NA - Közigazgatási vezetési ismeretektf.hu/wp-content/uploads/2009/07/kozvez.pdf · 2009.03.04. Pedagógus Szakvizsga 18 – Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa •

2009.03.04. Pedagógus Szakvizsga 1

Semmelweis EgyetemMentálhigiéné Intézet

Pedagógus-szakvizsgára előkészítőszakirányú továbbképzési szak

KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK

Dr. Nemes András

A közigazgatásról általában


A SZENTKORONA - TAN

Történelmielőzmények


• Werbőczy István: Tripartitum

– A koronaeszme és az organikus állameszme egyesítése

– A király és a nemesek összessége egyaránt a főhatalomrészesei

– A királyi hatalom forrása: a nemesek összessége ajogokat a nemes közösség ruházza át a koronázás útján akirályra


• Werbőczy István: Tripartitum

– Megszűnt az eredeti ősi egyenlőség: anemzet egy része vétkezett a nemzetegésze ellen, így elveszítette jogát apolitikai hatalom gyakorlására

– A nemzet másik része a magaakaratából az ország szentkoronájának joghatóságára ruházta azállami főhatalmat

– A koronában testesült meg e nemesekáltal birtokolt s átadott közhatalom


Werbőczy a szent koronánaktöbb tartalmat tulajdonít:

– A Szent korona a királyi hatalom felett áll

– Korona és király két különbözőközjogiméltóság

– Szent korona a területi felségjog alanya

– A szent korona egy sor felségjoggal bír(pl. háramlási jog, királyi öröklési jog)


Az ország három részre szakadása,a korona idegen dinasztiához kerülése a szentkorona-tan vesztett a

jelentőségéből

A zavaros politikai és alkotmányos viszonyok tovább erősítették a koronaközjogi önállóságát


A Szentkorona – Tana polgári korszakban,főként Hajnik Imrének

köszönhetően, újmagyarázattal, új

megközelítéssel kibővítveismét jelentős szerepet

játszott a közjogigondolkodásban.


A jelen idő


Az egyes központi állami szervek- A köztársasági elnök és hivatali

szervezete

- Az állampolgári jogok országgyűlésibiztosai

- A Kormány és a MiniszterelnökiHivatal

- Az Állami Számvevőszék

- Az Országgyűlés

- Az Alkotmánybíróság


A köztársasági elnök és hivataliszervezete


• Alkotmány 29 § (1): A köztársasági elnök feladatai

• A törvények kihirdetése

• Előzetes normakontroll indítványozása

• Törvény visszaküldése megfontolásra az Országgyűlésnek

• Az új országgyűlés és Kormány megalakulásában játszott szerep

• A köztársasági elnök a nemzetközi kapcsolatokban, részvétele anemzetközi szerződések megkötésében

• Kinevezések, felmentések, jelölések

• Állampolgársági ügyek


• Kegyelmi ügyek

• Területszervezési döntések

• A köztársasági elnök a Magyar Honvédség Főparancsnoka

• A választásokkal és népszavazásokkal kapcsolatos hatáskör

• Kitüntetések adományozása


A Köztársasági Elnöki Hivatal

• A köztársasági elnököt segítifeladatainak ellátásában

• Vezetője: hivatalvezetőés ahivatalvezetőhelyettese; a köztársaságielnök irányítása mellett

• A hivatalvezetőés helyettesénekkinevezése: köztársasági elnök nevezi kiés menti fel


Szervezeti felépítés


Az állampolgári jogok országgyűlésibiztosai


Az országgyűlési biztosok jogállása ésmegválasztása

– a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés aképviselők kétharmadának szavazatával, hat évre választjameg, és egyszer újraválaszthatók

– A biztosok csak jogi végzettségű, kiemelkedőelméleti vagyszakmai gyakorlattal rendelkezőjogászok lehetnek.


– Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa

• Az alapjogok (vallásszabadság, gyülekezési jog, élethez, emberiméltósághoz való jog stb.) maradéktalan érvényesülésénekbiztosítása, az ezekkel kapcsolatban tudomására jutottvisszásságok kivizsgálása, kivizsgáltatása és orvoslásaérdekében jár el

– Az adatvédelmi biztos• eljár a jogellenes adatkezeléssel, személyes adatokkal

kapcsolatban bekövetkezett jogsérelem, vagy annak közvetlenveszélye esetén;

• figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmének, a közérdekűadatok és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságaérvényesülésének feltételeit;

• javaslatot tesz az adatkezelést és a közérdekűadatoknyilvánosságát érintőjogszabályok megalkotására, illetvemódosítására, véleményezi az ilyen jogszabályok tervezetét;

• kezdeményezheti az államtitok-körben, valamint a szolgálati titok-körben meghatározott adatfajták szűkítését vagy bővítését .


– A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa

• eljár a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok (anyanyelvűoktatásbanvaló részvételhez való jog, politikai és kulturális esélyegyenlőség,családi és utónév anyanyelv szabályai szerinti anyakönyveztetése,kétnyelvűszemélyi okmányok kiállításához való jog, társadalmiszervezetek alapításának joga stb.) megsértése esetén.

– A jövőnemzedékek országgyűlési biztosa

• figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon jogszabályirendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és atermészet állapotának fenntarthatóságát és javítását. Feladata amindezekkel kapcsolatban tudomására jutott visszásságokkivizsgálása vagy kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekébenáltalános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése


A Kormány


A kormány jogállása, szervezete

– Miniszterelnök, miniszterek

– A miniszterelnök kinevezése: a köztársasági elnök javaslatára azországgyűlés tagjai egyszerűtöbbséggel választják meg.

– Megalakulás: a miniszterek kinevezésével

– A kormány megbízatása megszűnik:• az újonnan megválasztott országgyűlés megalakulásával• a miniszterelnök illetőleg a kormány lemondásával• A miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével vagy

összeférhetetlenség megállapításával• ha az országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és

új miniszterelnököt választ


A miniszterek jogállása

– A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnöknevezi ki és menti fel, a kormány tagjai a kormány megalakulása utánaz országgyűlés előtt esküt tesznek.

– A miniszterek a kormánynak és az országgyűlésnek felelősek, ésbeszámolási kötelezettségük is van.

– vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítjákaz alájuk rendelt szerveket.

– A kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki

– A miniszter egyszemélyi felelős vezetőként vezeti a minisztériumot,helyettese a politikai államtitkár.


A kormány feladat- és hatásköre

• védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogiszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezetek jogait;

• biztosítja a törvények végrehajtását;

• irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját,összehangolja tevékenységüket;

• a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatoktörvényességi ellenőrzését;

• biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodikmegvalósulásukról;

• meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítjaaz ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;

• meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, ésgondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;


• irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését;

• az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőlegkövetkezményeinek az elhárítása (veszélyhelyzet), valamint a közrend és aközbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;

• közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar KöztársaságKormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt;

• képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellelműködőintézményeiben;

• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal;

• a megelőzővédelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően aközigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működésétérintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be; az így bevezetettintézkedések hatálya az országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napigtart, azokról a Kormány a köztársasági elnököt és az országgyűlés illetékesbizottságait folyamatosan tájékoztatja


A Miniszterelnöki Hivatal


A MH tevékenységének irányítója: a miniszterelnök

A hivatal vezetője: a Miniszterelnöki Hivatalt vezetőminiszter

A miniszter felel:• a kormányprogram megvalósításának stratégiai irányításáért

és ennek kapcsán a kormányzati tevékenységösszehangolásáért,

• a testület működésével kapcsolatos feladatok ellátásáért,• a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért,• az audiovizuális politikáért,• a nemzetpolitikáért,• a kisebbségpolitikáért,• az informatikáért,• a közigazgatási informatikáért.


(Folytatás) A miniszter…

• javaslatot készít a Kormány közpolitikájára,• előkészíti a törvények és a kormányrendeletek

tervezeteit,• előkészíti a Kormány és a köztársasági elnök

határozatait,• felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki,• kezdeményezi és előkészíti a nemzetközi

szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésneknem minősülőtárcaközi megállapodásokat,

• felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt akülkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben,


(Folytatás) A miniszter…• gondoskodik a kormány határozatában megállapított

rend szerint az Európai Unió intézményeinek tagállamikormányzati részvétellel működődöntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendőkormányzati álláspont előkészítéséről és annak azEurópai Unió intézményeinek tagállami kormányzatirészvétellel működődöntés-előkészítő fórumokon valóképviseletéről,

• képviseli a kormány határozatában megállapított rendszerint a kormányt az Európai Unió Tanácsában,


(Folytatás) A miniszter…• gondoskodik - a statisztikáról szóló törvényben

meghatározottak szerint - a feladat- és hatáskörévelkapcsolatos statisztikai információrendszerkialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről,

• közreműködik a strukturális alapok és Kohéziós Alaphazai felhasználásához kapcsolódó Nemzeti FejlesztésiTerv előkészítésében és nyomon követésében,

• meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmifeladatok végrehajtásának szakmai követelményeit és ahonvédelmi felkészítés ágazati feladatainakvégrehajtását .


A miniszter irányítja:

• a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot (atovábbiakban: Főigazgatóság),

• a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és KözigazgatásiKépzési Központot, a kormányzati személyügyért felelősállamtitkár útján,

• a Közigazgatási és Elektronikus KözszolgáltatásokHivatalát,

• az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- ésTársadalomstratégiai Kutató Intézetet,

• a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetet


A Miniszterelnöki Hivatalszervezeti felépítése



Az Állami Számvevőszék


Az ÁSZ jogállása és szervezete

Az állam legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrzőszerve,amely kizárólag a törvényeknek és az országgyűlésnek

van alárendelve

Az ÁSZ szervezeteAz ÁSZ elnökből, alelnökökből, főtitkárból, vezetőkből,számvevőkből, legalább középfokú végzettségűköztisztviselőkből, ügykezelőkből és a MunkaTörvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll


Az ÁSZ feladat- és hatásköre

Az Állami Számvevőszék ellenőrzi:

- az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központiköltségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat)megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, azállami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatokfelhasználásának törvényességét és célszerűségét, aköltségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését;a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást

– a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetekműködését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és azelkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint ahelyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatokgazdálkodását


(Folytatás) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi…– az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási

tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét

– az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket),valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy azállam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyonfelhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyikisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve aközalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), aköztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodószervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknálés az egyéb kedvezményezett szervezeteknél


(Folytatás) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi…– az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon

kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban(résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrzőés vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartáskörébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésérevonatkozó szabályok betartását

– a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és az alapvetőfeladatokkörébe nem tartozó tevékenységét (az ellenőrzés arra terjed ki,hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, azalapszabályának és a közgyűlése határozatainak megfelelőenműködik-e)

– a pártok gazdálkodást.


Az Országgyűlés


Az Országgyűlés jogállása

– A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseletiszerve

– Az országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, melyeta köztársasági elnök hív össze a választásokat követőegy hónaponbelül.

– A tisztségviselők megválasztásáig az országgyűlés ülését akorelnök vezeti és a jegyzői feladatokat a korjegyzőlátja el.

– Ezt követően az alakuló ülés igazolja a képviselői mandátumokat,majd megválasztásra kerülnek az országgyűlés tisztviselői, akiktevékenységük megkezdése előtt esküt tesznek

– Az országgyűlés tagjainak megbízatása, így ezzel párhuzamosanaz országgyűlés megbízatása is négy évre szól, kivételesenazonban működése hamarabb is megszűnhet


– A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűlegfeloszlathatja az Országgyűlést, ha

• az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásánakidején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetbenmegvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy

• a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársaságielnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az elsőszemélyijavaslat megtételének napjától számított negyven napon belülnem választja meg

• Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számítotthárom hónapon belül új Országgyűlést kell választani, melyidőpontig a régi országgyűlés működik tovább


Az országgyűlés szervezete

– háromszáznyolcvanhat képviselőből áll, akik tevékenységüketa köz érdekében végzik és különleges jogállásukat számosgaranciális szabály biztosítja (pl. mentelmi jog,összeférhetetlenségi szabályok)

– Az országgyűlési képviselőmegbízatása a választásieljárásról szóló törvény értelmében a nép általi közvetlenválasztással keletkezik, ennek megfelelően a nép képviselőialkotják magát az Országgyűlést, ezért nevezzük aztnépképviseleti szervnek.


Az országgyűlési képviselőmegbízatása és az alábbiesetekben szűnik meg:

• az országgyűlés működésének befejezésével,

• a képviselőhalálával,

• az összeférhetetlenség kimondásával,

• lemondással,

• a választójog elvesztésével


• Az Országgyűlés tisztségviselői: az elnök, az alelnökök és ajegyzők

• A Házbizottság az Országgyűlés folyamatos működéséthivatott szolgálni, melynek tagjai:– az országgyűlés elnöke,– az alelnökök és– a frakcióvezetők.

• Az Országgyűlés adminisztratív feladatainak ellátásátparlamenti apparátus, az Országgyűlés Hivatala segíti,melynek szervezeti egységei:– Főtitkárság– Gazdasági Főigazgatóság,– Külügyi Hivatal,– Országgyűlési Könyvtár.


Feladat és hatáskör


– a törvényhozás,

– a parlamenti ellenőrzés,

– a kormányzati szervezetrendszer létrehozásaés irányítása,

– a külügyekkel és hadügyekkel kapcsolatosfeladatkörök,

– a demokrácia alkotmányos rögzítése arendkívüli jogrend bevezetésével


Az országgyűlés működése

– ülései nyilvánosak de a köztársasági elnök, a kormány,továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés aképviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását iselhatározhatja

– Az országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknektöbb mint a fele jelen van és határozatait a jelenlévőképviselők több mint a felének szavazatával hozza meg, deegyes kérdésekben (pl. az Alkotmány megváltoztatásához) ajogszabály eltérőszavazati arányokat állapít meg.


Az Alkotmánybíróság


Az AB létrejötte

– létrehozásáról 1989. januárjában határozott azországgyűlés, a szervezetről, hatáskörről azonbanmár a rendszerváltást előkészítőháromoldalú politikaiegyeztetőtárgyalásokon született döntés.

– Az ezeken a tárgyalásokon elért megállapodásnakmegfelelően 1989. októberében módosította azországgyűlés az Alkotmányt és fogadta el azAlkotmánybíróságról szóló alapvetőrendelkezéseket(32/A. §).


Az AB szervezete, eljárása

• az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

• feladata a jogszabályok alkotmányosságánakfelülvizsgálata, az alkotmányos rend és azAlkotmányban biztosított alapjogok védelme.

• Tevékenységének legfőbb alapelve a függetlenség

• Székhelye: Esztergom (működési hely: Budapest)


Az AB tagjai

– Az Alkotmány kimondja, hogy az Alkotmánybíróságtagjait az országgyűlés választja és meghatározza aválasztás szabályait.

– kiemelkedőelméleti tudású, vagy legalább húszévesszakmai gyakorlattal rendelkezőjogász választhatóaz Alkotmánybíróság tagjává

– A megbízatás kilenc évre szól és egyszermegújítható.

– Az alkotmánybírói tisztség a 70. életév betöltésévelmegszűnik.


Az AB hatásköre és ítélkezési gyakorlata

– Jogszabályok alkotmányellenességének utólagosvizsgálata

– Jogszabályok alkotmányellenességének előzetesvizsgálata

– Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésénekvizsgálata

– Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességmegállapítása

– Alkotmányjogi panasz elbírálása– Egyes hatásköri összeütközések megszüntetése– Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése– Egyéb eljárások


Hölgyeim és Uraim!

Köszönöm a megtisztelőfigyelmüket

„Öröm volt Önökkel együtt játszani”

(a TITANIC zenészei nyomán…)

www.drnemes.hu

Documents

NA - Közigazgatási vezetési ismeretektf.hu/wp-content/uploads/2009/07/kozvez.pdf · 2009.03.04. Pedagógus Szakvizsga 18 – Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa •