ÉPÍTÉSZET KÖRNYEZET TÁRSADALOMA KÓS KÁROLY EGYESÜLÉS NEGYEDÉVES FOLYÓIRATA

DÉVÉNYI SÁNDORSZÁLLODÁKAZ ÚJJÁÉPÍTETTDESZKATEMPLOMTOKAJI FÔÉPÍTÉSZIKONFERENCIA

MELLÉKLET – TOM WOLFEBAUHAUSBÓL BÚGATÓBA

TÍZ ÉVES AKÓS KÁROLYEGYESÜLÉS

A felgyújtott, leégett, majd újjáépített Deszkatemplom belseje a négy égtáj irányában. A bal felsôképen az új karzat látható (Lugosi Lugo László felvételei). A templom helyreállításáról és új

belsôépítészeti kialakításáról lásd: Rudolf Mihály, illetve Sólyom Ferenc írását.

1

TIZEDIK ÉVFOLYAM HARMADIK SZÁM2 TÍZ ÉVES A KÓS KÁROLY EGYESÜLÉS – Interjúrészletek Makovecz Imrével, Kampis

Miklóssal és Kálmán Istvánnal – DIE ASSOZIATION KÁROLY KÓS IST ZEHN JAHRE ALT –Fragmente aus Interviews mit Imre Makovecz, Miklós Kampis und István Kálmán

5 DÉVÉNYI SÁNDOR – SZÁLLODATERVEK – Hotelpläne von Sándor Dévényi24 Rudolf Mihály Templomban (A Miskolc, tetemvári Deszkatemplom belsôépítészete) – In der Kirche

(Innenarchiektur der „Brettkirche” in Miskolc, Tetemvár)28 Sólyom Ferenc A miskolci Deszkatemplom rovásfeliratai – Runenschrift der „Brettkirche” in Miskolc32 Rostás László Világ világa, virágnak virága – Interpretazionsvorschlag der Kunst der Landnahmezeit36 Kovács Ágnes FÔÉPÍTÉSZI KONFERENCIA TOKAJBAN (az egyes szekciók ajánlásaaival)

KONFERENZ DER SIEDLUNGS-HAUPTARCHITEKTEN IN TOKAJ (Empfehlungen derSektionen)Beszámoló a Vándoriskola erdôbényei munkájárólBericht über die Empfehlungen der Wanderschule für Erdôbénye

41 Z. Tóth Csaba Fehéregyháza II. – Vorschlag für eine neue Denkstätte am Ort der ehemaligen Fehéregyháza44 HÍREK – Nachrichten

A vándoriskolás diplomamunkák és a felvéteil pályázatok zsürije, 1999. szeptember 3-án, a MÉSZ Kós Károly termében

A címlapon a miskolci Deszkatemplom új, rovásírásos gerendájának részlete (Lugosi Lugo László felvétele)és a Gellért szálló címertermének mennyezete (Dévényi Sándor terve )

Melléklet: Tom Wolfe: Bauhausból búgatóba (Bartos Tibor fordítása, a borítón Sáros László felvételei)

E számunk a NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA Nemzeti Kulturális Alap programjának támogatásával készült

A folyóirat rendszeres támogatói az ORSZÁGÉPÍTÕ Alapítvány és a KÓS KÁROLY EGYESÜLÉS tagszervezetei: AXIS ÉpítészirodaKft., BIOKÖR Kft., BODONYI ÉS Társa Építész Kft., DÉVÉNYI ÉS Társa Kft., EKLER Építész Kft., É-11 Tervezô, Fejlesztô Kft.,FARKAS és GUHA Építésztervezôk Kft., FELÜLETKÉMIA Kft., KÖR Építész Stúdió Kft., KÕSZEGHY Építészet Bt., KUPOLA Kft.,KVADRUM Kft., LOMNICI és Társa Kft., MAKONA Tervezõ Kft., PAGONY Táj- és Kertépítész Kft., PARALEL Kft., TRISKELL Kft.,UNITEF-83 Rt, valamint a COMPART Stúdió Kft., a FORMA Rt., a SÁROS és Társa Építésziroda Bt. és a MÓDISTÚDIÓ Kft..ORSZÁGÉPÍTÕ – a Kós Károly Egyesülés folyóirata. Megjelenik negyedévenként. Kiadja az Egyesület nevében a Kós Károly Ala-pítvány; postacím: 1074 Budapest, Barát utca 11. Iroda: 1114 Budapest, Villányi út 8. III. emelet 2. Tel.: 2091-174, 2091-173; fax: 2091-174. Bankszámlaszám: 10402166-21629530-00000000 Felelõs kiadó: Kampis Miklós. Felelõs szerkesztõ: Gerle János. Nyomás: VELKft., Budapest. – ISSN 0866-0069 – A lap elõfizethetõ átutalással, vagy az Alapítványtól igényelt csekken, illetve személyesen azAlapítványnál. Egy szám ára: 350 Ft. Elõfizetési díj az 1999. évre: 4x250 forint + Budapestre 60, vidékre 67 forint postköltség számonként. Megvásárolható az Írók Boltjában (Budapest, VI. Andrássy út 45), a Fehérlófia Könyvesboltban (Budapest, VIII. József krt. 36.), aBalassi Könyvesboltban (Budapest, II. Margit u. 1.) és a Lord Extra Kft könyvesboltjában (Hódmezôvásárhely, Andrássy út 5-7.)

2

Az Egyesülés jubileumi ünnepségére a Budapesti MûszakiEgyetemen került sor, ennek része volt a vándorkiállításoktóber 2-i megnyitója és az október 3-i konferencia. Az ittelhangzott elõadásokat (Nemeskürty István, FrancoisBurkhardt, Paolo Portoghesi, Szegõ György, Makovecz Imre,Pap Gábor, Pásztor Péter, Molnár Jenõ, Illyés Zsuzsa, KeserûKatalin, Kampis Miklós és Kálmán István) következõszámunkban részletesen ismertetjük. A kiállításmegnyitótkövetõen a Magyar Építészek Szövetsége székházánakudvarán zajlott az éjszakába nyúló, zenés születésnapimulatság, a tortát Kós Károly rajza alapján készültmarcipánvarjú díszitette.

A Kós Károly Egyesülés megalapításának tizedik évfordulójakapcsán harminckét videóinterjú készült az Egyesülésirányítóival és vezetõ tervezõivel. A beszélgetéseket SomogyiKrisztina irányította. Rövid részletek rákerültek azévfordulóra megjelent CD-re is, amelynek azonban még csakegy elõzetes formája készült el, a végleges változat év végérevárható. Az interjúk közül a három alapítóval folytatottbeszélgetés néhány részletét közöljük, melyek felidézik azEgyesülés történetét, fõ céljait, szellemi hátterét.

Somogyi Krisztina: Miért volt fontos az együttmûködésmásokkal?

Makovecz Imre: Maga fiatal és nem tudja, hogy az öt-venes években milyen módszeres pusztítása folyt itt aszellemi életnek. Hála Istennek, ezt nem tudja, de a következ-ményeit, gondolom, látja. 1968-69-ben úgy gondoltam, hogyén már öreg vagyok, harmincnégy éves voltam akkor, és aztmondtam, hogy muszáj az utánam jövõ generációval foglal-kozni, mert tudtam, hogy mi folyik a Mûegyetemen és azIparmûvészeti Fõiskolán, de elsõsorban a Mûegyetemen.Kiölték belõlük azokat az eszméket, amelyek lelkesíteni tud-ják a fiatalokat, akik csoportokba verõdve, egymással rivali-zálva, de azért mégis az összetartozás érzésével képeseklelkesedni valamilyen még nem létezõ, reménybeli dologért.A lakásomon indítottam el akkor egy magán mesteriskolátés tulajdonképpen ez tart a mai napig, csak most már legitimformában, mert létezik a Kós Károly Egyesülés a vándorisko-lával, a Szabad Oktatási Fórummal. Ezt megelõzõen alakultmeg a visegrádi építõtábor, azelõtt két ciklusban mûködött

a magán mesteriskola állandó rendõrségi felügyelet és szeka-túrák mellett, ami minket olyan nagyon nem zavart, szeren-csére a feleségemet se, a három gyerek csendben aludt, mi-közben ez a negyvenvalahány ember a Villányi út nyolcbanösszejött.

S. K.: Lehet-e avantgardnak nevezni a hatvanas évekorganikus építészeti kísérleteit?

M.I.: Nagyon kényes kérdést tett fel, mert amikor mi ahetvenes években a vidéken tapasztaltuk, hogy a túlzott cent-ralizáció fölemésztette az emberek közösségi képességeités már nem mennek sehova, nem tudnak ünnepet ülni vagycsak családi körön belül, de nem egyesületi formában, nin-

csenek olvasókörök, a zsdanovi mûvelõdési koncepció, anépmûvelés koncepciója megölte a közösségi együvé tarto-zás változatos formáit; akkor mi elkezdtük járni a vidéketBeke Pállal, Varga Tamással és másokkal; gyáva tanácselnö-köket elvittünk bátor tanácselnökökhöz, hogy lássák, hogyhogyan lehet mégis egyesületeket szervezni; elkezdtünk fa-luházakat építeni és azok az épületek, amelyeket mi létre-hoztunk, noha tulajdonképpen a kétségbeesésbõl születettgondolatokkal voltunk kénytelenek mûködni, és azok azegyesületek lettek a késõbbi rendszerváltozás gyakorlópá-lyái. Most akkor ki a baloldali? A Kádár-rendszer volt balol-dali, vagy mi voltunk baloldaliak? Ki volt avantgard? Aki Aczélelvtárs hátsó segítsége mellett engedte meg magának a reni-tenskedéseit, vagy akiket tényleg megkergettek akkor, ami-kor megpróbáltak a totalitárius rendszerbõl emberi lelkeketmentve kitörni? Ki volt baloldali és ki volt avantgard? Vajonezeket a szavakat nem olyanok használják-e, akik mindiglenyúlnak valahonnan valamit? Hol a Sorost, hol Aczél elv-társat, hol másokat. Az avantgard soha nem támaszkodottsenkire, hanem saját erejébõl, földalatti eszközökkel dolgo-zott és próbált meg, mindegy, hogy mit, valami tisztát, önál-lót, világosat teremteni. Az már megítélés kérdése, hogy amitmi csináltunk a hetvenes-nyolcvanas években, azt avantgard-nak nevezzük-e, vagy egyszerûen, Simone Weil szavaival,részvéttel szerettük a hazánkat.

S. K.: Mi tartja össze a Kós Károly Egyesülést?M. I.: Valószínüleg a saját története egyrészt és a józan

ész másrészt. Olyan emberek csoportosulnak itt, akik tudják,hogy amit örököltünk, legyen az ház, legyen az utca, legyen

TÍZ ÉVES A KÓS KÁROLY EGYESÜLÉS

3

az villanyoszlop, bármi, az nem arra való, hogy nosztalgiáz-zunk, tutujgassuk, hanem arra való, hogy mint tiszta forrásbólmerítsünk belõle és megkeressük a következõ lépést, amelynem teljesen idegen attól, amit örököltünk. Ez az örökségértelme. Olyan emberek jönnek ide, akiket nem a stílus kötössze, de ezt a kérdést éppen tõlem nem lehet megkérdezni,mert én nem mondhatom ki azt, hogy az utat elõször úttákellett tennie valakinek, végig kellett járni. Nerm az volt eb-ben a fontos, hogy a Makovecz milyen stílusú házakat csinál,hogy inkább Gaudíhoz hasonlít vagy inkább Steinerhez, ha-nem hogy egy tilos pályán elindult valaki és kiderült, hogylehet azon járni. A rendszerváltozás után pedig kiderült, hogymivel már nincsenek itt az oroszok, ez a mi hazánk, és hogyazért is vagyunk, hogy akkor valamit csináljunk is érte. Né-hány év alatt alapvetõen megváltozott Tokaj, ahol Bodonyia fõépítész, és Szerencs, ahol ott van Salamin. Miért? Mertszolgált, mert ott volt, mert oda mert menni hozzá az utcánManci néni, hogy megkérdezze, mit csináljak, fõépítész úr,ez és ez a problémám, meg kellne oldani. És ezeket a prob-lémákat nem a bestiális bürokrácia eszközeivel, ahogy Ham-vas fogalmaz, hanem szeretetteljes jelenléttel kell megoldani.Az embereknek szükségük van közvetlen, természetes segít-ségre, nem ideológiára, nem törvényekre, mert a törvényeketinkább kijátszani szeretjük. Viszont ha ott van valaki, akiesetleg egy hét múlva megkérdezi, hogy na, Manci néni,mit csinált azzal a dologgal, és ha Manci néni nem csináltameg és a segíteni kész, tisztességes fõépítészt becsapta, akkornagyon jól tudja, hogy nagyobb bûnt követett el, mintha azAPEH-et csapta volna be.

Kampis Miklós: A Kós Károly Egyesülés az eredeti el-gondolás szerint a szabad szellemi élet intézményes formája.Világos, hogy 1989-ben, meg az azt megelõzõ években mégnem volt szó arról, hogy ekkora rendszerváltozás lesz, devalahogy úgy gondoltuk, hogy itt az idõ a saját erõnkbõl éssaját akaratunkból létrehozni egy szervezetet, amely együttteljesíteni képes olyasmit, amire a tagjai külön-külön nemképesek. Amikor tíz évvel ezelõtt egy kis szövetkezet kis ta-nácstermében összegyûltünk, akkor én csak arra gondoltam,hogy az addig magánlakásokon meg különbözõ klubokbankülönféle tanulmányokkal, szellemtudományokkal foglalko-zó csoportok kapnak egy szervezett keretet, amelyben a tanul-mányaikat folytatni tudják. De abban a pillanatban, amikorezzel az ötlettel elõálltam, a leendõ társakból csak úgy buz-gott elõ a sok ötlet, amikre én magam nem gondoltam. Ilyenvolt a saját folyóirat, a vándoriskola, kiállítások és egyebek.Hét gazdasági társaság alapította meg az Egyesülést, jelenleg18 a taglétszám, maga a szabadiskola sok változáson, formá-ción ment át, most indult meg a Szabad Szellemi Fõiskola azEgyesülés kezdeményezésére, az Ita Wegman Alapítvánnyalközösen. Amikor tíz évvel ezelõtt ezt az egészet elindítottam,halvány sejtelmem sem volt róla, hogy ekkorára fog növekedniés ekkora szellemi tõkét fog összekovácsolni.

S. K.: Milyen módon lehet az építészet eszközeivelkifejezni valamit?

K. M.: Az építészetet általában sokkal absztraktabb tevé-kenységnek tartják, mint az irodalmat vagy költészetet, aképzõmûvészetet vagy zenét. Leginkább mégis a zenévellehetne összehasonlítani, a zene azonban érzelmeket fejez

ki hihetetlenül absztrakt, majdnem matematikai nyelven. Azépítészet az ember szerkezetén belül az akarathoz kötõdikinkább. Azért óriási probléma ez, mert az akarat a legsötétebbterület az emberben, fogalmunk sincs róla, hogy egy elha-tározás hogyan és mikor merül fel az emberben és hogyanválik az akarati tevékenység által az ötletbõl egy épület vagyszervezet vagy bármi más, amit létre akarunk hozni. Az építé-szet nagyon nehezen tud gondolatokat kifejezni. Azt lehetmondani, hogy az építészet nem mûvészet, hanem mûvészetés tudomány együtt, de én legjobban szeretem a latin meg-határozást. Architectura est mater artium, a mûvészetek szü-lõanyja. Az ókorban ezen a hét szabad mûvészetet – septemartes liberales – értették, ami valójában csupa tudomány,ma úgy gondolom, hogy azért tartották ezt így, mert a kér-déseket az építészet tette fel, a matematikai vagy geometriaikérdésekkel az építészet miatt foglalkoztak, egyébként megse fogalmazódtak volna. Az építészet nagyon bonyolult rend-szer tehát, ami a térrel, az idõvel és az anyaggal dolgozik. Ezhárom olyan alapfogalom, melyek önmagukban is roppantbonyolultak, kemény filozófiai kérdéseket vetnek fel és azépítészek sokszor úgy dolgoznak velük, hogy közben nin-csenek tisztában vele, hogy mit is mûvelnek. A tudatosításukezért fontos feladat, de úgy, hogy közben ne veszítsük el akreativitás képességét.

S. K.: Hogyan lehetne az organikus építészetet megha-tározni?

K. M.: Hatalmas kérdés, hogy létezik-e egyáltalán nem-organikus építészet. Ha a szerves építészetnek van egy ellen-pólusa, a szervetlen építészet, akkor ez a tény mereven ellent-mond a monista szellemû antropozófiai megközelítésnek.Amikor 1985-ben kiállítást rendeztünk a MezõgazdaságiVásáron, akkor élõ építészetnek neveztük azt, amit bemutat-tunk. Az organikus valamivel többet jelent, mint a szerves,és valamivel kevesebbet, mint az élõ. Organikusnak azt agondolkodást, azt a szemléletmódot nevezzük, amelyikugyanolyan természetû gondolatokkal, gondolatelemekkelfoglalkozik, azokból alkot belsõ erõt, amelyekbõl a természetönmagát felépíti. Az építészetben is meg lehet találni azanalógiákat a természet által felépített szervezetekkel, ásvá-nyokkal, növényekkel, állatokkal és az emberrel. Gaudí in-kább a növényi struktúrák felé hajlik, de az épületein nincskonkrét utalás egyes növényekre, csak olyan struktúrákrólés olyan formákról van szó, mintha egy növény önmagátkiterjesztette volna.

S. M.: Saját építészeti munkái hogyan illeszkednek beleebbe a felfogásba?

K. M.: Én elsõsorban településtervezéssel, városterve-zéssel foglalkozom és erre ugyanúgy vonatkoztathatom akérdést: milyen az organikus szemléletû várostervezés? Haarra gondolunk, hogy egy városban együtt él a múlt és ajelen és a régmúlt struktúráit úgy fogjuk fel, mint elõdeinkmúltbeli üzenetét, akkor a várost úgy kell felfognunk, mintüzenetek halmazát, amelyek egymással összefüggnek, ame-lyeket, ha megértjük õket korrigálni is lehet, hogy mint egyélõlény tudjon növekedni, szaporodni. Ezt a szemléletet pró-báltam érvényesíteni Kaposvár belvárosi, paksi munkámbanvagy a mostani munkáimon, bár ez nagyon nehéz.

Bármilyen gazdasági-politikai változás elõfeltétele, hogya döntések meghozatalához gondolkodni kell azokról.

4

Namost, ha a gondolkodásunk múltbeli csökevényekkel,egy rakás elõítélettettel terhes és a legkevésbé sem szabad,mert érdekek vezérelik, akkor az eredmény is csak torzólehet. Egy darabig, amikor a rendszerváltozás bekövetkezett,volt olyan érzésünk, hogy a szellemi élet megújításának fel-adata, amit az Egyesülés a megalakításakor szolgáni kívánt,nem is olyan sürgetõ, mert ha megtörténik a nagy változás,mindenki szabaddá válik és beköszönt a Kánaán. De a ta-pasztalatok megtanítottak rá, hogy a szellemi élet megújításama is idõszerû és elsõdleges feladat. Így kell felvetnem akérdést, hogy a Kós Károly Egyesülés meg tudott-e felelniennek az elvárásnak, Németh Lászlóval szavaival: és mostén, tökéletlen csillagász, aggódva lesem, arra fut-e, amerrenaív képzeletem szerint futnia kell?

S. K.: Hogyan találkozott az antropozófiával?Kálmán István: Mint gyerek, vegyész szerettem volna

lenni, de származásomnál fogva semmilyen reményem nemlehetett, hogy felvegyenek egy akkoriban nagyon divatosvegyipari szakközépiskolába. Az egyetlen hely, ami számí-tásba jött, a mélyépítõipari technikum volt, ahová, mint kide-rült, csupa „egyéb” származású embert vettek fel és a tanárikar is olyanokból állt, akiket kirúgtak középiskolákból ésegyetemekrõl. Így ismerkedtem meg építészekkel és ennekköszönhetem, hogy végül ebbe a körbe beletaláltam, holottaz építészet engem soha nem érdekelt, semmilyen tehetsé-gem nem volt hozzá. Húszéves koromban nagyon sok min-dennel foglalkoztam, fõleg vitatkozni szerettem, többnyirealkoholos állapotban. Volt egy fõnököm, aki nagyon nembírta elviselni a folytonos okoskodásomat és sok vita utánegyszer azt mondta, hozok neked egy könyvet, azt olvasdel, majd akkor meglátjuk, hogy érdemes-e vitatkozni veled.Hozott egy Rudolf Steiner könyvet, egy éjszaka elolvastamés kérdeztem, hogy van-e még. Hozott egy másodikat, egyharmadikat, aztán azt mondta, hogy nincs több, de ha érde-kel a dolog, akkor megismertet olyanokkal, akiktõl tanulha-tok. Így kerültem húszévesen antropozófusok közé. Ez akét impulzus vitt be a magyar élõ építészeti mozgalomba,amelybõl a Kós Károly Egyesülés keletkezett.

S. K.: Mivel foglalkozik az antropozófia?K. I.: Makovecz Imrét tudom idézni, aki azt mondta, az

életet nem lehet úgy leélni, hogy az embernek ne legyenegy belsõ, szabad, szellemi forrása, és ez az antropozófia.De ha az ember megértette, hogy mirõl van szó, akkor márnem nagyon beszél róla, hanem inkább az életrõl.

Az Egyesülés egyik legfontosabb tevékenysége az okta-tás és ennek az oktatói tevékenységnek a szellemi forrásaaz antropozófia. Az Egyesülés megalakulásakor kijelentettük,hogy a Rudolf Steiner által kidolgozott, antropozófiai orien-tációjú szellemtudományt az eljövendõ kultúra szellemi alap-jának tekintjük. Valamennyi oktatási formában arra törek-szünk, hogy egyensúlyt teremtsünk az egyoldalú, természet-tudományos orientációjú, materialista, intellektuális szemlé-let és a szellemi megközelítés között, mert a mindennapiéletben helytálló, gyakorlatias emberekre van szükség, denem egyszerûen dörzsölt profikra, viszont nem is élhetetlenszéplelkekre. Semmiképpen sem ismereteket szeretnénkközvetíteni, hanem lehetõséget adni a hallgatóknak, hogyképességeiket kifejlesszék és gyakorolják. De szükségük van

egy új képességre is, mert az ember alkotottságánál fogvamindig kiragad valamit a világból és azt próbálja meg össze-függésbe hozni a többivel. Ahhoz, hogy az ember átfogó,összefüggõ képet alkosson az életrõl, ahhoz olyan képes-séget kell kifejlesztenie magában, amellyel nem rendelkezik.

S. K.: Mit tart kiemelendõnek az Egyesülésben kifejtetttevékenységébõl?

K. I.: Vállalkozó vagyok, és amit a vállalkozásaimbanigyekeztem megvalósítani, nagyon hasonlít az Egyesülés tör-ténetéhez. Számomra az volt a fontos, hogy olyan munkakö-zösséget hozzak létre, amelyet nem a hatalom és nem a pénzmozgat. Az Egyesülés története erre gyönyörû példa, hogyegy eredményes együttmûködésbõl ki lehet zárni a pénztés a hatalmat.

1999. szeptember 3-án a Magyar Építészek SzövetségeKós Károly termében került sor a végzett vándoriskolásokdiplomavédésére. Eszenyi Ákos, Kuli László, ifj. LõrinczFerenc, L. Balogh Krisztina és Szécsi Zsolt mutatta be a mes-terekbõl álló vizsgabizottság elõtt a diplomamunkakéntmegépített épületüket. A bizottság valamennyi munkát érde-mesnek találta a diploma kiadására és az errõl szóló okleveleta vándoriskola fenti hallgatóinak átadta. Ezzel a vándoris-kolában diplomát nyert építészek száma 27-re nõtt. A frissenvégzett diplomások bemutatására következõ számunkbankerül sor. Délután a vándoriskolába jelentkezett építészekfelvételi vizsgája folyt ugyanott. A kilenc pályázó ismertettefelvételi pályatervét és bemutatta eddigi munkáit a vizsgabi-zottságnak. A jelentkezõk közül Ágoston István (MagyarIparmûvészeti Fõiskola, – máris bejelentette visszalépését),Fábián Rigó Tamás (Budapesti Mûszaki Egyetem), MárkusGábor (Budapesti Mûszaki Egyetem, – halasztást kért), Mol-nár László (Pozsonyi Mûszaki Egyetem) és Tantos Zsófia(Budapesti Mûszaki Egyetem), valamint féléves próbaidõreSalamin Pál (Budapesti Mûszaki Egyetem) került be a ván-doriskola hallgatói közé.

5

DÉVÉNYI SÁNDORSZÁLLODATERVEK

A Kossuth-díjas Dévényi Sándor eddigi pályájának furcsaés sajnálatos jellegzetessége, hogy bár minden kisebb épü-letét is egyfajta monumentalizmus, a részletek finom kidol-gozásával együtt is érvényes nagyléptékûség jellemzi, nemépített nagyobb épületeket. Hogy nem az õ terveiben keres-hetõ ennek a már idáig is pótolhatatlan veszteségnek azoka, azt szeretnénk a munkáit bemutató közlemények elsõrészével igazolni. Nagyjából az utolsó évtizedben indultpályázatokon, vagy kapott megbízásokat szállodák, gyógy-fürdõegyüttesek tervezésére, de ebben a mûfajban mégiscsak a legkisebb, a Budapest, Angyal utcai Corvin szállóvalósult meg. Az arány minden átlagon aluli, holott nyu-godtan állítható, hogy a családi ház léptékû munkáival isiskolát teremtõ építész terveinek megvalósításával jóval azátlagon fölüli értékek jöttek volna létre. A tekintélyes szállo-daterv sorozat ellenére megállapítható az is, hogy az immárKossuth-díjával is elismerten a legkiválóbb és nemzetközi-leg számon tartott magyar építészek közé tartozó Dévényibotrányosan kevés lehetõséget kapott nagyberuházásoknemhogy megvalósítására, de még megtervezésére is.

Jelenleg folyik a marcali gyógyszálló, illetve a Gellértszálló felújításának tervezése (ez utóbbi elôtörténetét rész-letesebben ismertetjük), és reméljük, hogy a megvalósítá-sukra is sor kerül.

BUDAPEST, XI. KERÜLET, SZENT GELLÉRT TÉRGELLÉRT SZÁLLODA REKONSTRUKCIÓJA

Részletek a mûemléki értékelésbôl: …a Gellért tér feléesô részben helyezkedtek el az elôkelô társashelyiségek,amelyek a korabeli újságcikkek szerint valóságos iparmû-vészeti kiállítás benyomását keltették. Egymás mellettsorakozott a félemeleten az író- és olvasóterem, egy na-gyon bájos, orgonaszínû nôi szalon, az empire zeneteremés a szálloda nagyétterme, amelyet mennyezetig érô diófaburkolat borított. A szálloda elsô emeletén ünnepélyekvagy házi hangversenyek rendezésére alkalmas zeneterembiztosította az összeköttetést a szállodaszint és a centráliskupola galériája között.

A négyemeletes szálloda összesen 176 szobából állt.A lakosztályokat vízvezetéki, thermálvizet és szénsavasvizet is szolgáltató fürdôszobákkal látták el. A fejedelmilakosztályon kívül három kategóriába sorolták a szobákat.Gondosan tervezett, egyszerû bútorok alkották a berende-zést. A falakon egy-egy jó festmény függött. A berendezésa Szablya Ferenc tanár vezetésével dolgozó iparmûvész-kollektíva munkáját, ízlését dicsérte…

Röviddel a Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdô átadásaután, 1918. október 31-én kitört az ôszirózsás forradalom.A szállodát katonai célokra vették igénybe, és hosszú ideigmejdnem teljesen el volt zárva a polgári lakosság elôl. ATanácsköztársaság bukása után a román hadsereg vettebirtokába, azután pedig a Nemzeti Hadsereg Fôvezérsé-gének lett a székhelye. A politikai és társadalmi helyzetnormalizálódása a hotelt és fürdôit visszaadta rendelteté-sének. Az idôszak azonban nem kedvezett egy olyan szál-lodának, amelynek építésénél a legnagyob hangsúlyt akülsô és belsô fényûzésre fektették. A korabeli forrásokkülönösen a vendéglátóipari helyiségek gyér látogatottsá-gára panaszkodtak. Különbözô javaslatok születtek máscélokra – uszoda, színház, mozi – történô átalakításukra.

1921. januárjában a szálló 60 szobával történô bôvíté-sét javasolta a szálloda vezetôibôl és dolgozóiból álló bi-zottság. Ekkor került a programba a thermáluszoda meg-építése is. Ez az elgondolás – a szállót is tervezô SebestyénArtúr tervei alapján – 1927. augusztus 17-re vált valósággá,amikor megnyitották a jelenlegi hullámfürdôt. A belsôszárnyakra történt emeletráépítés révén a szobák száma234-re nôtt. A jövedelmezôség további növelése érdeké-ben 1933-ban Budapest polgármestere elôterjesztést tetta szálloda télikertjében egy téli úszócsarnok létesítésére.A hullámfürdô tehetôs törzsközönségét a hûvösebb idô-szakokban is fogadni akarták. 1934-ben megnyílt a pezs-gôfürdô, amit az tett pezsgôvé, hogy a fenéken elhelye-zett, likacsos burkolólapokon át az inhalatórium légkazán-jából sûrített levegôt vezettek be a medencébe. Ezzel ala-kult ki a szálloda végleges képe…

A második világháború végén a szállodába a németfôhadiszállás költözött. Talán ezért is kapott 1944-benbombatalálatot az épület. Az ostrom során siralmas álla-potba került; csak a falai álltak, nem volt tetôzete, a kupo-lája és födémei leszakadtak. A fürdô nôi szárnya teljesenelpusztult. Már 1945 tavaszán megkezdôdött a romeltaka-rítás, és nyáron kinyitott a Hullámfürdô – igaz: csak egybüfé üzemelt benne.

1946. március 26-án ötven szobával megnyílt a szál-loda is. Bejárata a jelenlegi fürdôbejárat volt, a Kelenhegyiúton. A szobák a Gellérthegyre néztek; a lift és a lépcsôháza jelenlegi szállodát és a fürdô-elôcsarnokot kötötte össze.A szálloda IV. emeletén két-két, utcára nyíló szobát egybe-nyitva rendezték be az éttermet, és a folyosó túloldalán akonyhát…

A szálloda teljes újjáépítése és idegenforgalmi haszno-sítása 1956 elsô felében kezdôdött, és komolyabb in-tenzitással 1957-tôl kezdve folyt. A felújítás alapelve az volt,hogy az eredeti külsô homlokzat meg- (folyt. a 21. oldalon)

6

SZIGETVÁR, 209 SZOBÁS GYÓGYÜDÜLÔ SZÁLLODA

Az épület telepítését meghatározta a nagyobb tisztás méreteés elhelyezkedése. Közel észak-déli tájolású, tehát szintekivétel nélkül kelet-nyugati szobákkal rendelkezõ szállodaalakult ki így, határozottan elválasztott gazdasági és vendég-forgalmi megközelítéssel, valamint a tisztás meghatározó ré-sze összefüggõ zöldterületként megmaradt. A meglévõ lige-tes erdõségbõl a lehetõ legkevesebb fa kivágásával alakí-tottuk ki a szálloda megközelítési útvonalait, részben egy,részben kétirányú forgalommal. A szállodaépülethez szer-vesen illeszkedik annak keleti és déli oldalán az uszoda ésgyógyászat nagyobb teret igénylõ része.

A fõépület kialakításakor fõbb szempontként szerepelta tisztás léptékéhez és a tisztán természeti környezethez valóalkalmazkodás formai és szerkezeti oldalról is. Az épületdombszerûen növõ, majd elfogyó formát ölt, belesimul kör-nyezetébe, legmagasabb pontja a fák koronájának csúcsáigtör fel, nagy tetõfelületei a földbe nyomják a házat. Az alap-vetõ funkcionális kialakítást két vezérelv határozta meg: azépület fent felsorolt tulajdonságainak és az elvárásoknak leg-inkább egy középfolyosós épület felel meg, valamint az,hogy az agresszív talajvíz jelenléte miatt pinceszint nem léte-síthetõ, ezért az alagsort – a kiszolgáló funkciók rendszerét– máshová kell telepíteni. Mivel ezen a szinten túlnyomórésztkiszolgáló funkciók lennének, úgy gondoltuk, hogy ezt afunkciócsoportot felhelyezzük a bejárati szint fölé, mintegy„szerelõszintet” kialakítva. Így kettõs sikert könyvelhetünkel: az épület legértékesebb része, a földszint közvetlen kap-csolatba kerül a szállodát körülvevõ természettel, gyakorlati-lag az épület földszintjének minden pontjáról ki lehet jutnia szabadba, másrészt a kiszolgáló funkciók egy teljesen elkü-lönített szinten találhatók.

Erre a „szerelõszintre” rámpán lehet felhajtani, a rámpaalatt létesül a fedett autóparkoló autómosóval és a trafóház-zal. Mivel a vízgépészet és a gyógyászat is igényel külsõmegközelítést, a szálloda déli fele is jármûvel megközelíthetõ,a vízgépészeti berendezések beemelése ill. a betegszállításbiztosítása végett.

A bejárati szint funkcionálisan három részre tagozódik,a bejáratnál lévõ foyer-ra, ettõl északi irányban található –megtartva a felsõ szintek jellegét – egy belsõ utcára felfûzvea vendéglátás és szórakozás „negyede” a meglévõ platánsor-ról kedvezõ megközelítéssel, míg a foyer-tõl délre a gyógyá-szati egységek helyezkednek el.

A fõbejárattal szemközt juthatunk a szeparált gyógyá-szati recepció közremûködésével az uszodába, a mellettelévõ gyógymedencébe, majd ezeken át a szabadtéri meden-cékhez, a sport- és szabadidõ-udvarba. A három lakószintegyre fogyó hosszakkal hasonló struktúrát mutat: középfo-lyosóra fûzve találhatók a szobaegységek, a közlekedõ törés-

pontjaiba a közösségi és szobaasszonyi helyiségekkel.Az északi és déli szárnyat a foyer-n keresztül hidak kö-

tik össze, sajátos hangulatot adva a több szint magasságúelõcsarnoknak.

Az épület szerkezetei túlnyomórészt elõregyártottak.Az alapozás Frankie lebegõ cölöpalap, gerendaráccsal

összefogva, a bejárati szint és a kiszolgáló funkciókat össze-fogó „szerelõszint” 7,5x7,5 m raszterû monolit vb. szerkezet,a szállodai szintek erre a szerkezetre épülõ alagútzsalus rend-szerbõl állnak. A tetõszerkezet állandó keresztmetszetû elôre-gyártott faszerkezet kettõs hódfarkú cserépfedéssel.

A teniszcsarnok a kisebb tisztásra települ, a szabadtériteniszpályákkal együtt. A szükséges szabadtéri parkolók aszálloda megközelítése végett épített út mellett az épületközelében találhatók.

A szálloda egésze nem kíván konkurrálni a Várral; egytisztáson megbújva megpróbál kisebb lenni, mint amilyenvalójában.

7

Tervezôk:Dévényi Sándor,Borza Endre,Masszi Pál,Balázs Péter

Munkatársak:Sziklai Ákos,Balázs Gábor

Tervezés éve: 1990.

Szemben: helyszínrajz, keresztmetszet, nyugati homlokzat.Ezen az oldalon: a 3. és az 1. szint alaprajza, keleti homlokzat.

8

HARKÁNY, 500 FÉRÔHELYESGYÓGYÜDÜLÔ SZÁLLODA

A szálló Harkányban, a meglévô gyógyüdülôtôl északra,jelenleg beépítetlen telekre épül. Nyugaton a meglévô házsorlebontása után a Kossuth Lajos utca, keleten a Dráva Szállótelke, délen a Bartók Béla út határolja. Gépjármûvel az utóbbifelôl közelíthetô meg a 118 férôhelyes parkoló.

A szállótól északra helyeztük el a teniszcsarnokot és atöbbi szabadidô-létesítményt magába foglaló parkot. A telketmelegvizû patak szeli át. Javasoljuk a Kossuth Lajos utcakibontott házsorának részleges pótlását, ahol lakások, üzle-tek, vendéglátóhelyek, esetleg panziók létesíthetôk. A BartókBéla utca kiszélesített torkolatába közparkot terveztünkvízmedencével és szoborral. A szálló gazdasági udvara észak-keletrôl nyílik, ahol 9 buszparkoló, 46 személyzeti parkoló,olajlefejtô található.

A szálló megformálásánál a századvég fürdôhangula-tát kívántuk felidézni. Ezt az elképzelést mind a tömeg-alakítással, mind az anyaghasználattal alá kívántuk támasz-tani. Részben ez indokolja az alacsony (F+3) szintszámot.Az agresszív talajvíz miatt az alagsori kiszolgálószintet aföld felszíne felett építettük meg, majd utólagkörbetemetjük, hogy a valójában ötszintesépületbôl csak négy látsszon. Továbbielôny, hogy az emelt szinten körül-vezetett tûzoltóútról mérve az épületfelsô lakószintje 13,65 m alatt marad,így nem minôsül középmagasnak.

A családias fürdôhangulatkialakítása és funkcionális elônyök

miatt két, egymással szimmetrikus fô tömeget alakítottunkki. Ezek két fedett udvart zárnak közre a három emeletiszinten hotelszobákkal; alattuk a gyógyászat, illetve azétkeztetés helyiségeivel. Ezek a fô tömegek közepén elhe-lyezkedô átriumok közösségi pihenôtérként szolgálnak,

és a két csarnok közötti elôcsarnokkal állank kap-csolatban. Az elôcsarnok tengelyében jól

láthatóan helyeztük el a szálló karakterétmeghatározó uszodát.

A függôleges közlekedést 4 db,16 személyes személylift és 2 db 1000kg-os teherlift, két fô-, két menekülôés egy személyzeti lépcsô szolgálja. Aszerkezet 7,2x7,2 méteres raszterben

9

10

tervezôdött, monolit vagy elôregyártott vasbeton-szerke-zet alkalmazásával. Az uszoda és a teniszcsarnok faszerke-zetû; az átriumok üvegezett acélszerkezetû lefedést kap-nak. Külsô megjelenését a fehérre festett vakolat, pirostetôcserép, zöldre pácolt faszerkezetek, korlátok és nyílás-zárók határozzák meg. A Nap-udvar óarany, a Hold-udvarezüstszürke, míg az elôcsarnok és az uszoda kerámia-bur-kolata kékeszöld színvilágú.

Tervezés éve: 1989-91Felelôs tervezô:

Dévényi SándorTárstervezôk:

Kulcsár István, Masszi Pál, Weiler ÁrpádStatikus tervezô:

Dulánszky JenôSzerkesztôk:

Füredi Gizella, Hegyi Istvánné, Kászonyi Gyula

11

Az elôzô oldalpáron: helyszínrajz, I. emeleti és földszinti alaprajz, déli és északi homlokzat, és az átriumokon át felvett metszet; szemben:axonometrikus és perspektív távlati kép; ezen az oldalon: a Hold-udvari kávéház belsô képe és az uszodán át felvett keresztmetszet.

12

CSONGRÁD, 204 SZOBÁS GYÓGYÜDÜLÕ SZÁLLODA

A tervezési helyszín Csongrád városközpontjától délkeletre,a holt Tisza ágban hordalékból rakott sziget. A szálloda elhe-lyezése a sziget harmadában történt, ezzel lehetõséget advaa hátsó szigetfél más, a hotel funkcióival megférõ felhaszná-lására. A kiszolgáló út a sziget északi oldalán fut, a szállómegközelítése az 5 fh-es busz és 112 fh-es személygépkocsi-parkoló mellett történik. A gazdasági udvar az épület észak-nyugati oldalán füvesített dombbal takarva került kialakítás-ra. A sport-funkciók pedig a szálló keleti oldalára a gyógyá-szati szárny mellé kerültek, így vizuálisan a sziget fel nemhasznált, vélhetôen parkosítható részéhez kapcsolódnak.

Az épület az Aranysziget hordalékához hasonlóan ma-ga is a természetbõl nõ ki. Fô vonulata a folyó hosszten-

gelyét követve egy a régi Tiszára jellemzô kanyarulatot ejt.A Gyógyszálló föl és visszalépcsõzése során egy védett, déliöblöt képez, mely keleti oldala a gyógyászathoz kapcsolódvanyitott medencékkel ellátott strandban, nyugati oldala azétterem teraszához kapcsolódó kikötõ öbölben folytatódik.

Az épület a tájhoz illeszkedõ magasságú max. fsz.+3 szint+tetõtér. A jelenlévõ vízszint miatt a gyógyhotel csak minimá-lis mértékben van alápincézve, a gépészeti, TMK és néhányraktár helyiség kivételével valamennyi kiszolgáló funkció aföldszintre került a szálloda alól mindenhol kilógó emeltebbbelmagasságú lepénybe, melyhez az északi oldalon a gazda-sági udvart kivéve a föld hozzá van töltve. A felsô lakószint13 m alatt marad; így nem minôsül középmagas épületnek.A homlokzatok kialakítása vakolt, festett tégla, illetve vas-beton elemek; a héjalás kettôs hódfarkú cserépfedés.

13

Tervezés éve: 1990Tervezôk:

Dévényi Sándor,Borza Endre,Masszi Pál

Szemben: helyszínrajz, keresztmetszet azelôcsarnokon át, és déli homlokzat; ezen azoldalon: elsô emeleti és földszinti alaprajz.

14

HOTEL EURÓPA HÁZ445 szobás szálloda, Budapest

Az 5-7 emeletes hotelépület a 4 hektáros telken átlósan he-lyezkedik el. Elõtte híddal összekötve a többcélú nagyteremtömbje, tõlük függetlenül helyezkedik el a kaszinó épülete.A három épület között városias terek, utcák, sikátorokalakulnak ki. A fõépület mögött az uszoda által leválasztvaa park és a gazdasági uduar található. A parkban 25/12,5 m-es szabadtéri úszómedence, minigolfpályák, kerti pihenõktalálhatók. Az uszoda mögötti szabad kertszerû térségbenteniszcsarnok, teniszpályák, sétautak és kioszk található, apihenést szolgálva. Az épületegyüttes „gyújtópontjában”díszes talpazaton álló szobor épül. A záportározó töltése elõttparkoló található.

445 szobás szálloda átriummal, 300 férôhelyes étteremkonyhával, különteremmel, üzletekkel, 200 férôhelyes bár-ral, 200 m2-es úszómedencével. Az épület a 24x24 m-es kö-zépen elhelyezkedõ átriumra szervezett. Ez egyúttal a foyeris, a hozzá kapcsolódó funkciókkal: recepció; boyállás, tele-fonok, lépcsõzetes medencerendszerben csörgedezõ víz,ücsörgõk. Innen nyílik az ÉK-i szárny alatti 33 férôhelyesétterem, az ebbõl nyíló különtermek, valamint a DK-i szárnyalatti 150 férôhelyes sörözõ, 4 pályás bowlinggal. Emelletttalálható az igazgatási egység. Az átrium északi részébõl nyí-lik az uszodacsarnok, öltözõkkel, szaunákkal és úszómeden-cével, mely alatt a vízgépészet található.

Az étterem mellett a konyhaüzem található, melynekegy része az alagsorban helyezkedik el, a gazdasági udvarfelé nyitottan. Itt találhatók a szállodaellátó helyiségek, rak-

tárak, a mosoda (10 q/nap kapacitással) személyzeti öltözôk(350 fõ személyzetre, személyzeti étterem, gépészeti helyisé-gek. Itt alagútszerû átjáró létesül a nagyterem épülete feléelsõsorban az ételek szállítására.

A hotelszinteken 20 szoba nyílik az átriumból, innenindul útjára a két összetartó középfolyosó. Az átriumbantalálható a két lift-torony. Az elsõ emeleten található az át-járás a konferenciaterembe. Egy szinten átlagosan 74 szo-baegység található. Szintenként egy apartman alakítható ki.Tetõszint (7. emelet) az átrium körül, a hotelszintek feletttalálható. Itt helyezkedik el az éjszakai bár, több kisebb helyi-ségre tagolva, valamint a gépészeti helyiségek.

A többcélú nagyterem konferenciák,elõadások, hang-

versenyek esetén a galériával együtt 700 férõhelyes, a háromkülönteremben 50-170 férõhelyes, ezekbõl egy az alagsor-ban található, önállóan is használható. Bálok, estélyek, foga-dások esetén az alagsori befejezõ konyha látja el a vendégse-reget. A konferenciaterem komplett szcenikai, hangosító-világosító helyiségekkel, szinkrontolmács fülkékkel ellátott.

Önálló épületben nyer elhelyezést a kétszintes kaszinó.A földszinten elôtér, pénzváltóval, játékautomatákkal. Kétlépcsõ vezet a tetõtérbe, ahol kocka, rulett, billiárd stb. talál-ható, valamint a bár. A földszinten a kaszinó elõtere körülboltok és jellegzetes európai kocsmák találhatók.

7,2 x 7,2 m-es raszterû monolit vb. vázszerkezet, a szoba-egységeknél monolit vb. harántfalakkal. Az átrium lefedésefémszerkezetû. Homlokzata festett, néhol kerámia burko-lattal, tetôhéjalás cserép és rézlemezfedés.

15

Tervezés éve: 1990Vezetô tervezô:

Dévényi Sándor,Munkatársak:

Borza Endre,Masszi Pál

16

MARCALI, DANUBIUSGYÓGYSZÁLLÓ

A szállót Marcali jelenleg beépítetlenterületén, enyhe déli lejtôre helyeztükel. A szálló funkcionális elrendezé-sénél igyekeztünk a tereplejtés adtalehetôségeket kihasználni. A környéka készülô RRT. szerint dús vegetációjúparkosított, alapvetôen zöldterület-jellegû lesz. Ebben a kellemes kör-nyezetben a környezô lakóterülettôlviszonylagos elzártságban helyeztükel a tervezett szállodát.

A tervezési megbízás szerint azépület két ütemben valósítható meg.Az I. ütem 110 szobaegység mellett aszállodatechnikai, gyógyászati, ét-termi, épületgépészeti funkciók nagyrészét tartalmazza. A II. ütemben a 108szobaegység mellett parkológarázs,konferenciaterem, szépségszalon,irodák és raktárak létesülnek.

A fôépület I. ütemben elkészülôrészét a telek ÉK-i, s egyben legmaga-sabban fekvô negyedébe telepítjük.

A végleges épületegyüttes déliirányban kitáruló két szárnyból áll,közrefogva az elôcsarnoki, illetve atereplejtés kihasználása érdekében azalagsorba kerülô gyógyászati funk-ciókat.

A fôbejárat észak felôl, míg agazdasági megközelítés az épületkeleti oldalán a közönségforgalomtólteljesen elválasztva, az alagsori szintiglesüllyesztett, pergolával fedett gaz-dasági udvaron keresztül történik.

Az épület bôvítése a kedvezô te-lepítés miatt már az I. ütemben meg-épült épületszárny mûködését nemzavarja.

Az épület fôbb szerkezetei:Mélyalapozás 7,20x7,20 monolit vas-beton váz, monolit vasbeton födém,hagyományos kitöltô és belsô vá-laszfalakkal.Alkalmazott fôbb anyagok:Homlokzatok: vakoltak, helyenkéntterméskô burkolattal, illetve faszer-kezetekkel. Tetôhéjalás: kettôs hód-farkú cserépfedéssel.Belsôben alkalmazott anyagok:Kerámia és szônyegpadló burkolatok,mázaskerámia és fa falburkolatok.Belsô kialakításánál meleg, otthonos,huzamosabb tartózkodásra inspirálóépítészeti megoldásokat alkalmazunk.

Fent: helyszínrajz, metszet az elôcsarnokon át az I. és II. ütem ábrázolásával; szemben:földszinti alaprajz a gyógyászati helyiségekkel, délkeleti és északkeleti homlokzat.

17

Tervezés éve: 1997-99Vezetô tervezô:

Dévényi Sándor,Munkatársak:

Pap László,Baranyai Bálint,Halas Iván

18

BUDAPEST, IX. KERÜLET, ANGYAL UTCACORVIN SZÁLLÓ

Tervezés éve: 1994-95Felépült: 1998.Vezetô tervezô:

Dévényi Sándor,Munkatárs:

Baranyai Bálint,

Ezen az oldalon: Angyalutcai homlokzat; szemben:

földszinti és általános emletialaprajz, valamint a

megépült szálló fényképei

19

20

21

tartása mellett a belsô kialakítás a korszerû szocialista épí-tészet példája legyen. A már korábban eladogatott bútorok,festmények és egyéb berendezési tárgyak mellett ekkorsemmisültek meg végleg a még megmaradt, polgári csöke-vénynek kikiáltott eredeti részletek, burkolatok, nyílászá-rók, falfestmények, stb. Szerencsére a fürdô ugyanekkorelkezdett felújítása nem ezt a szemléletet tükrözte, ott azeredeti állapot került helyreállításra. Az 1961-ben átadott,nagyon gondosan felújított szálloda belsôépítésze FlachJános volt, aki munkájáért 1962-ben Ybl-díjat kapott…

A rekonstrukció alapelvei:A szálloda vezetése célul tûzte ki, hogy Budapest mél-

tán leghíresebb, mára mûemlékké minôsített szállodájaolyan különleges, egyedi hangulatú hely legyen, amelymegpróbálja érzékeltetni azt az elmúlt, gazdaságilag ésszellemileg is kiemelkedô korszakot, amelynek eléréséreazóta is folyamatosan törekszünk. Az eddig is megôrzöttkülsô kép, mely a Szabadság-híddal és a Gellértheggyelegyütt Budapest egyik jellemzô, kiemelkedô mûemlékiértékû együttesévé vált, természetesen megtartandó. Akôburkolat és a különbözô fedések jelentôs javításokatigényelnek. Szerencsére a korabeli tervek ezekre vonat-kozóan szinte maradéktalanul megvannak, így a helyreál-lításhoz jól használhatók.

A szálloda belsô rekonstrukciójához készített prog-ramterv mûemléki elvei:

A jelenlegi térszervezés alapvetôen nem változik. Akiszolgáló funkciók mai technológiai szintre hozása bizo-nyos módosításokat igényel, de ezek a közönségforgalmirészeket nem érintô, eredeti szerkezeteket nem rombolóbeavatkozások. Lehetôség szerint éreztetni kell az eredetitérszervezést ott is, ahol azt a felújítás eltüntette. Kivétela földszinti üzletsor.

Megközelítôen eredeti állapotában szeretnénk helyre-állítani korabeli közlések, levéltári tervek, fotók, illetvetovábbi kutatások alapján a következô helyiségeket: bejá-rati hall (a recepció mai helyének megtartásával), fôlépcsô-ház, Duna terem, Gobelin terem, elsô emeleti zeneterem.

Az eredeti térsor rekonstruálható belsôépítészeti han-gulatának visszaállítását szeretnénk elérni a teaszalonnál– a mai funkció meghagyásával.

Nem az eredeti tervek alapján (mivel a terek semegyeznek meg az eredetiekkel), de korabeli, századfordu-lós, illetve tízes évekbeli hangulatot tükrözô módon sze-retnénk belsôépítészetileg megoldani a sörözôt és a cuk-rászdát.

A szobaegységek belsôépítészeti kialakításánál fel kí-vánjuk használni a korabeli ornamentikát, de a mai korbaillesztve.

Nehézséget jelent mûemlékvédelmi szempontból,hogy a szálló és a fürdô értelmesen el nem választhatóegyüttese két külön tulajdonban – egy külföldi befektetô-csoport, illetve a fôváros kezében – van, akik együttmûkö-dése adminisztratív és érdekbeli különbözôségek miattegyelôre nem megoldott. A mûemlékvédelem érdeke azegységes szemléletû kezelést követelné meg, erre azon-ban – mint az egyik fél által megbízott tervezôk – nemtudunk választ adni.

22

Tervezés éve: 1996-99Vezetô tervezô:

Dévényi SándorMunkatárs:

Halas Iván,Baranyai Bálint

Mûemléki értékelés:Lugosi Ágnes

23

A 20. oldalon, lent: HalasIván belsôépítészeti vázlata,a berendezés és a bútorokrészletei az építészeti tagozatokkicsinyített másai; a többi kép az újcímertermet ábárzolja, 20. oldalon,fent; belsô távlati kép, ezen az oldalpáron:alaprajz, a mennyezet alulnézete és falnézetek(Dévényi Sándor tervei) A 21. oldalon: képeslapoka Gellért fürdôrôl a két világháború közötti idôszakból

24

Rudolf Mihály

TEMPLOMBAN– A Miskolc, tetemvári Deszkatemplom belsõépítészete –

Uram, hajlékodat, Szeretem házadat, Holott lakoldicsõséggel, Szent helyedet kedvelem, És azt fe~ebb

becsülöm Minden e világi kicsinél. “(26. zsoltár 8. Vers - Béza T., 1519-1605)

Hitünk szerint a tér nem homogén (ahogy az idõ sem az).Sûrûsödésként élhetünk meg egy-egy gyönyörû dombot,fás-ligetes erdõt, vagy egy helyén lévõ gyönyörû épületet.A tetemvári padkán már 1637-ben állt ácsolt templom, smost újra kellett építeni a sokadikat1. A megújult Deszka-templom felszentelése 1999. május 2-ra, anyák napjára esett.Talán megbocsátanak a Mária-kultusztól távol álló reformá-tus atyafiak, ha írásomat azzal kezdem: BoldogasszonyAnyánkra, Magyarország Patrónájára gondoltam azon a jelesnapon. Magas egyházi méltóságok érkeztek a Kárpát-me-dence minden pontjáról, s jelenlétûkkel tisztelték meg amár derült arcú, erõs gyülekezetet. Kárpát-medence õsi ré-szeinek követeiként kértek áldást arra a templomra, aminekpuszta megjelenése is reprezentálhatja nemzeti kultúránképítészeti szeletét. Volt egy sötét éjszaka másfél évvel azújraszentelés elõtt: 1997. december 4., Miskolc város felsza-badításának/megszállásának 53. évfordulója); mikor egyember felgyújtotta a Tetemvári Gyülekezet otthonát, IstenHázát. Az üszkös részek bontása, a leletmentés és az újjá-építés tervezése már decemberben elkezdõdött2. A köz-remûködõ építészek véleményét elfogadva a Presbitérium1998. januárjában belsõépítész tervezõi jelenlétet is igényelt3.

Csak ami nincs, annak van bokra,csak ami lesz, az virág,

ami van, széthull daraboa.József Attila: Eszmélet

A templom – terveink4 alapján épített – belsõ terében láthatóváltozások nem a rekonstrukció elvetését, hanem egytágabban értelmezett hagyomány tiszteletét jelentik. Aztkerestük, mit tervezett volna Szeghalmy Bálint most, 60 évelteltével. Annak idején két erõs alapra épített: a magyar népikultúrára, és a református hagyományokra. A Deszkatemp-lom a kalotaszegi négy fiatornyos õsi típus újabb példája.Nemcsak Erdélyre, Kalotaszegre, hanem az egész Kárpát-medencére jellemzõ. Mégis… „a tervezõ erdélyi származása5

és Kós Károllyal való barátsága meghatározó volt a magyarosszecessziós épület tervezése során, hiszen fiatornyos, galériástornya, nagytetõs, zsindelyes festõi tömege és boronafalatidézõ külseje erdélyi emlékeket ébreszt”6. Szeghalmy Kárpát-medencében gondolkodott, és nem politikai, hanem földrajziés kulturális okokból. Nagyváradtól Mosonmagyaróvárig ter-jedõen láthatjuk épületeit. Még a közelmúltban is épült egytemplom a régi tervek alapján Hévizen. A két világháborúközött 84 tervet készített, ami óriási szám! A sok megvalósultépület között a legjelentõsebb a miskolci Rákóczi kilátótorony(ami 1934-ben épült, 43-ban leégett, majd újjáépült, s amit56-ban az oroszok célpontnak használva tankkal rommálõttek) – és a Deszkatemplom. Mindegyik tervén tettenérhetõa magyar kultúra mély ismerete, és intenzív újrafogalmazása.Megtapasztalta az ezer év kultúráját, Kós Károlyhoz, Debre-czeni Lászlóhoz hasonlóan sok-sok felmérést, tanulmánytkészített. Templomunknál találkozott azzal a szobrászmû-vésszel, akivel nemcsak szellemi társak, de valószínûleg jó

A Deszkatemplom külsô és belsô képe a 30-as évekbôl származó levele-zôlapokon; szemben: a Szeghalmy Bálint tervezte, elpusztult, Miskolc-avasi kilátótorony; a következô oldalakon: Rudolf Mihály vázlatai a temp-lom belsôépítészeti munkáihoz.

25

barátok is voltak, akivel együtt formálták meg részleteiben is aDeszkatemplomot: Valek Józseffel. Kettejük munkájánakeredményét a Magyar református templomok címû, 1942-ben megjelent kötet így méltatja: formája, szerkezeti rendjemagától értetõdõ, és ez lebontódik a részletekig7. Hogynyúlna a ceruzához most Szeghalmy? Biztosak vagyunkabban, hogy õ sem ugyanazt a belsõ teret rajzolná, hisz aztnem is lehet. Ráadásul a Gyülekezet nagyobb templomotigényelt, tehát a küllemében, kontúrjaiban változatlantemplomban (lásd még mûemléki elvek) racionálisabbelrendezéssel több ülõhely igényeltetett. Tervünk háromnagyobb és három kisebb horderejû változást javasolt: I. azülésrend változtatását; II. két új karzat építését; III. festettmennyezet készítését és 1. A fõbútorcsalád kiegészítését; 2.További faragott református jelek használatát; 3. Bronz,kerámia és gipsz mûvészeti elemek beépítését. I-II. Aleégésnek „köszönhetjük”, hogy elõbukkant két újabbcsúcsív a torony I. emeletén. Az egyik a templomtér, míg amásik a torony „szoknyája” felé nyitja meg az új „toronykarza-tot”. Ez nem csak a belsõ tér átrendezésének már korábbanmegfogalmazódott gondolatát erõsítette, de tovább finomí-totta a teret, ezáltal már van függõleges hangsúly is az épü-letben. Toronyiránt szavunk jelentése: a templomtoronyvezérlõ, és útmutató is – és most már a templombelsõben islehet toronyiránt haladni, és felfelé tekinteni. Belsõ térszer-vezés szerint a keresztény/keresztyén templomépítészetnek(az ókortól napjainkig) két nagy iránya van: a hosszházas,illetve a centrális típusú vonulat. Az újjáépítésnél a korábbihosszhajós rend helyett a „családias” elrendezést javasoltuk.Így volt ez 1938-tól 51-ig. Az úrasztala középre helyezése azt

eredményezi, hogy a hívek legyezõ alakban ülik azt körbe.Ennek az elrendezésnek külön misztériuma van. (lásd még:Utolsó vacsora) A centrális azt is jelenti: fontos maga a gyülekezetiegyüttlét. Nem mond valójában ennek ellent az ötvenes évek-beli átrendezés sem. Az akkori lelkipásztor, Szilágyi Istvánnagytiszteletû úr célja az volt, hogy ne a ravatalozóval szembenlegyen a szószék. Azt mondta, nem a halottaknak hirdeti azigét, õ az élõknek, az életrõl prédikál. Most, hogy az Úrasztalavisszakerült eredeti helyére, a ravatalozót változattuk meg: kétfunkciója van, átrendezhetõvé válik a torony alatti régi-újravatalozó, székekkel kitöltve: a „keresztház”. A hullakamráknem épültek újra, így a toronyszoknya alatt is sok ülõhely várjaa híveket. Az igehirdetés válik dominánssá a temetésiszertartásokkal szemben. A régi karzattal (amit márleánykarzatnak hívunk) átellenben új most már harmadik karzatépül. Ezt legénykarzatnak neveztük el és ez zárja nyugatról acentrális teret. A Presbitérium az új ültetést s az új karzatoképítését elõször elvetette. A tragédia miatt igen erõs volt akívánság: csakis azt akarják amit elveszítettek. Nagy nehezenmegértették: így nem csak „építészetileg” lesz jobb a tér, demintegy száz emberrel több is le tud ülni.

III. Csökönyös volt viszont a Megbízó a festett kazettásmennyezet elutasításában. Sajnos itt a Mûemléki Hivatal is aPresbitérium mellé állt: (mûemléki elvekre hivatkozva) aminem volt, ne is legyen mondatával nem túl életszerû (orga-nikus) szemléletrõl tanúbizonyságot téve. A Deszkatemplomkoporsófedél alakú (három deszkázott síkkal jellemezhetõ)mennyezetét átértékeltük. Erdélytõl a Szamosháton át, a Fel-vidékig igen nagy kultúrájuk van a festett kazettás mennyeze-teknek. Tervünk szerint a komor hangulatú ferde határolókmegmaradtak volna, de a vízszintes mennyezet díszítettéválva kinyitotta volna templomunk terét a Mennyországra.A festett kazettás templomi mennyezetek képnyelve fõbbvonásaiban azonos a népmûvészetével. Nemcsak a motí-vumvilág, de a formaragozás logikája is közös bennük. Amiaz egyik területen szokatlan vagy rejtélyes, annak a magya-rázata rendszerint a másikban található meg. A kétfejû saspéldául itt is, ott is a tavaszi újjászületés képjele. A többiismerõs téma (Bûnbeesés, Pelikán, Bárka. stb.) ugyancsaksajátos átfogalmazásban jelenik meg a kazettákon, akárcsaka népmûvészeti emlékeken – önálló hagyományértelmezéstsejtetve8. A Deszkatemplom sajátosan magyar, nem épülhe-tett volna meg Svájcban vagy Hollandiában; csakis a Kárpátmedencében. Ezt az idetartozást erõsítette volna a mennye-zeti képírás. „…ennek a rendszerszerûen mûködõ ábra-anyagnak, illetve az ilyen típusú – beszédes jelzõvel illethetõ– kazettás mennyezeteknek megléte vagy hiánya egy-egy,területegységen belül nem vallásfelekezetek függvénye, ha-nem kifejezetten etnikai, illetve anyanyelvi hovatartozás sze-rinti eloszlást mutat. Ideiglenes, de rövidsége miatt praktikusmeghatározással: kazettás mennyezeteink nem felekezet,hanem etnikumspecifikus jelenségek a Kárpát-medencében.A legtöbbet a református egyház kebelében találjuk belõlük,utána az unitáriusok következnek, de római katolikus temp-lomokban is maradtak fenn, ha nem is nagy számban, ilyenemlékek. (például az Ózd melléti Szentsimonban vagy anógrádi Nádújfalun.) Mind-mind magyar nyelvterületen!9 Amennyezet és a szószékkorona mint egy sík és egy pont ageometriában, szakrális teret alkotott volna. Tervünk szerint ez

26

a sík és pont évszázados hagyományainkra rímelt volna. Ezek amennyezetek, ahol minden kazetta külön világ, valaha úgykészültek, hogy a gyülekezet megépítette a falakat, megácsoltaa födémet és birtokba vette a templomot. Majd egy-kétgenerációval késõbb hívták a képírókat, akik ellátták a mennye-zetet képekkel. Én azt mondom, a Deszkatemplomtörténetében innen kell számolni a generációkat, mígelkövetkezik az, amelyik ki tudja nyitni templomunkat a

Mennyországra. Hiszen a szó is erre épül: meny-nyezet. Be-szédes név. A magyar nyelv szerkezete azonban másképpis megjelenik az épületben: az egyik faragás a másikból indul,megidézve ragozó nyelvünket. Az életfa már nevében ishordozza jelentését és az örök élet hitét. Jankovics Marcellfilmrendezõre, mûvelódéstörténészre hivatkozva gon-doljunk az egymásból kinövõ motívumokra: amikor amagyar népmesék vagy a János vitéz rajzfilmhõsei virágotszólnak, ha beszédre nyitják szájukat.

1-3. Az újrafaragott reliefek10 mellett új részformákat isterveztünk a bútorokra. Krisztusszimbólum: (zászlót vivõ)oroszlán lett volna a szószékoldal alsó filungbetét díszeként,Szentlélek (sólyomábrázolás) került volna az úrasztalávalszemközti hatfõs pad második padsorának széldíszeként azáltalános tulipándísz helyén. Mindkét dísz az avasi reformá-tus templom veretes bútorainak 1:1-es díszei (lásd: diósgyõristallumon, festett pepiszéken) a hat-, hét- és tízfôs padokmásodik sorainál és a papiszék oldalain bronzveretek jelen-tek volna meg – Huszka József Turáni-magyar ornamentikacímû mintakönyve díszeibõl választva. Ezek idézték volnaa ’38-as Szlezák Rafael féle harang alsó-felsõ frízének díszeit.Sajnos a gyülekezet beolvasztatta a fenti harangot, amit nema tûz, de a tûzoltók fecskendôi repesztettek meg. A bronzbeépült ugyan az új harangtestbe, de annak mintázata márnem a régi. Rusztikus kerámia emlékreliefek jelenítettékvolna meg az elõcsarnok falain a tûzvész történetét (mint abronz árvízi emlékmû a Szent Annánál), és Szeghalmy tény-kedését. A diadalívre a meg nem valósult, de az eredeti tervengyönyörûen látható gipsz motívumokat rajzoltuk vissza (ezekmintha csak a Malonyai gyûjtésében szereplõ felvidéki va-kolatdíszeket örökítették volna meg). Magától értetõdõ volt,hogy kicsinyeit etetõ pelikánt terveztünk a szószékkoronára. A

27

kárpát-medencei református templomok felének szószék-koronája dísztelen. A másik felének 99%-a saját begyébe tépõpelikán faragott-festett dísze. A maradék 1 %: életfa, fenyõ,csodaszarvas – mind a magyar mondavilágot idézi, mint apelikán, ami egyértelmûen a szkíta-magyar griff ábrázolásbóleredeztethetõ. (lásd honfoglalás kori avar-magyar állatábrázo-lások, stb.) A pelikán az önfeláldozás szimbóluma, Nap-Ma-dár, hét fiókája a hét bolygót, ill. az alkímia hét fémét is jelké-pezi. Az önfeláldozásról szóló legenda szerint a pelikán csõré-vel felhasítja saját mellét, hogy kihulló vérével táplálni (feltá-masztani) tudja fiókait. Ennek a minden tudományos alapotnélkülözõ elképzelésnek a nyomán vált a pelikán a szülõiszeretetnek, ill. Krisztus önfeláldozásának a szimbólumává11.A fõnix, …ez a mitikus Madár a tûzzel és az égi tûznek – aNapnak – a ciklikus mozgásával áll összefüggésben, így azörökkévaló élet ciklikusságának, az újjászületésnek és a rege-nerációnak a szimbóluma… a Bibliában János evangélistaegy mondata (Jn 10,17) tette alkalmassá arra, hogy Krisztusfeltámadásának, s így isteni természetének szimbóluma le-gyen … A magyarországi református egyház címerében látha-tó … pelikán az egyház megpróbáltatásaira utal…12 Ez acímer a múlt század végén készült, míg a fônix szimbólum areformáció megjelenése óta létezõ képi, magyar reformátusegyházi hagyomány. Látszólag nehéz választani a két jelképközött. A hagyományok szerinti koronadísz, a pelikán Krisz-tus emberi mivoltát, mely Gyermekeit eteti, visszafordulóformákból építkezik, mutatja – együtt van a gyülekezettel13.A fõnix Krisztus urunk isteni megfeleltetése. Az ég felé tör,nem a hívekre figyel, de a lángokból új életre kel, akárcsak aDeszkatemplom. A Presbitérium ezért is választotta ezt ajelképet (a tervezõi ajánlás ellenére) a szószékkorona díszéül,nagy fejfájást okozva ezzel a szobrászmûvésznek14. Örömmelvettük ugyanakkor, hogy a nyugati oldali ólomüveg ablakújjáépült, s a keleti oldalra három új, nagy mûvészi üvegkerült15. A bútorok a régieket követik, s részformáikban egy-aránt, amik a székelyföldi templomi bútorok szerkesztésétutánozták16. Változtatásokat a fõbútorcsaládon végeztünk:4 fõs helyett 5 fôs (s szigorúbb szerkesztésû) lett a papiszék.Elhagytuk a boltíves és bútorkonzolokon álló baldachinokat,s a görög egyházi liturgiát és formavilágot idézõ íves záródású

hármas ajtót. Sajnos a Megbízó megijedt a háromszori forróméhviaszos felületkezelés idôigényétôl, s a felület képzeltragacsosságától; így szintetikus lakk védi a vörösfenyõ bútort.Valaha székely-magyar rovásírással jelölték meg a harangtartógerendákat17. Most annak visszaállítása a cél, és elkészült az újlegénykarzat folyógerendájának belsõ oldalán a régi mintájáraírt és rótt mai megemlékezés is. Remek munka: Sólyom Ferencrovásíráskutató és Szegedi Miklós fafaragó, népi iparmûvészmunkáját dicséri. A belsõépítészettel szorosabban nem függössze, mégis református tárgyi kultúránk jelentõs részét képezikaz úrasztali edények, ónedények, úrasztali cserépedények,poharak, korsók, kannák, kenyérosztó tányérok, tálak, úrasztalikelyhek, terítõk, egyházi anyakönyvek, pecsétnyomók.Javaslatunk szerint ezeknek a tárgyaknak és textíliáknak nemkell igazodniuk a belsô stílhez, de annál inkább református tár-gyi hagyományainkhoz. Nem illetlenség akár „talált tárgyként”,szerzeményként honosítani (gyûjtõktõl, múzeumoktól) régiveretes darabokat. Felvetjük a karzaton átvetett középkori keletiszõnyegek megjelenítését (igaz ez inkább az erdélyi szászevangélikus templombelsõk díszítési hagyománya), s feltét-len javasoljuk a nagy miskolci református családok (a maideszkatemplomi családok?) címereinek díszítõ szerepét is.(lásd: Kolozsvár Farkas utcai templom)

A csúszó-mászó, belefeledkezve vállra omló hajadba,figyeli romolhatatlan, veszendõ tökélyed.A senki néz. A semmi néz.Az ízeltlábú nézi a napot.A tört, a gyûrt, a szaggatotta kereket, lángolót, mozdulatlant.Most mindem egy. Együtt van. Egybeolvad. A mindenségmodellje, áll a templom.

Pilinszky János: Gótika

JEGYZETEK:

28

1. … 1673. november 13-án került sor az elsõ deszkatemplomépítésére … látogatottsága utóbb bõvítést is szükségeltté tett … BatóIstván 1874-ben felújíttatta majd alapítványt tett a mai Deszka-templom megvalósítására, amelynek felszentelésére 1938. szeptem-ber 18-án került sor … 1999. május 2-án ismételten felavatták az1997. december elsõ napjaiban felgyújtott … templomot … Dr.Horváth Béla: Szeghalmy Bálint, a miskolci Deszkatemplom terve-zõje (Északkelet-Magyarország 1999. 4-5)

2. Fõtervezõ: Puskás Péter Építész munkatársak: Sipkó Mária,Ádám Gábor, Zsákné Dombi Aranka, Mûépítész Kft; Bodonyi Csa-ba, Halmai Attila, Kovács Ágnes; Bodonyi és Társa Kft; Statika: Lip-tovszky Gábor, Kerényi; Gépészet: Halmai István; Elektromosság:Münnich Gábor; Kertészet: Dobos Sára

3. A 30 tagú Presbitérium építési bizottságot választott.Vezetôje Jancsó László, koordinátora Szilágyi István Levente volt.A Presbitérium mellett a megrendelôi irányítás tevékeny részeseKádár Péter nagytiszteletû úr, a gyülekezet lelkipásztora volt.

4. Belsõépítész tervezôk: Rudolf Mihály, Ferencz István, Hidas-németi János, Nagy József András, Szamosi Endre.

5. Megjegyezzük, hogy Templomunk tervezõjének édesapjaa …Nagykunságból került Bihar megyébe. Amikor Nagyváradonmegtelepedett, már neves építõmester volt. Szeghalmi Bálint tervezõ-mérnök Nagyváradon született 1889-ben, a család kilencedik gyer-mekeként. (Egy újra felfedezett építõmûvész – Szeghalmy Bálintélete és életmûve; összeállította: Bereczky Kálmán – Hévízi könyvtár9.- 1996)

6. Arnóth Ádám építész írása a Református templomok Ma-gyarországon címû albumban - (Bp. 1992. Hegyi és Társa kiadó)

7. egy másik részlet: „... Az újabban elõtérbe nyomuló népiestemplomépítõ irányzatnak lelkes képviselõje Szeghalmy Bálint, Mis-kolc város mûszaki tanácsosa, aki az általa tervezett több kisebbméretû vidéki templomnál sûrûn alkalmaz látható faszerkezeteket,erdélyi székely motívumokkal díszítve, néha talán kissé túlzott ésszerkezetileg talán nem is eléggé indokolt módon. Legsikerültebbalkotásai közé tartozik a miskolci temetõben újabban épült fatemp-lom. Itt a fából való díszítõ elemek alkatinazása természetszerû ésteljes mértékben indokolt.” (Schulek János: Kísérletek új reformátustemplomstílus megteremtésére; in: Magyar református templomok,Bp. 1942. I. kötet)

8. Pap Gábor: Az ég mennyezetei; 1981-85. Kiállításkatalógus(Debrecen -Nyírbátor -Füzesgyarmat 1991-94.)

9. Pap Gábor: Az ég mennyezetei; festett kazettás mennyeze-tekrõl öt tételben (Mûemléklap, 1998. szept.)

10. Fafaragómûvészek: Szondy Sándor népi iparmûvész,Császári Domonkos fafaragó, Jószai Zsolt szobrászmûvész, MerényiJózsef fafaragó, Szegedi Miklós népi iparmûvész és Székelyföldrõlaz Alsócsernátoni Népfõiskoláról: Haszmann Gabriella, HaszmannLászló Csaba, Bardócz István, Bagoly Zoltán, Horváth Péter, Moldo-ván Endre fiatal fafaragók.

11. Hoppál Mihály - Jankovics Marcell - Nagy András -Szemadám György: Jelképtár (Helikon 1990)

12. uo.13. Lásd még: Takács Béla: Bibliai jelképek a magyar reformá-

tus egyházmûvészetben (Magyarországi Református Egyház Sajtó-osztálya Bp. 1986)

14. Jószai Zsolt szobrászmûvész15. Ólomüveg ablakok terve és kivitelezése: Kovács Keve

János és Horváth Mária üvegtervezõ iparmûvészek16. 1938-ban a Schumann asztalosmûhely – most Majoros és

Tsa. abaújszántói mûhelye – készítette a bútorokat.17. A rovásfeliratról lásd Sólyom Ferenc következô írását.

„Magyar! - aki e templomba betérsz,vagy mellette elmégy, úgy nézz fel e hajlékkarcsu tornyára, hogy itt: üzenet minden

- odafentrõl!”(Farkas István ref. püspök 1938. szeptember

18-i templomszentelési beszédébõl)

A templom felgyújtásáig kevesen tudtak arról, hogy a nagy-váradi születésû Szeghalmy Bálint által erdélyi stílusbantervezett, és székely ácsok közremûködésével épült Miskolc-Tetemvári Deszkatemplom tornya az utókor számára és azõsök iránti tiszteletül székely-magyar rovásírásos üzenetetrejtett.

1986 februárjában a miskolci József Attila Könyvtár adotthelyet A rovásírás története c. vándorkiállításnak, melynekmegnyitóján megvalósítója, a rovásírás megszállott kutatója,népszerûsítõje, Forrai Sándor tanár úr tartott elõadást. Az ottlátott és hallott élmény adta meg számomra a lökést, hogyaz addig is meglévõ érdeklõdésem kutatóvá váljon, s jómegérzéssel a templomtoronyba fölmenve felfedezzem arovásjelekkel felvésett sorokat.

1998-ban lett volna a templom 60 éves, s fennállásánake jubileuma adott volna alkalmat a felirat részletesismertetésére. Barátaimmal a tragédia közepette hiába re-ménykedtünk, 1997. december 4-e hajnalán a haranggalegyütt megsemmisült e rovásemlékünk is. De hála Isten-nek, rajzolt másolatok és fotók formájában általam megõr-zõdött, s most várja, hogy feltámadjon hamvaiból.

De mi is ad jelentõséget e nem régi – 61 éves – rovás-emléknek?

Az, hogy a Trianon után született rovásfeliratok sorá-ban egyedülálló mind terjedelmében, mind funkciójában,mert 285 rovásjelbõl áll, melybõl 22 ligatúra, s szakrális térbe– templomtoronyba – készült szakrális céllal. Olyan korbóltudósít, amelyben a tragikus magyar sors csakazértis-reményeket szült. Sorsa is ezt példázza: míg anemzetpusztító erõk háborúban megkímélték, békeidõbenelpusztították, de: csakazértis újra fog születni!

Szent István a római vallással együtt a latin betûs írást isrákényszerítette a magyarságra, s az õsi kultúrákban gyöke-rezõ nemzeti írásunkat – különállóságuknak köszönhetõen– csak a székelyek õrizték meg. Így aztán rovásírásunk azeltelt ezer év során történetében és jellegében is rejtekivévált. Mint búvópatak, olykor megmutatta magát tisztaságá-ban, régiségében, majd a mélybe szállt, nemzettudatunk tu-datalatti világába, hogy onnan újra felszínre törjön, mikoraszályos idõk járnak.

A nemzettudatra nézve ilyen aszályos idõk voltak a törökhódoltság 150 éve (ekkor írja – 1598-ban – rovásírás-oktatókönyvét: a Rudimentát az erdélyi Telegdi János); a Rákócziszabadságharc utáni osztrák uralom (e kor magyar tudósaimentik, kutatják a rovásírást, mint például Bél Mátyás, aki1718-ban megjelentet négy betûsort, míg mások titkosírás-

Sólyom FerencA MISKOLCI DESZKATEMPLOM

ROVÁSFELIRATAI

29

ként élnek vele) és az 1848-49-es szabadságharc utáni kor-szak, mikor a nyelvészek közötti ugor-török háborúból gyõz-tesen kikerülõ finnugrisztika õstörténészi babérokra törvenépünket õsiségében primitivizálta, megfosztani próbálvahun-szkíta eredettudatától. E nemzettudat-rombolás ellentiltakozik Arany, mikor megírja a Buda halálá-t, s ad moderntudósi választ a rovásírást koholmánynak, a honszerzõ ma-gyarságot írástudatlannak minõsítõ nyelvészeti „eredmé-nyekre” rovásíráskutató munkásságával Sebestyén Gyula.Így válik tudósi körben újra elfogadottá a hun-szkíta/székely-magyar rovásírás hitelessége.

De a Trianonban ránk mért aszály is így gerjesztette aszomjúságot az õsi, nemzeti kultúrjavak után. Sorban szü-lettek a magyar élniakarás irodalmi, képzõmûvészeti, építé-szeti, tudományos remekei; s ekkor vált szobrászok, festõk,kutató tudósok kezében újra eleven nemzeti kinccsé amagyar rovásírás is. Ez az idõszak a Deszkatemplom szü-letésének ideje (1937-38), de az 1483 elõttrõl származóNikolsburgi ábécé, az általunk ismert legrégebbi betûsorunkmegtalálásának is (1933).

E rovásemlékünk nemzeti kinccsé válása hatalmas lökéstadott a rovásírás népszerûsödésének. S valóban, nemcsak asajtó, de a tudomány által is népszerûsített õsi rovásismeretekkor éli virágkorát. A polihisztor Zajti Ferenc nevével fém-jelzett Magyarországi Turán Szövetség, mint a török népekkelvaló nyelvi-faji rokonságot hirdetõ kulturális szervezet, –mely minden idegen, nagyhatalmi befolyást elutasított – alegtermészetesebben tûzte zászlajára a rovásírás kutatásátés népszerûsítését. Tevékeny alakjai pl. a debreceni TetétleniSzabó Gyula vagy a miskolci Verpeléti Kis Dezsõ. De az adottkor tudósai is – Németh Gyulával az élükön – ekkor határoz-zák meg az akadémiai kutatás máig egyetlen, s elfogadottirányát: a türk eredet elméletét. Igaz ezzel Németh is csak arovásírás kölcsönzését hirdette, s nem népünk, nyelvünktürk eredetét, így továbbra is a finnugor eredet egyedural-kodó nézetének kiszolgálója maradt.

A Magyar Képírók Társaságából többen Zajtiékhoz ha-sonló lelkesedéssel karolták fel a rovásírás alkalmazásánakügyét. Szignóként, feliratként alkalmazták festményeiken arovásjeleket, mint például Káplár Miklós, Boromisza Tibor,de szobrászatában Medgyessy Ferenc is.

A népi, keleti, õsi kultúrákból merítõ, ezért turáni fes-tõk-ként emlegetett képzõmûvészek munkássága ugyancsakbúvópatakszerû sajátos színfoltja mûvészetünknek. Legmar-kánsabb alakja Mokry Mészáros Dezsõ (1881-1970), akit mainapig hol a naivak, hol a szürrealisták közé sorolnak, akár-csak Csontváryt, de ez nem véletlen. Oly sok a közös vonásmûvészi életútjukban, hogy Mokryt bátran nevezhetjük kis-

Csontvárynak. Mokry Miskolcon élt, s a Deszkatemetõbenvan a sírja, melyet még a szüleinek készített 1941-ben, sajátvonalas ornamentikájával és rovásfelirattal díszítve. A refor-mátusok himnuszát, a 90. zsoltár kezdõ sorait: Tebennedbíztunk elejitõl fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknakvésette bele a mûkõbe, mely sajnos ugyancsak pusztul.

Mokry már 1932-tõl folyamatosan foglalkozik a rovásírással,képzõ- és iparmûvészeti alkalmazásának lehetõségeivel.Éppen 1937-ben – amikor a Deszkatemplom épül – a MagyarKépírók Nemzeti Szalon-béli kiállításán csupa rovásírásostémájú munkával szerepel, így – bár konkrét adatunk nincsróla (ez jövõbeli kutatásra vár) – jó eséllyel feltételezhetjük,hogy a toronybéli felirat ötletéhez, illetve elkészültéhezMokrynak is köze lehet.

Hogy a toronyba került a felirat, többszörösen nemvéletlen:

1. Rovásírásunk legalább ezer éves rejteki tulajdonságátadja vissza, mikor az avatatlanok elõl rejtve marad.

2. A harangok mellett a helye, melyek míg a hangjukkalkötik össze a földet a mennyel, az embert az Istennel, addigaz írás a maga némaságában, szent jeleivel a múltat a jövõvel.

3. A torony lelkébe kellett belevésõdnie, a fenyõbõlépült templom egyedüli keményfa gerendáiba, melyek azÉg felé mutató sudár tornyot tartják vállukon.

A torony téglából emelt belsõ testén; a sarkokon T alak-ban elhelyezett tölgyfa gerendákon ül az ácsolt galériásharangtér , a torony feje a négy fiatornyos sisakkal. Egerendák közül a Tetemvár felõli, felsõ sarkokat átfogókbelsõ felületén volt a kétszer háromsoros, terjedelmes vé-set.

A temetõ felõli (szembenézetben bal oldali) gerendarovása a múltról emlékezik:

EZEN TETEMVÁRI FATEMPLOM HELYÉN MÁR 1698-BAN REF TEMPLOM ÁLLOTT / KÉSÕBB 1724-BENUGYANEZEN HELYEN ÚJ REF DESZKA TEMPLOM

ÉPÜLT IDe / FARAGÓ JÁNoS FÕBÍRÓSÁ GA ÉSTARCZALI SÁMUEL PRÉDIKÁTOR IDEJÉBEN

Mokry Mészáros Dezsõ síremlékének rovásfelirata (1941).

A templomtorony jobboldali rovásfeliratának részlete (1938);elpusztult 1997. december 4-én.

Nikolsburgi ábécé. A legrégebbi ismert rovásírásos betûsorunk (~1450).

30

A jobb oldali gerenda három sora az építés korából, azakkori jelenbõl ad tudósítást, tisztelegve a kor állami és helyiegyházi vezetõje elõtt, és megörökítve az adománytevõ ésvégrendelkezõ házaspár nevét, akik nélkül bizonnyalkõtemplom állna ma itt:

VIT NAGYBÁNYAI HORTHI MIKLÓS KORMÁNYZÓÚR ÉS FARKAS IST VÁN / REF PÜSPÖK ÚR IDEJÉBENNÉHAI NEMES BATÓ IST VÁN ÉS NEJE SZÜL NEMES /

IMRE ESZTER ÖRÖKHAGYÓK VÉGRENDELETESZERINT EZ A TEMPLOM FÁBÓL ÉPÍTTETETT

A város felõli, alsó sarkokat átfogó gerendák felirat nél-küliek, csak a szembenézetben bal oldalin volt találhatóegyetlen szó: TERVEZTE

A tervezõ Szeghalmy Bálint neve már került ide. És ezsem véletlen. Akkor még talán rovásírással sem kerülhetettfel a neve, mert Szeghalmy, mint a város fõépítésze – arosszakarók miatt is – nem pályázhatott, csak titokban; egypesti barátja, vitéz Herczegh Zsigmond neve alatt. Ellenbenígy a templom építtetõ bizottságának tagjaként folyamatosanjelen lehetett az építésnél, s befolyásolhatta az esetlegesenváltoztatni akaró szándékokat. A fennmaradt jegyzõkönyvektanúsítják; többször ki is utalt a bizottság számára útiköltsé-get, hogy a „tervezõvel”, aki Pestrõl nem utazhat le elfoglalt-sága miatt(!), Szeghalmy egyeztessen a változtatásokról! Mimindenrõl árulkodik egy félbemaradt felirat!

Most íme miénk, utódoké a feladat, hogy a legméltóbbhelyen, az általa tervezett templom tornyában végre megörö-kítsük a magyar stílusú protestáns templomok elfeledett épí-tészének nevét!

A felirat-véset az öt évvel korábban megtalált Nikols-burgi ábécé kiszögletesített betûivel készült, minden bi-zonnyal három munkafázisban. A szöveg terjedelmét, a jele-ket elõbb megtervezték, majd felrajzolták, és csak utána vés-ték ki. Következetes, precíz munka volt a tervezés. A Nikols-burgi ábécé alapos vizsgálatával kezdõdött. A hártyalevélreírt rovásjelek egyenletes vastagságú egyenes, illetve ívesszáraihoz képest a rövidebb ferde vonásokat írójuk a felsõvégén kis „fejezetekkel” látta el, ezzel jelezve fába véséskoraz ék alakú rovást. Ezt a felirat megtervezõi felismerték, éseszerint vésették be a jeleket a gerendába. Olyannyira kö-vetkezetesek voltak, hogy mivel az A és M rovásjelének ferdevonásainál nem láttak fejezetet, ezért azokat már egyenletesvastagsággal vésették.

A felrajzolás és a kifaragás során néhány hibát vétett afelíró, illetve a felvésõ: ezeket a hibákat a megtervezett feliratgerendára másolásakor véthették figyelmetlenségbõl, s a fa-ragó csak szolgaian másolt.

A gondos megszerkesztésre utal, hogy a három sorbaírt szöveg mindkét gerendán teljességgel kitölti a felületet.A sorok az õsi rend és a rovástechnika diktálta iránybanhaladnak jobbról balra. Érdekesség, hogy a két gerenda szö-vege az idõrendiség alapján már balról jobbra haladó olvasásisorrendet ad, ebben tehát nem volt következetes a felirattervezõje.

Hosszú magánhangzót – mivel rovásírásunkban ilyenjelek nem voltak – külön nem jelöl, de minden hangot kiír ahelyesírás szabályai szerint, így a hosszú mássalhangzókat

is jelöli kettõzéssel. Tehát a kevés jellel sok értelmet kifejezniõsi szabályt nem alkalmazta, vagyis a betûkihagyás tömörítõeszközével nem élt a tervezõ. Igaz, két helyen maradt kibetû, de biztos, hogy figyelmetlenség következtében (ezeketkis betûvel jelöltem). Tömörítési célra egyedül a ligatúrát,azaz betûösszerovást használta. A ligatúrában összevont jeleklatin betûs megfelelõit aláhúzás jelöli.

Hogy nem egy személy, hanem többek szakértõ közösakarata lehetett a felírás, azt sejteni engedi az a külön érde-kessége, hogy az Ö és Ü betûket nem vésték be, hanemkihagyták a helyüket (DÕLT NAGYBETÛ jelzi), mivel aNikolsburgi ábécében a latin betûs megfelelõik olvasata nemvolt egyértelmû. Talán azt gondolták, ha a vita eldõl, pótolják.Végül úgy maradt. Az elképzelésem az volt, hogy a 98-asévfordulós ünnepek keretében a felirat közzététele mellette két hang hiányzó jeleit ünnepélyesen pótolhatnánk. Atragédia közbeszólt, de a feladat most is elõttünk áll.

Szándékaink szerint a templom 1999. május 2-i újra-szentelésének egyéves évfordulójára a feliratot visszavés-sük a régi helyére. Mivel a két városfelõli gerendát üresenhagyták, ránk vár a feladat, hogy rajtuk megörökítsük a jelen-kort, stílusában a régi felirathoz igazodva, de a külön-idejûséget a jelek alakjával érzékeltetve.

Mi valósult meg eddig?Mivel a szószék az Úr asztalával együtt visszakerült a

régi, természetes helyére – az õsi református liturgiai rendszerint a gyülekezet újra körülüli az Úr asztalát – felszaba-dult a boltív, és beépülhetett egy új karzattal. Ez a módo-sítás nem csak a férõhelyek számát növelte, hanem eredmé-nyezett a templomtérben egy olyan gerendát, amely kínáltamagát, hogy rávésve az elpusztult toronybéli rovásfeliratnaktestvére szülessen.

Az eredeti elképzelésem – mindjárt a templom elpusz-títása után – még csak az volt, hogy a 90. Zsoltár elsõ vers-sorát véssük fel a templom belsõ terébe, jól látható helyre,hogy mint nemzeti írással írt bibliai idézet, szakrális üzenetlegyen a gyülekezet és a világ felé: Fából épített templomun-kat gonosz akarat elpusztíthatja, de hitünk és reményünkmegmarad, mert az Úr a mi templomunk!

Rudolf Mihály, a templom belsõépítésze felkarolta agondolatot. Végül Kádár Péter tiszteletes úrral egyeztetve, arovásírás rejtekiségét továbbra is megõrizve, egy terjedelme-sebb, hármas tagolású, háromsoros rovásfelirat került az újkarzat tartógerendájának a templomtérbõl nem látható belsõfelére. A tervezés és felrajzolás után Szegedi Miklós fafaragómester keze által bevésve el is készült a templomszentelésre.

Az õsi írásirány és így az oldalak olvasási iránya szerintis a gerendán jobbról balra haladva az elsõ rész az alapít-ványtevõ Bató házaspárra és az 1938-as építésre emlékezik,a középsõ rész három bibliai idézet verssorokba szedve, s aharmadik rész pedig napjainkról, a templom újraépítésérõl,felszentelésérõl tudósít, tisztelegve az építést szívbõltámogató sokak és vezetõink elõtt:

ISTEN DICSÕSÉGÉRE EMBE RI MULA NDÓSÁGUNKEMLÉKEZETÉRE / FÁBÓL ÉPÜLT E TeMP LOM BATÓIST VÁN ÉS NEJE IMRE ESZTER / ALAPÍTVÁ NYÁ BÓLÉS AZ ÁLDO ZATOS HÍVeK ADOMÁNYAIBÓL 38-BAN

SZeNT HeLYeDeT aTYáM LÁNGBA BO RÍTOTtáK

31

NeVeDNeK HAJLéKÁT FÖLDIG MeGGYALáZTáK /FeLéPÍTiK FIAID A RéGI ROMoKaT ÕSöK RaK TA

ALaPoKRA eMeLSZ FALaKaT / TI MAGaToK IS MINTÉLÕ KÖVeK FeL LeLKI TeMP LOMmÁ ÉPÜLJeTeK

E SZeNT HELY HAMVAIBÓL ÚJRA ÉPÜLT KERESZTYÉN SMAGYAR ADaKOZÁSBÓL / FELSZeNTELTETETT ORBÁN

VIKTOR MINISZTERELNÖK ÚR ÉS / KOBOLD TAMÁSPOLGÁ RMESTER ÚR JELENLÉTÉBEN 99.5.2-ÁN

E felirat a gyülekezet és a látogatók körében oly nagyérdeklõdésnek örvend, hogy jövõre a szentelési évfordu-lóra az eredeti elképzelés is megvalósulhat.

A két szélsõ, tájékoztató szövegrészt a könnyebb olvas-hatóság érdekében a mai minden hangot jelölõ helyesíráshozközelítõ módon terveztem meg. Hasonlóan a toronybélifelirathoz hosszú magánhangzót nem jelölve, és tömörítõeszközként csak a ligatúrát alkalmazva.

Hangzóugratást /Sebestyén Gyulától/, azaz magán-hangzó kihagyást csak az eK e-je, az aK a-ja, valamint azeNT és eMB, capita dictionum-ok (=szavak feje, mondásokkezdete), azaz többhangértékû jelek e-je figyelembevételévelalkalmaztam, nem írva ki az E rovásjelét.

A középsõ három bibliai idézet, mint szakrális felirat,kínálta magát, hogy õsi módon, a nyelvünk lehetõségeit ki-használó betûkihagyásos és a jelek alakjából adódó betû-összevonásos rövidítési módszereket alkalmazva vésõdjönfel, azaz a tömörítés összes lehetõségét kihasználjam. (Abetûkihagyást kis betûk jelzik, a betûösszevonást aláhúzás.)

Archaikus szöveg, archaikus nemzeti írással, és archai-kus nyelvezeten! E gondolat logikusan következett, melyetaz idézetek többféle fordításban és eredeti latin nyelven valóvizsgálata követett. Rögtön kiderült, hogy a Károli-féle fordí-tás mára már nehézkes nyelvezetû, (talán mert pontosságratörekvõ, körülíró stílusú), ezért alkalmatlan az ötletmegvalósításához. Ellenben feltûnt az idézetek versszerûlüktetése, az adta az ötletet, hogy a mai nyelvezetû sorokatrímekbe igazítsam. Így születettek meg a tartalmukban megnem csonkított, sõt teljesebb értelmet kapó rímpárok.

Mind a három más lüktetésû. Az elsõ 12-es szótagszámú,6+6-os, a második 13-as szótagszámú 8+5-ös, s a harmadik10-es szótagszámú lett 6+4-es tördelésû verssorokkal.

Megjegyzendõ: terveinkben szerepel még e teljes fel-irat jeleinek festéssel történõ kiemelése. A szent feliratokat,véseteket mélységükben kifestették minden kultúrában.Rovásemlékeink is errõl árulkodnak, de említhetjük a rokoníráskultúrákat is: pl. az orchoni (mongóliai) köktörök, vagya viking rovásfeliratok sziklavéseteit is mind színezték.

De hát miért aranyoztatjuk elhunyt szeretteink nevét asírköveken? A színek szerepe a feliratokban izgalmasvonatkozása az írás történetének.

Végezetül: munka közben született az ötlet, hogy orszá-gunk és városunk vezetõje egy-egy rovásfeliratos emléktár-gyat kapjon a templomszentelés alkalmából. A lelkész úrötletét a hagyományokra építve tovább gondoltuk, és agerendán lévõ felirat megfelelõ szövegrészét felhasználvaelkészült a négyoldalas – a templom oszlopfõit mintázó –kopjafejes és bustraphedon, azaz kígyózó sorvezetésû fel-irattal telerótt, 70 cm hosszú rovásbot. Reméljük, hogy nem-zeti értékeinket megbecsülni, óvni törekvõ, jó kezekbe ke-rültek. Mint jogar, legyen számukra út-mutató!

Ráadásként álljon itt még egy rovásírásos témájú tudó-sítás egy jövõbe mutató, hagyományteremtõ eseményrõl.

Pap Gábor mûvészettörténész professzor, a magyarság-tudomány új utakat törõ, eredeti vezéregyénisége idén má-jusban töltötte be a 60-ik életévét. Ez alkalomból tisztelõi azUránia csillagvizsgálóban ünnepséget szerveztek, melyre azország minden részérõl érkeztek a köszöntésben részt venniakaró tanítványok, barátok.

Mivel Gábort mentorának tekinti, a miskolci MandorlaKözmûvelõdési Egyesület is személyéhez és az alkalomhozméltó ajándékkal készült. Az ötlet már adva volt: országunkpolitikai vezetõjéhez hasonlóan szellemi vezetõnknek is jára táltosok jogara; az ünnepi alkalomra készült rovásbot.

Így született meg a második rovásbot, mely ugyanúgy aDeszkatemplom feliratának kiemelt, nagyobbra vésettszakrális jegyeit viseli; a SZENT szó és az ATYA szó capitadictionum jellegû jelét.

Az eSZ és az eNT ligatúrája madarat formáz. Alakja azõsmagyar mitológia megtermékenyítõ szent sólyom madarát,a turult idézi, mely a keresztyén jelképek sorában a szentlélekgalambjává szelídül. Ahogy a szívünkben, úgy e rovásfelirat-ban is békésen megférnek egy jelben. Ugyanígy az aTY je-lében is a turáni népek õsatyja: az égen az Orion képébenuralkodó Nimród, megbékél a Mennyei Atyával, az Õs-Ten-nel, a keresztyén hitünk mindenható Istenével.

Ezt az üzenetet éreztem meg a rovásfelirat készítése köz-ben ott a Deszkatemplomban, s vittem bele a rovásjelekbe,vagy inkább Õk szemeltek ki engem, hogy megjelenhes-senek a kezem által, s üzenni tudjanak.

Áldd meg igéd hallgatóit – hogy megérezzék itt mamindenek: – Bizony ez a hajlék nem egyéb, – hanem a

mennyország kapuja.(Farkas István ref. püspök 1938. szeptember 18-i

templomszentelési beszédje elõtti imádságából)

A Pap Gábornak készült rovásbot kiterített dörzsmásolata.

Az Országépítô szerkesztôségee fenti két írás közreadásával köszönti

Pap Gábort60. születésnapja alkalmából.

32

Gyermekkoromban, mikor leültünk beszélgetni, szüleim,nagyszüleim igen gyakran feltették a kérdést: Na nézzük,mi van a tarsolyodban? Ezek a beszélgetések, együttgondol-kozások segítettek hozzá, hogy tarsolyomban egyre többútravaló gyûlt össze arra az idõre, amikor az utat már egyedülkell megtennie az embernek. Az idõ múlásával egyre gyak-rabban teszem fel magamnak azt a kérdést, hogy honnanjöttem, kik voltak elõdeim, és milyen tudással rendelkeztek.A honfoglalás megerõsítésének 1100. évében úgy gondolomitt az idõ, hogy néhány gondolatot elõvegyük a „tarsolyunk-ból”, melyet végre meg kellene vitatnunk és átgondolnunkakár laikusként is, de a szakértelem teljes nyitottságával.Kezdjük rögtön a tarsolynál!

Honfoglaló eleink – mint régészeti emlékeink is bizo-nyítják – a tarsolyt igen nagy tiszteletben tartották. Ez kitû-nik abból is, hogy többnyire nemesfémbõl készült leme-zeket erõsítettek rá. A szakirodalom a mai napig a lemeze-ken lévõ „díszítményeket” palmettás, növényi indás, jobbesetben életfás motívumoknak nevezi. A fellelhetõ elemzé-sek többnyire csak az anyaghasználat tényszerû ismertetésé-re és a fent említett formai leírísokra szorítkoznak. Ennekoka – feltételezésem szerint – elég könnyen tetten érhetõ. AHampel József által ismertetett, A honfoglalási kor hazaiemlékei címû munkájában. (A magyar honfoglalás kútfõi;szerk. Pauler Gyula és Szilágyi Sándor 13. o. 1900) az addiga megértés szempontjából helyesen ábrázolt tarsolylemezrõla következõt írja: „Mint már föntebb a szolyvai lelet leírásábanmegjegyeztük a soros mustrát vévén a lemez alsó kereténék,ha a lemezt borító motívumokat úgy tekintjük , hogy a lemezhajlított szélét felsõ befejezésnek képzeljük, könnyen téve-désbe esünk a motívumok igazi értelme iránt. Ellenbenhelyesen látjuk az egész díszítés compositióját, hogyha meg-fordítva tekintjük a lemezt.” (id. mû, 823.old.) Ez a meghatá-rozás napjainkig érvényben maradt, mint egységes szemlélet,minden egyes elõkerült tarsolylemez esetében.

Az így kialakult álláspont egészen addig helytálló, mígcsak egy tárgyról és annak is csak a díszítõ motívumairólbeszélünk, kihagyva belõle a használat módját és a haszná-ló személyét. (Minden fontos tárgy megértéséhez három té-nyezõt kell figyelembe venni: a jelzõt, a jelzettet és az észlelõt,akinek a „tarsolyában” mindez egységes egésszé áll össze.)

Ejtsünk néhány szót a használat módjáról Az ásatásoksorán elõkerült lemezek többnyire azt mutatják, hogy hasz-nálójuk az övén függesztve hordta, alsó íves oldalán egyeneszáródással. Kinyitáskor az alsó íves felületnél megfogva, ma-ga felé fordítja, s így használója számára „olvashatóvá”,emlékeztetõvé válik, míg a kívülállók – be nem avatottak –számára rejtve marad. Haj regõ rejtem. Ezt a szellemvilág isígy látja és értelmezi (lásd pl. a beregszászi süvegdíszt). Amia szellemvilágban van, az a földi világban mindig fordítottanjelentkezik. Célszerû lesz tehát a lemezt errõl az oldalról ismegvizsgálni.

De lássuk elõbb a használó személyét. Annyit biztosan

tudunk róla, hogy az elõkerült leletek tanúsága szerint kb. aX. században élt és többnyire kiemelkedõ személyiség volt.Gondolkodása, hitvallása törzsének megfelelôen a régmúlt-jában gyökerezik. mely õseinek szellemében, tiszteletbennyilvánul meg. Járt utat járatlanért el ne hagyj.

Most nézzük meg a tarsolylemezek azon csoportját,amelyet legkiválóbban a karosi tarsolylemez képvisel. Azalábbiakban megpróbálok néhány lehetséges olvasatot köz-readni, melyeket gondolatébresztõnek szánok a teljességigénye nélkül.

Vizsgálódásainkat elõször is az anyaghasználattal kezd-jük. Öntött és vésett ezüst szalagok közt aranyozott háttér.Egyik lehetséges jelentése: Arany – Nap(atya), Ezüst – Hold(anya).

Most térjünk át a tarsolylemez formájára. A lemez alakjakísértetiesen hasonlít egy koponya formájára, mely mindenegyes megjelenési formájában ilyen, és az ezüst szalagokelrendezése ebben a csoportban még anatómiai azonosságotis mutat. A formai azonosság oly erõs, hogy a véletlenszerû-ség lehetõsége igen csekély, különösen akkor, ha figyelembevesszük Dienes István tanulmányát a pogány lélekképzetek-rõl, valamint az általa idézett Bulcsú karcha meglepõ ajánlatátCambriai-ban. A továbblépésünk szempontjából ez a forrás-adat igen jelentõs, így idézem:

„Történt ugyanis, hogy 954 tavaszán I. Ottó német királyellenfelei hívták segítségül a magyar csapatokat. A had Bul-csú karcha vezetésével járt német, majd francia földön. ACambriai-i püspök krónikája elbeszéli, hogy a püspökvárostromakor Bulcsú vezér unokaöccsét a helybeliek elfogták,s levágott fejét a városfalra tûzték ki. Bulcsú ekkor ígéretettett, hogy a környéken ejtett foglyokat, valamint mindenzsákmányát odaadja és békésen elvonul, ha a fejet neki ki-szolgáltatják, de a várbeliek visszautasították az ajánlatát.

Rostás László

VILÁG VILÁGA, VIRÁGNAK VIRÁGA

33

Ugyancsak meglepõ számunkra, hogy a magyar seregvezérmindenét odaáldozta volna rokona élettelen koponyájáért,miként az is elgondolkoztató, hogy a vár védõi nem kaptaka számukra oly elõnyös lehetõségen, noha sejthették, hogyBulcsú ezért a foglyokon, saját véreiken áll bosszút.”

Dienes a továbbiakban a következõket mondja:„Mindez fontos tanulsággal szolgál a továbbiakra néz-

ve. A lélekhittel kapcsolatos szokások ugyanis értelmez-hetõek volnának akként is, hogy õseink egy sereg dolgotpuszta hagyományból mûveltek, azok náluk már egyszerûmegszokássá, magatartássá merevedtek, mögülük kikopottmár az egykori tartalom. Nos, Bulcsú, a magyar nagyúr tettearra vall, hogy a pogány idõk végéig megvolt a mélységesmeggyõzõdés a kettõslélek-hitben, tehát az ide vonatkozórégészeti jelenségek, megfigyelések esetében sem hihetõ,hogy egyszerûen szokásból, babonából történt volna mind-az, amit eleink cselekedtek.”

A fentebb említett tanulmányban lévõ pogány lélekkép-zetek közül emeljük ki a szabadlélek, és ezen belül a fejlélekmeghatározásait: „A tapasztalat alakította ki a szabadlélekképzetét is, amelyet árnyék-, kép- és képmáslélekként isemlegetnek, lévén, hogy tulajdonosának alkatához, árnyá-hoz hasonló a megjelenése.” (...) „Az egykoriak úgy vélték,hogy a néhány nép által fejlélekként is emlegetett szabadlé-lek az ember életében – ébrenléte óráiban és cselekvésepillanataiban – fejében fészkel, mégpedig a már említett átvál-tozási képességénél fogva, valamint a koponya szûk térfo-gatának megfelelõen madár, ún. lélekmadár alakjában.”

Úgy vélem, a fentiek figyelembevételével, valamint azavar fejedelemasszony (?) fejéke ismeretében bátran megkoc-káztathatom, hogy a tarsolylemezek alakja koponyaformájú,és az egyezés nem véletlenszerû. Ezt szinte teljesen alátámaszt-ja a karosi temetõ vázcsontpathológiai vizsgálati anyaga is!

Most pedig térjünk át az ezüst szalagok által megírt képekolvasatának kísérletére, a Karosi tarsolylemezen. Elõször fi-gyeljük meg a homlok-, szem-, orr-, arcüregek elhelyezkedé-sét, majd a köztes terekben levõ (pl. homlok és szemüregekáltal bezárt területen a harmadik szemstb.) energiaközpontok ábrázolását és afejtetõn lévõ legmagasabb csakra ábrázo-lását, a kozmosz energiájához való kapcso-lódás pontját. (lásd Tagir Abdul Al Bulgary:A gyógyító bioenergia titkai címû munkáját– Concard, Kijev 1993, A bulgár gyógyítóktitkai c. fejezet, és Kisfaludy György: A te-remtés üzenete; Aquapol Kft. 1991.). Azenergiaközpontok ábrázolása, szintepontos megfelelõi a régi kultúrák általránk maradt ábrázolási formáknak. A szöuliolimpia szimbólumának választott õsi jel egy

hármas spirált ábrázol. A koreaiak szerint az anyag születésétörökíti meg.

Ennek a minõségében azonos tartalommal rendelkezõegyszerûsített változata tengelyes tükrözéssel megtalálhatóa fejtetõn lévõ legmagasabb csakra ábrázolásánál. A középentalálható 3-as „lóhere” a fény, vagy a szentháromság jele, anagyszentmiklósi kincs 2. sz. korsóján az „õsanya” nyakábanis megtalálható.

Még mielõtt továbblépnénk szükséges itt megjegyezni azta tényt, hogy a honfoglaláskori temetõinkben feltárt sírokbanigen sajátos módon megfigyelhetõ a koponyákon a kopo-nyalékelés valóságos és jelképes megjelenése. (A X. századikoponyák közül kb. 5%-nál valós, kb. 18%-nál jelképeskoponyalékelés figyelhetõ meg.) Dienes István a kopo-nyalékelést a fejben lakozó szabadlélekkel hozza összefüg-gésbe. Ezt megerõsíteni látszik, hogy az általa közölt ábra,melyen „két bûvös karc és köztük három jelképes lékelés”látható, lényegét tekintve megegyezik a tarsolylemezen lévõenergiaközpontok helyzetével. (A fejtetõ közepén találhatóka jelképes lékelések, míg attól jobbra és balra a szemüregekvonalában a mandorla alakú karcolatok. Az egyenetlen fel-

színû koponyák esetében is, a fentiek alapján jogunk vanfeltételezni a tudatos beavatkozást, mely jóval meghaladja avalós és szimbolikus trepanációk számát (karosi temetõvázcsontpathológiai vizsgálati anyaga).

Most pedig térjünk át a homloklemezen lévõ írás ábrá-zolásának egyik lehetséges olvasatára. Hogy megértsük,jelentését, nem az írott kútfõket hívjuk segítségül, hanem arégészetbõl keresünk példákat, melyhez a legjobb sorve-zetõt László Gyula szolgáltatja A népvándorláskor mûvészeteMagyarországon címû munkájának Az õsi anyaistennõ feje-zetében. A lurisztáni bronzok ismertetésére és jelentéstartal-mára nem térnék ki, hiszen ezt az idézett mû kiválóan bemu-tatja mint elõzményt. Ennél már érdekesebb az ógörög váza-rajz-ábrázolás, hiszen teljes lényegi ábrázolás mutatható kia tarsolylemez ábrájával (26. old.). Az ógörög ábrázoláson aPotnia théron az õsi anyaistennõ áll a középpontban széttártkarral. Körülötte optikai rendben állatalakos kísérõi, a négy-

Cibakházán talált fejedelemasszonyi (?) aranylemezes fejdísz Bûvös karcok és jelképes lékelések, és egyenetlen felszínû koponya

34

lábú ragadozók, karjain az ég madarai két oldalt az energiátjelképezõ kozmikus jelképek, valamint az ágyékából szim-metrikusan két folyam indul (szoknya), melyet egy hal ábrá-zolásával utólagosan felerõsítenek. Ha most a tarsolylemeztvesszük szemügyre, itt is megtaláljuk a központi helyen azõsi anyaistennõt (Nagyboldogasszony), a két karján lévõégi szárnyas lényekkel, valamint a kozmikus energiákat jel-képezõ ábrázolásokat és a két állatfejes ábrázolást a „szem-üregek” felsõ harmadában. Érdemes még megemlíteni, hogya tarsolylemezt behálózó ezüst szalagok, indák az anyaisten-nõ ágyékából erednek, és végzõdéseiken mindig egy maga-sabb szintû hármas tagolódásban végzõdnek a két állatfejesábrázolást kivéve. Ez azért is érdekes, mert mint tudjuk, aszkítáik eredetmondái közül kettõ is beszél egy félig kígyó-testû õsanyáról. Az egyik szerint, mely Diodorus Sieulus fel-jegyzésében úgy hangzik, hogy maga Zeusz volt az, aki egyszkítaföldi, övön felül asszonyi, azon alul kígyótestû nõtõlnemzette Szküthészt a szkíták ôsét. A másik szerint Héraklészkalandjai során elkerült Hülaia földjére, s ott egy félig kígyó-szerû szûztõl Agathürszoszt, Gelonoszt és Szkûlészt nemzet-te. Az eredetmonda ábrázolása is rendelkezésünkre áll, egyszkíta rendelésre készült lószerszám formájában. Ezen jólmegfigyelhetõk az õsanya ágyékából kinövõ „inda-kígyók”,különbözõ állatfejes végzõdéssel, melyek a három testvértõleredt egy-egy törzs jelképei is lehetnek.

Mintha csak a szkíta eredetmítosz kelne életre a noszvajireformátus templom festett mennyezetének táblaképén az1700-as évek elsõ harmadában. A hasonlóság annál is ér-dekesebb, mivel a karosi tarsolylemez homlokrészével teljesszellemi rokonságot mutat.

A fentiek ismeretében úgy vélem,hogy érdemes volna továbbgondolni akunbábonyi avar kagán sírjában talált re-mekmûvû csat pajzsrészének olvasatát is,annál is inkább, mivel ez a forma ötvöseinkmunkáiban tovabb élt, még a XIII. századmásodik harmadában is. „Jelentése a ma-gyar uralkodók számára meghatározó, hi-szen a koronázási eskükereszt szárainakvégein is megtalalható” (Dávid Katalin:

Magyar egyházi gyûjteményekkincsei; Corvina 1985. id.mû 41.ábra) A Szent Korona mellé ren-delt eskükeresztet még az Ár-pád-házi királyok idejében ké-szítették, a XIII. században. Ígyjogunkban áll feltételezni, hogyuralkodóink emlékezetébenmég elevenen élt elõdeinek ismerete. (Anonymus GestaHungarorumának ránk maradt másolata is a XIII. századbankészült.) Természetesen felvetõdik egy nagyon fontoskérdés: Mi az a tény, ami miatt az eskükeresztre rákerül egyavar kagáni méltóság jelvény és erre az uralkodónak esküd-nie kell? Talán a honfoglalás megerõsítésénél tett ígéretreemlékeztet? Ezek a kérdések még megválaszolásra várnak.Annyi azonban bizonyos, hogy a folytonosságot a rendel-kezésünkre álló adatok alapján feltételezhetjük.

A leírtak alapján jogosan vetõdhet fel az a kérdés, hogyaz Istenanya (Nagyboldogasszonv) ábrázolása megtalálható-e más honfoglaláskori leleteinken is, vagy elégedjünk megLászló Gyula megállapításával, mely szerint „Ha a Potnia thé-rón képet egybevetjük az avar és rokon világfa-ábrázolások-kal, akkor jól láthatjuk magunk elõtt a mitológia színeváltozá-sát: az életfa lép ezeken az õsi Istenanya helyébe!” Azt mon-dom, tegyünk egy kísérletet a továbblépésre, annál is inkább,mivel népünk tudatában országunk Mária országa. Erre ra-gyogó példát szolgáltat a III. Béla rézpénzén található Mária-ábrázolás. Máriát, itt a gyermek Jézus nélkül trónoló helyzet-ben találjuk, kezében lélekmadaras (?) lándzsával. Tehát nempatróna, hanem regina. Van még egy sokat vitatott kérdés,melynek eredményéhez talán közelebb juthatunk, ha sikerülkimutatnunk az Istenanya ábrázolásokat más honfoglalásko-ri leleteinken is. Ez a kérdés pedig az, lehetett-e Mária képea koronán, mint ahogy azt a koronaõrök leírják. Az Istenanya-ábrázolás keresése során abból indultam ki, hogy elsõsorbanazokon a leleteken néztem meg a lényegében azonos formaielemeket, melyek a Képes Krónika ábrázolásain is kitüntetetthelyen és kitüntetett módon (aranyozás) találhatók. Ezek aboglárok és az övek. Még egy feltételt szabtam vizsgálódása-imnak, mely szerint azonos felületen ne legyenek sorolt áb-rák, hanem egyediek és felületük anyaghasználatukban-te-leljenek meg a Katusi tarsolylemezen található anyagokkal(arany, ezüst). Így sikerült elég nagy számban találnom olyanelemeket, melyek egyezõk voltak. Ekkor következett afellelhetõ irodalomban a párhuzamok keresése. Legnagyobbmeglepetésemre I. B. Brasinszkij: Szkíta kincsek nyomában(Helikon 1985) címû könyvének 20. oldalán találtam egy szár-nyas istennõábrázolást, melynek formai elemei az elsõ ráné-

Balra: szkíta rendelésre készült lószerszám homlokdísze a szkíta eredet-mondával; jobbra: ógörög vázarajz a Potnia thérón ábrázolásával

Avar kagán kunbábonyi sírjábantalált csat pajzsrésze

Balra: szárnyas szkíta istennô (Bolsaja Bliznyica) a Meotisz déli partja;jobbra: magyar szíjvég istennô-ábrázolással (?!), Berettyóújfalu, Földes út

35

zésre megegyeztek a Berettyóújfalu-földesi úti sírból elõkerültszíjvég egyik tagjával. A két ábrázolás közti különbség, hogya szkíta ábrázoláson az istennõ felsõ testrésze valósághû.

Érdemes megfigyelni az ágyék kialakítását, mivel hon-foglaláskori leleteink többségénél az „indák” kiindulásánálés találkozási pontjainál ugyanezt a függõleges véséssel ki-alakított jelzést találjuk. Ha még figyelembe vesszük az Eme-sérõl, az Árpádházi királyok õsanyjáról szóló eredetmondá-kat, melyet a Képes Krónika (Helikon, 1987) a következõ-képpen ad elõ: Eleud, Ugek Fia Scythiában Eunodbilialeányától fiat nemzett, akit Almosnak neveztek el amaesemény miatt, hogy anyjának mikor terhes volt, álmábanmegjelent egy turulforma madár, és tudomására hozta, hogyméhébõl patak fakad, és idegen földön sokszorozódik meg.Ez pedig azért volt mert ágyékából dicsõ királyok származ-tak. – akkor Feltételezhetjük, hogy az ágyékból kiindulóindák, folyamok, melynek végein a nemzetségek jelzéseitalálhatók.

A szkíta energiaközpont (szent sólyom) ábrázolása szintepontos mása a fentebb bemutatott régi koreai kultúra általránk maradt ábrázolási formának. A magyar istenanya (!?)ábrázoláson is megfigyelhetõ a fej felett az energiaközpontábrázolása. Ha elfogadjuk a fenti gondolatmenetet az isten-anya ábrázolásáról, akkor fel kell tenni a következõ kérdést.Ha a fent említett párhuzamoknál megtalálható az eredet-mondák ábrázolása, akkor ez a honfoglaló magyarságnál isígy van, fõleg ha errõl még írásos emlékünk is van? Hívjuksegítségül Anonymust. Anonymus elmondja, hogy „Álmosédesanyja Emese csodás álmot látott terhessége alatt (preg-nanti), amikor is egy turul (in forma asturis) mintegy reászállva teherbe ejtette õt”, „egyszersmint úgy tetszett neki,hogy méhébõl forrás fakad és ágyékából dicsõ királyokszármaznak”. Tehát nem maradt más hátra, minthogy olyanleletet találni, amelyen mind az istenanya, mind a turul ábrá-zolását együttesen lehet látni. Ennek legszebb és legjellem-zõbb példáját a Tarcal-rimai dûlõben feltárt leletek közt talál-tam (megnevezése: Virágalakú veretek, ismeretlen rendel-tetéssel – A honfoglaló magyarság, Magyar Nemzeti Múzeum2996 - id.mû, 122. old. 5. kép). Ennek párhuzama a szkítáknális megtalálható a hét testvér kurgánból, melynek felsõ részénegy szarvas szoptatja borját (nõi jelleg), alsó részén, fejjellefelé egy madár található. (I. B. Brasinszkij: Szkíta kincseknyomában; Helikon 1985. címû könyvének 21. oldalán.)

Még számtalan írott forrás áll rendelkezésünkre, melyeka fent leírt gondolatokat támasztják alá, ha megfelelõ lelkinyitottsággal közelítjük õket. Azt azonban a fentiek alapjánnyugodtan leszögezhetjük, hogy a Kárpát-medencében élõnemzet tudatosan hitt a teremtõ erõben és kultúrája semmivelsem volt alávalóbb más népek hiténél és kultúrájánál. (Taláncsak más volt.) Ismerete, hite a teremtett világról.oly magassá-gokról tesz tanúbizonyságot, melyet csak csodálattal és alá-zattal tisztelhetünk. Ezen gondolatokat azok számára szeret-ném átadni gondolatébresztõként, akik közös múltunk irántmegfelelõ elkötelezettséggel, felelõsséggel bírnak és tartoz-nak. Itt az idõ, hogy a körülöttünk fejreállított világban végretalpra álljunk.

Miskolc, 1996. március

A fenti írás a miskolci Mandorla c. folyóiratbanjelent meg egy készülô, a felvetett gondolatokatrészletesebben kifejtô tanulmány vázlataként.

36

Augusztus 25. és 27. között Tokaj város rendezte meg a IV.Országos Fõépítészi Konferenciát (a házigazda Bodonyi Csa-ba volt), ahol a szakmai elõadások az ezredvégi elszámolásjó értelmében vett kényszerével foglalkoztak

1./ egy világos szervezeti felépítés kérdésével (legyenminden magyar településnek fõépítésze!),

2./ az ország építészeti örökségének teljeskörû, egzaktfeldolgozásával,

3./ az építészeti-városépítészeti értékek megõrzésénekés az ezzel egyidejû és egyenrangú fejlesztések lehetõségé-vel, amely folyamatban a fõépítész emberileg hiteles, szak-mailag felkészült, érzékeny és felelõsség-teljes jelenléte abiztosíték, hogy a változások hagyománytisztelõen épülnekbele a település régi szövetébe, ill. saját hagyományaikatmegteremtve illeszkednek ahhoz.

A helyi értékek tudatosítása és közvetítése az ott élõkfelé, aminek a közösség által elfogadott fõépítész a legbiz-tosabb letéteményese, elengedhetetlen feltétele ezen értékekhosszú távú megõrzésének.

A plenáris ülésen kiemelt figyelmet kapott Dr. MeggyesiTamás (BME, Urbanisztikai Intézet vezetõje) és MakoveczImre elõadása. A szekcióülések több témában zajlottak: Azépítészeti és városszerkezeti örökség, mint az építészeti kul-túra forrása – genius loci (szekcióvezetõ: Bodonyi Csaba ésDr. Tóth Zoltán), tanyák és falvak építészeti tradíciója és to-vábbélése (dr. Reischl Gábor és Markolt László), a fõépítészszemélyisége-arca és a környezet arculata (Sáros László ésPhilipp Frigyes).

A vándorok erdõbényei tábora adott rá alkalmat, hogya falufejlesztés kapcsán Dr. Reischl Gábort , az Ybl MiklósMûszaki Fõiskola fõigazgatóját kifaggassam a konferenciánhallottakról. Az õ gondolatait idézem:

Falun az építész szerepét nem szabad túlértékelni. Egy-üttmûködésrõl van szó; kétoldalú kapcsolatról, ahol az épí-tészt a jelen népi építészete ösztönzi. Falun a lakó- és munka-hely egybekapcsolódik (tanyákon különösen). Ez az erõsösszefonódás az oka, hogy nagyon nehéz ajánlásokat tenni;az építészek agrárszakemberekkel együttmûködve alakíthat-ják ki a terület fejlesztési irányát. (A környezet, tudatos kiala-kítása újfajta agrárfeladat. Az agrártermelés mára nem csaktermelési és mennyiségi kérdés, sokkal inkább a terület eltar-tóképességének megtartása érdekében történõ cselekvés:munkaalkalmat ad, s biztosítja a terület gondozását.)

Míg a kihalt falvakban (pl. Vérteskozma) az épített kör-nyezet értékeinek stabilizálásáról van szó, addig az élõ falu-ban az ott meglévõ hagyományokra épülõ, népességmegtar-tó területfejlesztés szükséges. Ezért a rendezési tervek készí-tésénél a környezetvédelmi, tájrendezési munkarészek mel-lett egy hosszútávú mezõgazdasági termelési stratégia kidol-gozása elengedhetetlen.

A Gödöllõi Agrártudományi Egyetem új kart indítottÓnodi Gábor vezetésével, ahol környezet- és tájgazdálko-dási szakembereket képeznek. A fiatal környezet- és tájgaz-dálkodók nagy segítségére lehetnek a fõépítésznek, mert

sokkal könnyebben szót értenek a helybeliekkel, közelrõlismerik azt a (szinte kizárólagos) szervezõerõt, amit maga agazdálkodás jelent.

A kisebb falvak nem tudnak eltartani egy fõépítészt, hol-ott a segítségére szükségük van. Egyre több kistérségi társu-lás alakul ki (a Muramentén például 11 falu állt össze), ame-lyek közösen használják ki a pályázati lehetõségeket, s közö-sen foglalkoztatják a szakembereket. Egy másik lehetõség afalugondnok hálózathoz (ami kb. 300 kistelepülésen mûkö-dik) hasonló építész-gondnok hálózat kiépítése (Palkonya,Tiszadob), ahol nyári fõiskolai táborok során a község lakói-nak bizalmát elnyert diákok, ill. pályakezdõk tartják a kapcso-latot az év során a községgel (pl. pályázati pénzek megérke-zésekor fontos a koordináló segítség). Harmadsorban a falusiturizmus segítségével is meg tud újulni, szépülni egy község.Mindemellett szerte az országban, minden régiót lefedve,100 mezõgazdasági iskola van. Ezek oktató- és mintafarmjaijó példát nyújtanak; a környékrõl rendre megjelennek a gaz-dák, hogy a józan anyaghasználatú gazdasági épületek szer-kezetét, a nagy hozamú gazdaság mûködését, a vállalkozásielszámolást megismerjék. Sokszor pedig pusztán egy lelkesember tevékenysége (ilyen Hajduk Andrea Türjén, BekkerEleonóra Palkonyán) képes a kistelepülést évtizedes moz-dulatlanságából felébreszteni.

Kovács Ágnes vándorépítész

A KONFERENCIA SZEKCIÓINAK AJÁNLÁSAI

Az 1. szekció, amely témájául A fôépítész személyisége (arca)és a környezet arca címet választotta, feladatát elvégezte. Aszekció hallgatósága, illetve a vita résztvevõinek száma 34-35 fõ (építészek) között mozgott.

A munkacsoport vezetôi és tagjai arra keresték a választ,hogy a fõépítészek mindennapi munkájában – amely aszakmai-építészeti-jogi/közigazgatási keretek között zajlik– miféle segítséget, esetenként gátat jelent – elõbbiek eszköz-telensége mellett – a fôépítész személyisége. A konferenciaelõtt szétküldött körkérdésre kapott válaszok, majd a szek-cióban résztvevõk ugyanezen kérdésre adott válaszai alapjánösszegezhetô, hogy az egyik legérzékenyebb kérdés a fõépí-tészek helye, helyzete az adott település önkormányzatában.

A szekció vezetõi külön köszönetet mondanak BerényiAndrás úrnak a választott témához írott gondolataiért.

A szekció az alábbi ajánlásokat teszi: 1. A Konferenciafelkéri a Kollégiumot, hogy vizsgálja meg, miként lehetségesa praktizáló fôépítészek számára egy rendszeres továbbkép-zés beindítása, amely a szakmai, a jogi területek érintésemellett a fôépítészek személyiség-építésére is hangsúlythelyez; 2. Javasolja megvizsgálni annak lehetõségét, hogy afentiekben megfogalmazott szándék már az egyetemi oktatáskeretei között is jelenjen meg.

Tokaj, 1999. augusztus 27.

Philipp Frigyes, dr. Hadi Ferenc, Sáros László

FÔÉPÍTÉSZI KONFERENCIA TOKAJBAN

37

A 2. szekció ajánlásai:1. A konferencia továbbra is szorgalmazza: – minden településre rendezési terv készítését;– a rendezési tervek folyamatos karbantartását (a kö-

zelmúlt szélsôséges idôjárása felhívta a figyelmet a tele-pülésrendezési terveken belül a felszíni vizek elvezetésérevonatkozó megoldások fontosságára, kiemelt kezelésére);

– a fõépítészi hálózat kiszélesítését.2. Az épített és táji környezet hagyományainak tisz-

teletben tartása, az örökség megõrzése érdekében törekednikell arra, hogy Az építészeti örökség helyi értékeinek védel-mének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VII.13.) sz. FVMrendelete alapján minél több önkormányzat alkossa megfôépítész bevonásával elôkészített rendeletét.

3. A helyi védelemrôl alkotott önkormányzati rendelet-nek legyen pozitív kisugárzása, melynek fontos feltétele ked-vezmények (adókedvezmény, helyi pénzügyi támogatás,megyei, regionális, és minisztériumi szinten kiírt pályázaitlehetõségek, stb.) biztosítása. A támogatásakról készüljönönálló rendelet.

4. A településrendezési tervek– készítése során az értékes építészeti, táji és az épített

környezettel összefüggô örökség minden elemére kiterjedõértékvizsgálat alapján történjen ajánlás a helyi védelemre,ma helyi közösség bevonása, véleményének megismeréseés egyetértése elengedhetetlen (már az értékvizsgálat készíté-se során meg kell próbálni a lakossággal elfogadtatni az értékmegtartásával a hagyományos vonzó településképben rejlõgazdasági lehetõséget);

– helyi építési szabályzata legyen összhangban a különrendeletben magátlapított helyi értékekkel;

– felülvizsgálata során az addig önálló rendeletbenmegállapított, helyi értékek kerüljenek beépítésre a helyiépítési szabályzatba.

5. A területrendezési tervek térségi területrendezésiszabályzatban törekedni kelt az értékes táji, építészeti és azépített környezettel összefüggõ természeti elemeknek a kis-térségekre, településekre vonatkozó egzakt meghatározá-sára.

6. Az épített környezet alakításáról és védelmérôl szóló1997. évi LXXVIII. törvény 56. (1) bekezdésében szerepel akultúrtáj fogalma. Pontos értelmezése a törvényben nincs ki-fejtve, ezért az alkalmazhatóság érdekében szükséges a foga-lom meghatározása, avagy az ET az Európai Épített ÖrökségVédelmérôl szóló egyezmény 1. cikk. 3. pontjának átvétele.

Iván Zoltán

Kiegészítés a 2. szekció ajánlásaihoz.7. Az önkormányzat rendeletalkotási jogkörben jár el a helyivédelem alá helyezés során, és ezt építési eljárások soroza-tával valósítja meg. A 66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet a helyivédelem szakmai szabályait adja meg és biztosítja az egysé-ges értékközpontú helyi szabályozást.

Az építészeti örökség helyi védelme azonban nemcsaképítészeti kérdés, annak társadalmi vetületei is vannak. En-nek kezelése fontos fôépítészi feladat.

Ilyen feladat lehet a települési értékek „láttatása”, a szem-lélet alakítása, hogy a település lakói vegyék észre az ôketkörülvevõ települési és építészeti értékeket. Váljon tudatossá

a település értékeinek léte. Kizárólag az értékek felismeréseután lehetséges az igény felkeltése a település értékeinekmegbecsülése és védelme iránt.

Fenti feladatok sikeres teljesítése a fôépítész személyisé-gével is összefügg (ld. az 1. szekció témakörét); szakmaimenedzseri képességeket és felkészültséget is feltételez.

Az értékek felismerését és megvédésük közös megegye-zésen alapuló igényét követheti a helyi védelemmel kapcso-latos „tényleges” építészeti-mûszaki munka, amelynek alapjaaz értékvizsgálat. Az értékvizsgálat nem új dolog, eddig iskötelezõ munkarészként tartozott a rendezési tervekhez. Azértékvizsgálat azonban elkészíthetõ a helyi védelem céljábólis, amely segítséget nyújt az építészeti, települési hagyomá-nyok szakmai megfogalmazásához.

A helyi értékvédelem folyamat, amely kizárólag az ottélõkkel, az ott lakókkal egyetértésben és támogatásukkalvalósítható meg.

Az építészeti értékek helyi védelmének önkormányzatiszabályozása akkor tölti be jól feladatát, ha a fejlesztve történõmegõrzés eszköze lesz.

Péter Annamária

A 3. szekció (A tanyák és falvak építészeti tradíciója éstovábbélése) ajánlásai

1. Az örökség elôbbrevaló, mint a mûemléki vagy helyivédettség.

2. Hagyomány és örökség differenciálandó.3. Minden település vagy önálló településrész készítse

el örökség és hagyományfeltáró ÉPÍTÉSZETI ÉS TELEPÜLÉS(RÉSZ) SZERKEZETI TIPOLÓGIÁJÁT. A tipológiai terv a fô-építészek aktív részvételével, vagy önálló munkájával készül-jön, s legyen a rendezési tervek része, s a településtervezésés az új építés inspiráló eszköze.

4. A hely szellemének felismerése – a TIPOLÓGIA –tudatosítása, közvetítése hangsúlyozottan és specifikusan afôépítészi misszió része, az építész tervezõkkel és építtetôk-kel való kommunikáció (közös nyelv) eszköze.

5. A hely szellemének és az új szellemének kritikus felis-merése egyenrangú és egyidejû fontosságú. A felismert helyszelleme nem védekezõ (defenzív), hanem a fejlõdés és azúj adaptációjának segítô eszköze, a megtapasztalt szervetlenúj helyett a szerves új céljával.

6. A XX. század építészete és településtervezése (AthéniCharta) adós maradt a hagyományos nõtt jellegû, nem, vagycsak részben tervezett városok, városszerkezetek megértôanalízisével, s így azt nem is építhette be a jelenkor gyakorla-tába. Az e téren beindult szakmai – elméleti kutató – elemzõtevékenységet (pl. Meggyesi Tamás elõadása) fokozni, s azadósságot úgy az elméletben, mint a gyakorlatban törleszteniszükséges.

Az ötödik szekció munkájában résztvevô fôépítészek,mûernlékvédôk, építészek és kerttervezôk tartalmas és barátihangulatú beszélgetést folytattak. Az eszmecsere – helyen-ként élénk vita – során a résztvevôk nagyobbrészt megegyez-tek a témával kapcsolatos ajánlásokban. Ezek legfontosabbpontjai:

1. A mûemlékvédelem és világörökség’ fogalmát érdemesa táji és épített örökség fogalmával helyettesíteni. A lázas és

38

akaratos progresszivitás helyett a kontinuitás – folyamatosság– fogalma jobban kifejezi törekvéseinket, védelem helyett pe-dig a gondozás, gondoskodás szót tartjuk szerencsésebbnek.Ajánlásunkat így az Épített és táji örökség gondozása és afolyamatosság témájára adtuk meg.

2. A települések története azt bizonyítja, hegy egy-egytelepülés ezeréves története soron – esetenként gyors és látvá-nyos változásokon ment keresztül. A korábbi évszázadokbanazonban d korábbi értékek nagyobb része nem semmisültmeg, hanem beleépült az újabb településszerkezetbe. A XX.század elsô harmadának modern építészeti mozgalmai az épí-tett könyezet gyökeres átalakítását tûzték ki célul. A „folya-matosság” elvének tudatos megtagadása súlyos hibákhozvezetett és létrehozta a hagyományok nélküli „dobozvároso-kat”. Tanulva mindebbõl, a XXI. század fôépítészei képviseljeka folyamatosság elvét a településfejlesztésben.

3. A történeti értékeket nagy számban ôrzô, központilag

védett településmagokban – „mûemléki jelentôségû terüle-tek” – a szokásosnál nagyobb találékonysággal, gondossággalés tehetséggel a fenntartásra szánt épületek helyreállíthatók.A mûemlékvédelem elôírásainak szigorú megtartása mellettis elképzelhetô, sôt kimondottan szükséges a folyamatosfejlôdés lehetôségét biztosítani.

4. A helyi védettség alatt álló településrészek fejlesztésé-nek szabályait az ott élôknek közösen kell kialakítaiuk. Itt aszakszerûség mellett az önkéntesség a döntô tényezô A védetttömbök és listázott épületek kiválasztásánál az ott élôk akaratátadott esetben a szekszerûség kívánalmai elé kell helyezni.Fontos, hogy a helyiek magukéinak érezzék a döntéseket.

5. A központilag és helyileg sem védett településrészek.A legújabb beépítések is hordoznak építészeti-városépítészetiértékeket. Az elmúlt évtizedek és napjaink településfejlesz-tésének eredményeivel is tisztelettel kell bánni. A szekszerûségés érzékenység ilyen esetekben a fôépítész számára kötelezô.

A Kós Károly Egyesülés mesterei között kiemelkedõen soka fõépítész. A Vándoriskolának egyedülálló lehetôsége vana fiatalokat az iskola keretein belül beavatni egy olyan gon-dolkodásmódba, melynek logikája, léptéke és összetettsége(minden lépésnek társadalmi vetületei is vannak) nem ha-sonlítható egyes épületek tervezéséhez.

Erdõbényére augusztus 27 és 30 között Salamin Ferencvitte a vándorokat. A feladat egy tanulmány elõkészítésevolt, hogy megkeressük a faluban azokat a beavatkozásilehetõségeket, melyek véleményünk szerint a további elõre-

lépést segíthetik; azon csomópontokat, melyek az elõzeteskutatásaink (Erhardt Gábor igen alapos utánajárása) szerintfontos szervezõ tényezõk voltak, mára azonban elfelejtõdtek,leértékelõdtek.

A faluban ma 1700-an élnek. Felhagyott borvidék. Egy-kor kádárairól, és kõfaragóiról volt híres (jó száraz fehér bora,s andezit és riolittufa bányái voltak). Néhány lelkes emberösszefogásával egy falufejlesztõ alapítvány jött létre. Tisztánlátják sajátos helyzetüket, s a lehetõségeket, amelyeket újrakiaknázhatnának. Segítségünket ezek lokalizálásához, szak-

Javaslat fôutcai elôtetôk létesítésére (Eszenyi Ákos)

39

6. A gyorsan fejlôdô települések esetében elkerülhetet-len és természetes a léptékváltás. A „kontrasztos” megoldá-sok nem jelenthetik azonban a hagyományos arányok teljesszétrombolását. A fôépítész segítsen meghúzni azt a határt,ahol a fejlesztés, az arányok növelése, kontrasztossága, izgal-massága mellett még elviselhetô aránynövekedést eredmé-nyez. Ott, ahol az elképzelt növekedés a teljes térbeli struk-túrát szétrombolja és a folyamatosság érzését kérdésessé teszi,a fôépítész lépjen erélyesen közbe.

7. A természeti és épített örökség gondozása során ha-laszthatatlan; égetô feladatok megoldása áll elôttünk (pl. azelhamarkodottan és meggondolatlanul privatizált, késô his-torizáló és szecessziós stílusú budapesti bérházak megmentéseés szakszerû helyreállítása). A fôépítész elsôsorban ezeknekmielôbbi megoldását szorgalmazza. Az elmúlt évtizedek építé-szeti örökségének azonnali, gyors „átjavítását” ne siessük el;bízzuk nyugodtan ezt a feladatot az új évszázad fiatal építész-

nemzedékeire. Ôk nagyobb távlatokból visszatekintve tudnifogják, hol és milyen jellegû módosítással, fejlesztéssel lehetaz elmúlt évtizedek építészeti együtteseit, városrészeket ésvárosközpontokat otthonosabbá tenni.

A IV. Országos Fõépítészi Konferencia plenáris ülésénjavasolt ajánlások

• A Kormány fontolja meg a hátrányos helyzetû telepü-lések és területek, kistelepülések pályázati feltételeit, az önerôhiánya miatt.

• Ellenôrzési lehetõséget kellene adni a területi fõépíté-szeknek és az önkormányzati-megyei, fõvárosi, megyei jogúvárosi, fõvárosi kerületi, települési-fõépítészek a rendezésitervek hatályosulásának vizsgálatára és szankcionálására.

• A kor szellemének megértése mellett az új kihívásokszellemét is értelmezni kell, hogy azok is a település sajátjáváválhassanak.

mai alátámasztásához, végül konkrét mûszaki megoldásai-hoz kérték.

Négy nap kellett, hogy bejárjuk a falut; négy nap, hogyminél több emberrel beszélgessünk, hogy lelassuljunk; hogykezdjük érteni, mi történik a szép hegyek között; négy nap,hogy minden kocsmába beüljünk; s hogy elkészüljön a ren-geteg vázlat, amelyekbõl szeptember végére megszülethetegy kis füzet: benne a tájház, amelybe a helyi néprajzi gyûjte-mény anyaga bekerülne, az orvosi rendelõ, a temetõbejárat,fahidak, kút, szoborpark, buszmegálló, kovácsmûhely.

Folytatni kellene. Építeni és lejárni. Figyelni, hová tor-zulnak és szépülnek meg az ötletek. Érteni valamit a falutörténetének folyamatából.

A táborban részt vettek: Bán Zoltán, Benyó Géza, ErhardtGábor, Eszenyi Ákos, Esztány Gyõzõ, Ferenc Attila, TóthViktória, Gulybán Ede, Márton László Attila és felesége, Orso-lya. Kísérõnk Égerházi László faszobrász volt.

A felmérés során és az utána készült javaslatokattartalmazó füzetbôl mutatunk be néhány oldalt.

Kovács Ágnes vándorépítész

Javaslat fôutcai aubuszváró létesítésére (Eszenyi Ákos)

40

• A fõépítész az utca tulajdonosának képviseletében ve-hessen részt az építésügyi hatósági eljárásban, szomszédként.

A IV. Országos Fôépítészi Konferencia záró ajánlásaihoz.1. A több mint 1200 hátrányos helyzetû települést ki kell

emelni az országos pályázati rendszerbõl és az önrészteltörölve kell fejlesztési lehetõségeket biztosítani részükre,mert egyébként nem tudnak fejlôdni és elnéptelenednek.

2. A rendezési tervek megvalósítását, illetve betartását aterületi fôépítészeknek a települési fôépítészeken, illetveépítési szakhatóságokon keresztül folyamatosan ellenõrizniükkell.

Szekszárdi ajánlásokA Szekszárdon megtartott XX. Országos Mûemléki Konferen-cia résztvevõi az Értékvédelem és urbanisztika témakörében,egyhangúlag a következõket ajánlják az illetékeseknek:

1. Az önkormányzatok fokozzák tevékenységüket azértékek helyi védelméért. Legyen minden önkormányzatnakolyan rendezési terve, ami kijelöli a helyileg védendõ értéke-ket. Alkossanak errõl helyi rendeletet.

2. Az építészeti értékek helyi védelmének kérdése legyenaz egyik legközelebbi országos fôépitész értekezlet témája.

3. Az önkormányzatok gyorsítsák meg a fõépítészi háló-zat kiépítését, legyen minden magyar településnek fõépítésze.

4. A hivatalos mûemlékjegyzék kiegészítésének, az arraméltó emlékek mûemlékké nyilvánításának eljárását az ille-tékesek (OMvH, NKÖM) gyorsítsák meg.

S. Az értékes, védelemre érdemes kultúrtájak mûemlékivédettségének jogi és gyakorlati feladatait az OMvH és aNKÜM illetékes szervekkel vizsgálja meg és tegye meg aszükséges lépéseket a mûemléki védettség kiterjesztésére.

6. Az illetékes állami szervek és kamarák gyorsítsák mega mûemléki tervezési és kivitelezési jogosultság szabályozá-sának eljárását.

7. Az OMvH – az illetékes minisztériumokkal együtt –újólag vizsgálja meg annak lehetõségét, hogy a mûemlékeketis érintõ rendezési tervek jóváhagyási eljárása során a mûem-léki hatóságnak ne csak véleményezési jogköre legyen.

8. Az önkormányzatok és a helyi civil szervezetek segítsékelõ a mûemléki albizottságok újbóli megszervezését ésmûködését.

Javaslat a fôutcaihomlokzatokátalakítására(Gulybán Ede)

41

Javaslat a a zsidó temetô bejáratiépítményére (Bán Zoltán)

A SZABADSÁGHARC ARADI EMLÉKMÛVÉT október elsején szállí-tották a katonák által õrzött várból a minorita rendház udvarára. Azesemény súlyát az aradi Jelen errõl szóló tudósítása jól mutatja:Magyarságunk történetében ritka az olyan pillanat, amikor betelje-sülhet egy évtizedek óta dédelgetett álom, amikor végre lerázva be-lénkvert gátlásainkat, szabadjára engedhetjük örömkönnyeinket,hadd csorogjanak le arcunkon. A tegnapi egy ilyen ritka, történelmipillanat volt, amikor többhetes feszült, idegtépõ várakozás, azellenünk indított hecckampány, mocskolódás közepette el mertükhinni: a Szabadság-szobor kiszabadulhat több évtizedes várfog-ságából. A híradásokból érezhetõ, hogy a résztvevõk a szobor fel-támadását szimbolikus rendszerváltó aktusként élték át, az októberhatodiki események ugyanakkor világossá tették, hogy ez a változás,ha egyáltalán bekövetkezik, nagyon lassú folyamat eredménye lesz.

Balra: Kovács Ágnes raj-za Erdôbényérôl; jobbra:Erdôbényén, a pleiszto-cén kori tó megkövese-dett iszapjában csodálatosépségben ôrzôdtek megaz akkori növények(már elsôsorban zárvater-môk) levelei, madár-tollak, ízeltlábúak ésegyéb maradványok.

42

Az új Fehéregyháza elsô, emlékkápolna jellegû épü-letének tervét (Országépítô, 1999/1) tovább kellett gon-dolnom. Egy új Fehéregyházának illeszkednie kell a kul-turális központ funkcióhoz, amit kezdettôl adni szándé-koztam neki, s ezt egy egyterû kápolna a szûkös méretei-vel, hét kapus kialakításával nem tudná betölteni, alkal-matlan lenne nagyobb tömegek befogadására.

Ebbôl kiindulva megnöveltem a méreteket,s a hét kaput hét különteremmé alakítottam,melyek meghitt kunyhókként simulnak anagyobb körteremhez. Mivel az épület-együttesnek egyúttal védettebb, masszí-vabb arculatot akartam adni, egy bástya-szerûen tagolt betonalapzatra he-lyeztem. Az erôdített jellegszükséges, nemcsak azért,hogy utaljak az épület-nek a régiessel való kap-csolatára – egyidejûlegegy nomád fejedelmi palota és egy óhitû(bizánci) templom stílusával, illetve az Erôsvár a mi Istenünk keresztyénasszociációjával –, hanem mertminden magon van egy töb-bé-kevésbé kemény héj.Fehéregyháza spirituálismagvát védeni kell, nemállhat szélfútta, hétajtósátjáróházként a magyar-ság Nemzeti Pantheon-ja, a magyar ôshagyo-mány és a keresztény-ség nagy távlatú találko-zását megtestesítô kor-szakos épület. Emellettmegmaradt az a szándék,hogy ezt a találkozást azaltemplom, az Õsök Csarno-ka létesülésével kifejezze azépület, miként Anonymus is hoz-zákapcsolja a honalapító Árpádfejedelem eltemetésérôl szóló híradásta sír közelében épült Alba ecclesia említésével.

Az épülethez méltóbb fôkaput is kellett tervezni. Eznyugat felé, az óbudai hegyek felé néz, széles lépcsôsor-ral. A fôkapu a párthus építészet iwan-jainak mintáját kö-veti (ld. a magyar ív, íves szavunkat), ez az egyetlen építé-szeti elem, ami korábbi, konkrét elôképre vezethetô visszaaz épületemen. Ezt a magasra fölnyúló boltíves kapuzatota Kr. u. 3-4. században átveszik a párthusoktól a szászá-nida perzsák, majd tôlük az iszlám hódítók. Megjelenik amásodik gyulafehérvári székesegyházon is, példa nélkül

az európai építészettörténetben (valószínûleg örmény mes-terek keze nyomán, akiknél a párthus tradíciók sokáigfennmaradtak). Ugyanakkor ezt az iwan jelleget látszanakôrizni a székely pávafarkos homlokzatok is.

A kibôvített terven új formák is megjelennek. Vissza-térô elem lett az ajtók, ablakok, homlokzatok formáit adó

szamárhátív, amely a körterem karzatának támpilléreinis megjelenik, csak itt fordítva, csúcsával lefelé.

A fôkapu fölötti újonnan tervezett rózsaablakmotívumain is szerepel ez a forma. E „po-

gány csúcsívesség” magától adódott azépület fölfelé törekvô eszméjének, szelle-mi rendeltetésének jellegébôl, de utólag

olyan analógiák is vonhatók, mintaz ókori indiai építészet

kudu-ja (Lómása Rishibarlangja, i.e. 3. sz.; abhádzsái barlangcsarnokbejárata, i.e 2. sz.;

Adzsanta 19. számú barlangcsarnoka, 5.sz.), vagy akár egy kusán kori ereklyetartó

boltív-ábrázolása (Bimaráhi erek-lyetartó, Gandhára, 3. sz.). Ez a

forma gyakori a honfoglalás-kori mûvészetünkben (szív-palmetták, vízililiom-motí-vumok a csüngôkön, vere-teken), s eszünkbe juttat-hatja a szkíta, magyar tár-szekerek ponyvás tetejé-nek elülsô részét is.

A nagy körteremnekbelülrôl a karzat és a tám-

pillérek kiképzése ad kü-lönleges, meseszerû han-

gulatot. Átfogó eszmekénta régi magyar Boldog-

asszony-képzet termékeny-séggel összefüggô tartalma élt

bennem, amikor minden elôz-mény és kísérletezés nélkül egy-

szeriben lerajzoltam a karzatot, rímelve akistermek csúcsíves bejárataira és az ablakszemekre. Akarzaton végighullámzó ritmusban, organikusan stilizálttokszerû burkokból gömbölyû magok bukkannak elô akiszélesedô részeknél.

Szólni szeretnék még az ugyancsak különös jelenté-sekkel bíró új rózsaablakról, amelyet a nyugati fôkapufölé terveztem, hogy a lemenô nap fénye világítsa át. Arózsaablak, mely a katedrálisok, szakrális épületek hagyo-mányos eleme, a magyar ôshagyomány és a fény felé for-duló magyar lélek egészét kívánja kifejezni, a magyar élet

Z. Tóth Csaba

FEHÉREGYHÁZA II.– Millenniumi spirituális erõd tervének formai eszméirõl –

43

kerek virágát, mely földtôl az égig növekszik, egybefor-rasztva földet és eget, Keletet és Nyugatot, a természet,az ember és a szellem országait. Egyetlen világlényt ábrá-zol, az egyszerû formák sokágú, metamorfózisra képesjelentéseivel, a magyar népszellemet, annak jellegzetesvilágközépi, közép-európai helyzetében: alul a két cseppalak a Lény két, keleties vágású szeme, de egyszersmindegy virág két, stilizált csészelevele, két szárny, s a Halakprecessziós világkorszakának – melyben a honala-pítás lezajlott – két, szembeforduló hal-szim-bóluma (mélybíbor). Ez a két csepp-for-ma a jobb és a bal, a Kelet és a Nyugatközötti határhelyzet jelképe is.Efölé boltozódik nemzeti szi-várványként az ismert hétszervágott Árpád-sáv pirosa-fe-hérje, mintegy a megtalálthaza dimbes-dombos földje.A dombok tetején a régi hét-magyarok hét sátra áll (cit-romsárga), hasonló csúcs-ívekkel mint az épület más ré-szein. A sátrak fölött zöld er-dô lombkoronája magasodik,a mesebeli hetedhét országkerek erdeje, de egyúttal aKárpátok erdôi, a régi országtermészetes határai. A fák fö-lött az éjszakai égen (indigó)a Hadak Útja, hét csillag ra-gyog (citromsárga) a szent he-tesség kisugárzásaként, majd mégfeljebb a fizikai ég, a fizikai kozmosz felett a teremtô ég,a világosság és sötétség kettôssége feletti Fény, a szellemivilág ege hét lánggal, melyek utalnak a Szentlélek pün-kösdi kettôs lángnyelveire, de egy egyetemes Pünkösdreis, melyet Közép-Európában a magyarság van hivatvakezdeményezni (a szkíta népek fontos szerepét jelzi, hogyaz elsõ Pünkösd leírásakor a párthusok azok, akik elsõ-ként kerülnek említésre az új nyelven szóló apostolokatmegértõ népek között; Ap.Csel. 2,9). Ezt a szférát az ôsiszabir-magyar eredetû vizililiom-motívum narancsszínsziromsora zárja le.

Amiképp a rózsaablak, úgy Fehéregyháza épületénekegésze ennek a teljességnek, a föld-ember-ég, test-lélek-szellem hármasság szerves egységének nyelvén akar em-léket állítani a nemzeti hagyományból a kereszténységbevaló átmenetnek. Mert ezer esztendôvel ezelôtt lényegé-ben nem két, ellentétes szemlélet állt egymással szemben;a nemzeti hagyomány és a kereszténység nem két különdolog volt, hanem egy metamorfózis zajlott le: egy ko-

rábbi, ôsi állapothoz hozzákapcsolódott a következôfejlôdési fokra lépés lehetôsége, melynek csírái

ráadásul jócskán elôbújtak a pogány ésgyakran már görög-keresztény elôz-

ményekben. Ugyanígy zajlik észre-vett-észre-nem-vett módon a maiátmenetelünk a fizikai-érzékletiképzetalkotásból, gondolkodás-ból a szellemi-érzékfeletti gon-dolkodásba. Ma még sokszorkérdés, hogy szívünk, lelkünkmélyén valóban továbbléptünk-e az ezer évvel ezelôtti állapot-hoz képest? De az igazi kérdésaz: továbbléptünk-e a megkez-dett úton az eredeti, mindig élôKrisztus-impulzus megvalósításafelé? Megismertünk néhány igaz-ságot, kialakult a tudomány fel-nôttes és földi értelem-kultusza,és az egyház törekvése, hogy

gyermeki hitben tartsa meg a lai-kusokat – de cselekedjük-e a valódi

megismerést, szeretetet, a mai emberi,természeti és isteni világ irányában? Elegendô-e a régi intéz-ményekre, tekintélyekre hagyatkozás ehhez a továbblépés-hez? Mint elhangzott, új bort sem töltenek régi tömlõbe.

Az új Fehéregyháza, tisztelegve Szent István király aka-rata elôtt, spirituális erôdként az élô Krisztus-szellemhez valótovábblépésnek akar otthont adni, a kötelezô, mások általsugallt nemzeti önutálattól és öncsonkításoktól, felekezeti-ségtôl mentesen, hogy nemzet és kereszténység eredeti, ma-gasrendû eszményeinek jegyében találkozhassanak bennea gondolkodó, eleven szintézist keresô magyarok a követke-zô, és bizonyára gyökeres változásokat hozó évezredben.

Szemben: fôhomlokzat és alaprajz; fent: belsô nézet a bejárat felôl; lent: a nyugati falon lévô rózsaablak terve

44

A KÓS KÁROLY EGYESÜLÉS tíz éves tevékenységét bemutatóvándorkiállítás terv szerint folytatta országos vándorútját az elmúlthónapokban. Június 22-én Ferencz István DLA, tanszékvezetõ egye-temi tanár nyitotta meg a miskolci bemutatót. A július 10-i keszthelyikiállítás megnyitóját követõen Somogyi Gyõzõ festõmûvész vezettebe és irányította a hagyomány mai szerepét elemzõ beszélgetést.Tokaji bemutatót követõ jászberényi kiállítást szeptember 13-ánMakovecz Imre nyitotta meg. Budapest után október 23-án nyílika kiállítás Kiskunhalason, november 12-én Szombathelyen és no-vember 26-án Vácott. A Vándoriskola tíz évének eredményeitbemutató kiállítások színhelyei voltak: a Budapesti MûszakiEgyetem, a Bercsényi 28-30 Építészkollégium, az Ybl MiklósMûszaki Fôiskola, az Iparmûvészeti Fôiskola és a pécsi PolláckMihály Mûszaki Fôiskola. Az alábbi képek a Bercsényi kollégi-umban, az Iparmûvészeti Fôiskolán illetve a Miskolci Galériábantartott kiállításmegnyitókon készültek.

HÍREK

SZÉLMALMOK TÉSEN. 99/1-es számunk szélmalmokkalfoglalkozó tanulmányához kiegészítésül kaptuk Kovács Gáborvándorépítész felvételét a Várpalotától északnyugatra fekvõ Téskét szélmalmáról. A faluban a század elején négy szélmalom mû-ködött, közülük a Held-féle malom 1951-ig üzemelt és ma ismûködõképes, a tõle 200 méterre lévõ Ozi-féle malmot mûszakilagteljesen helyreállították, mindkettõ múzeumként megtekinthetõ.

KÖNYVEK: Budapest – építészeti részletek/in details, angol-magyar nyelvû, ritkán látott szépségû album kb 600 képpel azépítészeti célú iparmûvészet (kovácsoltvas – Pereházy Károly,öntöttvas – Lengyelné Kiss Katalin, fafaragás – Tölgyes Orsolyaés Hajda György Zsigmond, kerámia – Mattyasovszky ZsolnayTamás, üvegablak – Mester Éva és ablakformálás – Gerle Jánostanulmánya) remekeivel. A fényképek java része Hajdú Józsefmunkája. (Szerkesztõ: Lõrinczi Zsuzsa, kiadó: 6B Építész Bt.) Aszecesszió Budapesten 23 épületet, illetve együttest mutat beLugosi Lugo László felvételeivel és Gerle János tanulmányával.(Magyar Könyvklub). A Kós Károly Egyesülés tíz évét bemutató364 oldalas, színes, magyar, német és angol nyelvû kötet és aVándoriskola tíz évét bemutató, angol nyelvû összefoglalóvalkiegészített kötet második kiadása megrendelhetõ és megvá-sárolható a Kós Károly Alapítványnál.

TANULNI A TERMÉSZETTÕL a címe a DOMUS folyóirat szep-temberi, Paolo Portoghesi által összeállított tematikus számának.A bemutatott nyolc példa egyike Makovecz Imre makói színháza.A melléklet ezúttal Lechner Ödön és Lajta Béla budapesti épületeivelfoglalkozik Andrea Nerozzi Pákozdy összeállításában.

KATEDRÁLIS címen havonta jelentkezõ építészeti mûsort indí-tott szeptemberben a Duna TV. Az adások szerkesztõ-házigazdájaEkler Dezsõ, állandó beszélgetôpartnertei Makovecz Imre, SzegôGyörgy és Cságoly Ferenc.

CSETE GYÖRGY ÉS LÜKÕ GÁBOR neve is bekerült a MagyarÖrökség Aranykönyvébe a legutóbbi díjátadáson.

PAP GÁBORT 60. születésnapja alkalmából június 12-én azegyébként ötven éve alapított Uránia csillagvizsgálóban köszön-tötték tanítványai, tisztelõi és barátai. Ott adták át neki a miskolciDeszkatemplomról szóló írásunkban bemutatott rovásbotot.

ERDÔBÉNYEI KÉPEK – Legfelül: bányató a Mulatóhegyrôl, amely a szüreti mulatságokról kapta a nevét; omladozóporta a faluban. Fent: régi vincellérlak belseje, jelenleg raktár; a vándorok az erdôbényei születésû, Ausztráliában élôtokhalhalász helytörténeti tájékoztatóját hallgatják. Lent: záróbeszélgetés és a vázlatok véglegesítése az utolsó napon; acsapat a fôutca közúti hídján. Legalul: a rövid szakaszán járható, többszáz éves földalatti járat; a bodrogolaszi borpince.

TIZEDIK ÉVFOLYAM ÔSZI SZÁM • ÁRA 350 FT

MEGJELENT A 10 ÉVES A KÓS KÁROLYEGYESÜLÉS CÍMÛ, 364 OLDALAS, SZÍNES,

MAGYAR, NÉMET ÉS ANGOL NYELVÛ KÖTET, AZEGYESÜLÉS TÍZÉVES TEVÉKENYSÉGÉNEK

ISMERTETÉSÉVEL ÉS AZ EGYESÜLÉSHEZTARTOZÓ TAGSZERVEZETEK BEMUTATÁSÁVAL.

A KÖZELJÖVÔBEN JELENIK MEG A FENTIKÖTET ANYAGÁT ÉS VIDEOFELVÉTELEK

RÉSZLETEIT TARTALMAZÓ CD.MEGJELENT A VÁNDORISKOLA TÍZÉVES

TEVÉKENYSÉGÉT RÉSZLETESEN ISMERTETÔKÖTET ANGOL NYELVÛ ÖSSZEFOGLALÓVAL

KIEGÉSZÍTETT MÁSODIK KIADÁSA.MEGRENDELHETÔK, ILLETVE

MEGVÁSÁROLHATÓK A KÓS KÁROLYALAPÍTVÁNYNÁL – 1114 BP. VILLÁNYI ÚT 8.