteppen sem lehet megszerezni ndash meacuteg elbirtoklaacutes uacutetjaacuten sem Iulianus azonban

hozzaacuteteszi hogy inkaacutebb csak pro derelicto nem lehet elbirtokolni az ilyen dolgot

Tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacutenyaacutet vagyis a peacutenzen toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes

keacuterdeacuteseacutet a vadak halak madarak a tengerben keletkezett sziget eacutes a tengerparton talaacutelt

draacutegakoumlvek foglalaacutesaacutenak tovaacutebbaacute az ellenseacuteg dolgai elfoglalaacutesaacutenak keacuterdeacutesei nem

keruumllnek a fentiekneacutel reacuteszletesebb bemutataacutesra nem kiacutevaacutenva vitatni azonban hogy maacutes

oumlsszefuumlggeacutesben eme keacuterdeacutesek reacuteszletes vizsgaacutelata is gyuumlmoumllcsoumlző lehet Ehelyett

azonban ndash tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacutenyaacutet ndash eacuterdemes nagyobb figyelmet szentelni

az elhagyott dolgok foglalaacutesaacutenak a derelictio mibenleacuteteacutenek eacutes az utoacutebbi inteacutezmeacuteny

egyes speciaacutelis eseteinek

1 Az occupatio fogalma

Az occupatio főneacutev eacutes az occupare ige verbum ndash denominativum kapcsolatban aacutellnak

egymaacutessal Az ige ndash amely egyeacutebkeacutent a capio ige folyamatos aspektusuacute derivaacutetuma746 ndash

elsődleges jelenteacutese valakitől valamint elvenni valamit a toumlbbiek kizaacuteraacutesaacuteval aacuteltalaacuteban

magaacutehoz ragadni747 Ebben az aacuteltalaacutenos jelenteacuteskoumlrben Digesta-beli peacuteldaacutek is hozhatoacutek

746 ERNOUT ndash MEILLET s v rsquocapiorsquo 747 Oxford Latin Dictionary s h v 2a HEUMANN ndash SECKEL s h v 1a Ebből tovaacutebbi jelenteacutesek is erednek (valamit elfoglalni birtokban tartani valamit fel- illetve megkapni hatalomba keriacuteteni de ugyaniacutegy valamilyen helyet elfoglalni) Vouml FINAacuteLY s h v

205

Ulpianus egyik a praefectus urbi feladataival foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben arroacutel iacuter hogy

szokaacutes volt azokat a gyaacutemokat eacutes gondnokokat akik a tisztseacuteget nem megfelelő moacutedon

toumlltik be mert peacuteldaacuteul peacutenzt fizettek azeacutert hogy megszerezhesseacutek a gyaacutemi poziacutecioacutet

(nummis datis tutelam occupasse) a prafectus urbi eleacute ideacutezni mert a vesztegeteacutes

gyanuacutejaacuteval egyuumltt jaacuteroacute infamiaacutenaacutel suacutelyosabb buumlnteteacutest eacuterdemeltek748 A Pomponius aacuteltal

taglalt esetben egy rabszolganőt egy tanya őrzeacuteseacutere rendelnek akkeacutent hogy az ingatlan

alkotoacutereacuteszeacutenek tekintendő akaacutercsak az erdeacutesz Mi toumlbb mindkettő tartozeacutekkeacutent valoacute

kezeleacutese ugyanarra az okra vezethető vissza jelesuumll hogy az ingatlan eacutes maga a haacutez is

őrzeacutest igeacutenyel annak eacuterdekeacuteben hogy akaacuter az ingatlannak akaacuter a gyuumlmoumllcsoumlknek vagy

akaacuter a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute dolgoknak a szomszeacutedok aacuteltali foglalaacutesaacutet meg lehessen

akadaacutelyozni (illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum

rerum quae in villa continentur)749 Joacutel laacutethatoacute hogy az ige jelenteacutese meacuteg a Digestaacuteban is

taacutegabb nem kizaacuteroacutelag a tulajdon megszerzeacuteseacutevel kapcsolatosan fordul elő Ugyanakkor

eacuterdemes arra is felfigyelni hogy a hivatkozott Pomponius-szoumlvegben az ige maacuter

koumlzelebb aacutell a szigoruacutean jogi eacutertelemben vett foglalaacuteshoz meacuteg akkor is ha a hivatkozott

veacutelemeacuteny alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a szomszeacutedok ndash mivel jelen esetben egyeacutertelműen

rosszhiszemű birtokoskeacutent tűnneacutenek fel ndash semmikeacutepp sem szerezhetneacutenek tulajdont sem

az ingatlanon sem a szaporulaton sem pedig a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute egyeacuteb taacutergyakon A

főneacutevi jelenteacutes kapcsaacuten Ciceroacutera lehet hivatkozni aki a bdquoDe officiisrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban

keacutet az igazsaacutegossaacuteg aacuteltal taacutemasztott koumltelezettseacuteget emliacutet egyfelől azt hogy senki se

aacutertson a maacutesiknak hacsak a maacuter bekoumlvetkezett jogtalansaacuteg erre nem keacuteszteti maacutesfelől

pedig hogy a koumlzoumls hasznaacutelatuacute dolgokat a koumlzoumlsseacuteg javaacutera a magaacutenhasznaacutelatra szaacutent

dolgokat a sajaacutet hasznaacutera fordiacutetsa750 Ezt koumlvetően azt iacuterja hogy a dolgok nem a

termeacuteszetuumlkneacutel fogva keruumllnek az egyeacuten tulajdonaacuteba hanem peacuteldaacuteul hosszuacute ideig tartoacute

occupatio folytaacuten Erre hozott peacuteldaacuteja egyebek mellett a koraacutebban lakatlan teruumlleten valoacute

letelepedeacutes vagy egy teruumllet haacuteboruacute uacutetjaacuten toumlrteacutenő meghoacutediacutetaacutesa751 Ekkeacutent nyilvaacutenvaloacute

hogy az occupatio főneacutev jelenteacutese a tulajdon megszerzeacuteseacuteneacutel szeacutelesebb jelenteacuteskoumlrt oumllel

fel ugyanakkor a gondolati tartalmat tekintve mind a koumlznapi nyelvhasznaacutelat mind

748 Ulp D 1 12 1 7 (l s de off praef urb) Solent ad praefecturam urbis remitti etiam tutores sive curatores qui male in tutela sive cura versati graviore animadversione indigent quam ut sufficiat eis suspectorum infamia quos probari poterit vel nummis datis tutelam occupasse [hellip] 749 Pomp D 33 7 15 2 (6 ad Sab) Mulier villae custos perpetua fundo qui cum instrumento legatus esset aut instructo continebitur sicuti saltuarius par enim ratio est nam desiderant tam villae quam agri custodiam illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum rerum quae in villa continentur villa autem sine ulla dubitatione pars fundi habetur 750 Cic Off 1 20 751 Cic Off 1 21

206

pedig a jogi terminoloacutegia jelentős hasonloacutesaacutegokat mutatnak752 A főneacutevi jelenteacutesek koumlzoumltt

ugyanis egyfelől valaminek a birtokba veacutetele maacutesfelől pedig valamivel kuumlloumlnoumlsen egy

uumlggyel uumlgylettel valoacute teacutenyleges foglalatoskodaacutes a figyelem arra valoacute iraacutenyiacutetaacutesa

emliacutethető753 A jelenteacutesek vizsgaacutelata alapjaacuten okszerű a felteacutetelezeacutes hogy az ige eacutes a főneacutev

a mindennapi beszeacutedben eacutes a jogi nyelvben egyaraacutent hasznaacutelatosak voltak azonban

reacuteszben elteacuterő jelenteacuteskoumlrben A forraacutesok reacuteszletesebb vizsgaacutelata nyomaacuten Foumlldi ndash Hamza

alapvetően egyeteacutertenek ezzel az elgondolaacutessal ugyanakkor nagyon hataacuterozottan

hangsuacutelyozzaacutek hogy a főneacutev inkaacutebb elfoglaltsaacuteg eacutertelemben jelenik meg a forraacutesokban

amiacuteg a tulajdonszerzeacutesi moacuted megjeloumlleacuteseacutere főkeacutent az ige szolgaacutelt754 Meacuteg enneacutel is tovaacutebb

megy Eberhard Heck aki ndash Kaser nyomaacuten ndash azt aacutelliacutetja hogy a jogi forraacutesok nem is

hasznaacuteljaacutek a főneacutevi alakot ott csak az ige fordul elő755 Szaacutemos forraacutes szoumlvegeinek

vizsgaacutelata alapjaacuten jut arra a koumlvetkezteteacutesre hogy az occupatio eacutes az occupare

kifejezeacutesek mindoumlsszesen a jogi nyelvben biacutertak olyan jelenteacutessel amely valamilyen

dolog felett foglalaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesre utal756

2 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban

Eme roumlvid kiteacuterő utaacuten annak vizsgaacutelataacuteval eacuterdemes foglalkozni mit is jelent maga az

occupatio mint jogi szakkifejezeacutes a jogi forraacutesokban Ehelyuumltt a keacutet nagyobb esetkoumlr

vizsgaacutelataacuteval ceacutelszerű kezdeni Ezek koumlzoumltt az első a vadak halak madarak elsajaacutetiacutetaacutesa

amelyről Gaius Instituacutecioacuteiban a koumlvetkezőket olvashatjuk

752 Ezzel reacuteszben ellenteacutetesen SMITH Antiquities s v rsquooccupatiorsquo 753 Oxford Latin Dictionary s h v 1 HEUMANN ndash SECKEL s h v 754 FOumlLDI ndash HAMZA Roacutemai jog 33210 Ehelyuumltt eacuterdekes lehet a keacutet szoacute uacutejlatin nyelvekben (pl franciaacuteban olaszban) valoacute tovaacutebbeacuteleacuteseacutere utalni Az olaszban az occupazione az occupare igeacutevel van oumlsszefuumlggeacutesben egy bizonyos hely birtokba veacuteteleacutet eacutes az ott toumlrteacutenő berendezkedeacutest jelenve (occupare prendere possesso di un luogo e installarvisi piugrave o meno temporaneamente e legalmente ndash ld LO ZINGARELLI 2005 Vocabolario della lingua Italiana Zanichelli 2005 1199) Ugyanakkor hasznaacutelatos az igeacutenek bdquoaacutel-visszahatoacuterdquo alakja is foglalatoskodni jelenteacutessel (occuparsi di qlco dedicarsi a qlco in modo approfondito e continuativo per lavoro o per coltivare interesse e inclinazioni ndash Lo Zingarelli 2005 uo) Ezzel szemben a franciaacuteban a főneacutev megőrizte a foglalatoskodaacutes jelenteacutest (occupation ce agrave quoi on consacre son activiteacute son temps) amiacuteg az bdquoaacutel-visszahatoacuterdquo ige az olaszhoz hasonloacute jelenteacutest hordoz (srsquooccuper de qch y employer son temps ses soins ndash ld LE ROBERT M ICRO Dictionnaire de la Langue Franccedilaise VUEF 2002 900) 755 Ez a neacutezet ebben a formaacuteban csak fenntartaacutesokkal fogadhatoacute el A Heumann ndash Seckel-feacutele lexikon az occupatio kifejezeacutes koumlreacuteben is hivatkozik forraacutesokat a Digestaacuteboacutel eacutes a Codexből egyaraacutent ekkeacutent Heck fenti aacuteltalaacutenosiacutetoacute megaacutellapiacutetaacutesa nem aacutellja meg a helyeacutet Nem szabad ugyanakkor figyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy az occupatio ciacutemszoacute alatt hivatkozott forraacutesokban a kifejezeacutes nem a tulajdonszerzeacutesre vonatkoztatva fordul elő ekkeacutent Heck aacutelliacutetaacutesa nem neacutelkuumlloumlz minden alapot 756 HECK Occupatio 355-357

207

Gai 2 66-67

[hellip] ea [hellip]naturali nobis ratione adquiruntur [hellip] quae occupando ideo adepti

erimus quia antea nullius essent qualia sunt omnia quae terra mari caelo

capiuntur Itaque si feram bestiam aut volucrem aut piscem ceperimus simul

atque captum fuerit hoc animal statim nostrum fit et eo usque nostrum esse

intellegitur donec nostra custodia coerceatur [hellip]

A Digesta ugyanerről a keacuterdeacutesről hasonloacutean nyilatkozik amikor azt mondja

Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott)

Omnia igitur animalia [hellip] id est ferae bestiae et volucres pisces capientium

fiunt

Maacutesutt pedig azt

Gai D 41 1 3pr (2 rer cott)

Quod enim nullius est id ratione naturali occupanti conceditur

Joghataacuteskeacutent pedig azt emliacuteti

Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott)

Quidquid [hellip] ceperimus [hellip] nostrum esse intellegitur [hellip]757

Az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben ez aacutell

Inst 2 1 12

[hellip] omnia animalia [hellip] simulatque ab aliquo capta fuerint iure gentium statim

illius esse incipiunt quod enim ante nullius est id naturali ratione occupanti

conceditur

Milyen emberi cselekveacutesek valoacutesiacutetjaacutek meg az occupatioacutet Gaiusnaacutel az rsquooccupandorsquo eacutes az

rsquoadepti erimusrsquo kifejezeacutesek vonatkoznak arra a cselekveacutesre amelyet a szerezni

757 Laacutethatoacute persze hogy a Digestaacuteban szereplő toumlredeacutekek a Res cottidianaeből szaacutermaznak ekkeacutent a szoumlvegek koumlzoumltti a tartalmi keacuterdeacuteseket meghaladoacute hasonloacutesaacuteg egyaacuteltalaacuten nem meglepő

208

szaacutendeacutekozoacutenak tanuacutesiacutetania kell Ehelyuumltt tehaacutet az occupare eacutes az adipisci igeacutek egymaacutesra

mutatnak mindkettő a dolog elfoglalaacutesaacutera hatalomba keriacuteteacuteseacutere utal aacutem az occupare

inkaacutebb fizikai eacutertelemben vett foglalaacutest jelent ndash ekkeacutent jelenteacuteseacuteben a capere igeacutehez aacutell

koumlzel s mint laacutettuk nyelvi szempontboacutel teacutenylegesen eme igeacuteből keacutepzett ndash miacuteg az

adipisci pedig inkaacutebb hatalomba keriacuteteacutest meacuteghozzaacute ebben a paacuterosiacutetaacutesban elvont

eacutertelemben758 A Digestaacuteban mindoumlssze a rsquocapientium fiuntrsquo fordulat jelenik meg

amelyből a capiens vagyis a szemeacutely aki a foglalaacutest veacuteghez viszi elnevezeacutese a capere

igeacuteből ered mellette pedig a fieri ige egyszersmind a foglalaacutes joghataacutesaacutera is utal Az

Instituacutecioacutekban az rsquo(ab aliquo) capta fuerintrsquo kifejezeacutes hasonloacute a Digestaacuteban talaacutelhatoacutehoz

ugyanarroacutel az igeacuteről van szoacute csupaacuten maacutes grammatikai egyseacuteggel jeleniacuteti meg a szoumlveg

szerkesztője alapvetően ugyanazt a gondolati tartalmat Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet az

figyelhető meg hogy haacuterom ige utal arra a jogi teacutenyre emberi cselekveacutesre amely az

occupatio teacutenyaacutellaacutesa szempontjaacuteboacutel relevaacutens occupare capere eacutes adipisci Ebből az első

kettő utal a fizikai eacutertelemben vett foglalaacutesra az adipisci pedig az elvont elvi hatalomba

veacutetelre talaacuten a foglalaacutesi szaacutendeacutekra Koumlvetkezeacuteskeacutepp az occupatioacutet ndash legalaacutebbis a vadak

madarak eacutes halak vonatkozaacutesaacuteban ndash a teacutenyleges fizikai birtokba veacutetel valoacutesiacutetja meg

joghataacutesok azonban csak akkor fűződnek hozzaacute ha a foglalaacutesi szaacutendeacutek is megvan Ezen a

ponton logikusan meruumll fel a keacuterdeacutes milyen joghataacutest rendelnek a forraacutesok egy dolog

foglalaacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenő hatalomba veacuteteleacutehez Gaius szerint rsquoadquirunturrsquo a Digesta

a rsquocapientium fiuntrsquo eacutes a rsquonostrum esse intellegiturrsquo az Instituacutecioacutek a rsquostatim illius esse

incipiuntrsquo fordulatokat hasznaacuteljaacutek a joghataacutes kifejezeacuteseacutere Ezekben koumlzoumls hogy

mindegyik a tulajdon megszerzeacuteseacutere vonatkozik helyesebben a dolog feletti hatalom

keletkezeacuteseacutere Emellett mindhaacuterom forraacutes megemliacuteti hogy a dolog feletti hatalom ius

naturale alapjaacuten keletkezik (Gaiusnaacutel rsquonaturali rationersquo a Digestaacuteban rsquoratione naturalirsquo

az Instituacutecioacutekban pedig rsquoiure gentiumrsquo)759

758 Az adipiscor ige rsquomegszerezrsquo rsquoelnyerrsquo eacutertelemben taacutegabb mint occupare ndash egyaraacutent vonatkozik konkreacutet eacutes elvont dolgok megszerzeacuteseacutere Vouml Ulp D 5 3 18 1 (15 ad ed) Oxford Latin Dictionary s v rsquoadipiscorrsquo FINAacuteLY s vv rsquoadipiscorrsquo rsquooccuporsquo ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoapiorsquo 759 Ehhez a keacuterdeacuteshez ld Inst 2 1 11

209

III A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

A Digesta 41 koumlnyveacuteben a 7 titulus foglalkozik tuumlzetesen a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutevel

egyeacuteb a Digestaacuteban elszoacutertan megtalaacutelhatoacute forraacutesok mellett760 A bdquoPro derelictordquo ciacutemet

viselő titulus oumlsszesen nyolc fragmentumboacutel aacutell ebből a maacutesodik eacutes az oumltoumldik toumlredeacutek

tagoloacutedik tovaacutebbi kisebb egyseacutegekre mindkeacutet esetben principium eacutes egy tovaacutebbi

paragrafus olvashatoacute A nyolc toumlredeacutek oumlt jogtudoacutes nyolc munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazik Ulpianus

(Ad edictum) Paulus (Ad edictum Ad Sabinum Responsa) Modestinus (Differentiae)

Pomponius (Ad Sabinum) eacutes Iulianus (Ex Minicio Ad Urseium Ferocem) tollaacuteboacutel

Oumlsszesen tehaacutet nyolc toumlredeacuteket talaacutelhatunk a titulusban ebből kettő tagoloacutedik tovaacutebb iacutegy

10 forraacuteshely aacutell rendelkezeacutesre a teacutema koumlzponti magjaacutenak vizsgaacutelataacutehoz Eme 10

forraacuteshelyből 4 szaacutermazik Paulustoacutel 2-2 Iulianus eacutes Pomponius tollaacuteboacutel veacutegezetuumll 1-1

Modestinus- eacutes Ulpianus-hely talaacutelhatoacute meacuteg ebben a ciacutemben

A titulus forraacuteshelyei egyreacuteszt az edictumhoz iacuterott kommentaacuterokboacutel (Ulpianus eacutes Paulus

munkaacutei) maacutesreacuteszt pedig a Sabinushoz iacutert kommentaacuterokboacutel (Paulus eacutes Pomponius

munkaacutei) valamint egyeacuteb művekből szaacutermaznak Ebből adoacutedhat egy olyan koumlvetkezteteacutes

hogy ndash baacuter kuumlloumlnboumlző szerzőktől erednek ndash ezek a szoumlvegek viszonylagos egyseacuteget

folytonossaacutegot keacutepviselnek a tituluson beluumll tovaacutebbaacute feltehető hogy amennyiben a

760 A Digestaacuteban talaacutelhatoacute egyeacuteb forraacutesok is nagyban-egeacuteszben joacutel csoportosiacutethatoacutek aszerint hogy milyen kontextusban minek kapcsaacuten fordul elő a derelictioacutera valoacute hivatkozaacutes Egyes szoumlvegek a rabszolgaacutek valamilyen helyzetben toumlrteacutenő derelictioacutejaacuteroacutel iacuternak (Ulp D 9 4 38 1 [37 ad ed] Mod D 40 8 2 [6 reg] Iav D 45 3 36 [14 epist] Ulp D 47 2 46 pr [42 ad Sab] Marci D 48 1 9 [1 de iudic publ]) maacutesok pedig az ingatlanok derelictioacutejaacuteval foglalkoznak (Ulp D 3 5 9 1 [10 ad ed] Ulp D 39 1 20 10 [71 ad ed] Gai D 39 2 6 [1 ad ed provinc] Ulp D 39 2 7 2 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 21 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 35 [53 ad ed] Pap D 41 3 45 pr [10 resp] Ulp D 43 8 2 39 ndash 40 [68 ad ed]) Ehhez kapcsoloacutedhatnak azok a veacutelemeacutenyek amelyekben idegen dologbeli jogok kapcsaacuten meruumll fel a derelictio (haszoneacutelvezet kapcsaacuten magaacutenak a haszoneacutelvezetnek az elhagyaacutesa Ulp D 7 1 64 [51 ad ed] Pomp D 7 1 65 pr [5 ex Plaut] a servitus oneris ferrendi kapcsaacuten a szolgalommal terhelt ingatlan elhagyaacutesa Ulp D 8 5 6 2 [17 ad ed]) A hereditas derelictioacutejaacutenak keacuterdeacuteseacutevel is foglalkozik neacutehaacuteny szoumlveg (Tryph D 5 2 22 3 [17 disp] Gai D 29 2 57 pr [23 ad ed provinc] Pap D 36 1 57 3 [20 quaest]) valamint olyan szoumlvegekkel is talaacutelkozhatunk amelyekben a veacutelemeacuteny teljesen maacutes joginteacutezmeacutennyel kapcsolatos eacutes a teacutenyaacutellaacutes variaacutecioacutek koumlreacuteben fordul elő a derelictio (Ulp D 13 7 25 [31 ad ed] Tryph D 27 2 6 [14 disp] Ulp D 48 23 2 [5 opin]) Mindezeken tuacutelmenően leacutetezik meacuteg a szoumlvegeknek egy olyan csoportja amelyek ugyan szinteacuten maacutes joginteacutezmeacutenyekkel (lex Rhodia eacutes iactus lopaacutes) foglalkoznak meacutegis ezek a szoumlvegek elvi eacutellel szoacutelnak a derelictio mibenleacuteteacuteről is (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Venon D 21 2 76 [17 stipul] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7 ex Cass] Gai D 42 8 5 [26 ad ed provinc] Ulp D 47 2 43 5 ndash 6 [41 ad Sab] Ulp D 47 2 43 10 ndash 11 [41 ad Sab]) Vouml BENEDEK Derelictio 8 ROMANO Studi 119-121 124-127 VACCA Derelictio 124-149 Benedek Ferenc a fentebb hivatkozott munkaacutejaacuteban a Digesta szoumlvegein kiacutevuumll megemliacuteti meacuteg a iustinianusi Instituacutecioacutekban fellelhető szoumlveget is valamint egyes a kodifikaacutecioacute előtti forraacutesokat Ulpianus kommentaacuterjaacutet Paulus Sententiaacuteit tovaacutebbaacute a Fragmentum Dositheanum-ot a Kre II szaacutezadboacutel szaacutermazoacute regula-gyűjtemeacutenyt

210

Digesta szerkesztői beavatkoztak a szoumlvegbe akkor a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes elsősorban az

egyseacutegesseacuteg eacutes a goumlrduumlleacutekenyseacuteg megteremteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutenhetett ezeken a

helyeken761

Ami a titulus ciacutemeacutet eacutes elhelyezkedeacuteseacutet illeti a 41 koumlnyv előszoumlr a dolgok feletti uralom

megszerzeacuteseacutevel foglalkozik ezt koumlvetően taacutergyalja egy dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet eacutes

elveszteacuteseacutet a harmadik titulus szoacutel az elbirtoklaacutesroacutel eacutes ennek megszakadaacutesaacuteroacutel ezt

koumlvetően pedig az egyes jogciacutemekről esik szoacute mivel az elbirtoklaacutes koumlreacuteben jelenik meg a

iusta causa szuumlkseacutegesseacutege a leginkaacutebb explicit moacutedon A 41 koumlnyvben taacutergyalt

jogciacutemek a negyedik titulustoacutel pro emptore pro herede eacutes possessore pro donato pro

derelicto pro legato pro dote valamint pro suo762

A pro derelicto titulus aacutettekinteacutese nyomaacuten maacuter kezdetben le kell szoumlgezni hogy joacutellehet

a szoumlvegek az elbirtoklaacutessal kapcsolatos veacutelemeacutenyek rendszereacutebe lettek aacutegyazva meacutegis a

hetedik ciacutem szoumlvegeinek oumlsszesseacutegeacuteben keveacutes koumlzuumlk van az elbirtoklaacutes teacutemaacutejaacutehoz A

titulusban talaacutelhatoacute tiacutez szoumlveg koumlzuumll mindoumlssze neacutegy aacutell kapcsolatban az elbirtoklaacutes

teacutemaacutejaacuteval763 A toumlbbi szoumlveg vagy csak arroacutel iacuter hogy a dolog pro derelicto habita vagy

kifejezetten azt aacutelliacutetja hogy azonnal a megszerzőeacute lesz a dolog vagyis eacuteppen nincs

szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra764

A derelictio reacutegebbi irodalma koumlreacutebe tartozoacute munkaacutek alapvetően keacutet jelentősebb

neacutezetrendszer koumlreacute csoportosulnak Jellemzően az első csoportba sorolhatoacute szerzők ndash

761 Ezzel ellenteacutetesen ld Vacca aacutellaacutespontjaacutet aki aacuteltalaacutenossaacutegban raacutemutat hogy a derelictio vonatkozaacutesaacuteban a doktriacutena aacuteltal a probleacutema megoldaacutesaacutera tett baacutermifeacutele kiacuteseacuterlet csak mind taacutevolabb vitt a probleacutema megoldaacutesaacutetoacutel Ennek oka hogy a megoldaacutesra toumlrekveacutes soraacuten olyan ndash a forraacutesokboacutel egyeacutebkeacutent nem koumlvetkező ndash rendszergondolatot vetiacutetettek az oacutekori jogaacuteszok szavai moumlgeacute amelyek raacutejuk nem voltak jellemzőek Ez a folyamat leacutenyegeacuteben maacuter a iustinianusi kodifikaacutecioacuteval kezdeteacutet vette hiszen a kompilaacutecioacute soraacuten uacutejrarendszerezteacutek a szoumlvegeket kiragadva azokat eredeti kontextusukboacutel eacutes egy kuumllső alkotaacutes eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt titulus-rendszer egyik vagy maacutesik eleme alaacute soroltaacutek be őket Reacuteszletesen ld VACCA Pro derelicto 778-779 762 Romano ennek kapcsaacuten raacutemutat hogy a forraacutesokban a derelictio mint a tulajdon elveszteacuteseacutenek egy moacutedja jelenik meg ekkeacutent okszerű a felteacutetelezeacutese hogy a Digestaacuteban kellene hogy legyen egy olyan titulus az emliacutetett koumlnyvoumln beluumll amely a tulajdon elveszteacuteseacutevel foglalkozik Minthogy ez a titulus hiaacutenyzik ennek eredmeacutenyekeacuteppen a szoumlvegek a Digesta kuumlloumlnboumlző reacuteszeiben elszoacutertan szerepelhetnek toumlbbek koumlzoumltt ez is oka lehet a sok ellentmondaacutesnak A modern jogokra is az jellemző hogy a derelictio elsődlegesen az occupatioacutehoz koumltődően jelenik meg kihasznaacutelva azt a tulajdonsaacutegaacutet a derelinkvaacutelt dolognak hogy az elhagyaacutes koumlvetkezteacuteben res nullius lesz ekkeacutent okkupaacutelhatoacute Reacuteszletesen ld ROMANO Studi 102-104 A pro herede titulus vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes kiemelni Letizia Vacca aacutellaacutespontjaacutet aki raacutemutat arra hogy a derelictioacutera vonatkozoacute szoumlvegek egy reacuteszeacutenek a pro derelicto titulusban toumlrteacutenő elhelyezeacutese egyeacutertelműen arra mutat hogy ezekben az esetekben a keacuterdeacutes nem az hogy a dolog derelinkvaacutelt-e vagy sem hanem az hogy van-e lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra vagy sem Ugyanakkor egy konkreacutet forraacuteshely (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) kapcsaacuten reacuteszletesen kifejti hogy veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto titulus betoldaacutesa kizaacuteroacutelag a kompilaacutetorok munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Bővebben ld VACCA Derelictio 72-73 97 763 Paul D 41 7 4 (15 ad Sab) Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab) Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem) Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) 764 Ilyen tartalmuacute Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) eacutes Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)

211

mint peacuteldaacuteul kuumlloumlnoumlsen Romano eacutes Voci ndash a tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott derelictio

teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indulnak ki ekkeacutent res nulliusnak kizaacuteroacutelag a tulajdonos aacuteltal elhagyott

dolgot tekintik amely felett a tulajdon megszerzeacutese occupatioacuteval megy veacutegbe765 Mivel a

hipoteacutezis a tulajdonos eacutes a nem tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott derelictio eacuteles elkuumlloumlnuumlleacuteseacuten

alapul ekkeacutent az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindoumlssze a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett

derelictio eseteacutere korlaacutetozoacutedik

A haacuteboruacute előtti irodalomboacutel Romano munkaacutejaacuteval eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni766

A derelictio koumlreacuteben az Instituacutecioacutek szabaacutelyait tekinti kiindulaacutesi pontnak amely szerint

pro derelicto az a dolog tekinthető amelyet a tulajdonosa akkeacutent dobott el magaacutetoacutel hogy

nem akarja hogy az tovaacutebbra is az oumlveacute legyen Helyes eacutertelmezeacutese szerint keacutet elem

szuumlkseacuteges a derelictio megvaloacutesulaacutesaacutehoz meg kell hogy toumlrteacutenjen a dolog teacutenyleges

elhagyaacutesa valamint szuumlkseacuteges az elhagyoacute szemeacutely arra iraacutenyuloacute akarata hogy a dolgot

toumlbbeacute ne legyen az oumlveacute767 Az Instituacutecioacutekban is hasznaacutelt pro derelicto habere kifejezeacutes

megjeleneacutese eacutes elterjedeacutese veacutelemeacutenye szerint ama keacutesei időszakra kell hogy tevődjoumln

amikorra maacuter a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacutei koumlzoumltt semmifeacutele kuumlloumlnbseacuteg sem

maradt fenn mivel amiacuteg ez a kuumlloumlnbseacutegteacutetel leacutetezett addig a foglalaacutes szempontjaacuteboacutel csak

a res mancipi joumlhetett szaacutemiacutetaacutesba a res nec mancipi azonban nem768 Raacutemutat arra is

hogy a forraacutesokban szaacutemos olyan esettel lehet talaacutelkozni amelyekben a domino

veacuteghezvitt elhagyaacutesroacutel esik szoacute mindez pedig szuumlkseacutegtelen szoacuteismeacutetleacutest eredmeacutenyezne

akkor ha feltesszuumlk hogy csak tulajdonos derelinkvaacutelhatnaacute a dolgaacutet Ugyanakkor a

hivatkozott kifejezeacutes szoros kapcsoloacutedaacutest mutat magaacuteval a tulajdonnal is ekkeacutent csak az

keacutepzelhető el hogy valaki teacutevesen hiszi magaacuteroacutel hogy a dolog tulajdonosa eacutes ekkeacutent

dererlinkvaacutelja azt A forraacutesokban előforduloacute maacutesik neacutemileg szemeacutelytelenebb

taacutevolsaacutegtartoacutebb utalaacutes (id qoud derelicto habitum est) arra utal hogy nem a dolog

tulajdonosa derelinkvaacutelta a dolgot ami ndash a fentebb mondottak feacutenyeacuteben ndash csak akkeacutent

lehetseacuteges ha akaacuter joacute- akaacuter rosszhiszeműen a dolog tulajdonosaacutenak keacutepzeli magaacutet

Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak azeacutert is komoly a jelentőseacutege mert Romano uacutegy veacuteli hogy a

derelictio taacutergya nem a tulajdonjog hanem maga az elhagyaacutessal eacuterintett a dolog

meacutegpedig a maga teljesseacutegeacuteben eacutes minden vonatkozaacutesaacuteban ekkeacutent a dolgot eacutes a

765 ROMANO Studi 99-164 VOCI Proprietagrave Megemliacutethető ugyanakkor ebben a koumlrben meacuteg Berger munkaacutessaacutega is aki elsődlegesen interpolaacutecioacutekritikai megkoumlzeliacuteteacutesben taacutergyalja derelictio keacuterdeacuteseit Vouml BERGER Derelizione 131-190 766 Ennek a munkaacutenak a jelentőseacutege maacuteig hatoacute talaacuten ennek koumlszoumlnhető hogy 1933-as első kiadaacutesaacutet koumlvetően 2002-ben ismeacutet megjelent a Rivista di Diritto Romano ciacutemű online folyoacuteirat hasaacutebjain 767 ROMANO Studi 102 768 ROMANO Studi 107-108

212

derelinkvaacuteloacutet oumlsszekoumltő teacutenyek ennek nyomaacuten pedig a jogosultsaacutegok is elenyeacutesznek

Maacuteskeacutent kifejezve a derelictio teacutenye a tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem

csupaacuten azeacutert mert a toumlrveacuteny ezt mint bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem

azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme előtt egyeacuteb kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek nem

koumlzvetlenuumll a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes

praktikus mindennapi hataacutesaira Ezek a praktikus hataacutesok azok amelyeket a jogi nyelv a

tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacutese formaacutejaacuteban iacuter le Mindebből

pedig az koumlvetkezik hogy ha a derelinkvaacuteloacute magaacuteroacutel a dologroacutel rendelkezik az elhagyaacutes

soraacuten akkor erre kizaacuteroacutelag a dolog tulajdonosa keacutepes Amikor tehaacutet a forraacutesok derelictio

a non dominoacuteroacutel beszeacutelnek ilyenkor egy jogellenes magatartaacutest kell felteacutetelezni amely

nem jaacuter ugyanazokkal a hataacutesokkal mint amilyenekkel a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutes eseteacuten

jaacuterna Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy egyeacuteb hataacutesok tapadhatnak hozzaacute769

Az elhagyaacutes elsődleges hataacutesa hogy a birtok feletti felhagyaacutessal a dolgon fennaacutelloacute

tulajdonjog ndash mivel a derelinkvaacuteloacute toumlbbeacute maacuter nem akarja magaacuteeacutenak tudni a dolgot ndash is

megszűnik770 A forraacutesok alapjaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a klasszikus jogban

haacuterom elgondolaacutes eacutelt egymaacutes mellett Az első szerint a derelictio aacuteltal a derelinkvaacuteloacute ndash a

dolog jellegeacutere tekintet neacutelkuumll ndash elvesziacutetette a tulajdonjogot A maacutesodik szerint a

tulajdonjog megszűneacutese csak akkor koumlvetkezett be amikor a dolgot harmadik szemeacutely

tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal birtokba vette A harmadik neacutezet koumlreacuteben maacuter szaacutemiacutetaacutesba

joumltt a dolog jellege is a res nec mancipi feletti tulajdonjog roumlgtoumln az elhagyaacutessal

megszűnt amiacuteg a res mancipi vonatkozaacutesaacuteban a derelinkvaacuteloacute tulajdonos maradt meacuteg az

esetleges harmadik szemeacutely aacuteltali birtokba veacutetel elleneacutere is a birtokba vevő iacutegy csak

elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhetett tulajdont a dolog felett771 Veacutelemeacutenyeacutet oumlsszegezve

meglaacutetaacutesa szerint a szoumlvegekből kitűnik hogy a klasszikus jog egyseacuteges volt abban a

tekintetben hogy ndash fuumlggetlenuumll az elhagyott dolog mancipi vagy nec mancipi voltaacutetoacutel ndash a

tulajdonjog az elhagyaacutes pillanataacuteban megszűnt a dolog felett772 Ehhez hasonloacutean az

elhagyott dolog res nullius lett mivel a derelictio teacutenyeacutenek figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa

vagy nem tudaacutesa eseteacuten sem lehetett az ilyen dolgot ellopni773 Ezzel paacuterhuzamosan a

769 ROMANO Studi 119 770 ROMANO Studi 128 771 ROMANO Studi 129 772 ROMANO Studi 140 773 ROMANO Studi 142

213

dolog elhagyott voltaacutenak ismerete (scientia) nem vaacutelt a megszerzeacutes előfelteacuteteleacuteveacute

azonban az erre vonatkozoacute veacutelemeacutenyek szerinte nem meggyőzőek774

A haacuteboruacutet koumlvető irodalomban Voci a derelictio keacuterdeacutese kapcsaacuten abboacutel indul ki hogy

kell előszoumlr egy tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes majd ezt koumlvetheti a birtokba veacutetel uacutetjaacuten

toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes Azt az ideaacutelis esetet veszi alapul amikor a dolog elhagyaacutesa a

tulajdonos aacuteltal toumlrteacutent ndash egyeacuteb esetekben a puszta birtokba veacutetel nem elegendő a

tulajdon keletkezeacuteseacutehez akkor szuumlkseacuteges a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes is775

Pro derelicto ciacutemen birtokolja el a dolgot az a szemeacutely aki birtokba vesz egy olyan

dolgot amelyet valaki maacutes elhagyott Az elbirtoklaacutes nem szuumlkseacutegszerű szerzeacutesmoacutedja a

res derelicta tulajdonjoga megszerzeacuteseacutenek az elsődlegesen birtokba veacutetellel toumlrteacutenik

Elbirtoklaacutesra csak akkor van szuumlkseacuteg ha a dolgot nem a tulajdonosa hagyta el ekkeacutent

ebből a szempontboacutel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem joumln

figyelembe Veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacuteshoz

mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges hogy azt teacutenyleges derelictio előzze meg Iulianus egy

veacutelemeacutenye alapjaacuten ugyanis (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) nem szerezhető meg

elbirtoklaacutes uacutetjaacuten a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott dolgok tulajdonjoga

mivel ehelyuumltt nem toumlrteacutenik derelictio ndash a dolog kidobaacutesaacutet a szuumlkseacuteg teszi

elkeruumllhetetlenneacute ekkeacutent nem kizaacutert annak a lehetőseacutege hogy utoacutebb meacuteg visszateacuterjenek

a dologeacutert776 A derelictio extreacutem eseteivel nem foglalkozik egyet emel csak ki ezek

koumlzuumll a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott aacuteruk eseteacutet amelynek koumlreacuteben ndash

veacutelemeacutenye szerint ndash animus derelinquendi neacutelkuumll toumlrteacutenik a dolog elhagyaacutesa A forraacutesok

ebben az esetben majdnem egyhanguacutean akkeacutent foglalnak aacutellaacutest hogy a dolog első

talaacuteloacuteja nem szerezhet tulajdont a dolgon Annyi bizonyos hogy Iustinianus koraacuteban ez

volt a derelinkvaacutelt dolog megszerzeacuteseacutenek rezsimje egyesek azonban keacutetseacutegbe vonjaacutek

hogy a klasszikus jog szabaacutelyozaacutesa is hasonloacute lett volna777

A pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutessal oumlsszefuumlggő tovaacutebbi veacutelemeacutenyeacutet egy az

irodalomban sokat vitatott Paulus-helyre (Paul D 41 7 5 pr [32 ad Sab]) alapiacutetja A

fragmentumban leiacutert esetek kapcsaacuten raacutemutat hogy mindkeacutet eset a vevő scientiaacutejaacuteboacutel

indul ki azonban szerinte aggaacutelyos hogy a szoumlveg arroacutel nem mond semmit hogy az első

esetben emliacutetett eladoacute mieacutert szorul elbirtoklaacutesra Eme informaacutecioacute hiaacutenyaacuteban csupaacuten keacutet

lehetőseacuteg adoacutedik vagy azeacutert kell az elbirtoklaacutes mert a dolog res mancipi vagy pedig az

774 ROMANO Studi 143 775 VOCI Proprietagrave 233 776 VOCI Proprietagrave 191 777 VOCI Proprietagrave 233

214

elbirtoklaacutes aacuteltalaacuteban szuumlkseacuteges volt Megaacutellapiacutetaacutesa szerint azonban az ilyen esetekben

mindig szuumlkseacuteges lesz az elbirtoklaacutes mivel olyan res derelictaacuteroacutel van szoacute amelyet nem a

tulajdonos hagyott el778

A maacutesik csoportba tartozoacute neacutezetek koumlzoumls jellemzője hogy a derelictio ndash occupatio eacutes a

traditio koumlzoumltt analoacutegiaacutet veacutelnek felfedezni Eme elkeacutepzeleacutes nagyformaacutetumuacute kibontaacutesa

Bonfante neveacutehez fűződik aki aacuteltalaacutenossaacutegban nem eacutert egyet azzal a neacutezettel hogy a res

derelicta az első birtokba vevő tulajdonaacuteba keruumll779 Az occupatio koumlreacuteben aacuteltalaacuteban

szuumlkseacutegesnek tartja a scientia megleacuteteacutet vagyis hogy a megszerző tudataacuteban legyen a

dolog derelinkvaacutelt voltaacutenak780 Ezen tuacutelmenően azonban kuumlloumlnbseacuteget tesz egyfelől a

klasszikus eacutes a iustinianusi jog szabaacutelyai valamint maacutesfelől a res mancipi eacutes nec mancipi

derelictae koumlzoumltt amelyek mint elteacuterő termeacuteszetű dolgok elteacuterő moacutedokon szerezhetők

meg Ami a klasszikus eacutes iustinianusi jog koumlzoumltti elteacutereacutest illeti veacutelemeacutenye szerint a

klasszikus jogban doumlntő jelentőseacutegű volt hogy az elhagyott dolog res mancipi vagy nec

mancipi volt-e amiacuteg a iustinianusi jogban ndash tekintettel arra hogy eme keacutet dologosztaacutely

koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes abban a korban maacuter nem volt hasznaacutelatban ndash az ingoacutek eacutes

ingatlanok derelictioacuteja koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre tevődik aacutet a hangsuacutely781 Elgondolaacutesa szerint

a klasszikus jogban a res mancipi derelicta eseteacuteben azeacutert szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes mert

szerinte a birtokba veacutetellel csak in bonis keruumllne a dolog civiljogi tulajdon azonban meacuteg

nem keletkezne rajta782 A iustinianusi jogban beaacutellt vaacuteltozaacutesok nyomaacuten az elbirtoklaacutesi

koumltelezettseacuteg elhagyott ingatlanok eseteacuteben mindig ingoacutek eseteacuteben pedig csak a nem

tulajdonos aacuteltali derelictio eseteacuteben aacutell fenn Neacutezete szerint egyeacutebkeacutent a derelictio az

occupatio keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedik szorosan amely utoacutebbi szerzeacutesmoacuted jelentős rokon

vonaacutesokat mutat a traditioacuteval eacuteppen eme hasonloacutesaacutegnak koumlszoumlnhető hogy korszaktoacutel

fuumlggetlenuumll a roacutemai jog mindig elismerte a birtokba veacutetellel bekoumlvetkező azonnali

tulajdonszerzeacutest ndash legalaacutebbis a dolgok egy meghataacuterozott koumlreacuteben783 Ezek alapjaacuten

oumlsszesseacutegeacuteben azzal eacutervel hogy a res mancipi traditioacuteja eseteacuten is ndash mivel egy

szaacutermazeacutekos szerzeacutesmoacutedroacutel van szoacute ndash csak a megszerző vagyonaacuteba keruumllne a dolog de

civiljogi tulajdont csak elbirtoklaacutessal szerezhetne felette Ezzel szemben a res nec

mancipi eseteacuteben elfogadhatoacutenak veacuteli azt a neacutezetet amely szerint a dolog azeacute lesz aki

778 VOCI Proprietagrave 234-235 779 BONFANTE Proprietagrave II 257 260 780 BONFANTE Proprietagrave II 262 781 BONFANTE Proprietagrave II 263-265 782 BONFANTE Proprietagrave II 265 783 BONFANTE Proprietagrave II 257-259

215

annak birtokaacutet megszerzi784 A derelictio ndash occupatio valamint a traditio koumlzoumltti

hasonloacutesaacutegot abban laacutetja hogy az elhagyaacutes illetőleg a birtokba veacutetel nem keacutet egymaacutestoacutel

fuumlggetlen aktus hanem egyuumlttesen alkotnak egyetlen aacutetruhaacutezaacutest amelynek kereteacuteben a

megszerző tudata aacutet kell hogy fogja a maacutesik feacutelnek a dolog aacutetengedeacuteseacutere iraacutenyuloacute

akarataacutet is Ennek megleacutete eseteacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesa roumlgvest veacutegbemegy eacuteppuacutegy mint

a traditio eseteacuteben ahol a felek aacutetruhaacutezaacutesban valoacute megegyezeacutese teszi lehetőveacute az

azonnali tulajdonaacutetszaacutellaacutest785

Kruumlger elgondolaacutesa annyiban koumlveti Bonfante neacutezeteacutet hogy ő is elkuumlloumlniacuteti egymaacutestoacutel a

jogfejlődeacutes klasszikus eacutes iustinianusi korszakaacutet786 A derelictio leacutenyegeacutet alapvetően

abban laacutetja hogy a tulajdonosnak teacutenylegesen fel kell adnia a dolog birtokaacutet valamint

meg kell hogy legyen az erre iraacutenyuloacute akarat is787 A birtokba vevő vonatozaacutesaacuteban

megaacutellapiacutetja hogy a scientia mindoumlssze a teacutenyekkel oumlsszefuumlggeacutesben kellett hogy

meglegyen a jogi helyzet aacutetlaacutetaacutesaacutet maacuter nem kiacutevaacutentaacutek meg788 A prokuliaacutenus ndash

szabiniaacutenus neacutezetkuumlloumlnbseacuteget bemutatoacute forraacutesszoumlveg elleneacutere hangsuacutelyozza hogy

klasszikus jogban a birtokba vevő minden esetben ndash vagyis tekintet neacutelkuumll a dolog

mancipi vagy nec mancipi voltaacutera ndash csak birtokosa lett a dolognak amely azonban

possessio ad usucapionem volt Ebből koumlvetkezően a birtokba vevő minden esetben

elbirtoklaacutesra szorult a civiljogi tulajdon megszerzeacutese eacuterdekeacuteben789 Veacutelemeacutenyeacutet

meglehetősen egyedi moacutedon taacutemasztja alaacute mindazokat a forraacutesszoumlvegeket amelyekben a

derelinkvaacutelt dolog feletti azonnali tulajdonszerzeacutesről szoacutelnak egyszerűen interpolaacuteltnak

nyilvaacuteniacutetja790 A posztklasszikus jogban a derelictioacutet a traditioacuteval azonosiacutetottaacutek annak

eacuterdekeacuteben hogy a koumlruumllmeacutenyesnek tartott mindenkori elbirtoklaacutes koumltelezettseacutegeacutet

megkeruumlljeacutek791 Ennek koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi felett puszta birtokba veacutetellel

keletkezhetett civiljogi tulajdon a res mancipi koumlreacuteben azonban eacuterthetően megmaradt az

elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenye egeacuteszen addig amiacuteg a iustinianusi jog fel nem szaacutemolja a keacutet

dologosztaacutelyt iacutegy a derelinkvaacutelt dolog felett birtokba veacutetellel lehetett tulajdont szerezni ndash

784 BONFANTE Proprietagrave II 265 785 BONFANTE Proprietagrave II 262 Bonfante elgondolaacutesa jelenik meg Meyer-Collings munkaacutejaacuteban is az ő jelentőseacutege az eddig irodalomhoz keacutepest a derelictio eredeteacuteről vallott egyedi felfogaacutesaacuteban eacuterhető tetten Veacutelemeacutenye szerint ugyanis a derelictio eredőjeacutet eacuteppen a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteban kell keresni Vagyis a derelictio nem maacutes mint a iactus missilium kuumlloumlnoumls esete koumlvetkezeacuteskeacuteppen az utoacutebbi teacutenyaacutellaacutes mintegy aacutetmeneti helyet foglal el a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltt Vouml MEYER-COLLINGS Derelictio 11 skk 786 KRUumlGER Derelictio 155-189 787 KRUumlGER Derelictio 155 788 KRUumlGER Derelictio 180 789 KRUumlGER Derelictio 155-156 790 KRUumlGER Derelictio 166-167 791 KRUumlGER Derelictio 168-169

216

felteacuteve hogy azt a tulajdonos hagyta el ndash mivel a res derelictaacutet gazdaacutetlan dolognak

tekintetteacutek792

Az uacutejabb irodalomban Magyarorszaacutegon Benedek Ferenc professzor az olasz romanistaacutek

koumlreacuteből Letizia Vacca a hollandok koumlzuumll pedig Hans Ankum foglalkozott reacuteszletesebben

a derelictio keacuterdeacuteseivel793

Benedek a vonatkozoacute munkaacuteiban igyekszik feltaacuterni a derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutet annak

joghataacutesaacutet eacutes az elhagyott dolog jogi sorsaacutet Abboacutel indul ki hogy a rendelkezeacutesre aacutelloacute

forraacutesok kazuisztikus jellegűek vagyis egymaacutestoacutel elteacuterő eacutes egymaacutessal szorosabban oumlssze

nem fuumlggő teacutenyaacutellaacutesokat jeleniacutetenek meg mi toumlbb nem is azonos korszakboacutel

szaacutermaznak794 A derelictio kapcsaacuten a forraacutesokban megjelenő kifejezeacutesek derelinquere

eacutes pro derelicto habere koumlzuumll az utoacutebbit tartja jogi szakkifejezeacutesnek amely arra az

aacutellapotra utal amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot

elhagyta Ehhez animus derelinquendi kell amely nem igeacutenyel kifejezett nyilatkozatot

elegendő a raacuteutaloacute magatartaacutes is A fő keacuterdeacutes ebben a koumlrben az animus derelinquendi

mikeacutenti eacutertelmezeacutese vajon az animus derelinquendi csak a tulajdonos eseteacuteben

eacutertelmezhető vagy meglehet maacutes nem tulajdonosnaacutel is aki a dolgot elhagyja A keacuterdeacutesre

adott vaacutelasz oumlsszefuumlggeacutesben van a res derelicta megiacuteteacuteleacuteseacutevel is795 A res iactae eacutes a

rabszolgaacutek derelictioacutejaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek elemzeacutese nyomaacuten levonja a

koumlvetkezteteacutest hogy a forraacutesok nem egyseacutegesen koumlzeliacutetik a derelictio szemeacutelyi oldalaacutet

majd arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy az animus derelinquendi megleacutete nem koumltődik a

tulajdonos szemeacutelyeacutehez mivel a roacutemai jogban aacuteltalaacuteban akkeacutent fogtaacutek fel a derelictioacutet

mint a dolog birtokaacutenak veacutegleges eacutes szaacutendeacutekolt feladaacutesaacutet796 A derelictio joghataacutesaacutenak

elemzeacutese koumlreacuteben elsődlegesen a szabiniaacutenus ndash prokuliaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegre

helyezi a hangsuacutelyt megaacutellapiacutetva hogy res pro derelicto habita tehaacutet az a dolog amelyet

a mindenkori birtokos a veacutegleges birtokfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval hagyott el Ebből logikusan

vonja le a tovaacutebbi koumlvetkezteteacutest hogy a res pro derelicto habita nem felteacutetlenuumll lesz res

nullius ebbeacuteli mivolta kizaacuteroacutelag attoacutel fuumlgg hogy a dolgot a tulajdonos hagyta-e el vagy

sem Mindebből laacutethatoacute hogy Benedek alapvetően elutasiacutetja a koraacutebbi irodalomban

neacutepszerű elkeacutepzeleacutest hogy a joghataacutesok elsősorban ahhoz a teacutenyhez koumltődnek hogy a

dolog res mancipi-e vagy sem Veacutelemeacutenye szerint a klasszikus jogban teljesseacuteggel

792 KRUumlGER Derelictio 176 793 BENEDEK Derelictio 7-31 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 698-706 BENEDEK Iactus 2109-2129 VACCA Derelictio ANKUM Occupatio 248-274 794 BENEDEK Derelictio 7-8 795 BENEDEK Derelictio 9 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 699 BENEDEK Iactus 2112-2113 796 BENEDEK Derelictio 10-12

217

irrelevaacutens volt az elhagyott dolog esetleges ilyen minősiacuteteacutese eacuteppuacutegy ahogy a iustinianusi

jogban sem szaacutemiacutetott a dolog ingoacute avagy ingatlan mivolta797 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res

derelicta jogi megiacuteteacuteleacutese a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől fuumlgg ez azonban a kuumllvilaacuteg ndash iacutegy az

okkupaacuteloacute ndash szaacutemaacutera sem nyilvaacutenvaloacute ekkeacutent a birtokba vevő legjobb meggyőződeacutese

elleneacutere sem lehet bizonyos afelől hogy a birtokba veacutetellel tulajdont is szerzett a dolog

felett Ebből adoacutedoacutean a helyzet jogi szempontboacutel megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutera csak az

elbirtoklaacutes joumlhet szaacutemiacutetaacutesba798 Az elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel keacutet kiveacutetelt emliacutet

egyfelől amikor nyilvaacutenvaloacute hogy a derelinkvaacuteloacute tulajdonos volt maacutesfelől pedig a

missilia eacutes az avis amissa eseteacuteben nem szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes799

Vacca a derelictio teacutemakoumlreacutevel foglalkozoacute monograacutefiaacutejaacuteban az egeacutesz probleacutemakoumlr

vizsgaacutelataacutet teljesen maacutes iraacutenyboacutel kezdi mint az irodalomban előtte baacuterki800 Joacutellehet a

szerzők nagy toumlbbseacutege hosszabban-roumlvidebben eacutertekezett a iactus mercium

probleacutemaacutejaacuteroacutel kiinduloacutepontkeacutent olyan formaacuteban egyikuumlk sem hasznaacutelta fel mint Vacca

aki leacutenyegeacuteben az animus derelinquendi pontos oacutekori tartalmaacutet eacutes megiacuteteacuteleacuteseacutet kiacutevaacutenja

feltaacuterni A vonatkozoacute forraacutesokboacutel egyeacutertelműen kiolvashatoacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg kapcsaacuten

megfogalmazza oacutevatos koumlvetkezteteacuteseacutet miszerint az animus derelinquendi nem

eacutertelmezhető a tulajdonosi mivolt feladaacutesaacutera iraacutenyuloacute akaratkeacutent Aacutelliacutetaacutesaacutet

alaacutetaacutemasztandoacute hivatkozik a kor hajoacutezaacutesi szokaacutesaira amely szerint a hajoacute parancsnoka

volt hivatva doumlnteni a hajoacutet illetőleg a hajoacutezaacutest eacuterintő konkreacutet keacuterdeacutesekben801 Mi toumlbb a

derelictio koumlreacuteben felmeruumllő valoacutedi probleacutemaacutet nem abban laacutetja hogy az elhagyott dolog

res mancipinek minősuumllt-e vagy sem illetve hogy a dolgot elhagyoacute szemeacutely tulajdonos

volt-e vagy sem hanem abban hogy megengedhető-e valamely harmadik szemeacutelynek

egy ilyen elhagyott dolog feletti tulajdonszerzeacutese elbirtoklaacutes uacutetjaacuten802 Ehhez az

alapprobleacutemaacutehoz kapcsolja az animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutet amelyet a forraacutesokban a

derelictioacutera hasznaacutelt kifejezeacutesek elemzeacutese iraacutenyaacuteboacutel koumlzeliacutet meg Ennek nyomaacuten azt

aacutelliacutetja hogy a pro derelicto habere habita fordulat arra utal hogy a dolog derelictum

vagyis egy a dologhoz fűződő tudati viszonyulaacutest fejez ki veacutegső soron azt hogy a

tulajdonos szaacutemaacutera maacuter nem lehetseacuteges annak visszaszerzeacutese803 Az irodalomban szinteacuten

elsőkeacutent elemzi a res derelicta megtalaacutelaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute probleacutemaacutet intuitiacutev moacutedon

797 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 703 BENEDEK Iactus 2120 798 BENEDEK Derelictio 26-27 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 703 BENEDEK Iactus 2121 799 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 706 BENEDEK Iactus 2128-2129 800 VACCA Derelictio 92 skk 801 VACCA Derelictio 94 802 VACCA Derelictio 95 803 VACCA Derelictio 95-96 120 122

218

mint arra raacutemutat a talaacutelaacuteskor a talaacuteloacute koumlzel sem teljes bizonyossaacuteggal keacutepes a dolog

elveszteacutese koumlruumlli oumlsszes koumlruumllmeacutenyt maradeacutektalanul belaacutetni nemhogy eacuterteacutekelni Ekkeacutent

meglaacutetaacutesa szerint a talaacuteloacute ha uacutegy gondolja hogy a dolog pro derelicto habita joacutehiszemű

lesz oumlnmagaacuteban veacuteve pedig az egeacutesz szituaacutecioacute alkalmas az elbirtoklaacutes

megalapozaacutesaacutehoz804

Hans Ankum tanulmaacutenyaacuteban főkeacutent egyetlen Digesta-szoumlveggel foglalkozik (Pomp D

41 7 5 pr [32 ad Sab]) eacutes ennek kapcsaacuten fejti ki toumlbbek koumlzoumltt a derelictioacutera vonatkozoacute

neacutezeteit is Veacutelemeacutenye szerint a kivaacutelasztott szoumlveg jelentőseacutege abban aacutell hogy ebből

ismerhető meg a legjobban a klasszikus jog derelictio-felfogaacutesa805 Ugyanakkor ez a

szoumlveg nem vizsgaacutelhatoacute kizaacuteroacutelag oumlnmagaacuteban ekkeacutent a szerző egybeveti az utaacutena

koumlvetkező szinteacuten Pomponiustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacutekkel is amelynek nyomaacuten ő maga is

megaacutellapiacutetja ami az irodalomban aacuteltalaacutenosan ismert joacutellehet a keacutet szoumlveg ugyanattoacutel a

jogtudoacutestoacutel eacutes ugyanonneacutet szaacutermazik mi toumlbb a Digestaacuteban is egymaacutes utaacuten

koumlvetkeznek meacutegis alapvetően egymaacutesnak ellentmondoacute textusokroacutel van szoacute806 A

szoumlvegek ndash toumlbb maacutes szoumlveggel egyuumltt elveacutegzett ndash eacutertelmezeacutese nyomaacuten raacutemutat hogy a

reacutegebbi tan eacutertelmeacuteben a tulajdonos a derelictio aacuteltal a tulajdonjogot meacuteg nem vesziacuteti el

csupaacuten azt koumlvetően amikor az occupans az elbirtoklaacutesi idő letelteacutet koumlvetően

tulajdonossaacute vaacutelik807 Ugyanakkor Paulus egy veacutelemeacutenye tudoacutesiacutet a jogtudoacutesok koumlzoumltti

elteacuterő neacutezetekről is (Paul D 41 7 2 1 [54 ad ed]) amely alapjaacuten levonja a

koumlvetkezteteacutest hogy a Paulus-szoumlvegben emliacutetett Iulianus aacuteltal keacutepviselt felfogaacutes

teljesseacuteggel uacutejszerű lehetett amely felfogaacutes szerint a tulajdon elveszteacuteseacutevel

kapcsolatosan a derelinkvaacuteloacute akarata volt doumlntő Ekkeacutent a derelictio nyomaacuten a

derelinkvaacuteloacute elvesziacutetette a res mancipi feletti tulajdonjogot is Kifejti hogy a vonatkozoacute

utoacutebbi szoumlvegben ndash mivel a principiumban a tulajdonos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute

ndash csak res mancipi elbirtoklaacutesaacuteroacutel lehet szoacute A derelinkvaacutelt res nec mancipi eseteacuteről ndash

oumlsszhangban Ulpianus veacutelemeacutenyeacutevel (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed]) ndash az mondhatoacute el

hogy az occupans a birtokbaveacutetel aacuteltal megszerzi a dolog tulajdonaacutet is Mindezekből a

forraacutesokboacutel meglaacutetaacutesa szerint az tűnik ki hogy a reacutegebbi Proculus neveacutehez fűződő

felfogaacutest a Iulianus aacuteltal keacutepviselt neacutezet utoacutebb mintegy feluumlliacuterta Paulus pedig ez utoacutebbi

felfogaacutessal eacutertett egyet808 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet nem egy prokuliaacutenus-szabiniaacutenus

804 VACCA Derelictio 96-97 805 ANKUM Occupatio 248 806 ANKUM Occupatio 262 807 ANKUM Occupatio 263 808 ANKUM Occupatio 264

219

veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről hanem egy reacutegebbi (Proculus) eacutes egy uacutejabb (Iulianus) neacutezet

talaacutelkozaacutesaacuteroacutel van szoacute amelyek a praxisban egymaacutest koumlvetteacutek809

Kijelenti hogy a derelictioacutet koumlvető occupatioacutet a klasszikus jogaacuteszok a traditioacuteval

meacuteghozzaacute in incertam personam veacutegrehajtott traditioacuteval azonosiacutetottaacutek eacutes mind a res

mancipi mind a nec mancipi vonatkozaacutesaacuteban a megszerzőt ugyanuacutegy kezelteacutek810 Ennek

koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi okkupaacuteloacuteja mind civiljogi mind pedig bonitaacuter tulajdont

szerzett a dolog felett a res mancipi foglaloacuteja azonban csak bonitaacuter tulajdonos lett811

Azeacutert hogy előbbi aacutelliacutetaacutesaacutet neacutemikeacutepp aacuternyalja raacutemutat hogy a derelictio eacutes occupatio

valamint a traditio bizonyosan nem azonosak jogi szempontboacutel aacutem hasonloacutesaacuteguk olyan

fokuacute hogy ez maacuter a jogkoumlvetkezmeacutenyek azonossaacutegaacuteban is megnyilvaacutenul Ennek oka

azonban nem pusztaacuten egyszerű hasonloacutesaacutegon alapszik a res mancipi okkupaacuteloacutejaacutenak

helyzete ugyanis nem lehetett jobb mint azeacute aki traditio uacutetjaacuten szerezett meg egy res

mancipit azaz csak elbirtoklaacutes reacuteveacuten vaacutelhatott tulajdonossaacute Miutaacuten a klasszikus jogban a

res mancipi tulajdonjogaacutenak aacutetruhaacutezaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszerzeacutese mancipatio vagy in iure

cessio formaacutejaacuteban mehetett veacutegbe eacuterthető hogy a jogaacuteszok akkeacutent veacutelekedtek hogy az

okkupaacuteloacute is csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhet civiljogi tulajdont Amennyiben ettől elteacutertek

volna az gyakorlatilag a mancipatio eltoumlrleacuteseacutet jelentette volna ami pedig az adott ponton

a fraus legis nem csekeacutely kockaacutezataacuteval jaacutert812

1 A rsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben

A derelictio főneacutevi alakban nem talaacutelhatoacute meg a forraacutesokban mi toumlbb főneacutevi alakja a

klasszikus latinban egyaacuteltalaacuten nem is leacutetezik813 A jogi forraacutesokban mind a relinquere eacutes

a derelinquere igeacutek mind pedig a pro derelicto habere kifejezeacutes egyaraacutent megjelennek

A relinquere ndash derelinquere viszonyaacuteban egyes felteveacutesek szerint a relinquere klasszikus

kifejezeacutes amiacuteg a derelinquere ige csupaacuten a kompilaacutetorok teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően

809 ANKUM Occupatio 264-265 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy raacutemutat Iavolenus hasonloacutekeacuteppen veacutelekedett a keacuterdeacutesről mint a bdquoszabiniaacutenusokrdquo (Iav D 45 3 36 [14 epist]) 810 ANKUM Occupatio 269 811 ANKUM Occupatio 270 812 ANKUM Occupatio 270-271 813 A szoacute koumlzvetlenuumll a linquere igeacuteből ered amelynek nem leacutetezik sem főneacutevi sem melleacutekneacutevi alakja A prefixummal leacutetrejoumlvő relinquere igeacutenek azonban maacuter mindkeacutet neacutevszoacutei alakja ismert eacutes hasznaacutelatos volt Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoliquorsquo

220

jelenik meg a forraacutesokban814 Ezen a ponton maacuter adoacutednak veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegek az

irodalomban Romano a forraacutesok tuumlkreacuteben uacutegy veacuteli hogy a birtokkal valoacute felhagyaacutest a

relinquere ige jeloumllte a derelinquere veacutelemeacutenye szerint annyiban biacuter meacutelyebb

tartalommal hogy ez utoacutebbi ige a tulajdonos aacuteltali birtokelhagyaacutes megjeloumlleacuteseacutere volt

fenntartva815 Ehhez keacutepest Kruumlger eacutes Benedek is csak annyit aacutellapiacutetanak meg hogy a

derelinquere rem kifejezeacutes arra vonatkozik amikor valaki egy dolog birtoklaacutesaacuteval

teljesen eacutes veacuteglegesen ndash vagyis elhagyaacutesi szaacutendeacutekkal ndash felhagy816 Ugyanakkor Benedek

nagyon helyesen eacuterzeacutekeli hogy a derelinquere ige mozzanatos voltaacuteboacutel adoacutedoacutean

egyszeri azonnal lezaacuteruloacute cselekveacutest jeleniacutet meg ehhez keacutepest a pro derelicto habere

kifejezeacutes sokkal inkaacutebb tűnik jogi terminusnak817 Ennek eacutertelmezeacutese koumlreacuteben is

talaacutelkozhatunk aacuternyalatnyi elteacutereacutesekkel Benedek szerint a kifejezeacutes aacutellapotot fejez ki

meacuteghozzaacute azt amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot

elhagyta Okfejteacuteseacuteből az tűnik ki mintha ezt az aacutellapotot objektiacutevnek eacutes minden esetben

bekoumlvetkezőnek gondolnaacute818 Ehhez keacutepest a toumlbbi szerző felfogaacutesa ha sokban nem is

kuumlloumlnboumlzik neacutemikeacutepp aacuternyaltabb Kruumlger Romano eacutes Vacca is alapvetően uacutegy iacuteteacutelik

meg hogy a pro derelicto habere (neacutehol passziacutev infinitivusszal haberi) fordulat nem egy

objektiacutev aacutellapotot hanem a szemeacutely tudati viszonyulaacutesaacutet fejezi ki uacutegy veacuteli hogy a dolog

elhagyott819 Kruumlger eacuterdekesen koumlveti veacutegig a kifejezeacutes egyes elemeinek

jelenteacutestartalmaacutet A pro derelicto kifejezeacutes oumlnmagaacuteban egy olyan dologra hasznaacutelhatoacute

amelynek a birtokaacuteval valaki felhagyott A habere aacutellapotot fejez ki ndash akaacuter azt hogy

valaki illetőleg valami valamilyen aacutellapotban van akaacuter azt hogy a jelzett aacutellapotba

keruumllt A habere pro kifejezeacutes pedig azt jeleniacuteti meg hogy valaki valamilyennek tart egy

adott aacutellapotban leacutevő dolgot820 Romano raacutemutat arra hogy az ebbeacuteli veacutelekedeacutes nem

egyseacuteges hiszen egy dolgot haacuterom szempontboacutel lehet elhagyottnak tekinteni Elsőkeacutent a

derelinkvaacuteloacute szemszoumlgeacuteből aki lehet a dolog tulajdonosa de megeshet az is hogy nem a

814 ROMANO Studi 105-106 koraacutebbi irodalommal A liquere ige maga is annyit tesz elhagyni valamit vagy valakit felhagyni valamivel ehhez keacutepest a derelinquere inkaacutebb maga moumlgoumltt hagy jelenteacutest hordoz ekkeacutent jelenteacutestartalmaacuteban joacuteval erőteljesebb mint relinquere Vouml ERNOUT ndash MEILLET s v rsquoliquorsquo Oxford Latin Dictionary s v rsquoderelinquerersquo Megkockaacuteztathatoacute hogy a derelinquere eacuteppen eme rsquomaga moumlgoumltt hagyrsquo jelenteacutese miat vaacutelt inkaacutebb szakkifejezeacutesseacute mert a jelenteacutes keacutepszerűen is utal az elhagyaacutes veacuteglegesseacutegeacutere ezzel egyszersmind az elhagyoacute szemeacutely szaacutendeacutekaacutera is 815 ROMANO Studi 112 816 KRUumlGER Derelictio 157 BENEDEK Derelictio 9 817 ROMANO Studi 104 BENEDEK Derelictio 9 818 BENEDEK Derelictio 9 819 ROMANO Studi 106 KRUumlGER Derelictio 157 VACCA Derelictio 120 Vouml FINAacuteLY s vv rsquohabeorsquo rsquohabitusrsquo eacutes rsquoprorsquo 820 KRUumlGER Derelictio 157-158 Ezzel egyezően ld meacuteg Oxford Latin Dictionary s v rsquoderelictusrsquo bdquoto consider as being abandonedrdquo

221

tulajdonos hagyja el a dolgot Maacutesodikkeacutent elhagyottnak tekinthető egy dolog az

okkupaacuteloacute szempontjaacuteboacutel aki eacuteppen azon az alapon veszi birtokba a dolgot hogy

elhagyottnak veacuteli harmadikkeacutent pedig a kuumllvilaacuteg szempontjaacuteboacutel Keacuterdeacutes hogy

szakkifejezeacuteskeacutent vagyis szigoruacutean jogi szempontboacutel neacutezve a haacuterom lehetőseacutegből

melyiket kell relevaacutensnak tekinteni Veacutelemeacutenye szerint amikor a forraacutesok a pro derelicto

habere fordulatot hasznaacuteljaacutek akkor kizaacuteroacutelag a derelinkvaacuteloacutera koncentraacutelnak Ennek

jelentőseacutegeacutet abban laacutetja hogy amiacuteg a kifejezeacutes aacuteltalaacutenos koumlznapi eacutertelmeacuteben pusztaacuten

egy az adott dologra vonatkozoacute felfogaacutest veacutelekedeacutest fejez ki addig a szakmai terminus

maacuter taacutegabban a teacutenyleges fizikai elhagyaacutesra iraacutenyuloacute szaacutendeacutekot is megjeleniacuteti Azt

mutatja tehaacutet hogy a derelinkvaacuteloacute a maga reacuteszeacuteről megtett ugyan mindent az elhagyaacutes

meacutegsem befejezett mivel nem koumlvette occupatio vagyis a dolog mindoumlssze a

derelinkvaacuteloacute szempontjaacuteboacutel tekinthető nem az ő tulajdonaacuteba tartozoacutenak ez azonban

teacutenylegesen nincs iacutegy Ekkeacutent arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy derelinquere eacutes pro

derelicto habere gyakorlatilag ugyanazt jelentik ezeacutert gyakran fordulnak elő egyuumltt

ugyanabban a szoumlvegben amiacuteg azonban a pro derelicto habere kifejezeacutes egy a dologra

vonatkozoacute veacutelekedeacutesre helyezi a hangsuacutelyt (ekkeacutent a cselekvő szaacutendeacutekaacutet is implikaacutelja)

addig a derelinquere ige a cselekveacutes vagyis a teacutenyleges fizikai birtokfeladaacutes oldalaacuteroacutel

koumlzeliacutet jelenteacutestartalmaacuteban a veacutelekedeacutes eacutes a szaacutendeacutek maacutesodlagos821

2 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra vonatkozoacute egyes szoumlvegek

alapjaacuten)

A derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutenak tisztaacutezaacutesa soraacuten elsődlegesen azt a keacuterdeacutest kell megvizsgaacutelni

hogy a Digestaacuteban szereplő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyek alapjaacuten mit tekinthetuumlnk a derelictio

alapvető fogalmi elemeinek822 Alapvető keacuterdeacutesek lehetnek ebben a koumlrben hogy ki

milyen dolgot eacutes milyen magatartaacutessal derelinkvaacutelhat

A titulus legelső Ulpianustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke szerint abban az esetben ha egy dolog

pro derelicto aacutellapotba keruumll az abban a pillanatban megszűnik a mieacutenk lenni eacutes roumlgtoumln

az azt okkupaacuteloacuteeacute lesz hiszen egy dolog felett ugyanolyan moacutedon lehet tulajdont szerezni

ahogy a dolog feletti tulajdonjog megszűnt

821 ROMANO Studi 106-107 822 Ehhez reacuteszletesen ld ROMANO Studi 109-121 BENEDEK Derelictio 9 eacutes skk

222

Ulp D 41 7 1 (12 ad ed)

Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fit

quia isdem modis res desinunt esse nostrae quibus adquiruntur

Mind a desinere eacutes a fieri igeacutek mind pedig a statim szoacute kettős hasznaacutelataacuteval Ulpianus

markaacutensan eacuterzeacutekelteti hogy a derelictio eacutes az occupatio egymaacutes komplementerei

amelyet a quia utaacuteni melleacutekmondat is erősiacutet Az első fordulatban kuumlloumlnbseacuteg van a desinit

eacutes a fieri igeacutekhez tartozoacute tovaacutebbi bőviacutetmeacutenyek tekinteteacuteben előszoumlr nostra esse utoacutebb

pedig occupantis (ti esse) szerepel Ha uacutegy tetszik a keacutet bőviacutetmeacuteny egymaacutes tuumlkoumlrkeacutepei

egyeacutertelműen egymaacutesra mutatnak tehaacutet amit mi elhagyunk azt baacuterki foglalaacutessal

megszerezheti Az ilyen szemeacutelyt nevezi a jogtudoacutes roumlviden occupansnak vagyis

okkupaacuteloacutenak foglalaacutessal szerző szemeacutelynek A quia utaacuten koumlvetkező magyaraacutezoacute

melleacutekmondat tovaacutebbi a fentieket erősiacutető informaacutecioacutekkal szolgaacutel Ulpianus szerint a

tulajdon megszűneacutese eacutes megszerzeacutese isdem modis toumlrteacutenik vagyis ugyanolyan moacutedon

Ez nyilvaacutenvaloacutean nem arra utal hogy a derelictio eacutes az occupatio ugyanazt jelenteneacute

hanem mindoumlssze arra mutat raacute hogy a keacutet jogcselekmeacuteny rendszerint egymaacutest

kiegeacutesziacuteti A forraacuteshelyből tehaacutet az koumlvetkezik hogy ha valaki derelinkvaacutel egy dolgot

akkor megszűnik a dolog feletti tulajdonjoga aminek a jogkoumlvetkezmeacutenye hogy baacuterki

foglalaacutessal tulajdont szerezhet a dolog felett823

Ami a derelictio alanyait illeti a szekunder irodalomban aacuteltalaacuteban vitatott hogy

derelictioacutenak csak valamely dolognak a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutesaacutet kell tekinteni vagy

ugyanebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik a dolog puszta birtokosa aacuteltali elhagyaacutes is Az itt vaacutezolt

zavar annaacutel is inkaacutebb eacuterthető mivel meacuteg a pro derelicto tituluson beluumlli forraacutesok sem

egyseacutegesen koumlzeliacutetik meg a keacuterdeacutest A fentebb bemutatott szoumlveg amely a derelictio eacutes

az occupatio egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezza nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a tulajdonosi

derelictioacutet veszi alapul a birtokos neacutevmaacutes hasznaacutelataacuteboacutel eredően Az ezt koumlvető

Paulustoacutel szaacutermazoacute maacutesodik toumlredeacutek nem csupaacuten valoacutesziacutenűleg hanem egyeacutertelműen a

tulajdonosi derelictio alapjaacuten aacutell824

Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)

Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere

823 Ehhez ld meacuteg ROMANO Studi 104 BENEDEK Derelictio 13 VACCA Derelictio 113-114 eacutes 130 824 Ezzel egyezően ROMANO Studi 107 BENEDEK Derelictio 12-13

223

A szoumlveg eacuterdekesseacutege ndash azon tuacutel hogy a dolog pro derelicto mivolta expressis verbis

annak uraacutetoacutel ered (a domino) ndash a bdquosi sciamusrdquo fordulatban eacuterhető tetten Jelenteacutese nem

keacuterdeacuteses aacutem probleacutemaacutesnak tűnhet hogy mire is vonatkozik ez a fordulat825 Tuumlzetesebb

vizsgaacuteloacutedaacutes utaacuten felteacutetelezhető hogy minden bizonnyal az előtte aacutelloacute egeacutesz koumlzleacutesre

mivel az utaacutena koumlvetkező melleacutekmondatban taacutergyas ige szerepel (adquirere) ami mellett

azonban nincs taacutergy hiszen az csak az előző mondat taacutergya lehet a koumlzleacutesben ugyanis ez

a teacutema a maacuter ismert elem az uacutej informaacutecioacute (reacutema) pedig a teljes maacutesodik tagmondat

possumus adquirere Vagyis adquirere taacutergya rem ahhoz pedig hozzaacute tartozik a pro

derelicto habita fordulat ennek pedig tovaacutebbi bőviacutetmeacutenye az a domino Ebből pedig

logikusan csak az koumlvetkezhet hogy a si sciamus szoumlvegreacuteszben megfogalmazott

ismeretuumlnk az egeacutesz teacutemaacutera kell vonatkozzon rem pro derelicto habita a domino Tehaacutet

ha a tudatunk aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a tulajdonos derelinkvaacutelta a dolgaacutet akkor az ilyen

dolog felett tulajdont szerezhetuumlnk826 Annak elleneacutere igaz ez az aacutelliacutetaacutes hogy a

szoumlvegben csak adquirere szerepel nem pedig dominium adquirere827 Iacutegy a

forraacuteshelyekből nyerhető ismeret az hogy ha a dolog tulajdonosa derelinkvaacutelja a dolgaacutet

azon baacuterki egyszerű birtokba veacutetellel tulajdont szerezhet A scientiaacutera utalaacutes a szoumlvegben

maacuter tuacutelmutat a derelictio alanyainak vizsgaacutelataacuten eacutes sokkal inkaacutebb koumltődik a

keacutesőbbiekben tuumlzetesebben is goacutercső alaacute veendő animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutehez828

825 Jelenteacuteseacutehez ld ERNOUT ndash MEILLET Oxford Latin Dictionary FINAacuteLY s v rsquosciorsquo 826 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően VACCA Derelictio 74 ellenteacutetesen ROMANO Studi 143 aki szerint a scientia koumlvetelmeacutenye nem a szerzeacutes felteacutetele Ehhez kapcsoloacutedoacutean annyi megjegyzendő hogy a szoumlvegben eacuteppen az adquirere ige szerepel Vagyis legfeljebb csak azt lehet aacutelliacutetani hogy nem az azonnali szerzeacuteshez koumltődik a scinetia kriteacuteriuma aacutem ha az okkupaacuteloacute elbirtoklaacutessal szerez tulajdont a dolog felett a joacutehiszeműseacuteg annak koumlreacuteben is felteacutetel Ezzel első tekintetre reacuteszben ellenteacutetesen Bessenyő aki ebben a vonatkozaacutesban a si sciamus kifejezeacutest csak a dolog elhagyott voltaacutera vonatkoztatja Veacutelemeacutenye szerint ahhoz hogy az occupatio joghataacutelyos legyen foglalaacutesi szaacutendeacutek szuumlkseacuteges amely eacutertelemszerűen előfelteacutetelezi annak ismereteacutet hogy a dolog uratlan erre utal a si sciamus kifejezeacutest A dolog uratlan voltaacuteroacutel valoacute tudaacutes neacutelkuumll nincs lehetőseacuteg a tulajdonszerzeacutesre annak elleneacutere hogy maga a tulajdonszerzeacutes a tudati folyamatok koumlreacuten kiacutevuumll esik (Ennek a neacutezetnek ugyanakkor neacutemikeacutepp ellentmondani laacutetszik a Iulianus neveacutehez koumlthető azon Digesta-textus amely az ilyen esetre csak a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest nem tartja elkeacutepzelhetőnek ndash ld Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy ebbeacuteli veacutelemeacutenyeacutet ő is a Digesta egyik szoumlvegeacutere alapozza (Iul D 41 7 6[3 ad Urs Ferocem]) Ld BESSENYŐ Pro derelicto 58 Maacutesutt ugyanakkor maacuter kifejezetten uacutegy foglal aacutellaacutest hogy a vizsgaacutelt szoumlvegben a derelinkvaacuteloacute tulajdonosi minőseacutege keacutetseacutegtelen Vouml BESSENYŐ Pro derelicto 60 827 Alaacutetaacutemaszthatoacute ez a veacutelemeacuteny ama teacutennyel hogy a keacutesőbb bemutataacutesra keruumllő első paragrafusban Paulus (D 41 7 2 1 [54 ad ed]) keacutet elteacuterő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyt ismertet eacutes egyszersmind vaacutelaszt is koumlzuumlluumlk hogy ő melyiket tartja helyesnek 828 Ezzel kapcsolatosan Vacca kiemeli hogy a prokuliaacutenus veacutelemeacuteny szerinti meggyőződeacutes (scientia) elmeacuteletileg kuumlloumlnboumlző koumlruumllmeacutenyekből vezethető le mint amilyen peacuteldaacuteul a tulajdonos aacuteltali a dolog feletti tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra iraacutenyuloacute akaratnyilvaacuteniacutetaacutes vagy eacuteppen a tulajdonosnak abbeacuteli meggyőződeacutese hogy a dolog birtokaacutenak elveszteacutese okaacuten nincs maacuter moacutedja a dolog visszaszerzeacuteseacutere Ugyanakkor szerinte ez ndash az eme eredmeacuteny eleacutereacutese iraacutenyuloacute baacutermifeacutele reaacutelaktus hiaacutenyaacuteban ndash oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutenek megalapozaacutesaacutehoz a teacutenyleges hataacutes tehaacutet csak akkor aacutell be amikor valaki magaacutet a dolgot megszerzi Mindezzel szemben a szabiniaacutenus felfogaacutes szerint pusztaacuten az arra iraacutenyuloacute akarat hogy a dolog pro derelicto habita legyen elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutehez mivel a

224

Ezen a ponton adoacutedik a felteveacutes hogy ha olyan szoumlvegek megtalaacutelhatoacuteak a Digesta eme

titulusaacuteban amelyek kimondva ndash kimondatlanul a tulajdonoshoz kapcsoljaacutek a derelictioacutet

akkor okszerűen kell hogy szerepeljen a titulusban olyan veacutelemeacuteny is amely azt az

esetet elemzi amikor nem a tulajdonos hagyja el a dolgot Első tekintetre ilyennek

tetszhet az a toumlredeacutek amelyben Paulus arroacutel iacuter hogy azt a dolgot amelyet valaki

elhagyott eacutes amelyről uacutegy veacuteljuumlk hogy birtokba vehető elbirtokolhatjuk abban az

esetben is ha nem tudjuk hogy ki hagyta el azt

Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)

Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam

si ignoramus a quo derelictum sit

A szoumlveg egyes elemeinek (haberi putamus ndash ignoramus ndash a quo derelictum sit)

vizsgaacutelata alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy Paulus veacutelemeacutenye szerint a derelinkvaacutelt dolog

elbirtoklaacutesa koumlreacuteben nem felteacutetel a jogelőd ismerete Adott tehaacutet egy olyan helyzet

amikor valaki birtokba vesz egy gazdaacutetlanul heverő dolgot joacutehiszeműen pro derelicto

habitaacutenak tartva azt Teszi ezt mindannak elleneacutere hogy fogalma sincs arroacutel hogy azt a

tulajdonos vagy maacutes szemeacutely hagyta-e el829 Igazsaacuteg szerint a szoumlveg meacuteg enneacutel is toumlbbet

aacutelliacutet az okkupaacuteloacute ugyanis a dolog elhagyott voltaacuteban sem lehet objektiacuteve biztos eacutes

minden bizonnyal a megtalaacutelaacutes koumlruumllmeacutenyei alkalmatlanok arra hogy hozzaacutejusson az

emliacutetett hiaacutenyzoacute informaacutecioacutekhoz Paulus veacutelemeacutenye eacutertelmeacuteben pedig elbirtokolhatja a

dolgot830 Ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal az elbirtoklaacutes keacuterdeacutese is megjelenik a derelictio

probleacutemakoumlreacuteben amellyel szinteacuten keacutesőbb foglalkozunk Az előbbi veacutelemeacutenyhez keacutepest

valamelyest elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Pomponius is amikor arroacutel iacuter hogy az a dolog harmadik szemeacutely aacuteltali megszerzeacutes nem tekinthető res nullius megszerzeacuteseacutenek Reacuteszletesen ld VACCA Derelictio 8692 829 Ebben az eacutertelemben ld VACCA Pro derelicto 792 aki a rsquosi ignoramus a quo derelictum sitrsquo fordulatot az obejtkiacutev bizonyossaacuteg hiaacutenyakeacutent eacuterteacutekeli Eacuterdemes figyelemmel lenni az egyes esetek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre is Egy maacuter koraacutebban valakinek a tulajdonaacuteban aacutelloacute tehaacutet nulliusnak nem minősuumllő dolog megszerzeacutese koumlreacuteben komoly gyakorlati neheacutezseacuteget jelent annak bizonyiacutetaacutesa hogy a tulajdonos teacutenylegesen meg akart-e vaacutelni a dologtoacutel vagy csupaacuten aacutetmenetileg vaacutelt meg tőle Ezzel szemben ha valaki talaacutel egy dolgot amely lehet akaacuter veacuteglegesen elhagyott de ugyaniacutegy lehet elvesztett vagy a keacutesőbbi visszaszerzeacutes szaacutendeacuteka mellett ideiglenesen otthagyott eacutes meacutegis meggyőzi magaacutet (mert tegyuumlk hozzaacute erre a koumlruumllmeacutenyek is alapos okkal indiacutetjaacutek) hogy ez a dolog most maacuter pro derelicto habita eacutes ndash ekkeacutent joacutehiszeműen ndash birtokba veszi azt csak akkor szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet ha az elbirtoklaacutesi idő eltelt Ehhez ld VACCA Pro derelicto 795 830 Mint azt Vacca megjegyzi hogy Paulus ehelyuumltt tartoacutezkodik aacutellaacutest foglalni abban a keacuterdeacutesben hogy az elbirtoklaacutesra pro derelicto vagy esetleg valamilyen maacutes jogciacutemen keruumllhet sor Ezzel kizaacuterja annak a lehetőseacutegeacutet hogy a birtokos az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemben reacuteszesuumlljoumln eacuteppen azeacutert mivel szaacutemaacutera koumlzoumlmboumls hogy ki hagyta el a dolgot amelynek koumlvetkezmeacutenye hogy a jogciacutem nem bizonyiacutethatoacute Ld VACCA Derelictio 74

225

amelyet valaki elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash tehaacutet az elhagyaacutes

pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)

Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit [hellip]

Joacutellehet ez a Pomponius-veacutelemeacuteny folytatoacutedik a Digestaacuteban azonban a teljes szoumlveg keacutet

egymaacutestoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethető reacuteszre oszlik A szoumlveg ehelyuumltt ideacutezett első fordulata

aacuteltalaacutenos jellegű aacutelliacutetaacutest tartalmaz ha uacutegy tetszik egyfajta ratio decidendivel aacutellunk

szemben Ehhez keacutepest a szoumlveg keacutesőbbiekben bemutataacutesra keruumllő folytataacutesa maacuter keacutet

konkreacutet esetet elemez a peacutenz elszoacuteraacutesaacutet eacutes a madarak szabadon engedeacuteseacutet eacutes a szoumlveg

veacutegeacuten szereplő indokolaacutes is ehhez kapcsoloacutedik A szoumlveg első feleacutenek eacutertelmeacuteben az

elhagyott dolgot azonnal megszerezhetem Feltűnő azonban hogy mind Paulus mind

pedig Pomponius koumlzel hasonloacutean iacuterja le az elhagyott dolgot Paulus az rsquoid quod pro

derelicto habitum estrsquo kifejezeacutest hasznaacutelja amiacuteg Pomponius az rsquoid quod quis derelicto

habueritrsquo fordulattal iacuterja le a dolgot Ehhez keacutepest a derelictio alanyai vonatkozaacutesaacuteban

elsőkeacutent elemzett veacutelemeacutenyben szinteacuten Paulus a rsquores pro derelicta a domino habitarsquo

kifejezeacutessel utal a dologra Vagyis laacutethatoacute hogy Paulus ebben a vonatkozaacutesban teljesen

koumlvetkezetes veacutelemeacutenyeiben a rsquopro derelicto habita a dominorsquo eacutes az rsquoid quod pro

derelicto habitum estrsquo kifejezeacutesek maguk is joacutel eacuterzeacutekeltetik az esetekben szereplő dolgok

bizonyos szempontboacutel elteacuterő jellegeacutet Amikor ugyanis a tulajdonosi derelictio

teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indul ki akkor rsquopro derelicto a domino habitarsquo-keacutent jellemzi a dolgot

vagyis az elhagyoacute tudati viszonyulaacutesaacutera is utal831 (Ennek teacutenyleges tartalmaacuteval az

animus derelinquendi kapcsaacuten lesz eacuterdekes foglalkozni) Ezzel szemben a maacutesik

kifejezeacutes (id quod pro derelicto habitum est) egy helyzetet egy aacutellapotot iacuter le az

elhagyoacute szemeacutelye ndash minthogy semmilyen utalaacutes formaacutejaacuteban sem jelenik meg az adott

kifejezeacutesen beluumll ndash ismeretlen koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlveg a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba

vevő szemeacutely szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest832 Maacuterpedig a megtalaacuteloacute szemszoumlgeacuteből

keacutet eset lehetseacuteges vagy a tulajdonos hagyta el a dolgot vagy annak puszta birtokosa

Előbbi esetben az elhagyaacutessal megszűnik a tulajdonjog az utoacutebbi esetben azonban nem ndash

831 Ezzel egyezően ld ROMANO Studi 106 KRUumlGER Derelictio 157-158 VACCA Derelictio 120 832 Ezzel egyezően eacutervel Bessenyő Andraacutes is aki szerint nem lehet tudni hogy az elhagyoacute tulajdonos volt-e mindenesetre mind Pomponius mind Paulus egyaraacutent megkiacutevaacutenjaacutek az elbirtoklaacutest Raacutemutat ugyanakkor arra is hogy Pomponius szerint aki a res pro derelicto habitaacutet elfoglalja azonnal tulajdont szerez felette aneacutelkuumll hogy az elhagyoacute tulajdonosi minőseacutege megelőzően tisztaacutezaacutest nyert volna Vouml BESSENYŐ Pro derelicto 60

226

a puszta birtokos cselekmeacutenye a tulajdonosnak a dologhoz fűződő jogaacutet nem eacuterinti A

maacutesodik Paulus-szoumlveg azonban nem azt aacutelliacutetja hogy a dolgot nem annak tulajdonosa

hagyta el hanem mindoumlssze annyit hogy az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről egyaacuteltalaacuten semmit sem

tudunk eacuteppen uacutegy ahogy a megtalaacuteloacute sem tudhatott semmit egy konkreacutet esetben Ekkeacutent

maacuteris eacuterthető a keacutet Paulus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti tartalmi kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonos aacuteltali

elhagyaacutes a tulajdonjog megszűneacuteseacutet eredmeacutenyezi iacutegy a dolog senkieacute amelyen baacuterki

birtokba veacutetellel tulajdont szerezhet Ha viszont nem tudjuk hogy ki hagyta el a dolgot

azt sem tudjuk teljes bizonyossaacuteggal meghataacuterozni hogy megszűnt-e felette a

tulajdonjog vagy sem Ebben az esetben a bdquolassabb de biztosabbrdquo utat a tulajdonjog

megszerzeacutese feleacute az elbirtoklaacutes inteacutezmeacutenye jelenti Egy eacuteven tuacutel ugyanis hiaacuteba

jelentkezik a dolog tulajdonosa a megtalaacuteloacute addigra maacuter tulajdont szerzett a dolog

felett833 Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy vajon joacutehiszeműnek tekinthető-e a

megtalaacuteloacute Ez a keacuterdeacutes az esetleges tulajdoni perben is felmeruumllhet ndash egy eacuteven beluumll vagy

akaacuter azon tuacutel is A felperes azt aacutelliacutetja hogy a dolog az oumlveacute eacutes az az alperesneacutel talaacutelhatoacute

mi toumlbb aacutelliacutetaacutesaacutet bizonyiacutetani is tudja Erre az alperes egy eacuteven beluumll veacutedekezhet azzal

hogy mivel az elhagyaacutes koumlruumllmeacutenyei nem voltak teljes meacuterteacutekben tisztaacutezhatoacuteak ő csupaacuten

birtokba vette a dolgot abboacutel a ceacutelboacutel hogy a tulajdonos reacuteszeacutere azt megőrizze Egy eacuteven

tuacutel pedig hivatkozhat arra hogy ő uacutegy veacutelte hogy a dolgot a tulajdonos hagyta el

raacuteadaacutesul azeacutert mert toumlbbeacute maacuter nem volt szuumlkseacutege raacute (vagyis a veacutegleges tulajdonfeladaacutes

szaacutendeacutekaacuteval) Ez az aacutelliacutetaacutes pedig egy joacuteval koraacutebbi időpillanatban az alperes belső tudati

viszonyulaacutesaacutet fejezi ki834 Maacuterpedig de internis non iudicat praetor nem bizonyiacutethatoacute de

nem is caacutefolhatoacute hogyan veacutelekedett valaki egy joacuteval koraacutebbi időpontban eacutes egy a per

terreacutenumaacutetoacutel teljesen kuumlloumlnboumlző helyzetben Iacutegy legfeljebb a megtalaacutelaacutes koumlruumllmeacutenyei ndash

ha eacutes amennyiben eme koumlruumllmeacutenyek megaacutellapiacutethatoacuteak ndash vizsgaacutelhatoacutek meg kellő

alapossaacuteggal Ha a koumlruumllmeacutenyek nem rekonstruaacutelhatoacutek az alperest nem lehet

marasztalni A hivatkozott Paulus-hely egyeacutebkeacutent maga is arra utal hogy baacuter a megtalaacuteloacute

nem tud semmit az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről meacutegis a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből

indul ki mert ez felel meg a koumlzfelfogaacutesnak igen furcsa lenne az ugyanis ha peacuteldaacuteul

833 Ezzel egyezően VACCA Derelictio 98 834 Ehelyuumltt nem szuumlkseacuteges kuumlloumln foglalkozni azzal a keacuterdeacutessel hogy a tulajdonos mieacutert csak egy eacutev eltelteacutevel proacutebaacutelja meg visszaszerezni a dolgaacutet joacutellehet egy valoacutedi perben ez a keacuterdeacutes is komoly jelentőseacuteggel biacutert Annyit azonban elvi jelleggel eacuterdemes leszoumlgezni hogy a tulajdonos keacuteslekedeacutese minden egyes nappal eacuterezhetően csoumlkkentette annak az eseacutelyeacutet hogy visszaszerezhesse a dolgaacutet

227

valaki aki haszonkoumllcsoumlnbe kapott egy koumlnyvet szaacutendeacutekosan eldobnaacute azt835 Ebből

eredően a perben lefolytatott vizsgaacutelat arra az eredmeacutenyre fog vezetni hogy a megtalaacuteloacutet

a koumlruumllmeacutenyek alapos okkal arra indiacutetottaacutek hogy a dolgot a tulajdonos aacuteltal a veacutegleges

tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval elhagyottnak teacutetelezze fel koumlvetkezeacuteskeacuteppen joacutehiszeműnek

kell tekinteni vagyis elbirtokolhatta a dolgot egy eacutev alatt

Az eddig bemutatott forraacutesokboacutel az alaacutebbi koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le a derelictio

fogalmi elemeire vonatkozoacutean Elsőkeacutent a tulajdonosi derelictio aacuteltal a birtokkal egyuumltt

megszűnik a dolog feletti tulajdonjog is eacutes ilyenkor occupatioacuteval lehet tulajdont szerezni

a dolog felett A fenti aacutelliacutetaacutesboacutel az is kideruumll hogy a res pro derelicto habita keacutetfeacutele

lehet egyszerűen csak pro derelicto habita illetőleg pro derelicto habita a domino

leacutetezik tehaacutet a baacuterki aacuteltal elhagyott dolog illetőleg a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolog

Ebből a szempontboacutel Paulus kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a

tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal

elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbirtoklaacutessal szerezhetuumlnk

felette Ehhez keacutepest a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ugyanakkor nem bontja keacutet

esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutet azon az alapon hogy ki hagyja el a dolgot ő

mindoumlsszesen annyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a mieacutenk lesz vagyis ha

elfoglaljuk tulajdonosaivaacute vaacutelunk

A derelictio fogalma kapcsaacuten azt kell meacuteg megvizsgaacutelni hogy talaacutelunk-e olyan

forraacuteshelyet a vizsgaacutelt ciacutemen beluumll amely a derelictioacutet maacutes teacutenyaacutellaacutestoacutel elhataacuterolja A

titulus 7 toumlredeacuteke Iulianus tollaacuteboacutel a merces iactatae teacutenyaacutellaacutesaacutet veti oumlssze a

derelictioacuteval raacutemutatva hogy a kettő eacutelesen elkuumlloumlniacutetendő egymaacutestoacutel Ha ugyanis valaki

hajoacuteboacutel kidobott dolgot talaacutel a jogtudoacutes aacutellaacutespontja szerint nem birtokolhatja el azt mert

nem elhagyott dologroacutel van szoacute

Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)

Si quis merces ex nave iactatas invenisset num ideo usucapere non possit quia

non viderentur derelictae quaeritur sed verius est eum pro derelicto usucapere

non posse

835 Ilyenkor a tulajdonos fel sem tudna leacutepni egy a dolgot elvivő harmadik szemeacutellyel szemben mert egy ilyen szemeacutely megtalaacutelhatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges Eacuteppen ezeacutert a haszonkoumllcsoumlnbe vevő szemeacutellyel szemben leacutephet fel szerződeacutesszegeacutes ciacutemeacuten eacutes koumlvetelhet kaacuterteacuteriacuteteacutest

228

Az eset taacutergya tehaacutet merx amely ha ex nave iactata akkor elbirtoklaacutessal nem lehet rajta

tulajdont szerezni hiszen az nem res derelicta836 A szoumlvegből nem vilaacutegos mieacutert dobtaacutek

ki az aacuterut a hajoacuteboacutel837 Ez a probleacutema uacutejfent a keacutesőbb vizsgaacutelandoacute animus dereliquendi

keacuterdeacuteseacutehez koumltődik ezeacutert ennek taglalaacutesaacutetoacutel jelen helyen eltekintuumlnk Sokkal eacuterdekesebb

pillanatnyilag a szoumlveg utolsoacute mondata amely szerint helyesebb az a neacutezet amely szerint

az elbirtoklaacutesra pro derelicto nincs lehetőseacuteg vagy pro derelicto elbirtoklaacutesra nincs

lehetőseacuteg ndash pro derelicto usucapere non posse Ehelyuumltt adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy

maacutes jogciacutemen elvileg adott az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindezt azonban a tovaacutebbiakban

Iulianus nem fejti ki ekkeacutent a szoumlveg eacutertelmezhető uacutegy is hogy a jogtudoacutes csak mintegy

jelzi hogy az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutege itt a pro derelicto-esetre korlaacutetozoacutedik838 A

derelictio fogalmaacutera neacutezve azonban keacutet tanulsaacuteg is adoacutedik egyfelől a derelictio egyfajta

fogalmi hataacutervonalaacutet huacutezza meg a Iulianus-szoumlveg amikor azt mondja hogy olyan

dolgot ami nem derelicta nem lehet elbirtokolni vagy nem lehet pro derelicto

elbirtokolni Maacutesfelől pedig a jogaacutesz egy konkreacutet gyakorlati esetet emliacutet a merces ex

navis iactatae eseteacutet eacutes raacutemutat hogy ezeket nem tekintik res derelictaacutenak Tuumlzetesebb

vizsgaacutelat utaacuten egyeacutertelműveacute vaacutelik hogy Iulianus ebben a veacutelemeacutenyben nem arra proacutebaacutel

vaacutelaszt adni hogy az esetben szereplő dolog derelinkvaacutelt-e hanem arra hogy a hajoacuteboacutel

kidobott aacuteruk eseteacuteben egyaacuteltalaacuten adott-e az elbirtoklaacutes lehetőseacutege vagy sem Mindezt

pedig azeacutert igyekszik elvi eacutellel tisztaacutezni mivel egyaacuteltalaacuten vitatott hogy az a koumlruumllmeacuteny

hogy a res iactae nem tekintendő magaacutetoacutel eacutertődően derelinkvaacuteltnak minden esetben

gaacutetat szab-e a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutesnak Ugyanakkor ndash mint az maacuter

fentebb is kifejteacutesre keruumllt ndash a toumlredeacutek szoumlvegezeacuteseacuteből eredően valoacutesziacutenűtlen hogy az a

szemeacutely aki joacutehiszeműen tartja magaacutenaacutel a tengerparton talaacutelt dolgot egy eacutev eltelteacutevel ne

szerezne tulajdont a dolog felett felteacuteve hogy a dolog eredeti tulajdonosa nem

jelentkezik eacuterte839 Ilyenkor azonban az elbirtoklaacutes nem pro derelicto hanem pro suo

jogciacutemen fog bekoumlvetkezni840 Az elhagyott dolog elbirtoklaacutesa koumlreacuteben meacuteg egy szinteacuten

Iulianus neveacutehez fűzhető fragmentumot kell megemliacuteteni amelyben azt aacutelliacutetja a jogtudoacutes

hogy amennyiben valaki abban a teacuteves felteveacutesben van hogy a dolog elhagyott a dolog

pro derelicto elbirtoklaacutesaacutera nincs moacuted

836 Egyezően ld VACCA Pro derelicto 792 837 Ezzel egyezően BENEDEK Derelictio 9 skk 838 Ehhez ld meacuteg VACCA Pro derelicto 792-793 VACCA Derelictio 74 eacutes 97 839 Komolyan megfontolandoacute Vacca aacutellaacutespontja ebben a vonatkozaacutesban aki arra mutat raacute hogy a Iulianus-doumlnteacutes az igazsaacutegossaacuteg elvi fogalmaacutenak gyakorlati alkalmazaacutesaacutet jelenti Ld VACCA Pro derelicto 793 840 VACCA Derelictio 97-100

229

Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem)

Nemo potest pro derelicto usucapere qui falso existimaverit rem pro derelicto

habitam esse

Ebben az egy mondatban a falso toumlrteacutenő elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacuteről van szoacute vagyis

nem jogi tilalomroacutel a forraacutes nem arroacutel szoacutel hogy lex prohibet hanem nemo potest

Mindent egybevetve lehet azt mondani hogy falso existimare itt annyit tesz teacutevesen

teacutevesen hiszi a dolgot birtokba vevő szemeacutely hogy az res derelicta841 A forraacutes ugyan

nem szoacutel a teacutevedeacutes eredeteacuteről mindenesetre toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy valamilyen kuumllső

indiacutettataacutes legfőkeacuteppen tapasztalat alapjaacuten kell arra a felteveacutesre jusson a dolgot birtokba

vevő hogy az elhagyott Ha ugyanis ismert előtte hogy a dolog nem elhagyott akkor

maacuter rosszhiszemű birtokos lesz aki viszont ilyen voltaacuteboacutel eredően keacuteptelen az

elbirtoklaacutesra842 Ugyanakkor ismeacutetelten ki kell hangsuacutelyozni hogy egy pillanatra sem

hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll hogy a birtokban leacutevő joacute- vagy rosszhiszeműseacutegeacutet kizaacuteroacutelag

perben lehetett megkeacuterdőjelezni hiszen az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig mindenkit

joacutehiszeműnek teacutetelezuumlnk fel Az ezzel kapcsolatos veacutelhető bizonyiacutetaacutesi neheacutezseacutegekről maacuter

esett szoacute Mindenesetre teacutenykeacuterdeacutes hogy a szoumlveg eacutertelme alapjaacuten res derelicta

elbirtoklaacutesaacutehoz nem pusztaacuten az szuumlkseacuteges hogy a dologroacutel a birtokosa azt higgye

elhagyott Kell hozzaacute az is hogy a dolog teacutenylegesen ilyen is legyen a szubjektiacutev tudati

elem tehaacutet keveacutes az elbirtoklaacutes megtoumlrteacutenteacutehez a dolog ilyen jogciacutemen valoacute elbirtoklaacutesa

koumlreacuteben az teszi res habilisszaacute a dolgot ha a valoacutesaacutegban is derelinkvaacutelt ez azonban ndash a

szoumlvegben megjelenő aacutelliacutetaacutes pontos tartalmaacutet figyelembe veacuteve ndash csak azt eredmeacutenyezi

hogy res iactae nem birtokolhatoacute el derelinkvaacutelt dolog gyanaacutent Vagyis juthatunk arra a

koumlvetkezteteacutesre hogy a dolog maacutes jogciacutemen elbirtokolhatoacute hiszen koumlzel sem biztos

hogy a pro derelicto elbirtoklaacutes tilalma kizaacuternaacute a pro suo jogciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest is

Ismeretes hogy a jogaacuteszok mindig a konkreacutet eset relevaacutens teacutenyeinek figyelembe veacutetele

mellett tehaacutet eseti jelleggel vaacutelaszoltaacutek meg a keacuterdeacutest Paacuterhuzamot vonva egy jogesettel

841 A fallere ige amiből a falsus melleacutekneacutev ered arra vonatkozik hogy valaki valamit figyelmen kiacutevuumll hagyott mert nem vette eacuteszre azt ebből eredően az a dolog vagy teacuteny előtte ismeretlen Vouml FINAacuteLY s vv rsquofallerersquo rsquofalsusrsquo Ugyaniacutegy Oxford Latin Dictionary s v rsquofalsusrsquo 842 Ezzel egyezően ld VACCA Pro derelicto 789-790 A szoumlveg Vacca meglaacutetaacutesa szerint arroacutel szoacutel hogy a joacutehiszeműen derelinkvaacuteltnak veacutelt dolgot nem lehet pro derelicto elbirtoklaacutes uacutetjaacuten megszerezni vagyis az elbirtoklaacutes veacutegbemegy azonban jogciacutem neacutelkuumll vagyis a birtokosra nem vonatkoznak a praetori edictum rendelkezeacutesei tehaacutet nem tarthat igeacutenyt az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemre Ebben az esetben tehaacutet nem Putativtitelről van szoacute mivel a derelictio mint iusta causa nem toumlrteacutent meg Mindebből eredően annak sincs jelentőseacutege hogy az elhagyaacutes nem tulajdonos aacuteltal koumlvetkezett-e be mivel a derelictio mint iusta causa ebben az esetben is hiaacutenyzik Vouml VACCA Pro derelicto 791

230

(Afr D 41 4 11 [7 quaest]) amelyben az adaacutesveacutetel eacuterveacutenytelen volta miatt a vevő a

iusta causa tekinteteacuteben teacutevedeacutesben van raacute kell mutatni arra hogy a roacutemai jogaacuteszok elvi

eacutellel csak a joacutehiszeműen szerző harmadik szemeacutely helyzeteacutenek veacutedelmeacutehez

ragaszkodtak843 Vagyis az elbirtoklaacutes akaacuter meacuteg iusta causa hiaacutenyaacuteban is bekoumlvetkezhet

felteacuteve azonban hogy annak figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesaacutera objektiacuteve menthető ok indiacutetotta a

birtokost Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a joacutehiszeműen szerző harmadik szemeacutely veacutedelme abban az

esetben lehetseacuteges ha a joacutehiszeműseacutege minden megfontolaacutes szerint egyeacutebkeacutent az eset

valamely relevaacutens teacutenyezőjeacuten ndash jelen esetben a megtalaacutelaacutes eacutes a birtokba veacutetel

koumlruumllmeacutenyein ndash nyugszik844

Oumlsszegezve tehaacutet a derelictio koumlreacuteben szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesra vonatkozoacute forraacutesok

egyfelől arra az esetre vonatkoznak amikor a megtalaacuteloacute nem tud semmit a dolgot

elhagyoacute szemeacutelyről maacutesfelől pedig ndash mintegy negatiacutev moacutedon legalaacutebbis a pro derelicto

ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes hataacuteraacutet megvonandoacute ndash raacutemutatnak hogy a merces ex navis

iactatae eseteacuteben valamint amikor valaki teacutevesen veacuteli a dolgot pro derelicto habitaacutenak

nincs lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra A derelictio koumlreacuteben azeacutert meruumllhet fel az elbirtoklaacutes

szuumlkseacutegesseacutege mert amiacuteg a koraacutebban maacuter bemutatott res nullius eseteacuteben okszerű lehet

az azonnali tulajdonszerzeacutes hiszen eme dolgok eacuteppen a koumlzfelfogaacutes szerinti termeacuteszetuumlk

vagy jelleguumlk miatt minősuumllnek res nulliusnak addig a res derelictae eseteacuteben egyaacuteltalaacuten

nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog adott esetben eacutepp res nullius derelictae ezeacutert a

tulajdonjog koumlruumlli bizonytalansaacutegot feloldandoacute hasznos lehet az elbirtoklaacutes845 Ezen

tuacutelmenően csak a derelictio koumlreacuteben ha valaki olyan dolgot szerzett meg amely

teacutenylegesen pro derelicto habita volt akkor ebben az esetben semmi sem zaacuterja ki a dolog

koumlzvetlen megszerzeacuteseacutet ndash ezt taacutemasztjaacutek alaacute a kezdet kezdeteacuten elemzett Ulpianus- eacutes

Paulus-helyek utoacutebbi egyeacutertelműen a tulajdonosi derelictio felteveacuteseacuteből kiindulva846

Ezzel szemben probleacutema akkor adoacutedik ha ignoramus a quo derelictum est ugyanis

ilyenkor ndash mint arra maacuter raacutemutattunk ndash a megszerző kizaacuteroacutelag azokra a koumlruumllmeacutenyekre

alapozhat amelyek koumlzoumltt a dolgot meglelte kuumlloumlnoumls figyelemmel magaacutenak a dolognak a

termeacuteszeteacutere iacutegy peacuteldaacuteul a dolog eacuterteacutekeacutere vagy a megtalaacutelaacutes helyeacutere Az ilyen keacutetseacuteges

esetekben a jogaacuteszok tudtaacutek hogy a dolog megszerzeacutese csak abban az esetben vaacutelhat

843 Afr D 41 4 11 (7 quaest) Quod volgo traditum est eum qui existimat se quid emisse nec emerit non posse pro emptore usucapere hactenus verum esse ait si nullam iustam causam eius erroris emptor habeat nam si forte servus vel procurator cui emendam rem mandasset persuaserit ei se emisse atque ita tradiderit magis esse ut usucapio sequatur 844 VACCA Derelictio 100-102 114 845 Ld BENEDEK Derelictio 21 846 Vouml VACCA Derelictio 74

231

befejezetteacute amikor maga az elbirtoklaacutes is befejezett mivel a dolog elhagyaacutesaacutenak teacutenye is

ilyenkor vaacutelik bizonyossaacute igaz ugyan hogy az elhagyaacutessal a derelinkvaacuteloacute a maga

reacuteszeacuteről mindent megtett annak eacuterdekeacuteben hogy a dologtoacutel megvaacuteljon a derelictio

azonban csak akkor vaacutelik befejezetteacute ha a megtalaacuteloacute megszerezte a dolgot847 Ha a

megszerző meg volt győződve arroacutel hogy a tulajdonos elhagyta a dolgot eacutes eme

meggyőződeacutese hataacutesaacutera veszi birtokba azt elbirtoklaacutessal fogja megszerezni a dolog

tulajdonjogaacutet az elbirtoklaacutes jogciacuteme viszont a dologtoacutel valoacute megvaacutelaacutes konkreacutet

koumlruumllmeacutenyeitől fuumlgg848

Mivel az eddigiekben maacuter toumlbbszoumlr előkeruumllt ideje reacuteszletesebben is foglalkozni az

animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutevel amelyet az irodalom a derelictio tovaacutebbi fogalmi

elemeacutenek tekint849 Leacutenyege a communis opinio alapjaacuten az hogy a derelinkvaacuteloacute szemeacutely

tudata arra kell hogy iraacutenyuljon hogy ő az eldobaacutes aacuteltal a dolog tulajdonaacuteval is felhagy

nem pusztaacuten annak birtokaacuteval Vagyis az elhagyaacuteshoz ndash a dologtoacutel valoacute corpore

megvaacutelaacuteson tuacutel ndash animus derelinquendi is szuumlkseacuteges A forraacutesok jellemzően animus vagy

mens formaacutejaacuteban emlegetik eacutes a fogalmi egyseacutegesseacuteg ilyen hiaacutenya maacuter oumlnmagaacuteban kellő

alapot nyuacutejthat legalaacutebb annak felteacutetelezeacuteseacutehez hogy a keacutesőbb korokban animus

derelinquendikeacutent hivatkozott teacutenyező maacuter a klasszikus jogban is ismert volt850 Logikus

keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel azonban ezen a ponton hogy vajon az animus derelinquendi csak a

tulajdonos eseteacuteben eacutertelmezhető-e vagy fennaacutellhat-e maacutes nem tulajdonos szemeacutelyneacutel

is aki a dolgot elhagyja Az irodalom oumlsszesseacutegeacuteben koumlzoumls aacutellaacutespontja ebben a

tekintetben az hogy az animus derelinquendi nem felteacutetlenuumll koumltődik csak a tulajdonos

szemeacutelyeacutehez mivel a forraacutesokban nem egyseacuteges a derelictio szemeacutelyi oldalaacutenak

megkoumlzeliacuteteacutese sem pedig az elhagyaacutes joghataacutesai851 Ezzel a felfogaacutessal ndash a koraacuteban maacuter

elemzett forraacutesok tuumlkreacuteben ndash egyet kell eacuterteni Mindebből persze roumlgvest adoacutedik a

logikus keacuterdeacutes hogy ndash amennyiben az animus derelinquendi a tulajdonnal valoacute

felhagyaacutesi szaacutendeacutekot jelenti ndash mikeacutent eshet szoacute animus derelinquendiről abban az

esetben ha a dolgot nem annak tulajdonosa hagyja el A laacutetszoacutelagos ellentmondaacutes

feloldaacutesa eacuterdekeacuteben az animus derelinquendi leacutenyegeacutenek vizsgaacutelataacutehoz ndash egyezően az

847 Vouml ROMANO Studi 107 848 Vouml VACCA Derelictio 75 114 849 BONFANTE Proprietagrave II 274-275 ROMANO Studi 110-117 VOCI Proprietagrave 233 VACCA Derelictio 119 skk BENEDEK Derelictio 9-12 850 Animuskeacutent hivatkozza pl Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab) mens formaacutejaacuteban utal raacute pl Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) eacutes Inst 2 1 47 A tovaacutebbi hivatkozaacutesokat ld ROMANO Studi 110 851 ROMANO Studi 110-117 BENEDEK Derelictio 8-11 VACCA Derelictio 94 skk

232

irodalommal ndash elsősorban a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlvegeket kell

segiacutetseacuteguumll hiacutevni852

A forraacutesok tanuacutesaacutega szerint tengeri vihar eseteacuten a Mediterraacuteneum aacuteltalaacutenos hajoacutezaacutesi

gyakorlata volt hogy a hajoacutet megkoumlnnyiacutetendő egyes aacuterukat a tengerbe dobtak

Oumlnmagaacuteban a tengeri aacuterufuvarozaacutes egy oumlsszetett jogviszony-rendszer megleacuteteacutet

felteacutetelezte853 Amikor pedig egy esetleges tengeri viharban neacutemely aacuteruk kidobaacutesaacutera

keruumllt sor akkor egy bonyolult elszaacutemolaacutesi viszony keletkezett a jogviszony szereplői

koumlzoumltt amelynek a koumlzeacuteppontjaacuteban a lex Rhodia de iactu mercium szabaacutelyai szerint

minősuumllő kaacutermegosztaacutes aacutellt Mindebből adoacutedoacutean a szerzők toumlbbseacutege ndash a forraacutesok

logikaacutejaacutet koumlvetve ndash elsősorban kereskedelmi jogi szempontboacutel illetőleg a locatio-

conductio oldalaacuteroacutel koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet854 A szerzők csupaacuten kisebb reacutesze

foglalkozik kifejezetten a tengerbe hajiacutetott aacuteruk dologi jogi vonatkozaacutesainak

bemutataacutesaacuteval855 Keacutetseacutegtelen persze hogy a lex Rhodiaacutet dinamikaacutejaacuteban bemutatoacute az

elemzeacutesneacutel főkeacutent a collatioacutera hangsuacutelyt fektető munkaacutek egy reacutesze is emliacuteti az aacuteruk

tengerbe dobaacutesaacutenak valamint a tulajdonelhagyaacutesnak a kapcsolataacutet mivel azonban ezek

fő teacutemaacuteja nem az emliacutetett taacutergykoumlrbe tartozik ekkeacutent mindoumlssze a tradicionaacutelis irodalmi

aacutellaacutespontot jeleniacutetik meg856 Eme tradicionaacutelis aacutellaacutespont ndash mint arra maacuter raacutemutattunk ndash

leacutenyegeacutet tekintve a dolgot eldoboacute szemeacutely reacuteszeacuteről a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra

iraacutenyuloacute akaratot (animus derelinquendi) helyezi a koumlzeacuteppontba857 Tehaacutet akkeacutent lehet

megaacutellapiacutetani egy konkreacutet esetről hogy ott toumlrteacutent-e dologelhagyaacutes hogy megvan-e az

animus derelinquendi annaacutel a szemeacutelyneacutel aki megvaacutelik a dologtoacutel Igenlő vaacutelasz eseteacuten a

toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes szerinti eset derelictio ellenkező esetben azonban nem az Az aacuteruk

tengerbe hajiacutetaacutesaacutenaacutel a tradicionaacutelis aacutellaacutespont szerinti nemleges vaacutelasz egyeacutertelmű hiszen

a dologkidobaacutes a hajoacute ndash eacutes a rajta leacutevők ndash megmenteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent858

A tengeri viharban egyes dolgoknak a hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet (iactus mericum) a

jogaacuteszok toumlbb moacutedon koumlzeliacutetik meg A dologkidobaacutessal foglalkozoacute veacutelemeacutenyekből

852 Ehhez ld kifejezetten Benedek eacutes Vacca megkoumlzeliacuteteacuteseacutet BENEDEK Derelictio 8-9 VACCA Derelictio 91-92 853 Erről reacuteszletesen a hazai irodalomban ld FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 212-223 854 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll MARTON Roacutemai magaacutenjog 236-237 ROUGEacute Commerce maritime 397-413 KASER RPR I 572 JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht 330 FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 212-223 WAGNER Lex Rhodia 357-380 POacuteKECZ KOVAacuteCS Lex Rhodia 177-188 FOumlLDI ndash HAMZA Roacutemai jog 529 BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 507 855 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 701 BENEDEK Iactus 2116 BENEDEK Derelictio 10-11 VACCA Derelictio 91-92 94-97 103-105 ROMANO Studi 115 156-157 856 Vouml pl FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 216121 POacuteKECZ KOVAacuteCS Lex Rhodia 178-179 ROUGEacute

Commerce maritime 4012 404-405 857 Ld VACCA Derelictio 92 858 Ld pl BENEDEK Derelictio 10-11 ROMANO Studi 157

233

kiindulva a legteljesebb koumlruumlliacuteraacutesaacutet ennek a jogi probleacutemaacutenak Gaius egyik

veacutelemeacutenyeacuteben valamint az Instituacutecioacutekban talaacutelhatjuk859 Ezek szerint iactus merciumroacutel

akkor beszeacutelhetuumlnk ha tengeri viharban (in tempestate maris) baacutermilyen dolgokat (res)

a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel (navis levandae gratia) nem tulajdon-derelictio (non eo

animo [hellip] quod quis eas habere non vult) hanem a veszeacutelyből valoacute megmenekuumlleacutes (ut

periculum effugiat) szaacutendeacutekaacuteval kidobnak (eiciuntur) Oumlsszehasonliacutetva az eme keacutet

szoumlvegből kiemelhető elemeket a toumlbbi a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute

veacutelemeacutennyel laacutethatoacute hogy ezek az elemek nagyban-egeacuteszben a toumlbbiben is fellelhetők

Joggal meruumll fel azonban a keacuterdeacutes hogy a tengerbe dobott aacuterukkal foglalkozoacute jogaacuteszi

veacutelemeacutenyek tartalmilag mennyiben egyeznek eacutes mennyiben teacuternek el egymaacutestoacutel

Paulus Iavolenus eacutes egyes veacutelemeacutenyeiben Iulianus egyeacutertelműen dolgokroacutel beszeacutelnek

(Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 2 [7 ex

Cass]) Ugyanakkor Iulianus egy maacutesik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic])

hajoacuteboacutel kidobott aacuterut emliacutet (merces ex nave iactatas) vagyis a dolgok koumlreacuteneacutel szűkebben

hataacuterozza meg mi az ami a iactus mercium taacutergyakeacutent szaacutemiacutetaacutesba joumlhet860

A tengeri vihar a Gaius-szoumlveget valamint az Instituacutecioacutek megfogalmazaacutesaacutet kiveacuteve sehol

sem fordul elő a iactus mercium kapcsaacuten Ezzel szemben az egyik Iavolenus-szoumlveg

megemliacuteti a hajoacutetoumlreacutest (ex naufragio ndash Iav D 41 2 21 1 [7 ex Cass])

A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese illetőleg a megmenekuumlleacutes mint a dologkidobaacutes indiacutetoacuteoka szinteacuten

nem fordul elő az oumlsszes szoumlvegben A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese (navis levandae gratia)

Gaius szoumlvegeacuten eacutes az Instituacutecioacutekon kiacutevuumll csak Iulianus egyik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14

2 8 [2 ex Minic]) fordul elő A dologkidobaacutes maacutesik indoka a veszeacutelyből menekuumlleacutes

illetőleg az eacutepseacutegben maradaacutes (salutis causa dimissum) ndash szinteacuten az előzőekben emliacutetett

keacutet szoumlveget leszaacutemiacutetva ndash Iavolenusnaacutel (Iav D 41 2 21 2 [7 ex Cass]) lelhető fel861

Megjegyzendő hogy meacuteg keacutet szoumlveg taacutergyilagosabban mindoumlssze annyit emliacutet meg

859 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48 860 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz elegendő mindoumlssze keacutet jogaacuteszi veacutelemeacutenyt segiacutetseacuteguumll hiacutevni Ulpianus szerint a rsquomerxrsquo elnevezeacutes kizaacuteroacutelag ingoacute dolgokra vonatkozhat (Ulp D 50 16 66 [74 ad ed] rsquoMercisrsquo appellatio ad res mobiles tantum pertinet) Africanus pedig Mela nyomaacuten azt aacutelliacutetja hogy a rabszolga-kereskedőket eacutes a kereskedőket eacuteppen amiatt illetik keacutet kuumlloumln elnevezeacutessel mert az ember nem rsquomerxrsquo (Afr D 50 16 207 [3 quaest] rsquoMercisrsquo appellatione homines non contineri Mela ait et ob eam rem mangones non mercatores sed venaliciarios appellari ait et recte) Ebből eredően a rsquomerxrsquo a rsquoresrsquo koumlreacuten beluumll olyan ingoacute dolgot jeloumll amelyet valamilyen uumlgylet (pl adaacutesveacutetel) ceacuteljaacutera szaacutentak Vouml FINAacuteLY eacutes Oxford Latin Dictionary s vv rsquomercesrsquo rsquomerxrsquo 861 Baacuter a hivatkozott haacuterom szoumlveg fordulatai elteacuterőek meacutegis koumlnnyű belaacutetni hogy tartalmi szempontboacutel ugyanabba az iraacutenyba mutatnak a veszeacutelyből valoacute sikeres megmenekuumlleacutes eredmeacutenye az hogy mind a hajoacute mind pedig a legeacutenyseacuteg feltehetően eacutepen marad

234

hogy a dologkidobaacutes hajoacuteboacutel toumlrteacutenik (ex nave ndash Iul D 41 7 7 [2 ex Minic] Ulp D 47

2 43 11 [41 ad Sab])

A derelictio kapcsaacuten a szoumlvegek alapvetően keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető csoportra oszthatoacutek Az

elsőbe tartozoacute szoumlvegek arroacutel taacutejeacutekoztatnak hogy a kidobott dolgok objektiacuteve nem

tekinthetők res pro derelicto habitae-nak (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iul D 41 7 7

[ex Minic] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7ex Cass]) A kettő koumlzuumll az első Paulus neveacutehez

fűződő veacutelemeacuteny roumlviden csak annyit koumlzoumll hogy a kidobott dolog a tulajdonoseacute marad

vagyis a birtokba vevő nem szerezheti meg mivel a dolog nem pro derelicto habita

Ehhez keacutepest a Iavolenus-szoumlveg bővebben foglalkozik a keacuterdeacutessel

Iav D 41 2 21 1 ndash 2 (7 ex Cass)

Quod ex naufragio expulsum est usucapi non potest quoniam non est in

derelicto sed in deperdito (2) Idem iuris esse existimo in his rebus quae iactae

sunt quoniam non potest videri id pro derelicto habitum quod salutis causa

interim dimissum est

A szoumlveg első mondata nem emliacuteti kifejezetten a dolog kidobaacutesaacutet hanem hajoacutetoumlreacutes soraacuten

a hajoacuteboacutel kizuhant dolgokroacutel beszeacutel amiket a viacutez a partra vetett Vagyis ez a mondat

tartalmilag szeacutelesebb koumlrt oumllel fel mintha egyszerűen a hajoacuteboacutel kidobott dolgokroacutel

beszeacutelne mivel itt a dolog aacutellapota keruumll a koumlzeacuteppontba ekkeacutent keacutet lehetőseacuteg adoacutedik

megeshet hogy a partra vetett dolgot tengeri viharban menekuumlleacutesi ceacutellal kidobtaacutek aacutem

elkeacutepzelhető az is hogy csupaacuten veacuteletlenuumll sodroacutedott le a fedeacutelzetről amit senki sem vett

eacuteszre vagyis a dolog elveszett nem pedig kidobtaacutek azt A maacutesodik mondatban Iavolenus

meacuteg egy leacutepeacutest tesz előre gondolatmeneteacuteben eacutes raacutemutat hogy a res iactae nem pro

derelicto habita mivel amit megmenteacutes ceacuteljaacuteboacutel (salutis causa) dobtak ki a hajoacuteboacutel az

nem lehet pro derelicto habita A veacutelemeacuteny első mondataacuteban tehaacutet Iavolenus a derelictus

eacutes a deperditus kategoacuteriaacuteit aacutelliacutetja egymaacutessal szembe miacuteg a raacute koumlvetkezőben a pro

derelicto habitum eacutes a salutis causa dimissum csoportjai keruumllnek oumlsszehasonliacutetaacutesra

Mindkeacutet esetben koumlzoumls hogy a hivatkozott kategoacuteriaacutekat nem toumllti meg tartalommal nem

sorol fel teacuteteles fogalmi elemeket hanem a keacutet kategoacuteriaacutet egymaacutessal szembeaacutelliacutetva kizaacuteroacute

viszonyt hoz leacutetre a kettő koumlzoumltt nem lehet pro derelicto habita az amit salutis causa

dobnak ki a hajoacuteboacutel valamint ami in deperdito est az nem lehet in derelicto Az első

mondatban emliacutetett rsquoexpulsum estrsquo kifejezeacutes a szoumlveg egeacuteszeacutenek figyelembe veacuteteleacutevel

nyer eacutertelmet ha a maacutesodik mondat kifejezetten a kidobott dolgokra vonatkozik akkor

235

okkal adoacutedik a felteveacutes hogy az első mondat megfogalmazaacutesa csak azt az esetet eacuterinti

amikor a vihar lesodor valamilyen dolgot a hajoacuteroacutel azonban az ott tartoacutezkodoacutek koumlzuumll ezt

senki sem veszi eacuteszre Ha ehhez a keacutet szoumlveghez keacutepest megvizsgaacuteljuk Iavolenus egy

maacutesik veacutelemeacutenyeacutet akkor nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy az előbbi keacutet veacutelemeacutenyben a kiesett-

kidobott dolgok kategorikus szeacutetvaacutelasztaacutesa a jogaacutesz aacuteltal koumlvetett csoportosiacutetaacutes szerint

ha meacutegoly tetszetős is azonban pusztaacuten formai szeacutetvaacutelasztaacutest jelent

Iav D 41 1 58 (11 ex Cass)

Quaecumque res ex mari extracta est non ante eius incipit esse qui extraxit

quam dominus eam pro derelicto habere coepit

A maacutesik keacutet szoumlveghez keacutepest ez a bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo eacuteppen szemleacutelete miatt jelentős

ugyanis az eset vizsgaacutelataacutenak iraacutenya fordiacutetott nem a hajoacuteboacutel kidobott hanem a tengerből

kihalaacuteszott dologroacutel esik szoacute ekkeacutent a talaacuteloacute szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest Az ebből

adoacutedoacute jogi szempontboacutel is relevaacutens probleacutema az lehet hogy a talaacuteloacute nem felteacutetlenuumll

tudja hogy a hajoacute a hajoacutesok illetőleg a dolog tulajdonosa megmenekuumlltek-e egyaacuteltalaacuten

azt sem tudja hogy a dolog tulajdonosa a hajoacuten tartoacutezkodott-e vagy sem a talaacuteloacute csupaacuten

kiment egy dolgot a tengerből amely felett azonban csak akkor szerezhet tulajdont ha a

tulajdonos felhagy a dolog tulajdonaacuteval Ez a megkoumlzeliacuteteacutes ndash mint az keacutesőbb laacutetni fogjuk

ndash sokkal koumlzelebb aacutell a valoacutesaacuteghoz

A derelictioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek maacutesik csoportja koumlzvetlenuumll a kidoboacute szemeacutely

szubjektiacutev tudati viszonyulaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt (Gaius eacutes az Instituacutecioacutek fentebb

maacuter hivatkozott szoumlvegein kiacutevuumll meacuteg Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Ulp D 47 2 43 11

[41 ad Sab])

Iul D 14 2 8 (2 ex Minic)

Qui levandae navis gratia res aliquas proiciunt non hanc mentem habent ut eas

pro derelicto habeant quippe si invenerint eas ablaturos et si suspicati fuerint

in quem locum eiectae sunt requisituros ut perinde sint ac si quis onere pressus

in viam rem abiecerit mox cum aliis reversurus ut eandem auferret

A szoumlveg teacutemaacuteja a hajoacuteboacutel kidobott baacutermifeacutele dolog amelynek kapcsaacuten Iulianus azt

magyaraacutezza hogy ha a kidobaacutes a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent akkor

figyelemmel kell lenni arra hogy a kidoboacutet nem az a szaacutendeacutek vezette hogy veacuteglegesen

236

megvaacuteljon a dologtoacutel Aacutelliacutetaacutesaacuteboacutel koumlvetkezik hogy ha megtalaacutelja a kidobott dolgot

elviheti azt ha pedig csupaacuten sejti hol vetette partra a tenger visszakoumlvetelheti Az eset

jobb megeacuterteacuteseacutet elősegiacutetendő egy hasonloacute esetet is bemutat amikor valaki nagy terhet

cipel eacutes mivel nem biacuterja egyszerűen leteszi a dolgot az uacutet szeacuteleacutere hogy keacutesőbb

maacutesokkal visszateacuterve elvigye azt A veacutelemeacutenyben van egy nyilvaacutenvaloacute csuacutesztataacutes

tudniillik a hivatkozott esetek egyikeacuteben sem megy semmire a dolgot kidoboacute vagy

letevő szemeacutely azzal hogy tudja hol volt () a dolga Ahhoz hogy azt visszakoumlvetelje

azzal kell hogy tisztaacuteban legye hogy a visszakoumlveteleacutes pillanataacuteban kineacutel () van A non

ndash habeant fordulatba aacutegyazott ceacutelhataacuterozoacutei melleacutekmondat egyeacutertelműen mutatja az

eldoboacute abbeacuteli szaacutendeacutekaacutet hogy a dolog ne legyen pro derelicto habita Maacuterpedig a kezdet

kezdeteacuten laacutethattuk hogy a pro derelicto habita fordulat a forraacutesokban akkor szerepelt

amikor a tulajdonos hagyta el a dolgaacutet a kifejezeacutes tehaacutet arra utal hogy a szemeacutely a

dolgot derelictumnak tekinti vagyis a dologhoz fűződő tudati viszonyulaacutest jellemezzuumlk

vele862 A Iulianus-szoumlveghez keacutepest aacuternyaltabb neacutezetet koumlzvetiacutet Ulpianus veacutelemeacutenye

amely egyes irodalmi aacutellaacutespontok szerint egyeacutertelműen taacutemasztja alaacute a klasszikus jog

ama felfogaacutesaacutet hogy az animus derelinquendi annyit jelentett hogy a tulajdonos

veacuteglegesen elvesztette a dolgot tehaacutet nem vonatkozott kifejezetten a tulajdon

felhagyaacutesaacutenak szaacutendeacutekaacutera ez csupaacuten egy felismereacutes volt863

Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab)

Si iactum ex nave factum alius tulerit an furti teneatur quaestio in eo est an pro

derelicto habitum sit et si quidem derelinquentis animo iactavit quod plerumque

credendum est cum sciat periturum qui invenit suum fecit nec furti tenetur si

vero non hoc animo sed hoc ut si salvum fuerit haberet ei qui invenit

auferendum est et si scit hoc qui invenit et animo furandi tenet furti tenetur

enimvero si hoc animo ut salvum faceret domino furti non tenetur quod si

putans simpliciter iactatum furti similiter non tenetur

Az Ulpianusnak feltett keacuterdeacutes arra vonatkozik hogy a hajoacuteboacutel kidobott dolog (iactum)

elvitele lopaacutesnak minősuumll-e Ulpianus a vaacutelaszban onneacutet koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet hogy

az ilyen dolog elhagyottnak tekinthető-e vagy sem eacutes az erre a keacuterdeacutesre adott vaacutelasztoacutel

fuumlgg hogy lopaacutesnak lehet-e tekinteni a dolog elviteleacutet Ezek szerint Ulpianus uacutegy veacuteli

862 VACCA Derelictio 120 863 VACCA Derelictio 121

237

hogy nem felel lopaacuteseacutert a dolgot elvivő szemeacutely ha a dolog kidobaacutesa elhagyaacutesi

szaacutendeacutekkal (derelinquentis animo) toumlrteacutent Ha azonban a dolog kidobaacutesa azzal a

szaacutendeacutekkal toumlrteacutent hogy azt a tulajdonos megtartsa akkor sem beszeacutelhetuumlnk meacuteg

lopaacutesroacutel csupaacuten a dolog ragadtatik el a talaacuteloacutetoacutel (auferendum est) Kifejti hogy

derelinqentis animo akkor dobnak ki valamit a hajoacuteboacutel ha az elveszteacutes megsemmisuumlleacutes

lehetőseacutegeacutet aacutetfogja a kidoboacute szemeacutely tudata (sciat periturum)864 A szoumlveg vonatkozoacute

reacuteszeacutenek eacutertelmezeacuteseacuteből tehaacutet koumlvetkezik hogy az animus derelinquendi (derelinquentis)

ndash legalaacutebbis ebben a konkreacutet esetben ndash arra vonatkozik hogy a kidobaacuteskor a kidobaacutest

veacutegző szemeacutely tudata aacutetfogja-e a dolog elveszteacuteseacutenek legalaacutebb a lehetőseacutegeacutet865 Maacuterpedig

ha itt elsődlegesen a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyről van szoacute akkor a iactus mercium eacutes

derelictio teacutenyaacutellaacutesai koumlreacuteben hasznaacutelt terminoloacutegia első tekintetre zavart eredmeacutenyezhet

Maacuter koraacutebban is megismeacuteteltuumlk azt a megaacutellapiacutetaacutest hogy a derelictio kapcsaacuten a forraacutesok

a rsquopro derelicto habitarsquo kifejezeacutest a tulajdonosi derelictio eseteacuteben hasznaacuteljaacutek amiacuteg az

egyeacuteb szemeacutelyek aacuteltali elhagyaacutes koumlreacuteben az rsquoid quod derelictum estrsquo vagy ehhez

leacutenyegeacuteben hasonloacute fordulat jelenik meg A logikus koumlvetkezteteacutes az lehet hogy akkor a

iactus mercium koumlreacuteben ndash figyelemmel a vonatkozoacute szoumlvegek terminoloacutegiaacutejaacutera ndash minden

esetben azt kell felteacutetelezni hogy a dolgot annak tulajdonosa dobja ki a hajoacuteboacutel Ez

azonban bizonyosan nincs iacutegy mivel az egyes dolgok hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kihajiacutetaacutesaacutera az

esetek toumlbbseacutegeacuteben a hajoacute parancsnoka adott utasiacutetaacutest ekkeacutent a tulajdonos akarata

koumlzoumlmboumls volt866 Ezzel a meglaacutetaacutessal leacutenyegeacuteben egyező veacutelemeacutenyt fogalmaz meg

Rougeacute is aki a Mediterraacuteneum tengeri kereskedelmi gyakorlataacuteval foglalkozoacute műveacuteben

oumlnaacutelloacute fejezetet szentel a lex Rhodiaacutenak ennek kereteacuteben pedig aacutettekinti azokat a

felmeruumllhető szituaacutecioacutekat is amelyekben a hajoacuten leacutevő dolgok kidobaacutesaacutera sor

keruumllhetett867 Ezekben az esetekben tehaacutet a valoacutedi jogi probleacutema az hogy az ilyen

esetekben megengedhető-e egy harmadik szemeacutelynek az adott dolog feletti elbirtoklaacutes

uacutetjaacuten valoacute tulajdonszerzeacutese Keacutezenfekvő megoldaacutest jelenthet a lopaacutesra hivatkozaacutes hiszen

lopott dolgot nem lehet elbirtokolni

Oumlsszefoglalva a fenti megaacutellapiacutetaacutesokat laacutethatoacute hogy a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel

foglalkozoacute primer forraacutesokboacutel nyerhető keacutep sokreacutetű Iavolenus egy veacutelemeacutenyeacuteben elvi

eacutellel tagadja az elbirtoklaacutes lehetőseacutegeacutet maacutesutt ugyanakkor megengedhetőnek tartja a

864 Ugyaniacutegy nem minősuumll lopaacutesnak ha a talaacuteloacute abboacutel a ceacutelboacutel viszi el a dolgot hogy azt a tulajdonos reacuteszeacutere megőrizze illetőleg ha a talaacuteloacute egyszerűen uacutegy veacutelte hogy a dolog pusztaacuten iactum Ez utoacutebbi fordulat eleacuteggeacute homaacutelyos eacutes Ulpianus nem is fejti ki reacuteszletesen mit eacutert eme megfogalmazaacutes alatt 865 VACCA Derelictio 122 866 Ezzel egyezően VACCA Derelictio 94 867 ROUGEacute Commerce maritime 397-413 ehelyuumltt pedig kuumlloumlnoumlsen 400-401

238

dolog kiemelő aacuteltali megszerzeacuteseacutet amikortoacutel a tulajdonos pro derelicto habita tekinti a

dolgot Iulianus csupaacuten a pro derelicto elbirtoklaacutest tartja megengedhetetlennek Ulpianus

pedig egyaacuteltalaacuten a lopaacutes oldalaacuteroacutel koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet Abban azonban minden

jogaacutesz egyseacuteges aacutellaacutespontot keacutepvisel hogy a iactus mercium eseteacuteben nem toumlrteacutenik

derelictio vagyis az egyetlen nyitott keacuterdeacutes az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutege marad868

Iavolenus eacuterveleacutese szerint ugyanis a megmenekuumlleacutes eacuterdekeacuteben kidobott dolgok nem

lehetnek derelinkvaacuteltak Ebből egyeacutertelműen kitűnik hogy a derelictio teacutenyeacutenek tagadaacutesa

abboacutel a felfogaacutesboacutel ered hogy a merx iacta eacutertelmezhetetlen a derelictio szempontjaacuteboacutel

ahol a dolgok vagy derelinkvaacuteltak vagy nem azok A tengerbe hajiacutetott aacuteru ebbe a keretbe

nem szoriacutethatoacute be

A maacutesodlagos irodalomban a iavolenusi eacuterveleacutest toumlbb logikus peacuteldaacuteval igyekeztek

alaacutetaacutemasztani A salutis causa dimissum fordulat kapcsaacuten Benedek eacutes Rougeacute arra

hivatkoznak hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek a hajoacutet eacutes sajaacutet maguk mentik869 Vacca abboacutel az

iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy egyaacuteltalaacuten az sem biztos hogy a dolgot annak

tulajdonosa dobja ki hiszen tengeri uacuteton elsősorban a hajoacute kapitaacutenyaacutenak szava volt

doumlntő eacutes amennyiben egy vihar eseteacuten a kapitaacuteny a hajoacute a szemeacutelyzet eacutes a rakomaacuteny

megmenteacutese ceacuteljaacuteboacutel bizonyos dolgok kidobaacutesaacutet laacutetta szuumlkseacutegesnek akkor a kidobaacutesra

iacuteteacutelt dolgok tulajdonosaacutenak (tulajdonosainak) akarata koumlzoumlmboumls volt870 Rougeacute meacuteg

enneacutel is tovaacutebb megy azt aacutelliacutetva hogy a tengeri viharboacutel adoacutedoacute lelkiaacutellapot alkalmas

lehet arra hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek akaacuter a szuumlkseacutegesneacutel toumlbbet is kihajiacutetsanak a

hajoacuteboacutel871 Mindebből laacutethatoacute tehaacutet hogy egyes aacuteruk hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutenak

koumlruumllmeacutenyei igen sokfeacuteleacutek lehetnek

Kuumlloumln kiemelendő Vacca felfogaacutesa az animus derelinquendi kapcsaacuten aki a hagyomaacutenyos

neacutezethez keacutepest amely a derelictio kulcsfontossaacuteguacute elemeacutenek tekinti az animust

amelytől a derelictio megtoumlrteacutente is fuumlgg uacutejszerű felfogaacutest keacutepvisel872 Az animus

derelinquendinek aacuteltalaacuteban ulpianusi eacutertelmet tulajdoniacutet vagyis animus derelinquentis

formaacutejaacuteban szubjektiacutevveacute teszi azt azzal a pillanattal azonosiacutetva amikor a tulajdonos

szaacutemaacutera teljesen nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy a dolog szaacutemaacutera objektiacuteve eacutes veacutegeacuterveacutenyesen

eleacuterhetetlenneacute vaacutelt tehaacutet nincs tovaacutebbi eseacutely a visszaszerzeacuteseacutere873

868 Vouml VACCA Derelictio 97 869 BENEDEK Derelictio 10-11 ROUGEacute Commerce maritime 402 870 VACCA Derelictio 94 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROUGEacute Commerce maritime 400 871 ROUGEacute Derelictio 401 872 VACCA Derelictio 92 873 VACCA Derelictio 96 113 121-122 Ez a gondolat teret ad a teljes koumlrű meacuterlegeleacutesnek a tulajdonos oumlsszevetheti a dolog eacuterteacutekeacutet eacutes a megtalaacutelaacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere fordiacutetandoacute időt peacutenzt faacuteradsaacutegot eacutes

239

Ha a ndash forraacutesokkal oumlsszhangban aacutelloacute ndash vaccai eacuterveleacutes aacuteltal kiacutenaacutelt iraacutenyba haladunk

tovaacutebb akkor adoacutedik a felteveacutes hogy a dolog tulajdonosa csak a dolog kidobaacutesaacutet koumlvető

bizonyos idő eltelte utaacuten eacutebred annak tudataacutera hogy szaacutemaacutera a dolog nincs toumlbbeacute A

fentiekből laacutethatoacutean eleve keacuterdeacuteses hogy a szaacutelliacutetmaacutennyal egyuumltt a tulajdonos is a hajoacuten

tartoacutezkodik-e Amennyiben a hajoacuten tartoacutezkodik meglehet hogy eacuteppen ő maga dobja a

tengerbe valamely aacuterujaacutet hiszen ndash oumlsszhangban a Rougeacute aacuteltal megfogalmazottakkal ndash

nem biztos hogy a tudata az adott pillanatban aacutetfogja hogy eme cselekmeacutenye folytaacuten a

dolog iacta lesz Abban az esetben ha nem ő dobja ki a dolgot akkor is felmeruumll annak a

keacuterdeacutese hogy a kapitaacuteny doumlnteacuteseacutevel egyeteacutert-e vagy sem Ha egyeteacutert uacutejfent szaacutemba kell

venni a tengeri vihar okozta moacutedosult tudataacutellapotot amely nem felteacutetlenuumll teszi keacutepesseacute

a tulajdonost arra hogy a hosszuacute taacutevuacute koumlvetkezmeacutenyeket előre laacutessa Ugyanakkor az

egyeteacuterteacutes hiaacutenya vagy eacuteppen a tulajdonosi hallgataacutes esete egyaraacutent lehetnek

ugyanennek a moacutedosult tudataacutellapotnak az eredmeacutenyei aacutem mivel a biztonsaacuteg a kapitaacuteny

felelősseacutege a tulajdonos veacutelemeacutenye az adott pillanatban aligha szaacutemiacutet Amennyiben

pedig a dolog tulajdonosa nem is tartoacutezkodott a hajoacuten a dologkidobaacutes megtoumlrteacutenteacuteről is

csak utoacutelag szerezhet tudomaacutest amikor maacuter egyeteacuterteacuteseacutenek vagy tiltakozaacutesaacutenak

kinyilvaacuteniacutetaacutesa puszta formalitaacutes Laacutethatoacute tehaacutet hogy bizonyos ndash hosszabb-roumlvidebb ndash idő

eltelik addig amiacuteg a tulajdonos keacutepes felfogni hogy a dolog iacta lett Ez az időtartam

ad absurdum napokat is jelenthet keacuterdeacutes hogy mi toumlrteacutenik addig a dologgal

Ha a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely oldalaacuteroacutel vizsgaacuteljuk a helyzetet amit Iulianus is alapul

vesz egy veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) akkor a talaacutelaacutes koumlruumllmeacutenyeit kell

figyelembe venni A keacuterdeacutes tehaacutet az hogy a koumlruumllmeacutenyek objektiacuteve alkalmasak-e arra

hogy a talaacuteloacute felismerje hogy a talaacutelt dolog merx iacta Amennyiben a koumlruumllmeacutenyekből

ez kitűnik akkor lopaacutest koumlvet el kiveacuteve ha a tulajdonos szaacutemaacutera megőrzeacutesi ceacutellal viszi

el a dolgot874 Ha a koumlruumllmeacutenyekből nem nyilvaacutenvaloacute a dolog iacta jellege akkor tovaacutebbi

keacuterdeacutes hogy objektiacuteve vagy a talaacuteloacute szempontjaacuteboacutel szubjektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute a

dolog ilyen volta ha ugyanis objektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog iacta akkor a

talaacuteloacute ndash ha magaacutehoz veszi a dolgot ndash joacutehiszeműen jaacuter el Amennyiben szubjektiacuteve nem

nyilvaacutenvaloacute akkor tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy ennek mi az oka Lehet hogy kifejezetten eacutes

ceacutelzatosan magaacutenak akarja a dolgot ilyenkor rosszhiszeműen jaacuter el tehaacutet lopaacuteseacutert felel

Aacutem előfordulhat az is hogy a talaacuteloacute pusztaacuten megoumlruumll a talaacutelt dolognak eacutes az adott

ennek alapjaacuten ndash figyelemmel a kidobaacutes-elveszteacutes koumlruumllmeacutenyeire eacutes helyeacutere ndash doumlntheti el hogy tesz-e leacutepeacuteseket a dolog visszaszerzeacuteseacutere vagy sem Nemleges vaacutelasz eseteacuten a tudata teljes meacuterteacutekben aacutet kell hogy fogja azt a teacutenyt hogy ettől a pillanattoacutel kezdve a dolog szaacutemaacutera veacutegleg elveszett 874 Ehhez ld FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 216121

240

pillanatban fel sem meruumll benne hogy milyen esemeacutenyek nyomaacuten keruumllt oda az a dolog

Ezek a probleacutemaacutek megjelennek Ulpianus lopaacutessal foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben (Ulp D 47

2 43 11 [41 ad Sab]) is Ugyanakkor a szoumlvegből kitűnik az a nyilvaacutenvaloacute teacuteny is hogy

mindezek a keacuterdeacutesek csak egy esetleges perben meruumllhettek fel vagyis a talaacuteloacute

rosszhiszeműseacutege bizonyiacutetandoacute volt erre utal a szoumlveg utolsoacute fordulata (quod si putans

simpliciter iactatum furti similiter non tenetur) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a lopaacutes koumlreacuteben

elengedhetetlen animus furandi megleacuteteacutet nem előfelteacutetelezteacutek azt minden esetben

keacutetseacutegtelenuumll bizonyiacutetani kellett Ez pedig komoly neheacutezseacuteget jelenthetett peacuteldaacuteul a

tanuacutek hiaacutenya miatt de emliacutethető eacuteppen esetleges oumlsszejaacutetszaacutesuk a talaacuteloacuteval Maacuterpedig

keacutetseacutegtelen bizonyiacutetaacutes hiaacutenyaacuteban a talaacuteloacutet nem lehetett lopaacuteseacutert felelősseacutegre vonni875

Ismeacutetelten ki kell emelni hogy a fentebb vaacutezolt gondolati seacutema kizaacuteroacutelag arra az esetre

vonatkozik ha a dolog tulajdonosa eacutes a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely perbe bocsaacutetkoznak

Erre azonban nincs moacuted ha a tulajdonos a kidobaacutes utaacuten proacutebaacutelnaacute megkeresni a dolgaacutet de

az maacuter nincs ott joacutellehet Iulianus aacutelliacutetja hogy amennyiben a tulajdonos sejti hogy hol

sodroacutedott partra a dolga akkor visszakoumlvetelheti azt876 Mindez azonban a gyakorlatban

nem műkoumldhetett hiszen a perleacuteshez nem csak azt kellett megnevezni hogy mit eacutes

milyen alapon koumlvetelek hanem azt is hogy kitől Ennek hiaacutenyaacuteban a

visszakoumlvetelhetőseacuteg megreked a puszta lehetőseacuteg szintjeacuten Ebből adoacutedoacutean elfogadhatoacute

Vacca azon aacutellaacutespontja hogy a dolgot megtalaacuteloacute eacutes joacutehiszeműen magaacutenaacutel tartoacute szemeacutely

egy eacutev eltelteacutevel elbirtoklaacutes uacutetjaacuten tulajdont szerezhet a dolog felett felteacuteve hogy a

tulajdonos az egy eacutev alatt nem jutott el hozzaacute a kereseacutes soraacuten877 Mindez egybevaacuteg a

toumlbbi jogaacuteszi veacutelemeacutennyel is amelyek szerint nem az a keacuterdeacutes hogy a hajoacuteboacutel kidobott

aacuteru derelinkvaacuteltnak minősuumll-e vagy sem hanem bdquomindoumlsszerdquo az hogy az elbirtoklaacutes

megengedhető-e avagy sem Ha maacuterpedig a dolog semmilyen megfontolaacutes szerint sem

minősuumll res derelictaacutenak akkor okszerű a iulianusi megaacutellapiacutetaacutes hogy csupaacuten a pro

derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes nem lehetseacuteges878 Ebből Vacca koumlvetkezteteacutese hogy

Iulianus szerint a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes viszont nem lehetetlen879 A

fentiekből első tekintetre uacutegy tűnhet hogy a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes

megengedhetőseacutegeacutet a meacuteltaacutenyossaacuteg mint egyenlő elbiacuteraacutelaacutes alapozza meg Nem minden

alap neacutelkuumlli tehaacutet azt aacutelliacutetani hogy a felek koumlzoumltti egyensuacutely kiacutevaacutenalma illetőleg a

875 Ehhez ld reacuteszletesebben VACCA Derelictio 107 eacutes kuumlloumlnoumlsen a 22 sz jegyzetet ahol kiteacuter arra is hogy az irodalomban Berger peacuteldaacuteul egyszerűen eacutertelmetlennek tartotta ezt a szoumlvegreacuteszt 876 Vouml Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) bdquohellipsi suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituroshelliprdquo 877 VACCA Derelictio 98 878 Vouml Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) 879 Reacuteszletesen ld VACCA Derelictio 72-73 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7365

241

konkreacutet egyedi eset speciaacutelis koumlruumllmeacutenyei okaacuten megengedhető lehet hogy a talaacuteloacute pro

suo ciacutemen egy eacutev eltelteacutevel tulajdont szerezzen a dolog felett880

Egyetlen keacuterdeacutes maradt meacuteg amiről a fentiekben nem esett szoacute ez pedig annak a

keacuterdeacutese hogy mi lehet a derelictio taacutergya A forraacutesok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a

derelictioacuteval oumlsszefuumlggő esetekben nagyon vaacuteltozatos taacutergyak szerepelnek a res

aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute kifejezeacuteseacuten tuacutel ndash mint azt fentebb laacutethattuk ndash gyakorta fordul elő

merx is Ugyaniacutegy a forraacutesokban toumlbbszoumlr jelenik meg az ingatlanok (fundus) eacutes a

rabszolgaacutek derelictioacuteja is ezen kiacutevuumll pedig meacuteg szaacutemtalan egyeacuteb konkreacutet eset is

(aedificium arbor insula opus rudera stb) ndash tehaacutet laacutethatoacute hogy a derelictio taacutergykoumlre

baacutermit feloumllelhetett881 A derelictio taacutergyainak ez a materiaacutelis megkoumlzeliacuteteacutese azeacutert fontos

keacuterdeacutes mivel okkal adoacutedhatna egy olyan felteveacutes hogy a derelictio taacutergya lehetne a

tulajdonjog is Ezzel szemben hangsuacutelyozni kell hogy a roacutemai felfogaacutes szerint a

derelictio koumlzeacuteppontjaacuteban a dolog aacutell a raacute vonatkozoacute oumlsszes teacutennyel jogosultsaacuteggal

egyuumltt ndash eme teacutenyek eacutes jogosultsaacutegok jelentőseacutege ebből a szempontboacutel csak abban aacutell

hogy a dolog ezek aacuteltal koumltődik a derelinkvaacuteloacutehoz Eacuteppen ezeacutert a derelictio teacutenye a

tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem csupaacuten azeacutert mert a toumlrveacuteny ezt mint

bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme

előtt maacutes kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek Vagyis a derelinkvaacuteloacute nem koumlzvetlenuumll a

tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes praktikus

mindennapi hataacutesaira amelyek csak a jogi terminoloacutegiaacuteban vonatnak oumlssze a

tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacuteseacutenek koumlzoumls technikus eacutertelme

alaacute882

3 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai

A forraacutesok eacutes a szekunder irodalom tuumlkreacuteben mindent egybevetve megalapozottnak

tűnhet egy olyan megaacutellapiacutetaacutes amely szerint a derelictio joghataacutesai elsődlegesen a

derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől valamint a dolog tulajdonosaacutenak az elhagyaacutesra vonatkozoacute

tudati viszonyulaacutesaacutetoacutel fuumlggnek Eme felfogaacutest alaacutetaacutemasztandoacute eacuterdemes uacutejfent hivatkozni

a derelictio alanyainak vizsgaacutelata koumlreacuteben maacuter ismertetett forraacutesokra

880 Az aequitas eacutertelmezeacuteseacutehez ld FOumlLDI Joacutehiszeműseacuteg 19-22 881 Az ingatlanok eacutes a rabszolgaacutek derelictioacuteja kapcsaacuten ld BENEDEK Derelictio 8 ROMANO Studi 119-121 124-127 VACCA Derelictio 124-149 882 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROMANO Studi 119

242

Ulp D 41 7 1 (12 ad ed)

Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fit

[hellip]

Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)

Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere

Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)

Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam

si ignoramus a quo derelictum sit

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)

Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit [hellip]

Mint azt maacuter koraacutebban kifejtettuumlk a szoumlvegek keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető alapaacutellaacutest

keacutepviselnek Ahol az elhagyott dologra rsquores pro derelicto habita (a domino)rsquo formaacuteban

toumlrteacutenik hivatkozaacutes ott a veacutelemeacutenyt adoacute jogaacutesz nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash figyelemmel

az előtte fekvő eset relevaacutens teacutenyeire ndash a tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott derelictioacutet

felteacutetelezve alakiacutetotta ki aacutellaacutespontjaacutet Ezzel szemben azon szoumlvegek eseteacuteben ahol az rsquoid

quod derelicto habitum estrsquo vagy ezzel leacutenyegeacuteben egyező fordulatok utalnak a

derelictio megtoumlrteacutenteacutere ott a jogtudoacutes kiindulaacuteskeacutent azt felteacutetelezi hogy a dolgot

megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő szemeacutely nem tudta hogy a dolgot ki hagyta el joacutellehet az

elhagyaacutes teacutenye nem keacuterdeacuteses883 Figyelemmel arra hogy a forraacutesok alapjaacuten a derelictio

inteacutezmeacutenyeacuteről oumlsszesseacutegeacuteben nyerhető keacutep meglehetősen komplex ezeacutert kellő alap

kiacutenaacutelkozik annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy a konkreacutet esetekben veacutelemeacutenyt alkotoacute jogaacuteszok

mindig annak a szemeacutelynek a szemszoumlgeacuteből koumlzeliacutetetteacutek meg a derelictio probleacutemaacutejaacutet

aki reacuteszuumlkre a keacuterdeacutest megfogalmazta Ha a dolog tulajdonosa fordult hozzaacutejuk akkor a

tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből indultak ki ha azonban a dolgot megtalaacuteloacute eacutes

birtokba vevő szemeacutely kereste meg őket akkor az okkupaacuteloacute szemszoumlgeacuteből kiindulva

vizsgaacuteltaacutek az adott esetet Mindez igaz a iactus mercium eseteacutere is hiszen a veacutelemeacutenyek

883 BESSENYŐ Pro derelicto 58

243

itt is alapvetően vagy utat engednek a dolog megszerzeacuteseacutenek vagy elvi eacutellel tagadjaacutek

annak lehetőseacutegeacutet884

A fentiek alapjaacuten előszoumlr azt az esetet eacuterdemes megvizsgaacutelni amikor a tulajdonos tesz fel

keacuterdeacutest a jogtudoacutesnak aki a derelictio vonatkozaacutesaacuteban a tulajdonosi derelictio

teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel fog kiindulni Ebben az esetben azt mondhatta a jogaacutesz hogy a joghataacutes

attoacutel fuumlgg hogy a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval hagyta-e el a dolgot Mint arra

raacutemutattunk ez praktikusan annak tisztaacutezaacutesaacutet jelentette hogy a tulajdonos gondolt-e a

dolog elhagyaacutesaacuteval jaacuteroacute gyakorlati koumlvetkezmeacutenyekre koumlztuumlk arra is hogy az elhagyaacutes

nyomaacuten a dolog szaacutemaacutera a visszaszerzeacutes remeacutenye neacutelkuumll elveszhet Ha igenlő vaacutelasz

szuumlletett a keacuterdeacutesre tehaacutet a jogaacutesz megaacutellapiacutethatta az animus derelinquendi megleacuteteacutet

akkor a birtokba vevő tulajdont szerezhetett a dolog felett (occupantis fit ndash Ulp D 41 7

1 [12 ad ed] possumus adquirere ndash Paul D 41 7 2 pr [54 ad ed] derelinquentis

animo iactavit [hellip] cum sciat periturum qui invenit suum fecit ndash Ulp D 47 2 43 11

[41 ad Sab]) Ezen a ponton azonban a klasszikus kor keacutet nagy iskolaacutejaacutenak veacutelemeacutenye

elteacuter egymaacutestoacutel

Paul D 41 7 2 1 (54 ad ed)

Sed Proculus non desinere eam rem domini esse nisi ab alio possessa fuerit

Iulianus desinere quidem omittentis esse non fieri autem alterius nisi possessa

fuerit et recte

Az egyik veacutelemeacuteny a prokuliaacutenus iskola Kru I szaacutezadban eacutelt neacutevadoacute atyamestereacutetől

Proculustoacutel szaacutermazik aki szerint abban az esetben ha a tulajdonos derelinkvaacutelja a

dolgaacutet a dolog feletti tulajdonjoga csak abban az estben enyeacuteszik el ha valaki maacutes

birtokba veszi a dolgot ellenkező esetben a tulajdonjoga fennmarad Ebből a

megaacutellapiacutetaacutesboacutel az koumlvetkezik hogy Proculus szerint derelictioacuteval csak egy dolog

birtokaacutet lehet megszuumlntetni vagyis ebből a szoumlvegből az tűnik ki hogy Proculus a

tulajdon-derelictioacutet nem ismerte el ha a koraacutebbi tulajdonos tulajdonjoga csak azaacuteltal

szűnik meg hogy egy maacutesik szemeacutely birtokba veacutetellel tulajdont szerzett a dolog felett

884 A iactus mercium a dologelhagyaacutes szempontjaacuteboacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint azeacutert jelenik meg ndash laacutetszoacutelag ndash oumlnaacutelloacute esetkoumlrkeacutent mert a tengeri fuvarozaacutes koumlreacuteben a dolog kidobaacutesa joacuteval gyakrabban fordulhatott elő mint a dologelhagyaacutes maacutes esetei hiszen a tenger meacuteg napjainkban is jobbaacutera az elemek aacuteltal uralt kiszaacutemiacutethatatlan teruumllet A hirtelen vaacuteltozaacutesok azonnali gyors eacutes a hajoacute a legeacutenyseacuteg eacutes a rakomaacuteny lehető legnagyobb reacuteszeacutenek vonatkozaacutesaacuteban felelős doumlnteacutest igeacutenyeltek Minthogy a doumlnteacuteshozoacute elsősorban kockaacutezati teacutenyezőket vett figyelembe eacutes ekkeacutent meacuterlegelte a lehetőseacutegeket a rakomaacuteny kisebb reacuteszeacutenek jogi sorsa nagy valoacutesziacutenűseacuteggel nem szaacutemiacutetott doumlntő teacutenyezőnek

244

akkor nyilvaacutenvaloacute hogy a maacutesik aacuteltali birtokba veacutetelig az előző tulajdonos a tulajdonos

tehaacutet nem toumlrteacutenik tulajdon-derelictio Ezzel szemben a Kru II szaacutezad koumlzepeacuten

teveacutekenykedő nagy formaacutetumuacute eacutes maacutes szempontboacutel is igen jelentős jogtudoacutes Salvius

Iulianus ellenben uacutegy veacuteli hogy a derelictio aacuteltal a reacutegi tulajdonos tulajdonjoga

megszűnik de ezzel a dolog meacuteg nem lesz a maacuteseacute csak abban az esetben ha azt valaki

birtokba veszi Ebből pedig az koumlvetkezik hogy a koumlztes időben a dolog nem tartozik

senki tulajdonaacuteban nincs foumlloumltte dominium uralom tehaacutet a dolog uratlan885 Maga

Paulus is ezt az aacutellaacutespontot tartja helyesnek886

A koraacutebbi okfejteacutest folytatva ha a tulajdonos nem derelinquendi animo hagyta el a

dolgot akkor ennek koumlvetkezteacuteben semmilyen moacutedon sem lehet tulajdont szerezni a

dolog felett ndash sem occupatio sem elbirtoklaacutes uacutetjaacuten Amint arra Iulianus egy veacutelemeacutenye

raacutemutat is raacutemutat (Iul D 41 7 6 [3 ad Urs Ferocem]) meacuteg akkor sincs moacuted a dolog

tulajdonaacutenak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutere ha a birtokba vevő abban a teacuteves

felteveacutesben volt hogy a dolog elhagyott Egyeacuteb szankcioacutet azonban ez a veacutelemeacuteny nem

fogalmaz meg Ehhez keacutepest oumlsszetettebb Ulpianus megkoumlzeliacuteteacutese (Ulp D 47 2 43 11

[41 ad Sab]) amely szerint ha a birtokba vevő tudja hogy a derelinkvaacuteloacute rsquout si salvum

fuerit haberetrsquo vaacutelt meg a dologtoacutel felteacutetelezni kell az animus furandi megleacuteteacutet eacutes ilyen

esetben nem csupaacuten nem szerezhet tulajdont a birtokba vevő hanem egyenesen lopaacuteseacutert

felel Ama esetekben azonban amikor a megtalaacuteloacute aacuteltali birtokba veacutetel rsquout salvum faceret

dominorsquo toumlrteacutent valamint amikor egyszerűen uacutegy veacuteli hogy a dolog rsquoiactatumrsquo nem

felel lopaacuteseacutert A keacutet eset koumlzoumltt veacutelemeacutenyuumlnk szerint annyi a kuumlloumlnbseacuteg hogy ha a

tulajdonos reacuteszeacutere őrizte meg a dolgot a tulajdonos jelentkezeacutesekor ki kell hogy adja azt

szaacutemaacutera ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes lehetőseacutege itt eleve kizaacutert addig a maacutesik esetben csak

a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes lehetőseacutege zaacuterhatoacute ki a forraacutesok alapjaacuten annak

azonban nincs akadaacutelya hogy a megtalaacuteloacute pro suo jogciacutemen elbirtokolhassa a dolgot887

Ha a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutest a dolgot birtokba vevő tette fel akkor ndash a fentebb vaacutezolt

seacutema ellenpaacuterjakeacutent ndash a jogaacutesz minden bizonnyal nem indulhatott ki a tulajdonosi

derelictio felteveacuteseacuteből ekkeacutent ismeretlen elhagyoacute eseteacuten a teacutenyleges derelinkvaacuteloacute lehetett

885 Vouml ezzel egyezően pl ROMANO Studi 19 40 VACCA Derelictio 49 886 Egy a derelictio probleacutemaacutejaacutet aacutetfogoacutean szemleacutelő vizsgaacuteloacutedaacutes szempontjaacuteboacutel messze menőkig egyet kell eacuterteni Bessenyő Andraacutes megiacuteteacuteleacuteseacutevel aki a keacuterdeacutest mint bdquonem kifejezetten meacutelyenszaacutentoacuterdquo neacutezetkuumlloumlnbseacuteget emliacuteti Vouml BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 331 887 Vouml Iav D 41 2 21 1 (7 ex Cass) bdquo[hellip] quoniam non est in derelicto sed in deperditordquo ekkeacutent Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) bdquosed verius est eum pro derelicto usucapere non posserdquo

245

akaacuter maga a tulajdonos is vagy akaacuter a dolog puszta birtokosa888 A nem tulajdonos aacuteltal

veacutegrehajtott elhagyaacutes leginkaacutebb tipikus esetei minden bizonnyal a iactus mercium

probleacutemakoumlreacuteből keruumlltek ki Mint fentebb maacuter laacutettuk a veacutelemeacutenyek ebben a

vonatkozaacutesban sem voltak egyseacutegesek joacutellehet egyesek csak formai argumentumokra

eacutepiacutetenek (in deperdito eacutes in derelicto kizaacuteroacute viszonya non potest videri id pro derelicto

habitum quod salutis causa interim dimissum est ndash Iav D 41 2 21 1-2 [7 ex Cass])

Maacutes esetekben az eacuterveleacutes logikailag rendben van azonban nem korreaacutel a per kuumlloumlnoumlsen

pedig a perbeli bizonyiacutetaacutes valoacutesaacutegaacuteval (si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt

requisituros ndash Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) Attoacutel fuumlggetlenuumll hogy a dologtoacutel valoacute

fizikai megvaacutelaacutest nem a tulajdonos veacutegezte itt is vizsgaacutelandoacute az animus derelinquendi

megleacutete vagy hiaacutenya889 A hajoacutefuvarozaacutes koumlreacuteben a tulajdonosnak a iactus teacutenyeacuteről valoacute

tudomaacutesszerzeacutes nyomaacuten hozott doumlnteacuteseacuteből jelesuumll hogy a dolog nyomaacuteba ered-e vagy

sem lehetett koumlvetkeztetni hogy sciat periturum vagy sem Ennek feacutenyeacuteben a fentebb

maacuter ismertetett Ulpianus-veacutelemeacuteny seacutemaacutejaacutet lehet alkalmazni az egyes konkreacutet estekre

Megjegyzendő hogy az Ulpianus-szoumlveg eacuteppuacutegy bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo mint egy koraacutebban

bemutatott Iavolenus-hely Ulpianus ugyanis az animus derelinquendi megleacuteteacutet

alapesetben felteacutetelezi (vouml quod plerumque credendum est ndash Ulp D 47 2 43 11 [41 ad

Sab]) veacutelhetően azeacutert mert a dolog tulajdonosaacutenak eleve felteacuteteleznie kellett a dolog

veacutegleges elveszteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet Ilyenkor a joghataacutes ndash minthogy animus furandi is

hiaacutenyzik ndash a birtokba vevő aacuteltali megszerzeacutes (qui invenit suum fecit) Animus

derelinquendi hiaacutenyaacuteban ugyanakkor eleve felteacutetelezi az animus furandi megleacuteteacutet eacutes a

birtokba vevő lopaacuteseacutert koumlteles helytaacutellni Erre nyilvaacuten akkor keruumllhetett sor ha nem

plerumque credendum est ut sciat periturum Ez aloacuteli kiveacutetelkeacutent emliacuteti az urinatori

minőseacuteget eacutes ha a megtalaacuteloacute a dolgot egyszerűen iactatumnak tekintette890

888 Ehelyuumltt az esetek laacutetszoacutelag ketteacutevaacutelnak Ha az ismeretlen elhagyoacuteroacutel a jogaacutesz azt teacutetelezneacute fel hogy tulajdonos volt ugyanazokra a megoldaacutes-variaacutecioacutekra jutnaacutenk mint a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteneacutel Mivel azonban teacutenykeacuterdeacutes az elhagyoacute ismeretlen volta a valoacutesaacutegban a tulajdonosi minőseacuteg felveteacuteseacutet a veacutelemeacutenyt adoacute jogtudoacutes nem vehette komolyan szaacutemiacutetaacutesba 889 Romano ezt a keacuterdeacutest a derelictio solo animo esetkoumlreacuteben vizsgaacutelja eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a dologtoacutel valoacute corpore eacutes animo megvaacutelaacutes hagyomaacutenyos rezsimje aloacutel ez az esetkoumlr jelenti a kiveacutetelt Vouml reacuteszletesen ROMANO Studi 114-116 890 Az urinatorok keacuterdeacuteseacutehez ld ROUGEacute Commerce maritime 200 402 VACCA Derelictio 96 FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 216121

246

4 A derelictio speciaacutelis esetei

Kuumlloumlnleges keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel a Digesta egy helyeacuten hogy van-e lehetőseacuteg egyfelől

arra hogy a dolog tulajdonosa a dolgaacutet csak reacuteszben derelinkvaacutelja illetőleg arra hogy

egy koumlzoumls tulajdonban aacutelloacute dolgot csak az egyik tulajdonostaacuters derelinkvaacuteljon A

Modestinustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke tanuacutesaacutega szerint a probleacutema rendszeresen felmeruumllt ndash

erre utal a quaeri solet kifejezeacutes is

Mod D 41 7 3 (6 diff)

An pars pro derelicto haberi possit quaeri solet et quidem si in re communi

socius partem suam reliquerit eius esse desinit ut hoc sit in parte quod in toto

atquin totius rei dominus efficere non potest ut partem retineat partem pro

derelicto habeat

Modestinus ebben az esetben csak a koumlzoumls tulajdonnal foglalkozik azt a lehetőseacuteget

hogy a tulajdonostaacutersak koumlzuumll az egyik a maga tulajdoni haacutenyadaacutet derelinkvaacutelja a

jogtudoacutes elfogadhatoacutenak tartja Ezzel szemben emeli ki azt hogy ebből nem koumlvetkezik

hogy ha egy dolognak csupaacuten egyetlen tulajdonosa van akkor ő az adott dolog

meghataacuterozott reacuteszeacutet derelinkvaacutelja ekkeacutent ezt a megoldaacutest mereven elutasiacutetja Indokkeacutent

azt hozza fel hogy az egeacutesz dolog tulajdonosa (totius rei dominus) nem viheti veacuteghez

mindazt amire koumlzoumls tulajdon eseteacuten lehetőseacuteg van jelesuumll hogy a tulajdonostaacuters

(socius) a maga tulajdoni haacutenyadaacutet (pars sua) derelinkvaacutelja891 Keacuterdeacutes persze hogy a

pars suaacutetoacutel hogyan lehet megvaacutelni Valoacutesziacutenű ugyanis hogy a ndash koumlzoumls tulajdon

fogalmaacuteboacutel eredően ndash itt a kifejezeacutes csak a tulajdoni haacutenyadra utal azonban ezt

kinyilvaacuteniacutetani vagy csak akkeacutent lehet ha a tulajdonostaacuters az egeacutesz dolgot derelinkvaacutelja

vagy akkeacutent ha solo animo az őt megillető haacutenyadtoacutel valoacute megvaacutelaacutes szaacutendeacutekaacutet juttatja

kifejezeacutesre A szoumlvegben emliacutetett első eset koumlreacuteben arra eacuterdemes felhiacutevni a figyelmet

hogy ha egy dolog valamely reacuteszeacutet akarja derelinkvaacutelni a tulajdonos az csak abban az

esetben lehetseacuteges ha leacutetezik teacutenylegesen levaacutelaszthatoacute dologreacutesz Ennek elhagyaacutesa

azonban maacuter az aacuteltalaacutenos szabaacutelyok szerint minősuumll hiszen ha egy dologreacutesz az egeacuteszről

891 ROMANO Studi 121-122

247

levaacutelaszthatoacute eacutes dologi minőseacutege megmarad akkor oumlnaacutelloacute dologkeacutent keruumllhet

elhagyaacutesra892

Az irodalomban kuumlloumlnoumlskeacuteppen vitatott Pomponius egyik veacutelemeacutenye amely keacutet konkreacutet

esetet aacutelliacutet paacuterhuzamba Az eset szerint az egyik feacutel pro derelicto habita dolgot birtokol

a maacutesik feacutel pedig ndash tudva hogy a dolog elhagyott eacutes azt a majdani eladoacute ekkeacutent tartja

birtokaacuteban ndash megveszi azt elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet attoacutel

fuumlggetlenuumll hogy az eladoacute szemszoumlgeacuteből ez nem volt in bonis eius

Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab)

Si id quod pro derelicto habitum possidebas ego sciens in ea causa esse abs te

emerim me usucapturum constat nec obstare quod in bonis tuis non fuerit nam

et si tibi rem ab uxore donatam sciens emero quia quasi volente et concedente

domino id faceres idem iuris est

A szoumlvegben szereplő keacutet eset a res pro derelicto habita adaacutesveacutetele valamint a feleseacuteg

aacuteltal a feacuterjnek adott ajaacutendeacutek adaacutesveacutetele Mindkeacutet esetben haacuterom szemeacutely szerepel az

elsőben a dolog tulajdonosa vagy birtokosa aki a dolgot elhagyja az eladoacute aki a dolog

pro derelicto birtokosa eacutes a vevő A maacutesodikban a feleseacuteg a feacuterj mint eladoacute eacutes a vevő az

eset szereplői A keacutet eset koumlzoumltti paacuterhuzam alapja hogy a vevő elbirtoklaacutes uacutetjaacuten

megszerezheti a dolog tulajdonaacutet joacutellehet egyik esetben sem tekinthető joacutehiszeműnek

Az elsőben azeacutert nem mert tisztaacuteban van a dolog jogi helyzeteacutevel (sciens in ea causa

esse) a maacutesodikban azeacutert nem mert tisztaacuteban van azzal hogy az adaacutesveacutetel taacutergyaacutet

keacutepező aacuterut a feacuterj a feleseacutegeacutetől ajaacutendeacutekba kapta Az irodalomban Ankum raacutemutat arra

hogy a vevőnek minden bizonnyal tisztaacuteban kellett lennie a haacutezastaacutersak koumlzoumltti

ajaacutendeacutekozaacutesi tilalommal is ekkeacutent azt is tudnia kellet hogy az aacuteru nem keruumllt a feacuterj

vagyonaacuteba893 Az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutegeacutenek ndash ezaacuteltal a joacutehiszeműseacuteg

koumlvetelmeacutenyeacutetől valoacute eltekinteacutesnek ndash az alapja a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint az hogy az

eladoacute eljaacuteraacutes mintegy a tulajdonos akarataacuteboacutel eacutes beleegyezeacuteseacutevel toumlrteacutenik (quia quasi

volente et concedente domino id faceres)894 A forraacuteshely nem oumlnmagaacuteban okozott

892 ROMANO Studi 124 893 Vouml ANKUM Occupatio 258 894 Vouml ANKUM Occupatio 258 VACCA Pro derelicto 796 VACCA Derelictio 59 Kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemel ebben a vonatkozaacutesban Wubbe ndash Ankumeacuteval ellenteacutetes ndash veacutelemeacutenye aki oumlsszehasonliacutetja a forraacutesokban előforduloacute rsquousucapturumrsquo participium instans activi alak eacutes az usucapiet kifejezeacutesek hasznaacutelataacutet Meglaacutetaacutesa szerint az usucapiet kifejezeacutessel valamely akadaacutely leacutete nyer kifejezeacutest amely akadaacutely miatt a koumlzvetlen tulajdonszerzeacutes nem lehetseacuteges Ennek kinyilvaacuteniacutetaacutesa a szoumlvegekben toumlbbnyire egy olyan ndash akaacuter

248

eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutekat hanem az utaacutena koumlvetkező toumlredeacutekkel egyuumltt eacutertelmezve

kuumlloumlnoumls figyelemmel ennek a toumlredeacuteknek az első fordulataacutera (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad

Sab] Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fithellip) A legnagyobb fejtoumlreacutest

az irodalomban az okozza hogy egyes neacutezetek szerint a keacutet szoumlveg koumlzoumltti ellentmondaacutes

csak akkeacutent oldhatoacute fel ha a principium eseteacuteben res mancipi tulajdonos aacuteltali

elhagyaacutesaacutet az első toumlredeacutekben pedig res nec mancipi elhagyaacutesaacutet teacutetelezzuumlk fel895 Maacutes

elgondolaacutesok szerint a principiumban nem a tulajdonos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute

vagyis ezekneacutel a szerzőkneacutel nem meruumll fel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti

kuumlloumlnbseacutegteacutetel896 Romano eacutervei koumlzoumltt felhiacutevja a figyelmet arra hogy a dolog nem keruumll

a harmadik szemeacutely vevő vagyonaacuteba amely a res mancipi tulajdonos aacuteltali derelictioacutejaacutet

eleve kizaacuterja A klasszikus jogban ugyanis evidencia volt hogy a res mancipi traditioacuteja

nem eredmeacutenyezett civiljogi tulajdont csupaacuten a megszerző vagyonaacuteba keruumllt897 Ha a

vevő szempontjaacuteboacutel vizsgaacuteljuk a keacuterdeacutest keacutet lehetőseacuteg adoacutedik vagy nem tudja hogy az

eladoacute aki egyeacutebkeacutent elbirtokloacute feacutelben van nem tulajdonosa a dolognak ekkeacutent az iacutegy

joacutehiszemű vevő oldalaacuten possessio ad usucapionem keletkezik Ha azonban tudja hogy

nem tulajdonostoacutel szerez ez uacutetjaacutet aacutellja az elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesnek

Mivel az emliacutetett esetben szerepel hogy az eladoacute quasi volente et concedente domino jaacuter

el ebből arra lehet koumlvetkeztetni hogy a koumlruumllmeacutenyek alapjaacuten a vevő joacutehiszeműnek

tekintendő mivel az a meggyőződeacutese hogy senki jogaacutet sem seacuterti898 Vacca uacutegy veacuteli

hogy a szoumlvegben szereplő rsquoquasi volente et concedente dominorsquo melleacutekmondat arra utal

hogy a tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes azzal az implicit felismereacuteseacutevel eacutes elfogadaacutesaacuteval

is jaacuter hogy a dolog tulajdonaacutet harmadik szemeacutely megszerezheti Ekkeacutent neacutezete szerint a

dolog harmadik szemeacutely aacuteltali megszerzeacutesnek hataacutesai valamikeacuteppen a tulajdonosi akarat

koumlvetkezmeacutenyeacutenek tekinthetők899 A Digesta szerkezete is Romano eacutes Vacca aacutellaacutespontjaacutet

laacutetszik alaacutetaacutemasztani mivel ez a toumlredeacutek koumlzvetlenuumll a res pro derelicto habita ab aliquo

keacutepzelt ndash elleneacuterdekű feacutel aacutelliacutetaacutesaacutenak kontrapoziacutecioacutejakeacutent fordul elő amely elleneacuterdekű feacutel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet tagadja Ehhez keacutepest az usucapturum fordulat az elbirtoklaacutes objektiacutev szuumlkseacutegszerűseacutegeacutere utal oumlsszhangban a szoumlveg volente et concedente domino id faceres reacuteszeacutevel A vevő ugyanis mindkeacutet esetben tudja (sciens) hogy nem tulajdonossal szerződik ekkeacutent ndash baacuter ezt Paulus kifejezetten nem mondja ki ndash joacutehiszeműseacutege legalaacutebbis keacutetseacuteges Iacutegy a jogaacutesz az objektiacutev eacutertelmű usucapturum fordulatot hasznaacutelja az elbirtoklaacutes joumlvőben mindenkeacutepp bekoumlvetkező jellegeacutere utalva ezzel Reacuteszletesen ld WUBBE Pro derelicto 438-439 895 BONFANTE Proprietagrave II 262-265 ANKUM Occupatio 262-263 896 ROMANO Studi 131-133 VACCA Derelictio 59 125 897 ROMANO Studi 132 898 ROMANO Studi 133 Markaacutens eacutes logikus eacuterveleacutese ellen felhozhatoacute ugyanakkor hogy a szoumlvegben keacutetszer is szerepel a scientiaacutera utalaacutes az első esetben az rsquoego sciens in ea causa esse abs te emerimrsquo fordulattal a maacutesodikban a rsquotibi rem ab uxore donatam sciens emerorsquo kiteacutetellel Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy akkor ezek a kifejezeacutesek mire vonatkoznak 899 VACCA Derelictio 125

249

keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute fragmentum utaacuten szerepel ezeacutert logikusnak laacutetszik az a felteveacutes

hogy a Digesta szerkesztői erre a gondolati fonalra igyekeztek felfűzni egy gyakorlati

esetet Okszerű tehaacutet a felteacutetelezeacutes hogy az esetben szereplő eladoacute egy olyan dolgot vett

birtokba amelyet nem annak tulajdonosa hagyott el ekkeacutent ndash a negyedik fragmentum

logikaacuteja szerint ndash elbirtoklaacutesra szorul Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a vevő is legfeljebb elbirtoklaacutes

uacutetjaacuten szerezheti meg a dolog tulajdonjogaacutet folytatva jogelődje elbirtoklaacutesaacutet Pomponius

aacutelliacutetaacutesa amely szerint a vevő elbirtoklaacutesaacutenak nem akadaacutelya hogy a dolog nem tartozott

az eladoacute vagyonaacuteba (me usucapturum constat nec obstare quod in bonis tuis non

fuerint) Ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutes mintegy alaacutetaacutemasztja a maacutesodik toumlredeacutek principiumaacuteban

valamint a negyedik toumlredeacutekben iacuterottakat hiszen itt az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege

szempontjaacuteboacutel a kuumlloumlnbseacutegteacutetel az volt hogy a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgot vagy

pedig valaki maacutes a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző szemeacutely aacuteltal elhagyott dolgot vesz-e

birtokba valaki A fentiek feacutenyeacuteben elvethetők a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti

kuumlloumlnbseacutegteacutetelre hangsuacutelyt helyező neacutezetek annak elleneacutere hogy Ankum aacutelliacutetaacutesa szerint

utoacutelag keruumllt a szoumlvegbe az rsquoid quodrsquo fordulat hiszen Iustinianus 531-ben megszuumlntette

a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteit900 Ennek ellene vethető hogy a forraacutesok olyan

esetben sem utalnak kifejezetten a res mancipi kategoacuteriaacutejaacutera amikor a rabszolgaacutek

illetőleg az ingatlanok derelictioacutejaacutet taacutergyaljaacutek joacutellehet ezek mindenkeacuteppen a res mancipi

koumlreacutebe tartoztak

Kuumlloumln kell szoacutelni Bessenyő Andraacutes neacutezeteacuteről aki eme szoumlveghely kapcsaacuten azt emeli ki

hogy ez az a Digesta-szoumlveg amely kapcsaacuten az usucapio pro derelicto mint keacuterdeacutes

egyaacuteltalaacuten figyelembe joumlhet A teacutenyaacutellaacutes szerint az eladoacute idegen dolgot tart a birtokaacuteban

amelyet keacutesőbb a tulajdonos derelinkvaacutel Nem szaacutemiacutet hogy a birtokos ennek az

elhagyaacutesnak tudataacuteban van-e vagy sem mivel a dolog birtokaacutet valamilyen jogciacutemen

koraacutebban maacuter megszerezte eacutes ez a jogciacutem nem vaacuteltozott A birtokos eladja ezt a dolgot

egy a dolog helyzeteacuteről tudoacute harmadik szemeacutelynek aki vagy tulajdonos vagy pro

emptore elbirtokloacute lesz Joacutellehet egy uratlan dolgot vesz birtokba eacutes ennek teljesseacuteggel

tudataacuteban is van meacutegsem szaacutell aacutet raacute azonnal a tulajdon mivel a birtokot egyszerű

traditio uacutetjaacuten szerezte Tovaacutebbaacute baacuter a megkoumltoumltt adaacutesveacuteteli szerződeacutes eacuterveacutenyes meacutegsem

pro emptore ciacutemen fogja elbirtokolni a dolgot minthogy tudja hogy az aacutetadoacute nem volt

tulajdonos Ez az a teacutenyaacutellaacutes amelynek fennforgaacutesa koumlreacuteben Pomponius elkeacutepzelhetőnek

gondolja a pro derelicto elbirtoklaacutest Vagyis mindebből Bessenyő koumlvetkezteteacutese alapjaacuten

900 ANKUM Occupatio 263

250

az laacutetszik hogy az usucapio pro derelicto leacutenyege nem az volt hogy az occupanst

tulajdonszerzeacuteshez segiacutetse hiszen ha ez iacutegy lenne tehaacutet ha az occupans lenne

elbirtokloacutefeacutelben akkor pro occupato elbirtoklaacutesroacutel kellene beszeacutelni nem pedig pro

derelictoacuteroacutel Az elhagyott dolgok felkutataacutesaacuteval begyűjteacuteseacutevel eacutes eladaacutesaacuteval a

taacutersadalom legalacsonyabb reacutetegei foglalkoztak akiknek staacutetusa ekkeacutent jog- eacutes

cselekvőkeacutepesseacutege a legtoumlbb esetben tisztaacutezatlan volt901 Ekkeacutent az usucapio pro

derelicto főkeacutent azt a ceacutelt szolgaacutelta hogy az ilyen keacutetes eredetű dolgok tekinteteacuteben a

megszerzőnek oumlnaacutelloacute de kisegiacutető jellegű szerzeacutesi ciacutemet biztosiacutetson902

Mindezeket koumlveti az első paragrafus maacuter roumlviden bemutatott toumlredeacuteke amelynek jelen

esetben a maacutesodik fordulata biacuter kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel A jogtudoacutes aacuteltal adott peacutelda

szerint ha valaki reacutezpeacutenzt (aes) elszoacuter vagy madarakat enged szabadon baacutermennyire is

akarja hogy azt valaki ndash egy meghataacuterozatlan szemeacutely ndash megszerezze meacutegis az lesz a

tulajdonosa aki a veacuteletlen folytaacuten teacutenylegesen megszerzi azt Ezen a ponton lehet

eacuterdemes a vizsgaacuteloacutedaacutest a iactus missilium teacutenyaacutellaacutes iraacutenyaacuteba terelni megvizsgaacutelva a

peacutenzszoacuteraacutesra vonatkozoacute szoumlvegeket a teacutema szekunder irodalmaacutet valamint a vonatkozoacute

forraacutesokboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutekat

IV A iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa

Mint azt a bevezetőben maacuter laacutethattuk a kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesaacuteroacutel

Suetonius bdquoDe vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban toumlbb helyen tudoacutesiacutet A szoumlvegek

alapjaacuten megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt hogy egyfelől az ajaacutendeacutekok szeacutetszoacuteraacutesaacutera mulatsaacutegokhoz

illetőleg uumlnnepi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok kereteacuteben keruumllt sor maacutesfelől pedig a szeacutetosztott

ajaacutendeacutektaacutergyak igen szeacuteles skaacutelaacuten mozogtak A Suetonius-szoumlvegek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet

hogy a missilia koumlreacutebe peacutenz madarak eacutelelmiszercsomagok kenyeacuterrel illetőleg huacutessal

hallal zoumlldseacutegekkel tele kosarak valamint bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok tartoztak Utoacutebbiak

eacuterdekesseacutege hogy sokfeacutele aacuterucikkre voltak bevaacutelthatoacutek gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes

ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra

eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra neacuteha meacuteg hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre is903

901 BESSENYŐ Pro derelicto 62-63 902 BESSENYŐ Pro derelicto 64 Ezzel tartalmilag egyezően ROUGEacute Commerce maritime 402 FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek 216121 903 Ld Oxford Latin Dictionary s v rsquotesserarsquo Hasonloacutean BERGER Encyclopedic Dictionary s vv rsquomissiliarsquo rsquotessera frumentariarsquo rsquotessera nummariarsquo

251

Mindezeket az ajaacutendeacutekokat vagy szeacutetszoacutertaacutek vagy kiosztottaacutek904 A jogi forraacutesok csak

azt aacutellapiacutetjaacutek meg hogy peacutenz illetve taacutegabban ajaacutendeacutektaacutergyak szoacuteraacutesa toumlrteacutenik a neacutep

koumlzeacute905 Koumlvetkező logikus leacutepeacuteskeacutent szuumlkseacuteges eme jogi forraacutesok meacutelyebb vizsgaacutelata

1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata

Mindoumlssze haacuterom olyan forraacutes emliacutethető amelyek koumlzvetlenuumll a iactus missilium

keacuterdeacuteseacutet taglalja906 E haacuterom koumlzuumll a maacuter bemutatott Pomponius tollaacuteboacutel szaacutermazoacute maacuter

toumlbbszoumlr hivatkozott szoumlveg iacutegy szoacutel

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)

Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit sicuti cum quis aes

sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae voluerit eas esse tamen

eius fierent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul

intellegitur voluisse alicuius fieri

Ez a szoumlveg a iactus missiliummal kapcsolatos probleacutemafelveteacutesben maacuter bemutataacutesra

keruumllt ehelyuumltt meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a figyelmet Mint arra maacuter

koraacutebban raacutemutattunk a szoumlvegben joacutel elkuumlloumlniacutethető az aacuteltalaacutenosiacutetoacute kijelenteacutes eacutes keacutet

konkreacutet eset bemutataacutesa Mind a peacutenz illetőleg peacutenzdarabok elszoacuteraacutesa nagyban-egeacuteszben

homogeacuten esetkoumlrnek tekinthető A madarak szabadon engedeacuteseacutenek esetkoumlreacuten beluumll

azonban a konkreacutet teacutenyaacutellaacutesok koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget kell tenni azon az alapon hogy a

madarak a tulajdonos őrizeteacuteből szoumlktek-e meg vagy a tulajdonos szabad akarataacuteboacutel

engedte-e el őket Az előbbi esetben ugyanis a tulajdonosi akarat meacuteg kiterjedhet a

visszaszerzeacutesre aacutem ha a tulajdonos tudatosan engedte el a madarakat akkor maacuter nem907

A peacutenz elszoacuteraacutesa koumlreacuteben ez a keacuterdeacutes nem meruumll fel itt legfeljebb a peacutenzdarabok

elveszteacuteseacutere lehetne gondolni ebben az esetben azonban a szoumlvegben nem a spargere ige

szerepelne Az amissio eseteacuteben azonban a madarak szoumlkeacutese is elkeacutepzelhető az amittere

904 A terminoloacutegiaacutera vonatkozoacutean ld a fejezet elejeacuten iacuterottakat 905 Vouml Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) quis aes sparserit Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) qui missilia iactat in vulgus Inst 2 1 46 praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus 906 Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) eacutes Inst 2 1 46 907 VACCA Derelictio 117

252

ige nem csak teacutenyleges elengedeacutest jelent hanem utalhat arra is hogy a tulajdonosnak

nem sikeruumllt megakadaacutelyoznia a madarak elszoumlkeacuteseacutet908

A szekunder irodalomban a szoumlveg megiacuteteacuteleacutese igen sokreacutetű Toumlbben foglaltak aacutellaacutest

akkeacutent hogy a szoumlveg interpolaacutelt ndash neacutemelyek meacuteg a szoumlveg veacutelt rekonstrukcioacutejaacutet is

elveacutegezteacutek909 Bonfante ezt a szoumlveget eacuteppen arra hasznaacutelja fel hogy a derelictio eacutes a

traditio koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest kimutassa910 Ezzel szemben Romano eacutes Vacca uacutegy veacuteli

hogy ez az elgondolaacutes nem veacutedhető911 Ezzel a neacutezettel egyet kell eacuterteni A szoumlvegből

ugyanis eacuteppen az koumlvetkezik hogy baacutermennyire is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute vagy a

madarakat szabadon engedő szemeacutely hogy azt valaki tehaacutet egy koumlzelebbről meg nem

hataacuterozott szemeacutely megszerezze meacutegis koumlzbeszoacutelhat a szerencse vagyis nincs kizaacuterva

hogy egy harmadik szemeacutely időkoumlzben megszerezze akaacuter a peacutenzt akaacuter a madarakat A

szoumlvegből mindenesetre bizonyosan kitűnik hogy Pomponius a peacutenzszoacuteraacutest egyaacuteltalaacuten

nem hozza kapcsolatban a traditio teacutenyaacutellaacutesaacuteval hanem a derelictio koumlreacuteben eacutertelmezi

azt

A Digestaacuteban talaacutelhatoacute Gaius-szoumlveg valamint az Instituacutecioacutek szoumlvege iacutegy szoacutel

Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 46912

Hoc amplius interdum et in incertam

personam collocata voluntas domini

transfert rei proprietatem ut ecce qui

missilia iactat in vulgus ignorat enim

quid eorum quisque excepturus sit et

tamen quia vult quod quisque exceperit

eius esse statim eum dominum efficit

Hoc amplius interdum et in incertam

personam collocata voluntas domini

transfert rei proprietatem ut ecce

praetores vel consules qui missilia iactant

in vulgus ignorant quid eorum quisque

excepturus sit et tamen quia volunt quod

quisque exceperit eius esse statim eum

dominum efficiunt

A Gaius-toumlredeacutek valamint az Instituacutecioacutek szoumlvege egymaacutessal gyakorlatilag egyező

szoumlvegek laacutethatoacute hogy a koumlzoumlttuumlk leacutevő elteacutereacutesek az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben talaacutelhatoacute

betoldaacutesboacutel (praetores vel consules) eredő pusztaacuten nyelvtani jellegű kuumlloumlnbseacutegek

oumlsszesseacutegeacuteben azonban a szoumlvegek tartalma eacutes jelenteacutese azonos a missiliaacutet elszoacuteroacute

908 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoamittorsquo ERNOUT-MEILLET s v rsquomittorsquo 909 Ehhez ld ROMANO Studi 154 910 BONFANTE Proprietagrave II 264-265 911 ROMANO Studi 154 VACCA Derelictio 57-61 912 Mindkeacutet szoumlvegben feacutelkoumlveacuteren szerepelnek azok a reacuteszek ahol a keacutet hivatkozott forraacutes egymaacutestoacutel elteacuter

253

szemeacutely szaacutemaacutera irrelevaacutens hogy kihez keruumll a missilia aki egyeacutebkeacutent ndash a felszedeacutes aacuteltal

ndash megszerzi annak tulajdonjogaacutet is Mind Gaius mind az Instituacutecioacutek szoumlvege annyit aacutelliacutet

tehaacutet hogy a missilia nyomban annak a tulajdonaacuteba keruumll aki birtokba veszi azt A

tulajdont pedig a voluntas domini viszi aacutet vagyis a szoumlvegek felfogaacutesa szerint a missiliaacutet

a tulajdonos dobja913 Azeacutert szuumlkseacuteges ennek előzetes tisztaacutezaacutesa mert a gaiusi illetve a

iustinianusi toumlredeacutekek ndash szoumlvegkoumlrnyezetuumlket tekintve914 ndash egyaraacutent a traditioacuteval

foglalkozoacute passzusok koumlzoumltt szerepelnek Ha a szoumlvegeket egeacuteszkeacutent vizsgaacuteljuk azt

tapasztalhatjuk hogy egy bizonyos logika menteacuten taglaljaacutek a traditio keacuterdeacuteseit915

Elsőkeacutent megtudhatjuk mi a traditio meacuteghozzaacute a joghataacutesa felől megkoumlzeliacutetve vagyis a

dolog tulajdonaacutet birtokba adaacutes reacuteveacuten szerezhetjuumlk meg Ezt mindkeacutet szoumlveg

oumlsszeegyezteti a ius naturaleacuteval (Iustinianusnaacutel gentiummal)916 Ezutaacuten a traditio

alanyaira tekintettel kifejti hogy a dologaacutetadaacutest veacutegezheti maga a tulajdonos vagy az ő

megbiacutezaacutesaacuteboacutel valaki maacutes917 Ezt koumlvetően a taacutergyra koncentraacutelva raacutemutat hogy bizonyos

esetekben a dolog teacutenyleges aacutetadaacutesa neacutelkuumll a puszta tulajdonosi akarat (voluntas domini)

elegendő a tulajdonjog aacutetszaacutellaacutesaacutehoz erre toumlbb peacuteldaacutet is hoz mindkeacutet szoumlveg918 Ezt

koumlvetően mondja hogy a tulajdonos akarata olyannyira erős illetőleg jelentős a traditio

koumlreacuteben hogy meacuteg azt is akarhatja hogy incerta persona szerezze meg a dolgot hiszen a

tulajdonos azt akarja hogy aki valamit a toumlmegben elkapott az oumlveacute legyen919 Veacuteguumll ezt

az esetet megkuumlloumlnboumlzteti a tengerbe dobott aacuterutoacutel ott ugyanis a viharboacutel valoacute menekuumlleacutes

ceacuteljaacuteboacutel dobaacuteltaacutek el az aacuterut nem pedig azzal a szaacutendeacutekkal hogy a tulajdonjoggal

913 Ezzel egyezően ld BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 699 BENEDEK Iactus 2111 914 Gai D 41 1 9 3-8 (2 rer cott) Inst 2 1 40 42 44-46 48 915 Ehhez ld maacutes oumlsszefuumlggeacutesben PRINGSHEIM Kauf 65-70 BERGER Encyclopedic Dictionary sv rsquotraditio in incertam personamrsquo 916 Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) Inst 2 1 40 Az Instituacutecioacutek szoumlvege a tulajdon aacutetadaacutes reacuteveacuten toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet kifejezetten taacutersiacutetja a res corporales koumlreacutehez kiemelve hogy mindezek a szabaacutelyok a praedia stipendaria eacutes tributaria valamint az itaacuteliai telkek elidegeniacuteteacuteseacutere is alkalmazandoacutek Ezt koumlvetően (Inst 2 1 41) foglalkozik azzal a keacuterdeacutessel hogy mikor eacutes milyen felteacutetelek mellett szaacutell aacutet az eladott eacutes aacutetadott dolog tulajdonjoga Ez a keacutet szoumlvegreacutesz a Digestaacuteban nem szerepel A ius gentium eacutes ius naturale keacuterdeacuteseacutehez ebben a vonatkozaacutesban ld egyezően PRINGSHEIM Kauf 68 917 Gai D 41 1 9 4 (2 rer cott) Inst 2 1 42-43 Egyezően PRINGSHEIM Kauf 66 918 Gai D 41 1 9 5 ndash 6 (2 rer cott) Inst 2 1 44-45 A szoumlvegekben a brevi manu traditio koumlreacuteben szereplő peacutelda a tulajdonos aacuteltal hasznaacutelatba vagy beacuterbe adott illetőleg leteacutetbe helyezett dolognak a hasznaacuteloacute beacuterlő vagy a leteacutetemeacutenyes reacuteszeacutere toumlrteacutenő fizikai aacutetadaacutes neacutelkuumlli eladaacutesa A symbolica traditio koumlreacuteben pedig a raktaacuterban elhelyezett aacuteru eladaacutesa szerepel peacuteldakeacutent amelynek koumlreacuteben az aacuteruk fizikai aacutetadaacutesa nem toumlrteacutenik meg azok tulajdonjoga a raktaacuter kulcsaacutenak aacutetadaacutesaacuteval szaacutell aacutet a vevőre A voluntas előfordulaacutesaacutehoz eacutes alakjaihoz ld meacuteg PRINGSHEIM Kauf 68 919 Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 46 Az Instituacutecioacutekban szereplő a tulajdonos aacuteltal derelinkvaacutelt dolog birtokba veacutetellel toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutere vonatkozoacute utalaacutes (Inst 2 1 47) a Digestaacuteban nem szerepel

254

felhagyjanak920 Ebből az aacutettekinteacutesből az tűnhet ki hogy mind Gaius mind pedig az

Instituacutecioacutek szerkesztői a traditioacuteban aacutetadoacutekeacutent reacutesztvevő szemeacutelynek az uumlgylethez koumltődő

szubjektiacutev tudati viszonyulaacutesaacutet akartaacutek hangsuacutelyozni Markaacutensan jelenik meg tehaacutet az

akarati elem a koumlzeacuteppontban az aacutell mit akart a tulajdonos tenni a dolgaacuteval

2 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek

2 1 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja

A peacutenzszoacuteraacutes kapcsaacuten ketteacute kell vaacutelasztani a terminoloacutegia vizsgaacutelataacutet Egyfelől

vizsgaacutelandoacute hogy milyen igeacutekkel keruumll leiacuteraacutesra a peacutenzszoacuteraacuteskeacutent aposztrofaacutelt cselekveacutes

maacutesfelől pedig elemzendő hogy milyen taacuterggyal fordulnak elő az adott igeacutek

Paacuterhuzamosan vizsgaacutelva a gaiusi (Instituacutecioacutek-beli) eacutes a pomponiusi szoumlvegek

szoacutehasznaacutelataacutet megaacutellapiacutethatoacute hogy Pomponius az aeris sparsio teacutenyaacutellaacutesaacutet iacuterja le

Gaiusnaacutel (eacutes az Instituacutecioacutekban is) ez taacutegabb ezekben a szoumlvegekben iactus missiliumroacutel

esik szoacute921 A keacutet ige iacere (iactare) eacutes spargere első tekintetre egyaraacutent dobni jelenteacutest

hordoz A kettő koumlzuumll az ősi eacutes klasszikus időkre jellemző koumlznapi spargere inkaacutebb

szeacutetszoacuter osztogat jelenteacutesaacuternyalatot hordoz neacutehol egyenesen peacutenznek ajaacutendeacutekoknak eacutes

maacutes hasonloacuteknak cirkuszban sziacutenhaacutezban a koumlzoumlnseacuteg koumlzeacute szoacuteraacutesaacutera utalva922 Iacere

illetőleg ennek a gyakoriacutetoacute alakja iactare eldob vagy valahonneacutet kidob jelenteacutessel

biacuter923 A iacere igeacuteből keacutepzett alak a iactus amely dobaacutest jelent kuumlloumlnoumlsen pedig

valamely dolognak a fedeacutelzetről toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet924 Ebből szaacutermazik a iactura kifejezeacutes

is amely utalhat egyfelől a dologkidobaacutes teacutenyeacutere de ugyaniacutegy a dologtoacutel valoacute

920 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48 Az Instituacutecioacutekban a szoumlveg veacutegeacuten meacuteg egy mondat szerepel a Digestaacutehoz keacutepest amely szerint a iactus mercium keacuterdeacuteseacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutevel egy tekintet alaacute esik a futoacute kocsiroacutel veacuteletlenuumll leeső dolog sorsa 921 Hasonloacutean BENEDEK Derelictio 25 922 Oxford Latin Dictionary s v rsquospargorsquo ERNOUT-MEILLET s v rsquospargorsquo Joacute peacutelda ehelyuumltt Cicero Marcus Antonius ellen iacuterott filippikaacuteinak egy passzusa amelyben Cicero Sempronius Tuditanusroacutel Marcus Antonius feleseacutegeacutenek Fulviaacutenak az anyai nagyapjaacuteroacutel iacuterja hogy szokaacutesa volt peacutenzeacutet a rostraacuteroacutel a neacutep koumlzeacute szoacuterni (Cic Phil 3 16 Tuditanus nempe ille qui cum palla et cothurnis nummos populo de rostris spargere solebat) 923 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoiaciorsquo ERNOUT-MEILLET s v rsquoiaciorsquo FINAacuteLY s v rsquojaciorsquo eacutes rsquojactorsquo Egyeacutebkeacutent Finaacutely is az utoacutebbi ige koumlreacuteben hozza peacuteldakeacutent spargere numos populo Ezzel szemben iacere főneacutevi alakjaacutenaacutel (iactus) a iactus mercium kifejezeacutest emliacuteti amely vihar idejeacuten a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel a tengerbe dobott aacuterukat jelenti Megemliacutetendő hogy a iacere igeacuteből keacutepzett főneacutev iactura egyaraacutent utalhat egy dolognak 924 Vouml ERNOUT-MEILLET s v rsquoiaciorsquo

255

megvaacutelaacutesboacutel adoacutedoacute veszteseacutegre is925 Mint arra maacuter a kezdet kezdeteacuten utaltunk

reacuteszletesebben Pomponius a maga szoumlvegeacuteben a rsquopecuniarsquo kifejezeacutes helyett az rsquoaesrsquo szoacutet

hasznaacutelja amely jeloumllte a reacutezből vert peacutenzeacutermeacuteket eacutes ugyaniacutegy jelentett peacutenz aacuteltalaacuteban

valamint sajaacutet peacutenzt eacutes adoacutessaacutegot is926 Ami a cselekveacutesek taacutergyaacutet illeti aes csak peacutenzt

jeloumll miacuteg a missilia vagy res missiles mindenfeacutele ajaacutendeacutekot jeloumll bdquoamelyet a csaacuteszaacuter a

neacutep koumlzeacute szoacuteratottrdquo927 Missilia tehaacutet joacuteval taacutegabb toumlbb mindent magaacuteban foglaloacute

fogalom mint aes928 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet azt lehet mondani hogy iacere eacutes spargere

koumlzoumltt eacuterdemi jelenteacuteskuumlloumlnbseacuteg ugyan nincsen a iacere ige illetőleg az ebből keacutepzett

iactus főneacutev inkaacutebb tűnik szakkifejezeacutesnek szemben a spargere (eacutes a csaacuteszaacuterkorban

hasznaacutelatos főneacutevi alak sparsio) mellett929 Ezt alaacutetaacutemasztandoacute elegendő csupaacuten arra

utalni hogy az utoacutebbi ige egyszer fordul elő a Digestaacuteban eacuteppen a maacuter hivatkozott

Pomponius-helyen amiacuteg a iactus kifejezeacutessel nem csupaacuten a iactus missilium hanem a

lex Rhodiaacutehoz koumlthető iactus mercium kapcsaacuten is talaacutelkozhatunk

2 2 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben

Maacuter első olvasaacutesra nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegekben sehol nem fordul elő a traditio in

incertam personam kifejezeacutes ebben a formaacuteban erre a fordulatra legfeljebb csak a

szoumlvegek helyeacuteből lehet koumlvetkeztetni mivel Gaius (ekkeacutent tehaacutet az Instituacutecioacutek is)

azonos logika menteacuten haladva a traditio szabaacutelyai koumlzoumltt mintegy lezaacuteraacuteskeacutent emliacutetik

meg hogy neacuteha előfordulhat hogy a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes nem meghataacuterozott szemeacutely

reacuteszeacutere toumlrteacutenik930 Emellett ugyanakkor arra is eacuterdemes raacutemutatni hogy a Pomponius-

szoumlveg a Digesta pro derelicto titulusaacuteban talaacutelhatoacute eacutes eacuteppen a derelictio illetve az

925 Előbbire peacutelda Cic de off 3 89 Quaerit si in mari iactura facienda sit equine pretiosi potius iacturam faciat an servuli vilis Utoacutebbira Cic Verr 2 1 33 [hellip]patiatur eius vita reliqua me hanc tantam iacturam criminum facere Vouml ERNOUT-MEILLET s v rsquoiaciorsquo Oxford Lation Dictionary s v rsquoiacturarsquo 926 Ld pl lex XII Tab 3 1 Aeris confessi rebusque iure iudicatis XXX dies iusti sunto Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquoaesrsquo ugyaniacutegy FINAacuteLY s v rsquoaesrsquo 927 FINAacuteLY s v rsquomissilisrsquo 928 Ezzel egyezően Benedek is raacutemutat arra hogy a missilia jelenteacutese taacutegabb mint pusztaacuten peacutenz ez jelentett meacuteg gabonajegyet sziacutenhaacutez- eacutes fuumlrdőjegyeket is csupaacuten a Pomponius szoumlveg az ami szűk eacutertelemben a peacutenzre vonatkozik Reacuteszletesen BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 698 A missilia keacuterdeacuteskoumlreacutehez leguacutejabban ld ZLINSZKY Evictio 100-101 929 Ehhez ld ERNOUT-MEILLET s v rsquospargorsquo 930 Mindez megjelenik Benedek Ferenc gondolatmeneteacuteben is maacuter ő is jelzi hogy a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent toumlrteacutenő felfogaacutesa nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a keacuterdeacutessel foglalkozoacute gaiusi eacutes Instituacutecioacutek-beli szoumlvegek helyeacutere vezethető vissza Hivatkozik az irodalomra is amely szerint Iustinianus koraacuteban a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutest traditio in incertam personamkeacutent eacuterteacutekelteacutek jelezve azonban hogy ezzel az aacutellaacutesponttal nem eacutert egyet BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 699 BENEDEK Iactus 2110-2111 BENEDEK

Derelictio 25

256

occupatio szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelja kifejezetten a peacutenz elszoacuteraacutesaacutenak eacutes a madarak

szabadon engedeacuteseacutenek keacuterdeacuteseit Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a forraacutesokban elő nem forduloacute

traditio in incertam personam kifejezeacutes ndash akaacutercsak egyeacutebkeacutent a iactus missilium fordulat

is ndash oumlnkeacutenyesen vaacutelasztott kifejezeacutes amelyet a szekunder irodalom joacutevoltaacuteboacutel hasznaacutelunk

a peacutenzszoacuteraacutes teacutenyaacutellaacutesaacutera Kiemelendő azonban hogy ez az elnevezeacutes-vaacutelasztaacutes

olyannyira esetleges hogy a iactus missilium akaacuter aes sparsio formaacuteban is szerepelhetne

ma a keacutezikoumlnyvekben Eme vaacutelasztaacutes oka valoacutesziacutenűleg nem taacuterhatoacute fel ami viszont

bizonyos hogy a Pomponius-szoumlveg csupaacuten egy teacutenyaacutellaacutest iacuter le az ennek koumlreacuteben

felhozott eacutervek azonban koumlzel sem elegendőek a keacuterdeacutes megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz

2 3 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei

Pomponius a tőle ideacutezett szoumlvegben megaacutellapiacutetja hogy az elhagyott dolgon foglalaacutessal

tulajdont szerezhetuumlnk Peacuteldaacuteja az elszoacutert peacutenz eacutes a szabadon engedett madarak esete

amelynek nyomaacuten indokolaacutes gyanaacutent azt aacutelliacutetja hogy a dolgot elhagyoacute szemeacutely az

elhagyaacuteskor egyszersmind azt is akarja hogy valaki megszerezze az aacuteltala elhagyott

dolgot Vagyis ndash mint arra maacuter raacutemutattunk koraacutebban is ndash a jogaacutesz a peacutenzt elszoacuteroacute

szemeacutely gondolatait egy adott helyzethez kapcsoloacutedoacute veacutelt tudati viszonyulaacutesaacutet hasznaacutelja

fel eacuterveleacutese koumlreacuteben Ebből adoacutedoacutean a veacutelemeacuteny alapjaacuten azt kellene felteacutetelezni hogy aki

peacutenzt elszoacuter madarakat szabadon enged minden esetben azt szeretneacute hogy valaki annak

a tulajdonosa legyen Keveacutesseacute valoacutesziacutenű hogy a szoumlveg ilyen eacutertelmezeacuteseacuteből eredő

geacutepies gondolkodaacutesmoacutednak lenne baacutermifeacutele realitaacutesa Hiszen a cselekvő szemeacutely tudata

nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak annyit fog aacutet hogy az adott dolgot valamilyen okboacutel nem

akarja tovaacutebb a tulajdonaacuteban tartani illetőleg praktikus szempontboacutel koumlzeliacutet a

keacuterdeacuteshez931 Ekkeacutent feltehető az is hogy az elhagyoacute egyaacuteltalaacuten nem is gondol arra mi

lesz az elhagyott dolog tovaacutebbi sorsa Meglehet ugyan hogy pillanatnyilag szaacutemol annak

lehetőseacutegeacutevel is hogy az elhagyott dolgot valaki megtalaacutelva birtoka veheti eacutes tulajdont

is szerezhet felette Amennyiben azonban tudata akaacuter aacutetmenetileg is de aacutetfogja a maacutes

aacuteltali tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutet az a teacuteny hogy befejezi az elhagyaacutes aktusaacutet csak azt

az aacutelliacutetaacutest erősiacuteti hogy nem eacuterdekli mi lesz a dologgal az elhagyaacutes utaacuten Nem

hallgatoacutelagos beleegyezeacuteskeacutent eacutertelmezendő az elhagyaacutes aktusaacutenak befejezeacutese mivel

jelenős szerencse-elem is vegyuumll ebbe a szituaacutecioacuteba vagy megtalaacutelja valaki vagy nem

931 Vouml ROMANO Studi 119

257

az első esetben pedig vagy birtokba veszi vagy nem Ebből a szempontboacutel tehaacutet kicsi a

valoacutesziacutenűseacutege annak hogy a Pomponius aacuteltal leiacutertak ebben a formaacuteban valoacutesuljanak

meg Ezen tuacutelmenően pedig ha kizaacuteroacutelag a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes eseteacutet vesszuumlk

goacutercső alaacute akkor a jogaacuteszi indokolaacutes koumlreacuteben hivatkozott ceacutelzatos viselkedeacutes nem alap

neacutelkuumlli Ugyanakkor maacutes keacuterdeacutes hogy aki peacutenzt szoacutert a neacutep koumlzeacute nem elsősorban a

tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutere gondolt cselekveacuteseacutenek indiacutetoacuteoka sokkal inkaacutebb a toumlmeg

meggyőzeacutese sajaacutet neacutepszerűseacutegeacutenek noumlveleacutese lehetett932

3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese

3 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes

Az eddig elemzett forraacutesok eacutes a fejtegeteacutesek nyomaacuten kibontakozoacute vitaacutes keacuterdeacutesek roumlvid

felteacuterkeacutepezeacutese utaacuten adoacutedik a keacuterdeacutes hogy akkor miben eacutertenek egyet a szoumlvegek

Mindhaacuterom szoumlveg gondolati magva az hogy az eldobott peacutenz tulajdonaacutet

birtokbaveacutetellel meg lehet szerezni Ebből az aacutelliacutetaacutesboacutel valamint a szoumlvegek koumlzuumll keacutet

toumlredeacuteknek a forraacutesok struktuacuteraacutejaacuteban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacutean alakult ki az a neacutezet

hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes tulajdonaacutetruhaacutezaacutes nem meghataacuterozott szemeacutely

reacuteszeacutere (traditio in incertam personam) Azonban ezen a ponton joggal vetődik fel a

keacuterdeacutes hogy valoacuteban elfogadhatoacute-e ez a neacutezet vagy lehetseacuteges egy ettől elteacuterő hipoteacutezis

kialakiacutetaacutesa is a forraacutesok alapjaacuten Ha a szoumlvegek koumlzponti gondolataacutet meacutelyebben

vizsgaacuteljuk felfedezhetjuumlk hogy ndash baacuter a szoumlvegekben az akarati elem dominaacutel ndash a dolog

eredeti tulajdonosaacutenak ama akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy

szerezze nem elegendő a tulajdonszerzeacuteshez ahhoz szuumlkseacuteg van a teacutenyleges

apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki birtokba vegye Oumlnmagaacuteban ez a

megaacutellapiacutetaacutes meacuteg engedhetne arra koumlvetkeztetni hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes

valoacutejaacuteban traditio mivel a forraacutesok szerint szuumlkseacuteges hogy a maacutesik feacutel megszerezze a

dolgot A szoumlvegeknek az a fordulata azonban ahol az incerta personaacutera utalaacutes

megjelenik maacuter sejteti hogy itt traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute A Digesta egy helyen

iacuterja hogy a jogciacutemes uumlgyletekneacutel a causa jaacuter elől ami annyit jelent hogy a jogciacutemes

uumlgyleteket a mindennapokban a jogciacutem oldalaacuteroacutel szemleacuteljuumlk amikor valaki megvesz egy

932 Ehhez ld meacuteg Benedek gondolatmeneteacutet lentebb a 4 pontban

258

dolgot abban adaacutesveacutetelt laacutetunk nem pedig tulajdon-traditioacutet amelynek kereteacuteben pro

emptore szereztuumlk meg a dolgot933 Maacuterpedig a tulajdon-traditio leggyakoribb

megnyilvaacutenulaacutesi formaacuteja a mindennapok soraacuten az ajaacutendeacutekozaacutes vagy az adaacutesveacutetel leacuteveacuten

ezen a keacutet jogciacutemen juttatunk maacutesoknak bizonyos dolgokat akkeacutent hogy annak

megszerzője egyszersmind a dolog tulajdonaacutet is megszerzi Az adaacutesveacutetel vagy az

ajaacutendeacutekozaacutes oldalaacuteroacutel szemleacutelve azonban elengedhetetlen felteacutetel a felek koumlzoumltti

akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy mi a traditio taacutergya

illetőleg hogy az egyik kinek akarja aacutetadni a dolgot a maacutesik pedig kitől akarja

megszerezni azt934

3 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege

Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a forraacutesokat az lehet a benyomaacutesunk hogy tulajdon-traditio

leacutetrejoumltteacutehez elengedhetetlen a felek akarategyseacutege amely ki kellett terjedjen arra hogy

kinek mit adok aacutet illetőleg kitől mit szerzek meg Ebből a felfogaacutesboacutel pedig koumlvetkezik

az aacutelliacutetaacutes hogy a iactus missilium nem tekinthető traditio in incertam personamnak

Keacuterdeacutes akkor hogy jogi szempontboacutel mikeacutent eacuterteacutekelhető ez a cselekveacutes Induljunk ki

abboacutel ami a kuumllvilaacuteg szaacutemaacutera a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel eacuterzeacutekelhető Kuumllső

szemleacutelőkeacutent azt tapasztalnaacutenk a iactus eseteacuteben hogy a magistratus eldobja a peacutenzt ndash

ezt az egyes peacutenzdarabok elhagyaacutesakeacutent lehet eacuterteacutekelni A toumlmegből toumlbben pedig

elkapkodjaacutek felszedik a peacutenzdarabokat vagy azok koumlzuumll legalaacutebbis joacute neacutehaacutenyat ndash ezek a

cselekveacutesek pedig foglalaacutesnak minősiacutethetők Vagyis a kuumllső szemleacutelő szaacutemaacutera a iactus

missilium akkeacutent tűnhet fel mint derelictio eacutes occupatio egyuumlttese amelynek

eacuterdekesseacutege azonban hogy ndash szemben a bdquohagyomaacutenyosrdquo eacutertelemben vett derelictioacuteval eacutes

occupatioacuteval ndash itt az elhagyaacutes eacutes a foglalaacutes koumlzoumltti időbeli taacutevolsaacuteg szinte elenyeacutesző

mondhatni a keacutet cselekveacutes koumlzel egy időben megy veacutegbe Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a felteveacutes

az hogy a iactus missilium nem valoacutesiacutet meg traditioacutet főkeacutent nem meghataacuterozatlan

933 Paul D 41 1 31pr (31 ad ed) Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur 934 Keacuterdeacutes mi a helyzet a Pomponius-szoumlveg maacutesik peacuteldaacutejaacuteval a madarak szabadon engedeacuteseacutevel Elsősorban az lehet szembetűnő hogy ez utoacutebbi peacutelda csak hozzaacutevetőleg hasonliacutet a peacutenzszoacuteraacutes eseteacutere Mondhatnaacute baacuterki hogy ebben az esetben inkaacutebb hihető hogy a madarakat olyan meggondolaacutesboacutel engedi el valaki hogy azok adandoacute alkalommal maacutes tulajdonaacuteba keruumllhessenek Azonban ez a felfogaacutes is caacutefolhatoacute hiszen minden joacutezan megfontolaacutes szerint akkor engedjuumlk szabadon madarainkat ha azt szeretneacutenk hogy azok szabadok legyenek

259

szemeacutely reacuteszeacutere ez igazaacuteboacutel egyseacutegbe foglalt derelictio eacutes occupatio amelynek koumlreacuteben

kuumlloumlnoumls jelentőseacuteget kap a peacutenz elszoacuteroacute szemeacutely akarata is

4 A iactus missilium irodalma

A iactus missilium935 keacuterdeacuteseacutet illeti Romano azzal indiacutetja vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet hogy ismerteti a

traditio eacutes a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutere vonatkozoacute aacuteltalaacutenos neacutezetet Ezek szerint a traditio

eacutes a derelictio egymaacutessal oumlsszefuumlggő joginteacutezmeacutenyek meacutegpedig olyan formaacuteban hogy a

derelictio ndash egy derelinkvaacutelt dolog foglalaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutevel egyseacutegbe

kovaacutecsolva ndash igazaacuteboacutel nem maacutes mint a traditio analoacutegiaacutejaacutera műkoumldő inteacutezmeacuteny936 A keacutet

joginteacutezmeacuteny koumlzoumltti tulajdonsaacutegbeli oumlsszefuumlggeacutest a iactus missilium inteacutezmeacutenyeacuteben laacutetja

koumlrvonalazoacutedni A traditio koumlreacuteben ismert alapelvet amely szerint traditio egy dolog

birtokaacutenak (eacutes esetleg tulajdonaacutenak) aacutetadaacutesa csak meghataacuterozott szemeacutely szaacutemaacutera

keacutepzelhető el lerontja a iactus missilium inteacutezmeacutenye vagyis a traditio in incertam

personam A maacutesik joginteacutezmeacuteny a derelictio oldalaacuteroacutel megkoumlzeliacutetve a keacuterdeacutest azt

laacutethatjuk hogy az is a iactus missilium mintaacutejaacutera alakult joginteacutezmeacutennyeacute Utoacutebbi

eseteacuteben ugyanis arroacutel van szoacute hogy egy nem meghataacuterozott szemeacutelyekből aacutelloacute sokasaacuteg

egy bizonyos helyen oumlsszeverődoumltt toumlmeg reacuteszeacutere toumlrteacutenik a missilia szeacutetszoacuteraacutesa miacuteg az

előbbi eseteacuteben a derelinkvens szaacutemaacutera ismeretlen szemeacutely reacuteszeacutere vagy javaacutera toumlrteacutenik

az elhagyaacutes

Romano az elsődleges forraacutesok vizsgaacutelataacutet az Instituacutecioacutek eacutes a Digesta forraacutesainak (Inst 2

1 46-48 Gai D 41 1 9 7-8 [2 rer cott]) oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteval kezdi937 Mindoumlssze csak

alig eacuteszrevehetően utal a keacutet forraacutesszoumlveg koumlzoumltti hasonloacutesaacutegra figyelmeacutet sokkal inkaacutebb

az Instituacutecioacutek szoumlvegeacutenek szerkezete koumlti le A szoumlvegben első helyen szerepel az aacuteltala

traditio in incertam personam neacutevvel jelezett joginteacutezmeacuteny eacutes ehhez csatlakozik a

derelictioacuteroacutel szoacuteloacute roumlvidebb szoumlvegreacutesz A logikai eacutes nyelvi kapcsolat vitathatatlan A

derelictio utaacuten koumlvetkező paragrafus pedig a iactus mercium teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozik

Veacutelemeacutenye szerint a iustinianusi szoumlveg eacuterteacutekeacutet nagyban csoumlkkenti az a teacuteny hogy ebből

a szoumlvegből a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltti elvaacutert kapcsolat kifejezeacutese csaknem teljes

egeacuteszeacuteben hiaacutenyzik Szerinte a klasszikus aacutellaacutespontot tuumlkroumlző szoumlvegről van szoacute ennek

alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent mutat raacute arra a teacutenyre hogy az Instituacutecioacutek szoumlvege teljes egeacuteszeacuteben 935 ROMANO Studi 147-156 936 ROMANO Studi 147 937 ROMANO Studi 148

260

megfelel a Digesta aacuteltala ideacutezett szoumlvegeacutenek azzal az aproacute elteacutereacutessel hogy az utoacutebbiboacutel

hiaacutenyzik ama aacutetvezető szoumlvegreacutesz ami a gaiusi vaacuteltozatban megtalaacutelhatoacute A keacuterdeacutes

innentől az vajon az Inst 2 1 47 tekinthető-e gaiusi eredetűnek amely bekeruumllt ugyan

az Instituacutecioacutekba a Digestaacuteboacutel azonban kimaradt Utal raacute hogy az irodalom aacuteltalaacuteban

tagadja ezt a neacutezetet mindoumlsszesen egyetlen szerzőt tud emliacuteteni aki erre a keacuterdeacutesre

igennel vaacutelaszol938 Elveacutegez egy szeacutelesebb koumlrű szoumlvegelemzeacutest is az Inst 2 1 44-45

szoumlvegeinek goacutercső alaacute veacutetele nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy ezek a szoumlvegek megegyeznek

a Digesta szoumlvegeacutevel (Gai D 41 1 9 5-6 [2 rer cott]) Tartalmi szempontboacutel a szoumlveg

aacutelliacutetaacutesa az hogy bizonyos esetben nincs szuumlkseacuteg fizikai aacutetadaacutesra a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz

hanem elegendő pusztaacuten a nuda voluntas is Ennek peacuteldaacutejakeacutent jelenik meg a traditio

brevi manu vagy a traditio clavium Ehhez keacutepest nem csupaacuten a nuda traditio transfert

rei proprietatem esete keacutepez kiveacutetelt a traditio klasszikus szabaacutelya aloacutel hanem a iactus

missilium esete is amelynek koumlreacuteben a voluntas incerta personaacutera iraacutenyul a voluntas

nyomaacuten azonban iactus nem pedig traditio koumlvetkezik

A koumlvetkező paragrafus igazaacuteboacutel az occupatio egyfajta definiacutecioacutejaacutet adja meg Ezek

szerint ha valaki elfoglal egy elhagyott dolgot (res pro derelicto a domino habita) annak

egyszersmind a tulajdonosaacutevaacute is vaacutelik A qua ratione fordulat arra utal hogy a

derelinkvens akarata eacuteppen arra iraacutenyul hogy a dolog tulajdonaacutet aacutetadja Ezutaacuten viszont a

res pro derelicto habita definiacutecioacutejaacutet iacuterja le a szoumlveg amely szerint az occupans

tulajdonszerzeacuteseacutenek alapja eacuteppen az a teacuteny lesz hogy az elhagyaacutes pillanataacuteban a dolog

megszűnik az elhagyoacuteeacute lenni vagyis ezaacuteltal res nulliusszaacute vaacutelik Koumlvetkezeacuteskeacuteppen

ebben a definiacutecioacuteban semmifeacutele utalaacutes sincsen a voluntas transferrendire amely azonban

a koumlvetkező paragrafus kapcsaacuten ismeacutetelten előkeruumll a iactus merciummal

kapcsolatosan939 Megtalaacutelhatoacute naacutela is az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a forraacutesokban nem

szerepel a traditio in incertam personam kifejezeacutes mindoumlssze csupaacuten az in incertam

personam collocata voluntas fordul elő mindenuumltt940 Raacutemutat arra is hogy a traditio a

derelictio eacutes a iactus missilium koumlzoumltti egyetlen oumlsszefuumlggeacutes abban lelhető fel hogy

mindhaacuterom a tulajdon megszerzeacuteseacutenek szaacutermazeacutekos moacutedja volt mindannak elleneacutere

hogy a roacutemaiak magaacutet a kifejezeacutest illetőleg az eredeti eacutes szaacutermazeacutekos tulajdonszerzeacutesi

moacutedok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelt nem alkalmaztaacutek Csak nagyritkaacuten lehet talaacutelkozni a

szoumlvegekben olyan fordulatokkal amelyek a tulajdonnak az egyik szemeacutelyről a maacutesikra

938 A gondolatot elutasiacutetoacutek koumlzoumltt hivatkozik Bonfante Meyer-Collings Berger valamint Pringsheim munkaacutessaacutegaacutera az elmeacuteletet elfogadoacute szerző pedig Ferrini Ld reacuteszletesen ROMANO Studi 148-149 939 ROMANO Studi 149 940 ROMANO Studi 149

261

haacuteramlaacutesaacutet fejezik ki (transferre dominium dominium transit)941 Ezek utaacuten vizsgaacutelja

meg a haacuterom kifejezeacutes egymaacutessal valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet A traditio eacutes az occupatio koumlzoumltt

az a hasonloacutesaacuteg hogy mindkeacutet esetben a megszerző akkeacutent szerzi meg a dolog

tulajdonaacutet hogy birtokba veszi a dolgot Amiacuteg azonban az occupatio eseteacuteben

szuumlkseacutegszerűen res nullius birtokbaveacuteteleacuteről van szoacute addig a traditio eseteacuten valaki maacutes

dolgaacutet szerezzuumlk meg meacuteghozzaacute attoacutel az adott szemeacutelytől A derelictio eacutes a traditio

koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes toumlbb elemből aacutell Elsőkeacutent emliacutethető ezek koumlzuumll hogy mindkeacutet

esetben meg kell vaacutelni a dologtoacutel Amiacuteg azonban a tradens elidegeniacuteteacutesi szaacutendeacutekkal vaacutelik

meg a dologtoacutel vagyis a ceacutelja az hogy azon a maacutesik feacutel tulajdont szerezhessen addig a

derelictio eseteacuteben elegendő pusztaacuten megvaacutelnia a dologtoacutel Ez utoacutebbi koumlrben a

derelinkvens cselekveacuteseacutenek nem ceacutelja hogy egy maacutesik szemeacutely szaacutemaacutera lehetőveacute tegye a

dolog tulajdonaacutenak megszerzeacuteseacutet

A iactus missilium termeacuteszeteacutevel foglalkozva raacutemutat arra hogy az irodalomban egyesek

szerint ez a joginteacutezmeacuteny a derelictio maacutesok szerint inkaacutebb a traditio jellegzetesseacutegeit

mutatja mi toumlbb vannak olyanok is akik uacutegy veacutelik hogy egyszer az egyik maacutesszor a

maacutesik joginteacutezmeacuteny jellemvonaacutesai laacutetszanak előteacuterbe keruumllni942 Veacutelemeacutenye szerint a

forraacutesok egyaraacutent a iactust veacutegrehajtoacute szemeacutely tulajdonaacutetruhaacutezaacutesra iraacutenyuloacute akarataacutet

laacutetszanak kihangsuacutelyozni Az Instituacutecioacutek eacutes a Digesta szoumlvegei egyaraacutent a iactust

veacutegrehajtoacute szemeacutely tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi akarataacutera helyezik a hangsuacutelyt Iacutegy tehaacutet uacutegy

tűnhet hogy ez a szemeacutely traditioacutet hajt veacutegre meacuteg akkor is ha az in incertam personam

toumlrteacutenik A derelictio eseteacuteben a tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi szaacutendeacutek nem ennyire nyilvaacutenvaloacute

Maga a iactus egy aacutetmeneti joginteacutezmeacuteny Mi van abban az esetben ha a valaki aacuteltal a

neacutep koumlzeacute szoacutert dolgot senki sem szedi fel eacutes iacutegy az ott marad az utcaacuten Ilyenkor a iactans

azt a dolgot utoacutebb oumlsszeszedheti akaacuter a derelictio eseteacuteben vagy maga is otthagyhatja

Utoacutebbi esetben a dolog uratlannaacute vaacutelik943 A iactus eseteacuteben tehaacutet az egyik pillanatban

egy aacutetadaacutesra iraacutenyuloacute akaratot figyelhetuumlnk meg miacuteg egy maacutesik pillanatban maacuter

derelictioacutenak bizonyul a cselekveacutese Eme pillanatok azonban nem kronoloacutegiai

sorrendben koumlvetik egymaacutest hanem sokkal inkaacutebb egyesuumllve jelennek meg a iactus

teacutenyaacutellaacutesaacuteban944

941 ROMANO Studi 150 942 Ld reacuteszletesen ROMANO Studi 153 irodalommal A iactust inkaacutebb derelictioacutenak gondoloacutek koumlzuumll kiemelendő Pernice eacutes egyes munkaacuteiban Czyhlarz a traditioacutekeacutent felfogoacutek koumlzuumll Jhering neacutehol Czyhlarz Windscheid Berger eacutes Meyer-Collings miacuteg Ricci eacutes Roby keacutetarcuacutenak veacutelik 943 ROMANO Studi 153 944 ROMANO Studi 153

262

Az Instituacutecioacutek szoumlvegeit vizsgaacutelva raacutemutat hogy elsőkeacutent szerepel a derelictio ezt koumlveti

a iactus teacutenyaacutellaacutesa a kettőt pedig a bdquoqua rationerdquo fordulattal vezeti aacutet Ebből arra lehet

koumlvetkeztetni hogy a ratio a derelictio eacutes a iactus eseteacuteben azonos vagyis utoacutebbi nem

minősuumll traditioacutenak945 A Digesta Pomponius-szoumlvegeacutenek vizsgaacutelata soraacuten megaacutellapiacutetja

hogy a szoumlveg ndash a gaiusi Digesta-szoumlvegen tuacutel ndash a 41 koumlnyv pro derelicto titulusaacuteban

nyert elhelyezeacutest A szoumlveg interpolaacutecioacute-kritikai elemzeacutese nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre

jut hogy a iactust a roacutemaiak is derelictioacutenak veacutelteacutek vagyis nincs paacuterhuzam a derelictio

eacutes a traditio koumlzoumltt946

A magyar szakirodalomban a iactus missilium keacuterdeacuteseacutevel Benedek Ferenc egy

tanulmaacutenya foglalkozik koumlzvetlenuumll egy maacutesik pedig ndash a teacutema hasonloacutesaacutegaacuteboacutel eredően ndash

eacuterinti ezt a keacuterdeacutest947 Leacutenyegeacuteben a fentiekhez hasonloacute elleneacuterveket hoz fel Benedek is a

szoumlveghez fűzoumltt kritikai megjegyzeacuteseiben utalva raacute hogy ebben a koumlrben a jogtudoacutes

indokolaacutesa csupaacuten formaacutelis az egyetlen amit a veacutelemeacuteny magyaraacutezatakeacutent fel tud hozni

az a derelinkvens akarata Hiszen a jogaacutesz eacuteppen arra hivatkozik hogy a birtokba vevő

azeacutert szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet a birtokbaveacutetellel mert a peacutenz eldoboacute illetve a

madarat szabadon engedő szemeacutely nyilvaacuten azt akarja hogy valaki megszerezze azt

Ehhez keacutepest Benedek veacutelemeacutenye hogy a felsorolaacutes ndash a szoumlveg szerkezeteacuteből adoacutedoacutean ndash

taxatiacutev Ő maga nem traditioacutenak hanem derelictio eacutes occupatio kevereacutekeacutenek fogja fel a

iactus missiliumot Az ő indokolaacutesa a szoumlveghez eacuteppen az esetben szereplő derelinkvaacutelt

dolgok termeacuteszeteacuteből indul ki A peacutenz eseteacuteben arroacutel van szoacute hogy az egyes eacutermeacutek

egymaacutessal toumlkeacuteletesen helyettesiacutethetők rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt meg sem

kuumlloumlnboumlztethetők egymaacutestoacutel ekkeacutent a felettuumlk fennaacutelloacute tartoacutes birtoklaacutes igazolaacutesa

neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzne ekkeacutent okszerű eltekinteni az elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenyeacutetől

Veacutegeredmeacutenyben a iactus missilium szabaacutelyaacutet lex specialiskeacutent kezeli amely a derelictio

koumlreacuteben szerinte elvileg mindenkor szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel enged

kiveacutetelt948 Eme neacutezeteacutenek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera megvizsgaacutelja az Instituacutecioacutekban a iactus

missiliumroacutel szoacuteloacute reacuteszt koumlvető toumlredeacuteket amelynek egyeacutebkeacutent nincs Digesta-beli

előzmeacutenye eacutes kicsit vitathatoacute neacutezeteket tartalmaz Ez a forraacuteshely a derelictio keacuterdeacuteseacutevel

foglalkozik eacutes azt aacutelliacutetja hogy aki egy a tulajdonos aacuteltal derelinkvaacutelt dolgot vesz

birtokba nyomban megszerzi annak tulajdonjogaacutet Ugyanakkor res derelictaacutenak azt a

dolgot tekinti amelyet a tulajdonosa azzal a szaacutendeacutekkal hagyott el hogy az toumlbbeacute ne

945 ROMANO Studi 154 946 ROMANO Studi 155 947 Ld reacuteszletesen BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 698-706 valamint BENEDEK Iactus 7-31 948 BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 26 BENEDEK Iactus 2128-2129 eacutes BENEDEK Derelictio 705-706

263

tartozzon az ő dolgai koumlzeacute Ezt Benedek azeacutert tartja aggaacutelyosnak mert ha a res derelicta

per definitionem res derelicta a domino akkor az első fordulatban a tulajdonosra toumlrteacutenő

utalaacutes reacuteszben tautoloacutegia reacuteszben pedig nem is felteacutetlenuumll igaz minden esetben

Maacuterpedig kizaacuteroacutelag traditio a domino eseteacuten lesz igaz a teacutetel hogy a birtokba vevő azon

nyomban tulajdont is szerez a dolgon a magistratus eseteacuteben pedig nincs olyan felteacutetel

hogy bizonyosan a sajaacutet tulajdonaacutet keacutepező missiliaacutet kellett szoacuterjon Mondhatnoacutek hogy ez

igazaacuteboacutel a magistratusi tisztseacutegek vaacutellalaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute vagyoni cenzusboacutel ered

azonban abboacutel hogy valakinek van peacutenze meacuteg nem koumlvetkezik hogy a missilia koumlreacutebe

tartozoacute egyeacuteb taacutergyak az adott pillanatban a rendelkezeacuteseacutere aacutellnak949A Pomponius-

szoumlveg vizsgaacutelata kapcsaacuten950 amellyel kapcsolatosan elsőre szembetűnő lehet hogy nem

iactus missiliumroacutel beszeacutel hanem az aes spargere fordulatot hasznaacutelja a szoumlvegben a

peacutenzszoacuteraacutes eacutes madarak szabadon engedeacutese jelenik meg951 Kiemelendő hogy egyfelől a

szoumlveg a derelictio keacuterdeacuteseivel foglalkozoacute forraacutesok koumlzoumltt talaacutelhatoacute952 maacutesfelől pedig

Pomponius a derelictio eme eseteacutevel az elbirtoklaacutes szemszoumlgeacuteből foglalkozott erről szoacutel

a hivatkozott forraacutes principiuma is953 Ez a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ndash szemben

Paulus-szal aki ebből a szempontboacutel kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a

tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal

elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbirtoklaacutessal szerezhetuumlnk

felette ndash nem bontja keacutet esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutet Pomponiusnaacutel eacuterdektelen hogy

ki hagyja el a dolgot ő mindoumlsszesen annyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a

mieacutenk lesz vagyis ha elfoglaljuk tulajdonosaivaacute vaacutelunk Tehaacutet a szoumlveg nyelvi elemzeacutese

nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre juthatunk hogy Pomponius nem az a domino derelictio

eseteacuteből indul ki (ennek jele a quis szoacute a szoumlvegben) meacutegis ndash elteacuterően a főszabaacutelytoacutel ndash

nincs szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra Ebben az első toumlredeacutekben teacuter ki keacutet speciaacutelis esetre a neacutep

koumlzeacute szoacutert peacutenz eacutes a szabadon eresztett madarak probleacutemaacutejaacutera Raacutemutat hogy ebben a

koumlrben a jogtudoacutes indokolaacutesa csupaacuten formaacutelis hiszen arra hivatkozik hogy a birtokba

vevő azeacutert szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet a birtokbaveacutetellel mert a peacutenzt eldoboacute

949 Benedek raacutemutat hogy a missilia jelenteacutese taacutegabb mint pusztaacuten peacutenz ez jelentett meacuteg gabonajegyet sziacutenhaacutez- eacutes fuumlrdőjegyeket is csupaacuten a Pomponius szoumlveg az ami szűk eacutertelemben a peacutenzre vonatkozik Ld BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek 698 BENEDEK Iactus 2110 950 Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) ld fentebb 951 BENEDEK Derelictio 25 952 A 41 koumlnyv bdquopro derelictordquo titulusaacuteban talaacutelhatoacute 953 Uo

264

illetve a madarat szabadon engedő szemeacutely nyilvaacuten azt akarja hogy valaki megszerezze

azt Ezt az indokolaacutest azonban Benedek merőben formainak tartja954

Gedeon Magdolna szerint a leacutenyeg magaacuten az ajaacutendeacutekon van ebből kiindulva meacuteg a

derelictio gondolataacutet is vitatja arra hivatkozaacutessal hogy a derelictio koumlreacuteben a

derelinkvaacuteloacute olyan dologtoacutel vaacutelik meg amely szaacutemaacutera felesleges ekkeacutent nem toumlrődik

tovaacutebbi sorsaacuteval sem A derelictio tehaacutet ndash oumlsszhangban a iustinianusi Instituacutecioacutek

szoumlvegeacutevel ndash olyan dologra vonatkozott amelyet annak tulajdonosa nem akart toumlbbeacute a

magaacuteeacutenak tudni955 Paacuterhuzamot von a keacutetszemeacutelyes ajaacutendeacutekozaacutes eacutes a iactus missilium

koumlzoumltt azon az alapon hogy igazaacuteboacutel utoacutebbi eseteacuteben is ajaacutendeacutekozaacutesroacutel van szoacute azzal az

egyszerűsiacuteteacutessel hogy az ajaacutendeacutekokat a nagyszaacutemuacute koumlzoumlnseacutegre tekintettel inkaacutebb

szeacutetszoacutertaacutek semmint egyeseacutevel kiosztottaacutek volna Meglaacutetaacutesa szerint az egyeseacutevel toumlrteacutenő

ajaacutendeacutekosztaacutes koumlreacuteben az adomaacutenyozoacute eacuteppuacutegy nem tudnaacute azonosiacutetani az egyes

megajaacutendeacutekozottakat mint a szeacutetszoacuteraacutes eseteacuteben956 Eme felfogaacutes ellen vethető hogy

nem aacuteltalaacuteban volt szuumlkseacuteges a megajaacutendeacutekozott felismereacutese hanem a konkreacutet uumlgylet

koumlreacuteben azzal kellett tisztaacuteban lenni hogy annak a meghataacuterozott szemeacutelynek akarom

aacutetadni az uumlgylet meghataacuterozott taacutergyaacutet Arra Gedeon is raacutemutat hogy a iactus missilium

soraacuten nem csupaacuten a megajaacutendeacutekozott szemeacutelye hanem a jutatott ajaacutendeacutektaacutergy is

bizonytalan lehetett hiszen előre lehetetlen lett volna megmondani hogy ki milyen

ajaacutendeacutekot fog elkapni957

5 Sajaacutet koncepcioacute

Ezen a ponton eacuterdemes aacutettekinteni a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet abboacutel a szempontboacutel hogy

mi is toumlrteacutent akkor amikor a magistratus missiliaacutet szoacutert a neacutep koumlzeacute Eldobaacutesaacutenak

pillanataacutetoacutel ugyanis az elszoacutert missilia sorsa eacutes jogi megiacuteteacuteleacutese attoacutel fuumlgg hogy a

koumlvetkező leacutepeacutesben mi toumlrteacutenik vele Logikusan veacutegiggondolva az elszoacuteraacutes pillanataacutetoacutel

kezdve toumlbb lehetőseacuteg adoacutedik attoacutel fuumlggően hogy mi toumlrteacutenik a missiliaacuteval ezt koumlvetően

pedig tovaacutebbi variaacutecioacutek keacutepzelhetők el Tekintsuumlk aacutet ezeket a lehetőseacutegeket egy aacutebra

segiacutetseacutegeacutevel

954 BENEDEK Derelictio 26 955 GEDEON bdquoSportjogrdquo 138 956 GEDEON bdquoSportjogrdquo 138 957 GEDEON bdquoSportjogrdquo 139 Baacuter eacuterveleacutese oumlsszesseacutegeacuteben logikus meacutegsem a iactus missilium igazi termeacuteszeteacutet taacuterja fel hanem a Pomponius-szoumlveghez hasonloacutean csak jogaacuteszi gondolatokat plaacutentaacutel a szereplők tudataacuteba

265

peacutenzszoacuteraacutes res

derelicta

levegőben

elkapja vki foumlldre esik

eldobja elrakja felszedi res

nullius

van peacutenz

naacutela nincs peacutenz

naacutela magistr

felszedi foumlldoumln

marad derelictio tulajdonszerzeacutes visszakapja res

nullius

Aacutem ez az aacutebra roppant vaacutezlatos ezeacutert helyes lehet reacuteszleteiben is aacutettekinteni minden

egyes leacutepeacutest A praetor vagy a consul elszoacuterta a missiliaacutet a toumlmeg koumlzeacute A keacuterdeacutes itt az

hogy ebben a pillanatban mi is a missilia Amikor a magistratus eldobja az ő

szemszoumlgeacuteből a peacutenz res derelicta lesz958 Innentől keacutet lehetőseacuteg adoacutedik Elkeacutepzelhető

hogy a koumlruumllaacutelloacute sokasaacuteg bizonyos tagjai maacuter a levegőben elkapkodjaacutek az egyes

peacutenzdarabokat a maacutesik lehetőseacuteg pedig az hogy az egyes peacutenzdarabok a foumlldre esnek

Ha elsőkeacutent azt az esetet vizsgaacuteljuk meg koumlzelebbről amikor a toumlmeg egyes tagjai a

levegőben elkapjaacutek az eldobott peacutenzt azt laacutethatjuk hogy ez a derelinkvaacutelt dolog

birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet jelenti amely birtokszerzeacutes aacuteltal a megszerző egyszersmind

megszerzi a derelinkvaacutelt dolog tulajdonjogaacutet is koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez occupatio959 Ezen

a ponton is tovaacutebbi keacutet eset keacutepzelhető el Egyfelől az adott szemeacutely vagy erszeacutenyeacutebe

rakja a peacutenzt ekkor ez tovaacutebbra is occupatio mivel a peacutenz erszeacutenybe teacutetele csak tovaacutebb

erősiacuteti a peacutenz birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet Maacutesfelől elkeacutepzelhető az is hogy megneacutezi az

elkapott dolgot eacutes mivel nem az vagy annyi amire szaacutemiacutetott eldobja azt Ez pedig nem

maacutes mint egy derelictio Amennyiben ez a szemeacutely a zsebeacutebe csuacutesztatja a peacutenzt azonnal

958 Vouml Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) kuumlloumlnoumls tekintettel a szoumlveg pro derelicto habuerit eacutes aes sparserit fordulataira 959 Ld ehhez az előbbi Pomponius-textus első fordulataacutet bdquoId quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fit [hellip]rdquo Az occupatio teacutenyeacutet alaacutetaacutemasztja meacuteg Gai 2 66 (occupando ideo adepti erimus quia antea nullius essent) illetve ezzel egyezően Gai D 41 1 3 pr (2 rer cott) szoumlvege is (bdquoQuod enim nullius est id ratione naturali occupanti concediturrdquo) Ebben az eacutertelemben meacuteg ld Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) megfogalmazaacutesaacutet is (bdquoSi res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fit [hellip] rdquo)

266

bekoumlvetkezik a tulajdonszerzeacutes tekintet neacutelkuumll arra a teacutenyre hogy az adott szemeacutelyneacutel

maacuter volt-e peacutenz vagy sem Első tekintetre csaacutebiacutetoacute hogy commixtioacutenak tekintsuumlk azt az

esetet amikor a peacutenzt elkapoacute szemeacutelyneacutel maacuter van peacutenz960 aacutem nem szabad figyelmen

kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a levegőben toumlrteacutent elkapaacutes teacutenyeacutevel az occupatio maacuter

abban a pillanatban befejezett tehaacutet sajaacutet peacutenzt tesz el az illető961 A peacutenz elszoacuteraacutesaacutenak

pillanataacuteban keacutet lehetőseacuteg volt adott vagy a levegőben kapjaacutek el egyesek vagy pedig a

foumlldre hullik a peacutenz Ez utoacutebbi esetben a dolog res derelicta lesz A foumlldre esett peacutenz

sorsa lehet hogy egyesek a foumlldről felszedik ez occupatio Maradhat viszont a foumlldoumln is

amelynek koumlvetkezteacuteben a res derelictaacuteboacutel res nullius lesz Ilyenkor lehet hogy a peacutenzt

tovaacutebbra is otthagyjaacutek ahovaacute esett iacutegy az tovaacutebbra is res nullius marad de feltehető az

is hogy akaacuter a magistratus akaacuter annak emberei felszedik az elszoacutert eacutes foumlldre esett de a

toumlmeg aacuteltal fel nem szedett peacutenzt ilyenkor a dolog visszakeruumll ahhoz akitől ered

Joggal vetődhet fel a keacuterdeacutes hogy mi is a jelentőseacutege a iactus missilium ilyen bonyolult

folyamatkeacutent toumlrteacutenő aacutebraacutezolaacutesaacutenak Ha egy pillanatra elkeacutepzeljuumlk hogy ott aacutellunk a

magistratus mellett aki eacuteppen missiliaacutet dob a koumlruumllaacutelloacute toumlmegbe nagyban-egeacuteszben azt

laacutethatjuk amit a folyamataacutebra mutat Ez az a keacutep amelyet tapasztalaacutes uacutetjaacuten szerezhetuumlnk

eacutes ezt kell megfelelő jogeacuterzeacutekkel eacuterteacutekelni A roacutemai jogaacuteszok pedig eacuteppen ennek voltak a

mesterei Meacutegis talaacuten a bevezetőben is emliacutetett okboacutel jelesuumll hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutent

peacutenzszoacuteraacutes magaacutenjogi jelentőseacutege a komoly vagyonmozgaacutesokat előideacutező oumlroumlkleacutesi

keacuterdeacutesek hordereje mellett eltoumlrpuumllt ez magyaraacutezhatja a forraacutesok kis szaacutemaacutet valamint azt

a teacutenyt hogy a jogaacuteszok aacuteltal ezekben megfogalmazott veacutelemeacuteny alapvetően megmarad a

puszta formaacutelis eacuterveleacutes szintjeacuten A kiemelt probleacutema is igazaacuteboacutel a tulajdon

megszerzeacuteseacutenek teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik szorosan a forraacutes moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute valamely

vita nyomaacuten megfogalmazott keacuterdeacutes talaacuten az lehetett hogy bekoumlvetkezik-e a

tulajdonszerzeacutes a magistratus aacuteltal elszoacutert missilia vonatkozaacutesaacuteban vagy sem A

jogaacuteszok pedig a keacuterdeacutesre adott vaacutelaszban a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes akarati oldalaacutet

hangsuacutelyozva (in incertam personam collocata voluntas domini) oldjaacutek meg az eleacutejuumlk

keruumllt konkreacutet esetet Mindazonaacuteltal magaacutet a probleacutemaacutet ezzel meacuteg taacutevolroacutel sem oldottaacutek

960 Maradeacutektalanul helytaacutelloacute lehetne ugyanis ebben az esetben mindaz amit Iavolenus iacuter (Iav D 46 3 78 [11 ex Cass]) az eacutermeacutek oumlsszekeverednek (mixti essent) meacuteghozzaacute uacutegy hogy utoacutebb aligha lesz lehetőseacuteg az egyes eacutermeacutek egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere (ita ut discerni non possent) ekkeacutent az eacutermeacutek annak a tulajdonaacuteba keruumllnek aki elfogadja azokat (eius fieri qui accepit) Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy Iavolenus veacutelemeacutenye abban az esetben aacutellja meg a helyeacutet ha a keacutet oumlsszekeveredő eacutermeoumlsszesseacuteg tulajdonosa keacutet kuumlloumlnboumlző szemeacutely ami jelen esetben ndash eacuteppen az occupatio miatt ndash nem aacutell fenn 961 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Bessenyő Andraacutesnak a PTE AacuteJK Roacutemai Jogi Tanszeacuteke egyetemi docenseacutenek hogy ndash sok maacutes egyeacuteb eacuterteacutekes kritikai eacuteszreveacutetele mellett ndash erre a teacutenyre is felhiacutevta a figyelmemet ekkeacutent a koraacutebbi iacuteraacutesaimban megjelent vonatkozoacute neacutezetemet a fentebb kifejtettek szerint revideaacutelom

267

meg Ennek egyik bizonyiacuteteacuteka hogy a iustinianusi kodifikaacutecioacute soraacuten a iactus missiliumra

vonatkoztathatoacute forraacutesok nem keruumllnek egyseacuteges helyre Gaius eacutes ebből adoacutedoacutean az

Instituacutecioacutek szoumlvege is a traditioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt szerepel a pomponiusi

pedig a Digesta pro derelicto titulusaacuteban Azutaacuten a keacutesőbbi korok jogaacuteszait eacuteppen a

gaiusi illetve az instituacutecioacutekban talaacutelhatoacute szoumlveg vezeti feacutelre eacutes ndash neacutezetem szerint ndash

teacutevesen eacutertelmezik a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet traditio in incertam personamkeacutent

A fenti aacutelliacutetaacutes mellett szaacutemos eacuterv sorakoztathatoacute fel Elsőkeacutent emliacutetendő hogy minden

esetben a szoumlveg jelenteacuteseacutet kell figyelembe venni Maacuterpedig ndash mint az koraacutebban maacuter

kifejteacutesre keruumllt ndash a szoumlvegekben koumlzoumls gondolat annyi hogy a meghataacuterozatlan szemeacutely

iraacutenyaacuteba kifejezett akarat is alkalmas a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutera ekkeacutent peacuteldaacuteul elbirtoklaacutesra

sincsen szuumlkseacuteg Ezt koumlvetően lehet arra hivatkozni hogy a traditio in incertam

personam kifejezeacutes a forraacutesokban nem szerepel az elnevezeacutes valoacutesziacutenűleg a keacutet forraacutes

helyeacuteből adoacutedhat (baacuter a kifejezeacutes pontos eredeteacutenek feltaacuterhatoacutesaacutega legalaacutebbis

keacutetseacuteges)962 Ennek a hasznaacutelata azonban akkor is megkeacuterdőjelezhető lenne ha a

harmadik szoumlveg is egyeacutertelműen a traditioacutehoz kapcsolnaacute az esetet Pomponius szoumlvege

azonban a derelictio teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a traditio aacuteltalaacutenos

felfogaacutesa (a causa jaacuter elől) valamint a iactus missiliumnaacutel tapasztaltak arra engednek

koumlvetkeztetni hogy a traditio in incertam personam klasszikus koncepcioacuteja nem aacutellja

meg a helyeacutet maradeacutektalanul

Ami az alciacutemben jelzett sajaacutet elkeacutepzeleacutest illeti ceacutelszerű a fentebb szereplő aacutebraacutet

valamint a szoumlvegeket egybevetni A Gaius (eacutes az Instituacutecioacutek) illetve Pomponius aacuteltal

emliacutetett eset a fentebb felvaacutezolt seacutemaacutenak csupaacuten egyetlen eseteacutevel foglalkozik amikor

valaki elkapja a peacutenz vagy a foumlldről felszedi eacutes az a zsebeacutebe keruumll (Az ebből a

szempontboacutel nem szaacutemiacutet hogy a megszerző zsebeacuteben van-e maacuter koraacutebban is peacutenz vagy

nincs hiszen ha van akkor is a birtokba veacutetel illetve az occupatio pillanataacutehoz koumltődik a

tulajdon megszerzeacutese csupaacuten arroacutel van szoacute hogy ebben az esetben egy commixtio is

toumlrteacutenik amely veacuteglegesen lehetetlenneacute teszi az egyes peacutenzdarabok oumlnaacutelloacute azonosiacutetaacutesaacutet)

Ez pedig ndash analitikusan szemleacutelve az esemeacutenyeket eacutes a felmeruumllhető lehetőseacutegeket ndash arra

enged koumlvetkeztetni hogy a iactus missilium igazaacuteboacutel derelictio eacutes egy occupatio

talaacutelkozaacutesakeacutent eacutertelmezhető amelynek soraacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz elegendő a

magistratusnak mint tulajdonosnak egy nem meghataacuterozott szemeacutely iraacutenyaacuteba kifejezett

962 Meglaacutetaacutesunk szerint a Gaiusnaacutel (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) eacutes az Instituacutecioacutekban (Inst 2 1 46) előforduloacute bdquotransfert rei proprietatemrdquo fordulat nem eacuterteacutekelhető olyankeacutent mint ahol a traditio szoacute megjelenne a szoumlvegekben az ideacutezett kifejezeacutes a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera utal

268

akarata amelynek fizikai megnyilvaacutenulaacutesa a peacutenz eldobaacutesaacuteban eacuterhető tetten963 Mindent

egybevetve a fentiek alapjaacuten talaacuten megkockaacuteztathatoacute hogy a iactus missilium egy olyan

alapvetően oumlnaacutelloacute tulajdonszerzeacutesi moacuted amely tartalmilag a derelictio eacutes az occupatio

talaacutelkozaacutesakeacutent eacutertelmezhető amelynek kapcsaacuten a jogaacuteszok a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz

szuumlkseacuteges akarati teacutenyezőt a traditio koumlreacuteből koumllcsoumlnzik

963 Ezen a ponton eacuterdemes hivatkozni Bessenyő Andraacutes neacutezeteacutere is aki szerint bdquoitt a derelictio olyan hataacutereseteacutevel talaacutelkozunk amelynek maacuter koumlzvetlen koumlzeleacuteben van a traditio voltakeacuteppen hataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent is felfoghatoacute [hellip]rdquo Elgondolaacutesaacutenak indoka az hogy a dolog elhajiacutetaacutesa eacutes a megszerzeacutes koumlzoumltt annyira roumlvid idő telik el hogy a tulajdonvaacuteltozaacutes inkaacutebb az aacutetadaacutes ndash aacutetveacutetel aktusaacutera emleacutekeztet semmint derelictioacutera eacutes occupatioacutera Vouml BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog 331 Eacuterveleacutese oumlnmagaacuteban logikus ugyanakkor eacuterdemes figyelemmel lenni arra a szempontra is hogy neacutezeteacutenek elfogadaacutesa azt eredmeacutenyezneacute hogy ugyanazt a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutest egyszerre keacutet tulajdonszerzeacutesi moacuted rezsimje alaacute is helyezhetneacutenk amely ndash tekintve az esetleges koumlvetkezmeacutenyeket ndash keveacutesseacute tűnik indokoltnak meacuteg keveacutesbeacute tekinthető elfogadhatoacutenak

269

OumlSSZEGZEacuteS

A dolgozat aacuteltal kitűzoumltt kutataacutesi feladat a peacutenz mibenleacuteteacutenek jogi szempontboacutel valoacute

elemzeacutese valamint a peacutenzen toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes egy konkreacutet eseteacutenek a iactus

missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak bemutataacutesa volt Mindezeket a feladatokat a dolgozat a primer

forraacutesokboacutel kiindulva realista alapon aacutellva igyekezett teljesiacuteteni A felvetett

alapkeacuterdeacuteseből illetve az ezekre szuumlletett vaacutelaszokboacutel szuumlkseacutegszerűen adoacutedott egyfelől

annak igeacutenye hogy a rerum natura fogalmaacutenak mibenleacutete eacutes komplexitaacutesa bemutataacutesra

keruumlljoumln maacutesfelől pedig a peacutenz jogi megiacuteteacuteleacutese kapcsaacuten elengedhetetlen dologisaacuteg

keacuterdeacuteseacuteben aacuteltalaacuteban a res kifejezeacutes mibenleacuteteacutenek valamint a bdquohelyettesiacutethetőrdquo eacutes a

bdquotestetlenrdquo dolgok kategoacuteriaacutejaacutenak elemzeacutese Ezekhez hasonloacutean a iactus missilium

keacuterdeacutese kapcsaacuten nem lehetett eltekinteni az occupatio eacutes a derelictio mibenleacuteteacutenek

bemutataacutesaacutetoacutel sem

A peacutenzre vonatkozoacute alapveteacutes kereteacuteben megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt hogy nem adhatoacute olyan

aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű definiacutecioacute amely maradeacutektalanul iacuternaacute le a peacutenz fogalmaacutet Ekkeacutent az tűnt

jaacuterhatoacute uacutetnak ha a peacutenz mibenleacuteteacutenek megkoumlzeliacuteteacutese annak jellemzőin eacutes funkcioacutein

keresztuumll toumlrteacutenik Előbbiek arra a keacuterdeacutesre adnak vaacutelaszt hogy a felhasznaacuteloacuteknak milyen

elvaacuteraacutesaik vannak a peacutenzzel szemben utoacutebbi pedig azt iacuterja le hogy a forgalomban

milyenkeacutent tűnik fel a peacutenz ndash ezek tehaacutet a peacutenz ilyen mivoltaacutehoz koumltődő

bdquomozgaacutesformaacutekrdquo A vonatkozoacute irodalom alapjaacuten kijelenthető hogy a jogaacutesz

szemszoumlgeacuteből a helyettesiacutethetőseacuteg mint jellemző valamint az eacuterteacutekmeacuterő- a csereeszkoumlz-

eacutes a fizeteacutesi eszkoumlz-funkcioacutek biacuternak nagyobb jelentőseacuteggel A roacutemaiak peacutenzfelfogaacutesa

vonatkozaacutesaacuteban elmondhatoacute hogy mindeme jellemzők eacutes funkcioacutek csak reacuteszlegesen

eacuterveacutenyesuumlltek elsősorban abboacutel a teacutenyből eredően hogy a peacutenz eacuterteacutekeacutet a teacutenyleges

feacutemtartalom hataacuterozta meg Ezt koumlvetően bemutataacutesra keruumllt a peacutenzre vonatkozoacute

romanista communis opinio amelynek koumlreacuteben a vonatkozoacute forraacutesok alapjaacuten

megaacutellapiacutetaacutest nyert hogy a forraacutesokban nincs egyseacuteges aacuteltalaacuteban eacuterveacutenyesuumllő

kategorizaacutelaacutes a peacutenz tekinteteacuteben a forraacutesok sokfeacuteleseacutege arra engedett koumlvetkeztetni

hogy a roacutemai jogaacuteszok eacuterzeacutekelteacutek a peacutenz sajaacutetos jellegeacutet

A rerum natura vizsgaacutelata abboacutel a szempontboacutel vaacutelt szuumlkseacutegesseacute hogy feltaacuterhatoacute legyen

ennek a sajaacutetos jellegnek a mibenleacutete A rerum natura eacuteppuacutegy utal valamely szemeacutely

vagy dolog leacutetezeacuteseacutere vagy a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera mint ugyanezeknek a termeacuteszetben

elfoglalt helyuumlkből eredő ceacuteljaacutera eacutes rendelteteacuteseacutere amely helyet ceacutelt eacutes rendelteteacutest

vagyis az ezekhez kapcsoloacutedoacute rendet az ember ndash eacutertelme reacuteveacuten ndash keacutepes felismerni A

270

jogaacuteszi gondolkodaacutes szempontjaacuteboacutel vett jelentőseacutege ennek a fogalomnak abban aacutell hogy

a doumlnteacuteshozatal soraacuten ez a rend illetőleg az erről valoacute tapasztalaacutes egy meghataacuterozott

mederben tartja a konkreacutet esetben felmeruumllő keacuterdeacutesekre adhatoacute vaacutelaszokat Ebből a

mederből valoacute kileacutepeacutesre egyaacuteltalaacuten nincs lehetőseacuteg sem az egyedi-eseti doumlnteacutesek sem a

normaalkotaacutes koumlreacuteben Ilyenkor ugyanis az ilyen doumlnteacutes vagy norma idegen marad attoacutel a

taacutersadalmi kulturaacutelis jogi kuumllvilaacutegtoacutel amelybe beaacutegyazni szaacutendeacutekoztaacutek az mintegy

kidobja magaacuteboacutel az ilyen egyedi vagy aacuteltalaacutenos doumlnteacuteseket

A peacutenz dologisaacutegaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben szuumlkseacuteges volt roumlviden tisztaacutezni a res eacutes a neacutemet

terminoloacutegia szerinti Ding eacutes Sache fogalmait egyszersmind elvaacutelasztva ezeket

egymaacutestoacutel Eme vizsgaacuteloacutedaacutesra azeacutert kellett sort keriacuteteni mivel a roacutemai jogaacuteszok a peacutenz

leacutenyegeacutet annak dologisaacutegban igyekeztek megragadni tehaacutet sok esetben elsősorban fizikai

leacutetező mivoltaacutet hangsuacutelyoztaacutek A romanista communis opinio aacuteltal kikoumlvezett uacuteton

haladva egyfelől a res quae pondere numero mensura constant kategoacuteriaacuteja keruumllt goacutercső

alaacute Ebben a koumlrben a forraacutesokboacutel levonhatoacute koumlvetkezteteacutes az volt hogy eacuterzeacutekelhető

valamilyen csekeacutely meacuterteacutekű jelenteacutes- vagy felfogaacutesbeli kuumlloumlnbseacuteg a pecunia eacutes a

pecunia numerata kifejezeacutesek koumlzoumltt amely felteveacutest a kincs fogalmaacutenak elemző

bemutataacutesa is alaacutetaacutemasztotta Egy maacutesik a res quae pondere numero mensura constant

kategoacuteriaacutejaacutehoz koumltődő megaacutellapiacutetaacutes az volt hogy az ebből a dologkoumlrből teljesiacutetendő

szolgaacuteltataacutes kapcsaacuten a forraacutesokban megjelenő eiusdem naturae reddere koumlvetelmeacutenye az

igazsaacutegossaacuteg ius suum cuique tribuens eacutertelemben vett posztulaacutetumaacutenak gyakorlati

alkalmazaacutesaacutet jelenti A romanista communis opinio koumlreacuteből a maacutesik reacuteszletesen vizsgaacutelt

keacuterdeacutes a res incorporales mibenleacutete volt főkeacutent a peacutenz vonatkozaacutesaacuteban Ebben a koumlrben

megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt hogy a filozoacutefiaacutenak eacutes a retorikaacutenak koumlszoumlnhetően a jogi nyelvben

is megjelenő incorporalia kategoacuteriaacuteja ndash a vagyon fogalmaacutera reflektaacutelva ndash a keacutezzel meg

nem foghatoacute leacutetezők a vagyoni jogok megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutelt A gaiusi eacutes iustinianusi

Instituacutecioacutekban a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutera vonatkozoacute hosszabb elmeacuteleti jellegű

peacuteldaacutekat is felsoroloacute szoumlvegek alapjaacuten ndash mind a koraacutebbi vizsgaacuteloacutedaacutesok mind a konkreacutet

forraacutesszoumlvegek tartalma alapjaacuten ndash aacutelliacutethatoacute hogy a gaiusi eacutes iacutegy a iustinianusi szoumlveg

szoacutehasznaacutelata inkaacutebb koumlznapi jellegű semmint technikus a pecunia corporaliskeacutent valoacute

felfogaacutesa nyilvaacutenvaloacutean nem helytaacutelloacute itt leacutenyegeacuteben pecunia numerataacuteroacutel esik szoacute

A pecunia eacutes a pecunia numerata egymaacutestoacutel valoacute kuumlloumlnvaacutelasztaacutesa azeacutert volt

elengedhetetlen mert ezaacuteltal vaacutelik lehetőveacute annak felismereacutese hogy a roacutemai jogaacuteszok

szaacutemaacutera is eacuterzeacutekelhető eacutes bizonyos meacuterteacutekig eacuterthető volt a peacutenznek a hordozoacute anyagtoacutel

valoacute kuumlloumlnvaacutelaacutesa pecunia volt (taacutegan rsquopeacutenzrsquo eacutertelemben) az eacuterteacutek megjeleniacutetője eacutes

271

meacuterője egy fizeteacutesi- eacutes csereeszkoumlz pecunia numerata pedig a kuumllvilaacutegban ezt az

eacuterteacutekmeacuterőt megtestesiacutető peacutenzanyag Ennek a kettősseacutegnek az eacuterzeacutekeleacutese eacuteppen azeacutert volt

lehetseacuteges a roacutemai jogaacuteszok szaacutemaacutera mivel a peacutenz maga is reacutesze a naturaacutenak ezt pedig

az ember eacutertelme reacuteveacuten felismerheti

A peacutenzen valoacute tulajdonszerzeacutes egy gyakorlati esetkoumlreacutenek bemutataacutesaacutet ceacutelozta a iactus

missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak elemzeacutese Ez a jelenseacuteg keacutetseacutegtelenuumll nem illeszkedik a

pandektisztika aacuteltal kialakiacutetott sarkos rendszerbe mindazonaacuteltal keacutetseacutegtelen hogy a

roacutemai jogaacuteszoknak a mindennapokban jelentkező esetleges probleacutemaacutet valahogyan meg

kellett oldaniuk Ahhoz hogy ez a probleacutema tisztaacutezhatoacute legyen szuumlkseacuteges volt a missilia

fogalmaacutenak valamint az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes taacutersadalmi kontextusaacutenak megismereacutese tovaacutebbaacute

a peacutenz traditioacutejaacuteval oumlsszefuumlggő iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutenek vaacutezlatos vizsgaacutelata

tovaacutebbaacute a derelictio eacutes az occupatio azaz a dologelhagyaacutes eacutes a foglalaacutes keacuterdeacuteseinek mind

a primer forraacutesok mind a szekunder irodalom alapjaacuten toumlrteacutenő reacuteszletes elemzeacutese kuumlloumlnoumls

figyelemmel az animus derelinquendi (derelinquentis) vitatott eacutertelmezeacuteseacutere A kutataacutes

kiinduloacutepontja ebben a vonatkozaacutesban annak az egyeacutebkeacutent pandektista gyoumlkerű neacutezetnek

az elveteacutese volt amely szerint a iactus missilium voltakeacuteppen traditio in incertam

personam tehaacutet meghataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő birtokbaadaacutes tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi

szaacutendeacutekkal Ennek az elgondolaacutesnak maga a pandektisztika aacutessa meg a siacuterjaacutet amikor a

roacutemai jog forraacutesaiboacutel nyerhető informaacutecioacutekat rendszerbe kiacutevaacutenja foglalni Maacuterpedig a

iactus missilium sehogy sem illeszkedik ebbe a rendszerbe iacutegy adoacutedik a keacutenyelmes

megoldaacutes valamely kiveacutetelszabaacutely keacutepeacuteben Azt a pandektistaacutek fel sem vetetteacutek hogy

esetleg a megalkotott rendszer nem illik maradeacutektalanul magaacutehoz a roacutemai jogi

gondolkodaacuteshoz amely sokkal inkaacutebb a valoacutesaacutegot helyezte a koumlzeacuteppontba nem pedig

abboacutel indult ki aminek bdquolennie kellrdquo Ezen az alapon a missilia tulajdonaacutenak

megszerzeacutese koumlreacuteben egy komplex rendszer laacutetszik koumlrvonalazoacutedni amely a derelictio eacutes

occupatio egyseacutegeacuten tuacutel a tovaacutebbi derelictio vagy a commixtio lehetőseacutegeacutevel is szaacutemol

272

A JEGYZETEKBEN HASZNAacuteLT SZAKIRODALMI HIVATKOZAacuteSOK

ROumlVIDITEacuteSEINEK JEGYZEacuteKE ADAMIK Roacutemai irodalom ADAMIK TAMAacuteS Roacutemai irodalom A

kezdetektől a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesaacuteig Pozsony Kalligram 2009

ALBANESE Persone BERNARDO ALBANESE Le persone nel diritto privato romano Palermo 1979

ALBANESE Atti negoziali BERNARDO ALBANESE Gli atti negoziali nel diritto privato romano Pubblicazioni del Seminario Giuridico dellrsquoUniversitagrave di Palermo Palermo Universitagrave di Palermo 1982

VON ALBRECHT Roacutemai irodalom MICHAEL VON ALBRECHT A roacutemai irodalom toumlrteacutenete I [ford TAR IBOLYA ] Budapest Balassi Kiadoacute 2003

ALMAacuteSI Dologi jog I-II ALMAacuteSI ANTAL Dologi jog I-II Budapest A TEacuteBE Kiadoacutevaacutellalata 1928

ANKUM Occupatio HANS ANKUM Pomp D 41 7 5pr Die occupatio einer res mancipi derelicta und der Ausdruck in bonis alicuius esse in den klassischen roumlmischen Rechtsquellen ZSS RA CIII (1986) 248-274

APATHY Animus novandi PETER APATHY Animus novandi Das Willensmoment beim roumlmischen Schulderneuerungsvertrag Wien ndash New York Springer Verlag 1975

APATHY Procurator PETER APATHY Procurator und solutio ZSS RA XCVI (1979) 65-88

APEL - LUDZ MAX APEL ndash PETER CHRISTIAN LUDZ Philosophisches Woumlrterbuch Berlin De Gruyter 19585

ARANGIO-RUIZ Compravendita VINCENZO ARANGIO-RUIZ La compravendita in diritto romano Vol I Napoli Jovene 1987

ARJAVA Women and Law ANTTI ARJAVA Women and Law in Late Antiquity Oxford Clarendon Press 19982

273

ARNOLD Cultur WILHELM ARNOLD Cultur und Recht der Roumlmer Berlin 1868

ATZERI Natura e ius naturale LORENA ATZERI Natura e ius naturale fra tradizione interna ed esterna al Corpus Iuris giustinianeo In DARIO MANTOVANI ndash ALDO SCHIAVONE (a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 715-758

BABUSIAUX Aequitas naturalis ULRIKE BABUSIAUX Zur Funktion der aequitas naturalis in Ulpians Ediktslaudationen In DARIO MANTOVANI ndash ALDO SCHIAVONE (a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 603-644

BACKHAUS Casus perplexus RALPH BACKHAUS Casus perplexus Die Loumlsung in sich widerspruumlchlicher Rechtsfaumllle durch die klassische roumlmische Jurisprudenz Muumlnchener Beitraumlge zur Papyrusforschung und antiken Rechtsgeschichte 72 Muumlnchen Verlag C H Beck 1981

BACKHAUS Maiore RALPH BACKHAUS In maiore minus inest Eine justinianische bdquoregula iurisrdquo in den klassischen Rechtsquellen ndash Herkunft Anwendungsbereich und Funktion ZSS RA C (1983) 136-184

BAacuteCSKAI ndash HUSZTI ndash SIMONNEacute A peacutenz BAacuteCSKAI TAMAacuteS ndash HUSZTI ERNŐ ndash SIMON

PEacuteTERNEacute A peacutenz A kaori kagyloacutetoacutel az euroacuteig Budapest Yuki Stuacutedioacute 2003

BEERMANN Besitzschutz CHRISTOPHER BEERMANN Besitzschutz bei beschraumlnkten dinglichen Rechten Eine Untersuchung zum Rechtsbesitz Versuch der Rechtfertigung eines verkannten Instituts aus rechtshistorischer Sicht Diss Muumlnster LIT 2000

BENEDEK Iusta causa BENEDEK FERENC A iusta causa traditionis a roacutemai jogban Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Peacutecs Publicata 8 Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1959

BENEDEK Peacutenztulajdon BENEDEK FERENC Peacutenztulajdon eacutes kondikcioacute a roacutemai jogban In Jogtoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok I Budapest Koumlzgazdasaacutegi eacutes

274

Jogi Koumlnyvkiadoacute 1966 251-267

BENEDEK Iacutegy szoacutertaacutek BENEDEK FERENC Iacutegy szoacutertaacutek a peacutenzt Roacutemaacuteban Jogtudomaacutenyi Koumlzloumlny 91982 698-706

BENEDEK Derelictio BENEDEK FERENC Derelictio occupatio usucapio In Jogtoumlrteacuteneti Tanulmaacutenyok V Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1983 7-31

BENEDEK Iactus BENEDEK FERENC Iactus missilium In Sodalitas Scritti in onore di Antonio Guarino V Napoli Editore Jovene 1984 2109-2129

BENEDEK Dologi jog BENEDEK FERENC Roacutemai jog IV ndash Dologi jog Peacutecs JPTE-AacuteJK 1988

BENKE Eigentumserwerb NICOLAUS BENKE Zum Eigentumserwerb des Unternehmers bei der bdquolocatio conductio irregularisrdquo ZSS RA CIV (1987) 156-237

BERGER Derelizione ADOLF BERGER In tema di derelizione Osservazioni critico-esegetiche BIDR 32 (1922) 131-190

BERGER Encyclopedic Dictionary ADOLF BERGER Encyclopedic Dictionary of Roman Law New Jersey Clark 20108

BERNSTEIN Ludi Publici FRANK BERNSTEIN Ludi Publici Untersuchungen zur Entstehung und Entwicklung der oumlffentlichen Spiele im republikanischen Rom Historia Einzelschriften 119 Stuttgart Franz Steiner Verlag 1998

BESSENYŐ A peacutenz BESSENYŐ ANDRAacuteS A peacutenz probleacutemaacuteja a roacutemai magaacutenjogban Kandidaacutetusi eacutertekezeacutes Peacutecs 1994

BESSENYŐ Pro derelicto ANDREAS BESSENYŐ Zum Problem des Ersitzungstitels pro derelicto In Tanulmaacutenyok Benedek Ferenc tiszteleteacutere Studia Iuridica 123 Peacutecs Jannus Pannonius Tudomaacutenyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 1996 52-64

BESSENYŐ Roacutemai magaacutenjog BESSENYŐ ANDRAacuteS Roacutemai magaacutenjog A roacutemai magaacutenjog az euroacutepai jogi gondolkodaacutes toumlrteacuteneteacuteben Budapest-Peacutecs

275

Dialoacuteg Campus Kiadoacute 20104

BONFANTE Proprietagrave I-II PIETRO BONFANTE Corso di diritto romano La proprietagrave II1-2 Milano Giuffregrave 1968

BORCHERT Geld und Kredit MANFRED BORCHERT Geld und Kredit Einfuumlhrung in die Geldtheorie und Geldpolitik Muumlnchen Oldenbourg Wissenschaftsverlag 2003

BREHM ndash BERGER Sachenrecht WOLFGANG BREHM ndash CHRISTIAN BERGER Sachenrecht Tuumlbingen Mohr Siebeck 20062

BRETONE Tecniche MARIO BRETONE Tecniche e ideologie dei giuristi romani Napoli Edizioni Scientifiche Italiane 1982

BRETONE Fondamenti MARIO BRETONE I fondamenti del diritto romano Le cose e la natura Roma Editori Laterza 2001

BRETONE Ordine della natura MARIO BRETONE Labeone e lrsquoordine della natura In DARIO MANTOVANI ndash ALDO

SCHIAVONE (a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 249-267

BROacuteSZ Oszthatoacute eacutes oszthatatlan dolgok BROacuteSZ ROacuteBERT Az bdquooszthatoacuterdquo eacutes bdquooszthatatlanrdquo dolgok fogalma a roacutemai jogban AUB VIII (1966) 3-9

BUCKLAND Manual WILLIAM WARWICK BUCKLAND A Manual of Roman Private Law Scientia Verlag Aalen 1981

BUND MARIO TALAMANCA Lo schema rsquogenus ndash speciesrsquo nelle sistematiche dei giuristi romani (Colloquio italofrancese La filosofia greca e il diritto romano II = Accademia Nazionale dei Lincei anno CCCLXXIV ndash 1977 Quad 221) Besprochen von ELMAR BUND ZSS RA C (1983) 611-613

BUumlRGE Geld ALFONS BUumlRGE Geld- und Naturalwirtschaft im vorklassischen und klassischen roumlmischen Recht ZSS RA XCIX (1982) 128-157

276

CAIAZZO Furiosus ELVIRA CAIAZZO laquo Il furiosus tra potestas e patria potestas raquo Index 211993 563-572

CAPOGROSSI COLOGNESI Struttura I-II L UIGI CAPOGROSSI COLOGNESI La struttura della proprietagrave e la formazione dei laquoiura praediorumraquo nellrsquoetagrave repubblicana I-II Milano Giuffregrave Editore 1976

CAYGILL HOWARD CAYGILL A Kant Dictionary Blackwell Publishing Ltd 1995

COLISH Stoic Tradition MARCIA L COLISH The Stoic tradition from antiquity to the early Middle Ages Vol I Stoicism in Classical Latin Literature Leiden E J Brill 1985

CRAWFORD Coinage MICHAEL HEWSON CRAWFORD Coinage and Money under the Roman Republic Italy and the Mediterranian Economy Berkley University of California Press 1985

CRAWFORD Geld MICHAEL HEWSON CRAWFORD Geld Geldgeschaumlfte III Rom In HUBERT CANCIK

ndash HELMUTH SCHNEIDER (herausgegeben von) Der neue Pauly Enzyklopaumldie der Antike Band 4 Stuttgart ndash Weimar Verlag J B Metzler 1998

CUENA BOY Rerum natura FRANCISCO CUENA BOY La idea de rerum natura como criterio baacutesico de la imposibilidad fiacutesica de la prestacioacuten RIDA XL (1993) 227-262

CZUCZOR ndash FOGARASI CZUCZOR GERGELY ndash FOGARASI JAacuteNOS

(szerk) A magyar nyelv szoacutetaacutera Pest Emich Gusztaacutev 1862-1864

DAJCZAK Res incorporalis WOJCIECH DAJCZAK Der Ursprung der Wendung res incorporalis im roumlmischen Recht RIDA L (2003) 97-117

DAJCZAK Natur des corpus WOJCIECH DAJCZAK Erwaumlgungen des Pomponius zur Natur des corpus im dreiszligigsten Buch des Kommentars ad Sabinum (D41330pr) Inspirationsquelle fuumlr die historisch-vergleichende Diskussion uumlber den Eigentumsgegenstand RIDA LII (2005) 117-130

277

DELI Generaacutelis klauzulaacutek DELI GERGELY A generaacutelis klauzulaacutek dogmatikai toumlrteacuteneti eacutes oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese kuumlloumlnoumls tekintettel a joacuteerkoumllcsbe uumltkoumlző szerződeacutesek tilalmaacutera Doktori eacutertekezeacutes Budapest PPKE-JAacuteK 2009

DIOacuteSDI Familia pecuniaque DIOacuteSDI GYOumlRGY Familia pecuniaque Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae Tom XII Fasc 1-2 1964 87-105

DIOacuteSDI Ownership DIOacuteSDI GYOumlRGY Ownership in Ancient and Preclassical Roman Law Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1970

DOBECK ndash ELLIOTT Money MARK F DOBECK ndash EUEL ELLIOTT Money Westport Greenwood Press 2007

DODGE Amusing the Masses HAZEL DODGE Amusing the Masses Buildings for Entertainment and Leisure in the Roman World In D S POTTER ndash D J MATTINGLY (ed) Life Death and Entertainment in the Roman Empire The University of Michigan Press 1999 205-255

EL BEHEIRI Lex Claudia EL BEHEIRI NADJA Die lex Claudia de nave senatorum RIDA XLVIII (2001) 57-63

ERMANN D 18 1 1 pr H ERMAN D (181) 1 pr ZSS RA XXII (1901)

ERNOUT ndash MEILLET ALFRED ERNOUT ndash ANTOINE MEILLET Dictionnaire eacutetimologique de la langue latine Histoire des mots Paris 19513

ERNST Nutzungsrisiko WOLFGANG ERNST Das Nutzungsrisiko bei der Pacht in der Entwicklung seit Servius ZSS RA CV (1988) 541-591

EVAN-JONES ndash MACCORMACK Iusta causa

ROBIN EVAN-JONES ndash GEOFFREY D MACCORMACK Iusta causa traditionis In PETER BIRKS (ed) New Perspectives in the Roman Law of Property Essays for Barry Nicholas Oxford Clarendon Press 1989 99-109

FERRETTI Rerum natura PAOLO FERRETTI In rerum natura esse in rebus humanis nondum esse Lrsquoidentitagrave del concepito nel pensiero giurisprudenziale classico Milano Giuffregrave Editore 2008

278

FINAacuteLY FINAacuteLY HENRIK A latin nyelv szoacutetaacutera

Budapest Franklin-Taacutersulat 1884

FINKENAUER Stipulation THOMAS FINKENAUER Vererblichkeit und Drittwirkungen der Stipulation im klassischen roumlmischen Recht Tuumlbingen Mohr Siebeck 2010

FOumlLDI Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek FOumlLDI ANDRAacuteS Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek a roacutemai jogban Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1997

FOumlLDI Institutio-hagyomaacuteny FOumlLDI ANDRAacuteS Az institutio-hagyomaacuteny a jogi oktataacutes toumlrteacuteneteacutenek tuumlkreacuteben In ORSOLYA MAacuteRTA PEacuteTER ndash BEacuteLA SZABOacute

(herausgegeben von) A bonis bona discere Festgabe fuumlr Jaacutenos Zlinszky zum 70 Geburtstag Miskolc Verlag Biacutebor 1998

FOumlLDI Joacutehiszeműseacuteg FOumlLDI ANDRAacuteS A joacutehiszeműseacuteg eacutes a tisztesseacuteg elve Inteacutezmeacutenytoumlrteacuteneti vaacutezlat a roacutemai jogtoacutel napjainkig Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis Fasc IX Budapest 2001

FOumlLDI Tulajdonjogi triaacutesz FOumlLDI ANDRAacuteS Adaleacutekok a bdquotulajdonjogi triaacuteszrdquo keacuterdeacuteseacutehez AUB XLII (2005) 23-64

FOumlLDI ndash HAMZA FOumlLDI ANDRAacuteS ndash HAMZA GAacuteBOR A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Budapest Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute 201015

FREYBURGER Ludi GEacuteRARD FREYBURGER Ludi In HUBERT

CANCIK ndash HELMUT SCHNEIDER (herausgegeben von) Der neue Pauly Enzyklopaumldie der Antike Altertum Band 7 Stuttgart ndash Weimar Verlag J B Metzler 1999

FRIVALDSZKY Eszmetoumlrteacutenet FRIVALDSZKY JAacuteNOS Termeacuteszetjog ndash eszmetoumlrteacutenet Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2001

FRIVALDSZKY Termeacuteszetjog FRIVALDSZKY JAacuteNOS Klasszikus termeacuteszetjog eacutes jogfilozoacutefia Budapest Szent

279

Istvaacuten Taacutersulat 2007

FUCHS Iusta causa JOHANNES GEORG FUCHS Iusta causa traditionis in der Romanistischen Wissenschaft Basel Helbing amp Lichtenhahn 1952

GAUDEMET Uti legassit JEAN GAUDEMET laquo Uti legassithellipraquo In Hommages agrave Robert Schilling Paris Les belles lettres 1983 109-115

GEDEON bdquoSportjogrdquo GEDEON MAGDOLNA Az antik Roacutema bdquosportjogardquo Miskolc Novotni Alapiacutetvaacuteny a Magaacutenjog Fejleszteacuteseacuteeacutert 2005

GENZMER Pondere ERICH GENZMER laquoPondere numero mensuraraquo RIDA I (1952) 469-494

GERKENS ndashVIGNERON Emancipation of Women

JEAN-FRANCcedilOIS GERKENS ndash ROGER

VIGNERON The Emancipation of Women in Ancient Rome RIDA XLVII (2000) 107-121

GIARO Werkmittel TOMASZ GIARO Uumlber metodologische Werkmittel der Romanistik ZSS RA CV (1988) 180-262

GOacuteMEZ-ROYO Usucapio ENRIQUE GOacuteMEZ-ROYO Bona fides und usucapio pro herede RIDA XXXIX (1992) 167-184

GORDON Possession WILLIAM M GORDON Acquisition of Ownership by traditio and Acquisition of Possession RIDA XII (1965) 279-300

GORDON Iusta Causa WILLIAM M GORDON The Importance of the Iusta Causa of Traditio In PETER BIRKS (ed) New Perspectives in the Roman Law of Property Essays for Barry Nicholas Oxford Clarendon Press 1989 123-137

GROOT Oumlffentliche Spiele HELEEN GROOT Zur Bedeutung der oumlffentlichen Spiele bei Tacitus Sueton und Cassius Dio Muumlnster LIT Verlag 2008

GROSSO Raciones decidendi GIUSEPPE GROSSO laquo Rationes decidendi raquo Index 21971 105-122

280

GROSSO Cose GIUSEPPE GROSSO Corso di diritto romano Le cose Rivista di Diritto Romano I (2001) 1-137

GUARINO Diritto romano ANTONIO GUARINO Diritto privato romano Napoli Editore Jovene 19929

HADOT Citadelle inteacuterieure PIERRE HADOT La citadelle inteacuterieure Introduction aux Penseacutees de Marc Auregravele Paris Fayard 1992

HAMZA Ius Naturale HAMZA GAacuteBOR Zum Begriff des Ius Naturale bei Cicero Iura antiqua ac iura moderna methodo comparativa investigata ndash Opera selecta Tomus I Ausgewaumlhlte Schriften zur antiken Rechtsgeschichte zur Rechtsvergleichung und zum geltenden Recht Erster Band Budapest ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute 2010 19-35

HANARD Adgnatio GILBERT HANARD Observations sur lrsquo adgnatio RIDA XXVII (1980) 169-204

HARMON Games in the Roman Age DAVID P HARMON The Religious Significance of Games in the Roman Age In WENDY J RASCHKE (edited by) Archaeology of the Olympics and other Festivals in Antiquity Univ of Wisconsin 1988 236-255

HECK Occupatio EBERHARD HECK Occupatio ZSS RA LXXXIV (1967) 355-357

HEERMANN Geld PETER W HEERMANN Geld und Geldgeschaumlfte Tuumlbingen Mohr Siebeck 2003

HERVADA Termeacuteszetjog JAVIER HERVADA Introduccioacuten critica al derecho natural Pamplona 1998 Magyarul Kritikai bevezeteacutes a termeacuteszetjogba (fordiacutetotta HAacuteRSFAI

KATALIN ) Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2004

HEUMANN ndash SECKEL HERMANN GOTTLIEB HEUMANN ndash EMIL

SECKEL Handlexikon zu den Quellen des roumlmischen Rechts Jena Verlag Gustav von Fischer 1926

281

HOumlCKER Thesaurus CHRISTOPH HOumlCKER Thesaurus In GOTTFRIED SCHIEMANN (herausgegeben von) Der neue Pauly Enzyklopaumldie der Antike Band 121 Stuttgart ndash Weimar Verlag J B Metzler 2002

HOLLANDER Money DAVID BRUCE HOLLANDER Money in the Late Roman Republic BRILL 2007

HONSELL Roumlmisches Recht HEINRICH HONSELL Roumlmisches Recht Berlin ndash Heidelberg Springer Verlag 20107

HORAK Rationes decidendi FRANZ HORAK Rationes decidendi Entscheidungsbegruumlndungen bei den aumllteren roumlmischen Juristen bis Labeo Band I Aalen Scientia Verlag 1969

HUMBERT Eacutequiteacute MICHEL HUMBERT Eacutequiteacute et raison naturelle dans les oeuvres de Celse et Julien In DARIO MANTOVANI ndash ALDO SCHIAVONE

(a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 419-474

JAKAB Stipulationes JAKAB EacuteVA Stipulationes aediliciae Szeged 1993

JHEERING Entwicklungsgeschichte RUDOLPH VON JHEERING Entwicklungsgeschichte des roumlmischen Rechts Einleitung Verfassung des roumlmischen Hauses Leipzig 1894

JOumlRS ndash KUNKEL ndash WENGER ndash HONSELL ndash

MAYER-MALY ndash SELB Roumlmisches Recht PAUL JOumlRS ndash WOLFGANG KUNKEL ndash

LEOPOLD WENGER ndash HEINRICH HONSELL ndash

THEO MAYER-MALY ndash WALTER SELB Roumlmisches Recht Springer Verlag 19874

KANT Prolegomena IMMANUEL KANT Prolegomena zu einer jeden kuumlnftigen Metaphysik Riga 1783

KANT Metaphysik IMMANUEL KANT Die Metaphysik der Sitten Metaphysiche Anfangsgruumlnde der Rechtslehre Koumlnigsberg 1789

KASER Gaius MAX KASER Gaius und die Klassiker ZSS RA LXX (1953)

KASER Detention = Ausgew Schriften MAX KASER Wesen und Wirkung der Detention in den antiken Rechten Atti del Terzo Congresso di Diritto Comparato I

282

1953 259-300 = Ausgewaumlhlte Schriften II Pubblicazioni della Facoltagrave di Giurisprudenza dellrsquoUniversitagrave di Camerino Napoli Jovene Editore 1976 3-49

KASER Partus ancillae MAX KASER Partus ancillae ZSS RA LXXV (1958) 156-200

KASER Das Geld MAX KASER Das Geld im roumlmischen Sachenrecht TJ XXIX (1961) 169-229

KASER Contractus mohatrae MAX KASER Die Verteilung der Gefahr beim sogenannten laquocontractus mohatraeraquo In Synteleia Arangio-Ruiz I Jovene Napoli 1964 74-82

KASER RPR I-II M AX KASER Das roumlmische Privatrecht I-II Handbuch der Altertumswissenschaft X 3 3 1-2 Muumlnchen C H Beckrsquosche Verlagsbuchhandlung 19712 19752

KASER Methodologie MAX KASER Zur Methodologie der roumlmischen Rechtsquellenforschung Oumlsterreichische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-Historische Klasse Sitzungsberichte 277 5 Abhandlung Wien Verlag Boumlhlau 1972

KASER Usucapio MAX KASER Altroumlmisches Eigentum und bdquousucapioldquo ZSS RA CV (1988) 122-164

KASER Ius gentium MAX KASER Ius gentium Koumlln ndash Weimar ndash Wien Verlag Boumlhlau 1993

KASER Zivilprozessrecht MAX KASER Das roumlmische Zivilprozessrecht Handbuch der Altertumswissenschaft X 3 4 Muumlnchen C H Beckrsquosche Verlagsbuchhandlung 19962

KIEFNER Geld und Geldschuld HANS KIEFNER Geld und Geldschuld in der Privatrechtsdogmatik des 19 Jahrhunderts In HELMUT COING ndash WALTER WILHELM (herausgegeben von) Wissenschaft und Kodifikation des Privatrechts im 19 Jahrhundert Band V Frankfurt am Main 1980 27-54

283

KNUumlTEL Kautionen ROLF KNUumlTEL Der mehrfache Verfall von Kautionen ZSS RA XCII (1975) 130-161

KNUumlTEL Haftung ROLF KNUumlTEL Die Haftung fuumlr Hilfspersonen im roumlmischen Recht ZSS RA C (1983) 340-443

KNUumlTEL Arbres errants ROLF KNUumlTEL Arbres errants icircles flottantes animaux fugitifs et treacutesors enfouis RHD 19982 187-214

KOLOSVAacuteRY KOLOSVAacuteRY BAacuteLINT A tulajdonjog SZLADITS KAacuteROLY (szerk) Magyar magaacutenjog V Dologi jog Budapest Grill Kiadoacute 1942

KRELLER Res HANS KRELLER Res als Zentralbegriff des Institutionensystems ZSS RA LXVI (1948) 572-599

KRUumlGER Derelictio HUGO KRUumlGER Derelictio und usucapio Mnemosyne Pappulias Athen 1934 155-189

KRUumlGER ndash KASER Fraus HUGO KRUumlGER ndash MAX KASER Fraus ZSS RA 63 (1943) 117-174

KUNKEL ndash SCHERMAIER Roumlmische Rechtsgeschichte

WOLFGANG KUNKEL ndash MARTIN JOSEF

SCHERMAIER Roumlmische Rechtsgeschichte Koumlln ndash Weimar ndash Wien Verlag Boumlhlau 200514

LAacuteBADY Magyar magaacutenjog LAacuteBADY TAMAacuteS A magyar magaacutenjog (polgaacuteri jog) aacuteltalaacutenos reacutesze Budapest ndash Peacutecs Dialoacuteg Campus Kiadoacute 1997

LENEL Edictcommentare OTTO LENEL Beitraumlge zur Kunde des Edicts und der Edictcommentare ZSS RA II (1881)

LENEL Palingenesia I-II OTTO LENEL Palingenesia iuris civilis Iuris consultorum reliquiae quae Iustiniani Digestis continentur ceteraque iurisprudentiae civilis fragmenta minora secundum auctores et libros Vol I-II Lipsiae Ex officina Bernhardi Tauchnitz 1889

LENEL EP OTTO LENEL Das Edictum Perpetuum Ein Versuch zu seiner Wiederherstellung Leipzig 19273

284

LENKOVICS Dologi jog LENKOVICS BARNABAacuteS A dologi jog

vaacutezlata Budapest Eoumltvoumls Joacutezsef Koumlnyvkiadoacute 1999

LEacuteVY Natural Law ERNST LEacuteVY Natural Law in Roman Thought Gesammelte Schriften I Koumlln ndash Graz Verlag Boumlhlau 1963 3-20

LEacuteVY Usureceptio ERNST LEacuteVY Usureceptio servitutis Gesammelte Schriften II Koumlln ndash Graz Verlag Boumlhlau 1963 149-155

LThK Lexikon fuumlr Theologie und Kirche (herausgegeben von JOSEF HOumlFER und KARL

RAHNER) Herder Freiburg im Breisgau 1986

LIDDELL ndash SCOTT HENRY GEORGE LIDDELL ndash ROBERT SCOTT A Greek-English Lexicon Oxford Clarendon Press 1940

LIEBS Klagenkonkurrenz DETLEF LIEBS Die Klagenkonkurrenz im roumlmischen Recht zur Geschichte der Scheidung von Schadenersatz und Privatstrafe Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht 1972

LONG Hellenistic Philosophy ANTHONY ARTHUR LONG Hellenistic Philosophy Stoics Epicureans Sceptics Berkley ndash Los Angeles University of California Press 19862

LONGCHAMPS DE BEacuteRIER Rispetto per la volontagrave

FRANCISZEK LONGCHAMPS DE BEacuteRIER Il rispetto per la volontagrave del de cuius sullesempio dei fedecommessi romani RIDA XLV (1998) 479-500

VON LUumlBTOW Iustitia ULRICH VON LUumlBTOW De iustitia et iure ZSS RA LXVI (1948) 458-565

MACCORMACK Naturalis possessio GEOFFREY MACCORMACK Naturalis Possessio ZSS RA LXXXIV (1967) 47-69

MKatLex Magyar katolikus lexikon IndashXV Főszerk DIOacuteS ISTVAacuteN szerk VICZIAacuteN JAacuteNOS Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 1993ndash2010

285

MAGDELAIN Legare et heres ANDREacute MAGDELAIN Les mots laquo legare raquo et laquo heres raquo dans la Lois des XII Tables In Jus imperium auctoritas Eacutetudes de droit romain Collection de lrsquoEacutecole Franccedilaise de Rome 133 Palais Farnegravese 1990 659-677

MALENICA Notion de res ANTUN MALENICA De la notion de res dans la doctrine juridique romaine In Diritto e Storia httpwwwdirittoestoriait5Tradizione-RomanaMalenica-Res-dans-la-doctrine-juridique-romainehtm

MANTELLO Natura e diritto ANTONIO MANTELLO Natura e diritto da Servio a Labeone In DARIO MANTOVANI ndash ALDO SCHIAVONE (a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 201-248

MANTOVANI Giuristi DARIO MANTOVANI I giuristi il retore e le api Ius controversum e natura nella Declamatio maior XIII In DARIO

MANTOVANI ndash ALDO SCHIAVONE (a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 323-382

Elmeacutelkedeacutesek MARCUS AURELIUS Elmeacutelkedeacutesek (Fordiacutetotta Huszti Joacutezsef) Kossuth Koumlnyvkiadoacute Budapest 1991

MARTINI laquoGenusraquo e laquospeciesraquo REMO MARTINI laquoGenusraquo e laquospeciesraquo nel linguaggio gaiano In Synteleia Vincenzo Arangio-Ruiz I Biblioteca di Labeo II Napoli Editore Jovene 462-468

MARTON Roacutemai magaacutenjog MARTON GEacuteZA A roacutemai magaacutenjog elemeinek tankoumlnyve Debrecen 19435

MAYER Die Rechte SAMUEL MAYER Die Rechte der Israeliten Athener und Roumlmer mit Ruumlcksicht auf die neuen Gesetzbungen fuumlr Juristen Staatsmaumlnner Theologen Philologen Philosophen und Geschichtsforscher in Parallelen dargestellt Ein Beitrag zu einem Systeme und zu einer Geschichte des Universalrechts Zweiter Band Das

286

Privatrecht Leipzig 1866

MAYER-MALY Natur der Sache THEO MAYER-MALY Romanistisches uumlber die Stellung der Natur der Sache zwischen Sein und Sollen In Studi in onore di Edoardo Volterra II Milano Giuffregrave Editore 1971 113-125

MAYER-MALY Thensaurus meus THEO MAYER-MALY Thensaurus meus AUSZ Tomus XXXIII Fasciculus 1-31 Szeged 1985 283-289

MAYER-MALY Ducente fortuna THEO MAYER-MALY Ducente fortuna In ROGER S BAGNALL ndash WILLIAM VERNON

HARRIS (ed) Studies in Roman Law in Memory of A Arthur Schiller BRILL 1986 141-146

MAYER-MALY Roumlmisches Recht THEO MAYER-MALY Roumlmisches Recht Wien ndash New York Springer Verlag 19992

MAYER-MALY Ius THEO MAYER-MALY Reflexionen uumlber ius I ZSS RA CXVII (2000) 1-30

MEINHART Intestaterbrecht MARIANNE MEINHART D 50 16 231 Ein Beitrag zur Lehre vom Intestaterbrecht des ungeborenen Kindes ZSS RA LXXXII (1965) 188-210

MENYHAacuteRD Dologi jog MENYHAacuteRD ATTILA Dologi jog Budapest Osiris Kiadoacute 20104

MEYER-COLLINGS Derelictio JOACHIM JOHANNES MEYER-COLLINGS Derelictio ndash Die Dereliktion im roumlmischen Recht bis zum Corpus Juris Civilis Kallmuumlnz 1932

MICKWITZ Geld und Wirtschaft GUNNAR M ICKWITZ Geld und Wirtschaft im roumlmischen Reich New York Arno Press 1979

MIQUEL Mechanische Fehler JUAN MIQUEL Mechanische Fehler in der Uumlberlieferung der Digesten ZSS RA LXXX (1963) 233-287

MISERA Besitzerwerb HANS-PETER BENOumlHR Der Besitzerwerb durch Gewaltabhaumlngige im klassischen roumlmischen Recht (Schriften zur Rechtsgeschichte 3 Berlin Duncker und

287

Humblot 1972) Besprochen von KARLHEINZ M ISERA ZSS RA XCI (1974) 443-452

MISERA Javoleni BERND ECKHARDT Javoleni epistulae (Freiburger Rechtsgeschichtliche Abhandlungen N F Bd 1 Berlin Duncker und Humblot 1978) Besprochen von KARLHEINZ M ISERA ZSS RA XCVIII (1981) 457-468

MOLNAacuteR Haftungsordnung MOLNAacuteR IMRE Die Haftungsordnung des roumlmischen Privatrechts Szeged Diligens GmbH 1998

MOMMSEN Geschichte THEODOR MOMMSEN Geschichte des roumlmischen Muumlnzwesens Berlin 1860

MOMMSEN Ludi magni THEODOR MOMMSEN Die ludi magni und Romani Roumlmische Forschungen II Berlin 1879

MOMMSEN Roumlmisches Staatsrecht 3 THEODOR MOMMSEN Roumlmisches Staatsrecht Bd 3 Abt 1 Leipzig 1887

MONIER Dominium RAYMOND MONIER La date drsquoapparition du dominium et de la distinction juridique des res en corporales et incorporales In Studi in onore Siro Solazzi nel cinquantesimo anniversario del suo insegnamento universitario (1899-1948) Napoli Editore Jovene 1948 357-374

NADJO Lrsquoargent LEON NADJO Lrsquoargent et les affaires agrave Rome des origines au IIe siegravecle avant J-C Louvain-Paris Peeters 1989

NICOSIA Legis actio per condictionem GIOVANNI NICOSIA La legis actio per condictionem e la novitagrave dellrsquointervallo dei trenta giorni AUPA LIII (2009) 55-70

NOacuteTAacuteRI Festuca NOacuteTAacuteRI TAMAacuteS Festuca autem utebantur quasi hastae loco AUB XLI (2004) 133-162

NOumlRR Vera filosofia DIETER NOumlRR Alla ricerca della vera filosofia Valori etico-sociali in Giulio Paolo In DARIO MANTOVANI ndash ALDO

SCHIAVONE (a cura di) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press

288

2007 521-562

OFNER Ur-Entwurf JULIUS OFNER Der Ur-Entwurf und die Berathungs-Protokolle des Oumlsterreichischen Allgemeinen Buumlrgerlichen Gesetzbuches Wien 1889

Oxford Companion TED HONDERICH (ed) The Oxford Companion to Philosophy Oxford University Press 20052

Oxford Latin Dictionary Oxford Latin Dictionary Oxford Clarendon Press 1968

PATT Idealismus WALTER PATT Transzendentaler Idealismus Kants Lehre von der Subjektivitaumlt der Anschauung in der Dissertation von 1770 und in der bdquoKritik der reinen Vernunftldquo Berlin ndash New York De Gruyter 1987

PETERS Greek Philosophy F E PETERS Greek Philosophical Terms A Historical Lexicon New York 1967

PEacuteTER Magzati eacutelet PEacuteTER ORSOLYA bdquohellipstatum sumunt ex conceptionis temporerdquo A magzati eacutelet eacutes a jogkeacutepesseacuteg megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek sajaacutetos keacuterdeacutesei a reacutegi Roacutemaacuteban eacutes a modern euroacutepai jogi gondolkodaacutesban In Facultas nascitur 20 eacuteves a jogaacuteszkeacutepzeacutes Miskolcon Miskolc 2001 361-376

PETRUCCI Mensam exercere ALDO PETRUCCI Mensam exercere Studi sullrsquoimpresa finanziaria romana Napoli Editore Jovene 1991

PFLUumlGER Sachen HEINRICH HACKFELD PFLUumlGER Uumlber koumlrperliche und unkoumlrperliche Sachen ZSS RA LXV (1947) 339-343

PICHONNAZ Res incorporalis PASCAL PICHONNAZ Res incorporales et possessio iuris Questions choisies sur les relations entre choses et droits OIR IX (2004) 105-131

PIZZORNI Giustizia REGINALDO PIZZORNI Giustizia e caritagrave Collana laquoCivisraquo 10 Edizioni Studio Domenicano Bologna 1995

PIZZORNI Diritto naturale REGINALDO M PIZZORNI Il diritto naturale

289

dalle origini a S Tommaso drsquoAquino Bologna 2000

PLESCIA Boni mores JOSEPH PLESCIA The Development of the Doctrine of Boni Mores in Roman Law RIDA XXXIV (1987) 265-310

POacuteKECZ KOVAacuteCS Lex Rhodia POacuteKECZ KOVAacuteCS ATTILA Les problegravemes du rsquoiactusrsquo et de la rsquocontributiorsquo dans la pratique de la lex Rhodia In ORSOLYA

MAacuteRTA PEacuteTER ndash BEacuteLA SZABOacute (herausgegeben von) A bonis bona dicere Festgabe fuumlr Jaacutenos Zlinszky zum 70 Geburtstag Miskolc Biacutebor Verlag 1998 177-188

POacuteLAY Roacutemai jogaacuteszok POacuteLAY ELEMEacuteR A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedja Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1988

POTTER Entertainers DAVID S POTTER Entertainers in the Roman Empire In D S POTTER ndash D J MATTINGLY (ed) Life Death and Entertainment in the Roman Empire The University of Michigan Press 1999 256-326

PRINGSHEIM Kauf FRITZ PRINGSHEIM Der Kauf mit fremdem Geld Leipzig Veit 1916

PUCHTA Vorlesungen GEORG FRIEDRLICH PUCHTA Vorlesungen uumlber das heutige roumlmische Recht I Leipzig 1862

PUCHTA Cursus GEORG FRIEDRICH PUCHTA Cursus der Institutionen Band 2 Leipzig Verlag von Breitkopf und Haumlrtel 18666

PUCHTA Pandekten GEORG FRIEDRICH PUCHTA Pandekten Leipzig Verlag von Johann Ambrosius Barth 186610

PUGLIESE Ususfruct GIOVANNI PUGLIESE On Roman Ususfruct In Scritti giuridici scelti II Diritto romano Napoli Editore Jovene 1985 389-422

PUGLIESE Res corporales res incorporales GIOVANNI PUGLIESE Res corporales e res incorporales e il problema del diritto soggettivo In Scritti giuridici scelti III Napoli Jovene Editore 1985 223ndash263

290

RATKE Handlexikon zu Kant HEINRICH RATKE Systematisches

Handlexikon zu Kants Kritik der reinen Vernunft Philosophische Bibliothek Band 37b Hamburg Meiner 1991

RATZINGER Glaube JOSEPH RATZINGER Glaube ndash Wahrheit ndash Toleranz Das Christentum und die Weltreligionen Freiburg ndash Basel ndash Wien Herden 20054

RATZINGER Werte JOSPEH RATZINGER Werte in Zeiten des Umbruchs Die Herausforderungen der Zukunft bestehen Freiburg ndash Basel ndash Wien Herden 2005

ROMANO Studi SILVIO ROMANO Studi sulla derelizione nel diritto romano Rivista di Diritto Romano II 2002 119-121

ROUGEacute Commerce maritime JEAN ROUGEacute Recherches sur lrsquoorganisation du commerce maritime en Meacutediteraneacutee sous lrsquoEmpire Romain Paris 1966

RUumlFNER Vertretbare Sachen THOMAS RUumlFNER Vertretbare Sachen Die Geschichte der res quae pondere numero mensura constant Berlin Duncker und Humblot 2000

SACCOCCIO Si certum petetur ANTONIO SACCOCCIO Si certum petetur Dalla condictio dei veteres alle condictiones giustinianee Milano Editore Giuffregrave 2002

SACCONI Pluris petitio GIUSEPPINA SACCONI La laquo pluris petitio raquo nel processo formulare Contributo allo studio dellrsquooggetto del processo Milano Editore Giuffregrave 1977

SANFILIPPO Istituzioni CESARE SANFILIPPO Istituzioni di diritto romano Rubbettino Editore 200210

SAVIGNY System I FRIEDRICH CARL VON SAVIGNY System des heutigen roumlmischen Rechts Band 1 Berlin 1840

SAVIGNY System III FRIEDRICH CARL VON SAVIGNY System des heutigen roumlmischen Rechts Band 3 Berlin 1840

SAVIGNY System V FRIEDRICH CARL VON SAVIGNY System des

291

heutigen roumlmischen Rechts Band 5 Berlin 1841

SAVIGNY Obligationenrecht I FRIEDRICH CARL VON SAVIGNY Das Obligationenrecht als Theil des heutigen roumlmischen Rechts Band 1 Berlin 1851

SCHAMBECK Natur der Sache HERBERT SCHAMBECK Der Begriff der bdquoNatur der Sacheldquo Ein Beitrag zur rechtsphilosophischen Grundlagenforschung Wien Springer Verlag 1964

SCHERMAIER Materia MARTIN JOSEF SCHERMAIER Materia Beitraumlge zur Frage der Naturphilosophie im klassischen roumlmischen Recht Koumlln ndash Weimar ndash Wien Verlag Boumlhlau 1992

SCHERMAIER Teilvindikation MARTIN JOSEF SCHERMAIER Teilvindikation oder Teilungsklage Auf der Suche nach dem klassischen Vermischungsrecht ZSS RA CX (1993) 124-183

SCHILLER Roman law A ARTHUR SCHILLER Roman law Mechanisms of Development The Hague ndash Paris ndash New York Mouton Publishers 1978

SCHULZ Schatzerwerb FRITZ SCHULZ Fr 63 D 41 1 (Zur Lehre vom Schatzerwerb) ZSS RA XXXV (1914) 94-112

SCHULZ ClRL FRITZ SCHULZ Classical Roman Law Oxford 1951

SCOTT Money WILLIAM A SCOTT Money and Banking New York 1916

SIKLOacuteSI Theou bia SIKLOacuteSI IVAacuteN Adaleacutekok a bdquotheou biardquo kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutehez AUB XLII (2005) 189-195

SIKLOacuteSI Eacuterveacutenytelenseacuteg SIKLOacuteSI IVAacuteN A joguumlgyletek eacuterveacutenytelenseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő terminoloacutegiai keacuterdeacutesek a roacutemai jogban AUB XLIII (2006) 203-222

SIKLOacuteSI Custodia SIKLOacuteSI IVAacuteN A custodia-felelősseacuteg neacutehaacuteny keacuterdeacutese a roacutemai jogban Publicationes

292

Instituti Iuris Romani Budapestinensis (Redigit Prof Gaacutebor Hamza) Fasc X Budapest 2009

SMITH Nature of Things MARTIN FERGUSSON SMITH On the Nature of Things Hackett Publishing 20012

SMITH Antiquities WILLIAM SMITH (edited by) Dictionary of Greek and Roman Antiquities Boston 18702

SOKOLOWSKI Philosphie PAUL SOKOLOWSKI Die Philosophie im Privatrecht Bd I Sachbegriff und Koumlrper in der klassischen Jurisprudenz und der modernen Gesetzgebung Halle 1902

SZEMEacuteLYI Roacutemai jog SZEMEacuteLYI KAacuteLMAacuteN Roacutemai jog I Kolozsvaacuter 19412

SZLADITS Aacuteltalaacutenos reacutesz SZLADITS KAacuteROLY (szerk) Magyar magaacutenjog I Aacuteltalaacutenos reacutesz szemeacutelyi jog Budapest Grill Kiadoacute 1940

STEIN Regulae iuris PETER STEIN Regulae iuris From Juristic Rules to Legal Maxims Edinburgh Ediburgh University Press 1966

STEIN A roacutemai jog PETER STEIN Roman Law in European History Cambridge University Press 1999 Magyarul A roacutemai jog Euroacutepa toumlrteacuteneteacuteben (fordiacutetotta Foumlldi Eacuteva) Budapest Osiris Kiadoacute 2005

STURM Abalienatio FRITZ STURM Abalienatio Essai drsquoexplication de la deacutefinition des Topiques (Cic Top 5 28) Milano Giuffregrave Editore 1957

STURM Actio Publiciana FRITZ STURM Zur urspruumlnglichen Funktion der actio Publiciana RIDA IX (1962) 357-416

TABORDA Jurisprudence classique MAREN GUIMARAtildeES TABORDA La jurisprudence classique Romaine et la construction drsquoun droit des affaires fondeacute sur la fides RIDA XLVIII (2001) 151-183

TALAMANCA Genus ndash species MARIO TALAMANCA Lo schema rsquogenus ndash

293

speciesrsquo nelle sistematiche dei giuristi romani In La filosofia greca e il diritto romano (Roma 14-17 aprile 1973) Tomo II Roma Accademia Nazionale dei Lincei 1977

TALAMANCA Istituzioni MARIO TALAMANCA Istituzioni di Diritto Romano Milano 1990

THIELMANN Fruchterwerb GEORG THIELMANN Produktion als Grundlage des Fruchterwerbs ZSS RA XCIV (1977) 76-100

THOMAS La valeur YAN THOMAS La valeur des choses Le droit romain hors la religion Annales Histoire Sciences Sociales 62002 1431-1462

TONER Leisure J P TONER Leisure and Ancient Rome Oxford Blackwell Publishers 1995

VACCA Pro derelicto LETIZIA VACCA Osservazioni in tema di iusta causa e bona fides in relazione allrsquo usucapio pro derelicto In Studi in onore di Cesare Sanfilippo IV Milano Giuffregrave Editore 1983 773-799

VACCA Derelictio LETIZIA VACCA Derelictio e acquisto delle res pro derelicto habitae Milano 1984

VISKY Kincstalaacutelaacutes VISKY KAacuteROLY Kincs eacutes kincstalaacutelaacutes Jogtudomaacutenyi Koumlzloumlny 21982 125-129

VOCI Modi PASQUALE VOCI Modi di acquisto della proprietagrave Corso di Diritto Romano Milano Giuffreacute Editore 1952

VAN WARMELO Justa causa PAUL VAN WARMELO Justa causa traditionis In Studi in onore di Cesare Sanfilippo I Milano Giuffregrave Editore 1982 615-653

VAN DER WAERDT Philosophical Influence

PAUL A VAN DER WAERDT Philosophical Influence on Roman Jurisprudence ANRW II 36 7 De Gruyter Berlin ndash New York 1994 4851-4900

VISKY Opere VISKY KAacuteROLY Le laquo opere raquo dei liberti

294

Index 11970 221-230

WACKE Rerum amotarum ANDREAS WACKE Actio rerum amotarum Forschungen zum roumlmischen Recht 17 Abhandlung Koumlln ndash Graz Boumlhlau Verlag 1963

WACKE Zahlung ANDREAS WACKE Die Zahlung mit fremdem Geld BIDR LXXIX (1976) 29-144

WACKE Arbeitsverhaumlltnisse ANREAS WACKE Faktische Arbeitsverhaumlltnisse im Roumlmischen Recht Zur sogennanten bdquonotwendigen Entgeltlichkeitrdquo besonders bei Arbeitsleistungen vermeintlicher Sklaven ZSS RA CVIII (1991) 123-154

WACKE Beweislast ANDREAS WACKE Zur Beweislast im klassischen Zivilprozeszlig Giovanni Pugliese versus Ernst Levy ZSS RA CIX (1992) 411-449

WAGNER Lex Rhodia HERBERT WAGNER Die lex Rhodia de iactu RIDA XLIV (1997) 357-380

WALDE ndash HOFMANN ALOIS WALDE ndash JOHANN BAPTIST

HOFMANN Lateinisches etymologisches Woumlrterbuch Bern ndashMuumlnchen 19563

WALDSTEIN Topik und Intuition WOLFGANG WALDSTEIN Topik und Intuition in der roumlmischen Rechtswissenschaft In FRANZ HORAK ndash WOLFGANG WALDSTEIN (herausgegeben von) Festgabe fuumlr Arnold Herdlitczka zu seinem 75 Geburtstag Muumlnchen ndash Salzburg 1972 237-263

WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen WOLFGANG WALDSTEIN Entscheidungsgrundlagen der klassischen roumlmischen Juristen ANRW II 15 Berlin ndash New York 1976 3-100

WALDSTEIN Gerechtigkeit WOLFGANG WALDSTEIN Zu Ulpians Definition der Gerechtigkeit (D 1 1 10 pr) In Festschrift fuumlr Werner Flume zum 70 Geburtstag I (herausgegeben von HORST

HEINRICH JAKOBS ndash BRIGITTE KNOBBE-KEUK ndash EDUARD PICKER ndash JAN WILHELM ) Koumlln Verlag Dr Otto Schmidt KG 1978

295

213-232

WALDSTEIN Operae libertorum WOLFGANG WALDSTEIN Operae libertorum Untersuchungen zur Dienstpflicht freigelassener Sklaven Stuttgart Franz Steiner Verlag 1986

WALDSTEIN Teoria generale WOLFGANG WALDSTEIN Teoria generale del diritto Dallrsquoantichitagrave ad oggi Pontifica Universitagrave Lateranense 2001

WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo WOLFGANG WALDSTEIN Elementi laquopre-positiviraquo dellrsquoordinamento nel diritto romano In UMBERTO VINCENTI (a cura di) Saggi sul diritto non scritto Padova 2002 7-56

WALDSTEIN Diritto naturale WOLFGANG WALDSTEIN Sulla nozione di diritto naturale attraverso il diritto romano In UMBERTO VINCENTI (a cura di) Saggi sul diritto non scritto Padova 2002 57-86

WALDSTEIN Giustizia WOLFGANG WALDSTEIN Sulla definizione della giustizia di Ulpiano (D 1110 pr) In UMBERTO VINCENTI (a cura di) Saggi sul diritto non scritto Padova 2002 87-132

WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo WOLFGANG WALDSTEIN laquoIus naturaleraquo nel diritto romano postclassico e in Giustiniano In UMBERTO VINCENTI (a cura di) Saggi sul diritto non scritto Padova 2002 205-316

WALKER Money FRANCIS AMASA WALKER Money New York 1978

WATSON Obligations ALAN WATSON The Law of Obligations in the Later Roman Republic Oxford Oxford University Press 1965

WATSON Persons ALAN WATSON The Law of Persons in the Late Roman Republic Scientia Verlag Aalen 1984

WATSON Property ALAN WATSON The Law of Property in the Late Roman Republic Scientia Verlag Aalen 1984

296

WESTCOTT ndash HORT New Testament BROOKE FOSS WESTCOTT ndash FENTON JOHN

ANTHONY HORT (text revised by) The New Testament in the Original Greek New York Harper amp Brothers 1885

WIEACKER Griechische Wurzeln FRANZ WIEACKER Griechische Wurzeln des Institutionensystems ZSS RA LXX (1953) 93-126

WIEACKER Textkritik FRANZ WIEACKER Textkritik und Sachforschung ZSS RA XCI (1974) 1-40

WIEACKER Offene Wertungen FRANZ WIEACKER Offene Wertungen bei den roumlmischen Juristen ZSS RA XCIV (1977) 1-42

WIELING Sachenrecht HANS JOSEF WIELING Sachenrecht Band 1 Sachen Besitz und Rechte an beweglichen Sachen Berlin ndash Heidelberg Springer Verlag 20062

WILLVONSEDER VINCENZO SCARANO USSANI Empiria e dogmi la scuola proculiana fra Nerva e Adriano Giappichelli Torino 1989 Besprochen von REINHARD WILLVONSEDER ZSS RA CVIII (1991) 447-456

WINDSCHEID Lehrbuch BERNHARD WINDSCHEID Lehrbuch des Pandektenrechts Band I Duumlsseldorf 18703

WINKEL Gerechtigkeit LAURENS C WINKEL Die stoische οἰκείωσιςndashLehre und Ulpians Definition der Gerechtigkeit ZSS RA CV (1988) 669-679

WINKEL Ius naturale LAURENS C WINKEL Einige Bemerkungen uumlber das ius naturale und ius gentium In Ars boni et aequi Festschrift fuumlr Wolfgang Waldstein zum 65 Geburtstag Stuttgart 1993 443-449

WINKEL Das Geld LAURENS WINKEL Das Geld im roumlmischen Recht In Roman Law as a Formative of Modern Legal Systems Studies in Honour of Wiesław Litewski Jagellonian University Press 2003 281-288

WOLTERS Nummi signati REINHARD WOTLERS Nummi signati Untersuchungen zur roumlmischen

297

Muumlnzpraumlgung und Geldwirtschaft Muumlnchen Verlag C H Beck 1999

WUBBE Pro derelicto FEacuteLIX WUBBE Pomp D 41 7 5 pr et lrsquousucapio pro derelicto In Meacutelanges Philippe Meylan Recueil de travaux publieacutes par la Faculteacute de droit Vol I Lausanne 1963 435-449

ZIMMERMANN Obligations REINHARD ZIMMERMANN The Law of Obligations Roman Foundations of the Civilian Tradition Oxford University Press 1996

ZLINSZKY Familia pecuniaque ZLINSZKY JAacuteNOS Familia pecuniaque In Jogtoumlrteacuteneti Tanulmaacutenyok VI Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1986 395-406

ZLINSZKY Actes agrave cause de mort ZLINSZKY JAacuteNOS Actes agrave cause de mort dans le droit Romain archaiumlque In Actes agrave cause de mort Recueils de la Socieacuteteacute Jean Bodin pour lrsquoHistoire Comparative des Institutions LIX Bruxelles 1992 123-129

ZLINSZKY Roacutemai buumlntetőjog ZLINSZKY JAacuteNOS Roacutemai buumlntetőjog Budapest 1996

ZLINSZKY Aacutellam eacutes jog ZLINSZKY JAacuteNOS Aacutellam eacutes jog az ősi Roacutemaacuteban Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1997

ZLINSZKY Ius privatum ZLINSZKY JAacuteNOS Ius privatum Budapest Osiris Kiadoacute 1998

ZLINSZKY Evictio ZLINSZKY JAacuteNOS Evictio missilium Iustum Aequum Salutare II 20061-2 99-102