KISKUNHALASI

FELSŐVÁROSI

ÁLTALÁNOS

ISKOLA _________________________________________________________

KISKUNHALAS, SZABADSÁG TÉR 6.

6400

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1

Tartalom

BEVEZETŐ ............................................................................................................................................ 2 1 Iskolánk nevelési programja ............................................................................................................ 3

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..................... 3 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink .................................................. 7 1.3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladataink ....................................................... 9

1.3.1. Az iskolánk egészségnevelési terve ....................................................................................... 9 1.3.2. Iskolánk elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos tervei .................. 12

1.4. Iskolánk környezeti nevelés programja ...................................................................................... 13 1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................ 16 1.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................................... 20

1.6.1. A pedagógusok feladatai ..................................................................................................... 20 1.6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai és hatásköre ..................... 23

1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ...... 26 1.7.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységünk ...................... 26 1.7.2. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk ............................................................................................................................. 31 1.7.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink: ............................................... 31

1.8. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........... 33 1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel, a kapcsolattartás formái ...... 34

1.9.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése .......................................................... 34 1.9.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése .................................................................. 35 1.9.3. Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése ................................................. 35 1.9.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése ............................................ 35 1.9.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése ............................................... 36 1.9.6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel ............................................................................................................................. 37

1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................................................... 39 1.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ..................................................................................... 40 1.12. A tanulók intézményen belüli felsőbb évfolyamra vagy azonos évfolyamon belül történő átlépésének szabályai ........................................................................................................................ 41

2 FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE .................................................................... 43 2.1. A választott kerettanterv ............................................................................................................ 43 2.2. Osztályok heti engedélyezett időkerete ..................................................................................... 47 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................................................................................... 48 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletezése ....................................................................................................................................... 49 2.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .......................................... 50 2.6. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése ..................................................... 52 2.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................ 56 2.8. Sajátos pedagógiai módszereink: projektoktatás ....................................................................... 56 2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseink ............................................................... 56 2.10. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése ................................... 58 2.11 Iskolánk német nemzetiségi nyelvoktatási programja .............................................................. 61 2.12. Cigány nemzetiségi nevelési programunk ................................................................................ 62 2.13. Felnőttoktatási programunk ..................................................................................................... 63 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................... 63 A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA…………………………………………………………………………..…..….76

2

BEVEZETŐ

"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti

étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."

/Szent-Györgyi Albert/

1. A Pedagógiai programra vonatkozó jogszabályi előírások:

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: 4., 5., 26.,27.,46., 50., 51., 54., 96., 97. §

2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: 4.,7., 11.,13., 61., 81.,82., 118.,122., 128., §

3. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései: 7., 8.,9., 10§

2. A Pedagógiai program átdolgozására vonatkozó szabályok:

1. Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (27. § + 6. sz. melléklet) 2. 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról (7. -9. §) 3. T/8888. elfogadott törvényjavaslat (Módosítás 25. § (2) b) 4. 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról (III. fejezet)

Iskolánk 1912 szeptembere óta működik önálló igazgatóságként, ahol 1945-ig csak 4 évfolyamot lehetett elvégezni, majd az azt követő években két helyszínen, az alsó tagozatosok a Szabadság téri épületben, a felső tagozatosok a volt Református Polgári Leányiskola épületében folytathatták tanulmányaikat.

Intézményünk a jelenlegi állapotban 1976-ban készült el, amikor a régi épülethez egy új szárnyat építettek, melyben a felső tagozat kapott elhelyezést, megszüntetve ezzel a szétszórtságot. Akkor közel 1000 tanulónk volt, jelenleg 550 körüli tanulólétszámmal dolgozunk.

Megállapodás keretében Kiskunhalas – Pirtó Önkormányzatok intézményfenntartó oktatási társulást hoztak létre 2005. július 1-jén, amit 2008. augusztus 28-án módosítottak. Ettől az időtől a pirtói iskolában működő 1-4.osztály iskolánk tagintézménye.

Az iskola egy évszázadra visszanyúló története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására.

Iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósítása érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő felsővárosi diákoknak.

3

1 Iskolánk nevelési programja

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

Alapelveink:

A mindennapi nevelő- és oktató munkánk során az alábbi elvek érvényesülésére törekszünk:

1. Az intézményben olyan légkör kialakításáért dolgozunk, ahol minden diák jól érzi magát.

Ennek érdekében:

tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét,

figyelembe vesszük az egyéni képességeket,

alapozunk életkori és egyéni sajátosságaikra,

bevonjuk őket az iskolai élet szervezésébe,

számíthatnak figyelmünkre, törődésünkre, jóindulatunkra, diszkréciónkra.

2. Az iskola feladatának tartjuk, hogy tanulói korszerű és alkalmazni képes tudást szerezzenek, fejlesztjük egyéni képességüket, kompetenciájukat, hogy mindezek birtokában szellemileg, erkölcsileg és testileg fejlett fiatalokká válhassanak.

Ennek érdekében:

tervszerű nevelő és oktató munkával fejlesztjük az alapkészségeket, amely számukra korszerű, és továbbépíthető tudást nyújt,

tudományos alapokon nyugvó tudást kínálunk, amely hozzájárul a világban való eligazodáshoz, az egyéni értékrend, és szemléletmód kialakulásához,

törekszünk, hogy tanulóink körében becsülete legyen a tudásnak, a szorgalomnak, a kiemelkedő teljesítménynek,

fontosnak tarjuk, hogy a kapcsolataikat a humánum, empátia, tolerancia, erőszakmentesség hassa át,

az érettségit adó középiskolákba való eredményes továbbtanulás érdekében folytatjuk az emelt szintű nyelvoktatást, a német nemzetiségi oktatást,

megalapozzuk tudásukat és készségeiket, hogy a globális természeti problémákat felismerjék, és viselkedésükkel tudatos választ tudjanak adni,

a tanulás tanításával megalapozzuk a sikeres, és hatékony és önálló ismeretbővítést,

törekszünk tanulóinkat megismertetni hazánk és Kiskunhalas történetével, hagyományaival, kiemelkedő eseményeivel, személyiségeivel, hogy formálódjon hazaszeretetük, a szülőföldhöz való kötődésük.

3. Az intézmény a pedagógusok, a tanulók és a szülők egyéni érdeklődésén keresztül részt vesz a város és a városrész közéletében.

Ennek érdekében:

sokféle kapcsolatot ápolunk a szülői közösségekkel,

bekacsolódunk a város civil szervezeteinek életébe,

részt vállalunk a városi rendezvények szervezésében, rendezésében,

gondozzuk iskolánk környékét, védnökséget vállalunk a Gábor Áron szobor felett.

4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.

Ennek érdekében:

biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek,

4

a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztését gyógypedagógus segítségével biztosítjuk.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

humánus,

erkölcsös,

fegyelmezett,

művelt,

kötelességtudó,

érdeklődő, nyitott,

kreatív, alkotó,

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

gyakorlatias,

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

van elképzelése a jövőjét illetően,

becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

a természet, a környezet értékeit,

más népek értékeit, hagyományait,

az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

viselkedése udvarias,

beszéde kulturált,

társaival együttműködik,

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

képes szeretetet adni és kapni,

szereti hazáját,

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

szellemileg és testileg egészséges, edzett,

egészségesen él,

szeret sportolni, mozogni,

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezek a tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra

5

irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

Célunk:

Olyan iskola megteremtése, amely tudományos, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt, a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével, egyéni képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével egyenlő lehetőséget biztosít az általános műveltség alapjainak elsajátításához, a sikeres továbbtanuláshoz.

Az iskola nevelési-oktatási céljainak megvalósítását segítik alapítványaink:

Alapítvány a Nyelvoktatás Fejlesztésére,

Kalamáris Kulturális Alapítvány.

Az alapítványokat a szülők és külső támogatók önkéntes felajánlásaikkal támogatják.

Feladataink:

1. Magas szintű, és egyénre szabott oktatás megvalósításával, a szabadidő hasznos eltöltésével,

kompetenciák fejlesztésével felkészíteni a gyerekeket a sikeres továbbtanulásra.

2. Határozott és egységes követelmények támasztása mellett lehetőséget nyújtani a tanulók

önállóságának, kreativitásának, öntevékenységének.

3. A reális önértékelés, önelfogadás képességének kialakítása.

4. A folyamatos, élethosszig tartó tanulás, az önművelés igényének kialakítása.

5. Az együttműködési készség fejlesztése.

6. A tanulók szociális hátrányaiból adódó különbségek csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása.

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók sajátos és egyéni lehetőségeinek kielégítése.

8. Minden tanuló számára biztosítani az alapkészségek elsajátítását, készségeik, képességeik

kibontakoztatását.

9. Fejlesztjük kompetenciáikat az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi kommunikáció, a

matematikai kompetencia, a természettudományos kompetencia, a szociális és életviteli

kompetencia-területen.

10. Felkelteni az ismeretszerzési vágyat, felhasználni az iskolán kívül szerzett ismereteket,

tapasztalatokat, információkat.

Értéknek tekintjük:

A pedagógia munkánkkal a fejlődő és változó személyiség formálását kívánjuk befolyásolni, hogy nyitott, ismeretek befogadására kész- és képes, a társakkal együttműködni tudó tanulókká váljanak, akik viselkedésében az alábbi értékek jelennek meg:

1. Az élet tisztelete és védelme.

2. A természeti környezet megóvása.

3. A testi és lelki egészség védelme, az egészséges életmód iránti igény.

1. Önismeret. Az egyéni adottságok kibontakoztatása, felelősségvállalás a saját sorsuk

irányításáért, nyitottság az ismeretek, élmények, művészetek befogadására.

4. Kulturált, erőszakmentes kommunikáció. Igény a világ megismerésére, az önművelődésre.

5. A nemzeti kultúra ápolása, a hagyományok megismerése és tisztelete.

6. A nemzeti kisebbségek és más népek jogainak tisztelete, kultúrájának, hagyományainak

megismerése, tisztelete.

6

Eszközök, eljárások:

1. Az általános iskola követelményeinek sikeres teljesítése érdekében:

kompetencia alapú oktatást folytatunk,

tehetséggondozást folytatunk versenyeztetéssel, szakköri-, sportköri, énekkari foglalkozások szervezésével, egyéni bánásmóddal, az iskolán kívüli művészeti- és sporttevékenység támogatásával,

a tanulási problémákkal küzdő tanulóknak gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus és logopédus nyújt segítséget,

a szociális hátrányok csökkentése érdekében integrációs programot folytatunk,

a lassabban, nehezebben haladóknak korrepetálásokat szervezünk,

a tanítási órákon élünk a differenciálás módszerével.

2. A sikeres pályaválasztás érdekében:

a reális önismerethez rendszeres külső- és belső méréseket végzünk,

pályaválasztási tanácsadáshoz nevelési szakember szaktudását vesszük igénybe,

iskolalátogatásokat, tájékoztatókat szervezünk.

3. Korszerű, alkalmazásképes tudás megszerzése érdekében:

első osztálytól lehetőséget biztosítunk az angol és német nyelv tanulására,

német nemzetiségi oktatást folytatunk,

első osztálytól csoportbontásban tanítjuk az angol és német nyelvet, felső tagozatban a technikát, informatikát,

lehetőséget teremtünk a második idegen nyelv tanulására.

4. Az eredményes kommunikáció és kulturált viselkedés érdekében:

kooperatív tanulási technikák alkalmazása,

előtérbe helyezzük az egyéni felkészülésen alapuló beszámolók, kiselőadások tartását,

rendszeresen élünk az értékelés, önértékelés, példaállítás, kritika módszerével.

5. Harmonikus személyiség fejlesztés és nyugodt légkör kialakítása érdekében:

a tanulók jogainak, kötelességeinek, a Házirendnek megismertetése a diákokkal, szülőkkel,

rendszeres és tervszerű találkozások szervezése a szülőkkel,

a szülők bevonása az iskolai kulturális, környezetvédelmi, egészségnevelési és egyéb programokba, rendezvényekbe,

következetes fellépés a durvaság és erőszakosság minden formája ellen tanórán, a tanórán kívüli és szabadidős programokon.

Nevelő és oktató munkánkat akkor tartjuk sikeresnek,

ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek,

ha a tanulóink többsége az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten felel meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek,

ha a tanulók többsége rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

ha a tanulók többsége ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

ha a tanulók többségének van elképzelése saját közelebbi és távolabbi jövőjével és sorsával kapcsolatban.

7

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink

Célunk:

A tanulók személyiségének minél teljesebb és harmonikusabb kibontakoztatása adottságaik, és egyéni fejlődésük alapján, építve az iskolai és iskolán kívüli ismeretszerzésre, sokféle tevékenységre, szervezett és spontán tapasztalataik összességére. Mindezek fejlesztik kognitív képességeiket, gondolkodási műveletek eredményes végzését, segítik az önálló ismeretszerzést, a döntési és cselekvési attitűdök fejlődését.

Feladataink:

1. ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek kialakítása,

2. ismeretszerzési vágy felkeltése, az önművelés igényének alakítása,

3. a nemzet és a szülőhely múltjának, hagyományainak, jelenének megismerése,

4. emlékeink tisztelete, a hagyományok ápolása,

5. az egészséges életmód igényének kialakítása, a testi, lelki egészség fenntartása, fejlesztése,

6. önismeret kialakítása,

7. akaraterő fejlesztése, edzése,

8. váljon szokássá a könyvtárhasználat, a korszerű informatikai kommunikációs technológia

használata,

9. konfliktusok kezelése, konfliktuskezelési technikák tanítása,

10. aktív természet- és környezetvédelmi magatartás formálása,

11. alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismerése, érdeklődés felkeltése, a társadalmi

kérdések iránt, igénykeltés a közügyekben való részvételre, az iskola közösségi életének

alakítására.

Kiemelt feladatunk:

- a tehetséggondozás, különös tekintettel az idegen nyelvek oktatására, amely továbbra is fő profilunk,

- a műveltségbeli hátrányok csökkentése, - a sikeres továbbtanulás segítése, a társadalmi beilleszkedés, a reális önértékelés

megalapozása, - olyan számítástechnikai tudás kialakítása, amely lehetővé teszi a modern ismerethordozók az

információs-kommunikációs technika ismeretét, alkalmazását.

A megvalósítás színterei:

1. Tanóra

2. Tanórán kívüli foglalkozások

3. Egész napos osztályok, napközis foglalkozás

4. Játékok, versenyek

5. Szabadidős tevékenységek

8

Módszerek:

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Nevelési eljárások Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

- Követelés.

- Gyakoroltatás.

- Segítségadás.

- Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

- A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése.

- Közös (közelebbi vagy

- távolabbi) célok kitűzése,

elfogadtatása.

- Hagyományok kialakítása.

- Követelés.

- Ellenőrzés

- Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés.

- Tények és jelenségek

bemutatása.

- Műalkotások bemutatása.

- A nevelő személyes

példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói

közösség tevékenységében.

- A követendő egyéni és

csoportos minták kiemelése a

közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés.

- A tanulók önálló elemző

munkája.

- Felvilágosítás a betartandó

magatartási normákról.

- Vita.

1. Tanórán alkalmazott módszerek:

a tanulócsoport összetételéhez, fejlődési üteméhez igazodó tananyagválasztás;

differenciált óravezetés;

kooperatív technikák alkalmazása,

IKT eszközök alkalmazása,

fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus alkalmazása,

csoportbontásban tanított nyelvi és informatikai, és felső tagozaton technikai órák,

tehetséges tanulókkal való fokozott törődés.

2. Tanórán kívül alkalmazott módszerek:

szakkörök szervezése,

sportkörök működtetése,

egyéni fejlesztő foglakozások szervezése,

tehetséggondozás.

3. Egész napos osztályokban, napköziben alkalmazott módszerek:

biztonságot adó, személyiségfejlesztő és eredményes tanulást segít csoportlégkör megteremtése;

differenciált tanulásirányítás;

kooperatív technikák alkalmazása,

IKT eszközök alkalmazása,

fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus alkalmazása,

rendszeres együttműködés szaktanárral, tanítóval,

9

a tanulók igényéhez igazodó választható tevékenységajánlatok szabad időben;

Játék, rendszeres testmozgás beépítése a nevelés folyamatába.

4. Játékok, versenyek, projektmunka: (Lásd az 1. és 2. számú mellékletben felsoroltakat)

Projektnapok, projekthetek, témanapok, témahetek:

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a témanapok, amelyek a környezetvédelemmel, az egészségvédelemmel, honismerettel, népismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel.

5. Szabadidős tevékenységek:

DÖK szervezésében: őszi és tavaszi hulladékgyűjtés, farsangi karnevál, Luca napi diszkó,

ÖKOHÉT,

alapítványok szervezésében: Suli galéria, Szüreti Forgatag, Tankönyvvásár,

iskolai ünnepélyek: március 15-ről, október 23-ról, karácsonyról,

Sulirádióban emlékműsor készül a tanév rendezvénytervében meghatározott eseményekről,

szolgáltatásként részben vagy teljesen önköltséges formában biztosítjuk: színházlátogatás, táborozás, túrák szervezését.

A személyiségfejlesztés indikátorai:

- Az iskola tanulmányi átlaga az elvárt szintet mutatja. - A kompetenciamérés eredményeink az országos átlag felettiek. - A tanulók sikeresen választanak középiskolát. - A tanulók sikeresen teljesítenek a választott középiskolában.

1.3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladataink

1.3.1. Az iskolánk egészségnevelési terve

Célunk:

A tanulóknak legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek a lelki egyensúly megóvására, a társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.

Alapelvünk:

Az életet és az egészséget legfontosabb emberi értéknek tekintjük.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskola pedagógusai részt vállalnak a városi egészségnapok szervezésében, lebonyolításában.

Szervezzük és segítjük tanulóink részvételét a városi egészségneveléssel kapcsolatos versenyekre, vetélkedőkre, pályázatokra, akciókra.

10

Feladataink:

A családdal együttműködve felkészíteni a tanulókat az önállóságra, a betegség megelőzésre, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.

Segíteni a tanulókat a káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Az egészség megvédésére, az egészséggel kapcsolatos ismeretek fejlesztésére, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadása.

Ösztönözni az egészségvédő magatartás megtartását véleményformálással, támogató tanácsadással, az egészségvédő lehetőségek bemutatásával.

Segíteni az egészségeseket és a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a helyes döntések meghozatalában.

Az egészségnevelés fő területei:

1. a helyes szokások, napirend kialakítása, 2. korszerű, egészséges táplálkozás folytatásához ismeretek nyújtása, szokások alapozása, 3. egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása, 4. mentálhigiéné ismeretek, szokások alakítása, 5. betegápolási, szociális, mentési, rehabilitációs és gondozó intézmények tevékenységének

megismerése.

Az egészségnevelés legfontosabb helyszínei:

tanórai foglalkozások

tanórán kívüli foglalkozások

sportprogramok, foglalkozások

szülői értekezletek

táborok

témahetek, témanapok: - Környezetünk tisztaságáért! - Egészséges táplálkozás napja.

- Prevenciós egészségvédelmi nap!

Az egészségnevelés módszerei:

előadások az egészségvédelmi szervek bevonásával,

filmvetítések,

példaadás,

olvasás,

rajzolás,

szerepjátékok,

ünnepi megemlékezések szervezése,

iskolarádiós műsorok,

ismeretterjesztő faliújságok működtetése.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

1. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

mindennapi testnevelés órák bevezetése felmenő rendszerben,

játékok,

egészségfejlesztő testmozgás az első-második évfolyamon és a napközis csoportokban,

az iskolai sportkör foglalkozásai,

tömegsport foglalkozások;

11

úszásoktatás;

gyógytestnevelés,

versenyek.

2. A helyi tantervben szereplő testnevelés, környezetismeret, természetismeret, etika, technika és életvitel, biológia, fizika, kémia, informatika, magyar irodalom, ének, történelem tantárgyak tananyagai.

3. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek. 4. Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó

projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

osztályonként gyalog- vagy kerékpártúra szervezése,

kerékpáros vándortábor szervezése,

folytatjuk az őszi és tavaszi Évfolyam Bajnokságok megszervezését,

DADA program működtetése minden évfolyamon, melynek keretében veszélyes és függőséget kialakító agyagokról, a stressz kezeléséről, az erőszakmentes magatartás és erőszakmentes kommunikációról hallanak tanulóink,

folytatjuk a NUTRIKID programot a felső tagozaton, amelynek keretében az ételekben található táplálékokkal, a táplálékpiramissal ismerkednek meg a tanulók,

folytatjuk a Mentőszolgálat szakmai irányításával az elsősegély-nyújtási és újraélesztési gyakorlatok szervezését a hetedik és nyolcadik évfolyamon, alkalmanként szülői és pedagógus csoport bevonásával,

„ Az iskola rendőre” program fenntartása, amelynek keretében ellenőrzik a diákok kerékpárjának felszereltségét, tájékoztatókat tartanak az idénybalesetekről, veszélyforrásokról, részt vesznek az egészséges életmód iskolai vetélkedőkben,

az ÖKOHÉT-en takarítást, virágosítást végzünk az esztétikus iskolai környezet kialakítása érdekében,

a projektnap témái között rendszeresen szerepel az egészségnevelés.

6. Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában,

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

Az egészségnevelést segítő kapcsolatok:

iskolavezetéssel,

egészségnevelővel,

gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel,

iskolaorvossal, védőnővel,

diákönkormányzati-vezetővel,

testnevelőkkel,

szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel,

pedagógiai szakszolgálatokkal,

rendvédelmi szervek szakembereivel,

egészségvédelmi szervek szakembereivel.

12

1.3.2. Iskolánk elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos tervei

„Minden állampolgár köteles szükség esetén tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett, vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe került.”

Az elsősegélynyújtás célja: - az élet megmentése,

- a további egészségkárosodás megakadályozása,

- a gyógyulás elősegítése.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának érdekében:

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

támogatjuk a pedagógusok és a szülők részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását szolgáló tevékenységek:

1. A helyi tantervben az egyes tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés

kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés

13

fizika - égési sérülések - forrázás

testnevelés - magasból esés - rándulás, ficam - törések - vérzések

technika - vérzések - égések

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

2. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek:

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

1.4. Iskolánk környezeti nevelés programja

Célunk:

Saját, közvetlen környezetünk értékeinek megismerése, védelme, ezen keresztül tanítványaink

környezettudatos állampolgárrá nevelése. Ennek érdekében a tanulóinkban az alábbi

készségek kialakítását kívánjuk elérni:

formálódjon ökológiai szemléletük,

fejlődjön alternatív- és problémamegoldó gondolkodásuk,

sokféle tapasztalat alapján fejlődjön analizáló, szintetizáló gondolkodásuk,

legyenek kreatívak,

ismerjék fel az élet, a természet, az egészség értékeit, álljanak ki érte,

erősödjön kooperációs hajlandóságuk, toleranciájuk, együttérzésük,

konfliktusai feltárására, kezelésére rendelkezzenek tapasztalati megoldásokkal,

erősödjön vitakészségük, kommunikációjuk,

vegyenek részt saját környezetük ügyeinek intézésében,

legyenek önkritikusak, kritikusak, alkalmazkodók.

Alapelveink:

Az élet, a biológiai és társadalmi sokféleség tisztelete.

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskola pedagógusai részt vállalnak a város fenntartható fejlődést szolgáló tevékenységének megvalósításában.

Szervezzük és segítjük tanulóink részvételét a környezetvédelemmel kapcsolatos versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon.

14

Feladataink:

folytatjuk az iskola arculat meghatározó ÖKOISKOLAI nevelési rendszerünket,

fenntartjuk és megújítjuk a környezeti nevelést támogató tevékenységeket,

mindent megteszünk a természettudományos nevelés rangjának és fontosságának hangsúlyozása érdekében,

a természet- és környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása,

a helyi és globális környezeti-, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése,

a mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés,

a fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése,

saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés,

szelektív hulladékkezelésre szoktatás,

a kerékpáros közlekedés gyakorlatának kultúrájának népszerűsítése,

a természet szeretetére nevelés, a természettel való közvetlen élmények megszerzésének elősegítése.

A környezeti nevelés módszerei, tanulásszervezési formái:

kooperatív tanulási technikák,

osztálykirándulások,

csoportszintű előadások,

gyakorlati foglalkozások,

múzeumi órák,

szakköri foglalkozások,

versenyek,

projektnap, témanap, témahét,

túrák, kirándulások,

tematikus táborok.

Az iskolai környezeti nevelést szolgáló tevékenységi formák:

1. A helyi tantervben a környezetismeret, természetismeret, technika és életvitel, biológia földrajz, testnevelés, rajz, ének, matematika, idegen nyelvek, magyar irodalom, történelem, etika tantárgyak tananyagai.

2. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek. 3. Az etika tantárgy tananyagai elsőtől nyolcadik évfolyamig. 4. Környezeti nevelés a tanórákon

Itt történik a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek megalapozása, a környezetvédelmi szemlélet formálása, amely során lehetőség van a természethez fűződő helyes értékrend kialakítására. A környezeti nevelés sikere a gondos tervezésen és összehangolt megvalósításon múlik.

1. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban

A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása a természettel a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje.

A környezetismert tantárgy keretében tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az tanórák középpontjában. Lehetővé teszi a tantárgy koncentrációt.

15

A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenységek a mindennapi élethez, vagy a természeti környezetet bemutató szépirodalmi művek, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozásán, elemzésén keresztül valósul meg.

Matematikai szövegek, táblázatokban, grafikonok, a mindennapi élet valós adatainak felhasználása szolgálja a természet megismerését, az összefüggések feltárását, lehetőséget ad a véleményformálásra.

A testnevelés lehetővé teszi a mozgás örömének átélését, a szabad levegőn való tartózkodás fontosságának megtapasztalását.

Rajz és vizuális kultúra, ének tárgyak alkalmasak a környezeti nevelés érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre az uniformizálódásra kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára.

A technika-életvitel tantárgy gyakorlati szempontból elemezi a környezetbarát létformát és követendő helyes példákat mutat be.

2. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban

A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak. Tanulásuk során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggéseket, kölcsönhatások sokaságát. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is.

A társadalomtudományi tantárgyak a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítik meg a kérdést. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez, és megoldásához, a közügyekben való részvételhez.

A humán tárgyak bemutatják a környezeti válság kezelésének és megoldásának lehetséges módjai, a szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket.

A technika-életvitel tantárgy gyakorlati szempontból elemezi a környezetbarát létformát és követendő helyes példákat keres és mutat be.

Az anyanyelv és idegen nyelvek a környezeti problémák globális megközelítésére, a környezetvédelem sokféle megoldási módjának bemutatására szolgál. Szemléletformáló hatását az emberi sorsok, és társadalmi problémák megoldásán keresztül éri el.

A művészeti tárgyak alkalmasak az érzelmi megközelítésére a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre az uniformizálódásra kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára.

A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével és az igények kialakításával teheti a legtöbbet. A tantárgyi ismeretek, a kompetenciák fejlesztése a leghatásosabb eszköze a tudatos fogyasztás kialakításának, a globális gondolkodási mód formálásának.

5. A környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

osztályonként, vagy szervezett csoportként gyalog-, kerékpár túrák szervezése a környezeti értékek felfedezésére,

évente a környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából,

minden tanévben „környezetvédelmi őrjárat” szervezése,

a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában,

őszi-, és tavaszi hulladékgyűjtési akció szervezése,

osztálykirándulások természet közeli helyszínekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre,

környezetvédelmi, és hon- és népismereti táborozások szervezése,

16

versenyek, pályázatok, az Okosodó verseny kiterjesztése a felső tagozatra,

szakkörök,

múzeumpedagógiai foglalkozások,

jeles napokhoz kapcsolódó hagyományos tevékenységek (Állatszépségverseny, madárkarácsony)

majális a madarak és fák napja alkalmából,

az iskolai honlap ÖKOISKOKLAI rovatának működtetése.

A környezeti nevelés érdekében együttműködünk:

- Diákönkormányzattal Rendszeresen anyagilag támogatja a környezeti nevelési programokat, versenyeket. A „zöld” diákvezető részt vesz az ökocsoport munkájában.

- Szülőkkel A szülők a legfontosabb nevelési partnerek, együttműködünk a tevékenység egész rendszerében.

- Nyitott Égbolt Vastelep Hulladékgyűjtési, „iskolazöldítési” akciókban, szponzorálás,

- „Zöldhíd” civil egyesülettel, Az ÖKO munkacsoport együttműködési megállapodást kötött a környezeti nevelés hatékonyságának növelése érdekében.

- Homokhátsági hulladékgazdálkodási Kft. Szelektív hulladékgyűjtés, pályázatok, felvilágosító órák, üzemlátogatás,

- Kiskunsági nemzeti parkkal Táborok, túrák szervezése, versenyekre való felkészülés, ezek lebonyolítása.

- Körlánc Egyesülettel Ökoiskolai szakmai programok megvalósítása, szaktanácsadás,

- Algyői Fehér Ignác Általános Iskola Ökoiskolák konzultációs fóruma, karácsonyi vásár, ökoiskolák diákparlamentje

Kommunikáció:

A környezeti nevelés fontos eszközének tartjuk a tanulók figyelmének felhívását egy-egy akcióra, jelenségre, környezeti katasztrófára, sikerre. Eredményeink, kutatásaink nyilvánosságra hozatalai a figyelemfelhívást, az értékrend befolyásolását szolgálja. Ennek módja:

iskolai honlap ÖKO oldala,

zöld faliújságok,

sulirádió,

évkönyv,

1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Célunk:

A tanulók személyiségének fejlesztése a nevelők közvetlen ráhatásán, a tanulók és pedagógusok együttműködésén, illetve az iskolai közösségeken keresztül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösségfejlesztés érdekében végzett munka mellett nagy figyelmet fordítunk a kulcskompetenciák: kommunikáció, szociális-állampolgári kompetenciák fejlesztésére.

17

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A közösségfejlesztés színterei:

1. Tanóra 2. Tanórán kívüli foglalkozások 3. Egésznapos osztályok, napközi 4. Játékok, versenyek 5. Szabadidős tevékenységek 6. Kirándulások, táborozások 7. Könyvtár

Feladataink a közösségfejlesztés érdekében:

1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok, a megvalósulását segítő tevékenységek, szervezeti formák:

A tanítási órát a tanítás-tanulás hosszú folyamatának tekintjük, amelyben kiemelt szerepet szánunk:

a differenciálásnak, hogy a személyiségfejlesztő munka minél jobban igazodjék az egyéni képességekhez,

a motiválásnak, amely a gyermek tanulási kedvét tartja fenn, és ösztönző erővel bír,

az aktivitásnak, előtérbe helyezzük a cselekedtető tanulásszervezési formát.

Fejlesztési feladatok:

- együttérzés alakítása az osztály- és iskolatársakkal, - segítőkészség alakítása, - egyéni és közösségi érdek egyeztetésének gyakoroltatása, - beilleszkedés segítése az osztály- és iskolaközösségbe, - felelősségérzet társaikért, egymás testi és lelki egészségéért,

18

- felelősségvállalás szűkebb és tágabb környezetünkért, - tolerancia, empátia a beteg és fogyatékos, valamint más kultúrájú embertársaink iránt, - alapvető állampolgári ismeretek átadása.

2. A közösségfejlesztés tanórán kívüli színterei iskolánkban

- Egész napos tanulásszervezési mód A szülők igényének megfelelően első és második évfolyamon élünk ezzel a módszerrel, amely arányos, a gyermek életkorához igazodó, egyéni igényeit figyelembevevő nevelést tesz lehetővé, előtérbe állítva a játék és mindennapi testmozgás adta lehetőségeket.

- Napközi A szülők igényeihez igazodva és a törvényi előírásoknak megfelelően 3. 4. és 5. évfolyamon szervezzük meg, hogy az egyéni felkészüléshez segítséget tudjunk biztosítani. A foglakozások tanítási napokon 16 óráig tartanak, 17 óráig felügyeletet biztosítunk.

- Tanulószoba Felső tagozatos diákoknak szervezzük az egyéni felkészülés segítésére.

- Szakkörök A tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatását, tehetséggondozást, érdeklődésének kielégítését szolgálja. A szakkörök indításáról előzetes szülői és tanulói igényfelmérés után az iskola igazgatója dönt. A szakkörökön való részvétel ingyenes.

- Sportkör A foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

- Integrációs foglalkozások Szociális hátrányokkal küszködő tanulók egyéni megsegítését szolgálja ez a forma. Az integrációs programba bevont tanulók vesznek részt rajta. A foglakozáson való részvétel ingyenes.

- Tehetséggondozó foglalkozás A tehetséges tanulók versenyekre való egyéni felkészítésére, egyéni és kis csoportos pályázatok készítésére, kutatómunkák végzésére szerveztük ezt a formát. A foglakozáson való részvétel ingyenes.

- Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A saját szervezésű versenyek térítésmentesek. A felmenőrendszerű versenyekbe való nevezés önkéntes, a nevezési díjat a szülők fizetik.

- Könyvtár A tanulást segítő könyvek, lexikonok, kötelező és szabadon választott irodalom is rendelkezésükre áll a tanulóknak. Könyvtári órák, és foglakozások megtartását szakképzett könyvtáros segíti. A 24 gépből álló számítógép parkot IKT órák tartására veszik igénybe a pedagógusok, a diákok egyéni tanulásra, játékra.

3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

Az iskolai diákönkormányzati munkának komoly közösségépítő hatása van, hiszen a tanulók itt gyakorolják először a demokratikus társadalmi rendszer alapelemeit. A diákönkormányzati munka fejleszti a tanulók:

19

döntési képességét,

felelősségtudatát,

kreativitását,

egyéni képességeik kibontakoztatását.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

A közös munka során fejlődik a tanulók véleménynyilvánítási, döntési képessége, a szabályokhoz való alkalmazkodásuk, önfegyelmük, konfliktusmegoldó képességük, kompromisszumkészségük, toleranciájuk a másféle gondolkodásmód iránt. A diákönkormányzat által szervezett programoknak (vetélkedők, bálok, kirándulások, táborok, környezetvédelmi, mentálhigiénés programok) jelentős közösségfejlesztő hatásuk van. A közösség fejlődése, a közösséghez tartozás erősítése szempontjából fontos a kialakult hagyományok ápolása, a különböző jelképek közös kialakítása. A diákönkormányzat működése akkor hatékony, ha a tanulók bizalommal fordulnak hozzá ötleteikkel, javaslataikkal, problémáikkal és számíthatnak azok diszkrét kezelésére is. A pirtói tagiskolánkban önálló diákönkormányzat működik, amelynek képviseletében az anyaiskola diákönkormányzata jár el.

4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai, a megvalósulását segítő tevékenységek, szervezeti formák:

Gazdag, sokszínű és változatos tartalmú szabadidős tevékenységeket kínálunk a tanulóknak. Ezeket a diákönkormányzat, munkaközösségek szervezik. Az előre tervezhető programokat az éves rendezvényterv tartalmazza.

- Táborozás A tanulók és a szülők érdeklődése és igénye szerint téli időszakban sítábort, nyári időszakban az alsós tanulóknak tematikus tábort, a felsősöknek humán tehetséggondozó, környezetvédő, nyelvi és sport tábort szervezünk. A táborvezetőséget az igazgató bízza meg, a tábor programját az igazgató hagyja jóvá. A táborozás önköltséges, de kihasználjuk a pályázatok nyújtotta támogatási lehetőségeket.

- Tanulmányi kirándulás A tanulók és a szülők igénye alapján osztály vagy iskolai keretben, szorgalmi időszakban történelmi emlékhelyre, természeti környezetbe szervezett program, amelyet az igazgató engedélyez. Kiemelt szerepet kap a magyarlakta területekre irányuló kirándulások támogatása, melyek a „Határtalanul! Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek” pályázati lehetőség keretében valósíthatók meg. A programok önköltségesek, vagy – amennyiben rendelkezésre állnak – pályázati pénzből finanszírozhatók.

- Osztálykirándulások Az osztályok nevelési-oktatási célból szervezett pedagógiai tevékenysége. Alsó tagozatban egynapos, felső tagozatban kétnapos utakat szerveznek. A helyszínválasztás és az ottani tevékenységek alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, érdeklődésükhöz a kulturálódást, az ismeretanyag bővítését, színesítését szolgálja. A kirándulás önkéntes, önköltséges. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

- Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél

20

jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

- Mozi- színházlátogatások, filharmóniai előadások A városi intézmények ajánlatából a tanulók és a szülők igénye alapján szervezett program, amelyet az igazgató engedélyez. Önkéntes, és önköltséges.

- Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

A közösségfejlesztés módszerei:

1. osztályfőnöki órák nevelési témáinak feldolgozása, 2. közösségerősítő osztályprogramok, 3. iskolai játékok, versenyek: az 1. és 2. számú mellékletben felsoroltak, 4. iskolai rendezvények:

a) megemlékezések a nemzeti ünnepekről, b) tanévnyitó és tanévzáró, c) nyílt napok, d) Nemzeti összetartozás – Határtalanul! című témanap (amennyiben sikeres pályázathoz kapcsolódik, akkor az abban meghatározott feltételek szerint és időpontban, amennyiben nem, akkor az emléknaphoz (június 4.) kötődő események keretében)

5. hagyományaink ápolása: ballagás, karácsony, anyák napja, 6. tanórán kívüli tevékenységek: a 2. számú mellékletben felsoroltak, 7. az iskolát segítő alapítványok rendezvényei, programjai: a 2. számú mellékletben felsoroltak.

A közösségfejlesztés indikátorai:

- A tanulók ismerik és helyesen alkalmazzák magatartásukban a jogokat és kötelességeket. - Magatartásukban az egyéni és közösségi érdek harmonikus egysége jelenik meg. - Személyiségjegyeik között megjelenik a demokrácia, önkéntesség, tolerancia, közösségi aktivitás,

érdeklődés a közösség ügyei iránt.

1.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiak összegzik.

1.6.1. A pedagógusok feladatai

1. A pedagógusok alapvető feladatai

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

21

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

3. A tehetséges tanulók gondozása

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

22

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, túrák,stb.).

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése, ill. segítség a megrendezésben.

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

7. Munkafegyelem, a munkához való viszony

A munkaköri kötelességek teljesítése.

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

Továbbképzéseken való részvétel.

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

10. Az iskolai munka feltételeinek javítása

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

Az iskolát segítő alapítványok működésének segítése.

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

12. Aktív részvétel a tantestület életében

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

23

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein.

13. Az iskola képviselete

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

14. A vezetői feladatok ellátása

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

1.6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai és hatásköre

1. Az osztályfőnök:

egy-egy osztállyal kapcsolatos nevelési-oktatási feladatokat ellátó tanító, tanár,

több mint pedagógus, elsősorban tanórán kívüli neveléssel, foglalkozik,

közvetít a tanuló és környezete, a tanuló és a nevelőtestület között,

kapcsolatot tart a szülőkkel, szülői szervezetekkel, diákönkormányzattal,

az osztályfőnök az iskolai célok megvalósításának legfontosabb tényezője,

az osztályfőnöki megbízatása a színvonalas szakmai munka elismerése,

az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetője véleményének kikérésével az igazgató bízza meg a tanév elején.

2. Az osztályfőnöki tevékenység területei:

neveléssel összefüggő feladatok,

adminisztrációs feladatok,

szervezési, koordinációs feladatok,

együttműködési feladatok

3. Az osztályfőnök feladatai

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

24

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

A bukásra álló tanulók szüleit a negyed- és háromnegyed évkor írásban értesíti.

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

Tájékoztatja a tanulókat az iskolai és városi rendezvényekről, programokról, szorgalmazza azokon való részvételüket.

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység, pszichés trauma).

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

Szervezi, irányítja és rendszeresen ellenőrzi, értékeli a hetesek munkáját.

Szervezi, irányítja és rendszeresen ellenőrzi, értékeli az ügyeletesek munkáját.

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

25

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

4. Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki tanmenet alapján végzi.

5. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról:

Tanulók száma, ebből leány

Állami nevelt (gondozott)

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

Sajátos nevelési igényű tanuló

Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul

Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

Más településről bejáró tanuló

Nem magyar állampolgár

Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

Tanulók száma

Osztályozott tanulók száma és aránya

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

Az osztály tanulmányi átlaga

Kitűnő tanulók száma és aránya

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

A bukások száma tantárgyanként

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

26

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői:

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)

Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján

A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

Továbbtanulás iskolatípusok szerint

Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya

Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya

Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya

Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

A 2011. évi CXC nemzeti köznevelési törvény 4.§ (13) szakasza alapján kiemelt figyelmet igénylő tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

1.7.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységünk

1. Sajátos nevelési igényű tanulók

Az intézmény szakmai alapdokumentuma alapján az iskolában egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, enyhe értelmi fogyatékos és látássérült tanulók gondozása történik.

Célunk:

A tanuló iskolai teljesítményét befolyásoló részképesség- és egyéb zavarok felismerése

A tanuló egyéni sajátosságaihoz igazodó komplex személyiségfejlesztés megvalósítása

Feladataink:

diagnosztizálás, a kudarc hátterének felderítése,

felzárkóztatás, egyéni képességek fejlesztése egyéni foglalkozáson és integráltan, osztálykeretben,

tárgyi feltételek folyamatos fejlesztése,

egészséges önértékelés alakítása,

kompetenciák fejlesztése,

oldott légkör kialakítása.

27

Módszerek, eljárások:

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, az utazó gyógypedagógusi, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

Fejlesztjük a tanulók önismeretét, pozitív személyiségjegyeiket erősítjük.

Lehetőséget teremtünk a sikerélményhez: 1. tanórai differenciálás, 2. eltérő tanterv alkalmazása, 3. személyes beszélgetés, esetmegbeszélések, 4. egyéni haladási tempó és értékelés biztosítása a méltányossági elv érvényesítése

érdekében, 5. kooperatív technikák alkalmazása, 6. a szülők segítése a nehézségek leküzdésében.

1.1. Enyhe értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az intézmény pedagógiai eljárásának

a) feltételei:

- szakértő bizottság által meghatározott szakvélemény,

- a fogyatékosság típusához illeszkedő képesítéssel rendelkező gyógypedagógus megléte,

- eltérő tanterv.

b) sajátos elvei:

- segítő eljárások alkalmazása,

- a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítása, elhagyása, vagy egyszerűsítése, illetve

új területek bevonása,

- a fejlesztés integráltan történik.

Az intézmény pedagógiai eljárásának célja: Olyan pedagógiai gyakorlat kialakítása, amelyben az enyhe értelmi fogyatékos tanuló egyéni képességei az akadályozottság mértékét figyelembe véve fejlődik, és készségei, képességei további fejlesztésére nyitott. Speciális feladatok: alsó tagozaton:

- a tanuló aktuális igényének megfelelő pedagógiai folyamatok szervezése, - differenciált oktatási tartalmak, nevelési-oktatási eljárások alkalmazása, - közvetlen érzéki tapasztalatok előtérbe helyezése, - tanulási és magatartási szokások kialakítása.

felső tagozaton: - megismerési módszerek további fejlesztése, - önálló tanulási tevékenység szokásrendszerének alakítása, - verbális tanulás előtérbe helyezése, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált - módon a manipulációs és a képi szint fejlesztése,

A pedagógus rendelkezzen magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal. Feladata:

28

- a tananyag-feldolgozásnál vegye figyelembe a tantárgyi tartalmaknak a tanuló igényéhez való módosulásait;

- a tervezésnél alkalmazza az eltérő tanterv sajátosságait; - egyéni haladási ütemet biztosít; - a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat

beépítése, - az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazása; - egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívák keresése; - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; - együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba.

1.2.Látássérült tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az intézmény pedagógiai eljárásának a) feltételei:

- szakértő bizottság által meghatározott szakvélemény, - a fogyatékosság típusához illeszkedő képesítéssel rendelkező utazó gyógypedagógus

megléte, - megfelelő eszközrendszer biztosítása t (teremvilágítás, egyéni megvilágítás, speciális

tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet, megfelelő íróeszköz)

b) sajátos elvei: - segítő eljárások, módszerek, eszközök alkalmazása, - a tanuló egyéni adottságaihoz illeszkedő követelmények, - több gyakorlási lehetőség biztosítása, - szóbeliség előtérbe helyezése, - a fejlesztés integráltan történik.

Az intézmény pedagógiai eljárásának célja:

A nemzeti műveltség átadása, az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi- érzelmi fogékonyság, az erkölcsi érzék elmélyítése, valamint ezeken túl az esélyegyenlőség biztosítása, a fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdése. Speciális feladatok:

Az alsó tagozaton:

az önállóság iránti igény fejlesztése elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és tájékozódás területén,

az érdeklődés felkeltése a környezet, a látható, hallható, tapintható világ megismerése iránt a speciális segédeszközök használatával,

a működő érzékszervek fokozott kihasználása,

az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez,

az önbizalom, a pozitív énkép alapozása,

felkészítés az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre,

az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevékenységek elsajátítása, a szem védelme.

A felső tagozaton

az önállóság további fejlesztése,

a látást segítő speciális optikai segédeszközök használata iránti igény alakítása,

az érdeklődés irányítása a reális pályaválasztási területek felé,

az akarati tulajdonságok (céltudatosság, kitartás) kialakítása az önálló tanulás céljából,

az önfejlesztés igényének kialakítása különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakoztatásával,

az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása,

29

az egészségvédő magatartás szokásainak továbbfejlesztése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

2. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Tapasztalatunk, hogy egyre több beilleszkedési és tanulási nehézséggel küszködő tanuló kerül hozzánk, illetve az életkori sajátosságok és szocializációs problémák miatt növekszik az általános és elfogadott magatartási normákat megszegő tanulók száma.

Célunk:

Beilleszkedési, magatartási problémákat mutató tanulók kiszűrése, szakvizsgálatuk kezdeményezése, beilleszkedésük segítése,

prevenció, a kamaszkori magatartási problémák szélsőségessé válásának megelőzése.

Feladataink:

továbbképzésekkel támogatni a pedagógusok szakismeretét, erősíteni érzékenységüket,

olyan kapcsolat kialakítása a szülőkkel, amely lehetővé teszi a hatékony együttműködést,

szakszolgálatokkal való szakmai együttműködés,

a fejlesztő- és gyógypedagógiai munka presztízsének növelése,

oldott, segítőszándékú kapcsolatok alakítása,

pozitív megerősítések gyakori alkalmazása,

másság elfogadás, tolerancia,

pozitív példák felmutatása,

a deviáns viselkedés minden fajtájának elítélése.

Eszközeink:

egyéni és közösségi beszélgetések,

befogadó-segítő közösségek kialakítása,

drámapedagógia eszközeinek alkalmazása,

külső szakemberek segítségének igénybevétele,

rendszeres kapcsolatot tartunk az óvodákkal a probléma korai felismerése érdekében

az egyes tantárgyak tanulásmódszertanának elsajátítása,

a tanuló személyiségéhez illeszkedő tanulási módokat, eljárásokat alakítunk ki, javaslatokat, modelleket adunk,

hatékony kommunikáció a tantestület tagjai között,

egységes eljárási módok alkalmazása,

cigány származású kollégák segítségének igénybevétele.

3. A tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk

Tehetséggondozó, a képességek kibontakoztatását segítő programunkat a fenntartó és az iskola mellett működő alapítványok támogatásával tudjuk megvalósítani.

Célunk:

Komplex pedagógiai tevékenységünk eredményeként a tehetség felismerése, és változatos módon való segítése. A tehetség felismerése, fejlesztése a pedagógiai kultúránk szerves része. A tehetséggondozás minden pedagógus kiemelt feladata.

A tehetséggondozás színterei:

tanítási óra;

30

a tanítási órán kívüli foglalkozások,

szabadidős foglalkozások.

Tanítási órákon végzett tehetségkibontakoztatás:

személyre szabott, differenciált tanórai foglalkoztatás,

kiselőadások, prezentációk,

az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése érdekében 1-3. évfolyamon előrehozott nyelvoktatás,

4-8. évfolyamon emelt szintű nyelvoktatás,

német nemzetiségi oktatás.

Tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök:

felső tagozaton mindkét nyelvből 1-1 nyelvi szakkört, 8. osztályosok részére nyelvvizsga felkészítőt tartunk,

a matematikai készségek és képességek fejlesztése 3-4. osztályosok, 5-6. és 7-8. osztályosok részére heti 1-1 szakköri foglalkozáson történik;

a számítástechnikai ismeretek elmélyítése érdekében 4. osztályosok, 5-6. és 7-8. osztályosok részére informatikai szakkört szerveztünk,

a képzőművészet iránt érdeklődőknek alsó és felső tagozaton is foglalkozást szervezünk,

a pirtói tagiskolában a tanulók igényei alapján szervezzük a tehetséggondozó szakköröket, de bekapcsolódhatnak az anyaiskolában működő szakkörökbe is;

a sportban tehetséges tanulókkal az iskolai Diáksport Egyesületünk foglalkozik: kézilabda, labdarúgás, atlétika, játékos sportverseny, tánc szakágakban;

az alsó és felső tagozatos énekkarunk az ének-zenei kultúra fejlesztését szolgálják,

a cigány kultúra megismerése és ápolása érdekében alsó és felső tagozaton etnikai szakkört működtetünk.

A tehetséggondozás formái mindkét iskolában:

a) tanítási órán: - differenciált óravezetés, - differenciált házi feladatok adása, - a tantárgyi követelmények egyéni tempóban való teljesítése, - IKT eszközök használata.

b) szakkörön: - pályázatokra, versenyekre való felkészítés; - fellépésekre való felkészítés; - ünnepélyeken történő szereplés.

c) egyéb foglalkozásokon: - az integrációs- és képesség-kibontakoztató foglalkozások keretében; - levelező versenyeken induló tanulók segítése; - pályázatokat készítők támogatása; - iskolai tanulmányi versenyek, pályázatok szervezése, - iskolán kívüli egyesületekben, civil szervezetekben tevékenykedő tanulók

munkájának szükség szerinti támogatása, - felmenő rendszerű versenyeken indulók felkészítése: ezek az 1. számú mellékletben

felsoroltak

Az iskola által szervezett egyéb rendezvényeken történő tehetséggondozás:

Az iskola szolgáltatásként részben vagy teljesen önköltséges formában biztosítja az alábbi lehetőségeket a tanulók számára, melyeken a részvétel önkéntes:

31

évente szervezett „Humán táborban”, alsós tematikus táborban, a testvériskolákkal szervezett diákcsere táborban, környezetvédő szaktáborban,

Cantemus énekkari találkozón,

körzeti idegen nyelvi versenyeken, fesztiválokon,

Schulfest és Schoolfestival alkalmával,

vártúrákon.

Térítéshez kötött tehetséggondozó tevékenységünk

más szervek által kiírt tanulmányi versenyek nevezési díjai,

az úszásoktatást igénylőknek a bérlet ára,

osztálykirándulások,

téli és nyári táborok,

külföldi diákcserék költsége,

szervezett színház, mozi és múzeumlátogatások.

1.7.2. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai tevékenységünk

Munkánk vezérlőelve a tanulók jogainak és emberi méltóságának tiszteletben tartása, gondjaik diszkrét kezelése, a pedagógusokra vonatkozó titoktartási kötelezettségek figyelembevételével.

Célunk:

A szociális hátrányokból eredő esélykülönbségek csökkentése;

demokratikus, harmonikus iskolai klíma kialakításával segíteni a hátrányok leküzdését;

egyéni fejlesztési program segítségével széleskörű személyiségfejlesztés;

körültekintő neveléssel megelőzni a devianciákat;

tájékoztatni a segítségnyújtás lehetőségeiről mind a szociális, mind a lelki problémák megoldásában;

a szülő kötelezettségének elmulasztása esetén hozzájárulni a tanuló tankötelezettségének teljesítéséhez;

egészségnevelési, prevenciós tevékenység.

A fenti célok megvalósítása érdekében:

működtetjük iskolai integrációs programunkat az anyaiskolában és pirtói telephelyünkön is;

szoros kapcsolatot tartunk a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

az egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai tanulásszervezést alkalmazunk;

felzárkóztató órákat, egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervezünk;

a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelését végezzük a szülőkkel közösen;

széleskörű tanórán kívüli programokat kínálunk a szabadidő hasznos eltöltésének segítésére;

lehetőséget biztosítunk az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatára;

a középiskolai továbbtanulásra felkészülés érdekében bekapcsolódunk az Útravaló programba.

1.7.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink:

Az iskolai gyermekvédelem feladata:

a szülő kötelezettségének elmulasztása esetén járuljon hozzá a tanuló tankötelezettségének teljesítéséhez;

körültekintő neveléssel előzze meg a problémákat;

32

minél előbb észlelje a gyermek teljesítményében, viselkedésében, kapcsolatrendszerében bekövetkező negatív változásokat;

keresse azok okát és próbáljon segítséget nyújtani;

adjon tájékoztatást a segítségnyújtás lehetőségeiről mind a szociális, mind a lelki problémák megoldásában;

jelezzen a Gyermekjóléti Szolgálat felé;

egészségnevelési, prevenciós tevékenység.

A veszélyeztetett tanulók feltárása az ifjúságvédelmi felelős feladata. Ehhez segítséget nyújt a hivatalos kapcsolatteremtő rendszer:

- osztályfőnökök, - szülői értekezlet, - szülői fórum, - iskolaszék, - SZMK, - Gyermekjóléti Szolgálat.

A probléma feltárásában az osztályfőnököknek igen nagy a szerepe. A tanuló és a szülő elsősorban hozzá fordul problémáival. A családlátogatásnak ebben az esetben meghatározó funkciója van. Gyermekvédelemmel kapcsolatos munkánk vezérlőelve a tanulók jogainak és emberi méltóságának tiszteletben tartása, gondjaik diszkrét kezelése, a pedagógusokra vonatkozó titoktartási kötelezettségek figyelembevételével.

- Az osztályfőnökök feladata a tanuló az első igazolatlan hiányzása esetén a szülőt felszólítani, ennek tényét a naplóban rögzíteni az ifjúságvédelmi felelős egyidejű tájékoztatása mellett.

- További igazolatlan hiányzás esetén a törvény által előírt eljárásrendet szükséges betartania.

- Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén az ifjúságvédelmi felelős kezdeményezésére az igazgató a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíti.

- A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén (amennyiben a szülő az adott ellátást nem igényli meg) az igazgató az ifjúságvédelmi felelős kezdeményezésére eljárást indít a helyi önkormányzatnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

Feladataink:

prevenció,

a nehéz körülmények között élő tanulók bevonása a sportköri, szakköri, közéleti, kulturális munkába,

differenciált foglalkoztatás, kompetenciafejlesztés,

családi életre nevelés,

sikeres pályaválasztás elősegítése,

együttműködés hatósági és civil szervezetekkel,

napköziotthoni ellátás biztosítása,

szabadidős programok szervezése.

A gyermekvédelem eszközei:

rendszeres felvilágosítás az egészségkárosító szerekről,

egészségnevelési délutánok szervezése,

D.A.D.A program folytatása,

Szülők fóruma program szervezése,

Beszélgetések, családlátogatások,

Mentálhigiénés programok szervezése,

33

Szűrővizsgálatok szervezése,

hatósági segítségkérés.

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos munkánkba a társadalmi szervezeteket is bevonjuk:

- Rendőrség bűnmegelőzési csoportját, - Vöröskeresztet, - Tisztiorvosi Szolgálatot, - Kormányhivatal Gyámügyi osztályt, - Családsegítő, Gyermekjóléti szolgálat, - Védőnői hálózatot - Cigány Kisebbségi Önkormányzatot, - Nevelési Tanácsadót.

Jelzőrendszerünk működése:

- osztályfőnök; - ifjúságvédelmi felelős; - nevelési igazgatóhelyettes; - igazgató; - Gyermekjóléti Szolgálat.

Sürgős esetben a rangsor - egyidejű tájékoztatás mellett - átugorható. Az osztályfőnökök ifjúságvédelmi felelősnek történő jelzése esetén a Gyermekjóléti Szolgálat felé továbbítjuk a problémát, ha:

a tanuló első igazolatlan hiányzása esetén a felszólítás és a családlátogatás nem vezet eredményre,

kétséges, bizonytalan a tanuló helyzete,

krízishelyzet (halál, súlyos betegség, stb.) esetén,

csak pedagógiai módszerekkel már nem kezelhető nehezebb esetek alkalmával. Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók szabadidős tevékenységének, tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, figyelmük felhívása iskolai és városi programokra. Tanulmányi kirándulásokhoz, táborokhoz való hozzájárulás pályázatokból, iskolai alapítvány segítségével.

Pályaorientáció segítése, Gyermekvédelmi pályázatokon való részvétel.

A támogatások megállapításához történő rangsorolás szempontjai:

- nagycsaládosok, - gyermekét egyedül nevelő szülő, - csekély jövedelem, - 1 vagy 2 szülő munkanélküli, - fogyatékos vagy szenvedélybeteg eltartott van a családban.

A rangsorolás elveit kétévente a diákönkormányzat és az SZMK bevonásával felülvizsgáljuk.

1.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Alapelveink:

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

34

A diákönkormányzat tagjait a 3-8.osztályok tanév elején választják meg. A diákönkormányzat havonta ülésezik. A felmerülő problémákat, kérdéseket, észrevételeket a diákönkormányzatot segítő nevelő tolmácsolja az iskolavezetés felé.

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek - tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

sportélet;

túrák, kirándulások szervezése;

kulturális, szabadidős programok szervezése;

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

1. Ezekben a kérdésekben

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskolavezetés munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

2. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.

3. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

a házirend elfogadása előtt.

4. A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

5. Az iskolában iskolavezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A kibővített iskola vezetőségnek teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel, a kapcsolattartás formái

Az iskola közösségeinek együttműködése

1.9.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése

1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató által megbízott munkaközösség - vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.

2. Az együttműködés fórumai:

- az iskolavezetőség ülései, - kibővített iskolavezetőségi megbeszélések,

35

- a különböző értekezletek, - egyéb megbeszélések,

3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

4. Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a nevelői helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli (körlevél) tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

5. A kibővített iskolavezetőség tagjai kötelesek:

- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé.

6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik a kibővített iskolavezetőséggel, iskola vezetőségével, iskolaszékkel.

7. A tantestület évente titkos szavazással két fő pedagógusnak Arany Penna díjat adományoz. (A kitüntetés alapító okiratát a 5. számú melléklet tartalmazza.)

1.9.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése

1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

- a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek, - az iskolai rendezvényekben vállalt szerep.

3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

1.9.3. Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése

1. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot.

2. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább három alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az igazgatóhelyettesek.

3. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója évente három alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket.

1.9.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő nevelő és az osztályfőnökök tájékoztatják:

- az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

36

- a diákönkormányzatot segítő nevelő havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és szükség esetén az iskolarádión keresztül,

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.

4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel az iskolaszékkel.

1.9.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola

igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

- az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén, - az ötödik évfolyamot kezdő tanulók szüleit összevont szülői értekezleten tájékoztatják a

szaktanárok a tantárgyi tanulás módjairól, követelményekről, - a nyolcadik évfolyamot végzők szüleit a továbbtanulásról lehetőségeiről tájékoztatják a helyi

középiskolák képviselői összevont szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi

eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes,

összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a

gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

c) Szülői értekezlet

Feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

iskola igazgatósága felé.

d) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

37

e) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

f) Írásbeli tájékoztató – Szülői levél Feladata a szülők tájékoztatása a tanítási év feladatairól, tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, sportkör, gyógytestnevelés, hittan) rendjéről.

g) Iskolai évkönyv Áttekintést ad tanév eseményeiről, beszámol a szakkörök, sportkörök, alapítványok és diákönkormányzat munkájáról, eredményeiről, tájékoztat a tantestület személyi kérdéseiről, bemutatja a következő tanév osztályfőnökeit.

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként

határozza meg.

A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított –

jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,

tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az

iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolavezetéshez, illetve az iskolaszékhez

fordulhatnak.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy

intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról,

illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként

meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai

nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van

megismernie.

A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a

következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

- az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - tagintézmény – vezetőnél, - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

1.9.6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése

iskolán kívüli intézményekkel

Az iskola fenntartójával és működtetőjével:

a járási tankerület igazgatójával és munkatársaival értekezletek alkalmával, telefonon és elektronikus úton;

38

az önkormányzat által a működtetést irányító KIGSZ vezetőjével és intézményi megbízottjával folyamatos a kapcsolattartás.

A város nevelési-oktatási intézményeivel:

kiemelten kezeljük az óvodákkal való rendszeres kapcsolattartást, közös továbbképzések, konzultációk, Nyílt Napok szervezése útján,

az általános iskolákkal közös programok, továbbképzések útján;

a középfokú oktatási intézményekkel közös rendezvényekkel, továbbképzésekkel, tapasztalatcserékkel, a sikeres beiskolázás előkészítése érdekében;

Bernáth Lajos Kollégiummal rendszeres megbeszélésekkel, rendezvényeiken való részvétellel;

Az Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel a meglévő jó együttműködést folytatva a jövőben is helyet adunk az előképzős csoportnak, közös hangversenyeket szervezünk.

Pedagógiai szak- és szakmai szolgálatokkal:

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítása, a szakvéleményben foglaltak eredményes végrehajtása érdekében a Kiskunhalasi Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Nevelési Tanácsadójával való kapcsolattartás;

a sajátos nevelési igényű tanulók felismerése, szakszerű ellátása érdekében a Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal való kapcsolattartás. A szükséges adminisztrációt az osztályfőnök, szaktanár közreműködésével a fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus végzi, az együttműködést a nevelési igazgatóhelyettes koordinálja

Kapcsolatunk a városi Gyermekjóléti Szolgálattal:

Az iskola ifjúságvédelmi felelőse látja el az összekötőkapocs szerepét az iskola és a Gyermekjóléti Szolgálat között.

Együttműködésünk kiterjed:

- a HH és HHH gyermekek családja környezettanulmányának elkészítésére; - a HH és HHH gyerekek rendszeres gondozására, segítésére; - az iskolai IPR megvalósítására; - a Polgármesteri Hivatal Gyámügyi és Szociális Osztályával közös intézkedésre.

A Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kérjük az alábbi esetekben is:

- ha a tanuló igazolatlan hiányzása esetén a felszólítás és a családlátogatás nem vezet eredményre;

- kétséges, bizonytalan a helyzet; - krízishelyzet (halál, súlyos betegség stb.) alakul ki; - csak pedagógiai módszerekkel már nem kezelhető nehezebb esetekben.

A város egyéb szakmai és társadalmi szervezeteivel, intézményeivel:

- Német Nemzetiségi Önkormányzat (német nemzetiségi program), - Cigány Nemzetiségi Önkormányzat (cigány kisebbségi program, IPR), - a kiskunhalasi Művelődési Központ, - a Halas TV és a Halasi Tükör munkatársai, - a Thorma János Múzeum, - a Martonosi Pál Városi Könyvtárral, - ÁNTSZ, Semmelweis Kórház, Mentőállomás, Katasztrófavédelmi Kirendeltség (közös

rendezvények, vetélkedők, egészségmegőrző program), - egyházak (hittanoktatás), - Halaspack (technikaoktatáshoz alapanyag), - Városi Rendőrkapitányság (D.A.D.A. program, vetélkedők), iskola rendőre,

39

- Nyitott Égbolt Vastelep (környezetvédelmi tevékenység támogatása), - Zöld Híd Civil Szervezet, - Az iskola-egészségügyi ellátást szolgáltatói szerződés keretében iskolaorvos, valamint a

Kiskunhalasi Védőnői Szolgálat védőnője látja el. Az egészségügyi ellátást éves munkaterv alapján végzik, az iskola igazgatójával rendszeresen konzultálva a havi iskola-egészségügyi teendőkről. Aktív szerepet vállalnak a tanulók egészségügyi felvilágosításában és az iskola tanórán kívüli egészségnevelési tevékenységében is.

- A tanulók fogászati szűrővizsgálatát a Halas-Dent munkatársai végzik. A kapcsolattartás a nevelési igazgatóhelyettes feladata.

- Az asszisztensen keresztül rendszeres kapcsolatot tartunk az iskolaorvossal. - Az iskola valamennyi dolgozójának kötelező egészségügyi szűrését a fenntartó és a Városi Kórház

közötti megállapodás szerint kétévente végzik a kórház szakemberei.

Az intézmény évente Pro Beneficio névvel alapított kitüntetéssel köszöni meg a szülők, támogatók munkáját. (A kitüntetés alapító okiratát a 6. számú melléklet tartalmazza.)

1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

- osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

- a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az

előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven

tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott

tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

- osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei állapítják meg. az értékelés és minősítés módja megegyezik a Helyi Tantervünk tantárgyi rendszerében rögzítettekkel.

8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli és szóbeli vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

40

Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI

Környezetismeret SZÓBELI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI

Történelem SZÓBELI

Természetismeret SZÓBELI

Fizika ÍRÁSBELI

Kémia ÍRÁSBELI

Biológia SZÓBELI

Földrajz SZÓBELI

9. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

- osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

- aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

- akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

1.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az intézmény a fennmaradó szabad férőhelyeire a törvényi előírásoknak megfelelően körzeten kívüli tanulókat is felvesz.

2. A tagintézmény 4. évfolyamot befejező diákjai az anyaintézmény felső tagozatán folytathatják tanulmányaikat.

3. A német nemzetiségi osztályokba a beiskolázási körzeten kívüli tanulókat is felveszünk.

4. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

5. Az első évfolyamba történő beiratkozás feltételeit a fenntartó határozza meg.

6. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

- a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott

41

évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt a következő szempontok figyelembevételével.

7. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

8. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

9. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni.

10. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak

- Az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult.

- Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

- Az emelt szintű nyelvi csoportba jelentkező tanuló idegen nyelvből különbözeti vizsgát tesz, és ha a lemaradást két hónapon belül pótolja, akkor az emelt szintű nyelvi csoportba felvételt nyer.

A beiratkozás módja, fellebbezési lehetőségek, eljárások:

- A beiratkozás a fenntartó által kiírt időpontban történik. - A tanuló felvételéről a beiratkozást követően a szülő írásban értesítést kap. - A felvételi kérelem elutasítása esetén a szülő felülbírálati kérelemmel élhet, amelyet a

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Járási Tankerületi igazgatójának címezve az iskola igazgatójának kell benyújtani.

1.12. A tanulók intézményen belüli felsőbb évfolyamra vagy azonos évfolyamon belül történő átlépésének szabályai

a) Általános feltételek:

A tanuló akkor léphet felsőbb évfolyamra, ha teljesítette az előírt tanulmányi követelményeket.

Az első évfolyamon a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

Az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be az a gyermek, akit egyéni adottsága, fejlettsége miatt a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és a minősítés alól.

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló.

A második év végén, illetve a további évfolyamokon a nevelőtestület évfolyamismétlésre utasítja a tanulót, ha 4 vagy annál több tantárgyból nem teljesíti az adott évfolyamon előírt

42

tanulmányi követelményeket, vagy igazolatlan hiányzása meghaladja a törvényben meghatározott mértéket. Az évfolyamismétlésről a nevelőtestület dönt.

b) Iskolán belüli átlépés feltétele, módja

más osztályba történő átlépés:

A szülő kérésére vagy az osztályfőnök javaslatára az igazgató engedélyezheti, vagy fegyelmi

határozattal kötelezheti.

nyelvi csoportba történő belépés, átlépés: - Azoknál az első osztályos tanulóknál, akiknek alapkészség fejlődése nem megfelelő ütemű, az

előrehozott nyelvoktatás időkeretét az osztálytanító javaslatára a felzárkózás időtartamára az alapkészségek fejlesztésére fordíthatják.

- Azok a tanulók, akiknek az első osztályban nem vettek részt idegen nyelv tanulásában, szülői kérésre a tanító ajánlásával a 2. osztályban csatlakozhatnak a nyelvi csoporthoz. A felzárkózáshoz 3 hónap türelmi időt kapnak.

- Azok a tanulók, akik 1. 2. évfolyamon nem tanulják valamelyik idegen nyelvet, a 4. osztályban kezdhetik meg a normál tanterv szerint a nyelvtanulást.

c) Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése:

1. Az iskolai tanulmányok befejezése előtt, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján.

Eljárási szabályok:

- ha a szülő kezdeményezi a kilépést, akkor az osztályfőnökkel történt előzetes konzultáció után köteles a szülő az igazgatót megkeresni, és a kilépés okáról tájékoztatni;

- fegyelmi büntetés esetén a tantestület érvényes fegyelmi eljárása után az igazgató köteles a gyermek másik iskolába helyezését intézni.

Adminisztrációs szabályok:

- az iskolaváltásról szóló nyomtatványt az iskolatitkár tölti ki, az iskolavezetés valamelyik tagja írja alá és ezt adja a távozó gyermek szülőjének, gondviselőjének, aki ennek birtokában jelentkezhet a céliskolánál;

- az osztályfőnök köteles a gyermek iskolai taneszközeit, felszerelését átadni; - a tanuló köteles hiánytanul és használható állapotban visszaadni a tartós használatra kapott

taneszközöket, könyvtári könyveket, segédeszközöket. - a bizonyítványt az iskola továbbítja a beiratkozásról szóló visszaigazolás után;

2. A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni.

3. Az iskolai tanulmányok befejezésekor, ha a tanuló az általános iskola 8 évfolyamát befejezte, annak elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.

2 FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

2.1. A választott kerettanterv

Törvényi háttér:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 95. § (7.)

43

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései:13., 61., 81.,82.,., §

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései.

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervekre épül: EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1., 2., 10., 11. sz. mellékletben megjelöltekre.

2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák felhasználása az alábbi táblázat alapján történt:

Az 1–4. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

A, C B A, C B A, C B A, C B

Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 6 6 6 6

Idegen

nyelvek

nemzetiségi német nyelv és irodalom

5

5

5

5

angol / német emelt szint

2+3

angol / német előrehozott 0+2

0+2

0+3

angol / német normál 0

0

0

2+1

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4

Etika 1 1 1 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 1

Ének-zene 2 1 2 1 2 1 2 1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Népismeret 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 0 0 0 0

Rendelkezésre álló órakeret 25 28 25 28 25 28 27 28

A szabadon tervezhető órakeret terhére az „A” és „C” jelű osztályokban 1-3. évfolyamon

előrehozott idegennyelv-oktatást folytatunk 1-2. évfolyamon 2 óra, 3. évfolyamon 3 óra

biztosításával.

Az emelt szintű nyelvoktatás 4. évfolyamon történő bevezetéséhez 2 órát biztosítunk.

A német nemzetiségi osztályokban a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására egyrészt

felhasználtuk a Knt-ben biztosított többlet órakeretet, másrészt az ének-zene tantárgy

óraszámából heti egy órát átcsoportosítottunk.

A német nemzetiségi osztályokban a népismeretet külön tantárgy keretében oktatjuk.

44

Azok a tanulók, akik az előrehozott nyelvoktatást nem választják, anyanyelvi és matematikai

készségfejlesztésben részesülnek.

Az 5–8. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

A, C B A, C B A, C B A, C B

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 3+1 3+1 4 4

Idegen

nyelvek

nemzetiségi német nyelv és irodalom

5 5 5 5

angol / német emelt szint 3+2 3+2 3+2 3+2

angol / német normál 3 3 3 3

Matematika 4 4 3+1 3+1 3 3 3+1 3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 2 2 2 2 2 2 2 2

Etika 1 1 1 1 1 1 1 1

Természetismeret 2 2 2 2

Biológia-egészségtan 2 2 1 1

Fizika 2 2 1 1

Kémia 1 1 2 2

Földrajz 1 1 2 2

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret* 1 1

Informatika 1 1 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Népismeret 1 1 1 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 0 0 0 0

Rendelkezésre álló órakeret 28 29 28 29 31 32 31 32

A hetedik évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát egy órával

megnöveltük.

Az emelt szintű nyelvoktatás érdekében 5-8. évfolyamon a nyelvórák számát 2 órával

megnöveltünk.

A matematika oktatására 6. és 8. évfolyamon további 1-1 órát fordítunk.

A normál óraszámban idegen nyelvet tanulók heti 2 órában anyanyelvi és matematikai

készségfejlesztésben részesülnek.

4. Iskolánk az ötödik évfolyamon a hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

45

ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam Ének-zene – A változat

1-4. évfolyam Angol nyelv – A változat

1-4. évfolyam Német nyelv – A változat

5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom – A változat

5-8. évfolyam Matematika – A változat

5-8. évfolyam Fizika – A változat

5-8. évfolyam Ének-zene – A változat

5-8. évfolyam Angol nyelv – A változat

5-8. évfolyam Német nyelv – A változat

6. A német és az angol nyelv, valamint a német nemzetiségi nyelv oktatásához minden évfolyamra helyi tantervet készítettünk, mely tartalmazza a tananyagot, a követelményeket, az értékelés módját és a taneszköz szükségletet is.

A Kerettanterv bevezetésének ütemezése:

TANÉV

ÉVFOLYAM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

BEVEZETŐ SZAKASZ KEZDŐ SZAKASZ ALAPOZÓ

SZAKASZ

FEJLESZTŐ

SZAKASZ

2012-2013. NAT 3

Nkt.

NAT 3 NAT 3 NAT 3 NAT 3

Nkt.

NAT 3 NAT 3 NAT 3

ALSÓ TAGOZAT FELSŐ TAGOZAT

2013-2014. NAT4 NAT 3

Nkt.

NAT 3

Nkt.

NAT 3

Nkt.

NAT4 NAT 3

Nkt.

NAT 3

Nkt.

NAT 3

Nkt.

2014-2015. NAT4 NAT4 NAT 3

Nkt.

NAT 3

Nkt.

NAT4 NAT4 NAT 3

Nkt.

NAT 3

Nkt.

2015-2016. NAT4 NAT4 NAT4 NAT 3

Nkt.

NAT4 NAT4 NAT4 NAT 3

Nkt.

2016-2017. NAT4 NAT4 NAT4 NAT4 NAT4 NAT4 NAT4 NAT4

Tantárgyi rendszerünk és heti órakeret-felosztásunk a közoktatási törvény 2003. évi módosítása és a kormány 243/2003. (XII.17.) rendelete alapján a 2015-2016. tanévig kimenő rendszerben érvényben lévő elemei

Tantárgy/évfolyam 2. 3. 4. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 8,5 8 8 4 4 4

Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2

Idegen nyelv angol/német - kötelező 3 3 3 3

Angol, német (emelt szintű) - választható 2 3 3 5 5 5

Matematika 4 4 4 3 3,5 3,5

Informatika 1 1 1

Természetismeret/környezetismeret és egészségtan 1 1 2 2

46

Fizika 1 1,5 1,5

Biológia és egészségtan 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Földrajz 2 1,5

Ének-zene 1 1 1 1 1 1

Rajz 1,5 1,5 1 1,5 1 1

Technika és életvitel 1 1 1 1 1 0,5

Testnevelés és sport 5

2013-14

3/5

2014-15

3/5

2015-16

5

2013-14

2,5/5

2014-15

2,5/5

2015-16

Osztályfőnöki 1 1 0,5 0,5 0,5

Tantervi modulok

Tánc és dráma 0,5

Hon- és népismeret 0,5

Ember- és társadalomismeret, etika 0,5

Mozgókép és médiaismeret 0,5

Iskolai összesen 22 23,5 24 23,5 26,5 25,5

25,5 28,5 27,5

Választható

tanórán kívüli

foglalkozások:

Felzárkóztatás, fejlesztés 1 1 1 1 1 1

Tehetséggondozás 1 1 1 1 1 1

Énekkar évfolyami szinten 1 1 0,5 0,5 0,5

Iskolai sportkör,

mindennapos testedzés 2 2 2 2 2 2

Összes heti: 22 24

28,5 28 31 30

24 27 30 33 32

Egyéb

Egyéni fejlesztés 8 5 4

Napközi évf. 69 23 23

Gyógytestnevelés/úszás 2 1 1 1 1 1

Nemzeti-kisebbségi oktatás német +3 +2 +2 +2 +2 +2

Etnikai oktatás 2,5 2,5 2,5 3 3 3

Megjegyzés: az 1-3. évfolyamon, akik nem tanulnak idegen nyelvet heti két órában, felzárkóztatásban/fejlesztésben vesznek részt. Tantárgyi rendszer és heti órakeret-felosztás a közoktatási törvény 2003. évi módosítása és a kormány 243/2003. (XII.17.) rendelete alapján a 2015-2016. tanévig a Pirtói Tagintézményben kimenő rendszerben érvényben lévő elemei

Tantárgy / évfolyam 1. évf. 2. évf 3. évf 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7

Tört. és állampolgári ismeretek

Idegen nyelv – német kötelező 3

német választható 2 2 3 3

Matematika 4 4 5 5

Informatika 1 1

Term. ism. / környezetismeret 1 1 2 2

Fizika

47

Biológia és egészségtan

Kémia

Földrajz

Ének-zene 1 1 1 1

Rajz 1 1 1 1

Technika és életvitel 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5

2014-15

5

2014-15

Osztályfőnöki - - 1 1

Tánc- és dráma

Hon- és népismeret

Ember és társ. ism., etika

Mozgóképes médiaismeret

Iskolai összesen: 21 21 26 25

Választható tanórán kívüli foglalkozások 2 2 2 2,25

Egyéni foglalkozások 2 2 2 2,25

Összes heti: 25 25 30 29,5

2.2. Osztályok heti engedélyezett időkerete

1. Iskolánkban a 1-3. évfolyamon német, illetve angol nyelv tanulását választhatják a tanulók. 2. Iskolánkban 4-8. osztályon német, ill. angol nyelv emelt szintű oktatást választhatnak a tanulók. 3. Iskolánkban 1-8. évfolyamon egy-egy osztályban német nemzetiségi oktatást választhatnak a

tanulók. 4. Az 5. évfolyamon hon-és népismeretet választhatnak a tanulók. 5. A köznevelési törvény heti óraszámai, az iskola órakerete a Nkt. 6. sz. melléklete alapján

Évfolyam Osztályok Tanulók heti óraszáma

Osztályok heti engedélyezett

időkerete

Osztályok szabadon

tervezhető időkerete

1. 1.a, 1.c 25 52 27

1.b 28 52 24

2. 2.a, 2.c 25 52 27

2.b 28 52 24

3. 3.a, 3.c 26 52 26

3.b 28 52 24

4. 4.a, 4.c 28 55 27

4.b 28 55 27

5. 5.a, 5.c 28 51 23

5.b 29 51 22

6. 6.a, 6.c 28 51 23

6.b 29 51 23

7. 7.a,7.c 31 56 21

7.b 32 56 20

8. 8.a, 8.c 31 56 21

8.b 32 56 20

48

A tanulók heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét az alábbi tevékenységekre kívánjuk fordítani:

1-2. évfolyamon az iskolaotthonos oktatásszervezés megvalósítása,

évfolyamonként, tantárgyanként biztosított differenciált tehetséggondozás,

1-4. évfolyamon a tanulók eredményes felkészítését szolgáló differenciált fejlesztés1-3 fős csoportokban,

felzárkóztató foglalkozások, HHH tanulók részére integrációs foglalkozások,

SNI, BTMN tanulók számára fejlesztő foglalkozások,

1-4. évfolyamon egyéni foglalkozások (heti 2 alkalom),

1-2. évfolyamon az úszásoktatás megvalósítása,

napközi otthoni foglalkozás 3. évfolyamon,

napközi otthoni foglalkozás 4-5. évfolyamon,

tanulószoba 6-8. évfolyamon,

szakköri foglalkozások alsó és felső tagozaton,

sportköri foglalkozások,

2. idegen nyelv oktatása fakultatív módon 7-8. évfolyamon,

nyelvi, informatikai, technika csoportbontások.

A csoportbontás elveit a következőkben rögzítjük:

1-3. évfolyamon a nyelvtanulás csoportbontásban történik, a nyelvet nem tanulók készségfejlesztő foglalkozáson vesznek részt,

4-8. évfolyamon az emelt szintű nyelvoktatás csoportbontásban történik, valamint egy normál óraszámú csoportot szervezünk, akik a nyelvi többletórák időkeretében magyar nyelvi és matematikai készségfejlesztő órán vesznek részt,

5. osztályban szükség esetén a pirtói tanulók részére német nyelvi csoportot szervezünk,

5-7. évfolyamon a technikát csoportbontásban tanítjuk,

6-8. évfolyamon az informatika oktatása csoportbontásban történik.

2. 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. A használatos eszközök kiválasztásánál törekszünk arra, hogy beszerzése a szülők számára minél kisebb anyagi terhet jelentsen.

3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

- Feleljen meg a NAT, a kerettantervek és a helyi tanterv követelményeinek.

49

- Megfelelő minőségű és mennyiségű feladatot tartalmazzon, rendelkezzen a megértést segítő illusztrációkkal.

- Felépítése és áttekinthetősége tartalmi és nyomdai szempontból is megfelelő legyen. Felépítésével segítse a tanítási óra vezetését.

- Igazodjon a többi évfolyam tankönyvéhez. - Nyújtson hiteles szakmai ismereteket, nyelvezete alkalmazkodjon az életkorhoz,

érdeklődésre igényt tartó, önművelésre serkentő legyen. - Megfelelő legyen külleme, tartóssága. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek

több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak

nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

6. Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

7. Az iskolai tankönyvrendelés úgy történik, hogy az arra jogosult tanulók számára minden tankönyv, egyéb segédlet térítésmentesen rendelkezésre álljon.

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletezése

1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítását szolgáló módszerek, eljárások:

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a legfontosabb feladat.

Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.

A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének fokozatos elsajátításával megtörténik a tanuláshoz szükséges készségek, képességek alapozása.

2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítását szolgáló módszerek, eljárások:

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

Folyamatos motiválással fel kell kelteni a tanulók versenyzési, szereplési vágyát, azoknak helyi megvalósításához kellő segítséget és lehetőséget kell teremteni.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

Segítséget kell adni ahhoz, hogy a tanulóknak helyes, célravezető önálló tanulási stratégiái alakuljanak ki.

3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítását szolgáló módszerek, eljárások:

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

A kulcskompetenciák egyéni és differenciált fejlesztésével segíteni kell a sikeres és eredményes ismeretszerzést.

50

Az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének erősítése, az együttműködés értékének tudatosítása családban, társas kapcsolatokban, barátságban, csoportban elősegíti a hatékony és eredményes tanulást.

Változatos tanulás- és munkaszervezési formákkal, egyéni megbízással erősíteni kell az együttműködési-készséget, az együttműködés hatékonyságát.

A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával a kívánatos személyiségfejlődés elősegítése.

4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítását szolgáló módszerek, eljárások:

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés képességének megalapozása.

Fokozatosan alakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozása.

A kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékeléssel.

Pályaorientáció, sikeres pályaválasztás támogatása.

2.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Alapelveink:

egészségmegőrzés;

fizikai és lelki megterhelés elviselésére történő felkészítés;

a rendszeres testmozgás életszükségletté válásának alakítása;

a testi és lelki egészség fejlesztéséhez, megőrzéséhez szükséges szokásrendszer kialakítása;

a pedagógus, mint mintaadó, példamutató személy megjelenése az egészséges életmódra nevelés során.

Célunk:

a tanulók építsék be mindennapi tevékenységükbe a feszültségoldó, terhelések elviselését növelő mozgásprogramot, amelyeket örömmel, szívesen végeznek;

neveljen kitartásra, rendszeres munkára, fejlesszen olyan képességeket, értékeket, amelyeket az élet minden területén hasznosítani tudnak a gyermekek;

a rendszeres testmozgástól váljon edzetté, azaz erős, szívós, ellenálló és nehézségeket leküzdő gyermekké.

Feladataink:

minden gyermek minden nap vegyen részt a testmozgásban,

minden alkalom örömöt, sikerélményt, játékot, lazulást, stressz oldást biztosítson a gyermekeknek,

minden testnevelés órán legyen gimnasztika, helyes testtartás kialakítását, fenntartását szolgáló tartásjavító torna;

a tanulók az egyes foglalkozásokon kapjanak elméleti ismereteket az egészségmegőrzésről, a testmozgás fontosságáról.

Szakmai tervünk:

51

2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben vezetjük be a mindennapos testnevelést, a többi évfolyamon folytatjuk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kifutó rendszerben.

A mindennapos testnevelés bevezetésének időpontjai

TANÉV É V F O L Y A M O K

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2012-2013. x t t t x t t t

2013-2014. x x t t x x t t

3014-2015. x x x t x x x t

2015-2016. x x x x x x x x

X: mindennapos testnevelés t: mindennapos testmozgás

1. A Nkt. 27.§ (11) bekezdése értelmében 2012. szeptember 1-jétől bevezetjük a mindennapos testnevelést az első és az ötödik évfolyamon felmenő rendszerben. Ezeken az évfolyamokon a helyi tantervbe is heti öt testnevelésórát építünk be. Ennek megfelelően a pedagógusok tanmenetét ezeken az évfolyamokon 5 tanítási órára kell tervezni.

A Nkt. módosításának 32.§ (4) bekezdése alapján a többlet testnevelésórákkal a Kt. 52.§(3)

bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma nő.

2. Az 1. és 2. évfolyamon választható úszásoktatás a testnevelés órák része.

3. A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretében DSE foglalkozásokat szervezünk

3-8. osztályos tanulóknak. Ezek tömegsport és versenysport jellegűek. A sportköröket a tanulók

érdeklődésének megfelelően szervezzük meg.

4. A napközis csoportokban naponta minimum 30 perces játékos, egészségfejlesztő testmozgás keretében valósul meg a mindennapos testmozgás. A kötelezően testmozgással kitöltött szabadidős foglalkozások a napközis nevelő önállóan tervezi. A foglalkozásokat lehetőleg a szabadban kell megtartani, a foglalkozási naplóban rögzíti.

5. A gyógytestnevelési csoportok fejlesztését gyógytestnevelő szakember végzi heti 2 órában. A résztvevők körét az iskolaorvos jelöli ki.

6. Évente 1 alkalommal elvégezzük a tanulók fizikai állóképességének felmérését, melyet évfolyamonként és iskolai szinten összesítünk és értékelünk.(4. számú melléklet)

Helyszín:

1. sportpálya, 2. tornaterem, 3. tornaszoba, 4. Városi Sportintézmény sportpályái, 5. Városi Strand tanuszodája.

A testnevelés órákat csak a tanulócsoportok, osztályok kooperációjában tudjuk megvalósítani, mert a rendelkezésre álló feltételek ezt teszik lehetővé.

Úszástanítás tartalma:

6-8 éves tanulók vízi biztonságának kialakítása;

legegyszerűbb úszásnemek elsajátítása;

az úszás egészségmegőrző szerepének tudatosítása.

DSE csoportok működésének tartalma:

a nagyobb mozgásigénnyel rendelkező tanulók sportágválasztási lehetőségének biztosítása;

52

sportágak mozgásanyagának magasabb szintű megismerése;

tanulók versenyeztetése.

2.6. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése

A tanulmányi munka értékelésének alapelvei:

A tantestület a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott az előző értékeléshez képest.

Az értékelés a megfelel a tanulók életkori sajátosságának, a tantárgy jellegének, objektív és megbízható legyen.

Tantárgyaktól függetlenül fontos szerepet tulajdonítunk a szép és helyes magyar beszédnek, a magyar nyelvtani szabályok alkalmazásának, a kifejezőkészségnek, az előadói készség fejlődésének.

Havonta legalább egy érdemjegy szerepel a tanulók értékelési naplójában, a szülők tájékoztatását szolgáló füzetben, vagy ellenőrző könyvben.

A közismereti tantárgyak esetében törekedni kell a szóbeli és írásbeli feleletek egyensúlyára. Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgynál mindez valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva jelenik meg.

A tanulók értékelésében betöltött szerepe:

A tudáspróbák, felmérők és más írásbeli feleletek egyenrangúak.

A témazáró dolgozatok, valamint a félévi és év végi felmérés szakaszlezáró, ezért hangsúlyos jegy, értéke általában kettős súlyozással esik latba, illetve az osztályzat megállapításánál mérlegelési szempontként vehető számba.

A tanulmányi munka értékelésének általános eljárási rendje:

Magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv, matematika, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is

ellenőrizhetik; - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit

átfogó témazáró dolgozatot írnak;

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, angol és német nyelvből minden évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

Magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv, matematika, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz, valamint informatika tantárgyakból minden évfolyamon minden tanévben legalább 1, a szakmai munkaközösség által összeállított IKT eszközökkel való mérést végzünk.

A tanév során alkalmazott értékelések:

53

- Az első negyedévi és a harmadik negyedévi tanulmányi eredményt írásbeli tantárgyi dicsérettel vagy figyelmeztetéssel értékeljük.

- Az 1. osztályban negyedévkor a tanulók szülei szöveges tájékoztatást kapnak a gyermekük iskolába történő beilleszkedéséről, teljesítményéről.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tárgyak esetén a következők szerint történik: - Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor a tanulók

szöveges értékelést kapnak. A szöveges értékelés félévkor a tájékoztató füzetbe kerül, tanév végén a bizonyítvány pótlapon kap a szülő teljes körű képet gyermeke fejlődéséről. Az egyes tantárgyak évközi teljesítményére a tanulók érdemjegyet is kaphatnak.

- A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján határozzuk meg.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

Az egyes tantárgyak félévi és év végi osztályzatai a következők: kitűnő (5 K), jeles (5), jó (4), közepes(3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy

0-30 %: elégtelen (1)

31-50 %: elégséges (2)

51-70 %: közepes (3)

71-90 %: jó (4)

91-100 %: jeles (5)

A szóbeli és írásbeli értékelés szempontjai:

A tanuló szóban:

- legyen képes a tanultak önálló reprodukálására, kis tanári segítséggel legyen képes világosan, logikusan a szaktárgyi kifejezéseket helyesen használva számot adni tudásáról,

- ismerje meg az alapvető fogalmakat, - legyen képes a tantárgyi segédanyagok (album, atlasz, térkép, szöveggyűjtemény, ábrák,

képek, táblázatok, feladatgyűjtemény stb.) használatára. - Tanári instrukciókkal tudjon pár perces szóbeli kiselőadást tartani, önálló

„gyűjtőmunkát” végezni, azt rendszerezni.

A tanuló írásban:

- teszt jellegű feladatlapon tudja értelmezni a különböző típusú feladatokat, - ismerje fel az alapvető összefüggéseket, - a kifejtő, esszé jellegű kérdéseknél világosan, logikusan fejtse ki gondolatait, használja a

szaktárgyi kifejezéseket, - legyen képes a tanult ismereteket vaktérképen, ábrán, sematikus rajzon bejelölni,

54

- dolgozata formailag legyen áttekinthető, rendezett, legyünk figyelemmel a helyesírásra.

Az írásbeli értékelés formái:

- diagnosztikus értékelés (év elején, differenciáláshoz); - formatív (röpdolgozat, témazáró felmérések); - szummatív (félévkor, év végén).

A szóbeli és írásbeli számonkérés rendje, korlátai, szerepe:

- Mind a két esetben törekszünk a változatos formák, módszerek alkalmazására. - Az érdemjegyek – szóbeli és írásbeli – azonos értékűek, kivéve az un. „témazáró” és a

„szakaszzáró”(4.,a 6. és a 8. évfolyam végén) értékelést, melynek súlya duplán számít. - Témazáró dolgozat elégtelen érdemjegye esetében a szaktanár meghatározza a javítás

módját, idejét, segítséget ad a megfelelő felkészüléshez. - A felmérő számonkérések szerepe a tanár és a tanuló számára egyaránt a visszajelzés.

Ezek rendjét a munkaközösségek alakítják ki, szabják meg. - Témazáró számonkérésből egy napon lehetőség szerint csak egyet íratunk a gyerekekkel,

illetve azon a napon amikor témazárót írt az osztály lehetőség szerint más írásbeli számonkérésre ne kerüljön sor. Amennyiben megoldható – a tantárgyi rendszer nem okoz torlódásokat – egy héten maximum két témazáróra, vagy felmérésre kerülhet sor. A naplóban egy héttel korábban jelezni kell.

- Minden gyerek havonta legalább egy alkalommal kapjon értékelést, visszajelzést az adott szaktárgyi munkájáról.

Szóbeli számonkérés lehet:

- órai ismétlő feleltetés; - szóbeli feleltetés az aktuális tananyagból és a témakör alapfogalmainak ismétlő

kérdéseiből; - ábraelemzés-értelmezés (térkép, grafikon, folyamatábra, sematikus rajz, kép, stb.)

szóban; - órai munka, azaz esetenkénti kiemelkedően jó vagy folyamatosan gyenge teljesítmény,

hosszabb időszak órai aktivitásának érdemjeggyel és szóbeli értékeléssel történő minősítése;

- csoportos számonkérés – csoportmunka után a csoportteljesítmény megfogalmazása, az aktivitás fejlesztése a vita és érvelési készség fejlesztése érdekében; (7-8. osztályban ajánljuk)

- választott vagy megadott témakörből kiselőadás összeállítása (3-8. osztály), egyéni vagy csoportos bemutatás a gyűjtőmunka, forrás feltárás fejlesztésére, előzetesen megadott szempontok alapján, megfelelő felkészülési idő után.(Ezen a területen a lehetőségek függvényében igyekszünk a gyerekek számára felhasználhatóvá tenni a modern számítástechnikai ismeretek alkalmazásával együtt járó kutató, gyűjtő munka eredményeit is.)

Az írásbeli feleltetés módjai:

- röpdolgozat (egy kisebb tematikai egység számonkérése) - tudáspróba (egy kisebb anyagegység áttekintése, elsősorban diagnosztizáló jelleggel, az

érdemjegy beírásáról a szaktanár, tanító dönt) - témazáró dolgozat (egész órás, egy átfogó témakört lezáró, ismétlő rendszerező óra

után), - írásbeli házi dolgozat egy megadott vagy választott témakör részletes kidolgozása, az

eszközök kiválasztása, feldolgozása - felmérő dolgozat (év elején, félévkor, év végén).

55

Az írásbeli számonkérések tervezésekor kiemelt feladatunknak tekintjük a szövegértés fejlesztését, ezért törekszünk arra, hogy

- minden alkalommal kapjanak kifejtést, gondolataik megfogalmazását is igénylő kérdéseket,

- a felső tagozatos témazáró dolgozatokban szerepeljen minden közismeretei tantárgyból rövid szakszöveg feldolgozása.

Az írásbeli feleltetés formái:

- teszt jellegű kérdések; - esszé – kifejtő kérdések; - ábraelemzés-értelmezés.

Az írásbeli beszámoltatások rendje:

A Felmérők rendjét a munkaközösségek határozzák meg, azt a tantárgyi programnál rögzítik.

Év elején:

- Első osztályban: a tanulók beszédértését, beszédbátorságát, szókincsét, esetleges beszédhibáját, ceruzafogását, mennyiségfogalmát, térbeli tájékozódását mérjük fel. Ez kiindulási pont, tájékoztatást ad a pedagógus számára.

- 3. osztálytól felfelé három hét ismétlés után íratjuk meg az év eleji felmérést, nem osztályozzuk, tájékoztató jellegű a tanuló, tanító számára.

- Félévkor és év végén szakaszlezáró dolgozatot íratunk, osztályozzuk. Ezt minden esetben előzze meg egy diagnosztizáló dolgozat, amit annak tájékoztató jellege miatt nem osztályozunk.

Témazárók:

Minden tantárgy esetén a téma lezárásakor íratjuk. Javítási és hiánypótlási lehetőséget a szaktanár előre bejelenti. Előtte a téma nagyságától függően tudáspróba, vagy röpdolgozat íratható, amely segítheti a felkészülést.

Korlátai:

- Szóbeli feleltetést nem helyettesíthetünk 5-10 perces írásbeli felelettel. - Írásbeli feleltetés nem lehet heti gyakoriságú. - Szünet utáni első napon írásbeli feleletet, és dolgozatot, témazárót nem lehet íratni. - Lehetőség szerint naponta egy témazáró dolgozatnál többel nem terheljük a tanulókat

és törekszünk arra, hogy egymást követő napokon sem íratunk dolgozatot.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásnak elvei, terjedelme, korlátai:

Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának:

Elvei:

- Az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek, úgymint: figyelem, beszéd, emlékezet, gondolkodás fejlesztése; ismeretszerzési rendszerünk kialakítása; a tanulási módszerek begyakoroltatása.

- A tantárgyak egymást követő tanítási órái között az oktatási folyamatba szervesen beépülő házi feladatok teremtenek kapcsolatot.

- Az új ismeretek közvetítése, elsődleges rögzítése és alkalmazása a tanítási órán valósul meg; az ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, valamint további gyakoroltatása a tanuló otthoni feladata.

- A felkészülés során szem előtt kell tartani, hogy az önálló tevékenység nem mindig az előző óra tartalmához kapcsolódik, vagy a következő órát készíti elő.

56

- Hétvégére illetve pihenőnapra annyi házi feladatot adunk, amit az előtte lévő munkanapon el lehet végezni.

- A tanulókat egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

Terjedelme:

- Magyarból: egy olvasmány terjedelme. - Matematikából: feladattípusonként 1-3 feladat, - Versek, memoriterek: legalább egy hétvége alatt elsajátítható legyen - Az egész napos osztályokban hét közben otthon elvégzendő házi feladatot nem adunk. - Hét végére csak annyi házi feladatot szabjunk, amennyi az előtte való napon tanultak

rögzítéséhez szükséges. Korlátai:

- Szünetekre (őszi, téli, tavaszi), illetve több napos ünnepekre, hétvégére csak annyi szóbeli és írásbeli leckét kapjanak a tanulók, amennyi a rögzítéshez, szinten tartáshoz szükséges.

- Az otthoni tanulási idő tantárgyanként 20-30 percet vesz igénybe. - A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje 1-1,5 óra

2.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban.

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok a Pedagógia program 4. számú mellékletében minden pedagógus számára megismerhető.

2.8. Sajátos pedagógiai módszereink: projektoktatás

A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

Célunk: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szervezünk.

A projektoktatásunk jellemzői:

Egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat.

A tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenység.

A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja.

Iskolánkban évente ismétlődnek a környezetvédelemmel, az egészségvédelemmel, honismerettel, népismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel.

2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseink

Alapelvünk:

Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesülésére való törekvés.

57

Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása.

Célunk:

esélyteremtés, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a sajátos nevelési igényű, tanulási-beilleszkedési gondokkal küzdő és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében,

a szociális hátrányok csökkentése, a tankötelezettség sikeres teljesítése,

a tanulók közötti kooperáció, tolerancia, empátia kialakítása.

Intézkedéseink:

a felvételi-átvételi eljárásnál, a napközi igénybevételénél az érintett tanulók előnyt élveznek,

az osztályba-, és csoportba sorolásnál az arányosság elvének alkalmazása.

Feladataink:

hátrányaik feltárását, tanulási és magatartási zavarainak diagnosztizálása tanítók, osztályfőnökök végezzék a gyógypedagógus, ill. fejlesztő pedagógus bevonásával,

tanulási és magatartási zavarok diagnosztizálásához igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálatok segítségét,

a Szakértői Bizottság által javasolt egyéni fejlesztő foglalkozásokat biztosítjuk,

az egyéni hátrányok csökkentésére minden évfolyamon fejlesztő foglakozásokat szervezünk,

a szociális hátrányok csökkentése érdekében Integrációs Programot működtetünk külön munkaterv alapján.

Módszerek, eljárások:

Évente felmérjük és ennek alapján a jogszabályi feltételeknek megfelelően részesülnek az arra jogosultak kedvezményes étkezésben, tankönyvellátásban.

Az egyéni bánásmód kialakításánál a pozitív diszkrimináció elvét alkalmazzuk.

Az iskolai eszközök használatánál előnyt élveznek az érintett tanulók.

Az integrációs programban részt vevők: taneszközöket, a mindennapi iskolalába járáshoz szükséges felszerelést kapnak.

Sajátos iskolai programokat szervezünk számukra: a) etnikai szakkör , b) évente kirándulás, c) kiállítás munkáikból, d) Nemzetiségek napján kulturális bemutató.

Iskolánk széleskörű színes programokat kínál tanítványai számára a tanítási órákon túl a délutáni órákban is. Ezek a foglalkozások minden tanuló számára elérhetőek.

A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza:

a beiratkozásnál, felvételinél,

tanításban, ismeretközvetítésben,

a gyerekek egyéni fejlesztésében,

az értékelés gyakorlatában,

tanulói előmenetelben,

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,

a továbbtanulásban, pályaorientációban,

a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,

58

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

A tantestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását.

A nevelői továbbképzések alkalmával minden nevelő számára biztosítjuk az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteket bővítő képzéseken való részvételt.

Az iskola szakmai és társadalmi kapcsolatrendszere nyitott. Együttműködésre törekszünk az iskolába járó tanulók szüleivel, a társoktatási intézményekkel, valamint mindazokkal a társadalmi szervezetekkel, amelyek a tanulók esélyegyenlőségének előmozdításában segítséget tudnak nyújtani.

Az esélyegyenlőséget segítő intézkedéseink sikerességének mutatói:

- az érintettek teljesítik a tankötelezettséget. - az érintettek körében csökken az igazolatlanul hiányzók száma. - az érintettek körében csökken a gyengén teljesítők, évismétlők száma. - az érintettek a kompetenciamérések alkalmával nem maradnak el jelentősen az iskolai

átlagtól. - az iskola tanulói közösségén belül nem mutatkozik meg kirívóan az előítéletesség, növekszik a

tolerancia, empátia, nyitottság.

2.10. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése

1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

2. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén

érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület

állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

3. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen

viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

59

- nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki.

- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki:

- a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél

magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

4. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

5. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

- A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg.

- A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

6. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként

nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek:

- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

60

- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel

dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:

- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

7. Azt a tanulót, aki képességihez mérten

- példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,

vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és

növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

8. Az iskolai jutalmazás formái.

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret, - az iskola által alapított diákkitüntetésében való részesítés.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

- szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elérő tanulók saját tervezésű oklevelet és emlékplakettet kapnak, amit a tanévzáró ünnepségen kapnak meg,

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

9. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

10. Azt a tanulót, aki

- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt,

61

- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

11. Az iskolai büntetések formái:

- szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelői figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás.

12. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

13. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

- az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján

bűncselekménynek minősülnek.

14. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

15. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

2.11 Iskolánk német nemzetiségi nyelvoktatási programja

A Német Nemzetiségi Önkormányzat 2002 őszén alakult meg Kiskunhalason, amely kezdeményezte a kisebbségi nevelés beindítását egy óvodában 2003-ban, 2004 őszén pedig a nyelvoktató kisebbségi oktatás megkezdését egy általános iskolában. A Német Nemzetiségi Önkormányzat felkérése alapján 2004 őszén indult meg a német nemzetiségi oktatás iskolánkban építve a jól működő emelt szintű német nyelvoktatás tapasztalataira. Nyelvoktató nemzetiségi oktatást folytatunk, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól tanítjuk heti 5 órában. A 2013-2014. tanévben kifutó rendszerben 2. évfolyamon az ének és testnevelés egy-egy órában német nyelven folyik, első és ötödik évfolyamon az új kerettantervi szabályoknak megfelelően öt nemzetiségi nyelv és irodalom óra mellett heti egy órában történik a népismeret oktatása. A nemzetiségi oktatás működtetése során építünk a Kiskunhalasi Német Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködésre.

Formai követelmények:

A nyelvoktató nemzetiségi oktatás megszervezése a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet iránymutatása alapján történik.

A nemzetiségi oktatás megszervezéséhez legalább nyolc szülő írásbeli kérelme szükséges.

A résztvevő tanulók kötelező óraszáma tíz százalékkal megemelhető.

62

A nyelvoktató kisebbségi oktatás két formája közül a hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól oktatni.

A rendelet értelmében az órákat csoportbontással is lehet szervezni, a csoportlétszámnál a 12 fő az irányadó. A tantárgyfelosztásnál élünk ezzel a lehetőséggel.

A népismeret oktatása 1. évfolyamtól kezdődően külön tantárgy keretében történik.

Tartalmi követelmények:

Alap a Nemzeti Alaptanterv követelményei, kibővítve a nemzetiség anyanyelvi és irodalmi, valamint népismereti tananyagával.

A követelmények meghatározásakor a tanulók életkori sajátosságait és a Nemzeti Alaptanterv élő idegen nyelv követelményeit vettük figyelembe, a nemzetiségi oktatás céljának és tartalmának megfelelően.

Helyi tantervünk tartalmazza a német nemzetiségi oktatás tantárgyi terveit az 1-8. évfolyamig.

A népismeret részére a tantervnek, de megvalósulását tanórán kívüli foglalkozásokon, kirándulások, rendezvények, közös programok alkalmával is erősítjük.

A nemzetiségi osztályba történő beiskolázás városi szintű, a szülők előzetes írásbeli kérelme alapján. A felvételnél előnyt élveznek az előzetesen nemzetiségi óvodába járó gyerekek az óvónők véleménye alapján. Nemzetiségi osztályba történő átvételnél a munkaközösség véleménye irányadó az előzetes tudásszint mérés eredménye alapján.

2.12. Cigány nemzetiségi nevelési programunk

A Felsővárosi Általános Iskolában – becslésünk szerint, mivel erről nyilvántartást nem vezetünk – a tanulók mintegy 10 %-a tartozik a város cigány közösségéhez. A szülők és a nemzetiségi önkormányzat közös kezdeményezésére – mi már 1995-ben bevezettük a cigány etnikai oktatási programot. A programot saját fejlesztéssel dolgoztuk ki, de a minisztérium illetékes referense ajánlotta más intézmények felé is alkalmazásra. Ez számunkra annyit jelent, hogy másfél évtizedes gyakorlattal rendelkezünk ezen a területen. Az akkori program tapasztalatai és a megújult pedagógiai szemlélet alapján sikerrel tudjuk megvalósítani törekvéseinket a nemzetiség iskolai nevelési programjának részeként. Ez utóbbi törekvésünket jelzi, hogy a cigány nemzetiségi nevelés során a népismeretre, a kulturális hagyományápolásra, előadókészség, fellépés, beszédkészség, alkotótevékenység fejlesztésére kívánunk hangsúlyt fektetni. A kisebbség kultúrájának megismertetésén keresztül azt várjuk, hogy a tanulókban erősödik a tolerancia, elfogadás egymás iránt.

Formai követelmények:

- A magyar nyelvű cigány nemzetiségi nevelés megszervezése a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet iránymutatása alapján történik.

- Indításához legalább nyolc szülő írásbeli kérelme szükséges, akiket előzetesen tájékoztatni kell arról, hogy ez az oktatás részben tanórai, részben tanórán kívüli elfoglaltságból áll.

- Heti egy órában cigány népismeret oktatása történik, továbbá heti legalább két kötelező tanórát biztosítunk nemzetiségi kulturális tevékenységre, amelyet szakköri formában kívánunk megvalósítani.

- A szülők igénye alapján a személyi feltételeink lehetővé teszik a cigány nyelv oktatását is. - A cigány népismeret tantervi követelményeit helyi tantervünk tartalmazza.

63

2.13. Felnőttoktatási programunk Az alapító okiratban foglaltak szerint iskolánk iskolarendszerű felnőttoktatást végez az általános iskola befejezésének elősegítése érdekében a nem tanköteles tanulók számára. A felnőttoktatásban más, sajátos munkarend szerint szervezzük az oktatást, figyelembe véve a résztvevők esetleges munkahelyi elfoglaltságát és építve a tanulók otthoni, egyéni felkészülésére. A felnőttoktatási képzési formában is irányadó a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 20/2012. EMMI rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről, valamint az 51/2012. EMMI rendelet felnőttoktatásra vonatkozó kerettantervi szabályozása.

A felnőttoktatás meghirdetése a tanév kezdete előtt júliusban történik a fenntartóval, a Munkaügyi Hivatallal, és a Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal történő egyeztetést követően.

A felnőttképzésre az a tanuló jelentkezhet, aki az adott évben a tizenhatodik életévét betöltötte. Adott felnőttképzési osztály megfelelő létszám elérésekor a fenntartó előzetes engedélyével indítható.

A képzésre az a jelentkező vehető fel, aki eleget tesz az életkori követelményeknek, bemutatta a szükséges személyi dokumentumait és az előzetes tanulmányainak teljesítését igazoló bizonyítványát.

A tanulónak heti egy tanítási napon kell részt vennie a kötelező tanórai foglalkozásokon.

A tanórai jelenlétet az iskola nyilvántartja. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya abban az esetben, ha húsznál több tanóráról igazolatlanul hiányzik.

A tanuló a tudását a tanév végén osztályozó vizsgán értékeli az iskola.

A felnőttoktatásban az alábbi tantárgystruktúrát és óraszámokat alkalmazzuk:

Tantárgy/évfolyam 5. 6. 7. 8.

Anyanyelv/kommunikáció 20 20 15 15

Magyar irodalom 30 30 30 30

Matematika 30 30 30 30

Fizika - - 15 15

Kémia - - 15 15

Földünk és környezetünk 15 15 10 10

Biológia 15 15 10 10

Történelem és állampolgári ismeretek 20 20 15 15

Művészeti ismeretek 10 10

Informatika - - 20 20

Idegen nyelv – angol/német 30 30 30 30

Osztályfőnöki 10 10 10 10

Összesen: 170 170 210 210

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet

Hagyományosan megrendezésre kerülő versenyeink

Az iskola által támogatott versenyeket az munkaközösségek éves munkatervei tartalmazzák. Ezeknek a megrendezési feltételeit a tervezési időszakban ismerjük. Néhány, általunk fontosnak tartott

64

versenyt csak később hirdetnek meg, ezeket az egyes munkaközösségek, illetve pedagógusok emelik be a támogatottak közé.

1. Saját szervezésű és lebonyolítású verseny:

OKOSODÓ háziverseny

Kiterjed: alsó és felső tagozatra Tantárgyak:

matematika (3-4, 5-6-7.évfolyam)

magyar nyelvtan (2.-3-4.évfolyam)

környezetismeret (3-4.évfolyam)

német nyelv (3-4.évfolyam)

informatika (5-6-7- évfolyam)

A feladatsorokat a nevelők állítják össze, a javítást is ők végzik.

Szervezi: 1-2. és 3 - 4., illetve matematika és a német munkaközösségek Anyagilag támogatja: diákönkormányzat, nyelvi alapítvány

CANTEMUS énekkari találkozó

Megyei énekkaroknak évente megrendezésre kerülő minősítő versenye. A rendezés költségét a Kalamáris alapítvány bevételeiből és pályázataiból támogatja.

2. Városi szervezésű versenyek:

Ezeket a versenyeket a város iskolái, intézményei írják ki. Az iskolai fordulókon választjuk ki az intézmény színeiben induló tanulókat. A részvétel önkéntes és térítésmentes. A rendezés költségeit a diákönkormányzat biztosítja.

mesemondó verseny

versmondó verseny

Szóvarázs

Ma-teko-ló

Közgazdász verseny

Internetes angol és német nyelvi verseny

Meglelni hont a hazában – helytörténeti verseny

3. Levelező versenyek:

A versenyeket országos szervek, versenyszervező irodák, cégek, intézmények írják ki. A tanulók szabadon választhatnak az ajánlatok közül. A nevezési díjat a szülő fizeti. A pedagógus önként vállalja a diák kérésére a segítségnyújtást.

TITOK anyanyelvi levelező verseny

TITOK német levelező verseny

TITOK Arány János tanulmányi verseny

TITOK Herman Ottó természetismereti verseny

TITOK Kálti Márk Verseny - történelem

Bendegúz nyelvÉSZ verseny

Jonatán levelezőverseny

4. Felmenőrendszerű versenyek

A versenyeket országos szervek, versenyszervező irodák, cégek, intézmények írják ki. A tanulók szabadon választhatnak az ajánlatok közül. A nevezési díjat a szülő fizeti. A pedagógus önként vállalja a diák kérésére a segítségnyújtást. A felmenő rendszerű tanulmányi és sportversenyek esetén a megyei és országos döntőbe jutott tanulók utazási és részvételi költségéhez a fenntartó támogatását igényeljük.

Dr. Szabó Miklós országos szövegértési verseny (7-8. osztályosoknak)

65

Simonyi Zsigmond kárpát-medencei helyesírási verseny

Országos Lotz János szövegértése és helyesírási verseny

Nyelvünkben élünk

„Szép magyar beszéd” verseny,

Bod Péter országos könyvtárhasználati verseny

Tiszán innen, Dunán túl (népdaléneklési verseny)

Országos történelmi tanulmányi verseny

angol nyelvi verseny

német nyelvű vers-, és prózamondó verseny

megyei pedagógia intézet német versenye

Bolyai csapatverseny matematika és magyar irodalom

Bókay Árpád biológiaverseny

Teleki Pál földrajzverseny

Kaán Károly természetismereti verseny

Zrínyi Ilona Matematikaverseny

Kalmár László TIT matematikaverseny

Varga Tamás Matematikaverseny

Hevessy György kémiaverseny

Roma – magyar kulturális fesztivál

Megjegyzés:

A sportversenyeket az éves Sportnaptár tartalmazza, amelyet a természettudományos munkaközösség állít össze és tesz nyilvánossá.

2. számú melléklet

Az intézményen belül működő szervezetek, közösségek iskolai rendezvényei

1. Diákönkormányzat:

66

őszi és tavaszi hulladékgyűjtés

pákozdi csata megünneplése

farsang

a diákönkormányzat napja

Iskola napi programok

majális

honvédelem napi megemlékezés

magyarországi nemzetiségek napja

2. Kalamáris Kulturális Alapítvány:

Szüreti forgatag

Karácsonyi koncert

Kalamáris tanszerbörze, tankönyvvásár

Suligaléria

Iskolakerti est

Humán tábor

Cantemus megyei énekkari találkozó

3. Nyelvi alapítvány:

német nemzetiségi karácsony

alapítványi vásár

„Schulfest” és „Schoolfestival”

Martinstag

Valentin napi projektnap

4. ÖKO munkacsoport:

mobilitas nap

állatszépségverseny

ősz és tavaszi sportnap

környezetvédelmi őrjáratok

iskolazöldítés

projektnap

környezetvédelmi tábor

3. számú melléklet

Hagyományosan meghirdetésre kerülő szakkörök, szabadidős tevékenységek

1. Szakkörök

67

A foglakozásokat év elején hirdeti meg az iskola a diákönkormányzat véleményének kikérésével, a tantestület döntésével. Az szakkörvezetőket az igazgató bízza meg. A diákok térítésmentesen vehetnek részt a foglalkozásokon, a foglalkozások a tantárgyfelosztásban szerepelnek.

Szakkörök alsó tagozaton:

Etnikai szakkör 1-4. évfolyam

Humán tehetséggondozó

Játékos angol

METEKERGŐ tehetséggondozó

Német nemzetiségi

Számítástechnika

Aranyecset

Énekkar

Szakkörök felső tagozaton:

ECDL-vizsgára felkészítő

Matematika tehetséggondozó szakkör 5-6. osztály

Matematika előkészítő

Német nyelvvizsga felkészítő

Angol nyelvvizsga felkészítő

Második idegen nyelv angol 7. évfolyam

Második idegen nyelv angol 8. évfolyam

Második idegen nyelv német 7. évfolyam

Második idegen nyelv német 8. évfolyam

Aranyecset

Környezetvédelmi szakkör

Etnikai

Felsős énekkar

Latin

Humán

Sport foglakozások alsó tagozaton:

A sportfoglalkozás megnevezése:

Játékos sorverseny

Fiú kézilabda 3-4. osztály részére

Tánc

Floorbool

Sport foglakozások felső tagozaton:

Fiú kézilabda 7-8. osztály

Kosárlabda

Lány kézilabda 5-6. osztály

Fiú kézilabda 5-6. osztály

Labdarúgás

2. Nem az intézmény által szervezett, finanszírozott szabadidős tevékenységek, foglalkozások:

gyógytestnevelés,

logopédiai foglalkozás,

zenei előképző,

3. Hit és vallásgyakorlás:

Katolikus hittan (3 csoport)

Református hittan (3 csoport) 4. számú melléklet

A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

68

1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a

vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos

mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.

Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3 1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4 1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5 1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6 1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7 1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8 1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9 1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10 1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11 1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12 1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13 1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

69

14 1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15 1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16 1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17 1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18 1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19 1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20 1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok

dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét

karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.

Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 20 22 24 26 28 30 32 34

2 24 26 28 30 32 34 36 38

3 28 30 32 34 36 38 40 42

4 32 34 36 38 40 42 44 46

5 36 38 40 42 44 46 48 50

6 40 42 44 46 48 50 52 54

7 44 46 48 50 52 54 56 58

8 48 50 52 54 56 58 60 62

9 52 54 56 58 60 62 64 66

10 56 58 60 62 64 66 68 70

11 60 62 64 66 68 70 72 74

12 64 66 68 70 72 74 76 78

13 68 70 72 74 76 78 80 82

14 72 74 76 78 80 82 84 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 16 19 22 25 28 29 30 32

2 20 23 24 29 32 33 34 36

3 24 27 28 33 36 37 38 40

4 28 31 32 37 40 41 42 44

5 32 35 36 41 44 45 46 48

6 36 39 40 45 48 49 50 52

7 40 43 44 49 52 53 54 56

70

8 44 47 48 53 56 57 58 60

9 48 51 51 57 60 61 62 64

10 52 55 56 61 64 65 66 68

11 56 59 60 65 68 69 70 72

12 60 63 64 69 72 73 74 76

13 64 67 68 73 76 77 78 80

14 68 71 74 77 80 82 83 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok

erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét

térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel.

Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 25 28 31 34 36 38 40 42

2 30 33 36 39 41 43 45 47

3 35 38 41 44 46 48 50 52

4 40 43 46 49 51 53 55 57

5 45 48 51 54 56 58 60 62

6 50 53 56 59 61 63 65 67

7 55 58 61 64 66 68 70 72

8 60 63 66 69 71 73 75 78

9 65 68 71 74 76 78 80 82

10 70 73 76 79 81 83 85 87

11 75 78 81 84 86 88 90 92

12 80 83 86 89 91 93 95 97

13 85 88 91 94 96 98 100 102

14 90 93 96 98 100 102 104 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 20 23 26 29 32 34 36 38

2 25 28 31 34 36 38 40 42

3 30 33 36 39 41 43 45 47

4 35 38 41 44 46 48 50 52

5 40 43 46 49 51 53 55 57

6 45 48 51 54 56 58 60 62

7 50 53 56 59 61 63 65 67

8 55 58 61 64 66 68 70 72

9 60 63 66 69 71 73 75 77

10 65 68 71 74 76 78 80 82

11 70 73 76 79 81 83 85 87

71

12 75 78 81 84 86 88 90 92

13 80 83 86 89 91 93 95 97

14 85 88 91 94 96 98 100 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a

karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes

törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 5 7 9 11 13 15 17 19

2 7 9 11 13 15 17 19 21

3 9 11 13 15 17 19 21 23

4 11 13 15 17 19 21 23 25

5 13 15 17 19 21 23 25 27

6 15 17 19 21 23 25 27 29

7 17 19 21 23 25 27 29 31

8 19 21 23 25 27 29 31 33

9 21 23 25 27 29 31 33 35

10 23 25 27 29 31 33 35 37

11 25 27 29 31 33 35 37 39

12 26 28 30 32 34 36 38 40

13 27 29 31 33 35 37 39 41

14 28 30 32 34 36 38 40 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 1 1 2 2 3 4 5 6

2 1 2 2 3 4 5 6 7

3 2 2 3 4 5 6 7 8

4 2 3 4 5 6 7 8 9

5 3 4 5 6 7 8 9 10

6 4 5 6 7 8 9 10 11

7 5 6 7 8 9 10 11 12

8 6 7 8 9 10 11 12 13

9 7 8 9 10 11 12 13 14

10 8 9 10 11 12 13 14 15

11 9 10 11 12 13 14 15 16

12 10 11 12 13 14 15 16 17

13 11 12 13 14 15 16 17 18

72

14 12 13 14 15 16 17 18 19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám Minősítés

0 – 11 igen gyenge

12 – 22 gyenge

23 – 33 elfogadható

34 – 43 közepes

43 – 52 jó

53 – 63 kiváló

5. számú melléklet

ARANY PENNA KITÜNTETÉS ALAPÍTÓ OKIRATA

73

A Felsővárosi Általános Iskola nevelőtestülete 2005. május10.-én iskolai kitüntetést alapít.

A kitüntető díj elnevezése:

ARANY PENNA

Az elnevezés utal az iskola címerében található nyitott könyvre és az írótollra, mint a pedagógusmesterség és hívatás alapvető eszközeire. A kitüntető díjjal pénzjutalom nem jár.

Az átadás időpontja:

minden évben a tanévzáró ünnepély

A kitüntetés formája:

Kitűző

Körülbelül 1 X 1 centiméteres címerpajzs alakú 18 karátos arany lapocska, 3-4 gramm súlyú, belegravírozva az iskola címerének vonatkozó részlete és az adományozás éve, hátlapján.

Díszoklevél

A kitüntetést kaphatja:

Az iskola évente két, titkos szavazással megválasztott pedagógusa (egy tanár és egy tanító).

Indokolt esetben több személy is megkaphatja a kitüntetést, de évente maximum négy

adható ki.

Az odaítélés menete:

A döntés a májusi utolsó tantestületi értekezlet zárásaként, titkos szavazással történik.

Bárki felkerülhet a szavazólapra, minden pedagógus mérlegeli a tanév során nyújtott

teljesítményeket, és egy nevet felír a szavazólapra.

Aki abszolút számban legtöbb szavazatot kapja, azé a díj.

Mindenki szavaz, minden szavazat egyet ér. Holtverseny esetén újabb fordulót kell tartani, de

akkor már csak a két legtöbbet kapott jelölt közül lehet választani.

A szavazatok számát nem, csak a tényt kell közölni eredményként!

A szavazatokat a Közalkalmazotti Tanács nem pedagógus tagja számolja össze.

Visszamenőleg nem adható, 2005. az adományozás első éve.

6. számú melléklet

A PRO BENEFICIO (A JÓTÉTEMÉNYÉRT) KITÜNTETÉS ALAPÍTÓ OKIRATA

74

A Felsővárosi Általános Iskola nevelőtestülete 2005. május10.-én iskolai kitüntetést alapít.

A kitüntető díj elnevezése:

PRO BENEFICIO

Ezzel a kitüntetéssel azoknak a szülőknek, magánszemélyeknek, vagy szervezeteknek szeretnénk köszönetet mondani, akik az előző tanévben, vagy több éven keresztül kiemelten segítették az iskola oktató nevelő tevékenységének eredményes megvalósítását.

A kitüntetés formája:

Plakett

Díszoklevél

Az odaítélés menete:

Javaslatot tehet - a tantestület, - a diákönkormányzat, - a szülői közösség, - és minden egyén írásos formában, az iskola bejárata mellett elhelyezett

szavazóládában.

A javaslat lehet névvel ellátott, vagy anonim. Mindkét esetben kérünk a javaslattevőtől egy rövid írásos indoklást is!

A döntést egy szakmai kuratórium hozza meg a javaslatok alapján. Tagjai:

- igazgató, - az iskolaszék, - DÖK, - közalkalmazotti tanács, - szakszervezet - és az SZMK 1-1 tagjából áll. (összesen 6 fő, szavazategyenlőség esetén az

igazgató szavazata dönt).

Évente 1-3 díj adható ki.

Felhívás minden év április 30-ig, javaslat tehető május 15-ig.

75

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL

KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I. A pedagógiai program érvényessége

1. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai

programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

III. A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az iskolaszék; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával

válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a véleményezésre jogosultak véleményét.

4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától,

igazgatóhelyettesétől, a Pirtói Telephely vezetőjétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

3. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola, tagintézmény nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál, helyetteseinél, a tagintézmény vezetőjénél.

76

A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA