Embed Size (px)
Citation preview
1
Pedagógiai programja
Jóváhagyta:
Budapest, ……………………………. ……………………………
Fenntartó
Kanizsay Dorottya Katolikus Gimnázium,
Egészségügyi Szakközépiskola és Szakgimnázium
2
Tartalomjegyzék 1. Az intézmény adatai ....................................................................................................... 7 2. Jogszabályi háttér ........................................................................................................... 8 3. Az iskola háttere, helyzete.............................................................................................. 9
4. Az iskola nevelési programja ......................................................................................... 9 4.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....... 9 4.2. Az iskolai oktató-nevelő munka kiemelt területei ........................................................ 10 4.2.1. Értékek ......................................................................................................................... 10 4.2.2. Alapelvek, célok, feladatok .......................................................................................... 11
4.2.3. Általános pedagógia elveink, céljaink .......................................................................... 11 4.2.4. Készségek, képességek fejlesztése ............................................................................... 12
4.2.5. Közéletiségre nevelés ................................................................................................... 12 4.2.6. A munka, az egészség megbecsülése, a környezettudatosság ...................................... 13 4.2.7. Eszközök, eljárások ...................................................................................................... 13 4.2.8. A közvetlen (direkt) nevelési módszereink .................................................................. 14
4.2.9. A közvetett (indirekt) nevelési módszereink ................................................................ 14 4.2.10. Nevelési eszközrendszerünk ........................................................................................ 14 4.2.11. A tanítási órákon, tanítási időn kívüli, de a tanításhoz kapcsolódó eszközök: ............ 14
4.2.12. Szabadon választható, a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó eszközök: ......... 15 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 16
5.1. Személyiségfejlesztési feladatok .................................................................................. 16 5.1.1. Szükségletek ................................................................................................................. 16 5.1.2. A pedagógiai válaszok, eszközök ................................................................................. 16
5.1.3. A tanítási órákon kívüli tevékenységek ....................................................................... 17
5.1.4. Hagyományőrző tevékenységek ................................................................................... 18 5.1.5. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások ........................................................ 18 5.1.6. Versenyek, vetélkedő, bemutatók ................................................................................ 19
5.1.7. Szakkörök ..................................................................................................................... 19 5.1.8. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások .. 19
6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 20 6.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ......................................................................... 20 7. Az elsősegélynyújtási alapismeretek, munka és balesetvédelem elsajátítása .............. 21
7.1. Szakgimnáziumban és szakközépiskolában ................................................................. 21 7.2. A gimnáziumban .......................................................................................................... 22
8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 23 8.1. A közösség személyiségformáló ereje ......................................................................... 23
8.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink ...................................... 23 8.2.1. Az osztályközösség, a tanulási, foglalkozási csoportok feladatai ................................ 23 8.3. A diákönkormányzat .................................................................................................... 24 8.4. A tanítási órákon kívüli tevékenységek szerepe .......................................................... 25 9. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................... 26
9.1. A pedagógusok intézményi feladatai ........................................................................... 26 9.2. Az osztályfőnökök speciális feladatai .......................................................................... 27 9.3. A tantestületi munka hatékonysága .............................................................................. 28 10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok ................................... 28 10.1. Az SNI-s és a BTMN-es tanulók .................................................................................. 28 10.2. A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységek ..................................................... 29
3
10.2.1. A tehetséggondozás színterei ....................................................................................... 29
10.3. A gyógytestnevelés ...................................................................................................... 30 10.4. A szociális hátrányok leküzdésére irányuló, illetve a gyermek- és ifjúságvédelemmel
kapcsolatos feladatok ............................................................................................................... 30
10.5. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ........................................................................ 31 10.6. A tanulók érdekképviselete .......................................................................................... 32 11. Az intézmény és partnerei kapcsolattartásának formái ................................................ 33 11.1. A pedagógusok közösségein belüli és a vezetőséggel való kapcsolattartás formái ..... 33 11.2. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartásának formái ............................................. 33
11.3. Az iskolavezetés és a tanulók kapcsolattartásának formái ........................................... 34 11.4. A pedagógusok, illetve a vezetőség szülőkkel való kapcsolattartásának formái ......... 34 11.5. Az intézmény és egyéb partnerei közötti kapcsolattartás ............................................. 35 12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................... 36 12.1. A tanulmányok alatti vizsgák ....................................................................................... 36
12.2. A javítóvizsgákra, illetve az osztályozó-, különbözeti és beszámoltató vizsgákra
vonatkozó szabályok ................................................................................................................ 37
12.2.1. A vizsgabizottság ......................................................................................................... 37 12.2.2. A független vizsgabizottság ......................................................................................... 38 12.2.3. Az írásbeli vizsga ......................................................................................................... 39 12.2.4. A szóbeli vizsga ........................................................................................................... 40
12.2.5. A gyakorlati vizsga ....................................................................................................... 42 12.2.6. A vizsgára való felkészítés ........................................................................................... 42 12.2.7. Vizsgakövetelmények .................................................................................................. 43
12.3. A vizsgatárgyak részei és követelményei ..................................................................... 43 13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai............................................. 44
13.1. A felvétel ...................................................................................................................... 44 13.2. Átvétel .......................................................................................................................... 44
13.3. Átjárhatóság az iskolán belül ....................................................................................... 45 14. Az intézmény helyi tanterve ......................................................................................... 46
14.1. A Nemzeti Alaptantervben (NAT) meghatározott pedagógiai feladatok ..................... 46 14.2. Mindennapos testnevelés .............................................................................................. 47 14.3. A csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ..................................... 47
15. Választható tantárgyak, foglalkozások választásának szabályai .................................. 48 15.1. A választható tantárgyak a következők ........................................................................ 48
15.2. Emelt szintű érettségire készítő fakultációs tantárgyak ............................................... 48 15.3. A fakultáció választásának szabályai ........................................................................... 48 15.4. Választható érettségi vizsgatárgyak ............................................................................. 49
16. Az értékelés rendje ....................................................................................................... 49 16.1. A tanulmányi munka értékelése, a beszámoltatás, számonkérés formái ...................... 50
16.1.1. A szóbeli és gyakorlati számonkérés ........................................................................... 50 16.1.2. Az írásbeli számonkérés ............................................................................................... 50
16.1.3. Az otthoni felkészüléshez adott feladatok .................................................................... 51 16.2. Az értékelés elvei ......................................................................................................... 51 16.3. A számonkérés rendje .................................................................................................. 52 16.4. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai ..................................................... 53 16.5. Záróértékelések ............................................................................................................ 53
16.6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei......................................................... 53 17. Az iskolai jutalmazás formái, a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei ........ 54 17.1. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái ................................................................. 55 17.2. A magatartás és szorgalom értékelése .......................................................................... 56
4
18. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......... 57
18.1. Testösszetétel és tápláltsági profil: ............................................................................... 58 18.2. Aerob fittségi (állóképességi) profil: ............................................................................ 58 18.3. Vázizomzat fittségi profil: ............................................................................................ 58
18.4. Hajlékonysági profil: .................................................................................................... 58 18.5. 1. Testösszetétel és tápláltsági profil: ........................................................................... 58 18.5.1. 1.1 Testtömeg mérése- testtömeg index BMI .............................................................. 58 18.5.2. 1.2 Testmagasság mérése ............................................................................................. 58 18.5.3. 1.3 Testzsírszázalék mérése ......................................................................................... 58
18.6. 2. Aerob fittségi (állóképességi) profil: ........................................................................ 59 18.7. Vázizomzat fittségi profil: ............................................................................................ 59 18.7.1. Ütemezett hasizom teszt: .............................................................................................. 59 18.7.2. Törzsemelés teszt: ........................................................................................................ 60 18.7.3. Ütemezett fekvőtámasz teszt ........................................................................................ 60
18.7.4. Kézi szorítóerő mérése ................................................................................................. 61 18.7.5. Helyből távol ugrás teszt .............................................................................................. 61
18.8. 4. Hajlékonysági profil: ................................................................................................ 62 18.8.1. 4.1 Hajlékonysági teszt ................................................................................................ 62 19. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................. 63 19.1. Az iskolai egészségnevelés célja .................................................................................. 63
19.1.1. Az egészségnevelési célok megvalósulását segítő tevékenységek, intézkedések az
egészséges étkezés érdekében .................................................................................................. 64 19.1.2. Prevenciós előadások, foglalkozások, bemutatók, versenyek ...................................... 64
19.2. Az iskola környezeti nevelési elvei .............................................................................. 65 19.3. Az iskolaorvos és a védőnő tevékenysége ................................................................... 66
20. Iskolánk szakmai programja ......................................................................................... 67 20.1. Ágazati szakgimnázium ............................................................................................... 68
20.2. Szociális ágazati szakközépiskola ................................................................................ 68 20.3. Általános rendelkezések ............................................................................................... 68
20.4. Előzetes tudás beszámításának szabályai ..................................................................... 69 20.5. Felvétel a szakképző évfolyamra ................................................................................. 69 20.6. Dokumentáció vezetésével kapcsolatos szabályok ...................................................... 70
20.7. Iskolarendszerű nappali képzéseink ............................................................................. 70 20.8. Iskolarendszerű esti képzéseink ................................................................................... 71
21. Óratervek - kifutó képzéseink ...................................................................................... 72 21.1. Egészségügy ágazat, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-12. évfolyam .... 72 21.2. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, egészségügy ágazat, nappali rendszerű,
szakközépiskolai képzés, 9-12. évfolyam, (az utolsó osztály a 2017/2018-as tanévben végez)
76
21.3 OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló, nappali tagozat 1/9.-3/11. évfolyam .. 80
21.4 OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló, esti tagozat 1/9.-3/11. évfolyam
(felnőttoktatás) ......................................................................................................................... 84
21.5 OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló, esti tagozat 1/13.-2/14. évfolyam (felnőttoktatás)88
21.06 54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr ......................................................................... 91
22. Óratervek - jelenlegi képzéseink ....................................................................................... 92
22.1 Gimnáziumi képzés ................................................................................................. 92
22.2. Egészségügy I. ......................................................................................................... 94
22.3 Szociális III., Pedagógiai IV. ................................................................................... 95
22.4 OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló ............................................................................... 96
5
22.5 OKJ 52 723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló ........................................... 97
22.6 OKJ 54 726 01 Gyógymasszőr ................................................................................ 98
22.7 OKJ 54 726 03 Ergoterapeuta óraszámai ................................................................ 99
22.8 OKJ 54 725 03 Fizioterápiás asszisztens ............................................................... 100
22.9 OKJ 54 720 02 Fogászati asszisztens .................................................................... 101
22.10 OKJ 54 725 04 Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens ................................ 102
22.11 OKJ 54 723 01 Gyakorló mentőápoló ................................................................... 103
22.12 OKJ 54 725 05 Gyakorló szövettani asszisztens ................................................... 104
22.13 OKJ 54 720 03 Gyógyszertári asszisztens ............................................................. 105
22.14 OKJ 54 725 06 Kardiológia és angiológiai asszisztens ......................................... 106
22.15 OKJ 54 720 04 Perioperatív asszisztens ................................................................ 107
22.16 OKJ 54 725 09 Radiográfiai asszisztens ............................................................... 108
22.17 OKJ 54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens ......................................................... 109
22.18 OKJ 54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő ........................................................ 110
22.19 OKJ 54 761 02 Kisgyermekgondozó, - nevelő ...................................................... 112
22.20 OKJ 54 762 02 Szociális asszisztens ..................................................................... 113
22.21 OKJ 54 762 03 Szociális szakgondozó .................................................................. 115
22.22 OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló ........................................................... 117
22.23 OKJ 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs ............................................. 118
22.24 OKJ 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs ........................................ 119
Elfogadó nyilatkozat .............................................................................................................. 120
6
„Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére
és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”
/Szent-Györgyi Albert/
„Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak időt, verejtéket,
fáradságot, vagyont vesztegessünk rá, de még az életünket is kockára tegyük a nyomában:
nélküle az élet csak szánalmas botrány.
Nélküle kéj, bölcsesség, tudomány, erény elfakul és elernyed…”
/Montaigne: Bölcsességek könyve/
7
1. Az intézmény adatai
Az intézmény neve: Kanizsay Dorottya Katolikus Gimnázium, Egészségügyi
Szakközépiskola és Szakgimnázium
Az intézmény rövid neve: Kanizsay Dorottya Katolikus Középiskola
Az intézmény székhelye: 1043 Budapest, Kassai u. 24/a
Az intézmény OM azonosító száma: 203262
Telefonszám: (06-1) 369-2237
Fax: (06-1) 369-28-07
E-mail:[email protected]
Honlap: www.kanizsay.sulinet.hu
Az intézmény alapításának éve: 2017.09.01.
Az intézmény fenntartója: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai
Főhatósága, 1035 Budapest, Kórház u. 37.
A működési engedélyben meghatározott maximális tanulólétszám: 1150 fő.
Az iskola alapító okiratának száma, kelte:
A működési engedélyt kiadó szerv: Bp. Főváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatal
Oktatási Ügyosztály
Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Önálló jogi személy; a fenntartó által
jóváhagyott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik.
8
2. Jogszabályi háttér
- Magyarország Alaptörvénye,
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; és a módosításáról szóló 2012. évi
CXXIV. törvény,
- 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról,
- 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról,
- A 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
irányelve kiadásáról,
- 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról,
- 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának
kiadásáról,
- 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló
40/2002. (V. 24.) OM rendelet,
- A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény,
- A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Magyar Közlöny 2011. évi
160. szám); és módosításáról szóló 2012. évi LXXI. törvény,
- 27/2016. (VIII.9.) EMMI. rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
- 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm.
rendelet
- 16/2013. EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az
iskolai tankönyvellátás rendjéről,
- 326/2013. Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról.
9
3. Az iskola háttere, helyzete
Iskolánk története:
Iskolaépületünk 1902 szeptemberében készült el Újpest város támogatásával, elemi, illetve
polgári fiú- és leányiskolaként. Az első világháború után 1919. szeptember 28-án nyitott újra
I. Számú Állami Polgári Leányiskola néven. 1925-ben a növekvő tanulólétszámot figyelembe
véve emeletráépítéssel bővült az iskola, és az 1925/26-os tanévtől a Kanizsay Dorottya
Leánygimnázium nevet viselte.
A második világháború utolsó éveiben az iskola hadikórházként működött, csak 1946/47-es
tanévben indult újra a gimnáziumi oktatás. A gyermeklétszám növekedése és az
oktatáspolitika változásai miatt az 1961/62-es tanévtől szakközépiskolai, 1972-től
egészségügyi szakközépiskolai képzés indult, majd utóbb az általános gimnáziumi képzés
megszűnt.
A rendszerváltozást követően újra jelentősen átalakult a képzési struktúra: az egészségügyi
mellett informatikai képzés is megjelent a visszatérő gimnáziumi oktatással együtt. Ezen
képzések 2012/13-as tanévtől újra kikerültek az iskola profiljából. A nappali képzések mellett
egyre hangsúlyosabbá vált az élethosszig tartó tanulással összhangban az esti képzések
keretében megszervezett OKJ-s végzettséget adó oktatási forma is.
Az elmúlt évtizedben több átszervezést is átélt iskolánk az oktatást szabályozó törvények
változásával. A 2017/18-as tanévtől iskolánk fenntartója az Esztergom-Budapesti
Főegyházmegye Egyházmegyei Katolikus Főhatóság (továbbiakban EKIF) lett. A
fenntartóváltással újra bővült képzéseink palettája, az egészségügyi és szociális képzésekhez
csatlakozik a pedagógiai irányú oktatás is a visszatérő gimnázium mellé.
4. Az iskola nevelési programja
4.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,
eljárásai
Iskolánk a XXI. századi Magyarországon akkor tud életképes lenni, ha a képzési feladatok
megvalósításakor figyelemmel követjük azokat a folyamatokat, amelyek a jövőben kialakítják
és meghatározzák a követendő értékeket.
Büszkék vagyunk arra, hogy az utóbbi évek társadalmi változásai, a demográfiai hullám és az
iskola képzési kínálatának folyamatos átalakulása ellenére iskolánk tanulói létszáma közel
állandó. Tudjuk, hogy ez nem tehet elbizakodottá bennünket, mivel a világ az ipari-
informatikai fejlődés újabb szakaszához érkezett, s globális verseny részesei lettünk, ezért az
összehasonlításkor továbbra is versenyképesnek kell lennünk.
Ezért a következő területekre kell nagyobb hangsúlyt fektetnünk:
10
- az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésre,
- az egyenlő bánásmód preferálására,
- a kompetencia alapú oktatásra,
- az esélyegyenlőség biztosítására,
- a differenciált foglalkozás előtérbe helyezésére,
- a tanulók kulturált véleményformálásának elősegítésére,
- a szülői kötelezettségek és jogok érvényesítésére,
- a munkaerő-piac terén fellépő igényekhez való alkalmazkodásra.
A társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy a nyugati államok közösségében nekünk
magunknak kell megfogalmaznunk a „kis ország” feladatait, hogy versenyképesek legyünk. A
helyi érdekeket kell képviselnünk és vállalnunk a nemzetközi érdekekkel szemben.
Ugyanakkor tudni kell szellemileg és erkölcsileg is integrálódni, modernizálódni, a mérhető
teljesítményt megbecsülni. Ebben a szemléletben kívánjuk tanulóinkat is felkészíteni az iskola
utáni „felnőtt” életre.
Alapvető kérdés ma az oktatásban, hogy milyen tudást kell az iskolában elsajátítani. A tudás
alapú társadalomban ez az anyagi, szellemi boldogulás alapja. Ma már a tanult anyag nem
érvényes generációkon keresztül, hanem más minőségű tudásra van szükség, az állandóan
megújuló versenyképes tudás képességére, az élethosszig való tanulásra. Diákjainkat arra
neveljük, hogy legyenek nyitottak az őket körülvevő világra, ne csak az iskolától várják el az
ismeretanyag átadását, hanem tudatosan keressék az információkat. A lexikális tudás mellett
fontosnak tartjuk megismertetni a lehetséges források használatát, az önképzés módszereit.
Tanulóinkat arra készítjük fel, hogy az iskolából kilépve nem fejeződik be a tanulás
folyamata, ahhoz, hogy az életük során érvényesülni tudjanak, szükségük lesz az állandó
fejlődésre, ebben igyekszünk őket motiválttá tenni.
4.2. Az iskolai oktató-nevelő munka kiemelt területei
- a személyiség komplex fejlesztése, értékekre nevelés,
- az önművelésre, önismeretre alkalmas iskolai légkör biztosítása,
- hatékony, beszédközpontú idegen nyelvi képzés,
- a kulcskompetenciák fejlesztésén alapuló oktatás,
- a nevelő-oktatói munka értékelési rendszerének megszilárdítása.
4.2.1. Értékek
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek
tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai
munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és
aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket
tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg
viselkedésüket, magatartásukat:
11
- az élet tisztelete, védelme, a természeti környezet megóvása,
- az ember testi és lelki egészsége, a megőrzésének fontossága, a testmozgás iránti
igény,
- az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés,
önbizalom),
- fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra,
- a család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete,
- kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben,
- a szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása, a nemzeti kultúra
ápolása,
- igény a világ megismerésére, a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés,
valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására,
- a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség– és közösségvállalás,
- az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári és kisebbségi jogok tisztelete.
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását
elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra
kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez
kapcsolódó folyamatos értékelés.
4.2.2. Alapelvek, célok, feladatok
Célunk a mai társadalom meghatározta értékek átadása, alapértékeinek megőrzése:
- az egyetemes emberi jogokat tiszteletben tartjuk, hazánk értékeit megbecsüljük,
- az igényesség – szellemi és erkölcsi téren – kialakítása és megőrzése az iskolai
munkában is nagyon fontos, így a szabad gondolat, a kreativitás, az eredményesség
elismerése, illetve elfogadása, önmagunk művelése, a folyamatos munka
megbecsülése. A sokoldalú műveltség mint érték elismerése a cél,
- a nyitottság az új iránt fontos szempont, ugyanúgy, mint a társas kapcsolatok
értékeinek, szabályainak elfogadása, tisztelete, a tolerancia. Ugyanakkor felelősséggel
tartozunk önmagunk tetteiért; e kettősség megértése nagy feladatunk.
4.2.3. Általános pedagógia elveink, céljaink
Legfontosabb pedagógiai elveink és céljaink:
- iskolánkban a legfontosabb, hogy jó iskolai légkört biztosítsunk,
- korrekt magatartásra törekszünk a tanár-diák kapcsolatban,
- a szakmai feladatok megoldásához, a személyiség fejlődéséhez a tanuló számára
megfelelő motivációt alakítunk ki,
- oktató munkánkban a változatos tartalmi tevékenység a célunk, ennek érdekében
pedagógusaink folyamatosan továbbképzik magukat és alkalmazkodnak a kor
kihívásaihoz,
12
- munkánkra jellemző a tervszerűség, a rendszeresség, a megbízhatóság és a
folyamatosság,
- a nevelőtestület által kidolgozott, elfogadott és alkalmazott egységes szemléletmód
kiszámíthatóságot eredményez, biztonságot nyújt,
- a gyermekközpontúság,
- a személyiségfejlesztés alapja a tanulók önismerete mellett egyéni képességeikhez,
készségeikhez mért célok kitűzése, korrekt követelmények támasztása, a közösség
személyiségformáló erejének felhasználása,
- a sajátos nevelési igényű tanulóink számára az igényeikhez igazodó feltételek
biztosítása az esélyegyenlőség jegyében,
- prevenciós tevékenységet folytatunk a tanulóinkat fenyegető, veszélyeztető káros
hatások mérséklésére, lehetőségeink szerinti kizárására,
- pedagógiai munkánk során vallási és világnézeti kérdésekben semlegesek maradunk,
ugyanakkor tanulóink számára lehetőséget teremtünk ezek minél szélesebb körben
való megismerésére.
4.2.4. Készségek, képességek fejlesztése
Hatékonyan kívánjuk fejleszteni a logikai készséget, a kommunikációs készséget, az empátiát
és a felelősségtudatot. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a tanulás tanítására, az
eredményes tanulás segítésére, az önismeret fejlesztésére, az egészséges énkép kialakítására.
Célunk, hogy segítségünkkel valamennyi tanulónk megtalálja önmagában azokat a
készségeket és képességeket, amelyeket fejlesztve sikeres és boldog felnőtté, harmonikus
személyiséggé válhat. Ezért támogatjuk törekvéseiket a tehetségük kibontakoztatására, hiszen
sikerélményeik motivációul szolgálhatnak azoknak a területeknek a fejlesztésére, ahol
elmaradásaik vannak, felzárkóztatásra van szükségük. Hisszük, hogy minden gyermek jó
valamiben, csak meg kell találni azt a tevékenységet, kifejezési formát, és segíteni kell őt
annak minél magasabb szintre való emelésében. Ugyanakkor segíteni kell diákjainkat abban,
hogy az oktatás-nevelés valamennyi színterén önmagukhoz mérten a lehető legjobb
teljesítményt nyújthassanak.
4.2.5. Közéletiségre nevelés
Erősítjük a tanulókban az alapvető értékeket, a jogok és kötelességek összhangját, a
demokráciára törekvést, a toleranciát, a másság tiszteletét és a szabatos véleménynyilvánítást,
a független gondolkodást. Törekszünk az életszerű, példákon és példamutatáson alapuló
erkölcsi nevelésre, a tanulók felelősségtudatának elmélyítésére. A társas kapcsolati kultúra
elsajátíttatása, a harmonikus családi életre való nevelés az alapja a tudatos állampolgárrá válás
folyamatának. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megismerjék a nemzeti kultúránk értékeit,
ápolják hagyományait, erősítsük nemzeti öntudatukat, megismerjék hazafias, állampolgári
kötelességeiket. Arra neveljük őket, hogy tudatosan gyakorolják az állampolgárságukból
adódó és a demokrácián alapuló jogaikat, ugyanakkor ne feledkezzenek meg az ezekkel járó
kötelezettségeikről sem, az iskola, Magyarország és az Európai Unió polgáraiként egyaránt.
13
4.2.6. A munka, az egészség megbecsülése, a környezettudatosság
Ki kell alakítanunk a tanulókban a munkafegyelmet, fejlesztetnünk kell az állóképességüket,
fel kell készítenünk őket a rájuk váró gazdasági és pénzügyi problémák, helyzetek kezelésére.
Igyekszünk felismertetni az egészséges életmód elemeit, felkészíteni őket a
szenvedélybetegségek elleni küzdelemre. Egészségügyi szakképző iskolaként, a több
évtizedes hagyományainkhoz híven kiemelkedő feladatunknak tartjuk a testi és lelki
egészségre, ezek összhangjára való nevelést, nemcsak a szakmai órákon, de az iskolai
mindennapjaiban is.
Külön figyelmet fordítunk arra, hogy megerősítsük bennük az önkéntesség, a másokért való
felelősségvállalás fontosságát, hiszen az életkori sajátságaiknak megfelelően talán a nálunk
töltött időszakban legfogékonyabbak erre. Mindezekhez szükséges megismertetni velük a
hasznos, kellemes, kulturált szabadidős tevékenységeket is.
Tanulóink számtalan káros hatásnak vannak kitéve a média, az internet korlátlan
lehetőségeinek köszönhetően, ezért kell a médiatudatosságra való neveléssel kiemelten is
foglalkoznunk. A globalizáció, az ember által okozott környezeti hatások egyre több
természet-, illetve környezetvédelmi problémát vetnek fel. Diákjaink környezettudatosságra
való nevelése kulcsfontosságú nemcsak a jelenük, de a jövőjük szempontjából is. Hiszen az ő
feladatuk is, hogy óvják-védjék, megőrizzék a közvetlen és a tágabb környezetüket, hogy saját
maguk és utódaik számára is egy élhető világot biztosíthassanak.
4.2.7. Eszközök, eljárások
A nevelési feladataink megvalósításában a felnőttek által közvetített értékekre,
példamutatásárára, a kitűzött feladatok nevelőerejére és a kortársak pozitív irányba
befolyásoló hatására támaszkodunk. Igyekszünk elkerülni a tevékenységek és a magatartás
túlszabályozását, ami végeredményben önállótlansághoz, a kezdeményezőkészség
csökkenéséhez, végső soron a pedagógiai irányítással szembeni ellenálláshoz vezethet.
Ugyanakkor törekednünk kell arra is, hogy a kellő intenzitású pedagógiai irányítás elemét
kikapcsolva nehogy bizonytalanságot, rendszertelenséget váltsunk ki, mint mindenben, itt is
az arany középutat kell megtalálnunk.
Hiszünk a közösen kialakított szabályrendszer, az önként vállalt kötelezettség és a közösségi
szellem nevelő hatásában, szem előtt tartva a készségekhez, képességekhez differenciáltan
igazodó egyéni bánásmód elvét. Valljuk, hogy az elismerés, a dicséret, a jutalmazás ösztönző,
motiváló erőként hat az általunk tanított korosztály esetén is a hatékonyabb, eredményesebb
munkára. Indokolt esetben az előre meghatározott szabályok szerint és mértékben
alkalmazzuk a büntetés módszerét, előtérbe helyezve annak várható pedagógia-nevelő hatását
a tanuló viselkedésére.
Ha szükséges - a diákok érdekeit szem előtt tartva - az oktató-nevelői feladataink
elvégzéséhez külsős speciális szakemberek (pl. gyógypedagógus, gyógytornász,
fejlesztőpedagógus, szakorvos), illetve szakmai szolgáltató intézmény (pl. nevelési tanácsadó,
gyermekjóléti szolgálat) segítségét is igénybe vesszük.
14
4.2.8. A közvetlen (direkt) nevelési módszereink
A beidegzés közvetlen módszerei:
- a követelés módszere,
- a gyakoroltatás módszere,
- a segítségadás módszere,
- az ösztönzés módszere.
A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei:
- az elbeszélés módszere,
- a tények és jelenségek bemutatásának módszere,
- a műalkotások bemutatása,
- személyes példaadás.
A meggyőződés-formálás közvetlen módszerei:
- előadás, magyarázat, beszélgetés,
- a tanulók önálló elemző munkája.
4.2.9. A közvetett (indirekt) nevelési módszereink
Legfontosabb módszereink:
- a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységek megszervezésének módszerei,
- a kölcsönhatásrendszer (közvélemény) irányításának módszerei,
- a beidegzés közvetett módszerei,
- a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének indirekt módszerei,
- a meggyőződés-formálás közvetett módszerei.
4.2.10. Nevelési eszközrendszerünk
A tanítás-tanulás folyamatához kapcsolódó, illetve a szabadidős tevékenységek
változatosságával teremtjük meg annak a lehetőségét, hogy tanulóink képességeiknek,
érdeklődési körüknek, fejlettségi szintjüknek és az igényeiknek megfelelően fejleszthessék
személyiségüket. Iskolánkban a tanulóknak nincs lehetőségük a tanítási órákon a
pedagógusok szabad megválasztásra, de a nevelőtestület által elfogadott közös elvek
betartásával igyekszünk a lehető legmegfelelőbb körülményeket biztosítani számukra.
4.2.11. A tanítási órákon, tanítási időn kívüli, de a tanításhoz
kapcsolódó eszközök:
- kötelező órák órarendbe építetten, osztálykeretben, illetve csoportbontásban,
- felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások, kiscsoportos és egyéni keretben,
- sajátos nevelési igényhez igazodó fejlesztő foglalkozások,
- felkészítés a kétszintű érettségire, a különböző versenyekre,
15
- sportköri, illetve tömegsport foglalkozások,
- demonstrációs termek, a média, az informatikai és a nyelvi szaktermek használata,
- könyvtár használata,
- tanulmányi versenyek.
4.2.12. Szabadon választható, a szabadidő hasznos eltöltéséhez
kapcsolódó eszközök:
- szakkörök, önképzőkörök,
- a személyiség komplex fejlesztése, értékekre nevelés,
- az önművelésre, önismeretre alkalmas iskolai légkör biztosítása,
- hatékony, beszédközpontú idegen nyelvi képzés,
- a kulcskompetenciák fejlesztésén alapuló oktatás,
- a nevelő-oktatói munka értékelési rendszerének megszilárdítása.
16
5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
5.1. Személyiségfejlesztési feladatok
5.1.1. Szükségletek
A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő
differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel,
iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán
tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
Intellektuális-művelődési szükségletek:
- az intellektuális aktivitás szükséglete,
- az új információk és ismeretek iránti szükséglet,
- a teoretikus kutatás és konstruálás szükséglete.
Esztétikai szükségletek:
- az esztétikai szemlélődés, élménybefogadás és az esztétikai alkotás igénye,
- az esztétikai jelenségek reprodukálásnak igénye, az ember saját megnyilvánulásaival
kapcsolatos esztétikai igényesség.
Az egészséges életmód iránti szükségletek:
- a rendszeres testmozgás és testedzés szükséglete,
- az egészséges életritmus és a higiéniai szabályok betartásának szükséglete.
5.1.2. A pedagógiai válaszok, eszközök
A szükségletcsoport fejlődésére a következő tényezők hatnak bizonyíthatóan a
legkedvezőbben:
- a pedagógus személyiségbeli és magatartási sajátosságai, valamint tudatosító hatása,
- az oktatás szervezeti formái,
- az oktatás módszerei,
- az oktatás eszközei.
A pedagógus személyiségének sajátosságai közül a felkészültség és a pedagógiai szakismeret,
magatartási sajátosságai közül pedig mindenekelőtt az igazságosság, a humánus és partneri
bánásmód alkalmas a tanulással kapcsolatos nyitottság megalapozására. A tanulók
idegenkednek a tanítási órán alkalmazott sablonos megoldásoktól, a monotóniától.
Erre utal a csoportmunka, illetve minden egyéb, együttműködésre lehetőséget adó és a
hagyományos frontális megoldástól eltérő munkaszervezési mód iránti szimpátia, ezek
tanulási kedvet fokozó hatása.
17
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a
pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben
igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott
teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és
szervezeti formák segítik:
- az informatika, a matematika, a szakmai tárgyak egy része, és az idegen nyelvek
tanítása - létszámtól függően- csoportbontásban folyik, angol nyelvből a csoportokat a
nyelvtudás szintje szerint igyekszünk megszervezni,
- a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi
problémákkal küzdő tanuló részére fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, igény szerint
pszichológusi segítséget nyújtunk, szükség esetén külső szakemberek bevonásával,
- pedagógusaink az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni
képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél–
a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak,
- a tantárgyi óraszámemelések lehetővé teszik, hogy több időt tudjunk fordítani a
gyakorlásra, az ismeretanyag elmélyítésére, a szövegértésre, valamint, hogy
tanulóinkkal megismertessük a különböző tanulási technikákat.
5.1.3. A tanítási órákon kívüli tevékenységek
Az iskolában a nevelési és oktatási célok, ezen belül a személyiségfejlesztési feladatok–
ugyanakkor a közösségfejlesztési feladatok - megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli
tevékenységek segítik:
Az iskolai sportkör
Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési
órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a
különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Évente több iskolai
egyéni vagy osztályszintű versennyel, megmozdulással igyekszünk erősíteni tanulóink
mozgásiránti igényét, ilyenek:
- őszi, tavaszi sportvetélkedő,
- iskolai bajnokságok (röplabda, falmászás, foci, kosárlabda, asztalitenisz, tollaslabda,
floorball stb.),
- a „Kihívás napja”,
- a karácsonyi röplabda és partizán.
Röplabdacsapataink leányai évek óta sikeresen szerepelnek a fővárosi bajnokságban, sőt
országos szinten ötödik helyezést is elértek. Tanulóink rendszeresen vesznek részt a kerületi,
fővárosi szintű sportrendezvényeken, akár versenyről, akár tömegsportról van szó. Sok
tanulónk tagja valamilyen sportegyesületnek, néhányan válogatott szinten versenyeznek.
18
5.1.4. Hagyományőrző tevékenységek
Fontos feladat névadónk emlékének ápolása. Kanizsay Dorottya XVI. századi tevékenységét,
humánus jellemét, embersegítő tetteit, kitartását hangsúlyozzuk az osztályfőnöki órák
keretében, vetélkedőkön, érettségi témakör formájában. Évenkénti megemlékezéseinken -
október 23-án a 9. évfolyamosok avatásával egybekötve, valamint a ballagási ünnepélyen -
tanulóink megkoszorúzzák emléktábláját.
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:
- az aradi vértanúk napján (október 6.),
- nemzeti ünnepeinken október 23-a, és március 15-e alkalmából,
- február 25-én a kommunista diktatúra áldozatairól, április 16-án a holokauszt
áldozatairól emlékezünk meg,
- a nemzeti összetartozás napján (június 4.),
- karácsonykor az iskola udvarán tanár-diák együtt köszönti a karácsonyt, az énekkar
karácsonyi dalainak kíséretében egy pohár meleg tea és a tantestület által készített
sütemények elfogyasztása közben,
- a végzős évfolyam szalagavató bálján, ballagásakor.
Igen jelentősnek hagyományőrző és iskolatudatot erősítő szimbólumnak tartjuk iskolai
ünneplőruha kiegészítőjét, a KD monogramos nyakkendőt, amelyet a 2016/17. tanévtől KD
monogramos matrózblúz vált fel, felmenő rendszerben.
5.1.5. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását,
valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli
tehetséggondozó, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások segítik. A gyenge teljesítményt
nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére elsősorban matematikából és helyesírásból, de
igény szerint más tantárgyakból is felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A különböző
tantárgyak speciális tanulási módszereinek elsajátíttatására az osztályfőnöki órákon és a
szaktárgyak tantervébe beépítetten kerül sor. A jó szövegértés valamennyi tantárgy
tanulásánál elengedhetetlenül szükséges, ennek a területnek a megerősítését a magyar nyelv
és irodalom tantárgyba beépítetten végezzük. A szövegek értelmezésével, a fogalmi, logikai
problémákkal küzdő tanulóknak a fejlesztő foglalkozásokon tudunk külön is segítséget
nyújtani. Valamennyi sajátos nevelési igényű, illetve tanulási, beilleszkedési nehézséggel
küzdő tanulónk számára segítséget nyújtunk, szükség esetén külső szakembereket vonunk be
a munkába.
A tehetséges tanulóink versenyekre, nyelvvizsgára, emelt szintű érettségire való felkésztésen
vehetnek részt. A foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek
figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
19
5.1.6. Versenyek, vetélkedő, bemutatók
A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeket
az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulóink képviselik
iskolánkat a kerületi, fővárosi, illetve országos szintű megmérettetéseken, a Szakképzési
Centrum közös rendezvényein. Eredményeikre rendkívül büszkék vagyunk, a sportolók
trófeáival együtt kiemelt helyen található vitrinekben helyezzük el okleveleiket,
emléklapjaikat. Az iskolarádión keresztül minden alkalommal tájékoztatjuk az iskola
valamennyi dolgozóját és tanulóját diákjaink sikereiről, elért helyezéseiről, valamint az iskola
honlapján, és a fő faliújságon, az „Akikre büszkék vagyunk” táblán jelenítjük meg a neveket
és az eredményeket. Tanulóink az utóbbi években kiemelkedő eredményeket értek el:
- a különböző szintű vers-, és prózamondó, illetve íróversenyeken,
- a különböző művészeti kategóriákban (fotó, képzőművészet, zene, tánc, ének) kiírt
pályázatokon, vetélkedőkön, kiállításokon,
- a SzC-on belül szervezett kulturális rendezvényeken, tudományos diákkonferenciákon,
- szakmai tanulmányi versenyeken (egészségfejlesztés, csecsemőgondozás,
elsősegélynyújtás, komplex szakmai verseny), kiemelten az országos a
„Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak” versenyen (2012-ben első
helyezés, a 2013-ban négy tanulónk jutott be az áprilisi döntőbe, első, ötödik,
nyolcadik és tizenegyedik helyen),
- közismereti tanulmányi versenyeken, kiemelten az Implom József helyesírási
versenyen (2014-ben és 2015-ben),
- iskolai és TISZK-es, illetve BVHSZC-s komplex szövegértési verseny.
A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a versenyekre a
szakmai munkaközösségek munkaterve alapján az iskola pedagógusai végzik.
5.1.7. Szakkörök
A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A
szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, szaktárgyiak, de szerveződhetnek
valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Kiemelkedő a kulturális szakkörök
tevékenysége. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek
figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
5.1.8. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó
foglalkozások
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a
különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos
látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A
felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
20
6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
6.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
„Egészségedre mindazonáltal ügyelj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz.”
/Apáczai Csere János/
Iskolánk fő profilját tekintve egészségügyi szakképző iskola, ebből adódóan mindig is kiemelt
feladatunknak tekintettük az egészségnevelést és egészségfejlesztést. Az iskolai
egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, ami a
pedagógusok és tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére
irányul. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az
egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola,
az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az iskola a szocializáció kitüntetett
színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást –az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális
környezetének alakításával-, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra
tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola
egészének mindennapjait, kiterjed az egészséges táplálkozás lehetőségének biztosítására, a
mindennapos testmozgás megszervezésére, a testi és lelki egészség fejlesztésére, a prevenciós
tevékenységre (különösen a szenvedélybetegségek, függőségek kialakulása, az iskolai
balesetek, bántalmazás, erőszak elkerülése tekintetében), a személyi higiénére, a
szexualitással kapcsolatos felvilágosításra, az elsősegélynyújtás alapvető ismereteire.
Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés (részletesebben helyi
tantervben), az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő
szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.
A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az
embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák.
Ismeretes, hogy az egészséget és életminőséget meghatározó tényezők:
- a biológiai adottságok (20%);
- a környezeti hatások (33%);
- az egészségügyi ellátás (15%);
- az életmód (32%);
Így az egészség megőrzésében a felelősség megoszlik az egyén, a közösségek és a társadalom
között. A mi feladatunk az, hogy az egyéni felelősséget hangsúlyozzuk, hiszen az életvitelünk
döntő jelentőségű az egészségünk alakulása szempontjából. A másodlagos prevenciónál a
kiindulópont a megbetegedés korai jegyeinek azonosításán múlik, tehát nem az egészség
fenntartása a cél, hanem a betegség vagy a hajlamosító tényezők korai észlelése, majd az
ehhez kapcsolódó célzott beavatkozás. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás
gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy
mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási
tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés.
21
A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető
magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására
jelennek meg. Az első cigaretta elszívása, az első részegség, az első illegális droghasználat:
mindegyik a társas tevékenység részeként történik meg, gyakran az "ifjúsági kultúra" - vagy
inkább szubkultúra szerves elemeként. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél lényegesen
hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van
rá.
Iskolánkban több éve működik kortárssegítő csoport. A kortárssegítők meggyőzéssel hatnak
társaik gondolkodására, érzelmeikre, akaratukra és viselkedésükre. A kortárssegítő tanulók
közül többen az iskolai diákönkormányzat vezetői is. Az DÖK fontos feladatának tekinti,
hogy az iskola tanulóit aktívan bevonva közvetítsen ismereteket, illetve kialakítson
egészségvédő készségeket, szokásokat. A családi nevelés hiányosságainak pótlása részben a
segítségükkel történik meg.
7. Az elsősegélynyújtási alapismeretek, munka és balesetvédelem elsajátítása
7.1. Szakgimnáziumban és szakközépiskolában
Az egészségügyi ágazati szakközépiskolai osztályokban a 2016/17-es tanévtől bevezetett
helyi tantervben a szakközépiskolai osztályokban a klinikumi ismeretek szakmai
követelménymodul tantárgyai között szerepel az Elsősegélynyújtás-első ellátás ismeretanyaga
(9. évfolyam heti 1 óra). A szakiskolai osztályokban a megfigyelési és elsősegélynyújtási
gyakorlatok tantárgy keretében, a 9. évfolyamon sajátíthatják el tanulóink az ide tartozó
ismereteket.
Tanulóinkat megismertetjük a baleseti veszélyforrásokkal és azok elkerülését szolgáló
intézkedésekkel, magatartásformákkal. Tudniuk kell a leggyakoribb sérülések okait,
következményeit, valamint ezeknek a sérüléseknek az elsődleges ellátását. Célunk, hogy a
tanuló képes legyen önmagában tudatosítani az egyén kockázati magatartásának jelentőségét a
balesetek következtében, valamint tudatosítani az egyéni felelősség szerepét
veszélyhelyzetek, illetve a balesetek megelőzésében. Kiemelt feladatunk, hogy tudatos
állampolgárként is képesek legyenek a mindennapi gyakorlatban a leggyakrabban előforduló
sérüléseket felismerni, és a balesetek helyszínén történő tájékozódás után – az
elsősegélynyújtás szabályainak alkalmazásával – a sérülteket elsődleges ellátásban részesíteni.
Tanulóink rendszeresen kiemelkedő eredménnyel vesznek részt a Vöröskereszt, illetve egyéb
szervezetek által meghirdetett elsősegélynyújtó versenyeken.
Ezen túlmenően kortárssegítő diákjaink is vállalnak foglalkozásokat ebben a témakörben. A
téma minden évben bekerül az iskolai egészségügyi szakmai nap (egészségnap) programjába,
ahol tanulóink kipróbálhatják a különböző eszközöket, elméletben (tesztek formájában) és
gyakorlatban is megmérettethetik elsajátított tudásukat. Ilyenkor olyan kuriózumok is
bemutatásra kerülnek, mint például egy teljesen felszerelt mentőautó, vagy egy újraélesztő
készülék.
22
7.2. A gimnáziumban
Elsősegélynyújtási ismeretekkel tanítási órák (biológia, kémia, fizika, testnevelés és
osztályfőnöki órák) keretein belül ismerkedhetnek meg a diákok. Ezt a feladatot az ifjúsági
védőnő látja el. Az iskolai elsősegélynyújtás legfőbb célja:
pozitív attitűd kialakítás,
a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés,
az elsősegély ismeretek segítségével bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között
szakszerű segítségnyújtás rászorulóknak,
sürgősségi szemlélet kialakítása,
a baleset, valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának
elsajátítása,
„éles” helyzetben saját kompetenciák ismeretében hatékony segítségadás,
életkornak megfelelő ismeretadás,
beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás
fejlesztése,
a környezet, – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok –
egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőinek megismertetése.
Az elsősegélynyújtás ismeretek képessé teszik a diákokat:
vészhelyzetet felmérni,
vészhelyzetben nyugodtan, logikusan cselekedni,
szakszerű segítséget kérni,
sérülteket megvizsgálni,
stabil oldalfekvő helyzetet biztosítani.
Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:
tanórán: biológia, testnevelés, fizika, osztályfőnöki óra,
tanórán kívül: szakkörön, kiránduláson,
önálló ismeretszerzéssel: házi feladat,
gyűjtőmunka.
Módszerei:
előadás,
projekt,
gyakorlat,
kutatómunka,
IKT eszközök használata,
versenyek.
Számonkérés:
írásbeli teszt formájában,
gyakorlati vizsga.
23
8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
8.1. A közösség személyiségformáló ereje
Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése,
felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el
a közösségtől, a közösségi neveléstől. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő
nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a
nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett
módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A kortárs csoport:
- lehetőséget ad az önérvényesítésre,
- biztosítja a valakihez tartozás érzését,
- emocionális biztonságot nyújt.
Az iskola életében a közösség tevékenységrendszere kulcsfontosságú szerepet tölt be.
Nemcsak a szokásformáló, beidegző-begyakorló hatások forrása, hanem egyúttal alapja olyan
közösségen belüli kölcsönhatásoknak is, amelyek a tanulók között játszódnak le. Nagy
hatékonysággal járul hozzá a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és
tevékenységformák mintáinak, modelljeinek közvetítéséhez, valamint a konstruktív aktivitást
megalapozó meggyőződések kialakításához is.
8.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink
A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális
tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az iskolába
bekerülő tanulók otthonról, a környezetükből igencsak változatos szokásokkal, értékrenddel,
kommunikációs megnyilvánulásokkal érkeznek, ezek összehangolása, közös megegyezésen
alapuló elfogadása az alapja minden iskolai tevékenység eredményességének.
A személyiségfejlesztési feladatoknál felsoroltakon túl, de azokhoz szorosan kapcsolódva a
következő tanulói közösségeknek van kiemelkedő szerepe, feladata:
- az osztályközösségnek, azon belül a tanulói csoportoknak,
- a tanórán kívüli foglalkozási csoportoknak,
- az iskolai diákönkormányzatnak,
- a tanítási időn kívüli programok köré szerveződött csoportoknak,
- az iskola területén kívüli, de az iskola képviseletében szerveződött csoportoknak.
8.2.1. Az osztályközösség, a tanulási, foglalkozási csoportok feladatai
- valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,
- az egyéni értékek felismerése,
24
- egymás tiszteletben tartása,
- mások gondjainak, nehézségeinek felismerése,
- egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,
- a másság elfogadása, a tolerancia.
Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az
életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel
a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben
tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között
kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.
A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályfőnök szerepe. Különösen
fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a
tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló
támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök
ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a
problémák megoldásához a helyes utat vagy azokat a személyeket, akik a probléma
megoldásában a segítségére lehetnek.
Az osztályközösségen belül oktatásszervezési okokból különböző csoportok jöhetnek létre,
esetenként más osztályok tanulóival vegyesen (nyelvi csoportok, testnevelésórák, fejlesztő,
tehetséggondozó, felzárkóztató tanulási csoportok.) Fontos, hogy ezeken a kisebb
csoportokon belül is kialakuljanak a csoportszabályok, egyes esetekben (pl. kommunikációs,
önismereti foglalkozások) elengedhetetlen a csoporttitok megőrzése. Ezek a közösségek teret
adnak a személyiség kibontakoztatására, ugyanakkor alkalmasak a közösségi szabályok
betartatására, az egyéni és a csoportérdek egyensúlyának kialakítására, az érdekképviselet, az
egyéni és a közösségi felelősségvállalás-tudat megszilárdítására.
8.3. A diákönkormányzat
Az iskola akkor jó és szerethető, ha a tanulás mellett a diákélet is színes és változatos, ezért a
tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős
tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az érdekképviselet
gyakorlása nem csak a közösséget építő, formáló erővel rendelkezik, de rendkívül fontos a
tanulók állampolgárságra, demokráciára való nevelése szempontjából is.
Közösségformáló ereje van az iskolai papírgyűjtésnek is. Az osztályok lelkesen vesznek részt
a munkában, többek saját testsúlyukon felüli papírmennyiséget gyűjtenek össze, így egyénileg
is versenyeznek. A bevétellel a diákönkormányzat rendelkezik, amelyet egyrészt az iskolai
diákrendezvényekre, másrészt a díjazásokra fordítanak.
A tanulók igényei alapján szerveződik az iskola tanórákon kívüli élete, s ez hozzájárul ahhoz,
hogy aktív résztvevői legyenek a programoknak, és igazán magukénak érezzék az iskolát. A
DÖK igyekszik ápolni az iskolai hagyományokat, s próbál évről évre megújulni; a kulturális
rendezvényeket új, a kor szellemének megfelelő tartalommal megtölteni. A programokról
színes és változatos, kreatív faliújságokon, plakátokon és az iskolarádión keresztül értesítik
25
tanulótársaikat. Több közösségformáló rendezvénynek is a házigazdái, szervezői, lebonyolítói
(természetesen a pedagógusok irányításával, közreműködésével), ilyen:
- a kilencedikesek gólyaavatója,
- a Mikulás-napi és a Valentin-napi rendezvények,
- Halloween és farsang,
- a szalagavató bál, a ballagás,
- a március 15-i műsor,
- a diáknap.
8.4. A tanítási órákon kívüli tevékenységek szerepe
Egy egészségügyi szakképző iskola közössége programjain keresztül hatékonyan tudja
formálni tanulói egészséges életmóddal kapcsolatos személyiségjegyeit. Ennek jegyében az
év utolsó, vagy azelőtti tanítási napján kerül sor a szakmai nap (egészségnap)
megrendezésére, amelynek a programja igen változatos: poszter-, fotókiállítások, előadások,
kvízjátékok, filmvetítések, vetélkedők, szakmai bemutatók váltogatják egymást. A tanév
során folyamatosan kiemelt szerepet kap a prevenció, az egészség és annak megőrzése, a
káros szokások elleni küzdelem, nem csak a szakmai és osztályfőnöki órákon, de külső
előadók közreműködésével szervezett programsorozatok keretében is. Ezek témája igazodik a
korosztályi igényekhez, a tanulók fejlettségi szintjéhez, megvalósulási formájukra jellemző a
sokféleség: a kiállítástól kezdve, a kiscsoportos foglalkoztatáson át a kortárssegítő
programokon keresztül az előadásokig minden megtalálható.
Tanulóink szociális érzékenységét, a másokon való segítés örömének megismerését szolgálják
azok a programok, amelyekben segítőként, szereplőként működnek közre. Ilyenek:
- a gyermekkórházak betegeinek, óvodásoknak adott Mikulás-műsor, a számukra
készített Mikulás-csomagok átadása,
- az ajándékozás a „Mikulásgyár”, illetve a „Cipősdoboz” karitatív programok
keretében,
- a kupakgyűjtés a „Daganatos Gyermekekért Alapítvány” számára,
- a kortárssegítés.
Felmenő rendszerben, a 2012/13-as tanévben először 9. évfolyamos osztályaink kezdték el az
érettségi feltételeként előírt közösségi szolgálat teljesítését. Az elmúlt két tanévben minden
végzős tanulónk teljesítette az 50 órányi közösségi szolgálatot.
A szeptember elején megrendezett osztályszintű tanulmányi kirándulások, a tavaszi szünet
programjaként felkínált külföldi utazások a szabadidő hasznos eltöltése mellett, az iskolán
kívül kötetlenebb formában biztosítanak lehetőséget a közösségek formálásra. Az utóbbi
programok sajnos csak a szülők önként vállalt hozzájárulásával valósíthatók meg, az iskola
nem tudja fedezni a felmerülő költségeket. Az osztálykirándulásokat igyekszünk úgy
megszervezni, hogy azok ingyenesek legyenek a tanulóink számára, de ha a szülői közösség
úgy dönt, hogy vállalja a költségek fedezését, akkor ezt figyelembe véve állítjuk össze a
26
programot. Azoknak a tanulóknak, akik indokolhatóan nem tudnak részt venni a tanulmányi
kiránduláson, az adott napon iskolai elfoglaltságot szervezünk.
Igyekszünk az iskola és a családok között folyamatosan kapcsolatot tartani, különösen azon
tanulóink esetében, akik szociálisan, kulturálisan hátrányos helyzetűek. Szükség esetén –
rendezetlen, bizonytalan családi háttér miatt – igénybe vesszük a gyermekjóléti szolgálat,
illetve a gyámhatóság segítségét. Szociológiai felméréssel, helyzetelemzéssel az
osztályfőnökök a tanév során folyamatosan feltárják a tanulók körülményeit, majd
meghatározzák az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat.
9. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
9.1. A pedagógusok intézményi feladatai
A pedagógusok munkaköri feladatait az SZMSZ mellékleteként megtalálható munkaköri
leírás tartalmazza, itt a pedagógus meghatározó szerepét emeljük ki (személyiségét,
szaktudását, rátermettségét). A feladatok a következők:
- a véleménynyilvánítási és a döntési jogkör gyakorlása,
- aktív részvétel a munkaközösség(ek) munkájában,
- a helyi tantervek meghatározása, a tananyag és taneszközök kiválasztása,
- a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szervezése, lebonyolítása, vezetése,
- a tanulók megismerése, „ráhangolódás” a személyiségükre (neveltségi szint,
szociológiai mérések alapján),
- a tanulók aktivizálása, dicséretek, jutalmazások,
- az érdeklődés felkeltése, motiválása,
- a helyes tanulási szokások kialakítása, jegyzetelési, vázlatkészítési, adatgyűjtési
gyakorlatok, önálló tanulás segítése, differenciált feladatok,
- a képességek és adottságok fejlesztése az eredményesség érdekében,
- az életkori sajátosságok figyelembevétele,
- az adott feladatnak, szituációnak megfelelő pedagógiai módszerek megválasztása,
- a tanulók teljesítményének ellenőrzése, mérése, értékelése,
- felzárkóztatás, felzárkóztató programok kialakítása,
- tehetséggondozás,
- az iskola szereplőivel - pedagógus és nem pedagógus kollégákkal, az iskola
vezetőségével, a szülőkkel- való együttműködés (értekezletek, fogadóórák, egyéb
konzultációs alkalmak formájában),
- az éves munkatervhez kapcsolódóan vállalhat és végezhet egyéb feladatokat is.
27
9.2. Az osztályfőnökök speciális feladatai
Az osztályfőnök tevékenységében kiemelt szerepet tölt be a közösségfejlesztés, a
közéletiségre nevelés. Olyan megbízásokat ad az osztály tanulóinak, amelyekért felelősséget
lehet és kell vállalni, feladatokat tűz ki számukra, amelyekkel értéket lehet megmutatni.
Mindenkinél jobban kell ismernie a rábízott diákok személyiségjegyeit, képességeit, szociális
hátterét, a tanulók közötti kapcsolatokat. Vezeti és irányítja a közösséget, ugyanakkor segíti is
őket az önállósági törekvéseikben, jogaik gyakorlásában, kötelezettségeik teljesítésében.
Bizalmasuk, példaképük, sokszor a családjuk helyett is, de társuk is egy-egy közös feladat
elvégzésében, velük együtt örül és szomorkodik. Szakmai tudásán túl, viselkedésével,
példamutatásával erkölcsi normákat, a különböző programok segítségével értékeket közvetít.
Szükség esetén segítséget nyújt, ha kell, szakember bevonásával. A tanulók teljesítményét
összességében értékeli (magatartás, szorgalom), jutalmaz és büntet is, ha kell.
A következőkben a speciális szerepköréből álló feladatokat emeljük ki, a teljesség igénye
nélkül:
- a tanulók tanulmányi előmenetelének, személyiségfejlődésének figyelemmel kísérése,
- a tanulók adatainak kezelése a személyiségi jogok és az adatvédelem
figyelembevételével,
- a naprakész, pontos adminisztráció vezetése,
- az önismeret, önértékelés, önbecsülés segítése,
- a DÖK munkájának kialakítása, felelősségének erősítése,
- a helyes viselkedés, az etikett szabályainak elsajátítatása a társas kapcsolatokban, a
véleménynyilvánításban,
- a faji, nemzetiségi és vallási kérdésekben törekvés a toleranciára,
- az osztályszintű megemlékezések, ünnepségek koordinálása,
- változatos osztályprogramok kezdeményezése,
- a tanulókat veszélyeztető élethelyzetek bemutatása, az okok feltárása,
- ösztönzés a kreativitásra (pl. osztályterem dekorálása), a közösségi programokon való
aktív részvételre,
- a fegyelem és önfegyelem kialakítása az osztályon belül, késések, hiányzások,
fegyelmezetlenségek csökkentése,
- az élet tiszteletére tanítás, a karitativitás, a humanista értékek középpontba állítása, az
egészség megbecsülése, a fizikai állóképesség fejlesztése,
- a környezeti kultúra szerepének hangsúlyozása,
- az aktív és passzív pihenés összhangjának megteremtése, a hobbi szerepének
hangsúlyozása az egyén életében,
- a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, együttműködés a gyermekek harmonikus
fejlődése érdekében,
- segítség a pályaválasztásnál.
28
9.3. A tantestületi munka hatékonysága
A nevelőtestület munkája csapatmunka, ennek feltétele az alapelvek, értékek és célok
mindenkori egységes értelmezése, a feladatok arányos felosztása. Folyamatos feladat a tanár-
diák kapcsolat fejlesztése, a különböző neveltségi szintű osztályok, csoportok kezelését célzó
egységes stratégiák kidolgozása és betartása. A munkaköri, illetve a megbízás alapján
ellátandó feladatok pontos megfogalmazása, a különböző szintű vezetői tennivalók tisztázása
szolgál kiindulásként a pedagógiai munka és a teljesítmény ellenőrzésen alapuló
értékeléséhez. A hatékonyság növeléséhez elengedhetetlen a folyamatos pedagógus-
továbbképzés, amely irányulhat a tanári személyiség, a módszertani kultúra, illetve a
szaktudás fejlesztésére.
Munkánk hatékonysága egyrészt tanulóink viselkedésének, neveltségi szintjének folyamatos
figyelemmel kísérésével, másrészt a különböző területekre irányuló mérések eredményeivel
mérhető. Ezeket a tapasztalatokat a nevelőtestület tagjai különböző szintű fórumaikon tudják
egymással megosztani, az eredmények, az értékelés alapján az éves munkatervekben kerülnek
kitűzésre az újabb feladatok, célok. Az értékelésekhez széles alapot nyújtanak a különböző
mérőmódszerek a tanulók tudásának tanórai értékelésétől kezdve, a különböző vizsga, illetve
versenyeredményeken át a külső mérésekig, valamint az esetmegbeszélések, a különböző
szintű vezetői ellenőrzések.
10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok
Iskolánk szellemiségéből adódóan hosszú évek óta vállalja fel olyan tanulók fogadását, akik
az átlagostól eltérő odafigyelést, törődést, speciális ellátást igényelnek. A velük kapcsolatos
feladataink a következők szerint csoportosíthatóak:
- a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált oktatása-nevelése,
- a beilleszkedési, tanulási és magatartási (BTMN) problémákkal rendelkező tanulók
fejlesztése,
- gyógytestnevelési igények felmérése,
- a szociális hátrányok leküzdésére irányuló tevékenységek,
- gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása.
A problémák egy része pedagógiai módszerekkel és eszközökkel enyhíthető, illetve
megoldható, de vannak olyanok, amelyekhez más szakemberek segítségére, bevonására van
szükség. Ezért az itt leírtak szorosan kapcsolódnak a helyi tantervben megtalálható, a tanulók
esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket tartalmazó fejezethez.
10.1. Az SNI-s és a BTMN-es tanulók
Törekednünk kell arra, hogy az ide tartozó tanulóink semmilyen formában ne szenvedjenek
hátrányt sajátos igényeik miatt. Ezért nevelésük-oktatásuk intézményünkben integráltan
folyik, fejlesztő foglalkozásaik órarendjükbe beépítve jelennek meg. A diákokkal, kiemelten
az osztálytársakkal megbeszéljük, hogy a helyzetükből adódó másfajta bánásmód (tantárgyi
értékelés alóli mentesség, többletidő kedvezménye) nem jelent kivételezést, ugyanakkor nem
29
adhat alapot a gúnyolódásra, a lekicsinylésre. Hangsúlyozzuk, hogy az állapotuk számukra
hátrányt jelent, ezért segíteni kell őket abban, hogy ezt leküzdhessék. A testi, illetve
érzékszervi adottságaik miatt kiemelt figyelmet érdemlők esetén külön is hangsúlyt fektetünk
a tolerancia, az empátia, a másokon, másoknak való segítés okozta öröm érzésének
fontosságára.
Az ilyen tanulóknál még nagyobb a jelentősége annak, hogy megtaláljuk azt a területet, ahol a
gyermek sikerélményt érhet el, hiszen ezzel is motiválhatjuk őt a hátrányt hozó képességek,
készségek fejlesztésére. Tapasztalataink azt mutatják, hogy akár a sport, akár a művészetek,
akár a közösség érdekében végzett tevékenységekben elért kisebb-nagyobb sikereik, az
általuk szerzett elismerés megerősíti önbizalmukat, erőt adva nekik az egyéb akadályok
leküzdéséhez.
10.2. A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységek
A tehetséggondozás annak a készségnek a kialakítása, hogy a diákok kiváló képességeik
fejlesztésének szükségességét felismerjék, tehetségük gazdagítását az egész élet folyamán
önállóan folytassák és talentumaikat mások javára használják fel. A tehetséggondozás
valamennyi szaktanár személyes feladata, s arra az egyéni (konzultációs) vagy csoportos
(szakköri) formát és módot-, illetve ha tanítványa nála is tehetségesebb, megfelelő személyt,
intézményt kell találnia. A tanárnak tanórán vagy azon kívül is fel kell tudnia ismerni a
tehetséget, akár személyes megfigyelés, akár a tanuló ellenőrzése, akár pedig más módszer
által.
A tehetséges tanulóknak biztosítani kell a versenyeztetés lehetőségét, mely egyfelől a tanuló
előmenetelét, másfelől az iskola hírnevének öregbítését segíti elő. A tehetséges tanulók
felkészítése a szaktanár egyik kötelessége.
10.2.1. A tehetséggondozás színterei
Tanórán: differenciált foglalkoztatás
Tanórákon kívül:
o fakultáció - 11-12. évfolyamon minimum 10 fő esetén. Kivételt
képeznek ez alól azok a tantárgyak, melyek esetében az érettségire bocsátáshoz
szükséges 138 órás idő keretet csak a fakultáció igénybevételével lehet elérni.
Ez esetekben a fakultáció létszámtól függetlenül beindítandó.
o emelt szintű érettségire való felkészítés létszámtól függetlenül
magyar
történelem
matematika
angol nyelv/német nyelv
fizika
biológia
o szakkörök, önképzőkörök biztosítása,
o tanulmányi versenyek megrendezése,
o pályázaton való részvétel biztosítása,
o versenyekre való egyéni felkészítés.
30
10.3. A gyógytestnevelés
Az iskola testnevelő tanárai jelzésére, szakorvosi javaslat alapján, vagy a szűrővizsgálat
eredményeként az iskolaorvos a tanulót, ha egészségi állapota indokolja, könnyített
testnevelésre vagy gyógytestnevelés órára utasítja. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a
vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni, a következő tanévre
vonatkozóan. Az új tanulóknak beiratkozásukkor be kell mutatniuk a szakorvosi véleményt,
mely alapján az iskolaorvos sorolja be a gyógytestnevelés, vagy könnyített testnevelés
kategóriáiba A magasabb évfolyamokon minden tanulónak minden évben új/megújított
szakorvosi véleményt kell hozni. A tanulóról az iskola védőnője nyilvántartást vezet, ebben
feltünteti a felvétel állapotát és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. Az iskola igazgatója
határozatba foglalja a könnyített testnevelésről, vagy a gyógytestnevelésre való utasításról
szóló döntést. A határozatban kell megjelölni azt is, hogy a könnyített testnevelést a
testnevelés óra, vagy külön foglalkozás keretében biztosítja az iskola.
Tanulóink gyógytestnevelését Pedagógiai Szakszolgálatok látják el, annak megfelelően, hogy
milyen besorolást kap az iskolaorvos által a gyermek. Amennyiben a tanuló állapota a
szakorvosi javaslat alapján lehetővé teszi, hogy a normál testnevelésórán is részt vegyen,
akkor ez a lehetőség adott a számára differenciált oktatás keretében. Az iskola igazgatója
határozatban menti fel a tanulót a testnevelés órán való részvétel alól, ha mozgásszervi,
belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi
lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem. Amennyiben a gyógytestnevelés
foglalkozáson vesz részt a tanuló az adott pedagógiai szakszolgálattól hivatalos értékelést kell
kapnia, ami beleszámít a testnevelés érdemjegyébe.
Testnevelőink arra törekednek, hogy a gyógytestnevelésre járó tanulókat az adottságokhoz
mérten bevonják a sportköri foglalkozásokba, rábírják őket a tömegsport rendezvényeken való
aktív részvételre.
10.4. A szociális hátrányok leküzdésére irányuló, illetve a gyermek- és
ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Az utóbbi évek során a körülöttünk zajló társadalmi, gazdasági változásoknak köszönhetően
egyre nagyobb mértékben nő azoknak a tanulóinknak a száma, akik valamilyen okból ebbe a
csoportba sorolhatóak. Sajnos a szemérmesség, a szégyenérzet még mindig elég nagy
hátráltató tényező ezeknek az eseteknek a feltárásában, ezért pedagógusainknak, különösen az
osztályfőnököknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az árulkodó jelek felismerésére. A
tanár-diák kapcsolat bizalmi viszony, ezért különösen óvatosan kell megközelíteni ezt a
témakört, hiszen közbeavatkozásunkkal a céljainkkal ellenkező hatást is elérhetünk, és az
őszinte bizalmat a teljes bezárkózás, hárítás válthatja fel. Oda kell figyelnünk a
személyiségjogok tiszteletbe tartására, a ránk bízott információk bizalmas kezelésére.
Ugyanakkor vannak olyan esetek, amelyek nem engedik meg a mérlegelést (pl.
gyermekbántalmazás, a tanuló egészségét, testi épségét veszélyeztető körülmények, káros
szokások), de ezekben az esetekben is a lehető legkörültekintőbben kell eljárni, meggyőződni
a helyzet valódiságáról. Az iskolának forrás hiányában kevés lehetősége van a konkrét
31
segítségre, de a lehetőségek feltárásában, ismertetésében, a külső segítők bevonásában
közreműködést vállal.
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk
tartalmazza.
A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az
igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe
véve.
10.5. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során
maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.
Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
32
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé
terjeszti.
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése,
félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása,
továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot
tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok
megoldását.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
10.6. A tanulók érdekképviselete
A diákmozgalom működésének alapját az osztály-diákbizottságok jelentik, akik az osztályok
igényeit, problémáit viszik tovább a diákönkormányzatba (DÖK), s az ott hallottakat
közvetítik osztályuknak. A DÖK év elején felelősen dönt személyi kérdésekben, megújítja a
diákönkormányzat elnökének, egyéb tisztségviselőinek mandátumát, megválasztja az új
évfolyam osztályaihoz a patrónusokat.
A diákközösség minden olyan esetben, ahol véleménynyilvánítási joggal rendelkezik,
osztályszinten, majd a képviselőikkel kibővített DÖK ülésén megtárgyalja, megvitatja az
aktuális anyagot. A DÖK ülésére meghívhatják az iskola igazgatóját, helyetteseit, és azon
pedagógusait, akiktől segítséget, válaszokat várnak a (megtárgyalandó dokumentum kapcsán)
felvetődő problémáikra, kérdéseikre. Megfogalmazzák javaslataikat, véleményüket, amelyet
írásba foglalnak, és azt képviseletükben a DÖK elnöke, illetve helyettese írja alá. A DÖK
mindenkori elnöke tagja az iskola intézményi tanácsának.
A tanulók legfontosabb fórumai a diákparlament és a diákközgyűlés. Ezeket
osztályközgyűlések előzik meg, ahol a tanulók megfogalmazzák a kisebb közösségek
problémáit. A parlamentben az iskola életével kapcsolatos vélemények hangzanak el, a
megfogalmazott kérdésekre, illetve kérésekre az igazgató válaszol. A DÖK-tagok nem csak az
érdekeik érvényesítésében, de a kötelezettségeik megtartatásában is részt vállalnak,
képviselőik részt vesznek a szülői értekezleteken, beszámolnak az osztály tanulmányi,
közösségi munkájáról, fegyelmi problémáiról, közvetítik kéréseiket a szülői szervezet felé. A
kötelességszegésből adódó (pl. igazolatlan mulasztások, a házirend szabályainak megszegése)
megbeszéléseken, fegyelmi tárgyalásokon az ODB, illetve a DÖK elnöke is jelen van. A
diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő és a nevelési
igazgatóhelyettes segítik.
33
11. Az intézmény és partnerei kapcsolattartásának formái
Az intézmény szervezeti egységei, a tanulók, a szülők és az intézmény külső partnereivel való
kapcsolattartás részletes szabályait az SZMSZ és a Házirend tartalmazza, ezért itt csak a
formák felsorolására térünk ki.
11.1. A pedagógusok közösségein belüli és a vezetőséggel való
kapcsolattartás formái
Az iskola pedagógusai a nevelőtestületen belül kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak,
amelyek egy-egy feladat köré, vagy valamilyen közösen megfogalmazott cél megvalósítása
érdekében szerveződhetnek. Munkájukat hosszabb-rövidebb ideig végezhetik, de általában
tanévenként újraszerveződnek.
A nevelőtestület egészét érintő kérdéseket először a munkaközösségek vitatják meg,
kialakítják véleményüket, megteszik javaslataikat a jogszabályok által meghatározott
esetekben. A munkaközösség-vezetők írásban összefoglalják, és a tantestületi értekezleteken
szóban előterjesztik az egész nevelőtestület elé az általuk megbeszélteket.
Itt kerül sor az egyeztetésekre és a közös álláspont megfogalmazásával gyakorolják a
véleményezési, illetve döntési jogkörüket. A pedagógusok munkájuk során természetesen
számos alkalommal kerülnek kapcsolatba egymással, ezek leggyakoribb formái:
- spontán kialakuló beszélgetések;
- az aktuális problémák megoldására összehívott megbeszélések, értekezletek,
- egy adott osztályban, csoportban (pl. nyelvi vagy gyakorlati csoport) tanítók
megbeszélése,
- az osztályfőnökök vagy egy évfolyam osztályfőnökeinek megbeszélése,
- egy adott tanulót tanítók megbeszélése,
- munkaközösségi, tantestületi értekezletek,
- belső továbbképzések, nevelési értekezletek, előadások,
- óralátogatások, és megbeszélésük,
- vetélkedők, versenyek, vizsgák, egyéb programok szervezése, lebonyolítása,
- személyes megbeszélések,
- írásbeli beadványok, kérelmek, és az azokra született válasz, határozat,
- írásbeli utasítások, megbízások, munkaköri leírások,
- vezetőségi értekezletek.
11.2. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartásának formái
Mivel a tanulók az iskolában töltött idejének jó részét a tanórák, és a tanórán kívüli
foglalkozások teszik ki, alapvetően ezek keretében tartják egymás között a kapcsolatot. Ezen
felül kapcsolatba kerülhetnek:
34
- a tanítás előtt vagy után, illetve az óraközi szünetekben,
- négyszemközti beszélgetésekben,
- kiscsoportos beszélgetésekben,
- a szabadidős tevékenységek során,
- rendezvények, ünnepélyek alkalmából,
- vizsgaszituációban,
- a diákönkormányzat érdekképviseletéhez kapcsolódó és egyéb rendezvényein,
- az iskola által szervezett külső programokon,
- az iskola képviseletében mások által szervezett rendezvényeken.
11.3. Az iskolavezetés és a tanulók kapcsolattartásának formái
Az iskolavezetés és a tanulók kapcsolattartására több lehetőség is adott iskolánkban:
- a hivatalos ügyek intézésekor személyes megbeszélés formájában,
- a diákönkormányzat érdekképviseletéhez kapcsolódó és egyéb rendezvényein,
- a belső és külső mérések, vizsgák alkalmával,
- az iskolai versenyek, vetélkedők eredményhirdetésekor, egyéb jutalmazáskor,
- a fegyelmi ügyekben tartott megbeszéléseken, tárgyalásokon, a fegyelmi fokozat
kiszabásakor,
- a tanulók különböző szintű közösségei által megfogalmazott kérések megbeszélésekor,
a felmerülő problémák kivizsgálásakor,
- írásban benyújtott beadványok esetén írásban történő válasz, határozat.
11.4. A pedagógusok, illetve a vezetőség szülőkkel való
kapcsolattartásának formái
Az iskolába járó tanulók szülei osztályszinten választják meg a szülői munkaközösség
képviselőit, akik a szülők nevében szükség esetén eljárnak, illetve képviselik őket az iskolai
szülői szervezetben. A szülői szervezet maga határozza meg a működését, de évente legalább
két alkalommal találkozik az iskola vezetőségével. A szülői szervezet minden tanévben
megválasztja a vezetőjét, aki a szülői szervezet képviselőjeként aláírja, és az igazgatónak
átadja a véleménynyilvánítás jogának gyakorlásakor a szülői szervezet által
megfogalmazottakat. A szülői szervezet egy fővel képviselteti magát az iskola intézményi
tanácsában. A szülőkkel való kapcsolattartás formái:
- az e-naplón, az ellenőrző könyvön keresztül írásbeli tájékoztatás, tájékozódás,
- az iskola honlapja,
- hivatalos írásbeli beadvány, kérvény, az arra adott írásbeli válasz, határozat,
- telefonbeszélgetés, e-mail,
- hivatalos fogadóóra,
- egyéni kérés alapján, egyeztetett időpontban személyes beszélgetés,
35
- a pedagógus vagy igazgató által kezdeményezett személyes beszélgetés,
- fegyelmi tárgyalás,
- szülői értekezlet,
- az igazgató és a szülői szervezet képviselőinek megbeszélése,
- az iskolai ünnepségek, rendezvények, különösen a tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, a
szalagavató bál és a ballagás.
11.5. Az intézmény és egyéb partnerei közötti kapcsolattartás
A kapcsolattartás módja lehet:
- szóbeli és írásbeli tájékoztatás kérése, adása, adatszolgáltatás,
- e-mail, telefonkapcsolat, hagyományos úton való levelezés,
- személyes találkozók, megbeszélések, értekezletek, tárgyalások,
- az intézmény honlapja,
- beiskolázási börzék, nyitott kapuk programja,
- intézménylátogatások, konferenciák, kulturális és sportrendezvények.
36
12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
12.1. A tanulmányok alatti vizsgák
Iskolánk a 9. évfolyamos tanulók számára a beiratkozáskor angol nyelvből szintfelmérő
vizsgát tart a csoportok kialakításának érdekében. Az első tanítási héten matematikából és
helyesírásból szintén szintfelmérő dolgozatot íratunk, a felzárkóztatási feladatok
felméréséhez. Ezeknek a szintfelmérőknek a tanuló továbbhaladására nincs és nem is lehet
befolyása.
Minden év áprilisában (a tanév helyi rendjében meghatározott napon) matematikából és
idegen nyelvből a végzős évfolyam diákjai próba érettségi feladatsort oldanak meg. A kapott
osztályzat egy-egy témazáró dolgozat jegyének felel meg és így kerül be a naplóba. Idegen
nyelvből az előrehozott érettségire jelentkezők osztályozóvizsgájának része a próba érettségi,
így ők szintén megírják a feladat sort.
Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához, ha
1. felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (pl. magántanuló),
2. engedélyt kapott, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy
tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. előrehozott érettségi
esetén),
3. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI Rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél
többet mulasztott, és a 2011. évi CLXXXVII. szakképzésről szóló törvény és a
nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet,
4. a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független
vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
Egy osztályozóvizsga – az előző bekezdés 2. pontjában meghatározott kivétellel – egy adott
tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év
lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.
Osztályozóvizsgának számít a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett
beszámoltató vizsga is.
Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy
tanulmányi követelményeit teljesítette, az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés
esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni:
- a tanórákat látogatni kell,
- a tanórákon egyéni feladatot kap, amellyel tudását elmélyítheti, magasabb szintre
helyezheti,
- az értékelés alól felmentést kap.
Különbözeti vizsgára a 12.2. fejezetben az átvételnél leírt esetekben és módon kerülhet sor.
37
Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,
vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A
vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,
körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy
gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a
vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló
vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga
megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
- a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
- az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol
marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt
engedélyezte.
A tanév helyi rendjében különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két
időpontot, javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban
kell vizsgaidőszakot kijelölni.
Osztályozóvizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet, ha a vizsgát megelőző
három hónapon belül a vizsgaidőszakot kijelölte.
A tanuló javítóvizsgát, illetve osztályozó-, különbözeti és beszámoltató vizsgát a tanév helyi
rendjében meghatározott időpontban tehet, amelyről a tanulót a vizsgára való jelentkezéskor
írásban tájékoztatjuk. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
12.2. A javítóvizsgákra, illetve az osztályozó-, különbözeti és
beszámoltató vizsgákra vonatkozó szabályok
12.2.1. A vizsgabizottság
Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság
előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó a 11.1
alfejezet szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.
Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben
az iskola pedagógusainak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a
vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy
tanítására. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság
elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.
A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében
- meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a
vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a
szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,
38
- vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,
- átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a
vizsga iratait,
- a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.
A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A
kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint
taníthatja.
A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató
felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és a zavartalan lebonyolítás feltételeinek
megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során
- dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben,
amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,
- írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
- ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
- minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan,
pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.
12.2.2. A független vizsgabizottság
A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal
szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén
az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben
meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a
vizsgabizottság tagjának.
A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző
harmincadik napig, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében
meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha
osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni
tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az
iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A hivatal az
első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.
A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon
belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt
független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a
kormányhivatalnak.
A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a
pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a
vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.
39
12.2.3. Az írásbeli vizsga
A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az
írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára,
amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését
követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően – így különösen rajz, festmény,
számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni.
Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató
pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne
segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus
jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga
szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez
segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott lapon,
feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat
ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja
számológép, számítógép használatát, melyet az iskola biztosít. Az íróeszközökről a vizsgázók,
az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola
gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett
feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot,
jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok
megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az
írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó
számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
Az SNI-s, a BTMN-es tanuló szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére az
igazgató engedélye alapján az SNI-s, a BTMN-es vizsgázó
- számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb
harminc perccel meg kell növelni,
- számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott
segédeszközt használja,
- írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
- a szóbeli vizsgát írásban teheti le.
Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben,
vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell
biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.
Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet
megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc
pihenőidőt kell biztosítani.
Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó
feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét,
40
aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató
pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola
igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a
szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait
részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató
pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot,
információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A
jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó
különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat
– az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával
átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont
feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli.
Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a
vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden
értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok
javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt
használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola
igazgatóját.
Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két
másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú
bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és
- a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja,
és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott
teljesítményt,
- az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja.
A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell
foglalni.
12.2.4. A szóbeli vizsga
Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A
vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz
perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a
vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó
tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a
tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges
segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként
legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően.
Kivételt képez az idegen nyelv tantárgy, ahol az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően a
tétel kihúzása után a feleletet rögtön meg kell kezdeni. A felkészülési idő alatt a vizsgázó
41
jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból
egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.
A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A
tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó
segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni, vagy a
vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget
kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek
fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése
során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni, vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos
tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos
tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel
anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges
szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a
póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni
és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.
Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább
tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt
értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.
Az SNI-s, a BTMN-es tanuló szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az
igazgató engedélye alapján az SNI-s, a BTMN-es vizsgázó
- számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,
- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le,
- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.
Ha a vizsgázó engedélyt kapott, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a
szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két
vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A
felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A
vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely
alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a
vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de
ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság
megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga
jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
A szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre
vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
42
12.2.5. A gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben
meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati
vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja
jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke
meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek
meglétéről.
A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati
vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati
vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi,
egészségvédelmi előírásokról.
A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben
meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje
nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész feladatait a végrehajtásra rendelkezésre álló idő
szerint meg lehet osztani. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre
álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.
A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell
értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a
tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt
osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó
gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített
önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott
osztályzatok alapján kell meghatározni.
12.2.6. A vizsgára való felkészítés
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz
eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló
magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a
tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató
előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon.
Ha az SNI-s, BTMN-s tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot
ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai
neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak
megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak
szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában
nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról
- a BTMN-es tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó
intézménynek,
az SNI-s tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében
kell gondoskodni.
43
Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának
megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül
tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.
12.2.7. Vizsgakövetelmények
A különbözeti és a beszámoltató vizsga követelményeit egyénenként kell meghatározni,
figyelembe véve az addigi tanulmányokat, és az adott tantárgyra vonatkozó osztályozó vizsga
követelményeit. Az osztályozóvizsgák követelményeit félévenként kell meghatározni,
évfolyamokra, tantárgyakra lebontva, valamennyi tanulmányi területre. A javítóvizsgák
követelményei megegyeznek az egész tanévre vonatkozó osztályozóvizsga követelményekkel.
Az osztályozóvizsga követelményei megegyeznek a helyi tanterv tantárgyankénti
követelményeivel, amelyeket az adott tanévre vonatkozóan részletesen, félévekre lebontva,
október hónap utolsó tanítási napjáig kell közzétenni az iskola honlapján.
A tantestület a tanulmányok alatti vizsgák típusairól és az értékelésekről a következő,
általánosan érvényes döntést hozta:
A magyar nyelv, az irodalom, a történelem, az idegen nyelv és a szakmai tantárgyakból:
- kötelező az írásbeli vizsga, aki ezen nem éri el a 25%-ot, az nem szóbelizhet, elégtelen
osztályzatot kap,
- aki az írásbelin 25 % és 50 % között teljesít, annak kötelező szóbeli vizsgát is tennie,
aki az 50 %-ot meghaladja, az kap egy megajánlott jegyet az írásbeli teljesítménye
alapján, de ha szeretne, akkor szóban javíthat.
A matematika, fizika, kémia és informatika tantárgyakból:
- kötelező az írásbeli (gyakorlati) vizsga, aki ezen nem éri el a 15 %-ot, az elégtelen
osztályzatot kap,
- aki az írásbelin 15 % és 30 % között teljesít, annak szóbeliznie kell, 30 % felett az
írásbeli eredménye lesz a javító vizsgán szerzett osztályzat.
Földrajz, biológia és komplex természettudomány tantárgyakból csak szóbeli vizsga van. Az
értékelés a témazáró dolgozatoknak megfelelően történik.
Ének, rajz, és testnevelés tantárgyakból szóbeli és gyakorlati vizsga van, a két vizsgarész
együttes értékelése adja a végső osztályzatot, a tantárgyaknál szokásos elvek szerint.
12.3. A vizsgatárgyak részei és követelményei
A vizsgatárgyak részeit és követelményeit az 1. számú függelék tartalmazza.
44
13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
13.1. A felvétel
A tantestület döntése alapján az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése után
hozzánk érettségi bizonyítványt adó képzésre jelentkező tanulóknak központi felvételit kell
tenniük. A meghirdetett tanulmányi területekre (tagozatokra) való besoroláskor a diákok által
kapott osztályzatok átlagát és a felvételi eredményét vesszük figyelembe. Az átlagot a magyar
nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, az idegen nyelv és a biológia tantárgyak 7.
osztályos év végi és 8. osztályos félévi jegyeiből számítjuk.
Az érettségi bizonyítványt nem adó képzések esetében nem kell felvételi vizsgát tennie a
tanulóknak, a diákok által kapott osztályzatok átlagát vesszük figyelembe. Az átlagot a
magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, az idegen nyelv és a biológia
tantárgyak 7. osztályos év végi és 8. osztályos félévi jegyeiből számítjuk.
A rendes felvételi eljárás során elutasítjuk azokat a tanulókat, akik 8. osztályban félévkor
bármilyen tárgyból elégtelen osztályzatot kaptak.
Valamennyi BTMN-es, és SNI-s tanulót és szüleit arra kérjük, hogy még a jelentkezés előtt
keressék fel az iskolát. Erre azért van szükség, hogy kölcsönösen fel tudjuk mérni, alkalmas-e
az iskola a gyermek fogadására, tudjuk-e biztosítani számára a szükséges feltételeket. A
gyermek jövőbeni fejlődése érdekében fontosnak tartjuk, hogy felelősséggel hozhassuk meg
döntésünket, és esetleges elutasítása esetén is ezt a szempontot tekintjük elsődlegesnek.
13.2. Átvétel
Azok a tanulók, akik költözés miatt kényszerülnek iskolaváltásra, az addig tanult
szakmacsoportnak és képzési formának megfelelő osztályainkba a létszám
figyelembevételével felvételt nyerhetnek. Esetükben felmérjük, hogy az addigi tanulmányaik
a zökkenőmentes csatlakozáshoz elegendőek-e, és ha hiányosságokat tapasztalunk, akkor
írásos, egyéni tervet készítünk azok pótlására, és a beszámoltatás formájára, határidejére.
Más szakmacsoportból, iskolatípusból jelentkezők esetén először sor kerül a tanuló addigi
tanulmányainak felmérésére, ezt követően javaslatot teszünk az átvétel lehetséges módjára,
feltételeire. Tanév közben csak nagyon indokolt és megalapozott esetben veszünk át tanulót,
mert úgy véljük, hogy a lehetséges különbözeti, illetve osztályozóvizsgák terhe gátolhatja az
aktuális évfolyam tananyagának elsajátítását. A tanítási év végén jelentkezőknek. a felmérést
követően augusztus végére adunk időpontot a megbeszélt vizsgák letételére.
Az átvett tanulók osztályba, csoportba sorolásánál figyelembe vesszük a szóba jöhető
osztályok, csoportok létszámát, összetételét, az angol nyelv esetén a tanuló nyelvi
szintfelmérő eredményét. Ha ezek a feltételek megengedik, akkor figyelembe vehető a tanuló,
illetve a szülő azon kérése, hogy ismerőseivel egy osztályba, csoportba kerüljön.
Minden átvétel esetén szükséges a szülő írásbeli kérelme, és határozat születik az átvétel
feltételeiről.
45
13.3. Átjárhatóság az iskolán belül
Indokolt esetben a szülő és a tanuló írásbeli kérelme alapján lehetőség van csoport-, illetve
osztályváltásra azonos képzési formán és szakmacsoporton belül. A szakmacsoportok között
átjárhatóság csak a szakmai tárgyakból sikeresen letett osztályozóvizsga után, írásbeli szülői
és tanulói kérésre van lehetőség.
A szülő és a tanuló együttes kérése alapján bármilyen vizsga letétele nélkül lehetőség van a
nyelvi előkészítő évfolyammal indult osztályból azonos szakmacsoporton belül, hagyományos
osztályba való átkerülésre.
A nem tanköteles tanuló a szülő és a tanuló együttes kérése alapján az esti tagozatos képzés
keretében, azonos évfolyamon folytathatja tanulmányait, ha annak fegyelmi vagy egyéb
akadálya nincs.
46
14. Az intézmény helyi tanterve
14.1. A Nemzeti Alaptantervben (NAT) meghatározott pedagógiai
feladatok
A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai
alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a
pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, iskolánk esetében döntően
az egészségügyi, illetve a szociális ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez
szükséges kompetenciák.
Iskolánkban a 2013/14-es tanévben induló, négy évfolyamos szakközépiskolai képzésünk
keretében a szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, a szakirányú felsőfokú iskolai
továbbtanulásra, a szakirányú munkába állásra készítjük fel tanulóinkat. A szakiskolai
képzésünk keretében folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a
gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a
társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését.
A 2016/17-es tanévtől iskolánkban is elindul a szakgimnáziumi, illetve szakközépiskolai
képzés felmenő rendszerben.
2018/2019-es tanévtől pedig gimnáziumi nevelés-oktatást is indítunk.
A NAT a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek
kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi
érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. További feladatok:
a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök
együttes fejlesztése,
az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,
a közjóra való törekvés megalapozása,
a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése,
a családdal együttműködve a cselekvő elkötelezettségre való nevelés az igazság és az
igazságosság, a jó és a szép iránt,
a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi,
társas és testi képességfejlesztése.
A kijelölt feladatok iskolánkban történő megvalósításának részletes szabályait a Pedagógiai
Program különböző fejezetei tartalmazzák.
47
14.2. Mindennapos testnevelés
Iskolánkban a 2016/2017-es tanévtől, a mindennapos testnevelés bevezetésének megfelelően
minden szakközépiskolai és szakgimnáziumi osztálynak heti 5, míg a szakiskolás
osztályoknak heti 4 óra testnevelés biztosított. Bár csak egy tornatermünk van, de a
tornaszoba kialakításával, a sportudvar maximális kihasználásával igyekszünk minél jobb
feltételeket teremteni a rendszeres testmozgás biztosítására, annak ellenére, hogy az utóbbi
években egyre nehezebb pályázati úton korszerű sportfelszereléseket beszereznünk, amivel
tovább bővíthetnénk a kínálatot sportolni vágyó tanulóink számára. Rendszeresen szervezünk
sportprogramokat, diákjaink számos külső rendezvényen vesznek részt. Szép eredményeket
érnek el a különböző versenyeken, különösen a röplabdás lányok, többen sportolnak
különböző egyesületekben, ezzel is példát mutatva többieknek.
Természetesen minket sem kerülnek el az országosan tapasztalható problémák, a hozzánk
kerülő tanulók nagy százaléka nem szeret, és nem akar mozogni. Ezért nagy hangsúlyt
fektetünk arra, hogy a körülményeinkhez mérten vonzóvá tegyük számukra a rendszeres
testmozgást. A tornateremben mászófalat létesítettünk, egyszerűen használható, de népszerű
sporteszközöket (floorball, görkorcsolya, korcsolya, tollaslabda, illetve asztalitenisz-
felszerelés stb.) szereztünk be. Igyekszünk a tanórák programját változatossá tenni, zenés
tornával, tánctanítással, játékórák beiktatásával.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása iskolánkban az Nkt. 27.§ (11)
bekezdésében meghatározottak szerint történik.
14.3. A csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei
A finanszírozott órakeret terhére, az óratervekben feltüntetett tantárgyaknál alkalmazunk
csoportbontást az ismeretanyag könnyebb elsajátíttatása, a begyakoroltatás érdekében. A
csoportok szervezésénél figyelembe vesszük az adott osztály létszámát és az adott tantárgy
specialitásait. Az angol nyelv esetén szintfelmérő dolgozat és szóbeli meghallgatás után
soroljuk a tanulókat kezdő, középhaladó és haladó szintű csoportokba. Ez lehet osztály vagy
évfolyam szintű bontás is. A csoportok összetételét folyamatosan nyomon követjük, a
szaktanárok javaslata vagy szülői kérés alapján indokolt esetben lehetőség van a
csoportváltásra. Matematikából, valamint a szakmai tárgyakból létszám alapján végezzük el a
csoportbontást, az osztályok (vagy az adott évfolyam) tanulóit arányosan elosztva. A szakmai
gyakorlati csoportok szervezésére a jogszabályi előírások alapján kerül sor, általában
maximum 12 fős csoportok alakíthatóak így ki.
Szintén a finanszírozott órakeret terhére az előzetes igények felmérésért követően alakulnak
ki az egyéb foglalkozási csoportok, amelyek lehetnek:
felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások,
sportköri foglalkozások,
szakköri, önképzőköri foglalkozások,
érettségire, nyelvvizsgára, versenyre felkészítő, tehetséggondozó foglalkozások.
48
A csoportok a szaktanárok, a szülők és a diákok kezdeményezése alapján egyaránt
létrejöhetnek, a létrehozási szándékot szeptember 10-éig kell jelezni, a potenciális résztvevők
létszámával (minimum 6 fő) együtt. A feltételek mérlegelése után az igazgató ad engedélyt az
adott csoport működésére, amely legkésőbb október elsején megkezdi működését. A
foglalkozásokat tartó tanár a foglalkozásokról csoportnaplót vezet, melyet minden hónap
utolsó munkanapján ad át elszámolásra az általános igazgatóhelyettesnek.
Igény szerint, és ha a finanszírozott órakeret megengedi, kiscsoportban (3-5 fő) is biztosítunk
tanulóinknak konzultációs lehetőséget, pl. a versenyfelkészítés, az emeltszintű érettségire való
készülés, illetve a magántanulói jogviszony keretében.
15. Választható tantárgyak, foglalkozások választásának szabályai
A tanulók rendszeres nevelés-oktatása, az érettségi vizsgára, a szakmai vizsgára történő
felkészítése az iskola feladata. A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai
foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható
tanórai foglalkozások keretében segíti. A tanuló joga, hogy válasszon a pedagógiai program
keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások közül.
15.1. A választható tantárgyak a következők
Első idegen nyelv: az angol nyelv és a német nyelv közül választhat a tanuló az intézménybe
való jelentkezéssel egyidejűleg a jelentkezési lapon. A csoport indításának feltétele legalább
10 fő jelentkezése.
Második idegen nyelv: A gimnáziumi és a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásban részt vevő
tanulóink a beiratkozás alkalmával választhatnak a német, a latin, az orosz, a holland és az
angol nyelvek közül. A csoport indításának feltétele legalább 10 fő jelentkezése.
15.2. Emelt szintű érettségire készítő fakultációs tantárgyak
A szakgimnáziumi osztályainkban a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika,
idegen nyelv és a szakmai tárgy, biológia, kémia és informatika közül választhatnak
tanulóink. A csoport indításának feltétele legalább 10 fő jelentkezése. Gimnáziumi tanulóink
számára bármely tantárgyból indítunk fakultációs foglalkozást legalább 8 fő jelentkezése
esetén.
15.3. A fakultáció választásának szabályai
Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti, majd május 1-ig közzéteszi a
tájékoztatót a választható fakultációs tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza azt is, hogy a
tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A fakultáció választásának feltétele,
hogy a tanuló osztályzata 9. év végén és 10. tanévben félévkor az adott tantárgyból legalább
jó (4) legyen. A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint
megválasztásával kapcsolatos döntését. (Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem
tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola
49
igazgatójával.) A tanulók szülőjével együtt aláírásával ismeri el választását, és egyidejűleg
tudomásul veszi, hogy a fakultációs órákra az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a
magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanórai
foglalkozásokra. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a
tanítási év végéig köteles azon részt venni. A tanuló szülői kérelem csatolásával a tanév során
egy alkalommal, a félév vagy a tanév végén az igazgató engedélyével módosíthatja
választását.
15.4. Választható érettségi vizsgatárgyak
A gimnáziumi osztályban a négy kötelező érettségi vizsgatárgy (magyar nyelv és irodalom,
matematika, történelem, idegen nyelv) mellé egy szabadon választott vizsgatárgyból
szükséges érettségi vizsgát tenni az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez.
Szakgimnáziumi osztályaink tanulói számára a kötelező közismereti tárgyak mellett az 5.
vizsgatárgy kötelezően az ágazat szerinti szakmai komplex vizsga, de ezen felül 6.
vizsgatárgyat szabadon választhat. A helyi tantervben szereplő összes olyan tantárgyból
lehetősége van diákjainknak érettségi vizsgát tenniük, amelyből az összes óraszám eléri
középszintű érettségi vizsga esetén a 138-at, emelt szintű érettségi vizsga esetén pedig a 276-
ot. Ezen tantárgyak helyi tantervének követelményei megfelelnek az érettségi
követelményeknek.
Testnevelésből - a képzési idő egésze alatt bármely tanévben a 3 hónapot elérő - tartós
felmentés esetén a tanuló csak akkor tehet érettségi vizsgát, ha a kiesett tananyagrészekből
különbözeti vizsgát tett.
Emelt szintű érettségire való felkészítést az iskola matematika, magyar nyelv és irodalom,
történelem, angol nyelv, német nyelv, biológia, kémia éskomplex szakmai tantárgyakból
vállal megfelelő számú (10 fő) jelentkező esetén. Gimnáziumi tanulóink számára bármely
olyan tantárgy esetén vállalja az iskola az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését,
amelyre legalább 8 fő jelentkezik, és a 9-10. évfolyamon az adott tantárgy tanítási óráinak
száma összesen elérte a 144-et. A fent felsorolt vizsgatárgyakból az érettségi vizsga
témaköreit a 40/2002 (V:24) OM rendelet határozza meg.
16. Az értékelés rendje
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra
vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
50
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója
különbözeti vizsga letételét írja elő.
16.1. A tanulmányi munka értékelése, a beszámoltatás, számonkérés
formái
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi
munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a
tanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete,
írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a
régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A számonkérések típusát,
időpontját és témáját minden esetben fel kell tüntetni az e-naplóban.
16.1.1. A szóbeli és gyakorlati számonkérés
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a pedagógusok többször
ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden
tanuló minden tantárgyból félévente legalább kétszer szóban felel, kivéve, ha számára a
szóbeli beszámoltatás alól az igazgató határozattal mentességet állapított meg. Kivételt képez
továbbá az ének-zene, a rajz, az informatika, az informatikai gyakorlat és az informatikai
alapismeretek gyakorlat, ezekből a tantárgyakból félévente, valamilyen gyakorlati
tevékenységgel összekapcsolva kell szóban feleltetni.
A szóbeli felelet általában az egyik óráról a másik órára való felkészülést méri, ilyenkor nem
kell előre bejelenteni, az óra elején zajló, rendszeres számonkérés, a rá kapott osztályzat
egyszeres súlyozású. Előre bejelentetten lehet nagyobb témából (pl. érettségi témakörök,
javító felelés) is szóban feleltetni, akár az óra teljes idejében, de a felelet tanulónként 10
percnél ekkor sem tarthat tovább, és a rá adott osztályzatot kétszeres súlyozással kell a
naplóban feltüntetni. A gyakorlati jellegű tantárgyak esetében a számonkérés valamilyen
gyakorlati tevékenységhez kötődően történik, de lehetőség van az adott tantárgy elméleti
követelmény részének szóbeli, illetve írásbeli számonkérésére is, amennyiben az a tanórákon
elhangzott. Ide tartoznak a testnevelés és a szakmai gyakorlatok.
16.1.2. Az írásbeli számonkérés
Az írásbeli számonkérés kétféle formában történhet. A kisdolgozat egyik óráról a másik órára
való felkészülést mér, nem kell előre bejelenteni, az óra elején zajlik, a rá kapott osztályzat
egyszeres súlyozású. A témazáró dolgozat megíratását rendszerezés, összefoglalás előzi meg,
időpontját a dolgozatírás előtt legalább egy héttel előre be kell jelenteni. A dolgozat
megíratására minimum egy teljes tanórát kell szánni, és egy tanítási napon háromnál több
témazáró dolgozat nem íratható. A témazáró dolgozat osztályzatát dupla súlyozással kell a
51
naplóban szerepeltetni. Hiányzás esetén a témazáró dolgozatot előre kijelölt időpontban
pótoltatni kell a hiányzást követő két héten belül. A két héten belül nem pótolt dolgozat meg
nem írtnak minősül. A kisdolgozatot egy héten, a témazáró dolgozatot két héten belül kell
kijavítani és a tanulók számára megtekintésre vagy a szülőnek való bemutatásra kiosztani. A
témazáró dolgozatot a tanulók legkésőbb a kiosztást követő tanórán mindennemű belejavítás,
megjegyzés, átírás nélkül a szaktanárnak visszaadják, aki azokat összegyűjtve a tanév végéig
megőrzi.
A tanuló egy tantárgyból egy félévben csak egy témazáró dolgozat megírását mulaszthatja el.
Több témazáró dolgozat nem teljesítése esetén a féléves tananyagból beszámoltatható.
16.1.3. Az otthoni felkészüléshez adott feladatok
A tanulók számára a tanórán elhangzott, megbeszélt tananyag begyakorlására, elmélyítésére,
rögzítésére házi feladat adható. Törekedni kell arra, hogy a házi feladat, a megtanulandó
tananyag mennyisége és az ehhez szükséges idő ne csökkentse az őt megillető pihenésre,
regenerálódásra fordítandó időt. A témazáró dolgozatok előtti összefoglaláshoz,
rendszerezéshez, minta feladatok, gyakorló feladatsorok kiadása javasolt, de ezek elkészítését
nem lehet a tanulótól számon kérni. Ha a tanuló nem készíti el a házi feladatát, akkor
figyelmeztetni kell a kötelességének betartására, a feladat pótlására. Házi dolgozat formájában
(pl. fogalmazás, prezentáció, kiegészítő anyagból beszámoló készítése) is kiadható feladat. Ez
minden esetben önálló információgyűjtést, a tananyaghoz kapcsolódó, azt kiegészítő
ismeretek feldolgozását igénylő egyéni, vagy kiscsoportos, időigényes, a tanórán nem
elvégezhető munkát jelent. Az ilyen jellegű feladatot - előre meghatározott és ismertetett
szempontok alapján - minden esetben értékelni kell, az osztályzatot egyszeres súlyozással kell
szerepeltetni.
16.2. Az értékelés elvei
A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,
minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul az
iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. A tanulók munkájának, előmenetelének
folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden
tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz
igénybe, a tanulók munkáját érdemjeggyel úgy kell értékelni, hogy a tanuló osztályzatainak
száma félévente megegyezzen a tantárgy heti óraszámával, illetve minimum három jegye
legyen. Kivételt képez ez alól az ének-zene, a testnevelés és a rajz, ahol az osztályzatok
lehetnek azonos súlyúak, és félévente legalább három osztályzat elegendő a záró értékelés
megállapításához.
Az osztályozásnál a hagyományos 1-5 fokozatú skálát használjuk valamennyi tantárgy
esetében. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében
a témazáró dolgozataiknak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre
történő átváltását - az idegen nyelv és a szakmai tantárgyak kivételével- a következő arányok
alapján végzik el a szaktárgyat tanító tanárok:
52
Teljesítmény Érdemjegy
0-34% elégtelen (1)
35-54% elégséges (2)
55-74% közepes (3)
75-89% jó (4)
90-100% jeles (5)
Idegen nyelvből és a szakmai tantárgyakból az átszámítás a következőképpen történik:
Teljesítmény Érdemjegy
0-50% elégtelen (1)
51-64% elégséges (2)
65-79% közepes (3)
80-89% jó (4)
90-100% jeles (5)
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az e-naplón keresztül értesítjük. Ha a szülő
nem tudja vagy nem akarja használni az e-naplót, írásban kérheti, hogy a tanuló
érdemjegyeiről hivatalosan, az e-naplóból kinyomtatott, hitelesített formában havonta
értesítsük, de ebben az esetben a postaköltségeket neki kell vállalnia. A szülők továbbra is
tájékozódhatnak az ellenőrző könyvön keresztül is, de ennek vezetése a tanuló kötelessége.
Bejegyzéseit az osztályfőnök a szülő írásbeli kérése alapján kéthavonta ellenőrzi, és az
esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását –az eredeti bejegyzés színétől eltérő tollal –
pótolja.
A szülőt -kérésére- a tanuló érdemjegyeiről a hivatalos fogadóórán, a szülői értekezleten,
illetve előre egyeztetett időpontban, szóban is tájékoztatjuk, ilyenkor lehetősége van az e-
napló hitelesített másolatának személyes átvételére is.
Magyar nyelv és irodalom, valamint történelem tantárgyakból a munkaközösségek
szervezésében próbaérettségit (belső vizsga) tartunk a 11. évfolyamon, melyen a szerzett jegy
hármas súlyozással kerül beírásra az e-naplóba:
Szakmai tárgyakból a szakgimnáziumi osztályokban a 9., 10. és 11. évfolyamon szintfelmérő
írásbeli vizsgát írnak a tanulók május hónap folyamán, 12. évfolyamon az első félév végén
szóbeli próbaérettségit tesznek, a vizsgák eredménye súlyozott jegyként kerül beszámításra.
A szakközépiskolai képzésben résztvevők 11. évfolyamon az első félév végén írásbeli és
szóbeli szakmai próbavizsgát tesznek, a vizsga eredménye súlyozott jegyként kerül
beszámításra.
16.3. A számonkérés rendje
Számonkérés típusai
szóbeli
53
írásbeli
o írásbeli felelet: egy óra tananyagából történő számonkérés,
o röpdolgozat: kisebb tematikus egység anyagából történő számonkérés,
o témazáró dolgozat: egy-egy nagy tematikus egység anyagából való
számonkérés.
16.4. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni
választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi
feladatot javasolhatunk.
Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)
maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet
több 1-1,5 óránál.
16.5. Záróértékelések
A tanuló tanulmányi előmeneteléről, az évközi teljesítményérre kapott osztályzatai átlaga
alapján, vagy az osztályozó vizsgán elért eredményét figyelembe véve félévkor és a tanítási
év végén tájékoztatjuk a szülőket. Az osztályzatok megállapítása a szaktanár feladata, az
évközi jegyek mellett figyelembe veheti azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan
változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. Az osztályzatokat az
osztályban tanító tanárok, illetve vitás esetben a nevelőtestület tagjai hagyják jóvá, a félév,
illetve a tanítási év befejezését követő osztályozóértekezleten.
A féléves osztályzatokról az e-naplóból kinyomtatott és aláírt, lepecsételt értesítő készül,
amely tartalmazza a tanuló hiányzásainak kimutatását is, és amelynek tudomásul vételét a
szülő aláírásával igazolja. A félévi értesítők kiosztásának idejét a tanév helyi rendjében
határozzuk meg, és az első tanítási napon, illetve az első szülői értekezleten hirdetjük ki,
valamint megjelentetjük az iskola honlapján. A tanítási év végén az osztályzatok a
törzskönyvbe és a bizonyítványba kerülnek, ha a tantárgy félévkor fejeződik be, akkor a
féléves jegy kerül a bizonyítványba, illetve a törzskönyvbe. A bizonyítványok kiosztására –
az érettségizők kivételével – a tanévzáró ünnepély alkalmával kerül sor. A végzősök az
érettségi megkezdése előtt betekintésre megkapják a bizonyítványukat, majd az érettségi
eredményhirdető értekezletén vehetik át.
16.6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tananyag
követelményeit a továbblépéshez elégséges mértékben teljesítette, vagyis az év közbeni
tanulmányi munkája, érdemjegyei alapján az osztályozó értekezleten megállapított, vagy
54
osztályozó vizsgán elért osztályzatai valamennyi tárgyból legalább az elégséges (2) szintet
elérték.
Ha a tanuló a tanítási év végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,
illetve az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol
marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga tényét,
eredményét záradék formájában kell a bizonyítványba, illetve a törzskönyvbe bevezetni.
Ha a tanuló háromnál több tárgyból kapott a tanítási év végén elégtelen osztályzatot, nem
tehet javítóvizsgát. Ebben az esetben, illetve, ha a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott
valamelyik tantárgyból, nem léphet magasabb évfolyamra. A tanköteles tanuló az évfolyamot
megismételni köteles, a nem tanköteles tanuló évismétlési kérelemmel élhet. Az évismétlési
kérelemről a tanuló, a szülők, az osztályban tanító pedagógusok meghallgatása után az
igazgató dönt. A szülő kérésére a tanulmányai alatt egy alkalommal a tanuló az eredményesen
befejezett évfolyamot is megismételheti.
A szakképzési kerettantervben szereplő tantárgyakon belüli témakörök önálló
tudományterületeket foglalnak magukba. Ezek a témakörök/tudományterületek korábban
tantárgyként szerepeltek. Az értékelési rendszerünk alapján a témaköröket mint tantárgyakat
osztályozzuk. A tantárgyi követelmények teljesítésének feltétele: valamennyi témakörből az
elégséges osztályzat megszerzése. Amennyiben valamely témakör osztályzata elégtelen, úgy a
tanuló az adott témakörből a tanév végén javítóvizsgát tehet. Amennyiben a tanuló teljesítette
a tantárgyi követelményeket, akkor a tantárgyi érdemjegyek kialakítása a témakörök
osztályzatainak matematikai átlaga alapján történik. Az egészségügyi és szociális szakmai
tantárgyak esetében az egyes témaköröket a szaktanárok súlyozottan veszik figyelembe a
félévi és évvégi értékelésnél. A súlyozás mértékét a 2. számú függelék tartalmazza.
Amennyiben a tanuló évismétlésre kötelezett, úgy az előző évben teljesített gyakorlatok
beszámításra kerülnek.
A szakképző évfolyam utolsó évében félévkor minden tanuló modulzáró vizsgára kötelezett,
melynek sikeres teljesítése a komplex vizsgára való jelentkezés feltétele.
17. Az iskolai jutalmazás formái, a magatartás és a szorgalom minősítésének
elvei
Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret,
osztályfőnöki dicséret,
igazgatói dicséret,
nevelőtestületi dicséret.
Osztályfőnöki dicséretben részesülnek az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve
előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók. Igazgatói dicséretben részesülnek
55
az iskolán kívüli, kerületi szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon,
bemutatókon eredményesen szereplő tanulók. Nevelőtestületi dicséretben részesülnek a
fővárosi, illetve országos szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon
eredményesen szereplő tanulók.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a
tanév végén
szaktárgyi teljesítményért,
példamutató magatartásért,
kiemelkedő szorgalomért,
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
Az egyes tanévek végén, valamint a 4 éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és a
„Tudás érték” alapítvány könyvjutalmát kapják, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola
közössége előtt vehetnek át. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes
helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és a „Tudás érték” alapítvány
jutalmában lehet részesíteni. A kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző tanulók a
„Tudás érték” alapítvány Kanizsay-díjára, illetve Kanizsay-ösztöndíjára pályázhatnak.
17.1. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái
Kisebb súlyú, vagy egyszeri fegyelmezetlenségből, illetve a Házirend viselkedésre vonatkozó
szabályainak megszegéséből eredő vétségek esetén a következő büntetések szabhatók ki:
szóbeli szaktanári figyelmeztetés,
írásbeli szaktanári figyelmeztetés,
szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés,
írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés,
írásbeli osztályfőnöki intés,
írásbeli osztályfőnöki megrovás,
szóbeli igazgatói figyelmeztetés,
írásbeli igazgatói fegyelmeztetés,
írásbeli igazgatói intés,
tantestületi megrovás,
tantestületi szigorú megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben
– a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt az
e-naplón és az ellenőrzőn keresztül is a szülő tudomására kell hozni.
Súlyosabb fegyelmi vétség, szándékos vagy véletlen károkozás esetén fegyelmi eljárás
indítható, melynek részletes szabályait a Házirend és az SZMSZ tartalmazza. A tanulók
56
igazolatlan mulasztásaival kapcsolatos fegyelmező intézkedéseket a Házirend szabályozza. A
mulasztások miatt, illetve az egyéb fegyelmezetlenségből adódó fokozatokat külön kell
vezetni.
17.2. A magatartás és szorgalom értékelése
A magatartás, szorgalom értékelésére iskolaközösségünk által elfogadott normákat
alkalmazzuk. A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a
közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, a közösség érdekében végzett
tevékenység, viselkedés, hangnem). A szorgalom minősítése pedig az egyéni képességeket és
körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (rendszeresség,
pontosság, önállóság, kötelességtudat).
A magatartás és szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a
tanulókkal és a szülőkkel. Félévkor és év végén a tanulók magatartás és szorgalom
minősítésére az osztályfőnök a DÖK véleményének meghallgatásával tesz javaslatot, a
végleges jegyet az osztályban tanító tanárok állapítják meg. A javaslat alapján a minősítések
az osztályban tanító tanárok, illetve vitás esetben a nevelőtestület tagjainak megegyezésével
kerülnek megállapításra, a félév, illetve a tanítási év befejezését követő
osztályozóértekezleten.
A magatartásjegyek elbírálása során figyelembe kell venni:
a tanuló személyiségének előző félévhez viszonyított pozitív vagy negatív változását;
a közösség érdekeivel való azonosulás szintjét;
a közösség érdekében végzett tevékenységet;
az igazolatlan mulasztásainak számát.
Minősítés Feltételek
Példás (5)
betartja a Házirend követelményeit, viselkedése tanórán és azon
kívül is példamutató, a rábízott feladatokat példamutatóan ellátja,
legfeljebb 1-2 igazolatlan órája, illetve maximum osztályfőnöki
figyelmeztetése van
Jó (4)
a Házirend követelményeit általában megtartja, a tanórai és azon
kívüli viselkedése jó, a közösség érdekében vállalt feladatait
ellátja,
3-6 igazolatlan órája és legfeljebb osztályfőnöki intője van
Változó (3)
a Házirend követelményeit gyakran nem tartja be, tanórai és azon
kívüli viselkedése kifogásolható, a rábízott feladatok ellátásában
nem megbízható,
maximum 20 igazolatlan órája, és legfeljebb igazgatói intője van
Rossz (2)
rendszeresen, illetve súlyosan vét a Házirend követelményei
ellen, hangvétele, viselkedése durva, vagy szándékosan árt a
közösségnek,
20-nál több igazolatlan órája, tantestületi megrovása van
57
A szorgalomjegyek elbírálása során figyelembe kell venni:
- a tanuló képességeit, és egybevetni az elért tantárgyi eredményekkel;
- a tanuló otthoni körülményeit;
- a tantárgyi bukások számát;
Minősítés Feltételek
Példás (5)
képességeihez és körülményeihez képest a maximális
teljesítményt nyújtja, az órákon aktív, rendszeres munkát végez,
teljesítménye egyenletes, céltudatos, önellenőrzésre képes
Jó (4) az órákon figyel, aktív, feladatait elvégzi, egyenletesen,
megbízhatóan dolgozik, önellenőrzése jó
Változó (3)
ingadozó teljesítményt nyújt, munkája rendszertelen,
önellenőrzése fejletlen, az órákon passzív;
vagy képességeihez és körülményeihez képest általában jó
teljesítményt nyújt, az órákon aktív, rendszeres munkát végez,
de egy vagy két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott
Rossz (2)
képességeihez és körülményeihez képest rossz teljesítményt
nyújt, feladatait nem végzi el, egy vagy több tárgyból elégtelen
minősítést szerzett
18. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges
módszerek
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a
testnevelésórákon, tanévenként egy alkalommal januártól május 27-ig. A felmérés a
”NETFIT” (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) alapján zajlik. A mérés eredményeit a
Magyar Diáksport Szövetség által létrehozott rendszerbe mérési azonosítókkal együtt kell
feltölteni. Az eredmények a mérési azonosító alapján a NETFIT rendszerből hozzáférhetők, és
az előző évi teljesítménnyel összehasonlíthatók.
A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatokat az alábbiakban mutatjuk be, az
elért eredményekhez tartozó pontszámokat tartalmazó táblázatok a testnevelő tanároknál
megtekinthetők.
A NETFIT®
fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely
profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.
58
18.1. Testösszetétel és tápláltsági profil:
Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)
Testmagasság mérése
Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék
18.2. Aerob fittségi (állóképességi) profil:
Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás
18.3. Vázizomzat fittségi profil:
Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége
Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága
Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje
Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje
Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje
18.4. Hajlékonysági profil:
Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem
18.5. 1. Testösszetétel és tápláltsági profil:
18.5.1. 1.1 Testtömeg mérése- testtömeg index BMI
Cél: testtömeg mérése, a BMI megállapításához
Eszköz: BIA mérleg ( Bioimpedancia-analizátor)
18.5.2. 1.2 Testmagasság mérése
Cél: Testmagasság mérése, BMI megállapításához
Eszköz: Falra szerelhető stadiométer
Értékelés: a tanuló besorolása a BMI kategóriértékek nemek és életkorcsoportok szerinti
bontásban.
18.5.3. 1.3 Testzsírszázalék mérése
Cél: A test zsírtartalmának diagnosztizálása.
59
Eszköz: BIA készülék (Bioimpedancia- analizátor)
Értékelés: A tanulók besorolása a testzsírszázalék- kategóriaértékek nemek és
életkorcsoportok szerinti bontásban
18.6. 2. Aerob fittségi (állóképességi) profil:
Állóképességi ingafutás teszt
Cél: Az aerob kapacitás mérése.
Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz, jelzőbóják.
Ismétlések száma: maximum 147 hossz (21 szint).
Kiinduló helyzet: a tanulók felsorakoznak a számukra kijelölt pályák rajthelyeinél, párjaik
pedig mögöttük helyezkednek el törökülésben, és figyelik társaik teljesítményét.
Feladat: a tanulóknak maximális számú 20 méteres szakasz megtételére kell törekedniük a
futás sebességét a hanganyag által diktált iramhoz igazítva. A tesztet a progresszív intenzitás
jellemzi, azaz a teszt eleje könnyű és fokozatosan nehezedik. A teszthez kapcsolódó
hanganyagban percenként emelkedően 21 szint különül el: az első szinten 9 másodperc áll
rendelkezésre a 20 méteres táv teljesítésére, ami szintenként 1,5 másodperccel csökken. Az
egyes szintek közötti váltásra háromszori hangjelzés figyelmezteti a tanulókat, jelezve, hogy
gyorsabb tempóra kell váltaniuk.
Az adott szakasz akkor tekinthető teljesítettnek, ha a tanuló legkésőbb a hangjelzéssel egy
időben legalább egy lábbal érint a 20 méteres szakaszt jelző vonalat vagy áthalad rajta. Ha a
tanuló a hangjelzés előtt éri el a vonalat, meg kell várnia a jelzést, és csak a jelzés elhangzása
után indulhat el visszafelé. A teszt akkor ér véget, ha a tanuló a második hibáját véti, azaz
nem éri el a vonalat a hangjelzésre vagy nem tudja folytatni a futást.
Értékelés: a tesztet a teljesített szakaszok alapján értékeljük, egy táblázat segítségével
megállapítva, hogy a tanuló hányadik szintet érte el, és méterben is megadhatjuk a tanuló által
megtett távolságot.
18.7. Vázizomzat fittségi profil:
18.7.1. Ütemezett hasizom teszt:
Cél: a hasizmok erő-állóképességének mérése.
Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz, szőnyeg, mérőcsík.
Ismétlések száma: maximum 75 db.
60
Kiinduló helyzet: a tanuló hanyattfekszik egy szőnyegen, térdeit kb. 140º-os szögben
behajlítja, talpait a talajon tartja kissé nyitott helyzetben, karjai a törzse mellett vannak,
tenyere a talaj felé néz, az ujjai nyújtva, feje a talajon. A kiinduló helyzetet felvétele után a
társa egy mérőcsíkot helyez el a tanuló behajlított lábai alatt úgy, hogy ujja éppen érintse a
mérőcsík hozzá közelebbi szélét.
Feladat: A tanulónak a lehető legtöbb szabályos hasprést kell végeznie a hanganyag által
diktált ütemben (1 db hasprés / 3 mp) hajlított térdekkel úgy, hogy lapockáit a talajról
elemelve, ujjait a talajon előre csúsztatva érinti meg a mérőcsík távolabbi szélét, miközben
sarkai folyamatosan érintik a talajt. A teszt addig tart, amíg a tanuló el nem éri a maximális
ismétlésszámot (75 db), vagy már nem képes több hasprést teljesíteni a helyes technikával,
illetve másodjára téveszti el az ütemet. A helyes végrehajtások számát a társa számolja, és
figyelmezteti a hibákra.
Értékelés: a teszt eredményét a teljes ismétlések száma adja.
18.7.2. Törzsemelés teszt:
Cél: a hátizmok erejének mérése.
Eszköz: centiméteres beosztású mérőrúd, szőnyeg, jelölőpont.
Kísérletek száma: kettő.
Kiinduló helyzet: a tanuló hason fekvésben helyezkedik el egy szőnyegen úgy, hogy a lábujjai
a talajon vannak, kezeit pedig a combjai alá teszi.
Feladat: a tanuló lassú ütemben megemeli a törzsét, és miközben folyamatosan a szemével
egy vonalban elhelyezett jelölőtárgyat nézi, tehát fejét egyenes vonalban tartja a törzs
meghosszabbításaként. A törzs emelt helyzetét egészen addig megtartja, amíg társa le nem
méri egy vonalzó vagy mérőrúd segítségével talaj és a tanuló álla közti távolságot. Ügyelni
kell arra, hogy a hátrahajlítás ne legyen túlzott mértékű!
Értékelés: a tesztet kétszer kell végrehajtani és a jobbik eredményt kell feljegyezni
centiméteres pontossággal. (A 30 cm-nél jobb eredményt is 30 cm-ként kell rögzíteni.)
18.7.3. Ütemezett fekvőtámasz teszt
Cél: a vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése.
Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz.
61
Ismétlések száma: maximum 86 db.
Kiinduló helyzet: a tanuló vállszélességű fekvőtámaszban helyezkedik el, kezei előre néznek,
ujjai nyújtottak, lábai egyenesek és kissé nyitottak, lábujjain támaszkodik. (A teszt
hanganyagának indításáig térdelőtámaszba ereszkedhet!)
Feladat: a tanuló maximális számú karhajlítás-nyújtást igyekszik végrehajtani a hanganyag
által diktált ütemben (1 db karhajlítás-nyújtás / 3 mp), törekedve arra, hogy teste folyamatosan
egyenes vonalban maradjon, és a karhajlítás mélysége minden ismétlésnél kb. 90°-os legyen.
A teszt addig tart, amíg a tanuló el nem éri a maximális ismétlésszámot (86 db), vagy már
nem képes több karhajlítás-nyújtást helyes technikával végrehajtani, magáll, illetve másodjára
téveszti el az ütemet. A helyes végrehajtások számát a társa számolja, és figyelmezteti a
hibákra.
Értékelés: a teszt eredményét a teljes ismétlések száma adja.
18.7.4. Kézi szorítóerő mérése
Cél: Az alkar izmainak maximális erejének mérése.
Eszköz: állítható markolatú kézi dinamométer.
Kísérletek száma: kettő + kettő.
Kiinduló helyzet: a tanuló az ügyesebbik kezébe veszi a kézi dinamométert, karját
mélytartásba engedi úgy, hogy a kézfej és az alkar egyenes vonalban legyen.
Feladat: a tanuló az ügyesebbik kezével megpróbálja összeszorítani a kézi dinamóméter
markolatát maximális erőkifejtéssel és megtartani két másodpercig.
A tesztet egyenes csuklóval és egyenletes, határozott mozdulattal kell végrehajtani, gyors
rángató mozdulatok nélkül, illetve nem szabad a teszt végrehajtása közben a kart felemelni a
és/vagy a mérőeszközt a testéhez szorítani. A tesztet kétszer kell végrehajtani az ügyesebbik
kézzel, a két kísérlet között egy rövid szünettel, majd ugyanilyen módon az ügyetlenebbik
kézzel is.
Értékelés: A két kísérlet közül a jobbik eredményt kell feljegyezni 1 kg-os pontossággal.
18.7.5. Helyből távol ugrás teszt
Cél: A láb dinamikus erejének mérése.
Eszköz: mérőszalag.
Kísérletek száma: kettő.
Kiinduló helyzet: a tanuló a kijelölt vonal mögött áll, térdei hajlítottak, a karjai a test előtt,
párhuzamosan a talajjal, a lábujjak éppen érintik az elugró vonalat.
62
Feladat: a tanuló a kar hátra majd előrelendítésével vegyen lendületet és rugaszkodjon el arra
törekedve, hogy a lehető legmesszebb érjen talajt.
Értékelés: A tanuló két kísérletet tehet és a jobbik eredményt kell rögzíteni az elért távolságot
centiméterben megadva. Az ugrás távolságát az elugró helyhez közelebb eső sarok talajra
érkezési pontjáig mért legrövidebb távolság adja
18.8. 4. Hajlékonysági profil:
18.8.1. 4.1 Hajlékonysági teszt
Cél: Az ízületi mozgásterjedelem és a térdhajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata.
Eszköz: mérőskálával ellátott stabil mérőeszköz.
Kísérletek száma: kettő + kettő.
Kiinduló helyzet: a tanuló nyújtott ülésben helyezkedik el a mérőskálával ellátott stabil
mérőeszközzel szemben úgy, hogy egyik térdét behajlítja és a talpát a talajon tartja, másik
lábának talpát pedig a mérőeszköz oldalához illeszti.
Feladat: a tanuló három előrehajlítást követően, kezét a mérőeszköz tetején lévő mérőskálán
előrecsúsztatva maximális mértékű előrenyúlást végez az előírt testhelyzet megtartásával. A
tesztet lábtartás cserével az ellenkező oldalra is meg kell ismételni.
Értékelés: Mindkét oldali végrehajtás eredményét 0,5 cm pontossággal kell rögzíteni.
A teszt abban különbözik a hagyományos „sit and reach" teszttől, hogy a tanulót egy időben
csak az egyik oldalt méri, így könnyebben kiszűrhető a két oldal közötti eltérés.
63
19. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
19.1. Az iskolai egészségnevelés célja
A cél az egészséges életvitel, életszemlélet megvilágítása és a jó példa mutatása. Az iskola
pedagógiai rendszerébe be kell épülnie az egészséges életszemléletnek. Ezek közé tartoznak:
az egészségi állapotunk ismerete,
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,
az egészség mint érték ismerete,
az egészséges étkezés, a táplálkozás szerepe,
a betegségek megelőzése,
a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat,
a párkapcsolatok, a szexualitás kultúrája,
a krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,
az egészséges tanulási környezet alakítása,
a szenvedélybetegségek elkerülése,
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
Az egészségnevelési program témakörei:
az egészséges táplálkozás témái,
a szenvedélybetegségek megismerése és megelőzése,
a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS-prevenció,
a betegség és a gyógyulást segítő magatartás, a testi higiénia,
a környezeti ártalmak és megelőzésük,
a személyes biztonság, és mások biztonságának biztosítása,
a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás,
mentális állapot védelme.
A tanulók egészségkulturáltságának fejlesztése iskolánk főbb nevelési célkitűzései között
szerepel. Ezt minden pedagógus kiemelt feladatának tekinti tanórán és tanórán kívül egyaránt.
Fontosnak érezzük már a 9. osztályosok körében az egészségtudatos magatartás kialakítását.
Munkánk lényeges eleme annak hangsúlyozása, hogy az élet és az egészség az ember
alapvető értékei, nélkülük nem létezik civilizáció. Közismert tény, hogy az egészség
megőrzése sokadrangú kérdéssé vált napjaink értékrendszerében. Az egészségmegőrzésnek
prioritást kell biztosítani. Élet és egészség nélkül se társadalom, se termelés, se jólét nem
képzelhető el!
64
19.1.1. Az egészségnevelési célok megvalósulását segítő
tevékenységek, intézkedések az egészséges étkezés érdekében
A nyugodt, kulturált étkezés lehetőségét két hosszabb (tízórai és ebéd) óraközi szünet
beiktatásával igyekszünk biztosítani. Nem csak a tanórákon kerül sor az egészséges étkezéssel
kapcsolatos ismeretek átadására, az óraközi szünetekben is odafigyelünk tanulóinkra, hogy
betartsák az alapvető higiénés szabályokat. Fokozott figyelmet fordítunk azokra a tanulókra,
akiknél az étkezés vagy a kellő folyadékmennyiség fogyasztásának hiányát, illetve az ebből
adódó rosszullétet már megtapasztaltuk, illetve akiknél felmerült az egészségre káros italok
(energiaital, alkohol, nagy mennyiségű kávé) fogyasztásának lehetősége. A folyosókon, a
szaktermekben a tanulóink által készített plakátok hívják fel a figyelmet az egészséges
életmód, ezen belül az étkezés, a testmozgás fontosságára.
Az iskola és a büfét üzemeltető vállalkozó közötti megállapodás alapján a büfé kínálatában
nagy arányban találhatóak egészséges ételek és italok:
- teljes kiőrlésű pékáru,
- salátafélék,
- gyümölcsök,
- Tündérmix aszalt gyümölcskeverékek,
- diákcsemege és egyéb magvak,
- müzli szeletek (Cerbona, Fittness),
- rizs-medál hajdinával,
- Ham-let,
- bio kölesgolyó (többféle ízesítés),
- Jó reggelt! kekszek;
- magas gyümölcstartalmú italok,
- tejtermékek.
Néhány évvel ezelőtt egy közösen benyújtott pályázat eredményeként a büfénk gyermekbarát
minősítést kapott.
A közétkeztetés a fenntartó, illetve az iskola feladata, akik az iskolánkban vállalkozó
közreműködésével biztosítják az ebédelés lehetőségét. Igyekszünk hetente egyeztetni a menü
összeállítását, ebben az ételt szállító cég rendkívül rugalmas, azon felül, hogy törekszik az
egészséges ételek biztosítására, alkalmazkodik a helyi igényekhez is.
19.1.2. Prevenciós előadások, foglalkozások, bemutatók, versenyek
Az egészségügyi szakórák tananyagát, az osztályfőnöki órák témaköreit kiegészítve és
megerősítve, külső előadók, illetve kortárssegítők közreműködésével évek óta szervezünk
prevenciós előadásokat, foglalkozásokat, bemutatókat. A legfontosabb témakörök:
- dohányzásellenes kampány, „Egyél inkább egy almát!” program,
- drogprevenció, Kronodrog program,
65
- az alkoholfogyasztás káros hatásai,
- bűnmegelőzési program,
- szexuális felvilágosító programsorozat,
- családi életre nevelés programsorozat.
Filmvetítésekkel, kiállítások látogatásával is igyekszünk nagyobb hangsúlyt adni a megelőző
tevékenységnek. A tanév utolsó, vagy utolsó előtti szakmai napján vetélkedők, előadások,
egészséges étel- és italkóstoló, és még számos program segítségével próbáljuk felhívni
tanulóink figyelmét az egészséges életmód jelentőségére.
A dohányzási törvény betartatásával, ellenőrzéssel igyekszünk az iskolai dohányzást
megakadályozni, de ezen a területen akad még bőven tennivalónk. Eszközök híján nincs
könnyű dolgunk, csupán a meggyőzésben, a viszonylag enyhe büntetés visszatartó erejében
bízhatunk. Nehezítik a helyzetünket a családból hozott rossz szokások, a kortársak negatív
hatása (ezek jelenleg sajnos nagyobb arányúak, mint a pozitív példamutatás), iskolán kívül és
belül.
Tanulóink minden évben szép eredménnyel vesznek részt az egészségfejlesztés,
egészségmegőrzés témakörében meghirdetett versenyeken. Többen készítettek előadást,
prezentációt, plakátot ebben a témakörben, amelyeket TISZK-en, illetve a Szakképzési
Centrumon belüli, kerületi, fővárosi, sőt országos szintű rendezvényeken is bemutattak.
19.2. Az iskola környezeti nevelési elvei
Számos, a világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett, nemzetközi és hazai
kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt
módon jelenjen meg a közoktatás fejesztendő területei között. Az iskolai környezeti nevelés
az a pedagógiai folyamat, melynek során a tanulókat felkészítjük környezetük megismerésére,
tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe
vevő cselekvésre. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók
környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a
felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására,
elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.
Iskolánkban arra törekszünk, hogy tanulóinkat környezettudatos szellemben neveljük, ennek
érdekében nem csak a tanórák és az osztályfőnöki órák anyagában jelenik meg visszatérően a
téma, de a mindennapi működés során is igyekszünk példamutatással ösztönözni tanulóinkat.
Ezt szolgálja a következő néhány példa is:
egész éven át tartó papírgyűjtési verseny (egyéni és osztály szintű is),
elemgyűjtő kihelyezése a portánál,
az iskola teljes területén szobanövények, az ablakokban muskátlik elhelyezése,
plakátverseny a környezetvédelem, a környezettudatosság témakörében,
energiatakarékossági intézkedések,
a tisztaság megőrzésének folyamatos ellenőrzése,
66
osztályok közötti verseny az osztálytermek esztétikus dekorálására,
újrahasznosított alapanyagok felhasználása, többször felhasználható dekorációs
kellékek készítése, pl. ballagáskor,
környezetvédelmi versenyeken, pályázatokon való részvétel,
a témához kapcsolódó előadások szervezése, kiállítások látogatása,
szelektív gyűjtők elhelyezése az iskola épületén belül és az udvaron a műanyag
flakonok, fém italos dobozok és a papírhulladék gyűjtésére
19.3. Az iskolaorvos és a védőnő tevékenysége
Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el, szerepkörükből
adódóan aktívan vesznek részt az iskolai egészségnevelési program megvalósításában is.
Feladataik – a teljesség igénye nélkül – a következők:
a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, ami magában foglalja a testi,
érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az
életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és
kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció),
tanácsadás, illetve közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, környezet-
egészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában;
felvilágosító előadás, prezentáció tartása az osztályfőnöki órák keretében,
javaslat készítése a testnevelés alóli felmentésre, gyógytestnevelésre való utalásra.
67
20. Iskolánk szakmai programja
Jogszabályi környezet:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről (kifutó
rendszerben) (2016.12.31-ig)
4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók
juttatásairól
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.
26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben (2016.09.22)
314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról
315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól
217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai
követelménymoduljairól
314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról 393/2013. (XI.
12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges
engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató
intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató
intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
27/2016 (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
25/2016. (II. 25.) Korm. rendelettel módosult Országos Képzési Jegyzék iskolai
rendszerű képzéseket érintő legfontosabb változásairól
- 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. melléklete a 2016/17-es tanévben induló
képzéseinknél
- a 2013/14-ben felmenő rendszerben indult képzéseinknél a 23/2013. (III.29.) EMMI
rendelet, illetve annak 1., 5. és 7.mellékletei (javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet
1. és 3., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 7., 9. és 10. mellékletei szerint),
valamint a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV.05.) NGM rendelet és
mellékletei
68
20.1. Ágazati szakgimnázium
Az ágazati szakgimnáziumban a tanulókat a kilenc-tizenkettedik évfolyamon felkészítjük a
kötelező érettségi vizsgatárgyakból tehető érettségi vizsgára, valamint az ágazatra előírt
szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint szakmai érettségi vizsgára, tehát a
közismereti és a szakmai ismeretek oktatása párhuzamosan folyik.
A szakmai érettségi végzettség birtokában a tanulók a 13. szakképzési évfolyamon
felkészülnek egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. Az OKJ szerinti szakképesítés-
ráépülés megszerzése a 14. évfolyamon történik. Ennek megfelelően az ágazati
szakgimnázium 4+1(+1) évfolyamos.
A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakképzési
évfolyamon.
A szakgimnáziumba alapfokú iskolai végzettséggel a felvételi eljárásban meghatározott
követelmények teljesítésével lehet belépni.
Az elméleti oktatást évközi és összefüggő gyakorlat (ÖGy; nyári) egészíti ki.
A magasabb évfolyamra lépés feltétele az évközi és összefüggő gyakorlat (ÖGy; nyári)
gyakorlat követelményeinek teljesítése.
20.2. Szociális ágazati szakközépiskola
A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó szakközépiskolai képzésbe alapfokú
iskolai végzettséggel lehet bekapcsolódni. A szakközépiskola szakképzési évfolyamain a
szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és
gyakorlati oktatás folyik.
A nevelőtestület döntése alapján az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében
tanított tantárgyak tananyaga és követelménye teljes egészében megegyezik az alkalmazott
kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A tananyag
megtanításához és elsajátíttatásához szükséges tantárgyak megnevezését és óraszámát a
következő fejezetben található óratervi táblák tartalmazzák.
20.3. Általános rendelkezések
Iskolánk tárgyi feltételei és szaktanáraink felkészültsége biztosítja, hogy Újpest, illetve a
Budapest környéki agglomeráció igényei szerint és szakmai alapdokumentumunk alapján
egészségügyi, szociális és pedagógiai szakmacsoportban iskolarendszerű képzéseket
folytassunk.
Az elméleti és gyakorlati képzések az iskola előadó- és demonstráló termeiben történnek.
Tanulóink számára a szakmai gyakorlatokat a budapesti Semmelweis Egyetem Klinikái,
számos kórház, szakrendelő és szociális otthon, óvoda és bölcsőde biztosítja
tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással.
A képzések a szakminisztériumok által kiadott központi programok, kerettantervek
figyelembevételével helyi képzési programok szerint történnek.
A szakmai programunkban a képzés helyi óratervét minden képzési formában és típusban a
következő fejezetekben részletezzük.
69
A táblázatok mellett a képzésre vonatkozó belépési feltételeket és a vonatkozó jogszabályokat
felsoroljuk, valamint a képzés feltételeit, előzetes tudás beszámítását és a szakmai
kompetenciák rövid leírását is meg lehet találni.
20.4. Előzetes tudás beszámításának szabályai
Akik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben szabályozott
szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos ágazati alapozó oktatás
során elsajátított és igazolt ismeretekből sikeres érettségi vizsgát tettek, az 1/13.
évfolyamokon folytathatják az ágazatnak megfelelő szakmában tanulmányaikat. A tanuló
számára az OKJ-ban szereplő Gyakorló ápoló szakképesítés ideje egy év.
A szakképesítés ágazata szerinti érettségi vizsgával rendelkező tanulók számára az OKJ-ban
szereplő szakképesítésre történő felkészítés ideje egy évvel csökken.
A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott
tanulmányokat a szakképzésben előírt (megegyező tartalmú) követelmények teljesítésébe a
szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben előírt módon beszámítjuk. Az előzetes
tanulmányok, és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű
igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani. Azoknál a
tanulóknál, akik nem moduláris -2008 előtti- képesítéssel rendelkeznek, központi rendelet
hiányában az intézmény vezetőjének az előzetes tudást egyénileg kell elbírálnia. A beszámítás
mértékéről az iskola vezetője dönt a szakmai igazgatóhelyettessel egyetértésben.
Szakképző évfolyamon az előzetes tudás beszámítása az előzetesen végzett szakképzési
tanulmányok alapján történik. (A kérelem benyújtásának határideje a tanulói jogviszony
létesítését követő 2 hét, de legkésőbb szeptember 30.)
Az előbb idézett szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben előírtakat kell
alkalmazni azoknál a tanulóknál, akik egy egészségügyi moduláris szakmával rendelkeznek és
másik egészségügyi képzésre jelentkeznek. „A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a
felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján
a szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól
felmentés adható. Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgára jelentkező
már eredményesen vizsgázott –a szakmai és vizsgakövetelmény változása kivételével– újabb
vizsgát nem köteles tenni.
A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt az iskola
vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről –az iskola
vezetőjének javaslatára – a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt.
20.5. Felvétel a szakképző évfolyamra
A tanuló a jelentkezési lap /kérvény és az előírt végzettséget (pl. érettségi vizsga) igazoló
dokumentumok benyújtása után, az orvosi alkalmassági vizsgán való megfelelés esetén
nyerhet felvételt. Ha a tanuló a tanév kezdetekor még nem rendelkezik érettségi
bizonyítvánnyal, igazgatói engedéllyel megkezdheti tanulmányait a szakképző évfolyamon
azzal a feltétellel, hogy az első félév végéig bemutatja az érettségi bizonyítványát. Ha erre
nem kerül sor a megadott határidőig, a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik.
70
20.6. Dokumentáció vezetésével kapcsolatos szabályok
A 9-12.osztályos tanulók szakközépiskolában a tanév végén bizonyítványt kapnak, amelybe a
tantárgyak osztályzatai, az évközi gyakorlat óraszáma és értékelése kerül be, valamint a nyári
összefüggő gyakorlat teljesítésének ténye. Ugyanez kerül a tanulóról vezetett törzslapba.
20.7. Iskolarendszerű nappali képzéseink
54 720 03 Gyógyszertári asszisztens
54 720 04 Perioperatív asszisztens
54 723 01 Gyakorló mentőápoló
54 723 02 Gyakorló ápoló
54 723 03 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló
54 725 02 Audiológiai asszisztens és hallásakusztikus
54 725 03 Fizioterápiás asszisztens
54 725 04 Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens
54 725 05 Gyakorló szövettani asszisztens
54 725 06 Kardiológiai és angiológiai asszisztens
54 725 07 Klinikai neurofiziológiai asszisztens
54 725 09 Radiográfiai asszisztens
54 726 04 Gyógymasszőr
54 726 03 Ergoterapeuta
54 762 03 Szociális szakgondozó
54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens
54 761 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő
54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő
54 762 02 Szociális asszisztens
54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs
54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
71
20.8. Iskolarendszerű esti képzéseink
54 720 03 Gyógyszertári asszisztens
54 720 04 Perioperatív asszisztens
54 723 01 Gyakorló mentőápoló
54 723 02 Gyakorló ápoló
54 723 03 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló
54 725 02 Audiológiai asszisztens és hallásakusztikus
54 725 03 Fizioterápiás asszisztens
54 725 04 Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens
54 725 05 Gyakorló szövettani asszisztens
54 725 06 Kardiológiai és angiológiai asszisztens
54 725 07 Klinikai neurofiziológiai asszisztens
54 725 09 Radiográfiai asszisztens
54 726 04 Gyógymasszőr
54 726 03 Ergoterapeuta
55 723 01 Ápoló
54 762 03 Szociális szakgondozó
54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens
54 761 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő
54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő
54 762 02 Szociális asszisztens
54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs
54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
72
21. Óratervek - kifutó képzéseink
21.1. Egészségügy ágazat, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-12. évfolyam
évfolyam 9. 10. 11. 12.
tantárgy
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyako
rlat
heti óraszám (36 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (35 óra) nyári
össze
-
függő
gyak
orlat
heti óraszám (35 óra)
keret-
tanterv
i
óraszá
m-
emelés
csoport
-bontás
keret-
tanterv
i
órasz
ám-
emel
és
csop
ort-
bontá
s
keret-
tanterv
i
óraszá
m-
emelé
s
csoport
-bontás
keret-
tanterv
i
órasz
ám-
emelé
s
csoport
-bontás
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 1 4
Idegen nyelv (angol/német) 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4
Matematika 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4
Etika 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 2 3 3
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
Biológia-egészségtan 2 2 1 1 2
Földrajz 2 1 1
Ének-zene 1
Informatika 1 1 2
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szakmai tárgyak 6 4 70 7 5 105 8 9 140 11 9
Összes heti tanulói
óraszám: 35 36 35 35
73
A szakmai tantárgyak részletezése
évfolyam 9. 10. 11. 12.
tantárgy
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakorl
at
heti óraszám (36 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (35 óra)
keret-
tanter
vi
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanter
vi
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanter
vi
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanter
vi
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
Egészségügyi alapismeretek 0,5 0,5
1 1 1,5
Szakmai jogi és etikai
ismeretek 0,5
Szociológia 0,5
Pszichológia 0,5 0,5
Pedagógia 0,5
Egészségügyi
ellátórendszer 0,5
Népegészségügy 0,5
Egészségfejlesztés 0,5
Környezetegészségügy 0,5
Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 2 0,5 0,5
Kommunikáció 0,5 0,5 1
Orvosi latin 1 1
Speciális kommunikáció 0,5 0,5
74
A szakmai tantárgyak részletezése
évfolyam 9. 10. 11. 12.
tantárgy
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (36 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (35 óra)
keret-
tanter
vi
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanterv
i
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanter
vi
óraszá
m-
emelés
csoport
-bontás
keret-
tanter
vi
óraszám
-emelés
csoport
-bontás
Ápolástan-gondozástan 1,5 1 2,5 1 3 0,5 0,5 0,5
Egészséges ember
gondozása 0,5
Akadályozott ember
gondozása 0,5
Ápolástudomány 0,5
Ápoláslélektan 0,5 0,5
Csecsemő- és
kisgyermekgondozás 1 1
Betegmegfigyelés 1 0,5 1,5
Ápolási beavatkozások 1 0,5 1,5
Ápolástan-gondozástan
gyakorlat 70* 105*
Egészséges csecsemő és
gyermek gondozása 35 35
Gondozási feladatok
felnőttkorban 35
Ápolási-gondozási feladatok
felnőttkorban 70
75
A szakmai tantárgyak részletezése
évfolyam 9. 10. 11. 12.
tantárgy
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (36 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (35 óra)
keret-
tanter
vi
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanterv
i
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanter
vi
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanter
vi
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
Klinikumi ismeretek 1 1 2,5 2 2 1 2 4 1 1
Anatómia-élettan 1 1 1 0,5 1,5
Általános kórtan 0,5 0,5
Mikrobiológia-járványtan 0,5
Gyógyszertani
alapismeretek 0,5
Belgyógyászat 1,5 0,5
Sebészet és traumatológia 1
Gyermekgyógyászat 0,5
Diagnosztkai
alapismeretek 1 1
Terápiás alapismeretek 0,5
0,5 0,5 0,5 1
Elsősegélynyújtás-
elsőellátás 1 1
Klinikumi gyakorlat 3,5* 7* 140* 3,5* 7*
Belgyógyászati gyakorlat 1,5 3 35 2 4
Sebészeti gyakorlat 1 2 35 1,5 3
Traumatológia 35
Csecsemő- és
gyermekosztályos
gyakorlat 1 2 35
76
21.2. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló, egészségügy ágazat, nappali rendszerű, szakközépiskolai képzés, 9-12. évfolyam,
(az utolsó osztály a 2017/2018-as tanévben végez)
évfolyam NYEK 9. 10. 11. 12.
tantárgy
heti óraszám
(30 óra) heti óraszám (35 óra) Nyári
össze-
függő
gyakor-
lat
heti óraszám (36 óra) nyári
össze-
függő
gyakorla
t
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakorla
t
heti óraszám (35 óra)
keret-
tanter
vi
csoport
-bontás
keret-
tanter
vi
órasz
ám-
emelé
s
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanter
vi
órasz
ám-
emelé
s
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanter
vi
órasz
ám-
emelé
s
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanterv
i
óraszá
m-
emelé
s
csopo
rt-
bontá
s
Magyar nyelv és
irodalom 2 2 4 4 4 1 4 1
Idegen nyelv(angol) 18 18 3 2 5 3 2 5 3 3 3 3
Matematika 2 2 3 1 4 3 3 3 2 5 3 1 4
Etika 1 Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek 2 2 2 3 3
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
Biológia-egészségtan 2 2 1 1 2
Földrajz 2 1 1
Ének-zene 1
Informatika 2 2 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1
Szakmai tárgyak 6 4 70 7 5 105 8 9 140 11 9
Összes heti tanulói
óraszám: 30 35 36 35 35
77
A szakmai tantárgyak részletezése
évfolyam 9. 10. 11. 12.
tantárgy
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám (36 óra) nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám (35 óra)
nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám (35 óra)
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
Egészségügyi alapismeretek 0,5 0,5
1 1 1,5
Szakmai jogi és etikai
ismeretek 0,5
Szociológia 0,5
Pszichológia 0,5 0,5
Pedagógia 0,5
Egészségügyi ellátórendszer 0,5
Népegészségügy 0,5
Egészségfejlesztés 0,5
Környezetegészségügy 0,5
Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 2 0,5 0,5
Kommunikáció 0,5 0,5 1
Orvosi latin 1 1
Speciális kommunikáció 0,5 0,5
78
A szakmai tantárgyak részletezése
évfolyam 9. 10. 11. 12.
tantárgy
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (36 óra) nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám (35 óra)
keret-
tanterv
i
óraszám-
emelés
csoport
-bontás
keret-
tanterv
i
óraszá
m-
emelés
csoport-
bontás
keret-
tanterv
i
órasz
ám-
emel
és
csoport-
bontás
keret-
tanterv
i
óraszá
m-
emelés
csoport
-bontás Ápolástan-
gondozástan 1,5 1 2,5 1 3 0,5 0,5 0,5
Egészséges ember
gondozása 0,5
Akadályozott ember
gondozása 0,5
Ápolástudomány 0,5
Ápoláslélektan 0,5 0,5
Csecsemő- és
kisgyermekgondozás 1 1
Betegmegfigyelés 1 0,5 1,5
Ápolási
beavatkozások 1 0,5 1,5
Ápolástan-
gondozástan gyakorlat 70* 105*
Egészséges
csecsemő és
gyermek gondozása 35 35
Gondozási feladatok
felnőttkorban 35 Ápolási-gondozási
feladatok
felnőttkorban 70
79
A szakmai tantárgyak részletezése
évfolyam 9. 10. 11. 12.
tantárgy
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (36 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakor
lat
heti óraszám (35 óra)
keret-
tanter
vi
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanterv
i
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanter
vi
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
keret-
tanter
vi
óraszá
m-
emelés
csopo
rt-
bontá
s
Klinikumi ismeretek 1 1 2,5 2 2 1 2 4 1 1
Anatómia-élettan 1 1 1 0,5 1,5
Általános kórtan 0,5 0,5
Mikrobiológia-járványtan 0,5
Gyógyszertani
alapismeretek 0,5
Belgyógyászat 1,5 0,5
Sebészet és traumatológia 1
Gyermekgyógyászat 0,5
Diagnosztikai
alapismeretek 1 1
Terápiás alapismeretek 0,5
0,5 0,5 0,5 1
Elsősegélynyújtás-
elsőellátás 1 1
Klinikumi gyakorlat 3,5* 7* 140* 3,5* 7*
Belgyógyászati gyakorlat 1,5 3 35 2 4
Sebészeti gyakorlat 1 2 35 1,5 3
Traumatológia 35
Csecsemő- és
gyermekosztályos
gyakorlat 1 2 35
80
21.3 OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló, nappali tagozat 1/9.-3/11. évfolyam
évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.
tantárgy
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám (36 óra) nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám (35 óra)
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
Magyar-Kommunikáció 2 1
Idegen nyelv (angol/német) 2 2 2 2 2 2
Matematika 2 1 3 1 1
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1
Testnevelés és sport 4 4 4
Informatika 2,5 2,5
Osztályközösség-építő
Program 1 1 1
Szakmai tárgyak 17 10 140 25 15 140 25,5 17
Összes heti tanulói
óraszám: 35 36 35
81
A szakmai tantárgyak részletezése
évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.
tantárgy
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám (36 óra) nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám (35 óra)
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
Foglalkoztatás I.
(Szakmai idegen nyelv)
2
Foglalkoztatás II.
0,5
Szakmai készségfejlesztés és
kommunikációs gyakorlat 1,5*
3*
1,5*
3*
1*
2*
Tanulástechnikai gyakorlat 1,5
3
A reális énkép szerepe
a szociális segítésben
0,5
1
A szakmai együttműködés
és segítő kapcsolat
0,5
1
0,5
1
A veszteségek feldolgozása
gyakorlat
0,5
1
A kongruens kommunikáció
0,5
1
Szociálpolitikai, jogi és etikai
ismeretek 2,5
1,5
1
Szociálpolitikai alapismeretek 1
0,5
A szociálpolitika
intézményrendszere 0,5
Jogi és családjogi
alapismeretek
1
A jóléti nagyrendszerek
és lokális ellátások
0,5
Közigazgatási ismeretek
0,5
A szociális segítés etikája 1
82
A szakmai tantárgyak részletezése
évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.
tantárgy
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám (36 óra) nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám (35 óra)
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
Monitorozó gyakorlat 1,5*
3* 70* 1*
2*
A szociális ellátás intézményei 1
2
Az egészségügyi ellátás intézményei 0,5
1
Egy intézmény részletes megismerése
1
2
Pszichológiai alapismeretek 2,5
2
Pszichológiai alapismeretek 1
Szociálpszichológiai
jelenségek és folyamatok 1
Az életút pszichológiája 0,5
1
A személyiség pszichológiája
1
Egészségügyi alapismeretek 2 1,5
2,5 2
1,5 2,5
Az emberi test felépítése,
szerveződési szintjei
1,5 1
Kórok és kórokok
1 1
A betegségek tünetei,
a betegmegfigyelés szempontjai
1 1,5
A gyógyszerelés
0,5 1
A társadalmi helyzet és az egészség 0,5 0,5
Közegészségügyi és járványtani
ismeretek 1 0,5
Egészségmegőrzés 0,5 0,5
* 60 perces órák
83
A szakmai tantárgyak részletezése
évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.
tantárgy
heti óraszám (35 óra) nyári
össze-függő
gyakorlat
heti óraszám (36 óra) nyári
össze-függő
gyakorlat
heti óraszám (35 óra)
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
csoport-
bontás
Ápolási, gondozási alapismeretek 2 1
1
Általános ápolási ismeretek 1 0,5
Gondozási alapismeretek 1 0,5
Az ápolás, gondozás dokumentációja
1
Megfigyelési és elsősegélynyújtási
gyakorlat 2*
4* 70* 2*
4*
Az ápolási folyamat megfigyelése
1
2*
A gondozási folyamat megfigyelése
1
2*
Elsősegélynyújtási gyakorlat 2*
4*
Társadalomismeret
1,5
Klinikai ismeretek
5
Ápolási gyakorlat
2*
4* 70*
Gondozási ismeretek
2
A gondozási szükségletek
felmérésének gyakorlata
1*
2*
Szociális munka elmélete
3,5
Szociális munka gyakorlata
1,5*
3*
Szociális gondozás
4,5
Szociális gondozás gyakorlata
70* 3*
6*
Mentálhigiéné
1,5
1,5
Esetmegbeszélés és szupervízió a
gyakorlatban
1,5*
3*
A szociális adminisztráció
1,5
1,5
* 60 perces órák
84
21.4 OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló, esti tagozat 1/9.-3/11. évfolyam
(felnőttoktatás)
évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.
tantárgy
heti óraszám
(15,35 óra)
nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám
(18,65 óra)
nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám
(18,6 óra)
keret-
tantervi
óraszám-
emelés keret-
tantervi
óraszám-
emelés keret-
tantervi
óraszám-
emelés
Magyar-
Kommunikáció 1 0,5 0,5
Idegen nyelv
(angol/német) 1 1 1
Matematika 1 0,5 0,5
Társadalomismeret 1 0,5 0,5
Természetismeret 1,5 0,5
Informatika 1,25
Osztályközösség-
építő Program 0,5 0,5 0,5
Szakmai tárgyak 8,35 140 16,65 140 15,85
Összes heti
tanulói óraszám: 15,35 19,65 18,6
85
A szakmai tantárgyak részletezése
évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.
tantárgy
heti óraszám
(15,35 óra)
nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám
(18,65 óra)
nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám
(18,6 óra)
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
keret-
tantervi
óraszám-
emelés Munkahelyi egészség és
biztonság 0,25
Foglalkoztatás I.
(Szakmai idegen nyelv)
1
Foglalkoztatás II.
0,25
Szakmai
készségfejlesztés és
kommunikációs
gyakorlat 0,9*
0,9*
0,6*
Tanulástechnikai
gyakorlat 0,9
A reális énkép szerepe
a szociális segítésben
0,3
A szakmai
együttműködés
és segítő kapcsolat
0,3
0,3
A veszteségek
feldolgozása gyakorlat
0,3
A kongruens
kommunikáció
0,3
Szociálpolitikai, jogi
és etikai ismeretek 1,25
0,75
0,5
Szociálpolitikai
alapismeretek 0,5
0,25
A szociálpolitika
intézményrendszere 0,25
Jogi és családjogi
alapismeretek
0,5
A jóléti nagyrendszerek
és lokális ellátások
0,25
Közigazgatási ismeretek
0,25
A szociális segítés
etikája 0,5
* 60 perces órák
86
A szakmai tantárgyak részletezése
évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.
tantárgy
heti óraszám
(15,35 óra)
nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám
(18,65 óra)
nyári
össze-
függő
gyakorlat
heti óraszám
(18,6 óra)
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
Monitorozó gyakorlat 1,5*
70* 1*
A szociális ellátás
intézményei 1
Az egészségügyi ellátás
intézményei 0,5
Egy intézmény részletes
megismerése
1
Pszichológiai alapismeretek 1,25
1
Pszichológiai alapismeretek 0,5
Szociálpszichológiai
jelenségek és folyamatok 0,5
Az életút pszichológiája 0,25
0,5
A személyiség pszichológiája
0,5
Egészségügyi alapismeretek 1 0,75
1,25 1
0,75 1,25 Az emberi test felépítése,
szerveződési szintjei
0,75 0,5
Kórok és kórokok
0,5 0,5
A betegségek tünetei,
a betegmegfigyelés
szempontjai
0,5 0,75
A gyógyszerelés
0,25 0,5 A társadalmi helyzet
és az egészség 0,25 0,25
Közegészségügyi és
járványtani ismeretek 0,5 0,25
Egészségmegőrzés 0,25 0,25
* 60 perces órák
87
A szakmai tantárgyak részletezése
évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.
tantárgy
heti óraszám
(15,35 óra)
nyári
összefüg
gő
gyakorlat
heti óraszám
(18,65 óra)
nyári
összefüg
gő
gyakorlat
heti óraszám
(18,6 óra)
kere
t-
tante
rvi
óraszám-
emelés
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
Ápolási, gondozási
alapismeretek 1 0,5
0,5
Általános ápolási
ismeretek 0,5 0,25
Gondozási alapismeretek 0,5 0,25
Az ápolás, gondozás
dokumentációja
0,5
Megfigyelési és
elsősegélynyújtási
gyakorlat 1,2*
70* 2*
Az ápolási folyamat
megfigyelése
1
A gondozási folyamat
megfigyelése
1
Elsősegélynyújtási
gyakorlat 1,2*
Társadalomismeret
0,75
Klinikai ismeretek
2,5
Ápolási gyakorlat
2*
70*
Gondozási ismeretek
2
A gondozási szükségletek
felmérésének gyakorlata
1*
Szociális munka elmélete
1,75
Szociális munka
gyakorlata
1,5*
Szociális gondozás
2,25
Szociális gondozás
gyakorlata
70* 3*
Mentálhigiéné
0,75
Esetmegbeszélés és
szupervízió a
gyakorlatban
1,5*
A szociális
adminisztráció
0,75
* 60 perces órák
88
21.5 OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló, esti tagozat 1/13.-2/14. évfolyam (felnőttoktatás)
évfolyam 1/13. 2/14.
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
nyári összefüggő
gyakorlat
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
Osztályfőnöki óra 0,5 0,5
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,25
Egészségügyi alapismeretek 2 0,25
Szakmai jogi és etikai
ismeretek 0,25
Szociológia 0,25
Pszichológia 0,25 0,25
Pedagógia 0,25
Egészségügyi
ellátórendszer 0,25
Népegészségügy 0,25
Egészségfejlesztés 0,25
Környezetegészségügy 0,25
Szakmai kommunikáció 1 0,25
Kommunikáció 0,25 0,25
Orvosi latin 0,5
Speciális kommunikáció 0,25
Ápolástan-
gondozástan 2,5 0,5
Egészséges ember
gondozása 0,25
Akadályozott ember
gondozása 0,25
Ápolástudomány 0,25
Ápoláslélektan 0,25
Csecsemő- és
kisgyermekgondozás 0,5
Betegmegfigyelés 0, 5 0,25
Ápolási
beavatkozások 0, 5 0,25
Ápolástan-gondozástan
gyakorlat 2*
Egészséges csecsemő és
gyermek gondozása 1
Gondozási feladatok
felnőttkorban 0,5
Ápolási-gondozási
feladatok felnőttkorban 1
* 60 perces órák
89
évfolyam 1/13. 2/14.
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
nyári összefüggő
gyakorlat
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
Klinikumi ismeretek 4,75 0,75
Anatómia-élettan 1
Általános kórtan 0,25 0,25
Mikrobiológia-
járványtan 0,25
Gyógyszertani
alapismeretek 0,25
Belgyógyászat 0,75 0,25
Sebészet és
traumatológia 0,5
Gyermekgyógyászat 0,25
Diagnosztikai
alapismeretek 0,5
Terápiás
alapismeretek 0,5 0,25
Elsősegélynyújtás-
elsőellátás 0,5
Klinikumi gyakorlat 3,5* 160*
Belgyógyászati gyakorlat 1,5 40
Sebészeti gyakorlat 1,5 40
Traumatológia 40
Csecsemő- és
gyermekosztályos
gyakorlat 0,5 40
Foglalkoztatás I.
(szakmai idegen nyelv) 1
Foglalkoztatás II. 0,25
Diagnosztikus és
terápiás szakismeretek 2 0,875
Biofizika 0,25 0,125
Biokémia 0,25
Gyógyszertan 0,5
Fizikális vizsgálatok,
betegvizsgálat 0,25 0,25
Eszközös vizsgálatok 0,25 0,25
Terápiás eljárások 0,25 0,25
Perioperatív eljárás 0,25
* 60 perces órák
90
évfolyam 1/13. 2/14.
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
nyári összefüggő
gyakorlat
keret-
tantervi
óraszám-
emelés
Diagnosztikus és
terápiás beavatkozások 1,25 0,625
Mintavétel laboratóriumi
és egyéb vizsgálatokhoz 0,25
Mindennapos
beavatkozások 0,25 0,25
Ápolási feladatok
eszközös vizsgálatoknál 0,25 0,25
Az ápoló gyógyszereléssel
kapcsolatos feladatai 0,25
Ápolói feladatok
terápiás beavatkozásoknál 0,25 0,125
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés 1,75
Egészségnevelés 0,25
Mentálhigiéné 0,25
Táplálkozástan-dietetika 0,5
Betegoktatás 0,25
Rehabilitáció 0,5
Klinikai gyakorlat 9,75*
Belgyógyászat 2
Sebészet 1,5
Mozgásszervi sebészeti 0,75
Szülészet-nőgyógyászat 0,75
Neurológia 0,75
Pszichiátria 0,75
Urológia 0,75
Kisklinikum 1,5
Sürgősségi osztály 1
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés gyakorlat 1,5
Egészségnevelés 0,5
Edukáció 0,25
Rehabilitáció 0,75
* 60 perces órák
91
21.06 54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak
Szakképesítés-
specifikus utolsó évf.
5/13 és 2/14.
heti óraszám
e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2
11110-12 Egészségügyi alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció
11221-12 Ápolástan-gondozástan
Alapápolás Ápolástan-gondozástan gyakorlat
11222-12 Klinikumi ismeretek
Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat
11172-12 Masszázs elméleti alapjai 5
Masszázs elméleti alapjai
11173-12 Masszázstechnikák és kiegészítő
terápiák 2
Masszázstechnikák és kiegészítő
terápiák
Masszázstechnikák és kiegészítő
terápiák gyakorlat
6,5
11174-12 Gyógymasszázs 2
Gyógy- és sportmasszázs Gyógymasszázs gyakorlat
8
Sportmasszázs 1,5
Sportmasszázs gyakorlat 3,5
összes óra 13 18
összes óra 31
92
22. Óratervek - jelenlegi képzéseink
22.1
9.NY Nyelvi előkészítő szakgimnázium (egészségügy)
tanév: 2017/18
osztálylétszám: 20 fő
Tantárgyak
Csoportok/óraszám
Magyar nyelv és irodalom 1,50
ebből magyar nyelv és irodalom
csoport 1. 1,50
ebből magyar nyelv és irodalom
csoport 2. 1,50
Matematika 1,50
ebből matematika csoport 1. 1,50
ebből matematika csoport 2. 1,50
Angol nyelv 18,00
ebből angol nyelv csoport 1. 10,00
ebből angol nyelv csoport 2. 10,00
ebből nyelvtani rendsz. csoport 1. 3,00
ebből nyelvtani rendsz. csoport 2. 3,00
ebből kommunikáció. csoport 1. 5,00
ebből kommunikáció. csoport 2. 5,00
Informatika 3,00
ebből informatika csoport 1. 3,00
ebből informatika csoport 2. 3,00
Testnevelés 5,00
Osztályfőnöki 1,00
Közismeret tanulói óraszám
összesen 30,00
Közismeret osztály óraszám
összesen 54,00
Heti tanulói óraszám összesen 30,00
Heti osztály óraszám összesen 54,00
22.2 Gimnáziumi képzés
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon a gimnázium számára
Óraterv a gimnáziumi kerettantervekhez 9–12. évfolyam számára szabadsáv
felhasználásával
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom1 5 5 5 5
I. idegen nyelv1 4 4 4 4
II. idegen nyelv1 3 3 3 3
Matematika1 4 4 4 4
93
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek 3 3 3 3
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 2 2
Informatika1 1 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a
NAT 9.§ 1.a szerint) 1 1 1 1
Szabadon választható (emelt szintű
érettségire való felkészítés): minden
tantárgy, ami megfelel a feltételeknek -- -- 2 2
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
1 A tantárgyak tanítása csoportbontásban történik.
94
22.3. Egészségügy I.
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13.
évf.
13. évf.
óraszá
m
összese
n
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy
3 - - - 108 - -
Ágazathoz kapcsolódó
tantárgy: Biológia - 2 2 2 206 - -
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi
tantárgy, vagy Idegen
nyelv, vagy Kémia*, vagy
Informatika, vagy Szakmai
tantárgy**
- - 2 2 134 - -
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek - 1 - - 36 - -
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés 8 8 7 7
(1045+4
53)
1498
31 961
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető
szakképesítés
3 4 3 3 - -
Rendelkezésre álló
órakeret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31
31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085
95
22.4 Szociális III., Pedagógiai IV.
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13. évf.
13. évf.
óraszám
összesen
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy
3 - - - 108 - -
Ágazathoz kapcsolódó
tantárgy: Biológia - 2 2 2 206 - -
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi
tantárgy, vagy Idegen
nyelv, vagy Földrajz*,
vagy Informatika, vagy
Szakmai tantárgy**
- - 2 2 134 - -
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek - 1 - - 36 - -
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés 8 8 7 7
(1045+453)
1498
31 961
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető
szakképesítés
3 4 3 3 - -
Rendelkezésre álló
órakeret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085
96
22.5 OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 10,5 20,5 22 9
160
10,5 20,5
Összesen 31,0 31,0 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás
Ápolástan-gondozástan 5
Ápolástan-gondozástan
gyakorlat
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 9
11635-16 Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11151-16 Diagnosztikus és
terápiás beavatkozások felnőtt
betegnél
Diagnosztikus és terápiás
szakismeretek 3,5 3,5
Diagnosztikus és terápiás
beavatkozások 2 2
Klinikai gyakorlat 17,5 17,5
11152-16 Egészségnevelő és
fejlesztő tevékenység
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés 2,5 2,5
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés
gyakorlat
3 3
97
22.6 OKJ 52 723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 18 15,5 22 8,5
160
18 15,5
Összesen 33,5 30,5 33,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás
Ápolástan-gondozástan 5
Ápolástan-gondozástan
gyakorlat
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 8,5
11635-16 Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11153-16
Diagnosztikus és terápiás
beavatkozások
Diagnosztikai ismeretek
csecsemő és
gyermekkorban
5,5
5,5
Terápiás ismeretek
csecsemő és
gyermekkorban
5,5
5,5
Diagnosztikus
beavatkozások gyakorlata 5,5
5,5
Terápiás beavatkozások
gyakorlata 5,5
5,5
11154-16 Egészségfejlesztés,
egészségnevelés
Egészséggondozás-
fejlesztés 2
2
Egészséggondozás-
fejlesztés gyakorlat 2,5
2,5
Habilitáció, rehabilitáció a
csecsemő és
gyermekápolásban
2,5
2,5
Habilitáció, rehabilitáció a
gyakorlatban 2
2
98
22.7 OKJ 54 726 01 Gyógymasszőr
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 10,5 20,5 22 9
160
10,5 20,5
Összesen 31,0 31,0 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 5
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 9
11635-16 Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
Masszázs elméleti alapjai II. Anatómia-élettan 1,5 1,5
Klinikum 2 2
Fizioterápia II. Fizioterápia II. 0,5 0,5
Fizioterápia II. gyakorlat 1 1
Masszázs elméletai alapjai I.
Anatómiai-élettani
alapismeretek 0,5 0,5
Klinikumi alapismeretek 0,5 0,5
Elsősegélynyújtás-első
ellátás gyakorlat 0,5 0,5
Fizioterápia I. Fizioterápia I. 1 1
Fizioterápia I. gyakorlat 5 5
Regeneráló balneoterápiás
masszázs
Masszázs 1 1
Masszázs gyakorlat 6 6
Gyógymasszázs Gyógymasszázs 1 1
Gyógymasszázs gyakorlat 8 8
99
22.8 OKJ 54 726 03 Ergoterapeuta óraszámai
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy heti óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 11,5 19,5 22 8,4
160
11,5 19,5
Összesen 31,0 30,4 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás
Ápolástan-gondozástan 5
Ápolástan-gondozástan
gyakorlat
11222-16 Klinikumi
ismeretek
Klinikumi alapozó ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 8,4
11635-16 Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11135-16 Rehablitációs
ismeretek
Rehabilitáció 1 1
Szociális gondoskodás 0,5 0,5
Fizioterápia 1,5 1,5
Rehabilitáció gyakorlata 3,5 3,5
11136-16 Akadályozottság,
korlátozottság
Neuromuszkuloszkeletális
kórképek 1 1
Pszichiátriai kórképek 1 1
Tartós akadályozottsághoz
vezető kórképek 0,5 0,5
Gyógypedagógiai kórképek 1 1
Akadályozottság, korlátozottság
gyakorlat 6 6
11137-16 Ergoterápia
Ergoterápia elmélete 1 1
Egyetemes akadálymentesítés 0,5 0,5
Ergoterápia módszertana 0,5 0,5
Kreatív és művészeti jellegű
terápiák 0,5 0,5
Ergoterápia gyakorlat 10 10
100
22.9 OKJ 54 725 03 Fizioterápiás asszisztens
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 14,5 16,5 22 9
160
14,5 16,5
Összesen 31 31 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 5
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 7
11635-16
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11141-12
A fizioterápia elmélete és
gyakorlata
Elektroterápia 5
5
Elektroterápia gyakorlata 9,5 9,5
Hidro-balneoterápia 2
2
Hidro-balneoterápia
gyakorlata 2 2
Biofizika, biokémia 0,5 0,5
Gyógytorna, gyógymasszázs 0,5
0,5
Gyógytorna, gyógymasszázs
gyakorlata 2 2
Kórélettan, Ápolástan,
Infektológia, Gyógyszertan 0,5 0,5
Pszichológia, dokumentáció 0,5 0,5
11650-16
Fizioterápiás szakmai anatómia
és klinikai ismeretek
Szakmai anatómia,
kórélettan 1,5 1,5
Klinikai ismeretek 1
1
Klinikai ismeretek
gyakorlata 3 2 3
Wellness, fitness, rekreáció 0,5 0,5
101
22.10 OKJ 54 720 02 Fogászati asszisztens
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 10,5 20,5 22 9
160
10,0 20,5
Összesen 31,0 31,0 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás
Ápolástan-gondozástan 5
Ápolástan-gondozástan
gyakorlat
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 9
Egészségügyi assziszensi
feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11142-16 Fogászati ismeretek
Fogászati anatómia, életten 1 1
Fogászati szakismeretek 3 3
Fogászati szakismeretek
gyakorlat 14 14
11143-16 Gyermekfogászat,
fogszabályozás
Gyermekfogászat 2 2
Fogszabályozás 2 2
Gyermekfogászat,
fogszabályozás gyakorlat 6,5 6,5
102
22.11 OKJ 54 725 04 Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 19 12 22 9
160
19 12
Összesen 31 31 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 5
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 9
11635-16 Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11160-12 Általános
laboratóriumi ismeretek
Általános laboratóriumi
ismeretek 5 5
Általános
laboratóriumigyakorlati
ismeretek
5 5
11162-12 Hematológiai és
hemosztazeológiai ismeretek
Hematológiai és
hemosztazeológiai ismeretek 2,5 2,5
Hematológiai és
hemosztazeológiai
gyakorlati ismeretek
1 1
11161-12 Klinikai kémiai
vizsgálatok
Klinikai kémiai ismeretek 5,5 5,5
Klinikai kémiai gyakorlati
ismeretek 3 3
11163-12
Mikrobiológiai vizsgálatok
Mikrobiológiai
laboratóriumi vizsgálatok 6 6
Mikrobiológiai
laboratóriumi gyakorlati
vizsgálatok
3 3
103
22.12 OKJ 54 723 01 Gyakorló mentőápoló
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 11,6 19,5 22 9
160
11,6 19,5
Összesen 31,1 31,0 31,1
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 5
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 9
11635-16 Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11166-16 Sürgősségi
betegellátás
Oxiológia alapjai 2,5 2,5
Csecsemő és
gyermekgyógyászati
oxiológia
1 1
Szülészet- nőgyógyászati
oxiológia 1 1
Toxicologia 0,5 0,5
Tömeges baleset -
katasztrófa ellátás 0,5 0,5
Sürgősségi ellátás
gyakorlata 15,5 15,5
11165-16Mentéstechnika Mentéstechnika 2 2
11164-16 Logisztika
Betegszállítás 1 1
Irányítás 0,5 0,5
Logisztikai gyakorlat 4 4
104
22.13 OKJ 54 725 05 Gyakorló szövettani asszisztens
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 15,5 16 22 9
160
15,5 16
Összesen 31 31 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 5
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 9
11635-16 Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11167-12 Hisztotechnikai
alapismeretek
Humánbiológia 2 2
Kórszövettan 5 5
Hisztotechnikai
alapismeretek 5 5
Hisztotechnikai
alapismeretek gyakorlata 16 16
11168-12 Minőségbiztosítási
alapismeretek
Minőségbiztosítási
alapismeretek 1 1
105
22.14 OKJ 54 720 03 Gyógyszertári asszisztens
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre vonatkozóan: Összesen 16 15 22 9
160 16 15
Összesen 31,0 31,0 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire épülő
képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás
Ápolástan-gondozástan 5
Ápolástan-gondozástan gyakorlat
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 9
11635-16 Egészségügyi
asszisztensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11156-16
Gyógyszerkészítés,
gyógyszertechnológia
Kémia 0,5 0,5
Gyógyszertechnológia elmélet 3 3
Általános labor gyakorlat 1 1
Gyógyszertechnológia gyakorlat 6,5 6,5
11155-16
Gyógyszertári adminisztráció és
ügyvitel
Gyógyszerészi latin 0,5 0,5
Gyógyszerészeti propedeutika 0,5 0,5
Gyógyszertári ügyvitel és
gazdálkodás elmélet 3 3
Gyógyszertári ügyvitel és
gazdálkodás gyakorlat 2,5 2,5
11178-16
Gyógyszerellátás
Gyógyszertan elmélet 2 2
Gyógynövény és drogismeret 2 2
Gyógyszerellátás gyakorlat 3 3
11179-16
Gyógyszertárban forgalmazott
Gyógyászati segédeszközök,
kötszerek 1 1
106
termékek Étredkiegészítők, tápszerek,
kozmetikumok 1 1
Gyógyszertárban forgalmazott
termékek kiadása 2 2
22.15 OKJ 54 725 06 Kardiológia és angiológiai asszisztens
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 10,6 20 22 9
160
10,6 20
Összesen 31,0 31,0 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2,0 2,0
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás
Ápolástan-gondozástan 5
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 9
11635-16 Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11186-16 Kardiológia Kardiológia 4,5 4,5
Kardiológiai gyakorlat 10 10
11187-16 Angiológia Angiológia 4 4
Angiológiai gyakorlat 10 10
107
22.16 OKJ 54 720 04 Perioperatív asszisztens
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 18 13 22 9
160
18 13
Összesen 31,0 31,0 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 5
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 9
11635-16 Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11894 -16 Fertőtlenítés -
sterilizálás
Higiénia és munkavédelem 1 1
Fertőtlenítés, sterilizálás 1,5 4,5 1,5 4,5
Közegészségtan -
Járványtan 1 1
11895 -16 Perioperatív ellátás
Az aneszteziológiai
szakambulancia szerepe a
perioperatív ellátásban
1 1
Aneszteziológiai
alapismeretek 2 1,5 2 1,5
Műtéti beavatkozás alapjai 1,5 1,5 1,5 1,5
Perioperatív betegellátás 2 2 2 2
Egynapos sebészet 0,5 0,5 0,5 0,5
11896 -16 Intervenció és
endoszkópia
Bevezetés az intervenciós
ellátásba 1,5 1,5 1,5 1,5
Bevezetés az endoszkópos
ellátásba 1,5 1,5 1,5 1,5
Kontrasztanyag -és
gyógyszerismeret 1 1
Fizikai alapok,
sugárvédelem 1 1
108
22.17 OKJ 54 725 09 Radiográfiai asszisztens
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 16,0 19 22 9
160
16,0 19
Összesen 35,0 31,0 35,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek 4,5
Szakmai kommunikáció 2
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 5
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5
Klinikumi szakismeretek 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2
Klinikumi gyakorlat 9
11157-16
A képi diagnosztika alapjai
Röntgen képalkotás 7,5 7,5
Sugárvédelem –dozimetria 1 1
Röntgen képalkotás
gyakorlat 11,5 11,5
11825-16Képalkotó
diagnosztikai vizsgálatok
mammográfia, ultrahang
alapjai
Emlődiagnosztika 3 3
Ultrahangdiagnosztika 2 2
Emlődiagnosztika
gyakorlat 4,5 4,5
Ultrahangdiagnosztika
gyakorlat 3 3
111635-16 Egészségügyi
asszisztensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
109
22.18 OKJ 54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 21 10 20 9
160
21 10
Összesen 31 29 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11676-16 Családpedagógiai
alapismeretek
Pedagógiai szociológia
Mentálhigiénés
alapismeretek
Fejlődéslélektani alapok
11677-16 Kapcsolattartás
formái családokkal
Kapcsolattartás elmélete
Kapcsolattartás
gyakorlata
11678-16 Kommunikáció és
viselkedéskultúra Kommunikáció
12046-16 Gyermekellátási
alapfeladatok és alapelvek
Szakmai készségfejlesztés
és kommunikációs
gyakorlat
1
Gyermekvédelmi
ismeretek 1,5
Gyógypedagógiai
alapismeretek 2
Gondozási, ápolási
ismeretek 1,5
Gondozási, ápolási
gyakorlat 1,5
10528-12 Házi időszakos
gyermek-felügyeleti feladatok
Házi időszakos gyermek-
felügyeleti ismeretek
Házi időszakos
gyermekfelügyelet
gyakorlata
10525-12 A szociális ellátás
általános tevékenységei
Szakmai készségfejlesztés
és kommunikációs
gyakorlat
2,5
Társadalomismereti,
szociálpolitikai, jogi és
etikai ismeretek
6,5
Társadalomismereti és
szociálpolitikai gyakorlat 1,5
Pszichológiai és pedagógiai
ismeretek 3
110
Pszichológiai gyakorlat 2
Egészségügyi
alapismeretek 4
10559-12 Elsősegély-nyújtási
feladatok
Népegészségügyi ismeretek 1,5
Az elsősegélynyújtás
gyakorlata 0,5
10523-16 Gyermekfelügyelői
feladatok
A gyermekotthon 4,5 4,5
Gyermekotthoni gyakorlat 4 4
10524-16 Gyermek-felügyeleti
dokumentációs feladatok
Gyermekotthoni
adminisztrációs ismeretek 2,5 2,5
Gyermek-felügyeleti
dokumentációs ismeretek 2,5 2,5
Adminisztráció gyakorlata 3 3
10526-12 Gyermekotthoni
tevékenységek
Gyermekotthoni
tevékenységek szervezési
ismerete
4 4
Életvezetési ismeretek 2,5 2,5
Az önálló életvitelre való
felkészítés 2,5 2,5
Gyermekotthoni
tevékenységek szervezési
gyakorlata
3 3
22.19 OKJ 54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 22 9 19 10
160
22 9
Összesen 31 29 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
12046-16 Gyermekellátási
alapfeladatok és alapelvek
Szakmai készségfejlesztés
és kommunikációs
gyakorlat
1
Gyermekvédelmi
ismeretek
Gyógypedagógiai
alapismeretek
111
Gondozási, ápolási
ismeretek
Gondozási, ápolási
gyakorlat
10528-12 Házi időszakos
gyermek-felügyeleti feladatok
A házi időszakos gyermek-
felügyeleti ismeretek
A házi időszakos
gyermekfelügyelet
gyakorlata
10523-16
Gyermekfelügyelői feladatok
A gyermekotthon
Gyermekotthoni gyakorlat
10524-16
Gyermek-felügyeleti
dokumentációs feladatok
Gyermekotthoni
adminisztrációs ismeretek
Gyermekfelügyeleti
dokumentációs ismeretek
Adminisztráció gyakorlata
10525-12
A szociális ellátás általános
tevékenységei
Szakmai készségfejlesztés
és kommunikációs
gyakorlat
2
Társadalomismereti,
szociálpolitikai, jogi és
etikai ismeretek
9
Társadalomismereti és
szociálpolitikai gyakorlat 3
Pszichológiai és pedagógiai
ismeretek 5,5
Pszichológiai gyakorlat 1
Egészségügyi
alapismeretek 3
10559-12
Elsősegélynyújtási feladatok
Népegészségügyi ismeretek 1,5
Az elsősegélynyújtás
gyakorlata 2
11733-16
A szükségletfelmérés és a
problémamegoldás
részfeladatai
A szociális problémák
megjelenésének
összefüggései
4 4
A szociális munka elmélete 4,5 4,5
10558-16
Önálló szociális segítő
feladatok
A szociális munka
gyakorlata 3 3
Esetmegbeszélés és
szupervizió gyakorlata 2 2
Mentálhigiéné 1 1
10560-16
Rehabilitációs feladatok
Pedagógiai és
gyógypedagógiai ismeretek 3 3
A fogyatékosság egészségi
összefüggései 2,5 2,5
Prevenciós és
rehabilitációs eszközök 1,5 1,5
Aktivitásfejlesztés és
rehabilitációs gyakorlat 4 4
10561-16
A rehabilitáció adminisztrációs
feladatai
A szociális adminisztráció 2 2
Számítástechnikai
ismeretek 1 1
112
22.20 OKJ 54 761 02 Kisgyermekgondozó, - nevelő
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 23 8 18,5 11,5
160
23 8
Összesen 31,0 30,0 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
10525-12 A szociális ellátás
általános tevékenységei
Szakmai készségfejlesztés
és kommunikációs
gyakorlat
2,5
Társadalomismereti,
szociálpolitikai, jogi és
etikai ismeretek
6
Társadalomismereti és
szociálpolitikai gyakorlat 1,5
Pszichológiai és pedagógiai
ismeretek 3
Pszichológiai gyakorlat 1
Egészségügyi
alapismeretek 2,5
10559-12 Elsősegély-nyújtási
feladatok
Népegészségügyi ismeretek
1
Az elsősegélynyújtás
gyakorlata 1,5
12046-16 Gyermekellátási
alapfeladatok és alapelvek
Szakmai készségfejlesztés
és kommunikációs
gyakorlat
1
Gyermekvédelmi
ismeretek 1,5
Gyógypedagógiai
alapismeretek 1
Gondozási, ápolási
ismeretek 2
Gondozási, ápolási
gyakorlat 3
10523-16 Gyermekfelügyeleti
feladatok
Gyermekotthoni feladatok
Gyermekotthoni gyakorlat
10524-16 Gyermekfelügyelői
dokumentációs feladatok
Gyermekotthoni
adminisztrációs ismeretek
Gyermekfelügyeleti
dokumentációs ismeretek
Adminisztrációs gyakorlat
113
10528-12 Házi időszakos
gyermekfelügyelet
Házi időszakos gyermek-
felügyeleti ismeretek 1,5
Házi időszakos
gyermekfelügyelet
gyakorlata
1
10529-12 A napközbeni
gyermekellátás feladatai
A napközbeni
kisgyermekellátással
kapcsolatos ismeretek
5
5
A kisgyermekkori nevelés 8,5 8,5
A kisgyermek gondozása 5
5
A napközbeni
kisgyermekellátás
gyakorlata
7
7
10530-12 A napközbeni
gyermekellátás dokumentációs
feladatai
Adminisztráció és
tájékoztatás 2
2
Dokumentációs gyakorlat 1 1
11676-16 Családpedagógiai
alapismeretek
Pedagógiai szociológia
Mentálhigiénés ismeretek
Fejlődéslélektani alapok
11677-16 Kapcsolati formák
családokkal
A kapcsolattartás elmélete
A kapcsolattartás
gyakorlata
11678-16 Kommunikáció és
viselkedéskultúra Kommunikáció
22.21 OKJ 54 762 02 Szociális asszisztens
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 22 9 19 10
160
22 9
Összesen 31 29 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
12046-16 Gyermekellátási
alapfeladatok és alapelvek
Szakmai készségfejlesztés
és kommunikációs
gyakorlat
1
Gyermekvédelmi
ismeretek
Gyógypedagógiai
alapismeretek
114
Gondozási, ápolási
ismeretek
Gondozási, ápolási
gyakorlat
10528-12 Házi időszakos
gyermek-felügyeleti feladatok
A házi időszakos gyermek-
felügyeleti ismeretek
A házi időszakos
gyermekfelügyelet
gyakorlat
10523-16
Gyermekfelügyelői feladatok
A gyermekotthon
Gyermekotthoni gyakorlat
10524-16
Gyermek-felügyeleti
dokumentációs feladatok
Gyermekotthoni
adminisztrációs ismeretek
Gyermekfelügyeleti
dokumentációs ismeretek
Adminisztráció gyakorlata
10525-16
A szociális ellátás általános
tevékenységei
Szakmai készségfejlesztés
és kommunikációs
gyakorlat
3
Társadalomismereti,
szociálpolitikai, jogi és
etikai ismeretek
9
Társadalomismereti és
szociálpolitikai gyakorlat 3
Pszichológiai és pedagógiai
ismeretek 5,5
Pszichológiai gyakorlat 1
Egészségügyi
alapismeretek 3
10559-16
Elsősegélynyújtási feladatok
Népegészségügyi ismeretek 1,5
Az elsősegélynyújtás
gyakorlata 2
11733-16
A szükségletfelmérés és a
problémamegoldás
részfeladatai
A szociális problémák
megjelenésének
összefüggései
4 4
A szociális munka elmélete 4,5 4,5
10558-16
Önálló szociális segítő
feladatok
A szociális munka
gyakorlata 3 3
Esetmegbeszélés és
szupervizió gyakorlata 2 2
Mentálhigiéné 1 1
10562-16 Szabadidő-szervezési
és rekreációs feladatok
A szabadidő-szervezés és
rekreáció elméleti
ismeretei
6 6
A szabadidő-szervezés és
rekreáció gyakorlata 4 4
10563-16 A szociális munka
adminisztrációja
A szociális adminisztráció 3 3
Számítástechnikai
ismeretek 1 1
115
22.22 OKJ 54 762 03 Szociális szakgondozó
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A szakmai képzés órakerete
Összesen 16 15 24 7
160
16 15
Összesen 31 31 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
10569-16 Gondozási-ápolási
alapfeladatok
Szakmai készségfejlesztés
és kommunikációs
gyakorlat
Szociálpolitikai, jogi és
etikai ismeretek
Pszichológiai
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek
Ápolási, gondozási
alapismeretek
Megfigyelési és
elsősegélynyújtási
gyakorlat
10570-16 A szükségletek
felmérése
Társadalomismeret
Klinikai ismeretek
Ápolási gyakorlat
Gondozási ismeretek
A gondozási szükségletek
felmérésének gyakorlata
Monitorozó gyakorlat
10571-16 Sajátos gondozási
feladatok
Szociális munka elmélete
Szociális munka
gyakorlata
Szociális gondozás
Szociális gondozás
gyakorlata
Mentálhigiéné
Esetmegbeszélés és
szupervízió a gyakorlaton
10572-16 Gondozási- ápolási
adminisztráció A szociális adminisztráció
gyakorlata
116
10525-12 A szociális ellátás
általános tevékenységei
Szakmai készségfejlesztés
és kommunikációs
gyakorlat
1 2,5 1
Társadalomismereti,
szociálpolitikai, jogi és
etikai ismeretek
8,5
Társadalomismereti és
szociálpolitikai gyakorlat 2
Pszichológiai és pedagógiai
ismeretek 5
Pszichológiai gyakorlat 1,5
Egészségügyi
alapismeretek 8,5
10559-12 Elsősegélynyújtási
feladatok
Népegészségügyi ismeretek 2
Az elsősegélynyújtás
gyakorlata 1
10556-16 Gondozási-ápolási
feladatok
Ápolási ismeretek 2 2
Alapápolási gyakorlat 2,5 2,5
Gondozási ismeretek 2 2
Gondozási szükségletek 1 1
Gondozási gyakorlat 2 2
10574-16 Személyes
gondoskodás
Szociális munka 2 2
A szociális munka
gyakorlata 2 2
Szociális gondozás 2 2
A szociális gondozás
gyakorlata 2 2
A szociális szakember
személyiségének védelme 0,5 2 0,5 2
10575-12 Szociális szervezés
Gazdálkodási
alapismeretek 1 1
A szociális intézmények
gazdálkodása 1 1
Vezetési, szervezési
ismeretek 1 1
Vezetési, szervezési és
gazdálkodási gyakorlat 1,5 1,5
10576-12 Szakgondozási
adminisztráció
Szociális szolgáltatások
adminisztrációja 0,5 0,5
Szociális szolgáltatások
adminisztrációjának
gyakorlata
1 1
Számítástechnikai
ismeretek 0,5 0,5
Számítástechnikai
ismeretek gyakorlat 1 1
117
22.23 OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló
Szakközépiskolai képzés
közismereti oktatás nélkül
1. évfolyam 2. évfolyam
heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 19 12,5 160
22 9,5
Összesen 31,5 31,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2
10569-16 Gondozási-ápolási
alapfeladatok
Szakmai készségfejlesztés és
kommunikációs gyakorlat 2,5 3
Szociálpolitikai, jogi és etikai
ismeretek 2,5 3
Pszichológiai alapismeretek 4
Egészségügyi alapismeretek 5,5 0,5
Ápolási, gondozási alapismeretek 3
Megfigyelési és elsősegélynyújtási
gyakorlat 3
10570-16 A szükségletek
felmérése
Társadalomismeret 1,5
Klinikai ismeretek 5
Ápolási gyakorlat 2
Gondozási ismeretek 2
A gondozási szükségletek
felmérésének gyakorlata 1
Monitorozó gyakorlat 3
10571-16 Sajátos gondozási
feladatok
Szociális munka elmélete 4
Szociális munka gyakorlata 1
Szociális gondozás 5,5
Szociális gondozás gyakorlata 1 3
Mentálhigiéné 1,5
Esetmegbeszélés és szupervízió a
gyakorlaton 1,5
10572-16 Gondozási-ápolási
adminisztráció A szociális adminisztráció gyakorlata 1 1
118
22.24 OKJ 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs
5/13.
931 óra
1/13.
1116 óra
2/14.
931 óra
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő és mellék
szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 18.5 12.5 19 12
160
18.5 12.5
Összesen 31 31 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0.5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
Pedagógiai, pszichológiai
feladatok
Pedagógia 3
4 4
Pedagógiai gyakorlat 5
5 5
Bevezetés a
pszichológiába 3 4 3
Általános gyógypedagógiai
feladatok
Gyógypedagógiai
alapismeretek 3 4 3
Gyógypedagógiai
gyakorlat 7,5 7 7.5
Speciális gyógypedagógiai
feladatok
Gyógypedagógiai
pszichológia 2 2 2
Gyógypedagógiai
tantárgypedagógiák 2 2 2
Gyógypedagógiai
egészségtan 2 2 2
Gondozás és
egészségnevelés
Gondozási és
egészségnevelési
alapismeretek
1 1
Óvodai nevelési feladatok A nevelés elméleti alapjai
Nevelési gyakorlat
Konyhai és udvari feladatok
az óvodai dajka
tevékenységében
Konyhai és udvari
feladatok
Takarítási feladatok az
óvodai dajka
tevékenységében Takarítási ismeretek
Családpedagógiai ismeretek Pedagógiai szociológia
Kapcsolattartás formái
családokkal
A kapcsolattartás
elmélete
A kapcsolattartás
gyakorlata
Kommunikáció
119
22.25 OKJ 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
5/13. 1/13. 2/14.
heti óraszám heti
óraszám ögy heti óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 19,5 11,5 19,5 11,5
160
19,5 11,5
Összesen 31 31 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11464-16 Pedagógiai és
pszichológiai feladatok
Pedagógia 8,5 7 8,5
Pedagógiai gyakorlat 11,5 11,5 11,5
Bevezetés a
pszichológiába 2 3 2
11676-16 Családpedagógiai
alapismeretek
Pedagógiai szociológia 2 4 2
Mentálhigiéniai
alapismeretek 1 2 1
11687-16 Program és
szabadidő szervezés Szabadidő szervezés 1 1,5 1 0
11678-16 Kommunikáció és
viselkedéskultúra Kommunikáció és
viselkedéskultúra 1 1 1 0
11688-16 Gondozás és
egészségnevelés
Gondozási és
egészségnevelési
alapismeretek
1 1
1
11470-16 Óvodai nevelési
feladatok
A nevelés elméleti alapjai
Nevelési gyakorlat
11544-16 Konyhai és udvari
feladatok az óvodai dajka
tevékenységében
Konyhai és udvari
feladatok
11543-16 Takarítási
feladatok az óvodai dajka
tevékenységében Takarítási ismeretek
12070-16 Speciális gondozás
és egészségvédelem
Gyógypedagógiai
egészségtan
Gyógypedagógiai
egészségtan gyakorlat
11465-16 Általános
gyógypedagógiai feladatok Gyógypedagógiai
alapismeretek
11684-16 Gyógypedagógiai
kommunikáció Sérülés-specifikus
kommunikáció
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0,5
120
Elfogadó nyilatkozat
A Kanizsay Dorottya Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és
Szakgimnázium Pedagógiai Programját a nevelő tantestület 2017.08. 31-ei értekezletén
elfogadta. Hatályba a Fenntartó jóváhagyásával lép.
Budapest, 2017. szeptember 1.
Jóváhagyta:
Szabó Beáta
igazgató
