Munkahelyi zajterhelés, illetve zajexpozíció meghatározásával kapcsolatos tapasztalatok

Munkahelyi zajterhelés, illetve zajexpozíció meghatározásával kapcsolatos tapasztalatok

Márkus Péter FONOR Környezetvédelmi és Munkavédelmi

Kft.

Zajvédelmi Szeminárium 2006, Debrecen

2006. november 8-10.

A probléma felvetése

A múlt év karácsony előtti napokban kihirdetésre

került a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a

munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó

minimális egészségvédelmi és biztonsági

követelményekről.

A rendelet 2006. február 15-étől hatályba lépett,

egyidejűleg hatálytalanítva a 18/2001. (IV. 28.)

EüM rendeletet.



Háttér-információk

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és

Egészségvédelmi Ügynökség (OSHA) néhány

megállapítása:

kommunikációs nehézségek a munkahelyen a munkavállalók 7 százalékának van

munkahelyhez kötődő hallási zavara a foglalkozási megbetegedések közül leggyakoribb

a zaj okozta halláskárosodás



Háttér-információk

a hangimpulzusok jelentősen befolyásolják a

halláskárosodást a zaj kölcsönhatása más munkahelyi veszélyekkel

fokozhatja a munkavállalókat érintő kockázatokat a figyelmeztető jelzések hangjának elfedése növeli

a balesetveszélyt az Ototoxikus anyagok jelenléte fokozottan

növelheti a halláskárosodás veszélyét a zaj a munkához kötődő stressz kiváltó tényezője

lehet



Feladatok

Az OSHA szerint a munkáltatók feladata: a kockázatértékelés készítése a kockázatértékelés alapján intézkedési program

működtetése az alábbiak érdekében:ahol lehet, a zajok forrásának megszüntetésea zaj forrásánál történő csökkentéseaz alkalmazottakat érő zajhatások csökkentésevégső megoldásként egyéni védőeszközök

biztosítása az

alkalmazottak számára tájékoztatás a veszélyes folyamatok figyelemmel kisérése egészségi állapot rendszeres ellenőrzése



Nemzetközi megoldás

89/391/EGK irányelv

”… a munkáltató minden szükséges intézkedést megtesz a

munkavállalók biztonságának és egészségének védelmében,

beleértve a foglalkozási kockázatok megelőzését, a

tájékoztatást és oktatást, valamint a szükséges

szervezettség és az eszközök biztosítását…”

Általános megelőzési elvek: kockázatok elkerülése az elkerülhetetlen kockázatok értékelése a kockázati források kiküszöbölése



Hazai megoldás

1993. évi XCIII. törvény

munkahelyen a zajhatások és a rezgések nem

károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés

hatókörében tartózkodókat

a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók

egészségét és biztonságát veszélyeztető

kockázatokat



Alapelv

2003/10/EK irányelv

intézkedések bevezetése, amelyek a zajból

származó kockázatoktól védik a munkavállalókat, a

zajnak a munkavállalók egészségére és

biztonságára gyakorolt hatásai miatt, különös

tekintettel a halláskárosodásra



Megállapítások

2003/10/EK irányelv

jelenlegi tudományos ismeretek nem elegendőek a pontos

expozíciós szintek megállapításhoz a zajvédelmi rendszernek az elérendő célok, a betartandó

elvek és az alkalmazandó alapvető értékek meghatározására

kell korlátozódnia a munkavállalók zajnak való expozíciójának helyes felmérése

érdekében objektív mérési eljárást célszerű alkalmazni, azaz

az általánosan elfogadott ISO 1999:1990 szabványra kell

utalni az expozíciós határértékek a munkavállalók

visszafordíthatatlan halláskárosodásának elkerülése céljából

szükségesek: a fülbe jutó zajt a határértékek alatt kell tartaniZajvédelmi Szeminárium 2006, Debrecen


Hazai előírások

66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő

zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségvédelmi és biztonsági

követelményekről 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka

közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről, a zenei

és szórakoztató iparban (2008. február 15-ig hatályban) 3/2002. (II. 8.) SzCsM – EüM együttes rendelet a

munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális

szintjéről MSZ ISO 1999:1995 Akusztika. A munkahelyi zajhatás

meghatározása és a zaj által okozott hallásromlás becslése MSZ 18150/2:1984 Imissziós zajjellemzők vizsgálata.

Munkahelyen fellépő megítélési és legnagyobb A-hangnyomás-

szintek meghatározása



Érintett szakemberek

méréstechnikában jártas, megfelelő képzettségű

műszaki szakember

megfelelő tapasztalatokkal és jogosítvánnyal

rendelkező zajszakértő

munkavédelmi szaktevékenységre jogosult

szakember és a foglalkozás-egészségügyi orvos

védőeszköz kiválasztásához munkavédelmi

szaktevékenységre jogosult szakember



Határértékek

zajexpozíciós határértékek:LEX,8h = 87 dB(A), illetve

pcsúcs[Lmax] = 200 Pa [140dB(C)]

felső beavatkozási határértékek:LEX,8h = 85 dB(A), illetve


alsó beavatkozási határértékek:LEX,8h = 80 dB(A), illetve




Kérdések - határérték

Miért pont 87 dB(A) lett az expozíciós határérték?

Az alsó és a felső beavatkozási határérték is

expozíciós?

Miért pont a C súlyozású Peak érték a legnagyobb

hangnyomásszint?



Probléma - kockázatértékelés

A kockázatértékeléssel a rendelet a 7., 8., 9.,

11.,12., 13. §-ai foglalkoznak, ezen belül a felső

beavatkozási határértéket túllépő zaj zajterhelés

esetén szükséges tennivalók a 8.§.(3) és (4)

bekezdései, az alsó beavatkozási határértéket

meghaladó zajterhelés esetén a 11.§.-ban lelhetők

meg.



Kérdések - mérés

A kockázatértékelés készítésekor a zajméréstől el

lehet tekinteni?

Ki végezhet zajmérést?

Mi a helyzet az impulzusos zajjal?

Miért van egy rendeletben a határérték, a

kockázatértékelés és a mérési eljárás?



Kérdések - védőeszköz

Miért szükséges?

Ki választja ki?

Milyen elvek alapján?

Biztosítani és/vagy hordani?



3/2002. (II. 8.) SzCsM – EüM együttes

rendelet a munkahelyek munkavédelmi

követelményeinek minimális szintjéről

Elfelejtkeztünk róluk?



Fokozottan védett munkahelyek

Problémák - mérési módszer

LAeq, LCeq, Lmax (C súlyozó szűrővel és Peak időállandóval),

egyidejűleg, egymás után, vagy hogyan? A zajmérést legalább 1. pontossági osztályú integráló

zajszintmérővel kell elvégezni, de megengedett a 2-es

pontossági osztályú integráló zajdózis mérő alkalmazása is? Változó tevékenységet folytatók zajexpozíciója

védőeszközzel vagy anélkül? Több napos, heti vagy hosszabb változó munkavégzés

expozíciója?



n

i

LhEX

ihEX

nL

1

1,08,

,8,101

lg10

A zajexpozíció, illetve a zajterhelés a követelménynek megfelel, ha

az LEX,8h zajexpozíció és/vagy az Lmax legnagyobb hangnyomásszint

legalább 3 dB-lel kisebb a követelményértéknél, illetve ha a mérést megismételve a két vizsgálat eredményének átlaga

kisebb vagy egyenlő a követelményértékkel.

A zajexpozíció, illetve a zajterhelés a követelménynek nem felel meg, ha

a LEx,8h zajexpozíció legalább 2 dB-lel nagyobb a követelmény-

értéknél, illetve ha a mérést megismételve a két vizsgálat eredményének átlaga

nagyobb a követelményértéknél, és/vagy az Lmax legnagyobb hangnyomásszint nagyobb a

követelményértéknél.



Problémák - eredmények

a rendelet jobban igazodjon az EK irányelv

felépítéséhez a kockázat értékelés tekintetében a munkavédelmi

törvény szelleméhez és a kialakult gyakorlathoz kiegészítendő a fokozott figyelmet igénylő és

szellemi munkát végzők zajterhelésének mérési

módszerével és határérték előírásaival méréssel kapcsolatos előírások külön szabványban,

vagy más dokumentumban jelennek meg, ezzel is

alkalmazkodva a kifejezetten a vizsgálatokkal

foglalkozó mérő szervezetek, laboratóriumok

működés módjáhozZajvédelmi Szeminárium 2006, Debrecen


Javaslatok

Február óta minden egyes munkahelyi zajjal kapcsolatos mérési feladat egy-egy újabb élmény, de már nem igazán tudjuk élvezni.



Végül

Köszönöm figyelmüket!



Documents

Munkahelyi zajterhelés, illetve zajexpozíció meghatározásával kapcsolatos tapasztalatok