Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Vezetéstudományi Intézet

Minőségirányítási fejlesztések a Bodrogkeresztúri Regionális

Hulladékkezelő Központban

Keresztény Natália

2013.

2

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 3

2. ELŐKEZELT ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK KEZELÉSE ...................................................... 5

2.1. ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA ..................................................................................... 5 2.2. MEGOLDANDÓ FELADATOK, FELMERÜLT PROBLÉMÁK AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK

HASZNOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN ............................................................................................................. 6 2.3. TERMÉKMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS KŐANYAGHALMAZOK ESETÉN ................................................................ 10 2.4. AZ INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÉRTELMEZÉSE, ELŐNYEI ....................................................... 14

3. A BÁZISSZERVEZET BEMUTATÁSA ................................................................................................ 19

3.1. A BODROGKERESZTÚRI REGIONÁLIS HULLADÉKKEZELŐ KÖZPONT ..................................................... 19 3.2. MENTO KÖRNYEZETKULTÚRA KFT. ................................................................................................... 25 3.3. A TÁRSASÁG INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE ................................................................................ 27 3.4. ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÜZEM ............................................................................... 29

4. AZ ÁLTALÁNOS TECHNOLÓGIAI FOLYAMAT ÉS A MŰKÖDÉST SZABÁLYZÓ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS GYÁRTÁS ELLENŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ........................... 31

4.1. A RÉSZLETES TECHNOLÓGIA FOLYAMAT .............................................................................................. 31 4.2. A FELDOLGOZÓ ÜZEMRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE ............. 35 4.3. A TERMÉKSZABVÁNY SZERINT KIALAKÍTOTT GYÁRTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZER ................................ 36

5. AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK FELDOLGOZÁSI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ....... 41

5.1. A GYÁRTÁS ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................................... 41 5.2. AZ ALAPANYAG FOGADÁSA, MÉRLEGELÉSE, TÁROLÁSA ....................................................................... 41 5.3. A NYERSANYAG ELŐKÉSZÍTÉSE, FELADÁSA .......................................................................................... 44 5.4. TÖRÉS, OSZTÁLYOZÁS .......................................................................................................................... 45 5.5. A TECHNOLÓGIA SORÁN KELETKEZŐ HULLADÉKOK KEZELÉSE ............................................................. 45 5.6. A TERMÉK KEZELÉSE, TÁROLÁSA, ÁLLAGMEGŐRZÉSE, RAKODÁS ÉS KISZÁLLÍTÁS ............................... 46 5.7. VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE ........................................................................ 48 5.8. A DEPÓRÓL SZÁRMAZÓ ANYAGOK KÁROSODÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA ............................................... 49 5.9. NEM MEGFELELŐ TERMÉKEK KEZELÉSE ............................................................................................... 49 5.10. KÉSZLETNYILVÁNTARTÁS .................................................................................................................. 50 5.11. KARBANTARTÁS ................................................................................................................................. 52

6. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK .............................................................................................................. 53

6.1. A BEVEZETETT (4) –ES SZÁLLÍTÓI MEGFELELŐSÉGI MÓDOZAT ÉRTÉKELÉSE ......................................... 53 6.2. A TECHNOLÓGIA EGYES PONTJAINAK FEJLESZTÉSE A MINŐSÉG JAVÍTÁSA ÉRDEKBEN .......................... 57 6.3. A 2(+)-OS RENDSZER ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK ............................................... 60

7. ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................................................................................. 66

8. SUMMARY ................................................................................................................................................ 68

9. IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................... 69

10. MELLÉKLETEK .................................................................................................................................... 72

3

1. Bevezetés

A MENTO Környezetkultúra Kft-nél eltöltött 3 év alatt betekintést nyertem mind a

cég, mind pedig a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ

működésébe.

A cég alaptevékenysége a kommunális hulladékok lerakással történő

ártalmatlanítása ugyanakkor, a saját lehetőségeihez mérten köteles betartani az

Országos Hulladékgazdálkodási Terv építési-bontási hulladékok

újrahasznosításának növelésére vonatkozó előírásait. Mindezeknek eleget téve,

figyelve a térség még kiaknázatlan lehetőségeire 2006 nyarán létrehozta Építési-

bontási Hulladék Feldolgozó Üzemét.

Az Üzem rendelkezett a rá vonatkozó hulladékkezelési engedélyekkel, ám ezek az

engedélyek az előállított frakciók termékként való piaci értékesítését

nagymértékben korlátozták. A szakma képviselői által felsorakoztatott, a

dolgozatom második fejezetében tételesen bemutatott problémák megoldására

egyetlen lehetőség kínálkozott a feltört építési-bontási frakciók termékminősítési

eljárásának lefolytatása.

A MENTO Kft. látva ezt a lehetőséget 2008 nyarán feladatai közé tűzte ki az

említett minősítési eljárás feltérképezését, kidolgozását.

Mint a társaság akkori környezet és minőségirányítási megbízottja az én feladatom

volt a szükséges engedély és feltétel rendszerek átvizsgálása, hogyan lehetne a cég

lehetőségei szerin mindezt megvalósítani.

A társaság hosszú távú stratégiai céljait szem előtt tartva (útalapok,- beton

adalékanyagok előállítása, transzport betongyártás) első lépésként meg kellett

határoznunk azokat a lehetséges termékszabványokat, melyek feltehetően

alkalmazhatóak az előállított frakciókra. Mindehhez nélkülözhetetlen fontosságú (a

4

4. fejezeten részletesen bemutatott) törési technológia és az előállítható frakciók

pontos ismerete.

Minden termékszabvány alap követelménye, hogy a gyártónak Üzemi

Gyártásellenőrzési Rendszert kell létrehoznia. A bizonytalan és átláthatatlan

terméktanúsítási rendszerben az egyetlen biztos pont, hogy ez a rendszer beépíthető

a hulladékkezelő cégeknél gyakorlatilag már kötelező érvényűen kialakított és

működtetett minőségirányítási rendszerbe.

Szakdolgozatommal a MENTO Kft. Építési-bontási Hulladék Feldolgozó Üzemén,

mint élenjáró példán keresztül szeretném bemutatni egy már működő, a

termékminősítési eljárás szerint létrehozott, a társaság meglévő integrált irányítási

rendszerébe beépített gyártásellenőrzési rendszer felépítését, gazdasági vonzatait.

A rendszer működtetésén felül arra keresek megoldási, fejlesztési javaslatokat,

hogyan lehetne a termelési hatékonyság növelésével, a termékminősítési rendszer

szigorításával nagyobb piaci részesedést elérni.

Célom mindezzel megmutatni a szakma résztvevőinek, hogy a bizonytalan hátterű,

szabályozatlan építési-bontási hulladékhasznosításban létezik gyakorlati megoldás,

mely új belépőként méltó helyet kaphat az építőipari termékek piacán.

5

2. Előkezelt építési-bontási hulladékok kezelése

2.1. Építési-bontási hulladékok hasznosítása

A 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény értelmében a hasznosítás a

hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a

4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő

felhasználása. (lásd: 1. sz. melléklet)

Építési-bontási hulladékok hasznosítási lehetőségei:

közvetlen felhasználás (tégla, cserép, fém-és betonelemek, fa)

felhasználás beton adalékanyagként (beton vagy téglatörmelék)

térkitöltő anyagként (vegyes törmelék)

kohósítás, újraömlesztés (fémek, hőre lágyuló anyagok). [NIG, 2009]

A hulladék hasznosítására vonatkozó alapvető követelmény, hogy a hasznosítással

előállított termék az elsődleges alapanyagból előállított terméknél nagyobb

környezetterhelést ne hozzon, a hasznosítási technológia alkalmazása ne

veszélyeztesse az emberi egészséget és a környezetet, valamint az elérhető

eredményhez képest ne jelentsen túlzott mértékű gazdasági terheket. Összefoglalva:

a hulladékot akkor lehet és kell hasznosítani, ha az ökológiailag előnyös,

műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott. [Biacs et al., 2003]

Az újrahasznosítás érdekében gondosan fel kell deríteni a gazdaságban azokat a

területeket, ahol az előkészített hulladékanyagból származó termékek

felhasználhatók. A termékeknek meg kell felelnie a környezetvédelmi és az építési

műszaki előírásoknak. Ismerni kell az anyagok tulajdonságait, amire rendszerint a

megfelelő anyagvizsgálatok és kísérletek adnak választ. [Csőke, 1999]

Az építési-és bontási hulladékok hasznosítását tehát három tényező határozza meg:

műszaki minőség, környezetvédelmi követelményekkel való összeegyeztethetőség,

6

valamint a primer ásványi anyagokkal való versenyképesség. Az építési hulladékok

hasznosítása történhet közvetlenül, illetve közvetetten, azaz valamilyen előkészítési,

feldolgozási műveletet követően. [Köztisztasági Egyesülés Munkacsoportja, 2003]

2.2. Megoldandó feladatok, felmerült problémák az építési-bontási

hulladékok hasznosításával kapcsolatban

Az építési törmelékek hasznosítása egyre több gondot okoz. A problémákat a

hasznosítás, mint hulladékgazdálkodási tevékenység hazai szabályozatlan,

koordinálatlan rendszere adja. Néhány kiinduló pont, mely bizonytalanná, némely

esetekben tehetetlenné teszi a kezelőket (feldolgozók) a hasznosítási tevékenység

megvalósításában.

Nem készült a feldolgozott építési-bontási hulladékokra megfelelő, életszerű,

építőipari szabvány

A potenciális végfelhasználók idegenkednek a termék alkalmazásától,

részben tudatlanság, részben ellenérdekeltség okán és sokszor tudatosan nem

hajlandóak figyelembe venni a meglévő referenciákat és a tapasztalatokat

A bányászati lobbi akadályozza a szélesebb körű felhasználást, annak

ellenére, hogy piaci részesedésüket ezen termékek alkalmazása csak kis

mértékben csökkentheti.

Jelenleg semmiféle támogatást (sem pénzügyi, sem adminisztratív) nem

kapnak sem a felhasználók, sem a feldolgozók, ezért a bányákkal szembeni

árverseny nem kiegyensúlyozott, a piacra jutás nehézkes.

A beszerzéseknél nem jelenik meg ezen termékekkel szemben pozitív

diszkrimináció (közbeszerzések, állami megrendelések stb.)

Az építési-bontási hulladékok kezelése nem tartozik a hulladékkezelési

közszolgáltatás körébe, ezért jelenleg nincs példa arra, hogy egy feldolgozó

létesítmény kizárólagossággal kijelölésre kerülne egy adott térségen belül

(gyűjtőkörzetek).

A mobil és telepített üzemi infrastruktúra egyensúlyára ügyelni kellene.

Célszerű lenne rögzíteni, hogy (speciális esetektől eltekintve) mobil gépsor

7

kizárólag akkor alkalmazható, ha az előkezelt inert hulladékot helyben

hasznosítják. Amennyiben az előkezelés helyszínén történő hasznosítás nem

megoldható, akkor a telepített üzemekbe (ha van a térségben) kell irányítani,

akár átrakóállomások közbeiktatásával is a hulladékot.

A KIOP forrásaiból támogatott létesítmények (is) piaci, tehát nem

környezetvédelmi szakmai alapon kell működjenek, ezért jelenleg nem

garantálható ezen üzemek hosszú távú pénzügyi fenntarthatósága.

A mindennapi végrehajtás során nem jelenik meg következetesen a

vonatkozó jogszabályokban, irányelvekben, stratégiákban foglalt előírások

betartása. [Várkonyi István, 2012.]

Az előkezelt építési-bontási hulladékok termékké minősítése, mint az egyetlen jó

válasz a kialakult problémára.

Az építési-bontási hulladékok kezelésének jogi, szakmai, piaci anomáliái az

érintettek döntő többsége előtt ismert.

A probléma többszintű, elég itt arra gondolni, hogy az építési-bontási hulladékok

megfelelő kezelőüzembe történő eljutása kevés esetben történik meg (már ha van az

adott térségben ilyen üzem), az előkezelés után visszanyert másodnyersanyag

értékesítése nehézkes, elsősorban a primer nyersanyagok alacsony ára és a nem

megfelelően működő ösztönző rendszer miatt.

A MENTO Kft. egykori általános igazgatóhelyettese szerint komoly hátrányt okoz

az is, hogy az építés-bontási hulladékok kezelése, mint hulladékgazdálkodási

szakterület jelenleg koordinálatlan, tulajdonképpen azt sem lehet tudni pontosan,

hogy mekkora mennyiségű és milyen minőségű alapanyag, illetve

másodnyersanyag áll, állhat a kezelők rendelkezésére, azt hol és milyen módon

kezeltethetik a termelők.

Ezt a szakma több képviselője felismerte, melynek hatására a KSZGYSZ keretei

között megalakult az építési-bontási hulladék munkacsoport.

8

A munkacsoport feladatai között kiemelt helyen szerepel a már előkezelt építési-

bontási hulladékok piacra jutásának elősegítése. A munkacsoport úgy látja, hogy

ennek alapfeltétele, hogy egységesített, a hazai specialitásokat is figyelembe vevő

szabályzórendszer alapján minősítésre kerüljenek ezek a másodnyersanyagok is,

melynek hatására, termékként már megnyílhat a piac előttük.

A minősítési eljárásokat európai uniós és magyar szabványok írják le. Ezen

szabványok alapján jól működő rendszerek jöttek létre és működnek Európa nyugati

felén, így a számos példa és gyakorlati megvalósítás áll rendelkezésre.

Az említett szabványok által nyújtotta lehetőségekkel élni kell, ez azonban a

jelenlegi pontatlan és tisztázatlan feltételek és lehetőségek mellett nehéz feladat.

Némi könnyebbséget jelent, hogy a termék szabványok beépíthetők a kezelőknél

már meglévő minőség és környezet irányítási rendszerbe, kialakítva így egy

komplex irányítási rendszert. Ugyanakkor az irányítás rendszer alapelvein felül egy

olyan (az országban eddig előzmények nélküli) gyártásellenőrzési rendszereket kell

bevezetniük a kezelőknek, amelyek fenntartása jelentős költséggel jár. Ennél is

fontosabb, hogy a szigorú ellenőrzési, nyomonkövetési rendszert folyamatosan és

következetesen fenn kell tartani. Az így kialakított szigorú minőségbiztosítási,

ellenőrzési rendszer lehet az alapja annak a bizalomnak, amely a termékek beépítése

kapcsán a felhasználókban kialakulhat.

A lefolytatott és következetesen fenntartott termékminősítési eljárások keretében

előállított és ellenőrzött termékek minősége folyamatosan szavatolható, tehát a

termék minőségi kifogásokkal már nem szorítható ki a piacról.

A halmazos termékekre vonatkozó szabványok alapján jelenleg (a hulladékkezelő

számára is megvalósítható) két alapvető gyártásellenőrzési rendszer alkalmazható.

1) Önkéntes alapon, külső minősítő szervezet bevonása nélkül, de a szabvány

előírásainak figyelembe vételével fenntartott és üzemeltetett gyártásellenőrzés.

Ezzel a módszerrel az előkezelt építési-bontási hulladékok alapvetően azon

csoportja minősíthető, amely alacsonyabb minőségi követelményeket igénylő

felhasználási területeken kerül alkalmazásra (pl. talajstabilizálás, töltésépítés).

9

2) A kezelőtől független, akkreditált minősítő szervezet bevonása a

gyártásellenőrzési folyamatba (KTI, ÉMI, VITUKI) Ebben az esetben a komolyabb

minőségi elvárásoknak is megfeleltethető a termék (útalapok, ágyazatok, építési

betontermékek készítése stb.)

Mindkét esetben a termék alapjellemzőinek meghatározása az első lépés, ekkor

derül ki, hogy az adott másodnyersanyag milyen területen hasznosítható, illetve az

adott szabvány keretei között milyen ellenőrzési folyamatokon kell átesnie. A

minősítési folyamatot kiegészíthetik egyéb szakterületi elvárások (pl. útépítési

szakmai előírások) is.

Értelemszerűen az első variáció az olcsóbb, azonban ez ad leginkább lehetőséget a

visszaélésekre is, tehát a termékekkel szembeni piaci bizalom szempontjából

kérdéses a létjogosultsága.

A második verzióban előállított és ellenőrzött termékek minősége folyamatosan

szavatolható, tehát a termék minőségi kifogásokkal már nem szorítható ki a piacról.

A munkacsoport álláspontja szerint a két termékminősítési eljárás párhuzamos

alkalmazása hozhatja meg az elvárt eredményeket, azzal a szigorú iránymutatással,

hogy a piaci szereplők bizalmának megszerzése és fenntartása következetes és

tisztességes munkát igényel minden olyan hulladékkezelőtől, aki érdekelt és részt

kíván venni az ágazat felvirágoztatásában. [Lengyel, 2009]

10

2.3. Termékminősítési eljárás kőanyaghalmazok esetén

Az Európai Unió egyik legfőbb célkitűzése egy egységes belső piac létrehozása és a

kereskedelem előtt álló minden akadály felszámolása. Ennek érdekében 1988-ban

az Európai Közösségek Tanácsa elfogadta a tagországok építési termékekre

vonatkozó 89/106/EGK, Építési Termék Irányelvet. [Szendy-Kutassy, 2004]

Az Építési Termék Irányelvet az Unió tagországainak be kell vezetni saját

jogrendszerükbe (harmonizálás), úgy hogy az irányelv céljai érvényesüljenek.

[Szendy-Kutassy, 2004] Ennek érdekében Magyarországon hatályba lépett az

építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint

forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló 3/2003. (I. 25) BM-

GKM-KvVM együttes rendelet, amely kimondja, hogy építési terméket szállítói

megfelelőségi nyilatkozat kiadásával lehet forgalomba hozni. [Bencze et al., 2009]

A rendelet hatálya az 1. § értelmében kiterjed „valamennyi építési termékre, annak

gyártójára, forgalmazójára, importálójára, továbbforgalmazójára, belföldi

felhasználójára, továbbá az ezekből létrehozott építmény építtetőjére, tervezőjére és

kivitelezőjére, valamint az építési termékek műszaki specifikációját jóváhagyó, a

megfelelőség igazolás során közreműködő vizsgáló, ellenőrző és tanúsító

szervezetekre, az építményeket engedélyező, az építésfelügyeleti és

fogyasztóvédelmi hatóságokra, továbbá a vámszervekre.”

A rendelet 3 § értelmében forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni

csak megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket

szabad.

A 9 § értelmében a szállító feladata a termékre előírt megfelelőség igazolási eljárás

lefolytatása, valamint az eljárás eredményeként kiállított megfelelőség igazolásnak

(megfelelőségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat) a termékhez

való csatolása. A megfelelőség igazolási eljárást a termékre vonatkozó jóváhagyott

műszaki specifikáció határozza meg. Az eljárásban vizsgálatokkal és bizonyítási

eljárásokkal kell megállapítani, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó műszaki

specifikáció előírásainak.

11

Az Építési Termék Irányelv és ennek megfelelően a 3/2003. (I. 25) BM-GKM-

KvVM együttes rendelete az 1+, 2, 2+, 2, 3 és 4 jelzésű eljárás módozatokat írja elő.

A számok és növekedési üteműk az egyre bővülő kötelezettségeket jelöli mind a

gyártó, mind a tanúsító szervezet részéről. A lefolytatandó eljárásmódozatokat nem

a gyártó dönti el, a kiválasztott termékszabvány határozza meg egyértelműen az

adott termék estében alkalmazandó megfelelőség igazolási módozatot.

A megfelelőség-igazolás módozata

A megfelelőséget igazoló dokumentum (ok)

1+

Megfelelőségi Tanúsítvány

Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat

1

Megfelelőségi Tanúsítvány

Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat

2+

Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítvány

Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat

2

Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítvány

Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat

3 Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat

4 Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat

1. ábra: Megfelelőség igazolás módozatok

(Törökné Horváth Éva, 2012.)

A kőanyaghalmazokra vonatkozó termékszabványok két lehetőséget adnak: (2+)

vagy (4) megfelelőség-igazolási módozat alkalmazását.

A megfelelőség-igazolással, szállítói megfelelőségi nyilatkozattal ellátott anyag a

hulladék státuszból kikerülve másod nyersanyagként szabadon felhasználható.

Ugyanakkor a rendeletből kiolvasható alaptétel, hogy a megfelelőség-igazolással el

nem látott letört anyag, valamint a hulladék, kezelésen át nem esett építésből,

bontásból származó anyag továbbra is hulladéknak tekinthető! [Törökné

Horváth Éva, 2012.]

A rendelet, összhangban az adott felhasználási területet szabályozó

termékszabványokkal, leírja a gyártás során elvégzendő feladatokat, a vizsgálatok

körét, valamint a szállítói megfelelőségi nyilatkozat és CE jelölés kiadásának

feltételeit. [Bencze et al., 2009]

12

A megfelelőségigazolás különböző módozatai esetén a rendelet részletesen ismerteti

a gyártó és a kijelölt tanúsító szervezet és a gyártó feladatait.

Megfelelőségi tanúsítvány (1)

a) A gyártó feladatai: b) A tanúsító szervezet által

végzendő feladatok :

1. gyártásellenőrzés; 3. a termék első típusvizsgálata;

2. az üzemben vett mintáknak a gyártó

által végzett további vizsgálata az előírt

vizsgálati terv szerint.

4. az üzem és a gyártásellenőrzés

alapvizsgálata;

5. gyártásellenőrzés folyamatos

felügyelete, értékelése és

jóváhagyása;

Szállítói megfelelőségi nyilatkozat

Első lehetőség (2)

a) A gyártó feladatai b) A kijelölt tanúsító szervezet

feladatai :

1. a termék első típusvizsgálata; 4. a gyártásellenőrzés tanúsítása az

alábbiak alapján:

2. gyártásközi ellenőrzés; ● az üzem és a gyártásellenőrzés

alapvizsgálata,

3. a műszaki specifikáció, illetve a 9.§. (3)

bekezdés által meghatározott esetekben,

az üzemben , a kereskedelmi forgalomban

vagy az építkezés helyszínén vett minták

szúrópróbaszerű vizsgálata. (2+)

● a műszaki specifikáció, illetve a

9.§. (3) bekezdés által

meghatározott esetekben, az

üzemben , a kereskedelmi

forgalomban vagy az építkezés

helyszínén vett minták

szúrópróbaszerű vizsgálata. (2+).

Második lehetőség (3)

1. a termék első típusvizsgálata egy

kijelölt vizsgáló laboratórium által;

2. gyártásellenőrzés a gyártó által.

Harmadik lehetőség (4)

1. a termék első típusvizsgálata a gyártó

által;

2. gyártásellenőrzés a gyártó által.

2. ábra: A gyártó és a tanúsító szervezetek feladatai (Forrás: 3/2003. (I. 25) BM-GKM-KvVM együttes rendelete)

A termék tulajdonságait a termékre vonatkozó első típusvizsgálat igazolja.

Típusvizsgálat mindig agy adott termék „összetételhez”, gyártóhoz, és gyártási

eljáráshoz kapcsolódik, és az adott harmonizált termékszabványban rögzített

követelményeket kell kielégítenie. Tehát egy termék az eljárás szempontjából akkor

tekinthető létezőnek, ha már az első típusvizsgálatot elvégezték.

13

Termékszabványok szerinti alapvető tulajdonságok:

• Szemeloszlás, szemnagyság (D=90 mm-ig)

• Szemalak

• Finomrész minősége

• Kőzetfizikai tulajdonságok

– Fagyállóság

– Kopásállóság, aprózódás (Los Angeles, mikro-Deval)

• Kémiai követelmények (Kloridok, szulfátok, stb.)

• Környezetszennyezés (veszélyes anyag-tartalom pl. toxikus fémek, PAH,

TPH, stb.)

A fent felsoroltakon felül kötelezően elvégzendő vizsgálatok sorozatát, gyakoriságát

szintén a választott termékszabvány tartalmazza.

A termék minősítési eljárás következő lépése a gyár és gyártásellenőrzés.

Cél az üzemben működtetett gyártás ellenőrzési rendszer alapján a

termékszabványban rögzített követelmények teljesülésének igazolása.

A gyártásellenőrzés feladata a termék gyártási folyamata közben a termelő

berendezések működésének és gyártóképességének, a vizsgálóeszközök, műszerek

felhasználásának és a megtervezett és előírt technológia alkalmasságának

ellenőrzése, a termék előírt minőségének elérése és megtartása, a hibák megelőzése

céljából. [Majoros István 1991]

A gyártás ellenőrzés a termelés állandó belső ellenőrzése. Az ellenőrzés

követelményeit és a kapcsolódó intézkedéseket eljárások, szabályok formájában kell

rögzíteni. Az ellenőrzések feljegyzéseit, dokumentumait úgy kell elkészíteni, hogy

egyértelműen bizonyítható legyen a termék szabvány szerint megkívánt minősége.

Nem-megfelőségek esetén rögzíteni kell a szükséges javító intézkedéseket,

felelősöket, határidőket. A nyomonkövethetőség szemléletét betartva az ellenőrzési

rendszer minden dokumentumát folyamatosa, napra készen kell vezetni.

14

A gyártónak rendelkeznie kell azokkal a berendezésekkel, felszerelésekkel és

személyzettel, amely lehetővé teszi, a szükséges vizsgálatokat és értékelést

elvégezze. [Horváth Sándor, 2005]

A vállalat dokumentációs rendszerét tekintve az üzemi gyártásellenőrzés rendszerint

az ISO rendszerekből összevont integrált irányítási rendszert részét képezi. Az

Üzemi ellenőrzés a vállalat szervezeti felépítésében és kapcsolat rendszerében, mint

önálló egység jelenik meg. [Szintay, 2005]

2.4. Az integrált irányítási rendszerek értelmezése, előnyei

Az előző pontok összefoglalásaként elmondható, hogy az építési-bontási hulladékok

hasznosítása körül kialakult bizonytalan helyzetből egyetlen megoldást a

termékminősítési eljárások lefolytatása, vagyis a termékszabványok bevezetése

jelentheti. Az is említésre került, hogy bár nincs pontos útmutató hogyan kell

kiépíteni ezeket az eljárás rendszereket, egy biztos kiindulási pont (a tanúsító

szervezetek állásfoglalása szerint is) a vállalatok integrált irányítási rendszerébe

való beépíthetőség.

Ebből kifolyólag érdemes áttekinteni az integrált irányítási rendszerek felépítését,

előnyeit, hátrányait, választ keresve arra, hogy valóban alkalmasak-e, szükségesek-e

a termékszabványok bevezetéséhez és biztosítják-e a minősítési eljárást kielégítő

dokumentációs hátterét.

Számos, a szakmájukban élenjáró társaság gyakorlata igazolja, hogy a

rendszerszabványokat eszközként alkalmazzák a továbbfejlesztési tevékenységük

során. A fejlődés egyik legfontosabb iránya az integrált irányítási rendszerek

kiépítése, melyet a vállalkozások tevékenységére vonatkozó törvényi és jogszabályi

előírásoknak való megfelelés illetve versenyképességük növelése idéz elő.

[www.emi-tuv.hu]

15

Az „integrál irányítási rendszerek” egyik értelmezése, amikor a minőségirányítási

rendszer szervesen beépül a vállalatvezetés irányítási rendszerébe (controlling,

vállalatfejlesztő stratégiák, humánerőforrás gazdálkodás). A másik értelmezés

szerint az integrált rendszer a minőség- és környezetirányítási rendszer és gyakran

más szabványok követelményeit foglalja egységes keretbe, kiemelve ebből a

munka- és egészségvédelem, a környezetvédelem vagy akár a termékminősítés saját

követelményeit.

Az integrálási eljárások kiépítése kétféle módon történhet. Az egyik lehetőség, hogy

az egyes irányítási rendszereket külön-külön építik fel, és később egy adott

időpontban egyesítik. Másik lehetőség, hogy a már meg lévő (legtöbb esetben ez a

minőségirányítási) rendszerbe építik bele folyamatosan az új rendszereket,

szabványokat.

A MENTO Kft. a rendszerirányításban szerzett tapasztalatoknak köszönhetően ezek

kombinációját alkalmazta. 2006 nyarára kiépített külön minőség és külön

környezetirányítási rendszerét, 2009-re már a kettőt integrált rendszerré alakított

(egyesítés egy adott időpontban), 2012-re pedig a meglévő komplex rendszerbe

beépítette a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszert, illetve a

terméktanúsítási eljárást (folyamatos beépítés).

Az integrált rendszer előnye a bevezetést követő költségcsökkenés. A különböző

szabványok által megkövetelt auditok, tanúsítások számának csökkenésével jelentős

idő takarítható meg a vezetés részére. A folyamatok száma csökken, átláthatóságuk

növekszik. Az egymással ütköző célok (pl. minőség-környezet) között egyensúly

alakul ki, egymással ütköző feladatok és felelősségek megszűnnek. A vezetés

ellenőrzési feladatai csökkenek. Javul a kommunikáció és a belső konfliktusok

veszélye csökken. Elősegíti az oktatást és a fejlesztést.

Ugyanakkor problémája, hogy mindmáig kevés eszköz szolgál az ellenőrzés

megvalósításához. További megoldatlan helyzet a célok közötti konfliktus

16

feloldása. Kérdéses, hogy a társaságoknál pl. KIR és minőségügyi konfliktus esetén

milyen szempontok legyenek a meghatározóak. [Polgár, 2012.]

Napjainkban már szinte minden nagyvállalat a jelentősebb kis- és

középvállalkozások nagy többsége is rendelkezik tanúsított minőségirányítási

rendszerrel. [www.emi-tuv.hu]

A minőségirányítási rendszer követelménye, hogy a szervezetnek, bizonyítania kell

képes folyamatosan a vevő és az alkalmazandó jogszabályok követelményeinek

megfelelő szolgáltatást illetve terméket nyújtani.

Ez a nemzetközi szabvány természetesen nem tartalmazza a más irányítási (pl.

munkahelyi egészségvédelemi és biztonsági, környezetközpontú stb.) rendszerek

speciális követelményeit, de lehetőséget ad a beépítésre, összehangolásra.

Általában az alábbi szabványpontoknak lehet közös dokumentálási eljárása.

dokumentumok kezelése,

feljegyzések kezelése,

vezetőségi átvizsgálás,

felkészültség, tudatosság,

képzés,

beszerzés,

mérőeszközök felügyelete,

nem megfelelőségek kezelése

helyesbítő, megelőző

tevékenység

belső audit.

Ezek az eljárások az integrált rendszerek esetén kiegészülnek a többi szabvány

speciális követelményei.

Környezetirányítási rendszerben ezek közül legfontosabbak a következőek:

környezeti politika meghatározása, környezeti tényezők felmérése,

jogi és egyéb követelmények, célok és előirányzatok megfogalmazása,

felkészültség és reagálás vészhelyzetekre,

17

kommunikáció: külső érdekelt felektől érkező információk kezelése.

Az MSZ EN 13242:2003 termékszabvány esetén a következőkel kell külön

eljáráskén dokumentálni:

a nyersanyag ismerete,

a gyártás irányítása, ezen belül a veszélyes anyagok azonosítása, ellenőrzött

kőanyag tárolás, a depóniáról származó anyag károsodásának ellenőrzése

stb.,

ellenőrzések és vizsgálatok, ezen belül: vizsgálatokhoz szükséges tárgyi és

személyi feltételek biztosítása, mintavételezés, illetve a vizsgálatok

gyakorisága és helye.

A szabványoknak, rendszereknek való megfelelés esetén – legyenek akár

kötelezőek, akár önkéntesek – háromféle értékelésről/igazolásról beszélhetünk, attól

függően ki végzi azt:

az első fél általi: a gyártó maga nyilatkozik a termék és/vagy a folyamat

megfelelőségéről;

a második fél általi: egy szervezet a saját érdekében egy másik szervezetnél

végez felülvizsgálatot (vevő a gyártónál), illetve

a harmadik fél általi tanúsítás: egy mind a beszállítótól mind a vevőtől

független fél bevonásával történő igazolás

A harmadik esetben beszélhetünk tanúsításról, ekkor a független harmadik fél

(tanúsító vagy tanúsító szervezet) írásos biztosítékot szolgáltat arról, hogy a termék,

folyamat vagy szolgáltatás megfelel egy bizonyos szabványnak

Aszerint, hogy mit értékel, szintén többféleképpen osztályozhatjuk a tanúsítási

tevékenységet:

Terméktanúsítás: eredetileg a termékek körében alakult ki a tanúsítás, annak

igazolására, hogy a termék megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, az előírt

szabványoknak és egyéb dokumentumoknak.

18

Rendszertanúsítás: közvetett módon szintén a terméket tanúsítja. A termék

megfelelését arra alapozza, hogy az előállítás olyan minőségirányítási

rendszerben történik, amelyből gyakorlatilag nem megfelelő termék nem

kerülhet ki. [Ceglédi Melinda, 2011.]

Látható, hogy közvetlen vagy közvetett módon ugyan, de mindkét tanúsítási forma

alapja a termék. Éppen ezért azok a társaságok, amelyek irányítási és

termékszabványokat együttesen kíván integrálni félreértően kezelik a termék, mint

alapegység fogalmát és figyelmen kívül hagyják, vagy az irányítási, vagy

termékszabvány bizonyos elemeit.

Összefoglalva tehát egy már meglévő integrált irányítási rendszer szükséges, de

nem elégséges feltétele egy további szabvány bevezetésére.

A fentiekből kiolvasható, hogy az új szabványok speciális követelményekkel

rendelkeznek, amelyeknek integrálása nehézségeket okozhat. Felületességet és

pontatlanságot eredményez, hogy a társaságok csak az integrálásra koncentrálnak,

ezzel figyelmen kívül hagyva a beépítendő új szabványok szakmai előírásait. Ezek a

speciális követelmények különösen fontosak egy nem irányítási alapú, hanem

például egy termékminősítési szabvány beépítésekor. Ebben az esetben sokkal több

a külön kezelendő eljárás és ezzel egyidejűleg sokkal kevesebb a közösen

integrálható pont.

Így tehát ha a társaság egy termékminősítési szabványt kíván integrálni a meglévő

irányítási rendszerébe (mint ahogy dolgozatom tárgyát képező MENTO Kft.) a

legnagyobb körültekintéssel és odafigyeléssel kell eljárni a közös és eltérő pontok

meghatározásánál. Minden esetben cél a minőség biztosítás és fenntartása, azonban

ügyelni kell arra, hogy kizárólagosan csak az irányítás összevonásának

megteremtése ne kerekedjen felül a termékminősítési eljárás részletes szakmai

szabályozásán.

19

3. A Bázisszervezet bemutatása

3.1. A Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ

A lerakó a 37-es számú közlekedési út mellett, a mádi-tarcali elágazás közelében, a

zempléni dombsor lábánál található. (3.ábra) Területe a „Fürer-bánya” néven volt

ismeretes, ugyanis itt az 1960-as évekig zeolitos riolittufát bányásztak.

A bányaterület 1998-ban a MENTO Környezetkultúra Kft. tulajdonába került, majd

a Kft. 3 évig tartó tervezési, pályázási és beruházási munkájának eredményeként

2001-től a zemplén-abaúj térség ideális elhelyezkedésű, a legszigorúbb

környezetvédelmi előírásainak megfelelő hulladéklerakót sikerült kiépíteni.

A központ közelében két még ma is működő riolittufa bánya, szőlőparcellák,

almáskert és raktáráruház található. A lerakótól nyugatra, kb.1,6 km-re található a

Sárga Borház Fogadó és pincészet. Természetvédelmi területként megemlíthető, a

mintegy 4,6 km-re található Tokaj Bodrogzug Tájvédelmi Körzetet és kb. 8 km-re a

Bodrog folyót.

3. ábra: A hulladékkezelő központ elhelyezkedése

(Forrás: www.maps.google.hu)

Bodrogkeresztúri Regionális

Hulladékkezelő Központ

20

A Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központban jelenleg az alábbi

hulladékgazdálkodási tevékenységeket végzik:

Kommunális hulladékok műszaki védelem mellett történő ártalmatlanítása,

Szelektíven gyűjtött hulladékok kezelése és továbbadása értékesítés,

feldolgozás céljából,

Építési-bontási hulladékok feldolgozása és kezelése.

4. ábra: Hulladékgazdálkodási tevékenységek (Forrás: Saját fotó)

A telephely fő és kiszolgáló létesítményeinek pontos elhelyezkedése az 2. számú

mellékletként csatolt sematikus ábrán látható.

Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ

Építési-bontás hulladék

hasznosítása

Eredet: lakosság (ZHK

Kft. Konténeres

beszállítás), egyéb

partnerek

Szelektív hulladék

utóválogatása

Eredet: lakosság, közület

Beszállító: ZHK Kft.

Frakció: műa., üveg, papír További kezelő: AVE,

Avermann

Nem-veszélyes hulladékok

lerakással történő ártalmatlanítása

Beszállító: Zempléni Z.H.K.

Kft., egyéb partnerek

21

Nem veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása

A nem-veszélyes hulladékok telephelyre történő beszállítását a térségben kijelölt

hulladékkezelési közszolgáltató a Zempléni Z.H.K. Kft. illetve a MENTO Kft.

egyéb szerződött partnerei végzik.

A hulladéklerakó kialakítását tekintve felhagyott kőbánya területére telepített

dombvidéki, alsó völgyzáró gátas lerakó, szigetelt depóniatérrel, csurgalékvízgyűjtő

és elvezető rendszerrel, külvíz elvezető rendszerrel valamint a hulladékkezelő

központ egészére kiterjedő monitoring rendszerrel rendelkezik.

A kommunális hulladékok műszaki védelem mellett történő ártalmatlanítása az öt

ütemben megvalósuló (30-35 évre biztosított kapacitás) depónián történik. A lerakó

18,5 ha-os területén kialakítható kapacitás 1,5 millió m3 tömörített hulladék, amely

megközelítőleg 9 millió m3

begyűjtött, tömörítetlen hulladéknak felel meg A

depóniatér tervezett 5 építési ütemből eddig az első és második ütem valósult meg.

A depónia művelése szakaszos feltöltési technológiával történik, a zárógát 3

méterenkénti emelésével. A hulladék deponálása a lerakó egy előre kijelölt területén

kialakított ürítőszigetről történik. Az ürítősziget révén a hulladékszállító jármű nem

hajt be a depóniatérbe, az előtömörített hulladékot innen önti a térbe, ahol a további

tömörítést, illetve rendezést kompaktorral végzik. Az ürítőszigetes megoldás nagy

előnye, hogy a technológiai utakra és így a közutakra nincs hulladékkihordás, a

hulladék elszigetelődik környezetétől. [MENTO Kft., Éves Összefoglaló jelentés,

2009.]

22

5. ábra: Ürítés a II. ütem depóniaterén

(Forrás: Saját fotó)

Jelenleg a hulladéklerakás a II. ütem, 2. parcellájában történik.

Az egyes ütemek szervesen kapcsolódnak egymáshoz, a már működő depónia

szakasz üzemeltetésével párhuzamosan történik az előző lezárt, hulladékot nem

fogadó ütem rekultivációja, illetve a következő ütem hulladékfogadásra való

előkészítése tereprendezéssel, aljzatszigeteléssel.

Ennek megfelelően 2008 decemberétől kezdődött a II. ütem geodéziai felmérése,

kapacitásvizsgálata, szükséges építési engedélyek beszerzése. 2010. őszén a II. ütem

hivatalos átadásával párhuzamosan elkezdődött a depónia műveléssel felhagyott I.

ütem fokozatos rekultivációja, tájba illesztése.

Szelektív hulladék begyűjtése, utóválogatása

A szelektív hulladékok begyűjtését, mint a zemplén-abaúj térségben kijelölt

közszolgáltató a Zempléni Z.H.K. Kft végzi. A begyűjtési minden esetben az

önkormányzatokkal, közületekkel és a szolgáltatási terület egyéb ipari

vállalkozásaival megkötött szerződések, megállapodások szerint történik.

Az érintett hulladékok eredetét két csoportra lehet osztani: lakossági és ipari

begyűjtés, típusai (a térség igényeihez igazodva) műanyag, papír és üveg.

A közszolgáltatás keretében történő lakossági begyűjtésnek jelenleg két formája

működik a szolgáltatási területen: szelektív hulladékgyűjtő szigetekről történő

begyűjtés, illetve Sátoraljaújhelyen házhoz menő ládás szelektív hulladékgyűjtés. A

23

hulladékgyűjtő szigetek nagy többsége 2005 nyarán kerültek kihelyezésre, a

Zempléni Z.H.K. Kft tagönkormányzataival egyeztetett, lakosság által könnyen

elérhető közterületekre. Természetesen a lakosság egyéni beszállításait is fogadja a

kezelő központ, fokozottan ügyelve a hulladék tisztaságára, homogenitására.

Az ipari begyűjtés végezheti maga a közszolgáltató természetesen a vonatkozó

megállapodás megkötését követően, de a lakossági beszállításhoz hasonlóan

érkeznek egyedi ipari szállítmányok is a telephelyre.

A szelektíven gyűjtött papír és műanyag hulladék minden esetben a szelektív

hulladékválogató téren kerül leürítésre. Itt kézi válogatáson esik át mindkét

hulladékfajta. A papírhulladékot vegyes (újságpapír, színes papír) és kartonpapír, a

műanyag hulladékot PET palack és zsugorfólia szerint válogatják.

Mindkét frakciónál leválogatásra kerül a kommunális hulladék. Amennyiben a

kommunális hulladék gyűjtésére használt konténer megtelt, súlyát lemérik, és a

telephely II. depóniáján ártalmatlanításra kerül.

Az üveghulladék az alsó aszfaltozott tároló területen válogatás nélkül, ömlesztve

kerül átmeneti tárolásra.

A továbbszállításra alkalmas egységrakomány képzés papír és műanyag

hulladékoknál gyakorlatilag az utóválogatás során elkezdődik. Amint a válogatott

hulladékokkal a konténerek megtelnek, mérlegelést követően közvetlenül

elszállításra kerülnek a szelektív hulladék fogadására megfelelő engedéllyel

rendelkező begyűjtőhöz, előkezelőhöz. Üveghulladék esetében a cca. 15 m3-nyi

anyag jelenti a szállítható mennyiséget. Ilyenkor homlokrakodóval történik a

hulladék konténerbe rakodása. [IIE 5.3. Szelektív hulladékok kezelése és

ártalmatlanítása]

A beszállított szelektív hulladék ellenértékének (anyagár és kezelési díj)

kiszámlázása és kifizetése havonta történik. Az OHÜ- Országos

Hulladékgazdálkodási Ügynökség begyűjtött szelektív hulladék mennyiségével

arányosan begyűjtési támogatási díjban részesíti a Zempléni Z.H.K. Kft-t.

24

Építési-bontási hulladék feldolgozás

A telephelyre beszállított építési‐bontási hulladékok fogadása a nyersanyag tároló

depókon történik, feldolgozása (törés, osztályozás) a telephelyen belül a külön erre

a célra kialakított feldolgozó üzem területén valósul meg.

A törés gépsora osztályozógépekből, pofás-és röpítő törőből,

adagolóberendezésből, szállítószalagokból, feladóbunkerekből és a

készterméktárolókból áll. A gépsor vezérlése kapcsolóházból, részben

automatikusan történik. A minőség biztosítása a törőrések automatikus és kézi

beállításával, az osztályozósziták megválasztásával, ellenőrzésével, az

adagolóberendezések segítségével elérhető egyenletes anyagárammal érhető el.

A társaság 2008 szeptemberében elindította a Feldolgozó Üzem által előállított

frakciók, mint termékek engedélyeztetését.

Az építési-bontási hulladékok kezelésének részletes ismertetését a dolgozatom 4. és

5. fejezete tartalmazza.

25

3.2. MENTO Környezetkultúra Kft.

Teljes neve: MENTO Környezetkultúra Korlátolt Felelősségű Társaság

Rövid neve: MENTO Kft.

Székhely: 3916 Bodrogkeresztúr, Külterület 0172/31

Telephely: Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ

3916 Bodrogkeresztúr, Külterület 0172/31

Postacím: 3510 Miskolc, Pf. 514

Telefon: 06-46/504-394; 06-47/596-060, 06-47/714-000

Fax: 06-46/504-394; 06-47/596-061

A MENTO Környezetkultúra Kft. alapításától kezdve, mint tulajdonos, a

Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ kiépítését, folyamatos

üzemeltetését végzi.

Fő tevékenysége a lakossági és ipari nem-veszélyes hulladékok lerakással történő

ártalmatlanítása, építési-bontási hulladékok feldolgozása, hasznosítása. Kiegészítő

tevékenységként megemlítendő az építőipari kivitelezések (elsősorban mélyépítés),

téli közútkezelés, hulladékgazdálkodási szakértői tevékenységek.

A társaság árbevétele az elmúlt 3 évben 380 000e és 570 000e forint között

mozgott. Mindezek jelentős részét mintegy 70%-át a hulladékok ártalmatlanításából

befolyó, körülbelül 20%-át pedig a hasznosított építési-bontási hulladékok

értékesítéséből befolyó bevételek adják. Fontos megjegyezni, hogy a hasznosított

építési-bontási hulladékok jelentős részét, a termékminősítés ismeretségének

hiányában még hulladékként értékesítették. A piaci részesedés növekedésével az

eladási árak is módosulnak, így a társaság hosszú távú tervei szerint ezek az

arányok akár az 50-50%-ot is elérhetik.

A társaság átlagos létszáma 16 fő. Személyzet politikáját tekintve előnyben részesíti

a helyi munkaerőt (abaúj-zemplén térség), akik közül a segédmunkás állomány

jelentős része hátrányos helyzetű és roma munkavállalók. A társaság szervezeti

felépítését a 3. számú mellékletben csatoltam.

26

A társaság és a zempléni önkormányzatok felismerve a hulladékgazdálkodás

térségbeli integrációs szerepét közös gazdasági cégcsoportot alapítottak 2001 évben.

Az új szervezet neve Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. (ZHK Kft)

lett. A ZHK tulajdonosi szerkezetén belül, mint szakmai befektető, a MENTO Kft

49%, a térség 39 önkormányzata pedig 51%-ban részesedik.

A MENTO Kft. pontosabban az által üzemeltett hulladéklerakó mintegy 3200 km2

–

es körzetből, 85 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településről fogadja a beszállított

hulladékokat. A ZHK Kft.-vel karöltve teszi mindezt az önkormányzatok területén

kizárólagos közszolgáltatói státuszba. A lefedett térség számszerűsített adati: 130

000 lakos, 38 000 lakossági fogyasztó, 1 500 közület.

Mint az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer fő eleme a MENTO Kft.

feladata a szolgáltatási területen felmerülő környezetvédelmi problémák megoldása

valamint egy komplex szerkezetű, hasznosításra alapozott hulladékgazdálkodási

rendszer kiépítése.

Ebben a folyamatban a MENTO Kft. szakmai koordinációs feladatot lát el, míg a

ZHK Kft. magát a hulladékgazdálkodási elemek üzemeltetését végzi.

Eszköz és géppark:

TANA G290 kompaktor

HANOMAG CD 280

kompaktor

JCB homlokrakodó

Liebherr 906: Lántalpas kotró

Liebherr R926 Advanced:

Lánctalpas kotró

CAT 323 DL: Lánctalpas

kotró

Liebherr 556: Homlokrakodó

Sandvis osztályozó

berendezés

CAT 434 E: árokásó

homlokrakodó

27

3.3. A társaság integrált irányítási rendszere

2006 júliusában került sor a társaság első minőségügyi és a szigorú

környezetvédelmi kötelezettségeiből kifolyólag környezetirányítási rendszerének

auditálására. Akkor még a két irányítási rendszer teljesen különálló

dokumentációval rendelkezett. Mind a technológia, mind az irányítási rendszerek

folyamatos fejlesztésének eredményeként a következő, 2009 augusztusára eső

megújító auditon már a két szabvány integrációja került felülvizsgálatra.

Az integrációt több ok miatt látták szükségesnek. Az okok közül kisebb fajsúllyal

rendelkezett a dokumentáció állományának csökkentése. Gondolva arra, hogy a

szabványok azonos pontjainak megfelelve gyakorlatilag számtalan feljegyzést,

dokumentumot párhuzamosan, duplázva kellett egymás mellett vezetni. Ez sok

esetben hibát, felületességet vont mag után. Az lapvető és egyben lényegi ok a

folyamatközpontú szemlélet megteremtése volt.

A két szabvány integrációja mellett az új dokumentációs rendszerben egységes

folyamatba rendezték a társaság, mint a térség hulladéklerakóját üzemeltető és a

Zempléni Z.H.K. Kft, mint a térség hulladékkezelési közszolgáltatójának

tevékenységeit. A fejlesztés eredményeként egy átlátható és könnyebben

koordinálható rendszert hoztak létre.

Az új, folyamat orientált integráció MENTO csoport néven került bevezetésre.

Fontos megemlíteni, hogy a két társaság továbbra is egymástól független, önálló

gazdasági társaságként folytatta működését. A MENTO csoport elnevezés csupán a

közös szakmai irányításra utal.

A következő három év ismét nagy volumenű változásokat hozott a társaság,

nevezzük most már MENTO csoport irányítási rendszerében.

A fejlesztések két irányból indultak. A 2009-től 2012-ig terjedő időszakban újabb és

újabb jogszabályok, törvények jelentek meg a hulladékgazdálkodás területén,

melyek mindkét cégre további kötelezettségeket róttak. Annak biztosítására, hogy a

28

változó jogszabályi háttérnek megfeleljen, ugyanakkor gazdasági versenyképességét

is fenntartsa bevezette az építési-bontási hulladékokra vonatkozó MSZ EN

13242:2003+A1:2008 szabvány szerinti termékminősítési eljárást. A változtatások

további magyarázata a társaságok alaptevékenységeinek folyamatos fejlődése. Ide

sorolható a MENTO Kft. üzemeltetése alatt álló depóniatér I. ütemének bezárása,

mely új tevékenységként (ezáltal új eljárásként) a depónia rekultivációját vonta

maga után. Párhuzamosan az I. ütem felhagyásával, bár nem egy teljesen új

tevékenységként, de az I. ütemhez képest nagymértékű változtatásokkal indult a II.

ütem művelése, és kapcsolódó létesítményeink (csurgalékvíz és depóniagáz

rendszer) kezelése. További változások a Zempléni Z.H.K. Kft. tevékenységeiben a

telephelyen belül létrehozott és üzemeltett konténeres üzemanyagtöltő állomás,

gépjármű mosó műtárgy, illetve a szolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében

kiépített ügyfélszolgálati rendszer.

Mint az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer fő eleme a MENTO

csoport végzi a szolgáltatási terület illegális hulladéklerakóinak felszámolását. Ez a

rekultiválási folyamat, mely kimeríti a mélyépítés fogalmát szintén új elemként

jelent meg a csoport integrált irányítási rendszerében.

A számos új eljárás, szabályzó dokumentum illetve a termékminősítési szabvány

mellett bevezetésre került a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető

különféle kockázatok értékelését, koordinálást egységesen kezelő MSZ 28001:2003,

Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságirányítási Rendszer.

Összefoglalva tehát a vevői igények optimális szintű kielégítésé és a jogszabályi

megfelelés szükségessé tette, hogy a hulladékkezelés, nem-veszélyes hulladékok

ártalmatlanítása, szilárdhulladék lerakók rekultivációja, mélyépítés és inert

hulladék feldolgozás tevékenységeket egy komplex felépítésű integrált irányítási

rendszer keretében szabályozza.

A tevékenységek színvonalának folyamatos emelése érdekében a társaság az MSZ

EN ISO 9001:2009/ISO 9001:2008, MSZ EN ISO 14001:2005/14001:2004, MSZ

28001:2008 és az MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány szerinti integrált

irányítási rendszert alakított ki, működtet és tart fenn.

29

3.4. Építési-bontási Hulladék Feldolgozó Üzem

A kezelőközpont bejáratától kb. 90-120 méterre helyezkedik el az Építési-bontási

Hulladék Feldolgozó Üzem csarnoképülete és ettől É-K-re a fogadóbunker,

melyeket a késztermék tároló depók vesznek körül.

Az Üzem építését 2001 áprilisában kezdték meg. A teljes beruházás költsége

500.000.000 Ft volt. A támogatás összege 472.000.000 Ft., amelyből 75% Európai

Uniós (EU Strukturális Alapok, KIOP), 20% kormányzati, 5% pedig saját forrás. A

műszaki átadás (a próbaüzemet követően) 2006. május 14-én zárult le, az

üzemszerű termelés kezdete pedig 2006. július hónapja volt. [Lengyel, 2008]

Az ország egyetlen telepített rendszerű, teljesen számítógépes vezérlés alatt álló

üzeme, amely az elérhető legjobb technikai színvonalat (BAT) képviseli. Területe

13.000 m2, elméleti kapacitása körülbelül 150.000 tonna évente. [NFÜ, 2008]

Az Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzem létesítése és üzemeltetése

összhangban áll az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazott

célokkal is, ami szerint a keletkezett építési és bontási hulladékok kezelésénél az

újrahasznosítást kell előnyben részesíteni. (A Feldolgozó Üzem látványtervét a 4.

számú mellékletben csatoltam.)

A fogadóbunkerben nehéz adagoló, pofás törő, a csarnoképületben röpítő törő,

szállítószalagok, mágnesszalag, vibrációs adagoló és osztályozó szitasor található.

Mind a fogadóbunker, mind a csarnok egy légterű, belső térelválasztás nélküli,

beton aljzattal rendelkező építmény.

30

6. ábra: Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzem

(Forrás: saját fotó)

A gépsor 0-75 mm közötti frakciók előállítására képes, a feladható maximális méret

500 x 800 mm, az 5 db készterméktároló depó kapacitása pedig 2000 tonna. Az

üzemben feldolgozható hulladékok: beton, vasbeton, tégla, cserép, kőzetek, bánya

meddők, vegyes bontási hulladékok, aszfalt. Az építési-bontási hulladékból a

darabos fémet, műanyagot kézi válogatással távolítják el, majd a fogadóbunkerbe

feladják. Végbemegy az aprítás, méretszerinti osztályozás. Az egyes frakciókat

szállítószalagok hordják a késztermék tároló depókra. A kezelő központba

beszállított építési-bontási hulladékok hasznosításra alkalmatlan részét a

hulladéklerakó gáttöltéseinél használják, illetve a depóniára kerül takaróanyagként.

A leválasztott fémeket az alapanyag és késztermék tárolókon kívül helyezik el,

innen további begyűjtőhöz kerül elszállításra. Az épületen belüli kiporzás helyeiről

elszívó ventillátorral porleválasztó ciklonra vezetik a szennyezett levegőt. Mivel az

üzem lakott területen kívül épült és teljesen hangszigetelt, ezért többlet zaj

(megengedhető 60 dB) és poremissziót (nem jelentős) sem okoz.

Csarnoképület

Csarnoképület

Fogadóbunker

Fogadóbunker

Kezelő terem Depók

31

4. Az általános technológiai folyamat és a működést szabályzó

környezetvédelmi és gyártás ellenőrzési kötelezettségek

4.1. A részletes technológia folyamat

A feldolgozó üzem az Abaúj –Zempléni Régióban évente keletkező építési-bontási

hulladékok (aszfalt, beton, tégla, vegyes építési törmelék, kőzet) feldolgozását

végzi.

Mind a fogadóbunker mind a csarnoképület LINDAB rendszerű, alumínium

szendvicspanel oldalfallal és tetővel ellátott építmények.

A létesítményhez tartozó üzemi terület: 13.000 m2

Beépített alapterület: 845 m2

Burkolt felület: cca. 3000 m2

Elektromos igény: 400 kWó.

A csarnoképületbe telepített technológiai eszközök:

Röpítő törő berendezés

Mágnesszalag

Vibrációs adagoló

Osztályozó szitasor

Válogató berendezés

Pneumatikus szennyezőanyag

leválasztó

650 és 800 mm szélességű

gumiszalagok

Elszívó ventilátor

Villamos vezérlés

A fogadóbunkerbe telepített technológiai eszközök:

Nehéz adagoló

Pofás törő berendezés

1000 mm-es szállítószalag

A gépsor vezérlése kapcsolóházból, részben automatikusan történik. A kívánt

termék minőség a törőrések automatikus és kézi beállításával, az osztályozósziták

32

optimális kiválasztásával, az adagolóberendezések folyamatos ellenőrzésével

elérhető egyenletes anyagárammal biztosítható.

Előállítható frakciók:0-5, 5-10, 10-22, 22-45, 45-80, 22-80, 0-22.

A felsorolt hulladékfrakciók feldolgozása elkülönítve történik, anyag váltáskor a

berendezést át kell állítani (pl. más szagútvonal vagy a röpítő törő átállítása esetén

más a kívánt végtermék szemcse mérete).

A szükséges átváltásokat, illetve a teljes feldolgozási folyamatot a gépkezelő vezérli

és ellenőrzi.

7. ábra: Vezérlő egység

(Forrás: MENTO Kft.)

8. ábra: Az osztályozó rendszer

(Forrás: MENTO Kft.)

Az építési törmelék feldolgozása a feladóbunker megtöltésével kezdődik, mely 20

m3 űrtartalmú. A bunker betöltését egy gumikerekes homlokrakodó gép végzi,

melynek kanál űrtartalma kb. 3 m3. A feladható termék maximális mérete 700 x 480

x 480 mm.

A törmelék a bunkerből a körmozgású nehéz adagolón keresztül a pofás törőbe

kerül. A kívánt méretre összetört hulladék a pofás törőből a felhordó gumiszalagra

kerül. A felhordó gumiszalag a törmeléket a kívánt technológiai szintre hordja fel,

ezen a szinten történik a törmelék esetleges kézi válogatása, ahol kiszedhetőek a

nagyobb fa, papír, műanyag, üveg stb. részek. A kézi válogatást csak erre a

munkára előre kiképzett, kioktatott munkavállaló végzi.

33

A válogatás, illetve a fémtartalom eltávolítása után a törmelék a légosztályozóba

majd a röpítő törőbe kerül, ahol a nagy kerületi sebességű forgórész és törőpálcák

között a törmelék addig aprózódik, amíg el nem éri a kívánt méretet. Jelen esetben a

maximális méret kb. 90 mm.

A röpítő törőből a törmelék a kétsíkú

középosztályozó szitára kerül. A síkok

lyuk mérete 45 illetve 22 mm. Ezen az

osztályozó szitán a törmelék három

szemcse méretre válik szét (45 feletti,

22-45, 0-22).

A 45 mm feletti, illetve a 22-45 mm-es

méret már késztermék, amelyek a

deponáló szalagokon keresztül

elhagyják a csarnokot és deponálásra

kerülnek.

9. ábra: A csarnoképület belső terének

látványterve

(Forrás: MENTO Kft.)

A 22-es sík alól a 0-22 mm-es szemcse méret az átadó gumiszalag segítségével a

finom osztályozó szitára kerül. Ez az osztályozó szintén két síkkal rendelkezik 10,

illetve 5 mm lyuk mérettel.

Ezen osztályozóról lekerülő finomabb frakciók (10-22 mm, 5-10 mm, 0-5 mm)

gumiszalag segítségével közvetlenül deponálásra kerülnek a csarnokon kívülre.

Az építési törmelék feldolgozó üzem alkalmas arra is, hogy a 45 mm feletti frakció

mérete visszaszállítva a röpítő törőbe apróbb szemcse méretű frakciót állítson elő.

A visszaszállítás úgy történik, hogy a visszahordó szalag a törmeléket egy közbenső

2 m3-es bunkerbe szállítja. A bunkerben lévő törmeléket a vibrációs adagoló

felhordó gumiszalagra továbbítja, majd onnan a röpítő törőbe kerül. Itt tovább

aprózódik, majd a kívánt szemcseméretű termék a fent említett útvonalon

deponálásra kerül.

34

A rendszer főbb elemei:

20 m3-es bunker

Adagoló berendezés

Pofás törő

Tisztító-fölhordó szalag

Mágnesszalag

Pneumatikus szennyezőanyag

leválasztó (légosztályozó)

Röpítő törő

Szita 1600x500 mm-es, kétsíkú

Visszahordó szalag

Vibrációs adagoló

Átadó szalag – szitára hordó

szalag

Szita 2000x5000 mm-es, két

síkú

Deponáló szalagok

Porleválasztó rendszer

Villamos rendszer

Létszám és eszközigény

Az Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzem üzemeltetéséhez egy műszak esetén

minimum 5 fő szükséges.

Az üzem, minimális személyzete:

1 fő üzemegység vezető

1 fő gépkezelő (a feldolgozó üzem berendezéseinek irányítását végzi)

2 fő segédmunkás

A telep őrzését a nyitvatartási időn túl biztonsági szolgálat látja el. A telepen

szolgálatot teljesítő biztonsági őrök létszáma 1 fő.

A feldolgozó üzemeltetéséhez szükséges kiegészítő eszközök:

Homlokrakodó gép,

Lapát,

Seprő,

Vödrök,

Kisebb karbantartáshoz és

beállításhoz szükséges

szerszámok,

Egyéni védőeszközök,

Kisgépek

35

Az üzem működése során a hulladékkezelő központ meglévő infrastruktúráját

használja, amely az alábbiakat jelenti:

Magasfeszültségű elektromos hálózat

A terület kiépített, szilárd burkolatú úton megközelíthető

Kiépített csapadékvíz elvezető rendszer

Szociális blokk

Tűzoltóvíz tároló medence

A feldolgozásból visszamaradó hulladék helyben ártalmatlanítható

Hídmérleg

4.2. A feldolgozó üzemre vonatkozó környezetvédelmi kötelezettségek

teljesítése

Az Építési- Bontási Hulladék Feldolgozó Üzemben kezelt hulladékokról a mód.

164/2003 (X.18) Korm. rendeletben foglaltak alapján nyilvántartást kell vezetni,

melyet a telephelyen kell tartani. A feldolgozó üzemhely szállított hulladék

mennyiségét, térfogatát származási hely és beszállítási idő szerint a telepen

rendelkezésre álló saját fejlesztésű mérlegprogram segítségével dokumentálják.

Az átvett és feldolgozott építési-bontási hulladékokról a hulladék nyilvántartás

alapján évente egyszer, március 1-ig adatszolgáltatást kell küldeni az Észak-

magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felé.

A MENTO Környezetkultúra Kft. a 3916 Bodrogkeresztúr hrsz.: 0172/31 alatti

telephelyén található Kommunális Hulladéklerakó valamint az Építési-Bontási

Hulladék Feldolgozó Üzem levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező

diffúz és pontforrásának üzemeltetéséhez levegőtisztaság-védelmi engedéllyel

rendelkezik.

A fent említett engedély szerint a telephelyre vonatkozóan az alábbi méréseket és

adatszolgáltatásokat kell teljesíteni:

A telephelyen üzemelő légszennyező forrás légszennyező anyag

kibocsátásáról évente a tárgyévet követő március 31-ig a Felügyelőségen be

kell jelenteni a „Légszennyezés Mértéke” adatlapon,

36

Új légszennyező pontforrás létesülése esetén a változást 60 napon belül a

Lévegőtisztaság-védelmi Alapbejelentő (LAL) lapon jelenteni kell a

Felügyelőség felé,

A légszennyező pontforrás emisszióját ötévente mérni kell.

A telephelyre vonatkozóan a társaság szálló- és ülepedőpor mérését végzi

nehézfémtartalommal egybekötve az Egységes Környezethasználati Engedélyben

foglaltaknak megfelelően. A méréseket 3 évente meg kell ismételni. A

vizsgálatokról készült szakvéleményt a tárgy év december 31-ig a Felügyelőségnek

meg kell küldeni. [Építési-bontási Feldolgozó Üzem Üzemeltetési Szabályzata]

4.3. A termékszabvány szerint kialakított gyártás ellenőrzési rendszer

A társaság 2008 szeptemberében indította el a feldolgozó üzem által előállított

frakciók termék minősítését.

Az akkori szabályozások szerint a kiválasztott frakciókra Építőipari Műszaki

Engedélyt (ÉME) kellett volna kérni, ám a Közlekedéstudományi Intézet Út-és

Hídügyi Tagozatának képviselőivel történt személyes egyeztetés alapján már nem

az ÉME engedélykérelem kidolgozását folytatták, hanem a cég hosszú távú

fejlesztési lehetőségeit szem előtt tartva kiválasztották a lehetségesen alkalmazható

termékszabványokat. Ezek a következőek:

MSZ EN 13242:2003+A1:2008

Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésben

használt kötőanyag nélküli és hidraulikus

kötőanyagú anyagokhoz

MSZ EN 12620:2006 Kőhalmazanyagok (adalékanyagok) betonhoz

MSZ EN 12620:2006 Beton

1. Táblázat: Választott szabványok

Az ok mely szerint nem az ÉME engedélyt választották egyszerű. Az egyre

nagyobb számban bevezetésre kerülő harmonizált szabványok közzétételét

követően a vonatkozó építési termékekre kiadott ÉME engedélyt vissza kell vonni,

így az ÉME engedélyezetési eljárás értelmét vesztette.

37

A 2008 augusztusában a Közlekedéstudomány Intézet (KTI) Út-és Hídügyi

Tagozatának Aszfalt-, beton és Geotechnika Laboratóriuma elvégezte az előzetes

tájékozódásra szolgáló szemeloszlás vizsgálatokat számos frakcióra. A 0-45-ös

vegyes építési törmelék előzetes vizsgálati jegyzőkönyvét az 5. számú mellékletben

csatoltam. Az elkészült jegyzőkönyvek alapján vált egyértelművé mely

termékszabvány és ehhez kapcsoltan mely frakciók azok melyeket alkalmasak a

termékminősítésre.

A folyamat következő lépéseként a KTI Laboratóriuma a szemeloszlási vizsgálati

eredmények alapján megfelelő frakciókra elvégezte az MSZ EN

13242:2003+A1:2008 szabvány szerinti kötelező első típusvizsgálatokat. Az

elvégzett mérések eredményei alapján tovább szűkült a ténylegesen terméknek

minősíthető frakciók száma.

A termékszabványban előírt teljes dokumentációs rendszer az integrált irányítási

rendszer részeként került kialakításra, melyben a szabályozott területeken

alkalmazott összes dokumentum, adat és feljegyzés kezelése, kiadása, módosítása

szabályozott, ellenőrizhető és tovább fejleszthető.

A vonatkozó jogszabály és termékszabvány alapján jelenleg a termékek 4-es

(különleges biztonsági követelmények nélküli/ nincs szükség harmadik fél

bevonására) megfelelőség igazolási rendszere került bevezetésre.

A 4-es rendszerben a megfelelőség értékelés feladatmegoszlása szerint a gyártó,

vagyis a MENTO Kft. kötelessége a termékek első típusvizsgálatának elvégzése

valamint a gyártás-ellenőrzési rendszer felállítása és működtetése. A 0-45-ös

vegyes építési bontási törmelék első típusvizsgálatának eredményét az 6. számú

mellékletben csatoltam.

A társaság a gyártásellenőrzési rendszer kialakítására integrált irányítási rendszerén

belül fogalmazta meg a szükséges eljárásokat.

Az IIE 5.4. rendelkezik a részletes gyártási folyamatról a kapcsolódó járulékos

tevékenységekről, úgymint keletkező hulladékok kezelése, kiszállítás menete,

38

készletnyilvántartás. Az eljárás 3.5 és 3.6-os pontjaiban határozták meg a pontos

gyártásközi ellenőrzés és egyéb ellenőrzések menetét.

Az IIE 5.7. különálló eljárásban szabályozták az előállított termékek szabvány

szerinti vizsgálatait.

A feldolgozási folyamatnak ugyan nem része, de mint járulékos elem külön

munkautasításban (MVU 03) szabályozták a feldolgozó üzemre vonatkozó

karbantartási teendőek (berendezések karbantartása, zsírzás és olajcsere, alkatrészek

cseréje).

Mindemellett meg kell említeni, hogy a feldolgozó üzemeltetéséhez alapvető

követelmény az üzemeltetési szabály, havária terv és üzemnapló megléte. Az

üzemre vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok és engedélyek határozzák meg

ezen dokumentumok felépítést, pontos tartalmát. Természetes a gyártásellenőrzési

rendszeren kívül ezek a szabályzatok rendelkezésre állnak.

A kidolgozott gyártásközi ellenőrzések fajtái:

esetleges szennyezés (fémek, fa, műanyag hulladék) szemrevételezéssel

történő ellenőrzése a nyersanyag és késztermék tároló depókon,

késztermék szemmegoszlásának szemrevételezéssel történő ellenőrzése,

osztályozó berendezés (sziták) időszakos ellenőrzése,

karbantartási ellenőrzések,

39

Ellenőrzés

fajtája Gyakorisága Felelősök

Szemrevételezés

(szennyeződés,

veszélyes

hulladék)

Hetente

(gyakoriság növelhető a

napi beszállított

nyersanyag, előállított

termék mennyiségének

függvényében)

Üzemegység vezető,

Üzemi gyártás-

ellenőrzési

megbízott

Szemmegoszlás Hetente

Üzemi gyártás-

ellenőrzési

megbízott

Osztályozó

berendezések Szúró próba szerűen

Üzemegység vezető,

Karbantartási vezető

Karbantartás

A berendezések

üzemeltetési és

karbantartási előírásainak

megfelelően

Karbantartási vezető

2. Táblázat: Alkalmazott gyártásközi ellenőrzések

(Forrás: IIE 5.4. Épitési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzése)

Megfelelőségi nyilatkozat

A MENTO Kft. a megfelelő termék igazolására Megfelelőségi Nyilatkozatot állít

ki. A bevezetett és működtetett 4-es rendszer felhatalmazza a társaságot a CE-

jelölés elhelyezésére.

A Megfelelőségi Nyilatkozat a következőket tartalmazza:

A gyártó nevét és címét, valamint a gyártás helyét;

A termék leírását (fajta, azonosítás, felhasználás stb.) és egy másolatot a CE-

jelölést kísérő információkról;

Azon előírásokat, amelyeknek a termék megfelel (a szabvány ZA

melléklete);

A termék felhasználásának különleges feltételeit, ha van ilyen;

Azon személy nevét és beosztását, aki jogosult a gyártó vagy

meghatalmazott képviselője helyett a nyilatkozat aláírására

40

CE jelölés, és címkézés

A társaság felhatalmazott képviselője felelős a CE-jelölés felhelyezéséért. Az

elhelyezendő CE-jelölésnek meg kell felelnie a 93/68/EC irányelvnek és láthatónak

kell lennie a kísérő kereskedelmi dokumentáción (pl. szállítólevélen).

A CE-jelet a következő adatoknak kell kísérniük:

A gyártó neve. Azonosító jele és nyilvántartott címe;

Azon év utolsó két számjegye, amelyben a jelölést elhelyezték;

Szabványra való hivatkozás;

A termék leírása: jelölés, anyag, méretek, tervezett felhasználás stb.;

Lényeges jellemzőkről való tájékoztatás.

[IIE 5.7. Kőanyaghalmaz termékek vizsgálata és ellenőrzése]

41

5. Az építési-bontási hulladék feldolgozási folyamatainak elemzése

A feldolgozási tevékenységet az alábbi fő szakaszokra bonthatjuk:

A gyártás ütemezése

Alapanyag fogadása, mérlegelése, tárolása

Nyersanyag előkészítés, feladása, feldolgozása (törés, osztályozás), tárolása

Keletkező hulladékok kezelése

Depózás

Karbantartás

Rakodás és kiszállítás

A gyártás ellenőrzése, mérések, vizsgálatok

5.1. A gyártás ütemezése

A beérkezett megrendelések, belső igények alapján a hulladékkezelő központ

vezető elkészíti a gyártási ütemtervet. Az ütemtervnek megfelelően a

hulladékkezelési központ vezető kiadja a termelési utasításokat a csoportvezetőnek,

aki a meglévő technológiai előírásoknak megfelelően végrehajtja a kiadott termelési

utasításokat.

Az ütemterv teljesülését, figyelve a feldolgozó napi kapacitás kihasználására az

hulladékkezelő központ vezető naponta ellenőrzi.

5.2. Az alapanyag fogadása, mérlegelése, tárolása

A telephelyen átvehető és feldolgozható építési-bontási hulladékok részletes listáját

(7. számú melléklet) a társaság 12783-5/2011 hivatkozási számú hasznosítási

engedélye tartalmazza.

Az építési-bontási hulladékok beszállítása közúton történik, szerződött partnerek, a

lakosság, valamint a Zempléni Z.H.K. Kft. által.

42

A gépjárművezetők a mérlegkezelő pontos utasításit követnek közelítik meg a

mérlegeléshez kialakított 60 tonnás TWD 18*3 méteres párhuzamos hitelesített

hídmérleget. A mérlegkezelő azonosítja a rakományt, elkéri a szükséges

kísérőokmányokat és elvégzi a bruttó tömeg és az adatok rögzítését a

mérlegprogramban. Mindenesetben dokumentálásra kerül a szállítmány fajtája,

származási helye, fajtacsoportja, a szállító gépjármű rendszáma, a gépkocsivezető

neve, a beszállított hulladék átvételének pénzügyi kiegyenlítés módja, valamint a

beszállító (megrendelő) adatai.

Amennyiben a rakomány szemrevételezése alapján megállítható, hogy a beszállított

nyersanyag nem tartalmaz veszélyes hulladékot a gépjármű vezető a kijelölt helyre

szállítja a nyersanyagot és megkezdi az ürítést.

A telephelyre beszállított nyersanyag leürítésének, vagyis a nyersanyag tároló

depók helyét a hulladékkezelési központ vezető határozza meg. A gépjármű

vezetőnek leürítéskor szigorúan ügyelni kell arra, hogy elkerülje a különböző

rendeltetésű, minőségű és szemnagyságú alapanyagok egymással vagy más

anyagokkal való keveredését, szétosztályozódását.

10. ábra: Ürítés, feladás, depózás

(Forrás: MENTO Kft.)

A leürítést követően a gépjármű visszaáll a párhuzamos hídmérleg kimenő ágára. A

mérlegkezelő a nettó tömeg mérése után kiállítja a mérlegjegyet, aláírásával rögzíti

hitelességét, majd a számlával együtt (amennyiben kézpénzes kiegyenlítés történt)

átadja a gépkocsivezetőnek.

Termékvizsgálatok

lehetséges vizsgáló helye

43

A tároló depók beazonosítását az adott nyersanyagok pontos megnevezését jelölő

táblák biztosítják.

A termék minősítés szempontjából a telephelyen kitermelhető riolittufa, illetve a

telephelyre beszállított vegyes építési törmelék és betonzúzalék hulladékok

tekinthetők nyersanyagoknak.

Minden egyéb alapanyagból előállított frakció hulladékként kezelendő.

A nyersanyagokból előállított frakciók közül az alábbi táblázatban felsorolt

termékek rendelkeznek első típusvizsgálati jelentéssel vagyis, ezen termékek

felelnek meg az alkalmazott szabvány geometriai, fizikai és kémiai

követelményeinek.

Termék

alapanyaga: Riolittufa Vegyes építési törmelék Betonzúzalék

Termék

frakciója: 0/63 0/45 0/16 0/45 0/16

Termék neve

a gyártónál:

0/63

riolittufa

0/45

egyes építési

törmelék

0/16

vegyes

építési

törmelék

0/45 0/16

betonzúzalék

Termék

szabványos

megnevezése:

GA 75-

0/63

riolittufa

GA 75-0/45

vegyes

építési

törmelék

GA 85-0/16

vegyes

építési

törmelék

GA 75-0/45

betonzúzalék

GA 85-0/16

betonzúzalék

3. Táblázat: Első típusvizsgálati jelentéssel rendelkező termékek

(Forrás: IIE 5.4. Építési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése és gyártásközi ellenőrzés)

44

5.3. A nyersanyag előkészítése, feladása

A gyártási ütemtervben meghatározott terméktől függően a nyersanyagot szükség

szerint elő kell készíteni.

Az előkészítés lehet:

hidraulikus bontókalapáccsal,

roppantó ollóval feladási

méretre történő előtörés,

vegyes építési törmelék

frakciók gyártása esetén a

különböző alapanyagok

elkülönített depón (jelölő

tábla: átmeneti tárolóhely)

prizmákban történő

összekeverése.

11. ábra: Roppantó olló működés közben

(Forrás: MENTO Kft.)

Az alapanyagok elkülönített prizmában történő összekeverésénél fokozottan ügyelni

kell arra, hogy a megfelelő depókról szedjék el az anyagokat valamint, hogy a

felszedéskor visszamaradó anyagok keveredését és minőségromlását

megakadályozzák.

Az előzetesen a hidraulikus

bontókalapáccsal a feladási méretre

előtört anyag valamint a megfelelően

előkészített építési törmelék közvetlenül

a depóniáról homlokrakodóval

adagolható a feldolgozó

fogadóbunkerébe.

12. ábra: Nyersanyag feladása

(Forrás: MENTO Kft.)

45

5.4. Törés, osztályozás

A törés, osztályozás során történik a nyersanyag aprítása és osztályozása az előre

beállított technológia folyamatnak megfelelően.

A törés gépsora az alábbi berendezésekből áll:

osztályozógépek,

pofás- és röpítőtörő,

adagolóberendezés,

szállítószalagok,

feladóbunker

készterméktárolók.

A gépsor vezérlése kapcsolóházból, részben automatikusan történik. A minőség

biztosítása a törőrések automatikus és kézi beállításával, az osztályozósziták

megválasztásával, ellenőrzésével, az adagolóberendezések segítségével elérhető

egyenletes anyagárammal érhető el.

A részletes törési technológiát a 4.1. pontban ismertettem.

5.5. A technológia során keletkező hulladékok kezelése

Keletkező veszélyes hulladékok és kezelése

A szükséges javításokat, a kötelező karbantartást erre engedéllyel és referenciával

rendelkező szakcég végzi. A kisebb javítások során felhasznált veszélyes anyagok

és a képződő veszélyes hulladékok átmeneti tárolása, dokumentálása a vonatkozó

környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a technológiától teljesen elkülönítetten

történik.

A feldolgozás során keletkező nem-veszélyes hulladékok kezelése

A technológiai technológiából visszamaradó, elsősorban a pneumatikus

szennyezőanyag leválasztó által kivont nem veszélyes hulladékok (papír, fa,

műanyagok, kommunális hulladék stb.) átmeneti konténeres tárolásra kerülnek,

46

majd mérlegelést követően közvetlenül lerakásra kerülnek a Bodrogkeresztúri

Regionális Hulladékkezelő Központ területén található depóniaterében.

Egyéb hulladékok

Szennyvíz kezelése

Szennyvíz kibocsátás a technológiai folyamat, illetve a tevékenységgel

összefüggésben nincs, a kezelőszemélyzet a hulladékkezelő központ szociális

létesítményeit veszi igénybe.

A keletkező csapadékvíz kezelése

A feldolgozó üzem körüli csapadékvizek elvezetéséről betonmedrű csapadékvíz

elvezető rendszer gondoskodik, amely két ponton, gyűjtő-ülepítő aknákon keresztül

kapcsolódik a hulladékkezelő központ engedéllyel működő csapadékvíz elvezető

rendszeréhez. A rendszer befogadója a 37-es számú főút árka.

5.6. A termék kezelése, tárolása, állagmegőrzése, rakodás és kiszállítás

Kezelés, tárolás, állagmegőrzés

A feldolgozási tevékenységből adódóan a termék elhelyezése lehet átmeneti, illetve

végleges deponálás, mely szabadtéri depónián történik. A depók kiterjedése

folyamatosan változik a termelés és az értékesítés függvényében, de a telephelyen

belül elfoglalt helyük állandó. A depók beazonosítását adott termékek pontos

megnevezését jelölő táblák kihelyezésével végzik. (Késztermék, kiszállításra váró

termék)

13. ábra: Betonzúzalék késztermék

(Forrás: Saját fotó)

14. ábra: Riolittufa késztermék

(Forrás: Saját fotó)

47

A termékkezelésnél és –tárolásnál az alábbi fő szempontokat kell figyelembe venni

optimalizált anyagmozgatás: a felesleges átrakás ugyanis a szennyeződés és a

másodlagos aprózódás esélyét növeli, ami minőségromlást okozhat;

állandó depóhelyek kialakítása: azért, hogy a felszedéskor visszamaradó

anyagok keveredését és minőségromlását megakadályozzuk, illetve

beazonosítási problémához vezetne;

tervezett depóhelyek előkészítése;

A depóniák helyének kijelölésénél a következő szempontok játszanak szerepet:

a telephely területi adottságai;

a feldolgozó berendezések (pl. osztályozó, törő) elhelyezkedése;

a termék várható mennyisége;

a depók közötti közlekedés;

a keveredés kiküszöbölése;

az uralkodó szélirány figyelembevétele;

a növényzettől való távolság;

A szabadtéri tárolásból adódóan az

időjárás a termékek aktuális

nedvességtartalmát befolyásolja (pl.

esőzés vagy hóolvadáskor). A

megnőtt nedvességtartalom nem

befolyásolja károsan az anyag

minőségét.

A depózást kanálmérleggel ellátott

homlokrakodó gép végzi a készlet

nyilvántartás pontosítása érdekében.

15. ábra: Késztermék tárolás

(Forrás MENTO Kft.)

48

Rakodás és kiszállítás

A vevők részére végzett szolgáltatás minden esetben a beérkező szállító jármű üres

állapotban történő mérlegelésével történik. A mérlegkezelő ez esetben is köteles az

alkalmazott mérlegelési szabályokat betartani.

Az elszállítandó késztermékek tehergépkocsira rakodása a megfelelő késztermék

tároló depóról homlokrakodó géppel történik.

A rakodást követően minden tehergépjármű mérlegelését kötelezően elvégzik. A

számítógéppel összekapcsolt mérlegterminál a visszamérlegelést követően azonnal

mérlegjegyet állít ki, mely az alábbiakat tartalmazza:

a gyártó nevét, címét;

a vevő nevét, címét;

a szállító jármű rendszámát;

a jármú üres és rakott súlyát valamint az elszállított késztermék

mennyiségének és a szabvány szerinti pontos megnevezését;

a késztermék kiadásának pontos dátumát (év, hónap, nap, óra, perc).

5.7. Veszélyes anyagok azonosítása és ellenőrzése

A beszállított nyersanyagok ellenőrzése a mérlegelést megelőző szemrevételezéssel

kezdődik. Amennyiben a szemrevételezés alapján megállítható, hogy a beszállított

nyersanyag nem tartalmaz veszélyes hulladékot a gépjármű vezető a kijelölt helyre

szállítja a nyersanyagot.

Ellenkező esetben, ha a szemrevételezés során a mérlegelő veszélyes hulladékot

észlel, azonnal értesíti az hulladékkezelő központ vezető, aki saját hatáskörében

intézkedik (beszállítást megtagadja). Az észrevételek és a szükséges intézkedések

az üzemnaplóban kerülnek rögzítésre.

A továbbiakban az alkalmazott gyártásközi ellenőrzések keretében mind a

nyersanyag, mind a késztermék tároló depókon az esetleges szennyezések (ide értve

a veszélyes anyagokat is) felderítése érdekében szemrevételezéssel történő

ellenőrzést végeznek heti rendszerességgel. A gyakoriság növekedhet a napi

beszállított nyersanyag, előállított termék mennyiségének függvényében. Az

49

ellenőrzéseket az hulladékkezelő központ vezető és az üzemi gyártás-ellenőrzési

megbízott végzi. Az észrevételek és szükséges intézkedések dokumentálása szintén

az üzemnaplóban történik.

5.8. A depóról származó anyagok károsodásának megállapítása

Az alkalmazott szabvány, a feldolgozó üzemre kialakított eljárás utasítások,

valamint a társaság által bevezetett és működtettet integrált irányítási rendszert

követelményeit betartva a deponált termékek károsodása nem fordulhat elő.

Ellenkező esetben, amennyiben bebizonyosodik, hogy a termék nem felel meg a

termékszabvány követelményeinek a nem-megfelelőségek kezelését illetve a

helyesbítő és megelőző tevékenységeket szabályzó integrál irányítási eljárások

szerint járnak el.

5.9. Nem megfelelő termékek kezelése

Valamely előírt követelmény nem teljesülésének – általában az osztályozás

(feldolgozás) során bekövetkezett hiba – eredményeként a termék nem felel meg a

szabványnak, vagy a vevői elvárásoknak.

Amennyiben a nem megfelelő terméket az előkészítés folyamata során a kezelők

közül valaki észleli, akkor azt a hulladékkezelő központ vezetőnek jelenti, majd az

ő irányításával leállítja a nem megfelelőséget okozó berendezést (pl: osztályozó

berendezések) és a hibát kijavítja. Az addig előállított hibás frakciót, azaz a nem

megfelelő terméket a kihordószalag alól elszállítják egy külön depóra.

A félredepózott termék további felhasználása:

hiba kijavítása után az anyag újra feladásra kerül az osztályozó berendezésre,

olyan felhasználásra irányítják, amelyhez még megfelelő (telephelyen belüli

felhasználás),

nem-megfelelő terméknek jelölik és elkülönítetten tárolják.

A nem megfelelőséget és annak kijavítására tett intézkedéseket, az hulladékkezelési

központ vezető az üzemnaplóban dokumentálja.

50

5.10. Készletnyilvántartás

A telephelyre beszállított építési-bontási hulladékokról a vonatozó 12783-5/2011.

hivatkozási számú hasznosítási engedély követelményeit betartva

készletnyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás feladata a depóniákon (legyen az

alapanyag, késztermék, feldolgozásra alkalmatlan építési-bontási hulladék, hulladék

értékesíthető termék) tárolt termékek, mennyiségének pontos kimutatása. A

lemérlegelt tömegek elektronikus tárolása, illetve a készletek mozgatása a saját

fejlesztésű mérlegprogram logikai raktárainak segítségével történik. Ez az

elektronikus nyilvántartás az alapja az évente kötelezően teljesítendő

környezetvédelmi hulladékbevallás kitöltendő sorainak.

A feldolgozó üzemhez beérkező építési-bontási hulladékoknak két csoportját

különböztetik meg: a feldolgozatlan és feldolgozott építési-bontási törmelékeket.

Feldolgozatlan építési-bontási törmelék:

A készletnyilvántartás bevezetéséhez a hulladékkezelési központ vezető műszaki

becsléssel határozza meg a telephelyen lévő aktuális építési-bontási törmelékek

mennyiségét alapanyagonként. Ez a mennyiség adja a különböző frakciók

nyitókészletét.

Készletnövelő mozgások (pl. beszállítás)

A beérkező szállítmányok mérlegelési adatai a mérlegprogram megfelelő logikai

raktáraihoz automatikusan hozzáadódik.

Készletcsökkentő mozgások (pl. feldolgozás, ártalmatlanítás)

Feldolgozáskor a készletet csökkentik a feldolgozó üzembe bekerülő törmelék

mennyiségével. A hulladékkezelő központ vezető feladata a feladásra kerülő

anyagok mennyiségének meghatározása és az üzemnaplóban való rögzítése. A

mérlegkezelő az így dokumentált mennyiséget a mérlegprogram megfelelő

alkalmazásai segítségével kivezeti a készletnyilvántartásból.

51

Feldolgozott építési-bontási törmelék:

A nyitókészlet meghatározása az előzőekben leírtakhoz hasonlóan történik.

Készletnövelő mozgások (feldolgozás)

A feldolgozás során kikerülő anyagok úgymint vas, por, fém, műanyag stb.

meghatározása mérlegeléssel, a feldolgozott termék frakciónkénti mennyisége pedig

műszaki becsléssel történik. A frakciók százalékos megoszlását a technológia

beállítás tapasztalati számai alapján határozzák meg. A mennyiségek

mérlegprogramba való rögzítését szintén a mérlegkezelő végzi. A feldolgozott

frakciók és a kikerülő anyagok mennyiségének egyezni kell a feldolgozásra feladott

anyag mennyiségével.

Készletcsökkentő mozgások (kiszállítás/értékesítés, telephelyi felhasználás)

A feldogozott építési-bontási törmelékek készletnyilvántartásból történő kivezetése

minden esetben mérlegeléssel történik. A mérlegprogram megfelelő

alkalmazásaival a kiszállított mennyiség és a telephelyen felhasznált mennyiségek

frakciónként a program megfelelő logikai raktáraiba könyvelhetőek.

Ezekből a raktárakból szintén alkalmazások segítségével különféle legyűjtéseket,

kimutatásokat tudnak generálni, akár a számlázáshoz, könyveléshez, akár a

hulladékbevallás elkészítéséhez.

[IIE 5.4. Épitési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzése]

52

5.11. Karbantartás

A termelés zavartalan működéséhez valamit a gépek védelme értelmében megfelelő

időközönként szükséges a gépek, eszközök karbantartása.

Az üzemeltetéssel kapcsolatos adatok (pl. üzemóra, állásidő, üzemanyag és

kenőanyag felhasználás) dokumentálása az üzemnaplóban történik, melyet a

karbantartási vezető naprakészen vezet.

Karbantartások típusai:

napi karbantartás

időszakos karbantartás

nagyjavítás

A napi karbantartást a kezelési és karbantartási utasítás szerint a karbantartási

vezető utasítására a gépkezelő végzi. Dokumentálása szintén az üzemnaplóban

történik.

Az időszakos karbantartást megfelelő jogosultsággal rendelkező szakműhely végzi,

a gyártói üzemeltetési dokumentációban meghatározottak szerint.

A technológiai sor javítását az üzem a téli nagy leállás időtartama alatt végzik el. A

nagy leállást a karbantartási és termelési feladatok együttes mérlegelésével

ütemezik. A nagy leállás alatt elvégzendő munkákról előzetesen tervet készítenek

Dokumentálása szintén az üzemnaplóban történik egyszerű bejegyzéssel. Külső cég,

szakszerviz által végzet munkák dokumentálásához a számla egy másolatát

csatolják az üzemnaplóhoz. [MVU 03 Építési-bontási Hulladékfeldolgozó Üzem

üzemeltetése és karbantartása]

53

6. Fejlesztési javaslatok

6.1. A bevezetett (4) –es szállítói megfelelőségi módozat értékelése

A MENTO Kft. Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzemében előállított

termékeinek megfelelőségének igazolására az MSZ EN 13242:2003+A1:2008

termékszabványban rögzített 4-es és a szigorúbb követelményeket tartalmazó 2(+)-

os módozatok közül a 4-es rendszer kiépítését választotta.

Mielőtt bármilyen javaslatot is tennék a dolgozatom előző fejezeteiben bemutatott

rendszer változatására, fejlesztésére, mindenképp szükséges értékelnem a már

kialakított gyártásellenőrzési rendszer MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány

szerinti kötelezettségek teljesülését.

A választott szabvány ZA mellékletének 5. táblázata rendelkezik a 4-es rendszer

felállításakor érvénybe lépő gyártói kötelezettségekről.

Ezek az alábbiak:

16. ábra: 4-es rendszer feladatmegoszlása

(Forrás: MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány)

Az irodalmi bevezetőben többször említésre került a kezdeti típusvizsgálatok

elvégzése, annak fontossága, illetve részletesen kifejtettem hogy a társaság, ezen

vizsgálati eredmények függvényében, hogyan választotta ki és minősítette termékké

ezeket a frakciókat..

Alaptételként fogalmaztam meg, hogy a feltört építés-bontási hulladékok csak akkor

tekinthetők terméknek, ha rendelkeznek az első típusvizsgálatokkal.

54

Tulajdonképpen a teljes minősítési eljárás benne a gyártásellenőrzési rendszerrel,

ezen vizsgálatok megléte nélkül el sem végezhető.

A dolgozatom 5.2. fejezetében részletesen kifejtetett mely frakciók rendelkeznek

kezdeti típusvizsgálatokkal, ezáltal mely frakciók számítanak terméknek, az 5.

számú mellékletként pedig csatoltam a 0-45-ös vegyes építési bontási törmelék első

típusvizsgálati jegyzőkönyvének összefoglaló részét.

Mindezek tükrében egyértelmű, hogy a társaság teljesítette a kezdeti

típusvizsgálatokra vonatkozó kötelezettségét.

A típusvizsgálatok megszerzését követően a minősítési eljárás következő lépése az

üzemi gyártásellenőrzési rendszer felállítása a szabvány C mellékletének

előírásainak betartásával.

A társaság 2012-ben a már meglévő integrált irányítási rendszerén belül valósította

meg üzemi gyártásellenőrzési rendszerét. Ahhoz, hogy a termékszabvány

gyártásellenőrzésre megfogalmazott előírásainak teljesülését értékeljem, a társaság

teljes dokumentációs rendszerét át kellett vizsgálnom.

Az alábbi 4. táblázatban foglaltam össze a szabvány által támasztott

kötelezettségeket, azok megvalósulását, illetve az esetlegesen szükséges módosító,

fejlesztőjavaslatokat.

Üzemi gyártásellenőrzés C melléklet

szerinti pontjai Megvalósítás Fejlesztési Javaslat

C2. Szervezet

C2.1. Felelősség és hatáskör

Integrált Irányítási Kézikönyv 5.5.,

5.5.1. pontjaiban szabályozva -

Felelősség és határkör, mindazon

személyek kapcsolata, akik irányítják,

végrehajtják és ellenőrzik a

tevékenység minőségét

C2.2. Az üzemi gyártásellenőrzés

felelőse Kijelölés megtörtént, szervezeti

ábrán feltüntetve -

1 Személy kijelölése a rendszer

koordinálására

C2.3 Vezetőségi átvizsgálás Az üzemi gyártásellenőrzési

rendszer bevezetése óta (2012.

május 02.) nem történt sem az

ellenőrzéssel sem a gyártás

irányításával kapcsolatos

átvizsgálás.

- Az üzemi gyártásellenőrzési rendszer

követelményeinek teljesülését a

vezetőségnek ellenőrizni és értékelni

kell. Felülvizsgálatok feljegyzései.

C.3. Ellenőrző eljárások

55

C.3.1. Kézikönyv Mivel a meglévő Integrált irányítási

rendszer keretében kerül

bevezetésre a gyártásellenőrzési

rendszer nincs szükség különálló

kézikönyv bevezetésére

- A gyártónak össze kell állítani és

vezetnie kell egy gyártás-ellenőrzési

kézikönyvet

C.3.2. Dokumentumok és adatok

kezelése IIE 2 Feljegyzések és adatok

kezelése eljárásban szabályozva -

Beszerzés, feldolgozás,

anyagellenőrzés adatai

C3.3. Alvállalkozói szolgáltatások Integrált Irányítási Kézikönyv 6.,

6.1. pontjaiban szabályozva -

C3.4. Az anyag ismerete IIE 5.4 Építési-bontási hulladék

feldolgozása, kezelése, gyártásközi

ellenőrzés eljárás 3.2. pontjában

szabályozva

- A nyersanyag és forrás állapota.

Helyszínrajzi és gyártási térképet

tartalmazó dokumentáció megléte

C4. A gyártás irányítása

a) Anyagok azonosítása és kezelése

IIE 5.4 Építési-bontási hulladék

feldolgozása, kezelése, gyártásközi

ellenőrzés eljárás 3.4. pontjában

szabályozva

-

b) Veszélyes anyagok azonosítása

IIE 5.4 Építési-bontási hulladék

feldolgozása, kezelése, gyártásközi

ellenőrzés eljárás 3.11. pontjában

szabályozva

-

c) Kőanyaghalmazok tárolása, tárolás

azonosítása

IIE 5.4. Építési-bontási hulladék

feldolgozása, kezelése, gyártásközi

ellenőrzés eljárás 3.8. 1.pontjában

szabályozva

-

d) Depóniáról származó anyag

károsodásának megállapítása

IIE 5.4 Építési-bontási hulladék

feldolgozása, kezelése, gyártásközi

ellenőrzés eljárás 3.12. pontjában

szabályozva

-

e) Eladásig származás és fajta szerinti

azonosíthatóság teljesülése

IIE 5.4 Építési-bontási hulladék

feldolgozása, kezelése, gyártásközi

ellenőrzés eljárás szabályozza

-

C5. Ellenőrzés és vizsgálat

C5.1. Általános előírás

IIE 5.7 Kőanyaghalmaz termékek

vizsgálata és minősítése eljárás

szabályozza a gyártásközi

ellenőrzések folyamatát. Egyéb

vizsgálatokat a társaság nem végez

2 (+) rendszer kiépítése,

ennek keretében a

vizsgálatok elvégzése

A vizsgálatokhoz szükséges

berendezések, eszközök, személyzet

biztosítása

C5.2. Vizsgálati eszközök

A vizsgálatokhoz szükséges eszközök

ellenőrzése, kalibrálása, karbantartása

C5.3. Az ellenőrzés, a mintavétel és a

vizsgálatok gyakorisága és helye

C1 táblázat vizsgálati gyakoriságát

betartva

C6. Feljegyzések

A gyártásellenőrzés eredményei IIE 2 Feljegyzések és adatok

kezelése eljárásban szabályozva -

C7. Intézkedés nem megfelelő termék esetén

56

Olyan ellenőrzés vagy vizsgálat

létrehozása, amely a termék nem-

megfelelősségét jelzi

IIE 5.4 Építési-bontási hulladék

feldolgozása, kezelése, gyártásközi

ellenőrzés eljárás 3.13. pontjában

szabályozva

-

C.8. Rakodás, tárolás és kezelés a

gyártási területen

IIE 5.4 Építési-bontási hulladék

feldolgozása, kezelése, gyártásközi

ellenőrzés eljárás 3.10.1. pontjában

szabályozva

-

C9. Szállítás és csomagolás

C9.1. Szállítás Integrált Irányítási Kézikönyv 7.2.

pontjában szabályozva - Felelősség mértékének megállapítása a

szállítás vonatkozásában

C9.2. Csomagolás

a termékek mindesetben ömlesztve

kerülnek elszállításra, csomagolási

tevékenységet nem végeznek

-

C10. Személyzet képzése

IIE 9 Emberi erőforrás,

felkészültség, képzés és

kommunikáció eljárásban

szabályozva

-

4. Táblázat: A gyártásellenőrzési rendszer magvalósulásának értékelése.

A fenti táblázatból látható, hogy a szabvány gyártásellenőrzést szabályzó C

mellékletének minden pontja hozzárendelhető a társaság integrált irányítási

rendszerének valamely eleméhez.

Ennek alapján megállapítható, hogy a gyártásellenőrzési eljárás kiépítésére

vonatkozó dokumentációs kötelezettségét a társaság szintén maradéktalanul

teljesítette.

Mindemellett fontos kiemelni, hogy termékszabvány a már meglévő irányítás

rendszerekbe való integrálását a társaság sikeresen végrehajtotta. Pontosan határozta

meg a közös elemeket és kiemelte, külön eljárásban szabályozta a termékszabvány

speciális követelményeit.

57

6.2. A technológia egyes pontjainak fejlesztése a minőség javítása érdekben

A 5. fejezetben lépésről lépésre bemutatattam az építési-bontási hulladékok

feldolgozásának teljes technológia folyamatát. A végtermék minőségének

biztosítását szem előtt tartva, a technológia 5.2 és 5.6 pontjában ismertetett

alapanyag és késztermék tárolás, valamint az 5.10-es pont készletnyilvántartási

rendszerénél láttam szükségesnek javító intézkedések megfogalmazását.

Anyag és késztermék tároló depóniák felületének aszfaltozása

Az alapanyagok, feldolgozásra, illetve termékként való értékesítésre alkalmatlan, de

a telephelyen hasznosításra kerülő építési-bontási hulladék alap és feltört frakciók,

valamint a késztermékek minden esetben a telephely egy előre meghatározott,

táblákkal kijelölt területén kerülnek deponálásra. A deponálási felületek gondos

tereprendezési eljárásokkal alakítják ki. Ugyanakkor véleményem szerint az

alapanyagok és késztermékek keveredésének, szennyeződésének minimalizálását

ezen tároló felületek aszfalt borításával érhetik el.

Készletnyilvántartás adatforrásainak fejlesztése

A társaság a nyitókészlet, és a feldolgozásra feladott törmelékek mennyiségének

meghatározásához műszaki becsléseket alkalmaz, a feltört és a szállítószalagról a

depóniákra kihordott frakciók mennyiségét (első körben csak %-os eloszlásukat) a

beállításokhoz rendelt tapasztalati számok alapján határozzák meg. Mindezekből

papír alapon számításokat végeznek a végső mennyiségek meghatározásához, majd

bejegyzik az üzemnaplóba és ezt követően történik csak az adatok

készletnyilvántartó rendszerbe való rögzítése.

Véleményem szerint az a mennyiségi meghatároz pontatlan és sok esetben torz

eredményeket generál.

A mennyiségek pontos meghatározásához számos, a telephelyen jelenleg is

megtalálható eszköz nyújthat segítséget. Ezek a mérőeszközök a feldolgozó üzemet

58

kiszolgáló homlokrakodó kanalába telepített kanálmérleg és a felhordó szalag

fogadó bunkerhez közelebb eső szakaszára telepített szalagmérleg. Mindkét mérleg

korábbi pályázati keretekből került beszerzésre. Ezen eszközök használatával akár

kg pontossággal megmondható a feldolgozásra feladott törmelék mennyisége.

Ugyanakkor mindként mérleg eredményét manuálisan kell felvezetni a

mérlegprogramba. Ebből kifolyólag szükségesnek látom a mérlegprogram

adatgyűjtő rendszerének vezeték nélküli hálózatban történő fejlesztését, mely képes

ezáltal fogadni a híd,- kanál és szalagmérleg adatait. A homlokrakodó

kanálmérlegét akár az alapanyagok, akár a késztermékek átdeponálására is

alkalmazhatják, így pontosítva a telephelyen lévő készletállományt.

Ezzel a módosítással csak a feladott nyersanyag mennyiségi problémáját oldódott

meg. A késztermékek mennyiségének pontosítására két megoldás lehetséges:

1. a kihordó szalagokra telepített szalagmérleg, melynek komoly

költségvonzatai lehetnek, illetve

2. a nagy munkaigényű, késztermék átdeponálás a kanálmérleggel rendelkező

homlokrakódóval.

Az alábbi 17. ábrán a pontos anyagáram és készlet mozgások meghatározásnak egy

lehetséges módját szemléltetetem a feldolgozási folyamat lépéseinek és az ehhez

kapcsolódó mérőeszközök kapcsolatának összehangolásával.

59

17. ábra: A feldolgozási folyamat mennyiségi meghatározásának és a lehetségesen alkalmazható

mérőeszközök kapcsolata

A mérlegprogram és a készletmozgások mennyiségi meghatározásának fent említett

fejlesztéseivel az egyik oldalról kiküszöbölhetőek a műszaki becslések, és a papír

alapon, üzemnaplóban vezetett készlet növelő illetve csökkentő mozgások pontatlan

meghatározása, másrészt megvalósulna a feldolgozó üzemhez kapcsolódó

anyagáram és készletnyilvántartás minden egyes pontjának tömegmérésekből

származó adatokkal való alátámasztása.

Feldolgozásra alkalmas

és alkalmatlan anyagok

fogadása

Nyersanyag

technológiára történő

feladása

Késztermék

mennyiségének

meghatározása

A feldolgozásból kikerülő

anyagok mennyiségének

meghatározása

Depózás

hídmérleg

kanálmérleg

kanálmérleg

kihordószalag

mérleg,

kanálmérleg

hídmérleg

A telephelyről

kiszállított termék illetve

hulladékfrakciók

mennyisége

A telephelyen belül

felhasznált frakciók

mennyisége

hídmérleg kanálmérleg

60

6.3. A 2(+)-os rendszer eléréséhez szükséges további fejlesztések

Előzetes egyeztetés a kiválasztott tanúsító szervvel

A 2(+)-os rendszer kiépítését megelőzően, a tapasztalatlanságból kiindulva

szükségesnek látom a 4-es rendszer tanúsító szervezet általi ellenőrzését,

természetesen az auditálási eljáráson kívül, mint egy szakmai egyeztetés keretében.

Gondolva itt a dokumentációs rendszer, illetve a gyártásellenőrzési rendszer

gyakorlati elemeinek áttekintésére. Véleményem szerint, ha először az alacsonyabb

kötelezettséggel bízó gyártásellenőrzési rendszer megfelelően kerül kiépítésére,

következő lépésként már könnyebb (időt és ráfordított munkamennyiséget

megtakarítva) a plusz követelményeket beépíteni a rendszerbe.

A felmerülő költségekkel is számolva természetesen sokkal költséghatékonyabb egy

kiszállási és mérnöki óradíjat tartalmazó egyeztetés majd egy azt követő sikeres

audit, mit egy sikertelen számos változtatást igénylő és többször ismételt audit.

Elképzelhetőnek tartom, hogy a dokumentációs rendszer fejlesztésén kívül még

gyakorlati megoldásokkal is segítik a társaságot ebben a témakörben.

A 2 (+)-os rendszer kiépítésének tárgyi és dokumentálási követelményei

Mint ahogyan a 4. táblázatban is jelöltem a 4-es rendszer továbbfejlesztése

(vizsgálatok elvégzése, rendszer auditálás) nélkülözhetetlen fontosságú a piaci

szereplők bizalmának megszerzéséhez és fenntartásához. A megvalósítás

kézenfekvő módja a termékszabvány megfelelőség igazolás módozatának

kidolgozása, integrált módon a meglévő irányítási rendszerbe való beépítése.

A 2(+)-os rendszer követelmények a termékszabvány C1 táblázatában (lásd 8.

számú melléklet) felsorolt vizsgálatok elvégzése természetesen a gyártási

ütemtervhez igazított időközönként, illetve a kiépített teljes gyártásellenőrzési

rendszer tanúsítása.

A 4-es rendszerhez képest plusz feladat a minták szúrópróba szerű vizsgálata a

termékszabvány által előírt paraméterekre. Tanulmányozva a szabvány C1

61

mellékletében meghatározott vizsgálatok menetét, tárgyi szükségletét,

megállapítottam, hogy a két leggyakrabban elvégzendő szemmegoszlás és

szemalak vizsgálatokat a társaság saját maga a telephelyen belül is el tudja végezni,

mindezzel csökkentve a gyártásellenőrzés költségeit. A többi vizsgálatok

elvégzésére minden esetben más laboratóriumot kell felkérni.

A vizsgálatok lebonyolítása tehát két módon történhet:

1. a gyártási ütemtervhez igazítva minden vizsgálatot más laboratóriummal

végeztet el,

2. költségcsökkentés céljából a két leggyakrabban elvégzendő vizsgálatokra

saját laboratóriumot épít ki, a többi paraméter vizsgálatára pedig más

laboratóriumot kér fel.

A saját hatáskörben történő vizsgálatoknak, vagyis a laboratórium kiépítésének

azonban vannak tárgyi és dokumentálási feltételei is.

Az alábbi 5. táblázatban foglaltam össze az elvégezhető vizsgálatok

szabványpontokhoz csatolt tárgyi feltételeit.

Mintavétel és

vizsgálat

Termékszabvány

vonatkozó fejezete

Vizsgálati

módszer

Vizsgálati

gyakoriság

legalább

Tárgyi feltételek

Mintavétel C5.3. -

gyártási

ütemhez

igazodva

vizsgálóhely

mintavételi eszköz (lapát)

és tároló edényzet

irodai felszerelés a

mérések

dokumentálásához

Szemmegoszlás 4.3. EN 933-1 hetente 1

sziták, szitarázó,

minimum 6000 g

méréshatárú 0,01 g

pontosságú precíziós

táramérleg

Durva kőanyag

halmaz

szemalakjának

vizsgálata

lemezességi szám

meghatározásával

4.4. EN 933-3 havonta 1 szemalak tolómérő

5. Táblázat: A saját körben elvégzendő vizsgálatok tárgyi feltételei

62

A dokumentálási feltételek teljesítése nem más, mint a szükséges eljárások

kidolgozása. Az eljárások tartalmát a szabvány C mellékletének Ellenőrzés és

vizsgálatok pontjában megfogalmazottaknak eleget téve az alábbiakban foglaltam

össze.

1) A laboratóriumra és a vizsgálatokra vonatkozó általános előírások

a) Pontosan meg kell határozni a szabvány C táblázatából mely vizsgálatokat

végzi a társaság és mely vizsgálatokat más laboratóriumok,

b) Személyzet, eszközök, felszerelés biztosítása,

c) Hogyan zajlik a mintavétel és az minták továbbítása a kiszolgáló

laboratóriumokhoz

d) A laboratóriumokkal való kapcsolattartásért felelős személy kijelölése.

2) Ellenőrzés, mintavétel és a vizsgálatok pontos leírása

a) Mintavételi eljárás pontos menete, ütemezése

b) Vizsgálati megrendelőlap, mintavételi jegyzőkönyv, Vizsgálati Jegyzőkönyv

formai követelményei,

c) A kiállított dokumentumok kezelése.

3) Eszközök hitelesítési és karbantartása

A vizsgálatok során használt eszközök ellenőrzésének, kalibrálásának,

karbantartásának pontos lírása

Véleményem szerint ezeket a fent említett eljárásokat különálló eljárásokként

célszerű bevezetni a társaság integrál irányítási rendszerébe. Kivételt képez ez alól a

2.c) és a 3) pont. A 2.c) kiállított dokumentumok kezelése tétel beépíthető a már

meglévő az IIE 2 feljegyzések és adatok kezelése eljárásba, a 3) pont eszközök

hitelesítése és karbantartása kötelező tétel, pedig egyértelműen integrálható az IIE

13 Megfigyelő- és vizsgálóberendezések kezelése eljárásba.

63

A 2 (+)-os rendszer kiépítésének alap költségei

A rendszer kialakításnak teljes költsége az alábbi elemek részköltségeiből tevődik

össze:

1. Vizsgálati költségek:

a) Vizsgálati módszerleirat beszerzése (EN 933-1, EN 933-3),

b) A társaság által elvégzendő vizsgálatok tárgyi eszközeinek (sziták,

szitarázó, szemalak tolómérő, táramérleg) beszerzése,

c) Más laboratóriumok vizsgálati költségei (pl. KTI),

d) A minták továbbításának költségei, melynek két megvalósítási módja

lehet: futárszolgálat bevonása, saját gépkocsival történő elszállítás.

e) A vizsgálatokhoz alkalmazott eszközök hitelesítési, kalibrálási költségei.

2. Üzemi gyártásellenőrzési tanúsításának költségei

A. A gyár-és gyártásellenőrzés kezdeti vizsgálata

a) Regisztrációs díj

b) Ellenőrzési díj

c) Tanúsítás díja

B. Gyár és gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete

a) Felügyeleti díj

b) Tanúsítás fenntartásának, hosszabbításának díja

c) Tanúsítvány kiadásának díja

C. Egyéb költségek (pl. kiszállási díj)

D. Igény szerint előzetes konzultáció, szakmai egyezetés díja

A pontos díjak és költségek megállapításához a Közlekedéstudományi Intézet

Nonprofit Kft. Út- és Hídügyi Tagozatának 2012. évi díjtáblázatát alkalmaztam

feltételezve, hogy az első típusvizsgálatokhoz hasonlóan a periodikus vizsgálatokat,

illetve a rendszertanúsítást is a KTI végzi. [www.kti.hu]

64

Tétel megnevezése Becsült és fix

Költség Forintban Megjegyzés

1. Vizsgálati költségek:

A) Vizsgálati módszerleirat

beszerzése (EN 933-1, EN 933-3), ~15-20 000

Beszerzés Szabványügyi

Testülettől

B) Mintavétel tárgyi feltételei

a. vizsgáló hely -

A telephelyen belül

rendelkezésre áll (lásd 10.

ábra)

b. mintavételi eszközök, tároló

edények ~10-12 000 -

c. dokumentáláshoz szükséges

irodai eszközök -

A telephelyen

rendelkezésre állnak,

külön beszerzésre nincs

szükség.

C) A társaság által elvégzendő vizsgálatok tárgyi eszközeinek beszerzése

a. sziták ~160 000

Forrás: Complexlab Kft.

árajánlata

b. szitarázó ~300 000

c. szemalak tolómérő ~40 000

d. táramérleg ~230 000

D) Más laboratóriumok vizsgálati

költségei (pl. KTI),

~580 000/egyszeri

vizsgálatok Forrás: KTI díjtáblázata

E) A minták továbbításának

költségei, melynek két

megvalósítási módja lehet:

futárszolgálat bevonása, saját

gépkocsival történő elszállítás.

~100 000 -

E) A vizsgálatokhoz alkalmazott

eszközök hitelesítési, kalibrálási

költségei.

~15 000/mérleg,

Kiszállási díj ~40

000

Forrás: KVALIFIK

Méréstechnikai Minősítő

és Szolgáltató Kft

2. Üzemi gyártásellenőrzési tanúsításának költségei

A. A gyár-és gyártásellenőrzés kezdeti vizsgálata

a) Regisztrációs díj 100 000

Forrás: KTI díjtáblázata b) Ellenőrzési díj 480 000

c) Tanúsítás díja 100 000

B. Gyár és gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete

a) Felügyeleti díj 240 000/év

Forrás: KTI díjtáblázata,

Egyszeri kiszállási díj

(Budapest-

Bodrogkeresztúr): 100 000

Forint

b) Tanúsítás fenntartásának,

hosszabbításának díja 70 000/év

c) Tanúsítvány kiadása 25 000/3 évente

C. Egyéb költségek (pl. kiszállási

díj) 200 Ft/km

D. Igény szerint előzetes

konzultáció, szakmai egyezetés díja 70 000/alkalom

6. Táblázat: A 2(+)-os rendszer bevezetésének és fenntartásának költségei

65

A 6. táblázat adatait értékelve megállapítható, hogy a 2(+)-os rendszer

bevezetésének és fenntartásának költsége három egységből épül fel:

I. a saját vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök beszerzési költségei,

természetesen ez a tétel csak akkor él, ha társaság a saját labor kialakítása

mellett dönt,

II. a kötelezően elvégzendő vizsgálatok költségei a gyártási periódusnak

megfelelően kialakított gyakorisággal korrigálva, sajátkörben elvégzett

vizsgálatok esetén az alkalmazott eszközök kalibrálási, hitelesítési költségei,

III. a rendszer tanúsítás és fenntartás költségei.

Az I. pont tételeinek (módszerleirat beszerzése, mintavételi eszközök, vizsgálati

eszközök) becsült összköltsége: ~750-762 000 Forint.

A II. pont kötelezően elvégzendő vizsgálatainak költségei csak a gyártási ütemterv

ismeretében lehet meghatározni. A 6. táblázatban ennek megfelelően csak az

egyszeri vizsgálatok költségeit tüntettem fel. A vizsgálatok díját a KTI díjtáblázata

alapján számítottam ki, természetesen más laboratóriumok felkérése esetén ezek a

díjak változhatnak.

6. táblázatban a III. pont költségeinek meghatározásához szintén a KTI

díjtáblázatának adatait tüntettem fel, így itt is érvényes az előző pontban más

laboratóriumok felkérésére tett megjegyzés. A táblázat adataival számolva a

gyártásellenőrzési rendszer tanúsításának összköltsége 680 000 Forint, ehhez

hozzáadódhat igény szerint az előzetes konzultáció díja, amely 70 000

Forint/alkalom. A rendszer folyamatos felügyeletének éves szintre levetített

költsége (táblázat adatai szerint) 435 000 Forint.

66

7. Összefoglalás

Napjainkban az építési-bontási hulladékok kezelése, hasznosítása még mindig

megoldandó problémaként jelenik meg a hulladékgazdálkodás területén. A szakma

több képviselője is felismerte, hogy sajnos hazánkban nincs megfelelően

kidolgozott stratégia a keletkező építési-bontási hulladékok kezelésére, így például

a további felhasználás, értékesítés egyik alapfeltétele a hulladékok termékminősítési

eljárásrendszere is hiányzik.

A MENTO Környezetkultúra Kft., mint a térség egyetlen építési-bontási hulladék

feldolgozójának üzemeltetője szembesülve az előállított frakciók étékesítésének

számos a problémájával, 2008 nyarán elindította az MSZ EN 13242:2003+A1:2008

termékszabvány szerinti minősítési eljárást.

2012 májusára a társaság sikeresen teljesítette a termékszabvány 4 –es megfelelőség

igazolási módozatának kötelezettségeit, mely szerint elvégezte az első

típusvizsgálatokat és kiépítette gyártásellenőrzési rendszerét. A termékszabvány

szerinti dokumentációs és gyakorlati kötelezettségeket nem különálló rendszerként

építette fel, hanem többéves tapasztalatai alapján beépítette a már meglévő integrált

irányítási rendszerébe. Felismerve az integrálás előnyit, így csökkentette a

folyamatok számát és biztosította a társaság szerteágazó tevékenységeinek

átláthatóságát.

A feladat azonban nem ér véget. A termékek piaci bizalmának növelése, illetve a

minőségirányítási alapelv, a folyamatok folyamatos fejlesztése két irányból készteti

a társaságokat a további fejlesztésre.

Dolgozatommal is a MENTO Kft. már bevezetett és működtetett 4-es megfelelőség

igazolás rendszeréből kiindulva fogalmaztam meg fejlesztési lehetőségeket, az

67

alkalmazott törési technológia és kidolgozott termékminősítési rendszer oldaláról

egyaránt.

A fejlesztési lehetőségek közül talán legkézenfekvőbb a termékszabvány 2(+)-os

megfelelőség igazolás módozatának kidolgozása.

Az új, szigorúbb követelményekkel bíró rendszer kiépítésének természetesen

vannak tárgyi és dokumentálási feltételei, illetve éves szinten komoly költségeket

von maga után. Mind a tárgyi feltételek, mind a költségek pontos meghatározásához

a társaságnak azonban mérlegelni-e kell, hogy akar illetve képes-e saját hatáskörben

vizsgálatokat végezni vagy minden kötelező paraméter vizsgálatát átadja más

laboratóriumoknak.

A termékminősítési eljárás integrált bevezetésével élenjáró példaként a társaság

bebizonyította a szakma képviselőinek, hogy a bizonytalan szabályozási háttér

ellenére a feldolgozott építési-bontási hulladékok kikerülhetnek a hulladék

státuszból és, mint építő ipari másodnyersanyagok értékesíthető termékké

válhatnak.

68

8. Summary

Nowadays, handling and utilizing the waste of construction and demolition is

still a problem to resolve in the field of waste management. Many representatives of

this profession realized that unfortunately there are no strategies appropriately

worked out for handling waste of construction and demolition in our country,

therefore one of the prerequisites of further use and purchase is lacking, that is the

procedure of waste product classification.

MENTO Environment Culture Limited, as the only operator of processing waste

of construction and demolition in the area started MSZ EN 13242:2003+A1:2008

product standard procedure of classification in 2008 after facing the numerous

problems of the sales of produced fractions.

By May 2012, the company successfully fulfilled the obligations in connection

with the product standard of 4 suitability statement method in accordance the

company did the type examinations and built up the system of production control.

The company did not build up the product standard’s documentation and practical

obligations as separate systems but on the basis of long-time experience it had built

them in the already existant integrated controlling system.

In my essay I drew the opportunities for improvement on the basis of MENTO

Limited’s worked out and operated 4 suitability statement product classification

system. Among the opportunities of improvements, the most obvious may be the

developement of suitability statement of product standard 2(+). The new and more

strict system of obligations have of course some objective and documentary

conditions let alone it brings serious financial matters along.

The company proved to other representatives of this profession that despite the

insecure regulation background the construction and demolition waste can step out

of the status of waste itself as a marketable product of second material of building

construction. This integrated product classification procedure made this company a

leading role model.

69

9. Irodalomjegyzék

Könyvek, cikkek, jegyzetek, tanulmányok, előadások

1) BENCZE ZS.-ÉZSIÁS L.-DR KARSAINÉ L. K.: 2009. Szabványosított

törmelékek. Hulladéksors. X. évfolyam. 8. szám.

2) BIACS P.: 2003. Hulladékgazdálkodás. Budapest. Tertia Kiadó.

3) CEGLÉDI M.: 2011. Minőségügyi rendszerek hatása a magyar zöldség-

és gyümölcstermelésre, Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus

Egyetem, Budapest

4) CSŐKE B.: 1999. Építési hulladékok előkészítése és hasznosítása.

Budapest. OMIKK

5) HORVÁTH S.: 2005. Építési termék megfelelősége kézikönyv, TERC

Kiadó

6) KÖZTISZTASÁGI EGYESÜLÉS MUNKACSOPORTJA: 2003.

Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 6. Az építési-bontási hulladékok

kezelése. Budapest. KvVM Hulladékgazdálkodási és Technológiai

Főosztály

7) LENGYEL A.: 2009. Szabványosított törmelékek. Hulladéksors. X.

évfolyam. 1. szám.

8) MAJOROS I.: 1991. Gyártáselőkészítés, gyártás, gyártásellenőrzés,

Gépipari Tudományos Egyesület

9) NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG (NFÜ): 2008. Uniós források

a fenntartható fejlődésért. Környezetvédelem és infrastruktúra-

fejlesztések eredményei. Budapest. Avaloni Nyomdaipari Kft.

10) NIG.: 2009. Mindent az építési és bontási hulladékokról. Hulladéksors.

X. évfolyam. 6. szám.

11) POLGÁR A.: 2012. Környezeti hatásértékelés a környezetirányítási

rendszerben, Doktori (PhD) értekezés, Nyugat-magyarországi Egyetem,

Sopron

12) SZENDY CS.-KUTASSY L.: 2004. Az építésügy termék- (anyag-) és

vizsgálati szabványai. Építőanyag. 56. évfolyam. 2. szám.

70

13) Szintay I. (2005): Minőségmenedzsment I. Elmélet, Bíbor Kiadó,

Miskolc

Jogszabályok

1) 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény

2) 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek

forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól

Vállalati dokumentumok

1) Építési-bontási Feldolgozó Üzem Üzemeltetési Szabályzata

2) Éves Összefoglaló jelentés (2009.)

3) IIE 5.3. Szelektív hulladékok kezelése és ártalmatlanítása

4) IIE 5.4. Épitési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi

ellenőrzése

5) IIE 5.7. Kőanyaghalmaz termékek vizsgálata és ellenőrzése

6) Integrált Irányítási Kézikönyv

7) MVU 03 Építési-bontási Hulladékfeldolgozó Üzem üzemeltetése és

karbantartása

8) Nem –veszélyes hulladékok hasznosításának engesélye

71

Internetes adatgyűjtés

1) http://www.emituv.hu/uploads/images/1298454461976776050386/hirek_01.

pdf

MORAVCSIKNÉ FILE KATALIN: Integrált irányítási rendszerek szerepe a

vállalkozások életében

2) www.zhk.hu/index1.html

3) www.maps.google.hu

4) http://www.hoe.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout

=blog&id=15&Itemid=94

”Építő hulladékgazdálkodás, Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai”

konferencia, 2012. május 16.

TÖRÖKNÉ HORVÁTH ÉVA: Újrahasznosított építési termékek

felhasználása az építőiparban és vizsgálatai az ÉMI Nonprofit Kft.-ben

5) http://www.hoe.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout

=blog&id=15&Itemid=94

”Építő hulladékgazdálkodás, Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai”

konferencia, 2012. május 16.

VÁRKONYI ISTVÁN: Másodnyersanyagok ipari felhasználásának

lehetőségei és szabályozása, hasznosítási kötelezettségek

Hírek, ÉMI-TÜV 2004. március elő évfolyam első szám

6) http://www.kti.hu/uploads/szolgaltatasok/KTI_Dijszabas.pdf

72

10. Mellékletek

73

1. számú melléklet

Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek

(Forrás: 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény)

R1 Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása

R2 Oldószerek visszanyerése, regenerálása

R3

Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása

(beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is)

R4 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása

R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása

R6 Savak vagy lúgok regenerálása

R7 Szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése

R8 Katalizátorok összetevőinek visszanyerése

R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata

R10

Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai

szempontból előnyös

R11 Az R1-R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék hasznosítása

R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében

R13

Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a

képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével)

74

2. számú melléklet

A Bodrogkeresztúr Regionális Hulladékkezelő Központ létesítményeinek

telephelyi elrendezése

(Forrás: MENTO Kft., Integrált Irányítási Kézikönyv)

75

3. számú melléklet

A társaság szervezeti felépítése

(Forrás: MENTO Kft., Integrál Irányítási Kézikönyv)

76

4. számú melléklet

Az Építési-bontási Hulladékfeldolgozó Üzem látványterve

(Forrás: MENTO Kft.)

77

5. számú melléklet

0-45-ös vegyes építési bontási törmelék előzetes szemmegoszlás vizsgálati

jegyzőkönyve

(Forrás: MENTO Kft.)

78

6. számú melléklet

A 0-45-ös vegyes építési bontási törmelék első típusvizsgálatának

eredménye

(Forrás: MENTO Kft.)

79

7. számú melléklet

A hasznosítási engedély szerint fogadható hulladékok listája

(Forrás: MENTO Kft, Nem-veszélyes hulladékok hasznosításának engedélye)

EWC kód Hulladék megnevezése

10 02 vas-és acéliparból származó hulladékok

10 02 01 salak kezeléséből származó hulladék

10 02 02 kezeletlen salak

17 01 beton tégla cserép és kerámia

17 01 01 beton

17 01 02 téglák

17 01 03 cserép és kerámiák

17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely

különbözik a 17 01 06-tól

17 03 bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek

17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től

17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet),

kövek és kotrási meddő

17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

17 09 egyéb építkezési és bontási hulladékok

17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok

80

8. számú melléklet

Az MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány C1. táblázata