Upload
others
View
5
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
PLATÓN TÖRVÉNYEK
Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján?
Vajon Platón szerette-e volna, hogy megvalósuljon az Állam utópiája?
Igen – Ne feledjük, Platón a peloponnészoszi háborús események és egy szétesett Athén közepette nőtt fel. Látta az athéni államot, ahogy az megöli mesterét, Szókratészt. Szeretett volna egy jó, jól működő államot az akkori Athén helyére.Igen – Próbálkozott vele Szicíliában, sikertelenül.Nem – Szókratész: „Elfelejtettem, hogy csak játszunk.” (Állam, 536c)Nem – Törvények: már a törvények uralmát tartja kívánatosnak. Ez a második legjobb rendszer, de ez az, ami megvalósítható.
Összegzés: Fiatalabb korában valószínűleg úgy gondolta, hogy megvalósítható, de később már nem.
Törvények
Bevezetés
• A Törvények Platón legutolsó és leghosszabb dialógusa, befejezetlen
• Stílusa alapvetően tér el a többi platóni dialógustól: már inkább monológ
• Ez az egyetlen platóni mű, amelyben nem jelenik meg Szókratész
• Helyszín: nem Athén, hanem Kréta
• A mű görög címe: Nomoi, azaz az írott, kodifikált törvényt (vs. phüszisz)
• Ez ki is jelöli a mű fő témáját
• Legnagyobb változás: a filozófus uralkodók helyét átveszi a törvények uralma
Előzmény: Államférfi
• Szintén kései korszakból származik, stiláris rokonság a Törvényekkel
• Időpont: Kr. e. 399-ben játszódik
• Kérdésfelvetés A szofista elején: vajon a „szofista”, az „államférfi” és a „filozófus” ugyanarra az embertípusra alkalmazhatók-e.
• Egy csoportba tartozik így A szofista és Az államférfi. Feltételezhetjük, hogy Platón esetleg akart írni egy dialógust A filozófus néven. Ezt az ókorban az Epinomisszal azonosították.
• Téma: az államférfi.
• Államférfi feladata: törvényhozás (a végrehajtás nem)
• Államférfiúi techné: megismerő tudomány (nem gyakorlati, manuálisan létrehozó) parancsoló (nem megítélő) vezetők (nem csak a parancsok továbbítói) élőlényeket irányít (és nem élettelen tárgyakat) élőlények csoportjára figyel (nem csak egy egyénre).
• De nem pásztor, mert az ideális államférfi figyelembe veszi, hogy szabad akaratú embereket irányít
• Személyi hatalom vs. alkotmányosság: utóbbi kívánatos
• 1. legjobb a személyes hatalom lenne. Egy törvény sem képes minden esetben ideálisan működni: hiszen nem partikuláris
• 2. legjobb: sérthetetlen törvények. Jobb, mint bölcs uralkodó hiányában kizárólag egy nem bölcs uralkodóra bízni a hatalmat, törvények nélkül
• Ideális államforma: korlátozott monarchia
• Egy személy uralma jól lefektetett alaptörvények alapján
Törvények
• Szereplők: a Törvények szereplői mind idősek (60+): élettapasztalat, nagy távlatban gondolkodás. Van idejük megvitatni mélységében a kérdést.
1. Egy meg nem nevezett athéni férfi: jól tájékozott és kritikus a saját nézeteivel szemben is
2. Krétai Megillosz:
3. Spártai Kleiniász: a spártai törvényekkel kapcsolatban tájékozott csak. Fiatalabb korában nem bírálhatta a saját törvényeit.
• Helyszín: Kréta szigete
• Időpont: nyári napforduló napja.
• Alaphelyzet: Elgyalogolnak ½ nap alatt Knósszosztól az Ida-hegyen található Diké-barlanghoz, Zeusz szülőhelyéhez.
• Téma: Egy új krétai település létrehozása. Államról és törvényekről való beszélgetés.
I. könyv
• Kiindulás: egyetértés abban, hogy a törvények isteni eredetűek.
• Természeti állapot: a hadüzenet nélküli háború (vs. rivális államok).
• Az államot tehát úgy kell berendezni, hogy háborúban legyőzze a többi államot.
• Spártai álláspont: a legfontosabb állampolgári kötelesség, hogy jó harcos legyen.
• A cél: a béke (628c-d).
• A hadüzenet nélküli háborús állapot érvényes falvak és családok között is, személyek között is, sőt emberen belül is.
• Athéni álláspont: a legnagyobb győzelem nem az ellenségen, hanem önmagunkon aratható de ehhez nem elég a bátorságot fejleszteni.
• A mértéktartás erényének fejlesztése (626e)
• A mértékletesség mellett a bölcsesség és az igazságosság is fejlesztendő, ugyanis a belső viszály (sztaszisz) legyőzéséhez ezekre is szükség van
• Törvény által elérendő javak rangsora:
1. Négy erény (bátorság ezek között csak az utolsó)
• Nevelés lényege: erényesség kialakítása.
2. Testi egészség
3. Szépség
4. Erő
5. Anyagi gazdagság
• Athéni javaslata: vizsgálják meg a 4 erényt. A vizsgálatba csak belefognak a bátorsággal és a mértékletességgel, de nem fejezik be (Törvények: utolsó, befejezetlen mű).
• A borral próbára tehetők ezek az erények vs. spártai álláspont: náluk a bor tiltott.
II. könyv
• „a nevelés a gyermekek vonzása és vezetése afelé, amit a törvény helyesen kimond, és amit a legkiválóbb és legöregebb férfiak tapasztalatuk alapján helyesnek tartanak.”
• Nevelés abból indul ki, hogy már a kisgyermek is megtapasztalja az örömöt és a fájdalmat Meg kell neki tanítani, hogy mi az, aminek örülni kell és mit kell elutasítani
• Két forrás elmélet: a cselekedeteinknek 2 forrása van: gyönyör keresése és fájdalom elkerülése (I. könyv)
• Nevelés = tudatos szoktatás
• Nevelés kétféle lehet:
(1) Hanggal: zenei képzés
(2) Mozgással:
a) tánc: ha játékos célból
b) sport: ha a test tökéletesítése céljából.
• Erkölcsi nevelés 1. fázisa: kisgyerek nem tud veszteg és csendben maradni, ezért zene és tánc segítségével ezt meg kell szelídíteni.
• Test és lélek között alapvető összefüggés van
• Az értelmes lélek rendezetten mozog
• Sokféleség nem kívánatos a táncban és a dalban, mert az értelmes léleknek egyféle tánc és dal felel meg
• Költőknek is az ész elveit kell közvetíteni az életkornak megfelelő formában: a legkellemesebb élet a legjobb.
III. könyv
• Miután belátták, hogy a spártai törvények elsősorban a bátorságot fejlesztik, miközben a többi erény fejlesztésére is szükség van, felmerül a kérdés, hogy ez miként alakult így
• Általánosabb témára terelődik a beszélgetés: hogyan jönnek létre az államok?
• A történelmet állandó fejlődés és hanyatlás jellemzi.
• Periódusok vannak, amelyeket természeti katasztrófák választanak el egymástól (özönvíz, Atlantisz is így pusztult el).
• Az idők folyamán valamennyi lehetséges államforma létrejött már egyszer.
• Államok hármas eszménye: (1) testvéri összetartás, (2) szabadság és (3) okosság.
Állam létrejötte
Katasztrófa után:
1. Családfő irányítása.
• Nagycsaládok elszórtan.
• Pásztorok mint nomádok, állattenyésztéssel.
2. Hegyi település több nemzetség összeköltözésével.
• Város szabályrenddel és első uralkodókkal.
• Ahogy egyre nő a város, úgy legyen az uralkodói rétegben egy király, akit megválasztanak.
• Megjelennek a törvények, de csak mint az egyes nemzetségek magukkal hozott szokásai (nomosz).
3. Sík területen alapított városok közössége.
Államformák
• Két államforma létezik:
• Személyes uralom: monarchia
• Demokrácia: néphatalom
• Ideális államforma: kevert államforma
• A kettő ötvözete az ideális
• A kevert államforma a Törvények újítása
• Mindkét államformából az előnyöset kivenni és azt beépíteni:
• A szabad alattvalók nem tűnik, hogy a hatalmon lévők bármit megtegyenek
• A hatalmon lévők nem engedik, hogy az alattvalók bármit megtegyenek. A hatalmon lévők mindig változnak.
• Ez a hatalom megosztásának elve
• Mindkét fél egyedül a törvényre hivatkozhat
IV. könyv
• 707d: Mi a legnagyobb érték az emberek számára? Hogy a lehető legjobbakká váljanak és azok is maradjanak, amíg élnek.
• 709e-710a: Mi a legjobb helyzet? Ha akad egy jó szándékú és értelme zsarnok. „Fiatal, gyors felfogású, jó emlékezetű, bátor és nagylelkű”
• Minden erénnyel bír
• Megvan a kellő hatalma
• 712c: Milyen államformát kell adni a városnak?
• A választ egy mítosz vezeti be: Kronosz felismerte, hogy az embereket eltorzítja a korlátlan hatalom. Az eredmény gőg és igazságtalanság (713d).
• A legjobb helyzet tehát a valóságban sosem állhat fenn, a második legjobb helyzetre kell eleve felkészülni.
• A második legjobb helyzetet kell kitalálni a megalapítandó államnak.
• 715b-c: Mi az a második legjobb uralom? A törvények uralma
• A becsület mértéke a törvényekhez ragaszkodás, amely végső soron az istenek tiszteletét jelenti
• Platón a 715e-ben önmagát kritizálja: „Igen, mert az ilyen dogokban ifjúkorában lát homályosan minden ember, öregkorában pedig élesen”
A törvények előtti 3 legfontosabb alapelv:
1. Mindennek mértéke isten. Az ember mértékletességgel lehet istennek kedves.
2. Az isteneket áldozatokkal kell tisztelni.
3. Az ősöket és a szülőket is tisztelni kell életükben és halálukban is.
• Törvények elé szükség van preambulumra• A preambulum műfaja Platón találmánya• Azokat az elveket és kötelességeket sorolja fel, amelyeket
megkérdőjelezhetetlen kiindulópontnak kell venni• A törvényekhez preambulum szükséges, hogy rögzítse, hogy
mely törvény miért született, mik a kötelességeink és miért éppen azok a büntetendő tettek• Mint az orvos, mielőtt gyógyítani kezd: elmagyarázza a
betegség okait és a javasolt gyógymódot. Gyógyítás csak ezután! • Orvos-hasonlat: nem büntetni akarnak a törvények,
hanem gyógyítani vs. korabeli gyakorlat• A zenei műveknek is van bevezető tételük. • A preambulum 3-féle eszköze:1. Racionális érvelés.2. Dicséret és szidás, önérzetre apellálva.3. Isteni harag és büntetés kilátásba helyezése.
V. könyv
• Általános alapelvek továbbra is
• A lélek értékesebb a testnél, a test a vagyonnál: test és lélek dolgaiban a középút a legjobb
• Helyes viselkedés társas viszonylatban:
• Gyermekekkel: személyes példamutatás
• Másokkal: a lojalitás, segítés és a megértés a legfontosabbak, mert senki sem készakarva vétkezik
• 4 x 2 életforma: mértékletes és kicsapongó, bölcs és balga, bátor és gyáva, erkölcsös és erkölcstelen.
• A vezetőknek kell leginkább erényeseknek lenniük
• Állam ideális mérete: viszonylag állandó népesség
• Földterületek felosztása miatt is fontos
• Magántulajdon:
• Ideális államban nincs tulajdon, valamint nő- és gyerekközösség van
• De az ideális állam nem valósítható meg emberekkel, így a második legjobb társadalomban kell gondolkodni!
• Föld felosztásának be kell következnie – de úgy kell rájuk tekinteni, mintha közös tulajdonok lennének
• Gazdasági különbségeket is minimálisra érdemes csökkenteni az ideális társadalomban: a vagyonosok bevétele egy összeg felett visszaszáll az államra
• Pénznek máshol ne legyen értéke
VI. könyv
• Tisztségek megállapítása és hatáskörök leírása
• 37 fős, alkotmány felett őrködő testület 50 és 70 év között
• Több lépésben választják meg őket, nem csak szerencse alapján
• 3 hadvezér.
• 360 fős tanács, amelyben minden vagyoni osztály képviselteti magát.
• Legfontosabb pozíció az államban: oktatási miniszter
• Fontos, hogy a szolgákkal is igazságosan kell bánni, valamint, hogy az erkölcsi szabályok a nőkre is vonatkoznak
• Férfi és nő kötelessége, hogy összeházasodjanak és utódokat nemzzenek, méghozzá a megfelelő életkorban
• Mindkét nem kötelezhető katonai szolgálatra.
Törvényekre vonatkozó megjegyzés:
• A törvények megalkotása sosem fejezhető be
• Mindig tökéletesítése szorul
• Aktuális helyzethez
• Mindig az isteni törvényhez igazodva
• De ez csak akkor következhet be, ha a következő generáció is folyamatosan törekszik a jóra
• Oktatási miniszter legfontosabb szerepe
• VII. könyv éppen ezért a gyereknevelést szabályozza.
• A Törvényekben már nincs szó külön az őrök és a filozófusok neveléséről: mindenkinek ugyanolyan nevelésben kell részesülnie.
VII. könyv
• A nevelést minél előbb el kell kezdenie az államnak, hogy minél kisebb múljon a szülőkön.
• 1. szakasz: magzatkortól 3 éves korig. A nevelés nem törvényekkel történik, hanem felvilágosító és intő szavakkal. Kulcsfontosságú, hogy mindig mozgásban kell a gyerekeket tartani.
• 2. szakasz: 3-6 éves kor. Legfontosabb tevékenység a játék.
• 3. szakasz: 6-10 éves kor. Tánc és sport, zenei nevelés.
• 4. szakasz: 10 éves kortól. Kötelező állami iskola, ahová a fiúk és lányok együtt járnak. A teljes napot tevékenyen kell eltölteni. A legjobb, ha a Törvényekben elhangzó beszélgetést tanulmányozzák, valamint matematikát, csillagászatot.
VIII. könyv• Isteni ünnepek, vallási kultusz, sportversenyek, nemi életre,
gazdasági életre vonatkozó szabályok
IX. könyv• Büntetőjogi törvények: bár egy ideálishoz közelítő
társadalomról van szól, mégis van benne bűnözés. • Platón a történelemben először különbözteti meg az alábbi két
büntetőjogi kategóriát: 1. Blabé: károkozás.2. Adikia: jogsértés
• A büntetések kiszabásánál nem tehát a szándékosságot kell figyelembe venni, hanem azt, hogy: 1. Csak kár ért-e valakit vagy 2. Jogsértést is követtek-e el ellene.
• Első esetben elég egy egyszerű kompenzáció, amelynek a célja a jó viszony helyreállítása a felek között.
• Második esetben súlyosabb büntetés jár
X. Könyv
Természetes teológia kifejlesztése: Platón kijelenti, hogy vannak bizonyos igazságok az istenekkel kapcsolatban, amelyek megtagadása az állam rendjét veszélyeztetik, így büntetendők.
• Három tételt cáfol:
1. Ateista álláspont: Az istenek nem léteznek. Minden, ami van, az a fizikai elemek értelem nélküli mozgásából (kinészisz) jött és jön létre.
2. Epikureizmus álláspontja: Az istenek nem törődnek az emberekkel. E tétel kiindulópontja, hogy bizonyos emberek egész életükben büntetlenül élhetnek kicsapongó, erényekkel ellentétes életét. Platón válasza: következő életben fogja elszenvedni az ember a következményeket.
3. Az istenek igazságtalanság esetén ajándékokkal megvesztegethetők. Platón szerint ezen az érven csak felháborodni lehet, ez ellen nem is kellenek érvek.
XI. könyv
• Tulajdonjogi törvények: Platón itt jelentősen támaszkodik az attikai gyakorlatra és komoly befolyást gyakorolt a római jogra
XII. könyv
• Közjog és alkotmány kérdései
• A közvagyon elsikkasztásáért halál jár
• Más városokba csak engedéllyel szabad utazni
• Az állampolgároknak kötelességük részt venni az állam életében
• Éji Tanács: folyamatosan ülésező bizottság, amely a közösség életére ügyel és támogatja a tudományos kutatásokat.
• Nevelésük részét alkotja a dialektika és a kozmológia.
• A Tanács tagja az oktatási miniszter is.
Fő különbségek Platón 2 fő politikafilozófiai műve között
Állam Törvények
Ideális állam Valós állam
Filozófusok uralma Törvények uralma
Lélek elnyomása Lélek megszelídítése
Nevelés: kiválasztottaknak Nevelés: mindenkinek
Szigorúbban vett társadalmiosztályok
Átjárhatóbb, realisztikusabb társadalmi felépítés
Erény: csak a filozófusok bírnak vele
Erény: mindenkinek törekednie kell felé a törvények betartása által
Magántulajdon nincs Magántulajdon van
Család nem fontos Család: a társadalom alapegysége
Ajánlott irodalom
• Platón: Az államférfi. Atlantisz, Budapest, 2007
• Platón: Törvények. Atlantisz, Budapest, 2008
• Rowe, Christopher - Schofield, Malcolm (szerk.): The Cambridge History of the Greek and Roman Political Thought. CUP, Cambridge, 2005, 233–302. o.
• Taylor, A. E.: Platón. Osiris, Budapest, 1999. 518–524, 548–567. és 642–689. o.
Következő órára kötelező olvasmány
Arisztotelész: Politika I. könyv1252a–1260b