Megyei Fejleszt si Terv - KORMÁNYHIVATALOK...3 MEGYEI FEJLESZTÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2006. ÉV A fejlesztési terv felülvizsgálatában az alábbi személyek vettek részt Gy

1

MEGYEI KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-

MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

2006–2012

2

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

1. Helyzetelemzés

1.1. Győr-Moson-Sopron megye földrajzi elhelyezkedése 1.2. A megye gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete 1.3. Demográfiai tendenciák a megyében 1.4. Munkaerőpiac, szakmaszerkezet a megyében 1.4. A közoktatási feladatellátás jellemzői

1.5.1. A közoktatási feladatellátás jogszabályi háttere 1.5.2. A megye egyes településeinek közoktatási feladatellátása 1.5.3. Intézményfenntartás a megyében 1.5.4. A kistérségek szerepe a közoktatási feladatellátás területén

1.6. Az egyes közoktatási feladatok ellátásának jelenlegi helyzete 1.6.1. Óvodai ellátás 1.6.2. Általános iskolai ellátás 1.6.3. Gyógypedagógiai ellátás 1.6.4. Középfokú iskolai ellátás 1.6.5. Kollégiumi ellátás 1.6.6. Alapfokú művészetoktatási feladatellátás 1.6.7. Felnőttoktatás 1.6.8. Szakszolgálati feladatellátás 1.6.9. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

2. A következő évek várható közoktatási tendenciái 2.1. A közoktatás várható alakulása a következő években 2.2. A beiskolázás alakulása, a megye intézményrendszerének alakulása 3. A megye közoktatás-fejlesztési céljai, feladatai 3.1. Stratégiai célok 3.2. Fejlesztési feladatok

3.2.1. Óvodai ellátás 3.2.2. Általános iskolai ellátás 3.2.3. Gyógypedagógiai ellátás 3.2.4. Középfokú iskolai ellátás 3.2.5. Kollégiumi ellátás 3.2.6. Alapfokú művészetoktatási feladatellátás 3.2.7. Felnőttoktatás 3.2.8. Szakszolgálati feladatellátás 3.2.9. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

3.3. Ütemterv a fejlesztési feladatok megvalósításához 4. A megye és a kistérségek kapcsolata 5. Fejlesztési elvárások

Záró rendelkezések

3

MEGYEI FEJLESZTÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

2006. ÉV

A fejlesztési terv felülvizsgálatában az alábbi személyek vettek részt

Győr Megyei Jogú Város részéről szakértői minőségben

− Körmöci Katalin főtanácsos (fenntartók, alapfokú oktatási intézmények

adatgyűjtés, feldolgozás)

− Badics Tünde igazgatóhelyettes (középfokú oktatási intézmények adatgyűjtés,

feldolgozás)

Sopron Megyei Jogú Város részéről szakértői minőségben

− Földes Tamásné főtanácsos (fenntartók, alapfokú oktatási intézmények

adatgyűjtés, feldolgozás)

− Pajer Gizella igazgatóhelyettes (alapfokú és alapfokú művészetoktatási

intézmények, adatgyűjtés, feldolgozás)

Győr-Moson-Sopron megye és a Megyei Pedagógiai Intézet részéről:

Szakértőként:

− Blazovicsné Varga Marianna közoktatási szakértő (adatfeldolgozás, adatelemzés,

beiskolázás, középfok koordinálás)

− Németh László igazgató (adatelemzés, alapfokú intézmények)

− Bernád Csaba igazgató (adatelemzés, középfokú oktatási intézmények)

Munkatársként:

− Turbók Arnold Bertalan MPI igazgató (felelős koordinátor)

− Kozma László oktatási referens (alapfokú művészetoktatási intézmények

adatelemzés)

− Hegyi Ákos oktatási referens (gyógypedagógiai oktatási intézmények adatelemzés)

− Mosolits Lászlóné ügyintéző szakértő (adatgyűjtési koordinátor)

− Némethné Józsa Ágnes pedagógiai előadó (óvodai adatgyűjtés, elemzés)

− Kákonyi Ágnes pedagógiai előadó (adatgyűjtés, felnőttképzés elemzés)

− Telekes Annamária pedagógiai szakértő (adatgyűjtés, fenntartói adatok

feldolgozása, települési közoktatási feladatellátás)

− Soleckiné Giczi Katalin pedagógiai szakértő (adatgyűjtés, fenntartói adatok

feldolgozása)

4

− Baráth Lászlóné ügyintéző szakértő (adatgyűjtés, települési közoktatási

feladatellátás)

− Vargáné Pák Katalin pedagógiai szakértő (adatgyűjtés, óvodai adatok

feldolgozása)

− Remseiné Bódi Judit ügyintéző szakértő (adatgyűjtés, középfokú intézmények

adatainak feldolgozása)

− Gesztesi Péter pedagógiai szakértő (adatgyűjtés)

− Kovácsné Molnár Klára adminisztrátor (adatfeldolgozás, táblázatok szerkesztése)

− Alaszticsné Balsa-Varga Ilona könyvtáros (alapfokú intézmények adatainak

feldolgozása)

− Bakó Béla sokszorosító (adatfeldolgozás)

− Jóvi Eszter titkárnő (szervezés)

− Tóth Anett gazdasági munkatárs (adatfeldolgozás)

Bevezetés

A 2000-2006-os időszakra készült megyei közoktatás-fejlesztési terv felülvizsgálatára került

sor a jelen fejlesztési terv elkészítésével.

A fejlesztési terv felülvizsgálata és az új célok, feladatok megfogalmazása a szakmai

együttműködés jegyében készült. A megye és a két megyei jogú város szakértői azonos

adatstruktúrában és azonos szerkezetben készítették el fejlesztési terveiket. Az elmúlt időszakhoz

képest – az egyéb tényezők mellett – új elemként kellett figyelembe venni a többcélú kistérségi

társulások megalakulását és részvételét a közoktatási szolgáltatásokban.

Az adatfelvétel során arra törekedtünk, hogy minél pontosabb adatokra támaszkodva

fogalmazhassuk meg a helyzetelemzést, illetve rögzítsük a következő 3-4 év várható óvodai,

általános iskolai és középiskolai létszámokat. Minden települést illetően rögzítésre kerültek a

várható létszámadatok. Továbbá egy olyan mátrix, amely alapján a megye minden, a

közoktatási szolgáltatást igénybe vevő szereplője láthatja, hogy milyen szolgáltatásokra

jogosult és azt hol tudja igénybe venni.

A két megyei jogú város külön fejlesztési tervet készít, mely önálló kiegészítő részét képezi a

megyei fejlesztési tervnek. Mindhárom terv elkészítéséhez pályázati támogatást nyújtott a

Győr-Moson-Sopron Megyei Közoktatási Közalapítvány. Mindkét városban 2-2 szakértő

került kijelölésre, hasonlóan a megyéhez és egy vezető szakértő. A megye szakértői a városok

5

apparátusára, a megyei szakértők pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet

munkatársaira támaszkodhattak. A felülvizsgálati munkát a MPI igazgatója irányította.

A fejlesztési terv felülvizsgálatának munkafolyamatáról és tevékenységéről a megyei jogú

városok, a megyei önkormányzat oktatással foglalkozó szakemberei folyamatosan

tájékozódhattak a rendszeresen megtartott szakértői fórumokon. A fejlesztési terv

munkaanyagának elkészülése után a megyei jogú városok, a kisvárosok, a munkaügyi

központ és a kamara képviselői is részt vehettek a szakmai dokumentum végső egyeztető

megbeszélésén .

1. HELYZETELEMZÉS

1.1. Győr-Moson-Sopron megye földrajzi elhelyezkedése

A megye az ország északnyugati szögletében helyezkedik el. Északon Szlovákiával, nyugaton

Ausztriával határos. Nyugatról keletre haladva Vas megye, Veszprém megye és Komárom-

Esztergom megye határolja. Területe meghaladja a 420 000 ha-t, ez Magyarország területének

kevesebb mint 5%-a.

1.2. A megye gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete

A megye népessége (2005. január 01. adatok) 439 922 fő. A 182 településből álló megyében

hét kistérség működik: a Győri TKT (176 481 fő), a Sopron-Fertődi TKT (93 636 fő), a

Mosonmagyaróvári TKT (72 861 fő), a Csornai TKT (35 299 fő), a Kapuvári TKT (25 136

fő), a Téti TKT (19 408 fő) és a Pannonhalmai TKT (17 101 fő). A 9 városából Győr

(127 594 fő) és Sopron (56 394 fő) megyei jogú város.

A 18 éves vagy annál fiatalabb lakosság részaránya kistérségenként:

Kistérség Lakosság száma 0-18 éves korosztály száma és részaránya

Győr 176 481 33 381 18,91

Sopron-Fertőd 93 636 19 682 21,02

Mosonmagyaróvár 72 861 16 480 22,62

Csorna 35 299 7 272 20,60

Kapuvár 25 136 5 017 19,96

Tét 19 408 4 755 24,50

Pannonhalma 17 101 3 962 23,17

1. számú táblázat. KSH adatok és MPI adatgyűjtés alapján

6

Az enyhén csökkenő számú megyei lakosságra a folyamatos elöregedés jellemző, a 65 éves

korosztály az össznépesség 15%-a. Az egy főre jutó GDP alapján a fővárosi régió után

következik. Az elmúlt években – hasonlóan az országhoz – csökkent a megye tőkevonzó

képessége. A foglalkoztatási ráta kedvezőbb az országosnál, külföldről is érkezik munkaerő a

megyébe. A Közép-magyarországi régió után a Nyugat-Dunántúliban, azon belül

megyénkben a legkisebb a regisztrált munkanélküliek száma. A megye infrastruktúrája fejlett,

de az egyes kistérségek között, különösen, amelyekben sok a kistelepülés, jelentősek az

eltérések. Hiányzik egy megfelelő kiépítettségű észak-déli autópálya. Az ipari részarányhoz

képest folyamatosan emelkedik a szolgáltatás részaránya. A klaszterek kialakulása,

megerősödése az elmúlt években ment végbe. Kedvező a vállalkozásalapítási tendencia, s a

lakosságszám stagnálása, csak nagyon enyhe csökkenése azzal is magyarázható, hogy sokan

telepszenek le az ország más vidékeiről a megyében. Mezőgazdasági adottságai jó közepesek,

de sok területen folyik magas színvonalú élelmiszeripari termelés. Idegenforgalma is jelentős,

bár a nagyvárosokban, elsősorban Győrben gondot okoz, hogy nagy az átmenő turizmus s

nem nő kellő mértékben a vendégéjszakák száma. A megye két területe is a világörökség

része: a Fertő-táj és a Pannonhalmi Apátság.

1.3. Demográfiai tendenciák a megyében

A megye lakossága stagnál.

A 18 éves vagy annál fiatalabb lakosság részaránya a megyében és a megyei jogú városokban 2005.

Lakosság száma

0-18 éves korosztály száma és részaránya

Győr-Moson-Sopron megye 439 922 90 549 20,58

Győr 127 594 22 330 17,50

Sopron 56 394 11 080 19,65

2. számú táblázat. KSH és MPI adatok alapján

7

Demográfiai adatok korosztályi bontásban, kistérségenként 2005.

Kistérség 0-3 3-6 6-10 10-14 14-18

Győr 5208 5218 6524 7943 8488

Sopron-Fertőd 2864 2978 3718 4210 5912

Mosonmagyaróvár 2731 2522 3336 3695 4196

Csorna 1118 1067 1410 1745 1932

Kapuvár 724 778 1007 1163 1345

Tét 820 779 905 1056 1195

Pannonhalma 597 652 774 916 1023

összesen 14062 13994 17674 20728 24091

3. számú táblázat. MPI adatfelvétel, 2006. január

Demográfiai adatok korosztályi bontásban, kistérségenként 2005.

Kistérség 0-4 14-18 %

Győr 6892 8488 81,20

Sopron-Fertőd 3823 5912 64,67

Mosonmagyaróvár 3586 4197 85,44

Csorna 1494 1932 77,32

Kapuvár 994 1345 73,90

Tét 1122 1195 93,89

Pannonhalma 802 1023 78,39

Összesen 18713 24091 77,68

4. számú táblázat. MPI adatfelvétel, 2006. január

Demográfiai adatok 1996–2005

megye 1996 2005

kor 0-4 14-18 % 0-4 14-18 %

létszám 22978 33624 68,33 18713 24091 77,68

5. számú táblázat. KSH és MPI adatok alapján

8

1.4. Munkaerőpiac, szakmaszerkezet a megyében

A Nyugat-dunántúli régió, amely három megyét foglal magába (Győr-Moson-Sopron, Vas és

Zala), a mai Magyarország második legfejlettebb régiója. A régió ipari fejlettsége 1991-hez

képest megháromszorozódott, ami jól példázza a magyar gazdaság gyökeres átalakulását a

kilencvenes években.

Míg a rendszerváltás előtt a régióban (Győr kivételével) nem volt jellemző az ipari termelés

magas részaránya a gazdaságon belül, addig a 90-es évek második felétől jelentős külföldi

működő tőke beáramlás következtében létrejött az ország egyik legiparosodottabb területe. Az

iparba beáramló működő tőke az esetek túlnyomó többségében zöldmezős beruházások

keretében érkezett, ágazati szempontból meghatározóvá vált a gépgyártás és az elektronika.

Győr-Moson-Sopron megye lakónépessége 2005. 01. 01-jén 439 922 fő volt. A megye a

Budapest-Bécs-Pozsony háromszög központjában helyezkedik el, a legdinamikusabban

fejlődő térségek Sopron, Mosonmagyaróvár és Győr. A megye kistérségeit tekintve a téti és

az elmúlt időszakban bekövetkezett leépítések miatt a kapuvári van relatívan a legnehezebb

helyzetben.

Győr-Moson-Sopron megye foglalkoztatási adatai:

Győr-Moson-Sopron megye Magyarország

Foglalkoztatottak száma (fő) 184 986 3 925 904

Gazdaságilag aktívak száma (fő) 194 760 4 233 034

Inaktívak száma (fő) 111 385 2 729 791

Foglalkoztatási ráta (%) 60,4 56,3

Aktivitási ráta (%) 63,6 60,8

Inaktívak aránya (%) 36,4 39,2

6. számú táblázat. Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ statisztikai adatai. 2005. március

2006. februárjában 11 960 munkanélküli szerepelt a munkaügyi központ nyilvántartásaiban,

amely megyei szinten 6,1%-os munkanélküliségi rátát jelent. Összességében azonban a

megye munkaerő-piaci helyzete jelenleg kiegyensúlyozott és kedvezőbb az országosnál.

Fontos, hogy a minőségi munkaerő kereslet dominál, amelyet nem minden esetben sikerül

kielégíteni. Az utóbbi időben megjelent a diplomás munkanélküliség is a megyében, amely

elsősorban a közgazdasági, jogi, vagy pedagógus végzettséggel rendelkezőket érinti.

9

Megye Kirendeltség Regisztrált álláskeresők

száma (fő) Győr-Moson-Sopron megye Csorna 1 432 Győr-Moson-Sopron megye Győr 5 905 Győr-Moson-Sopron megye Kapuvár 1 042 Győr-Moson-Sopron megye Mosonmagyaróvár 1 850 Győr-Moson-Sopron megye Sopron 1 731 Összesen: 11 960


A regisztrált munkanélküliek számának megoszlása iskolai végzettség szerint:

Iskolai végzettség Fő regisztrált munkanélküli

Megoszlás (%)

8 általánosnál kevesebb 338 2,8

Általános iskola 3330 27,8

Szakmunkásképző, szakiskola 4671 39,0

Szakközépiskola, technikum 1952 16,3

Gimnázium 978 8,2

Főiskola, egyetem 691 5,9


A regisztrált munkanélküliek számának megoszlása életkor szerint:

Életkor Fő regisztrált munkanélküli

Megoszlás (%)

20 éves és fiatalabb 506 4,2

21-25 1 583 13,2

26-35 3 282 27,4

36-45 2 591 21,7

46-55 3 020 25,2

56 éves és idősebb 978 8,3


A tudásalapú gazdaság megteremtéséhez képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerő-

piaci új kihívásokhoz alkalmazkodni képes munkaerő szükséges.

Az iskolarendszerű oktatás minősége, a keretei között elsajátított tudás meghatározó módon

befolyásolja a munkaerőpiacra belépő fiatalok munkavállalási esélyeit és lehetőségeit. Ezért

az oktatás-képzés rendszerének fejlesztésével biztosítani kell, hogy a fiatalok az

10

iskolarendszerű képzésben megszerezhessék azokat a kulcsfontosságú készségeket és

ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a munkaerőpiacra való sikeres beilleszkedéshez, és

egyben az egész életen át tartó tanulás megalapozását is jelentik.

Összegezve megállapítható, hogy a megye munkaerőpiacának jellege az elmúlt években

jelentősen megváltozott. Úgy a munkáltatói, mint munkavállalói oldalon megnőtt az

igényesség, az elvárt tudásszint, még a segéd- és betanított munkaerővel szemben is. A

munkáltatók minőségi munkaerőt igényelnek. Fontos, hogy a munkavállaló a szakmai

felkészültsége mellett nyelveket is ismerjen, kreatív és motiválható, újra vállalja a képzést,

átképzést. Jellemzővé vált az igényesség a munkavállalók részéről is, akik ismereteik,

képességeik bővítése után magasabb bérezési lehetőségben bíznak.

A szakképző intézmények még szakterület és szakmacsoport szerint iskoláznak be. A

modularizációra való áttérés a következő időszak feladata. Jelenleg a munkaügyi központok

FEOR csoportok, főcsoportok szerint tartják számon a regisztrált munkanélkülieket és a

munkaadók által bejelentett munka-erő igényeket. Ezek a csoportok nem összevethetők a

szakképzés csoportosítási logikájával.

Feszültség van a munkaerőpiaci kereslet és a munkavállalói kínálat között. Az állást keresők

képzettsége nem mindig felel meg a munkaerő- felvételkor. A cégek, vállalkozások az adott

munkakörre jelentkezőktől elvárják a munkakörhöz szükséges végzettségen kívül, hogy az

álláskereső a felkínált állásnak megfelelő készségekkel, képességekkel és kompetenciákkal

rendelkezzen. A képzés és a gazdaság szereplői között a párbeszéd, az együttműködés ezen a

területen nem nevezhető hatékonynak. A megye oktatáspolitikájának, a közoktatási

intézményeknek feltétlenül figyelembe kell venni a munkaerőpiac képzésrelevanciájú

igényeit. Ugyanakkor a közoktatásnak és szakképzésnek nem lehet feladata, hogy a munkakör

betöltéséhez szükséges speciális képzéseket átvállalja.

1.5. A közoktatási feladatellátás jellemzői

1.5.1. A közoktatási feladatellátás jogszabályi háttere

Az elmúlt időszak, évtized közoktatást érintő jogalkotási, szabályozási folyamata tovább

romlott. A közoktatási törvény folyamatos módosítása, gyakran a költségvetési törvény

keretein belül, az intézményvezetők részére egyre bonyolultabbá, áttekinthetetlenebbé,

ellentmondásossá tette annak alkalmazását. Mára mind a közoktatási törvény, mind az azt

11

kiegészítő egyéb szabályozások olyan bonyolulttá, gyakran ellentmondásossá váltak, hogy

alig-alig teszik lehetővé a korrekt jogalkalmazást.

A kistérségek megjelenése, a létrehozásukat és működésüket szabályozó törvények és

rendeletek tovább bonyolították a közoktatási intézmények működtetését, működését.

Sok esetben az egy-egy területet szabályozó jogszabályok más-más törvényekből,

rendeletekből „szedhetőek össze”, s a folyamatos változtatás, módosítás, átmeneti rendelkezés

és életbeléptetés miatt majdnem követhetetlenek.

Nem koherens a megyék és megyei jogú városok, valamint kistérségek ellátási

kötelezettségének, együttműködésének a törvényi szabályozása.

A települési önkormányzatok közoktatást érintő helyi rendeletei (pl. pedagógiai programok)

alig vagy nem is töltik be szabályozó szerepüket.

A nem önkormányzati fenntartású intézmények működési engedélyeinek kiadása, illetve

működésük törvényességi ellenőrzése majdnem formális, a szakmai szempontokat kevéssé

képes érvényesíteni.

A bonyolult és esetenként ellentmondásos törvényi szabályozás mellett nem működik a

törvényszegés ellenőrzése, a törvényes működés kikényszerítése. Informális tapasztalatok

alapján az állapítható meg, hogy a jogkövetés elmulasztása gyakran jár azzal, hogy a

gyermekek, tanulók nem kapják meg a törvényesen garantált minimális szolgáltatást sem.

Példaként: sok esetben nem teljesül a szakos ellátottság, nem teljesül óvodában a

csoportokhoz rendelt két óvónő foglalkoztatása, megsértik a tanulók személyiségi jogait, a

pedagógusok kiszolgáltatottak a szülőknek.

Az ÁSZ és OKÉV ellenőrzések az elmúlt években megindultak, de a vizsgálatok a

normatívák igénylésére terjednek ki, sem szakmai, sem egyéb szempontot érdemben nem

vizsgálnak. A főjegyzői ellenőrzések a SZAK/Közoktatás pályázatok, illetve a 720 forintos

normatívák megszűnésével vagy nem kötött felhasználású besorolásával esetlegessé váltak,

többnyire nem működnek. A települési önkormányzatok fenntartói – bár még nem gyakran –

de egyre többször élnek azzal, hogy szakmai, törvényességi és gazdaságossági ellenőrzést

végeznek a MPI szervezésének igénybevételével, vagy szakértők megbízásával.

12

A fentiekből következően az MPI-ben a jogi, a tanügy-igazgatási szolgáltatásra egyre

jelentősebb az igény a jegyzők, az intézményvezetők, az intézmények és az egyes

pedagógusok, továbbá a szülők és diákok részéről is. Továbbá a kistérések részéről is.

1.5.2. A megye egyes településeinek közoktatási feladatellátása

A megye szinte valamennyi települése gondoskodik önálló intézmény fenntartásával, társulás

keretében vagy egyéb formában az óvodás és iskoláskorú gyermekek ellátásról. Bár minden

település gyermekei ellátottak, néhány település, amely nem tart fenn óvodát és iskolát,

megállapodást sem kötött azzal a fenntartóval, intézménnyel, ahol a gyermekek, tanulók

ellátása megvalósul.

Az alábbi táblázatok feladattípusok szerinti, illetve települési bontásban mutatják a feladat

ellátási kötelezettséget.

Kötelezően ellátandó feladatok, ill. a társulások által felvállalható feladatok

Ellátásra kötelezett

Társulás Feladat megszervezése Települési önkorm.

Megyei jogú város

Megye intézményi

többcélú kistérségi*

Óvodai nevelés 86. § (1) X X X X

Általános iskolai oktatás 86. § (1) X X X X

Nemzeti és etnikai kisebbség számára nyújtott óvodai és általános iskolai ellátás 86. § (1)

X X X X

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása óvodában, általános iskolában 86. § (2)

X X X X

Kollégiumi ellátás, nemzeti etnikai kisebbség kollégiumi ellátása 86. § (3) a)

X

Középiskolai és szakiskolai ellátás 86. § (3) b)

X

Nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátása 86. § (3) c)

X

Felnőttoktatás 86. § (3) d) X

Alapfokú művészetoktatás 86. § (3) e) X

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 86. § (3) f)

X X

Nevelési tanácsadás 86. § (3) f) X X

Logopédiai szolgáltatás 86. § (3) f) X X

13

Ellátásra kötelezett

Társulás Feladat megszervezése Települési önkorm.

Megyei jogú város

Megye intézményi

többcélú kistérségi*

Gyógytestnevelés 86. § (3) f) X X

Kiegészítő kisebbségi oktatás 86. § (5) X

Tankötelezettség végrehajtásának biztosítása, amennyiben helyben nem biztosítottak a feltételek 87. § (1) a)

X

Középiskolai, szakiskolai felvétellel összefüggő tájékoztató tevékenység 87. § (1) b)

X

Önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás 87. § (1) c)

X

Tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás 87. § (1) d)

X

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, általános iskolai, kollégiumi nevelése, amennyiben a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztathatók (utazó szakember-hálózat működtetésével) 87. § (1) e)

X

Fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása 87. § (1) f)

X X

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 87. § (1) g)

X X

Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység megszervezése 87. § (1) g)

X

Konduktív pedagógiai ellátás 87. § (1) g) X

Gyógytestnevelés feladatának ellátása utazó szakemberhálózattal 87. § (1) h)

X

Megyei állandó helyettesítési rendszer működtetése 87. § (4)

X

* Ha a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulást hoznak létre, és kötött felhasználású normatívát

kívánnak igénybe venni, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 8. sz.

mellékletének V/1.2. pontja alapján legalább 3 közszolgáltatási feladat ellátását kell felvállalniuk, amelyek közül

egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatellátás, a másik a szociális alapszolgáltatási,

gyermekvédelmi szakellátási ill. egészségügyi. Ha a 2. feladatcsoport közül csak egyet vállal, akkor választhat a

2004. évi CVII. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok közül.

10. számú táblázat

14

Az összesítő táblában alkalmazott kódok:

1 települési önkormányzat kötelező feladatellátása

2 települési önkormányzat önként vállalt feladatellátása

3 települési önkormányzat ellátatlan feladata

4 megyei jogú város kötelező feladatellátása

5 megyei jogú város önként vállalt feladatellátása

6 megyei jogú város ellátatlan feladata

7 megyei önkormányzat kötelező feladatellátása

8 megyei önkormányzat önként vállalt feladatellátása

9 megyei önkormányzat ellátatlan feladata

10 intézményi társulási formában ellátott feladat

11 többcélú kistérségi társulási formában ellátott feladat

12 alapítványok, civil szervezetek, felsőoktatási intézmények nem kötelező feladatellátása

13 egyházi nem kötelező feladatellátás

Települési önkorm.

Megyei jogú város

Megyei önkorm.

Ellátandó közoktatási feladatok

köte

lező

fe

lad

ate

llátá

sa

ön

kén

t vá

llalt

fela

da

tellá

tása

ellá

tatla

n f

ela

da

ta

köte

lező

fe

lad

ate

llátá

sa

ön

kén

t vá

llalt

fela

da

tellá

tása

ellá

tatla

n f

ela

da

ta

köte

lező

fe

lad

ate

llátá

sa

ön

kén

t vá

llalt

fela

da

tellá

tása

ellá

tatla

n f

ela

da

ta

Inté

zmé

nyi

tá

rsu

lási

fo

rmá

ba

n e

lláto

tt

fela

da

t

Tö

bb

célú

kis

térs

ég

i tá

rsu

lási

fo

rmá

ba

n

ellá

tott f

ela

da

t

Ala

pítvá

nyo

k, c

ivil

sze

rve

zete

k,

felsőo

kta

tási

inté

zmé

nye

k n

em

kö

tele

ző

fela

da

tellá

tása

Eg

yhá

zi n

em

kö

tele

ző f

ela

da

tellá

tás

Óvodai nevelés 86. § (1) 95 - - 2 - - - - - 85 - 1 4

Általános iskolai oktatás 86. § (1)

1-4. osztály 27 - - - - - - - - 1 - - -

5-8. osztály 1 - - - - - - - - 27 - - 1

1-8. osztály 44 - - 2 - - - - - 110 - 1 8

Nemzeti és etnikai kisebbség számára nyújtott óvodai és általános iskolai ellátás 86. § (1) 19 - - 2 - - - - - - - - -

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása óvodában, általános iskolában 86. § (2) 95 - - 2 - - - - - - - - -

Kollégiumi ellátás, nemzeti etnikai kisebbség kollégiumi ellátása 86. § (3) a) - 2 - - 2 - 177 - - - - - 3

15


Megyei jogú város

Megyei önkorm.


köte

lező

fe

lad

ate

llátá

sa

ön

kén

t vá

llalt

fela

da

tellá

tása

ellá

tatla

n f

ela

da

ta

köte

lező

fe

lad

ate

llátá

sa

ön

kén

t vá

llalt

fela

da

tellá

tása

ellá

tatla

n f

ela

da

ta

köte

lező

fe

lad

ate

llátá

sa

ön

kén

t vá

llalt

fela

da

tellá

tása

ellá

tatla

n f

ela

da

ta

Inté

zmé

nyi

tá

rsu

lási

fo

rmá

ba

n e

lláto

tt

fela

da

t

Tö

bb

célú

kis

térs

ég

i tá

rsu

lási

fo

rmá

ba

n

ellá

tott f

ela

da

t

Ala

pítvá

nyo

k, c

ivil

sze

rve

zete

k,

felsőo

kta

tási

inté

zmé

nye

k n

em

kö

tele

ző

fela

da

tellá

tása

Eg

yhá

zi n

em

kö

tele

ző f

ela

da

tellá

tás

Középiskolai és szakiskolai ellátás 86. § (3) b) - 2 - - 2 - 176 - - - - 1 4

Nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátása 86. § (3) c) - - - - 2 - 180 - - - - - -

Felnőttoktatás 86. § (3) d) - 3 - - 2 - 176 - - - - 1 -

Alapfokú művészetoktatás 86. § (3) e) - 20 - - 2 - 73 - - 28 - 59 1

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 86. § (3) f) - 3 - - 2 - 161 - - - 17 - -

Nevelési tanácsadás 86. § (3) f) - 1 - - 2 - 140 - - - 64 - -

Logopédiai szolgáltatás 86. § (3) f) - 2 - - 2 - 47 - - - 136 - -

Gyógytestnevelés 86. § (3) f) - 5 - - 2 - 146 - - - 29 - -

Kiegészítő kisebbségi oktatás 86. § (5) - 1 - - 2 - 179 - - - - - -

Tankötelezettség végrehajtásának biztosítása, amennyiben helyben nem biztosítottak a feltételek 87. § (1) a) - 2 - - 2 - 178 - - - - - -

Középiskolai, szakiskolai felvétellel összefüggő tájékoztató tevékenység 87. § (1) b) - 2 - - 2 - 182 - - - - - -

Önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás 87. § (1) c) - 2 - - 2 - 160 - - - 19 - -

Tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás 87. § (1) d) - - - - 2 - 180 - - - - - -

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, általános iskolai, kollégiumi nevelése, amennyiben a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztathatók (utazó szakemberhálózat működtetésével) 87. § (1) e) - 16 - - 2 - 165 - - - - - -

Fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása 87. § (1) f) - 1 - - 2 - 142 - - - 37 - -

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 87. § (1) g) - 2 - - 2 - 96 - - - 109 - -

Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység megszervezése 87. § (1) g) - - - - 2 - 162 - - - 19 - -

16


Megyei jogú város

Megyei önkorm.


köte

lező

fe

lad

ate

llátá

sa

ön

kén

t vá

llalt

fela

da

tellá

tása

ellá

tatla

n f

ela

da

ta

köte

lező

fe

lad

ate

llátá

sa

ön

kén

t vá

llalt

fela

da

tellá

tása

ellá

tatla

n f

ela

da

ta

köte

lező

fe

lad

ate

llátá

sa

ön

kén

t vá

llalt

fela

da

tellá

tása

ellá

tatla

n f

ela

da

ta

Inté

zmé

nyi

tá

rsu

lási

fo

rmá

ba

n e

lláto

tt

fela

da

t

Tö

bb

célú

kis

térs

ég

i tá

rsu

lási

fo

rmá

ba

n

ellá

tott f

ela

da

t

Ala

pítvá

nyo

k, c

ivil

sze

rve

zete

k,

felsőo

kta

tási

inté

zmé

nye

k n

em

kö

tele

ző

fela

da

tellá

tása

Eg

yhá

zi n

em

kö

tele

ző f

ela

da

tellá

tás

Konduktív pedagógiai ellátás 87. § (1) g) - - - - 2 - 162 - - - 19 - -

Gyógytestnevelés feladatának ellátása utazó szakemberhálózattal 87. § (1) h) - 1 - - 2 - 140 - - - 40 - -

Megyei állandó helyettesítési rendszer működtetése 87. § (4) - - - - - - 182 - - - - - -

Megjegyzés: Az egyes sorok összege nem mindenütt 182, mivel egy településen belül két vagy több típusú

feladatellátás is előfordulhat.

11. számú táblázat

A településekre és kistérségekre bontott adatokat, amelyek azt tartalmazzák, hogy adott

szolgáltatásokat a települések gyermekei, tanulói és szülei hol tudnak igénybe venni, az 1.

számú melléklet táblázata mutatja.

1.5.3. Intézményfenntartás a megyében

A 182 településből 95 település önállóan tartja fenn óvodáját, 85 település társulási formában

működteti. Ezeknek egy része többcélú intézmény, hasonlóan az általános iskolákhoz. A

megyében 26 település tart fenn önállóan 1-4. évfolyamos általános iskolát, 44 település pedig

1-8. évfolyamos iskolát. Társulásos formában 110 település működtet 1-8. évfolyamos iskolát,

26 település pedig csak az 5-8. évfolyamos általános iskolai feladatellátásra társult.

A 2006. nyarán módosított közoktatási törvény bizonyos létszámhatárok (osztályok száma és

a tanulócsoportok létszáma) alatt előírja a tagintézménnyé válást, amely a megyében jelentős

számú közoktatási intézményt érint.

A megyében (hasonlóan a régióhoz) nagy számú az 1000 fő alatti kistelepülés. Őket

különösen hátrányosan érinti a jelenlegi szabályozás szerint megvalósuló kistérségi

normatívák kritériumrendszerhez kötött igénybevétele. Míg a keleti országrészben nagy

létszámúak a települések, addig megyénkben sok az aprófalvas település, így 3-4 köszség

17

összefogásával sem mindig alakítható ki a költséghatékony (kistérségi kiegészítő

normatívával támogatható) intézmény- és létszám nagyság.

Az eszköz- és felszerelési jegyzék 2008. szeptember 1-jei teljesítésére 119 intézmény kért

engedélyt, 20 nem kért. A kérelmezők egy kivételével meg is kapták az OKÉV engedélyét.

Tanulólétszámok

Óvodák Alapfokú oktatást

folytató intézmények Középfokú oktatást végző intézmények

Csoportszám Létszám Osztályok

száma Létszám

Osztályok száma

Létszám

2005/2006. tanév 718 15 655 1 767 37 353 968 25 991

2006/2007. tanév * 13 450 * 33 528 * 26 432

2007/2008. tanév * 13 172 * 33 066 * 25 982

* Előre nem meghatározható. 12. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

Az intézmények épületeinek helyiségei



Intézmények száma 190 173 63*

Aula x 88 Nem kaptunk adatot.

Tornaterem x 107 55

Tornaszoba 102 105 x

* A 3 db felnőttoktatást végző és a 7 db speciális és képességfejlesztő szakiskolával együtt.

13. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

Megállapítható, hogy a közoktatási intézmények meghatározó hányada nem rendelkezik a

szükséges épületekkel.

Eszközjegyzék

Az oktatási miniszter 1998-ban adta ki a közoktatási intézmények kötelező (minimális)

eszköz- és felszerelési jegyzékét, melyet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló

11/1994. (VI. 8.) rendelet 7. számú melléklete tartalmaz. A jegyzék végrehajtásához a

fenntartóknak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 132. § (11) bekezdése alapján

ütemtervet kellett készíteniük 2001. július 31-ig. Ebben az ütemtervben kellett meghatározni,

hogy a fenntartók milyen módon hajtják végre az eszköz- és felszerelési jegyzékben

18

foglaltakat. Az ütemterv elkészítésekor figyelembe kellett venni, hogy a jegyzékben előírtak

alkalmazása 2003. augusztus 31-jétől kezdődően kötelező.

A közoktatási törvény 2003. évi módosítását követően, a 128.§ (17) bekezdése értelmében

lehetővé vált, hogy az OKÉV –a fenntartó 2003. december 31-ig benyújtott kérelmére –

engedélyezheti az eszközjegyzékben foglaltak 2008. augusztus 31-éig való teljesítését.

Adatgyűjtésünk a fentebb megjelölt jogszabályi alapján történt, az intézményvezetőkkel való

egyeztetéssel, az intézmények eszköz- és felszerelési jegyzékéhez készített tervezetek és

költségvetési előirányzatok alapján.



2005/2006. tanév 87 743 000 Ft 199 534 585 Ft 374 950 100 Ft

2006/2007. tanév 105 980 000 Ft 203 012 445 Ft 213 210 500 Ft

2007/2008. tanév 224 810 950 Ft 548 066 250 Ft 371 198 000 Ft


Tervezett felújítások



2005/2006. tanév 137 646 420 Ft 485 002 515 Ft 323 388 000 Ft

2006/2007. tanév 228 099 581 Ft 678 010 000 Ft 388 799 000 Ft

2007/2008. tanév 350 704 000 Ft 426 600 000 Ft 336 093 082 Ft


Az eszköz- és felszerelési jegyzék ütemezett teljesítésén túl – amely a jelzett három tanév

időszakára több mint 1,14 MD forint ráfordítást igényelne, s további kiegészítést az

amortizáció miatt – a fenntartók további felújításokat (ablakcserék, tetőcsere stb.) tartanak

szükségesnek. A fenti táblázatból jól látható, hogy a jelenlegi tanévtől számítva 2008.

szeptemberéig a fenntartóknak mintegy 3,4 MD forintot kellene a közoktatási intézményeik

felújítására fordítaniuk. Eszközfejlesztésre és felújításra a települések saját tervezése alapján a

2008 őszéig mintegy 4,5–5 MD forintot kellene fordítani.

19

Pedagógusok adatai



Intézmények száma 190 173 63

Pedagógusok neme

Férfi 0 14,4% 38,1%

Nő 100% 85,6% 61,9%

Teljesítette-e 2005. október 1-jéig a kötelező 120 órát?

Igen 89,4% 83,6% 68,6%

Nem 10,6% 16,4% 31,4%

Rendelkezik-e pedagógus-szakvizsgával?

Igen 20,3% 14,2% 17,7%

Nem 79,7% 85,8% 82,3%


Alkalmazotti adatok



Intézmények száma 190 173 63

Pedagógusok összlétszáma 1331 3110 2407

Óvodapedagógusok száma 1331 * *

Tanítók száma * 1583 162

Általános iskolai tanárok száma * 1589 513

Középiskolai tanárok száma * 231 1429,5

Igazgatók száma * 159 60

Igazgatóhelyettesek száma * 188 125

Ügyviteli dolgozók száma * 289 312,75

Technikai dolgozók száma 420 902 874

* Nincs adat. 17. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

A középfokú intézményekben a legmagasabbak a pedagógusok létszámához viszonyítva az

alkalmazotti létszámok (36,3%). Ez az arány a közoktatási feladat ellátás szintjén 32%.

Az alapfokú és középfokú intézmények nagyon sok esetben többcélú intézményi típusként

működnek. Ebben az esetben a pedagóguslétszámok nem különíthetőek el intézménytípus szerint.

20

Az egyes közoktatási intézménytípusokat tekintve megállapítható, hogy az óvodák és

gimnáziumok rendelkeznek a legteljesebb szakos ellátottsággal. A legrosszabb a helyzet az

általános iskolák felső tagozatain. A megye településeinek összesítése során – a két megyei

jogú várost nem számítva – kiderült, hogy az intézmények 64%-ban van, 36%-ban nincs

szakemberhiány. Ez nagyon magas arányszám. A kistérségi áttanítási, helyettesítési rendszer

működésével a 2006/2007-es tanévtől jelentősen javulhat a szakos lefedettség aránya. A

kirendelés intézményével a nagyobb iskolafenntartóknál mind az általános iskolai, mind a

középfokú oktatásban teljessé tehető a szakos lefedettség. Az óvodákban elsősorban a

szakszolgálati feladatokat ellátó szakemberek hiánya számottevő. Több óvodában hiányzik

óvodapedagógus, mert a fenntartók nem biztosítják a csoportonkénti két óvónő

foglalkozatását. Az általános iskolákban a szakszolgálati feladatokat ellátó szakemberek

hiánya mellett elsősorban a modulok, illetve a rajz, az ének-zene, a kémia, a technika, a

földrajz, a fizika, a biológia tantárgyak oktatásához nincsen elegendő szakember. Sok

iskolában jelent gondot, hogy a nyelvtanításhoz nincsenek nyelvszakos tanárok.

Általános jellemző, hogy a pedagógusok nagy számban és jelentős óraszámban nem a

szakjaiknak megfelelően tanítanak. Gyakorlatilag nem vagy alig élnek az intézményvezetők a

részfoglalkoztatás lehetőségével. A pedagógusoknak igyekeznek minden körülmények között

legalább a kötelező óraszámuk lefedését biztosítani, akár úgy is, hogy nem a szakjuknak

megfelelő feladatokat kapnak a tantárgyfelosztásban. Ez az megye kis és nagytelepüléseire,

városaira is jellemző.

Az óvodák épületeinek állapotára jellemző, hogy mindössze 10%-uk mondható korszerűnek,

25%-a jónak, közel felében kisebb-nagyobb, 19%-án átfogó felújítást kellene végrehajtani. Az

általános iskoláknál is hasonló az arány, ott 9% mondható korszerűnek, 15%-a teljes

felújításra szorul, s közel felében kellene kisebb vagy nagyobb (átalakítás, ablakcsere stb.)

felújítást végrehajtani.

Az óvodák épületének állapota

25%

10%19%

46%

Korszerű,kifogástalanJó

Kisebb felújításraszorulÁtfogó felújításra,bővítésre szorul

Az általános iskolák épületének állapota

48%

14%

9%29%

Korszerű, kifogástalan

Jó

Kisebb felújításra szorul

Átfogó felújításra,bővítésre szorul

1-2. számú ábra. MPI adatfelvétel 2005.

21

1.5.4. A kistérségek szerepe a közoktatási feladatellátás területén

A kistérség fogalmát a közigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos feladatokról

szóló 2198/2003. (IX. 1.) Kormányhatározat adja meg, mely szerint „a kistérség földrajzilag

egymással határos, erős funkcionális kapcsolatot mutató egy, esetleg több központra

szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok révén lehetővé

teszi a térségi feladatok ellátását”. A további, folyamatosan életbe lépő szabályozások

megerősítették a többcélú kistérségi társulásokat, létrehozva 168 statisztikai kistérséget.

Ezekben meghatározóak a közoktatást érintő feladatok (szakmai hatékonyság növelése,

szakszolgálati feladatok ellátása), amelynek keretében a 2005. évtől a támogatás normatív

alapúvá vált, jelentősen erősítve a biztonságot és tervezhetőségét.

A törvényi szabályozás értelmében azon közoktatási feladatokat illetően, ahol a kistérség

feladatot vállal át a megyétől, megszűnik a megye állátási kötelezettsége, de megmarad

minden olyan településen, amelyik nem csatlakozott a társulás közoktatást érintő részéhez.

A jelenlegi megyei fejlesztési terv a kistérségi fejlesztési tervek szempontjainak figyelembe

vételével készült, tekintettel az általuk vállalt és ellátott vagy ellátandó, közoktatási

szolgáltatást érintő feladatokra.

Jelenleg (2006. augusztus) is folyamatban van annak egyeztetése, hogy a feladatellátásban milyen

formában működnek együtt a kistérségek és a megye, illetve a megyei jogú városok.

Megyénkben hét statisztikai kistérség jött létre.

3. számú ábra. 2004. évi adat

22

A kistérségek keretében a közoktatási feladatellátás társulásos formában történő

megszervezése az óvodák közel felét, míg ez az általános iskolák több mint felét érinti. A

kistérség 2006 augusztusában megyénkben egyetlen közoktatási intézményt sem tart fenn.

A kistérségek elsősorban szakszolgálati feladatellátást vállalták, azok közül legtöbben a

logopédiai ellátást és a gyógypedagógiai tanácsadást választották. Jelen időpontban nem

létszik törekvés a kistérségek részéről arra, hogy egységes iskolát szervezzenek kistérségi

fenntartásban. Ha erre sor kerül, szükséges lesz a középfokú intézményeket fenntartó megyei

városokkal történő feladat-ellátás összehangolás.

A győri kistérség a tanulási képességet vizsgáló szakértői, valamint a szakmai szolgáltatási

tevékenységet is vállalta, de a feladatot a megyei fenntartású intézmények látják el. Veszprém

megye néhány települése is a mi kistérségeinkkel együttműködve látja el a feladatát.

1.6. Az egyes közoktatási feladatok ellátásának jelenlegi helyzete

1.6.1. Óvodai ellátás

1.6.1.1. Törvényi szabályozás

A közoktatási törvény (Kt.) 8. § (2) értelmében az óvodai nevelés szakasza a gyermek

hároméves korában kezdődik és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a

tankötelezettség teljesítését az e törvény 6. §-ának (2) bekezdése értelmében meg nem kezdi.

Ez legkorábban abban a naptári évben lehet, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a

nyolcadik életévét betölti. Közoktatási törvény 24. § (3) értelmében „A gyermek – ha e

törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a

nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.”

Az óvodák tartalmi munkáját legjelentősebben befolyásoló törvényi változás az elmúlt

időszakban a Kt. 47. § értelmében a nevelési programok felülvizsgálata, illetve kiegészítése

volt. A törvényi rendelkezés értelmében az óvodáknak ki kellett egészíteniük nevelési

programjaikat a differenciált képességfejlesztéssel, a gyermekvédelemmel összefüggő

pedagógiai tevékenységekkel, a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének

formáinak, illetve azok továbbfejlesztésének lehetőségeivel. A Kt. 102. §-a értelmében az

intézmények meghatározták minőség elveiket, és a fenntartó minőségirányítási programjában

meghatározott minőségcélokra alapozva elkészítették és működtetik minőségirányítási

programjaikat.

23

1.6.1.2. Az óvodai intézményhálózat, a gyermeklétszám és a férőhelyek számának alakulása

A 2005/2006. nevelési évben a megye 182 településén 190 óvoda működött, 30-cal kevesebb,

mint az 1999/2000. nevelési évben. 49 településen nem működik óvoda, ez azt jelenti, hogy a

települések 26%-a az óvodai feladatellátást nem helyben biztosítja. Az elmúlt hat évben az

óvodába járó gyermekek száma 3113 fővel csökkent a megyében, számuk a 2005/2006-os

nevelési évben 15 655 fő volt.

Az óvodai férőhely kihasználtság az óvodás korú gyermekek létszáma és az egyes óvodák

alapító okiratában meghatározott maximális férőhely száma alapján számolható. Ezeket az

adatokat vizsgálva megállapítható, hogy milyen feltöltöttséggel működnek a vizsgált

települések óvodái, hol vannak nagy számban kihasználatlan férőhelyek, aminek a fenntartása

jelentős mértékben terhelheti az önkormányzati költségvetést. Egy meghatározott nagyságú,

meghatározott férőhellyel rendelkező intézmény fenntartása akkor gazdaságos, ha

kihasználtsága közelíti a 100%-ot, hisz így az egy gyermekre eső fenntartási költségek ebben

az esetben terhelik az önkormányzatok költségvetését a legkisebb mértékben. Az

önkormányzatok jelenlegi szűkös finanszírozási feltételei mellett egyetlen képviselő testület

sem engedheti meg magának, hogy tárgyi erőforrásaikat és közoktatási épületeiket úgy

használják és üzemeltessék, hogy az igénybevétel 20–40%, vagy akár 50% körüli érték

legyen, amire a megyében sajnos számos példát találhatunk.

Az alábbi diagram a megye kistérségeiben mutatja a férőhely-kihasználtságot.

Megállapíthatjuk, hogy egy kistérség – a győri – kivételével a kistérségekben ez a mutató nem

éri el a megyei értéket, a legalacsonyabb a kapuvári kistérségben.

79 60 85 76 82 94 77

0102030405060708090

100

Cso

rnai

Kapu

vári

M.ó

vári

Sopr

on-F

ertő

dP.

halm

iG

yőri

Téti

kist

érsé

g

4. számú ábra. Férőhely-kihasználtság a kistérségekben 2005

24

Az átlagosan egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma a megyében 19,5 fő, ami ha

kevéssel is, de alatta van a törvényi 20-as átlaglétszámnak. Lényegesebb alacsonyabb, mint a

törvényi maximum, a 25 fő.

A települések nagy részében, illetve a városokban az országos átlaghoz közelítő értékeket

mutatnak a csoportlétszámok. A legalacsonyabb létszámú csoportokkal a Csornai, Kapuvári

és a Sopron-Fertődi kistérségekben működnek az óvodák.

Ugyanezt az értéket vizsgálva az összes kistérségben az alábbiakat tapasztalhatjuk:

1718192021222324

Győri

Sopro

ni

M.óv

ári

Kapuv

ári

Csorn

ai

P.halm

iTét

i

5. számú ábra. MPI adatfelvétel 2005.

A legalacsonyabb, és a közoktatási törvény előírásai szerinti átlagos csoportlétszámot sem

érik el a Kapuvári kistérségben, a legmagasabb és törvényi maximumhoz közelítőek a Győri

kistérségben a csoportlétszámok.

Az óvodák esetében a „bejáró” gyermekek száma megyei szinten 921 fő, ami az óvodások

6%-a. Ezen gyermekek döntő többsége 753 fő egyéni megoldással, valószínűleg gépkocsival

utaznak, 221 kisgyermek tömegközlekedéssel, és csak 22-en iskolabusszal, illetve 42-en

falugondnoki szolgálattal.

Az óvodáskorú lakosság mozgását vizsgálva a megyében nagy eltérések mutatkoznak, pl. a

megyei jogú városok esetében. A győri óvodák 390, a környező településekről bejáró

gyermeket fogadnak, Sopronban csak 53-at, ugyanakkor Mosonmagyaróváron 66-ot. A két

megyei jogú város nagyságát és vonzáskörzetének kiterjedését számításba véve is nagy az

eltérés, majdnem 50%. A többi városban – Fertődöt kivéve, ahol a legmagasabb a megyében

– elenyésző a bejáró óvodások száma.

25

Város: Győr Sopron Mosonmagyaróvár Kapuvár Csorna Pannonhalma Tét Fertőd

Bejárók száma 390 53 66 4 26 3 4 14

Százalékuk: 9% 5% 6% 1% 7% 2% 3% 12%

18. számú táblázat. Bejáró óvodások száma 2005.

Az intézmények fenntartási költségeinél az önkormányzatok számára az egyik legjelentősebb

mutató az egy pedagógusra jutó gyermekek száma. Ha megvizsgáljuk a megye városaiban és

a kistérségekben az egy pedagógusra jutó gyermekek számát és összevetjük a megyei,

országos és az OECD-országok adataival, költséghatékonysági szempontból fontos és

előremutató értékek elemzésére nyílik lehetőségünk a jelenlegi működés gazdaságosságát

tekintve.

Országos átlag: Gy-M-S. megye

2005/2006. OECD országok átlaga:

10,6 11,8 15,5

19. számú táblázat. 2005.

8,5

9

9,5

10

10,5

11

fő

Győ

riS-

Fertő

diM

óvár

iKa

puvá

riC

sorn

aiP.

halm

i

Téti

6. számú ábra. Az egy pedagógusra jutó gyermek száma a kistérségekben 2005.

A kistérségek esetében azt látjuk, hogy kiugró eltérés a Kapuvári és a Sopron-Fertődi

kistérségben van.

1.6.1.3. Az óvodák fenntartók és szervezeti formájuk szerinti megoszlása

Az óvodák esetében a megyét a fenntartói sokszínűség jellemzi. Az önkormányzati, az

egyházi, alapítványi és magánóvodák mellett megtalálhatók a szervezetileg felsőoktatási

intézményhez tartozó gyakorló óvodák is.

Költséghatékonysági szempontok előtérbe kerülése miatt országos szinten egyre elterjedtebb

az a gyakorlat különösen kistelepüléseken, hogy többcélú intézmények szervezeti keretében

26

működnek a szakmailag önálló óvodák. A megyében az ilyen szervezeti keretek közt működő

óvodák száma 38, ami az intézmények számának 20%-a. A legmagasabb Győrben a többcélú

intézmények keretében működő óvodák száma 14, míg Mosonmagyaróváron ez a szervezeti

forma egyáltalán nem létezik, Sopronban is csak egyben.

Azzal az országosan jellemző tendenciával, miszerint az egy városban működő óvodákat egy

óvodaigazgatóság alá vonják össze és hoznak létre így egy mamut intézményt, a megyében

nem találkoztunk.

A megye óvodahálózatában nem hangsúlyosan, de jelen vannak a vallás iránt elkötelezett

nevelést nyújtó óvodák. Az egy alapítványi fenntartású óvoda, mely Győrben működik,

közoktatási megállapodás alapján részt vesz az önkormányzati feladatellátásban.

1.6.1.4. Az óvodai ellátás feltételrendszerének alakulása

Az óvodai csoportok számának alakulása

A 2005/2006 nevelési évben a megyében 718 óvodai csoport működik, a férőhelyek száma

15 952 , a felvett gyermekek száma 15 655 fő.

Az egy csoportos óvodák száma a megyében 53. Különösen magas a számuk a csornai és a

kapuvári kistérségekben, ahol az intézmények 72%, illetve 76%-a egycsoportos óvodaként

működik. Az osztatlan csoportok száma, ahol a 3-7 éves korosztály együttes nevelése folyik

részben szakmai, részben szervezési szempontok szerint is kiemelkedően magas, 365 óvodai

csoport, ami az összes csoport fele. Azokon a kistelepüléseken, ahol csak egy csoportot indítanak,

más szervezeti keretek közt ez nem is lenne megoldható. Ugyanakkor szakmai szempontból is

előnyös ez a szervezeti forma és a nagyobb városokban is - ahol egyébként csoportszervezési

nehézségek nem indokolják -, találkozhatunk nagy számban osztatlan csoportokkal.

A települési demográfiai adatok alapján megállapíthatjuk, hogy új óvoda építésére az

elkövetkező hat évben alig lesz szükség.

Az óvodák épületének állapota

25%

10%19%

46%

Korszerű,kifogástalanJó

Kisebb felújításraszorulÁtfogó felújításra,bővítésre szorul

7. számú ábra. Az óvodák épületének állapota 2005.

27

Az intézményvezetők – építési szakvéleménnyel ritkán alátámasztva – a megye

óvodaépületeinek 1/3-át minősítették jónak, illetve kifogástalannak, 50%-át pedig kisebb

felújításra és 20%-át pedig teljes átépítésre szorulónak. Mint azt az alábbi táblázat is mutatja a

legmagasabb számban a győri kistérségben szorulnak teljes felújításra, átépítésre az óvodák.

Intézmény neve Korszerű,

kifogástalan Jó

Kisebb felújításra szorul

Átfogó felújításra, bővítésre szorul

Csorna összesen 2 0 1 0

Csornai kistérség összesen 4 7 11 4

Győr összesen 3 3 17 9

Győri kistérség összesen 9 13 23 12

Kapuvár összesen 0 0 0 1

Kapuvári kistérség összesen 2 4 6 3

Mosonmagyaróvár összesen 0 1 5 2

Mosonmagyaróvári kistérség összesen 2 4 18 6

Sopron összesen 0 1 8 5

Fertőd összesen 0 0 0 1

Sopron-Fertődi kistérség összesen 1 13 17 10

Tét összesen 0 0 1 0

Téti kistérség összesen 0 5 8 0

Pannonhalma összesen 0 0 0 1

Pannonhalmai kistérség összesen 2 3 6 1

MINDÖSSZESEN: 20 49 89 36


Az elkövetkező időszakban inkább az infrastruktúra minőségi fejlesztése (intézményi

felújítások, karbantartások), illetve a nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök pótlása

a cél, hiszen csak 55 intézmény (28%) minősítette jól felszereltnek az óvodát, 97 intézmény

(51%) rossznak, elavultnak minősített az óvoda felszereltségét. Az intézmények éves

költségvetési keretéből ezek pótlására, illetve fejlesztésére nincs minden évben elegendő

forrás, a szülők, vállalkozók segítségére, illetve kis számban pályázati lehetőségek

kihasználására támaszkodhatnak ezen a téren az óvodák.

28

Az óvoda felszereltsége

Intézmény neve Tornaszoba Élelmiszer-

higiénia Öltöző és mosdó helyiségek

Csorna összesen 4 3 5

Csornai kistérség összesen 17 23 26

Győr összesen (33) 22 33 31

Győri kistérség összesen 36 54 53

Kapuvár összesen 0 1 1

Kapuvári kistérség összesen 9 14 14

Mosonmagyaróvár összesen 6 8 7

Mosonmagyaróvári kistérség összesen: 15 27 32

Sopron összesen 6 12 13

Fertőd összesen 0 1 0

Sopron-Fertődi kistérség összesen 12 38 34

Tét összesen 1 1 1

Téti kistérség összesen: 7 13 13

Pannonhalma összesen 1 1 1

Pannonhalmai kistérség összesen: 6 10 11

MINDÖSSZESEN 102 179 183


A tárgyi feltételek egyik legfontosabb minőségi mutatója a tornaszobák száma, illetve a csoportok

számának megfelelő mosdó és öltözőhelyiségek, a felnőtt személyzet részére szükséges járulékos

helyiségek száma. A helyiségek megléte az óvodák 80%-ban az eszközjegyzék szerint hiányos. A

legnagyobb problémát a tornaszobák hiánya okozza. A megyében minden második óvodában

hiányzik a tornaszoba, amennyiben van, felszereltségüket az óvodák fele gyengének, elavultnak

minősítette. Az óvodák számának arányában a legkevesebb a tornaszobával rendelkező óvodák

száma a Sopron-Fertődi kistérségben.

A tornaszoba minősége a megye óvodáiban

Rossz, elavult 52

Gyengén felszerelt 6

Megfelelő 29

Korszerűen, jól felszerelt 15

51%

6%

28%

15%

Rossz, elavult

Gyengén felszerelt

Megfelelő

Korszerűen, jól felszerelt

8. számú ábra. MPI adatfelvétel 2005.

29

Sok helyütt egyéb járulékos helyiségek is hiányoznak pl. szertár, felnőtt étkező, öltöző,

logopédiai szoba, orvosi szoba, beteg elkülönítő. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy

azokban az óvodákban, ahol csoportok szűntek meg és nagyobb átalakítás nélkül megoldható

volt, az intézmények kihasználták ezeket a lehetőségeket és a felszabaduló csoportszobákból a

hiányzó helyiségek kerültek kialakításra.

Személyi feltételek

Az óvodapedagógusok száma a 2005/2006-os nevelési évben 1331 fő volt a megyében. Ez

53-al kevesebb az előző vizsgált időszakhoz, 1999-hez képest. A főiskolai (felsőfokú)

végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok száma 1285 fő, 46 fő óvodapedagógus csak

középfokú végzettséggel rendelkezik, a többiek egyéb végzettséggel. Több óvodai csoportban

nincs meg a kettes óvónői norma, illetve hiányzik a dajka.

Az óvodapedagógusok szakmai felkészültségét mutatja, hogy 41 fő rendelkezik

óvodapedagógusi diplomáján túl fejlesztőpedagógusi végzettséggel, 4 fő pedig logopédusi

végzettséggel. Életkor szerinti megoszlásban vizsgálva az óvodapedagógusokat

megállapíthatjuk, hogy 40%-uk 40-50 év közötti, és csak 4%, 59 fő a pályakezdő. A dajkák

száma a 2005/2006-os nevelési évben a megyében 650 fő. Ebből 422-en OKJ-s dajka

képesítéssel, 228 fő pedig egyéb végzettséggel rendelkezik. A más munkakörben alkalmazott

óvodai kisegítő személyzet létszáma a vizsgált időszakban a megyében 420 fő volt. A dajkák

száma kevesebb, mint a jelenleg működő óvodai csoportok száma.

1.6.2. Általános iskolai ellátás

1.6.2.1. Az általános iskolai intézményhálózat

A megyei fejlesztési-terv felülvizsgálatának időszakában – az eddigiekhez (1997., 2000.)

képest – a fenntartói irányítás tekintetében a következő módon változott meg a helyzet:

30

Az általános iskolák számának alakulása fenntartók szerint

Intézmények száma Fenntartói jelleg

1996/97. tanév 1999/2000. tanév 2005/06. tanév

Települési önkormányzat 188 184 115

Fenntartói társulás• n.a n.a 34

Többcélú kistérségi társulás 0 0 0

Megyei önkormányzat 4

Egyéb (egyh., alapítv., magán stb.) fenntartók

15 19 20

Összesen 203 203 173


Már ez a rövid adatsor is mutatja, hogy az önálló jogállású•• általános iskolák száma megyénkben a

közelmúltban − az 1999/2000. tanévhez képest − közel 14,3%-kal csökkent, s ezzel együtt

jelentősen megnőtt az ún. intézményfenntartói társulások száma. Többcélú kistérségi társulás – mint

ahogy az egész országban – nálunk sem működtet saját alapítású egyetlen iskolát sem. A következő

években a tagiskolai rendszerben működő iskolák számának jelentős növekedése várható.

Mindezen tendenciákat még inkább láthatjuk, ha az általános iskolák és megyénk

településeinek számát vetjük össze:

Alapfokú nevelést-oktatást folytató intézmények számának alakulása településtípusok szerint

Településtípus/ települések intézmények száma

Megyei jogú városok 48

Győr 37

Sopron 11

További városok 17

Mosonmagyaróvár 7

Csorna 3

Kapuvár 3

Jánossomorja 1

Pannonhalma 1

Fertőd 1

Tét 1

• Az előző Fejlesztési-terv nem tartalmaz ilyen jellegű adatot. •• Azaz a tagiskolákat illetve telephelyet nem számítva

31

Településtípus/ települések intézmények száma

Községek 108+15••

Kistérségenként:

csornai 18+4•

győri 23+2••

kapuvári 10+4••

mosonmagyaróvári 16+2••

sopron-fertődi 22+2••

téti 9+1••

pannonhalmi 10

Összesen 173+15


A fenti két táblázat meglepő ellentmondásra mutat rá: megyénk általános iskoláinak 62,4%-a

(a tagiskolákat is beleszámítva pedig 65%-a) a községekben működik. Az ugyanilyen jellegű

képzést (is) biztosító 66 városi iskola 57,6%-a pedig a megyeszékhelyen van. Mindezekkel

összhangban érdekes tény az is, hogy a négy legújabb város – falvainkhoz hasonlóan – csak

egy-egy általános iskolát tart fenn. Jól látható az is, a hogy fenntartói társulások – négy városi

(Kapuvár /2/, Mosonmagyaróvár és Tét) mellett – igazában csak a községekben működnek.

Ennek múltbeli „gyökere” az 1970-es évek körzetesítési törekvéseiben keresendő. A jelenlegi

társulások legnagyobb ösztönzője pedig az ezzel együtt járó közoktatási törvényi és a hozzá

kapcsoldódó költségvetési támogatás.

Általános iskolát nem működtető települések száma: 51. Ha azonban nem számítanánk a

tagiskolákat, akkor 66 lenne azon települések száma, ahol − jogi értelemben − nincs általános

iskola. Mindez még árnyaltabbá válhat a következők segítségével: Győr-Moson-Sopron

megye statisztikai kistérségeihez, illetve a többcélú kistérségi társulásaihoz tartozó

települések száma, valamint alapfokú (általános iskolai) nevelést-oktatást folytató

intézmények száma kistérségi bontásban.

•• A tagiskolákat illetve telephelyet is beszámítva • Dört, Fehértót, Rábacsanakot és Szilsárkányt is számítva. •• Börcsöt és Vámosszabadit is számítva. •• Dénesfát, Gyórót, Hövejt és Kisfaludot is számítva. •• Máriakálnokot és Újrónafőt is számítva. •• Szakonyt és Répceszemerét is számítva. •• Rábacsécsényt is számítva.

32

A kistérség rövid elnevezése

Városok száma

Községek száma

Városban működő ált. isk. száma

Községben működő ált. isk. száma

győri 1 26 38 (9+14+15) • 23••+2

pannonhalmi 1 17 1 10

téti 1 18 1 9+1

mosonmagyaróvári 2 24 8 16+2

csornai 1 33 3 18+4

kapuvári 1 18 3 10+4

sopron-fertődi 2 37 12 22+2

Összesen: 9 173 66 108+15


A győri kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái

A GYŐRI kistérség települései

A település lakosságszáma

(2005. január 1.)

Az általános iskolai nevelés-oktatás

szervezett formája: (nincs=0)

az általános iskolás bejáró tanulók %-os

aránya

GYŐR 126 308 1-8. 18,6

ABDA 3 119 1-8. 21,4

BŐNY 2 255 1-8. 16,5

BÖRCS tagiskola 1 084 1-4. 0

DUNASZEG 1 804 1-8. 12,9

DUNASZENTPÁL•• 686 1-4. 0

ENESE 1 761 1-8. 35,1

GÖNYŰ 3 147 1-8. 1,3

GYŐRLADAMÉR 1 309 1-8. 6

GYŐRÚJBARÁT 5 130 1-8. 8,9

GYŐRÚJFALU 1 192 1-4. 4

GYŐRZÁMOLY 1 867 1-8. 0,8

IKRÉNY 1 766 1-8. 0

KISBAJCS 795 1-8. 53,6

• Győr Megyei Jogú Város közvetlenül 9 általános iskolát illetve további 14 többcélú intézményt működtet, valójában még ezen is túl (egyházi, alapítványi, magán fenntartásban) , a megyeszékhelyen 38 intézményben folyik alapfokú nevelés-oktatás! •• Mezőörsön két általános iskola is működik. •• A tagiskol

33

A GYŐRI kistérség települései


(2005. január 1.)




aránya

KORONCÓ 1 944 1-8. 1,5

KUNSZIGET 1 201 1-8. 0,9

MEZŐÖRS 983 1-8. 57,2•

NAGYBAJCS tagiskola 914 1-4. 0

NAGYSZENTJÁNOS 1 899 1-8. 6,9

NYÚL 3 919 1-8. 3,5

ÖTTEVÉNY 2 821 1-8. 1,8

PÉR 2 425 1-8. 0

RÁBAPATONA 2 560 1-8. 0

RÉTALAP (megszűnik 2006. IX.-től)

576 1-4. 0

TÖLTÉSTAVA 1 984 1-8. 3

VÁMOSSZABADI tagiskola

1 362 1-4. 0

VÉNEK 174 0 0


Lélekszám szerint a győri a legnagyobb kistérség. Érthető módon a centralizáció és a

sokszínűség a nevelés-oktatás ezen területén is itt érvényesül a legjobban. Ezzel szemben

némileg ellentmondásként is tapasztalható, hogy a győri kistérség további 26 településéből

mindössze kettőben – Nagybajcson és Véneken – egyáltalán nem működik általános iskola.

További ötben pedig csak 1-4. évfolyamos oktatás folyik, közülük kettőben tagiskolaként.

Egy községben – Mezőörsön – két intézményben is folyik általános iskolai oktatás, az egyik

fenntartói társulásban, a másik alapítványi jelleggel működik.

• Az önkormányzati iskolában 41,9%, az alapítványiban pedig 81,4%.

34

A pannonhalmi kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái

A PANNONHALMI kistérség települései


(2005. január 1.)




aránya

PANNONHALMA 3 572 1-8. 2,4

BAKONYGYIRÓT 167 0 0

BAKONYPÉTERD 296 0 0

BAKONYSZENTLÁSZLÓ 1 967 1-8. 19,6

ÉCS 1 811 1-8. 5,9

FENYŐFŐ 155 0 0

GYŐRASSZONYFA 517 1-8. 52,2

GYŐRSÁG 1 486 1-8. 2,5

LÁZI tagiskola 596 1-4. 0

NYALKA 457 0 0

PÁZMÁNDFALU 972 1-8. 3,7

RAVAZD 1 216 1-8. 6,6

ROMÁND 340 1-4. 45

SIKÁTOR 358 0 0

TÁP 723 1-8. 24,4

TÁPSZENTMIKLÓS 913 1-8. 25,2

TARJÁNPUSZTA 403 0 0

VESZPRÉMVARSÁNY 1 054 1-8. 43,8


A győri kistérségtől földrajzilag délre fekszik a pannonhalmi kistérség. Nemcsak az jellemző

rá, hogy Győr-Moson-Sopron valamint Veszprém megye határán van.

Az itteni települések kis lélekszámú jellemzőjéből következik, hogy a községek közel 40%-

ban egyáltalán nem működik általános iskola.

35

A téti–sokoróaljai kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett

formái

a TÉTI kistérség települései A település

lakosságszáma (2005. január 1.)




aránya

TÉT 4 095 1-8. 12

ÁRPÁS 273 0 0

BODONHELY 341 0 0

CSÍKVÁND 527 0 0

FELPÉC 859 1-4. 0

GYARMAT 1 356 1-8. 43,5

GYÖMÖRE 1 350 1-8. 21,3

GYŐRSZEMERE 3 038 1-8. 0,5

KAJÁRPÉC 1 402 1-8. 21,4

KISBABOT 233 0 0

MÉRGES 92 0 0

MÓRICHIDA 884 1-8. 26,8

RÁBACSÉCSÉNY tagiskola 610 1-8. 37,1

RÁBASZENTMIHÁLY 550 1-4. 4,5

RÁBASZENTMIKLÓS 139 0 0

SOBOR 331 0 0

SOKORÓPÁTKA 1 096 1-8. 40,8

SZERECSENY 905 0 0

TÉNYŐ 1 506 1-8. 2,9


A téti kistérség számbeli mutatói szinte megegyeznek a pannonhalmival. Ugyanakkor ezen térség

földrajzi összetétele még ez utóbbinál is bonyolultabb, sőt mesterségesebb: Egyik része

Sokoróalja, a másik pedig a Rába-part vonatkozó területe, ennek további jellemzője, hogy a folyó

bal és jobb partjáról is tartoznak ide települések. Mindezeken túl, legdélibb középső területe –

három községgel – 1990 előtt szintén Veszprém megyéhez tartozott. Tét város – ezen

„távolságok” mentén − a térség földrajzi központjában helyezkedik el. A községek 55,5%-ában

működik általános iskola, egy 1-8. évfolyamos tagiskolaként, kettő pedig csak 1-4. évfolyammal.

36

A mosonmagyaróvári kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái

A MOSONMAGYARÓVÁRI

kistérség települései


(2005. január 1.)




aránya

MOSONMAGYARÓVÁR 30 728 1-8. 14,3

ÁSVÁNYRÁRÓ 2 001 1-8. 3,5

BEZENYE 1 549 1-8. 3,6

DARNÓZSELI 1 599 1-8. 2,1

DUNAKILITI 1 839 1-8. 10,9

DUNAREMETE 250 0 0

DUNASZIGET 1 480 1-8. 0

FEKETEERDŐ 457 0 0

HALÁSZI 2 928 1-8. 0,4

HÉDERVÁR 1 128 1-8. 18

HEGYESHALOM 3 581 1-8. 0

JÁNOSSOMORJA 6 057 1-8. 6,7

KÁROLYHÁZA 525 0 0

KIMLE 2 280 1-8. 17

KISBODAK 389 0 0

LÉBÉNY 3 125 1-8. 1,2

LEVÉL 1 744 1-8. 0,7

LIPÓT 699 0 0

MÁRIAKÁLNOK tagiskola 1 570 1-8. 0

MECSÉR• 637 1-8. 4,7

MOSONSZENTMIKLÓS 2 509 1-8. 1,4

MOSONSZOLNOK 1 630 1-8. 0

PÜSKI 682 1-8. 50

RAJKA 2 659 1-8. 0

ÚJRÓNAFŐ tagiskola 844 1-8. 0

VÁRBALOG 455 0 0


A Szigetközt foglalja magába a mosonmagyaróvári kistérség 26 települése. Elhelyezkedésük

s így a térség belső szerkezete is folyókhoz „kötött”. Az egykori megyeszékhely iskolaváros

jellege ma is érvényesül, míg az új város, Jánossomorja – mely egykoron 3 önálló település

volt − iskolafenntartás tekintetében követi a többi kisváros „példáját”, s így 3 telephellyel, de

• Tagiskolává válás folyamatban.

37

intézményileg csak egy iskolát működtet. A falvak tekintetében – a pannonhalmi és téti

kistérség településihez képest a nagyobb lélekszám mellett – a viszonylagos nagyobb távolság

is magyarázza, hogy a községek háromnegyedében, összesen 18-ban van 1-8. évfolyammal

működtetett általános iskola. (Közülük kettő tagiskola.)

A csornai kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái

a CSORNAI kistérség települései


(2005. január 1.)




aránya

CSORNA 10 859 1-8. 18,1

ACSALAG 502 1-4. 32

BÁGYOGSZOVÁT 1 365 1-8. 18,8

BARBACS 773 1-8. 7,2

BEZI 462 1-4. 0

BOGYOSZLÓ / Szilsárkánnyal együtt

668 5-8. 45,6

BŐSÁRKÁNY 2 202 1-8. 22,9

CAKÓHÁZA 66 0 0

DÖR tagiskola 614 1-4. 0

EGYED / Rábacsanakkal együtt

600 1-4. 50

FARÁD 1 968 1-8. 2,9

FEHÉRTÓ tagiskola 493 1-4. 0

GYŐRSÖVÉNYHÁZ 839 1-8. 20

JOBAHÁZA 580 1-4. 0

KÓNY 2 699 1-8. 11,8

MAGLÓCA 96 0 0

MAGYARKERESZTÚR 498 0 0

MARKOTABÖDÖGE 511 0 0

PÁLI 425 1-4. 15,4

PÁSZTORI 399 0 0

POTYOND 99 0 0

RÁBACSANAK / Egyeddel együtt

590 5-8. 35,7

RÁBAPORDÁNY 1 145 1-8. 2,4

38

a CSORNAI kistérség települései


(2005. január 1.)




aránya

RÁBASEBES 115 0 0

RÁBASZENTANDRÁS 518 1-4. 0

RÁBATAMÁSI 1 014 1-8. 34,3

RÁBCAKAPI 197 0 0

SOPRONNÉMETI 284 0 0

SZANY 2 375 1-8. 26,4

SZIL 1 429 1-8. 32,2

SZILSÁRKÁNY / Bogyoszlóval együtt

712 1-4. 70,8

TÁRNOKRÉTI 234 0 0

VÁG 572 1-8. 5,6

ZSEBEHÁZA 155 0 0


Győr-Moson-Sopron megye földrajzilag legnagyobb kiterjedésű kistérsége a − megye

közepén elhelyezkedő − csornai. Ezt bizonyítja az is, hogy településeinek száma közel annyi,

mint a két legkisebb térségé együtt (34 – a téti és a pannonhalmi együtt: 37). Az iskolák

arányos lefedésének pedig bizonyítéka, hogy a térség 33 falujában kettővel több iskola van

(22), mint a pannonhalmiban és a tétiben együttesen (20). Ennek ellenére általános iskolával

itt is csak a községek 66,6 %-a rendelkezik. A racionalizált megszervezés jó példája, hogy

Egyed és Rábacsanak, illetve Szilsárkány és Bogyoszló együtt működteti az általános iskolát,

további hét településen pedig csak alsó tagozatos iskola működik.

39

A kapuvári kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái

A KAPUVÁRI kistérség települései


(2005. január 1.)




aránya

KAPUVÁR 10 898 1-8. 17,8

AGYAGOSSZERGÉNY 913 1-8. 1,2

BABÓT 1 183 1-8. 1,6

BELED 2 912 1-8. 13,6

CIRÁK 623 1-8. 36,4

DÉNESFA Beled tagiskolája 427 1-3. 0

EDVE 146 0 0

GYÓRÓ Cirák tagiskolája 416 1-3. 0

HIMOD Kapuvár, Széchenyi telephelye

732 1-3. 0

HÖVEJ Kapuvár Pátzay telephelye

327 1-3. 0

KISFALUD Mihályi telephelye 827 1-4. 0

MIHÁLYI 1 174 1-8. 17,8

OSLI 927 1-8. 0

RÁBAKECÖL 858 1-8. 11,9

SZÁRFÖLD 879 1-4. 0

VADOSFA 89 0 0

VÁSÁROSFALU 175 0 0

VESZKÉNY 912 1-4. 0

VITNYÉD 1 283 1-8. 1


Földrajzi kiterjedés és a települések számának tekintetében a kisebbek közé tartozik a

kapuvári kistérség. Nagyobbik része ugyanúgy a Rábaközhöz tartozik, mint a csornai térségé.

Kisebbik, a Hanságban lévő északi területe ugyanilyen egybeesést mutat. S mindkét térség

eltérő tájegységét a 85. számú főútvonal keresztezi. Kapuvárott és Csornán egyaránt három

általános iskola működik. Az élő hagyományoknak és további tradícióknak köszönhetően a

falvakban lévő iskolák %-os aránya itt az egyik legmagasabb (82,4%). Közülük azonban

három tagiskola illetve egy telephely jelleggel működik.

40

A sopron-fertődi kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái

A SOPRON-FERTŐDI



(2005. január 1.)




aránya

SOPRON 55 388 1-8. 7,9

ÁGFALVA 1 946 1-8. 3,4

CSÁFORDJÁNOSFA 256 0 0

CSAPOD 583 1-4. 0

CSÉR 51 0 0

EBERGŐC 144 0 0

EGYHÁZASFALU 929 1-8. 0

FERTŐBOZ 267 0 0

FERTŐD 3 357 1-8. 26,3

FERTŐENDRÉD 632 1-8. 38,5

FERTŐHOMOK 561 0 0

FERTŐRÁKOS 2 245 1-8. 14,8

FERTŐSZENTMIKLÓS 3 787 1-8. 20,7

FERTŐSZÉPLAK 1 162 1-8. 20,8

GYALÓKA 76 0 0

HARKA 1 518 1-8. 6,4

HEGYKŐ 1 301 1-8. 28,5

HIDEGSÉG 327 0 0

IVÁN 1 407 1-8. 20,6

KÓPHÁZA 1 965 1-8. 2,2

LÖVŐ 1 444 1-8. 29,3

NAGYCENK 1 821 1-8. 11,5

NAGYLÓZS 890 1-4. 14,3

NEMESKÉR 230 0 0

PERESZTEG 1 389 1-8. 13,7

PETŐHÁZA 1 022 1-4. 0

PINNYE 352 0 0

PUSZTACSALÁD 282 0 0

RÉPCESZEMERE /tagiskola 352 1-4. 0

41

A SOPRON-FERTŐDI



(2005. január 1.)




aránya

RÉPCEVIS 398 1-4. 0

RÖJTÖKMUZSAJ 490 0 0

SARRÓD 1 017 0 0

SOPRONHORPÁCS 859 1-8. 35,6

SOPRONKÖVESD 1 192 1-8. 40,5

SZAKONY/tagiskola 510 1-4. 0

ÚJKÉR 1 056 1-8. 0

UND 363 1-4. 0

VÖLCSEJ 389 0 0

ZSIRA 824 1-8. 42,5


Megyénk nyugati részén található a települések számát tekintve a legnagyobb, sopron-fertődi

kistérség. Földrajzi összetételét tekintve több kisebb területre osztható, mint az előző kettő:

kissé a Hanság folytatásaként északi része a Fertő-part, mely közvetlenül Sopron városával és

környékével folytatódik. Legnyugatibb része − az előző területekkel együtt − az elmúlt

évtizedek során a mesterségesen elzárt ún. határsávba tartozott. Mindezen előzmények nem

kis mértékben szerepet játszanak abban, hogy ezen települések napjainkban − önállóságuk

féltésének jegyében − mintha nehezebben lennének nyitottak a közös fenntartású intézmények

működtetésére. S mindezen területekhez tartozik még egy viszonylag nagy kiterjedésű, az

előzőeknél ritkábban lakott, Vas megyéhez közellévő déli terület. − Sopron Megyei Jogú

Városban 11 intézményben folyik alapfokú nevelés-oktatás, Fertődön − a többi kisvároshoz

hasonlóan − egyetlen általános iskola van. A térségek falvai közül itt is magas az (általános)

iskolák aránya (62,1%). Közülük 2 tagiskola.

Győr-Moson-Sopron megye statisztikai kistérségeihez tartozó települések száma valamint a

fenntartói társulásos formában működtetett alapfokú (általános iskolai) nevelést-oktatást folytató

intézmények %-os kistérségi bontásban

42

A kistérség rövid elnevezése

Városok száma

Községek száma

Városokban fenntartói társulás formájában

működtetett ált. isk. %-os aránya

községekben fenntartói társulás formájában

működtetett ált. isk. %-os aránya

győri 1 26 0 17,4

pannonhalmi 1 17 0 30

téti 1 18 100 55,5

mosonmagyaróvári 2 24 12,5 18,8

csornai 1 33 0 21

kapuvári 1 18 66,6 20

sopron-fertődi 2 37 0 45,5

összesen: 9 173 6,1 28,4


Általában tehát minél nagyobb egy település, annál inkább nem igényli − még inkább nincs

szüksége − intézményei társulási formában történő fenntartását. Minél kisebb egy település,

valamint minél inkább a természetes földrajzi egybekapcsolódás alapján, azaz (ésszerűen) történt

meg egykor az ún. körzetesítés, annál könnyebben társulnak a jelenben az egyes önkormányzatok.

Ugyanakkor nem egy jelenlegi fenntartói társulás az adott kistérség kereteit meghaladóan

működik. (Ez a viszonylag kis mértékű társulási arányok közepette még inkább figyelemre

méltó!) Mindebben − az egyes együttműködni kívánó önkormányzatok polgármesterei és

képviselő-testületi tagjai közötti jó viszony közepette − meghatározó szerepet játszanak a valós

földrajzi viszonyok. Ezért nem meglepő, hogy nem egy társulás − a „szükség” mellett − átlépi a

megyehatárokat (pl. Sokorópátka-Gic, Veszprémvarsány-Bakonytamási, Gyarmat-Gecse), s több

esetben az egyes kistérségeket (pl. Enese – Bezi, Rábaszentmihály; Bágyogszovát - Bodonhely,

Kisbabot). Ezzel együtt találhatunk arra is példákat, amikor − elsődlegesen a személyes ellentétek

következtében − a társulások átlépik a szomszédtelepüléseket, s ezáltal távlatos fennmaradásuk is

elsősorban szubjektív tényezők függvényévé válik.

Az 32. számú táblázat mutatói − kicsit az általános tapasztalatokkal szemben − bizonyítják,

hogy a társulásos fenntartói forma kialakulóban van. Ennek egyik előkészítő változata az,

mikor egyszerű megállapodással tart fenn kettő vagy több település egy általános iskolát.

43

Győr-Moson-Sopron megye települései lakosságszám és nagyság szerinti megoszlásban valamint

kistérségi bontásban

KISTÉR-SÉGEK/ a lakosság száma

GYŐRI PANNON-

HALMI TÉTI

MOSON-M.ÓVÁRI

CSOR-NAI

KAPU-VÁRI

SOPRON-Fertődi

összesen

Összesen (2005.jan.1.) 176 841 17 101 19 408 72 861 35 299 25 136 93 636 439 922

100 alatt 0 0 1 0 3 2 2 8

101-500 között

1 7 5 4 10 4 12 43

501-1000 között

5 5 5 5 12 8 8 48

1001-1500 között

5 3 3 3 4 3 9 30

1501-2000 között

7 2 3 5 1 0 4 22

2001-3000 között

4 0 0 5 3 1 1 14

3001-5000 között

3 1 2 2 0 0 2 10

5001-10000 között

1 0 0 1 0 0 0 2

10001-11000 között

0 0 0 0 1 1 0 2

30001-40000 között

0 0 0 1 0 0 0 1

50001-60000 között

0 0 0 0 0 0 1 1

100000 felett

1 0 0 0 0 0 0 1

Települések száma

összesen 27 18 19 26 34 19 39 182

33. számú táblázat. KSH adatok és MPI adatgyűjtés alapján

A fentiekből jól látható, hogy megyénk településeinek legtöbbje − a Dunántúlra jellemzően −

kis lélekszámú. A települések 83 %-a 2000 fő alatti. A legjellemzőbb az 501-1000 közötti

lakosú (az összes település 26,4 %-a) település, arányában ezt követik a 101-500 közöttiek

(23,6%).

44

Mindezen mutatók ellenére Győr-Moson-Sopron megyében is a következő – sorrendi −

tényezőktől függ, hogy van-e a településen általános iskola:

− a település lakosságszámának nagyságától,

− a település földrajzi elhelyezkedésétől,

− az adott térség településsűrűségétől,

− a térség természetföldrajzi viszonyaitól,

− a település nagyvárostól való távolságától,

− a település kulturális-oktatási hagyományaitól,

− valamint a központi szabályozó és ösztönző rendszertől.

Győr-Moson-Sopron megye általános iskolai nevelést és oktatást ellátó intézményei•• lakosságszám

és nagyság szerinti megoszlásban, valamint kistérségi bontásban

KISTÉR-SÉGEK/ a lakosság száma

GYŐRI PANNON-

HALMI TÉTI

MOSON-M.ÓVÁRI

CSOR-NAI

KAPU-VÁRI

SOPRON-Fertődi

összesen

100 alatt 0 0 0 0 0 0 0 0 101-500 között 0 0+1 0 0 0+4 0+3 0+4 0+12

501-1000 között 3+2 4 2+2 3 3+7 4+3 4+2 23+16

1001-1500 között 2+3 3 4 2 4 3 7+1 25+4

1501-2000 között 4 2 1 7 1 0 4 19

2001-3000 között 7 0 0 4 3 1 1 16

3001-5000 között 3 1 2 2 0 0 2 10

5001-10000 között 1 0 0 1 0 0 0 2

10001-11000 között 0 0 0 0 3 3 0 6

30001-40000 között 0 0 0 7 0 0 0 7

50001-60000 között 0 0 0 0 0 0 11 11

100000 felett 38 0 0 0 0 0 0 38

Iskolák összesen 20•+5•+38• 9+1+1 8+2+1 18+0+8 11+11+3 8+6+3

17+7+ 12

91+32+66


•• Beleértve a falvakban működő tagiskolákat illetve telephelyeket is. • 1.adat: 1-8.évf. ált. isk. száma • 2.adat: 1-4.évf. vagy 1-3.évf. illetve csak 5-8. évf. ált. isk. száma • 3.adat: városi iskolák száma

45

Az előzőekben megnevezett hatótényezők közepette és ellenére megállapíthatjuk, hogy az

iskolák − 1-4. illetve 1-8. évfolyamos − jellege teljes összhangban van a települések lélekszám

szerinti nagyságával. Ennek megfelelően a 101-500 fő közötti településeken csak négy

évfolyammal működnek iskolák, és 501-1000 lélekszám közötti településeken is az iskolák

41%-a ugyanilyen jellegű. Mindezzel együtt, miközben a települések 83%-a 2000 fő alatti,

addig az általános iskolai nevelést és oktatást ellátó intézménynek csak 52,4%-a található

ugyanitt. Az 1500 lakosságszám feletti településeken kizárólag 1–8. évfolyammal működik

általános iskola.

1.6.2.2. A tanulólétszám alakulása

Míg 1996 és 1999 között csak 1,6%-kal csökkent az általános iskolába járó tanulók létszáma,

addig azóta ez a tendencia jóval erősebb. A kilenc évvel ezelőtti állapothoz képest a 2005/06-

os a létszám 15,4%-kal kisebb. Ezen belül az 1-4. évfolyamokon 90, az 5-8. évfolyamok

vonatkozásában pedig 30 összevont tanulócsoport működik. A kislétszámú tanulócsoportok

száma az 1-4. évfolyamokon 29, az 5-8. évfolyamokon pedig ennél eggyel kevesebb, 28.

A községi iskolák osztályaiban átlagban közel öt tanulóval van kevesebb, mint a városiakban.

A feltételezésekkel szemben azonban falvainkban 4%-kal tanul csak kevesebb gyermek, mint

a megyei jogú városokban, s a községi 1-8. évfolyamosok száma több, mint kétszerese a többi

városban tanulónál! S az adatokból az is látható, hogy a megállapítások egyaránt érvényesek

az alsó illetve a felső tagozatra.

Több évtizedes, ugyanakkor a városok esetén inkább 1990 után felerősödött folyamat

következménye a bejáró tanulók számának növekedése.

Alapfokú nevelést-oktatást folytató intézményekben a székhelytelepülésen iskolába járók valamint a

bejárók számának %-os aránya településtípusok szerint (2005/06. tanév)

Településtípus/települések

A székhelytelepülésen (helyben) iskolába járók %-os aránya a megyei tanulói

összlétszámhoz képest

A bejárók számának %-os aránya a helyben tanulókhoz képest

Megyei jogú városok 43,2 15,6

Győr 30,2 18,6

Sopron 12,9 8,6

46

Településtípus/települések

A székhelytelepülésen (helyben) iskolába járók %-os aránya a megyei tanulói

összlétszámhoz képest

A bejárók számának %-os aránya a helyben tanulókhoz képest

További városok 19,2 17,3

Mosonmagyaróvár 8,7 16,7

Csorna 3 22,1

Kapuvár 2,7 21,6

Jánossomorja 2 7,2

Pannonhalma 0,8 2,5

Fertőd 0,8 15,9

Tét 1,2 13,6

Községek 37,6 18,4

Kistérségenként:

csornai 4,7 30,5

győri 9,7 14,4

kapuvári 2,6 13,4

mosonmagyaróvári 8,3 7,9

sopron-fertődi 6,6 24,3

téti 2,6 30,6

pannonhalmi 3 26,9


Megyénk helyben tanuló általános iskolásainak 43,2%-a a két megyei jogú város lakója (s

közel egyharmad arányban áll ez Győr városára). Ugyanakkor a falvakban helyben tanulók

száma közel kétszer annyi, mint a további hét városban együttesen helyben tanulók száma.

A három jellegzetes településtípuson belül a helyben tanulókhoz képest a bejárók aránya:

megyei jogú városok 15,6%, további városok 17,3%, községek 18,4%.

Meglepő módon a bejárásban nem meghatározó tényező a közvetlen szervezettség (az iskolabusszal

és falugondnoki szolgálattal utazók aránya mindössze 4,6%). A legtöbben, a tömegközlekedést

vagy a magán gépkocsival történő utazást veszik igénybe, ennek aránya 84, 3%.

A Sopronba történő kisebb arányú (8% körüli) bejárás mögött a település földrajzi

elhelyezkedése és az önkormányzat szabályozó intézkedése áll. Győrbe és

Mosonmagyaróvárra lényegesen nagyobb a bejáró tanulók száma. Az iskolákkal rendelkező

47

falvakba történő nagyarányú bejárás a több évtizeddel ezelőtt indult körzetesítéssel

magyarázható.

Ugyanakkor tendencia a következő is: míg a nem helyi tanulást választók közül a városiak

aránya mindössze 4,1% (adataink szerint ilyen tanuló csak a következő városokban van:

Csorna, Kapuvár és Jánossomorja), addig 1113 községi tanuló − a szabad iskolaválasztás

jogán − nem él a helyi tanulás lehetőségével.

A napközis és iskolaotthonos csoportok és az ellátásban részesülő tanulók száma településtípusok

szerint a 2005/06. tanévben

napközis tanulószobai iskolaotthonos Településtípus csoportok

száma tanulók száma

csoportok száma

tanulók száma

csoportok száma

tanulók száma

Megyei jogú városokban

228 5314 34 800 42 791

További városokban

89 1965 48 603 2 37

Községekben 122 2614 52 857 7 76

Összesen 439 9893 134 2260 51 904


Ezen foglalkozásokat összesen 13 057 tanuló veszi igénybe, azaz az általános iskolások

37,9%-a.

A napközis foglalkozást az összes tanulólétszámhoz képest mintegy 11%-kal nagyobb

arányban veszik igénybe a megyei jogú városok tanulói, mint a községbeliek. A többi város

esetén ebben a vonatkozásban az arányok megegyeznek.

A tanulószobai foglalkozás tekintetében a községi iskolák „vezetnek”. Ebben a falvak

foglalkozásbeli viszonyai mellett nyílván a fenntartók költségtakarékossági szempontjai is

szerepet játszanak.

Az iskolaotthonos foglalkozások még nem terjedtek el a megyénkben. Az ellátás egészének

80%-át a megyei jogú városokban veszik igénybe, ezen kívül mindössze egy városban és

három községben – közülük egy alapítványi iskolában – működik iskolaotthonos csoport.

48

Az emelt szintű tanulócsoportok és az ebben a formában (is) tanuló 1-8. évfolyamosok száma

településtípusok szerint a 2005/06. tanévben

1-4. évfolyamos 5-8. évfolyamos 1-8. évfolyamos

Településtípus

Emelt szintű

tanuló-csoportok

száma

Résztvevő tanulók száma

Emelt szintű

tanuló-csoportok

száma


Emelt szintű

tanuló-csoportok

száma



224 4405 360 6392 584 10797

ebből Győr városában

212 4158 312 5481 524 9639

További Városokban

23 183 173 620 196 803

Községekben 2 50 9 181 11 231

Összesen 249 4638 542 7193 791 11831


Vajon mi állhat a fentiek mögött? Mi állhat amögött, hogy a tehetséggondozásnak ezen

kereteit a résztvevő tanulók tekintetében 91,3%-ban a két megyei jogú város veszi igénybe?

Községeink a csoportszámok tekintetében 1,4%-os, tanulói részvételi lehetőség

vonatkozásában pedig közel 2%-os arányban élnek, élhetnek mindezzel.

Vélhetően emögött „csak” költségvetési tényezők húzódnak!

Nemzetiségi oktatásban 372 csoportban összesen 2119 tanuló vesz részt. Ezen oktatás területi

elhelyezkedésének okai történelmiek. Az ebben a formában (is) folyó oktatásban a következő

települések, illetve iskolái vesznek részt: Mosonmagyaróvár – Móra Ferenc Általános Iskola; Sopron

– Grundschule, Fenyő Téri Általános Iskola, Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola;

Jánossomorja, Győrsövényház, Bezenye, Kimle, Ágfalva, Fertőrákos, Kópháza, Und és Pázmándfalu.

Sajátos nevelést igénylő tanulók ellátása önálló csoportban

Településtípus Csoportok

száma Tanulók száma

Megyei jogú városokban 40 459

További városokban 31 297

Községekben 28 195

Összesen 99 951


49

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a csoportok tekintetében 71,7%, a résztvevők

viszonylatában pedig 79,5% arányban városokban történik. Ilyen jellegű nevelés-oktatás még

további 9 községben folyik.

Ezzel együtt – a törvényi kötelezettségnek /Kt. 86. § (2)/ megfelelően – további 119 tanuló

részesül integrált oktatásban. Ilyen módon történik négy városban 32 tanuló és 13 községben

87 tanuló nevelése-oktatása.

Rendszeres gyermekvédelmi, illetve étkezési és/vagy tankönyvtámogatásban részesülő

tanulók száma és %-os arányuk a 2005/06. tanévben.

1-4. évfolyamosok:

Településtípus

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban

részesült

Étkezési támogatásban

részesül

Tankönyv-támogatásban

részesült

Megyei jogú városokban 641 1618 3241

További városokban 299 851 1412

Községekben 910 2419 3334

Összesen 1850 4888 7987

(Kiegészítés: Más, speciális ellátásban részesül/t 48 tanuló – egy kivétellel valamennyi a megyei jogú

városokban)


5-8. évfolyamosok:

Településtípus Rendszeres gyermek-

védelmi támogatásban részesült


részesül


részesült

Megyei jogú városokban 456 1808 3761

További városokban 347 745 1645

Községekben 848 1300 3484

Összesen 1651 3853 8890

(Kiegészítés: Más, speciális ellátásban részesül/t 47 tanuló – kettő kivétellel valamennyi a megyei jogú

városokban)


50

1-8. évfolyamosok összesen (%-os mutatókkal):

Településtípus

Rendszeres gyermek-védelmi támogatásban

részesült %-ban


részesül %-ban


részesült %-ban

Megyei jogú városokban 31,3 39,2 41,5

További városokban 18,5 18,3 18,1

Községekben 50,2 42,5 40,4

összesen 100 100 100


A szociális támogatásokra leginkább falun van szükség. Az életszínvonal közötti különbséget

leginkább a tényleges létszámarányokhoz (megyei jogú városokban tanulók: 42,6%,

községekben tanulók: 39,2%) képest – a községek „javára” – a rendszeres gyermekvédelmi

támogatások több mint 10% különbségű mutatója (m.j.v.: 31,3%, k.:50,2%) láttatja.

Megyénk kisvárosaiból és községeiből az általános iskolások közül legtöbben szak-

középiskolában, legkevesebben pedig gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Közülük hat

illetve nyolc évfolyamos középiskolát az érintett korosztály 4-5%-a választ.

A községekben tanulók kisebb mértékben választják még napjainkban is a gimnáziumot.

Ugyanakkor ezen a jelentős, a kistérségek között mutatkozó különbségben legalább ennyire

szerepet játszik az is, hogy éppen a községek legtehetségesebb tanulói választják a nagyvárosi

általános iskolákat, illetve a hat- vagy nyolcévfolyamos középiskolákat.

1.6.2.3. Az iskolák alkalmazottai

Az iskolák alkalmazottai a 2005/06. tanévben

Településtípus Vezetők

száma

Felsőfokú végzettséggel rendelkező beosztottak

száma

Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak

száma

Ügyviteli dolgozó száma

Technikai dolgozók

száma

Megyei jogú városok 111 1683 60,5 156 494,15

További városok 51 670,3 34,95 71,5 137,25

Községek 193,5 1250,7 21,1 80 310,08

összesen 355,5 3604 116,55 307,5 941,48


51

A fenti mutatók összehasonlításától azért kell eltekintenünk, mert az intézmények egy része

nemcsak általános iskolai ellátással foglalkozik. Ezzel együtt az mindenesetre megállapítható,

hogy pedagógiai munkát segítők – gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, szabadidő-

szervezők, (informatikai) rendszergazdák és pszichológusok – legkevésbé a községi

iskolákban kerülnek alkalmazásra. A technikai dolgozók száma pedig attól is függ, hogy az

adott iskolához – vagy éppen az óvodához - tartozik-e pl. az étkeztetési szakfeladat.

A pedagógusok életkoráról (2005/06. tanév)

Településtípus

25 év alat-tiak

%-os aránya

25-29 évesek %-os

aránya

30-34 évesek %-os

aránya

35-39 évesek %-os

aránya

40-44 évesek %-os

aránya

45-49 évesek %-os

aránya

50-54 évesek %-os

aránya

55-59 évesek %-os

aránya

60-64 évesek %-os

aránya

Városok (megyei jogúak kivételével)

1,9 10 10,1 15,9 16,6 22,7 14,5 6,5 1

Községek 4,3 11,4 18.1 17,6 16,8 14,4 11,3 4,7 1,4

Összesen 3,6 10,9 15,7 17,1 16,9 16,9 12,3 5,2 1,3


A korosztályok összességét tekintve inkább a fiatalabb évek felé hajlik a megye

pedagógusainak átlagéletkora. Ez még inkább igaz a községekben tanítókra. A városiak esetén

a legjellemzőbb a 35-54 év közötti, a községek esetén pedig 30-49 év közötti esztendők.

A főmunkaviszony keretében, pedagógus-munkakörben alkalmazottak képesítései a 2005/06.

tanévben

Településtípus Általános

iskolai tanárok száma

Tanítók – tanítók speciális

képesítéssel száma

Középiskolai tanári képesítéssel

rendelkezők száma

Egyéb képesítéssel rendelkezők

száma

Összesen

Városok (megyei jogúak kivételével)

249 227 58 53 587

Községek 599,5 848 74 96,5 1618

Összesen 848,5 1075 132 149,5 2205


A tanulók számbeli arányához képest – a középiskolai tanári képesítésűek kivételével – a

községekben működő pedagógusok aránya valamennyi csoport alkalmazottai tekintetében

jelentősen meghaladja a városokban dolgozókét.

52

A 46. számú táblázat nem tartalmazza a Sopronban működő két megyei fenntartású

intézmény (Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ, Tóth Antal Nevelési-Oktatási

Központ) adatait. Ezekben összesen 3 általános iskolai tanár, 24 speciális képesítésű tanító, 72

gyógypedagógus, 1 szakoktató és 10 egyéb felsőfokú végzettségű pedagógus tevékenykedik.

1.6.2.4. Az iskolák tanórán kívüli tevékenységeiről

A közoktatási törvény keretein belül

A közoktatási törvény 52.§ (7) bekezdése alapján az iskolák a tanulók érdeklődése, igénye

szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szerveznek felzárkóztatás,

fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása

céljából. Ezen nem kötelező foglalkozások időkeretét ugyanazon törvényi bekezdés határozza

meg. A 2006. nyarán módosított közoktatási törvényt életbelépését követően ezen a területen

(egyéni-, szabadidős- és tanórán kívüli foglalkozások) jelentős átrendeződés várható.

Az alábbi táblázatban szerepelnek még a hasonló jogállású következő szakterületek:

gyógytestnevelés, sportköri illetve csoportbontásos, egyéni, súlyos betegség miatti egyéni

valamint az egyéb foglalkozások.

Megyénkben ezen foglalkozások száma kistérségenként így alakult a 2005/06. tanévben:

Az iskolák tanórán kívüli – a közoktatási tv. keretein belüli – tevékenységei I.

Kistérség

Felzárkóz-tató foglal-

kozások száma:

Fejlesztő-foglal-kozások száma:

Szakköri foglalko-

zások száma:

Egyéb tehetség-gondozó foglal-kozások száma:

Konzultáció(s) foglal-kozások száma:

Gyógytest-nevelés foglal-kozások száma:

győri 244 188 295 206 12 39

pannonhalmi 43 37 16 18 2 0

téti 42 52 15 18 0 0

mosonmagyaróvári 106 95 168 290 1 12

csornai 101 19 64 24 1 13

kapuvári 62 21 56 11 0 11

sopron-fertődi 73 46 52 20 0 12

összesen: 671 458 666 587 16 87


A felzárkóztató jellegű foglalkozások témáikat (tantárgyaikat) tekintve leginkább a magyar

nyelv és irodalomhoz, valamint a matematikához kapcsolódnak. Nagyon sok intézmény

53

esetén azonban a foglalkozás megnevezésénél csak ilyen kifejezések szerepelnek:

korrepetálás; differenciálás, alsó, felső stb.

A fejlesztő foglalkozások tartalmában − intézményenként − ugyancsak bőven találkozunk az

előző megnevezésekkel, ezen felül konkrétan leginkább a beszédfejlesztés szakterületeit

nevezték meg.

Érthető módon a szakkörök jellege a legváltozatosabb a tantárgyiaktól a kézművességen át az

újságíró-szakkörig bezárólag.

Az egyéb tehetséggondozó foglalkozások témáit tekintve nem mutatnak változatosságot.

Többségükben ismét megmaradnak a tantárgyi elnevezéseknél, esetenként mindez csak a

középiskolai, illetve a nyelvvizsgák előkészítő jellegével egészül ki. Több intézményben még

ide sorolták az énekkari foglalkozásokat.

Jól példázza, hogy a törvény által felkínált konzultáció kifejezés tartalma még mennyire

nehezen értelmezhető − ezáltal hasonlóan működtethető − az általános iskolák világában. A

16 foglalkozásból 11 Győr városában valósul meg.

A gyógytestnevelés foglalkozások száma viszonylag kicsi, s − különösen a térségek közötti −

aránya meglehetősen egyenlőtlen.

Az iskolák tanórán kívüli – a közoktatási törvény keretein belüli – tevékenységei II.

Kistérség

Tömegsport (sportköri)

foglal-kozások száma:

Csoportbon-tásra fordított foglal-kozások

száma:

Egyéb

foglalkozások száma:

Egyéni foglal-kozások száma:

Súlyos betegség miatti egyéni foglal-

kozások száma:

győri 228 396 105 144 20

pannonhalmi 32 20 12 15 0

téti 28 74 6 12 9

mosonmagyaróvári 137 124 9 61 4

csornai 106 111 9 33 0

kapuvári 59 30 19 13 5

sopron-fertődi 76 68 9 53 15

összesen: 666 843 169 331 53


A tömegsport illetve sportköri foglalkozások száma a várakozásoknak megfelelően − a

tanulói igényekkel összhangban − magas.

54

A csoportbontásra fordított foglalkozások legnagyobb része az idegen nyelvek oktatása során

kerül felhasználásra. Ezzel együtt számos iskolában így történik az informatika tantárgy

oktatása is.

Az egyéb foglalkozásokhoz a legtöbben ismételten a zenei foglalkozásokat sorolták, de

előfordul olyan intézmény is, ahol ezen kifejezés alatt az emelt szintű testnevelésórákat értik.

Az egyéni foglalkozások keretét − a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint − az alapfokú

művészeti oktatás zeneművészeti ágában résztvevők, valamint a tehetség kibontakoztatására,

a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve az 1-4. évfolyamra járó tanulók

eredményes felkészítésére kell fordítani. A viszonylag széles kör következtében ezen mutató

(53 foglalkozás) meglehetősen alacsonynak tekinthető.

1.6.2.5. Az iskolák infrastrukturális hátteréről

A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. mellékletének konkrét tartalmi felsorolása nem csupán

eszközöket tartalmaz, hanem ennél jóval nagyobb értékeket, azaz helyiségek, szaktantermek

meglétét is.

A közoktatási törvény szerint mindezeknek legkésőbb 2003. augusztus 31-ig kellett volna

megvalósulniuk. A későbbiek során – a törvény rendelkezés megváltoztatása /128. § (17)/

következtében − a fenntartók kérhették az OKÉV Regionális Igazgatóságától a jegyzékben

foglaltak teljesítésének meghosszabbítását legkésőbb 2008. augusztus 31-ig. A kérelemhez

szükséges volt mellékelni az eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtását

szolgáló − tanévekre lebontott − ütemtervet költségvetési vonzatával együtt és a fenntartó

nyilatkozatát, melyben vállalja az ütemterv végrehajtását.

Az intézmények taneszközökkel való felszereltségének megítélése – kistérségenkénti

csoportosításban

A válaszok 13,7%-a szerint korszerűen és jól felszereltek az általános iskolák. Ezzel együtt a

legtöbben − meghatározó mértékben −, 81,3%-ban a felszereltséget „csak” megfelelőnek

tartják. Gyengén felszereltségről mindössze 5%-uk vallott. Rossznak, elavultnak senki sem

tartja az általa vezetett intézményt.

55

Az általános iskolai ellátásának jelenlegi területei

település évf. társulásban

GYŐR 1-8.

ABDA 1-8. Börcs 5-8.

BÖRCS 1-4. Abda tagiskolája

BŐNY 1-8. Rétalap 1-8.

DUNASZEG 1-8. Dunaszentpál 5-8.

DUNASZENTPÁL 1-4. Dunaszeg tagiskolája (folyamatban)

ENESE 1-8. Bezi 5-8., Rábaszentmihály 5-8., Fehértó 5-8.

GÖNYŰ 1-8.

GYŐRLADAMÉR 1-8.

GYŐRÚJBARÁT 1-8.

GYŐRÚJFALU 1-4. Győrújfalu 5-8.

GYŐRZÁMOLY 1-8.

IKRÉNY 1-8.

KISBAJCS 1-8. Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének

NAGYBAJCS 1-4. Kisbajcs tagiskolája

VÁMOSSZABADI 1-4. Kisbajcs tagiskolája

VÉNEK - Kisbajccsal

KORONCÓ 1-8.

KUNSZIGET 1-8.

MEZŐÖRS 1-8. Rétalap 1-8.

NAGYSZENTJÁNOS 1-8.

NYÚL 1-8.

ÖTTEVÉNY 1-8.

PÉR 1-8.

RÁBAPATONA 1-8.

RÉTALAP - Bőnnyel, Mezőörssel

TÖLTÉSTAVA 1-8.

PANNONHALMA 1-8.

BAKONYGYIRÓT - Bakonyszentlászlóval, Veszprémvarsánnyal

BAKONYPÉTERD - Veszprémvarsánnyal

BAKONYSZENTLÁSZLÓ 1-8. Bakonygyirót, Fenyőfő

56


FENYŐFŐ - Bakonyszentlászlóval

ROMÁND 1-4. Veszprémvarsánnyal

ÉCS 1-8.

GYŐRASSZONYFA 1-8. Tarjánpuszta

TARJÁNPUSZTA - Győrasszonyfával

GYŐRSÁG 1-8.

PÁZMÁNDFALU 1-8.

RAVAZD 1-8.

TÁP 1-8. Nyalka

NYALKA - Táppal

TÁPSZENTMIKLÓS 1-8. Lázi 5-8.

LÁZI 1-4. Tápszentmiklós tagiskolája, Veszprémvarsánnyal

VESZPRÉMVARSÁNY 1-8. Bakonypéterd, Bakony-gyirót, Lázi 5-8., Románd 5-8., Sikátor, Bakonytamási, Csesznek (Veszprém m.)

SIKÁTOR - Veszprémvarsánnyal

TÉT 1-8. Kisbabot, Mérges, Rábacsécsény

KISBABOT - Téttel, Bágyogszováttal

MÉRGES - Téttel

RÁBACSÉCSÉNY 1-8. Rábaszentmihály 5-8., Kisbabot, Mérges

Tét tagiskolája

GYARMAT 1-8. Csikvánd, Szerecseny, Gecse (Veszprém m.)

CSIKVÁND - Gyarmattal

SZERECSENY - Gyarmattal, Gyömörével

GYÖMÖRE 1-8. Szerecseny

GYŐRSZEMERE 1-8.

KAJÁRPÉC 1-8. Felpéc 5-8.

FELPÉC 1-4. Kajárpéccel

MÓRICHIDA 1-8. Árpás, Rábaszentmiklós

ÁRPÁS - Mórichidával

RÁBASZENTMIKLÓS - Mórichidával

RÁBASZENTMIHÁLY 1-4. Enesével

SOKORÓPÁTKA 1-8. Gic (Veszprém m.)

BODONHELY - Bágyogszováttal

57


SOBOR - Szannyal

TÉNYŐ 1-8.

MOSONMAGYARÓVÁR 1-8. Máriakálnokkal

MÁRIAKÁLNOK 1-8. Mosonmagyaróvár, Haller tagiskolája

ÁSVÁNYRÁRÓ 1-8. Lipót

LIPÓT - Hédervárral

BEZENYE 1-8.

DARNÓZSELI 1-8.

DUNAREMETE - Püskivel

DUNAKILITI 1-8. Feketeerdő

FEKETEERDŐ - Dunakilitivel

JÁNOSSOMORJA 1-8. Újrónafő, Várbalog

ÚJRÓNAFŐ 1-8. Jánossomorja tagiskolája

VÁRBALOG - Jánossomorjával

DUNASZIGET 1-8.

HALÁSZI 1-8.

HÉDERVÁR 1-8. Lipót

HEGYESHALOM 1-8.

KIMLE 1-8. Károlyháza

KÁROLYHÁZA - Kimlével

LÉBÉNY 1-8.

LEVÉL 1-8.

MECSÉR 1-8.

MOSONSZENTMIKLÓS 1-8.

MOSONSZOLNOK 1-8.

PÜSKI 1-8. Dunaremete, Kisbodak

KISBODAK - Püskivel

RAJKA 1-8.

CSORNA 1-8. Dör (5-8.)

DÖR 1-4. Csorna tagiskolája

BŐSÁRKÁNY 1-8. Acsalag (5-8.), Cakóháza, Tárnokréti, Rábcakapi

ACSALAG 1-4. Bősárkánnyal

58


CAKÓHÁZA - Bősárkánnyal

TÁRNOKRÉTI - Bősárkánnyal

RÁBCAKAPI - Bősárkánnyal

BÁGYOGSZOVÁT 1-8. Bodonhely, Kisbabot

BARBACS 1-8. Maglóca

MAGLÓCA - Barbaccsal

BEZI 1-4. Enesével, Fehértóval

SZILSÁRKÁNY 1-4. Bogyoszló 1-4., Magyarkeresztúr, Pásztori, Potyond

Bogyoszló tagiskolája

BOGYOSZLÓ 5-8. Szilsárkány 5-8., Pásztori, Magyarkeresztúr, Potyond

MAGYARKERESZTÚR - Bogyoszlóval, Szilsárkánnyal, Rábatamásival

PÁSZTORI - Bogyoszlóval, Szilsárkánnyal, Csornával

POTYOND - Bogyoszlóval, Szilsárkánnyal, Rábatamásival

EGYED 1-4. Rábacsanak 1-4.

RÁBACSANAK 5-8. Egyed 5-8.

FARÁD 1-8.

GYŐRSÖVÉNYHÁZ 1-8. Fehértó 5-8.

FEHÉRTÓ 1-4. Győrsövényházzal, Enesével, Bezi tagiskolája

KÓNY 1-8. Markotabödöge

MARKOTABÖDÖGE - Kónnyal

RÁBAPORDÁNY 1-8.

JOBAHÁZA 1-4. Rábatamásival

RÁBATAMÁSI 1-8. Magyarkeresztúr, Potyond, Jobaháza 5-8.

SZANY 1-8. Rábaszentandrás 5-8., Rábasebes, Sobor

RÁBASZENTANDRÁS 1-4. Szannyal

RÁBASEBES - Szannyal, Vággal

VÁG 1-8. Rábasebes

SZIL 1-8. Páli (5-8.), Sopronnémeti, Zsebeháza

PÁLI 1-4. Szillal

SOPRONNÉMETI - Szillal

ZSEBEHÁZA - Szillal

KAPUVÁR 1-8. Szárföld 5-8., Hövej 4-8., Veszkény 5-8. Himod

SZÁRFÖLD 1-4. Kapuvár, Széchenyivel

59


VESZKÉNY 1-4. Kapuvár, Széchenyivel

HÖVEJ 1-3. Kapuvár, Pátzay telephelye

HIMOD 2-3. Kapuvár, Széchenyi telephelye

AGYAGOSSZERGÉNY 1-8.

BABÓT 1-8.

BELED 1-8. Edve, Vásárosfalu, Dénes-fa 4-8.

DÉNESFA 1-3. Beled tagiskolája

EDVE - Beleddel

VÁSÁROSFALU - Beleddel

CIRÁK 1-8. Gyóró 4-8.

GYÓRÓ 1-3. Cirák tagiskolája

MIHÁLYI 1-8. Kisfalud, Vadosfa

KISFALUD 1-4. Mihályi telephelye

VADOSFA - Mihályival

OSLI 1-8.

RÁBAKECÖL 1-8.

VITNYÉD 1-8.

SOPRON 1-8.

ÁGFALVA 1-8.

HARKA 1-8.

KÓPHÁZA 1-8.

FERTŐRÁKOS 1-8.

FERTŐD 1-8. Röjtökmuzsaj

RÖJTÖKMUZSAJ - Fertőddel

EBERGŐC - Fertőddel

FERTŐSZENTMIKLÓS 1-8. Csapod 5-8.

CSAPOD 1-4. Fertőszentmiklóssal

PETŐHÁZA 1-4. Fertőendréddel

FERTŐENDRÉD 1-8. Petőháza 5-8.

FERTŐSZÉPLAK 1-8. Sarród

SARRÓD - Fertőszéplakkal

HEGYKŐ 1-8. Fertőhomok, Hidegség

60


FERTŐHOMOK - Hegykővel

HIDEGSÉG - Hegykővel

NAGYCENK 1-8. Fertőboz

FERTŐBOZ - Nagycenkkel

PERESZTEG 1-8. Pinnye

PINNYE - Pereszteggel

SOPRONKÖVESD 1-8. Nagylózs (5-8.)

NAGYLÓZS 1-4. Sopronkövesddel

SOPRONHORPÁCS 1-8. Und 5-8., Völcsej, Gyalóka

UND 1-4. Sopronhorpáccsal

VÖLCSEJ - Sopronhorpáccsal, Lövővel

GYALÓKA - Sopronhorpáccsal

ZSIRA 1-8. Répcevis (5-8.)

RÉPCEVIS 1-4. Zsirával

SZAKONY 1-4. Bük (Vas m.) tagiskolája

LÖVŐ 1-8. Völcsej, Nemeskér

NEMESKÉR - Lövővel

EGYHÁZASFALU 1-8.

ÚJKÉR 1-8. Répceszemere

RÉPCESZEMERE 1-4. Újkér tagiskolája

IVÁN 1-8. Csér, Csáfordjánosfa, Pusztacsalád

CSÉR - Ivánnal

CSÁFORDJÁNOSFA - Ivánnal

PUSZTACSALÁD - Ivánnal


61

1.6.3. Gyógypedagógiai ellátás

Intézmény neve Fenntartó

megnevezése Intézmény

típusa Pedagógusok összlétszáma

Tanulók összlétszáma

Szakemberhiány típusa

Csorna, Arany János Általános Iskola

Megyei önkormányzat

Alapfok + középfok 26 113 Nincs

Győr, Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon


Óvoda + alapfok + középfok 51 102 Nincs

Győr, Radó Tibor Általános Iskola

Városi önkormányzat (Győr) Alapfok 68,5 221

Gyógypedagógus (oligofrén ped.)

Győr, Speciális Szakiskola

Városi önkormányzat (Győr) Középfok 34 237

Gyógypedagógus (oligofrén ped.)

Mosonmagyaróvár, Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Fenntartói társulás

Alapfok 43 177 Gyógypedagógus

Sopron, Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola

Városi önkormányzat (Sopron) Alapfok +

középfok 48 104

Alapfokon: Idegen nyelv. középfokon: pék, sütőipari munkás

Sopron, Doborjáni Ferenc Nevelési Oktatási Központ


Óvoda + alapfok + középfok 33 155 Nincs

Sopron, Tóth Antal Nevelési Oktatási Központ


Óvoda + alapfok + középfok 48 111

Középfokon: asztalos, kárpitos

Összesen: 351,5 1220

48. számú táblázat. Gyógypedagógiai intézmények. MPI adatfelvétel 2005.

A gyógypedagógiai nevelés, oktatás

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű

gyermekeknek joga van az állapotuknak megfelelő, különleges gondozás keretében biztosított

pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátáshoz. A törvény meghatározza a

sajátos nevelési igény fogalmát is. Sajátos nevelési igényű tanuló, gyermek az, aki a szakértői

és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, értékszervi, értelmi,

beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan

fogyatékos; vagy pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és

súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus

vagy kóros aktivitászavar).

62

A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

közoktatási intézményben integrált oktatási formában megvalósítható. A sajátos nevelési

igényű gyermekek integrációját el kell különíteni a hátrányos helyzetű gyermekek integrációs

felkészítésétől (szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása

céljából részt vevő gyermekek nevelése, oktatása), amely nem a gyógypedagógia hatásköre.

A megyében a jegyzők által megküldött adatok alapján az alábbi települések általános

iskoláiban folyik integrált oktatás: Győr (2 intézményben), Abda, Börcs, Győrújbarát,

Győrszemere, Hegyeshalom, Kisbajcs, Szany, Ásványráró, Pázmándfalu.

A sajátos nevelési igényű gyermekek közoktatási intézmény gyógypedagógiai osztályaiban,

tagozatain történő oktatása, nevelése a megye 14 településén valósul meg (Beled, Bőny,

Dunaszeg, Gyömöre, Győrszemere, Ikrény, Kajárpéc, Kapuvár, Nagyszentjános, Nyúl,

Pannonhalma, Pér, Tét, Töltéstava).

A szegregáció a gyógypedagógiai szóhasználatban a különnevelést, a sajátos nevelési igényű

gyermekek külön iskolában történő nevelését, oktatását jelenti. Azoknak a sajátos nevelési

igényű tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel nem

foglalkoztathatók együtt a megyei önkormányzat köteles gondoskodni. A Győr-Moson-

Sopron Megyei Önkormányzat gyógypedagógiai feladatai ellátására öt intézményt tart fenn:

− a győri Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális

Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon,

− a csornai Arany János Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai

Szakszolgálat,

− a soproni Doborjáni Ferenc Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,

Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Különleges

Gyermekotthonok és Pedagógiai Szakszolgálat,

− a soproni Tóth Antal Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és

Pedagógiai Szakszolgálat

Nem a megyei önkormányzat fenntartásában lévő gyógypedagógiai intézmények (iskola,

tagozat) működnek továbbá Győrben, Sopronban, Mosonmagyaróváron, Kapuváron és

Jánossomorján.

Tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) gyermekek ellátása

− Győrben a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani

Központban,

63

− Sopronban a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskolában és a

Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási Központban,

− Mosonmagyaróváron az Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és

Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben,

− Csornán az Arany János Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és

Pedagógiai Szakszolgálatban,

− Kapuváron a Széchenyi István Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és

Pedagógiai Szakszolgálatban,

− Jánossomorján a Körzeti Általános Iskola Karner Ádám Speciális Tagozaton

történik.

Értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók ellátását

− Győrben a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény, a Radó Tibor Általános

Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ,

− Sopronban a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola és a

Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási Központ,


Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,


Pedagógiai Szakszolgálat végzi.

Autista gyermekek nevelése, oktatása céljából külön csoport a győri Radó Tibor Általános

Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központban (4 csoport) és a mosonmagyaróvári

Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben (1

csoport) működik. Szinte minden intézményben találhatóak egyéb tanulócsoporthoz integrált

autista gyermekek.

A soproni Tóth Antal Nevelési- Oktatási Központban a hallássérült és beszédfogyatékos

sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítanak ellátást.

A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek számára a közoktatásról szóló törvény 2005.

december 5-i módosításával a fejlesztő iskolai oktatás keretében biztosított neveléssel,

oktatással a tankötelezettség teljesítésének lehetősége teremtődött meg. A fejlesztő iskolai

oktatással a gyermekek részére a rendszeres foglalkozás válik biztosítottá. A megyei

önkormányzat által fenntartott intézmények közül a Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási

64

Központ és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény vette fel alaptevékenységei közé a

fejlesztő iskolai oktatást.

A megyei önkormányzat által fenntartott Fogyatékos Gyermekek Otthonában a súlyos értelmi

fogyatékos, halmozottan fogyatékos gyermekek gondozását, fejlesztését látják el.

Sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulók speciális szakiskolai ellátását,

valamint az értelmileg akadályozott tanulók készségfejlesztő speciális szakiskolai ellátását az

alábbi intézmények végzik:

− Győrben a Speciális Szakiskola, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény

(készségfejlesztő speciális szakiskola),

− Sopronban a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola, a Doborjáni

Ferenc Nevelési- Oktatási Központ (készségfejlesztő speciális szakiskola is),


Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (előkészítő szakiskola és

készségfejlesztő speciális szakiskola),


Pedagógiai Szakszolgálat (9-10. évfolyam),

− Sopronban a Tóth Antal Nevelési-Oktatási Központ hallássérült tanulók részére

biztosít speciális szakiskolai képzést.

A megyében kollégiumi ellátást biztosít sajátos nevelési igényű tanuló számára a győri Bárczi

Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény, a soproni Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási

Központ és a Tóth Antal Nevelési- Oktatási Központ, valamint a mosonmagyaróvári Éltes

Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény.

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény keretein belül működik egy 16 fős különleges

gyermekotthon, amely gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, középsúlyos értelmi

fogyatékos gyermekek befogadására alkalmas. A soproni Doborjáni Ferenc Nevelési-

Oktatási Központ két 40 fős különleges gyermekotthont működtet sajátos nevelési igényű és

testvérkapcsolat esetén ép értelmű gyermekek és fiatal felnőttek számára.

A pedagógiai szakszolgálat feladata a szülők és a pedagógusok nevelő munkájának, valamint

a közoktatási intézmények feladatellátásának segítése. A közoktatásról szóló törvény alapján a

megyei önkormányzat feladata a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; a nevelési

tanácsadás; a logopédiai szolgáltatás; a gyógytestnevelés ellátása, ha a községi, városi

önkormányzat nem vállalja a feladat ellátását. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni

65

továbbá a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekről; a gyógypedagógiai

tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről; a konduktív pedagógiai

ellátásról, valamint a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről.

A megyében működő gyógypedagógiai intézményekben szinte kivétel nélkül mindegyiben

végeznek pedagógiai szakszolgálati tevékenységet. A pedagógiai szakszolgálat

megszervezése történhet az intézmény alaptevékenységeként és önálló intézményegység

létrehozásával is.

A megyei önkormányzat által fenntartott Gyógypedagógiai Szolgáltató Központban működik

a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság. A vizsgálandók magas

száma a vizsgálatok elhúzódását eredményezi hosszú évek óta. Az intézmény szervezi,

koordinálja és végzi a korai fejlesztés és gondozást, fejlesztő felkészítést, logopédiai ellátást;

utazó szakember hálózatot működtet. Szakmailag segítséget nyújt az integrált oktatásban

résztvevő fogyatékos gyermekekkel kapcsolatos oktató-nevelő munkát.

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézményben a tanulók logopédiai ellátását,

gyógytestnevelést, gyógytornát biztosítanak.

A Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási Központban a pedagógiai szakszolgálat keretein belül

gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, logopédiai ellátás, konduktív

pedagógiai ellátás és gyógytestnevelés biztosított.

Az Arany János Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat

szakszolgálati intézményegységében gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztés és

gondozást, logopédiai ellátást, gyógytestnevelést, gyógytornát, mozgásnevelést és nevelési

tanácsadást biztosítanak.

A Tóth Antal Nevelési-Oktatási Központ pedagógiai szakszolgálati egységében logopédiai

ellátást, gyógypedagógiai tanácsadást nyújtanak.

A Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ győri óvodás és

általános iskolás gyermekek részére logopédiai ellátást, saját tanulói részére gyógytestnevelést

biztosít, tanácsadást végez az integráltan oktatott gyermekekkel foglalkozó intézmények részére.

A soproni Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola intézményében logopédiai

ellátást, gyógytestnevelést, fejlesztő felkészítést végeznek.

Mosonmagyaróváron az Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmény korai fejlesztés és gondozást, logopédiai szolgáltatást biztosít, utazó

szakember hálózatot működtet.

66

A kapuvári Széchenyi István Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Pedagógiai

Szakszolgálat korai fejlesztés és gondozást, fejlesztő felkészítést és logopédiai ellátást végez.

Nevelési tanácsadó a megyében 4 városban működik. Győrben, Sopronban és

Mosonmagyaróváron a települési önkormányzat fenntartásában, Csornán a megyei

önkormányzat által fenntartott Arany János Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és

Pedagógiai Szakszolgálat keretében.

A kistérségi társulások eközben a szakszolgálati feladatok ellátásában vegyenek részt és

oldják meg az ellátást átvállalva a megyétől a feladatellátási kötelezettséget.

Az együttműködés, a szakszolgálati feladatok valamennyi területének megnyugtató ellátása

még további fejlesztéseket, együttműködéseket igényel.

1.6.4. Középfokú iskolai ellátás

1.6.4.1. Az intézményhálózat

Győr-Moson-Sopron megyében megfigyelhető a szülők, tanulók részéről egy nagyfokú

igényeltolódás az érettségit is adó képzés, szakképzés felé, ami egyrészt támogatandó és érthető,

ugyanakkor tartósan számolni kell azzal a helyzettel is, hogy egyre több olyan tanuló kerül be a

gimnáziumi, szakközépiskolai oktatásba, akik az ottani követelményeket nem, vagy csak nagyon

alacsony szinten képesek teljesíteni. Ezáltal növekedhet a lemorzsolódások, bukások aránya.

A szakképző intézmények meghirdetett férőhelyei még mindig sok helyen szakmacsoportokra

történő beiskolázásra utalnak. Pedig a szakképzéssel szemben támasztott igények között egyik

nagyon lényeges elvárás a széles alapú, korszerű általános képzés, a túlspecializált képzés

helyett. A szélesebb szakmai alapokra helyezett képzés rugalmasabb, segíti a szakmai

specializálódás minél későbbi időpontra tolódását, és lehetővé teszi a tanulóknak, hogy több

szakma közül választhassanak.

Az általános képzési szakasz kiterjesztése és a pályaválasztás későbbi időszakra helyezése

akkor valósítható meg, ha a 8. osztály utáni beiskolázás a 9-10. évfolyamon szakterületekre

történik. Így biztosítható a szakképzéssel foglalkozó intézményekben a tanulók horizontális

mozgása. A diákoknak a választás lehetőségét mind a 4 szakterületen belül, mindkét

intézménytípusban biztosítani kell.

Győr-Moson-Sopron megyében, középfokú iskolai ellátásban összesen 27648 fő részesül az

alábbi megoszlás szerint:

67

Iskolai létszámadatok a 2005. október 1-jei statisztika alapján:

Oktatási forma Tanulók száma (fő)

8 osztályos gimnázium 1 657

Gimnázium 7 903

Szakközépiskola 10 246

Szakiskola 5 788

Felnőttképzés 1 980

Felzárkoztató 9-10. évf. 74

Összesen 27 648


Ez a szám 4 881 fővel több, mint az 1999-i adat. Akkor 22 767 fő részesült valamilyen középfokú

oktatási formában. A nagy különbséget a felnőttképzés és a 8 osztályos gimnázium létszámadatai

(1980 fő + 1657 fő) magyarázzák, melyek az 1999-es adatok között nem szerepeltek.

Középfokú oktatási intézmények száma és megoszlásuk térségenként a 2005. október 1-jei

statisztika alapján:

Térség Önálló intézmény Többcélú intézmény

részeként

Más szervezeti keretek között

működik

Csorna 1 2 0

Győr 20 14 2

Győr kistérség1 0 0 1

Kapuvár 2 0 0

Kapuvár kistérség2 1 0 0

Mosonmagyaróvár 5 0 0

Sopron 4 8 0

Sopron-Fertőd kistérség3 1 0 0

Tét kistérség 0 0 0

Pannonhalma 0 1 0

Összesen 34 25 3

1 Magyar Műhely Általános Művelődési Központ Gimnáziuma, Mezőörs 2 Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és Kollégium 3 Porpáczy Aladár Középiskola, Szaktanácsadó Intézmény és Kollégium


68

Az oktatás szerkezeti változásai miatt a középfokú oktatási intézmények megoszlását

iskolatípusonként nem érdemes vizsgálni, mert nagyfokú változatosságot mutat a múlthoz

képest, a szakközépiskolák gimnáziumi osztályokat, a gimnáziumok szakközépiskolai

osztályokat indítottak. Az iskolaszerkezeti változások csak részben utalnak távlatos fenntartói

irányításra.

Az oktatási intézmények megoszlása a fenntartó szerint:

Térség Települési

önkormányzati Megyei

önkormányzati Egyéb1

Csorna 3 0 0

Győr 25 0 11

Győr kistérség 0 0 1

Kapuvár 2 0 0

Kapuvár kistérség 0 1 0


Sopron 5 0 7

Sopron-Fertőd kistérség 0 1 0


Pannonhalma 0 0 1

Összesen 39 2 21

1 Az egyéb fenntartó lehet: minisztérium, egyetem, alapítvány, egyház, magán.


Megjelentek az

− oktatási központok (pl. Szabadhegyi Közoktatási Központ, magyar-német óvoda,

Általános Iskola és Gimnázium),

− általános művelődési központok (pl. Kovács Margit Általános Művelődési Központ),

− az integrált oktatási intézmények (pl. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola,

Középiskola és Kollégium)

− az egyházi fenntartású vegyes oktatási intézmények (pl. Péterfy Sándor Evangélikus

Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda),

− és más, nehezen definiálható oktatási intézmények (pl. Csornai Középiskola,

Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási és Általános Iskola, Óvoda).

A szakközépiskolák gimnáziumi osztályokat indítottak, a gimnáziumok szakközépiskolai

osztályokat indítottak. Utóbbiak elsősorban azért, hogy a szakképzési forrásokból

részesülhessenek. Ez anyagi szempontból érthető lépés, szakmailag nehezen támogatható.

69

A középiskolák alapadatai a 2005/2006. tanévben:

Térség Négy

évfolyamos középiskola

Hat évfolyamos középiskola

Nyolc évfolyamos középiskola

Nyelvi előkészítő

osztály működik-e?

Folyik-e szakképzés?

Csorna 3 0 0 1 3

Győr 33 4 2 9 26

Győr kistérség 1 0 0 0 0

Kapuvár 1 0 1 0 1

Kapuvár kistérség 1 0 0 0 1


Sopron 11 1 2 5 7

Sopron-Fertőd kistérség 1 0 0 0 1

Tét kistérség 0 0 0 0 0

Pannonhalma 1 1 0 0 0

Összesen 57 7 5 16 44


Győr-Moson-Sopron megyében 7 oktatási intézményben folyik hat évfolyamos és 5 oktatási

intézményben nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás, összesen 49 osztályban:

Térség

Hat évfolyamos gimnáziumi

oktatás

Nyolc évfolyamos gimnáziumi

oktatás

Hat évfolyamos gimnáziumi

osztályok száma

Nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok

száma

Csorna 0 0 0 0

Győr 4 2 10 12

Győr kistérség 0 0 0 0

Kapuvár 0 1 0 4

Kapuvár kistérség 0 0 0 0

Mosonmagyaróvár 1 0 3 0

Sopron 1 2 4 14

Sopron-Fertőd kistérség 0 0 0 0

Tét kistérség 0 0 0 0

Pannonhalma 1 0 2 0

Összesen 7 5 19 30


70

Hat és nyolc osztályos gimnáziumi osztályok száma a megyében intézményenként:

Intézmény 5. osztályok

száma 6. osztályok



száma Összesen

Révai, Győr1 0 0 1 1 2

Kazinczy, Győr2 2 2 2 2 8

Czuczor, Győr3 0 0 1 1 2

Apor, Győr4 0 0 2 2 4

Prohászka, Győr5 0 0 1 1 2

Péterfy, Győr6 1 1 1 1 4

Felsőbüki, Kapuvár7 1 1 1 1 4

Kossuth, Mosonmagyaróvár8

0 0 1 2 3

Széchenyi, Sopron9 0 0 2 2 4

Berzsenyi, Sopron10 2 2 2 2 8

Szent Orsolya, Sopron11

1 2 2 1 6

Pannonhalma12 0 0 1 1 2

Összesen 7 8 17 17 49

1Révai Miklós Gimnázium és Kollégium 2Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium 3Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium 4Apor Vilmos Római Katolikus Óvoda, Általános iskola, Alapfokú Művészetoktatás, Gimnázium, Informatikai

Szakoktatás és Kollégium 5Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium 6Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda 7Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium 8Kossuth Lajos Gimnázium és Kollégium 9Széchenyi István Gimnázium 10Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) és Kollégium 11Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 12Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium


A tagintézménnyé váló települési iskolák a hatosztályos gimnáziumokhoz is kapcsolódhatnak.

71

A szakképzésre vonatkozó adatok:

Térség Szakiskolai szakképzés

Érettségire épülő

szakképzés

Felsőfokú szakképzés

1 éves 2 éves 3 éves

Csorna 2 2 0 1 2 1

Győr 11 18 2 12 20 12

Győr kistérség 0 0 0 0 0 0

Kapuvár 1 0 0 0 1 1

Kapuvár kistérség 1 1 1 0 1 0

Mosonmagyaróvár 1 3 0 5 2 2

Sopron 5 7 1 2 8 1

Sopron-Fertőd kistérség

0 1 0 1 1 0

Tét kistérség 0 0 0 0 0 0

Pannonhalma 0 0 0 0 0 0

Összesen 21 32 4 21 35 17


Mezőgazdaság, élelmiszeripar és ezzel rokon területeken a megyében 6 helyen folyik

valamilyen szintű szakoktatás (Csorna, Kapuvár, Csermajor, Mosonmagyaróvár, Sopron

Fertőd) a következő oktatási intézményekben:

− Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

− Berg Gusztáv Szakiskola

− Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és Kollégium

− Haller János Általános, Szakképző és Szakközépiskola

− Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium

− Porpáczy Aladár Középiskola, Szaktanácsadó Intézmény és Kollégium

72

Az iskolaépületek állapota a megyében:

Térség Korszerű,

kifogástalan Jó

Kisebb felújításra

szorul

Átfogó felújításra,

bővítésre szorul

Csorna 0 1 0 2

Győr 3 10 15 7


Kapuvár 0 1 1 0



Sopron 1 5 2 4



Pannonhalma 1 0 0 0

Összesen 6 17 24 14


Az iskolaépületek 39,3%-a kisebb felújításra, míg 23%-a átfogó felújításra, bővítésre szorul.

Az iskolaépületek felszereltsége

Térség Korszerűen és jól felszerelt

Megfelelő Gyengén felszerelt

Rossz, elavult

Csorna 0 3 0 0

Győr 4 29 2 0


Kapuvár 1 1 0 0



Sopron 3 6 3 0



Pannonhalma 1 0 0 0

Összesen 10 45 6 0


A megye középiskoláinak 90,2%-a megfelelően, illetve jól felszerelt, míg alig 9,8%-a gyengén

felszerelt, és nincs rossz, elavult felszereltséggel működő középfokú oktatási intézmény.

73

Az iskolák taneszközökkel való felszereltsége

Térség Korszerűen és jól

felszerelt Megfelelő

Gyengén felszerelt

Rossz, elavult

Csorna 0 3 0 0

Győr 6 25 4 0


Kapuvár 0 2 0 0



Sopron 5 7 0 0



Pannonhalma 1 0 0 0

Összesen 15 41 5 0


A megye középiskoláinak 91,8%-a megfelelően, illetve jól felszerelt taneszközökkel, míg alig 8,2%-a

gyengén felszerelt és nincs rossz, elavult felszereltséggel működő középfokú oktatási intézmény.

Az iskolaépületek helyiségei

Térség Tantermek

száma Számítógép-

terem Tornaterem Könyvtár

Étkeztetés (konyha)1

Csorna 47 7 3 3 1

Győr 733 83 30 26 24

Győr kistérség 11 1 0 1 1

Kapuvár 30 3 2 2 2

Kapuvár kistérség 13 2 1 1 1


Sopron 229 28 11 12 6

Sopron-Fertőd kistérség 15 4 1 1 1

Tét kistérség 0 0 0 0 0

Pannonhalma 10 1 1 1 1

Összesen 1201 144 55 52 41

1 saját konyha, önkormányzati vagy vállalkozási formában megoldott étkeztetés


74

1.6.4.2. A tanulólétszám

A megye középfokú intézményeinek nappali tagozatán 25 668 fő tanult a 2005/2006.

tanévben az 1999/2000. tanévi 22 767 fővel szemben, ami 4881 fős emelkedés az említett

időszakhoz képest.

A középfokú oktatási intézmények tanulói létszámadatának változása:

Intézmény típusok Létszám a 1999/2000.

tanévben Létszám a 2005/2006.

tanévben

Gimnázium 9-12. évfolyam 6 963 7 903

Gimnázium 5-8. évfolyam 1 657

Szakközépiskola 10 271 10 246

Szakiskola 5 533 5 788

Felzárkóztató 9-10. évfolyam 74

Összesen 22 767 25 668


Jelenlegi osztályok és osztálylétszámok (2005/2006. tanév):

Térség Osztályok száma Tanulók száma

Csorna 42 1078

Győr 562 15402

Győr kistérség 4 31

Kapuvár 27 705

Kapuvár kistérség 9 166

Mosonmagyaróvár 93 2525

Sopron 208 5472

Sopron-Fertőd kistérség 13 299

Tét kistérség 0 0

Pannonhalma 10 313

Összesen1 968 25991 1A tanulók számában a különbség onnan adódik, hogy nem minden középiskola a 2005.10.01-jei statisztikai

adatokat adta meg.


75

Várható osztályok és osztálylétszámok a következő két tanévben:

Osztályok száma Tanulók száma

Várható osztályok és osztálylétszámok (2006/2007. tanév)

974 26432

Várható osztályok és osztálylétszámok (2007/2008. tanév)

908 25982


Várhatóan a 2006/2007. tanévben bekövetkezik az előrejelzések szerint egy enyhe osztály –

(6 osztály, 0,6%) és tanuló szám növekedés (441 tanuló, 1,7%), amit a következő tanévben,

2007/2008-ban már csökkenés követ.

A 2004/2005. tanévben végzett tanulók továbbtanulási mutatói:

Létszám a 2004/2005.

tanév végén

Végzős tanulók száma (2004/2005. tanév) 6209

OKJ-s képzésen továbbtanulók száma 1448

Egyetemen továbbtanulók száma 984

Főiskolán továbbtanulók száma 1083

Nem tanul tovább 2216

Nincs adat 478


A felsőfokú oktatási intézményekben továbbtanulók száma a végzősök 33,3%-a, míg OKJ-s

képzésen valamilyen szakmát tanulók száma 24%-a.

A helyben járó és a bejáró tanulók száma a 2005/2006. tanévben a következőképpen alakult:

Tanulók létszáma 2005/2006. tanév

A székhelytelepülésen lakó, helyben iskolába járó 11392

Kollégista 3597

Más településről érkező (bejáró) 11517


A bejáró tanulók közül jelenleg senki nem közlekedik iskolabusszal vagy a falugondnoki

szolgálat gépjárművével, tömegközlekedéssel 10 316 tanuló jár iskolába (38,9%), míg egyéni

megoldással (szülők vagy nevelők gépkocsival szállítják) 474 fő (1,8%).

76

1.6.4.3. A pedagóguslétszám

Az alkalmazott pedagógus létszám a következő módon változott az 1999/2000. tanévhez képest:

Meg kell jegyezni azonban, hogy a 2005/2006. tanévi adatoknál nem különíthető el tisztán az

alap és középfokon tanító alkalmazottak száma, mert számos intézményben alap és középfokú

oktatás is működik és nagy az áttanítások száma.

Egy fő pedagógusra eső tanulói létszám 10,02.

Középiskolai pedagógusokra vonatkozó adatok

Térség Teljes foglalkozású Részfoglalkozású Nyugdíjas

Csorna 74 16 7

Győr 1239 204 63

Győr kistérség 6 5 2

Kapuvár 52 2 2

Kapuvár kistérség 24 0 2


Sopron 413 50 36

Sopron-Fertőd kistérség 25 6 0


Pannonhalma 38 10 4

Összesen 2069 308 128


A nagyfokú pedagógus munkanélküliség ellenére a megyében a középfokú oktatásban még

mindig 128 nyugdíjas pedagógust foglalkoztatnak az oktatási intézmények, ami az összes

foglalkoztatott pedagógus létszám 5%-a.

A változó pedagógus óraszámok, és az alapozó szakaszban a nem szakrendszerű oktatás

kiterjesztése (és a kirendelés intézménye, továbbá az utazó és helyettesítő pedagógus hálózat

kiépítése) jelentős hatást fog gyakorolni a pedagógusok foglalkoztathatóságára.

Segítő pedagógusok száma:

Térség Oktatástechnikus Diákönkormányzatot segítő

pedagógus

Csorna 1 3 Győr 18 24 Győr kistérség 0 1

77

Térség Oktatástechnikus Diákönkormányzatot segítő

pedagógus

Kapuvár 0 2 Kapuvár kistérség 0 1 Mosonmagyaróvár 1 5 Sopron 3 10 Sopron-Fertőd kistérség 0 1 Tét kistérség 0 0 Pannonhalma 1 1 Összesen 24 48


1.6.5. Kollégiumi ellátás

A kollégium, mint a közoktatási rendszer önálló intézménye speciális feladatokat lát el. A

szabad iskola választás lehetőségének megteremtése érdekében a megye oktatási intézményei

közül 36 működtet kollégiumot az alábbi szervezeti formákban:

Térség Önálló

intézmény

Többcélú intézmény részeként

Intézményi fenntartói társulás

keretében

Más szervezeti keretek között

működik

Csorna 0 2 0 0

Győr1 0 1 0 0

Győr, önkormányzati 1 10 0 0

Győr, egyéb fenntartású 3 4 0 0


Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének Kollégiuma

1 0 0 0

Kapuvár 0 0 0 0

Kapuvár kistérség2 0 1 0 0


Sopron 1 7 0 0

Sopron-Fertőd kistérség3 0 1 0 0


Pannonhalma 0 1 0 0

Összesen 6 30 0 0

1 , Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon

2 Ujhelyi Imre Élelmiszer-ipari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és Kollégium 3 Porpáczy Aladár Középiskola, Szaktanácsadó Intézmény és Kollégium


78

A megyében nem működik kollégium intézményi fenntartói társulás keretében, vagy más

szervezeti keretek között.

A kollégiumok megoszlása fenntartó szerint:

Fenntartó Intézmények száma

Települési önkormányzat 16

Megyei önkormányzat 6

Fenntartói társulás 1

Kistérségi társulás 0

Kht. 0

Alapítvány 2

Egyház 8

Minisztérium 2

Egyetem 1

Magán 0


A tanulók száma a 2005/2006. tanévben:

Térség

Alapító okirat szerint

megállapí-tott férőhely

Alap-, középfokú és

szakképzésben résztvevők

száma

Felsőokta-tásban

résztvevők száma

Kihasz-náltság %

Sajátos nevelési

igényű az összlét-számból

Helyben lakó

tanulók száma

Csorna 168 152 0 90 5 0

Győr1 128 97 0 76 88 6

Győr, önkormányzati

1390 1357 45 101 1 0

Győr, egyéb fenntartású

1051 624 157 74 0 6

Győr kistérség 0 0 0 0 0 0


100 74 3 77 0 0

Kapuvár 0 0 0 0 0 0

Kapuvár kistérség2

130 63 1 49 0 0

Mosonmagyaróvár 205 147 0 72 23 0

79

Térség

Alapító okirat szerint

megállapí-tott férőhely

Alap-, középfokú és

szakképzésben résztvevők

száma

Felsőokta-tásban

résztvevők száma

Kihasz-náltság %

Sajátos nevelési

igényű az összlét-számból

Helyben lakó

tanulók száma

Sopron 1155 979 0 85 129 52

Sopron-Fertőd kistérség3

154 130 0 84 0 0

Tét kistérség 0 0 0 0 0 0

Pannonhalma 350 301 0 86 0 2

Összesen 2390 1943 4 81 245 60


A kollégium taneszközökkel való felszereltsége:

Térség Korszerűen és jól felszerelt

Megfelelő Gyengén felszerelt

Rossz, elavult

Csorna 0 1 1 0

Győr1 0 0 1 0

Győr, önkormányzati 0 6 5 0

Győr, egyéb fenntartású 2 5 0 0



0 1 0 0

Kapuvár 0 0 0 0

Kapuvár kistérség2 0 1 0 0


Sopron 1 5 2 0

Sopron-Fertőd kistérség3 0 1 0 0


Pannonhalma 1 0 0 0

Összesen 5 21 9 1


A megyében csak 1 kollégium taneszközökkel való felszereltsége nem megfelelő (2,8%), 9

gyengén felszerelt (25%), de a többsége, összesen 21 kollégium megfelelően felszerelt (58%),

és korszerűen és jól felszerelt 5 (13,9%).

80

1.6.6. Alapfokú művészetoktatási feladatellátás

Maga a művészeti nevelés és oktatás alap- és középfokú közoktatási intézményeink

fokozatosan háttérbe szoruló kötelező tevékenysége. Ehhez társul, ezt egészíti ki, vagy az így

keletkezett hiányt pótolja az alapfokú művészetoktatás. A magyar közoktatás legkésőbb

intézményesült, s csak napjainkra kiteljesedő ága a művészetoktatás. Megjelenésekor csak a

közoktatásról szóló 1993. évi LXXlV. törvény nevesítette először az alapfokú

művészetoktatási intézményt, mint önálló iskolatípust. Az 1980-as évek végéig

intézményesített művészetoktatáson szinte kizárólagosan a zeneiskolai oktatást lehetett érteni.

A változtatást a zeneoktatás mellett megjelenő új művészeti ágak (képző- és iparművészeti ág,

táncművészeti ág, színművészet-bábművészeti ág) oktatása iránti növekvő igény

kényszerítette ki. Az alapfokú művészetoktatás átfogó tartalmi szabályozása jóval a törvényi

deklarációt követően, csak 1998-ban jelent meg a 27/1998 (Vl. 10.) MKM rendelet

formájában. A törvény és a miniszteri rendelet közötti időszakot jogalkalmazási és működési

bizonytalanságok terhelték. A tartalmi szabályozás hiánya sok esetben helytelen gyakorlatot

rögzített és állandósított, melynek hatásai máig terhelik a művészetoktatás gyakorlatát. A

megyében az első művészetoktató iskolák a helyi önkormányzatok által fenntartott

zeneiskolák voltak.

A feladatellátás rendszerében a törvényalkotó az alapfokú művészetoktatásról való

gondoskodást a megyei önkormányzatok kötelezettségévé tette. Az 1993. évi törvényi

szabályozást követően a megyei önkormányzat, mint az ellátás jogszabályban nevesített

felelőse, elsődlegesen a gazdaságilag meg nem alapozott működési kondícióiból következően

a közben egyre erőteljesebben növekvő igénybevevői kör ellenére sem teremtette meg az

ellátás feltételeit. Ez a helyzet szabad teret nyitott különböző megoldások keresésének.

Mindenek előtt e területen is megjelentek szolgáltatásaikkal a nem önkormányzati fenntartók.

Ez a fejlemény alapvetően új helyzetet teremtve rendkívül gyors mozgásba hozta a

szakterületet, s mára a megye településeinek döntő hányadában helyben biztosított

szolgáltatásként érhető el az alapfokú művészetoktatás. A gyors elterjedést segítette, hogy ezt

megelőzően, vagy ezzel párhuzamosan a korábban közművelődési szakterülethez tartozó,

nagyobb részt a gyermek és ifjúsági korosztályra épülő amatőr művészeti mozgalom

működési feltételrendszere teljességgel kiüresedett a fenntartói és működtetői háttér

megszűnésével. Mindezek mellett az önkormányzatok megalakulását követően saját

településük önbecsülése és presztízse megalapozottságát is remélték a művészetoktatás

befogadásától vagy feltételeinek biztosításától. Az utóbbi évek újabb tendenciája, hogy a

települési önkormányzatok saját általános iskolájuk többcélúvá szervezésével maguk teremtik

81

meg a művészetoktatás feltételeit, nem ritkán ettől is remélve a saját közoktatási

intézményükben a fenntartás és a működőképesség kondícióinak javulását.

Mindezekkel a törekvésekkel - szerkezetileg is és tevékenységét tekintve is - mára egy

rendkívül színes és gazdag intézményhálózat alakult ki. A megyében a már működő

intézmények mellett megjelentek a:

− nem önkormányzati fenntartásban működő önálló alapfokú művészetoktatási

intézmények a művészetoktatás egy ágában folytatott tevékenységgel (csak

zeneoktatás, csak néptánc oktatás stb.);

− nem önkormányzati fenntartásban működő önálló alapfokú művészetoktatási

intézmények a művészetoktatás több ágában folytatott tevékenységgel (zeneoktatás

+ képzőművészet stb.);

− önkormányzatok által fenntartott többcélú közoktatási intézmények (általános

iskola + alapfokú művészetoktatási intézmény).

E folyamat következménye egy sajátos intézményi struktúra létrejötte. Az

önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények közül 24 intézmény végez

alapfokú művészetoktatást. Ezek közül mindössze 5 a tiszta profilú művészetoktatási

intézmény, a többi közös igazgatású közoktatási intézmény vagy általános művelődési

központ.

A önkormányzatok által fenntartott intézményeket és az azokban alapfokú

művészetoktatást végző pedagógusok adatait a 10. sz. melléklet tartalmazza.

Ezek az intézmények alapfeladataikat túlnyomóan székhelyeiken látják el. Telephelyek

működtetése rájuk nem jellemző. Működésük bejáratott, biztonságos, tárgyi és személyi

feltételeik az átlagosnál jobbnak mondhatók. Ismertségük és elfogadottságuk a köztudatba

beépült. A székhelyen kívüli településekről továbbra is fogadnak tanulókat, beiskolázási

gondjaik nincsenek. Az alapfokú művészetoktatás „eltömegesedése” létüket nem

veszélyezteti.

Az alapfokú művészetoktatás gyakorlatában az igazi fordulatot a nem önkormányzati

intézmények hálózatának kiépülése jelenti. Az első ilyen intézmény megjelenése megyénkben

alig több mint tíz éves múltra tekint vissza. Igen erőteljes számszerű gyarapodás az 1998-

2004. évek között regisztrálható.

82

Sajátosságaik:

1. Fenntartójuk általában közhasznú társaság, vagy alapítvány. Megyénkben összesen

húsz ilyen intézmény működik. A húsz intézmény fenntartója közül nyolc közhasznú

társaság, tizenegy alapítvány, egy pedig a Dunántúli Református Egyházkerület, mely

megyénk két településén telephelyeket működtet.

2. A fenntartók általában közoktatási tevékenység befogadására alkalmas ingatlannal

nem rendelkeznek, így alapfeladataikat szinte kizárólagosan bérelt ingatlanokban

végzik. A művészetoktatást a jelenleg érvényben lévő jogszabályi rendelkezés szerint

legalább öt éves időtartamra befogadó helyek néhány ritka kivételtől eltekintve más

alapfeladatot végző, általában önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények

vagy művelődési otthonok.

3. Valamennyi nem önkormányzati fenntartó az intézményi székhelyen kívül

telephelyeken is szervez közoktatási tevékenységet. A húsz intézmény összesen 135

telephelyet működtet megyénkben. Van olyan fenntartó megyénkben, amelyik a

székhelyen kívül 31 telephellyel rendelkezik.

4. Az összes nem önkormányzati fenntartású művészetoktatási intézményt tekintve 13

fenntartó és az általa alapított intézmény székhelye található Győr-Moson-Sopron

megyében, 7 intézmény székhelye és fenntartója más megyéből működtet nálunk egy

vagy több telephelyet. A fenntartók egyike-másika több száz kilométerre székel az

általa ellátandó közoktatási tevékenységtől. A nem megyei fenntartók az ország

legkülönbözőbb tájegységein székelnek. Van olyan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei

fenntartó is, amelyik Tivadar községből 11 telephelyet működtet megyénkben. Ezek

mögött a szerveződések mögött általában személyes kapcsolatok állnak.

5. A nem önkormányzati fenntartók közel 80 %-a egynél több művészeti ágban jogosult

közoktatási tevékenység ellátására.

6. A nem önkormányzati fenntartású intézményeket és fenntartóikat erős terjeszkedési

hajlandóság jellemzi, gyorsan és rugalmasan igyekeznek kielégíteni minden lehetséges

igényt. Az intézményi alapító okiratokat és a működési engedélyeket nagy többségük

általában évente változtatja. Visszafejlesztésre, telephely vagy intézmény törlésére alig

akad példa. Vagyis a változás majdnem mindig fejlesztést, terjeszkedést, új művészeti

ág vagy tanszak bevezetését jelenti.

A megye településein fellelhető alapfokú művészetoktatási tevékenységek főbb mutatóit a

mellékletben a 11. sz. melléklet tartalmazza.

83

1.6.7. Felnőttoktatás

Az iskolarendszerű felnőttoktatás, a „második esély” iskolája olyan iskola(rendszer), amely

egyrészt azoknak a fiataloknak ad lehetőséget tanulmányaik folytatására, akik a

tankötelezettség teljesítése előtt maradnak ki az iskolából, vagy középfokon nem tudnak/nem

akarnak továbbtanulni. Másrészt azoknak a felnőtteknek nyújt esélyt, akik korábban

félbehagyott tanulmányaikat kívánják befejezni, vagy a meglévő mellé újabb, magasabb

iskolai végzettséget akarnak szerezni annak érdekében, hogy visszakerüljenek, illetve

stabilizálják pozíciójukat a munka világában.

Ebből adódóan az iskolát látogatók életkora, társadalmi helyzete, műveltsége, motiváltsága

rendkívül differenciált. Ebben a környezetben kell eleget tennie a „második esély iskolájának”

az EU-konform igényeknek és megalapozni az „élethosszig tartó tanulást”.

A Megyei Munkaügyi Központ 2006. februári adatai szerint (9. sz. melléklet)

− a regisztrált álláskeresők 69,6%-a, 8 339 fő nem rendelkezik érettségivel.

− Ezen belül 338-an (2,8%) nem fejezték be a 8 általánost,

− 3 330 munkanélküli (27,8%) csak alapfokú végzettséggel rendelkezik.

Fegyelemre méltó adat a 25 évesnél fiatalabb álláskeresők száma: 2089 fő (17,4%), akiknek

különösen az iskolarendszerű felnőttoktatásban „lenne a helyük”.

1.6.7.1. A felnőttoktatás szervezeti formái, típusai Győr-Moson-Sopron megyében

Az alap- és középfokú iskolarendszerű felnőttoktatás intézményei többnyire a nappali

rendszerű képzést folytató iskolák tagozataiként (20), kisebb számban (5) önálló

intézményként működnek. Számukat tekintve többségükben a megyei jogú városokba

(Sopron és Győr) koncentrálódnak, a kistérségekben a térségi központokban működik egy-két

felnőttoktatási intézmény az alábbi összesítés szerint:

Felnőttoktatás iskolatípus szerint Felnőttoktatás szervezeti forma

szerint Település/

kistérség alapfokú

gimn., szakköz. (érettségire készít fel)

szakképzés nappali esti levelező egyéb

Győr 2 1 7 4 5 9 0

Győri kistérség 2 1 7 4 5 9 0

Sopron 0 2 5 1 3 3 0

Fertőd 0 0 1 0 0 1 0

84

Felnőttoktatás iskolatípus szerint Felnőttoktatás szervezeti forma

szerint Település/

kistérség alapfokú

gimn., szakköz. (érettségire készít fel)

szakképzés nappali esti levelező egyéb

Sopron-Fertődi kistérség

0 2 6 1 3 4 0

Csorna 0 2 0 1 1 0 0

Csornai kistérség 0 2 0 1 1 0 0

Kapuvár 0 1 0 0 1 1 0

Kapuvári kistérség 0 1 0 0 1 1 0

Mosonmagyaróvár 0 0 1 0 0 1 0

Mosonmagyaróvári kistérség

0 0 1 0 0 1 0

Tét 0 1 0 1 0 0 0

Téti kistérség 0 1 0 1 0 0 0

Pannonhalma 0 0 0 0 0 0 0

Pannonhalmi kistérség

0 0 0 0 0 0 0

Összesen 2 7 14 7 10 15 0


A megyei iskolarendszerű felnőttoktatási intézmények típusai fenntartó szerint:

Fenntartó

Intézmény típusa Települési önkorm.

Megyei önkorm.

Fenntartói társulás

Kistérségi társulás

Egyéb Össz.

nappali

esti alapfokú

levelező 1 1 (magán) 2

nappali 2 3 (alapítvány) 5

esti 4 4 gimnázium/

szakközépisk. levelező 4 4

nappali 1 2 (alapítvány) 3

esti 4 2 (alapítvány) 6 szakképzés levelező 6 3 (alapítvány,

egyetem) 9


85

1.6.7.2. Alapfokú felnőttoktatás

Alapfokú felnőttoktatási intézmény mindössze 2 működik a megyében. Ez a viszonylag kis

szám magyarázható a tanulók létszámának csökkenésével, és az általános iskolák abbéli

törekvésével, hogy a tanulásban lassan haladó, nehezen kezelhető, „túlkoros” gyerekeknek

iskolán belül teremtsenek megoldást. Mindemellett a közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy

a tankötelezettségi kort betöltött tanuló az általános iskola befejezése nélkül kerüljön

szakiskolába, amely elvégzése után lehetősége adódik szakmát tanulni.

1.6.7.3. Középfokú felnőttoktatás

Az intézményi kínálat szélesnek mondható, hiszen az általános képzést biztosító gimnázium

mellett a szakközépiskolák is kiveszik részüket a felnőttoktatásból, valamint az esti/levelező

tagozaton – érettségi nélkül – szakmai végzettség is megszerezhető.

Az érettségit nyújtó intézmények száma 7, ezekben nappalin 5, estin 4 és levelezőn 4

szervezeti formában lehet tanulni. Szakképesítés 14 szakképző intézményben szerezhető meg

nappali, esti illetve levelező rendszerű képzés formájában.

Egyre több olyan osztály működik a megyében, amely olyan fiatalokból áll, akik az első

szakma megszerzése után iratkoznak be nappali rendszerű középfokú felnőttoktatási

intézménybe az érettségi megszerzése céljából (ifjúsági osztályok). A képzés sikerét

bizonyítja, hogy Sopronban a 2004/2005. tanévben a végzős tanulók 30 %-a továbbtanult

felsőoktatási intézményben.

1.6.7.4. A felnőttoktatás alkalmazottai

A megyében az oktatók 28%-a kinevezéssel, 10%-a szerződéssel, 62%-a óraadóként vesz

részt a felnőttoktatásban. Így várhatóan a rendszerben dolgozók többségének

szakmai/módszertani innovativitására kevéssé lehet számítani.

1.6.8. Szakszolgálati feladatellátás

A feladat gazdája a hatályos szabályozás szerint a megye, de ha a kistérség vállalja a

feladatok ellátását, akkor a megyének megszűnik az ellátási kötelezettsége, mert ettől kezdve

a kistérségnek kell a feladatról gondoskodnia. A megye és a kistérségek is elkezdték a

szakszolgálati feladatellátás hatékonyabb megoldását. Az adatfelvétel időszakában az

intézményvezetők az alábbi módon nyilatkoztak a szakszolgálat ellátottságáról.

86


folytató intézmények* Középfokú oktatást végző intézmények

Szakszolgálat ellátott, részben ellátott 160 98 6

Szakszolgálat nem ellátott 30 34 0**

%-os arány: 84% 74% Az igényelt szakszolgálati

ellátás biztosítása megoldott

* Az alapfokú oktatást folytató intézmények adatai Győr város adatait nem tartalmazzák!

** Középfokon az igényelt szakszolgálati feladatokat a megyében a kijelölt 6 intézmény ellátja, a többi középfokú intézményben szakszolgálati feladat ellátására igényt nem jeleztek az intézményvezetők.


A kistérségek az alábbi területeken vállalták a feladatok ellátását: gyógypedagógiai

tanácsadás (109 település), fejlesztő felkészítés (37 település) tanulási képességet vizsgáló

szakértői és rehabilitációs tevékenység (egy kistérség, de nem működik), nevelési tanácsadás

(64 település), logopédiai ellátás (136 település), pályaválasztási tanácsadás (egy kistérség),

konduktív pedagógiai ellátás (egy kistérség), gyógytestnevelés (29 település). A győri

kistérség valamennyi szakszolgálati ellátást felvállalt. A kistérségek által el nem látott

feladatokat a megyének kell megszerveznie, koordinálnia.

A Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladatát a megye egész területén ellátja, de a

vizsgálandók nagy száma és az intézményi kapacitás hiányossága miatt az ellátás

hosszadalmas, nehézkes. Sopron, Győr és Mosonmagyaróvár városok működtetnek Nevelési

Tanácsadót, melyek részben kistérségi feladatokat is ellátnak. A megye Csorna városában

működtet Nevelési Tanácsadót. Jelenleg a pannonhalmi és a téti kistérség ezirányú

feladatellátása nem saját fenntartású intézményen belül történik.

1.6.9. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet valamennyi a közoktatási törvényben

szabályozott és a megyei önkormányzat számára előírt szakmai szolgáltatást ellátja.

A korábbi években a feladatellátás elsősorban az óvodákra és iskolákra irányult, a fenntartói

és szülői, valamint diákokat érintő szolgáltatás kevéssé kapott hangsúlyt. Az elmúlt 10 évből

az utolsó kettő kivételével a pedagógiai szakmai szolgáltatás alig irányult a középiskolák felé.

Az intézményi szolgáltatás mellett inkább a külföldi projektekben történő részvételt

szorgalmazták a korábbi vezetők, ahol az intézeti és attól független egyéni (egyéni

vállalkozás, BT stb.) feladatvégzés és finanszírozás összefonódott, nehezen áttekinthetővé

87

vált. Az elmúlt években megtörtént a szolgáltatás közoktatási törvényben szabályozott

területeinek lefedése, a szolgáltatás újraépítése.

A MPI szolgáltatása kiterjed valamennyi megyei településre, beleértve a megyei jogú

városokat is, továbbá a kistérségekre és megállapodás alapján a régió egyes településeire is.

A MPI fenntartotta a szaktanácsadói rendszert, mert fontosnak tartja a helybevitt szolgáltatás

magas szakmai színvonalának biztosítását. Szorgalmazta a módszertani képzéseket, a mérés-

értékelés intézményi elfogadását és szakmai hasznosítását. A pedagógiai tájékoztatás,

tanügyigazgatás, jogi szolgáltatás kiterjedt az intézményekre, a pedagógusokra és szülőkre,

valamint a fenntartókra is. Az utóbbi három évben jelentősen megnövekedett a fenntartói,

kistérségi szolgáltatás igénybevétele. Az országos, megyei és térségi versenyek szervezésében

az intézeti tevékenység nélkülözhetetlen. Egyre nagyobb a kereslet a jól szervezett

tankönyvbemutatók, illetve a pályaválasztási tanácsadás iránt. Az intézet felnőtt képző

intézetként is számos pedagógus és egyéb képzést szervez.

Az alapító okiratban nemcsak az ellátandó, hanem az ingyenes szolgáltatások köre is

pontosan definiált. Ugyanitt a pedagógiai intézetnek további feladatokat is megállapított a

fenntartó. Nevezetesen: a megyei közoktatási feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési

és fejlesztési terv felülvizsgálatának koordinálása, illetve a többcélú kistérségi és egyéb

közoktatási társulások működésének módszertani segítése. Ezek a feladatok elsősorban azt a

célt szolgálják, hogy a kistelepülések érdemi szakmai segítséget kapjanak közoktatási

feladatellátásuk minél optimálisabb megszervezéséhez, teljesítéséhez.

2. A KÖVETKEZ Ő ÉVEK VÁRHATÓ KÖZOKTATÁSI TENDENCIÁI

Az alábbi gondolatok túlmutatnak a megyei közoktatás-fejlesztési terv szűken értelmezett

feladatrendszerén, de szükségesnek tartjuk ezeket az alapvetéseket megfogalmazni, hogy a

politikusok minden fórumon támogassák, képviseljék ezeket az elveket a közoktatás

fejlesztése, modernizációja érdekében.

2.1. A közoktatás várható vagy szükségesnek tartott alakulása a következő években

A helyi, térségi, megyei oktatásszervezés és feladat ellátás optimalizálásához elengedhetetlen

szükséges a megyék, a megyei jogú városok, a kistérségek és a települések ellátási

kötelezettségének és hatáskörének pontos definiálása.

88

Kívánatos lenne egy a jelenleginél sokkal átláthatóbb, egyszerűbb törvényi szabályozás mind

a közoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó szabályozók, mind a közalkalmazotti törvény és

a hozzá kapcsolódó szabályozókat illetően.

− Meg kell teremteni annak kötelezettségét, hogy az ágazati törvényekben előírt

tervezési és fejlesztési dokumentumok betöltsék szerepüket, azokat ne lehessen az

érintett szereplőknek folyamatosan figyelmen kívül hagyni.

− A középfokú közoktatási intézmények városi, térségi, megyei (regionális) szintű

fenntartásának, alapításának, szerkezetváltásának és megszüntetésének – figyelemmel

a sokféle típusú fenntartóra – kötelező összehangolása elengedhetetlen a

munkaerőpiaci igények és a tanulói érdeklődés (iskolaválasztás) függvényében. Ez

különösen igaz a szakképzési kínálat szerkezeti meghatározására, illetve a 6 és 8

évfolyamos középiskolák vonatkozásában. A szakképzésben, a szakképzési szerkezet

kialakításában meghatározóbb szerepet kell kapnia a gyakorlati képzések és moduláris

rendszerű oktatás mellett a kamaráknak.

− Célszerű lenne az azonos szakmacsoportban képző intézményeket hálózatban

működtetni. A szükséges változtatáshoz jó lehetőséget teremthet pl. a konzorciumi

együttműködés, a tagintézményi hálózat kiépítése. Egy ilyen szakiskolai struktúra,

a tagintézményenkénti működtetés kiválóan biztosítaná az egy intézményen belüli

horizontális mozgást a tanulók számára. Jól szolgálná a szakiskolai és

szakközépiskolai képzés szakterületenkénti, szakmacsoportonkénti összehangolása

azt az igényt, hogy az oktatási rendszert elhagyók mindenképpen szerezzenek egy

alapképesítést, hogy beléphessenek a munkaerő-piacra. Ezt oldaná meg a

szakiskolai képzés. Ugyanakkor a tanulóknak megfelelő átmenetet is biztosítana az

alacsonyabb fokú képzéstípusból a magasabb szintű szakközépiskolába.

− A pedagógusok foglalkoztatásánál az óraszámok változása függvényében keresni

kell annak lehetőségét, hogy az állástalan, de pedagógiailag képzett szakembereket

hogyan lehetne a szociális szférába, illetve a szolgáltatási szektorba átirányítani.

− Az egyre jelentősebb számú magatartászavaros, SNI tanulók integrált foglalkoztatásánál

s egyéb foglalkoztatási formánál is ki kell alakítani a két pedagógussal vagy a

pedagógus mellett asszisztens bevonásával szervezett munkaformát, hogy adott csoport

adott foglalkozásait munkamegosztásban láthassák el.

− Szakmailag és hatáskörileg meg kell erősíteni az intézményvezetői szintet. A

vezetői pályázatok kiírása előtt a fenntartóknak minden esetben szakmai

ellenőrzést kellene végeztetni. Ez alapján már a pályázatokban megjelenhetnének a

vizsgálatban feltárt problémák, mind megoldandó vezetői feladatok. Szükséges

lenne, hogy minden intézményvezető rendelkezzék munkaköri leírással.

89

− Meg kell tartani, de rugalmasabbá kell tenni a közalkalmazottak jogállását

szabályozó törvény merev közalkalmazotti foglalkoztatási formáját.

− A készség- és képességfejlesztés mellett a NAT-ban mellékletként meg kell

fogalmazni a közös nemzeti minimumot.

2.2. A beiskolázás alakulása, a megye intézményrendszerének alakulása

A tanulólétszám csökkenése, a pedagógusok foglalkoztatásának alakulása (óraszámok

változása, tagiskolai rendszer erősítése, a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése), a szakos

ellátás utazó pedagógusokkal és a helyettesítési rendszer működtetésével történő biztosítása,

továbbá a költséghatékonyabb működtetés, a kistérségek bekapcsolódása a közoktatási

feladatellátásba egyaránt azt jelzik, hogy a jelenlegi intézményfenntartó szerkezet több

helyen megváltozik.

Az óvodák és alsó tagozat helyben tartása mellett megerősödik a tagintézményi rendszer,

továbbá megjelenhet a kistérségek intézmény fenntartási szerepe, vagy együttműködése a

mikrocentrumokkal az 5-8. évfolyamok kötelező iskoláztatását biztosítandó. Ez a megyei

intézményszám csökkenését, intézményenként a létszám és csoportszám optimálisabb

szervezését eredményezheti. Tovább árnyalhatja a megye közoktatási rendszerét az egységes

iskolát érintő szabályozás.

Az óvodai és általános iskolai alapellátás jól szervezetten megoldott. A szakmai szolgáltatás

is. A szakszolgáltatás most szerveződik újjá, hatékonyabb ellátással. Az alapfokú

művészetoktatás elsősorban a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények által

lefedett. A tanulói és munkaerőpiaci igények, illetve a felsőoktatási továbbtanulás miatt a

középfokú oktatás jelenlegi kínálati, szerkezeti, költséghatékonysági, szervezési, működtetési

paraméterei jelentős kihívást tartalmaznak az oktatás-nevelés minőségi szolgáltatását, a

fenntartást, az ellátást és az együttműködést érintően.

2.2.1. A kereslet-kínálat alakulása a megye középfokú oktatásában 2003-2006 között

A megye középfokú oktatási struktúrájában a kereslet-kínálat alakulását, a változások irányait

a meghirdetett férőhelyszámok, valamint a jelentkező és felvett tanulólétszám jelzik (80.

számú táblázat). A kínálati oldalt az egyes iskolák, iskolatípusok férőhelyei jelentik. Az

intézményekbe felvett tanulók számából és a férőhelyszámból számítható a feltöltöttségi,

vagy kihasználtsági mutató, vagyis az, hogy az egyes iskolák, iskolatípusok milyen

kihasználtsággal működnek, milyen arányban vannak üres, feltöltetlen férőhelyei.

90

férőhely jelentkezők első helyen jelentkezők

felvettek első

helyen felvettek

kereslet férőhely kihaszn.

Első h. felvett/első

h. jel.

2003 6815 19951 5927 5172 3857 87% 76% 65%

2004 7085 20872 5665 5112 3877 80% 72% 68%

2005 7314 22165 5771 5217 3758 79% 71% 65%

2006 7302 23497 5761 5182 3671 79% 71% 64%

74. számú táblázat. Adatszolgáltatás: Educatio Kht. Közoktatási Információs Iroda

A középfokú intézményekben 2003-tól 2006-ig közel 500-zal nőtt a meghirdetett férőhelyek

száma (8. számú ábra). Ugyanakkor a jelentkező tanulók száma nem követte ezt a bővülést. A

felvett tanulók száma alig (1%) emelkedett ebben az időszakban (8. számú ábra). Ezzel

párhuzamosan, és ennek következtében a középfokú intézmények férőhely kihasználtsága

csökkent. (80. számú táblázat)

4500

5000

5500

6000

6500

7000

7500

2003 2004 2005 2006

férőhely felvettek

9. számú ábra

A felvett létszám 1%-os ingadozása mellett a férőhelyek száma 7 százalékponttal növekedett

3-4 év alatt. A korábbi fejezetekben bemutatott megyei demográfiai adatok és az országos

előrejelzések azt valószínűsítik, hogy 2010-ig középfokon várhatóan kismértékű

tanulólétszám csökkenéssel kell számolni.

Érdemes és szükséges átgondolni a jelenlegi intézményi struktúrát a ráfordítások, a

költséghatékony működtetés vonatkozásában. Ha nem történik változás, egyre

kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek a finanszírozás szempontjából a középfokú intézmények

és fenntartóik. Ez a többiek törvény adta lehetősége a helyzet optimalizálására.

Tovább árnyalja a képet az iskolatípusonkénti helyzet áttekintése. (75. számú táblázat)

91

férőhely jelentkezők első helyen jelentkezők

felvettek első

helyen felvettek


első h. felvett/első

h. jel

2003 2326 7373 2516 1875 1520 108% 81% 60%

2004 2654 7637 2301 1919 1587 87% 72% 69%

2005 2740 8050 2289 1889 1524 84% 69% 67% gim

n.

2006 2720 8399 2393 1871 1436 88% 69% 60%

2003 2500 8166 2223 2043 1509 89% 82% 68%

2004 2530 8520 2136 1927 1455 84% 76% 68%

2005 2663 9653 2364 2117 1479 89% 79% 63% szak

közé

p

2006 2704 10392 2247 2168 1489 83% 80% 66%

2003 1989 4412 1188 1254 828 60% 63% 70%

2004 1901 4715 1228 1266 835 65% 67% 68%

2005 1911 4462 1118 1211 755 59% 63% 68% szak

isk.

2006 1878 4706 1121 1143 746 60% 61% 67%


A 75. számú táblázat adataiból azt látjuk, hogy a kihasználtság szempontjából a szakiskolák

vannak a legrosszabb helyzetben, ez az iskolatípus rendelkezik a legtöbb üresen maradt

férőhellyel. A meghirdetett férőhelyek közel 40%-át nem töltik fel, nincs rá igény, nincs

jelentkező. Elgondolkodtató, hogy 2003-tól szinte semmit nem változott a helyzet, négy év

alatt sem sikerült a kedvezőtlen tendencia megváltoztatása, az üres, kihasználatlan férőhelyek

megszüntetése. (10. számú ábra)

A szakiskolai férőhelyekre alacsonyabb az igény (10. számú ábra, piros vonal), mint a

felvettek száma (fekete vonal), ami arra utal, hogy a tanulók jó része kényszerből tanul itt,

nem ez volt az eredeti továbbtanulási szándéka. Vélhetően ez a körülmény is szerepet játszik a

szakiskolai tanulók sokat emlegetett rendkívül alacsony tanulási motivációjában. A 10. számú

ábra jól szemlélteti, hogy mennyire elszakadt a meghirdetett férőhelyek száma (kék vonal) a

kereslettől, a reálisan felvehető tanulólétszámtól (piros, fekete vonal). És négy év óta nem

tapasztalható változtatási szándék!

92

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2200

2003 2004 2005 2006

szakiskola férőhely szakiskola igény szakiskola felvett

10. számú ábra.

Hasonló a kép a gimnáziumok esetében is (11. számú ábra). Érthetetlen, hogy miközben

2003-tól a felvett tanulólétszám viszonylagos állandóságot (fekete vonal), 2006-ban

kismértékű csökkenést, az igény a gimnáziumok iránt szintén csökkenést (piros vonal) mutat,

a meghirdetett férőhelyek száma dinamikusan emelkedik (kék vonal).

1800

2000

2200

2400

2600

2800

2003 2004 2005 2006

gimnázium férőhely gimnázium igény gimnázium felvett

11. számú ábra.

Legkedvezőbb a szakközépiskolákban a helyzet (12. számú ábra). A kihasználtsági mutató itt

a legmagasabb értékű (80%), bár még így is 20% az üresen maradt férőhely. A

szakközépiskolák kihasználtsága 2003-tól mintegy 2 százalékpontot csökkent, hasonlóan a

szakközépiskolák iránti igénycsökkenéshez (piros vonal), miközben a meghirdetett férőhelyek

száma folyamatosan nőtt (kék vonal).

93

1800

2000

2200

2400

2600

2800

2003 2004 2005 2006

szakközép férőhely szakközép igény szakközép felvett

12. számú ábra.

Összegezve:

Az adatok jól mutatják, hogy a megyei középfokú oktatásban a kereslet és kínálat nem felel

meg egymásnak.

A középfokú oktatás keresleti oldalának meghatározó mutatószáma a jelentkezők aránya. A

jelentkezők közül pedig az igazi keresletet, az egyes intézmények iránti közvetlen igényt a

tanulók első számú jelentkezéseinek aránya jelzi. A kínálati oldalt mindig a meghirdetett

férőhelyek száma mutatja meg.

Az egyes iskolatípusokban a korábbiakban már bemutatott beiskolázási adatok,

tanulólétszámok alakulása alapján az állapítható meg, hogy alapvetően nem a kereslet

határozta meg a kínálati oldal alakulását. A vizsgált időszakban 2003-tól a meghirdetett

férőhelyek száma a gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben nőtt, a szakiskolában

kismértékben csökkent. Ugyanakkor a jelentkező és felvett tanulók száma a gimnáziumban és

a szakiskolában csökkent, a szakközépiskolában nagyon kismértékben nőtt.

2.2.2. A kereslet-kínálat alakulása a megye középfokú oktatásában a 2005/2006. tanévben

A megye középfokú intézményeinek nappali tagozatára történő továbbtanulási jelentkezések

jellemzőit a 2005/2006-os tanévben a 76. számú táblázat mutatja.

férőhely jelentkezési

szám első helyen jelentkezők

felvettek első

helyen felvettek


első h. felvett/első

h. jel

7302 23497 5761 5182 3671 79% 71% 64%


94

A középfokú intézmények a 2005/2006-os tanévre 7302 férőhelyet hirdettek meg. A felvett

tanulók száma 5 761 fő, a férőhely kihasználtság 71%-os, vagyis 29%-kal, azaz 2 120

férőhellyel többet tartanak fenn jelenleg a megyében középfokon, mint ami szükséges.

Az adatok szerint a jelentkező tanulói létszám (5 761 fő) 10%-a (579 fő) a rendes felvételi

eljárás keretében egyik középfokú intézménybe sem nyert felvételt. Az ő elhelyezésük

rendkívüli felvételi eljárás keretében történik.

Elgondolkodtató az első helyen felvett és első helyre jelentkező tanulók 64%-os aránya, ami

azt jelenti, hogy a diákok közül csak 64%-uk tanulhat abban az intézményben, ahol eredetileg

is szeretett volna, azaz minden harmadik tanuló nem.

Összesített adatok a megye középfokú oktatási intézményeiről iskolatípusonként

férőhely jelent-kezők

első helyen jelent-kezők

felvettek első

helyen felvettek


első h. felvett/első h.

jel

gimnázium 2720 8399 2393 1871 1436 88% 69% 60%

szakközép 2704 10392 2247 2168 1489 83% 80% 66%

szakisk. 1878 4706 1121 1143 746 60% 61% 67%


Iskolatípusonként (83. számú táblázat) vizsgálva a továbbtanulási szándékokat és a felvett

tanulók számát megállapítható, hogy legmagasabb számban ebben a tanévben a

gimnáziumokba jelentkeztek a diákok. Némileg alacsonyabb a szakközépiskolába az

irányultság, és számottevően kevesebb - a gimnáziumi és szakközépiskolai jelentkezéseknek

mintegy fele - a szakiskolai.

A megyei középfokú intézmények 9. évfolyamán a férőhely kihasználtság legkedvezőbb a

szakközépiskolában (80%), és legalacsonyabb a szakiskolában (60%), a gimnáziumokban

69%. Vagyis a szakközépiskolák 20%-ban, a gimnáziumok 31%-ban, a szakiskolák 40%-ban

tartanak fenn üres férőhelyeket.

Győr-Moson-Sopron megyében 24 gimnáziumi, 31 szakközépiskolai, 19 szakiskolai, és 5

speciális szakiskolai képzéstípusban folytathatják tanulmányaikat a 8. osztályt elvégző

diákok. (78. számú táblázat)

Az intézmények nagy része nem tiszta profilú, több helyen egy iskolán belül mindhárom

képzéstípus (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) is megtalálható.

95

Város Gimnáziumi képzést ellátó

intézmény

Szakközépiskolai képzést ellátó

intézmény

Szakiskolai képzést ellátó

intézmény

Spec. szakisk. képzést ellátó

intézmény

Csorna 1 2 2 1

Győr 13 16 8 1

Fertőd 1

Kapuvár 1 1 1

Mezőörs 1


Pannonhalma 1

Sopron 5 7 5 3

Vitnyéd 1 1

Összesen: 24 31 19 5


Győr-Moson-Sopron megyében a középfokú feladatellátás 9 településen valósul meg.

A városok gimnáziumi, szakiskolai és szakközépiskolai feladatot ellátó intézményeinek

száma jelentős különbségeket mutat. Figyelemre méltó, hogy a megyében fenntartott

középfokú intézmények mintegy fele Győr Megyei Jogú Városban működik.

Legnagyobb számban a szakközépiskolai képzést ellátó intézmények várják a

továbbtanulókat. Jelentősen kevesebb a gimnáziumi, és szakiskolai képzést nyújtó

feladatellátási hely.

Annak eldöntéséhez, hogy van-e szükség struktúraváltásra, struktúramódosításra, vagy ez a

megyei oktatási szerkezet megfelel-e a szülői, tanulói igényeknek, a munkaerő-piaci

elvárásoknak, az intézmények iránti igényeket, a kereslet-kínálat viszonyát érdemes

áttekinteni iskolatípusonként, intézményeként.

2.2.2.1. A kereslet-kínálat viszonya a gimnáziumi képzésben

Intézmény (rövidített elnevezéssel)


első helyen jelentkezők

felvet-tek

első helyen felvettek


Révai Miklós 170 1017 328 170 147 193% 100%

Kazinczy Ferenc 130 968 245 130 104 188% 100%

Pannonhalmi Bencés 62 115 94 61 59 152% 98%

Krúdy Gyula 132 1221 172 132 67 130% 100%

Eötvös József Evang. Gimn. 47 189 59 44 37 126% 94%

Berzsenyi Dániel 130 370 159 129 100 122% 99%

96

Intézmény (rövidített elnevezéssel)



felvet-tek



Bercsényi Miklós 160 640 189 160 106 118% 100%

Szabadhegyi 94 369 101 93 69 107% 99%

Péterfy Sándor 68 126 70 60 45 103% 88%

Széchenyi István 140 335 137 117 95 98% 84%

Felsőbüki Nagy Pál 64 150 60 60 54 94% 94%

Móra Ferenc 68 620 61 65 32 90% 96%

Apor Vilmos 140 197 114 116 98 81% 83%

Szent-Györgyi 64 164 50 52 36 78% 81%

Magyar Műhely 20 24 15 15 12 75% 75%

Vas- és Villamosipari 30 98 19 24 15 63% 80%

Prohászka 67 85 42 44 38 63% 66%

Czuczor 105 104 65 73 61 62% 70%

Csornai 105 273 51 50 33 49% 48%

Szent Orsolya 119 142 47 49 43 39% 41%

Forrás Waldorf 35 32 13 12 11 37% 34%

Kossuth Lajos Gimn. 618 770 182 189 152 29% 31%

Fundamentum 12 8 3 3 2 25% 25%

Piarista 140 61 24 23 19 17% 16%

79. számú táblázat. A gimnáziumi képzés iránti kereslet adatai. MPI adatfelvétel 2005.

A meghirdetett férőhelyek számából (mint kínálati oldal) és az adott helyre első helyen

jelentkezők (mint igényoldal) számából számítható a kereslet százalékos mutatója. Ezt

szemlélteti a 13. számú ábra bal oldali része, melyből látható, melyek azok a gimnáziumok,

ahol a férőhelyek számát meghaladja a jelentkezési igény, illetve megnevezhetők azok a

gimnáziumok, ahol a felkínált férőhelyekre a jelentkező igény nem kielégítő.

97

17%

25%

29%

37%

39%

49%

62%

63%

63%

75%

78%

81%

90%

94%

98%

103%

107%

118%

122%

126%

130%

152%

188%

193%

0% 50% 100% 150% 200%

Piarista

Fundamentum

Kossuth Lajos

Forrás Waldorf

Szent Orsolya

Csornai

Czuczor

Prohászka

Vas- és Villamosipari

Magyar Műhely

Szent-Györgyi

Apor Vilmos

Móra Ferenc

Felsőbüki Nagy Pál

Széchenyi István

Péterfy Sándor

Szabadhegyi

Bercsényi Miklós

Berzsenyi Dániel

Eötvös József

Krúdy Gyula

Pannonhalmi Bencés

Kazinczy Ferenc

Révai Miklós

16%

25%

31%

34%

41%

48%

70%

66%

80%

75%

81%

83%

96%

94%

84%

88%

99%

100%

99%

94%

100%

98%

100%

100%

0% 50% 100%

13. számú ábra.

A 13. számú ábra jobb oldali része azt mutatja, hogy a férőhelyhiány, illetve felesleg nincs

mindig szinkronban a feltöltöttséggel. Létezik olyan intézmény is, ahol a nem kielégítő igény

ellenére jó a kihasználtság, mert a férőhelyhiány miatt felvételt nem nyert diákok másod-,

vagy harmadsorban betöltik néhány gimnáziumban a férőhelyeket.

2.2.2.2. A kereslet-kínálat viszonya a szakközépiskolai képzésben

A szakközépiskolai képzés iránti kereslet adatait mutatja a 80. táblázat.

intézmény szakma-csoport

férő-hely

jelent-kezők


felvet-tek



Győri Tánc 25 108 45 25 24 180% 100%

Krúdy Gyula 99 623 175 99 69 177% 100%

Jedlik Ányos 149 1129 251 149 110 168% 100%

98

intézmény szakma-csoport

férő-hely

jelent-kezők


felvet-tek



Soproni Idegenforgalmi 56 345 92 54 39 164% 96%

Eötvös József 32 131 51 32 29 159% 100%

Pálffy Miklós 120 1320 164 120 66 137% 100%

Kovács Margit 23 82 30 23 18 130% 100%

Bercsényi Miklós 64 368 67 64 24 105% 100%

Veres Péter 60 280 62 60 37 103% 100%

Hild József 90 429 92 90 69 102% 100%

Pattantyús-Ábrahám 120 579 116 106 65 97% 88%


Fáy András 90 293 75 83 64 83% 92%

Nyugat Magyarországi 128 274 105 108 98 82% 84%

Richter János 25 29 20 14 14 80% 56%

Handler Nándor 118 364 91 105 67 77% 89%

Hunyadi Mátyás 90 296 68 62 45 76% 69%

Csukás Zoltán 134 322 100 109 88 75% 81%

Deák Ferenc 96 687 70 94 55 73% 98%

Bolyai János 84 257 61 65 53 73% 77%

Baross Gábor 128 682 91 116 77 71% 91%

Kossuth Lajos Győr 64 212 36 45 23 56% 70%

Lukács Sándor 224 655 124 223 119 55% 100%

Porpáczy Aladár 120 107 53 59 53 44% 49%

Lippai János 44 76 18 24 17 41% 55%

Szent-Györgyi A 96 182 34 64 32 35% 67%

Ujhelyi Imre Él 30 30 10 13 10 33% 43%

Vocational Academy 200 110 45 53 41 23% 27%

Haller János 105 103 14 19 13 13% 18%

80. számú táblázat. A szakközépiskolai képzés iránti kereslet adatai. MPI adatfelvétel 2005.

Megyei szinten az iskolatípusok közül a szakközépiskola iránt mutatkozik a legnagyobb

igény. Örvendetes, hogy a szakképzésben résztvevők nagy százaléka érettségizik a megyében,

tehát megnyúlik, minőségileg javul az általános képzés időszaka, szélesebb körű a szakmai

alapozás. Az ilyen rendszerű szakmai oktatásban résztvevők rugalmasabban tudnak

alkalmazkodni a munkaerő-piaci igényekhez, a társadalmi, gazdasági változások

következtében fellépő gyakori átképzési szükségszerűségekhez. Ugyanakkor nem lehet

figyelmen kívül hagyni, hogy néhány szakközépiskola kihasználtsága rendkívül alacsony.

További vizsgálódást igényelne ezen okok feltárása. Vagy nem megfelelő az oktatás

színvonala, vagy nem az igényeknek megfelelőek a képzési irányok. A 14. számú ábra a

99

gimnáziumoknál már korábban kifejtett számítások szerint mutatja a kereslet-kínálat

viszonyát, az intézmény kihasználtságát.

13%

23%

33%

35%

41%

44%

55%

56%

71%

73%

73%

75%

76%

77%

80%

82%

83%

97%

97%

102%

103%

105%

130%

137%

159%

164%

168%

177%

180%

0% 50% 100% 150% 200%

Haller János

Vocational Academy

Ujhelyi Imre Él

Szent-Györgyi A

Lippai János

Porpáczy Aladár

Lukács Sándor

Kossuth Lajos

Baross Gábor

Bolyai János

Deák Ferenc

Csukás Zoltán

Hunyadi Mátyás

Handler Nándor

Richter János

Nyugat Magyarországi

Fáy András

Pattantyús-Ábrahám

Vas- és Villamosipari

Hild József

Veres Péter

Bercsényi Miklós

Kovács Margit

Pálf fy Miklós

Eötvös József

Soproni Idegenforgalmi

Jedlik Ányos

Krúdy Gyula

Győri Tánc

18%

27%

43%

67%

55%

49%

100%

70%

91%

77%

98%

81%

69%

89%

56%

84%

92%

88%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

96%

100%

100%

100%

0% 50% 100% 150%

14. számú ábra.

Figyelembe véve a 14. számú ábra mindkét oldalát egyértelműen megnevezhetők azok a

szakközépiskolák, melyekben az igény-és kihasználtsági szint jó, illetve láthatók azok a

szakközépiskolák is, ahol sem az igény, sem a kihasználtsági szint nem elégíti ki a

kívánatosnak tartott mértéket.

Összességében elmondható, hogy a megye szakközépiskolai képzése iránt van kereslet, ami

egyrészt támogatja a minőségi kimenetel lehetőségét, másrészt növelheti az intelligens,

érettségizett, szakképzett munkaerő kiáramlását a munkaerő-piaci környezetbe. Ugyanakkor

feltétlen figyelembe kell venni az ábrákból leolvasható jelzéseket, miszerint igényoldalról

100

vannak preferált, és vannak kevésbé elfogadott intézmények ebben az iskolatípusban is, ami

az oktatási struktúra módosításának szükségességére utal.

2.2.2.3. A kereslet-kínálat viszonya a szakiskolai képzésben

A szakiskolai kereslet-kínálat alakulása mutatja a legkedvezőtlenebb képet. A férőhelyek

kihasználatlansága ebben a képzéstípusban a legnagyobb. A felvett tanulók alacsony létszáma

és a nagyszámú üres férőhely fokozza a finanszírozási nehézségeket, hisz a szakképzés

egyébként is nagyobb ráfordításokat igényel és költségesebb az általános képzésnél

(gimnáziumok).

intézmény szakmacsoport férő-hely

jelent-kezők

első helyen jelent-kezők

felvet-tek

első helyen felvet-

tek


Doborjáni Ferenc 30 5 2 2 2 7% 7%

Ujhelyi Imre 30 18 2 2 2 7% 7%

Haller János 216 142 28 41 24 13% 19%

Berg Gusztáv 215 147 41 49 36 19% 23%

Kossuth Lajos Csorna 108 159 40 40 25 37% 37%

Jókai Mór 60 190 30 52 18 50% 87%

Széchenyi István 10 5 5 5 5 50% 50%

Danubius Hotels vendéglátás-id.forgalom 26 26 14 14 13 54% 54%


Arany János 40 37 23 23 19 58% 58%

Hunyadi Mátyás 180 425 104 99 71 58% 55%

Tóth Antal könnyűipar 10 7 6 6 6 60% 60%

Kovács Margit könnyűipar 33 100 20 31 16 61% 94%

Lukács Sándor Gépészet 192 437 127 145 103 66% 76%

Soproni Idegenforgalmi 109 246 75 91 65 69% 83%

Gábor László 170 520 118 135 92 69% 79%

Pálffy Miklós kereskedelem-marketing 56 286 39 56 17 70% 100%

Handler Nándor 75 278 57 68 48 76% 91%

Kozmutza Flóra könnyűipar 25 21 20 20 20 80% 80%

Speciális Szakiskola könnyűipar 68 88 57 68 56 84% 100%

Kossuth Lajos Győr 72 471 73 50 28 101% 69%

Csukás Zoltán mezőgazdaság 32 94 34 32 28 106% 100%

Veres Péter 60 506 104 60 34 173% 100%

Krúdy Gyula vendéglátás-id.forgalom 56 431 104 56 23 186% 100%


101

Újra kell gondolni, hogy egy megyében van-e szükség 19 szakiskolai képzést ellátó

intézményre, érdemes-e 50% alatti férőhely kihasználtsággal működő feladatellátási helyeket

fenntartani? (15. számú ábra)

7%

7%

13%

19%

37%

50%

50%

54%

57%

58%

58%

60%

61%

66%

69%

69%

70%

76%

80%

84%

101%

106%

173%

186%

0% 50% 100% 150% 200%

Doborjáni Ferenc

Ujhelyi Imre

Haller János

Berg Gusztáv

Kossuth Lajos Győr

Jókai Mór

Széchenyi István

Danubius Hotels

Vas- és Villamosiparim

Arany János

Hunyadi Mátyás

Tóth Antal

Kovács Margit

Lukács Sándor

Soproni Idegenforgalmi

Gábor László

Pálffy Miklós

Handler Nándor

Kozmutza Flóra

Speciális Szakiskola

Kossuth Lajos Csorna

Csukás Zoltán

Veres Péter

Krúdy Gyula

7%

7%

19%

23%

37%

87%

50%

54%

60%

58%

55%

60%

94%

76%

83%

79%

100%

91%

80%

100%

69%

100%

100%

100%

0% 50% 100% 150%

15. számú ábra.

A 81. számú táblázat és a 15. számú ábra adatai jól példázzák, hogy a kereslet-kínálat nincs

minden szakiskolában összhangban. A rendelkezésre álló adatbázis adatai azt mutatják, hogy

nagyon magas a párhuzamos képzések száma a megye szakiskoláiban, és

szakközépiskoláiban.

Pl. a könnyűipar szakmacsoportban 11 helyen folyik képzés, ugyanakkor az egyes

intézmények kihasználtsága ebben a szakmacsoportban alacsony, tehát sok a kihasználatlan

102

férőhelyek száma. Indokolt lenne a racionalizálás. Hasonló a helyzet a gépészet és

vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportok esetében is, 8-8 helyen képeznek tanulókat

ezekben a szakmacsoportban.

Kistérség

Eg

észs

égü

gy

Eg

yéb

szo

lg.

Ele

ktro

tech

nik

a

Éle

lmis

zerip

ar

Ép

ítés

zet

Fai

par

Gép

észe

t

Info

rmat

ika

Ker

.-m

ark

üzl

. ad

mi.

Kö

nnyűip

ar

Kö

rny.

véd.

-víz

gaz

d.

Kö

zgaz

das

ág

Kö

zlek

edés

Mezőg

azd

aság

Műv.

, kö

zműv.

ko

mm

.

Okt

atás

Szo

ciál

is s

zolg

.

Üg

yvite

l

Veg

yip

ar

Ven

dég

látá

s-id

.forg

.

Csornai 1 2 1 1 1 1 2 1 1

Győri 1 2 4 1 2 1 3 2 1 3 1 4 2 1 3 1 1 1

Kapuvári 1 2 1 1 1 1 1 2

Mosonmagyaróvári 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2

Soproni-Fertődi 1 1 1 1 3 1 2 2 4 1 1 4 2

Összesen 2005-ben: 2 5 5 4 6 7 8 6 6 11 2 7 2 7 3 2 1 1 0 8

2003-as helyzet összehasonlításként:

2 4 6 5 6 5 8 4 6 6 2 8 2 5 3 1 0 1 0 6

A pannonhalmi és téti kistérségben nincsen középfokú nappali rendszerű szakképzés.


3. A MEGYE KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI CÉLJAI, FELADATAI

3.1. Stratégiai célok

− A döntéshozóknak (települési önkormányzatok képviselő testületei) azt kell szem

előtt tartaniuk, hogy a településeknek nem intézmény fenntartási, hanem feladat-

ellátási kötelezettségük van a közoktatást érintően.

− Az önkormányzatok a számukra kötelező közoktatási faladataik ellátását helyben

és egyedül abban az esetben vállalják, ha annak feltételeit biztosítani tudják.

− Az önkormányzatok a számukra nem kötelező közoktatási feladat ellátását csak

akkor vállalják, ha annak gazdasági és minőségi feltételeit biztosítani tudják. A

minőségében nem megfelelő feladatellátás nem lehet kiegészítő pénzügyi források

eszköze sem a városokban, sem a községekben.

103

− Az óvodai ellátást és az 1-4. évfolyamok ellátását célszerű helyben vagy a

lakóhelyhez minél közelebb megoldani önálló intézmény működtetésével, vagy

akár társulási, akár tagintézményi keretben, akár egyéb formában. Fontos, hogy a

szolgáltatás minél kisebb teherrel elérhető legyen, s gyermek, a tanuló a lehető

legjobb minőségű szolgáltatást kapja meg a kistelepüléseken is.

− Az 5-8. évfolyamoknál úgy kell szervezni az ellátást, hogy a szakos lefedettség és

a tárgyi környezet (pl. tornaterem) biztosított legyen. Ehhez – elsősorban kistérségi

szervezésben – meg kell teremteni a helyettesítési rendszert. Biztosítani kell

csoportonként a megfelelő létszámú óvodapedagógust és dajkát. Természetessé

kell tenni, hogy egy-egy pedagógus több településen, vagy egy város több

iskolájában is feladatot lásson el azért, hogy az esélyteremtés jegyében a szakos

ellátást minden tanuló megkaphassa. Erre az intézményvezetők is legyenek

fogadókészek, együttműködők.

− A középiskolai kínálatnál az elmúlt évek tapasztalatai tükrében megállapítható,

hogy a demográfiai változás és a munkaerő-piaci igények ellenére elsősorban az

önkormányzati fenntartású intézményi szerkezet jelentősen nem változott. A

jövőben sokkal hatékonyabban kell összehangolni az intézményi szerkezet kínálati,

a szülői-tanulói kereslet és a munkaerő-piaci elvárások hármas szempontját. Egyes

középiskolák férőhely-kihasználtsága nagyon alacsony, a mutatók egyre romlanak.

− Minél több tanuló számára biztosítani kell az emelt szintű érettségire való

felkészülést, felkészítést.

− Meg kell erősíteni a kollégiumot, mint közoktatási intézményt. Ez jelenti a tárgyi

feltételrendszer korszerűsítését éppúgy, mint a jobb, szakmailag képzettebb

személyi feltételrendszer megerősítését.

− Erősíteni kell a nevelési-oktatási intézményekben a nevelés szerepét. Ehhez több

délutáni foglalkozást, közösségi együttlétet kell rendelni.

− A pedagógiai programok alapján minden intézményben biztosítani kell az

átjárhatóságot.

− Erősíteni kell a közoktatási intézmények tájékoztatási, együttműködési kötelezettségét.

A szülőknek, tanulóknak kérdéseikre minden esetben szakszerű, érdemi választ kell

adni. Szem előtt kell tartani a gyermek, tanuló mindenek felett álló érdekét.

− Körültekintően kell eljárni a vezetői pályázatok kiírásakor, a vezetői programok

értékelésekor. A nevelőtestületektől meg kell követelni, hogy a vezetői szakmai

104

programot írásban, szakmai érvek mentén értékeljék, megjelenítve a többségi és

kisebbségi véleményt, érveket. Javasoljuk, hogy a fenntartók a vezetői

pályázatokat szakemberek bevonásával szakmailag értékeltessék.

− Ki kell emelni, erkölcsileg és anyagilag is elismerve megbecsülésüket

nevelőtestületi és települési szinten egyaránt azon pedagógusokat, akik emberi és

szakmai szempontból példaképek, köztiszteletben álló személyiségek. Őket

nemcsak a diákok, hanem pedagógus társaik elé is mintaként kell állítani.

− Meg kell teremteni a szak- és szakmai szolgáltatások feladatellátását. Ebben kerülni

kell a párhuzamos intézményszerkezetet, de a lefedettséget minden területen

biztosítani kell. Arra kell törekedni, hogy a szakmai és költséghatékonysági

szempontokra tekintettel a gyermekek és tanulók lakóhelyükhöz vagy a közoktatási

intézményhez a lehető legközelebb (megye, városok, kistérségek, mikrocentrumok,

körzetközpontok, települések, intézmények) és a legoptimálisabb időben vehessék

igénybe az ellátást. A megyének, megyei jogú városoknak és kistérségeknek

törekedniük kell arra, hogy együttműködési megállapodásokkal tegyék hatékonyabbá

a feladatellátás szervezését és működtetését (pl. kistérségi, mikrotérségi, városi szinten

szükséges lenne összehangolni és a munkatervekben is rögzíteni a nevelőtestületi

értekezletek, továbbképzések időpontjait).

− Meg kell erősíteni a Nevelési Tanácsadó hálózatát, kiépítettségét. Ugyancsak meg

kell erősíteni a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság működését, hogy vizsgálatait gyorsabban és a felhasználók igényeinek

megfelelőbben szervezve tudja végezni. Célszerű megoldásként mihamarabb végig

kell gondolni a megyei feladatok nagyobb koordinációs lehetőségét, jobb

intézményi struktúrában, költséghatékonyabban történő megvalósítással. Erősíteni

kell a városi és megyei önkormányzatok együttműködését ezen a területen.

− Szükséges az alapfokú művészetoktatás valamennyi művészeti ágának,

tagozatának biztosítása. Ennek keretében erősíteni kell az önkormányzati, állami

fenntartású intézményhálózatot. Az önkormányzati és nem önkormányzati

fenntartású intézmények működési engedélyének kiadásánál, illetve megvonásánál

törekedni kell az előírások maximális megkövetelésére. A szakmai munka

hatékony, pénzügyi fedezetet biztosító ellenőrzése, a szakosság biztosítása

meghaladja a megyei fejlesztési tervben rögzíthető célokat.

− Meg kell teremteni a fenntartóknak a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és

felszerelési jegyzékben foglaltaknak megfelelőn a tárgyi infrastruktúrát.

105

− A közoktatási törvény 2006. évi módosítását követően törekedni kell arra, hogy a

csoportbontások mellett nagyobb szerepet kapjanak a délutáni foglalkozások,

szakkörök, sportkörök.

− A megyei közoktatás középfokú intézményrendszerének és szakmaszerkezetének

összehangolása, stratégiai céljai:

o Meg kell oldani a különböző iskolatípusok és a szakképzés legalább

megyei szinten történő szerveződését, összehangolását.

o A szakképzési struktúra racionalizálása jelentős átalakítást igényel, mert

rendkívül elaprózott a képzési struktúra.

o A szakképzés térségi, megyei integrációjának megoldását, a hatékonyság és

eredményesség fejlődését a központi szakképző központok, TISZK-ek –

vagy hasonló irányítású együttműködések – létrehozása jelenthetné. Ezzel

egyidőben megvalósulhatna a profiltisztítás és a források ésszerűbb

felhasználása is. A folyamatban törekedni kell a kamarák szakképzésbe

történő aktívabb bevonására.

− Fontos lenne, hogy a munkaügyi központok és a szakképzés iskolarendszere

azonos fogalomrendszerrel dolgozzon, és az iskolarendszerű képzés paraméterei

harmonizáljanak a munkaügyi központ által nyilvántartott paraméterekkel.

− Továbbra is támogatni kell a megyében élő hátrányos helyzetű tanulók társadalmi

és munkaerő-piaci integrációját, a 8. osztályt be nem fejezett tanulók

felzárkóztatását az oktatás és szakmai képzés által.

− A megye által fenntartott középfokú intézmények fenntartói formájának racionalizálása

szükséges. Amennyiben a városok további középfokú intézményeket adnak át a

megyének, azok működtetését a Megyei Közoktatás-fejlesztési Terv és Nyugat-

dunántúli Regionális Szakképzés-fejlesztési Programokkal összhangban kell realizálni.

− Kerülni kell azt, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók azért kapjanak

integrált ellátást, mert az magasabb normatívát jelent, illetve a csoportlétszám

számításnál dupla vagy háromszoros szorzót eredményez. A fenntartó támogatja,

hogy a megyei szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét minden

esetben a közoktatási törvény 4. § (7) pontja b)-c) szakaszaira tekintettel végezze.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy integrációt akkor valósítsanak meg a közoktatási

intézmények, ha arra valóban szükség van, és ha ahhoz adottak a személyi és

tárgyi feltételek. Minden érintett számára meg kell adni a személyes

foglalkozáshoz szükséges szakembert és időkeretet.

106

− Törekedni kell arra, hogy a pedagógus képzésben, továbbképzésben előtérbe

kerüljön a módszertani képzés. Kiemelt területként kell kezelni a mérés-értékelés

erősítését, a pedagógusok mérési kultúrájának fejlesztését.

− A továbbképzéseket célszerű kistérségi szinten összehangolni s az intézményi éves

munkatervekben ehhez azonos időpontban biztosítani a képzési időket.

− A fenntartóknak ösztönözniük kell az intézményeiket arra, hogy folyamatosan – a

felmérésben érintett valamennyi tanulóra vonatkozóan – feldolgozzák és alkalmazzák

a kompetencia mérések eredményeit. Az eredmények figyelembe vételével szervezzék

részben a kötelező, részben a nem kötelező tanórai foglalkozásokat (differenciált

képességfejlesztés). Továbbá a pedagógusok továbbképzéseit.

− A fenntartók minőségirányítási programjának részeként (ÖMIP) a fenntartók úgy

alakítsák szabályozásukat, hogy a közoktatási intézmények mérés-értékelési

eredményei az intézmények összteljesítménye és a csoportok, osztályok

teljesítménye mellett a nevelő-oktató munkában résztvevőkre is terjedjen ki.

− A pedagógus továbbképzések szervezésekor és minden más esetben is

érvényesüljön a tanóra védelme.

− Meg kell honosítani a tanórák látogatását a szakmai szolgáltatás igénybe vételével,

hogy a pedagógusok megfelelő módszertani segítséget, megerősítést, útmutatást,

visszajelzést kapjanak munkájuk végzéséhez. Ennek realizálásához meg kell

erősíteni a szaktanácsadói rendszert.

− A fenntartónak a pénzügyi, szakmai, törvényességi ellenőrzéseket követően – az

eredmények helyi közzétételével –, ha szükséges, a feltárt hibák, hiányosságok

kiküszöbölésére intézkedési tervet kell készíttetnie és annak végrehajtását ellenőriznie.

− A döntéshozók együttműködésével meg kell valósítani, hogy a közoktatási

feladatellátásra kötelezett önkormányzatok, valamint a feladatellátást önként

vállalók tevékenységüket és érdekeiket ne egymás ellenében, hanem a megye

közoktatásának gazdagítására érvényesítsék.

− A megyének gondoskodnia arról, hogy minden tanévet érintően nyilvánosságra

hozza, melyek azok a középfokú intézmények a megyében, amelyek a

tankötelezettséget és a 8. osztály elvégzése utáni kötelező felvételt biztosítják.

107

3.2. Fejlesztési feladatok

3.2.1. Óvodai ellátás

3.2.1.1. Fejlesztési célok

Ésszerű intézményi összevonásokkal és együttműködésekkel meg lehet teremteni a tárgyi és

személyi feltételek hatékonyabb felhasználásának lehetőségét. A fejlesztési koncepció

lényege az óvodai feladatellátás jobb összehangolása, erőforrásainak célszerű hasznosítása.

Olyan strukturális változtatások megvalósítása, amelyek bővítik és javítják az óvodai

feladatellátás színvonalát.

Javaslatunkban azt az alapelvet követjük, hogy az óvodát helyben megtartsuk. Ugyanakkor

javasoljuk, hogy a fenntartók keressék a lehetőségét a szakmai és pénzügyi szempontok

szerinti leghatékonyabb ellátási forma biztosításának. Ezáltal megvalósítható lesz a megye

összetett használói igényeinek megfelelő szolgáltatási struktúra kialakítása, azzal a

szándékkal, hogy az ellátás szakmai színvonala emelkedjen, ugyanakkor költséghatékonyabb

és törvényes működés legyen megvalósítható.

Az alapszolgáltatások körét a fenntartónak maradéktalanul teljesítenie kell. Az esetleges

intézményi átszervezések nem róhatnak aránytalan terhet az érintett gyermekek, családok

körére.

A fejlesztési javaslat célja, hogy a közoktatási feladatok összehangolása a kistérségekben

jobban átlátható és koordinálható legyen. Ez nem jelenti azt, hogy az adott kistérségen kívül

eső települések közti ésszerű együttműködést ne támogatná. Javaslataink a fenntartó által

rendelkezésre bocsátott demográfiai adatok, az intézményektől kapott gyermek-, és

pedagóguslétszám adatok, illetve a meglévő tárgyi feltételek és a fejlesztési tervek

ismeretében készültek. Az átlaglétszám számításánál az önálló OM azonosítóval rendelkező

intézményt tekintettük egy intézménynek.

Mivel a nagycsoportból iskolába lépő gyermekek számát az adatgyűjtéskor (2005. december,

2006. január hó) még csak becsülni lehetett, a következő nevelési évre előre tervezett

csoportlétszámok csak tájékoztató jellegűek.

A kistérségekhez tartozó városok, megyei jogú városok adatait - bár az összesítő

táblázatokban szerepeltetjük -, nem vettük figyelembe az adott kistérség mutatóinak

elemzésekor, az esetleges torzítások elkerülése érdekében.

108

Összesítő táblázatok kistérségenként

Csornai kistérség

Az óvodai ellátás szervezeti formái a kistérségben:

Település: Az óvodai feladatellátás szervezeti formája: Mely településsel együtt?

Acsalag önálló - Bágyogszovát társulás Bodonhely

Barbacs társulás Maglóca

Bezi társulás Fehértó

Bogyoszló önálló -

Bősárkány társulás Cakóháza, Tárnokréti,

Rábcakapi

Cakóháza társulás Bősárkány

Dör önálló -

Egyed társulás Rábacsanak

Farád önálló -

Fehértó társulás Bezi

Győrsövényház önálló -

Jobaháza önálló -

Kóny önálló -

Maglóca társulás Barbacs

Magyarkeresztúr társulás Rábatamási tagóvodája

Markorabödöge önálló -

Páli önálló -

Pásztori társulás Szil tagóvodája, Csorna

Potyond társulás Magyarkeresztúr

Rábacsanak társulás Egyed

Rábapordány önálló -

Rábasebes társulás Szany

Rábaszentandrás önálló -

Rábatamási társulás Magyarkeresztúr, Potyond

Szany társulás Rábasebes

Szil társulás Pásztori

Szilsárkány önálló -

Vág önálló -


109

Összesítő táblázat:

Létszámok/Átlaglétszámok/ nevelési év:

Férőhely-kihasználtság/ nevelési év %

Megjegyzés TELEPÜLÉS

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 A törvényi előírásnak

Csorna

Arany 6 6 - - - - 75 - -

Rákóczi 154 22 159 23 161 23 77 79 80 *megfelel

CSNOK 193 21 180 20 180 20 85 80 80 *megfelel

Acsalag 27 27 25 25 24 24 108 100 96 *megfelel

Bágyogszovát 49 25 73 24 60 20 65 97 80 **megfelel

Barbacs 33 17 32 16 37 19 78 76 88 **megfelel

Bezi 16 16 20 20 18 18 80 100 90 **megfelel

Bogyoszló 9 9 13 13 15 15 32 46 53 *nem felel meg

Bősárkány 77 26 71 23 60 20 77 71 60 **megfelel

Dör 24 24 25 25 15 15 80 83 50 *2007/2008.

nem felel meg

Egyed 22 22 23 23 27 27 88 92 108 **megfelel

Farád 73 24 67 22 66 22 97 89 88 *megfelel

Győrsövényház 26 26 26 26 19 19 86 86 63 *2007/2008.

nem felel meg

Jobaháza 19 19 14 14 10 10 76 56 40 *nem felel meg

Kóny 105 26 107 27 102 26 105 107 102 *megfelel

Magyarkeresztúr 11 11 11 11 11 11 44 44 44 **nem megfelel

Markorabödöge 16 16 21 21 19 19 64 84 76 *nem felel meg

Páli 11 11 15 15 15 15 55 75 75 *nem felel meg

Rábacsanak 19 19 16 16 11 11 76 64 44 *2007/2008.

nem felel meg

Rábapordány 44 22 35 18 33 17 88 70 66 *2006/2007-től

nem felel meg

Rábaszentandrás 18 18 13 13 14 14 72 52 56 *nem felel meg

Rábatamási 38 19 44 22 30 15 100 92 88 *megfelel

Szany 86 22 86 22 76 19 86 86 76 **megfelel

Szil 44 15 33 17 36 18 48 36 40 **megfelel

Szilsárkány 21 21 20 20 20 20 84 80 80 *megfelel

Vág 16 16 15 15 15 15 64 60 60 *nem felel meg

Összesen: 804 805 733

* az 1993. évi Közoktatási Törvény 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti átlagcsoport létszámok alapján

** a 36/2005 (III.1.) Kormányrendelet 1. számú melléklete alapján


110

Győri kistérség



Abda önálló -

Bőny önálló -

Börcs önálló -

Dunaszeg önálló -

Dunaszentpál önálló -

Enese önálló -

Gönyű önálló -

Győrladamér önálló -

Győrújbarát önálló -

Győrújfalu önálló -

Győrzámoly önálló -

Ikrény önálló -

Kisbajcs társulás Vének

Koroncó önálló -

Kunsziget önálló -

Mezőörs önálló -

Nagybajcs önálló -

Nagyszentjános önálló -

Nyúl önálló -

Öttevény önálló -

Pér önálló -

Rábapatona önálló -

Rétalap önálló -

Töltéstava önálló -

Vámosszabadi önálló -

Vének társulás Kisbajcs


111






Győr Győr Megyei Jogú Város létszámadatait lásd. a város fejlesztési tervében

Abda 93 23 95 24 89 22 93 95 89 *megfelel

Bőny 66 22 68 23 62 21 88 90 82 *megfelel

Börcs 36 36 36 36 30 30 120 120 100 *nem felel meg

Dunaszeg 59 20 58 19 65 22 78 77 86 *megfelel

Dunaszentpál 20 20 21 21 22 22 80 84 88 *megfelel

Enese 68 23 65 22 68 23 90 86 90 *megfelel

Gönyű 104 21 113 23 110 22 83 90 88 *megfelel

Győrladamér 43 22 43 22 50 25 86 86 100 *megfelel

Győrújbarát 192 28 214 31 210 30 101 112 110 *nem felel meg

Győrújfalu 47 24 40 20 40 20 114 100 100 *megfelel

Győrzámoly 76 25 77 26 76 25 101 102 101 *megfelel

Ikrény 61 20 63 21 66 22 101 105 110 *megfelel

Kisbajcs 34 17 31 16 36 18 70 64 75 **megfelel

Koroncó 67 22 67 22 60 20 89 89 80 *megfelel

Kunsziget 45 23 50 25 47 24 90 100 94 *megfelel

Mezőörs 45 23 51 26 45 23 90 100 90 *megfelel

Nagybajcs 17 17 19 19 19 19 68 76 76 *nem felel meg

Nagyszentjános 59 30 62 21 62 21 98 103 103 *nem felel meg

2005/2006-ban

Nyúl 115 23 140 28 159 31 92 112 127 *nem felel meg

2007/2008-ban

Öttevény 83 21 82 21 82 21 83 82 82 *megfelel

Pér 58 19 62 21 65 22 77 82 86 *nem felel meg

2005/2006-ban

Rábapatona 73 24 85 28 85 28 73 85 85 *megfelel

Rétalap 20 20 28 28 28 28 80 112 112 *megfelel

Töltéstava 61 20 52 17 41 13 93 80 63 *nem felel meg

Vámosszabadi 56 28 50 25 50 25 112 100 100 *megfelel

Összesen: 1598 1672 1667




112

Kapuvári kistérség



Agyagosszergény Önálló -

Babót Többcélú intézmény részeként -

Beled Többcélú intézmény részeként -

Cirák Többcélú intézmény részeként -

Gyóró Önálló -

Himod Önálló -

Hövej Önálló -

Kisfalud Önálló -

Mihályi Önálló -

Osli Önálló -

Rábakecöl Többcélú intézmény részeként -

Szárföld Önálló -

Veszkény Önálló -

Vitnyéd Többcélú intézmény részeként -







Kapuvár 331 24 356 25 346 25 94 101 98 * megfelel

Agyagosszergény 19 19 20 20 18 18 38 40 36 *2005/2006-ban

2007/2008-ban nem felel meg

Babót 23 23 23 23 25 25 57 57 62 *megfelel

Beled 104 17 99 17 99 17 83 79 79 *nem felel meg

Cirák 12 12 13 13 11 11 48 52 44 *nem felel meg

Gyóró 13 13 12 12 7 7 65 60 35 *nem felel meg

Himod 13 13 13 13 13 13 52 52 52 *nem felel meg

Hövej 11 11 9 9 10 10 55 45 50 *nem felel meg

Kisfalud 26 26 28 28 20 20 53 57 40 *megfelel

Mihályi 35 18 34 17 28 14 58 56 46 *nem felel meg

Osli 22 22 21 21 18 18 44 42 36 *2007/2008-ban nem felel meg

Rábakecöl 16 16 20 20 22 22 40 50 55 2005/2006-ban

nem felel meg

113





Szárföld 21 21 23 23 21 21 63 69 63 *megfelel

Veszkény 33 17 32 16 31 16 66 64 62 * nem felel meg

Vitnyéd 33 17 30 15 25 13 73 66 55 *nem felel meg

Összesen: 381 377 348




Mosonmagyaróvári kistérség


Település: Az óvodai feladatellátás szervezeti

formája: Mely településsel

együtt?

Ásványráró önálló -

Bezenye többcélú intézmény részeként -

Darnózseli önálló -

Dunakiliti társulás Feketeerdő

Dunasziget önálló -

Halászi önálló -

Hédervár önálló -

Hegyeshalom önálló -

Jánossomorja társulás Várbalog, Újrónafő

Kimle, Napsugár óvoda társulás Károlyháza

Kimle, Szivárvány Óvoda társulás Károlyháza

Lébény önálló -

Levél önálló -

Lipót önálló -

Máriakálnok önálló -

Mecsér többcélú intézmény részeként

2006/2007. önálló -

Mosonszentmiklós önálló -

Mosonszolnok önálló -

Püski társulás Dunaremete, Kisbodak

Rajka önálló -


114






Mosonmagyaróvár 1066 23 571 24 430 24 92 49 37 **megfelel

Ásványráró 66 22 66 22 67 22 88 88 89 *megfelel

Bezenye 49 25 38 19 32 16 65 50 42 *206/2007-től nem felel meg

Darnózseli 59 20 49 16 57 19 78 65 76 *206/2007-től nem felel meg

Dunakiliti 78 26 80 27 77 26 104 106 102 **megfelel

Dunasziget 48 16 46 15 53 18 76 73 84 *nem felel meg

Halászi 85 21 83 21 78 18 85 83 78 *2007/2008-ban nem felel meg

Hédervár 46 23 35 18 33 17 92 70 66 *nem felel meg

Hegyeshalom 113 19 109 18 109 18 75 72 72 *em felel meg

Jánossomorja 193 19 185 19 180 18 110 105 102 **megfelel

Kimle, Napsugár óvoda

43 22 42 21 33 17 57 56 44 **megfelel

Kimle, Szivárvány Óvoda

61 20 61 20 55 18 81 81 73 ** megfelel

Lébény 110 22 109 22 112 22 88 87 89 *megfelel

Levél 54 18 62 21 62 21 72 82 82 *2006/2007-től

megfelel

Lipót 27 27 21 21 20 20 108 84 80 *megfelel

Máriakálnok 45 23 48 24 44 22 90 96 88 *megfelel

Mecsér 23 23 25 25 15 15 62 *2007/2008-tól nem felel meg

Mosonszentmiklós 76 19 78 20 73 18 69 70 66 *nem felel meg

Mosonszolnok 60 20 57 19 53 18 80 76 70 *2006/2007-től nem felel meg

Püski 47 24 50 25 48 24 94 100 96 **megfelel

Rajka 106 27 116 29 118 30 106 116 118 *megfelel

Összesen: 1389 1360 1319




Sopron-Fertődi kistérség



formája: Mely településsel együtt?

Ágfalva önálló -

Csáfordjánosfa Fenntartói társulás Iván

Csapod önálló

Csér Fenntartói társulás Iván

115



Ebergőc Fenntartói társulás Röjtökmuzsaj

Csapod önálló -

Fertőboz Fenntartói társulás Nagycenk

Egyházasfalu önálló -

Fertőd önálló -

Fertőendréd önálló -

Fertőhomok Fenntartói társulás Hidegség

Fertőrákos önálló -

Fertőszentmiklós önálló -

Fertőszéplak önálló -

Harka önálló -

Hegykő Fenntartói társulás Hidegség

Hidegség Fenntartói társulás Fertőhomok, Hegykő

Iván Fenntartói társulás Csáfordjánosfa, Csér,

Pusztacsalád

Kópháza önálló -

Lövő Fenntartói társulás Nemeskér

Nagycenk Fenntartói társulás Fertőboz

Nagylózs Fenntartói társulás Pinnye

Pereszteg önálló -

Petőháza önálló -

Pinnye Fenntartói társulás Nagylózs

Pusztacsalád Fenntartói társulás Iván

Répceszemere Fenntartói társulás Újkér

Répcevis önálló -

Röjtökmuzsaj Fenntartói társulás Ebergőc

Sarród önálló -

Sopronhorpács Fenntartói társulás Gyalóka

Sopronkövesd önálló -

Szakony önálló -

Újkér, Répceszemere

Fenntartói társulás Répceszemere

Und önálló -

Völcsej Fenntartói társulás Lövő

Zsira önálló -


116






Sopron 1707 22 1356 18 1376 18 98 78 79 *2006/2007-ben 2007/2008-ban nem felel meg

Ágfalva 67 22 47 16 73 24 109 77 83 *2006/2007-ben nem felel meg

Csapod 17 17 16 16 16 16 68 64 64 *nem felel meg

Egyházasfalu 41 20 38 19 38 19 82 76 76 *nem felel meg

Fertőd 115 19 110 18 120 20 71 68 75 *2005/2006-ban 2006/2007-ben nem felel meg

Fertőendréd 18 18 20 20 20 20 90 100 100 *2005/2006-ban nem felel meg

Fertőhomok 23 23 21 21 22 22 92 84 88 **megfelel

Fertőrákos 58 19 60 20 61 20 77 80 81 *2006/2007-től

megfelel

Fertőszentmiklós 135 19 110 16 123 18 89 72 81 *nem felel meg

Fertőszéplak 42 14 37 12 37 12 84 74 74 *nem felel meg

Harka 47 24 55 28 44 22 62 73 58 *megfelel

Hegykő 39 20 49 25 50 25 78 98 100 **megfelel

Iván 61 20 56 19 43 14 88 81 62 **megfelel

Kópháza 54 18 48 16 48 16 72 64 64 *nem felel meg

Lövő 66 22 52 17 46 15 88 69 61 **megfelel

Nagycenk 52 17 61 20 71 24 69 81 94 **megfelel

Nagylózs 40 20 40 20 40 20 105 105 105 **megfelel

Pereszteg 47 24 54 27 47 24 94 108 94 *megfelel

Petőháza 27 14 28 14 28 14 72 75 75 *nem felel meg

Répcevis 5 5 8 8 8 8 20 32 32 *nem felel meg

Röjtökmuzsaj 26 26 21 21 19 19 86 70 63 **megfelel

Sarród 12 12 13 13 10 10 48 52 40 *nem felel meg

Sopronhorpács 39 20 41 20 41 20 105 110 110 **megfelel

Sopronkövesd 19 19 19 19 19 19 38 38 38 *nem felel meg

Szakony 10 10 8 8 10 10 28 22 28 *nem felel meg

Újkér, Répceszemere

19 19 15 15 15 15 44 34 34 **megfelel

Und 12 12 9 9 5 5 60 45 25 *nem felel meg

Zsira 18 18 19 19 18 18 60 63 60 *nem felel meg

Összesen: 1109 1055 1072




117

Téti kistérség




Árpás Fenntartói társulás Mórichida

Bodonhely - tagóvoda Fenntartói társulás Bágyogszovát, Kisbabot

Csikvánd Fenntartói társulás Gyarmat

Felpéc önálló -

Gyarmat Fenntartói társulás Csikvánd

Gyömöre önálló -

Győrszemere önálló -

Kajárpéc önálló -

Kisbabot Fenntartói társulás Rábacsécsény

Mérges Fenntartói társulás Rábacsécsény

Mórichida Fenntartói társulás Rábaszentmiklós

Rábacsécsény Fenntartói társulás Kisbabot

Rábaszentmihály önálló -

Rábaszentmiklós Fenntartói társulás Mórichida

Sobor Fenntartói társulás Egyed

Sokorópátka Fenntartói társulás Gic (Veszprém megye)

Szerecseny önálló -

Tényő önálló -

Tét Önálló -







Tét 132 26 130 26 130 26 88 86 86 *megfelel

Felpéc 27 27 27 27 25 25 81 81 75 *megfelel

Gyarmat 41 20 54 27 55 28 82 108 110 **megfelel

Gyömöre 52 26 52 26 50 25 104 104 100 *megfelel

Győrszemere 66 22 56 19 62 21 94 80 88 *megfelel

Kajárpéc 20 20 24 24 28 28 40 48 56 *megfelel

Mórichida 28 14 39 20 39 20 56 78 78 **megfelel

Rábacsécsény 25 25 24 24 26 26 31 30 32 **megfelel

Rábaszentmihály 13 13 20 20 15 15 52 40 30 *2005/2006-ban 2007/2008-ban

118





nem felel meg

Sokorópátka 33 17 36 18 36 18 66 72 72 **megfelel

Szerecseny 17 17 15 15 20 20 68 60 80 *2005/2006-ban 2006/2007-ben nem felel meg

Tényő 43 22 50 25 50 25 86 100 100 *megfelel

Tét 132 26 130 26 130 26 88 86 86 *megfelel

Összesen: 497 527 536




Pannonhalmi kistérség


Település: Az óvodai feladatellátás

szervezeti formája: Mely településsel együtt?

Bakonygyirót Fenntartói társulás Bakonyszentlászló

Bakonypéterd Fenntartói társulás Veszprémvarsány

Bakonyszentlászló Fenntartói társulás Fenyőfő

Écs önálló -

Fenyőfő Fenntartói társulás Bakonyszentlászló

Győrasszonyfa Fenntartói társulás Tarjánpuszta

Győrság önálló -

Lázi - tagóvoda Fenntartói társulás Tápszentmiklós

Nyalka - tagóvoda Fenntartói társulás Pázmándfalu

Pannonhalma önálló -

Pázmándfalu Fenntartói társulás Nyalka

Ravazd önálló -

Románd önálló -

Sikátor Fenntartói társulás Veszprémvarsány

Táp önálló -

Tápszentmiklós Fenntartói társulás Lázi

Tarjánpuszta Fenntartói társulás Győrasszonyfa

Veszprémvarsány Fenntartói társulás Bakonygyirót, Bakonypéterd,

Sikátor, Bakonytamási, Csesznek,


119






Pannonhalma 123 21 124 21 125 21 94 95 96 *megfelel

Bakonyszentlászló 68 23 42 14 61 20 90 56 81 **2006/2007

nem felel meg

Écs 43 22 38 19 46 23 74 65 79 *2006/2007

megfelel

Győrság 42 21 43 22 43 22 84 86 86 *megfelel

Nyalka 15 15 16 16 18 18 33 35 40 **megfelel

Pázmándfalu 30 30 30 30 40 40 60 60 80 **2007/2008

nem felel meg

Ravazd 36 18 35 18 35 18 80 77 77 *nem felel meg

Románd 18 18 17 17 16 16 72 68 64 *nem felel meg

Táp 24 24 22 22 16 16 80 73 53 **2007/2008

nem felel meg

Tápszentmiklós, Lázi

56 17 20 7 25 8 93 33 41 megfelel

Tarjánpuszta 27 27 25 25 25 25 108 100 100 megfelel

Veszprémvarsány 50 25 40 20 40 20 100 80 80 megfelel

Összesen: 532 452 490




3.2.1.2. Javaslatok, fejlesztések az óvodai feladatellátáshoz

Javasoljuk, hogy a fenntartók keressék a lehetőségét a szakmai és pénzügyi szempontok

szerinti leghatékonyabb ellátási forma biztosításának, amennyiben lehetséges a fenntartói

társulások kiszélesítésével. Az intézményi átszervezések nem róhatnak aránytalan terhet az

érintett gyermekek, családok körére.

Fontos feladat a csökkenő gyermeklétszám miatt megszűnő óvodai csoportokban „felszabaduló”

felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok alkalmazása az érintett csoportokban.

Törekedni kell arra, hogy az óvodák a beiskolázási és továbbképzési terveik elkészítésekor

helyezzék előtérbe a szakképesítések megszerzését biztosító képzéseket, illetve használjanak

ki minden lehetőséget az óvodapedagógusok ilyen irányú továbbképzésére, személetük

alakítására.

120

3.2.2. Általános iskolai ellátás

3.2.2.1. A Győr-Moson-Sopron megyei általános iskolai intézményhálózat jövőjére

A településeken meg kell őrizni a 1-4. évfolyamos képzést helyben, az 5-8. évfolyamokat

illetően pedig a szakos ellátás és a költséghatékonyság szempontjait is érvényesíteni kell.

További iskolamegszüntetésekre csak körültekintő tervezést követően kerülhet sor. Elsősorban

inkább az együttműködést, a tagintézményi formát kell preferálni. Az osztályonként az

átlaglétszám felét sem elérő tanulószámmal rendelkező 8 évfolyamos általános iskoláknak

mindenképpen keresni kell az együttműködés új útjait.

A szülők szabad iskolaválasztási jogának korlátozása nélkül le kell lassítani a tanulóknak más

településekre történő bejárási-hullám divatszerű folyamatát. A jelenlegi tendencia ugyanis

Győr-Moson-Sopron megye településeinek több mint a felében a tanulók társadalmi

szocializációját − különös módon a helyi társadalomba történő egészséges beilleszkedését −

már-már lehetetlenné teszi.

3.2.2.2. A tanulólétszám alakulásáról (az adatok pontosítás alatt vannak)

A tanulócsoportok és a tanulók várható létszámai az 1-8. évfolyamokon településtípusok

szerint a 2006/07. tanévben


Településtípus tanuló-csoportok

száma

tanulók száma

tanuló-csoportok

száma

tanulók száma

tanuló-csoportok

száma

tanulók száma


333 6914 359 7677 692 14591

További városokban

143 3009 155 3346 298 6355

Községekben 390 6117 379 6725 769 12842

Összesen 866 16040 893 17748 1759 33788


121

Az egy tanulócsoportra jutó várható átlagszámok és tanulócsoportbeli létszámok %-os aránya

az 1-8. évfolyamokon településtípusok szerint a 2006/07. tanévben


Településtípus

egy tanuló-

csoportra jutó átlag-

létszám

a tanulók számának

%-os aránya

egy tanuló-


létszám


%-os aránya

egy tanuló-


létszám


%-os aránya


20,76 43,1 21,38 43,2 21,08 43,2

További városokban 21,04 18,8 21,59 18,9 21,32 18,8

Községekben 15,68 38,1 17,74 37,9 16,7 38,0

összesen 18,52 100 19,87 100 19,21 100


A tanulócsoportok és a tanulócsoport várható létszámai az 1-8. évfolyamokon




száma

tanulók száma

tanuló-csoportok

száma

tanulók száma

tanuló-csoportok

száma

tanulók száma


335 6981 355 7555 690 14536

További városokban 148 2971 145 3201 293 6172

Községekben 386 6154 368 6578 754 12732

Összesen 869 16106 868 17334 1737 33440


Az egy tanulócsoportra jutó várható átlagszámok és a tanulócsoportbeli létszámok %-os

aránya az 1-8. évfolyamokon településtípusok szerint a 2007/08. tanévben


Településtípus

egy tanuló-


létszám


%-os aránya

egy tanuló-


létszám


%-os aránya

egy tanuló-


létszám


%-os aránya


20,83 43,3 21,28 43,6 21,06 43,5


Községekben 15,94 38,3 17,88 37,9 17,12 38,0

összesen 18,53 100 19,97 100 19,25 100


122

A tanulócsoportok és a tanulócsoport várható létszámai az 1-8. évfolyamokon




száma

tanulók száma

tanuló-csoportok

száma

tanulók száma

tanuló-csoportok

száma

tanulók száma


339 7023 355 6982 694 14005

További városokban 147 2919 145 3166 292 6085

Községekben 383 6341 350 6406 733 12747

Összesen 869 16283 850 16554 1719 32837


Az egy tanulócsoportra jutó várható átlagszámok és a tanulócsoportbeli létszámok %-os

aránya az 1-8. évfolyamokon településtípusok szerint a 2008/09. tanévben


Településtípus egy

tanuló-csoportra jutó átlag-

létszám


%-os aránya

egy tanuló-


létszám


%-os aránya

egy tanuló-


létszám


%-os aránya


20,72 43,1 19,67 42,2 20,18 42,7


Községekben 16,56 39,0 18,30 38,7 17,39 38,8

összesen 18,74 100 19,48 100 19,1 100

Településenkénti adattábla a 2006/2007-es, a 2007/2008-as és a 2008/2009-es tanévekre alsó és felső tagozatra

bontottan a 2-7. számú mellékletben látható.


3.2.2.3. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásával kapcsolatban

Jelenleg megyénk tanulóinak 2,76%-a sajátos nevelési igényű. Amennyiben ők a többi

tanulóval együtt nevelhetők és oktathatók − különösen a községi iskolák vonatkozásában −

határozottan törekedni kell arra, hogy mindez a törvényi előírásoknak, a Kt. 86. § (2)

bekezdésnek megfelelően minél előbb történjék meg.

123

3.2.2.4. A pedagógusok alkalmazásával és a szakos − különös tekintettel az ún. modul

tantárgyak − ellátottság %-os mutatóinak javításával kapcsolatban.

A kis óraszámú valamint az ún. modul tantárgyak tanítása esetén, amennyiben ezeket egy

adott iskola nem tudja megoldani, úgy ezek koordinációja kerüljön a többcélú (közoktatási)

kistérségi társulás feladatkörébe, s ők ezen tantárgyak tanítását utazó pedagógusként lássák el.

Hasonló módon − amennyiben az adott iskolák önmaguktól nem tudják megoldani − az adott

kistérségi társulás támogatásában vagy alkalmazásában álló utazó pedagógus lássa el a 2000

fő alatti településeken a gyógypedagógiai, logopédusi és gyógytestnevelési feladatokat.

3.2.2.5. Az iskolák minimális (kötelező) eszköz- és felszerelési jegyzék teljesítésével

kapcsolatban

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése kérje fel a megye valamennyi iskolát fenntartó

önkormányzatot, egyházat, egyesületet, alapítványt illetve magánszemélyt, hogy az OKÉV

Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságával együttműködve ismételten tekintsék át a saját

intézményükre vonatkozó eszköz- és felszerelési jegyzéket, különös tekintettel az ebben

szereplő helyiségek meglétére vonatkozóan.

Mindezen felülvizsgált eszköz- és felszerelési jegyzékek tartalmának és anyagi vonzatának

ismeretében a Közgyűlés kezdeményezze a Magyar Országgyűlésnél ezen alapvető működési

feltételek törvényi garanciájának megteremtését.

3.2.3. Gyógypedagógiai ellátás

Hangsúlyozott szerepet kell kapnia a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének-

oktatásának, szakmai támogatásának. Az integráció és a szegregáció ne ellentét, hanem

alternatíva legyen. Az integráció (teljes vagy részleges) a gyermek, tanuló és a vele együtt

tanulók érdekét szolgálja. A sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez, oktatásához a

fogyatékosságának megfelelő gyógypedagógussal és tárgyi feltételekkel kell rendelkeznie az

integráló iskolának. A befogadó intézményeknek a gyógypedagógiai intézmények részéről

segítséget kell nyújtani a szakmai munkához.

Fontos feladat a fejlesztő iskolai oktatás megszervezése. A súlyos és halmozottan fogyatékos

gyermekek részére szükséges a rendszeres foglalkozást biztosító képzésre való felkészülés, a

tárgyi és személyi feltételek kialakítása és biztosítása.

124

Logopédiai ellátás, utazó szakember hálózat bővítése, fejlesztése ugyancsak szükséges.

A speciális szakiskolai képzés megyei szintű összehangolása továbbra is nagyon fontos

feladat. Lényeges, hogy az intézmények olyan szakmák oktatását biztosítsák a tanulók

részére, amelyekkel eséllyel indulnak a munkaerőpiacon; ne legyen túlképzés egyes

szakmákban.

Szintén kiemelt feladat a többcélú kistérségi társulásokkal történő együttműködés. A működő

kistérségi társulásoknak lehetősége van az oktatási feladatok vállalásán túl pedagógiai

szakszolgálati feladatok ellátására is. A megyei önkormányzat által fenntartott

intézményeknek keresniük kell az együttműködést a társulásokkal a párhuzamos feladatellátás

elkerülése és a szakmai segítségnyújtás érdekében.

A megyében működő gyógypedagógiai intézményeknek a gyógypedagógus képzésben

meghatározóbb szerepet kellene betöltenie. Szükséges lenne minden gyakorlati helyet

biztosító gyógypedagógiai intézmény és a képző intézmények közötti együttműködési

megállapodások megkötése.

Célszerű lenne a megyei gyógypedagógiai intézmények vezetői munkaközösségének újbóli

létrehozása. A korábban működő munkaszervezet alkalmas volt a tapasztalatcserére, a

feladatok ellátásának megyei szintű összehangolására.

3.2.4. Középfokú iskolai ellátás

3.2.4.1. Az oktatás és a társadalom kapcsolatának elmélyítése

Biztosítani kell az információs társadalomra való felkészülést (informatika oktatás fejlesztése,

internet elérés, pedagógusok felkészítése).

Erősíteni kell az idegen nyelvek oktatásának fejlesztését, hatékonyságának javítását, külföldi

társiskolai kapcsolatok, külföldi cserekapcsolatok létesítését.

Meg kell valósítani a kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok bevezetését és

elterjesztését.

Szükséges az életpálya-építés fontosságának tudatosítása, bevezetése és elterjesztése a

pályaválasztás- és tanácsadás aktív részvételével.

Biztosítani kell a személyi, műszaki hátterét az olyan modern oktatási formáknak, mint a

távoktatás és az e-learning.

125

Kiemelten kell kezelni a különböző szakképesítések megszerzésének támogatását, a

megszerzési lehetőségek diverzifikálását és bővítését.

A minőségirányítási programok alkalmazásával javítani kell az intézmények

minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszereit.

Fontos feladat a tanulókat felkészíteni az egységes európai dimenzió előnyeinek fel- és

kihasználására.

Javasolt érzékennyé tenni a tanulókat az olyan globális problémák iránt, mint a környezet

szennyezés és a környezetvédelem.

3.4.2.2. A képzési irányok átalakítása az állandóan változó külső és belső körülmények miatt

Szükséges a szakképzés átalakítása és megerősítése a gazdaság igényeinek és a munkaerő-

piaci változások figyelembe vételével.

Biztosítani kell a tanulók jogát az érettségi szintjeinek és a tantárgyainak megválasztására és a

kétszintű érettségi tapasztalatait figyelembe véve növelni az emelt szinten érettségiző tanulók

számát.

Fel kell készíteni a tanulókat az új típusú vizsgaformákra, az egész életen át tartó tanulásra és

továbbképzésre.

Indokolt lenne a gimnáziumi képzés férőhelyeinek újragondolása a szakképzések érettségin

túli kitolódása miatt és az érettségire épülő akkreditált felsőfokú szakképzések számának

növelése.

A gimnáziumi képzés férőhelyeinek bővítését a tiszta profilú gimnáziumokban javasoljuk.

A tehetséggondozás céljának megfelelve a 6 és 8 osztályos gimnáziumi képzés jelenlegi

struktúrájának és osztályszámainak a szinten tartása, esetleges fejlesztése javasolt.

Meg kell szüntetni az indokolatlan párhuzamos szakképzési kapacitásokat.

Fontos lenne támogatni a második, egymásra épülő szakképzés megszerzését.

3.4.2.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek javítása

Fontosnak tartjuk, hogy csak megfelelő végzettségű pedagógusokat alkalmazzanak az

intézmények.

Javasoljuk a nyugdíjas pedagógusok alkalmazásának felülvizsgálatát, esetleg helyettesítésüket

pályakezdő, vagy munkanélküli pedagógusokkal.

Elengedhetetlen a szakos képzettség és ellátottság biztosítása.

Fontosnak tartjuk a szakképző intézményekben az összes foglalkoztatott pedagógiai

szakképesítés megszerzésének szorgalmazását, például mérnökök, szakoktatók esetében.

126

A segítő pedagógusok, pl. iskolaasszisztensek, oktatástechnikusok, diákönkormányzatot

segítő pedagógusok, szabadidő szervezők, rendszergazdák, pszichológusok, logopédusok

számának növelése lenne kívánatos.

A pedagógus szakvizsgák megszerzésének ösztönzését továbbra is fontos, de ne a közoktatási

vezetőképző túlsúlyba kerülésével.

Kiemelt feladatként kell kezelni a pedagógusok módszertani megújulásának és mérési

szakemberek képzésének támogatását.

Szükséges a kötelező taneszközjegyzékben szereplő beszerzések és beruházások

megvalósítása.

3.4.2.4. A tanköteles tanulók továbbtanulásának biztosítása

A különböző önkormányzatok közötti közoktatási megállapodások megkötését a tanköteles

korú tanulók beiskolázásának megoldására kiemelten kell kezelni.

3.2.5. Kollégiumi ellátás

3.2.5.1. Műszaki fejlesztések

A kollégiumok épületei koruk és állapotuk, valamint az elmaradt felújítások miatt jelentős

felújításra, egyes helyeken újraépítésre szorulnak.

A kollégiumokban is biztosítani kell az információs társadalomra való felkészülést

(informatika korrepetálás fejlesztése, internet elérés).

A kollégiumi infrastruktúra általános és mindenre kiterjedő fejlesztését is meg kell valósítani.

Az Arany János program keretében működő kollégiumok támogatása és ennek a kollégiumi

szerkezeti formának a megerősítése szükséges.

3.2.5.2. Emberi erőforrás fejlesztések

Fontos feladat a kollégiumban dolgozó pedagógusok társadalmi és szakmai megbecsülésének

helyreállítása.

Szükséges a kollégiumi tanárok felkészítése, átképzése, továbbképzése a megjelenő újabb

kihívások megoldására, a tehetséggondozói, szabadidős és kiegészítő foglalkozások

megszervezésére.

3.2.5.3. Gazdasági fejlesztések

Meg kell valósítani a gazdaságosabb, hatékonyabb működtetést.

Át kell világítani a kollégiumi szerkezetet, meg kell vizsgálni a szabad kapacitásokat,

esetenként bővíteni, esetenként szűkíteni kell a kollégiumi férőhelyek számát.

127

3.2.6. Alapfokú művészetoktatási feladatellátás

Az alapfokú művészetoktatásban a tartalmi szabályozás hiánya sok esetben a helytelen

gyakorlatot rögzítette és állandósította. Fontos feladat a jogszabályi háttérnek megfelelő

működtetés, az átlátható, jól követhető helyi szabályozás.

Törekedni kell arra, hogy a megyében az alapfokú művészetoktatás feladatellátása lehetőleg

megyei alapítású intézményekkel valósuljon meg.

Az elkövetkezendő időszak fontos feladata, hogy a közoktatási intézményekhez hasonlóan az

alapfokú művészetoktatásban is rendszeres legyen az ellenőrzés.

3.2.7. Felnőttoktatás

3.2.7.1. A felnőttoktatás társadalmi szerepének erősítése

Biztosítani kell az információs társadalomra való felkészülést a felnőttképzésben résztvevők

számára is (informatika oktatás fejlesztése, internet elérés, pedagógusok felkészítése).

Fontos az idegen nyelvek oktatásának fejlesztése, hatékonyságának javítása, tekintettel arra,

hogy 2010-től kötelező érettségi tantárgyként szerepelnek.

3.2.7.2. Képzési irányok átalakítása

Szükséges az érettségit adó képzések és a szakképzés súlyának, az OKJ-s végzettséget adó

képzések, valamint az esti tagozatok számának növelése.

Fel kell készíteni a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra.

A középfokú felnőttoktatásba belépő, várhatóan növekvő tanulólétszám fogadására fel kell

készülni.

Szükséges a munkaerő-piaci igények és a képzések összehangolása.

3.2.8. Szakszolgálati feladatellátás

A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tevékenységét úgy kell alakítani, hogy gyorsan és

eredményesen tudjon eleget tenni a szűréseknek és utánkövetésnek. A fenntartás és működés

optimatizálásához keresni kell a leghatékonyabb szervezeti formát. A megyének és két

megyei jogú városnak célszerű lenne megállapodnia – figyelembe véve a Nevelési

Tanácsadók működtetését is – a kölcsönösség és viszonosság elvében úgy, hogy a

párhuzamosságok megteremtése nélkül költségkímélően, a helyszínhez minél közelebb, de

korrekt szakmaisággal és teljes lefedettséggel biztosítsák az ellátást. Ez úgy biztosíthatná a

szakemberek térségi centrumokba történő alkalmazását, hogy az a kellő rugalmasságot is

prezentálná.

128

A Nevelési Tanácsadók működésében a csornai a saját kistérségén túl a kapuvárit is el tudná

látni. A soproni Fertőd környékét. A győri a várost és környezetét. Tét és Pannonhalma

vonatkozásában vagy a kistérségben, vagy a megyénél együttműködés alapján (részben

működik is) lehetne az ellátást biztosítani.

3.2.9. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

A MPI minden tevékenységét, ahol a szolgáltatásait realizálja, a gyakorlatban is a

gyermekközpontúságnak kell áthatnia. Ez a belső munkatársaktól és szaktanácsadóktól

egyaránt alapkövetelmény a munkavégzésük során.

A pedagógiai szakmai szolgáltatónak nyitottnak kell lenni az intézeti, fenntartói szintű

szolgáltatás mellett a kistérségi feladatellátásra is.

A korábbi években hangsúlyozottan az intézményeknek és pedagógusoknak nyújtandó

szolgáltatás megtartása mellett fontosnak tartjuk tevékenységünket kiegészíteni és

megerősíteni a fenntartóknak, kistérségeknek és tanulóknak, szülőknek történő gyors,

színvonalas szolgáltatással. Ennek keretében a MPI-től elvárható, hogy felkérésre részt

vegyen önkormányzati üléseken, ahol segítséget nyújt az óvodák, iskolák beszámolóinak,

fejlesztéseinek értékeléséhez, értelmezéséhez, elfogadásához.

Készítse elő, megbízás alapján szervezze meg a fenntartók négyévente kötelező szakmai

ellenőrzését. Garantálja a megbízott szakértők munkájának minőségét.

Működjön közre az intézményi értékelések nyilvánossá tételének kialakításában,

megvalósításában.

Nyújtson segítséget tanügy-igazgatási területen a fenntartóknak.

Adjon módszertani támogatást a kistérségeknek.

Naprakész honlapot működtessen friss hírekkel, aktuális linkekkel.

Fontos, hogy a kistelepüléseknek, a vidéknek kiemelt szolgáltatást nyújtson, hisz erőforrásaik

csekélyebbek a városokéinál. Minden segítséget meg kell adnia ahhoz, hogy az óvodai és 1-4.

osztályos iskolai feladatellátását helyben szervezhessék meg az önkormányzatok.

Fontos a pedagógiai értékelés megerősítése. Ennek keretében:

− A mérés-értékelés intézményi szintű elfogadásának és alkalmazásának támogatása.

− Mérőeszközök kidolgozása, mérések elvégzése, értékelése.

− Feladatbank működtetése.

− A helyi mérések, intézményi értékelések módszertani és gyakorlati segítése.

129

− A kompetencia mérések feldolgozását és a következtetések levonását követő

szakmai cselekvési terv elkészítésének és megvalósításának (tanulóra szabott

differenciálás, pedagógusra szabott továbbképzés, alkalmazási feltétel átgondolása

stb.) támogatása.

− Hozzáadott érték számítás.

Az intézet szakmai szolgáltató tevékenységében jelentős mértékben támaszkodik a

szaktanácsadókra. A pedagógiai tájékoztatás területén erősíteni kell a honlap adta lehetőséget.

A könyvtárban elsősorban a módszertani megújulással, a pedagógiai értékeléssel valamint a

tankönyvekkel, segédletekkel kapcsolatos területekre kell a fejlesztési forrásokat koncentrálni.

Az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás területén fontos, megőrizendő, a lehetőségek

függvényében fejlesztendő tevékenység a jogi tanácsadás. Ki kell alakítani a kistérségi

szolgáltatást. Lehetőséget kell adni a kistérségeknek arra, hogy a MPI-től vegyék igénybe a

tanügyigazgatási feladatellátást.

A pedagógus továbbképzés kiemelt területe a MPI tevékenységének. Törekedni kell arra,

hogy csak szakmailag releváns, módszertanilag előrevivő képzések induljanak.

A felnőttképzési tevékenység egyre nagyobb hangsúlyt kapott az elmúlt időszakban.

Szakmailag előrelátó tervezést, szervezést mutat az, hogy az intézetet felnőttképzési

központként akkreditálták. Szorosabb együttműködést kell kialakítani a kamarával és a

munkaügyi központtal. Utóbbinál az együttműködésnek ki kell terjednie a pályaválasztási

kérdéskörre is.

A versenyek szervezése, koordinálása a tevékenység fő területei közé tartozik. Kiemelt feladat

az országos és megyei versenyek szervezése, de esetenként együtt kell működni regionális

vagy kistérségi versenyszervezésben is. A színvonalas és korrekt feladatvégzést a megyei

közoktatási közalapítvány évi rendszeres pályázati támogatásával lehet realizálni.

A tanulók tájékoztatása területén jelentősen erősíteni kell az intézet tevékenységét.

3.3. Útmutató a fejlesztési feladatok megvalósításához

A településeknek felül kell vizsgálniuk az intézményműködtetési tervüket. Ennek részeként

figyelemmel kell lenniük a változó gyermek és tanuló létszámokra, a beiskolázásra, a

párhuzamos szerkezeti kínálatra, a tanulói és munkaerő-piaci igényekre. Figyelembe kell

venniük a kistérségi szinten szervezett feladatellátást.

130

4. A MEGYE ÉS A KISTÉRSÉGEK KAPCSOLATA

A megyének célszerű folyamatosan együttműködnie a kistérségekkel. Figyelemmel kell

kísérnie a kistérségi fejlesztési elképzeléseket, azok módosulásait. Ennek függvényében kell

realizálnia ellátási kötelezettségét.

Javasolt, hogy legalább évente egyszer a megyei közgyűlés felelős alelnöke a kistérségi

vezetőkkel szakmai egyeztetést tartson.

Kívánatos, hogy a MPI, mint szakmai szolgáltató rendszeresen együttműködjön a kistérségek

munkaszervezetivel, illetve közoktatási intézményeivel. Fontos lenne, hogy a megyei

fejlesztési terv elfogadását követően, 2006 őszétől a MPI valamennyi kistérségében

tájékoztassa a pedagógusokat és szülőket a fejlesztési tervben megfogalmazottakról.

A kistérségi együttműködés, szolgáltatás területén a megye a MPI-n keresztül az alábbi

szolgáltatások megszervezésében, ellátásában vegyen részt:

− Kistérségi minőségirányítási programok elkészítése (KIMIP).

− Kistérségi szakmai munkaközösségek létrehozása (vezetői, tantárgyi, tantárgyközi,

pedagógiai stb.).

− A szakmai szolgáltatások munkaközösségi, mikrotérségi, kistérségi

igénybevételének ösztönzése.

− Mutatkozzon be a következő évben minden kistérségi társulás pedagógiai szakmai

nap keretében.

− A pedagógiai szakszolgálatokhoz való hozzáférés javítása a kistérségekben a

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat koordinálásával.

− Utazó, helyettesítő pedagógusi-hálózat megteremtése a kistérségekben.

5. FEJLESZTÉSI ELVÁRÁSOK

Az önkormányzatok jelenlegi közoktatási feladatellátási szervezési formáját és anyagi

kondícióit figyelembe véve nem tűnik reálisnak annak a fentebb több helyen is célként jelzett

igénynek a realizálása, hogy a következő 3 évben a eddigieknek megfelelő működés

biztosítása mellett fejlesztésre, az eszköz- és felszerelési jegyzék biztosítására további 4,5–5

Md-ot biztosítson az oktatási feladatok ellátásához, a törvényes működéséhez. Ehhez ágazati

szintű segítségnyújtás szükséges.

131

Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a gyermekek és tanulók azonos hozzájutása az oktatási

szolgáltatáshoz a jelenlegi ellátási forma mellett nem biztosított: ezt mutatják azok az adatok,

amelyek a kettes óvónői norma, a szakos ellátottság vagy pl. a tornaterem, tornaszoba

hiányára utalnak.

Elsősorban a kistelepülések fenntartói folyamatos igényként jelzik, hogy a pedagógusok

kerüljenek ki az önkormányzati finanszírozás alól, s őket közvetlenül az állam fizesse.

MELLÉKLETEK

Munkaerőpiaci helyzetkép Győr-Moson-Sopron megyében 2006. február

8. számú melléklet

A főbb munkaerőpiaci adatok alakulása körzetenként*

2006. február

Regisztrált munkanélküliek és álláskeresők

(fő)

Bejelentett munkaerő-igények (fő)

Ellátásban részesülők (fő)** Körzetek

Tárgyhavi létszám Tárgyhavi létszám Tárgyhavi létszám

Győr 5905 1572 3396

Kapuvár 1042 146 626


Sopron 1731 480 1109

Csorna 1432 136 851

Összesen: 11960 2945 7301

* az adatok zárónapi létszámra vonatkoznak

** munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben részesülők


A regisztráltak létszámának megoszlása 2006. február

Megnevezés Tárgyhavi létszám*

(fő) Megoszlás (%)

Nemek szerint: férfi nő

6278 5682

52,5 47,5

Összesen: 11960 100,0

Állománycsoportok szerint: szakmunkás betanított munkás segédmunkás

4435 3597 1506

37,0 30,0 12,7

fizikai együtt szellemi

9538 2422

79,7 20,3

Összesen: 11960 100,0

Életkor szerint: 20 éves és fiatalabb 21-25 26-35 36-45 46-55 56 éves és idősebb

506

1583 3282 2591 3020 978

4.2

13,2 27.4 21,7 25,2 8,3

Összesen: 11960 100,0

Iskolai végzettség szerint: 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola, egyetem

338

3330 4671 1952 978 691

2,8

27,8 39,0 16,3 8,2 5,9

Összesen: 11 960 100,0

A regisztrációban töltött időtartam szerint:

- 30 (naptári nap) 31 - 180 181 - 360 361 - 720 721 -

2067 6497 2103 999 294

17,3 54,3 17,6 8,4 2,4

Összesen: 11 960 100,0

*Az adatok a zárónapi létszámokra vonatkoznak


Önkormányzati fenntartású művészetoktatási intézményben dolgozó pedagógusokra vonatkozó adatok

Alkalmazás módja Neme Teljesítette-e 2005.

október 1-jéig a kötelező 120 órát?

Rendelkezik-e pedagógus-

szakvizsgával? Pedagógusok életkora

Intézmény neve

Teljes Rész-fogl.

Óra-adó

Férfi Nő Igen Nem Igen Nem 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Csorna, Csornai Középiskola, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási és Általános Iskola, Óvoda

6 5 16 7 20 5 22 1 26 3 5 2 2 3 3 2 2 0 5

Csorna összesen: 6 5 16 7 20 5 22 1 26 3 5 2 2 3 3 2 2 0 5 Csornai kistérség Bezi, Bezi-Fehértói Álta-lános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

0 4 0 0 4 3 1 1 3 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0

Bősárkány, Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

1 3 0 2 2 4 0 1 3 0 0 0 0 2 2 0 0 0 0

Kóny, Deák Ferenc Általános iskola és Művészetoktatási Intézmény

0 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0

Rábatamási, Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

0 3 0 3 1 2 1 2 0 0 2 0 1 0 0 0 0 0

Szil, Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

0 1 0 0 1 1 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0

Csornai kistérség összesen: 7 17 17 10 31 15 26 5 36 3 6 9 3 6 5 2 2 0 5 Győr Liszt Ferenc 41 21 4 18 48 65 1 2 64 2 13 9 8 7 8 5 7 3 4

Győr összesen: 41 21 4 18 48 65 1 2 64 2 13 9 8 7 8 5 7 3 4 Győri kistérség Győrzámoly, Petőfi Sán-dor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

0 4 2 2 4 3 3 0 6 1 2 0 0 1 1 0 1 0 0





Intézmény neve

Teljes Rész-fogl.

Óra-adó


Ikrény, Egyesített Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

0 8 4 4 8 7 5 0 12 3 1 4 0 0 2 0 2 0 0

Kisbajcs, Vörösmarty Mi-hály Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola

1 2 1 1 3 3 1 0 4 1 1 0 2 0 0 0 0 0 0

Töltéstava, Fiáth János ÁMK 1 0 0 1 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 Győri kistérség összesen: 43 35 11 26 63 79 10 2 87 7 17 13 10 8 11 6 10 3 4

Mosonmagyaróvár Mosonyi Mihály Zeneiskola 16 2 0 10 8 6 12 1 17 1 0 2 5 3 2 2 0 3 0 Mosonmagyaróvár kistérség

Darnózseli, Szigetköz Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2 2 0 1 3 2 2 0 4 1 0 1 0 2 0 0 0 0 0

Jánossomorja Önkormányzati Zeneiskola

5 3 0 4 4 3 5 0 8 0 0 4 1 1 1 0 0 1 0

Lébény, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

0 5 0 1 4 0 5 0 5 1 1 1 0 0 1 1 0 0 0

Mosonszentmiklós, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

1 3 7 5 6 11 0 1 10 1 0 1 1 4 1 0 3 0 0

Mosonmagyaróvári kistérség összesen:

24 15 7 21 25 22 24 2 44 4 1 9 7 10 5 3 3 4 0

Kapuvár Metrum Alapfokú Művészetoktatási Iskola

8 5 0 4 9 3 10 1 12 2 3 0 1 4 0 1 2 0 0

Kapuvári kistérség összesen: 8 5 0 4 9 3 10 1 12 2 3 0 1 4 0 1 2 0 0 Sopron Horváth József Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

26 7 1 9 25 13 17 2 32 1 1 9 4 4 3 5 5 0 2

Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2 2 1 0 5 4 0 3 2 1 0 0 2 2 0 0 0 0 0





Intézmény neve

Teljes Rész-fogl.

Óra-adó


Sopron összesen: 28 9 2 9 30 17 17 5 34 2 1 9 6 6 3 5 5 0 2 Sopron-Fertődi kistérség Ágfalva, Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2 4 0 3 3 5 1 0 6 1 2 0 2 1 0 0 0 0 0

Fertőd, J. Haydn Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

8 3 1 3 9 8 0 2 10 1 3 1 0 2 1 0 4 0 0

Fertőrákos, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Inétzmény

2 0 0 0 2 2 0 0 2 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0

Sopron-Fertődi kistérség összesen:

40 16 3 15 44 32 18 7 52 4 6 11 9 9 4 5 9 0 2

Téti kistérség Tét, Kisfaludy Károly Általános Művelődési Központ

5 1 6 4 8 7 5 2 10 0 3 1 0 1 1 1 5 0 0

Téti kistérség összesen: 5 1 6 4 8 7 5 2 10 0 3 1 0 1 1 1 5 0 0 Pannonhalmi kistérség Ravazd, IV. Béla Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2 3 6 4 7 8 3 2 9 1 2 1 4 0 2 1 0 0

Pannonhalmi kistérség összesen: 2 3 6 4 7 8 3 2 9 1 2 1 4 0 2 1 0 0 0 MINDÖSSZESEN: 129 92 50 84 187 166 96 21 250 21 38 44 34 38 28 19 31 7 11

Documents

Megyei Fejleszt si Terv - KORMÁNYHIVATALOK...3 MEGYEI FEJLESZTÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2006. ÉV A fejlesztési terv felülvizsgálatában az alábbi személyek vettek részt Gy