Dr. Drábik János

1

A Frankfurti Iskola és a kulturális marxizmus(Részlet a cionista kulturális marxizmus uralomra kerülése c. 2013-as

tanulmányból)

(...) A pénzhatalmi világelit Amerikát tehát nem tudta meghódítani a gazdaságimarxizmussal. A pénzrendszer kisajátítása önmagában nem lett volna elégségesjelenlegi uralmi helyzetének az eléréséhez. Az Egyesült Államok társadalmát, azamerikaiak értékrendjét és keresztény szellemiségét, a világ legszabadabbnemzetét a kulturális marxizmussal győzte le. Ennek a sikeres ideológiaiháborúnak a haditervét az a cionista szellemi műhely dolgozta ki és segített agyakorlatba átültetni, amely Frankfurter Schule (Frankfurti Iskola) névenismert, s amely ma is uralkodó szellemi irányzatnak számít nemcsakAmerikában, de az egész euró-atlanti térségben, amely a cionista pénzhatalmivilágelit hegemóniája alá került.

A frankfurti filozófiai iskola és a kulturális forradalom

Az Amerikába emigrált németországi társadalomtudósoknak egy részemég az 1930-as, 1940-es években elkezdte a huszadik századra kialakulttársadalomnak és kultúrának olyan provokatív átalakítását, amely a gyakorlatbaakarta átültetni azokat az elképzeléseket, amelyeket Georg Wilhelm FriedrichHegel, Karl Marx, Friedrich Nietzsche és Max Weber munkáira támaszkodvadolgozott ki. Elképzelésük a kulturális forradalom megvalósításáról nem voltteljesen új. Joseph de Maistre (1753 – 1821), aki hosszabb időn át magas-rangúszabadkőműves volt, már így fogalmazott:

„Mostanáig a nemzeteket hódítások útján gyilkolták le. Felmerülazonban egy fontos kérdés: Meghalhat-e egy nemzet a saját területén is,anélkül, hogy megszállnák országát - például úgy, hogy beengedi adöglegyeket, amelyek velejéig szétrohasztják azokat az eredeti és alapvetőelveket, amelyek nemzetté tették őket.”

A frankfurti filozófiai iskola, amelyre már írásunk első részébenhivatkoztunk, lényegében azért jött létre az oroszországi bolsevik forradalomután, mert megalapítói úgy gondolták, hogy a világon - és így Európán is - át fogsöpörni a világproletariátus forradalma és elképzelhető, hogy az EgyesültÁllamokban is forradalmi változások következnek be. Ez nem így történt. 1922végén a Kommunista Internacionálé - a KOMINTERN - ezért elemezte ahelyzetet és kereste a kudarc okait. Lenin kezdeményezésére Moszkvában aMarx-Engels Intézet egy nemzetközi konferenciát rendezett. Ennek fő témája azvolt, hogy mit értett valójában Marx a kulturális forradalom alatt és az őelgondolásait miként lehet az akkori körülmények között Szovjet-

Dr. Drábik János

2

Oroszországban és Európában alkalmazni.Jelen volt a tanácskozáson Lukács György, a magyar pénzarisztokrata, az

Osztrák-Magyar Monarchia egyik dúsgazdag zsidó bankárának a fia, aki az elsővilágháború alatt radikális baloldali, majd pedig kommunista lett. Marxistafilozófusként kidolgozta a 'Forradalom és az Érosz' viszonyára vonatkozóelképzeléseit, vagyis azt, hogy a szexuális ösztönt miként lehet a romboláseszközeként használni. Lukács a tanácskozást követően 1923-ban csatlakozott aFrankfurti Egyetemen működő Társadalmi Kutatóintézethez, amelyet aNémetországi Kommunista Párt alapított. Ez az intézet az, amely FrankfurtiIskola néven vált ismerté. Alapítói lényegében a Moszkvában működő Marx-Engels Intézet mintájára hozták létre. Amikor 1933-ban a nemzetiszocialistákjutottak hatalomra Németországban, a Frankfurti Iskola számos tagja azEgyesült Államokba emigrált. Itt folytatták kutatásaikat, amelyeket márNémetországban megkezdtek. Azt feltételezték, hogy a nemzetiszocializmussikerei mögött bizonyos hiedelmekkel, magatartásformákkal és értékekkelkapcsolatos hatások vannak. Módszereikbe bevonták a marxista elemzést és afreudi pszichoanalízist. E kettő szintéziséből jött létre az a bizonyos kritikaielmélet, amely a Frankfurti Iskola fő jellegzetességévé vált. A frankfurtiakszerint a nyugati kultúra fő elemeinek – közöttük a kereszténységnek, akapitalizmusnak, a tekintélynek, a családnak, a patriarchátusnak, ahierarchiának, az erkölcsiségnek, a hagyománynak, a szexuálisönmegtartóztatásnak, a lojalitásnak, a hazafiságnak, a nacionalizmusnak, azátöröklésnek, a népi- vérségi-faji szemléletnek, a társadalmi konvencióknak és akonzervativizmusnak – el kell végezni az elemzését és mindezek felettmegsemmisítő kritikát kell gyakorolni.

Willi Münzenberg, aki marxista forradalmár zsidó volt és aki javaslatokatdolgozott ki az alapvető társadalmi problémák megoldására - noha akompromisszumok emberének tartották – ennek dacára a következőketjavasolta:

„Meg kell szervezni az értelmiségieket és aztán arra kell használni őket,hogy a nyugati civilizáció rothadó bűzt árasszon. Csak ezután, amikorvalamennyi értékét megrohasztották és ezzel lehetetlenné tették az életet,tudjuk rájuk kényszeríteni a proletariátus diktatúráját.”

Münzenberg Lenin közvetlen munkatársa volt Svájcban, de ő nem utazottel azzal a zárt vonattal Helsinkibe, amivel Lenin elindult, hogy részt vegyen abolsevik államcsínyben, amit később forradalomnak neveztek. Nyugatonmaradt, sikeres lapkiadó és terjesztő vállalkozó lett. Ezzel párhuzamosan nagy-befolyású háttér-politikusként a színfalak mögül irányította az internacionalistapénzhatalmi elit 'kommunista forradalomnak' nevezett világuralmi stratégiáját.A kommunizmus és a pénzuralmi diktatúra ugyanannak a cionista éremnek volt

Dr. Drábik János

3

a két oldala már ebben az időben is.Egy másik frankfurti: Ralph de Toledano alapította meg az Egyesült

Államokban a National Review című kéthetenként megjelenő folyóiratot.Toledano szerint a moszkvai tanácskozás több veszélyt jelentett a nyugaticivilizáció számára, mint a bolsevik forradalom. 1924 után Sztálin került ahatalom csúcsára Szovjet-Oroszországban és ő már bizalmatlanul tekintett mindWilli Münzenbergre, mind Lukács Györgyre. Olyan zsidó forradalmárokat pedigmint Trockij, egyenesen veszélyesnek tartott a marxizmus sikere szempontjából.Sztálin úgy gondolta, hogy mindhárman olyasmit próbálnak belemagyarázni amarxizmusba, amely teljesen idegen attól és amely nem a munkásosztályérdekeit, hanem a kozmopolita zsidóság világstratégiáját szolgálja.Münzenberget 1940 júniusában Sztálin parancsára Dél-Franciaországban aszovjet politikai rendőrség emberei meggyilkolták. Trockij is hasonló módontávozott az élők sorából Mexikóban.

Lukács György Lenin halála után Németországba költözött és ő volt azelnöke a kommunista szellemiségű szociológusok első nemzetközitalálkozójának. Ez a tanácskozás vezetett a frankfurti iskola megalapításához.Először létrejött a Frankfurti Egyetemen az Institut für Sozialforschung (aTársadalomkutatási Intézet). 1923-ban már voltak kezdeményezések egy ilyenintézmény létrehozására a marxista Felix Weil erőfeszítései nyomán. WeilArgentínában született, gazdag zsidó családban, de szülei már gyermekkorábanNémetországba küldték tanulni. Tanulmányait a Tübingeni és a FrankfurtiEgyetemen végezte és doktorátust szerzett a politikai tudományokból.Meggyőződéses marxistává vált. A Társadalomkutató Intézet igazgatója CarlGrünberg, aki szintén meggyőződéses marxista volt, 1923-tól 1929-ig irányítottaaz intézményt. Utódja 1930-ban Max Horkheimer lett, aki már nyíltan hirdette,hogy a kutatóintézetnek a marxista elmélet alapján kell végeznie tevékenységét.Hitler hatalomra kerülésével a munkatársak jelentős zöme amerikaiegyetemekre távozott és sokan közülük vezető beosztásba kerültek a Columbia,a Princeton, a Brandeis és a Kaliforniában lévő Berkeley Egyetemén. Világhírretett szert a frankfurti iskola tagjaként Herbert Marcuse, aki az 1960-asdiákmegmozdulások egyik sztár ideológusává vált.

A frankfurti iskola valamennyi vezető tagja – Jürgen Habermas kivételével– zsidó származású volt. Valamennyien meg voltak győződve arról, hogy amíg azegyén hisz valamiben, vagy legalább reménykedik valamiben, addig megvan aképessége rá, hogy megoldja azokat a társadalmi problémákat, amelyekkelszembesülnie kell. Emiatt a hittel rendelkező egyén soha nem kerül olyanreménytelen helyzetbe, soha nem idegenedik el annyira az élettől ésönmagától, hogy az elvezesse őt a szocialista forradalom igenléséig. Éppen ezértaz a frankfurti gondolati-műhely elsődleges feladata, hogy a hit alapját, a zsidó-

Dr. Drábik János

4

keresztény örökséget felszámolja, és anarchista-nihilista ál-racionalizmustkínáljon helyette cserébe.

Lasha Darkmoon állapítja meg „Satan’s Secret Agents: the FrankfurtSchool and their Evil Agenda” című írásában, hogy látszólagos képtelenség,vagyis oximoron azt állítani, hogy létezik zsidó-kereszténység. A judaizmus és akereszténység szöges ellentétben állnak. Kezdettől fogva a zsidók ellenségesenviszonyultak a kereszténységhez és a talmudista-zsidóknak örömet okoz az agondolat, hogy Jézus a pokolban szenved. A nyugati civilizáció felbomlasztásaérdekében a frankfurti iskola végül is elkészítette ennek a civilizációnak a lehetőlegnegatívabb és legrombolóbb bírálatát az élet minden területén. A társadalomdestabilizálásához és legyőzéséhez elő kellett készíteni az összeomlást,válságokat és katasztrófát kellett előidézni és ez vált a Frankfurti Iskola magukatművelt értelmiséginek tekintő zsidó forradalmárainak a legfőbb célkitűzésévé.Azt remélték, hogy politikai törekvéseik terjedni fognak, mint a vírus, ígyfolytatva a nyugati marxistáknak a forradalmi tevékenységét, csak immáron másmódszerekkel.

A Frankfurti Iskola tizenegy stratégiai célt tűzött ki maga elé.Valamennyinek az volt a célja, hogy aláássa a társadalom alapjait és olyanreménytelen helyzetet alakítson ki, ahol már csak a világméretűproletárforradalom jelenthet megoldást. A tizenkét cél a következő:

Első: Létre kell hozni a rasszista bűnözés formáit és meg kell alkotni agyűlöletbeszédet tiltó törvényeket.

Második: Folyamatosan változnia kell az élet minden dimenziójának,hogy létrejöjjön a teljes zavarodottság állapota.

Harmadik: Az iskolákban elő kell segíteni a maszturbációs propagandát.Ezt ötvözni kell a homoszexualitás népszerűsítésével a gyerekek körében és aziskolán belül is meg kell honosítani a pornográfia valamilyen változatát.

Negyedszer: Szisztematikusan alá kell ásni a szülők és a pedagógusoktekintélyét.

Ötödször: A bevándorlás nagymértékű fokozásával meg kell gyöngíteni anemzeti önazonosságot és elő kell készíteni faji háborúk kirobbantását.

Hatodszor: Az alkoholizmust és a kábítószerek élvezeti cikként valóhasználatát szisztematikusan támogatni kell.

Hetedszer: Elő kell segíteni a szexuális devianciák széles körben valóelterjedését a társadalom minden rétegében.

Nyolcadszor: Megbízhatatlanná kell tenni a jogrendet és elfogultan kellviselkedni a bűncselekmények áldozataival szemben. Nagy mértékben növelnikell azoknak a számát, akik rá vannak utalva az állami segélyekre.

Kilencedszer: Ellenőrizni kell és nívótlanná kell tenni atömegtájékoztatást.

Dr. Drábik János

5

Tizedszer: Bátorítani kell a családok felbomlását és a házasság, mintintézmény megszüntetését.

Tizenegyedszer: Minden vonatkozásban támadni kell a kereszténységetés üressé kell tenni a templomokat.

A kilencedik ponthoz hozzáfűzhetjük: ma már a világ tömegtájékoztatásiintézményeinek a 96%-át hat olyan vállalat ellenőrzi, amely a cionistapénzkartell tulajdonában van. Valamennyi az AP-től és a Reuters-től veszi át azinformációk zömét. A meghatározó intézmény a Reuters, amely a Rothschild-ház érdekeltségi körébe, illetve tulajdonába tartozik.

Sztálin idején a Szovjetunióban ténylegesen kiürültek a templomok.Akkor ezt azzal az egyszerű módszerrel érték el, hogy jelentős részüketfelgyújtották, más részükből raktárépületek lettek. Kivételt csak zsinagógákkaltettek, mert újakat is építettek. Aki ismeri a „Cion bölcseinek a jegyzőkönyvei”című hamisítványt az kénytelen megállapítani, hogy a frankfurtiak igen sokgondolatot ennek a hamisítványnak a máig élő igazságaiból merítettek.Feltehető, hogy ez a történelmi hamisítvány (mert nem ott, akkor és úgykészült, ahogy terjesztői állították) mély benyomást tett rájuk és elhatározták,hogy kidolgozzák miként lehetne annak az ajánlásait átültetni a gyakorlatba.Egyik ötletük az volt, hogy hasznosítják Sigmund Freud elképzelését apánszexualizmusról. Ehhez tartozik a promiszkuitás, a válogatás nélküliszexuális örömhajhászás, az unisex elterjesztése, a nemek közti különbségelbizonytalanítása, a hagyományos férfi és női szerepek felcserélése ésfelszámolása, a heteroszexualitás meggyöngítése a homoszexualitás javára – ígypéldául a hasonló neműek közötti házasság propagálása és annak lehetővététele, hogy homoszexuális párok is fogadhassanak örökbe gyerekeket. Úgy nézki: valóban sikerült olyan korrupttá tenni a Nyugatot, hogy az már úgy bűzlik,ahogyan Willy Münzenberg megjósolta.

A frankfurti iskola tagjai meg voltak győződve arról, hogy két fő típusa vana forradalomnak. Az egyik a politikai forradalom, a másik a kulturálisforradalom. Ők elsősorban ezzel a másodikkal voltak elfoglalva. Céljuk az volt,hogy a társadalom lebontását belülről végezzék el. Úgy gondolták, hogy azalávetés puhább formái lényegesen modernebbek, mint az erőszakosváltozatok. Ezért a hangsúlyt a reformokra helyezték, melyeket lassan ésészrevétlenül kell végrehajtani, hogy szinte ne is észleljék az emberek, hogy aváltozások nyomán a helyzetük lényegesen rosszabbá vált. A FrankfurtiIskolának sikerült hosszútávon fellazítania és aláásnia a hagyományostársadalmi értékeket és így előkészíteni a talajt a szakadatlan és agresszívváltozásokhoz. A keresztény erkölcsi értékeknek a szisztematikus elgyöngítéseés a szexuális perverzióknak a széles körben való elterjesztése a kulturális

Dr. Drábik János

6

marxizmus egyik megjelenési formája lett. Lasha Darkmoon azt állítjahivatkozott írásában, hogy a szervezett zsidóság, amely a globális média legfőbbtulajdonosa, már el is érte azt, hogy ez a fajta kulturális forradalom győzelmetarasson és a keresztény kultúra összeomoljon. Véleménye szerint az erkölcsiszínvonal a lehető legmélyebbre süllyedt. A frankfurti iskola piedesztálra emelttársadalomtudósai célbavették a családot, a nevelést, a tömegtájékoztatást, aszexet és a népszerű kultúrát. Úgy gondolták, hogy ami rossz a hagyományostársadalomnak, az jó nekik és ami még rosszabb az átlagembernek, az még jobbnekik.

A Frankfurti Iskola kritikai elmélete azt hirdette, hogy az autoriterszemélyiség a családfő által irányított patriarchális családformának a terméke.Ebben nincs sok új, mert ezt már Engels is kifejtette „A család, a magántulajdonés az állam eredete” című könyvében, ahol egyértelműen a nő által irányítottcsaládot, a matriarchátust részesítette előnyben. Már Marx Károly isfoglalkozott a nőközösséggel az 1848-ban megjelent Kommunista Kiáltványban.A korábban megjelent „Német ideológiában” is kedvezőtlenül, sőt becsmérlőenírt a családról, mint a társadalom alapintézményéről. Ezért nem is olyankülönös, hogy a frankfurtiak kritikai teóriájának az egyik alaptanítása az volt,hogy fel kell számolni a családi struktúrát. Úgy képzelték, hogy minden család,beleértve a boldogan élő családokat is, valójában károsak és ezért fel kellszámolni őket. A gyerekeknek sokkal jobb, ha nincsenek szüleik, vagy legalábbisnem tudják, hogy kik voltak a szüleik. A legjobb az, ha árvák, akiket az államnevel. A különböző nemű emberek közti romantikus szereteten alapulókapcsolat, amely gyakran életen át tartó házassági kapcsolatot eredményez,kártékony, mert akadályozza az emberek feletti hatékony ellenőrzést. Azért azilyen hosszú-távú párkapcsolatokat rövid távúakká, bizonytalanokká kellátalakítani és általánossá kell tenni a válogatás nélküli nemi életet, apromiszkuitást. A boldog családokban élő emberek nem juttathatók el akétségbeesésnek ahhoz az állapotához, ahol már a forradalomban keresnék amegoldást. Ezért a frankfurtiak kulturális forradalma lényegében apesszimizmus kultúrájának bizonyult, amelynek célja, hogy mindenki számáralehetetlenné tegyék a harmonikus életet. A modernizáció pedig csak továbbilendületet adott ennek az audiovizuális technikával és kibernetikával iskiegészült kultúrpesszimizmusnak.

Lukács György az 1920-s évektől meg volt arról győződve, hogy a családrészleges felbomlása és a családfő tekintélyének gyöngülése is már segíti, hogya felnövekvő generáció jobban elfogadja a radikális társadalmi változásokat. Azelemző számára úgy tűnik, hogy bármi, ami jó az ember számára, és amiszorosra fűzi két ember kapcsolatát, azt meg kell gyöngíteni és el kell pusztítania frankfurtiak szerint. Ha pedig nincsenek ilyen súlyos problémák, akkor

Dr. Drábik János

7

ilyeneket létre kell hozni és a hagyományos életet, a lehetséges harmóniátlehetetlenné kell tenni. Ebbe tartozott az is, hogy a férfias tulajdonságok ellenháborút kell indítani.

Lukács György 1919-ben a kommunista diktatúra kulturálisnépbiztosaként útnak indította a 'kulturális terrorizmus' elnevezésű programot.Az iskolában a szabad szerelemre, a nemi életre, a középosztályhoz tartozócsaládok erkölcsi értékeinek az elavultságára, a monogámia idejétmúltságáraoktatták a tanulókat. A vallásra nincs szükség, mert az minden élvezettőlmegfosztja az embert. Lukács György kulturális terrorizmusa a politikaikorrektség előfutára volt.

Ennek az egyik ideológusa Herbert Marcuse volt, a „One DimensionalMan” szerzője. Marcuse a nők felszabadítása címén, az új baloldal elnevezésűmozgalom segítségével, már az 1960-as években arra törekedett, hogyhagyományos európai kultúrát nők által dominált rendszerré alakítsák át. Az azelképzelés, hogy nők irányítsák a társadalmat és mondják meg a férfiaknak,hogy mit tegyenek, természetesen nagy hatással volt a parancsoló típusú nőkre– különösen a férfigyűlölő, leszbikus asszonyokra. Sok ilyen megtévesztett nővált a radikális feminizmus hirdetőjévé és nem egy odáig is elment, hogymegszakítson minden kapcsolatot a férfi nemmel és csak nőkből állóközösségekben éljen. A feministák között igen sok a zsidó származású nő.Aránytalanul nagy a számuk a lakosság egészéhez képest.

Marcuse 'a nagy elutasítást' hirdette: „Minden alapvető nyugati értéketel kell vetni, be kell vezetni a liberális szexualitást, valamint a feminista és afekete-bőrű forradalmárok céljainak a megvalósítását.”

'Esszé a felszabadításról' című kötetében a hagyományos értékrendradikális átértékelését sürgette. A tabuk alóli felszabadulást, a kulturálisfelforgatást, a kritika kultuszát sürgette. Marcuse nyelvi forradalmat is akart,amely alkalmas a szavak jelentésének a kicserélésére. A faji konfliktusról aztállította, hogy ez a fehér embert terhelő bűn. Marcuse célja az volt, hogymegváltoztassa a társadalom erkölcsét. Ehhez a szexualitás ősi erejének afelszabadítására van szükség a civilizáció korlátai alól.

A frankfurti iskolának egy tekintélyes tagja, Willhelm Reich írta „Afasizmus tömegpszichológiája” című könyvében, 1933-ban, hogy a természetestársadalom egyetlen eredeti családtípusa a matriarchátus, vagyis ahol a nőkgyakorolják a családi hatalmat. Ehhez a szigorú Lasha Darkmoon azt amegjegyzést fűzi, hogy Willhelm Reich kényszeres maszturbátor volt, egyszexuálisan aberrált személy, aki anyjába volt szerelmes. Nos ez a sokféleképpenis deviánsnak nevezhető frankfurti filozófus, Herbert Marcuse-hoz hasonlókultikus személlyé vált az 1960-as években. Marcuse adta ki az 1968-asdiákmozgalmak idején azt a jelszót, hogy „Make love, not war” (Szeretkezzél és

Dr. Drábik János

8

ne háborúzzál!). Ő volt a szexuális forradalom egyik keresztapja és a feministamozgalom kiemelkedő támogatója.

Willhelm Reich, Freud pszichológiáját akarta Marx közgazdaságielméletével összhangba hozni. Már hivatkoztunk az 1933-ban megjelent 'Afasizmus tömegpszichológiája' című könyvére. Ebben fejtette ki, hogy aFrankfurti Iskola különvált a marxista szociológiától, amely a burzsoát állítottaszembe a proletariátussal. Ehelyett a harcnak a reakciós és a forradalmár közöttkell lefolynia.

W. Reich egy másik könyvében, a 'Szexuális forradalom'-ban így ír: „Azönkényuralmi család kicsiben az önkényuralmi állam. Az ember tekintélyuralmijellemének szerkezetét alapvetően a szexuális tiltásoknak és félelmeknek, aszexuális késztetések élő szubsztanciájába való beágyazódása hozta létre. Acsaládi imperializmus ideológiailag megismétlődik a nemzetiimperializmusban... A tekintélyelvű család... olyan tényező, amelyben reakciósideológia és reakciós struktúrák jönnek létre.”

Névrokona Charles A. Reich pedig így írt 'Amerika újjászületése' címűkönyvében: „El fog jönni egy forradalom. Nem fog hasonlítani a múltforradalmaihoz. Az egyénnel és a kultúrával fog kezdődni, és végső aktuskéntmeg fogja változtatni a politikai struktúrát. Sikeréhez nem kell erőszakotalkalmazni, és nem lehet sikeresen ellenállni neki erőszakkal. Ez az új nemzedékforradalma lesz.”

Napjaink politikai korrektsége tehát a Frankfurti Iskola szellemi hatásánaka folytatódása. A politikai korrektséghez hozzájárult Betty Friedan, aki azamerikai feminista mozgalom megalapítójává vált. Friedan nem volt a FrankfurtiIskola tagja, de a befolyása alatt állt. 'A feminista misztika' című könyvébenrészletesen foglalkozik Abraham Maslow szociálpszichológus önmegvalósításielméletével. Maslow barátja volt Herbert Marcuse-nak, és Erich Fromm-al iskapcsolatot tartott. Friedan szellemi kapcsolata a Frankfurti Iskola ideológiájávalmeghatározónak mondható. Így például amit Friedan a szexuális szerepekmegváltozásáról hirdet, az egybecseng azzal, amit Lukács György isszorgalmazott a régi értékek megsemmisítésével és Marcuse pedig az értékektartalmának a kicserélésével.

Amikor a politikai korrektség, vagy másképpen elnevezve a kulturálismarxizmus terjedni kezdett, képviselői igyekeztek nézeteiket vonzó módonelőadni. Azt állították, hogy mindössze a más emberek iránti érzékenység éstürelem vezeti őket. Ez is azonban csak megtévesztésül szolgált. Az úgynevezettpolitikai korrektség a „gyűlöletbeszéd” kriminalizálásával valójában avéleménynyilvánítás szabadságának a korlátozását, a gondolkodásellenőrzését és a hagyományos társadalmi rend felforgatását tűzte ki céljául.Ily módon a Frankfurti Iskola kulturális marxizmusa rombolóbbnak bizonyult,

Dr. Drábik János

9

mint Marx gazdasági marxizmusa. Ez utóbbi romba-döntötte Oroszországot, denem dicsőítette a szexuális perverzitást, és nem próbált a természetitörvényekkel ellenkező magatartást rákényszeríteni a társadalomra.A felforgatás és a kulturális forradalom híve volt a Chicago-i Saul Alinsky is, akiszekuláris zsidó volt és szégyellős marxistaként nem forradalmárnak, hanemcsak közösségszervezőnek nevezte magát. Alinsky formálisan nem csatlakozott aFrankfurti Iskolához, de annak a céljait követte és újszerű módszereivel jelentőssikereket ért el. Az új világrend beköszöntével erkölcsöt mellőző, pragmatikusfelforgató módszerei ismét a figyelem központjába kerültek, mert jól szolgálják apénzhatalmi világelit hagyományromboló stratégiáját a hatalom megszerzéséreés megtartására.

A Frankfurti Iskola viszonya a judaizmushoz

A Frankfurti Iskola kettős módon viszonyult a judaizmushoz. Egyrészt – afelvilágosodás folytatójaként – élesen szemben állt a tekintélyuralommal, ahagyományok tiszteletével, a múltból örökölt intézményekkel, köztük a vallássalis. A Frankfurti Iskolához tartozó társadalomtudósok többsége szekuláris zsidóvolt, aki semmilyen szervezett vallást nem támogatott, nem követte sem avallási hagyományokat, sem a kulturális judaizmust. Ebbe a csoportba tartozottHeinrich Heine, Karl Marx és Sigmund Freud. Az ő életüket és munkájukat nemhatározta meg a judaizmus, de azonosságtudatukra sem volt döntő befolyással.A Frankfurti Iskola viszonya a judaizmushoz tehát igen változatos volt.

A vezető személyiségeknek másrészt volt egy olyan csoportja is, amelyortodox zsidó nevelést kapott, ismerte és gyakorolta a judaizmus előírásait.Voltak az Iskolának olyan tagjai is, akiknek az életében és a munkásságábanfontos szerepet játszott a judaizmus. Közéjük tartozott Walter Benjamin ésErich Fromm. Mindkettőjüknél életük sorsdöntő szakaszában fontos szerepevolt a judaizmusnak. A judaizmus azonban nagy hatást gyakorolt LeoLöwenthal-ra és Max Horkheimer-re is. A zsidó identitás viszont nem voltfontos sem Herbert Marcuse, sem Theodor Wiesegrund Adorno számára. Amegnevezettek valamennyien kívülállónak érezték magukat a Weimar-iNémetországban, és 1930 után döntően zsidó származásuk miatt távoztakNémetországból.

Bizonyos fokig a Frankfurti Iskola tagjai az Egyesült Államokban iskívülállók voltak, amit részben zsidó származásuk következményénektekintettek. Ez volt az az időszak, amikor tevékenységük fő témájává azantiszemitizmus, az előítéletek és a zsidók helyzetének az alakulása vált. AWeimar-i Németországban egészen 1934-ig a Frankfurti Iskola nem tekintette főkutatási területének a zsidók helyzetének a vizsgálatát és erről nem is írtak

Dr. Drábik János

10

figyelemre méltó könyveket. Max Horkheimer 1938-ban írt egy tanulmányt 'Azsidók Európában' címmel, amelyben kifejtette, hogy az antiszemitizmus amonopol-kapitalizmus utolsó fázisának a viszontagságait fejezi ki.

A judaizmus, a pszichoanalízis és a marxizmus ötvöződött Erich Frommmunkásságában. Ő volt az, aki a judaizmus vallási szemléletmódját kombinálta afelvilágosodás koncepcióival. Erich Fromm nem volt egyidejűleg hagyományosés szekuláris zsidó, de korai munkáiban ez a két szellemiség még jelen volt. ErichFromm ortodox zsidó családban született, és mindkét szülőjének a felmenőiközött számos rabbi volt.

A fiatal Fromm behatóan tanulmányozta a Talmudot, barátjával LeonLöventhal-lal. A legnagyobb frankfurti zsinagóga vezető rabbijának, NehemiahNobel-nek volt a tanítványa. Fromm az 1920-as évek közepén megismerkedett apszichoanalízissel, és felesége, a zsidó Frieda Reichmann is a pszichoanalízisgyakorlati művelője volt. Reichmann-nak magánintézete működött Heidelberg-ben, ahol kombinálta a pszichoanalízist a zsidó hagyományokkal és ezértintézetét 'Torah-peutic' Klinikának nevezték. Fromm is praktizálópszichoanalista lett 1927-ben. Első tanulmányában, amely 'A Szombat' címetviselte, azt állította, hogy „a szombat eredetileg az apa megölésére és az anyagyőzelmére emlékeztetett. Az a parancs pedig, hogy 'ne dolgozz', vezeklés voltaz eredeti bűnbeesésért, és a pre-genitális korba történő visszafejlődésenkeresztül történő ismétlődéséért”. A pszichoanalízisnek, a lélekelemzésnek ez a'szaknyelve', első olvasásra nehezen érthető, Erich Fromm azonban későbbitársadalomtudományi munkáiban is (például a 'The Anatomy of HumanDestructiveness – A rombolás anatómiája') mindig hangsúlyozta a szexualitásmeghatározó szerepét.

(Folytatása következik a Leleplező 2013. szeptemberi számában)

Teljes írás címe: A cionista kulturális marxizmus uralomra kerülése (A kettős-állampolgárság és kettős-lojalitás c. tanulmány második része.)

Megjelent:Leleplező 2013/ 2.Országkrónika könyvújságFüggetlen, szólásszabadság folyóirat