1

Dr. Hársfalvi Péter

Általános Iskola

Pedagógiai Program

2020

2

Tartalomjegyzék

1. Az iskola nevelési programja

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai…..…..5

1.1.1 Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei…………………..6

1.1.2 Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai ……………….…………....6

1.1.3 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei…………………………………….…9

1.1.4 A nevelő- oktató munka pedagógiai eljárásai…………………………….………..10

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok……………………………..…14

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok…………………………………..16

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai………………………………….………….16

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása…………………………………18

1.4 A közlekedésre nevelés iskolai programja ……………………………………………………..20

1.4.1 A közlekedési képességek fejlesztése …………………………………………….20

1.4.2. A közlekedési ismeretek tanításának céljai ………………………………………20

1.4.3 A közlekedési ismeretek tanításának feladatai ……………………………………21

1.4.4 A közlekedésre nevelés tanórán kívüli lehetőségei…………………………….….21

1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok…………………………...…..21

1.5.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok………………………22

1.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai………………………………22

1.5.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai……………………....23

1.5.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai………………………..…..24

1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai……………………………….……25

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység………...……26

1.7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók………………………………………………..…..26

1.7.2 A tehetség képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ………………....…28

1.7.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program……………......29

1.7.4 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése…...……32

1.7.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása…………………………………….………35

1.7.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység……………………….……..36

1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje…………………..………37

1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel……………………..………38

1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák…………………….……….38

1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák……………………..………39

1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata……………………………………..….……41

1.10.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja…………………………………………..….…41

1.10.2 A vizsgatárgyak részei és követelményei……………………………..…………42

1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai………………………..…………45

2. Az intézmény helyi tanterve…………………………………………………………..….47

2.1A választott kerettanterv megnevezése……………………………………………………….…47

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám…………………………………………….……….…49

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei…….…….54

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása……55

2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása……………………..….55

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása…………………….……56

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása…………………..…….57

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása…………………….……59

2.5 Mindennapos testnevelés………………………………………………………………..….…….59

3

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai……….…….60

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések……………………………………………60

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.….....61

2.8.1 Az intézményi eredmények elemzése…………………….…………………….....62

2.8.2 Írásbeli feladatok értékelése……………………………………………………….62

2.8.3 Szóbeli értékelés………………………………………………………………...…63

2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása……….….…65

2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei……………………..…..….66

2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhe szükséges módszerek…..…..….67

2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei……………………………….….…68

2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei…………………………………………….…...68

2.12.2 Az iskola környezeti nevelési elvei……………………………………………....69

2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei……….…70 2.13.1 A magatartás értékelésének elvei……………………………………………...…….….70

2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei…………………………………..….71

2.13.3 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése……………………………………71

2.13.4 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei……………………………………….…72

2.14A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos

egyéb intézkedések………………………………………………………………………...…….72

2.15 Küldetésnyilatkozat……………………………………………………………………………....73

2.16 A „Digitális környezet a köznevelésben” projekt és annak keretében megvalósuló

fejlesztések beépülése az intézményi pedagógiai programba………………………...……74

2.17 Lázár Ervin Program…………………………………………………………………………….76

2.18 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása…………………………………………78

Melléklet: Az EFOP-3.1.7-16-2016-00001 „Esélyteremtés a köznevelésben” c. kiemelt uniós

projekt megvalósítása során elért eredmények alkalmazása az esélyteremtő intézménnyé válás

területén………………………………………………………………………………………………….80

A Pedagógia Program kiegészítő dokumentuma az EFOP- 3.2.3-17 Digitális környezet a

köznevelésben projekt Intézményi Digitális Fejlesztési Terve

4

„Az embert nem lehet valamire megtanítani,

Csak hozzá lehet segíteni ahhoz,

Hogy a tudást maga szerezze meg.”

(Galilei)

A pedagógiai program törvényi háttere

• az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról,

• 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,

• a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM

rendelet,

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

• 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról –

• a Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT 2020)

• 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról

• 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

kiadásáról

• 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről.

• 2011 évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az

egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

• 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

• az iskola nevelési programját - ennek keretén belül az iskolában folyó nevelő-oktató

munka pedagógiai értékeit,

• valamint a helyi tantervén keresztül az oktatási koncepcióját.

5

1. Az iskola nevelési programja

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

Az emberi magatartás általános értékei

Iskolánk értékrendjében emberközpontú, tanulóinknak elsősorban az ember

tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, a másság elfogadásán alapuló

értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos

megkülönböztetés; értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési

képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók

irányítani képesek majd későbbi életüket. Tanulóink a sokoldalú személyiségfejlesztés

eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek.

Fontos, hogy intézményünk folyamatosan fejlessze oktató–nevelő munkáját, melynek

középpontjában a tanulók állnak.

Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad az életen át

tartó tanuláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak

az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori

adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen,

megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat.

Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke

határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer

megvalósítására.

Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a

tanulók, pedagógusok és a gyerekek szülei.

Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI.

században jogosan elvárhatónak.

Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük.

A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a

fogékonyságot a nemzeti, lelki, érzelmi és tradicionális értékrendünk iránt.

A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát

6

közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi

formák gyakoroltatását. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó

szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez legfontosabb partnerünknek

tekintjük a szülői házat, a családot.

1.1.1 Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei

Intézményünk nevelő - oktató munkájában kiemelkedő szerepet szánunk a következő

pedagógiai alapelveknek:

• humanista értékrend közvetítése tanulóink számára,

• a nemzeti értékek előtérbe állítása mellett az egyetemes emberi kultúra tisztelete,

megbecsülése, nyitottság az európai kultúra iránt,

• nemzeti felelősségtudatra nevelés,

• élethosszig tanulás,

• kompetencia alapú oktatás,

• esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés,

• szegregációmentes együttnevelés,

• készségközpontú oktatás.

1.1.2 Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai

• Az iskola vonzáskörében élő szülők elvárásai, a társadalmi szükségletek, a tanulói

érdekek, valamint az iskola belső igényei és lehetőségei alapján célunk egy

gyermekközpontú intézmény működtetése, melyben a közvetíteni kívánt tudományos

ismeretek és a személyiségfejlesztés egyaránt hangsúlyt kap. A tehetséggondozás

mellett az elmaradók felzárkóztatását is feladatunknak tartjuk.

• Tanulóink szerezzenek széles körű, használható, korszerű tárgyi tudást, rendelkezzenek

azok alkalmazásának képességével; ismereteik állandó, belső kényszerből fakadó

gyarapításának igényével.

• Célunk az oktatás-nevelés aktív tanulói részvételre építése, teret engedve a tanulók

önmegvalósításának, egyéniségük kibontakoztatásának. Váljanak diákjaink

kötelességtudó, megbízható, becsületes emberekké, akik közösségi szellemű társakkal

7

való együttműködésre képes fiatalok.

• Legyenek nyitottak az őket körülvevő világ történései iránt, legyenek igényesek

környezetükre.

• Feladatunk a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át

tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kulcskompetenciák

fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyre minden egyénnek

szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez,

a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel

mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.

Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi

cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

Kiemelt fejlesztési feladatok:

• kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű bevezetése

• pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése

• tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése

• egyenlő hozzáférés biztosítása

• IKT széleskörű alkalmazása

Célok az általános pedagógiai műveltséget alapozó szakaszban

Alsó tagozat (1-4. évfolyam):

• az óvoda játékközpontú világából való átmenet megkönnyítése a tanulásközpontú

iskolai élet felé,

• a tanulás iránti érdeklődés felkeltése, befogadóképesség - fogékonyság kialakítása az új

ismeretek iránt,

• az iskolai életet hátrányokkal kezdők segítése; a tanulói kudarc kerülése,

• az iskolai élet, társas kapcsolatok elemi ismereteinek közvetítése (rend,

munkafegyelem, tisztaság, igényesség a környezet iránt, közösségi élet az osztályban).

A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink:

• a tanulásszervezés során a tanulók előzetes tudásának, tapasztalatainak, motivációjának,

8

a tanulói énkép sajátosságainak, aktuális állapotának szem előtt tartása.

• a tanulói érdeklődés felkeltésének, fenntartásának érdekében aza tanulók életkori

sajátosságainak megfelelő tanulási-tanítási módszerek alkalmazása: a játékos

ismeretszerzés; a felfedezés lehetőségének megteremtése; a tanulói kíváncsiság

kielégítése,

• az alapkészségek fejlesztésének hangsúlyos kezelése,

• a pedagógiai munkában a személyre szabott fejlesztésre való törekvés,

• az egyéni képességek kibontakoztatása,

• a tanulási problémákkal küzdők egyéni fejlesztése,

• a felelősségtudatra, kitartásra, munkafegyelemre szoktatás a motivációs lehetőségek

sokoldalú alkalmazásával,

• a tanulási szokások megalapozása,

• szociális-kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése,

• a humánus magatartásminták erősítése, közösségi értékrend megalapozása.

A felső tagozatban (5-8. évfolyam):

• az alsó tagozat nevelő - oktató munkájára épülve a kialakított képességek, készségek

továbbfejlesztése,

• az osztott oktatás erősíti a személyes kötődés fennmaradását, sokat javíthat a tanulói

teljesítményen,

• az eltérő érdeklődésű, képességű, motivációjú tanuló egyéni teljesítménye

maximumának elérése,

• az önálló tanulás képességének kialakítása; a sokrétű ismeretközléssel a

problémamegoldó képesség, kreativitás fejlesztése,

• a továbbtanulásra való felkészítés az érdeklődésnek, képességeknek megfelelően,

• a társas kapcsolatok, közösségi élet fejlesztése; a közösségben való helytállás,

szerepvállalás kialakítása, magatartási formák elsajátítása,

• a nemzettudat fejlesztése, a nemzeti értékek tiszteletére nevelés; felelős helytállás

igényének kialakítása a társadalmi életben,

• szolidaritás.

9

A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink:

• a tanulók differenciált oktatása, az életkoruknak megfelelő tanítási módszerek

alkalmazása (elvont gondolkodás, elemzés, összefüggések felismerése, következtetések

levonása),

• legfőbb elv a tanulók differenciált, életkori sajátosságaihoz igazodó oktatás, a tanulók

bevonása az új ismeretszerzésbe, a taneszközök mindegyikének tudatos megtervezése.

• az életkori sajátosságok figyelembe vételével alkalmazott módszerek kiválasztása,

• a pedagógiai munkánkban nyomon követhető módon jelenik meg a tervezés-

cselekvés-ellenőrzés-beavatkozás (PDCA) elvét, amely a nevelő-oktató munka

hatékonyságát szolgálja.

• a tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek közvetítése, az önálló ismeretszerzésre

való képesség elsajátíttatása, gyakoroltatása különböző munkaformákban,

• a tanulói önismeret, akarat, empátia, együttműködési készség, felelősségtudat,

problémamegoldó képesség fejlesztése az osztály és iskolai tevékenységek körében,

• a tanulók tevékenykedtetése a közösségi élet szervezésében, a demokratikus

magatartásformák, követendő magatartás minták - szokások kialakítása, gyakoroltatása

a tevékenységek során,

• viselkedési normák kialakítása szituációkban való gyakorlása, rögzítése,

• a nemzeti és más kultúrák hagyományainak, szokásainak megismertetése, ápolásukra

nevelés,

• érdeklődés felkeltése Európa, és az emberiség közös problémái, azok megoldásának

lehetőségei iránt.

1.1.3 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei

Ezen célok elérésének érdekében a következő nevelési eszközöket, módszereket

kívánjuk alkalmazni, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül:

• az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a

folyamatos ellenőrzés és értékelés révén;

• a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének

alkalmazása;

• minden tevékenységben a gyakorlás módszere;

10

• fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét, s a büntetést, mint a helyes

értékrend kialakításának eszközét;

• a nevelési célból felhasznált tárgy, technikai eszközök megválasztásának is a tanulók

sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk.

• egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek alkalmazása:

Az aktív tanulás a tanulók tanulási tevékenységekben történő részvételét hangsúlyozza.

A tanulási tevékenység legfőbb célja olyan tanulói kompetenciák fejlesztése, amelyek

lehetővé teszik az ismereteknek különböző helyzetekben történő kreatív alkalmazását.

A tevékenységekre épülő tanulásszervezési formák segítik a tanulót a tanulási

eredmények által kijelölt ismeretek megszerzésében, és ezen keresztül a kompetenciák

fejlesztésében, ezért alkalmazzuk a komplex intstrukciós programot.

Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert,

eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben – mindig szem

előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit.

1.1.4 A nevelő- oktató munka pedagógiai eljárásai

• fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe;

• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

• a célok megvalósításának eszközei, eljárásai; új módszerek, szervezési módok,

tanulásszervezési eljárások: tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, témahetek.

• felhívjuk a tanulók figyelmét olyan programokra, amelyek megkönnyítik a tanulást, a

digitális és online eszközök órai használatát a célzottság és eredményesség kell, hogy

jellemezze,

• növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát, építünk a

tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre és ennek érdekében

felhasználjuk az IKT eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségeket,

• munkánk során a problémamegoldó gondolkodást fejlesztjük, építünk a tanulók

ötleteire, azokat a megfelelő irányba tereljük, részeseivé tesszük őket az új ismeretek

felfedezésében,

11

• a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és

a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

• az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű

oktatásával kívánunk hozzájárulni;

• az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

• az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

• a pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az

egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető.

• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása; a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapota,

• a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a

közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e

körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

• a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük;

• a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

• a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel

összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;

• a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával;

• az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás

fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti

készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük

folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;

• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

12

• növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát

(megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó

anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a

rendszerezett ismeretek iránti igényükre;

• interaktív tábla használatát tervezzük, felhasználjuk a számítógép adta lehetőségeket;

• heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt

kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a

megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük

értékét;

• az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi

meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az

állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő

praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;

• a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában,

konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett

gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;

• az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és

minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően

elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;

• felmérjük a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát, hatékony tanuló-

megismerési technikákat alkalmazunk;

• komplex módon figyelembe vesszük a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét:

építünk a tanulók érdeklődésére, különböző tanulási stratégiáira, igyekszünk felkelteni

és fenntartani érdeklődésüket, tananyaghoz és tanulócsoporthoz igazodó optimális

tanulási környezetet teremtünk, figyelembe véve a tanulók aktuális fizikai, érzelmi

állapotát;

• a tantárgyra, tananyagra vonatkozó érdekességeket megismertetjük a tanulókkal, olyan

feladatokat adunk a tanulóknak, amelyek kihívást jelentenek számukra, a kevésbé

fogékony tanulók esetében törekszünk a kedvteremtésre;

• nem ragaszkodunk minden áron az előre eltervezett óra lebonyolításához,

alkalmazkodni a pillanatnyi helyzethez;

• az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai

szocializáció folyamatába;

13

• kihasználjuk a különböző megismerési technikákban rejlő lehetőségeket az önálló

felfedezés képességének alakítására, mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és

probléma-megoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és

szokásait, a problémamegoldás és gondolkodás fejlesztésének különböző stratégiáit;

• képességeiknek megfelelően tervezzük és biztosítjuk az önálló és társakkal közösen

végezhető tanulási tevékenységekhez, problémamegoldáshoz szükséges eszközöket;

• az értékelésnél a gyermek önmagához viszonyított fejlődésének mértékét

hangsúlyozzuk, dicséretét, elmarasztalását ehhez igazítjuk;

• az értékelési folyamatból származó információkat munkánkban az egyéni-, csoportos

fejlesztés alapjául használjuk;

• arra törekszünk, hogy tanulóink a problémamegoldáshoz saját munkájuk, ötleteik

alapján jussanak el;

• tanulóközpontú módszereket, munkaformákat nagyobb arányban igyekszünk

alkalmazni;

kiaknázzuk a tantárgy feladattípusaiban rejlő lehetőségeket egymás véleményének me

gismerésére, meghallgatására, elfogadására;

• tanórái tervezésünk során törekszünk arra, hogy tananyagban rejlő minden olyan

lehetőséget kihasználjunk, amely általános emberi értékekre hívja fel a figyelmet;

• tanórai és tanórán kívüli közösségfejlesztő együttműködést, szociális képességeket

fejlesztő módszereket, tevékenységeket, programokat támogatunk és szervezünk.

• a felmerülő konfliktusokat felismerjük, helyesen értelmezzük, és hatékonyan kezeljük;

• a tanulás támogatása érdekében pedagógiai tevékenységünk során folyamatos

visszajelzést adunk a gyermekeknek;

• munkánk során pontosan fogalmazunk, a szaknyelvet tudatosan és célszerűen

használjuk, kulturált szóbeli és írásbeli kommunikációval élünk;

• a tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakítunk

ki;

• a szülőkkel rendszeresen konzultálunk, figyelembe vesszük visszajelzéseiket,

amelyeket megfelelően beépítünk a munkánkba;

• taneszközként és a kapcsolattartás, együttműködés céljából pedagógusaink alkalmazzák

az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat a lehetőségek

figyelembe vételével;

• pedagógusaink folyamatosan képzik önmagukat, megismerik és alkalmazzák a

14

rendelkezésre álló oktatástechnikai, (kiemelten IKT) eszközöket;

• olyan módszerek megválasztására törekszünk, amelyek hozzájárulnak a tanítás-tanulás

eredményességének fokozásához;

• pedagógiai munkánk során törekszünk a pontos, következetes, egyértelmű,

korosztálynak megfelelő fogalomhasználatra;

• a tanulói kompetenciák fejlesztése céljából építünk a tantárgyak közötti külső és belső

kapcsolatokra; a tanulók más forrásokból szerzett ismereteire;

• az elvégzett mérések eredményeit igyekszünk beépíteni pedagógiai gyakorlatunkba.

• pedagógusaink ismerik a Pedagógiai Program saját tantárgyára vonatkozó részeit, a

tantervi előírásokat.

• a pedagógus az osztály képesség szerinti megoszlását figyelembe véve határozza meg

a tanítás céljait.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskola a helyi nevelési rendszer része. Értékeit a Nemzeti Köznevelési Törvény, a

Nemzeti Alaptanterv, a Kerettantervben megfogalmazott, a helyileg fontos értékek határozzák

meg.

Az iskolai munka elsődleges társadalmi funkciója, hogy segítségével feltáruljanak a

gyermek adottságai, kifejlődhessenek az adottságaiknak megfelelő képességek, kialakulhasson

érdeklődésük. Célul, feladatul határozza meg, hogy minden tanulóját hozzásegítse a tőle telhető

legjobb teljesítmény eléréséhez.

Iskolánk számára fontos tényezőcsoportok a fejlődésben lévő gyerekek aktuálisan

érvényesülő, de távlatokban is ható szükségletei és érdekei. Ezek közül a leglényegesebb a

személyiség legfőbb összetevőinek pedagógiai fejlesztése.

A személyiség fejlődésének előfeltétele a különböző pszichikus komponensek

(motívumok, ismeretek, készségek) készleteinek gyarapodása a spontán szocializáció, a

szándékos tanítás és tanulás által.

Nevelési célként a személyiség átfogó komponensrendszereit jelöljük meg, az

elsajátításukat segítő tartalmakat, a pedagógiai és tanulói tevékenységekkel szembeni

elvárásokat fogalmazzuk meg.

15

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:

• Az értelem kiművelése (kognitív kompetenciák, érzelemképesség)

• Segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)

• Egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)

• A szakmai képzés alapozása (speciális kompetenciák, alkotóképesség)

• Pályaorientáció (önismereti kompetencia)

Iskolánk a kultúra teljes rendszerére építve, tevékenységek és ismeretek révén fejleszti

a tanulók egyéni szükségleteit, ugyanakkor elősegíti a magasabb rendű szükségleteik

kialakulását.

Kiemelt feladataink:

➢ A szellemi, fizikai és közéleti munka szükséglete

➢ Különböző szintű közösségek (iskolai osztály) érdekeinek védelme, óvása

➢ A közösségek, valamint egyes tagjaik tiszteletének megbecsülése, megsegítése

➢ A közösség életét, munkáját aktívan segítő, fegyelmezett magatartás

➢ Önfejlesztő tevékenység

➢ Intellektuális - művelődési szükséglet

➢ Az egészséges életmód iránti szükséglet

A nevelőmunka, a tanítás - tanulás folyamatában a gyerekek számára iskolánk számos

olyan szükséglet-kiegészítő tevékenységet szervez, mely leköti őket, fokozza teljesítményüket,

kitágítja érdeklődésüket.

A képességfejlesztés az a terület, ahol az iskola eredményeket érhet el, ha össze tudja

kapcsolni a gyerekek nagyfokú motiváltságával, a gyermeket tiszteletben tartó magatartási

kultúrát tapintatosan alakító nevelési kultúrával.

Így tudjuk a kettős feladatot megoldani, a hátránykompenzálást és a Tehetséggondozást.

Segítjük, hogy a tanítás-tanulás folyamatában alakuljon ki a tanulással összefüggő egyéni

tevékenység, pozitív kép a gyerekekben, jöjjenek létre azok a képességek, amelyekkel az új

típusú környezetben el tudnak igazodni, új ismereteket tudnak szerezni.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása:

16

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már 1-6. évfolyamon –

megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés

megalapozása, valamint, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz

igazodóan – a következők jelentik a prioritást:

· természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;

· a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára;

· természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.

A pályaorientációs és életpálya-tervezési tevékenység során a helyi megvalósítás színterei és

módjai:

- Pályaorientációs nap - "A Siker kulcsa" - az intézmény volt tanulóinak személyes

élménybeszámolója

- 7. és 8. osztályosok szülei bevonásával pályaválasztási tanár-diák-szülő rendezvény

szervezése

- Lehetőség szerint üzemlátogatások felsőtagozatos tanulók számára; prioritással a

hiányszakmákra

- Pályaválasztási kiállítások szervezett látogatása

- Tanműhely látogatások

- A Kisvárdai Tankerületi Központ EFOP 3.2.5 "Pályaorientációs tevékenység Kisvárdán és

vonzáskörzetében” projektje keretében létrehozott, a tanulók MTMI tantárgyak iránti

érdeklődését elősegítő programok alkalmazása:

- MTMI szakkör

- Robotika szakkör

- Internetes vetélkedő

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő

tevékenység, amely egyaránt irányul a tanulók egészség ismereteinek bővítésére,

korszerűsítésére, a fizikai és pszicho szociális környezet egészségtámogató jellegének

erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók

17

személyiségfejlesztése érdekében.

Egészségfejlesztő iskola:

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő

iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskolai élet a tanulás és a

munka egészséges színtere legyen.

Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:

• minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének

védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást,

• együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi

szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges

környezet legyen,

• egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi

szolgáltatásokat biztosít, ezzel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség

szakembereivel (iskolaorvos, védőnő, iskolarendőr),

• kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő

hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a

tanácsadást biztosító programoknak,

• olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a

tanulók jól közérzetét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez,

elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást,

• törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola dolgozóinak, a családoknak, valamint

a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség

vezetőivel.

Az egészségfejlesztés területei:

• az egészséges táplálkozás,

• a mindennapos testnevelés, testmozgás,

• a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

• a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

• a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

18

• a személyi higiéné.

Az iskolai egészségnevelő program szereplői:

• a diákok,

• a tantestület (kiemelt szerepük van a testnevelőknek, biológia szakos tanároknak és az

osztályfőnököknek)

• a szülők,

• az iskolaorvos, védőnő,

• a diákönkormányzatot segítő pedagógus,

• a gyermekvédelmi felelős

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

• ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

• ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

• ismerjék fel a vészhelyzeteket;

• tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

• sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

• ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, sajátítsák el, mikor

és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

• a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

• a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

• a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében

• az iskola kapcsolatot épít ki az iskolaorvossal, védőnővel;

19

• tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos

iskolán kívüli vetélkedőkbe;

• támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

Az éves munkatervben

rögzített időpont alapján Terület Felelős Meghívottak

év eleje:

• első tanítási napon

• első szakórákon

- ismeretek és

gyakorlatok az év eleji

osztályfőnöki órákon,

- szakórákon

osztályfőnökök,

tanítók,

szaktanárok,

iskolaorvos,

védőnő

• feltételek

biztosítása:

elsősegély

dobozok

felszerelése,

elhelyezése

- iskola titkárságán,

- tanári szobában

intézményvezető,

helyettes,

szaktanárok

• egészségnap

szervezése

- iskolai egészségnap munkaközösség

vezetők

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek témakörei

- vérzések,

- légutak,

- utcai balesetek,

- mozgásszervi sérülések,

- égési sérülések,

- vegyszer okozta sérülések.

Segélyhívás - segélykérés

- Mentők 104

- Tűzoltóság 105

- Rendőrség 107

- Általános segélyhívó 112

Az 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási

ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat

20

felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi

szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az

ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási

alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- szakkörök igény szerint (elsősegély-nyújtó);

- évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára.

1.4 A közlekedésre nevelés iskolai programja

A NAT műveltségterületei közül a technika, életvitel és gyakorlati ismeretek területhez,

azon belül is a technika részterülethez kapcsolódik a közlekedési ismeretek tanítása. Azonban

az idegen nyelv, az ember és társadalom, a földünk és környezetünk, a művészetek

műveltségterületeken is találkozhatunk a közlekedésre nevelést segítő témakörökkel.

1.4.1 A közlekedési képességek fejlesztése

A közlekedési ismeretek sikeres elsajátításához elengedhetetlen a közlekedési

képességek fejlesztése. Ennek területei:

A) a mozgás képességeinek fejlesztése (erő, gyorsaság, állóképesség, reakcióképesség,

koordinációs képesség, egyensúlyérzékelés)

B) megismerő képesség fejlesztése (a mozgásban lévő tárgyak sebességének észlelése, a térbeli

és időbeli elemek összefüggésének felismerése; figyelem összpontosítása megosztása,

következményeket előrevetítő képesség, improvizációs képesség, fogalmi gondolkodás,

közlekedési szókincs, testséma kialakulása, benyomások rendszerezése)

C) interakciós képességek fejlesztése (kommunikációs képesség, együttműködési képesség)

1.4.2. A közlekedési ismeretek tanításának céljai

• A tanulók ismerjék meg a közlekedés rendszerét, és ennek részeként a gyalogos-, a

tömeg-, valamint a kerékpáros közlekedés szabályait, létesítményeit, technikai

21

eszközeit.

• Ezen ismeretek birtokában, építve a tanítási órákon és az iskolán kívül szerzett

tapasztalatokra, a tanulók sajátítsák el a helyes közlekedés szokásait, a kulturált

közlekedési magatartás és viselkedés alapvető formáit, a társadalmilag kívánatos

közlekedési morál legfontosabb normáit.

1.4.3 A közlekedési ismeretek tanításának feladatai

• Készítse fel a tanulókat a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és elkerülésére,

tudatosítsa bennük, hogy a közlekedésben való részvétel állandó odafigyelést,

készenléti állapotot igényel.

• Alakítsa ki a tanulókban azt a meggyőződést, hogy a közlekedési szabályok megtartása,

a közlekedésben való kulturált részvétel, egymás segítése, az előzékenység, udvariasság

a közlekedésben alapvető erkölcsi követelmények, hogy a közlekedési szabályok, a

közlekedési létesítmények, a technikai eszközök a biztonságos közlekedést szolgálják.

• Ismertesse meg konkrét közlekedési helyzetek, balesetek elemzése során az események

mögött található ok-okozati összefüggéseket.

• Ismertesse meg a kerékpár főbb szerkezeti elemeit, ezen elemek jelentőségét az

üzembiztonság szempontjából, gyakoroltassa be a kerékpár karbantartásával

összefüggő műveleteket, és a kerékpárvezetés technikai elemeit.

• Ismertesse meg a közlekedésre nevelés rendszerét, a közlekedési ismeretszerzés egyéni

és intézményes lehetőségeit

1.4.4 A közlekedésre nevelés tanórán kívüli lehetőségei:

• szakkör,

• versenyeken, vetélkedőkön való részvétel,

• kerékpártúrák,

• bekapcsolódás az iskolarendőr által szervezett közlekedésre nevelést szolgáló

programokba

• A „Közlekedj okosan!” iskolai program megvalósításakor.

1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és

szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a

22

közösség tagjának egyéni sajátosságait. Személyes példájával kölcsönös tiszteletre, egymás

elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására nevel.

Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését,

képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak

el.

1.5.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több azonos korú

tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az

iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó

szerepe van az osztályfőnöknek.

• A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a

munkaerkölcs erősítésével.

• A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.

• A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések

bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).

• A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.

• Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka,

kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

• Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési

eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Segíti a

szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek

gyakorlását, a gyermekek közösségi tulajdonságainak és akaratának fejlődését.

1.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a

közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a különböző osztályprogramok

keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett

munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok

levonását.

Lehetséges formái:

23

• Kirándulások, klubdélutánok, túrák, séták, délutáni szabadidős programok, amelyek

az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb

megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti

felelősség érzésének felkeltésére.

• Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a

különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a

közösséghez való tartozás érzését.

• A sokoldalú és változatos foglakozások (zenei, tánc, sport, kézműves) járuljanak

hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

• A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai

nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását,

gyakorlását.

• A közös sportprogramok mozdítsák elő az egészséges életmód szokásrendszerének

kialakítását.

• A csapatversenyeken való részvétellel erősítse az egészséges versenyszellemet,

segítse az együttműködő-készség fejlődését. Nevelje a tanulókat önellenőrzésre,

egymás segítésére és ellenőrzésére.

• Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is

lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E

feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének

elmélyítésére.

1.5.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében

a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek

megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket.

A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes,

célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja

tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az

ügyek megvitatására, határozathozatalra.

Feladatai:

24

• olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem

sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,

• a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok,

közösségépítő tevékenységek fejlesztése,

• a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

• olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a

közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

• a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,

• a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,

• olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire,

értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben

gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat.

Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladatai közé tartozik:

• a Mikulás-napi rendezvény

• a farsang megszervezése

• a gyermeknap programjainak szervezése és lebonyolítása.

1.5.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett

foglakozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni

problémáihoz, és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más

területeire is.

Feladata:

• Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő

külső szakemberekkel.

• A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem

fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása.

• Tartós aktivitásra ösztönzés.

25

• Erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése.

• Olyan csoportok kialakításának segítsége, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív

irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

• a tanítási órákra való felkészülés,

• a tanulók dolgozatainak javítása,

• a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

• vizsgák lebonyolítása,

• kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

• a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

• iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, családlátogatások,

• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

• a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

• részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

• tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű

munkavégzés,

• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

• szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

• osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

26

Az osztályfőnököt azintézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a

felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

• Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

• Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével.

• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

• Szülői értekezletet tart.

• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése,

félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslapok megírása,

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

• Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével.

• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

• Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók

Sajátos nevelési igény azoknál a gyermekeknél áll fenn, akik oly mértékben

korlátozottak fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeikben, hogy eredményes fejlesztésükhöz

gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai támogatás szükséges. Intézményünkben kiemelt

figyelmet szentelünk a tanulók egyéni fejlesztésére, arra törekszünk, hogy betartsuk a tanulók

27

szakértői véleményében megfogalmazott javaslatokat. Minden tanuló iskolai sikereit

csökkentett tananyag mennyiséggel és többletidő biztosításával igyekszünk növelni.

Tevékenységük a következő területekre terjed ki:

• a tanulási és viselkedési zavarok megelőzése, a kialakult zavarok korrekciója; a

megelőző (preventív) tevékenység különösen az első osztályban fontos és hatékony,

• kapcsolattartás a szülőkkel, délutáni rendszeres fogadóóra, tanácsadás,

• tanulási zavarok megelőzése: mérések alapján hiányzó részképességek (téri, látási,

hallási, emlékezet, gondolkodás) kialakítása, fejlesztése,

• viselkedési zavarok kezelése: megfigyelés, mérés alapján a zavarok okainak feltárása,

a gyermek énképének, önbizalmának erősítése, a kialakult negatív szokások leépítése.

Mindehhez nélkülözhetetlen a szülőkkel kialakított, bizalom alapján működő

kapcsolattartás. Feladatunk a gyerekek alapos megismerése tudatos megfigyeléssel,

változatos, közös tevékenységekkel, családlátogatásokkal és különböző vizsgálatokkal.

Az alsó tagozaton az osztályfőnökök, illetve az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok

vállalhatnak egyéni képességfejlesztést, amelyet egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra, illetve

tehetséggondozásra használhat fel.

Napközi otthoni foglalkozás keretében egyéni segítségadás elegendő számú igény

esetén, valamint megteremtjük a tanulószobai foglalkozás keretében a felzárkóztatás, hátrányok

felszámolásának lehetőségét.

A betegség (vagy egyéb ok) miatt sokáig távollévőkkel való egyéni foglalkozás.

8. évfolyamon felzárkóztató, illetve továbbtanulást is elősegítő gyakorló, rendszerző

foglalkozásokat szervezünk matematika, illetve magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. A

foglalkozásokon a részvétel önkéntes.

A tanulási zavarral küzdő tanulók segítésére külön figyelmet fordítunk. Részképesség-

zavar kiszűrése az alsó tagozaton, a tanulás korai szakaszában alapvető fontosságú, mely a

tanító és fejlesztő pedagógus együttes feladata. Számukra az iskola az alsó tagozaton

képességfejlesztéssel kívánja a tanulás eredményességét javítani.

A részképesség zavarral rendelkező, az értékelés alól felmentett illetve mentességet nem

kért tanuló segítésének lehetőségeit is igyekszünk szem előtt tartani. Figyelembe vesszük a

tanuló adottságait, képességeit, ezek az egyéni fejlesztési tervekben megjelennek. A tantervi

célok adaptáltak a tanulók képességeihez. Ezek alapján célunk a segítségadáson túl a motiválás,

28

a tanulási sikerélmény lehetőségének megteremtésével a tanulási kedv fokozása, az

eredményesség, élményszerzés nyújtása.

1.7.2 A tehetség képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos

fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy

bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni.

A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Legfontosabb feladatunk

idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta

maximális szintig fejleszteni.

Forrásaink:

• óvodai vélemények

• pedagógusok megfigyelései

• szülők, környezet véleménye

Módszerek:

• óvodai látogatás

• iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése

• kötetlen beszélgetések (szülők, kortársak)

• pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája

• adatgyűjtés

Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűséggel bármely társadalmi rétegben

született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az

esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó

adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik

kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális

gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság

és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is

van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő

nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség.

A tanítási órán ennek érdekében kiemelt helyet foglal el a differenciált feladatok

29

biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek

a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket.

Megvalósulhat a tananyag gazdagítása. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak,

gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát

végezhetnek. Erre lehetőséget adnak még:

• Szakkörök

• Pályázatok

• Versenyekre felkészítés

• Vetélkedők

• Középiskolai előkészítők

• Táborok

1.7.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd.

Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak

segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését.

Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások,

szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal

való foglalkozást differenciáltan oldjuk meg.

Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha

• szórt figyelmű;

• nehezen tud koncentrálni;

• gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat;

• túlmozgásos vagy túlzottan lassú;

• kézügyessége fejletlen;

• lassan vált át egyik feladatról a másikra;

• olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak;

• a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel;

• valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.

A felzárkóztatás célja:

30

• A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, illetve az iskolai közösségbe való

bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség

megteremtése.

• Készségek, képességek fejlesztése.

• A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén

a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése.

• Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.

• Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános

emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.

• Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

Tevékenység Módszer Felelős Határidő

1. A tanulási

kudarcnak

kitett

tanulók

felismerése

- képességek felmérése iskolába

lépéskor

- képességek felmérése az

iskoláztatás folyamán

pedagógus, fejlesztő

pedagógus,

gyógypedagógus,

szakértői

bizottságban

fejlesztő pedagógus,

pszichológus

tanév eleje,

illetve

folyamatosan

megfigyelés tanító, szaktanár,

osztályfőnök,

fejlesztő pedagógus

folyamatosan

dokumentumelemzés (a tanuló

iskolai produktumainak

célirányos áttekintése)

tanító, szaktanár,

osztályfőnök,

fejlesztő pedagógus

tanév eleje,

illetve közben

beszélgetés (gyerekkel,

szülővel)

tanító, szaktanár,

osztályfőnök

folyamatos

a tanulók tanulási szokásainak

felmérése

tanító, szaktanár,

osztályfőnök

első félév

2. A tanulási

kudarcnak

kitett

tanulók

fejlesztése

(az iskolán

belül)

egyéni fejlesztés (fejlesztési terv

alapján)

pedagógus, fejlesztő

pedagógus

folyamatos

differenciált tanóravezetés minden pedagógus folyamatos

korrepetálás érintett pedagógus folyamatos

31

napközi, tanulószoba napközis nevelő,

tanulószobás

pedagógus(ok)

folyamatos

előkészítő évfolyam (az első

osztály sikertelen elvégzése

esetén az első osztály

megismétlése a szülő kérésére)

tanító tanév vége

mentesítés bizonyos tárgyak

értékelése alól

intézményvezető,

tanító, szaktanár,

szakértői bizottság

szakemberei,

szakértői bizottságok

szakemberei

tanév eleje,

illetve

folyamatos

3. A tanulási

kudarcnak

kitett tanulók

fejlesztése

(iskolán kívül)

a tanulási zavarokkal küzdő

tanulók speciális

szakemberekhez történő

irányítása (szakértői

bizottságok, orvosi

intézmények)

tanító, szaktanár,

osztályfőnök,

fejlesztő pedagógus,

gyermekvédelmi

felelős

Folyamatos

Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben:

• Figyelembe vesszük a tanuló adottságait, képességeit, ezek az egyéni fejlesztési

tervekben megjelennek. A tantervi célok adaptáltak a tanulók képességeihez.

• A tananyagot a minimumra csökkentjük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában

igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni.

• A fejlesztést végző pedagógusok meghatározott órarend szerint emeli ki a tanulókat az

órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások keretében változatos

módszerekkel fejleszti a tanulók személyiségét és tárgyi tudását.

• A készségek teljes, vagy részleges hiányának gyanúja esetén fejlesztő pedagógus

segítségét kérjük, felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel is.

• A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti.

Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából

adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy

utasítás végrehajtására képes.

• Tanulóinkat kulturált viselkedésre neveljük, segítjük és tudatosan javítjuk a tanulók

egymás közötti kommunikációját.

• Tanári értékelő megnyilatkozásaink előremutatóak.

• A tanulók anyanyelvtudására építünk, és ezt erősítve fejlesztjük a

tanulók nyelvhasználatát.

• Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket,

32

szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába.

• Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek

alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak

megtanulása.

• Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre.

• Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az

ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek

szempontjából is fontosnak tartjuk.

• Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és

teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk.

• Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos

tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a

tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését.

• Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A

felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelés

azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható

szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik.

A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe.

• Alkalmazzuk a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő,

változatos módszereket. Egyéni fejlesztési terveket készítünk az integrált pedagógia

rendszer keretein belül, és elvégezzük a bevont tanulók negyedéves értékelését.

1.7.4 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem

felzárkóztat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét

javítják.

A fejlesztésbe bekerülők köre:

• Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb

tanulási teljesítményt mutatnak.

• A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban:

szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal,

tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek.

33

A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A

fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság

megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.).

Szervezeti formái:

• egyéni fejlesztés (1-3 fő),

• kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő),

a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint.

A fejlesztés célja:

• Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember;

• Részképesség zavarok megszüntetése;

• Ismeretek bővítése.

A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája,

amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat

eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben

keresendő.

Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a

szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése.

A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel

a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása

osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével.

Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi

fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és

környezetével egyensúlyban éljen.

CÉLKITŰZÉSEK Feladatok Kritériumok

I. Pszichés zavarok

esetén:

• az adott diszfunkció

csökkentése, esetleg

megszüntetése

• a korábbi fejlődési

szakaszban

gyökerező

hiányosságok és

• Az okok (diszfunkció)

felkutatása különböző

diagnosztikai módszerekkel

(pszichológus).

• A diszfunkció kezelése

megfelelő terápiákkal:

• személyiségfejlesztés

• egyéni és csoportos

tanácsadás

• Életkorának megfelelően

a gyermek is értse meg a

problémát.

• Érezze szükségét és

fogadja el a

segítségnyújtást.

• Kooperáljon (tanácsadó-

kliens kapcsolatban).

• Csökkenjenek a

34

CÉLKITŰZÉSEK Feladatok Kritériumok

torzulások feltárása,

rendezése,

újratanulása.

• Érzelmi életük

egyensúlyban

tartása, sikereik és

kudarcaik

egészséges

feldolgozásának

segítése.

• A kompenzáló

magatartásformák

elhagyása.

• kommunikáció

• szerepjátékok

• szituációs játékok

szorongások.

• A megküzdő

mechanizmusok

erősödjenek.

• Érzelmi reakcióik a

helyzethez adekvátak

legyenek.

• Kompenzáló

mechanizmusaik száma

és intenzitása csökkenjen.

II. Tanulási zavar esetén:

• A tanulási nehézség

csökkentése vagy

megszüntetése

• (ez feltételezi az ezt

kiváltó ok

megszüntetését).

• Beszédfejlesztés (logopédus):

• arány- és hangsúlyeltolódás

alkalmazása,

• a környezet pontos észlelésén

és tapasztalásán alapuló

fejlesztés.

• A tanulási zavart kiváltó okok

felderítése és kiküszöbölése a

fejlesztő pedagógus által.

• Képesség és készségszint

felmérés.

• Fejlesztő, felzárkóztató

programok kidolgozása

személyre szabottan.

• A támasztott követelmények

pontos, objektív

meghatározása az egyén

lehetőségeihez mérten.

• A teljesítményorientáltság

csökkentése.

• Oldott, bensőséges,

szeretetteljes légkör

megteremtése.

• Valamennyi apró, pozitív

irányba történő változás

megerősítése.

• A kompenzálási lehetőségek

feltárása, az okok

megszüntetése.

• Törekvés a szülőkkel való

együttműködésre.

• A fejlesztő és fejlesztett

összmunkája

eredményeként fejlődés,

változás mutatkozzék.

• (A fejlődés mértéke és

ritmusa problémánként és

tanulóként változó.)

• Legyen látható

eredménye a

fejlesztésnek az adott

tanuló korábbi szintjéhez

képest.

35

1.7.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek

kerülhetnek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok nagy többsége

nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel

megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni.

Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart

az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.

Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. Gyermekvédelmi és

egészségügyi vizsgálatok éves ütemtervének elkészítésében közreműködik az érintett partner-

szervezetekkel.

Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:

• A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének

figyelemmel kísérése.

• Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a

családon belül és a családon kívül.

• A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az

iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.

• A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása

igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés).

• Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és

anyagi helyzetétől függően.

• A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának

folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony

intézkedést kell tennie!

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk

együttműködik az érintett családdal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Gyermekjóléti

Szolgálattal, a Gyámügyi Hivatallal, a Kormányhivatallal, gyermekorvossal és a védőnővel.

Célja a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, csökkentése.

36

1.7.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Tanítványaink szociális hátterét tekintve igen magas, több mint 80%-os a hátrányos

helyzetűek száma. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az anyagi és egyéb

gondokkal küszködő családok igényeit, illetve a több gyereket nevelő, esetleg csonka

családokét.

Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek

oktatásában, nevelésében. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való

eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.

Feladatunk az iskola világát nehezen elfogadó, együtt nem működő, esetleg

gyermeküket is elhanyagoló családokkal való – elfogadó, együttműködésre késztető -

kapcsolattartás.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek jelen vannak az iskolai oktató -

nevelő munka színterein, a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt.

A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal kívánjuk enyhíteni:

• Tehetséggondozó programok szervezése.

• Napközis, tanulószobai ellátás biztosítása.

• Szülők, családok életvezetési gondjainak segítése.

• Felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése,

részvétel a pályázatokon.

• Ingyen étkezés, a tankönyv biztosítása. Szükség esetén egyéb segítség nyújtása

pályázati forrásból, lehetőség szerint (cipő, tornafelszerelés, írószer).

• Ingyenes kulturális programokon, kirándulásokon való részvétel biztosítása.

• A ballagó 8. osztályos tanulók részére tárgyjutalom (könyv).

• Az IPR keretében fokozott figyelés a HHH tanulókra.

• Korrepetálásokon, ingyenes szakkörökön való részvétel biztosítása a szociális

hátrányokkal küzdő tanulók számára.

• Jó és napi kapcsolat fenntartása az önkormányzat gyámügyi előadójával, a

családgondozókkal, a rendőrséggel, az iskolaorvossal, a fogorvossal, a védőnőkkel.

• Iskolánk gyermekvédelmi felelőse fokozott figyelemmel kíséri a szociális hátrányokkal

küzdőket.

• Figyelünk a káros szenvedélyek megelőzésére.

37

• A szülőkkel szülői értekezleteken, fogadóórákon, nyílt napokon, családlátogatásokon

tartjuk a kapcsolatot, törekszünk a problémák közös megoldására.

• A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Az iskolában a tanulók diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai diákönkormányzat, DÖK)

hozhatnak létre.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt:

• saját működéséről,

• a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

• hatáskörei gyakorlásáról,

• egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

• az iskolai, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet:

• a nevelési-oktatási intézmény működésével,

• és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: Nkt. 48.§ (4),

• az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása

előtt,

• a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

• az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

• a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 20/2012 EMMI r. 120§.

• a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

• a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

• a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

• az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

• az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

38

• a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

• az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése

kötelező a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést,

a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt

nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

Az iskola, helyiségeinek használata:

• A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az

iskola, helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

Diákközgyűlés:

• A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi,

a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.

• A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal

nyilvánosságra kell hozni.

1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

Intézményünk jó kapcsolatot ápol mind a közvetlen, mind a közvetett partnereivel.

Rendszeresen segíti munkánkat a fenntartó, a Kisvárdai Tankerületi Központ, Ófehértó Község

Önkormányzata, az Ófehértói Polgárőrség, a Völgyfű Vadásztársaság, az Ófehértói

Sportegyesület. Közös programokat szervezünk a Kastélykert Óvodával, az Ófehértói

Gondozási Központtal. A mindennapos munkánk során együttműködünk az iskolarendőrrel,

Gyermekjóléti Szolgálattal, iskolaorvossal, védőnőkkel. A partnerek tájékoztatása az iskolai

élettel kapcsolatosan rendszeres, többirányú és folyamatos. (az információátadás szóbeli,

digitális vagy papíralapú).

1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

Kapcsolattartás napi szinten:

• A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról

az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

• A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,

ill. választott képviselőik útján közölhetik azintézményvezetővel, a nevelőkkel, a

39

nevelőtestülettel.

• A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan tájékoztatják.

Kapcsolattartás hivatalos formája:

• A diákönkormányzat: a tanulók hivatalos iskolai érdekképviseleti szerve.

Tevékenysége egyrészt a közvetlen tanulmányi és intézményi viszonyokra,

másrészt a diákélet egyéb tevékenységeire terjed ki. A diákönkormányzat az iskolai

oktató-nevelő tevékenységrendszer hatékonyságának, sikerének fontos eleme.

• A tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet segítésében,

szervezésében.

• A diákönkormányzatot az iskolavezetéssel, a nevelőtestülettel való

kapcsolattartásban, a tárgyalásokon a vezetősége, vagy a diákönkormányzatot

segítő személy képviseli.

1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

Tanulóink többsége különböző társadalmi környezetből érkezik. Ezért különösen fontos

a szülői közösségek kialakítása és fejlesztése. Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény

eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek

figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógus közösség aktív koordinált

együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének

eredményes megvalósítása.

a) szülői értekezletek

Egy tanévben legalább három alkalommal tartunk (szeptemberben, februárban,

májusban). A szülői értekezleten lehetőséget biztosítunk a szülőknek az iskola életével

kapcsolatos problémáik megbeszélésére. Külön fórumot szervezünk a végzős osztályok

pályaválasztásának és beiskolázásának segítésére.

A szülői értekezleten a szülőket tájékoztatjuk:

• az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;

• a helyi tanterv követelményeiről;

• az iskolai házirendről;

• a pályaválasztás, továbbtanulás lehetőségeiről;

40

• az iskola által szervezett szakkörökről, foglalkozásokról;

• a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az

osztályközösség céljairól, eredményeiről, problémáiról;

• különféle, az iskola életéhez kapcsolódó programokról.

b) fogadóórák

A fogadóóra célja: a tanítókkal és a szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleményt

cseréljenek a gyermek egyéni fejlődéséről, iskolai munkájáról, magatartásáról.

Az esetlegesen felmerülő problémáit a szülő egyéni fogadóórán beszélheti meg a

pedagógussal. A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat

titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt,

adatot, információt illetően, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást.

c) családlátogatás

Eseti jelleggel az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős végzi az egyes gyerekekkel

kapcsolatban felmerült problémák megoldása végett. A családlátogatás célja a gyermek otthoni

környezetének, tanulási körülményeinek megismerése a vele való eredményesebb foglalkozás

miatt.

d) nyílt napok az iskolában

A tanév folyamán két napot jelölünk ki április hónapban, hogy szülők több tanórán,

minél többféle helyzetben láthassák gyermeküket. Érzékeljék a tanuló helyét az

osztályközösségben, érezzék a tanórák légkörét. Ezen alkalmakkor lehetőséget biztosítunk arra

is, hogy külső partnereink bepillantást nyerjenek az iskola szakmai életébe, s ezt megismerve

válasszák, illetve támogassák iskolánkat.

e) értesítések

A szülőkkel való napi kapcsolattartás eszköze az elektronikus napló. A pedagógusok itt

tartják nyilván a tanulók érdemjegyeit, munkájukkal kapcsolatos észrevételeiket, az iskola

életét érintő tájékoztatásokat. Telefonon értesítjük a szülőt, ha gyermekét baleset érte, vagy ha

olyan rosszul érzi magát, hogy haza kell vinni az iskolából. Ha a szülővel való kapcsolattartás

nem működik az elektronikus napló segítségével, vagy ha kiugróan megnövekszik a tanuló

hiányzása, akkor a szülőt hivatalos levélben értesítjük.

f) kulturális bemutató

41

Különböző korábbi programok sikeres szereplőinek, versenyek (nem csak iskolai)

helyezettjeinek bemutatójával biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy a szülő megismerje gyermeke

tehetségét, pontosabb képet kapjon gyermeke helyéről az iskolában. További programjaink

(farsang, sport- és egészségnap, anyák napja, karácsony, ballagás) célja:

• hogy teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a nevelőtestület között;

• a közös programok erősítsék meg a sokoldalú kapcsolatot;

• a szülők érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt.

A szülőkkel való kapcsolattartás fóruma

Szülői Munkaközösség:

Az iskola és a szülők közti együttműködés szervezett keretét biztosítja a Szülői

Közösség. A Szülői Munkaközösségbe - hagyományaink szerint - minden osztály szülői

közössége két-két képviselőt delegál. (A szülői szervezet látja el - szabályozott formában - a

szülők érdekérvényesítési teendőit.)

1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

1.10.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja

Vizsgaszabályzatunk célja a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 26. § (2) bekezdésében

foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének

szabályozása.

A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga

(osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga) követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli,

gyakorlati), és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza

meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása,

akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a

jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni.

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

• osztályozó vizsgákra,

• különbözeti vizsgákra,

• javítóvizsgákra vonatkozik.

42

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

• aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

• akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

• akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény vezetője

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

A javítóvizsgák időpontját jogszabály határozza meg: az augusztus 15-től augusztus

31-ig terjedő időszakban kell megszervezni.

1.10.2 A vizsgatárgyak részei és követelményei

1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha

• a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

• engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben

vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

• ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a

kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet,

• ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy

adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület

döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

• másik iskolából való átvétel esetén, ha az iskola igazgatója előírja.

2. Különbözeti vizsga azon tanulókra vonatkozik, akik átvételüket kérik az intézménybe és

ennek feltételeként az intézmény vezetője különbözeti vizsga letételét írja elő.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból vagy az

osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.

43

5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő

szabályok szerint kell megszervezni.

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel közölni kell:

• osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal,

• javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor).

7. Az osztályozó- és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben

szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik

tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv

életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben.

8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy

gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv és

irodalom

ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Etika/ hit- és

erkölcstan

SZÓBELI

Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI

Vizuális kultúra GYAKORLATI

Digitális kultúra SZÓBELI GYAKORLATI

Technika, életvitel és

gyakorlat/Technika

és tervezés

GYAKORLATI

Testnevelés és

sport/Testnevelés

GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

44

Etika/hit- és

erkölcstan

SZÓBELI

Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI

Természetismeret/

Természettudomány

ÍRÁSBELI SZÓBELI

Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

Vizuális kultúra SZÓBELI GYAKORLATI

Informatika/Digitális

kultúra

SZÓBELI GYAKORLATI

Technika, életvitel és

gyakorlat / Technika

és tervezés

SZÓBELI GYAKORLATI

Testnevelés és sport /

Testnevelés

GYAKORLATI

A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai

1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő

esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és

irodalom tantárgyból 60 perc.

2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.

3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az intézményvezető által kijelölt

vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az

a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította.

4. Az elnöki teendőket az intézményvezető vagy a megbízottja látja el.

5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak

jelen kell lennie.

6. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.

7. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére

meg nem engedett eszközt használ, az intézményvezető a vizsga folytatásától

eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy

kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás

esetén módot kell adni, annak megismétlésére.

45

8. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan.

9. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.

10. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola

irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

11. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.

12. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell

jegyezni.

13. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a

diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés

(vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A

tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a

vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez,

melyet jegyzőkönyvbe kell venni.

14. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli

és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell

eszközölni.

15. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban

meghatározott záradékokkal be kell vezetni.

16. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a

legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárásrendje

• A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. 2011. évi CXC. törvény 50. § (1).

• A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve

gyakorolhatja.

• Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az iskola által meghatározott

időszakban kell beíratni. 2011. évi CXC. törvény 50. § (7).

A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárásrendje

46

Megszűnik a tanulói jogviszony:

• kiiratkozással (a kiiratkozás időpontjában)

• átvétellel másik iskolába (az átvétel időpontjában)

• felvételkor másik iskolába (tanév végén)

• 16. életkor betöltése esetén (tanév végén)

• fegyelmi tárgyalás esetén kizárással.

A tanuló átvételének szabályai

Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése

után –biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről

az intézményvezető dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével.

• Ha az intézményvezető engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított

tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e

rendelnie különbözeti vizsgát.

• Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az intézményvezető tanév közben

is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a

tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés

iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk.

• Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után

iratkozhat be iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell

tartania a tanulói jogviszonyát.

• Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az

intézményvezető, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi

foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét.

• Évközi vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi

vizsgaidőszakban szervezzük meg.

• Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles

dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba.

• Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és

útmutatásai szerint pótolnia kell.

47

2. Az intézmény helyi tanterve

Tantervek

A nevelő-oktató munka a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai program és helyi

tanterv szerint folyik.

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

A Nemzeti alaptantervben (NAT) megfogalmazott pedagógia elvek, nevelési célok,

fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak a kerettantervek kiadásáról és

jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet (továbbiakban: kerettantervi rendelet) mellékleteként

megjelent kerettantervekben kerültek meghatározásra.

Bizonyos területeken az iskola választhatott a kiadott kerettantervek közül az „A” és

„B” variációkból.

A választáshoz fel kellett mérni:

• meglevő vagy megteremthető erőforrásokat,

• a választani kívánt kerettanterv illik-e az iskola profiljához, hagyományaihoz,

• a helyi tanterv koherenciájára, az ismeretek egymásra épülésére és a tantárgyak közötti

kapcsolódási pontokra azonban minden esetben fokozottan ügyelni kellett.

A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületeknek dönteni kellett:

• az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról - az

órakeret felhasználása kötelező.

• dönthetett a minimális óraszámmal közölt tantárgyak időtartamának megemelése

mellett,

• vagy szabadon választható tantárgyat vezethetett be,

• választhatott a kerettantervekben szereplő emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet – ezt

intézményünk nem választotta,

• illetve alkalmazhatott az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt

tantárgyi tantervet, - ezt intézményünk nem választotta.

• továbbá az iskolák saját tantárgyat/tantárgyakat is alkothatott - ezt intézményünk nem

választotta.

A választások és a szabad órakeretről hozott döntések együttesen határozzák meg az

48

iskolánk illetve egyes évfolyamainak, osztályainak saját nevelési-oktatási arculatát.

Az iskolánk döntése és választása során létrehozott helyi tantervek alapozzák meg a

tanév képzési kínálatát, beiskolázási tevékenységét, valamint a nevezett tanév nevelési-oktatási

célrendszerét, fejlesztési követelményeit, tartalmait. Biztosítják a már korábban kialakított

„arculatunk” továbbvitelét.

Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervek közül az

alábbi tantervre épül:

• Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára

• Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

• Osztályfőnöki tanterv

Iskolánk a kerettantervben szereplő választható „A változat” illetve „B változat”

kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A változat

Fizika A változat

Kémia B változat

Biológia-egészségtan A változat

Ének-zene felső tagozat A változat

Ének-zene alsó tagozat A változat

Technika, életvitel és

gyakorlat 7-8. évfolyam

B változat

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret

tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja.

A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak egy tanítási héten, a köznevelésről

szóló törvény 52. §-ának (3)–(5) bekezdésében meghatározott időkeretet

- az első-második évfolyamon legfeljebb kettő,

- a harmadik-negyedik évfolyamon legfeljebb három,

- az ötödik évfolyamon legfeljebb kettő,

49

- a 6-8. évfolyamon legfeljebb három.

A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem

lehet több

a) öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon,

b) hat tanítási óránál az ötödik-hatodik évfolyamon,

c) hét tanítási óránál a hetedik-nyolcadik évfolyamon.

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

A 2013-2014. tanévtől 1. és 5. évfolyamoktól felmenő rendszerben életbe lép. Utolsó tanév

2022/2023. amikor a 4. évfolyam és a 8. évfolyam kifutó rendszerben a következő táblázat

szerint tanul.

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a

következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+2 7+1 6+2 6+2

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

Etika/hit- és erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1+1 1+1 1+1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Technika, életvitel és

gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Informatika 0 0 0 0

Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

50

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4+0,5 4+0,5 3+1 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4+0,5 3 +1,5 3+1 3+1

Etika/hit- és erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2+1

Fizika 2 1+0,5

Kémia 1+0,5 2

Biológia-egészségtan 2 1+0,5

Földrajz 1+0,5 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és

népismeret 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Informatika 0+1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezett órakeret 2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

A magyar nyelv és irodalom tantárgy értékelése a tanulói bizonyítványokban és a

törzslapokon külön, magyar irodalom és magyar nyelv megnevezéssel történik.

Az iskolában tanított kötelező és nem kötelező választható tantárgyak és

óraszámaik óraterve

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak

51

tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az Emberi Erőforrások Minisztere

által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

A tananyag elsajátítása a törvény által meghatározott kötelező órakeretben történik. Ehhez

szorosan kapcsolódva lehetőséget biztosítunk a nem kötelező óraszámban történő tanórai

foglalkozásokra és egyéni felzárkóztatásokon való részvételre. Tehát a tanuló heti óraszámát

együttesen a kötelező és a választható órák adják meg, melyek megfelelnek a törvényi

előírásoknak.

ÉVFOLYAM

1. 2 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Kötelező órakeret 23 23 23 24 26 25 28 28

Kötelező szabadon tervezhető

órakeret 2 2 3 3 2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31

Összesen 25 25 25 27 28 28 31 31

Tantárgyi engedélyezett többlet

órakeret 20/2012 EMMI rendelet

8§ (3.)

2 2 2 2 3 3 4 4

Tervezhető további időkeret

(egyéb foglalkozásra) 27 27 27 28 23 23 25 25

Osztályok számára engedélyezhető

időkeret Nkt.. 6. sz. melléklet 52 52 52 55 51 51 56 56

NKT. 27.§ (5) bek) értelmében

kötelezően biztosított időkeret

tehetséggondozásra

felzárkóztatásra

1 1 1 1 1 1 1 1

A kötelező óra és az osztály heti időkeret különbözete terhére tartható:

• Egyéb foglalkozások (pl. napközi, tanulószoba stb.)

• Osztálybontás

• Tehetség kibontakoztatása

• HH-s, HHH-s tanulók felzárkóztatása

• Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók

52

számára, az első –nyolcadik évfolyamon az eredményes felkészítést szolgáló egy -

három fős differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások.

• Egyéni foglalkozás 1-8. évfolyamon a tanuló eredményes felkészítésére vagy

magasabb évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második

vagy további alkalommal ismétel, legalább heti 2 alkalom.

• Sportkör, sportágak és tevékenységi formák szerint heti 2 x 45 perc óra (ha az iskola a

mindennapos testnevelés óráiba nem építi be a sportköri foglalkozásokat)

A 2020-2021. tanévtől 1. évfolyamon és 5. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre

kerül a NAT 2020, melynek irányelveit követve az elkészített helyi tanterv alapján az

alábbi óraszámok lépnek életbe.

• A hon- és népismeret tantárgyat heti 1 órában, intézményi döntés alapján, az 5–8.

évfolyamok közül melyiken tanítja.

• A dráma és színház tantárgyat heti 1 órában az 5–8. évfolyamok melyikén tanítja.

• A természettudományos tantárgyakat a 7–8. évfolyamon diszciplináris bontásban vagy

egy integrált természettudomány tantárgy moduljaiként tanítja

• A technika és tervezés tantárgy tanterve az 5–7. évfolyamon több lehetőséget, modult

kínál. A modul kiválasztásával az iskola az igényeihez, a sajátosságaihoz igazodó, helyi

program fő tartalmait tudja kialakítani.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam

Műveltségi terület Tantárgy 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf.

Magyar nyelv és

irodalom

Magyar nyelv és

irodalom 7+1 7+1 5+2 5+2

Matematika Matematika 4+1 4+1 4 4

Etika/hit- és erkölcstan Etika/hit- és erkölcstan 1 1 1 1

Természettudomány és

földrajz környezetismeret 1 1

Idegen nyelv első élő idegennyelv 2

Művészetek ének-zene 2 2 2 2

vizuális kultúra 2 2 2 1

Technológia technika és tervezés 1 1 1 1

53

digitális kultúra 1 1

Testnevelés és

egészségfejlesztés testnevelés 5 5 5 5

Kötelező alapóraszám 24 24 24 25

Szabadon tervezhető

órakeret 2 2 2 2

Maximális óraszám 24 24 24 25

Óraterv a helyi tantervhez - 5–8. évfolyam

Műveltségi terület Tantárgy 5.évf. 6.évf. 7.évf 8.évf

Magyar nyelv és

irodalom

Magyar nyelv és

irodalom 4+0,5 4+0,5 3+0,5 3+1

Matematika Matematika 4+0,5 4+0,5 3+0,5 3+1

Történelem és

állampolgári

ismeretek

történelem 2 2 2 2

állampolgári ismeretek 1

honismeret 1

Etika/hit- és

erkölcstan etika/hit- és erkölcstan 1 1 1 1

Természettudomány

és földrajz

természettudomány 2 2

kémia 1 2

fizika 1 2

biológia 2 1

földrajz 2 1

Idegen nyelv első élő idegennyelv 3 3 3 3

Művészetek

ének-zene 2 1 1 1

vizuális kultúra 1 1 1 1

dráma és színház 1

Technológia technika és tervezés 1 1 1

digitális kultúra 1 1 1 1

Testnevelés és

egészségfejlesztés

testnevelés 5 5 5 5

közösségi nevelés 1 1 1 1

Kötelező

alapóraszám 28 28 30 30

Szabadon tervezhető

órakeret 1 2 2 2

Maximális óraszám 28 28 30 30

54

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan

nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag

feldolgozásához, amelyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalosan tankönyvvé

nyilvánított. A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az intézményvezető által

meghatározott határidőig meg kell tenniük. A tankönyvfelelős a jogszabályokban

meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést.

A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:

• Az intézményünk minden tanulója számára biztosítjuk az oktatásban alkalmazott

tankönyvek és taneszközök térítésmentességét.

• Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk.

• A taneszköz, illetve tankönyv legfőbb ismérve, hogy megfeleljen a diákok életkori

sajátosságainak. Fontos, hogy a taneszközök összhangban legyenek más választott

tanulói segédletekkel.

• A korosztályoknak megfelelő taneszközöket a szaktanár vagy az adott munkaközösség

választja ki. A kiválasztásnál figyelembe kell venni az adott osztály összetételét és

képességét is. A taneszközök természetesen feleljenek meg a kerettantervi előírásoknak.

• A könyv legyen esztétikus, figyelemfelkeltő hatású, hogy a diák örömmel vegye kézbe.

De az árát is meg kell nézni, hogy a szülőkre ne rójon túl nagy terhet a tankönyvvásárlás.

• Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatók.

• A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor

elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.

A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek

tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket

kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel

a tankönyvkölcsönzés megoldását.

A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását

előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál

(testnevelés és sport, technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra) egyéb eszközökre is

55

szükség van.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig

a szülők kötelessége.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat (kezdő szakasz) kiemelt feladata, hogy a 6-10 éves gyermekek

természetes kíváncsiságára, nyitottságára alapozva, azokat megőrizve, kialakítsa és

optimalizálja azon rutinok, készségek, képességek rendszerét, melyek meghatározzák az

élethosszig tartó tanulás minőségi folyamatát. Ebben az időszakban alakul ki a tanuláshoz való

pozitív attitűd és rögzülnek a hatékony tanulási technikák, itt alapozódnak meg a sikeres felnőtt

élet szempontjából fontos kulcskompetenciák.

Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való

továbbhaladás.

Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell

megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a

tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani.

Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő jól

megválasztott tankönyvcsalád. A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az

iskolánkban dolgozó fejlesztő pedagógusok állnak rendelkezésre, akik együttműködnek az

osztálytanítókkal.

Az alsó tagozat első két évében hangsúlyos feladat a tanulók között tapasztalható

különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése:

• Tanulóink fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe.

• A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának

kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése,

módszereinek elsajátítása.

• Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az

előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek,

eljárások.

56

• Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges

terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

• A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése.

• A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése.

• A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és

képességek kialakítása és gyakoroltatása.

• A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges

koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése.

• Az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti

érdeklődés, nyitottság továbbfejlesztése.

• Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az

ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

• A helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával járuljunk hozzá

tanulóink viselkedéskultúrájának formálásához, az iskolai rend és fegyelem

megszilárdításához.

• A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő

megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret,

iskolán kívüli programok, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.).

• A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit

szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során.

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe

kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

Az oktatás célja- a tanulási motívumok ébrentartása, a belső motívumok (tanulási

kedv, érdeklődés, tudásvágy) serkentése, fejlesztése. A tanítási tartalmak feldolgozásának

folyamatában elemi ismereteket közvetítése, s ez által a tanulók alapvető képességeit és

készségeinek fejlesztése.

Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével

fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális

önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés

tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Lerakjuk az önálló tanulás és

57

önművelés alapjait.

A teljesítmények növekedése érdekében

• A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és

bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák

fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök

kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és

fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak.

• Mintaadás az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; a tanulók egyéni

tanulási módszereinek és szokásainak megalapozása.

• A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a

hallás fejlesztése; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása.

• A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása.

• Az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikák a tanulásszervezési

módok fokozatos kialakítása, bővítése (KIP, kooperatív módszerek).

• Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének

függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri

kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások kialakítása.

• A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése,

gyakoroltatása.

• A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és

továbbfejlesztése. A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük

megismerése és megértése iránt.

• Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése.

• A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges

koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok továbbfejlesztése.

• Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkör kialakítása, ahol minden tanuló

hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz,

58

a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és

tudástartalmak megalapozásának folytatása.

A felső tagozat funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási

eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak

megalapozásának a folytatása.

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van

személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi

beilleszkedéshez és a munkához.

Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy

tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert

az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges

elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a

kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek

fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan

fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus

gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a

kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

• Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

• Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni.

• Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

• Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.

• A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása.

• A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük.

59

• Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

• A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával.

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata -

a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

• Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

• A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és

a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása.

• Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni.

• A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása.

• Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

• A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával.

2.5 Mindennapos testnevelés

Az NKT 97.§ (6.) bekezdése alapján a mindennapos testnevelést az iskola nevelés-

oktatás első és ötödik évfolyamain 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben

kell megszervezni. Ez a helyi tantervünkben meghatározott heti 5 testnevelés óra. A

mindennapos testmozgást minden évfolyamon biztosítjuk.

60

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A Köznevelési Törvény rendelkezik a kötelezően választható Etika/hit- és erkölcstan

2013. szeptemberi bevezetéséről az állami általános iskolák 1. és 5. osztálya számára.

Intézményünk biztosítja a számára a törvényi szabályozás figyelembevételével az etika/hit- és

erkölcstan választhatóságát. A tantárgy értékélése érdemjeggyel történik.

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A közoktatás rendszerében minden gyermeknek meg kell adni az esélyt a sikeres

iskolába lépéshez, a tanulmányok sikeres folytatásához és befejezéséhez. A közoktatás

rendszerének felelőssége az is, hogy olyanok lépjenek ki az iskolarendszerből, akik képesek

alkalmazkodni a változó körülményekhez, megszerezték azokat a jártasságokat, amelyek

birtokában megújíthatják, bővíthetik ismereteiket, szükség eseten felkészülhetnek a

pályamódosításra.

Minden tanulónak joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek

érvényesítéséhez intézményünk (a fenntartóval, a családdal, a gondviselőkkel, a bevonható

szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka

feltételeit:

• A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók teljes körű

feltárása, integrált ellátása az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazásával.

• Óvoda-iskola együttműködésének elmélyítése, folytonosságának biztosítása az óvoda-

iskola átmenet megkönnyítése érdekében.

• A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása már az óvodás kortól

kezdődően.

• A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében az érettségit adó

középiskolában történő továbbtanulási arány növelése.

• Nevelőtestületek módszertani felkészítése a korszerű oktatási módszerek

alkalmazására, új tartalomfejlesztések bevezetése.

• A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai

nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén.

• Megfelelő tanulásszervezési eljárások alkalmazása.

• A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e

61

tevékenység támogatása az iskolán kívül.

• Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-

értékelési eljárások alkalmazása.

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az ellenőrzés és értékelés a tanítás-tanulás folyamatában alapvető alkotóelem.

Alapja a tanuló folyamatos megfigyelése.

Alapelvek:

• Az ellenőrzés és értékelés legyen mindenkor folyamatos, ösztönző, fejlesztő, személyre

szóló. Vegye figyelembe a tanuló képességeit, a teljesítményben bekövetkező fejlődési

tendenciát, a tantervi követelményeket.

• A tanulók és a szülők ismerjék az ellenőrzés célját és mikéntjét. A szülőket a gyermek

előmeneteléről folyamatosan tájékoztatni kell.

• Az ellenőrzés és értékelés legyen mindig tárgyilagos, reális, nyílt és őszinte a tanulók

és szülők előtt egyaránt.

• Az értékelés ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű.

• A szóbeli és írásbeli értékelés legyen arányban, és alkalmazzuk az egyéni és csoportos

értékeléseket is.

• Az értékelés félelemmentes légkörben történjen.

• A pedagógiai funkciónak megfelelő (minősítő, fejlesztő, összegző) értékelési stratégiát

alkalmazunk. Gazdag értékelési eszköztárat alkalmazunk, melyből a gyermekek

életkori sajátosságainak figyelembe vételével tudatosan választjuk ki a pedagógiai

célnak leginkább megfelelőt.

Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak a tanév elején az egyes tantárgyak

követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására hoznunk. Az egyes

tantárgyak egységes követelményrendszerét minden nevelő köteles betartani.

Fajtái:

Diagnosztikus: minden évfolyamon minden tantárgyból (kivéve a belépő tantárgyak)

teljesítmény vizsgálatot végzünk, azzal a céllal, hogy megismerjük a tanulás kiinduló szintjét.

Ezen értékelés során, tudáselemenként vizsgáljuk, hogy a korábban tanultakból mire

építhetünk, milyen hiányosságokat kell pótolnunk, hogyan szervezzük meg az ismétlést, illetve

a felzárkóztatást.

62

A tanulók formatív értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A

szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt.

Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék egy félévben a heti óraszámnál eggyel több

osztályzattal. A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok

feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást.

A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről.

Összességében a formatív értékeléssel az iskola a nevelés folyamatát kívánja szabályozni.

A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor

alkalmazzuk. A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról; arról, hogy egy-egy

tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a tanulmányi követelményeknek.

Legjelesebb szummatív értékelési formák a következők:

• az évközi témazárók,

• a félévi felmérések,

• az év végi felmérések.

2.8.1 Az intézményi eredmények elemzése:

Munkánk során figyelemmel kísérjük, és építünk a következőkre:

• kompetenciamérések eredményei

• tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan

• versenyeredmények: országosszint, megyeiszint, tankerületiszint, településiszint

• továbbtanulási mutatók

• vizsgaeredmények

• elismerések

• lemorzsolódási mutatók

• elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló)

• neveltségi mutatók

2.8.2 Írásbeli feladatok értékelése

Az iskolában íratott bármely típusú dolgozatot két héten belül ki kell javítani, a kijavított

dolgozatot a tanulóknak be kell mutatni.

Az írásbeli beszámoltatások korlátai:

• A témazáró dolgozat és az év végi felmérés időpontját legalább egy héttel jelezni kell

63

a tanulók felé.

• Egy adott tanítási napon az íratott dolgozatok, év végi felmérések száma nem haladhatja

meg a kettőt.

• A be nem jelentett dolgozat íratása esetén a tanulót megilleti a jegyválasztás joga.

Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak:

• röpdolgozat az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából

o érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét

o a röpdolgozat előzetes bejelentése nem kötelező

• számonkérő dolgozat háromnál több óra anyagából

o érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét

o a számonkérő dolgozat előzetes bejelentése legalább két nappal korábban

kell, hogy megtörténjék

• témazáró dolgozat egy vagy több átfogó témakör anyagából

o jellemzően az osztály egészét érinti

o a témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően

legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék

Az írásbeli beszámoltatások súlya

A félévi és tanév végi osztályzatokat döntő mértékben a témazáró dolgozatok és az év

végi felmérések érdemjegyei határozzák meg. Az írásbeli felet egyenértékű a szóbeli felelettel.

Írásbeli mérések, feladatlapok, tesztek értékelése:

érdemjegyek

90-100 % 5

75-89 % 4

55-74 % 3

31-54 % 2

0-30 % 1

2.8.3 Szóbeli értékelés

A tanulók írásbeli beszámoltatása jellemző formája az oktatásnak, de iskolánkban

hangsúlyt kívánunk helyezni diákjaink rendszeres szóbeli feleltetésére is, mert diákjaink szóbeli

megnyilvánulásának, kommunikációjának szintje jelenleg elmarad a kívánatostól.

64

Szóbeli ellenőrzés:

• Mindig a tanmenet szerint, az adott témakörnek megfelelő ismeretekből kérhető számon

a diák. Minden tanulóra félévenként legalább egyszer kerüljön sor.

• Meg kell győződni a tanuló átfogó tudásáról, a szaknyelv megfelelő használatáról, az

ismeretek gyakorlati alkalmazásáról, a szabatos kifejezőképességről. Ezek meglétét a

pedagógus érdemjeggyel, illetve alsó tagozatban 2. évfolyam félévéig az ott

meghatározott szöveges értékelés szerint minősíti.

• Eltérhet a pedagógus az értékeléstől, ha a diák hiányzás vagy egyéb elfogadható ok miatt

nem tudott felkészülni az órára. Ebben az esetben azonban a hiányok pótlása a tanár

által megszabott határidő után számon kérhető.

• A pedagógus nem köteles tájékoztatni előre a diákokat a szóbeli számonkérés

időpontjáról, ezt bármelyik órán megteheti.

• A tanuló órai munkája - amennyiben megfelelően tudja felhasználni előző ismereteit az

újabbak megértéséhez -, szintén érdemjeggyel értékelhető. Az órai munka mellett a

színvonalas kiselőadás, gyűjtőmunka is jeggyel jutalmazható.

• A tanulmányi és egyéb versenyeken nyújtott teljesítményért a pedagógus döntésének

megfelelően pozitív érdemjegy vagy más jellegű írásbeli elismerés (pl. szaktanári

dicséret) is adható.

Tartalma: az adott tananyag összefüggő, esetleg kérdések alapján történő elmondása.

Értékelés Követelmény

5 (jeles) összefüggő, a kérdésre adott önálló felelet

legfeljebb egy segítő tanári vagy tanulói

kérdéssel

4 (jó) több segítő kérdéssel elmondott önálló felelet

3 (közepes) a tananyag elmondása kérdések alapján

2 (elégséges) a Helyi tanterv minimumszintjének teljesítése

az adott tantárgyból kérdésekre.

1 (elégtelen) a minimum szint alatti teljesítmény

Értékelés az 1-2. évfolyamon szóban, írásban és gyakorlatban

Ellenőrzés for-

mája

Az értékelés

módja, formája

Az értékelés

rögzítése Az értékelő

Év ele-

jén

- Diagnosztikus

mérés 1.o.

- Pontozás

- Dicsérő kártya

- Napló

- Felmérőlap

- tanítók

65

- Bemeneti mérés

2.o.

- %-os eredmény

Év köz-

ben

- Szóbeli feleltetés

- Írásbeli feleltetés

- Diagnosztikus

mérés

- Gyakorlati fel-

adat a készségtár-

gyak esetében

- Pontozás

- Dicsérő kártya

- Nyomda

- %-os eredmény

- Havonta egy

általános értéke-

lés a naplóba

- Napló

- Tankönyv

- Tanulói füzet

- tanítók

Félévkor - Témazáró

- Félévi felmérés

- Szöveges érté-

kelés

- Napló

- Szöveges ér-

tékelőlap

- osztályfőnök

- tanítók

Év vé-

gén

- Témazáró dolgo-

zat

- Év végi felméré-

sek

- 1. évfolyam

Szöveges értéke-

lés

- 2. évfolyam

érdemjegy

- Napló

- Bizonyítvány

- Bizonyítvány

pótlap

- Törzslap

- Iskolalátogatási

bizonyítvány 1.

osztály

- nevelőtestület

- osztályfőnök

- tanítók

2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

• A házi feladat az órán kívüli tanulási munka legáltalánosabb válfaja, biztosítja a

tantárgyak egymást követő tanítási órái közötti szerves kapcsolatot.

• A tanulók számára adott otthoni írásbeli és szóbeli feladatok a begyakorlást, a rögzítést,

az önálló munkára nevelést, a problémameglátó és megoldó képesség és az értő olvasás

fejlesztését szolgálja.

• A tanítási órákon szerzett, elsődlegesen rögzített és alkalmazott új ismeretek

megszilárdítása, emlékezetbe vésése és további gyakorlása a célja.

• Fontos a tanulóknak e feladatok elvégzésére való felkészítése, az otthoni munka

előkészítése. A megoldandó feladatok világos meghatározása, kijelölése, s a megoldás

eljárásainak a tanulókkal történő megbeszélése.

• A tanulók sajátosságait figyelembe véve differenciált házi feladatok kijelölése – a

tehetséggondozás, kreativitás fejlesztése és felzárkóztatás érdekében.

• A napi feladat megtervezésében figyelembe kell venni az osztály órarendjét a tanulók

egyenletes, arányos terhelése érdekében.

• Legyen rendszeres.

66

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

• A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni

választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi

feladatot javasolhatunk.

• Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)

maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

• A napi délutáni felkészülés ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

• Hétvégére, illetve tanítási szünetek idejére csak szorgalmi feladat adható.

2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Belépő csoport:

Ha a belépő csoport létszáma engedélyezi a bontást, akkor a csoportbontás

intézményünkben a következő elvek alapján történik:

• Az első osztályba lépő csoport kialakításánál törekszünk arra, hogy az óvodából jövő

gyermekközösségek nagyrészt együtt maradjanak. Integrált osztályközösségeket

alakítunk ki, figyelünk a fiúk-lányok arányára. A csoportok kialakításában – a szülők

igényeit is figyelembe véve - az intézmény vezetősége dönt.

• A 7-8. osztályban képességszerinti differenciált foglalkozások matematikából és

magyar nyelv és irodalomból, amelynek célja olyan tanulói kompetenciák fejlesztése,

mellyel a gyermek a jövőbeni pályaválasztását alapozza meg. A csoportok között az

átjárhatóságbiztosított.

Tanórán kívüli munkaformák:

• Szakkörök: A tehetséggondozásszínterei. Éves programterv alapján működnek. Az

előzetesen felmért szülői-tanulói igények figyelembe vételével.

Formája: a tanulók számára ingyenes, költségvetésből működtetett.

• Továbbtanulásra felkészítő foglalkozások 8. osztályos gyerekek igénye alapján

• Napköziotthon, tanulószoba: A részvétel minden tanuló számára kötelező. Felmentést

indokolt esetben az intézményvezető ad.

• Diáksportkör: Iskolánk valamennyi tanulója alanyi jogon tagja a DSE-nek, mely a

67

testnevelésórákon kívül biztosít lehetőséget a testedzésre, a diáksportolók

versenyeztetésére, felkészítésükre.

• Diákönkormányzat: A diákönkormányzat éves tervében rögzíti programját, amit a

DÖK munkáját segítő nevelő és a DÖK vezetősége állít össze.

Céljuk:

- a közösségi tevékenységük erősítése,

- a közösségi nevelés,

- a közéletiségre nevelés,

- a tanulók szórakoztatása.

A csoportszervezés elveinél figyelembe vesszük következő irányelveket:

• megkülönböztetéstilalma, egyenlőbánásmódelve

• az emberi méltóság tiszteletben tartása

• a szolidaritáserősítése

• méltányosság, rugalmasság

Mindezek érdekében:

Szükséges, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nevelésében-

oktatásában jelentős részt vállaló kollégáink rendszeresen vegyenek részt mentálhigiénés

képzéseken, tréningeken, a toleranciát növelő és a kooperatív készségeket erősítő

konfliktuskezelési tréningeken. A HHH gyerekek és tanulók esélyegyenlőségének elősegítése

érdekében együttműködési megállapodások megkötése szakmai és társadalmi szervezetekkel a

minél tartalmasabb és hatékonyabb együttműködésért.

2.11 A tanulók fizikaiállapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan

csökken. Az iskolákban alkalmazott különböző tesztek ezeknek a romló tendenciáknak azokait

próbálja feltárni, illetve a kialakult problémákat orvosolni.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes

képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók

életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő,

felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos

helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a

szükséges szint elérésére, megtartására.

68

Iskolánkban a NETFIT előírásoknak megfelelően történik a tanulók fizikai állapotának

és edzettségének mérése.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja:

• minőség-ellenőrzés,

• minőségbiztosítás,

• az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó,

egészségjavító szerepének tudatosítása.

A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok

osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal

a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések

eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló

diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az

adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelést tanítók feladatkörébe tartozik.

2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei

• A szellemi, a testi és a lelki nevelést egyaránt fontosnak kell tekinteni.

• Tervszerű, rendszeres és szervezett tevékenység.

• Kiterjed minden tanulóra.

• Az iskola minden dolgozója részt vesz benne.

• Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az

egészséges életmód kialakításában és megtartásában.

• Fejlessze az életvezetési képességeket.

• Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzésében.

• Készítse fel a tanulókat a stresszhatások feldolgozására.

• Segítse elő a környezeti és egészségtudatosság erősödését.

• Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára.

• Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.

• Az iskola a szocializációnak olyan színtere legyen, ahol az egészséges, harmonikus

69

életvitelt megalapozó szokásokat, magatartásmintákat tanulóinknak bemutatjuk és

gyakoroltatjuk. Az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formák, az

egészségbarát viselkedés mindenkinek személyiség-tulajdonságává váljon.

• Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi

szakemberek valamint a szülő és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola

mintául szolgáljon, mint egészséges környezet.

2.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős

életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi

társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és

társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi

megalapozása.

A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására

irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben

képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat

kezelni, megoldani.

A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek

(mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés

nevelésre is.

A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti

ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek

tanúsítanak, akik azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az

aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról képesek e célok érdekében felelősen

cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében.

A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző

tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. Ezzel

párhuzamosan erősödik egy szintetizáló, összefoglaló tantárgy iránti igény is.

• Legyen élethosszig tartó.

• Intézményes és nem-intézményesformában is egyaránt fontos.

• Legyen tudomány- és tantárgyközi megközelítés.

70

• Legyen aktuális és jövőbemutató egyszerre.

• Legyen rendszerszemléletű:

o A világ egy rendszer, amiben minden mindennel összefügg.

o Minden kérdés soktényezős.

• Neveljen együttműködésre:

o A környezeti munka tipikusan csapatmunka.

o Komplex gondok megoldásához több ember komplex gondolkodása szükséges.

o A Föld nem az enyém, a miénk.

• Neveljen probléma-megoldásra.

• Neveljen új értékrendszerre.

• Legyen multikulturális.

2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2.13.1 A magatartás értékelésének elvei

A magatartás osztályzásakor elsődlegesen tekintettel vagyunk a tanuló személyiségére,

a magatartását befolyásoló körülményekre.

• Példás a tanuló magatartása akkor, ha munkájával, jó kezdeményezéseivel hozzájárul a

közösség előre haladásához. Magatartásával, kulturált viselkedésével jó példát mutat.

• Jó a tanuló magatartása akkor, ha a rábízott feladatokat kifogástalanul látja el, ő maga

azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában

kifogástalan.

• Változó a tanuló magatartása akkor, ha a házirendben leírtakat nem mindig tartja be,

magatartásával zavarja az órákat.

• Rossz a tanuló magatartása akkor, ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat a

társainak. Többször kapott osztályfőnöki intőt, megrovást, intézményvezetői megrovást.

További szempontok a magatartás értékeléséhez:

• A követelményeket nem teljesítő tanuló ne legyen példás magatartású!

• Minél többször éljünk a tanuló megdicsérésének vagy figyelmeztetésének a

lehetőségével!

71

• Ha a tanulónak jutalmazó és fegyelmező bejegyzései is vannak, magatartás érdemjegyét

feltétlenül mérlegeljük a konferencián!

2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei

• Példás annak tanulónak a szorgalma, akinek a tanítási órákra való felkészültsége

képességeihez képest kifogástalan, továbbá a tanórákon aktív.

• Jó annak a tanulónak a szorgalma, aki iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait

elvégzi.

• Változó annak a tanulónak a szorgalma, aki a munkájában csak időnként tanúsít

törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti.

• Hanyag annak a tanulónak a szorgalma, aki képességeihez mérten keveset tesz a

tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában

megbízhatatlan.

2.13.3 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése

Az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

• Első évfolyamon félévkor és év végén részletes írásos tájékoztatás (tantárgyakra

bontott szöveges értékelés).

• Második évfolyamon félévkor részletes írásos tájékoztatás (tantárgyakra bontott

szöveges értékelés).

o A szöveges minősítés kategóriái az általános értékelésnél:

- Kiválóan teljesített: ha az adott tantárgy követelményeit folyamatosan

magas színvonalon teljesíti.

- Jól teljesített: ha az adott tantárgy követelményeit folyamatosan jó színvo-

nalon teljesíti.

- Megfelelően teljesített: ha az adott tantárgy követelményeit folyamatosan

megfelelő színvonalon teljesíti.

- Felzárkóztatásra szorul: ha az adott tantárgy követelményeit gyengén,

vagy nem megfelelő szinten teljesíti.

- Nem felelt meg: ha az adott tantárgy követelményeit nevelői

segítségnyújtással sem tudja teljesíteni (csak évközi értékelésnél haszná-

landó).

72

• A második évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményének, előmenetelének

minősítése évközben minden tantárgyból érdemjeggyel történik.

• A második évfolyam végétől minden évfolyamon félévkor és év végén a tanulók

teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

• A második évfolyam év végi, továbbá a harmadik-nyolcadig évfolyamon a félévi és az

év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni

tanulmányi munkája alapján határozzuk meg.

2.13.4 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

A minősítő értékelés sajátos eszközét jelenti kialakult gyakorlatunk és nevelési elveink

szerint az osztályfőnök dicsérő-elmarasztaló rendszere. Ennek az értékelési rendszernek az

elemeit az intézmény házirendje tartalmazza. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy bizonyos

esetektől eltekintve (hiányzások szankcionálása, versenyek jutalmazása) a konkrét

intézkedéskor döntő szerepe van az osztályfőnök pedagógiai koncepciójának, pedagógia

elveinek, következetességének, személyiségének.

A házirendben foglaltak szerint az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt

intézményvezetői és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal (könyv,

oklevél, serleg) ismerheti el azintézmény.

A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet.

A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök,

intézményvezető dönt.

A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink:

• megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat,

• mindig személyre szabottak legyenek,

• szigorúan következetesek legyenek,

• vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,

• a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk

2.14 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos

egyéb intézkedések

73

A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2020. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e

pedagógia program alapján. A 2013-2014. tanévben elindított kerettanterv szerinti utolsó

nevelési oktatási év 2022-2023. tanév, kifutó rendszerben.

A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

• az intézmény vezetője;

• a nevelőtestület legalább 51% - a

• az iskola fenntartója.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető

jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő

tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

• Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

• A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve

intézményeknél tekinthető meg:

• az iskola fenntartójánál;

• az iskola irattárában;

• az intézményvezetőnél;

• az iskolai honlapon.

2.15 Küldetésnyilatkozat

Intézményünk a 2015/2016-os tanévtől a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC.

törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy a „Közlekedj okosan!” iskolai rendezvény

szervezését az aktív szülők és a partnerek bevonásával és közreműködésével szervezi, építő

ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan

felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás

moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak. Az intézmény

74

közösségfejlesztési szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan

partneri együttműködéseket épít ki a szülőkkel és a bevonható partnerekkel, amelyek

alkalmasak prevencióként hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére iskolai

körülményekben. Ehhez felhasználja azokat a módszereket, amelyeket a Köznevelés az

iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás modulja szakmai stábjának útmutatásával már

alkalmazott a „Közlekedj okosan!” elnevezésű programban.

A közösségi események szervezésekor alkalmazza az elsajátított módszereket, aktívan bevonja

a diákokat a közösségi események kialakításába. Proaktív módon bekapcsolja a szülőket.

Valamint foglalkozik szakmai szervezetek bevonásával a diákok motiválhatóságának kérdéskör

folyamatos megvitatásával.

2.16 A „Digitális környezet a köznevelésben” projekt és annak keretében megvalósuló

fejlesztések beépülése az intézményi pedagógiai programba

Előzmény

A Digitális környezet a köznevelésben című, EFOP-3.2.3-17 kódszámú pályázat az

„EFOP 3.2.3-17-2017-00048 - Digitális környezet kialakítása a Kisvárdai Tankerületi Központ

intézményeiben” című projekt keretében a különböző digitális pedagógiai módszertani

fejlesztésekre forrást biztosított. A pályázati felhívás elvárásrendszerében érinti az intézmény

pedagógiai programját, elvárva annak kiegészítését a digitális fejlesztési tervvel. A következő

pontokban a digitális fejlesztési terv, jelen pedagógiai programhoz való illeszkedése és a

kapcsolódó információk kerülnek kifejtésre.

A pedagógiai programba való beépülés

Az EFOP-3.2.3-as projektben megvalósított pedagógiai módszertani fejlesztésekkel

szembeni elvárások egyike, hogy a program keretében megvalósított digitális pedagógiai

fejlesztések beépüljenek a bevont intézmények pedagógiai programjába, ezzel fenntartható

módon hozzájárulnak a digitális írástudás növekedéséhez. A célt megvalósítandó, az elérendő

műszaki-szakmai eredmény egy olyan jóváhagyott intézményi pedagógiai program, amelybe

beépítésre került a digitális fejlesztési terv.

A digitális pedagógiai módszertani fejlesztések pedagógiai programhoz való

kapcsolódása a következő pontokon keresztül valósul meg:

75

A nevelő- oktató munka pedagógiai eljárásai

- A digitális eszközök segítségével való problémamegoldás előtérbe állítása

a viszonylag egyszerűbb mechanikus tanulással szemben.

- A digitális eszközök használatában való lehetőségek széles körű

kihasználása

- A korszerű eszközök segítségével való tanulási lehetőségek bemutatása, az

azokon keresztül való tanítás arányának növelése

Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai

- A digitális kulcskompetenciák fejlesztése, újszerű tanulásszervezési

eljárások segítségével a tanulók motiváltságának növelése.

- Lehetőség biztosítása a korszerű ismeretszerzés módjainak megismerésére,

az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáinak, az

Interneten való keresés stratégiájának metodikáját.

Emellett a kapcsolódás a célrendszer hosszú távú célkitűzéseinek bővítésén keresztül valósul

meg, az alábbi hosszú távú célok megfogalmazásával:

- A pedagógusok módszertani kultúrájának szélesítése olyan pedagógiai

módszerekkel és technikákkal, amelyek a tanulók problémamegoldását és

önállóságát gyakorlati tudáselemekkel bővítik

- a digitális pedagógiai módszerek és IKT eszközök napi gyakorlatba való

integrálása

A Digitális Fejlesztési Terv

A Digitális Fejlesztési Terv (továbbiakban DFT) tartalmi elemei két részre bonthatók.

Egyrészt a projektben definiált kötelező tartalmi elemek, azaz a digitális pedagógiai

módszertan rendszeres alkalmazása és a digitális kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó

pedagógiai célok jelennek meg benne, másrészt a " Digitális környezet a köznevelésben "

projekt rövidtávú céljai, célcsoportjai, a projekt során használt pedagógiai módszertani

csomagok, a projekt megvalósításának tanévi részletei, a helyi tantervek kiegészítésének

részletei kapnak helyt benne.

Együttesen a Pedagógia Program mellékletében, az intézmény Digitális Fejlesztési Tervében

olvashatók.

76

Fenntartási kötelezettség

A fenntartási kötelezettséggel kapcsolatos elvárás, hogy a projektben támogatást nyert

tevékenységek megvalósítását az Intézmény a projekt megvalósítás befejezésétől számított 3

évig vállalja, az intézmény jóváhagyott pedagógiai programjába a fenntartási időszakban is

beépítésre kerül a digitális pedagógiai módszertan rendszeres alkalmazása, azaz a jelen pont a

projekt befejezésétől számított 3 évig nem kerül ki az intézmény pedagógiai programjából.

2. 17 A tanulók részvétele a Lázár Ervin Programban

A nemzeti identitás erősítését célzó programokról szóló 1042/2019. (II. 18.) Korm. ha-

tározat alapján Magyarország Kormánya életre hívta a Lázár Ervin Programot, amely szociális

helyzettől és lakóhelytől függetlenül minden, az 1-8. évfolyamon tanuló általános iskolai diák

részére tanévenként egyszeri alkalommal ingyenesen biztosítja a színházi-, tánc-, és cirkuszi

előadások, komolyzenei hangversenyek, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyei látogatásá-

nak élményét.

A Lázár Ervin Program célja:

➢ megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az általános iskolai korosztály kulurális és eszt-

étikai nevelése magasabb szinten valósulhasson meg;

➢ csökkenteni a szociális, gazdasági és területi különbségeket a gyermekek művészethez

jutásával kapcsolatban;

➢ felszámolni a kulturális esélyegyenlőtlenséget;

➢ ösztönözni az előadó-művészeti szervezetek aktív részvételét a kulturális érétkeink

megóvásában, minél szélesebb körű megismertetésében és átörökítésében, valamint az

új értékek létrehozásában;

➢ elősegíteni a diákok életkori sajátosságaiknak megfelelő, tanulmányikhoz kapcsolódó,

az oktatási-nevelési célokkal összhangban lévő művészeti élményhez jutást;

➢ megalapozni a felnövekvő generációk felnőttkori színház-, illetve kulturális in-

tézménylátogatási szokását;

➢ erősíteni a fiatal generációk nemzeti identitástudatát.

77

Intézményünk, a Dr. Hársfalvi Péter Általános Iskola a kormányrendeletben foglaltak

figyelembevételével részt vesz a színházi, tánc- és cirkuszi előadásokon, komolyzenei hangver-

senyeken, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyei látogatásán az egyes évfolyamok tekintet-

ében a következők szerint:

1. évfolyam: Bábelőadás bemutatása az oktatási intézményekben.

2. évfolyam: Előadó-művészeti produkció bemutatása az oktatási intézményekben.

3. évfolyam: Színházi előadás bemutatása saját játszóhelyen (kőszínház).

4. évfolyam: Komolyzenei vagy népzenei koncert bemutatása oktatási intézményekben vagy

koncerttermekben.

5. évfolyam: Színházi előadás bemutatása saját játszóhelyen (kőszínház).

6. évfolyam: Cirkuszművészeti előadás bemutatása saját játszóhelyen (Fővárosi Nagycirkusz).

7. évfolyam: Előadó-művészeti produkció bemutatása oktatási intézményekben.

8. évfolyam: Színházi előadás bemutatása Budapesten - (kőszínház).

Az általános iskolai tanulmányok ideje alatt egy alkalommal egy őshonos állatokat bemutató

farmot is meglátogatnak a tanulók, ennek időpontjáról, módjáról az intézmény dönt a lehetősé-

gek függvényében. Az 1., 2., 4. és 7. évfolyamos diákok részére szervezett programokat hely-

ben, az iskola vagy a területileg illetékes tankerületi központ által biztosított, kijelölt helyszínen

kell megvalósítani.

Az intézmény a szülőket tájékoztatja a látogatások és utazások részleteiről, a szervezés során a

KRÉTA rendszer LEP modulja kerül felhasználásra.

Minden 10 tanuló után 1 fő kísérőt lehet számítani.

A programban való részvétel a Kisvárdai Tankerületi Központ szervezésével valósul meg.

78

2. 18 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot a diákönkormányzat ______ év _______________ hó _____

napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Ófehértó, 2020. év……………..hó……..nap.

………………………………………

diákönkormányzat elnöke

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség ______ év _______________ hó _____

napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Ófehértó, 2020. év……………..hó……nap

……….……………………………… szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot a Dr. Hársfalvi Péter Általános Iskola Intézményi Tanácsa ______ év

_______________ hó _____

napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta.

Kelt: Ófehértó, 2020. év……………..hó……..nap.

………………………………

intézményvezető

79

A pedagógiai programot a nevelőtestület ______ év _______________ hó _____

napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta.

Kelt: Ófehértó, 2020. év……………..hó……..nap.

………………………………

intézményvezető

A Dr. Hársfalvi Péter Általános Iskola pedagógiai programját a fenntartó ______ év

_______________ hó _____ napján elfogadta és jóváhagyásra javasolta.

Kelt : Kisvárda, 2020. év……………..hó……..nap.

………………………………

tankerületi igazgató

80

A Pedagógiai Program melléklete:

Az EFOP-3.1.7-16-2016-00001 „Esélyteremtés a köznevelésben” c. kiemelt uniós projekt

megvalósítása során elért eredmények alkalmazása az esélyteremtő intézménnyé válás

területén.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhaszná-

latáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 7 § bn) pontja értelmében az intézmény konk-

rét tevékenységekkel segíti a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések megvalósítását.

Ennek elérése érdekében az iskolánk együttműködő partnere az EFOP-3.1.7-16-2016-00001

„Esélyteremtés a köznevelésben” c. kiemelt uniós projektnek, melynek alapvető célja

befogadó nevelés támogatása, a végzettség nélküli iskolaelhagyás, és lemorzsolódás

kezelésében történő részvétel, a hátrányos helyzetű tanulók oktatási és munkaerő-piaci

esélyeinek növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése és ezáltal a köznevelési rendszer

méltányosságának, valamint a gazdaság versenyképességének növelése.

A fenti cél elérése a TÁMOP-3.3.13. azonosítószámú, Eötvös József Program-Pedagó-

giai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló című kiemelt projekt által kifejlesz-

tett, Esélyteremtő Intézményfejlesztési Program és Eszközrendszer (továbbiakban ETIPE)

bevezetésén keresztül történt az esélyteremtő intézményi (továbbiakban ETI) működés kialakí-

tását támogató eszközrendszer intézményi adaptálásával. Az ETIPE intézményi, osztálytermi

és tanulói szintek szerint kínál gyakorlati segítséget a pedagógiai folyamatok, tevékenységek

megvalósításához.

Iskolánk, az Ófehértói Általános Iskola (2019. szeptember 1-től a Dr. Hársfalvi Péter

Általános Iskola) olyan esélyteremtő intézmény, amely valamennyi tanulója, pedagógusa szá-

mára biztonságos, befogadó szervezeti klímát teremt. A befogadást azzal is kifejezzük, hogy

intézményünk pedagógiai környezete megfelel növendékei életkori sajátosságainak, reflektál

szociokulturális hátterükre, beállítódásaikra.

Az Esélyteremtő Intézményfejlesztési Program és Eszközrendszer adaptációjával

szélesedett módszertani repertoárunk, mely által a tanulók társadalmi integrációjának,

sikerességének előmozdítása édekében képesek vagyunk minden tanuló fejlődési

szükségleteire, élethelyzetére, igényeire differenciált és adekvát pedagógiai válaszokat adni.

Őket a mindenkori képességeik szerinti fejlettségi szintjükhöz, kompetenciáikhoz és a hozott

tudások, értékek különbözőségeihez alkalmazkodva, individuális adottságaiknak megfelelő

81

fejlesztésben részesítjük. A diákok önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő

teljesítményeit, tehetségjegyeit feltárjuk, így egyaránt képesek vagyunk a lemaradók

hátránykompenzálására és a kiemelkedő képességűek tehetségfejlesztésére is.

A hátrányújratermelődés mechanizmusának fékezése érdekében a tanulói teljesítményt

korlátozó tényezőket mérsékeljük, a tanulók fejlődésbeli és tanulási nehézségeinek feltárását,

problémái megoldását segítjük, melyhez a helyi társadalmi, szolgáltatói környezetet is

komplexen bevonjuk. Egyenlő esélyeket érvényesítünk a nevelés-oktatás egész folyamatában

és valamennyi területén.

A tanulók közötti különbségeket tanulást segítő tényezőnek tekintjük és nem csupán

legyőzendő problémának. A tudásépítés folyamatában ösztönözzük a tanulókat az

együttműködésre, arra, hogy egymással kooperáljanak és kihasználják egymás erősségeit tudás,

képességek és készségek terén egyaránt.

Az Esélyteremtő Intézményként, mint a fejlesztésben együttműködő kollégák műhelyét

értelmezzük, építünk a proaktív gondolkodású pedagógusok ötletgazdagságára. A társadalmi

változásokra rugalmasan és dinamikusan reagálunk, így folyamatosan megújulunk. A változást

az intézményben folyamatként értelmezzük, amely azt jelenti, hogy tudatosan hagyunk időt az

újítások, innovációk, adaptációk belsővé válására, a beépülésre.

A szülők és egyéb partnereik erőforrásait értékként kezeljük, és céljaink elérése

érdekében mozgósítjuk, bevonjuk Őket. Törekszünk arra, hogy tevékenységünk az intézmény

és környezete közösségének szükségleteire és igényeire épüljön. A tervezés, megvalósítás,

értékelés az intézmény közössége és a partnerek bevonásával történik, ezzel biztosítjuk a

nyilvánosságot, a kontrollt, a mérhetőséget.

Az optimális eredmények eléréséért a családdal és a tanulóval közösen tevékenykedünk,

követjük a változásokat, és a mérések-értékelések tükrében folyamatosan igazítjuk a tanulók

igényeihez, szükségleteihez a módszereket, fejlesztéseket.

Esélyteremtő Intézményként feladatunk, hogy a tanulási-tanítási folyamatot a

pedagógiai, tanulási környezet továbbfejlesztésével alapozzuk meg, és ezáltal teremtsünk

kondíciókat az egész életen át tartó tanuláshoz, a sikeres munkaerő-piaci belépéshez.

Fejlesszük, alkalmazzuk és fenntartjuk azokat a módszereket, eljárásokat, eszközöket,

kapcsolatrendszereket – ágazatközti együttműködéseket –, melyek a tanuló egyéni fejlődését,

személyiségének kiteljesítését, szociabilitásának fejlődését, az életesélyeinek és

életminőségének várható javulását, a társadalmi mobilitás lehetőségeit mozdítják elő.

82

Fejlesztő tevékenységünket mérés-értékelésre (kompetenciamérésre és egyéb

diagnosztikus mérésre, elégedettségi mutatókra) alapozzuk.

Az Esélyteremtő Intézményfejlesztési Program és Eszközrendszer alkalmazásával a

beavatkozás eredményeként:

Intézményi szinten

- Felismerésre és megszüntetésre kerülnek az intézményünkben a negatív diszkrimináció

megnyilvánulási formái.

- Meghonosodik és egyre hatékonyabbá válik a teammunka, a pedagógusok közötti

horizontális és vertikális együttműködés.

- Tudatosabbá, átgondoltabbá válik az intézményi szintű tervezőmunka.

- Csökken a lemorzsolódás, az évfolyamismétlés, a végzettség nélküli iskolaelhagyás.

Az osztályterem szintjén

- A pedagógusok új, korszerű módszereket is alkalmaznak a nevelési, oktatási

folyamatban.

- A tanulóink komplex fejlesztése tudatos, mérés-értékelésen alapul.

- A mindennapok gyakorlatában megvalósul a tanulók szociabilitásának fejlesztése.

A tanuló szintjén

- A nevelési, fejlesztési, tanulási-tanítási folyamat és környezet továbbfejlesztésével

igyekszünk elérni, hogy az egyes tanulók képességei, tudása mérhető hatékonysággal

fejlődjön, motivációja javuljon.

- A diákok megfelelő felkészítést kapnak az egész életen át tartó tanuláshoz, sikeres

munkaerő-piaci belépéshez.

- A tanulók komplex fejlesztése tudatos, mérés-értékelésen alapul.

- A mindennapok gyakorlatában megvalósul a tanulók szociabilitásának fejlesztése.