Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
PÁLYÁZAT
Emberi Erőforrások Minisztere
által kiírt
Rózsahegyi Kálmán Általános
Iskola és Kollégium
Intézményvezető
beosztás ellátására
Készítette:
Szabadka Marianna
GYOMAENDRŐD
2013
2
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2
Pályázati Nyilatkozat ................................................................................................. 3
1. Bevezetés ............................................................................................................ 4
2. Pedagógiai, vezetői hitvallás ............................................................................. 5
3. Helyzetelemzés ................................................................................................... 8
3.1. Az iskola fejlődésének jelentősebb mozzanatai a kezdetektől napjainkig... 8
3.2. Az iskola fontosabb adatai, általános jellemzői, környezeti adottságai ....... 9
3.2.1. Fontosabb adatok ..................................................................................... 9
3.2.2. Általános jellemzők, környezeti adottságok .......................................... 10
3.3. Az iskolai egyénisége, hagyományai ......................................................... 11
3.4. Az intézmény tanulói, szociális környezete ............................................... 13
3.5. A nevelő-oktató munka személyi feltételei................................................ 15
4. Vezetői, szakmai program .............................................................................. 17
4.1. Törvényi háttér ........................................................................................... 17
4.2. A társadalmi környezet elvárásai ............................................................... 18
4.3. Nevelési-oktatási célok .............................................................................. 20
4.3.1. Általános célok ...................................................................................... 20
4.3.2. Az egyes pedagógiai területekre vonatkozó szakmai elképzelések ...... 21
4.3.2.1. Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton ........................... 21
4.3.2.2. Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton ......................... 21
4.3.2.3. Gyógypedagógiai ellátás ................................................................ 22
4.3.2.4. Iskolaotthonos nevelés ................................................................... 23
4.3.3. Gyermekek nevelése .............................................................................. 24
4.3.4. Diákok önszerveződésének erősítése .................................................... 25
4.3.5. Kiemelt nevelési-oktatási területek fejlesztése (Kulcskompetenciák
fejlesztése) 25
4.3.6. Erőszakmentes, egészségtudatos iskola projektje ................................. 28
4.4. Intézménykultúra fejlesztése, hagyományőrzés......................................... 30
5. Az iskola menedzselése.................................................................................... 31
5.1. Szakmai tartalomfejlesztés, innováció ....................................................... 31
5.2. Feltételrendszerre vonatkozó fejlesztés ..................................................... 32
5.3. Szervezetfejlesztés ..................................................................................... 33
6. Záró, összefoglaló gondolatok ........................................................................ 35
7. Mellékletek ....................................................................................................... 37
4
1. Bevezetés
A közoktatás területén fontos tartalmi modernizáció és strukturális átalakulás zajlik,
melynek eredményeképpen a közoktatási intézmény, mint hatékony szervezet jelentősen
átalakul. A tartalmi változások megvalósításához más vezetői kompetenciákra és új
szervezeti keretekre is szükség van. A pedagógiai programban megfogalmazott önálló
arculattal rendelkező intézményt színvonalas oktató-nevelő munkával, közösségi
tevékenységgel megtölteni szép és kihívó feladat mind a vezető mind a pedagógusok
számára. Új és mástípusú tudásra van szükségünk, hogy megfeleljünk a megrendelői és
fenntartói differenciált elvárásoknak. Növekszik a gazdaság tudásigénye, hamar
elértéktelenedhet egy korábban megszerzett ismeretanyag. A modern piacgazdaság
másfajta, azonnal alkalmazható tudást vár el az iskolapadból kilépő pályakezdő fiataltól.
Felértékelődött a tehetség, az alkotói kreativitás. Változik a műveltség tartalma, nem a
lexikális tudás a preferált, hanem a megtaláló, felfedező „alkalmazó tudás”. Fontos
szerepet kapott a folyamatos alkalmazkodás és az egész életen át tartó tanulás, melynek
következtében a pedagógiai hangsúlyok átrendeződtek, ezért a szervezetnek, a közoktatási
intézményeknek is új elképzelésekkel kell megjelenniük. A korábbi évekkel ellentétben
prioritást kap a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, előtérbe kerül a minőség. Az új
tendenciák megjelenésével párhuzamosan változnak a vezetői szerepek és kompetenciák is,
melyek folyamatos kihívás elé állítják a vezetőket. Az irányítás facilitátor, azaz támogató
szereppé alakul, a vezetőnek egyfajta mentor szerepet kell betölteni, mely mások segítését,
képessé tételét jeleni a feladat elvégzésére.
Pedagógiai, vezetői hitvallás
5
2. Pedagógiai, vezetői hitvallás
"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell
tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson
bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy
megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt,
amit szeretünk csinálni."
/Szent-Györgyi Albert/
Hiszem, hogy az iskola akkor tölti be rendeltetését, ha minden gyermeknek
lehetőséget tud biztosítani tehetségének felismeréséhez és fejlesztéséhez, képességeinek,
személyiségének kibontakoztatásához. Abban, hogy minden gyermek hozzájuthasson a
megfelelő színvonalú közoktatás-szolgáltatáshoz, döntő szerepe van a fenntartónak, az
iskola vezetésének, az iskola nevelőtestületének, egyes pedagógusoknak, illetve a tanulóval
foglalkozó pedagógus közösségnek. Az iskolába belépő gyermek részére olyan pedagógiai
környezetet szeretnék teremteni, amely biztosítja részére a megfelelő feltételeket a
fejlődéshez, a felkészüléshez, a sikeres iskolai életpályához, életúthoz.
Az oktatásról sokszor úgy beszéltünk, mely a gazdasági fejlődés és a társadalmi
kohézió elérésének kulcsfontosságú eszközéről. Nem szabad azonban megfeledkeznünk
arról, hogy mindennek alapvető célja az emberi élet minőségének javítása. Azt gondolom,
hogy az iskolának el kell szakadnia a pusztán tárgyi tudást átadó jellegétől, és olyan
szerepet kell betöltenie, mely képessé teszik a gyermeket felnőtt korában egy tartalmas,
hagyományos értékeket megőrző és új értékeket teremtő életre a 21. század változó
világában. Az ember akkor tud értékes életet élni, ha képes saját képességeit megismerni és
fejleszteni, ha élete során ki tudja bontakoztatni az önmagában rejlő lehetőségeket, és ha
képes célokat kitűzni, melyek elérése érdekében energiáját mozgósítani tudja, és mindez
örömmel tölti el. Fontos, hogy fel tudjuk ismerni a másik emberben rejlő lehetőségeket, és
képesek legyünk örömet találni a másik emberrel való kapcsolatban, együttműködésben.
Ez az önmegvalósítás és kiteljesedés alapvető feltétele annak, hogy az egyént a
megelégedés érzése töltse el, nagyobb dimenziókban gondolkodva pedig, hogy az egész
társadalom hasznos tagjává váljon. Eme célok elérésében a család mellett
Pedagógiai, vezetői hitvallás
6
megkérdőjelezhetetlen szerepe van az iskolai nevelésnek. „Tekintsd úgy az embert, mint egy
felmérhetetlen értékű kincsekkel teli bányát. Egyedül csakis a nevelés képes arra, hogy
feltáruljanak a kincsei, s hogy azok az emberiség javára váljanak.” (Baháolláh)
Éppen ezért, minden eszközzel támogatni szeretném azokat a már bevált és régóta
alkalmazott értékes pedagógiai módszereket és újításokat, melyek a gyermekek
képességének, készségeink fejlesztését, az alkalmazásképes tudást állítják a középpontba.
Kiemelt hangsúlyt szeretnék helyezni azokra a tartalom független kompetenciákra,
amelyek nem köthetők tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez. Ilyenek
például a tanulás tanulása, melyet a NAT is kiemelt fejlesztési feladatként ír elő, az
együttműködés képessége, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és motiváció.
Fontosnak tartom, hogy „Alkossa meg a gyermek a tudást, ne készen kapja! A kész tudás
szükségtelenné teszi, hogy végigjárja és megtanulja a tudás megszerzésének útját. Minél
többféle utat járhat végig a gyermek, annál valószínűbb, hogy megtalálja, milyen területen,
hogyan tud a leghatékonyabb lenni.” (Gyarmathy Éva)
Az iskola világa sok specialista együttes munkahelye, ahol mindenki kiemelkedő
tudással bír a maga szakterületén. Hiszek a csapatmunkában, mely erősíti a kollektív
összetartozás érzését, hiszen a tagok közös célokat határoznak meg, melyek eléréséért
együtt küzdenek. Ugyanakkor támogatom az egyéniségek kibontakozását, bízom motiváló
erejükben. A közös siker, a jó példa javítja a közösségi értékeket, a közösség erejét,
eredményeket hoz. Azt gondolom, hogy a vezető egy támogató csapat nélkül, olyan, mint a
karmester a zenekara nélkül. Csak együttműködve, közösen gondolkodva lehet
megvalósítani a szervezet által kitűzött célokat. Teréz anya szavaival élve: „Én meg tudom
tenni, amit te nem, és te meg tudod tenni, amit én nem; együtt nagy dolgokra vagyunk
képesek.”
Hiszem, hogy a fejlődés egyetlen útja az egymástól való tanulás és nem az egymással
való versenyzés. Feszültségmentes légkört, őszintébb emberi kapcsolatok kialakítását
szeretném elősegíteni. Olyan közösséget szeretnék építeni, amelyben a testületet nem a
klikkesedett vagy a mozaikszerű együttlét jellemzi, hanem az egymást segítő „termékeny”
kapcsolat. Munkám során arra fogok törekedni, hogy a közösség ne pusztán a hivatalos
kinevezéssel bíró formális vezetőt lássa személyemben, hanem azt a személyt, aki tisztelve
és megtartva a hagyományokat és a kialakult pozitív értékrendeket segíti és támogatja
szervezetét az elvárt és a közösen kialakított pedagógiai és szakmai célok
megvalósításában, melynek során minden pedagógus és pedagógiai munkát segítő
Pedagógiai, vezetői hitvallás
7
munkatárs alkalmazni tudja szakmai tudását és képességeit. Fontos tartom, hogy a
teljesítmény, a hozzáadott érték váljon láthatóvá, az elismerés legyen széleskörű. A munka
koordinálásában számítok leendő vezetőtársaim tapasztalatára és természetesen a szakmai
munkaközösségre.
Helyzetelemzés
8
3. Helyzetelemzés
Minden tervezés alapja annak a helyzetnek a számbavétele, amelyben az adott
intézmény működik, ahonnan tovább akar haladni. Ezért a szakmai programom megírása
előtt fontos tartottam, hogy megismerkedjek az iskola adottságaival, fontosabb mutatóival.
3.1.Az iskola fejlődésének jelentősebb mozzanatai a kezdetektől
napjainkig
Az első írásos emlékek az endrődi iskolai oktatásról 1732 –re nyúlik vissza,
közvetlen török hódoltság utáni visszatelepülés időszakára.1755-ben épült az eső iskolának
szánt épület, majd 1819-ben a lányok számára építettek iskolát. A harmadok iskola 1860-
ban a Gyomavégen nyitotta meg kapuit. Ettől kezdve ugrásszerű fejlődésnek indult
településünk, s ahogy nőtt a lélekszám újabb és újabb iskolák jöttek létre.
Nem hagyhatom ki Csernus Mihály nevét, aki egymaga 7 új intézményt alapított. Ennek a
gyors fejlődésnek az eredményeképpen a 30-as évek második felében már egy gyermeknek
sem kellet 3 km-nél nagyobb távolságra járnia. Az első Polgári iskola 1924-ben kezdte
meg működését a templommal szemben lévő fiúiskola egyik termében. 1943-ban a
Katolikus Legények Országos Társasága (KALOT) népfőiskola építésébe kezdett a Körös
ligeti holtág mellett, mely a háború utáni változások miatt abbamaradt. Az 1948. XXXIII.
törvény értelmében, belterületen 6, külterületen 10 iskolát államosítottak. Az államosítás
után két összevont intézményt hoztak létre. Egyiket a belterületi és az északi rész tanyasi
iskoláiból, a másikat a déli területek iskoláiból egyesítették Öregszőlő központtal.
1960 szeptember 1-re felépült a háború miatt félbehagyott KALOT iskola épülete, 4
tanteremmel, 3 irodával és egy szertárral. Ezzel létrejött a mai iskolacentrum első csírája.
A termelőszövetkezetek szervezésével a tanyavilág fokozatosan felszámolódott és a
tanyasi iskolák egymás után szűntek meg. 1975-re fejeződött be ez a folyamat mikor
átadták a 100 fő befogadására alkalmas kollégiumot és a hozzá tartozó 300 adagos
konyhát.
A ligeti iskola új szárnyának építése, mely 11 tanteremnek és szertárnak, 2
előadónak, és egy tornateremnek ad otthont, 1980-ban újabb mérföldkövet jelentett az
iskola fejődésében. Ekkora a szakos ellátottság elérte a 100% -ot.
Helyzetelemzés
9
1982-ben Endrőd és Gyoma egyesítése után – folytatva a Gyomai iskolák számozási
rendjét – a 3.sz. Általános Iskola elnevezést kapta.
A következő nagy változás már a rendszerváltás utáni időre tehető, mikor is a
megszűnt endrődi bölcsőde épületének felújítása után oda költöző kollégium helyén 8
korszerű tantermet alakítottak ki. Ezzel lehetőség nyílt az eddig külön épületekben levő
alsós csoportok beköltöztetése a központi iskola komplexumba.
3.2.Az iskola fontosabb adatai, általános jellemzői, környezeti
adottságai
3.2.1. Fontosabb adatok
Az intézmény új hivatalos neve Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégium. Típusa
szerint közös igazgatású köznevelési intézmény, mely egy-egy telephellyel rendelkezik
Gyomaendrődön és Csárdaszálláson. A 2013. január 1-én bekövetkezett fenntartóváltás
következtében jelenlegi fenntartója a Kleberberg Intézményfenntartó Központ.
Köznevelési egység alapfeladatai a következők: általános iskolai nevelés-oktatás alsó
és felső tagozaton, nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, fejlesztő
nevelés-oktatás, magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás, a többi tanulóval
együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása,
kollégiumi ellátás, illetve azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az
óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem
foglalkoztathatók együtt.
Az egyes helyeken felvehető maximális létszámok a kovetkezőképpen alakulnak:
Gyomaendrőd, Népliget utca 2. 450 fő
Gyomaendrőd, Fő út 42. 30 fő
Csárdaszállás, Arany János utca 2. 60 fő
Az intézményben különleges pedagógiai célok megvalósítása keretében integrációs és
képesség-kibontakoztató felkészítés zajlik.
Helyzetelemzés
10
3.2.2. Általános jellemzők, környezeti adottságok
A Rózsahegyi Kálmán Általános iskola és Kollégium a Gyomaendrőd endrődi
településrészének lakosságát szolgálja. Az intézmény épületegyüttese festői környezetben,
a Hármas-Kőrös rév-zugi holtágának partján elterülő ligetben fekszik. Jelenleg az
intézménynek 412 tanulója van. Az iskola részeként működő 30 fő befogadására alkalmas
diákotthon eredetileg a körzetesítés utolsó hullámaként megszüntetett külterületi iskolák
diákjainak elhelyezésére szolgált. Ma néhány tanyán élő tanuló mellett elsősorban
krízishelyzetbe került családok gyermekei számára biztosít elhelyezési lehetőséget.
Az intézmény, korábban 3. számú Általános Iskola, 1996. január 1-jén vette fel Rózsahegyi
Kálmán endrődi születésű, országos hírű színész nevét, aki a Nemzeti Színház örökös
tagja. Mint színi pedagógus, alapelve volt, hogy „a növendék személyisége szent és
sérthetetlen.” Az intézmény közössége ezt a gondolatot választotta pedagógiai
programjának meghatározó alapelvévé.
Az iskola tanuló-összetétele erősen heterogénképet mutat. A tanulók bemeneti
képességeik tekintetében igen nagy szintkülönbségeket mutatnak a kommunikációban,
szocializációban, tanulási motivációban és a kognitív kompetenciában. Ezért az iskola
nevelőtestülete folyamatos képzések keretében elsajátította és alkalmazza az egyéni
adottságokhoz alkalmazkodó módszereket, technikákat és szervezési eljárásokat. Saját
önmeghatározásuk szerint az intézmény „nevelés centrikus, az egyéni képességek
optimális kibontakoztatását segítő iskola”, mely az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének
alapító tagjai közé tartozik.
Az iskola közössége 1996-ban, a helyi sajátosságokra alapozva, pedagógiai
programjában megalkotta saját nevelési alapelveit, céljait. Ezek az alapelvek, alapértékek
az irányítás és működés során jelentkező döntési helyzetekben iránytűként használhatók,
egyfajta autonómiát jelent az iskolák számára. Azóta a személyiségfejlesztést szolgálja a
drámapedagógia egyre szélesebb körben való alkalmazása. A tanulás tanításának
módszertanát 1998-ban sajátította el a tantestület. A program alapján az iskola pedagógusai
évenként 2x1 hét projekthetet szerveznek a tanulási technikák és motívumok, illetve az
önálló ismeretszerzés képességeinek fejlesztése céljából. A drámapedagógia és a tanulás
tanításának módszerei mellett az iskolaközössége nagy hangsúlyt fektet az iskolai
konfliktusok kezelésére, az erkölcsi nevelésre és a viselkedéskultúra fejlesztésére. A
személyiségfejlesztést szolgálja a tanulók értékelésének korszerűsítése, a magatartás és
Helyzetelemzés
11
szorgalom, valamint a készségtárgyak esetében az osztályzatok mellé a szöveges
értékelések bevezetése.
Az elmúlt években a vezetőség és a tantestület tagjai pályázatok írásán keresztül
próbálták az intézmény anyagi erőforrásait javítani, melynek eredményeképpen számos
fejlesztési terv került megvalósításra. Többek között a hátrányos helyzetű, első sorban
roma fiatalok beilleszkedését segítő program, illetve Phare pályázaton nyert összeg
segítségével az információs technológia alkalmazása és az ahhoz szükséges infrastruktúra
kialakítása került megvalósításra.
A 2002-2006-os oktatásirányítás oktatáspolitikai koncepciója a kistelepülések
nevelési, oktatási intézményeinek szervezeti integrációját (közös fenntartású működtetését)
tartotta szükségesnek, melynek célja a működés racionalizálása volt. Ennek eredményeként
Gyomaendrőd, Hunya és Csárdaszállás intézményfenntartói társulást hozott létre, melynek
keretében a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola, Diákotthon és Közkönyvtár, a hunyai
Általános Iskola, Óvoda és Művészeti Iskola, valamint a csárdaszállási Általános Iskola és
Óvoda szervezeti egyesítésére került sor. Ma már csak a csárdaszálláson működő feladat
ellátási hely tartozik az intézményhez.
3.3.Az iskolai egyénisége, hagyományai
Minden intézmény szervezeti kultúrája sok évtizedes vagy régebbi hagyományokra
épül, melyek szervesen kapcsolódnak annak életéhez. Ezek az események segítik az iskolai
közösségek kialakítását, az iskolához fűződő kapcsolatok elmélyítését, színesítik a
hétköznapokat, ünnepélyessé téve a felnőtté válás különböző lépcsőfokait.
A Rózsahegyi Kálmán általános Iskola és Kollégium 2006-ban évkönyv kiadásával
emlékezett meg a névadó ünnepség óta eltelt 10 évről, mely mérföldkő volt az iskola
életében, hiszen a névválasztással lehetővé vált egy önálló arculat kialakítása, mely jól
tükrözi az intézmény belső értékrendjét, a humán értékek melletti elkötelezettségét, és
harmonizál annak pedagógiai alapelveivel. Az iskola dolgozói közössége Rózsahegyi
Kálmán pedagógiai hitvallását az iskolai nevelőmunka egészét meghatározó
vezéreszméjévé tette. A névválasztással párhuzamosan a közösség megválasztotta
jelmondatát: „Alkossatok szivárványnyalábot, melynek színeiből kiteljesedik a
mindenség!”, és megfogalmazta pedagógiai hitvallását: „Ha igyekszünk felfedezni
másokban a legjobbat, valamiképpen magunkból is azt hozzuk ki.”
Helyzetelemzés
12
Az intézmény címere összetett szimbólumok rendszere, mely magába foglalja mindazt az
értéket, szellemiséget, melyet az iskola megjelenít, képvisel. A szív, a liliom és a folyó
Gyomaendrőd város jelképe, míg a nyitott könyv és a színházat szimbolizáló álarcok a
névadóra utalva, a humán ismeretek emelt szintű tanítását, az érzelmi nevelés
hangsúlyozását, a kommunikációs kultúra és az empátia kiemelt fejlesztését jelentik. A
címer alsó fele a gyermekközpontúságot, s a tanulók önmegvalósításának sokféle egyéni
útját, színét jelképezi.
A hagyományok ápolása biztosítja a folytonosságot, erősíti az összetartozást, hiszen
odafigyelés mutatkozik bennük a különböző társas kapcsolatok erősítésére, igényesebbé
tételére. Megérintik a családot, a tanulóközösséget, a szülőket, a nevelőtestületet, a
partnereket. Vonatkoznak a társadalmi összetartozást tudatosító ünnepekre, nemzeti
ünnepekre, a múltat örökítő jeles napokra, szokásokra. Az iskola hagyományainak ápolása,
ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az
iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával
kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves
munkatervben határozza meg. Az iskola életének keretét a hagyományos tanévnyitó,
tanévzáró és a ballagási ünnepségek adják, melyet színesítenek az Advent- Karácsonyi,
Mikulás napi és farsangi rendezvények. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a nemzeti
ünnepeink méltó megünneplésére, illetve a városi rendezvényeken való részvételre. Az
iskola névadója iránti tisztelet kifejezéseként vált hagyománnyá a minden évben májusban
megrendezett Rózsahegyi Napok, melynek keretében olyan vendégek tartanak rendhagyó
órákat, akik életútja, karrierje ebből az iskolából indult útnak évekkel, évtizedekkel ezelőtt.
Emellett számos rendezvény színesíti az iskola életét a tanév során, mint például a DÖK
szervezésében évente megrendezésre kerülő az őszi túra, a Tátika vagy a Ki mit tud?.
Az iskola hagyományainak sorában kiemelt figyelmet érdemelnek a jutalmazási
rendszerben adományozott hagyományos címek, díjak, melyek a jó példát állítják
középpontba. A Gergely Diák-díjat a legjobb eredményt elérő, példás magatartású végzős
diák kaphatja a nevelőtestület döntése alapján, míg a Szent Imre-emlékérmet az öregdiákok
jóvoltából a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó 6. vagy 7. osztályos tanuló kapja,
melynek átadására a Rózsahegyi-díjjal egyetemben a Rózsahegyi napokon kerül sor. Ez
utóbbit a kiemelkedő munka ünnepélyes, nyilvánosság előtti elismerésére, ösztönzésére, a
közösséghez való tartozás érzésének erősítésére alapították.
Helyzetelemzés
13
A jövőben tovább szeretném vinni és gazdagítani a már kialakult, értékes
hagyományokat, iskolai rendezvényeket. Akármelyik típusról legyen is szó, az ünnepek,
hagyományok fő funkciója minden esetben egy szűkebb vagy tágabb közösség tagjainak
összekapcsolása, mely a közös érzelmi élmény megélésen keresztül erősíti az
összetartozás, a valahová való tartozás érzését. Azt gondolom, hogy a hagyományok
tisztelete és folytatása a mai feszültségekkel teli, széthúzó világunkban mindenféleképpen
értéket képvisel.
3.4.Az intézmény tanulói, szociális környezete
A demográfiai folyamatok következtében az általános iskolákban az első évfolyamra
belépő tanulók létszáma évek óta alacsonyabb, mint a nyolcadik évfolyamról kilépő
tanulólétszám. A létszámcsökkenés folyamatos és a tendencia egyértelműen folytatódik az
elkövetkező években is. Teljes biztonsággal megállapítható, hogy a létszámcsökkenés
tendenciája és mértéke az elkövetkező években is hasonlóan alakul. Mindemellett a szabad
iskolaválasztás, a településen az egyházi iskola megnyitása és az egész városra kiterjedő
beiskolázási joga szabad teret engedett a családok életminőségen alapuló elkülönülési
igényeinek érvényesítéséhez. Mindezek hatására az iskola tanulói létszáma jelentősen
csökkent a korábbi évtizedekhez képest. Az így kialakult versenyhelyzet nagy kihívást
jelentett az iskola közössége számára. Azonban az intézményben bevezetett, eredményesen
alkalmazott tartalomfejlesztő programadaptációk és programfejlesztések, valamint a
pedagógusok folyamatos továbbképzéseinek köszönhetően a tanulói létszámadatok (387-
407) stagnáló tendenciát mutatnak 2003-2013 közötti időszakban. Ez a létszám
hosszútávon fenntarthatónak látszik. Az évfolyamonként 2-2 tanulócsoport (kivéve a
negyedik osztályt ahol 3 csoport van) lehetővé teszi a megfelelő szakos ellátottság
biztosítását, illetve a minőségi pedagógiai feladatszervezést, és a racionális gazdasági
működtetést.
Az alábbi táblázatok jól szemléltetik az elmúlt 10 év tanulói létszámának alakulását.
Helyzetelemzés
14
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008 2010 2011 2013
Iskola
összesen 403 396 404/36 405/40 407/13 406/15 397/14 387/17 396/16 398/14
Alsó
tagozat 176 154 170/14 177/14 173/13 174/15 176/14 171/17 199/16 190/14
Felső
tagozat 185 200 201/22 200/26 206/0 201/0 197 197 190 199
Spec.
tagozat. 42 42 33 28 28 31 24 19 23 23
Napközis 208 216 273/15 266/15 265/13 261/15 254/14 249/14 253/17 289/14
Diákotthon
os 31 33 30 27+1 27+3 26 20 22 25 17
1. táblázat Iskolai létszámadatok [Gyomaendrőd/Csárdaszállás]
Évfolyam
Gyomaendrőd
Csárdaszállás Össz.
A B C Spec.
tag. Összesen
Első 23 23 2 48 3 51
Második 17 25 3 45 3 48
Harmadik 17 16 1 34 6 40
Negyedik 16 17 22 2 57 2 59
Ötödik 25 26 2 53 53
Hatodik 14 26 1 41 41
Hetedik 21 28 4 53 53
Nyolcadik 26 33 8 67 67
Összesen 159 194 22 23 398 14 412
2. táblázat Tanulócsoportok létszámadatai.
Éppen ezért nagyon fontos célnak tartom a jövőben a gyereklétszám stabilizálását
vagy inkább a törvényi keretekhez igazított növelését. Mivel demográfiai növekedés nem
várható és mivel az endrődi település részen egy másik általános iskola is működik, mely
„konkurenciaként” jelenik meg az oktatási piacon, a tanulói létszám megtartásának
alapvető feltétele a minél magasabb színvonalú oktató-nevelő munka megvalósítása és
annak széles körben való publikálása az iskolai marketing eszközeivel.
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek
magas aránya miatt rendkívül fontosnak tartom új tartalomfejlesztő programok adaptálását.
Helyzetelemzés
15
Ta
nu
lói
léts
zám
Osz
tály
ok
cso
po
rtok
HH HHH SNI integrált SNI
szegregált
Lét
szá
m
Szá
zalé
k
Lét
szá
m
Szá
zalé
k
Lét
szá
m
Szá
zalé
k
Lét
szá
m
Szá
zalé
k
Gyomaendrőd 398 19 211 53% 97 24% 29 7% 23 6%
Csárdaszállás 14 1 10 71% 4 29% 1 7%
3. táblázat HH, HHH, SNI gyerekek aránya
Az utóbbi években egyre emelkedik azoknak a gyermekek száma, akik valamilyen
szakvéleményezett tanulási vagy magatartási problémával küzdenek. A szocializációs
nehézségek miatt egyre több a magatartási zavarral küzdő gyermek. A beilleszkedésük
segítése, viselkedésbeli megnyilvánulásaik kezelése, személyiségük fejlesztése az egyik
legnagyobb szakmai kihívás a pedagógusok számára. A problémák kezelésében fontos
szerepet kap az önálló kezdeményezés, a nevelési színtérbővítés, és a hatékonyságot
fokozó programok szervezésére, melynek támogatását fontos feladatnak tartom.
3.5.A nevelő-oktató munka személyi feltételei
Az iskola személyi feltételei a pedagógusok és a technikai dolgozók vonatkozásában
jónak mondhatók. A szakos ellátottság 100%-os. Az alkalmazotti létszámadatok alakulását
az alábbi táblázat szemlélteti:
Gyomaendrőd Csárdaszállás Összesen
Pedagógus 41 2 43
Pedagógia asszisztens 3 3
Iskolatitkár+gazdasági 4 4
Rendszergazda 1 1
Konyhai dolgozó 3 3
Kisegítő 8 8
Összesen 60 2 62
4. táblázat Alkalmazotti létszámadatok alakulása a 2012/2013. tanévben
Az elérhető intézményi dokumentációkat áttekintve elmondható, hogy a tantestület
tagjai innovatív, a pedagógiai és módszertani újításokra mindig nyitott, széleskörűen
képzett, magas pedagógiai kultúrával rendelkező szakemberek. Az elmúlt időszakban a
pályázati programoknak köszönhetően számottevően megnövekedett a módszertani
Helyzetelemzés
16
továbbképzésekben résztvevő pedagógusok száma. Ezek a tanár továbbképzések, mint
például a kooperatív tanulási technika, drámapedagógiai ismeret, differenciált
tanulásszervezés, olyan ismeretek és kompetenciák elsajátítását és fejlesztését tették
lehetővé, melyek nélkülözhetetlenek az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásában, a
kompetencia-alapú oktatásban, illetve feltétlenül szükségesek az integrációs pedagógiai
gyakorlat alkalmazásához (pl.: óvoda-iskola átmenet, hatékony együttnevelési ismeretek,
önismereti személyiségfejlesztés).
A pedagógusok több évre visszamenő tapasztalattal rendelkeznek az intézményben
kifejlesztett módszertani újítások, programok létrehozásában, alkalmazásában, továbbá a
hazai és uniós pályázati projektben vállalt tartalomfejlesztő gyakorlatok pedagógiai és
technikai eszközrendszerének alkalmazásában. Az utóbbi időszakban a pedagógusok
szakmai szerepe folyamatosan módosul. A hagyományos ismeretátadó és számon kérő
funkció megléte mellett egyre nagyobb teret nyer a tanulásszervező, feltétel biztosító
funkció. Folyamatos a kollégák részéről az önálló kezdeményezés a nevelési
színtérbővítést, a hatékonyságot fokozó programok szervezésére. Az iskolában 5
munkaközösség működik (Szociális kompetenciát fejlesztő munkaközösség, Alsó
tagozatos nevelők munkaközössége, Humán tantárgyakat tanítok munkaközössége,
Fejlesztő pedagógusok munkaközössége), melyek az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti
keretek között és módon, éves munkaterv szerint végzik a feladatukat. A pedagógiai
munkát közvetlenül segítők körét alkotják: a pedagógiai asszisztens, a rendszergazda,
valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.
Egy iskola működtetése csapatmunka, ahol szükség van mindenki tudására, szakmai
tapasztalatára, lelkesedésére. Éppen ezért munkám során számítok az iskola közösségének
minden tagjára. Célom, hogy mindenki lehetőséget kaphasson a képzésekben és
pályázatokban való részvételre, képességei kibontakoztatására. Természetesen vállalom a
fenntartásban lévő programok folytatását.
17
4. Vezetői, szakmai program
4.1. Törvényi háttér
Az oktatási rendszer működését szabályozó alapelveket Magyarország Alaptörvénye rögzíti,
mely kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez, amely jogot
Magyarország az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető
középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással,
továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával
biztosítja. A közoktatás céljait és működésének alapelveit a köznevelésről szóló törvény és a
nemzeti tudás-és készségminimumot meghatározó alaptanterv foglalja össze.
„§ (1) A köznevelési törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti
a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik,
ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak
megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a
magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel.
Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a
tehetséggondozás.”
A törvényi szabályozást számos rendelet egészíti ki, melyek egy részét a kormány, másik
részét az oktatásért felelős miniszter adja ki. 2010-óta a közoktatási rendszer folyamatos
megújulásának lehetünk tanúi, melyben a leglényegesebb elem a fenntartási és a működési feladat
szétválása. Ennek eredményeképpen új feladatmegosztás alakult ki a köznevelésben. Az
intézményrendszer irányítása és a fenntartás a központi intézményfenntartón keresztül az állam
feladata. A köznevelési törvény kimondja a nemzeti köznevelés biztosításának állami felelősségét,
illetve azt, hogy az állami feladatellátás az eddigi állami-önkormányzati feladatmegosztás
jelentősen megújuló formájában él tovább. A 2004/2012 Kormány határozat intézkedik a fenntartói
jogok és kötelességek megoszlásáról, a köznevelésre érvényes állami feladatok ellátásáról,
finanszírozásáról, valamint az állami köznevelési feladatok ellátását szolgáló vagyonnal
kapcsolatos kérdésekről. Kimondja, hogy a nemzeti köznevelési rendszer szakmai irányítása és
valamennyi, a nemzeti közneveléssel, annak részeként a nevelés-oktatással közvetlenül összefüggő
irányítási jogkör az oktatásért felelős minisztert és a központi államigazgatást illeti. Az állami
irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, amelybe beleértendő a pedagógusok és a
nevelő oktató munkát közvetlenül segítők fölötti munkáltatói jogok gyakorlása és a
foglalkoztatásukkal kapcsolatos bérfinanszírozás lebonyolítása a Magyar Államkincstárral közösen.
Vezetői, szakmai program
18
Az állami köznevelési intézményfenntartás szerve az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt
álló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (röviden: KLIK), mely 2012. szeptember 1-jétől
kezdte meg működését Budapesten. A központ területi szervei a tankerületek és a megye
székhelyén működő megyeközponti tankerület, összesen 175 megyei és járási tankerület, valamint
23 budapesti tankerület. 2013. január 1-jétől ezek ellátják az általános és alapfokú művészeti
iskolákon, gimnáziumokon kívül a szakképző iskolákra, kollégiumokra, pedagógiai szakszolgálati
és szakmai szolgáltatói intézményekre vonatkozó a fenntartói feladatokat is. [202/2012.(VII.27.)
Korm. rendelet]
A KLIK kiterjedt hatáskörébe tartozik többek között a köznevelési intézmény létesítéséről,
gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról
való döntési jogkör. Mindemellett meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, a kérhető
térítési és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit, és
az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok
számát. Ellenőrzi a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét,
hatékonyságát, és a szakmai munka eredményességét. Szintén a feladatai közé tartozik a
köznevelési intézmény vezetőjének és szakmai feladatokat ellátó alkalmazottjának megbízása,
kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos
rendelkezések. Jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgy- felosztását, továbbképzési
programját. Ellenőrzési és értékelési jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény
pedagógiai programja, házirendje, valamint SZMSZ-e fölött. Folyamatosan értékeli a
meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.
Az intézményrendszer átalakulásával kiteljesedett az állami szerepvállalás, mely által
lehetőség nyílik az egységes szakmai színvonal biztosítására, a társadalmi leszakadás
csökkentésére, a szélesebb körben megvalósuló tehetséggondozásra, illetve egy kiszámítható,
igazságos minőségi köznevelés megteremtésére.
4.2. A társadalmi környezet elvárásai
Az elmúlt évtizedben az iskolák környezete alaposan megváltozott. Az 1993-as közoktatási
törvény szakmai autonómiát adott az iskolák számára és lehetővé tette az oktatási intézmények
alapításának szabadságát. Ugyanakkor a szabad iskolaválasztás versenyhelyzetet teremtett az
intézmények között, melynek eredményeképpen az iskolák rákényszerültek arra, hogy
adottságaiknak, az iskolahasználók elvárásainak, képességeinek figyelembevételével alakítsák
arculatukat, oktatási- nevelési céljaikat, feladataikat, szervezeti struktúrájukat. A változás az
alkalmazkodás, fejlődés elengedhetetlen eleme, mely alól az oktatási intézmények sem lehetnek
kivételek. A folyamatos fejlődés, az intézményfejlesztés nemcsak minőségi kérdés, hanem sok
Vezetői, szakmai program
19
esetben az iskolák léte függ tőle. Az iskola alapvetően a társadalmi életre készíti fel a gyerekeket,
ezért nem hagyhatja figyelmen kívül a társadalomban és gazdasági életben lejátszódó lényeges
változásokat. A hagyományos szakmák közül egyre több tűnik el, új szakmák jelennek meg. A
globalizáció következtében növekszik a külföldi munkavállalás lehetősége. Ezért létkérdéssé vált a
változásokat követő alkalmazkodás. Az iskola eredményes működéséhez elengedhetetlen, hogy
megfeleljen környezete és partnerei elvárásainak. Ehhez ismernie kell környezetét, folyamatosan
figyelnie kell annak változásaira. Nem könnyű megfelelni ezeknek az elvárásoknak, mivel sokszor
eltérő igények fogalmazódnak meg. Ezek ismerete azonban segíthet abban, hogy az oktatási
intézmény könnyebben megfogalmazza, milyen irányba változzon, fejlődjön. Éppen ezért fontos,
hogy az oktatási intézmény vezetése ismerje szervezetük állapotát és környezetük elvárásait, mert
csak így tudnak helyes döntést hozni abban, hogy milyen területeken és milyen irányú változásra
van szüksége az intézménynek. Egy szervezet átalakítása hosszú időt vesz igénybe, ezért a
változások, változtatások csak lépésről lépésre valósíthatók meg. A rendszeres helyzetelemzés jó
alapot jelent az iskolafejlesztés megvalósításában.
A közoktatásban legáltalánosabban célként a közoktatás-szolgáltatást felhasználók
(„fogyasztók”) igényeinek a kielégítését tűzhetjük ki. A legáltalánosabb értelemben első
felhasználó maga az egész társadalom, az annak érdekeit megjelenítő állam. A felhasználók közé
tartozik a gazdaság egésze is, ami a munkaerőpiacon keresztül érvényesíti igényeit. Közvetlen
felhasználó maga a család és a szolgáltatást közvetlenül igénybevevő tanuló, hallgató, valamint
maga a pedagógus, az oktató is. Közoktatásunkban sajnos az elsődleges elvárás ma is az ismeretek
mennyiségén alapuló műveltség közvetítése, elsajátítása. Azonban ez a műveltségfelfogás sokszor
nincs összhangban a gazdaság, a munkaerőpiac elvárásaival, melyek elsősorban a képességek,
kompetenciák fejlesztésén alapuló műveltséget, tudást várnak el. További igényeket fogalmaznak
meg a közoktatási intézményekkel szemben a családok. Az általuk támasztott igényeket nagyban
befolyásolja a család helyzete, iskolázottsága, érdekeltsége, motivációja és környezete. Másik
nagyon fontos környezeti elem maga a szervezet, mely megtervezi, megszervezi magát a tanulási
folyamatot, ezáltal fontos szerepe van a tanulás eredményességében. A megfelelő tanulási tartalom
csak egy jól működő, jól szervezett szervezet keretei között adható át, illetve sajátítható el, mely
biztosítani tudja az ’optimális’ tanulási folyamatot.
Oktató-nevelő munka során figyelembe kell venni a tanuló egyéni képességeit, fejlettségének
sajátosságait tehetségének kibontakoztatásához. Fontos feladatnak tartom a bármilyen oknál fogva
hátrányos helyzetben levő tanuló felzárkóztatását. Sajnos az intézmények többségében évről-évre
emelkedik a hátrányos- és a halmozottan hátrányos helyzetű valamint a sajátos nevelési igényű,
tanulási nehézségekkel, zavarokkal küzdő tanulóink száma.
Vezetői, szakmai program
20
4.3. Nevelési-oktatási célok
4.3.1. Általános célok
Hagyományosan az iskola feladata az individuális fejlesztés és a társadalmi életre való
felkészítés, hiszen a folyamatosan gyorsuló technikai, társadalmi és gazdasági fejlődés
következtében a körülöttünk lévő világ egyre komplexebbé válik, melyben az egyénre hárul a
feladat, hogy a sokoldalú döntési és választási lehetőségek között önállóan és felelősségteljesen
döntsön. A gyermekek életük meghatározó részét az iskolában töltik, így az számukra nem csak az
oktatás helye, hanem életük színtere is, ahová behozzák iskolán kívüli problémáikat, melyek
esetenként tanulási, magatartási zavarok formájában jelentkeznek. Célom, hogy az oktatás mellett
az iskola vezetése, és minden ott tanító pedagógus nagy hangsúlyt fektetessen a nevelési és
szocializációs feladatok megvalósítására, a családi szocializációs problémák miatt jelentkező
hátrányok csökkentésére. Az iskolában is fontos, hogy biztonságban érezze magát a tanuló. A
pedagógusnak meg kell próbálnia amennyire csak lehetséges nyitottnak és elfogulatlannak lennie
irányukban. Az iskolai biztonságérzet kialakításában jelentős szerepe van a szokásoknak, és az
átlátható, mindenki számára egyértelmű szabályoknak, melyek betartatásában következetesnek kell
lenni. Napjainkban az iskola vált a fiatalok csoportjainak legfontosabb szervezőjévé.
Következésképpen a pedagógusoknak, és főként az osztályfőnököknek elengedhetetlen feladata a
közösségformálás. A széthúzó, feszültségekkel teli közösségben az erőszak mindennapossá válhat,
melyet megfelelő módszerekkel meg kell akadályozni. Fontosnak tartom a gyermekközpontú
pedagógia alkalmazását, mely szimmetriára törekszik, próbál igazodni a gyermek érettségi
szintjéhez, életkori sajátosságaihoz, figyelembe veszi a gyermek belső szükségleteit lehetőséget
biztosítva számára a világ dolgainak örömteli, felszabadult megismerésére.. „(…) a megoldás a
felek egyenrangúságon alapuló interakciója során alakul ki. (…) A cél pedig olyan megoldást
találni, amelynek során egyik fél sem válik vesztessé, sőt, bizonyos értelemben mindkettő
győztesen kerül túl a problémán.” (Szekszárdi J. (., 1994, old.: 42)
A gyermekeket hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy elsajátíthassák a tudás alapú társadalom
által elvárt új alapismereteket és készségeket, megtanuljanak tanulni és pozitívan viszonyuljanak a
tanuláshoz. Alapvető célom az élethosszig tartó kompetenciák kialakításának minden eszközzel és
módszerrel való segítése, melyek lehetővé teszik az információkeresést és –felvételt, azok
értékelését, valamint a másokkal való együttműködést. Mindehhez elengedhetetlen a tanuló
tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész
folyamatában és annak valamennyi területén.
Vezetői, szakmai program
21
4.3.2. Az egyes pedagógiai területekre vonatkozó szakmai elképzelések
Nem célom az iskola oktató-nevelő munkájának mindennemű átformálása, sőt
kiemelt célnak tekintem az iskola közössége által létrehozott értékek, eredmények
megtartását, a pozitív folyamatok megerősítését, illetve továbbfejlesztését. Külsős
pályázóként szeretném tovább folytatni a már kialakult, bevált metódusokat,
hagyományokat.
4.3.2.1. Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton
Az alsó tagozat első két évében fontos feladatnak tartom az ebben az életkorban a tanulók
között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését.
Alapvető célkitűzés, hogy a gyermekek a kezdeti nehézségeket ne kudarcnak éljék meg, örömmel
sajátítsák el az alapvető készségeket, és maradjanak nyitottak az új dolgok iránt. Fontos feladat
tehát a képességek megismerése és fejlesztése, illetve a készségek, ismeretek, tudástartalmak és az
iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megalapozása, az attitűdök alakítása az alsó
tagozat 1–4. évfolyamán. Ennek eléréséhez „olyan szervezési megoldásokat kell előnyben
részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak
kialakítását, fejlesztését. A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon
vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket,
problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; (…).” „(…) váljék a tanítás egyik elvévé és
teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a
szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; (…).” NAT
Tovább szeretném vinni, illetve fejleszteni az eddigi jó gyakorlatokat, támogatva a már
bevált motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazását és lehetővé tenni a
pedagógusok számára a megújulás lehetőségét kínáló új módszerek megismerését továbbképzések
keretében.
4.3.2.2. Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton
Az iskolai nevelés-oktatás ezen szakasza a készségek és képességek fejlesztésével
olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész
személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Ezért alapvető feladatnak
tartom a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben a már
megalapozott kompetenciák fejlesztését, azaz megerősítését, bővítését, finomítását,
hatékonyságának és variabilitásának növelését. Az alsó tagozathoz hasonlóan, az 5–8.
évfolyamokon is a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű,
Vezetői, szakmai program
22
képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulók együtt nevelése folyik, mely.
Az iskola feladata, hogy érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően
felkészítse őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve
az iskolai nevelésoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében
ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést.
4.3.2.3. Gyógypedagógiai ellátás
Fontosnak tartom, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a nevelési-oktatási
folyamat a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva legyen
megszervezve. A sajátos nevelési igényű tanulók számára a tanulási képességet vizsgáló bizottság
javaslata szerinti, integrált, vagy speciális tantervű oktatást kell biztosítani.
Minden olyan oktatási formát diszkriminációnak kell tekintenünk, mely nem járul hozzá a
gyermekeknek a szélesebb társadalomba való beintegrálásához, és amelyet a szülők és a
gyermekek nem önként választottak. Azonban nem tekinthető szegregációnak azok az oktatási
formák és iskolák, melyek kiemelt nevelési célkitűzéssel a szülő kifejezett kérésére és
hozzájárulásával jöttek létre.
Célom, hogy minden gyermek megkülönböztetés nélkül vehessen részt az intézményes
nevelésben. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése a többségi közoktatási
intézményekbe való beilleszkedést, azaz az együttnevelést jelenti, lehetővé téve számukra a
társadalmi folyamatokban való részvételt az óvodától az általános iskolán át tanulmányaik
befejezéséig. Az együttnevelés mind a sérült mind az ép diákok számára pozitív szociális
magatartásmintát alakít ki. A fogyatékossággal élő megtanul beilleszkedni a társadalomba,
konfliktuskezelő stratégiát alakít ki magának, reálisabb lesz az önértékelése és elfogadja másságát.
A sérült gyerekeknek nem kell elszakadniuk családjuktól, hogy egy lakóhelyüktől távolabbi
speciális intézménybe járjanak. Az átlagos képességű gyerek szemléletmódja változik meg az
integrációval. Segítségnyújtást, toleranciát, elfogadást és együttműködést tanulja meg az ilyen
közösségben. Saját önértékelése erősödik, megérti a másságot és felértékelődik az egészség szerepe
az életében.
A Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégiumban mind a két nevelési forma
megtalálható. A sajátos nevelési igényű tanulók valamivel több, mint fele integrált nevelésben vesz
részt, míg 43%-uk speciális oktatásban részesül. A speciális tantervű oktatásra szervezett csoportok
az iskola nevelési alapelveivel összhangban önálló, sajátos funkciókkal működnek. Esetükben
kiemelt hangsúlyt szeretnék fektetni a gyógypedagógiai és fejlesztő pedagógiai ellátás valamint az
egyéni habilitáció és rehabilitáció biztosítására minden érintett tanuló számára. Mindemellett
támogatom a pedagógiai programban megfogalmazott pedagógiai és fejlesztési elképzeléseket,
Vezetői, szakmai program
23
melynek megvalósításában számítok az iskolában dolgozó nagy szaktudással, felkészültséggel és
tapasztalattal rendelkező gyógypedagógusok munkájára.
Ta
nu
lói
léts
zám
Osz
tály
ok
cso
po
rtok
HH HHH SNI integrált SNI
szegregált
Lét
szá
m
Szá
zalé
k
Lét
szá
m
Szá
zalé
k
Lét
szá
m
Szá
zalé
k
Lét
szá
m
Szá
zalé
k
Gyomaendrőd 398 19 211 53% 97 24% 29 7% 23 6%
Csárdaszállás 14 1 10 71% 4 29% 1 7%
Összesen 412 20 221 54% 101 25% 30 7% 23 6%
5. táblázat HH, HHH, SNI gyerekek aránya
SNI
Összesn
Tanulásban
akadályozott
(Enyhén
ért.fogy.)
Tanulásban
akadályozott
(Középsúlyos
ért. fogy.)
Pszichés
fejlődési
zavarral küzd
Mozgás
fogyaték
os
Csárdaszállás
(integrált) 1 (7,1%) 1
Gyomaendrőd
(integrált) 29 (7,3%) 2 26 1
Gyomaendrőd
(szegregált) 23 (5,8%) 22 1
Összesen 53 24 1 27 1
6. táblázat SNI gyerekek megoszlása
4.3.2.4. Iskolaotthonos nevelés
A kollégiumi nevelés és oktatás a közoktatási intézményrendszer szerves része,
amely mindenekelőtt a nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatain keresztül
kapcsolódik az iskolai tantervi folyamatokhoz. A kollégiumi nevelésnek és oktatásnak
segítenie, támogatnia kell az iskola nevelő és oktató feladatait. A kollégiumban zajló
foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján
kell megszervezni, mely csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a
kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. Kiemelt
figyelmet kell fordítani az egyéni és a közösségi fejlesztésekre, az SNI tanulók esetében
pedig a fogyatékosság típusát és mértékét figyelembe vevő fejlesztő, rehabilitációs célú
foglalkozások szervezésére. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést,
egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Fontosnak tartom, hogy
a kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával segítséget nyújtson a
családjuktól távol élő gyermekeknek a társadalmi szerepek tanuláshoz, a közösségi
Vezetői, szakmai program
24
együttélés, a döntés és felelősség, és a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak
megismeréséhez, gyakorlásához, melyek ismerete elengedhetetlenül szükséges a sikeres
társadalmi beilleszkedéshez.
4.3.3. Gyermekek nevelése
A nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket
jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell
lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának
is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel,
készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést
segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent
új társadalmi igényeket. (NAT) Az oktatásnak a nevelés részének kell lennie, a nevelés
azonban több az oktatásnál, az értelmi képességek kizárólagos fejlesztésénél.
A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt
feladatok végrehajtása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai
munka meghatározó eleme. Az iskolai oktatás és nevelés kiemelt nevelési területei az
erkölcsi nevelés, a nemzeti öntudatra, hazafiságra való nevelés, valamint az
állampolgárságra, és a demokráciára nevelés, mely át kell, hogy hassa az oktatás minden
területét. Mindezek mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az önismeret és a társas kultúra
fejlesztésére, a családi életre nevelésre, és a testi és lelki egészségre nevelésre. Tudatosítani
kell a gyermekekben a másokért való felelősségvállalás, az önkéntesség, és a
környezettudatos gondolkodás és életmód szerepét a mindennapi életben. A tudatos
fogyasztóvá nevelést már a kisiskolás gyermekek körében el kell kezdeni. A jövő
nemzedéke ugyanis ezen éveiben a legfogékonyabb az új ismeretekre, így meghatározó,
hogy milyen pozitív mintákkal találkoznak ebben az időszakban. A jelenkor multi-média
világában elengedhetetlen nevelési feladat a gyermekek médiatudatosságra való nevelése,
melynek segítségével képessé vállnak az információ forrásának és jellegének
beazonosítása révén a befogadandó információk tudatos értékelésére. Nemcsak az
információ mennyisége, hanem az információs csatornák elképesztő mérvű gyarapodása is
indokolja a különös odafigyelést. Gyermekeinknek el kell sajátítania mindazt az
ismeretanyagot, ki kell fejleszteni mindazokat a képességeket, amelyek biztosítják a
felnőtté válás folyamatában a magabiztos előrehaladást, az önálló ismeretszerzés
lehetőségét és tudását, a munka világába – a munkaerő-piaci elvárásokhoz illeszkedő,
Vezetői, szakmai program
25
alkalmazkodó – való beilleszkedés képességét. Ezt a célt szolgálja az iskola által bevezetett
tanulás tanítása modul, melyet az intézmény a helyi tantervébe is beépített. A
pályaválasztás komoly feladat elé állítja a gyermekeket, ezért kiemelt feladatnak kell
tekintenünk a megfelelő pályaorientációt, valamint alap és kiegészítő kompetenciák
építését, megerősítését.
Vezetőként kiemelt hangsúlyt szeretnék fektetni a NAT-ban és az intézmény
pedagógia programjában megfogalmazott és az közösség által elfogadott nevelési célokra.
4.3.4. Diákok önszerveződésének erősítése
Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük
megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben
meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a
nevelőtestület segíti. Fontosnak tartom, hogy a diákok képesek legyenek önálló döntéseket
hozni, ezért biztosítani kell számukra, hogy kipróbálják tehetségeiket, kérdezhessenek,
vitatkozhassanak és helyesbíthessék döntéseiket. Lehetővé kell tenni, hogy elsajátíthassák
a demokratikus eljárások technikáit, és azokat gyakorolhassák az iskola közéletében a
diákönkormányzaton keresztül, melynek támogatása, segítése az iskola feladata. A diákok
akkor érzik igazán magukénak iskolájukat, illetve az abban zajló rendezvényeket,
programokat, ha ezek szervezésében maguk is részt vehetnek, támogatást kaphatnak
ötleteik megvalósításában.
Természetesen a tanulói jogok biztosítása mellett fontosnak tartom a tanulók
kötelességtudatának a fejlesztését, mely elengedhetetlen feltétele az eredményes
ismeretelsajátításnak.
4.3.5. Kiemelt nevelési-oktatási területek fejlesztése
(Kulcskompetenciák fejlesztése)
Napjainkban a ténytudást a különféle (kulcs)kompetenciák fejlesztésének kell felváltania,
hogy a felnövekvő generáció meg tudjon felelni a tudás alapú társadalom és a munkaerőpiac
követelményinek. Ehhez olyan oktatási rendszerekre és intézményekre van szükség, melyek egyik
fő összetevője az alapkészségek elsajátításának ösztönzése, amelynek tartalmaznia kell az
információs és kommunikációs technológiák, a technológiai kultúra, az idegen nyelv, a vállalkozás
és a szociális kapcsolatok területén szükséges készségeket. A 'kompetencia' a készségek, ismeretek,
Vezetői, szakmai program
26
adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „know-how” mellett magában foglalja a tanulásra való
képességet is. Tudás, ismeret, hozzáállás, készségek, képességek, attitűdök mind idetartoznak. Nem
a tényleges tudás gyűjtésén és reprodukálásán, hanem annak sikeres felhasználásán van a hangsúly.
Fontos, hogy a kulcskompetenciák sokoldalúan felhasználhatóak, multifunkcionálisak legyenek,
tehát több különböző feladat elvégzését is elősegítsék. Több kompetencia egymásba fonódik, így
részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez
elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Számos olyan fejlesztési területet van, amely
valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi. Ilyen például a kritikus
gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a
kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra és a társas tolerancia.
Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz, ezért tantárgyanként más
és más kompetencia terület fejlesztése valósítható meg. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a
kommunikációs, a döntési, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a
problémamegoldó és a kritikai gondolkodás képességeinek a fejlesztésére. Szintén fontos
fejlesztési feladatnak tartom az énkép és az önismeret fejlesztését, a megfelelő tanulási
környezet kialakítását, a környezettudatosságra nevelést, és az információs és
kommunikációs kultúra megismerését és alkalmazását.
A fent említett kompetenciák mellett, az iskola fontos feladatai közé tartozik a
szociális készségek, képességek fejlesztése, hiszen az együttműködés, a kooperáció
tanulása, a tolerancia és az empátia a konstruktív konfliktusmegoldás elengedhetetlen
feltétele. A család után az iskola befolyása a legerőteljesebb a szociális kompetenciák
fejlődésére. Ezért is van nagy felelősségük a pedagógusoknak, hisz az amúgy is
szocializációs hiányosságokkal érkezett gyerekek segítése, fejlesztése egyre több feladatot
ró rájuk. A meleg, nyitott iskolai légkör, a világosan megfogalmazott célok és szabályok, a
tanulóközpontú tanulás és tanítás, a kooperatív tanulási formák alkalmazása, sokféle
tanulási forrás biztosítása, a gyerekek pozitív elfogadása mind pozitívan hatnak a szociális
kompetencia alakulására. Lényeges, hogy a gyerekek megismerjék erősségeiket és
gyengeségeiket, képesek legyenek erősségeikre építve a gyengeségeiket javítani. Továbbá
segíti őket abban, hogy megtanulják, hogyan kell barátokat szerezni, kapcsolatokat
fenntartani.
A következő táblázatban foglaltam össze azt a nyolc kulcskompetencia-területet és azokon
belül a kiemelt fejlesztési feladatok, melyek a tudásalapú társadalomban a személyiség
kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlenek.
Vezetői, szakmai program
27
Kompetenciák Fejlesztési feladatok Eljárások, módszerek, eszközök
1-4. évfolyam 5-8. évfolyam
Anyanyelvi
kommunikáció
Szóbeli és írásbeli
kifejezőkészség (szövegértés,
beszéd, olvasás és írás), és a
megfelelő módon történő nyelvi
érintkezés képességének
fejlesztése
ábraolvasás, beszédértés,
olvasás, írás elsajátítása,
értő olvasás,
differenciálás, egyéni
fejlesztés,
szerepjáték,
drámapedagógia alk.
vázlatírás
modellek használata
fogalmazások készítése,
projekt- és
csoportmunka,
vita, interjú
Idegen nyelvi
kommunikáció
Szóbeli és írásbeli
kifejezőkészség, és a
közvetítéshez és a kultúrák
közötti megértéshez kapcsolódó
készségek fejlesztése
motiváció, pozitív
attitűd kialakítása
beszédértés, beszélgetés,
olvasás, írás elsajátítása,
szövegértés, -alkotás
szóban és írásban,
Matematikai
kompetencia
(a gondolkodás
fejlesztésének és
alkalmazásának
képessége)
- ismeretek, tevékenységek,
folyamatok által a viszonyítás,
az általánosítás, az osztályozás,
összefüggéslátás, a probléma
feltáró és megoldó képesség
formálása.
- a közvetlen
tapasztalatokhoz
kapcsolódás;
- érvek láncolatának
követése,
- pozitív attitűd
kialakítása
tapasztalatokra
visszacsatolás,
értelmezés tanítása,
pozitív attitűd fennt.,
modellek alkalmazása,
eredmények indoklása,
a dolgok logikus okának
és érvényességének
keresése,
alkalmazás nem
matematikai
környezetben
Természettudományi
és technológiai
kompetenciák
Ismeretek és módszerek
sokaságának felhasználásával
magyarázatokat adjunk, illetve
előrejelzéseket tegyünk a
természeti világban lezajló
folyamatokkal kapcsolatban,
Műszaki kompetencia fejl.
megfigyelések,
kísérletezés,
a kíváncsiság, mint
attitűd megalapozása
alapvető ismeretek
megszerzése,
ellenőrző és kísérleti
megfigyelések,
érvelés tanulása
a term.tud. műveltség
mozgósítása az élet más
területein
Digitális kompetencia
Az elektronikus média
magabiztos és kritikus
alkalmazása,
Az IKT eszközök
alkalmazásával kapcsolatos
készségek fejlesztése.
Számítógépkezelés, al-
kalmazások,
e-mail,
hálózati eszközök,
internet
A tanulás tanítása
A tanulók életkorának,
egyéniségének megfelelő
tanulási módok ajánlása,
tanítása,
Az idővel és az információval
való hatékony gazdálkodás
elsajátítása,
A tudás másokkal való
megosztása,
Az előzetes tanulási
tapasztalatok hasznosítása
megfigyelések,
figyelemösszpontosítást
fejlesztő játékok,
szövegértés,
szemléletes/szemléltető
tanítás és tanulás,
kooperatív technikák
szövegértés – lefordítása
cselekvésre a tanulás
folyamatában,
kísérletezések,
érvelés tanulása,
értelmező és szemléltető
tanítás, tanulás,
kooperatív technikák,
saját tanulási stratégia
kialakítása
Személyközi és
állampolgári
kompetencia
- a pozitív egyéni értékrend és
képességrendszer kiépülésének
segítése,
- kölcsönös megértésen, egymás segítésén alapuló
iskolai légkör folyamatos
- szociális szokások,
minták elsajátítása a
viselkedés alapvető
szabályainak megismerése,
gyakorlása,
- a viselkedés alapvető
szabályainak elsajátítása,
a szabálytudat formálása,
- társak segítése, a közösség erejének
szerepe,
Vezetői, szakmai program
28
fenntartása, fejlesztése,
- az életkornak megfelelő
normatudat kialakítása,
- az európai sokféleség és a
kulturális identitás tudatosítása
- szokásrend kialakítása
- követő magatartás
elvárása az iskolai élet
minden területén,
- emberismeret, etika és
vallástörténet tant. kínálta
lehetőségek felhasználása
Vállalkozói
kompetencia
- az újításra való beállítódás és
a kockázatvállalás fejlesztése,
- az egyén saját cselekedetei
iránt való felelősségvállalás
- stratégiai szemléletmód
kialakítása,
- célok kitűzése és
elérése,
- sikerorientáltságra való
törekvés
Kulturális
kompetencia
Gondolatok, élmények, érzések
kreatív kifejezése a művészetek
segítségével
7. táblázat a nyolc kulcskompetencia-területet és azokon belül a kiemelt fejlesztési
feladatok
4.3.6. Erőszakmentes, egészségtudatos iskola projektje
A konfliktusok az iskolai élet mindennapos helyzetei, melyekben a tanárok és a diákok
beállítódásuk, meggyőződéseik, előzetes tapasztalataik alapján, sajátos módon viselkednek. Az
iskolai konfliktusok és agresszív megnyilvánulások jelenségét kutató szakemberek és
vizsgálatok rámutattak arra, hogy az agresszió bizonyos fajtái, illetve a konfliktus szinte
elengedhetetlen feltétele a közösségbe való beilleszkedésnek és a nevelésnek. Megértésük és
hatékony kezelésük nem választható el azoktól a mikro- és makro környezeti hatásoktól, melyek a
gyermeket születésétől kezdve érik. A pedagógus nevelési lehetőségei sokban függnek az
elsődleges szocializációs közegtől, a családtól, melynek zavarai, problémái az iskolai „interakciós
rendszerben” jelentkeznek. Éppen ezért a problémák és konfliktusok megoldásának alapja a szülők
és az iskola közötti rendszeres kommunikáció, melynek egyik kritériuma a partnerek közötti
„értékazonosság”. (Buda B. , 2003) Ennek hiánya gyakran vezet a kapcsolat megszűnéséhez.
Sajnos a családok többsége már az általános iskolában sem követi figyelemmel gyermekük
magatartását és iskolai teljesítményét, a középiskolában ez az arány pedig tovább csökken. A
konfliktusok kezeléséhez azonban szükség van a szülők és a pedagógusok együttgondolkodására,
kooperációjára. A család és az iskola többszörösen egymásra utalt, ezért sokkal nagyobbnak
kellene lennie közöttük az együttműködésnek.
Az iskolai agresszió és konfliktuskezelés másik fontos tényezője maga a pedagógus, akinek
szakmai, pedagógiai és módszertani felkészültsége, higgadtsága, önuralma és saját erejébe vetett
hite elengedhetetlen feltétele a tanítási-tanulási folyamat során felmerülő problémák megoldásának.
Azonban gyakran szükség van külső segítségre, mint például a gyermekjóléti szolgálat,
pszichológus vagy akár a pszichiáter. Nem létezik külön „nevelői attitűd”. Mi pedagógusok
Vezetői, szakmai program
29
magunk vagyunk a példa, éppen ezért „(…) magunkat, egész személyiségünket kell előbb olyanná-
vagy megközelítően olyanná – alakítanunk, amilyenné gyermekeinket vagy tanítványainkat nevelni
szeretnénk.” (Ranschburg, 1998, old.: 138)
Amikor az agresszió kezeléséről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt,
hogy az agresszió egy fokozott energia, mely valamilyen cselekvésre sarkallja a gyermeket. Éppen
ezért fontos, hogy lehetőséget adjunk az agresszív feszültség csökkentésére, melyre számos tanórán
kívüli tevékenység kínál lehetőséget, mint például a zene, sport, színjátszás, stb. Jelen pillanatban
az iskolában 5 sportkör működik 82 fővel. A jövőben az atlétika és egyéb sportágak mellett
szeretném az úszásoktatást is program szinten működtetni. Szeretnék még több lehetőséget
biztosítani tanórán kívüli foglalkozások keretében a különböző művészeti ágak minél jobb
megismerésére, a gyermekek tehetségének, kreativitásának kibontakoztatása céljából.
A negatív viselkedés elítélése mellett, nagyon fontos a tanulók helyes viselkedésmintáinak
rendszeres megerősítése, jutalmazása. Az iskolai agresszió és konfliktuskezelési technikák a
kapcsolatokról, a támogató közösségek kiépítéséről kell hogy szóljanak, melyben nem nézik el a
bántó és sértő viselkedést, hanem éppen ellenkezőleg, a következmények felvállalását és a
változtatást, a kapcsolatok helyreállítását segítik elő. Az elkerülő konfliktus megoldási stratégiák
helyett a problémamegoldó technikák alkalmazása jelentheti az esetek többségében a megoldást,
mely együttműködést, nyitottságot és nagyfokú toleranciát és empátiát igényel.
Ugyanakkor az iskolában, a kortárscsoportokban végbemenő folyamatok is nagy
jelentőséggel bírnak számukra, hiszen az ott kialakuló konfliktusok hozzájárulnak önismeretük és
szociális képességeik fejlődéséhez. A tanulók között lezajló feszültségek többségében a pedagógus
közvetlenül nem érintett és nincs is szükség beavatkozásra, azonban az agresszivitásból adódó
konfliktusok, az indulatok elszabadulása esetén közbe kell lépni. Az indokolatlan kívülmaradás, a
probléma elbagatellizálása, figyelmen kívül hagyása káros következményekkel járhat a tanulók
egymással és a pedagógussal való kapcsolata, valamint a csoport klímájának alakulása
szempontjából. A gyerekeknek tapasztalatokat kell szerezniük arról, hogy nem csak indulatból,
erőszakkal lehet megoldani a problémákat, és meg kell mutatni, hogy léteznek erőszakmentes,
problémaközpontú, konstruktív megoldási módok. Ebben nagy szerepük van az osztályfőnököknek
és az osztályokban tanító pedagógusoknak.
A bántalmazás, kirekesztés helyett, a megismerés, elfogadás, együttműködés kialakítása
alapfeltétele a közösségek fejlesztésének. A tanulókat meg kell tanítani a konfliktusok
erőszakmentes megoldására. Fontos feladat a pozitív énkép kialakítása és erősítése a sikerélmény
megélésére alkalmas tevékenységek szervezésén keresztül. Amit minden pedagógusnak feltétlenül
kerülnie kell, az a hatalommal való visszaélés, előítélet, agresszió alkalmazása az agresszió ellen és
az agresszív megnyilvánulások figyelmen kívül hagyása.
Vezetői, szakmai program
30
A konfliktusok kezelésére jó módszernek tartom a mediálást, ám a mediátori szerep
betöltése bonyolult feladat, mivel az agresszió kezelése nagyfokú módszertani kultúrát igényel a
pedagógustól. Én magam az elmúlt évben részt vettem az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
által szervezett Mediáció és a Resztoratív technikák a vitarendező eljárásban pedagógus
továbbképzésein, melyek során komoly tapasztalatokat szerezhettem a konfliktuskezelés
korábban kevésbé alkalmazott módszereiben. Célom, hogy a jövőben minél több
pedagógus ismerkedjen meg és sajátítsa el a konfliktusok kezelésének ezen új lehetőségeit.
A másik jelentős nevelési terület az iskolai egészségnevelés, melynek egyik alapvető
feltétele a pedagógusok egészségtudatosság iránti elkötelezettsége és a családok bevonása. A
legfőbb problémát a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód és a tizenévesek körében
gyorsan terjedő egészségkárosító szokások (dohányzás, alkohol, drog, éjszakába nyúló
internetezés, stb.) jelentik. Ezért nagy feladat hárul az iskolára a felnövekvő nemzedékek
egészséges életmódra nevelésében. Fontosnak tartom, hogy a fenntartó, az iskola vezetése és a
tantestület minden tevékenységével támogassa a tanulók egészséges testi, lelki és szociális
fejlődését. Célom, hogy az „egészség”, mint életvezetési érték a tanórák és a szabadidős programok
szerves részét képezze, azokba beépüljön. Ehhez alapvető a megfelelő személyi- és tárgyi
környezet biztosítása. A tanítási és osztályfőnöki órák, délutáni szabadidős foglakozások kiváló
lehetőséget nyújtanak a pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakításához. Mindezek
mellett rendszeres egészségnapok, sport és prevenciós programok szervezésével, az
iskolagyümölcs-programban és egyéb egészségtudatos iskolaprojektekben, mint például az
Iskolatej program, való részvétellel kívánom a tanulókat a helyes életvitelre és pozitív
életszemléletre nevelni.
4.4. Intézménykultúra fejlesztése, hagyományőrzés
Az informális kapcsolatok erősítik a csoporthoz, szervezethez való kötődést. Ebben
nagy szerepe van a hagyományoknak, munkahelyi rendezvényeknek, ezért fontos szerepet
szánok a már meglévő hagyományok ápolásának. Hiszem, hogy az iskola jövőjét csak a
múlt értékeinek átörökítésével lehet eredményesen építeni. Ezért szeretném folytatni az
intézmény életét bemutató Évkönyv időszakonkénti megjelentetésének hagyományát,
valamint tovább vinni az iskolai alapítványok szellemiségét.
31
5. Az iskola menedzselése
5.1.Szakmai tartalomfejlesztés, innováció
A már meglévő, értékes és jó gyakorlatok mellett, fontosnak tartom a társadalmi
változásokhoz igazodó, a közoktatás folyamatos megújulását célzó új pedagógiai
módszerek megismerését és bevezetését, újszerű ismeretközvetítési gyakorlatok
alkalmazását, mely hozzájárul a már kialakult innovatív tanulási környezet tovább
fejlesztéséhez. Azt szeretném, hogy a gyermekek, diákok számára az iskola olyan
ismereteket és neveltségi szintet tudjon biztosítani, melyek megfelelő alapot adnak
eredményes önmegvalósításukhoz és erősítik az intézményhez való kötődésüket. Éppen
ezért a fenntartásban lévő programok tovább folytatása mellet szeretnék a tantestülettel
uniós források lehívásával új tartalomfejlesztő programokat adaptálni, illetve azoknak a
helyi működtetési gyakorlatát kialakítani.
Nyelvtanárként különös hangsúlyt szeretnék fektetni az iskolában folyó nyelvoktatásra.
Szeretném, ha minél több tanuló tenne sikeres nyelvvizsgát a nyolcadikos évfolyamon.
Kihasználva a nyelvtudásban rejlő lehetőségeket, távlati terveimben szerepel egy IKT
eszközökkel támogatott tanári- és tanulói együttműködés kialakítása eTwinning program
keretén belül más uniós országok intézményeivel. A mindennapos gyakorlati
együttműködés során tehetőség nyílna olyan technikák, módszerek és megközelítések
megismerésére és átvételére, amelyekhez egyébként sokkal nehezebben lehetne hozzájutni.
Ez egyfelől az oktatás közvetlen tartalmi, módszertani vonatkozásait érintheti. Így például
sajátos oktatási módszerek, intézményszervezési technikák, intézményi szintű
problémakezelési formák, új pedagógiai megközelítések, modern informatikai és
multimédiás eszközök alkalmazására épülő módszerek átvételét jelentheti. Emellett
lehetőséget ad közös iskolai projektekben való részvételre, együttgondolkodásra. A
nemzetközi együttműködések hasznos tanulási folyamatként is felfoghatók, melyek
lehetővé teszik mind a pedagógusok mind a tanulók számára más kultúrák megismerését és
megértését. Az együttműködések során szerzett élményből tapasztalat, a tapasztalatból
tudás lesz. A problémákra adott eltérő válaszok elemzése, illetve más oktatási gyakorlatok
és módszerek megismerése révén sikerülhet a megfelelő gyakorlatot, a hasznos
tapasztalatot megosztani és a megszerzett tudást és élményeket tovább adni.
Az iskola menedzselése
32
A további fejlesztések középpontjában a megkezdett és eredményesen működtetett
pedagógiai folyamatok továbbvitele, a humánerőforrás és infrastruktúra folyamatos
fejlesztése, a kompetenciafejlesztő, hatékony tanulásszervezési eljárások folyamatos
bővítése, a szervezetfejlesztés - egy eredményes, a partneri elvárásoknak megfelelő, magas
minőségi szinten működő intézmény áll.
5.2.Feltételrendszerre vonatkozó fejlesztés
Humánerőforrás
Minden iskola működtetéséhez, illetve a színvonalas nevelő-oktató munka
elvégzéséhez elhivatott pedagógusokra van szükség, akik folyamatosan azon fáradoznak,
hogy példamutatásukkal, pozitív emberi hozzáállásukkal, következetes nevelési eljárások
alkalmazásával mindezt lehetővé tegyék. Munkájuk elengedhetetlen feltétele a nyugodt,
biztos egzisztenciát nyújtó munkahely. Ezért fontosnak tartom a munkatársi kör
állandóságának a megóvását. Olyan rendszert képzelek el, melyben a folyamatok az
törvényesség keretei között zajlanak, összhangban állnak a fenntartó és a szakmai,
pedagógia előírásokkal, programokkal, és amelyben kollégák és a vezetés között
folyamatos az információáramlás. Ennek alapja a kölcsönös bizalom, valamint a rendszeres
kapcsolattartás a kollégákkal és a fenntartóval. Célom, hogy minden pedagógus és a
pedagógiai munkát közvetlenül segítő személy munkája megfelelő elismerésben
részesüljön, és a többletmunkáért járó elismerés igazságos és tervezhető legyen.
Infrastruktúra
Az intézmény infrastruktúrája, a tantermek felszereltsége az adatok tükrében, a
folyamatos fejlesztések, pályázatok és egyéb alternatív erőforrásoknak köszönhetően jónak
mondható, mely lehetővé teszi, hogy az iskola tanulói korszerű oktatási-nevelési
körülmények között, egészséges környezetben tanulhassanak mind az alsó, mind a felső
tagozaton. Az informatikai infrastruktúra kiépítése az „intelligens iskola” alap eleme,
mivel az informatikai készségek fejlesztésén keresztül hozzá járul a többi közismereti
tárgyra épülő IKT-támogatású pedagógiai módszerek alkalmazásához. Azonban az
informatikai eszközök a gyors technikai fejlődés és a mindennapos használat
következtében folyamatos fejlesztésre szorulnak, melyre jó lehetőséget kínálnak az
infrastruktúrafejlesztő pályázatok. Az informatikai fejlesztések mellett kiemelten fontosnak
tartom az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolódó taneszközigény kielégítését. A gyermekek
Az iskola menedzselése
33
sokkal hatékonyabban sajátítják el az ismereteket, ha a tanulás folyamatában maguk is
aktívan részt vesznek. „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy
csináljam és megértem.” /Konfuciusz/ Természetesen az épületek, eszközök
állagmegóvása, felújítása szerves részét képezi a folyamatos iskolai
infrastruktúrafejlesztésnek.
5.3.Szervezetfejlesztés
Világunkban napról napra változik minden, nincs ez másképpen az oktatásban sem.
Változnak a pedagógiai hangsúlyok, ezért a szervezetnek, a közoktatási intézményeknek is
új elképzelésekkel kell megjelenniük. Intézményvezetői kinevezésem esetén az
elkövetkezendő öt évre vonatkozóan alapvető célom, hogy a megkezdett folyamatok
törésmentesen folytatódjanak, s újabb átfogó, intézményfejlesztő folyamatokat alkossak a
közvetlen és közvetett partnerek elvárásainak megfelelően. Vezetői elképzeléseim szerint
valamennyi folyamat az intézményi közösség által átdolgozott és elfogadott Pedagógiai
programban összegzett intézményi küldetést, jövőképet, cél- és feladatrendszert szolgálja.
Átfogó vezetési célnak a Nemzeti Köznevelési Törvényben, a Pedagógiai programban,
továbbá a Szervezeti és működési szabályzatban – mint alapdokumentumokban – kifejtett
cél- és feladatrendszer megvalósítását tekintem a stratégiai és operatív vezetés
dimenzióiban egyaránt.
Legfontosabb vezetői célkitűzéseim a következők:
Az intézmény szerepváltozása – élethosszig tartó tanulás megalapozása,
alapkészségek, kompetenciák megszilárdítása, alkalmazható tudás kialakítása,
egyenlő hozzáférés biztosítása, eltérő készségek, képességek kiegyenlítése,
intézményfokozatok közötti átmenetek megkönnyítése.
A már kialakult pedagógiai intézményi gyakorlat és környezet továbbfejlesztése,
szakmai, módszertani fejlesztés, s a mindezt lehetővé tevő pedagógus-
továbbképzések szervezése – a helyi társadalmi és oktatáspolitikai törekvéseknek, a
szülői és tanulói elvárásoknak való megfelelés, minőségi nevelés-oktatás, ennek
eléréséhez szükséges feltételrendszer kialakítása.
Tartalmi, pedagógiai fejlesztés, a kor kihívásainak való megfelelés, a belső
humánerőforrás adta intézményfejlesztő kezdeményezések kibontakoztatása, és
átadható gyakorlati tudáscsomagokká történő átalakítása, szellemi termékek
Az iskola menedzselése
34
létrehozása, másokkal történő megosztása.
A tartalomfejlesztő gyakorlatok implementációja – pályázati források lehívása, ezek
intézményi adaptációjához és fejlesztéséhez, megszerzett gyakorlati tapasztalat és
helyi innováció továbbadása,
Infokommunikációs infrastruktúra továbbfejlesztése és annak napi gyakorlati
alkalmazása pedagógus és tanulói feladatellátásban.
Infrastrukturális feltételrendszer javítása (épület, és eszközrendszer) – a XXI. századi
elvárásoknak való feltételrendszer megteremtése az információs társadalom adta
kihívásoknak megfelelő innovatív tanulási környezet kialakítása.
Szervezetépítés – együttműködő, újításra képes, hatékony és eredményes tantestület
és alkalmazotti kör, valamint a tudást értékként kezelő tanulói közösségek formálása,
s ez által elismert, keresett, versenyképes intézmény létrehozása.
Hagyományok továbbápolása, kötődések kialakítása – egységes közösségi szemlélet,
együtt, egymásért való munkálkodás belső igénnyé való válása. Új kezdeményezések
támogatása.
Arculatformálás, image-építés, eredményes PR-munka.
Nevelési feladatellátás lehetőségekhez mért optimalizálása, helyes gyermeki és
tanulói értékrend kialakítása.
Új szemléletmódok, megközelítések bevezetése, az intézmény ökoiskolává alakítása,
a környezettudatosságra, valamint a fenntartható fogyasztás és fejlődés elveinek
beépítése az iskola alapdokumentumaiba és pedagógiai munkájába.
35
6. Záró, összefoglaló gondolatok
„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint
az, hogyan tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb
részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó iskolarendszer szellemi
tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” /Eötvös József/
Milyen iskolát szeretnék? Olyan iskola vezetése a célom,
ahová a gyermekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör
veszi őket körül;
ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, minden diák az
életkori sajátosságaihoz, egyéni adottságaihoz és képességeihez igazodó
módszerekkel tanulhat, és ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével
képességeik sokoldalúan fejlődhetnek;
ahová a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, és együttműködnek a nevelési-
oktatási céljaink elérésében;
ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát és megtalálja azt a
tevékenységet, amelyhez a legjobban ért, és amelyben alkotói szabadsága,
képességei kibontakozhatnak;
amely rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi és a fenntartói
elvárásokhoz és a tanulók, szülők igényeihez;
és amelyet mindezekért a fenntartó is szívesen támogat.
Az iskola jövőjét egyedi, más intézmények számára is példaértékű,
működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal,
szervezeti innovációval rendelkező intézményként képzelem el.
Hiszem, hogy iskolát vezetni csak az ebben érintettek közös együttműködésével, az
ehhez szükséges nyugodt, elfogadó és folyamatos kommunikációra épülő légkör
megteremtésével, együttműködő közösség létrehozásával lehet, melynek elengedhetetlen
feltétele a szükségletek pontos feltárásán keresztül egyén és a közösség érdekeinek az
összehangolása, a közös célok kialakítása, valamint az eddigi eredmények, értékek,
hagyományok megőrzése, tiszteletben tartása és továbbfejlesztése.
Záró, összefoglaló gondolatok
36
Hiszem, hogy céljaimat csakis az intézmény dolgozói kollektívájának támogatásával
és együttműködésével érhetem el. Ehhez kérem az intézmény tantestületének és minden
dolgozójának, a szülők és a diákok közösségének, valamint a fenntartónak a támogatását.
37
7. Mellékletek
Önéletrajz
Munkaviszonyt igazoló okirat
Hatósági bizonyítvány
Diplomák:
Szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdaság és
Társadalomtudományi Kar, Budapest
Angol nyelv és irodalom szakos tanár (MA)
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Debrecen
Angol szakos nyelvtanár (BA)
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Debrecen
Földrajz-rajz szakos tanár
Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza
Pedagógus-továbbképzések