Posttraumás felső végtagsérülések (distalis radius törések ... · A fizioterápia alatt értem a gyógytornát, illetve a lézerkezelést. Napjainkban az orvostudomány számos

Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Posttraumás felső végtagsérülések (distalis radius törések)

fizioterápiája

csak gyógytorna, gyógytorna és lézer kezelés összehasonlítása

Lénárt Miklósné Hajdu Anett

Pongrácz Márta 2010

Dr. Oláh Csaba Zsolt

2

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretném megköszönni a segítségét, türelmét Lénárt Miklósné tanárnőnek,

Pongrácz Márta gyógytornásznak, és Dr. Oláh Csaba Zsolt idegsebész-

neuroradiológus adjunctusnak.

Köszönöm, hogy szakmai felkészültségükkel és odaadásukkal hozzájárultak a

dolgozatom elkészítéséhez.

Szeretnék még köszönetet mondani a Megyei Kórház Traumatológiai Osztályán, a

Vasgyári Kórház Önálló Fiziotherápiás Osztályán és a Mezőkövesdi Mozgásszervi

Rehabilitációs Központban dolgozó gyógytornászoknak, akik szintén segítséget

nyújtottak a dolgozat elkészüléséhez.

3

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ................................................................................................................ 6

2. Szakirodalmi áttekintés ........................................................................................... 8

2.1. A lézerfényről általában ................................................................................... 8

2.1.1. A lézerfény legfontosabb tulajdonságai ..................................................... 8

2.2. Lézertípusok ..................................................................................................... 8

2.2.1. Fényt előállító anyag szerint ...................................................................... 8

2.2.2. A fénykibocsátás időbeli formája szerint ................................................... 9

2.2.3. Teljesítmény és veszélyességi fokozatok szerint ....................................... 9

2.2.4. Gyógyászati alkalmazás ........................................................................... 10

2.3.1. A lézersugár biológiai hatásai .................................................................. 11

2.3.2. A lézersugár klinikai hatásai .................................................................... 11

2.3.3. A lézersugár kölcsönhatása a felülettel és behatolási mélysége .............. 11

2.4. A csukló anatómiája ....................................................................................... 11

2.4.1. Radius/orsócsont ...................................................................................... 12

2.4.2. Kéztőcsontok ............................................................................................ 12

2.4.3. A csuklóízület/ articulatio radiocarpea .................................................... 13

2.4.4. A csuklóízület mozgásai .......................................................................... 13

2.4.5. A csuklóízületre ható izmok..................................................................... 14

2.5. Radius törés formái és ellátásuk ..................................................................... 14

2.5.1. A törés kezelése ........................................................................................ 15

2.5.2. Törés után kialakult szövődmények ......................................................... 15

2.5.3. Törés után a gyógytornász feladata .......................................................... 16

3. Anyag és módszer ................................................................................................. 17

4

3.1. A vizsgálatban szereplő beteganyag leírása ................................................... 17

3.2. Kezelés és vizsgálat leírása ............................................................................ 17

3.2.1. Gyógytorna ............................................................................................... 18

3.2.2. Segédeszközök ......................................................................................... 19

3.2.3. Kiegészítő lézer terápia ............................................................................ 19

3.2.4. A kezelés további menete......................................................................... 20

4. Eredmények .......................................................................................................... 22

4.1.1. Radial-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek

összehasonlítása a két csoport között ................................................................. 22

4.1.2. Ulnar-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek

összehasonlítása a két csoport között ................................................................. 25

4.1.3. Dorsal-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása

a két csoport között ............................................................................................ 28

4.1.4. Volar-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása

a két csoport között ............................................................................................ 31

4.1.5. Vizuál Analóg Skálán mért értékek összehasonlítása a két csoport között

............................................................................................................................ 34

4.2.1. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek radial-deviatios értékeinek

összehasonlítása ................................................................................................. 37

4.2.2. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek ulnar-deviatios értékeinek


4.2.3. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek dorsal-flexios értékeinek


4.2.4. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeinek


4.2.5. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek Vizuál Analóg Skálán mért

értékeknek összehasonlítása ............................................................................... 45

4.3. A kérdőívből kiemelt kérdések szemléltetése ................................................ 47

5

4.3.1.A kérdőívben szereplő 1. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és

kontrollcsoportot összehasonlítva. ..................................................................... 47

4.3.2. A kérdőívben szereplő 2. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és




4.3.4. A kérdőívben szereplő 3/b;c;d kérdések jellemzése a lézer és kontrollcsoport

esetében. ............................................................................................................. 52

4.3.5. A kérdőívben szereplő 4/ a, b kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és




4.3.7. A kérdőívben szereplő 8/f. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és


4.3.8. A kérdőívben szereplő 10/c. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és


5. Megbeszélés .......................................................................................................... 57

5.1. Diszkusszió ..................................................................................................... 57

5.2. A feltett hipotézisek megválaszolása.............................................................. 57

6. Összefoglalás ........................................................................................................ 59

7. Irodalomjegyzék ................................................................................................... 60

8. Mellékletek ........................................................................................................... 61

6

1. Bevezetés

Dolgozatomban a posttraumás felső végtagsérülések, pontosabban a distalis radius

törések fizioterápiájáról lesz szó. A fizioterápia alatt értem a gyógytornát, illetve a

lézerkezelést. Napjainkban az orvostudomány számos területén alkalmazzák a lézer

sugár jótékony hatását, mint például bőrgyógyászati-, idegrendszeri

megbetegedéseknél, fül-orr gégészeti elváltozásoknál és a vázizomrendszer traumás,

illetve degeneratív megbetegedései esetén is.

Az érdeklődésem középpontjában tehát az állt, hogy a lézer sugár alkalmazása a

gyógytorna mellett mennyiben tud többet nyújtani, mint a magában alkalmazott

gyógytorna. Vizsgálataim során összehasonlításra került két csoport. Az

összehasonlítás alapfeltétele volt, hogy mind két csoport kapjon gyógytornakezelést,

és az egyik pluszban lézeres kezelést is. Természetesen, a gyógytorna

nélkülözhetetlen fizioterápiás eszköze a törést követő rehabilitációnak, mivel mozgás

nélkül a fájdalom és duzzanat következtében egyébként is beszűkült fiziológiás

mozgástartományok lecsökkennek. Mivel a lézer fénynek számos jótékony hatása

ismert ezek: ödéma csökkentés, fájdalomcsillapítás, mikrocirkuláció növelése

immunrendszer stimulálása és sejttranszport fokozása, mindezért egyre több beteg kap

orvosi beutalót lézeres kezelésre.

A vizsgálatok során elkészített mérések eredményeinek segítségével szeretném

igazolni a feltett hipotéziseimet. A mérések hitelesek, ízületi szögmérő segítségével

végeztem őket, ezek alapján biztos következtetéseket tudtam levonni, arra

vonatkozóan, hogy a lézerkezelést is kapott csoport miben másabb, mint a másik

csoport. A fájdalom változását is lemértem Vizuál Analóg Skála segítségével, mely

szintén szemlélteti az eltéréseket. A vizsgálatom fő kérdése a mozgásterjedelem

változása és a fájdalom csökkenése a két csoportot összehasonlítva. A vizsgálatban

résztvevők kérdőívet is kitöltöttek, melyben kérdések szerepeltek az általános

állapotra, a funkcióváltozásra, és a pszichés állapotra vonatkozóan. A jobb

7

szemléltetés érdekében, fotókat is készítettem, meghatározott helyzetekben, mely

segítségével szintén lehet következtetéseket levonni.

A dolgozatomban a lézeres csoporton belül kétféle típusú lézer készüléket (KLS és

MLS lézer) is összehasonlítok, melyek között a különbség a lézer fény felületet ért

mértékében mutatkozik meg, mivel, az egyik pont lézer, tehát adott pontokat világít

meg, a másik viszont egy nagyobb kiterjedésű összefüggő területet világít meg.

A vizsgálatok előtt a következő hipotéziseket fogalmaztam meg:

1. Feltételezem, hogy a distalis radius törés utáni gyógytornakezelést lézer terápiával

kiegészítve gyorsabb javulást várhatunk.

2. Feltételezem, hogy amikor csak gyógytornakezelést alkalmazunk, hamarabb

kialakulhat szövődmény.

3. Feltételezem, hogy a nagyobb teljesítményű és nagyobb felületre kiterjedő MLS

lézer még jobban meggyorsítja gyógyulást.

4. Feltételezem, hogy a mozgásterjedelem változása azonos idő alatt pozitív

funkcióváltozást ér el az MLS lézer hatására, mint a KLS lézer hatására.

5. Feltételezem, hogy gyógytorna nélkül, csak lézerkezeléssel a gyógyulási folyamat

lelassul, illetve szövődmények kialakulhatnak.

A kutatási eredményeket előre vetítve beigazolódott az, hogy a mozgásterjedelem

nagymértékben növekedett a gyógytornát lézerkezeléssel kiegészítve, illetve a

fájdalom, ödéma is lecsökkent, és funkciójavulás is észrevehető.

Ez a kutatás tanulságos volt számomra, mert az eredmények magukért beszélnek,

melyeket a megfelelő részben be is fogok mutatni.

8

2. Szakirodalmi áttekintés

2.1. A lézerfényről általában

A lézer sugár a fény egyik fajtája, a fény pedig elektromágneses sugárzás. Az

elektromágneses sugárzás széles spektrumú, ide tartozik a rádióhullám, a

röntgensugár, de a fény ezen belül abba a tartományba tartozik, melyet az emberi szem

érzékel. A fény hullámtermészetű, hullámhosszal rendelkezik, melyet mikronban

mérünk. A látható fény tartománya 0,4-0,7 mikron szakaszra esik.

2.1.1. A lézerfény legfontosabb tulajdonságai

monokromatikus, azaz pontosan azonos a lézernyalábban terjedő fényrészecskék

hullámhossza.

koherens, azaz, azonos fázisban rezegnek a hullámok,

jól polarizált, azaz pontosan meghatározott a hullámban rezgő elektromos tér iránya,

optikai eszközökkel könnyen irányítható, behatárolt nyalábban terjed.

A lézerfény legfontosabb tulajdonsága, hogy a részecskéi nagyon pontosan azonos

fázisban vannak (ez a koherencia). Ez a tulajdonság teszi lehetővé, hogy a lézerfényt

széles körben lehessen alkalmazni.

2.2. Lézertípusok

2.2.1. Fényt előállító anyag szerint

9

Gázlézerek: ezeknek sugárzó anyaga gáz halmazállapotú. Ezek közül legismertebbek

a hélium-neon gázkeveréket tartalmazó gázlézerek, mind iskolai használatban,

gyógyászatban és kutatásokban is alkalmaznak. Könnyen előállíthatók.

Argon-ion gázlézert alkalmaznak a szemészet területén.

Operáló lézerként a gyógyászatban a széndioxid lézert alkalmazzák, de az ipari

alkalmazása is jelentős.

Folyadék halmazállapotú aktív anyagot tartalmazó lézerek

Ezek valamilyen oldószerben oldott festékek festékanyagok felhasználását jelentik.

Nagyon drágák és nem túl elterjedtek.

Szilárd test lézerek

Aktív közegként valamilyen kristályos anyagot tartalmaznak. Ilyen: a rubin lézer, ez

volt a legelső, ma viszont a legelterjedtebb a neodímium-yag lézer, lehet alkalmazni

bioregulációs kezeléseknél, viszont nagyobb teljesítménynél, megfelelő technikával

operálásra is használható.

Félvezető/ dióda lézerek

Aktív anyaga egy félvezető. Ezekben félvezetőből készült lámpácskák LED-ek

vannak, sok háztartási cikkben előfordul, korlátlan élettartamúak és kisméretűek.

2.2.2. A fénykibocsátás időbeli formája szerint

Folyamatosan működő lézerek

Ezek a bejuttatott energia hatására egy folyamatos elektromágneses nyalábot, látható,

vagy nem látható fénysugarat bocsátanak ki. Alkalmazható az iparban, orvosi,

kísérleti-kutatási eszközök formájában is.

Impulzus lézerek

Egy- egy rövid időtartam alatt képesek nagy energia mennyiség kibocsátására.

Pillanatnyi teljesítményük nagy, átlagteljesítményük nem olyan nagy.

2.2.3. Teljesítmény és veszélyességi fokozatok szerint

10

1. osztályú veszélyességi fokba tartozók: kb. 0,5 mW-nál kisebb teljesítményű lézerek

(ezek még az emberi szembe jutva sem okoznak károsodást).

2. osztályú veszélyességi fokba tartoznak: ezek fényteljesítménye:0,5-1mW

teljesítményűek, ekkor még elegendő az emberi reakció (fej elmozdítása, szem

becsukása) ahhoz, hogy ne legyen károsodás szembe sugárzás esetén.

3A. osztályú lézerek:1-5mW teljesítményűek: 5mW teljesítménynél, ha jó a reflexe az

embernek, még megakadályozható a károsodás, e felett azonban nem.

3B. osztályú lézerek: 5mW feletti teljesítményűek. Ez égési sérüléseket okozhat,

operációnál alkalmazzák, de gyógyászati-terápiás célból korlátozottan alkalmazható.

2.2.4. Gyógyászati alkalmazás

Kemény és lágy lézerről is beszélhetünk a gyógyászati alkalmazás területén:

A kemény/hard lézereket orvosi műtétek esetén alkalmazzák. Ezek nagy

teljesítménnyel bírnak.

A lágy/soft lézereket alkalmazzák a rehabilitáció, gyógyászat során.

A lézerdiódás készülékek fajtái, amit az orvoslás területén alkalmazunk:

- Pointerek/ ceruzalézerek:1-5mw teljesítményű 670 nm hullámhosszon sugárzó lézer,

mely párhuzamos fényű, vagy optika nélküli széttartó nyalábot adnak. Leginkább

mutogató pálcának készülnek, de 3-5 mW-os változataik egyszerűbb kezelésekre is

alkalmasak.

- Kézilézerek: Ezek 5-50mW-os teljesítményűek. Méretük valamivel nagyobb, mint a

ceruzalézereké. Csatlakoztathatók hozzájuk száloptikás feltétek, melyek speciális

kezelésekhez szükségesek, pl. nőgyógyászati, fogorvosi, fül-orr-gégészeti

beavatkozásokhoz és az akupunktúrához is megfelelnek.

- Asztali lézerek: Lényegi különbség az előzőektől csak az, hogy elektronikai

ellátottsággal rendelkeznek. Akkumulátorosak és hálózati adapterrel rendelkeznek. Be

lehet állítani a készüléken az időzített üzemmódot, amikor is a gép kikapcsol, illetve a

teljesítmény is szabályozható.

11

- Kombinált készülékek: A legfejlettebb softlézer típusú készülék. Kétféle sugár van

egybeépítve, egy HeNe lézer és egy infrasugárzó diódalézer. Ezzel a kétféle

lézersugárzással minden softlézeres terápia elvégezhető.

2.3.1. A lézersugár biológiai hatásai

- sejtszaporodás-, sejtregeneráció-, revascularizáció stimulálása, sejtmembrán-transzport

és ATP termelés fokozódik,

- gyulladás csökkentése,

- immunrendszer stimulálása,

- növekvő mikrocirkuláció és fokozódó sejtmembrán transzport.

2.3.2. A lézersugár klinikai hatásai

- oedemacsökkentés,

- fájdalomcsillapítás,

- izomfeszülés csökkentés,

- sebgyógyulás gyorsítása.

2.3.3. A lézersugár kölcsönhatása a felülettel és behatolási mélysége

A lézersugár egy része:

Átmegy, elnyelődik, visszaverődik és szétszóródik. Ezek a folyamatok az anyagok

fényelnyelési tulajdonságaitól függenek. (a gipszen nem tud áthatolni a lézersugár,

ezért nem végzünk a gipszrögzítés alatt lézer terápiát)

A szoftlézerek esetében a piros fény (HeNe lézer, dióda lézer) 5-10 mm-es

mélységben teljesen elnyelődik a szövetekben, de biológiai hatása15-20 mm-es

mélységig is kimutatható. A közel infratartományban működő lézerek fényének

biológiai hatása, 40-60mm-es mélységben is kimutatható.

2.4. A csukló anatómiája

12

Mivel a csuklóízület mozgásaiban részt vesz az alkar, ezért az alkar csontjainak

anatómiáját is szemléltetem.

Az alkart alkotó csontok az ulna és a radius. Hajlított könyöknél, mikor az alkar

supinált helyzetben van (tenyér felfelé néz) a két csont párhuzamos. A hüvelyujj felőli

oldalon a radius, a kisujj felőli oldalon az ulna található. Legfőképpen a radius vesz

rész a csuklóízület alkotásában. A radius distalis vége szélesebb, a proximalis viszont

keskenyebb. Az ulna esetében ez fordított. A két csontot egy kötőszövetes lemez, a

membrana interossea kapcsolja össze.

2.4.1. Radius/orsócsont

Hosszú csöves csont, melynek proximalis fejecsea capitulum radii, mely elkeskenyedő

résszel a collum radii-val megy át a diaphysisbe. A capitulum radii felső kimélyített

része a fovea capituli radii, mely a capitulum humerivel ízesül. A nyak alatt található

elől, ulnarisan a tuberositas radii, melyen a musculus biceps brachii tapad. A radius

distalis része fokozatosan kiszélesedik, és dorso-volaris irányban lapított. A

hüvelykujji oldalon található a processus styloideus radii. Az ulnaris oldalon az ulna

ízesülésére egy kis árok az incisura ulnaris található. A kéztőcsontok felé eső ízületi

felszín kimélyített, ez a facies articulari carpea. Ez az ízületi felszín a radius

hossztengelyével 30 fokos szöget zár be.

2.4.2. Kéztőcsontok

A radius distalis végével ízesülnek a kéztőcsontok (ossa carpi). Ezek apró,

szabálytalan alakú csontok, melyek egy proximalis, és egy distalis sorba rendeződnek.

8 csont vesz rést az alkotásában, mind két sorban 4-4 csont helyezkedik el. A

proximalis sor tagjai ulno-radialis irányban: os pisifome, os triquetrum, os lunatum, os

scaphoideum. Az os pisiforme és az os triquetrum külön ízületet alkot, míg a másik

három csont is, melyeket szalagok kapcsolnak össze, s így a radius felé tojásdad alakú

13

ízületi felszínt alkotnak. A distalis sor tagjai ulno-radialis irányban: os hamatum, os

capitatum, os trapezoideum, os trapezium. Ezt a 4 kis csontot is szalagok fűzik össze.

2.4.3. A csuklóízület/ articulatio radiocarpea

Az ízületi felszínek közül a fejet a proximalsi kéztőcsontsor alkotja az os pisiforme

kivételével. Az ízületi árok pedig a radius distalis vége a facies articularis carpea,

melyhez ulnarisan kapcsolódik egy porclemez a discus articularis. A discus articularis

a kéztőcsontokat és az ulnat választja el egymástól. Az ízületi tok feszes, volarisan és

dorsalisan szalagok (a ligamentum radiocarpeumpalmare és dorsale, valamint a

ligamentum ulnocarpeum palmare) erősítik.

2.4.4. A csuklóízület mozgásai

A csuklóízület kéttengelyű tojás-ízület. Radioulnaris tengely körül jön létre a dorsal-

és volar flexio (extensio, flexio), a dorso-volaris tengely körül, mely e tenyér síkjára

merőleges, pedig a radialis és ulnaris deviatio. Az aktív ízületi mozgás alkalmával,

együttmozgásról beszélünk, mert a radiocarpalis ízületet mozgató izmok áthidalják az

intercarpalis ízületet is, ezért hatásuk mind két ízületben érvényesül. Az ízületi

mozgásoknak a megfeszülő szalagok vetnek gátat. A radiocarpalis elmozdulásra esik a

flexio és ulnaris deviatio míg az intercarpalis ízületre az extensio és radial deviatio. A

flexio (volar flexio) 0-80fok közötti; az extensio (dorsal flexio) 0-70fok terjedelmű.

Radaialis deviatio:0-20fok; ulnaris deviatio:0-30fok terjedelmű.

A csuklóízület szempontjából fontos megemlíteni a canalis carpi-t, mert ezen a kéztő

csatornán kóros folyamatok alakulhatnak ki, ami következtében műtéti eljárás is

indokolt lehet.(pl:carpalis alagút syndróma esetében). A kéztőcsontok tenyéri oldalán

helyezkedik el, egy csontos szalagos csatorna, melyen az ujjak hajlító ina és a nervus

medianus halad keresztül. Az eminentia carpi radialis és ulnaris (két kiemelkedés)

között feszül a ligamentum carpi transversum, mely a csontos kéztőbarázdát (sulcus

carpi) csatornává alakítja (canalis carpi).

14

2.4.5. A csuklóízületre ható izmok

- musculus flexor carpi radialis, mely ered a humerus medialis epicondylusán, és

tapad II.metacarpus basisán, ezt a nervus medianus idegezi be. A kéz flexiojában és

radialis deviatiojában vesz részt.

- musculus palmaris longus, mely ered szintén a humerus medialisepicondylusán, és az

aponeurosis palmarisba sugárzik. Szintén a nervus medianus idegezi be. A kéz

flexiojában és az aponeurosis palmaris megfeszítésében vesz részt.

- musculus flexor carpi ulnaris, mely ered az epicondylus medialison és az ulnán,

tapad az os pisiforme közbeiktatásával az os hamatumon. A nervus ulnaris idegezi be,

a kéz flexiojában és ulnaris deviatiojában vesz részt.

- musculus extensor carpi radialis longus, mely ered a humerus epicondylus lateralisa

felett, és tapad a II. kézközépcsont basisán a kézhát felőli oldalon. A nervus radialis

idegezi be, a kéz extensiojában és radialis deviatiojában vesz részt.

- musculus extensor carpi radialis brevis, mely ered szintén a humerus epicondylus

lateralisán, és tapad a III. kézközépcsont basisának dorsalis oldalán. A nervus radialis

idegezi be, a kéz extensiojában vesz részt.

- musculs extensor carpi ulnais, mely ered a lateralis epicondyluson és az ulnan, tapad

az V. metacarpus csont basisának dorsalis oldalán. A nervus radialis idegezi be, a kéz

ulnaris deviatiojában és dorsalflexiojában vesz részt.

Ezek a legfontosabb izmok, melyek a csukló mozgásaiban szerepet játszanak.

2.5. Radius törés formái és ellátásuk

Az egyik leggyakoribb töréstípusok közé tartozik a radius distalis epiphysisének a

törése. Három féle formáját különítjük el.

1. Extraarticularis (ízületen kívüli) törések

15

Ide tartozik a colles törés, ami az epimetaphysis határán jön létre, nyújtott tenyérre

eséskor. Ebben az esetben a törés haránt, vagy ferde irányú, elmozdulás jöhet létre

dorsalis és radialis irányban dorsalis tengelyeltéréssel, ez a típusos radius törés

(fractura radii in loco typico). A dolgozatomban ezzel a töréstípussal foglalkozom.

Ide tartozik még a Smith-törés, ami flexios típusú törés, palmaris billenéssel, és

kézháti erőbehatásra jön létre.

2. Részleges intraarticularis (ízületen belüli) törések

processus styloideus radii törése, ami előfordulhat a kéztőcsontok ficamával és

törésével.

Barthon-törés, ez extensios, vagy flexios törés, ami ízületbe hatoló és dorsalis, vagy

palmaris elmozdulással jár.

3. Teljes intraarticularis (ízületen belüli) törések: ide a T/Y alakú, illetve romtörések

tartoznak.

Tünetek:

Legjelentősebb tünetek közé tartoznak a fájdalom, duzzanat, és deformáltság. Típusos

törésnél jellegzetes formájú a deformáltság, úgynevezett bajonettállás, melynél a kéz

dorsalis és radialis irányban elmozdult.

2.5.1. A törés kezelése

A törést helyre kell tenni, amit érzéstelenítésben végzünk, ezután felvágott gipszet

helyezünk fel, melyben az ujjak alapízületeinek mozgását lehetővé kell tenni. Néhány

nap elteltével, mikor az oedema lecsökkent, körkörös gipszet helyezünk fel. A

rögzítést 4-6 hétig tartjuk fenn. Darabos törések esetében vállig érő gipszet helyezünk

fel, amit 6-8 hét után vehetünk le. Ha a törés elmozdul, műtéti kezelés kapcsán stabil

belső rögzítést végzünk dróttűzéssel, vagy külső rögzítővel biztosítjuk a reponált

helyzetet.

2.5.2. Törés után kialakult szövődmények

16

1. Ha a törés tengelyeltéréssel gyógyul, a csuklómozgások lényegesen beszűkülhetnek,

létrejöhet az ulna fejecsében subluxatio, ezáltal a pronatioban, supinatioban fájdalmas

mozgásbeszűkülés alakulhat ki.

2. Szintén a tengelyeltérés következtében a nervus medianusban megtöretés jöhet létre,

ami carpalis alagút syndromához vezethet.

3. A musculus extensor pollicis longus inának fedett szakadása. Ha a törés az ín alatt

helyezkedik el, az éles csontfelszín felsértheti, vagy a fellépő nyomásfokozódás miatt

degenerálódik, majd később erős mozdulathatására elszakad.

4. Sudeck dystrophia, mely főként a 40-60 év közötti nőknél fordul elő. A nem

megfelelő kezelés következtében, szoros gipszrögzítés, többszöri helyretétel, és

erőszakos utókezelések okozzák a kialakulását. Tehát, hogy ez ne következzen be,

nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.

2.5.3. Törés után a gyógytornász feladata

Mielőtt hozzákezdenénk a kezeléshez, ellenőrizni kell a gipszből kilátszó részeket,

mert ebből következtetni lehet arra, hogy a gipsz megfelelően van e felhelyezve, nincs

elszíneződve, feldagadva a végtag, érez e zsibbadást. Ha mindezekről meggyőződtünk

elkezdhetjük a szabadon lévő ízületek mozgatását. Kialakulhat az ujjak alapízületeiben

az extensios contractura 1-2 hét alatt, ezért a megelőzésre gondot kell fordítani.

Gipszben végezhet a sérült könnyebb munkát is. Fontos figyelmeztetni a beteget arra,

hogy a ne féljen használni az egyébként érintetlen könyök és váll ízületét, illetve

ezeket az ízületeket is tornáztatni kell, mert, ha nem, előfordulhat, hogy adductios

contractura alakul ki a vállízületében. Gipszlevétel után aktív tornát végeztetünk

szárazföldön és langyos vízben is, úgy, hogy a betegnek ne okozzon fájdalmat a torna.

Kerülni kell a forró vizet, az erőltetett, fájdalmas kezelést, a masszázst, mert ez

elősegíti a Sueck-syndroma kialakulását. Elősegíti még a javulást a későbbiekben

alkalmazott jegelés, tens, interferencia, ultrahangkezelés, illetve lézerkezelés, melyek a

későbbiekben már a nagyobb funkciójavulást is elősegítik.

17

3. Anyag és módszer

3.1. A vizsgálatban szereplő beteganyag leírása

A vizsgálat során két csoportot hasonlítottam össze, melyben összesen huszonhatan

vettek részt. 13-13 fő szerepelt mind a két csoportban. Férfiak és nők egyaránt részt

vettek a kutatásban. Életkorukat tekintve 18 és 71 év közöttiek voltak, vegyesen mind

két csoportban közel azonos arányban. A törés típusa, mindenkinél fractura radii in

loco typico volt. Kétféle módon történt a törés kezelése, a csoportok egyik felének

konzervatívan volt rögzítve a helyretétel után a csuklója, a másik felének pedig műtéti

beavatkozásra került sor. (Mindkét csoportban részt vettek konzervatív és operatív

módon kezeltek)

A vizsgálatokhoz a beteganyagot biztosította Miskolcon a Megyei Kórház

Traumatológiai Osztálya, a Vasgyári Kórház Önálló Fiziotherápiás Osztálya és a

mezőkövesdi Mozgásszervi Rehabilitációs Központ.

A felméréseket 2010 júniusában kezdtem és 2010 októberében fejeztem be.

3.2. Kezelés és vizsgálat leírása

Minden beteg 15 kezelést kapott, ami a gyógytornát illetően mindenki, viszont az

egyik csoport lézerkezelést is kapott még a gyógytorna mellé. A kezelés elején az első

gyógytorna után, mindenkinél méréseket végeztem.

Ízületi szögmérő segítségével lemértem a csukló mozgásterjedelmét. Mind a radial-

deviatiot, ulnar-deviatiot, dorsal-flexiot és volar-flexiot is felmértem, hogy egy

kiindulási képet kapjak a csukló mozgásterjedelméről.

Ezután egy kérdőívet töltettem ki, melyben rákérdeztem a beteg általános egészségi –

lelki állapotára, hogy a törés miatt előfordult-e a munkavégzés és egyéb mindennapi

tevékenységének csökkentése, illetve, hogy a fájdalom miben zavarta, akadályozta

munkájában.

18

A beteget megkértem, hogy egy vizuál analóg skálán, jelölje be a fájdalmának a

mértékét, erősségét.

Ezt követően fényképet készítettem a csuklóról bizonyos helyzetekben. Pontosan

beállított, mindenkinél egyforma helyzetet vettem fel. Mindkét alkart könyökben 90

fokban behajlítva párhuzamosan helyeztem az asztalra, majd beállítottam a helyzeteket

(radial-ulnar deviatioba; dorsal-volar flexioba), és ezekben a helyzetekben készítettem

el a fényképet, amiken szemléltetésképpen jól látszik az egymás mellett elhelyezkedő

egészséges és törött csukló közötti különbség és így, ellenőrizni lehet a bekövetkezett

változást.

3.2.1. Gyógytorna

A gyógytornát mindenkinél egyénre szabottan végeztem, a különböző a fájdalomtűrő

képességek miatt, amit az időjárás és egyéb állapotok is befolyásolnak, ezért ezt

mindig figyelembe vettem a kezelések során, nehogy szövődmény alakuljon ki.

Azoknál a betegeknél, akiknek műtéti beavatkozásra volt szükségük, a tornát

megelőzően hegmasszázst is alkalmaztam, a heg lazítására. Az első gyógytorna,

alkalmával tájékozódtam a beteg állapotáról, a csuklót illetően, és fájdalom határig

vezetett aktív tornát illetve aktív tornát végeztettem. A vezetett aktív tornában

szerepelt PNF technika, melyet az izom erősödése és a koordináció javulása érdekében

alkalmaztam.

A PNF technikákból a következőket választottam

Hold-relax technika: a mozgáspálya növelésére, az izomzat lazítására, ezt a technikát

óvatosan alkalmaztam, mivel Én adok ellenállást és a betegnek, amit meg kell tartania,

úgyhogy figyeltem, az ellenállás mértékére, hogy a fájdalom határon belül maradjak.

Contract-relax technika: a mozgáspálya növelésére, illetve az izomaktivitás fokozására

használtam ezt a technikát. Az elmozdulással járó technikát szintén óvatosan

alkalmaztam, mert az ellenállásomnak itt sem volt szabad nagynak lennie, nehogy

valamilyen traumát okozzak.

19

Postizometrikus relaxáció: ez a technika, mivel az aktív és passzív sztrecsing keveréke

szintén kiválóan alkalmas volt a rögzítés, fájdalom, ödéma következtében kialakult

kontraktúrás izmok lazítására. A technika végén egyelőre még kíméletesebb passzív

nyújtást alkalmaztam.

A tornába beépítettem önállóan végrehajtandó gyakorlatokat, melyeket a beteg saját

izomerejével végzett, és ezekben a feladatokban az ép végtag is dolgozott,

motivációként, hogy a beteg képet kapjon arról, hogy hol tart az érintett oldal az éphez

képest.

3.2.2. Segédeszközök

Segédeszközöket is használtam, melyek a funkció javulásában segítettek. Ilyen

segédeszköz volt az ujj extensor erősítő, illetve az ujj flexor erősítő, melynek a

gyengébbik változatát alkalmaztam a kezelés elején. Használtam még a flexor erősítő

szitát, ebből is a gyengébb, zöld-sárga változatot, mellyel erősítettem az ujj flexorokat,

dorsal-volar flexorokat, a radial-ulnar deviatiot végző izmokat és a pro-supinatiot

végző izmokat is. A szorító erő fokozására alkalmaztam szivacslabdát.

3.2.3. Kiegészítő lézer terápia

A gyógytorna után kapták meg a lézerkezelést azok a betegek, akik a lézeres csoportba

tartoztak. A 13 főből 10 beteg az asztali lézerek közül az MLS típusú lézerrel volt

kezelve, melynek sugárzása egy nagyobb felületre terjed ki, és különböző

hullámhosszúságú lézersugárzás szinkronizálásán alapszik. A maradék 3 beteg, KLS

típusú lézerrel volt kezelve, melyhez lézer zuhany volt csatlakoztatva, amiben 6

lézerdióda van, amely nem összefüggően világítja meg a felületet, hanem a 6 pontnak

megfelelően. Tehát a két gép között a sugárzási felület nagyságában és

programozhatóságában van különbség, mivel az MLS lézer esetében a különböző

tünetekre, syndromákra külön programok szerkeszthetők, míg a másik esetben ez nem

lehetséges. Annak érdekében, hogy a kéttípusú lézert is össze tudjam hasonlítani, hogy

20

van e különbség a két típus között, készítettem még három-három főből álló csoportot,

mely csoportok tagjai közül hárman MLS lézerrel, hárman KLS lézerrel voltak

kezelve.

3.2.4. A kezelés további menete

A következő kezelések alkalmával is ugyan ezt az irányvonalat vittem tovább, változás

az ellenállás fokozásában, és az ismétlési szám növelésében volt. Ahogy a beteg

állapota engedte, fokozatosan építettem be a nehezebben kivitelezhető gyakorlatokat

is, illetve a segédeszközök közül is beépítettem fokozatosan az erősebb változatot. Az

ujj flexor erősítő szitának bevezettem a piros-kék változatát, mely erősebb, mint a

sárga-zöld.

A tízedik kezelés alkalmával, egy újabb felmérést végeztem, melyben szintén

lemértem a mozgáspályát ízületi szögmérő segítségével, kitöltettem a kérdőívet, amit

az első kezelés alkalmával is, egy vizuál analóg skálát, a fájdalom mértékének az

ellenőrzésére, végül újabb képeket készítettem a csuklóról a beállított helyzetekben.

A további kezelések alkalmával is változtattam a gyakorlatok nehézségén, ismét

növeltem az ismétlési számot, az ellenállás mértékét. Bevezettem a thera-band

szalaggal végzett gyakorlatokat, a zöld színű szalag segítségével színesítettem a

mozgásprogramot. Mikor erősödött a beteg izomereje, nehezítettem az ellenálláson és

a szalag erősségén, úgy, hogy több rétegben hajtottam össze a szalagot, így nagyobb

izomerővel kellett dolgoznia a betegnek. Természetesen, az idősebb, vagy nehezebben

gyógyuló, kevésbé motivált betegeknél, nem lehetett olyan nagymértékben előre

haladni az ellenállás változtatásával és az ismétlési szám fokozásával, illetve a

segédeszközt sem nehezítettem annyira, de úgy próbáltam összeállítani a feladatokat,

hogy a beteg saját állapotukhoz képest javulást érjenek el. Akik viszont nagymértékű

javulást mutattak, azoknál segédeszközként 0.5; 1; 1.5 kg-os súlyt is a kezükbe tudtam

adni. Kiegészítésként a napi fél óra torna mellé házi feladatként tanácsoltam a

foglalkozáson megtanult feladatok gyakorlását, minél többszöri ismétlését.

21

Az utolsó alkalommal (15. kezelés) ahogy az eddigiek során, szintén a torna után

végeztem el a felméréseket. Minden felmérést a mozgásterjedelmet illetően

elvégeztem az ízületi szögmérő segítségével, a kérdőívet kitöltettem, a vizuál analóg

skálán bejelöltetem a beteg szerint a fájdalmának a mértékét, végül a fényképeket is

elkészítettem, minden helyzetben, ahogy az előző mérések alkalmával történt. Ekkor a

beteg megtekinthette az általa kitöltött kérdőíveket, vizuál analóg skálákat, és képeket,

hogy láthassa, milyen állapotot ért el a kezelés elejétől a végéig.

Természetesen, a betegekről semmilyen személyes adatot nem használtam fel a

dolgozat készítése kapcsán, és a fotók készítését is úgy végeztem, hogy a beteg

arcának kihagyásával, a vizsgálandó területet lehessen látni a képen úgy, hogy senkit

se lehessen felismerni rajta.

(A kétféle típusú MLS és KLS típusú lézerről készített képek, és néhány fénykép a

betegek mozgásterjedelmének változásáról a 8. számú mellékletben megtalálható).

22

4. Eredmények

4.1.1. Radial-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek

összehasonlítása a két csoport között

1. ábra: Lézerkezelésben is részesült csoport radial-deviatiojának változása.

Az ábra x tengelye jelöli a 13 beteget, az y tengelye, pedig a mozgásterjedelmet,

fokértékben mutatja.

Konrollcsoport radial-deviatio értékei

0

5

10

15

20

25

30

35

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

3. mérés

23

2. ábra: A kontroll csoport, azaz akik csak gyógytornában részesültek radial-

deviatiojának változását mutatja a diagram.

Az x tengely a 13 beteget, az y tengely pedig a mozgásterjedelmet, fokokban

szemlélteti.

Radial-deviatio változások értékei

név I. mérés III. mérés százalékban + értékben +

B. Katalin 10 30 200,00% 20

S. Józsefné 6 18 200,00% 12

Antalné V.

Katalin 18 20 11,11% 2

V. Lászlóné 10 16 60,00% 6

Sárika néni 17,5 30 71,43% 12,5

O. Tamás 30 32 6,67% 2

D. Attila 45 45 0,00% 0

B. Kálmánné 15 19 26,67% 4

P. György 2 18 800,00% 16

T. Istvánné 0 19 0,00% 19

B. Jenőné 20 22 10,00% 2

Dr. J. Orsolya 13 17 30,77% 4

K. Sándorné 0 13 0,00% 13

átlagban 108,97% 9

3. ábra: Ez a táblázat a lézeres csoport radial-deviatios értékeit mutatja százalék és

fokértékben az első és harmadik mérés alkalmával.

Radial-deviatio változások értékei

név

I.

mérés

III.

mérés

százalékban

+

értékben

+

Ica 20 25 25,00% 5

24

K. Attila 30 32 6,67% 2

Emese 17 29 70,59% 12

Ariella 25 30 20,00% 5

I. Jánosné 5 15 200,00% 10

T.Györgyné 0 15 0,00% 15

B. István 9 20 122,22% 11

Cs. Sándor 0 20 0,00% 20

P. Attila

Imre 5 15 200,00% 10

S.Józsefné 5 15 200,00% 10

H. László 12 20 66,67% 8

H. Anita 5 20 300,00% 15

S.

Andrásné 8 16 100,00% 8

átlagban 100,86% 10

4. ábra: Ez a táblázat a kontrollcsoport radial-deviatios értékeit mutatja százalék és

fokértékben az első és harmadik mérés alkalmával.

Mint kiderül a táblázatokból, hogy a lézeres csoport eredményei értékben átlagosan 9

fokot javultak, ami százalékértékben 108,97%-os javulást jelent átlagban, szemben a

kontrollcsoporttal, akik nem kaptak lézerkezelést, fokértékben ugyan 10 az átlagos

javulás, de ebben az esetben ez átlag 100,86%-os javulást jelent. A lézer kiegészítő

terápia ebben az esetben 8,11%-kal növelte a radial-deviatios mozgást a csuklóban.

25

4.1.2. Ulnar-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek


5. ábra: Lézerkezelésben is részesült csoport ulnar-deviatiojának változása az első és

harmadik mérés alkalmával.

Az x tengely mutatja a 13 embert, illetve a hozzájuk tartozó első és utolsó alkalmat,

míg az y tengely a mozgásterjedelmet mutatja fokértékben.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Y

B. K

atal

in

S. J

ózse

fné

Ant

alné

V. K

atal

inV. L

ászlón

é Sár

ika

néni

O. T

amás

D. A

ttila

B. K

álm

ánné

P. G

yörg

yT.

Istv

ánné

B. J

enőn

éDr.

J. O

rsol

yaK. S

ándo

rné

X

Uln.dev. értékek változása

1. mérés

3. mérés

26

6. ábra:

A kontroll csoport, azaz akik csak gyógytornában részesültek ulnar-deviatiojának

változását mutatja a diagram.

Az x tengely mutatja a 13 beteget, és a két mérést, az y tengely pedig az ulnar-deviatio

fokértékét ábrázolja.

Ulnar-deviatio változások értékei


B. Katalin 9 20 122,22% 11

S. Józsefné 4 27 575,00% 23

Antalné V.

Katalin 30 40 33,33% 10

V. Lászlóné 12 20 66,67% 8

Sárika néni 15 32 113,33% 17

O. Tamás 20 30 50,00% 10

D. Attila 20 45 125,00% 25

B. Kálmánné 18 30 66,67% 12

P. György 10 30 200,00% 20

T. Istvánné 29 35 20,69% 6

Kontrollcsoport ulnar-deviatio értékei

0

5

10

15

20

25

30

35

40

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

3. mérés

27

B. Jenőné 30 35 16,67% 5

Dr. J. Orsolya 0 25 0,00% 25

K. Sándorné 0 32 0,00% 32


7. ábra: A lézeres csoport ulnar-deviatiojának változását mutatja százalék és

fokértékben, az első és harmadik mérés alkalmával.

Ulnar-deviatio változások értékei

név

I.

mérés

III.

mérés

százalékban

+

értékben

+

Ica 15 30 100,00% 15

K. Attila 25 35 40,00% 10

Emese 20 30 50,00% 10

Ariella 20 38 90,00% 18

I. Jánosné 0 22 0,00% 22

T.Györgyné 0 30 0,00% 30

B. István 5 20 300,00% 15

Cs. Sándor 20 30 50,00% 10

P. Attila

Imre 3 25 733,33% 22

S.Józsefné 12 25 108,33% 13

H. László 20 30 50,00% 10

H. Anita 2 25 1150,00% 23

S.

Andrásné 10 20 100,00% 10


8. ábra: A kontrollcsoport ulnar-deviatiojának változását mutatja százalék és

fokértékben, az első és harmadik mérés alkalmával.

28

Látszik, hogy mind a két esetben az értéket tekintve egyaránt 16-16 az átlagos javulás.

A százalékot tekintve viszont a lézeres csoportnál ez 106,89%-ot jelent, a

kontrollcsoportnál 213,21% az átlagos javulás. Tehát ebben az esetben a különbség az

átlagos százalékot tekintve, 106,32%. A kontroll csoportban, ebben az esetben

ennyivel jobb eredmény született.

4.1.3. Dorsal-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek


9. ábra: Lézerkezelésben is részesült csoport dorsal-flexiojának változása az első és


Az x tengely mutatja a 13 beteget, az y tengely a dorsal-flexio fokértékeinek változását

mutatja a mérések során.

29

10. ábra: A kontrollcsoport dorsal-flexiojának változása az első és harmadik mérés

alkalmával.

Az x tengely jelöli a fokértékeket, az y tengely, pedig a 13 embert.

Dorsal-flexio változások értékei


B. Katalin 44 57 29,55% 13

S. Józsefné 5 43 760,00% 38

Antalné V.

Katalin 30 57 90,00% 27

V. Lászlóné 41 49 19,51% 8

Sárika néni 52 75 44,23% 23

O. Tamás 35 45 28,57% 10

D. Attila 50 60 20,00% 10

B. Kálmánné 25 40 60,00% 15

P. György 0 38 0,00% 38

T. Istvánné 38 68 78,95% 30

B. Jenőné 43 52 20,93% 9

Kontrol csoport dorsal-flexio értékei

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

3. mérés

30

Dr. J. Orsolya 0 16 0,00% 16

K. Sándorné 0 40 0,00% 40

átlagban 88,60% 21

11. ábra: Ez a táblázat a lézeres csoport dorsal-flexios értékeinek változását

szemlélteti, az első és harmadik mérés alkalmával, százalék és fokértékben.

Dorsal-flexio változások értékei

név

I.

mérés

III.

mérés

százalékban

+

értékben

+

Ica 20 35 75,00% 15

K. Attila 50 75 50,00% 25

Emese 30 49 63,33% 19

Ariella 40 60 50,00% 20

I. Jánosné 0 20 0,00% 20

T.Györgyné 5 30 500,00% 25

B. István 30 46 53,33% 16

Cs. Sándor 30 45 50,00% 15

P. Attila

Imre 0 38 0,00% 38

S.Józsefné 20 38 90,00% 18

H. László 40 45 12,50% 5

H. Anita 30 45 50,00% 15

S.

Andrásné 35 45 28,57% 10

átlagban 78,67% 19

12. ábra: Ez a táblázat a kontrollcsoport dorsal-flexios mozgásterjedelmének változását

mutatja az első és harmadik mérés alkalmával, százalék és fokértékben.

31

A lézerkezelést is kapottak esetében a fokértékbeli javulás átlagosan 21 fok, ami

88,60%-ot jelent átlagosan. A kontrollcsoport esetében átlagban 19 fok a javulás, ami

78,67%-os átlagos javulást jelent az első mérésekhez képest. Tehát a lézerkezelést is

kapottaknál 9,93%-al többet segített a kiegészítő terápia.

4.1.4. Volar-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek


13. ábra: Ez a diagram mutatja a lézerkezelésben is részesült csoport volar-flexiojának

a változását az első és utolsó mérés alkalmával.

Az x tengely mutatja, a 13 embert, illetve az első és utolsó mérést, míg az y tengely

mutatja a volar-flexio fokértékbeli változását.

Lézercsoport volar-flexio értékei

0102030405060708090

100

B. K

atalin

S. J

ózsef

né

Ant

alné

V. K

atalin

V. L

ászlóné

Sár

ika

néni

O. T

amás

D. A

ttila

B. K

álm

ánné

P. G

yörg

y

T. Istvá

nné

B. J

enőné

Dr.

J. O

rsolya

K. S

ándo

rné

X

Y

1. mérés

3. mérés

32

14. ábra: A kontrollcsoport volar-flexios értékeit ábrázolja az első és harmadik mérés

alkalmával.

Az x tengely mutatja a 13 embert, az y tengely pedig a volar-flexio értékeit fokokban.

A két vonaldiagram jól szemlélteti a változásokat az egyes embereknél a két mérés

alkalmával.

Volar-flexio változások értékei


B. Katalin 23 34 47,83% 11

S. Józsefné 10 52 420,00% 42

Antalné V.

Katalin 21 60 185,71% 39

V. Lászlóné 35 50 42,86% 15

Sárika néni 70 84 20,00% 14

O. Tamás 40 70 75,00% 30

D. Attila 55 90 63,64% 35

B. Kálmánné 12 34 183,33% 22

P. György 30 46 53,33% 16

T. Istvánné 0 40 0,00% 40

Kontrollcsoport volar-flexio értékei

0102030405060708090

100

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

3. mérés

33

B. Jenőné 32 45 40,63% 13

Dr. J. Orsolya 17 57 235,29% 40

K. Sándorné 2 40 1900,00% 38


15. ábra: A táblázat a lézerkezelést is kapott csoport volar-flexios

mozgásterjedelmének a változásait mutatja, százalék és fokértékben, az első és


Volar-flexio változások értékei

név

I.

mérés

III.

mérés

százalékban

+

értékben

+

Ica 30 40 33,33% 10

K. Attila 50 80 60,00% 30

Emese 33 55 66,67% 22

Ariella 50 90 80,00% 40

I. Jánosné 15 36 140,00% 21

T.Györgyné 2 22 1000,00% 20

B. István 15 22 46,67% 7

Cs. Sándor 0 18 0,00% 18

P. Attila

Imre 5 20 300,00% 15

S.Józsefné 10 25 150,00% 15

H. László 28 33 17,86% 5

H. Anita 40 48 20,00% 8

S.

Andrásné 30 40 33,33% 10


34

16. ábra: A kontrollcsoport volar-flexios értékeit mutatja a táblázat, az első és utolsó

mérést összehasonlítva, százalék és fokértékben.

Jól látszik, hogy a kiegészítő lézer terápiás csoportnál a volar-flexio átlagosan 27 fokot

javult, ami 251,36%-ot jelent átlagosan. A csak gyógytornában részesültek esetében

pedig a volar-flexio átlagosan 17 fokot javult, ami 149,84%-os javulást jelent. Ebben

az esetben a kiegészítő lézerkezelést kapott csoport 101,52%-kal (átlagosan) jobb

eredményt mutat.

4.1.5. Vizuál Analóg Skálán mért értékek összehasonlítása a két csoport között

17. ábra: A gyógytorna mellett lézerkezelést is kapott csoport Vizuál Analóg

Skálájának, azaz a fájdalmat jelző skálának az értékeit mutatja három mérés

alkalmával.

Az x tengely mutatja a 13 beteget, az y tengely pedig a fájdalom erősségét jelzi

számértékben.

35

18. ábra: A csak gyógytornakezelést kapott csoport Vizuális Analóg skálájának, azaz a

fájdalmat jelző skálának az értékeit ábrázolja három mérés alkalmával.

Az x tengely a 13 beteget, az y tengely pedig a fájdalom erősségét jelzi számértékben.

VAS skála változások értékei

név I. mérés III. mérés százalékban - értékben -

B. Katalin 40 10 -75,00% -30

S. Józsefné 90 10 -88,89% -80

Antalné V.

Katalin 90 5 -94,44% -85

V. Lászlóné 75 45 -40,00% -30

Sárika néni 50 10 -80,00% -40

O. Tamás 63 53 -15,87% -10

D. Attila 25 0 -100,00% -25

B. Kálmánné 90 40 -55,56% -50

P. György 80 40 -50,00% -40

T. Istvánné 90 15 -83,33% -75

B. Jenőné 50 20 -60,00% -30

Kontrollcsoport vas. értékeinek változása

0102030405060708090

100

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

2. mérés

3. mérés

36

Dr. J. Orsolya 90 30 -66,67% -60

K. Sándorné 100 20 -80,00% -80

átlagban -68,44% -49

19. ábra: A lézerkezelést is kapott csoport Vizuál Analóg Skála értékeit mutatja az első

és a harmadik mérést összehasonlítva. Az első és harmadik mérés alatt látható a beteg

által bejelölt érték, ami a fájdalom erősségét jelenti, a százalékos értékek pedig a

fájdalom csökkenését mutatják százalékban.

VAS. skála változások értékei

név

I.

mérés

III.

mérés százalékban -

értékben

-

Ica 50 30 -40,00% -20

K. Attila 0 0 0,00% 0

Emese 40 10 -75,00% -30

Ariella 50 3 -94,00% -47

I. Jánosné 90 68 -24,44% -22

T.Györgyné 95 72 -24,21% -23

B. István 90 67 -25,56% -23

Cs. Sándor 75 57 -24,00% -18

P. Attila

Imre 85 65 -23,53% -20

S.Józsefné 90 68 -24,44% -22

H. László 80 68 -15,00% -12

H. Anita 50 43 -14,00% -7

S.

Andrásné 50 38 -24,00% -12

átlagban -31,40% -20

37

20. ábra: A kontrollcsoport Vizuál Analóg Skála értékeit mutatja az első és a harmadik

mérést összehasonlítva. Az első és harmadik mérés alatt látható a beteg által bejelölt

érték, ami a fájdalom erősségét jelenti, a százalékos értékek pedig a fájdalom

csökkenését mutatják százalékban.

Látható, hogy a fájdalom a lézeres csoportban átlagosan 49 értéket csökkent, ami

átlagosan 68,44%-os csökkenést jelent, tehát 68,44%-ot csökkent a fájdalom átlagban.

A kontrollcsoport esetében átlagosan 20 értéket csökkent a fádalom, ami 31,40%-ot

jelent átlagban. Tehát a lézerkezelést is kapottak esetében a fájdalom átlagosan

37,04%-al nagyobb mértékben csökkent, a kontrollcsoporthoz képest.

4.2.1. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek radial-deviatios értékeinek

összehasonlítása

21. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek radial-deviatios értékeinek változását

mutatja a három mérés alkalmával.

Az x tengely jelöli a méréseket, az y tengely pedig a fokértékeket.

KLS lézerrel kezeltek radial-deviatio értékei

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

1 2 3

X

Y

Sárika néni

O. Tamás

D. Attila

38

22. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek radial-deviatios értékeinek változását


Az x tengely jelöli a méréseket, az y tengely pedig a fokértékeket.

Mindkét ábrán jól látszik a mozgásterjedelem növekedése.

MLS Radial-deviatios változás

Név I. III. értékben + százalékban +

B. Katalin 10 30 20 200%

P. György 2 18 16 800%

T. Istvánné 0 19 19 0%

átlagban 18 333%

KLS

I. III.

Sárika néni 17,5 30 13 71%

O. Tamás 30 32 2 7%

D. Attila 45 45 0 0%

átlagban 5 26%

23. ábra: Ebből a táblázatból kiderül a százalékos és fok értékbeli változás az MLS és

KLS lézerrel kezelteknél a radial-deviatios mozgást tekintve.

MLS lézerrel kezeltek radial-deviatio értékei

0

5

10

15

20

25

30

35

1 2 3

X

Y

B. Katalin

P. György

T. Istvánné

39

Jól látszik a különbség, hogy az első méréshez képest mennyit javultak az

eredmények. Az is kiderül, hogy az MLS lézerrel kezelt három betegnél átlagosan 18

fokot javult ez a mozgás, ami százalékban átlagosan 333%-os javulást jelent. Ezzel

szemben a KLS lézerrel kezelteknél átlagosan 5 fokos javulás figyelhető meg ami,

átlag 26%-os javulást jelent. Tehát ebben az esetben az MLS lézer 307%-al többet

javított a radial-deviatios mozgáson, mint a KLS típus.

4.2.2. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek ulnar-deviatios értékeinek

összehasonlítása

24. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek ulnar-deviatios értékeinek változását


Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem

változását fokértékben.

KLS lézerrel kezeltek ulnar-deviatio értékei

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

1 2 3X

Y

Sárika néni

O. Tamás

D. Attila

40

25. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek ulnar-deviatios értékeinek változását

ábrázolja a három mérés alkalmával.



MLS Ulnar-deviatios változás


B. Katalin 9 20 11 122%

P. György 10 30 20 200%

T. Istvánné 29 35 6 21%

átlagban 12 114%

KLS

I. III.

Sárika néni 15 32 17 113%

O. Tamás 20 30 10 50%

D. Attila 20 45 25 125%

átlagban 17 96%

26. ábra: A táblázat mutatja a százalék és fok értékbeli különbségeket, illetve az MLS

és KLS lézerrel kezelt betegek ulnar-deviatios értékeinek változását.

MLS lézerrel kezeltek ulnar-deviatio értékei

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1 2 3

X

Y

B. Katalin

P. György

T. Istvánné

41

Mint kiderül, ebben az esetben is javulnak az értékek, méghozzá az MLS típusnál

átlagosan 12 fokot , azaz 114%-ot javul az ulnar-deviatio . A KLS típusnál átlagban

17 fok, 96 % a javulás. Fokértékben ugyan jobb eredményt mutat a KLS típussal

kezeltek eredményei, de százalékra levetítve 18%-al jobb eredményt értünk el az MLS

típust alkalmazva.

4.2.3. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek dorsal-flexios értékeinek

összehasonlítása

27. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek dorsal-flexios értékeinek változását




KLS lézerrel kezeltek dorsal-flexio értékei

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1 2 3

X

Y

Sárika néni

O. Tamás

D. Attila

42

28. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek dorsal-flexios értékeinek változását

mutatja, szintén a három mérés alkalmával.



MLS Dorsal-flexios változás


B. Katalin 44 57 13 30%

P. György 0 38 38 0%

T. Istvánné 38 68 30 79%

átlagban 27 36%

KLS

I. III.


O. Tamás 35 45 10 29%

D. Attila 50 60 10 20%

átlagban 14 31%

MLS lézerrel kezeltek dorsal-flexio értékei

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1 2 3

X

Y

B. Katalin

P. György

T. Istvánné

43

29. ábra: Az MLS, KLS típusú lézerrel kezelt betegek dorsal-flexios értékeinek

változását mutatja, százalék és fokértékben.

Az MLS típusnál a dorsal-flexio átlagosan 27 fokot javult, ami a három beteg esetében

36%-os javulást jelent, míg a KLS típust tekintve, ugyanez a mozgás átlagban14 fokot

javult, ami 31%-ot jelent. Ebben az esetben is 5%-kal többet teljesített az MLS típusú

lézer.

4.2.4. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeinek

összehasonlítása

30. ábra: Ez a diagram mutatja a KLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeit

három mérés alkalmával.



KLS lézerrel kezeltek volar-flexio értékei

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1 2 3

X

Y

Sárika néni

O. Tamás

D. Attila

44

31. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeit lehet látni az ábrán a

három mérés alkalmával.



MLS Volar-flexios változás


B. Katalin 23 34 11 48%

P. György 30 46 16 53%

T. Istvánné 0 40 40

átlagban 22 51%

KLS

I. III.


O. Tamás 40 70 30 75%

D. Attila 55 90 35 64%

átlagban 26 53%

MLS lézerrel kezeltek volar-flexio értékei

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

1 2 3X

Y

B. Katalin

P. György

T. Istvánné

45

32. ábra: A táblázat mutatja, hogy az első méréshez képest milyen fok és

százalékértékű javulást értünk el a volar-flexios mozgásban a KLS és MLS típust

összehasonlítva.

Látszik, hogy az MLS típusnál átlagosan 22 fok a javulás, ez 51%-os javulást jelent,

míg a KLS típusnál 26 fok, 53% átlagban a javulás. Ebben az esetben a KLS típust

alkalmazva 2%-kal nagyobb javulást értünk el.

4.2.5. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek Vizuál Analóg Skálán mért

értékeknek összehasonlítása

33. ábra

KLS lézerrel kezeltek Vas-skála értékei

0 10 20 30 40 50 60 70

1

2

3

X

Y

D. Attila

O. Tamás

Sárika néni

46

34. ábra

33. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek Vizuál Analóg Skálájának az értékeit

mutatja, három alkalommal.

Az Y tengely jelöli az első, második, és harmadik alkalmat, az x tengely pedig a

fájdalom erősségét. Jól látszik a fájdalom csökkenése az egyes esetekben.

34. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek Vizuál Analóg Skálájának az értékeit

mutatja, három alkalommal.

Az Y tengely jelöli az első, második, és harmadik alkalmat, az x tengely pedig a

fájdalom erősségét.

MLS Vas.skála változás

Név I. III. értékben - százalékban -

B. Katalin 40 10 -30 -75%

P. György 80 40 -40 -50%

T. Istvánné 90 15 -75 -83%

átlagban -48 -69%

KLS

I. III.

Sárika néni 50 10 -40 -80%

O. Tamás 63 53 -10 -16%

MLS lézerrel kezeltek Vas-skála értékei

0 20 40 60 80 100

1

2

3

X

Y

T. Istvánné

P. György

B. Katalin

47

D. Attila 25 0 -25 -100%

átlagban -25 -65%

35. ábra: Az MLS és KLS típusú lézerrel kezelt betegek Vizuál Analóg Skálán mért

fájdalom összehasonlítása olvasható ki a táblázatból, mégpedig az első és utolsó mérés

alkalmával.

Kiolvasható, hogy az MLS típusnál a fájdalom átlagosan 48 értéket csökkent, ami

69%-os csökkenést jelent, míg a KLS típusnál átlagosan 25 értéket, ami 65%-os

csökkenést figyelhetünk meg. Ez azt jelenti, hogy az értéket tekintve az MLS típus 23

értékkel és 4%-al nagyobb mértékben csökkenti a fájdalmat szemben a KLS típussal.

4.3. A kérdőívből kiemelt kérdések szemléltetése

(A kérdőívet, az ábrákhoz segítségül, az 1-es számú mellékletben lehet megtekinteni.)


kontrollcsoportot összehasonlítva.

48

36. ábra: A lézeres csoport 13 tagjának a válaszait jelöli a diagram a három mérés

alkalmával.

Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben.

Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben

szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet

megtalálni. A diagram alapján 7 embernél javulás figyelhető meg a kérdést illetően.

37. ábra: A kontrollcsoport 13 tagjának eredményeit mutatja a diagram a három mérés

alkalmával.

1. kérdés: Hogyan jellemezné egészségét?

0

1

2

3

4

5

6

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

2. mérés

3. mérés

49




megtalálni. Ebben az esetben is javulás figyelhető meg 6 ember esetében.



38. ábra: A lézeres csoport 13 tagjának a válaszait jelöli a diagram a három mérés

alkalmával.




megtalálni. A diagram alapján javulás figyelhető meg a kérdést illetően 9 embernél,

tehát Ők jobban érezték magukat.

50

39. ábra: A kontrollcsoport 13 tagjának eredményeit mutatja a diagram a három mérés

alkalmával.




megtalálni. Ebben az esetben is javulás figyelhető meg 9 ember tekintetében, tehát az

egészségi állapot javul, ha az aktuális egészségkárosodás is javul.



2. kérdés: Egy hét múltán milyennek érzi egészségi állapotát?

0

0,51

1,5

22,5

3

3,54

4,5

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

2. mérés

3. mérés

51

40. ábra: Lézeres csoport eredményei

Az x tengely jelöli a 13 beteget és a mérések alkalmait, az y tengely pedig a válaszok

lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. A

diagramból viszont kiderül, hogy a 13 emberből 9 a kezelés végére nem csökkentette a

munkával, vagy más elfoglaltsággal töltött időt testi egészsége miatt.

41. ábra: Kontrollcsoport eredményei

A jelölések, megegyeznek a 40. ábránál leírtakkal. Ebben az esetben 11 embernél

figyelhető meg a javulás.

3/a kérdés: Csökkentenie-e kellett a munkával, vagy más

elfoglaltsággal töltött időt

0

0,5

1

1,5

2

2,5

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

2. mérés

3. mérés

52

4.3.4. A kérdőívben szereplő 3/b; c; d kérdések jellemzése a lézer és

kontrollcsoport esetében.

3/b kérdés a lézerkezelést is kapott csoportnál:

42. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: Lézeres csoport értékeit mutatja

Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok

lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. A

diagramból kiderül, hogy a kezelés végére 9 ember esetében javulás figyelhető meg,

azaz nem végeztek kevesebbet, mint amennyit szerettek volna a testi egészség miatt.

3/b kérdés a kontrollcsoportnál:

43. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: Kontrollcsoport értékeit mutatja.


lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. A kezelés

végére 8 embernél figyelhető meg javulás a kérdés tekintetében.

3/c kérdés a lézerkezelést is kapott csoportnál:

44. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport értékeit mutatja.


lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. Ebben az

esetben 7 embernél figyelhető meg javulás az első méréshez képest.

3/c kérdés a kontrollcsoportnál:

45. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit

mutatja.



esetben 5 embernél figyelhető meg javulás.

3/d kérdés a lézeres csoportnál:

46. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport eredményeit

szemlélteti.

53


lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. 9 ember

esetében ment végbe javulás az utolsó mérésre a kérdés tekintetében.

3/d kérdés a kontrollcsoportnál:


szemlélteti.



esetben 7 embernél figyelhető meg pozitív változás a kérdés vonatkozásában.

4.3.5. A kérdőívben szereplő 4/a; b; kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer

és kontrollcsoportot összehasonlítva.

A kérdés a lelki gondok miatti munkavégzés csökkentésére utalt.

4/a kérdés a lézeres csoportnál:

48. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport eredményeit

szemlélteti.


lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. 7 ember

esetében javult a lelkiállapot, ezért nem csökkent a munkavégzéssel töltött idő a

kezelés végére.

4/a kérdés a kontrollcsoportnál:


ábrázolja.

A jelölések megegyeznek a 48. ábránál leírtakkal. Ebben az esetben is 7 embernél

figyelhető meg a pozitív változás.

4/b kérdés a lézeres csoportnál:

50. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézerkezelést is kapott csoport

eredményeit mutatja a harmadik mérés alkalmával.

54

A kördiagramból jól kiolvasható, hogy a harmadik mérés alkalmával 77%-a a lézeres

csoportnak annyi munkát végzett, mint amennyit szeretett volna.

4/b kérdés a kontrollcsoportnál:


mutatja a harmadik mérés, azaz a kezelés végén.

A kördiagramból itt az látszik, hogy a kontrollcsoport 85%-a annyi munkát végzett,

mint amennyit szeretett volna.



6. kérdés a lézeres csoportnál:

52. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoportnál az első és

utolsó mérés eredményeit szemlélteti.

Az x tengely mutatja a 13 beteget, illetve az első és harmadik mérést, az y tengely

pedig az 1-es számú mellékletben megtalálható kérdőív 6. kérdésének megfelelő

értékeit mutatja.

11 esetben kiolvasható a fájdalom csökkenése.

6. kérdés a kontrollcsoportnál:

53. ábra, mely az5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoportnál az első és

utolsó mérés eredményeit mutatja.

A jelölések megegyeznek az 52.ábránál leírtakkal.

E szerint a mérés szerint a kontrollcsoportnál 8 ember esetében csökkent a fájdalom a

kezelés végéra az első kitöltéshez képest.

4.3.7. A kérdőívben szereplő 8/f. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és


8/f kérdés a lézeres csoportnál:

55

Az 54. és 55. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport

értékeit szemlélteti. A két ábrát összehasonlítóan kell tekinteni, mert az első és

harmadik mérést külön mutatják.

A kördiagramokból jól látszik, hogy a kezelés elején, amikor beszűkült mozgáspálya

és nagy fádalom jelentkezett a sérült területen a lézeres csoport 54%-a szomorúnak és

levertnek érezte magát meglehetősen, míg a kezelés végére, a csoport 54%-a

egyáltalán nem érezte magát szomorúnak és levertnek.

8/f kérdés a kontrollcsoportnál:

Az 56. és 57. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport

értékeit szemlélteti. A két ábrát itt is összehasonlítva kell tekinteni, mert az első és

harmadik mérést külön mutatják.

A kontrollcsoport 31%-a a kezelés elején meglehetősen szomorúnak és levertnek

érezte magát. A kezelés végére viszont a csoport 38%-a egyáltalán nem érezte magát

szomorúnak és levertnek (mivel javult az állapotuk).

4.3.8. A kérdőívben szereplő 10/c. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer

és kontrollcsoportot összehasonlítva.

10/c kérdés a lézeres csoportnál:

Az 58. és 59. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport

értékeit szemlélteti, itt is összehasonlítva kell tekinteni az ábrákat, mert az első és

harmadik mérés eredményeit külön mutatják.

Jól látszik a javulás mértéke, mert a lézeres csoportnál az első mérés alkalmával 37%

többnyire igaznak gondolta, hogy romlik az egészsége, míg a harmadik méréskor 62%

inkább nem igaznak vélte az állítást, hogy romlik az egészsége.

10/c kérdés a kontrollcsoportnál:

A 60. és 61. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport értékeit

ábrázolja. Az ábrákat az 58. és 59. ábrához hasonlóan kell tekinteni.

56

A javulás a kontrollcsoportnál is megfigyelhető, mert az első méréskor 39%-ban

többnyire igaznak gondolták, hogy romlik az egészségük, viszont a harmadik

alkalommal 54%-ban az inkább nem igazra voksoltak.

A részletesebb táblázatot, melyben látható az összes mérés eredménye és a kérdőívben

szereplő összes kérdésre adott válasz, az egyes betegekre vonatkoztatva, háromszori

alkalommal, megtalálható a mellékletben. A lézeres csoport összes eredménye a 6.

számú mellékletben, a kontrollcsoport összes eredménye a 7. számú mellékletben

található.

57

5. Megbeszélés

5.1. Diszkusszió

A dolgozatom készítése kapcsán a kutatás középpontjában az állt, hogy a fractura radii

in loco typico utáni rehabilitációt kiegészítő lézer terápia, milyen mértékben

befolyásolja a mozgásterjedelem növekedését és a fájdalom csökkenését.

Az előző fejezetben bemutatott diagramok és táblázatok jól szemléltetik a lézer

jótékony hatását, és a százalékos javulást is bemutatják. Látható, minden vizsgált

mozgásnál (kivéve az ulnar-deviationál) a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva,

hogy a lézer hatására jobb eredmények születtek, mint a kontrollcsoportban. A

fájdalom mértéke pedig átlagosan 37,04%-al jobban csökkent a lézer terápiában is

részesült csoportnál, mint a kontrollcsoportnál.

A változások és a különbségek, a lézer pozitív hatásának tudhatók be egyértelműen,

mivel a lézer fény fájdalmat csillapít, növeli a mikrocirculációt, oedemát csökkent, és

növeli a sejtek regenerációs képességét, illetve növeli a szervezet védekező

képességét.

A kérdőív egészségi és általános állapotra utaló kérdései esetében illetve a funkcióra

vonatkozó kérdések esetében is összefügg a javulás és a jobb közérzet a fájdalom

csökkenésével és a fiziológiáshoz közelítő funkció elérésével.

5.2. A feltett hipotézisek megválaszolása

1. Hipotézisem beigazolódott, mivel a radial-deviatio; dorsal-flexio; volar-flexio

(kivéve az ulnar-flexiot) tekintetében az átlagos százalékos javulás nagyobb mértékű,

mint a kontrollcsoportban, és mivel a fájdalom is átlagosan 37,04%-kal nagyobb

mértékben csökkent, a kontrollcsoporthoz képest.

2. Hipotézisem ebben a kutatásban nem igazolódott be, mivel a kontrollcsoport tagjai

között nem alakult ki senkinek szövődmény.

58

3. Hipotézisem beigazolódott, mivel a lemért mozgások közül mindben, kivéve a

volar-flexiot nagyobb mértékű átlagos százalékos javulás figyelhető meg, a fájdalom

tekintetében pedig átlagosan 4%-al nagyobb mértékben csökkentette a fájdalmat az

MLS lézer, mint a KLS lézer.

4. Hipotézisem beigazolódott, mivel, ha nő a mozgásterjedelem, márpedig az MLS

lézer hatására jobb eredmények születtek e tekintetben, akkor nő a funkció is. A

kérdőívben a munkavégzésre utaló 3. és 4. kérdésre adott válaszok alapján, többen

nem csökkentették a munkát, és nem végeztek kevesebbet, mint amennyit szerettek

volna, ez is igazolja a funkció javulását.

5. Hipotézisem beigazolódott, mivel ugyan erre példa nem volt, hogy csak lézer

kezelést kapjon valaki és gyógytornát nem, de a lézerkezelés egy kiegészítő terápia,

ami nem helyettesíti a gyógytornát, a javulást viszont nagymértékben elősegíti.

59

6. Összefoglalás

Dolgozatomban ismertettem a lézerfény legfontosabb tulajdonságait, a lézertípusokat,

a gyógyászati alkalmazását, hatását. Ismertettem a témával kapcsolatos traumatológiai

és anatómiai tudnivalókat, melyek szükségesek a helyes és tervszerűen kivitelezett

rehabilitációhoz.

A dolgozat kapcsán felmerült fő kérdésre sikerült megkapni a választ, miszerint a lézer

pozitívan befolyásolja a rehabilitációt. Mind a mozgásterjedelemben, mind a fájdalom

csillapításában nagyszerű kiegészítő terápiának bizonyult, mivel a mérések magukért

beszélnek a nagyobb mértékű javulás tekintetében. Sikerült megbizonyosodni arról is,

hogy a betegek egészségi állapotát nagymértékben befolyásolja a fájdalom, és, ha a

fájdalmat sikerül csökkenteni, vagy megszűntetni, javul a közérzetük, általános

állapotuk és a munkavégzés tekintetében is többet tudnak teljesíteni. Bebizonyosodott

többek között az is, hogy a lézer fényt nagyobb felületre kiterjesztve jobb eredmény

érhető el a mozgásterjedelmet és a fájdalom csökkenést illetően. Fontos tudni azonban,

hogy a lézerkezelést nem szabad a gyógytorna elé helyezni, mivel torna nélkül kevés

eredmény érhető el. Véleményem szerint a beteg pszichés vezetése is nagyon fontos,

ami a gyógytornász feladatkörébe szintén beletartozik, mivel a beteg hozzáállása is

nagymértékben befolyásolja a javulás ütemét, ezért törekedni kell a beteg motiválására

is.

Végezetül a legfontosabb tanulság a számomra, hogy a lézer kiegészítő terápia nagyon

hasznos, mivel pozitívumok sokaságát lehet felsorolni, ha a terápiát jellemezni kell és

a betegek javulását figyelembe véve is rendkívül előnyös, ezért remélem, hogy egyre

több rehabilitációs tevékenység kapcsán lesz lehetőség alkalmazni.

60

7. Irodalomjegyzék

http://orfi.wertz.hu/hbcs/sf36.doc

Dr. Horváth Judit; Dr. Tanos Ervin: Diódalézer Vademecum – Szoftlézer terápia;

Laseuropa Kft. Budapest, 1994.

„Lézer alapismeretek az egészségügyben dolgozók részére” középfokú (gyógytornász,

fizioterápiás asszisztens) továbbképző tanfolyam; Vezető előadó: dr. Horváth Judit;

szervező: Lénárt Miklósné; Miskolc, 2010. május 29.

Dr. Rupnik János: Traumatológia Gyógytornászhallgatók számára; Medicina

Könyvkiadó RT. Budapest, 2008.

Dr. Tarsoly Emil: Funkcionális Anatómia; Medicina Könyvkiadó RT. Budapest, 2006.

http://orfi.wertz.hu/hbcs/sf36.doc

61

8. Mellékletek

1. számú melléklet

Kérdőív az Ön egészségi állapotáról

Ez a kérdőív azt vizsgálja, hogy mi az Ön véleménye a saját egészségi állapotáról.

Segítségével nyomon követhető, hogyan érzi magát és mennyire képes elvégezni

megszokott tevékenységeit.

Kérjük, hogy válaszoljon minden kérdésre a zárójelben szereplő útmutatás szerint. Ha

bizonytalan a választásban, kérem, jelölje meg az Önnek legmegfelelőbb választ.

1. Hogyan jellemezné egészségét? (Csak egy számot jelöljön meg!)

Kitűnő........................................................................................................................ 1

Nagyon jó .................................................................................................................. 2

Jó ............................................................................................................................... 3

Tűrhető ...................................................................................................................... 4

Rossz ......................................................................................................................... 5

2. Az egy héttel ezelőttihez képest, milyennek tartja egészségi állapotát most?

(Csak egy számot jelöljön meg!)

Most sokkal jobb, mint egy héttel ezelőtt ................................................................. 1

Most valamivel jobb, mint egy héttel ezelőtt ............................................................ 2

Nagyjából olyan, mint egy héttel ezelőtt .................................................................. 3

Most valamivel rosszabb, mint egy héttel ezelőtt ..................................................... 4

Most sokkal rosszabb, mint egy héttel ezelőtt .......................................................... 5

62

3. Az elmúlt hét során testi egészsége miatt, előfordultak-e az alábbiak munkája,

vagy más rendszeres tevékenysége során? (Soronként csak egy számot jelöljön meg!)

Igen Nem

a) Csökkentenie kellett a munkával, vagy más

elfoglaltsággal töltött időt 1 2

b) Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna 1 2

c) Bizonyos típusú munkát vagy tevékenységet nem

tudott elvégezni 1 2

d) Csak nehézségek árán tudta elvégezni munkáját, vagy

más tevékenységet 1 2

4. Az elmúlt hét során lelki gondok (például lehangoltság vagy idegeskedés) miatt

előfordultak-e az alábbiak munkája, vagy más rendszeres tevékenysége során?

(Soronként csak egy számot jelöljön meg!)

Igen Nem

a) Csökkentenie kellett a munkával, vagy más elfoglaltsággal

töltött időt 1 2

b) Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna 1 2

c) Nem olyan gondosan végezte munkáját, vagy más

tevékenységeit, ahogyan szokta 1 2

5. Az elmúlt hét során mennyire zavarta testi egészsége, vagy lelki gondjai

szokásos kapcsolatát családjával, barátaival, szomszédjaival, vagy másokkal? (Csak

egy számot jelöljön meg!)

Egyáltalán nem .......................................................................................................... 1

Alig............................................................................................................................ 2

63

Közepesen ................................................................................................................. 3

Meglehetősen ............................................................................................................ 4

Nagyon is .................................................................................................................. 5

6. Milyen erős testi fájdalmai voltak az elmúlt hét során? (Csak egy számot

jelöljön meg!)

Nem voltak ................................................................................................................ 1

Nagyon enyhe ........................................................................................................... 2

Közepes ..................................................................................................................... 3

Erős ........................................................................................................................... 4

Nagyon erős .............................................................................................................. 5

7. Az elmúlt hét során a fájdalom mennyire zavarta megszokott munkájában,

beleértve a munkahelyi és házimunkát? (Csak egy számot jelöljön meg!)

Semennyire................................................................................................................ 1

Egy kicsit................................................................................................................... 2

Közepesen ................................................................................................................. 3

Meglehetősen ............................................................................................................ 4

Nagyon ...................................................................................................................... 5

8. A következő kérdések arról érdeklődnek, hogy az elmúlt hét során hogyan

érezte magát. Minden kérdésnél kérjük, azt az egy választ jelölje be, amely a

legközelebb áll Önhöz. Az elmúlt hét során: (Minden sorban csak egy számot jelöljön

meg!)

Mind-

végig

Az idő

leg-

nagyobb

részében

Meglehetősen

sokat

Az idő

kis

részében

Az idő

nagyon

kis

részében

Egyáltalán

nem

64

a) Tele volt

életkedvvel? 1 2 3 4 5 6

b) Nagyon

ideges volt? 1 2 3 4 5 6

c) Annyira maga

alatt volt, semmi

sem tudta

felvidítani?

1 2 3 4 5 6

d) Nyugodtnak

és békésnek

érezte magát?

1 2 3 4 5 6

e) Tele volt

energiával? 1 2 3 4 5 6

f) Szomorúnak

és levertnek

érezte magát?

1 2 3 4 5 6

g) Kimerült

volt? 1 2 3 4 5 6

h) Boldog

embernek érezte

magát?

1 2 3 4 5 6

i) Fáradt volt? 1 2 3 4 5 6

9. Az elmúlt hét során befolyásolta-e testi, vagy lelki állapota személyes

kapcsolatait, például barátok, rokonok meglátogatása stb.? (csak egy számot jelöljön

meg)

Mindvégig ................................................................................................................. 1

Az idő legnagyobb részében ..................................................................................... 2

65

Az idő kis részében ................................................................................................... 3

Az idő nagyon kis részében ...................................................................................... 4

Egyáltalán nem .......................................................................................................... 5

10. Mennyire igazak a következő állítások az Ön esetében? (Soronként csak egy

számot jelöljön meg!)

Teljesen

igaz

Többnyire

igaz

Nem

tudom

Inkább

nem igaz

Egyáltalán

nem igaz

a) Könnyebben

megbetegszem,

mint mások?

1 2 3 4 5

b) Olyan

egészséges

vagyok, mint

bárki más?

1 2 3 4 5

c) Romlik az

egészségem? 1 2 3 4 5

d)

Makkegészséges

vagyok?

1 2 3 4 5


Beteg neve: ..................................................

A mozgásterápia dokumentációja

1. Anamnézis:

Szubjektív panaszok:

Fájdalom helye: ................. jellege: ............................... kisugárzása: .......................

ideje: ..................................

66

Erőssége: gyenge, közepes, erős

2. Inspekció:

3. Objektív vizsgálat:

Mozgásterjedelem (+ izomerő)

kezelés kezdetén kezelési idő felénél kezelés végén

radial-deviatio

ulnar-deviacio

volar-flexio

dorsal-flexio

Mozgásfolyamat kivitelezése: koordinált/zavart/parakoordinált

Beteg kooperációja: jó/közepes/elfogadható/rossz

4. Kezelés menete:

dátum:

Végzett tevékenység leírása:

67

3. számú melléklet Vizuális Analóg Skála

68


Meghatalmazás!

Alulírott………………………………………, hozzájárulok, hogy Hajdu Anett, a

Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának III. éves hallgatója a szakdolgozatához

rólam fényképet készítsen, melyen nem látható az arcom, és a személyiségi jogaimat

megőrizve használja fel a munkájában.

69


42.ábra

43.ábra

3/b kérdés: Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna?

0

0,5

1

1,5

2

2,5

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

2. mérés

3. mérés

70

44.ábra

45.ábra

3/c kérdés: Bizonyos munkát, vagy tevékenységet nem tudott elvégezni?

0

0,5

1

1,5

2

2,5

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

2. mérés

3. mérés

71

46.ábra

47.ábra

3/d kérdés: Csak nehézségek árán tudta elvégezni munkáját, vagy más

tevékenységet?

0

0,5

1

1,5

2

2,5

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

2. mérés

3. mérés

72

48.ábra

49.ábra

4/a kérdés: Csökkentenie kellett a munkával, vagy más elfoglaltsággal

töltött időt?

0

0,5

1

1,5

2

2,5

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

2. mérés

3. mérés

73

50.ábra

51.ábra

4/b kérdés: Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna? (III.mérés)

23%

77%

Igen

Nem

4/b kérdés: Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna?

(III. mérés)

15%

85%

igen

nem

74

52.ábra

53.ábra

6. kérdés: Milyen erős testi fájdalmai voltak, az elmúlt hét során?

0

1

2

3

4

5

6

Ica

K. A

ttila

Em

ese

Arie

lla

I. Já

nosn

é

T.Gyö

rgyn

é

B. I

stvá

n

Cs.

Sán

dor

P. A

ttila Im

re

S.Józ

sefn

é

H. L

ászló

H. A

nita

S. A

ndrá

sné

X

Y

1. mérés

3. mérés

75

54.ábra

55.ábra

8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érezte magát? (III. mérés)

8%

15%

23%

54%

Az idő legnagyobb részében

Az idő kis részében

Az idő nagyon kis részében

Egyáltalán nem

8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érzezte magát (III. mérés)

8%

31%

23%

38%Meglehetősen



Egyáltalán nem

76

56.ábra

57.ábra

8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érezte magát? (I. mérés)

54%

15%

23%

8%

Meglehetősen



Egyáltalán nem

8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érezte magát (I.mérés)

8%

31%

23%

15%

23%Az idő legnagyobb részében

Meglehetősen



Egyáltalán nem

77

58.ábra

59.ábra

10/c kérdés: Romlik az egészségem? (I. mérés)

37%

18%

36%

9%

Többnyire igaz

Nem tudom

Inkább nem igaz

Egyáltalán nem igaz

10/c kérdés: Romlik az egészségem? (III. mérés)

23%

62%

15%

Nem tudom

Inkább nem igaz


78

60.ábra

61.ábra

10/c kérdés: Romlik az egészségem (I. mérés)

39%

23%

23%

15%

Többnyire igaz

Nem tudom

Inkább nem igaz


10/c kérdés: Romlik az egészségem (III. mérés)

15%

8%

54%

23%

Többnyire igaz

Nem tudom

Inkább nem igaz


79

6. számú melléklet Lézeres csoport táblázata

80

81

7. számú melléklet Kontrollcsoport táblázata

82

83


KLS lézer

MLS lézer

84

Lézerkezelésben részesült személy 1. felmérés alkalmával készített képei:

Lézerkezelésben részesült személy 3. felmérés alkalmával készített képei:

85

Kontrollcsoportban szereplő személy 1. felmérés alkalmával készített képei:

Kontrollcsoportban szereplő személy 3. felmérés alkalmával készített képei:

Documents

Posttraumás felső végtagsérülések (distalis radius törések ... · A fizioterápia alatt értem a gyógytornát, illetve a lézerkezelést. Napjainkban az orvostudomány számos