Másodlagos plasztisz szimbiogenezis II.

Chromalveolát-elmélet

plasztiszeukarióta

vörösmoszatendoszimbiózisával

Regnum Chromista(Kromisták és

Alveoláták) Regnum Protozoa

Cavalier-Smith 19882 empires, 8 kingdoms and 62 phyla of life

Supraregnum BACTERIA(Prokaryota)

Regnum EubacteriaRegnum Archaebacteria

Supraregnum EUKARYOTASuperregnum ArchaezoaSuperregnum Metakaryota

Regnum ProtozoaRegnum Animalia (Állatok)Regnum Fungi (Gombák)Regnum Chromista (Kromisták) Regnum Plantae (Növények)

Cavalier-Smith 1998Revised 6 kingdoms and 13 subkingdoms

Supraregnum PROKARYOTA

Regnum Bacteria

Supraregnum EUKARYOTA

Regnum ProtozoaRegnum Animalia (Állatok)Regnum Fungi (Gombák)Regnum Chromista (Kromisták)Regnum Plantae (Növények)

Supraregnum (Empire, világbirodalom) EUKARYOTA - sejtmagvasokSuperregnum (Superkingdom, világ) METAKARYOTA - valódi eukarióták

I. Regnum (Kingdom, ország) PROTOZOA - egysejtűekTöbbségükben fagotróf egysejtűek, melyeknek a trofikus fázisban (amikor effektíve

táplálkoznak) nincs sejtfala. Ált. csöves mitokondrium, peroxiszóma és diktioszóma van. A ritkán előforduló plasztiszokban nincsen keményítő vagy fikobiloszóma és rendszerint

3 burokmembrán veszi őket körül, de nem a RER belsejében vannak. Soksejtűállapotban nincsen kollagénes kötőszövet

1. Subregnum EUGLENOZOA - ostoros moszatok (mitokondriális kriszták tányér alakúak) (1 phylum)

2. Subregnum PARABASALIA (mitokondriumok és peroxiszómák helyett hidrogenoszómák) (1 phylum)

3. Subregnum SARCOMASTIGOTA (a mitokondriumokban tubuláris vagy nem tányérszerű lapos kriszták; a trofikus fázis egysejtű, telepes vagy plazmódiumos) 11 phyla: Proterozoa, Mycetozoa - nyálkagombák, Apicomplexa, Dinozoa - páncélos ostorosok (Dinoflagellata & Colponema), Ciliophora - csillósok, *Actinopoda, *Rhizopoda - gyökérlábúak, Haplosporidia, Paramyxea, Myxozoa, Choanozoa - galléros ostorosok

4. Subregnum MESOZOA - álszövetesek (mitokondriumban tubuláris kriszták; soksejtűlények) (1 phylum)

Supraregnum Superregnum Regnum Subregnum

EUKARYOTASejtmagvasok

METAKARYOTAValódi sejtmagvasok

PROTOZOAEgysejtűek

SARCOMASTIGOTA

1. Dinozoa (Dinophyta, Dinoflagellatae, Pyrrhophyta) –Páncélos ostorosok (kétbarázdás moszatok)

120 genus 1000 körüli faj

Főként (2/3? 90%?) melegebb tengerekben plankton

A taxonok kb. 45-50%-a nem fotoszintetizál

Többnyire egysejtűek, ritkán fonalasak vagy kolóniákat képzők,

Peridinium sp.

Ceratium sp.Oligosphaeridium sp.

Spiniferites sp.

Ceratium spp.

Lehetnek endoszimbiontáik, ezek javarésztgaratos ostorosok vagy sárgamoszatok - a bekebelezett moszat nem emésztődik el.

Ők is élnek szimbiózisban, az ún. zooxantellák megtalálhatók sokféle tengeri gerinctelen állatban (szivacsok, korallok,

virágállatok és laposférgek) valamint protistákban (csillósok, likacsoshéjúak-

foraminiferák és telepes radioláriák).

Ezeknél az együttéléseknél a bekebelezett kétbarázdás moszat sértetlenül kerül a

gazda szövetei közé. Osztódással szaporodni is képes és közben

folyamatosan ellátja a gazdaszervezetet a fotoszintézissel előállított szénhidrátokkal.

Az egymásra utaltság mértéke lehet nagyon eltérő, egyes tengerirózsák (Anemonia)

viszonylag könnyen megélnek zooxantellák nélkül is, bizonyos korallok viszont obligát

módon rá vannak utalva a zooxantellák által juttatott tápanyagokra. Ezek pl. zooxantellák nélkül lassabban vagy

egyáltalán nem tudnak mészvázat építeni!

Asszimetrikus sejt

Csupaszok vagy cellulózlapok (amibe Si is rakódhat) fedik: haránt és hosszanti barázda

Mindkettő barázdában egy-egy szőrözött (whiplash), de egyenlőtlen hosszú (unequal) (laterális elhelyezkedésű) ostor

Az ostorok eredésénél garatrés (sejtgarat)

Gonyaulax sp.

Garatrésen keresztül fagotrófia: a fotoszintetizálók is mixotrófok

A sejtgarat miatt a fotoszintetizáló és a nem fotoszintetizáló fajok egy része

kovamoszatokkal és egyéb protistákkal (beleértve kétbarázdás moszatokat is!) táplálkozik. A Noctiluca nemzetség fajai (méretüknél fogva) képesek halikrákat is

vagy akár méretüknél nagyobb protistákat is bekebelezni!

Más nem fotoszintetizáló fajok zooplanktonok, más protisták, fonalas

algák vagy halak parazitái.

3 membrános plasztisz = dinoplaszt

a- és c-klorofill

beta-karotin

speciális xanthofillok: dinoxanthin, diadinoxanthin, diatoxanthin, fucoxanthin, neofucoxanthin, neoperidinoxanthin.

Dinoficea-keményítő vagy olaj, plasztiszon kívül

Dinokaryon: kromoszómák mindig kondenzáltak - mégis megy az RNS-szintézis!

Zárt mitózis extranukleáris orsóval

Kevés fajuknál bizonyítottan van ivaros szaporodás izogámiával, többnyire azonban ivartalanul szaporodnak

Osztódás vegetatívan ferdén:

Ceratium (fecskemoszat) hiányzó másik páncélfelet kiegészíti

Peridinium újakat növeszt.

Ceratium sp.

Peridinium limbatum

Ceratium spp.

Peridinium willei

Peridinium volzii

Chaetoceros sp.Protoperidinium sp.

Alexandrium tamarense

LithosphaeridiumKiokansium

cisztaképzés

Alexandrium tamarenseGymnodinium breve

Florentinia

Fontosak a planktonban, de elszaporodásuk esetén koncentrációjuk egyes helyeken elérheti a 20millió egyed/litert és a víz színe is aranysárga vagy pirosas lesz! ("red tides„). Ezek leggyakrabban a nyári-nyárvégi időszakban, a felmelegedett partközeli régiókban fordulnak elő.

Az általuk termelt neurotoxikus anyagok (akadályozzák az izmok normál ingerületátvitelét) okozhatnak mérgezéseket, a táplálékláncba kerülve okozhatnak tömeges tengeri hal-madár-emlős-pusztulást (mivel a méreganyagok felhalmozódhatnak a magasabbrendű gerincesekben, illetve előzőleg azok táplálékában– pl. kagylók, halak).

Emberi fogyasztás esetén méreganyagok kerülhetnek a szervezetbe kagylóból (paralytic shellfish poisoning or PSP) vagy halakból (ciguatera). Általában csak megbetegedéseket, ritkán fulladásos halált vagy szívbénulást okoznak.

Leggyakoribb méreganyag a saxitoxin (embereknél PSP), ez a kokainnál 100,000× erősebb méreg. É-Am nyugati partjainál Protogonyaulax catenella, keleti partokon Gessnerium monilatum.

A brevitoxin különböző poliéterikus alkoholokból áll, tömeges halpusztulást okoz, kagyló fogyasztásával jut(hat) az emberi szervezetbe. Ptychodiscus brevis.

Gonyaulax toxinja (kurare-tipusú méreganyag) 10× erősebb a sztrichninnél!

Oxyrrhis marina

Gymnodinium breve

veszélyes vízvirágzások az USA partvidékein 1972-től

felszíni vízhőmérsékletAlexandrium sp.

Biolumineszcencia (Noctiluca miliaris): fénylő anyagot (pl. luciferint) tartalmazhatnak, amely kémiai reakció útján fénytermeléssel jár (Noctiluca = "night light"). Adinoflagelláták sötétedéskor kezdenek “világítani” és mozgatásra (hajótest vagy evezők súrlódása, sekély vízben a hullámzás) a fénytermelés erőteljesebbé válik. A jelenség más pro- és eukarióta szervezetekben is hasonló, oxigén és ATP jelenlétében a luciferáz enzim a luciferint (a klorofill előanyagához hasonló szerkezetű molekula) oxidálja.

Noctiluca (Kalifornia partjainál)