(Microsoft PowerPoint - 01_A szervezeti komalapfogalmai.ppt

TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A szervezeti kommunikáció alapfogalmai és kutatásának A szervezeti kommunikáció alapfogalmai és kutatásának A szervezeti kommunikáció alapfogalmai és kutatásának A szervezeti kommunikáció alapfogalmai és kutatásának történetetörténetetörténetetörténete

Lázár Imre

Lektor: Domschitz Mátyás

Bevezetés a szervezeti kommunikáció elméletébe


Bevezető

• Ebben az elektronikus tananyagban a modul bevezető fejezeteként aszervezettudomány kommunikációelméleti vetületét mutatjuk be történetiösszefüggéseiben és a hallgató a szervezettudomány, a szervezetelméletektémáit a szervezeti kommunikáció elméleti és gyakorlati szemszögébőlvizsgálja.

• Áttekintjük a szervezeti kommunikáció természeti, társadalmi, technológiaiés tudáselméleti kontextusait, a szervezeti metaforákat, a szervezeti struktúraés a szervezeti kommunikáció viszonyát. A szervezeti kommunikációirányait, típusait, formáit és elemeit, jellegzetességeit, akadályait és zavarait,különös tekintettel az üzleti kommunikációra.


Tartalom• A szervezeti kommunikáció kontextusai a 4T modell tükrében

• A szervezeti kommunikáció technológiai kontextusa

• A szervezeti kommunikáció társas kontextusa

• A szervezeti kommunikáció kulturális kontextusaTermészeti tényezők a szervezeti kommunikációban I.

• A szervezetek természeti, társadalmi , technológiai és tudásösszetevőinek együttfejlődése

• A szervezeti kommunikáció a szervezeti struktúra befolyása alatt

• Szervezeti metaforák és a szervezeti kommunikáció

• A szervezetelméletek és a szervezeti kommunikáció kutatásának korszakolása

• A szervezeti kommunikáció és kutatásának rövid története

• Elméleti paradigmák a szervezeti kommunikáció modelljeiben

• A szervezeti kommunikáció irányai

• Kommunikációs hálózatok a szervezetekben

• A mediatizáció, virtualizáció szervezet- és személyiségformáló elemei

• A szervezeti kommunikáció Reading féle posztulátumai

• Kommunikációt érintő hiedelmek és valóság (Reading után)

• A hatékony, a kielégítő és a zavart kommunikáció


Tartalom II• Természeti, és technológiai kommunikációs akadályok és zavarok

• Társas-lélektani és szituációs akadályok a szervezeti kommunikációban

• Kulturális akadályok a szervezeti kommunikációban

• A sikeres üzleti kommunikáció feltételei

• Külső szervezeti kommunikációs stílusok

• Írásos szervezeti kommunikáció

• A szervezeti kommunikáció közvetlen formái: Értekezlet

• A szervezeti kommunikáció közvetlen formái A tárgyalás

• A tárgyalás szakaszai I-IV

• A tárgyalás szakaszai V-VIII

• Tárgyalási modellek

• Szervezeti kommunikáció és konfliktuskezelés

• Etikett

• Külső, tranzakciós kommunikáció

• Reklámkommunikáció

• Az image mint külső kommunikáció eredménye

• A PR kommunikáció intézményes gyakorlata

• A szervezeti kommunikáció irodalma és folyóirata


A szervezeti kommunikáció kontextusai a 4T modell tükrében

• A szervezeti kommunikáció, mint a kommunikációelmélet gyakorlatias irányultságú,alkalmazott részterülete a kommunikációt szervezeti kontextusban értelmezi, elemziés teszi kritikai vizsgálat tárgyává.

• A szervezetekben érvényesülő természeti, társadalmi, technológiai és tudásvilágbelimeghatározók egymásra is körfolyamat jellegű hatást gyakorolva teremtenekkontextust a szervezeti kommunikáció számára.

• A szervezeti kommunikáció

kontextusai• Természeti (a kommunikációs csatorna jellege,

humán etológia, metakommunikáció,

kommunikációs handycap stb)

Technológiai ( szervezeti IT, technológiai médiumok,

a szervezet kommunikációs logisztikája)

• Társas- szervezeti szint ( szervezeti formák és típusok,

szervezeti kultúrák, Taylorizmus, network stb)

• Szervezeti kultúra, ideológiák, szervezetfilozófia, misszió,

policy, tudásformák, szervezetelmélet, diskurzusok


A szervezeti kommunikáció technológiai kontextusa

• A kommunikációelméletet a II. világháború után az információelmélet és a szabályozáselmélettechnikai forradalma újította meg,.

• Shannon és Weaver matematikai információelmélete, Norbert Wiener kibernetikai koncep-c ciója és Neumann János számítógép konstrukciója az információs technológia számára új .P paradigmatikus alapokat teremtett, mely a közvetlen és közvetett emberi kommunikációszámára is megújító értelmezési keretet kínált.

• A szervezettudomány is felismerte a technológiai fejlődés és a szervezetek fejlődése közöttiösszefüggéseket (Woodward, Thompson, Perrow, Galbraith és Zuboff tipológiái és modelljei).

A szervezeten belüli és a szervezet és környezete közötti kommunikáció fejlődése szorosankövette a technológiai fejlődést melyet a telekommunikáció (tranzisztoros technológia), a(mikroprocesszor alapú) PC forradalom, fax, fénymásoló technológiák, TELNET ARPANET,INTERNET számítógépes hálózatok (bővülő sávszélesség) és a szoftverforradalom, továbbáGSM, GPS, Android mobil (okos)telephonia, illetve a WEB2 alapú új szociális médiateremtette meg., mely lehetővé tette a marketing és az e-alapú üzletvitel kibontakozását, melyazonban a cégek működése mellett filozófiájuk és kultúrájuk megújulásához is vezethet.


A szervezeti kommunikáció társas kontextusa

A kommunikáció mint az üzenet feladója és a fogadó közötti közös értelemmegértés pszichológiai,

csoportdinamikai és szűkebb és tágabb társadalmi kontextusban zajlik, melyet meghatároz a

kommunikáció szervezeti hatalmi, és érdekkörnyezete.

A közvetlen és közvetett kommunikáció maga is társadalom-, illetve szűkebben szervezetformáló

és fenntartó kommunikatív cselekmény.

A kommunikáció mint szervezetalkotó folyamat koncepciója (CCO ) szerint a kommunikáció

nem következménye, hanem előmozdítója a szervezet kialakulásának és így szervezetalkotó

Jelenség. Mindez McPhee and Zaug (1995) szerint a formális és informális kommunikáció négy

funkciójával ragadható meg:

• - szervezeti önstrukturálás

• - a tagok közötti tárgyalások

• - a tevékenység egyeztetése

• - az intézményi pozíció beállítása.

A szervezeti kommunikáció és a szervezeti struktúra között kétirányú kölcsönhatást észlelünk,mely az adott szervezeti kultúra szokásrendjében, rítusaiban .és behatárolt viselkedés-tartományában is kifejezésre jut. Ezért a szervezeti kommunikáció szociálpszichológiai, aszociokulturális és a fenomenológiai elemzése egyben a szervezeti kultúra, vezetés, konfliktus-kezelés és a külső és belső (PR, HR) folyamatait is átvilágítja, és azoktól nehezen választható el.


A szervezeti kommunikáció kulturális kontextusaA szervezeti kultúra befolyásolja a szervezeti tagjainak tudatát, identitását és a szervezeten belülijelentős cselekvések mindenkori szabályozását, melyben a szervezeti kommunikációnak döntőszerepe van, magába foglalva a kultúra kognitív, expresszív és értékelő funkcióját.A szervezeti kultúra részét képezik a szervezeti filozófia rejtett alapfeltevései, szabályai, aszimbólumok, a kulturális hiedelmek, értékek, történetek, diskurzusok, magatartásformák,protokollok és etikettek,.valamint a szabályozott intézmények és szerepek.A szervezeti kommunikáció kulturális értelmezésében James Carey rituális kommunikáció elméleteúj – a szervezeti antropológia szempontját megerősítő – keretet kínál.

A kommunikáció hagyományos és kulturális (Carey) modelljeAlapmetafora az üzenet transzportja szertartásA résztvevők szerepe küldő, fogadó résztvevőkAz üzenet szerepe küldött/fogadott megalkotott/újraalkotottA siker jellege az üzenet sikeres átvitele közös tapasztalata (közösség

érzete) Alapfunkció befolyás a térben a közösség fenntartása az időben

A nyolcvanas években a szervezeti kommunikációban interpretív fordulat zajlott le(részben az interpretív kulturális antropológiai irány befolyása alatt) A szervezeti kommunikációkvalitatív, kulturális antropológiai kutatása (narratíva elemzés, résztvevő megfigyelő, mélyinterjú,fókusz csoport elemzés, szövegkutatás), mely később a kritikai-interpretív megközelítéssel egészültki a kilencvenes években, és előtérbe került a szervezeti kommunikációban a tudás/hatalom, rassz,osztály és gender különbségek kérdése, melyet interpretív, kritikai, posztmodern, és az un.diszkurziv paradigmák keretében kutattak.


Természeti tényezők a szervezeti kommunikációban I.A kommunikáció etológiája

• Tóth Péter A kommunikáció az evolúció perspektívájából Bereczkei Tamás A humán kommunikáció az etológia perspektívájából

• Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei

• További olvasmány Molnár Péter. Segerstrale U.(sz) Nemverbális kommunikáció

Ahol a természet és a kultúra találkozik Typotex Budapest, 2002 332 o.

Metakommunikáció: kommunikáció a kommunikációról, mely megerősítheti,

megkérdőjelezheti, kiegészítheti, hangsúlyozhatja és szabályozhatja a szóbeli

közlést, kommunikációt. A metakommunikáció a szervezeti és üzleti kommunikáció hatékonyságát az

üzenetek jelentését átszínező módon mélyrehatóan befolyásolhatja, ezért e a testnyelv,

testtartás, szemkontaktus, mimika, proxemika, gesztusnyelv és személyes fellépés

dinamikáját, jelentésvilágát meg kell ismerni, és értelmezni.

A szervezeti és üzleti kommunikáció során a nem-verbális kommunikatív magatartásértelmezésében figyelni kell a megfelelő kontextusra. Értelmezni kell, hogy milyenszemélyiség-lélektani és kulturális eltérések befolyásolják az adott metakommunikációjelentését. A szervezeti és üzleti interjúhelyzetekben a metakommunikáció helyes értése,és az adekvát válaszmagatartás hiteles közvetlenséget, érzékenységet, a partner szo-rongásának oldását, és az interjúhelyzet maximális kihasználását eredményezi.


Természeti tényezők a szervezeti kommunikációban II.A fogyatékkal élőkkel való kommunikáció tízparancsolata

I. Közvetlenül a személyhez beszélj, ne a jeltolmácshoz, vagy a társaságában jelenlévő segítőhöz.

II. Ne feledkezz meg a kézfogásról, még akkor is ha ez akadályozott (fogadd el a bal kezes kézfogást.

III. Mindig mutatkozz be, és mutasd be a társaságodban lévőt, ha látáskorlátozottal találkozol. Társaságban szólítsd meg a látáskorlátozottat, ha hozzá fordulsz. Ha együtt étkeztek mondd el neki, mit fogyaszt.

IV. Ha segítséget ajánlasz, várd meg, amíg elfogadja. Utána várj a kérésére, vagy utasításaira.

V. Kezeld a felnőttet felnőttként. Akkor légy közvetlen a fogyatékkal élővel, ha a társaság más tagjaival is az vagy. Ne tedd a kerekes székes személy vállára a kezed.

VI. Ne érintsd a fogyatékkal élő kerekesszékét vagy segítő állatát, tekintsd azokat az ő testsémájának részeként.

VII Figyelj fokozottam a beszédzavarral küszködőre, és várd meg amíg befejezi. Ha szükséges tegyél fel rövid válaszra vagy fejbólintásra lehetőséget adó kérdéseket. Ismételd el a megértett üzenetet és hagyasd jóvá.

VIII. A kerekesszékben ülővel azonos szemmagasságban kommunikálj.

IX.. Érintsd meg a vállán a nagyot hallót, vagy figyelmét felkeltendő, ints neki. Szemébe nézve beszélj neki lassan, hogy tudjon az ajkaidról olvasni,. Soha ne üvölts, normál hangerővel beszélj.

X. Lazíts és ne zavarjon, ha látászavarral élőtől úgy köszönsz el : Viszontlátásra.


A szervezetek természeti, társadalmi , technológiai és tudásösszetevőinek együttfejlődése • A szervezeteket alkotó technológiai, társas és tudás összetevők koevolúciós folyamat

keretében, niche konstrukción keresztül érvényesülő szelekciós mechanizmusokközepette fejlődnek és fejtik ki a szervezeti formák fejlődését meghatározóhatásaikat. Ebben a közvetett és közvetlen szervezeti kommunikációnak meghatározószerepe van, mert a szervezeti összetevők „populációinak” változásai, a szelekciósfolyamatok a szervezeti emberi tevékenység (human organizational agency): aszervezetben szerepet vállaló, elkötelezett és felelős döntéshozás közepette zajlanak.

• A szervezeti fejlődés és a szervezeti formák, szerepek, technológiák, ideológiákstratégiák „populációi” versengő helyzetben, és az un. „niche konstrukciós”környezeti feltételrendszer dinamikája szerint maradhatnak fenn vagy szelektálódnakki.

• A szervezeti élet fejlődése is sajátos szervezetökológiai „színpadán” zajlik.

• Hench and David Secchi Organizational Niche-Construction and

Stakeholder Analysis: Concepts and Implications

Imre Lázár Niche Construction and Human Ecoscape


A szervezeti kommunikáció csatornái és technológiai eszközei

Krajcsák Zoltán Információmenedzsment oktatási segédanyag BME Budapest, 2009.


A szervezeti kommunikáció a szervezeti struktúra befolyása alatt

• A szervezeti kommunikáció és a szervezeti struktúra között kétirányú kölcsönhatástészlelünk, mely az adott szervezeti kultúra szokásrendjében, rítusaiban. és behatároltviselkedéstartományában is kifejezésre jut. Ezért a szervezeti kommunikációszociálpszichológiai, szociokulturális és fenomenológiai elemzése egyben aszervezeti kultúra, vezetés, konfliktuskezelés és a külső és belső (PR, HR)kommunikáció folyamatait is átvilágítja, és azoktól nehezen választható el.

• A különböző szervezeti kultúratipológiák (Handy, Hofstede, Trompenaars, Kono,Schein, GLOBE) által leírt, és metaforikus jelzőkkel fémjelzett szervezeti típusoksokszor eltérő szervezeti kommunikációs stílussal, apparátussal és gyakorlattaljellemezhetőek, de ahogy a nagyobb szervezetek maguk is komplexek, és akülönböző szervezeti típusokat integrálnak, úgy a szervezeti kommunikációfolyamatai eltérhetnek, a különböző szinteken, illetve integrált szervezetialrendszerekben. Az alkalmazott high tech kommunikációs technológia a hálózatiegységesítés, befoglalás folyamatát gyorsítja, de a lokális kommunikációs szervezeti„szubkultúrák” sajátos stílusát,gyakorlatát nem szünteti meg.

• A mechanikus, bürokratikus,emberközpontú, vagy hatalomközpontú szervezeti….változatok kommunikációs stílusa, HR és PR gyakorlata lényegi eltérést….mutathat, de a valóságban létező eltéréseket el is fedheti.


Szervezeti metaforák és a szervezeti kommunikációSzervezeti metafora

Szervezetiértelmezési keret

Szervezeti kommunikációs stílus

Szervezeti következmények

szervezet mintszerkezet

A szervezetek adott célok elérésére megtervezett gépezetek..

Irányítás, vezérlés,lefelé irányuló kommunikációs közvetíti az utasításaikat.

A kommunikáció utasításjellegű, személytelen, a dolgozók a gépezet cserélhető alkatrészei, alacsony szervezeti elkötelezettség jellemző

Szervezet és szeretet

CSR, CRM

Az emberi kapcsolatokon alapuló megközelítés a szervezet pótolhatatlan elemének tekinti az egyes embert,A szervezet filozófiájában és gyakorlatában meghatározó a CSR.

Beleélő, megértőkommunikáció, az emberek lelkesedéssel és kreativitással reagálnak a kihívást jelentő feladatokra, és kliensközpontú kapcsolatmenedzsmentre törekszik a cég.

A nem tekintélyelvű munkahelyi kapcsolat elősegíti a kétirányú kommunikációt és felszabadítja a dolgozók rejtett erőforrásait.

Szervezet mint személy és rendszer

Az egész több mint a részek összege és a fennmaradást szolgáló önszabályozás, és összehangolt folyamatos alkalmazkodás jellemző rá.

A szervezet piaci adaptivitásra törekszik,kommunikáció a homeosztatikus és allosztatikus kibernetikai szabályozás része.

A rendszer működése általános folyamat mely során a nyers-anyagot vagy a környezetből érkező ingert kész termékké vagy teljesítménnyé alakítja át. A szervezet gyakran reagál leépítéssel, átszervezéssel.


Szervezeti metafora

Szervezetiértelmezési keret

Szervezeti kommunikációs stílus

Szervezeti következmények

szervezet és szertartás,

szervezet mint kultúra

A kulturális illetve aszimbolikus interakció hívei szerint az emberek úgy viselkednek a szervezetben, amilyen értéket tulajdonítanak neki, és amilyen képet róla kialakítanak.

Szervezet mint kulturális szerződés, szervezeti filozófia, szertartások, szerepek, narratívák, szervezetimitológiamissziós nyilatkozatA szervezeti kultúra a szervezet maga.

A dolgozók szervezeti identitása, elkötelezettsége és kötődése kulturális eszközökkel biztosított.A szervezeti etnográfia a közös jelentéseket keresi, amelyekkel a szervezet tagjaiegyetértenek.

szervezet mint szer

(törvény és hatalom)

A politikai megközelítés szerint a szervezeti élet a hatalomért folyó nyílt és burkolt harc terepe.

Formális és informális kommunikációs hálózatok, autokratikus versus demokratikus vezetői stílus.

A vezetői gyakorlat a hatalom egyenlőtlen elosztását állandósítja és a szervezeti élet minden területére kiterjeszti a központi ellenőrzést.


A szervezetelméletek és a szervezeti kommunikáció kutatásának korszakolása

• Klasszikus, bürokratikus szervezetfilozófia 1900 -. 1950A. Smith, K. Marx, M.Weber, E. Durkheim, Taylor, Barnard

A szervezeti kommunikáció vertikális irányú, formalizált, és szabályozott csatornákon történik írásos

formában vezető-beosztott viszonyok mentén . Az informális kommunikációs formák másodlagosak.

Film: Brazil (Terry Gilliam, 1985) - Ministry of Information

• Modern, rendszer – és szabályozás elméleten alapuló szervezetfilozófia 1950 -L.v. Bertalanffy T. Parsons, N Wiener,, H.A. Simon, W. Ch. Reading

• A szervezeti kommunikáció a szervezeti rendszeren belül folyik, és rendszerfunkciókat teljesít (vagy zavar meg), mint homeosztázis (érték-, és érdekelvű belső dinamikus egyensúly megtartás) heterosztázis (a változó környezethez való dinamikus alkalmazkodás), teleologikus (célelvű) „open loop ”vezérlés vagy „closed loop” negatív vagy pozitív visszajelentésen, ellenőrzésen alapú szabályozás. A rendszer lehet zárt vagy diffúz

• Szimbolikus–interpretív, kulturális szervezetfilozófia 1980 –G.H. Mead, Luckmann, Goffman, Geertz, Pacanowsky

• A szervezetekben a funkciók, szerepek, rituálék és rutinok kulturális kontextusú készletében ölt testet a cselekvések habitualizálódása, megszokottá válása nyomán intézményesülő emberi gyakorlat, és szabályrendszerek és előírások formájában rögzül. A társadalmi tudáskészlet egyenlőtlen eloszlása szimbolikus reprezentációs rendszerekben testesül meg, melyek meghatározzák az intézmények legitimációját is.

• Posztmodern szervezetfilozófia 1990 – Foucault, Jencks, Derrida, Lyotard, Baudrillard• A szervezet intézményesülő diskurzus, melyben a kommunikáció prokreatív szerepet játszik. A szervezeti tagok az

egyéni és közösségi értelemadásukkal, kommunikatív cselekvéseiken és a szervezeti diskurzusok révén hozzák létre

.. társas valóságukat. A kommunikáció szerepet játszik a személyek elnyomásában, felszabadításában.


KORSZAK Szervezeti metafora

Kommunikációelméleti keret

Módszer Eredmény

Klasszikus GÉP Irányítás Megfigyelés Elméletalkotás

1930 - Mechanikus Technikai modell Shannon─Weavermodell, a folyamat iskolamodelljei

Pozitívista empíria Kontrollált &kvázi-kontrollált kísérletekkérdőív: nagymintás adatgyűjtés és elemzés

Tipológiajavaslatok a gyakorlati menedzsmentre

Modern ORGANIZMUS Önszabályozás Leíró elemzés Összevető elemzés

1950 - Adaptív, önszabályozó, nyitott rendszerÁltalános társadalmi-szervezeti törvényszerűségek („struktúrák”) érvényesülése

Kibernetika

a kommunikáció, mint információ-feldolgozás,

Osgood és Schramm körkörös modellje

Mérés:sokváltozós statisztikastandardizáltmutatók korrelációjának vizsgálatakvantitatív interjúzás, dokumentumElemzés

A kommunikációszervezeti életre illetve kommunikációs kimenetre gyakorolt hatásának vizsgálata

A szervezeti kommunikáció és kutatásának rövid története


KORSZAK Szervezeti metafora

Kommunikációelméleti keret

Módszer Eredmény

Szimbolikus-interpretív

KULTÚRA Kulturalista megközelítés

Résztvevő megfigyelés

Narratívakutatás

1980- értékek, szokások, hagyományA szervezet szimbolikus, kulturális, nyelvi és hatalmi jelenség.

A kommunikáció, mint a társadalmi hagyományok valóság létrehozója és megtestesítője A kommunikáció rituális elmélete J.W, Carey 1975A szemiotika iskola modelljei

szervezeti etnográfia„oral history” narratívfélig strukturáltinterjú, fókuszcsoport, résztvevő-megfigyelőterepmunka, a fotó- és filmes dokumentáció. Esettanulmányok

A kommunikáció szervezésben játszott konstítutív szerepét vizsgáljákA szervezetben minden kommunikál és minden kommunikáció és minden értelmezett.

Posztmodernkritikai

SZÖVEG,KOLLÁZS

Kritikai interpretív, fenomenológiai

Dekonstrukció,diszkurzív és szövegelemző

Reflexív,beszámolók

1990- A kommunikáció mint önmagunk és mások felfedezése a dialóguson keresztül.

Beszélgetéselemzés, etnometodológiaDiskurzuselemzésgrounded theory, a narratív és diszkurzív szövegelemző módszerek

Hatalom és kommunikáció kapcsolatának vizsgálata A kommunikációelnyomó vagy felszabadító hatása


Elméleti paradigmák a szervezeti kommunikáció modelljeiben

• A szemiotikai, szemantikai megközelítés (a kommunikáció, mint a jelek segítségével történő jelentésközvetítés folyamata)

• A kibernetikai hagyomány (a kommunikáció, mint információfeldolgozás)

• A szociálpszichológiai hagyomány ( a kommunikáció mint interperszonális befolyásolás) Empirikus módszerekkel tárják fel, melyek azok a kommunikációs oksági összefüggések, amelyek megjósolja a kommunikációs viselkedés sikerét

• A retorikai hagyomány (a kommunikáció, mint jól megszerkesztett nyilvános beszéd)

• A szociokulturális hagyomány (a kommunikáció, mint a társadalmi valóság létrehozója és megtestesítője) Egy kultúra nyelvének szerkezete formálja az emberek gondolatait és tetteit. (Sapir-Whorf teória) .A" valóság létrehozása, fenntartása, helyreállítása és átalakítása" a kommunikációs folyamaton keresztül valósul meg.

• A társadalomkritikai hagyomány (a kommunikáció, mint intellektuális kihívás az igazságtalan diskurzus ellen) Milyen módon tartja fenn vagy számolja fel az egyenlőtlenséget a kommunikáció,

• A fenomenológiai hagyomány (a kommunikáció, mint önmagunk és mások felfedezése a dialóguson keresztül)

• Az interpretatív megközelítés a szervezeti kommunikáció kutatása során a társadalom és kultúra konstruáltságából, nyelvi-diszkurzív természetéből, jelentésességéből indul ki. A normatív, hegemón kultúraképet leváltja az identitások, szimbolikus struktúrák, értelmezések differenciált és plurális mintázata. (Glózer R- Gelei A 2011)

• í


A szervezeti kommunikáció irányaiLefelé irányuló kommunikációA vezető menedzserek (CEO) illetve középvezetőkbeosztottaik felé irányuló kommunikáció, mely acélokat, instrukciókat, a szervezet filozófiáját és abeosztottakat érintő politikát ismertetik, felhívják afigyelmet a problémákra, és visszajeleznek azelvégzett teljesítményt illetően. Többnyire mindezírásban történik, néha értekezlet, vagy szervezetigyűlés alkalmával.Felfelé irányuló kommunikáció során abeosztottak feed back információt közölnek afolyamatokról, akadályokról, közérzetről, javas-latokról. Ennek adnak keretet az alkalmazotti attitűdkérdőívek, javaslattételi dobozok, menedzser –alkalmazotti megbeszélések, rendszeres munka-értekezletek, informális találkozók, szervezetirituálék,Oldalirányú kommunikáció a hierarchia azonosszintjein zajló kommunikáció, mely segítheti avertikális kommunikációt, de akadályozhatja, vagymegzavarhatja azt.


Kommunikációs hálózatok a szervezetekben

• A formális hálózatok általában a tekintély rangsort követő módon vertikális jellegűek és a feladattal kapcsolatos kommunikációra korlátozódnak, informális hálózatok viszont bármilyen irányban kialakulhatnak, melyek átlépik a tekintélylépcsőket, és kiszolgálják a csoporttagok szociális és pszichológiai biztonságigényét, szükségleteit és javítják a teljesítményt.

• A formális kiscsoport-hálózatok lehetnek láncolat, küllős, vagy csillagszerű alakzatok. A láncolatszerű alakzat az utasítás vagy technológiai, logisztikai láncolatot követi, a küllős, centrális alakzat esetébe a csoportvezető tart kapcsolatot a csoport tagjaival, a csillagszerű alakzatban minden tag minden taggal kapcsolatban áll.

• Az informális hálózat a szóbeszéd, pletyka (grapevine) mentén tájékoztatja a szervezet tagjait, az alkalmazottak 70 %-a általában a szervezeti döntésekről, változásokról először a szervezeti pletyka, szóbeszéd útján értesül. A szóbeszédet jellemzi, hogy nem kontrollálja a menedzsment, a többség elfogadja és hitelesebbnek tartja mint a felső vezetés kommünikéit. A szóbeszéd többnyire az informális network tagjainak érdekeit tükrözi.

• A pletykakezelés lépései:meg kell ismerni a szervezet információs hálózatát, meg kell találni a véleményszállítókat, meg kell hallgatni, hogy milyen hiedelmek élnek a szervezetben, ki kell szűrni, hogy melyekkel érdemes foglalkozni, el kell dönteni a prioritásokat, és meg tenni a szükség lépéseket a változtatás érdekében.


A mediatizáció, virtualizáció szervezet- és személyiségformáló elemei• A mediatizáció. során a szervezet alakulására működésére kihat az a mediatizált közeg,

melyben mint a közösség tényleges és gyakran virtuális terében a kommunikációvégbemegy és a szervezeti kapcsolatok, viszonylatok létrejönnek. Az interakciók éskommunikációk mediatizációja, közvetítettsége (internetes, hálózati, vagy egyébmédiumok révén) meghatározó konstitutív szerepet kap.

• A technológiai kommunikációs elemek révén megy végbe a virtualizácó., mely sorána mediális közegben szerveződő közösségeket virtuális identitások, szerepek, kom-petenciák színezik, egészítik ki, mely a szervezetek szerepkészletét és tartalmi,környezeti realitását (jelentésekből, tudásokból, szimbólumokból, kommunikáció által)alternatív valóságokkal egészíti ki, mely a HR, PR kommunikáció, és a technológiaifejlesztés, vagy akár a szervezet céltevékenységének is részévé válhat (marketing,média, szoftverfejlesztés stb)

• A szervezeti szerepeket a proliferálódó és posztmodern változatosságban jelentkezőidentitások újfajta konstrukciói, átalakulásai, megsokszorozódása , illetve a szervezetekfokozódó komplexitása újszerű konfliktusokkal terheli meg a szervezet kom-munikációs viszonyait. (pl. queer. vagy LGBT diskurzus)

• A szervezeti-közösségi folyamatok és dinamikák értelmezésében segíthet azakciókutatás és akciótanulás, a szervezet- és közösségfejlesztés, mely a megértőinterpretatív megközelítést elegyíti a kritikai elemzéssel,. és a csoportfolyamatokat a- TA (tranzakció analitikus), illetve a pszichodinamikai megközelítés jelentheti.


A szervezeti kommunikáció Reading féle posztulátumai• A jelentés nem megy át automatikusan. ( a befogadó receptivitásának kérdése)

• Minden lehet üzenet. (verbális és nonverbális jelzések is üzenetként szolgálnak)

• A jó figyelem jelentősége- (a beosztottak iránti empátiás figyelem és meghallhatás fontossága)

• Csak a felfogott üzenet vezet akcióhoz

• A feedback fontossága: (fogadókészség és válaszkészség) A feedback fogadókészség azt jelzi, hogyan fogadják a vezetők a beosztottak visszajelzéseit., A válaszkészség a menedzserek által a feedbackre adott reakció.

• Költségtényező : a kommunikáció energiaigényes Eredményesség = hatékonyság/költségek. Több kommunikáció nem jelent eredményesebb kommunikációt.

• Redundancia: az üzenet ismételgetése mellett jelzi hogy amennyire hatásos, és átfogó, összefoglaló jellegű üzenetről van szó.

• Kommunikációs túlterhelés az egyénre jellemző korlátokat jellemzi a túl sok vagy zajos üzenet feldolgozása során.

Sorozatos átviteli hatás: A kommunikációs hálózaton belüli többszörös átvitel során torzul az üzenet.

• A szervezeti klíma : az ideális menedzseri környezetet támogató légkör, részvételi döntéshozás, bizalom, szavahihetőség, és nyitottság,


Kommunikációt érintő hiedelmek és valóság (Reading után)

• Közkeletű hiedelmek a kommunikációról

• A kommunikáció jelentések közvetítése személytől személyig.

• Csak az elküldött üzenet számít.

• A tökéletes kommunikáció a gyakori és a zavart kommunikáció a kivételes.

• Az üzenetet a küldő határozza meg.

• A hatékony kommunikáció könnyű dolog.

A kommunikáció valósága

A jelentés nem íródik át. A jelentés az észlelő tudatában születik meg.

Bármi lehet potenciális üzenet.

Csak az észlelt üzenet számít.

A zavart kommunikáció a gyakori, és a tökéletes kommunikáció a kivételes.

A személyközi üzenetek tartalmi és kapcsolati vonatkozásait az észlelő határozza meg.

Nehéz hatékonyan kommunikálni.


A hatékony, a kielégítő és a zavart kommunikáció• A kommunikáció szemiotikus, szemantikus megközelítésében a kommunikáció olyan

folyamat, ahol jelentéssel rendelkező jeleket, szimbólumokat küldünk és fogadunk. Ahatékony kommunikációs során a szándékolt jelentés megegyezik a küldő és a fogadóelméjében. Az elégséges kommunikáció mindezt minimális költséggel teremti meg.

• De a kielégítőnek tekintett kommunikáció nem mindig elég hatásos.

Zaj• Külső zavar: környezet zaja, nagy távolság, rossz világítás az inger intenzitásának kedvezőtlen túl

erős, vagy túl gyenge mértéke, szemantikus problémák, a feed back hiánya, nem megfelelő csatorna,státusz hatás, hatalmi szándékú információ visszatartás, információdömping, szándékolt bizonyta-lanság, szervezeti titokrétegezettség, információs monopólium, kulturális akadályok, etnocent-rizmus

• Küldő üzenetFogadó

• Kódolja a szándékolt üzenetet dekódolja az érzékelt üzenetet

• visszajelzés

• Perceptív zavarok• Sztereotípiák, haló effektus, szelektív észlelés, projekció, attribúciós zavarok, énvédő tulajdonítások


Természeti, és technológiai kommunikációs akadályok és zavarok

• Természeti akadályok: Érzékszervi handycap: vakság, siket-némaság, nagyothallás,• Metakommunikatív kevert közlés, (a gesztus, testtartás, mimika ellentétes a szóbeli közléstartalmával) A zavart metakommunikáció vagy a metakommunikáció értelmezésének zavaramegmagyarázható egyéni, személységlélektani szinten, de állhat a háttérben tranzakció elemzésselfeltárható, és csoportszintű jelentőséggel bíró emberi játszmaKörnyezeti zaj, zavaró körülmény: megvilágítás, ergonómiai terhelés, hygienés elégtelenség,zavaró techno-kommunikációs körülmények,

Technikai akadályok: Lehet akadálykeltő a nem megfelelő (technikai) kommunikációscsatornaválasztás Figyelembe kell venni a költségösszetételt(fix és változó költségelemek)időráfordítást, célcsoport médiumhasználatát, várható/felkelthető figyelmét, az üzenet komplexitás ésa médium viszonyát és a hatás elvárt dinamikáját.Az elektronikus kommunikáció (email, számítógépes network kommunikáció) eltünteti vagyelszegényíti (emotikonok) a kommunikáció metakommunikációs rétegét.Nem megy át vagy elkallódik az üzenet, a csatorna túlterheltsége miatt nem figyel a vevő felaz emailre, az adattárolás zavara, a hozzáférés megváltozása zavart okozhat a szervezetikommunikációban. A Web arculat pozitív vagy negatív irányban is megtévesztő lehet, az éretlenvagy az adott piaci viszonyokhoz rosszul illeszkedő vállalati Internet stratégiák továbbihibalehetőségek forrását képezik. Az e-PR kampányok, web design és tartalomszolgáltatás, on-linetéma-, sajtó-,versenytársfigyelés további kommunikációs zavarforrás lehet.


Társas-lélektani és szituációs akadályok a szervezeti kommunikációban• Szűrés (filtering) – a küldő manipulálja a fogadónak küldött információt, Ilyen zavar az erős

státuszkülönbségekkel jellemezhető, főként a vertikális mobilitás lehetőségét biztosító nagyobb szervezetekre jellemző, és az erős karrier ambíciókkal jellemzett alkalmazottakra.

• Figyelemhiány, figyelemzavar : egyoldalú elfoglaltság, túlterheltség miatt jelentkezhet.

• Időhiány: a határidők szorításában az üzeneteket rövidíthetik,. a formális kommunikációs csatornákat szűkíthetik, az üzenetek nem mennek teljesen át.

• Szelektív figyelem -az üzenetet fogadó saját motivációi, szükségletei, tapasztalata, és személyisége és kulturális háttere alapján érzékeli a komplex üzenetet, és érdekei és elvárásai alapján vetít arra ki saját tartalmakat a dekódolás folyamata során.

• Információs túlterhelés - telefonhívás, e-mail, faxözön, gyakori megbeszélések

információs terhelése meghaladhatja az egyén információs befogadó képességét, melynek szelektálás, ignorálás, elnézés, és gyakran megfeledkezés a következmények.

Felidézési zavarok: az információ meghaladja a személyi emlékezeti, felidézési határait.

Érzelmek: a küldő érzelmei színezik az üzenet tartalmát a fogadó számára.

• Védekezés, elhárítás: a megtámadottságot vélő alkalmazott nem képes a kölcsönös megértésre, a többiek felé védekező, verbális agresszióval támadó, szarkasztikus, ítélkező, mások motívumait megkérdőjelező kommunikációs stílust vehet fel.

• Szervezeti zsargon: specializált terminológia illetve technikai nyelv , melyet az adott szervezet használ, mely nagy szervezetek alcsoportjaiban eltérhet és kommunikációs zavar forrása lehet.

• Nem jól megválasztott hallgatóság az üzenetet átvitelét ellenérdekelt vagy kívülálló hallgatóság

zavarhatja a megfelelő célcsoport felé.


Kulturális akadályok a szervezeti kommunikációban• A szervezet komplexitása a szervezeti kultúra része, mely forrása lehet kommunikációs

zavaroknak. Ilyen az erős hierarchiával jellemezhető szervezetekben az információáramlászavara (elakadás,az üzenet torzulása, eltérítése) A szervezet különböző szintjein eltérőek aszervezeti folyamatok, feladatok, és helyzet kollektív reprezentációja, és eltérő narratívákteremtenek kontextust az üzenet megértéséhez és minősítéséhez.

• Gender alapú kommunikációs akadályok : Tannen szerint a férfiak kommunikációja státusz-,erő és függetlenségirányult, a nők kommunikációja intimitás és kapcsolati érték alapú. Ezaszimmetrikus helyzetet teremt a genderközi kommunikációban a szervezetekben.

• A politikai korrekt beszédből fakadó akadályok. A szóhasználatot érintő politikaimegfontolású szókészletváltozások, szótárszűkítések zavarhatják a megértést, de a szervezetiéletben fokozottan kell figyelni az alkalmazottak (és vezetők) érzékenységére is afogalmazáskor.

• Kultúraközi akadályok négy forrásból adódnak Munter szerint, a szemantikus akadály adottfogalom (szabad piac, hatékonyság, szabályozás) más jelentéssel bír más-más kulturáliskörnyezetben. A fogalom konnotációiból fakadó akadály is kulturális kontextusú,hermeneutikájú különbségekből adódik. (például a Japán hai-igen nemcsak helyeslést, de a„figyelek” konnotatív jelentést is hordozza. A választott beszédtónusból (regiszterből) adódóakadály, így például a formális és informális tónus használata kultúránként különbözhet. Anyelv egyben – a Sapir-Whorf teória alapján- meghatározza a percepciót, a valóság észlelését,ezért a nyelvi különbségekből származó percepció eltérések és következményeskommunikációs akadályok származnak. Kommunikációs akadályt képeznek az eltérő értékek,alapfeltevések, kulturális dimenziók (Kluckhohn, Hofstede, Trompenaars) és a magas ésalacsony kulturális kontextus (Hall) is.


A sikeres üzleti kommunikáció feltételeiAz üzenet legyen jól strukturált, világos, konzisztens, megfelelő médium megválasztása, releváns,

a prioritásoknak megfelelő, a médiumok megfelelő megválasztása

• A prezentációk fajtái:• Tájékoztató célú ,

• Meggyőző

• Mozgósító

• Szakmai

• Média

A sikeres prezentáció feltétele:

Felkészültség (tudni mit, hogyan és kiknek)

A megfelelő tónus megtalálása (hallgatóságközpontú előadás, szemkontaktus, udvarias, bizalomébresztő)

Szakaszolás (a cél azonosítása, fontos pontok azonosítása, részletezés, összefoglalás)

A pontok alátámasztása (érthető érvelés)

A prezentáció felszínesítése( prezi, vizuális anyagok)

A technológia fölötti uralom

Ne bízzunk mindent az interrnetre, legyenek a prezentációhoz lementett anyagok a gépen

A prezentáció legyen professzionális, időben pontos, a fellépés organizált, bizalomkeltő, és lelkes..Cél : a hallgatóság legyen képes az üzenet összefogott és pontos felidézésére a legalacsonyabb pénzügyi, és időbeli költségek mellett a 7 +- 2 szabály alapján.

(az agy 5-9 információs csomagot tud megjegyezni és felidézni,)


Külső szervezeti kommunikációs stílusok

• Külső szervezeti kommunikáció

• ·a marketingkommunikáció (reklám, PR) stílusa

• az üzleti életvitel (levelezés, tárgyalások) stílusa

• a munkaerő felvétel, keresés, utánpótlás stílusa

• a közvetlen működési környezettel való kommunikálás stílusa

• a szervezet közvetlen interperszonális kommunikációinak stílusa

(portás,telefonközpontos, szerelő, üzletkötő, stb.).

• Integrált szervezeti kommunikáció

• Új menedzsment modell, amely egyesíti az információs, az irányítási, az együttműködési, üzleti folyamattervezési, visszacsatolási és ösztönzési módszereket.


Írásos szervezeti kommunikáció

• Az írásos kommunikáció formái:

• Levelek, emlékeztetők, jelentések, ajánlatok,

• levelezési mintagyűjtemény, (vállalati arculat - egységes megjelenés)

• összefoglalók, jegyzetek, feljegyzések belső használatra

• Írásos személyi anyagok, munkaügyi szerződés, SZMSZ, munkaköri leírás

• Jegyzőkönyvek, utasítások, a szervezeti működést biztosító hivatalos dokumentumok,

• Kommüniké, sajtóanyag a nyilvánosság számára

• Publikáció, cikk (tudományos, szakmai eredmény, kutatás, vizsgálat

• nyilvánosságra hozatala)

• PR cikkek

• Hirdetés, reklám, szóróanyag, prospektus, ismertetők a fogyasztók számára

• Kézikönyvek, használati útmutatók a partnerek számára

• Vállalati etikai, viselkedési kódex


A szervezeti kommunikáció közvetlen formái: Értekezlet

• Az értekezlet típusai:

• Beszámoló, oktató, információs, értelmező, munka és képző értekezlet.

• Tudást ad a résztvevők számára, fejleszti szellemi képességeiket.

• Eszmecsere , problémamegoldó, tanácsadó értekezletek. koordináló, ötlet, döntési és egyeztetési értekezletek.

• Értékesítési értekezlet: technikai, üzleti pszichológiai tudnivalókat ismertet.

• Szükség van értekezletre, ha:

• ·a lehető leggyorsabban információt akarunk eljuttatni a munkatársakhoz a gyors cselekvés érdekében,

• döntésre van szükség, de a döntéshozónak nincs ideje körüljárni az adott témát,

• ·különböző nézőpontokra vagyunk kíváncsiak egy témában,

• ·együttműködés kialakítására van szükség,

• ·egyszerűen csak kíváncsiak vagyunk mások állásfoglalására.

Komor Levente Szervezeti kommunikáció http://www.gtk.szie.hu/upload_files/


A szervezeti kommunikáció közvetlen formái:A tárgyalás• Tárgyalásnak nevezzük azokat a helyzeteket, amikor két ember, vagy két csoport

(esetleg több csoport) azért kommunikál egymással, mert:azt a látszatot akarják kelteni, hogy megegyezésre törekszenek, pedig az egyikük diktálni akar a másiknak, csak azért „tárgyal”, hogy ezt a szándékát legalább formailag elrejtse, tisztázni akarják egymás álláspontját valamilyen probléma megítélésében, hogy azután egymástól függetlenül, de a másik várható akciójának ismeretében cselekedjenek. Megállapodásra akarnak jutni valamilyen közös cselekvésben.

• Az eredményes tárgyalás tíz lépése:• · Alakítsuk ki a megfelelő tárgyalási környezetet.• · Ismerjük fel és jelöljük ki a céljainkat.• · Határozzuk meg az egyes tárgyalópartnerek szerepét.• · Nyissuk meg a tárgyalást.• · Tudjuk, mikor kell beszélni, és mikor hallgatni.• · Tegyünk javaslatot.• · Foglaljuk össze az elhangzottakat.• · Zárjuk le a tárgyalást, erősítsük meg az eredményeit.• · Mérjük fel erősségeinket és gyengéinket.


A tárgyalás szakaszai I-IV.

Szakasz Lépések Módszerek Megközelítésmód

Tervezés, átgondolás

információgyűjtés, szelektálás, rendezés, tárgyalási célok megfogalmazásalehetőségek (maximum)korlátok (minimum)kiút : bemutatás, prezentáció tervezéseszükséges eszközök, anyagok előkészítése

vázlatolásprezentáció összeállítás

logikai-racionális

Ráhangolódás lazítás, zavartalanság biztosításapozitív beállítódás, empátia előzetes benyomások értékelése

észlelés, Megfigyelés

logikaiintuíció

Légkörteremtés első benyomások szerzéseköszöntés, bemutatkozás, hellyel kínálás, saját image megvalósítása, ismerkedéspozitív kapcsolat kiépítése

észlelés, illemtantestbeszéd, benyomáskeltéspozitív asszociációs lánc kialakítása

racionálisemocionális

Bizalomkeltés,igény és szükséglet felmérése

bizalom kiépítése személyünk és cégünk, a termék,a szolgáltatás iránt, az igények, szükségletek feltárása, - a reális lehetőségek körülhatárolása

demonstráció és reakciókiváltásfigyelmes figyelés,tényszerű és rávezető kérdezés

empátia,racionális,logikai


A tárgyalás szakaszai V-VIII.

Szakasz Lépések Módszerek Megközelítésmód

Aktív ráhatás azonosulás a célokkal, a cégekkel,termékkel,szolgáltatással, érvelés, meggyőzésajánlattétel, alku

szükséglet és haszonorientált érvelés, retorika, kérdezési technikák, ellenérvek leépítése, átalakítása, irányított párbeszéd

racionális és emocionális dinamikusan együtt

Elfogadtatás, döntés, megegyezés

összefoglalásdöntésre késztetés, döntésmegállapodás rögzítése

rövid állításokátismétlő kérdésekazonosságok hangsúlyozása

racionálishumoros

Lezárás, befejezés

utolsó kedvező impresszióksemleges téma, barátságos légkör, elbúcsúzás

Társalgás, élénkebb testbeszéd

„emlékhagyóan” racionális

Értékelés, státuszelemzés

elemzés-jelentések, emlékeztetők

Módszereielemzési technikák,újabb adatok rögzítése

logikai és- racionális


Tárgyalási modellek

• Gazdasági modell

• a feleket határozott és racionális politika irányítja, amely objektív gazdasági és

• hatalmi feltételeken alapul.

• Sawyer-Gutzkov modell a tárgyalás külpolitikai konfliktus feloldására alkalmas koraiszociálpszichológiai modellje

• Zeuthen-modell a két fél váltakozó engedményeinek racionális sorozatát jelenti.

• Kapoor modell az érdekegyeztetésen alapul.

• NASH-modell a racionális tárgyaló olyan megoldást választ, amely a két fél várható

• hasznosságát maximalizálja.

• Faber és Katz modell a kockázat mértékének fontosságát hangsúlyozzák, olyan esetekben,

• amikor a harmadik fél valamilyen döntőbíró.

• Walton és McKersie modell a tárgyalás négy tevékenységrendszer: a disztributív

• (konfliktus mechanizmusok), az integratív (együttműködési mechanizmusok), a külső kapcsolatok (pszicho-szociológiai mechanizmusok) dimenziója és a belső kapcsolatok (szervezeten belüli kapcsolatok) dimenzióinak függvénye.

• Mastenbroek - modell


Szervezeti kommunikáció és konfliktuskezelés

• A konfliktus adott témák illetve érzelmi eltérések miatt fellépő nézeteltérés.

• A szubsztantív konfliktus a célok, források, jutalmak, procedúrák, munkaszervezeti politika miatt előálló nézeteltérésekből adódónak, míg az érzelmi konfliktusok düh, bizalmatlanság, félelem vagy ellenérzület illetve személyi összeütközések nyomán lépnek fel. A konfliktus lehet funkcionális, építő jellegű, és a teljesítményt rontó destruktív jellegű. Konfliktust generálhat a szerepzavar, a források elégtelensége, a feladatok tekintetében kölcsönös függőség, versengő érdekek és célok köre.

• Konfliktuskezelés kommunikációs stílusai

• Elsimítás: harmóniakereső, konfliktusfeloldó stílus.

• Konfliktuskerülés:: a konfliktus létének tagadása, és a valódi érzések elrejtése.

• Együttműködés és problémamegoldó kezelésmód.

• Vetélkedés és tekintélyelvű utasítás:: a megoldást a saját akarat a másikra kényszerítésével érik el.

• Kiegyezés: alkufolyamat a nyereségek és engedmények egyeztetésével.


Etikett és protokoll

• Illem: mindenkitől elvárt viselkedésformák együttese, szokásokon alapszik, általában a társas érintkezés szabályrendszere, erősen kultúrafüggő. Az üzleti életben a társadalmi viselkedési szabályok különösen jelentősek az alábbi területeken:

• A pontosság

• A bemutatkozás

• Az első benyomások kezelése

• Érintkezési és kapcsolatépítése etikett

• A köszönés

• A dohányzás

• Az öltözködés

• Tanácstermi protokoll

• Mellékhelységi etikett

• ‘Tech’ etikett

• Étkezések, ebéd- és vacsorameghívások

Az ajándékozás

•


Külső , tranzakciós kommunikáció

• A tranzakciós kommunikáció

• hatóságok: kötelező adatszolgáltatás, mérlegbeszámoló, adóhatósági jelentések stb.

• pénzügyi intézmények,

• munkavállalók,

• A piaci partnerek felé irányuló kommunikáció

• beszállítók,

• szolgáltatók .

• reklám, PR és médiaügynökségek.

• versenytársak, szakmai szervezetek


Reklámkommunikáció

• ATL (vonal feletti) reklám:

• Globális, lokális, közterületi, rádió-, televízió-, film-, internet-, sajtóreklám stb,

• BTL (vonal alatti) reklám

• Külső, belső PR, eseménygenerálás, nyomtatott reklámhordozók, közvetlen, direct marketing, direct mail, reklámszórás, telefonmarketing, online marketing, reklámrendezvények (vásárok, kiállítások, árubemutatók, versenyek, koncertek stb.) csomagolás, személyhez kötött reklám (reklámeladók, ügynökök stb.), többszintű rendszerek (MLM) (POS Point-of-sale), folder, infoblatt, inpack, multimédia, sales folder.

• Marketing PR: vásárok, kiállítások, bemutatók, védjegy, kiállítás, akvizíció, molinó, fríz, kiállítási stand,vásártípusok


Az image mint külső kommunikáció eredménye A szervezeti kommunikáció az a folyamat, amely a szervezeti identitást image-re fordítja át. 1) A szervezeti kultúra, értékrend, filozófia, stratégia, taktikák.

2) A szervezet tagjai és a menedzsment cselekedetei, magatartása, „hozzáállása”.

3) Tudatos arculatépítés, (CI+CD) és kommunikáció. A kialakult képmás, az image.

Reputáció

SZELES Péter: A hírnév ereje (image és arculat) Star PR Ügynökség Worldcom Hungary, Budapest, 1998


A PR kommunikáció intézményes gyakorlata

Dr. Komor Levente - Gősi Mariann: Vezetési és kommunikációs ismeretek, Szent István Egyetem GTK, pp. 111.


A szervezeti kommunikáció irodalma és folyóirataIrodalom:Bakacsi Gy. (2004) Szervezeti magatartás és vezetés Aula kiadóGlózer R. - Dr. Gelei A. (2011): Valóság-konstrukciók. A szervezeti jelentésvilág interpretatív

megközelítései. Gondolat Kiadó – PTE, Budapest - Pécs.Hatch M.J.(1997) Organization Theory Modern symbolic and postmodern perspectives Oxford University PressKrajcsák Z. (2009) Információmenedzsment oktatási segédanyag BME Budapest, Dr. Komor L.. Szervezeti kultúra, Szent István Egyetem GTK, pp. 2-86 Dr. Komor L. - Gősi M. Vezetési és kommunikációs ismeretek, Szent István Egyetem GTK, pp. 2-150Lázár I.(2012) Niche Construction and Human Ecoscape in Demographical Context in PopulationDevelopment/Crisis Proceedings 2012 Faculty of Technical Sciences, Novi SadMcPhee, R.; Zaug, P. (2000). "The Communicative Constitutions of Organizations: A Framework for Explanation". Electronic Journal of Communication /La Revue Electronique de Communication 10 : 1-16 Communication and Organizations: An Interpretive Approach. Linda L. Putnam and Michael E. Pacanowsky, eds. Beverly Hills, CA: Sage, 1983.Redding, W. C. (1972). Communication Within the Organization. New York: Industrial CommunicationPurdue UniversityRobbins S. (2001) Organizational behavior Prentice HallSzeles P.(1998) A hírnév ereje (image és arculat) Star PR Ügynökség Worldcom Hungary, Budapest, folyóiratok:A szervezeti kommunikáció nemzetközi irodalma számos folyóiratban olvasható: Management Communication Quarterly, Journal of Applied Communication Research, Communication Monographs, Academy of Management Journal, Communication Studies, Southern Communication Journal.

Documents

(Microsoft PowerPoint - 01_A szervezeti komalapfogalmai.ppt