NEMZETKÖZI SZABVÁNY 61882to/hirdetes/oe_fkk_iec61882_hazop.pdf · 6) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e Nemzetközi Szabvány egyes részei szabadalmi oltalom alatt állnak. Az

SBM Szakhatósági Főosztály Kizárólag MMBH belső használatra!

NEMZETKÖZI SZABVÁNY

IEC 61882

Első kiadás (2001-05)

NEMZETKÖZI ELEKTROTECHNIKAI BIZOTTSÁG

MŰKÖDŐKÉPESSÉG ÉS VESZÉLYELEMZÉS (HAZOP ELEMZÉS) – ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ

ELŐSZÓ

1) Az IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) olyan szabványügyi világszervezet, amely minden nemzeti

elektrotechnikai bizottságot (IEC Nemzeti Bizottságok) magába foglal. Az IEC célja a nemzetközi együttműködés elősegítése az elektromos és elektronikus műszaki szakterületek szabványosításával kapcsolatos kérdésekben. E célból, valamint egyéb tevékenységek folytatása mellett az IEC Nemzetközi Szabványokat ad ki. A szabványok kidolgozásával műszaki bizottságok foglalkoznak; az adott témában érdekelt IEC Nemzeti Bizottságok részt vehetnek az előkészítő munkákban. Az IEC-vel kapcsolatban álló nemzetközi és kormányzati szervek, valamint nem kormányzati szervezetek szintén részt vesznek e tevékenységekben. Az IEC szorosan együttműködik a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (ISO) a két szervezet között meglévő megállapodásban rögzített feltételek mellett.

2) Az IEC műszaki kérdésekben hozott hivatalos határozatai, illetőleg megállapodásai a lehető legközelebb állnak a tárgyban lehetséges nemzetközi konszenzushoz, mert minden egyes műszaki bizottságban jelen vannak az érdekelt Nemzeti Bizottságok képviselői.

3) Az elkészített dokumentumok nemzetközi használatú javaslatok; ezek szabványok, műszaki specifikációk, műszaki jelentések vagy útmutatók formájában jelennek meg, és mindezeket e vonatkozásban hagyják jóvá a Nemzeti Bizottságok.

4) A különböző tevékenységek nemzetközi szintű egységesítésének elősegítése érdekében az IEC Nemzeti Bizottságai törekednek arra, hogy a lehető legátláthatóbb módon alkalmazzák az IEC szabványokat a nemzeti vagy regionális szabványosításban. Ennélfogva az IEC szabványok és a megfelelő nemzeti vagy regionális szabványok közötti eltéréseket világosan jelezni kell ez utóbbiakban.

5) Az IEC jóváhagyásának bizonyítására nem ad ki jelöléseket, és nem tehető felelőssé egyetlen olyan berendezésért sem, amelyet akármelyik IEC szabvány előírásainak eleget tevőnek nyilvánítanak.

6) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e Nemzetközi Szabvány egyes részei szabadalmi oltalom alatt állnak. Az IEC nem tehető felelőssé amiatt, hogy részben vagy egészben nem tüntette fel ezeket a szabadalmi bejegyzéseket.

Az IEC 61882 számú Nemzetközi Szabványt az IEC 56. műszaki bizottsága (Megbízhatóság) készítette. E szabvány szövegének alapját a következő dokumentumok képezik:

FDIS Szavazási jelentés

56/731/FDIS 56/733/RVD A szabvány jóváhagyásáról tartott szavazásra vonatkozó minden információ megtalálható a fenti táblázatban megadott számú szavazási jelentésben. E kiadvány tervezete az ISO/IEC Irányelvek 3. fejezetével összhangban készült. Az A. és a B. melléklet kizárólag tájékoztató jellegű. A bizottság döntése értelmében e kiadvány tartalma 2005-ig nem változik. Ekkor kerül sor a kiadvány • hatályának megerősítésére; • visszavonására; • átdolgozott kiadással való helyettesítésére vagy • módosítására.

SBM szakhatósági Főosztály Kizárólag MMBH belső használatra!

2

IEC 61882

B E V E Z E T É S

E szabvány célja a működőképesség és veszélyelemzések (HAZOP) alapelveinek és eljárásainak bemutatása. A HAZOP egy meghatározott rendszer vizsgálatára alkalmas olyan strukturált és módszeres technika, melynek célja • a rendszerbeli potenciális veszélyek azonosítása. E veszélyek között lehetnek olyanok, amelyek alapvetően

csak a rendszer közvetlen környezetében értelmezhetők és olyanok is, amelyek hatóköre tágabb, pl. egyes környezeti veszélyek;

• a rendszer működtetésével kapcsolatos potenciális problémák azonosítása és különösen a működési zavarok és termeléseltérések okainak feltárása, amelyek nem megfelelő termékeket eredményezhetnek.

A HAZOP elemzések egyik fontos előnye, hogy az elemzés eredményeképpen rendelkezésre álló ismeretanyag – melyre a potenciális veszélyek és működtetési problémák strukturált és módszeres feltárása révén tettek szert – nagy segítséget jelent a megfelelő javító intézkedések meghatározásához. A HAZOP elemzés jellemző vonása az „elemző munkaülés”, amely során egy több szakterületet képviselő munkacsoport az elemzés vezetőjének irányítása mellett módszeres alapossággal megvizsgálja az adott terv vagy rendszer minden releváns részét. Az előre meghatározott vezérszavak felhasználásával azonosítják az eredeti rendszertervtől való eltéréseket. E technika célja az, hogy módszeressége révén serkentse a résztvevők képzelőerejét a veszélyek és működtetési problémák feltárása érdekében. A HAZOP inkább úgy tekintendő, mint a jobb tervezési színvonal elérése olyan tapasztalati megközelítések alkalmazása révén, mint pl. üzemi szabályzatok, semmint az ilyen megközelítések helyettesítőjeként. Sokféle eszköz és technika áll rendelkezésre a potenciális veszélyek és működési problémák feltárásához, melyek köre az ellenőrzőjegyzékektől, a hibamód és -hatás elemzésének folyamatán (FMEA) és a hibafa-elemzésen keresztül a HAZOP-ig terjed. Egyes technikákat pl. az ellenőrzőjegyzékeket és a „mi van, ha” elemzéseket már a rendszer kezdeti életszakaszában alkalmazni lehet, vagyis amikor még kevés információ áll rendelkezésre, vagy későbbi fázisokban, amennyiben kevésbé részletes elemzés szükséges. A HAZOP elemzések a vizsgált rendszerekről részletesebb információkat igényelnek, azonban teljesebb körű információt szolgáltatnak a veszélyekről és a rendszertervbeli hibákról. A HAZOP fogalma általános értelemben gyakran kötődik más veszélyazonosítási technikákhoz (pl. ellenőrzőjegyzékes HAZOP, HAZOP 1 vagy 2, tudásalapú HAZOP). A fogalom ilyen technikákkal összefüggésben való alkalmazása helytelen és ennélfogva ez esetben nem került be e dokumentumba. A HAZOP elemzés megkezdése előtt meg kell erősíteni, hogy az adott feladathoz (önmagában vagy más technikákkal kombináltan alkalmazva) ez a legmegfelelőbb technika. Ennek megítélésekor figyelembe kell venni az elemzés célját, a következmények lehetséges súlyosságát, a megfelelő részletezettség szintjét, a releváns adatok és erőforrások igénybevehetőségét. E szabvány azért készült, hogy számos különböző iparágban folytatott tevékenységhez és különböző rendszertípusokhoz adjon útmutatást. Egyes iparágakban ennél specifikusabb szabványok és útmutatók léteznek, nevezetesen a vegyiparban, ahonnan ez a technika származik, amelyek az adott iparági alkalmazáshoz előnyben részesítenek bizonyos módszereket. További tájékoztatás a szöveg végén lévő irodalomjegyzékben található.


3

IEC 61882

MŰK Ö DŐK É P E S S É G É S V E S Z É L Y E L E M Z É S ( H A Z O P E L E M Z É S ) – A L K A L M A Z Á S I Ú T M U T A T Ó

1. Alkalmazási terület E Nemzetközi Szabvány a rendszerek e dokumentumban meghatározott egyedi vezérszavak felhasználásával történő HAZOP elemzéséhez nyújt útmutatót. Útmutatást ad a technika alkalmazásához, valamint a HAZOP eljárásrendjéhez is, beleértve a fogalommeghatározásokat, az előkészítést, az elemző munkaüléseket és az elkészítendő dokumentációt, valamint az intézkedések végrehajtásának nyomonkövetését. E szabvány bemutatja a dokumentálást is, továbbá különböző ipari területekről származó, egymástól eltérő jellegű példákat tartalmazó példatárat ad közre, mellyel a HAZOP vizsgálat illusztrálható. 2. Rendelkező hivatkozások Az alábbi kötelező erejű dokumentumok olyan előírásokat tartalmaznak, amelyek – e szövegben felhasználva – e Nemzetközi Szabvány előírásait alkotják. A dátumozott hivatkozások esetében a később megjelent módosításokat vagy felülvizsgált változatokat a hivatkozott kiadványok egyikénél sem kell figyelembe venni. E Nemzetközi Szabvány szövegét elfogadóknak azonban javasoljuk, hogy mindig vizsgálják meg az alábbiakban felsorolt szabványdokumentumok legújabb kiadásai alkalmazásának lehetőségét. Dátum nélküli hivatkozások esetén a hivatkozott kiadvány legutolsó kiadását kell alkalmazni. Az IEC és az ISO tagjai naprakész listával rendelkeznek a hatályos Nemzetközi Szabványokról. IEC 60300-3-9, Megbízhatóság-irányítás – 3. rész: Alkalmazási útmutató – 9. fejezet: Technológiai rendszerek kockázatelemzése IEC 60812, Rendszermegbízhatóság-elemzési technikák – A meghibásodásmód és -hatás elemzésének (FMEA) folyamata IEC 61025, Hibafa-elemzés IEC 61160, Előírásszerű tervezés-felülvizsgálat

3. Fogalommeghatározások E Nemzetközi Szabványhoz az IEC 60050(191) fogalommeghatározásait, valamint az alábbi kifejezéseket és fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 3.1 ismérv (jellemző tulajdonság) valamely elem minőségi vagy mennyiségi tulajdonsága MEGJEGYZÉS Ismérv például a nyomás, a hőmérséklet, az elektromos feszültség.

3.2 tervezői szándék a tervező által az elemekre és ismérvekre tervezett vagy előírt viselkedési tartomány 3.3 eltérés a tervezői szándéktól való különbözés


4

IEC 61882

3.4 elem valamely rész alkotója, amely arra szolgál, hogy általa a rész alapvető sajátosságai azonosíthatók legyenek. MEGJEGYZÉS Az elemek kiválasztása az adott alkalmazástól függ, azonban az elemek magukba foglalhatnak olyan sajátosságokat is, mint pl. az alkalmazott anyagok, a végzett tevékenység, a használt felszerelés, stb. Az anyagokat általános értelemben kell figyelembe venni, továbbá hozzá kell érteni az adatokat, a szoftvert, stb.

3.5 vezérszó olyan szó vagy szókapcsolat, amely valamely elem esetében az adott elemre vonatkozó tervezői szándéktól való eltérés egyedi típusát fejezi ki és határozza meg 3.6 sérülés személyi sérülés vagy egészségkárosodás, vagy az anyagi javak, illetőleg a környezet károsodása 3.7 veszély a sérülés potenciális forrása 3.8 rész az a rendszerterület, amely az elvégzendő elemzés tárgyát képezi MEGJEGYZÉS A rész lehet fizikai (pl. hardver) vagy logikai (pl. a műveletsor egyik lépése).

3.9 kockázat a sérülés bekövetkezési valószínűségének és a sérülés mértékének kombinációja. 4. A HAZOP alapelvei 4.1 Áttekintés A HAZOP elemzés részletes veszély- és működési probléma azonosító folyamat, amelyet munkacsoport végez. A HAZOP a tervezői szándéktól való potenciális eltérések feltárására, valamint ezek lehetséges okainak vizsgálatára és a következmények értékelésére irányul. A HAZOP vizsgálat legfontosabb sajátosságai közé tartoznak az alábbiak. • A vizsgálat alkotó folyamat. A vizsgálat során vezérszavak sorozatának módszeres alkalmazásával feltárják

a tervezői szándéktól való potenciális eltéréseket, majd ezeket az eltéréseket használják fel „stimuláló eszközként” a munkacsoport tagjai képzelőerejének serkentésére annak érdekében, hogy képet alkothassanak arról, hogy az eltérés miként következhet be és milyen következményekkel járhat.

• A vizsgálat egy felkészült és tapasztalt elemzésvezető útmutatása mellett zajlik, akinek biztosítania kell, hogy a vizsgált rendszert teljes körűen elemezzék logikus, elemző gondolkodásmód követésével. Az elemzésvezetőt lehetőség szerint jegyzőkönyvvezető segíti, aki feljegyzi a feltárt veszélyeket és/vagy működési rendellenességeket további kiértékelés és döntés céljából.

• A vizsgálat különféle szakterületet ismerő szakemberek munkáján alapul, akik megfelelő felkészültséggel és tapasztalatokkal rendelkeznek, valamint intuitív képességekkel és jó műszaki ítélőképességgel bírnak.

• A vizsgálatot pozitív gondolkodásmóddal és őszinte vitával jellemezhető munkalégkörben kell elvégezni. Ha egy problémát azonosítottak, akkor azt a további értékelés és a döntés érdekében feljegyzik.

• A feltárt problémák megoldása nem elsődleges célja a HAZOP vizsgálatnak, azonban ha ilyenre sor kerül, akkor a megoldást feljegyzik a tervezésért felelősök számára.

A HAZOP elemzések négy egymást követő alapvető lépésből állnak, miként azt az 1. sz. ábra mutatja.


5

IEC 61882

1. sz. ábra – A HAZOP elemzés eljárása

Meghatározás (6.1-3) • Az elemzés alkalmazási területének

a meghatározása • A felelősség meghatározása • A munkacsoport megválasztása

Előkészítés (6.4) • Az elemzés megtervezése • Adatgyűjtés • A jegyzőkönyvezés típusának

meghatározása (6.6.2) • Az időigény becslése • Ütemterv kidolgozása

Vizsgálat (6.5) • A rendszer részekre bontása • Egy rész kiválasztása és a tervezői szándék meghatározása • Az eltérés azonosítása vezérszavak alkalmazásával minden egyes elemre • A következmények és az okok feltárása • Annak megállapítása, hogy lényeges-e a probléma • A védelmi, az érzékelő és a jelző mechanizmusok azonosítása • A lehetséges javító/mérséklő intézkedések feltárása (választható) • Az intézkedések elfogadása • A fentiek megismétlése előbb minden egyes elemre, majd a rendszer minden

egyes részére

Dokumentálás és az intézkedések végrehajtásának nyomonkövetése (6.6-7)

• A vizsgálat jegyzőkönyvezése • Átvezetések a dokumentáción; elfogadás • Az elemzési jelentés elkészítése • Az intézkedések végrehajtásának

nyomonkövetése • Szükség esetén a rendszer egyes részeinek

újbóli elemzése • A végleges jelentés elkészítése


6

IEC 61882

4.2 Vizsgálati elvek A HAZOP alapja a „vezérszavas vizsgálat”, amely a tervezői szándéktól való eltérések átgondolt felkutatása. E vizsgálathoz a rendszert részekre kell bontani oly módon, hogy minden egyes rész esetében a tervezői szándék megfelelőképpen meghatározható legyen. A kiválasztott rész mérete általában a rendszer összetettségétől és a veszély mértékétől függ. Komplex rendszerek vagy nagyfokú veszélyt jelentő rendszerek esetében a részek általában kicsire választandók. Egyszerűbb rendszereknél vagy kisebb veszélyt jelentő rendszereknél nagyobb részek kijelölése meggyorsítja az elemzést. A rendszer egy adott részére vonatkozó tervezői szándékot olyan elemekkel lehet kifejezni, amelyek a rész alapvető sajátosságát megtestesítik és amelyek a rész természetes felosztásának megfelelnek. Az elemek kiválasztása az elemzéshez bizonyos mértékben szubjektív döntés, mégpedig annyiban, hogy lehet számos olyan kombináció, amely teljesíti az előírt célkitűzést és a választás ezekből függhet az adott alkalmazástól is. Elemek lehetnek a különböző lépések vagy szakaszok valamely eljárásban, az egyedi jeladók és berendezéselemek valamely szabályozórendszerben, a berendezés vagy a komponensek valamely technológiai vagy elektronikus rendszerben, stb. Egyes esetekben segítséget nyújthat az, ha a részek funkcióját a következőkkel fejezzük ki: • valamely forrásból származó bemenő anyagok; • az adott anyagon végzett tevékenység; • valamely termék, melyet valamely rendeltetési helyre juttatnak el. A tervezői szándék így a következő elemeket foglalja magába: anyagok, tevékenységek, (erő)források és rendeltetési helyek, amelyek a rész elemeinek tekinthetők. Az elemek meghatározását gyakran haszonnal tovább lehet finomítani ismérveik alapján, amelyek lehetnek mennyiségi vagy minőségi ismérvek. Például valamely vegyipari rendszerben az „anyag” elem definíció tovább pontosítható olyan ismérvekkel, mint a hőmérséklet, a nyomás és az összetétel. A „szállítás” tevékenység esetében pl. a mozgatás mértékét vagy az utasok számát, mint ismérvet lehet felhasználni. Számítógépi alapon működtetett rendszereknél az anyag helyett valószínűleg inkább az információ lehet az egyes részek tárgya. A HAZOP munkacsoport a tervezői szándéktól való eltérés szempontjából minden egyes elem (és releváns ismérv) esetében megvizsgálja, hogy az adott eltérés nemkívánatos következményekhez vezethet-e. A tervezői szándéktól való eltéréseket előre kidolgozott „vezérszavak” alkalmazásán alapuló kérdezéses folyamattal tárják fel. A vezérszó szerepe az, hogy az ötletes gondolkodást serkentse, egy pontra irányítsa az elemzést és a felszínre hozzon ötleteket és vitákat, ezáltal a lehetséges mértékig növelje az elemzés teljességének esélyét. Az 1. táblázat az alapvető vezérszavakat és jelentésüket foglalja össze.

1. táblázat – Az alapvető vezérszavak és általános jelentésük

Vezérszó Jelentése

NEM VAGY NINCS A tervezői szándék tökéletes ellentettje

SOK Mennyiségi növekedés

KEVÉS Mennyiségi csökkenés

MIND ... MIND Minőségi változás/növekedés

RÉSZBEN (RÉSZLEGESEN)

Minőségi változás/csökkenés

(MEG)FORDÍTVA A tervezői szándék logikai ellentettje

MÁSVALAMI (MÁS MINT)

Teljes mértékű helyettesítés

A 2. táblázat további vezérszavakat tartalmaz, amelyek a mért idővel és az időbeli elsőbbséggel vagy sorrenddel kapcsolatosak.


7

IEC 61882

2. táblázat – A mért idővel és az időbeli elsőbbséggel vagy sorrenddel kapcsolatos vezérszavak

Vezérszó Jelentése

KORÁN A mért idő vonatkozásában

KÉSŐN A mért idő vonatkozásában

ELŐBB Az időbeli elsőbbséggel vagy sorrenddel kapcsolatban

UTÁNA Az időbeli elsőbbséggel vagy sorrenddel kapcsolatban A fenti vezérszavaknak számos értelmezése létezik. Az eltérések azonosításának megkönnyítésére további vezérszavak alkalmazhatók. Ilyen vezérszavak használhatók, feltéve, hogy a vizsgálat megkezdése előtt azonosítják azokat. Miután kiválasztottunk egy részegységet a vizsgálathoz, az adott részegységre vonatkozó tervezői szándékot különálló elemekre kell bontani. Minden egyes szóba jöhető vezérszót minden egyes elemre alkalmazni kell, és így szisztematikusan végrehajtandó az eltérések alapos kutatása. Valamely vezérszó alkalmazását követően az adott eltérés lehetséges okait és következményeit kell elemezni és megvizsgálhatók a meghibásodások észlelésének és jelzésének mechanizmusai is. Az eredményeket egy előre elfogadott formátumban kell feljegyezni (lásd 6.6.2). A vezérszó/elem társításokat egy mátrixnak is tekinthetjük, ahol a vezérszavak alkotják a sorokat és az elemek az oszlopokat. Az így kialakított cellák egy-egy speciális vezérszó/elem kombinációt tartalmaznak. A veszélyek teljes körű felméréséhez szükség van arra, hogy az elemek és a hozzájuk társított ismérvek a tervezői szándék minden releváns szempontját lefedjék és a vezérszavak is az összes eltérést lefedjék. Nem minden kombináció ad hihető eltérést, így – amennyiben az összes vezérszó/elem kombinációt figyelembe vesszük – a mátrix tartalmazhat üres cellákat. A mátrix celláinak elemzésekor két lehetséges munkamenet adható meg, nevezetesen az oszlopról oszlopra úm. az „elemet előbb” sorrend, valamint a sorról sorra úm. a „vezérszót előbb” sorrend. Az elemzés részletei a 6.5 szakaszban találhatók, és a kétféle munkament szerinti vizsgálatot a 2a. és a 2b. sz. ábra illusztrálja. Az eredményeknek elvileg minkét esetben azonosaknak kell lenniük. 4.3 A tervprezentáció 4.3.1 Általános elvek A vizsgált rendszer pontos és teljes tervprezentációjának összeállítása az elemzési feladat előfeltétele. A tervprezentáció a rendszer olyan leíró jellegű modellje, amely megfelelőképpen jellemzi a vizsgált rendszert, annak részegységeit és elemeit, továbbá azonosítja ismérveiket. A prezentáció épülhet a fizikai konstrukcióra vagy a logikai szerkezetre, de világosan meg kell határozni, hogy mire vonatkozik. A tervprezentációnak minőségi vagy mennyiségi formában kell megjelenítenie az egyes részegységek és elemek rendszerfunkcióit. Meg kell adnia továbbá a rendszer és más rendszerek, a rendszer és kezelője/felhasználója, valamint esetlegesen a rendszer és környezete egymásra gyakorolt hatását. Az elemek vagy ismérvek tervezői szándéknak való megfelelése határozza meg a működés megfelelőségét és bizonyos esetekben a rendszer biztonságát. A rendszer bemutatása két fő részből áll: • a rendszerre vonatkozó előírások; • a terv fizikai és/vagy logikai-szerkezeti leírása. A HAZOP elemzés végső értéke a tervprezentáció (beleértve a tervezői szándékot is) teljességétől, megfelelőségétől és pontosságától függ. Ezért ügyelni kell az információcsomag összeállítására. Amennyiben a HAZOP-ot működési vagy telepítési fázisban végzik, biztosítani kell, hogy minden változtatást megjelenítsenek a tervprezentációban. A vizsgálat megkezdése előtt a munkacsoportnak át kell tekintenie ezt az információcsomagot és szükség esetén pontosításokat kell tennie. 4.3.2 A tervezői követelmények és a tervezői szándék A tervezői követelmények olyan minőségi és mennyiségi követelmények, amelyeket a rendszernek teljesítenie kell, és amelyek alapul szolgálnak a rendszerterv és a tervezői szándék fejlesztéséhez. A felhasználóról ésszerűen feltételezett minden helyes és helytelen felhasználási körülményt azonosítani kell. Mind a tervezői előírásoknak, mind a végleges tervezői szándéknak eleget kell tennie a vevői elvárásoknak. A rendszerre vonatkozó előírások alapján a tervező kidolgozza a rendszertervet úm. meghatározza a rendszerkonfigurációt, valamint megadja az alrendszerek és rendszerkomponensek saját funkcióit. Megadja


8

IEC 61882

a komponensek specifikációját és kiválasztja magukat a komponenseket. A tervezőnek nemcsak azt kell figyelembe vennie, hogy a berendezésnek mit kell teljesítenie, hanem azt is biztosítania kell, hogy szokatlan feltételek közepette nem fog meghibásodni, vagy az előírt élettartama alatt nem fog elhasználódni. A nemkívánatos viselkedést vagy sajátságokat szintén fel kell tárni annak érdekében, hogy a tervezéssel kiküszöbölhetők legyenek vagy hatásuk a minimálisra csökkenjen a megfelelő tervezés révén. A fenti információ szolgál alapul a vizsgálandó részekre vonatkozó tervezői szándék azonosításához. A „tervezői szándék” képezi az alapját a vizsgálatnak és ennélfogva a lehető legteljesebb mértékig megfelelőnek és teljesnek kell lennie. A tervezői szándék igazoló ellenőrzése (lásd IEC 61160) kívül esik a HAZOP elemzés alkalmazási területén, azonban az elemzésvezetőnek biztosítania kell, hogy az ellenőrzés megfelelő és teljes volta lehetővé tegye az elemzés elvégzését. A legtöbb dokumentált tervezői szándék általában a normális üzemeltetési feltételek közötti alapvető rendszerfunkciókra és rendszerparaméterekre korlátozódik. Azonban csak ritkán említik meg az esetleg előforduló rendkívüli üzemelési körülményeket és a nemkívánatos tevékenységeket (pl. a nagymértékű rezgéseket, a csővezetékbeli nyomáslengéseket (folyadékütés), a túlfeszültséghullámokat, amelyek meghibásodáshoz vezethetnek), pedig ezeket azonosítani kell és az elemzés során vizsgálni szükséges. Nem jelzik külön az olyan állagromlási mechanizmusokat sem, mint az öregedés, a korrózió, az erózió és egyéb mechanizmusok, amelyek az anyagjellemzők romlását okozzák. Mindezeket azonosítani kell és a megfelelő vezérszavak alkalmazásával figyelembe kell venni az elemzésben. A várható élettartamot, a hibamentességet, a karbantarthatóságot és a karbantartást szintén azonosítani kell és figyelembe kell venni azokkal a veszélyekkel együtt, amelyek a karbantartási tevékenységek során kialakulhatnak, feltéve, hogy azok az adott HAZOP elemzés tárgykörébe tartoznak. 5. A HAZOP alkalmazási területe 5.1 Általános elvek A HAZOP-ot eredetileg olyan műszaki rendszerekhez fejlesztették ki, amelyeket folyékony közegek vagy más anyagáramok kezelésére használtak a vegyiparban. A módszer alkalmazási területe azonban folyamatosan kibővült az elmúlt években és ma már kiterjed pl. a következőkre: • szoftver alkalmazások, beleértve a programozható elektronikus rendszereket; • emberek szállítására szolgáló rendszerek különféle szállítási módoknál, úm. a közút és a vasút; • különböző műveleti sorrendek és eljárások vizsgálata; • belső igazgatási eljárások értékelése különféle iparágakban; • egyedi rendszerek pl. orvosi műszerek értékelése. A HAZOP különösen olyan (meglévő vagy javasolt) rendszerek gyengeségeinek feltárásához hasznos, amelyek anyagok/emberek/adatok áramlásával, illetőleg továbbításával, vagy tervszerűen sorba rendezett nagyszámú eseménnyel vagy tevékenységgel, vagy e sorbarendezést szabályozó eljárásokkal kapcsolatosak. A HAZOP amellett, hogy értékes eszköznek bizonyul új rendszerek tervezéséhez és fejlesztéséhez, haszonnal alkalmazható valamely adott rendszer különböző üzemállapotaihoz kapcsolódó veszélyek és potenciális problémák vizsgálatához, pl. indítás, készenlét, tervezett működés, tervezett leállás, vészleállás. Alkalmazható adagoló és szakaszos folyamatokhoz és műveleti sorrendekhez éppúgy, mint folyamatos technológiákhoz. A HAZOP úgy tekinthető, mint az értékelemzés és kockázatkezelés általános folyamatának szerves része. 5.2 Kapcsolat más elemzési eszközökkel A HAZOP összekapcsolható más megbízhatóság-elemzési módszerekkel, mint pl. a meghibásodásmód és -hatás elemzése (FMEA) (lásd IEC 60812) és a hibafa-elemzés (lásd 61025). E kombinációk olyan helyzetekben alkalmazhatók, amikor • a HAZOP elemzés világosan kimutatja, hogy a berendezés egy meghatározott egyedének teljesítménye

biztonsági szempontból kritikus és mélységi elemzést igényel; a HAZOP ekkor hasznosan egészíthető ki a berendezés adott egyedére elvégzendő FMEA-val;

• az egyes elemekre / egyes ismérvekre vonatkozó eltérések HAZOP-pal történő vizsgálatát követően, olyan döntést hoznak, hogy a többszörös eltérések hatását hibafa-elemzéssel értékelni kell vagy a meghibásodások valószínűségét számszerűsíteni szükséges ugyancsak hibafa-elemzéssel.

A HAZOP lényegében rendszerszemléletű megközelítés, szemben az FMEA-val, ami rendszerkomponens-centrikus. Az FMEA egy lehetséges komponens-meghibásodásból indul ki és vizsgálja ennek a meghibásodásnak a rendszerre mint egészre gyakorolt hatásait. Tehát a vizsgálat többirányú, mely az okoktól


9

IEC 61882

a következmények felé mutat. Ez felfogásában különbözik a HAZOP elemzéstől, amely a tervezői szándéktól való lehetséges eltéréseket igyekszik azonosítani, majd pedig két különböző irányba halad tovább; az egyik irányban az eltérések potenciális okait keresi, a másikban dedukció útján határozza meg az eltérések következményeit. 5.3 A HAZOP korlátai Noha a HAZOP elemzések nagyon hasznosnak bizonyulnak igen különböző iparágakban, mégis vannak korlátai, amelyeket az alkalmazás lehetőségének mérlegelésekor figyelembe kell venni. • A HAZOP olyan veszélyazonosítási technika, amely egyenként veszi figyelembe a rendszer részeit és

módszeresen megvizsgálja az eltéréseknek az egyes részekre gyakorolt hatásait. Néha a rendszer több részének egymásra hatásából származik a komoly veszély. Ilyen esetekben a veszélyt részletesebben kell elemezni olyan technikákkal, mint az eseményfa elemzés és a hibafa-elemzés.

• Miként bármely más veszély- és működtetési probléma azonosítási technikánál is, a HAZOP esetében sincs semmilyen garancia arra, hogy a HAZOP elemzéssel az összes veszélyt és működtetési problémát sikerül feltárni. Ezért komplex rendszerek esetében az elemzés nem épülhet teljes egészében a HAZOP-ra. A HAZOP-ot más alkalmas technikákkal együtt kell alkalmazni. Alapvető dolog, hogy a többi, idevágó elemzést hatékony biztonságirányítási rendszer keretében kell összehangolni.

• Sok rendszer nagyszámú belső kapcsolódással rendelkezik, és az egyik relációban megjelenő eltérésnek az oka esetleg egy másik kapcsolódásban keresendő. A megfelelő helyi veszélymérséklő intézkedés esetleg nem találja meg a valódi okot és ebből kifolyólag egy másik baleset következhet be. Sok baleset történt már amiatt, hogy a kis helyi módosítások előre nem látható áttételes hatást eredményeztek máshol. Ez a probléma ugyan megoldható azáltal, hogy az eltérések hatásait az egyik résztől a másikig végigkövetik, a gyakorlatban azonban ezt gyakran nem végzik el.

• A HAZOP elemzés sikere nagyban függ az elemzésvezető képességeitől és tapasztaltságától, továbbá a munkacsoport tagjainak tudásától, tapasztalataitól, valamint az együttműködéstől.

• A HAZOP csak azokat a részeket veszi figyelembe, amelyek szerepelnek a tervprezentációban. A prezentációban meg nem jelenített tevékenységeket és műveleteket nem veszi figyelembe.

5.4 Veszélyazonosítási elemzések az életciklus különböző szakaszaiban A HAZOP elemzések azok közé a strukturált veszélyelemzési eszközök közé tartoznak, amelyek a részletes tervezés végső fázisaiban a legmegfelelőbbek a működő létesítmények elemzéséhez, és olyan esetekben, amikor a már meglévő létesítményeken hajtanak végre változtatásokat. A HAZOP és más elemzési módszerek alkalmazását valamely rendszer életciklusának különböző szakaszaiban az alábbiakban mutatjuk be részletesebben. 5.4.1 A koncepció kidolgozásának és a főbb területek meghatározásának szakasza A rendszer életciklusának e fázisában határozzák meg a tervkoncepciót és a nagyobb rendszerrészeket, azonban a HAZOP elvégzéséhez szükséges részletes tervek és a dokumentáció még nem létezik. Azonban már ekkor is szükséges a nagyobb veszélyeket azonosítani, biztosítani azt, hogy figyelembe vehessék ezeket a tervezési folyamatban és elősegítsék a későbbi HAZOP elemzéseket. Az ilyen elemzések elvégzéséhez más alapvető módszereket kell alkalmazni. (E módszerek bemutatását lásd az IEC 60300-3-9 szabványban.) 5.4.2 A tervezési és tervkidolgozási szakasz Az életciklus e szakaszában már kidolgozták a részletes tervet, meghatározták az üzemeltetési módszereket és elkészítették a dokumentációt. A terv kiforrott és végleges állapotba kerül. HAZOP elemzés végzéséhez a legmegfelelőbb időzítés az, ha közvetlenül a terv véglegesítése előtt hajtják végre. E szakaszban a terv már elég részletes ahhoz, hogy a HAZOP kérdéseken alapuló eljárásával érdemi válaszokat kapjunk. Fontos, hogy legyen egy olyan rendszer, amellyel értékelhetők a HAZOP elvégzését követő változtatások kihatásai. Ezt a rendszert fent kell tartani végig a rendszer élettartama alatt. 5.4.3 Gyártási és felállítási szakasz Tanácsos elemzést végezni az indítást megelőzően, ha a próbaüzemeltetés és a rendszer működése veszélyes lehet és a helyes műveleti sorrendek és működtetési utasítások a biztonság szempontjából kritikusak, vagy amikor kései fázisban állt be változás a tervezői szándékban. Ekkorra már rendelkezésre kell állniuk további adatoknak is, pl. a próbaüzemeltetéssel és az üzemeltetési előírásokkal kapcsolatban. Továbbá az elemzésben át


10

IEC 61882

kell tekinteni a korábbi elemzésekben felvetett intézkedéseket annak érdekében, hogy az intézkedések végrehajtását biztosítsák. 5.4.4 Üzemeltetési és karbantartási szakasz A HAZOP alkalmazását meg kell fontolni bármiféle olyan változtatás végrehajtása előtt, amely a rendszer biztonságára vagy működtethetőségére hatással lehet vagy annak környezeti hatásai lehetnek. Eljárást kell kialakítani a rendszer rendszeres átvizsgálására is az „észrevétlen változások” hatásainak kivédésére. Fontos, hogy az elemzésben felhasznált tervdokumentáció és az üzemeltetési utasítások naprakészek legyenek. 5.4.5 A tevékenység megszüntetésének vagy a leállításnak a szakasza Az e szakaszban elvégzendő elemzés olyan veszélyek miatt válhat szükségessé, amelyek normális működés közben nincsenek jelen. Ha vannak korábbi elemzésekből származó feljegyzések, akkor az ilyen elemzés eredményesen elvégezhető. A feljegyzéseket végig a rendszer élettartama alatt meg kell őrizni annak érdekében, hogy a tevékenység megszüntetése kapcsán felmerülő kérdéseket eredményesen lehessen kezelni. 6. A HAZOP elemzés eljárása 6.1 Az elemzés megkezdése Az elemzést általában a projektért felelős személy kezdeményezi, akit ebben az útmutatóban „projektmenedzsernek” nevezünk. A projektmenedzser határozza meg, hogy mikor van szükség elemzésre, ő jelöli ki az elemzés vezetőjét és ő bocsátja rendelkezésre az elemzés elvégzéséhez szükséges erőforrásokat. Az ilyen elemzés igényének felmérése gyakran az általános projekttervezés keretében történik meg, mivel a jogszabályi előírások miatt vagy a társasági politika folytán szükséges. Az elemzés vezetőjének segítségével a projektmenedzser meghatározza az elemzés alkalmazási területét és a célkitűzéseket. Az elemzés megkezdése előtt a megfelelő hatáskörrel rendelkező személynek a felelősségi körébe kell utalni az elemzés során meghatározott intézkedések/javaslatok végrehajtásának biztosítását. 6.2 Az elemzés alkalmazási területének és a célkitűzéseknek a meghatározása A célkitűzések és az elemzés alkalmazási területe egymással kölcsönösen összefügg, és ezeket együtt kell kidolgozni. Mindezeket világosan meg kell fogalmazni annak érdekében, hogy • a rendszerhatárok, valamint a más rendszerekhez és a környezethez való kapcsolódási helyek (felületek)

világosan meghatározottak legyenek; • az elemző munkacsoport a tárgyra összpontosítson és az elemzési célhoz nem kapcsolódó területekre ne

tévedjen. 6.2.1 Az elemzés alkalmazási területe Az elemzés alkalmazási területét számos tényező határozza meg, így pl. az alábbiak: • a rendszer fizikai határai; • a rendelkezésre álló tervprezentációk száma és részletessége; • a rendszeren korábban elvégzett HAZOP vagy más elemzések alkalmazási területe; • a rendszerre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások. 6.2.2 Az elemzési célkitűzések A HAZOP elemzésekkel általában minden veszélyt és működtetési problémát igyekeznek azonosítani, függetlenül azok jellegétől vagy következményeitől. Amennyiben a HAZOP-ot szigorúan a veszélyek feltárására korlátozzák, akkor az elemzés rövidebb idő alatt és kevesebb erőfeszítéssel elvégezhető. Az elemzési célkitűzések meghatározásakor az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: • az elemzésből származó eredmények rendeltetési célja; • az életciklusnak az a szakasza, amelyre az elemzés készül (részletesebben lásd 5.4); • a kockázatnak kitett személyek vagy anyagi javak, pl. a kezelőszemélyzet, a lakosság, a környezet,

a rendszer;


11

IEC 61882

• a működtetési problémák, beleértve a termékminőségre gyakorolt hatásokat; • a rendszerre előírt szabványok, mind a biztonság, mind az üzemi teljesítmény vonatkozásában. 6.3 A feladatkörök és a felelősségi körök A HAZOP munkacsoport feladatkörét és felelősségi körét a projektmenedzsernek világosan meg kell határoznia és mindezt el kell fogadtatnia a munkacsoport vezetőjével az elemzés előkészítésekor. Az elemzés vezetőjének át kell vizsgálnia a tervet annak megállapításához, hogy milyen információ áll rendelkezésre és milyen felkészültséggel kell a munkacsoport tagjainak rendelkezniük. Olyan cselekvési munkaprogramot kell kidolgoznia, amely tükrözi a projekt legfontosabb szakaszait és amely lehetővé teszi azt, hogy az esetleges javaslatokat megfelelő időzítéssel készítsék el. Az elemzés vezetőjének a felelősségi körébe tartozik az, hogy megfelelő kommunikációs rendszert alakítson ki és működtessen a HAZOP elemzésből származó eredmények átadására. A projektmenedzser pedig azért felelős, hogy az elemzés eredményeiként meghozott intézkedéseket megtegyék, továbbá a tervező munkacsoport által a végrehajtásról hozott döntéseket megfelelőképpen dokumentálják. A projektmenedzsernek és az elemzés vezetőjének közösen kell meghatároznia azt, hogy a HAZOP munkacsoport tevékenységét a veszélyek és a problémakörök azonosítására korlátozzák-e (amelyek ezt követően döntésre visszakerülnek a projektmenedzserhez és a tervező munkacsoporthoz) vagy pedig a HAZOP munkacsoportnak javaslatot is kell tennie a lehetséges javító/mérséklő intézkedésekre. Ez utóbbi esetben egyetértésre kell jutni abban is, hogy milyen felelősségi körben és milyen mechanizmuson keresztül választandók ki a javasolható javító/mérséklő intézkedések és biztosítandók az egyes intézkedések megtételéhez szükséges felhatalmazások. A HAZOP elemzés csapatmunkát igényel a munkacsoport minden egyes tagjának a rá kiosztott szerep szerint. A munkacsoportnak olyan kisszámúnak kell lennie, amely megfelel a rendelkezésre álló műszaki és üzemeltetési ismereteknek és tapasztalatoknak. A munkacsoport ezért általában legalább négy főből áll és ritkán nagyobb hétfősnél. Minél nagyobb a munkacsoport, annál lassabb lesz a folyamat. Amennyiben a rendszert alvállalkozó tervezte, akkor az alvállalkozó és a megrendelő szakembereinek egyaránt részt kell venniük a munkacsoport munkájában. A munkacsoport tagjainak szerepére a következő javasolható: – Az elemzés vezetője: nincs szoros kapcsolatban a tervező munkacsoporttal és nem kötődik szorosan

a projekthez. HAZOP elemzések vezetésére jól kiképzett és rendelkezik ilyen irányú tapasztalatokkal. Ő felel a projektvezetés és a HAZOP munkacsoport közötti kommunikációért. Megtervezi az elemzést. Meghatározza az elemző munkacsoport összetételét. Biztosítja, hogy az elemző munkacsoport megkapja a tervprezentációs csomagot. Javaslatot tesz az elemzésben felhasználandó vezérszavakra és a vezérszó – elem/ismérv értelmezésekre. Irányítja az elemzést. Biztosítja az eredmények dokumentálását.

– A jegyzőkönyvvezető: összeállítja a munkaülések emlékeztetőjét. Dokumentálja a feltárt veszélyeket és az azonosított problématerületeket, a megtett javaslatokat és az intézkedések végrehajtásának ellenőrzési szempontjait. Segíti az elemzés vezetőjét a munkatervezésben és az adminisztratív munkában. Bizonyos esetekben az elemzés vezetője is betöltheti ezt a szerepet.

– A tervező: bemutatja a tervet és a tervprezentációt. Elmagyarázza azt, hogy valamely meghatározott eltérés miként következhet be és a rendszer erre hogyan reagál.

– A felhasználó: beszámol azokról a működtetési körülményekről, amelyek között a vizsgált elem működni fog, valamint az eltérés működési következményeiről és az eltérések veszélyessé válásának mértékéről.

– A szakemberek: a rendszerrel és az elemzéssel összefüggő szaktudásukat bocsátják rendelkezésre. A szakemberek esetleg korlátozott mértékben, váltással vehetők igénybe.

– A karbantartó: a karbantartó személyzet képviselője (amennyiben a jelenléte szükséges). A tervező és a felhasználó nézőpontjára mindig szükség van az elemzéshez. Attól függően azonban, hogy az elemzést az életciklus mely szakaszában végzik, az elemzéshez legmegfelelőbb szakértői kör más és más lehet. A munkacsoport minden tagjának elégendő ismerettel kell rendelkeznie a HAZOP technikáról ahhoz, hogy az elemzésben hatékonyan tudjanak részt venni, vagy előzőleg megfelelő felkészítést kell tartani részükre.


12

IEC 61882

6.4 Az előkészítés 6.4.1 Általános elvek Az elemzés vezetője a következő előkészítő munkáért felelős: a) az információk összegyűjtése; b) az információ feldolgozása alkalmas formátumúvá; c) a munkaülések ütemtervének kialakítása; d) a szükséges munkaülések előkészítése. Ezeken felül az elemzés vezetője intézkedhet adatbázisok, stb. átnézéséről azoknak a rendkívüli eseményeknek a feltárása érdekében, amelyek azonos vagy hasonló technológiáknál bekövetkeztek. Az elemzés vezetője felelős azért, hogy a megfelelő tervprezentáció rendelkezésre álljon. Ha az anyag pontatlan vagy nem teljes, akkor a hiányosságokat pótolni kell még az elemzés megkezdése előtt. Az elemzés tervezési szakaszában a tervet jól ismerő személynek a tervprezentációban azonosítania kell a rendszer részeit, az elemeket és azok ismérveit. Az elemzés vezetője felelős az elemzési terv elkészítéséért, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia: • az elemzés célja és alkalmazási területe; • a résztvevők névjegyzéke; • műszaki-technikai adatok:

– a részekre és elemekre bontott tervprezentáció, a részegységekre és elemekre előírt tervezői szándék bemutatásával, továbbá minden egyes elem esetében az komponensek, az anyagok és a tevékenységek, valamint azok ismérveinek jegyzékével,

– a javasolt vezérszavak jegyzéke, valamint a 6.4.3 szakaszban közöltek szerinti vezérszó – elem/ismérv kombinációk értelmezése;

• a megfelelő referenciaanyagok jegyzéke; • adminisztratív előírások, a munkaülések ütemterve, beleértve azok napját, időpontját és helyszínét; • a szükséges jegyzőkönyvezési forma (lásd az A. mellékletet); • az elemzés során felhasználható formanyomtatványok. A munkaülések hatékony levezetéséhez megfelelő felszereltségű helyiséget és szemléltető- és jegyzőkönyvvezető eszközöket kell biztosítani. Az elemzési tervből és a szükséges forrásanyagokból álló információcsomagot az első munkaülés előtt meg kell küldeni a munkacsoport tagjainak annak érdekében, hogy alaposabban megismerhessék annak tartalmát. Kívánatos a rendszer fizikai átvizsgálása is. A HAZOP elemzés sikere nagymértékben függ a munkacsoport tagjainak éber figyelmétől és koncentrálásától, és ennélfogva fontos, hogy az ülések korlátozott időtartamúak legyenek és az egyes munkaülések között megfelelő szüneteket tartsanak. Hogy mindezek a követelmények miként teljesítendők, azt az elemzés vezetője saját felelősségi körében határozza meg. 6.4.2 A terv bemutatása A terv bemutatása jellegzetesen az alábbi dokumentációból áll, amelyet egyértelműen és egyedileg azonosítani szükséges, valamint jóvá kell hagyni és dátumozni kell: a) minden rendszerre:

• a tervezői követelmények és leírások, folyamatábrák, funkcionális tömbdiagramok, a szabályozó- és vezérlőkörök kapcsolási rajzai, elektromos kapcsolási rajzok, műszaki adatlapok, elrendezési rajzok, az üzemi ellátórendszerek műszaki adatai, üzemeltetési és karbantartási előírások;

b) technológiai rendszerekre: • csövezési és műszerezési kapcsolási rajzok, anyagspecifikációk és típuselemek, csövezési és

rendszerelrendezési rajz; c) programozható elektronikus rendszerekre

• adatforgalmi diagramok, objektumorientált tervdiagramok, állapot-átmenet diagramok, vezérlési diagramok, logikai kapcsolások.

Mindezeken felül az alábbi információkat is meg kell adni: • az elemzés tárgyának határai, valamint a rendszerhatárok kapcsolódási pontjai;


13

IEC 61882

• azok a környezeti feltételek, amelyek között a rendszer működni fog; • a kezelő és karbantartó személyzet képesítése, felkészültsége és tapasztalatai; • eljárások és/vagy működtetési utasítások; • a kezelői és karbantartói tapasztalatok, valamint a hasonló rendszerek esetében közismert veszélyek. 6.4.3 A vezérszavak és az eltérések A HAZOP elemzés tervezési fázisában az elemzést vezetőnek javaslatot kell tennie az elemzés során használandó alapvető vezérszavak jegyzékére. Az elemzés vezetője megvizsgálja, hogy a javasolt vezérszavak alkalmazhatók-e a rendszerhez és igazolja a megfelelőséget. A vezérszavakat alapos mérlegelés útján kell megválasztani, mivel az olyan vezérszó, amely túl speciális esetleg korlátozhatja az ötleteket és a vitát, amely pedig túl általános, az esetleg nem képes a HAZOP elemzést hatékonyan a tárgyra irányítani. A különféle eltérésekre és az ezekre vonatkozó vezérszavakra mutat néhány példát a 3. sz. táblázat.

3. sz. táblázat – Példa az eltérésekre és az ezekre vonatkozó vezérszavakra

Az eltérés típusa

Vezérszó Példa az értelmezésre a vegyiparban

Példa az értelmezésre programozható elektronikus

rendszer (PER) esetében

Negatív NEM A tervezői szándék még részben sem teljesül, pl. nincs áramlás

Nincs érvényes átmenő adat vagy vezérlőjel

Mennyiségi változás

SOK

KEVÉS

Mennyiségi növekedés, pl. magasabb hőmérséklet

Mennyiségi csökkenés, pl. alacsonyabb hőmérséklet

A tervezői szándéknál nagyobb a tényleges adatátviteli ráta

A tervezői szándéknál kisebb a tényleges adatátviteli ráta

Minőségi változás

MIND ... MIND

RÉSZBEN (RÉSZLEGESEN)

Jelenlévő szennyezőanyag Egymást követő műveletek/lépések egyidejű végrehajtása

A tervezői szándék csak részben teljesül, úm. az előírt folyadék-mennyiségnek csak egy része áramlik

A tervezői szándékon felül egyéb vagy hibás jel jelenik meg

Az átvitt adatok vagy a vezérlőjelek hiányosak

Helyettesítés (MEG)FORDÍTVA

MÁSVALAMI (MÁS MINT)

Visszaáramlás a csővezetékben és megfordult kémiai reakciók

A tervezői szándéktól különböző eredmény jelenik meg, úm. nem megfelelő anyag szállítása

Rendszerint nem jellemző

Az átvitt adatok vagy vezérlőjelek nem megfelelőek

Időzítés KORÁN

KÉSŐN

Valami túl korán következik be az előírt időzítéshez képest, pl. a hűtés vagy a szűrés

Valami túl későn következik be az előírt időzítéshez képest, pl. a hűtés vagy a szűrés

A jelek az előírt időrendhez képest túl korán érkeznek meg

A jelek az előírt időrendhez képest túl későn érkeznek meg

Elsőbbség vagy sorrend

ELŐTTE

UTÁNA

Valami túl korán következik be valamely meghatározott sorrenden belül, pl. keverés vagy hevítés

Valami túl későn következik be valamely meghatározott sorrenden belül, pl. keverés vagy hevítés

A jelek a sorrenden belül az előírtnál korábban érkeznek

A jelek a sorrenden belül az előírtnál később érkeznek

A vezérszó – elem/ismérv kombinációk a különböző rendszereknél végzett elemzések, a rendszer életciklusának különböző szakaszaiban és a különböző tervprezentációk esetében is különféleképpen értelmezhetők. Egyes kombinációknak esetleg nincs értelmes tartalmuk az adott elemzés esetében és ezért figyelmen kívül kell hagyni azokat. Az összes vezérszó – elem/ismérv kombinációt meg kell határozni és dokumentálni kell. Amennyiben egy adott kombinációnak több gyakorlati értelmezése is lehetséges a tervvel összefüggésben, akkor az összes


14

IEC 61882

értelmezést fel kell jegyezni. Másrészt pedig az is kiderülhet, hogy ugyanaz az értelmezés más kombinációkból is levezethető. Ilyen esetben a megfelelő kereszthivatkozásokat meg kell tenni. 6.5 A vizsgálat A munkaülések szerkezetét ki kell alakítani, mégpedig úgy, hogy az elemzés vezetője vezeti le a vitát az elemzési terv alapján. A HAZOP elemző munkaülés elején az elemzés vezetője vagy a munkacsoportnak az a tagja, aki jól ismeri a vizsgált folyamatot és annak problémáit • felvázolja az elemzési tervet annak érdekében, hogy a munkacsoport tagjai megismerjék a rendszert és

az elemzés céljait és alkalmazási területét; • bemutatja a tervprezentációt és elmagyarázza az alkalmazni javasolt elemeket és vezérszavakat; • áttekinti az ismert veszélyeket és működtetési problémákat, továbbá a megfontolást érdemlő területeket. Az elemzés során az elemzés tárgya szerint meghatározott irányt vagy rendet kell követni, logikai sorrendben haladva a bemenő adatoktól a kimenő adatokig. Az olyan veszélyazonosítási technikák, mint a HAZOP erőssége a fegyelmezett, lépésről lépésre haladó vizsgálati folyamat. A vizsgálatnak alapvetően két lehetséges végrehajtási módja van: az „elemet előbb” és a „vezérszót előbb” munkamenet, amint azt a 2a. és 2b. ábra mutatja. Az alábbiakban az „elemet előbb” munkamenetet mutatjuk be. a) Az elemzés vezetője kezdi meg az elemzést azzal, hogy kezdőpontul választja a tervprezentáció egyik részét

és megjelöli azt. Ezt követően ismerteti az adott részre vonatkozó tervezői szándékot, a releváns elemeket és minden olyan ismérvet, amely az azonosított elemekre vonatkozik.

b) Az elemzés vezetője kiválasztja az egyik elemet és a munkacsoporttal közösen megállapítja, hogy a vezérszót közvetlenül magára az elemre vagy az adott elem egyedi ismérvére kell alkalmazni. Az elemzés vezetője választja ki az először alkalmazandó vezérszót.

c) Az először alkalmazandó vezérszó értelmezését a vizsgált elemmel vagy ismérvvel összefüggésben kell elemezni annak megítéléséhez, hogy van-e ésszerűen elképzelhető eltérés a tervezői szándéktól. Ha feltártak a tervezői szándéktól ésszerűen elképzelhető eltérést, akkor megvizsgálandók a lehetséges okok és következmények. Egyes alkalmazásokban hasznos lehet osztályozni az eltéréseket a következmények potenciális súlyossága vagy a kockázatmátrix használatán alapuló relatív kockázatosztályozás szerint. A kockázatmátrix használatát az IEC 60300-3-9 szabvány mutatja be.

d) A munkacsoportnak azonosítania kell az eltéréssel összefüggésben a védelmi, az érzékelő és a jelző mechanizmusok meglétét, amelyek a kiválasztott részben szerepelhetnek vagy más részekre vonatkozó tervezői szándék részét képezhetik. Az ilyen mechanizmusok megléte nem állíthatja le a potenciális veszélyek vagy működtetési problémák feltárását vagy feljegyzését, illetőleg nem állíthatja meg azt a folyamatot, hogy megpróbálják csökkenteni az előfordulás valószínűségét vagy mérsékeljék a következményeket.

e) Az elemzés vezetője összefoglalja a jegyzőkönyvvezető által dokumentált eredményeket. Ahol az intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséhez további munkára van szükség, ott az ellenőrzési feladat elvégzésért felelős személy nevét szintén fel kell jegyezni.

f) Az eljárást ezután az adott vezérszó minden egyéb értelmezésére meg kell ismételni; majd egy másik vezérszóra; ezután a vizsgált elem minden egyes ismérvére (amennyiben az adott elemhez az ismérvszinten elvégzendő elemzést elhatároztak); majd a vizsgált rész minden egyes elemére. Az adott rész teljes átvizsgálásának teljesítését fel kell jegyezni. Az eljárást addig kell ismételni, amíg az összes részt teljesen ki nem elemezték.

A fentiekben bemutatott vezérszó-alkalmazási módszerrel szembeni alternatíva az, amikor az első vezérszót alkalmazzuk valamely rész minden egyes elemére. Ezt követően az elemzés a következő vezérszóval folytatódik, melyet újból minden elemre alkalmazni kell. A folyamatot addig kell ismételni, amíg az összes vezérszót nem alkalmaztuk az adott rész összes elemére, és ezt követően lehet a következő rész elemzéséhez kezdeni. (Lásd a 2b. sz. ábrát.) Az elemzés során követendő munkamenetet az elemzés vezetője és a munkacsoport választja meg. A választást befolyásolja az, hogy a HAZOP munkarendjét mennyire kell a részletekbe menően meghatározni. Egyéb befolyásoló tényezők lehetnek a következők: a technológiák jellege, a rugalmas elemzési munkarend igénye, és bizonyos mértékig a résztvevők előzetes felkészítésének szintje.


15

IEC 61882

2a. sz. ábra – A HAZOP vizsgálat eljárásának folyamatábrája – Az „elemet előbb” munkamenet

Nem

Nem

Nem

NemM inden részt megvizsgáltál?

Stop

Igen

Igen

Vizsgáld meg az okokat, a következményeket és a

védelmet vagy jelzéseket, továbbá a dokumentumokat

Elképzelhető eltérés?

A vezérszó és az elem/ismérv kombinációk minden lehetséges értelmezését alkalmaztad?

M inden elemet megvizsgáltál?

Igen

M inden vezérszót alkalmaztál a kiválasztott elemre?

Válassz egy vezérszót

Nem

Igen

Igen

Alkalmazd a vezérszót a kiválaszott elemre (és minden egyes ismérvére, ami szóba

jöhet) az adott körülményekre érvényes értelmezés meghatározásához

Start

Írd le az általános tervet

Tárd fel azt, hogy valamelyik elem hasznosan tovább bontható-e ismérvekké

Válassz ki egy elemet (és ismérvet - ha van)

Válassz ki egy részt

Vizsgáld meg és fogadd el a tervezői szándékot

Azonosítsd az ide tartozó elemeket


16

IEC 61882

2b. sz. ábra – A HAZOP vizsgálat eljárásának folyamatábrája – A „vezérszót előbb” munkamenet

Minden részt megvizsgáltál?Nem

Igen

Stop

Igen

Minden vezérszót alkalmaztál?Nem

Igen

A vezérszó és az elem/ismérv kombinációk minden lehetséges értelmezését alkalmaztad? Nem

Igen

Alkalmaztad-e a kiválasztott vezérszót minden elemre?Nem

Alkalmazd a vezérszót a kiválaszott elemre (és minden egyes ismérvére, ami szóba jöhet) az

adott körülményekre érvényes értelmezés meghatározásához

Vizsgáld meg az okokat, a következményeket és a

védelmet vagy jelzéseket, továbbá a dokumentumokat

IgenElképzelhető eltérés?

Nem

Válassz egy vezérszót

Válassz ki egy elemet (és ismérvet - ha van)

Start

Írd le az általános tervet

Válassz ki egy részt

Vizsgáld meg és fogadd el a tervezői szándékot

Azonosítsd az ide tartozó elemeket

Tárd fel azt, hogy valamelyik elem hasznosan tovább bontható-e ismérvekké


17

IEC 61882

6.6 Dokumentálás 6.6.1 Általános elvek A HAZOP elsődleges erőssége az, hogy módszeres, fegyelmezett és dokumentált megközelítést ad. A HAZOP elemzésből származó előnyök teljes kihasználása érdekében megfelelő dokumentálást kell végezni és biztosítani kell az intézkedések végrehajtásának megfelelő ellenőrzését. Az elemzés vezetője felel azért, hogy minden egyes munkaülésről megfelelő feljegyzések készüljenek. A jegyzőkönyvvezetőnek műszakilag jól kell ismernie a vizsgálat tárgyát, jó kommunikációs készséggel kell rendelkeznie és képesnek kell lennie figyelni a részletekre és összpontosítani. Az A. mellékletben különféle jegyzőkönyvezési módszereket mutatunk be. 6.6.2 Jegyzőkönyvezési módok A HAZOP esetében alapvetően két jegyzőkönyvezési mód létezik: a teljes és az egyedi kiválasztásos jegyzőkönyvezés. A jegyzőkönyvezés módszerét még a munkaülések előtt meg kell határozni és erre a jegyzőkönyvvezetőt fel kell készíteni. • A teljes jegyzőkönyvezés során a tervprezentációban szereplő minden részegységre vagy elemre vonatkozó

minden egyes vezérszó – elem/ismérv kombináció alkalmazásának összes eredményét fel kell jegyezni. E módszer ugyan nagyon munkaigényes, mégis bizonyítja azt, hogy az elemzés alapos volt és eleget tesz a legszigorúbb auditálási előírásoknak is.

• Az egyedi kiválasztásos módszer esetében csak az azonosított veszélyeket és működtetési problémákat, továbbá az ezekhez előírt intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó szempontokat kell feljegyezni. Az e módszerrel készített dokumentáció könnyebben kezelhető. A módszer azonban nem dokumentálja az elemzés alaposságát és ezért kevésbé használható auditálási célokra. Az eredmények egy későbbi elemzés alapjául is szolgálhatnak. Az egyedi kiválasztásos jegyzőkönyvezési módszer ennélfogva minimumkövetelményt testesít meg és alkalmazása megfontolást igényel.

A jegyzőkönyvezési forma megválasztásához az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: • jogszabályi előírások; • szerződésbeli kötelezettségek; • a vállalat társasági politikája; • a nyomon követhetőség és az auditálhatóság igénye; • a vizsgálandó rendszer által jelentett kockázat nagyságrendje; • a rendelkezésre álló idő és erőforrások. 6.6.3 Az elemzés eredménye A HAZOP elemzés eredményének a következőket kell tartalmaznia: • az azonosított veszélyek és működtetési problémák részletezése, továbbá ezek észlelésével és/vagy

mérséklésével kapcsolatos részletes információk; • szükség esetén javaslat a terv sajátos szempontjaira irányítandó további elemzésekre, melyeket más

módszerekkel kell elvégezni; • az elemzés során feltárt bizonytalanságok vizsgálatához szükséges intézkedések; • azoknak a problémáknak a mérséklésére vonatkozó javaslatok, amelyeket a munkacsoport a rendszer

ismeretében feltárt (amennyiben azok az elemzés alkalmazási területébe beletartoznak); • feljegyzések, amelyek azokra a szempontokra hívják fel a figyelmet, amelyeket meg kell vizsgálni

az üzemeltetési és karbantartási eljárásokban; • a munkacsoport jelenléti íve az egyes munkaülésekre külön-külön; • az elemzésben sorra vett részek jegyzéke, amennyiben pedig valamely részt az elemzésből kihagytak, akkor

annak indokolása; • a munkacsoport által felhasznált rajzok, műszaki leírások, adatlapok, jelentések, stb. jegyzéke a revíziószám

feltüntetésével. Az „egyedi kiválasztásos” jegyzőkönyvezési módszer esetében mindezek rendszerint a HAZOP munkalapokon meglehetősen tömör formában jelennek meg. Teljes jegyzőkönyvezésnél a szükséges dokumentumokat a HAZOP munkalapok feldolgozásával kell „kinyerni”.


18

IEC 61882

6.6.4 Jelentési követelmények A jegyzőkönyvezett információknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: • minden veszélyt és működési problémát külön tételként kell feljegyezni; • az összes veszélyt és működési problémát a kiváltó okokkal együtt fel kell jegyezni, függetlenül attól, hogy

milyen védelmi vagy riasztó mechanizmus van már a rendszerben; • a munkaüléseket követően a munkacsoport tagjai által az elemzéshez feltett minden kérdést fel kell

jegyezni, és rögzíteni kell annak a személynek a nevét is, aki a válasz megadásáért felelős; • számozási rendszert kell előírni annak biztosítására, hogy minden veszély, működési probléma, kérdés,

javaslat, stb. egyedileg azonosítható legyen; • az elemzési dokumentációt – szükség esetén és indokolt esetben – későbbi hozzáférés céljából archiválni

kell, és a rendszerből eredő veszélyeket nyilvántartó naplóba az elemzési dokumentáció hivatkozási számát be kell vezetni (amennyiben van ilyen napló).

Azt, hogy konkrétan ki kapjon a végleges jelentésből egy példányt, nagymértékben meghatározza a belső vállalati politika vagy a jogszabályi előírás, azonban rendszerint a címzettek között kell lennie a projektmenedzsernek, az elemzés vezetőjének és annak a személynek, akit az intézkedések/javaslatok végrehajtásának ellenőrzésével megbíztak (lásd a 6.1 szakaszt). 6.6.5 Átvezetések a dokumentáción; elfogadás Az elemzés végén el kell készíteni az elemzésről szóló jelentést és a jelentést a munkacsoportnak el kell fogadnia. Ha az elfogadásban nincs egyetértés a munkacsoporton belül, akkor ennek okait jegyzőkönyvbe kell venni. 6.7 A végrehajtás ellenőrzése és a felelősségi körök A HAZOP elemzéseknek nem a rendszer áttervezése a céljuk. Nem szokásos az sem, hogy az elemzés vezetője rendelkezzen hatáskörrel annak biztosításához, hogy a munkacsoport javaslatainak végrehajtását ellenőrizzék. A HAZOP elemzés eredményei alapján elfogadott jelentősebb változtatások végrehajtása előtt és mihelyt a felülvizsgált dokumentáció rendelkezésre áll, a projektmenedzsernek meg kell vizsgálnia a HAZOP munkacsoport újbóli összehívásának szükségességét ahhoz, hogy biztosítsa azt, hogy új veszélyek vagy működtetési vagy karbantartási problémák nem merültek fel. Bizonyos esetekben – amint azt a 6.3 szakaszban jeleztük – a projektmenedzser felhatalmazhatja a HAZOP munkacsoportot a javaslatok gyakorlati megvalósítására és a tervváltoztatások elvégzésére. Ilyen esetben a HAZOP munkacsoportnak az alábbi kiegészítő tevékenységet is el kell látnia: • a legfontosabb problémakörök meghatározása és a terv vagy a működtetési, illetőleg karbantartási eljárások

felülvizsgálata; • a revíziók és a változtatások igazoló ellenőrzése, a projektvezetés tájékoztatása mindezekről, továbbá

a projektvezetés jóváhagyásának megszerzése; • revíziók keretében további HAZOP elemzések végzése, amelyek kiterjednek a rendszerkapcsolatokra is. 7. Audit A HAZOP elemzések programja és eredményei belső vállalati vagy hatósági audit alá vethetők. Az auditálni kívánt kritériumokat és szempontokat a vállalati eljárásokban kell meghatározni. Ezek között lehetnek például a következők: személyzet, eljárások, előkészületek, dokumentálás és a végrehajtás ellenőrzése. A műszaki szempontok alapos ellenőrzését is fel kell venni az audit eljárásba.


19

IEC 61882

A . m e l l é k l e t (tájékoztatás)

A jelentés módszerei A.1 A jelentéstípusok Különböző típusú jegyzőkönyvezések ismeretesek. • Az előre elkészített nyomtatványokon végzett kézi jegyzőkönyvezés tökéletesen megfelelő lehet –

különösen kisebb elemzések esetében – feltéve, hogy az olvashatóság alapvető követelményének eleget tesz. • A HAZOP feljegyzések kézirata a munkaülést követően szövegszerkesztővel feldolgozható annak

érdekében, hogy a másolatpéldányok minősége megfelelő legyen. • Hordozható számítógép – szokványos szövegszerkesztővel vagy munkalapkezelő szoftverrel – használható

a munkalapok elkészítéséhez a munkaülések alatt. • PC-re írt speciális programok – a specializáció fokától függően – segíthetik a HAZOP eredményeinek

jegyzőkönyvezését. Olyan szoftvercsomag használata, amely az elemzés során rögzített megjegyzések (pl. írásvetítőn való) megjelenítését lehetővé teszi, további megtakarításokat eredményezhet.

A.2 A HAZOP munkalap A vizsgálat eredményeinek és az intézkedések végrehajtása ellenőrzésének jegyzőkönyvezéséhez használandó munkalapot ki kell dolgozni és alkalmazását el kell fogadni. A munkalapnak – függetlenül a jegyzőkönyvezés módjától – rendelkeznie kell a külön előírásokban meghatározott alapvető jellemzőkkel; ezekre az alábbiakban mutatunk példákat. A munkalap elrendezése attól függően különböző lehet, hogy egy kézikönyv részét képezi vagy számítógépi jelentési programban alkalmazzák. A kézzel kitöltendő formátum rendszerint fejlécből és oszlopokból áll. A fejléc a következő információkat tartalmazza: a projekt megnevezése, az elemzés tárgya, a tervezői szándék, a rendszer vizsgált része, a munkacsoport tagjai, a vizsgált rajz vagy dokumentum, dátum, oldalszám, stb. Az oszlopok fejléce (címsora) az alábbi lehet: a) az elemzés során kitöltendő formátum esetében:

1) hivatkozási szám; 2) elem; 3) vezérszó; 4) eltérés; 5) ok; 6) következmények; 7) a szükséges intézkedés.

További információk, mint pl. műszaki védőintézkedések, súlyosság, megjegyzések és a kockázatok osztályozása szintén megadhatók. b) az intézkedések végrehajtásának ellenőrzése során kitöltendő formátumok esetében:

1) a javasolt intézkedés; 2) a prioritások meghatározása / a kockázatok osztályozása; 3) az intézkedésért felelős személy; 4) a végrehajtás helyzete; 5) megjegyzések.

MEGJEGYZÉS Az 1, 2 és 3 pontban említett oszlopok magukon a munkaüléseken is kitölthetők.

A számítógépi jegyzőkönyvezés rugalmasabb elrendezést biztosít, az információk jobb bemutatását teszi lehetővé, továbbá megkönnyíti a szükséges jelentések elkészítését, azaz • a részletes munkalapok; • az okok és a következmények szerint összeállított jelentések; • az intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről, az ellenőrzésért felelősökről és a végrehajtás helyzetéről

készítendő jelentések révén.


20

IEC 61882

Egyedi igényekre szabott jelentési formátumok dolgozhatók ki a rendelkezésre álló szövegszerkesztő rendszerekkel. Ezen felül olyan szoftvercsomagok is beszerezhetők, amelyek egyszerűbbé teszik az adatfelvétel és a jelentéskészítés folyamatát. Az ilyen csomagok értékes segítséget nyújtanak a jegyzőkönyvvezetőnek feladata ellátásában. Egyes csomagok azonban megpróbálják az elemzés vezetőjének szerepét is átvenni azáltal, hogy vezérszó – elem/ismérv párokra összeállított ellenőrzőjegyzéket alkalmaznak alternatívaként ahelyett, hogy az eltérések meghatározásához a vezérszavakat közvetlenül az elemekre (és szükség esetén az ismérvekre) alkalmaznák. Miközben ezek a szoftvercsomagok számos veszélyt feltárnak és olyan nyomtatott táblázatos formátumot állítanak elő, amely hasonlít a HAZOP-ból származó formátumhoz, hiányzik belőlük az a szigorú következetesség, amellyel a „munkarendszer”-ből meghatározhatók a veszélyek, és alkalmazhatóságuk a folyamatos működésű technológiai egységek körén kívül korlátozott. Az elemzés vezetőjének teljes mértékű kiváltására szolgáló számítógépi programcsomagok használata különösen nem javasolt. Ad hoc jelleggel összeállított ellenőrzőjegyzékek találomra való alkalmazása nem tekinthető az e szabványban leírt HAZOP elemzésnek. A.3 A HAZOP elemzésről készített jelentés A HAZOP elemzésről zárójelentést kell készíteni és ennek tartalmaznia kell a következőket: • összefoglaló; • következtetések; • az elemzés alkalmazási területe és céljai; • az elemzés eredménye a 6.6.3 szakaszban meghatározott szempontok szerint; • a HAZOP munkalapok; • az elemzésben felhasznált rajzok és dokumentáció felsorolása; • hivatkozások azokra a korábbi elemzésekre, adatbázisokra, stb., amelyeket az elemzés során felhasználtak.


21

IEC 61882

B . m e l l é k l e t (tájékoztatás)

Példák a HAZOP-ra A mellékletben közölt példák célja annak bemutatása, hogy az útmutatóban (különösen annak 4.2, 6.4 és 6.5 szakaszában) közölt HAZOP elvek miként alkalmazhatók egy sor különböző ipari és egyéb alkalmazási területen. Megjegyezzük, hogy a példákat a bemutatás céljából jelentős mértékben leegyszerűsítettük, és a példák nem arra irányulnak, hogy a valóságos esettanulmányok részletes műszaki komplexitását bármilyen módon is leírják. B.1 Bevezető példa E példa célja az, hogy megismertesse az olvasót a HAZOP vizsgálati módszer alapjaival. A példát a HAZOP-ról szóló egyik eredeti forrásműből [1]1 vettük át. Képzeljünk el egy egyszerű technológiával működő gyárat, melyet a B.1 ábra mutat. Az A és B anyagot szivattyú szállítja folyamatosan a megfelelő tárolótartályokból a reaktoredénybe, ahol azok összekeverednek és C termék képződik. Tételezzük fel, fel az A anyag mennyiségének mindig meg kell haladnia B anyagét ahhoz, hogy ne alakuljon ki robbanásveszély. A teljes tervprezentáció sok egyéb részletet is tartalmazna, pl. a nyomás, a reakcióhőmérséklet és a reagens-hőmérséklet, a keverés, a reakcióidők, az A és B szivattyú összeférhetőségének, stb. hatása, azonban ehhez az egyszerű példához mindezek figyelmen kívül hagyhatók. A vizsgált üzemrészt az ábrán megvastagított vonallal jelöltük.

1.B sz. ábra – Egyszerűsített folyamatábra

1 A szögletes zárójelbe tett számok az Irodalomjegyzékre hivatkoznak.

‘A’ anyag

‘B’ anyag

‘A’ szivattyú

‘B’ szivattyú

Reaktor

Szellőzés

‘C’ termék

Túlfolyás Reakció: A + B = C Az ‘A’ komponens mindig nagyobb mennyiségben legyen jelen ‘B’-nél a robbanás megelőzése érdekében


22

IEC 61882

A rendszernek a vizsgálathoz kiválasztott része az ‘A’ anyagot tároló tartálytól az ‘A’ szivattyún keresztül a reaktorba vezető ág. Az e részre vonatkozó tervezői szándék az, hogy az ‘A’ anyagot folyamatosan szállítsa a tartályból a reaktorba a ‘B’ ág anyagszállítási rátájánál nagyobb rátával. A 4.2 szakaszban javasolt elemekkel leírva a tervezői szándék a fejlécben a következők szerint adható meg:

Anyag Tevékenység Kiindulási hely Rendeltetési hely ‘A’ Szállítás

(ráta >‘B’) Az ‘A’ tárolótartály Reaktor

A 3. sz. táblázatban megadott vezérszavak (és az előkészítő munka során megfelelőnek ítélt további vezérszavak, lásd 6.4) mindegyikét alkalmazni kell minden egyes elemre és az eredményeket HAZOP munkalapokon fel kell jegyezni. A lehetséges eredményekre mutat példát az „anyag” és a „tevékenység” elemek esetében a B.1 sz. táblázat, ahol az „egyedi kiválasztásos” jegyzőkönyvezési módszert alkalmaztuk és csak az értelmezhető eltéréseket jegyeztük fel. Miután minden egyes vezérszót alkalmaztunk minden egyes olyan elemre, amely a rendszer e részével összefüggésbe hozható, egy másik részt kell kiválasztani (mondjuk a ‘B’ anyag szállítását ellátó ágat) és a folyamatot meg kell ismételni. A rendszer minden részét így kell elemezni és az eredményeket fel kell jegyezni.


23

IEC 61882

B.1 sz. táblázat – Példa a HAZOP munkalapra a bevezető példához

AZ ELEMZÉS MEGNEVEZÉSE: TECHNOLÓGIAI PÉLDA MUNKALAP: 1/4

Rajzszám: REVÍZIÓSZÁM: DÁTUM: 1998. december 17.

MUNKACSOPORT: LB, DH, EK, NE, MG, JK A MUNKAÜLÉS DÁTUMA: 1998. december 15.

A VIZSGÁLT RÉSZ: Az ‘A’ tartályból a reaktorba vivő csővezetékszakasz

TERVEZŐI SZÁNDÉK: Anyag: ‘A’ Tevékenység: Folyamatos szállítás B-nél nagyobb rátával

Kiindulási hely: ‘A’ tartály Rendeltetési hely: Reaktor

№ Vezérszó Elem Eltérés Lehetséges okok Következmények Műszaki védőintézkedések

Megjegyzések Szükséges intézkedések

A végre-hajtásért felelős

1 NINCS ‘A’ anyag Nincs ‘A’ anyag Az ‘A’ tartály üres Nincs szállítás a reaktorba ‘A’-ból

Robbanás

Nincs bemutatva Nem elfogadható helyzet

Megfontolandó alsó-vészszintjelző és a ‘B’ szivattyút leállító, alsó-alsó szintjelzésre működésbe lépő kör beépítése az ‘A’ tartályba

MG

2 NINCS ‘A’ anyag szállítása (ráta >B)

Nincs ‘A’ anyag szállítás

Az ‘A’ szivattyú leállt, a vezeték elzáródott

Robbanás Nincs bemutatva Nem elfogadható helyzet

Az ‘A’ anyag szállítási rátájának mérése, továbbá egy riasztó és a ‘B’ szivattyút leállító kör beépítése, melyek kis szállítási rátára lépnek működésbe

JK

3 SOK ‘A’ anyag Sok az ‘A’ anyag: a tárolótartály túltöltése

Tartálykocsis töltés elégtelen töltés-kapacitások miatt

A tartály tartalma a kármentőbe jut

Nincs bemutatva Megjegyzés: Ezt előzőleg a tartály elemzésekor már feltárták

Megfontolandó felső-vészszintjelző beszerelése, amennyiben ilyet még nem írtak elő

EK


24

IEC 61882

B.1 sz. táblázat (folytatás)




A VIZSGÁLT RÉSZ: Az A tartályból a reaktorba vivő csővezetékszakasz






4 SOK ‘A’ anyag szállítása

Sok szállítás

Nagy az ‘A’ anyag szállítási rátája

Helytelen lapátbeállítás

Nem megfelelő a beépített szivattyú

Lehetséges termelés csökkenés

A termék nagy mennyiségű ‘A’ anyagot tartalmaz

Nincsenek A szivattyúk szállítóáramának és karakterisztikáinak ellenőrzése üzembe-helyezéskor

Az üzembehelyezési eljárás felülvizsgálata

JK

5 KEVÉS ‘A’ anyag Kevés ‘A’ anyag Alacsony folyadékszint a tartályban

Nem megfelelő a nettó pozitív szállí-tómagasság (NPSH)

Örvénylés alakulhat ki és az robbanáshoz vezethet

Nem megfelelő áramlás

Nincsenek Elfogadhatatlan

Ua. mint 1

Alacsony szintre működésbe lépő riasztó

Ua. mint 1

MG

6 KEVÉS ‘A’ anyag szállítása (ráta >B)

Az ‘A’ anyag szállítási rátája kicsi

A vezetékszakasz részben eldugult, tömörtelenség, a szivattyú teljesítménye lecsökkent, stb.

Robbanás Nincs bemutatva Nem elfogadható

Ua. mint 2 JK


25

IEC 61882











7 MIND ... MIND

‘A’ anyag Az ‘A’ anyag mellett egyúttal más folyékony anyag is jelen van a kiszolgálótartályban

Szennyezett anyag került a tartályba

Nem ismert Minden tartálykocsi tartalma ellenőrizendő és analizálandó a tartályba való átfejtés előtt

Elfogadhatónak minősíthető

Az üzemeltetési eljárás ellenőrizendő

LB

8 MIND ... MIND

‘A’ anyag szállítása

Az ‘A’ anyag szállítása mellett valami más is történik, úm. korrózió, erózió, kikristályosodás vagy bomlás

Ezek mindegyikének lehetősége megvizsgálandó a pontosabb adatok fényében NE

9 MIND ... MIND

A célreaktor A reaktornál éppúgy

Külső tömörtelenség

A vezeték, a szelep vagy a csatlakozó-szerelvény tömörtelensége

Környezetszennyezés

Lehetséges robbanás

Elfogadott csővezeték szabályzat / szabvány alkalmazása

Átvétel minőség-ellenőrzéssel

Áramlás érzékelő elhelyezése a reaktor közvetlen közelébe a kiszakaszolás céljából

DH


26

IEC 61882











10 (MEG-) FORDÍTVA

‘A’ anyag szállítása

Fordított áramlás

Anyag áramlik a reaktorból a kiszolgálótartályba

A reaktorban nagyobb a nyomás, mint a szivattyú nyomóági nyomása

A reaktoranyag elszennyezi a kiszolgálótartály tartalmát

Nincs bemutatva Nem megfelelő elhelyezés

Megfontolandó visszacsapó szelep beépítése a csővezetékbe

MG

11 MÁS-VALAMI (MÁS MINT)

‘A’ anyag Más mint ‘A’

Az ‘A’-tól különböző anyag a kiszolgáló-tartályban

Nem megfelelő anyag van a kiszolgáló-tartályban

Ismeretlen Az anyagtól függ

A tartálykocsi tartalma ellenőrizendő és analizálandó az átfejtés előtt

Elfogadható elhelyezés

12 MÁS-VALAMI (MÁS MINT)

Célreaktor Külső tömörtelenség

Semmi sem érkezik a reaktorba

Csővezeték törés Környezetszennyezés és lehetséges robbanás

A csövezés szerkezeti integritása

A csőterv ellenőrzése

Pontosan ki kell mutatni, hogy a javasolt kiszakaszoló berendezés elég gyors beavatkozást biztosít-e a robbanás megelőzéséhez

MG


27

IEC 61882

B.2 Eljárások Vegyünk egy kisebb szakaszos gyártási technológiát, amellyel biztonsági funkciót ellátó műanyag alkatrészt állítanak elő. Az alkatrész specifikációja mind az anyagösszetételt, mind a színezést tekintve szigorúan meghatározott. A technológiai műveleti sorrend a következő: a) mérj le 12 kg ‘A’ port; b) tedd a keverőgépbe; c) mérj le 3 kg ‘B’ színezőport; d) tedd a keverőgépbe; e) indítsd el a keverőgépet; f) hagyd a keverőgépet működni 15 percig; állítsd le a keverőgépet; g) tárold ki a keveréket 3 x 5 kg-os zsákokba; h) mosd ki a keverőgépet; i) adj 50 l oldószert a keverőedénybe; j) adj 0,5 kg szilárdságnövelőt a keverőedénybe; k) adj hozzá 5 kg porkeveréket (‘A’ és ‘B’); l) végezz keverést 1 percig; m) öntsd ki a keveréket a formába 5 percen belül. A HAZOP elemzést abból a célból végezzük, hogy megvizsgáljuk, miként keletkezhet az előírásnak meg nem felelő anyag. Mivel eljárási lépésekről van szó, ezért a HAZOP folyamat során az egyes műveleti utasítások tekintendők a vizsgált részeknek. A műveleti sorrendre elvégzett HAZOP elemzés kivonatát a B.2 sz. táblázatban közöljük. Az „egyedi kiválasztásos” jegyzőkönyvezési rendszert alkalmaztuk.


28

IEC 61882

B.2 sz. táblázat – Példa a HAZOP munkalapra az eljárások példájához

AZ ELEMZÉS MEGNEVEZÉSE: ELJÁRÁSOK MUNKALAP: 1/3

AZ ELJÁRÁS MEGNEVEZÉSE: X ALKATRÉSZ KIS VOLUMENŰ GYÁRTÁSA REVÍZIÓSZÁM: DÁTUM:

MUNKACSOPORT: BK, JS, LE, PA A MUNKAÜLÉS DÁTUMA:

A VIZSGÁLT RÉSZ: 1. MŰVELETI UTASÍTÁS: MÉRJ LE 12 KG ‘A’ PORT

№ Elem Vezérszó Eltérés Lehetséges okok Következmények Műszaki védőintézkedések



1 Vedd az ‘A’ port NEM Nem ‘A’-t veszi Kezelői hiba Nem áll össze a végkeverék

A kezelőnek ellenőriznie kell, hogy a keverőgépben nem túl kevés-e az anyag. A szín is túl világos lehet

Az ‘A’ anyag teljes hiánya nem tűnik hihető eseménynek

Nincs

2 Vedd az ‘A’ port MIND...MIND ‘A’ mellett más anyagot is hozzáad

‘A’ anyag szennyezett

A színspecifikáció nem teljesül. A végkeverék esetleg nem áll össze megfelelően

Minden ‘A’ szállítmányon tesztet kell végezni a felhasználás előtt

Ellenőrizendők a minőségbiztosítási eljárások a gyártónál

BK

3 Vedd az ‘A’ port MÁS MINT ‘A’ helyett más anyagot vesz

A kezelő nem megfelelő anyagot tartalmazó zsákot használ

A keverék használhatatlan. Anyagi veszteség

A keverési területen csak ‘A’, ‘B’ és a keverék zsákok tárolhatók

Hetente ellenőrizendők a tárolási előírások. Megfontolandó egyedi színezésű zsákok használata a nyersanyaghoz és a keverékhez

BK

4 Végy 12 kg-ot SOK Túl sok ‘A’-t vesz Hibás kimérés / Kezelői hiba

A színspecifikáció nem teljesül

Hetente ellenőrző mérlegelés

A mérleg átvizsgálása félévente

JS emlékeztesse a kezelőket a pontos mérés szükségességére

JS

5 Végy 12 kg-ot KEVÉS Túl kevés ‘A’-t vesz

Hibás kimérés / Kezelői hiba

Mint fent Mint fent Mint fent JS


29

IEC 61882





A VIZSGÁLT RÉSZ: 2. MŰVELETI UTASÍTÁS: TEDD A KEVERŐGÉPBE




6 Keverőgép MÁS MINT Az ‘A’ anyagot nem a megfelelő keverőgépbe helyezi

Kezelői hiba Egyidőben csak egy keverőgép vehető igénybe

Átvizsgálandó az elhelyezés, amennyiben további keverőgépek üzembeállítására van javaslat

BK

7 Add hozzá a szilárdságnövelőt

NEM Nem ad hozzá szilárdságnövelőt

Kezelői hiba A végkeverék nem áll össze meg-felelően

Anyagi veszteség

A kezelőnek a szakaszos gép kezelőlapján aláírásával igazolnia kell a szilárdság-növelő hozzáadását. A késztermék szilárdságellenőrzése

Átvizsgálandó a hibaráta annak megítéléséhez, hogy szükség van-e további műszaki védőintézkedésekre

BK


MIND...MIND A szilárdság-növelővel együtt mást is hozzáad

A szilárdságnövelő szennyezett

A végkeverék nem használható

Minőségbiztosítási garancia a szállítótól

Minden szállítmányon tesztet kell végezni

Nincs


MÁS MINT A szilárdság-növelő helyett mást ad hozzá

A végkeverék nem használható

A különböző szilárdságnövelőket fizikailag is el kell különíteni

Kezelői ellenőrzések

Ha előírják a kimért zsákos adagolást, akkor a felhígulás veszélye tovább csökkenthető

Meg kell várni a szilárdságnövelő hatását. A beszerzési (kiválasztási) eljárás átvizsgálása

JS


30

IEC 61882





A VIZSGÁLT RÉSZ: 2. MŰVELETI UTASÍTÁS: TEDD A KEVERŐGÉPBE




10 Adj hozzá 0,5 kg-ot

SOK Túl sok szilárdságnövelőt ad hozzá

Hibás kimérés /

Kezelői hiba

Az alkatrész túl rideg lesz: katasztrofális meghibásodás következhet be

Hetente ellenőrző mérlegelés A mérleg átvizsgálása félévente

A műszaki védő-intézkedések nem tekinthetők megfelelőnek

Megvizsgálandó annak a lehetősége, hogy 0,5 kg-os kiszerelésű szilárdságnövelőt használjanak. Minden szállítmányból mintát kell venni az ellenőrzéshez

JS

11 Adj hozzá 0,5 kg-ot

KEVÉS Túl kevés szilárdságnövelő

Mint fent A végkeverék nem áll össze megfelelően

Anyagi veszteség

Mint fent Mint fent Mint fent JS


31

IEC 61882

B.3 Automatikus vonatvédelmi rendszer (...) B.4 Példa a védelmi tervezéssel összefüggésben (...) B.5 Piezo-elektromos szeleppel épített vezérelő rendszer (...)


32

IEC 61882

B.6 Olaj-elpárologtató berendezés

B.4 sz. ábra – Olaj-elpárologtató berendezés Az olaj-elpárologtató berendezés lényegében egy olyan kemence, amely fűtővezetéket és földgáz-égőket tartalmaz. Az olaj folyadékfázisban lép be a fűtővezetékbe, ahol elpárolog és a vezetéket túlhevített gőzként hagyja el. Az égőkre vezetett földgáz a környezeti levegővel keveredik és magas hőmérsékletű lánggal elég. A gáz halmazállapotú égéstermékek a kemence kéményén keresztül távoznak. Az olaj áramlását egy mennyiségszabályozó szabályozza, amely a következőkből áll: áramlás szabályozó szelep (FCV), az olajáram-mérő elem (FE), áramlásszabályozó (FC) és a beállított olajáram-értéknél alacsonyabb áramlás esetén működésbe lépő riasztó (FAL). A földgáz az önműködő nyomáscsökkentő szelepen (PRV) keresztül jut el a főégő szabályozó szelephez (TCV) és a segédszelephez (PV). A főégő szabályozó szelepet a TC hőmérsékletszabályozó működteti, amely a TE hőmérsékletérzékelő elemtől kapja a jelet, amely pedig a kilépő olajgőz hőmérsékletét méri. A földgázvezetéken elhelyezett PSHH magas/magas nyomáskapcsoló reteszkapcsolatban van az 1-4 elemen keresztül a főégő szabályozó szeleppel (TCV), melyet lezár, ha a gáz nyomása túl magas. Az olajgőz kivezetésen van még egy magas hőmérsékletre működésbe lépő kapcsoló (TSH) is, amely zárja a főégő szabályozó szelepet (TCV), amennyiben az olaj egy maximális hőmérséklet fölé hevül. Végül van még egy lángérzékelő berendezés is (ezt nem mutatja az ábra), amely mindkét gázszelepet lezárja, ha a láng kialszik.

A reteszelés zárja a TCV főszelepet

Elgőzölögtetett olaj

A reteszelés zárja a TCV főszelepet

Fűtővezeték Cseppfolyós

olaj

PV segéd-szelep

TCV fő-szelep

Égők

Földgáz


33

IEC 61882

B.6 sz. táblázat – Példa a HAZOP munkalapra az olaj-elpárologtató berendezéshez

AZ ELEMZÉS MEGNEVEZÉSE: OLAJ-ELPÁROLOGTATÓ BERENDEZÉS

Rajzszám: REVÍZIÓSZÁM: DÁTUM:

MUNKACSOPORT: MG, NE, DH, EK, LB A MUNKAÜLÉS DÁTUMA:

A VIZSGÁLT RÉSZ: Olaj-elpárologtató berendezés vezetéke az olajbevezetéstől (az áramlás mérési helye előtt) a gőz technológiába való kilépéséig (hőmérséklet ellenőrzés után)

TERVEZŐI SZÁNDÉK: Bemenet: Olajáram a tápvezetékről, hőbevitel a kemencéből Tevékenységek: Elpárologtatás, túlhevítés és olajgőz-szállítás a technológiába


Megjegyzések Szükséges intézkedések A végre-hajtásért

felelős

1 NINCS Olajáramlás Nincs olajáramlás – Betáp hiba

– Az áramlás szabályozó szelep (FCV) zárva

A fűtővezeték túlhevül és meghibásodhat

Alacsony áramlásra bekapcsol a riasztó (FAL)

A magas hőmérséklet hatására TSH kiold

A védő-intézkedés függ a kezelő reakcióidejétől

Megvizsgálandó, hogy alacsony áramlás esetén zárja-e az FE elem a TCV főégő-szelepet

LB

– A fűtővezeték eltömődése

– Dugulás az elvét oldalon

Az elpárologtatóban lévő olaj elforr:

A fűtővezeték túlhevülhet és elkokszolódhat

Alacsony áramlásra bekapcsol a riasztó (FAL)

A magas hőmérséklet hatására TSH kiold

Ellenőrizendő, hogy ezek a műszaki védőintézkedések megfelelők-e és könnyen tisztítható-e a fűtővezeték

NE

2 NINCS Hőbevitel Nincs hőbevitel Láng a kemencén kívül

El nem gőzölögtetett folyadékfázisú olaj jut a technológiába

Nincsenek – Kivizsgálandó a folyékony olaj hatása a technológiában

– Megfontolandó a kemence lángérzékelőjének és az FCV zárásának reteszelése

– Megfontolandó alacsony hőmérsékletű olajelvétre működésbe lépő riasztó beépítése

DH


34

IEC 61882




felelős

3 SOK Olajáramlás Sok olaj – Az olajat túl magas hőmérsék-leten vezetik be

– Az FC áramlás-szabályozó meghibásodik

– FC rosszul van beállítva

Az olaj-elpárologtató berendezés túlterhelődik, ami az olajáram elégtelen hevítését okozhatja (lásd 6)

Nincsenek – Ellenőrizendő az FCV olajáramlás-szabályozó működőképessége magasabb hőmérsékleten

– Megfontolandó alacsony hőmérsékletű olajelvétre működésbe lépő riasztó beépítése

MG

4 SOK Hőbevitel Sok hő – A fűtővezeték túlhevül: kokszosodás és eltömődés lehetséges

A magashőmérséklet-kapcsoló TSH zárja a főégő-szelepet TCV-t

Átvizsgálandók a gázáramlás érzékelőkkel kapcsolatos műszaki védőintézkedések

EK

Túl magas a kemence-hőmérséklet

– Az olajgőz túl magas hőmérsékleten kerül a technológiába

A magashőmérséklet-kapcsoló TSH zárja a főégő-szelepet TCV-t

Ellenőrizendő a magas hőmérsékletű gőz hatása a technológiára

DH

5 KEVÉS Olajáramlás Kevés olaj Alacsony szállítónyomás

Ua. mint 4 Ua. mint 1 A védő-intézkedés megfelelő

Nem kell intézkedni

Ellenőrizendő az el nem párologtatott vagy nem eléggé túlhevített olaj hatása a technológiára

DH 6 KEVÉS Hőbevitel Kevés hő Kevés elvét a kemencéből

Nem párologtatja el vagy nem hevíti túl az olajat. Az olaj túl alacsony hőmérsékleten kerül a technológiába

Nincsenek Van ennek jelentősége?

Megfontolandó alacsony hőmérsékletű olajelvétre működésbe lépő riasztó beépítése

EK


35

IEC 61882




felelős

A víz gyors elforrása folyékony halmazállapotú olajat nyomhat át a technológiába

Nincsenek Ellenőrizendő az olaj potenciális víztartalma

DH 7 MIND...MIND Olaj Olaj mellett más is Szennyeződések az olajban, pl. – víz

– szilárdanyagok, nem illékony anyagok, korrozív vagy bomlékony vegyületek az olajban

A fűtővezeték részleges vagy teljes eltömődése (lásd 1), szénlerakódás vagy korrózió és tömörtelenség (lásd 11) lehetséges

Nincsenek Ellenőrizendők a lehetséges szennyeződések

DH

8 (MEG-) FORDÍTVA

Olajáramlás Ellentétes irányú áramlás

A betáphiány az olajgőz visszaáramlását eredményezheti a fűtővezetékbe és az olajbetáp-rendszerbe

A betáp túlhevülése és a betáprendszer sérülése lehetséges

Nincsenek Átvizsgálandók az egységre gyakorolt hatások és megfontolandó a visszaáramlást megakadályozó szerelvény beépítése

DH

9 MÁS MINT Olaj Más mint olaj Teljesen rossz anyagot vezetnek az elpárologtatóba

Az anyagtól függ Betápoldali ellenőrzés Ellenőrizendő, hogy a szabályozók megfelelőek-e

EK


36

IEC 61882




felelős

10 MÁS MINT Lepárlás Lehetséges robbanás a kemencében

A földgáz-levegő keverék begyulladása

Az elpárologtató berendezés tönkremegy

Nagyobb tűz az olajbetápon

Reteszelés, stb. a kemencében

A műszaki védő-intézkedések adott esetben nem meg-felelőek

– Megfontolandó tűzvédő lezárószelep beépítése az olajbetáp-ágba

– Átvizsgálandók a kemencerobbanás elleni műszaki védőintézkedések

NE

11 MÁS MINT Olajáramlás Az olajgőz nem a technológiába jut

– Tömörtelenség

– A fűtővezeték meghibásodása

Nagyobb tűz a kemencében, amely az olajbetápról kap energiát, és olajgőz-visszaáramlás a technológiából

Füstgáz kibocsátás

A tűztér valószínű sérülése

Nincsenek – Megfontolandó tűzvédő lezárószelep beépítése az olajbetáp-ágba

– Vészhelyzeti oltógőz ellátás bevezetése a kemencébe

– Megfontolandó magas hőmérsékletre működésbe lépő riasztó vagy zárókör beépítése a kéménybe a gázellátó szelepek zárásához

– Biztosítandó a fűtővezeték rendszeres ellenőrzése

NE


37

IEC 61882

Irodalomjegyzék

(1) A Guide to Hazard and Operability Studies. Chemical Industries Association, London, UK, (1977), 1992. (2) Das PAAG-Verfahren. International Social Security Association, (ISSA), c/o B.G. Chemie, Heidelberg,

Germany, 2000, ISBN 92-843-7037-X. (3) Storingsanalyse Waarom? Wanner? Hoe? Dutch Labour Inspectorate, 1979. Body of text in Dutch,

appendices in English. (4) Kletz, Trevor A. HAZOP and HAZAN – Identifying and Assessing Chemical Industry Hazards , Institution of

Chemical Engineers, Rugby, UK, 1999, ISBN 0-85295-421-2. (5) Knowlton, Ellis. An Introduction to Hazards and Operability Studies, the Guide Word Approach, Chemetics

International, Vancouver, Canada, 1992, ISBN 0-9684016-0-0. (Also available in French, Spanish, Finnish, Arabic, Chinese, Hindi and Korean).

(6) Knowlton, Ellis. A manual of Hazard & Operability Studies, The creative identification of deviations and disturbances. Chemetics International, Vancouver, Canada, 1992, ISBN 0-9684016-3-5.

(7) Redmill, Felix; Chudleigh, Morris and Catmur, James. System Safety: HAZOP and Software HAZOP. Wiley, 1999, ISBN 0-471-98280-6.

(8) Crawley, Frank; Preston, Malcolm and Tyler, Brian, HAZOP: Guide to best practice. Guideline to best practice for the process and chemical industries. European Process Safety Centre, Chemical Industries Association & Institution of Chemical Engineers. Rugby, England, IChem, 2000, ISBN 0-85295-427-1.

(9) Guidelines for Hazard Evaluation Procedures. Center for Chemical Process Safety of the American Institute of Chemical Engineers, New York, USA, 1999, ISBN 0-8169-0491-X.

(10) Defence Standard 00-58, HAZOP Studies on Systems containing Programmable Electronics, Ministry of Defence, UK, 2000.


38

IEC 61882

Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 1081 Budapest, Köztársaság tér 7. Telefon: 477.50.28; fax: 210.03.49 E-mail: [email protected] Web: www.mbf.hu/seveso2.html Készült : 2002. Módosítva : A magyar fordítás a HU 2001/IB/EN03 Phare Twinning Project keretében kizárólag hatósági belső használatra készült 2002-ben a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatalnál. Fordította: Cseh Gábor. A fordítást az eredetivel egybevetette: Barczi Győző. E fordítás nem minősül hiteles fordításnak, ennek megfelelően a fordító semminemű felelősséget nem vállal az esetleges fordítási, illetőleg szövegszerkesztési hibákkal összefüggésbe hozható kárért, hátrányért. A magyar fordítás alapja: IEC 61882: 2001 Hazard and operability studies (HAZOP studies) – Application guide. 1st ed. – International standard. – International Electrotechnical Committee – Geneva. 38 p.

mailto:[email protected]

http://www.mbf.hu/seveso2.html

Documents

NEMZETKÖZI SZABVÁNY 61882to/hirdetes/oe_fkk_iec61882_hazop.pdf · 6) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e Nemzetközi Szabvány egyes részei szabadalmi oltalom alatt állnak. Az