Oktatási és Képzési Figyelő 2018

Oktatás és képzés

Magyarország

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2018

© Európai Unió, 2018A további felhasználás a forrás feltüntetése esetén engedélyezett. Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználására vonatkozó politikát a 2011/833/EU határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.) szabályozza.Az európai uniós szerzői jogi védelem alatt nem álló fényképeket és más anyagokat a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy többszörözni. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

HU BOOK ISBN 978-92-79-89819-8 ISSN 2466-9989 doi: 10.2766/839258 NC-AN-18-014-HU-CHU PDF ISBN 978-92-79-89821-1 ISSN 2466-9997 doi: 10.2766/017924 NC-AN-18-014-HU-N

A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseiresegít Önnek választ találni.

Ingyenesen hívható telefonszám (*):00 800 6 7 8 9 10 11

(*) A legtöbb hívás és a megadott információk ingyenesek (noha egyes mobiltelefon-szolgáltatókon keresztül, telefonfülkékből és hotelekből a számot csak díjfizetés ellenében lehet hívni).

MAGYARORSZÁG 1

Oktatási és Képzési Figyelő 2018 — Országjelentés 2018. október

1. Fő mutatók

Források: Eurostat (további részletekért lásd a 10. szakaszt); OECD (PISA).

Megjegyzések: az adatok súlyozott uniós átlagértékek, amelyek a forrástól függően eltérő számú tagállamra vonatkoznak;

d = eltérő fogalommeghatározás, 12 = 2012, 13 = 2013, 15 = 2015, 16 = 2016.

A hallgatók kreditmobilitása tekintetében az uniós átlagot az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság az elérhető országok

alapján számította; a diplomamobilitás keretében végzett hallgatók tekintetében az uniós átlagot a Közös Kutatóközpont az Eurostat és az OECD adatai alapján számította ki.

További információk az 1. kötet vonatkozó szakaszában találhatók (ec.europa.eu/education/monitor).

1. ábra: A legjobban (külső gyűrű) és leggyengébben (közép) teljesítőkhöz képest viszonyított helyzet

Forrás: Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság számításai az Eurostattól (2017-es munkaerő-felmérés és 2016-os UOE-

adatok) és az OECD-től (2015-ös PISA-felmérés) származó adatok alapján. Megjegyzés: Minden pont egy maximális érték (a

legjobban teljesítők a külső gyűrűn jelennek meg) és egy minimális érték (a leggyengébben

teljesítők az ábra közepén jelennek meg) közé esik.

2014 2017 2014 2017

11.4% 12.5% 11.2% 10.6%

34.1% 32.1% 37.9% 39.9%

94.7% 13 95.7% 16 94.2% 13 95.5% 16

19.7% 12 27.5% 15 17.8% 12 19.7% 15

28.1% 12 28.0% 15 22.1% 12 22.2% 15

18.0% 12 26.0% 15 16.6% 12 20.6% 15

ISCED 3-8 (összesen) 78.5% 84.7% 76.0% 80.2%

3.3% 6.2% 10.8% 10.9%

: 3.3% 16 : 3.1% 16

: 2.9% 16 : 7.6% 16

5.1% 4.9% 16 4.9% 4.7% 16

ISCED 1-2 €2 828 €3 702 15 €6 494 d : 15

ISCED 3-4 €6 068 €5 802 15 €7 741 d : 15

ISCED 5-8 €6 379 €6 616 15 €11 187 d : 15

11.5% 12.5% 10.4% 9.6%

: : 20.2% 19.4%

33.9% 32.3% 38.6% 40.6%

44.7% 24.8% u 34.3% 36.3%

72.6% 81.6% 70.7% 74.1%

85.7% 88.7% 80.5% 84.9%

A frissen végzettek foglalkoztatási

rátája iskolai végzettség szerint (az

oktatási rendszert a referenciaév

előtti 1-3 évben elhagyó 20-34

évesek)

ISCED 3-4

ISCED 5-8

Belföldön született

Külföldön született

A felsőfokú végzettséggel

rendelkezők aránya (30-34 évesek)

Belföldön született

Külföldön született

Tanulási célú mobilitás

Az oktatást és a képzést korán

elhagyók (18-24 évesek)

Egyéb vonatkozó indikátorok

Oktatási beruházások

Oktatásra fordított közkiadások a GDP

arányában

Az állami és

magánintézményekre

fordított kiadások

tanulónként euróban

vásárlóerő-paritáson

Hallgatók diplomamobilitása

(ISCED 5–8. szint)

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (30-34 évesek)

ISCED 0-8 (összesen)

Alulteljesítő 15 évesek részaránya

a következő területeken:

Olvasás

Matematika

Természettudományok

A frissen végzettek foglalkoztatási

rátája (az oktatási rendszert a

referenciaév előtti 1-3 évben

elhagyó 20-34 évesek)

Felnőttek tanulásban való

részvétele (25-64 évesek)

Hallgatók kreditmobilitása

(ISCED 5–8. szint)

Uniós átlagMagyarország

Az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszer referenciaértékei

Az oktatást és a képzést korán elhagyók (18-24 évesek)

Kora gyermekkori nevelés és oktatás

(4 éves kortól iskolaköteles korig)

Az oktatást és a képzést

korán elhagyók

A felsőfokú végzettséggel

rendelkezők száma

A frissen végzettek

foglalkoztatási rátája

Felnőttek tanulásban való

részvétele

Kisgyermekkori nevelés és

gondozás

Alulteljesítés olvasásban

Alulteljesítés matematikában

Alulteljesítés

természettudományokban

Uniós célkitűzés Uniós átlag Magyarország

2 MAGYARORSZÁG

Oktatási és Képzési Figyelő 2018 — Országjelentés 2018. október

2. A legfontosabb megállapítások

A legutóbbi intézkedések eredményeképpen több tanárképzésre jelentkező választotta a gyógypedagógusokat és az óvodapedagógusokat képző szakokat.

Az iskolák közötti jelentős teljesítménykülönbségek az oktatási rendszer nagymértékű

szelektivitását jelzik.

Az általános és a középiskolai tananyagnak is szerves része az állampolgári ismeretek oktatása, amely kiterjed a hazafias értékek átadására is.

Újabb jogszabályi változások némileg rugalmasabbá tették a szakképzés, valamint a felnőttoktatás rendszerét, ugyanakkor korábbi életkorra helyeződött a szakmaválasztás.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérprémiuma a legnagyobb az alsó középfokú

oktatásból kikerülőkhez képest az EU-n belül, viszont a felsőoktatásban részt vevők aránya még mindig alacsony.

3. Beruházás az oktatásba és képzésbe

Az oktatásra fordított államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2016-ban 4,9% volt, meghaladva az uniós átlagot (4,7%). Magyarország 2016-ban az összes közkiadás 10,5%-át fordította oktatásra, amely érték némileg meghaladta az uniós átlagot. Reálértéken

azonban ez 5,8%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A képzett munkaerő hiánya viszonylag nagy mértékű Magyarországon. 2018 első negyedévében közel 80 000 betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, amely 33%-kal meghaladja a 2017. év ugyanezen időszakának adatát (KSH, 2018). A képzett munkaerő hiányára reflektál, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek az OECD-n belül az egyik legmagasabb bérprémiumban részesülnek. A szakképzésben az utóbbi években nagyobb hangsúlyt fektettek

arra, hogy a képzési tartalmakat közelítsék a cégek jelentkező szükségleteihez. A középfokú oktatásban a szakképzés alsóbb szintű útját, a szakirányú tananyag tanítását és a gyakorlati központú oktatást előrehozták a 9. évfolyamra, miközben csökkentették a közismereti tananyagot. Jóllehet a gyártócégek főként a középfokú szakképzettséggel és gyakorlati képzésben szerzett tapasztalattal rendelkező munkaerő iránti igényükről számolnak be, e munkavállalókat minden fizikai munkavégzéssel járó állás esetében kevésbé értékelik, mint az alapfokú szakképző

iskolákból kikerülő munkavállalókat (Köllő, 2018). A népességszám a számos családpolitikai intézkedés ellenére csökken. Jóllehet 2010 óta javult a termékenységi arányszám, továbbra sem elegendő a népesség elmúlt 40 évben zajló csökkenésének megállításához. Az iskoláskorú népesség éves csökkenése 0,8% volt a 2017/2018-as időszakban (KSH, 2018). A diákok számának csökkenése tízszerese volt az iskolák száma csökkenésének az 1990–2016 közötti időszakban. Ez csökkenti a kiadások hatékonyságát. Az ebből

eredő tágabb lehetőség az iskola megválasztására továbbá nagyobb teret enged a diákok társadalmi-gazdasági státusz szerinti elkülönítésének, amely az iskolák közötti egyre növekvő különbségekhez vezet (Radó, 2018). Magyarország az utóbbi években számos kezdeményezést

indított a születések számának növelése érdekében, ilyen például a két vagy több gyermeket nevelő anyák diákhitele egy részének vagy teljes összegének átvállalása, a szülési szabadság időtartamának meghosszabbítása és a bölcsődei férőhelyek számának növelése. A demográfia továbbra is kiemelt kérdésként szerepel a kormány napirendjén, és a kormány további

intézkedéseket jelentett be a csökkenő tendencia megállítására.

4. Állampolgári ismeretek oktatása

A diákokat elméletben és gyakorlatban is megismertetik az állampolgársághoz kapcsolódó fogalmakkal. A tanulók az általános iskolai tanulmányaik teljes időszaka alatt etika/erkölcstan és hittan között választhatnak, amelyek magukban foglalják az állampolgári ismeretek oktatásának elemeit is. Az 5–12. évfolyamon oktatott „történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek” tantárgy tartalmaz „alapvető állampolgári ismeretek”, „médiamodellek és

MAGYARORSZÁG 3

Oktatási és Képzési Figyelő 2018 — Országjelentés 2018. október

intézmények” és „társadalmi ismeretek” részeket. Az állampolgári ismeretek oktatása részét képezi a szakközépiskolai képzés „társadalomismeret” tantárgyának. A diákok állampolgári öntudatának növelése érdekében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi törvény bevezette a kötelező iskolai

közösségi szolgálatot. 2016 januárjától kezdődően az e programban való részvétel (vagyis 50 óra közösségi szolgálat) igazolása feltétele az érettségi vizsgabizonyítvány kiadásának. Az alaptanterv tartalmazza továbbá a honismeret oktatását is (Kormány, 2012). 2017 decemberében a kormány az óvodákat és az iskolákat is beleértve utasította valamennyi közintézményét, hogy 2018 júniusáig készítsen intézkedési tervet egy esetleges vészhelyzetre való felkészülés érdekében. 2018 júniusában kinevezték a hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztost.

Egyre több iskola alkalmaz ökoprogramot a diákok környezettudatosságának fokozására. A magyarországi ökoiskolák hálózata 2000-ben indult az iskolai környezeti nevelési kezdeményezések nemzetközi hálózatának részeként. Az ökoiskolák célja nem csak a pedagógiai program keretében való környezettudatos nevelés, hanem ennek érvényre juttatása az iskolai élet minden aspektusában, például az iskolai létesítmények működtetése, a tanórán kívüli

tevékenységek és a hulladékkezelés területén. A környezetet tágabb értelemben veszik figyelembe, beleértve az iskolának otthont adó helyi közösséget is. Az iskolák ösztönzik tanulóik

kezdeményezéseit és csoportmunkáját minden területen.

5. Az iskolai oktatás modernizálása

A 2016. évi Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS) felmérés javulást mutatott a szövegértés területén, de az iskolák között széles teljesítménybeli szakadékokat tárt fel. A 4. osztályos diákok PIRLS által mért szövegértési képességei a nemzetközi átlaghoz (29%) képest erőteljesebb mértékben (37%) javultak 2011 óta. A tanulmány szerint a magyar diákok 37%-a jár olyan iskolába, ahol többségében hátrányos helyzetű diákok tanulnak, a résztvevő országok között ez a második legmagasabb arány. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a többi országhoz képest a hátrányos helyzetű diákok erősebben elkülönülnek a

nem hátrányos helyzetű kortársaiktól. A legelőnyösebb és a leghátrányosabb helyzetű diákok teljesítménye közötti eltérés 57 pont, a nemzetközi átlag szintjén mért eltérés 43 pontjához képest. A 15 évesek kompetenciáit felmérő 2015. évi PISA-felmérésben a társadalmi-gazdasági

helyzet teljesítményre gyakorolt hatása az összes résztvevő ország közül a magyar diákok esetében volt a legerősebb. A 2018-as európai szemeszterhez kapcsolódó országspecifikus ajánlásaiban az Európai Unió Tanácsa azt javasolta, hogy Magyarország hozzon intézkedéseket az

oktatási eredmények javítása érdekében, és növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi és befogadó iskolai oktatásban (az Európai Unió Tanácsa, 2018). 2017-ben a korai iskolaelhagyók aránya a 10,6%-os uniós átlag fölé, 12,5%-ra emelkedett. Noha a korai iskolaelhagyás mértéke Unió-szerte egyre alacsonyabb, Magyarországon 2010 óta nem csökkent. A 17 és 18 évesek középiskolai oktatásban való részvétele erősen (98%-ról 85%-ra) lecsökkent 2011 és 2016 között azt követően, hogy a

tankötelezettségi korhatárt 2012-ben – a középiskola befejezésére jellemző korról –18 éves korról 16 évre csökkentették. Ezek a tendenciák valószínűsítik, hogy a 18–24 éves, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő, csupán alacsony végzettséggel rendelkező lakosságot mérő korai iskolaelhagyási mutatók tovább fognak emelkedni a következő években. A kormány 2016 novemberében intézkedési tervet fogadott el a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében, továbbá kötelező adatgyűjtést vezetett be a diákok iskolai előmeneteléről, amelynek adatai egy

korai jelző- és pedagógiai támogató informatikai rendszerbe folynak be. Az első felmérések azt

mutatják, hogy a diákok 11%-át fenyegeti a felső középfokú oktatás befejezése nélküli iskolaelhagyás veszélye (Oktatási Hivatal, 2018a). Az érintett diákok aránya nagymértékben eltér az iskolatípus és a régió függvényében. A három leginkább érintett megyében a diákok 17–19%-a azonosítható a lemorzsolódás veszélyének kitett személyként. A szakközépiskolákban az arány 21%, a szakgimnáziumokban 14%, az általános iskola felső tagozatán 12%. A gimnáziumokban a lemorzsolódás veszélye különösen alacsony, 3%.

4 MAGYARORSZÁG

Oktatási és Képzési Figyelő 2018 — Országjelentés 2018. október

1. szövegdoboz: A diákok kimaradásának veszélyével fenyegetett iskolák támogatása

European Social Fund Project HRDOP 3.1.5-16 Időtartam: 2017. január – 2020. szeptember A rendelkezésre álló költségvetési keret: 12,9 milliárd forint (hozzávetőleg 40 millió EUR) Célkitűzések: a lemorzsolódás veszélyének kitett diákok támogatása; az iskolarendszer kapacitásának növelése a diákok hátrányainak ellensúlyozásához; a szegregáció kezelése; az Oktatási Hivatal szakmai támogatási kapacitásának fejlesztése; az oktatási ágazat és a helyi

közösségek közötti együttműködés ösztönzése és az érintett iskolák differenciált fejlesztésének kezelése. A várható eredmények: az iskolán belüli szegregáció megoldódik 100 iskolában; 150 óvoda és 240 iskola alkalmaz új készségfejlesztő/oktatási módszereket; 1 800 pedagógus vesz részt

folyamatos szakmai fejlesztésben; 4000 óvodába járó és 30000 iskolába járó gyermek kap támogatást.

A lemorzsolódási jelzőrendszer első eredményei alapján kiválasztottak 300 iskolát, amelyek a kimaradás legnagyobb kockázatának vannak kitéve. Mentorok támogatják az iskola teljes személyzetét a fejlesztési szükségletek feltérképezése és a beavatkozások összehangolása érdekében. A mentorok olyan iskolákból érkeznek, amelyek az oda járó diákok összetételét tekintve hasonlítanak a támogatott iskolákhoz, de jobb mutatókkal rendelkeznek a képzés

befejezése terén. A 2017/18-as év végére minden résztvevő iskola számára elkészült az iskolai fejlesztési terv. Következő lépésként kiválasztanak és bevonnak a projektbe 150, hátrányos helyzetű gyermekekkel nagy arányban foglalkozó óvodát. A cél azon kapacitásuk javítása, hogy iskolakezdésre készítsék elő a gyermekeket.

A kora gyermekkori nevelés és gondozás elérhetőségének és minőségének javítását

célzó beavatkozások segíthetnek az iskola megkezdésekor mutatkozó különbségek megszüntetésében. A 4-6 éves gyermekek 95,7%-a vesz részt a kora gyermekkori nevelésben és gondozásban, ez körülbelül az uniós átlag, és kismértékben meghaladja az Oktatás és Képzés 2020 95%-os referenciamutatóját. A roma gyermekek óvodai részvétele 91%, ez közelít a nemzeti átlaghoz, és a régióbeli tagállamokban ez a legmagasabb arány (FRA, 2016). Mivel a teljesítménykülönbségek korán megmutatkoznak, az óvodai nevelésben való kötelező részvétel

kezdő korhatárának a 2015/2016-os évtől kezdődően 5 éves korról 3 éves korra való csökkentése előremutató lépés, vélhetően javítja a gyermekek későbbi iskolai teljesítményét. A részvétel biztosítása érdekében a családi pótlék folyósítását az óvodalátogatáshoz kötötték. Az ingyenes óvodai ellátás és iskolai étkeztetés hátrányos helyzetű gyermekek részére jelentős mértékben kiterjesztésre került 2015/2016 óta. A szakma vonzóbbá tétele érdekében a pedagógus életpálya-modellt 2016-ban kiterjesztették a kora gyermekkori nevelésben és gondozásban dolgozó,

felsőfokú végzettséggel rendelkező személyekre. Ez az elmúlt években hozzájárulhatott ahhoz, hogy az óvodapedagógus képzésre folyamatosan nőtt a jelentkezők száma. A kora gyermekkori nevelésben és gondozásban tevékenykedő személyek végzettségi szintjének emelkedése javítja a szolgáltatás minőségét és szorosan kapcsolódik a gyermekek javuló iskolai eredményeihez (Európai Bizottság, 2014).

A korai differenciálás növeli a szelektivitást és a hátrányos helyzetű tanulók társaiktól

történő elkülönítésének kockázatát. A különböző iskolaszerkezetben történő továbbhaladás már 10 éves kortól megkezdődhet. A hátrányos helyzetű gyermekeknek nagyon kis esélyük van a magasabb szintű képzési irányokban való részvételre1. A 2017. évi országos kompetenciamérés szerint a szakközépiskolák 10. osztályában a diákok kompetenciaszintje átlagosan alacsonyabb, mint a hatodikosok kompetenciaszintje, és a 8. és 10. évfolyam között nem mutatható ki javulás.

1 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya az oktatási irányok szerint (MTA, 2018):

- 1% a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban;

- 4% más gimnáziumokban (= általános felső középiskolák);

- 7% szakgimnáziumokban; és

- 21% szakközépiskolákban.

MAGYARORSZÁG 5

Oktatási és Képzési Figyelő 2018 — Országjelentés 2018. október

Ez az alacsony szinten teljesítő gyermekek ilyen iskolákban történő koncentrálódását tükrözi (Oktatási Hivatal, 2018b), és azt mutatja, hogy ez az iskolatípus nem fejleszti hatékonyan a diákok alapvető készségeit. A felvételi adatok túljelentkezést mutatnak különösen a jól teljesítő 6- és 8-

osztályos gimnáziumokba. Ezekbe az iskolákba nagyon erős versennyel jellemzett felvételi vizsga a belépő, amely nagy fokú elvárásokat támaszt a jelentkezőkkel szemben. Az iskolatípusok közötti ilyen eltérések még inkább mélyítik a kedvezőbb társadalmi-gazdasági hátterű és a hátrányos helyzetű családok között már általános iskolás korban megfigyelt, a lehetőségek tekintetében fennálló alapvető „szakadékot” (lásd a PIRLS-ről szóló szakaszt). Az oktatási egyenlőtlenség csökkenti a társadalmi mobilitás lehetőségét: valamennyi uniós ország közül a magyarországi alacsony jövedelemmel rendelkező családok lehetőségei a legkorlátozottabbak az átlagjövedelem

elérésére (OECD, 2018). A hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók szegregációja fokozódott az utóbbi évtizedben. A lakóhelyi elkülönülés fokozódása és a nagyon széttagolt iskolai rendszerben a szülők döntéseinek a helyi iskolai beiratkozási politikákra gyakorolt hatása azt eredményezte, hogy

az oktatási rendszer még inkább szegregálóbbá vált az etnikai hovatartozás tekintetében. Annak ellenére, hogy az állam 2013-ban az egyenlőtlenségek kiegyensúlyozása céljával átvette az

önkormányzatoktól az iskolák fenntartását, a legtöbb roma gyermek továbbra is olyan iskolába jár, ahol az összes, vagy a legtöbb gyermek roma. Bizonyos esetekben ez az iskola helye szerinti település etnikai összetételét képezi le (FRA, 2016). A korai iskolaelhagyás aránya több mint hatszor akkora (59,9 %) a romák között, mint a nem romák között (8,9 %)2. 2016 májusában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a roma gyermekek oktatásban való hátrányos megkülönböztetése tekintetében a faji egyenlőségről szóló

irányelv megsértése miatt. A Parlament azóta jogszabályi módosításokat fogadott el a kérdés megoldására, de ezek csak 2018/2019-től lépnek hatályba. A tanárképzésre jelentkezők száma nőtt 2017-ben, de továbbra is sürgető a pedagógushiány. A pedagógusállomány idősödik, és az előrejelzések szerint tíz éven belül mintegy 50 000 tanár vonul nyugdíjba (Kormány, 2016a). Mindeközben magas a lemorzsolódók aránya, és továbbra is alacsony a szakmába újonnan belépők száma. A 2016. évi diplomás

pályakövetési felmérés szerint a nemrég végzett tanítók 71%-a volt aktív a munkaerőpiacon, de

csak 88%-uk végzett olyan munkát, amely felsőfokú végzettséget igényel (Oktatási Hivatal, 2017b). Ez azt jelenti, hogy ezeknek a végzetteknek legalább 38%-a nem tanítóként dolgozik. A tanárok fizetése nőtt az utóbbi években, de a más felsőfokú végzettségűekéhez képest még mindig 25%-kal alacsonyabb(OECD, 2018b). A tanárképzésben részt vevő hallgatók „Klebelsberg-ösztöndíjra” jogosultak, feltéve, hogy a végzést követően egy ideig állami iskolában dolgoznak.

A legutóbbi intézkedések célja a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatására irányuló képzésre jelentkezők számának növelése. 2017-ben kevesebb, mint 1400 főt vettek fel gyógypedagógiai képzésre, miközben a jelentkezők száma ennek közel két és félszerese volt. A mindennapi munkából a becslések szerint 2000-nél több gyógypedagógus hiányzik, és további 1000 kapcsolódó álláshelyet olyan tanárok töltenek be, akiknek nincs megfelelő végzettségük. 2017/2018-tól kezdődően két további felsőoktatási intézmény indított gyógypedagógiai képzést, a

Klebelsberg-ösztöndíjat pedig kiterjesztették a gyógypedagógus-hallgatókra is. A kormány bejelentette, hogy 2017-ben 3,8 milliárd forint (hozzávetőleg 11,6 millió EUR) további forrást különít el, 2018-ban pedig 1,9 milliárd forintot (hozzávetőleg 5,8 millió EUR) a megnövekedett hallgatói létszám költségeinek fedezésére (Oktatási Hivatal, 2017a).

2 Munkaerő-felmérés, 2014.

6 MAGYARORSZÁG

Oktatási és Képzési Figyelő 2018 — Országjelentés 2018. október

2. szövegdoboz: Digitális oktatási stratégia

A magyar diákok érték el a legalacsonyabb pontokat az EU-ban a 2012. évi számítógépes PISA-felmérésen (OECD, 2015), és a felnőtt lakosság digitális készségei elmaradtak az uniós átlagtól (Európai Bizottság, 2018). Erre reagálva az Emberi Erőforrások Minisztériuma elfogadta a Digitális Oktatási Stratégia 2017-2020 programot (Kormány, 2016b). Ennek célja, hogy Magyarország 2018-ra elérje az uniós átlagot a digitális jártasság és használat, az internet-elterjedtség, a tanárok digitális kompetenciái és az oktatás digitalizálása terén.

A Stratégia az általános iskolától a felnőttképzésig az oktatás valamennyi ágazatára kiterjed. Foglalkozik az infrastruktúrával, a tanárok digitális készségeivel; oktatási módszertannal; oktatásmenedzsmenttel; tantervi reformmal és a digitális tartalom fejlesztésével. 2017-ben létrejött a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ a Stratégia iskolai oktatásban való

megvalósításának támogatására. Első lépésként a 2016/2017-es évben elindult a digitális iskola kísérleti program, amelyet az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

(IVSZ) koordinál. A résztvevők ajánlásokat fogalmaztak meg a digitális iskolamodell és a digitális oktatás szakmai és technológiai feltételrendszere tekintetében. Pénzügyi támogatás érhető el a digitális kompetenciákat fejlesztő eszközök és módszerek és a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések számára az erre kijelölt közbeszerzés keretében3. Az iskolafenntartók 70–110 millió forintot (220 000–350 000 EUR-t) kaphatnak iskolánként a

fejlesztési tervek finanszírozására. A rendelkezésre álló teljes költségvetési keret 6,2 milliárd HUF (20 millió EUR). Más projektek4 a digitális berendezések vásárlását, a hálózatépítést, a módszertani fejlesztést és a publikálást finanszírozzák.

6. A felsőoktatás korszerűsítése

A felsőoktatási beiratkozási arányokat vélhetően tovább csökkenti, hogy továbbra is

alacsony szintű a jelentkezések száma a felsőoktatásban. A felsőoktatásban frissen végzettek jelenlegi foglalkoztatási aránya 88,7%, ami jóval meghaladja a 84,9%-os uniós átlagot, tükrözve a magasan képzett munkaerő iránti nagy igényt. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők

élvezik továbbá a legmagasabb bérprémiumot EU-szerte (OECD, 2017). A jelenlegi beiratkozási és végzési trendek ugyanakkor nem állnak összhangban a kereslettel: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 évesek körében 2017-ben 32,1%-ra csökkent, szemben a növekvő EU-átlaggal (39,9%). A beiratkozók száma 2012-ben, amikor a kormány bejelentette az államilag finanszírozott hallgatók helyek számának csökkentését, és a hallgatói szerződés bevezetését, jelentős mértékben csökkent. 2018-ban két év után először nőtt a felvettek száma (2. ábra). 2020-tól a rövid ciklusú képzések kivételével minden képzés esetében belépési feltétel lesz a B2 szintű

nyelvvizsgával való rendelkezés. Ez tovább csökkentheti a jelentkezők így is alacsony számát, mivel jelenleg a jelentkezők csupán 48%-a rendelkezik B2 szintű nyelvvizsgával (MTA, 2018). Az ombudsman megállapította, hogy az alkotmányos jogok megsértésének elkerülése érdekében a javasolt nyelvi követelmény mellett több emberi és egyéb erőforrást kellene rendelni a nyelvoktatáshoz (Ombudsman, 2017). A nyelvvizsgákon való részvétel támogatása érdekében a kormány az első sikeres B2 szintű nyelvvizsga díját visszatéríthetővé tette 5.

3 HRDOP-3.2.3-17. 4 HRDOP-3.2.4-16 és HRDOP-3.2.15. 5 Az 503/2017. kormányrendelet.

MAGYARORSZÁG 7

Oktatási és Képzési Figyelő 2018 — Országjelentés 2018. október

2. ábra A jelentkezők és a felvettek számában bekövetkezett változás, 2011-2018 (ezer főben)

Forrás: Felvi adatbázis, 2018

A felsőoktatásban való részvétel támogatásához igénybe vett magánforrások aránya a harmadik legmagasabb az Unióban. A magyar hallgatók több mint egyharmada egész évben,

így a vizsgaidőszakokban és az oktatási szünegekben is dolgozik (Eurostudent, 2018). A fizetett

állással rendelkező hallgatók átlagosan heti 35 órát dolgoznak, és e munkáknak csak a fele kapcsolódik szorosan a tanulmányaikhoz. Ez csökkenti a tanulmányaikra fordított időt és ezáltal a felsőoktatásra fordított közpénzek hatékonyságát. A hallgatók több mint negyede legalább egy évre megszakítja tanulmányait munkavégzéssel kapcsolatos okokból. A hátrányos helyzetűeknek az összes felvett hallgatóhoz mért aránya 2016-ban nagyon alacsony, 1,4% volt (MTA, 2018), ami

arra utal, hogy a tanulási lehetőségek területén nagyon nagy az egyenlőtlenség. 2018 áprilisában a kormány bejelentette, hogy mintegy 40%-kal növelni fogja a hallgatók szociális juttatásait (Kormány, 2018b).

7. A szakképzés korszerűsítése

A szakképzés két útja erősen eltér egymástól a végzett diákok karrierkilátásai tekintetében. A (ISCED 3 és 4. szintű) szakképzésben frissen végzettek foglalkoztatási rátája magas volt 2017-ben: Az uniós átlag 76,6%-hoz képest 85,9%. A szakképzés két úton történhet: a magasabb szintű tanulmányok iránt kevésbé fogékony diákok számára szakközépiskolában és a közismereti tárgyakat magasabb arányban oktató szakgimnáziumban. A szakközépiskolák

munkahelyi gyakorlatot biztosítanak a cégek aktuális szükségleteihez igazítva; itt kevesebb a közismereti tananyag. Ez a körülmény, valamint a szakközépiskolákba járó gyermekek jellemzően alacsonyabb szociokulturális háttere , magyarázatot ad a PISA- és az országos felmérésekben megmutatkozó súlyos készségbeli hiányosságokat (Oktatási Hivatal, 2018b). A szakközépiskolákban végzettek fele szakképzetlen vagy félig képzett munkaerőként talál magának munkát. A közmunkaprogramban – elsősorban betanított munkásként – való részvételük 2011 és 2016 között 2,4%-ról 6,2%-ra emelkedett (MTA, 2018). A szakgimnáziumot végzett fiatalok, akik

nagyobb mértékben tanultak közismereti tárgyakat, sokkal előnyösebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, mint a szakközépiskolát végzettek.

141,0

110,6

95,4

106,2 105,6

111,2

105,9 107,7

98,1

80,1

72,7 74,2 72,374,9

72,875,2

67,0

51,354,2

57,1 55,9 57,3 55,858,5

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

120,0

140,0

160,0

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Jelentkezők száma Felvett diákok - összesen Felvett diákok - állami támogatású képzés

8 MAGYARORSZÁG

Oktatási és Képzési Figyelő 2018 — Országjelentés 2018. október

3. ábra: Az iskolai végzettség relatív kereseti hozama az alapvégzettséghez viszonyítva – teljes népesség (%, 2003-2016)

Forrás: MTA 2018 http://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/01/D2_8.xlsx

Az újabb jogszabályi változások némileg rugalmasabbá tették a szakképzés, valamint a felnőttoktatás rendszerét, ugyanakkor korábbi életkorra helyeződött a szakmaválasztás. A szakképzésről és a felnőttképzésről szóló törvény 2017 decemberében történt módosítása törölte

azt a kötelezettséget, hogy a szakgimnáziumokban – az általános tananyag rovására – „mellék-szakképesítést” is kell szerezni. A diákoknak az érettségi részeként már nem kell a mellék-szakképesítésből vizsgát tenniük. Bizonyos ágazatokban a diákok ágazaton belüli specializációt választhatnak. A felnőttképzésben lehetővé vált bizonyos OKJ-modulokra való jelentkezés a teljes szakképesítésre irányuló képzés helyett. A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a diákok az általános iskola utolsó évében tanuló-előszerződést kössenek képzőhelyekkel, és ezáltal lényégében pályaválasztási döntést hozzanak 13 éves korukban . A szakmák és a képzési szintek

közötti váltás nehézkes, mivel a szakképzés első évétől kezdődően csökkentett mértékű a közismereti tananyag oktatása és hangsúlyosabba szakma-specifikus tartalom. A szakközépiskolát végzettek bérhátránya az életkor előrehaladtával nő, ami a szakközépiskolákban szerzett képességek átvihetőségének hiányára utal (Köllő, 2018). Ágazati készségtanácsok határoznak a szakképzési igényekről. A 2017. évi módosítások részeként 2018 júliusában 20 ágazati készségtanács alakult a szakképzési igények ágazatok és

régiók szerinti meghatározása céljából. Első alkalommal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nevezi ki a tanácsok tagjait, akik összeállítják a tantervet és gyakorlatorientált képzési helyeket

biztosítanak. A diákok a szakképzési központokban, vagy ha erre ott nincs lehetőség, a gyakorlati képzést biztosító cégeknél tanulhatják meg a technológiák alkalmazását.

8. A felnőttkori tanulás népszerűsítése

A felnőttek tanulásban való részvételének népszerűsítése továbbra is kihívás, főleg a munkanélküliek körében. A tanulás területén a felnőttek részvétele 2017-ben is alacsony maradt, 6,2%, amely jóval elmarad a 10,9%-os uniós átlagtól. A Szakmai Továbbképzési Felmérés szerint a foglalkoztatottak 19,4%-a vett részt a munkáltatójuk által szervezett továbbképzésen

2015-ben, ez a második legalacsonyabb arány az Unióban. A munkavállalók négyszer gyakrabban vesznek részt továbbképzésen, mint az álláskeresők. A népességnek csupán 50%-a rendelkezik legalább alapfokú digitális készségekkel (lásd a Digitális Oktatási Stratégiáról szóló részt).

0

50

100

150

200

250

300

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Szakközépiskola Szakgimnázium Gimnázium BA/Főiskola MA/Egyetem

MAGYARORSZÁG 9

Oktatási és Képzési Figyelő 2018 — Országjelentés 2018. október

9. Hivatkozások

Az Európai Unió Tanácsa (2018): A Tanács ajánlása Magyarország 2018. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2018. évi konvergenciaprogramját, http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9438-2018-INIT/hu/pdf Oktatási Hivatal (2017a), Szakmai tanévnyitó konferencia Budapesten — prezentáció. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pok/Budapest/Tanevnyito_2017_MaruzsaZoltan.pdf Oktatási Hivatal (2017b), Végzés utáni kilátások. https://www.felvi.hu/diploman_tul/karriertervezes/alapszakok_karrierlehetosege/!DPR_Szakleirasok/index.php/szakleirasok/szakleiras_konkret?szak_id=97&kpzt=10&kepzes=A&sz=tapasztalat Oktatási Hivatal (2018a), Végzettség nélküli iskolaelhagyás. https://www.oktatas.hu/kozneveles/vegzettseg_nelkuli_iskolaelhagyas Oktatási Hivatal (2018b), Országos kompetenciamérés 2017 — Országos jelentés. https://www.kir.hu/okmfit/files/OKM_2017_Orszagos_jelentes.pdf

Európai Bizottság (2014), Proposal for key principles of a Quality Framework for Early Childhood Education and Care. http://ec.europa.eu/assets/eac/education/policy/strategic-framework/archive/documents/ecec-quality-framework_en.pdf Európai Bizottság (2018), Digital Economy and Society Index Report 2018. https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/desi Eurostudent (2018), Eurostudent VI 2016-2018, Social and Economic Conditions of Student Life in Europe. http://www.eurostudent.eu/download_files/documents/EUROSTUDENT_VI_Synopsis_of_Indicators.pdf FRA (az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége) (2016), EU-MIDIS II: Second European Union Minorities and Discrimination Survey, Roma — Selected findings 2016. http://fra.europa.eu/en/publication/2016/eumidis-ii-roma-selected-findings Kormány (2012), A 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200110.kor Kormány (2016a), Magyarország Kormánya, Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016. http://www.kormany.hu/download/c/9c/e0000/Fokozatvaltas_Felsooktatasban_HONLAPRA.PDF Kormány (2016b), Magyarország Kormánya, Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája. http://www.kormany.hu/download/0/cc/d0000/MDO.pdf Kormány (2018), Magyarország Kormánya, Hazánk szuverenitásának megőrzése a cél. http://www.kormany.hu/hu/hirek/hazank-szuverenitasanak-megorzese-a-cel Kormány (2018b), Magyarország Kormánya, Mintegy 40 százalékkal emelkedik a felsőoktatási szociális ösztöndíjakra fordítható keret. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/mintegy-40-szazalekkal-emelkedik-a-felsooktatasi-szocialis-osztondijakra-fordithato-keret KSH (2018), Központi Statisztikai Hivatal, Oktatási adatok, 2017/2018. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1718.pdf Köllő (2018), János Köllő in The Hungarian Labour Market 2017, Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont. In focus: Labour Shortage. http://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/06/HLM2017_onefile.pdf MTA (2018), Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, A közoktatás indikátorrendszere. http://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/02/A_kozoktatas_indikatorrendszere_2017.pdf MTA (2018b), Magyar Tudományos Akadémia, The Academy stands by its independence and the freedom of research. http://mta.hu/english/the-academy-stands-by-its-independence-and-the-freedom-of-research-108816

OECD (2015), Students, Computers and Learning: Making the Connection. http://dx.doi.org/10.1787/9789264239555-en

10 MAGYARORSZÁG

Oktatási és Képzési Figyelő 2018 — Országjelentés 2018. október

OECD (2017), ‘Hungary’, in Education at a Glance 2017: OECD Indicators. DOI: https://doi.org/10.1787/eag-2017-50-en OECD (2018), A Broken Social Elevator? How to Promote Social Mobility. http://dx.doi.org/10.1787/9789264301085-e OECD (2018b), Teachers' actual salaries relative to earnings of tertiary-educated workers. https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=EAG_TS_ACT Ombudsman (2017), Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-360/2017. számú ügyben. http://nyelvtudasert.hu/cms/data/uploads/jelentes-a-felsooktatasi-felveteli-nyelvvizsga-koevetelmenyeirol-360_2017.pdf Parlament (2018), Törvényjavaslat Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről. http://www.parlament.hu/irom41/00503/00503.pdf Radó P. (2018), A közoktatás szelektivitása mint a roma szegregáció általános kontextusa in Én vétkem, Motiváció Oktatási Egyesület. http://mek.oszk.hu/18200/18263/

10. I. melléklet: A fő mutatók forrásai

Mutató Eurostat internetes adatkód

Az oktatást és a képzést korán elhagyók edat_lfse_14 + edat_lfse_02

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya edat_lfse_03 + edat_lfs_9912

Kora gyermekkori nevelés és gondozás educ_uoe_enra10

Alulteljesítés a szövegértésben, matematikában, tudományokban

OECD (PISA)

A frissen végzettek foglalkoztatási rátája edat_lfse_24

A tanulásban részt vevő felnőttek aránya trng_lfse_03

Oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában gov_10a_exp

Az állami és magánintézményekre fordított kiadások tanulónként

educ_uoe_fini04

Tanulási célú mobilitás:

Diplomamobilitás kertében végzett hallgatók

Hallgatók kreditmobilitása

A JRC számszaki ellenőrzésének alapja: Eurostat /

UIS / OECD adatok

educ_uoe_mobc02

MAGYARORSZÁG 11

Oktatási és Képzési Figyelő 2018 — Országjelentés 2018. október

11. II. melléklet: Az oktatási rendszer szerkezete

Forrás: Európai Bizottság/EACEA/Eurydice, 2017. Az európai oktatási rendszerek szerkezete, 2017/18: Sematikus grafikonok.

Eurydice tények és ábrák. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala.

Az e jelentéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket szívesen fogadjuk az alábbi e-mail-címeken: Livia RUSZTHY livia.ruszthy@ec.europa.eu vagy EAC-UNITE-A2@ec.europa.eu

HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ?

Ingyenes kiadványok:• egy példány:

az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu),• több példány, valamint plakátok, térképek rendelése:

az Európai Unió képviseletein keresztül (http://ec.europa.eu/represent_hu.htm), nem uniós országokban a küldöttségektől (http://eeas.europa.eu/delegations/index_hu.htm), a Europe Direct szolgáltatáson keresztül (http://europa.eu/europedirect/index_hu.htm) vagy a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszám tárcsázásával (ingyenesen hívható az EU egész területéről) (*).

(*) A legtöbb hívás és a megadott információk ingyenesek (noha egyes mobiltelefon-szolgáltatókon keresztül, telefonfülkékből és hotelekből a számot csak díjfizetés ellenében lehet hívni).

Megvásárolható kiadványok:• az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu).

ISBN 978-92-79-89821-1

NC-AN

-18-014-HU

-N