Tartalomjegyzék

Bevezetés

1.fejezet

1 Elektronikai alapismeretek2. Információelmélet3 Általános hálózatelmélet4 Akkumulátorok és töltők5 Kijelzők6 A szervizelésben használt eszközök és anyagok7 Méréstechnika8 Hogyan használjuk a szerviz leírásokat?9 Forrasztástechnika

2.fejezet

A mobiltelefonok felépítése és áramkörei

1.rádiófrekvenciás áramkör

2.,A feszültségosztó és töltő áramkör

3.,Az audio áramkör

4.,A felhasználói felület áramkörei

3.fejezet

A mobiltelefonok menürendszere

Szoftveres javítások

Vezeték nélküli eszközök (Bluetooth,infra,Wi-Fi)

Függelék

Típushibák ismertetése ábrákkal

Hogyan lehetsz GSM szervizes?

Szerviz etika

Interjú az Alpha Service vezetőjével

Ajánlott és felhasznált irodalom

BEVEZETÉS

Kedves Olvasó!

Üdvözlöm a mobiltelefon-szervizelés karizmatikus világában!Engedje meg, hogy néhány szóban felvázoljam, miről is olvashat a könyv hasábjain.Ez a kezdeményezés merőben újszerű, hiszen magyar nyelven még nem jelent meg semmilyen gyártófüggetlen szakkönyv a GSM telefonok szervizeléséről. Igaz, ez a megállapítás Európa még jónéhány országára is igaz lehetne.Gyakorlatilag a szakirodalom e könyvön kívül csak angol vagy kínai nyelven hozzáférhető.Természetesen sok információt merítettem ezekből a külföldi forrásokból,illetve a hasonló szakmák magyar tankönyveiből, dokumentációiból, és az internetről is. Ennek ellenére ez a könyv teljesen úttörő kezdeményezést képvisel a GSM telefonok működésének részletes leírásában,a forrasztástechnika gyakorlati fogásainak részletezésében, valamint abban, hogy jobban megértsük a mobiltelefonok működését, és a későbbiekben szervizessé válhassunk..A könyv írásakor szerettem volna minél szélesebb rétegű érdeklődő közönséghez szólni,Ezért feltételeztem az informatikai, elektronikai és távközlés-technikai alapismeretek hiányát.Az első,bevezető fejezetek egy nagyon rövid fogalmi áttekintés formájában ezeket az alapokatpróbálják pótolni. Ezektől a száraz, műszaki szakszövegektől nem kell megrettenni, a legtöbb jelenleg is dolgozó,gyakorló szervizes nem rendelkezik alapképzettséggel, mégis eredményes munkát tud végezni Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy ezek felesleges ismeretek,hiszen minden műszaki témakör alapjait képezik. Véleményem szerint szervizesnek az nevezhető,aki egy általa ismeretlen telefonon, amit neki javításra átadtak, meg tudja keresni a hibaforrást saját logikus gondolkodása és a telefonok alapos ismerete alapján,és meg is tudja javítani az adott hibát.Célom tehát nem az,hogy felsorolva a mobiltelefonok összes elérhető típushibáját,lexikont nyújtsak át a szervizelni vágyóknak,amit fellapozva adott hibákat „meg tudnak javítani”,vagy legalábbis megismernek adott hibaforrásokat, hanem egy olyan általános ismeretanyagot átadása, melyre felépíthető egy olyan tudás,amivel minden mobiltelefon és hasonszőrű elektronikus áramkör javítása, tesztelése, mérése, forrasztása lehetővé válik.A könyvben hivatkozom szervíz leírásokra, melyek a szervizelés (főleg a kezdeti időkben!) elengedhetetlen kellékei. Ezek a leírások erről a honlapról is ( http://www.szerviztanfolyam.hu ) közvetlenül mindenki számára elérhetők,de különböző internetes forrásokból is fellelhetők. Illetve GSM nagykereskedésekben vásárolhatók rendkívül hasznos szervíz füzetek (pld. Concorde Holding Rt , http://www.concorde.hu ) ,melyek szintén tartalmazzák ezeket a leírásokat.A füzetek és az interneten megtalálható források kivétel nélkül angol nyelvűek,de aki magyar nyelven szeretne hozzájutni ilyen részletességű leírásokhoz,annak is tudok bizonyos típusoknál segíteni.Aki pedig mélyebben,szakmai szinten szeretne elmerülni a GSM szervizelésben,annak javaslom folyamatosan induló 2 hónapos GSM szerviz tanfolyamot,ahol ezt a könyvet tankönyvként felhasználva,sok gyakorlással és magyarázattal megismerkedünk a mobiltelefon-szervizelés rejtelmeivel. Amennyiben a kedves olvasót a mobiltelefon-üzletág is érdekli, bátran keresse fel nagykereskedelmiPartnereinket,a Concorde Holding Rt.-t (Bp. 1113 Daróczi út 1-3 ) ha kereskedőként mobiltelefon tartozékot szeretne vásárolni,illetve a PhoneZone Kft.-t (Bp. 1134 Visegrádi u. 76 , http://www.phonezone.hu ) amennyiben új mobiltelefon-készülékek kereskedelmi forgalmazásával szeretne foglalkozni.

A könyv készítésekor természetesen igyekeztem a legnagyobb gondossággal eljárni,de egy ilyen műszaki jellegű könyvnél,amely ráadásul annyira ingoványos,hiányosan vagy egyáltalán nem dokumentált témakört ölel fel,mint a Mobiltelefon-szervizelés,előfordulhatnak hibák,a legjobb szándék mellett is.A kéziratot több jelentős szakmai lektor is átvizsgálta és véleményezte a megjelenés előtt.Amennyiben a kedves olvasó mégis bármilyen jellegű hibát észlelne,észrevételeit,megjegyzéseitÉs építő kritikáját örömmel fogadjuk a dregely@enternet.hu email-címen.Végezetül hadd köszönjem meg minden kedves munkatársamnak,támogatómnak,a szakmabeli kollégáknak,A tanfolyamos hallgatóknak,barátaimnak és természetesen családomnak azt a sok segítséget,amit nyújtottak nekem a könyv megírása közben.

A témakörökről és a könyv céljáról

A könyvben igyekeztem általánosságban felhasználható ismeretanyagot átadni azoknak, akik akár hobbiszinten, akár szakmaszerűen űzik a szervizelést,vagy érdeklődnek iránta. A könyv anyagát alapvetően a DCT-3-as generációjú Nokiák szakmai leírása adja, mivel ezek igen elterjedt, logikus és egyszerű felépítésű telefonok,aránylag elhatárolt külön funkciókat végző egységekkel,így rajtuk keresztül könnyebben megérthető a szervizelés,de természetesen ezekaz információk kis módosításokkal ráhúzhatók a megfelelő alapok ismeretében a Samsung, Motorola, Siemens, SonyEricsson és egyéb telefontípusokra is,hiszen a logikai felépítésük ugyanaz. Esetleg az integráltság foka változhat,vagy a fizikai megvalósítás a panelen,de a működési elv,az áramkörök funkciói és működése mindig ugyanaz marad.A könyvnek önmagában nem lehet célja, hogy egy teljesen laikus,műszaki képzettséggel nem rendelkező olvasóból néhány hét alatt,amíg kiolvassa a művet,szervizest faragjon,de elégséges betekintést nyújt a boltosoknak,a hobbiszintű érdeklődőknek,hogy a telefonok belső működését megértsék. Kiegészítést nyújthat az ismereteikben bizonytalan,műszaki végzettséggel nem,vagy csak kevéssel rendelkező szervizeseknek,és ami a legfontosabb,a kezdő szervizeseknek,a szakmával most ismerkedőknek egy biztos alapot adhat,amire későbbfelépíthetik szaktudásukat. A könyv három alapvető témakörre oszlik: az első az alapokat próbálja megadni hálózati,elektronikai,forrasztástechnikai,balesetvédelmi,anyagismereti és egyéb szempontok szerint,míg a második rész megismertet a telefonok belső felépítésével és működésével,a vezérlő áramkörökkel,a belső elektronikával,és az általánosabb hibakereséssel és méréstechnikával.A harmadik fejezet pedig gyakorlati típushibákon és tippeken keresztül mutatja be az eddigmegszerzett ismeretek felhasználását. A könyv az egyetlen magyarországi GSM szerviz tanfolyam hivatalos tankönyve, tehát a fejezetek leckéknek isfelfoghatók,illetve nagy vonalakban reprezentálják a tanfolyam egy-egy témakörét vagy előadását,nélkülözhetetlen segítséget nyújtva azok számára,akik GSM szervizes szakképesítéstszeretnének megszerezni,és ezáltal elhelyezkedni vagy vállalkozást indítani.Végezetül,sok sikert kívánok ehhez a könyvhöz és ehhez a szép szakmához minden kedves olvasónak!

Elektronikai alapismeretek

Ahhoz, hogy a mobiltelefonok belső felépítését megismerhessük, mindenképpen szükségünk lesz - legalább alapszinten - némi elektronikai és fizikai ismeretanyagra. Ebből nyújtunk az alábbiakban egy kis összefoglalót, azzal a megjegyzéssel, hogy aki komolyan akar mobiltelefon-szervizeléssel foglalkozni, nem csak hobbiszinten érdeklődik és nincs elektronikai jellegű előképzettsége (műszerész, technikus stb.) az mindenképpen olvasson utána ennek a témakörnek, a függelékben megjelölt ajánlott irodalmak felhasználásával. Az áramköri elemek és az áramkörök felépítésének ismerete elengedhetetlen feltétele annak, hogy a telefon fődarabján eredményes javításokat végezhessünk.

Az elektromos töltés fogalma

Az atomok protonokból, elektronokból és neutronból állnak.Az atom elektronjai negatív, protonjai pozitív töltésűek.Ha az egyikből több van, mint a másikból, az atomnak elektromos töltése lesz.Aszerint pozitív vagy negatív, hogy melyik részecskéből van több.A töltés mértékegysége a C (Coulomb).1 Coulomb = 6,24*10 18-ikon elemi elektromos töltés.Két különböző töltésű test között elektromos feszültség van.Az elektromos feszültség a pozitív és negatív töltéshordozók szétválasztása útján keletkezik.Azt a berendezést, amelynek segítségével a pozitív pólusról a negatívra visszük az elektronokat, feszültségforrásnak vagy generátornak nevezzük.

Az elektromos feszültség jele az U, mértékegysége a V (Volt).A feszültség méréséhez voltmérő műszert (jelen esetben multimétert) használunk, amelyet a feszültségforrás pólusaival kötünk össze.A feszültség két nemét ismerjük, egyenfeszültség és váltakozó feszültség.Az egyenfeszültség olyan feszültség, amely hosszabb időtartam alatt is állandó értékű.A váltakozó feszültség esetében a feszültségérték és a feszültség iránya megadott törvényszerűség szerint változik.A hálózati feszültség szinuszosan váltakozó értékű. Feszültségértékének meghatározott időbeni lefolyása szinusz függvény alakú.A váltakozó feszültség jelalakja lehet négyszög, háromszög, fűrészfog, lépcső és még sok más formájú. A váltakozó feszültség lehet peródikus, ha bizonyos időnként (periódusidő) ismétlődik.Ezeket az oszcilloszkópnál később tárgyaljuk.Az áram a töltéshordozók rendezett irányú mozgása.

• Elektromos áram: az elektromosan töltött részecskék rendezett, egyirányú áramlása, amely potenciálkülönbség hatására jön létre -- iránya a pozitív töltéshordozók haladási iránya.

Az elektromos áram a megállapodás szerint a feszültségforrás pozitív sarkától a negatív sarok felé áramlik. Valójában az elektronok áramlanak a negatív pólustól a pozitív felé.

Az áramerősség jele az A (Amper).Az áramerősség 1 A, ha a vezető keresztmetszetén minden másodpercben6,24*10 18-on elektron (1 C töltés) áramlik át.Az elektromos áramot ampermérővel fogjuk mérni (multiméter).Az áramerősség mérésekor meg kell szakítani az áramkört, és a műszert – soros kapcsolással - kell bekötni.Egyenáramnak nevezzük azt az áramot, amely hosszabb időtartam alatt állandó, az elektronok pedig mindig egy adott irányba haladnak.Váltakozó áramnak nevezzük azt az áramot, amelynek nagysága és iránya folyamatosan változik megadott rendszerességgel.Az elektromos áram a vezetékekben majdnem fénysebességgel terjed.Az elektronok lényegesen lassabban mozognak.

EllenállásAz elektronoknak a vezetékben fématomok között kell haladniuk.Ez az áramlás akadályba ütközik.A vezeték anyaga a töltésárammal szemben ellenállást fejt ki.Az ellenállás jele az R, mértékegysége az Ω (Ohm).Az ellenállás mérésekor az ellenállás kivezetéseit kell a mérőműszermérőcsúcsaival összeérinteni.

• Áramerősség - ellenállás: az áram erőssége a vezeték keresztmetszetén áthaladó töltésmennyiség és az áramlás idejének hányadosa:

.

Egyenáramról beszélünk, ha az áramerősség állandó. A vezetők a töltések mozgásával szemben

ellenállást fejtenek ki. Hengeres vezetőnél -- állandó hőmérsékleten -- ez az ellenállás:

.

Ahol a vezető hossza, A a keresztmetszete és ρ a vezető fajlagos ellenállása.

Elektromos vezetés :Az ellenállás reciprok értéke, vagyis G (vezetés) = 1/R.Az anyagokat vezetőkre és szigetelőkre osztjuk fel.A vezetőkben sok a szabadon elmozdítható elektron.A fajlagos ellenállás a vezető anyagból készült 1 m hosszú, 1 nm keresztmetszetű tömb 20 °C-on mért ellenállása.

Áramkör:A generátortól elektromos áram folyik egy fogyasztón (ellenálláson) keresztül, majd ismét vissza a generátorhoz. Mivel körben folyik, az egész rendszert áramkörnek nevezzük.Áramkörben az I áramerősség változatlan nagyságú R ellenállás esetén egyenesen arányos az U feszültséggel.

Ez Ohm törvénye: U = R x I.

ellenállások kapcsolása: a vezető AB szakaszán kialakuló áram erőssége egyenesen arányos a végpontok közötti feszültséggel:

.

RAB a vezető ellenállása ezen a szakaszon. Sorosan kapcsolt ellenállások eredője:

;

párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője:

.

(Az eredő ellenállásra ugyanakkora feszültséget kapcsolva ugyanakkora áramerősséget kapunk, mint az eredeti körben.)

Joule hatás: a vezeték ellenállása miatt az áramló elektronok folyamatosan adnak le energiát a vezetéknek -- amelyet pótol számukra a külső elektromos mező. Az elektromos mező munkája az UAB

feszültségű, RAB ellenállású szakaszon:

.Áramkörök: a feszültséget áramforrás biztosítja, amelyet elektromotoros erejével és belső ellenállásával (Rb) jellemzünk. A hatására kialakuló potenciálkülönbség a belső feszültség (U0),

melynek nagysága megegyezik az elektromotoros erő nagyságával: .

A kapocsfeszültség a külső áramköri elemeken eső feszültség:

.

Egyszerű áramkörökben Ohm törvénye:

.

Ha több áramköri alkatrészt kapcsolunk össze, akkor a szomszédos elemek kapcsolódásaitcsomópontnak nevezzük, a csomópontokban találkozó végeket pedig ágaknak.Egyetlen áramkör sem működhet tápfeszültségforrás nélkül, amelynek ideális esetben nincsbelső ellenállása, így a terhelésen átfolyó áram erőssége nem csökken (ideális feszültségforrás).

Feszültségosztás:Két sorbakötött ellenállásra kapcsolt feszültség az egyes ellenállások arányaiban oszlik meg.A teljes feszültségnek az egyes ellenállásokra jutó hányada tehát egyenlő a szóban forgó ellenállásnak és a két ellenállás összegének az arányával.

Áramosztás:Két párhuzamos ellenállásban folyó áram úgy oszlik meg, hogy a teljes áramnak az egyik ellenálláson átfolyó hányada egyenlő a másik ellenállásnak és a két ellenállás összegéneka hányadosával.

Soros kapcsolásAz ellenállások kapcsolása akkor soros, ha ugyanaz az áram folyik át rajtuk.Elágazás nélküli áramkörben az áramerősség mindenhol egyenlő.Elágazásmentes áramkörben a fogyasztók feszültségeinek összege egyenlő az áramforrás feszültségével.

Ez Kirchoff második törvénye.A töltésmegmaradáson alapuló csomóponti törvény kimondja, hogy bármely áramköri csomópontba befolyó (+) és onnan elfolyó (-) áramok előjeles összege nulla:

.

A huroktörvény kimondja, hogy a feszültségemelkedések (U0) és feszültségesések (kapocsfeszültségek és a belső ellenállásokon eső feszültségek) előjeles összege egy hurok (zárt görbe) mentén egyenáramú hálózatban nulla:

.

( ).Ellenállások soros kapcsolása esetén az eredő ellenállás egyenlő az egyes ellenállásokösszegével. A feszültség-összetevők az ellenállásértékekhez hasonlóan alakulnak.

Párhuzamos kapcsolásEllenállások kapcsolása párhuzamos, ha ugyanarra a feszültségre kapcsolódnak.

A csomópontba folyó áramok összege egyenlő a csomópontból elfolyó áramok összegével.

Ez Kirchoff első törvénye.Ellenállások párhuzamos kapcsolása esetén az eredő vezetés egyenlő az egyes vezetések összegével.Minden áramforrásnak van üresjárati feszültsége.A töltéshordozók szétválasztása révén keletkezik.Az áramforrás belsejében keletkező eredő veszteségi ellenállást belső ellenállásnak nevezzük.Az áramforrás feszültsége egyenlő az üresjárati feszültséggel.

Elektromos teljesítmény -- hatásfok: az R ellenállású fogyasztó által felvett teljesítmény:

.

Az elektromos hálózatokra jellemző, a munkavégzés hasznosságát kifejező hatásfok:

,

ahol PR a fogyasztó által felvett teljesítmény

Az elektromos tér fogalmaElektromosan töltött testek környezetében mindig jelen van az elektromos erőtér, amely a tér különleges állapota.A különnemű töltéssel rendelkező testek vonzzák, az azonos polaritásúak taszítják egymást.Az elektromos erővonalak a pozitív töltésnél kezdődnek, és a negatív töltésig tartanak.A pozitív töltéshordozók az erővonalak irányában, a negatív töltéshordozók ellentétes irányban gyorsulnak.A megosztás az elektromos erőtér által okozott feszültségkeltési folyamat.

Kapacitás: mértékegysége a Farad (F)1 F annak a rendszernek a kapacitása, amely 1 V feszültség hatására1 As töltést vesz fel.A rendszerben tárolt töltés és kapacitás a rendszerre kapcsolt feszültség szorzataként adódik.

Q = C*U

Kondenzátorok:Meghatározott kapacitással rendelkező alkatrészek.Ez a névleges kapacitás adott tűréstartományon belül változhat és hőmérsékletfüggő.Két elektromosan vezető test között található szigetelőanyagot dielektrikumnak nevezzük.A dielektrikumnak adott átütési szilárdsága van, mely meghatározza a kondenzátorra kapcsolható maximális feszültséget. A dielektrikumnak nincs végtelen nagy ellenállása, ezért a feltöltött kondenzátor önmagától is kisül.A dielektrikumban az elektromos munka hővé alakul. A kondenzátornak veszteségei vannak: szigetelés kivezetések+dielektrikum veszteségek. Dielektromos veszteségek váltakozó feszültség esetén léphetnek fel.

Mobiltelefonokban többnyire a tantál-elektrolit és kerámia-tokozású kondenzátorokat használjuk.(Nagy teljesítményű, de magas hőfokon [kb.4-500 fokon] robbanásveszélyeskondenzátorok, tehát a melegítésnél óvatosan bánjunk velük!!)

A soros kapcsolású kondenzátorok töltése mindig egyenlő.Kondenzátorok soros kapcsolása esetén az eredő kapacitás mindig kisebb, mint az egyes kapacitások közül a legkisebb.

Párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok eredő kapacitása az egyes kapacitások összegével egyenlő.

A kondenzátorok feltöltődéséhez annál több idő kell, minél nagyobb a kapacitásuk és minél nagyobb az áramkörben lévő ellenállás.A kondenzátorok feltöltése az időállandó ötszörösének megfelelő idő alatt zajlik le, a kisütésük szintén.

A kondenzátorok feltöltési idejének mértéke az időállandó.T= R*C

Mágneses tér fogalma

Minden elektromos áram a környezetében mágneses teret hoz létre.A vezetőben folyó áram irányából nézve az erővonalak az óramutató járásával megegyező irányba mutatnak.A mágneses erővonalak az északi pólusnál lépnek ki és a déli pólusnál lépnek be.Bizonyos fémek (ferromágneses anyagok) környezetükben mágneses teret képesek létrehozni.

A mágneses erővonalak hosszuk csökkentésére törekszenek.

Indukció és önindukcióVáltakozó mágneses térbe helyezett vezetőkeretben feszültség indukálódik.A mágneses tér hatására a töltéshordozó részecskéket szétválasztjuk, és feszültség keletkezik.

Transzformátor

Feszültségátalakító berendezés. Np/Ns=Up/Us

Az önindukciós feszültség mindig gyengíteni igyekszik az őt indukáló hatást.

Induktivitás: L mértékegysége a H (Henry).1 Henry annak a mágneses térnek az induktivitása,amelyben 1 s alatt 1 Aegyenletes áramerősség-változás 1 V feszültséget indukál.

Az induktivitás az adott önindukciós feszültség előállítására alkalmas tekercs jellemzőitől függő tényező.Elektromos kapcsolásokban a tekercseket és a jelfogókat védődiódával kell áthidalni az érzékeny félvezetőeszközök védelme miatt.

Váltakozó feszültség és váltakozó áram

Ha vezetőkeretet homogén mágneses térben forgatunk, akkor benne szinuszos feszültség indukálódik.A szinuszos váltakozó feszültség periódusa egy + és egy – félhullámból áll.A csúcsértéket amplitúdónak nevezzük.A másodpercenkénti periódusszámot frekvenciának nevezzük.A periódusidő az az intervallum, amely alatt egy periódus lefut. Jele a T.

A frekvencia jele az f ,egysége a Hertz (H). Az egy másodperc alatt megtett eredő szögelfordulást körfrekvenciának nevezik.A szinuszos lengést szinuszhullámnak nevezik, egy szinuszhullám hossza a vezetéken a hullámhossz, jelölése lambda.A lambda hullámhossz a vezetőnek az a hossza, amelyen egy szinuszhullám alakul ki.A szinuszos váltakozó áramok nagysága és iránya szinuszfüggvény szerint változik.Az ellenállások kívánt rezisztenciával rendelkező alkatrészek, amelyek ellenállnak az elektronáramlásnak. Áramkörön belüli viselkedésük alapján lineáris és nemlineáris ellenállásokat különböztetünk meg.

Állandó ellenállásokJellemző értékeik: névleges ellenállás, terhelhetőség, tűrés, minőségi osztály.Állandó, nem szabályozható ohmikus értékű ellenállások.IEC szabványsorozat szerint állítják elő őket.Az ellenállások jelölésére nemzetközi színkódokat alkalmazunk.Típusai: rétegellenállások (fém és szénréteg).Huzalellenállások

Változtatható ellenállások rezisztenciája adott tartományon belül beállítható.Legkisebb értéke mindig nulla.

Melegen vezető (NTK) ellenállások

Ellenállásuk a hőmérséklet növelésével csökken.Hőmérséklet-stabilizálásra használjuk, vagy a bekapcsolási áramok csökkentésére.

Hidegen vezető (PTK) ellenállások

Ellentettje a melegen vezetőnek.

Feszültségfüggő ellenállások

Ellenállásértékük a rákapcsolt feszültség függvényében változik.

VDR = Voltage Dependent Resistor

Feszültségkorlátozásra, túlfeszültségvédelemre használjuk.

A TEKERCS

Ha egy tekercsben időben változó áram folyik keresztül, környezetében mágneses tér keletkezik. Ez a mágneses tér a tekercsben feszültséget indukál (önindukció).Az indukált feszültség az indukció törvényéből adódik:Az indukált feszültség mindig ellentétes irányú az őt létesítő változással.Az önindukciós feszültség egyrészt a tekercs jellemző adataiból, tehát a menetszámtól, a tekercs hosszától, illetve keresztmetszetétől, a vasmag típusától és méreteitől, másrészt a tekercsen átfolyó áram változásának sebességétől függ.

Tekercs minden elektromos rezgőkörben előfordul.

Vasmagos tekercsek: az egyszerűbb töltők többnyire ebből készülnek.

Az antenna is tekercs.

Frekvenciafüggő két- és négypólusok

Azt az áramkört, amelynek két kivezetése van, kétpólusnak nevezzük.

A kétpólus legegyszerűbben egy dobozként ábrázolható.

A négypólusok két bemeneti és két kimeneti kapoccsal rendelkező körök.Az aluláteresztő tag olyan áramkör, amely csak a kis frekvenciájú jeleket engedi át,ellentettje a felüláteresztő tag csak a nagy frekvenciájú jelek továbbhaladását nemgátolja (adott értéktartományokon belül).A mobiltelefonokban az RF (rádiófrekvenciás) egységben használunk alul- ésfelüláteresztő szűrőket is.

4. FÉLVEZETŐK

Félvezetők alatt olyan kristályos szilárd anyagokat értünk, amelyeknek fajlagos elektromos vezetése közönséges hőmérsékleten l0-9 - l03 -1cm-1, azaz kevesebb, mint a fémeké és több, mint a szigetelőké, és amelyekben a vezetést elektronok (tehát nem ionok) közvetítik. Vannak elemi félvezetők, mint a szilícium vagy a germánium, és vegyület-félvezetők, pl. a gallium-arzenid (GaAs). A legfontosabb félvezető anyag napjainkban a szilícium.

A p-n átmenetA p-típusú és n-típusú tartomány közötti határfelületet p-n átmenetnek nevezzük.A szabad töltéshordozók véletlenszerű termikus mozgásukat végezve átjutnak a p- és n-típusú tartományt elválasztó határfelületen, és mivel az n-típusú részben nagyobb az elektronok koncentrációja, mint a p-típusúban, természetesen több elektron érkezik időegység alatt a p-típusú tartományba, mint onnan vissza. Ugyanígy, a p-típusú részből több lyuk jut át az n-típusúba, mint elektron. Tulajdonképpen az „elektron gáz” és „lyuk gáz” diffúziójáról van szó a p-n átmeneten keresztül.A p-n átmeneten átdiffundáló töltéshordozók azonban nem maradnak „szabadok”, hanem legnagyobb részük rekombinálódik az azon a részen lévő többségi töltéshordozóval: a p-típusú részben a lyukakkal, n-típusúban az elektronokkal. A rekombinációs folyamat miatt a p-n átmenet mindkét oldalán egy szabad töltéshordozókban szegény kiürített réteg jön létre. A szabad töltéshordozók ugyanakkor töltéssel bíró részecskék. A p-típusú részt mind a beérkező elektronok, mind a távozó lyukak negatívvá teszik, míg az n-típusú részben a szabad töltéshordozók diffúziója miatt pozitív többlettöltés halmozódik fel. Ennek következtében a p-n átmenet körül a p-típusú oldalon negatív, az n-típusúban pozitív töltéssűrűség jön létre. Ez a tértöltés tartomány a kiürített (rekombinációs) rétegre terjed ki.A töltések elektromos teret hoznak létre, az elektromos tér iránya a pozitív tértöltésű tartománytól a negatív felé, azaz az n-rétegtől a p-réteg felé mutat. Ennek megfelelően az n-típusú tartomány

elektromos potenciálja pozitívabb, mint a p-típusú tartományé. A p-n átmeneten kialakult feszültség, a küszöbfeszültség végül megakadályozza a szabad töltéshordozók további átvándorlását az ellentétes típusú tartományba. A küszöbfeszültség értéke a dióda anyagától függ, egyéb tényezőktől közel független. Szilíciumdiódáknál a tipikus érték 0,7 V.

3. ábra a) a töltéseloszlás b) az elektromos potenciál változása

(leegyszerűsítve) a p-n átmenet környezetében.

A diódaA rétegdióda egyetlen p-n átmenettel rendelkező félvezető eszköz, olyan kétpólus, ahol az egyik kivezetés (az anód) egy félvezető kristály p-típusúra adalékolt oldalához, a másik kivezetés (a katód) az n-típusú oldalhoz csatlakozik, további szabad töltéshordozókat hozván létre. A p-n átmenet a félvezető eszközök jelentős részében a működés alapja. Egyetlen p-n átmenetet tartalmazó eszköz a dióda. Két p-n átmenetet találunk a bipoláris rétegtranzisztornál. Vannak ennél több p-n átmenetű eszközök is, pl. a vezérelhető egyenirányító 3, illetve 4 p-n átmenetet tartalmaz.(tirisztor, triak).Nagyfrekvenciás készülékekben alkalmazott félvezető diódák feladata a nagyfrekvenciásrezgések modulálása és demodulálása, keverése és amplitúdóhatárolása. Előtérbe kerül adiódák kapacitása is (p-n átmenet határrétegében két ellentétes töltésréteg alakul ki ennekkövetkeztében a határrétegnek bizonyos kapacitása is van). A nagyfrekvenciás diódák kapacitását minél kisebb értéken kell tartani, hogy minél nagyobbfrekvenciáig érvényesülhessen az egyenirányító hatás.Light Emitting Diode: LEDA mobiltelefonok SMD LED-jei is diódák.

Dióda Elektroncsõ, vagy félvezetõ, amely az áramot csak egyik irányban engedi át. Számos célra használható, leggyakoribb felhasználási területek a rádiófrekvenciás detektálás, azaz a hangfrekvencia leválasztása, hálózati egyenirányítás készülékekhez, keverés.

Dióda kapacitás Félvezetõ diódáknál, amikor az áramot éppen nem vezeti át (egyik irányban), kapacitás jelenik meg. Ezt nagyfrekvenciás áramkörökben figyelembe kell venni. Gyakran éppen ezt hasznosítják és olyan diódákat készítenek, melyek a kapacitásukat változtatják a feszültség hatására, és így változtatható kondenzátort helyettesítenek. (Varaktor-diódák).

Diódás vágó Olyan eszköz, amellyel a jel erõsségét lehet két pont között korlátozni (limiter). Általában két félvezetõ diódából áll, párhuzamosan kapcsolva, de ellentétes polaritással. Ha pl. egy szilícium diódánál a lezáráskor max. 0,6 V felszültséget enged át, a korlátozó áramkör minden jelet levág, mely 0,6 V-nál nagyobb. Csak kis amplitúdójú jelekhez használható, mert a nagy amplitúdók levágása torzításokat okozhat.

Diódás detektor Ha egy rádiófrekvenciás áramkörbe diódát helyezünk, levágja a fél hullámot, az eredõ egy hangfrekvenciás burkológörbe lesz, amely egyenfeszültség, a hang ütemében ingadozva. Kondenzátoros szûrés után a demodulált jel jelenik meg.

Diódás keverés A dióda nem-lineáris jelleggörbéjét felhasználó áramkör, két különbözõ frekvenciájú jel keverésére. Keverés után a két jel összege és különbsége jelenik meg, az eredeti két jelen kívül. Az ilyen áramkör nem erõsít, sõt némi veszteség is keletkezik, ezért utána erõsítõt kell alkalmazni. Elõnye, hogy még mikrohullámokon is jól mûködik.

Dióda adatok Rendszerint a lezáró csúcsfeszültséget és a megengedett áramerõsséget szokták megadni jellemzõként, de néha szükség van a feszültségesésre, a max. teljesítményre és a feszültség-áram jelleggörbére is.

Dióda típusok A szokványos egyenirányító diódák lehetnek nagyfrekvenciásak, vagy hálózati egyenirányítók. Ezen kívül sok dióda-fajta használatos, pl. a feszültségszabályozó Zener-dióda, a jelzõlámpaként használható LED-dióda, a fényt villamos árammá alakító szolár-elektromos dióda, a rezgéskeltõként használható Gunn- és alagút-dióda, a hangoláshoz használt varaktor-dióda, a gyors kapcsolóként használható PIN-dióda, de létezik már erõsítõ-dióda is (IMPATT-dióda).

Schottky-dióda

Többnyire zajszűrésre használatos diódatípus. Nagyon gyors működésű, fém-félvezető átmenetet tartalmazó dióda. Nagyon gyors kapcsoló áramkörökben használjuk, mint pld. a rádiófrekvenciás vagy a logikai áramkör.

Zener-diódákZáróirányba nyitó diódák, túlfeszültség elleni védelemre használjuk őket töltőkben,Adatkábelekben stb. Meghatározott nagyságú feszültséget engednek csak át.Egyenfeszültség stabilizálására használhatók.

A TRANZISZTOR

Fajtái:

A legrégibb a pontszerű p-n átmeneteket tartalmazó tűs tranzisztor.Tűs tranzisztorok: igen nagy frekvenciáig működtek, de csak kis áramerősséget és teljesítményt tettek lehetővé, és nagyon érzékenyek voltak a túlterhelésre.Mára kiszorította őket a használatból a síkszerű p-n átmenetekkel kialakított rétegtranzisztor.Gyártási eljárásuk és szerkezeti felépítésük tekintetében időközben a rétegtranzisztorok olyanhatalmas fejlődésen estek át, hogy a kisfrekvenciáktól az igen nagy frekvenciákig és jelentős teljesítményekig szinte minden feladat ellátására képesek.Tranzisztorok fajtái : bipoláris: p-n-p, n-p-n

unipoláris: FET, MOSFET stb.Tranzisztorokból állnak az integrált áramkörök: pl. a mobiltelefonok háttértároló egységei (FLASH, SRAM stb.).Lásd később: flip-flopok.

A bipoláris tranzisztorok kollektor, bázis és emitter részekből állnak.

A tranzisztor feltalálása tette lehetővé a nyomtatott áramkörök kialakítását. (Az első nyomtatott áramkör 1958-ban készült.) A hordozólemezre erősített építőelemeket

tranzisztorokat, ellenállásokat, kondenzátorokat - a nyomtatott huzalozás köti össze. Ez a megoldás kiküszöböli az időigényes, meghibásodásra mindig hajlamos légforrasztást, s a hibás

összekötéseket.

A fejlődés következő állomása az integrált áramkör megjelenése volt. Az elnevezés azt jelenti,

hogy a hordozó szilíciumlemezen egyetlen gyártási folyamatban állítják elő a kapcsolási elemeket - mikroalkatrészeket - és az összekötő vezetőpályákat.

Szakemberek az integrált áramkör feltalálását a könyvnyomtatáséhoz hasonlítják, olyan ugrásnak tekintik, mint az áttérést a kódexmásolásról a sajtóra. Sőt még nagyobbnak, mert

rövid idő alatt az egész társadalmat megrázta. A tetszés szerinti darabszámban, több nagyságrenddel olcsóbban és nagyságrendekkel megbízhatóbb minőségben előállítható elemek az élet minden területén nagy változásokat idéztek elő. Kezdetben - az első integrált áramkört

1959-ben készítették, de kereskedelmi forgalomba 1962-ben került - a néhány négyzetmilliméteres szilíciumlapkán alig egy-két építőelem fért el. Néhány év múlva azután

megjelentek a nagymértékben integrált áramkörök (large scale integrated = LSI 1968), majd a nagyon nagymértékben integrált (very large scale integrated = VLSI) áramkörök. A néhány elemből néhány száz, majd néhány ezer elem lett, s ma már ott tartanak a miniatürizálásban, hogy egy szilíciumlapkára (chipre) több mint 10 millió áramköri elemet tudnak felvinni. Az integráció előnyei egy mondatban: nagy teljesítőképesség, nagy megbízhatóság, kis méret és alacsony ár. Természetesen az integráltság fokának növekedését az újabb és újabb gyártási

eljárások, technológiák tették lehetővé.

A bipoláris tranzisztor

8. ábra A bipoláris npn tranzisztor szerkezete

A tranzisztor két p-n átmenetet tartalmazó félvezető eszköz (8. ábra). A pnp tranzisztor két p-típusú réteg között egy n-típusú réteget, az npn tranzisztor pedig két n-típusú réteg között egy p-típusút tartalmaz.

FET tranzisztor A Field Effect Transistor szavak rövidítésébõl származik az elnevezés. Olyan tranzisztorról van szó, melynél a villamos erõtér kerül kölcsönhatásba a félvezetõ anyaggal. Az ilyen tranzisztorokat erõsítõ, oszcillátor, vagy kapcsoló áramkörökben használják. Jellemzõjük a nagy bemeneti impedancia, így a bemenet alig terheli a meghajtó fokozatot.

MOSFET tranzisztor: Metal Oxid Semiconductor Field Effect Transistor olyan FET, amelyben a központi áramvezető csatorna két n-típusú félvezető tartomány között húzódik

Integrált áramkörök

A korszerű mobiltelefonokban többnyire BGA tokozású IC-kkel találkozunk (BGA: Ball Grid Array, alsólábas IC). Ez annyit tesz, hogy az IC-k lábai nem az IC oldalain helyezkednek el, a megszokott módon, hanem alatta, kis óngolyócskák formájában. Ez megkönnyíti az IC-k cseréjét, és olcsóbb a gyártásuk, viszont kevésbé védettek pld. a mechanikus sérülések ellen.

Régebbi mobiltelefonokban még gyakran találkozhatunk hagyományos tokozású IC-kkel(pld. Nokia 5110, Motorola T2288), újabban azonban már a legtöbb gyártó áttért a BGA technológiára. Bizonyos speciális IC-k esetén (pl. végfok, antenna kapcsoló, lásd később)a BGA tokozás helyett az LGA (Large Grid Array, nagylábú IC) szerelést is használják, ahola felületi PED-ek (forraszpontok, ahol az IC találkozik a nyáklappal) lényegesen nagyobbak, négyszögletesek, tehát az IC nem sűrűn elhelyezett ónlabdácskákon, hanem szellősebben tárt(és lényegesen kevesebb) négyszögletű ónlábon áll. Megemlítendő, hogy az újabb telefonoknál bevezetésre került a miniatűrizáció és az integráció újabb lépcsőfokaként a nanoBGA tokozás, amely még a BGA-nál is több, kisebb és sűrűbb elhelyezésű ónlábacskán tartja az IC-t.

Oszcillátorok

Feszültségvezérelt oszcillátor (VCO, Voltage Controlled Oscillator) :

Azok az elektronikus jelforrások, amelyek stabil frekvenciájú és amplitúdójú, szinuszos hullámformájú jelet szolgáltatnak kis torzítással, és működésükhöz bemeneti jelet nem igényelnek, csak tápfeszültséget.

Kristályoszcillátorok:

A kvarckristályt piezoelektromos tulajdonsága teszi alkalmassá arra, hogy rezgőkristálykéntoszcillátorokban használjuk: ha egy kvarckristályból metszett, csiszolt kristálylemezkét deformálunk, lapjain töltések halmozódnak fel, és megfordítva, ha a kristályt villamos erőtérbe helyezzük, deformálódik. A kristály – tömegénél és rugalmasságánál fogva – rezgőképes mechanikai rendszert alkot, ezért, ha váltakozó villamos térbe helyezzük, rezgésbe jön. A rezgés amplitúdója akkor maximális, ha a váltakozó erőtér frekvenciája megegyezik a kristály mechanikai rezonanciafrekvenciájával.

RC oszcillátorok:

Ilyen pl. a Wien-hidas oszcillátor, visszacsatoló lánca ellenállásokból és kondenzátorokból áll.A tized Hz-Mhz nagyságrendig terjedő frekvenciasávban alkalmasak szinuszos jelek előállítására. Kis torzítás, nagy frekvencia stabilitás. Kimenő feszültségét teljesítményerősítővel a megfelelő szintre erősítjük.

LC oszcillátorok:

Párhuzamos rezgőkör, amelynek impedanciája a frekvenciától függ.Az erősítés a rezgőkör rezonancia-frekvenciáján a legnagyobb.

OszcilloszkópFeszültség vagy áram jelalakjának vizsgálatára használható műszer, katódsugaras ernyőjén válik láthatóvá a hullámforma.

Műveleti erősítők:

Szimmetrikus bemenetű, aszimmetrikus kimenetű egyenfeszültség-erősítők, amit többfokozatú közvetlen csatolású tranzisztoros erősítőlánccal valósítanak meg. Minden műveleti erősítő kimenete olyan védőáramkört tartalmaz, amely a föld és a tápfeszültségek felé folyó áramokatkorlátozva rövidzárvédelmet biztosít.

Csillapítás

Egy jel csökkenésének mértéke egy áramkör két pontja között, ellentéte az erõsítésnek. Rendszerint decibelben adják meg.

Visszacsatolásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az áramkör kimenetének egy részét visszavezetjük a bemenetre.

Analóg-digitális átalakítók :

Amplitúdóban és időben folytonos jelből mind időben, mind amplitúdóban diszkrét jelek sorozatát (diszkrét értékek sorozatát) állítanak elő.Az időtartambeli diszkretizálást mintavételezésnek, az amplitúdótartománybelit kvantálásnak nevezzük. Az átalakítók az analóg jelet rendszerint először időben diszkretizálják egy mintavevő-tartó áramkörrel. A mintavett jel ezután egy analóg-digitális átkódoló egységre kerül, mely a bemenetre adott amplitúdónak megfelelő digitális jelet (számkódot, adatot)ad a kimenetén, miközben az amplitúdót egy referencia-értékhez viszonyítja.

indításreferenciaforrás vezérlő

kész

analóg bemenet mintavevő/tároló A/D átalakító

A/D átalakító egység

Digitális-analóg átalakítók

Digitális jelből (diszkrét értékek sorozatából) amplitúdóban és időben folytonos jelet állítanak elő. Elvileg elkülöníthető bennük egy D/A dekódoló rész és egyún. tartó rész. A D6A dekódoló diszkrét időpontokban a digitális értékeknek megfelelő analóg amplitúdók sorozatát szolgáltatja, és a tartó részegység ebből időben és amplitúdóban folyamatos jelet állít elő.

Időzítő áramkörök

Háromféle időzítő áramkörtípus létezik: - késleltető, - impulzus-előállító, - négyszögjel-generátor.

Áramkörök

Léteznek analóg és digitális időzítésű áramkörök.

Az analóg időzítő tagokban egy ún. időzítő jel egy meghatározott időfüggvény szerint növekedni vagy csökkenni

kezd, és egy adott jelszint elérésekor az időzítés befejeződik. Digitális időzítés esetén egy számláló az ismert frekvenciájú órajel ütemében számlálni kezd felfelé vagy lefelé, és az adott számérték elérésekor az időzítés befejeződik.

Modulátorok

Moduláció alkalmazásakor egy villamos jel (ún. vivő jel) valamely jellemzőjét egy másik jellel (a moduláló jellel) változtatjuk. Szinuszos vivő jel esetén amplitúdó-, frekvencia- és fázis-modulációról, impulzusvivő esetén amplitúdó-, frekvencia-, impulzusszélesség- és impulzushelyzet-modulációról beszélhetünk, aszerint, hogy a vivő jel melyik jellemzőjét változatjuk a moduláló jellel.A modulációval rendszerint egy kis frekvencián rendelkezésre álló információt„ültetünk rá” egy sokkal nagyobb frekvenciájú vivőre az információ könnyebb továbbíthatósága érdekében. Az információ a modulált jelből demodulációval nyerhető vissza, de előfordulhat, hogy a jelet demoduláció nélkül hasznosítjuk.

PLL (Phase-Locked-Loop): fáziszárt hurok

Egy olyan szabályozási kör, amely kimeneti jelét egy bemeneti jelhez (más néven referencia frekvenciához) képes szinkronizálni, mind frekvenciában, mind pedig fázisban. Ha a két jel szinkronban van, a be- és kimeneti jelek közötti fáziskülönbség a frekvenciától függő értéket vesz fel: ez az érték – a PLL típusa szerint – esetleg nulla is lehet.

A PLL részegységei:

Fázisdetektor (PD, Phase Detector)

A be- és kimeneti jelek fázisát hasonlítja össze, ideális esetben a fáziskülönbséggel arányos feszültséget állít elő.

Szűrő (Filter)

A jelnek egyen és váltakozó komponense is van. Utóbbi nem kívánatos,ezt szűri ki egy aluláteresztő típusú szűrő.

Feszültségvezérelt oszcillátor:

A szűrő kimeneti jelétől lineárisan függő frekvenciájú kimeneti jelet állít elő.

A mobiltelefon hangszórója és mikrofonja is dinamikus.

Dinamikus hangszóró Olyan eszköz, amely a váltóáramot hanggá alakítja át. Általában állandó mágnes erõterében elhelyezett kis méretû tekercsbe vezetik be a váltóáramot, erre van felerõsítve a membrán, amely a levegõt mozgásba hozza.

Dinamikus mikrofon Hasonló felépítésû, mint a dinamikus hangszóró, azonban a hangot alakítja át váltófeszültséggé. A hangrezgés hozza mozgásba a membránt, ez mozgatja a tekercset, amely állandó mágnes erõterében lévén, villamos feszültséget hoz létre. Ma ez a leggyakrabban használt mikrofon-fajta.

A mobiltelefonok belső felépítése

A mobiltelefon alapvető áramköri jellemzői

A mobiltelefonok SMD áramkörökben épülnek fel, ami a Surface Mounted Device rövidítése - jelentése felületszerelt áramköri elem. A régebbi hagyományos áramköri technológiákkal szemben, ahol a nyáklap egyik oldalára felhelyezett alkatrészeket az átellenenes oldalon kellett beforrasztani, a felületszerelt technológiánál csak a nyáklap felületén elhelyezett forraszpontokon (PED-eken) állnak az SMD alkatrészek, amelyek lényegesen kisebbek és korszerűbbek is a korábbi technológiákban felhasznált társaiknál. A GSM telefonok nyomtatott áramköri lapja (NYÁK, angolul PCB - Printed Circuit Board) jellemzően 7-8 rétegű, kétoldalú furatgalvanizált nyáklap. Ennek értelmében mindkét oldalán helyezkedhetnek el alkatrészek, melyek a nyákban lévő furatgalvánokon kommunikálnak egymással, ezek a furatgalvánok a PED-ek alatt a nyák vezető rétegeiben kapcsolatban állnak egymással, így épülnek fel az áramkörök. A nyák rétegei váltakozóan egymásra préselt vezető és testrétegek. A nyáklap megbonthatatlan egységet képez, jelen technológiával a nyáklapban történt szakadás, oxidáció vagy bármely egyéb hiba nem javítható (kivéve persze azokat a trükkös megoldásokat, amelyek a nyáklap belső rétegeinek megkerülésével hidalják át a hibát, pl. átkötések).

A mobiltelefonok főbb vezérlő áramkörei a tápfeszültség vezérlő áramkör, a töltő áramkör, a rádiófrekvenciás áramkör, a felhasználói felületet vezérlő áramkör, az audio és a logikai áramkör, ezeket később külön fejezetekben tárgyaljuk. Funkcionalitásuk természetesen szorosan összefügg.

Az alábbi ábrán példaként a Nokia 3510-es telefon + jelének (VBATT) útvonalát jelöltük meg piros színnel. –Geri, a fotót mellékletbe kellene tenni, így más szöveg kellene, illetve számozás. Az ábra melletti angol magyarul kell!!!*Az ábrán szereplő szöveg nem lényeges,ki lehet hagyni.Akkor csak annyit írjunk be hogy a függelék xy számú képét tekintse meg.

2. Információelmélet

A mobiltelefonok belső felépítésének és működésének megértésének elengedhetetlen feltétele, hogy képet alkossunk az információelmélet alapjairól.Először is, mit nevezünk információnak?Információnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Az információ legkisebb egysége esetünkben a: bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. Egy bitet a kettes számrendszer segítségével 0-val vagy 1-gyel lehet reprezentálni, tehát egy bitnek két lehetséges értéke van. Egy bitnyi adat eltárolására tehát képes bármilyen olyan elem, amely két lehetséges értéket vehet fel, míg egy bitnyi jel továbbítására pedig képes bármely olyan közeg, mely képes két különböző értékű, időben változó jelet továbbítani.

Az informatikában jellemzően ez egy csatornában folyó áram esetén a van-áram (3.0 V) és nincs-áram (0 V) váltakozásaként írható le. A hétköznapi életben legegyszerűbben egy eldöntendő kérdésre adott válasszal lehet egy bitnyi információt átadni (igen/nem). Az elektromágneses hullámok esetén a ciklikus váltakozással valósítják meg a bitek leírását. Az ilyen átvitelt digitális átvitelnek nevezzük.

Digitális alapkapcsolások

A digitális alapkapcsolások olyan megvalósításai a műveletvégzésnek, amely hardveres elektronikai és szoftveres eszközökkel is leírható. Működési elve, hogy a beérkező jelekből(ami a két bemeneti csatornán négyféle lehet: 0-0, 0-1, 1-0, illetve 1-1) adott szabályszerűség szerint (amiket ún. igazságtáblákban írnak le) generáljon egy kimenő jelet, ami értelemszerűen 0 vagy 1 lehet.

Logikai kapcsolatok :

ÉS kapcsolat

VAGY kapcsolat

NEM kapcsolat

ÉS-NEM kapcsolat

VAGY-NEM kapcsolatCsak ÉS-NEM kapcsolatokkal (NAND) minden más kapcsolat leírható és helyettesíthető.A kapcsolatoknak áramköri megvalósításuk lehetséges.

DTL áramkörökDiódák és tranzisztorok szerepelnek bennük.

A logikai kapukat félvezetős kapcsolásként állítják elő,túlnyomó részt diódákból és bipoláris tranzisztorokból.

Az áramkörök egyedi elemekből(diszkrét elemek)épülnek fel, és nem integrált áramkör (IC) formájában.

TTL áramkörökTranzisztor-tranzisztor logika alapján.

Tranzisztorokból álló logikai kapuk, IC kivitelben.Bipoláris tranzisztorok, tehát nem FET-ek.

MOS áramkörökMOS térvezérlésű tranzisztorokból, IC-ként állítják elő.

Olcsón előállíthatók, az alkalmazott MOSFET tranzisztoroknakextrém nagy a bemeneti ellenállásuk.

A CMOS technológia olyan MOS technológia, amelyaz áramkörhöz egyaránt használ p és n csatornás

MOSFET-eket. Szimmetrikus komplementer technológia.

ECL áramkörök

Emitted Coupled Logic, emittercsatolt logika

Bipoláris tranzisztorokból álló IC-technológia

Flip-flopok

Minden elektronikai kapcsolás, amelynek két stabil állapota van,és amely megfelelő bemenőjel segítségével egyikből a másikba átkapcsolható, flip-flopként, azaz bistabil billenőfokozatként működik. Többnyire IC formájában állítják elő.Minden egyes flip-flop egy bináris jel tárolására alkalmas (0 vagy 1).

Ez egy bitnek felel meg a digitális technikában.Sokbites tárolók vagy regiszterek alakíthatók ki általa.Ezenkívül számlálók és frekvenciaosztók létrehozásához is szükségesek.Minden vezérlőkapcsolás, amelynek a működése valamiféle ismétlődést mutat, tartalmaz flip-flopot.

A mobiltelefon logikai áramkörei a Neumann.elvű számítógép kritériumainak felelnek meg,vagyis rendelkeznek egy operatív tárral és egy műveletvégző egységgel (RAM és CPU).A RAM (Random Access Memory, írható-olvasható háttértároló) egy változtatható tartalmú memória, a CPU (Central Processing Unit) pedig a rendszer műveletvégző egysége, a processzor.

A mobiltelefonok többnyire 1-16 MB-os statikus RAM-ot tartalmaznak,ami azt jelenti, hogy RAM tartalma flip-flop technológiával van megoldva.

A mobiltelefonokban tehát több millió tranzisztorokkal megvalósított flip-flop található.Léteznek még dinamikus RAM-ok is, amelyek egy kondenzátor kapacitását felhasználva tárolják el az adatokat,

de a mobiltelefonokban ez ritkán fordul elő.

Statikus RAM esetében a tárolócellák mátrixba vannak rendezve (oszlopokba és sorokba).A cellák fizikai elrendezése a chipen szintén mátrixszerű. A megcímzett cella kiválasztásakétlépcsős: sorkiválasztás és oszlopkiválasztás. A korszerű, nagyteljesítményű RAM IC-ketCMOS technológiával gyártják.

A RAM integrált áramkörök hibái*

A RAM IC egyes cellái között – valamilyen gyártási hiba vagy későbbi meghibásodás következtében – olyan csatolások léphetnek fel, hogy a kiválasztott cella hibásan működika környező cellák egy meghatározott állapota esetén. Ez a hiba az adatminta-érzékenység kategóriába sorolható. Viszonylag gyakrabban fordul elő a címminta-érzékenység. Ez a hiba általában azzal függ össze, hogy a címdekóder beállítási ideje függ attól, hogy az új cím melybitekben és hogyan tér el a megelőző címtől. Ez azt eredményezi, hogy a hozzáférési idő függattól, hogy milyen címminta kerül a RAM áramkörre. Ez a függés nem jelentős, de ha a RAM hozzáférési idő határán üzemel, akkor egyes címátmenetek után hibás olvasás vagy írás történhet, mert az új cella kiválasztása még nem fejeződött be teljesen.

Egy hiba lehet ún. kemény hiba (hard error) vagy lágy hiba (soft error). A kemény hiba tartósmeghibásodás esetén lép fel, és a megfelelő adat, cím és vezérlő jeleknél a működés mindig hibás lesz. Ilyen hibát okozhat pl. egy csomópont zárlata a földdel, vagy a tápfeszültséggel,egy vezeték szakadása stb. A lágy hibával ellentétben itt az a jellemző, hogy fellépése esetleges, és ugyanolyan cím, adat és vezérlő jelek esetén sem ismétlődik. A lágy hibát okozhatják egyedi, véletlen zavarjelek is, de a lágy hibák jellegzetesen a dinamikus RAM IC-kben lépnek fel, a radioaktív háttérsugárzás hatására. A memóriahibák hatása ellen hibajavító kódolással (ECC: Error Correcting Code) lehet védekezni. A hibajavító kódhoz kiegészítő bitekre van szükség, és a kódoló, hibajavító áramkörök megnövelik az egység hozzáférési idejét.

ROM tárolók(ROM: Read Only Memory - csak olvasható háttértár)

Többnyire NMOS technológiával állítják elő.

Programozható, csak olvasható (PROM)Tárolók

Programable ROMTörölhető, újraprogramozható ROM

(EPROM Erasable and Programable ROM)

UV fénnyel törölhető

Elektromosan törölhető (EEPROM)(Electrical EPROM)

Általában MOSFET technológiával készülnek.

A mobiltelefon statikus háttértára az EEPROM, ahol a működéshez szükséges legfontosabb információk és a vezérlő szoftver tárolódik el. Az EEPROM egy ún. Firmware, ami átmenetet jelent a hardver és a szoftver között, mivel az EEPROM-ba fizikailag bele van égetve az információtartalom, ugyanakkor szoftveres úton (elektronikus úton, külön beavatkozás nélkül) törölhető és újraprogramozható.Az EEPROM felépítése egyszerűbb és olcsóbb, ha az elektromos törlés az egész memóriát egyszerre törli, azaz nem lehet byte-onként törölni. Ezt a típust szokták flash-nek nevezni.

Aritmetikai-logikai egység (ALU)A CPU látja el ezt a szerepet.Azt az áramkört, amely két n bites szó között tetszés szerinti összeadást, kivonást,ÉS, VAGY, illetve kizáró VAGY műveletet képes elvégezni, ALU-nak nevezzük.Általában 15-50 Mhz-es RISC elvű processzorok szerepelnek a telefonokban.A mobiltelefonokban,többnyire méretileg a legnagyobb IC, kétkomponensű műanyag akrilgyantával védve a mechanikus sérülések, és ezáltal néha a javítás ellen is. Minden processzornak szüksége van egy vezérlő órajelre.Ezt vagy a saját belső órajelgenerátor állítja elő, vagy külső forrásból kapja a processzor. Mobiltelefonoknál ez jellemzően 13 Mhz.ASIC (Application-Specific Integrated Circuit): Alkalmazásspecifikus integrált áramkör.

Telematika (telekommunikáció-informatika), nyilvános információs szolgáltatások: a távközlés, a számítógép és a műsorszórás konvergenciájának eredménye, alkalmazása. Más megfogalmazás szerint a telematika, teleinformatika: a „non-voice” szolgáltatásokat meghatározó terminusok, amelyek főként a számítástechnika és a távközlés integrációja alapján működnek.

A logikai áramkörök működése (Nokia 8850 telefon)

A mobiltelefon vezérlő szoftvere (MCU, Master Control Unit) alaphelyzetben a flash IC –ben van eltárolva. A processzor BUSC busz-vezérlő egysége dekódolja a chip kiválasztó jeleket a külső memória egységek és a logikai áramkörök számára. A BUSC vezérlőjelek vezérlik a belső és külső busz meghajtókat és multiplexereket, amelyek az MCU adatbuszára csatlakoznak. Az MCU címtartománya (hexadecimális, azaz 16-os számrendszerbeli címzéssel) fel van osztva elérési blokkokra, amelyeket a chip kiválasztó jelekkel lehet azonosítani. A BUSC vezérlőegységnél programozni lehet a várakozási ciklusok számát mindegyik memóriablokknál. Ilyen memóriablokkok pl .a Nokia 3310-es telefonnál:

MCU memóriatérképA 3310-es memóriaregiszterei az alábbi zónákra vannak felosztva:

Kezdő-és végcímek 00000000 0000FFFF RAM (= 00100000-0010FFFF) 00010000 00010FFF DSP osztott memória 0020000 000200FF IO (elsődleges I/O terület, perifériák beállításai) 00030000 00030001 DSPIF (API vezérlő regiszter) 00040000 00040003 MCUIF (másodlagos I/O terület, memória területek beállításai) 00100000 0011FFFF RAM 00200000 003FFFFF Flash ROM 00400000 005FFFFF Flash ROM 2 (=00200000-003FFFFF ha csak 2 MB-os a flash) 00600000 007FFFFF External ROM/RAM; üres (0x00)

A memóriatartományokban megkülönböztetünk program- és adatmemóriát.A programmemória a flash IC-ben van eltárolva.A flash memóriának van egy kikapcsolási vezérlési lába, amelyet mindig LOW (logikai 0) értéken kell tartani, a flash-memória bekapcsolásánál pedig biztosítani kell, hogy megfelelő állapotban legyen (csak olvasható).A kikapcsolási vezérlési lábat használják készenléti üzemmódban arra, hogy a flash memóriának minimális legyen a teljesítményfelvétele. Ezt úgy érik el, hogy rákötik az alaphelyzetbe állító vezérlőjelre.

A tartós (nemfelejtő) adatmemória a programmemóriában van. Speciális EEPROMemulációs (EEEMmu) szoftver biztosítja ezt a funkciót.

Az operatív memória egy statikus RAM.A memória tartalma elvész, ha a készülék tápellátása megszűnik. A megőrizendő adatokat el kell menteni az adatmemóriába, mielőtt a készüléket kikapcsolják.

A flash memória programozása

A telefonkészüléket össze kell kötni egy flash memória programozó adapterrel úgy, hogy a telefon és az adatátviteli vonalak tápfeszültségét az adapter biztosítsa. Amikor az adapter rákapcsolja a feszültséget a telefonkészülékre, a program végrehajtása elindul a BOOT ROMmemóriából, és az MCU ellenőrzi a bekapcsolási folyamat elején, hogy a flash programozó adapter csatlakoztatva van-e. Ha igen, ellenőrzi az MBUS vonalak állapotát. Normális esetben a vonalak HIGH (1) állapotban vannak, de ha a flash adapter csatlakoztatva van, az a vonalakat LOW (0) állapotba kényszeríti.

A flash programozó a soros vonalon várja a készülék visszajelzését. A készülék felismeri a csatlakoztatott adaptert, hiszen ekkor a fenntiek szerint a TX vezérlő vonal LOW (0) állapotú lesz. Ezt a visszajelzést használja fel a készülék az MBUS (FCLK) vezérlőjel szinkronizálására azért, hogy a processzort alaphelyzetbe állítsa. Ennek 15 ms-on belül meg kell történnie, miután a TX vezérlővonal LOW állapotba került, majd az első két byte (1 byte = 8 bit) átvitelének az RX vonalon végbe kell mennie 1 ms-on belül. (Megjegyezném, hogy az itt szereplő RX-vevő és TX-adó jelöléseket nem keverjük össze a rádiófrekvenciás áramköröknél tárgyalt adó- és vevő-oldali jelekkel, mert ez egy általános rövidítés R-Receiver-vevő, T-Transmitter-adó, és ennek itt most semmi köze a rádiófrekvenciás áramkörökhöz!) Miután a processzor megkapta a másodlagos konfigurálási információt, a TX vonalat HIGH állapotba kényszeríti. A másodlagos konfigurálási kódot 10 ms-on belül el kell küldeni a telefonhoz. Ha ezt az időkorlátot túllépik, a vezérlés elindítja a flash memóriából a normál kódok végrehajtását.

Ezután az időzítések a telefonkészülék és a programozó adapter között üres bitekkel történnek.(Ezért lesz a későbbiekben fontos az, hogy szoftverfrissítésnél és magyar nyelv feltöltésnél a program által kiírt „POWER ON PHONE AND ENTER” felirat megjelenéseután kapcsoljuk be egy rövid impulzussal a készüléket, majd indítsuk el a számítógépes programot, különben a készülék és a PC nem tudják időben szinkronizálni a működésüket).Az 5 V programozó feszültséget az akkumulátorból a CCONT áramkörben egy kapcsoló üzemű szabályozó állítja elő (5V/30mA). Az 5 V a flash memória Vpp lábára csatlakozik.

A processzor 13 Mhz-es vezérlő órajellel működik, amit a VCO állít elő számára (többnyire úgy, hogy a VCO által előállított 26 Mhz-es órajelet a HAGAR IC lefelezi, és elküldi a processzornak). A processzor hozza létre a 6.5 vagy 13 Mhz-es belső órajelet az MCU rendszer vezérlő áramköri blokkjának és a 13 Mhz-es órajelet a DSP (Digital Signal Processor) egységnek, ahol az felszorzódik és a 45.5 Mhz-es DSP órajelet adja. A rendszer

órajel leáll, ha a készenléti üzemmódban a VCO vezérlő feszültségét letiltja a CCONT szabályozó kimenete.A CCONT biztosítja a 32.768 Khz-es órajelet készenléti állapot üzemmódban, amit a processzor belső

áramkörei időzítésekre használnak fel. A készenléti órajel működik, ha a készülék tápellátást kap. (A 32.768 Khz-es frekvenciát egy hosszúkás alakú kristályoszcillátor segítségével generálja a CCONT, melynek népszerű neve „valós idejű kristály”. Ez az elem felelős azért (többnyire) ha a mobiltelefon csengőhangja felgyorsul vagy lelassul, a készülék kijelzőjén lassan jelennek meg a frissítések, az ábrák, ha a készülék késve reagál a gombnyomásokra, vagy ha a készülék belső órája késik vagy siet, esetleg kikapcsoláskor elfelejti az időt (bár ez utóbbi inkább a biztonsági akkumulátor hiánya vagy hibája szokott lenni).

A COBBA GJP

A COBBA GJP ASIC áramkör a készülék és az RF áramkör illesztését látja el. A vett analóg jeleket a COBBA digitális jelekké alakítja át. Az adatok átviteli láncában a COBBA végrehajtja a teljesítmény erősítés vezérlőjelének és az egyéb négyszögjeleknek a digitális/analóg átalakítását.Egy lassú digitális/analóg átalakító áramkör biztosítja az automatikus frekvencia vezérlést(AFC).A COBBA áramkört minden esetben két illesztő áramkör köti össze a processzor ASICegységével. Az egyik a processzor és a COBBA között biztosítja az RX-TX adatok átvitelét, a másik az RX/TX kódminták átvitelét biztosítja.

Valós idejű óra (RTC - Real Time Clock)

A valós idejű óra a GSM telefonban megvalósítja az órakijelzés, a naptár, az ébresztések és a be/kikapcsolási funkciók és a különféle hívások időzítésének a lehetőségét.Az RTC alapja egy timer, az összes többi funkciót (pl. naptár) az MCU valósítja meg. Az RTC egységnek egy ún.Backup akkumulátorra van szüksége a működéshez, ami biztosítja a tápellátást, ha az akkumulátor lemerült vagy eltávolították (típustól függően ez az akkumulátor néhány 10 perc vagy 1-2 óra időtartamig képes a feszültséget eltárolni). Újratölthető polyclene akkumulátor,amely ha kimerül, az áramkör leáll, és akkor indul újra,ha a feltöltött akkumulátort csatlakoztatják. A CCONT áramkör ebben az esetben az MCU egységet alaphelyzetben tartjamindaddig, amíg a 32.768 Khz-es órajel stabillá nem válik (max.1s).A CCONT-ban implementálják a valós idejű óra áramkört, hiszen a benne lévő ASIC áramkör már amúgy is tartalmaz egy, a be-és kikapcsolási funkciókhoz és a készenléti állapothoz használt 32.768 Khz-es órát, amely állandóan működik, ha a telefon tápellátás alatt van.Ezt használják fel időzítésre az RTC blokkban.

Az RTC akkumulátort ugyanúgy a CHAPS (Charging Power System,töltésvezérlő rendszer)tölti, mint a telefon hagyományos akkumulátorát.A CHAPS egy áramkorlátozott feszültségszabályzó áramkör, Zener-diódás bemeneti védelemmel ellátva.A feszültségszabályozó VOUT kimenetén jelenik meg a töltő feszültség, így nincs szükség töltő adapter csatlakoztatására.

A backup akkumulátor csak a valós idejű órát látja el tápfeszültséggel, ha a VOUT feszültség nincs jelen, így nagyon fontos, hogy a VOUT biztosítsa a töltőfeszültséget, és ha a töltő áramkör nem működik, csak akkor terhelhető a backup akkumulátor.

Ha a VOUT feszültség kisebb, mint a VBACK backup áramkör feszültsége, akkor nem fordulhat elő, hogy töltő áram folyjon a backup akkumulátorból a VOUT felé.A töltő áram fokozatosan csökken,amint a backup akkumulátor feszültsége eléri a szabályozási feszültség tartományt.

Lj. Haizmann-Varga-Zoltai: Elektronikus áramkörök című egyetemi tankönyve.*oldalszámot megnézzem?itt meg tudom keresni,ha kell.

3. Általános hálózatelmélet

Ahhoz, hogy a GSM hálózatok működési elvét és felépítését megérthessük, először is meg kell ismerkednünk azokkal a fogalmakkal, amelyek a hálózati kommunikáció világába kalauzolnak el bennünket.Kezdjük mindjárt az elején, és vizsgáljuk meg, mi is az a hálózat?A szó önmagában valamiféle összekapcsolt elemekből álló rendszert takar. Műszaki értelemben vett hálózatoknál feltételezhetjük, hogy a hálózat elemei kommunikálnak egymással, és a hálózat valamilyen feladat elvégzése érdekében jött létre. A hálózatikommunikáció nem képzelhető el a hálózat minden tagja által ismert és betartottszabályok alkalmazása nélkül. Ezeket a szabályokat protokolloknak (protocol) nevezzük. Minden hálózatnak és hálózattípusnak megvan a saját protokollkészlete (protocol stack) vagy protokollverme, amely a használt protokollok összességét jelenti. A bonyolult hálózatokat, mint amilyen a GSM hálózat vagy a számítógépes hálózat, a könnyebb átláthatóság és kezelhetőség kedvéért hálózati szintekbe (network level) vagy hálózati rétegekbe (network layer) szervezik. Ez azt jelenti, hogy a hálózat egységeiben egymásra épülő rétegek különféle kommunikációs feladatokat látnak el, a legalacsonyabb szintű elektronikus jelátviteltől kezdve a kódolt jelek visszafejtéséig és értelmezéséig, feldolgozásáig. A rétegek egymásra épülnek, tervezésük lényege, hogy egy réteg szolgáltatást, vagy adatokat nyújtson a felette lévőnek, de a szolgáltatás megvalósításának mikéntjét elrejtse előle, így lehetővé téve egy szabványos, az alsó réteg fizikai megvalósításához nem kötött hivatkozást. Úgy kell ezt elképzelni, mintha valaki felmászna egy fára cseresznyét szedni, és ha a kosár megtelik cseresznyével, nem kell lenéznie, hogy van-e ott valaki a fa alatt, és el tudja-e venni tőle a teli kosarat, csak lenyújtja és várja, hogy elvegyék tőle. Azokat a csatlakozási pontokat, ahol a rétegek kommunikálnak egymással, hálózati felületeknek (interface) nevezzük.Az egyes rétegekben található aktív elemeket általában entitásoknak (entities) nevezzük. Azokat az entitásokat, amelyeket különböző hálózati elemek azonos rétegei tartalmaznak,társentitásoknak (peers) nevezzük. A hálózatokban a valós jelátvitel mindig a fizikai rétegek (physical layer) között valósul meg, de a rétegek absztrakciója miatt úgy tűnik, mintha a társentitások közvetlenül egymással kommunikálnának.A rétegek és protokollok egy hálózatra jellemző halmazát hálózati architektúrának (network architecture) nevezzük.Előfordul, hogy több, különféle megvalósítású hálózatnak kell kommunikálnia egymással.Ebben az esetben a két hálózat között egy ún. átjáró (gateway) fogja biztosítani a párbeszédlehetőségét. Az átjáró feladata, hogy két, egyébként nem kompatibilis hálózat között lehetővétegye az átjárhatóságot.A hálózatok jellemző tulajdonsága az adatátvitel módja is, amely lehet szimplex (az adatokcsak egy irányban haladnak), fél-duplex (az adatok időben váltakozva mindkét irányban mozoghatnak), duplex (egyidejű kétirányú adatátvitel) vagy quadruplex (mindkét irányban 2-2 adatcsatorna).A hálózatokban átadott információs egységeket csomagoknak (packets) nevezzük.A csomagok általában egy tartalmi részből (content) és egy fejlécből (header) állnak.A csomagok tartalmi része a valós adattartalom, a fejléc pedig a hálózati kommunikációhozszükséges segédinformációkat rejti magában.Az alábbi példában megvizsgálunk egy, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Standards Organisation, ISO) által javasolt hálózati architektúrát, az OSI (Open System Interconnection) hivatkozási modellt.

0100090000037800000002001c00000000000400000003010800050000000b0200000000050000000c020e02aa0e040000002e0118001c000000fb021000070000000000bc02000000ee0102022253797374656d0002aa0e0000c8c8110072edc63020df16000c020000aa0e0000040000002d01000004000000020101001c000000fb029cff0000000000009001000000ee0440001254696d6573204e657720526f6d616e0000000000000000000000000000000000040000002d010100050000000902000000020d000000320a5a0000000100040000000000a60e0d02202a2d00040000002d010000030000000000 Alkalmazási protokoll

Megjelenítési protokoll

Viszony protokoll

Szállítási protokoll

Belső alhálózati protokoll(a kapcsolat a fizikai rétegek között van)

Vegyünk példaként két számítógépet, a hálózat működésének modellezése céljából.Az egyik számítógépen, nevezzük A-nak, a felhasználó egy chat programot használ(online internetes beszélgetés), és elküld egy üdvözlő szöveget a B gépet használótársának. Mi történik ekkor valójában a hálózati rétegekben? A legfelső réteg, az alkalmazásiréteg, kiadja a feladatot az információ továbbítására a megjelenítési rétegnek, az hozzáteszia maga segédinformációit, elvégzi a számára kijelölt műveleteket, és továbbítja a csomagota szállítási rétegnek, majd így tovább, az információ végigszáguld, újabb segédinformációkkal bővülve a hálózati, adatkapcsolati, majd a fizikai rétegen, és az átviteli közegen keresztüleljut B számítógép fizikai rétegéhez. A fizikai réteg itt továbbítja az adatkapcsolati rétegnek, aki leveszi a neki címzett segédinformációkat, ellátja a számára kiszabott feladatokat, éstovábbítja a csomagot, egyre feljebb, amíg minden réteg elvégzi a maga feladatát, feldolgozzaa számára küldött segédinformációkat a fejlécben, és végül az alkalmazási réteg megjelenítia szöveget a képernyőn. De mit is csinálnak ezek a rétegek valójában?Nos, a fizikai réteg funkciója igen egyszerű, neki „csak” az adatok zökkenőmentes átviteléről kell gondoskodnia, többnyire hardver szinten. Vagyis mivel elektronikus jelekről beszélünk,amelyek jellemzően ugyebár 1-esekből és 0-ákból állnak, a fizikai réteg elsődleges feladata, hogy az A gépen elküldött 1-es a B gépre is 1-esként érkezzen meg (és persze, hogy megérkezzen egyáltalán). Az adatkapcsolati réteg legfontosabb feladata, hogy a fizikai réteg által nem kezelhető átviteli hibákat kiszűrje. Itt különféle bonyolult forgalomszabályzásimechanizmusok, adatpufferelés és hasonló dolgok jellemzőek.Ha több lehetőség van a két gép közötti kommunikációra, a hálózati réteg kezeli az útvonalakat, és irányítja az alhálózat működését. A szállítási réteg az adatok megfelelő méretű csomagokra darabolásáért felelős.A viszony réteg szinkronizálja a két gépen történő műveleteket, és ezeket időben összehangolja, mivel bizonyos műveleteknél fontos lehet, hogy ne történjenek meg egyszerre.A megjelenítési réteg olyan általános feladatokat lát el, amelyek elég gyakoriak ahhoz, hogyérdemes legyen őket automatizálni. A beérkező adatok szabványos módon történő kódolása,a továbbítandó információk tartalmi és formai ellenőrzése a feladata.Végül, az alkalmazási réteg tipikus megvalósításai a virtuális terminálok (pl. telnet, chat), illetve a file átviteli feladatok, az email-kezelés, és egyéb, inkompatibilitási problémákat megoldó kérdéskörök.Ez az a réteg, amely a felhasználóval elsőként kommunikál.

Analóg, digitális hálózati átvitel

A természeti jelenségek, a fény- vagy hanghullámok folytonos, harmonikus rezgéseket, analóg jeleket hoznak létre. A telefon felfedezésének idejében, az akkor ismert eszközökkel nem tudták kimutatni, megmérni milyen formájú és nagyságú jelek terjednek a vezetéken. A hangtani hullámformák azonban, illetve az azokat megjelenítő mechanikus műszerek ismertek voltak. Mindezekkel ellentétben a távíró jelek pl. diszkrét impulzusok kombinációi voltak, melyek elsőként számjegyek (angolul digit-ek) kódjait jelentették(innen ered a digitális átvitel kifejezés)

A hálózatok egy speciális válfaját képezik a vezeték nélküli hálózatok, amelyeknél a kéthálózati végpont között nincs fizikai kapcsolat. Hogyan lehetséges akkor a kommunikáció?Nos, a választ esetünkben James Clerk Maxwell angol és Heinrich Hertz német fizikus adjameg nekünk, akik felismerték, hogy a mozgó elektronok elektromágneses hullámokat keltenek maguk körül, és ezek a szabad térben (levegőben) továbbterjednek. Az elektromágneses hullám másodpercenkénti rezgésszámát frekvenciának (f) nevezzük, mértékegysége Hertz tiszteletére – a Hertz (Hz). Két egymást követő hullámcsúcs (vagy hullámvölgy) távolsága a hullámhossz, jele λ (lambda). Ha egy elektronikus áramkörhöz antennát csatlakoztatunk, az elektromágneses hullámokat szét lehet úgy szórni, hogy arrébb venni lehessen őket.Az összes vezeték nélküli átviteli mód ezen az elven alapul.

Vákumban minden elektromágneses hullám a frekvenciájától függetlenül fénysebességgel terjed. A fénysebesség a fizika jelen álláspontja szerint a végső sebességhatár, aminél semmisem lehet gyorsabb. Az elektromágneses spektrumot frekvenciatartományokra oszthatjuk.Információtovábbításra jelenleg a rádiófrekvencia, a mikrohullám és az infravörös hullám alkalmas. Minél magasabb a frekvencia, annál jobb, de az ennél magasabb frekvenciatartományok előállítása már nehézkes, és az élővilágra is veszélyt jelenthetnek.A felosztás első pontja az LF (low frequency), alacsony frekvencia, 30-től 300 Mhz-ig, majd ezt követi az MF (medium frequency), közepes frekvencia (400-600 Mhz), a HF (high frequency) (700 Mhz körül), a magas frekvencia, a VHF(Very High Frequency), nagyon magas frekvencia (800 Mhz körül, ez már mikrohullám), UHF(Ultra High Frequency), ultra magas frekvencia (900 Mhz körül) és így tovább.A mobiltelefon és személyi kommunikációs rendszerek, személyhívók az UHF és a mikrohullámú L sávokban működnek.100 Mhz felett az elektromos hullámok egyenes vonal mentén terjednek, ezért jól fókuszálhatók. Ha a hullámokat egy parabolaantenna segítségével egy nyalábba fogjukössze, ezzel jelentősen javul a jel-zaj viszony, viszont az antennákat nagyon pontosan össze kell hangolni.Mivel a Föld görbülete ezeknél a hullámoknál problémát jelent az egyenes vonalú terjedésnél, bizonyos időközönként adótornyokat kell elhelyezni a lefedettség érdekében. Minélmagasabb helyen van egy adótorony, annál nagyobb lesz a hatótávolsága. Az adótornyok egymástól mért távolsága durva közelítéssel a magasságuk négyzetgyökével egyenlő.Ezeknél a magas frekvenciás hullámoknál az időjárási viszonyoktól és a környezettől függően igen nagy eséllyel léphet fel az elhalkulás (multipath fading) jelensége, ami a jel bizonyos százalékának elvesztését jelenti. Ezek a hullámok már nem képesek áthatolni egy házfalon, azeső, a légnyomás stb. befolyásolja a terjedésüket. Egyes szolgáltatók - felkészülve minden eshetőségre - csatornáik 10%-át készenlétben tartják erre az esetre. Az elmúlt években, évtizedekben hirtelen megnőtt igények a vezeték nélküli átvitel iránt már telítettséget okoznak a kiosztható frekvenciasávok piacán.Sáv (band): A vezeték nélküli távközlésben a sáv egy frekvenciát vagy szomszédos frekvenciák egy tartományát jelenti. Jelenleg a vezeték nélküli távközlési szolgáltatók a 800 MHz-es, 900 MHz-es, 1800 MHz-es és az 1900 MHz-es adási sávokat használják Széles sávú: Ezt a kifejezést arra használjuk, hogy egy frekvencia sávszélességét összehasonlítsuk a 3 MHz-es keskeny sávú frekvenciákkal. A széles sávú frekvenciák több adatot képesek nagyobb sebességgel továbbítani, mint a keskeny sávú frekvenciák. Általában a tipikus személyhívó szolgálatok keskeny sávú frekvenciákat alkalmaznak. A vezeték nélküli telefonok és kommunikációs eszközök széles sávot használnak.Kettős sávú (dualband): Egy olyan vezeték nélküli telefon, mely képes két frekvenciasávon működni, úgymint pl. a 900 MHz-es digitális sáv és az 1800 MHz digitális DCS sáv.Térerő:

Egy villamos, mágneses vagy elektromágneses tér erõsségének mértéke. Mértékegysége volt/méter - villamos térnél, mágneses térnél a gauss. Elektromágneses tér esetében szintén a volt/métert használják,

ez a térerõsségmérõ által mutatott érték, néha alkalmazzák a watt/négyzetméter mértékegységet is. Az adóantenna sugárzását is ezekkel mérik, csak kisebb egységek használatosak, mint millivolt/méter, vagy mikrovolt/méter. A térerõsség egyenes arányban van a hullámhosszal és fordítottan arányos a távolsággal. Teljesítmény mérésnél a távolság négyzetével csökken a mérhetõ teljesítmény.

A hálózati átviteli módokat kapcsolási szisztéma szerint is csoportosíthatjuk.Ebben a körben léteznek vonalkapcsolt vagy áramkör kapcsolt (circuit switching)és a csomagkapcsolt átvitelek. A vonalkapcsolt rendszerek megnyitnak a kétkommunikációs végpont között egy csatornát,amely addig fennáll, amíg a kapcsolatvéget nem ér. A csatorna jellemzően egy csőként képzelhető el, amelybe az előszörbetuszkolt kavics fog először kipottyanni a másik felén, vagyis amit először tettünkbe az „adó” oldalon, az fog először megjelenni a „vevő” oldalon. Az ilyen csatornákatFIFO(First In First Out) csatornáknak nevezzük. A vonalkapcsolás fontos tulajdonsága,hogy a kapcsolatot még az adattovábbítás előtt létre kell hozni. A csomagkapcsoltadatátviteli eljárást részben a vonalkapcsolt eljárás hibáinak kiküszöbölésére hoztáklétre (jellemzően ilyen kapcsolat a GPRS). A csomagkapcsolt rendszerben működnek az internet-kapcsolatok a számítógépeken és a korszerű mobiltelefonokban is. Ebben a megvalósításban adatblokkok továbbítódnak, szigorúan megadott méretekkel.Csomagkapcsolásnál megvalósítható, hogy a küldő fél a második csomagot útnak indítsaúgy, hogy az első még meg sem érkezett, így a hálózat jobban kihasználhatóvá válik.A csomagkapcsolt átvitelben a sávszélességet a csomagküldő dinamikusan megválaszthatja,míg a vonalkapcsolt átvitelénél statikusan lefoglalódik akkor is, ha nincs kihasználva.A vonalkapcsolt átvitel olyan, mintha egy cső nyílna meg a két kapcsolatban lévő fél között,amibe bármit bele lehet önteni,mindenféle ellenőrzés nélkül, a vevő fél megvárja amíg avégjel megérkezik, ami az átadott információk végét jelenti, majd elkezdi feldolgozni a kapott adatokat, így a kommunikáció ideje alatt a vevő tétlenül vár, majd azt követően kezd el dolgozni, ráadásul jellemzően nincs biztosítva afelől, hogy a szükséges információk közülnem veszett-e el valami a küldés során.A csomagkapcsolt rendszernél a küldő elküld egycsomagot, a megfelelő ellenőrző fejléc-tartalommal és azonosítóval. Ha a vevő fél a csomagotmegkapta, betölti a műveleti tárba és elkezdi feldolgozni,közben visszajelez a küldő félnek afejlécben található azonosító segítségével, hogy a csomagot megkapta, és várja a következőt.A küldő fél rögzíti a kapott információt, ezt a csomagot küldöttnek veszi, és többet nem küldi el. Amennyiben a csomagról nem érkezik visszaigazolás,a küldő fél megkísérli újraelküldeni a vevőnek, így minimálisra csökkenthető az adatvesztés esélye. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a küldő fél nem megfelelő sorrendben küldi a csomagokat, de a fejlécbenszereplő segédinformációk itt is segítenek a vevőoldalon megfelelően összeállítani a szállítmányt. Összefoglalva tehát, a csomagkapcsolt átvitel sokkal gyorsabb, jobban kihasználjaa sávszélesség adta lehetőségeket. Biztonságosabb is a vonalkapcsolt átvitelnél, így a miesetünkben (mobiltelefon hálózatokban) mindenképpen hatékonyabb adatátviteli lehetőséginteraktív tartalmak cseréjére.

MOBIL RÁDIÓ RENDSZEREK

1. Nyilvános Földi Mobil Hálózatok (PLMN-ek). A PLMN-ek felépítése a cellás ellátáson alapszik. A

szolgáltatási terület cellákból áll, melyeket oly módon alakítanak, hogy a Föld feletti hullámterjedés tulajdonságait figyelembe veszik. Ezek a rendszerek fejlett távközlési szolgáltatásokat nyújtanak, ugyanakkor hozzáférést adnak a Nyilvános Kapcsolt Telefonhálózathoz (PSTN) is. Úgy is tekinthetõek, mint a vezetékes telefon hálózat rádiós meghosszabbításai. Ilyen rendszerek az AMPS, TACS, NMT (analóg telefonrendszer, Magyarországon 450 MHz-en, Westel 0660 néven működött), GSM (900 MHz), DCS (1800 MHz) stb. A DECT és a zsinór nélküli telefonrendszerek ugyancsak ebbe a kategóriába számítanak, habár ezek tulajdonképpen olyan globális rendszerekhez szolgáltatnak helyi hozzáférést, mint a PSTN vagy PLMN.

2. A Diszpécser (Zártcélú) Földi Mobil Hálózatok (DLMN) fõként magánhálózatok, amelyek üzleti felhasználóknak nyújtanak szolgáltatást. A párbeszéd a bázisállomások és a mobilok vagy mobilok csoportjai között történik. Mind beszéd-, mind adatszolgáltatás lehetséges, bár az elõbbi általában egyirányú átvitelre korlátozódik. A zártcélú diszpécser-rendszerek gyakran különálló rendszerek és tipikusan egy vállalat távközlési igényeit elégítik ki. A diszpécser-rendszerek hozzáféréssel rendelkezhetnek a PSTN vagy PLMN-ek irányában. A fejlett, nyalábolt cellás diszpécser-rendszerek tulajdonképpen az alközpontokhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtanak. A különbség a kapcsolási idõben, a tarifákban és a szolgáltatások típusában van. A legismertebb DLMN-ek az MDTS, az MPT 1327, a TETRA és a különféle zárt célú és nyilvános mobil adathálózatok.

3. A személyhívó rendszerek egyirányú kommunikációt biztosítanak a hívott személy felé szelektív hívás révén. Az átvitt információ tipikusan valamilyen adat. A rendszer fejlettségi fokától függõen a személyhívók egyszerû hangjelzést vagy fényjelzést adnak, illetve numerikus vagy alfanumerikus információt jeleznek ki egy kisméretû kijelzõn. Olyan intelligens értéknövelt szolgáltatásokra is lehetõség van, mint az üzenetek tárolása, átirányítása vagy ismétlése. Az üzenetek kezelõn keresztül vagy közvetlenül a telefonhálózatból (vagy más telekommunikációs hálózatból, pl. Internet) juttathatók el a címzetthez. Személyhívó hálózatok üzemeltethetõk önállóan, vagy egy másik, létezõ szolgáltatás kiegészítéseként. Fizikailag önálló személyhívó szolgáltatást nyújt a POCSAG vagy a páneurópai ERMES rendszer. A személyhívó szolgáltatások ugyanakkor megvalósíthatóak URH FM mûsorszóró rendszerek-, rádió adathálózatok-, DECT, GSM vagy DCS rendszerek segítségével is.

4. A mûholdas távközlési rendszerek ugyanazokat a távközlési szolgáltatásokat tudják nyújtani, mint a földi hálózatok: telefonszolgáltatás, a PSTN vezeték nélküli meghosszabbítása, adatátvitel, rádió- és televízió mûsorszórás, helymeghatározás stb. A felhasznált mûholdak pályájától függõen LEO, MEO, illetve GEO rendszerekrõl beszélünk. A Geo mûholdakat telefon- és adatátvitelre, rádió- és televízió mûsorszórásra, üzleti célokra, valamint VSAT és GPS rendszerek megvalósítására használják. Ilyen mûholdakat alkalmaznak az EUTELSAT, INTELSAT és INMARSAT rendszerek. A jövõben több LEO és MEO rendszer bevezetését is tervezik. Ezek között vannak olyan kisebb rendszerek, melyek periodikusan végigpásztázzák a Föld felszínét, és a tárolás-majd-továbbítás elvét használják az információ átvitelére (ORBCOMM, VITA). Más rendszerek, mint például. az ARIES, IRIDIUM, GLOBALSTAR, INMARSAT, Project 21 és ODYSSEY, a tervek szerint folytonos cellás ellátást és valós idejû átvitelt fognak biztosítani nagyszámú mûhold segítségével.

A mobil rádió-rendszerek gyors fejlõdésen mentek keresztül a közelmúltban. Ez a folyamat egy új generációs mobil-rendszer kialakulásához vezetett napjainkra. A Mobil Távközlés Általános Rendszere (UMTS) a felhasználási területek széles skáláján nyújt olyan szolgáltatásokat, melyek a lehetõ legjobban megegyeznek a nyilvános kapcsolt telefonhálózat szolgáltatásaival. A mobil végberendezések nagy választékát támogatja, és világméretû együttmûködési képességet biztosít.

A megvalósítás technikai háttere szerint is fel lehet osztani bizonyos mobil-rádió rendszereket.A leggyakoribbak definícióit röviden összefoglaltuk.

CDMA (Code Division Multiple Access): A kódosztásos többszörös hozzáférés a vezeték nélküli digitális átviteli módszerek egyike, ahol a jeleket egy álvéletlen számsorozat felhasználásával kódolják, mely egy eltérő kommunikációs csatornának felel meg, amit a vevő is ismer, és fel tudja használni a vett jel dekódolására. A CDMA a több „szórt spektrumú” módszer egyike. A CDMA továbbfejlesztési lehetőséget kínál az analóg átvitellel szemben a híváskiesések, telepkímélés, biztonságosabb átvitel és megnövelt szolgáltatási lehetőségek területén.

TDMA (Time Division Multiple Access): Az időosztásos többszörös hozzáférés a vezeték nélküli digitális átvitelben használt technológiák egyike, mely azáltal növeli meg a hálózat hatékonyságát, hogy nagyobb számú egyidejű átvitelt tesz lehetővé. A TDMA-t használó hálózatok minden egyes frekvenciához 6 időrést rendelnek. A vezeték nélküli hálózatot használó eszközök információ csomagokat küldenek, melyek a vételi oldalon újra

összeállításra kerülnek.

FDMA (Frequency Division Multiple Access): Frekvenciaosztásos többszörös hozzáférés.A GSM rendszer a TDMA és az FDMA kombinációját használja.

Downlink: A bázisállomástól a mobil állomás felé irányuló kommunikációs csatorna.

Uplink: A mobil állomás felől a bázisállomás felé irányuló kommunikációs csatorna.

Csatornák

A modern GSM rendszerek 832 duplex csatornát használnak az adatátvitelre.A 824-849 Mhz-es tartományon 832 szimplex adócsatorna, míg a 869-től 894-igterjedő tartományban 832 szimplex vevőcsatorna van. Mindegyik sávszélessége30 Khz. A 800 Mhz-es sávban a rádióhullámok kb. 40 cm hosszúak, és egyenesvonal mentén terjednek. A fák és növények elnyelik ezeket a hullámokat, a földrőlés az épületekről visszaverődnek. Megeshet, telefonunk jelzése többször ismegérkezik a bázisállomáshoz: egyszer közvetlenül, egyszer pedig visszaverődve.A 832 csatornát négy kategóriába sorolhatjuk:

1. Vezérlés (alapállomástól a mobiltelefonhoz) rendszerfelügyelet;2. Hívás (alapállomástól a mobiltelefonhoz);3. Hozzáférés (kétirányú) hívás felépítése és csatorna hozzárendelése;4. Adat (kétirányú) hang, fax és adatok továbbítása.

A rendszer irányítására 21 csatornát foglalnak le, amelyek minden telefonnál belevannak égetve az EEPROM-ba. Mivel ugyanazt a frekvenciát nem lehet használniszomszédos cellákban, hangátvitelre jóval kevesebb, mint 832 alkalmas csatorna marad:körülbelül 45.

CELLÁS RENDSZEREK

A korai mobil-rádió rendszerek egyetlen, kedvezõ földrajzi helyen kialakított adóvevõ állomáson alapultak. A mobil végberendezések a központi adó-vevõ állomáson keresztül kommunikáltak és a rendszer szolgáltatási területe a bázisállomás ellátási területére korlátozódott. E konfiguráció hátránya, hogy az idõvel egyre könnyebbé váló mobil végberendezések hatótávolsága korlátozott, mivel a rádióhullámok teljesítmény-sûrûsége nagy frekvenciákon rohamosan csökken. Emellett a földreflexiók és az átviteli út mentén lévõ akadályok jelentõs járulékos csillapítást okoznak, ami tovább csökkenti a szolgáltatási területet. Ugyancsak jelentõs probléma a spektrumhiány; a mobil szolgáltatások számára rendelkezésre álló frekvencia tartomány korlátozottsága.

Az elõbbiekben említett nehézségeket a cellás rendszerek nagy számú adó-vevõ készülék (bázisállomás) telepítésével hidalják át. Ez a hálózatstruktúra nagy forgalomsûrûség elérését teszi lehetõvé nagy kiterjedésû területen. A nagyszámú bázisállomás használata lehetõvé teszi a kis teljesítményû mobil állomásoknak, hogy bárhol elérhessék a rendszert. A spektrumhiány ily módon megkerülhetõ a rádió erõforrások újra felhasználásával. Az egy adott cellában felhasznált frekvenciák újra felhasználhatók néhány cellával távolabb, olyan távolságban, ahol az interferencia egy meghatározott szint alá csökken. A rádiós összeköttetés fennmaradását a cellahatárokon a hívásátadás biztosítja. Egy cella rendszerint 10-20 km átmérőjű területetfed le.A kisebb cellák kisebb sugárzási teljesítményt igényelnek a készülékektől, így akorszerű mobiltelefonok sugárzási értéke jellemzően kb. 0,6 W (Watt). Bár ez a sugárzásis bizonyítottan felmelegíti az emberi agyat,ezen kívül bizonyíthatóan más káros hatását mégnem fedezték fel.

Amikor a mobiltelefon kilép egy cellából, akkor a bázisállomás érzékeli a jel gyengülését, éslekérdezi a környező bázisállomásoktól, hogy azok mekkora teljesítményt érzékelnek adottkészüléknél.Ezt követően értelemszerűen annak a bázisállomásnak adja át a készüléket,amely a legerősebb jelet fogta.A mobiltelefon ekkor tájékoztatást kap az új központról, és

ha éppen telefonbeszélgetés zajlik, akkor át kell térnie egy másik csatornára, ez az ún.átadás (hand-off), ami kb. 300 ms-ig tart. Erre azért van szükség, mert a régi csatornát egyetlen szomszédos cellában sem lehet használni. A csatornakiosztást a mobiltelefon-központ végzi, amely egyben a rendszer irányítóközpontja is. A bázisállomások igazából csak rádiós relé állomások.

A GSM RENDSZER

Mit jelent a GSM rövidítés?

A GSM eredetileg az új páneurópai rádiótelefon-rendszer kidolgozására létrehozott CEPT alcsoport neve. Francia jelentése Groupe Spécial Mobile, vagyis Különleges Mobil Csoport. Ennek a szabványosító csoportnak a neve mintegy „ráragadt” arra a rendszerre, amelynek szabványait készítette. Amikor 1988-ban az ETSI (Európai Távközlési Szabványosítási Intézet) átvette a CEPT-tõl a mûszaki szabványosító tevékenységet, a GSM és ETSI szervezeti rendszeréhez illeszkedve az ETSI egy mûszaki bizottságaként (TC, Technical Commitee) mûködött tovább. 1991 végén, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a GSM rendszer Európán kívül is elterjedt, és a GSM bizottság a GSM specifikációk elkészítése után sem szûnik meg, hanem még újabb mobilrendszerek kidolgozásán fog munkálkodni, a GSM bizottságot átkeresztelték SMG-re (Special Mobile Group, ami angolul ugyanazt jelenti, mint a „régi” GSM franciául). Ugyanekkor a GSM jelentését Global System for- Mobile Telecommunication-re (egységes mobiltávközlési-rendszer) változtatták, amelyet ezek után már kizárólag a GSM rendszer jelölésére használnak.

A GSM által nyújtott szolgáltatások

A legáltalánosabb távszolgáltatás, amit a GSM támogat, az a telefonszolgáltatás. Van egy vészhelyzet-szolgáltatás, ahol a legközelebbi vészhelyzet szolgáltatót értesítik három számjegy tárcsázásával (hasonlóan 911-hez). Egy egyedi sajátsága van a GSM-nek, összehasonlítva a régebbi analóg rendszerekkel *ezt pld.egyszer már javítottam!!!- a Short Message Service (SMS) Rövid Üzenet Szolgáltatás. SMS egy kétállapotú szolgáltatás rövid alfanumerikus üzenetek küldésére (160 byte-ig) tárold-és-továbbítsd stílusban. A pont-pont SMS-nél, egy üzenet továbbítható egy másik előfizetőnek, és az átvétel nyugtája visszaadódik a feladónak. Az SMS még cella - műsorszórási funkcióban is használható, olyan üzenetek küldésére, mint a legfrissebb forgalmi helyzet, vagy a legfrissebb hírek. Az üzenet tárolható a SIM kártyában későbbi visszanyerés céljából.

A kiegészítő szolgáltatások a távszolgáltatások vagy a nagy sávszélességű szolgáltatások tetejére vannak adva, és olyan információkat hordoz, mint a hívó azonosítása, hívás továbbítás, hívás várakoztatás, sok résztvevős beszélgetés, és kimenő (nemzetközi) hívások korlátozása, mások között.

A GSM RENDSZER - HÁLÓZAT FELÉPÍTÉS

A GSM hálózat felépítése az 1. ábrán látható. A hálózat négy alrendszerbõl áll: a mobil állomás (MS), a

Bázisállomás Alrendszer (BSS), a Hálózati és Kapcsoló Alrendszer (NSS) és az Üzemeltetési Alrendszer (OSS).

A rendszer funkcionális egységeit interfészek választják el. Ezek az interfészek a rádió interfész (MS - BBS), az

Abis interfész (BTS - BSC) és az A interfész (BSC - MSC) (1. ábra).

A MOBIL ÁLLOMÁS

A mobil állomás az egyetlen berendezés, amivel a hétköznapi felhasználó valaha is közvetlen kapcsolatba kerül

a teljes rendszerbõl. Mobil végzõdés lévén a mobil készülékek a rádió interfészen történõ adás-vétellel

kapcsolatos valamennyi funkciót ellátják. A mobil állomás egyben szolgáltatás - specifikus funkciókat

végrehajtó végberendezés is, például fax készülék. A mobil berendezések végberendezés adapterként is

mûködhetnek, ekkor összekötõ funkciót valósítanak meg a végberendezés és a mobil végzõdés között. Más

szavakkal ez azt jelenti, hogy a mobil állomások a rádiós és a hálózati hozzáféréshez szükséges feldolgozási

funkciókon kívül interfészt szolgáltatnak a felhasználó (pl. mikrofon, hangszóró, képernyõ vagy billentyûzet)

vagy valamely más végberendezés felé (mint pl. számítógép vagy fax készülék.)

A mobil állomásoknak két üzemállapota van. Az úgynevezett idle módban hallgatja a szóró csatornákat (ld.

késõbb), de nincsen saját forgalmi csatornája. Társított (dedicated) üzemmódban egy kétirányú forgalmi csatorna

van a mobilhoz rendelve a kommunikációs szükségletei számára.

A mobil állomás kifejezés a mobil készülék mellett magában foglalja a SIM kártyát is.

A BÁZISÁLLOMÁS ALRENDSZER

A bázisállomás alrendszer tartalmazza a cellás hálózat kialakításához szükséges adó-vevõ és vezérlõ

berendezéseket. Három fõ funkcionális elemet foglal magában: a Bázis Adóvevõ Állomást (BTS), a

Bázisállomás Vezérlõt (BSC) és a transcodert (TC-k).

A bázisállomások a rádió interfészen keresztül közvetlen kapcsolatban vannak a mobil állomásokkal. Elvégzik a

csatorna kódolást és dekódolást, a titkosítást és a titkosított jel visszaalakítását, a beszéd- és adatsebesség

adaptálását, teljesítmény erõsítését és RF jelek egyesítését, fenntartják a szinkronizációt a BTS és az MS között

valamint vezérlik a logikai csatornák idõzítését és továbbítják a BSC felé az MS és a BTS méréseit. A BTS-ek

rádió- adókból és vevõkbõl, antennákból és antenna kábelekbõl állnak. BSC-khez tipikusan 2 Mbit/s-os PCM

vonalakon keresztül csatlakoznak, melyeket mikrohullámú összeköttetésekkel valósítanak meg.

A BSC feladata, hogy konfigurálja és vezérelje a rádió interfészt, és transzkódereken keresztül kapcsolatot

tartson a hálózat és kapcsoló alrendszer központjaival. Távvezérli a hozzá tartozó bázisállomásokat és ezáltal

vezérli a forgalmi és jelzésátviteli csatornák lefoglalását, a forgalmi csatornák minõségét és térerõsségét, a BTS-

ek és MS-ek teljesítményszintjét, az elõfizetõk megtalálását (paging) és a frekvencia-ugratást. Emellett részt

vesz a BSC és MSC közti földi átviteli vonal vezérlésében.

A transzkóder funkcionálisan a bázisállomás része. GSM-specifikus kódolást és dekódolást és adatátvitel esetén

sebesség adaptálást végez. Feladatai közé tartozik a downlink (BTS-MS irányú) beszédintenzitás érzékelése is. A

transzkóderek telepíthetõk a BTS-ekben vagy tõlük távol is, így pl. a BSC-ben vagy akár az MSC-ben. A

transzkóderek BSC-be vagy MSC-be való áthelyezésével az üzemeltetõk megtakarítást érhetnek el a földi átviteli

összeköttetések árában, mivel a TC-k összekötõ (gateway) funkcióval rendelkeznek a 16 és 64 kbit/sec átvitel

között; így a csatornánkénti BTS és TC közti átviteli kapacitást 16 kbit/sec-ra csökkenthetõ.

HÁLÓZAT ÉS KAPCSOLÓ ALRENDSZER (NSS) A Hálózat és Kapcsoló Alrendszer fõ feladata, hogy irányítsa a GSM felhasználók és az egyéb távközlési

hálózati rendszerek felhasználói közötti kommunikációt. Két funkcionális része van: a kapcsoló rendszer

valamint az elõfizetõi és végberendezés adatbázisok. A kapcsoló rendszer a Mobil Szolgálati

Kapcsolóközpontból (MSC), esetleg egyéb szolgálati központokból, mint pl. a Rövid Üzenet Szolgálati Központ

(SMSC) áll. Az elõfizetõi és végberendezés adatbázisok tartalmazzák a Látogató Elõfizetõi Helyregisztert

(VLR), a Honos Elõfizetõi Helyregisztert (HLR), az Elõfizetõi Azonosító Központot (AUC) és a Berendezés

Azonosító Regisztert. A Hálózati és Kapcsoló Alrendszer további funkcionális egysége a Hangposta Rendszer

(VMS), mely tulajdonképpen nem illik bele a GSM specifikációk által definiált fenti funkcionális egységek

egyikébe sem.

A Mobil Szolgálati Kapcsolóközpont alapvetõ kapcsolási és irányítási funkciókat hajt végre az NSS-en belül.

Legfontosabb feladata, hogy a szolgáltatási területén található mobil állomások mobil kezdeményezésû, illetve

mobil végzõdésû hívásainak felépülését koordinálja. Az MSC és egy közönséges telefonközpont között az a

különbség, hogy az MSC olyan többletfunkciókkal rendelkezik, melyek segítségével követni képes a rádió

erõforrások lefoglalását és kezelni tudják az elõfizetõk mobilitását. E funkciók magukba foglalják a

helyregisztrálást, az elõfizetõ hívását, a hívásátadást, a titkosítási paraméterek átvitelét és a DTMF jelzésátvitelt .

Az MSC egyben átlépõ központ is az olyan hálózatokkal való kommunikáció vonatkozásában, amelyek

adaptálást igényelnek. Ezt az együttmûködési funkciók (IWF-ek) végzik. Az IWF egy átviteli protokoll adaptáló-

berendezés, amely a GSM adatátvitel sajátosságait illeszti a partner-hálózatok, mint pl. PSTN, ISDN, PSPDN

vagy CSPDN, protokolljaihoz.

A Hálózat és Kapcsoló Alrendszer általában egynél több MSC-t tartalmaz. Ez esetben egy vagy több MSC-t

átlépõ központnak jelölnek ki, melyek feladata az elõfizetõ helyének megállapítása és a hívás továbbítása azon

MSC, illetve külsõ hálózat (pl. PSTN) felé, mely a felhasználót kiszolgálja.

A Rövid Üzenet Szolgálati Kapcsolóközpontnak ugyanaz a szerepe az írott üzenetek továbbításában, mint az

MSC-nek a bejövõ beszéd- és adathívások lekezelésében. A GSM specifikációk nem definiálják pontosan az

SMSC-re vonatkozó összes protokollt ezáltal némi szabadságot hagynak a gyártónak. Mindazonáltal minden

SMSC-nek tartalmaznia kell az alacsony szintû protokollokat, amelyek lehetõvé teszik a rövid üzenetek

továbbítását a mobil állomás és az SMSC között, továbbá olyan protokollokat, amelyek lekérdezik a HLR-t és

kikeresik az elõfizetõ címét, amikor az elérhetõ, illetve értesítik az SMSC-t, ha a felhasználó ismét elérhetõvé

válik. Érdemes megemlíteni, hogy a rövid üzenetek átvitele az egyetlen olyan szolgáltatás a GSM rendszerben,

amely nem követeli az átviteli vonal két végpont közti felépítését. A rövid üzenetek a jelzésátviteli csatornákat

veszik igénybe (nevezetesen az SDCCH-t és a csatornákat), ezért akkor is átvihetõk, amikor a mobil állomás

hívást bonyolít le.

A Honos Elõfizetõi Helyregiszter egy olyan adatbázis, amely az elõfizetõ helyére és a számára nyújtható

távközlési szolgáltatásokra vonatkozó információt tartalmaz. A HLR azonosítja, hogy a felhasználó

megkaphatja-e az adott táv- vagy hordozó szolgáltatást. A kiegészítõ szolgáltatásokra vonatkozó információkat

nem feltétlenül tárolja.

A Honos Elõfizetõi Regiszterben két szám tartozik minden felhasználóhoz: a Mobil Állomás Nemzetközi ISDN

Száma (MSISDN) és a Nemzetközi Mobil Állomás Azonosító (IMSI). Az MSISDN az elõfizetõ telefonszáma,

melyet a mobil állomás hívásakor tárcsáznak. Szemben a hagyományos telefonhálózatban megszokottakkal az

MSISDN az elõfizetõ szolgáltatását definiálja, nem pedig az elõfizetõ telefonkészülékét. Ez azt jelenti, hogy az

elõfizetõk a különbözõ szolgáltatásokhoz különbözõ MSISDN-t kapnak. Az IMSI a SIM kártya hálózaton belül

használt egyedi azonosító száma. Ezt a számot az elõfizetõ aktiválásakor definiálják és összekapcsolják az

MSISDN-nel. Az IMSI-t a HLR az AuC-ban és a SIM kártya is tárolja.

A HLR lehetõvé teszi a hívások átirányítását azon MSC/VLR szolgáltatási területére, amelyben a mozgó

felhasználó éppen elhelyezkedik azáltal, hogy az elõfizetõ helyére vonatkozó információkat tárol, beleértve

legalább a látogatott MSC/VLR címét, azonosítani képes a mobil állomásokat, valamint megkéri a látogatott

MSC/VLR-tôl a Mobil Állomás Roaming Számot (MSRN).

A HLR-en kívül egy másik adatbázis funkciót is megvalósítanak a GSM-ben: a Látogató Elõfizetõi

Helyregiszter (VLR) A VLR-ek egy vagy több MSC-hez kapcsolódnak. Mindegyikük több cellát vezérel,

feladatuk, az MSC(-k) szolgáltatási területén tartózkodó elõfizetõk adatainak átmeneti tárolása, valamint az

elõfizetõ helyének a HLR-nél pontosabb ismerete.

A GSM cellák egy-egy csoportja forgalmi területet képez. Valahányszor a mobil állomás átlépi két forgalmi

terület határát, vagy más helyen kapcsolják be, mint ahol utoljára sikeresen regisztrálásra került, a VLR

megkíséreli végrehajtani a helyregisztrációs eljárást (location updating). A legutolsó helyregisztrációs kísérlet

eredményét a SIM is tárolja. A helyregisztráció során az elõfizetõ adatai áttöltõdnek a HLR-bõl a VLR-be.

Ezáltal a VLR részt vesz az elõfizetõ azonosításában, a hívásátadásban, támogatja a titkosítást és a rövid

üzenetek továbbítását.

Az elõfizetõk azonosítására szolgáló biztonsági adatokat az Elõfizetõi Azonosító Központ (AuC) kezeli. A

hálózat illetéktelen használata elleni védelme céljából lehetõség van a GSM elõfizetõk azonosítására minden

regisztráláskor, minden hívás-felépítési kísérlet alkalmával és a kiegészítõ szolgáltatások aktiválása,

deaktiválása, regisztrálása vagy törlése alkalmával. A hitelesítés lényege a hálózati oldalon lévõ elõfizetõi

azonosító kulcs (az úgynevezett Ki szám) összehasonlítása a SIM-en tárolt Ki számmal anélkül, hogy az valaha

is kiküldésre kerülne. A hálózati oldalon az AuC tárolja a Ki számot. Emellett tárol rejtjelezési paramétereket és

tartalmaz egy véletlen számgenerátort is. Az AuC lényegében a HLR funkcionális alosztálya, de különálló

hálózatelem is lehet.

A GSM specifikáció definiál egy mobil állomások azonosítására szolgáló hálózati elemet, a Készülék Azonosító

Regisztert (EIR). Ez egy adatbázis, amely a mobil készülékek fõbb adatait tárolja. Az EIR-ben az MS-ekre a

Nemzetközi Mobil Készülék Azonosítóval (IMEI) hivatkoznak. Az EIR három különbözõ listán tárolja az IMEI-

ket. A fehér lista a típus engedélyezett berendezések IMEI számait tartalmazza, a szürke listán a megfigyelés

alatt álló készülékek vannak, végül a fekete lista azon mobil állomások IMEI számait tartalmazza, amelyeket le

kell tiltani, vagy azért, mert ellopták õket, vagy a súlyos mûködési zavarok miatt.

A hangposta-rendszer lehetõvé teszi hangüzenetek tárolását és visszajátszását. A bejövõ hívások a saját

hangpostaládába irányíthatók. ha az elõfizetõ foglalt, az ellátási körzeten kívül van, ki van kapcsolva, nem

válaszol vagy aktivizálja a hangposta ládájába történõ feltétel nélküli hívásátirányítást. Bizonyos VMS-ek

intelligens kiértesítõ rendszert is tartalmaznak. Ismételt hívásokkal értesíthetik az elõfizetõt, hogy új üzenet van a

hangposta ládájában. Ezen hívások idõzítése egy idõzítõ mátrixot követ, melynek sorai azokhoz a lehetséges

okokhoz tartoznak, melyek a hívás hangposta ládába történt átirányítását eredményezték. Amennyiben a GSM

SMSC-vel van kombinálva, a kiértesítõ hívások rövid üzenetekkel kombinálhatók: a rövid üzenetet a hangposta

ládába érkezett hívás rögzítése után kézbesítik az elõfizetõnek és a kiértesítõ hívásokat csak akkor aktiválják, ha

a rövid üzenet kézbesítése sikertelen volt.

Felépítését tekintve a VMS üzenet tároló egységekre (winchester) és hívás, üzenet és figyelmeztetés menedzselõ

egységekre osztható.

ÜZEMELTETÉSI ALRENDSZER (OSS) Az üzemeltetési alrendszer teszi lehetõvé, hogy a hálózat fenntartó nyomon kövesse és vezérelje a GSM

hálózatot. A TMN alapelveinek megfelelõen egyrészt az OSS olyan fõbb hálózati elemekhez csatlakozik, mint

az MSC, a BSC, a HLR és egyebek (a BTS-eket a BSC-ken keresztül lehet elérni), másrészt ember-gép interfészt

biztosít az üzemeltetõ személyzet számára. A BSS valamint a Hálózati és Kapcsoló Alrendszer gépeivel

kapcsolatban levõ hálózati elem az Üzemeltetési és Karbantartó Központ (OMC). Egy OMC tipikusan a hálózati

adatbázisból és egy néhány munkaállomásból áll, melyek az OMC adatbázist menedzselik, és egyéb hálózati

elemekkel vannak kapcsolatban. A GSM hálózat több OMC-t tartalmazhat, ez esetben az OMC-k össze vannak

kapcsolva.

Az OSS lehetõvé teszi, hogy az üzemeltetõ folyamatosan ellenõrizze a felhasználónak nyújtott szolgáltatás

minõségét olyan paraméterek mérésével, mint a forgalom, a torlódás, a hívásátadások, az eldobott hívások, az

interferencia stb. Ez a lehetõség segít a rendszer szûk keresztmetszeteinek és problematikus területeinek

feltárásában. Ugyancsak lehetõséget biztosít a rendszerbe történõ beavatkozásra egy-egy probléma megoldása

során. Az OMC-nek fontos szerepe van a napi karbantartásban is. Összegyûjti és kijelzi a hálózatelemek által

kibocsátott riasztásokat és ezáltal lehetõvé teszi az operátor számára, hogy feltárja, behatárolja és korrigálja a

rendszerben fellépõ hibákat és leállásokat.BESZÉDTŐL A MODULÁLT JELIG

A rádióinterfészen fellépõ problémák elkerülése érdekében a GSM rendszerben a beszéd többszörös

jelfeldolgozáson megy keresztül az átvitel során. A 2. ábrán feltüntetett blokkdiagram mutatja azt a

mûveletsorozatot, amelyet az MS és a BTS végrehajt a beszéd rádióhullámokká való konvertálása, majd ezek

beszéddé való visszaalakítása során.

Az átalakítás folyamán az analóg beszédjelet szegmentálják, és a 20 ms-os szegmenseket 13 kbit/s-os digitális

információ folyammá konvertálják (1 szegmenset 260 biten kódolnak).

Megemlítendõ, hogy a GSM beszéd kódolás beszédre optimalizált, így nem alkalmas pl. zene kódolására.

(Senki ne akarjon tehát diszkóból telefonálni, vagy Mozartot hallgatni a telefonon keresztül.)

Sok ember, főként az idősebbek, 12 ezer Hz felett egyre kevésbé hallják a magas hangokat. Bár a hű

hangátvitelhez a 20-20000 Hz-es frekvenciatartományra lenne szükség, ez csak az ún. HI-FI (High Fidelity)

berendezésekre lett jellemző az 1970-es évektől, és alapvetően a zenei minőség követelménye. Az emberi hang

nagy amplitúdójú felharmonikusai a 300-3400 Hz-es sávban helyezkednek el. Az erre a sávra korlátozott ún.

alapsávi, beszédminőségű átvitel biztosítja azt, hogy a beszélgető partnerek felismerjék egymást telefonáláskor.

A csatornakódolás ismétlődést visz be az adatfolyamba, miáltal lehetõvé teszi az átvitel folyamán fellépõ hibák

felismerését és javítását. A folyamat két lépésbõl áll: elõször a blokk kódolás paritás biteket (kontrol szummát)

ad az információ bitekhez, amelyek lehetõvé teszik a hiba detektálását, majd a konvolúciós kódolás minden

bejövõ bitbõl két bitet generál, ami lehetõvé teszi a blokkon belül felismert hibák korrigálását. Az utóbbi kódoló

elve az, hogy a kimenet nemcsak egyetlen bit állapotától függ, hanem a megelõzõ bitekétõl is (2. ábra).

A csatornakódolás akkor képes felismerni és korrigálni a hibákat, ha az információnak kevesebb, mint 12,5%

veszett el, és ha a veszteség egy burst-ön belül szóródott. (A burst-öket a következõ szakaszban tárgyaljuk). A

rádió interfész azonban változik az idõben (pl. a flat féding és a szelektív féding miatt), így elkerülhetetlen, hogy

idõnként az információ nagyobb hányada elvesszen. Általában feltételezhetõ, hogy a rádió interfész változatlan

marad egy burst idejére (mintegy 577 µs), és az egy burst periódusnál hosszabb ideig tartó zavarok

valószínûsége viszonylag alacsony. Következésképpen, ha úgy tudjuk keverni az információbiteket, hogy egy

teljes burst kiesése 12,5%-nál kisebb információvesztést eredményezzen, akkor lényegesen lecsökkenthetõ az

átvitel folyamán fellépõ hiba valószínûsége. Ennek érdekében az elsõ szintû interleaving során a biteket a burst-

ön belül összekeverik. Ezt követi az interleaving második szintje, mely felcseréli az egymást követõ fél burst-ök

sorrendjét. Ily módon az átvitel folyamán fellépõ információ veszteséget minimalizáltuk azon az áron, hogy

mintegy 40 ms idõkésleltetést iktattunk be az átviteli útba.

A titkosítás úgy módosítja a bitfolyamot, hogy kizáró-vagy mûveletet hajt végre a normál burst információs

bitjei és egy pseudo-véletlen bitsorozat között, amit a TDMA keretszámból és az úgynevezett titkosító kulcsból

(Kc) származtatunk. A titkosító kulcs elõzetesen jelzésátvitel révén kerül megállapításra. A titkosítás célja a

felhasználói adatok védelme a rádió interfészen. A pseudo-véletlen sorozat generálására felhasznált A 5.1-es

algoritmust eredetileg katonai célokra fejlesztették ki, és GSM MoU szigorú feltételek mellett bocsátják a

hálózat-üzemeltetõk rendelkezésére.

A burst formázás bináris információt ad a titkosított bitfolyamhoz, ezáltal segíti a vett jel szinkronizálását és

kiegyenlítését.

Végül a moduláció a bináris információt egy nagyfrekvenciás rádióhullám fázistolásává alakítja át. A GSM-ben

alkalmazott modulációs eljárás az ún. Gaussian Minimum Shift Keying (GMSK). A GMSK-ban a kimenõ

fáziseltolást simítják a szükséges sávszélesség redukálása érdekében. A sávszélesség csökkentésének káros

hatása a szimbólum közi interferencia: az egyes adatbitek a bitidõnél hosszabb ideig hatnak a kimenõ jelre.

A modulált jelet ezután rádióhullámok formájában kisugározzák. A vevõ oldalon a fenti mûveletek inverzét

hajtják végre a vett jel beszéddé alakítása során.

A RÁDIÓ ÚT

A GSM szolgáltatás számára egy 900 MHz-es sávot, az úgynevezett primer sávot foglalták le. Az 1 fázisú GSM

rendszerek esetén a primer sáv két 25 MHz széles rész-sávból áll. A 890-915 MHz-es sáv az uplink irány

számára (MS-tôl a BTS felé), a 935-960 MHz-es sáv a downlink irány számára (BTS-tõl az MS felé). E két

sávon belül 124 darab 200 kHz-es frekvenciasávot definiáltak a sávhatártól 200 kHz-cel eltolva kezdõdõen.

A GSM rádió interfész kombinált FDMA és TDMA technikát használ. Az átvitel alapegysége a burst. A burst

modulált bitek sorozata. Egy burst hosszúsága körülbelül 577 µs, kiterjedése a frekvencia tartományban 270

kHz. Azt az idõ és frekvencia tartományt, amelybe egy burst befér, résnek nevezzük. A burst-ök - idõbeli

lefolyásuk alapján - nem azonosak. Megkülönböztetünk normál hozzáférési, szinkronizáló, frekvenciajavító és

üres burst-öket. Az idõtengely leírása rendkívül bonyolult a GSM-ben. A leírás során általában TDMA kereteket,

azaz nyolc egymást követõ idõrést, vesznek alapul. A TDMA idõréseket fizikai csatornáknak nevezik. A fizikai

csatornákra logikai csatornákat képeznek le. A logikai csatornákat úgy szervezik, hogy a szolgáltatás fenntartása

minimális mennyiségû jelzésátvitelt igényeljen. Ez lehetõvé teszi, hogy a fennmaradó csatornákat forgalom

lebonyolítására használják.

A logikai csatornák szervezése az alkalmazástól és az információ áramlás irányától függ (uplink, downlink vagy

kétirányú forgalom). A logikai csatornák az alábbi négy kategóriába sorolhatók:

1. A Forgalmi Csatornák (TCH-k) célja beszéd vagy adat átvitele (korlátozott adatátviteli sebességgel). A

GSM 1. fázisában csak teljes sebességû forgalmi csatornákat használnak, melyek 13 kbit/s-on kódolt beszédet

visznek át. A 2. fázisban bevezetésre kerülnek a fél sebességû csatornák is, amelyek 6,5 kbit/s-os sebességen

kódolt beszédet továbbítanak. Az információs bitek átviteli sebessége alacsonyabb a forgalmi csatorna

adatátviteli sebességénél: 9,6 kbit/s a teljes sebességû kódolás esetén és 4,8 kbit/s fél sebességû TCH

használatakor.

2. A Szóró Csatornák a downlink irányban továbbítanak információt. Ezek közé tartozik a Frekvenciajavító

Csatorna, (FCCH) a Szinkronizáló Csatorna (SCH) és a Szóróvezérlõ Csatorna (BCCH). Az FCCH és SCH által

szállított információ teszi lehetõvé, hogy a mobil állomás szinkronban maradjon egy cellával. A BCCH a

bázisállomások általános adatait továbbítja. A mobil állomások idle módban a BCCH csatornát hallgatják.

3. A Közös Vezérlõ Csatornákat (CCCH-kat) a BTS vagy MS elérésére használják, és mint ilyenek, egy adott

MS-hez vannak társítva. A Hívó Csatorna (PCH) olyan downlink csatorna, amelyet a mobil hívására használ a

rendszer, amikor hívás érkezik az elõfizetõ részére. A Véletlen Hozzáférés Csatornán (RACH) az MS a hívásra

válaszol, hívásfelépítést kezdeményez és kér egy SDCCH csatornát. Az SDCCH Csatorna hozzárendelését az

MS-hez, a Hozzáférés Engedélyezõ Csatorna (AGC) jelzi.

4. A Dedikált Csatornák közé három logikai csatorna tartozik. Az egyik ilyen a kétirányú Önálló Dedikált

Vezérlõ Csatorna (SDCCH), amelyet a hívás felépítésében (elõfizetõ azonosítás, TCH hozzárendelés) és a

helyregisztrálás során használunk. A második a Lassú Társított Vezérlõ Csatorna (SACCH), amely minden

SDCCH-hoz és TCH-hoz hozzá van rendelve. Feladata mérési adatok továbbítására a teljesítmény szabályzás és

a mobilok helyes idõzítésének fenntartása. Végül a Gyors Társított Vezérlõ Csatorna (FACCH) segítségével

jóval gyorsabb információcsere érhetõ el, mint a SACCH használatával (pl. amikor hívásátadásra van szükség).

Ún. idõlopásos módban használják: 20 ms-nyi beszédet helyettesít. A logikai csatornákat rendszerint olyan

módon szervezik, hogy a jelzésátviteli csatornák egy idõrést használjanak fel a TDMA 8 keretébõl. A

fennmaradó 7 csatorna forgalmi csatornákat hordoz. Az egy adóvevõvel (TRX) rendelkezõ cella logikai

csatornáinak optimális szervezése tehát a következõ:

TS0: FCCH, SCH, BCCH, CCCH

TS1 - TS7: mindegyik 1 TCH/F

JELZÉSÁTVITEL

A jelzésátvitel olyan adatok továbbítását jelenti, amelyek lehetõvé teszik a felhasználók közötti beszéd- vagy

adatkapcsolatot. A jelzésátvitelre szükség van a hívások felépítésénél, fenntartásánál és lebontásánál, valamint

speciális funkciók végrehajtásánál, mint pl. az elõfizetõ-adminisztráció, a helyregisztráció, hívásátadás, rövid

üzenetek átvitele, a számlázás, a szolgáltatások és a hálózatelemek ellenõrzése. A jelzésátvitel az a „kötõanyag”,

mely egységes rendszerré integrálja a GSM rendszer különbözõ gépeit.

A GSM hálózatok széles körben használják a CCITT No.7 Közöscsatornás Jelzésrendszert (SS7). A nemzeti

szabályozástól függôen azonban elképzelhetõ, hogy a PSTN csatornához társított jelzésrendszert használ. Ebben

az esetben a GSM hálózat belsõ SS7 jelzésrendszerét konvertálni kell a GMSC-ben vagy azután. Az alábbi

leírásban feltételezzük, hogy a PSTN az SS7 jelzésrendszert alkalmazza.

Az SS7-ben egy PCM idõrés van kijelölve arra, hogy egy PCM vonal több más idõrésének jelzésátvitelét vagy

akár különbözõ, beszédátvitelre használt, PCM vonalak jelzésátvitelét kezelje. A rendszeren átvitt üzenetek

információt tartalmaznak a cél áramkörrõl, megadják az üzenet eredetét, címzettjét és hosszát. Az üzenet

struktúrája lehetõvé teszi a hibafelismerést és hibajavítást. Továbbá, a jelzésátviteli kapcsolatok

megbízhatóságának növelése érdekében a jelzések más útvonalon is továbbíthatók, mint a beszéd-

összeköttetések. A jelzés üzeneteket a rádió interfész kivételével 64 kbit/s sebességû áramkörökön keresztül

küldjük. Ez utóbbi interfészen a jelzésátviteli adatokat logikai csatornák szállítják, így például a SACCH és a

FACCH (idõ lopásos mód).

A hálózatelemek közti jelzésátvitel struktúráját a 4a és 4b ábrák szemléltetik. Az ábrákból látható, hogy a GSM

hálózat belsõ jelzésátvitele sok (talán túlságosan is sok) különbözõ protokoll használatával történik. Ez annak

köszönhetõ, hogy bizonyos protokollok nem azonosak minden interfészen (pl. a lánc [link] protokollok) (3.

ábra).

Amennyiben két hálózati elem kommunikálni akar egymással, ugyanazon protokollnak kell léteznie mindkét elem minden rétegében. Ez egyenlõ az ún. peer-to-peer kommunikációs elvvel.

Az NSS-ben a legalacsonyabb szintû protokoll az Üzenet Átviteli Rész (MTP). Feladata, hogy üzeneteket továbbítson a jelzésrendszeren át, a jelzésinformációt a megfelelõ PCM vonalra irányítsa valamint ellenõrizze és tesztelje a jelzésátviteli hálózatot. Fizikai interfészt biztosít a magasabb szintû protokollok felé. Az MTP három szintre osztható; a 2. szint megfelel a 2. OSI rétegnek.

A Telefon Felhasználói Rész (TUP) (vagy ISDN Felhasználói rész - ISUP) definiálja azokat a szükséges telefon jelzésátviteli funkciókat, amelyeket az SS7-ben a nemzetközi telefonhívások vezérlésére használnak. A TUP

csak az MTP, bizonyos esetekben az SCCP, szolgáltatásait használja. A TUP jelzésátviteli adatait az MTP üzenetek tartalmazzák.

A Jelzésátviteli Kapcsolat Vezérlõ Rész (SCCP) feladata különbözõ szolgáltatási osztályok nyújtása a jelzésátvitel magasabb rétegei számára. Ezekbõl a szolgáltatási osztályokból a GSM csak kettõt használ. A kapcsolat-orientált szolgáltatások eszközöket biztosítanak arra, hogy virtuális összeköttetést lehessen létrehozni a hálózat két eleme között. Kapcsolat nélküli módban az SCCP lehetõvé teszi a jelzésinformáció átvitelét anélkül, hogy a hálózat pontos struktúrája ismert lenne. Ebben az esetben beszédkapcsolat nem épül fel (pl. helyregisztráció bolyongás közben) és a hívásátirányítás egy úgynevezett globális cím hozzáadásával és elemzésével történik.

A Tranzakciós Képességek Alkalmazói Részt (TCAP) az alkalmazások közti jelzésátvitel céljára tervezték. Ez egyrészt egy komponens kezelési lehetõséget nyújt, amely operációkat tesz lehetõvé azon adategységekkel, amelyeken keresztül két felhasználó kommunikál (azaz parancsok és válaszok). Másrészt a tranzakciós lehetõség segítségével a TCAP a két hálózati elem közti kapcsolat nélküli SCCP üzeneteket (komponenseket) egy kontextusként (dialógusként) kezeli és lehetõvé teszi két alkalmazás között egyidejûleg több dialógus fenntartását.

A legmagasabb szintû protokollnak, a Mobil Alkalmazási Résznek (MAP) a mobil telefonszolgáltatással kapcsolatos funkciói vannak úgymint: hívás vezérlés, helyregisztráció, HLR lekérdezés, roaming szám lekérdezés, rövid üzenetek szolgáltatás, hívásátadás, elõfizetõ adminisztráció, kiegészítõ szolgáltatások és készülék azonosítás. Fontos, hogy ezek a funkciók nem igénylik beszédkapcsolat felépítését a jelzésátvitel folyamán. A MAP protokollnak különbözõ változatai vannak, attól függôen, hogy a hálózat melyik elemére kerül alkalmazásra. A MAP-M, V, H és E rendre az MSC, a VLR, a HLR és az EIR berendezésekre alkalmazott MAP-verziók.

A rádió és Abis interfészeken a legalacsonyabb rétegben alkalmazott protokoll megfelel az OSI modell fizikai rétegének (1. szint). Ez fizikai adategységeket visz át és definiálja az átviteli út elektromos és mechanikai jellemzõit. A rádió interfészen feladata a titkosítás valamint a térerõsség és a rádiós csatorna minõségének mérése is.

Az OSI modell következõ rétege a lánc (link) réteg, amelynek feladata a keretek átvitele, két hálózati elem közötti összeköttetés megnyitása fenntartása és lezárása. A lánc réteg két protokollt használ (LAPD és LAPDm), amelyek funkcionálisan nagyon hasonlóak. A LAPDm (Lánc Hozzáférési Protokoll a Dm Csatornán) ténylegesen a vezetékes hálózatokban használt LAPD protokollból került kifejlesztésre.

A Bázisállomás Alkalmazási Rész (BSSAP) funkciója többek között a hívásvezérlés, a helyregisztráció, a hívásátadás vezérlése, a mobil állomás hívása, stb. A BSSAP hálózati rétege három hierarchikus alrétegre bontható: Rádió Erõforrás Vezérlõ (RR), Mobilitás Vezérlõ (MM) és Kapcsolat Vezérlõ (CM) alréteg. Az RR protokoll felelõs a vezérlõ csatornák fizikai kapcsolatainak felépítéséért, fenntartásáért és lebontásáért, valamint az üzenetek megfelelõ csatornába történõ irányításáért. Az MM réteg felelõs a felhasználó és az elõfizetõi készülék azonosításáért, valamint a rádiós átvitelhez kapcsolódó bizonyos biztonsági intézkedésekért. A CM protokoll tovább osztható a Kiegészítõ Szolgáltatások rétegre (SS), a Rövid Üzenet rétegre (SMS) és Hívás Vezérlõ rétegre (CC), amely a hívások felépítése, fenntartása és lebontása során használt.

A BSSAP alkalmazási rétege két részre tagolódik. A Közvetlen Átviteli Alkalmazások Rész (DTAP) a CM és MM alrétegek üzeneteit továbbítja az MSC és az MS között. A Bázisállomás Alrendszer Vezérlõ Alkalmazás (BSSMAP) felelõs az MSC és a BSC közti jelzésátvitelért.

Végezetül az OMC összeköttetések céljára az OMAP protokoll (hierarchikusan a TCAP fölött) és az SS7 jelzésátviteli hálózat, vagy egyéb hálózatok úgymint az X.25 csomagkapcsolt hálózat használható.

SZOLGÁLTATÁSOK ÉS SZÁMLÁZÁS

A GSM a távközlési szolgáltatások széles választékát nyújtja a felhasználónak. E szolgáltatásokat két kategóriába sorolják: hordozó szolgáltatások és távszolgáltatások. A hordozó szolgáltatások adatátviteli lehetõségeket nyújtanak adatinterfészek között. Ezek közé különbözõ sebességû transzparens és nem transzparens átviteli módok tartoznak. Távszolgáltatás igénybevételekor a felhasználók közötti kommunikáció terminálok segítségével jön létre. Ilyen szolgáltatások a beszédátvitel, rövid üzenetek átvitele, MHS hozzáférés, videotext hozzáférés, teletext átvitel és fax átvitel. A hordozó- és távszolgáltatás mellett léteznek kiegészítõ

szolgáltatások, melyek módosítják vagy kiegészítik a távközlési alapszolgáltatásokat. Ezeket az alapszolgáltatással együtt nyújtják. A kiegészítõ szolgáltatások számos távközlési szolgáltatáshoz alkalmazhatók. Közülük a legismertebb a hívásátirányítás, a hívástartás, a hívásvárakoztatás, a hívásletiltás, a hívó fél, illetve a kapcsolt vonal azonosításának kijelzése/korlátozása, az on-line tarifa információ, a zárt felhasználói csoport és a konferencia-beszélgetés stb.

A GSM elõfizetõk nem csupán saját hálózatukat használhatják, hanem igénybe vehetik más üzemeltetõk hálózatait is, így egy elvileg 67 országra kiterjedõ szolgáltatási terület áll rendelkezésükre. Ezt a lehetõséget bolyongásnak (roaming) hívják. Amennyiben a hálózatüzemeltetõk megoldják az olyan adminisztratív kérdéseket, mint a számlázás vagy az elõfizetõi adatok cseréje, az elõfizetõ számára lehetõvé válik, hogy egyetlen készülékkel különbözõ hálózatokhoz férjen hozzá. A GSM felhasználónak küldött rendszeres telefonszámla egy üzemeltetõ által meghatározott rögzített (havi) díjat és egy változó percdíjat tartalmaz. A különféle hálózatok, mint pl. a PSTN vagy más PLMN-ek használata ugyancsak hatással van a teljes költségre. A számlázás többnyire akkor kezdõdik, amikor a hívott fél válaszol. Mindazonáltal elméletileg lehetséges (bár manapság még nem alkalmazzák), a jelzésátviteli kapcsolatok utáni számlázás is.

A számlázás a tranzakciókról gyûjtött számlacédulák (toll tickets) alapján történik. A számlacédulák önálló rekordok, amelyeket az MSC/VLR-ek és a GMCS-k generálnak. A számlázási rekordok tartalmazzák a számla kiszámításához szükséges valamennyi információt, így pl. a hívó és a hívott elõfizetõ telefonszámát, a tranzakció kezdetének és végének idõpontját, a díjzónát, a tranzakció típusát, a felhasznált hordozó- és távszolgáltatásokat stb.

A GSM rendszerben a számlázás a „hívó fél fizet” elvre épül. A hívás teljes költsége függ azonban a hívó és a hívott elõfizetõ helyétõl. Így bizonyos esetekben a számla összege megoszlik a hívó és hívott fél között.

1. A hívó fél nem köteles ismerni a hívott elõfizetõ tartózkodási helyét, így amikor az a saját PLMN-jén kívül bolyong (roaming) a hívó fél nem terhelhetõ a nemzetközi hálózatok használatáért. Ilyen esetben a nemzetközi szakasz költségeit a hívott fél állja.

2. Ugyanez az elv érvényesül, ha a hívott fél hívásátirányítást aktivizált: a hívott fél fizeti a honos GMSC-tôl a hívásátirányítás költségeit.

3. A GSM rendszerben a felhasználó szempontjából a legkellemetlenebb számlázási eset akkor kerül alkalmazásra, amikor mind a hívó, mind a hívott fél a saját PLMN-jén kívül bolyong. Ebben az esetben mindketten fizetnek a nemzetközi szakasz használatáért még akkor is, ha történetesen ugyanazt a hálózatot használják, mivel a hívások a honos GMSC-ken át záródnak. E probléma kiküszöbölésére a jelenleg szabványosítás alatt álló optimális hívásirányítás bevezetésével nyílik majd mód.

Hívásmenedzsment

A korszerű mobiltelefonok mindegyike rendelkezik egy egyedi azonosító sorozatszámmal,az IMEI számmal. Minden SIM kártya rendelkezik egy hívószámmal, és egy azonosítóval(IMSI). Az egyedi azonosítók az EEPROM-ba vannak égetve. A készülék ezeket az azonosítókat küldi el a központnak a hálózatra történő feljelentkezéskor. A telefon bekapcsoláskor végignézi a 21 vezérlési csatornát, és kiválasztja a legerősebben adót, majdennek segítségével kiküldi a központnak egyedi azonosítóit és hívószámát.Mint minden vezérlési információ a modern mobiltelefon-rendszerekben, ez is digitálisan, ismétlődően éshibajavító kódolással továbbítódik a központ felé. Amikor egy bázisállomás „meghallja”a bejelentkezést, akkor ezt közli a központtal, amely nyilvántartásba veszi az új ügyfelet, éstájékoztatja az ügyfél saját mobiltelefon-központját az ügyfél aktuális pozíciójáról. Normálisműködés esetén a telefon kb. 15 percenként újra regisztráltatja magát. Kimenő hívás eseténa telefon a megfelelő csatornán elküldi a hívott számot és a saját azonosítóját. Ha a csatornánütközés van, később újra próbálkozik. Amikor a bázisállomás megkapja az üzenetet, tájékoztatja a központot. Amennyiben a hívott fél az MSC vagy annak partnerénekügyfele, a központ keres a hívásnak egy üres csatornát.Ha talál ilyet, akkor a csatorna számátvisszaküldi a vezérlési csatornán. A telefon ezután automatikusan átkapcsol a hívott hangcsatornára és válaszra vár.

A beérkező hívások máshogy működnek. Az egész úgy kezdődik, hogy a telefon folyamatosan

figyeli a hívó csatornákat, és várja a neki szóló üzeneteket. Amikor befut egy hívás, a telefon elküld egy kérdést a saját központjának, hogy kiderítse, hol van, aztán az aktuális cella bázisállomásának, amely a hívó csatornán szétküld egy kereső üzenetet. Ha a keresésre válasz érkezik, a hívott készülék átkapcsol az adott csatornára, és csörgő hangot kezd generálni.

Biztonsági kérdések

Az analóg mobiltelefon-hálózatok egyáltalán nem voltak biztonságosak, bárki lehallgathattaőket. A digitális rendszerekben is lehetséges a lehallgatás, de nagyon komoly technikai apparátus szükségeltetik hozzá, jóformán csak állami intézmények, egyetemek, titkosszolgálatok rendelkezhetnek a szükséges eszközparkkal.Mindenesetre annyit jegyezzünk meg erről, hogy a mobiltelefonunk egészen addig lehallgatható, vagyis a mikrofonja a központ felől üzembe helyezhető, amíg a készüléktápellátás alatt áll. Vagyis, amíg az akkumulátorunk vagy a töltőnk csatlakozik a készülékhez, az kikapcsolt állapotban is lehallgatható!

A GSM történeteAz 1980-as évek elején az analóg celluláris telefon rendszereknél gyors növekedés volt tapasztalható Európában, különösen Skandináviában és Nagy-Britanniában, de Franciaországban és Németországban is. Minden ország a saját rendszerét fejlesztette, ezek inkompatibilisek voltak mindenkivel a felszerelésben és a működésben. Ez egy nem kívánatos szituáció volt, mert nem egy mobil termék muködése volt korlátozva a nemzeti határokon belülre, így az egységes Európa egyre inkább lényegtelenné vált, volt egy nagyon korlátozott piac minden egyes termékfajtára, a termelésnövekedésből való költségmegtakarítás és a későbbi megtakarítások nem voltak realizálhatók.

Az európaiak ezt korán felismerték, és 1982-ben az Conference of European Post and Telegraph (CEPT) alakított egy vizsgálati csoportot, amit Groupe Spécial Mobile (GSM)-nek hívtak, hogy fejlesszen egy pán-európai nyilvános földi mobilrendszert.

A tervezett rendszernek meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak:• Jó hangminőség;• Alacsony kezelőfelület és szolgáltatási költség;• Nemzetközi roaming támogatása;• Kézi kezelőfelületek támogatásának képessége;• Új szolgáltatások bevezetésének támogatása;• Sávszélesség hatékony kihasználása és• ISDN kompatibilitás.

1989-ben a GSM kötelező részei el lettek juttatva az European Telecommunication Standards Instituts-hoz (ETSI), és a GSM specifikáció első fázisa 1990-ben publikálták. A kereskedelmi szolgáltatás 1991 közepén indult, és 1993-ra 36 GSM hálózat volt 22 országban, 25 további ország már fontolóra vette a GSM-et. Ez nem csak európai szabvány - Dél-Afrika, Ausztrália, és a közép- és távol-keleti országok a GSM-et választották. 1994 elejére 1.3 millió előfizetője volt világszerte. A GSM betűszó most Global System for Mobile telecommunication-t jelent.A GSM fejlesztői egy ki nem próbált (addig) digitális rendszert választottak, ami szemben állt az akkori celluláris analóg szabványokkal, mint AMPS az USA-ban és a TACS Nagy-Britanniában. Meg voltak győződve, hogy a tömörítési algoritmusok fejlődése és a digitális jelprocesszorok lehetővé tennék az eredeti kritérium teljesítését, és a rendszer további fejlődését a minőség és a költség szempontjából. A GSM ajánlás 8000 oldala megpróbálja lehetővé tenni a rugalmasságot és a versengő innovációt a szolgáltatók között, de elég irányelvet ad ahhoz, hogy garantálja a rendszer komponenseinek megfelelo együttmuködését. Ez majdnem teljesen megadja az interfacek leírását és minden egyes funkcionális entitás működésének leírását a rendszerben.

A GSM RENDSZER JÖVŐJE

A GSM folyamatosan fejlôdô szabvány. A GSM specifikációk megvalósítását három fázisban tervezték. A

jelenlegi rendszerekben az 1. és 2. fázis (1G és 2G) specifikációit realizálták. Eközben az Európai Távközlési

Szabványosítási Intézet (ETSI) felügyelete alatt az új, 3. fázisú (3G), specifikációk kifejlesztésére irányuló

szabványosítási munka tovább folyik. A 3G rendszer az eddigiekhez képest sok funkcionális továbbfejlesztést

fog bevezetni, és fel fogja használni az 1-2. fázisú hálózatokban nyert tapasztalatokat. A fejlesztés során a

rendszer felülről való kompatibilitása megmarad. A GSM specifikáció továbbfejlődése napjainkban már átvezet

az UMTS-be (természetesen ez csak Európára igaz, Japánban már teljesen elterjedt és bárki számára

hozzáférhető az UMTS hálózat). Milyen újításokat hozhat magával a 3G szabvány? Nos, mindenekelőtt a

megemelkedett sávszélesség hatására kiterjedtebb lehetőségeink nyílnak mulitmédiás internetes tartalmak

letöltésére, megtekintésére készülékünkön, illetve a sokak által már hőn áhított videotelefonálás is megvalósulhat

az erre alkalmas készülékekben .

Mi a 3G? Egy vezeték nélküli adatátvitelt biztosító szolgáltatás, amely folyamatos internetkapcsolatot nyújt mobiltelefonon, kézi eszközön, tábla-PC-n vagy hordozható számítógépen keresztül. A 3G technológia fokozott megbízhatóságot és minőséget, nagy adatátviteli sebességet és sávszélességet szavatol. 384 Kb/s adatátviteli sebességével a normál telefonos kapcsolatoknál hétszer gyorsabb kapcsolatot is lehetővé tehet.

Mire használható ez a technológia? A 3G technológia felhasználóiról azt mondják, hogy állandóan „a neten lógnak”, mivel folyamatosan csatlakoznak az internethez. A különböző helyszíneken dolgozó munkatársak rövid szöveges üzenetekben jelenthetik a munka állapotát és kérhetnek támogatást. A sokat utazó vezetők hozzáférhetnek vállalati e-mailjeikhez, csakúgy, mint az értékesítő személyzet, akik a készletet is ellenőrizhetik. A GPRS és a 3G alapú eszközök segítségével automatizálhatja otthonát vagy irodáját, és figyelemmel kísérheti befektetéseit. Hordozható számítógéppel együtt használhatja fájltovábbításra vagy távoli együttműködéshez. Ezt a technológiát használva valóban folyamatos az internetkapcsolat, ám a hívásért nem időegység alapján, hanem csak az átvitt adatmennyiség után fizet a felhasználó.

Hazánkban a 3G hálózat előreláthatólag -- 2005-ben -- bevezetésre kerül mindhárom szolgáltatónál.

A 3G rendszer előkészíti a PCS rendszerek megvalósulását.

PCS (Personal Communications Service/System): A személyi távközlési szolgáltatás/rendszer általában véve egy marketing kifejezés, mely sokféle 1900 MHz-en működő kétirányú, digitális, vezeték nélküli szolgáltatás kínálatát foglalja magába A PCS szolgáltatások tartalmazzák a következő generációs vezeték nélküli és távközlési szolgáltatásokat, a vezeték nélküli helyi hurkot, az olcsó hordozható távközlési szolgáltatást könnyű, kis fogyasztású készülékekkel, az épületen belüli üzleti célt szolgáló beszéd szolgáltatásokat, az épületen belüli üzleti célú LAN szolgáltatást, a megnövelt személyhívó szolgáltatást, valamint a huzalozott hálózatokba integrált vezeték nélküli szolgáltatásokat. A személyi távközlési rendszer a távközlési szolgáltatásokat nyújtó hardvert és szoftvert jelenti.

Ne tévesszen meg bennünket, hogy később, az áramköri rajzoknál, a 900 Mhz-es rádiófrekvenciás áramköröket GSM, az 1800-asokat DCS, az 1900-asokat pedig PCS jelöléssel fogjuk megtalálni.

A GSM hálózat édesgyermeke: a SIM kártya

Az Elõfizetõi Azonosító Modul (SIM-Subscriber Identity Module) egyfajta kulcs a mobil állomáshoz; eltávolítása esetén a mobil csak segélyhívásokra használható. A GSM hálózatokban a SIM kártya reprezentálja a vonalat. A kártya elõfizetõ specifikus információt tartalmaz az elõfizetõnek nyújtott szolgáltatásokról Emellett telefonszámok és rövid üzenetek tárolására is szolgál, valamint tartalmazza a preferált hálózatok listáját. A késõbbiekben -- amikor on-line tarifa információ is elérhetõ lesz -- számlázási információkat is tárol majd. A SIM kártya közremûködik minden biztonsági funkció megvalósításában is, mint pl. az elõfizetõ azonosítás, az információ továbbítás titkosítása és az elõfizetõ azonosító adatainak védelme. A SIM fontos szerepet játszik a bolyongásban (roaming) is. Az ún. SIM roaming lehetõvé teszi a különbözõ rádió interfész-szel rendelkezõ

rendszerek használatát. Az elõfizetõk nem kell, hogy magukkal vigyék mobil készüléküket, SIM kártyájuk segítségével más mobil állomásokat is használhatnak más rendszerek szolgáltatásainak igénybevételére. Végül, érdemes megjegyezni, hogy a SIM kártya a felhasználó által választott jelszóval (számmal) védhetõ (PIN kód-Personal Identification Number). A SIM-kártya legjobban védett részei a PIN-kódot, PUK-kódot és az IMSI-t tartalmazó regiszterek.Ezeket többnyire csak a szolgáltató komoly technikai apparátusával lehet módosítani vagy adott esetben közvetlenül megtekinteni. A SIM kártya fizikai valójábanegy felprogramozott EEPROM, amelynek lehetnek akár saját menüpontjai is (nálunk ez a gyakorlat a Pannon GSM és a T-Mobile rendszerében került bevezetésre). Ezek a menüpontok, ha léteznek, mindig a készülék menüpontjai után következnek.A SIM-kártya kezelésének örök problémája, hogy miként lehetne egyszerre több SIM-kártyát használni egy készülékben.Erre született olyan megoldás, hogy készülék-specifikus többkártyás hátlapokat gyártottak,amelyekben 2 vagy 3 SIM-kártya számára volt foglalat, és egy vezérlő elektronika segítségével kikapcsolással és bekapcsolással, vagy a hátlapon elhelyezett kapcsolóval lehetett aktív kártyát váltani. Ennek a módszernek egy analógiájára született a SIM-kártya vágás megoldása, amikoris egy vágószerkezet levágja a SIM-kártya rézszínű tartalma körül a kartonkeretet, és egy kis fém keretbe helyezve a két tartalmat, a keretet be lehet tenni a készülék SIM-foglalatába. Ez a módszer helytakarékosabb a 2 SIM kártyás hátlapnál, viszont a kártya szétvágása sokakban (nem alaptalanul) ellenérzést kelt, és a vezérlőkeret, bár elvileg megegyező méretű egy hagyományos SIM kártyával, mégsem minden telefonba fér pontosan bele. A legnagyobb probléma vele kapcsolatban mégis az, hogy csak az erős, vastag kartonnal gyártott SIM-kártyákra működik megbízhatóan, a vékonyabb papírral körbefont kártyák esetén – mint nálunk pl. jellemzően a Vodafone kártyái – a vágószerkezet eltolja a vágósablonban a puha kártyát, és belevág a tartalomba is, ami ettől azonnal tönkremegy.Megjelent olyan megoldás is, ahol egy nagyobb memóriaméretű fogadó SIM-kártyára akár12 másik kártya tartalmát fel lehetett programozni. Itt a telefonban megjelenő utolsó menüpontban lehetett váltani az aktív kártyát. Az Amerikában használt hálózaton elterjedt, hogy a mobilkészülékhez tartozó SIM-kártya egyszerre több vonalat is automatikusan és minden átalakítás nélkül kezeljen, ezért található a jellemzően amerikai Motorola-telefonokban több vonal kezelését lehetővé tévő menüpont.Bármelyik megoldást is választjuk azonban, azt tudnunk kell, hogy egy telefonon egyszerre csak egy telefonszámon (egy vonalon, egy SIM-kártyán) lehetünk elérhetőek, ami talán nemis baj, hiszen egyszerre általában csak egy emberrel szeretünk beszélni, kivéve mondjuk akonferencia-hívásokat, de ez már egy másik kérdés. A fenti SIM-kártya megoldások igazábólcsak a kártyák állandó cserélgetését hivatottak meggyorsítani és leegyszerűsíteni.A SIM-kártyák a GSM hálózat fejlődése során több lépcsőfokon keresztül fejlődtek.

Röviden be is mutatunk ezekből három típust:

Phase I.Sorozatszám: 893630119506000123 1Sorozatszám: 893630219506000123 3Telefonszám memória: 60 dbMax. névhosszúság: 8 karakterSMS: 3 dbHálózatlista: 8 dbKódok: PIN, PUKSzámkorlátozás: nincsHívásköltség kijelzés: nincsSaját telefonszámok megjelenítése: nincsSMS központok számai: nincs

Phase II.Sorozatszám: 893630129507000123 1Sorozatszám: 893630229507000123 9Telefonszám memória: 160 dbMax. névhosszúság: 10 karakterSMS: 10 dbHálózatlista: 16 dbKódok: PIN, PUK, PIN2, PUK2Számkorlátozás: vanHívásköltség kijelzés: vanSaját telefonszámok megjelenítése: 5 dbSMS központok számai: 5 db

Phase II. plusSorozatszám: ?Sorozatszám: ?Telefonszám memória: 200 dbMax. névhosszúság: 16 karakterSMS: 10 dbHálózatlista: 16 db?Kódok: PIN, PUK, PIN2, PUK2Számkorlátozás: vanHívásköltség kijelzés: vanSaját telefonszámok megjelenítése: 5 dbSMS központok számai: 5 db

4. Akkumulátorok és töltők

Lítium és nikkel alapú akkumulátorok használata

A mobiltelefon-technológia generációi során alapvetően négy fajta akkumulátortípust használunk és használtunk: a NiCd (nikkel-kadmium), a NiMh (nikkel-metál hibrid), aLi-ion (lítium-ion) és a Li-Pol (lítium-polimer) akkumulátorokat.A legtöbb esetben nem közlik a vásárlóval, hogy miképpen használja, hogyan kell formáznia és mire kell figyelnie a különböző fajta akkumulátoroknál.

NiMh, NiCd [nikkel-metálhibrid, nikkel-kadmium]: A nikkeles akkumulátorokat mindenképpen formázni kell. Átalában érdemes háromszor végrehajtani a műveletet, mert a maximális kapacitást ekkor éri csak el. A formázás 16 óra töltés [kikapcsolva], majd teljes lemerítés [használatban]. Ezt kell háromszor megtenni ahhoz, hogy az akkumulátor ténylegesen formázva legyen. A nikkeles akkumulátort mindig teljesen le kell meríteni, és csak azután tölteni a hosszú élettartamért, és mindig teljesen fel kell tölteni. Ha rátöltünk, akkor egy idő után a telefonunk ki fog kapcsolni már akkor is, ha mondjuk félig fel van töltve, mert megjegyzi alsóértéknek a legsűrübben használt töltés kezdetkori feszültséget. Ezért mondjuk elemi szinten „okos-akkumulátor”-nak. Némelykor eltérhetünk ettől, de lehetőleg minél ritkábban - azaz mellőzzük a rátöltéseket.

Célszerű legalább két órán keresztül folyamatosan tölteni akkor, ha a teljes feltöltésre valamiért nincs lehetőségünk [a telefont ilyenkor kapcsoljuk ki]. Lehetőség szerint mellőzzük a nikkeles akkumulátoroknál a szivargyújtós kihangosítók és a gyorstöltők használatát, mert ezek megrövidíthetik akkumulátorunk élettartamát. Havonta egyszer érdemes megcsinálni azt, hogy a telefont addig meríteni, amíg még egyáltalán bekapcsol. Ha már egyáltalán nem kapcsol be, mert az akkuszint olyan alacsony, akkor lehet tölteni. Ezzel hónapokkal, évekkel és milliamperekkel hosszabíthatjuk meg az akkumulátorunk éllettartamát és leadott teljesítményét.

A formázásról bővebben

*Az általunk megvásárolt hordozható készülékek (pl. számítógép, mobiltelefon stb.) tápellátását biztosító nikkel-kadmium és nikkel-fémhidrid akkumulátor nem használható azonnal; azokat mindenképpen fel kell tölteni a használat előtt. A legelső töltés, az ún. formálás (formázás) meghatározó fontosságú az akkumulátor élettartama szempontjából. A formáló (üzembehelyező) töltés az akkumulátor első üzembe helyezésekor végzett, az akkumulátor névleges tárolóképessége tizedének megfelelő áramerősségű egymást követő töltési és kisütési folyamatokból áll. Ezt minden esetben a gyártó előírása szerint kell végrehajtani. A töltésnek az eredeti, gyárilag mellékelt töltő használatával kell történnie. Az első töltésnek a gyári normál (kommersz, lassú) töltő esetében 14-16 órán át kell tartania. A töltés megkezdését követően kb. 1-2 óra múlva a töltésjelző teljes töltöttséget jelez, de az akkumulátor ekkor még csak kb. 80 % töltöttségi fokot ért el. A hátralévő 20 % feltöltése a töltés további 12-14 órán tartó folytatásával, az ún. csepptöltéssel érhető el. A csepptöltési üzemmódot a töltésjelző már nem jelzi. Az így feltöltött akkumulátort a készülék használatával vagy a táplált készülék kisütési funkciójának igénybevételével teljesen le kell meríteni, vagyis teljesen ki kell

sütni. A leírt töltési-kisütési folyamatot legalább háromszor-négyszer meg kell ismételni. Az akkumulátor a névleges tárolóképességét csak ezután éri el. Vannak olyan akkumulátortípusok is, amelyek esetében a gyártó 24 órás, 0,1 C árammal való töltési-kisütési ciklusokat ír elő. A minőségi akkumulátorok már 3-7 ciklus után teljesítik a megadott specifikációikat. Miért is szükséges ez a formáló töltés? Azért, hogy a teleppé összekapcsolt cellákat azonos tárolóképesség-szintre hozza. Az egyes cellák önkisülése ugyanis a különböző töltöttségi szinteken eltérő. A formáló töltés segíti az elektrolit újrahomogenizálódását a felső, szárazabb rétegekben is. Az első töltés időtartama alatt kerülni kell a készülék használatát. Vegyük azt is figyelembe, hogy káros túltöltést okoz, ha a teljesen feltöltött akkumulátort ismételt utótöltésnek tesszük ki (bár ez ellen általában már minden akkumulátorban szerepel védelmi elektronika). Amennyiben nem a gyártó által leírtak szerint végezzük el akkumulátorunk formálását, nagy mértékben csökken az akkumulátorunk élettartama!

NiCd és NiMH akkumulátorok töltése, kisütése

A hordozható készülékek kis méretű akkumulátorainál a rendszeres használat során figyelni kell, hogy megfelelő módon végezzük el a töltési, lemerítési-kisütési folyamatokat.

Töltési eljárások, módszerek

A nikkelbázisú NiCd és NiMH légmentesen lezárt akkumulátorok gyakorlati töltési módjai az alábbiak:

1. Normál töltés esetében a töltőáram az akkumulátor névleges tárolóképességnek az egytizede. A töltési időtartam 4-6 óra.

2. Gyorsított töltés esetében a töltőáram az akkumulátor névleges tárolóképességének 0,3-0,4-szerese. A töltési időtartam 4-6 óra.

3. Gyorstöltésnél a töltőáram az akkumulátor névleges tárolóképességének 1-1,5-szerese. A töltési időtartam 1-1,5 óra.

4. A fenntartó töltésnél a töltőáram az akkumulátor névleges tárolóképességének 1/30-ad része. A töltési időtartam ekkor folyamatos.

Alapjában véve minden nikkelbázisú akkumulátort állandó árammal kell tölteni. Állandó áramú töltésnél a maximális megengedett töltőfeszültség légmentesen lezárt 1,2 V-os NiCd és NiMH akkumulátoroknál 1,52 V/cella, az AgZn akkumulátoroknál 2,06-1,2 V/cella. A sorba kapcsolt 1,2 V névleges feszültségű NiCd és NiMH cellákból álló telepeknél a gyártó által megadott maximális töltőfeszültség annyiszor 1,52 V lehet, ahány cellát a telepben sorba kapcsolunk. A 8,4 V névleges feszültségű telep maximális töltési végfeszültsége 7 * 1,52 = 10,64 V. Az egyes cellák túltöltésének megakadályozására csak egyenlő mértékben kisütött cellákat szabad sorba kapcsolni. Több cella egyidejű soros töltése esetén ugyanis túltöltés és meghibásodás következhet be abban a cellában, amely elsőnek éri el a teljes feltöltődési állapotot. Ezért a több egyedi cellából álló telepeket legmegfelelőbb külön erre a célra készített cellaszíntű automatikus töltőkészülékkel vagy egyedi cellatöltőkkel cellánként külön-külön tölteni. Az ilyen egyedi cellatöltők fiőkjaiban helyezhetők el az állandó árammal töltött pl. hengeres, illetve gombakkumulátor-cellák.

A NiCd és a NiMH akkumulátorok töltési, kisütési szabályai

Minden töltés kezdetekor az akkumulátornak lehetőleg lemerült állapotban kell lennie. A teljes töltöttség eléréséig tartsuk a töltőn az akkumulátort, maradhat tovább is, de legfeljebb a használati útmutatóban jelzett időtartamig. A normál, kommersz 14-16 órás, 0,1 C áramú töltők esetében ez általában 24 óra. A kifogástalan töltés csak a készülékhez tartozékként mellékelt eredeti gyári tartozékok (töltő, csatlakozó-vezeték stb.) használatával garantált.

A NiCd és a NiMH akkumulátorok memóriaeffektusáról bővebben

Ha a NiCd és a NiMH akkumulátorokat teljes kisütés előtt töltjük újra, a negatív elektródon kadmium kristályok

képződnek. Ez egy nemkívánatos második kisütési fokozattal egyenértékű, vagyis az akkumulátor erre kisütésként „emlékszik” a következő ciklusnál, noha „alatta” még volna rendelkezésre álló kapacitás. A következő kisütési folyamatnál az akkumulátor egy csökkent tárolóképességre emlékszik és ha még további elégtelen kisütési ciklusok is előfordultak, a folyamat felerősödik; így az akkumulátor tárolóképessége egyre kisebb lesz. Ezért ezeket az akkumulátorokat célszerű mindig teljesen feltölteni, illetve kisütni. Ily módon elkerülhető a memóriaeffektus, megőrízhető az akkumulátor élettartama.

Kaphatók olyan töltők, melyek kizárják ezt a jelenséget. E készülék a töltési folyamat megkezdése előtt a nemkívánatos memóriaeffektus elkerülése céljából csak a telep kisütését követően kapcsolnak töltési üzemmódba. A feltöltés befejeztét követően automatikusan fenntartó töltésre kapcsolnak. Így a káros túltöltés elkerülhető. Ezek a korszerű típusok minden szokásos NiCd, NiMH akkumulátor (lady, mikro, ceruza, baby, góliát méret), valamint 9 V-os rádiótelep töltésére alkalmasak. Korszerűbb típusaikban a beépített biztonsági hőmérséklet-érzékelő megakadályozza az akkumulátor túlmelegedés miatti károsodását. A töltési időtartamot beépített időzítő automatika vezérli. A kapcsolóüzemű típusok a széles bemeneti feszültségtartományuknak köszönhetően a világon bárhol használhatók (90-260 V).

Töltési jelenségek a gyakorlatban

A túltöltés jele, ha a töltés befejezése után is meleg marad az akkumulátor. Természetesen egy bizonyos hőmérséklet-emelkedés nem kerülhető el a nikkelbázisú akkumulátorok töltésénél. Amikor az akkumulátor teljesen feltöltődött, akkor éri el a legmagasabb hőmérsékletét. Amikor a töltő csepptöltéses üzemmódba vált át, az akkumulátor hőmérsékletének szobahőmérsékletre kell csökkennie. Példaként említjük, hogy a NiMH akkumulátorok kevésbé viselik el a túltöltést, azok nagyobb áramú csepptöltés esetén is hidegek maradnak, miközben károsodást szenvednek a túltöltés következtében. Ez az akkumulátorok élettartamának csökkenését eredményezi. A valóság az, hogy a NiCd akkumulátoroknál a csepptöltés során fellép egy bizonyos fokú kristályosodás, ami később memóriaeffektust eredményez, ha tartósan a töltőben felejtjük akkumulátorunkat. A NiCd és NiMH akkumulátorok viszonylag jelentős önkisülése miatt ajánlatos a használat előtt teljes feltöltést végezni.

A NiCd és a NiMH akkumulátorok lemerítése, kisütése

Szünetmentes, folyamatos használat esetén (mint pl. mobiltelefon) célszerű hetente egyszer lemeríteni, illetve kisütni az akkumulátort. Mobiltelefonoknál ez történhet gépkocsikészlet vagy szivargyújtótöltő segítségével. A teljes lemerítés többféle módon érhető el:

- a készülékhez mellékelt gyári, kisütésre alkalmas tartozék használatával, vagy – ennek hiányában – az olcsóbb termékeknél.- a készülék folyamatos üzemeltetésével addig, amíg az már nem képes további működésre (pl. folyamatos készenléti állapotban való tartás).- egyes készülékek esetén (pl. mobiltelefonok új típusai) a menüből elérhető kisütő üzemmód aktiválásával stb.

Li-ion (lítium-ion) és Li-pol (lítium-polimer): A lítiumos akkumulátorokat nem kell formázni, mert előírás, hogy ezt a gyártó megtegye. A lítiumos akkumulátorok általában litium-szén ötvözése miatt lesznek olyan tartósak, dinamikusak és nagykapacitásúak. Lényegében a szén atomokkal lítiumot „szivatnak fel”, azaz a rácsaira rengeteg lítiumot tud a szén fölvenni (mert a lítium sokkal kisebb a szénnél). A lítium nagyon jó töltéshordozó és épp ezért leformázatlanul robbanékony. Mivel a felelőség a gyárakat terheli , ha az akkumulátor felrobban a kezünkben, kénytelen ő leformázni, hogy a kockázatot a minimalizálja. (Természetesen nem kell minden pillanatban attól tartanunk, hogy felrobban a kezünkben a telefon, ez csak a gyártó hanyagsága révén történhetne meg.) Az új litium akkumulátorokat érdemes egyszer 16 órát tölteni, hogy aktiváljuk a lítium részecskéket (a gyár ugyanis kisütötten szállítja). Ezután -- ellentétben a nikkelesekkel - soha nem szabad hagyni, hogy teljesen lemerüljön, mert ez az egy dolog, amit az ún „buta akkumulátor” (áramkörrel van butítva) megjegyez, és ilyenkor a töltéskezdetkori feszültség és a maximumon leadott feszültség különbsége csökken. A li-ion és li-pol akkukra bármikor rá lehet tölteni, csak arra figyeljünk, hogy minimum egy órán keresztül folyamatosan töltsük (lehetőleg kikapcsolt telefonnal). A lítiumos akkumulátorok teljes töltése a nagyobb teljesítmény miatt akár 3-4 óra is lehet. A lítuim-ion cellás, míg a lítium-polimer zselés akkumulátor. Az akkumulátorokat ne töltsük direktben (például a + - pólusokra illesztett tápkábellel [ezt bikázásnak hívjuk]), ne

dobjuk tűzbe, ne tegyük ki magas sugárzásnak, mert ezek mind az akkumulátor felrobbanásához vezethetnek!

Li-ion és Li-poly akkumulátorok kezelése, karbantartása *(lj)

Az általunk vásárolt Li-ion és Li-polymer akkumulátorok többnyire nem használhatók azonnal, mindenképp fel kell töltenünk azokat a használatbavétel előtt. Ezek az akkumulátorok a gyártótól feltöltött állapotban érkeznek, az első töltéssel csak a gyártás óta, a tárolás során bekövetkezett veszteségeket kell pótolni. Ezeket az akkumulátorokat formálni nem szükséges, egyszeri feltöltéssel elérik a maximális tárolóképességüket. Nincs memóriaeffektusuk. A Li-ion akkumulátorok bármikor tölthetők anélkül, hogy az hatással lenne a teljesítményükre. A Li-ion töltők megengedik, hogy hosszabb ideig bennhagyjuk akkumulátorunkat a töltőben, mivel az akkumulátorokba épített elektronika gondoskodik a töltőáram megfelelő szabályozásáról. Az akkumulátorokba épített biztonsági áramkör (kontroller-IC, FET-es kapcsolók, hőmérsékletérzékelő termisztor) teljes védelmet nyújt az akkumulátoroknak.

Li-ion és Li-poly akkumulátorok töltési, kisütési szabályai

A mindennapi használat során ügyelni kell arra, hogy megfelelő módon végezzük el a töltés folyamatát. Nagyon fontos, hogy csak a gyártó által biztosított eszközökkel végezzük a töltést (lásd a későbbiekben). Mindenképpen és minden esetben a készülékhez mellékelt kezelési utasítás szerint járjunk el a töltés során. A lítium-ion akkumulátoroknak sohasem szabad melegedniük a töltőben. Ha ez bekövetkezik, az hibás akkumulátort vagy hibás töltőt jelent. Ezeknek az akkumulátoroknak a túltöltését az abban lévő biztonsági, védelmi elektronika meggátolja, így túltöltésük lehetetlen. Mindkét akkumulátortípus lemerítése, kisütése szükségtelen. Mélykisütésük sem lehetséges, mert az akkumulátorokba épített biztonsági, védelmi elektronika ezt is megakadályozza.A 3,7 V feszültségű Lí-ion akkumulátorcella állandó feszültség / állandó áram üzemódban történő töltési jelleggörbéit tüntettük fel vázlatosan:

- max. töltési feszültség: 4,2 V/cella- töltőáram: 0,7 C (mA): ha a kapocsfeszültség 3,9 V vagy nagyobb, akkor a töltőáram 0,1 C (mA) vagy kisebb.- Töltési hőmérséklet: a telep töltés során megengedett környezeti hőmérséklet-tartománya 0- 45 0C.

Li-ion akkumulátorok esetében:

- kisütési áram: 1.0 C (mA) vagy kisebb.- kisütési hőmérséklet-tartomány: -20 - +60 0C.- kisütési végfeszültség: 3.0 V.

Mindig az akkumulátor matricáján szereplő névleges érték felett van olyan állapotban az akkumulátor, hogy képes a telefonnak a működéséhez szükséges indítófeszültséget leadni, tehát ha pld. Egy 3.6 V-os akkumulátorunk 3 V-on áll a műszer szerint, a telefon valószínűleg a gyenge akkumulátor miatt nem fog bekapcsolni.Az 1 V alatti feszültségértékek általában már használhatatlan,a feszültség eltárolására képtelen akkumulátort jelentenek, de vigyázzunk, mert lehet, hogy csak nagyon rég nem volt használva az akku.Litium-Ion és Litium-Polimer akkumulátorokat nem szabad „bikázni”, ha mégis elengedhetetlenül szükségesnek látjuk akkor szigorúan csak 6 V alatt.Ennél magasabb érték tönkreteszi az akkumulátor védelmi áramkörét.Ni-Mh és Ni-Cd akkumulátorokat 7.5-8 V-al bikázhatunk rövid ideig, de semmiképpen se egyszerre 20 mp-nél tovább. Ha az akku működőképes, ennyi idő alatt életre kell kelnie. A bikázás ugyanúgy történik, mint bármilyen más akkumulátornál, pl. gépkocsi, tehát a töltő által leadottnál lényegesen nagyobb rövid idejű feszültség leadásával próbáljuk feltámasztani a gyenge akkumulátort. Tudnunk kell, hogy a töltés folyamata mindig akkor a leghatékonyabb, ha kis áramerősséggel hosszú ideig töltjük akkumulátorunkat, tehát a bikázás a lehető legkevésbé hatékony töltési módszer, csak az akkumulátorok feltámasztására érdemes használni, nagy óvatossággal és körültekintéssel. Tulajdonképpen a bikázás egy robbanásveszélyes művelet, tehát nem javasolt a használata, mindenkinek csak saját felelősségére, de néha bizony a teljesen lemerült,mélykisütésű állapotba került akkumulátoroknál elengedhetetlen.A töltők általában az akkumulátor maximális feszültségének a felével töltenek,

tehát pl. egy 3.6 V-os akku ha tele van, akkor kb. 5.5-6 V van benne,a töltő pedig kb. 3-3.5 V-al tölti őt.Minél hosszabb idejű a töltés és minél kisebb a leadott feszültség, annál hatékonyabb a töltés folyamata. Ha szeretnénk hosszú távon jó minőségű akkumulátort használni, mindig kikapcsolt állapotban töltsük a telefont.A töltőt is megmérhetjük a feszültségmérővel, a csatlakozón kijövő feszültségnek meg kell egyeznie a töltőn szereplő felirattal (terhelt állapotban). Utángyártott töltőknél sajnos gyakori az eltérő érték.Az utángyártott töltők legolcsóbbját vasmagos tekercsekből állítják elő, melyeken egyetlen odabiggyesztett védelmi dióda fityeg. Ezeknél a típusoknál a túlmelegedés rendszeresen előfordul, illetve ha a tekercs megsérül, összeérnek az egymás mellett futó szálak, és a menetszám megváltozik, ezt követően a töltő teljesen eltérő feszültségértékeket fog leadni, mint amit a specifikációjában meghatároztak, így alkalmas lehet akár a mobiltelefonok végleges tönkretételére is. Jellemzően Samsung és Motorola telefonoknál, de néha Siemenseknél és Sharpoknál is előfordul, hogy a rossz minőségű utángyártott töltő tönkreteszi a mobiltelefont (kiolvasztja benne a töltésvédelmi biztosítékot) vagy az akkumulátort, legyünk tehát nagyon óvatosak a túl olcsó tartozékok használatával,hiszen ezzel néha nagy kárt okozhatunk.Tulajdonképpen érdemes mindig a gyári tartozékokat használni egy telefonhoz, hiszen azok legalább átmentek a gyártó által előírt minőségvédelmi teszteken, így biztosak lehetünk benne, hogy néha borsos áruk ellenére legalább a telefon elvárásainak megfelelően fognak működni, míg az utángyártott tartozékokról A gyártató igényességétől vagy éppen igénytelenségétől függően akármilyen minőséggel találkozhatunk, nem beszélve arról, hogy a gyártató igényei szerint bármilyen matricát nagyon szívesen elhelyeznek az adott terméken, akár olyat is, amelynek közös nevezője sincs az áru valódi paramétereivel – akkumulátorokat és töltőket pedig igencsak nehéz külsérelmi nyomok nélkül szétszedni, és leellenőrizni, hogy mit is kaptunk a pénzünkért. Nokia 3310 akkumulátornál például egy jól bevált teszt ,ha az akkumulátort erős fényű lámpa alá helyezzük, és alulról megpróbálunk átnézni rajta. Amennyiben a szélein szemmel láthatóan átvilágít a lámpa, vagyis a cellák kisebbek az akkumulátort borító műanyag rétegnél, biztos, hogy utángyártott akkumulátorral van dolgunk. A címkéket és matricákat sajnos ugyanúgy tökéletesen tudják hamisítani, mint az akkumulátor vagy töltő teljes külalakját,a vizsgálatnál az anyagminőségre, az anyag tapintására vagy csillogására támaszkodhatunk, ha már megvan benne a megfelelő rutinunk – de inkább nézzük meg,hogy kitől vásárolunk. A Nokia nagyon frappánsan kitalált egy ,az Artisjus bólogató zsiráfjához hasonló hologramos védelmet az eredeti akkumulátorokra, amelyen a hagyományos Nokia kézfogás-logo látható, keressük hát ezt az emblémát, ha eredeti akkumulátort szeretnénk vásárolni! Ne feledjük azt sem, hogy márkaszervizekben csak akkor garanciális a készülék, ha gyári tartozékokkal használjuk, érdemes ezt a garanciális feltételt átültetni minden minőségi szervizbe. A mobiltelefon akkumulátorok és töltők a piac legkeresettebb tartozékai, és minden szervizben lennie kell olyan akkumulátoroknak, amelyek a leggyakrabban előforduló telefontípusok számára biztosítani tudják a feszültséget.Az akkumulátorok átlagos élettartama általában 1-1,5 év,de kímélő használat mellett akár 4 évet is lehúzhat jó állapotban maradva egy példány. Töltőknél más a helyzet, ott a rossz minőségű töltők élettartama pár hónapra korlátozható (akárcsak a hasonló minőségű headset-eké), míg a jó minőségűek akár 8-10 évig vagy még tovább is hibátlanul működnek. Fontos alapelv lehet egy telefonboltban, hogy töltő nélkül soha ne vegyünk telefont – hiszen akkor a készülék eredete erősen megkérdőjelezhető, hiszen valamivel tölteni kell egy készüléket,ha használja az ember.Az asztali töltők használata nem károsítja sem a telefont,sem az akkumulátor teljesítményét vagy élettartamát nem csökkenti, a telefon nem veszi észre a különbséget a sima hálózati töltőhöz képest. A szivargyújtós kihangosítók viszont, melyek a behelyezett telefont folyamatosan töltik, elsősorban a nikkel-alapú akkumulátorok élettartamát lerövidíthetik, hiszen a folyamatos rátöltéssel előidézhetik a memóriaeffektusukat. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a színes és nagy kijelzős telefonok, például az új Samsungok (a legtöbb típushoz jár is gyárilag a pótakksi) kevesebb ideig tudják a töltést tárolni, mint a monokróm kijelzős társaik. Néha előfordulnak egészen szerencsétlen akkumulátor-választások is a gyártó részéről, amikor egy színes, kamerás, nagy kijelzős, tehát kiemelten nagy áramfelvételű telefon kap egy aránylag kis milliamperszámú akkumulátort (például Nokia 6600). Ilyenkor érdemes a gyárinál nagyobb kapacitású akksit használnunk a készülékben, ha fontos nekünk hogy sokáig készenlétben legyen egy feltöltéssel.

Töltés különböző hőmérsékleteken

A hordozható akkumulátorok ésszerű határokon belül széles hőmérséklet-tartományban használhatóak. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ezeken a hőmérsékleteken tölthetőek lennének. A készülék használata közben gyakran kényszerülünk arra, hogy extrém hidegben vagy melegben is használjuk a készüléket, azonban az akkufeltöltés körülményeit már magunk is megválaszthatjuk. A hatékony töltési folyamatok csak szobahőmérsékleten valósulnak meg. Általánosan elmondható, hogy a régebbi fejlesztésű cellák, mint például a Ni-Cd, toleránsabbak a magas és alacsony hőmérséklet melletti töltéssel szemben, mint az újabban kifejlesztett

eszközök. A Ni-Cd akkuk egy óra alatt tölthetők fel gyorstöltéssel, ám a gyorstöltés csak 5 0C, és 45 0C között végezhető. A szűkebb hőmérséklettartomány (10 0C, és 30 0C között), még jobb eredményt nyújt. 5 oC alatti töltésnél azonban a hidrogén- és oxigén-rekombinációs képesség lecsökken és ennek eredményeképpen megnő a nyomás. Ilyenkor előfordulhat, hogy a biztonsági szelep kinyit, elengedve a fölösleges oxigént és a hidrogént. Az elszökő gázok nem csak kimerítik az elektrolitot, hanem a hidrogén az oxigénnel keveredve gyúlékony, robbanásveszélyes elegyet alkot. Az NDV (negatív feszültségváltozás) töltöttségérzékelési módszert használó töltők tartalmaznak egy bizonyos szintű védelmet az alacsony hőmérsékleten végzett gyorstöltés esetére, mivel a cella töltésbefogadó-képessége alacsony hőmérsékletnél lecsökken, a töltési energia jelentős része az elektrolit bontására fordítódik. Ez a reakció feszültségesést okoz, és az NDV-rendszer leállítja a töltést. Ilyenkor a cella nem töltődik fel teljesen, de a biztonsági szelep nyitásának valószínűsége minimális. A lassú reakció kompenzálásának érdekében 5 oC alatt célszerű lassú töltést alkalmazni 0,l C értékkel. Alacsony hőmérsékleten választhatók speciális módszerek is. Az alacsony hőmérsékleten történő gyorstöltést elviselő ipari akkumulátorok, tartalmaznak egy olyan belső hőszigetelő takarót, ami a cellákat egy elfogadható hőmérsékleten tartja. A kereskedelemben kapható cellák között, a Ni-Cd az egyetlen típus, amely képes a töltést befogadni jelentősen alacsony hőmérsékleten is. A magas hőmérsékleten történő töltés csökkenti az oxigénfejlődést, ezáltal csökken az NDV-hatás, ennek következtében ez a módszer pontos töltöttség-érzékelésre nem használható. A túltöltés elkerülése érdekében a hőmérséklet mérése sokkal eredményesebb. Ahogy az ábrán látható, a Ni-Cd cellák töltésbefogadó-képessége nagyobb hőmérsékleteknél drámaian csökken. A mérsékelt szobahőmérsékleten töltött, 100 %-ot nyújtó cella, 45 oC hőmérsékleten csak 70 % töltést képes fölvenni és a 60 oC-nál már csupán a töltési energia 45 %-át képes elraktározni. Hasonló viselkedést tapasztalhatunk a Ni-MH celláknál is. Ez is mutatja a gépkocsikba beépített, nikkel-bázisú akkumulátortöltők tipikusan gyengébb teljesítményét a nyári időszakban. A gyenge teljesítmény másik oka, kiváltképp magasabb környezeti hőmérsékleteknél, a töltés idő előtti megszakítása. Gyakori probléma ez azokban a töltőkben, amelyek az abszolút hőmérséklet mérését használják a töltöttség érzékelésére. Ezek a töltők ugyanis csak a cella abszolút hőmérsékletét figyelik és „becsapódnak” magas környezeti hőmérsékletnél. Ilyenkor a cella ugyan nem töltődik fel teljesen, de a töltés idejében történő lekapcsolása megvédi a cellát a túlmelegedés által okozott károsodástól. A Ni-MH cellák kevésbé „engedékenyek” a Ni-Cd cellákhoz képest, ha magas vagy alacsony hőmérsékleten töltjük őket. A Ni-MH cella nem tölthető gyorstöltéssel 10 oC alatti hőmérsékleten és egyeik típus sem tölthető lassú töltéssel 0 oC alatt. Némelyik ipari töltő az uralkodó hőmérsékletnek megfelelő arányú töltőáramot állít be. Az alacsony ár a hétköznapi (tömeggyártású) töltőknél azonban nem engedi meg a gondosan kidolgozott hőmérséklet-szabályozó rendszer alkalmazását. A kisméretű hordozható készülékekben, pl. a GSM-mobiltelefonokban nikkel-kadmiun, nikkel-fémhidrid, lítium-ion vagy lítium-polymer cellákból felépített, többnyire 600-1900 mAh tárolóképesség-tartományú akkumulátorokat alkalmaznak. A méret és a tárolóképesség szerint vékony, normál, emelt tárolóképességű és „rezgő” akkumulátorok vásárolhatók. Igen fontos, hogy csak a készülékhez, vagyis annak a saját akkumulátorához tartozó töltőt használjuk.

Az akkumulátortöltők feladata, típusai

Az akkumulátortöltőknek fontos szerepük van az akkumulátor engergiájának utánpótlásában, karbantartásában

és ezáltal élettartamának meghosszabbításában. Lehetővé teszik – típustól függően – az akkumulátor készülékkel

együtt történő töltését, több akkumulátor egyidejű töltését, az akkumulátor kisütését. Mobiltelefon-készülékeknél

az pl. kihangosító és töltésjelző funkcióval is rendelkezhet. Többféle változatban is kaphatók, úgymint hálózati,

asztali, illetve kihangosítós szivargyújtós-akkumulátortöltő.

Az elektronikus készülékek kis méretű akkumulátorainak üzembiztonsága és élettartama nagy mértékben függ a töltőkészülék minőségétől, vagyis a készülékben alkalmazott töltési technikától (lásd később!). A normál (kommersz) töltőket tömeggyártású termékekkel (pl. mobiltelefon, laptop, videokamera stb.) együtt árusítják. Ezeket az együtt szállított készülékekhez használva, s a használati utasítást betartva, kielégítően működnek. Az ilyen normál, kommersz töltők többnyire csak a hozzájuk tartozó készülékek akkumulátorainak töltésére alkalmasak.

A korszerű töltőkészülékek folyamatos használatra készülnek és akkucsoport töltésére is alkalmasak. Kaphatók egy és több töltőhelyes kiépítésű változatok is. A legegyszerűbb NiCd, NiMH akkumulátorok töltésére készült változatok időzítő (timer) által vezérelt töltési rendszerrel működnek. A legkorszerűbb töltők mikroprocesszorral vezérelt töltés valósítanak meg (lásd később!). A kereskedelemben kaphatók hálózatról működtethető kommersz dugasztöltők, automata töltő-kisütő készülékek (lásd később) asztali multitöltők, hálózatfüggetlen töltők (pl. autós töltők, napelemes töltők) stb.

Hálózati multitöltők

A többnyire mobiltelefon-tartozékkén szereplő asztali multitöltők a telefonban lévő akkumulátor és a

pótakkumulátor egyidejű töltését teszik lehetővé. Ezeknél többnyire külön-külön LED-kijelző informálja a

felhasználót mint a készülékben található, mind a pótakkumulátor töltöttségi szintjéről. A korszerű típusok

esetében a menüpontok közül kiválasztható az akkumulátor típusa (NiCd, NiMH, Lí-ion stb.) és ezzel a megfelelő

töltési-kisütési metódus, amellyel az akkumulátor élettartama növelhető.

Hálózatfüggetlen akkumulátortöltők

A hordozható hálózatfüggetlen elektromos és elektronikus készülékek akkumulátorainak töltéséhez a 230 V-os

hálózati váltakozó feszültségről működtethető automata töltőkészülékek kaphatók. Az autós túrázóknak,

kempingezőknek, rádió-amatőröknek, vadászoknak, horgászoknak, mobiltelefont használóknak, valamint

modellezőknek általában nem áll módjukban a 230 V-os váltakozó áramú hálózatra csatlakozni, mivel

tevékenységüket többnyire szabad terepen végzik. Így igényként jelentkezik, hogy hordozható készülékeik

akkumulátorai a gépjármű akkumulátoráról (szivargyújtó-töltő) vagy napelemről, illetve napelem-modulokról is

feltölthetők legyenek. Így elkerülhető, hogy pl. mobiltelefonunk akkumulátora utazás, vagy kempingezés közben

lemerüljön.

Töltőkészülékek a gyakorlatban

Normál (kommersz) nikkel-bázisú töltők: az állandó töltőáram az akkumulátor névleges tárolóképességének

egytizede (0,1 C). A töltés folyamatos mindaddig, amíg az akkumulátorok a töltőre vannak kapcsolva. A töltési

időtartam 14-16 óra. A kommersz, lassú töltő előnye az olcsóság, de csak NiCd-akkumulátorokhoz használható

előnyösen. Az akkumulátort 14 óra letelte után (vagy amikor kézmeleg) célszerű kivenni, ill. a töltőt kikapcsolni.

Gyorsított- és gyorstöltők

A gyorsított töltőkbe töltésvezérlő elektronika van beépítve, ami megszünteti a töltés, ha az akkumulátor

feltöltődött (lásd NiCd és NiMH akkumulátorok töltése cím alatt!). Akkumulátoraink hosszabb élettartamúak

lesznek, ha nagyobb árammal töltjük, óvjuk a túlmelegedéstől, és nem töltjük túl azokat. A gyorsított töltés mind

a nikkel, mind a lítium bázisú akkumulátoroknál egyaránt alkalmazható (de nem tölthetők azok ugyanabban a

töltőben!).

A gyorstöltők számos előnnyel bírnak a gyorsított típusokkal szemben. Legfőbb előnyük az igen rövid töltési

időtartam stb. A gyorstöltés az akkumulátor névleges tárolóképességének megfelelő, max. másfélszeresét kitevő

árammal történik. A töltés időtartama 1…1,5 óra.

A dugaszos gyorstöltő-készülék 4 db 1600 mAh-s ceruzaakkumulátor (AA) töltésére alkalmas. Ideális

„nagyáramú” fogyasztókhoz, pl. vezeték nélküli telefonok, digitális kamerák, hordozható CD-lejátszók stb.

Kettő, vagy négy darab NiCd/NiMH akkumulátor töltésére alkalmas. Automatikus időzített lekapcsolás és

átkapcsolás fenntartó töltésre funkcióval rendelkezik. A készülék névlegesen 230 V-os hálózati feszültségről

működik. Töltőáram 250 mA, töltési időtartam kb. 7 óra (F1, F2).

A kisütési funkcióval rendelkező Volt-craft gyártású univerzális gyorstöltőnél az előzetes kisütés a kedvezőtlen

memóriaeffektus elkerülésére szolgál (F2). E készülék 1-4 db NiCd/NiMH mikro (AAA), ceruza (AA), baby © és

góliát (D) akkumulátor töltésére alkalmas. Ezen túlmenően lehetséges 1 vagy 2 db 9 V-os rádióakkumulátor

töltése is. Az idővezérelt gyorstöltést fenntartó töltésre való átkapcsolás követi. A töltési állapotot

akkumulátoronként LED-ek jelzik. Az NiCd/NiMH töltés kiválasztása egy tolókapcsolóval történik. A készülék

bemeneti tápfeszültsége 220-240 V, teljesítményfelvétele 12 W, gyorstöltési árama ceruzaakku esetében 240 mA,

mikroakkunál 80 mA, baby akku esetében 450 mA és góliát akkunál 550 mA. A fenntartó töltőáram (gyorstöltés)

NiCd akkuknál 5 óra, NiMH akkuknál 8 óra.

Kaphatók olyan töltőkészülékek is, pl. az AS-410 Mobil Traveller, mikroprocesszorral vezérelt univerzális

töltőkészülék, amelyek világszerte használhatók. Széles feszültségtartományú bemenete (100-240 V-os váltakozó

feszültség) és háromféle bemeneti csatlakozó dugasza eredményeként az összes 4-10 darabos NiCd/NiMH

akkucsomagot tölti (4,8-12 V). Töltőárama 0,6 A. Gyorstöltéssel tölthetők vele az 500-5800 mAh-s

akkumulátorok. További szolgáltatásai: akkumulátor-kisütési lehetőség, hibás akkumulátor felismerése,

impulzus- (vagyis fenntartó) töltés. Utazás közben is jól használható. A „mobil bemenet” (12-30 V-os

egyenfeszültség) lehetővé teszi a gépjárműben való töltést is.

*Szinte ezer százalékra merem állítani hogy a lítiumot hosszú í-vel írják,csak azért mert a szövegben négyféle

írásmódja jelent meg : lítium,litium,lithium és lithioum J)))

Igyekeztem kijavítani ahol megtaláltam,de azért át kellene még nézni.

Érdekes ez a szöveg,mert ilyet hogy lithioum én biztos ki nem adtam a kezemből,nem akarom a lektor kislányt

szidni,de sokat rontott a szövegemen,úgy látom.

Az akkumulátor történelme és jövője

Az akkumulátor ősi technológia – 2000 évvel ezelőtt bagdadi ékszerészek használtak elemeket arra, hogy készítményeiket arannyal vagy ezüsttel galvanizálják. A technológiát a 18. század elején fedezte fel újra Alessandro Volta és mutatta be Napóleonnak. Ekkor fektette le az elem működésének elvét, ami 200 év alatt nem nagyon változott, kivéve, hogy más anyagból készülnek, és mára a lítium-ionos akkumulátorban csúcsosodott ki a gyakorlati megvalósítás.

Jelen pillanatban sem látható a horizonton olyan új összetevő, ami felülmúlná a lítium-ionokat. A legfőbb problémát pedig ez okozza. Míg az áramkörök komplexitása 18 hónaponként megduplázódik, addig az átlagos elemkapacitás 5-10%-kal nő évente. Általánosságban véve, minél több tranzisztor található egy mikrochipen, annál több energiát emészt föl. Ha ehhez hozzávesszük a mobil számítástechnika egyre fokozódó energiaigényét, elég világos, hogy nagy energiaválsághoz közelít a hordozható készülékek világa.

A laptopgyártók már most felhasználják az összes trükköt, hogy minimalizálják az energiafelhasználást. Az energiagazdálkodásért felelős chipek kategóriája egy jól jövedelmező üzletággá vált a félvezetőgyártók körében.

Ezek a processzorok a háttérben működve különböző módokon úgy befolyásolják a számítógép működését, hogy az akkumulátor a lehető legtovább tartson ki.

A következő lépés minden bizonnyal az lesz, hogy az energiagazdálkodást felügyelő chipeket az akkumulátorokba építik. Ezek a chipek az elem használatát követik majd nyomon, és ennek alapján állítják be a feltöltési ciklust. Továbbá rendkívül pontos energiaadagolást tesznek lehetővé – szemben a laptopok jelenlegi elemállapot-jelzőjével, aminek vajmi kevés köze van a valósághoz. Ezek az „okos elemek” még a használatot is figyelemmel tudják majd kísérni, és pontosan meg tudják mondani használójuknak, hogy mikor van szükség cserére. Természetesen ezek az akumulátorok elég okosak lesznek ahhoz, hogy jelezzék a készüléknek, milyen márkájú csereakkumulátort vettek, ami persze meg fogja nehezíteni, hogy a fogyasztók olcsóbb, utángyártott termékeket vegyenek.

Tekintetünket az okos akkumulátorokon túlra vetve, egy egészen új világ körvonalait fedezhetjük fel: a miniatürizált üzemanyagcelláét. Egy sor induló amerikai cég, és főbb japán elektronikai cégek készek arra, hogy üzemanyagcellára cseréljék le az akkumulátort. Az eredetileg elektromossággal hajtott autókhoz kifejlesztett üzemanyagcella egy sor technikai újítás következtében elvileg lekicsinyíthető akkorára, hogy beleférjen egy laptopba, bár a gyakorlatban egyelőre még csak közelítenek hozzá. George W. Bush tavaly februárban már lebonyolított a Fehér Házból egy telefonbeszélgetést üzemanyagcellás telefonról – egyik kezében mobiltelefonnal, a másikban meg az üzemanyagcellával.

Elméletben egy üzemanyagcellás laptop több napig is elfut egy feltöltéssel. Az üzemanyag minden valószínűség szerint metanol lenne, amit kicsi, nagynyomású tartályokban árusítanának, mint az öngyújtó-utántöltőket. De addig is még hosszú időnek kell eltelnie – valószínűleg ennek az évtizednek –, amíg heti egyszer kell csak üzemanyagcellát cserélnünk a laptopunkban. Addig is további feladatokat kell megoldani azonban: tovább kell csökkenteni a méretét, le kell rövidíteni azt az időt, ami alatt eléri teljes kapacitását, valamint a metanol tűzveszélyessége miatt biztonsági megoldásokat kell kifejleszteni. Az üzemanyagcella ugyanakkor nem elhanyagolható mennyiségű hőt is termel, ami nem tesz jót a sérülékeny mikroáramköröknek.

Számba véve ezt a jó pár, megoldásra váró problémát, nem meglepő, hogy a vállalatok nagy része nem mondott le az akkumulátorokról. Az Electrovaya, egy kanadai start up cég egy olyan lítiumion-technológiával rendelkezik, ami egy feltöltéssel 8-16 órán át képes működtetni egy laptopot és 12 órán át egy Tablet PC-t. Ezt a technológiát használja a NASA is az űrsétákhoz. A GM-Suzuki pedig lítium-ionos elektromos autót épít. Az Electrovaya ügyvezető igazgatója, Sankar Das Gupta úgy véli, hogy végső soron a lítium-ionos akkumulátorok miniatürizálhatóságban és energiakapacitásban felül fogják múlni az üzemanyagcellákat.

Végső soron az új, mutatós technológiák nem mindig szorítják ki a régieket. Egy évtizeddel ezelőtt mindenki azt hitte, hogy a szilárdtest memóriachipek egy szép napon átveszik a merevlemezek helyét. Áruk lecsökkent, kapacitásuk megnőtt, de ugyanez történt a merevlemezekkel is, csak éppen nagyobb mértékben. Így az is elképzelhető, hogy a hagyományos elemtechnológia tartogat még kellemes meglepetéseket számunkra – és ha azt vesszük figyelembe, hogy milyen fejlődési üteme van a mobil számítástechnikának, hát akkor minden Volt feszültségre szükségünk is lesz.

Kijelzőtípusok

A mobiltelefonok belső szerkezeti elemei közül a legfontosabb és általában a legértékesebb darab a készülék kijelzője, különösen az újabb, színes kijelzős telefontípusoknál. Egy használt, hibás készülék általában annyit ér a piacon, amennyi a kijelzőjének az ára (természetesen akkor, ha a kijelzője ép). A kijelző cseréje és a régebbi DCT-3-as Nokiatípusoknál (és néhány egyébnél is, pl. Ericsson T10 stb.) a kijelzőbe adatot továbbító átvezető gumi cseréje az egyik legalapvetőbb és leggyakoribb szervíztevékenység, amely (kivéve néhány újabb,fóliás kijelző-átvezetővel ellátott telefont, jellemzően a kihajtós Motorolák és Samsungok) nem igényel különösebb szaktudást, hiszen egy külső, mechanikai elemet cserélünk ki egyszerű szétszedés után a készüléken.Az egyre gyakrabban megjelenőkihajtós, kinyílós, összecsukós stb., tehát mechanikusan nyíló telefonokban előforduló, a kijelzőbe

(vagy esetleg a telefon komplett felső paneljébe) információt továbbító fólia szakadása, érintkezési hibája a jelen és a jövő egyik legfontosabb és leggyakoribb meghibásodása a panelen történő javításokon kívül.Természetesen lehet a fóliaszakadást a fólia és a vele egybeépített kijelző, vagy mostanában inkább kijelzők (külső és belső) komplett cseréjével néhány perc alatt, könnyedén végezni, de ebben az esetben a javítás nem mindig lesz kifizetődő a rendkívül magas anyagköltség miatt. Érdemesebb ebben az esetben a fólia megforrasztásával, érintkezési hibájának javításával megpróbálkoznunk, így jelentős haszonra tehetünk szerint hiszen gyakorlatilag anyagköltség nélkül el tudjuk végezni az egyébként igen költséges javítást. Ha a fólia annyira megsérült, hogy forrasztása lehetetlen, még mindig az anyagár 70-80%-át megspórolhatjuk, ha csak „üres” fóliát vásárolunk, és felforrasztjuk a meglévő és hibátlan kijelzőnkre. Érdemes a sokak által javíthatatlannak hitt fóliaszakadt telefonokat, PDA-kat, notebookokat az ügyes szervizeseknek felvásárolniuk (természetesen ha megfelelő forrasztási rutinnal rendelkeznek!), és a javítás után jelentős árkülönbséggel értékesíthetik őket. Léteznek olyan telefonok, ahol a külső és a belső kijelző felforrasztása a fóliára nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen feladat, ezért kénytelenek vagyunk olyan fóliát vásárolni, amelyiken legalább az egyik kijelző rajta van (pl. Samsung A800). Vigyázzunk, az utángyártott fóliákkal is, hiszen rendkívül megnehezíthetik a dolgunkat, ha rossz minőségűek.

Vannak olyan telefontípusok is, amelyek nem kihajtósak, a kijelző mégis fóliával van rögzítve a panelre, esetleg ez a fólia még le is van forrasztva (Samsung R210). Ebben az esetben az eljárás szinte teljesen ugyanaz, mint a kihajtós telefonoknál. Az átvezető gumi cseréje, amiről a fejezet elején szóltam, mindennél sokkal egyszerűbb, bár sajnálatos módon csak a régebbi telefonokban (pld. 5110-es, 6110-es Nokia) van ilyen alkatrész, így ennek a javításával már komoly hasznot nem lehet elérni, a művelet viszont mindössze annyi, hogy amennyiben a készülék kijelzője elhomályosodik, nyomásra eltűnik vagy csak nyomásra tér vissza, esetleg összevissza pontok jelennek meg rajta, vagy bármi hasonló furcsaságot produkál, a kijelző hátsó oldalán, a tetejénél található kis gumidarabot óvatosan vegyük ki, és áztassuk meg alkoholban, esetleg fordítsuk meg, végső esetben, ha egyik sem segített, cseréljük ki, és ezzel meg is oldottuk a problémát. Legyünk körültekintőek, hiszen a kijelző keretének fülei,melyekkel fel van fogatva a panelre, ha eltörnek vagy kilazulnak, hasonló hibajelenségeket produkálhatnak.

Tekintsük át röviden, milyen kijelzőtípusok ismeretesek:

LCD (Liquid Crystal Display): folyadékkristályos kijelző

A folyadékkristályos kijelző régóta környezetünk része. Fejlesztését a 60-as években kezdték el, és sokáig csak mint hétszegmenses kijelzőt ismerték. A hordozható számitógépek megjelenésével nehézkesen ugyan, de mátrixkijelzővé alakitották, és néhány árnyalatot sikerült kihozni belőle. Ez azonban igazából maximum négy, jól elkülöníthető árnyalatot jelent, amivel például a Sony és SonyEricsson telefonokban találkozhatunk is. Előnye, hogy könnyen gyártható, hátránya a törékenység, a nagy áramfogyasztás, a kis kontraszt, és nem minden szögből olvasható. Fontos tudnunk, hogy az LCD két üveglap között elhelyezkedő speciális folyadékból áll. Sérülékenysége és hőérzékenysége ebből ered.

ECD (ElectroChromic Display): elektrokróm kijelző

A fejlesztés lényege, hogy feszültséggel befolyásolható az egyes képpontok színe. Az ECD egy lehetséges megoldás az LCD helyettesítésére. Az alapkutatások több évtizedre nyúlnak vissza, működő prototípusokból sincsen hiány. Már a 60-as években is működött ilyen kijelző laboratóriumi körülmények között, azonban az akkori versenyben az LCD nyert a könnyebb gyárthatósáságval. Az ECD nagyipari gyártásának még nem voltak meg az alapjai, ma már azonban olcsóbban gyártható az LCD-nél. Az ECD előnye, hogy akár műanyag fóliára is gyártható, így flexibilitása igen nagy, míga gyártási költsége alacsony. Áramfogyasztása szinte nulla, csak a színváltoztatáshoz van szüksége tápra, és egy pixel színének megváltoztatása pár száz elektronnyi töltést igényel. Ez azt is jelenti, hogy a kijelzéshez nincs szükség áramra, és a tartalom kikapcsolás után is megmaradhat. Már az első prototípusok is legalább 64 árnyalatúak voltak, ráadásul az egyes pixelek fénykibocsátása is megoldható. Az ECD kijelző tömege 1/10-e az LCD tömegének. A fotórealisztikus kijelzés nehéz az ECD-vel, viszont palettás színezésre könnyen alkalmassá

tehető.

E-ink: elektronikus papír

Az e-ink robosztus, mégis hajlékony kijelzőben mechanikus elemek -- miniatűr festékgömbök -- mozognak elektromos térerő hatására. A gömböket könnyű gyártani, és mechanikai ellenállóképességük nagyon jó. Könnyen egybeépíthető az érintőfóliával is, de a kijelző monokróm, így árnyalatok megjelenítésére nem alkalmas. Gyártástechnológiája viszont igen drágának becsülhető, hiszen a fejlesztés négy éve alatt sem talált magának piacot. A technológia nagyobb felbontásúvá nem tehető a flexibilitás és a nagy képpontszám igényeinek terhe mellett. Korlátlan flexibilitása és jó kontrasztja miatt a jövő generáció elektronikus papírja is lehet. Olyan „jegyzetfüzetről” van szó, mely több száz oldalnyi kézirást tud eltárolni, adott esetben megjeleníteni, és még le is fénymásolhatjuk a visszajátszott jegyzeteket róla. Talán tradicionálisabb mobileszközökben is helyet kaphat.

OLED: a fénykibocsátó diódák (LED) egyik speciális válfaját képviseli.

Bennük szerves festékmolekulákat helyeznek el. Ezek az óriásmolekulák olyan elektronszerkezettel bírnak, hogy ha rajtuk keresztül elektromos áram folyik, valamilyen színnel világítani kezdenek. Elég könnyen meg lehet valósítani így a fotórealisztikus kijelzést, azonban az egyes festékek élettartama elég rövid, az áramfogyasztás pedig magas. Nagy előnye viszont ennek a rendszernek, hogy nem igényel háttérvilágítást, továbbá hajlékony kijelző is gyártható belőle. Jelenleg több cég is fejleszt mobil eszközökben használható OLED kijelzőket. A Samsung, Motorola és egyéb, kihajthatós telefonok külső kijelzője többnyire már OLED kijelző (pld.Samsung E700). Az OLED technológia egy másik alkalmazási lehetősége abból adódik, hogy óriási pixelméret valósítható meg vele. Kézenfekvő az ötlet, hogy a fotórealisztikus kijelzőt mozikban helyezzék el. Ezzel feleslegessé válhatnak a drága vetítőgépek. Ennek kiaknázására a Kodak és a Sanyo szerződést írt alá, így várható a TV nélküli házimozik és vetítő nélküli mozik feltünése.

6. Szervizelésben használt eszközök és anyagok

1., A mérőműszerek

1/1 : A multiméter

Mint azt már a méréstechnikai fejezetben tárgyaltuk,minden szervíz alapvető mérőműszere a digitális multiméter.Ennek leírása és tulajdonságai a fent említett fejezetben megtalálhatók,itt csak annyi gyakorlati tanácsot fűznék hozzá, hogy a használhatóság kedvéért vásároljunk olyan multimétert,amelynek diódavizsgálatnál a mérőfeszültsége 1,5 V felett van,minél nagyobb a kijelzője, lehetőleg ütés-és minimálisan hőálló borítása van(az elővigyázatosság kedvéért),van rajta csipogó hangjelzés szakadásvizsgálatnál,az asztalra felállítható,vagy a falra felszerelhető kivitelű,mert ez is fontos lehet majd a mérési eredmények gyors és pontos leolvasásánál. Valamint vásároljunk vagy készítsünk hozzá minél kisebb,vékonyabb mérőfejeket,szinte gombostűnyi méretűeket,hogy a panelen az egészen eldugott és zsúfolt helyeken is tudjunk vele pontosan mérni. Soha ne felejtsük el azt az alapszabályt,hogy profi munkát csak profi eszközökkel lehet végezni,ne nehezítsük meg a saját munkánkat azzal,hogy a berendezéseinken akarunk spórolni. Ha a szervizelésből szeretnénk megélni,tudomásul kell venni,hogy az indulásnál ebbe is,mint minden egyéb vállalkozásba,tőkét kell befektetni,amelynek a megtérülése az idő folyamán csakis rajtunk múlik.Tapasztalataim szerint a multiméterek közül teljesen megfelelő a céljainkra a MATECH MY-64 típus,de általában a VOLTCRAFT,FLUKE márkák jobb típusait is dícsérik.

1/ 2 : Az oszcilloszkóp

Az oszcilloszkóp működési elvét és használatát vázlatosan szintén leírtuk a méréstechnikai fejezetünkben.Amennyiben oszcilloszkópot szeretnénk vásárolni, készüljünk fel hogy egy alsó-középkategóriás autó árát fogjuk otthagyni a kereskedőnél,tehát ezt a befektetést csak hosszú távra gondolkodó,esetleg márkaszervízt nyitni szándékozó kollégáknak javaslom.Az oszcilloszkóppal szemben az az elvárás,hogy a méréstartománya érje el a 2 Ghz-es tartományt,bár a 3G rendszerek kifejlődésével szükségessé válnak a 2,5 Ghz-es mérési tartományú műszerek is. Lehetőleg olyan készüléket vásároljunk,melynek működése és mérési adatai számítógépen keresztül vezérelhetők,illetve feldolgozhatók,hiszen mindez nagyban megkönnyíti majd a későbbi munkánkat.Javasolt típus : Hitachti V-1560

1/ 3 : Egyéb mérőműszerek

Ide sorolhatóak a spektrum analizátorok,a komplett digitális rádiókommunikáció-teszterek,és egyéb hasonló,professzionális berendezések,melyekkel tipikusan a gyártók,a szolgálatók és a legkomolyabb GSM márkaszervizek rendelkeznek. Ezek a berendezések alkalmasak akár bázisállomások szimulálására,grafikonok készítésére,a vett és az adott jel teljes elemzésére,illetve a mobiltelefon belső hibáinak pontos lokalizálására,szervíz leírások segítségével.A leggyakrabban használt típusok az Advantest R3162-es spektrum analizátor és a Racal 6103,Wavetek 4201S,4400S rádiókommunikáció és GSM-teszterek.

2.,Forrasztástechnikai berendezések

2/1 : A hőlégfúvó állomás

A korszerű hőlégfúvó állomások integrált megoldást kínálnak minden,kisebb szervízben szükséges forrasztási feladat megoldására. Tartalmazzák a forrasztópákát és a hőlégfúvót is,szabályozható hőmérséklet-leadással és utóbbi esetében szabályozható levegőfújás-erősséggel.Tartalmaznak többféle szűkítőfejet a hőlégfúvóra a különféle felületű és méretű munkálatainkhoz. Léteznek digitális és analóg kijelzős rendszerben is,némelyik típushoz még előhevítő tálca,illetve hőlégfúvó-tartó állvány is tartozik(ilyet érdemes akár házilag is barkácsolnunk,mert nagyon megkönnyíti a munkánkat,ha egyik kezünket sem kell legfoglalnunk a hőlégfúvóval). Megvalósították a stabil tápegységet is tartalmazó változatot is,Méghozzá különféle telefontípusokhoz csatlakoztatható kivezetésekkel.Ajánlott típusok a NET803A és a NET909.Természetesen aki nem elégszik meg a kommersz megoldásokkal,ésPénztárcája engedi,az vásárolhat Weller WS50/LR21 –es típust,sőt akár Martin-Rework-Set-Expert-04 típusú BGA javítóállomást is.Ezek azonban megintcsak olyan berendezések,amelyekre inkább a nagy márkaszervízekben lehet csak szükség.A forrasztóállomásokhoz adni szoktak még úgynevezett IC felszedő pipettát is,ami egy vákuumos elven működő kis eszköz,melynek segítségével az IC-t felülről megragadva mozgathatjuk le a panelről,hátránya hogy hőálló képessége igen kicsi. Emiatt a felhasználása kissé nehézkes,de előfordulnak olyan,fémszálas kialakítású IC kiemelők is,amelyeknek a végén egy vékony ikerdrótszál benyúl az IC alá,és óvatosan felemeli,vagy legalábbis elmozdítja azt.

2/2 : A forrasztópáka

Amennyiben külön forrasztópákát szeretnénk vásárolni,mindenképpen hőfokszabályzós berendezést válasszunk,melyhez biztosított a forrasztófej-utánpótlás,mind hegyes,mind tompa végű kivitelben.Ínyencek vásárolhatnak ún. Ikerpákát is,melynek két,egymással szemben lévő forrasztócsúcsa egyszerre két oldalán

megfogva melegíti ki a kívánt SMD alkatrészt,különösen praktikus LED-ek és kis ellenállások esetében,melyek két forraszponton vannak széleiken a panelre rögzítve.

2/3 : A forrasztást elősegítő egyéb eszközök

2/3/1 : Nagyítós lámpa

Minden szervízben szükség lesz egy nagyítós lámpára,ami tipikusan egy 8x-os és 4x-es nagyításúra felosztott,szemkímélő fénnyel világító,hajlítható asztali lámpa,melynek a hagyományos „búrája” helyén található a nagyítóüveg,és körülötte fut végig a fény.A legfontosabb kívánalmak egy ilyen lámpával szemben,hogy ne zavarjon bennünket a munkában,tehát nem baj,ha minél hosszabb az állványa,lehetőleg ne párásodjon be könnyen a nagyító-része,hiszen elég közel fogunk hajolni hozzá,nagyítás terén legalább a fennti értékeket tudja,de az sem baj ha még erősebben nagyít,és a világítása legyen kellemes,hiszen akár órákat is eltölthetünk majd felette.Javasolt típus LUXO LFM-101

2/3/2 : A mikroszkóp

A mikroszkóp az egészen apró sérülések észrevételére és kijavítására ad lehetőséget,egy komoly szervíznek fontos alkotóeleme lehet.Mindenképpen sztereomikroszkópot vegyünk,Legalább 10-20x-os nagyítással,javasolt típus Olympus Stereo Microscope SE 20X10 .

2/3/3 : Előhevítő és szárító tálca

Mint a forrasztástechnikai fejezetben olvashattuk,rendkívül nagy segítséget nyújthat nekünk egy ilyen berendezés,de a legtöbb szervízben mégsem található meg,hiszen nem alapvetően szükséges ahhoz,hogy egy készüléket megjavíthassunk,hőlégfúvóval is lehet helyettesíteni.Mégis azt mondanám,érdemes befektetni egy ilyen szerkezetbe,hiszen pld.az ultrahangos tisztítás után remekül kiszárítható rajta a panel,vagy forrasztás előtt kényelmesen felmelegíthetjük vele a munkadarabot.Mindenképpen hőfokszabályzós kivitelt válasszunk.Javasolt típus: Heraeus Series 7000.

2/3/4 : Antisztatikus munkapad

Alapköve egy jól felszerelt szervíznek,hiszen munkánk elemi feltétele,hogy a panel jól rögzítve legyen,könnyedén hozzáférhessünk,és lehetőségeink szerint védjük a sztatikus elektromosságtól(ráadásul általában ezekhez a munkapadokhoz jár egy praktikus kis füstelszívó berendezés is,ami bizony a forrasztási munkálatok során néha nagyon jól jön).A munkapad lényege a védelmen kívül,hogy a panel nem az asztalon hever,kockáztatva így az esetleges elmozdulást,ami egy precíz forrasztás folyamán igen kínos lenne,és hogy a panelt nem nyomja a saját súlya,így átmelegítést követően az átellenes oldalon elhelyezkedő kicsiny alkatrészek,melyek a fődarab és az asztal között vannak, nem fognak a nyomás hatására elcsúszni,elferdülni,elvándorolni,ami bizony előfordulhat,hiszen melegítés során a panel átveszi annyira a hőt,hogy a másik oldalon található ellenállások vagy kondenzátorok fémes kötése is feloldódhat(erre lényegesen kisebb az esély,ha a panel a levegőben van,mivel a kötés tulajdonságai miatt még olvadt állapotban is „megtartja” az alkatrészt valamennyire,ha mechanikus behatás nem éri).Ezt a legtöbb munkapadon úgy valósítják meg,hogy egy ellentétes pólusú mágnespár közé fogják be a

panelt,a mágnesekben egy parányi rés található,amibe a panel éppen befér,így a panel stabilan rögzítve van,de mégsem hever az asztalon,alulról is és felülről is kényelmesen melegíthető,hozzáférhető,és nem tud elmozdulni.A munkapadot természetesen saját igényeinkhez és lehetőségeinkhez mérten házilag is elkészíthetjük.A munkapad alatt mindenképpen egy egyszerű,strapabíró és stabil lábakon állóFaasztalnak célszerű elhelyezkednie.

2/3/5 : A BGA felgolyózó sablon

A BGA IC-k sérült lábainak kijavítására,felújítására használatos fém sablon,melybe belehelyezzük a sérült alkatrészt,majd folyékony ónt rákenve a megfelelő sablonra és erre rámelegítve új óngolyókat hozhatunk létre a sérültek helyett.Használata sok-sok gyakorlást és türelmet igényel,igazi profi munka hatékonyan dolgozni vele,de rendkívül költséghatékony módja az IC-k javításának és bizonyos esetekben nélkülözhetetlen eljárás komoly hibák kiküszöböléséhez.

3.: Egyéb javításokhoz szükséges berendezések

3/1 : Az ultrahangos mosó

Az ultrahangos rezgetés elvén működő tisztító készüléket igen sokrétűen felhasználhatjuk,nem csak mobiltelefonok,hanem akár ékszerek,fém alkatrészek,és egyéb apró műszaki cikkek,nyomtatott áramkörök tisztítására is.Működési elve,hogy az ultrahangos rezgések segítségével a legapróbb helyekre is bejuttatja az alkoholt,amivel a kádat megtöltjük,és kirezegteti onnan a legapróbb szennyeződéseket is,így olyan helyekre is bejuthat a tisztító folyadék,ahová szabad kézzel,fogkefével,fültisztítóval soha nem tudnánk bejutni(pld.BGA IC-k alá).Használhatunk benne közönséges benzines folttisztítót is,ha más nem akad,de a leghatékonyabb és A legprofibb megoldás,ha izopropil-alkohollal töltjük meg az ultrahangos kádat,ezugyanis egy zsírtalan alkoholfajta,amely nem hagy lerakódásokat a panelen,nem okozhat a későbbiekben oxidációt vagy zárlatot a használata.Azért jobb mint a közönséges 98%-osgyógyszertári alkohol,mert az a hő hatására gyorsan elpárolog,és a panelen vízköves lerakódásokat képezhet,amik esetleg vezető réteget alkotva zárlatot okozhatnak,illetve nem megfelelő eltávolítás esetén oxidációt.Nagyon fontos tehát,hogy a tisztító eljárástkövetően fogkefével pucoljuk át a panelt,és mielőtt tápfeszültség alá helyeznénk,alaposanszárítsuk ki és melegítsük át!Az ultrahangos tisztítóknak teljesítmény szerint több vállfaja iskapható,30,30-50 és 60 W-os mosók a legelterjedtebbek,mi javasoljuk a legerősebb mosó megvételét,mert érezhetően hatékonyabb társainál.Szót kell elmítenünk az ultrahangos tisztító folyadékról is,ami a mosó mellé vagy külön is megvásárolható,használata ugyanazon okokbólEllenjavalt mint a gyógyszertári alkoholé,bár tisztító-hatása remek,eltávolítása nehéz,és a későbbiekben a lerakódások problémát okozhatnak a panelen(Tipp:ha mégis ilyet használunk,mosás után dörzsöljük át a panelt benzines folttisztítóval,ami nem csak a folyasztószer maradványait,de az ultrahangos tisztító folyadék kezdődő lerakódásait is gyönyörűen eltünteti!)Az ultrahangos tisztítás során először is szedjük szét a telefont,és csak a fődarabothelyezzük teljesen lecsupaszítva a mosóba.Általában beázott telefonoknál,billentyűzethibáknál a leghatékonyabb és a leggyorsabb az eredmény,de mindenféle szennyeződés ellen sikerrel veszi fel a harcot.Végezzünk el egymás után legalább 2-3 mosást( a mosó többnyire 99 mp után automatikusan leáll),de közben kezünkkel ellenőrizzük a benne lévő alkohol hőfokát.Az ultrahangos mosó égésveszélyes,mert ha túl sokszor mosunk benne egymás után,annyira felmelegíti a benne lévő alkoholt,hogy az akár fel is gyulladhat,legyünk tehát körültekintőek!Hagyjunk néhány 10 mp-et az alkoholnak a kihűlésre,ha annyira felmelegszik,hogy a kezünknek már

kellemetlen a hőfoka.Az izopropil-alkoholt lehet higítani egy kevés (max.30%) ioncserélt vízzel,így a felmelegedés folyamata lassítható,és ezzel növekszik a hatékonyság,mivel ugyanazt a panelt közvetlenül egymás utánakár 7-8x is kimoshatjuk.Erősen beázott telefonnál javallott „előáztatni” ,vagyis a panelt akár5-10 órán keresztül a mosóban tartani,közben félóránként elindítani egy programot,ha nagyon erős a szennyeződés akár az alkohol folyamatos cseréjével.Vigyázzunk,hogy nagy teljesítményű mosóval higítás nélkül egymás után háromnál többször ne mossunk,mert égésveszély állhat fenn!A mosás úgy a leghatékonyabb,ha az alaposan,többször kimosott panelt kivéve a kádból,fogkefével(szükség esetén tisztítófolyadékkal) alaposan átdörzsöljük,megtisztogatjuk,majd letesszük száradni egy nagyteljesítményű lámpa alá,és adunk neki 20-30 percet legalább,hogy magától megszáradjon(kerüljünk ilyenkor a hirtelen erős hőhatást,ahőlégfúvó használatát,mert ha nem izopropil-alkoholt használunk,ezzel is elősegíthetjük a lerakódások képződését!),majd ezt követően 100-120 C-os hőlégfúvóval az egész panelt óvatosan átmelegítjük.Ha forrasztási-érintkezési hibára gyanakszunk,tehát nem csak a szárítás a célunk,akkor a megfelelő hőérzékeny alkatrészek leárnyékolása után a szokásos 300C körülihőmérséklettel melegítsük át a panelt,újraalkotva ezzel a fémes kötéseket,forrasztásokat.Ezt követően már csak annyi a dolgunk,hogy átnézzük a panelt,nem keletkeztek-e rajta zsíros lerakódások,vagy esetleg zárlat,nem mozdult-e el semmi a melegítés hatására,aminek nem kellett volna,és ha szabadszemmel mindent rendben találunk,várjuk meg míg a telefon kihűl,aztán szereljük össze és ellenőrizzük le munkánkat.Azt hiszem nem árulok el nagy titkot azzal,hogy a kisebb érintkezési hibák,beázások gyakran már ettől a mosás-szárítás kombinációtól teljesen megjavulnak,érdemes tehát gyakran elővenni ezt a megoldást,ha beázott vagy erősen szennyezett,koszos telefon kerül a kezünkbe.Van olyan szervíz,ahol szinte minden bekerülő telefon megjárja az ultrahangos fürdőt,ami mindenképpen követendő példa,ha van rá elegendő idő.

3/2 : A stabilizált tápegység

Minden szervízben szükség van egy olyan megbízható tápforrásra,melyen szabályozható a leadott feszültség és áramerősség.Jellemzően ez az érték a mobiltelefon-szervizekben elegendő,ha 15 V és 1,5 A között szabadon beállítható(ha Weller pákát is szeretnénk róla üzemeltetni akkor nagyobb tápegységre lesz szükségünk,mert annak 24V kell).Ilyen tápegység kapható bármelyik nagyobb elektronikai szaküzletben,de némelyik hőlégfúvó-állomásba is szokták integrálni(pld.NET909).Ezek annyiból szerencsésebbek talán általános felhasználású társaiknál,hogy mindjárt kapunk hozzá a különféle telefontípusokhoz csatlakoztatható érintkezőket,fejeket is,amelyeken keresztül akár tölthetjük is a készüléket.A tápegységnek fontos szerep jut az akkumulátorok bikázásánál,töltésénél,a panel feszültség alatti mérésénél,minden olyan műveletnél ahol általunk meghatározott feszültségű külső tápforrás szükséges.Bizonyos szerviz boxok működéséhez is szükséges lehet jellemzően 5,9 vagy 11 V-os külső tápforrás.

3/3 : Kéziszerszámok és szétszedőkészletek

A legfontosabb kéziszerszámaink,a csavarhúzók és a csipeszek,alapvető segítőtársaink lesznek a mindennapi szervizelésben,ezért gondosan válasszuk meg őket!CsavarhúzókEsetében az úgynevezett „Torx” csavarhúzókból lesz szükségünk néhány fajtára,mivelEnnek a szabványnak megfelelően készülnek a legtöbb mobiltelefongyártó csavarjai.Legelterjedtebb a 6-os méretű Torx csavarhúzó,amely a legtöbb Nokia,SonyEricsson,Siemens és egyéb telefon szétszedéséhez lesz szükséges,de előfordulnak még a 4-es,5-ös,7-es,8-as méretűek is egy felkészült szervizes szerszámosládájában,fontos hogy igényes munkaeszközöket válasszunk,hiszen ezek megkönnyíthetik vagy megkeseríthetik mindennapi munkánkat.A mágnesezhető végű,rozsdamentes,matt réteggel bevont,jó fogású csavarhúzóklesznek a legjobban a segítségünkre,sok szervizes szereti az automata,motoros vezérlésű,cserélhető fejű csavarhúzókat,amelyeken állítható a forgási sebesség is.A Torx kulcsokon kívül szükségünk lesz

még jónéhány speciális csavarhúzóra is,amiket kifejezetten adott mobiltelefon-típusokhoz fejlesztettek ki,ezekből sajnos gyakran meg kell elégednünk a gyengébb minőséggel,mivel nehezen hozzáférhető eszközökről van szó.A legtöbb mobiltelefon-nagykerben kaphatók 11-13 darabos csavarhúzókészletek,amelyek tartalmazzák ezeket a csavarhúzókat,és a Torx kulcsokat is egy gyengébb minőségben,javaslatom szerintvegyünk ezekből a készletekből,de a gyakrabban használt Torx kulcsokból mindenképpenkeressünk valami minőségibb megoldást is(pld.a Lohmann vagy a Zorex cég jól bevált csavarhúzóit).Szükségünk lesz még különféle speciális,vékony és finom fogókra is,csípőfogó,laposfogó,oldalvágó és hasonló szerszámok mindig jól jöhetnek a szervízben,akárcsak a teljesen hagyományos tapétavágó,egy erősebb olló,blankoló,egy tompa kés (a különböző,ún. „press-contact” –os,tehát pattintós,nem csavarral összeszerelt telefonok szétszedéséhez),ugyanerre a célra valamilyen leselejtezett plasztikkártya (SIM-kártyánk nem használt kartonkerete például),és még lehetne sorolni a rengeteg találékony kéziszerszámot,ami hasznunkra válhat.Nem szabad megfeledkeznünk a jó minőségű SMD-csipeszekről sem,amelyek nem árt,ha szintén rozsdamentesek,de lehetőleg ne legyenek mágnesesek(kellemetlen lenne,ha a melegítés következtében felszabadult alkatrészek ha kell,ha nem hozzátapadnának a csipeszhez,amivel fogjuk őket),viszont nagy segítség,haa nyelük vagy a felénk eső végük valamilyen hőálló anyagból készült,hiszen így sokkalkönnyebben dolgozhatunk velük esetleg a hőlégfúvó alatt is(nem forrósodik fel ugyebára kezünkben a csipesz),léteznek egyenes és hajlított végű SMD-csipeszek,tűhegyes végűekés lapos végűek is,illetve létezik negatív fogású csipesz is,ami megfordítva működik,akkorfogja meg az alkatrészt,ha a csipesz végét elengedtük,ez különösen kényelmes lehet BGA IC-ki-be forrasztásánál,hiszen nem kell fognunk a könnyedén elmozduló alkatrészt,csak éppen hogy tartanunk a csipeszt.Mindemellett szinte minden gyártó nehezebben szétszedhető,press-contactos modelljeihez legyártottak szétszedő készleteket,amelyek különféle fém vagy műanyag kis szerszámokból állnak,és arra hivatottak,hogy az adott típus méreteit és formáit felhasználva segítsenek bennünket a telefon szétszedésében.Néha valóban nagyon hasznosak,de többnyire szintén nem a legpatinásabb minőségűek,ezért csínján bánjunk a beléjük vetett bizalommal.Mindenesetre egy rendkívül hasznos ilyen szétszedővel azért találkoztam az évek során,mégpedig a régi Siemens X35-ös szériához kiadott negatív fogóval,ami remekül és kis gyakorlás után sérülésmentesen szétpattintotta a telefonok burkolatát,eztjavaslom mindenkinek,de természetesen nagyon megkönnyítheti az életünket,ha például aspeciális szétszedőkészlettel rendelkező új Nokia vagy Motorola telefonokhoz megvásároljuk a szükséges szétpattintó berendezéseket (Nokia 7650,6600,Motorola V600 pld.).Kéziszerszámokból bizony sohasem elég,ráadásul ezek az eszközök többnyire elhasználódnak és cserélni kell őket,de mindenképpen érdemes legalább a Torx készletekből és a csipeszekből komolyan venni a vásárlást,és megkeresni egy jó minőségű készletet.

3/ 4 : Szünetmentes tápegység

A szünetmentes tápegységet a szervízben található PC-hez csatlakoztatjuk,szerepe elsősorban a szoftveres javításoknál nagy,hiszen ha a mobiltelefon „flashelése” közben esetleg áramkimaradás történik,az kellemetlen következményekkel járhat (típustól függően akár a telefon halálával is).Érdemes tehát beszerezni egy ilyen egységet,ami többnyire a külső túlfeszültségektől is képes megvédeni a számítógépet,vagy összekapcsolható ilyen védelmi berendezéssel,a teljes biztonságunk érdekében.Gondoljunk bele egy ilyen készülék átlagosan 10.000 Ft körül a piacon megkapható,ha egy 70.000 Ft-ot telefon „életét” megmentjük vele csak egyszer a használata során,máris hétszeresen meghozta az árát.

3/5 : A személyi számítógép

A PC-k felhasználhatósága manapság annyira sokrétű lett,hogy nem nélkülözhetők még egy olyan szervízben sem,ahol nem végeznek szoftveres javításokat.Számítógépünkön vezethetünk nyilvántartást a szervízben tartott alkatrészeinkről,bontott telefonjainkról,vezethetjük a megjavított telefonok garancialapját,írásos árajánlatot vagy szakvéleményt adhatunk a segítségével,munkanaplót vezettethetünk alkalmazottainkkal,Internet-kapcsolat megléte esetén hirdethetünk a népszerű internetes apróhirdetéses oldalakon,

saját weboldalt tarthatunk fennt,látogathatjuk a népszerű és hasznos szervizes fórumokat,aholkollégáinkkal tapasztalatot cserélhetünk,hozzáférhetünk az ingyenesen letölthető legfrisebb szervíz leírásokhoz,dokumentációkhoz,melyek munkánkhoz nélkülözhetetlenek,komolyabb mérőműszereinket is csatlakoztathatjuk a géphez,így lehetőségünk nyílik referencia-értékek eltárolására és későbbi összehasonlítására,a monitoron követhetjük nyomon a mérési eredményeinket,de akár egy digitális fényképezőgép segítségével forrasztási munkálatainkat is (nem muszáj a telefon fölé görnyednünk egy nehezen látható pontot forrasztva,elég odatolnunk a kamerát a készülék fölé,megvilágítani a panelt,ésA forrasztást úgy végezhetjük el,hogy közben a monitoron követjük nyomon,hogy éppen mitis csinálunk-természetesen ehhez sok gyakorlás kell!),készíthetünk olyan egyszerűbb „oszcilloszkópot” vagy inkább frekvenciamérőt is (egy szabadon hozzáférhető internetes leírás alapján) amely gyakorlatilag a számítógépünket használja fel a mérésre és a vett érték megjelenítésére is,de ha már digitális fényképezőgéppel rendelkezünk,készíthetünk a hivatalos márkaszervízekéhez hasonló szervíz munkalapokat is,a sérült panel lefotózásával és a hiba megjelölésével,de felhasználhatjuk éppen egy kis átalakítást követően az USB port kimeneti tápfeszültségét is,illetve még számtalan lehetőségünk van rá,hogy a család kedvenc számítógépét komoly munkára fogjuk a szervízünkben,a lehetőségek száma szinte korlátlan.Azt hiszem,óriási hátránnyal indul a piaci versenyben az a szervizes,aki úgy dönt,hogy nem él ezekkel a lehetőségekkel.A munkálataink,hacsak nem vásároltunk valami professzionális ésnagy teljesítményt igénylő mérőműszert,egy Pentium II-es kategóriájú számítógéppel és egyWindows 98 SE operációs rendszerrel a tapasztalatok szerint kényelmesen elvégezhetők,nem kell tehát feltétlenül új luxusgépet vásárolnunk.

3/6 : Adat-szervízkábelek és szerviz boxok

Az adatkábeleket,a PC-s Bluetooth és infra kapukat adatmentésre,archiválásra,telefonkönyv,SMS-ek elmentésére,naptár szinkronizálásra,operátorlogók,csengőhangok szerkesztésére és fel-vagy letöltésére,számítógépen történő SMS-hívásra,címjegyzék-szinkronizálásra,játékok és egyéb alkalmazások le-és feltöltésére,internet-kapcsolat megvalósítására és még sok egyébre használhatjuk.Szoftveres műveletek előtt a telefon összes adatát mentsük el!A szervizkábelek és szerviz boxok használatáról,a szükséges engedélyekről és rendeletekről még a vásárlás előtt körültekintően tájékozódjunk a szolgáltatóknál és a hatóságoknál.A szervizkábelekkel lehetővé válik a telefon szoftverének javítása,a szerviz boxok pedigIntegrált és professzionális megoldást jelentenek több típus szoftveres javítására is,ámBizonyos funkcióik használata Magyarországon törvénybe ütközhet!A gyári szerviz boxokFelhasználásának és beszerzésének lehetőségeiről érdeklődjünk a márkaképviseleteken!

4 : A javítás során felhasznált anyagok

Folyasztószer

A folyasztószer egy olyan speciális folyadék,amely a forrasztott felületre feljutva erősíti és elősegíti a fémes kötés létrejöttét,illetve egymáshoz húzza a fémes felületeket.Leírását lásd a forrasztástechnikai fejezetünkben.

Forrasztó paszta

A forrasztópaszta,amit a BGA sablonokban is használunk,gyakorlatilag egy folyékony ónpaszta,amiből hő hatására kiválnak a mellékanyagok,és a melegített pasztából csak az ón marad meg.Előnye,hogy folyékony formában kenhető,masszaszerű,szabadon alakítható,majd hő hatására teljes értékű ón keletkezik belőle azon a területen,ahová a pasztát felkentük.Az ónképződés igen erős füsttel jár,érdemes kis ventillátort használni a füst eltávolítására.

Elektromos kötések előállításakor, valamint SMD-alkatrészek nyomtatott áramköri lapokon való mechanikus rögzítéséhez alkalmazzuk. A ragacsos forrasztópaszta „ragasztóanyag”-ként működik addig, amíg meg nem olvad és tartós kötést hoz létre.

Forrasztó gyanta vagy kenőcs

A forrasztó gyanta vagy kenőcs(alapanyagától és állagától függően) elsősorban a pákás forrasztásoknál,de akár a hőlégfúvónál is használható,forrasztást elősegítő anyag,amelyetfelkenve a forrasztandó felületre tisztítja azt,és segít a fémek gyorsabb átmelegítésében,éserősebb fémes kötés létrejöttében.Érdemes mindig használni,a felületre való felkenéssel,de akár a felónozott pákát is bele lehet mártani a kenőcsbe,nehezen forrasztható vagy átmelegíthető felületeknél,kis alkatrészek pozicionálásánál felbecsülhetetlen segítséget nyújt.

Ón(cin)

Az ón(helytelenül cin) egy alacsony olvadáspontú fém,melyet a forrasztásokhoz használunk fel.Érdemes nagy gyantartalmú ónt venni,mivel ez a legjobb minőségű,És a legkönnyebben forrasztható,a 0,5 –ös méretű (vagy az ennél vékonyabb) felel meg a mi apró forrasztásaink céljára a legjobban.

Izopropil alkohol

Gyógyszertárakban hozzáférhető,zsírtalan alkohol,felhasználható bármilyen elektronikai áramkör tisztításához,ultrahangos mosóban,vagy csak hagyományos (akár fogkefés) tisztításra is,előnye hogy nem hagy zsíros lerakódásokat a panelen,így nem okozhat kárt.

Label Off Spray

Nagyszerű segítőtársunk a címkék eltávolításában,természetesen az IMEI-matrica kivételével,hiszen azt nem szabad eltávolítanunk,és nem is tudnánk megtenni észrevétlenül,hiszen ha lehúzzuk,egy csillogó,kockás felületet hagy maga mögött.A Label Off azonban minden hagyományos matrica eltávolítására remekül használható,Ráfújjuk a kívánt felületre,és rövid időn belül lehúzhatjuk a matricát annak elszakadása nélkül,a helyén maradt ragadós folyadékot érdemes alkohollal lemosni,eltávolítani.

Displex paszta

A Displex paszta egy kis tubusban kapható polírpaszta,melynek segítségével plexi felületeket varázsolhatunk karcosból szinte újjá(legjellemzőbben mobiltelefonunkkijelzőjét védő plexinket).Használata : egy finom vattára nyomjunk ki belőle egy egészen keveset,majd kezdjük el vele dörzsölni,polírozni telefonunk kijelzőjét,legalább fél vagy egy percig,majd láthatóvá válik,hogy munkánk nem volt hiábavaló.(Érdekesség : nagyon karcos,kopott akkumulátorunkat is felújíthatjuk úgy,hogy az akkumulátorcellákat kipattintjuk vagy kivesszük a tartó műanyagból(természetesen nem minden telefontípusnál van erre mód) és hőlégfúvóval óvatosan 100-120 C körüli hőmérséklettel átmelegítjük a tartó műanyagot,amíg el nem tűnnek róla a karcok.Egészen új külsejű akkumulátort nyerhetünk ezzel az eljárással!Természetesen egyéb műanyag felületekre is(módjával és nagyon odafigyelve!)alkalmazható ez a módszer,az akkumulátoroknál azértkell kivenni előtte a cellákat,nehogy felmelegedve felrobbanjanak vagy megsérüljenek.)

Szigetelt vezeték átkötésekhez

Ha a telefonon áthidaló kötéseket akarunk csinálni,szükségünk lesz egy vékony,lehetőleg jó szakítószilárdságú szigetelt vezetékre.Fontos,hogy szigetelt legyen,hiszen különben minden fémes felülettel összetestelne,amihez hozzáér majd a panelen.A végeit leblankoljuk,felónozzuk,hozzáforrasztjuk a megfelelő áramköri pontokhoz,és így a panel belső rétegeiben történt szakadást hidalhatjuk át vele.

Ónszívó harisnya vagy ónszippantó

Ha túl sok ónt vittünk fel a panel valamely pontjára,esetleg össze is zártunk vele néhányIC-lábat vagy PED-et,ami az elején mindenkivel könnyen előfordulhat,szükségünk leszvalamilyen eszközre,amivel ezt a hibánkat korrigálhatjuk.Ez a berendezés az önszívóharisnya,ami egy összesodrott rézdrót,amit a pákával rányomva a kérdéses felületre,magára szívja a hő hatására felengedő ónt,majd kényelmesen lehúzható a panelről.Használata sok gyakorlást igényel.Az ónszippantó egy vákuumcső,amely gombnyomásrafelszippantja a felmelegített területről az ónt,vigyázzunk vele mert „ráüthet” a panelra,és ezzel nem várt károkat okozhat.A gyakorlati tapasztalatok alapján az ónszívó harisnya ebben a speciális esetben talán jobban használható.

7. Méréstechnika

Méréstechnikai eszközök

A multiméter

A legtöbb mennyiség mérésénél a szakemberek igyekeznek elektromos jellé alakítani a mérendő fizikai jellemzőt, mert legkényelmesebben ezek a jelek (főleg a számítógépek korszakában) regisztrálhatók, tárolhatók és tovább feldolgozhatók. Ezért az elektromos jelek mérésének kiemelt jelentősége van.

Az alapmennyiségek: a feszültség és az áram (hányadosukból az Ohm-törvény alapján ellenállásra is következtethetünk). Ezek közül az áramot mérhetjük elsősorban a hatásai alapján.Mostanában egyre inkább terjednek a digitális multiméterek. Működési elvét csak nagyon vázlatosan ismertetjük. Ez alapvetően egy feszültségmérő, amely azért tudja jól közelíteni az ideálist, mert a bemenetén egy műveleti erősítőt alkalmaznak, és ezeknél a bemenő áram nA (nanoamper = 10-9 A) nagyságrendű. A nagy erősítés miatt az érzékenység nagy, így kis jelek mérésére is alkalmas. Ha árammérőként alkalmazzuk, akkor emiatt nagyon kis sönt ellenállást használhatunk, tehát ilyenkor kicsi lesz a belső ellenállás. A mért feszültséget egy D-A átalakító digitális mennyiséggé alakítja, és mint ilyen számjegyes formában jelenik meg a kijelzőn. A digitális kijelzés gyors, egyszerű és pontos leolvasást tesz lehetővé. Az ilyen formában megjelenő információ ezen kívül alkalmas számítógépes feldolgozásra. A kívánt pontossággal összhangban kell megválasztani az A-D konverter felbontását, és a kijelzőn megjelenő számjegyek számát.

A legegyszerűbb kis kézi digitális multiméterek közül való a laboratóriumainkban használatos ún. 3 és 1/2 digites kijelzőüek, ami azt jelenti, hogy a négy tizedes számjegyből az első -- (az ún. digit) csak 0 vagy 1 lehet. A bemenő ellenállás tipikus értéke 10 Mohm, és a méréshatárral nem változik. A mérhető feszültségek tartománya a mV-tól 1000 V-ig terjed. Létezik automata és kézi

méréshatárváltós változatban is.Ellenállást az Ohm-törvény alapján a két pont között mérhető feszültség és átfolyó áram

hányadosaként értelmezhetünk. A digitális multiméterekkel ezt úgy oldják meg, hogy egy áramgenerátorral konstans áramot küldenek át a mérendő ellenálláson, és az így létrejövő feszültséget méri a digitális voltmérő.Az eddig elmondottak az egyenáramú mérésekre vonatkoztak. Váltakozó feszültséget (áramot) úgy mérhetünk, ha előbb egyenirányítjuk, és az így előállított egyenfeszültséget mérjük meg a műszerünkkel. Az egyenirányítást különböző mérőegyenirányítóval végezhetjük, a műszer minőségétől (és persze árától) függően. Váltakozó feszültség nagyságát többféleképpen jellemezhetjük. Effektív értéket, amplitúdót, illetve csúcstól-csúcsig mérhető értéket adhatunk meg. A jól ismert effektív érték csak szinuszos feszültség esetén egyezik meg az amplitúdó 2-ed részével. Ezért ha a jelalakot nem ismerjük, a kijelzőn effektív értékben megjelenő váltófeszültségnek szinte semmilyen információtartalma nincsen, kivéve, ha egy drága valódi effektívérték mérő műszert használunk. Másik probléma az egyenirányítás kis amplitúdójú feszültség esetén, ismerve a diódák néhány tized voltos nyitófeszültségét. Ennél kisebb feszültségeket a dióda egyáltalán nem tud egyenirányítani, és a kis feszültségeknél nem hanyagolható el a diódán „elvesző” feszültség. Ezért az egyenirányítást a műveleti erősítő visszacsatoló ágában elhelyezett ún. ideális egyenirányítóval oldhatjuk meg, amelynél a nyitófeszültség a mikrovoltos tartományba esik. Ez természetesen feltételezi, hogy a műveleti erősítő az adott frekvencián közel végtelen erősítésű, így az egyszerűbb multiméterekkel csak kis frekvenciájú (tipikusan 50 Hz) váltakozó feszültségeket (áramokat) mérhetünk helyesen (természetesen szinuszos jelalak esetén). Készülnek magasabb frekvencián is működő váltófeszültség mérők, ezeken mindig fel van tüntetve a határfrekvencia (pl. 100 kHz).

Ki kell még térnünk néhány alapvető kérdésre a gyakorlati mérések esetében. Bár mindenki előtt jól ismert a feszültség és árammérés közti különbség, a tapasztalataink azt mutatják, nem árt megismételni az ismereteket. Feszültséget (két pont közötti potenciálkülönbséget) a közel végtelen ellenállású voltmérővel mérve -- mivel ezen az ágon keresztül áram nem folyik -- az áramkörben lévő viszonyokat nem változtatja meg, minden úgy marad, mint a mérés előtt. Ha áramot mérünk, a mérendő ágat megszakítjuk, közbeiktatjuk a közel zérus ellenállású árammérőt a két megszakítási pont közé, és így az áram továbbá a műszeren folyik át. Mivel az árammérőn (rövidzárnak tekinthető) feszültség nem esik, újra csak azt mondhatjuk, hogy a mérés előtti viszonyokat nem változtatja meg: azt az áramot mérjük, amelyik a műszer közbeiktatása előtt folyt az áramkörben. Probléma csak akkor jelentkezik, ha az árammérőnket úgy használjuk, mintha feszültségmérő lenne, azaz két különböző potenciálú pont közé kötjük. Ekkor tulajdonképpen rövidre zárjuk ezeket a pontokat, és azt láthatjuk, mekkora áramot képes az áramkör produkálni e két pont között. Ez sajnos sokszor több mint a generátorok, vagy a közbeiktatott áramköri elemek megengedett terhelése, és „elhamvadnak”. Akkumulátor-mérésnél az árammérő is tönkremehet, vagy akár az akkumulátor is felrobbanhat.

Ellenállásmérésnél a műszerbe épített áramgenerátor áramot küld át a két mérési pont között lévő áramköri elemeken (pl. ellenálláson), és a feszültséget méri eközben. Ez a feszültség az Ohm-törvény értelmében egyenesen arányos az ellenállással (az arányossági tényező az áram reciproka). Természetesen a méréskor feltételezzük, hogy csak az áramgenerátor árama folyik a körben, és más feszültség nincs jelen, csak amit ez az áram hozott létre. Ezért alapvetően fontos, hogy ellenállást csak úgy mérhetünk, hogy biztosítjuk, ne folyhasson más áram, és ne alakulhasson ki más feszültség a mérendő elemen, mint amit a műszerünkkel létrehozunk. Ennek egyik módja, hogy kikapcsolt áramkörön mérünk. Ez sem oldja meg azt a problémát, hogy egy felépített áramkörben a mérendő elemmel párhuzamosan más ellenállások is kapcsolódhatnak, így egy eredő ellenállásértéket mérünk. Ezt azzal küszöbölhetjük ki, ha a mérendő ellenállás egyik sarkát kiemeljük a körből, és így biztosan csak ezt mérjük a műszerrel.

Generátorok

Egy áramkörben generátorok (telepek) hatására jönnek létre áramok, feszültségek. Ezek időben állandóak, vagy változóak lehetnek.

A konstans feszültséget létrehozó generátorok általában a telepek, vagy a tápegységek. Feladatuk az elektronikus áramkörök működéséhez szükséges tápfeszültségek szolgáltatása. A kémiai energiát felhasználók a telepek (galvánelem, akkumulátor), a hálózati energiával működők az elektronikus tápegységek. Ezek általában félvezetőket tartalmaznak, és nagyon stabil feszültséget állítanak elő kis kimenő-ellenállást biztosítva. Legtöbbször rövidzárás elleni védelemmel ill. terhelőáram korlátozással vannak ellátva. (Sokszor a maximális áram külön beállítható rajtuk.) A sok védelem ellenére egy dolgot tilos tenni velük: a kimenetükön beadni valamilyen feszültséget (főleg ha az nagyobb, mint a kimeneté). Ez ellen általában nincsenek védve.

Az időben változó jelek keltésére az ún. függvénygenerátorokat (jelalak generátorokat) használjuk. Ezek közül a legegyszerűbbek legalább három alapvető jelalakot képesek előállítani: szinuszt, háromszöget és négyszöget. A jeleknek az amplitúdója és frekvenciája korlátozott. Az egyszerűbb kivitelűek 10 Vpp (azaz 5 V-os amplitúdójú) jeleket képesek kiadni 10 Hz és 100 kHz közötti frekvenciatartományban 10-100 ohm nagyságrendű kimeneti ellenálláson. A „komolyabb” kivitelűek ezeket a jeleket mind amplitúdóban, mind frekvenciában képesek modulálni. Előállíthatók velük 50%-ostól eltérő kitöltési tényezőjű (nem szimmetrikus) impulzusok -- impulzussorozatok is, és ezek oszcilloszkópon való megjelenítését elősegítő szinkronjelek is kivehetők a „profibb” jelalak generátorokból.

Oszcilloszkópok

Az időben változó jelek megjelenítésére, mérésére leggyakrabban a katódsugár oszcilloszkópot használjuk. Működési vázlata röviden a következő. A katódsugárcső katódjából kilépő elektronok fókuszálás, illetve párhuzamos nyalábbá (sugárrá) alakítás után két – vízszintesen, illetve függőlegesen elhelyezett -- lemezpár között haladnak át. Ezekre potenciálkülönbséget adva -- a kialakuló elektromos tér hatására -- az elektronsugár eltérül. A függőleges síkban elhelyezett lemezek terétől vízszintes irányban, míg a vízszintesen elhelyezett lemezek hatására függőleges irányban téríthető el az elektronsugár, illetve a sugár hatására a képernyőn megjelenő világító pont. Ez a két eltérítés megfelel egy X-Y koordinátarendszer két tengelye irányának. Ha a vízszintes irányú eltérítést egy -- az időben lineárisan változó -- ún. fűrészfeszültséggel végezzük, a sugár vízszintes (X irányú) mozgása az idővel egyenesen arányos lesz, az X tengely így időtengelyként működik. Ha eközben a függőleges irányért felelős lemezpárra a vizsgálni kívánt feszültséget kapcsoljuk, a képernyőn megjelenik a jel időbeli lefutása (változása), az U(t) függvény. Természetesen a fűrészjel hossza, a képernyőn vizsgált jel időbeni lefutása sokkal rövidebb lehet (és általában így is van), mint amit az emberi szem követni képes. Ezért az egyszer lejátszódó (egyszer végigfutó) jelek vizsgálatához ú.n. tárolószkóp szükséges. A katódsugár oszcilloszkóp periodikus jelek vizsgálatára alkalmas, így ha sokszor egymásután ugyanazon a helyen fut végig az elektronsugár, álló képet kapunk. Ahhoz azonban, hogy a fűrészjel (a vízszintes eltérítés) a periodikus jelnek mindig ugyanazon a helyén induljon, szinkronizálni kell a fűrészjel generátort. Egy komparátor figyeli a mért jelet, hogy mindig ugyanakkor, a periódus azonos helyén indítsa a vízszintes eltérítő jelet, így kerül fedésbe az előzővel a képernyőn megjelenő újabb jelalak. A komparálási szintet a szinkron beállító potenciométerrel szabályozhatjuk. Szükség van arra is, hogy a vízszintes eltérítés időtartama olyan hosszú legyen, hogy a vizsgált jelből mindent lássunk, ami szükséges, de ne sok periódust rajzoljunk fel, mert ilyenkor a részletek elveszhetnek. Ezt az eltérítési időtartam megfelelő megválasztásával érhetjük el. A képernyő előtt egy négyzetrács beosztás van elhelyezve, amely 1 cm-es rasztert tartalmaz. Ezért az időtartamot a TIME kezelőgombbal időtartam [sec]/cm-ben (illetve osztás) választhatjuk ki. Pl. a 2ms/cm-t választva a képernyőn vízszintesen végigfutó elektronsugár a teljes képernyő szélességet (a 10 cm-t) 5 ms alatt

teszi meg. Ha egy 200 Hz frekvenciájú jelet vizsgálunk, akkor a képernyőn 1 teljes periódus jelenik meg. Lehetőség van az időtartam folyamatos változtatására is a két egymás utáni időtartam között (pl. 5 ms és 10 ms közt), de ilyenkor nem tudjuk pontosan meghatározni az időt, csak becsülni. Ezért, ha valami miatt nem szükséges, hagyjuk a folyamatos változtatást lehetővé tévő potenciométert a végállásában, az ún. kalibrált állásban (cal jelzéshez tekerve), mert így igaz csak a beállított idő/cm skála.

A vizsgált jelek nagysága (amplitúdója) is különböző lehet, ezt az amplitúdó erősítést beállító gombbal állíthatjuk megfelelő állásba, kiválasztva, hogy a raszternek megfelelően hány voltos feszültség feleljen meg 1 cm-nek. (Pl. 0,5 V/cm-re állítva, a 2 V amplitúdójú jel csúcstól csúcsig 8 cm nagyságú lesz a képernyőn.) Ha a jel csúcsa kilógna a képernyőről, lehetőség van az erősítést folyamatosan csökkenteni az előző állásnak megfelelő (pl. 1 V/cm) értékig. Ilyenkor természetesen csak becsülni lehet az amplitúdó értékét, ezért ha nem szükséges, ezt a potenciométert is hagyjuk a kalibrált állásban.

Mérések a multiméterrel

1. Feszültségmérés

A mobiltelefonok feszültségértékeinek nagyságrendileg a 20 V-os méréshatár beállítása felel meg, tehát használjuk ezt. (Tekerjük a multiméter állítóját a DC 20 V-ra). Kisebb feszültségek mérésekor csökkentsük a méréshatárt, a pontos mérés érdekében mindig abban a méréshatárban mérjünk, amelyikbe éppen „belefér” a mérendő érték.

A multiméter fekete mérőzsinórjának végét a negatív, a piros végét a pozitív pólusra helyezve leolvashatjuk a műszeren az adott elem feszültségértékét.Leginkább töltőknél, akkumulátoroknál, kondenzátoroknál, érintkezőknél használjukAz akkumulátorok esetében NEM A KAPACITÁST, csak a pillanatnyilageltárolt feszültséget tudjuk ezzel megmérni, tehát azt, hogy „jó-e” az akkumulátor, ilyen egyszerűen nem tudjuk megállapítani, csak azt, hogy mekkora benne a feszültség.Természetesen feszültséget mindig tápellátás alatt mérünk, tehát legalábbaz akku legyen rajta a telefonon,még ha nem is kapcsol be,vagy adjunkneki közvetlen feszültséget egy megfelelő tápegységgel, stb.A mérés menete:a multiméter fekete csatlakozóját a panel valamely testpontjárahelyezzük, például általában a panel oldala ahol fémszínű,tele van előre kialakítotttestpontokkal, a piros érintkezőt pedig a mérni kívánt felületre érintjük.A műszeren leolvasható adatoknak hibátlan működés esetén meg kellegyezniük a panelrajzon szereplő referencia-értékekkel.2.,Áramerősség-mérés

Áramkörben közvetlen árammérést nem végzünk, mert ehhez az áramkört meg kellene szakítani (pl: a panel átvágásával) ami akár javíthatatlan károsodást okozhat.Közvetett árammérést azonban sokszor végzünk az áramkör működésének vizsgálatánál. Ennek menete: Kiválasztunk egy ismert értékű ellenállást, a két pólusán megmérjük a feszültséget, és Ohm törvénye alapján kiszámoljuk az ellenálláson átfolyó áram értékét.Ezen kívül töltőknél van értelme mérni, ha arra gyanakszunk, hogy a töltő nem működik hibátlanul, esetleg hibás értéket ad át a készüléknek. Ekkor ügyeljünk, hogy az árammérő a legnagyobb méréshatárban legyen a mérés kezdetekor.

3. Ellenállás-mérés

Nagyon sokrétűen használt és használható mérés, általában a mobiltelefonok belső értékeinek

nagyságrendileg a 200 ohm-os méréshatár felel meg.Elsőként megmérhetjük a hangszórónk és a mikrofonunk ellenállását, ezek általában két

érintkezővel vannak ellátva, az egyikre a multiméter piros, a másikra a fekete csatlakozóját érintjük, és leolvassuk a műszeren a kapott értéket.Általában a hibátlanul működő mikrofonok közel 9 Ohm-os ellenállással rendelkeznek, a hangszórók pedig 30-35 Ohm-os ellenállással. A csengők és a rezgőmotorok 19-21 Ohmos ellenállással bírnak, +-15-20% elfogadható. Ha ezek az értékek helyesek, valószínűleg nem az adott egységben kell keresnünk a hibát, amennyiben viszont nem, akkor a hangszóró vagy mikrofon cserére szorul. Természetesen ha egy hangszóró pld. tele van fémporral, amit mágneses ereje miattmagához vonz, ellenállásértéke nem fog megváltozni, mégis hibásan működik.

A panelen található 2-300 áramköri elem legnagyobb része ellenállás, ezeket ismeg lehet mérni a multiméterrel, a kapcsolási rajzon vagy panelrajzon megadottmérési pontokon az értékeknek meg kell egyezniük a gyáriakkal, különbenvalami nem működik megfelelően, erre általában utalást találhatunk a megfelelőpanelrajzon. Ellenállást tápfeszültség nélkül is mérhetünk a panelen.

4. Diódavizsgálat

A LED-ek működésére, illetve a diódák belső értékeinek kijelzésére szolgáló beállítás, lényegi haszna: a LED két végéhez érintve a multiméter két csatlakozóját, hibátlan LED esetén a mérőfeszültségtől a dióda világít. Így lehet tesztelni a LED-ek működését bekapcsolás nélkül. Az áramkörök diódákat és tranzisztorokat is tartalmaznak, ezek működőképességének megállapítására is alkalmas ez a mérési mód.

5. Szakadásvizsgálat vagy csipogó

Sok multiméternél a diódavizsgálattal egy állásban található.A leggyakrabban használt beállítás mobiltelefon szervizben, jellegzetes csipogó hangot ad a műszer ha a két mért pont érintkezik egymással. Vigyázni kell vele, mert ha az áramkörben kis értékű ellenállás van, a műszer hibásan zárlatot jelezhet.Tápfeszültség alá helyezett telefonnál ha a bekapcsológomb két átelleneslábát összemérjük, majd mérés alatt a gombot lenyomjuk, a műszernekcsipognia kell, különben a bekapcsológomb nem működik.

Természetesen a kapcsolási és panelrajzok alapján bármelyik két pont a panelen,amelyeknek kapcsolatban kell lenniük egymással, kimérhető a szakadásvizsgálóval,így például Nokia telefonoknál a UI panel megfelelő lába a csengő érintkezővel, vibramotor érintkezővel, Siemens telefonoknál az Audio IC melletti két felső diódaa hangszóró érintkezővel stb, stb (lásd a panelrajzokon).Amennyiben ezeken a pontokon szakadást észlelünk, a kontaktust helyre kellállítani, ez általában valamiféle szigetelt vezetékkel végzett átkötéssel történik.

Mérések az oszcilloszkóppal

A panelen található tesztpontokon az oszcilloszkóp mérőcsúcsával megmérhetjük az adott ponton áthaladó jelalakot, és az oszcilloszkóp ernyőjén az osztásokból a fennt leírt módon visszaszámolhatjuk a mért jel frekvenciáját, természetesen modern, digitális oszcilloszkópok vagy komplett rádiófrekvencia-teszterek ezt már elvégzik helyettünk. A mérések lényege, hogy az adott mérési pont mellett a panelrajzon feltüntetett frekvenciaértéknek és jelalaknak meg kell egyeznie a mért értékkel és jelalakkal. Így vizsgálhatjuk meg, hogy pld. a mobiltelefon processzora megkapja-e a működéséhez

szükséges frekvenciájú órajelet, vagy a rádiófrekvenciás egység megfelelő frekvencián adja-e le a kisugárzott jelet.

A rádiótelefonok tesztelése során alapvetően ezzel a két mérőműszerrel és működésükkel érdemes megismerkednünk, természetesen egy hivatalos márkaszervízben ennél sokkal összetettebb, komolyabb mérőműszerek és berendezések is megtalálhatók, mint például a komplett rádiófrekvencia-teszter berendezés, amit kifejezetten mobiltelefonokhoz fejlesztettek ki, vagy a spektrum analizátor, stb. Ezek a berendezések (bár tulajdonképpen egy komolyabb oszcilloszkóp is ide sorolható) egy kisebb telefonszervíznek megfizethetetlen, vagy legalábbis gazdaságtalan beruházásokat jelentenének, ezért működésüket nem tárgyaljuk részletesen ennek a könyvnek a hasábjain. Aki márkaszervízben szeretne elhelyezkedni a későbbiekben, fog velük találkozni eleget, de a többség, aki kisebb magánszervízt üzemeltet, a telefonok alapos ismeretével és saját találékonyságával kénytelen pótolni ezeknek a berendezéseknek a meglétét, ami közel sem lehetetlen vállalkozás.

Végezetül álljon itt egy kis ízelítő abból, hogy egy márkaszervíz számára milyen mérőberendezéseket írnak elő a gyártók (például):

• Digitális Rádiókumminkáció-teszter GSM/EGSM 900/1800/1900(pl. Racal 6103, Wavetek 4201S, 4400S)

• Spektrum Analizátor (ha nincs beépítve a Rádiókommunikáció-teszterbe) 8 GHz felett(pl. Advantest R3162 vagy hasonló)

• Oszcilloszkóp kétcsatornás 2 Ghz-es(pl. Hitachi V-1560 vagy hasonló)

• Digitális multiméter VDC 0.1 mV ADC 0.01 mA névleges érzékenységgel(pl. Fluke 77 vagy hasonló)

Mérési gyakorlatok

Az olvasóban bizonyára felmerült már a kérdés, hogy is néz ki a gyakorlatban egy ilyen mérés, amikor hibát keresünk a készülékben. Az alábbiakban szemléltetjük, hogy egy szervízleírás alapján megjelölt áramköri elemeket miként mérjük végig az elektronikus panelen, hogyan állapítjuk meg a hibát, majd hogyan javítjuk ki azt.

Nokia 8850 készülék – a hangszóró nem szól, mechanikailag nem sérült.

Első lépésben természetesen ellenőrizzük a multiméterrel ellenállás-mérő állásban (200 ohm-os méréstartományban) a hangszóró ellenállását, melynek jellemzően 30-35 ohm körül kell lennie, ha megfelelően működik, kis eltérések

lehetnek. Ezután vizsgáljuk meg az érintkezőit a panelen, nem oxidáltak-, koszosak-e, és győződjünk meg róla, hogy a hangszóró nem ment-e televalamilyen fémporral, amit mágneses tulajdonsága miatt erősen vonz.Ha ezeket a lehetőségeket mind kizártuk, nekiláthatunk a szervízleírás elővételének és folytassuk a méréseket az ott leírtak szerint.Azonnal meglátjuk, hogy a leírás szerint ellenőriznünk kell rendre az R291, R292, L272 és L271 áramköri számmal jelölt alkatrészeket, majd ha ezekben nem találtunk hibát, cseréljük ki a COBBA IC-t (Audio IC), hiszen a leírás szerint akkor máshol már nem is lehet probléma (jellemzően pl. szoftveres hiba lehetőségére a legritkább esetben térnek ki a leírások, úgyhogy itt is érvényes az az aranyszabály: Hogy ne higgyünk mindig a szemünknek!). Keressük hát meg a megjelölt alkatrészeket a „layout”(elrendezés) rajz segítségével! Rögtön látni fogjuk (legalábbis ha a kézen-közön futó elterjedt szervízleíráshoz sikerült hozzájutnunk), hogy az R291 és R292-es elemeket még véletlenül sem fogjuk sehol megtalálni, kis kutakodással azonban (kapcsolási rajz) hamar rá is jöhetünk, hogy (szokás szerint) a „nyomda ördöge” közbeszól, hiszen nem R-rel jelölt ellenállásokat, hanem C-vel jelölt kondenzátorokat kellene keresnünk, vagyis C291-et és C292-t, amit rögtön meg is találunk a többi szükséges elemmel egyetemben közvetlenül a COBBA IC felett. A kapcsolási rajzról (schematics) azt is azonnal leolvashatjuk, hogy a két kondenzátorunk 27 pikofarad kapacitású, tekercseink pedig 120 ohmos ellenállásúak és 100 Mhz-esek. A kondenzátorok és a tekercsek hozzák létre azt a rezgőkört, mely a hanggá alakuló rezgéseket közvetíti a hangszóró számára. (Ha alaposan megvizsgáljuk a kapcsolási rajzot, találkozunk ott még egy R255 elnevezésű ellenállással és egy B280 elnevezésű érintkezővel, amelyeket azonban ne is keressük a panelen, hiszen mellettük díszeleg a „not assembled” felirat – vagyis nincsenek felszerelve a panelra.) Mérjünk szakadást a kapcsolási rajz szerint a kondenzátorok, a tekercsek és ha nagyon alaposak akarunk lenni, a COBBA IC megfelelő lábai között (D1 és D2, természetesen erre csak az IC levételét követően van lehetőség, de ha már levettük lehetőleg ne a kezünkben vagy a munkaasztalon önállóan heverő IC és a panelen elhelyezkedő kondenzátorok között akarjunk szakadást vizsgálni, mert akkor bizony elég elkeserítő eredmények fognak születni, ha nem az IC panelen elhelyezkedő PED-jeit mérjük a kondenzátorokhoz!), amennyiben valahol szakadást észlelünk, az ismert módon ónhíddal (mivel nagyon kicsi távolságokról van szó), esetleg átkötéssel segítsünk a dolgon. Ne feledkezzünk meg a hangszóró érintkezők és a tekercsek szakadásvizsgálatáról sem. Feszültség alatt ellenőrizthetjük még, hogy a tekercs frekvenciája megfelelő-e, rezgésbe jön-e a tekercs (oszcilloszkóp mérőcsúcsát a tekercs megfelelő végéhez érintve), illetve ellenállásméréssel a tekercs ellenállásértékét összehasonlíthatjuk a gyári 120-al, csak akkor van ok az aggodalomra ha lényeges eltérést tapasztalunk. Megmérhetjük a kondenzátorok felvett feszültségét is, amit szintén a gyártó által megadott referencia-értékkel kell összehasonlítanunk. Ha nincs kedvünk ennyit méregetni (sokszor ez a megoldás kicsit „szakbarbáros”, de időben kifizetődőbb), kezdjük el szépen sorban kicserélni a vizsgált elemeket, és teszteljük az eredményt. Mindezek után (vagy inkább előtt?) természetesen a lehetséges szoftveres beavatkozásokat is végezzük el, hiszen a szoftverhiba sohasem kizárható. Ha semmi nem vezetett eredményre, cseréljük ki a COBBA IC-t, vagy ha úgy ítéljük meg, golyózzuk fel újra és forrasszuk vissza. Ne felejtsük el azonban, hogy még ez sem biztos, hogy a megoldás kulcsa számunkra, hiszen a COBBA IC működhet hibátlanul, ha nem kap jelet (például egy szakadás miatt) a HAGAR IC-től... A legfontosabb itt is azt leszögezni, hogy mindig a kályhától induljunk el, a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb, legkülsőbb, legkönnyebben javítható hibalehetőségtől haladjunk az egyre bonyolultabbakig. Adott esetben a javítást úgy kell kezdeni, hogy kicseréljük a hangszórót, majd ultrahangos mosó segítségével kimossuk a panelt, az esetleges érintkezési hibák elkerülése végett, megtisztítjuk a hangszóró PED-eket, szoftveresen is megnézzük, hogy mit tehetünk, majd ezt követően állunk neki méregetni a panelen, a fennt említett módon. Ahány ház, annyi szokás, de az alaposság a szervízben mindig sokkalkifizetődőbb, mint a kapkodás (főleg amíg meg nem szerezzük a kellő rutint!!!!)

Egy összetettebb példa – A vevő GSM egység (Receiver ) meghibásodása Samsung T100 mobiltelefonnál (4. ábra)

Ehhez a méréshez speciális multiméterre vagy frekvenciamérőre lesz szükségünk, ami dBm-t is tud mérni, mivel a szervízleírás itt ilyen adatokat ad meg referenciának.Elsőként a rajzon ábrázolt U706-os antenna kapcsoló (diplexer) IC 8-as lábán kell 65 dBm –t mérnünk. Az IC-k lábait mindig a jelölő ponttól, általában a bal alsó saroktól számozzák. Ha nem sikerül ezt az értékét kapnunk, melegítsük át az antenna érintkezőt, tisztítsuk le az RF jelek bejövő érintkezőit. Ha sikerült megmérnünk a 8-as lábat, a 10-essel kell folytatnunk, ahol ugyanezt az értéket kell kapnunk. Ha nem sikerül, melegítsük át vagy cseréljük ki a diplexert. A folyamatot az F602-es szűrővel

folytassuk, melynek a 7-es lábán kell 70 dBm-et találnunk. Ha ez az érték nem stimmel, cseréljük ki a szűrőt. Utána az F601 1-es lába következik, ahol 60 dBm-et kell mérnünk. Ha nem sikerült, a C621-es és a 629-es kondin mérjünk referencia értéket, majd az L602-es és L610-es tekercseken, ne feledkezzünk meg a szakadásról sem. Ezeknek az elemeknek a cseréjére lehet szükség, ha az értékünk eltér a megadottól. Az U601-es külső lábas (hagyományos tokozású) RF IC a következő állomásunk, 53-as és 54-es lábán kell 60 dBm-et találnunk. Ellenkező esetben a vizsgálódást a fent leírt módokon (referencia értékek, szakadás, csere) az F601, C610 és L603 elemeken folytassuk. A középfrekvenciás U601 49-es és 50-es lábán 225 Mhzmellett kell 50 dBm-et találnunk. Ha ez kudarccal járna, a C504-es és 510-es kondikon próbálkozzunk a 20 dBm-es méréssel, ha ez sem vezet eredményre, cseréljük ki az U501-es frekvencia szintetizátort. Ha az U601-nél mégis helyes értékeket találtunk, ugorjunk a 43-as és 44-es lábára, ahol 45 Mhz mellett 55 dBm a helyes értékünk. Ha nem kaptuk meg ezt az értéket, melegítsük át az U601-es körül tolongó kondenzátorokat és ellenállásokat, keressünk itt oxidációt vagy forrasztási hibát. Ha minden eddigi mérésünk értéke megfelelő volt, nem marad más hátra, mint az U601 és/vagy az U400-as CPU cseréje. Természetesen itt is a legfontosabb az örökérvényű szabályunk, miszerint a kályhától induljunk el, tehát először mielőtt a panelen bármit mérnénk, vagy a telefont egyáltalán szétszednénk, vizsgáljuk meg külsőleg a készüléket, találunk-e leesésre vagy beázásra utaló nyomokat, ellenőrizzük az antennát és az érintkezését, ellenőrizzük, hogy érvényes SIM-kártya van-e a készülékben és megfelelően van-e benne, tudakozódjunk a telefon előéletéről, és mindenképpen lépjünk be a beállítások menübe és kézi hálózatkereséssel próbáljuk ki, hogy a telefonunk valóban nem találja-e meg a szükséges GSM hálózatokat.

Ha szoftverhibára gyanakszunk, érdemes lehet egy EEPROM RESET mesterkódot isbeütni a készülékbe ( *2767*3855# ). Megtévesztő lehet az is, ha a telefonunk akkumulátora le van merülve, ekkor ugyanis a legkülönfélébb teljesen illogikus és összefüggéstelen hibás működéseket tudja produkálni, tehát bármiféle mérésről vagy tesztelésről legyen is szó, gondoskodjunk először a stabil és biztos tápellátásról.Sok bosszúságtól kíméljük meg magunkat, ha rendezett körülmények között, egy jól berendezett szervizben, tisztaságban, nyugalomban végezzük munkánkat, nem pedig kapkodva az ügyfél előtt.

Samsung A300 telefon – a készülék nem kapcsol be

Először is ellenőrizzük a tápellátást, a feltöltött akkumulátort, az akkumulátor érintkezőit (jellemzően segít, ha a régi, oxidálódott, kopott érintkezőket késselmegkapargatjuk), aztán vizsgáljuk meg a bekapcsológombot, ha lehetőségünk van rá, vizsgáljuk meg azt is, hogy a készülék a számítógéppel adatkábelen keresztül kommunikál-e, veszi-e a töltést, kijelzi-e a töltés folyamatát. Ha akkumulátorunk fel van töltve, a bekapcsológombunk és az érintkezések épek, folytassuk a vizsgálatota processzor 38-as lábával, ahol is 3,2 V-nál magasabb feszültségértéket kell mérnünk. Ha hibás értéket kapunk, a CN604-es elemet és a billentyűzetet (bekapcsológombot) vegyük a továbbiakban górcső alá. Amennyiben megfelelő volt az érték, mérjük meg a 33,28 és 30-as lábakat, ahol is 2,8 V-nál nagyobbfeszültséget kell kapnunk. Ha ez nem így történik, következő lépésünk a processzor cseréje. Ha itt sem találtunk hibát, ellenőrizzük az órajelgenerátor áramköröket, ésreferencia értéküket az R105-ös ellenálláson. Ha sehol nem találtunk hibás értéket, a logikai áramkörök felé kell tovább vizsgálódnunk, szükséges lehet a RAM, a flash ICvagy a processzor cseréje.

Hogyan nézne ki ugyanez a mérés egy DCT-3-as Nokia telefonnál?

Nos, a lényeg ugyanaz, ellenőriznünk kell a tápellátó áramkört a kapcsolási rajz alapján, vagyis azt, hogy az akkumulátor + pólusáról a CCONT IC megkapja-e a tápfeszültséget, aztán pedig azt, hogy leosztja-e a logikai, rádiófrekvenciás és egyéb egységeknek a működésükhöz szükséges 2,8 V-ra. Ha mindez megtörténik, a Hagar IC-t és a VCO-t kell ellenőriznünk oly módon, hogy oszcilloszkóp segítségével a megfelelő tesztponton megmérjük a processzor bemenő órajelét. Ezt követően, ha minden érték megvan és helyes, a kijelző érintkezőkön a panel első oldalán megmérhetjük a referencia feszültségeket, amelyek eltérése a gyáritól processzorhibára vagy a logikai áramkörök hibájára utalhat. Természetesen mindig kövessük végig a szervizleírásokat, és a szerint mérjük meg pontosan a megfelelő elemeken a megfelelő referencia-értékeket.

8. Hogyan használjuk a szerviz-leírásokat?

Amíg a GSM szervizelésben komoly rutinra nem teszünk szert(de talán még azután is) talán leglényegesebb segédeszközeink a különféle formában (internet,füzetek,stb.)hozzáférhető szervíz leírások lesznek.Ezek segítségével ismerhetjük meg a konkrétan vizsgált telefon belsőflépítését,alkatrészeinek elhelyezkedését,és az összefüggéseket a fődarabon belül.A komplett,gyári szervíz leírások (főképp az angolul is tudó kollégáknak) igen erős támpontot adhatnak a hibakereséshez,hiszen ezekben ún. folyamatábrákon ábrázolják adott hibákra lebontva a hibakeresés menetét,a vizsgálandó alkatrészeket,azok megfelelő értékeit,és kitérnek arra is,ha a mért érték a megadottól eltér,melyik alkatrész felé vizsgálódjunk tovább,illetve melyik elemet kell kicserélnünk,hogy a készülék ismét üzemképessé váljon.Mindössze annyi az apró bökkenő ezekkel az egyébként rendkívül hasznos dokumentációkkal,hogy feltételezik szervizünkben a gyártó által javasolt és jóváhagyott mérőberendezések jelenlétét,amelyek ugyebár szinte biztosan nem fordulnak elő nálunk.Ez a nüansznyi probléma jelentősen visszaveti a dokumentációk szolgahű követését,ezt hagyjuk meg a megfelelő gyártói,ill.márkaszervizeknek,ahol be vannak rendezkedve a delikvensek erre néhány milliós vagy tízmilliós gépparkkal.Számunkra ezek a leírások rendkívül hasznosak,ha a milliós értékű berendezések helyett logikus gondolkodással és józan ésszel próbáljuk meg feldolgozni őket,kiszűrve azokat a pontokat belőle,amelyeket magunk is használni tudunk.Tipikusan a rádiófrekvenciás egységek oszcilloszkópos méréseit a legtöbb kisebb szervizben elfelejthetjük,de pld.a tápellátó áramkör feszültségértékeit egy hétköznapi multiméterrel is tökéletesen megmérhetjük.A folyamatábrákat nem tudjuk lépésről lépésre követni,de sok hasznos tippet nyerhetünk belőlük ahhoz,hogy összeállítsuk a saját,egyszerűbb eszközeinkhez mérten megvalósított variációnkat.Lehet,hogy bizonyos esetekben rá leszünk utalva arra,hogy a hiba pontos behatárolása helyett próbálgatással, 3-4 „lehet ez is hibás” címkéjű elem cseréjével jussunk el a megoldásig,de ha szeretünk forrasztani és szereztünk már benne egy kis rutint akkor ez nem lehet problémaJ A hibaforrást mindig a lehetőség szerint maximálisan be kell határolni,és amikor több mérést már nem tudunk elvégezni,próbálgatás útján kell megpróbálnunk kiszűrni a hibás elemet(elemeket).Ne ijedjünk meg ettől,a gyakorlatban jól felépített gondolatmenettel és egy kis (vagy nem is annyira kis?) rutinnal ezek a problémák általában könnyedén megoldhatók.Soha ne ragaszkodjunk a sematikus javításhoz,ne gondolkodjunk úgy hogy „a múltkor ez volt a rossz akkor most is ez lesz”,mindig próbáljuk meg logikusan végiggondolni a hiba lehetséges okait,és eszerint próbáljunk javítani.Természetesen a típushibák előfordulásának gyakoriságát,és a megszerzett rutinunk hangját is hagyjuk kellőképpen érvényesülni,de a lényeg hogy mindig ki kell tudnunk következtetni a telefon ismerete alapján,hogy hol lehet a probléma.Szervíz leírásokból nem csak gyáriakkal találkozhatunk,hanem igen elterjedtek a panelfotókat és kapcsolási rajzokat szinte teljesen magyarázat nélkül tartalmazó szervizfüzetek is.Itt teljesen a saját elképzéseinkre kell hagyatkoznunk,csak támpontokat és adatokat kapunk a hibakereséshez.Elsőként meg kell jegyeznem,hogy ezek a szervizfüzetek sajnos nem mindig szavahihetőek.Jómagam talán az összes fajtával rendelkezem ami kis hazánkban az elmúlt 10 évben hozzáférhető volt,és nyugodtan állíthatom,hogy időnként hajmeresztő dolgok kerülnek beléjük,nemritkán egyik rajz,vagy egyik füzet adatai ellentmondanak a másiknak.Ezért,nagyon kérek mindenkit,ne vegye készpénznek a szervizfüzetek tartalmát!!Csak erős fenntartásokkal szabad segítségként felhasználni őket.Amikor 3-4 különböző

A telefon nem kapcsol beEllen?rizd a C404-es kondin ?s a C303-on a VBATT fesz?lts?get (3.6 V DC).

helyen is ugyanazzal az adattal találkozunk ugyanabban a környezetben,akkor talán már elhihetjük,ami oda van írva.Amelyik füzetek csak a panel fotóit tartalmazzák vázlatos kiegészítésekkel (jellemzően egy-két mondatos megjegyzések arra vonatkozóan,hogy adott alkatrész (szerintük) micsoda,és mi történik a készülékkel ha meghibásodik(jellemzően ezekben a mérnöki pontosságú leírásokban 2-3 szavas hibadefiníciók 5-6 fajtája fordul elő egy telefontípuson belül 20-30 alkatrészhez párosítva,és szinte mindegyik végére odabiggyesztik,hogy etc.))azok számunkra meglehetősen kevéssé hasznosak,mindössze annyiban tudjuk felhasználni őket,hogy ismeretlen telefontípusnál a panel nagyjábóli elrendezését megismerhetjük általuk.Ahhoz,hogy teljes értékű szervízmunkát tudjunk végezni,egy típushoz többféle különböző paraméter szerinti rajzot kell megvizsgálnunk.Ilyen rajzokat a jobb minőségű,kapcsolási rajzot is tartalmazó,jellemzően A3-as méretű szervizfüzetekben találhatunk.A rajzok,amiket keresünk,jellemzően a komponens-elrendezési rajz (Components Layout Diagram), a mérési pontok(Measurement Points) ,mérési helyek (Measurement Locations) és talán a legfontosabb amiből szakértő szem szinte mindent láthat,az áramköri rajz(Circuit Diagram).A komponens-elrendezés rajz értelme,hogy áramköri kódokkal jelölve a komponenseketModellezi a telefon fődarabját.Ha pld.egy szakadást keresünk valamelyik áramkörben,azÁramköri rajzon végigkövethetjük az áramkörben szereplő elemeket,és kapcsolataikat.Az áramköri rajzon a telefon felépítése és az alkatrészek elhelyezkedése nem látható,csak az összefüggéseik.Azonban,ha már tudjuk hogy a keresett áramkörben pld. A C410 és a C413 között kell szakadást mérnünk,a két áramköri kód ismeretében(melyet az áramköri rajzbólOlvashattunk ki) megkereshetjük a komponens-elrendezési rajzon az elemek elhelyezkedését,És így a valódi panelen könnyűszerrel megmérhetjük a szakadást.A mérési pontok nevükből adódóan frekvencia-feszültség-vagy ellenállás mérését lehetővé tévő pontok a panelen,olyan kivezetések amelyeket szándékosan mérések,tesztelések elvégzésére alakítottak ki a panelen.A mérési helyek hasonlóképpen,olyan alkatrészek,amelyeken egy-egy jellemző érték (pld. A VBATT jel) mérhető.Ezek tehát nem direkt erre a célra kialakított pontok,hanem kondenzátorok,ellenállások és egyéb áramköri elemek,amelyeken valamiféle referencia-érték mérhető.Ezeket a mérési pontokat és mérési helyeket szabadon felhasználhatjuk bizonyos jelek követésére,értékének vizsgálatára,stb.Sajnos a szervizfüzetekben még az áramköri kódok szerepeltetése sem teljesen egységes,előfordul hogy egyik oldalon az R301-es ellenállás a másikon már R302.Legyünk tehát nagyon óvatosak!Az SMD-alkatrészek körében oly elterjedt színkódos ábrázolás sem segíti a munkánkat a mobiltelefonok esetében,feltehetőleg az apró méret miatt nem látták értelmét az alkatrészek színezgetésének,az egyetlen bevált tendencia ezzel kapcsolatban hogy a kondenzátorok közepe többnyire barna,míg az ellenállásoké fekete.Van azért néhány vázlatos jelölési szabály,amelyhez kínai barátaink tartani szokták magukat.Jellemzően a hagyományos vezérlő IC-ket N kezdőbetűvel jelölik,majd ezt követi egy áramköri szám,ami szinte mindig következetesen utal az IC szerepére.N100 – CCONT, N201 – COBBA , N500 – HAGAR, N400 – UI Panel , N101 – CHAPS. Természetesen itt is érhetnek bennünket meglepetések.Ha biztosak akarunk lenni valamiben,inkább nézzük meg a gyári szervíz leírást.A digitális áramkörökben szereplő IC-k (proci,RAM,stb.) kezdőbetűje jellemzően D (D300 – CPU ,D301 – RAM , D302 – FLASH ).Az oszcillátorok kezdőbetűje G (G502- LO , G500 – VCO ).A szűrőket előszeretettel jelölik Z kezdőbetűvel(az antenna kapcsolónak is ez a sors jutott).A kondenzátorok kezdőbetűje C,az ellenállásoké R.Az érintkezők és csatlakozók X-el jelölődnek.A gombok (bekapcsoló,hangosító,stb).az S prefixet kapják.A 32.768 Khz-es kristályunk legelterjedtebb kódneve B200.A tekercseket az L előtag jelöli.Ezek alapján a támpontok alapján hozzávetőlegesen eligazodhatunk a panelrajzok kusza és szövevényes világában.

Nézzünk erre mindjárt egy példát!

Az alábbiakban látható folyamatábra leírja áramköri szám szerint,hogy a hibánál mely alkatrészeket nézzük meg.

++ C303CCONTC404

Az elemeket kikeressük a kapcsolási rajzon,és megnézzük az összefüggéseiket.

0100090000037800000002001c00000000000400000003010800050000000b0200000000050000000c020e02aa0e040000002e0118001c000000fb021000070000000000bc02000000ee0102022253797374656d0002aa0e0000c8c8110072edc63020df16000c020000aa0e0000040000002d01000004000000020101001c000000fb029cff0000000000009001000000ee0440001254696d6573204e657720526f6d616e0000000000000000000000000000000000040000002d010100050000000902000000020d000000320a5a0000000100040000000000a60e0d02202a2d00040000002d010000030000000000

A komponens-elrendezési rajzon megkeressük,hogy az elemek hol helyezkednek el valójában a panelen.

A panelrajzon esetleg még leellenőrizhetjük,hogy adott elem hogy néz ki valójában,majd nincs más hátra,mint a valódi telefonunkon elvégezni a szükséges méréseket.A leghatékonyabban így használhatjuk ki a szervíz-leírások adta lehetőségeket.

9. Forrasztástechnika

A mobiltelefonok fődarabján minden lényeges javítást forrasztás segítségével tudunk elvégezni. Ezért létfontosságú, hogy az SMD alkatrészek forrasztásában nagy rutint szerezzünk és biztos kézzel begyakoroljuk a mesterfogásokat.

Balesetvédelmi ismeretek

A mobiltelefon-szervizben a legbalesetveszélyesebb berendezés a forrasztóállomás, mivel nagyon magas, égési sérüléshez vezethető hőfokot képes kibocsátani, ami ráadásul (lásd később fekete meleg) nem izzik, nem vörösödik, nem ég, tehát nem is igazán látható. Legyünk ezért nagyon óvatosak! A páka hegyét soha ne fogjuk meg! A rutinos szervizesek a páka megfelelő hőmérsékletét úgy ellenőrzik, hogy a szájukhoz közelítik(de nem érintik hozzá!!!) kb. 10 cm-re, ekkor a rendkívül jó hőérzékelő emberi száj már érzi a páka melegét.A hőlégfúvó végéhez se érjünk soha hozzá, kivéve amikor már lehűlt, de a biztonság kedvéért akkor is valamiféle fogóval vagy csavarhúzóval cseréljük csak ki rajta a szűkítőfejet - amennyiben szükséges! A hőlégfúvónál nagyon fontos az is, hogy ELÉ se kerüljünk, tehát működő hőlégfúvó elé ne nyúljunk, ne tegyünk semmit, különösen ne égés- vagy robbanásveszélyes anyagot. Soha, senkire ne irányítsuk rá a működő hőlégfúvót! Aszervizben használt vegyszereket is alaposan különítsük el a közeléből, és a hőlégfúvó által frissen felmelegített panelt, munkadarabot, felületet se fogjuk meg semmi esetre sem szabad kézzel!

Mindig várjuk meg amíg a hőlégfúvó lehűl (jellegzetesen erős hűtő hang kíséretében), és a panel esetében is a melegítést követően várjunk legalább 20-30 mp-et, amíg legalább kézmelegre visszahűl! Ha a hőlégfúvónknak nincs állványa, melegítést követően mindig emeljük el először a panel felől, akár tegyük is vissza a tartójába, és csak utána kezdjünk el dolgozni a felmelegített panelen! Ne féljünk attól, hogy nem lesz időnk véghezvinni a forrasztást.

Forrasztás Forrasztással a hegesztéshez hasonlóan oldhatatlan kötést lehet készíteni. A forrasztás a diffúziós kötés egyik fajtája, a kötést azonban a hegesztéssel ellentétben az alapanyagok megolvadása nélkül lehet létrehozni. A forrasztás mindig egy, az alapanyagtól különböző, kisebb olvadáspontú anyaggal történik. Igen jól forrasztható valamilyen fémmel egy alapanyag akkor, ha a forraszanyag és az alapfém a forrasztás homérsékletén oldják egymást. Például a réz az ezüstöt oldja, így a réz ezüsttel jól forrasztható. Ezzel szemben sem az ezüst a vasat, sem a vas az ezüstöt nem oldja, a vas az ezüsttel mégis jól forrasztható. Ez az utóbbi példa arra mutat, hogy a forrasztás adhéziós jellegu kötés, amely a határfelületeken lévő atomok kohéziós kapcsolatából jön létre. Forrasztáskor a diffúziós jelenségek ugyan szerepet játszanak, de nem képezik a forraszthatóság feltételét.

A forrasztás nagy előnye a hegesztéssel szemben, hogy az alapanyag megolvasztása nélkül végezhető el, így készremunkált alkatrészeket lényeges alakváltozás nélkül köthetünk össze. További előnye, hogy kisméretű tömegcikkek forrasztása könnyen gépesíthető. A forrasztandó felületeket a forrasszal bevonják, a darabokat összeillesztik, és meghatározott ideig a kívánt homérsékletre hevítik, pl. úgy, hogy a munkadarabokat kemencén húzzák át. Az áthúzás ideje alatt a forrasz megolvad, a lehűléskor a kötés létrejön. A forrasztáshoz a már említett forraszanyagokon kívül hőforrás is szükséges. Szükséges továbbá a forrasztandó felületek tisztításához valamilyen forrasztópor vagy forrasztóvíz, amely a tisztítást kémiai úton végzi.

Forraszanyagok Forrasztáskor a szilárd állapotban maradó fém felülete tiszta legyen, a forraszanyag pedig ne tartalmazzon olyan nem fémes jellegű szennyezéseket, amelyek a fémes kötést akadályozzák. Olyan fém, amely könnyen oxidálódik, és felületén stabil oxidhártya keletkezik, forraszanyagnak csak kivételes esetben alkalmas. A forrasztás másik fontos követelménye, hogy a forraszanyag jól nedvesítse a forrasztandó felületet. Ez alatt azt értjük, hogy a forraszanyag jelentosebb túlhevítés nélkül könnyen terüljön szét az alapfém felületén. A túlhevítés a forrasztáskor is káros hatású, mivel itt is tulajdonképpen folyékony fém dermedési folyamata játszódik le, amely vagy csak a határfelületen, vagy esetleg mélyebben ötvöződik az alapanyagba.

A forrasztás céljaira sokféle fém használható, alapvető követelmény azonban, hogy a forraszanyag az alapanyagnál kisebb olvadáspontú legyen. Mivel a vas a technikailag legjobban elterjedt fém, a forraszanyagokat a vas szempontjából szokás csoportosítani. A kis olvadáspontú fémeket és ezek ötvözeteit lágyforraszoknak, a nagy olvadáspontúakat és ezek ötvözeteit keményforraszoknak nevezzük. A lágyforraszok közé tartozik az ón (olvadáspontja 231,9 °C) a bizmut (271,3 °C), a kadmium (320,9 °C), az ólom (327,4 °C) és a cink (419,4 °C), valamint ezek ötvözetei. A keményforraszok az ezüst (960 °C), az arany (1063 °C) és a réz (1083 °C), valamint ötvözeteik. Az alumínium és a magnézium nagyon gyorsan oxidálódik, ezért forraszanyagként való alkalmazásuk csak kivételes esetben indokolt.

A forrasztás hőforrásai A lágyforrasztáshoz hőforrásként legtöbbször az úgynevezett forrasztópákát használják. A forrasztópáka nyéllel ellátott réztömb, amely kétféle kivitelben készül: hegyes és kalapács alakú kivitekben. A páka feje mindig rézből készül, mert a réznek nagyon jó a hővezető képessége, és nagy a hőkapacitása, így a fejben tárolt

hőmennyiséggel a forrasztóanyag megolvasztható. Az ilyen rendszerű forrasztópákákat kisméretű kályhákban szokás felmelegíteni. A kályha bármilyen fűtésű lehet. Az ilyen módon felmelegített pákának az a nagy hátránya, hogy munka közben lehűl, így bizonyos idő elteltével újra kell melegíteni. A folyamatos munkához ezért a villamos forrasztópákát szokás alkalmazni. Ennél a pákánál a fejben elhelyezett ellenállásfűtéssel történik a fej melegítése.

A pákával való forrasztást csak a kis olvadáspontú lágyforraszokhoz lehet alkalmazni. Kisebb tárgyak tömeges forrasztására a kemencében való forrasztást alkalmazzák. Ez az eljárás egyaránt használható lágy- és kemény forrasztáshoz. A forrasztandó tárgyakat a kívánt felületen bevonják a forraszanyaggal (például folyékony forraszanyagba való bemártással), a felületeket összeillesztik és összeszorítják. Az így előkészített munkadarabokat áthúzó kemence szállítószalagjára helyezik. A kemence első részén a kívánt értékre beállított hőmérséklet hatására a forraszanyag megömlik, a kemence másik részében a munkadarabok lehűlnek, így a szállítószalag végéről a kész darabok levehetők.

Hőforrásként a nagyfrekvenciás indukciós melegítés is alkalmazható. Ennél a módszernél vagy szállítószalag viszi át a darabokat az induktortekercsek között, vagy egy megfelelően szigetelt fogóval az induktortekercset a forrasztandó hely fölé helyezik.

Folyasztószerek Forrasztáskor a folyasztószerek feladata kettős. Egyrészt megtisztítják a felületet a szennyezőktől, másrészt megvédik a forrasztás helyét a további oxidációtól. Ebből következik, hogy a folyasztószerek a forrasztás hőmérsékletén lehetőleg folyékonyak legyenek, továbbá jól nedvesítsék a forrasztandó felületet.

A folyasztószerek kiválasztásakor lényeges szempont, hogy lágy- vagy keményforrasztáshoz kell-e őket alkalmazni. A folyasztószerekkel szemben támasztott követelmények közül az a legfontosabb, hogy kisebb olvadáspontúak legyenek, mint a forraszanyagok. Az oldásra kerülő fémoxidok olvadáspontja rendszerint jóval nagyobb, mint a lágyforraszok olvadáspontja. A legtöbb fém kloridja viszont kis olvadáspontú, ezért a legtöbb folyasztószer kloridvegyület, amelyek a fémoxidokat fémkloridokká alakítják át. Ezek már elég kis olvadáspontúak ahhoz, hogy a lágyforrasztás hőmérsékletén hígfolyósak legyenek.

Lágyforrasztáshoz a gyakorlatban legjobban bevált folyasztószer a cink-klorid és az ammónium-klorid elegye, amelynek keverési arányát az szabja meg, hogy milyen hőmérsékleten kell a folyasztószernek megolvadnia. A forrasztott kötések szilárdságát magából a forraszanyag szilárdságából nem lehet megítélni. A forraszanyagokat ugyanis általában húzott vagy hengerelt minőségben használják. Az ilyen anyagok szilárdsága és nyúlása nem hasonlítható össze a forrasztás helyén keletkezett öntött állapotú anyag szilárdságával és nyúlásával. Ezenkívül a forrasztás szilárdsága nagymértékben függ a forraszanyag mennyiségétől is. Mindezek figyelembevételével forrasztott kötéseket ritkán alkalmaznak szilárdsági igénybevételnek kitett helyeken. A szilárdságnál általában fontosabb a kötés villamos vezetőképessége vagy korrózióállósága. Ha valamilyen ok miatt mégis szilárdsági igénybevételnek kitett helyen kell forrasztani, feltétlenül keményforrasztást kell alkalmazni.

Forrasztó berendezések

A forrasztáshoz alapvetően két berendezést használunk fel, a hagyományos, mindenki által ismert pákát, és a hőlégfúvó állomást.Ezek a mobiltelefon szerviz talán legfontosabb berendezései. Személyes tapasztalatom szerint a kereskedelmi forgalomban több helyen is kapható (pl. Concorde Rt.) NET803A típusjelzésű kombinált állomás (páka és hőlégfúvó egyben) tökéletesen megfelel egy kisebb szerviz céljaira. A barkácsáruházakban kapható 6-10.000 Ft-os hőlégfúvókat azonban mindenképpen felejtsük el. A legfontosabb kitétel, hogy mind a páka, mind a hőlégfúvó hőfoka szabályozható legyen, illetve a hőlégfúvónál a levegőfújás erősségét is tudjuk szabályozni (érdemes ezt mindig alacsony értéken tartani, nehogy a forró panelről elfújjunk valamit). A hőfokot érdemes 300-350 fok közé állítani egy megfelelően kalibrált berendezésnél (természetesen előfordulhat, hogy egy rosszul skálázott műszeren 500 fokos állásban kapunk kb. 300 fok kimenő hőteljesítményt.) Legyünk azonban óvatosak, ne melegítsük túl a telefont, ne égessük meg a panelt!Ha a panel rétegei a nagy hő hatására összeégnek és bennük zárlat keletkezik, a készülék végérvényesen javíthatatlanná válik! Érdemes gondoskodni a hőlégfúvó számára egy megfelelő állványról is,amivel függőlegesen a munkapad felett tarthatjuk, így mindkét kezünkkel szabadon dolgozhatunk. Hőlégfúvós forrasztásokhoz (különösen nagyobb felületen)mindig használjunk egy kevés folyasztószert! Jó minőségű vegyi anyag esetén nagyon megkönnyítjük munkánkat.A hőlégfúvóval addig melegítjük a panelt, amíg az ón meg nem csillan, ez szabad szemmel

is jól látható, ideális esetben ha a kifújt levegő erőssége minimális, semmi nem mozdul ela panelen, csak a csillogásból látjuk, hogy kezdhetjük a munkát. Ez általában már20 mp alatt megtörténik. Ne feledjük, a folyasztószer fortyogása még nem jelzi azt,hogy nekiláthatunk a munkánknak!!

A hőlégfúvót mindig függőlegesen tartsuk a melegíteni kívánt elem fölött.Alkalmazzuk mindig a lehető legkisebb szűkítőfejet ami még átmelegíti az adott elemet,a panel és a többi alkatrész védelme érdekében. A hőre érzékeny elemek védelmét legalábbegy egy-vagy kétforintos érmével, alufóliával vagy valami fémes árnyékolással oldjuk meg.Ésszerű a panelt a konkrét forrasztás előtt ún. előmelegítő tálcán 100-150 fok körüli hőmérsékleten melegíteni, hogy gyorsabban reagáljon a hőlégfúvóra és ne érje sokkhatásként a hirtelen 300 fokos hősugár. Amikor a hőlégfúvó elérte, hogy a fémes kötések a panel felszínén feloldódjanak, munkához láthatunk az SMD csipesszel. Ha elvesszük a hőlégfúvót a munkadarab felől, kellő átmelegítés esetén, legalább 5-6 mp-ünk van rá -- amíg a fémes kötések kihűlnek és megszilárdulnak --, hogy a szükséges alkatrészt eltávolítsuk.Amikor a csipesszel megkísérlünk levenni egy alkatrészt, mindig legyen az alkarunk kényelmesen letámasztva a munkaasztalon, lazán, ne remegő kézzel fogjuk a csipeszt, először függőleges mozdulattal, óvatosan helyezzük a kiemelni kívánt elem mellé, vigyázva, hogy ne toljunk el semmit a forró panelen, majd fogjuk meg a csipesszel és határozott mozdulattal függőlegesen felfelé emeljük fel.

Dolgozhatunk folyamatos hő mellett is, de legyünk nagyon körültekintőek, ne mozdítsunk el semmit a panelen, vigyázzunk a kezünkre, az égésveszélyre, és soha ne érintsük meg puszta kézzel a forró panelt!

Alkatrész visszatételénél először néhány másodpercig melegítsük elő a panelt, majd a csipesszel óvatosan fölé tartva az alkatrészt is, és lassan, csak függőleges mozdulatokkal illesszük vissza a helyére, milliméter pontosan, kb. 25 mp-ig melegítsük úgy, hogy a csipesszel oldalról fogjuk, de nem nyomjuk, aztán a csipesz lassú elvételét követően még 15 mp-ig melegítsük az elemet, aztán hagyjuk, hogy visszasüllyedjen a helyére. Soha ne nyomjuk, erőltessük, igazgassuk az elemeket, főleg ne a BGA IC-ket a forrasztás alatt, mert ezzel tönkretesszük a lábait és nagyon nehéz lesz helyreállítani a hibát, hagyjukhogy a saját súlyánál fogva süllyedjen vissza,illetve hadd dolgozzon a folyasztószerünk.

Alkatrész levételekor mindig magasabb hőt kell alkalmaznunk, mint feltételkor.Vannak bizonyos alkatrészek, jellemzően a műanyag tokozású elemek, például a bekapcsológomb, a hangosító gombok, a csengők, a műanyag bevonatú végfokok, melyeket sérülésmentesen csak úgy tudunk levenni a panelről, ha alulról melegítjük őket, vagyis nem föléjük tartjuk a hőlégfúvót, hanem a panel alá, az adott alkatrész átellenes oldalán.Ellenkező esetben a magas hő hatására a műanyag megolvad, az alkatrész tönkremegy, esetleg rátapad a csipeszre a műanyag stb, stb., egyszóval kellemetlen következményekkel járhat.

A másik módszer a folyasztószerrel bekent IC-t vagy áramköri elemet előre felhelyezni a panelre, kényelmesen eligazgatni, hogy minden a helyére kerüljön, és ezt követően rámelegíteni a hőlégfúvóval.Ez elsősorban BGA IC-k esetén működő eljárás, mert egy ellenállás vagy dióda lábai nem maradnak ott pontosan hidegen a panelen, mivel nem teljesen sík a felület, ezért elgurulnak, leesnek.Ha a BGA IC-t megnyomva tesszük fel, könnyen előkerülhet mellette egy ónlabdácska, amit az IC maga alól nyomott ki,ekkor már tönkretettük a forrasztást, illetve ha jellegzetes reccsenő hang kíséretében az IC egyik oldalát megsüllyedni látjuk, akkor is túlmelegítettük és kifolyt alóla az ón.Ez elsősorban legyantázott IC-k esetén fordul elő, ahol a hőre keményedő kétkomponensű műanyag akrilgyantát először szikével fel kell vágni, hogy az elem forrasztásra alkalmassá váljon.Minden forrasztás után ellenőrzzük, hogy az elem minden érintkezője a helyén van-e, nemokoztunk-e zárlatot a panelen, mert akkor tápfeszültség alá helyezve egy pillanat alattkivégezhetjük a processzort vagy a táp IC-t.A vezérlő IC-k cseréjénél legyünk mindig nagyon óvatosak és körültekintőek, itt mindigvan rá esély, hogy a telefon többé nem fog bekapcsolni egy forrasztási hiba vagyrövidzár miatt.A panel mindig legyen teljesen sík felületen amikor forrasztunk, mert a hő hatására a forrasztások elengednek, és a panelről lecsúszhatnak, legurulhatnak az áramköri elemek.A pákás forrasztásoknál mindig használjunk bőven pasztát, hívjuk segítségül a nagyítós lámpát is, mert tűhegyes pákával nagyon kis felületen kell forrasztanunk -- pl.LED cserénél.Ha egy forrasztás megszüntetése a cél, először mindig jól ónozzuk be az érintkezést, hogyaztán könnyebb legyen elhordani onnan az ónt. Bekapcsológombok ,hangosító gombok lábainannyira kicsi az ónfelület,hogy e nélkül szinte képtelenség lenne leszedni őket.Nagyon vigyázzunk hogy az ón felhordásakor nehogy összezárjunk valamit a panelen afeleslegesen sok átfolyó ónmennyiséggel.Kicsiny ellenállások, diódák leforrasztásánál az alapos beónozás után nyugodtan kezdjük ela páka hegyével finoman letolni a helyéről az ellenállást, természetesen az ónhoz érintve a páka hegyét, így miután az egyik láb forrasztása szétválik, a páka hegyével bekerülünk az ellenállás alá,felemeljük azt és egy

mozdulattal a másik láb forrasztását is megszüntetjük,sőt ha ügyesek vagyunk az ellenállás felül a pákára.Lehet úgy is csinálni, hogy összefolyatjuk a két érintkező forrasztást ónnal,és annál a nagyobb felületnél fogva toljuk el az ellenállást a pákával.Felforrasztásnál, ha az ellenállás lába sértetlen,elég a PED-re érintve egy pöttynyit rányomni a pákafejet, és mindjárt a helyén is lesz.Természetesen pasztát azért használjunk.Nem baj ha eleinte nagy óngolyókkal dolgozunk, fontos a biztos forrasztás, csak arra vigyázzunk hogy a telefon összerakásakor ne okozzon problémát az ón, illetve ne okozzunk vele rövidzárat.Ha mégis túl sok ón került valahova, nyomjuk rá az ónszívó harisnyát, és itassuk fel vele amennyire lehet.Nagyon fontos mindenfajta melegítésnél hogy ne melegítsük addig a panelt,hogy az jellegzetes ropogó hangot adjon, füstöljön (kivéve a folyasztószert, mert az is füstöl néha), égésnyomok keletkezzenek rajta, vagy a nyákban szétpukkanó belső „hólyagokat” fedezzünk fel, mert akkor már megégettük és feltehetően örökre tönkretettük a telefont. Ez kb. 5-600 ºC körül lehetséges, vagy időben túl hosszú, több perces melegítés esetén.

A kisméretű elemek mindig sokkal könnyebben átforrósodnak, mint a nagyobbak.

Van még egy lényeges szervizelési eszköz, amiről eddig nem esett szó, éspedig a BGA újragolyózó sablon.Ennek szerepe, hogy a BGA IC-k hibás forrasztásait, elszakadt, hiányzó vagy nem egyforma magasságú lábait egy, az IC lábkiosztását és méretét felvevő fémsablon segítségével megjavítsuk, egyenlő magasságúvá tegyük kiküszöbölvén az érintkezési hibákat az IC alatt.Használata csak haladóknak javasolt, le kell venni a telefonról a BGA IC-t,ráhelyezni a sablont,rákenni a forrasztó pasztát,megmelegíteni,hogy a lábak a helyükre kerüljenek,majd a panelen is be kell kenni a PED-eket folyasztószerrel, felmelegíteni, hogy minden a helyére kerüljön, majd az IC-t hőlégfúvóval visszamelegíteni a panelre.Rendkívül gazdaságos eljárás, hiszen nem kell új IC-ket vennünk, mert az IC-k meghibásodása 60%-ban forrasztási meghibásodás, hanem a régit megjavítva alkatrészköltség nélkül dolgozhatunk, persze ehhez nagy szakértelem kell.A BGA IC-k javításának három lépcsőfoka van, a rámelegítés, a felgolyózás és a csere.Rámelegítés esetén az IC alá injekcióstűvel befecskendezünk némi folyasztószert, és a hőlégfúvóval mindenféle elmozdítás vagy levétel nélkül egyszerűen felülről rámelegítünk.Ez kijavítja a kisebb, mechanikai sérülésből vagy beázásból következő érintkezési hibákat,De sok esetben nem segít semmit. Vigyázzunk, hogy legyantázott IC-re soha ne melegítsünk rá, mert ezzel a hőre keményedő gyanta és a meleg hatására megolvadó ón tulajdonságai miatt a gyanta felemelheti, felnyomhatja az IC bizonyos pontjait,és ezzel érintkezési hibákat okozhat, illetve az ón megfolyhat az IC alatt, zárlatot okozva ezzel. Ezeknek az IC-knek a cseréje is csak nagyon gyakorlott szervízmestereknek ajánlott, a DCT-3-as processzoroknál egy jó szikével és közben óvatos melegítéssel megoldható a gyantázott IC cseréje, de pl.a DCT-4-es Nokia telefonokban elterjedt UEM chip esetében, amikoris a gyantázás nemcsak az IC széleinél, hanem alatta, a közepénél is megjelenik, már ez a módszer sem segít, csak ha az IC-t szabályszerűen „leköszörüljük” a panelről egy erre a speciális feladatra kialakított berendezéssel (ezt ma még nagyon kevesen tudják megcsinálni), vagy ha a gyantát speciális oldószerrel feloldjuk, ez azonban azért veszélyes, mert a gyanta anyaga nagyon hasonló a nyákot védő lakkréteg anyagához, és az oldószernek emiatt nem kívánt mellékhatásai is felléphetnek.A második lépés,a felgolyózás az az eljárás, amikor az IC-t lemelegítjük a panelről, a panelen maradt óngolyócskákat páka és folyasztószer segítségével egészen apróra és egyforma magasságúra redukáljuk, az IC-n szintén elvégezzük ezt a műveletet, majd az IC-t belehelyezzük a BGA sablonba, rákenjük a sablonra a forrasztópasztát, és rámelegítünk.A hő hatására a pasztából ón válik ki, minden más alkotóeleme füst formájában eltávozik.A sablonon keresztül egyforma magasságú ónlábak képződnek az IC-k alján. Ezután az IChelyét a panelen megtisztítjuk alkohollal, óvatosan bekenjük folyasztószerrel, majd az IC-t tetszés szerint a melegítés előtt, vagy már hő alatt (szerintem egyszerűbb melegítés előtt) felhelyezzük a panelre, bepozícionáljuk és felmelegítjük úgy, hogy az ónlábak és a PED-ek szépen összeforrjanak.Ez a legnehezebb eljárás az IC javításban, de költségkímélő és rendkívül hatékony. Megjegyezném,hogy a szakszervizek még egy végfokcsere esetén is, még a szűz új végfokot is sablon segítségével „felgolyózzák” ,és úgy forrasztják fel a panelre.IC cserénél mindig figyeljük meg, hogy az IC-n szereplő jelölések a panelhez képest merre álltak,mert különben nagy bajban leszünk az IC felhelyezésekor!Az IC csere harmadik lépcsőfoka a csere, amikor a használt IC-t levesszük a panelről, és az új, felgolyózott, kész IC-t felforrasztjuk a helyére hőlégfúvóval. Kétségkívül a leghatékonyabb, legbiztosabb megoldás IC hiba esetén, de az anyagköltség miatt legtöbb esetben a legdrágább is. Sokan a használt, hibás és nem javítható telefonok működő IC-it lemelegítik a panelről, felgolyózzák és elteszik a későbbi szervizelés céljára, ezzel is megspórolva egy új IC néha igen borsos árát.

Természetesen a forrasztással kapcsolatban csak irányelveket tudunk adni,mindenki másképpen használja, saját egyéni módján a forrasztóberendezéseket, idővel mindenkinek kialakul a saját stílusa, rutinja amiben dolgozni tud és szeret.A lényeg, hogy törekedjünk a nagy biztonságra és hatékonyságra, mert a konkrét, fizikai szervizelés legfontosabb metódusa a helyes és pontos forrasztás, amit nem lehet eleget gyakorolni.Véleményem szerint egy forrasztási rutinnal nem rendelkező leendő szervizesnek legalább 2-300 óra aktív gyakorlásra van szüksége, hogy a hőlégfúvós és pákás forrasztást SMD alkatrészekre készségszinten begyakorolja, vagyis ekkor juthat el valaki olyan szintre, hogy a forrasztás kivitelezése már nem jelenthet neki problémát, ha tudja mit és hova (vagy honnan) kell forrasztania.Természetesen ez az időintervallum egyénenként és képességenként változó lehet, a legfontosabb fizikai adottságok itt a jó szem, a biztos kéz és a türelmes hozzáállás.

Következzék itt egy nagy gyakorlattal rendelkező szervizes kolléga véleménye a forrasztás témakörről (előmelegítés és forrasztás):

A hőfokot és időt én így javallanám: hideg sütőbe a telefont, majd hagyni 100-150 fokig melegedni. Ezután bő fél órával feltolod 200 fokra és ott hagyod egy további órára. DE senkinek sincsenek órái az átmelegítésre. A legtöbb gyártó ráadásul 12 órás melegítést és szintentartást javasol óránként emelt hőfokkal.

A hőlégfúvót nem szabadna 400 fok fölé tornázni, mert egy átlagos alaplap terhelhetősége 390 fokon 10 másodperc szokott lenni. 450 fokon (közeli hőbehatás) már a galván átvezetések elválnak és a fólia is megszakadhat. Ezen kívül kimondottan veszélyes lehet a nagy energiájú hőhatás a BGA-kra is, mivel azok a tokozáson beül is megfolyhatnak, az általunk nem látható alul elhelyezkedő pontlábak összefolyhatnak. A másik, amire figyelni érdemes, hogy volt-e már javítva a készülék avagy sem. A kedves elődünk -azaz az előző szervizes- hagyhatott benne olyan apró megfolyásokat, melyek eddig nem okoztak zárlatot és mi leszünk a hiba kiváltói egy átmelegítéssel. Ha van csőszűkítő, amelyen ún légelvezető is van, akkor egészen közelről is lehet melegíteni. Általában 5-10 centi szokott lenni az optimális távolság és kb 350 celsius fok a hőfok, mindez 90 fokos, azaz merőleges rátartással -> egyéb esetben elmozdulhatnak az egyéb smd alkatrészek. Ezzel a paraméterel (esetleg 50 fokkal kevesebbel) szépen ki- és betehetőek a LED-ek is. Egy átlagos alaplap hőterhelhetősége 30 mp, amely azt jelenti, hogy kb. 30 másodpercig képes elviselni meghibásodásmentesen a hőhatást.

VISZZAHELYEZÉSKOR pedig tessék először előmelegíteni, nem hidegen nekinyomni. A pozicionálást érdemes (főleg egy BGA esetében) megtervezni, kitámasztani esetleg feljelölni. Én általában először az alaplapot szoktam melegíteni, mert az elég jó hőtároló, majd a prockó következik, amelyet nem külön, hanem már a helyén melegítek.

Mivel itt FEKETE MELEG munkafázisról van szó, TESSÉK FIGYELNI a láthatatlan módon -- vizuális elváltozások nélkül -- izzó nyáklemezre és alkatrészekre. Egy SMD alkatrész nem fog felizzani, maximum kifehéredik, elszürkül vagy megfeketedik. Nem látjuk, mégis akár 3-4-500 fok meleg. Ugyanaz, mint a sparhelt -> sütőlap vagy a gázos melegítőn a gázrózsa és a rács. Nem akarjuk megfogni, pedig csak 150-250 fokos és ez is FEKETE MELEG. A hőlégfúvók akár 6-800 fokot is tudnak produkálni, és én már láttam olyan tenyeret, amelybe örök életre beleégett egy 3330-as Nokia árnyékolólemeze!

Elméletileg a forrasztásnak négy munkafázisa lenne, amit be kellene tartani,természetesen a gyakorlatban erre legtöbbször nincs elég idő. Ez elsősorban a forrasztópasztával véghezvitt műveletekre igaz.

1. Előmelegítő zóna (140°C-ig) -- az illékony alkotórészek lassan eltávoznak a forrasztópasztából.

2. Hőntartó zóna (150-170°C) -- a nyomtatott-áramkör és az alkatrészek elérik a hőntartási hőmérsékletet, a folyasztószer aktiválódik.

3. Reflow-forrasztás -- az ötvözet eléri az olvadáspontját, létrejönnek a forrasztott kötések. Az ötvözet általában Sn63Pb37 vagy Sn62Pb36Ag2. Mindkettő olvadáspontja kb. 180°C.

4. Hűtési zóna -- a forrasztási helyeket gyorsan lehűtik, azért, hogy a jó szemcseszerkezet megmaradjon.

*A felületeket először mechanikailag tisztítjuk meg (késsel, reszelővel, csiszolóvászonnal). A mechanikai

tisztitásnak egy különleges változatát olvashattuk az előző számban, Litzehuzalnak a forrasztásra előkészítésével

kapcsolatosan. A mechanikai tisztítást kémiai tisztítás követi! A kémiai tisztítás után nem maradhat sem savas,

sem lúgos anyag a felületeken! Bevált és legáltalánosabban használt tisztítóanyag az alkoholban oldott gyanta.

Vásárolhatunk kész forrasztópasztát, vagy forrasztólakkot is, de olyant válasszunk, amely a fenti feltételeknek

megfelel! A forrasztólakk használata nyomtatott áramkörök szerelésénél nagyon előnyös. A tiszta felületre

permetezett lakk néhány perc alatt megszárad, védik a felületet a további oxidációtól, száradás után pedig a

forrasztások könnyen elvégezhetők. A forrasztás befejezése után a gyantát, lakkot a felületen hagyhatjuk, de

alkohollal le is moshatjuk.

Az alkatrészek összekötendő kivezetéseit ne csavarjuk össze! Helyezzük ezeket szorosan egymás mellé

úgy, hogy a kötés bontható legyen, ha valamelyiket cserélni kell! Az összecsavart és összeforrasztott huzalok

szétbontása ugyanis nagyon munkaigényes és általában együtt jár az alkatrészek, fóliaszigetek, forrszemek

károsodásával.

Az elektromos (pisztoly) pákával úgy forrasztunk, hogy (a nyomógomb megnyomásával) felmelegítjük a páka

forrasztócsúcsát, ráhelyezzük a forrasztóónt és egy kis darabot megolvasztunk. Ilyenkor az óncsepp rátapad a

forrasztócsúcsra, amelyet azután a forrasztandó felületre helyezünk és addig várunk, míg a forrasztási hely

átmelegszik, a forrasztóón lefolyik a forrasztócsúcsról a kötési helyre, majd a kötésen tökéletesen szétterül.

Ezután a pákát eltávolítjuk.

Az alkatrészek nyákba ültetésénél egyik kezünkkel megtartjuk az alkatrészt, amíg egy vagy két

kivezetését rögzítjük, a többi kivezetésnél a forrasztócsúcsot rögtön a forrasztási helyre tesszük és a másik

kezünkkel egyidejűleg a forrasztóónt hozzáérintjük és egy kis darabot ráolvasztunk a kötésre. Egy-egy forrasztás

ne tartson tovább 2-3 s-nál, nehogy a szétterjedő hő károsítsa magát az alkatrészt, vagy a vezetők szigetelését!

Ugyanakkor azonban a forrasztási helyet jól át kell melegíteni, hogy a forrasztóón tökéletesen folyékony legyen

és a forrasztott alkatrészeken, felületeken megfolyjon! Ne felejtsük el az alkatrész rögzítése céljából

megforrasztott kivezetéseket még egyszer átforrasztani! Forrasztóónból megmerevedésének ideje alatt az

összeforrasztott tárgyak ne mozduljanak meg, mert különben ún. hidegkötés keletkezik, amely rosszul vezeti az

elektromos áramot. A bizonytalan elektromos kapcsolat által okozott hiba, később igen nehezen található meg! A

jó kötésnél a forrasztási hely forró állapotban ezüstösen csillogó, sima majd kihűlés után némileg megsötétedik,

de nem recés, tarajos, szemcsés a felület.

Különösen elővigyázatosan kell forrasztani a félvezető alkatrészeket, tranzisztorokat és diódákat! Ha

lehetséges, ezeket utolsóként forrasztjuk be. Forrasztáskor az ilyen alkatrész kivezetését laposfogóval vagy

csipesszel kell megfogni, hogy a lehető legtöbb hőt vezessük el az alkatrésztől! A félvezetők kivezetéseit,

amennyiben lehetséges, ne rövidítsük meg! Ne hajlítsuk éles szögben közvetlenül az alkatrész tokozásánál, mert

a láb könnyen eltörik, vagy a tok károsodik és az alkatrész azonnal, vagy egy idő után a nedvesség hatására

tönkremegy!

A forrasztásnak elsősorban elektromos kötés a célja. A nagyobb tömegű alkatrészeket rázásnak, durva

mozgatásnak kitett berendezések alkatrészeit ragasztással, műgyantás kiöntéssel, vagy más módon kell rögzíteni!

Forrasztástechnika a gyakorlatban – átkötések és végfokcsere

Most nézzük meg -- eddigi ismereteink alapján -- azokat a leggyakrabban előforduló példákat a forrasztásra, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk egy mobiltelefon-szervízben.Nagyon fontos megjegyeznem, hogy az itt leírt tippeket, trükköket, tanácsokat mindenki úgyfogadja, hogy ez egy vélemény. Így is lehet csinálni, de másképp is, ez a módszer többé-kevésbé bevált nálunk az évek során, de azt hiszem egyetlen szervizes sem merne megesküdnirá, hogy az ő módszere a legjobb és az abszolút követendő, esetleg annyit mondhat rá, hogy jóés megfelelő. Mi is így vagyunk ezzel, kialakult egy munkamódszerünk, amit itt leírunk, de agyakorlat során mindenkinek tudnia kell ezeket a fogásokat saját adottságaihoz és elképzeléseihez mérten testre szabni, és kialakítani belőlük egy önálló, hatékony stílust.

A forrasztás legfontosabb alapelvei közé tartozik az előónozás. Ez azt jelenti, hogy a forrasztandó felületeket a művelet megkezdése előtt be kell futtatni ónnal, majd ezt követően lehet a páka és az ón segítségével létrehozni a fémes kötést. Az ón olvadásakor a páka óvatos mozdulataival hordhatjuk szét az ónt a kívánt felületen, és ón hozzáadással növelhetjük a forrasztás szilárdságát.Vigyázzunk ha kicsi a hely, ne használjunk túl sok ónt, ha mégis, azt ónfelszedő harisnyával, vagy a felfelé tartott pákával óvatosan vezessük el a forraszpont környékéről.Addig semmi baj nincs, amíg az áramkör nem kerül tápellátás alá, addig nyugodtan lehet javítgatni a feleslegesen összeónozott felületeket.

Nézzük először a GSM telefonoknál oly gyakran alkalmazott átkötés metódusait.

1. Csupaszolás

Az előkészített szigetelt vezetékünk egyik végét tapétavágóval vagy szikével óvatosan leblankoljuk.Vigyázzunk, hiszen rendkívül vékony vezetékről van szó, ezért könnyű elvágni és kezdhetjük az egészet elölről! Akkor végeztünk jó munkát, ha a vezeték vége egészen kis területen fémes csillogást vesz fel. Természetesen egészen apró területen szabad csak blankolnunk, nehogy zárlatot okozzunk vele.

2. Előónozás

A lecsupaszolt felületre tűhegyes pákával óvatosan felviszünk egy egészen vékony és apró ónréteget, annyira kevés ónt, hogy ne is vastagodjon meg tőle a vezeték vége, ne keletkezzen rajta óncsomó -- elég ha látjuk a végén csillogni az ónt. Ha sok ónt használunk, zárlatot fogunk okozni, vagy el fog folyni óvatlan helyekre, legyünk tehát körültekintőek!

3. Forrasztás

A felónozott vezetékvéget érintsük a kívánt kiindulási forraszponthoz, és a tűhegyes pákafejet érintsük hozzá a ponthoz. Az esetek legnagyobb részében annyira kicsike felülettel dolgozunk, hogy nincs lehetőségünk a panelen elhelyezkedő forraszpont előónozására és a pákával való ónfelvételre, azzal a kicsike ónnal dolgozunk, amit a vezetékre sikerült feljuttatnunk. A pákaheggyel a vezeték végét óvatosan, néhány másodpercig rányomjuk a forrasztandó felületre,majd kisebb rántásokkal ellenőrizzük a forrasztásunkat.

4. Derékszögben elvezetés

Az elektronika íratlan szabályai közé tartozik, hogy amennyiben nem tudjuk az átkötést a két pont között egyenesen elvezetve a vezetéket megoldani, az elvezetést derékszögben megtörve a vezetéket kell megoldanunk.

5. Levágás

Ha a vezetéket kifeszítve elértük a másik kívánt forraszpontot, a vezetékre néhány millimétert ráhagyva levágjuk.

6. Második pont csupaszolása

A csupaszolást ugyanúgy végezzük el, mint az előző esetben.

7. Második pont előónozása

Az előónozás is az előzővel megegyező metódusban történik.

8. Második pont forrasztása

Megkeressük a pontos pozícióját a forraszpontnak, és felforrasztjuk a vezetéket a páka segítségével.

9. Ellenőrzés

Szakadásvizsgálóval ellenőrizzük munkánk helyességét (hiszen egy szakadást hidaltunk át) és kezünkkel vizsgáljuk meg óvatosan meghúzva a vezetéket, hogy megfelelő-e a forrasztásunk szakítószilárdsága.

Tekintsük át a végfokcsere (és hozzá hasonlóan minden LGA alkatrész) lépéseit.

1. Lemelegítés

A cseréhez hőlégfúvó állomást használunk. A szokásos forrasztási beállításainkkal elkezdjük melegíteni a végfokot (típusától és kedvünktől függően alulról vagy felülről, műanyag tokozású vagy nehezen hozzáférhető végfok esetén érdemesebb alulról), egészen addig, amíg szemünkkel nem látjuk, hogy a végfok körül és alatt a panelen megcsillan az ón. Ekkor a már odakészített vagy ekkor odaemelt csipesszel óvatosan, határozott de nem erőteljes függőleges felfelé emeléssel levesszük az alkatrészt. Nagyon fontos, hogy az IC-ket soha nem húzzuk le a panelről, mert akkor a PED-ek felszakadhatnak, hanem az ón teljes megolvadása után egyszerűen leemeljük őket, ugyanígy felforrasztásánál sem nyomjuk le őket, hanem hagyjuk, a saját súlyuknál fogva megsüllyedjenek.

2. Előónozás folyasztószerrel

Levétel után általában és optimális esetben szűz, új végfok kerül be a régi helyére, az alkatrészt fel kell ónoznunk. Fektessük a munkaasztalon a „hátára”, kenjünk fel rézszínű talpaira egy egészen kevés ónt, miközben

lefogjuk az IC-t a csipesszel, majd egy kevés folyasztószert, és a laposabb végű pákahegyünk segítségével egyenletesen oszlassuk el az ónt az IC lábain úgy, hogy homogén, nem csúcsosodó, nem dudorodó ezüstszínű felületet kapjunk, ugyanezt a műveletet hozzáadott ón nélkül a panelen maradt PED-eken is elvégezhetjük, kiváltképp ha ránézésre is szükségesnek tűnik a fémes réteg elegyengetése.

3. Tisztítás

Alkohollal és fogkefével tisztítsuk meg a forrasztandó felületeket mind a panelen, mind az IC-n.

4. Pozicionálás

Vannak gyakorlott szervizmesterek, akik azt ajánlják, hogy ne tegyük fel először az IC-t a panelre bepozicionálva, és utána melegítsünk rá, hanem fogjuk meg a végfokot a csipeszünkkel, kenjük fel a folyasztószert a panelre finoman, és kezdjük el melegíteni először a panel PED-jeit, majd óvatosan fölé emelve és 5-10 cm-el fölötte tartva az IC-t, majd ha már mindkettő némileg átvette a hőt, az IC-t melegítés közben helyezzük fel és pozicionáljuk be a PED-ekre, majd továbbra is rámelegítve hagyjuk, hogy jellegzetes hang kíséretében besüllyedjen a helyére, és létrejöjjön a fémes kötés. Mindig ellenőrizzük le, hogy az IC minden oldala kellően besüllyedjen, hiszen ha a széleit melegítjük vagy nem egyenletes a hőeloszlás, előfordulhat, hogy néhány láb vagy valamelyik oldal „a levegőben lógva” nem fog megfelelően vagy egyáltalán érintkezni.A forrasztásunkat mindig alapos szemrevételezéssel teszteljük,a panelt oldalról is,felülről is nézzük meg,az IC legyen teljesen merőleges a panel keresztmetszetére,ne álljon csálén,és minden oldala egyformán legyen megsüllyedve,ne álljon fel a levegőbe egyik sarka sem.A másik módszer,amit mi a kezdőknek inkább javasolunk,hogy az IC-t még a melegítés előttFolyasztószer felhasználásával pozicionálják fel pontosan a panelre, ahová és ahogyan felforrasztani szeretnék, és utána melegítsenek rá a hőlégfúvóval, és hagyják, hogy 20-30 mp múlva szépen besüllyedjen a helyére.

5. Felforrasztás folyasztószerrel

A fent leírt módszerek valamelyikével, az IC alá annyi folyasztószert hordjunk fel, mintha egy vékony réteggel szeretnénk védeni a PED-eket, semmiképpen ne túl sokat, mert akkor a forrás és bugyogás következtében az IC „táncolni” kezd rajta és elmozdul eredeti pozíciójából, és ne is túl keveset, mert akkor érintkezési hibák léphetnek fel.

6. Tisztítás

Forrasztás után tisztítsuk meg a forrasztott felületet alkohollal, bár a fennmaradt folyasztószer csak esztétikai problémákat okozhat, higiénikusabb és ízlésesebb az eltávolítása.

7. Ellenőrzés

Ellenőrizzük munkánkat kimenő hívás indításával a telefonról, illetve ha nem végfokot cseréltünk, hanem más, LGA tokozású IC-t, akkor az IC szerepének megfelelő funkció előhívásával. Ne ijedjünk meg, ha elsőre nem sikerült, a kicsiny SMD alkatrészek forrasztása komoly gyakorlást kíván.

II. fejezet

11. A mobiltelefonok felépítése és áramkörei

A Nokia 6310-es telefon külső elemei:

1. Előlapdísz2. Előlap3. Billentyűzet4. Hangszóró5. Csengő6. Kijelző (az alján RTC backup battery)7. A fődarab, az elektronikus panel (az alján a mikrofon és a csatlakozósor)8. Antenna9. A közdarab vagy szervizkeret, amely a készülék hátlapja, tartalmazza az IMEI-szám matricát, esetünkben benne helyezkedik el a SIM-kártya rögzítő is10. Csavarok11. Az akkumulátor

Az elektronikus panel felépítése (6310)UPP CPU

Akkumulátor érintkezőkMemória

Infra adóKülső antenna érintkező

Végfok ICUEM ChipRendszercsatlakozó

Az alábbi ábrán egy komponens-elrendezési rajz látható.

Antenna v?lt?V?gfok

A mobiltelefon vezérlő áramkörei (áttekintés)

A rajz csak vázlatos működési sémát ábrázol általánosságban, és csak a jel útját mutatja.A hozzákeveredő oszcillátor által előállított frekvenciával, a kisebb áramköri egységekkel most nem foglalkozunk.

DCT-3 Nokia mobiltelefonok elvi működési rajza *

a bejövő hívás (RX jel útja)

Erősítés

1.

DCT-4 Nokia mobiltelefonok elvi működési rajza

a bejövő hívás (RX jel útja)

DCT-3 Nokia mobiltelefonok elvi működési rajza

a kimenő hívás (IQ Signal majd TX jel útja)

DCT-4 Nokia mobiltelefonok elvi működési rajza

A töltés útja

DCT-4 Nokia mobiltelefonok elvi működési rajza

a kimenő hívás(IQ Signal majd TX jel útja)

DCT-3 Nokia mobiltelefonok elvi működési rajza

A töltés útja

11. 1. A rádiófrekvenciás áramkör

A mobiltelefon szíve-lelke a rádiófrekvenciás adó és vevő áramkör. Ezeken keresztül kommunikál az egység a külvilággal. Az alábbiakban a Nokia 8850-es típust alapul véveelemezzük a rádiófrekvenciás áramkör felépítését, működését és összefüggéseit.A GSM rádiófrekvenciás áramkörök felépítésükben és alkatrészeikben igen kis mértékben térnek el bármilyen más egység RF köreitől. Ezért ha szeretnénk a témába mélyebben beleásni, tanulmányozzuk akár a rádióamatőr szakkiadványokat, vagy bármely, rádiófrekvenciás áramkörök leírását tartalmazó dokumentációt (CB-rádiók stb.).Minél jobban megismerjük a rádiófrekvenciás áramkört, annál professzionálisabb munkát tudunk végezni a szervizben, annál könnyebben találjuk meg az adott hibát.

A Nokia 8850-es egy kettős hullámsávú mobiltelefon készülék, ami esetünkben azt jelenti, hogy képes a 900-as GSM és az 1800-as DCS hullámsávon is kommunikálni.A rádiófrekvenciás áramkör központi, meghatározó eleme a minden mobiltelefonban valamilyen formában előforduló RF IC (rádiófrekvenciás IC). Esetünkben az elsőkettős hullámsávú, közvetlen konverziót végző RF-IC, a HAGAR.A HAGAR előnyei az őt megelőző technológiákhoz képest (lásd pl. Nokia 3210, 2 RF IC-vel és 2 végfokkal), hogy kevesebb a felhasznált komponens, nagyobb mértékű az integráció, és ezáltal nincsenek közbenső frekvenciák és kevesebb az interferencia probléma is.A HAGAR IC minden DCT-3-as (Digital Core Technology 3, a Nokia telefonok egy generációját jelölő betűszó, amely kb. az 5110-es Nokiától a 2100-ig terjed időben) Nokia telefonban ugyanaz, és néhány DCT-4-es (újabb generációs, pl. 8310, 6610, 7250i) telefonban is használják, bár itt már többnyire leváltották utódjai, a HLGA és a MJOELNER.

Minden más mobiltelefonban is megtalálható az RF IC, vagy legalábbis valami hasonló szerepet betöltő megvalósítás, de ezek a fantázianevek csak a Nokia telefonoknál használatosak. A többi készülékgyártónak is megvannak a saját anomáliái az elnevezésekkel kapcsolatban, bár legtöbbször csak a puritán RF IC megnevezéssel jelölik ezt az alkatrészt.

A HAGAR köré épül fel funkcionalitásában az egész rádiófrekvenciás áramkör.Az EMC (Electromagnetic Compatibility, elektromágneses kompatibilitás) jelek kibocsátásánál a tökéletes adás érdekében egy fémgőzölögtetett műanyag lemezt használnak,mely árnyékolja az adó teljes felületét. A belső árnyékolást szigetelt válaszfallal érik el.Legalább a VCO egységet (mely ugyebár szintén a rádiófrekvenciás áramkör szerves eleme)szigetelni kell (a VCO különösen érzékeny a magas hőre, a mechanikus sérülésekre és az interferenciákra is).

Az RF áramkör legfontosabb egységei:

az antenna (olyan átalakító szerkezet, amely váltóáramú jeleket elektromágneses térré alakít át, vagy viszont),a HAGAR,

a kettős hullámsávú végerősítő (PA, Power Amplifier, végfok),a VCO,a VCTCXO modul (Voltage Controlled Temperature Compensated Crytal Oscillator- feszültségvezérelt hőmérsékletkompenzált kristályoszcillátor), az egyedi LNA (Low Noise Amplifier-alacsony zajú erősítő) rész,és az antenna kapcsoló (Antenna Switch, diplexer -- olyan eszköz, melynek segítségével egy antennával lehet két vevõt, vagy adót, vagy egy adót és egy vevõt mûködtetni).

A Nokia 8850 készülék vételi frekvencia tartománya 925-960 Mhz és 1805-1880 Mhz,adó oldali frekvencia tartománya 880-915 Mhz, illetve 1710-1785 Mhz.

A vevő áramkör (Receiver Circuit)

A vevő áramkörben új fogalommal ismerkedünk meg, a szűrővel.

Szûrõ Passzív, vagy aktív áramkör. Célja egy jel, vagy áramforrás módosítása. A passzív szûrõ nem igényel mûködéséhez áramot, de mindig bizonyos veszteség keletkezik benne. Az aktív szûrõhöz áramellátás szükséges, de akár erõsítésre is alkalmas. Tápegységeknél a szûrõ kondenzátorokból, ellenállásokból és önindukciós tekercsekbõl (fojtó) állhat, célja az egyenirányított áram hullámosságának simítása. A távközlésben használnak szûrõket bizonyos frekvenciák leválasztására, miközben mások csillapítás nélkül átjutnak a szûrõn. Ezek is általában kondenzátorokból, tekercsekbõl állnak, néha ellenállást is tartalmazhatnak. Az aktív szûrõk céljára mûveleti erõsítõket használnak. Ezeken kívül vannak mechanikus, kristály és kerámia szûrõk is. A sávszûrõ két megadott frekvencia között minden frekvenciát átereszt, másokat levág. Az alul áteresztõ szûrõ egy adott frekvencia alatt minden frekvenciát átenged, másokat levág. A felül áteresztõ szûrõ ennek ellentéte, adott frekvencia felett mindent átereszt. A szelektív szûrõ egyetlen frekvencia levágására szolgál, ilyen a hullámcsapda.A szűrők jellemzően kerámiatokozásúak és ezért a mobiltelefonokban mechanikus sérülésekre különösen érzékenyek.

A vételi egység egy közvetlen átalakítójú, kettős hullámsávú lineáris vevő. A vett jelek (RX) az antennán keresztül rákerülnek a kettős hullámsávú SAW szűrőre (Surface Acustical Wave Filter, felületi hullámszűrő futásidő-korrekcióval, keskeny zárótartománnyal), és a különálló LNA áramkörökre. A jeleket az LNA szétválasztja frekvenciák szerint (GSM és DCS). Az LNA erősítők teljesítményének mértékét (GAIN) a HAGAR IC szabályozza. Az erősítés mértékének változtatása megindul, ha az RF-jelszint az antennán kb. 43 dBm.

Az LNA által felerősített jel egy sáváteresztő szűrőre kerül (RX kettős hullámsávú SAW szűrő). Az RX sávszűrők meghatározzák a megfelelő jellemzőit a jel befogásának, kiszűrik a hamis jeleket, amelyek kívül esnek a vételi hullámsávon, valamint védelmet nyújtanak a zavaró visszahatásokkal szemben.

Az így megszűrt jelek ezután kiegyenlítődnek. A különbségi RX jel felerősödik és közvetlenül lekeveredik a BB (BaseBand,alap hullámsáv) frekvenciára a HAGAR IC-ben. A külső VCO jel felhasználásával létrejön egy lokális jel. A VCO jel leosztódik 2-vel (DCS) vagy 4-el (GSM). A PLL (fáziszárt hurok) és az osztó áramkörök is a HAGAR IC-ben vannak.

A kevert jel az ADC egység (Analog-Digital Conversion) RX bemenetére kerül, ahol osztás után létrejön az „I” és „Q” jel. A fázishelyességet az LO osztó áramkörök biztosítják.Ezután a DTOS keverő erősítők a különbségi jeleket átalakítják egyszerű lezárású jelekké.A DTOS áramkörnek kettős vezérlési szerepe van. Az egyik, hogy állandó 12 dB erősítést biztosítson 85 kHz levágási frekvenciánál. A másik szerepe, hogy a g10 vezérlőjelet kell felhasználnia a vezérlésre. Ha a g10 jel HIGH (logikai 1) az erősítés mértéke 6 dB és ha a g10 jel LOW (logikai 0) az erősítés mértéke -4 dB. A HAGAR IC-ben lévő aktív csatorna szűrők biztosítják a csatornák szelektivitását. A panelre integrált sávszűrő egy RF-szűrő két külső kondenzátorral kiegészítve. Nagy RC időállandók (ellenállás-kondenzátor időállandók, ahol a kondenzátor felől „benézünk” az áramkörbe, megtekintve, hogy az mekkora ellenállást „láthat”) kellenek a csatorna kiválasztó szűrőknél, ahol a közvetlen átalakítójú vevőknél nagy kapacitású kondenzátorok

szükségesek, mert az impedanciák nem növelhetőek a zaj növekedése miatt. Ezek a szűrők DTOS és BIQUAD részből állnak. A DTOS egy különbségi jelet egyszerű lezárású jellé alakító áramkör, melynek van egy 8 és egy 18 dB erősítésű része. A BIQUAD az ún. „Sallen-Key”-vel módosítható áramkör.

A panelre integrált ellenállások és kondenzátorok hangolhatóak. Ezeket egy digitális adattal lehet módosítani. A megfelelő módosító adat, mely kompenzálja a panelre integrált ellenállásokat, kondenzátorokat és a kondenzátorok toleranciáját, megtalálható a kalibrációs áramkörben.

A következő állomás a vételi láncban az AGC (Automatic Gain Control) erősítő, amely a HAGAR IC-be integrálódik.Az AGC áramkör erősítésének vezérlését a COBBA IC digitálisan a soros vonalon keresztül végzi. Az AGC biztosítja a jel változtatható erősítését (40 dB,10 dB-es lépésenként) a vevő egységnek és elvégzi a szükséges DC feszültségkompenzációt is. Egy 10 dB-es AGC funkció a DTOS egységbe van impementálva.

A DC feszültség kompenzáció végrehajtása a DCN1 és DCN2 működésekor történik (soros vonalon keresztül vezérelve). DCN1 kompenzáció: amikor az AGC egységben lévő nagy külső kondenzátor töltődik, mely a 0 „DC-offset” (feszültségszint-eltolódás) megváltozását okozza. A DCN2 kompenzációnál a jelre egy DC feszültséget ültetnek (RXREF 1,2 V), és az RXREF jelet (a COBBA GJP felől jön) használják a 0 szint beállítására az RX ADC egységeknél.

Az I/Q egyszerűen lezárt szűrt jelek a COBBA IC ADC áramköreire kerülnek. Az ADC áramkörök bemeneti jelszintje maximálisan 1,4 Vpp.

RX MIX és demodulátor egység

Ha a telefon 900 Mhz-es hullámsávban működik, az LO áramkör létrehoz egy 1870-1920 Mhz-es lokális VCO frekvenciát a HAGAR 4-es és 5-ös lábán, majd ez a jel leosztódik 2-vel, így a 935-960 Mhz frekvenciájú jel a GSM RX keverő áramkörre kerül, ahol rákeveredik a GSM RX HF 935-960 Mhz-es frekvenciára. A jelet demodulálja az RX IQ áramkör, majd megjelenik a HAGAR kimenetén.

Ha a telefon 1800 Mhz-es hullámsávban működik, az LO áramkör 1805-1880 Mhz-es frekvenciát hoz létre, a jel összekeveredik a DCS RX HF 1805-1880 Mhz-es frekvenciával, az RX IQ demodulálja, majd szintén megjelenik a HAGAR kimenetén.

AGC stratégia

Az AGC erősítő gondoskodik arról, hogy a vevő áramkör kimeneti jelszintje egy bizonyos tartományon belül maradjon. Az AGC áramkört be kell állítani minden egyes vett jel előtt. Ezt hívják előzetes monitorozásnak.Van egy 50 dB-es pontos erősítése, mely 10 dB-es lépésenként változtatható és a legnagyobb lépés (-30dB) lehet az LNA áramkörben. Az LNA AGC erősítésének változtatásának mértéke függ a csatornák számától.RSSI értéket pontosan a -48 -110 dBm tartományban kell mérni.A -48 dBm szint után ugyanis az MS egység visszajelez az alapállomásnak, hogy ugyanazt a jelet fogta.Az RF szintek kalibrálását gyárilag elvégezték, az LNA áramkörök erősítés változatásának lépései nincsenek kalibrálva.

Röviden összefoglalva tehát az itt leírtakat, az antennán keresztül beérkező RX jel a diplexersegítségével továbbítódik a frekvenciája szerint megfelelő SAW szűrőkhöz, majd csatolókhoz (coupler). A frekvenciafüggő műveletek elvégzése után a jel a közösítő csatoló (mutual coupler) érintésével eljut a HAGAR IC-be, ahol demodulálódik, és lekeveredik a vivőfrekvenciáról. Az így nyert analóg I/Q jel a COBBA IC ADC áramköréhez továbbítódik, ahol megtörténik az analóg-digitális átalakítás, majd a jel további feldolgozásra kerül.

A diplexer feladata tehát, hogy a vett jelet frekvenciája szerint „azonosítsa”, és a megfelelő csatornára küldje tovább (a GSM HF Filter-GSM magasfrekvenciás szűrő vagy a DCS HF Filter- DCS magasfrekvenciás szűrő felé). A szűrők előkészítik a jelet a feldolgozásra, kiszűrik belőle a zajt és felerősítik, majd a HAGAR IC lehúzza

a vivőfrekvenciáról, előállítva így a COBBA számára egy feldolgozható állományt.

Itt megemlíteném, hogy a „két” rádiófrekvenciás áramkör, az adó és a vevő áramkör csak kétvégpontjában, a HAGAR IC-ben és a diplexerben közös, egyébként teljesen különálló elemek alkotják.

Más típusú mobiltelefonoknál a konkrét implementáció eltérhet, előfordulhat akár több, elkülönített feladatokat ellátó RF IC is, de az alapvető működési elv és a logikai felépítés minden GSM rendszerű telefonnál megegyezik. Minden telefonban megtalálható a diplexer,a szűrők, a csatolók, a végfok, az LNA erősítők, és a többi, említett alapvető alkatrész.A konkrét megvalósítás megismerése érdekében a szervizelendő típusról igyekezzünk beszerezni lehetőleg gyári kiadású szervízleírást és kapcsolási rajzot.

Az adó áramkör (Transmitter Circuit)

A jeladó áramköri láncot egy IQ frekvenciát adó modulátor, egy kettős hullámsávú teljesítmény-erősítő és a tápfeszültség vezérlő hurok alkotja.A COBBA ASIC áramköre (Application-Specific Integrated Circuit, alkalmazásspecifikus IC)„I” és „Q” jeleket egyaránt előállít. Utólagos szűrés után (RC hálózat) a jelek a HAGARIC-ben található IQ modulátorra kerülnek. A VCO egység előállít egy LO jelet a modulátornak, mely a rendszer üzemmódjától függően leosztódik 2-vel vagy 4-el. A modulátor után a TX jelet felerősítik és pufferelik. Külön kimenet van mindkét rendszer (GSM,DCS) számára. A HAGAR TX jel kimeneti jelszintje minimum 5 dB.

A további TX jelek egyszerű lezárású jelekké alakítódnak át. A GSM és a DCS szétválasztja, majd egyesíti a jeleket egy szétválasztó áramkörrel. A GSM szétválasztó egységében van egy SAW szűrő, amely elnyomja a nemkívánt jeleket és a HAGAR IC-ből érkező szélessávú zajokat, mielőtt a jel a szétválasztó áramkörbe kerülne.

A jel végleges erősítését egy kettős hullámsávú teljesítmény-erősítő végzi. A bemenetén van egy 50 ohmos ellenállás és a kimeneten 2 db 50 ohmos ellenállás. Itt is van mód az erősítés változtatására, amelyet a HAGAR IC-ben lévő vezérlő hurok szabályoz. A PA áramkör több mint 2W teljesítményt képes leadni (3dB bemeneti szintnél) a GSM sávban, és több mint 1W-ot (6dB-nél) a DCS sávban az 50 ohmos kimeneti lezárás esetén.

Az erősítés szabályozási tartománya több mint 35 dB, amely biztosítja a megfelelő teljesítményszint elérését és a teljesítmény növelését vagy csökkentését.

A nemlineáris PA áramkörben keletkezett felharmonikusokat az antenna-kapcsoló modulban található szétválasztó áramkör szűri ki.

A teljesítmény-vezérlő áramkör egy egyedi teljesítmény-érzékelőből (közös mindkét rendszernél) és egy, a HAGAR IC-ben található hibajel erősítőből áll. Van egy egyirányú csatoló a PA kimenet és az antenna kapcsoló közt, ez egy kettős hullámsávú típus, valamint van mindkét rendszerhez illeszkedő ki-és bemenete.Az egyirányú csatoló mintát vesz a váltakozó tápfeszültségből meghatározott gyakorisággal. Ezt a jelet egy Schottky-dióda kiegyenesíti, és a szűrés után egy DC feszültség lesz belőle.

Ezt a feszültséget a HAGAR IC-ben lévő hibajel-erősítő összehasonlítja a TXC feszültséggel,amelyet a COBBA áramkör DA átalakítója hoz létre.A TXC jel cosinus formájú (cos4), amely csökkenti a kapcsolási tranzienseket a pulzáló tápfeszültségnél. Mivel a teljesítmény-érzékelő áramkör dinamikus tartománya nem elég széles ahhoz, hogy a tápfeszültséget vezérelje az egész tartományban (aktuálisan az RF kimeneti tápfeszültséget), van egy TXP vezérlőjel, amely az érzékelhető tartományon kívül is képes a vezérlést végrehajtani. Ez a jelengedélyezett és be lehet állítani a TXP felfutó élére úgy, hogy amíg a kimeneti feszültségszint elég magas, addig a visszacsatoló hurok működik.Ez a hurok vezérli a kimenetet a PA áramkör vezérlő vonalán keresztül, hogy a megfelelő kimeneti feszültségszintet biztosítsa, és a jelnek TXC hullámformája legyen. Mivel a visszacsatoló hurok nem stabil, a hurkot mindig a domináns pólus kompenzálja. Ez a pólus csökkenti az erősítést a nagyobb frekvenciáknál úgy, hogy fázis-jelzéseket ad, ha a frekvencia elég nagy.

A HAGAR IC-ben lévő teljesítmény vezérlő huroknak két kimenete van, mindkét frekvencia hullámsávban 1-1.

TX modulátor

A TXIP, TXIN, TXQN és TXQP jeleket a COBBA IC generálja és a HAGAR IC-be kerülnek.Ott felerősítés után modulálódnak.A GSM hullámsávban a helyi oszcillátor létrehoz egy 1780-1830 Mhz-es LO frekvenciát, a jel leosztódik kettővel és az erősítés után létrejön egy 890-915 Mhz frekvenciájú jel, amely jelet a TXIQ áramkör modulálja a 890-915 Mhz frekvenciájú RF jellel és a modulált jel megjelenik a HAGAR IC kimenetén. A jel a szűrőkön át kiegyenlítődik és átalakul.

A DCS hullámsávban a helyi oszcillátor 1710-1785 Mhz-es frekvenciát hoz létre, erősítés után a jelet a TXIQ áramkör modulálja, az 1710-1785 Mhz-es RF jellel és a modulált jel kikerül a HAGARból, és útja a GSM frekvenciánál leírtak szerint folytatódik tovább.

Frekvencia-szintetizátor

A VCO frekvenciáját egy PLL stabilizálja, amely egy VCTCXO modul.A modul 26 Mhz-en működik. A hőmérséklet hatását az AFC (Automatic Frequency Control – automatikus frekvencia vezérlés) feszültsége kompenzálja. A VCTCXO frekvencia a rendszer alapfrekvenciáját határozza meg. Az AFC vezérlő feszültséget a COBBA IC 11 bites DAC (Digital-Analog Conversion) áramköre hozza létre.

A PLL a HAGAR IC-ben található és a COBBA IC a soros vonalon keresztül vezérli.

A frekvencia-szintetizátort a következő elemek alkotják :

Egy 64/65 előosztó, egy N- és egy A-osztó, egy referencia-osztó, egy fázisdetektor és egy töltés-tároló áramkör a külső hurok szűrő áramkör számára.Az SHF frekvenciát egy VCO modul hozza létre, mely az előosztó áramkörre kerül. Az előosztó egy kettős együtthatójú osztó áramkör. Az előosztó kimenő jele rákerül az N- és az A-osztókra, amely előállítja a fázisdetektor számára a bemenő jelet.

Ezt a jelet a fázis detektor összehasonlítja a referencia jellel (200 kHz), amelyet a VCTCXO frekvenciából a referencia-osztó áramkör hoz létre.A fázisdetektor kimenő jele a töltés tároló áramkörre kerül, amely tölti, vagy kisüti a hurok szűrő áramkör integrátorának kondenzátorát a referencia frekvencia és a mért frekvencia fáziskülönbségétől függően.

A hurok szűrő áramkör kiszűri az impulzusokat és előállít egy DC vezérlő feszültséget a VCO egységnek. A hurok szűrő határozza meg a PLL csillapítási idejének mértékét, hatással van a hurok stabilitására, mivel az integrátor kondenzátorának van egy ellenállása a fázis kompenzációnál. A szűrő egyéb elemei az oldalsáv elnyomást biztosítják. Az osztó áramkörök vezérlése a soros vonalon keresztül történik. Az SDATA jelenti az adatot, az SCLK a soros vonal órajele és a SENA1 az engedélyező beíró jel, mellyel az új adatot lehet betölteni a számlálókba.

Az SHF VCO modul állítja elő az LO jelet. A VCO jelnek x2 frekvenciája van a DCS rendszerben és x4 a GSM rendszerben, amelyet az aktuális RF csatorna frekvenciával hasonlít össze az áramkör. A HAGAR IC-ben az LO jel 2-vel vagy 4-el van leosztva, rendszertől függően.

AFC (automatikus frekvencia szabályozás)

Az AFC egységgel lehet az adó órajelét a rendszer frekvenciájára szinkronizálni. Az AFC vezérlő feszültséget a COBBA IC 11 bites DAC átalakítója állítja elő. Az AFC vezérlésénél az RC hálózat az átalakítóból érkező zajokat csökkenti. Beállási idő szükséges az RC hálózatoknál, hogy az érkező jeleknél milyen gyakran tűnik fel a PSW (szinusz hullám).

10 periodusonként ez ismétlődik, ami azt jelenti, hogy 46 ms-onként van egy PSW jel.Az AFC folyamatosan követi a rendszer alapfrekvenciáját, így biztosítva az adó frekvenciájának stabilitását, mert a VCTCXO frekvencia változása nem jelentkezik olyan gyorsan (hőmérséklet).Beállási idő engedélyezése szükséges a bekapcsolási folyamatnál is. Ha az adó készenléti (sleep) üzemmódban van és fel kell éleszteni vételi üzemmódba, akkor ahhoz kb. 5 ms időszükséges, hogy az AFC feszültség stabilizálódjon. Ha az első szétesés jelentkezik a rendszerórajelnél, akkor csillapítani kell a frekvenciát +/-0,1ppm pontossággal.A VCTCXO modulnál 5 ms idő kell, hogy a végleges frekvencia beálljon.A jel amplitúdójának stabilizálódásához 1-2 ms-ra van szükség, de a frekvencia stabilizálódási ideje ennél hosszabb, így ezt az oszcillátort korábban kell bekapcsolni.

Röviden összefoglalva tehát az adó áramkör lényegi működését, a COBBA IC létrehoz a mikrofonból kapott analóg jelből egy „I” és „Q” jelet, majd ezt a HAGAR IC felé továbbítja. A HAGAR felhelyezi ezt a jelet a megfelelő vivőfrekvenciára (900 vagy 1800 Mhz), majd továbbküldi a végfok felé, amely felerősíti a jelet, az antenna kapcsoló kiválasztja, hogy a mobiltelefon saját antennájára küldje-e ki azt, vagy a csatlakoztatott külső antennára, majd a megfelelő csatorna felé továbbítja a jelet.Természetesen a HAGAR és a végfok között a jeltöbb szűrőn és csatolón keresztülhaladva letisztul és felerősödik.

Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy a végfok csak az adó áramkör eleme, a vevőé nem, tehát meghibásodása közvetlenül nem érinti a vevő áramkört!Miért fontos ez?Az RF áramkörök meghibásodásai között a leggyakrabban talán a végfok meghibásodása fordul elő. Jellemzően végfok hibára utal, ha a készülék akkumulátora jó, de hívás kezdeményezésekor az akkumulátor töltöttségét jelző pálcikák hirtelen lezuhannak a kijelzőn,jelezve, az akkumulátor nem tud megbirkózni a hirtelen megemelkedett extrém áramfelvétellel, esetleg a telefon bontja is a hívást, mivel nem bírja kiszolgálni a végfok feszültségigényét, szélsőséges esetben ki is kapcsolhat a telefon.A végfok áramfelvétele azért nő meg, mert az áramkör vagy érintkezése hibás, ezért nem tudja leadni a megfelelő erősítési teljesítményt, nem tud megfelelő jelet produkálni a szokásos áramfelvétellel az antenna kapcsoló számára. Így több áramot próbál felvenni, hogy a megfelelő teljesítményt leadhassa.Mivel a végfok közvetlen tápellátású elem, vagyis az akkumulátor érintkező pozitív (VBATT) pólusáról közvetlenül kapja a működéséhez szükséges feszültséget, képes oly mértékben „elszívni” a tápfeszültséget, hogy a telefon működését is lehetetlenné teheti.(Azért kap közvetlen tápellátást, mert a nagy teljesítmény miatt nagy a feszültségigénye.)Amennyiben a végfok zárlatos lesz, a telefon nem kapcsol be, mivel a zárlat közvetlenül a tápkörben keletkezett. Ezt a zárlatot könnyűszerrel megmérhetjük a multiméter mérőcsúcsainak az akkumulátor érintkezők + (VBATT) és – (GND) pólusain mért szakadásvizsgálattal. Ha a két pólus mérésekor a műszer csipog, a tápkörben zárlat van. Ha ezután kísérletképpen eltávolítjuk a végfokot, és ismét megmérjük a szakadást, amennyiben a végfok volt a zárlatos elem, már nem hallunk csipogó hangot.A végfok másik jellemző meghibásodása, amikor a tápellátása megszakad. Ezt ellenőrizhetjük a végfok VBATT bemeneti lábának és az akkumulátor érintkezők + pólusának a szakadásvizsgálatával. Szakadás esetén átkötéssel javíthatjuk meg a készüléket.A végfokhiba legegyszerűbb tesztelése azonban még a telefon szétszedését sem igényli,egyszerűen ha a telefonunk nem talál hálózatot, nem kommunikál, be kell lépnünk a minden GSM rendszerű telefonban megtalálható Beállítások->Hálózati beállítások->Hálózatkeresés menüpontba, és át kell állítanunk kézi hálózatkeresésre. Ekkor a telefon elkezdi abban a pillanatban feltérképezni az elérhető hálózatokat. Ha nem talál hálózatot, akkor a telefon nem végfokhibás, ebben az esetben az antennakapcsoló vagy az RF IC felé érdemes tovább próbálkoznunk a hibakereséssel. Amennyiben megtalálta mind a három hálózatot, biztosak lehetünk benne, hogy a hiba valahol az adó áramkörben van (hiszen a vevő rész tökéletesen működik). Ez többnyire lehet végfokhiba, de lehet valamely adó oldali szűrő vagy csatoló hibája is.Ha a készülék csak a 900 vagy csak az 1800 Mhz-en üzemelő hálózatokat találta meg (hazánkban ugyebár többnyire Pannon GSM, T-Mobile 900, Vodafone 1800), akkor a telefon GSM vagy DCS specifikus áramkörei közül hibásodott meg valami (GSH HF Filter, pl.vagy akár az antenna kapcsoló érintkezési hibás), esetleg az RF IC hibájára is gyanakodhatunk.Miért van az, kérdezhetnénk joggal, hogy a telefonunk végfokhibás, mégsem tudjuk fogadni a bejövő hívásokat? A kérdés jogos, de a válasz nagyon egyszerű. Ha valaki alaposan átolvasta könyvünk GSM hálózatokról szóló fejezetét, már tudja is a választ.Mivel a készülékünk a bekapcsolást követően először adó jelet próbál meg leadni (bejelentkezni a hálózatba az IMEI és az IMSI elküldésével), amennyiben a végfok nem működik, és a bejelentkezés nem sikerül, a

készülékünk nem tud felállni a hálózatra ,nem képes magát azonosítani, így nem képes kommunikálni sem, hiába tudná fogadni a bázisállomás felől érkező jeleket. Ezért nem lehetséges az (csak szoftveres jellegű, többnyire hibás beállításokból eredő hibáknál), hogy a készülék csak adjon vagy csak vegyen RF jeleket, mivel egyik funkció sem működhet a másik nélkül. Ha az adó oldalunk működik, a vevőnek is működnie kell, és fordítva. Amennyiben mégsem ezt tapasztaljuk, nézzük át alaposan a készülék menüjét, mert valószínűleg le vannak benne tiltva a kimenő hívások, vagy valami hasonló turpisságot fogunk találni.Ugyanígy csak szoftveres, hibás beállításból fakadó hiba az is, ha a készüléken telefonálni tudunk, de SMS-t küldeni nem – hiszen ugyanazon a hálózaton keresztül történik mindez. Ebben az esetben érdemes megnéznünk a telefonban az üzenetközpont helyes beállítását, és az SMS küldésre vonatkozó egyéb opciókat. Biztos, fogunk találni közte nem megfelelőt (jellemzően mivel pl. a régi Nokia telefonoknál, ha véletlenül átírjuk az SMS központ számot, nem tudunk visszalépni az eredetire, itt gyakran előfordul, hogy „fejből” beütve esetleg eggyel több vagy kevesebb 0 lesz a központ számának a végén).

Siemens telefonoknál gyakori hiba, hogy a telefonon letiltják a kimenő hívásokat szoftveresen, ezért a telefont csak hívni lehet, vagy éppen csak a telefonkönyvben szereplő neveket engedi felhívni (Alcatelnél is gyakran előfordul, sőt ott a régebbi típusoknál gyakran még a menü használatát is kóddal levédik, amit elfelejtve, a készülék legtöbb funkciója használhatatlanná válik).

Szólnunk kell arról a sajnálatos esetről is, ha a mobiltelefon vagy a SIM kártya azonosítója le van tiltva a hálózatról. Ebben az esetben a készülék látja mindhárom hazánkban működő hálózatot, de nem tud feljelentkezni az általa elfogadott Pannon vagy T-Mobile kártyával a honos hálózatra. Ilyenkor ha kiválasztjuk a készülék menüjében kézi hálózatkeresésnél a megadott hálózatot, a készülék kiírja, hogy „nincs elfogadva”, majd az operátor-logó helyén feltűnik (pl. Nokia telefonoknál), hogy „SIM-kártya regisztrációja sikertelen”. Ebben az esetben biztosak lehetünk benne, hogy a készülékünk vagy a SIM-kártyánk le van tiltva a hálózatról. A Vodafone nem veszi át a Pannon és a T-Mobile tiltólistáját, ezért a Vodafone hálózatról csak a Vodafone által letiltott készülékek (és értelemszerűen SIM-kártyák) nem üzemeltethetők. A Pannon GSM és a T-Mobile által letiltott készülékek a Vodafone hálózatában továbbra is működhetnek. A készülék azonosítójának, az IMEI-számnak a cseréje azért illegális és büntetendő, mert ezzel a módszerrel az esetlegesen bűncselekmény miatt vagy a szolgáltatói hűségszerződés megszegése miatt letiltott készülékek is újra üzembe helyezhetők akár a saját hálózaton is (mivel a központ nem ismeri fel a készüléket a megváltozott sorozatszám miatt).

A legtöbb mobiltelefonnál az ún. Netmonitort vagy a szervíz menüt is használhatjuk a hálózati kommunikáció tesztelésére, ezt lásd később a szoftveres leírásoknál.

Néhány erre vonatkozó jellemző hibaüzenet :

Nokia telefonok a hálózatfüggőségüket idegen kártya esetén „SIM-kártya nincs elfogadva” üzenettel jelzik. Ha a készülék le van tiltva, „SIM-kártya regisztrációja sikertelen”üzenetet kapunk.Siemens telefonok függősége:„ Telefon letiltva” Ha pedig le van tiltva a készülék:„ Nincs hálózat” (megjegyzendő,hogy a Siemens-telefonok az operátor logó elé kirajzolt felkiáltójellel jelzik,ha végfokjuk meghibásodott!!)Motorola telefonok függősége:„Kérem várjon amíg beírhatja a speciális kódot”ha le van tiltva:„Nem regisztrált SIM-kártya”Samsung telefonok függősége: „Érvénytelen SIM” letiltás esetén: „ Hálózat korlátozva”Ericsson,SonyEricsson készülékek függősége: „Érvénytelen SIM”letiltás esetén:„Érvénytelen telefon”.

Érdemes alaposan kiismernünk ezeket a hibaüzeneteket, mert a szövegük néha „becsapós” lehet, esetleg mint a fenti példák is mutatják, éppen ellenkező tartalommal bírhat, mint a valódi jelentésük.

Jellemző rádiófrekvenciás hiba még az ún. robothang, amikor torz, gépszerű hangot hallunk a hívó féltől telefonunkon. Ebben az esetben a HAGAR és a COBBA IC fent részletezett belső műveleteit okolhatjuk, így a javítást velük kell elkezdenünk (rámelegítés, felgolyózás vagy csere, mint a BGA IC-k esetében általában).

Az antenna-kapcsoló áramkör hibája szükség esetén akkor is megjavítható egy egyszerű,

ún. háromszög-átkötéssel, ha nincs másik antenna-kapcsolónk, amit felhelyezhetnénk a hibás helyett. Ilyenkor az antenna-kapcsoló PED-jeit a megadott háromszögben összekötve létre tudunk hozni egy csak 900 (vagy akár csak 1800) Mhz-en működő telefont.

11. 2. A feszültségosztó és töltő áramkör

Minden mobiltelefonban fontos szerepet lát el a töltésvezérlő áramkör, amely a töltő csatlakozótól az akkumulátor érintkezőig juttatja el a töltéshez szükséges áramot.Az áramkör jellemzően el van látva Zener-diódás védelemmel a túlfeszültség ellen, illetve előfordul, hogy egy hagyományos olvadóbiztosíték szerepel benne védelem gyanánt (mint amilyen minden háztartásban előfordul, csak kicsit kisebb). Az alábbi ábránA Siemens A50-es készülék teljes töltő áramkörét jelöltük meg.

A Nokia 8850-es telefon példáján bemutatjuk a töltő és tápellátó áramkörök

felépítését és működését.

Akkumulátor töltés

A DC csatlakozó bemenet elektromos specifikációjában megadott üresjárási feszültség meghatározza az alkalmazható töltő egységet. A megengedhető maximális bemeneti feszültség 30 V, a tranziens jeleket elnyomó csillapító áramkör biztosítja a töltő egység bemenetének védelmét. A telefonkészülék számára közömbös, hogy az egy csatlakozó kábellel kapcsolódik a töltő egységre, vagy pedig egy asztali töltő egységre közvetlenül csatlakozik. A DC-jack csatlakozó érintkezői és a készülék alsó csatlakozójának a töltő áramkör érintkezői a készüléken belül össze vannak kötve.

A töltés elindítása

A töltő egység rácsatlakoztatásakor, a CHAPS vezérlő áramkör egy kezdeti töltő áramot biztosít, melynek minimális értéke 130 mA. A kezdeti áram biztosítja a töltés beindítását teljesen lemerült akkumulátor esetén is. A kezdeti áram addig tölti az akkumulátort, amíg az el nem éri a 3.0V (+--0.1 V) értéket és ekkor a CCONT áramkör kiadja a PURX alaphelyzetbeállító (reset) jelet, melynek hatására a készülék működtető programjának végrehajtása elindul. A töltési üzemmód átkapcsolható a kezdeti töltés üzemmódról a PWM töltési üzemmódra, melye az MCU vezérlőegység programja határoz meg. Ha az akkumulátor feszültsége eléri a 3,55V (max. 3,75V) mielőtt a töltést vezérlő program végrehajtása befejeződne, a kezdeti töltő áram automatikusan kikapcsolódik. A kezdeti töltő áram újra bekapcsolódik, ha az akkumulátor feszültsége 100mV-tal a névleges érték alá csökken.

A működésre jellemző paramétereket a következő táblázat tartalmazza:

Paraméter JelMin. Normál Max. Egység

VOUT kezdeti töltési üzemmód kikapcsolási határérték

Vstart 3.45 3.55 3.75 V

VOUT kezdeti üzemmód hiszterézise MEGJEGYZÉS. Cout=4.7uF

Vstarthys 80 100 200 mV

Kezdeti töltési üzemmódban a szabályozott kimenő áram VOUT=ov…Vstart

Istart 130 165 200 mV

Akkumulátor túlfeszültség védelem

A kimeneti túlfeszültség védelem megakadályozza a telefonkészülék meghibásodását. Ezt a védelmi funkciót használják a különböző akkumulátor típusok (Li vagy Ni) használatánál is a kikapcsolási feszültség meghatározására. A tápellátás azonnal lekapcsolódik, amint a VOUT feszültség értéke meghaladja a kiválasztott VLIM1 vagy VLIM2 határértékeket.

A paraméterek értékeit a következő táblázat tartalmazza:

Paraméter Jel LIM be Min. Norm. Max. EgységKimeneti lekapcsolási feszültség határértéke (a töltés tartalma alatt -- Li akkumulátornál)

VLIM LOW 4.4 4.6 4.8 V

A feszültség határértéket a vezérlő jel logikai értéke LOW /alacsony/ vagy HIGH /magas/ választja ki a CHAPS (N101 IC) vezérlő áramkör VLIM bemeneténél. A 8850 esetén a VLIM vezérlőjel fixen

LOW értékre van állítva.

Ha a túlfeszültség érzékelés miatt a vezérlés egyszer lekapcsol, mindaddig kikapcsolt állapotban marad, amíg az akkumulátor feszültsége a VLIM határérték alá nem csökken és a PWM vezérlő jel értéke LOW. A vezérlés újbóli bekapcsolását PWM vezérlőjel HIGH logikai értékre állításával lehet elérni.

Az akkumulátor eltávolítása a töltés közben

A kimeneti túlfeszültség védelmi funkció abban az esetben is szükséges, ha az akkumulátort eltávolítják, miközben a készülék a töltő egységre van csatlakoztatva, vagy a töltőt úgy csatlakoztatják a telefonkészülékhez, hogy abba nincs behelyezve az akkumulátor.

Ha a töltő egység csatlakoztatva van és a VOUT feszültség meghaladja a VLIM bemeneténél le nem csökken a Vpor feszültség (névleges érték 3,0V, maximum 3,4V) alá. Az MCU egység vezérlő programja leállítja a töltés (lekapcsolja a PWM vezérlőjelet), ha érzékeli, hogy az akkumulátort eltávolították. A CHAPS vezérlő áramkör védelmi állapotban marad mindaddig, amíg a PWM vezérlőjel logikai értéke HIGH, melyet a túlfeszültség érzékelés okozott.

1.) Akkumulátor eltávolítás, (normál) töltő egység van csatlakoztatva, a VOUT feszültség növekszik (követi a töltő feszültséget).

2.) A VOUT feszültség eléri a VLIM határértéket, a vezérlés azonnal lekapcsolódik.3.) A VOUT feszültség csökken (mert nincs akkumulátor), és a töltő feszültség VCH kisebb, mint

a VLIM határérték (VCH<VLIM), ezért a vezérlés újból bekapcsolódik (a PWM vezérlőjel továbbra is HIGH állapot) és a VOUT értéke ismét meghaladja a VLIM határértéket.

4.) A vezérlő program beállítja a PWM vezérlőjelet LOW állapotba, így a CHAPS vezérlő áramkör nem tudja kiválasztani a PWM üzemmódot.

5.) PWM=LOW, bekapcsolási üzemmód, a kezdeti töltő áram folyik amíg a Vstart határértéket a kimeneti feszültség el nem éri.

PWM üzemmód

A töltőegység működik, a tápfeszültség be- és kikapcsolódik, amelyet a PWM vezérlőjel határoz meg. A PWM vezérlőjel frekvenciája 1 Hz. Ha a PWM=HIGH a kapcsoló bekapcsolt állapotban van, a kimenő áramot a töltőáram és a CHAPS vezérlő áramkör áramfelvételének különbsége határozza meg. PWM=LOW a kapcsoló kikapcsolt állapotba kerül, a kimenő áram értéke „0”.

A bekapcsolási tranziensek zajt okozhatnak a telefonkészülék hangfrekvenciás áramköreiben, ezért szoftver vezérelt kapcsolási üzemmódot használnak.

Akkumulátor azonosítása

A különböző típusokat az akkumulátorba beépített felhúzó ellenállás azonosítja. A fogadó oldalnál a BSI vezérlő vonalon van egy 100k felhúzó ellenállás a VBB tápfeszültségre. Az MCU vezérlő beolvassa BSI vonal feszültségét a CCONT (N 100 IC) A/D konverterének segítségével és így képes azonosítani az akkumulátort.

A paramétereket a következő táblázat mutatja:

Jel Min. Normál Max. Egység MegjegyzésBSI O 2.8 V Akkumulátor méret azonosítás 100k felhúzó ellenállás a

VBB tápfeszültségre a telefonkészülékben SIM kártya eltávolítás érzékelés (Komparálási szint 2,4V, VBB=2,8V)

67 68 69 kohm BLB-2 akkumulátor azonosítása (650mAh Li-lon)22 kohm Szervíz akkumulátor azonosítása

Az akkumulátor azonosító vonala használható az akkumulátor eltávolításának érzékelésére is. A BSI vezérlő vonal a SIM kártya DetX vonalára kapcsolódik a MAD2 IC-hez. A SIMCardDetX jel feszültségének szintje egy küszöbérték, melyhez felfutó élnél 0.85xVcc, lefutó élnél 0.55xVcc névleges feszültség érték tartozik. Az akkumulátor eltávolításának érzékelésével lehet szinkronizálni a SIM kártya lekapcsolását, mielőtt a tápfeszültség ellátás ténylegesen meg nem szűnik.

A BSI érintkező az akkumulátor érintkezőben bont, mielőtt a tápfeszültség megszűnik. A BSI érintkező az akkumulátor érintkezőiben bont mielőtt a többi érintkező bontana, így van egy késleltetés az akkumulátor tényleges eltávolítása és a tápfeszültség megszűnése előtt.

Akkumulátor hőmérséklete

Az akkumulátor hőmérsékletét egy akkumulátorba épített NTC biztosítja. A BTEMP vonalon van egy 100k felhúzó ellenállás a VREF feszültségre a fogadó áramkörnél. Az MCU vezérlő egység a CCON (N 100 IC) A/D konverterének felhasználásával meg tudja határozni az akkumulátor hőmérsékletét a BTEMP vonal feszültségének beolvasásával.

A paramétereket a következő táblázat mutatja:

IC láb Jel Min. Normál Max. Egység Megjegyzés3 BTEMP 0 1.4 V Akkumulátor hőmérséklet azonosítás, 100k

felhúzó ellenállás a VREF feszültségre. Egy akkumulátorba beépített NTC lehúzó ellenállás 47k+5%@25C, B=4050+3%

2.15

10 3.020

Vms

Telefon bekapcsolása az akkumulátor felől (bemenet). Bekapcsolási impulzus

1.990

100 2.8200

Vms

Akkumulátor bekapcsolása a telefon felől (kimenet) Bekapcsolási impulzus

-5 +5 % 100k ellenállás toleranciája

Tápfeszültség-szabályozók

A tápellátás alapvető vezérlését a CCONT áramkör biztosítja. Ez a részegység magában foglalja mindazokat a szabályozó áramköröket, amelyek tápfeszültséggel látják el az egész készüléket. A készülék digitális áramköreinek tápellátását a VBB szabályozó áramkör biztosítja, mely 2.8V DC feszültséget ad. A készülék szabályozó áramköre mindig működik, ha a telefon be van kapcsolva. A

VBB szabályozó áramkör látja el tápfeszültséggel a MAD IC-t és a memóriákat, a COBBA digitális áramkört és az UI egységben lévő LCD kijelző meghajtó egységét. A SIM kártya számára egy különszabályozó áramkör van. A szabályozó áramkör konfigurálható, hogy a 3V vagy 5V feszültséget használ és választható, SIMwr jel vezérlése a MAD IC vagy a CCONT áramkör felől történik. A COBBA analóg áramkör tápellátását a VCOBBA 2.8V DC tápfeszültség biztosítja. A CCONT létrehoz egy VPP 5V DC feszültséget is az RF és a Flash áramkörök számára. A CCONT egységben van egy valós idejű időzítő áramkör is, melynek tápfeszültség ellátásáról egy „RTC backup” akkumulátor gondoskodik. Ha a telefonkészülék akkumulátor feszültsége nagyobb, mint 3.2V, akkor tölti a CHAPS áramkör segítségével „RTC backup” akkumulátort.

A paramétereket a következő táblázat mutatja:

Üzemmód Vref RF REG VCOBBA VBB VSIM SIMFKikapcsolás Ki Ki Ki Ki Ki KikapcsoltBekapcsolás Be Be/Ki Be Be Be Be/KiAlaphelyzet Be Ki VR1 Be Be Be Ki Kikapcsolt

Készenlét Be Ki Ki Be Be Be/Ki

MEJEGYZÉS: COBBA szabályozó áramkör készenléti üzemmódban /SLEEP/ kikapcsolt állapotban van. Készenléti üzemmódban a kimenetén a VBB feszültség jelenik meg, melyet az RFReg(5) bit „1” (alapérték) beállítása határoz meg.

A CCONT áramkör magában foglal további öt 2.8V feszültségszabályozó áramkört, melyek az RF egységnek biztosítanak tápfeszültséget. Ezeket a szabályozó áramköröket lehet vezérelni akár közvetlenül a MAD IC felől akár a CCONT áramkör vezérlő regisztere által, melyet a MAD IC állandóan frissít. Az alábbiak ismertetik a MAD IC vezérlő vonalait és a szabályozó áramköröket, amelyeket vezérelnek.

TxPwr jel vezérli a VTX szabályozó egységet (VR5)RxPwr jel vezérli a VRX szabályozó egységet (VR2)SynthPwr jel vezérli az összes szabályozó áramkört, kivétel a VR1VCXOPwr jel vezérli a VXO szabályozó egységet (VR 1)

Az előbbiekben említett vezérlő jeleken kívül a MAD IC szolgáltatja a TXP vezérlő jelet is, mely a HAGAR tápfeszültség vezérlő egységbe jut. A vevő áramkör tápfeszültség vezérlő TXC vezérlőjele a COBBA egységtől a HAGAR egységbe jut.

A jobb megértés kedvéért ellenőrizzük az összefüggéseket egy kapcsolási rajzon!*gyakorlati tanács,mi ezzel a baj?

Kapcsolóüzemű tápegység VSIM

Van egy kapcsolóüzemű tápegység a SIM illesztő áramkör számára. A SIM feszültséget a soros I/O ponton keresztül lehet kiválasztani. Az 5V-os SMR feszültséget a SIM feszültség kiválasztásától függetlenül lehet bekapcsolni, de nem lehet kikapcsolni, ha a VSIM feszültség 5V-ra van állítva. MEGJEGYZÉS: VSIM és V5V jelek együttesen 30mA-rel terhelhetők.

2.1.2 Be- és kikapcsolási folyamat

A készüléket be lehet kapcsolni:1.) A bekapcsoló gombot megnyomva, egy PWRONX megszakítási jel keletkezik, amely eljut a

CCONT vezérlő áramkörhöz, mely elindítja a bekapcsolási folyamatot.2.) A töltő egységet a telefon készülékhez csatlakoztatva. A CCONT áramkör a VCHAR

feszültség jelenlétét érzékelve felismeri a töltő egység telefonhoz csatlakoztatását és elindítja a bekapcsolási folyamatot.

3.) ARTC ébresztés megszakítás. Ha a valós idejű időzítő egység ébresztés üzemmódba van állítva és a telefon ki van kapcsolva, az RTC időzítő egység egy megszakítás jelet generál, és megszünteti az ébresztési üzemmódot. Az RTC megszakítás jel a PWRONX vonalra csatlakozik és egy bekapcsolási jelet ad, ugyan úgy, mintha a bekapcsoló gombot megnyomnánk.

A GSM telefonok be-és kikapcsolásáért, a működésben lévő egységek tápellátásáért a feszültségosztó áramkör felelős, rajta halad keresztül az akkumulátor + pólusáról kiindulvaa VBATT jel (az akkumulátor pillanatnyi feszültsége), majd osztódik minden áramkörnek,tipikusan a 2.8 V-os működési feszültségre. Vannak azonban közvetlen tápellátású elemek is, amelyek közvetlenül az akkumulátor + érintkezőjéről kapják a tápellátást. Tipikusan ilyen például a nagy áramfelvételű végfok.

Bekapcsolás a töltőegység csatlakoztatásával

A töltőegység csatlakoztatásakor a CCONT egység bekapcsolja a CCONT digitális áramkörének tápfeszültségét, amint az akkumulátor feszültsége eléri a 3.0V értéket. A CCONT digitális áramkörök alaphelyzetbeállító jelét feloldja amint a működtető feszültség már stabilizálódott (a feszültség bekapcsolását követően 50 us idő elteltével). A VCXO áramkör működtető feszültsége szintén bekapcsolódik. A CCONT digitális egységben egy számláló a MAD IC áramköreit alaphelyzetben tartja 62 ms ideig (PURX), amíg a VCXO egység órajele stabillá nem válik. Ezen idő letelte után a MAD IC-t alaphelyzetben tartó jel megszűnik és a VCXO vezérlő jelet (SLEEPX) ad a MAD áramköröknek.

1.) Az akkumulátor feszültség meghaladja a 3.0V értéket > Bekapcsolódik a digitális tápfeszültség a CCONT (VBB) egységnek

2.) CCONT digitális alaphelyzet-beállító jel megszűnik. A VCXO áramkör bekapcsolódik3.) 62 ms késleltetés a PURX jel felengedése előtt.

Ha a készülék bekapcsolását a töltő egység rácsatlakoztatásával végzi el a teljesen lemerült akkumulátornál, a töltő egység nem tud biztosítani elegendő áramot a normál bekapcsolási folyamathoz, így az csak bizonyos késleltetéssel történik meg.

2. Bekapcsolás bekapcsolási vezérlőjel (PWROWNX)

A bekapcsoló gomb megnyomásakor a PRONX vezérlőjel szintje LOW állapotba kerül. A CCONT vezérlő bekapcsolja a CCONT digitális és a VCXO vezérlő áramköröket hasonlóan, mint mikor a töltő egységet csatlakoztatja a telefonkészülékhez. Ha a PWRONX vezérlőjel szintje LOW mikor 64 ms késleltetési idő elteltével a PURX alaphelyzetbeállító jel nem lesz felengedve és a CCONT áramkör kikapcsolódik (a digitális rész kikapcsolási jelet küld az analóg résznek).

1.) Bekapcsoló gomb lenyomva – CCONT (VBB) digitális tápfeszültség bekapcsolódik.2.) CCONT digitális alaphelyzetbeállító jel megjelenik. VCX bekapcsolódik.3.) 62ms késleltetés észlelhető, ha a bekapcsoló gomb még mindig le van nyomva.

3. Bekapcsolás RTC időzítő egység által

Az RTC időzítő egységgel (CCONT áramkör része) be lehet kapcsolni a telefonkészüléket, ha az RTCPwr vezérlőjel logikai „1’ értékre állítják.

4. Bekapcsolás IBI egység által

Az IBI egységgel be lehet kapcsolni a CCONT egységet a BTEMP vonalra adott rövid impulzusokkal (10 ms). A bekapcsolásnál a BTEMP jel ugyanúgy viselkedik, mint bármely más bemeneti jel, amely az ADC egységre csatlakozik.Amikor a PURX alaphelyzetbeállító jel megszűnik, a MAD egység kiadja az ExtResetX rendszer alaphelyzetbeállító jelet és a belső MCUResetX alaphelyzetbeállító jelet és elkezdődik a rendszert konfiguráló program betöltésének végrehajtása. Ha a MAD áramkör GenSDIO vezérlőjele LOW állapotban van, akkor a MAD egység saját ROM memóriájából történik a feltöltés, ha a jel logikai HIGH állapotú, akkor a program betöltése külső memóriából vezérlő program végrehajtásával folytatódik. Ha a MBUS vezérlőjel LOW értékre változik a berkapcsolási folyamat tartama alatt a rendszer konfigurálása a flash memória programozásával kezdődik és az FBUS- RX válaszjelre vár a vezérlő egység.

5. Kapcsolás

A készüléket ki lehet kapcsolni:

1.) A bekapcsoló gombot megnyomva, a MAD egység ezt érzékelve elindítja a kikapcsolási folyamatot.

2.) Ha azt akkumulátor feszültsége a működési szint alá csökken, akár nincs töltés, vagy az akkumulátort eltávolítják.

3.) Ha engedélyezve van figyelő (watchdog) funkció és a meghatározott idő letelt, akkor automatikusan lekapcsolódnak a CCONT szabályozó áramkörei és a telefon kikapcsolódik.

4.) A valós idejű időzítő áramkört be lehet úgy állítani, hogy az kikapcsolja a telefon készüléket. Az RTC időzítő egy megszakítás jelet generál és megszünteti az ébresztési üzemmódot. Az RTC megszakítás jel a PWRONX vonalra csatlakozik és egy kikapcsolási jelt ad, ugyan úgy, mintha a bekapcsoló gombot megnyomnánk.

A kikapcsolási folyamatot a MAD egység vezérli. Ha a bekapcsoló gombot elég hosszú ideig lenyomva tartják, vagy ha az akkumulátor feszültsége a határérték alá csökken az MCU egység, elindítja a kikapcsolási folyamatot és lekapcsolja a SIM kártya tápfeszültségét. Majd az MCU kiad egy rendszer alaphelyzetbeállító jelet és alaphelyzetbe állítja a DSP egységet. Ha nincs a töltő egység csatlakoztatva a készülékhez, az MCU egység beír egy rövid idejű késleltetésnek megfelelő értéket a CCONT figyelő (watchdog) funkciót végző egységének megfelelő regiszterébe és engedélyezi annak működését. A késleltetési idő letelte után a CCONT egység aktiválja a PURX vezérlőjelet és az összes szabályozó áramkör kikapcsolódik és kikapcsolja a telefon készüléket.

Ha a töltőegység csatlakoztatva van, miközben a bekapcsoló gombot lenyomva tartják kikapcsolási célból, a készülék úgynevezett „aktív kikapcsolt állapot” /acting dead/ üzemmódba kerül.

2.1.3 Töltés

Az akkumulátor töltését bármelyik működési üzemmódban lehet végezni. Az akkumulátor típusát/méretét egy beépített ellenállás meghatározza. Az ellenállás értéke megfelel az akkumulátor kapacitásának. Ez a kapacitásérték összefügg az akkumulátor gyártástechnológiájával, mivel különféle kapacitásértékek adódnak a különböző akkumulátor gyártástechnológiáknál.

Az akkumulátor feszültségét, hőmérsékletét, méretét és áramát a CCONT egység méri, míg a töltési program végrehajtásának vezérlését a MAD egység végzi.

A tápellátást vezérlő áramkörök felügyelik a töltő egységből az akkumulátorba jutó töltő áramot. A töltés vezérlését a CCONT egységbe érkező PWM vezérlőjel végzi. A PWM vezérlőjel impulzus szélességét a MAD egység határozza meg és küldi a megfelelő adatot a soros vonalon keresztül a CCONT egységnek. Az akkumulátor feszültség növekedésének mértékét a CHAPS áramkör korlátozza, mely kikapcsolja a töltést, ha az akkumulátor feszültsége eléri a 4.2V értéket. A töltő áram figyelés és mérése egy 220 ohmos ellenálláson keresztül történik.

2.1.4 Figyelő funkció (watchdog)

A CCONT egységben van egy ún. figyelő funkciót (watchdog) ellátó áramkör, amely egy számlálóból és más logikai áramkörökből épül fel. Ezzel az áramkörrel lehet vezérelni a bekapcsolási és kikapcsolási folyamatokat, amelyet a CCONT áramkör hajt végre. A figyelő funkció tiltva van, ha a WWDiskX jel értéke LOW.A figyelő áramkör számlálója addig működik, amíg a beállított idő le nem telik. A figyelő áramkör számlálója automatikusan feltöltődik 32 sec értékre a bekapcsoláskor. Normális esetben ez az érték úgy törölhető, hogy a MAD egység megfelelő vezérlő adatot ír a WDreg regiszterbe.

2.1.5 Működési üzemmódok

l. Aktív kikapcsolt állapot /Acting Dead/

Ha a készüléket kikapcsolják, miközben az töltőre van csatlakoztatva, a készülék kikapcsolódik, de belép az ún. „aktív kikapcsolt állapot” /acting dead/ üzemmódba. A felhasználónak a telefon működik, habár az ki van kapcsolva. Egy figyelmeztető jel keletkezik az akkumulátor töltésére vonatkozólag és/vagy az akkumulátor töltésére vonatkozó üzenet jelenik meg a kijelzőn, mely tájékoztatja a felhasználót, hogy az akkumulátor töltése folyamatban van.

2. Aktív üzemmód /Active/

Aktív üzemmódban a telefon normálisan működik. Folyamatosan ellenőrzi a csatornákat, figyeli az adóállomást, veszi és feldolgozza az információkat. A CCONT egység összes szabályozó áramköre

működik. Különféle állapotokban működhet aktív üzemmódban a telefonkészülék, attól függően, hogyan vannak beállítva a fogadási és továbbítási paraméterek, működik-e a DSP egység stb.

3. Készenléti állapot /Sleep/

Készenléti üzemmódban az összes tápfeszültség szabályozó és a SIM kártyát vezérlő VSIM feszültségszabályozó ki van kapcsolva, kivétel a VBB tápfeszültség. Az MCU és DSP órajel megszűnésekor a MAD egység aktiválja a „készenléti állapot” üzemmódot. Az RF egység feszültségszabályozó áramköre kikapcsolódik és a VCXO vezérlő egység VCXOPwr jele LOW értéket vesz fel. Ebben az állapotban csak a CCONT egységben lévő 32kHz készenléti (sleep) órajelet előállító oszcillátor működik. A flash memória tápfeszültség kikapcsoló vezérlőjele rákapcsolódik az ExtSysResetX jelre és így a flash memória állandóan kikapcsolt állapotban van a „készenléti állapot üzemmódban”.

A „készenléti állapot” üzemmód véget ér, ha a MAD egységben az időszámláló lenullázódik, vagy valamilyen külső megszakítás történik, amelyet okozhat a töltő egység csatlakoztatása, egy nyomógomb megnyomása, egy kihangosító készlet csatlakoztatása stb. A MAD egység elindít egy felélesztési folyamatot és beállítja a VCXOPwr és ExtSysResetX vezérlőjelet HIGH állapotba. A VCXO egység időzítéseinek és szabályozóinak és órajeleknek a beállítása után engedélyezi az „Aktív” üzemmódot.

Ha az akkumulátort eltávolítják a „készenléti állapot” üzemmódban, a CCONT áramkör az SIM illesztő áramkör vezérlő vonalát LOW állapotba állítja, ezért az MCU egységet már nem lehet újból bekapcsolni.

2.1.6 Időzítő áramkör

1. 26 MHz órajel

A CCONT IC szolgáltatja a 2.8V VXO tápfeszültséget a 26 MHz frekvenciájú jelet előállító G830 IC-nek. Az AFC vezérlőjelet egy többfunkciós konverter az N250 IC biztosítja. A 26 MHz órajel a HAGAR szétosztó áramkörre jut, amely két irányba választja szét a jelet: az egyiket elküldi referencia frekvenciának az LO szintetizátorhoz és a lokális VCO áramkör korrekciójának vezérlésére használható. A másik jelet leosztja kettővel az N505 IC és létrehoz egy 13 MHz órajelet. A jel a HAGAR IC / E4 lábán jelenik meg, és a V800 erősítőn keresztül rákerül a CPU D200 IC-re, mint referencia órajel. Majd a jel továbbhalad egy többfunkciós konverteren N250 IC keresztül. A V800 erősítő 2.8V VXO tápfeszültségét a CCONT szolgáltatja.

2. 32.768 kHz órajel

A 32.768 KHz óraáramkört egy B100 kristály, a CCONT és a perifériák alkotják. A 32.768 kHz órajel felerősítve a CCONT-re kerül, majd onnan a CPU D200 IC-re, ahol a valós idejű időzítő egység órajelét szolgáltatja. A telefonkészülék csatlakoztatásakor az akkumulátor látja el tápfeszültséggel a B100 32.768 kHz kristályt. Ha a telefon akkumulátorát eltávolítják, a tápfeszültség ellátást egy „backup” G 100 akkumulátor biztosítja. A G 100 akkumulátor feszültsége túl alacsony, a telefonkészülék akkumulátora tölti az N101 áramkörön keresztül a G 100 „backup” akkumulátort.A töltés tartama alatt a telefonkészülék akkumulátorának feszültsége nem csökkenhet 3.2V alá.

Az alábbi ábrán szerepel a Nokia 8850-es telefon áramköri rajza,ahol nyomon követhetőek a szövegben talált áramköri számok és az elemek közötti összefüggések.

11. 3. Az audio áramkörök

Az audio áramkörök (a külső és belső hangszórók és mikrofonok áramkörei) egyetlen közös pontban találkoznak,ez pedig az Audio IC,a DCT-3-as Nokia telefonoknál a COBBA(DCT-4Eseknél az UEM,egyéb telefonoknál általában egyszerűen csak Audio IC).A COBBA IC,amely a vevő áramkör által lebontott analóg „I” és „Q” jeleket kezeli,elvégzi a beérkezőAnalóg jeleken az analóg-digitális átalakítást,hogy a digitális jeleken elvégezhesse a szükséges korrekciókat,majd visszaalakítja analóg jellé,és kiküldi a hangszóró felé,ahol a jelÁthalad egy kondenzátoron és egy induktivitáson(tekercsen),majd megjelenik rezgés (ezáltal hang) formájában a hangszórón.A telefon teljesen külön útvonalon kezeli a saját hangszórójátÉs a külső csatlakoztatható hangszórót,pld.headset vagy kihangosító hangszóróját,ezért ha egyik sem működik,feltehetően a COBBA IC-nk hibásodott meg.A mikrofonok ugyancsak külön útvonalat járnak be,ezt ügyesen ki is tudjuk használni,ha pl.a mikrofonunk kimeneteérintkezési hibás lesz, megszakad, a headset vonalát átkötve kijavíthatjuk a hibát.A mikrofonok esetében a hangrezgés szintén egy tekercsen és egy kondenzátoron keresztül jut be a COBBA IC-be,ahol a megfelelő szűrések és átalakítások után „I” és „Q” jel formájábanTovábbítódik a HAGAR IC-hez.Mint láthatjuk az audio áramkörök felépítése igen egyszerű,De nagyban összefügg a rádiófrekvenciás körökkel, és néha bizony a megtévesztő hibajelenségek kapcsán nagyon nehéz kiszűni, melyik áramkörünk hibásodott meg valójában.

11. 4. A felhasználói felület áramkörei

Ide soroljuk a kijelző vezérlő áramkört,a billentyűzetet,a csengőt,a vibramotort, a LED-eket vezérlő köröket, és mindent, ami a felhasználóval történő visszajelzést, kapcsolattartást szolgálja.

A kijelző vezérlő áramkört egy úgynevezett chip on glass- chip az üvegen technológiával valósították meg, amely közvetlenül a processzortól kapja a vezérlést.A régebbi Nokia telefonoknál egy átvezető gumi biztosította a panel és a kijelző között a jelátvitelt,ami gyakran elvesztette vezető képességét. Ilyenkor a kijelző elhalványodott,csak nyomásra tért vissza,vagy nyomásra tűnt el,összevissza rajzolta ki a pixeleket,vagy csak világított,de nem jelzett ki semmit.A problémát a gumi alkoholos fürdetése, súlyosabb esetben cseréje oldotta meg. Hasonló tünetekkel járt, amikor a kijelzőt a panelre rögzítő fülecskék törtek le,vagy lazultak ki,és a kijelző érintkezése drámaian megromlott.Ha a fülecskék érintkezését javítani nem lehetett,vagy nem volt hozzá alkatrész, a leggyakrabban úgy orvosolták ezt a kérdést,hogy a kijelző és az előlap közé az átvezető gumi feletti területen egy szivaccsal támasztották meg és szorították oda a rosszul érintkező alkatrészt a kontaktus biztosítása végett. Napjaink kihajtós telefonjaiban hasonló hibákat leggyakrabban a fólia szakadása vagy megtekeredése okoz,ez azonban sajnos már nem javítható ennyire egyszerűen.A monokróm kijelzők minden egyes képpontja a memóriában egy biten tárolódik el(0-nincs képpont,1-van képpont).A színes kijelzős telefonoknál a színmélységtől függően egy képpont megvalósításához már több byte-nyi memóriaterületre is szükség lehet.A kijelzőn megjelenő adatok sebességét,a reakció gyorsaságát a 32.768 Khz-es valós idejű kristály időzítő áramköre szabályozza a processzoron keresztül, akárcsak a billentyűzetre történő reagálás sebességét, és a csengés ütemét, gyorsaságát. Tehát, ha ezekben a

metódusokban találunk hibát, gyaníthatjuk hogy a krisály működése nem megfelelő, vagy legalábbis a kristályt is magában foglaló időzítő áramkörben lehet hiba (valahol a CCONT,a kristály és a CPU körül).A kijelző érintkezőin feszültség alatt, működő telefonnál referencia értékeket mérhetünk, melyek a processzor felől érkeznek, tehát amennyiben nem megfelelőek, a hibát a CPU vagy esetleg a CCONT körül kell keresnünk.Hasonló a helyzet a billentyűzettel is,mely mátrixszerű elrendezésben szintén mindössze néhány kondenzátor közbeiktatásával a CPU-ra van kötve.A billentyűzet sorokból és oszlopokból áll, ha megnyomunk egy gombot, a CPU megkapja a sor és az oszlop információt. Ebből kitalálja, hogy melyik billentyűt érintettük meg, és e szerint reagál. Beázást követően a billentyűzet gyakran nem érintkezik megfelelően, ilyenkor egy alapos ultrahangos fürdő segíthet rajta. Előfordul az is, hogy egy nyomógomb-PED a panelen megszakad,és elveszíti a föld-vagy a táp jelet,ilyenkor a hibát apró átkötéssel orvosolhatjuk. Elkopott,beázott,rossz érintkezésű billentyűzet PED-eken késsel vagy szikével finoman megkapargatva a felületüket is segíthetünk(ez a módszer akkumulátor-és töltő-érintkezőknél is remekül működik!).Ha nem reagál egy billentyűnk, nem vagyunk olyan rossz helyzetben,mintha a kijelző-érintkező és a processzor között szakad meg a kapcsolat(mivel ott nincs hová kötni). A billentyű többnyire a sorban és oszlopban következő(vagy előző) működő társához kötve további működésre bírható (helyreáll a panel rétegeiben megszakadt mátrix).Természetesen itt is előfordulhat olyan szakadás, amely a processzor felé irányuló jel útjába áll,és ilyenkor nem lehet egyszerűen megoldani a problémát.Mindenképpen itt kell szólnunk a UI Panelről,vagy UI Switchről,amely a User Interface(felhasználói felület) kapcsoló vezérlője,ami a processzortól kapott engedélyező jelet osztja le a megfelelő elem felé, tipikusan ő vezérli a készülék világítását, külön a billentyűzetét és külön a kijelzőét, a csengő és a rezgő alkatrészeket.Tipikusan a DCT-3-as telefonoknál univerzális 2x10 lábas külső lábas,hagyományos tokozású(nem BGA) IC,amelyhez szakadás esetén könnyűszerrel hozzá lehet kötni a csengő,a rezgő PED-jeit,vagy a világítás engedélyező jelet továbbító kondenzátorokat.Ezek igen gyakori javítások,érdemes őket jól begyakorolni!Az alábbi ábrán szemléltetünk erre néhány példát.

III. fejezet

12. A mobiltelefonok menürendszere

A rádiótelefonok menüjének alapos ismerete elengedhetetlen egy szervizes számára,hiszen a Javítások a gyakorlatban nem az IC-cseréknél kezdődnek,hanem a legegyszerűbb felhasználóiBeállítások helyes megvalósításával,illetve jellemzően az eltévesztett paraméterek kijavításával.Gyakorló szervizesként nap mint nap fogunk találkozni olyan készülékekkel,melyeken egyszerűen csak mindenféle berendezés nélkül, be kell helyesen állítani a megfelelő adatokat a hibátlan működéshez.Egy jó szervizesnek ismernie kell a szolgáltatói WAP,GPRS,MMS és egyéb beállításokat,hogy ügyfele segítségére lehessen ezekben.Ismernie kell a készülék menüjének felépítését,hogy gyorsan megtalálja benne azokat a tesztfunkciókat,amelyek segítségével a hibakeresést lerövidítheti vagy kiválthatja.Az egyik leggyakoribb ilyen eset,amikor az ügyfél nem tud a készülékéről SMS-t küldeni.Tudnunk kell,hogy ennek a hibának,ha a telefon egyébként tökéletesen működik a hálózaton,nem lehet hardveres alapja.Legjellemzőbben az SMS központ számot „üti el” a kedves felhasználó,esetleg egy nullával többet rögzít a szám végén,mint amennyire szükség lenne.Gyakori még a szürkeimportból származó külföldi készülékeknél,hogy a külhoni szolgáltató a készülék WAP vagy GPRS beállításait beleégette a szoftverbe,így azok csak szoftvercsere útján módosíthatóak – ez a jelenség felettébb kellemetlen lehet,ha az ügyfél nem veszi észre,hogy a készüléke minden egyes WAP-hívásnál például egy németországi hálózatra szeretne felkapcsolódni -.Régebbi Alcatel készülékeknél illetve régebbi Siemens telefonoknál jellemző az a hiba,hogy a készülék kimenő hívást nem tud elküldeni,de fogadni tud.Mint tudjuk,ennek a hibának sem lehet hardveres alapja,hiszen a készülék első rádiófrekvenciás művelete a bekapcsolás után,hogy az adó oldalon keresztül feljelentkezik a hálózatra,és azonosítja magát – hardveres hiba esetén már ez sem történne meg,és a készülék nem lenne képes semmiféle kommunikációra -.Itt egész egyszerűen arról van szó,hogy a telefon menüjében le lehet tiltani a kimenő

hívásokat egy kóddal,ezt kell megkeresnünk és a kód ismeretében visszaállítanunk.Alcatel telefonoknál ehhez hasonló kóddal akár az egész menürendszert le lehet kódolni,ebben az esetben a készülék menüpontjai sem lesznek elérhetők a kód ismerete nélkül.Minden telefon menüjében szerepel a beállítások menüpont alatt a hálózatkeresés,és ennek a kézi beállítási lehetősége.Nagy segítségünkre lehet ez a beállítás a készülék rádiófrekvenciás vevő áramkörének tesztelésében,hiszen a keresés elindításakor ez a rész kezd el dolgozni,és a megtalált hálózatokból következtethetünk a működésére.Vigyázzunk,ne hagyjuk magunkat becsapni letiltott telefonnal!Az ilyen készülék látja ugyan mindhárom honos hálózatot,de nem képes feljelentkezni sem a Pannon,sem a T-Mobile hálózatára(a Vodafone nem veszi át az ő feketelistájukat,tehát a Vodafone hálózazára csak abban az esetben nem lehet feljelentkezni,ha a készüléket a Vodafone tiltotta le).Az újabb készülékeknél az üzemmód menüben a csengőhangok,rezgés beállításával tesztelhetjük a telefon ezen funkcióit.Ha új telefont vásárolunk,érdemes végigböngészni a naptár és játékok menüpontokat,ahol az esetleges rögzített játékrekordok vagy naptárbejegyzések árulkodhatnak arról,hogy nem is annyira új ez a készülék.És még lehetne sorolni a menü ismeretének hasznosságát igazoló példákat,de azt hiszem leszögezhetjük,hogy a telefon szoftverének ismerete legalább annyira fontos a szervizes számára,mint a hardveres felépítés beható tanulmányozása.Ismerkedjünk meg hát a mobiltelefon-szolgáltatók beállításaival,nézzünk utána,jegyzeteljük le magunknak a prospektusaik,weboldaluk alapján,Mit és hogyan kell beállítanunk a helyes működéshez,ismerjük meg,nézegessük minél többféle telefon menüjét,lépkedjünk benne és próbálgassuk a funkciókat,hiszen csakis ígySajátíthatjuk el ezeket az ismereteket.Mellékletként álljon itt egy Alcatel 512-es telefon menürendszere,fastruktúrába rendezve:

13. Szoftveres javítások

Mivel a mobiltelefon hardver és szoftver egységei szervesen összefüggnek egymással, a hardveres javítás elképzelhetetlen szoftveres beavatkozások nélkül, és néha ez fordítva is igaz.Mielőtt azonban belekezdenénk ebbe a roppant fontos témakörbe, hadd szóljak néhány szót a hatályos jogszabályokról, és kérjek meg minden kedves olvasót ezeknek a betartására.Mindenek előtt, a mobiltelefon azonosító számának, az IMEI-számnak a cseréje és bármilyen fokú manipulálása törvénybe ütköző cselekedet, amit szigorúan tilos elvégezni bármilyen célra is!A mobiltelefon-készülék függetlenítése szintén lehet törvénybe ütköző cselekedet, amennyiben nem rendelkezünk a hozzá szükséges hatósági és szolgáltatói engedélyekkel, ezért, mivel senkit sem szeretnénk bűncselekményre felbújtani vagy tippeket adni, a készülékek függetlenítéséről nem esik szó ebben a könyvben, mivel ez nem képezi a szervíztevékenység elválaszthatatlan részét. Ha valaki függetleníteni szeretné a telefonját, mindenekelőtt forduljon a szolgáltatóhoz, kérjen tőle engedélyt és felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy hol és miként végezheti vagy végeztetheti el ezt a műveletet, majd kérjen a rendőrségtől és az illetékes egyéb hatóságoktól is felvilágosítást a szükséges engedélyekkel és vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban, majd mindezek ismeretében, ha minden feltételnek és előírásnak meg tud felelni, csak abban az esetben végezze vagy végeztesse el a műveletet, de a legszerencsésebb, ha ezt a szolgáltató szakszervízében hajtatja végre. A jogszabály alapja, hogy a szoftver nem a vásárló, hanem a szolgáltató tulajdona, így minden beavatkozáshoz, ami a szoftvert megváltoztatja, a szolgáltató engedélye szükséges, elvileg még egy egyszerű csengőhang, vagy operátorlogó cseréjéhez is! (Természetesen az éles piaci versenyben a szolgáltatók nem valószínű, hogy szankcionálni fogják az ilyen jellegű szoftvermódosításokat, mivel ez nem áll érdekükben, de joguk lenne hozzá.) A könyvben bemutatott szervizes tevékenység elsősorban a valódi szoftverhibák kijavítására, magyar nyelv feltöltésére, szoftverfrissítésre vonatkozik. A fentiek ismeretében tudatában kell lennünk azonban annak, hogy ezek a beavatkozások is lehetnek törvény- vagy szabálysértések, így elvégzésük előtt mindig a fent leírt módon tájékozódjunk a szükséges engedélyekről és jogszabályokról a szolgáltatónál és az illetékes (rendőr) hatóságnál is! A szolgáltató saját menüjét (pl. Vodafone Live-menü) sem szabad a készülékről eltávolítani, szoftverfrissítés alkalmával sem!! Ha nem rendelkezünk a márkaszervizek által birtokolt engedélyekkel, sok esetben a legegyszerűbb, ha a javításaink szoftveres részét rájuk bízzuk. A szoftveres javításokról szóló fejezet ennek szellemében azoknak a szervizeknek szól, akik rendelkeznek a szükséges engedélyekkel,a többiek számára csak elméleti információforrásként szolgál arra vonatkozóan, hogy megértsék, miként is történnek ezek a szoftveres műveletek a telefonokban.

Először is ismerkedjünk meg egy kicsit részletesebben a telefonok szoftveres felépítésével.

A vezérlő szoftver egésze a teljes flash-nek is nevezett tartomány, amely két fő részből áll:az EEPROM-ból, ami a készülék legalapvetőbb működtető funkcióit tartalmazza (gyakrana bekapcsoláshoz szükséges algoritmusokat például) és az MCU-ból, amit már tárgyaltunk a logikai áramkörök kapcsán. Az MCU maga a telefon teljes vezérlő szoftvere, benne a vezérlő algoritmusokkal, menüpontokkal, a menüpontok ikonjaival, felirataival és minden egyébbel. Az MCU egyik „legnevezetesebb” részegysége a PPM (Post Programable Memory, utólagosan programozható memória) amely nemes egyszerűséggel a készülék menüjének nyelv-régióját tartalmazza. Mi az a nyelv régió? Nos, egy mobiltelefon-készülékben általában a forgalmazás helye által meghatározott régió nyelvei találhatók meg,a régiókódokat többnyire betűvel jelzik. Például egy ázsiai forgalomba szánt mobiltelefon „B” régiókód alatt tartalmazza a kínai, japán és mondjuk a thai nyelveket (és persze az angolt, amely minden készülék minden nyelvcsomagjában megtalálható alapértelmezett nyelv), míg egy kelet- és közép-európai forgalmazásra gyártott telefon „J” régiókódja tartalmazza a magyar, a cseh, a lengyel, az ukrán (és az angol) nyelvet.Ezeket a nyelv-régiókat, vagyis a PPM tartalmat kicserélve tudunk a mobiltelefon készüléken nyelvet cserélni, tehát pl. magyar nyelvet feltölteni (példánk szerint ugyebár ehhez a „B” régiókódú telefon PPM-jét kellene egy „J” régiókódúval felülírnunk).Természetesen előfordulnak olyan telefonok is, kiváltképp azok a típusok, amelyek nagy tudásuk miatt sok belső algoritmussal és nagy memóriaigénnyel dolgoznak, amelyeknél egy régiókód egyetlen nyelvet jelöl, vagy meg sem jelenik a készülék csak 1-2 nemzetközi nyelven (tipikusan angol, német). Az MCU rendelkezik mégegy nevezetes regiszterrel, a PMM-el (Permanent Memory). Ez egy elkülönített memóriarekesz, amit bizonyos telefonok leggyakrabban abban az esetben használnak fel, amikor a memóriájuk egyéb területei vészesen fogytán vannak, és már nincs elég helyük az adatmentésre. Nagy vonalakban az MCU cseréjét nevezhetjük szoftverfrissítésnek, a PPM cseréjét pedig nyelvcserének. Mindkét művelet flashelés útján valósul meg, vagyis a mobiltelefon belső flash memóriájában tárolt bizonyos regisztereket szoftveres úton kitöröljük, majd feltöltjük az általunk megadott tartalommal. A flashelés után minden esetben el kell végeznünk a FAID (Flash Authority ID, flash ellenőrző ID) számolást (a legtöbb flashelő program tudja ezt a funkciót,vagy automatikusan el is végzi), ezzel a mobiltelefon vezérlő szoftverének adjuk meg a COBBA ID (COBBA azonosító) segítségével leellenőrzött IMEI-számot, amire a vezérlő szoftvernek lesz szüksége a hálózatra való feljelentkezéshez (ellenőrző összeg, azaz checksum számításnak is nevezik ezt az eljárást, bár a teljes checksum számítás nem csak a FAID kiszámolását tartalmazza magában, hanem egyéb ellenőrző összegek kiszámítását is, ezért lényegesen hosszadalmasabb eljárás). Ha elfelejtünk a flashelés után FAID-et számoltatni, a készülék mindaddig nem fog tudni feljelentkezni a hálózatra, amíg meg nem tesszük.

A FAID és a teljes checksum számítás sok esetben szoftverhibák fellépése esetén is orvosság lehet.A fenti műveleteket elvégezhetjük ún. szervizboxokkal, amelyek integrált megoldást jelentenek általában több telefontípus, vagy akár több gyártó telefonjainak szoftveres javítására,biztonságos körülmények között,hiszen a szervizboxok legtöbbje a számítógép USB portjáról biztosít folyamatos tápellátást a telefon számára egy emulált akkumulátoron keresztül, így nem kell attól félnünk, hogy a telefon a művelet közben a tápellátás kiesése miatt elhalálozik, illetve a másik nagyon fontos érv a szervizboxok mellett, hogy amennyiben ilyet használunk, nem kell félnünk a különféle számítógépes vírusoktól, nem kell külön órákon át vadásznunk a feltöltendő flash-tartalmat az interneten (ami gyakran önmagában is lehet hibás és tönkreteheti a telefont, vagy bosszúságot okozhat), hanem a box support-oldaláról vagy a mellékelt CD-ről garantáltan hibátlan flash-tartalmak egész tárházához juthatunk hozzá.Véleményem szerint aki komolyan gondolja a szoftveres javításokat, annak rendelkeznie kell néhány szervizboxszal, bár tudnunk kell, hogy ezek a boxok nem olcsók, több 10.000 Ft-ba kerülnek, és ezért árban nem versenyezhetnek az internetről ingyenesen letölthető programokkal és a hozzájuk használható 1-2000 Ft-os adatkábelekkel. Ám tartsuk szem előtt, hogy minőség és megbízhatóság szempontjából értelemszerűen magasan ők viszik el a pálmát.Ezek a boxok lehetővé teszik a magyar nyelv feltöltést (PPM cserét), szoftverfrissítést (MCU cserét) és a teljes flashelést (MCU+EEPROM cserét, ami többnyire hibás telefonoknál vagyúj flash IC bekerülése esetén szükséges), illetve az EEPROM javítást (hibajavító algoritmusoklefuttatásával vagy új EEPROM tartalom feltöltésével – ha a telefon EEPROM-hiba tüneteit produkálja), és még sok egyéb funkciót is, amire szükségünk lehet. Biztonsági szempontok szerint is van néhány „íratlan szabály” amit főleg az elején, amíg kezdők vagyunk, érdemes betartani a szoftveres beavatkozások esetén.Mindenekelőtt csatlakoztassunk a PC-hez egy szünetmentes tápegységet, ami legalább 8-10perces működésre elegendő áramot tud leadni áramszünet esetén. Ez azért fontos, mert a telefonok nagyrésze megsérülhet,vagy tönkre is mehet, ha pl. flashelés vagy EEPROM-csere közben egy váratlan áramszünet megszakítja a műveletet. Jobb ezt megelőzni, főképp akkor, ha drága telefonokat is javítunk,hiszen akkor a szünetmentes tápegységünk már az első megmentett telefon esetén visszahozza az árát.A flashelés általában nem tart tovább 2-3 percnél,de bizonyos típusoknál akár a 15 perc is előfordulhat,ha a telefon belső memóriája nagy.A mobilkészülék folyamatos tápellátásáról is gondoskodnunk kell a művelet alatt,ezt a legjobb egy szerviz box használatával megoldani,de ha erre nincs lehetőségünk,csinálhatunk magunk is a töltő és egy rossz akkumulátor segítségével emulált akkumulátort a készülékre,amely folyamatos tápellátását biztosítja,vagy ha az adatkábel csatlakozása engedi,a művelet közben töltőn is hagyhatjuk a telefont,de minimálisan arról

gondoskodjunk,hogy egy hibátlan és teljesen feltöltött akkumulátor legyen a készülékben.Nagyon fontos,hogy az érzékeny műveletek végrehajtása előtt(flashelés,stb) a telefon teljes tartalmáról (MCU+EEPROM) és a benne lévő adatokról (telefonkönyv, SMS-ek, naptárbejegyzések, letöltött szoftverek stb.) készítsünk egy teljes mentést, amit visszatölthetünk a művelet után, ha törlődne valami, vagy ha nem sikerülne a beavatkozás.A szoftver letöltésével saját magunkat védjük, hiszen sikertelen művelet esetén ha a készülék még képes kommunikálni a számítógéppel, a saját szoftver visszatöltésével visszaállíthatjuk legalább az eredeti állapotot, a tartalom letöltésével pedig a telefon tulajdonosának teszünk nagy „szívességet” , hiszen nincs annál rosszabb, mint amikor egy szervízbe leadott telefonból kitörlődik az összes, le nem mentett adatunk.A felhasználói adatok márpedig flashelés esetén törlődhetnek, tehát lementésükről és visszatöltésükről a művelet után soha ne feledkezzünk meg.Ennek a felhasználói adatmentésnek a megvalósítására érdemes vennünk a számítógéphez egy univerzális Bluetooth és infra kaput, ami sok telefonnal kompatibilis, és a hozzá kapható vezérlő szoftver lehetővé teszi az adatok gyors le-és feltöltését, sőt akár saját használat esetén naptárszinkronizációt, szerkesztést, telefonkönyv-átírást, operátorlogó- és csengőhang-feltöltést és konvertálást, és sok egyéb hasznos funkciót tesz lehetővé számunkra.

A kapcsolat történhet infra port segítségével, Bluetooth kapu alkalmazásával,vagy hagyományos soros (COM) vagy párhuzamos(LPT) portok segítségül hívásával.A leggyakoribb kommunikációs forma az adatkapcsolat, mely ugyan az újabb telefonoknálmár kifejezetten az infra portra van optimalizálva, mi most megnézzük egy hagyományos soros porton keresztül.A soros port és a telefon közt feszülő adatkapcsolati kábel a legegyszerűbb RS232 elektronikát használja, a telefon csatlakozó lábkiosztásának megfelelő módon.Ha a telefon és a számítógép a megfelelő beállítások után sem kommunikál egymással,leggyakrabban ugye a sz.gép nem is látja a telefont,alapvetően gondolhatunk arrahogy a szoftver amit használni szeretnénk nem alkalmas az adott porton valókommunikációra,vagy a kábel nem képes végrehajtani a program utasításait.Ha ezeket a tényezőket kizártuk,többnyire a kábel gyenge minősége,esetlegszakadása okozhat problémát,ha ez sem akkor szinte biztos hogy a telefonérintkezőit kell alkohollal,fültamponnal vagy sürített levegővel,fogkefével megtisztogatni,különösen azoknál a típusoknál fordul ez igengyakran elő,ahol az érintkezősor ki van téve a környezeti behatásoknak, nem védi semmi (pl. Ericsson, Siemens legtöbb típusa).Általában gyári adatkábelek csak a gyári programokkal működnek, és fordítva.Nokia telefonoknál az FBUS kábel jelenti az adatkapcsolati, az MBUS és M2BUSa szervizkapcsolati lehetőséget. Többnyire ezek a kábelek már automatikusbelső vezérléssel váltanak a megfelelő funkciók között.A Nokia LogoManager program és egy utángyártott Nokia FBUS/MBUS adatkábelsegítségével például számítógépen megszerkeszthetjük a telefonunk operátor logóját,csengőhangját, képüzeneteit, üdvözlő szövegét stb., és ezt átküldhetjük a készülékre.Ugyanezt a lehetőséget már infra adatátvitellel is megvalósíthatjuk pl.a Phone Data Suite program és egy USB-s külső infraport segítségével.Itt lehetőségünk nyílik naptárbejegyzéseink, telefonkönyvünk vagy éppenSMS-eink kezelésére is -- érdemes kipróbálni.Az USB-s kábelekhez mindig önálló driver kell, mert különbenabszolút nem lehet kommunikálni rajtuk keresztül, mivela számítógép nem fogja tudni, mit dugtunk belé.Szerviz szempontjából minket azonban nem annyira ez érdekel, itt csakannyi a fontos, hogy a telefon belső adatait, telefonszámokat, SMS-eketstb. le tudunk menteni, mielőtt a telefon szoftveres javításához nekikezdenénk.Nokia telefonokon flasheléshez mindig a párhuzamos portot (LPT)használjuk.Vannak profi szoftverek, amelyek egy-két egyértelmű gombnyomásra bármitmegcsinálnak, nem engednek bennünket hibázni, hozzájuk általában belsőtápos kábel is tartozik, amely kiküszöböli, hogy a telefon tápellátása a flashelésközben megszűnjön. Ezek általában ún. hardverkulcsos programok, vagyisha a szoftver nem érzékeli az adott hardver jelenlétét a nyomtatóporton,nem hajlandó elindulni (ezek a szervizboxok). Itt kell megemlítenünk -- egy mondat erejéig -- a gyári szervizboxokat, melyek a gyártói szakszervizek rendelkezésére állnak, és sok hasznoskiegészítő funkcióval segítik a szervizes munkáját, például diagnosztikai programokatfuttathat rajtuk, tesztelve a telefon áramköreinek érintkezéseit, kapcsolatait stb. Ezek az eszközök sajnos

engedélykötelességük és borsos áruk miatt nem valószínű, hogy eljuthatnakegy kisebb szervizbe is.Flashelésnél a mobiltelefonok szoftvere felfelé kompatibilis, tehát magasabb verziószámú vagy azonos szoftvert rátölthetünk, de régebbit nem, illetve csak akkor, ha az EEPROM-ot is újraírjuk. Ekkor flash-elést csinálunk a telefonon, és ilyenkor teljesen mindegy a szoftver verzió, lehet régebbi is, vagy bármilyen.Itt jegyezném meg, ha vezérlő IC-t cserélünk a mobiltelefonon, tehátnem ugyanazt teszzük vissza feljavított forrasztással, hanem egy másik IC-t,elméletileg ki kellene számoltatni a telefonnal a megfelelő feszültségkalibrációtvagy frekvenciakalibrációt. Ám gyakorlatilag ezt egy SW-es resettel szoktuk megoldani.A mobiltelefonok szoftverjeinek szerkesztésére, bővítésére rengeteg ötletes alkalmazásszületett már, gondolok itt pl. a Nokia 3210 vibra aktiváló programra, vagy a 2 pluszjáték feltöltésére, vagy akár a Netmonitor aktiváló programra (lásd később).Az is megoldható már egy PPM editor programmal, hogy egy idegen nyelvűszoftvert a saját szánk íze szerint lefordítsunk magyarra, és a telefonunkra feltöltsük,vagy éppen egy magyar nyelvű készüléken átírjuk a menüpontokat, vagy átszerkesszüka menük ikonjait, képeit, akár animációkat helyezzünk el bennük.Szintén lehetséges bizonyos telefontípusok esetében (többnyire ahol a hardver paraméterek tökéletesen megegyeznek) a szoftver másik típusra való lecserélése,gondolok itt például a 8210-8250 vagy a 6210-6250 menübővítésre,a T28-T29, 3310-3315 fejlesztésre vagy bármi hasonlóra. Itt többnyire hasonlóképpen kell eljárnunk, mint egy EEPROM-os teljes flashelésnél. A konkrét típusoknál azonban soha ne kísérletezzünk találomra, kérdezzünk meg valakit aki már végzett el ilyen beavatkozást,vagy keressünk róla dokumentációt az interneten.(A telefonok tuningolása Németországban nagy divat, itt előszeretettel „hackelgetik” az olcsóbb telefonok menüjét is, általában LED-cserékkel kombinálva, s így egészen egyedi megjelenésű és működésű telefonokat generálva.A LED-cserénél a profik még azt is megoldják egyes ellenállások kisebbre cserélésével, hogya nagy fényerejű új LED-ek ne merítsék le jobban az akkumulátort, mint a régiek!)A tuningolásról és a menücserékről sok hasznos információt lehet olvasni a függelékben megadott weboldalakon, érdemes őket alaposan áttanulmányozni!Siemens telefonoknál az EEPROM tartalmaz egy ún. bootcore tartományt, amelya telefon bekapcsolási algoritmusáért felel. Mivel Siemens telefonoknál mindentflash-eléssel kell véghezvinnünk, nagyon vigyázzunk, hogy ezt a tartományt sohane írjuk felül, mert könnyen kivégezhetjük vele a telefont.Siemens telefonoknál (Samsung, Ericsson stb. telefonoknál is) flash-elésre is a soros(COM) portot használjuk.Siemens telefonok szoftverhibáját általában CRC javítással orvosolhatjuk.

Az IMEI-szám, a telefonok sorozatszáma

Az IMEI egy 15 jegyű azonosító kód (ez szerepel a mobiltelefon hátlapcimkéjén és a készülék kijelzőjén is megjelenik, ha bebillentyűzzük a *#06# kombinációt). IMEI = TTTTTT FF SSSSSS P IMEI= TAC + FAC + SNR + SP TAC = Tipusjóváhagyási kód (T): hatjegyű kód az első két számjegy az országkód, utána a jogosítványok azonosítója: 445200 Egyesült Királyság (SONY) 495000 Németország (Nokia) FAC = összeszerelési zárókód (F): kétjegyű szám (a gyártó kódja): 01, 02 AEG 10 NOKIA 41, 44 SIEMENS 51 SONY, SIEMENS, ERICSSON Figyelem! Előfordul, hogy több gyártó kap meg egy-egy azonosítót! SNR = sorozatszám (S): hatjegyű szám SP = tartalék aznosító : (P): egyjegyű szám.

Luhn-formula [IMEI ellenörzőbitjének kiszámolása]

Az IMEI utolsó számjegye az ellenörzőbit (check-digit). Ezt az első 14 számjegyből számitjuk ki az ún. Luhn formula segítségével. A könnyebb érthetőség kedvéért vegyünk egy kitalált IMEI-számot. Az IMEI szám: 49015420323751, de vajon mit kell most tennünk, hogy megkapjuk az ellenörzőbitet? Első fázis: Feldaraboljuk számokra 4, 9, 0, 1, 5, 4, 2, 0, 3, 2, 3, 7, 5, 1. Második fázis: A páratlan helyen levő számokat simán összeadjuk, ebből lesz a PÁRATLANOK. Tehát 4+0+5+2+3+3+5 azaz PÁRATLANOK = 22. Ezután minden páros helyen álló tag értékének a dupláját vesszük, viszont ha a kapott összeg kétszámjegyű, akkor a tagokat összeadjuk (pl: 9*2 = 18 viszont ilyenkor 1+8) ebből lesz a PÁROSAK. Tehát 9*2 1*2 4*2 0*2 2*2 7*2 1*2 viszont a szabály értelmében (1+8) + 2 + 8 + 0 + 4 + (1+4) + 2 azaz PÁROSAK = 30. Összeadjuk a

PÁRATLANOK és PÁROSAK eredményét, tehát 22 + 30 = 52. Harmadik fázis: Amennyiben az igy kapott összérték 0, az ellenörző bit is 0 lesz. Ellenesetben az kapott összeget kivonjuk az összeg értéke után következő első 0-ra végződő számból és máris megvan az ellenörzőbit értéke. Tehát az ELLENÖRZŐBIT = 60 - 52, tehát 8! A helyes IMEI igy néz ki: 49015420323751-8!

A Netmonitor

A Netmonitor a Nokia, az Alcatel és néhány egyéb készülékben aktiválható beégetett program, amelynek segítségével a készülék hálózati működéséről és belső folyamatairól kaphatunk bőséges információkat. Három állapota lehet, kikapcsolt, mező tesztelő (csak hálózati információkat ad) és developer (fejlesztő, a Nokia fejlesztői számára ad szükséges információkat a telefon belső működéséről, de aki megtanulja egyszer a használatát, az a szervizelésben is óriási hasznát veheti, elsősorban a hibakeresésnél!). Ez egyfajta belső tesztelő program. A program menükbe foglalja az információt. A menük száma modellenként változó és függ az aktiválás módjától is. Hogyan lehet elérhetővé tenni ? Két módszer adódik a Netmonitor aktiválásra; a drasztikusabb megoldás a készülék EEPROM-jának kiforrasztása, átégetése majd beforrasztása. Ez meglehetősen bonyolult és drága művelet, de aki ért hozzá... Sokkal felhasználóbarátabb megoldás a megfelelő FBUS kábel használata. Ennek segítségével a megfelelő szoftverrel (pl. Nokia Logo Manager) aktiválni tudjuk a programot. Sikeres aktiválás esetén a Netmonitor egy új menüpontként elérhető a készülékben. Mindig a készülék utolsó menüpontjaként jelenik meg,rákattintva egy számot kell beadnunk, a tesztelni kívánt funkció számát (lásd az alábbi táblázatot) és az operátor logó helyén meg fog jelenni a kívánt kódsorozat. Az operátor logóhoz a 00-ás kód beütésével térhetünk majd vissza. A Netmonitor aktiválásra alkalmas az internetről ingyenesen letölthető NokiaTool nevű segédprogram is. A Netmonitor tartalmaz egy beépített help-et, amelyet a * gomb hosszú megnyomásával csalogathatunk elő egy adott menüpontban. A help eltüntetésére ugyancsak a hosszú * lenyomás szolgál. NetMonitor menüpontok: Menü 01: Aktív csatorna információk 1. sor: CH (Channel Number) - Aktuálisan használt csatorna száma RxL (Receive Level) - Vételi szint dBm-ben TxPwr (Transmit Power Level) - Adóteljesítmény. Az x-ek az erősséget jelzik 2. sor: TS (Time Slot) - Aktuális használt időrés (0-7) TA (Timing Advance) - Időzítés előzetes (0-63) RQ (Receive Quality) - Vételi minőség (0-7) RLT (Radio Link Timeout) - Átviteli hibák gyakorisága (0-64) 3. sor: C1 - Aktuális cella C1 értéke (-99 - 999) C2 - Aktuális cella C2 értéke (-99 - 999) CHT (Channel Type) - Aktuális csatorna típusa: THR0 : Halfrate, Sc. 0 FA : Fullrate FACCH THR1 : Halfrate, Sc. 1 FAH0 : Halfrate FACCH, Sc. 0 TFR : Fullrate FAH1 : Halfrate FACCH, Sc. 1 TEFR : Enhanced Fullrate SDCH : SDCCH F144 : Data FR 14.4 AGCH : AGCH F96 : Data FR 9600 CCCH : CCCH F72 : Data FR 7200 CCHR : CCCH és CBCH F48 : Data FR 4800 BCCH : BCCH F24 : Data FR 2400 SEAR : Channel Search H480 : Data HR 4800, Sc. 0 NSPS : No Service, Power Save Mode H481 : Data HR 4800, Sc. 1 H240 : Data HR 2400, Sc. 0 H241 : Data HR 2400, Sc. 1 Menü 02: Aktív cella információk 1. sor: PM (Paging Mode) NO : Normal Paging EX : Extended Paging RO : Reorganisation RAR (Random Access Retransmission Number) - Maximális RACH retransmission szám Ro (Roaming Indicator) - Roamingolhatóság jelző: ’R’ (Roaming) vagy „ BC (BSIC Code) - Aktuális cella bázisállomás azonosítója (BSIC) (B0-B63) 2. sor: RelR - Legutolsó kapcsolat-megszakadás oka (szétkapcsolás vagy befejezett hívás) QLF (Quality Full) - Fennálló kapcsolat minőségi értéke (0-7, x:nincs kapcsolat) 3. sor: CRO (Cell Reselect Offset) - Cella újraválasztás ellensúlyozás, a C2 kiszámolásához használt érték (0-126 dB) TO (Temporary Offset) - Átmeneti ellensúlyozás, a C2 kiszámolásához használt érték (0-60 dB) PenT (Penalty Time) - C2 kiszámolásához használt érték (sec) 4. sor: H (Hopping) - A csatorna ugró (Hopping) csatorna (’H=1’: igen, ’H=0’: nem) MAIO (Mobile Allocation Index Offset) - Mozgó elhelyező szám ellensúlyozás, ha H=1 (0-63 vagy xx, ha H=0) HSN (Hopping Sequence Number) - Ugró sorozat száma, ha H=1 (xx, ha H=0) Menü 03: Kiszolgáló és két szomszédos cella információk (NCELL-Lista 1) 1. sor (Kiszolgáló cella): SCH (Serving Channel Number) - Cella BCCH csatornaszáma (decimális) C1 - Cella C1 értéke (0-100) rx (Receiving Power Level) - Vételi szint C2 - Cella C2 értéke (0-100) 2. sor (1. szomszédos cella): 1CH (1st Neighbour Channel Number) - Cella BCCH csatornaszáma (decimális) C1 - Cella C1 értéke (0-100) rx (Receiving Power Level) - Vételi szint C2 - Cella C2 értéke (0-100) 3. sor (2. szomszédos cella): 2CH (2nd Neighbour Channel Number) - Cella BCCH csatornaszáma (decimális) C1 - Cella C1 értéke (0-100) rx (Receiving Power Level) - Vételi szint C2 - Cella C2 értéke (0-

100) 4. sor: 1N - 1. szomszédos cella állapota 2N - 2. szomszédos cella állapota F (Forbidden) - Tiltott B (Barred) - Lezárt N (Normal Priority) - Normál prioritás L (Low Priority) - Alacsony prioritás Menü 04: Következő három szomszédos cella információk (NCELL-Lista 2) 1. sor (3. szomszédos cella): 3CH (3rd Neighbour Channel Number) - Cella BCCH csatornaszáma (decimális) C1 - Cella C1 értéke (0-100) rx (Receiving Power Level) - Vételi szint C2 - Cella C2 értéke (0-100) 2. sor (4. szomszédos cella): 4CH (4th Neighbour Channel Number) - Cella BCCH csatornaszáma (decimális) C1 - Cella C1 értéke (0-100) rx (Receiving Power Level) - Vételi szint C2 - Cella C2 értéke (0-100) 3. sor (5. szomszédos cella): 5CH (5th Neighbour Channel Number) - Cella BCCH csatornaszáma (decimális) C1 - Cella C1 értéke (0-100) rx (Receiving Power Level) - Vételi szint C2 - Cella C2 értéke (0-100) 4. sor: 3N - 3. szomszédos cella állapota 4N - 4. szomszédos cella állapota 5N - 5. szomszédos cella állapota F (Forbidden) - Tiltott B (Barred) - Lezárt N (Normal Priority) - Normál prioritás L (Low Priority) - Alacsony prioritás Menü 05: Következő-következő három szomszédos cella információk (NCELL-Lista 3) 1. sor (6. szomszédos cella): 6CH (6th Neighbour Channel Number) - Cella BCCH csatornaszáma (decimális) C1 - Cella C1 értéke (0-100) rx (Receiving Power Level) - Vételi szint C2 - Cella C2 értéke (0-100) 2. sor (7. szomszédos cella): 7CH (7th Neighbour Channel Number) - Cella BCCH csatornaszáma (decimális) C1 - Cella C1 értéke (0-100) rx (Receiving Power Level) - Vételi szint C2 - Cella C2 értéke (0-100) 3. sor (8. szomszédos cella): 8CH (8th Neighbour Channel Number) - Cella BCCH csatornaszáma (decimális) C1 - Cella C1 értéke (0-100) rx (Receiving Power Level) - Vételi szint C2 - Cella C2 értéke (0-100) 4. sor: 6N - 6. szomszédos cella állapota 7N - 7. szomszédos cella állapota 8N - 8. szomszédos cella állapota F (Forbidden) - Tiltott B (Barred) - Lezárt N (Normal Priority) - Normál prioritás L (Low Priority) - Alacsony prioritás Menü 06: Preferált és tiltott hálózatok 1. oszlop: LReg - Aktuális hálózat MCC (xxx) és MNC (xx) kódja 1_Pre (1st Prefered Network) - 1. preferált hálózat MCC (xxx) és MNC (xx) kódja 2_Pre (2nd Prefered Network) - 2. preferált hálózat MCC (xxx) és MNC (xx) kódja 3_Pre (3rd Prefered Network) - 3. preferált hálózat MCC (xxx) és MNC (xx) kódja 2. oszlop: 1_For (1st Forbidden Network) - 1. SIM által tiltott hálózat MCC (xxx) és MNC (xx) kódja 2_For (2nd Forbidden Network) - 2. SIM által tiltott hálózat MCC (xxx) és MNC (xx) kódja 3_For (3rd Forbidden Network) - 3. SIM által tiltott hálózat MCC (xxx) és MNC (xx) kódja 4_For (4th Forbidden Network) - 4. SIM által tiltott hálózat MCC (xxx) és MNC (xx) kódja 21601 - PannonGSM 21630 - Westel 21670 - Vodafone Menü 07: Kiszolgáló cella rendszerinformációi 1. sor: E (Emergency) - Segélyhívás engedélyezett (1-igen, 0-nem) A (Attach/Detach) - Csatlakozás/leválasztás engedélyezett (1-igen, 0-nem) H (Half rate) - HR csatornák támogatottak (1-igen, 0-nem) C (C2) - C2 érték küldése (1-igen, 0-nem) I (Information) - 7. és 8. rendszerinformáció küldése (1-igen, 0-nem) B (Broadcast) - Cella szórás (Cell Broadcast) küldése (1-igen, 0-nem) R (ReEstablishment) - Hívás újrafelépítés (Call ReEstablishment) támogatott (1-igen, 0-nem)2. sor: ECSC (Early Classmark Sending) - Korai jelbesorolás küldése támogatott (1-igen, 0-nem) 2Ter - Második üzenetek küldése (1-igen, 0-nem) MB (MultiBand Reporting) - Értéke: 0 - A 6 legerősebben fogható szomszédos cella adatai jellennek meg függetlenül attól, hogy milyen frekvenciasávban vannak 1 - Minden megengedett frekvenciasáv (az éppen használatban lévőt kivéve) legerősebben fogható cellájának adatai jellenek meg. A fennmaradt helyen az éppen használatban lévő frekvenciasávban még elérhető cellák szerepelnek 2 - Minden megengedett frekvenciasáv (az éppen használatban lévőt kivéve) 2 legerősebben fogható cellájának adatai jellennek meg. A fennmaradt helyen az éppen használatban lévő frekvenciasávban még elérhető cellák szerepelnek 3 - Minden megengedett frekvenciasáv (az éppen használatban lévőt kivéve) 3 legerősebben fogható cellájának adatai jellennek meg. A fennmaradt helyen az éppen használatban lévő frekvenciasávban még elérhető cellák szerepelnek Menü 10: TMSI, Paging, PLU információk 1. sor: TMSI (Temporary Mobile Subscriber Identity) - Az aktuális, hálozat által adott TMSI érték (hexadecimális) 2. sor: T3212 ctr - T3212 számláló érték: a következő PLU (Location Update) x*6 perc telhet el T3212 tim - T3212 Timeout érték : minden x*6 perc után PLU művelet hajtódik végre 3. sor: PaRP (Paging Repeat Period) - Számláló ismétlés tartama Multiframes-ben (2-9) DSF (Downlink Signalling Failure) - Downlink jeladás hiányszámlálója AGC - TCH/SDCCH érték (0 - 93) 4. sor: AFC - AFC DAC irányító érték (0 - 45) Ch (Channel) - Aktív cella csatornaszáma Menü 11: Aktív cella azonosítói 1. sor: MCC (Mobile Country Code) - Aktív hálózat MCC kódja MNC (Mobile Network Code) - Aktív

hálózat MNC kódja 2. sor: LAC (Location Area Code) - Aktív cella LAC kódja 3. sor: CID (Cell ID) - Aktív cella azonosítója Menü 12: DTX, kódolás, hopping 1. sor: CipherValue - Használt titkosítás (OFF, A51, A52) 2. sor: HoppingValue - Channel Hopping aktív (ON, OFF) 3. sor: DTXValue - MS-DTX aktív (ON, OFF) 4. sor: IMSIAttach - IMSI Attach aktív (ON, OFF) Menü 13: Uplink DTX Ezzel a teszttel a telefon DTX-magatartását lehet befolyásolni, ha a BTS engedi. 1. sor: DTXMode - DTX Uplink közbeni aktuális beállítása: NOTALLOWED - a BTS nem engedi a telefont, hogy DTX-t beállítsa ON - DTX bekapcsolva OFF - DTX kikapcsolva DEF - a telefon beállítása van használatban 2. sor: DefaultDTXSta - a telefon DTX beállítása 3. sor: DTXValFromBS - A BTS utasítása DTX-re: MAY - a telfon meghatározhatja, hogy használ-e DTX-et USE - kötelező DTX-et használni NOT - DTX használata tiltott Menü 17: [Beállítás] BTS teszt be/kikapcsolása Ebben a tesztben lehet a BTS-tsztet be illetve kikapcsolni. Ez azt jelenti, hogy a telefon csak egy csatornát használ a mérési adatok meghatározására (minden többi menüben). Ez a csatorna a SIM 33-dig tárolójának telefonszáma. Ezért a telefon nem fog másik cellát választani, ha a megadott elérhetetlen. Menü 18: [Beállítás] Világítás be/kikapcsolása Képernyő világítás be- illetve kikapcsolása. Menü 19: [Beállítás] Cell Barred Flag változtatása A telefon CELL_BARRED flag-re adott reakcióját lehet befolyásolni. ACCEPTED - A telefon figyelembe veszi a CELL_BARRED flag-et (normál mód) REVERSED - A flag meg van fordítva, tehát csak CELL_BARRED flag-es cellák lesznek igénybevéve DISCARD - CELL_BARRED nincs figyelembevéve Menü 20: Akkumulátor töltési állapot 1. sor: BatVol (Battery Voltage) - Akkumlátor feszültség (V/100) ChMod (Charge Mode) - Töltési állapot xxxxx - Töltő nincs csatlakoztatva BatCk - Akkumlátor ellenőrzése BSIFa - BSI hiba ChaCk - Töltő ellenőrzése Charg - Töltés CelBr - Akkumlátor legalább egy cellája rossz CurFa - Töltő hibásan működik Faile - Hiba FastC - Gyorstöltés InitC - Töltés inicializálása LithC - Li-ION töltése folyamatban LiTxO - Li-ION töltés, miközben működik az adórész TmpFa - Hibás a hőérzékelő TxOnC - Ni-MH töltés miközben működik az adórész VolFa - Töltő feszültségmérése hibás 2. sor: BTemp (Battery Temperature) - Akkumlátor hőmérséklet (Celsius) ChTime (Charge Time) - Töltési idő (óra-perc) 3. sor: ChrgVol (Charge Voltage) - Töltő feszültség (V/10) Pwm - Charge control output 4. sor: BTyp (Battery Type) - Akkumlátor névleges kapacitása (mAh) BFCD - Töltés befejezéséig várható idő Menü 23: Akkumlátor állapot 1. sor: TxOn (Transmit On Voltage) - Akkumlátor feszültség miközben az adó aktív (mV) TxOff (Transmit Off Voltage) - Akkumlátor feszültség miközben az adó inaktív (mV) 2. sor: ChCur (Charge Current) - Töltési áram (mA) Stdby (Stand by voltage) - Várható készenléti feszültség (mV) 3. sor: Age (Battery Age) - Akkumlátor becsült életkora (0-új, 100-régi) CAP (Battery Capacity) - Akkumlátor töltöttsége (%) Curr (Current) - Jenlenlegi áramfelhasználás (mA/10) 4. sor: Tmp (Temperature) - Li-Ion akkumlátor hőmérséklet (Celsius) CmAh - Már feltöltött kapacitás Targ - A töltöttségi indikátor következő pálcikája mekkora kapacitásnál villan fel Menü 35: Utolsó szoftver reset oka 1. sor: Reset reason - A legutolsó telefonreset (újraindítás) oka NORM - Normál ki/bekapcsolás UNKNO - Ismeretlen HW WD - ASIC WatchDog időtúllépés SWDSP - DSP visszaállítási reset SWSIM - SIM kontakt hiba SWIDL - Idle task not running reset STACK - Task stack overflow 2. sor: Task name - Az utoljára végrehajtott feladat neve Menü 36: Szoftver resetek száma 1. sor: UN (Unknown) - Ismeretlen okból (darab) WD (WatchDog) - ASIC WatchDog időtúllépés (darab) DSP - DSP visszaállítási reset (darab) 3. sor: SIM - SIM kontakt hiba (darab) IDL (Idle) - Idle task not running reset (darab) STK (Stack) - Task stack overflow (darab) Menü 39: Utolsó kapcsolat megszakításának oka A * bármelyik kód elött a telefonban keletkezett hibát jelzi. 1. sor: CC CauseValue (Call Control Layer) 1 - Ismeretlen szám 16 - Normál hívás vége 17 - Foglalt 18 - Nincs válasz 19 - Használónál jelez, nincs válasz 21 - Hívás elvetve 27 - Hívott fél nem működik 34 - Nincs elérhető csatorna 38 - Hálózati hiba / hálózat nem működik 41 - Átmeneti

hiba 42 - Hálózat foglalt / hálózati torlódás 50 - Igényelt képességre nincs előfizetés 68 - ACM egyenlő, vagy nagyobb, mint az ACMmax 2. sor: MM CauseValue (Mobile Management Layer) 2 - Ismeretlen IMSI a HLR-ben 3 - Letiltott (lopott) ME 4 - Ismeretlen IMSI a VLR-ben 5 - IMEI nincs elfogadva 6 - Tiltott ME 11 - PLMN nem megengedett 12 - Location Area nem engedélyezett 13 - Roaming nem megengedett 17 - Hálózati hiba 22 – Torlódás 3. sor: RR CauseValue (Radio Resource Management Layer) 0 - Normál bontás 1 - Ismeretlen 2 - Csatorna nem megfelelő 3 - Időzítő lejárt 4 - Nincs adásban a rádió csatorna 5 - Elöző üres kioldás 8 - Átadás nem lehetséges, időzítő haladása soron kivűl 9 - Csatorna módja elfogadhatatlan 10 - Frekvencia nem teljesíthető 65 - Hívás készenlét törölve 97 - Üzenet típusa nem megfelelő 111 - Meghatározhatatlan protokoll hiba Menü 40: [Beállítás] Hand-Over számlálók nullázása Kinullázza a Hand-Over (cella átadás) számlálók tartalmát. Menü 41: Hand-Over számláló (InterCell) 1. sor: G>G - Sikeres GSM->GSM Hand-Over D>D - Sikeres DCS->DCS Hand-Over2. sor: G>D - Sikeres GSM->DCS Hand-Over D>G - Sikeres DCS->GSM Hand-Over 3. sor: G>G - Sikertelen GSM->GSM Hand-Over D>D - Sikertelen DCS->DCS Hand-Over G>D - Sikertelen GSM->DCS Hand-Over D>G - Sikertelen DCS->GSM Hand-Over 4. sor: G>G - Sikeres GSM->GSM Hand-Back D>D - Sikeres DCS->DCS Hand-Back G>D - Sikeres GSM->DCS Hand-Back D>G - Sikeres DCS->GSM Hand-Back Menü 42: Hand-Over számláló (IntraCell) 1. sor: G>G - Sikeres GSM->GSM Hand-Over D>D - Sikeres DCS->DCS Hand-Over 2. sor: G>D - Sikeres GSM->DCS Hand-Over D>G - Sikeres DCS->GSM Hand-Over 3. sor: G>G - Sikertelen GSM->GSM Hand-Over D>D - Sikertelen DCS->DCS Hand-Over G>D - Sikertelen GSM->DCS Hand-Over D>G - Sikertelen DCS->GSM Hand-Over 4. sor: G>G - Sikeres GSM->GSM Hand-Back D>D - Sikeres DCS->DCS Hand-Back G>D - Sikeres GSM->DCS Hand-Back D>G - Sikeres DCS->GSM Hand-Back Menü 43: L2 időtúllépések 1. sor: T200Cntr MS - számlálja, hogy milyen gyakran történt T200 (Frametimeout a Layer2-ben) a telefonban 2. sor: T200Cntr Net - számlálja, hogy milyen gyakran történt T200 (Frametimeout a Layer2-ben) a hálózatban Menü 51: SIM információk 1. sor: VSel (Voltage Selection) - SIM feszültsége (V) Bau (Baudrate) - SIM átviteli sebesség (bps) SAl (Stop Allowed) - SIM Clock Stop engedélyezett (YES/NO) 2. sor: SCond CStop (Clock Stop Status) - SIM Clock Stop állapota 3. sor: PIN1 - Még lehetséges PIN1 kód próbálkozások száma PIN2 - Még lehetséges PIN2 kód próbálkozások száma PUK1 - Még lehetséges PUK1 kód próbálkozások száma PUK2 - Még lehetséges PUK2 kód próbálkozások száma 4. sor: ATR - ATR ismétlési számláló FE/PE - SIM átviteli hibák száma Menü 60: [Beállítás] Számlálók nullázása Kinullázza a következő számlálók tartalmát. Menü 61: PLMN kereső és cella újraválasztó számláló 1. sor: PSWMesgCntr (PSW Message Counter) - MDI_NO_PSW_FOUND jel számláló 2. sor: SyncMeasCntr (Sync Measure Counter) - Szinkronizációs mérések száma a szomszédos cellákban 3. sor: CellReselCtr (Cell Reselect Counter) - Cella újraválasztások száma Menü 62: Szomszédos mérések 1. sor: NeghbrPSWCtr (Neighbour PSW Counter) - Szomszédos PSW mérések száma 2. sor: SyncMeasCntr (Sync Measure Counter) - Szomszédos cella szinkronizációs kísérletek száma 3. sor: BCCHMeasAtmp (BCCH Measure Attemption Counter) - Szomszédos BCCH mérések száma 4. sor: BCCHExtMeAtm (BCCHE Measure Attemption Counter) - Szomszédos BCCHE mérések száma Menü 63: Hívás számláló 1. sor: CalRel (Call Relation) - Utolsó kapcsolat (hívás) megszakadásának oka (CauseCode vagy REL_COMP) RelDi (Relation Direction) - Utolsó hívás megszakadásának iránya UN (Unknown) - Ismeretlen MO (Mobile Originated) - Telefonról indult MT (Mobile Terminated) - Hálózatról indult IN (Inner) – Belső 2. sor: MoCAtmp (Mobile Originated Call Attempt) - Összes kezdeményezett kimenő hívás MOOK (Mobile Originated Call OK) - Összes sikeres kimenő hívás 3. sor: AllMT (All Mobile Terminated Call) - Összes bejövő hívás MTOK (Mobile Terminated Call OK) - Összes sikeres bejövő hívás

Menü 64: Helyváltoztatás számláló 1. sor: NFai (Location Update Failure) - Utolsó sikertelen helyváltoztatás oka NL (Location Updates) - Megkísérelt helyváltoztatások száma NLOK (OK Location Updates) - Sikeres helyváltoztatások száma 2. sor: PFai (PLU Failure) - Az utolsó sikertelen PLU vagy IMSI csatlakozás oka PL (PLU Updates) - Megkísérelt PLU vagy IMSI csatlakozás száma PLOK (OK PLU Updates) - Sikeres PLU vagy IMSI csatlakozás száma Menü 65: SMS számláló 1. sor: SFai (Send Failure) - Az utolsó SMS elküldési hiba oka MO (Mobile Originated Send) - SMS küldési kísérletek száma MOOK (Mobile Originated Send OK) - Sikeresen elküldött SMS-ek száma 2. sor: RFai (Receive Failure) -Utolsó SMS fogadási hiba oka MT (Mobile Terminated Receive) - SMS fogadási kísérletek száma MTOK (Mobile Terminated Receive OK) - Sikeresen fogadott SMS-ek száma 3. sor: Scheduled Messages - Fogadott CellBroadcast üzenetek száma Menü 66: SMS időtúllépés számláló 1. sor: TR1 - TR1M időtúllépések száma TR2 - TR2M időtúllépések száma TRA - TRAM időtúllépések száma 2. sor: TC1 - TC1M időtúllépések száma TC2 - TC2M időtúllépések száma SCH - CB Schedule időtúllépések száma Menü 80: [Beállítás] Timerek nullázása Ebben a tesztben a 82-es képernyő adatait lehet nullázni. Ez akkor is megtörténik, amikor a telefont töltés után levesszük a töltőről. Menü 81: [Beállítás] Timerek engedélyezése/tiltása Ebben a tesztben a 82-es képernyő számlálóit lehet be illetve kikapcsolni. A számlálók automatikusan kikapcsolnak amikor a telefon figyelmeztet a gyenge akkumlátor feszültségre. Menü 82: Timerek A számlálók óra(00)-perc(00) kijelzésűek, de csak addig adnak pontos adatot, amíg ez a teszt aktív. 1. sor: PwrOn (Power On Timer) - Utolsó bekapcsolás óta eltelt idő InServ (In Service Timer) - Hálózati lefedettségben eltöltött idő 2. sor: NSPS - Hálózat nélkül eltöltött idő TxON (Transmit ON Timer) - Bekapcsolt adófokozattal eltöltött idő 3. sor: Timer Status - Számlálók állapota (ON/OFF) Menü 240: [Beállítás] Számlálók visszaállítása és újraindítása Nincs kijelzés. A következő teszteket foglalja magában: Teszt 40, Teszt 60, Teszt 80 és Teszt 81. Menü 241: [Beállítás] NetMonitor kikapcsolása Nincs kijelzés. Törli a NetMonitor menüt a telefonból. A billentyűzetről visszakapcsolni már nem lehet! Menü 242: [Beállítás] R&D NetMonitor aktiválása Nincs kijelzés.Ez a kis NetMonitort aktiválja, vagyis csak az 1-19 tesztek érhetők el lapozással. Menü 243: [Beállítás] Teljes NetMonitor aktiválása Nincs kijelzés. Visszaáll az összes teszt lapozási lehetősége

A Netmonitor kb. 250 menüpontból áll, amelyek közül a fontosabbakat érdemes megismerni és használni. Ám senki ne ijedjen meg, ha nem értette a fenti specifikációt teljesen, ha csak a végfok működését vagy az akkumulátor áramfelvételét meg tudja állapítani a Netmonitor segítségével, máris többet fogja használni, mint a legtöbb szervizes.

Mobiltelefonok belső szoftverkódjai

Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan jellemző kódot, amely bizonyos diagnosztikai funkciók lefuttatásában a segítségünkre lehet. Nézzük át a legjellemzőbbeket:

Minden telefonra, kártya nélkül is:

X#06# - IMEI szám

Nokia telefonok:

X#0000# - SW verzió szám*#92702689# Szervízkód (Waranty)

kiolvasható: -szériaszám -gyártás dátuma -eladás dátuma (Ez beírható, DE csak egyszer!) -nagyobb javítások száma Kilépni csak a telefon kikapcsolásával lehet!

#pw+1234567890+1# Szolgáltató blokk lekérdezése (21601-Pannon, 21630-Westel, 21670-Vodafone) ezt, általában nem engedi kiolvasni! Maximum 3-szor lehet próbálkozni, utána letilt a telefon!!!! +2# Hálózat blokk kiolvasása +3# Ország blokk +4# SIM kártya blokk kiiratása A p,w, és + jeleket a * gomb többszöri lenyomásával lehet előhozni

*3370# Az EFR bekapcsolása (jobb hangminőség és erősebb vétel -30% akksi)#3370# Az EFR kikapcsolása *4720# A Half Rate bekapcsolása (kb. 30%-kal tovább bírja az akkumulátor, de a hangminőség rovására) #4720# A Half Rate kikapcsolása

EFR: Enhanced Full Rate Codec: kevesebbet bír az akkumulátor, de jobb a vétel és a hangminőségHFR: Half Rate Codec: ennek az ellentettje

A GSM telefonok lezárásának négy szintje

# pw+1234567890+1 # Szolgáltatói lezárás# pw+1234567890+2 # Hálózati lezárás(csak egy kártyára)# pw+1234567890+3 # Ország lezárás# pw+1234567890+4 # SIM kártya teljes lezárása

A fennti kódokkal az adott lezárás aktivitását nézhetjük meg.

*#746025625# a SIM clock kikapcsolása – 30% energiamegtakarítás, de lassabb SIM-kártya kezelés előfordulhat

Siemens telefonoknál:

Siemens telefonoknál megtudhatjuk a SW verziót,ha az IMEI kiadó GSM kód beütése utánlenyomjuk a bal menü nyilat,ez a készülék sok információját elárulja nekünk.(Info menü)

LG telefonoknál:

LG telefonoknál beléphetünk a hálózat menübe, és megnézhetjük az itt tárolt információkata következő kóddal : 1945#*5101# (LG B1200)ez a kód csak akkor működik, ha a készülékben van SIM kártya, ez különbenaz IMEI visszajelző kódon kívül szinte minden kódra érvényes.

IMEI and SW (LG 510): * # 07 #SW verzió (LG B1200 ): * 8375 #Checksum újraszámolás (LG B1200 ): * 6861 #factory test (B1200): #PWR 668Hálózat menü (LG 510W, 5200): 2945#*5101#Hálózat menü (LG 7020, 7010): 2945#*70001#Hálózat menü (LG 500, 600 ): 2947#*

Samsung telefonoknál:

*2767*3855# EEPROM reset

*#0228# akkumulátor hőmérséklet és kapacitás*#0523# kontraszt növelése a kijelzőn*#9999# SW verzió*73738# gyári beállítások visszaállítása*#0782# pontos idő kijelzése*#0842# rezgőmotor ellenőrzése*#0324# hálózatkeresés (fejlesztői teszt módban)*#3210# SIM lock információk

A fenntiek természetesen csak bemutató jellegű kódok, ennél sokkal több hasznos kódot és szoftveres leírást lehet találni és összegyűjteni a függelékben megadott webcímeken, melyeketérdemes rendszeresen felkeresni.

A mobiltelefonon terjedő vírusokról

A mobiltelefonjukat és hordozható készüléküket böngészésre és e-mailküldésre használók számának növekedésével, új veszély fenyeget: az internetképes készülékeken terjedő férgek és vírusok.

A probléma egyelőre nem jelentős: eddig pár esetről számoltak be az egész világról. De ahogy a mobiltelefonok operációs rendszerei világszerte szabványosodnak, a hackerek nagy valószínűséggel fognak a bennük lévő sebezhető pontok után kutatni, mint ahogy teszik ezt a személyi számítógépeknél. Az egyre több, mobilinternetre csatlakozó mobiltelefonnal és PDA-vel pedig mind gyakrabban töltenek le csatolmányokat, melyek magukban hordozhatják a vírust.

A távközlési cégek 8 milliárd dollárt költenek évente a készülékek programozási és mechanikai hibáinak, valamint más jellegű problémáinak kijavítására. Most néhányan azért küzdenek, hogy megakadályozzák a vírustámadásokat, amik több millió dolláros kárt okozhatnak a szolgáltatóknak. Jelenleg kb. ötször akkora kárt okozhatna egy vírustámadás mobilkészülékeken, mint a hagyományos PC-ken, mivel nagyon kevés ember foglalkozik ezzel a problémával. Rendkívül nagy terjedési sebességük következtében pedig nagyon hamar túlterhelhetik a hálózatokat. Elgondolni is rossz, mi történne, ha mondjuk a vírusok a segélyhívószámokat kezdenék el hívogatni, ami 2000-ben és 2001-ben meg is történt Japánban. Ezt akkor a DoCoMo úgy kezelte, hogy biztonsági szoftvereket helyezett el szerverein.

Becslések szerint 2005-re a mobiltelefonokat érő rosszindulatú támadások 471 millió dolláros kárt okozhatnak minden 5 millió megfertőzött felhasználó után.

Tavaly a távközlési cégek tűzfalakat emeltek hálózataik védelmére. A legelszántabban a DoCoMo – a legfejlettebb mobiladatpiaccal rendelkező Japán vezető mobilszolgáltatója – küzd: októberben együttműködési megállapodást jelentett be a Network Associates-szel egy mobilkészülékekre kifejlesztendő antivírusprogramra, amit 2004 végén kívánnak bemutatni. Adatbiztonsági szakértők szerint csak idő kérdése, hogy az európai és az amerikai szolgáltatóknak mikor kell szembenézniük hasonló problémával.

Egyetlen SMS-sel működésképtelenné tehetők bizonyos Nokia telefonok. A telefonok szoftverének biztonsági rését kiaknázó támadási módszerre egy holland biztonsági szakember hívta fel a figyelmet. A hibás formátumú üzenettől nemcsak lefagynak a 6210-es, 3310-es és 3330-as telefonok, de ki és bekapcsolás után sem lehet használni a készülékeket. Itthon még nem számoltak be hasonló üzenetek megjelenéséről.

A biztonsági résre Job de Haas, az ITSX biztonsági szakértője hívta fel a figyelmet a múlt heti amszterdami Black Hat hackerkonferencián. Haas az SMS és a WAP biztonsági hiányosságairól tartott előadást, mely során bemutatta: az SMS Client nevű SMS-küldő program módosításával olyan üzenetet lehet küldeni, amely lefagyasztja a Nokia 6210-es telefonokat. A támadóüzenetben szándékosan hibás az User Data Header információ, amitől nemcsak lefagy a címzett telefonja, de be sem lehet újból kapcsolni.

Számítógépről támadhatók a telefonok

A népszerű linuxos SMS Client programmal internetre kapcsolt számítógépről lehet üzenetet küldeni mobiltelefonokra és személyhívókra. A szoftverrel angol, olasz, holland, német, svéd, norvég, belga, svájci, amerikai, dél-afrikai, ausztrál és új-zélandi mobilszolgáltatók hálózatába is lehet üzenni, magyar hálózatokra azonban nem.

A támadás a Nokia telefonok szoftverének biztonsági rését használja ki, Haas szerint a 6210-es, 3310-es és 3330-as telefonokat is érinti a probléma. Kipróbált egy Siemens telefont is, mely nem támadható ezzel a módszerrel, más gyártók készülékeit még nem vizsgálta.

A hiba javításához le kell törölni a kérdéses SMS-t, ehhez a SIM kártyát olyan telefonba kell áthelyezni, amelynek nem támadható így a szoftvere. Amennyiben valaki rendelkezik számítógépes SMS-kezelő szoftverrel, annak segítségével is letörölhető az SMS a felhasználó bejövő üzenetei közül.

A biztonsági hiányosság kiaknázásához komoly technikai ismeretekre van szükség a mobil adatkommunikációs technológiák terén. A módosított SMS Client használatával azonban gyerekjáték a támadás, ráadásul a küldő kilétét is titokban tudja tartani, mivel a programmal könnyen tud hamis címről üzeneteket küldeni.

Itthon még nem volt ilyesmire példa

A magyar felhasználóknak egyelőre nem kell tartaniuk SMS-bombáktól. Mindhárom hazai mobilszolgáltatót megkérdeztük, és sem a Pannon GSM-nél, sem a Vodafone-nál, sem a Westelnél nem tapasztaltak még hasonló jelenséget. A Nokia magyar sajtóosztályától azt az információt kaptuk, hogy az anyacég várhatóan nemzetközi közleményt ad ki az ügyben, ez azonban még nem történt meg. A Nokia angol képviselete a Registernek azt nyilatkozta, már korábban is találkoztak olyan üzenettel, amely le tud fagyasztani egy készüléket, a cég számára azonban új volt az ITSX által felfedezett biztonsági rés.

Egy mobiltelefonokra írt alkalmazása révén különös biztonsági rést tárt fel a Gate5 berlini start-up vállalkozás. A fejlesztőcég a weboldalán egy időre elérhetővé tette a telefonokat lenyomozó eszközt.

Az alkalmazást a mobiltelefon egyik kényelmi kiegészítőjének szánják. Az eszköz demováltozata iránt támadt hatalmas érdeklődés miatt az új fejlesztést később jelszóval védték le.

Gyanútlan mobilfelhasználók

A pingelés segítségével megállapítható, hogy egy bizonyos telefon be van-e kapcsolva. A kísérletek azonban azt mutatják, hogy a telefonok semmivel nem jelzik a felhasználónak, hogy éppen lekérdezték az üzemállapotukat.

A ping alatt rendszerint egy kis programot vagy az általa elküldött adatcsomagot értik. Ennek segítségével ellenőrzik az interneten vagy más hálózatokon a számítógépek elérhetőségét.

Az SMS-ek világában a ping hasonló célokat szolgál. Amikor valaki le akar ellenőrizni egy idegen mobiltelefont, átküld neki egy titkos SMS-t. Ha az érintett készülék be van kapcsolva, az SMS anélkül megérkezik, hogy azt a felhasználó látná.

Jelszóval védték le a ping-programot

Az üzenet küldője azt a választ kapja, hogy a megcélzott telefon be van kapcsolva. Ha a titkos SMS-t nem fogadják, olyan értesítés jön, hogy a telefon üzemen kívül van.

Az SMS-ping funkciót tartalmazó SMSC-eszköz, melynek demóverzióját a Gate5 már eltávolította a honlapja nyilvános részéről, a fejlesztőcég szerint csupán aktivizálja a mobiltelefonok egyik meglévő, de nem használt funkcióját. Vagyis „a GSM-hálózatok normális tulajdonságainak kombinációját” használja.

14. Vezeték nélküli kapcsolatok

Bluetooth

A Bluetooth rádiófrekvenciás kommunikációs megoldás. A rádiófrekvenciás kapcsolatot a 2,402-2.480 GHz-es

frekvenciatartományban oldja meg. Ebben a tartományban a világ legnagyobb részén bármelyik csatorna

szabadon felhasználható (bár a szintén elterjedőben lévő Wi-Fi frekvenciával adott esetben könnyen

összeakadhat). (A Bluetooth 79, egymás melletti, 1 MHz szélességű csatornát definiál a sávban.) Az

adatforgalom csomagokban valósul meg, s minden csomag továbbítása más csatornán, más vivőfrekvencián

történik. Másodpercenként akár 1600-szor is megtörténhet a frekvenciaváltás (frekvenciaugratás). A

frekvenciaváltás előre rögzített menetrend szerint valósul meg, a menetrendet az adó és a vevő is ismeri. A

menetrendet nagyszámú lehetséges minta közül választja ki a rendszer, s az adatkapcsolat folyamán is váltogatja.

A frekvenciaugratás technikája nehezíti a lehallgatást is, de legfontosabb funkciója a zavaró elektromágneses

sugárzások, interferenciák hatásának csökkentése. A hibamentes adattovábbítást a hatékony hibajelzés és

hibajavítás, az esetleges hibás csomagok automatikus megismétlése (új, kevésbé zajos csatornán) biztosítja. A

rendszer bináris frekvenciamodulációt alkalmaz, a teljes kétirányú adatátvitelt (full duplex) időosztás

alkalmazásával éri el. A rendszer hatótávolsága 10 m, amit antennaerősítő alkalmazásával 100 m-re lehet

kiterjeszteni.A Bluetooth biztonsággal használható zárt és nyitott térben, az iránynak a rádióhullámok miatt nincs

jelentősége, könnyűszerrel áthatol a falakon vagy egyéb akadályokon is. Fejlődése, mint azt leírásunkban

hamarosan bemutatjuk, exponenciálisan növekszik, a fejlesztők elképzeléseinek csak a fantáziájuk szab határt. A

Bluetooth első nemzedéke még komoly lehallgathatósági és biztonsági problémákkal küzdött, gyakorlatilag a

hatótávolságon belül lévő eszközök szabadon beleszólhattak egymás beszélgetésébe, és lehallgathatták egymást,

szerencsére a továbbfejlesztett Bluetooth-szabványban már kiküszöbölték ezeket a komoly hiányosságokat. A

Bluetoot készülékek rendelkeznek egy beépített jelszóval, ami a készülék gyári számának utolsó négy karaktere,

illetve Motorola egységeknél 1234. Ez az egységek összepárosításánál lehet fontos, mivel a Bluetooth

kommunikáció a két beszélgető fél összekapcsolásával kezdődik.

A mobil új dimenziója: a személyes aura hálózatosítása egy X. századi dán király nevével a zászlókon, jobban mondva a logókon és az ikonokon, multinacionális távközlési résztvevők szinte bárhová beépíthető, számítógéppel egybeépített rádió adó-vevőket terveztek, de már gyártanak is hihetetlen kicsiny méretben, és rövidesen hihetetlen mennyiségben, a közönség zavarban van, kell ez igazán neki, nekünk? azért megvesszük majd és megszokjuk, hogy a személyes terünket cyberesítették, és a kis játékszernek tűnő szilícium-erőművek öntevékenyen keresik és felismerik egymást, a mindennapi játékainkba épített kommunikációs egységek csatornákat nyitogatnak majd egymás között, információkat cserélnek, és mi pedig majd elhisszük, hogy mindez a mi igényeink szerint történik, hiszen már a névjegykártyát sem kell a mellettünk ülő, újdonsült cyber-ismerősünkkel kicserélni a konferencián, az értekezleten vagy az étteremben: megteszik helyettünk a kékfogú törpék? óriások? de lelkük legmélye szerint mégiscsak jobban szót értenek a már nekünk is ismerősnek tűnő processzor-szívű eszközeinkkel, a markunkba simuló új-pattintottkő eszközünkkel, és a még majd csak ezután kitaláltakkal is, mert ezek már egészen biztosan processzor-szívűek lesznek, és anyanyelvként értik majd a kis kékfogúak beszédét.

A névválasztást a svéd Ericsson ötletadói körvonalazták. Az északi népek korai történetének „nagy egyesítőjét”, egy „békés társadalomszervezőt” kerestek és kívántak felmutatni, akinek a neve kellő patinát tud kölcsönözni a később elkerülhetetlenül burjánzó reklámoknak. Nem utolsó szempont ilyenkor, hogy a választott név angol formában is jól csengjen és prezentálható legyen és ha még némi többértelműséget is ígér, az csak még jobb.A felkínált legenda tehát Harald Blatand, angolosítva Bluetooth dán királyról szól, aki 908-ban született, és 940-től 981-ig uralkodott. Már gyermekkorában -- így szól a XXI. századi számítógép-használók számára kiemelt tanulság -- megtanulta és megtapasztalta a szoros családi kötelékek fontosságát, amelyek összetartották a viking társadalmat. Ezek a kapcsolatok biztonságban tartották és megvédték a közösségeket a külső támadóktól és behatolóktól. Harald uralkodása idején békésen egyesítette az addig elkülönült közösségekben élő dán és norvég földművelő csoportokat. Nevéhez fűződik a kereszténység felvétele, elterjesztése ezeken az északi vidékeken.Nevét angolra ugyan Bluetooth-nak fordítják, valójában olyan földműves társadalmak vezetője volt, ahol az első ember értelemszerűen a kiemelkedő, a „nagy ember” volt. Neve ódán formában Harald Blatand, ami a blá - „sötét hajú” és a tan - „nagy ember” összetételt rejti. (1)Az angol névváltozat pótlólagos többértelműsége szinte azonnal feltűnt a témával foglalkozó weblapok grafikai háttérmegoldásában: elfeledkezve a történelmi alakról és békés egyesítőként megidézett szándékairól, egyszerűen a kékcápa foga villan fel az újragondolt és újratematizált logókon. A sugallt tartalom pedig valahogy így foglalható essze:Figyelem, itt valami nagyon kiélezett, kihegyezett dologról van szó, olyanról, amilyet a természetben is csak a legsikeresebbek, a „csúcsragadozók” tudnak felmutatni: kicsi, éles és valamilyen célra végsőkig kidolgozott eszközről.A technika körvonalai

Bevezető megfontolásokNéhány évvel ezelőtt merült fel az Ericsson fejlesztői körében, hogy egy valóban kis költségű, kis fogyasztású kábelt helyettesítő rádiós eszközre szükség lehetne. Lehetséges használatát felvázolták különféle szituációkban, és ennek nyomán sorra került a megvalósíthatóság vizsgálata is, mind technikailag, mind pedig gazdasági szempontokból. (2)Egy ilyen eszköz alapot szolgáltathat arra, hogy a hordozható, népszerű szóhasználattal a mobil eszközök kommunikálhassanak egymással, „ad hoc” összekapcsolási lehetőséget teremthet egy újszerű, personal area network létrehozására, ami hasonló előnyöket nyújthat, mint az irodai-munkahelyi környezetben a LAN, a local area network. A Bluetooth cégek konzorciuma (3) által kidolgozott technikai specifikáció megvalósíthatóvá teszi ezt a víziót: javított, 1.1-es változata 2001 tavaszán került közzétételre, és mintegy 1500 oldal terjedelemben minden technikai részletkérdésre igyekszik választ adni.Az utolsó 10 év fejlődése a mikroelektronika és különösen a VLSI technológia területén széles körben

elterjedtté tette a számítógépes és távközlési erőforrásokat, korábban elképzelhetetlen teljesítményű feldolgozó egységek és hatalmas tároló területek, memóriák kerültek beépítésre mindennapi eszközeinkbe.A tömegfogyasztásra szánt PC-k, laptopok, személyes célú, kézbe fogható és állandóan kéznél lévő eszközök, mobil, és vezeték nélküli telefonok (cellular and cordless phones) személyi digitális asszisztens (PDA) eszközök és ezek kiegészítői és perifériái sikerét az egyre csökkenő méretek és a mérséklődő árak alapozták meg. Az adat- és információtovábbítás ezek között az eszközök között a mai napig leginkább kábelek közvetítésével oldható meg. Egy új, univerzális célú rádiós kapcsolati eszköz körvonalazásával lehetőség nyílik vezetékek nélküli kommunikációra, kis távolságra és esetenként, a felmerülő igény és szükség szerinti mértékben összekapcsolva a beépített rádiók hatókörében elérhető eszközöket.Mint már megszokhattuk, egy-egy új információs-kommunikációs technika megjelenésével minimálisan egy tucatnyi új fogalmat is meg kell tanulnunk, legalább nagy vonalakban el kell igazodnunk jelentésükben. Az alábbiakban a kis távolságú, vezeték nélküli adatátvitel egyre többfelé használt új fogalomkészletéből mutatunk be kulcsfogalmakat, a rendszer működésének kereteit vázolva. 2001-ben vált ismertté a Bluetooth specifikáció, lehetővé vált az ingyenes alkalmazás az SIG által. Viszont még sok esetben kompatibilitási problémák nehezítették a megoldás terjedését, a tömeggyártás hiány miatt az árak magasak volta, és a szoftvergyártók sem igyekeztek a megfelelő elemek legyártásával. Sokak szerint a mobiltelefonok gyártói sem fogadták kellő lelkesedéssel az új technológiát (saját tapasztalataim szerint is, az első időkben rendkívül nehéz volt a Bluetooth termékek, headsetek értékesítése!). Olyan hatalmasságok is temetni kezdték az új rendszert, mint az Intel. Csak az Ericsson gyártott Bluetooth-kompatibilis mobiltelefont, más cégek legfeljebb kiegészítő adaptereket forgalmaztak. Más elemzők azonban úgy vélték, hogy 2002 már a Bluetooth-mobilok éve lesz, s 2006-ra pedig a mobilok több mint 70%-ában megtaláljuk majd az új kapcsolatteremtő megoldást -- ha kis csúszással is, de igazuk is lett! A Bluetooth-működésre alkalmas készülékek számát 2005-re egymilliárdra becsülik. 2001 végére az

alkalmazói kedv már növekedni kezdett, számos cég jelezte, hogy új fejlesztéseiben alkalmazni kívánja a

Bluetooth-technikát. Egyre több chipgyártó oldja meg az egychipes Bluetooth-kezelést, az áramkörök ára is kezd

csökkenni, a GSM telefonokban is egyetlen, különálló IC felelős a Bluetooth-implementációért. Különféle

operációs rendszerekben megjelentek a Bluetooth-meghajtók, a PC-alaplapokon megtalálhatók a Bluetooth-

chipek. Ha az alkalmazások száma el is marad a SIG-tagok eredeti elképezéseitől, azért úgy tűnik, a Bluetooth a

kistávolságú adhoc hálózatok univerzális kommunikációs megoldásává válik a következő években. Amint azt

kevesen tudják, a Bluetooth specifikációnak több fajtája is van. A Nokia 7650-es telefon például csak a

számítógéppel képes Bluetooth kapcsolatot létesíteni, a Bluetooth fejhallgatóval például nem. A HP Ipaq pda

képes egyszerre kezelni a Bluetooth billentyűzetet, és kapcsolatban állni Bluetooth-on keresztül egy GPRS

internetkapcsolatot számára közvetítő mobiltelefonnal. A számítógépekbe vásárolható Bluetooth-kapuk a

specifikáció 10 m-es hatósugarát megtízszerező hatótávolságra is „ellátnak”, ami nagyon hasznos lehet az irodai

alkalmazásokban.

2. A Bluetooth alkalmazási lehetőségei

A Bluetooth a kis hatótávolságú vezeték nélküli kommunikációs lehetőségével három alapvető alkalmazási

lehetőséget kínál:

- beszéd/adat elérési pont, - periféria-csatlakoztatás,- személyi hálózat (PAN, Personal Area Network).

A beszéd/adat elérési pont az új kommunikációs lehetőség első felhasználási módja. Megvalósulhat mobiltelefon

és számítógép vagy két számítógép között, de ide tartoznak azok a megoldások is, melyeknél egy mobil eszköz

és az Internet között jön létre vezeték nélkül az adatkapcsolat. Az első Bluetooth-alkalmazók a hordozható

számítógépek gyártói voltak, majd a mobiltelefonok és az asztali számítógépek fejlesztői is elfogadták az új

kommunikációs lehetőséget.

A számítógépek és a perifériák közötti kapcsolat kialakítására a Bluetooth kényelmes, energiatakarékos

megoldást jelent. A perifériákban azonban meg kell jelennie az új illesztőegységnek, márpedig a perifériák

gyártói egy olyan új kört jelentenek, akiket a Bluetooth-híveknek még meg kell győzniük az új megoldás

előnyeiről, hatékonyságáról, eladhatóságáról.

A PAN a digitális hálózatok egy új megjelenési formája. A kis méretek következtében ez a felhasználó intim

környezetére kiterjedő hatótávolság: mindössze egy szobát, ez lakosztályt, egy irodát, egy tárgyalótermet foglal

magában. A 10 m-es körzeten belüli készülékekből kiépíthető adhoc hálózat egy újszerű kommunikációs

lehetőséget jelent a felhasználók számára.

Az első alkalmazások: a mobiltelefonok és a hordozható számítógépek

A digitális világ leggyorsabban fejlődő elemei a hordozható számítógépek és a mobiltelefonok. Nem véletlen,

hogy az új kommunikációs lehetőség beépítésére leghamarabb ezeknek a készülékeknek a fejlesztői vállalkoztak.

Természetes, hogy az első, Bluetooth-képekkel felszerelt mobiltelefonokat az Ericsson készítette (pl. a T39,

R520 modellt). A „nagy” érintőképernyős, karakterfelismerésre is képes tenyérnyi digitális személyi

asszisztensek (PDA-k) közül is sokban megtalálható ma már az új rádiós összeköttetési lehetőség.

Egy ideje a felhasználók azt tudakolják, miért nem építenek a számítógépek alaplapjára mobiltelefon-

elektronikát. Amíg a nagy gyártók erre a lépésre rá nem szánják magukat, egy áthidaló megoldás lehet a

Bluetooth-egységgel felszerelt számítógép és rádiótelefon együttes használata. A Bluetooth kommunikációs

lehetőséggel rendelkező mobiltelefon a hordozható számítógép tulajdonosának (ha számítógépe is képes a

Bluetooth-csatlakozásra) lehetővé teszi a két készülék közötti adatcserét, de akár az Internet használatát is, a

telefonon keresztül. Ez a lehetőség olyan vonzó, hogy azok a telefongyártók is igyekeznek kihasználni, akik

egyelőre nem építik be mobiljaikba az új illesztőt. A Nokia a Nokia Connectivity Pack (Nokia kapcsolatteremtő

csomag) révén próbálja ezt megvalósítani, mely egy csatlakoztató akkumulátorból és egy PC-kártyából (PC

Card) áll (hasonló készletet az Ericsson is ajánl). A PC-kártya a számítógépet teszi alkalmassá Bluetooth-

kapcsolat felépítésére, a csatlakoztató akkumulátor a Nokia 6210 mobiltelefon-készüléket egészíti ki az új

kommunikációs lehetőséggel. Mivel a Bluetooth-elektronikát az akkumulátor tartalmazza, a hagyományos

kialakítású Nokia telefonban csak akkumulátort kell cserélni, s az máris alkalmas a Bluetooth-kapcsolat

kialakítására, használatára. Mivel az akkumulátorban csak az illesztőrendszer hardverelemeit helyezhették el, a

telefon szoftverét is ki kell egészíteni az új lehetőségek használata érdekében. A szoftverbővítést a Nokia

természetesen biztosítja.

Apró képernyővel, karóra alakú külsővel készített PDA-t az Ericsson (Bluetooth Info-Wear). A kis készülék a

Bluetooth-kapcsolattal rendelkező számítógép Microsoft Outlook programjának adatait képes kezelni, így a

karóra képernyőjén elolvashatók az e-mail üzenetek, de választ is lehet küldeni a kis eszközről.

Szintén karóra jellegű Bluetooth-eszköz az a rádiótelefon-távvezérlő is, amit a Philips dolgozott ki. A karóra

segítségével észrevétlenül lehet SMS-t olvasni vagy küldeni. A karóra adatgyűjtő funkcióval is készíthető (pl. a

viselője egészségügyi adatait tárolhatja), amikor pedig a mobiltelefonhoz közel kerül, automatikusan elküldi a

mobilhálózaton át a felügyelő orvoshoz az összegyűjtött információkat.

A Bluetooth-egység alkalmazása a rádiótelefont egy újszerű alkalmazási lehetőséggel is felruházhatja, amit

gyakran így emlegetnek: háromféle telefon egyetlen készülékdobozban. A hagyományos mobiltelefon a

megfelelő szolgáltatónál előfizetés, illetve kártyás feltöltés ellenében üzemeltethető. Ha a tulajdonos hazaér, az

otthoni informatikai rendszere határait átlépve készüléke (akár egy beszélgetés közben is) átvált a jóval olcsóbb

vezetékes tarifára -- felhasználva a vezetékes telefonrendszerhez kapcsolódó adaptert. A harmadik üzemmód

akkor használható ki, ha két ilyen telefonkészülék kerül egymás közelébe, mert akkor mindféle telefontársaság

kiiktatásával, „walky-talky” üzemmódban beszélgethetnek a tulajdonosok egymással. Figyelembe véve, hogy a

Bluetooth maximális hatótávolsága jelenleg 100 m, ezek az eszközök az épületen belüli kommunikációt igen

gazdaságosan meg tudják valósítani.

A Bluetooth elterjedése szempontjából a mobiltelefonok gyártóinak a viselkedése döntő lehet. Az SGI

megalakítása, az 1.0 majd az 1.1 specifikácó kidolgozása után hosszú hónapokig látszólag nem történt semmi, a

piacon nem jelentek meg a Bluetooth-készülékek. Az elemzők akkor elsősorban a rádiótelefonok gyártóinak

tartózkodását okolták a késés miatt. Azután az Ericssont követően a legnagyobbak (a Nokia és a Motorola) is

bejelentették a Bluetooth-egységgel rendelkező megoldásaikat. Tudnunk kell azonban, hogy a Motorola

szándékosan lemaradt ebben a versenyben, és lényegesen később jelent meg Bluetooth-megoldásokkal, mert az –

a valóban biztonsági hiányosságokkal rendelkező -- 1.0-ás Bluetooth szabványt nem ítélte megfelelőnek. Amikor

azonban az 1.1-es és 1.2-es titkosított Bluetooth szabványok a piacra kerültek, a Motorola készülékeiben is

megjelentek a Bluetooth IC-k. Itt megjegyezném, hogy tapasztalataim szerint a Motorola Bluetooth headsetjei

bírják egyedül a gyári leírásban megadott készenléti és beszélgetési ideig. Rádiótelefont beépített egységként

tartalmazó számítógépek egyelőre nem készülnek, viszont a mobiltelefonok gyártói esetenként már komplett

számítógépeket rejtenek el a maroknyi készülékekben. Pl. az Ericsson 520 m képes a WAP, GPRS, HSCSD,

IrDA, Bluetooth-adatátvitelre egyaránt és közvetlen elektronikus levelező lehetőséget is nyújt, és ez a készülék

már több mint 4 éves!

A Bluetooth-egységgel szerelt számítógépek nemcsak a mobiltelefonokkal, hanem egymással is

összekapcsolódhatnak. Ezek a kis hálózatok újszerű játéklehetőségeket is kínálnak, amit a számítógépes játékok

fejlesztői is felfedeztek, s új játékjaikban ki is használnak.

A számítógépek közül elsősorban a hordozható kisgépeknél találkozunk egyre inkább a Bluetooth

alkalmazásával. A Sony sok számítástechnikai és irodatechnikai eszközt gyárt (telefonokat és központokat,

faxberendezéseket stb.), amelyekbe tervezi beépíteni a Bluetooth-illesztőt. Így nem meglepő, hogy legújabb

notebook- és palmtop-méretű számítógépeiben már megtalálható ez a kommunikációs egység (Vaio Cl, Vaio

Note SR). Az egyik legelső Bluetooth-egységet is tartalmazó PC-alaplapot az MSI R&D fejlesztette ki. Ha a

gépek chipszettjei, alaplapjai nem is tartalmazzák az új illesztőt, a számítógépekhez kapható adapterekkel már

megoldható a kapcsolat kialakítása. Az adapterek igen változatosak, vannak közöttük RS232C, USB csatlakozón

át használhatók, illetve bővítőkártyaként kivitelezett megoldások is. A szabványos csatlakozókba

bedugaszolható adapterek korábbi kiviteleinél a viszonylag nagy méretű adapterhez kábellel kötötték hozzá a

csatlakozódugaszt, az újabb, kisméretű eszközök már magukban a dugaszokban elférnek. 2002-ben már a

Microsoft is bejelentette, hogy fejleszti a Bluetooth-alkalmazásokat, és a Linux fejlesztői is beillesztették

programjaikba az új kommunikációs megoldást. A legjobban kihasználható és használható Bluetooth eszköz

szerintem a piacon már 5000 Ft alatt kapható, USB-s, 100 m hatótávolságú kis USB kapu.

A Bluetooth a számítógép-periféria kapcsolatban

A Bluetooth kifejlesztőinek az egyik fontos érve volt a rendszer hatékonysága mellett az, hogy megszüntetheti a

számítógépek környezetében a jelenlegi vezetékdzsungelt. Ennek alapján arra számíthattunk, hogy egyre-másra

jelennek majd meg a számítógép-perifériák beépített Bluetooth-illesztővel. Egyelőre azonban a perifériák gyártói

kivárnak (és ne felejtsük el, hogy pl. a billentyűzet és egér tekintetében egy hagyományos rádiós kivitel ára 1/3-a

a Bluetooth megoldást felvonultatóénak).

Egy speciális multimédiás periféria azonban kivételt képez, ez pedig a fejbeszélő készlet, a fejre (illetve sok

esetben a fülre) illeszthető mikrofon-fejhallgató készlet, Bluetooth-csatolóval. Az első ilyen készüléket a

Bluetooth-egységgel felszerelt mobiltelefonjához az Ericsson fejlesztette ki, de mára már számos gyártó kínál

hasonló egységeket. A régebbi típusok fejpánttal készültek, a száj elé hajtható mikrofonnal; az újabbak már csak

egy nagyothalló-erősítőre emlékeztetnek. A készülékek többsége bármelyik fülön használható, a felerősítő

szerelvény áthelyezésével. A fejkészletek általában az akkumulátor állapotáról fényjelzéssel adnak információt,

esetenként néhány kézi vezérlési lehetőséget is biztosítanak (többnyire egygombos vezérléssel). A fejkészleteket

elsősorban a mobiltelefonokhoz készítik, de jól használhatók a számítóképekhez is, a multimédiás szoftverek

futtatásakor.

Ne felejtsük el, hogy „minden Bluetooth headset minden Bluetooth-os telefonnal kompatibilis” jelmondatunk

csak komoly fenntartásokkal igaz, valójában nem minden telefon dolgozik együtt minden Bluetooth-headsettel,

ezért a kompatibilitás kiderítése érdekében vásárlás előtt mindig beszéljünk a gyártói szervízzel vagy

ügyfélszolgálattal!

Természetesen megjelentek már a Bluetooth-os nyomtatók, scannerek, webkamerák és egyéb perifériák is a

piacon.

Az Ericsson különleges perifériája a Chatpen (CHA-30). Ez a kissé termetes golyóstoll a levegőben vagy

papíron kézzel írott szövegeket továbbítja a számítógépbe, a beépített Bluetooth-egységnek köszönhetően

összekötő vezeték nélkül. (valószínűleg integrált „rezgőgiroszkópok” érzékelik a toll elmozdulásait,

gyorsulásait.). A hasonló funkciójú korábbi digitális tollak használatát a toll végéből kivezetett összekötő kábel

nagymértékben megnehezítette.

A multimédiás alkalmazások területéről ered a következő alkalmazási lehetőség is: a Bluetooth-kommunikációt

alkalmazó digitális kamera. Ilyen eszközök kifejlesztésén az Ericsson, a Casio és a Sony is dolgozik, néhány

típus már be is szerezhető. Ha a digitális kamera és egy mobiltelefon között létrejön a Bluetooth-kapcsolat, akkor

a képek azonnal, akár az Internetre is kiküldhetők.

A Sony digitális videokameráiba építette be a Bluetooth-egységet (DCR-P120, DCR-IP7). Ezek a kamerák az

Internettel kétirányú kapcsolatot tudnak kialakítani. A vezeték nélküli összeköttetés útján a kamera kis

képernyőjét használva akár szörfözni is lehet a világhálón.

A C Technologies svéd cég toll alakú és méretű digitális fényképezőgépet készített (C-Pen), amely

szövegbeolvasásra és -átvitelre alkalmas. Egyébként maga a kis készülék kb. 8000 oldalnyi szöveg tárolására is

képes.

A gépkocsigyártás korunk elektronikai iparának egyik meghatározó alkalmazási területe. A Bluetooth-

technológia is igen hamar megjelent a gépkocsikban, először a mobiltelefon kiegészítőjeként. Vezetés közben a

telefonálás nagyon veszélyes, sok országban törvény tiltja (nálunk is!). Hazai útjainkon mindennapos látvány a

fél kézzel kormányzó, másik kezével a telefont füléhez szorító gépkocsivezető. A hagyományos, vezetékes

fejkészletet a kényelmetlen kábelek miatt nem szívesen használják a gépkocsiban, a kihangosítót sem mindenki

szereti.

A fülre csippenthető fejkészlet vagy a Bluetooth-os kihangosító, amely már néhány 10.000 Ft-ért bármely

üzletben beszerezhető, hatékony és kényelmes megoldás erre a problémára. A Bluetooth pedig azt is lehetővé

teszi, hogy a telefon mindvégig az aktatáska vagy a retikül mélyén lapuljon. A Motorola olyan autós

mobiltelefont fejlesztett ki, mely a fejkészleten át, hanggal vezérelhető is. Ez a készülék a mobilon folytatott

beszélgetést nem szakítja meg, ha a tulajdonos beül a kocsiba, csak automatikusan áttér a fejkészlet használatára.

A tervezők a Bluetooth számos további alkalmazási lehetőségét felvázolták már: az új kommunikációs

kapcsolat felhasználása teljesen átalakíthatja az autósok életét. A vezetői engedély mellett tartott kis azonosító

kártya (esetleg a vezetői engedély, mint csipkártya) Bluetooth-kapcsolaton át jelzi a gépkocsi fedélzeti

számítógépének, ha kiszáll a vezető és becsukja az ajtókat, ekkor automatikusan élesedik a riasztórendszer.

Korábban a színházi előadás, a koncert vagy a tartalmas ebéd közben gyakran elvitték a parkolóból a

gépkocsikat. Most minden közeledés, mozgatási vagy indítási kísérlet esetén az autó bejelentkezik a tulajdonos

mobiljára, és figyelmeztető üzenetet küld.

Amikor a gépkocsit megközelítjük a parkolóban, a riasztó automatikusan kikapcsolódik, az ajtózárak nyitnak.

A rádió a kedvenc állomásra hangolódva bekapcsol, az összes tükör, a vezetői ülés, a kormány a közeledő

vezetőnek megfelelően beállítódik.

Amikor beül a vezető, a műszerfalon feltűnik a napi program, a célállomások, s rövidesen láthatóvá válik a

diagnosztikai teszt eredménye is. A vizsgálatokat sok száz szenzor végzi el, melyek a fedélzeti számítógépnek

Bluetoot-kapcsolatokon át szolgáltathatják az információkat.

A Volvo, a Chrysler, a Ford nem véletlenül tagjai a Bluetooth SIG érdekegyeztető csoportnak. A

gépkocsigyártás olyan hatalom, amely akár sikerre is viheti a Bluetooth-technológiát! A Chrysler rövidesen

alapfelszerelésként szereli be gépkocsijaiba az Ucionnect elnevezésű, Bluetoothra épülő fedélzeti telefonos

rendszert. A Ford vezeték nélküli telefonos rendszere az utasok számára a világháló elérését is lehetővé teszi, a

fedélzeti számítógépen játszhatnak is, és mindezt a kezük használata nélkül, kimondott parancsszavak

segítségével lehet megoldani!

A SIG tagjai között légitársaságokat és repülőgépgyártókat is találunk, mert a légi közlekedés is bizakodva

tekint az új kommunikációs megoldás használata elé. A repülőgépeken különleges előírások vonatkoznak az

utasok által használható elektronikai készülékekre, ezért a Bluetooth fejlesztői hosszas kísérleteket végeztek

különféle társaságok járatain Bluetooth-készülékekkel. Vizsgálták a Bluetooth hatását a repülőgép informatikai

rendszerére, valamint a Bluetooth-rendszer adatbiztonságát, működését. A végeredmény szerint ezzel a

kommunikációs megoldással a repülőgép elektronikájának zavarása nélkül, biztonságosan lehet kommunikálni a

gép fedélzetén. Ugyanezt tapasztalták a repülőtereken is.

A gépeken az utasok egymás közötti kommunikációjára, az utasok és az utaskísérők közötti párbeszédekre lehet

használni a Bluetooot-egységeket, de a személyzet hivatalos kommunikációs rendszere is erre a rendszerre

alapozható. (Megjegyezném azonban, hogy egy kedves ismerősöm nagyon megijedt, amikor egy hosszabb

repülőúton, unalmában telefonjával ismerkedve egyszercsak megjelent a képernyőn a következő szöveg: Boeing

747 Server -- kapcsolódik?)

A repülőtereken az egyik ígéretes alkalmazási lehetőség a csomagok azonosítása Bluetooth-technológiára épülő

intelligens csomagcédulákkal. (Ugyanez a megoldás egyébként szállodákban, üdülőkben, olimpiai

rendezvényeken is igen hatékonyan alkalmazható). Az elektronikus csomagcédula, az e-tag segítségével a

tervezett útvonal rögzíthető, így a beérkező csomagokat automatikus rendszer tudja majd osztályozni és

továbbküldeni, vagy a csomagkiadóhoz továbbítani. A váróteremben tartózkodó utasok akár mobiltelefonjukra is

kaphatnak üzenetet, ha csomagjuk megérkezett és mehetnek érte az átadóhelyre.

A Bluetooth lehetőségei ipari környezetben

Az ipari üzletpolitika lényeges színterei az ipari vásárok. A közeljövő szakvásárába betérő látogató a

regisztrációs pulton egy számítógép kérdéseire válaszolva megjelöli a számára különösen érdekes szakmai

területeket, az ismerős szakembereket, kiállítókat, előadási témákat. A továbbiakban a pavilonok között sétáló

látogató folyamatosan jelzést kap arról, hogy egy keresett szakember éppen hol tartózkodik, de a szimpózium

előadásait is figyelemmel kíséri a rendszer, s jelzés ad, ha a látogató számára fontos előadás következik. A

jelzések a látogató PDA vagy palmtop készülékére, esetleg mobiltelefonjára érkezhetnek, de komolyabb

informatikai rendszer esetén elég egy kölcsönkapott, fülre helyezhető fejkészlet is a jelzések közvetítésére.

A gyártóüzemekben a művezető a gyártócellák között végigsétál, s a cellavezérlők a legfontosabb termelési

adatokat, statisztikákat átadják a Bluetooth-csatolókon át a művezető menedzser-számítógépére vagy a PDA-ja

memóriájába. A cellákat felügyelő munkatársak és a gyártási folyamat megzavarása nélkül így teljes képet

kaphat a folyamatok menetéről.

Az adatgyűjtő rendszerek, illetve azok egyes részletei is alkalmazhatják a Bluetooth-technikát. A szenzorok,

mérőegységek vezeték nélküli kommunikációja különösen a dinamikusan változó technológiák esetén igen

előnyös lehetőséget nyújtanak, a szenzorok cseréje, áttelepítése gyorsan és egyszerűen megoldható.

A szociális szféra lehetőségei

A Bluetooth számos különleges lehetőséget tartogat az irodák, a szállodák, a háztartások, az iskolák világában is.

A hivatali értekezletekre érkező kollégák csak leteszik a tárgyalóasztalra hordozható számítógépeiket, s azok

azonnal működő hálózatot alkotnak. Ugyanakkor a zsebben lapuló mobiltelefon is bármikor a képernyőre tudja

varázsolni, az értekezlet zavarása nélkül, az esetleg befutó üzeneteket, hívásjelzéseket. Az előadó kivetített

képek helyett a képernyőkre kiküldött ábrákat, szöveges dokumentumokat alkalmazhat. Ugyanilyen

kommunikációs megoldás lehetővé tehet tesztvizsgákat, konzultációs iskolai foglalkozásokat,

termékbemutatókat is.

A lakásunkkal kapcsolatban sok olyan megoldásra számíthatunk, amik a gépkocsik biztonságával kapcsolatban

is felmerültek. A bejárati ajtóhoz közeledve a lakás védelmi rendszere kikapcsolódik, az ajtó kinyílik (nem kell

kulcsot keresgélnünk). A lakásban a világítás, a híradástechnikai és háztartási eszközök mind távolról, akár

parancsszóval is irányíthatók lesznek.

A Bluetoothra épülő kommunikációs rendszer egy központi agyat is feltételez a lakásban, ami a tervezők

szerint valószínűleg a konyhában lesz a legjobb helyen. Várhatóan a hűtőszekrényben helyezik majd el a

központi számítógépet, a kezelőfelülete a hűtő ajtaján fog elhelyezkedni. (Egy pillanatra gondoljunk bele, hova

kerülnek már ma is a mágnessel rögzített vagy az öntapadó széllel felragasztható cédulákra írt üzeneteink,

amiket reggel elrohanva az otthon maradóknak hagyunk hátra? Bizony, a hűtő ajtajára.) Az Elektrolux fejlesztői

már kidolgozták a Screen Fridge fantázianevű, érintőképernyős rendszert, a hűtőre szerelt Bluetooth-antennával

együtt. Ez az elektronikai központ távirányítva programozható, kezeli a mosógépet, a konyhai berendezéseket, a

híradástechnikai készülékeket egyaránt. Az is lehetővé válik, hogy a bevásárlóközpont felé autózva

megkérdezzük (WAP kapcsolaton keresztül) hűtőgépünket, hogy melyik élelmiszerekből csappantak meg a

tartalékaink!

A háromfunkciós Bluetooth-mobiltelefonok az irodában is, otthonunkban is automatikusan átkapcsolódnak az

olcsóbb vezetékes hálózatra, amikor közel érünk a csatlakozóba dugaszolt Bluetooth-adapterhez. A mikor

közeledünk a lakásunkhoz, a légkondicionáló átkapcsolódik arra a hőmérsékletre, ami otthon tartózkodásunk

idején kellemes közérzetet biztosít.

A mágneskártyás szolgáltatásokat is felválthatja a vezeték nélküli kapcsolat, ami megbízhatóbb, nehezebben

törhető fel. A fejlesztők már körvonalazták az elektronikus pénztárcát is, a rádiókapcsolattal működő

bankkártya-rendszert.

A színházak, mozik, egyéb rendezvények pénztárainál a jegykiadó számítógéppel Bluetooth-kapcsolatba lépve,

a hosszú sor végigállása nélkül is lehet jegyet vásárolni. Az elektronikus helyfoglalás révén a megfelelő

ülőhelyek máris a rendelkezésünkre állnak.

Nézzük meg most egy kicsit alaposabban a technikai megvalósítást.

Fő jellemzők

A Bluetooth koncepció alapján kidolgozott első, kis méretű, kis fogyasztású és olcsó eszközök (BlueMoon, BlueCore, Blueberry stb. fantázianevű chipek) lehetőséget nyújtanak arra is, hogy már meglévő eszközökbe utólag kerüljenek beépítésre, és így ezek az új típusú kommunikációs hálózat ill. lehetőségek részesei legyenek. Ilyen eszközök lehetnek -- amelyekben az új chipeknek helyet kell szorítani -- a fent említetteken túl még a modemek, printerek, projektorok, kamerák, de lehetnek egészen új típusú eszközök is, amelyek igényelnek ilyen kis távolságú, univerzális rádiós kapcsolatokat.A Bluetooth eszköz lehetőséget kínál mindennek mindennel való összekapcsolására, mégpedig olyan módon is, hogy a használónak semmilyen akciót nem kell kezdeményeznie. A koncepció egyik sarokpontja, hangsúlyos elképzelése az ad hoc kapcsolatépítés, az alkalomszerű összekapcsolhatóság (ad hoc connectivity).Az igazi ad hoc hálózati kapcsolatok kiépítésére alkalmas rendszerben nincs különbség a vezérlő vagy bázis állomás és a terminál között. Az ad hoc kapcsolat felépítése a felek közötti kommunikáción alapszik. Mivel nincsenek bázisállomások, nincs vezetékes kapcsolat sem közöttük. Nincs olyan központi vezérlő egység, amely számon tartaná vagy irányítaná a kapcsolatok felépítését és megszűnését, nincs lehetőség a kapcsolatok központi koordinálására sem, így nincs lehetőség központi beavatkozásra, vagy operátori tevékenységre sem (számítógépes modellnél maradva, a hagyományos GSM rendszer megfelel egy kliens-szerver kapcsolatnak, míg az ad hoc hálózat két független kliens egyenrangú összekapcsolódását jelenti).Az a szituáció, vagy forgatókönyv, ami a Bluetooth kidolgozói előtt lebegett, nagyszámú, (esetenként egy-egy helyszínen nyolc-tíz résztvevőből álló) egymás mellett létező rádiós kapcsolatból állhat, amelyek egy időben léteznek, mindenféle koordináció vagy irányítás nélkül. Ugyanakkor a tipikus szituáció az, hogy az ilyen nem koordinált autonóm, ad hoc módon felépülő hálózatok egy-egy helyszínen átfedik egymást.Az ad hoc rádiós környezetnek számos következménye van, amelyek követelményként is megfogalmazhatók néhány területen. Így a használt rádió spektrum területén, a kapcsolat felvételére használható eszközök felderítése és aktivizálása kérdésében, a kapcsolatok felépítésekor, a többszörös, többszerepelős hozzáférés kialakításában, a csatorna lefoglalásában és ennek kontrollálásában, a különféle sebesség igényű átvitel elsőbbségének eldöntésében (prioritization) az egyes résztvevők által okozott zavarok, interferenciák kezelésében, valamint az eszközök fogyasztásának optimális beállításában. Ezek mind olyan technikai részletkérdések, amelyekre a Bluetooth specifikáció részletes válaszokat kínál.Hagyományosan ad hoc jellegű rádió rendszereket, mint amilyenek a jól ismert walky-talky rendszerek, már jó ideje használnak a katonai gyakorlatban, a rendőrség, a tűzoltók munkájában, katasztrófa elhárító csapatok munkájában valamint ipari tevékenységek közben is. A Bluetooth rendszer azonban az első olyan széles körben hozzáférhető kereskedelmi rendszer, amely az ad hoc rádió rendszerek előnyeit a legszélesebb közönség számára teszi elérhetővé.A rádiós spektrummal szemben alapvető követelmény, hogy lehetőleg globális méretekben, szabadon hozzáférhető legyen a legszélesebb közönség számára. A Bluetooth első használói között olyan utazó üzletemberek voltak, akik bárhol vannak, szeretnének eszközeikkel kapcsolatokat teremteni.Olyan rádiós sáv, amely nem igényel külön engedélyeket a használathoz, az ún. ISM sáv. Ezt a sávot

eredetileg ipari tudományos és orvosi kísérletekhez tartották fenn (innen az elnevezése is, Industrial, Scientific and Medical band), ma azonban már a legtöbb országban szabadon hozzáférhető a kereskedelmi célú használatra. Az Egyesült Államokban a sáv használata az FCC 15. számú szabályozása alá esik, és terjedelme a 2400 MHz-től 2483,5 MHz-ig terjed. Európában a használatot az ETS-3003218 szabályozza. A sáv terjedelme nem teljesen egységes, Franciaországban és Spanyolországban valamivel szűkebb, a legtöbb európai országban megegyezik az amerikai sáv terjedelmével. Japánban a sáv még szélesebb, egészen a 2.5 GHz-ig terjed. A szabályozás leglényegesebb pontja, hogy előírják a legnagyobb kisugározható teljesítményt, és ez korlátozza az üzemeltethető adó-vevők hatótávolságát.A szabad használat következtében a sávban a legkülönfélébb célú eszközök üzemelhetnek. Mivel nem lehetséges a koordináció a csatornák használatában, lényeges kérdéssé lép elő az állomások egymást zavaró hatása, az interferencia. Mivel azonban elég széles, több mint 80 MHz terjedelmű sávról van szó, ebben a széles sávban mindig lehet olyan szegmenseket találni az adott helyszínen, ahol alacsony az interferencia. Az interferencia megelőzésének hatékony módszere az ún. szórt spektrumú üzemmód használata. Ez a technika nemrég még kizárólag katonai alkalmazásokban volt használatos. Ez az üzemmód lehetőséget nyújt a csatorna többszörös hozzáférésének megoldására is. A Bluetooth kommunikáció céljaira 79 darab, egyenként 1 Mhz széles ún. hop frekvenciát, vagy ugrási frekvenciát határoztak meg, minden egyes frekvenciát 625 microsekundum időre lehet igénybe venni (időrés). Nagyszámú, véletlenszerű frekvencia kiosztási sémát definiáltak, ezeket a szekvenciákat az un. master állomás határozza meg, és a rádió adás-vétel egy-egy ilyen ugrási séma alapján történik. A többi állomás, amelyek slave üzemmódban dolgoznak, ezekhez az időbeli ütemezésekhez és frekvencia kiosztásokhoz igazodnak.Az olcsó hardver előállításának igényét, valamint a kommunikáció robusztusságát szem előtt tartva jól ismert és egyszerű hardverrel megvalósítható modulációs módot választottak, ez pedig az FSK, a frekvencia moduláció. Az 1-es logikai szintet az éppen használt rádiós frekvenciától való pozitív eltérés képviseli, a logikai 0 szintet pedig a negatív eltérés.A teljes frekvencia spektrum, a definiált adási szekvenciákkal (frequency hop sheme, FHS) az átviteli kapacitást maximum 79 MB/s értékben engedné meg. Egy-egy helyszínen a résztvevők számára és az éppen folyó kommunikáció idejére egy master állomás vezérlete alatt többnyire egyetlen, az adási frekvenciákkal meghatározott csatorna áll rendelkezésre, ez pedig 1 Mb/s átviteli kapacitást képvisel. Különböző, egyéb megfontolások alapján az mondható el, hogy egy helyszínen nem lehetséges az elméleti átviteli kapacitás elérése, de bizonyos körülmények között az átviteli kapacitás jelentősen meghaladhatja az egyetlen csatornára megadott maximális 1 Mb/s értéket.Egy adási hop-szekvenciával azonosított csatonát piconetnet nevezik. A piconet résztvevői között egy master és több slave állomás lehet. Egy helyszínen több, egymástól függetlenül működő piconet is létezhet egy időben, ha ezek kommunikációja átfedi egymást, akkor scatternetről beszélünk.A Bluetooth rendszerben a kommunikáció csomag alapon zajlik. Minden egyes időrésben egyetlen csomag adható. A csomagokat különféle azonosítók jellemzik, de egyetlen csatornán minden csomag hordozza a master állomás azonosítóját. A csomagok tartalmaznak hibavédelmet szolgáló kódolást is, mégpedig külön a csomag fejlécére, ez a header error check (HEC) és külön az adatrészre is. Ez utóbbi lehet CRC típusú vagy az ún. forward error correction módszer alapján végzett kódolás (FEC) ill. hibavédelem.Négyféle vezérlő csomagtípust definiáltak:ID csomagok: csak a csatorna hozzáférést engedélyező access kódot tartalmazza. Csak jelzésre szolgál. NULL csomag: a csatorna hozzáférést engedélyező access kódot és csomag fejlécet tartalmaz. POLL csomag: a master küldi ki, hogy a slave állomást válaszra bírja. FHS csomag: az adási frekvenciák szinkronizálására használatos. Idő adatokat és azonosítókat tartalmaz.12 csomag típus szolgál a tényleges, szinkron és aszinkron típusú kommunikáció lebonyolítására. A szinkron típusú kommunikációban a digitalizált hang (beszéd) továbbítása zajlik, és két állomás

virtuális kapcsolatán alapul, ún. kapcsolat-orientált kommunikáció (SCO, syncronous connection-oriented link).Az aszinkron kommunikációs módban az adatok továbbítása zajlik, és ez a mód nem tételezi fel a két állomás virtuális kapcsolatát (ACL, asyncron connectionless link). A kommunikáció a master és az elérhető összes slave állomás között zajlik.

A kommunikáció felépítésének problémáiA kapcsolat felépítése egy ad hoc hálózatban nem egyszerű feladat: az a kérdés, hogy hogyan találják meg egymást az állomások, és hogyan tudnak kapcsolatot építeni?A Bluetooth specifikációban három eljárás-elemet ajánlanak a fenti problémák kezelésére: ezek a scan a page és az inquery eljárás. A nem aktív résztvevő alvó állapotban (idle mode) van, hogy takarékoskodjon az energiafogyasztással.Időről időre azonban „felébred”, hogy tesztelje, nem akar-e egy másik egység kapcsolatot létesíteni vele. A scan módhoz külön hop-frekvencia szekvenciát határoztak meg, a scennelő állomás - az, amelyik a kapcsolatfelvételt kezdeményezi - ezeken végiglépve sugározza az azonosítóját tartalmazó csomagokat. Ha egy „felébredő” egység valamelyik frekvencián meghallja az access kódot, és válaszol, akkor kicserélik a kapcsolat felépítéséhez szükséges információkat, a kezdeményező állomás, amely scennelte a frekvenciákat, masterként fog dolgozni, és megadja a kommunikációban használatos ugrási frekvencia sorozatot (FHS) és az időzítéshez szükséges információkat, majd felépítik a kapcsolatot, létrejön egy piconet. A korábban alvó, idle módban lévő állomás slaveként vesz részt a kommunikációban.Vannak természetesen bonyolultabb helyzetek is és ennek megfelelően más algoritmusok, amelyek alapján egymásra találhatnak a rádiós „hallótávolságon” belül található állomások. Pl. ha már korábban volt kommunikáció az állomások között, akkor rendelkeznek információval arról, hogy a csomagok küldéséhez szükséges időzítést milyen mértékben kell módosítani az új helyzethez. Az előző kommunikáció óta eltelt idő hosszától függően ez az információ azonban egyre kevésbé lesz pontos, illetve használható.A rendszer egyik érdekes tervezési problémája a frekvencia-ugrásokat előállító egység. Különféle megfontolásokból ezt a feladatot nem lehet előre meghatározott és tárolt táblázatok segítségével megoldani.Minden egyes Bluetooth egységben egy külön hardver látja el a feladatot. Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy zárt, fekete dobozt, amibe az egység hardware azonosítója és óraimpulzusok adják a bemenetet, és a kimeneten megjelennek a kommunikációhoz használható frekvenciák egy kvázi-véletlenszerű sorrendben. Ezek a frekvenciák együtt, a generált időbeli egymásutánban adják ki a használatos csatornát.A hop frekvencia sorozatokat a következők jellemzik:

Függenek az egység azonosítójától, kezdő időpontjuk, illetve fázisuk igazodik a generáló egység órájához.

Ugyanaz a frekvencia ciklus 23 órás időszakon belül nem térhet vissza.

32 egymást követő frekvencia-ugrás mintegy 64 MHz spektrumot, illetve frekvencia távolságot fog át.

Átlagosan minden egyes frekvenciának azonos az esélye, hogy bekerüljön a „látogatandó” szekvenciába.

Az ugró frekvenciák száma igen nagy.

Ha változik az órajel vagy az egység azonosítója, a generált ugrási frekvencia sorrend is azonnal változik.

Takarékos fogyasztás, biztonságUgyancsak külön problémakört jelent a Bluetooth rendszer áramfogyasztásának megtervezése, illetve a működés során az optimális fogyasztás beállítása és vezérlése. Mivel a rendszer egyik lényeges jellemzője a kis fogyasztás, minden egység tartalmaz teljesítmény- vezérlési lehetőséget, amely segítségével a körülményeknek megfelelően optimálisan lehet beállítani a rádió adó teljesítményét. Az „alvó” módban, amikor az egység időről időre belehallgat valamelyik frekvenciába, a fogyasztás a normál üzemi fogyasztás 1 százaléka körül van.Létezik egy különösen kis fogyasztású, ún. shiff mód is, amikor az inaktív egység csak nagy időintervallumokban hallgat bele a csatornába. A fogyasztás csökkentésének egyik módja, hogy az egység csak akkor adja az adatcsomagot, amikor az már készen áll, és amikor a kapcsolat fenntartásához szükséges információ átvitelére van szükség, akkor csak egy rövid ún. null csomagot küld.A rádióadó egység teljesítményének vezérlése (amelynek lehetőségét minden Bluetooth egységbe kötelezően beépítik, az un. vett jelszint indikátor - RSSI - alapján ) a terjedési veszteségek, valamint a frekvencia-terjedés sajátos, lassú elhalkulásaiból (slow fading) adódó veszteségek kiegyenlítésére szolgál. Mivel nincs koordináció az egyes egységek között, semmi sem akadályozza meg, hogy egy egység ne tudjon kísérletet tenni arra, hogy túlságosan megemelt teljesítményszinttel a versenytársait kiszorítsa.A Bluetooth rendszer rádiócsatornákon dolgozik. Ilyen környezetben fokozott szerepet kapnak az információátvitel biztonsági kérdései. A rendszerben többféle szintű biztonsági eljárás szolgálja az illetéktelen használat és a lehallgatás megakadályozását. A jogosult felhasználó azonosításának, az autentikációnak, valamint az adatok titkosításának és visszakódolásának különféle eljárásait alkalmazzák. Az eljárások különböző szintjei, illetve az alkalmazott algoritmusok erőssége függ az átviendő információ jellegétől. Az adatkezelés egyik központi eleme egy 128 bit hosszúságú ún. kapcsolati kulcs (link key), amit a hardver tárol, és a felhasznaló semmilyen módon nem tud hozzáférni.Mindent összevetve maga a rendszer a kommunikáció alsó szintjén azonban csak korlátozott eszközöket nyújt a biztonságos kommunikáció megvalósítására. A szoftverek felsőbb szintjén, az alkalmazásokban tudták a felmerülő pótlólagos biztonsági igényeket kielégíteni.Szólni kell még a Bluetooth egység és a befogadó, host egység kapcsolatáról. (8) A legtöbb esetben itt standard adatátviteli protokollokkal leírható környezetről van szó. A Bluetooth specifikáció a host interface kezelésére többféle protokollt kínál fel, ilyen pl. az ún. L2CAP (Logical Link Control and Adaptation Protocol). Ennek elsődleges feladata a host rendszer felől átvett más jellegű, hosszabb csomagok lebontása és újra felépítése a Bluetooth rendszer számára. Az RFCOMM elnevezésű protokoll feladata a hagyományosan soros kommunikációnak ismert adatáramlás kezelése, míg a TCS a telefon rendszer felé teremt kapcsolatot (Telephon Control Specification). Ugyanígy vannak protokollok, amelyek kapcsolatot teremtenek a hagyományos hálózati, Internet alapú protokollokkal, így a TCP/IP-vel, a PPP-vel, illetve a mobil telefóniába bevezetett WAP protokollal is. A Bluetooth rendszer saját céljait szolgálja az ún. SDP (Service Discovery Protocol), elsősorban az a feladata, hogy segítségével egy kommunikációt indító egység felderítse, hogy partnerei milyen szolgáltatásokra képesek, és ezek a szolgáltatások milyen paraméterekkel jellemezhetőek (pl. nyomtatók, fax rendszerek stb. jellemzői).Hogy ne kelljen az egész Bluetooth rendszert minden alkalommal, minden egyes egységbe teljes egészében implementálni, ún. profilokat határoztak meg. A profilok a különféle alkalmazásokhoz igazodnak. Pl. egy printerbe kerülő Bluetooth egységnek nem kell tartalmaznia olyan szoftver komponenseket, amelyek a hangátvitel kezelésére szolgálnak (hacsak nincs valami különleges feladata az ilyen hang kezelő alrésznek az adott printer esetében). A profilokkal így csökkentett méretű rendszer takarékosan tud bánni a memóriával és a számítási erőforrással, olyan esetekben, amikor az alkalmazás esetleg az egész rendszernek csak nagyon kis méretű részét használja.

Profilok, használati mintákA jövőbeni használat. illetve az előre jelezhető használati minták körvonalazása szempontjából fontos a fent jelzett profilok részletesebb áttekintése. Ezek a profilok egyrészt összegzik azokat a feladatokat, meglévő adatátviteli típusokat és gyakorlatot, amelyekre a Bluetooth tervezői, mint alapfeladatokra gondoltak. Ezek a profilok a számítógépes információátvitelben jól ismert soros kommunikáció vagy az Internet alapú csomag kapcsolt adatátviteli módok felé teremtenek kapcsolatokat. Másrészt ugyancsak jól ismert szabályrendszernek kell megfelelni a telefonhálózat felé irányuló kapcsolatépítéskor, vagy a hang digitalizálása, feldolgozása/tömörítése, átvitele majd visszaalakítása esetében.A profilok egyben körvonalazzák azokat az alapvető alkalmazási területeket, amelyeket a Bluetooth rendszernek, mint minimális szolgáltatási kört, vagy területet ki kell elégítenie.A már felsorolt protokollokkal jellemezhető szolgáltató profilok egyben jelzik azokat az adatátviteli és kommunikációs területeket ill. lehetőségeket, amelyeket a tervezők, mint alapszolgáltatásokat építettek a rendszerbe. Ezek az adatátvitel jól ismert soros vonalon történő megvalósításait jelentik a Bluetooth rendszerben, amikor pl. két számítógép között, vagy a modemek, fax gépek irányában kell kapcsolatot építeni. Más jellegű szabályokat és eljárásokat (pl. tárcsázás) igényelnek a telefonkészülékek, ugyancsak másokat, ha közvetlenül az Internet felé a lokális hálózatokon kell kapcsolatokat építeni.

Versenyben lévő, hasonló célokat szolgáló, hasonló igényekre reflektáló technikákA Bluetooth egy a kis hatótávolságú rádiós rendszerek között, amelyek sokcélú, adatátviteli kapcsolatot létesíthetnek a személyes használatú, legtöbbször mobil eszközök között. Infravörös fényt használ az IRDA rendszer. Az infravörös fényt használó megoldások már jelentős múltra tekinthetnek vissza az egyéni otthonokban. Jól ismert a tv készülék vagy a videó rögzítő távvezérlésére szolgáló infravörös kezelő egysége. Újabb változatában nemcsak egyirányú vezérlésre szolgál, hanem kétirányú adatátvitelre is, pl. laptop számítógép és nyomtató között, laptop és PC között. Ugyancsak ismertek a leggyakoribb kezelő egységek, az egér és a billentyűzett vezeték nélküli kapcsolódásának megoldására. Mobil telefonba is építenek ilyen egységet. Jellemzője, hogy csak pont-pont összeköttetés valósítható meg vele. Esetenként zavaró lehet, hogy a csatorna irány érzékeny, ami azt jelenti, hogy a kisugárzott infravörös fény csak bizonyos kitüntetett irányokban terjed. Ez a tulajdonság zavaró lehet, pl. fülhallgató csatlakoztatásánál, ha az adatátvitel időnként elhalkul vagy megszűnik.Wireless LAN(Wi-FI): célja, hogy épületekben, telephelyen kiváltsák vele a kábelezést, helyettesítsék a lokális hálózat kábeleinek kiépítését. Amerikában jelentős mértékben elterjedt, újabban nálunk is kínálnak ilyen eszközöket hálózat építéshez. Az IEEE 802.11 szabványra alapul..

WiFi

A Wi-Fi a WECA (Wireless Ethernet Compatibility Assocation) bejegyzett márkaneve, és a korábban IEEE 802.11b-nek nevezett szabvány közérthetőbb, könnyebben megjegyezhető márkaneve, valamint az ilyen eszközök kompatibilitásának is jelölése. Bármelyik gyártótól is szerezzük be az ilyen eszközeinket, működni fognak egymással.

Az Wi-Fi-nek megfelelő eszközök olyan hálózati eszközök, amelyek segítségével rádiós adatátviteli összeköttetetést tudunk megvalósítani. Ezek az eszközök a 2400 Mhz-es frekvencia sávban működnek néhányszor 10mW-os adóteljesítménnyel. A Wi-Fi eszközök segítségével akár 11Mbps sebességet (a rendszer sebessége jelentősen függ a vételi viszonyoktól, ha nem megfelelő a rádió kapcsolat, a rendszer automatikusan visszakapcsol kisebb sebességre) is el tudunk érni, ami megfelel egy hagyományos 10 Mbps vezetékes hálózat

sebességének.Rádiós kapcsolatoknak két típusa van, a ad hoc és a strukturált. Ad-hoc módban a hálózati kártyák közvetlenül egymással kommunikálnak, míg strukturált módban egy központi egységen (Access point) keresztül tartják a kapcsolatot. Az ad-hoc mód előnye, hogy kis gépszámnál (max. 5-10 gép) nem szükséges a központ egység beszerzése. Strukturált módban lényegesen több, akár 64-256 gép is kapcsolódhat egy központi egységhez. Ha több központi egységet összekapcsolunk lehetőségünk van roamingra is, tehát a kiépített hálózaton belül bárhol lehetünk, sőt akár mozoghatunk is, mindig on-line maradunk.

Rádiós hálózatnál mindig felmerül az adatbiztonság kérdése. A Wi-Fi eszközök tartalmazzák a WEP-et (wireless equivalency protocol), ami a 40 bites titkosítást jelent - ami vezetékes hálózatoknál megszokott biztonságot nyújt. Akinek ez nem elég kis többlet költséggel 128 bites titkosítást is választhat.

Költségek

A Wi-Fi hálózatok alapja a rádiós hálózati kártya, ami általában PCMCIA kártyaként vagy hagyományos PCI kártyaként jelenik meg.

Wi-Fi kontra Bluetooth ?

Bár hasonló a funkciójuk, de mégsem versenytársai egymásnak, hanem kiegészítik egymást.Wi-Fi - nagyobb teljesítményű, drágább (11Mbps sebesség, néhány km adótávolság); Bluetooth - kisebb teljesítményű, olcsó (1 Mbps sebesség, néhány száz méteres adótáv).HomeRF: ugyancsak a 2.4.GHz ISM sávot használja, ugyancsak „ad hoc” hálózat kiépítése a cél, Technikai különbségek: a hop frekvencia itt 8 Hz, míg a Bluetooth -nál 1600 Hz. Csak adatátvitelre szolgál. Hangátvitelt (telefon) nem terveztek hozzá.DECT Digital Enhanced Cordless Telephony, mint a neve is mutatja, elsősorban a telefon- szolgálatokhoz igazított technika, hasonlóan rövid távú rádiós csatornákon dolgozik. Fixen telepített interfaceket alkalmaz a hagyományos telefonvonali csatlakozáshoz, az ISDN valamint a mobil, GSM telefonrendszerekhez. Lehetőség van a hatótávolság kiterjesztésére, ún. átjátszó vagy relay állomás közbeiktatásával. Szabványosítása 1994 körül kezdődött az európai ETSI égisze alatt, elterjedése azonban egyelőre korlátozottnak tűnik. (Az Ericsson pl. forgalmaz már DECT rádiós kapcsolatokkal felszerelt mobil készülékeket.)

A használat körvonalai

Hálózat a személyes térbenA Bluetooth rendszer számára az ISM rádiósávok szabályozásakor kialakított ún. teljesítmény osztályok használata az irányadó, és így a rendszer, az összekapcsolódó egységekből álló piconet hatótávolsága, kommunikációs köre 10 - 100 méter átmérőjű terület. Az ilyen méretű térre, legalábbis az alsó határain joggal alkalmazható a Personal Area Network, a személyes területű hálózat új fogalma. A fogalmat ugyan a Local Area Network mintájára alkották, kommunikációs vonzatai mégis eltérnek ettől. A kommunikációkutatással társadalomtudományi nézőpontokból foglalkozók számra a kommunikáló emberek, kis csoportok terét, fizikai közegét jelentik ezek a térbeli viszonyok. A proxemikai kutatások és talán E. T. Hall, magyarul is megjelent könyve óta tudjuk, hogy léteznek a kommunikáció szempontjából fontos, meghatározó térbeli viszonyok, személyes aura, a személyes, kiscsoportos kommunikáció sajátos terei, és hogy ezekben a terekben sajátos viszonyok uralkodnak. Kultúrához kötötten is, de szituációról szituációra is más és más a két ill. többszemélyes beszélgetés tere, sajátos törvényeknek engedelmeskedik, pl. a normális hangerővel folytatott beszéd, a köznapi kommunikációs terekben mindig meglévő, kísérő, nemverbális kommunikációs csatornák.A mérnökök és a szilícium lapkák szoftvereit tervezők most ezekbe a kommunikációs mikro- terekbe lépnek be, ezeket a finom személyközi viszonyokat kezdik „hálózatosítani”. Valami olyasmit kell ez alatt elgondolnunk, hogy egy ilyen térben -- legyen az egy lakószoba privát tere vagy valamilyen

nyilvános vagy félig nyilvános tér (buszmegálló, mozi előtere, könyvtár vagy konferenciaterem stb.) -- nemcsak a megszokott, természetes emberi kommunikáció útján kerülhetünk kapcsolatba az ugyanott tartózkodó embertársainkkal, hanem a nálunk és náluk lévő elektronikus eszközeinkkel is. Mégpedig úgy, hogy ezek már öntevékenyen felderítik a partnerek jelenlétét, sőt felépítik a kicsiny, személyes aurájú hálózatot, és bizonyos információkat tőlünk függetlenül is kicserélnek egymással. Ha mindez megvan, akkor mi is próbálkozhatunk ismerkedéssel vagy privát reflexiók küldözgetésével. Vannak persze egyszerűbb és egyértelműbb feladatok és szituációk, amikor a vezeték nélküli kapcsolatok jó szolgálatot tehetnek. Pl. egy többszereplős konferencia-helyszínen fordítást, tolmácsolást, kis csoportos értelmezést, kommentálást tehetnek lehetővé.A tervezők abból indultak ki, hogy néhány esetben célszerű a kisméretű, hordozható eszközeinket, számítógépeket és mobil telefonokat összekötni nagyobb és helyhez kötött társaikkal. Azt mondják, hogy nem akarnak mást, csak megkönnyíteni ezt a feladatot. Ne kelljen kábeleket cipelni, ne kelljen ügyelni a helyes csatlakozásokra, és ne kelljen belegabalyodni a már működésre bírt, összekábelezett együttesekbe.Innentől kezdve azonban a technikai logika önálló életre kel. Ha már megtervezésre kerül egy kis hatótávolságú rádiós összekapcsoló eszköz, amolyan kommunikációs mindenes, akkor az legyen kitalálva a ma elérhető technika felső szintjén, lehetőleg úgy, hogy az eljövendő években (évtizedben?) is használható legyen. Legyen olcsó, kicsiny méretű, kis fogyasztású, mindenhová beépíthető, lehetőleg ismerje a ma használatos legtöbb adatátviteli módot, ne kerüljön zavarba, ha hangot, beszédet, zenét kell közvetítenie. Ha meg már ilyen sokcélú eszközt sikerült körvonalazni, akkor elindulhat a fantázia is, és különféle víziók nyomán új eszközök, új használati területek is születhetnek. Minél többféle ötlet kerül elő, annál több eszközt lehet gyártani, eladni és ez lehet a folyamatot erősítő hatású pozitív visszacsatolás. Közben az emberi kommunikáció ősi, intim területei, helyszínei és szituációi is megváltoznak azáltal, hogy a technika észrevétlenül bekapcsolja, belefűzi a globális kommunikáció virtuális tereibe.Azt, hogy a lehetőségekből és a technikai tervekből mi valósul meg, egyelőre nehéz előre körvonalazni. Minden esetre az előrejelzések nem fukarkodnak a szép jövő felvillantásában.

Használati minták, az első alkalmazási példák

A Bluetooth által megcélzott szűk hatókörű rádiós összekötetést más úton is realizálni lehetne. Felvetődhet a kérdés: miért nem építenek mobil telefont a PC-be, laptopba? Kétféle ellenérvet is fel szoktak hozni erre, az egyik szerint a használati minták nem támogatják az ilyen készülék hibridet. Egy laptop, hordozható számítógép használata, a rajta való munka nagyobb része jelentősen különbözik a telefonálástól. A két eszköz az Internetre való csatlakozáskor kapcsolódik, vagy kapcsolódhat össze. A másik érv inkább a potenciális fogyasztók pénztárcájára hivatkozik: egy ilyen eszköz túlságosan drága lenne ahhoz, hogy nagyobb tömegű igényt elégítsen ki.Mindamellett vannak olyan próbálkozások, hogy összeházasítsák a mobil telefont és a személyes noteszgépet, leginkább úgy, hogy a telefonban helyet szorítanak a személyes címtárnak vagy az előjegyzési naptárnak.Az Internet felé való nyitásra a mobiltelefonok tervezői részéről már eddig is láttunk próbálkozásokat, pl. lehet erre a WAP, amely egyszerűsített Internet-kezelést nyújt, vagy a közeljövő gyors adatátviteli megoldása, a GPRS, amely ennek a törekvésnek a leginkább emlegetett és reményteli útja.Érdekes lehet néhány érvet megismerni azokból, amelyeket a laptop számítógépeiről ismert Toshiba cég képviselője felsorakoztatott, hogy cége miért támogatja a Bluetooth technológiát. Őszintén hisznek a Bluetooth által körvonalazott, illetve támogatott „always connected” stratégiában.Az egyéb infravörös fényen alapuló ill. rádióhullámokat használó megoldások keresése közben találtak rá, és a továbbiakban is be kívánják építeni hordozható gépeikbe az infravörös fényt használó csatornát.

Az alább felsorolandó jellemzőivel nagyon jól illeszkedik a mobil, illetve hordozható eszközök széles köréhez:

Más rádiós megoldásokhoz viszonyítva kis költségű.

Nagyon kis fogyasztású, ami a telepes táplálású, hordozható gépek esetében elsődleges szempont.

Kicsiny méretű, és remény van a jövőben a méretek további csökkenésére.

Különféle hálózatokhoz való csatlakozást biztosít, a csatlakozási pontok különféle gyártóktól származhatnak.

Nagyon sokféle eszközt támogat.

The best „last 10 meters „ technology.

Az elkötelezettség jelzője, hogy a cég a legmagasabb szintű terveiben is foglalkozott a Bluetooth technológiával.Nem utolsó ösztönző szempont volt számukra az az impozáns lista, ami más vezető cégek nevét tartalmazza, akik csatlakoztak a Bluetooth technológia támogatói köréhez.Végül egy utolsó szempont az volt, hogy a Toshiba széles termékskálával rendelkezik, és ezekben mind alkalmazhatja a Bluetooth eszközöket, így azok könnyen és egységes módon kapcsolhatók össze.Nem jár messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a fenti érvek részei egy nagyvállalat jövőbetekintő stratégiájának, és a megfogalmazások a cég érdekeinek megjelenítései egy alkalmi érdekközösségben. Nem sok közük van a használathoz, a használók értelmes célokkal való megnyeréséhez, egyáltalán az itt szóban forgó eszközök piaci sorsához. Úgy tűnik, a tervezés és stratégia egy bizonyos szakaszában a felhasználók megnyerésére utaló érvek nem is játsszanak jelentős szerepet.

Használati mintákAz alábbiakban olyan felmerült ötletekből állítottunk össze egy csokorra valót, amelyeket a Bluetooth technikával foglalkozó írásokban, web lapokon találtunk. Ezek között van olyan, amely nem több ötletnél, fantázia játéknál, és van olyan is, amely máris termékben öltött testet. Ezek az ötletek és a megvalósított „alkalmazások” is nagyon gyorsan szaporodnak, itt semmiképp sem lehet a témakört kimerítő módon bemutatni, pusztán csak szemezgetéssel kell beérni.Több megfogalmazásban is felbukkant a „3-féle telefon egyetlen dobozban” koncepció.Az elképzelés szerint, a jövő mobiltelefonja háromféle telefonként lesz használható:helyhez kötve, pl. töltő készülékére helyezve csatlakozik a vezetékes telefonvonalhoz, és a vezetékes hálózaton használható, vezetékes tarifával.Ha a körülmények indokolják, mobil készülékként mobil üzemben dolgozik, a beszélgetést pedig az ilyen üzemmódhoz tartozó tarifával kell fizetni. Személyes környezetben, illetve a Bluetooth hálózat hatókörében tartózkodó partner állomás esetén pedig átválthatunk az ingyenes walky-talky üzemmódra.Egy másik jelentős, és favorizált használati mód a vezetékes hálózat, pontosabban az Internet elérése úgy, hogy az „utolsó 10 méter” a Bluetooth hálózatból indul, vagy ott ér véget. A belépés bármilyen, Internet használtra szolgáló eszközzel lehet, mai elképzeléseink szerint elsősorban laptoppal, de mobil telefonnal, vagy PDA-val is bárhol be lehet lépni az Internetbe. Ez a Bluetooth gateway funkció, és már láthatóak az ehhez szükséges eszközök: csatlakozhatnak vezetékes telefonvonalra modemen keresztül, vagy LAN-ra, vagy mobil telefon- hálózaton keresztül is az Internet szolgáltatóhoz.A már üzemelő mobil telefonokba az utólagos Bluetooth lehetőség beépítése nagyon vonzó feladat lehet kicsiny cégek, vállalkozások számára. Ha az új készülékek között már jelentős arányban lesznek olyanok, amelyeket felszereltek a személyes hatókörű hálózattal való kommunikáció képességével, akkor jelentős igény lehet a régi készülékek ilyen jellegű kibővítésére is. Így egyre több készülékkel

lehet majd az ún. walky-talky üzemmódban is beszélgetni.Az egyik első külön eszköz, amely a piacra került és a Bluetooth lehetőségeinek demonstrálására szolgál, az Ericsson headset-je. Ez fülhallgató és mikrofon kombinációja, amelyet elsősorban mobil telefonhoz ill. laptophoz lehet csatlakoztatni, felhasználva a Bluetooth rádiós lehetőségeit. Az ígéret szerint az eszköz olyan szabadságot és kényelmet biztosít használójának, amit eddig egyetlen hasonló termék sem tett.Néhány olyan alkalmazás is körvonalazódik, amikor a tárgyalási helyszínek, a konferencia, a megbeszélés, az értekezlek kommunikációs közegébe helyezik a Bluetooth hálózat lehetőségeit.

Az Interaktív konferenciának nevezhető szituáció jellemzői:

Selected documents to selected participants.

Excange automaticaly electronic bussiness cards.

A körvonalazódó szituáció lehet, hogy apró kényelmet jelent, lehet, hogy valóban fontos, és kvázi kötelező mozzanat bizonyos tárgyalási szituációkban. Félő azonban, hogy olyasmit alkarnak itt automatizálni, illetve feladatként a hálózatra bízni, ami apró, személyes ismerkedési gesztusokat váltana ki, tenne személytelenné. Igaz, ezek a személyközi kapcsolatok lehetnek nagyon formálisak is, különösen, ha nagyobb konferenciáról, értekezletről van szó. Mégis, ha jobban belegondolunk, elengedhetetlennek tűnik ezek egy részének személyes cselekvésként, kommunikációs aktusként való megőrzése, megtartása. Elvesztésével a kultúra egy része tűnik el.Ugyancsak az elfoglalt vezetők teendőit könnyítheti meg az az elképzelés, amely szerint egyetlen, vezérlő, master eszközről pl. egy laptopról reggel az irodai Bluetooth hálózat hatókörébe érkezve az előzetesen frissített címjegyzékek, előjegyzési naptárak, jegyzetek automatikusan frissítődnének az irodában lévő többi PC-n és más elektronikus tárolókon (PDA, PC-HPC).Elég széles és jól körvonalazható azoknak az eszközöknek, perifériáknak a köre, amelyek hagyományosan vezetékkel csatlakoztathatók számítógépekhez. Ezeknek az eszközöknek jó esélyük van arra, hogy felszerelve Bluetooth egységekkel, a vezeték nélküli hálózatban kényelmesebb használatot nyújtsanak. Ilyen eszközök lehetnek az egér vagy más mutató eszköz, a billentyűzetek, nyomtatók, skennerek, esetleg újabb, kisméretű, kézi változatokban. A „mindent mindennel összekötni” elképzelés jegyében, pl. értelmes összeállításként került megfogalmazásra WAP oldalak nyomtatása a mobil telefonról a vezeték nélkül csatlakozó printeren.Az elektronikus bankkártyák, chip kártyák illetékességi területéről is jöhetnek és jönnek ötletek.Leginkább életszerű elképzelés talán a hálózati játékok telepítése ilyen kis hatókörű, ad hoc hálózatokba. Az első ilyen ötletet az 1999-ben Londonban megrendezett Bluetooth Developers Conference anyagaiban találtuk: Staffan Alexius, a Wireless Developmenttől mutatta be az ötletet, amelyen két laptop össze van kapcsolva Bluetooth eszközökkel, és a két gépen két játékos tenisz-szerű hálózati játékot játszik egymással. A következő lépést is egy kis svéd cég, a Pocit Lab tette meg. Kidolgozott egy, a Bluetooth lehetőségeire építő Programozói Interfacet (API) a játékok számára, amit BlueTalk Game Engin névre kereszteltek. A kicsiny játékeszközökön, mint amilyen, pl. a Game Boy, vagy a nem elsősorban játék célokat szolgáló PDA-kon játszható játékok új generációját lehet létrehozni a fenti programozói segédlet felhasználásával. Az ad hoc módon összekapcsolódó játékosok számára egy virtuális, vezeték nélküli játékteret kínálnak fel. Nagyon is valóságos szituációnak lehet elképzelni a közlekedési eszközön, iskolában, vagy szabad téren ismeretlenül összekacsolódó játékosok alkalmi együtteseit. Nehéz azonban bármit is mondani a technikai eszköz ilyen irányú lehetőségeink első kihasználási próbálkozási láttán a tényleges társadalmi használatról vagy hatásokról, a tényleges használati minták alakulásáról, azok pozitívan vagy negatívan megítélhető oldalairól.Vannak kissé különcnek tűnő ötletek is. A minősítés minden bizonnyal a jelenlegi szemléletünket, egy kis hatótávolságú vezeték nélküli hálózat használhatóságáról a múlt tapasztalataiban gyökerező elképzeléseinket tükrözi. Lehet, hogy a ma különcnek, futurisztikusnak vagy épp megvalósíthatatlannak tűnő ötletek holnap kedvező fogadtatásra találnak, és széles körű elterjedésre jutnak.

A már említett konferencia anyagában találtuk Miriam Vriens, a Philips fejlesztőjének példáját, amelyben egy karóráról vezeték nélküli Bluetooth kapcsolattal vezérelhető mobiltelefon példáját írja le. Amellett érvel, hogy bizonyos szituációkban ennek van valós használati funkciója, pl. az, hogy diszkréten lehet a mobiltelefonra érkező hívást kezelni. Lehetnek olyan szituációk, amikor egészségügyi okokból is hasznos lehet az ilyen rendszer. Hasonlóan a karóra a Bluetooth hálózat egyik pontja abban az elképzelésben, amelyben a másik ponton egy adatgyűjtő eszköz található, a futó vagy a gyalogló cipőjén. A vezeték nélküli hálózat pedig a futó sebességét ill. a megtett utat jellemző adatokat szállítja, kicsit hasonlóan az ismert kerékpár-számítógépekhez. Sportolók edzéseken, illetve versenyeken valószínűleg jó hasznát vehetik majd. Vannak olyan elképzelések is, amelyekben kis fejlesztő cégek fantáziája „rámozdult” az új lehetőségekre, vagy pedig régebbi profiljukba tartozó feladatot oldottak meg az újszerű technikával.A Bluetooth eszköz szállodai szobakulcs szerepet kapott. Egyszerűvé vált a kulcsok nyomon követése, a biztonságos használatot pedig a beépített security eszközök támogatják.Ipari környezetben, mozgó, rezgéseknek kitett mérőpontokon értelmes feladat lehet olyan valós idejű adatgyűjtők és érzékelő eszközök csatlakozó pontjainak összegyűjtése és koncentrálása, amelyek ilyen módon egyesítve azután egy vezeték nélküli hálózaton keresztül csatlakoznak a további feldolgozó egységekhez. Egy ilyen eszközt készített és mutatott be egy CrossBow nevű amerikai cég

ÖsszefoglalóA távközlési és az info-kommunikációs ipar széles körét érintő technikai fejlesztésekről volt szó, amelyek jelenleg egymással versengve kínálnak alternatívákat, ígérnek jövőbeli sikert. Ezek közül az utóbbi időben a Bluetooth névre keresztelt rendszer nagyobb visszhangot kapott. Ennek müködési-technikai vázlatát körvonalaztuk, valamint bemutattunk egy csokorra valót az első körben kidolgozott használati eszközök, alkalmazási területek közül.A Bluetooth a technikai fejlesztések logikája nyomán, a szinte szükségszerűen felmerülő lehetőségeket egyesítve, sok vonatkozásban kedvező tulajdonságú rendszert ígér. Jövőjét, elterjedését társadalmi méretű használatbavételét mégis nehéz egyértelműen megítélni.Hangsúlyozni kell, hogy nemcsak a technika előnyös oldalai, kedvező tulajdonságai döntik el a közönségsikert. Nagy súllyal szerepel az érdekelt cégek gazdasági és piaci potenciálja, elkötelezettsége, és aktivitása. Jelentős tényező lehet a siker felé a megfelelően kidolgozott és lebonyolított közönségkapcsolati és reklámtevékenység. Meg kell jegyezni, hogy a fentebb bemutatott eszközök és kommunikációs lehetőségek -- legalábbis a reklámok képi világa számára kisség absztraktak, és első pillanatra nehezen vizualizálhatóak. Ezt láthattuk, pl. már egy olyan reklámképen, amely egy mobil készülék walky-talky üzemmódjára utalva közvetlenül egymás mellett mutatta be a készüléket és annak kiegészítőjét: a kettő közötti vezeték nélküli kapcsolat lényege, hogy „nem látszik”. Amit hangsúlyozni lehet, a mobil „szabadság” egy újabb fokozata.A siker, illetve a tömeges kedvező fogadtatás utolsó de nem lényegtelen összetevőjét azok a használati minták, szolgáltatások és kényelmi megoldások adják, amelyek első körben született megoldásaiból ugyancsak válogattunk.A lehetőségek köre igen tág, a kis távolságokra irányuló személyes kommunikációtól, beszédátviteltől, csevegő csatornától az Internet csatlakozáson át a legkülönfélébb periféria- csatolásokig, ipari adatgyűjtő rendszerekig vagy a bankműveletek egy részének átvállalásáig terjedhetnek, amint azt a jelenleg is felbukkant ötletek mutattják. Várható, hogy a közeljövőben ezek az ötletek hatványozottan fognak burjánzani.Az igazi sikerhez azonban nem elegendő az ötletek vagy a bemutató darabok prezentálása. A 2001-es CeBit kiállításon nagy teret szántak a Bluetooth technika megismertetésének, az első jelentkezők bemutatásának. A sajtó visszhangokat tekintve azonban nem volt egységesen sikeres az akció. (18) Az általános pesszimista hangulatban fokozott kritikával fogadtak a szakújságírók mindenféle optimista, felfelé ívelő jövőt körvonalazó elképzelést, így a Bluetooth koncentrált jelentkezését is. Felnagyítódtak a máskor szokásos bemutató effektusként elkönyvelt sikertelenségek a bemutatókon, túlságos

hangsúlyt kaptak az első, máskor szóba sem kerülő érdekkonfliktusok, amelyek most az alapeszközöket fejlesztő és gyártó multinacionális chipgyártók és az első alkalmazói eszközökhöz chipeket vásárló berendezésgyártók között pattantak ki. A jövőt borús jóslatokban felvázoló híradások olyan panaszokon alapultak, amikor a berendezésgyártó nagyobb tétel rendelése esetén nem kapta meg az egyébként szokásos árengedményt. Érzékelhető bizonyos fokú tanácstalanság, illetve bizonytalanság a chipgyártók részéről, hogy milyen kezdő árszintet szabjanak meg a most tömegesenpiacra dobott chip készleteknek. Nyilvánvaló, hogy igen jelentős fejlesztés, hardware és software koncentrálódik a feltűnően kicsiny méretű chip készletekben. Ilyenkor a bevezető ár jelentősen magasabb lehet a későbbi tömeggyártással jellemzett időszak áraihoz képet. Valószínűleg most is ennek vagyunk a tanúi. Ez a helyzet azonban eredményezhet egyfajta 22-es csapdája szituációt, amikor is a gyors elterjedést, és felfutást akadályozza a magas kezdő árszint. A lassú elterjedés pedig akadályozza az árak mérsékelődését.Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a fejlesztés ill. az ipari szabvánnyá válás egy aránylag újszerű, de hatékonynak tűnő formájáról van szó a Bluetooth rendszer kidolgozása esetében.Az érdekelt nagyvállalatok képviselőiből összeállt egy konzorcium, amely SIG-nek, Special Interes Group-nak nevezte magát, és kidolgozták a közösen elfogadható technikai ajánlást, ami a megvalósítás későbbi szakaszaiban ipari szabványként funkcionálhat.Már évek óta megfigyelhető, hogy az ipari csoportok bizonyos területei számára időről időre szükség van valamilyen központi, húzó ideára, valamiféle jövőképre, vízióra, ami nemcsak pszichológiai motivációt és húzóerőt jelent, hanem tényleges fejlesztési, tevékenységi terveket is. Úgy tűnik, az ilyen középtávú koncepciók kialakítása leginkább az érdekeltek közös erőfeszítésének eredménye lehet. A Bluetooth rendszer kidolgozását ilyen szempontból is értékelhetjük.Az értelmes és megvalósítható víziók alapja azonban csak a meglévő szituációk és trendek ismerete, figyelembevétele lehet, ezek nyomán, ezekre alapozva pedig újszerű feladatok körvonalazás. Adott esetben ezeket így összegezhetjük:

Ma már nagy tömegben léteznek mindenféle kézi, „mobil” eszközök, amelyek összekötésére gyakran van szükség.

Értelmes feladat lehet a kábelek mellőzése, kiváltása egy korlátozott hatókörű, szűk, személyes térben.

Az igények vagy a technikai lehetőségek kiterjesztése, továbbvitele nyomán születhetnek újszerű eszközök, alkalmazások.

Mindez nem hagyja érintetlenül a hagyományos személyes vagy kis csoportok által képezett kommunikációs terekett és helyzeteket. Annak „hálózatosítása”, a technika nyújtotta lehetőségekkel való átalakítása, birtokbavétele az eredmény. Az elképzelések jó része ma még csak ötletként vagy tervként létezik. A jövő nyitott, de jelentős erőforrások és érdekek állnak készenlétben, jelentős változásokra számíthatunk tehát az ún. mobil kommunikáció területén.Meg kell jegyezni azt is, hogy a jelenlegi gazdasági környezet nem kedvez a hosszabb távú előretekintésnek: a fejlődés megtorpanása, a recesszió, legalábbis az első szakaszában a leépítés, a visszafogás stratégiáját részesíti előnyben. A néhány évig első helyen favorizált Internet felől mintha most a mobil kommunikáció világa felé fordult volna az érdeklődés. A túlzott várakozások nyomán azonban az elmúlt évben egyes cégek ésszerűtlen módon költekeztek: magas árakon keltek el a rádiótelefon rendszerek céljára szolgáló frekvenciák, csődközeli helyzetbe kerültek cégek, nem maradt erejük, hogy az eredeti ütemben kezdjék megvalósítani a szükséges terveket. Az új mobiltelefon rendszerektől, valamint a mobil telefonon gyorsabb adatkommunikációt nyújtó GPRS-től reméltek új, hatalmas piacot, egyelőre azonban bizonytalan a fogadtatás. Az elemzők megemlítik, hogy a jelenlegi mobil telefon eszközök alig alkalmasak az Internet tényleges használatára: kicsiny és a színeket nélkülözi a kijelzőjük, szöveg bevitelre alig használható a billentyűzetük, az átvittel lassúsága kedvét szegi a próbálkozóknak. Kérdés, hogy ilyen bevezetés után milyen fogadtatásra számíthat a következő próbálkozás?Más koncepciók is felbukkantak, amelyek alapján konkurens technikai fejlesztések indultak, illetve futnak:

Ilyenekként említik a 802.11a rendszert, ami a már említet WLAN továbbfejlesztett, jelentősebb gyorsabb adatátvitelre képes változata, illetve a Hiperlan 2 rendszert, amit ugyancsak nagy sebességre terveznek.A célok között első helyre került a még nagyobb sávszélesség, a még nagyobb adatátviteli sebesség és mindez a még magasabb, 5 GHz-es frekvencián: mintha a stratégiát a „jövőbemenekülés”-ben vélnék megtalálni, ill. egy állandóan távolabb, a jövőbe tolt siker reménye volna a motiváció.A párhuzamos, vetélkedő rendszerek és az időről időre való újratervezés nem biztos, hogy a használók, a tömeges fogyasztók érdekeit szolgálja. Magas fejlesztési költségeket eredményeznek és gyengítik az elterjedés esélyét, bizonytalanságot teremtenek a fogyasztókban. Kissé hasonlít a helyzet a 80-as évek elejére, amikor a videó rögzítő rendszerek vetélkedésének voltunk tanúi.Színezi a képet az USA és Európa versengése ezen a területen.Érdemes visszalapozni a szaklapokban egy vagy épp fél évvel ezelőtt készült, a mobil kommunikációval foglalkozó cikkekre, összefoglalókra és előrejelzésekre. Feltűnő, hogy milyen gyorsan változnak a favorizált technikai megoldások, az optimista vagy a borúlátó megközelítés.Abban talán egyetértés van, hogy a hangátvitel mellett mindenhol, mindenki az adatátvitel jelentőségének növekedéséről beszél, és ez az adatátvitel lényegében az Internet elérését, annak valamilyen mobil, vagy hordozható, kézi eszköz segítségével való birtokbavételét jelenti.A Bluetooth ezt egy személyes hatókörű vezeték nélküli hálózatban ígéri elérhetőnek, megvalósíthatónak.

Infra adatátvitel

Az infra adatátvitel során opto-elektronikus úton történik az átvitel. A vevő az adó impulzusait kb. 8-25 m távolságból üzembiztosan veszi attól függően, hogy a fotodióda közvetlenül vagy gyűjtőlencsén keresztül kapja az adó jelét. Szabad térben az adónak és a vevőnek egymással szembe kell állnia, vagyis rálátást kell egymásra biztositani, míg zárt térben azonban a reflexiónak is nagy jelentősége van. Így pl. mennyezetre, illetve oldalra, vagy esetleg ellenkező irányba sugározva is működik a vevő, azonban a reflexió is nagymértékben függ a reflektáló felület minőségétől……..világos, sík felületek jól reflektálnak, sötét és tört felületek abszorbeálják a sugárzás nagy részét. Nem közömbös a helység világítása sem. A vevő ugyanis a túlvezérlés elkerülése- a vett jel egyértelmű.itt elsősorban a nagy infravörös tartalmú világítás (izzólámpák) a mértékadó. Ennek a hatásnak a csökkentésére szoktak használni a fotodióda elé infravörös szűrőt. A jelátvitel lényege egy kapcsolójel kiküldése, majd ennek szelektiv vétele. A kapcsolójel isszipációs, fényhasznosítási, telepkímélő stb. szempontból szaggatott, és hosszát gyakorlati értékek határolják be alulról és felülről. A kisugárzott energia szempontjából az impulzuscsomagnak minél rövidebbnek kell lenni telepkímélés, zavarvédelmi szempontból pedig minél hosszabbnak,hiszen a hosszú idejű, állandó frekvenciáju zavarok előfordulási gyakorisága a természetben rendkivül kicsi. Egyéb távirányítós készülékek jelei tekinthetőek zavarójelnek.)a következőkben bemutanék infra adó és vevő berendezéseket.temic u 2538b ez az ic az infrás adatátvitelhez egy komplett vevő. Egy belsőspeciális áramkörrel szétválasztja a hasznos bemenő jeleket és egy erősitő felerősiti ezeket a jeleket. A sáváteresztő szűrő pedig értelemszerüen ,,elnyomja” a nem kívánt jeleket. A jeldetektor egy modulátorból,egyintegrátorból és egy schmitt-trigger-ből áll,mely a bemenő jeleket felhasználható kimenő jellé formálja és lehetővé teszi,hogy pl egy mikrokontrollerhez, vagy egy dekódolohoz csatlakoztassuk az ic-t. a vevő érzékenységét az agc és atc áramkör vezérli és érzéketlenné teszi a vevőt a környezeti fényforrásokkal szemben.a vivőfrekvencia 20-60 khz.A mobiltelefonokba szerelt infra állomások nem teljesítik az IrDA szabványt,vagyis lényegesen gyengébb teljesítményűek egy PC-re kapcsolható infra kapunál,vagy akárcsak az autóriasztóban vagy a távirányítóban található infra adónál.Jellemzően működő hatótávolságuk maximum egy méter,és a fénytöréssel és „jól reflektáló” tárgyak közbeiktatásával jobb,ha nem próbálkozunk.Az infra átvitel teljesen lefoglalja az adott készülék adatkapcsolati vonalait,tehát mellette,vele egyszerre adat-vagy szervízkábel nem használható.A legtöbb DCT-3-as Nokia adatkapcsolatának megvalósítását infra portra optimalizálták,ez a port néha még sérült készülékek egyébként hozzá nem férhető memóriatartalmának kiolvasását is lehetővé teheti.Ma már minden telefon rendelkezik infra-kapcsolódási lehetőséggel,amely elavult lett a Bluetooth és egyéb,fejlettebb szabványok mellett.

Hscsd

A Nokia nagysebességű áramkörkapcsolat adatátvitele, high speed circuit switched, data, hscsd a hscsd kapcsolat lehetővé teszi például az aktiv e-mailt és állományátvitelt, remekül használható A HSCSD ISDN sebességnek megfelelő kapcsolatot jelent, ami kb. 128 kbit/s adatátvitelt tesz lehetővé.

A - Típushibák

Siemens C35/M35 típusú készülék: nem szól a hangszóró

Mi történik? A panel belső vezető rétegében az Audio IC és a hangszóró érintkezők közitti kapcsolat megszakad. Jellemző hiba, ami 3-4 év után előjön ezeknél a készülékeknél.

Hogyan javítsuk? Mivel az Audio IC BGA tokozású, a lábaihoz vezető átkötést közvetlenülcsinálni nagyon nehéz lenne, ezért feltételezzük, hogy a mellette elhelyezkedő, ábrán jelölt kondenzátorokig még eljut a jel, és ezeket egy átkötéssel a panel átellenes oldalán elhelyezkedő hangszóró érintkezőkre, vagy a mellette elhelyezkedő ellenállásokra csatlakoztatjuk. Az eredményt multiméterrel (csipogó állásban, szakadásvizsgálat) teszteljük.

Nokia 3210 típusú készülék – nem szól a csengő

Mi történik? A panel belső vezető rétegében a csengőt vezérlő UI Panel és a csengő érintkezői között megszakad az összeköttetés, hasonlóképpen mint a fenti Siemens esetén.

Hogyan javítsuk? Szerencsénkre az UI Panel kivezetésein történő szakadások átkötéssel közvetlenül jól javíthatók, mivel a UI Panel nem BGA tokozású IC, lábai a panel felszínénhelyezkednek el, mint azt az ábrán is láthatjuk, így hozzájuk lehet kötni a megfelelő csengőérintkezőket, illetve akár a csengő lábait is, közvetlenül.Az eredményt itt is ugyanúgy teszteljük (értelemszerűen, annak, hogy telefonunk nem cseng, NEM CSAK EZ AZ EGY oka lehet!Ez mindössze egy elterjedt javítási séma.A javítást mindig kezdjük azzal,hogy szakadásvizsgálatot végzünk az UI Panel megfelelő lába és a csengő megfelelő lába között,Ha a két mért pont testel egymással, a hibát máshol kell keresnünk!!!!)

Nokia 8210 készülék – nincs se kijövő, se bemenő hang (nem működik sem a mikrofon, sem a hangszóró)

Mi történik? A mikrofon és a hangszóró vezérlő áramkörei, mint tudjuk, a COBBA IC-befutnak be, illetve a COBBA IC-ből indulnak ki, egyéb közös áramköri elemük nincs, tehát

ha egyszerre hibásodik meg mindkettő, nagy valószínűséggel a COBBA IC érintkezésének,vagy belső áramköri hibájának lehetünk a tanúi.

Hogyan javítsuk? Az IC-k belsejét nem tudjuk javítani, hiszen integrált egységről van szó,amit csak egyben tudunk kicserélni. Mint már olvashattuk, az IC javításának – cseréjének három lépcsőfoka lehetséges, a rámelegítés, a felgolyózás és a csere.Ezeket a lépéseket kellmegtennünk (illetve amelyiket a sérülés típusából eredően szükségesnek látjuk) ebben az esetben is. Az ábrán a COBBA IC-t kereteztük be a 8210-es panelen.

Samsung E700 típusú készülék – nem működik a külső vagy belső kijelző, nem szól a hangszóró, bizonyos szögben tartva a készüléket jelenik csak meg a kép a kijelzőn, a kijelzőcsíkos, halvány, nem működnek a kijelzőt megvilágító LED-ek,vagy ezen hibák bármelyike

Mi történik? Az E700-as készülék a szétnyitható telefontípusok közé tartozik, melynekfelső, kijelzőit is tartalmazó felét egy mechanikusan rendkívül érzékeny átvezető fólia kötiössze a telefon fődarabjával. Ezen a fólián keresztül történik az összes adatforgalom, a kijelző, a hangszóró, a világítás vezérlése, melyek a fólia meghajlásával, elszakadásával, sérülésével egyetemben különféle mértékben hibásodhatnak meg.

Hogyan javítsuk? A javítás többféleképpen is történhet, a sérülés helyétől és mértékétől függően, lehet, hogy a fólia szakadását egy forrasztással át tudjuk hidalni, de lehet, hogy teljesúj fóliát kell a készülékbe forrasztanunk,a legsúlyosabb esetben ha a kijelzők is sérültek, afóliát a kijelzőkkel és a többi apró alkatrésszel együtt kompletten kell cserélnünk. Igyekezzünk elkerülni az utóbbi megoldást, bár a fólia forrasztása nem könnyű,hiszen a komplett fólia és a kijelzők megvétele tetemes összeget képvisel, ami néha a telefon használtpiaci árával is vetekedhet, így megkérdőjeleződik a javítás gazdaságossága. Óvatosanjárjunk el abban az esetben, ha csak fóliát vásárolunk külön,kijelzők nélkül, mert a csábító árellentételezéseképpen rendkívül nehéz munka vár ránk, ha mindkét kijelzőt fel kell forrasztanunk az új fóliára! A fóliák forrasztását, a széthajtható telefonok szétszedését, érdemes sokat gyakorolnunk, hiszen egyre jobban tért hódítanak ezek a telefontípusok. Szinte minden nagyobb gyártócég kirukkolt már ilyen kiszerelésű készülékeivel, és várhatóan ezeknek a fóliáknak a sérülése, javítása a közeljövőben egyre gyakoribb feladata lesz a GSM szervizekben (nem beszélve arról, hogy aki egy GSM telefon szakadt fóliáját képes megforrasztani, az ugyanúgy képes egy széthajthatós PDA vagy egy notebook fóliáját is megjavítani, ami ugyebár megintcsak nem elhanyagolható szempont!!!).Az ábrán a Nokia 7650 készülék átvezető fóliáját jelöltük meg.

Ericsson A2618-2628 típusú készülék – nem látja a SIM kártyát, nem olvas be adatokat a SIM kártyáról, nem regisztrál be a hálózatra, nem fogadja el a SIM-kártyát, és egyéb, SIM-kártyával kapcsolatos hibajelenségeket produkál

Mi történik? A SIM-kártya hiba kiváltója lehet valamilyen mechanikus sérülés, leesés, beázás, de akár okozhatja avatatlan kéz szoftveres beavatkozása is, ezért itt kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk lehetőség szerint a telefon előéletével, hiszen ennek ismeretében lényegesen lerövidíthetjük a hibakeresést. Beázás esetén leggyakrabban az IC lábai vagy a panel vezető rétegein átfolyó kapcsolatok sérülhetnek meg, amelyeket az ábra és egy multiméter segítségével kimérhetünk, leesés esetén valószínűsíthető az IC fizikai megrongálódása vagy valamely apró kondenzátor, dióda vagy maga a SIM-érintkező sérülése, leszakadása. Ne felejtsük el, hogy a leszakadt alkatrész csak abban az esetben forrasztható vissza a panelre, ha az alatta lévő forraszpont nem szakadt fel, különben nincs hová forrasztanunk, ebben az esetben más megoldást kell találnunk a javításra (ha lehetséges).Természetesen szoftveres hiba esetén semmiféle hardveres beavatkozás nem szükséges(az esetek nagy részében legalábbis), itt a javítás is elvégezhető számítógép segítségével,szoftvereszközökkel. A meghibásodás jellegétől függően tehát lehet, hogy BGA IC-t kell

kiforrasztanunk, de az is lehetséges, hogy átkötést kell végrehajtanunk. Mindenképpen méréssel kezdjük el a javítást.

Hogyan javítsuk? Keressük meg a hibát, vagy legalább szűkítsük le a lehető legkisebbre a hibaforrások számát, és ennek megfelelően végezzük el a javítást. Mindig a kályhától induljunk el, tehát ellenőrizzük először a SIM-kártyát másik telefonban, majd vizsgáljuk meg a SIM-kártya foglalat érintkezőit, nem sérültek-e meg, nem görbültek-e el, és csak ezek után szedjük szét a telefont, ha nem találtunk semmilyen rendellenességet. Mérjük ki az ábrán jelzett pontok közötti szakadást multiméterrel. Amennyiben hibát észlelünk, végezzük el az átkötést. Ha nem akad semmilyen szakadás az utunkba, megpróbálkozhatunk a vezérlő IC, majd a processzor cseréjével vagy felgolyózásával. Az itt leírt javítási vázlat szinte minden telefontípusnál alkalmazható megfelelő kapcsolási rajz birtokában a SIM-kártya hibák javítására.

Nokia 3310 telefon – a kijelzőn vízszintes irányban minden második csík (sor) hiányzik

Mi történik? Jellemző hiba ebben az esetben, hogy a processzor és a kijelző közé bekötöttapró kondenzátorok meghibásodnak (ezek a panel hátoldalán,legfelül találhatók, amint azt az ábra is mutatja), és ezért cseréjük válik szükségessé. Általában a processzor szinte közvetlenül, néhány kondenzátor és ellenállás bekötésével vezérli a kijelzőt, ezért a kijelző érintkezőkön mérhető feszültségértékek gyári értékekkel való összehasonlításával következtethetünk processzorhibára vagy vezérlési hibára, ha az értékek eltérnek a gyáriaktól.

Hogyan javítsuk? Azoknál a hibajelenségeknél, ahol valamely, a panelen elhelyezkedő kondenzátor vagy ellenállás mondatik ki bűnösnek, az IC-k javításához hasonlóan többlehetőségünk is kínálkozik a javítás módjára (jellemzően adott esetben ezek közül mindigcsak egy jár sikerrel). Az első és talán legkézenfekvőbb módszer az adott alkatrész cseréje – igen ám, de mire? Néha nem kielégítő azonos típusú és értékű alkatrészre cserélni, néha kisebb vagy nagyobb kapacitású kondenzátort, kisebb vagy nagyobb értékű ellenállást kell bekötnünk a körbe, hogy a telefont hibátlan működésre bírjuk. Más esetben az is megoldás lehet, ha a meghibásodott alkatrészre rámelegítünk. Ez az IC-khez hasonlóan a kisebb érintkezési hibákra jelenthet megoldást. Első látásra furcsa lehet a harmadik megoldás, az alkatrész kivétele a körből, de előfordulnak olyan esetek is, ahol ez jelenti a megoldást (vagy esetleg a kivétel után a két PED között egy ónhíd képzése, ha ellenállásról van szó! Gondoljuk végig, hogy kondenzátor esetén ez a megoldás miért nem lehet megfelelő!). Itt tehát a következő ábrán megjelölt kondenzátorokkal a fenti javítási sémák valamelyikével lehetünk sikeresek (tapasztalat szerint ebben az esetben az azonos értékűre való csere a megoldás).

Nokia 7610 telefon – nincs töltés

Mi történik? A panel alsó részén, többnyire beázás következtében eloxidálódnak a kapcsolódások a vezető rétegekben a töltő áramkörben, ezért az áramkör megszakad és a töltőáram nem jut el az UEM chiphez, ami ennél a telefontípusnál magába foglaljaa töltésvezérlés feladatait is (CHACON -- Charging Control System).

Hogyan javítsuk? A szokott módon felszíni átkötéssel helyettesítjük a megszakadt kapcsolatot, melyet szakadásvizsgálóval mérünk ki a mellékelt rajz vagy a készülék kapcsolási rajza alapján. Az UEM chip BGA tokozású IC, ezért alá, vagyis a megfelelő lábához már nem tudunk kötni semmit, csak az áramkörben ezt megelőző SMD alkatrészhez tudunk kapcsolatot létesíteni.Van természetesen arra is megoldás, hogy a BGA IC alsó lábához vezessünk el egy átkötést, de a módszer felettébb ellenjavallott, amolyan kényszermegoldásképp alkalmazzuk csak. Forrasztás-technikai szaküzletekben kapható olyan ezüst-kenőcs, amelyet vékony ecsettel a BGA IC alsó lábától, illetve az érintkező PED-től kivezetve a BGA IC alól, egy olyan vezető szálat kapunk a panel felszínén, amely az IC lábával összeköttetésben van -- egyfajta kivezetéseképp fogható fel annak.Ehhez az ezüstszálhoz nagy ügyességgel már hozzá lehet forrasztani az átkötéshez használt vezetéket, esetleg el lehet vezetni ezt a vékony szálat (természetesen figyelembe véve, hogy ez a szál egy vezető szál, összeköttetésben áll az IC-vel, tehát semmivel nem szabad érintkeznie, csak a panelt borító védő lakkréteggel!!!) az IC lába után következő első áramköri elemhez (jellemzően egy kondenzátorhoz), amihez már könnyűszerrel hozzáforrasztatjuk a vezetékünket. Az IC alá direktben kötni azért nem tudunk, mert kézenfekvő, hogy az egész művelethez az IC-t átmenetileg el kell távolítanunk a panelről, hogy alatta dolgozni tudjunk (már önmagában sem veszélytelen vállalkozás, gyantázott IC esetén leggyakrabban nem is kivitelezhető!). A felforrasztásakor pedig fennállna a veszély, hogy az ónlabdácskához forrasztott vezetékünk a melegítés hatására esetleg összetestel más lábakkal, elmozdul, nem érintkezik, és az IC felhelyezése után ezt már ellenőrizni sem tudjuk, míg az ezüstszál-felfestéses technika -- kellően precíz ecsettel, vagy akár gombostűfejjel végrehajtva --precíz, ellenőrizhető munkát tesz lehetővé, és az ezüstszál a hőhatásra nem fog elfolyni, elmozdulni, összetestelni más lábakkal. A műveletet mindenképpen nagyító, de inkább mikroszkóp alatt végezzük el!

Nokia 6210 telefon nem kapcsol be – hibás processzor

Mi történik? A DCT-3-as Nokia 6210 telefon processzora is majdnem ugyanolyan BGA IC, mint akármelyik másik, ezért természetesen hő, mechanikai sérülés, beázás, túlfeszültség és egyéb káros tényezők hatására ez is ugyanúgy meghibásodhat (egy példa arra, hogy a legkisebb javításra is mennyire oda kell figyelni: szervizes kollégánk csengő átkötést csinált 3310-es telefonon, a UI Panel megfelelő lábát szerette volna a csengő érintkező PED-el összekötni, ám figyelmetlen volt, és rossz lábat kötött össze, méghozzá úgy, hogy bekapcsoláskor tönkre is tette vele a processzort!), mint akármelyik hasonló. Amiért mégis külön figyelmet szentelünk neki, az mindössze azért van, mert ezt az IC-t általában legyantázzák, és ezért a cseréje lényegesen nehezebbé válik.

Hogyan javítsuk? A kulcskérdés az, hogy a gyantát miként tudjuk eltávolítani anélkül, hogy a panelben kárt okoznánk (arra készüljünk fel, hogy az IC nagy valószínűséggel nem éli túl a beavatkozást, tehát csak akkor érdemes foglalkoznunk vele, ha rendelkezünk új, lehetőleg felgolyózott processzorral). Létezik erre egy gyantaoldó kenőcs, amit a processzor köré felkenve elméletileg megoldottuk a problémánkat, ám ez koránt sincs mindig így, sajnos ez a kenőcs nem csodaszer, nem segít minden esetben. A másik megoldás az IC felvágása, ami óriási gyakorlatot igénylő, kockázatos beavatkozás, hiszen könnyen a készülék „halálát” okozhatjuk vele, mégis néha az egyetlen lehetőségünk. A módszer egyénenként és szervizenként változik, a leghatékonyabbak talán úgy lehetünk, ha a panelt előmelegítjük100-150 °C-al kb. 20 mp-ig, aztán óvatosan -- szikével, tapétavágóval -- elkezdünk az IC alá vágni ott, ahol szemmel láthatóan elterül rajta a fekete színű akrilgyanta. Szerencsénkre ezek a processzorok az UEM chipekkel eltérően, csak a szélükön, egy vékony rétegben vannak legyantázva, így lehet esélyünk. Folyamatos melegítés mellett rendkívül óvatos, apró mozdulatokkal próbáljuk meg vágni a gyantát, a hőfokot felemelhetjük a szokásos 280-300 °C köré, inkább egy kicsit kevesebb hőt használjunk, vagy néha szüntessük meg rövid időre a melegítést, mivel itt a szokásosnál hosszabb melegítési fázisra lesz szükség, nehogy a készülékben kárt tegyünk, túlmelegítsük. Hamarosan érezni fogjuk, hogy a gyanta a meleg hatására engedni kezd, és fel tudjuk hasítani a szikével.Ekkor óvatosan vezessük körbe a szikét a processzor minden oldalán, ügyelve, hogy csak a gyantaréteget vágjuk fel vele! Ha sikeresen jártunk el, az IC-t az utolsó gyantázott oldal felvágása után óvatosan felültetve a szikére, leemelhetjük a panelről. Ha a PED-ek nem sérültek meg alatta, a panelbe sem vágtunk bele, és még nem is melegítettük túl a panelt, nyert ügyünk van. Természetesen a felvágás után akár a szokásos módon, csipesszel is óvatosan levehetjük már a processzort, vagy IC felszedő pipettával stb. Az ábrán a Nokia 6210 panel szerepel, bekeretezve a processzor.

Nokia 6310 telefon – nem kapcsol be, hibás UEM

Mi történik? A fent említett leírás itt is teljes egészében használható. Az UEM chip (Universal Energy Management rövidítéséből,Univerzális energia-vezérlés) egy nanoBGA tokozású, több mint 100 lábú IC, ami a mobiltelefon-technológia nagyfokú integráltságát jellemzi, benne egyesülnek a régebbi (DCT-3) generációs Nokia telefonok CCONT, CHAPS, COBBA és UI panel funkciói, vagyis egyszemélyben felelős a töltésvezérlésért, a feszültségosztásért, az audio funkciókért és még sok minden másért. A hibakeresést nagyban megkönnyíti számunkra ez a nagyfokú integráltság. A gyártás is sokkal gazdaságosabbá válik, ám a javítás tekintetében tettek néhány lépést annak érdekében, hogy az UEM chipet ne cserélgesse csak úgy akárki.

Hogyan javítsuk? A 6310-es típusban sajnos az UEM chipet legyantázzák, méghozzá oly módon, hogy a cseréjét valóban szinte lehetetlenné teszik vele.(Amelyik UEM nem gyantás,azt nagyon egyszerű kicserélni, a többi BGA vagy nanoBGA IC-hez hasonlóan.) Miért nehezebb ez, mint egy DCT-3-as processzor levétele? Nos, a megfejtés az IC speciális tokozásában rejlik. Az UEM lábai között ugyanis középen van egy, az IC méretéhez képestterjedelmes kör alakú szabad felület, éppen az IC közepe alatt, és a gyártók erre a felületre is felkenik a védőgyantát, így gyakorlatilag oldalról bevágva az IC alá szinte lehetetlen, vagy legalábbis elképesztően nehéz feladat felvágni az IC-t a panelről, melegítés hatására pedig, mint tudjuk, ez a gyanta nem enged. Mi hát a

megoldás? Itt is segíthetne nekünk a gyanta-oldó kenőcs, de miként juttatjuk be az IC alá? Bizony ez nehéz feladat. Az egyetlen eddigi, tudomásom szerint stabilan működő megoldás erre a problémára, ha az IC-t egyspeciális köszörűvel szabályszerűen leköszörüljük a panelről, természetesen ez az IC teljesroncsolódásával jár, hiszen gyakorlatilag szétvágjuk az IC-t a panel felett, egészen az ónlábakig, és a megmaradt PED-ekre forrasztjuk fel az új integrált áramkört. Ennek elvégzéséhez egy rendkívül speciálisan megépített, síkban mozgatható, tizedmilliméterre precíz szabályzású köszörűre van szükség, amit kereskedelmi forgalomban kapni nem lehet, csak házilag elkészíteni, ami természetesen rendkívül magas szintű műszaki képzettséget igényel.Az ábrán az UEM chip látható.

Nokia 8210 telefon – Contact Service hibaüzenet

Mi történik? A készülék indításkor nem tudja lefuttatni a vezérlő áramköröket tesztelőalgoritmust, valahol hibát észlel, ezért a bekapcsolási folyamat leáll, és a telefon kijelzi,hogy „Contact Service”-- vagyis lépjünk kapcsolatba a szervízzel. A folyamatot a számítógépeknél ismert POST teszthez (Power On Self Test – bekapcsolást követő önteszt),a hibajelzést pedig a POST csipogásokhoz lehetne hasonlítani, azzal a lényeges különbséggel,hogy a mobiltelefon-készülék semmiféle érdemi információt nem ad arra vonatkozóan, hogy hol találta meg az elakadást okozó hibát. A Contact Service hibaüzenet forrása rendkívül sokrétű lehet, hiszen bármely olyan funkció, amely a mobiltelefon működéséhez szükséges,de meghibásodása esetén a készülék még képes bekapcsolni, előidézheti, szoftveres és hardveres meghibásodások egyaránt, tipikusan a CCONT, COBBA IC-k forrasztási hibái,a memória, a flash IC vagy a processzor hardveres hibái, a vezérlő MCU vagy az EEPROMhibája, rosszul sikerült szoftveres beavatkozás, panelszakadás stb. A Nokia telefonok bármelytípusa képes ezeknél a hibajelenségeknél a Contact Service üzenetet produkálni induláskor,mely csak az akkumulátor levételével (a készülék tápellátásának megszüntetésével) hivatott eltűnni. Contact Service hibaüzenet jelenik meg akkor is a kijelzőn, ha a COBBA IC-t teljesen eltávolítjuk a készülékről.

Hogyan javítsuk? A hibakeresés itt rendkívül hosszadalmas folyamat is lehet, az alábbiakban leírunk egy általában megfelelő, rettenetesen leegyszerűsített és gyakorlatias hibakeresési módszert, ami az esetek (tapasztalatunk szerint) igen nagy százalékában segíthet.Amennyiben lehetőségünk és jogosultságunk van rá, flasheljük meg a telefont, vagy kérjük meg a szakszervizt erre a beavatkozásra. Ha a flashelés minden probléma nélkül végigfut,a Contact Service feltehetően el fog tűnni a kijelzőnkről – a hiba szoftveres eredetű volt.Amennyiben a művelet egy adott százaléknál (a folyamatjelző csík szerint) mindig megáll,lefagy, nagy valószínűséggel a CCONT IC forrasztásával lesz némi problémánk (ingadozikvagy megszűnik a tápellátás flashelés közben). Amennyiben a folyamatjelző csík 100%-igvégigmegy, de a végén a FAID számításnál hibaüzenettel kilép, akkor a COBBA IC-nél lesz a probléma forrása (az ellenőrző összeg kiszámításánál nem tudja alapul venni a COBBA IC-ben található COBBA ID-t, mivel az IC érintkezése hibás). Természetesen ez csak egy többször bevált gyakorlati jótanács a hibakeresés lerövidítésére, de ne feledjük, hogy ezzel nem zártunk ki minden lehetséges hibaforrást!

SonyEricsson T65 telefon – a készülék nem látja a SIM kártyát

Mi történik? A készülék speciális kialakítású, a SIM-kártyát nem az akkumulátor alá kell behelyezni, hanem műanyag foglalata a készülék tetejéből húzható ki, ezért mechanikus behatásokra érzékeny. A készülék akkumulátorát csak csavarhúzó segítségével lehet eltávolítani.

Hogyan javítsuk? A javításban nincs semmi különleges, a már ismert módon megkeressük a szakadást, vagy kicseréljük a SIM-olvasót, esetleg újragolyózzuk a SIM-kártyát kezelő BGA IC-t.

SonyEricsson T100 készülék – a csengő nem szól

Mi történik? A csengő minden készülékben érzékeny helyen van, a panel tetején, ezért egy leejtett telefon esetében ez az elem könnyen megsérülhet. Ha a csengőt fizikailag cserélni kell(ezt eldönthetjük külseje alapján, illetve ha megmértük az ellenállását) ne feledjük, hogy műanyag tokozású elem, ezért csak a panel átellenes oldalát melegítsük, ne tartsuk a hőlégfúvót a csengő fölé, mert megolvad!

Hogyan javítsuk? Ha a panelen keletkezett szakadás, mint ahogy ez gyakran elő szokott fordulni, az alábbi rajz segíthet a szakadásvizsgálatok elvégzésében és az átkötések pozicionálásában.

B - Jótanácsok az első lépésekhez,

avagy hogyan lehetünk GSM szervizesek?

1. Mindig földeljük le magunkat, mielőtt hozzáérnénk a panelhez.

A mobiltelefonban lévő chipek a számítógépekéhez hasonlóan rendkívül érzékenyek a sztatikus elektromosságra..

Komoly szervizekben a padló is földelt és a szervizesek kezén kis csuklópánt fityeg ebből a célból.

2. Mindig a kályhától induljunk elHa egy telefon nem kapcsol be, először mindig ellenőrizzük az áramellátását (a konnektortól kezdve, a töltő, az akku, az akkuérintkezők stb.).

Ha egy telefon nem áll fel hálózatra, először mindig ellenőrizzük, hogy nincs-e letiltva, rendben van-e a kártya, kézi beállítással látja-e a hálózatokat stb.

Mindig gondoljunk a szoftveres hibákra is.

3. Ismerjük meg a telefonokat!

A telefon-szervizelés nem az IC cserékkel kezdődik, hanem

az alapvető beállításokkal. Először ismerkedjünk meg

minél több telefontípus szoftveres és hardveres felépítésével,

szedjük szét, rakjuk össze, vizsgáljuk meg a telefonokat,

olvassuk el a használati utasítását, lépkedjünk a menüben, módosítsuk a beállításokat és figyeljük meg ennek

hatásait! Törekedjünk minél magasabb szintű szakmai

kompetencia megszerzésére. Ismernünk kell a telefonokat

olyan szinten, hogy ha egy alkatrész cseréjére kerül sor,

melyik telefon kijelzője, akkuérintkezője, töltője, headsetje, végfokja, antennája stb. melyik másik típusokkal kompatibilis!

4. A forrasztás kockázatos!

Tudnunk kell, hogy egy SMD alkatrész cseréje akár Weller

pákával, akár hőlégfúvóval nagy rutint igénylő, veszélyes

művelet, amely magában hordozza a telefon végleges tönkretételének a veszélyét is.

Az elején, amíg nem rendelkezünk megfelelő forrasztási gyakorlattal,

ne vállaljunk el nagy értékű telefonokon IC cserét, vagy bármilyen

olyan beavatkozást, aminek sikerében nem vagyunk biztosak,

vagy közöljük a tulajdonossal, hogy elképzelhető, a javítási kísérlet

során a telefon végleg tönkremegy.

Mindig használjunk folyasztószert, inkább kisebb, mint nagyobb

hőfokon dolgozzunk, hőlégfúvó esetén vegyük minimálisra a levegőfúváserősségét, mindig jól rögzített panellel dolgozzunk, jó látási viszonyokközött. Kezünket támasszuk le kényelmesen a munkaasztalon, az alkarunkatfektessük végig az asztal síkján, ne a csuklónkat és ne is a könyökünket

tegyük le! A kezünk lehetőleg ne remegjen, határozott mozdulatokkal

kezeljük az SMD csipeszt, SOHA NE nyomjuk rá az IC-t a panelre,

hagyjuk, hogy saját súlyánál fogva süllyedjen vissza a lábaira!

Ha elmozdítottunk egy ellenállást vagy diódát, finoman illesszük

vissza a helyére, ne essünk pánikba! A forrasztás után nagyítós lámpávala tesztelés előtt mindig ellenőrizzük a munkánkat, nem okoztunk-eszemmel látható rövidzárlatot, nem raktuk-e vissza ferdén az alkatrészt,

nem esett-e le valami a panel átellenes oldaláról stb., stb.

Mielőtt áram alá helyezzük a panelt, győződjünk meg róla, hogy minden rendben van.

5. Legfontosabb a gyakorlás!

A jó GSM szervizesek -- legalább 2 éve -- napi szinten javítanak mobiltelefonokat, egy nagyon jó képességű alapképzettségekkel rendelkező szakembernek is minimum 5-6 hónapra van szüksége intenzív gyakorlás mellett, hogy szervizesnek mondhassa magát. Próbáljunk beszerezni bontott paneleket, egyrészt mert ezek fogják jelenteni a későbbiekben alkatrész-utánpótlásunkat, másrészt gyakorlás céljából, hogy ne a működő telefonokat rontsuk el eleinte! Mindig nyugodt, csendes környezetben, jó látási viszonyok mellett,türelmesen, ne kapkodva dolgozzunk. Fokozottan figyeljünk a vegyszerekés vegyi anyagok tárolására, elkülönítésére a magas hőfokú berendezésektől.Ne feledjük, a mobiltelefon szerviz veszélyes üzem!

6. Mérni, mérni, mérni!A szervizfüzetek pontatlan információi a mérési adatokról nem pótolhatjáka személyes tapasztalatot.Vegyünk elő egy füzetet, és mérjünk meg működő telefonokon minden lehetséges mérési pontot, és jegyezzük le!

Óriási segítségünkre lehet ez a füzet a későbbi hibakeresések során.

Ez a tanács egyben azt is jelenti, hogy ne kezdjünk el semmit sem forrasztani a panelen, amíg lehetőségünk van rá, hogy mérésekkel szűkítsük a hibaforrások körét. Csak akkor álljunk neki a beavatkozásnak, ha minden más lehetőséget biztosan kizártunk, és a lehetséges és szükséges összes mérést elvégeztük.

7. A türelem és a szakmai alázat szerepe

Senki nem születik GSM szervizesnek, ahogy olimpiai bajnoknak, vegyészmérnöknek stb. sem. A szervizessé válás hosszú és eltökélt tanulási folyamatot kíván, minél jobban elmélyedünk benne, annál jobban. Ötvöződik ebben a szakmában a rádiótechnika, a digitális technika, a számítógépes ismeretek, az elektronika, a távközlés és még sok egyéb. Önmagában is nehéz és komoly tudományok, amelyek mindegyikéből rendelkeznünk kell némi ismerettel, hogy hatékony és értékes munkát végezhessünk. Nagyon fontos, hogy az elején, amíg nincs kellő tapasztalatunk, a rutinunkat türelemmel és alapossággal pótoljuk. Inkább háromszor ellenőrizzünk le valamit, mint egyszer csináljuk meg rosszul, és okozzunk visszafordíthatatlan károkat. Fogadjuk el ha tévedtünk, és ne szégyeljünk tanulni, tanácsot kérni a tapasztaltabbtól.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a szervizelést az sajátítja el a leggyorsabban, akinek lehetősége adódik odaszegődni egy rutinos kolléga mellé, és figyelni a munkáját, tanulni tőle. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy az ügyfélért vagyunk, az ő érdekeit kell szem előtt tartanunk, és az ő megelégedettsége a legnagyobb jutalmunk. A szakmai alázat manapság kevés helyen dívik a szervizes szakmákban, de hosszú távon a nyereséges vállalkozások alapköve lehet.

Néhány alapvető jótanács az első hibakeresésekhez és javításokhoz

Egy mobiltelefonnak alapvetően hatféle meghibásodása lehet:

1. feszültségelosztással kapcsolatos hibák (nem kapcsol be, nem tölt, rosszul tölt, lemeríti az akkut stb.);2. térerővel kapcsolatos hibák (nincs térerő, szakadozik a térerő, robothang, nincs 1800 vagy 900-as hálózat stb.);3. SIM-kártyával kapcsolatos hibák (nem látja a SIM-kártyát, nem kezeli a SIM-kártyát hibátlanul);4. audio hibák (nincs csengő, nincs kimenő hang, nincs bejövő hang, halk a mikrofon vagy a hangszóró stb.);5. felhasználói felület hibái (kijelző, billentyűzet, érintkezők hibái, töltés csatlakozó, LED-ek stb.);

6. szoftveres hibák.

Más olvasatban kétféleképpen csoportosíthatjuk a hibákat, mechanikai és elektromos csoportokra bontva őket. Mechanikus hibák a telefon külső elemeinek sérülései, a kijelző betörése, az előlap elrepedése, a tartókeret sérülése, a csatlakozó eltörése stb. Elektromos hiba a panel áramköreiben keletkezett meghibásodás.

Egy mobiltelefon azért sérülékenyebb bármilyen más műszaki cikknél, mert hordozhatósága és kis mérete révén sokkal jobban ki van téve a viszontagságos használatnak, mint egy állandóan a szobában, a polcon fekvő video vagy DVD.A mobiltelefonok alapvetően kétféleképpen szoktak meghibásodni: leesnek vagy beáznak.Itt szintén külön vehetjük még a szoftveres beavatkozás okozta szoftveres hibákat.Leesést követően a telefon külsejéből már következtethetünk arra vonatkozóan,hogy a sérülés a panelen merrefelé történhetett. Elsősorban a kristályokat,a porcelán tokozású alkatrészeket érdemes megvizsgálni, ezek mechanikus behatásra sokkalkönnyebben megsérülnek.Ilyenek tipikusan bizonyos végfokok, a szűrők, a VCO stb.Arra is lehet következtetni, hogy a panel szélén lévő alkatrészek, vagy érzékenyebbhelyen elhelyezkedők sérülhettek esetleg. Fejre ejtett telefonnál jellemzőena bekapcsoló gomb le szokott szakadni (persze Nokiáknál, ahol a bekapcsoló gomba panel tetején van, Ericssonnál, Siemensnél, Samsungnál általában a „NO” gombbaloldják meg ezt a funkciót, Alcatelnél a „C” gombbal, Motorolánál pedig a panel alján,a billentyűzet alatt bal oldalon szokás elhelyezni a bekapcsológombot).Ha a telefon felülről sérül,az antenna és érintkezése is könnyen megsérülhet.A belső antennás telefonok antennáit általában egy vagy két csavar tartja a szélén,némely esetben csak le kell őket pattintani (például a Nokia 3210 antennájaúgy jön le, ha a szerelő csavarhúzóval vagy csipesszel valamelyik alsó szélénfinoman aláfeszít), de előfordulnak a közdarabba épített antennák is (Nokia 3310 például).Az Ericsson T20/T28/T29/T39/R320/R520 telefonok antennája különösenérzékeny és gyenge konstrukció, a tekercs itt egy vékony fólia, ami ha leszakadaz érintkezőről, belül az antennában, gyengül az adó-vevő teljesítmény, túlterhelia végfokot, az felmelegszik, majd kisül, és zárlatos lesz, ezután a telefon már besem fog kapcsolni, ezért ezeknél a telefonoknál a végfokcserét antenna javításnakkell követnie. Ez úgy néz ki, hogy az antennát szétszedjük, és egy dupla vastagvezetékkel helyettesítjük benne a gyengécske fólia-antennát.A leesett telefonok kijelzője is gyakran betörik, ilyenkor ezt cserélni kell.Nokia telefonoknál általában a komplett kijelzőpanelt cseréljük, de ha errenincs mód, maga az LCD kristály a 3210 és 3310 telefonokban például azonos,ezért ha a fém foglalatot finoman felmelegítve vagy felvágva, felfeszítvekivesszük a 3210 LCD kristályt, az behelyezhető a 3310 vagy a 3330-astelefonunk kijelzője helyett a fém foglalatba, természetesen a foglalatotitt is fel kell óvatosan melegíteni, kivenni belőle a kijelzőt, behelyezni

a másikat, majd óvatosan visszamelegíteni a felszedett tartókeretet.Több telefonon is kompatibilisak a kijelzők, ezért ezt a kis trükkötnagy haszonnal alkalmazhatjuk (pl. 3510 és 6310 esetében is).Ha a billentyűzet nem működik leesés után, az valószínűleg nem csakaz érintkező fólia hibája, hanem valami komolyabb dolog, erre a későbbiekbenvisszatérünk.Ha az akkumulátor-érintkezők szemmel láthatóan megsérültek,csipesszel óvatosan visszahajlíthatjuk őket eredeti formájukra, de vigyázzunk,nehogy leszakítsuk őket. Szükség esetén előfordulhat, hogy a telefon szétszedése utánmeg is kell őket újra forrasztanunk.Ugyanez történhet a SIM-kártya érintkezőjével vagy akár a töltőcsatlakozóval is,bár az inkább akkor, ha a telefon aljával esett le.Motorola és Samsung kihajtós telefonoknál, ha leesést követően nincs kijelzés,de a LED-ek világítanak, szinte biztos, hogy az átvezető fólia sérült meg, ilyenkorszét kell szedni a telefont, újra kihúzni-bedugni a fólia érintkezőit a megfelelőhelyre, nagyítóval megvizsgálni rajta a sérüléseket, és szükség esetén akárkijelzővel együtt cserélni kell a fóliát.Mindig vizsgáljuk meg, hogy nem repedt vagy hajolt-e meg a telefon alaplapjaa leesést követően, mert akkor semmi értelme a javítási kísérleteinknek.

Beázott telefonoknál első dolgunk legyen mindig levenni az akkumulátort,és megszüntetni minden tápellátást, majd szétszedni a telefont, és minélhamarabb elvégezni rajta egy ultrahangos tisztítást.Így jó eséllyel megelőzhetjük, hogy a folyadék beigya magát a furatgalvánokbaés ott lassan oxidációt okozzon, és ezzel mindenféle alattomos hibát.A „nagyon beázott” telefonok, főleg amikor az akkumulátort is rajta hagyják,többnyire stabilan javíthatatlanok, ezt érdemes közölni a tulajdonossal mégmielőtt nekilátnánk a javításnak.A készüléket szétszedve szabad szemmel is látni fogjuk a beázás nyomait, jellemzőenzöld vagy fehér foltokat a billentyűzet érintkezői körül, vagy alul a töltő csatlakozónál,esetleg az egész panelen kifehéredések, oxidáció jelei.Az alapos tisztítás után kezdjük el végigmérni a bekapcsoló áramkört,az esetek többségében beázás után keletkezik egy nehezen megtalálható,alattomos zárlat, amit nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen kimérni,az alkatrészek folyamatos cseréjével és némi szerencsével megszüntethető,illetve ha megtaláljuk a hibás részt vagy elemet, megkerülhetjük egyátkötéssel, amennyiben erre lehetőségünk van (értelemszerűen egy BGA IC-tvagy annak valamelyik lábát nem lehet megkerülni, és a BGA tokozás miattnem is lenne hova kötni). A zárlat keresésére felhasználható még egy régi, jól bevett trükk,a stabil tápegység segítségével 6 V körüli feszültséget adunk a telefonra, majd megpróbáljuk bekapcsolni,és a bekapcsoló gomb lenyomása után ráfújunk a panelre a termikus hibakeresőspray-vel, vagy egyszerűen rátesszük óvatosan a kezünket. Ha a telefon valamely alkatrészénél a spray kifehéredik, vagy a kezünkkel érzékeljük, hogy az alkatrész felforrósodott, nagy valószínűséggel megtaláltuk a kicserélendő zárlatos elemet. A művelet sikeressége természetesen nem garantált, de sok esetben beválik.

A legnehezebb dolgunk akkor akad, ha más szervizes már előttünk próbálkozott a javítással, tudniillik ilyenkor a logikus hibakeresési lehetőségeink erősen korlátva vannak, hiszen a kolléga bámihez hozzányúlhatott a panelen, és hacsak a folyasztószer nyomai vagy a forrasztások csillogása el nem árulja a munkáját, igen nehéz lesz kikövetkeztetnünk,hogy mit is ronthatott el előttünk, vagy milyen hibát okozott. Természetesen a szervízleírások és kapcsolási rajzok ilyenkor is a segítségünkre sietnek, de fel kell készülnünk a leglehetetlenebb hibaforrásokra is.

Hasonló a helyzet a szoftveres meghibásodások eseten is, hiszen ha a telefont szoftveresen rontották el, azt nagy valószínűséggel szoftveresen helyre is lehet hozni (ha ilyen esettel találkozunk, a legjobb egy teljes flasht adni a telefonnak, aztán checksumot számoltatni rajta).Előfordulhat olyan is, hogy a flash IC-t vagy a memóriamodult fizikailag cserélnünk kell a meghibásodás miatt, esetleg a telefon javíthatatlanná is válhat. A szoftverhibákat nehéz pontosan definiálni vagy meghatározni, de van néhány jel, ami következtetni enged a szoftverhibára bizonyos típusoknál (megjegyzem, egy jól felkészült

szervíz esetében a szoftveres beavatkozás kockázata minimális, tehát ha felmerül a szoftverhiba gyanúja, érdemes mindjárt a javítást egy teljes flash-eléssel kezdeni, ami sok esetben megoldja a problémát, ha esetleg mégsem, akkor lehet hardveresen is nekiállni a kérdésnek):

1. Tipikusan Nokia telefonoknál (6210, 8210 pl.). A Hívócsoportok menübe lépve a telefon újraindul, nem nyitható meg a menüpont (többnyire bármelyik menüpontnál tapasztaljuk ezt a jelenséget, gyanakodhatunk szoftverhibára, kivétel például a Nokia 3310 bejövő üzenetek menüpont, ahol a telefon újraindulása, vagy a képernyő kiüresedése kijelzőhibára utal, mivel ennél a menüpontnál nagyobb a kijelző által kapott jel, és bizonyos (elsősorban utángyártott vagy gyári hibás) kijelzők ezt nem képesek lekezelni, de ugyanez a hiba a legvalószínűbb akkor is, amikor telefonunkon a Nokia kézfogás-grafikája helyett induláskor üres marad a képernyő).

2. A Naptár menü tele van törölhetetlen megjegyzésekkel, idegen karakterekkel.

3. A telefon a *#06# IMEI-behívó kódra kérdőjeleket vagy szemmel láthatóan valótlan IMEI-számot mutat (pld. 123456789123456).

4. Számítógépes vizsgálat során a telefon azt mutatja, hogy mind a 4 szinten le van zárva a készülék (a mobiltelefonok lezárásának négy szintje van, az első a mindenki által ismert szolgáltatói lezárás, a hagyományos Service Provider Lock, a második amikor egy adott kártyára zárják le a telefont, és csak azzal használható, a harmadik az ország lezárás, amit önmagában nem túl gyakran használnak, és a négyes szintű a teljes lezárás minden kártyára, de általában ez a lezárás EEPROM-hibára utal).

5. A telefon menüje lelassul, lefagy, a készülék leáll és/vagy újraindul – gyakran lehet szoftverhiba is, elsősorban SonyEricsson/Ericsson telefonoknál, de lehet a 32.768 Khz-es kristály hibája is – legyünk körültekintőek a hibakeresésnél!

6. Szoftverhibára utalhat az a jelenség is, ha a készülék egymástól teljesen különböző funkciói(pl. Hálózatra történő felállás és töltés, vagy csengés és a billentyűzet gombjai) egyszerre hibásodnak meg. Vigyázzunk, mert ebben az esetben gyakran a nagyon gyenge vagy zárlatos akkumulátor is becsaphat bennünket, amely szintén képes hasonló hibákat produkálni, tehát mindig alaposan ellenőrizzük le a tápellátást! Tipikusan a régi Panasonic G450-es telefonok például a több éves használatban elhasználódott, gyenge akkumulátorukkal típushibaszerűenlefagytak, a telefon semmiféle külső beavatkozásra nem reagált, a képernyő nem változott, egészen az akkumulátor eltávolításáig, majd egy hibátlan, új akkumulátor behelyezésével a készülék vígan működött tovább.

Néhány tipikus meghibásodás, és általános hibakeresési eljárások

1. A telefon nem kapcsol be

Mindenekelőtt vizsgáljuk meg a készülék tápellátását, majd az akkumulátor érintkezőit.Mérjük ki a bekapcsoló-gombot, és vizsgáljuk meg az esetleges mechanikai sérüléseket,Ha szoftverhibára gyanakszunk, végezzünk el a telefonon egy MCU+EEPROM feltöltést és checksum számítást. Ha mindez nem segített, mérjük össze szakadásvizsgálóval a panelen az akkumulátor + és – érintkezőit, ha

csipog a műszer, zárlat van a tápkörben (jellemzően végfokzárlat). Mérjük ki a zárlatot a már ismert módon, melegítsük le a végfokot és végezzük el ismét a mérést végfok nélkül, ha annak a meghibásodására gyanakszunk.Ha mindez nem segített, vegyük elő a szervízrajzot és mérőműszereinket. Ellenőrizzük, hogy az akkumulátor + pólusáról a VBATT tápfeszültség eljut-e a CCONT IC-hez (a CCONT előtti kondenzátoron mérve), majd hogy a CCONT leosztja-e ezt a feszültséget a vezérlő áramköröknek (a CCONT és a HAGAR, valamint a CPU és esetleg a VCO közötti kondenzátorok megmérésével, ahol tipikusan 2.8 V-ot kell tudnunk mérni, ezek a kondik jellemzően a CCONT körül helyezkednek el elsősorban), mérhetünk szakadást is ha a hibaforrás ismeretében erre gyanakszunk. Ha minden feszültség a gyárinak megfelelő értékű, mérjük meg oszcilloszkóppal a processzor bejövő órajel frekvenciáját (13 Mhz) a megfelelő mérési ponton, esetleg a 32.768 Khz-es kristály frekvenciáját is érdemes lehet megmérnünk. Ha mindent rendben találtunk, feltehetően a logikai egységek hibásodtak meg, tehát a flash IC,a RAM vagy a CPU, ezeket kell tehát lecserélnünk. Ha az órajelet nem tudtuk kimérni, a VCO és/vagy a HAGAR IC cseréje lehet szükséges, ha a CCONT nem osztja le a tápokat akkor őt kell kimelegítenünk. Természetesen ezek csak vázlatos alapelvek a DCT-3-as generációjú Nokia telefonok javítására, nem örök érvényű szabálykönyv, mindig a gyári szervíz leírásokat kövessük és a kapcsolási rajz alapján gondolkodjunk a hibalehetőségeken.Más típusú telefonok más elosztásúak lehetnek, de a lényegi mérések ugyanazok, csak esetleg mások a feszültségek, a frekvenciák vagy máshogy nevezik az IC-ket.

2. A telefon nem áll fel a hálózatra, térerőhiba lép fel

Ellenőrizzük a telefon tápellátását, hogy teljesen fel legyen töltve az akkumulátorunk, és hibátlanul működjön. Ellenőrizzük a készüléket minden lehetséges fajtájú SIM-kártyával3 és 5 V-os kártyák, Pannon, T-Mobile, Vodafonekártya, és kártya nélkül kíséreljük meg a 112-es segélyhívást. Ha a segélyhívás kicseng, de a telefon kártyával nem működik, a készülék valószínűleg le van tiltva a hálózatról (esetleg a kártya van letiltva?) Kisebb eséllyel hibás lehet a SIM-kártyát kezelő áramkör (SIM-olvasó, COBBA IC, CPU). Ha a telefon csak 3 vagy csak 5 V-os SIM-kártyával működik, akkor feltehetően a COBBA IC hibásodott meg, de elképzelhető, hogy a telefon annyira régi (csak 5 V-os esetén) vagy annyira új (3 V-os esetén), hogy már nem kezeli a másik szabványt. Ha a telefonunk csak Vodafone kártyával talál hálózatot, kézi hálózatkeresésen keressük meg az elérhető hálózatokat. Ha megtalálja a Pannon és a T-Mobile hálózatát, és független a készülék, de az ő kártyáikkal nem működik, akkor a telefon le van tiltva. Amennyiben csak a Vodafone hálózatát látja, a 900 Mhz-es vevő-áramköre hibásodott meg, ami lehet a diplexer hibája, vagy a 900 Mhz-es szűrőé, esetleg az LNA-é vagy a HAGAR-é. Fordítva, ha a telefon a Vodafone hálózatát nem látja, akkor az 1800 Mhz-es vevő áramköre (DCS RX) hibásodott meg, ami hasonlóképpen fest, mint a 900 Mhz-es vevő áramkör hibája.Ha a készülék minden kártyát elfogad és minden hálózatot lát, de egyikre sem képes feljelentkezni, akkor az adó oldali áramkörben van a hiba, természetesen csak akkor, ha a segélyhívás sem cseng ki. Ez lehet a CPU, a COBBA IC, a CCONT, az RF regulátor IC, a HAGAR, az adó oldali szűrők és csatolók, de leggyakrabban a végfok hibája (ha a telefon nem látja egyik hálózatot sem,akkor a diplexer és a HAGAR vagy a COBBA, esetleg a CPU hibájára gyanakodhatunk). Ha a telefon dobálja a hálózatot beszélgetés közben, megszakítja a hívást, erősen elkezdi hívás közben lemeríteni az akkumulátort vagy ki is kapcsol,feltehetőenvégfokhibával van dolgunk. Ha a készüléken beérkező hang robotszerűen hallatszik,a CCONT vagy a HAGAR IC cseréje/melegítése lehet szükséges.Ha a készüléken szaggatott hangot hallunk, elmegy a hang, az leggyakrabban az antenna, az antenna-érintkező vagy a diplexer hibája. Vigyázzunk, mert az antenna vagy érintkezése meghibásodása esetén a végfok IC is könnyen tönkremehet (lásd T28/T29)! Mindig ellenőrizzük a forrasztást igénylő javítások előtt, hogy az antenna nem tört-e el, nem repedt-e meg, érintkezői rendben vannak-e, mert ez gyakori és alattomos hibaforrás lehet főképp leesett telefonoknál. Előfordulhat az is, hogy a készülék külső antenna érintkezője rövidre zár anélkül, hogy csatlakoztatva lenne rá külső antenna, így a diplexer neki továbbítja a kimenő jelet, ami annak teljes elvesztésével jár, vagyis a készülék nem képes felállni a hálózatra, és működni rajta. Ezt s hibát a diplexer megfelelő lábának és az antenna érintkező PED-eknek az átkötésével javíthatjuk legegyszerűbben. Ha a telefonkészülék hálózati funkciói látszólag remekül üzemelnek, de se bejövő, se kimenő hang nincs, akkor a COBBA IC hibásodott meg feltehetően (kicsi az esélye, hogy egyszerre hibásodjék meg a hangszórót és a mikrofont teljesen külön vezérlő áramkör). Ha a diplexerünk hibásodott meg, de nincs tartalék alkatrészünk, a már ismert háromszög-átkötéssel orvosolhatjuk a problémát, igaz így egynormás telefont varázsolunk a két-vagy

háromnormás készülékből. Gyakran okozhat hibát a végfok IC tápellátásának megszakadása is, ilyenkor a végfok megfelelő lábát kell összekötnünk az akkumulátor + pólusának érintkezőjével a panelen. Ha megtaláltuk, hogy nagyjából melyik áramkör melyik elemei felelősek az adott meghibásodásért, akkor oszcilloszkóppal kimérhetjük a hiba pontos forrását, vagy ha nem áll a rendelkezésünkre ilyen műszer, akkor találomra kicseréljük a lehetséges 2-3 elemet, és teszteljük a telefont. Nagyon fontos hogy RF hibák javítása esetén alaposan teszteljük a telefont, lehetőleg minden kártyával kezdeményezzünk és fogadjunk rajta hívást, és tartsuk a vonalat 1-2 percig, mielőtt visszaadnánk a telefont az ügyfélnek. Jellemzően ha hívás közben vagy alapállapotban ingadozik a térerő kijelzése, az végfok vagy antenna hibára utalhat,ha később már nem is kapcsol be a telefon, akkor zárlatos lett a végfok (ezt az antennán kívül okozhatja az RF ICmeghibásodása is!). Ha csak a kijelzéssel van probléma (akár a töltés, akár a térerő kijelzésével) de egyébként remekül működik a telefon, akkor feltehetően a 32.768 Khz-es kristályt okolhatjuk a hibajelenségért.Ha a bejövő hívásokkal akad problémánk, hasznos lehet még a VCO IC cseréjével is megpróbálkozni.

3. A telefon nem tölt

Ellenőrizzük az akkumulátort, a töltőt, mérjük is meg őket töltés közben és alapállapotban is, majd ellenőrizzük a töltő csatlakozót a készüléken. Ha mindent rendben találtunk, nézzükmeg az akkumulátor-érintkezőket, tisztítsuk meg a telefont, majd eredménytelenség eseténkeressük meg a töltőkörben az olvadóbiztosítékot, és ellenőrizzük a Zener-diódával együtt.Ha nem találtuk őket hibásnak, szakadásvizsgálóval mérjük végig a töltőkört, elsőként kezdjük úgy, hogy az akkumulátor + pólusát a bejövő töltő csatlakozó PED-hez mérjük, hiszen ha a két végpont összecsipog, akkor köztük sem lehet már szakadás. Ha mindent rendben találtunk, érdemes megmérnünk a nagyobb ellenállások és diódák referencia-értékeit. Ha itt sem merül fel hiba, cseréljük ki a töltésvezérlő IC-t, majd a CCONT-ot. Eredménytelenség esetén az akkumulátor-érintkezők előtt a körbe kötött kondenzátorok kivétele vagy cseréje jelenthet még megoldást, ha ez sem vezet eredményre, akkor CPU hibával lehet dolgunk.

Végezetül, a legfontosabb diagnosztikai eszközünk maga az ügyfél, aki behozza a telefont.A készülék meghibásodásának, előéletének ismerete lényegesen lerövidítheti a hibakeresés idejét és növelheti annak hatékonyságát. A jó szervizes a telefonok alapos ismeretével, jó,logikus gondolkodással következteti ki a lehetséges hibaforrásokat, de természetesen a készülék felhasználójának feltett kérdések és a szerviz-leírások olvasása is hatalmas segítséget nyújthat.

Hogyan teszteljünk egy mobiltelefont, ha el akarják adni nekünk?

Véleményem szerint a legfontosabb tényező, amit mindig meg kell néznünk, az ember, aki el akarja nekünk adni, nem pedig a telefon. Miért akarja vajon eladni a készüléket, honnan származhat a készülék, és hogyan bánhattak vele stb. Ezt követően a telefon külső állapotát vessük górcső alá, az előlap állapotát, esetleges sérüléseit, a mobil tartozékait, gyári töltő, doboz, magyar nyelvű leírás van-e hozzá, gyári akkumulátor van-e benne, nem poros, koszos-e a készülék, nem láthatók-e rajta leesés vagy beázás nyomai. Ezt követően ki kell próbálnunk a készüléket több SIM-kártyával is, a tulajdonos saját kártyáján kívül legalább még eggyel, ami nem azonos hálózaton működik a tulajdonoséval (amennyiben a telefon független). Kérdezzünk rá a telefon származására, papírjaira, az esetleges fennálló hűségszerződésre, hiszen annak lejárta előtt -- ha a számlát az ügyfél nem fizeti ki -- a telefonkészülék is letiltásra kerül, ha a készülék független, kérdezzünk rá a függetlenítés körülményeire is. Soha ne felejtsük el megkérdezni a készülék beállított biztonsági kódját, ezzel sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat (bár szoftveres eszközökkel ezt többnyire a későbbiekben ki lehet olvasni, vagy ki lehet törölni). Ha mindezen túl vagyunk, kapcsoljuk be a készüléket, és vizsgáljuk meg a gombjait, nyomkodjuk végig, hogy működnek-e, nyomkodjuk meg a kijelzőt is, hogy nem halványodik vagy tűnik-e el az érintkezés, vagy az átvezető gumi hibájára utalva, finoman ütögessük meg a készüléket, hogy nem kapcsol-e ki, nincs-e érintkezési hibája, ha lehetőségünk van rá,szedjük is szét és nézzük át a panelt javítás vagy beázás nyomait keresve. Következő lépésben a készüléken kártya nélkül hívjuk fel a 112-es segélyhívó számot próbaképp, majd behelyezett kártyával az adott szolgáltató ingyenes számai közül valamelyiket (Pannon -1220,

T-Mobile -1230, Vodafone- 1270), és várjuk meg, amíg meghalljuk az automata hangját, közben figyeljünk a hang tisztaságára, a készülék térerő- és töltéskijelzőjére, majd bontsuk a hívást. Esetleg az antenna részleges leárnyékolásával is érdemes hívást kezdeményeznünk. Kérjünk meg valakit, hogy hívjon fel bennünket a telefonba helyezett kártya számán, figyeljük meg hogy a készülék tisztán és megfelelő ütemben cseng-e, rezeg-e, majd a hívást felvéve kölcsönösen halljuk-e egymást a hívó féllel. Ezután lépjünk be a készülék menüjébe, vizsgáljuk meg a menüpontokat, hallgassunk meg néhány csengőhangot, lépjünk be a játékok menübe(ha van ilyen) tekintsük meg a készülék szervízmenüjét, és a hívásinfó menüpontban nézzük meg, mennyi hívást bonyolítottak le eddig összesen a készüléken. Ha ez a szám túl nagy, vagy éppen le van nullázva, legyünk nagyon óvatosak! A szervízmenű lifetimer menüpontja adhat erre vonatkozóan hiteles adatot nekünk,véleményem szerint, ha ezt is sikerült az eladó félneklenulláznia, semmiképpen ne vásároljuk meg a készüléket. Persze érdemes lenne minél tovább vizsgálnunk egy telefont, de erre többnyire csak 2-3 percünk van. A készüléket csatlakoztassuk a töltőre és ellenőrizzük ennek a hibátlan működését is, érdemes esetleg headsettel vagy Bluetooth-al is csatlakozni a készülékhez, és ezt a funkciót is kipróbálni rajta.Ha lehetőségünk van rá, csatlakoztassuk a számítógépünket a készülékre, és futtassunk le rajta szoftveres teszteket a lezárásra, az IMEI-számra és egyéb fontos kérdésekre vonatkozóan.Mindenképpen ellenőrizzük le a *#06#-es kód beírásával a készülék IMEI-számát, melynek meg kell egyeznie a készülék hátlapján, a matricán a vonalkód alatt található IMEI-számmal. Ha a két szám nem egyezik vagy a matrica hiányzik, legyünk rettentően körültekintőek a vásárlásnál, vagy inkább ne is vásároljuk meg a telefonkészüléket.Természetesen hibás készüléket is vásárolhatunk, de a teszteket mindenképpen végezzük el, és úgy alkudjunk a készülékre, ha már megközelítőleg tudjuk, hogy mi lehet a hibája, bár ilyen esetben többnyire csak alkatrészárban (ez jellemzően kb.a kijelző piaci ára) érdemes megvásárolnunk a telefonkészüléket. Hibátlan telefont eladási célra körülbelül a használtpiaci ár mínusz 5-10.000,- Ft-ért érdemes megvennünk, a készülék árától függően.Érdemes a készüléken WAP és GPRS kapcsolatot is létesítenünk a tesztelés során, ha a készülék képes ezekre a funkciókra.Ilyen alapos tesztelés során is csak abban lehetünk biztosak, hogy a készülék az adott pillanatban működőképes, de ettől még rejtett hibája lehet, ezért mindig térjünk ki az adott típushibák megvizsgálására is, amennyiben erre lehetőségünk nyílik.Ha új mobiltelefon-készüléket vásárolunk, alaposan vizsgáljuk meg a készülék külső állapotát, és legyünk nagyon gyanakvóak, ha pl.a kijelzőt védő fólia hiányzik a készülékről,vagy szennyeződések láthatók a töltő-csatlakozónál, a billentyűk körül, vagy az akkumulátor-saruk és az érintkezők már kicsit karcosak, szemmel láthatóan össze voltak már érintve, ha az IMEI-matrica felirata, elrendezése eltér a megszokottól, ha a készülékház a megszokottnál gyengébb minőségű, az illesztései nem pontosak, a készüléket könnyű szétszedni, nem feszül meg sehol. Minden esetben ellenőrizzük a lifetimert, a játékmenüben a rekordokat, a menüpontokat, a szoftver verziót (Nokia telefonoknál kártyával a *#0000# kóddal), a szervízmenüben a javítások számát, az eladás dátumát. Csak akkor fogadjuk el, hogy a készülék valóban új, ha minden tartozék gyári hozzá, és mindent rendben találtunk a fent leírták közül (bár sajnos még ekkor sem lehetünk benne teljesen biztosak).Abból a szempontból fontos ez, hogy a vadonatúj és az „1 napot használt” telefonok piaci ára között már jelentős a különbség.

C - Szervíz etika

A jó szerviz alapelveiA mobiltelefon szervizelésben vannak olyan speciális (vagy talán nem is annyiraspeciális?)alapelvek,amire ha odafigyelünk,sokat tehetünk azért,hogy ügyfeleinkne panaszkodjanak rólunk,és mindig visszatérjenek hozzánk.Alapvető természetesen a korrekt hozzáállás.Ugyan nem túl jó reklám a cégnek,ha elront egy telefont,de a legjobbakkal is előfordul.Ilyenkor a leghelyesebbegy azonos típusú telefonnal kárpótolni az ügyfelet,de mindenképpenvállalnunk kell az anyagi felelősséget.

Minden bevett telefonról írjunk munkalapot,amin szerepeljen a telefonIMEI-száma,a típusa,a hiba,amivel behozták,a javítás és a garanciadátuma,valamint a garanciális feltételek.Ha van digitális fényképezőgépünk,szétszedés után fotózzuk le a panelt,és a kép fénymásolatát is csatoljuka munkalaphoz.A javítás után mindenképpen fénymásoljuk le a munkalapot,az eredeti példány a miénk,a másolt pedig az ügyfélé legyen.A javítási határidőt mindig ésszerűen válasszuk meg,mindenki szereti haa telefonja azonnal kész van,el sem kell menni,meg lehet várni a javítást,tehát mindig erre kell törekedni,de természetesen ez nem mindig lehetséges,figyeljünk oda hogy inkább kicsivel hosszabb időt mondjunk,mint kevesebbet,mert az ügyfél bizalma elillan egy pillanat alatt,ha nem tartjuk be a vállalthatáridőt.A bevállalt telefonokat mindig jól elkülönítve tartsuk,és egyszerre csak egytelefont szedjünk szét,nehogy összekeverjük az alkatrészeket.Nincs annálkellemetlenebb,amikor az ügyfél reklamál,mert pld.nem a saját akksijávalkapta vissza a készülékét.A készülékre mindig írjuk rá a tulajdonos nevét,nehogy véletlenülösszecseréljünk két azonos típusú készüléket.Erre tökéletesen megfelelegy egyszerű árazómatrica is.A készüléket soha ne adjuk vissza rosszabb állapotban,mint ahogybehozták hozzánk,tehát ha behoznak egy térerőhibás készüléket nemadhatjuk vissza úgy,hogy be sem kapcsol,mert az ügyfél jogoskártérítési igényét hangoztathatja ekkor.A készülékben tárolt adatokról(telefonkönyv,SMS) mindigkészítsünk egy teljes mentést,nincs annál kellemetlenebb ha egybefolyásos ügyfél több száz telefonszámát elveszítjük egynéhány ezer forintos javítás során.A használt készülékek javításának garanciális határidejétésszerűen szabjuk meg,bevált gyakorlat az 1-2 hónap.Ha a készüléket újonnan nálunk vásárolták,és garanciábanjavítjuk,a javítás dátumától kezdve meg kell hosszabbítaniaz egy éves teljeskörű garanciát.Az ügyfélnek mindig adjuk vissza a készülékből kivett,már használhatatlan alkatrészeket is(törött kijelző,antenna,stb.)Apró dolog de sok ember bizalmát elnyerhetjük vele.Mindig tartsunk készleten megfelelő mennyiségű alkatrészt,és bontott paneleket,inkább többet mint kevesebbet,mertha a visszatérő ügyfél telefonjait rendszeresen alkatrészhiánymiatt nem tudjuk megjavítani,előbb-utóbb másik szervizt fog keresni.Minden megjavított készüléket alaposan teszteljünk le,és csak akkor adjuk ki a kezünkből ha már látjuk hogylegalább 1-2 órája stabilan működik minden funkciója.Rendkívül fontos,hogy az ügyfelek ne szaladgáljanakvissza másnap a megjavított telefonnal,hogy nem sikerültezt vagy azt megcsinálni rajta,mert ilyenkor az emberekbecsapva érzik magukat,ha pedig boltosoknak javítunk,őkethozzuk ezzel kellemetlen helyzetbe.Csak tökéletesen működő telefonokat adjunk ki a kezünkből,ha egy telefon leesett,és törött a kijelzője,nem elég azt kicserélni,meg kell vizsgálni a panelt is,nem sérült-e meg rajta valami,ésennek megfelelően kell adni az árajánlatot.Ha egy telefont adott hibával behoznak hozzánk,új ügyfélesetén általában kérni szokott egy árajánlatot a javításra.Mivel a telefonszervizelésben a készülékek értéke miattnem lehet túl nagy munkadíjjal dolgozni,és itt inkább a sokmunkára kell törekedni,mint a magas haszonkulcsra,a becsült alkatrészköltség felett a munkával eltöltendő időtfigyelembevéve kb. 1500-2000 Ft-ot tegyünk rámunkadíjként.Utólag semmiképpen ne módosítsunk az adott árajánlaton,

mert az hiteltelennek tűnik.Ha boltosoknak javítunk,mindenképpen igyekezzünk a legkorrektebbárat mondani nekik a javításra,mert ez a piac rendkívül árérzékeny,általában ahhoz viszik a legtöbben a telefonokat,aki a legolcsóbban javít.Véleményem szerint bevizsgálási díjat ne kérjünk az ügyfelektől,mivel a legtöbb szerviz már nem kér ilyet,ezzel jelentősen ronthatjukpiaci helyzetünket.Véleményem szerint egy szervizes ideális munkanapja 5-6 óra javítássalÉs 2-3 óra kiegészítő tevékenységgel telik el(tanulás,internet,alkatrészbeszerzés,stb).Folyamatos továbbképzés nélkül talpon maradni ebben a gyorsanFejlődő szakmában lehetetlen.Törekedjünk arra hogy naponta legalább 20 telefont behozzanakhozzánk javításra.Hirdessünk egyénileg,tartsuk a kapcsolatot boltosokkal,vállaljunk korrekt áron szoftveres és hardveres javításokat egyaránt,és ha a fennti alapelveket betartjuk,még ha nem is vagyunk olyanrutinos és gyors szervizesek,biztos vagyok benne hogy ügyfeleinklegnagyobb része vissza fog jönni hozzánk és elégedett lesz velünk.

D - Interjú az Alpha Service vezetőjével

Alábbi rövid interjúnkat az Alpha Service vezetőjével,Gáborral készítettük,aki társaival együtt már több éve üzemelteti Budapest egyik legnagyobb használt mobiltelefon-szervizét a VII.kerületi Damjanich utcában.Tapasztalatai és tanácsai segítségére lehetnek a pályával most ismerkedő,leendő szervízes kollégáknak.

Gábor,első kérdésem az lenne,hogyan lettetek szervizesek,hogy jött ez az ötlet annak idején?

Mindannyian a GSM üzletágban dolgoztunk már akkor alkalmazottként,négyen indítottuk el ezt a vállalkozást,ketten szervízesek voltunk,ketten pedig kereskedők,összeálltunk és megpróbálkoztunk vele, a tapasztalataink alapján reméltük,hogy jövedelmező vállalkozás lesz.

Milyen alapképzettséggel indultatok el?

Jórészt elektronikai, a két szervízes elektronikai,a másik két társunk pedig kereskedelmi végzettséggel.

Szerinted mennyi időbe telik,amíg valaki elektronikai alapképzettség nélkül,úgymond a nulláról szervizessé válik olyan szinten,hogy önállóan tudjon dolgozni?

Minimum 2-3 évre saccolom.Lehet hamarabb is,de akkor sok lesz a tanulópénz.

Mi szükséges ahhoz,hogy valaki szervizessé válhasson?Fizikai adottságok,stb.Körülmények?

Rengeteg szabadidő,az elején éjjel-nappal,számítógépes ismeretek,kell hozzá műszakiÉrzék,természetesen,kézügyesség,jó szem,jó érzékszervek

Szerinted mi tesz kiemelkedővé egy szervizest a többiek közül?

A szerénység.Az ügyfélért vagyunk és nem fordítva,legyen munkabíró képessége,ésElhivatottsága,de a többi úgyis utána alakul ki,olyan önmagára nézve eleve negatívanÁllna hozzá a kérdéshez,hiszen akkor nem kezdene bele.

Mi a véleményed arról,hogy sok szervizes azt mondja,20-30 perc után már nem érdemes foglalkozni egy

telefonnal,ha annyi idő alatt nem javult meg?

Félre kell rakni,és később megint megpróbálni.Nem gondolom azt hogy nem lenne érdemes vele foglalkozni,esetleg ha második-harmadik félórás próbálkozás sem vezet eredményre,akkor már esetleg.

Szerinted megéri ennyit foglalkozni egy készülékkel a szokásos 2-3000 Ft-os hasznokkal?

Érthető a kérdés,azt hiszem inkább a márkaszervizek azok akiknél elterjedt ez a felfogás,de a kisebb szervizekben szerintem beleférnek a problémásabb javítások is.Természetesen mindenki maga dönti el,hogy meddig éri meg neki,egy adott időintervallumba bele kell férni,Ez természetes,de én az első kudarc után semmiképpen nem tenném még félre.

Véleményed szerint,melyik telefontípusok hibásodnak meg a leggyakrabban?

Ezt szerintem nem így kell nézni,a legtöbbször az fordul meg a szervizekben,amiből a legtöbbet adnak el,mivel az arányok miatt ezekből hibásodik meg a legtöbb,tehát a legpopulárisabb telefontípusok,Nokia,Samsung.Egyébként a típushibákat nem gyártóraInkább adott szériatípusokra bontanám le,vannak olyan Samsung és egyéb modellek,Amelyek bizony gyakran megfordulnak nálunk,mivel eleve konstrukcióhibásak.

Mi a véleményed a Sagem,Alcatel telefonok szervizeléséről?

Ezekről nem akarok rosszat mondani,de jót sem,aki akarja használja,vegye meg,nem szidom,Szerintem nem összehasonlítható a Nokiával vagy az Ericssonnal,dehát mégis telefon,lehet róla telefonálni,van igény ennek a javítására is.

Mennyit keres egy jó szervizes vállalkozóként?

Bármennyit.Ebben a kevés és a sok is benne van,ez csak emberen múlik.Erre nem lehet válaszolni.500.000-1.000.000 Ft,bármennyi lehet.Attól függ,hol van helyileg,milyenek A kapcsolatai,mennyire jó szakember,hogy tud bánni az emberekkel,mennyi pénzt tudBelefektetni.

Mi szükséges szerinted ahhoz,hogy egy szervíz hosszú távon sikeres lehessen?

Olyan egyszerű és alapvető dolgok,mint például rend,tisztaság és fegyelem.Természetesen elengedhetetlen a jó műszaki háttér,a megfelelő berendezések.

Ha már itt járunk,szerinted mennyiből lehet berendezni egy igényes egyszemélyes szervízt?

Másfél-egymillió forint az alja.Ennyibe kerülnek azok a berendezések,amiket egyszer kellMegvenni,az elején.

Mennyi létjogosultsága van még a telefonjavításnak?

Erre én is kíváncsi vagyok,nem vagyok benne egészen biztos hogy ez tovább fog erősödni,Inkább kivárásra játszanék.

Milyen változást hozhatnak a piacon a 3G-s telefonok?

Az biztos hogy több javítás lesz,mivel az ország fele le fogja cserélni a telefonját,amiből biztosan lesz egy nagyobb telefonáramlás,és ez meg fogja dobni egy kicsit a piacot,De hogy hosszú távon mi lesz ennek a következménye ,azt nem lehet még látniValószínűleg amit az emberek most használnak egyszerűbb telefonok,azok már inkább a nyugdíjas rokonok,a gyerekek kezében vagy a fiókban fognak kikötni,nem a szervízben.Igazából nehéz megjósolni ezt a folyamatot,mind a két irány elképzelhető,az is hogy fellendül a piac és rengeteg munkánk lesz,de akár visszaesés is elképzelhető a nagyfokú integráció továbbfejlődése végett.

Veszélyes a szervizekre nézve ez a nagyfokú integráció?

Sajnos csökkennek a lehetőségek,ilyen szempontból káros,igen.A hibakeresés ugyan jelentősen leegyszerűsödik,de romlik a javíthatóság százalékos aránya.Régen Minden IC-nek megvolt a maga feladata,ha elromlott,ki lehetett cserélni,manapság 1-2 IC látEl a telefonon minden alapfunkciót,nemritkán 3-4-féle teljesen különböző funkciótIntegrálnak egy vezérlő egységbe,így aztán ha az a vezérlő egység történetesen nemCserélhető,hiába tudom megállapítani hogy hibás,ha nem tudom kicserélni,és akkorSajnos vissza kell adnom a telefont úgy,hogy nem javítható.Ebből a szempontbólAz integráció számunkra nem túl kedvező,dehát majd erre is kitalálnak valamit.

Milyen hatósági engedélyek szükségesek most egy szervíz működtetéséhez?GondolokItt a működési engedélyre és hasonlókra.Az úniós csatlakozás hozott valamiféle változásokat a szabályzásban?

Tudomásom szerint nem történtek ezzel kapcsolatban szigorítások,ugyanolyan alapvető elvárások vannak mint egy boltnál,tehát érintésvédelmi szempontból meg kell felelnie aMűhelynek,de semmilyen különleges szabály vagy korlátozás nincs,ugyanolyan engedélyekKellenek hozzá,mint bármilyen egyéb szervízhez.Természetesen ha valaki márkaszervízt akarNyitni,ott nagyon komoly elvárások vannak,ESD védelmi berendezések,stb.Extra védelem nem kell.

Egy rutinos szervizes hány telefont tud megcsinálni egy munkanap alatt?

8-10 telefont meg lehet csinálni szerintem,de típusfüggő,és természetesen függ a hibától is.Ennél inkább csak többet.

Mi a véleményed arról a tendenciáról,hogy Budapesten átlagosan 8-10 kis GSM boltraJut egy javító szervizes,tehát a 8-10 üzlet mind egy szervizeshez viszi el a javítandóKészülékeket?

Akkor az nem sokat alszik.Szerintem ez sok,inkább 5-6 boltot tud ellátni nyugodtan egy ember.Itt nem csak az effektív javítással eltöltött időt kell nézni,a boltosok ha élő a kapcsolat a telefonok mellett hívogatják,alkatrészbeszerzés,egyebek miatt.Ez azért sok időt elvesz,bárTermészetesen nem rossz üzlet.De itt meg kell említeni azt is,hogy van olyan bolt Budapesten nem is egy,amely egy szervizesnek egész napi munkát képes adni,és van olyan üzlet is,főlegAhol viszonteladókkal is foglalkoznak,ahol 4-5 szervizes is elférhet,annyi a tennivaló.

Végezetül még egy kérdés,mit tanácsolnál a pályával most ismerkedő,kezdő szervízeseknek?

Igazság szerint nem lesz könnyű nekik bekerülni a piacra,főleg itt Budapesten,elég sokan vagyunk,mondhatni telített a piac,itt inkább csak átrendeződés lehet,persze ez attól is függ,Milyen mélységben akarnak foglalkozni a szervizeléssel,nem mindegy hogy diákhitel mellé vagy kollégiumi díjat kifizetni kell a pénz,vagy családot fenntartani.Aki pénzt akar keresni,annak áldoznia is kell rá,a szervíz tekintetében elsősorban az idejét,a tudását kell befektetnie,de valamilyen szinten természetesen tőkét is.Sokat kell foglalkozni a telefonokkal,Böngészni az internetet,a fórumokat,gyakorolni,és meg kell lennie a megfelelő szakmai alázatnak,akkor nem lehet probléma.Az elején sok türelem,és meg kell fizetni a tanulópénzeket.Vidéken talán könnyebb a helyzet,jóval kevesebb a javító szervíz,sokan Pestre hordják fel a telefonokat javíttatni.Nagyjából ennyit tudnék erről mondani.

Gábor,nagyon köszönöm a beszélgetést,reméljük a könyv olvasói hasznát fogják venni a tanácsaidnak!

Örülök ha segíthettem,ha a kedves olvasónak olyan szintű problémája adódna a telefonjával,Amibe már nem szívesen avatkozna bele,hozza el nekünk a Damjanich utcai üzletünkbe,ésKedvező áron segítünk a dolgon,ha tudunk.Minden jót!

Ajánlott és felhasznált irodalom

Hainzmann-Varga-Zoltai: Elektronikus áramkörök

Szittya Ottó: Bevezetés az elektronikába

Szittya Ottó: Digitális és analóg technika I-II.

J. G. Lehmann: Diódák és tranzisztorok

G. D. Bishop: Analóg áramkörök és rendszerek

Dr.Borbély Gábor: Elektronikai áramkörök I-II.

Andrew Tanenbaum: Számítógépes hálózatok

Mobile Phone Repair Guide – szervizfüzetek

Dr. Kovács F. Ferenc: Az informatika VLSI áramkörei

Dárdai Árpád: Mobil távközlés, mobil internet

Horst Geschwinde: Bevezetés a PLL technikába

William C. Lindsey: Phase-locked loops

Halonen, Timo GSM, GPRS and EDGE performance: evolution towards 3G/UMTS

Bekkers, Rudi Mobile telecommunications standards: GSM, UMTS, TETRA, and ERMES

Eberspächer, Jörg GSM: switching, services and protocols

E, Gunnar: GSM networks : protocols, terminology, and implementation

Mouly, Michel: The GSM system for mobile communications

Cebe László: Villamosságtan

Ralf Nolde: SMD-Technik

Sedra, Adel S. Microelectronic circuits

Rádiótechnika évkönyv 2002, 2003, 2004

Internetes források :

www.blueled.co.ukhttp://mobile.box.sk

www.gsmbond.ru

www.gsmzone.co.ukwww.mobilforum.huwww.gsmkabelek.comwww.nokiaport.dewww.pannongsm.huwww.vodafone.huwww.tmobile.huwww.nokia.huwww.andrei.huwww.gsm.lap.huwww.gigatel.huwww.concorde.huwww.phonezone.huwww.decoder.wz.czwww.duhamobil.czwww.xgsmtechnology.comwww.gsm-technology.comhttp://gsmsearch.comwww.gsmcity.dewww.handyschrauber.dewww.moviltuning.netwww.gsmbgmag.comwww.remzone.ruwww.trans-way-bizwww.gsmwizard.comwww.mobilkor.huwww.mobileclub.com.ruwww.mimi.huwww.startlap.comhttp://www.home.pages.at/bogi/gsm.htmhttp://www.uniquephones.comhttp://www.argogsm.kiev.ua/faq.shtmlhttp://www.gsm-software.net/index.php?tutorials.php&1http://www.aggtyvilani.com/vilani.asphttp://www.duhamobil.cz/http://win.microarea.net/electronics/phones.htmlhttp://www.gsmwizard.com/news_flash.htmlhttp://www.xgsmtechnology.com/g.php?C=23404&D=119894&domain=xgsmtechnology.com&K=GSM+Cell+Phone&V=5168http://gsmmillenium.wallst.ru/english/shop/service_manuals/http://www.gsmsupport.net/index_en.htmlhttp://www.home.pages.at/bogi/gsm.htmhttp://members.kabsi.at/nokia/http://www.gsmtricks.com.ua/modules.php?name=Pages&pa=list_pag&cid=1http://www.trycktill.com/eng/nokiamobiledct3.asphttp://www.cellphone-emporium.com/directory/Nokia/3210_manual_nokiahttp://mobile-gsm.boom.ru/Service.htmlhttp://manual.kmip.net/bbs/http://polishgsm.com/http://www.moviltuning.net/http://fileshare.eshop.bg/index.php?what=show_requests&page=5750http://kecs.uw.hu/http://www.phatphones.com/phones_to_clear.htmhttp://www.gsmflashes.narod.ru/http://www.mobiltelo.huhttp://www.gsmportal.hu