06f olozsvár, 1943. január 1. 1. szám.

MÉHÉSZETI KÖZLÖNY AZ EFDELYRESZI MÉHÉSZ-EGYESÜLET HAVONKENT MEGJELENŐ HIVATALOS LAPJA

Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR,

Majál ls -ocea 22. Telefon 21-58 sz.

Felelős szerkesztő és kiadó: T Ö R Ö K B Á L I N T

az EME tb. alelnök-főtitkára.

A M. K -t az K. M. E. tagja 4 Pengő évi tagdíj ellenében t a g s á g i i l l e t m é n y fejében

kapják. **»-.'•"

A méhészet állami fejlesztése 1942-ben

A Földmívelésügyi Minisztérium fontosabb intézkedései a méhésze­tért az elmúlt esztendőben a, követ­kezők voltak:

Személyi változások: Valló Árpád méhészeti főfelügyelő nyugalomba vonult. Az új méhészeti főfelügyelő: dr. örösi Pál Zoltán. László Márton táblai tanácselnököt felmentették a minisztérium kertészeti és méhészeti osztálya vezetőjének méhészeti té­ren való helyettesítése alól és a méhészeti törvénytervezet elkészíté­sével bízták meg. A méhészeti kerü­letek száma kilencről tízre emelke­dett. A kerületek új beosztást kap­tak, vezetőik részben kicserélődtek. A méhészeti felügyelői karból más pályára távozott Hoffmann Gusztáv gödöllői méhészeti segédfelügyelő. A felügyelői kar új tagja lett Engli Ferenc kolozsvári természetrajz­földrajzszakos gyakorlótanár.

Gödöllő átszervezése. A miniszté­rium Gödöllőn m. kir. .Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet néven új méhészeti intézményt alapított és vezetését Örösi Pál Zoltánra ruház­ta. Később a Méhészeti Gazdaságot a Kutatóintézetbe olvasztotta. A Mé­hészeti Gazdaság két éves méhész­munkásképző tanfolyama augusz­tusban megszűnt. A Kutatóintézet gyakorlati és tudományos méhésze­ti kérdéseket tanulmányoz, vizsgál­

ja a beküldött betegségre gyanús méheket és a magasabb színvonalú méhészképzés otthona. Ma a Kuta­tóintézetbe vezetőjén kívül két mé­hészeti felügyelő: Faluba Zoltán és Engli Ferenc van beosztva.

Az egykori Méhészeti Gazdaság kertjének, gazdaságának, méhésze­tének rendezése, átalakítása, fejlesz­tése megkezdődött. Az elvadult park egy részét sikerült már meg­tisztogatni. Néhány ezer méhészeti szempontból fontos bokrot és fát ül­tettek. A számokról fogalmat nyújt, hogy csupán Crocusból (sáfrányból) 2400 hagymát ültettek el. A park­ban szétszórt disznóólakat, pajtákat, düledező méheseket lebontatták és egyrészüket az istálló körüli major­nál állították föl újra. A majort bekerítették, hogy a háziállatokat a parkból kizárják. Az internátus egy­emeletes épületének átalakítása fo­lyik. Emeletén a tudományos osz­tály, földszintjén a továbbképző tanfolyamok résztvevőinek elhelye­zésére szolgáló helyiségek és a tan­terem foglalnak helyet. A laborató­rium sok drága, értékes műszert kapott, mozifölvételre is berendez­kedett. A tanfolyamok résztvevői­nek húsz ágyat szereltek föl sod­ronybetéttel és szép ágyneművel.

Állami méhészeti felügyetök kép­zése. A gödöllői Kutatóintézet okta-

tó tevékenységét ápr i l i sban a m. ki r . méhészet i fe lügyelőknek rende­zett továbbképző t an fo lyammal kezdte meg. Az átszervezés m u n ­ká ja és a h á b o r ú v a l m a g y a r á z h a t ó személyhiány megakadá lyoz ta az intézetet, hogy az első évben több tanfo lyamot ta r t son .

Színes plakát. A min isz té r ium a kö l t és ro thadás elleni védekezés fej­lesztésére és a betegség jeleinek is­merte tésére h a t a l m a s színes p laká­tot adot t ki és az o rszágban sok­ezer p é l d á n y b a n terjesztette.

Rendelet a költésrothadásról. A kö l tés ro thadás ró l szóló részletes rendelet is elkészült az év folya­m á n . Régi h i á n y t pótol . Megjele­nése fontos h a t á r k ő lesz a költés­r o t h a d á s elleni küzde lemben .

„Gödöllői Méhészkönyvtár" cím­mel megindu l t a min isz té r ium nép­szerű méhészet i k i adványsoroza ta . Első füzete a m é h e k cukor ra l való etetését tá rgyal ja és 30,000 pé ldány­b a n ingyen ju to t t el a méhészekhez . A második , nagyobb ter jedelmű ki­a d v á n y az anyanevelésrő l szól. A n a p o k b a n szétküldésre kerül . A ,,Gödöllői Méhészkönyv tá r" célja: sz ínvonalas méhészet i o lvasmányt nyú j tan i a m a g y a r méhésznek, fej­leszteni s zak tudásá t és i roda lmi igényét.

Egyesületek támogatása. A mi­n isz té r ium igen nagy összeggel sie­tett a méhészegyesületek támoga­tására . Az volt a célja, hogy meg­a lapozza a virágzó méhészegye­sületi életet. Az első évben termé­szetesen n e m részesülhetet t m inden egyesület á l l ami segítségben, de ami késik, n e m múl ik .

A cukorosztás új rendje szerint a méhészek n e m h o m o k k a l dena tu­rál t piszkos cukro t k a p n a k ezentúl méhetetésre , h a n e m tiszta kr is tá ly­cukrot . A c uk ro t l a k ó h e l y ü k ö n bá r ­melyik kereskedőtől megvehet ik .

Pároztató állomások. A miniszté­r i u m h á r o m egyesületnek adot t

pénzt pá roz ta tó á l lomás költségére, hogy az oda kü ldö t t a n y á k a t k iváló csa lád heréivel lehessen párosí tani . Remélhető, hogy az á l lomások szer­vezésének nehézségein az egyesüle­tek túlesnek és az á l lomások meg­ny í lha tnak .

Vetítőgép és vetítővászon az egye­sületnek és az ál lami méhészeti fel­ügyelőségeknek. A minisz tér ium h a r m i n c méhészegyesületnek és tíz felügyelőségnek rendel t vetítőgépet és t okban ho rdozha tó vetítővász­na t . A gép saját áramfejlesztője révén o lyan fa luban vagy t anyán is v i l lannyal vetít, ahol villany­világítás nincs . Ott, ahol hálózat i á r a m van, abba is be lehet k a p ­csolni. A gyá rak sok háborús ne­hézséggel küzdöt tek , de a vetítő­fölszerelés szétküldése december­ben mégis megkezdődhetet t .

Háromezer diapozitív készült el a vetí tőgépekhez. Szétküldésük az egyesületek s zámára folyik. A há­bo rú mia t t állófilmes diapozitívet n e m lehetett készíteni, 5 X 5 cm-es üvegdiapozit ívhez kellett folya­modn i . A vetítőgép ahhoz is alkal­mas . A legnagyobb nehézségekkel küzdve lehetett a há romezer dia-pozit ívhez szükséges lemezt meg­szerezni.

Előadók képzése. A minisztér ium sok egyesületnek adot t pénzt a r ra , hogy megbízott ját a gödöllői Ku­tatóintézet e lőadóképző tanfolya­m á r a elküldje. Az előadóképző tan­folyamot a gödöllői építkezés ké­sése és az ágynemű beszerzésének nehézsége miat t 1943-ra kellett ha­lasztani , az egyesületek a kapot t pénzt akko r haszná lha t j ák föl.

Egyesületi tanfolyamok. Kevés egyesület tud méhészeti tanfolya­mot rendezni a m a g a erejéből. A minisz té r ium egész sereg egyesü­letnek ju t t a to t t pénzt tanfo lyam ta r t á sá ra .

A királyfai méhésztelep. Cseh-

3

Szlovákia fö lbomlásakor a királyfai méhésztelep Magyarország terüle­tére jutott , de a szlovák méhész­egyesületek szövetségének a tu la j ­dona maradt . Évekig folyt a vita tulajdonjogáról. Az idén végre a magyar állam tulajdona lett a ki­rályfai telep.

Körzeti viaszfertőtlenítők. A köl-tésrothadás legveszedelmesebb ter­

jesztője a fertőzött lép. A méhész csak kivételesen tudja a lépeket úgy olvasztani , hogy a fertőzés ve­szedelme megszűnjék. A miniszté­r i u m tehát körzet i viaszfertőtlenítő telepeket szervez. A méhészek oda küldhet ik a lépeket a viasz fertőt­lenítésére. Az első öt viaszfertőtle­ní tő készülék decemberben k ikerü l t a gyárból .

Pároztató kaptár

Az ál lam 1942-ben h á r o m pároz­tató ál lomás költségére adot t se­gélyt méhészegyesületeknek. A há­rom közül egyet az Erdélyrészi Mé­hész Egyesület szervez meg. A pá­roztató á l lomások célja az, hogy a méhész az új a n y á k a t oda küldje kiváló herékkel páros í tan i . Saját te­lepén sokféle here van, köz tük rosszfajta is. A pároz ta tó á l lomáson kiválasztott jót t i la jdonságú család­dal neveltetnek heré t és gondoskod­nak róla, hogy nagyobb körze tben ne legyen méhcsalád . A svájciak már évtizedekkel ezelőtt felállítot­ták pározta tó ika t és nagy sikert értek el velük. Azóta más orszá­gokban is követték példájukat . Különösen Németországban van sok pároz ta tó ál lomás. Németország pározta tó á l lomásai ra a méhészek 1937-ben 01.778 anyá t . 1938-ban 75.408 anyái küldtek. Örvendetes, hogy az ál lam támogatásával Ma­gyarországon is megindul ez a szép és fontos m u n k a .

A pároz ta tó á l lomásra az anyá t nem kal i tkában, h a n e m méhcsa lád­dal együtt küldik . Természetesen nem nagy, fejlett családdal , rendes termelő kap t á rban , h a n e m kü lön . .pároztató k a p t á r b a n " . Időszerű, hogy röviden összefoglaljuk, mit kí­v á n u n k a jó pározta tó kap tá r tó l .

1. Olcsóság A méhész n e m ter­helheti üzemét d rága pároz ta tóva l . Lehet, hogy egyet-kettőt vesz belő­

le különlegességből, de n e m érhet­j ük el, hogy az á l lomások igénybe­vétele elterjedjen, á l ta lános legyen. Külföldön m i n d e n ü t t olcsó pároz-iatót h a s z n á l n a k erre a célra.

Az a pároz ta tó , melyből 1939-ben húsza t cs iná l ta t t am egyenként két kis csa ládra , összesen 2.50 P-be kerül t üveg és festés nélkül , egy a n y a k a p t á r j á r a tehát 1.25 P jut . Ugyancsak két kis csa ládra 1942 elején festetlenül 36 P-ért h i rde t tek szabada lmazot t pá roz ta tó t („Ma­gyar M é l r \ 1942. 38. 1.), egy csa­ládra tehát 18 P jut, pedig a h i rde­tés szerint n a g y b a n készül t gépes asz ta losműhelyben . Bizonyos, hogy m a én sem k a p n é k meg egy ket tős kap tá rocská t 2.50 P-ért , de á r a m a is messze m a r a d n a 36 P mögött . A méhész nem a d h a t 3(5 P-t egy anya-pároz ta tó ket tős kap tá rocskáér t , melyben 2—2, összesen 4 ap ró ke­ret van. hiszen u g y a n a k k o r Kolozs­vár t az erdélyi nagy r a k o d ó k a p t á r mézkamráva l , keretekkel , teljes föl­szereléssel 35 (harmincöt) P volt és most is csak 42 P.

Takács Menyhér t érdekes módon szeretné a d rága pároz ta tó t olcsób-bí tani . Egyszerre h á r o m a n y a be­küldésére rendez be minden kap ­tárocskát . Egy a n y a a nép közöt t van szabadon, a másik ket tő egy-egy ka l i t kába zárva a kis fészek fölött. Ha az á l lomáson az első anya megpárzo t t és petézni kezd,

4

kifogják, k a l i t k á b a n visszaküldik a méhésznek és helyébe a bezár t a n y á k közül a d n a k a népnek egyet pá rzás ra . Mikor az is megpárzot t , a h a r m a d i k a n y a következik El kell i smernünk , hogy a terv szelle­mes és olcsónak is látszik. Az a n y á k megőrzése k a l i t k á b a n va lamely ik csa ládba rekesztve régi szokás, a lüneburg i ősi kasos méhész is így r ak t á rozza el a ra jból kifogott fö­lösleges a n y á k a t n é h á n y napig mo­gyoróágból faragot t k a l i t k á b a n és a korszerű anyanevelés is ismeri ezt a módszer t . Pá roz ta tó k a p t á r b a n t u d t o m m a l T a kács ta r ta lékol ja az a n y á k a t először. Azt h iszem azon­ban , hogy módszere n e m olyan gazdaságos, ami lyennek hirdet ik . H á r o m a n y a egymásu tán i pá rzásá -r a és petézésének megkezdésére kedvező esetben kb . h á r o m hét kell . (Takács szerint az egyszerre bekül­döt t anyák tó l a pá roz ta tó k a p t á r 20—22 n a p mú lva szabadul föl, olv. „Jugoszláviai Méhészet 1940. 56. 1., T a m a s k ó József h á r o m hét a la t t h á r o m a n y á t pá roz ta to t t a Takács-féle módszerre l , olv. „ Jugo­szláviai Méhészet", 1939. 126. 1.) Nekem n e m mindegy, hogy az 1-én kikel t a n y a 7—10-én, vagy csak 22-én kezd-e petézni, esetleg még később. A másod ik a n y a kb . egy hetet , a h a r m a d i k kb . két hete t m u ­laszt . Annyi ez, m i n t h a egy a n y a h á r o m h e t i petézése veszne el, pedig a n n y i idő a la t t az első nemzedék m á r ki is fejlődik. Csak egészen korai anayneve léskor lehetne elő­nye ennek a módszernek . Olyan­ko r ugyan i s a c sa ládoka t n e m szí­vesen gyengí t ik meg a pá roz ta tó -k a p t á r a k benépesítésével. De miért erőlteti a korai anyanevelést az, aki az anyák késői petézésével is meg­elégszik? Elveszti a réven, ami t nye r a vámon .

• Azt is meg kell fontolni, hogy az időjárás n e m mindig kedvező az a n y á k nászút já ra . H á r o m kü lön pá-

roz ta tóban az a n y á k k ihasználha t ­j ák az a lka lma t és aká r egyetlen jó n a p o n is pá rosodha lnak , ugyan­a b b a n a k a p t á r b a n azonban a ka­l i tkába rekesztett anyák ra könnyen végzetes lehet, h a tartós rossz idő köszönt be. A méhésznek a r ra kell törekednie, hogy az anyák minél h a m a r a b b párosodjanak és minél h a m a r a b b megkezdjék a petézést. A t akarékoskodás t inkább fölszerelé­sének olcsóbbításával igyekezzék elérni. Megjegyzem, hogy a Takács módszere szerint minden más pá-roz ta tóban, tehát olcsó kap tá rban is lehet egymás u tán több anyá t pá­rosí tani , csak a lkalmas nagyságú anyaka l i t ka kell hozzá a még soron n e m lévő anya bezárására .

Takács Menyhér tnek azt a tervét sem ta r tom ál ta lánosságban hasz­ná lha tónak , hogy a méhész egyre új meg új sorozatot nevel s mihe ly t az egyik anya a pározta tó te lepen a kal i tkából a fészekbe kerül , m á r küldi is az új anyát , hogy ta r ta lék­ba lehessen helyezni a pá roz ta tó k a p t á r ka l i tká jában . így folynék ez az idény végéig. Kevés pá roz ta tó k a p t á r r a l sok anyát lehetne pá roz -tatni , vagyis a drága kap t á r olcsó volna. Mindezt azonban olcsó pá-roz t a tókap tá rban is éppen úgy meg lehet csinálni . De nem hiszem, hogy sokan vá l la lkoznának rá. Az anya­nevelő méhésznek ugyanis i nkább az az érdeke, hogy egyszerre elin­tézze munká já t , nem pedig az, hogy a nagy lekötöttséget jelentő, napra , sőt ó rá ra k iszámíto t t anyanevelő m u n k á t hosszú hetekig foltyassa. De a legelő és időjárás sem kedvez mindenü t t a hosszú anyanevelés­nek, sőt Magyarország legtöbb ré­szén éppen nagyon rövid az az idő, a m i k o r nevelésre ha j lamos , ra jzásra érett c sa ládokka l tökéletes m u n k á l lehet végezni.

Olcsó pá roz ta tó k a p t á r kell tehát, hogy a méhész minden an y án ak vehessen egyet.

5

2. Egyszerűség. Bonyolul t pároz­tató nem lehet olcsó.

3. Ne legyen nagy és nehéz, mer t szállítása sokba kerülne .

4. Túlságosan kicsi se legyen, mert minél kisebb a pározta tó , an­nál gyakor ibb , hogy az egész né-pecske kiszökik belőle. Akkor is ki-költözhetik a kis család, mikor az anya m á r petézik. A nagyon kicsi nép rab lók ellen is nehezen tud vé­dekezni. Nem könnyű a helyes nagyságot eltalálni. Minél kisebb a pározta tó , annál olcsóbb a betele­pítése, mer t annál kevesebb méh kell hozzá, de annál kényesebb. Ne­gyedki lónál kevesebb méhet ma m á r nem a jánlanak.

5. Melegtartó legyen. Ez sem k ö n n y ű feladat, mert a bélelt k a p ­tá r nehéz, tehát a 3. pont ta l ü tkö­zik, pedig a kis család hűvös éjjel n e m mindig tud kellő meleget tar­tani.

6. Szellőztetés. A kis családot kezdetben zárva kell tar tani . A ki­já ró rostaszövetes elzárása nem elég. mer t ilyen kicsi nép kap tá r ­ján a k i járó is kicsi. Külön rosta­szövetes szellőztető is legyen tehát. A ki járó l és szellőzőt könnyen, gyorsan lehessen csukni-nyi lni .

7. Etető. A kis családot bőségesen kell etetni. Az egyszerre beadot t eleség kl). a benépesítésre használt méhek sú lyának kélszerese. Negyed­kiló méhnek egyszerre félkiló ele­séget adunk . A pároz la tókap tá rban tehát etetőnek is kell lennie. Az etető olyan legyen, hogy tar talmát gyorsan, a m é h e k zavarása nélkül ellenőrizhessük és pótolhassuk.

8. Anyásító hely. A kis csa ládnak az éreti bölcsőt vagy új anyá t könnyen, gyorsan be lehessen adni anélkül , hogy a kap t á r belsejében a méneket zavarnék . Az anyás í tó kal i tka kényelmesen elférjen, olyan helyen legyen, ahol a méhek bizto­san ellepik, melengetik és az anyá t kiszabadí t ják.

9. Vizsgálat. A kis családot gyor­san, kevés háborga tá s sa l lehessen vizsgálni. K ö n n y ű legyen megál la­p í tan i a csa ládocska népességét, építkezését, az a n y a petézésének megindul tá t .

10. Alakja és szerkezete mia t t száll í tásra, t öbbedmagáva l ket recbe foglalva való fö ladásra a lka lmas legyen.

11. Fölállítása. Szabadban egy­szerűen, biztosan, gyorsan föl lehes­sen ál l í tani .

12. Kijárok. Ha több családocs-k á r a készül a kap tá r , a k i já rok el­helyezése a méhek és a n y á k tájéko­zását könnyí t se meg.

13. A kis család lépjét, f iasí tását lehetőleg föl lehessen haszná ln i az a n y a elvétele és a pá roz ta tó felosz­la tása u tán .

Örösi Pál Zoltán.

M é z n á d m a g o t h a t ő l e m vesz , őssze l Ön­nek is m é z e lesz- E g y n a g y s z e r ű é lmény­b e n r é s z e s ü l , s c u k o r g o n d j a i t ó l m e n t e s ü l -U t a s í t á s s a l egy kg . 8 p e n g ő , 10 d e k a 1.20 pengő- V á r i Józse f S i m á n f a l v a , Udva r ­he ly v m .

Méhészei.

Dr. Máté Lajos és Társa B U D A P E S T , V. Z O L T Á N - U . 11. S Z Á M .

Telefon: 1-157-47.

D ú s a n fölszerelt raktárunkban m é h é s z ­társaink a m é h é s z e t körebe tartozó ö s s z e s c i k k e k e t a l e g e l ő n y ö s e b b e n é s a l eg jobb k iv i tek en beszerezhet ik . — Hunor képtárakat á l l a n d ó i n raktáron tartunk. Műlépet v a l ó d i lis?ta m é h v i a s z ­ból m i n d e n kívánt méretben gyártunk. 1 p e n g ő fóldo g o z á s i díj e l l e n é b e n

v iasz t m ű l é p r e becseré lünk.

Á l l a n d ó a n a l e g m a g a s a b b n a p á r b a n v e s z ü n k m é z e t é s v i a s z t

Árjegyzéket kívánatra ingyen küldünk.

6

Egységben az erő Ma a méhész is belépett az iri­

gyelt t e rmelőknek a sorába . P a r a ­dicsomi á l lapot volna ez és nagy Ígéreteket rej tene m a g á b a n a méh­tenyésztés jövőjét illetően, h a en­nek a lázas mézkeres le tnek a méz tápér tékének a felismerése volna a szülőoka és a ma méz u t án szalad­gálok később is é letszükségletüknek tekintenék azt.

A méz u t á n való ha j szának a kis eladó készletek melleit — sajnos — egészen más oka van. A kis cukor-fejadag mellett m a a méz va ló jában cukorpót ló anyagu l szolgál azok­nál, ak ik a szigorúan megszabot t fejadaggal n incsenek megelégedve s m a j d n e m bizonyos, hogy ezek a kényszer mézfogyaszlők, amin t a cukor ismét kor l á t l an mennyiségben lesz kapha tó , feléje sem néznek a most l ázasan hajszolt méznek, b á r remélhet jük, hogy egy részük to­vább ra is m e g m a r a d a mézkedve­lők t á b o r á b a n s keresni fogja ezt a táplá lékot később is, h a n e m is o lyan mennyiségben, min t a cukor-inség idején.

Nem szabad- tehá t e lb i zakodnunk sem a nagy kereslet, sem a j ó n a k minős í the tő mézár mia t t s m á r most bölcsen s zámolnunk kell a jövő ala­kulásával .

A vi lágrészekre ki ter jedő gigan­t ikus h a r c egyszer véget ér és a no rmá l i s kereskedelmi életnek ú j ra meg kell indulnia , a m i k o r ismét ér­vényesülni fog az á r a l a k u l á s b a n a kereslet és k íná la t ö rök törvénye. A méznél a z o n b a n a kereslet és k íná­lat szabta á r a l aku lá s mellet t min­dig s zámolnunk kell egy el n e m h á r í t h a t ó árszabályozó tényezővel, a cukor árával , mely mindig erősen befolyásolta nemcsak a méz i r án t való keresletet, h a n e m forgalmi á rá t is. A jövőben is s zámo lnunk kell ezenfelül más nemzetek verse­nyével is, amelyek m á r a m ú l t b a n

is sok akadá ly t gördítettek a ma­gyar méz értékesítésének út jába a külföldi p iacokon.

A jövő gazdasági berendezésének képe még teljesen nem a lakulha to t t ki. Lehet, hogy a most sokat emle­getett európai önellátás megszerve­zése esetén a m a g y a r méz is meg­kapja a minőségének megfelelő he­lyet a k ia lakuló új termelési és ér­tékesítési rendben és n e m okoz majd különösebb gondol a méz el­helyezése. De b á r h o g y a n alakul jon is gazdasági berendezésünk, mindig igaz m a r a d az a tény, hogy a pia­con csak jóminőségű árúval jelen­he tünk meg eredményesen s ez ma­r ad továbbra is legbiztosabb módja a kereslet megélénkítésének. A mi­nőségi á r ú többnyire jobb á ra t is jelent, tehát biztosíthatja a jöve­delmezőséget is.

A más ik vál tozat lan igazság, hogy egy esetleges alacsony ársz ínvona­lat a többtermeléssel lehet ellensú­lyozni. Világos és mindenki ál tal k ö n n y e n megérthető, hogy h a egy méhcsa ládda l a kétszeresét vagy csak a másfélszeresét t udom ugyan­azon a helyen ugyanolyan terme­lési kö rü lmények között ugyan­a k k o r a tőke- és munkabefektetéssel megtermeltetni , ez a többtermés alacsony ár mellett is jövedelme­zővé teheti a termelésemet.

Dehát melyik az a leg járha tóbb út, amely iken e ket tős célhoz a leg­biz tosabban e lé rhe tünk?

A magya r méhészet termelési prob­lémái ma rendkívü l ziláltak. Rend­szertelenség, kapkodás , komoly ér­vekkel és kísérletekkel alá nem tá­masztot t elméletek özöne árasztja el ji termelésnek ezt a területét. Senki sem bizonyos, hogy ha már egy ú ton elindult , jó ú ton jár-e, mer t ú jabb és ú jabb hangzatos el­méletek h a m a r megingat ják bizal­m á t abban , amit eddig jónak hitt.

7

E n n e k az á l l apo tnak egyik l á tha tó tünete pl. a rengeteg kap tá r t a l á l ­m á n y is, amire mindig a k a d vevő még ha lado t t abb méhészek közöt t is s ez is b izonyí téka annak , hogy senki sem biztos a maga dol­gában .

Ha jól megfigyeljük ennek a kó­ros á l lapotnak a tüneteit, k ö n n y e n megta lá lha t juk a kórokozóka t is. Az ok: sem termelési módja inkban , sem termelési eszközeinkben több­nyire nem a l k a l m a z k o d t u n k a sajá­tos magya r termelési v iszonyokhoz. Pedig a m a g y a r éghaj la tnak és a m a g y a r méhlegelők sa já tosságainak kell megszabnia végeredményben a magya r méhtenyésztés minden ten­nivalóját s csak az ezekhez alkal­mazot t termelési módok hozhat ják meg a k ívána tos legjobb eredményt .

Hogy a most követet t sok „rend­szer" közül a m a g y a r viszonyok között melyik a legmegfelelőbb s melyik kecsegtet a legjobb ered­ménnyel , ezt a sorsdöntő kérdést komoly rendszeres kísér letekkel kell még eldönteni. Nagyszabású, az ország egész területére ktierjedő kí­sérletekről van szó, melyeknek ki kell terjedniök a termelés minden tényezőjének az e redményre gyako­rolt ha tására .

Ezek a kísérletek természetesen nem tör ténhetnek egy heiyen, mer t az ország éghajlati viszonyai, ia la j -összetétele, méhlegelője v idékenként mások és mások s ami az egyik he­lyen j ó n a k muta tkozot t , ká ros lehet a másik helyen. P . o. egészen má­sok a termelési viszonyok az Alföld homokos tájain, ahol az egyetlen akáclegelővel le is zárul t a méznye­rési lehetőség s ebből az egyetlen főhordásból kell meglennie a méh­család téli élelmének és a méhész hasznának is, mint a hegyvidéke­ken, így Erdé lyben is, ahol tudo­másom szerint az akás n e m számít­ha tó fő mézelőnövénynek, viszont az erdők al jnövényzete akko r is ad

jó méhlegelőt , m iko r m á s u t t teljes hordás i szünet van . Ez csak egy k i r agado t t pé lda mego lda t l an kér­déseink tömegéből, melyek közöt t n e m utolsó so rban szerepel az ér­tékesítés vagy a belső fogyasztás emelésére i r ányu ló p r o p a g a n d a .

A mego ldás ra váró fe ladatok sokrétűsége m á r jelzi azt is, hogy ezt t isztán á l lami appará tussa l meg­oldani n e m lehet s ebben a m u n k á ­b a n n e m nélkülözhető a termelő méhész t á r sada lom akt iv részvétele.

Amennyi re zilál tak a v iszonyaink termelési kérdésekben, a n n y i r a ren­dezetlenek azok méhész tá r sada lmi vona lon is.

A termelő méhész csak az egye­sületi életen keresztül tud cselekvő-leg bekapcso lódni a m a g a sorsának intézésébe,, csak azon keresztül tud­ja munkakészségét , anyagi hozzá­já ru lásá t a cél szolgála tába ál l í tani . A termelőre sem közömbös tehát , hogy ezen a téren mi lyenek az álla­potok. Minél n a g y o b b az összhang, a célki tűzésekben való azonosság a m a szétszórtan egyéni életet élő ala­ku la tok közöt t s minél j o b b a n si­mul m u n k á j u k az á l lami adminisz­trációhoz, a n n á l több haszná t látja m i n d e n termelő az egyesületi élet­nek. Az egységre való törekvés te­h á t n e m poli t ika, m i n t azt sokan tévesen hiszik, h a n e m m i n d e n egyes te rmelőnek érzékeny anyagi érdeke is fűződik hozzá.

Egyesület i é le tünk parancsoló lag írja elő, hogy ta r t son minden egye­sületi vezetőség szigorú lelkiismereti vizsgálatot s értse meg, hogy egyetlen egyesület sem élhet önző, csak a m a g a j avá t szolgáló életet, m iko r az egyesület adminisz tár iós érdekei fölébe ke rekednek a te rme­lés és a termelő érdekeinek.

Egység a célokban, egység a m u n k á b a n , tökéletes összhang az á l lami adminisz t rác ióval hozha t j a meg a m a g y a r méhtenyésztés jobb jövőjét. Bázler Béla.

Méhészszemmel a Délvidéken 1. Szabadkán

Erdélyi ember igen sokat tanul ­h a t a gyakor la t i érzékű és igen e redményesen méhészkedő alföldi méhész tá rsak tó l s ezért az a lább közlendőkér t egyedül őket illesse minden elismerés. Szívesen fogad­tak, ö römmel válaszol tak rengeteg bérdésemre . Lelki ö r ö m ha l lan i és olvasni, hogy mi lyen a laposan kép­zett méhészeink vannak .

Az a lábbi köz leményben olva­sóink ne azt nézzék, hogy az illető méhész h á n y cent iméteres keretet, vagy mi lyen rendszerű k a p t á r t haszná l , h a n e m azt, ami mind­a n n y i u k n á l közös, kiforrot t véle­m é n y : csak nagy k a p t á r r a l és ván­dorlással fizetődik ki ott a méhész-kedés. A köl tés ro thadás is nagy ba j , de leküzdhető és n e m teszi lehetet­

lenné az öjrakezdést , m in t Milotay Imre újszegedi taní tó méhésztár­sunk példája muta t ja . A méhész-kedés egész ember t igénylő mes­terség és akko r megérdemli a be­fektetést s az e redmény sem ma­rad el.

S z a b a d k á n Baracskai/ János fia­tal (33 éves) méhész t á r sunk a leg­mozgékonyabb és legnagyobb állo­m á n y ú vándorméhész . Kérdéseimre adot t feleleteit úgy í rom le, amin t azok egy fesztelen beszélgetés során egymást követ ték:

S z a b a d k á n kb . 180 méhész van. A legnagyobb á l l o m á n y o m nekem

és Körösi János méhész tá r samnak van. Nekem 72 csa ládom megy te­lelőbe, felerészben fekvő nagy Bo-czonádi , felerészben álló Balogh-féle k a p t á r a k b a n . Mindket tőt sze­retem. Lábak helyett lécből á l lványt használok, ami szállítás idején meg­fordítva a k a p t á r r a felhúzható, fo­gantyút képez s a k a p t á r a k közöt t a légrést biztosítja. A fedél szélét is pá r centiméterrel k iengedhetem s így a k a p t á r o ldalán nem folyik végig a csepegés. Minden fészek­ben legalább egy etetőkeretet hasz­nálok. A felsőkeretléc vályú forma és 3 deci folyadék befogadására al­k a l m a s . (Első képünk. j

Távszöget nem használok. Ehe­lyett a keretfülek helye bádog­szalag mélyedésekbe illenek.

Méheimet épp ma hozom be a város ha tárából , hol a salgótarjáni vándor lás u t án helyeztem cl. A tar­tókba bele vannak süllyesztve l má­sodik k é p ü n k ö n látszik), fe lrakásra á l l anak készen. A röplyuk lyuka­csos bádoggal van elzárva a ha jna l óta, egyéb szellőzésre ilyen rövid úton most nincs szükség, mert autó-kerekes, rugós társzekérrel hozha­tom haza 7—8 km.-röl , épp oda igyekszem. íMagam is elkísértem erre az útjára.)

A Boczonádi k a p t á r a k nagyon jól r a k h a t ó k szekérre, laposak, szé­lesek, b iz tosan fekszenek. Hála Is tennek van mit emelni ra j tuk '80—90 kilós van n e m egy). Most 9 családot te t tem fel (a h a r m a d i k kép) , az elébb kisebből 11 -et vit­tünk egylóval. Napszámos ügy itt, mint a v á n d o r t a n y á n kapha tó , de a méhész a r akodásná l és a szállí­tásnál ott kell legyen. Megnyílhat egy röplyuk, az ú ton a há tu l jövő szekér m á r ütöt t be rúdjával kap ­tároldal t . Idő előtt ny i tha t ják ki a

9

megérkezés u tán a kap tá r t . Egyik fuvaros nem vitte el a lovát, agyon­szúr ták a méhek . Per n e m lett be­lőle. Máskor az ú ton k i szabadu l t ak egy család bogara i . A fuvaros mé­hész volt, nem veszítette el fejét, behajtot t a kukor icásba s ott a ki­fogásig a lovak kissé védve voltak. Salgótar jánban 2 n a p s z á m o s n a k félnapra 100 pengőt fizettem a ra­kodásnál . Nagyszerű m u n k á t vé­geztek, órák alat t cipelték a mere­dek oldalról szekérre és a vasúti kocsiba a súlyos k a p t á r a k a t és bá­dogokat.

Mézzel bőven ellátott csa ládokat tavasszal nem etetek. A serkenté­sem abból áll, hogy a fészekben helyet adok az a n y á n a k a peté-zésre, üres lépeket adogatok a Ha­sítás mellé, h a méz vagy vi rágpor állná útját. Fiasi tást sohasem kor­látozok, inkább nyárvégi serkentés szükségét lá tom.

Nálunk eredményesen méhész-kedni a helyi legelőn n e m lehet. A szomszédos falvak h a t á r á n nagy­kiterjedésű akácerdők vannak , oda vándor lunk s a n n a k utolsó napjai t he sem várva, fel szoktunk mái-évek óta menni Salgótar ján halá­rába, mivel olt (i—8 nappa l tovább virágzik az akác . Le í rha ta t lan , hogy mennyi méhész és kap tá r já r oda. Nem is volna egyéb baj , mint hogy a vasúitól távolabb eső helyre nem megy szívesen a tömeg, bá r kime­ríthetetlen területek és virág van. Egy kis rend nem á r t ana . Van ott 2—,'IOÜ családos, á l l andóan sátor alatt lakó nagyúr és kisméhész s ka kedvező az idő. méz is van. Lat­iam ott 128 kiló súlyú kap t á r t és napi 8 kiló sú lygyarapodás t is. Ha van pergetés, táviratozok haza a kannákér t , egyébként n e m viszem fel azokat . E l induláskor nap i 15 vagon méhcsa lád is rakódik .

A szállítási nehézségek dacá ra n e m annyi ra a Máv, min t egy-egy tsztviselő hanyagsága okozott

egyik szabadka i méhész t á r sa innak kár t , de szerencsére a ba j n e m lett végzetes, a Máv. pedig megha l lga t t a p a n a s z u n k a t és erélyesen eljárt. Re­méljük, a h á b o r ú u t á n a vasú t a vándor lás igényeit teljesen ki fogja elégíteni s ezzel a most k ihaszná l ­ha t a t l an legelőkhöz is hozzáférünk. A délszláv u r a l o m idején keres tem és k a p t a m egy-egy méhész vasutas t , aki az tán minden segítséget meg­adott , kocsi t szerzett és gyors szál­lítást biztosított .

H á r s r a csak 1928-ban vándoro l ­tam, úgy ha l lom szeszélyes mézelő. L á t t a m egy 400 öles ha jd iná t vi­rágzáskor . Ügy lepték a méhek, hogy a gazda n e m mert lovasfogat-lal r áha j tan i .

A tar lóvirág n e m volt az idén a szárazság miat t kiadós, most egész okióber felé mézelt s mint látom, van pergeiést adó k a p t á r is, de egész n y á r o n m u n k á i k o d lak a mé­hek. . Nagyon elterjedi, igénytelen t a r ló -gyomunk a büdöskővi rág (dr. Soó Rezső egy.et. t aná r felvilágosí­tása szerint Diplotaxis mura l i s =

kányazsázsa) sárga, ap ró keresztes virágú növény, amelyről még most is gyűjtögetnek a méhek. Ugyan­csak a tar lón sok egy másik sárga virágú a jakas gyom 'dr . Soó sze­r int Ajuga chamacp i tys = infű).

A délszláv á l lam területén igen sikeres vándor l á som volt Markusi -cán repcére. Akkor iban beszámol­t a m erről a belgrádi szerb lapban . Egy más repcét termelnek ott, kü -

10

lönleges vetés-móddal r endk ívü l ko­rai virágzást é rnek el, úgy, hogy márc ius 17—ápr. 15 közöt t repce­mézet lehet pergetni .

Még vol tam egy a lka lommal egész lenn az a lbán ha t á ron , min t k a t o n a s ott o lyan ideális méh-legelőt l á t tam, amilyent elképzelni sem tudunk . Meredek hegy al ján az alföldi, tetején a havas i félóráig m i n d e n idő virága képviselve volt.

T a m a s k ó József, a s zak lapunk éltetője igen sokat fáradozot t és ál­dozott a m a g y a r méhészetért .

A kö l t és ro thadás felütötte fejét ezelőtt 6—7 évvel. Észrevet tük, el­m e n t ü n k a méhész társhoz s igye­kez tünk rábeszélni a család elége­tésére. Hosszas u t án j á r á s u t á n ha­tósághoz fordul tunk , az a m a g y a r mezőrendőr i törvényt ta r to t ta al­k a l m a z a n d ó n a k , felszólított, válasz-szunk egy 3 tagú bizottságot, aki­nek szakvéleménye szerint fog in­tézkedni . A méhész vonakodásá ra a családot ra já l lapotba helyeztük, csak a fiasitásos lépeket éget tük el. Az új fiasítás közöt t megint meg­jelent a ba j . Akkor az egész fészek­ép í tményt elpuszt í tot tuk, a családot lerázva. Tavassza l ú j ra csak meg­jelent a ba j . Akkor az tán a teljes család megsemmisí tését j avaso l tuk s ellenszegülés mia t t r endőr t kül ­döt t az ál latorvos, a z o n b a n méhész-t á r s u n k valósággal el lopta a lépe­ket s a végén az egész családot . Itt azóta évenkint vizsgál tuk a méhe­seket, fertőtlenített kézzel és szer-

Számmal nyú lva hozzá, de há la Is tennek, baj most sincs.

Egyik méhész tá r sunk olyan pan­csolást vitt véghez a tavaszi cukor-etetéssel (ráönlöt te a keretekre a szirupot) , hogy rablás t idézett elő. Körösi csak úgy tudta védeni mé­het, hogy napokig zárva tar tot ta s késő este nyi to t ta ki a röplyuka-kat . É n pedig 5 km.- re vittem in­nen méheimet .

Egy napra forgó mézelési meg­figyelésem is van. Kb. i0 holdas táblára vándoro l t am ugyananny i méhcsa ládda l . Egy biztos, 24°-on aluli hőmérsék le ten nem ad nek­tár t a napraforgó , a méhek felé sem néznek. Ezen felül, ha eső is esik, vígan jár ják. A hordás azonban n e m volt szemmel látha­tó, pergetést n e m adott .

A nyáron , augusz tus végén egy köd az összes erős csa láda imat le­gyengítette. Az most a legerősebb családom, amely iknek akko r a leg­kevesebb ki járó méhe volt.

Tapasz ta l t am, hogy a nagy felső r ö p l y u k n a k az a baja , hogy mikor az erős hideg több napos volt egy­folytában, egyik legerősebb csalá­d o m telelő fürtje úgy összehúzó­dott, hogy e l szakadt a lépen tőle ke reken ottlevő méztől. Koppantá -somra oly gyengén válaszolt, hogy észrevettem baját , melegbe vi t tem s megmenekü l t az éhhalál tól .

Végül azt a javaslatot , amely sze­r int az á l lam k a n a d a i min tára , de m a g y a r terv a lap ján az egész mé­hésztábor t kellene megszervezze, nagy ö römmel ha l lom.

Eddig tar t Szabadka első méhé­szének val lomása.

Reméljük, hogy a repcére való e redményes vándor lás t , a n n a k ta­paszta la ta i t és a lbánia i útját Ígé­rete szerint Erdély méhészeinek is leírja.

Dr. Mocsi Károly.

11

Levél Szabadkáról

Baracskay János méhész tá r sunk­tól k a p t u k nov. 27-iki kelettel az a lábbi sorokat :

Dr. Mocsi ittléte óta átes tem a méhs'zállítás nehéz m u n k á j á n . Meg­történt a betelelés, a k a p t á r a k át-mérlegelése. November hó elején hava t is kap tunk , azóta a hőmér­séklet reggel — :i f- 2, délben + 2 1- 10, este — 1 — + 4 C° közöli váltakozik.

Egyesüle tünkben méhészeti be-szélegtéseink során szóba jött az Erdély vidékén lévő kö l tés ro thadás is. Ez bizony nem jó dolog. Ná lunk hála Is tennek ismeretlen. Csakis komoly és lelkiismeretes m u n k á v a l lehet ezen segíteni. A család meg­semmisítése a legjobb gyógyszere ennek, és pedig azért, mer t elsősor­b a n a legelőfertőzés k izá r t lenne, másrészt a méhész n e m terjeszt­hetné a kap tá r egyes részeinek a megmentésével a betegséget.

A „Méhészeti Közlöny" novem­beri s zámában olvastam a „Három­széki méhészetek pusz tu lásának okai"- t . Nálunk ta lán 90%-ban felsőröpnyílás van a kap t á r akon , szabályozható, fa tolózárral . így a méhész, h a a n n a k szükségét látja, szabályozza a hő eli l lanását. Ná­lunk is v a n n a k hideg-szeles tava­szok. I lyenkor egy kis óvintézkedés még az a lsóröpnyi lású k a p t á r a k n á i sem árt. Sok esetben ta lán éppen ezzel a kis m u n k á v a l segí tünk mé-heinken, mer t n e m kell a csomó­nak összehúzódnia, esetleg a m á r kiterjedt fiasítást o t thogyni és azt a pusz tu lásnak engedni. Nagyon jó a felső röpnyílás , csak ne feledjük el, a méhek megérdemlik, hogy néha foglalkozzunk is velük.

A méhcsa lád kötelező bejelenté­sére vonatkozólag Mocsi dr . ú r n a k

a jánlom, hogy ne szabjon ilyen m a g a s dí jakat , mer t b á r k ívánom, hogy sok méhcsa lád ja legyen min­denkinek, miből fogja fizetni, h a nincs mézhozama . Hiába van a ren­geteg virág, h a nincs benne nektá r . I lyenkor a szállítási költségek, a cukor (ha k a p u n k ) , a megélhetés továbbra is a méhész gondja ma­rad. Ami a biztosítást i l le t i . . . k á r volna m i n d e n bogáré r t egy olyan helyen, ahol egy méhcsa ládo t pusz­tulni h a g y n a k . Ha valaki n e m ve­szi észre a legkisebb veszélyt, az valószínűleg n incs t iz tában a méhé­szetel, ez ne foglalkozzék vele.

Mérleges k a p t á r a m súlyáról és a méhészetről itt n á l u n k m i n d e n hó ­n a p b a n be fogok s z á m o l n i . . . Bírá­l a t a ima t k é r e m vegye egyéni véle­ménynek . É n mindig szívesen ve­szem azokat , mer t sokszor ezekből t anu lunk .

(Köszönettel veszem észrevételeit, vegye az én tervemet is egyéni véle­ménynek . A mérlegelési ada tok fel­a jánlásá t előjegyezzük és kü lön ké rn i fogjuk, mihe ly t a szervezés befejeződik. Dr. Mocsi.)

KAPTÁRAK, kaptármérlegek,

mézpergetők beszerzéséhez első­

sorban azok az EME tagok igé­

nyelhetnek segélyt* akik a „Mé­

hészkönyv" rendszeres vezetését

vállalják. Jelentkezések alapján

az EME díjtalanul küldi meg a

Méhészkönyvet használati utasí­

tással.

12

JANUÁRI

. T E N N I V A L Ó

H ó t a k a r ó a la t t p i h e n az élet. És ez így is van rend jén , m e r t a nyu­god tan telelő csa lád ér i meg egész­ségben a tavaszt .

A k á r s zabadban , a k á r zár t he­lyen telel a család, első és fő kel lék a teljes csend. Cinkék, ha rká lyok , egerek ellen védjük méheinket .

A hó jó t aka ró , ne seperjük le a k a p t á r a k r ó l , m e r t az biztosít ja az egyenletes hőmérsék le t e t . Szél besüví tésétől szélvédőkkel óvjuk a k i já ró t . Tú l ságosan a z o n b a n ne szűkí tsük le a röpnyí lás t , nehogy gá to l juk a szükséges légcserét .

A méhész most készít i el mul tév i s z á m a d á s á t és jövő évi tervezetét K a p t á r a k — szerszámok, felszere­lések j av í t á sá ra és pó t l á sá r a is most van idő.

Olvasson és t anu l jon a méhész

a hosszú téli es téken. Hogy így a n y a g i a k k a l és szel lemiekkel felké­szülve indul jon új reményekkel az új évbe.

Négy ingyenes méhészeti tan­folyam zajlott le n o v e m b e r és de­cember hó fo lyamán Erdélyben és pedig Désen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszentdomokoson és Marosvásár­helyen. A Kovásznára tervezett tan­folyam az 1943 évre marad t . A tanfo lyamokró l l apunk egyik köze­lebbi s z á m á b a n fogunk részletesen beszámolni . A tanfolyamokat az E M E rendezte a Földmívelésügyi Minisztérium erdélyi kirendeltségé­nek erkölcsi és anyagi támogatása mellett. A tanfo lyamok vezetői vol­tak: Désen Hrankay Béla ny. méh. felügyelő. Marosvásárhelyt Kacsó Sámuel EME tag. Csíkszentdomo­koson Blénessif Károly, az EME tb. tagja, Sepsiszentgyörgyein Kabay Lajos ok!, méhész.

Raktánmtartinkaz sxteXyx nagy és erdélyi kis kaptárokat. M e g r e n d e l é s r e v a s ú t o n is száll ít­

juk. Kész í tünk rendelés , után hármi lyen m á s kaptárokat is . — Ü g y a kis erdé yi, mint a n a g y ára 4 2 P e n g ő te l j e sen l e i s z e r e l v e . — G é p e n c sapozo t t v á l y ú s keret drb n a g y s á g szerint 3 6 — 5 0 fillér

Keret léc 100 toly-i m : 10 m m . v a s t a g 10'46 P. 8 m m . v a s t a g 9 7 4 P. 7 m m . v a s t a g 9 25 P.

Kérdésre váiaszbélyegellpnében v á l a s z o l u n k N a g y o b b m e g r e n d e l é s e k e s e t é n külön

árajánlatta l s z o l g á l u n k .

R e n d e l é s k o r 5 0 % e l ő l e g e t kérünk.

K é p e s ár jegyzék kívánatra i n g y e n .

VÁRADI BÉLA villanyerőre berendezett kaptárkészitő üzeme Kolozsvár, Székelyhadosztály-u. 13 .

13

Lapszemle Méhészet (Űjpest, dec).

A mézkamra kiürítése karbollal c ímen dr. ö r ö s i Pá l Zoltán ismer­teti az amer ika i nagyméhészeknek ezt a fogását. A mézteret fakeretre szegzett többré tű tiszta, V$ rész víz­zel hígított karbol la l i ta tot t kendő­vel borí t ják le, mire 5—6 kap t á r t leborí tot tak, az elsőből a méhek le­vonul tak és seprés nélkül leszedhe­tik az üres méztereket .

Magyar Méh (Bpest, dec). Zárt helyen való teleltetésrol ír

Cicatricis Géza. Dicséri, mer t az 1928—29. év telén 70 családja föld­ala t t i vályog épületben veszteség né lkül érte meg a tavaszt, pedig or­szágosan a c sa l ádoknak 50%-a pusz tu l t el. 114 napig ta r to t t a tele-lési idő és át lagfogyasztása 4,60 kg. volt, a legnagyobb 7,50, a legkisebb 1,20 kg. volt, hul la kevés.

Téli cukoretetésről ír dr. Széli E n d r e . F a g y p o n t alatt i időben, tűz és melegvíz nélkül készit cukor­lepényt. Nagy edényben kr is tá ly­cukro t igen kevés vízzel kever, úgy, hogy csak éppen összetapadjon. A keretek tetejére ráter i t egy kés­heggyel összelyuggatott újságpapir-lapot, e r re borí t ja 2—3 cm. vastag rétegben a nedves kr is tá lycukrot , efölé a meleg papi r takaró t . Tava­szig a méhek 1 az alsó papí r lapot le­rágják a vonulás feletti területen.

A mézcirok felhasználásáról ír Dauber J ános az első évi 1 ka t . hold termelési tapasztalatai a lap­j án . A növény 2—2,5 méter magas volt, gyönyörűen fejlett, — a „Sal­gótar ján és Vidéke Méhész Egyesü­let" testületileg megnézte —, a nö­vények 20—35 m m . vastagságot értek el. A préselés 53 q édes levet adott , ez ílti-re befőzve 8.83 q szi­rupo t eredményezett . A szirup rend­kívül zamatos gyümölcsízhez ha­sonló mézszerű édes anyag. A tej­termelésnél és a hizlalásnál is hasz­

nos a b r a k a n y a g n a k talál ta . Igen nagy reményeke t fűz; hozzá és a tar lóvirág megszűnése esetére ügyes cirokszirupetetés közbeik ta tássa l a vándor lás t aka r j a leépíteni.

Dr. Mocsi.

Törzskönyv. Négy-öt család ada ta i t t a lán fej­

ből is tudjuk, de m á r 40—50 csa­ládnál ez lehetetlen. Vezessünk te­há t törzskönyvet . Minden csa ládot so r számmal (esetleg névvel) l á t u n k el. Többféle k a p t á r t í p u s esetén egyiknél a r a b s más ikná l római szá­mozás , h a r m a d i k esetén pedig név­vel jelölés lehetséges

A törzskönyv feltünteti a család származásá t . Elő- vagy u tó ra j vol­tát. Anya korá t , milyenségét, minő­ségét. A csa lád évenkint i mézhoza­mát . Minő ba jokon men t á t? Mi­ko r rajzott . Mennyi mézzel teleltük be stb. Minden kap tá ra j tó belső lap já ra vagy fedelére fölszegezzük a törzskönyvi lapot. Beír juk a csa­lád ada ta i t és m i n d e n vizsgálatkor az észleleteket. Ebből í r juk ma jd be időnk in t k ü l ö n könyvbe a csa­ládok adata i t . így á l l andóan nyi­tott k ö n y v k é n t áll e lő t tünk méne­szetünk és b á r m i k o r azonna l fele­letet k a p u n k kérdése inkre . Helye­sen vezetni méhészetet törzskönyv nélkül n e m lehet.

A törzskönyvi lap a következő forma lehet:

Törzskönyvi lap. 1. A család száma (neve). 2. A család eredete. 3. Az a n y a eredete, kora , tu la j ­

donsága . 4. A család tula jdonsága. 5. Minő ba jokon men t át a csa­

lád? stb. 6. Évközi feljegyzések.

a) Első tavaszi vizsgálat. b) Fészekbővítés . c) Rajzás. d) Mézelés. e) Telelés stb.

14

Új év I Hatá rkövéné l á l lunk az évnek.

Mindenki számot vet önmagáva l . Mit végzett a mú l tban , mi a célja a jövőben? L a p u n k o n keresztül egyesüle tünk is s zámadás ra kötele­zet tnek érzi m a g á t Erdély méhész­t á r sada lmáva l szemben.

Szolgálta-e a közérdeket , vitte-e e lőbbre a méhészet ügyét, adot t -e új eszméket, gondola tokat , i rány­vona la t az e lmúl t évben?

A b í rá la t n e m minke t illet. Nyi­tott k ö n y v a m u n k á n k Erdély mé­h é s z t á r s a d a l m a előtt. Mi csak egyet t u d u n k , ami t te t tünk, jó lélekkel és önzet lenül te t tük és csak ezt Ígér­he t jük a jövőre is.

E rdé ly méhészetének Damokles-ka rd j a a köl tésro thadás , mely az e lmúl t két évtized a la t t veszélyes mére teket öltött. Ál landóan felszí­nen t a r to t tuk ezt a kérdést . T ö b b t a m i l m á n y és c ikk lá tot t napvi lá­got ezzel kapcso la tosan l a p u n k ha­sábjain, kü lönböző c ímeken. Kon­ga t tuk a vészharangot , kérve a se­gítő kezet a még egészséges állo­m á n y megmentéséhez . És dr. Örösi Pá l Zol tán főfelügyelő ú r közbe­jöttével szavunk elért a legfelsőbb fó rumokhoz is, mer t m e g v a n a ren­delet a költésvész elleni védekezés­re. Hogy az á l t a lunk k íván t nagy­t aka r í t á s a b b a n a fo rmá jában n e m va lósu lha to t t meg, az óriási költsé­gen mult , ami t egy i lyen méhesről ­méhes re átvizsgáló a p a r á t u s igé­nyelt vo lna s ami m a lehetetlen. E n n e k t u d a t á b a n a laku l t k i a má­sodik gondola tkör , a m i n t a m é h e s elgondolás . Ez látszik megvaló­s í tha tóbbnak . A v idékenként i egy­két jólvezetett méhes képezné az

E G Y E S Ü L E T I

É L E T üszőben

i rányí tás és ellenőrzés alapját . Egy gondolat tól a megvalósulásig hosz-szú az út. De ha soha se indul el a gondolat , nincs ami valósággá legyei'.

A min taméhesek eszmeköréhez társult az tán a méhészkönyv elgon­dolás. Adat ra van szükség, hogy lássuk, mire épí the tünk. Úgy érez­zük, ami tő lünk telt, megtet tük eb­ben a gondola tkörben is és csak m é h é s z t á r s a d a h m m k o n múlik to­vább, hogy a gyakor la t mezejére is átvihető legyen a gondolat .

Második gondola tkör Erdély mé-hész l á r s ada lmának teljesebb meg­szervezése. Elméleti leg minden mé­hésznek, de minden méh ta r tó gaz­d á n a k is t á b o r u n k b a n kellene len­nie. Ha hozzávetőleg 10.000 méhészt és m é h t a r t ó gazdát számí tunk Er-délyszerte, úgy hisszük, reál isan számol tunk .

E n n e k a méhész tá r sada lomnak kb . egyötöde áll csak tagjaink sorában . Pedig mindenk inek itt vol­na a helye. És csak akko r t udunk leljes i rányí tás t és érdekvédelmet is szolgálni, h a ez valóra válik. Megvalósul ez, h a minden tag mé­hész tá r sunk segí tségünkre lesz eb­ben a szervezésben. Ha minden község egy-két lelkes méhésze meg­alakít ja a helyi méhészkör t és be­szervez minden ot tani méhészt, így ezek a körök, min t az Erdélyi Mé­hészeti Egylet tagjai, kiépítői lesz­nek a teljes beszervezésnek. Régi a r a n y igazság az, hogy egyesülés­ben az erő.

Egyesü l jünk erdélyi méhészek, hogy erősek legyünk.

15

Felszínen t a r to t tuk a méhlegelő-kérdést, különös tekintettel a ván­dorlásra . Hiszen Erdé ly áldot t és változatos flórájú földjén tulajdon­képpen ismeret len fogalom lehetne a hordás ta l an idő. Mert tavasztól őszig terített a természet asztala, csak tudjunk mellé ülni. Közölt is lapunk k imuta tás t Erdély méhlege-lőiről, de az hiányos, mer t kevés ada t áll rendelkezésünkre . Szünetel a külső m u n k a , gondol junk a jövő­re méhésztársak. Ne sajnál jon egy levelezőlapot áldozni a közér t min­den méhész és írja meg, hol mi­lyen vándor lás ra a lka lmas méhlege-lőt ismer a környéken , m iko r vi­rágzik, milyen az út ja? (rét, akác , hárs , bal tacim, tisztesfü, epilo-b ium stb.). A beküldöt t ada tok szá­zaiból t udunk csak érdemleges tér­képet összeállítani.

Ha elkészülhet a pontos térkép, már megvan az a lap az i rányí to t t vándorméhészethez. Állítjuk, hogy a jövő a vándorméhészeté . Ha fi­gyeljük az Alföld méhészeit és tud­juk, hogy ké t -há rom vándor lássa l ugyanannyiszor pergetnek, p a r a n ­csoló szükségként áll e lőt tünk is a vándor lás megszervezése

Az anyanevelésről szintén több cikket közöl tünk. Ennek fontossá­gát minden méhész jól ismeri, hi­szen a család lelke az anya . Vele emelkedik vagy pusztul a család. Anyanemesítést szolgálja a tervezett anyapároz ta tó ál lomás is.

A fenti gondola tkörök vol tak 1942 évben irányelveink s ezeknek továbbfejlesztése, illetve megvalósí­tása a célki tűzésünk a jövő 1943. évre.

Vészmentes erdélyi méhészet. Be­szervezett méhésztábor , méhlegelő térképezése és i rányí tot t vándor lás . Anyanemesítés, illetve anyapároz­tató létesítése. Ezeken felül pedig minden lehető m ó d o n szolgálni Erdély méhészeti szakokta tásá t .

Ilyen célki tűzésekkel indulva az új évnek, k í v á n u n k m i n d e n kedves méhész t á r sunknak Istentől á ldot t boldog új esztendőt.

Minden kedves mékészársunknak boldog új évet kívánunk!

M. K. szerkesztősége.

Megjelent a „Méhészkönyv", mely h iva tva van a méhésze t jöve­delmezőségének fe l tárására . A Mé­hészkönyv m a g á b a n foglalja 1. a vezetéséhez szükséges tudnivaló­kat ; 2. a méhész le l tá rá t , 3. ja­n u á r t ó l december ig a bevé te leke t és k i adásoka t , fe lszámítva és ér té­kelve a méhész sa já tkezű m u n k á ­já t is, 4. végöl a mér leget . A mé­hészkönyve t m á s o l ó p a p í r r a l kell vezetni . A máso l a to t az E M E ál ta l k i k ü l d e n d ő visszacímezet t bor í t ék fe lhaszná lásáva l be kel l k ü l d e n i a megjelöl t időben és a b e k ü l d ö t t s z á m a d á s o k b ó l az E M E összeál­lítja tagjai részére a m é h é s z e t ü n k jövedelmezőségét k i m u t a t ó helyes mér lege t . Miu tán az erdélyi méhé ­szetek jövede lmezőségének megál lapí tása a cél, m i n d n y á j u n k érdeke, hogy miné l t öbben vezessük lelki­i smere tesen és p o n t o s a n a méhész-könyve l . Mindazoknak^ a k i k a Mé-hészkö i 'yv vezetésére köte lezet tsé­get vá l l a lnak , az egyesület dí j tala­n u l kü ld i meg. Kedvezményekben e l sősorban azoka t részesít i az egye­sület , a k i k ezzel a k ö z n e k is szol­gá lnak .

A m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium által az Erdélyrészi Méhész Egyesületnek adományozott

(I 3) 45 cm.-es hengerrel készült

e l s ő r e n d ű hamisítatlan mü lép kapható az E. M. E. bizományosánál Címe: TÓTH ISTVÁt Kolozsvár, Honvéd-ü.78 E- M. E. tagoknak 5 % engedmény.

A p r ó h i r d e t é s . TUDNIVALÓK

a hirdetések feladásáról. A Méhészet i K ö z l ö n y hirdetési díja

négyze t cm-ként 20 fillér, tagoknak 10 fillér. Az apróhirdetés díja szavanként 8 fillér, tagoknak 4 fillér. Vastag betűvel szedett szavak köz lés i díja 16, i l letve 8 fillér. A hirdetés i díjak előre, a megren­delés f e ladásakor k ü l d e n d ő k be. Apróhir­detésért hirdetés i t á mpé ldányt n e m kül­dünk. A h irdetések m i n d e n k o r a nó 22. napjá ig k ü l d e n d ő k be a k iadóh iva ta l cí­m é r e : Kolozsvár , Majális-u. 22.

Keresek k a s o s m é h e k e t tavasz i atvét lre R e m i á s c h Imr eFe l söv i só -

M É H É S Z K E D É S l e g k ö n n y e b b és leg­e r e d m é n y e s e b b m ó d j a c í m ű 294 oldalas m é h é s z k ö n y v , ábrákkal , k é p e k k e l k a p ­h a t ó Balogh Lajos méhészné l , Szent­endre . Az ára 4.50 P e n g ő , bekü ldhe tő a rende lés se l pos tauta lványon . 38

Méhésze tem fö lo sz la tom. Hét c s a l á d o m közü l 2 országos méretű kaptárban, 5

á tmenet i kaptárban van. E ladó több üres kaptár, s z a l m a k a s és méhésze t i eszközök-Ezek m e g t e k i n t h e t ő k Széke lyudvarhe ly , Budvár-út 13. Győrfy István, nyűg- ig-tanító , méhésze t i tag- 45 sz.

E ladó 3Í0 kéve gyekén" . Megtekinthető he lysz ínen- Katona András, Szi lágypér.

Méhészet i e s z k ö z ö k k a p h a t ó k a „Dzier-z o n " Méhészetnél , Nagyvárad , Csáky Ist-ván-u. 65. Az árjegyzéki árakból az E. M. E. tagja inak 5 százalék k e d v e z m é n y . 16

R o m á n i á b a n maradt méhésze temet itteniért e l c seré lném, közvet í tő t d í jazok B o g n o c z k y , Andráste lke , v- á- AngyaL-bandi Bács -Bodrog vm.

Vennék m é h c s a l á d o k a t Marostorda és Besz terce -Naszód v á r m e g y é k b e n kaptár­ban és kasban- Cím: Kiese ls te in Dezső Palotai lva-

Hirdetmény. <">

Méztermelő- és értékesítő Hangya Szövetkezet míüépet , kap tá roka t , méhészet i eszközöke t

a legjobb m i n ő s é g b e n lego lcsóbb napi áron hoz forg-ilomba ál landóan korlátlan m e n n y i s é g b e n .

A l egmagasabb napi áron vásárol m é z e t , v i a s z t , s o n k o l y t . Árjegyzéket, felvilágosítást, szaktanácsot d í j t a l a n u l ad.

Cím: BUDAPEST, IX Közraktár-utca 3 4 . / / Raktár: IX. Bakács-ulca 8. P o s t a c í m : B U D A P E S T 48. — Tele fon: 187-999.

Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Részvénytársaság. Kolozsvár 16108 Felelős vezeti: Major József.