Modern nyelvoktatás 11. évf. 4. sz. (2005. december) - OSZK

ModernNyelvoktataacutes

Alkalmazott nyelveacuteszeti szakfolyoacuteiratA tartalomboacutel

Beszeacutedeacuteszleleacutes folyamatok strateacutegiaacutek modellek Mieacutert keruumllik a nyelvtanuloacutek az angol frazaacutelis igeacuteket A nyelvi agresszioacute mint a tanoacuterai fegyelmezeacutes eszkoumlze

Attitűd vizsgaacutelat keacutettannyelvű gimnaacuteziumokban Hogyan tervezzuumlnk interkulturaacutelis projektet Az idegennyelv-oktataacutes keacuterdeacutese Norveacutegiaacuteban

Eacutes hogy nevezik azt aki csak egy nyelvet beszeacutel Amerikainak Introspektiv eacuterteacutekeleacutes - oumlneacuterteacutekeleacutes a Nyelvi Uacutetleveacutellel

Koumlnyvszemle Hiacuterek eacutes felhiacutevaacutesok

XI eacutevfolyam 4 szaacutem

2005 december

Modern Nyelvoktataacutes

Alkalmazott nyelveacuteszeti szakfolyoacuteiratA Magyar Alkalmazott Nyelveacuteszek eacutes Nyelvtanaacuterok Egyesuumlleteacutenek lapja

Főszerkesztő Szeacutepe Gyoumlrgy

TARTALOMGoacutesy Maacuteria Beszeacutedeacuteszleleacutes folyamatok strateacutegiaacutek modellek3

Kovaacutecs Eacuteva Mieacutert keruumllik a nyelvtanuloacutek az angol frazaacutelis igeacutek hasznaacutelataacutet14 Bataacuter Levente A nyelvi agresszioacute mint a tanoacuterai fegyelmezeacutes eszkoumlze

a roumlgziacutetett tanoacuteraacutekon19Gaacutelneacute Meacuteszaacuteros Beaacuteta Attitűdvizsgaacutelat az idegen nyelvű

szaknyelvi oktataacutes előkeacutesziacuteteacuteseacuteről a keacutettannyelvű gimnaacuteziumokban32 Baacutendineacute Liszt Amaacutelia Hogyan tervezzuumlnk interkulturaacutelis projektet

a nyelvpedagoacutegia napi gyakorlataacuteban39Szilvaacutesi Zsuzsanna Az idegennyelv-oktataacutes keacuterdeacutese Norveacutegiaacuteban48

Papp Vanda Eacutes hogyan nevezik azt aki csak egy nyelvet beszeacutel Amerikainak Az idegennyelv-oktataacutes neacutehaacuteny probleacutemaacuteja az amerikai felsőoktataacutesban53

Benke Eszter Introspektiv eacuterteacutekeleacutes - oumlneacuterteacutekeleacutes a Nyelvi Uacutetleveacutellel63

KOumlNYVSZEMLE70HIacuteREK EacuteS FELHIacuteVAacuteSOK89

XI eacutevfolyam 4 szaacutem 2005 december

Szerkesztőbizottsaacuteg

ABAacuteDI NAGY ZOLTAacuteN Debreceni Tudomaacutenyegyetem Angol TanszeacutekGOacuteSY MAacuteRIA MTA Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezet eacutes Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Fonetikai

TanszeacutekBudapestHIDASI JUDIT Budapesti Gazdasaacutegi Főiskola Keleti Inteacutezet eacutes Kanda Egyetem JapaacutenKLAUDY KINGA Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelveacuteszeti Tanszeacutek eacutes Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyshy

egyetem Fordiacutetoacute- eacutes Tolmaacutecskeacutepző Koumlzpont BudapestKONTRA MIKLOacuteS MTA Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezet Budapest eacutes Szegedi TudomaacutenyegyetemLENGYEL ZSOLT Veszpreacutemi Tudomaacutenyegyetem Alkalmazott Nyelveacuteszeti Tanszeacutek eacutes Peacutecsi Tudoshy

maacutenyegyetem Nyelvtudomaacutenyi TanszeacutekMANHERZ KAacuteROLY elnoumlk) Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Germanisztikai Inteacutezet BudapestMEDGYES PEacuteTER Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Angol Tanaacuterkeacutepző Koumlzpont Budapest eacutes

Kuumlluumlgyminiszteacuterium BudapestSZEacuteKELY GAacuteBOR Nyiacuteregyhaacutezi Főiskola Tanaacuterkeacutepző Kar Neacutemet Nyelvi eacutes Irodalmi TanszeacutekSZEacutePE GYOumlRGY főszerkesztő) Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Nyelvtudomaacutenyi Tanszeacutek eacutes

Zsigmond Kiraacutely Főiskola BudapestZSOLNAI JOacuteZSEF Veszpreacutemi Egyetem Pedagoacutegiai Kutatoacuteinteacutezete Paacutepa

Hiacuterrovat SZABLYAacuteR ANNA Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Neacutemet Szakdidaktikai Koumlzpont BudapestSzoftver-kritika-rovat HORVAacuteTH JOacuteZSEF Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Angol Alkalmazott Nyelveacuteszeti TanszeacutekFelelős szerkesztő BLASCHTIK EacuteVA Corvina Kiadoacute Budapest

Folyoacuteiratunk a TEMPUS Koumlzalapiacutetvaacuteny taacutemogataacutesaacuteval jelenik meg

Megjelenik neacutegyszer egy eacutevben diams Kiadja a Corvina Kiadoacute kft diams Felelős kiadoacute Kuacutenos Laacuteszloacute diams Műszaki vezető Illyeacutes Eacuteva diams A kiadoacute eacutes a szerkesztőseacuteg ciacuteme (valamint hirdeteacutesfelveacutetel) 1072 Budapest Raacutekoacuteczi uacutet 16 diams Telefon 267 7682 diams Fax 318 4410 diams E-mail corvinadaxelerohu diams Leveacutelciacutem H-1364 Budapest Pf 108 diams Toumlrdeleacutes Fodor Bt diams Nyomaacutes eacutes koumlteacutes Robinco Nyomda Budapest diams Az egyes szaacutemok megrendelhetők vagy megvaacutesaacuterolhatoacutek a kiadoacutenaacutel diamsISSN 1219-638 X

GOacuteSY MAacuteRIA

Beszeacutedeacuteszleleacutes folyamatok strateacutegiaacutek modellek

1 A beszeacutedeacuteszleleacutes kutataacutesaacutenak az a ceacutelja hogy megmagyaraacutezhassuk mikeacutent keacutepes a hallgatoacute az artikulaacutecioacute koumlvetkezteacuteben leacutetrejoumlvő folyamatos akusztikai jelből diszkreacutet nyelvi egyseacutegeket leacutetrehozni A hallgatoacute eacuteszleli a szavak sorozataacutet azonosiacutetja a szoacutetashygokat sőt keacutepes a magaacutenhangzoacutek eacutes a maacutessalhangzoacutek felismereacuteseacutere eacutes differenciaacutelaacutesaacutera is Veacutegeredmeacutenykeacutent a nyelvi jelenteacutest alakiacutetjuk ki a hangzoacute struktuacuteraacutekboacutel Az 1 aacutebra ezt a folyamatot szemleacutelteti egyetlen szoacute feldolgozaacutesaacuteval

A beszeacutedmegeacuterteacutes folyamataacutenak egyik nagy szakasza a nyelvi koacutedok (jelek) rendshyszereacutenek megfelelő hangjelenseacutegek eacuteszleleacutese a maacutesik pedig ennek a koacutedrendszernek az eacutertelmezeacutese Mindkettő toumlbb szintből eacutepuumll fel amelyek sajaacutetos egyuumlttműkoumldeacutesben biztosiacutetjaacutek a hallott beszeacutedjelenseacutegek megeacuterteacuteseacutet A beszeacutedfeldolgozaacutes aktiacutev folyamashytok oumlsszesseacutege amelyek soraacuten a hallgatoacute az eacuteszlelt beszeacutedjelenseacutegeket a magasabb szinteken megfelelteti a mentaacutelis reprezentaacutecioacuteknak Ez teszi lehetőveacute a megeacuterteacutest eacutes az eacutertelmezeacutest A beszeacutedeacuteszleleacutes soraacuten a beszeacutelő artikulaacutecioacutes mozgaacutesait dolgozzuk fel illetőleg az annak koumlvetkezteacuteben leacutetrejoumlvő akusztikai sajaacutetossaacutegokat A leacutegteacuterbe kikeruumllő modulaacutelt levegő ugyanis fizikailag uacutegy viselkedik mint baacutermely maacutes rezgeacutes A beszeacuted-

1 aacutebra A beszeacutedeacuteszleleacutesi szintek eacutes a megeacuterteacutes szemleacutelteteacutese

A 2005 aacuteprilis 7-9 koumlzoumltt a Miskolci Egyetemen megrendezett XV MANYE kongresszuson elhangzott plenaacuteris előadaacutes iacuterott vaacuteltozata amelyet a szerző a 2004 eacutevi Brassai-diacutej kituumlntetettje folyoacuteiratunk keacutereacuteseacuteshyre keacutesziacutetett el

4 Goacutesy Maacuteria

megeacuterteacutes komplex folyamat amelyben - normaacutelis koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - nem vaacutelik szeacutet a beszeacuted eacutertelmes eacutes eacutertelem neacutelkuumlli egyseacutegekre peacuteldaacuteul beszeacutedhangokra vagy monshydatokra A folyamat műkoumldeacuteseacutenek jelentős reacuteszeacuteről amelyek az idegpaacutelyaacutekon vagy az agyban mennek veacutegbe meacuteg nincsenek pontos ismereteink (Kluender 1994)

A beszeacutedmegeacuterteacutes fejlődeacutesekor az anyanyelv-elsajaacutetiacutetaacutes soraacuten alakul ki az a mechashynizmus amelyik lehetőveacute teszi az adott nyelv felismereacuteseacutet Ez a percepcioacutes baacutezis Az ember fizioloacutegiai rendszere amellyel a beszeacutedet leacutetrehozza eacutes felfogja fuumlggetlen az adott nyelv tiacutepusaacutetoacutel Ugyanazon szervek szolgaacutelnak az eszkimoacutenak a mexikoacuteinak a bolgaacuternak a kiacutenainak vagy a magyarnak is hogy beszeacutedkeacutepzeacutesre eacutes a beszeacuted eacuteszleleacuteseacutere felhasznaacutelja őket Az a teacuteny azonban hogy az egyes nyelvek hangzaacutesa kuumlloumlnboumlző mutatja hogy az azonos anatoacutemiai feleacutepiacuteteacutes meacutegsem jelent azonos műkoumldeacutest A kuumlshyloumlnboumlző nyelvet beszeacutelők kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen műkoumldtetik a hangkeacutepző apparaacutetust s ezaacutelshytal sajaacutetos jelleget adnak anyanyelvűk hangzaacutesaacutenak Hasonloacutekeacuteppen elteacuterően műkoumldteshytjuumlk a beszeacutedpercepcioacutes mechanizmusunkat is aminek koumlvetkezteacuteben meacuteg az azonos hangokat hangsorokat is anyanyelvűnktől fuumlggően kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen eacuteszleljuumlk Ezt igashyzoljaacutek peacuteldaacuteul a hangutaacutenzoacute szavak jellegzetes elteacutereacutesei az egyes nyelvekben A 2 aacutebshyraacuten az egeacuter cincogaacutesaacutenak (cin-cin) eacutes a disznoacute roumlfoumlgeacuteseacutenek (roumlf-roumlf) megfelelő hangshysorait laacutetjuk neacutehaacuteny nyelvben az adott beszeacutelők ejteacuteseacutenek lejegyzeacutese alapjaacuten

2 aacutebra Az egeacuter eacutes a disznoacute hangjaacutet utaacutenzoacute szavak kuumlloumlnboumlző nyelvekben

angol mee mee mee oacuteink oacuteink

finnpiip piip roumlh roumlh

holland piep piep knor knor

japaacuten chuuchuu buubuu

i lengye pi pi pi

A beszeacutedfeldolgozaacutes alapkeacuterdeacutese tehaacutet hogy mikeacutent toumlrteacutenik a nyelvi informaacutecioacute kiveacutetele az akusztikai jelsorozatboacutel Mi jelenti itt a probleacutemaacutet Az akusztikai jelsoroshyzat a mindenkori beszeacutelő adott helyzetben megvaloacutesiacutetott beszeacutedkeacutepzeacuteseacutenek azaz artishykulaacutecioacutes mozgaacutessorainak koumlvetkezmeacutenye Oacuteriaacutesi vaacuteltozatossaacuteggal ejtjuumlk a beszeacutedhanshygokat beszeacutedhelyzetről beszeacutedhelyzetre kontextusroacutel kontextusra eacuterzelmi aacutellapotunkshytoacutel az adott tartalomtoacutel eacutes sok egyeacuteb teacutenyezőtől fuumlggően A beszeacutedtempoacute vaacuteltozaacutesa oumlnmagaacuteban hataacutessal van a beszeacutedhangok akusztikai szerkezeteacutere Mindebben az aacutellanshydoacutesaacuteg a nyelvspecifikus invariancia megtalaacutelaacutesa nem egyszerű kutataacutesi feladat A korshyszerű beszeacutedkutataacutes sokfeacutele invarianciaacutet felteacutetelez amelyek a beszeacuted kuumlloumlnfeacutele szintshyjein jelennek meg eacutes biztosiacutetjaacutek a mindenkori azonosiacutethatoacutesaacutegot (Goacutesy 2004) A hallgashytoacutenak ezeacutert szaacutemos feladatot kell megoldania koumlzuumlluumlk a legfontosabbak a beszeacuted

Beszeacutedeacuteszleleacutes folyamatok strateacutegiaacutek modellek 5

3 aacutebra Az ujjam szoacute ejteacuteseacuteről keacuteszuumllt hangsziacutenkeacutep (szoumlgletes zaacuteroacutejelben az uacuten aacutetmeneti reacuteszeket jeloumlltuumlk)

szegmentaacutelis (beszeacutedhangok hangkapcsolatok szoacutetagok szavak szavak sorozatai) eacutes szupraszegmentaacutelis (dallam hangsuacutely tempoacute szuumlnet hangerő ritmus hangsziacutenezet) szerkezeteacutenek felismereacutese oumlsszefuumlggeacuteseik azonosiacutetaacutesa mindenkori sorrendjuumlk dekoacutedoshylaacutesa veacutegezetuumll a nyelvi jelenteacutes kibontaacutesa Mindez uacutegy is megfogalmazhatoacute hogy a hallgatoacutenak a folyamatosan vaacuteltozoacute akusztikai jelet amelyet a beszeacutelő kiad diszkreacutet nyelvi egyseacutegek sorozataacutevaacute kell alakiacutetania eacutes a benne leacutevő uumlzenetet felfognia (vouml Remez 2005) Az artikulaacutecioacute folyamatos az akusztikai jelek folyamatosak a nyelvi jelek azonban diszkreacutetek ahogyan ezt a 3 aacutebraacuten szemleacuteltetjuumlk A folyamatossaacuteg koumlshyvetkezteacuteben a beszeacutedhangok uacuten tiszta faacutezisaacutet megelőzik eacutes koumlvetik a hangaacutetmenetek amelyek sajaacutetossaacutegait (időtartamaacutet frekvenciaszerkezeteacutet stb) az adott beszeacutedhangok eacutes azok kiejteacutese hataacuterozza meg

Felmeruumll a keacuterdeacutes hogy minek alapjaacuten doumlnti el a hallgatoacute hogy a folyamatosan vaacuteltozoacute akusztikai jelsorozat hol tartalmaz szemantikai hataacuterokat meacuteg pontosabban az egyetlen szoacutet meghataacuterozoacute hataacuterokat A folyamatos beszeacuted nem minden esetben tarshytalmaz olyan szupraszegmentaacutelis jegyeket (peacuteldaacuteul nagymeacuterteacutekű intenzitaacutesvaacuteltozaacutest szuumlnetet vagy junktuacuteraacutet) amelyek egyeacutertelműen utalnaacutenak a jelenteacuteses egyseacutegek hataacuteshyraira Ismeretlen idegen nyelvű szoumlveg hallgataacutesakor lehetetlen megmondani azt hogy hol veacutegződik vagy hol kezdődik egy szoacute Ha az adott idegen nyelvnek valamilyen meacuterteacutekben birtokaacuteban van a hallgatoacute akkor bizonyos fokig keacutepes lesz a szegmentaacutelaacutesshyra A keacuterdeacutes megfogalmazhatoacute uacutegy hogy a szegmentaacutelaacutes egy speciaacutelis hallaacutesi folyamat-e amely tartalmazza a fonetikai osztaacutelyozaacutest avagy a szegmentaacutelaacutes a fonetikai osztaacutelyozaacutesnak magaacutenak az automatikus koumlvetkezmeacutenye A szegmentaacutelaacutes eredmeacutenye lehet a beszeacutedet feleacutepiacutető hosszabb koumlzleacutes (peacuteldaacuteul a mondat) lehet annaacutel roumlvidebb grammatikailag szorosabban oumlsszetartozoacute koumlzleacutesegyseacuteg (peacuteldaacuteul a szoacutekapcsolat) leshyhet szoacutetaacuteri egyseacuteg azaz maga a szoacute de lehet a szoacutenaacutel kisebb egyseacuteg is (peacuteldaacuteul a szoacuteshytag vagy a hangkapcsolat vagy maga a beszeacutedhang) A szegmentaacutelaacutes tehaacutet szaacutemos isshymeretet eacutes strateacutegiaacutet teacutetelez fel ezeacutert igen meglepő hogy a verbaacutelis kommunikaacutecioacutera nem keacutepes kutya is keacutepes a szegmentaacutelaacutesra egy bizonyos fokig Az ezt alaacutetaacutemasztoacute (nem tervezett) kiacuteseacuterlet főszereplője egy iacuter szetter amely a pedigreacute szoacutet eacuterti mert ezt az eacutetelt

4 aacutebra A csizma szoacute oumlteacuteves gyermek (bal oldalon) eacutes felnőtt (jobb oldalon) ejteacuteseacuteről keacuteszuumllt hangsziacutenkeacutepek

szereti eacutes maacuter oumlsszekapcsolta az emberi hangzaacutest az adott taacuterggyal Az azonban teljesshyseacuteggel meglepő volt hogy amikor taacutersalgaacutes koumlzben elhangzott a bdquonem akartak joumlnni pedig reacutegen voltak itt koumlzleacutes a kutya - amely addig a sarokban pihent sőt laacutetszoacutelag aludt - felpattant eacutes farkcsoacutevaacutelva (ahogy szokta) vaacuterta az eacutetelt (a pedigreacute

2 Emliacutetettuumlk a beszeacuted vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes vaacuteltozeacutekonysaacutegaacutet mint a beszeacutedeacuteszleleacutest neheziacutető teacutenyezőket Az akusztikai szerkezet alapjaacuten nemegyszer szinte lehetetlennek tűnik a megfelelő mentaacutelis reprezentaacutecioacute kivaacutelasztaacutesa Az artikulaacutecioacute ugyanis vaacuteltozik az időben a gyermek kiejteacutese nagymeacuterteacutekben kuumlloumlnboumlzik a felnőtteacutetől ez azonban meacutegshysem teszi lehetetlenneacute hogy a beszeacutedeacutet megeacutertsuumlk Annak elleneacutere hogy ugyanazon szoacute akusztikai szerkezete gyermek eacutes felnőtt ejteacuteseacuteben oacuteriaacutesi kuumlloumlnbseacutegeket mutat (4 aacutebra) Vajon akkor ez azt jelenti hogy a mentaacutelis reprezentaacutecioacute toumlbbfeacutele neuraacutelis hangshysziacutenkeacuteppel feleltethető meg avagy az emberi beszeacutedeacuteszleleacutes nagymeacuterteacutekben rugalmas eacutes ez teszi lehetőveacute az objektiacutev kuumlloumlnboumlzőseacutegek elleneacutere az azonossaacutegok felismereacuteseacutet

Az alaphangmagassaacuteg elteacutereacutese (a gyermekeacute magasabb) koumlvetkezteacuteben moacutedosul a felhangszerkezet A magaacutenhangzoacutekra jellemző intenziacutev elemek (formaacutensok) csak nagyshyjaacuteboacutel azonos frekvenciahelyeken jelennek meg a keacutet ejteacutesben A maacutessalhangzoacutek mindshyegyike jelentős akusztikai elteacutereacutest mutat a keacutet ejteacutes koumlvetkezteacuteben

5 aacutebra Az első keacutet formaacutens eacuterteacutekei keacutet azonos koruacute női beszeacutelő magaacutenhangzoacute-ejteacuteseacuteben

6 aacutebra A Maacuter megint esik a hoacute mondat vidaacutem (bal oldalon) eacutes baacutenatos (jobb oldalon) ejteacutesben

Az egyeacutenre jellemző keacutepzeacutes azonban nem csak a gyermek eacutes felnőtt viszonyaacuteban jelent kuumlloumlnboumlzőseacuteget Az 5 aacutebraacuten keacutet azonos koruacute tanaacuternő ugyanazon mondatban ejtett magaacutenhangzoacuteinak első keacutet formaacutensainak oumlsszesseacutege laacutethatoacute (a mondatot tiacutez alkalomshymal havonta egyszer roumlgziacutetetteacutek ejteacutesuumlkben) A keacutet keacutep laacutettaacuten az a benyomaacutes alakulshyhat ki mintha nem is azonos nyelvről lenne szoacute feltűnő az [i e ] valamint az [a] nagymeacuterteacutekben elteacuterő frekvenciahelye de maacutes magaacutenhangzoacuteknaacutel is kuumlloumlnbseacuteg van az artikulaacutecioacute stabilitaacutesaacuteban A hallgatoacute szaacutemaacutera a mondatok eacutes az azokban szereplő itt bemutatott magaacutenhangzoacutek felismereacutese meacutegsem jelent neheacutezseacuteget

Az eacuterzelmi aacutellapot magaacutetoacutel eacutertetődően hataacutessal van a beszeacutedkeacutepzeacutesre baacuter ennek sajaacutetossaacutegai meacuteg tovaacutebb kutatandoacutek Az eacuteszleleacutesben - kiacuteseacuterleti koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt - legbiztosabban az oumlroumlm eacutes a baacutenat azonosiacutethatoacutek a 6 aacutebra keacutet hangsziacutenkeacutepe ugyanshyazon mondat keacutetfeacutele bemondaacutesa alapjaacuten keacuteszuumllt ugyanazon beszeacutelő ejteacuteseacuteben A vidaacutem ejteacutesre a magasabb alaphangmagassaacuteg s az ennek koumlvetkezteacuteben moacutedosult formaacutens- szerkezet a mondat baacutenatos ejteacuteseacutehez keacutepest intenziacutevebb beszeacutedelemek megjeleneacutese eacutes a dallam megvaacuteltozott struktuacuteraacuteja a legjellemzőbb

Ugyanazon szegmens artikulaacutecioacuteja sok oknaacutel fogva moacutedosulhat peacuteldaacuteul a beszeacutedshyben betoumlltoumltt funkcioacutejaacutetoacutel fuumlggően A magyarban egyetlen beszeacutedhang - az [oslash] - lehet a hangos szuumlnet jelzeacutese (hezitaacutelaacutes) lehet egy szoacute de akaacuter egy mondat is utoacutebbi esetshyben kijelentő eacutes keacuterdő funkcioacutejuacute is A beszeacutedben betoumlltoumltt szerepeacutetől fuumlggően ez a szegshymens kisebb-nagyobb meacuterteacutekben moacutedosulhat az artikulaacutecioacuteban A meghataacuterozoacute parashymeacuteterei termeacuteszetesen nem vaacuteltozhatnak oly meacuterteacutekben hogy azok esetleg maacuter egy maacutesik magaacutenhangzoacutera legyenek jellemzőek A funkcioacute koumlvetkezteacuteben meacutegis bizonyos ejteacutesmoacutedosulaacutes toumlrteacutenik aminek az akusztikai koumlvetkezmeacutenyeit a 7 aacutebra szemleacutelteti

Az izolaacutelt ejteacutesű hang első formaacutensa 450 Hz taacutejaacuten a maacutesodik formaacutens 1600 Hz taacutejaacuten talaacutelhatoacute hezitaacutelaacuteskor az első formaacutens kisseacute magasabban laacutethatoacute a maacutesodik frekvenshyciaacuteja jelentősen nem vaacuteltozik Mondatfunkcioacuteban laacutethatoacute az elteacuterő dallammenet akuszshytikai koumlvetkezmeacutenye a kijelenteacutesneacutel a formaacutensok első harmadaacuteban laacutethatoacute a frekvenshyciavaacuteltozaacutes a keacuterdeacutesneacutel a maacutesodik szakaszban A frekvenciaeacuterteacutekek az F1-neacutel alacsoshynyabbak mint az előző keacutet esetben az F2-k eacuterteacutekei pedig magasabbak

3 A peacuteldaacutekkal azt igyekeztuumlnk bemutatni hogy a beszeacutedfeldolgozaacutes alapkeacuterdeacuteseacute-

7 aacutebra Az ő hang az oumloumlouml hezitaacutelaacutes illetve az Ő kijelentő eacutes az Ő keacuterdő mondat ejteacuteseacuteről keacuteszuumllt hangsziacutenkeacutepek

nek megvaacutelaszolaacutesaacutehoz mennyi teacutenyezőt kell tekintetbe venni a kutataacutes folyamaacuten Mindehhez szuumlkseacuteges a feldolgozaacutesi mechanizmus műkoumldeacuteseacutenek felteacutetelezett ismereshyte A megeacuterteacutesi folyamatot modellekben proacutebaacuteljaacutek aacutebraacutezolni amelyekkel leacutenyegeacuteben egyszerűsiacutetve szemleacuteltethető a műkoumldeacutessorozat A ceacutel annak bemutataacutesa hogy milyen szinteken milyen jellegű műkoumldeacutesek toumlrteacutennek a feldolgozaacutesi mechanizmusban A beszeacutedeacuteszleleacutes modellaacutelaacutesaacutenak keacutet alapkeacuterdeacutese a koumlvetkező a) autonoacutem szeriaacutelis avagy interaktiacutev paacuterhuzamos folyamatok műkoumldnek eacutes b) a nyelvi reprezentaacutecioacute mely szintjei meghataacuterozoacutek az eacuteszleleacutes szaacutemaacutera A jelen tudomaacutenyos ismeretek szerint a veacutegbemeshynő folyamatok nagy valoacutesziacutenűseacuteggel interaktiacutevak eacutes majdnem paacuterhuzamosan zajlanak Az eacuteszleleacutes szaacutemaacutera a nyelvi reprezentaacutecioacute hierarchikus feleacutepiacuteteacutesben de nem hierarshychikus műkoumldeacutesben biztosiacutetja az elhangzottak feldolgozaacutesaacutet A visszacsatolaacutes elve a korrekcioacutes mechanizmus a predicioacutek szerepe mind-mind azt szolgaacutelja hogy a feldolshygozaacutesi veacutegeredmeacuteny a lehető legpontosabb legyen (Goacutesy 2005)

Laacutettuk hogy a beszeacutelő eacuteletkora befolyaacutesolja a beszeacutedkeacutepzeacutest s ennek megfelelően az akusztikai jelsorozatot A nem a szocio-oumlkonoacutemiai staacutetusz az adott fizikai aacutellapot az eacuterzelmek ugyancsak draacutemai hataacutessal lehetnek a beszeacuted leacutetrehozaacutesaacutera s iacutegy az akuszshytikai szerkezeteacutere Felmeruumll a keacuterdeacutes hogy mindezek mellett hogyan milyen parameacuteshyterekben őrződik meg az invariancia amely a felsorolt vaacuteltozoacutektoacutel fuumlggetlenuumll a tartashylom helyes felismereacuteseacutehez vezet A hagyomaacutenyos neacutezet szerint egyfajta szűrőmechanizshymus segiacuteti a hallgatoacutet az elhangzottak dekoacutedolaacutesaacuteban Ennek az a leacutenyege hogy az ember figyelmen kiacutevuumll hagyja a vaacuteltozoacute teacutenyezőket csak az aacutellandoacutekra oumlsszpontosiacutet Az uacutejabb hipoteacutezisek szerint azonban paacuterhuzamos feldolgozaacutes toumlrteacutenik hiszen ez teshyszi lehetőveacute azt hogy mikoumlzben a hallgatoacute megeacuterti a koumlzleacutest egyidejűleg megaacutellapiacutetaacutesoshykat tegyen a beszeacutelő szemeacutelyeacuteről eacuteletkoraacuteroacutel nemeacuteről eacuterzelmeiről stb Ez pedig csak akkor lehetseacuteges ha nem kiszűri a tartalomfuumlggetlen informaacutecioacutekat hanem azokat paacutershyhuzamosan de maacuteskeacutent dekoacutedolja s veacutegeredmeacutenykeacuteppen egyuumlttesen dolgozza fel az invariaacutens jegyekkel A beszeacutedeacuteszleleacutesi szinteket eacutes a műveleteket a 8 aacutebra szemleacuteleti

A beszeacutedeacuteszleleacutes funkcioacuteja az hogy biztosiacutetja az artikulaacutecioacutes mozgaacutesok elsajaacutetiacutetaacuteshysaacutet (anyanyelv) a hangsorok szavak felismereacuteseacutet a szoacutekincs bővuumlleacuteseacutet uacutej szavak ta-

8 aacutebra A beszeacutedfeldolgozaacutes szintjei eacutes a felteacutetelezett folyamatműkoumldeacutes

nulaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet tovaacutebbaacute az olvasaacutestechnika az iacuteraacutes a helyesiacuteraacutes megtanulaacutesaacutet eacutes alapműkoumldeacutest tesz lehetőveacute az idegen nyelv(ek) tanulaacutesaacutehoz Az elhangzott koumlzleacuteshysek feldolgozaacutesa az anyanyelv eseteacuteben elsősorban fonoloacutegiai jellegű idegen nyelvshyneacutel elsősorban grammatikai

4 Ez a mechanizmus termeacuteszetesen csak akkor tud joacutel műkoumldni ha megfelelő taacuteshyrolaacutes aacutell a rendelkezeacuteseacutere mind a roumlvid idejű mind a hosszuacute idejű taacuterkapacitaacutes tekinshyteteacuteben Az agyban van egy olyan rendszeruumlnk amelyben a nyelv eacutes a beszeacuted kuumlloumlnfeacuteshyle egyseacutegeit szabaacutelyait műkoumldeacutesi moacutedozatait taacuteroljuk Ezeket hasznaacuteljuk a beszeacutedpershycepcioacute egyes szintjein de a beszeacutedprodukcioacuteban az anyanyelv-elsajaacutetiacutetaacutes folyamataacuteban avagy olvasaacuteskor is Ezt a taacuteroloacute rendszert nevezzuumlk mentaacutelis lexikonnak A nyelv vershybaacutelis hasznaacutelata akaacuter a beszeacuteleacutesre akaacuter az elhangzoacute beszeacuted megeacuterteacuteseacutere gondolunk mindig felteacutetelezi ennek a mentaacutelis lexikonnak az aktivaacutelaacutesaacutet megfelelő műkoumldeacuteseacutet A mentaacutelis lexikon kifejezeacutes egyfajta bdquoagyi szoacutetaacuteratrdquo jelent amelynek meghataacuterozoacute elemei a szavak a rendszer maga mindig az egyeacutenhez koumltődik sem a nagysaacutega sem a műkoumldeacutese nem tekinthető aacutellandoacutenak A szavak taacuterolaacutesaacutera vonatkozoacutean elmeacuteletileg keacutetfeacutele lehetőseacuteg van a) az oumlsszes lehetseacuteges informaacutecioacute megőrzeacutese a mentaacutelis lexishykonban peacuteldaacuteul egy szoacute minden ejteacutesvariaacutecioacuteja avagy b) a lehető legkevesebb inforshymaacutecioacute taacuterolaacutesa ebben az esetben a variaacutecioacutekat a nyelvtani műveletek ellensuacutelyozzaacutek A mentaacutelis lexikon tartalmazza az artikulaacutecioacutes mozgaacutesokat a kognitiacutev szintű akusztishykai lenyomatokat (bdquoneuraacutelis spektrogramokrdquo) a szavakat eacutes maacutes morfeacutemaacutekat kifejeshyzeacuteseket fonoloacutegiai eacutes grammatikai (morfoloacutegiai szintaktikai) szabaacutelyokat pragmatishykai sajaacutetossaacutegokat valamint a taacuterolaacutesi eacutes az előhiacutevaacutesi szabaacutelyokat

A mentaacutelis lexikon helye az agyban nagyjaacuteboacutel meghataacuterozott a szavak a mediaacutelis lateraacutelis temporaacutelis lebenyben miacuteg a grammatikai egyseacutegek eacutes szabaacutelyok a frontaacutelis bazaacutelis ganglia struktuacuteraacutekban talaacutelhatoacutek (Ulmann 2001) A mentaacutelis lexikon szemleacutelshyteteacuteseacutere vonatkozoacutean azt aacutelliacutetjaacutek hogy a kialakiacutetott modellek valahol az űrhajoacutek konkshyreacutet eacutes a koumlzgazdaacuteszok absztrakt modelljei koumlzoumltt helyezkednek el Sokfeacutele elkeacutepzeleacutes ismeretes arroacutel hogy mikeacuteppen taacuteroloacutedik itt az informaacutecioacute Aitchison peacuteldaacuteul uacutegy gonshydolja hogy ez a lexikon olyan mint egy eacutermegyűjtemeacuteny (2003) Minden egyes eacuterme

egy lexikaacutelis egyseacuteg Az eacuterme egyik oldalaacuten taacuteroloacutednak az ortograacutefiaacutei eacutes a fonoloacutegiai informaacutecioacutek miacuteg a maacutesik oldalaacuten a szintaktikai eacutes szemantikai informaacutecioacutek

A mentaacutelis lexikont reprezentaacuteloacute modellek leacutenyegeacuteben keacutet alapkategoacuteriaacutera oszthashytoacutek az atomgoumlmb- eacutes a poacutekhaacuteloacute-elmeacuteletekre Az atomgoumlmb-hipoteacutezis leacutenyege az hogy a mentaacutelis lexikonban kuumlloumlnboumlző nagysaacuteguacute szemantikai mezők vannak amelyek uacutegy eacutepuumllnek fel hogy az őket alkotoacute egyseacutegek egyuacutettal keacutet vagy toumlbb mezőbe is tartozhatshynak A poacutekhaacuteloacute-elmeacutelet szerint az egyes szemantikai egyseacutegek egymaacuteshoz uacutegy kapshycsoloacutednak hogy egy egyseacutegnek akaacuter toumlbb maacutes egyseacuteggel is koumlzvetlen kapcsolata leshyhet Enneacutelfogva a koumlzvetlenuumll nem kapcsoloacutedoacute egyseacutegek is tarthatnak kapcsolatot egymaacutessal tovaacutebbi egyseacuteg(ek)en keresztuumll A szoacuteasszociaacutecioacutes pszicho ingvisztikai kiacuteseacutershyletek megerősiacutetetteacutek a fonetikai (hangzaacutesi) jelenteacutestani eacutes kisebb meacuterteacutekben a gramshymatikai kapcsolatok megleacuteteacutet Peacuteldaacutek a kuumlloumlnoumlbző tiacutepusuacute szoacuteasszociaacutecioacutekra a) hangshyzaacutesi loacute - loacutebaacutel - lobog - lottoacute gatya - kutya billentyű - kesztyű (vouml 9 aacutebra) b) szemanshytikai harap - vicsoriacutet - kutya - macska karambol - szenvedeacutes - műt c) grammatikai szervetlen - ehetetlen - laacutebatlan - aacutelmatlan csat - csattog oumlt - oumltlet soumlreacutet - soumlr

Agglutinaacuteloacute eacutes nem agglutinaacuteloacute nyelvet beszeacutelők mentaacutelis lexikoneacutenak kiacuteseacuterleti aktivaacutelaacutesa soraacuten felmeruumllt hogy a gazdag morfoloacutegiaacutejuacute nyelvekben a mentaacutelis lexikonshyban esetleg kuumlloumln taacuteroloacutednak a szemantikai eacutes a formainyelvi egyseacutegek Elkeacutepzelhető az is hogy a toldaleacutekok hozzaacutefeacutereacutese valamilyen moacutedon koumlnnyebb gyorsabb Az afaacute- ziaacutesokkal folytatott kiacuteseacuterletek mindegyike olyan lexikonstruktuacuteraacutet igazolt amelyben a szavak elsősorban szemantikai kategoacuteriaacutejuk szerint szerveződnek A fő keacuterdeacutes az hogy vajon a lexikaacutelis hozzaacutefeacutereacutes tehaacutet a mentaacutelis lexikon aktivaacutelaacutesa soraacuten szoacutealakokat vagy kuumlloumlnboumlző morfeacutemaacutekat eacuteruumlnk-e el Ez azzal a szerkezeti probleacutemaacuteval fuumlgg oumlssze hogy a szoacutetoumlvek eacutes a toldaleacutekok kuumlloumln avagy szoacutealakkeacutent vannak-e taacuterolva A toumlbbnyelvű mentaacutelis lexikon kutataacutesa tovaacutebbi keacuterdeacuteseket vet fel hiszen ekkor nemcsak az egy nyelven beluumlli szemantikai eacutesvagy fonoloacutegiai kapcsolatok hanem a nyelvek koumlzoumltt aacutetterjedő kapcsolatok magyaraacutezata vaacutelik szuumlkseacutegesseacute Kiacuteseacuterleti adatok szerint a legshygyakrabban leggyorsabban eleacuterhető kapcsolat a paradigmatikus amely a nyelvelsajaacuteshytiacutetaacutes idejeacuten szemantikai alapon taacuterolt lexikai egyseacutegek kapcsolata A keacutesőbb keacutetnyel-

9 aacutebra A mentaacutelis lexikon hangzaacutes alapuacute elrendeződeacuteseacutenek modellaacutelaacutesa

vűveacute vaacuteloacutek elteacuterő taacuterolaacutesi mechanizmust alkalmaznak esetuumlkben a szintagmatikus kapcsolatok is jellemzőek (Navracsics 2001)

Az elhangzott akusztikai jel alapjaacuten a mentaacutelis lexikon bizonyos egyseacutegei aktivaacuteshyloacutednak eacutes a szoacutejeloumlltek koumlzoumltt versengeacutes alakul ki a veacutegleges doumlnteacutest illetően A műkoumlshydeacutest illető alapprobleacutema uacutegy fogalmazhatoacute meg hogy milyen a kapcsolat a mentaacutelis reprezentaacutecioacute kuumlloumlnfeacutele szintjei koumlzoumltt Az alulroacutel felfeleacute eacutepiacutetkező modellekben az alshysoacutebb szintű informaacutecioacutek alapjaacuten műkoumldnek a felsőbb szintek Az interaktiacutev modellek fogalomvezeacutereltek eacutes keacutet utat engedeacutelyeznek a reprezentaacutecioacutes szintek koumlzoumltt Ekkor nemcsak alulroacutel felfeleacute hanem feluumllről lefeleacute is van informaacutecioacuteaacuteramlaacutes A magyar nyelv agglutinaacuteloacute volta szaacutemos olyan keacuterdeacutest is felvet amelyeknek maacutes nem agglutinaacuteloacute nyelshyvekben nincs jelentőseacutege Ilyen peacuteldaacuteul a ragozaacutes eacutes a keacuteteacutertelműseacuteg keacuterdeacutese a ragozaacutesi mintaacutek eacutes a szabaacutelyok realitaacutesa avagy a ragok jelenteacutestartalma (Pleacuteh 2000)

A szoacutefelismereacutes alapjaacutet az adott szoacute akusztikai szerkezete adja A szavakat a beszeacutedshyhangok felismereacutese eacutes egyeacuteb (nyelvi) ismereteink (pl hangsoreacutepiacuteteacutesi sajaacutetossaacutegok) oumlsszegződeacutese eredmeacutenyekeacuteppen azonosiacutetjuk Felteacutetelezhetően a szupraszegmentaacutelis szerkezetnek is van szerepe a szoacutefelismereacutesben mindenekelőtt a tempoacutenak a hang- suacutelyviszonyoknak de akaacuter a hanglejteacutesnek is A szoacutegyakorisaacuteg meghataacuterozhatja illeshytőleg befolyaacutesolhatja a szoacutefelismereacutesi reacuteszfolyamatokat A lexikaacutelis hozzaacutefeacutereacutes a foshylyamatos beszeacutedben nem felteacutetlenuumll időbeli egymaacutesutaacutenban zajlik Az adott szoacute felisshymereacutese kontextusfuumlggő a lehetseacuteges szavak mennyiseacutegeacutet szemantikai eacutes szintaktikai szabaacutelyok korlaacutetozzaacutek A lexikaacutelis hozzaacutefeacutereacutes vizsgaacutelataacutet a folyamatos beszeacutedben megshyneheziacuteti az a teacuteny hogy a dekoacutedolaacutesi folyamat valamennyi szintjeacutenek műkoumldeacuteseacutevel kell szaacutemolnunk

5 A beszeacutelők keacutet uacuteton ellenőrizhetik a sajaacutet beszeacuteduumlket van egy kuumllső eacutes egy belső uacutet A kuumllső leacutenyegeacuteben megegyezik a maacutesok beszeacutedeacutenek eacuteszleleacutesi folyamataival a belső uacutet az oumlnmonitorozaacutes amikor a kiejteacutest megelőzően keacutepes a beszeacutelő a sajaacutet beszeacutedtershyvezeacutesi műkoumldeacuteseit valamilyen meacuterteacutekben ellenőrizni sok esetben javiacutetani Valoacutesziacutenűshysiacutethetően ugyanez a mechanizmus felel a beszeacutelő hibaacuteinak megakadaacutesainak javiacutetaacutesaacuteshyeacutert Az elhangzoacute beszeacuted nem hibaacutetlan sem grammatikai sem szemantikai tekintetben nemegyszer a kiejteacutes szintjeacuten sem A hallgatoacute meacutegis keacutepes arra hogy mindezek elleshyneacutere pontosan azonosiacutetsa az adott akusztikai jelsorozat nyelvi tartalmaacutet A fentiekben

10 aacutebra Az eacuteszleleacutes alapjaacuten gyűjtoumltt Nyelvbotlaacutes-korpusz neacutehaacuteny megakadaacutes-tiacutepusaacutenak araacutenya(az oumlsszes megakadaacutes = 100)

nyelvbotl gramm kont teacutevesszoacutetaacutelalaacutes

persz ant met

maacuter elmondottakon kiacutevuumll ehhez joacutel műkoumldő korrekcioacutes strateacutegiaacutek is szuumlkseacutegesek Ez teszi lehetőveacute hogy a hallgatoacute - sokszor oumlntudatlanul - keacutepes legyen a megakadaacutesok javiacutetaacutesaacutera Kiacuteseacuterleti adatok szerint a hallgatoacutek koumlzel 90-ban keacutepesek az elhangzott megakadaacutesokat korrigaacutelni a javiacutetaacuteshoz azonban nagymeacuterteacutekben elteacuterő időtartamok szuumlkseacutegesek (Goacutesy-Boacutena 2005)

Az első magyar bdquoNyelvbotlaacutes-korpuszrdquo (2004) voltakeacuteppen a hallgatoacutek aacuteltal eacuteszshylelt produkcioacutes hibaacutek gyűjtemeacutenye A toumlbb mint 5000 teacutetelből aacutelloacute korpusz azt is jelzi hogy a hallgatoacutek mely megakadaacutesokra eacuterzeacutekenyebbek (10 aacutebra)

Az araacutenyok arra utalnak hogy a megeacuterteacutes szempontjaacuteboacutel talaacuten legnehezebben korshyrigaacutelhatoacute teacuteves szoacutetalaacutelaacutesokat realizaacuteltaacutek leggyakrabban valoacutesziacutenűleg azeacutert mert ezek nagymeacuterteacutekben neheziacutetetteacutek a megeacuterteacutest Relatiacuteve nagy az anticipaacutecioacutes megakadaacutesok eacuteszleleacuteseacutenek araacutenya (Termeacuteszetesen ezek az araacutenyok azt is mutatjaacutek hogy a beszeacutelő milyen tiacutepusuacute megakadaacutesokat produkaacutel)

A beszeacutedeacuteszleleacutesi mechanizmus műkoumldeacutese sem toumlkeacuteletes mindig meacuteg a nyelvileg eacutes tartalmilag egyaraacutent hibaacutetlan koumlzleacutesek feldolgozaacutesakor sem Ezek a feldolgozaacutesi zsaacutekutcaacutek toumlbb okra vezethetők vissza (Boacutena 2004) jelentős reacuteszuumlket a hallgatoacute sajaacutet hibajaviacutetaacutesi mechanizmusa csaknem azonnal korrigaacutelja Peacuteldaacutek Ebben a helyiseacutegben eacuteheznek az otthon lakoacutei (eacutetkeznek) Ez biztosan nem fogja intrikaacutelni a bőreacutet melegben sem (irritaacutelni) Anyaacuteeacutek lementek a krumpliba (pinceacutebe krumplieacutert) A meacutelyhűtőben vannak poharak vagyis paprikaacutek A mohaacutecsi csacsa 1526-ban avagy A feleseacutegem elment rehibalitaacutecioacutera (rehabilitaacutecioacute) Noha a percepcioacutes folyamat gyakran nem tudashytos meacutegis meglepően joacutel műkoumldik mind a beszeacutelő beszeacutedeacutenek felismereacuteseacuteben mind a sajaacutet beszeacuteduumlnk nyomon koumlveteacuteseacuteben

Laacutethatoacute hogy sok ismeretuumlnk van a beszeacutedeacuteszleleacutes folyamatairoacutel de az uacutejabb inshyformaacutecioacutek eacutes kutataacutesi eredmeacutenyek azt is jelzik hogy mennyi meacuteg az ismeretlen ebben a mechanizmusban Kuumlloumlnoumlsen sok a tennivaloacute a nyelvspecifikus jelenseacutegek mind pontosabb felteacuterkeacutepezeacuteseacuteben

6 Befejezeacutesuumll emliacutetsuumlnk meg neacutehaacuteny olyan teruumlletet amelynek a kutataacutesa meacuteg alig kezdődoumltt meg de legalaacutebbis meacuteg nagyon sok a tennivaloacute hogy az ezek kapcsaacuten felshymeruumllő keacuterdeacutesekre megfelelő vaacutelaszokat tudjunk adni a) Mik a mentaacutelis lexikon nyelvspecifikus sajaacutetossaacutegai b) Hogyan toumlrteacutenik a nyelvi eacutes a nem nyelvi informaacutecioacute paacuterhuzamos dekoacutedolaacutesa a beszeacutedmegeacuterteacutes soraacuten c) Mi teszi lehetőveacute a beszeacutelő szeshymeacutely beszeacutedeacutenek felismereacuteseacutet d) Mikeacutent műkoumldik a beszeacutedeacuteszleleacutes az idegen nyelshyvek hallgataacutesakor e) Milyen transzformaacutecioacutek teszik lehetőveacute a tolmaacutecsolaacutest f) Mi toumlrteacutenik szinkrontolmaacutecsolaacuteskor g) Hogyan aktivaacuteloacutedik a mentaacutelis lexikon a fordiacutetaacutes folyamataacuteban Kiacuteseacutereld adatok sokasaacutega szuumlkseacuteges ahhoz hogy ezekre a keacuterdeacutesekre megnyugtatoacute de legalaacutebbis a hipoteacuteziseket igazoloacute feleleteket kaphassunk

IRODALOMAitchison Jean (2003) Words in the mind An introduction to the mental lexicon Malden Basil

BlackwellBoacutena Judit (2004) A beszeacutedeacuteszleleacutesi folyamat megakadaacutesai In Beszeacutedkutataacutes 2004 Szerk Goacutesy

Maacuteria Budapest MTA Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezet pp 223-231Goacutesy Maacuteria (2004) Fonetika a beszeacuted tudomaacutenya Budapest Osiris Kiadoacute

Goacutesy Maacuteria (2005) Pszicholingvisztika Budapest Osiris KiadoacuteGoacutesy Maacuteria-Boacutena Judit (2005) A megakadaacutesjelenseacutegek javiacutetaacutesa a beszeacutedmegeacuterteacutesben Magyar

Nyelvőr [megjeleneacutes alatt]Kluender Keith R (1994) Speech perception as a tractable problem in cognitive science In

Gernsbacher M A (szerk) 1994 Handbook of psycholinguistics San Diego Academic Press pp 173-217

Navracsics Judit (2001) Keacutetnyelvűek mentaacutelis lexikoneacutenak jellegzetesseacutegei Alkalmazott Nyelvtushydomaacuteny 1 pp 51 -61

bdquoNyelvbotlaacutes-korpuszrdquo (2004) In Beszeacutedkutataacutes 2004 Szerk Goacutesy Maacuteria Budapest MTA Nyelvshytudomaacutenyi Inteacutezet pp 19-187

Pleacuteh Csaba (2000) A magyar morfoloacutegia pszicholingvisztikai aspektusai In Kiefer Ferenc (szerk) Strukturaacutelis magyar nyelvtan 3 Morfoloacutegia Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute pp 951-1021

Remez Robert E (2005) The perceptual organization of speech In Pisoni D B - Remez R E (szerk) The handbook of speech perception Oxford Blackwell pp 28-50

Ullmann Michael T (2001) A neurocognitive perspective on language The declarativeprocedural model Nature Reviews Neuroscience 2 pp 717-726

Biztos taacutemasz a magyar mint idegen nyelv taniacutetaacutesaacutehoz - tanulaacutesaacutehoz

184 old 2500 Ft 196 old 2600 Ft

Practical Hungarian Grammar

Ungarische Grammatik

KOVAacuteCS EacuteVA

Mieacutert keruumllik a nyelvtanuloacutek az angol frazaacutelis igeacutek hasznaacutelataacutet

1 BevezeteacutesAz angol frazaacutelis igeacutek (jobb magyar megfelelő hiacutejaacuten ezt az elnevezeacutest hasznaacutelom a phrasal verbs kifejezeacutesre) pl take off put up with egy rendkiacutevuumll eacuterdekes eacutes nagymeacutershyteacutekben ellentmondaacutesos nyelvi anyagot keacutepviselnek az angol nyelvben Szaacutemuk aacutellanshydoacutean vaacuteltozik szinte nap mint nap uacutej alakok jelennek meg Gondoljunk csak a koumlvetshykező uacutej keletű igei szerkezetekre amelyek a szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes az Internet elterjedeacuteshyseacutevel keruumlltek be a koumlztudatba dial up log onontoininto log off back up hack into key ininto stb

Gyakorisaacutegukkal kapcsolatban az az aacuteltalaacuteban elteijedt neacutezet hogy elsősorban a nyelv beszeacutelt vaacuteltozataacuteban fordulnak elő ugyanakkor nagyon formaacutelis iacuterott nyelvben is megtalaacutelhatjuk őket eacutes rendkiacutevuumll termeacutekenyek a szlengben A frazaacutelis igeacutek tehaacutet mindenfeacutele szoumlvegkoumlrnyezetben gyakoriak ezeacutert mineacutel nagyobb szaacutemban valoacute ismeshyretuumlk eacutes megfelelő hasznaacutelatuk az angol nyelv koumlzel anyanyelvi szinten valoacute elsajaacutetiacuteshytaacutesaacutenak megkuumlloumlnboumlztetői jegyei koumlzoumltt szerepelnek

Koumlzismert teacuteny hogy a frazaacutelis igeacutek a szoacutekincs-tanulaacutes rettegett teruumlleteacutet keacutepezik az angolul tanuloacutek szaacutemaacutera egyreacuteszt mert olyan nagy szaacutemban fordulnak elő maacutesreacuteszt mert igen bonyolult szintaktikai szemantikai eacutes stilisztikai sajaacutetossaacutegokkal rendelshykeznek

A jelen tanulmaacuteny azt vizsgaacutelja melyek azok az okok amelyek koumlvetkezteacuteben a nyelvtanuloacutek hajlamosak inkaacutebb elkeruumllni hasznaacutelatukat egyszavas megfelelőiket reacuteshyszesiacutetve előnyben Ezzel azonban erőltetette termeacuteszetellenesseacute vaacutelik mondanivaloacuteshyjuk az anyanyelvi beszeacutelők szaacutemaacutera

2 A frazaacutelis igeacutek hiaacutenya az anyanyelvbenFeltehetőleg a francia vagy spanyol anyanyelvű nyelvtanuloacutek akiknek anyanyelveacuteben hiaacutenyoznak ezek az oumlsszetett igei szerkezetek sokkal hajlamosabbak elkeruumllni haszshynaacutelatukat mint pl a holland vagy neacutemet anyanyelvű tanuloacutek Valoacutesziacutenűleg sokkal toumlbb egyszavas igeacutet hasznaacutelnak mint az angol anyanyelvi beszeacutelők Ez azonban nem egyshyeacutertelműen bizonyiacutetott eacutes egy eacuterdekes kutataacutes taacutergya lehet

A magyarban az esetek toumlbbseacutegeacuteben igekoumltőkkel fejezzuumlk ki mindazt amit az anshygol bizonyos posztverbaacutelis viszonyszoacutekkal pl aacutetuacuteszik - swim across aacutetdob - throw over aacutettoumlr - break through Ha konkreacutet teacuterbeli a jelenteacutes nagyon gyakran talaacutelunk megfelelteteacutest a magyar igekoumltő eacutes az angol igei partikula jelenteacutese koumlzoumltt Az idioshymatikus frazaacutelis igeacutek eseteacuteben ez maacuter nem ilyen egyeacutertelmű (put off - elhalaszt own up - beismer)

Mieacutert keruumllik a nyelvtanuloacutek az angol frazaacutelis igeacutek hasznaacutelataacutet 15

Mindebből az koumlvetkezik hogy baacuter az ige+viszonyszoacutes szerkezetek jelenleacutete az anyanyelvben hataacutessal lehet az angol frazaacutelis igeacutek elsajaacutetiacutetaacutesaacutera a szemantikai teacutenyeshyzők sokkal nagyobb szerepet jaacutetszanak

3 A frazaacutelis igeacutek szemantikai oumlsszetettseacutegeMint a fentiekben emliacutetettuumlk a tanuloacutek hajlamosak elkeruumllni a frazaacutelis igeacuteket amikor viszont hasznaacuteljaacutek őket toumlbbnyire inkaacutebb azokat reacuteszesiacutetik előnyben amelyeknek teacutershybeli szoacute szerinti a jelenteacutesuumlk az aacutetvitt eacutertelmű jelenteacutesűekkel szemben

A konkreacutet teacuterbeli jelenteacutesű frazaacutelis igeacutektől elteacuterően szaacutemos frazaacutelis ige jelenteacutese keacuteteacutertelmű mivel lehet konkreacutet teacuterbeli eacutes aacutetvitt eacutertelmű jelenteacutesuumlk is Ez azonban nem mindig tudatosodik a nyelvtanuloacuteban gondoljunk csak olyan peacuteldaacutekra mint The dog dug up a bone ~ We dug up some interesting facts The ship went under ~ The company went under Vagy The sun came out ~ The secret came out

A helyzetet meacuteg inkaacutebb bonyoliacutetja az a teacuteny hogy sok frazaacutelis ige toumlbb jelenteacutessel is rendelkezik pl come out A szoacutetaacuterak aacuteltalaacuteban a koumlvetkező jelenteacuteseit adjaacutek meg1 kijoumln valahonnan 2 megjelenik (csillag) kijoumln (nap) 3 kinyiacutelik (bimboacute) 4 eltűshynik (pecseacutet a ruhaacuten) 5 napvilaacutegra keruumll kitudoacutedik (hiacuter) 6 megjelenik (koumlnyv) 7 előshyjoumln előtűnik (feacutenykeacutep maacutesolatban) 8 kijoumln eacuteszrevehetőveacute vaacutelik (kuumlloumlnbseacuteg) 9 sztraacutejkshyba leacutep 10 joacutelrosszul veacutegződik (uumlgy) 11 nyilvaacutenossaacutegra hozza homoszexualitaacutesaacutet

Baacuter a frazaacutelis igeacutek toumlbbseacutege nem kompozicionaacutelis jelenteacutesszerkezettel rendelkezik szaacutemos kognitiacutev grammatikus mint pl Lindner (1982) Lakoff (1987) Rudzka-Ostyn (2003) mutatott raacute arra a teacutenyre hogy a prepoziacutecioacutekpartikulaacutekprefixumok jelenteacutese bizonyos meacuterteacutekig elemezhető eacutes nem olyan oumlnkeacutenyes mint ahogy a hagyomaacutenyos nyelveacuteszek felteacutetelezteacutek A fent emliacutetett nyelveacuteszek azzal eacutervelnek hogy a viszonyszoacutek sajaacutetos jelenteacutest koumllcsoumlnoumlznek az igeacutenek Vannak konkreacutet teacuterbeli jelenteacuteseik vagyis a koumlzponti prototipikus jelenteacutesek Az aacutetvitt eacutertelmű jelenteacutesek ezekből indulnak ki kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen toumlbbnyire metaforikus kiterjeszteacutes uacutetjaacuten eacutes iacutegy az egymaacutessal kapshycsolatos jelenteacutesek oumlsszetett haacuteloacutezataacutet keacutepezik Vizsgaacuteljuk meg a jelenteacutesek milyen oumlsszefuumlggő rendszereacutet fedezhetjuumlk fel az out eseteacuteben

- kijoumlnni valahonnana) elhagyni egy helyet vagy teret fly out set outb) elhagyniregy csoportot vagy teveacutekenyseacuteget drop out log outc) megjelenni laacutethatoacutevaacute vaacutelni come out stick out

i leacutetrehozni valamit bring out turn outii kitudoacutedni felfedezni turn out figure out

- eltaacutevoliacutetania) elmozdiacutetani egy helyseacutegből let out throw outb) eltaacutevoliacutetani uacutegy hogy semmi sem marad empty out wipe out

- megakadaacutelyoznia) valakitvalamit a bejutaacutestoacutel keep out lock outb) valamit vagy valakit attoacutel hogy laacutethatoacutevaacute hallhatoacutevaacute vaacuteljon block out biot out

- kinn nem benna) nem egy eacutepuumlletben benn camp out sleep outb) az otthontoacutel taacutevol főleg szoacuterakozaacutes ceacuteljaacuteboacutel eat out invite out

- kifeleacute haladni valamibőla) a koumlzpontboacutel kiterjedni minden iraacutenyba branch out spread out

16 Kovaacutecs Eacuteva

b) a koumlzpontboacutel kiadni kikuumlldeni kiosztani hand out send outAz igei partikulaacutek ilyen jellegű elemzeacuteseiből szaacutermazoacute eredmeacutenyek beeacutepiacuteteacutese a

nyelvoktataacutesba jelentős meacuterteacutekben megkoumlnnyiacutetheti a frazaacutelis igeacutek jelenteacutestaniacutetaacutesaacutenak probleacutemaacutejaacutet is

4 A frazaacutelis igeacutek szintaktikai probleacutemaacuteiA frazaacutelis igeacutek szintaktikaacuteja is rendkiacutevuumlli oumlsszetettseacuteget mutat A legtoumlbb gondot keacutetshyseacutegtelenuumll a taacutergy helye okozza Hasonliacutetsuk oumlssze a koumlvetkező keacutet peacuteldaacutet

He ran up the hill He ran the hill up He ran up it He ran it upHe ran up a bill He ran a bill up He ran it up He ran up itA kuumlloumlnbseacuteg abboacutel adoacutedik hogy az első esetben az up prepoziacutecioacute ezeacutert a taacutergynak

mindig koumlvetni kell azt akaacuter főneacutev akaacuter neacutevmaacutes A maacutesodik esetben az up hataacuterozoacutei viszonyszoacute eacutes a szabaacutelyok szerint a főneacutev vagy megelőzi vagy koumlveti a hataacuterozoacutei vishyszonyszoacutet kiveacuteve ha az neacutevmaacutes Ebben az esetben a neacutevmaacutes helye az ige eacutes a viszonyszoacute koumlzoumltt van (laacutesd Quirk eacutes mtsai 1985 1153-55)

A frazaacutelis igeacutekben előforduloacute partikulaacutek egy reacutesze prepoziacutecioacute pl after at for into of with maacutes reacutesze viszont hataacuterozoacutei viszonyszoacute pl aback apart away back out A gondot az jelenti hogy joacute neacutehaacutenyuk mindkettő lehet pl about across by down in off on over through up A legtoumlbb angol kiadaacutesuacute tankoumlnyv szerzői felteacutetelezik hogy a nyelvtanuloacutek ezt egyszerűen felismerik ami az esetek toumlbbseacutegeacuteben nem iacutegy van eacutes ezeacutert helytelenuumll hasznaacuteljaacutek a szerkezetet

Ennek elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben tanaacutecsos ilyenkor egy joacute frazaacutelis igei szoacutetaacutert keacutezbe venni amelyek explicit moacutedon jeloumllik a taacutergy helyeacutet a szerkezetben pl make sth up make up sth vagy V+N+A V+A+N V+PRON+A Baacutermelyik kiadoacute frazaacutelis igei szoacutetaacutera nagyon hasznos lehet hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk Collins Cobuild Dictionary of Phrasal Verbs Cambridge International Dictionary of Phrasal Verb Oxford Dictionary of Phrasal Verbs eacutes Macmillan Phrasal Verb Plus

A fenti szabaacutelyok azonban nem eacutertelmezhetők mereven mivel sok esetben a partishykula elmozdiacutetaacutesa korlaacutetozott Ezen megszoriacutetaacutesok koumlzeacute a grammatikusok (laacutesd Fraser 1974 Chen 1986 Gries 1999) aacuteltalaacuteban a koumlvetkező teacutenyezőket emliacutetik

- A partikula elmozdiacutetaacutesa nem lehetseacuteges ellenteacutetesen hangsuacutelyos főneacutevi szoacuteszershykezetes taacutergy eseteacutebenHe bought back the book He brought the book back

- A taacutergy hosszuacutesaacutega eacutes oumlsszetettseacutege is akadaacutely lehet a viszonyszoacute elmozdiacutetaacutesaacutenak Noone brought up the questions everyone most wanted to hear asked Noone brought the questions everyone most wanted to hear asked up

- Az iraacutenyt jeloumllő hataacuterozoacute jelenleacutete is meghataacuterozoacute teacutenyező lehet a szoacuterendre He put the bag down onto the floorHe put down the bag onto the floor

- A legdoumlntőbb teacutenyező azonban az idiomatkus jelenteacutes mineacutel idiomatikusabb a jelenteacutes annaacutel keveacutesbeacute valoacutesziacutenű hogy a partikula elvaacutelik az igeacutetőlShe eked out a poor existenceher salarya living by selling flowers She eked a poor existenceher salary a living out by selling flowers

Az ilyen frazaacutelis igeacutek eseteacuteben kollokaacutecioacutes megszoriacutetaacutesok is eacuterveacutenyesuumllnek az ige eacutes a taacutergy koumlzoumltt Sok esetben annyira idiomatikus a jelenteacutes hogy maacutes főneacutevvel nem is fordulnak elő mint a koumlvetkező peacuteldaacutek is mutatjaacutek bring in a verdict gum up the

works hand in your notice hold down a job live out your dreams put in an appearance rip up the notebook shut up the shop turn over a new leaf take up arms stb

5 A kollokaacutecioacutek tudatos felismereacuteseacutenek hiaacutenyaMint az előzőekben emliacutetett peacuteldaacutekboacutel is laacutethatoacute bizonyos frazaacutelis igeacutek a főnevek csak egy bizonyos fajtaacutejaacuteval kapcsoloacutednak oumlssze A nyelvtanuloacutek gyakran nincsenek tudashytaacuteban ezeknek a speciaacutelis kapcsolatoknak eacutes ennek koumlvetkezteacuteben gyakran olyan szashyvakat hasznaacutelnak egyuumltt amelyek normaacutelis koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt nem fordulnak egyuumltt elő Figyeljuumlk meg az frazaacutelis igeacutek kollokaacutecioacutes lehetőseacutegeit a koumlvetkező peacuteldaacutekban

die down applause commotion excitement fighting fuss laughter noise protest come under attack criticism fire pressure scrutiny strain threat jump at chance idea offer opportunitykeep to agreement plan rules schedule timetableMint a fenti peacuteldaacutekboacutel is laacutetszik bizonyos frazaacutelis igeacutek eseteacuteben az alany vagy a

taacutergy a főnevek egy bizonyos koumlreacutet foglalja magaacuteban Ezen kollokaacutecioacutes megszoriacutetaacuteshysok ismerete is elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges az angol frazaacutelis igeacutek (koumlzel) anyanyelvi szinten valoacute elsajaacutetiacutetaacutesaacutehoz

6 A frazaacutelis igeacutek stilisztikai sajaacutetossaacutegainak hiaacutenyos ismereteMilyen maacutes teacutenyezők akadaacutelyozhatjaacutek meacuteg az frazaacutelis igeacutek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak folyamataacutet eacutes helyes hasznaacutelataacutet A tanuloacutek sokszor nincsenek tudataacuteban a frazaacutelis igeacuteknek az informaacutelis szoumlvegkoumlrnyezetben (cobble together notch up) illetve a nyelv formaacutelis iacuteraacutesos vaacuteltozataacuteban valoacute előfordulaacutesuk koumlzti kuumlloumlnbseacutegeivel (consign to engage in) Gyakran hasznaacuteljaacutek helyettuumlk egyszavas megfelelőiket is mindenfeacutele szoumlvegkoumlrnyeshyzetben amelyek koumlzoumltt sok latin eredetű ige is talaacutelhatoacute s kuumlloumlnoumlsen ezek sokkal for- maacutelisabbak a frazaacutelis igeacutekneacutel Gondoljunk peacuteldaacuteul a dismantle - take apart misbehave - play up surrender ~ give in reject ~ turn down koumlzti stilisztikabeli kuumlloumlnbseacutegekre

Az is igaz viszont hogy sok esetben a frazaacutelis igeacuteknek fontos lexikai űrt betoumlltő szerepuumlk is van hiszen olyan fogalmakat fejezuumlnk ki veluumlk amelyeknek nincs keacutezzel foghatoacute egyszavas megfelelője iacutegy ezek koumlruumll iacuteraacutesos kifejezeacutese mesterkeacutelt hataacutest kelt pl My car broke down (stopped working) Could you put me up for the night (give me accomodation in your house) Ann saw Terry off at the station ( went there with him in order to say good bye to him)

Baacuter mint a fentiekben utaltunk raacute a frazaacutelis igeacutek mindenfeacutele szoumlvegkoumlrnyezetben hasznaacutelatosak meacutegis az anyanyelvi beszeacutelők keacutetszer olyan gyakran hasznaacuteljaacutek őket a koumlznyelvi beszeacutedben mint a hivatalos iacuterott nyelvben A nyelvtanuloacutek viszont hajlamoshysak formaacutelis esszeacuteben is hasznaacutelni őket mivel ekkor toumlbb idejuumlk van aacutetgondolni monshydanivaloacutejukat eacutes sokkal valoacutesziacutenűbb hogy eszuumlkbe jut egy frazaacutelis ige Ezzel szemshyben a beszeacutedben gyakran a maacuter esetleg jobban roumlgződoumltt egyszavas megfelelőt reacuteszeshysiacutetik előnyben

Valoacutejaacuteban nagyon sokfeacutele szoumlvegkoumlrnyezet van - meacuteg egeacuteszen formaacutelis is lehet - ahol a frazaacutelis igeacutevel tudjuk legtermeacuteszetesebb moacutedon kifejezni mondanivaloacutenkat ezeacutert nagyon fontos a tanuloacutekkal elsajaacutetiacutetatni a frazaacutelis igeacutek megfelelő szoumlvegkoumlrnyezetben valoacute hasznaacutelataacutet

6 OumlsszegzeacutesAz angol frazaacutelis igeacutek maacutes szoacuteval ige+viszonyszoacutes szerkezetek szaacutemos akadaacutelyt aacutelliacuteshytanak a nyelvtanuloacutek eleacute az angol szoacutekincs elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak roumlgoumls uacutetjaacuten A neheacutezseacuteget jelentő teacutenyezők koumlzoumltt emliacutetettem az frazaacutelis igeacutek hiaacutenyaacutet az anyanyelvben de az igashyzi probleacutemaacutet keacutetseacutegtelenuumll elsősorban szintaktikai eacutes szemantikai oumlsszetettseacuteguumlk eacutes stishylisztikai sajaacutetossaacutegaik okozzaacutek Ezekben laacutetom a fő okaacutet annak hogy a tanuloacutek sok esetben inkaacutebb egyszavas megfelelőiket vaacutelasztjaacutek ami sokszor termeacuteszetellenes hashytaacutest kelt az anyanyelvi beszeacutelőkben

Meg vagyok győződve hogy mindezek kikuumlszoumlboumllhetők ha nem frazaacutelis igeacutek lisshytaacuteival bombaacutezzuk a tanuloacutekat hanem termeacuteszetes szoumlvegkoumlrnyezetben szintaktikai eacutes kollokaacutecioacutes sajaacutetossaacutegaik hangsuacutelyozaacutesaacuteval teacutemakoumlroumlkben speciaacutelis beszeacutedszaacutendeacutekokshyban valoacute előfordulaacutesuk bemutataacutesaacuteval proacutebaacutelunk mineacutel toumlbb frazaacutelis igeacutet elsajaacutetiacutetatni tanuloacuteinkkal Az előfordulaacutesi gyakorisaacuteg mellett termeacuteszetesen fontos szerepet jaacutetszshyhat a fent emliacutetett buktatoacutek tudatosiacutetaacutesa is

IRODALOMCowie A P amp R Mackin (1993) Oxford Dictionary of Phrasal Verbs Oxford Oxford University

PressChen Ping (1986) Discourse and Particle Movement in English Studies in Language 10-1 pp 79-

95Fraser B (1976) The Verb-Particle Combination in English New York Academic PressGries Stefan T (1999) Particle movement A cognitive and functional approach Cognitive Linshy

guistics 10 2 pp 105-145Kovaacutecs Eacuteva (1998) The Syntax and Semantics of Phrasal Verbs in English PhD diss Debrecen

KLTELakoff George (1987) Women Fire and Dangerous Things Chicago University of Chicago PressLindner Susan J (1981) A Lexico-Semantic Analysis of English Verb-Particle Constructions with

OUT and UP PhD diss San Diego University of CaliforniaPye Glennis (1997) Cambridge International Dictionary of Phrasal Verbs Cambridge Cambridge

University PressRudzka-Ostyn Brygida (2003) Word Power Phrasal Verbs and Compounds A Cognitive Approach

Berlin-New York Mouton de GruyterRundell Micheaacutel (2005) Macmillan Phrasal Verb Plus Oxford Bloomsbury Publishing PicSinclair J (1995) Collins Cobuild Dictionary of Phrasal Verbs Harper Collins PublisherQuirk R Greenbaum S Leech G amp Svartvik J (1985) A Comprehensive Grammar of the Engshy

lish Language London Longman

BATAacuteR LEVENTE

A nyelvi agresszioacute mint a tanoacuterai fegyelmezeacutes eszkoumlze

a roumlgziacutetett tanoacuteraacutekon

BevezetőA fegyelmezeacutes mindenki aacuteltal ismert jelenseacuteg megiacuteteacuteleacuteseacuteről nagyon elteacuternek a veacuteleshymeacutenyek Joacutemagam nem szeretek fegyelmezni de uacutegy tapasztalom sokan szuumlkseacutegesshynek talaacuteljaacutek alkalmazaacutesaacutet ezeacutert eacuterdemes megfigyelni leiacuterni

Felteacutetelezhető hogy peacuteldaacuteul a tanaacutertoacutel az osztaacutelytoacutel eacutes a kontextustoacutel fuumlggően kuumlshyloumlnboumlző meacuterteacutekben fedezhető fel fegyelmezeacutes a tanoacuteraacutekon Azt sem hagyom figyelshymen kiacutevuumll a kutataacutesi eredmeacutenyek megfogalmazaacutesaacuteban hogy a nyelvi agresszioacute meacuterteacuteshyke valoacutesziacutenűleg attoacutel fuumlggően kuumlloumlnboumlzik hogy a reacutesztvevők tudtaacuteval keacuteszuumll vagy nem keacuteszuumll (keacutep- eacutesvagy hang-) felveacutetel

Kutataacutesi ceacutelokA kutataacutes soraacuten a koumlvetkezőket taacutertam fel1 a megfigyelt hat tanaacuter eseteacuteben mik a fegyelmezeacutes verbaacutelis eacutes vokaacutelis eszkoumlzei2 milyen araacutenyban jelenik meg a nyelvi agresszioacute a fegyelmezeacutes koumlzoumltt3 milyen jellemzői vannak mindazon jelenseacutegeknek melyeket nyelvileg agressziacutevnek eacuterzuumlnk

A nyelvi agresszioacuteroacutelSzuumlkseacutegesnek tartom tisztaacutezni hogy az alapfogalmakat milyen jelenteacutesben hasznaacutelom Előszoumlr a legfontosabb alapfogalommal kezdem a nyelvi agresszioacuteeacuteval Ez a seacutertettet (ciacutemzett vagy fuumlltanuacute) akarattal esetleg akaratlanul baacutentoacute seacutertő taacutemadoacute durva vagy zavaroacute nyelvi magatartaacutes Kivaacuteltoacute okai sokreacutetűek lehetnek pl frusztraacutecioacute harag gyűshyloumllet feacutelelem Hasznaacutelataacutenak ceacutelja lehet toumlbbek koumlzoumltt a maacutesik szemeacutely arculataacutenak megtaacutemadaacutesa sajaacutet arculataacutenak veacutedelmezeacutese erősiacuteteacutese a maacutesik arculataacutenak rombolaacuteshysa aacuteraacuten is (Bataacuter 200471)

A nyelvi agresszioacute formaacutei vaacuteltozatosak preacutedikaacutecioacute kioktataacutes fenyegeteacutes megalaacutezaacutes megszeacutegyeniacuteteacutes letolaacutes szemeacutelyre iraacutenyuloacute taacutemadaacutes szidaacutes aacutetkozoacutedaacutes guacuteny negatiacutev minősiacuteteacutes durva iacutezleacutestelen obszceacuten goromba baacutentoacute eacutes traacutegaacuter nyelvhasznaacutelat

A fegyelmezeacutesről eacutes a figyelemrőlAz iskolai fegyelmezeacutes meglaacutetaacutesom szerint nem maacutes mint a tanaacuter aacuteltal alkalmazott beszeacutelgeteacutesszervező elemek egyuumlttese amelyek azt szolgaacuteljaacutek hogy minden tanuloacute konshystruktiacutev moacutedon vegyen reacuteszt az oacuterai diskurzusban a Grice aacuteltal felaacutelliacutetott maximaacuteknak megfelelően A rend fenntartaacutesa az eredmeacutenyes taniacutetaacutes tanulaacutes eacutes a biztonsaacuteg eacuterdekeacuteben

20 Bataacuter Levente

toumlrteacutenik aki nem a tanaacuter elvaacuteraacutesai szerint cselekszik az megszegi az iacuterott eacutes iacuteratlan szashybaacutelyokat

Celestin Freinet uacutegy fogalmaz hogy iskolai fegyelem neacutelkuumll nem lehet szoacute sem iskolaacuteroacutel sem neveleacutesről A tanaacuter ceacutelja az kell hogy legyen hogy rendet eacutes kiegyenshysuacutelyozott leacutegkoumlrt teremtsen (Freinet 198232)

Egyes felfogaacutesok szerint nincs is szuumlkseacuteg fegyelmezeacutesre ha a pedagoacutegus eacuterdekes eacutes vaacuteltozatos oacuteraacutet tart az lekoumlti a diaacutekokat eacutes nem keacutenyszeruumllnek olyan poacutetcselekveacuteshysek veacutegzeacuteseacutere mint peacuteldaacuteul a fegyelmezetlenkedeacutes A tanaacuter feladata hogy fenntartsa a figyelem tartoacutessaacutegaacutet Foumlldes meghataacuterozaacutesa szerint ez a koumlvetkező bdquoaz a lelki jelenshyseacuteg amely lehetőseacuteget biztosiacutet a feleacutenk aacuteramloacute ingerek szelektaacutelaacutesa (szeacutetvaacutelogataacutesa) reacuteveacuten az informaacutecioacutek felveacuteteleacutere eacutes feldolgozaacutesaacutera eacutes iacutegy tudatunkat a meghataacuterozott taacutergyra vagy jelenseacutegre iraacutenyiacutetjardquo (Foumlldes 200311)

A figyelem lehet oumlnkeacutentelen eacutes szaacutendeacutekos Az oumlnkeacutentelen figyelmet kuumlloumlnboumlző teacuteshynyezők vaacuteltjaacutek ki viszonylag erős inger a szokatlan inger a mozgoacute taacutergy mindenkori aacutellapotunk eacutes az eacuterdeklődeacutes A szaacutendeacutekos figyelem hataacutesfokaacutet noumlveli a feladattudat az oumlnkontroll a cselekveacutes egyes reacuteszeinek elkuumlloumlnuumlleacutese eacutes a cselekveacutes eacutes gondolati oumlsszeshykapcsolaacutes (Foumlldes 200312)

Az agresszioacute eacutes a nyelvi agresszioacute felosztaacutesaHaacuterdi Istvaacuten az agresszioacutet a koumlvetkező haacuterom csoportra osztja fel szoacutebeli vagy verbaacuteshylis testi vagy fizikai eacutes vizuaacutelis agresszioacute A verbaacutelis agresszioacutet tovaacutebbi keacutet alcsoportshyba sorolja (Haacuterdi 200017-27)

1 Nyiacutelt eacutes rejtett agresszioacute2 A szavak agressziacutev tartalma eacutes a szavak agressziacutev formaacuteja szerintA nyiacutelt agresszioacute megjelenő formaacutei toumlbbek koumlzoumltt a traacutegaacutersaacutegok gorombasaacutegok szishy

dalmak eacutes aacutetkok A rejtett szoacutebeli agresszioacute koumlreacutebe tartoznak a traacutegaacuter eacutes iacutezleacutestelen eleshymeket nyiacuteltan nem tartalmazoacute de baacutentoacute ceacutelzattal hasznaacutelt megjegyzeacutesek ceacutelzaacutesok eacuterteacutekeleacutesek guacutenyos megjegyzeacutesek iroacutenia intrika eacutes rejtett seacuterteacutes A szavak agressziacutev tartalma koumlnnyen eacutertelmezhető nem iacutegy az agressziacutev formai elemek amelyek koumlzeacute a hangsziacutent a hangerőt a beszeacutedtempoacutet eacutes a beszeacutedritmust soroljuk

A nyelvi agresszioacute sajaacutet felosztaacutesaacutet a fentiek felhasznaacutelaacutesaacuteval keacutesziacutetettem kutataacuteshysomban ezt jobban alkalmazhatoacutenak tartom

1 tartalmilag agressziacutev de formailag semleges koumlzleacutesek2 formailag agressziacutev de tartalmilag semleges koumlzleacutesek3 tartalmilag eacutes formailag egyaraacutent agressziacutev koumlzleacutesekA tartalmilag agressziacutev de formailag semleges koumlzleacutesek csoportjaacutenak keacutet alcsoportja

van nyiacutelt eacutes rejtett Nyiacutelt agresszioacutenak tekintem a preacutedikaacutecioacutet kioktataacutest fenyegeteacutest megalaacutezaacutest megszeacutegyeniacuteteacutest letolaacutest szemeacutelyre iraacutenyuloacute taacutemadaacutest szidaacutest aacutetkozoacute- daacutest negatiacutev minősiacuteteacutest durva iacutezleacutestelen obszceacuten goromba baacutentoacute eacutes traacutegaacuter nyelvshyhasznaacutelatot A szupraszegmentaacutelis eszkoumlzoumlk tehetik a beszeacutedet formailag agressziacutevveacute de tartalmilag semlegesseacute

Baacuter nem tartozik a nyelvi agresszioacute koumlzeacute meacutegis meg kell emliacuteteni azokat a koumlzleacuteshyseket amelyek tartalmuk szerint agressziacutevek de formaacutejuk elaacuterulja roacuteluk hogy vicceshylődeacutesről kedveskedeacutesről elismereacutesről imponaacutelaacutesi vaacutegyroacutel van szoacute valoacutejaacuteban Erre lehet peacutelda a Te kis disznoacute mondat amit ha kedveskedően mondanak senki nem eacuterzi baacutenshytoacutenak

A nyelvi agresszioacute mint a tanoacuterai fegyelmezeacutes eszkoumlze a roumlgziacutetett tanoacuteraacutekon 21

A teacutema fontossaacutegaValoacutesziacutenűleg a tanaacuterok egy reacuteszeacuteben nem is tudatosul hogy nyelvileg agressziacutev forshymaacutekat hasznaacutel ezeacutert fel kell raacute hiacutevni a figyelmuumlket Tovaacutebbaacute a pillanatnyi seacutertő hataacuteshysok pszichoszociaacutelis koumlvetkezmeacutenyekkel is jaacuterhatnak az oumlneacuterteacutekeleacutes kaacuterosiacutetaacutesaacuteval megjelenhet a szeretet elveszteacuteseacutetől valoacute feacutelelem A nyilvaacutenos szidalmazaacutes megszeacutegyeshyniacuteteacutest presztiacutezsveszteseacuteget okozhat a lejaacuterataacutes reacuteveacuten haacutetraacutenyos helyzetbe is keruumllhet annak elszenvedője (Haacuterdi 200019)

A hirtelen kitalaacutelt guacutenynevek jelzős főnevek joacutel alkalmazott szellemi odavaacutegaacutesok megfelelői Szeacuteles a skaacutela a finom ceacutelzaacutestoacutel az iroacuteniaacuten a metsző guacutenyon aacutet a kifejezett gorombasaacutegig (Haacuterdi 200027)

Hozzaacute kell tenni hogy a szoacutebeli seacuterteacutes nagyban fuumlgg annak tartalmaacutetoacutel a helyzetshytől eacutes veacuteguumll de nem utolsoacutesorban az egyeacuteni eacuterzeacutekenyseacutegtől (Haacuterdi 200027)

ElőfelteveacutesekKoraacutebbi tapasztalataim alapjaacuten a kutataacutes elkezdeacutesekor a koumlvetkező előfelteveacutesekkel rendelkeztem

1 Leacuteteznek toumlbbek aacuteltal alkalmazott aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute fegyelmezeacutesi moacutedshyszerek

2 A fegyelmezeacutesek koumlruumllbeluumll 85 szaacutezaleacutekaacuteban jelenik meg a nyelvi agresszioacute vashylamely formaacuteja

3 A nyelvi agresszioacuteban az esetek nagyobb reacuteszeacuteben egyuumltt jaacuter a tartalmi eacutes a forshymai agresszioacute

Alkalmazott moacutedszerHat roumlgziacutetett tanoacuteraacutet elemeztem Ezek koumlzuumll az 1 2 eacutes 3 szaacutemmal jeloumllt felveacutetelek videokameraacuteval a 4 5 eacutes 6 szaacutemmal jeloumlltek pedig diktafonnal keacuteszuumlltek A felveacuteteshylek keacutet peacutecsi aacuteltalaacutenos iskolaacuteban hat kuumlloumlnboumlző osztaacutelyban keacuteszuumlltek a tanaacuter segiacutetseacuteshygeacutevel A jelen leacutevő diaacutekokat minden esetben taacutejeacutekoztattaacutek Egyik alkalommal sem vettem reacuteszt szemeacutelyesen a felveacutetelek keacutesziacuteteacuteseacuten

A megfigyelt szemeacutelyek magatartaacutesaacuteroacutelA beszeacutelt nyelv vizsgaacutelataacutenak egyik akadaacutelyozoacute teacutenyezője hogy az adatkoumlzlők a gyűjtő jelenleacuteteacuteben nem uacutegy beszeacutelnek ahogy egymaacutes koumlzoumltt szoktak hanem bdquofinomabbanrdquo bdquourasabbanrdquo vaacutelaszteacutekosabban A jelenseacuteget W Labov fogalmazta meg eacutes nevezte el megfigyelői paradoxonnak Tehaacutet a gyűjtő aki egy műkoumldő kommunikaacutecioacutes rendszer termeacuteszetes struktuacuteraacutejaacutet akarja megfigyelni eacutes leiacuterni a maga megfigyelői beavatkozaacuteshysaacuteval eacuteppen ezt a termeacuteszetes struktuacuteraacutet vaacuteltoztatja meg (Kiss 199536)

Szinte biztosra vehető hogy a felvevőkeacuteszuumlleacutek jelenleacutete is hasonloacute hataacutesokat vaacutelt ki tanaacuterok a szokaacutesosnaacutel jobban uumlgyelnek minden megnyilatkozaacutesukra a diaacutekok peshydig a szokaacutesosnaacutel visszafogottabbak kevesebb a fegyelmezetlenseacuteg jobban odafigyelshynek a tanaacuterra Ezeacutert fogalmaztam bele a ciacutembe hogy a roumlgziacutetett tanoacuteraacuten alkalmazott nyelvi agresszioacutet vizsgaacutelom

Előfordult hogy a tanaacuter mellett toumlbb diaacutek is beleneacutezett a kameraacuteba tehaacutet nem tudshytaacutek nem akartaacutek elfelejteni a kamera vagy a diktafon jelenleacuteteacutet A konfliktuskezeleacutesshysel foglalkozoacute oacuteraacuten az is előfordult hogy az egyik csoport a kameraacutehoz igazodva adta elő jeleneteacutet

A diaacutekok osztaacutelytermi magatartaacutesaacuteroacutelOsztaacutelytermi megfigyeleacuteseink koumlzeacuteppontjaacuteba aacuteltalaacuteban keacutetfajta viselkedeacutesi gyakorlashytot aacutelliacutetunk ezeket feladattartoacutenak illetve feladatelhagyoacutenak nevezzuumlk A diaacutekok egyshyreacuteszt feladattartoacute viselkedeacutessel biztosiacutethatjaacutek szerepuumlket a taacutersalgaacutesban aacutetgondolt vaacutelashyszokkal eacutes sajaacutet keacuterdeacuteseik felteveacuteseacutevel A feladatelhagyoacute viselkedeacutessel megkeacuterdőjelezshyhetik egy maacutesik beszeacutelő jogaacutet a beszeacutedporond birtoklaacutesaacutehoz peacuteldaacuteul a feladathoz nem kapcsoloacutedoacute beszoacutelaacutesokkal melyekkel egy maacutesodik (toumlbbnyire szűk koumlrű) beszeacutedposhyrondot szaacutendeacutekoznak leacutetesiacuteteni (Bergvall-Remlinger 19962-4)

A tanoacuteraacutek roumlvid leiacuteraacutesaAz 1 2 eacutes 3 felveacutetelek osztaacutelyfőnoumlki oacutera kereteacuteben keacuteszuumlltek Ezek az oacuteraacutek rendhashygyoacutenak nevezhetők mivel nem a megszokott osztaacutelytermi munka jellemezte őket hanem egy-egy teacutema megbeszeacuteleacutese Az első osztaacutelyfőnoumlki oacutera a mindennapi eacutelet leshyhetseacuteges konfliktusairoacutel eacutes azok kezeleacuteseiről a maacutesodik az egyuumlttműkoumldeacutesről a harshymadik a tuumlrelemről szoacutelt Az osztaacutelyterem berendezeacutese mindhaacuterom esetben elteacutert a szokaacutesostoacutel padok egyikben sem voltak az első keacutet esetben nagy koumlrbe a harmadikshyban pedig a tanaacuterral szemben feacutelkoumlriacutevbe voltak rendezve a szeacutekek

A 4 5 eacutes 6 felveacutetelek magyar irodalom- foumllduumlnk eacutes koumlrnyezetuumlnk- valamint toumlrshyteacutenelemoacuteraacuten keacuteszuumlltek Ezek az oacuteraacutekon mind a munkarend mind a padok a megszoshykottak voltak

Gyakoribb munkaforma volt a frontaacutelis foglalkoztataacutes (2 4 5 eacutes 6 oacuteraacutekon) a tashynaacuter koumlzvetlenuumll iraacutenyiacutetotta az oumlsszes tanuloacute teveacutekenyseacutegeacutet Csupaacuten keacutet oacuteraacuten (1 eacutes 3) dolgoztak a frontaacutelis mellett csoportmunkaacuteban is

A felveacutetelek elemzeacuteseA kutataacutes jellegeacuteből adoacutedoacutean a transzkriptek elkeacutesziacuteteacutesekor kuumlloumlnoumls figyelmet fordiacuteshytottam a szupraszegmentaacutelis eszkoumlzoumlkre Az elhangzottakat transzkribaacuteltam az aacuteltashylam hasznaacutelt aacutetiacuteraacutesi konvencioacutek a cikk veacutegeacuten megtalaacutelhatoacutek

A taacutemadaacutesnak gyakran van bdquoelőtoumlrteacuteneterdquo a felek koumlzoumltt lehet reacutegi a konfliktus ezekre valoacute utalaacutest a rendelkezeacutesre aacutelloacute felveacutetelekből nem talaacuteltam

EredmeacutenyekJelen kutataacutesomban a teljes koumlzleacutesrendszert 3 fő reacuteszre bontottam Albert Mahrebian megaacutellapiacutetaacutesa alapjaacuten melyből az első eacutes maacutesodik csatornaacutet egyuumlttesen figyeltem meg1 verbaacutelis kizaacuteroacutelag szoacutebeli (7) 2 vokaacutelis beleeacutertve a hangmagassaacuteg-vaacuteltozaacutes iraacuteshynyaacutet a hangerővaacuteltozaacutes iraacutenyaacutet eacutes a beszeacutedtempoacute vaacuteltozaacutesait (38) eacutes 3 nem-verbaacutelis (55) (Pease 19968)

A kutataacutesi eredmeacutenyeket a koumlvetkező szempontok alapjaacuten mutatom be1 A tanaacuterok fegyelmezeacutesi eszkoumlzeinek jellemzeacutese oumlsszehasonliacutetaacutesa2 A tartalmilag agressziacutev de formailag semleges koumlzleacutesek hasznaacutelata3 A formailag agressziacutev de tartalmilag semleges koumlzleacutesek hasznaacutelata4 A tartalmilag eacutes formailag agressziacutev koumlzleacutesek egyuumlttes hasznaacutelata

Az 1-es szaacutemuacute taacuteblaacutezatban laacutethatoacute a fegyelmezeacutesi alkalmak megoszlaacutesa tanaacuteronshykeacutent eacutes oumlsszesen (105) Kitűnik az ezeken beluumll hasznaacutelt nyelvi agresszioacute szaacutema (45) ami a fegyelmezeacutesek 428 szaacutezaleacutekaacutet teszi ki T T3 eacutes T5 az aacutetlagosnaacutel kevesebbszer miacuteg T2 T4 eacutes Tfi az aacutetlagosnaacutel toumlbbszoumlr fegyelmezett A nyelvi agresszioacutet T( eacutes T2 az

1 taacuteblaacutezat

Fegyelmezeacutes (alkalmak)

Nyelvi agresszioacute hasznaacutelata (alkalmak)

Tanaacuter 1 (T) 1 -Tanaacuter 2 (T2) 32 9Tanaacuter 3 (T3) 12 5Tanaacuter 4 (T4) 28 18Tanaacuter 5 (T5) 11 4Tanaacuter 6 (Tfi) 21 9Oumlsszesen 105 45 (428 )

aacutetlagosnaacutel kevesebbszer T5 koumlruumllbeluumll az aacutetlagos meacuterteacutekben T3 T4 eacutes T6 pedig aacutetlagon feluumlli meacuterteacutekben hasznaacutelta

A tanaacuterok fegyelmezeacutesi eszkoumlzeinek roumlvid jellemzeacuteseAz aacuteltalam megfigyelt tanaacuterok minden esetben fenn tudtaacutek tartani a rendet ezt azonshyban mindannyian egy kicsit maacuteskeacuteppen eacuterteacutek el

A diaacutekok kiemelkedően feladattartoacute viselkedeacutest tanuacutesiacutetottak Tj jelenleacuteteacuteben egy esettől eltekintve nem volt szuumlkseacuteg fegyelmezeacutesre Ebben az egy esetben egy kisfiuacutet kellett felszoacuteliacutetani hogy meacuteg ne kezdje el a feladatot a tanaacuternő szaacutejaacuteboacutel ez hangzott el Neacutehaacuteny embert felkeacuterek csoportalakiacutetaacutesra () paacuter perc idő lesz arra () foglalj heshylyet meacuteg Samukaacutem () hogy aacutetgondoljaacutetok eacutes utaacutena uumlgyesen megjeleniacutetsetek neacutehaacuteny konfliktust

T2 fegyelmezett a hat pedagoacutegus koumlzuumll a leggyakrabban Gyakran bdquomegelőzőrdquo strashyteacutegiaacutet alkalmazott Ez alatt azt eacutertem hogy instrukcioacutei veacutegeacuten sok esetben nem kiacutevaacutenatosshynak nyilvaacuteniacutet bizonyos viselkedeacutesi formaacutekat megelőzi a lehetseacuteges rendbontaacutesokat

Felhiacutevom a figyelmeacutet egyeseknek () hogy mondjuk teacutenyleg ne ilyen bohoacuteckodoacutes ugra-bugra legyen

Baacuterki mondhatja () nem kell jelentkezni () csak arra vigyaacutezz () hogy ne vaacutegjatok egymaacutes szavaacuteba

Haacutet akkor ezzel fejezzuumlk be meg azzal hogy oumlsszepakoljuk a termet () szeacutepen oumlsszhangban

A feladat reacutesze hogy egymaacutes koumlzoumltt eldoumlntitek hogy ki az iacuteroacute szeacutepen nyugodtanOda is mehettek egymaacuteshoz () de teljesen halkanHullaacutemmozgaacutesnak kell kialakulnia az egeacutesz osztaacutelyban de rendbenT2 fegyelmezeacuteseacutenek maacutesik jellegzetesseacutege hogy szaacutemos felszoacuteliacutetoacute mondatot a joacute szoacutecsshy

kaacuteval fejezett be Vaacutelaszt egy alkalommal sem vaacutert nyomateacutekkeacutent hasznaacuteltja azokatMost ezt el fogom mondani uacutegyhogy figyeljeacutel jőFigyeljuumlk a toumlbbieket is jőMaradj uumllve eacutes uacutegy fogom elmagyaraacutezni jőTehaacutet egyelőre előre neacutezel jőT3 oacuteraacutejaacuten a tanuloacutek toumlbbeacute-keveacutesbeacute az elvaacutert szabaacutelyok szerint viselkedtek A tanaacuter

a szuumlkseacutegesneacutel is nagyobb fegyelem fenntartaacutesaacutera toumlrekedett a kisebb rendbontaacutesokat is vissza akarta szoriacutetani Egyeacuteni volt a toumlbbes szaacutem harmadik szemeacutelyű igelakok haszshynaacutelata

Halkan beszeacuteljeacutek megHalkabban keacuteszuumlljenekT4 fegyelmezett T2 utaacuten a legtoumlbbet de ő hasznaacutelt legtoumlbbszoumlr nyelvi agresszioacutet A

toumlbbi tanaacuterhoz keacutepest lazaacutebb fegyelmet tartott Gyakran intette fegyelemre az egeacutesz osztaacutelyt a Gyerekek Nyugi gyerekek mondatokkal Eacuterdekesseacuteg hogy egyeduumll ő haszshynaacutelt felteacuteteles moacuteduacute felszoacuteliacutetaacutesokat

T5-nek nem kellett sokszor a feladatelhagyoacutekat rendre utasiacutetania Kialakiacutetott egy tanoacuterai rendet nem volt szuumlkseacutege kiabaacutelaacutesra fenyegetőzeacutesre Aacuteltalaacuteban nyugodt hanshygon hangemeleacutes neacutelkuumll beszeacutelt

Ne nevessFigyeljPaacuter alkalommal hangerejeacutet a mondatok elejeacuten vagy veacutegeacuten megnoumlvelte (ld lejjebb)Egyreacuteszt T6 alkalmazta leggyakrabban a szuumlneteket hogy kifejezze nemtetszeacuteseacutet

maacutesreacuteszt pedig ő hasznaacutelta maacutesodjaacutera a legtoumlbbszoumlr a nyelvi agresszioacute valamely forshymaacutejaacutet

Aacuteltalaacutenos fegyelmezeacutesi eszkoumlzoumlkEgyreacuteszről azt vizsgaacuteltam helyes-e az első előfelteveacutesem mely szerint leacuteteznek toumlbshybek aacuteltal alkalmazott fegyelmezeacutesi strateacutegiaacutek E mellett azt is kutattam hogy az egyes tanaacuterok milyen moacutedszerekben laacutetjaacutek a megoldaacutest

Toumlbb pedagoacutegusnaacutel voltak megtalaacutelhatoacuteak a koumlvetkező fegyelmezeacutesi eszkoumlzoumlk amelyek nem tartalmaztaacutek a nyelvi agresszioacute egyetlen formaacutejaacutet sem

1 Egy-egy diaacutek neveacuten szoacuteliacutetaacutesaT2LaciZoliTibor majd csak akkor amikor a Zolieacutek befejezteacutekT Blanka4VivienT MaacuterkeacuteoMarci te isRoland lelkem

2 Nem fejtik ki reacuteszletesen hogy mi a nem kiacutevaacutent viselkedeacutes azonban nincs is raacute szuumlkseacuteg mert a szituaacutecioacuteboacutel eacutes az előzetes tapasztalatokboacutel a diaacutekok tisztaacuteban vannak azzal

TNeEzt hagyjaacutetok abbaTEzt neAacutellj

3 IsmeacutetleacutesT2 Aacutellj Aacutellj Aacutellj (haacuteromszoros ismeacutetleacutes)

Nem most nem most nem most (haacuteromszoros ismeacutetleacutes)Meacuteg nem tapsoltam meacuteg nem tapsoltam (keacutetszeres ismeacutetleacutes)Egyeacutebkeacutent ez maacuter a feladat reacutesze () a feladat reacutesze (keacutetszeres ismeacutetleacutes)

T3Vaacuterj vaacuterj vaacuterj vaacuterj (neacutegyszeres ismeacutetleacutes)

T4Gyerekek gyerekek nyugi nyugi (keacutetszeres ismeacutetleacutes)Maradjatok csoumlndben () maradjatok csoumlndben (keacutetszeres ismeacutetleacutes)

4 A toumlbbes szaacutem első szemeacutely hasznaacutelataT2 Figyeljuumlk a maacutesikatT4 TanuljunkHagyjuk abba a szoacuterakozaacutestT6 Nem tudom mieacutert kiabaacutelunk

5 Elhallgataacutes szuumlnet beiktataacutesaA szuumlnet alapvetően bioloacutegiai funkcioacutehoz kapcsoloacutedik a beleacutegzeacuteshez amellyel a szershyvezet oxigeacutenellaacutetaacutesaacutet biztosiacutetjuk Jelentősen fuumlggetlenedik is tőle eacutes vagy oumlnmagaacuteban vagy a hangsuacutellyal eacutes a hanglejteacutessel karoumlltve ellaacutetja a raacutebiacutezott kommunikaacutecioacutes feladashytokat A szuumlnetnek leacutenyegi jegye hogy keacutet elem viszonyaacuteban leacutetezik tehaacutet a koumlzleacutes indiacutetaacutesaacutet eacutes befejezeacuteseacutet nem szuumlnet hanem csend előzi meg illetőleg koumlveti (Kassai 1998227)

A hallgataacutesnak paradox ereje lehet kuumlloumlnoumlsen bizonyos inteacutezmeacutenyes helyzetekben Ahol koumltelező az oumlnfeltaacuteraacutes peacuteldaacuteul gyoacutenaacuteskor a modern pszichoteraacutepiaacuteban munkashyhelyi interjuacute soraacuten eacutes rendőrseacutegi kihallgataacuteskor ott a neacutema hallgatoacute gyakorol hatalmat a beszeacutelő foumlloumltt Ezzel szemben a feminista iacuteraacutesokban a hallgataacutest a passzivitaacutes eacutes gyenshygeseacuteg eredmeacutenyeacutenek eacutes jelkeacutepeacutenek tekintik (Gaacutel 2001163mdash4)

A frontaacutelis taniacutetaacutesuacute oacuteraacutekon a hallgataacutes eacutes a szuumlnettartaacutes a bdquohatalommal rendelkezőrdquo az oacuteraacutet veacutegigbeszeacutelő szemeacutely eleacutegedetlenseacutegeacutet tuumlkroumlzi a hallgatoacutesaacuteg szaacutemaacutera Keacutetfajta hosszuacutesaacuteguacute szuumlnetet kuumlloumlnboumlztettem meg (stopperrel meacuterve) egy maacutesodpercneacutel roumlvidebb 1 maacutesodpercneacutel hosszabb Ezt a moacutedszert hasznaacutelta a legtoumlbb tanaacuter

T2 Tehaacutet pontosan ugyanezt kell csinaacutelni (20) amit AdriennMost azok joumlnnek ( 13) akik eddig uumlltekCsoumlndet keacuterek (21) mert ezt legalaacutebb olyan csoumlndben kell csinaacutelni mint az előző

feladatot (20)Toumlbbiek kint figyelnek () egy hang neacutelkuumllNem szoacutel senki semmit (22) egy hangot sem szeretneacutek hallaniT3 Megvaacuterom () miacuteg elcsendeseduumlnk egy kicsikeacutetNem bele beszeacuteluumlnk (18) haacutet nem szokaacutesToumlbbiek pedig figyeljuumlnk (19) figyeljuumlnk egy kicsikeacutet raacutemT4Most (15) mit csinaacutelsz

Neacutezzuumlk meg meacuteg egyszer (20) az uacutej anyagotT6 Minden paacutertnak (13) van uacutegynevezett paacutertlistaacutejaArra vaacuterok (28) hogy elkezdhessem az oacuteraacutetLelki (22) ismereti eacutes vallaacutesszabadsaacuteg

6 Igemoacutedok igeidők hasznaacutelataAz igemoacuted a beszeacutelőnek azt a vaacutelasztaacutesaacutet tuumlkroumlzi hogy a mondat tartalmaacutet milyen mondatfajtaacuteval akaija kifejezni milyen moacutedon akarja eleacutenk taacuterni

A koumlvetkező taacuteblaacutezatokban (2 taacuteblaacutezat eacutes 3taacuteblaacutezat) laacutethatjuk hogy a koumltőmoacutedot hogyan hasznaacuteltaacutek a tanaacuterok a fegyelem fenntartaacutesaacutera

2 taacuteblaacutezat A koumltőmoacuted hasznaacutelataacutenak esetei (Hegedűs 2005260)

Alapszoacuterend Nyomateacutekos tagadaacutes (kiemelő szoacuterend)

Felszoacuteliacutetaacutes T2 Vaacutelaszd ki a paacuterodat T4 Ne beszeacutelj

3 taacuteblaacutezat A koumltőmoacuted hasznaacutelataacutenak tovaacutebbi esetei (Hegedűs 2005260)

Ceacutelhataacuterozoacutei alaacuterendeleacutes

az ige

Olyan alaacuterendelő mondatok amelyekben

vonzata veacuteghataacuterozoacutei kategoacuteriaacuteba tartozik

Taacutergyi alaacuterendeleacutes Alanyi alaacuterendeleacutes

Fuumlggő (tartalomshyvaacuteroacute) kijelenteacutesek grammatikai forshymaacutejukat tekintve

T2 Figyeluumlnk arra () hogy hogy sikeruumll

megoldani a feladatot

A felszoacuteliacutetaacutes kifejezeacuteseacutere a pedagoacutegusok nem csak felszoacuteliacutetoacute mondatokat hasznaacutelnak toumlbb alkalommal megjelent a kijelentő eacutes a felteacuteteles moacuted is ez laacutethatoacute az alaacutebbi taacutebshylaacutezatban

Felszoacuteliacutetoacute mondatoknaacutel megfigyelhető volt a dallameseacutes mellett - a szakirodalomshyban is megjelenő - a kezdő- eacutes veacutegpont koumlzoumltti intenzitaacutescsoumlkkeneacutes (Kassai 1998217- 218)

Tartalmilag agressziacutev de formailag semleges koumlzleacutesekHaacuterdi keacutet pontban jellemzi az agressziacutev beszeacuted tartalmi reacuteszeacutet (Haacuterdi 200029)1 Szinte minden mondataacuteban eacuterveacutenyesuumll a derivaacuteloacute mindennel ellenseacuteges agresszioacute2 Oda nem illő keretben negatiacutev oumlsszefuumlggeacutesben ad elő dolgokatMint maacuter koraacutebban emliacutetettem tartalmilag agressziacutev koumlzleacuteseknek keacutet fő csoportja van nyiacutelt vagy rejtett Mivel az agressziacutev tartalom gyakran paacuterosul a beszeacutedre jellemző agressziacutev formai elemekkel csupaacuten T6 oacuteraacutejaacuten talaacutelkoztunk tartalmilag agressziacutev de formailag semleges koumlzleacutesekkel

Azt hiszem hogy elő fogunk venni egy papiacuterlapotSzilvi ki foglak rakniKriszti lecsaplak komolyanEgy alkalommal lekicsinylő hasonlattal is eacutel Olyanok vagytok mint a kisoacutevodaacute-

sok (Ugyan a koumlzoumls jegy nem deruumll ki a hasonloacute (kisoacutevodaacutesok) miatt meacutegis megalaacuteshyzoacutenak eacuterzem)

4 taacuteblaacutezat A kijelentőmoacuted hasznaacutelata (Hegedűs 2005265)

Mondat A koumlzleacutes funkcioacuteja Grammatikai eszkoumlze

T2 Mindenki csak a feladatra koncentraacutelT2 Mindenki megaacutellt szeacutepenT6 Ha keacutesz vagy felteszed a kezed beszeacutelgeteacutes neacutelkuumllT6 Aki keacuteszen van jelentkezikT6 Nem eacutersz raacute taacutersalogni

felszoacuteliacutetaacutes felszoacuteliacutetaacutes felszoacuteliacutetaacutes felszoacuteliacutetaacutes nyomateacutekos felszoacuteliacutetaacutes

kijelentő moacuted kijelentő moacuted kijelentő moacuted kijelentő moacuted kijelentő moacuted

Formailag agressziacutev de tartalmilag semleges koumlzleacutesekHaacuterdi hiacutevja fel a figyelmet arra hogy az agressziacutev beszeacuted tartalmi elemei mellett a szavak formai elemeivel is eacuterdemes foglalkozni Elsősorban a hangerővel agresszioacute harag megjelenhet a hang felemeleacuteseacuteben a hang noumlvekedeacuteseacuteben A hangsziacuten elmeacutelyuumllhet doumlrgőveacute vaacutelhat A beszeacutedtempoacute eacutes a beszeacutedritmus is aacuterulkodhat a moumlgoumltte aacutelloacute indulashytokroacutel Baacuter vilaacutegszerte terjed a gyors beszeacuted az agressziacutev indulatok azonban ezt felshygyorsiacutetjaacutek akaacuter hadaroacutevaacute is tehetik (Haacuterdi 200028)

A szupraszegmentaacutelis elemeknek oumlsszetett szerepuumlk van Egyreacuteszt ezek oumlsszjaacuteteacute- kaacutera haacuterul annak biztosiacutetaacutesa hogy a koumlzlemeacuteny tartalmilag egyeacutertelmű legyen Maacutesshyreacuteszt nem keveacutesbeacute fontosak azok az informaacutecioacutek amelyeket ugyanezeknek az elemekshynek mint meghataacuterozoacute jegyeknek a reacuteveacuten a koumlzlőről a koumlzlőnek a koumlzoumllt tartalomhoz a koumlzleacuteshelyzethez eacutes a koumlzlőtaacutershoz valoacute viszonyaacuteroacutel kapunk s amelyek javiacutetjaacutek a koumlzshylemeacuteny veacuteteleacutenek hataacutesfokaacutet Ezeken tuacutel azt is jelzik hogy mennyire kell bdquoszoacute szerintrdquo venni a koumlzlemeacutenyt azaz milyen viszonyban van annak jelenteacutese eacutertelmeacutevel (Kassai 1998206-208)

Az aacuteltalam megfigyelt teruumlletek a maacuter koraacutebban emliacutetett szuumlnetek mellett a hangshymagassaacuteg-vaacuteltozaacutes iraacutenya (ereszkedeacutes szinttartaacutes emelkedeacutes) a hangerővaacuteltozaacutes iraacuteshynya (gyenguumllő szinttartoacute erősoumldő) eacutes a beszeacutedtempoacute vaacuteltozaacutesai

A hang fizikai ereje hangossaacutegkeacutent jelenik meg az eacuteszleletben Tekintetbe vettem a hangerő szintjeacutet (erős koumlzepes gyenge) eacutes a hangerővaacuteltozaacutes iraacutenyaacutet (gyenguumllő szintshytartoacute erősoumldő) valamint ezek kombinaacutecioacuteit (gyenguumllő-erősoumldő szinttartoacute-gyenguumllő erősoumldő-gyenguumllő stb) A vaacuteltozaacutes időbeli lefolyaacutesa szerint beszeacuteluumlnk hirtelen eacutes enyshyhe vaacuteltozaacutesroacutel (Kassai 1998221-222)

A koumlvetkezőkben az alaacutehuacutezott reacuteszek a megnoumlvelt hangerőt jelzik A hangerővaacuteltaacutes minden esetben enyhe volt

T2Figyelj joacutelNagyon hangosan olvassa aki olvassa nagyon halkan marad a toumlbbi aki csak hallshy

gatjaT Vaacuteri meacuteg nem tudod mi a feladatMegengeded hogy befejezzemMost maacuter nagyon joacute lenne ha figyelneacutelT4 MarciGergőNaNeAnnyira vicces ez a TamaraT5 Milyen eacuteghajlaton van IndiaVan olyan hely ahol a legegyszerűbb kapaacutet hasznaacuteljaacutekMilyen főbb vaacuterosok vannak IndiaacutebanIndiaacuteban fordiacutetott a helyzetT6 FigyeljReacutekaNyolcvanoumltoumldik oldal

A hangmagassaacuteg-vaacuteltozaacutes haacuterom lehetseacuteges iraacutenya az ereszkedeacutes a szinttartaacutes eacutes az emelkedeacutes illetőleg ezek gyorsabb időbeli lefutaacutesuacute vaacuteltozatai a szoumlkeacutes eacutes az eseacutes egyshymaacutessal kombinaacuteloacutedva kuumlloumlnboumlző dallamseacutemaacutekat hoznak leacutetre amelyek lehetnek emelshykedő-esők emelkedő-ereszkedők szinttartoacute-ereszkedők ereszkedő-emelkedők stb (Kassai 1998211)

T2 Icirc Uacutejra paacuteros feladat fog koumlvetkezniIcirc Nagyon figyelj azok is akik uumllnek azok is akik dolgoznakIcirc Na most Baacutelintot keacuterdezem hogy amikor ő volt a tuumlkoumlrkeacutep az milyen eacuterzeacutes

voltT3 T Maacuter ide tud figyelni a maacutesik csoport is

T Egy pillanat tuumlrelmet a toumlbbiektőlT4 Icirc Az most joumln

Icirc GyakorlunkA mondatok elejeacuten leacutevő magasabbra emelt dallamot minden esetben ereszkedeacutes

koumlvetett eseacutessel nem talaacutelkozhattunkA beszeacutedtempoacutenak aacuteltalaacuteban haacuterom fokozataacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg a lassuacute a koumlzeshy

pes eacutes a gyors tempoacutet A tempoacute időbeli vaacuteltaacutesa tekinteteacuteben pedig beszeacuteluumlnk gyorsuloacute eacutes lassuloacute tempoacuteroacutel (Kassai 1998226) Csupaacuten keacutetszer mindkeacutetszer T2 esetben talaacutelshykoztunk ezzel a jelenseacuteggel az első peacuteldaacuteban lassult a maacutesodikban felgyorsult a beshyszeacuted

Most meg is fogod majd fogni a maacutesiknak a vaacutellaacutetTehaacutet meacuteg mindig taacutevol vagy eacutes figyelnek nagyon a kiacutevuumll uumllők is

Lehetnek formailag agressziacutevak a koumltőmoacutedban elhangzoacute felszoacuteliacutetaacutesok is kiemelő szoacuteshyrend eseteacuten (Hegedűs 2005260)

Nemcsak a koumltőmoacutedban elhangzoacute utasiacutetaacutesokat eacuterezhetjuumlk agressziacutevnek hanem a kijelentő eacutes a felteacuteteles moacuteduacuteakat is (Hegedűs 2005265)

5 taacuteblaacutezat A koumltőmoacuted hasznaacutelata

Mondat Szoacuterend A koumlzleacutes funkcioacuteja Grammatikai eszkoumlz

T2 Senki nem neacutez raacutem kiemelő nyomateacutekos felszoacuteliacutetaacutes koumltőmoacutedT4 Ne ideacutetlenkedjetek kiemelő nyomateacutekos felszoacuteliacutetaacutes koumltőmoacutedT4 Ne vitatkozz kiemelő nyomateacutekos felszoacuteliacutetaacutes koumltőmoacutedT6 Tesseacutek csinaacutelni alap felszoacuteliacutetaacutes koumltőmoacuted

Taacuteblaacutezat 6 A kijelentő eacutes a felteacuteteles moacuted hasznaacutelata

Mondat A koumlzleacutes funkcioacuteja Grammatikai eszkoumlz

T2 Nem fordulsz haacutetraT4 ElőrefordulszT4 AbbahagynaacutedT4 Ha befejezneacuted folytatnaacutemT4 Joacute lenne ha figyelneacutelT6 Nem beszeacutelgetsz

nyomateacutekos felszoacuteliacutetaacutes felszoacuteliacutetaacutes

udvarias felszoacuteliacutetaacutes reaacutelis felteacutetel

udvarias felszoacuteliacutetaacutes nyomateacutekos felszoacuteliacutetaacutes

kijelentő moacuted kijelentő moacuted felteacuteteles moacuted felteacuteteles moacuted felteacuteteles moacuted kijelentő moacuted

Tartalmilag eacutes formailag egyaraacutent agressziacutev koumlzleacutesekAz alaacutebbi koumlzleacutesekben az agressziacutev tartalmi eacutes formai elemek egyuumlttesen jelentkeznek azonban szaacutemuk előzetes vaacuterakozaacutesomtoacutel messze elmaradtak

T4 Na zsenikeacutemTe tudod nagyokosGyerekek szeacutetcsapok koumlztetekHa nem biacutertok magatokkal () most iacuteratok veletekiacuteratok ha meacuteg egyszer raacute kell szoacutelnom valakireTfi Olyat mondok hogy dolgozat lesz belőle

Az első keacutet mondatban iroacuteniaacutet talaacutelunk T4 uacutegy akarta nevetseacutegesseacute tenni a diaacuteko(ka)t hogy az ellenkezőjeacutet mondta annak mint amit eacuterzett vagy eacutereztetni akart A hangsuacutely megmutatta hogy a mondottak ellenteacuteteacutere kell gondolni (R Molnaacuter-Vass 198933) Az utolsoacute neacutegy mondatban tiszta fenyegeteacutest fedezhetuumlnk fel Egyik koumlzuumlluumlk fizikai agresszioacutet helyez kilaacutetaacutesba a toumlbbi koumlzleacutesben a tanaacuterok a diaacutekokat egy esetleges dolshygozat lehetőseacutegeacutevel ijesztgetik

Koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaAz alaacutebbi oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezatboacutel joacutel kivehető a verbaacutelis agresszioacute fajtaacuteinak megoszlaacutesa Szembeszoumlkő a formailag agressziacutev de tartalmilag semleges agresszioacute magas szaacutema amely kiteszi a feljegyzett verbaacutelis agresszioacute 80 szaacutezaleacutekaacutet

Laacutethatoacute hogy a fegyelmezeacutes eacutes a nyelvi agresszioacute nem felteacutetlenuumll egyuumlttjaacuteroacute jelenshyseacutegek azonban az utoacutebbi valamelyik formaacuteja kiacuteseacuterheti az előbbit

Megismerhettuumlnk neacutehaacuteny egyeacuteni eacutes toumlbbek aacuteltal hasznaacutelt fegyelmezeacutesi technikaacutet Laacutethattuk hogy a tanaacuterok a 105 fegyelmezeacutesi alkalom soraacuten megfigyelt helyzetben 45 alkalommal eacuteltek a nyelvi agresszioacute eszkoumlzeacutevel annak is inkaacutebb formai vaacuteltozashytaival

Első előfelteveacutesem beigazoloacutedott mivel sikeruumll olyan fegyelmezeacutesi moacutedszereket feltaacuterni amelyeket toumlbbek hasznaacuteltak Maacutesodik előfelteveacutesemről kideruumllt hogy hibaacutes volt mivel tuacutelzott meacuterteacutekben szaacutemiacutetottam a nyelvi agresszioacute megjeleneacuteseacutere a fegyelshymezeacutes soraacuten Utolsoacute előfelteveacutesemről mely szerint a nyelvi agresszioacute hasznaacutelatakor az esetek nagyobb reacuteszeacuteben egyuumltt jaacuter a tartalmi eacutes a formai agresszioacute kideruumllt hogy teacuteves mivel leggyakrabban a formai agresszioacute oumlnmagaacuteban jelent meg

Mint maacuter a kutataacutesi ceacutelok koumlzoumltt emliacutetettem ceacuteljaim koumlzoumltt szerepelt annak kideriacuteshyteacutese hogy milyen tartalmi eacutes formai jellemzői vannak mindazon jelenseacutegeknek me-

7 taacuteblaacutezat A verbaacutelis agresszioacute megjeleneacutese

Tartalmilag agressziacutev de formailag semleges koumlzleacutes

hasznaacutelata (alkalom)

Formailag agressziacutev de tartalmilag semleges

koumlzleacutes hasznaacutelata (alkalom)

Tarmalmilag eacutes formailag egyaraacutent agressziacutev koumlzleacutes

Tanaacuter 1 - - -Tanaacuter 2 - 9 -Tanaacuter 3 - 5 -Tanaacuter 4 - 13 5Tanaacuter 5 - 4 -Tanaacuter 6 3 5 1Oumlsszesen 3 36 6

lyeket verbaacutelisaacuten agressziacutevnek eacuterzuumlnk A tartalmilag agressziacutev koumlzleacutesekre jellemző (nem fontossaacutegi sorrendben) lekezeleacutes lekicsinyleacutes felsőbbrendűseacuteg eacuterezteteacutese diszfemiz- mus tabuteacutemaacutek tabuszavak sztereotiacutepia negatiacutev előiacuteteacutelet fenyegeteacutes megalaacutezaacutes gorombasaacuteg seacuterteacutes szidaacutes traacutegaacutersaacuteg elutasiacutetaacutes eliacuteteacuteleacutes aacutetkozoacutedaacutes istenkaacuteromlaacutes guacuteny iroacutenia ceacutelzaacutes megszoacuteliacutetaacutes beceneacutev eacutes guacutenyneacutev

A formailag agressziacutev koumlzleacutesekneacutel ide sorolhatoacuteak hangerő hangerővaacuteltozaacutes hangshysuacutely a kiemelő hangsuacutely szuumlnettartaacutes nyomateacutekos szoacutetagok szavak beszeacuteddallam hanglejteacutes hangmagassaacuteg beszeacutedtempoacute beszeacutedritmus beszeacutedritmus eacutes ennek vaacuteltoshyzaacutesai

A felsoroltak koumlzuumll egy-egy jellemző maacuter oumlnmagaacuteban is felkeltheti bennuumlnk az agressziacutev eacuterzetet de ezek erősiacutethetik is egymaacutest oumlssze is adoacutedhatnak Egy dolgot ki kell hangsuacutelyoznom miszerint nem csupaacuten a beszeacuted lehet agressziacutev hanem annak kiacuteseacuterő elemei is a mimika a testbeszeacuted az oumlltoumlzkoumldeacutes eacutes a viselkedeacutes

A transzkripcioacuteknaacutel alkalmazott aacutetiacuteraacutesi konvencioacutekSzekvencialitaacutes szuumlnetek[ ] keacutet vagy toumlbb beszeacutelő koumlzti aacutetfedeacutes eleje eacutes veacutege raacutecsatlakozaacutes (beszeacutelővaacuteltaacutes szuumlnet neacutelkuumll)

a beszeacutelő feacutelbeszakiacutetja oumlnmagaacutet() 1 maacutesodpercneacutel roumlvidebb szuumlnet (stopperrel meacuterve)(nn) 1 maacutesodpercnyi vagy hosszabb szuumlnet (stopperrel meacuterve)ouml hangos szuumlnet( ) eacuterthetetlen beszeacutedszakasz(xxx) bizonytalan aacutetiacuteraacuteslt gt az aacutetiacuteroacute megjegyzeacutese nem verbaacutelis jel az a beszeacutedszakasz melyre az aacutetiacuteroacute megjegyzeacutese vonatkozik

Intonaacutecioacuteintonaacutecioacutes egyseacuteg veacutege ereszkedő hanglejteacutes

intonaacutecioacutes egyseacuteg veacutege eső-emelkedő hanglejteacutes intonaacutecioacutes egyseacuteg veacutege keacuterdő hanglejteacutesnincs jel intonaacutecioacutes egyseacuteg veacutege ereszkedő-lebegő dallamkontuacuterIcirc magasabbra emelt dallamkontuacuter elejealaacutehuacutezaacutes megnoumlvelt hangerő vagy erőteljes hangsuacutely= keacutet intonaacutecioacutes egyseacuteg koumlzti szuumlnet hiaacutenya nyuacutejtott hangaacutethuacutezott aacutetlagosnaacutel gyorsabb beszeacutedszakaszfeacutelkoumlveacuter aacutetlagosnaacutel lassabb beszeacutedszakasz

IRODALOMBataacuter Levente (2004) A Heti Hetes ciacutemű műsor elemzeacutese nyelvi agresszioacute szempontjaacuteboacutel In Kasshy

sai Ilona (szerk) Etűdoumlk alkalmazott nyelveacuteszetre Peacutecs Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Nyelvtudoshymaacutenyi Doktori Iskola

Bergvall Victoria - Remiinger Kathryn (1996) A reprodukcioacute a szembeszeguumlleacutes eacutes a taacutersadalmi nem az oktataacutesi diskurzusban A kritikai diskurzuselemzeacutes szerepe Keacutezirat

Foumlldes Zoltaacuten (2003) Pszicholoacutegiai alapok In Foumlldes Zoltaacuten - Nagy Tamaacutes - Nyeacuteki Lajos (szerk) Pedagoacutegiai alapismeretek Budapest Magyar Kereskedelmi eacutes Iparkamara

Freinet Celestin (1982) A Modem Iskola technikaacuteja Budapest TankoumlnyvkiadoacuteGal Susan (2001) Beszeacuted eacutes hallgataacutes koumlzoumltt A nyelv eacutes taacutersadalmi nem kutataacutesaacutenak keacuterdeacutesei In

Replika 45-46 pp 163-189Haacuterdi Istvaacuten (2000) Az agresszioacute vilaacutega Az agresszioacute fogalma jelenseacutegtana elmeacuteletei In Haacuterdi

Istvaacuten (szerk) Az agresszioacute vilaacutega Budapest Medicina Koumlnyvkiadoacute RtHegedűs Rita (2005) Magyar nyelvtan Formaacutek funkcioacutek oumlsszefuumlggeacutesek Budapest Tinta Koumlnyvshy

kiadoacuteKassai Ilona (1998) Fonetika Budapest Nemzeti TankoumlnyvkiadoacuteKiss Jenő (1995) Taacutersadalom eacutes nyelvhasznaacutelat Budapest Nemzeti TankoumlnyvkiadoacuteMeacuterei Ferenc -V Bineacutet Aacutegnes (1993) Gyermekleacutelektan Budapest GondolatPease Allan (1996) Testbeszeacuted Gondolatolvasaacutes gesztusokboacutel Budapest Park KiadoacuteR Molnaacuter Emma - Vass Laacuteszloacute (1989) Stilisztikai aacutebeacuteceacute a magyar nyelv eacutes irodalom taniacutetaacutesaacutehoz

Szeged

A Librotrade rendkiacutevuumlli szoacutetaacuterajaacutenlata

0194316491 Oxford Advanced Learners Dictionary 7th

ed+Compass CD-ROM 5500 Ft

0194315312 Oxford Angol-magyar szoacutetaacuter nyelvtanuloacuteknak 2500 Ft

0194315169 Oxford Wordpower Dictionary Millennium Edition 1500 Ft

0194315797 Oxford Wordpower Dictionary with Genie CD-ROM 2000 Ft

Librotrade Kft1173 Budapest Pesti uacutet 237

Te lefon254-0-254 Fax257-72-4-72 E-mail bookslibrotrade

GAacuteLNEacute MEacuteSZAacuteROS BEAacuteTA

Attitűdvizsgaacutelat az idegen nyelvű szaknyelvi oktataacutes előkeacutesziacuteteacuteseacuteről a keacutettannyelvű gimnaacuteziumokban

Az idegen nyelven oktatott tantaacutergyak nyelvi előkeacutesziacuteteacuteseacutenek fontossaacutegaacutet sok szakember hangsuacutelyozza ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban azonban meacutegis neacutemi elteacutereacutest mutatnak az egyes keacutettannyelvű iskolaacutek Ezeacutert ceacutelszerű tisztaacutezni hogy milyen szaknyelvvel foglalkoznak ezek a gimnaacuteziumok Sok szakember nem tekinti szaknyelvnek a neacutepszerűsiacutető-tudoshymaacutenyos stiacutelust hanem csak a szűkebb eacutertelemben vett szaknyelvet Ez veacuteges szaacutemuacute mondatban meghataacuterozott szerkezettel eacutes szoacutekinccsel fogalmazoacutedik meg A szűkebb szaknyelvet vizsgaacutelva is megaacutellapiacutethatoacute neacutemi kuumlloumlnbseacuteg pl a matematikaacuteban szűkebb a szoacutekincs eacutes a mondatszerkezet mint a bioloacutegiaacuteban illetve a toumlrteacutenelemben Pedagoacuteshygiai szempontboacutel elteacutereacutes figyelhető meg a konkreacutet szaknyelv eacutes a tannyelv fogalma koumlzoumltt A tannyelv azt a nyelvet jelenti amelyen a taniacutetaacutes folyik azaz ez a taniacutetaacutes nyelshyve A tovaacutebbiakban ebben az eacutertelemben hasznaacutelom a szaknyelv fogalmaacutet A jelen cikk haacutettereacuteben elveacutegzett keacuterdőiacuteves felmeacutereacutes soraacuten azt proacutebaacuteltam meg kideriacuteteni hogyan is toumlrteacutenik a koumlzeacutepiskolaacutekban az idegen nyelvű szaktantaacutergyak előkeacutesziacuteteacutese Munkaacutem ceacutelja hogy megismerjuumlk a magyarorszaacutegi viszonyokat eacutes az esetleges hibaacutekat hiaacutenyosshysaacutegokat felismerve javiacutethassunk az eddigi szokaacutesokon Ez a felmeacutereacutes csak egy piciny reacutesze egy folyamatban leacutevő kutataacutesnak melyet a Veszpreacutemi Egyetemen veacutegzett PhD- tanulmaacutenyaim kereteacuteben Baacuterdos Jenő (VE) eacutes Vaacutemos Aacutegnes (ELTE) koordinaacutel Hasonloacute vizsgaacutelatokat veacutegzuumlnk meacuteg egyeacuteb teacutemaacutekban is az orszaacuteg hat oumlteacuteves magyar - neacutemet keacutettannyelvű gimnaacuteziumaacuteban A jelen vizsgaacutelatban (2001 szeptember - oktoacuteber) keacutet gimnaacutezium vett reacuteszt a Magyar-Aacutengol Tannyelvű Gimnaacutezium Balatonalmaacutediban eacutes a mosonmagyaroacutevaacuteri Kossuth Lajos Gimnaacutezium magyar-neacutemet keacutettannyelvű tagozata iacutegy az ő tapasztalataik eacutes veacutelemeacutenyuumlk alapjaacuten proacutebaacutelom bemutatni a jelenlegi helyzeshytet A keacutettannyelvű iskolaacutek koumlzoumltt a balatonalmaacutedi hazaacutenk egyik tiszta profiluacute magyarshyidegen nyelvű inteacutezmeacutenye 1988 szeptember 1-jeacuten nyitotta meg kapuit A mosonmashygyaroacutevaacuteri Kossuth Lajos Gimnaacutezium 1987-ben vaacutellalkozott a keacutet taniacutetaacutesi nyelvű orshyszaacutegos beiskolaacutezaacutesuacute kiacuteseacuterleti oktataacutesra Mindkeacutet iskola az oumlteacuteves azaz uacuten intenziacutev nyelvi előkeacutesziacutető eacutevvel induloacute programot folytatja de az előkeacutesziacuteteacutes megszervezeacuteseacuteshyben lebonyoliacutetaacutesaacuteban eacutes az idegen nyelven oktatott tantaacutergyak szaacutemaacuteban neacutemi elteacutereacutes aacutellapiacutethatoacute meg Az itt ismertetett felmeacutereacutesben a keacutet iskola szaknyelvi előkeacutesziacuteteacutest veacutegző tanaacuterai illetve a 9 eacutes 10 osztaacutelyos tanuloacutei vettek reacuteszt iacutegy a veacutegzett munkaacuteroacutel mindshykeacutet feacutel veacutelemeacutenyeacutet megismerhetjuumlk

A keacutet helyről a visszakuumlldoumltt keacuterdőiacutevek kitoumllteacutese alapjaacuten 3-3 tanaacuter veacutelemeacutenyeacutet olshyvashattam akik maacuter toumlbb eacuteves gyakorlattal rendelkeznek Toumlbbseacuteguumlk angol illetve neacutemet nyelvet is taniacutet iskolaacutejaacuteban A keacuterdőiacutev első keacuterdeacuteseacutere (bdquoMieacutert kell Oumln szerint

Attitűdvizsgaacutelat az idegen nyelvű szaknyelvi oktataacutes előkeacutesziacuteteacuteseacuteről 33

tantaacutergyakat angolulneacutemetuumll tanulnirdquo) hasonloacute vaacutelaszokat kaptam aacuteltalaacutenos szoacutekincs bőviacuteteacutese speciaacutelis szoacutekinccsel idegen nyelvű kuumllfoumlldi tovaacutebbtanulaacutes elősegiacuteteacutese laacutetoacutekoumlr szeacutelesedeacutese A veacutegső ceacutel pedig az idegen nyelven valoacute gondolkodaacutes eleacutereacutese A keacutet gimshynaacutezium elteacuterő mennyiseacutegű szaktantaacutergyat taniacutet idegen nyelven eacutes ezek előkeacutesziacuteteacutese is maacutes-maacutes időpontban toumlrteacutenik Balatonalmaacutediban csupaacuten haacuterom - matematika egyeteshymes toumlrteacutenelem bioloacutegia - tantaacutergyat oktatnak angolul ezek koumlzuumll a toumlrteacutenelem eacutes a matematika nyelvi előkeacutesziacuteteacutese a 9 eacutevfolyam maacutesodik feacuteleacuteveacuteben miacuteg a bioloacutegiaacuteeacute a 10 eacutevfolyam maacutesodik feacuteleacuteveacuteben toumlrteacutenik Mosonmagyaroacutevaacuteron neacutegy tantaacutergy - egyeshytemes toumlrteacutenelem bioloacutegia foumlldrajz matematika vagy fizika - neacutemet nyelvű taniacutetaacutesa zajlik ezek előkeacutesziacuteteacutese pedig a 9 eacutevfolyamon toumlrteacutenik (vagy egeacutesz taneacutevben heti egy oacutera vagy egy feacuteleacuteven aacutet heti keacutet oacutera) A szaknyelv tanulaacutesaacuteban legnagyobb neheacutezseacutegshynek mindkeacutet gimnaacutezium tanaacuterai azt tartjaacutek hogy a szakszavak ismerete neacutelkuumll nem tudja majd a diaacutek megtanulni az adott tantaacutergyat sem Emellett megemliacutetik azt is hogy a szakszavakat pontos jelenteacutessel kell hasznaacutelni baacuter ezek tanulaacutesakor a tanuloacutek nem mindig ismerik a magyar nyelvű szakkifejezeacuteseket Az egyes tantaacutergyak nyelvi előkeacuteshysziacuteteacuteseacutenek fontossaacutegaacutet kuumlloumlnboumlző moacutedon eacuterteacutekelik a tanaacuterok Az angol nyelv eseteacuteben a matematika eacutes bioloacutegia elsődlegesseacutegeacutet hangsuacutelyozzaacutek a toumlrteacutenelemmel szemben miacuteg a neacutemetneacutel a koumlvetkező sorrend alakult ki toumlrteacutenelem matematika fizika bioloacutegia foumlldrajz

Ezen fontossaacutegi sorrendek kialakulaacutesaacuteban kuumlloumlnboumlző teacutenyezők jaacutetszanak szerepet pl az idősebb diaacutekoktoacutel halljaacutek a gyerekek hogy egyes tantaacutergyak nehezebben tanulshyhatoacutek bizonyos tantaacutergyakkal maacuter az aacuteltalaacutenos iskolaacuteban is neheacutezseacutegeik voltak illetshyve kiacutevuumll esnek az eacuterdeklődeacutesi koumlruumlkoumln egyes tantaacutergyak nyelvezete koumlzelebb aacutell a koumlznyelvhez mert hamarabb (maacuter 10 osztaacutelyban) elkezdik tanulni eacutes veacuteguumll azeacutert mert egyes tantaacutergyak szaknyelve magyarul is neheacutez Az angolos kolleacutegaacutek nem rendelkezshynek pontos elkeacutepzeleacutesekkel arroacutel hogy haacuteny angol szakszoacutet eacutes koumlzszoacutet ismernek diaacutekshyjaik ezt a szaacutemot a neacutemetesek a szakszavak eseteacuteben 800 a koumlzszavaknaacutel pedig 2500- 3500 koumlruumllire teszik Mindkeacutet iskola tanaacuterai hasonloacutean vaacutelaszolnak keacuterdőiacutevem 8 keacuter-

Balatonalmaacutedi

Mosonmagyaroacutevaacuter

Bioloacutegia Matematika Toumlrteacutenelem

1 aacutebra Fontossaacutegi sorrend a tanaacuterok megiacuteteacuteleacutese szerintToumlrteacutenelem MatematikaFizika Bioloacutegia Foumlldrajz

34 Gaacutelneacute Meacuteszaacuteros Beaacuteta

deacuteseacutere mely arra vonatkozik hogy szerintuumlk milyen eacuterzeacutesekkel vaacuterjaacutek a diaacutekok a ceacutelshynyelvű szaktantaacutergyakat Veacutelemeacutenyuumlk szerint a tanuloacutek toumlbbseacutege eacuterdeklődeacutessel vaacuterja ezt a leacutepeacutest hiszen tudjaacutek hogy minden tanoacutera kihiacutevaacutest fog jelenteni de eacuteppen ezeacutert egy kicsit tartanak is tőle A tanaacuterok megproacutebaacuteltaacutek beleeacutelni magukat a diaacutekok eacuterzeacuteseishybe eacutes ezt egy hatfokuacute skaacutelaacuten (nem igaz 0 - igaz 5) aacutebraacutezoltaacutek Ezek eredmeacutenye a koumlvetkező (1 Balatonalmaacutedi 2 Mosonmagyaroacutevaacuter) a) Tartanak tőle hogy tuacutel sok szoacutet kell megtanulniuk 3 2 b) hogy nincseneknem lesznek felkeacuteszuumllve nyelvileg 2 2 c) hogy sokat kell szoacutetaacuterozni 33 d) hogy sokat kell szoacute szerint megtanulni 43 e) Mert nehezebb a leckeacutek feldolgozaacutesa ha nem eacutertik meg a szoumlveget 43 f) Mert ha nem eacutertik meg a szoumlveget magaacutentanaacuter vagy a szuumlleik segiacutetseacutegeacutere szorulnak 22 g) Mert nincsenek tisztaacuteban azzal hogy milyen produkcioacutet vaacuter el tőluumlk a tanaacuter 10-1 h) Mert nem ismerik a ceacutelnyelvű tantaacutergy tanulaacutesaacutenak moacutedszereit 2 2 i) Mert nem tudshyjaacutek hogy mennyire szaacutemiacutet a nyelvtani hiba 3 1

2 aacutebra A diaacutekok eacuterzeacutesei a tanaacuterok szerint

A diaacutekok eacuterzeacutesei a mosonmagyaroacutevaacuteri tanaacuterok veacutelemeacutenye szerint neacutehaacuteny hoacutenapon beluumll megvaacuteltozik ha a tanaacuter vilaacutegosan elmondja koumlvetelmeacutenyeit A balatonalmaacutedi oktatoacutek veacutelemeacutenye nem ilyen egyseacuteges egy veacutelemeacuteny szerint a vaacuteltozaacutes kb az előkeacuteshysziacutető kurzus feleacuteneacutel jelenik meg mert a fokozatossaacuteg elveacutet betartva az egyszerűbb foshygalmaktoacutel indulva a bonyolultabbak iraacutenyaacuteba nehezedik a szaknyelv tanulaacutesa is Egy maacutesik veacutelemeacuteny rendszerint maacuter az első heacuteten raacutejoumlnnek hogy szaknyelvet hasznaacutelni egyaacuteltalaacuten nem olyan nagy bdquooumlrdoumlngoumlsseacutegrdquo A harmadik magaacutellapiacutetaacutes pedig a koumlvetkeshyző a diaacutekok eacuterzeacutesei csak akkor vaacuteltoznak meg ha maacuter pontosan tudjaacutek hol akarnak tovaacutebbtanulni eacutes kialakul bennuumlk hogy mire lesz igazaacuten szuumlkseacuteguumlk Mindkeacutet gimnaacuteshyzium tanaacuterai hangsuacutelyozzaacutek hogy a szakszavak tanulaacutesaacutenak speciaacutelis moacutedszerei vanshynak Ezek koumlzuumll kiemelik a szaknyelvi koumlrnyezet fontossaacutegaacutet hiszen a szoumlvegoumlsszeshyfuumlggeacutes segiacutet iacutegy hasznosnak tartjaacutek a szoumlveggel valoacute gyakorlaacutest Az idegen nyelvű lecke megtanulaacutesaacutenaacutel toumlbbfeacutele moacutedszert emliacutetenek a tanaacuterok de e tekintetben egybeeseacutes aacutellapiacutethatoacute meg a neacutemet eacutes az angol nyelvű tanulaacutes eseteacuteben A kiemelt eljaacuteraacutesok a koumlvetkezők szoacutetaacuterozaacutes oacuterai jegyzeteleacutes leacutenyeg kiemeleacutese valamint idegen nyelvű vaacutezlat keacutesziacuteteacutese Felmeruumllő probleacutema hogy mi toumlrteacutenik akkor ha anyanyelvű tanaacuter veacutegzi a szaknyelvi előkeacutesziacuteteacutest Ezt mind a balatonalmaacutedi mind a mosonmagyaroacutevaacuteri tanaacute-

rok keacutetfeacutele szempont alapjaacuten iacuteteacutelik meg Ha a diaacutek ismeri a fogalmakat akkor előnyoumls az anyanyelvű tanaacuter munkaacuteja hiszen sokoldaluacutebb magyaraacutezatot tud adni Ha viszont a fogalmak nagy reacutesze ismeretlen akkor a magyaraacutezat hosszadalmas ez az eset toumlbb utaacutenaneacutezeacutest (szoacutetaacuterozaacutest) vaacuter el a tanuloacutetoacutel eacutes nem minden fogalom keruumll a helyeacutere Fontos hogy az anyanyelvű tanaacuter legyen tisztaacuteban a magyarorszaacutegi szaktaacutergyi koumlveshytelmeacutenyekkel A szaknyelv tanulaacutesaacutenak időtartamaacuteroacutel az angol nyelvet oktatoacutek veacuteleshymeacutenye az hogy mindent lehetne toumlbbet eacutes jobban csinaacutelni de az oumlt eacutev erre ad lehetőseacuteshyget A visszajelzeacutesek azt igazoljaacutek hogy a diaacutekok iacutegy is remekuumll megaacutelljaacutek helyuumlket akaacuter amerikai egyetemeken akaacuter itthon angol nyelvű oktataacutesi rendszerben A neacutemet nyelv eseteacuteben hangsuacutelyozoacutedik hogy ha csak terminus technikusokat kellene taniacutetani akkor elegendő lenne az egy-keacutet feacuteleacuteves előkeacutesziacuteteacutes Itt azonban szuumlkseacuteg van a mindenshynapi szavak ismereteacutere is iacutegy mindez nagyon joacute aacuteltalaacutenos nyelvi felkeacuteszuumlltseacuteget felteacuteteshylez A diaacutekok a szaknyelvet toumlbb eacutevig tanuljaacutek toumlbbnyire anyanyelvű tanaacuteroktoacutel eacutes a megshyfelelő tankoumlnyvekből iacutegy veacuteguumll - ha ők is akarjaacutek - a szaknyelvet magas szinten elshysajaacutetiacutethatjaacutek A keacuterdőiacuteves vaacutelaszok veacutegeacuten mind az angol mind a neacutemet szakos tanaacuterok neacutehaacuteny segiacutető javaslattal eacuteltek Az angolosok veacutelemeacutenye szerint a keacutettannyelvű gimnaacuteshyziumok legnagyobb probleacutemaacuteja a szaktanaacuterok keacutepzeacuteseacutenek teljes hiaacutenya Amennyiben egy tanaacuter pl angol-matematika szakos az nem felteacutetlenuumll jelenti automatikusan hogy keacutepes a matematikaacutet angolul taniacutetani Az anyanyelvű tanaacuter a fent emliacutetett okok miatt nem igazaacuten alkalmas a szaktantaacutergyak taniacutetaacutesaacutera Ilyen teacuteren a felsőfokuacute oktataacutes-keacutepshyzeacutes elmaradott vagy nem felel meg a keacutettannyelvű oktataacutes koumlvetelmeacutenyeinek Koumlvetkeshyzeacuteskeacutepp a keacutettannyelvű gimnaacuteziumok aacutellandoacute eacutes akut szaktanaacuter-hiaacutenyban szenvednek az idegen nyelven taniacutetott szaktantaacutergyak eseteacuteben Hasonloacute megaacutellapiacutetaacutesok olvashashytoacutek a mosonmagyaroacutevaacuteri gimnaacutezium neacutemet szakos tanaacuteraacutenak javaslataacuteban is Ceacutelszerű 3-4 tantaacutergy ceacutelnyelvű taniacutetaacutesa A probleacutema az hogy nem mindig a ceacutelszerűseacuteg vezeti a kivaacutelasztaacutest hanem sokszor a szuumlkseacutegszerűseacuteg eacutes a korlaacutetozott lehetőseacutegek amelyekshykel az iskolaacutek rendelkeznek

A tanaacuteri veacutelemeacutenyek utaacuten laacutessuk a diaacutekok megiacuteteacuteleacuteseacutet is A balatonalmaacutedi gimnaacuteshyziumban 32 fő a mosonmagyaroacutevaacuteriban 35 fő 9 osztaacutelyos tanuloacute fejtette ki veacutelemeacuteshynyeacutet az idegen nyelven oktatott tantaacutergyak nyelvi előkeacutesziacuteteacuteseacuteről Az angolosok koumlzuumll 14 a neacutemetesek koumlzuumll pedig 2 diaacutek nem tanulta az aacuteltalaacutenos iskolaacuteban a ceacutelnyelvet Az angolosok főleg az idősebb taacutersaik tapasztalataira eacutes sajaacutet elkeacutepzeleacuteseikre elvaacuteraacutesaikshyra alapoztak mivel ők az első feacuteleacutevben meacuteg nem kapnak szaknyelvi előkeacutesziacuteteacutest miacuteg a neacutemetesekneacutel maacuter zajlik a foumlldrajz eacutes a matematika tantaacutergyak nyelvi felkeacutesziacuteteacutese A tantaacutergyak idegen nyelven valoacute tanulaacutesaacutenak eacutertelmeacuteről hasonloacute veacutelemeacutenyt fejtettek ki a keacutet gimnaacutezium tanuloacutei a szoacutekincs bőviacuteteacutese kuumllfoumlldi tovaacutebbtanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacutese illetve keacutesőbbi munkahely-kereseacutesi előny A szaknyelv fogalmaacuteval mindkeacutet osztaacutely nagy reacutesze tisztaacuteban van Toumlbbseacuteguumlknek (angol 52 neacutemet 80) nem okozott gondot neacuteshyhaacuteny magyar szaknyelvi szoacute megemliacuteteacutese ismernek a mindennapi eacuteletben olyan teruumlleshyteket ahol dolgoznak szakszoumlvegekkel A peacuteldakeacutent keacutert foumlldrajz tantaacutergyhoz tartozoacute 5-10 magyar szaknyelvi szoacute felsorolaacutesaacutet is koumlnnyen megoldottaacutek a diaacutekok A balatonshyalmaacutedi tanuloacutek meacuteg nem ismernek szakszavakat de az aacuteltaluk tudott koumlznyelvi szavak szaacutemaacutet a tanuloacutek fele meg tudta becsuumllni ezt 1000 koumlruumllire teszik A mosonmagyaroacuteshyvaacuteri gyerekek (a szeptemberi helyzetnek megfelelően) az aacuteltaluk ismert szakszavak szaacutemaacutet 100-150-re a koumlznyelviekeacutet pedig szinteacuten 1000 koumlruumllire becsuumllik A szaknyelv tanulaacutesaacutenaacutel mindkeacutet iskola tanuloacutei hasonloacute neheacutezseacutegeket emliacutetettek mint tanaacuteraik csak

maacutes sorrendben Ezek mellett meacuteg az is felmeruumll hogy a megtanult szavakat azonnal alkalmazni kell szaknyelvi szoumlvegkoumlrnyezetben A szaknyelvi előkeacutesziacuteteacutes fontossaacutega szempontjaacuteboacutel az angolos diaacutekok sorrendje a koumlvetkező toumlrteacutenelem matematika bioshyloacutegia A neacutemetesek megiacuteteacuteleacutese pedig matematika toumlrteacutenelem foumlldrajz bioloacutegia

Balatonalmaacutedi Mosonmagyaroacutevaacuter

3 aacutebra Fontossaacutegi sorrend 9 osztaacutelyos diaacutekok szerint

Ezeket a doumlnteacuteseket ők is a tanaacuteraikhoz hasonloacutean indokoljaacutek A ceacutelnyelvű szakshytantaacutergyak bevezeteacuteseacutet vegyes eacuterzeacutesekkel vaacuterjaacutek a tanuloacutek egyreacuteszt feacutelelemmel hiszen tudjaacutek hogy ez főleg kezdetben neheacutez lesz ugyanakkor kiacutevaacutencsisaacuteggal is Az eacuterzeacuteseshyiket a tanuloacutek is - a tanaacuterokkal azonos - hatfokuacute skaacutelaacutet tartalmazoacute megaacutellapiacutetaacutesokkal eacutertelmezteacutek Ezek eredmeacutenye a balatonalmaacutedi eacutes a mosonmagyaroacutevaacuteri diaacutekok oumlsszeshyveteacuteseacutevel a) tuacutel sok szoacute 44 b) eleacutegtelen felkeacuteszuumlleacutes 3 2 c) sok szoacutetaacuterozaacutes 3 3 d) szoacute szerinti tanulaacutes 4 3 e) neheacutez feldolgozaacutes 4 3-4 f) magaacutentanaacuter szuumllők segiacutetseacuteshyge 3 2 g) osztaacutelyozaacutesi stiacutelus ismeretlenseacutege 2 1 h) tanulaacutesi moacutedszerek ismeretlenshyseacutege 2 2 i) nyelvtani hiba beszaacutemiacutetaacutesa 2 2 Arra a keacuterdeacutesre hogy mikor fognak megvaacuteltozni kezdeti eacuterzeacuteseik elteacuterő vaacutelaszokat adtak Az angolosok fele nem tudja ezt az időszakot konkreacutetan meghataacuterozni maacutes reacuteszuumlk ezt a maacutesodik feacuteleacutevre teszi nagy reacuteszuumlk pedig uacutegy gondolja hogy ez az időpont csak 1-2 eacutev muacutelva koumlvetkezik be ha belejoumlnnek a tanulaacutesba A neacutemeteseknek egy harmada nem tudja ezt a vaacuteltozaacutest behataacuteshyrolni a toumlbbseacuteg pedig maacuter a 9 eacutevfolyam veacutegeacuten vaacuterja a fordulat bekoumlvetkezeacuteseacutet A szakshyszoumlveg tanulaacutesaacutenaacutel a balatonalmaacutedi 9 osztaacutelyosok nagy reacutesze (19 fő) nem felteacutetelez speciaacutelis moacutedszereket illetve meacuteg nem ismeri azokat A neacutemetesekneacutel az osztaacutely 24 tanuloacuteja gondol speciaacutelis moacutedszerekre Ilyen pl egy adott teacutemaacuteval kapcsolatos szavak megtanulaacutesa eacutes a kulcsszavak kiemeleacutese Az idegen nyelvű lecke megtanulaacutesaacutenaacutel az angolosok az oacuterai jegyzet a leacutenyeg kiemeleacuteseacutenek eacutes a szoacutetaacuterozaacutesnak a fontossaacutegaacutet huacutezzaacutek alaacute Hangsuacutelyozzaacutek hogy toumlbbszoumlr egymaacutes utaacuten elolvassaacutek a megtanulandoacute szoumlveget s ha kell le is iacuterjaacutek majd bekezdeacutesenkeacutent sajaacutetiacutetjaacutek el A mosonmagyaroacutevaacuteri gimnazistaacutek az angolosokkal azonos fontossaacutegi sorrendet aacutelliacutetottak fel a kuumlloumlnboumlző moacutedszerek tekinteteacuteben A leckeacutek megtanulaacutesaacutenaacutel előszoumlr alaposan el kell olvasni a szoumlveget le kell fordiacutetani meg kell eacuterteni előszoumlr magyarul eacutes utaacutena neacutemetuumll veacuteguumll pedig meg kell tanulni Fontos szabaacutely hogy amit nem eacutertuumlnk magyarul azt neacutemetuumll sem lehet megtanulni A keacuterdőiacuteves felmeacutereacutes 18 keacuterdeacutese az hogy a diaacutekok megiacuteteacuteleacutese szerint kuumlloumlnboumlzik-e a tanaacuterok szaknyelvi taniacutetaacutesa a koumlznyelv taniacutetaacutesaacutetoacutel Erre a balashytonalmaacutedi kilencedikesek vaacutelaszainak araacutenya 13 igen eacutes 19 nem miacuteg a neacutemetesekneacutel ez az araacuteny kb 50-os 18 igen eacutes 17 nem Ezen doumlnteacuteseiket hasonloacutean indokoljaacutek A szaknyelv taniacutetaacutesaacutehoz maacutes moacutedszerek alkalmazaacutesa szuumlkseacuteges mint a koumlznyelveacutehez

Toumlrteacutenelem Matematika Bioloacutegia Matematika Toumlrteacutenelem Foumlldrajz Bioloacutegia

A koumlznyelv oktataacutesaacutenaacutel reacuteszletes a nyelvtan taniacutetaacutesa a szaknyelv eseteacuteben pedig főleg a szavakat eacutes a lecke tartalmaacutet taniacutetjaacutek Itt a tanaacuterok reacuteszletesebben magyaraacuteznak toumlbb időt fordiacutetanak arra hogy a diaacutekok megeacutertseacutek a szoumlveget eacutes iacutegy dolgozzaacutek fel A koumlshyvetkező keacuterdeacutes a szaknyelv tanulaacutesaacuteroacutel alkotott veacutelemeacutenyre keacuterdez Erre az angolos diaacutekok koumlzuumll csak ketten vaacutelaszoltak ők is a nagyobbaktoacutel hallottaacutek hogy a tanulaacutesi idő elegendő de pontosan kell tanulni A neacutemetes tanuloacutek megaacutellapiacutetaacutesai szerint is sokat kell tanulni hiszen magyarul is eacuterteni kell a szakszoumlveget bdquoA szakszavak megtanulaacuteshysa neacutelkuumll el lehet vesznirdquo Sok időt kell a tanulaacutesra fordiacutetani pontosan preciacutezen kell megtanulni a szavakat le kell iacuterni őket illetve ki lehet keacuterdeztetni Az utolsoacute keacuterdeacutes pedig arra keresi a vaacutelaszt hogy befolyaacutesoloacute teacutenyező-e az hogy magyar vagy idegen anyanyelvű tanaacuter taniacutetja-e a tantaacutergyat Erre mindkeacutet osztaacutelyban 12 diaacutek felelt igennel a toumlbbieket nem befolyaacutesolja a tanaacuter szaacutermazaacutesa Meghataacuterozoacute teacutenyezőkeacutent kiemelik hogy a magyar anyanyelvű tanaacuter jobban el tudja magyaraacutezni ha valamit nem eacutertenek a tanuloacutek (akaacuter magyarul is) ugyanakkor a kuumllfoumlldi tanaacuter kiejteacutese jobb tehaacutet nehezebb a megeacuterteacutes de hateacutekonyabb a nyelv tanulaacutesa A nemmel vaacutelaszoloacutek azzal indokoljaacutek doumlnteacutesuumlket hogy a tananyag uacutegyis ugyanaz fuumlggetlenuumll a tanaacuter szemeacutelyeacutetől Mindkeacutet osztaacutely diaacutekjai megemliacutetik tovaacutebbaacute hogy a magyar anyanyelvű tanaacuter is csak idegen nyelven beszeacutel a tanoacuteraacuten

A fenti tanuloacutei keacuterdőiacutevet 10 osztaacutelyos tanuloacutek is kitoumlltoumltteacutek mindkeacutet iskolaacuteban hishyszen ők maacuter vaacutelaszadaacuteskor fel tudtaacutek hasznaacutelni neacutehaacuteny hetes szaktaacutergyi tanulaacutesuk tashypasztalatait A balatonalmaacutedi gimnaacuteziumboacutel 17 a mosonmagyaroacutevaacuteriboacutel 27 keacuterdőiacutev eacuterkezett a 10 osztaacutelyos diaacutekoktoacutel Az angolosok koumlzuumll 8 a neacutemetesek koumlzuumll 4 fő kezdshyte a ceacutelnyelv tanulaacutesaacutet a koumlzeacutepiskolaacuteban A ceacutelnyelvű szaktantaacutergyak tanulaacutesaacutenak leacutenyeshygeacutet a 10 osztaacutelyosok is ugyanabban laacutetjaacutek mint a most kezdők Ok valamennyien sikeshyresen hataacuteroztaacutek meg a szaknyelv fogalmaacutet Neacutehaacuteny magyar szakszoacute megemliacuteteacutese az angolosoknaacutel 4 a neacutemetesekneacutel csak 1 tanuloacute szaacutemaacutera jelentett neheacutezseacuteget a toumlbbiek sikeresen teljesiacutetetteacutek a feladatot Valamennyi 16 eacuteves diaacutek ismer olyan teruumlleteket a mindennapi eacuteletben ahol dolgoznak szakszoumlvegekkel Mindannyian fel tudtak sorolni neacutehaacuteny magyar nyelvű foumlldrajzi szakkifejezeacutest A mosonmagyaroacutevaacuteri 10 osztaacutelyosok koumlzuumll senki sem proacutebaacutelta meg meghataacuterozni hogy becsleacutese szerint haacuteny szaknyelvi eacutes haacuteny koumlznyelvi szoacutet ismer a balatonalmaacutediak koumlzuumll 4-4 fő vaacutellalkozott erre Ők a szakshyszavak szaacutemaacutet 300-ra a koumlznyelviekeacutet pedig 1000-1500-ra teszik A szaknyelv tanulaacuteshysaacutenak neheacutezseacutegeit a neacutemetesek abban laacutetjaacutek hogy a szakszavakat pontos jelenteacutessel kell hasznaacutelni tuacutel sok uacutej szoacutet kell megtanulni egyszerre illetve hogy a megtanult szavashykat azonnal alkalmazni kell szaknyelvi szoumlvegkoumlrnyezetben Az angolosok veacutelemeacutenye szerint a tuacutel sok szoacute jelenti a legnagyobb gondot emellett megemliacutetik azt is hogy a szakszavak ismerete neacutelkuumll nem lehet megtanulni az adott tantaacutergyat sem A szaknyelvi előkeacutesziacuteteacutes fontossaacutegi sorrendjeacutet a balatonalmaacutediak iacutegy aacutellapiacutetjaacutek meg matematika bioloacutegia toumlrteacutenelem a neacutemetesek pedig toumlrteacutenelem foumlldrajz matematika bioloacutegia

Doumlnteacuteseiket ők is valamennyien megindokoltaacutek A ceacutelnyelvű szaktantaacutergyak bevezeshyteacuteseacutevel kapcsolatban a 9 osztaacutelyosokkal azonos eacuterzeacuteseik vannak tehaacutet kicsit feacutelnek de kiacutevaacutencsiak is Ezen benyomaacutesok aacutebraacutezolaacutesa a hatfokuacute skaacutela kuumlloumlnboumlző szempontjai szerint hasonloacute eredmeacutenyt mutat mint utoacutedaik eseteacuteben Eacuterzeacuteseik megvaacuteltozaacutesaacutet attoacutel vaacuterjaacutek hogy neacutehaacuteny eacuteven beluumll nagyobb tapasztalatra tesznek szert A szakszoumlvegek tanulaacutesaacutenak speciaacutelis moacutedszereit a 10 osztaacutelyosoknak kb a fele ismerte fel Itt toumlbbek koumlzoumltt a koumlvetkezőket emliacutetik meg a leacutenyegre toumlrekedni a bonyolult mondatokat leegy-

MosonmagyaroacutevaacuterBalatonalmaacutedi

Matematika Bioloacutegia Toumlrteacutenelem Toumlrteacutenelem Foumlldrajz Matematika Bioloacutegia

4 aacutebra Fontossaacutegi sorrend a 10 osztaacutelyos diaacutekok szerint

szerűsiacuteteni toumlbbszoumlr aacutetolvasni az egeacutesz leckeacutet eacutes veacuteguumll eacutertelmezni Az idegen nyelvű lecke elsajaacutetiacutetaacutesa soraacuten a haacuterom legfontosabb leacutepeacuteskeacutent az angolos diaacutekok az oacuterai jegyzeshytet a szoacutetaacuterozaacutest eacutes az angol nyelvű vaacutezlat keacutesziacuteteacuteseacutet emelik ki A neacutemetesek a szoacutetaacuteshyrozaacutest tekintik elengedhetetlennek emellett naacuteluk is olvashatoacute az oacuterai jegyzet eacutes a leacutenyeg kiemeleacuteseacutenek meghataacuterozoacute szerepe A tanaacuterok szaknyelvi taniacutetaacutesaacutet a tanuloacutek harmada laacutetja elteacuterőnek a koumlznyelv taniacutetaacutesaacutetoacutel Ők indokkeacutent felhozzaacutek hogy a szaknyelvi taniacuteshytaacutes oumlsszetettebb a szakkifejezeacutesek magyaraacutezaacutesa sokszor nem koumlnnyű Itt nagyobb a hangsuacutely a szaacutemonkeacutereacutesen Ezen kiacutevuumll meg kell tanulni az idegen nyelven gondolkodni A megkeacuterdezett diaacutekok ki tudtaacutek fejteni veacutelemeacutenyuumlket - az elmuacutelt eacutev tapasztalata alapjaacuten - a szaknyelv tanulaacutesaacuteroacutel A mosonmagyaroacutevaacuteri diaacutekok szerint egy eacutev előkeacutesziacuteteacutes eleshygendő de a tananyag toumlmoumlrseacutege miatt eleacuteggeacute neheacutez Felhiacutevjaacutek a figyelmet a gyakori ismeacutetleacutesre eacutes a folyamatos tanulaacutesra Az angolos tapasztalatok is hasonloacuteak de naacuteluk felmeruumll annak szuumlkseacutegesseacutege is hogy magyarul is kellene gyakorolni a szakkifejezeacuteshyseket mert sokszor nem tudjaacutek az anyanyelvű megfelelőket Az utolsoacute keacuterdeacutes a tanaacuter szaacutermazaacutesaacutenak befolyaacutesoloacute erejeacutet kutatja Ezt a hataacutest a diaacutekoknak kb a fele nem veszi eacuteszre az előző taneacutev alapos tanulaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutepp illetve a tanaacuterok idegen nyelshyvű oacuteravezeteacutese miatt A tanuloacutek maacutesik fele a 9 osztaacutelyosokkal azonos eacutervekkel indokolja annak befolyaacutesoloacute szerepeacutet hogy magyar vagy idegen anyanyelvű tanaacuter taniacutetja-e őket

Amint a 9 eacutes 10 osztaacutelyos diaacutekok eacutes az őket előkeacutesziacutető tanaacuterok koumlreacuteben veacutegzett fenti keacuterdőiacuteves felmeacutereacutes elemzeacutese bizonyiacutetja a szaknyelvhez fűződő eacuterzeacuteseket eacutes elshyvaacuteraacutesokat nagy meacuterteacutekben befolyaacutesolja az hogy mikor haacutenyadik taneacutev haacutenyadik feacutelshyeacuteveacuteben kezdik a keacutettannyelvű iskolaacutek a szaknyelvi előkeacutesziacuteteacutest illetve mennyi időt fordiacutetanak erre Ez rendkiacutevuumll jelentősen meghataacuterozza a keacutettannyelvű gimnaacuteziumok tanuloacuteinak első benyomaacutesaacutet amely a diaacutekok becsleacutese szerint csak lassan neacutehaacuteny eacutev muacutelva tud megvaacuteltozni

IRODALOMBartha Csilla A keacutetnyelvűseacuteg alapkeacuterdeacutesei Budapest Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute 1999Vaacutemos Aacutegnes A magyarorszaacutegi keacutetnyelvű oktataacutes toumlrteacutenete a kezdetektől 1945-ig Kandidaacutetusi eacutershy

tekezeacutes Budapest 1993Vaacutemos Aacutegnes Magyarorszaacuteg tannyelvi atlasza Budapest Keraban Kiadoacute 1998Vizsgataacutergyak vizsgamoacutedeacutellek I Neacutemet nyelv Szerk Einhom Aacutegnes Budapest Orszaacutegos Koumlzoktashy

taacutesi Inteacutezet 1998

BAacuteNDINEacute LISZT AMAacuteLIA

Hogyan tervezzuumlnk interkulturaacutelis projektet a nyelvpedagoacutegia napi

gyakorlataacuteban

BevezeteacutesA moacutedszer-rengeteg a toumlrteacuteneti nyelvtaniacutetaacutesi moacutedszerek oumlsszesseacutegeacutet jelenti (Baacuterdos 2002) Vaacutelaszthatunk ezekből toumlbbfeacuteleacutet is vagy toumlbbfeacutele eljaacuteraacutest egy-egy uralkodoacute moacutedszerből ha a vaacutelasztaacutes tudatos eacutes a vaacutelasztott uacuteton a leghateacutekonyabb a munkaacutenk legoptimaacutelisabb a haladaacutes A keacuterdeacutes azonban az milyen ceacutelok vezeacuterelnek bennuumlnket az eacutelő idegen nyelvek taniacutetaacutesaacuteban az Euroacutepai Unioacutehoz valoacute csatlakozaacutesunk utaacuten Az egyik lehetseacuteges (eacutes kiacutevaacutenatos) ceacutel az interkulturaacutelis kompetencia kialakiacutetaacutesa A Koumlshyzoumls Euroacutepai Referenciakeret taacutempontokat ad az eacutertelmezeacuteshez bdquoMinden emberi komshypetencia hozzaacutejaacuterul valamilyen moacutedon a nyelvhasznaacuteloacutek kommunikaacutecioacutes keacutepesseacutegeshyihez eacutes iacutegy a kommunikatiacutev kompetencia valamely alkotoacuteelemeacutenek tekinthető Mindshyazonaacuteltal hasznos lehet megkuumlloumlnboumlztetni a nyelvhez keveacutesbeacute szorosan koumltődő aacuteltalaacutenos kompetenciaacutekat a szőkeacutebb eacutertelemben vett nyelvi kompetenciaacutektoacutelrdquo (Referenciakeret 2002 121-126) Az 5113 pont alatt olvashatjuk a definiacutecioacutet bdquointerkulturaacutelis tudashytossaacutegnak nevezzuumlk azt a tudaacutest felismereacutest eacutes megeacuterteacutest amely a ceacutelnyelvi koumlzoumlsseacuteg vilaacutegaacutenak eacutes a nyelvtanuloacute sajaacutet vilaacutegaacutenak a viszonyaacutera (a koumlzoumlttuumlk leacutevő hasonloacutesaacuteshygokra eacutes kuumlloumlnbseacutegekre) vonatkozikrdquo (Referenciakeret 2002 124)

Az interkulturaacutelis kompetenciaacutet alkotoacute tudaacutesteruumlleteket az alaacutebbi aacutebra szemleacutelteti A Referenciakeret 5122 pontjaacuteban (2002 125) szereplő keacuteszseacutegeket eacutes jaacutertassaacutegoshykat kiegeacutesziacutetettem a beszeacutedcselekveacutesi kompetenciaacuteval eacutes a ceacutelnyelvi kultuacutera produkshytumainak ismereteacutevel Utoacutebbiakroacutel szoacute lesz meacuteg dolgozatom tovaacutebbi fejezeteiben

A keacutet kultuacutera egymaacuteshoz valoacute viszonya

Beszeacutedcselekveacutesi kompetencia Kapcsolatteremteacutesi

strateacutegiaacutek alkalmazaacutesa

Interkulturaacutelis keacuteszseacutegek eacutes jaacutertassaacutegok

Koumlzvetiacutetőszerep interkulturaacutelis

konfliktusok elemzeacuteseCeacutelnyelvi kultuacutera produktumainak

ismerete

Sztereotip viszonyokon tuacutelmutatoacute kapcsolatok

leacutetesiacuteteacutese

1 aacutebra Az interkulturaacutelis kompetencia alkotoacuteelemei

40 Baacutendineacute Liszt Amaacutelia

Oktataacutespolitikai haacutetteacuterAz Euroacutepa Tanaacutecs (ET) oktataacutespolitikaacutejaacuteroacutel szaacutemos publikaacutecioacute jelent meg az elmuacutelt eacutevekben Teacutemaacutenkhoz főkeacutent Toacuteth Tereacuteznek az Uacutej Pedagoacutegiai Szemle hasaacutebjain megshyjelent munkaacuteinak tanulmaacutenyozaacutesaacutet ajaacutenlom

Az oktataacutesnak az euroacutepai koumlzoumlsseacutegben kettős feladata van egyreacuteszt a nagy euroacutepai kulturaacutelis koumlzoumlsseacutegek nyelveinek elsajaacutetiacutettataacutesa maacutesreacuteszt az anyanyelvi kultuacutera megshyőrzeacutese

Ellenteacutetben az unioacutes aacutellaacutesfoglalaacutessal itt nincs egyseacutegesiacutető eszmeacuteny Kulcsfogalom ellenben a demokraacuteciaacutera neveleacutes Az ET oktataacutespolitikai ceacutelkitűzeacuteseinek oumlt fő teveacutekenyshyseacutegi teruumllete van Ezek koumlzuumll egy az idegennyelv-oktataacutes Az ET 1996-ban Grazban leacutetrehozta az Eacutelő Nyelvek Euroacutepai Koumlzpontjaacutet ahol elsősorban kutatoacute-fejlesztő eacutes multiplikaacutetor-keacutepző teveacutekenyseacuteg folyik

Az ET eacuterteacuteknek tekinti a nyelvi pluralizmust eacutes a nyelvi sokfeacuteleseacuteget Megalkottaacutek a Koumlzoumls Euroacutepai Referenciakeretet (Nyelvtanulaacutes nyelvtaniacutetaacutes nyelvi eacuterteacutekeleacutes) amelynek ceacutelja a toumlbbnyelvűseacuteg elősegiacuteteacutese a koumlzoumls alap megteremteacutese a kuumlloumlnboumlző aacutellamok nyelvi tanterveinek tantervkeacutesziacuteteacutesi iraacutenyelveinek vizsgaacuteinak tankoumlnyveinek stb kidolgozaacutesaacutehoz Az aacuteltalaacutenos nyelvismeret szintezeacuteseacuten tuacutel a nyelvhasznaacutelatnak eacutes a nyelvi kompetenciaacuteknak reacuteszletes lebontaacutesaacutet is tartalmazza ez a dokumentum A Referenciakeretben bdquoInterkulturaacutelis megkoumlzeliacuteteacutesben a nyelvoktataacutes fő ceacutelja hogy elősegiacutetse a tanuloacutek teljes szemeacutelyiseacutegeacutenek eacutes identitaacutestudataacutenak megfelelő fejlődeacuteseacutet a nyelvi eacutes kulturaacutelis maacutessaacuteg ismereteacuteben [] A nyelvtanuloacute toumlbbnyelvű eacutes interkulshyturaacutelis lesz Minden nyelvnek a nyelvi eacutes kulturaacutelis kompetenciaacutejaacutet moacutedosiacutetja a toumlbbi ismerete eacutes hozzaacutejaacuterul az interkulturaacutelis tudatossaacuteghoz keacuteszseacutegekhez eacutes jaacutertassaacutegokshyhoz Ezek hozzaacutejaacuterulnak az egyeacuten gazdagabb oumlsszetettebb szemeacutelyiseacuteggeacute vaacutelaacutesaacutehoz eacutes noumlvelik tovaacutebbi idegennyelv-tanulaacutesi keacutepesseacutegeacutet valamint nyitottabbaacute teszik egy maacutes kultuacutera uacutej eacutelmeacutenyeinek befogadaacutesaacuterardquo (200255)

A Referenciakeretre eacutepiacutetve kifejlesztetteacutek az Euroacutepai Nyelvi Portfolioacutet (ELP mashygyar elnevezeacutessel Euroacutepai Nyelvtanulaacutesi Naploacute) amelyben a nyelvtanulaacutesi eacutes az intershykulturaacutelis tapasztalatok baacutermely eacuteletkorban eacutes nyelvi szinten nyilvaacutentarthatoacuteak eacutes hishyvatalosan elismerhetőek

Cesar Birzea Gyakorloacute demokraacutecia oktataacutespolitika az Euroacutepa Tanaacutecsban ciacutemmel tanulmaacutenyt keacutesziacutetett az Euroacutepai Oktataacutesi Miniszterek Aacutellandoacute Konferenciaacuteja XXI uumlleacutesszakaacutera Birzea szerint az oktataacutes joumlvőbeni prioritaacutesai

- a sokfeacuteleseacuteg hogy kell eacutelni egy pluralista taacutersadalmi koumlrnyezetben- az interkulturalitaacutes a sokfeacuteleseacuteg aktiacutev dimenzioacuteja interakcioacutet felteacutetelez- a minőseacutegi oktataacutes a demokraacuteciaacutehoz kapcsoloacutedoacute oktataacutesi ceacutelok vaacutelasztaacutes alapshy

jaacuten toumlrteacutenő eleacutereacuteseAz interkulturaacutelis oktataacutes 1983 oacuteta oktataacutespolitikai alapelv Jelen eacutertelmezeacutese szeshy

rint az interkulturaacutelis oktataacutes kreatiacutev jellegű a tanulaacutes uacutej minőseacuteget hozhat leacutetre Az elteacuterő kultuacuteraacutekkal valoacute rendszeres talaacutelkozaacutes a viszonossaacuteg a csere az interakcioacutek eacutes a koumllcsoumlnoumls bizalom azaz az interkulturaacutelis tapasztalatok reacuteveacuten a sajaacutet kultuacutera uacutejrafelshyfedezeacuteseacutet jelenti A kulturaacutelis elteacutereacutesek nem előiacuteteacuteletesseacuteget okoznak hanem megmushytatjaacutek a kultuacuteraacutek hataacuterait amelyeket nyitottsaacuteg eacutes kommunikaacutecioacute uacutetjaacuten lehet aacutetleacutepni

A sokfeacuteleseacutegből eredő konfliktusok feloldaacutesaacutera nem szabad erőszakot hasznaacutelni A konfliktusok ellenteacutetek megeacuterteacuteseacuteből valoacute tanulaacutes az interkulturaacutelis oktataacutes egyik legshyfontosabb forraacutesa

Hogyan tervezzuumlnk interkulturaacutelis projektet a nyelvpedagoacutegia gyakorlataacuteban 41

Az interkulturaacutelis tanulaacutes koumlzoumlsseacutegekben valoacutesulhat meg iacutegy koumlzeacuteppontjaacuteban nem az egyeacuten hanem a koumlzoumlsseacuteg aacutell Hozzaacutesegiacutet hogy jobban megeacutertsuumlk a kuumlloumlnboumlző vishylaacutegkeacutepeket meghataacuterozoacute kulturaacutelis erkoumllcsi vallaacutesi taacutersadalmi alapelveket Lehetőveacute teszi hogy leacutetrehozzuk az euroacutepai identitaacutest (Birzea 2003) (A nyelvpedagoacutegiai szakshyirodalomban az interkulturaacutelis neveleacutes interkulturaacutelis tanulaacutes elnevezeacutesek hasznaacutelatoshysak Az interkulturaacutelis oktataacutes kifejezeacutest azeacutert hasznaacuteltam mert Toacuteth Tereacutez tanulmaacutenyaacuteshyban ez a fordiacutetaacutes szerepel)

Az interkulturaacutelis kompetencia kialakiacutetaacutesaacutenak elmeacuteleti haacutettere a taacutersadalmi identishytaacutes teoacuteria az idegen nyelv tanulaacutesa hozzaacutejaacuterul egy uacutej identitaacutes elnyereacuteseacutehez de nem keacutenyszeriacutethet a sajaacutet identitaacutes feladaacutesaacutera Ceacutel a maacutessaacuteg megismereacutese valamint a sajaacutet szemeacutelyiseacuteg gazdagiacutetaacutesa a ceacutelnyelvi kultuacutera elemeivel Bizonyiacutetott hogy ennek az elshymeacuteletnek az alkalmazaacutesaacuteval az idegennyelv-taniacutetaacutesban eredmeacutenyek eacuterhetők el a tanushyloacutek sajaacutet taacutersadalmi identitaacutesaacutenak megiacuteteacuteleacuteseacuteben is

Mi jellemzi ma Euroacutepa-szerte a nyelvoktataacutestA ceacutelkitűzeacutesek koumlre kibővuumllt A nyelvi ismeretek eacutes alkalmazaacutesuk keacutepesseacutegeacutenek kialashykiacutetaacutesa mellett helyet kapnak a ceacutelok koumlzoumltt az alaacutebb felsoroltak is a nyelvtanuloacute szeshymeacutelyiseacutegfejleszteacutese szemeacutelyes kompetenciaacutek kialakiacutetaacutesaacutenak segiacuteteacutese a tanulni tudaacutes (eacutes az eacutelethosszig tartoacute tanulaacutes) keacutepesseacutegeacutenek kifejleszteacutese cselekveacutesi kompetenciaacutek kialakiacutetaacutesa

Celce-Murcia - Doumlmyei - Thurrell 1995-oumls nyelvtudaacutes modellje akcioacutes kompetenshyciakeacutent emliacuteti a beszeacutedfunkcioacutek tudaacutesaacutet Baacuterdos Jenő ezt beszeacutedcselekveacutesi kompeten-

2 aacutebra A nyelvtudaacutes funkcionaacutelis-dinamikus modellje (Baacuterdos 2002 100)

Kutataacutes taacutergya lehetne hogy a kibőviacutetett ceacutelok lekeacutepeződnek-e eacutes milyen meacuterteacutekshyben az euroacutepai orszaacutegok tanterveiben A 2004-ben tavasszal megtartott neacutemetorszaacutegi tanaacuter-tovaacutebbkeacutepzeacutesen alkalmam volt betekinteni az akkor meacuteg keacuteszuumllőben leacutevő szaacutesz

Szociokulturaacutelis^ kompetencia

Szoumlvegalkotoacutei kompetencia

Nyelvi kompetencia

Beszeacutedshycselekveacutesi

kompetencia

Strateacutegiai kompetencia

tantervekbe A bdquoFrancia nyelv a gimnaacuteziumokbanrdquo teruumlleten a tantervet iacuteroacutek beeacutepiacutetetshyteacutek ceacutelkeacutent valamennyi eacutevfolyamon a tanuloacutek interkulturaacutelis cselekvőkeacutepesseacutegeacutenek fejleszteacuteseacutet (Entwicklung einer interkulturellen Handlungsfaumlhigkeit) konkreacutet koumlvetelshymeacutenyeket melleacuterendelve

Megvaacuteltoztak a tartalmak az autentikus szoumlvegek hasznaacutelata keruumllt tuacutelsuacutelyba Kuumlshyloumlnboumlző szoumlvegtiacutepusokat alkalmaznak az oktataacutes minden szintjeacuten Uacutejra előteacuterbe keruumll a kulturaacutelis produktumok megismereacutese is a ceacutelnyelvi kultuacutera irodalmi műveacuteszeti alshykotaacutesai

Vaacuteltoznak bővuumllnek a metodikai eljaacuteraacutesok a tanuloacutei aktivitaacutes eacutes autonoacutemia noumlvekshyszik a pedagoacutegus a tanulaacutesi folyamat segiacutetőjeacuteveacute vaacutelik (kellene hogy vaacuteljon) Egyre elterjedtebb a projektpedagoacutegia az (oumln)eacuterteacutekeleacutesben a portfolioacute A nyelvpedagoacutegiai technoloacutegia fejlődeacutese egyre uacutejabb eacutes uacutejabb lehetőseacutegeket ad elektronikus levelezeacutes DVD oktatoacuteprogramok hasznaacutelata stb

A motivaacutecioacute noumlvekszik az euroacutepai dimenzioacuteban valoacute gondolkodaacutes a munkavaacutellashyloacutei mobilitaacutes a felsőoktataacutesban leacutetrejoumltt lehetőseacutegek mind serkentőleg hatnak a nyelvshytanulaacutesra legalaacutebbis a szaknyelvek teruumlleteacuten

Moacutedszer-e vagy szemleacutelet az interkulturaacutelis neveleacutesMolnaacuter Andrea koumlnyveacuteben bdquoA legnagyobb hataacutesuacute idegennyelv-oktataacutesi moacutedszerek tarshytalmi aacutettekinteacuteserdquo ciacutemű taacuteblaacutezatban a nyelvtani-fordiacutetoacute a direkt az intenziacutev az audio- lingvaacutelis audiovizuaacutelis eacutes a kommunikatiacutev moacutedszerekkel egy kalap alaacute veszi az aacuteltala is szemleacuteletnek nevezett megkoumlzeliacuteteacutest bdquoAz interkulturaacutelis kompetencia teszi lehetőshyveacute hogy a maacutes kultuacuteraacutek keacutepviselőivel eacuterintkező emberek keacutepesek legyenek a pusztaacuten nyelvi szinten tuacutel kommunikaacutelni eacutertseacutek meg annak a kulturaacutelis haacutetteacuternek alapjait mely az adott orszaacutegban lakoacute embereket formaacutelja azaz a kultuacuteraspecifikus eacuterteacutekeket eacutes attishytűdoumlket a kultuacuteraspecifikus viselkedeacutesi formaacutekat taacutersalgaacutesi szokaacutesokat a kommunishykaacutecioacutes stiacutelusokat a nem verbaacutelis viselkedeacutest A hazai eacutes a ceacutelnyelvi kultuacutera folyamatos oumlsszehasonliacutetaacutesaacuten keresztuumll leacutetrejoumln egy uacutejfajta hozzaacuteaacutellaacutes az idegen nyelvhez az ideshygen kultuacuteraacutehoz A sztereotiacutepiaacutek kliseacutek fokozatosan leeacutepiacutethetők

Lehetseacuteges eljaacuteraacutesmoacutedok oumlsszehasonliacutetaacutes jelenteacutesvizsgaacutelat konkreacutet tapasztalatok gyűjteacutese (projektmunka) verbaacutelis eacutes nonverbaacutelis viselkedeacutesvizsgaacutelatokrdquo (200113-14)

Baacuter egeacuteszen bizonyos hogy az interkulturaacutelis megkoumlzeliacuteteacutesnek a nyelvtanulaacutes első leacutepeacuteseitől kezdve jelen kell lennie semmikeacuteppen nem tekinthető oumlnaacutelloacute moacutedszernek Arroacutel is eacuterdemes volna elgondolkodni a nyelvtanaacuternak egyeduumll vagy a pedagoacutegusok koumlzoumlsseacutegeacutenek feladata az interkulturaacutelis neveleacutes Ennek kifejteacutese meghaladja a jelen dolgozat kereteit

Az interkulturaacutelis tanulaacutes metodikai ismeacuterveiCeacutel a maacutessaacuteg elfogadaacutesaacutera neveleacutes a megeacutertő attitűd kialakiacutetaacutesa

- Ehhez hasznaacuteljuk az eacuteszleleacutesi eacutes a megeacuterteacutesi folyamatokat is uumlgyeljuumlnk kuumlloumlnoumlshysen a nyelv eacutes a kultuacutera egyuumltthataacutesaacutera

- Az oumlsszehasonliacutetaacutes hasonloacutesaacutegok eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegek gyűjteacutese tudatosiacutetaacutesa nem maradhat el

Az irodalmi szoumlvegek joacute kiinduloacutepontok az interkulturaacutelis tanulaacuteshozKereszttantervi ceacutelok az interkulturaacutelis kompetencia kieacutepiacuteteacutese tantaacutergyakon műshy

veltseacutegi teruumlleteken aacutetiacutevelő toumlrekveacutes

Az Euroacutepai Nyelvtanulaacutesi Naploacuteban a Dosszieacute reacutesz alkalmas arra hogy a nyelvtashynuloacute oumlsszegyűjtse benne az interkulturaacutelis tanulaacutes dokumentumait a projektek elkeacuteshyszuumllt produktumait

1 taacuteblaacutezat Az interkulturaacutelis tanulaacutes faacutezisai (Leupold 2004)

Az interkulturaacutelis tanulaacutes faacutezisai (Denis 2000)

Szakaszok Ceacutelok Teveacutekenyseacutegek

Szenzibilizaacutelaacutes - valamilyen reakcioacutera valoacute keacutepesseacuteg noumlveleacutese- kifejezeacutesre juttatni az elkeacutepzeleacuteseket a sajaacutet eacutes az idegen kultuacuteraacuteroacutel

- megismerni maacutes rendező eacutes osztaacutelyozoacute mintaacutekat- doumlnteacutes konkreacutet szituaacutecioacuteban- felhiacutevaacutes a megfigyeleacutesre a tapasztalati tudaacutesra

Tudatosiacutetaacutes - belaacutettatni hogy a sajaacutet kultuacuteraacutet nem lehet aacuteltalaacutenosiacutetani

- szembesiacuteteacutes autentikus szituaacutecioacutekkal- az első strateacutegia kidolgozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa egy analoacuteg szituaacutecioacuteban

Osztaacutelyozaacutes besorolaacutes - az idegen eacutes a sajaacutet kultuacuteraacutera vonatkozoacute ismeretek kognitiacutev feldolgozaacutesa- kapcsolatokat teremteni eacutes felfedni a ceacutelnyelvi kultuacutera szerveződeacutesi elveit- kapcsolatokat teremteni a sajaacutet a ceacutel nyelvi eacutes meacuteg tovaacutebbi kultuacuteraacutek koumlzoumltt

- sajaacutet elkeacutepzeleacutesek objektivaacutelaacutesa- a sztereotiacutepiaacutek leacutetrejoumltte szaacutemaacutera a kiindulaacutesi pontokat okokat keresni- a kuumlloumlnboumlző rendszerező eacutes osztaacutelyozoacute mintaacutek meghataacuterozaacutesa eacutes kieacuterteacutekeleacutese- a kuumlloumlnboumlző oumlsszehasonliacutetoacute technikaacutek meghataacuterozaacutesa eacutes kieacuterteacutekeleacutese

Relativizaacutelaacutes viszonylagossaacute teacutetel

- a sajaacutet eacutes a ceacutelnyelvi kultuacutera kuumlloumlnboumlző vezeacuterelvei koumlzoumltt kapcsolatot teremteni- kulturaacutelis jelenseacuteget a szoumlvegshykoumlrnyezeteacuteben megjeloumllni- bepillantaacutest nyerni a kommushynikaacutecioacute koumlruumllmeacutenyeinek sokfeacuteleseacutegeacutebe eacutes szerepeacutebe

- az anyag elemzeacutese- a dokumentumok szembeaacutelliacutetaacutesa- egy dokumentum kontextusaacutenak vizsgaacutelata- a szituaacutecioacute elemeinek eacuteszleleacutese eacutes elemzeacutese- interpretaacutecioacute-taacutergyalaacutes- egyuumlttműkoumldeacutes probleacutema-megoldaacutesra

Implikaacutecioacute vonatkoztataacutes Interiorizaacutecioacute

- a tanuloacutek aktiacutev bevonaacutesa a ceacutelnyelvi kultuacutera felfedezeacuteseacutenek eacutes az egyre meacutelyuumllő elfogadaacutesaacutenak folyamataacuteba- egy metakulturaacutelis vonatkozshytataacutesi rendszer kieacutepiacuteteacutesea kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekba valoacute betekinteacutes alapjaacuten

- a tanulaacutes folytataacutesaacutehoz rendelkezeacutesre aacutelloacute lehetőseacutegek szaacutemba veacutetele- osztaacutelytermen kiacutevuumlli implikaacutecioacute- elemzeacutesi technikaacutek kialakiacutetaacutesauacutej szituaacutecioacutek megoldaacutesaacutera- az egeacutesz tanulaacutesi folyamat kieacuterteacutekeleacutese

Hogyan keacuteszuumll a tananyagLeacuteteznek ugyan interkulturaacutelis szemleacuteletű tankoumlnyvek de ezeket inkaacutebb csak a halashydoacutek tudjaacutek hasznaacutelni A tanaacuternak mindenkeacuteppen alaposan fel kell keacuteszuumllnie egy-egy teacutemaacuteboacutel hiszen mindkeacutet nyelvkultuacutera (vagy toumlbb is) sajaacutetossaacutegait ismernie kell hogy moderaacutetora lehessen az interkulturaacutelis tanulaacutesi folyamatnak Ha a fenti taacuteblaacutezat alapshyjaacuten tervezuumlnk koumlnnyen keacutesziacutethetuumlnk magunk is feladatsort a legjobb persze ha sike-

ruumll nyelvtanaacuteri koumlzoumlsseacutegeknek egyuumltt gondolkodni A melleacutekletben koumlzoumllt peacutelda neacuteshymet nyelvű de a feladattiacutepusok baacutermely nyelvre adaptaacutelhatoacutek Baacutermilyen teacutemaacuteban eacutes nyelven oumlsszeaacutelliacutethatoacute projektuumlnk vaacuteza a felhasznaacutelandoacute anyagokat koumlnyvtaacuterban forshyraacuteskoumlzpontokban Interneten gyűjthetjuumlk

IRODALOMBaacuterdos Jenő (2002) Az idegen nyelvek taniacutetaacutesaacutenak elmeacuteleti alapjai eacutes gyakorlata (Nyelvpedagoacuteshy

gia) Budapest Nemzeti TankoumlnyvkiadoacuteBirzea Ceacutezaacuter (2003) Gyakorloacute demokraacutecia oktataacutespolitika az Euroacutepa Tanaacutecsban Atheacuteni Konfeshy

rencia In Toacuteth (2004)Denis Myriam (2000) Deacutevelopper des aptitudes interculturelles en classe de langue In Dialogues

et Cultures 44Hunyadi Gyoumlrgyneacute (2004) Pedagoacutegiai oumlroumlkseacuteguumlnk eacutes Euroacutepa Uacutej Pedagoacutegiai Szemle 20049Koumlzoumls Euroacutepai Referenciakeret (2002) Nyelvtanulaacutes nyelvtaniacutetaacutes eacuterteacutekeleacutes PTMIKLeupold Eynar (2004) szoacutebeli koumlzleacutesMolnaacuter Andrea (2001) Idegennyelv-taniacutetaacutes - maacuteskeacuteppen() Mintaacutek a magyarorszaacutegi taniacutetaacutesi gyashy

korlatboacutel Budapest Eoumltvoumls Joacutezsef KoumlnyvkiadoacuteSimon Peacuteter (1999) A kultuacutera taniacutetaacutesa a koumlzeacutepiskolai nyelvoacuteraacutekon Uacutej Pedagoacutegiai Szemle 199911Toacuteth Tereacutez (2003) Euroacutepaacuteban vagy Euroacutepa feleacute I Uacutej Pedagoacutegiai Szemle 20034Toacuteth Tereacutez (2004) Az Euroacutepa-eacutepiacuteteacutes folyamata az Euroacutepa Tanaacutecs oktataacutesi teveacutekenyseacutegeacutenek tuumlkreacuteshy

ben Uacutej Pedagoacutegiai Szemle 20042

MELLEacuteKLET

A koumlzoumllt peacutelda szinte teljes anyaga Internetről szaacutermazik Termeacuteszetesen a kiinduloacute nyelv kulshytuacuteraacutejaacuteboacutel is oumlssze keil előre gyűjteni az informaacutecioacutekat A peacutelda kidolgozoacuteja egy hat nemzetiseacutegű team volt ezeacutert iacuteroacutedott toumlbb nyelven a ciacutem

Elsőkeacutent az alaacutebbi taacuteblaacutezatot ceacutelszerű kitoumllteni

TeacutemaCeacutelA tanuloacutecsoport szintje A Referenciakeret szerintFelteacutetelek Pl szaacutemiacutetoacutegeacutep-terem videoacute szemleacutelteteacutes stbIdőraacutefordiacutetaacutes Toumlbb oacutera lehet

Metodikai eljaacuteraacutesSzakasz Teveacutekenyseacutegek Anyagok

ThemaHochzeit = Wesele = Kazas = svatba = eskuumlvő = yocpoccedil = CBa^bőa

ZielVergleich der deutschen Hochzeitstraditionen mit der eigenen (Griechenland Lettland Polen

Russland Tschechien Ungarn)

Niveau der Lemergruppe B2Organisatorische oder lemerspezifische VoraussetzungenComputerraum Videogeraumlt Woumlrterbuumlcher Pinnwand Anschauungsmittel Einladungen

ZeitschriftenAusgangssprache unterschiedlich Zielsprache DeutschZeitaufwand3 UnterrichtsstundenSachanalyse authentisches Material im Internet in der Bibliothek suchen

Methodisches Vorgehen

Phasen 1 Taumltigkeiten 2 MaterialienSensibilisierung Vorkenntnisse aktivieren

Assoziogramm bdquoHochzeitrdquo (zweitsprachig) erstellen

Gespraumlche fuumlhren

Fotos Bilder Zeitschriften und weitere authentische

Materialien aus beiden Laumlndern

Bewusstmachung Besprechung der Untershyschiede beim Hochzeitsfest

im eigenen Land Wortschatzarbeit

Fotos Bilder Zeitschriften und weitere authentische Mashyterialien aus dem Heimatland

Einordnung Textsuche Textarbeit Gruppenarbeit Fragen beantshy

worten Aumlhnlichkeiten und Unterschiede in eine

Tabelle eintragen

Internet zB wwwhochzeithusfeld- online dewelcome htm

Videoauffuumlhrung weitere authentische Materialien

aus dem ZielsprachenlandRelativierung Diskussion Pantomime

Untersuchung Analyse der Tabelle

Die ausgefuumlllte Tabelle

ImplikationInteriorisation Situatives Rollenspiel Videoaufnahme

Vom Lehrer vorgeschlagene und von den Schuumllern entwickelte konkrete

Kommunikationssituationen

Moumlglichkeiten der VertiefungProjektarbeit Umfrage Suche im Internet etc uumlber die Hochzeitstraditionen in anderen

Laumlndern nach der Wahl der Schuumller Verschiedene Formen der Praumlsentation (Poster Referate Videofilme typische Gerichte herstellen usw)

AutorinnenBandine-Liszt Amalia - Chrostowie Jolanta - Emse Anita - Pazderova Petra - Piterou

Vassiliki - Tchitcherina Nadejda

Weitere Materialienwwwfeste-onlinedewwwhueberdedownloadsthemen-aktuelllehrer-lernerwebrecherchenband2tha2-L05-

hochzeitpdf

Hochzeit(Lektion 5 in Themen aktuell 2)

Es gibt im Internet viele kommerzielle Seiten zum Thema Hochzeit aber Sie wollen ja nichts kaufen Interessanter sind also persoumlnliche Erfahrungen und TippsKlicken Sie direkt auf diese interessante Website httpwwwhochzeithusfeld-onlinede welcomehtm

Auf der Startseite stehen alle wichtigen Stichwoumlrter in roten KaumlstenI Was kommt zuerst was dannBringen Sie alle Punkte in die richtige Reihenfolge in der sie erledigt werden muumlssen

Vorbereitungen Feierna) a)b) b)c) c)

d) d)e) e)

2 GeschenkeGehen Sie jetzt zur Seite bdquoHochzeitsgeschenkeldquo Lesen Sie den Texta) Von welchem Problem wird gesprochen

b) Welche Loumlsungen gibt es

c) Welche Loumlsung finden Sie am besten Warum

Was lernen Sie hierSie informieren sich uumlber deutsche Hochzeitsbraumluche erfahren von Problemen und formulieren LoumlsungenWas machen SieSie beantworten Fragen erklaumlren typische Ausdruumlcke vergleichen Fakten mit eigenem Wissen

3 Der PolterabendLesen Sie die Seite bdquoPolterabendldquo (Hilfe bdquopolternldquo heiszligt bdquokrachen laumlrmenldquo)a) Warum macht man einen Polterabend

b) Was bdquopoltertldquo dabei

c) Wie organisiert man einen Polterabend

4 In der KircheNach der (obligatorischen) Zeremonie im Standesamt heiraten viele Paare auch in der Kirche Lesen Sie den Text dazu Was geschah fruumlher zu Beginn der Feier Und heute

5 Das HochzeitsfestLesen Sie den Text dazu und beantworten Sie die Fragena) Was heiszligt bdquodass alle auch mal einen heben koumlnnen ohne gleich den Fuumlhrerschein zu gefaumlhrdenldquo

b) Wie soll der Festsaal sein

c) Wo soll der Festsaal sein wenn z-B der Mann aus Hamburg und die Frau aus Muumlnchen kommen

d) Erklaumlren Sie bdquo Wer in Thuumlringen zuerst den Loumlffel in die Weinsuppe taucht hat das Sagen in der Eheldquo

e) Was wird beim Hochzeitsfest alles gemacht

6 TraditionenBeschreiben Sie wie man in Ihrem Land Hochzeit feiert Was ist wie in Deutschland Was ist ganz anders

I691-L5-1 copy 2004 Max Hueber Verlag Autorin Eva Richter

httpwww hochzeit husfeld-online dewelcome htm

Gemeinsamkeiten UnterschiedeEinladungenPolterabendHochzeitskleidungKirchlicheStandesamtliche EheschlieszligungHochzeitsgeschenkeHochzeitsfestHochzeitsreise FlitterwocheHochzeitszeitung

SZILVAacuteSI ZSUZSANNA

Az idegennyelv-oktataacutes keacuterdeacutese Norveacutegiaacuteban

1 BevezeteacutesAz idegennyelv-oktataacutes jelenlegi helyzeteacutevel Norveacutegiaacuteban kuumlloumlnoumlsen eacuterdemes foglalshykozni mivel napjainkban ezen a teruumlleten igen erőteljes reformok mennek veacutegbe A reformfolyamat valoacutejaacuteban maacuter neacutehaacuteny eacutevtizede megindult baacuter nagy leacutepteacutekű vaacuteltoztashytaacutesokra mindeddig nem keruumllt sor Most azonban uacutegy tűnik komolyak a szaacutendeacutekok Ennek egyik legjobb bizonyiacuteteacuteka a 2005 februaacuterjaacuteban elfogadott parlamenti hataacuterozat

Az utoacutebbi eacutevekben eacutevtizedekben tehaacutet az idegennyelv-oktataacutes egyre inkaacutebb koumlzponti keacuterdeacutesseacute vaacutelt a norveacuteg nyelvpolitikaacuteban azon beluumll is elsősorban a maacutesodik idegen nyelv helyzete Az első idegen nyelv az angol poziacutecioacuteja - hasonloacutean a toumlbbi skandinaacutev orshyszaacuteghoz - Norveacutegiaacuteban is stabil az 1930-as eacutevektől egyre erősoumldoumltt amivel paacuterhuzashymosan a maacutesodik idegen nyelv szerepe gyenguumllt Ma a norveacuteg idegennyelv-oktataacutesra egy erős helyzetű első idegen nyelv eacutes egy gyenge staacutetusuacute maacutesodik idegen nyelv jelshylemző

A kialakult helyzetről a szuumlkseacuteges vaacuteltoztataacutesokroacutel egyre toumlbb vita folyik eacutes publishykaacutecioacute jelenik illetve jelent meg

2 A norveacuteg iskolarendszerrőlMielőtt a felvaacutezolt teacutema kifejteacuteseacutebe kezdek fontosnak tartom a norveacuteg iskolarendszer roumlvid bemutataacutesaacutet

Norveacutegiaacuteban a gyerekek 6 eacutevesen kezdik meg iskolai tanulmaacutenyaikat eacutes 15 eacuteves korukig tankoumltelesek Ennek megfelelően mindenkinek egy tiacutez eacuteves alapkeacutepzeacutesben kell reacuteszt vennie amely keacutet szintre oszthatoacute

- Az első szintet alapszintnek nevezhetjuumlk (grunnskole) ez foglalja magaacuteban a tiacutez eacuteves alapkeacutepzeacutes első heacutet osztaacutelyaacutet

- Ezt koumlveti a maacutesodik szint (ungdomsskole) az utolsoacute 3 osztaacutelyE tiacutez eacutev utaacuten koumlvetkezik a koumlzeacutepiskolaacuteknak megfelelő szint (yideregaende skole)

ami haacuterom eacuteves eacutes kuumlloumlnboumlző szakiraacutenyai vannak (Ez a szint a kuumlloumlnfeacutele szakiraacutenyashyival megfelel a Magyarorszaacutegon műkoumldő gimnaacuteziumoknak szakkoumlzeacutepiskolaacuteknak)

A norveacuteg diaacutekok mindezek utaacuten 18 eacutevesen kezdhetik meg tanulmaacutenyaikat főiskoshylaacuten vagy egyetemen

Taacuteblaacutezat formaacutejaacuteban iacutegy aacutebraacutezolhatoacute a rendszer

Az idegennyelv-oktataacutes keacuterdeacutese Norveacutegiaacuteban 49

grunnskole7 eacutev

ungdomsskole3 eacutev

videregaacuteende skole3 eacutev

hoyskole universiteit min 4 eacutev

3 Az idegen nyelvek helyzete a norveacuteg oktataacutesban31 Az első idegen nyelvAz első idegen nyelvveacute Norveacutegiaacuteban maacutera vitathatatlanul az angol nyelv vaacuteltAz 1930-as eacutevektől fokozatosan szilaacuterdult meg az angol nyelv mint koumltelező idegen nyelv a norveacuteg iskolaacutekban1 (Ennek legmeghataacuterozoacutebb teacutenyezője az orszaacuteg nemzetshykoumlzi hajoacutezaacutesban betoumlltoumltt szerepe)

AII vilaacuteghaacuteboruacute időszaka nem kedvezett kuumlloumlnoumlsebben az angol nyelvnek Az 1942 43-as tantervek tanulmaacutenyozaacutesakor kideruumll hogy az alapfokuacute oktataacutesi inteacutezmeacutenyek utolsoacute keacutet osztaacutelyaacuteban angol helyett neacutemetet taniacutetottak A gimnaacuteziumokban (akkor meacuteg iacutegy nevezteacutek a koumlzeacutepfokuacute oktataacutesi inteacutezmeacutenyek egy bizonyos tiacutepusaacutet) az angol (eacutes maacutes nyelvek) rovaacutesaacutera noumlvelteacutek a neacutemet oacuteraacutek szaacutemaacutet A neacutemet megszaacutellaacutes idejeacuten tehaacutet az angol nem szaacutemiacutetott az első idegen nyelvnek Norveacutegiaacuteban a neacutemet toumlltoumltte be ezt a szerepet2

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten azonban a neacutemetoacuteraacutek szaacutemaacutet drasztikusan lecsoumlkkentetteacutek E leacutepeacutesnek az oka az volt hogy a neacutemet megszaacutelloacutekkal szembeni negatiacutev eacuterzeacutesek mashygukkal hoztaacutek azok nyelveacutenek erőteljes elutasiacutetaacutesaacutet is3 May Meyer dolgozataacutenak egy kuumlloumln fejezeteacuteben foglalkozik a norveacutegok neacutemetekhez illetve a neacutemet nyelvhez valoacute viszonyaacuteroacutel a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni időszakban

A neacutemet nyelv vezető szerepeacutenek elveszteacuteseacutevel az angol nyelvnek lehetőseacutege nyiacutelt hogy azt uacutejra megszerezze eacutes meg is erősiacutetse

Annak hogy az angol nyelv a norveacuteg idegennyelv-oktataacutesban koumlzponti helyet fogshylal el előnyeit eacutes haacutetraacutenyait is laacutethatjuk

- Csaknem minden norveacuteg tud angolul kommunikaacutelni Ennek az idegenforgalomshyban is jelentős szerepe van (baacutermikor baacuterkit megszoacuteliacutethatunk angolul megkapshyjuk a szuumlkseacuteges informaacutecioacutekat) A fiatalabb generaacutecioacutek nagyon joacute angol nyelvisshymerettel rendelkeznek mind szoacuteban mind iacuteraacutesban aminek a tanulmaacutenyok eacutes a munka teruumlleteacuten eacuterezhetik eacutes hasznaacutelhatjaacutek ki nagy előnyeit

- A nyelvoktataacutes erősen csak egy idegen nyelvre koncentraacutel ilyen erős első idegen nyelv mellett a toumlbbi idegen nyelv gyenge poziacutecioacuteval rendelkezik

Ezen kijelenteacuteseket sajaacutet vizsgaacutelataimmal is alaacute kiacutevaacutenom taacutemasztani2004 tavaszaacuten keacuterdőiacuteves felmeacutereacutest veacutegeztem a Bergeni Egyetem hallgatoacutei koumlreacuteben

60 kuumlloumlnboumlző szakos hallgatoacutetoacutel kaptam vaacutelaszokat amelyek roumlvid eacuterteacutekeleacuteseacutet szeretshyneacutem koumlzzeacutetenni

A megkeacuterdezettek 94 -a nagyon joacutel joacutel vagy elfogadhatoacute szinten kommunikaacutel angolul 87 pedig nagyon joacute angol nyelvtudaacutesroacutel nyilatkozik

50 Szilvaacutesi Zsuzsanna

Nagyon joacute vagy joacute neacutemet nyelvtudaacutessal a vaacutelaszadoacutek 37-a rendelkezik elfogadshyhatoacute nyelvtudaacutesroacutel 12 eacutes csekeacutely nyelvismeretről 12 szaacutemol be

Franciaacuteul nagyon joacutel vagy joacutel 12 elfogadhatoacutean 12 kicsit pedig 5 beszeacutelAz olasz nyelvet 5 nagyon joacutel vagy joacutel 33 elfogadhatoacute szinten 12 pedig

csekeacutely szinten ismeriSpanyol nyelven 25 nagyon joacutel illetve joacutel beszeacutel kicsit toumlbb mint 8 elfogadhashy

toacutean eacutes alig 2 kicsit A spanyolt nagyon joacutel eacutes joacutel beszeacutelők az egyetem spanyol szashykos hallgatoacutei tetteacutek ki Eacuterdekes megemliacuteteni hogy nagy reacuteszuumlk nyelvtudaacutesukat Spashynyolorszaacutegban vagy valamely spanyol nyelvű latin-amerikai orszaacutegban szerezteacutek ilshyletve toumlkeacuteletesiacutetetteacutek

Az eddig emliacutetett nyelveken kiacutevuumll meacuteg a daacuten (2 fő) lengyel (1 fő) portugaacutel (1 fő) izlandi (1 fő) holland (1 fő) latin (1 fő) saami (1 fő) szerepel a vaacutelaszok koumlzoumltt

Az első idegen nyelvet az angolt csaknem minden megkeacuterdezett joacutel ismeri eacutes haszshynaacutelja a maacutesodik idegen nyelvkeacutent oktatott nyelvekből joacuteval kevesebben rendelkeznek joacute nyelvtudaacutessal ezen esetekben inkaacutebb gyenge nyelvismeretről beszeacutelhetuumlnk

Uacutegy gondolom hogy a koumlzoumllt eredmeacutenyek nem meglepőek a vaacuterakozaacutesnak megshyfelelőek

32 A maacutesodik idegen nyelvEgyre toumlbb tanaacuter eacutes kutatoacute foglalkozik a maacutesodik idegen nyelv staacutetusaacuteval a norveacuteg isshykolaacutekban Maacuter koraacutebban emliacutetettem hogy az oktataacutesi reformfolyamat tulajdonkeacuteppen 1974-ben indult meg amikor is a koumltelező taacutergyak mellett vaacutelaszthatoacute taacutergyakat vezetshytek be ilyen vaacutelaszthatoacute taacutergy lett a maacutesodik idegen nyelv is Napjainkig ez a gyenge staacutetus jellemző a maacutesodik idegen nyelvre de az utoacutebbi időben megjelent az igeacuteny a jelenlegi helyzeten valoacute vaacuteltoztataacutesra

Mindenekelőtt szuumlkseacutegesnek tartom azokat a teacutenyezőket bemutatni amelyek e helyshyzet kialakulaacutesaacutehoz hozzaacutejaacuterultak eacutes annak tulajdonkeacuteppeni okainak tekinthetők4

1 A maacutesodik idegen nyelv vaacutelaszthatoacute taacutergy staacutetusa eleve gyengiacuteti helyzeteacutet a koumlshytelező taacutergyakhoz keacutepest A norveacuteg oktataacutesi rendszerben peacuteldaacuteul a sporttestneveleacutes fotoacute eacutes film honismeret eacutes műveacuteszet sorolhatoacutek a vaacutelaszthatoacute taacutergyak koumlzeacute Laacutetjuk hogy e kategoacuteriaacuteban főkeacutent gyakorlati taacutergyakroacutel van szoacute

2 A maacutesodik idegen nyelvet inkaacutebb elmeacuteleti taacutergynak tekintik Ez leginkaacutebb abban mutatkozik meg hogy oktataacutesaacutenaacutel kisebb hangsuacutelyt fektetnek a kommunikaacutecioacutera Emiatt a tanuloacutek motivaacuteltsaacutega gyenge hiszen nem a nyelv gyakorlati hasznossaacutegaacutera hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutera toumlrekednek

Enneacutel a pontnaacutel szeretneacutem megjegyezni hogy a teacutemaacuteval foglalkozoacute szakemberekshykel valoacute beszeacutelgeteacutesekből az is kideruumll hogy a kommunikaacutecioacute a maacutesodik idegen nyelv taniacutetaacutesaacutenaacutel azeacutert szorul haacutetteacuterbe mert sajnos sok tanaacuter nem rendelkezik joacute aktiacutev nyelvshytudaacutessal Ezeacutert a maacutesodik idegen nyelv staacutetusaacutenak javiacutetaacutesaacutehoz az ezeket a nyelveket oktatoacute tanaacuterok keacutepzeacuteseacuteben is vaacuteltoztataacutesokra van szuumlkseacuteg

3 A statisztikaacutek azt mutatjaacutek hogy a maacutesodik idegen nyelvet inkaacutebb a jobb eredshymeacutenyekkel rendelkező tanuloacutek vaacutelasztjaacutek iacutegy a taacutergy valoacutejaacuteban nem mindenki szaacutemaacuteshyra hozzaacutefeacuterhető Tulajdonkeacuteppen ez a pont valamelyest oumlsszekapcsolhatoacute az előző pontban emliacutetettel

4 Az alacsony oacuteraszaacutem erőteljesen hozzaacutejaacuterul a gyenge poziacutecioacutehoz A nem megfeshylelő oacuteraszaacutemban toumlrteacutenő foglalkozaacutes keveacutesbeacute hateacutekony oktataacutest eredmeacutenyez eacutes a diaacuteshykok sem veszik igazaacuten komolyan

5 Az utolsoacute eacutes talaacuten a legfontosabb valamennyi ok koumlzuumll az hogy a maacutesodik ideshygen nyelv osztaacutelyzataacutet az alapfokuacute oktataacutes befejezeacutesekor nem veszik figyelembe a koumlzeacutepiskolaacutekba valoacute felveacutetelkor baacuter a megkezdett idegen nyelvi tanulmaacutenyokat a koumlshyzeacutepiskolaacutekban bdquoB-nyelvrdquo-keacutent (maacutesodik nyelvkeacutent) folytathatjaacutek a diaacutekok Ez is azt taacutemogatja hogy a taacutergynak kisebb suacutelya legyen illetve van

A vaacutezolt helyzet megoldaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben kuumlloumlnboumlző leacutepeacutesekre keruumllt sorA Grunnskoleradet vagyis az Alapfokuacute Iskolaacutek Tanaacutecsa felaacutelliacutetott egy munkacsoshy

portot amelynek a feladata egy akcioacuteterv kidolgozaacutesa volt a maacutesodik idegen nyelv erősiacuteteacuteseacutere Ez a csoport a helyzet okainak megfogalmazaacutesa mellett a ceacutelokat eacutes szuumlkshyseacuteges vaacuteltoztataacutesokat is kifejtette Ezek a koumlvetkezők

- a maacutesodik idegen nyelv oktataacutesaacutera fordiacutetott oacuteraszaacutem noumlveleacutese- az oktataacutesi gyakorlat megvaacuteltoztataacutesa (gyakorlati eacutes nem elmeacuteleti taacutergykeacutent kell

oktatni a maacutesodik idegen nyelvet)- a maacutesodik idegen nyelv mindenki szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetőveacute teacutetele (nem csak a jobb

tanuloacutek szaacutemaacutera)- a maacutesodik idegen nyelv koumltelező taacuterggyaacute nyilvaacuteniacutetaacutesa- az alapfokuacute inteacutezmeacutenyekben eleacutert eredmeacutenyek figyelembe veacutetele a koumlzeacutepfokuacute

inteacutezmeacutenyekbenMint azt maacuter koraacutebban is emliacutetettem koumlruumllbeluumll huacutesz eacuteve felismerteacutek a probleacutemaacuteshy

kat radikaacutelis vaacuteltoztataacutesra azonban csak most keruumll sorA reformfolyamat a norveacuteg oktataacutesban 1974-ben kezdődoumltt de az első jelentősebb

leacutepeacutest a minőseacutegi reform jelentette 1997-ben A legnagyobb jelentőseacutegű reformok amelyek radikaacutelis vaacuteltoztataacutesokat eredmeacutenyeznek a 2003-2004-ben megkezdett eacutes 2005-ben bevezeteacutesre keruumllő reformok jelentik

Az oktataacutessal kapcsolatos reformelkeacutepzeleacutesek kiinduloacutepontjaacutet azok a vizsgaacutelati eredmeacutenyek keacutepezik melyek szerint Norveacutegiaacuteban jelentős a motivaacutelatlan diaacutekok szaacuteshyma az oacuterai fegyelmezeacutes komoly probleacutemaacutet jelent amely teacutenyezők erősen befolyaacutesolshyjaacutek az oktataacutes minőseacutegeacutet eacutes eredmeacutenyeit Mindez termeacuteszetesen az imeacutent vaacutezolt jelshylemzők ismereteacuteben talaacuten meacuteg inkaacutebb vonatkozik a maacutesodik idegen nyelvre

Mindezen probleacutemaacutek eacutes hiaacutenyossaacutegok figyelembeveacuteteleacutevel arra a koumlvetkezteteacutesre jutottak a norveacuteg oktataacutespolitikusok hogy a maacutesodik idegen nyelvet uacutegy lehetne erőshysiacuteteni hogy azt az alapfokuacute iskolaacutek utolsoacute haacuterom eacuteveacuteben koumltelezőveacute teszik Ezt tűzte ki a kormaacutenyzat ceacuteljaacuteul

Az eddig taacutergyalt neheacutezseacutegek mellett meacuteg egy igencsak nem elhanyagolhatoacute probshyleacutemaacutera kell felhiacutevni a figyelmet Ez az idegen nyelvek kiacutenaacutelata az iskolaacutekban Ma meacuteg a maacutesodik idegen nyelv vaacutelaszthatoacute taacutergy az iskolaacutekban ez azt jelenti hogy a tanuloacutek toumlbb nyelv koumlzuumll vaacutelaszthatnak Azonban a gyakorlatban ez sok esetben nem biztosiacuteshytott gyakran csak egy idegen nyelvet kiacutenaacutelnak bdquovaacutelasztaacutesrardquo5 Felmeacutereacutesek szerint ez a legtoumlbb esetben a neacutemet Termeacuteszetesen ezen is szuumlkseacuteges vaacuteltoztatni toumlbb nyelvet kell kiacutenaacutelni neacutemetet franciaacutet spanyolt oroszt eacutes - ha lehetseacuteges - maacutes euroacutepai eacutes nem euroacutepai nyelvet Ehhez persze megfelelő szaacutemuacute eacutes felkeacuteszuumlltseacutegű nyelvtanaacuterra van szuumlkseacuteg eacutes reformokra a nyelvtanaacuterkeacutepzeacutes teruumlleteacuten

4 Norveacutegia eacutes az euroacutepai ceacutelkitűzeacutesekAz Euroacutepai Unioacute nyelvismeretre vonatkozoacute akcioacuteterve 2004-2006-ra megfogalmazshyza hogy minden EU-polgaacutemak haacuterom nyelvet kell ismernie - az anyanyelveacuten kiacutevuumll keacutet idegen nyelvet

- Norveacutegia egyre inkaacutebb bdquokoumlzeledikrdquo az EU-hoz toumlbb alaacuteiacutert egyezmeacuteny koumlti az euroacutepai ceacutelkitűzeacutesekhez elvaacuteraacutesokhoz

- Norveacutegiaacutenak jelentős gazdasaacutegi eacutes kulturaacutelis kapcsolatai vannak toumlbb euroacutepai aacutellammal ezek koumlzuumll a legfontosabbak - a toumlbbi skandinaacutev aacutellamon kiacutevuumll - Neacuteshymetorszaacuteg eacutes Franciaorszaacuteg E kapcsolatok fenntartaacutesaacutehoz eacutes aacutepolaacutesaacutehoz az anshygolon kiacutevuumll szuumlkseacuteg van maacutes euroacutepai nyelvek ismereteacutere is Ennek eacuterdekeacuteben is fontos a maacutesodik idegen nyelv gyakorlati felfogaacutesa a kommunikaacutecioacutera valoacute nashygyobb hangsuacutelyhelyezeacutes

Vizsgaacutelatot veacutegeztek Norveacutegiaacuteban hogy a norveacuteg tantervek mennyire kompatibishylisek az Euroacutepai Kerettervvel6 Szakmai konferencia (ciacuteme Idegen nyelvek Euroacutepaacuteshyban Euroacutepai Referenciakeret eacutes a norveacuteg tantervek 2002-ben) kereteacuteben ismertetteacutek a felmeacutereacutes eredmeacutenyeit

A norveacuteg tantervek csak reacuteszben felelnek meg az Euroacutepai Referenciakeretnek Megshyfeleleacutesek a keacuteszseacutegek leiacuteraacutesaacuteban eacutes a szocio-kulturaacutelis kompetencia teruumlleteacuten talaacutelhashytoacuteak Az eredmeacutenyekből azt a koumlvetkezteteacutest vontaacutek le hogy a maacuter koraacutebban megfoshygalmazott ceacutelkitűzeacuteseknek megfelelően vaacuteltoztataacutesokat kell veacuteghezvinni az idegen nyelvek oktataacutesaacutenak teruumlleteacuten

A reformleacutepeacutesek maacutera komollyaacute fordultak 2005 februaacuterjaacuteban megszuumlletett a parshylamenti hataacuterozat amely szerint az előadaacutesban elhangzott vaacuteltoztataacutesok a maacutesodik idegen nyelv oktataacutesaacuteval kapcsolatban szuumlkseacutegesek eacutes amelynek legfontosabb pontshyja hogy a maacutesodik idegen nyelvet koumltelezőveacute teszik az alapszintű oktataacutesban

JEGYZETEK1 May Meyer Einstellungen zur deutschen Sprache p 2921 m p 303 Uo4 Turid Trebbi-Rita Gjoslashrven 2 fremmedspraringk i grunnskolen - fra stygg andrunge til svane5 Telemarkforsking 20026 Norske laeligreplanar og europeisk rammeverk

PAPP VANDA

Eacutes hogy nevezik azt aki csak egy nyelvet beszeacutel Amerikainak

Az idegennyelv-oktataacutes neacutehaacuteny probleacutemaacuteja az amerikai felsőoktataacutesban

A nyelvpolitika eacutes az idegennyelv-oktataacutes hasonliacutet a focihoz mindenki eacutert hozzaacute minshydenkinek van veacutelemeacutenye roacutela eacutes mindenki gyakorolja is Tanaacuterok akik kivaacutelasztjaacutek milyen koumlnyvből milyen program szerint haladnak diaacutekok akik nyelvet vaacutelasztanak eacutes tanulnak programok melyek a finansziacuterozaacutest biztosiacutetjaacutek iskolaacutek amelyek kivaacutelasztshyjaacutek mely nyelvek oktataacutesaacutet biztosiacutetjaacutek eacutes milyen programokban vesznek reacuteszt szuumllők akik eldoumlntik mit tanuljon a gyerekuumlk vagy milyen programokban vegyen reacuteszt az iskola vizsgaacuteztatoacutek oktataacutesszervezők kormaacutenyhivatalnokok eacutes kongresszusi keacutepvishyselők mind-mind naponta hoznak nyelvvel kapcsolatos doumlnteacuteseket Mindegyikuumlknek maacutesok a moacutedszerei eacutes maacutesok a ceacuteljai Eacuteppuacutegy igaz ez a vilaacuteg minden orszaacutegaacutera mint Magyarorszaacutegra eacutes az Egyesuumllt Aacutellamokra

Eloumlljaacuteroacuteban neacutehaacuteny alapvető kuumlloumlnbseacuteget azeacutert mindenkeacuteppen ki kell emelnuumlnk az Egyesuumllt Aacutellamok eacutes az Euroacutepai Unioacute (koumlztuumlk Magyarorszaacuteg) idegennyelv-oktataacutesa koumlzoumltt

1 Euroacutepaacuteban - eacutes Magyarorszaacutegon is - uacutegy folyik a nyelvtervezeacutes hogy felmeacuterik felnőtt korukban milyen nyelvtudaacutesra lesz szuumlkseacuteguumlk a diaacutekoknak eacutes ehhez igaziacutetjaacutek a tervezeacutest Ezzel ellenteacutetben az USA-ban jelenleg szeacuteles koumlrben uacutegy veacutelekednek hogy egy amerikai felnőttnek nincs szuumlkseacutege idegennyelv-tudaacutesra

2 Euroacutepaacuteban eacutes az Euroacutepai Unioacuteban prioritaacuteskeacutent kezelik hogy a kuumlloumlnboumlző orshyszaacutegok polgaacuterai tudjanak kommunikaacutelni egymaacutessal az angol mint lingua franca melshylett legalaacutebb keacutet maacutesik nyelvet is tanuljanak (Action Plan 2003 3mdash4) Az USA-ban az angol mellett egyeduumll a spanyol szaacutemiacutethat ilyen koumlzvetiacutető szerepre (szaacutendeacutekosan nem emliacutetem itt a bevaacutendorloacutek nyelveacutet)

3 Euroacutepaacuteban eacuterteacuteke van a nyelvtudaacutesnak az Egyesuumllt Aacutellamokban mindaddig marginaacutelis keacuterdeacutes marad miacuteg a felnőtt lakossaacuteg nem tekinti eacuterteacuteknek eacutes nem hasznaacutelja az idegen nyelveket a mindennapokban Mint arra Richard Lambert raacutemutatott nem eleacuteg aacuteltalaacutenos kijelenteacuteseket tenni arroacutel hogy az uumlzleti eacuteletben milyen fontos a nyelvshytudaacutes ezeket specifikaacutelni kell mert mint mondta bdquoaz uumlzletemberek maacuter a mondat elejeacuten lekapcsoljaacutek halloacutekeacuteszuumlleacutekeiketrdquo (Lambert 1994 57)

4 Euroacutepaacuteban eacutes naacutelunk az első idegen nyelv tanulaacutesaacutenak kezdete aacuteltalaacutenos iskolaacutes eacutes koumlzeacutepiskolaacutes korra tehető a USA-ban ez kitoloacutedik a koumlzeacutepfokuacute eacutes a felsőfokuacute tashynulmaacutenyok idejeacutere Magyarorszaacutegon a 2002-2003-as nyelvoktataacutes-politikai arculat javaslatai szerint a felsőoktataacutesban a nyelvi keacutepzeacutesben az aacuteltalaacutenos nyelvi keacutepzeacutesi ceacuteshylok eacutes koumlvetelmeacutenyek helyett a bdquoszaknyelvi ismeretek formaacutelis elismerteteacuteseacutenek koumlshyvetelmeacutenyrendszereacutetrdquo hataacuterozza meg (Nyelvoktataacutes-politikai arculat 2002-2003 27)

54 Papp Vanda

A szaknyelvi oktataacutes a koumlzeacutepiskolaacuteban szerzett aacuteltalaacutenos nyelvi alapokra eacutepuumll ameshylyeket a keacutetszintű eacuterettseacutegi hivatott biztosiacutetani

5 Magyarorszaacuteg eacutes az USA viszonylataacuteban maacutes kuumlloumlnbseacutegeket is meg kell emliacuteteshynuumlnk mi kis orszaacuteg vagyunk Euroacutepa koumlzepeacuten ők vilaacuteghatalom egy maacutesik kontinenshysen A mi nyelvuumlnket kevesen eacutertik angolul manapsaacuteg a feacutel vilaacuteg beszeacutel A magyar felsőoktataacutes aacutetalakuloacuteban van az amerikai felsőoktataacutesi rendszer (igaz hogy egykor euroacutepai mintaacutera alakiacutetottaacutek ki) hasonloacute ahhoz amelyet most kiacutevaacutenunk bevezetni

Meacutegis a kuumlloumlnbseacutegek elleneacutere uacutegy tűnik a nyelvoktataacutes az amerikai felsőoktataacutesshyban szaacutemos olyan probleacutemaacuteval kuumlzd hosszuacute ideje amelyek szaacutemunkra is veacuteszesen isshymerősek

Első probleacutema Nyelvtervezeacutes a felsőoktataacutesban taniacutetott nyelvek kivaacutelasztaacutesaacutenak szempontjaiAz Egyesuumllt Aacutellamokban hagyomaacutenyosan erős elleneacuterzeacutesekkel viseltetnek azzal kapshycsolatban hogy az aacutellam baacutermilyen moacutedon megseacutertse az egyetemek autonoacutemiaacutejaacutet Vonatkozik ez az oktataacutesszervezeacutessel eacutes nyelvtervezeacutessel kapcsolatos keacuterdeacutesekre is iacutegy a kuumlloumlnboumlző felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek maguk doumlntheti el milyen idegen nyelveket oktatnak eacutes milyen szinten Eacuteppen ezeacutert ezek a doumlnteacutesek mikro- eacutes nem makro-szinten roumlvid taacutevra szuumlletnek Mint arra Richard D Lambert raacutemutatott vannak ugyan foacuterumok a kuumlloumlnboumlző felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek koumlzoumltti egyezteteacutesre eacutes eszmecsereacuteshyre de ezek a kiacuteseacuterletek sem vezetnek hosszuacutetaacutevuacute eredmeacutenyre (Lambert 1994)

Azt hogy az amerikai diaacutekok milyen idegen nyelvek koumlzuumll vaacutelaszthatnak egyreacuteszt a hallgatoacutei igeacutenyek maacutesreacuteszt praktikus okok doumlntik el toumlbb nagy egyetemen (pl Berkeshyley Stanford Michigan Princeton Texas) a diaacutekok tuumlnteteacuteseken koumlvetelteacutek ki a nyelvshyoktataacutes biztosiacutetaacutesaacutet (Lariviere 2002) Szerencseacutes esetben figyelembe veszik az inteacutezshymeacuteny maacutes karainak nyelvtudaacutes-igeacutenyeacutet vagyis hogy egy-egy adott szakma műveleacuteseacuteshyhez milyen nyelvismeretre van szuumlkseacuteg A legmeghataacuterozoacutebb azonban a finansziacuterozaacutesi keacuterdeacutes mit taacutemogatnak kormaacutenyszinten illetve mire lehet taacutemogataacutest szerezni kuumlloumlnshyboumlző alapiacutetvaacutenyoktoacutel

Maacutesodik probleacutema FinansziacuterozaacutesAlapvetően keacutet kormaacuteny szervezet az Oktataacutesi Miniszteacuterium eacutes a Veacutedelmi Miniszteacuterishyum (nem teacutevedeacutes a nyelvtanulaacutest nemzetveacutedelmi keacuterdeacuteskeacutent kiemelt prioritaacutessal keshyzelik) biztosiacutetja a nyelvoktataacutes finansziacuterozaacutesaacutet kuumlloumlnboumlző projektek finansziacuterozaacutesa aacutelshytal Ezek - eacutes a toumlbbi nyelvoktataacutest finansziacuterozoacute magaacutenalapiacutetvaacuteny - azonban csak az anyagi eszkoumlzoumlket biztosiacutetjaacutek feluumlgyeleti eacutes ellenőrzeacutesi joguk nincs Eacuteppen ezeacutert a peacutenzoumlsszegek mindig csak egy-egy program taacutemogataacutesaacutera szoacutelnak eacutes a program veacuteshygezteacutevel annak eredmeacutenyeit sem hasznosiacutetjaacutek hosszuacute taacutevon A sikeres programok reacutesztshyvevői csak remeacutenykedhetnek abban hogy valaki felfigyel eredmeacutenyeikre eacutes biztosiacutetja a tovaacutebbi finansziacuterozaacutest Erre azonban keveacutes peacuteldaacutet laacutethatunk

A leghosszabb ideje futoacute szoumlvetseacutegi program a Higher Education Act Title VI (HEA - a Felsőoktataacutesi Toumlrveacuteny VI cikkelye koraacutebbi neveacuten a Nemzetveacutedelmi Oktataacutesi Toumlrshyveacuteny 1965) amely a keveacutesbeacute gyakran oktatott nyelvek taniacutetaacutesaacutet taacutemogatja A kilencshyvenes eacutevek koumlzepeacutere az idegennyelv-oktataacutesra fordiacutetott taacutemogataacutesok egyharmad reacuteszeacutet ez a program biztosiacutetotta (Moore 1994) A program legfőbb kuumlloumlnlegesseacutege hogy a toumlbbi taacutemogataacutessal ellenteacutetben hosszuacute taacutevra koncentraacutel nem pedig kiacuteseacuterleti projekte-

Eacutes hogy nevezik azt aki csak egy nyelvet beszeacutel Amerikainak 55

keacutet finansziacuteroz eacutes az anyagi juttataacutesokat egyenesen a reacutesztvevőknek vagyis a diaacutekokshynak adja

Maacutesik jelentős program amely szinteacuten a keveacutesbeacute gyakran oktatott nyelvek taniacutetaacuteshysaacutet taacutemogatja nagyvaacuterosokban eacutes videacuteken a Star Schools Program Olyan inteacutezmeacutenyekshynek biztosiacutet taacutemogataacutest a taacutevoktataacutes bevezeteacuteseacutere amelyek maacuteshonnan nem kapnak peacutenzt programjaik elindiacutetaacutesaacutera eacutes műkoumldteteacuteseacutere

Szinteacuten szoumlvetseacutegi taacutemogataacutest eacutelvez a National Endowment for the Humanities (NEH - Nemzeti Alapiacutetvaacuteny a Boumllcseacuteszettudomaacutenyokeacutert) melynek kuumlloumln nyelvoktataacutesi progshyramja van Ez elsősorban az orosz a japaacuten a kiacutenai eacutes az arab nyelvek oktataacutesaacutet taacutemogatja

A FIPSE (Fund for the Improvement of Post Secondary Education) elsődleges ceacutelshyja a nemzetkoumlzi oktataacutes fejleszteacutese ezen beluumll taacutemogataacutest biztosiacutet a nyelvoktataacutesnak a felsőoktataacutesban Főkeacutent olyan programokat finansziacuteroz amelyek bizonyiacutetottan uacutej kiacuteshyseacuterleti projektek

Ezeken kiacutevuumll maacuter csak magaacutenalapiacutetvaacutenyok aacuteltal finansziacuterozott egyedi kezdemeacutenyeshyzeacuteseket emliacutethetuumlnk amelyek nagy reacutesze valamely szemeacutelyes okboacutel vaacutelaszt ki egy-egy inteacutezmeacutenyt eacutes ajaacutenlja fel segiacutetseacutegeacutet egy bizonyos program finansziacuterozaacutesaacutera Ilyen proshyjektek elindiacutetaacutesaacuteban azonban nagy az inteacutezmeacutenyek felelősseacutege a nyelvoktataacutes nem lehet csupaacuten egyfeacuteleacuteves kiacuteseacuterlet eacuteppen ezeacutert az adomaacuteny elfogadaacutesakor figyelembe kell venni a program kifejleszteacuteseacutenek eacutes elindiacutetaacutesaacutenak hosszuacutetaacutevuacute hataacutesait (Lariviere 2002)

A nyelvoktataacutesra illetve egyaacuteltalaacuten az oktataacutesra fordiacutethatoacute peacutenzoumlsszegek korlaacutetoshyzott volta miatt a felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek meggondoljaacutek mennyit fordiacutetanak eacutes mishylyen nyelvek oktataacutesaacutera hiszen az idegennyelv-taniacutetaacutes laacutessuk be sajnos nem tartozik az inteacutezmeacutenyi prioritaacutesok koumlzeacute bdquoMinden nyelvoktataacutesra fordiacutetott centet maacuteshonnan vesznek elrdquo - eacutervelnek a doumlnteacuteshozoacutek

A megtakariacutetaacutes maacutesik moacutedja hogy az inteacutezmeacutenyekben nem főaacutellaacutesuacute tanaacuterokat alshykalmaznak hanem oacuteraadoacutekat Mivel egy-egy nyelvet amuacutegy is viszonylag roumlvid ideig oktatnak az amerikai felsőoktataacutesban iacutegy ha nincs szuumlkseacuteg a munkaacutejukra elbocsaacutethashytoacutek Ennek azonban a megtakariacutetaacutes előnyei mellett megvannak a maga veszeacutelyei Ezek koumlzuumll elsősorban az elkoumltelezettseacuteg hiaacutenyaacutet emeli ki Lariviere (Lariviere 2002) Aki nem koumltődik szorosan az inteacutezmeacutenyhez az aacuteltalaacuteban nem biztosiacutet minőseacutegi oktataacutest - eacutes itt a minőseacutegen nem az oktataacutes eacutes a tanoacuteraacutek minőseacutegeacutet eacuterti hanem az oktataacuteshoz kapcsoshyloacutedoacute egyeacuteb feladatokat mint peacuteldaacuteul a kutataacutest eacutes a tananyagfejleszteacutest Hosszuacute taacutevon tehaacutet Larivier megfigyeleacutese szerint inkaacutebb veszteseacuteges az oacuteraadoacutek alkalmazaacutesa baacutershymilyen csaacutebiacutetoacutenak tűnhet is a lehetőseacuteg a megtakariacutetaacutesra roumlvid taacutevon (Lariviere 2002)

Harmadik probleacutema Diszkontinuitaacutes a rendszerbenMinden felsőoktataacutesban dolgozoacute nyelvtanaacuter aacuteltal ismert probleacutema hogy a hallgatoacutek hiaacuteba tanultak idegen nyelvet a koumlzeacutepiskolaacuteban ezt sokan nem folytatjaacutek az egyetemeshyken eacutes főiskolaacutekon jobb esetben azeacutert mert maacuter biztos nyelvtudaacutest szereztek rosszabb esetben egyszerűen abbahagyjaacutek Milyen okai lehetnek ennek a toumlreacutesnek a nyelvtanushylaacutesi folyamatban Egyreacuteszt a felsőoktataacutesba keruumllők koumlzuumll sokaknak nincs idejuumlk a nyelvtanulaacutesra egyszerűen nem feacuter bele az oacuterarendjuumlkbe Maacutesreacuteszt mint a bevezetőshyben maacuter kiemeltem hiaacutenyzik a motivaacutecioacute nem laacutetjaacutek hogy felnőtt korukban mire tudshyjaacutek hasznaacutelni a nyelvet Harmadreacuteszt pedig inteacutezmeacutenyi hiba hogy sok esetben ha a hallgatoacute bizonyiacutetottan tanult maacuter nyelvet a koumlzeacutepiskolaacuteban felmenteacutest kap vagy egyshyszerűen kizaacuterjaacutek a nyelvoktataacutesboacutel Esetleg uacutej nyelvet kell vaacutelasztania nem folytathat-

56 Papp Vanda

ja a maacuter elkezdettet hogy ne inflaacuteloacutedjanak az első eacutevben megszerzett kreditek (Lambert 1994) Ez utoacutebbi furcsaacutenak hangozhat de ha arra a gyakorlatra gondolunk hogy a haladoacute nyelvtudaacutessal rendelkező hallgatoacutek felveszik a kezdő nyelvoacuteraacutet amelyet vidaacuteman erőshyfesziacuteteacutes neacutelkuumll teljesiacutetenek eacuterthetőveacute vaacutelik az oktataacutesszervezők szempontja Ugyanshyakkor keacuterdeacutes hogy mieacutert nem szintfelmeacutereacutes utaacuten soroljaacutek be a hallgatoacutekat a nyelvi csoshyportokba eacutes mieacutert nem biztosiacutetanak haladoacute kurzusokat is

Ez utoacutebbi keacuterdeacutesre a vaacutelasz ismeacutet a finansziacuterozaacutesban keresendő a haladoacute kurzusok ritkaacuten bdquotartjaacutek elrdquo magukat Mivel a nyelvtanulaacutes a legtoumlbb esetben 1-2 feacuteleacutevre korlaacuteshytozoacutedik a haladoacute kurzusok reacutesztvevői elfogynak az eacutevek soraacuten nem kifizetődő az inshydiacutetaacutesuk

Negyedik probleacutema A felsőoktataacutesban a nyelvoktataacutes alapszintre eacutes egy-keacutet feacuteleacutevre koraacutetozoacutedikRichard Lambert uacutegy jellemezte az amerikai nyelvoktataacutest mint keacutet egymaacutes mellett aacutelloacute piramist Az egyik piramis a koumlzeacutepiskolai nyelvoktataacutest jelkeacutepezi a maacutesik a felsőshyoktataacutesit Mindkettő viszonylag szeacuteles alapokkal indul sok hallgatoacutenak biztosiacutetva az alapszintű nyelvtanulaacutes lehetőseacutegeacutet de ezek a hallgatoacutek veacuteguumll - kuumlloumlnboumlző okok mishyatt mint pl hallgatoacutei eacuterdeklődeacutes hiaacutenya finansziacuterozaacutesi gondok - elfogynak iacutegy a hashyladoacute nyelvi oacuteraacutekat egyre kevesebb hallgatoacute veszi fel Tovaacutebbi probleacutemaacutet jelent meacuteg hogy a keacutet piramis koumlzoumltt nincs aacutetjaacuteraacutes (Lambert 1994) Azok a hallgatoacutek akik meacutegis folytatjaacutek nyelvi tanulaacutenyaikat tehetseacuteges motivaacutelt hallgatoacutek akiknek esetleg a nyaacuteri egyetemek kereteacuteben tartott haladoacute nyelvi kurzusokkal lehetne biztosiacutetani a folyamashytossaacutegot Szinteacuten fontos lenne alkalmat biztosiacutetani a nyelvhasznaacutelatra is hogy a hallshygatoacutek eacuterezzeacutek a nyelvtudaacutes fontossaacutegaacutet eacutes főleg hasznossaacutegaacutet Mint azt Klee kiemelte sokkal jobban kellene eacutepiacuteteni a koumlzeacutepiskolaacutekboacutel hozott nyelvtudaacutesra eacutes a bevaacutendorloacutek anyanyelvi ismereteire (Klee 2002)

Oumltoumldik probleacutema A koumlvetelmeacutenyek hiaacutenyaA legtoumlbb amerikai felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyben nem koumltelező a nyelvtanulaacutes 1984-ben az egyetemek 80 szaacutezaleacutekaacuten lehetett uacutegy diplomaacutet szerezni hogy a hallgatoacutek egyaacuteltashylaacuten nem tanultak nyelvet (Lambert 1994) Azok koumlzuumll az iskolaacutek koumlzuumll amelyekben koumltelező volt a nyelvtanulaacutes az inteacutezmeacutenyek feleacuteben 1-2 szemesztert iacutertak elő a toumlbshybiben 2 eacutevet 1986-ban a neacutegyeacuteves keacutepzeacutest nyuacutejtoacute inteacutezmeacutenyek 16 szaacutezaleacutekaacuteban volt koumltelező a nyelvtanulaacutes minden diaacutek szaacutemaacutera 69 szaacutezaleacutekukban szakhoz koumltődően iacutertaacutek elő a koumltelező nyelvtanulaacutest

Azt hogy a nyelvtanulaacutes felteacutetele-e a felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenybe valoacute bejutaacutesnak vagy a diploma megszerzeacuteseacutenek minden szoumlvetseacutegi aacutellam sajaacutet hataacuteskoumlrben szabaacutelyozhatshyja Mint az 1 taacuteblaacutezatboacutel kideruumll az 50 aacutellamboacutel 25 rendelkezett a nyelvi koumlvetelmeacuteshynyekről ezek koumlzuumll 13 doumlntoumltt uacutegy hogy nem taacutemaszt semmifeacutele koumlvetelmeacutenyt a dipshyloma megszerzeacuteseacutehez (Egyes aacutellamokban a minősiacutetett diploma megszerzeacuteseacutehez szabshyjaacutek felteacutetelkeacutent ezeket kuumlloumln nem jeloumlltem)

Itt is laacutethatoacute azeacutert a tendencia arra hogy 2004-től felmenő rendszerben aacutellami szinten is emeljeacutek a koumlvetelmeacutenyeket Az egyetemek sajaacutet hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute szigoriacutetaacutesokat a taacuteblaacutezat nem tartalmazza de erre vonatkozoacute hataacuterozatok is folyamatosan eacuteletbe leacutepshynek Peacuteldaacuteul az uumlzleti főiskolaacutek koumlzuumll szaacutemosban koumltelező a nyelvtanulaacutes (Voght Schaub 1992)

1 taacuteblaacutezat Neacutehaacuteny aacutellam nyelvi koumlvetelmeacutenye a felsőoktataacutesban

Aacutellam KoumlvetelmeacutenyAL nincs

CA 1 eacutev 2 eacutev a felveacutetelihezCT nincsCO nincsGA 2 eacutev a felveacutetelihezHl javaslat 2 kreditID nincs 1 eacutev javasoltIL szaktoacutel fuumlggően 1 vagy 2 eacutevIN nincsKY 2 eacutev a felveacutetelihezMA nincsMD 2 eacutevME nincsMN nincsNC nincs 2 eacutev a főiskolai előkeacutesziacutetőhoumlzNH nincsNJ 2004-től felmenő rendszerben 5 kredit vagy vizsgaOH 1 kreditPA nincsSC 1 kredit az előkeacutesziacutetőhoumlzTX 2 vagy 3 eacutev diplomaacutetoacutel fuumlggőenVT nincsWl nincswv 2004-től 2 eacutev a felveacutetelihezWY 2006-toacutel vizsga

Hatodik probleacutema A nyelvtanuloacutek szaacutemaacutenak alakulaacutesa eacutes a vaacutelasztott nyelvekSokan eacutes sokszor panaszkodtak arra az amerikai nyelvpolitikusok koumlzuumll hogy felsőshyoktataacutesban (is) kicsi a nyelvtanuloacutek araacutenya Paul Simon szenaacutetor peacuteldaacuteul kiemelte hogy ez az araacuteny a hetvenes eacutevek veacutege oacuteta kb 8 szaacutezaleacutek eacutes nem noumlvekszik (Simon 2001)

A statisztikaacutek egyik elemzője Elizabeth B Welles szerint azonban a helyzet koraacutentshysem olyan boruacutes mint ahogyan azt maacutes elemzők laacutetjaacutek igaz ugyan hogy ez az araacuteny eacutevek oacuteta nem noumlvekszik de szaacutemszerűen ez egyre toumlbb hallgatoacutet jelent akik egyre toumlbbfeacutele nyelvet tanulnak (Welles 2002)

A legneacutepszerűbb nyelvek koumlzoumltt is vaacuteltozaacutes koumlvetkezett be az eacutevek soraacuten (laacutesd 3 taacuteblaacutezat)

A spanyol neacutepszerűseacutege 1960 oacuteta nagyon megnoumlvekedett a nyelvtanuloacutek toumlbb mint 50 szaacutezaleacuteka vaacutelasztja ugyanakkor a bdquoreacutegirdquo euroacutepai bevaacutendorloacutek anyanyelveacutenek peacutelshydaacuteul a franciaacutenak eacutes a neacutemetnek csoumlkkent a jelentőseacutege eacutes előretoumlrtek az aacutezsiai nyelshyvek a japaacuten a kiacutenai eacutes a koreai Megnoumlvekedett az amerikai jelnyelv tanuloacuteinak szaacuteshyma is Az bdquoegyeacuteb nyelvekrdquo kategoacuteriaacuteba tartozik a bdquokeveacutesbeacute gyakran oktatottrdquo mintegy 140 nyelv a tagalogtoacutel a magyarig eacutes kuumlloumln kategoacuteriaacuteba soroljaacutek az őslakosok aacuteltal beszeacutelt nyelveket Mivel ezeket aacuteltalaacuteban kuumlloumln programok eacutes alapiacutetvaacutenyok finansziacuteshyrozzaacutek talaacutelhatunk olyan nyelvet amelyet 1974 eacutes 2002 koumlzoumltt mindoumlssze 100-150 fő tanult az egeacutesz amerikai felsőoktataacutesban (ilyen peacuteldaacuteul a kiowa vagy az arapahoe nyelv) (Welles E B 2004)

58 Papp Vanda

2 taacuteblaacutezat A modern idegen nyelveket (MINY) felvevő hallgatoacutek szaacutema az oumlsszhallgatoacutei leacutetszaacutem tuumlkreacuteben 2002-ig

Hallgatoacutek szaacutema az USA minden felsőoktataacutesi

inteacutezmeacutenyeacuteben

Noumlvekedeacutes -ban

Modern idegen nyelvet felvett

hallgatoacutek

MINY-felveacutetel minden 100

beiratkozaacutesra

1960 3 789 000 1000 608 749 1000 1611965 5 920 864 1563 975 777 1603 1651968 7 513 091 1983 1 073 097 1763 1431970 8 580 887 2265 1 067 217 1753 1241972 9 214 820 2432 963 930 1583 1051977 11 285 787 2979 883 222 1451 781980 12 096 895 3193 877 691 1442 731983 12 464 661 3290 922 439 1515 741986 12 503 511 3300 960 588 1578 771990 13 818 637 3647 1 138 880 1871 821995 14 261 781 3764 1 096 603 1801 771998 14 590 000 3851 1 151 283 1891 792002 15 608 000 4119 1 347 036 2213 86

a) az 1960-as eacuterteacutek kalkulaacuteltb) az araacutenyszaacutemoknaacutel 1960 = 1000c) latin eacutes oacutegoumlroumlg kiveacuteteleacutevel minden modern idegen nyelv (Forraacutes Welles E B 2004)

3 taacuteblaacutezat A 14 leggyakrabban oktatott nyelv megoszlaacutesa 1960 eacutes 2002 koumlzoumltt -os araacutenyban

nyelv 1968 1980 1986 1990 1995 1998 2002Spanyol 324 410 410 451 532 550 534Francia 344 269 274 230 180 167 145Neacutemet 192 137 121 113 85 75 65Olasz 27 38 41 42 38 41 46Japaacuten 04 12 23 39 39 36 37Kiacutenai 04 12 17 16 23 24 24Latin 31 27 25 24 23 22 21Orosz 36 26 34 38 22 20 17Oacutegoumlroumlg 17 24 18 14 14 14 15Heacuteber 09 21 16 11 12 13 16Jelnyelv - - - 01 01 10 44Portugaacutel 04 05 05 05 06 06 06Arab 01 04 03 03 04 05 08Koreai 001 004 01 02 03 04 04egyeacuteb nyelvek 07 14 13 12 15 15 18

(Forraacutes Welles E B 2004)

Hetedik probleacutema Az idegennyelv-tudaacutesnak nincs eacuterteacutekeA legfőbb probleacutemaacutet a szakemberek azonban abban laacutetjaacutek hogy a nyelvtudaacutesnak nincs eacuterteacuteke a mai Egyesuumllt Aacutellamokban A XX szaacutezad elejeacuten szinte termeacuteszetes volt a toumlbbshynyelvűseacuteg maacutera azonban a nyelvtudaacutes devalvaacuteloacutedott A fő eacuterv a nyelvtanulaacutes bdquohaszon- talansaacutegardquo vagyis az a teacuteny hogy az orszaacutegban mindenki elsajaacutetiacutetott maacuter egy vilaacutegshynyelvet akaacuter anyanyelvkeacutent akaacuter maacutesodik nyelvkeacutent iacutegy nincs szuumlkseacutege arra hogy megtanuljon egy maacutesik nyelvet is A nyelvtanulaacutes raacuteadaacutesul hosszuacute eacutes munkaigeacutenyes

folyamat amelyben mint laacutettuk nem aacutell araacutenyban a befektetett energia eacutes a veacutegeredshymeacuteny

A nyelvtanulaacutes alacsony presztiacutezse szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutell azzal is hogy nagyon keveacutes idő jut az oktataacutesra eacutes az is főkeacutent kezdő szinten Oumlrdoumlgi koumlrnek tűnik amiacuteg nem emelkedik a nyelvtudaacutes eacuterteacuteke addig nem fordiacutetanak raacute toumlbb időt eacutes energiaacutet ugyanakkor amiacuteg nem fordiacutetanak raacute toumlbb időt eacutes energiaacutet nem emelkedik a hateacutekonyshysaacuteg sem Megoldaacutes lehetne hogy meghosszabbiacutetjaacutek a felsőoktataacutesban a nyelvoktataacutesshyra fordiacutetott időt eacutes emelik a koumlvetelmeacutenyszintet De mint Lambert megaacutellapiacutetotta ez ellenaacutellaacutesba uumltkoumlzik a szaktanaacuterok reacuteszeacuteről is hiszen amuacutegyis keveacutes idő jut a szabashydon vaacutelaszthatoacute taacutergyakra no meg a nyelvtudaacutes hasznossaacutegaacuteroacutel maguk sincsenek megshygyőződve (Lambert 1994)

A nyelvtudaacutes presztiacutezseacutenek emeleacuteseacutere megkiacuteseacuterelhetjuumlk meacuteg azt hangsuacutelyozni hogy az alapműveltseacuteghez szorosan hozzaacutetartozik a nyelvtudaacutes is ebben az esetben azonshyban felmeruumll a keacuterdeacutes milyen szintű nyelvismerettel kell rendelkeznie egy művelt embernek

A legbiztosabb megoldaacutest mindenkeacuteppen az jelenteneacute ha sikeruumllne meggyőzni az ebből a szempontboacutel nagyon (tuacutelsaacutegosan is) praktikusan gondolkodoacute ameriakiakat hogy a nyelvtudaacutest igenis hasznosiacutethatjaacutek felnőtt eacuteletuumlk soraacuten

Tanulmaacutenyok eacutes programok sora igyekszik bizonyiacutetani hogy az uumlzleti eacuteletben eacutershyteacuteke van a nyelvtudaacutesnak (Language and International Trade Program - Eastern Michishygan University Clemson University Southern Illinios University University of Tennesshysee valamint az orszaacutegszerte leacutetrehozott 16 Center for International Business Education and Research) eacutes szuumlkseacuteg van raacute ahhoz hogy az amerikaiak megőrizhesseacutek vezető szeshyrepuumlket a vilaacutegpiacon

1993-ban Ofelia Garciacutea egyik tanulmaacutenyaacuteban 540 alkalmazottat vizsgaacutelt meg New Yorkban egy főkeacutent spanyolajkuacuteak aacuteltal lakott koumlrzetben Koumlzuumlluumlk 294 fő (54) spashynyol egynyelvű 203 fő (38) keacutetnyelvű miacuteg 44 dolgozoacute (8) nem beszeacutelt spanyolul Oumlsszehasonliacutetaacuteskeacutent felmeacutereacutest keacutesziacutetett Jackson Heightsban is ahol a lakoacutek kuumlloumlnboumlshyző nemzetiseacutegűek Az itt megvizsgaacutelt 313 vaacutellakoacutezaacutes koumlzuumll 124-ben (44) szuumlkseacuteg volt a nyelvtudaacutesra 240 pedig az uumlzlet nagy reacuteszeacutet idegen nyelven bonyoliacutetotta (Garciacutea Otheguy 1994)

A vizsgaacutelatot keacutesőbb kiterjesztetteacutek az idegen nyelvek hasznaacutelataacutera a nemzetkoumlzi uumlzleti eacuteletben eacutes hasonloacute eredmeacutenyre jutottak a nyelvtudaacutes szuumlkseacuteges meacuteg akkor is ha a legtoumlbb amerikai nagyvaacutellalat egyszerűen angolul joacutel beszeacutelő helyieket alkalmaz ahelyett hogy megtanulnaacute a nyelvet Az euroacutepai piacon 10 orszaacutegban dolgozoacute 5814 vezetőre kiterjedő felmeacutereacutes szerint mindoumlssze 31 szaacutezaleacutekuk hasznaacutelja kizaacuteroacutelag az angol nyelvet munkaacuteja soraacuten (Garciacutea Otheguy 1994)

Ugyanakkor azt is megaacutellapiacutetottaacutek hogy a nyelvtudaacutes eacutes az uumlzleti hatalom fordiacutetott araacutenyban aacutellnak egymaacutessal azoknak van szuumlkseacuteguumlk leginkaacutebb a nyelvtudaacutesra akik ninshycsenek doumlnteacuteshozoacutei poziacutecioacuteban A kiacutevaacutenatos ceacutel mint ahogy azt Garciacutea eacutes Otheguy megjegyezte az volna ha bdquotanulnaacutenk [ti az amerikaiak] maacutes orszaacutegoktoacutel eacutes aacutetformaacutelshynaacutenk az USA szociolingvisztikai profiljaacutet sajaacutet előnyuumlnkre eacutes az idegennyelv-tanulaacutest neacutepszerűsiacuteteneacutenk mind a [gazdasaacutegi] elit mind pedig a szegeacutenyek koumlzoumltt eacuteppuacutegy mint az anglofoacutenok eacutes az etnikai kisebbseacutegek koumlreacutebenrdquo (Garciacutea Otheguy 1994 119)

60 Papp Vanda

Megoldaacutes Az amerikai bdquoAction PlanIgaz ugyan hogy az amerikaiak idegennyelv-tanulaacutesaacutenak fellenduumlleacutese szinte mindig ciklikus eacutes szinte mindig valamilyen vilaacutegpolitikai vaacuteltozaacutes vagy rosszabb esetben vaacutelsaacuteg eacutebreszti raacute őket a nyelvtudaacutes fontossaacutegaacutera (peacuteldaacuteul az 1957-es bdquoszputnyik-fraacuteszrdquo majd a berlini fal leomlaacutesa veacuteguumll ilyen meacuterfoumlldkő volt eacutes a szeptember 11-i trageacutedia is) eacutes ehhez igazodik a finansziacuterozaacutes is Ezek a fellenduumlleacutesek aacuteltalaacuteban nem tartottak hosszuacute ideig Meacutegis iacutegy a XXI szaacutezad elejeacutere talaacuten eacuterzeacutekelhető valamifeacutele lassuacute vaacutelshytozaacutes ha egyelőre nem is a nagy toumlmegek hozzaacutellaacutesaacuteban de szoumlvetseacutegi kormaacuteny eacutes a felsőoktataacutes doumlnteacuteshozoacutei koumlreacuteben 1996-ra az Oktataacutesi Miniszteacuterium megbiacutezaacutesaacuteboacutel kidolgoztak egy toumlbb nyelvre eacutes toumlbb szintre kiterjesztett egyseacuteges koumlvetelmeacutenyrendshyszert Eacutes mint iacuterjaacutek ennek kidolgozaacutesa soraacuten meacuteg soha nem laacutetott egyeteacuterteacutes volt oktashytoacutek vezető uumlzletemberek kormaacutenytagok eacutes a nemzet toumlbbi tagja koumlzoumltt abban hogy milyen szerepet jaacutetsszon a nyelvoktataacutes Amerikaacuteban A dokumentum legutolsoacute vaacuteltoshyzataacutet a Standards for Foreign Language Learning Preparing for the 21st Century-t 1999-ben tetteacutek koumlzzeacute Ezzel paacuterhuzamosan egyre toumlbb felsőoktataacutesi inteacutezmeacuteny teszi koumltelezőveacute a nyelvtanulaacutest sajaacutet hataacuteskoumlreacuteben Termeacuteszetesen csak a joumlvő doumlntheti el hogy ez is csak roumlvid ideig tartoacute fellaacutengolaacutes lesz-e az amerikaik reacuteszeacuteről a nyelvtanushylaacutes iraacutent A jelek mindenesetre minden eddigineacutel biztatoacutebbak

Neacutehaacuteny szoacute a magyar helyzetrőlEnnek a dolgozatnak ugyan nem ceacutelja az hogy az amerikai felsőoktataacutesban a nyelvshyoktataacutes oumlsszes emliacutetett probleacutemaacutejaacutehoz hozzaacuterendelje annak magyar megfelelőjeacutet - sok esetben nem is leacutetezik - keacutet dolgot meacutegis szeretneacutek kiemelni az egyik az oktatott nyelshyvek repertoaacuterja a maacutesik a nyelvtanuloacutek szaacutemaacutenak alakulaacutesa

A Magyarorszaacutegon legneacutepszerűbb nyelvekre vonatkozoacute adatok nem okoznak nagy meglepeteacutest

4 taacuteblaacutezat A leggyakrabban oktatott nyelvek Magyarorszaacutegon

199091 199596 199899 200102 200203Angol 44 51 52 528 526 Neacutemet 26 276 283 267 276 Francia 46 48 49 47 45 Orosz 135 4 27 12 129 Egyeacuteb 109 115 123 144 139

(A Felsőoktataacutesi Statisztikai Taacutejeacutekoztatoacute 20022003 adatai alapjaacuten)

Laacutethatoacute az angol nyelv toumlretlen neacutepszerűseacutege amit maacutesodikkeacutent szinte ugyanolyan araacutenyuacute noumlvekedeacutest mutatva koumlvet a neacutemet A francia iraacutenti eacuterdeklődeacutes gyakorlatilag stagnaacutel miacuteg az orosz nyelv neacutepszerűseacutege jelentősen csoumlkkent az eacutevek soraacuten Szomoruacute azonban hogy miacuteg az USA-ban a bdquoleggyakrabban oktatott nyelvekrdquo koumlzoumltt 14-et emshyliacutetenek ez naacutelunk neacutegy nyelvre korlaacutetozoacutedik hiaacutenyoznak peacuteldaacuteul olyan nyelvek mint a spanyol vagy az olasz valamint a Nyelvoktataacutes-politikai arculatban kiemelten kezelt szomszeacutedos orszaacutegok nyelvei (peacuteldaacuteul a szlovaacutek a horvaacutet vagy a romaacuten) Ezek meacuteg mindig az bdquoegyeacutebrdquo kategoacuteriaacuteba tartoznak miacuteg az Egyesuumllt Aacutellamokban 138 nyelvet emliacutetenek bdquokeveacuteseacutebeacute gyakran oktatottrdquo-keacutent

A maacutesik probleacutema az idegennyelv-tudaacutes presztiacutezse eacutes a nyelvtanuloacutek araacutenya a felshysőoktataacutesban Az USA-ban felmeruumllt probleacutemaacutek koumlzuumll azzal hogy nincs az idegennyelv-

tudaacutesnak eacuterteacuteke szerencseacutere nem kell szembeneacuteznuumlnk Magyarorszaacutegon hiszen nincs olyan felnőtt vagy diaacutek aki megkeacuterdőjelezneacute ennek fontossaacutegaacutet Az idegennyelv-iacutea- rtwaacutesnak azonban valahogy meacuteg sincs megfelelő presztiacutezse Ostorozhatjuk - eacutes sokshyszor teszem ezt magam is - az amerikaikat nyelvtudaacutesuk hiaacutenya miatt azeacutert hogy a felsőoktataacutesban tanuloacutek mindoumlssze 8 szaacutezaleacuteka tanul idegen nyelvet (laacutesd a 2 taacuteblaacutezashytot) de vessuumlnk egy pillantaacutest arra is hogy Magyarorszaacutegon ezek az araacutenyok hogyan alakultak

5 taacuteblaacutezat A magyar felsőoktataacutesban tanuloacutek eacutes a nyelvtanuloacutek araacutenya (a kerekiacutetett szaacutem)

Taneacutev A felsőoktataacutesban tanuloacutek szaacutema Idegen nyelvet felvevők szaacutema 199091 108 376 53 594 49199596 192 130 71 297 37199899 275 115 71 254 258200203 374 130 84 470 225

(A Felsőoktataacutesi Statisztikai Taacutejeacutekoztatoacute 2002-2003 adatai alapjaacuten)

A nyelvtanuloacutek szaacutemaacutenak 49 szaacutezaleacutekroacutel 225 szaacutezaleacutekra valoacute csoumlkkeneacutese azeacutert ugyanshycsak elgondolkodtatoacute Az adatok sajnos nem adnak taacutejeacutekoztataacutest arra neacutezve hogy mishyeacutert koumlvetkezett be ez a csoumlkkeneacutes de tuacutelzott optimizmusra vallana ha azt hinneacutenk amiatt hogy a hallgatoacutek maacuter olyan joacute nyelvtudaacutessal rendelkeznek hogy nincs szuumlkseacuteshyguumlk tovaacutebbi tanulaacutesra semmilyen szinten Sőt azt hiszem azt sem tuacutelzaacutes aacutelliacutetani hogy messze vagyunk meacuteg attoacutel hogy minden egyetemista eacutes főiskolaacutes a harmadik idegen nyelv elsajaacutetiacutetaacutesaacuten faacuteradozna egy nyelviskolaacuteban

Sok szempontboacutel tehaacutet szerencseacutesebbek vagyunk (vagy keacutenyszeruumlluumlnk lenni) idegennyelv-tanulaacutes szempontjaacuteboacutel mint az amerikaiak hiszen a nyelvtanulaacutes naacutelunk koraacutebban kezdődik eacutes a prioritaacutesok koumlzeacute tartozik oumlssztaacutersadalmi taacutemogataacutest eacutelvez Ilyen felteacutetelek mellett a nyelvtanulaacutesnak semmikeacuteppen nem kellene befejeződnie a koumlzeacutepshyiskolaacutes eacutevek utaacuten

IRODALOMThe Annals of the American Academy of Political and Social Science Vol 532 March 1994 - Foreign

Language Policy An Agenda for Change Szerk Lambert R DFelsőoktataacutesi Statisztikai Taacutejeacutekoztatoacute 20022003 online dokumentum httpwwwomhuletolt

felsooZstat_felsoo_2002_2003pdfGarcia O Otheguy R (1994) The Value of Speaking a LOTE in US Business In The Annals

Vol 532 March 1994 pp 99-122Klee C A (2002) Perspectives from Spanish In The Modem Language Journal Nr 86 pp 248-

249Lambert R D (1994) Problems And Processing in Planning In The Annals Vol 532 March 1994

pp 48-58Lariviere R W (2002) Language Curricula in Universities What and How In The Modem Language

Journal Nr 86 pp 244-246Nyelvoktataacutes-politikai arculat-Magyarorszaacuteg Euroacutepa Tanaacutecs Nyelvpolitikai Főosztaacutely Strasbourg

Oktataacutesi Miniszteacuterium Nemzetkoumlzi Kapcsolatok Főosztaacutelya Budapest 2002-2003

62 Papp Vanda

Promoting Language Learning and Linguistic Diversity An Action Plan 2004-2006 Commission of the European Communities Brussels 24 07 2003

Simon P (2001) Beef Up the Countryrsquos Foreign Language Skills The Washington Post October 23 2001

Standards for Foreign Language Learning Preparing for the 21st Century online dokumentum http wwwdukeedu~frankboEAsiaStandardshtm

Voght G Schaub R (1992) Foreign Languages and International Business In Voght G Schaub R (szerk) Languages and cultures for business and the professions Selected proceedings of the 10th annual EMU conference on languages and communication for world business and the proshyfessions Ypsanti MI Eastern Michigan University

Welles E B (2002) Foreign Language Enrollment Numers Some (Mis)Interpretations Explained In The Modem Language Journal Nr 86 pp 253-255

Welles E B (2004) Foreign Language Enrollments in the United States Institutions of Higher Education Fall 2002 In ADFL Bulletin Vol 35 Nos 2-3 Winter-Spring 2004 pp 7-26

VIRTUAL ADVENTURES

A Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute angol nyelvi orszaacutegismereti veteacutelkedőt indiacutet a 7-12 eacutevfolyamon tanuloacute diaacutekok szaacutemaacutera

az Interneten

A veteacutelkedő 2006 januaacuterjaacuteban indul eacutes aacuteprilisig tartA helysziacuteni doumlntő 2006 maacutejusaacuteban leszA doumlntő fődiacuteja egyhetes angliai utazaacutes

A tovaacutebbi tudnivaloacutekat keresse a kiadoacute meguacutejult honlapjaacuten wwwntkhu

BENKE ESZTER

Introspektiv eacuterteacutekeleacutes - oumlneacuterteacutekeleacutes a Nyelvi Uacutetleveacutellel

BevezeteacutesParadigmavaacuteltaacutes szemtanuacutei vagyunk az eacutevszaacutezadok oacuteta hasznaacutelt extraspektiacutev meacuterő- eszkoumlzoumlk a tudaacutesmeacuterő tesztek mellett uacutejabb eacuterteacutekeleacutesi formaacutek is elterjedőben vannak (Gipps 1994) Egyre toumlbb uacuten alternatiacutev eacuterteacutekeleacutesi moacuted kezd mind neacutepszerűbbeacute vaacutelni melyek koumlzuumll igen hasznos informaacutecioacute forraacutesa az introspektiv moacutedszerrel az oumlneacuterteacuteshykeleacutessel gyűjtoumltt adat is A 80-as eacutevekben kialakult eacuterdeklődeacutes az oumlneacuterteacutekeleacutesi moacutedshyszerek iraacutent mintegy egy eacutevtizedes megtorpanaacutes utaacuten maacutera ismeacutet feleacuteleacutenkuumllt Ennek egyik oka minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint az hogy az Euroacutepa Tanaacutecs Nyelvpolitikai Szekshycioacutejaacutenak (Language Policy Division Council of Europe) ceacutelkitűzeacutesei eacutes nagyszabaacutesuacute projektjei koumlzoumltt az oumlneacuterteacutekelő moacutedszerek fejleszteacutese eacutes neacutepszerűsiacuteteacutese kiemelt figyelshymet kap Elfogadottaacute kiacutevaacutenjaacutek tenni euroacutepai szinten az Euroacutepai Nyelvi Portfolioacutet (Euroshypean Language Portfolio) amely a nyelvtanulaacutest folyamataacuteban koumlveti nyomon eacutes a hagyomaacutenyostoacutel elteacuterő moacutedon eacuterteacutekeli a nyelvtudaacutest (Kohonen eacutes Westhoff 1999 Little 2005) A portfolioacute haacuterom reacutesze az uacutetleveacutel a dosszieacute eacutes az eacuteletrajz Ezek a dokumentushymok a koraacutebban is alkalmazott nyelvtudaacutest meacuterő tesztekkel ellenteacutetben nemcsak egy adott pillanat nyelvtudaacutesaacuteroacutel adnak informaacutecioacutet hanem lehetőseacuteget nyuacutejtanak a nyelvshytanulaacutesi folyamat soraacuten toumlrteacutenő fejlődeacutes nyomon koumlveteacuteseacutere is

Az introspektiv meacuterőeszkoumlzoumlk előnye hogy hasznaacutelatuk egyszerű integraacuteltabb meacutereacutest tudnak veacutegezni mint a hagyomaacutenyos tesztek eacutes viszonylag koumlnnyen beeacutepiacutetheshytők a tantermi munkaacuteba (Alderson eacutes Banerjee 2001) A kuumlloumlnboumlző meacutereacutesi moacutedszeshyrek a meacutereacutes ceacuteljaacutetoacutel fuumlggően eacutes a koumlruumllmeacutenyeket figyelembe veacuteve egymaacutest kiegeacutesziacutetshyve sokoldaluacute keacutepet adhatnak a tanuloacute nyelvtudaacutesaacuteroacutel Ahogyan azt a taacutersadalomtudoshymaacutenyi kutataacutesok moacutedszertanaacuteboacutel tudjuk hasznos eacutes megbiacutezhatoacute eacuterteacutekiacuteteacuteletet uacutegy kaphatunk ha toumlbb forraacutesboacutel szaacutermazoacute informaacutecioacutet adatot vetuumlnk oumlssze triangulaacutelunk

E tanulmaacuteny az Euroacutepai Nyelvi Portfolioacute reacuteszeacutet keacutepező Nyelvi Uacutetleveacutel lehetseacuteges alkalmazaacutesaacuteroacutel szaacutemol be Előszoumlr neacutemileg elmeacuteletibb szempontboacutel tanulmaacutenyozzuk az oumlneacuterteacutekeleacutest Az első reacuteszben roumlviden megvizsgaacuteljuk hogy az oumlneacuterteacutekeleacutesi skaacutelaacutek segiacutetseacutegeacutevel definiaacutelt olvasaacuteskeacuteszseacuteg hogyan viszonyul a nyelvtanaacuter eacuterteacutekiacuteteacuteleteacutehez eacutes milyen oumlsszefuumlggeacutesben van egy olvasaacuteseacuterteacutesi teszten nyuacutejtott nyelvtudaacutessal Ezt koumlveshytően a mindennapi tantermi munkaacuteban is hasznosiacutethatoacute keacuterdeacutesekről esik majd szoacute eacutes az oumlneacuterteacutekelő skaacutelaacutek egy tovaacutebbi gyakorlati alkalmazaacutesi lehetőseacutegeacutet tanulmaacutenyozzuk Vaacutelaszt keresuumlnk a Nyelvi Uacutetleveacutel reacuteszeacutet keacutepező oumlneacuterteacutekelő skaacutelaacutek segiacutetseacutegeacutevel arra a keacuterdeacutesre hogy a diaacutekok eacuterzeacutekelnek-e fejlődeacutest nyelvtudaacutesukban oumlsszehasonliacutetva az eacutev eleji eacutes az eacutev veacutegi nyelvtudaacutesuk szintjeacutet

Mindezek alapjaacuten a koumlvetkező keacuterdeacutesekre keresuumlnk vaacutelaszt

64 Benke Eszter

1 Milyen kapcsolatban aacutell egymaacutessal a nyelvtudaacutesmeacuterő teszt segiacutetseacutegeacutevel meacutert a tanaacuter aacuteltal eacuterteacutekelt nyelvtudaacutes eacutes a diaacutekok oumlneacuterteacutekeleacutese amelyet az olvasaacuteskeacuteszseacutegre vonatkozoacutean vizsgaacutelunk

2 bdquoMeacuterhető-erdquo a nyelvtudaacutes fejlődeacutese a nyelvtanuloacutek eacuterzeacutesei alapjaacuten a Nyelvi Uacutetshyleveacutel segiacutetseacutegeacutevel

Szakirodalmi haacutetteacuterA kutataacutes ismerteteacutese előtt a szakirodalmi haacutetteacuter segiacutetseacutegeacutevel haacuterom teruumlletet vizsgaacuteshylunk az oumlneacuterteacutekeleacutes aacuteltalaacutenos bemutataacutesa utaacuten aacutettekintuumlnk neacutehaacuteny az oumlneacuterteacutekelő skaacuteshylaacutek fejleszteacutese eacutes alkalmazaacutesa soraacuten felmeruumllő keacuterdeacutest Kuumlloumlnoumls figyelmet eacuterdemelnek az oumlnmagaacutet eacuterteacutekelő nyelvtanuloacute vaacutelaszadaacutesaacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezők Ezt koumlvetően pedig olyan tanulmaacutenyokat ismertetuumlnk amelyek a tanuloacute nyelvtudaacutesaacuteroacutel oumlneacuterteacutekeleacutessel eacutes valamely maacutes moacutedszerrel toumlbbnyire standard teljesiacutetmeacutenymeacuterő teszttel szerzett eredshymeacutenyek koumlzoumltti kapcsolatot vizsgaacuteljaacutek

Az oumlneacuterteacutekelő skaacutelaacutek legaacutetfogoacutebb aacutettekinteacuteseacutet adva eacutes azok pozitiacutev hataacutesainak taacutershygyalaacutesa soraacuten Oscarsson (1978 1989) hangsuacutelyozza hogy az oumlneacuterteacutekeleacutes hataacutesai joacuteshyval tuacutelmutatnak az eacuterteacutekiacuteteacutelet meghozatalaacuten Fontos az oumlneacuterteacutekeleacutes motivaacuteloacute eacutes tudatoshysiacutetoacute hataacutesa elsősorban akkor amikor folyamatosan toumlrteacutenik Ez egyeacutebkeacutent a portfolios eacuterteacutekeleacutesnek is egyik alapvető sajaacutetossaacutega nem a veacutegeredmeacutenyre vagyunk kiacutevaacutencsishyak hanem a folyamatos fejlődeacutes nyomon koumlveteacutese a ceacutel A szummatiacutev eacuterteacutekeleacutesről a hangsuacutely a formatiacutev eacuterteacutekeleacutesre helyeződik aacutet A nyelvtanuloacute sajaacutet tanulaacutesi folyamataacuteshynak megfigyelőjekeacutent oumlneacuterteacutekeleacutes formaacutejaacuteban keacuterdeacuteseket tesz fel magaacutenak mit tudok amit tudok milyen szinten tudom mennyit haladtam eacutes ehhez hasonloacutekat Az oumlneacuterteacuteshykeleacutes tovaacutebbi pozitiacutev hataacutesa a nyelvtanulaacutesi ceacutelokkal valoacute szembesuumlleacutes valamint az esetleges hiaacutenyossaacutegok felteacuterkeacutepezeacutese Ezek nagymeacuterteacutekben elősegiacutetik a nyelvtanulaacutes ceacuteliraacutenyossaacutegaacutenak kialakulaacutesaacutet

Az oumlneacuterteacutekeleacutesre hasznaacutelt eszkoumlzoumlk taacuterhaacuteza igen szeacuteles ezek fejleszteacutese eacutes hasznaacuteshylata soraacuten toumlbb probleacutema meruumllt fel Eacuterdekes moacutedon elteacuterő aacutellaacutespontok szuumllettek azzal kapcsolatban hogy a diaacutek sajaacutet nyelvtudaacutesaacutera vonatkozoacutean pozitiacutev vagy negatiacutev keacutershydeacutesre vaacutelaszol-e megbiacutezhatoacutebban Bachman eacutes Palmer (1989) kutataacutesaacutenak eredmeacutenye szerint a vaacutelaszadoacutek koumlnnyebben meg tudtaacutek fogalmazni hiaacutenyossaacutegaikat tehaacutet azt hogy mit nem tudnak A bdquotudokrdquo bdquocan-dordquo tiacutepusuacute keacuterdeacutesek amelyek nagyon gyakorishyak az oumlneacuterteacutekelő meacuterőeszkoumlzoumlkneacutel keveacutesbeacute bizonyultak e szerzőpaacuter kutataacutesai alapjaacuten hasznosnak Ellenkező koumlvetkezteteacutesre jut Heilenman (1990) az oumlneacuterteacutekelő keacuterdeacutesek eacutes aacutelliacutetaacutesok megfogalmazaacutesa soraacuten A vaacutelaszadoacutek az ő veacutelemeacutenye szerint keveacutesbeacute megbiacutezhatoacutean vaacutelaszoltak a negatiacutev megfogalmazaacutesuacute keacuterdeacutesekre A tanulmaacuteny kiteacuter az uacuten Hawthorne hataacutesra is a megkeacuterdezettek hajlamosak magasabbra eacuterteacutekelni nyelvshytudaacutesukat a jobb nyelvtudaacutessal rendelkezők nagyobb meacuterteacutekben a kezdők eacutes alapszintű nyelvtanuloacutek kisebb meacuterteacutekben Ezzel ellenkező az aacutellaacutespontja Blanche-nak eacutes Me- rinonak (1989) akik az oumlneacuterteacutekeleacutessel kapcsolatos kutataacutesokat 1989-ig legaacutetfogoacutebban aacutettekintő tanulmaacutenyukban arra koumlvetkezteteacutesre jutnak hogy a jobb nyelvtudaacutesuacuteak inshykaacutebb alaacuteeacuterteacutekelik nyelvtudaacutes szintjuumlket miacuteg az gyengeacutebbek hajlamosak tuacutelbecsuumllni nyelvtudaacutesukat

A vaacutelaszadaacutes pontossaacutegaacutet befolyaacutesoloacute faktorok koumlzoumltt Heilenman (1990) reacuteszleteshysen taacutergyal toumlbb olyan teacutenyezőt amely torziacutethatja az oumlneacuterteacutekeleacutes hitelesseacutegeacutet Koraacutebbi kutataacutesokra hivatkozva emliacuteti a memoacuteria szerepeacutet amelyet az oumlneacuterteacutekeleacutes soraacuten igen

Introspektiv eacuterteacutekeleacutes - oumlneacuterteacutekeleacutes a Nyelvi Uacutetleveacutellel 65

csekeacutely meacuterteacutekben vesznek igeacutenybe a vaacutelaszadoacutek aacuteltalaacuteban a koumlzelmuacutelt legfrissebb tapasztalataira taacutemaszkodva hozzaacutek meg eacuterteacutekiacuteteacuteleteiket Ross (1998) is kiemeli a memoacuteria szerepeacutet bdquoepizodikusnakrdquo nevezi amely szerinte keveacutesbeacute pontos eredmeacuteshynyekhez vezet mint a globaacutelisabb tanaacuteri eacuterteacutekiacuteteacutelet Tovaacutebbi teacutenyezők amely megkeacutershydőjelezheti az oumlneacuterteacutekeleacutes validitaacutesaacutet az oumlnbizalom hiaacutenya eacutes a nyelvtanulaacutessal kapcsolashytos szorongaacutes (Heilenman 1990) Az oumlneacuterteacutekeleacutessel kapcsolatos fenntartaacutesok koumlzeacute tartozik annak eldoumlnteacutese is hogy a diaacutek keacutepes-e egyaacuteltalaacuten sajaacutet nyelvtudaacutesaacutenak szintshyjeacutet megiacuteteacutelni (Alderson eacutes Banerjee 2001)

Az egyik legeacuterdekesebb kutataacutesi teruumllet annak vizsgaacutelata hogy mennyire egyeznek meg azok az eacuterteacutekiacuteteacuteletek amelyeket elteacuterő meacuterőeszkoumlzoumlk segiacutetseacutegeacutevel a nyelvtanuloacute nyelvtudaacutesszintjeacuteről kapunk A kutataacutesok aacuteltalaacuteban a koumlvetkező haacuterom vaacuteltozoacutet illetshyve ezek kombinaacutecioacuteinak kapcsolataacutet vizsgaacuteljaacutek a diaacutek oumlneacuterteacutekeleacuteseacutenek eredmeacutenye a nyelvtanaacuter nyelvtanuloacutera vonatkozoacute eacuterteacutekeleacutese valamint valamilyen keacuteszseacutegre vagy nyelvtudaacutes elem meacutereacuteseacutere iraacutenyuloacute teszt A tanulmaacutenyok toumlbbseacutegeacuteben az oumlneacuterteacutekeleacutes uacuten bdquorobusztusrdquo (Ross 1998) korrelaacutecioacutet mutat a kriteacuterium vaacuteltozoacutekkal kapcsolatosan Az oumlneacuterteacutekeleacutes eacutes egy standard teljesiacutetmeacutenymeacuterő nyelvi teszt koumlzoumltti korrelaacutecioacute meacutershyteacuteke 053 Le Blanc eacutes Painchaud (1985) tanulmaacutenyaacuteban 0473 eacutes 0465 koumlzoumltti korreshylaacutecioacuteroacutel szaacutemol be Bachman eacutes Palmer (1982) az oumlneacuterteacutekeleacutes eacutes egy szoacutebeli eacutes iacuteraacutesbeli teszt eredmeacutenye koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes vizsgaacutelataacuteban A tanaacuteri eacutes a diaacutek oumlneacuterteacutekeleacuteseacutet oumlsszevetve a teszteredmeacutenyekkel toumlbbvaacuteltozoacutes regresszioacutes szaacutemiacutetaacutest alkalmazva Ross (1998) arra koumlvetkezteteacutesre jut hogy a tanaacuteri eacuterteacutekiacuteteacutelet koumlzelebb aacutell a teszt aacuteltal meacutert eredmeacutenyekhez mint a diaacutek oumlnmagaacuteroacutel adott veacutelemeacutenye

MoacutedszerekA vizsgaacutelat első reacuteszeReacutesztvevők Koraacutebbi kutataacutesi eredmeacutenyeket figyelembe veacuteve miszerint az olvasaacuteskeacuteszshyseacuteg eacuterteacutekeleacutese soraacuten kapott eacuterteacutekiacuteteacuteletek a legmegbiacutezhatoacutebbak leghomogeacutenebbek eacutes a toumlbbi keacuteszseacuteggel oumlsszehasonliacutetva viszonylag magas korrelaacutecioacutet mutatnak az oumlneacuterteacutekeshyleacutessel (Ross 1998) 50 koumlzeacutepiskolaacutes olvasaacuteskeacuteszseacutegeacutet vizsgaacuteltuk A reacutesztvevők keacutetnyelshyvű műszaki szakkoumlzeacutepiskola diaacutekjai 2 3 eacutes 4 osztaacutelyos tanuloacutek a mintaacuteban 27 fiuacute eacutes 23 laacuteny szerepelt A nyelvtanulaacutesuk időtartama 3 eacutes 7 eacutev koumlzoumltt vaacuteltozott A minta meglehetősen heterogeacuten de ez a vizsgaacutelatot nem befolyaacutesolja hiszen nem a csoportot vizsgaacuteltuk hanem egyeacutenenkeacutent vetettuumlk oumlssze a haacuterom kuumlloumlnboumlző meacuterőeszkoumlzzel gyűjtoumltt adatot

Eszkoumlzoumlk A kutataacutes első faacutezisaacuteban haacuterom kuumlloumlnboumlző eszkoumlzzel gyűjtoumlttuumlnk adatokat a vaacutelaszadoacutek nyelvtudaacutesszintjeacuteről Az objektiacutev meacuterőeszkoumlz egy 20 pontos olvasaacuteskeacuteszshyseacuteget meacuterő teszt volt A csoportot taniacutetoacute tanaacuter eacuterteacutekelte a diaacutekokat a Koumlzoumls Euroacutepai Referenciakeret (KEacuteR) globaacutelis olvasaacuteseacuterteacutekeleacutest meacuterő skaacutelaacuteja segiacutetseacutegeacutevel (Koumlzoumls Euroacutepai Referenciakeret 2002 p 85) a diaacutekok pedig sajaacutet nyelvtudaacutesukat definiaacuteltaacutek a Euroacutepai Nyelvi Portfolioacute Nyelvi Uacutetleveleacutenek taacuteblaacutezata segiacutetseacutegeacutevel

Adatok elemzeacutese Az adatokat nem-parameacuteteres korrelaacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel vetettuumlk oumlssze eacutes megvizsgaacuteltuk hogy mely vaacuteltozoacutek koumlzoumltt jelentkezik szignifikaacutens korrelaacuteshycioacute mely vaacuteltozoacutek koumlzoumltt tapasztalhatoacute nagyobb aacutetfedeacutes

66 Benke Eszter

A kutataacutes maacutesodik reacuteszeA kutataacutes maacutesodik faacutezisa a kisszaacutemuacute minta miatt esettanulmaacuteny jellegű elsősorban gyakorlati tanulsaacuteggal szolgaacutel a mindennapi tantermi munkaacutera vonatkozoacutean Egy tashynuloacutecsoport eacuterteacutekelte nyelvtudaacutesaacutenak szintjeacutet tanulmaacutenyai kezdeteacuten eacutes veacutegeacuten a Nyelvi Uacutetleveacutel segiacutetseacutegeacutevel Ezekből az eacuterteacutekeleacutesekből koumlvetkeztethetuumlnk arra hogy eacuterzeacutekelshytek-e fejlődeacutest nyelvtudaacutesukban Mivel az eacuterteacutekelő taacuteblaacutezat minden keacuteszseacutegre vonatshykozott iacutegy teljes nyelvtudaacutes-vaacuteltozaacutes profil alakult ki a keacutet keacuterdőiacutev segiacutetseacutegeacutevel gyűjshytoumltt adatok alapjaacuten

Eredmeacutenyek eacutes konkluacutezioacuteA kutataacutes első reacuteszeMeglepő nem vaacutert eredmeacutennyel szolgaacutelt a kutataacutes első reacutesze Oumlsszesseacutegeacuteben ugyan pozitiacutev korrelaacutecioacutet kaptunk a vizsgaacutelt vaacuteltozoacutek koumlzoumltt a korrelaacutecioacutes egyuumltthatoacute az olvasaacuteskeacuteszseacuteg-meacuterő teszt eacutes a tanaacuteri eacuterteacutekeleacutes koumlzoumltt igen alacsony eacutes nem szignifikaacutens A taacuteblaacutezat adataiboacutel az is eacuterzeacutekelhető hogy a hasonloacute moacutedszerekkel gyűjtoumltt adatok nagyobb korrelaacutecioacutet eredmeacutenyeznek mint a pontszaacutemokkal meacutert eacutes a verbaacutelisaacuten eacuterteacuteshykelt nyelvtudaacutes eredmeacutenyeacutenek oumlsszeveteacutese Meg kell jegyeznuumlnk hogy az alternatiacutev eacuterteacutekeleacutesi eszkoumlzoumlk megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet meacuterő moacutedszerek meacuteg nem alakultak ki iacutegy igashyzaacuten nem tudjuk hogy mennyire elteacuterő megbiacutezhatoacutesaacuteguacute adatokat vetuumlnk oumlssze Az elteacuterő megbiacutezhatoacutesaacuteguacute teszteredmeacutenyek oumlsszeveteacutese a korrelaacutecioacute zsugorodaacutesaacutehoz vezethet

1 taacuteblaacutezat A korrelaacutecioacutes szaacutemiacutetaacutesok eredmeacutenyeacutenek reacuteszlete

TESZT TANAacuteR DIAacuteKSpearmans rho TESZT Correlation Coefficient 1000 211 360

Sig (2-tailed) 145 010N 50 49 50

TANAacuteR Correlation Coefficient 211 1000 541Sig (2-tailed) 145 000N 49 49 49

DIAacuteK Correlation Coefficient 360 541 1000Sig (2-tailed) 010 000 N 50 49 50

Correlation is significant at the 05 level (2-tailed) Correlation is significant at the 01 level (2-tailed)

Az olvasaacuteskeacuteszseacuteg-meacuterő teszt alacsony korrelaacutecioacuteja a maacutesik keacutet vaacuteltozoacuteval azzal magyaraacutezhatoacute hogy a teszt nem a ceacutelpopulaacutecioacutenak megfelelő meacuterőeszkoumlz volt Ezt modem tesztelmeacuteleti moacutedszerekkel veacutegzett adatelemzeacutes is alaacutetaacutemasztotta a szemeacutelyekshyre vonatkozoacute megbiacutezhatoacutesaacutega 05 volt miacuteg a teszt-itemekre vonatkozoacute 09 A teszt koumlzeacutepfokuacute szaknyelvi vizsgaacutera fejlesztett teszt volt 67 -os aacutetlagos hasznossaacutegi eacutershyteacutekkel Az az előzetes felteacutetelezeacutes hogy a keacutetnyelvű koumlzeacutepiskola diaacutekja szaacutemaacutera egy koumlzeacutepfokuacute szaknyelvi teszt megoldaacutesa nem jelent neheacutezseacuteget nem nyert megerősiacuteteacutest Ez az eredmeacuteny fontos tanulsaacuteggal szolgaacutel azok szaacutemaacutera akik megkeacuterdőjelezik a szakshynyelv eacutes aacuteltalaacutenos nyelvhasznaacutelat koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket

A diaacutekok oumlneacuterteacutekeleacutese eacutes a teszt eredmeacutenye koumlzoumltt ugyan szignifikaacutens a korrelaacutecioacute (036) de ez az egyuumltthatoacute csak kismeacuterteacutekű korrelaacutecioacutera utal Ez szinteacuten tulajdoniacutethatoacute annak hogy a diaacutekok nem a nyelvtudaacutes profiljuknak megfelelő tesztet iacutertak A tanaacuter

diaacutekokra vonatkozoacute eacuterteacutekeleacutese eacutes a diaacutekok oumlneacuterteacutekeleacutese joacuteval magasabb korrelaacutecioacutes eacuterteacuteket mutat (0541) a legnagyobbat a vizsgaacutelt korrelaacutecioacutek koumlzuumll Ehhez a magasabb korrelaacutecioacutes eacuterteacutekhez az is hozzaacutejaacuterulhatott hogy az adatokat hasonloacute tiacutepusuacute meacuterőeszshykoumlzzel gyűjtoumlttuumlk Az eredmeacutenyek megerősiacutetetteacutek azokat a koraacutebbi eredmeacutenyeket melyek szerint az olvasaacuteskeacuteszseacuteg vizsgaacutelata soraacuten az oumlneacuterteacutekeleacutes robusztus korrelaacutecishyoacutet mutat a kriteacuterium vaacuteltozoacutekkal (Blanche eacutes Merino 1989 Ross 1998) Oumlsszesseacutegeacuteshyben az adatok azt mutatjaacutek hogy nagyobb aacutetfedeacutes eacutes hasonloacutesaacuteg tapasztalhatoacute az azoshynos tiacutepusuacute meacuterőeszkoumlzzel gyűjtoumltt adatok eseteacuteben az oumlneacuterteacutekeleacutes eacutes a tanaacuteri eacuterteacutekeleacutes konkurens validitaacutesa magasabb mint a toumlbbi vaacuteltozoacute koumlzoumltti kapcsolat A szaacutemiacutetaacutesok egyetlen keacuteszseacuteget vizsgaacuteltak ezeacutert az eredmeacutenyek feltaacuteroacute jellegűek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesra nem alkalmasak ugyanakkor eacuterdekes informaacutecioacuteval szolgaacutelnak a vizsgaacutelt vaacuteltozoacutek koumlzoumltti kapcsolatroacutel

A kutataacutes maacutesodik reacuteszeA kutataacutes maacutesodik reacuteszeacuteben az Nyelvi Uacutetleveacutel oumlneacuterteacutekelő skaacutelaacuteit hasznaacuteltaacutek főiskolaacutes diaacutekok idegen nyelvi tanulmaacutenyaik kezdeteacuten eacutes veacutegeacuten azzal a ceacutellal hogy nyelvtudaacuteshysuk fejlődeacuteseacutet nyomon koumlvesseacutek A keacutet keacuterdőiacutev kitoumllteacutese koumlzoumltt egy főiskolai feacuteleacutev telt el Ez az idő eleacuteg ahhoz hogy a diaacutekok ne emleacutekezzenek arra hogy a feacuteleacutev elejeacuten milyennek iacuteteacutelteacutek nyelvtudaacutesukat Ugyanakkor jelentősnek tekinthető (egy KEacuteR szint- nyi pl B 1-ről B2-re) fejlődeacutesre nagyon sok teacutenyező kedvező alakulaacutesa eseteacuteben lehet csak szaacutemiacutetani (magas oacuteraszaacutem megfelelő tanaacuteri input diaacutek motivaacutecioacuteja megfelelő mennyiseacutegű oumlnaacutelloacute munka stb)

A kutataacutes maacutesodik reacuteszeacutenek eredmeacutenye pozitiacutev visszajelzeacutest adott a taniacutetaacutes eacuterzeacuteshykelt eredmeacutenyesseacutegeacuteről mivel minden vizsgaacutelt esetben legalaacutebb egy keacuteszseacutegneacutel fejlőshydeacutest eacuterzeacutekelt a vaacutelaszadoacute A koumlvetkező lapon talaacutelhatoacute taacuteblaacutezatban bemutatjuk az adashytok egy reacuteszeacutet A Nyelvi Uacutetleveacutel szerint meghataacuterozott keacuteszseacutegenkeacutent jelezzuumlk a feacuteleacutev elejeacuten eacuterzeacutekelt szintet (E) eacutes az eacutev veacutegeacuten eacuterzeacutekelt szintet (V) A taacuteblaacutezatban a hivatalos magyar fordiacutetaacutesban szereplő kifejezeacuteseket hasznaacuteljuk

Az eredmeacutenyek keacutepet adnak arroacutel hogy a diaacutekok hogyan iacuteteacutelteacutek meg nyelvtudaacutesuk szintjeacutenek vaacuteltozaacutesaacutet egy feacuteleacutevnyi munka eredmeacutenyekeacutent A taacuteblaacutezat adatai szerint minden diaacutek eacuterzeacutekelt fejlődeacutest legalaacutebb egy keacuteszseacuteg eseteacuteben de előfordul olyan nyelvshytanuloacute is aki toumlbb keacuteszseacutegneacutel is beszaacutemol fejlődeacutesről Ez arra utal hogy a diaacutek haszshynosnak eacuterezte az eltelt feacuteleacutevet sikeresnek eacuterzeacutekelte a nyelvtanulaacutesaacutet A tanaacuter szaacutemaacutera is pozitiacutev a visszajelzeacutes hiszen meggyőződhet roacutela hogy munkaacuteja eredmeacutenyes volt Az ideacutezett peacuteldaacuteboacutel nem koumlrvonalazoacutedik olyan keacuteszseacuteg amelyet a taniacutetaacutes soraacuten a tanaacuter elhanyagolt volna hiszen nincsen olyan keacuteszseacuteg amelyneacutel egyoumlntetűen nem eacuterzeacutekelshyhető fejlődeacutes

Abban az esetben ha a nyelvtanuloacutek rendszeresen eacuterteacutekelik sajaacutet nyelvtudaacutesukat eacutes szembesuumllnek fejlődeacutesuumlk meacuterteacutekeacutevel egyreacuteszről emelkedhet motivaacuteltsaacuteguk szintje maacutesreacuteszről pedig fejlődhet a reaacutelis oumlnkeacutepuumlk kialakiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges keacutepesseacuteguumlk A tanaacuter szaacutemaacutera is fontos informaacutecioacutet nyuacutejt a diaacutekok oumlneacuterteacutekeleacutese szembesuumlluumlnk azzal hogy hasznosnak tartottaacutek-e a diaacutekok a tanaacuteri munkaacutenkat eacuterzeacutekeltek-e előreleacutepeacutest nyelvtudaacutesuk fejlődeacuteseacuteben Amennyiben valamilyen mintaacutet veacuteluumlnk felfedezni az adashytokban nevezetesen hogy bizonyos keacuteszseacuteg eseteacuteben egyetlen diaacutek sem eacuterzeacutekelt fejlőshydeacutest uacutegy feltehetőleg aacutet kell tekintenuumlnk az adott keacuteszseacutegre szaacutent idő mennyiseacutegeacutet az alkalmazott anyagokat eacutes moacutedszereket

68 Benke Eszter

2 taacuteblaacutezat Eacuterzeacutekelt nyelvtudaacutes fejlődeacutes egy feacuteleacutev alatt

KEacuteR szint A1 A2 B1 B2 C1 C2Tanuloacute 1Hallaacutes E VOlvasaacutes E -gt VBeszeacuted E mdashgt VFolyamatos EViacuteraacutes E-gt VTanuloacute 2Hallaacutes EVOlvasaacutes E-raquo VBeszeacuted E -gt VFolyamatos E-gt Viacuteraacutes Eaacute VTanuloacute 3Hallaacutes E -gt VOlvasaacutes E-gt VBeszeacuted E -gt VFolyamatos E -raquo Viacuteraacutes EVTanuloacute 4Hallaacutes EVOlvasaacutes E mdashgt VBeszeacuted E-gt VFolyamatos EV Eiacuteraacutes E-raquo VTanuloacute 5Hallaacutes EVOlvasaacutes EVBeszeacuted EVFolyamatos E-gt Viacuteraacutes EVTanuloacute 6Hallaacutes EVOlvasaacutes E -raquo VBeszeacuted EVFolyamatos E-gt Viacuteraacutes EV

hallaacutes utaacuteni eacuterteacutes beszeacuted - taacutersalgaacutes

folyamatos beszeacuted

Ahhoz maacuter hozzaacuteszoktunk hogy mi tanaacuterok eacuterteacutekeljuumlk a diaacutekokat eacutes lassan ahhoz is hozzaacuteszokunk hogy a diaacutekok eacuterteacutekelik a tanaacuterokat Uacutegy tűnik eljoumltt az idő hogy a diaacutekok is eacuterteacutekeljeacutek sajaacutet magukat Diaacutekjaink oumlneacuterteacutekeleacuteseacutenek eredmeacutenye jelentősen hozzaacutejaacuterulhat ahhoz hogy mi tanaacuterok is eacuterteacutekeljuumlk sajaacutet magunkat Baacutermelyik formaacuteshyban is toumlrteacutenik az eacuterteacutekeleacutes a kedvező visszahataacutes nem maradhat el hasznaacutera vaacutelhat a nyelvtanuloacute eacutes a nyelvtanaacuter szaacutemaacutera egyaraacutent

IRODALOMAlderson J Ch eacutes Baneijee J (2001 ) Language testing and assessment Part 1 Language Teaching

34 pp 213-236Bachman L F eacutes Palmer A S (1981) The construct validity of the FSI oral interview Language

Learning 31 pp 67-86Bachman L F eacutes Palmer A S (1989) The construct validation of self ratings of communicative

language ability Language Testing 6(1) pp 14-29Blanche P eacutes Merino B (1989) Self-assessment of foreign language skills implications for teachers

and researchers Language Learning 39 pp 313-40Blanche P (1990)Using standardised achievement and oral proficiency tests for self-assessment

purposes the DLIFLC study Language Testing 7(2) pp 202-29Davidson F eacutes Henning G (1980) A self-rating scale of English difficulty Rasch scalar analysis

Language Testing 2 pp 164-179Gipps C V (1998) Beyond testing Bristol The Falmer PressHeilenman K L (1990) Self-assessment of second language ability the role of response effects

Language Testing 7(2) pp 174-201Kohonen V eacutes Westhoff G (1999) Enhancing the pedagogical aspects of the European Language

Portfolio (ELP) Strasbourg Council of EuropeKoumlzoumls Euroacutepai Referenciakeret (2002) Piliscsaba Pedagoacutegustovaacutebbkeacutepzeacutesi eacutes Moacutedszertani eacutes Inshy

formaacutecioacutes Koumlzpont KhtLeBlanc R eacutes Painchaud G (1985) Self-assesment as a second language placement instrument

TESOL Quarterly 19 pp 637-87Little D (2005) The Common European Framework and the European Language Portfolio involving

learners and their judgements in the assessment process Language Testing 22(3) pp 321-336Oscarsson M (1997) Self assessment in foreign and second language proficiency In C Clapham

eacutes D Corson (szerk) Language Testing and Assessment Vol 7 pp 175-87 Dodrecht The Netherlands Kluwer Academic Publisher

Oscarsson M (1978) Approaches to self-assessment in foreign language learning OxfordPergamon Press

Oscarsson M (1989) Self-assessment of language proficiency rationale and applications Language Testing 6( 1 ) pp 1-13

Ross S (1998) Self-assessment in second language testinga meta-analysis and analysis of experiental factors Language Testing 15(1) pp 1-20

Az Euroacutepai Nyelvi Portfolioacutet szaacutemos nyelvre lefordiacutetottaacutek koumlzoumlttuumlk magyarra is Bővebb informaacuteshycioacute a kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatokroacutel a httpwwwcoeintTZECultural Co-operationeducation LanguagesLanguage Policy weboldalon talaacutelhatoacute

Az angol nyelvű Idegen Nyelvi Uacutetleveacutel letoumllthető a httpculture2coeintportfoliodocuments Pass_2sprpdf ciacutemről

KOumlNYVSZEMLE

Aacutedaacutem GyoumlrgyA rejtőzkoumldő elmeBudapest Vince Kiadoacute 2004 160 p

A nyelv tanulmaacutenyozaacutesaacutenak uacutejabb eacutes uacutejabb perspektiacutevaacutei jelennek meg időről időre hishyszen nyelvi teveacutekenyseacuteguumlnknek szaacutemos megshyfejteden aspektusa van A nyelv legalaacutebb annyira nem mutatkozik meg előttuumlnk a mashyga teljes valoacutejaacuteban mint amennyire rejtőzshykoumldik a nyelv funkcionaacutelaacutesaacutet lehetőveacute tevő elme

Minden egyes tudomaacutenyteruumllet nyelveacutershytelmezeacutese voltakeacuteppen olyan mint egy egshyzotikus gyuumlmoumllcsről lehaacutentottheacutej igazolhatshyjuk a nyelv rendszerjellegeacutet vizsgaacutelhatjuk nyelv eacutes taacutersadalom viszonyaacutet vagy akaacuter oumlsszevethetuumlnk keacutet esetleg toumlbb nyelvet egyshymaacutessal Felteacuterkeacutepezhetjuumlk a nyelvhasznaacuteloacute nyelvhez valoacute viszonyaacutet s raacutemutathatunk az aacutellati eacutes az emberi kommunikaacutecioacute kuumlloumlnbseacuteshygeire stb

Az utoacutebbi eacutevtizedekben amelyeket az bdquoagykutataacutes eacutevtizedeinekrdquo is tartanak elsőshysorban az agyi aktivitaacutest meacuterő modem keacutepalshykotoacute eljaacuteraacutesoknak koumlszoumlnhetően (mint bdquofunkshycionaacutelis maacutegneses rezonanciardquo-vizsgaacutelat bdquopozitron emisszioacutes tomograacutefiardquo stb) szaacuteshymos lehetőseacuteg nyiacutelt eacutes nyiacutelik olyan vizsshygaacutelatok elveacutegzeacuteseacutere amelyek leacutepeacutesekkel ugyan de koumlzelebb visznek bennuumlnket a feshykete doboz műkoumldeacuteseacutenek megeacuterteacuteseacutehez Aacutedaacutem Gyoumlrgy orvos fizioloacutegus neuro-bioloacutegus nem veacuteletlenuumll adta az Egy fizioloacutegus szeacuteljegyzetei alciacutemet koumlnyveacutenek ezzel is egyeacutertelműen kijeloumllve az aacuteltala koumlvetett utat amely a termeacuteszettudoacutes racionalizmushysaacuteval koumlzvetiacuteti a legmodernebb ismereteket az olvasoacutenak

Mit szűrhetuumlnk le - nyelveacuteszek eacutes nyelvshyvel foglalkozoacutek - ezekből az ismeretekből Az első eacutes talaacuten a legfontosabb a tudatos eacutes a tudattalan szfeacutera oumlsszjaacuteteacuteka a mentaacutelis műshyveletek - toumlbbek koumlzoumltt a nyelvi teveacutekenyshy

seacuteg - soraacuten is A szerzőnek meggyőződeacutese hogy a zsigeri informaacutecioacutek legnagyobb haacuteshynyada nem vaacutelik tudatos eacutelmeacutennyeacute ugyanshyakkor a tudattalanban szuumlntelenuumll jelen van Amiacuteg azonban nincs raacute szuumlkseacuteg addig taacuteroshyloacutedik (inaktiacutevan de szuumlkseacuteg eseteacuten eleacuterhetőshyen) ezaacuteltal tehermentesiacutetve a tudati szfeacuteraacutet- Egy adott idegen nyelv beszeacutelőjekeacutent bishyzonyaacutera mindannyian szembesuumlltuumlnk maacuter olyan szituaacutecioacuteval amikor - a bdquoceacutelorszaacutegshybanrdquo - kimondtunk valami olyasmit az adott idegen nyelven amiről nem is tudtuk hogy tudjuk bdquoJoumltt magaacutetoacutelrdquo - nyugtaacutezzuk ilyenshykor magunkban s a jelenseacuteget az idegen nyelshyvi koumlrnyezet inspiraacuteloacute koumlzegeacutenek tulajdoniacutetshyjuk

Tudatos eacutes tudat neacutelkuumlli szfeacuteraacutek egymaacutesshyhoz viszonyulaacutesaacutet a szerző a bdquoszelektaacutelt jel- haacutetteacuterzajrdquo koumllcsoumlnoumls fuumlggőseacutegi viszonnyal jellemzi Agrave kettő folytonosan kooperaacutel egyshyidejű eacutes egymaacutesra utalt A megismereacutesi foshylyamatokat illetően ez a fajta relaacutecioacute teszi lehetőveacute bizonyos viselkedeacutes-mintaacutezatok (verbaacutelis kinetikus stb) automatizaacuteloacutedaacutesaacutet teret hagyva uacutejabb viselkedeacutes-mintaacutezatok tudatos elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak

Az oumlnfelismereacutesnek az oumlntudatra eacutebreshydeacutesnek elengedhetetlen felteacutetele a beszeacuted A nyelvi teveacutekenyseacuteguumlnket kiszolgaacuteloacute komplex rendszer genetikai oumlroumlkseacuteguumlnk reacutesze A beshyszeacuted bdquobio-programjardquo az első eacutes a maacutesodik eacuteleteacutev koumlzoumltt indul miutaacuten (a) kifejlődnek az agy velői mezők (b) megjelenik a leacutegzeacutes tushydatos eacutes tudattalan kontrollja (c) megvaacuteltoshyzik a geacutegefő poziacutecioacuteja eacutes (d) a rezonaacutetor uumlreshygek meacuterete valamint (e) kontroll alaacute keruumllshynek a hangkeacutepzeacutes izmai Mindezt keresztezi egyfajta belső motivaacutecioacute ami a kuumllvilaacuteg felshytaacuteraacutesaacutera iraacutenyul

Az ember tudatos eszmeacuteleacutese eacutes cselekedeshytei a beszeacutedfunkcioacutekkal aacutellnak szoros kapshycsolatban - vallja a szerző Munkaacutejaacuteban a bdquoverbalizaacutecioacuterdquo szoacute uacutej eacutertelmet nyer s egy olyan folyamat jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel amelynek

Koumlnyvszemle 71

reacuteveacuten a tudat neacutelkuumlli sejteacutes aacutetkeruumll a tudatosshysaacutegba Kisseacute aacutetfogalmazva a gondolatot bdquover- balizaacutelom tehaacutet tudomaacutesul veszemrdquo

A tudatnak ugyanakkor szerves reacutesze a tudattalan az a szfeacutera amelyet kezdettől fogva titokzatossaacuteg oumlvez Paraacutezs vitaacutek bonshytakoztak ki a kanti bdquoa priorirdquo koumlruumll de nem kisebb bizalmatlansaacuteggal fogadtaacutek eleinte Chomsky elgondolaacutesaacutet az agynak az aacuteltalaacuteshynos emberi nyelvre vonatkozoacute genetikai koacute- doltsaacutegaacutet illetően

A tudat szaacutemaacutera kizaacuteroacutelag a tanult dolgok a hozzaacutefeacuterhetők a veluumlnk szuumlletettek nem Utoacutebbi tiacutepusuacuteval pedig joacutecskaacuten rendelkeshyzuumlnk Nincs kisgyerek akinek egy bizonyos eacuteletkorban ne a piros vagy a keacutek lenne a kedshyvenc sziacutene s mindannyian szeacutepnek laacutetunk mondjuk az aranymetszeacutes araacutenyait koumlvető taacutergyat alakzatot Formaeacuteszleleacutesuumlnknek is vannak egyetemes vonaacutesai a haacuterom legjelshylegzetesebben elkuumlloumlnuumllő forma a koumlr a neacutegyzet eacutes a haacuteromszoumlg E jelenseacutegekkel kapcsolatban megismerhetjuumlk a kiacuteseacuterleti pszicholoacutegus Gustav Fechner neveacutet aki elshysőkeacutent igazolta a jelenseacutegek veluumlnk szuumlletett tetszeacutesi indexeacutet

Maacutera vilaacutegos eacutes vitathatatlan hogy a cseshycsemő magzati koraacuteboacutel hoz magaacuteval egy veshyleszuumlletett keacuteszletet ami eacuteleteacutenek kezdeteacuten mintegy iraacutenyadoacute iacutegy (a) felismer sziacuten- eacutes alak-prototiacutepusokat (b) előnyben reacuteszesiacuteti az emberi arcot maacutes arcokkal szemben hashysonloacutekeacuteppen (c) az anyai hangot maacutes hanshygokkal szemben (d) proto-kommunikaacutecioacutes jeladaacutesi keacutepesseacuteggel rendelkezik eacutes (e) unishyverzaacutelis nyelvtant birtokol Ez utoacutebbi a monshydatszerkeszteacutes aacuteltalaacutenos logikai szabaacutelyait eacutes a matematikai absztrakcioacutes keacutepesseacutegeket feshydi le amelynek koumlszoumlnhetően egy gyermekshynek sem kell tudatosiacutetania magaacuteban hogy (a) minden mondat alany-aacutelliacutetmaacuteny alapuacutera szerkesztendő vagy (b) egy adott ige melshylett ennyi eacutes ennyi argumentumhely vaacuter beshytoumllteacutesre stb

Egy orvos fizioloacutegus neuro-bioloacutegus elshymeacutelkedeacutese tudatroacutel eacutes tudattalanroacutel Arroacutel a folyamatosan hullaacutemzoacute eacuterzet-komplexumshyroacutel amely eacuterzeacuteseink gondolataink beszeacuteshy

duumlnk eacutes egyeacuteb cselekedeteink moumlgoumltt rejtőshyzik hol jobban hol keveacutesbeacute felfedve magaacutet Arroacutel az egyseacuteget alkotoacute kettősseacutegről ami - toumlrteacuteneti vetuumlletben - olyan gondolkodoacutekat fogott meg mint Spinoza Descartes Kant Wundt Bergson Freud hogy csupaacuten neacutehaacuteny nevet emliacutetsek A pszichikum az eacutentudat testtudat szemeacutelyiseacutegtudat eacutes a bioloacutegiai haacutetteacuter oumlsszefuumlggeacuteseiről olvashatunk a koumlnyvshyben a leacutelek betegseacutegeiről annak neuraacutelis haacutettereacuteről eacutes sikeres avagy sikertelen gyoacuteshygyiacutetaacutesaacuteroacutel S mivel a beszeacuted a szemeacutelyiseacuteg neacutelkuumlloumlzhetetlen alkotoacuteeleme a megismerő pszichikum eszkoumlze bdquofogoacutedzoacute a tudaacutes megshyhoacutediacutetaacutesaacutebanrdquo (ahogy Polaacutenyi Mihaacutelyt ideacutezi a szerző) iacutegy a nyelv az aacuteltalaacutenos emberi nyelv is belopja magaacutet a koumlnyv lapjaiba

Jakab Edit

Navracsics Judit eacutes Toacuteth Szergej (szerk) Nyelveacuteszet eacutes interdiszciplinaritaacutes ImdashIIKoumlszoumln tőkoumlnyv Lengyel Zsolt 60 szuumlleteacutesnapjaacutera Szeged-Veszpreacutem 2004 632 p

A ciacutem eacutes a 75 cikket magaacuteban foglaloacute keacutetshykoumltetes kiadvaacuteny lehetőseacuteget ad arra hogy keacutepet alkothassunk az alkalmazott nyelveacuteszi szakma jelenlegi aacutellapotaacuteroacutel Magyarorszaacuteshygon Nem aacuteltatjuk magunkat sem az olvashysoacutet azzal hogy ez a keacutep teljes meacuteg keveacutesbeacute pedig azzal hogy objektiacutev lesz

A szerkesztőket dicseacuteri hogy a neheacutezseacuteshygek elleneacutere keacutepesek voltak rendet talaacutelni illetőleg teremteni a kuumlloumlnboumlző tudomaacuteny- teruumlleteket keacutepviselő iacuteraacutesokboacutel aacutelloacute anyagshyban Az aacuteltaluk megaacutellapiacutetott 20 teacutemakoumlr (I koumltet etnolingvisztika fordiacutetaacutestudomaacuteny generatiacutev nyelveacuteszet leiacuteroacute nyelveacuteszet lexi- koloacutegiailexikograacutefia nyelvfilozoacutefia nyelvshypedagoacutegia nyelvpolitika nyelvtoumlrteacutenet orshyszaacutegismeret II koumltet pragmatika pszicholingvisztika stilisztika szaknyelvkutataacutes szaacutemiacutetoacutegeacutepes nyelveacuteszet szemiotika szoacute-

72 Koumlnyvszemle

ciolingvisztika szoumlvegnyelveacuteszet tudomaacutenyshypolitika) - az orszaacutegismeret kiveacuteteleacutevel - mind reacutesze a bdquoklasszikusrdquo vagy alkalmazott nyelveacuteszet noacutemenklatuacuteraacutejaacutenak s ebben a minőseacutegeacuteben joacutel hasznaacutelhatoacute uacutetmutatoacutekeacutent szolgaacutel az olvasoacutenak

Minden egyes iacuteraacutesra nem reflektaacutelhatunk ami nem jelenti azt hogy az emliacutetetlenuumll hagyott iacuteraacutesok ne volnaacutenak eacuterteacutekesek csushypaacuten annyit jelez hogy a horizontnak azokat a pontjait foglaljaacutek el amelyek laacutetoacuteszoumlguumlnshykoumln kiacutevuumll esnek s ezeacutert roacuteluk eacuterdemlegeset nem tudunk mondani

Az bdquoEtnolingvisztikardquo ciacutemszava alatt szeshyreplő iacuteraacutesok koumlzuumll 3 cikket tartunk fontosnak megemliacuteteni Banczerowski Janusz Neacutehaacuteny megjegyzeacutes a vilaacuteg nyelvi keacutepei koumlzoumltti elteacuteshyreacutesekről (I 9-12) eacutes Simigneacute Fenyő Sarolta A sziacutennevekkel kapcsolatos antropoloacutegiai eacutes nyelveacuteszeti kutataacutesok (I 32-36) a nyelveacuteszeshyti alapkutataacutesok legmodernebb paradigshymaacutejaacutehoz a kognitiacutev nyelveacuteszethez kapcsoshyloacutednak s koumlzoumllnek eacuterdemleges informaacutecioacutet a ciacutemben jelzett teacutemaacutekroacutel E keacutet cikk monshydanivaloacutejaacutet uacutegy lehetne egyetlen mondatban oumlsszegezni hogy az egyes nyelvek noha ugyanazt a vilaacutegot bdquoneacutezikrdquo nem ugyanazt bdquolaacutetjaacutekrdquo belőle Hidasi Judit iacuteraacutesa A kultuacuteshyrakoumlzi kompetencia kialakulaacutesaacutenak folyamashytaacuteroacutel (I 13mdash24) nagyvonaluacutean vaacutezolja foumll azokat a kereteket amelyekben kultuacuterakoumlzi kompetenciaacuteroacutel a nyelveacutesz vaacutegyaacutenak e kiacuteshyvaacutenatos de sokszor eleacuterhetetlen taacutergyaacuteroacutel gondolkozni lehet eacutes eacuterdemes

A bdquoFordiacutetaacutestudomaacutenyrdquo ciacutemszoacute kifejezetshyten alkalmazott nyelveacuteszeti diszcipliacutenaacutera utal Az itt szereplő 5 iacuteraacutes melleacute sorolhatoacute meacuteg a II koumltet bdquoSzociolingvisztikardquo fejezeshyteacuteben szerepeltetett Lanstyaacutek Istvaacuten tanulshymaacuteny is Utazaacutes a fordiacutetaacutes koumlruumll (Keacutetnyelshyvűseacuteg eacutes nyelvkoumlziseacuteg fuumlggetlen eacutes fuumlggő szoumlvegalkotaacutes) (II 535-543) kuumlloumlnoumls tekinshytettel a szerző fordiacutetaacutesroacutel vallott bdquoeretnekrdquo neacutezeteire amelyek uacutejiacutetoacutelag hathatnak a forshydiacutetaacutestudomaacuteny egyeacutebkeacutent sem reacutegi diszcipshyliacutenaacutejaacutera Keacutet tanulmaacutenyt is olvashatunk e ciacutemszoacute alatt Cs Joacutenaacutes Erzseacutebettől A Pszi- cholingvisztika eacutes fordiacutetaacutes ciacutemű iacuteraacutes a műshy

fordiacutetaacutes szoumlvegeacuterteacutes eacutes szoumlvegeacutertelmezeacutes keacuterdeacuteseit vizsgaacutelja pszicholingvisztikai neacuteshyzőpontboacutel Oumlrkeacuteny Istvaacuten egyik egyperceseacuteshynek orosz fordiacutetaacutesaacutet valamint egy Viktor Je- rofejev-iacuteraacutes eredeti eacutes magyarra fordiacutetott vaacutelshytozataacutet elemezve a szerző azt hangsuacutelyozza hogy a befogadoacute kultuacuteraacuteban az egyes jeloumllshytekről kialakiacutetott keacutepek sztereotiacutepiaacutek kulshyturaacutelis asszociaacutecioacutek milyen meacuterteacutekben befoshylyaacutesoljaacutek a fordiacutetoacutek aacuteltal vaacutelasztott nyelvi megoldaacutesokat eacutes a fordiacutetaacutessal keletkezett mű szemiotikaacutei reacutetegeit Cs Joacutenaacutes Erzseacutebet maacuteshysik tanulmaacutenyaacuteban Ratkoacute Joacutezsef Viszockij- fordiacutetaacutesait vizsgaacutelva kifejti hogy a keacutet koumllshytő hasonloacute lelki alkata attitűdje eacutes koumlzoumls sorshelyzete olyan paacuterhuzamokat teremt amelyek nemcsak a műfordiacutetaacutes hitelesseacutegeacutet noumlvelik hanem a műfordiacutetoacute Ratkoacute Joacutezsef eredeti verseire is hataacutessal lehettek Kenessei Andrea angol nyelvű tanulmaacutenya (Do the interpretation support the poets opinion about the translation of her poems) a versshyfordiacutetaacutes keacuterdeacuteseiről eacutertekezik az egyeneacuterteacuteshykűseacuteg szempontjaacuteboacutel A szerző felhasznaacutelshyva boumllcseacuteszhallgatoacutek eacutertelmezeacuteseit az ereshydeti vers koumlltőjeacutenek eacutes a műfordiacutetoacutenak a veacutelemeacutenyeacutet is kimutatja hogy milyen jelenshyteacutesbeli eacutes pragmatikai eltoloacutedaacutesok joumlnnek leacutetre a ceacutelnyelvi szoumlvegben Klaudy Kinga tanulmaacutenyaacuteban (Az implicitaacutecioacuteroacutel) arroacutel olshyvashatunk hogy a fordiacutetaacutesi műveletek szintshyjeacuten az implicitaacutecioacute logikailag az explicitaacutecioacute ellenteacutete eacutes azt vaacuternaacutenk hogy ezek szimshymetrikus moacutedon eacuterveacutenyesuumllnek azaz ha az egyik iraacutenyba (pl az angol-magyar) iraacutenyuacute fordiacutetaacutesban explicitaacutecioacute toumlrteacutenik akkor az ezzel ellenteacutetes iraacutenyuacute fordiacutetaacutesban implicishytaacutecioacute eacuterveacutenyesuumlljoumln Klaudy Kinga eacuterdeme hogy kimutatja az explicitaacutecioacute eacutes az implishycitaacutecioacute koumlzoumltt aszimmetrikus viszonyt teacuteteshylezhetuumlnk eacutes ez valoacutesziacutenűleg univerzaacutelis forshydiacutetaacutesi jelenseacuteg A fordiacutetaacutestudomaacutenyi fejezeshytet Ortutay Katalin tanulmaacutenya zaacuterja (Meacutedia fordiacutetaacutes - a modem kor kihiacutevaacutesa) A szerző miutaacuten megkiacuteseacuterli az elektronikus sajtoacuteban eacuterveacutenyesuumllő sokfeacutele nyelvi koumlzvetiacuteteacutes moacutedshyszereit tipologizaacutelni a szinkronizaacutelaacutes eacutes a feliratozaacutes keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik reacuteszlete-

Koumlnyvszemle 73

sebben A keacutet fajta koumlzvetiacuteteacutesi moacuted komplex jellegeacutet fejtegetve Ortutay Katalin a feliratoshyzaacutes eacutes a nyelvtanulaacutes oumlsszefuumlggeacuteseit is eacuterinti

A klasszikus nyelveacuteszeti alapkutataacutes koumlshyzelmuacuteltjaacutenak szelleme koumlszoumlnt raacutenk a bdquoGeshyneratiacutev nyelveacuteszetrdquo fejezet cikkeiből Alberti Gaacutebor - Medve Anna iacuteraacutesa Ellipsis in Hunshygarian Coordinated Sentence Structures (I 81-100) aproacuteleacutekosan kidolgozott apparaacutetusshysal taacutergyalja az ellipszis bizonyos eseteit amelyek leginkaacutebb a stilisztikaacuteboacutel ismert alakzattal a paacuterhuzamossaacuteg egyik alfajaacuteval a koumlzoumlleacutes (bdquoToldi is aacutelmaacuteban csehen győze- delmet Eacutes nyert a kiraacutelytoacutel veacutetkeacuteeacutert keshygyelmetrdquo) kuumlloumlnfeacutele vaacuteltozataival mutatnak rokonsaacutegot Ahogy a probleacutema maga az elshylipszis az olvasoacutetoacutel nagy figyelmet a megshyoldaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlet a szerzőktől eacuteppen ezeacutert toumlbb (oumln)fegyelmet eacuterdemel A tapasztalat ugyanis azt mutatja hogy mineacutel kisebb a technikai apparaacutetus annaacutel nagyobb megeacutershyteacutest remeacutelhetuumlnk Baacutenreacuteti Zoltaacuten cikke A nyelvtani rendszer gazdasaacutegossaacutega eacutes a nyelvi feladatmegoldoacute strateacutegia gazdasaacutegosshysaacutega (I 101-113) a ciacutemben jelzett tulajdonshysaacutegokat afaacuteziaacutes betegek mesterseacutegesen előshyhiacutevott megnyilatkozaacutesain keresztuumll vizsgaacutelshyja A tesztek megszerkeszteacutese leacutenyegeacuteben szinteacuten a paacuterhuzamossaacuteg elveacutere van alapozshyva amennyiben a ceacutelmondat eacutes a - paacuteciens aacuteltal - megismeacutetelt mondat koumlzoumltti reacuteszleges paacuterhuzamossaacutegtoacutel a teljes paacuterhuzamossaacutegig terjedő skaacutelaacuten lehet lemeacuterni a nyelvtan eacutes a nyelvi feldolgozoacute-produkcioacutes rendszer gazshydasaacutegossaacutegaacutenak a meacuterteacutekeacutet Ebben a keretshyben szemleacutelve a topikalizaacutecioacute nem maacutes mint a paacuteciens toumlrekveacutese arra hogy a lehető legshykevesebb energia raacutefordiacutetaacutesaacuteval azaz a legshygazdasaacutegosabban csatlakozzon a beszeacutedbeshyli partner nyelvi megnyilatkozaacutesaacutehoz azaz a ceacutelmondathoz Meacuteg az afaacuteziaacutes beszeacutelők megnyilatkozaacutesai is megerősiacutetik azt a mashygyar nyelvre igazolt teacutetelt hogy benne bdquoelshyvileg baacutermely szoacuteszerkezet kimozgathatoacute az ige moumlguumll a VP-beli poziacutecioacutejaacuteboacutel eacutes ezek az előre helyezett szerkezetek preverbaacutelis poshyziacutecioacuteba keruumllnek iacutegy a topik tartomaacutenyba is Bizonyiacuteteacutekok vannak arra mely szerint a

magyarban az alanynak nincsen egy meghashytaacuterozott szintaktikai poziacutecioacuteja a mondatban (Eacute Kiss 2002) A nominatiacutevuszi jegygyei rendelkező alany poziacutecioacuteja helyett a magyarshyban egy rekurziacutev moacutedon uacutejraiacuterhatoacute megisshymeacutetelhető topik poziacutecioacuteval illetve poziacuteshycioacutekkal kell szaacutemolnunk A magyar monshydattan szabaacutelyai a mondat topikjainak poziacutecioacuteira vonatkoznak Ez azzal a koumlvetkezshymeacutennyel jaacuter hogy a magyar topikja a legshykuumlloumlnboumlzőbb thematikus szerepeket hordozshyhatja nem csak aacutegens vagy experies lehet a topik hanem eszkoumlz hely ceacutel teacutema paacutecishyens eacutes maacutesok A mondat topikja aacuteltal hordoshyzott thematikus szerep vaacuteltozatossaacutega egyshyaacuteltalaacuten nem eacuterinti a mondat grammatika- litaacutesaacutetrdquo (i m 108) E neacutehaacuteny sor a magyar mondat egy leacutenyeges sajaacutetossaacutegaacutenak igen talaacuteloacute eacutes toumlmoumlr jellemzeacutese - A bdquoGeneratiacutev nyelveacuteszetrdquo ciacutemszava alaacute soroltaacutek a szershykesztők Szentgyoumlrgyi Szilaacuterd cikkeacutet A veacutes a magyar zoumlngeacutesseacutegi hasonulaacutes uacutejabb optimalitaacuteselmeacuteleti elemzeacutese (I 114-128) ciacutemű iacuteraacutesaacutet Uacutegy laacutetszik a v nem szűnik meg vonzani a nyelveacuteszek eacuterdeklődeacuteseacutet amishynek e hang keacutetarcuacutesaacutega lehet az oka hogy ti diszkrepancia aacutell foumlnn e hang fonetikai tershymeacuteszete eacutes fonoloacutegiai funkcioacuteja koumlzoumltt - maacutes nyelvek mellett - a magyarban is Szentgyoumlrshygyi Szilaacuterd uacutej megkoumlzeliacuteteacutesben - az optima- litaacuteselmeacutelet segiacutetseacutegeacutevel - proacutebaacutelja megmashygyaraacutezni a v rejteacutelyeacutet - szerintuumlnk nem sishykertelenuumll

A nyelveacuteszeti alapkutataacuteshoz tartoznak a bdquoLeiacuteroacute nyelveacuteszetrdquo eacutes a bdquoLexikoloacutegiaLexi- kograacutefiardquo fejezetciacutem alaacute sorolt iacuteraacutesok is Az előbbi fejezetben szereplő Goldman Leonoacuteshyra roumlvid de velős iacuteraacutesa a Magyar hangutaacutenshyzoacute igeacutek keacutepzőrendszereacutenek etnometodoloacutegiai jelentőseacutege (I 135-137) mond eacuterdemleges dolgokat a ciacutemben foglaltakroacutel eacutes jelzi a keacuterdeacutes kognitiacutev haacutettereacutet Nem eacuterdektelen az utoacutebbi fejezetciacutem alatt Howard Jackson cikshyke Hungarian Loanwords in the Ojxford] Ejnglish] Dictionary] (I 152-160) sem elsősorban azonban nem nyelveacuteszeti hanem kultuacutertoumlrteacuteneti eacutespedig mindenekelőtt etno- centrikus szempontboacutel hogy ti mi magya-

74 Koumlnyvszemle

rok milyen nyomot hagytunk az angol nyelv vilaacutegaacuteban A 63 ciacutemszoacuteboacutel a legnagyobb szaacuteshymuacute teacutetelcsoportot (28) a - szemeacutelyekhez foumlldrajzi nevekhez kapcsoloacutedoacute - aacutesvaacuteny- koacuter- eacutes talaacutelmaacuteny-elnevezeacutesek alkotjaacutek ameshylyek legtoumlbbjeacutenek magyar eredeteacuteről az angolok persze nem is tudnak bennuumlnk azonban taacuteplaacutelhatja azt a hitet hogy minket magyarokat bdquotudoacutesaink feltalaacuteloacuteink eacutes felshyfedezőinkrdquo joacutevoltaacuteboacutel ismer a vilaacuteg ha isshymer De meacuteg mi magyarok sem gondolnaacutenk hogy pl a pilsenite aacutesvaacutenyneacutev nem a csehshyorszaacutegi neacutemet Pilsen helyneacutevből hanem a magyarorszaacutegi neacutemet helyneacutevből Deutsch- Pilsenből (magyar neve Nagyboumlrzsoumlny) szaacutershymazik

A bdquoNyelvpedagoacutegiardquo eacutes bdquoNyelvpolitikardquo fejezetciacutemek alkalmazott nyelveacuteszeti teacutemaacuteshykat sejtetnek Eacutes valoacuteban az itt szereplő 16 cikk koumlzuumll 11 (Bakonyi Istvaacuteneacute Baacuterdos Jeshynőeacute B Fejes Katalineacute Budai Laacuteszloacuteeacute Galshygoacuteczi Laacuteszloacuteneacute Goumlmoumlry Korneacuteliaacuteeacute Toacuteth Marianneacute Vajnai Jaacutenoseacute Szilaacutegyi Anikoacuteeacute Szoacuteka Bernadetteacute) kifejezetten alkalmazott nyelveacuteszeti termeacuteszetű iacuteraacutes Szaacutemunkra meacutegis az alkalmazott nyelveacuteszethez csak lazaacuten kapcsoloacutedoacute iacuteraacutesok Gombos Joacutezsef A finnugor nyelvrokonsaacuteg teacutenyeacutere alapozoacute szimbolikus toumlrteacutenelmi paacuterhuzamok (avagy a csillagvaacutelasztaacutes romantikaacuteja eacutes az oumlkroumlsshyszekeacutervaloacutesaacutega) (1257-260) Szilaacutegyi Anishykoacute Die Ungarndeutschen als Sprachinselshygemeinschaft (1274-283) Szoacuteka Bernadett Keacutetnyelvűseacuteg a svaacutejci Ticino kantonban (I 284-287) kuumlloumlnoumlskeacuteppen pedig - rejtett mashygyar vonatkozaacutesai miatt - Pinteacuter Maacuterta Nemshyzet kultuacutera eacutes nyelv a 19 szaacutezad veacutegi Iacuterorshyszaacutegban ciacutemű iacuteraacutesai jelentettek valoacutedi uacutejdonshysaacutegot

A bdquoNyelvtoumlrteacutenetrdquo fejezetben kapott heshylyet Galgoacuteczi Laacuteszloacute A nyelvi agresszioacute diakron formaacutei Szidalmak ciacutemű dolgozata (I 296-301) Egyeacuteb adatok koumlzoumltt nagy megshynyugvaacutessal olvastuk az 1585-ből szaacutermazoacute feljegyzeacutest hogy bdquoCurua felesegwnek zidta Istuan Mihalt Mihalis valtigh zidta Istuant de Istuan Jobban zidtardquo az oumlroumlkkeacute poacutetolshyhatatlan hiaacuteny elleneacutere is hogy ti maacuter nem

tudhatjuk soha meg hogyan szidta voltakeacutepshypen bdquoMihalisIstuantrdquo Megnyugodtunk mert az eltelt neacutegy eacutevszaacutezad pusztiacutetaacutesai toumlshyroumlk- tataacuter- neacutemet- oroszduacutelaacutes sem volt eleacuteg arra hogy a magyar nyelv szidalomtaacuteraacutenak - nemzeti kincsuumlnknek - diakron formaacuteiban nagyobb kaacutert tegyen amint azt a vaacuteltozatlashynul eacutelő szinkron kifejezeacutes curua felesegw mutatja meacuteg ha az inkriminaacutelt fraacutezis ebben a formaacutejaacuteban valoacutesziacutenűleg nem nyeri is el az Akadeacutemia Helyesiacuteraacutesi Bizottsaacutegaacutenak joacutevaacuteshyhagyaacutesaacutet

A bdquoPszicholingvisztikardquo fejezet iacuteraacutesai koumlshyzoumltt van egy kifejezetten alkalmazott nyelshyveacuteszeti teacutemaacutejuacute csoport amelynek koumlzoumls neshyvezője a gyermeknyelv-kutataacutes - lehetne Goacutesy Maacuteria iacuteraacutesa Az intonaacutecioacute jelenteacutesmeg- kuumlloumlnboumlztető funkcioacuteja gyermekek eacuteszleleacuteseacuteshyben (II 365-372) vilaacutegos keacuterdeacutesfelteveacuteseacutevel eacutes reaacute adott nem keveacutesbeacute vilaacutegos vaacutelaszaishyval mutat raacute az intonaacutecioacute kuumlloumlnoumlsen nagy fontossaacutegaacutera a nyelvelsajaacutetiacutetaacutes kezdeti faacutezishysaiban A fejezet 12 iacuteraacutesa koumlzuumll 7 kifejezetshyten vagy koumlzvetve gyermeknyelvi vizsgaacutelashytokroacutel szoacutel Keacutetnyelvűseacuteggel kapcsolatos kushytataacutesok eredmeacutenyeit mutatjaacutek be Mikes Melaacutenia Keacutetnyelvű neacutemet-magyar beszeacutelshygeteacutesek egy magyar ajkuacute kisfiuacuteval (II 411- 418) Simon Orsolya Anyanyelvi eacutes idegen nyelvi percepcioacutes műkoumldeacutesek oumlsszefuumlggeacutesei az aacuteltalaacutenos iskolaacuteban (II 437mdash449) Jozef Stefaacutenik Language Competence of Young Bilinguals (II 450-455) Vanconeacute Kremmer Ildikoacute Adaleacutekok a taacutergyeset elsajaacutetiacutetaacutesaacutehoz a magyar eacutes a szlovaacutek nyelvben (II 456-462) ciacutemű cikkeikben

A bdquoStilisztikardquo bdquoSzaknyelvkutataacutesrdquo bdquoSzaacuteshymiacutetoacutegeacutepes nyelveacuteszetrdquo bdquoSzemiotikardquo bdquoSzo- ciolingvisztikardquo bdquoSzoumlvegnyelveacuteszetrdquo bdquoTeo- lingvisztikardquo bdquoTudomaacutenypolitikardquo fejezetshyciacutemek alatt szereplő cikkek koumlzuumll nagy eacuterdeklődeacutessel olvastuk Horvaacuteth Brigitta iacuteraacuteshysaacutet A jelnyelvkutataacutes moacutedszertanaacutet (II 504- 511) annaacutel is inkaacutebb mert voltakeacuteppen ez is a koumltetek keacutetnyelvűseacuteg-profiljaacutet erősiacuteti Beacutekeacutesi Imre cikke Clustering (II 557-562) a jeles szerző reacutegoacuteta folytatott szoumlvegnyelshyveacuteszeti munkaacutessaacutegaacutenak egyfajta oumlsszefogta-

Koumlnyvszemle 75

laacutesa - a nemzetkoumlzi nyelveacutesztaacutersadalom szaacuteshymaacutera Nagy L Jaacutenos Weoumlres Saacutendor koumllteacuteshyszeteacutenek ismert kutatoacuteja a koumlltő Valse triste ciacutemű verseacutenek prozoacutediai elemzeacuteseacutet adja (II 568-571) Szeacutepe Gyoumlrgy - Szűcs Tibor A peacutecsi magyar mint idegen nyelv hungaroshyloacutegia program alkalmazott nyelveacuteszeti kereshytei ciacutemű iacuteraacutesa (II 593-599) annak a faacuteradshyhatatlan igyekezetnek a leguacutejabb bizonyiacuteteacuteshyka amellyel a szenior szerző Szeacutepe Gyoumlrgy egeacutesz eacuteleteacuteben buzgoacutelkodott annak eacuterdekeacuteshyben hogy a magyar nyelveacuteszet s benne az alkalmazott nyelveacuteszet oktataacutesa megfelelő inteacutezmeacutenyi kereteket kapjon Szeacutepe Gyoumlrgy volt a PTE Nyelvtudomaacutenyi Tanszeacutekeacutenek az alapiacutetoacuteja a magyar nyelveacuteszet e koumltetekben is megnyilvaacutenuloacute bdquopeacutecsi iskolaacutejaacutenakrdquo messhytere eacutes mentora eacutes ebbeacuteli toumlrekveacuteseacutenek legshyuacutejabb eredmeacutenye a jelen iacuteraacutesban ismertetett a PTE eacutes a BBI aacuteltal vezetett koumlzoumls hungashyroloacutegiai program is

Hasznos informaacutecioacutekkal szolgaacutel a II koumlshytetet zaacuteroacute haacuterom iacuteraacutes a jubilaacutens szakmai eacuteletshyuacutetja (szerkesztette Navracsics Judit) (II 600- 601) tovaacutebbaacute vaacutelogatott publikaacutecioacutei (szershykesztette Seres Judit koumlzreműkoumldeacuteseacutevel Navracsics Judit) (II 602-608) valamint a koumltetek szerzőit ismertető bdquoNyelveacuteszportreacutek 2004rdquo (szerkesztette Toacuteth Szergej) (II 609- 621) veacuteguumll az őket koumlvető neacutevmutatoacute (II 622-628) eacutes taacutergymutatoacute (II 629-632)

A joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute alapkutataacutes mellett mi az ami segiacutetseacutegeacutere lehet az alkalmazott nyelveacutesznek hogy kutataacutesai koumlzoumllhető maacuteshysok aacuteltal hasznosiacutethatoacute azaz megbiacutezhatoacute eredmeacutenyeket hozzanak Erre a keacuterdeacutesre ad vaacutelaszt a keacutet koumltet bennuumlnket legjobban megshyragadoacute iacuteraacutesa Albert Saacutendor bdquoMindig el tudshyja doumlnteni rdquo (1187-193) amelynek a szershykesztők - egyeduumlli iacuteraacuteskeacutent eacutes talaacuteloacutean - a Nyelvfilozoacutefiardquo ciacutemszoacute alatt talaacuteltak helyet az I koumltetben Albert Saacutendor arra figyelmezshytet hogy nyelveacuteszkeacutent se dőljuumlnk be a koumlzshyhelyes gondolkozaacutesnak kutatoacutekeacutent is őrizshyzuumlk meg szkepszisuumlnket mindennel eacutes minshydenkivel meacuteg magunkkal szemben is hogy ne feledkezzuumlnk meg a meacuterteacutekről Meacuterteacutekshytudat eacutes oumlnkorlaacutetozaacutes neacutelkuumll ugyanis nincs

tudomaacutenyos megismereacutes ezek birtokaacuteban viszont meacuteg az alkalmazott nyelveacuteszet suumlp- pedeacutekes talajaacuten is biztosan megaacutellhatjuk heshylyuumlnket

Benő Attila - Simoncsics Peacuteter

Adamikneacute Jaacuteszoacute Anna33 teacutema a szoumlvegeacutertő olvasaacutes fejleszteacuteseacutere Holnap Kiadoacute 2004

A szoumlvegeacutertő olvasaacutes probleacutemaacuteja az OECD aacuteltal kezdemeacutenyezett PISA 2000 vizsgaacutelat oacuteta a magyar 15 eacutevesek lehangoloacute teljesiacutetshymeacutenyeacutenek elemzeacutese nyomaacuten erősen foglalshykoztatja a szakmai koumlzveacutelemeacutenyt A bdquoPISA- sokkrdquo nyomaacuten maacutera maacuter toumlbb kivaacuteloacute oktataacutesi segeacutedanyag jelent meg a kuumlloumlnboumlző koroszshytaacutelyuacute tanuloacutek szaacutemaacutera szoumlvegeacuterteacutesi keacutepesseacuteshygeik megalapozaacutesaacutehoz eacutes fejleszteacuteseacutehez a koraacutebbiakhoz keacutepest hangsuacutelyosabban koumlshyzeacuteppontba aacutelliacutetva az oumlnaacutelloacute tanulaacuteshoz eacutes ismeshyretszerzeacuteshez szuumlkseacutege tudaacutes megalapozaacutesaacutet valamint az olvasoacutevaacute neveleacutes ceacutelkitűzeacuteseacutet

A Jaacuteszoacute Anna koumlteteacutenek oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutet egyidejűleg toumlbb ceacutelkitűzeacutes is motivaacutelta 1) Uacutegy kiacuteseacuterli meg fejleszteni a szoumlvegeacutertő olvasaacutest hogy uumlgyel a fokozatossaacutegra vashygyis arra hogy az olvasaacutes kuumlloumlnboumlző szintshyjei a szoacute szerinti az eacutertelmező a kritikai eacutes a kreatiacutev olvasaacutes fejleszteacutese egyaraacutent araacutenyoshysan az elemzett szoumlveg jellegeacutet szem előtt tartva szerepeljen az oumlsszeaacutelliacutetaacutesban 2) A 33 teacutema koumlreacute csoportosiacutetott nagyobbreacuteszt szeacutepshyirodalmi de egyeacuteb műfajoknak is helyet adoacute vaacutelogataacutessal megkiacuteseacuterli elmeacutelyiacuteteni a koumlzeacutepshyiskolai irodalmi anyagot vagy a tananyagshykeacutent szereplő szerzők műveinek a kiegeacutesziacuteshyteacuteseacutevel vagy azok valamely esszeacutereacuteszlettel bemutatott elemzeacuteseacutevel vagy egyeacuteb szershyzők esszeacuteiacuteroacutek alkotaacutesainak a feldolgoztataacuteshysaacuteval 3) S veacuteguumll de nem utolsoacutesorban nem titkolt szaacutendeacuteka a szerzőnek az olvasaacutes megshyszeretteteacutese az alkotoacute eacutes az olvasoacute lelkuumlle- teacutenek koumlzeliacuteteacutese a Toacuteth Aacuterpaacuted-i bdquoleacutelektől leacuteshylekigrdquo szoacuteloacute uumlzenetkoumlzvetiacuteteacutes jegyeacuteben

76 Koumlnyvszemle

A koumlzeacutepiskolaacutes korosztaacutely szaacutemaacutera keacuteshyszuumllt koumltetet amely az alciacutem szerint a szoumlshyvegeacutertő olvasaacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel az esszeacuteiacuteraacutes taniacutetaacutesaacutet is ceacutelul tűzte ki a szerző aacuteltal vezeshytett tanfolyam reacutesztvevői vagyis olyan tanaacuteshyrok lektoraacuteltaacutek akik e probleacutemakoumlrrel nap mint nap szembesuumllnek az iskolaacuteban A toshyvaacutebbkeacutepzeacutesen elhangzott javaslataik eacuteszreshyveacuteteleik beeacutepuumlltek a koumlnyv szoumlvegeacutebe A lekshytorok tehaacutet a legadekvaacutetabb szakemberek voltak

A 33 teacutema - azon tuacutel hogy a szerző szeshyrint Kodaacutelyra (a 33 biciniumra) eacutes a 33-as szaacutemot szerető Danteacutera is utal - maacuter e szaacutemshymal is jelzi a szoumlvegek soksziacutenűseacutegeacutet vaacutelshytozatossaacutegaacutet ezaacuteltal a bőseacuteges vaacutelogataacutesi s a sokoldaluacute felhasznaacutelaacutesi lehetőseacuteget

A vaacutelasztaacutes a tanaacuter megiacuteteacuteleacuteseacutere van biacutezshyva a koumltet gyengeacutebb eacutes jobb keacutepesseacutegű tashynuloacutecsoportok szaacutemaacutera egyaraacutent bőseacutegesen kiacutenaacutel feladatot A koumlnyv ugyanakkor bdquonyishytottrdquo abban az eacutertelemben hogy az egyes szoumlvegek veacutegeacuten talaacutelhatoacute feladattiacutepusok csak egyfajta ajaacutenlaacutest jelentenek Ezek kiegeacutesziacutet- hetők koumlnnyebbeacute vagy nehezebbeacute alakiacutethashytoacutek s joacutel oumlsszekapcsolhatoacutek nemcsak a hashygyomaacutenyosabb) tiacutepusuacute oacuteraszervezeacutessel hashynem az interaktiacutev eacutes reflektiacutev tanulaacutessal is vagyis az oumlnaacutelloacute ismeretszerzeacutes keacutepesseacutegeacuteshynek a fejleszteacuteseacutet is segiacutetik

A szoumlvegeacutertő olvasaacutes fejleszteacutese nem elshykuumlloumlnuumllt teruumllete az anyanyelvi neveleacutesnek (ilyen teruumllet valoacutejaacuteban nincs is hiszen az anyanyelvi neveleacutes olyan komplex feladatshyrendszer amelyben mindegyik csupaacuten az oktataacutes moacutedszertana szempontjaacuteboacutel elkuumlloumlshyniacutetett teruumllet szoros koumllcsoumlnhataacutesban aacutell egyshymaacutessal) A szerző a szoumlvegeacutertő olvasaacutes fejshyleszteacutese kapcsaacuten a nyelvhasznaacutelatnak keacutet olyan teruumlleteacutere is kiteacuter amelyek a szoumlvegshyeacutertő keacutepesseacutegeket erősiacutetik ez pedig a retoshyrika valamint a fogalmazaacutesiacuteraacuteson beluumll az esszeacuteiacuteraacutes

A retorikaacutenak - amely ismeacutet tantaacutergy lett az iskolaacutekban - a szerző a taacutegabb eacutertelmeshyzeacuteseacutet vallja vagyis nemcsak a szoacutenoki beshyszeacuted tanaacutenak tekinti hanem a proacutezai műfashyjok elmeacuteleteacutenek is amelynek elhagyhatatlan

reacutesze az eacuterveleacutes elmeacutelyuumllt taniacutetaacutesa Ez utoacutebshybi kiemelt helyet foglal el a szoumlvegekhez kapcsoloacutedoacute feladattiacutepusok koumlzoumltt hiszen a magasabb szintű az eacutertelmező a kritikai vagy a kreatiacutev szoumlvegeacutertő olvasaacutes nem neacutelshykuumlloumlzheti az eacuterveket az eacuterveleacutest s iacutegy elenshygedhetetlen reacutesze a szoumlvegeacutertő olvasaacutes fejshyleszteacuteseacutenek

Az olvasaacutes eacutes az iacuteraacutes egymaacutest felteacutetelező egymaacutest erősiacutető teveacutekenyseacuteg Az eacutertő olvashysaacutes fejleszteacutese nem neacutelkuumlloumlzheti az iacuteraacutesos nyelvhasznaacutelatot Ez utoacutebbit illetően a szershyző a fogalmazaacutesiacuteraacuteshoz s a szoumlvegvaacutelogataacuteshysaacutehoz legjobban kapcsoloacutedoacute műfajra az esszeacute iacuteraacutesaacutera helyezi a hangsuacutelyt A mintaacutet a kivaacutelasztott igeacutenyes esszeacute(reacuteszletek) sora adja a műfaj bdquotechnikairdquo reacuteszleteiről pedig joacute oumlsszefoglalaacutes segiacuteti a tanuloacutekat - sok-sok peacuteldaacuteval

A szoumlvegekhez kapcsoloacutedoacute feladatok - amelyek reacuteszben az angolszaacutesz tiacutepusuacute olshyvasaacutestesztek logikaacutejaacutet koumlvetik - alapvetően nyolc csoportba sorolhatoacutek Az alaacutebbiakban ezeket kiacuteseacutereljuumlk meg roumlviden neacutehaacuteny felshyadattiacutepus jelzeacuteseacutevel is bemutatni

A = adatoloacute A szoacute szerinti olvasaacutes feladatshytiacutepusai a szoumlvegben leiacutert teacutenyek informaacutecishyoacutek kiemeleacuteseacutet jelentik (a szereplők a helyshysziacuten az esemeacutenyek megnevezeacutese a toumlrteacutenet roumlvid szoacutebeli vagy iacuteraacutesbeli oumlsszefoglalaacutesa vaacutezlatkeacutesziacuteteacutes a főbb pontok vagy a bdquokeacutepletrdquo megadaacutesaacuteval szoacutemagyaraacutezat szoacutegyűjteacutes megshyadott szempontok szerint mondateacutertelmeshyzeacutes teacutetelmondat kikereseacutese azonos referen- ciaacutejuacute szavak kigyűjteacutese a szoumlvegből egyszeshyrűbb taacuteblaacutezatok keacutepek aacutebraacutek olvasaacutesa stb)

NY = nyomozoacute Ezek a feladatok az eacutertelshymező a direkten meg nem fogalmazott oumlsszefuumlggeacuteseket meglaacutettatoacute olvasaacutes fejleszshyteacuteseacutet segiacutetik Főbb feladattiacutepusai metaforishykus ciacutemek eacutertelmezeacutese implikaacutecioacutek feltaacuteraacuteshysa ok-okozati viszonyok felismereacutese bizoshynyos aacutelliacutetaacutesok bizonyiacutetaacutesa eacutervekkel tanulsaacuteg oumlnaacutelloacute megfogalmazaacutesa a szoumlvegben leacutevő paacuterhuzamok felismereacutese eacutes azok alapjaacutenak megnevezeacutese a szoumlveg aktualitaacutesaacutenak megshyfogalmazaacutesa szavak jelenteacutesteacuterkeacutepeacutenek elshykeacutesziacuteteacutese a szoumlvegbeli stiacutelusvaacuteltaacutesok felis-

Koumlnyvszemle 77

meacutereacuteseacute az elteacuterő stiacuteluselemek megnevezeacuteseacuteshyvel stb

B = biacuteraacuteloacute olvasaacutes Fő feladattiacutepusa a szoumlshyveggel kapcsolatos egyeacuteni aacutellaacutespont megfoshygalmaztataacutesa (a szoumlvegben leacutevő informaacutecishyoacutek korszerűseacutegeacuteről a benne foglalt erkoumllcsi eacuterteacutekekről a szereplők aacutebraacutezolaacutesaacutenak hiteshylesseacutegeacuteről stb) Viszonylag keveacutes az ilyen B-vel jelzett feladat valoacutesziacutenűleg azeacutert mert az egyeacuteni veacutelemeacuteny kifejteacuteseacutere maacutes feladatshytiacutepusok - mindenekelőtt a vita - kereteacuteben is bőseacutegesen nyiacutelik lehetőseacuteg

K = kreatiacutev olvasaacutes Az olvasottak tovaacutebbshygondolaacutesaacutet hasonloacute esemeacutenyek gondolatok stb felideacutezeacuteseacutet a folytataacutes elkeacutepzeleacuteseacutet szolshygaacuteljaacutek az olyan feladatok mint szoumlveg-kishyegeacutesziacuteteacutes a toumlrteacutenet tanulsaacutegaacutehoz illő eset elmondaacutesa vagy leiacuteraacutesa a toumlrteacutenet elmondaacuteshysa vagy leiacuteraacutesa egy maacutesik szereplő szemshypontjaacuteboacutel a mű haacutettereacuteuumll szolgaacuteloacute erkoumllcsi fogalmak oumlsszegyűjteacutese eacutes definiaacutelaacutesa intershyjuacutekeacutesziacuteteacutes jelkeacutep kibontaacutesa a szoumlveg alapshyjaacuten a szoumlveg dramatizaacutelaacutesa motiacutevumgyűjshyteacutes alluacutezioacutek kereseacutese műfordiacutetaacutesok oumlsszeshyhasonliacutetaacutesa uumlnnepi beszeacuted iacuteraacutesa stb

E = erőproacuteba Fő ceacutel az esszeacuteiacuteraacutes gyakoroshylaacutesa ciacutemek kiacutenaacutelataacuteval esetleg a szempontok jelzeacuteseacutevel is Gyakori feladat ez a koumlnyvben hiszen a szoumlvegeacutertő olvasaacutes fejleszteacutese eacutes az esszeacuteiacuteraacutes egymaacutest erősiacutető teveacutekenyseacutegek

H = haacutetteacuterismeret Reacuteszben a koumltet szershyzője aacuteltal megadott kiegeacutesziacutető ismereteket jelenti (laacutebjegyzet definiacutecioacute szoacutemagyaraacutezat a mű keletkezeacutesi koumlruumllmeacutenyeinek vagy keshyveacutesbeacute ismert szerző eacuteletrajzi adatainak vaacutezoshylaacutesa stb) reacuteszben pedig feladatokat a diaacutekok szaacutemaacutera lexikonhasznaacutelat koraacutebban tanult ismeretek felideacutezteteacutese (pl műfajok eacuteletrajshyzi elemek korstiacutelusok kapcsaacuten)

S = summaacutezoacute E feladatok egyreacuteszt a szoumlshyvegelemzeacutes folyamataacutet ellenőriztetik maacutesshyreacuteszt a tanultak oumlsszegzeacuteseacutet ceacutelozzaacutek toumlbbshynyire uacutegy hogy ismeacutetelten vissza kell teacuterni a szoumlveghez (az elemzeacutes leacutepeacuteseinek kontrollshyja a sorrend ellenőrzeacutese a szoumlveg szerkezeti feleacutepiacuteteacutese gondolatmenete oumlnellenőrzeacutes egy megadott seacutema szerint az egyes műfajok sashyjaacutetossaacutegainak jelenleacutete a szoumlvegben stb)

V = vita Eacuterveleacutessel kell a kuumlloumlnboumlző neacuteshyzetek keacutepviselőinek aacutellaacutespontjaacutet megiacuteteacutelni Peacuteldaacuteul bizonyos taacutersadalmi vagy termeacuteszeshyti jelenseacuteggel kapcsolatosan pro eacutes kontra neacutezeteket megfogalmazaacutesa stb

A fenti bemutataacutesboacutel joacutel eacuterzeacutekelhető hogy a szerző a szoumlvegeacutertő olvasaacutes fejleszteacutese kapcsaacuten a szoumlvegelemzeacutes hagyomaacutenyosan szokaacutesos leacutepeacutesein (ciacutem szereplők helysziacuten elemzeacutese szerkezeti egyseacutegekre bontaacutes stb) tuacutel mindazokra a grammatikai eacutes pragmatishykai teacutenyezőkre is kiteacuter (bonyolult eacutes vagy aszimmetrikus mondatok grammatikai eacutes szemantikai kapcsoloacuteelemek kihagyaacutesok implikaacutecioacutek preszuppoziacutecioacutek stb) amelyek az adott szoumlveg megeacuterteacuteseacutehez elengedhetetshylenek

A szerző aacuteltal felaacutelliacutetott nyolc kategoacuteria nem minden esetben jelent hataacuterozottan elshykuumlloumlniacutethető feladattiacutepust Oacutehatatlanul akadshynak kisebb nagyobb aacutetfedeacutesek Peacuteldaacuteul a B eacutes V tiacutepusuacute feladatok egyformaacuten egyeacuteni eacutershyvekkel alaacutetaacutemasztott veacutelemeacuteny kialakiacutetaacutesaacutet ceacutelozzaacutek meg de miacuteg az előbbi monologishykus az utoacutebbi csak dialogikus lehet A jelenshyteacutesteacuterkeacutep elkeacutesziacuteteacutese - neheacutezseacutegeacutetől fuumlggőshyen - toumlbb kategoacuteria feladata is lehet Szereshypelhet az A-naacutel ha minden eleme benne van az elemzett szoumlvegben oumlnaacutelloacute szoacutetaacuterhasznaacuteshylatot igeacutenylő bonyolultabb feladat eseteacuten viszont maacuter a K-hoz soroloacutedik A dramatishyzaacutelaacutes hasonloacutekeacuteppen egy egyszerű mese eljaacutetszaacutesa akaacuter A jelű is lehet miacuteg a kompshylexebb szoumlvegaacutetteacutetel a K-val jelzett feladashytoknaacutel fordul elő A sort meacuteg lehetne folyshytatni Az aacutetfedeacutesek pontosan jelzik azt hogy a gyakorlott eacutertő olvasoacute eseteacuteben ezek a szintek egyuumltt eacutes egyszerre vannak jelen Vagyis az eacutertő olvasoacute felfogja a szoumlvegben leiacutert teacutenyeket megeacuterti a moumlgoumlttes direkt moacuteshydon meg nem fogalmazott tartalmakat ezekshyről veacutelemeacutenye van amit szuumlkseacuteg eseteacuten le tud iacuterni szoacuteban ki tud fejteni maacutes ismereshyteacutevel oumlssze tud vetni s ha kell az aacutellaacutespontshyjaacutet eacutervekkel meg tudja veacutedeni Vagyis a gyashykorlott olvasoacute joacute szintű szoumlvegeacutertő olvasaacutesa mindazokat az elemeket integraacutelja amelyek fejleszteacuteseacutet a koumltetnek - didaktikai-moacutedszer-

78 Koumlnyvszemle

tani meggondolaacutesboacutel - szeacutet kellett vaacutelasztashynia szuumlkseacutegszerűen kuumlloumlnboumlző jellegű eacutes neshyheacutezseacutegű feladatok koumlreacute kellett csoportosiacutetania

A koumlnyv utoacuteszava a diaacutekoknak szoacuteloacute aacutetteshykintő oumlsszefoglalaacutes az olvasaacuteshoz eacutes a fogalshymazaacuteshoz szuumlkseacuteges ismeretekről

Az olvasaacutesroacutel szoacuteloacute reacutesz a megfelelő szinshytű olvasaacutestechnika fontossaacutegaacuteroacutel a haacutetteacuterisshymereteknek a szoumlveg megeacuterteacuteseacutet segiacutető funkshycioacutejaacuteroacutel a szoumlvegegyseacutegek megeacuterteacuteseacutenek eacutes a szoumlvegegeacutesz jelenteacuteseacutenek kapcsolataacuteroacutel valamint a szoumlvegeacuterteacutes meacutelyseacutegei feltaacuteraacutesaacuteshynak a nevelteteacutesuumlnkkel kulturaacutelis ismereteshyinkkel tapasztalatainkkal valoacute oumlsszefuumlggeacuteshyseacutet taacutergyalja irodalmi hivatkozaacutesokkal peacutelshydaacutekkal roumlvid elemzeacutesekkel alaacutetaacutemasztva

^fogalmazaacutesroacutel szoacuteloacute reacutesz (ismeacutet hangsuacuteshylyozva hogy a retorika a proacutezai műfajok elshymeacutelete) a szoumlvegiacuteroacute feladata a fogalmazaacutes szerkezete az iacuteraacutesmű elhelyezeacutese eacutes a fogalshymazaacutestiacutepusok felől ad aacutettekinthető joacutel tanulshyhatoacute sok peacuteldaacuteval alaacutetaacutemasztott oumlsszefoglashylaacutest Az utolsoacute reacuteszegyseacuteg termeacuteszetesen az esszeacutevel foglalkozik a legalaposabban de kishyteacuter az egyeacuteb fogalmazaacutesfajtaacutekra is (elbeszeacuteleacutes folyamatleiacuteraacutes leiacuteraacutes naploacute oumlneacuteletrajz stb)

A fuumlggeleacutek foglalkozik az eacuterveleacutes bemutashytaacutesaacuteval kuumlloumln-kuumlloumln reacuteszletezve a belső (a szoumlvegben leiacutertakboacutel koumlvetkező) eacutes a kuumllső (a szoumlvegen kiacutevuumll leacutetező) maacuteskeacuteppen tanuacuteshysaacutegteacutetelnek is nevezett eacutervek fajtaacuteit A koumltetet a legfontosabb szoacutetaacuterak bibliograacutefiai jegyzeacuteshyke zaacuterja

A 33 teacutemaacutehoz 174 szoumlvegetszoumlvegreacuteszle- tet vaacutelogatott a szerző A leggyakrabban előshyforduloacute szerzők Aacuteprily Lajos Maacuterai Saacutendor Wass Albert Jeleniacutets Istvaacuten Joacutekai Anna vagyis az irodalomkoumlnyvekben keveacutesbeacute jeshylen leacutevő alkotoacutek A koumltetben szereplő toumlbb mint szaacutez szerző jelzi hogy egy-egy teacutemaacutet mindig toumlbb oldalroacutel vaacuteltozatos műfajuacute eacutes mondanivaloacutejuacute szoumlvegekkel dolgoztat fel A koumltet tehaacutet a szoumlvegeacutertő olvasaacutes fejleszteacuteseacutet az olvasoacutevaacute neveleacutes a szeacutepirodalmat felnőttshykeacutent is igeacutenylő-szerető emberreacute neveleacutes ceacutelshyjaacuteval elsősorban az irodalmi szoumlvegek felshyhasznaacutelaacutesaacuteval kiacutevaacutenja sok-sok oumltlettel vaacutelshytozatos moacutedon megvaloacutesiacutetani Az egeacutesz koumltet

annak a bdquohirdeteacuteserdquo is hogy a szoumlvegeacutertő olvasaacutes keacutepesseacutegeacutenek fejleszteacutese hosszuacute foshylyamat amelynek egeacuteszen az eacuterettseacutegiig jeshylen kell lennie az oktataacutesban

A koumlzeacutepiskolaacutesoknak szaacutent oumlsszeaacutelliacutetaacutes joacutel hasznaacutelhatoacute maacuter a 0 eacutevfolyamon is eacutes segiacuteti az uacutej tiacutepusuacute eacuterettseacutegire valoacute felkeacutesziacuteteacutest is

A Herbszt Maacuteria

Catherine J Doughty eacutes Michael H Long (szerk)The Handbook of Second Language AcquisitionMalden MA Blackwell 2003 888 p

A tavalyelőtt megjelent The Handbook of Second Language Acquisition valoacuteban azt nyuacutejtja amit a ciacuteme is iacutegeacuter olyan keacutezikoumlnyv amelyre az idegennyelv-elsajaacutetiacutetaacutes iraacutent koshymolyabban eacuterdeklődő kutatoacutenak egyetemisshytaacutenak eacutes doktori hallgatoacutenak teacutenylegesen szuumlkseacutege van Baacuter a kemeacutenykoumlteacutes miatt az aacutera igen borsos ezeacutert sajnos valoacutesziacutenűtlen hogy a magyar ceacutelkoumlzoumlnseacuteg otthoni koumlnyshyvespolcaacuten keacutezikoumlnyvkeacutent fog szolgaacutelni de igen hasznos lenne ha minden nyelvtanaacutershykeacutepzeacutessel foglalkozoacute magyar inteacutezmeacuteny koumlnyvtaacuteraacuteban fellelhető lenne Ez a koumltet szershyvesen illeszkedik a Blackwell kiadoacute nyelveacuteshyszeti keacutezikoumlnyveinek sorozataacuteba amely olyan hasznos ciacutemeket tartalmaz mint peacutelshydaacuteul bdquoAz alkalmazott nyelveacuteszet keacutezikoumlnyshyverdquo bdquoA keacutetnyelvűseacuteg keacutezikoumlnyverdquo bdquoA szoumlshyvegelemzeacutes keacutezikoumlnyverdquo A kiadoacute most ismertetett keacutezikoumlnyveacutenek keacutet szerkesztője az idegennyelv-elsajaacutetiacutetaacutes teruumlleteacuten eacutevtizeshydek oacuteta elismert szaktekinteacutely Catherine Doughty eacutes Michael Long akiknek sikeruumllt eleacuterniuumlk hogy a koumltetben talaacutelhatoacute tanulmaacuteshynyok valoacuteban uacutej szempontok alapjaacuten eacutes megshyfelelő meacutelyseacutegben vitassaacutek meg az aacuteltaluk feldolgozott teacutemakoumlroumlket eacutes ne forduljon elő az ami hasonloacute keacutezikoumlnyvekben megszoshykott hogy ugyanis a szerzők maacuter megjelent iacuteraacutesait olvashatjuk kisseacute aacutetdolgozott forrnaacute-

Koumlnyvszemle 79

ban iacutegy a keacutezikoumlnyv nemcsak azoknak az olvasoacuteknak hasznos akik előszoumlr talaacutelkozshynak az adott teacutemaacuteval eacutes aacutetfogoacute keacutepet szeretshyneacutenek kapni roacutela hanem azoknak is akik az adott teruumlletet joacutel ismerik

A koumltet az idegen nyelv elsajaacutetiacutetaacutest elsőshysorban pszicholoacutegiai keacuterdeacutesnek tekinti a benne foglalt tanulmaacutenyok főkeacutent a nyelvshytanulaacutes pszicholoacutegiai aspektusaival foglalshykoznak kiveacutetelt ez aloacutel mindoumlssze keacutet tanulshymaacuteny keacutepez amely a nyelvi szocializaacutecioacutet (Karen Ann Watson Gegeo eacutes Sarah Nielsen) eacutes az idegennyelv-elsajaacutetiacutetaacutes taacutersadalmi keacutershydeacuteseit taacutergyalja (Jeff Siegel)

A koumlnyv heacutet fő teacutemakoumlrre oszthatoacute meshylyek koumlzuumll az első bevezető reacutesz a szerkeszshytők tanulmaacutenya az idegennyelv-tanulaacutes ceacutelshyjairoacutel eacutes kutataacutesaacutenak aacutettekinteacuteseacuteről - A maacuteshysodik teacutemakoumlr az idegen nyelvi kapacitaacutes eacutes reprezentaacutecioacute keacuterdeacuteseivel foglalkozik Az első haacuterom fejezet a nyelvtanulaacutes haacuterom fő elmeacuteleteacutet mutatja be az univerzaacutelis nyelvtan elmeacuteleteacutet (Lydia White) a veleszuumlletett nyelvelsajaacutetiacutetaacutesi keacuteszseacuteg univerzaacutelis nyelvshytan neacutelkuumlli elmeacuteleteacutet (William OrsquoGrady) eacutes a konnekcionista elmeacuteletet (Nick Ellis) Ebshyben a reacuteszben olvashatunk meacuteg a beszeacuted eacutes beszeacutedeacuterteacutes kognitiacutev folyamatairoacutel (Judith F Kroll eacutes Gretchen Sunderman) eacutes a majdnem anyanyelvi szintű nyelvtudaacutes fogalmaacuteroacutel is (Antonella Sorace) - A harmadik fő teacutemashykoumlr az idegennyelv-elsajaacutetiacutetaacutes koumlrnyezeteacutet taacutergyalja eacutes itt talaacutelhatoacute a fent emliacutetett keacutet tanulmaacuteny a nyelvtanulaacutes taacutersadalmi aspekshytusairoacutel Susan Gass cikke az input eacutes intershyakcioacute szerepeacuteről valamint Catherine Doughty iacuteraacutesa arroacutel hogy milyen hataacutessal van a taniacutetaacutes a nyelvtanulaacutesra - A negyedik teacutemakoumlr a nyelvelsajaacutetiacutetaacutes folyamatait mushytatja be Az első haacuterom tanulmaacuteny a tanulaacutes folyamataacutet vizsgaacutelja (Robert DeKeyser Imshyplicit and explicit learning Jan H Hulstijn Incidental and intentional learning Norman Segalowitz Automacity and second languashyges) miacuteg a tovaacutebbi cikkek inkaacutebb nyelveacuteszeshyti aspektusboacutel taacutergyaljaacutek a nyelvelsajaacutetiacutetaacutest (Suzanne Romaine Variation Terence Od- lin Cross-linguistic influence Michael Long

Stabilization and fossilization in interlanshyguage) - Az oumltoumldik teacutemakoumlr a nyelvtanulaacutes bioloacutegiai eacutes pszicholoacutegiai korlaacutetaacuteit taglalja A tanulmaacutenyok a fejlődeacutesi korlaacutetokroacutel (Kenshyneth Hyltenstam eacutes Niclas Abrahamsson) a figyelem eacutes a memoacuteria szerepeacuteről (Peter Roshybinson) valamint a szintaktikai tudaacutes elsashyjaacutetiacutetaacutesaacutenak leacutepcsőfokairoacutel (Manfred Pieneshymann) szoacutelnak Ebben a teacutemakoumlrben talaacutelshyhatjuk volt kolleacutegaacutenk Doumlrnyei Zoltaacuten eacutes Peter Skehan cikkeacutet az egyeacuteni vaacuteltozoacutek szeshyrepeacuteről a nyelvtanulaacutesban - A hatodik teacutemashykoumlr a kutataacutesmoacutedszertannal foglalkozik keacutet cikk erejeacuteig amelyek koumlzuumll az első a nyelvshyelsajaacutetiacutetaacutes fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet eacutes meacutereacuteseacutet taacutergyalja (John Norris eacutes Lourdes Ortega) miacuteg a maacutesodik igen reacuteszletesen mushytatja be a szakteruumlleten hasznaacutelt kutataacutesi eszshykoumlzoumlket (Craig Chaudron) - A hetedik a tanulmaacutenykoumltetet lezaacuteroacute szekcioacute az idegenshynyelv-elsajaacutetiacutetaacutes elmeacuteleteacutenek jelenlegi aacutellaacuteshysaacutet foglalja oumlssze eacutes eacuterteacutekeli

A koumltet a talaacuten kisseacute elvontnak tűnő tanulshymaacutenyciacutemek elleneacutere a pszicholoacutegia eacutes nyelvshytanulaacutes keacuterdeacuteseiben minimaacutelis haacutetteacutertudaacutesshysal rendelkező olvasoacute szaacutemaacutera is eacuterthető eacutes eacuterdekes olvasmaacutenyokat tartalmaz eacutes valoacuteban aacutetfogoacute keacutepet nyuacutejt a nyelvelsajaacutetiacutetaacutes pszichoshyloacutegiai aspektusairoacutel Ha valaki azonban azt gondolja hogy a nyelvtanulaacutes nem csak pszicholoacutegiai keacuterdeacutes annak sajnos egy maacuteshysik keacutezikoumlnyvet kell fellapoznia

Kormos Judit

Baacutenki Tiacutemea Csete Beatrix eacutes Nagy ErikaCorrecto300 ejercicios gramaticales Niveles baacutesico e intermedio Budapest Editio Mediterranica 2005 199 p

A Magyarorszaacutegon spanyol nyelvet tanuloacutek eacutes taniacutetoacutek szaacutemaacutera vaacuteloacuteban reacutegi hiaacutenyt poacutetol a 300 alap- eacutes koumlzeacutepszintű feladatot tartalshymazoacute az Editio Mediterranica magaacutenkiadoacute

80 Koumlnyvszemle

gondozaacutesaacuteban megjelent nyelvtani gyakorshyloacutekoumlnyv Ebben a műfajban a hazai spanyol nyelvoktataacutes egyaacuteltalaacuten nincs elkeacutenyeztetve ha figyelembe vesszuumlk hogy hasonloacute felshyadatgyűjtemeacuteny mintegy tizenoumlt eacuteve jeshylent meg Spanyolorszaacutegban itthon pedig koumlshyruumllbeluumll egy eacutevtizede a Kerteacutesz Judit-feacutele spanyol koumlzeacutepszintű nyelvtani gyakorlatok majd minden spanyolul tanuloacute eacutes oktatoacute alapkoumlnyve

A Correcto ciacutemű kiadvaacuteny ahogy ciacutemeacuteshyben is jelzi alap- eacutes koumlzeacutepfokuacute nyelvtani felshyadatokat tartalmaz iacutegy baacutermelyik hasonloacute szintű tankoumlnyvcsalaacuteddal paacuterhuzamosan joacutel hasznaacutelhatoacute kiegeacutesziacutetendő azokat a feladashytokat amelyek a magyar anyanyelvű tanushyloacutek szaacutemaacutera rendszerint neheacutezseacuteget jelenshytenek

A kiadvaacuteny oumltvenhaacuterom nyelvtani keacuterdeacutes jelenseacuteg koumlreacute csoportosiacutetja a feladatokat melyek aacutetfogoacutebb tematikaacuteja az eredeti sorshyrendtől fuumlggetlenuumll a koumlvetkező a spanyol leacutetigeacutek hasznaacutelata a spanyol igeragozaacutes rend- hagyoacutesaacutegai eacutes a kuumlloumlnboumlző igeidők hasznaacuteshylata neacutevmaacutesok eloumlljaacuteroacute szavak melleacutekneshyvek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesuk igemoacutedok kuumlloumlshynoumls tekintettel a felszoacuteliacutetoacute a felteacuteteles eacutes a koumltőmoacuted hasznaacutelataacutera

A szerzők a nyelvtani jelenseacutegek kivaacutelaszshytaacutesakor elsősorban azokra a keacuterdeacutesekre heshylyezteacutek a hangsuacutelyt amelyek a spanyol nyelshyvet tanuloacutek szaacutemaacutera aacuteltalaacuteban probleacutemaacutet jelentenek mint peacuteldaacuteul a leacutetigeacutek vagy a kuumlshyloumlnboumlző igeidők hasznaacutelata de joacute eacuterzeacutekkel olyan grammatikai szerkezetek gyakoroltashytaacutesaacutet is fontosnak tartottaacutek amelyek a mashygyar anyanyelvűek szaacutemaacutera a keacutet nyelv elshyteacuterő feleacutepiacuteteacutese miatt jelentenek neheacutezseacuteget Ebbe a koumlrbe tartozik a gustar tiacutepusuacute igeacutek hasznaacutelata vagy peacuteldaacuteul kuumlloumlnboumlző igeidőkshynek a valoacutesziacutenűseacuteg kifejezeacuteseacuteben betoumlltoumltt szerepe stb

Az egyes grammatikai keacuterdeacutesekhez kapshycsoloacutedoacute feladatok szaacutema azok neheacutezseacutegi foshykaacutetoacutel fuumlggően vaacuteltozik az egyszerűbb felshyadatoktoacutel haladva a bonyolultabbak feleacute A koumltetnek ez a fajta strukturaacutelis feleacutepiacuteteacutese nemcsak a nyelvet szervezett keretek koumlzoumltt

tanuloacutek de az oumlnaacutelloacutean gyakorloacutek eacutes az isshymeacutetlők szaacutemaacutera is lehetőveacute teszi az egyre nehezebb feladatok begyakorlaacutesaacutet amit a koumltet veacutegeacuten talaacutelhatoacute megoldoacute kulcs segiacutetseacuteshygeacutevel ellenőrizhetnek

A leggyakrabban alkalmazott feladattiacutepushysok koumlzoumltt emliacutethetjuumlk meg a mondat kiegeacuteshysziacuteteacutest iraacutenyiacutetott mondatalkotaacutest szoumlveg kishyegeacutesziacuteteacutest mini-dialoacutegusalkotaacutest keacuterdeacutes-felshyteveacutest keacuterdeacutesekre adott vaacutelaszt keacutepleiacuteraacutest mely feladatokat az egyes nyelvi jelenseacutegek specifikus gyakorlatai egeacutesziacutetenek ki

A szokvaacutenyos mondat kiegeacutesziacuteteacutesi gyashykorlatok soraacuteban uacutejszerű eacutes uumldvoumlzlendő megshyoldaacutes a sokszor erőltetettnek tűnő bdquonyelvtashyni peacuteldamondatokrdquo helyett az eacuteletszerűbb egy-keacutet mondatos paacuterbeszeacutedek alkalmazaacutesa első sorban a kezdő szinten valamint a keacutepshyleiacuteroacute feladatok alkalmazaacutesa mely keacutepek koumlshyzoumltt sajnaacutelatos moacutedon olyanok is szerepelshynek melyek felismereacutese vagy eacutertelmezeacutese nem mindig koumlnnyű

Kuumlloumln csoportot alkotnak az oumlnaacutelloacute monshydatalkotaacutesra dialoacutegus roumlgtoumlnzeacuteseacutere vagy oumlnshyaacutelloacute beszaacutemoloacutera szoacuteliacutetoacute toumlbbseacuteguumlkben koumlshyzeacutepszintű feladatok melyek a kommunishykatiacutev nyelvoktataacutes moacutedszereacutet alkalmazva segiacutetik a beszeacutedkeacuteszseacuteg fejleszteacuteseacutet megtoumlrshyve ugyanakkor a nyelvtani feladatsorokat aacutelshytalaacuteban jellemző egyhanguacutesaacutegot Hasonloacute ceacutelt szolgaacutelnak azok a gyakorlatok is ameshylyek antoniacutemaacutek tagadoacute mondatszerkezetek alkalmazaacutesaacutera vagy oumlnaacutelloacute veacutelemeacutenyalkotaacutesshyra keacutesztetve segiacutetik valamely nyelvtani jelenshyseacuteg elsajaacutetiacutetaacutesaacutet

A feladatgyűjtemeacutenyben kuumlloumln kiemelenshydők azok a reacuteszek amelyek orszaacutegismereti eacutes civilizaacutecioacutes teacutemaacutekkal oumlsszefuumlggeacutesben gyashykoroltatjaacutek peacuteldaacuteul a szaacutemneveket vagy az igeidőket peacuteldaacuteul Salvador Dali eacuteletpaacutelyaacuteshyjaacutenak bemutataacutesaacuteval a Preteacuterito Indefinido igeidőt

A gyakorloacutekoumlnyv egyik legnagyobb eacuterdeshyme hogy a koumltet mintegy fele a spanyolul tanuloacute magyarok szaacutemaacutera a legtoumlbb probleacuteshymaacutet jelentő kuumlloumlnboumlző igeidők hasznaacutelashytaacuteval foglalkozik Ezek a feladatok előszoumlr magukra az igei paradigmaacutekra ezen beluumll a

Koumlnyvszemle 81

rendhagyoacutesaacutegokra oumlsszpontosiacutetanak majd a nyelvtani peacuteldamondatokat tartalmazoacute gyashykorlatokat olyan oumlsszefuumlggő szoumlveges reacuteshyszek koumlvetik amelyek eacuteletszerűbb moacutedon segiacutetik a helyes igeidő hasznaacutelat elsajaacutetiacutetaacuteshysaacutet Ezt erősiacuteti az a szerencseacutes elrendezeacutes is mely szerint peacuteldaacuteul a kijelentő moacuted haacuterom muacutelt idejeacutenek gyakoroltataacutesa toumlbb szoumlvegen beluumll előszoumlr a kontrasztiacutev hasznaacutelatokat kiemelve paacuterhuzamosan majd egyszerre toumlrteacutenik oumlsszefoglalaacuteskeacuteppen pedig toumlbb hosszabb leacutelegzetű szoumlveg aacuteltal

Ugyancsak pozitiacutevumkeacutent kell szoacuteba hozshynunk a spanyol joumlvő idő valamint a felteacuteteshyles moacuted hasznaacutelataacuteban a sajaacutetos esetekre is kiterjedő gyakorlatokat melyek a legtoumlbb feladatgyűjtemeacutenyben csak eacuterintőlegesen szoktak szerepelni Itt elsősorban a valoacutesziacuteshynűseacuteg kifejezeacuteseacuteben betoumlltoumltt szerepuumlkre utalunk

A spanyol nyelvben ugyancsak problemashytikus koumltőmoacuted hasznaacutelataacutet is toumlbbfeacutelekeacuteppen jaacuterjaacutek koumlruumll a szerzők a koumlzeacutephaladoacute szintshynek megfelelően tematizaacutelva a kuumlloumlnboumlző gyakorlatokat

Az Editio Mediterranica vitathatatlanul szeacuteleskoumlrű igeacutenyt kieleacutegiacutető kiadvaacutenyaacutenak egyetlen hiaacutenyossaacutegakeacutent emliacutethetjuumlk meg az instrukcioacutek neacutehol pontatlan megfogalmashyzaacutesaacutet de ez semmit sem von le a kiadvaacuteny vitathatatlan eacuterteacutekeacuteből eacutes remeacuteljuumlk hogy a szerzők hasonloacute haladoacuteknak szoacuteloacute gyakorshyloacutekoumlnyv megiacuteraacutesaacutera is vaacutellalkoznak majd

Czoumlndoumlr Klaacutera

Charles van Leeuwen ampRobert Wilkinson (szerk) Multilingual Approaches in University Education Challenges and Practices Universiteit Maastricht Uitgeverij Valkhof Pers 2003 189 p

A Maastrichti Egyetem aacuteltal kiadott koumltet daacuten finn holland magyar norveacuteg sveacuted eacutes svaacutejci egyetemek idegennyelvű keacutepzeacuteseit

mutatja be Azoknak a kihiacutevaacutesoknak probshyleacutemaacuteknak eacutes joacutel bevaacutelt moacutedszereknek a gyűjshytemeacutenyeacutet talaacutelhatjuk benne amelyek a toumlbbshynyelvű oktataacuteshoz vezető uacutetra jellemzőek

Az 1 fejezetben bdquoAz egyetemi nyelvtaniacuteshytaacutes megvaloacutesiacutethatoacutesaacutegi programja mardquo ciacutemshymel C Van Leeuwen a nyelvi koumlzpont szeshyrepeacutet taglalja a keacutet-eacutes toumlbbnyelvű egyeteshymeken A szerző haacuteromreacutetű kurzuskiacutenaacutelatot mutat be melyben elsődleges fontossaacuteguacute az angolnak a tudomaacutenyok nyelveacutenek az okshytataacutesa A maacutesodik szempont az egyetem heshylyi nyelveacutenek az oktataacutesa miacuteg a harmadik tovaacutebbi nyelvek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak az igeacutenye A nyelvoktataacutesnak az egyetemi keacutepzeacutesben kompakt ceacuteliraacutenyos kurzusokon keacutene folyshynia egy koumlzponti elhelyezkedeacutesű inteacutezetben

A 2 fejezetben M Lagner bdquoSzaknyelvek idegen nyelvkeacutent a keacutetnyelvű egyetemi tashynulmaacutenyok szervezeacutesi eacutes didaktikai kihiacuteshyvaacutesairdquo ciacutemmel a Freiburgi Egyetem Mulshytimeacutediaacutes Nyelvi Laborjaacutenak gyakorlataacutet mutatja be A francia-neacutemet nyelvi hataacuteron elhelyezkedő egyetem francia neacutemet eacutes anshygol aacuteltalaacutenos tovaacutebbaacute a keacutet hivatalos nyelvshyből szaknyelvi kurzusokat indiacutet A meacutediataacutershyban az oumlnaacutelloacute tanulaacuteshoz szuumlkseacuteges anyagok eacutes eszkoumlzoumlk aacutellnak a hallgatoacutek rendelkezeacuteshyseacutere itt reacuteszesuumllhetnek tanulaacutesi tanaacutecsadaacutesshyban s van lehetőseacuteguumlk bekapcsoloacutedni az unitandem programokba

A 3 fejezetben G O Hellekjaer eacutes M R Westergaard bdquoFelmeacutereacutes a skandinaacutev egyeteshymeken folyoacute angol nyelvű keacutepzeacutesrőlrdquo ciacutemű cikkeacuteben 52 daacuten finn norveacuteg eacutes sveacuted felsőshyoktataacutesi inteacutezmeacuteny keacutepzeacutesi programjaacutet tekinshyteti aacutet eacutes veti egybe Uacutegy veacutelik toumlbb figyelshymet keacutene szentelni a keacutepzeacutes soraacuten az idegen nyelvben rejlő potenciaacutelnak Nyelvi segiacutetseacuteshyget kell nyuacutejtani a hallgatoacutenak eacutes az oktatoacutekshynak - az előbbieknek az egyetemi tanulmaacuteshynyaikhoz szuumlkseacuteges keacuteszseacutegeik az utoacutebbiakshynak az idegen nyelvű pedagoacutegiai keacuteszseacuteguumlk szempontjaacuteboacutel

A 4 fejezetben G O Hellekjaer eacutes R Wilshykinson bdquoAz angol nyelvű egyetemi keacutepzeacutesshyben megnyilvaacutenuloacute tendenciaacutek kritikai eacuteszshyreveacutetelekrdquo ciacutemű iacuteraacutesukban a maastrichti

82 Koumlnyvszemle

helyzetet veszik goacutercső alaacute ahol az angol nyelvű keacutepzeacutesek tendenciakeacutent eacuterveacutenyesuumlshylő jellemzője a tartalomalapuacute nyelvoktataacutes teacuternyereacutese eacutes a hallgatoacutek felhasznaacuteloacutei veacuteleshymeacutenyeacutenek figyelembeveacutetele A szerzők szeshyrint az egyetemi keacutepzeacutesben nem eleacuteg ha az idegen nyelv csak oktataacutesi eszkoumlz eacutes tanulaacutesi koumlzeg a hallgatoacuteknak szisztematikus nyelvshyoktataacutesra is szuumlkseacuteguumlk van

Az 5 fejezetben a Helsinki Egyetemről T Lehtonen P Loumlnnfors eacutes A Virkkunen- Fullenwider bdquoAngol nyelvű taniacutetaacutes egy egyetemi esettanulmaacutenyrdquo ciacutemű cikkuumlkben felmeacutereacuteseikről szaacutemolnak be melyekből azt szűrteacutek le hogy a kuumllfoumlldi oktatoacutek eacutes hallshygatoacutek előnyeacutere vaacutelna ha megismerneacutek a finn egyetemi kultuacuteraacutet eacutes koumlvetelmeacutenyeket s mindenkinek aki a keacutepzeacutesben reacuteszt vesz fishygyelembe keacutene vennie a kulturaacutelis kuumlloumlnbshyseacutegeket

A 6 fejezetben R Klaassen a Delfti Műshyszaki Egyetem Kommunikaacutecioacutes eacutes Technoshyloacutegiai Inteacutezeteacutenek oktatoacuteja bdquoAngol nyelvű diplomaacuteskeacutepzeacutes a felsőoktataacutesban a megvashyloacutesiacutetaacutestoacutel a minőseacutegbiztosiacutetaacutesigrdquo ciacutemmel egy oktataacutesi innovaacutecioacute toumlbbszintű modelljeacutet mushytatja be Szerinte ez neacutegy uumltemben valoacutesul meg kezdemeacutenyezeacutes alkalmazaacutes inteacutezmeacuteshynyesiacuteteacutes eacutes integraacutecioacute A siker haacuterom kulcsshyteacutenyezőjeacutenek a makro- (EU) mező- (orszaacuteg egyetem) eacutes mikro-szintű (kar) kedvező felshyteacutetelek megleacuteteacutet tekinti s ezeket dokumenshytumok elemzeacuteseacutevel eacutes egy munkakonferenshycia bemutataacutesaacuteval vizsgaacutelja

A 7 fejezetben Kurtaacuten Zsuzsa bdquoTanaacuterok felkeacutesziacuteteacutese angol nyelvű keacutepzeacutesrerdquo ciacutemmel a Veszpreacutemi Egyetemen folyoacute tanaacuter-tovaacutebbshykeacutepzeacutest mutatja be A veszpreacutemi kiacuteseacuterletre szuumlkseacutegletelemzeacutes utaacuten az 1999-2000-es taneacutevben keruumllt sor az egyetem eacutes a British Council taacutemogataacutesaacuteval az EAP a kommunishykaacutecioacutes keacuteszseacutegek fejleszteacutese a kuumlloumlnboumlző iacuteraacutesbeli eacutes szoacutebeli műfajok jellegzetesseacutegeishynek tudatosiacutetaacutesa valamint a toumlbbnyelvű nemzetkoumlzi hallgatoacutesaacuteggal valoacute foglalkozaacutesshyra toumlrteacutenő felkeacutesziacuteteacutes ceacuteljaacuteboacutel

A 8 fejezetben R Wilkinson bdquoSzakmashyspecifikus iacuteraacutes pszicholoacutegiai taacutergyuacute iacuteraacutesshy

keacuteszseacuteg szerzeacuteserdquo ciacutemmel egy longitudinaacuteshylis vizsgaacutelatroacutel szaacutemol be mely az iacuteraacuteskeacuteszshyseacuteg eacutes a szaktudaacutes koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutesek felshytaacuteraacutesaacutera iraacutenyult peacuteldakeacutent szolgaacutelva arra hogy keruumllhetik el a lektoraacutetusok hogy marshyginaacutelis szerepre legyenek kaacuterhoztatva A modell szerint a műfaj alapuacute iacuteraacuteskeacuteszseacuteg-fejshyleszteacutes uacutej utat nyit az individualizaacuteloacutedoacute diaacutekshykoumlzpontuacute oktataacutes feleacute mely soraacuten a nyelvshytanaacuter szerepe az hogy keacutepesseacute tegye a hallshygatoacutet azon műfajok elemzeacuteseacutere melyekre tanulmaacutenyai eacutes munkaacuteja soraacuten szuumlkseacutege leshyhet

A koumlnyvet a felsőoktataacutesi nyelvi keacutepzeacutes uumlgye iraacutent eacuterdeklődőknek ajaacutenlom akik szeshyretneacutenek keacutepet kapni az euroacutepai tendenciaacutekshyroacutel A koumltet gazdag toumlbbnyelvű bibliograacutefishyaacuteval zaacuterul s bőseacuteges az Interneten eleacuterhető iacuteraacutesok jegyzeacuteke is

Leacutevai-Asztalos Erzseacutebet

Lugi Tassoni eacutes Foacuteris Aacutegota (szerk) Olasz nyelvi tanulmaacutenyok Peacutecs Iskolakultuacutera 2000 212 p

Az Iskolakultuacutera Peacutecsett 2000-ben kiadott Olasz nyelvi tanulmaacutenyok ciacutemű szaacutemaacutenak első reacuteszeacuteben nyolc nyelvpolitikai iacuteraacutes olvasshyhatoacute A koumlnyv maacutesodik fejezeteacutenek hat tanulshymaacutenya az idegennyelv-oktataacutes kuumlloumlnboumlző probleacutemaacuteit taglalja Az eacuterdeklődő alkalmashyzott nyelveacuteszei Ph D hallgatoacutek nyelvtanaacuteshyrok nyelveacuteszek eacutes az eacuterdeklődők haszonnal forgathatjaacutek a koumltetet hiszen koumlzelebb keruumllshynek Olaszorszaacuteg kuumlloumlnboumlző tartomaacutenyainak a nyelvi keacuterdeacuteseihez eacutes az olasz mint idegen nyelv oktataacutesaacutenak a probleacutemaacuteihoz

Ablonczyneacute Mihaacutelyka Liacutevia az olasz nyelv szoacutekincseacutet vizsgaacutelja az angol eredetű joumlveshyveacutenyszavak szempontjaacuteboacutel Kiemeli az ang- licizmusok gyors terjedeacuteseacutenek a veszeacutelyeacutet egyre inkaacutebb eltűnnek az olasz szakszavak a műszaki szakterminoloacutegiaacuteboacutel A multikulturalizmus napjaink divatos teacutemaacutei koumlzeacute tarshytozik viszont az emberekben tudatosiacutetani kell hogy idegen szavak felesleges hasznaacute-

Koumlnyvszemle 83

lata olyan esetben amikor hasznaacutelhatnaacutenak anyanyelvi szoacutet is nem multikulturalizmus hanem tudaacuteleacutekossaacuteg sznobizmus Joumlveveacutenyshyszoacute eacutes joumlveveacutenyszoacute koumlzoumltt oacuteriaacutesi kuumlloumlnbseacuteshygek vannak az egyikben felismerhető az eredeti alak de maacuter alkalmazkodott a befoshygadoacute nyelv hangrendszereacutehez (pl snobbare) a maacutesik viszont megtartotta eredeti alakjaacutet (pl boss target pullman) Egy-egy uacutej szoacute bekeruumlleacutese a nyelvbe taacutersadalmi vitaacutekat is kivaacutelthat Olaszorszaacutegban ilyen volt legshyutoacutebb peacuteldaacuteul az euro esete amelyet olaszul nem lehet toumlbbes szaacutemba tenni iacutegy sokan furcsaacutenak tartjaacutek az uacutej peacutenz neveacutenek a haszshynaacutelataacutet kuumlloumlnoumlsen a toumlbbes szaacutemban is haszshynaacutelhatoacute lira-lire utaacuten

Joacutezsa Judit a 2000-ben elfogadott olaszshyorszaacutegi nyelvtoumlrveacutenyt foglalja oumlssze amely 12 toumlrteacutenelmi kisebbseacuteg nyelveacutet ismeri el hivataloskeacutent annak minden nyelvi-jogi koumlshyvetkezmeacutenyeacutevel egyuumltt Aacutettekinti Olaszorshyszaacuteg 1861-es egyesiacuteteacutese utaacuteni toumlrteacutenelmi haacutetshytereacutet A tanulmaacuteny szerzője meg sem proacutebaacutelshyja a lehetetlent szaacutemba venni Olaszorszaacuteg nyelvjaacuteraacutesait valamint kuumlloumlnbseacuteget tenni azok eacutes az orszaacutegban hivatalos staacutetust eacutelveshyző neolatin nyelvek koumlzoumltt ugyanis ma meacuteg a kutatoacutek sincsenek tisztaacuteban azzal hogy nyelveacuteszeti szempontboacutel mely neolatin nyelvjaacuteraacutes szaacutemiacutet nyelvnek eacutes melyik nyelvshyjaacuteraacutesnak Peacuteldaacuteul a veacuteneacutet a sziciacuteliai eacutes a naacuteshypolyi dialektus mieacutert szaacutemiacutet nyelvjaacuteraacutesnak eacutes a szaacuterd vagy a friuli pedig nyelvnek Ez a keacuterdeacutes veacutegigkiacuteseacuteri nemcsak a fiatal Olaszorshyszaacuteg hanem az eacutevszaacutezadokig fennaacutelloacute Itaacutelia toumlrteacutenelmeacutet is Joacutezsa Judit - tanulmaacutenya veacuteshygeacuten - reacuteszletesen taglalja Friuli-Venezia- Giulia nyelvi helyzeteacutet

Kollaacuter Andrea dolgozata a Latin-Amerishykaacuteban eacutelő olasz kisebbseacuteg nyelvi jogait tagshylalja reacuteszletesen ismertetve a kivaacutendorloacutek szocioloacutegiai jellemzőit eacutes a kivaacutendorlaacutes okashyit Az Olaszorszaacutegboacutel emigraacutelok koumlruumllbeluumll fele Euroacutepaacuteban maacutesik reacutesze pedig Amerishykaacuteban eacutes Ausztraacuteliaacuteban telepedett le A lashytin-amerikai olaszok spanyol- francia- eacutes portugaacuteltudaacutesaacuteban rengeteg az interferenciashyjelenseacuteg (kuumlloumlnoumlsen a lexikaacuteban) ami a neoshy

latin nyelvek hasonloacutesaacutegaacutenak koumlszoumlnhető A vegyes haacutezassaacutegban szuumlletett maacutesodik geneshyraacutecioacute maacuter aacuteltalaacuteban spanyol francia vagy portugaacutel ajkuacute de szaacutemukra az olasz nyelv hasznaacutelata semmilyen akadaacutelyba nem uumltkoumlshyzik Legtoumlbben az anyaorszaacuteggal is tartjaacutek a kapcsolatot Viszont az egyseacuteges latin-ameshyrikai olasz elterjedeacuteseacutenek nem kedvez az a teacuteny hogy a kivaacutendorloacutek kuumlloumlnboumlző tartomaacuteshynyokboacutel szaacutermaznak iacutegy elteacuterő nyelvjaacuteraacutesoshykat bdquovisznek magukkalrdquo az Uacutejvilaacutegba Urushyguay tipikus befogadoacute orszaacuteg ahol sok olasz eacutel A maacutesodik generaacutecioacute tagjainak 90 -a beszeacutel olaszul de jellemzően csak a csalaacutedshyban A vegyes haacutezassaacutegban eacutelők otthon is leginkaacutebb spanyolul beszeacutelnek eacutes az iskolai oktataacutesban mindannyian spanyolul vesznek reacuteszt A harmadik generaacutecioacute aacuteltalaacuteban semshymilyen kapcsolatot nem tart az anyaorszaacutegshygal Az uruguayi olasz kisebbseacuteg sporadikus jellegű ami szinteacuten az olasz nyelv hasznaacuteshylataacutenak a neheacutezseacutegeihez jaacuterul hozzaacute Argenshytiacutenaacuteban egy kicsit maacutes a helyzet az ottani olasz kisebbseacuteg toumlmbben eacutel meacutegpedig Bahiacutea Blancaacuteban ez a teacuteny pedig az olasz nyelv fennmaradaacutesaacutenak kedvez Mindazonaacuteltal elshymondhatoacute hogy a latin-amerikai olasz kishysebbseacutegeket a nyelv veszteacutes fenyegeti

Mikloacutes Magdaleacutena tanulmaacutenya az olaszshyorszaacutegi nyelvekkel eacutes nyelvjaacuteraacutesokkal ilshyletve a beszeacutelők nyelvvaacutelasztaacutesaacuteval foglalshykozik Tudomaacutenyos kutataacutesok adataira taacuteshymaszkodva a szerző megaacutellapiacutetja hogy az olaszok 60 -a csak formaacutelis helyzetben beshyszeacuteli az olasz nyelv irodalmi vaacuteltozataacutet inshyformaacutelis helyzetben inkaacutebb az adott tartoshymaacuteny nyelvjaacuteraacutesaacutet hasznaacutelja - aminek taacutersashydalmi okai vannak - eacutes ez egyeduumllaacutelloacute a neolatin nyelvű orszaacutegokban Az olasz nyelvshyjaacuteraacutesok toumlbbseacutege szoacutebeli nincs iacuteraacutesbeliseacutege Mikloacutes Magdaleacutena roumlvid toumlrteacutenelmi aacutettekinshyteacutest ad az oacutekortoacutel napjainkig amelyben a latin eacutes a kuumlloumlnboumlző olasz dialektusok staacuteshytusaacutet elterjedtseacutegeacutet taglalja Raacutevilaacutegiacutet arra a teacutenyre is hogy a XX szaacutezadban - koumlszoumlnshyhetően az iacuterott eacutes elektronikus sajtoacutenak ilshyletve a koumlzoktataacutes szeacuteles koumlrű elterjeszteacuteshyseacutenek - felgyorsult az olasz nyelvjaacuteraacutesok eacutes

84 Koumlnyvszemle

az irodalmi nyelv egymaacuteshoz valoacute koumlzeleshydeacutese

Molnaacuter Krisztina tanulmaacutenya Deacutel-Tirol nyelvpolitikaacutejaacutet foglalja oumlssze amely moshydelleacuterteacutekű lehet a kelet-koumlzeacutep-euroacutepai orszaacuteshygok szaacutemaacutera A szerző roumlviden bemutatja a tartomaacuteny toumlrteacutenelmi haacutettereacutet amely 1919- ben keruumllt Ausztriaacutetoacutel Olaszorszaacuteghoz eacutes amelynek a politikai helyzete nem mindig volt ilyen nyugodt eacutes stabil mint napjainkshyban Molnaacuter Krisztina kiteacuter a neacutemet eacutes olasz nyelv interferencia-jelenseacutegeire eacutes azok okashyira is A deacutelt-tiroli neacutemet lexikaacutejaacuteban nagyon sok tuumlkoumlrfordiacutetaacutessal talaacutelkozunk elsősorban azon szavak eseteacuteben amelyekre nincs neacuteshymet szoacute eacutes iacutegy nehezen lehetne koumlruumlliacuterni vagy amelyekkel e nyelvvaacuteltozat beszeacutelői az olasz kultuacutera koumlzvetiacuteteacuteseacuten keresztuumll talaacutelkozshytak A deacutel-tiroli gyerekeknek az iskolaacuteban iacuteraacutesi-olvasaacutesi probleacutemaacutei vannak amelyek nem a neacutemet eacutes olasz nyelv talaacutelkozaacutesaacuteboacutel hanem a diglosszia-helyzetben egyuumltt eacutelő neacuteshymet irodalmi nyelv eacutes deacutel-tiroli vaacuteltozat kuumlshyloumlnbseacutegeiből erednek

Salamon Eszter tanulmaacutenya a friuli nyelv helyzeteacutet mutatja be Olaszorszaacuteg nyelvi szempontboacutel Euroacutepa egyik legsoksziacutenűbb aacutellama lakossaacutegaacutenak nagy reacutesze (koumlruumllbeluumll 60 -a) informaacutelis helyzetben nem az iroshydalmi nyelvet hasznaacutelja hanem valamely reshygionaacutelis vaacuteltozatot A friuli anyenyelv neacutelkuumlshyli kisebbseacutegi nyelv Az olasz aacutellam nyelvposhylitikaacuteja a friuli eseteacuteben se nem tiltoacute se nem taacutemogatoacute iacutegy a nyelv fennmaradaacutesa teljes meacuterteacutekben csak belső kezdemeacutenyezeacutesre leshyhetseacuteges A helyzetet neheziacuteti hogy a friushylinak nincs iacuteraacutesbeliseacutege de megkoumlnnyiacuteti hogy a sajaacutet raacutedioacutenak eacutes nyomtatott sajtoacutenak koumlszoumlnhetően viszonylag magas a preszshytiacutezse

Szoacuteka Bernadett iacuteraacutesa Svaacutejc Ticino nevű tartomaacutenya olaszajkuacute lakosainak az identishytaacutesaacutet taglalja A 280 000 lakosuacute tartomaacuteny 83 -a beszeacuteli az olaszt eacutes szaacutemukra ez a nyelv a nemzeti identitaacutes szimboacuteluma az elshysődleges szocializaacutecioacute eacutes az iskolai oktataacutes nyelve Az olasz nyelv ilyen meacuterteacutekű eltershyjedeacuteseacutenek kedvez az anyaorszaacuteggal valoacute

koumlzoumls hataacuter eacutes az ennek koumlszoumlnhető kapcsoshylattartaacutes a csalaacutedtagokkal baraacutetokkal valashymint az olasz nyelvű oktataacutes eacutes sajtoacute szeacutelesshykoumlrű elterjedtseacutege Ticino lakossaacutega azonban heterogeacuten - sokan Olaszorszaacutegboacutel eacutes maacutes euroacutepai orszaacutegokboacutel telepuumllnek be A fiatashylok megtanulnak olaszul (az iskolakoumltelesek keacutenytelenek) az idősebbek erre nem mindig hajlandoacuteak ők aacuteltalaacuteban megmaradnak sashyjaacutet anyanyelvűk hasznaacutelataacutenaacutel

Toacuteth Hajnalka tanulmaacutenya a nyelveacuteszeket reacutegoacuteta eacuterdeklő keacuterdeacutest feszeget dialektus vagy nyelv a szaacuterd A szerző roumlviden oumlsszeshyfoglalja a szaacuterd nyelv toumlrteacutenelmeacutet reacuteszleteshysen ismertetve a nyelvet eacutert pun arab bizaacutenshyci goumlroumlg germaacuten spanyol katalaacuten olasz hataacutesokat eacutes oumlsszehasonliacutetva a kuumlloumlnboumlző nyelvjaacuteraacutesok jelenseacutegeit kuumlloumlnoumls tekintettel a jellemző maacutessalhangzoacute-kapcsolatokra Leshyiacuterja a szaacuterd fonetikai morfoloacutegiai eacutes szintakshytikai szerkezeteacutet majd a nyelv eacutes dialektus fogalmaacutet taglalja Bell heacutet kriteacuteriuma szerint kiteacuterve az 1997 oktoacuteber 15-i regionaacutelis toumlrshyveacutenynek a szaacuterd nyelvre eacutes kultuacuteraacutera vonatshykozoacute cikkelyeacutere A tanulmaacuteny konkluacutezioacuteja a szaacuterd teljes eacuterteacutekű iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelshykező eacutes hiacuteres iacuteroacutekkal buumlszkeacutelkedő nyelv

Foacuteris Aacutegota a vilaacuteg kuumlloumlnboumlző orszaacutegaishyban megjelent olasz gyakorisaacutegi szoacutetaacuterakat veszi szaacutemba az 1933-ban Torontoacuteban kishyadottoacutel napjainkig A technika fejlődeacuteseacutenek koumlszoumlnhetően az 1950-es eacutevekben terjedt el a statisztikai adatok geacutepi feldolgozaacutesa amely jelentős meacuterteacutekben megkoumlnnyiacutetette a gyakorisaacutegi eacutes szoacuteveacuteg-szoacutetaacuterak oumlsszeaacutelliacutetaacuteshysaacutet A szerző reacuteszletesen taacutergyalja a mintashyveacutetel eacutes egy-egy szoacutecikk szuumlleteacuteseacutenek a meshyneteacutet amely a kuumlloumlnboumlző szoacutetaacuterak eseteacuteben elteacuterő A gyakorisaacutegi szoacutetaacuterak hasznaacutelata elshyengedhetetlen a nyelvkoumlnyvszerzők eacutes gyashykorloacute nyelvtanaacuterok munkaacutejaacuteban

Hegyi Aacutegota napjaink egyik legneacutepszeshyrűbb eacutes legelterjedtebb nyelvoktataacutesi moacutedshyszereacutet a kommunikatiacutev moacutedszert ismerteti Kiteacuter a nyelvelsajaacutetiacutetaacutes eacutes nyelvtanulaacutes kuumlshyloumlnbseacutegeire valamint a kommunikatiacutev nyelv- okatataacutesban előforduloacute kuumlloumlnboumlző feladatshytiacutepusokra azok előnyeire eacutes haacutetraacutenyaira

Koumlnyvszemle 85

Felhiacutevja figyelmuumlnket a valoacutes szituaacutecioacutek alkalmazaacutesaacutenak fontossaacutegaacutera eacutes arra hogy időnkeacutent maacutes moacutedszereket is alkalmaznunk kell a hateacutekony nyelvoktataacutes eacuterdekeacuteben

Kovaacutecs Moacutenika tanulmaacutenya az olaszorshyszaacutegi bevaacutendorloacutek nyelvi probleacutemaacuteit foglalja oumlssze Olaszorszaacuteg az 1980-as eacutevekben vaacutelt befogadoacute orszaacuteggaacute elsősorban Tuneacuteziaacuteboacutel Marokkoacuteboacutel Egyiptomboacutel Kelet-Euroacutepaacuteshyboacutel illetve a volt Jugoszlaacuteviaacuteboacutel eacutes Albaacutenishyaacuteboacutel eacuterkeznek ide menekuumlltek A bevaacutendorshyloacutek toumlbbseacutege az olasz nyelv ismerete neacutelkuumll telepedik le uacutej hazaacutejaacuteban ami nagymeacuterteacutekshyben megneheziacuteti taacutersadalmi beilleszkedeacutesuumlshyket Egyeacuteni teacutenyezők is befolyaacutesolhatjaacutek a sikeres nyelvtanulaacutest azonban Olaszorszaacutegshynak is elemi eacuterdeke hogy uacutej aacutellampolgaacuterai integraacutecioacutejaacutet a nyelvtudaacutes hiaacutenya ne akadaacuteshylyozza Sokan spontaacuten sajaacutetiacutetjaacutek el az olaszt de a nyelvoktataacutes megszervezeacuteseacutere is szaacutemos lehetőseacuteg kiacutenaacutelkozik a kuumlloumlnboumlző nyelvisshykolaacutekban A nyelvtanaacuternak figyelembe kell vennie a bevaacutendorloacutek anyanyelveacutet eacutes olaszshytudaacutesaacutenak meacuterteacutekeacutet a keacutet orszaacuteg koumlzoumltti kulshyturaacutelis kuumlloumlnbseacutegeket is

Pelles Tamaacutes tanulmaacutenya a kelet-euroacutepai olasz ceacutelnyelvű iskolaacutekat mutatja be A teacutershyseacutegben az 1980-as 1990-es eacutevekben lezajshyloacutedoacute politikai rendszervaacuteltaacutessal eacutes a nyugati vilaacuteg feleacute valoacute nyitaacutessal egy időben terjedshytek el a keacutettannyelvű iskolaacutek A diaacutekok - felshyismerve a hosszabb taacutevuacute taacutersadalmi igeacutenyeshyket - leggyakrabban az angolt majd a neacuteshymetet franciaacutet olaszt eacutes spanyolt vaacutelasztjaacutek oktataacutesi nyelvkeacutent A szerző neacutev szerint is megemliacuteti a szoacutefiai a praacutegai a pozsonyi a budapesti valamint a peacutecsi olasz keacutettannyelshyvű gimnaacuteziumot amelyek mindegyike a mindenkori olasz kormaacuteny kezdemeacutenyezeacuteshyseacutere joumltt leacutetre Elsőkeacutent a peacutecsi Kodaacutely Zolshytaacuten Gimnaacuteziumban indult olasz keacutettannyelvű osztaacutely 1987-ben majd a praacutegai a pozsonyi eacutes veacuteguumll a bulgaacuteriai iskolaacutek koumlvetkeztek Az olasz nyelvű osztaacutelyok indiacutetaacutesaacutenaacutel probleacutemaacutet jelentett hogy az olaszorszaacutegi illeteacutekesek szaacutemaacutera teljesen ismeretlenek voltak a keletshyeuroacutepai oktataacutesi rendszerek iacutegy a speciaacutelis tananyag-fejleszteacutes megoldhatatlan gondot

okozott A legtoumlbb iskola erre uacutegy reagaacutelt hogy az Olaszorszaacutegban oktatott koumlnyveket rendelte meg Olaszorszaacuteg igen keacuteszseacutegesshynek mutatkozott a szemeacutelyi taacutergyi eacutes anyashygi eszkoumlzoumlk biztosiacutetaacutesaacuteban A vasfuumlggoumlny lebontaacutesa oacuteta - a kereskedelmi kapcsolatok egyre intenziacutevebbeacute valoacute vaacutelaacutesa miatt - egyshyre nagyobb szuumlkseacuteg van az ilyen tiacutepusuacute isshykolaacutek alapiacutetaacutesaacutera

Rozsnyoacutei Zsuzsanna tanulmaacutenya a filoloacuteshygiai tudomaacutenyok fellenduumlleacutese azaz a XVI szaacutezad oacuteta Magyarorszaacutegon megjelenő latin eacutes magyar nyelvű szoacutetaacuterakkal foglalkozik Az első ilyen munka 1533-boacutel szaacutermazik az ismeretlen magyar szerző Joannes Murmeshylius neacutemet-latin szoacutejegyzeacutekeacutet egeacutesziacutetette ki magyar szavakkal Az első oumlnaacutelloacute magyar szoacutetaacuter 1538-ban jelent meg eacutes Pesti Gaacutebor műve Mindkettő az iskolai oktataacutes ceacuteljaira keacuteszuumllt A XVII szaacutezadban egyre nőtt az ilyen tiacutepusuacute munkaacutek szaacutema ekkor alkotott Szenczi Molnaacuter Albert eacutes Calepinus Ezek a szoacutetaacuterak maacuter a polihisztorok utazoacutek katoshynaacutek igeacutenyeit is kieleacutegiacutetetteacutek A szinte a telshyjes ismeretlenseacuteg homaacutelyaacuteba vesző Magyarshyorszaacutegon teveacutekenykedő Luigi Fedinando Marsili bolognai hagyateacuteka őriz toumlbb magyar vonatkozaacutesuacute anyagot is toumlbbek koumlzoumltt hashyzaacutenk toumlrteacutenelmeacutet foumlld- eacutes viacutezrajzaacutet feldolgoshyzoacute eacutes csillagaacuteszati teacutemaacutejuacute iacuteraacutesokat Szilaacuterdy Aacutekos eacutes Carlo Tagliavini kutatta ezt a hagyashyteacutekot A XX szaacutezadi magyar szoacutetaacuterkutatoacutek koumlzuumll Gaacuteldi Laacuteszloacute eacutes Melich Jaacutenos munkaacutesshysaacutega emliacuteteacutesre meacuteltoacute akik a XVII-XVIII szaacutezadi szoacutetaacuterakat dolgoztaacutek fel

Wallendums Tuumlnde tanulmaacutenyaacuteban kishyemeli a kommunikaacutecioacute sikeresseacutegeacuteben alapshyvető fontossaacuteguacute udvarias illetve bizalmashysabb megszoacuteliacutetaacutesi formaacutek a kapcsolatfelveacuteshytel helyes alkalmazaacutesaacutet A megszoacuteliacutetaacutesi formaacutek vaacuteltozaacutesai tuumlkroumlzik a taacutersadalmi vaacutelshytozaacutesokat A megszoacuteliacutetaacutesi formaacutekra jellemshyző a konzervativizmus az uacutejabban kialakult kapcsolatrendszerekre aacuteltalaacuteban uacutejabb megshyszoacuteliacutetaacutesi formaacutek szuumlletnek a reacutegiek fennmashyradaacutesa mellett Ez elteacuterő nyelvekben elteacuterő gyorsasaacuteggal eacutes meacuterteacutekben megy veacutege - az adott taacutersadalom szokaacutesaitoacutel fuumlggően Egy

86 Koumlnyvszemle

XIII szaacutezadban szuumlletett novellaacuteskoumltet ^Noshyvellino hűen tuumlkroumlzi kora megszoacuteliacutetaacutesi forshymaacuteinak az alkalmazaacutesaacutet Pontos informaacutecioacuteshykat kaphatunk belőle a lovagok kereskedők parasztok vaacutendorok koldusok kuumlloumlnboumlző mesterseacutegeket űzők falusi eacutes vaacuterosi lakosok nemesek eacutes egyszerű emberek megszoacuteliacutetaacutesi formaacuteiroacutel Wallendums Tuumlnde a messere ser sere sire signore domine maestro cavashyliere madonna donna dama buona femina monsignore padre figliuolo mio compagno mio uomo megszoacuteliacutetaacutesi formaacutekat taacutergyalja reacuteszletesen

Kuthy Erika

Foumlldes CsabaInterkulturelle Linguistik Voruumlberlegungen zu Konzepten Problemen und DesiderataVeszpreacutem Universitaumltsverlag Wien Edition Praesens 2003

Az interkulturalitaacutes az interkulturaacutelis komshymunikaacutecioacute manapsaacuteg olyan divatszavak amelyek nem hiaacutenyozhatnak a magukra vashylamit is adoacute felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek egyishykeacutenek tudomaacutenyos profiljaacuteboacutel vagy oktataacuteshysi kiacutenaacutelataacuteboacutel De mit is kell valoacutejaacuteban eacuterteni interkulturaacutelis kommunikaacutecioacuten interkultushyraacutelis vizsgaacutelatokon azok taacutergyaacuten illetve tarshytalmaacuten

Foumlldes Csaba a Veszpreacutemi Egyetem gershymanista professzora Interkulturelle Linguisshytik ciacutemű kismonograacutefiaacutejaacuteban nem arra tesz kiacuteseacuterletet hogy ezeket a keacuterdeacuteseket globaacutelishysan eacutes veacutegeacuterveacutenyesen megvaacutelaszolja hanem az interkulturalitaacutes problematikaacutejaacutet nyelveacuteshyszeti oldalroacutel megkoumlzeliacutető alapkeacuterdeacuteseket fogalmaz meg illetve egy aacuteltala javasolt inshyterkulturaacutelis nyelveacuteszet - mint uacutej diszcipliacuteshyna - lehetőseacutegeiről eacutes eseacutelyeiről eacutertekezik

A tanulmaacuteny tehaacutet egyfajta uacuten interkulshyturaacutelis nyelveacuteszetnek illetve taacutegabban az inshyterkulturaacutelis vizsgaacutelatoknak az elmeacuteleti haacutetshytereacutet jelenlegi helyzeteacutet taglalja a taacutergy a

tartalom a definiacutecioacute a terminoloacutegia probleshymatikaacutejaacutet valamint rendszerbe foglalaacutesaacutenak lehetőseacutegeit veszi szemuumlgyre Megkiacuteseacutereli meghataacuterozni annak nyelvtudomaacutenyaacutegi iraacutenyvonalait tovaacutebbaacute igyekszik raacutevilaacutegiacutetashyni a nyelv eacutes a kommunikaacutecioacute kulturaacutelis asshypektusaira eacutes hangsuacutelyozza ezen aspektusok kutataacutesaacutenak fontossaacutegaacutet

A szerző a kultuacutera eacutes az interkulturalitaacutes kulcsszavakboacutel indul ki amelyek a mai tushydomaacutenyos gondolkodaacutesban fontos - mint mondja - bdquokoacutedszavakrdquo A kultuacutera fogalmaacuteshynak nyelvtudomaacutenyi aspektusaacuteroacutel szoacutelva megaacutellapiacutetja hogy a kultuacutera fogalmaacutet az aacutelshytalaacutenos nyelvtudomaacuteny eacutes a germanisztika is kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen hataacuterozta meg A kultuacutera mint kulcsfogalom nyelvtudomaacutenyi megkoumlshyzeliacuteteacuteseacuteben Foumlldes előszoumlr a diakroacuten nyelveacuteshyszeti vizsgaacutelatokra teacuter ki Kiemeli a W Humshyboldt aacuteltal keacutepviselt nyelvfilozoacutefiai iraacutenyzashytokat valamint Weisgerber energetikai nyelvfelfogaacutesaacutet Majd Bopp eacutes Grimm melshylett Paul reflexioacuteja koumlvetkezik aki szerint a nyelv nem maacutes mint kultuacutera-tudomaacuteny Frings kultuacuterfoumlldrajzi eacutes kultuacutermorfoloacutegiai kutataacutesai is emliacuteteacutesre keruumllnek amelyek Paul munkaacutein alapulnak A toumlrteacuteneti jellegű vizsshygaacutelatok szintetizaacutelaacutesa mellett a szerző a szin- koacuten leiacuteraacutesokat is reacuteszletesen taglalja Előszoumlr Fillmore bdquoScenes-and Framesrdquo-elmeacuteleteacutere teacuter ki majd az aktuaacutelis kutataacutesok kognitiacutev iraacutenyultsaacutegaacutera az uacuten cultural-schema-the- ory-t hozza peacuteldaacutenak Az orosz etno-pszicholingvisztika keacutepviselőjeacutenek Szorokin- nak az uacuten lakuacutena-elmeacutelete Foumlldes szerint hasznaacutelhatoacute moacutedszereket szolgaacuteltat az intershykulturaacutelis kutataacutesok szaacutemaacutera az adott kultuacuteshyraacutektoacutel fuumlggő potenciaacutelis kommunikaacutecioacutes probleacutemaacutek pontos meghataacuterozaacutesaacutehoz leiacuteraacuteshysaacutehoz eacutes tipologizaacutelaacutesaacutehoz

A tudomaacutenytoumlrteacuteneti fejtegeteacutesek kapcsaacuten kideruumll a nyelvek eacutes kultuacuteraacutek speciaacutelis szimshybioacutezisaacuteval csak neacutehaacuteny eacuteve kezdtek el intenshyziacutevebben foglalkozni a nyelvtudomaacutenyban neacutehaacuteny nyelveacutesz meacuteg az interkulturaacutelis persshypektiacuteva leacutetjogosultsaacutegaacutet is megkeacuterdőjelezi bizonyos iraacutenyzatok pedig tudatosan kireshykesztik a kulturaacutelis teacutenyezőket

Koumlnyvszemle 87

Az interkulturalitaacutes-keacuterdeacutes haacutettereacutenek a problematika eredeteacutenek vizsgaacutelata utaacuten toumlbb neacutemet eacutes nem neacutemet nyelvű szerző inshyterkulturaacutelis germanisztikaacuteval a nyelvtushydomaacuteny eacutes kultuacutertudomaacuteny kapcsolataacuteval foglalkozoacute elmeacuteleteacutet elemzi eacutes arra a megaacutelshylapiacutetaacutesra jut hogy az utoacutebbi 30 eacutevben kiashylakultak ugyan interkulturaacutelis ceacutelzatuacute kutashytaacutesi iraacutenyzatok azonban az interkulturaacutelis nyelveacuteszetet egyik szerző sem akarja a nyelvshytudomaacuteny oumlnaacutelloacute reacuteszteruumlleteacutenek tekinteni inkaacutebb csak kutataacutesi iraacutenyzatnak

A szerző elemzeacutesei soraacuten teljesseacutegre toumlshyrekszik iacutegy figyelmeacutet nemcsak tudomaacutenyos publikaacutecioacutekra fordiacutetja hanem megvizsgaacutelja hogy a felsőoktataacutesban van-e nyoma intershykulturaacutelis nyelveacuteszeti stuacutediumoknak Megshyaacutellapiacutetja hogy a nemzetkoumlzi felsőoktataacutesban egyre inkaacutebb felbukkan egyfajta bdquocross-culshytural lingusticsrdquo azonban hiaacutenyoznak ezzel kapcsolatban az oumlsszefuumlggő aacutetfogoacute definiacuteshycioacutek eacutes elmeacuteletek

Foumlldes egy uacutejabb oumlnaacutelloacute fejezetben vaacutezolshyja fel az inter- illetve transzkulturaacutelis nyelshyveacuteszet koumlrvonalait valamint rendszerbeli elshyhelyezeacuteseacutenek keacuterdeacuteseit taglalja Mint iacuterja az interkulturaacutelis nyelveacuteszet ciacutemszoacute kapcsaacuten kuumlloumlnoumlsen a neacutemet nyelvű szakirodalomban sok az ellentmondaacutes eacutes a tisztaacutezatlan keacuterdeacutes Raacutemutat a fogalmi eacutes terminoloacutegiai aacutelloshymaacuteny igen sokreacutetű eacutes bonyolult eacutes egy bdquointershykulturaacutelis nyelveacuteszetrdquo staacutetusaacutenak meghataacuteroshyzaacutesa sem probleacutemamentes El kell gondolkodshyni azon is hogy autonoacutem tudomaacutenyaacutegnak tekinthető-e

A megceacutelzott tudomaacutenyaacuteg taacutergykoumlreacutet illeshytően is meacuteg tisztaacutezaacutesra vaacuter hogy milyen teshyruumlletekre vonatkoztathatoacutek a kutataacutesai eacutes mishylyen teacutemaacutekban illeteacutekes A taacutergykoumlr keacuterdeacuteshyse mellett a szerző reacuteszletesen foglalkozik egyfajta interkulturaacutelis nyelveacuteszet definiaacutelaacuteshysaacutera iraacutenyuloacute proacutebaacutelkozaacutesokkal is A vizsgaacutelt definiacutecioacutekat toumlbbek koumlzoumltt azzal egeacutesziacuteti ki hogy a kultuacuterkontraszt jelenseacutege mellett eacutershydemes lenne foglalkozni a nyelvek eacutes kultuacuteshyraacutek kapcsolatainak dimenzioacutejaacuteval is Szuumlkshyseacuteges lenne tovaacutebbaacute a nyelvi eacutes kulturaacutelis aacutetfedeacuteseket eacutes az aacutetfedeacutesi helyzeteket is leshy

iacuterni A kultuacuteraacutek nem zaacutert homogeacuten entitaacuteshysok hanem nyiacutelt szabaacutely-rendszerek ameshylyek egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen meghataacuterozzaacutek egymaacuteskoumlzti kommunikaacutecioacutera eacutepuumllnek eacutes aacutelshylandoacutean vaacuteltoznak

Mindezek alapjaacuten a szerző koumlvetkezőkeacutepshypen oumlsszegzi az aacuteltala koumlrvonalazott interkulshyturaacutelis nyelveacuteszet definiacutecioacutejaacutet olyan kutataacutesi iraacutenyultsaacutegot eacutert rajta az abboacutel eredő elmeacuteshyleti eacutes gyakorlati eljaacuteraacutesokkal egyuumltt amely egyreacuteszt a rendszernyelveacuteszeti maacutesreacuteszt főshykeacutent pszicho- szocio- pragma- eacutes kontaktshylingvisztikai illetve nyelvpolitikai megkoumlzeshyliacuteteacutesek kombinaacutecioacuteja Ezek a vizsgaacutelatok nyelv- eacutes kultuacuterakuumlloumlnbseacutegekre kultuacuteraacutekat aacutetfogoacute kommunikaacutecioacutera eacutes az idegenseacuteghez maacutessaacuteghoz valoacute nyelvi-kommunikatiacutev viszoshynyulaacutesra iraacutenyulnak

Foumlldes raacutevilaacutegiacutet hogy az interkulturaacutelis nyelveacuteszet tartalmi keacuterdeacutesei szinteacuten nem egyeacutertelműen tisztaacutezottak A vizsgaacutelt veacuteleshymeacutenyek kapcsaacuten a szerző hangsuacutelyozza a pragmatika eacutes a szemantika fontossaacutegaacutet kishyegeacutesziacutetve azzal hogy a frazeoloacutegiaacutet eacutes a meshytafora-kutataacutest is figyelembe kell venni Ugyanis a frazeologizmusok olyan bdquokulturaacuteshylis jelekrdquo amelyek sűriacutetett formaacuteban tuumlkroumlshyzik vissza egy nyelv- illetve kultuacuterkoumlzoumlsseacuteg eacuterteacutek- gondolkodaacutesi eacutes eacutertelmezeacutesi rendszeshyreacutet Foumlldes szerint az interkulturaacutelis nyelveacuteshyszet iacutegeacuteretes kutataacutesi teruumlleteacutet keacutepezhetik az interkulturaacutelis kommunikaacutecioacute kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatai pl a nyelvi-kommunikatiacutev viselshykedeacutes eacuterteacutekeleacutese sajaacutet illetve idegen kultuacuteshyraacuteval kapcsolatos sztereotiacutepiaacutek kuumlloumlnboumlző megiacuteteacuteleacutese vagy kuumlloumlnboumlző kulturaacutelis tashypasztalatok Ezenkiacutevuumll a nyelvprodukcioacute eacutes recepcioacute keacuterdeacuteskoumlre is egy interkulturaacutelis nyelveacuteszet feladatkoumlreacutebe tartozik Tovaacutebbi koumlzponti teacutemaacuteja a nyelv eacutes kommunikaacutecioacute szerepeacutenek vizsgaacutelata az idegenseacutegmaacutessaacuteg eacuterteacutekeleacuteseacuteben az idegenseacuteg-kutataacutesban A szerző itt a Jung-feacutele xenoloacutegia-nyelveacuteszetre is hivatkozik A nyelvi eacutes a nyelvileg koumlzshyvetiacutetett identitaacutes problematikaacuteja szinteacuten aktuaacutelis keacuterdeacutes lehet egy interkulturaacutelis nyelshyveacuteszet szaacutemaacutera Ezzel kapcsolatosan gyashykorlati peacuteldakeacutent ideacutezi a szerző pl Vlagyi-

88 Koumlnyvszemle

mir Kaminert a neacutemetorszaacutegi orosz iacuteroacutet aki a fenti probleacutema kapcsaacuten iacutegy nyilatkozik bdquoMagaacutenemberkeacutent orosz vagyok foglalkoshyzaacutesom neacutemet iacuteroacute A siker megerőltető A Goethe-Inteacutezet mint neacutemet kultuacuternagykouml- vetet kuumlld el a vilaacuteg kuumlloumlnboumlző pontjaira az oroszok azt akarjaacutek hogy az orosz kultuacuteraacutet neacutepszerűsiacutetsem a zsidoacute szervezetek pedig mint zsidoacute iacuteroacutetoacutel vaacuternak el tőlem nyilatkoshyzatokatrdquo (p 50)

A szerző levezeti hogy a fordiacutetaacutes- eacutes tolshymaacutecsolaacutes-tudomaacuteny uacutegyszinteacuten relevaacutens egy interkulturaacutelis nyelveacuteszet szaacutemaacutera Kuumlloumlnoumlshysen eacuterdekes lehet ha uacuten bdquohigh- vagy bdquolow- contextrdquo-kultuacutera koumlzoumltti koumlzvetiacuteteacutesről van szoacute

A koherens interkulturaacutelis nyelveacuteszet kishymunkaacutelaacutesaacutehoz meacuteg homogeacuten terminoloacutegiai haacutetteacuter is szuumlkseacuteges Interkulturalitaacutes kapcsaacuten ugyanis abboacutel a bdquohagyomaacutenyosrdquo szociokulshyturaacutelis helyzetből szokaacutes kiindulni hogy keacutet egymaacutestoacutel kuumlloumlnboumlző nyelv eacutes kulturaacutelis rendszer interakcioacuteja aacutell fenn vagy pedig hogy egy nyelvet vagy kultuacuteraacutet egy maacutesik perspektiacutevaacutejaacuteboacutel vizsgaacutelunk A szerző itt arra hiacutevja fel a figyelmet hogy maacutes a kiindulaacutesi helyzet peacuteldaacuteul a neacutemet mint kisebbseacutegi nyelv eseteacuteben Koumlzeacutep-Kelet- Kelet- vagy Deacutelkelet-Euroacutepaacuteban ahol a keacutet- vagy toumlbbshynyelvűseacuteg kuumlloumlnboumlző esetei a jellemzők Foumlldes szerint olyan terminusra van szuumlkseacuteg amely pontosan jeloumlli ezt a jelenseacuteget is Ez lehetne a transzkulturaacutelis nyelveacuteszet fogalshyma amely az interkulturaacutelis nyelveacuteszet kuumlshyloumlnleges esete

A szerző a tovaacutebbiakban a multikulturashylitaacutes az interkulturalitaacutes eacutes a transzkulturashylitaacutes koncepcioacutejaacutet vizsgaacutelja Mint iacuterja az utoacutebbi eacutevtizedekben egyre gyakrabban haszshynaacuteljaacutek a multikulturaacutelis illetve az interkulshyturaacutelis terminust amelyek a kuumlloumlnboumlző kulshytuacuteraacutek egy taacutersadalmon beluumlli egyuumltteacuteleacuteseacutenek probleacutemaacuteit fejezik ki A transzkulturalitaacutes terminus szaacutemos taacutersadalom teacutenyleges mai helyzeteacutere utal ahol kuumlloumlnboumlző kulturaacutelis rendszerek kuumlloumlnboumlző okok koumlvetkezteacuteben

egymaacutessal szimbioacutezist alkotnak iacutegy a bdquosashyjaacutetrdquo eacutes az bdquoidegenrdquo megkuumlloumlnboumlzteteacutese egyshymaacutestoacutel gyakran alig vagy egyaacuteltalaacuten nem leshyhetseacuteges

A szerző zaacuterszavaacuteban hangsuacutelyozza hogy az interkulturalitaacutes fogalmaacutenak az elmeacuteletshyalkotaacutesban eacutes a kutataacutesi gyakorlatban egyshyaraacutent doumlntő szerepet kell szaacutenni A tanulmaacutenyshyban taacutergyalt fogalmak terminusok koncepshycioacutek tudomaacutenyelmeacuteleti kontuacuterjai azonban meacuteg mindig nem rajzoloacutedtak ki veacutegeacuterveacutenyeshysen iacutegy a tanulmaacuteny szaacutendeacuteka nem az hogy minden nyitott keacuterdeacutest megvaacutelaszoljon hashynem sokkal inkaacutebb koumlrvonalazni igyekszik a teacutema topograacutefiaacutejaacutet megproacutebaacutel feheacuter foltokshyra raacutemutatni eacutes vitaacutera eacuterdemes csomoacutepontoshykat felteacuterkeacutepezni Mindehhez a nyelvhez eacutes a kommunikaacutecioacutehoz valoacute viszonyulaacutes teljes koumlrű uacutejragondolaacutesa szuumlkseacuteges

Oumlsszegzeacuteskeacutent megaacutellapiacutethatjuk hogy a nagy precizitaacutessal keacuteszuumlli tanulmaacuteny szaacutemos tisztaacutezatlan keacuterdeacutesre vilaacutegiacutet raacute az interkulshyturalitaacutes problematikaacuteja kapcsaacuten Sikeruumllt kimutatnia hogy hiaacutenyos ill ellentmondaacuteshysos az eddigi konceptualizaacutecioacute hiaacutenyoznak az oumlsszefuumlggő aacutetfogoacute definiacutecioacutek elmeacuteletek eszkoumlztaacuterak Meglehetősen bonyolult a foshygalmi eacutes terminoloacutegiai haacutetteacuter Az interkulshyturaacutelis nyelveacuteszet taacutergy kijeloumlleacutese is elveacutegshyzendő staacutetusaacutenak meghataacuterozaacutesa sem probshyleacutemamentes A fent leiacutertak elleneacutere vagy eacuteppen azok miatt a szerző szerint az intershykulturaacutelis nyelveacuteszet izgalmas kutataacutesi teruumlshyletnek iacutegeacuterkezik amely nem lebecsuumllendő potenciaacutellal rendelkezik ehhez fogalmazott meg relevaacutens javaslatokat Azonban (Foumlldes szerint is) reacuteszben hiaacutenyoznak meacuteg azok az előmunkaacutelatok amelyek hozzaacutejaacuterulhatnaacuteshynak az interkulturaacutelis nyelveacuteszetnek mint oumlnaacutelloacute diszcipliacutenaacutenak definiaacutelaacutesaacutehoz illetve megszilaacuterdulaacutesaacutehoz Nem veacuteletlen tehaacutet hogy a szerző sem bdquoazrdquo interkulturaacutelis nyelshyveacuteszetről hanem bdquoegyfajtardquo interkulturaacutelis nyelveacuteszetről beszeacutel

Patay Adrienn

HIacuteREK EacuteS FELHIacuteVAacuteSOK

Tisztelt olvasoacuteink

Folyoacuteiratunk a joumlvőben is folyamatos taacutejeacutekoztataacutest szeretne adni a szakma hazai eacutes kuumllshyfoumlldi rendezveacutenyeiről konferenciaacutekroacutel tovaacutebbkeacutepzeacutesekről valamint a kuumlloumlnboumlző oumlszshytoumlndiacutej-kiiacuteraacutesokroacutel eacutes egyeacuteb a szakmaacutet eacuterintő esemeacutenyekről Ahhoz hogy mineacutel pontoshysabb informaacutecioacutekkal szolgaacutelhassunk szuumlkseacuteguumlnk van a szervező illetve a lebonyoliacutetoacute inteacutezmeacutenyek egyuumlttműkoumldeacuteseacutere

Tovaacutebbra is keacuterjuumlk juttassaacutek el szerkesztőseacuteguumlnkbe ilyen jellegű hiacutereiket hogy időshyben koumlzzeacute tehessuumlk őket eacutes iacutegy mineacutel toumlbb eacuterdeklődő szerezhessen tudomaacutest a kuumlshyszoumlboumln aacutelloacute szakmai esemeacutenyekről

Egyuumlttműkoumldeacutesuumlket előre is koumlszoumlnoumlmSzablyaacuter Anna

rovatvezető

Beszaacutemoloacute a bdquoBeszeacutedkutataacutes 2005 ciacutemű konferenciaacuteroacutel

A Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemai Nyelvshytudomaacutenyi Inteacutezeteacuteben 2005 oktoacuteber 10- 11-eacuten keruumllt megrendezeacutesre a bdquoBeszeacutedkushytataacutes 2005rdquo ciacutemű tudomaacutenyos uumlleacutesszak A konferencia toumlbb mint tiacutez eacuteves muacuteltra teshykint vissza az elsőt 1992-ben tartottaacutek Azoacuteta - a nagy eacuterdeklődeacutesre valoacute tekinshytettel - a Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezet Fonetishykai Osztaacutelyaacutenak szervezeacuteseacuteben keacutet-haacuterom eacutevente sor keruumll a beszeacuteddel kapcsolatos kutataacutesok eredmeacutenyeinek bemutataacutesaacutera Az idei uumlleacutesszak immaacuteron a hetedik a konshyferenciasorozat toumlrteacuteneteacuteben Ezuacutettal is - mint minden alkalommal - az előadaacutesok aacutetfogtaacutek a beszeacuteddel kapcsolatos szinte vashylamennyi tudomaacutenyteruumlletet A konferenshyciaacuten helyet kapott a fonetika eacutes a fonoloacuteshygia a beszeacutedtechnoloacutegia valamint a neushyrolingvisztika kutataacutesi eredmeacutenyeinek ismerteteacutese

Az előadaacutesok toumlbbseacutege a magyar nyelvshyvel kapcsolatos uacutej adatokat megaacutellapiacutetaacuteshysokat taacutergyalta de termeacuteszetesen idegen nyelvekre vonatkozoacute vizsgaacutelatok is beshymutataacutesra keruumlltek peacuteldaacuteul a neacutemet voka- lizaacutelt r eacutes a sva keacuterdeacuteskoumlre (Harman Laacuteszshyloacute Debreceni Egyetem) vagy az angol elshy

liptikus oumlsszetett mondatok intonaacutecioacutes tashygolaacutesa (H Toacuteth Zsuzsa Miskolci Egyeshytem)

A bekuumlldoumltt absztraktokat a szakmai biacuteraacuteloacute bizottsaacuteg pontozaacutesos eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten fogadtaacutek el a konferencia szerveshyzői A keacutetnapos rendezveacutenyen 30 előadaacutes keruumllt bemutataacutesra A szekcioacutek programja nagyreacuteszt tematikusan aacutellt oumlssze heacutetfőn deacutelelőtt kaptak helyet az idegen nyelvekshyre vonatkozoacute eacutes a beszeacutedtechnoloacutegiai vizsshygaacutelatok heacutetfő deacutelutaacuten a spontaacuten beszeacuteddel kapcsolatos illetve a megakadaacutesjelenseacuteshygekre vonatkozoacute elemzeacutesek A keddi napon a neurolongvisztikaacuteval kapcsolatos kutashytaacutesok illetve a beszeacutedre vonatkozoacute egyeacuteb vizsgaacutelatok (a főiskolaacutesok kiejteacutese a raacutedishyoacutesok nyelvhasznaacutelata) eredmeacutenyei hangshyzottak el

A konferencia oktoacuteber 10-eacuten heacutetfőn Kenesei Istvaacuten a Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezet igazgatoacutejaacutenak megnyitoacute beszeacutedeacutevel vette kezdeteacutet Kenesei Istvaacuten meacuteltatta a maacuter eacutevshytizedes muacuteltra visszatekintő tudomaacutenyos uumlleacutesszak szeacuteleskoumlrű tematikaacutejaacutet eacutes tudoshymaacutenyos hasznossaacutegaacutet Kiemelte a kutataacuteshysok interdiszciplinaacuteris jellegeacutet amelyet a

90 Hiacuterek eacutes felhiacutevaacutesok

nagy szaacutemuacute taacutersszerzőseacutegben keacuteszuumllt előshyadaacutes is bizonyiacutetott Az igazgatoacute hangsuacuteshylyozta annak fontossaacutegaacutet is hogy mineacutel toumlbb uacutejszerű elsősorban a magyar nyelvshyre vonatkozoacute vizsgaacutelat szuumllessen amelyek ismerteteacuteseacutere a konferencia a joumlvőben is lehetőseacuteget kiacutevaacuten biztosiacutetani

Az első napi 45 perces nagyelőadaacutes a prozoacutediai szerkezeteket mutatta be elteacuterő koumlzleacutestiacutepusokban a megnyilatkozaacutes szupshyraszegmentaacutelis szerkezete vaacuteltozik attoacutel fuumlggően hogy hiacuterfelolvasaacutesroacutel mesemonshydaacutesroacutel egy novella felolvasaacutesaacuteroacutel vagy rekshylaacutemszoumlveg bemondaacutesaacuteroacutel van szoacute A műshyszeres akusztikai-fonetikai elemzeacutes toumlbbek koumlzoumltt kimutatta hogy a mese eacutes a novelshyla meghangosiacutetaacutesakor a beszeacutelő magasabb hangfekveacutest hasznaacutel eacutes joacuteval alacsonyabshybak a tempoacuteeacuterteacutekek mint peacuteldaacuteul a reklaacuteshymok eseteacuteben (Olaszy Gaacutebor MTA Nyelvshytudomaacutenyi Inteacutezet)

A geacutepi beszeacutedfelismereacutessel kapcsolatshyban Mihaj uumlk Peacuteter (Budapesti Műszaki Egyetem) bemutatta hogy a nemzetkoumlzi szinten bevaacutelt koumlrnyezetfuumlggő beszeacutedshyhangmodell-kialakiacutetaacutes a magyar nyelvre vonatkozoacutean szaacutemos esetben nem volt eleacuteg eredmeacutenyes ezeacutert a Műszaki Egyetemen uacutej eljaacuteraacutest dolgoztak ki a probleacutema megshyoldaacutesaacutera

A beszeacutedfelismerő rendszerekkel kapshycsolatos neheacutezseacutegeket eacutes lehetseacuteges megshyoldaacutesokat holland nyelvteruumlleten is vizsshygaacuteltaacutek Az egyik eredmeacuteny az volt hogy javult a beszeacutedfelismerő teljesiacutetmeacutenye ha a beeacuterkező koumlzleacutesekből mesterseacutegesen kishyiktattaacutek a megakadaacutesjelenseacutegeket (Lendshyvai Piroska Tilburg University)

A deacutelutaacuteni első szekcioacuteban elsősorban az oacutevodaacutes eacutes iskolaacutes gyermekek nyelvi foshylyamataival foglalkozoacute kutataacutesokat eacutes koumlshyvetkezteteacuteseket mutattaacutek be az előadoacutek

Kovaacutecs Magdolna (Debreceni Egyetem) oacutevodaacutesok szoacuteelőhiacutevaacutesi folyamatait vizsshygaacutelva megaacutellapiacutetotta hogy a gyerekek szoacuteshyasszociaacutecioacute eseteacuteben nagyobb meacuterteacutekben

taacutemaszkodnak az adott szituaacutecioacutera miacuteg iraacuteshynyiacutetott spontaacuten beszeacuted eseteacuten a grammashytikai megformaacutelaacutes iraacutenyiacutetja a szoacuteelőhiacutevaacutest

Toumlbb előadaacutes foglalkozott a megakashydaacutesjelenseacutegek elemzeacuteseacutevel Ezeket a jelenshyseacutegeket vizsgaacuteltaacutek időskorban a fonoloacutegishyai szerkezeteacutepiacutető műveletek szempontjaacuteshyboacutel (Szeacutepe Judit MTA Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezet) kiacuteseacuterletileg kivaacuteltott helyzetben (Gocsaacutel Aacutekos - Huszaacuter Aacutegnes Peacutecsi Tushydomaacutenyegyetem) illetve a meacutediaszerepshylők spontaacuten beszeacutedeacuteben (Kaloacute Zsuzsa ELTE) Egy eddig keveacutesseacute vizsgaacutelt korcsoshyport az oacutevodaacutesok megakadaacutesjelenseacutegeit elemző előadaacutes is helyet kapott a programshyban (Horvaacuteth Viktoacuteria - Kalina Krisztina)

A kedd reggeli 45 perces nagyelőadaacutesshyban Goacutesy Maacuteria (MTA Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezet) toumlbb maacutessalhangzoacute megvaloacutesulaacuteshysaacutet mutatta be a zoumlngeacutesseacuteg szempontjaacuteboacutel Akusztikai-fonetikai elemzeacutesekkel - toumlbbek koumlzoumltt - kimutatta hogy mineacutel taacutevolabbi a hangszalagoktoacutel a zaacuterhangok keacutepzeacutese annaacutel nagyobb meacuterteacutekben zoumlngeacutesedik a szoacuteveacutegi zaacuterhang Az előadaacutes reacuteszletesen taacutergyalta a h megvaloacutesulaacutesaacutenak moacutedjait intervokaacutelis helyzetben eacutes a zoumlngeacutesseacutegi hasonulaacutes realizaacuteloacutedaacutesaacutet fiatalok eacutes idősek spontaacuten narratiacutevaacuteiban

A neurolingvisztika taacutergykoumlreacuteből Baacutenshyreacuteti Zoltaacuten (MTA Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezet) az afaacuteziaacutesok beszeacutedeacutet vizsgaacutelva kimutatshyta hogy a beteg az aktiacutev reacuteszgrammatikaacutekshykal kompenzaacutelja a nem kezelhető nyelvtashyni reacuteszrendszert Cseacutepe Valeacuteria (MTAgrave Pszishycholoacutegiai Kutatoacuteinteacutezet) az esemeacutenyhez koumltoumltt agyi potenciaacutelok (EKP) eljaacuteraacutesaacuteval arra kereste a vaacutelaszt hogy az agy mikeacutent keacutepes a hangsuacutely akusztikai oumlsszetevőiből perceptuaacutelis taacutempontot alkotni

A beszeacuted szupraszegmentaacutelis teacutenyezőishyvel toumlbb előadaacutes is foglalkozott a kutataacuteshysok szerint ezek vaacuteltoznak az elteacuterő komshymunikaacutecioacutes helyzetekben (Markoacute Alexandshyra ELTE) s ez a vaacuteltozaacutes befolyaacutesolja a percepcioacutet is A beszeacutedtempoacute gyorsulaacutesa

Hiacuterek eacutes felhiacutevaacutesok 91

hataacutessal van a feldolgozaacutes eredmeacutenyesseacuteshygeacutere - ennek meacuterteacutekeacutet termeacuteszetes eacutes szinshytetizaacutelt mondatokkal is vizsgaacuteltaacutek (Boacutena Judit ELTE) A hangsuacutely eacuteszleleacuteseacutevel kapshycsolatos kutataacutes szerint a gyermekekneacutel időnkeacutent meacuteg probleacutemaacutet okoz az azonos szintaktikai szerkezettel rendelkező de kuumlshyloumlnboumlző hangsuacutellyal megvaloacutesiacutetott mondashytok eacutertelmezeacutese eacutes sok esetben a felnőttek eacuteszleleacutese eacutes produkcioacuteja sem toumlkeacuteletes ebshyben a tekintetben (Imre Angeacutela ELTE)

A konferencia zaacuteroacute szekcioacutejaacuteban olyan teacutemaacutek kaptak helyet mint a korai eacutes keacutesői keacutetnyelvű szemeacutelyek mentaacutelis lexikonaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesa a rendezettseacuteg szempontshyjaacuteboacutel (Navracsics Judit Veszpreacutemi Egyeshytem) vagy a meggyőző hangzaacutes szupraszegmentaacutelis ismeacutervei (Bata Sarolta EacuteLTE)

A bdquoBeszeacutedkutataacutes 2005rdquo kereteacuteben renshydezteacutek meg Goacutesy Maacuteria keacutet uacutej koumlnyveacutenek bemutatoacutejaacutet A Fonetika a beszeacuted tudomaacuteshynya (2004 szeptember) eacutes a Pszicholing- visztika (2005 oktoacuteber) ciacutemű koumlteteket Ola-

szy Gaacutebor eacutes Siptaacuter Peacuteter valamint Nyoshymaacuterkay Istvaacuten eacutes Adamikneacute Jaacuteszoacute Anna ismertette Mindkeacutet munkaacutet a tudomaacutenyok meacuterfoumlldkoumlvekeacutent eacuterteacutekelteacutek a bemutatoacute soshyraacuten meacuteltatva azok rendszerező a leguacutejabb tudomaacutenyos eredmeacutenyeket ismertető eacutes előshyremutatoacute jellemzőit

A bdquoBeszeacutedkutataacutes 2005rdquo ciacutemű tudomaacuteshynyos uumlleacutesszak - hagyomaacutenyainak megfeshylelően - felvonultatta az egeacutesz orszaacuteg teshyruumlleteacuteről eacuterkezett kuumlloumlnfeacutele tudomaacutenyteshyruumlleteken műkoumldő kutatoacutekat A hallgatoacutek megismerhetteacutek a beszeacutedtudomaacutenyok teshyruumlletein veacutegzett leguacutejabb kutataacutesokat elsőshysorban a magyar de az angol a neacutemet eacutes a holland nyelvre vonatkozoacutean is A szervezők folytatni kiacutevaacutenjaacutek a sorozashytot keacutet eacutev muacutelva uacutejra oumlsszehiacutevjaacutek a legshyuacutejabb eredmeacutenyek megvitataacutesaacutera a legkishyvaacuteloacutebb hazai szakembereket a beszeacutedtudoshymaacutenyok kuumlloumlnboumlző teruumlleteiről

Horvaacuteth Viktoacuteria

Beszaacutemoloacute az első szegedi gender-konferenciaacuteroacutel

bdquoA nő helye a magyar nyelvhasznaacutelatbanrdquo ciacutemmel rendeztek keacutetnapos szakmai konshyferenciaacutet a Szegedi Tudomaacutenyegyetemen2005 szeptember 8-9-eacuten A rendezveacuteny szervezői Saacutendor Klaacutera (SZTE JGYTKF Magyar Nyelvi Tanszeacutek) eacutes Baraacutet Erzseacuteshybet (SZTE BTK Angol Tanszeacutek) a konfeshyrencia koumlzponti teacutemaacutejaacutenak igen elismert hazai kutatoacutei A tudomaacutenyos tanaacutecskozaacutes ceacutelja az volt hogy a nyelv az ideoloacutegia eacutes a meacutedia szempontjaacuteboacutel vegye szaacutemba a hazai gender-szempontuacute kutataacutesi eredmeacuteshynyeket

Ez azeacutert kiemelkedő jelentőseacutegű vaacutellalshykozaacutes mert bdquoaz elmuacutelt tiacutez eacutevben a magyarshyorszaacutegi nyelveacuteszeti kutataacutesok is bekapcsoshyloacutedni laacutetszanak a nyelvhasznaacutelat eacutes hatalom a nyelvhasznaacutelat eacutes ideoloacutegia oumlsszefuumlggeacuteshy

seinek eacutertelmezeacuteseacutetrdquo (1 a konferencia progshyramfuumlzeteacutenek előszavaacuteban) a taacutersadalmi nemek szempontjaacuteboacutel is vizsgaacuteloacute euroacutepai eacutes eacuteszak-amerikai kutataacutesi trendbe s most a szegedi konferencia alkalmaacuteboacutel keruumllt sor előszoumlr arra hogy szaacutemot vessuumlnk azshyzal hol is tartunk mi a gender-keacuterdeacutesben A szegedi konferenciaacuten elhangzott előadaacuteshysok azt bizonyiacutetottaacutek hogy jelentős mashygyarorszaacutegi eredmeacutenyeink is vannak a taacutershysadalmi nemek kutataacutesaacuteban A taacutersadalmi nemek vonatkozaacutesaacuteban hazaacutenkban is toumlbb kutataacutesi iraacuteny van kibontakozoacuteban ilyenek peacuteldaacuteul a szexista nyelvhasznaacutelat nyelvishynyelveacuteszeti elemzeacutese a taacutersadalmi nemek kommunikaacutecioacutes stiacutelusaacutenak a gender-szemshypontuacute vizsgaacutelata valamint annak empirikus kutataacutesa hogy hogyan reflektaacutel a minden-

kori hatalom nyelvezete eacutes a meacutedia nyelvshyhasznaacutelata a nemekre

A szervezők ceacutelkitűzeacutese az volt hogy az első bdquoszegedi gender-konferenciaacutenrdquo elshysősorban a szexizmus ideoloacutegiaacutejaacutera eacutes anshynak nyelvi megjeleniacutetődeacutesi formaacuteira konshycentraacuteljunk s kiemelt probleacutemakeacutent keshyzeljuumlk a női nyelvhasznaacutelat ill a nő helyeacutet a magyar nyelvben Ebben a tekintetben a konferencia nemcsak hogy a magyar nyelvshyre vonatkozoacutean tudott tudomaacutenyosan aacutellaacutest foglalni hanem a keacutet nap soraacuten kialakult az a fajta műhelybeszeacutelgeteacutes is az előadoacutek koumlzoumltt amely a taacutersadalmi nemek nyelveacuteshyszeti jellegű kutataacutesaacutet Magyarorszaacutegon a tovaacutebbiakban megalapozhatja sőt a nemshyzetkoumlzi tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera is szolgaacuteltathat uacutej megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedokat eacutes uacutej eredmeacutenyeket

A keacutet napos program sziacutenvonalas szakshymai tartalmaacuteroacutel maacuter a programfuumlzet is soshykat elaacuterult A konferenciaacutet Szeacutepe Gyoumlrgy professzor nyitotta meg aki egyreacuteszt a teacuteshyma fontossaacutegaacutera eacutes annak időszerű embershyjogi vonatkozaacutesaira hiacutevta fel a hallgatoacutesaacuteg figyelmeacutet maacutesreacuteszt leszoumlgezte hogy a hashyzai nyelvtudomaacutenyban is van a helye eacutes szerepe a nemek nyelvhasznaacutelataacuteval fogshylalkozoacute nyelveacuteszeti diszcipliacutenaacutenak Szeacutepe Gyoumlrgy utalt arra is hogy semmilyen szemshypontboacutel nem hihetuumlnk a semleges taacutersadalshymi attitűd leacutetezeacuteseacuteben s a taacutersadalmi neshymek nyelvhasznaacutelati keacuterdeacuteseit (is) kutatoacute nyelveacuteszeti diszcipliacutenaacutek nyilvaacutenvaloacutean akshytivista jellegűek

A konferenciaacuten oumlsszesen 29 előadaacutes hangzott el hazai eacutes kuumllfoumlldi előadoacutek reacuteszeacuteshyről A konferencia munkanyelve a magyar volt s a magyart idegen nyelvkeacutent beszeacuteshylők is magyar nyelven ismertetteacutek kutataacuteshysi teacutemaacutejukat A konferencia nyitoacute előadaacuteshysaacutet Baraacutet Erzseacutebet (SZTE BTK Angol Tanszeacutek) tartotta aki arroacutel beszeacutelt miben nyilvaacutenul meg a taacutersadalmi nemek kifejeshyzeacutes tarthatatlansaacutega egyfelől nyelvi-nyelvshyhasznaacutelati maacutesfelől tudomaacutenyos neacutezőshy

pontboacutel majd raacutemutatott arra mieacutert nem mondhatjuk a nyelvhasznaacutelat nemi szemshypontuacute eacutes gender perspektiacutevaacuteboacutel toumlrteacutenő elemzeacuteseacutet egymaacutessal azonos kutatoacutei aacutellaacutesshypontnak Előadaacutesaacutet azzal zaacuterta hogy a neshymek eacutes nyelvhasznaacutelat oumlsszefuumlggeacuteseit kushytatoacute nyelveacuteszeknek nemcsak a taacutersadalmi nyelvhasznaacutelat keacuterdeacuteseivel ceacutelszerű fogshylalkozniuk hanem feluumll kell vizsgaacutelniuk sajaacutet nyelvhasznaacutelati moacutedjukat is hiszen kutataacutesi taacutergyuknak egyik legfontosabb jellemzőjeacuteről a nyelvhasznaacutelatroacutel sajaacutet beshyszeacutedmoacutedjuk aacuteltal is jelenteacutessel ruhaacutezzaacutek fel a nem fogalmaacutet

Ezt a gondolatot fűzteacutek tovaacutebb a konshyferencia első napjaacutenak előadoacutei is (P Bashylogh Andrea Jooacute Maacuteria Keacuterchy Anna eacutes Koller Noacutera Loraacutend Zsoacutefia Beraacuten Eszter Farkas Zita Deacuter Csilla Ilona eacutes Vasvari Louise) akik egyreacuteszt a kuumlloumlnboumlző szoumlshyvegtiacutepusokban eacutes -fajtaacutekban (sok-sok peacutelshydaacuteval illusztraacutelva) elemezteacutek a nő nyelvi pozicionaacutelaacutesaacutet a női szerepek nyelven keshyresztuumll toumlrteacutenő aacutebraacutezolaacutesaacutet az iacuteroacutenők nyelvhasznaacutelataacutet maacutesreacuteszt pedig azt mushytattaacutek be hogyan jeleniacutetődnek meg a neshymek (kuumlloumlnoumls tekintettel női nem) a polishytikatudomaacutenyi a filozoacutefiai az irodalomtushydomaacutenyi eacutes a heacutetkoumlznapi diskurzusformaacutek legkuumlloumlnfeacuteleacutebb vaacuteltozataiban Az előadaacuteshysokat hozzaacuteszoacutelaacutesok koumlvetteacutek amelyek koumlzoumltt elsősorban Huszaacuter Aacutegnes moacutedszershytani felveteacutesei keltetteacutek fel a hallgatoacutesaacuteg figyelmeacutet A szervezők koumlruumlltekintő munshykaacutejaacutet dicseacuteri hogy abban az esetben ha az előadoacute szemeacutelyesen nem tudott jelen lenshyni a konferenciaacuten a tanulmaacutenyt bekeacuterteacutek a szerzőtől amelyet a szekcioacuteuumlleacutesen egy aacuteltaluk felkeacutert szemeacutely vagy adott esetben ők maguk olvastak fel Ily moacutedon nem maradt el előadaacutes aminek koumlszoumlnhetően a konferencia ideje maximaacutelisan kihasznaacutelshyhatoacute volt arra hogy valoacuteban aacutetfogoacute keacutepet kapjunk a hazai nyelveacuteszeti jellegű gender-kutataacutesroacutel eacutes bepillanthassunk a teacutema nemzetkoumlzi eredmeacutenyeibe is

A konferencia maacutesodik napjaacutenak regshygeleacuten keacutet szekcioacuteban folytatoacutedott a munshyka Az egyik szekcioacuteban a nők nyelvi poshyzicionaacutelaacutesaacutenak speciaacutelisabb eseteit (pl a nők neacutevviseleacutesi szokaacutesait a nők (oumln)meg- nevezeacuteseinek formaacuteit a nőkkel kapcsolashytos sztereotiacutepiaacutekat ill magaacutenak a nő leshyxeacutemaacutenak a jelenteacutesmezőit) az uacutegymond hagyomaacutenyosabb kereteket jelentő nyelveacuteshyszeti moacutedszerek segiacutetseacutegeacutevel mutattaacutek be az előadoacutek (Fercsik Erzseacutebet Raaacutetz Judit Dede Eacuteva Suszczynska Malgorzata Lő- ricz Jenő Kegyesneacute Szekeres Erika Geacuteroacute Gyoumlrgyi eacutes Boronkai Doacutera) A maacutesik szekshycioacuteban a diskurzus ill a konverzaacutecioacuteelem- zeacutes moacutedszereacutet előteacuterbe helyező eacutes azok alshykalmazaacutesaacuteval kutatoacute előadaacutesok hangzottak el Neacutehaacuteny előadaacutes a film eacutes az irodalom diszkurziacutev tereacuteben jellemezte a nemek nyelvhasznaacutelat (Eliisa Pitkaumlsalo Katarshyzyna Pabijanek LrsquoHomme Ilona Zsaacutek Jushydit) miacuteg maacutes előadaacutesok a munkahelyi inshyterakcioacute koumlzegeacuteben vizsgaacuteltaacutek a női eacutes a feacuterfi beszeacutedmoacuted koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket (Schleicher Noacutera Konczosneacute Szombatheshylyi Maacuterta) Bajner Maacuteria eacutes Huszaacuter Aacutegnes előadaacutesaikban pedig arra keresteacutek a vaacuteshylaszt mieacutert kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel nemi szempontboacutel a nyelvhasznaacutelat eacutes hogyan eacutertelmezhetők a nyelvhasznaacutelat szintjeacuten is megnyilvaacutenuloacute nemi kuumlloumlnbseacutegek Huszaacuter Aacutegnes a bioloacutegiai eacutes a taacutersadalmi nem oumlsszefuumlggeacuteseacuteben mutatott raacute arra hogy a taacutersadalmi nemek nyelvhasznaacutelataacutenak ill a nemekkel kapcsolatos nyelvi keacutepesseacutegek kutataacutesaacuteban milyen doumlntő jelentőseacutegű egyshyreacuteszt az hogy milyen minőseacutegű eacutes meny- nyiseacutegű nyelvi adattal dolgozunk maacutesshyreacuteszt az hogy milyen elmeacuteleti keretek koumlzoumltt interpretaacuteljuk a kapott eredmeacutenyeshyket Ebben a keacuterdeacutesben doumlntő szerep jut az uacuten metanaliacuteziseknek

A deacutelutaacuteni szekcioacute előadaacutesai a taacutersadalshymi nemek nyelvhasznaacutelataacutenak problemashy

tikaacutejaacutet az oktataacutes eacutes a nyelvoktataacutes szemshypontjaacuteboacutel taacutergyaltaacutek (Bojda Bea Thun Eacuteva) A nyelvoktataacutes tekinteteacuteben kuumlloumlnoumlshysen tanulsaacutegos volt Marju Ilves eacutes Csire Maacuterta vizsgaacutelata melyet Baraacutet Erzseacutebet olvasott fel A szerzők ceacutelja az volt hogy magyar finn eacutes eacuteszt oumlsszeveteacutesben elemezshyzeacutek a vonzatszoacutetaacuterak peacuteldamondatai aacuteltal koumlzvetiacutetett gender-szerepeket A peacuteldaacutekat hallgatva mindannyian meggyőződhettuumlnk arroacutel hogy a konferencia teacutemaacuteja a nyelvshytanulaacutes a nyelvtaniacutetaacutes speciaacutelis koumlzegeacuteben sem elhanyagolhatoacute A nyelvtanuloacute kezeacuteshybe keruumllő tankoumlnyvek toumlbbseacutege ugyanis konzervaacutelja a taacutersadalmi sztereotiacutepiaacutekat redukaacutelt formaacuteban aacutebraacutezolja a taacutersadalmi szerepeket Nem mindegy tehaacutet milyen gender-keacutepet laacutettatnak a nyelvkoumlnyvek mivel egy adott nyelvi koumlzoumlsseacuteg nyelvi kultuacuteraacutejaacutenak alapvető reacutesze a taacutersadalmi nemeket reprezentaacuteloacute beszeacutedmoacuted is

A konferencia utolsoacute programpontja workshop jellegű volt A reacutesztvevők eacutes a szervezők koumlzoumlsen gondolkodtak el arroacutel milyen iraacutenyban eacuterdemes tovaacutebb leacutepni a gender tudomaacutenyos vizsgaacutelata tereacuten eacutes ebshyben milyen szerep jut a joumlvőben a nyelvshytudomaacutenynak A szervezők bejelentetteacutek hogy hagyomaacutenyteremtők szeremeacutenek lenshyni s joumlvőre is lesz gender-konferencia Szeshygeden Erről eloumlljaacuteroacuteban meacuteg csat annyit eacuterdemes mondani hogy a workshop reacutesztshyvevői eacuteleacutenk beszeacutelgeteacutest folytattak arroacutel is melyik legyen az a taacutersadalmi nemeket nyelveacuteszeti szempontboacutel is aacutetfogoacutean eacuterinshytő keacuterdeacutes amely a koumlvetkező konferencia tematikaacutejaacutet alapvetően meghataacuterozza majd

Remeacuteljuumlk hogy a konferenciaacuten elhangshyzott előadaacutesokat hamarosan koumltet formaacuteshyjaacuteban is olvashatjuk

Kegyesneacute Szekeres Erika

A Magyar Alkalmazott Nyelveacuteszek eacutes Nyelvtanaacuterok Egyesuumllete az MTA Alkalmazott Nyelveacuteszeti Munkabizottsaacutega eacutes

a Szent Istvaacuten Egyetem Humaacutentudomaacutenyi Nyelvi eacutes Tanaacuterkeacutepző Inteacutezete

2006 aacuteprilis 10 eacutes 12 koumlzoumltt megrendezi a

XVI MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVEacuteSZETI KONGRESSZUST

A kongresszus koumlzponti teacutemaacuteja

NYELVI MODERNIZAacuteCIOacute Szaknyelv fordiacutetaacutes terminoloacutegia

Teacutemakoumlroumlk1 Nyelvpolitika regionaacutelis nyelvek

koumlzvetiacutető nyelvek nyelvtervezeacutes nyelvi jogok

2 Alkalmazott pszicholingvisztika beszeacutedtechnoloacutegia

3 Alkalmazott szociolingvisztika keacutet- eacutes toumlbbnyelvűseacuteg a magyar nyelv vaacuteltozatai

4 Kognitiacutev nyelveacuteszet5 Alkalmazott szoumlvegnyelveacuteszet

stilisztika6 Fordiacutetaacutestudomaacuteny7 Kontrasztiacutev nyelveacuteszet8 Lexikoloacutegia eacutes lexikograacutefia terminoshy

loacutegia9 Nyelvelsajaacutetiacutetaacutes eacutes nyelvi neveleacutes

alkalmazott nyelveacuteszet az anyanyelvi neveleacutesben nyelvműveleacutes

10 Az idegen nyelvek oktataacutesa nyelvpeshydagoacutegia tanulaacutesi- eacutes taniacutetaacutesi strateacuteshygiaacutek curriculum-fejleszteacutes minőseacutegshybiztosiacutetaacutes eacutes teljesiacutetmeacutenymeacutereacutes

11 A magyar mint idegen nyelv hataacuteron innen hataacuteron tuacutel

12 Kommunikaacutecioacutetudomaacuteny metainforshymaacutecioacutes kutataacutesok

13 Interkulturaacutelis kommunikaacutecioacute eacutes EU- nyelvhasznaacutelat

14 Szaknyelvi kommunikaacutecioacute15 Az elektronikus meacutedia a nyomtatott

meacutedia eacutes a nyelvhasznaacutelat nyelveacuteszet eacutes informatika internet az idegenshynyelv-oktataacutesban

16 Korpusznyelveacuteszet nyelvtechnoloacutegia

Kereacutekasztalokbull Fordiacutetoacutekeacutepzeacutes mesterszinten bull Szoacutetaacuterkritikabull Tartalomalapuacute szaknyelvoktataacutes bull A nyelvi norma keacuterdeacutesei

FelvilaacutegosiacutetaacutesDr Veresneacute Valentinyi Klaacutera telefon (28) 522-0001932 e-mail veresnevalentinyiklaragtksziehu A konferencia honlapjaacuten (httpwwwmanyeptehu) eacutes a SZIE GTK Humaacutentudomaacutenyi Nyelvi eacutes Tanaacuterkeacutepző Inteacutezete honlapjaacuten (httpnyilagtksziehu) megtalaacutelhatoacute minden informaacutecioacute amely a konferencia szervezeacutesi eacutes tartalmi keacuterdeacuteseivel kapcsolatos

Reacuteszveacuteteli diacutej februaacuter 10-ig MANYE tagoknak 14 000 Ft nem tagoknak 17 000 FtReacuteszveacuteteli diacutej maacutercius 17-ig MANYE tagoknak 16 000 Ft nem tagoknak 18 000 FtA jelentkezeacutes eacutes az absztraktok leadaacutesaacutenak hataacuterideje 2006 januaacuter 20

KONGRESSZUSI NAPTAacuteR

2006Januaacuter 11-13Budapesti uralisztikai workshopSziacutenhely Budapest Magyarorszaacuteg Felvilaacutegosiacutetaacutes MTA Nyelvtudomaacutenyi InteacutezetE-mail bum5nytudhuWeb httpwwwnytudhubum5

Januaacuter 17-193 Euroacutepai fonoloacutegiai konferencia

(OCP 3)Sziacutenhely Budapest Magyarorszaacuteg Felvilaacutegosiacutetaacutes MTA Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezet Toacuteth MariannaWeb httpllnytudhuocp3l

Januaacuter 20-22A Kiacutenai Nyelveacuteszek Euroacutepai Egyesuumlleteacutenek konferenciaacuteja (EACL-4)Sziacutenhely Budapest Magyarorszaacuteg Felvilaacutegosiacutetaacutes MTA Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezet ELTE Kelet-Aacutezsiai Tanszeacutek Fax 322-9297 (Bartos Huba)E-mail eacl4nytudhuWeb httpwwwnytudhueacl4

Januaacuter 27-29A GeSuS (Gesellschaft fuumlr Sprache undSprachen) 14 konferenciaacutejaSziacutenhely Trnava SzlovaacutekiaTeacutema Nyelv eacutes nyelvek a koumlzeacutep-kelet- euroacutepai teacuterseacutegbenE-mail GeSuSgesusinfoWeb httpwwwgesusinfoTagungenWeb httpwwwgesusinfoTrnava TrnavaNetzpdf

Februaacuter 8-10Toumlbbnyelvűseacuteg eacutes alkalmazott oumlsszehasonliacutetoacute nyelveacuteszetSziacutenhely Bruumlsszel BelgiumFelvilaacutegosiacutetaacutesWeb httptryeloehbbemaclconference

Februaacuter 15-17A neacutemet nyelv Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepa toumlbbnyelvű vaacuteroskoumlzpontjaibanSziacutenhely Regensburg NeacutemetorszaacutegFelvilaacutegosiacutetaacutesE-mail mareacuteknekulasprachlituni-

regensburgde

Maacutercius 30mdashaacuteprilis 1Az AESLA (Spanish Association for Applied Linguistics)XXIV konferenciaacutejaSziacutenhely Madrid SpanyolorszaacutegTeacutema Nyelvtaniacutetaacutes nyelvhasznaacutelat eacutes kognitiacutev modellezeacutesFelvilaacutegosiacutetaacutesE-mail aesla2006flogunedesWeb httpwwwaeslaujiesCongreso unedhtm

Aacuteprilis 8-12Az ITEFL (International Association of Teachers of English as a Foreign Language) eacuteves konferenciaacutejaSziacutenhely Harrowgate AngliaFelvilaacutegosiacutetaacutesWeb httpwwwiateflorg

Aacuteprilis 19-21Az ALTE (Association of Language Testers in Europe) konferenciaacutejaSziacutenhely Koppenhaacutega DaacuteniaFelvilaacutegosiacutetaacutesWeb httpwwwalteorgfurtherjnfo indexcfm

Aacuteprilis 20-22Első szloveacuten nemzetkoumlzi fonetikai konferenciaSziacutenhely Ljubljana SzloveacuteniaFelvilaacutegosiacutetaacutesWeb httpslofonzrc-sazusi

Titkaacutersaacuteg PTE BTK 7624 Peacutecs Ifjuacutesaacuteg u 6 Tel (72) 503-6004335E-mail nagyagibtkptehu

Elnoumlk Szeacutepe GyoumlrgyHonlap httpwwwmanyeptehu

Magyar Alkalmazott Nyelveacuteszek eacutes Nyelvtanaacuterok Egyesuumllete

Ezt a nyilatkozatot eacutes a befizeteacutest igazoloacute bizonylat maacutesolataacutet (postai csekk vagy banki igazolaacutes) keacuterjuumlk legkeacutesőbb minden taacutergyeacutev februaacuter 15-ig kuumlldje vissza az alaacutebbi ciacutemreMANYE Titkaacutersaacuteg Baumann-Nagy Aacutegnes PTE Nyelvtudomaacutenyi Tanszeacutek 7624 Peacutecs Ifjuacutesaacuteg u 6

BELEacutePEacuteSI NYILATKOZAT eacutes A TAGSAacuteG MEGUacuteJIacuteTAacuteSAa Magyar Alkalmazott Nyelveacuteszek eacutes Nyelvtanaacuterok Egyesuumlleteacutebe (MANYE)

Taacutergyeacutev 2006Ezuacuteton keacuterem felveacutetelemet illetve tagsaacutegom meguacutejiacutetaacutesaacutet a Magyar Alkalmazott Nyelveacuteszek eacutes Nyelvshytanaacuterok Egyesuumlleteacutebe (MANYE) s egyben koumltelezem magam a tagdiacutej befizeteacuteseacutere (A MANYE tagshysaacuteg egyuacutettal a FIPLV - Feacutedeacuteration Internationale des Professeurs de Langues Vivantes - tagsaacutegaacutet is jelenti)

Tagdiacutej egy eacutevre Egyeacuteni 3000 Ft

A tagdiacutejat keacuterjuumlk a koumlvetkező - a MANYE kezeleacuteseacuteben levő - bankszaacutemlaszaacutemra utalni legkeacutesőbb minden taacutergyeacutev februaacuter 15-ig A koumlzlemeacuteny rovatban keacuterjuumlk ne felejtse el feltuumlntetni a koumlvetkezőket bdquoneacutev 2006 eacutevi tagdiacutejrdquo

BankszaacutemlaszaacutemERSTE BANK HUNGARY RT

11654005 - 04640300 - 54000006

NeacutevVeacutegzettseacuteg (diploma)BeosztaacutesSzuumlleteacutesi hely időMunkahely megnevezeacuteseEacutertesiacuteteacutesi ciacutemTelefon | Fax | E-mailMANYE-tagsaacutegaacutenak kezdeteSzakmai eacuterdeklődeacutesi koumlreEgyeacuteb informaacutecioacuteAlaacuteiacuteraacutes

Koumlszoumlnettel venneacutenk ha adoacuteja 1 -aacutet a MANYE reacuteszeacutere ajaacutenlanaacute fel - felajaacutenlaacutesaacuten keacuterjuumlk az alaacutebbi adatokat tuumlntesse fel

Magyar Alkalmazott Nyelveacuteszek eacutes Nyelvtanaacuterok Egyesuumlleteacutebe (MANYE)Adoacuteszaacutem 18927254-1-19

Koumltelezően kitoumlltendő rovatok Keacuterjuumlk csak akkor iacuterja be az e-mail ciacutemeacutet ha rendszeresen hasznaacutelja eacutes szeretne informaacutecioacutekat kapni rajta

A XI eacutevfolyam 4 szaacutemaacutenak szerzői

A HERBSZT MAacuteRIA Eoumltvoumls Joacutezsef Főiskola BajaBAacuteNDINEacute LISZT AMAacuteLIA Veszpreacutemi Egyetem Idegennyelv-pedagoacutegiai Doktori ProgramBATAacuteR LEVENTE Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Nyelvtudomaacutenyi Doktori ProgramBENKE ESZTER Budapesti Gazdasaacutegi Főiskola Kereskedelmi Vendeacuteglaacutetoacuteipari eacutes Idegenforgalmi Kar BENŐ ATTILA Babes-Bolyai Egyetem Kolozsvaacuter RomaacuteniaCZOumlNDOumlR KLAacuteRA Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem Pilisvoumlroumlsvaacuter Spanyol TanszeacutekGAacuteLNEacute MEacuteSZAacuteROS BEAacuteTA Kossuth Lajos Gimnaacutezium MosonmagyaroacutevaacuterGOacuteSY MAacuteRIA MTA Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezet eacutes Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Fonetikai Tanszeacutek JAKAB EDIT Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Alkalmazott Nyelveacuteszeti Doktori ProgramKORMOS JUDIT Eoumltvoumls Loraacutend Egyetem Angol Alkalmazott Nyelveacuteszeti Tanszeacutek Budapest LEacuteVAI-ASZTALOS ERZSEacuteBET Miskolci Egyetem Idegennyelvi Oktataacutesi KoumlzpontjaKEGYESNEacute SZEKERES ERIKA Miskolci Egyetem Neacutemet Nyelveacuteszeti TanszeacutekKOVAacuteCS EacuteVA Eszterhaacutezy Kaacuteroly Főiskola Eger Angol Nyelveacuteszeti Tanszeacutek KUTHY ERIKA Kaacuteroly Roacutebert Főiskola GyoumlngyoumlsPAPP VANDA MUumlTF TatabaacutenyaPATAY ADRIENN Szolnoki Főiskola Idegen Nyelvi InteacutezetSIMONCSICS PEacuteTER Babes-Bolyai Egyetem Kolozsvaacuter Romaacutenia SZILVAacuteSI ZSUZSA Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Nyelvtudomaacutenyi Doktori Program

MEGJELENT

Irina Oszipova

OROSZ NYELVKOumlNYV KEZDŐKNEK

A koumlnyv a kezdetektől az alapfokuacute tudaacutesig

juttatja el a tanuloacutet a cirill iacuteraacutes-olvasaacutes tanulaacutesaacutetoacutel

eacutes a nyelvtani alapismeretektől kezdve a legfontosabb szavak

eacutes mondatszerkezetek elsajaacutetiacutetaacutesaacuteig

204 oldal 3150 Ft

A munkafuumlzet megjeleneacutese eacutev elejeacutere vaacuterhatoacute

terjedelme 48 oldal aacutera 750 Ft lesz

003-013

014-018

019-031

032-038

039-047

048-052

053-062

063-069

070-071

071-075

075-078

078-079

079-081

081-082

082-086

086-088

089-095

Modern Nyelvoktataacutes

Alkalmazott nyelveacuteszeti szakfolyoacuteiratA Magyar Alkalmazott Nyelveacuteszek eacutes Nyelvtanaacuterok Egyesuumlleteacutenek lapja

Főszerkesztő Szeacutepe Gyoumlrgy

TARTALOMGoacutesy Maacuteria Beszeacutedeacuteszleleacutes folyamatok strateacutegiaacutek modellek3

Kovaacutecs Eacuteva Mieacutert keruumllik a nyelvtanuloacutek az angol frazaacutelis igeacutek hasznaacutelataacutet14 Bataacuter Levente A nyelvi agresszioacute mint a tanoacuterai fegyelmezeacutes eszkoumlze

a roumlgziacutetett tanoacuteraacutekon19Gaacutelneacute Meacuteszaacuteros Beaacuteta Attitűdvizsgaacutelat az idegen nyelvű

szaknyelvi oktataacutes előkeacutesziacuteteacuteseacuteről a keacutettannyelvű gimnaacuteziumokban32 Baacutendineacute Liszt Amaacutelia Hogyan tervezzuumlnk interkulturaacutelis projektet

a nyelvpedagoacutegia napi gyakorlataacuteban39Szilvaacutesi Zsuzsanna Az idegennyelv-oktataacutes keacuterdeacutese Norveacutegiaacuteban48

Papp Vanda Eacutes hogyan nevezik azt aki csak egy nyelvet beszeacutel Amerikainak Az idegennyelv-oktataacutes neacutehaacuteny probleacutemaacuteja az amerikai felsőoktataacutesban53

Benke Eszter Introspektiv eacuterteacutekeleacutes - oumlneacuterteacutekeleacutes a Nyelvi Uacutetleveacutellel63

KOumlNYVSZEMLE70HIacuteREK EacuteS FELHIacuteVAacuteSOK89

XI eacutevfolyam 4 szaacutem 2005 december

i lengye pi pi pi

persz ant met

184 old 2500 Ft 196 old 2600 Ft

BATAacuteR LEVENTE

az ige

Szeged

Balatonalmaacutedi

gyakorlataacuteban

ismerete

Nyelvi kompetencia

kompetencia

MELLEacuteKLET

Tabelle eintragen

hochzeitpdf

d) d)e) e)

grunnskole7 eacutev

PAPP VANDA

54 Papp Vanda

56 Papp Vanda

58 Papp Vanda

hallgatoacutek

beiratkozaacutesra

1960 3 789 000 1000 608 749 1000 1611965 5 920 864 1563 975 777 1603 1651968 7 513 091 1983 1 073 097 1763 1431970 8 580 887 2265 1 067 217 1753 1241972 9 214 820 2432 963 930 1583 1051977 11 285 787 2979 883 222 1451 781980 12 096 895 3193 877 691 1442 731983 12 464 661 3290 922 439 1515 741986 12 503 511 3300 960 588 1578 771990 13 818 637 3647 1 138 880 1871 821995 14 261 781 3764 1 096 603 1801 771998 14 590 000 3851 1 151 283 1891 792002 15 608 000 4119 1 347 036 2213 86

60 Papp Vanda

62 Papp Vanda

VIRTUAL ADVENTURES

az Interneten

BENKE ESZTER

64 Benke Eszter

66 Benke Eszter

Sig (2-tailed) 145 010N 50 49 50

68 Benke Eszter

KOumlNYVSZEMLE

Koumlnyvszemle 71

Jakab Edit

72 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 73

74 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 75

76 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 77

78 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 79

Kormos Judit

80 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 81

82 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 83

84 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 85

86 Koumlnyvszemle

Kuthy Erika

Koumlnyvszemle 87

88 Koumlnyvszemle

Patay Adrienn

rovatvezető

regensburgde

11654005 - 04640300 - 54000006

MEGJELENT

Irina Oszipova

204 oldal 3150 Ft

003-013

014-018

019-031

032-038

039-047

048-052

053-062

063-069

070-071

071-075

075-078

078-079

079-081

081-082

082-086

086-088

089-095

i lengye pi pi pi

persz ant met

184 old 2500 Ft 196 old 2600 Ft

BATAacuteR LEVENTE

az ige

Szeged

Balatonalmaacutedi

gyakorlataacuteban

ismerete

Nyelvi kompetencia

kompetencia

MELLEacuteKLET

Tabelle eintragen

hochzeitpdf

d) d)e) e)

grunnskole7 eacutev

PAPP VANDA

54 Papp Vanda

56 Papp Vanda

58 Papp Vanda

hallgatoacutek

beiratkozaacutesra

1960 3 789 000 1000 608 749 1000 1611965 5 920 864 1563 975 777 1603 1651968 7 513 091 1983 1 073 097 1763 1431970 8 580 887 2265 1 067 217 1753 1241972 9 214 820 2432 963 930 1583 1051977 11 285 787 2979 883 222 1451 781980 12 096 895 3193 877 691 1442 731983 12 464 661 3290 922 439 1515 741986 12 503 511 3300 960 588 1578 771990 13 818 637 3647 1 138 880 1871 821995 14 261 781 3764 1 096 603 1801 771998 14 590 000 3851 1 151 283 1891 792002 15 608 000 4119 1 347 036 2213 86

60 Papp Vanda

62 Papp Vanda

VIRTUAL ADVENTURES

az Interneten

BENKE ESZTER

64 Benke Eszter

66 Benke Eszter

Sig (2-tailed) 145 010N 50 49 50

68 Benke Eszter

KOumlNYVSZEMLE

Koumlnyvszemle 71

Jakab Edit

72 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 73

74 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 75

76 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 77

78 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 79

Kormos Judit

80 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 81

82 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 83

84 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 85

86 Koumlnyvszemle

Kuthy Erika

Koumlnyvszemle 87

88 Koumlnyvszemle

Patay Adrienn

rovatvezető

regensburgde

11654005 - 04640300 - 54000006

MEGJELENT

Irina Oszipova

204 oldal 3150 Ft

003-013

014-018

019-031

032-038

039-047

048-052

053-062

063-069

070-071

071-075

075-078

078-079

079-081

081-082

082-086

086-088

089-095

i lengye pi pi pi

persz ant met

184 old 2500 Ft 196 old 2600 Ft

BATAacuteR LEVENTE

az ige

Szeged

Balatonalmaacutedi

gyakorlataacuteban

ismerete

Nyelvi kompetencia

kompetencia

MELLEacuteKLET

Tabelle eintragen

hochzeitpdf

d) d)e) e)

grunnskole7 eacutev

PAPP VANDA

54 Papp Vanda

56 Papp Vanda

58 Papp Vanda

hallgatoacutek

beiratkozaacutesra

1960 3 789 000 1000 608 749 1000 1611965 5 920 864 1563 975 777 1603 1651968 7 513 091 1983 1 073 097 1763 1431970 8 580 887 2265 1 067 217 1753 1241972 9 214 820 2432 963 930 1583 1051977 11 285 787 2979 883 222 1451 781980 12 096 895 3193 877 691 1442 731983 12 464 661 3290 922 439 1515 741986 12 503 511 3300 960 588 1578 771990 13 818 637 3647 1 138 880 1871 821995 14 261 781 3764 1 096 603 1801 771998 14 590 000 3851 1 151 283 1891 792002 15 608 000 4119 1 347 036 2213 86

60 Papp Vanda

62 Papp Vanda

VIRTUAL ADVENTURES

az Interneten

BENKE ESZTER

64 Benke Eszter

66 Benke Eszter

Sig (2-tailed) 145 010N 50 49 50

68 Benke Eszter

KOumlNYVSZEMLE

Koumlnyvszemle 71

Jakab Edit

72 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 73

74 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 75

76 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 77

78 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 79

Kormos Judit

80 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 81

82 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 83

84 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 85

86 Koumlnyvszemle

Kuthy Erika

Koumlnyvszemle 87

88 Koumlnyvszemle

Patay Adrienn

rovatvezető

regensburgde

11654005 - 04640300 - 54000006

MEGJELENT

Irina Oszipova

204 oldal 3150 Ft

003-013

014-018

019-031

032-038

039-047

048-052

053-062

063-069

070-071

071-075

075-078

078-079

079-081

081-082

082-086

086-088

089-095

i lengye pi pi pi

persz ant met

184 old 2500 Ft 196 old 2600 Ft

BATAacuteR LEVENTE

az ige

Szeged

Balatonalmaacutedi

gyakorlataacuteban

ismerete

Nyelvi kompetencia

kompetencia

MELLEacuteKLET

Tabelle eintragen

hochzeitpdf

d) d)e) e)

grunnskole7 eacutev

PAPP VANDA

54 Papp Vanda

56 Papp Vanda

58 Papp Vanda

hallgatoacutek

beiratkozaacutesra

1960 3 789 000 1000 608 749 1000 1611965 5 920 864 1563 975 777 1603 1651968 7 513 091 1983 1 073 097 1763 1431970 8 580 887 2265 1 067 217 1753 1241972 9 214 820 2432 963 930 1583 1051977 11 285 787 2979 883 222 1451 781980 12 096 895 3193 877 691 1442 731983 12 464 661 3290 922 439 1515 741986 12 503 511 3300 960 588 1578 771990 13 818 637 3647 1 138 880 1871 821995 14 261 781 3764 1 096 603 1801 771998 14 590 000 3851 1 151 283 1891 792002 15 608 000 4119 1 347 036 2213 86

60 Papp Vanda

62 Papp Vanda

VIRTUAL ADVENTURES

az Interneten

BENKE ESZTER

64 Benke Eszter

66 Benke Eszter

Sig (2-tailed) 145 010N 50 49 50

68 Benke Eszter

KOumlNYVSZEMLE

Koumlnyvszemle 71

Jakab Edit

72 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 73

74 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 75

76 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 77

78 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 79

Kormos Judit

80 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 81

82 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 83

84 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 85

86 Koumlnyvszemle

Kuthy Erika

Koumlnyvszemle 87

88 Koumlnyvszemle

Patay Adrienn

rovatvezető

regensburgde

11654005 - 04640300 - 54000006

MEGJELENT

Irina Oszipova

204 oldal 3150 Ft

003-013

014-018

019-031

032-038

039-047

048-052

053-062

063-069

070-071

071-075

075-078

078-079

079-081

081-082

082-086

086-088

089-095

persz ant met

184 old 2500 Ft 196 old 2600 Ft

BATAacuteR LEVENTE

az ige

Szeged

Balatonalmaacutedi

gyakorlataacuteban

ismerete

Nyelvi kompetencia

kompetencia

MELLEacuteKLET

Tabelle eintragen

hochzeitpdf

d) d)e) e)

grunnskole7 eacutev

PAPP VANDA

54 Papp Vanda

56 Papp Vanda

58 Papp Vanda

hallgatoacutek

beiratkozaacutesra

1960 3 789 000 1000 608 749 1000 1611965 5 920 864 1563 975 777 1603 1651968 7 513 091 1983 1 073 097 1763 1431970 8 580 887 2265 1 067 217 1753 1241972 9 214 820 2432 963 930 1583 1051977 11 285 787 2979 883 222 1451 781980 12 096 895 3193 877 691 1442 731983 12 464 661 3290 922 439 1515 741986 12 503 511 3300 960 588 1578 771990 13 818 637 3647 1 138 880 1871 821995 14 261 781 3764 1 096 603 1801 771998 14 590 000 3851 1 151 283 1891 792002 15 608 000 4119 1 347 036 2213 86

60 Papp Vanda

62 Papp Vanda

VIRTUAL ADVENTURES

az Interneten

BENKE ESZTER

64 Benke Eszter

66 Benke Eszter

Sig (2-tailed) 145 010N 50 49 50

68 Benke Eszter

KOumlNYVSZEMLE

Koumlnyvszemle 71

Jakab Edit

72 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 73

74 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 75

76 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 77

78 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 79

Kormos Judit

80 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 81

82 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 83

84 Koumlnyvszemle

Koumlnyvszemle 85

86 Koumlnyvszemle

Kuthy Erika

Koumlnyvszemle 87

88 Koumlnyvszemle

Patay Adrienn

rovatvezető

regensburgde

11654005 - 04640300 - 54000006

MEGJELENT

Irina Oszipova

204 oldal 3150 Ft

003-013

014-018

019-031

032-038

039-047

048-052

053-062

063-069

070-071

071-075

075-078

078-079

079-081

081-082

082-086

086-088

089-095

Documents

Modern nyelvoktatás 11. évf. 4. sz. (2005. december) - OSZK