Dokumentumok: Az ipari örökség ápolása Iö-09

Néhány saját tanulmány, javaslat az ipari örökség védelme és haszosítása céljából

Többek között az alábbi témákban (elérhetőségi címekben) készítettünk kezde­ményezéseket, javaslatokat, folytattunk ipari örökségünk fontosságát bemutató jelentősebb rendezvényeket: Interneten megtalálhatók: (a honlapon: http://www.ipari.bzlogi.hu)

1. Makett gyár-városhttp://www.ipari.bzlogi.hu/docs.php?path=dokumentumok%2FSzakmai+dokumentumok%2FMakett_gyárvaros/

2. Ipartörténeti Élménypark megvalósíthatósági tanulmánya

http://www.ipari.bzlogi.hu/docs.php?path=dokumentumok%2FSzakmai+dokumentumok%2FMegvalosithatosagi+tanulmany

3. Magyar vasművességhttp://www.ipari.bzlogi.hu/docs.php?cat=Szakmai%20dokumentumok

4. Ózd és környéke felmérésehttp://www.ipari.bzlogi.hu/docs.php?cat=Szakmai%20dokumentumok

5. Ipartörténeti turista térkép http://www.ipari.bzlogi.hu/map.php

1

Dokumentumok: Az ipari örökség ápolása Iö-09

Néhány saját tanulmány, javaslat az ipari örökség védelme és haszosítása céljából

Vázlat-terv

Munkaalapú társadalom operatív program (MATOP)készítésére

a Magyar Kormány 2014-2020 éves gazdaságfejlesztési programja támogatására, a „munka- és innováció társadalma” kialakítására, az „újraiparosítás” segítésére

A program tartalma:

Döntően szubjektív motivációk, a mentális és emocionális tényezők alkalmazása a lakosság munkára nevelése, érzelmi felkészítése érdekében, és e célból a tudomány- és technikatörténeti emlékek, az örökség­földrajzi tényezők, a lelki beállítottság, valamint egyéb nevelési, ismeretterjesztő eszközök felhasználása. A reáltudományok és szakmák örökségére épülő nemzeti kulturális identitás erősítése.

Helyzetértékelés, a program indokoltsága:

„Nemzetközi elemzések (pl. Bruegel Intézet) esettanulmányokkal, illetve statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Ezen eszközök sikerességét ugyanis nagyban befolyásolják az adott ország vagy régió rendelkezésére álló strukturális tényezők. Magyarország komoly elmaradással küzd a hosszabb távon ható strukturális tényezők terén. A legnagyobb elmaradás (ebben a sorrendben) az általános infrastruktúrában, a humán tőkében és az innovációs környezetben mutatható ki. Nemzetközi összehasonlításban a társadalmi környezet állapotát nagyon jól adja vissza az OECD által alkalmazott jóléti mutató, a better life index, melyben a 2011. évi adatok alapján Magyarország az Európai Unió tagállamai közül a második legrosszabb összértékű mutatót érte el.” (Idézet az EFOB-ból)

Az említett tényezők közül külön kiemelést kíván a humán tőke kérdése, és ezen belül, a hazai munkamorál gondja, az adófizető értéktermelő reálszakmák alacsony társadalmi elismertségének problémája. Az e téren mutatkozó értékválság, a munkára nevelés elhanyagolása, és ennek különböző következményei ma már egyik legsúlyosabb morális fenyegetés a nemzet jövőjére nézve.

A helyzet rövid értékelése, hazai példák, adatok említése:

……

A program tervezhető tartalmi részei:

– szakképzési rendszer megújításának örökségföldrajzi elemekkel történő támogatása,

– fiatalok ágazati, szakmai identitásának kialakítása és erősítése,

– hogyan kell dolgozni? – készségek és képességek fejlesztése termelő és szolgáltató ágazatokban dolgozóknak,

– gyakorlati képzés erősítése a képzés minden szintjén,

– alkotó-összeszerelő, kreativitást igénylő gyermekjátékok fejlesztése, elérhetőbbé tétele, ezekre épülő versenyek,

– az oktatás és a munka világa közötti kapcsolatok erősítése,

– interaktív műszaki múzeumok és kiállítások (a Rubik-kocka Ház nemzeti innovációs bemutató projekt országos méretű hálózattá alakítása),

– ipartörténeti tematikus, élményparkok kialakítása,

2

– iparvállalatok bemutatkozása, fizikai és virtuális bejárások, technológiai kiállítótermek,

– emocionális ráhangolás és új technológia: dedikált médiaműsorok, számítógépes játékok, mobiltelefon applikációk,

– fogyatékosok munkavállalásának további ösztönzése, lehetőségei szélesítése,

– munkaruházati- és védelmi cikkek kedvezményes beszerezhetősége,

– „az én munkám is számít” – munkaadók ösztönzése szolgáltatási többletértéket nyújtó munkaerő foglalkoztatása (pl. nagyobb létszámú eligazító, tájékoztató személyzet),

– távmunka lehetőségek bővítése (szellemi közmunka – crowdsourcing? Pl. Mechanical Turk),

– jó példát mutató, sikeres elődök életútja, a magyarság átlagon felüli küzdő- és innovatív készségének a bemutatása,

– térségi, helyi korábbi munkákkal, termeléssel kapcsolatos hagyományok, emlékek, szokások felelevenítése, az örökségföldrajzi elemek alkalmazása a felnövekvő nemzedék nevelésében, a pályaorientálása, pályaválasztása elősegítésében (települési és országos szakmai napok, fesztiválok, kiállítások stb.),

– emléktáblák, köztéri képzőművészeti alkotások elhelyezése szakmai-, kultúrtörténeti jelentőséggel bíró létesítményeken, területeken (pld. budapesti volt ipari épületek falán, vagy Miskolcon a Diósgyőri Vasgyár alapításának a 250.-ik évfordulója alkalmából, 2015-ben Fazola Henrik, gyáralapító szobrának felállítása, aki az ipari tőke egyik első képviselője volt Magyarországon, az ózdi ez irányú példás kezdeményyezések terjesztése stb.),

– innovációs-, ötlet-, újítási alkalmak, (napok, hetek) versenyek, elismerések meghirdetése, díjazása

– hazai működésű árutermelő és szolgáltató (külföldi és magyar tulajdonú) üzemek közötti vetélkedés elindítása a gazdasági eredményesség, a munkahelyi közösségi légkör, a szakmai múlt ápolása, az innovációs teljesítmények, a fenntartható fejlődés legjobb példái felmutatása,

– különböző szintű erkölcsi elismerések, kitüntetések bevezetése a kétkezi-munkát magas színvonalon végzők körében,

– közmunka társadalmi presztízsének az emelése (ez ne legyen egy lenézett, improduktívnak tartott tevékenység),

– az önkéntes-munka kiszélesítése, lehetőségének és elismerésének megteremtése,

– a szakmai civilszervezetek örökségápolási és hasznosítási tevékenysége támogatása, élénkítése, (például a 30 éve folyó Őszi Ipar- és Orvostörténeti Ankét szervezési feltételeinek javítása, produktumának hasznosítása., az Ózdon immár hagyományos „Ipqri Örökségvédelmi Napok”, a miskolci Eazola-napok példájának terjesztése),

– a műszaki értelmiség társadalmi presztízsének növelése,

– barna-mezős térségek revitaizálásánal elősegítése, az ózdi példa terjesztése az érintett térségekben,

– alternatívák a mély-szegénységben, munkaalkalom hiányában élő családok tagjainak, a munkavilágába történő bevonása legjobb módszereinek kialakítására és terjesztésére,

– az gazdaság-történeti örökségünk relikviáinak jelentős része a trianoni döntések következtében államhatárainkon kívül találhatók, (részben ma is magyarok lakta térségekben), amelyeknek ismeretét szintén be kell vonni a felnövekvő generáció kulturális identitása formálásába,

Ennek az operatív programnak a hitelességét növelheti, indokoltságát erősítheti, ha mielőbb konkretizálódik az ország újraiparosítási célkitűzése, ennek szakmai, stratégiai súlypontjai. Ugyanis igazán ezek figyelembe­vételével fogalmazhatók meg a fentiekben jelzett konkrét akciótervek. Olyan szakmapolitikai döntések sürgős meghozatalára és nyilvánossá tételére gondolunk, mint például a hazai vaskohászat jövőbeni kilátásai (például a Dunai Vasmű, Diósgyőri Acélmű bizonytalanságban lebegtetett, hatalmas nemzeti veszteségekkel járó sorsa, a hazai szénbányászat, a gépipar, energia stratégia, mezőgazdasági feldolgozóipar, stb.)

3

Szervezés, irányítás:

A MATOP kidolgozását, közzétételét, és végrehajtása irányítását a Miniszterelnökség Stratégiai és Tájékoztatási Helyettes Államtitkársága, a programot kezdeményező Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület közreműködésével, a szükséges háttérintézmények bevonásával végzi.

Közreműködők:1. Állami szervek:– Az érintett főhatóságok– Települési önkormányzatok– A nemzetnevelésben résztvevő állami intézmények (iskolák, közművelődési intézmények stb.)– Egyetemek, kutatóintézetek

2. A versenyszféra szereplői:– Média minden területe– Gazdasági vállalkozások érintett képviselői

3. Civil szervezetek:– Kompetens egyesületek, alapítványok– Kamarák– Egyházak

Miskolc, 2014. február 3.

A vázlat-terv összeállítója:

A Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület Ügyvezetősége

Drótos László egyesületi alelnök

4