Mezey Barnaegyetemi tanár

A magyar alkotmányfejlődés

tendenciái a kezdetektől 1848-ig

http://www.majt.hu

Alapfogalmak

Alapfogalmak

• állam

• alkotmány

• államtörténet

• politikatörténet

• alkotmánytörténet

• jog

• jogtörténet

Állam• A társadalom hatékony integrációját

biztosító megoldás, történeti jelenség, mely egyidejűleg

• Hatalmi apparátus

• Területileg szerveződő igazgatás

• Fenti célok érdekében működő adóztatás

Az állam funkciói

Szervező funkció

Erőszak- funkció

rendfenntartó

hódító

védelmező

elnyomó

termelésszervező

külső

belső

elosztó

társadalomigazgató- és szervező

nemzetközi kapcsolatok

külgazdaság

Államtörténet• Adott állam históriája, tehát

– Az állam létrejöttének, fejlődésének, felbomlásának

– Az állam-és kormányformák, a főhatalom változásaink,

– Az államapparátus alakulásának, az egyes szerveknek, szervcsoportoknak

– Az állam területének, népességének, szimbólumainak valamint

– A közjognak atörténete

Alkotmány• = Az állam szervezeti és jogi rendjének

szabályozására szolgáló alapelvek összessége, melyek

A főhatalom gyakorlásáraAz állami szervek működésére, az

apparátus működéséreÁllam és polgára viszonyáraA polgárok jogaira és

kötelezettségeire vonatkoznak

Az alkotmányok két alaptípusa

• Történeti (vagy íratlan)– tradícionális– plasztikus– rugalmatlan– heterogén– következetlen– értelmezésfüggő

• Kartális vagy írott– politikai– akaratformálta– rugalmas– homogén– következetes– garanciális

A magyar történeti alkotmány elemei

= sarkalatos törvények (jura fundamentalia)

Az ősszerződés

Az aranybulla

A koronázási eskü

A hitlevél

A bécsi béke

A linzi béke

A Pragamtica Sanctio

Az 1791. évi közjogi törvények

A vallásszabadságról és

A nyelvről hozott törvények

(Széchenyi István szerint)

Alkotmánytörténet• Az állam szervezeti és jogi rendjének

szabályozására szolgáló alapelvek , így

A főhatalom gyakorlására

Az állami szervek működésére, az apparátus működésére

Állam és polgára viszonyára

A polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó

princípiumok alakulásának története

Politikatörténet• Politika ≠

• Politikatörténet ≠• Politika ≠

• Politikatörténet ≠

Állam

Államtörténet

Alkotmány

Alkotmány-történet

Politikatörténet• Politika = az a társadalmi tevékenység,

melynek során a fontos döntéseket a közösségben és a közösség számára meghozzák.

• Politikatörténet = a döntések meghozatalára irányuló tevékenység (cselekvések, intézmények, programok, kapcsoalatok,stb,) története

Jog• = a társadalmi élet szempontjából

leglényegesebb viselkedésmódok, magatartások általános szabályozója, melyet éppen fontosságánál fogva a közösség vagy annak képviselője kikényszerít.

A jog• Megjelenési formája a jogszabály

• Területei: a jogalkotás,

a jogképződés és a

jogalkalmazás

Jogtörténet• a társadalmi élet szempontjából

leglényegesebb viselkedésmódok, magatartások általános szabályozósának valamint az előírt magtartások kikényszerítésének története

Magyar állammodellek (a 19. századig)

Magyar állammodellek(a 19.századig)

• Nomád állam (11.századig)

• Patrimoniális állam (11-15. századig)

• Rendi-képviseleti állam (15-19. századig)

• (Kísérletek az abszolutizmus bevezetésére (17-19. század)

A magyar államalapítás és

Európa

Európa régiói

Nyugati frank birodalom (~Francia-ország)

Keleti frank birodalom (~Német-ország)

Nyugati periféria: Anglia

Északi periféria: Skandinávia Keleti

periféria: Kelet-Közép-Európa

Balkán

Déli periféria:

Itália

Ibéria

Arab kalifátus centrum

Bizánc centrum

Oroszok

Európa-centrum

A megkésettség tényezői

• Burgund állam: 413• Aquitánia 418• Száli frank állam 486

• Merseburg 933• Augsburg 955• Géza a trónon 972• István koronázása

1000

~500 év

A megkésettség körülményei• A kialakulás üteme

lassú: – Róma szakadása

395– Nyugat Római

Birodalom bukása 476

~ 500 év

• A kialakulás üteme erőltetett– Német Birodalom

967– Bizánc / Bulgária

provincia 971

~50 év

A megkésettség körülményei

• A nyugati barbár államoknál:

Békés

Modell nélküli

Szerves fejlődés

• A magyar államalakulatnál

Kikényszerített, fenyegetett

Feudális modell

Szervetlen fejlődés

Centrum és periféria

Centrum állam(ok)

Szélső nemzetek

Modernizáció

Utolérési kényszer

megkésettség

A szervetlen fejlődés1. politika

2. Ideológia

3. Állam, apparátus, hadsereg

4. Jog

5.Társadalom

6. Gazdaság

Diszfunkcionális jelenségek

A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei

• Nincs alternatíva: az ország követi a nyugati modell fejlődését, vagy végzetesen leszakad

A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei

• Magyarország kényszerpozícióba került az európai munkamegosztásban.

A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei

.

• képtelen volt komoly ellenállást kifejteni a határainkon expanzív igényekkel jelentkező nagyhatalmakkal szemben

A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei

• következetes, stabil centralizációt végrehajtani nem lehetett. A központosítás mindig csupán ideiglenes volt

A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei

• A modellmódosítások a modellek eltorzulásával, az eredetitől eltérő működéssel jártak, ami diszfunkciót idézett elő

A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei

• Ez állandó politikai beavatkozást igényelt a kormányzattól

A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei

• A zavarok együtt jártak a „helyettesítő eszközök” fokozott igénybevételével.

A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei

• Az ideológia túlsúlyos lett, a politikai elem túlságosan is áthatotta a tudat világát

A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei

• messianisztikus küldetéstudattól telített reformer elit állama épített maga alá társadalmat

A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei

•

• A rendi politikai-jogi törekvések fölerősödtek a társadalom más rétegeivel és a királyi hatalommal szemben.