MARIELUISE VON INGENHEIM

Sissy 1.

Egy kislányból

császárné lesz

Rövid ismertető a hátlapról:

Sissy - a magyarok későbbi védangyala -,

a vadóc bajor herceglány gyűlöli

a kötöttségeket, kóborol, álmodozik, remekül

érzi magát liberális felfogású apja

társaságában.

Nem is volna ez olyan nagy baj, ha az ifjú

Ferenc József császár nem szeretne fülig bele

első látásra, és nem akarná feleségül venni.

Sissy életének első szakaszát meséli el

az osztrák írónő. Fény és árnyék, lelkesültség

és csűggedés, mulatságos és szomorú fordulatok

jellemzik Erzsébet életének ezt az időszakát.

A fény Ferenc József rajongó szerelme,

az árnyék Zsófia anyacsászárnő féltékenysége,

az ókonzervatív bécsi udvar intrikái.

198, - Ft.

MARIELUISE VON INGENHEIM

Sissy

Egy kislányból

császárné lesz

Rakéta Könyvkiadó KFT.

BUDAPEST

A borító

ERWIN MOSER-BRANDSCH

tervének felhasználásával készült

Fordította:

PATAKY PÉTERNÉ

A verseket fordította:

PETŐCZ ANDRÁS

BuDAPEST

1985 by hpt - VcrlagsgesellschaftmbH Co KG

- Neuer Breítschopf Verlag -

First published in Austria by hpt- VerlagsgesellschaftmbH

Co KG, Neuer Breitschopf Verlag, under the title: Ein Mádchen

wird Kaiserin

All rights reserved throughout the world.

No parts of thís publicatíon may be reproduced, stored in a retreviai

system, ör transmitted, in any form or by any means, electronic,

mechanical, photocopyíng, recording or otherwise, without the prior

permission of hpt - VerlagsgesellschaftmbH Co KG.

Hungarian translation Pataky Péterné, 1991

Első rész

1.

Egy huncut napsugár az orrát csiklandozta meg. Sissy

hangos tüsszentéssel ébred, nagyot nyújtózik, és egy

ugrással kinn is terem az ágyból. Mezítláb fut az ab-

lakhoz, végig a puha szőnyegen, amelyet apja hozott

neki egyik útjáról, és gyors mozdulattal széthúzza a

függönyt. Vakító napfény önti el a szobát, az égen

egyetlen felhőcske sem látszik. A fiatal lány boldogan

tárja ki az ablak szárnyait, kihajol, és jó mélyet szippant

a friss levegőből.

"Csodálátos egy idő! - gondolja. - Egész nap lova-

golhatok Nenével ! "

Csinos arcocskája azonban nyomban el is kornoro-

dik. "Ajaj! Hiszen Wulffen bárónő ma törnénelemórát

akar nekünk tartani, és ilyenkor nem ismer könyörü-

letet! De én nem akarok egész nap a sötét szobában

ücsörögni..." - mérgesen toppant a lábával. A tanu-

láshoz Sissynek ritkán van kedve, egy ilyen napon pe-

dig, mint ez a mai, végképp nem fűlik a foga a tan-

könyvekhez.

Possenhofen ma tényleg legeslegszebb oldalát mu-

tatja. A család nyári kastélya közvetlen a Starnbergi-tó

partján áll. A lágyan fodrozódó víz csillog és szikrázik a

napfénybén, a sürű erdőben csicseregnek a madarak, a

haragoszöld réten a távolban két parasztfiú birkózik.

A közeli istállók felől halk nyihogás hallatszik: a lovak

5

is örülnek a csodálatos időnek, szeretnék, ha máris

megfuttatnák őket.

Mély sóhajjal fordul el Sissy a pompás kilátástól, és

lassan kefélni kezdi hosszú haját, amely a reggeli fény-

ben aranylón csillog. Közben elgondolkodva nézi ma-

gát a tükörben: tavaly még vásott kölyöknek látszott,

de idén arca már finom, gyöngéd vonásokat kapott.

Épp nemrégen állapította meg a papa, hogy lassacskán

már olyan, mint egy igazi, takaros kis bakfis. De mit

használ mindez, ha az embert egy ilyen gyönyörű nyári

napon unalmas tanórák fenyegetik!

"Mindenesetre - határozza el Sissy - a lovaglóru-

hámat veszem fel. Talán papa rá tudja beszélni majd

Wulffen bárónőt, és a tanulást elhalaszthatjuk egy esős

napra!"

Jókedvűen lép be a reggelizőszobába, ahol már ösz-

szegyűlt a család. Mint mindig, most is az utolsó.

A szalonban, úgy tűnik, nyomott a hangulat. A test-

vérek feltűnően illedelmesen ülnek a nagy asztal körül,

ami máskor igencsak ritkán fordul elő. A szülők sötét

arccal, szándékosan kerülik egymás tekintetét. "Való-

színűleg megint veszekedtek - mormogja Sissy magá-

ban. - Igy hát elő sem jöhetek a kérésemmel."

- Jó reggelt! - köszönti a jelenlévőket fojtott han-

gon, és kérdően néz Nenére, nővérére, de az csak ta-

nácstalanul megvonja a vállát.

- De Sissy! - dörren rá apja vidáman. - Miért vágsz

egy ilyen meseszép reggelen olyan szomorú képet,

mint a háromnapos esős idő? Gyere, idd meg gyorsan a

teádat, aztán menjünk lovagolni!

Anyja erre csak még szorosabban préseli össze aj-

kait, állapítja meg Sissy egy gyors oldalpillantással.

Most aztán tényleg nem tudja, mit mondjon.

- Igen; jó, de... - dadogja.

- Mi az, hogy de? Egyik napról a másikra elment a

kedved a lovaglástól? - Miksa bajor herceg, úgy lát-

szik, elhatározta, hogy feleségét a végsőkig bosszantja.

Ludovika hercegnő erre már tényleg elveszíti eddig

is nehezen megőrzött önuralmát. A dühtől pirosan,

majdnem a sírás határán könnyít a szívén:

- Miksa, egyszerűen nem értelek! Egész évben alig

látunk, nem törődsz a gyerekeiddel, de ha nagy ke-

gyesen meglátogatsz bennünket, akkor aztán tüstént

felfordítod a házat.

Míg az apa zavartalanul kanalazza a lágy tojását,

egyszerre hat bűntudatos testvér orra hajlik mélyen a

csészék fölé.

Mamának igaza van. Apa az ideje legnagyobb részét

külföldön tölti, családját csak akkor látogatja meg,

amikor Possenhofenban vannak, de ilyenkor aztán

alaposan elkényezteti a gyerekeket. Ha a gondtalan ki-

csiknek épp nincs kedvük tanulni, Sissyt menesztik

követségbe apjukhoz, Miksa herceg pedig nagyon is

könnyen hagyja, hogy lánya az ujja köré csavarja.

Gyakran előfordul az is, hogy hívatlanul betoppan az

osztályterembe, az elképedt nevelőnő orra előtt be-

csukja a könyveket, és jó hangosan kijelenti: mára elég!

A gyerekek ilyenkor a herceggel az élen szinte lezú-

dulnak a lépcsőkön, futnak egyenest egy fa koronájá-

ban épült kis kunyhóba, amely a herceg hozzáértő irá-

nyításával készült. Ott fenn aztán apjuk kalandos tör-

téneteket mesél nekik távoli országokról, idegen népek

szokásairól. Sissy nem tud betelni velük. Újra és újra

megkéri apját, vigye egyszer magával.oda, ahol egész

évben süt a nap, az emberek agyagkunyhókban laknak,

és azon a különös nyelven beszélnek, amelyik úgy

hangzik, mintha torokbajuk lenne. Pár évvel ezelőtt

apa négy néger kisfiút hozott magával Kairóból. Egész

München ott volt a szegény ijedt kisgyerekek ünne-

pélyes keresztelőjén, de titokban mindenfelé suttogtak

6 7

a herceg különös kedvteléseiről. Miksa keveset tötődik

a pletykákkal, az emberek véleménye teljesen közöm-

bös számára. Ludovikát azonban, aki ügyel társadalmi

helyzetére, kínosan érinti, ha férje kerül szóba. Gyak-

ran jön el idő előtt a bálokról is, ha úgynevezett barát-

női csípős megjegyzéseket tesznek a férjére. Sissy néha

hallja, ahogy anyja a hálószobában zokog.

Tegnap este újabb terméketlen vita folyt apa szoká-

sairól. Bármennyire szereti is Miksa a feleségét és a

gyerekeit - egyszerűen nem bír sokáig otthon maradni.

Irtózik a fogadásoktól, színházlátogatásoktól, báloktól

és estélyektől. Néhány hét múltán mindig újra elfogja

az utazási láz.

- Gyerünk, igyekezzetek! - sürgeti épp a gyereke-

ket, anélkül hogy Ludovika szemrehányásaira vála-

szolna. - Különben egyedül fogok kilovagolni!

A kicsiknél már rég megnyerte a csatát, ők türel-

metlenül csoszognak lábukkal, és sorra lecsúsznak a

székekről. Sissy és Nené, akiknek kicsit rossz a lelkiis-

meretük, tétovázva a mamára pillantanak. Ő pedig

jámborul megadja magát sorsának, hiszen végül is ő

sem akarja elrontani gyerekeinek ezt a szép napot...

- Jól van, mehettek mindannyian - mosolyog kicsit

elkínzottan - de ha az első esőcsepp leesik, mindent

bepótolunk! Ellenkezés nélkül!

Sissy fellélegzik: ma mindenjól sikerül! Mielőtt el-

menne, még egy gyengéd puszit nyom anyja homlo-

kára, aztán gyorsan a többiek után szalad.

Ludovika egyedül marad. A szobában hirtelen nagy

csönd lett. Gondolatai önfejű férje körül keringenek.

"Teljesen el fogja rontani a gyerekeketi Hogyan il-

leszkednek majd be az udvari életbe, ha mindenfélével

telebeszéli a fejüket?" - gondolja.

Titokban mégis egy kicsit irigyli Ludovika az ő

Miksáját. Házasságuk első éveiben még ő is vele me-

hetett Svájcba, és végigutazták Itáliát is. Bár nem sze-

relemből ment hozzá feleségül, a házasságot a szülők

határozták el, a minden iránt érdeklődő, sokoldalú és

vonzó férfi hamar meghódította a szívét. A távoli or-

szágokban közösen átélt élmények sok szép órával

ajándékozták meg Ludovikát. Nemsokára aztán meg-

született Lajos, az első gyerek, és ezzel számára véget is

ért a kalandos, csavargó élet. Miksa bajor hercegnek,

akinek nem volt semmiféle politikai kötelezettsége

hazájával szemben, eszébe sem jutott, hogy ő is feladja

vándoréletét. Aztán világra jött Ilona (azaz Nené), az-

tán Sissy (Erzsébet), Károly Tivadar (Gackel - azaz

gágogó lúd, ez volt a beceneve), Mária, Matild (Spatz,

azaz veréb), Zsófia és Miksa Emánuel. A gyerekek jö-

vője érdekében, akár tetszett, akár nem, Ludovikának

át kellett vennie a családfő szerepét, reprezentálnia

kellett a társaságban, és a gyerekek neveltetésének

gondja is az ő vállárá nehezedett. "Hogy fogom a lá-

nyokat férjhez adni, ha úgy viselkednek, mint a lo-

vászfiúk? Sissynek jobb lett volna talán, ha polgári

családba születik és nő fel - gondolja Ludovika magá-

ban. - Ennek a kislánynak nagyon nehéz dolga lesz, ha

egyszer majd fel kell adnia a szabadságát. Arra is alig

tudom rábeszélni, hogy valami csinosabb ruhát húz-

zon fel. Még Münchenben sem jár semmi más az

eszében, mint a lovak, a lószerszám, legfeljebb még az

új lovaglóruhák."

Ludovika kitölt még egy csésze teát magának, átül

kézzel faragott íróasztalkájához, amelyet Miksa Spa-

nyolországból hozott neki, és levelet fogalmaz nővé-

rének, Zsófiának, Bécsbe. De ma folyton elkalandoz-

nak a gondolatai.

"Tulajdonképpen nem szabadna panaszkodnom.

Zsófiának összehasonlíthatatlanul nehezebb az élete,

mint az enyém." - Nővére Ferenc Károly osztrák fő-

herceghez ment feleségül. A politikai helyzet egész

embert, teljes erőkifejtést kívánt: hosszú, szívós harc-

cal Zsófia végül is elérte, hogy 1848-ban ne pipogya

férje, hanem legidősebb fia, Ferenc József üljön az

osztrák trónra. A fiatal császár első lépései mögött per-

sze érezni lehetett az ő erős, határozott és kemény ke-

zét.

"A császár anyja az egyetlen férfi az udvarban" - ez a

mondás járja Bécsben.

A császár mellé pedig császárné is kell. A nővérek,

Zsófia és Ludovika már megállapodtak, hogy Ferenc

József Ilonával, Sissy nővérével fog egybekelni. Nené

erről még semmit sem sejt, de amióta ez a terv létezik,

őt szigorúbban nevelik, mint a testvéreit. Egy leendő

császárné talán mégse a fa tetején nőjön fel!

A levélben, amelyet Ludovika ma Bécsbe küld,

mégis elsősorban Sissyről van szó. Úgy tűnik, Ferenc

József öccsének, Károly Lajosnak nagyon tetszik kis

unokatestvére. A gyerekek egyszer Innsbruckban ta-

lálkoztak egymással. Ferenc József, akit akor már el-

jövendő nagy feladatai kötöttek le, nem sokat törődött

rokonaival, Károly Lajos viszont egyetlen pillanatra

sem maradt el Sissy mellől. Azóta is rendszeresen ír

Bécsből, édességeket és préselt virágokat küld, sőt

nemrégen kis barátnőjének még egy gyűrűt is küldött.

Sissy természetesen mindig rendesen válaszol, de von-

zalom jelét nemigen lehet felfedezni a leveleiben.

Ludovika egy pillanatra elgondolkodik. Érdekhá-

zasságba kényszerítse mindkét lányát? A józan ész vé-

gül csatát nyer. "Kedves Zsófia-kezdi tehát a levelet-

örömmel hallom, hgy Károly Lajos rajong Sissyért."

Sissynek közben szinte elröpül a napja. A vacsoránál

észreveszi, hogy anyja a reggeli veszekedést láthatóan

elfelejtette már, és sokkal barátságosabb hangulatban

van. Elhatározza, hogy lefekvés előtt elmond neki egy

titkot.

- Mama - fuvolázza legédesebb hangján - emlék-

szel Irene Paumgarttenre?

- Persze, anyja, a grófnő pár napja meglátogatott

engem. Itt a közelben laknak a rokonai, és az egész

nyarat itt szeretné tölteni a gyermekeivel a tó mel-

lett.

- Mondd csak, akkor azt is tudod, hogy Irenének

van egy bátyja is?

Ijedten tartja vissza lélegzetét a hercegnő. Mit fog

most hallani?

Sissy is elakad egy kicsit. Hogyan mondja meg a ma-

mának, hogy Irene bátyját, Dávidot szíve mélyéből

kedveli, egészen másvpopen, mint saját testvérét, Ká-

roly Tivadart, akit gyöngéden Gackelnak nevez. Ösz-

tönösen érzi, hogy ez a barátság nemigen fog tetszeni

az anyjának.

- Nos, mi az, Sissy?

- Szóval, tudod, azt akartam... azt szeretném meg-

kérdezni, hogy Irene és David kilovagolhatnak-e majd

velünk?

Sissynek elillant a bátorsága, hogy titkát felfedje.

Anyja nagyon jól ejti, mit akart lánykája igazából mon-

dani, de jobbnak látja, ha a dolgot egyikük sem mondja

ki. Így hát örömmel válaszol a sebtiben kitalált kérdés-

re.

- Persze, annyiszor hívod meg Irenét, ahányszor

csak akarod. De te is tudod, hogy majd Münchenben

nem láthatod olyan gyakran. Paumgarttenék nem a

legmegfelelőbb társaság számodra

Ezekkel a szavakkal a hercegnő el is hagyja a szobát.

Sissy pontosan megértette a célzást. Még vár egy dara-

big, amíg elül a léptek zaja a lépcsőn, aztán csöndben

kibújik az ágyából, meggyújt egy gyertyát, és a fiókos

10 11

szekrényből előkotorja a naplóját, gondosan elrejtett

kincsét. Gondolataiba merülve lapozgat az elmúlt na-

pok bejegyzései között.

2.

Sissy naplójában sokat lehet Irenéről és Davidról ol-

vasni. Az idei nyáron ők hárman jóformán elválaszt-

hatatlanok: Ezek a játszópajtások egészen mások, mint

akikkel Sissy Münchenben anyja kívánságára szokott

együtt lenni. A három gyerek szívesen rejtőzik el az

erdőben, ott aztán Sissy felolvassa saját verseit, Irene

csuda állatokat eszkábál össze gyökerekből és faleve-

lekből, David fantáziája pedig azokat a hőstetteket

színezi ki, amelyeket felnőtt korában fog majd vég-

hezvinni. Sissynek agyon tetszik a fiú álmodozó, ki-

csit elvarázsolt lénye. Órák hosszat képes hallgatni,

amint arról mesél, hogy hogyan fogja őt vadállatok

karmaiból kimenteni, a viharos tengeren megoltal-

mazni és távoli oázisokra szöktetni. Néha, ha Irene épp

nem néz oda, David végigsimít Sissy dús haján, és

gyöngéden rámosolyog.

David Sissyt egy kicsit az apjára emlékezteti. Nagy

kár, hogy a fiú egészsége oly gyönge lábakon áll.

Gyakran kell ágyban maradnia, ha előző nap túlságo-

san kifáradt a játékban.

Már Irene is észrevette, hogy bátyja milyen türel-

metlenül vár arra, hogy Sissy sötétszőke feje végre fel-

bukkanjon.

- Ne hagyjatok majd magamra akkor sem, amikor

összeházasodtok! - súgja egyszer Sissy fülébe, aki bár

fülig vörösödik, de rábólint.

- Rendben, mindenhová magunkkal viszünk téged

is!

12

Most azonban Sissy szomorúan néz a gyertya láng-

jába. Vajon miért gondolja a mama, hogy David és Irene

nem a megfelelő társaság számára? Paumgarttenék

ugyan nem túl gazdagok, de a családban mindig igen

vidám a hangulat. Sissy szászországi és porosz nagy-

nénjeire gondol: bizony még sohasem látta őket szív-

ből nevetni. Elhatározza, hogy másnap megbeszéli az

ügyet apjával.

Ludovika is éppen ezt tervezi, de nem halasztja,a

dolgot holnapra. Miksa herceg ugyan egy kicsit rossz-

kedvű, hiszen épp indulni készült tudós kerekasztal

társaságába, amelynek ő, mint a mondabeli Arthur ki-

rály, a feje, de Ludovika nem engedi.

- Tudod, hogy Sissynk szemmel láthatóan bele-

szeretett a kis Paumgartten fiúba? - kérdezi szemre-

hányóan, mintha Miksa tehetne a dologról.

- Nem, ez még nem jutott a fülembe. De hát Sissy

nerizsokára tizenöt éves lesz, ilyenkor már ébredeznek

az első érzelmek. Te sem voltál sokkal idősebb, amikor

összeházasodtunk...

- Tisztában vagyok vele - szakítja félbe férjét Lu-

dovika türelmetlenül. - De Paumgarttenék nem a

rangjához illő társaság. Kedvem lenne megtiltani

Sissynek, hogy ezekkel a gyerekekkel játsszon.

- Mit jelentsen ez? - kérdi Miksa felháborodva.

Most már őt is jobban érdekli a beszélgetés, leteszi a

kabátját. -A család nagyon rendes, becsületes, és sok-

kal barátságosabbak, mint bizonyos uraságok az ud-

varnál. Minden kislány átéli az első szerelmet, és én

örülök, hogy Sissy ezt a kedves Dávidot választotta

magának.

Ludovika ismeri férje ellenszenvét a müncheni tár-

sasággal szemben, amely társaság - ezt meg kell adnia-

néha tényleg nagyon fárasztó tud lenni.

- Nem erről van szó! Nagyon jól tudod, hogy Sissyt

13

tulajdonképpen már elígértük Ferenc József öccsének.

Az esküvő valószínűleg két év múlva lesz, és Zsófia

minden levelében érdeklődik, hogy fejlődik Sissy.

Talán azt írjam neki, hogy leendő menye ágrólszakadt

fiúcskákkal turbékol?

Miksa herceg azonban erélyesen kiáll gyermeke

mellett, kedvenc lányáról senki sem szólhat semmi

rosszat.

- Először is David nem akárhonnan szalasztott kis

senki. Másodszor pedig Sissy tőlem akár egy paraszt-

fiúhoz is hozzámehet, ha úgy lesz boldog. Vagy netán

ugyanolyan házasságot kívánsz neki, mint a miénk?

Ludovika levegő után kapkod.

- Mit akarsz ezzel mondani?

- Mi alig fél évvel a házasságkötés előtt ismerked-

tünk meg, és se a te, se az én szüleim nem kérdezték a

véleményünket. Azt állítod, hogy te boldog voltál,

hogy így kötöttünk házasságot? Amíg én Possenhofen-

ban vagyok, gondoskodni fogok arról, hogy Sissy any-

nyiszor találkozhasson Dáviddal, ahányszor csak le-

hetséges!

Ezzel Miksa elfordul; veszi a kabátját, és köszönés

nélkül elhagyja a kastélyt. Neki, mint liberálisan gon-

dolkodó férfinak, már régen szálka a szemében a jobb

körökben szokásos érdekházasság.

Ludovika megint csak egyedül és bosszankodva

mard otthon. Nem elég, hogy a férje sértegeti, most

majd még a gyerekei is hátba támadják? Lajos, a leg-

nagyobbik fiú is gyakran forog rossz társaságban.

Lassan több időt tölt a színházban, mint a családdal.

Ha pedig megjelenik a közös étkezéseknél, igencsak

radikális nézeteknek ad hangot, és a hercegnő szemére

veli, hogy rangkórságban szenved, gőgös és elfogult.

Ludovika titokban elhatározta, hogy a két nagylányt

amilyen gyorsa csak lehet, férjhez adja.

Másnap esik, bánatos az idő. Sissy megadóan készíti

elő a füzeteit, Wulffen bárónő mindjárt szólítani fogja

az órára. Már kopog is a szoba ajtaján. De Ludovika

lép be.

- Sissy, tegnap írtam Zsófia néninek. Nem akarsz

pár sort hozzáírni Károly Lajosnak? Még meg sem

köszönted a gyűrűt!

Károly Lajosról Sissy már rég megfeledkezett.

- Azt sem tudom, hogy néz ki. Mi a csudát írjak

neki?

- Biztos eszedbe jut majd valami kedves dolog,

gyermekem. A tanórákra sem kellene bemenned. Sze-

retném a levelet délben elküldeni.

- Na jó, máris hozzákezdek - feleli Sissy, miközben

megpróbálja diadalmas mosolyát elfojtani. Ha neve-

lőnőjét bosszanthatja, még bécsi unokatestvérének is

szívesen ír levelet.

Ludovika is csöndesen mosolyog magában. Déltájt

bekocsizik majd Münchenbe, vesz egy szép kis gyűrűt,

és beleteszi Sissy Károly Lajoshoz írt levelébe...

Sissy elővesz egy világoskék, virágokkal díszített

levélpapírt, és rágni kezdi a tollszárat. Ugyan hová

lett az a gyűrű? - jut eszébe hirtelen. Ijedten ugrik

fel. Figyelmetlenül letette valahová, egyszer sem húzta

fel az ujjára. Az ékszeres dobozkájában mindenesetre

nincs.

"Ha elveszítettem ezt a gyűrűt, mama nagyon mér-

ges lesz. Valami miatt nagyon ügyel arra, hogy min-

dent, amit Károly Lajostól kapok, gondosan megőriz-

zek. Hátha leesett az íróasztal mögé?" - gondolja.

Sissy félretolja a nehéz bútordarabot. Ott sincs.

Talán a fiókos szekrényben? Fehérneműi között tur-

kál, pillanatok alatt felfordítja a fiókokat, de ered-

ménytelenül. A gyűrű eltűnt.

Sóhajtva újra feláll, kutatva körülnéz, közben pil-

14 15

lantása.az Ikra esik. Mi ez Messze a tóparton Da-

vidot látja; amint egy nagyobb fiúval fogócskázik.

Ajaj; biztos meg fog fázni, és megint napokra ágyban

kell majd maradnia!" - gondolja Sissy.

Fejcsóválva és gondterhelten próbálkozik most

Sissy a szőnyegekkel, hátha alájuk gurult? Végre a

baldachinos ágy alatt megtalálja a finom kis ékszert.

Megkönnyebbülve ül vissza az íróasztalához, hogy

megírja a levelet. Kislányos írásával illedelmesen

megköszöni az ajándékot, mesél a kis báránykákról,

amelyeket apja hozott neki, a lovaglásban tett óriási

előmeneteléről, és végül hűvösen így fejezi be: unoka-

testvéred, Sissy. Szobájában a szokásos rendetlenséget

hátrahagyva, máris fut művével anyjához.

Ludovika látható nemtetszéssel olvassa a levelet.

- Nem tudtál volna egy kicsit barátságosabb hangon

írni? És miért nem kérdezed meg tőle legalább azt,

hogy érzi magát?

Sissynek azonban elege van bécsi rokonaiból.

- De mama, riziért jössz folyton Károly Lajossal,

hiszen egyáltalán nem érdekel engem! Különben is

csak egyetlenegyszer láttam, és annak is már legalább

négy éve!

- Sissy, figyelj rám, az unokatestvéred mégiscsak az

osztrák császár öccse. És olyan gyakran és kedvesen ír

neked!

- Írjam meg a levelet újra? - duzzog Sissy.

- Ne, mára elég lesz. Sietek, mert indulni szeretnék

már Münchenbe.

Sissy elcsodálkozik. Mióta küldi el mama a leveleket

saját kezűleg? Mindegy, biztos igaza van. Elhatározza,

hogy a nap hátralévő részében megpróbál minél job-

ban eltűnni, nehogy a bárónő karmai közé kerüljön.

- endet csinálok a szobámban, és utána festek egy

képet Hossenhofenról, rendben van?

- 16

Késő délután Sissy szobájában még mindig óriási a

rendetlenség. Egy gyors vázlat a parkról is már a föl-

dön hever összegyűrve, Sissy pedig nagy gonddal

dolgozik Wulffen bárónő nem túl hízelgő portréján: a

nevelőnő szép hosszú, hegyes orrot kapott, rajta jó

nagy bibircsók, amitől olyan, mint egy középkori bo-

szorkány. Felemelt mutatóujjal próbálja padok alá bújt

tanulóit jó modorra, erkölcsre, illemre oktatni. Ezt

meg kell mutatnom Davidnak és Irenének! - villan

Sissy eszébe.

Irene pillantásra sem méltatja a tréfás karikatúrát,

amikor Sissy pár nap múlva látogatóba megy hozzá-

juk.

- David rettenetesen beteg! - magyarázza kisírt

szemmel. - Beleesett a tóba, és tüdőgyulladást kapott!

- közli barátnőjével, aki maga is nagyon megijed.

Paumgarttenné asszony kilép a betegszobából, tál-

cával a kezében.

- Egy pillanatra bemehetsz hozzá, Sissy, de ne ma-

radj túl soká! David nagyon fáradt; és a doktor azt

mondta, sokat kell aludnia, hogy erőre kapjon.

Bátortalanul lép be Sissy David szobájába. Milyen

más ez a kamrácska az ő otthoni, pompásan berende-

zett szobájához képest! A helyiség keskenyebbik ol-

dalán egy kis szekrény roskadozik a rárakott könyvek

súlya alatt. Vajon miket olvas David szívesen? Sissy

elhatározza, beszél majd vele erről, amint egészen

meggyógyul. A falakon sok színes kép és szobrocskák,

amelyeket Irene készített. David ágya az ablak mellett

áll.

- Sissy, milyen kedves, hogy eljöttél! - David erőt-

lenül szorítja meg barátnéja felé nyújtott kezét. Sissy

forrónak és száraznak érzi a fiúét.

- Hoztam neked valamit, nézd csakr - mutatja a

gúnyrajzot.

17

- Szóval ilyen a nevelőnőtök! Biztos nagyon szigo-

rú! Ez itt te vagy! - David kicsit elmosolyodik, és

megpróbál felülni. Görcsös köhögés rázza meg vékony

f. kis testét.

- Ne gyere túl közel, nehogy megfertőzzelek, Sissy!

- mondja gyorsan.

- De hát mi történt? - Sissy közelebb húz egy kis

fotelt David fekvőhelyéhez, és leül.

- Pár nappal ezelőtt esett az eső, és én kiszöktem a

házból, pedig mama megtiltotta. A tóparton találkoz-

tam Johannesszel, fogócskát játszottunk, de elcsúsz-

tam a nedves füvön, és beleestem a vízbe. Még egy

órába sem telt, máris felszökött a lázam, azóta pedig

Í arra várok, mikor látogatsz már meg!

- Gyorsan meg kell gyógyulriod, David. Mama

megengedte, hogy velünk gyere lovagolni, és az idő is

olyan szép már!

Az ajtó résnyire kinyílik.

- Sissy! - szól be David mamája. - Ennyi elég lesz!

Sissy máris feláll.

- Viszontlátásra, David, és gyógyulj meg hamar!

- Türelem, Sissy, hamarosan újra talpra állok!

- Képzeld el - sírja el magát Irene, amikor a lányok

már egyedül vannak - tegnap kihallgattam a doktort.

Azt mondta a szüleinknek, hogy a legrosszabbra kell

számítaniuk. Vajon mit akart ezzel mondani? Mind-.

annyian olyan komoran néztek!

- Valószínűleg azt jelenti, hogy Davidnak sokkal

jobban kell majd vigyáznia magára. Hiszen olyan köny-

nyen megbetegszik, ezt te is tudod. Mi hárman aligha

tudjuk majd körülvitorlázni a világot, ha David egy kis

vízbe eséstől így meghűl! - próbálja Sissy barátnője

figyelmét a gondokról elterelni, habár neki is nagyon

rossz sejtelmei vannak. Néhány hónapja apja egyik

barátja, egy erőteljes férfi, aki addig még sosem volt

18

beteg, belehalt a tüdőgyulladásba. Hogy fogja David

ezt a betegséget átvészelni, David, akit a legkisebb fu-

vallat is feldöntött?

Bánatosan indul hazafelé. Lassan sétál a tóparton, és

próbálja saját magát megnyugtatni. "Biztos most is si-

kerülni fog neki meggyógyulni! Ha átjön majd hoz-

zánk lovagolni, ügyelni fogok rá, nehogy túlságosan

W egerőltesse magát!" - gondolja.

Ebben a hangulatban találkozik apjával, aki épp

horgászni indult.

- Nocsak, napsugaram, milyen csöndes vagy ma!

Kire vagy mérges? Gyere ki velem a tóra!

Hallgatagon segít Sissy apjának a csónakot vízre

tenni. Amikor Miksa már elég messzire kievezett, be-

húzza az evezőket, bedobja a horgokat, és kisleányához

fordul:

- No, mesélj !

És Sissy előbb dadogva, majd egyre folyékonyabban

beszél David betegségéről, saját félelmeiről. Aztán

még azt is bevallja apjának, mennyire szereti pajtását.

- Hát igen, a tüdőgyulladást nem szabad fél váll-

ról venni. Sajnos csak várni lehet, hogy a beteg össze-

szedi-e magát újra. Az pedig, hogy Dávidot kedveled,

és egészen másképp, mint a fiútestvéreidet, egészen

természetes dolog. Ha a fiúk és a lányok már elég idő-

sek, akkor elkezdenek egymás iránt érdeklődni. Ezt a

vonzalmat egész másmilyennek érezzük, mint a test-

véri szerétetet.

- Azt hiszem, mama nem nagyon kedveli Dávidot! -

veti ellene Sissy, aki apja utolsó szavait nem értette

meg egészen pontosan.

- Tudom, tudom! - sóhajt Miksa herceg. - Ő azt

szeretné, ha olyan valakihez mennél majd egyszer fe-

leségül, aki rangodhoz méltó életet tud neked biztosí-

tani. Tudod jól, mennyire nem szívesen látja azt sem

19

amikor a barátaimmal találkozom, csak azért, mert ők

semmiféle főúri származást nem tudnak felmutatni.

Nekem ezek az emberek ezerszer kedvesebbek, mint a

beképzelt császárok és királyok, akikkel két értelmes

szót is alig lehet váltani. A barátaim értik a tréfát, és

aranyszívű emberek. Ez nekem sokkal többet számít,

mint hogy milyen udvari méltóságot viselnek.

Ezt a nézetet Sissy teljes mértékben osztja.

- Pontosan így is van, papa, gondoljunk csak pél-

dául Arenbergékre...

Góndolatban máris összerázkódik, ha ezek a gyere-

kek jutnak eszébe, akik magasan hordják az orrukat,

semmit nem értenek a lovakhoz, és csak fintorognak,

ha Sissy a nyuszijairól mesél.

- De - veti közbe - én még egyáltalán nem is akarok

férjhez menni. Szeretnék inkább a lovaim mellett ma-

radni. És ha majd elég nagy leszek - teszi hozzá bátran

- magaddál vihetnél engem és Dávidot az egyik uta-

zásodra!

Miksa herceg rázkódik a nevetéstől, amikor elkép-

zeli, milyen arcot vágna Ludovika, ha most hallaná a

lányát. "Remélem, Sissynek nem lesz túl nehéz sorsa-

gondolja aztán elkomolyodva. - Sok tulajdonságomat

örökölte..."

- Mamának nem szabad elárulni a terveidet! Nem

érterie meg téged, és csak fölösleges aggodalmakat

okoznánk neki. Helyette gyere mindig hozzám, ha va-

lami nyomja a szívedet!

- Rendben van, papácskám!

Ezután mindketten nekilátnak, hogy a Starnbergi-

tó halállományát megtizedeljék.

A sors nem kegyes Sissyhez ezen a nyáron. Nem

sokkal látogatása után David meghal az alattomos be-

tegségben. Sissy vigasztalhatatlan, napokra bezárkó-

zik a szobájába, és keserű könnyeket hullat barátjáért.

20

Csak apja léphet be hozzá. Órákon át ül a lányánál,

és karjaiban tartva ringatja. De a kérdésre, amelyet

leánya zokogva újra meg újra feltesz, ő sem tudja a vá-

laszt:

- Miért kellett Davidnak meghalnia, apa? Hiszen

olyan fiatal volt!

A testvérek szomorúan járnak-kelnek a kastélyban.

Még Ludovika is azt kérdezi magától, nem bánt-e túl

szigorúan a lányával.

Sissy órákat tölt az íróasztala mellett, és naplójának

önti ki szíve bánatát. Amikor az első nagy fájdalom már

elmúlt, verset ír elhunyt barátja emlékére:

Tiéd az ifjú halál

Tiszta békességben,

Engem nem kért a halál,

S magad vagy az égben.

3.

Mire a család ősszel visszautazik Münchenbe, Sissy

egészen megváltozott. A szélvészkisasszonyból, akinek

mintha mindig egy kis kobold kacsintott volna ki a

szeméből, komoly leányka lett.

A müncheni Ludwigstrassén álló hercegi palota

belső udvarában nagy a sürgés-forgás. Tucatn

munkás dolgozik, kalapál, szögel egy kupolaszerű

építményt, ácsok fűrészelnek, gyalulnak. A nagy

nyüzsgés kellős közepén Miksa herceg épp most

egyenesedik fel munkájából, nagyot sóhajtva. Noha

már jól benne járunk az őszben, a fák még egyetlen le-

velüket sem hullatták le, és a nap is hétágra süt le a fér-

fiakra. Miksa, aki a többiekhezhasonlóan felgyűrte az

21

ingét, foltos zsebkendővel megtörli gyöngyöző

homlokát.

- Most pedig szünet, ebédeljünk! - kiáltja.

Zajóngva másznak le a munkások a favázakról, ki-

I!:.. csomagolják a magukkal hozott kenyereket, és leülnek

egy padra Miksa köré. A hercegnek dolgozni valóságos

élvezet. A többi építtetővel ellentétben Miksa sok időt

tölt köztük, nem restell ő maga is alaposan nekilátni a

munkának, ha épp arra van szükség, és mindig a szo-

kásosnál hosszabb pihenőket engedélyez.

Legújabb tervével Miksának sikerült újabb beszéd-

témát szolgáltatnia a müncheni társaságnak: a palota

udvarán cirkuszt állítanak fel. És bár mindenütt meg-

vetően mosolyognak az ötlet hallatán, mégis mindenki

kíváncsi a magánmanézs megnyitójára. Senki sem akarja

elszalasztani az alkalmat, hogy ezen a látványosságon

részt vegyen.

li A herceg különös ötletei a münchenieket már sok

érdekes estével ajándékozták meg. Egy párizsi utazása

után Miksa a hercegi palota földszintjén francia min-

tára egy kis varietét rendezett be. Külföldi művészek

lépnek itt fely és hazájuk népi bölcsességeiből, dalaiból

adnak elő. Miksa ilyenkor nagyvonalú vendéglátó: az

asztalok roskadoznak a legfinomabb étkek alatt, a bor

patakokban folyik, és ritkán megy el vendég a mulat-

ságról éjfél előtt. Amikor már hölgyek nincsenek jelen,

gyakran előfordul, hogy a herceg kedvenc zeneszer-

számán, a citerán maga ad elő dalokat, néha bizony

meglehetősen szemteleneket és vakmerőeket. Ilyenkor

aztán igazán elemében van: a hajnali órákig játszanak,

nevetnek, táncolnak barátaival. Ludovika az ilyen ün-

nepségeken természetesen soha nem jelenik meg,

méltóságán alulinak tartja, hogy ebbe a varietébe be-

tegye a lábát. Az emeleten van egy óriási táncterem,

ahol akár száz párnak is jut hely. Miksa ott is rendez

ünnepélyeket, amelyekről egész München napokig

beszél. Ludovika már sokszor megkérte a férjét,

ügyeljen jobban házuk hírnevére. Ezek a vendégségek

talán kicsit túl mozgalmasak, túl zajosak. Már Ludo-

vika nővére, Zsófia is hírét vette Bécsben ennek a kész

bolondokházának, és félreérthetetlenül megmondta a

véleményét róla. Hát még ha Zsófia tudná, hogy sógo-

ra az építőmunkásokkal osztja meg ebédjét...

Sissy nevetve áll az egyik ablakban, és apját figyeli,

amint az épp teli szájjal nevet, combját csapkodva

örömében. Már Miksa is észrevette őt:

- Gyere le, Sissy, és nézd meg, mennyi mindent

csináltunk ma! - kiabál fel lányának az ablakba.

Ezt nem kell kétszer mondani! Szélsebesen fut le

Sissy a lépcsőn, egyenesen apjához, aki kézen fogja, és

körbesétál vele. Nagyon megkönnyebbúilt, mióta úgy

látja, hogy Sissy kiheverte kis barátja halálát. Megint

olyan felszabadultan, boldogan nevet, mint régen, és

tréfákat eszel ki, amelyekkel anyját és nevelőnőjét két-

ségbeejtheti. Csak néha suhan át egy-egy árnyék az

arcocskáján, olyankor elcsöndesedik, és álmodozóvá

válik. Miksa nemcsak azért halasztotta el szokásos őszi

utazását, hogy az építkezésre felügyeljen, hanem azért

is, hogy szeretett lányára több figyelmet fordíthasson.

- Nézd, itt középen lesz az aréna. Ott építjük fel a

páholyokat. Tíz nap múlva készen leszünk. Már szer-

ződtettem is egy vándorcirkuszt. Igaz, hogy csak vén

gebéik vannak, de a lovaglószámokat magam is be tu-

dom mutatni.

- Hadd legyek ott az első előadáson! - könyörög

Sissy.

- Nem tudom, anyád megengedi-e majd? Az elő-

adás késő este kezdődik, de rendezhetünk egyszer dél-

utáni előadást is. Arra meghívhatnád a barátaidat, nos,

mit szólsz hozzá?

22 23

- Az nagyon jó mulatság lenne, papa! Megmutatod

nekem lovakat, amelyek tegnap érkeztek?

-- Persze; mehetünk az istállókba, csak megkérem

Schattenstein grófot; kísérjen el bennünket. Várj meg

itt!

A Schattenstein név hallatára Sissy fülig pirul. Sze-

rencsére apa semmit sem vett észre. Richard Schat-

tenstein gróf néhány hete áll a herceg szolgálatában.

Teljesen elszegényedett családból származik, titkár-

ként kell megkeresnie a kenyerét, de ez a körülmény

Richard életkedvét a legkevésbé sem befolyásolja. Húsz-

éves, magas, kisportolt jelenség, állandóan jó kedve

van, kiválóan szót ért a szigorú Ludovikával is, sőt még

a komor Wulffen bárót is sikerül néha megnevettetnie.

Sissy pedig, aki teljes gyászban érkezett München-

be, hagyta, hogy vidám lénye őrá is jó hatással legyen.

A fájdalom sokkal hamarabb elmúlt, mint bárki gon-

dolta volna. Még senki sem tudja a családban, meny-

nyire vonzódik Sissy Richard grófhoz. Amikor a lány

elmerül álmodozásaiban, a férfi izmos, karcsú alakját

látja maga előtt. Richard nagy sötét szeme külön is

megigézte: Naplójába újabb vers került:

Óh, barnán sötétlő szemek

Túlhosszan néztelek titeket,

S ezért a pillantásotok

Nem hagyja el a szívemet.

Ezúttal Sissynek eszébe sem jut, hogy megossza tit-

kát anyjával. Ha már az sem tetszett neki túlságosan,

hogy David Paumgartten a legjobb barátai közé tarto-

zott, ugyan mit szólna a Richard Schattensteinnel kö-

tött barátsághoz? Bár Ludovika úgy látja, hogy férje

bizalmasa értelmes, okos ember, mégis úgy kezeli,

mint egy szolgát.

Így hát Sissy gondosabban őrzi a naplóját, mint

azelőtt, ruhásszekrénye legalsó fiókjának mélyére rejti.

- Sissy, mi van veled? Megint nyitott szemmel ál-

rnodozol! - apja hangjára rezzent fel a lány.

-Jó reggelt, nagyságos hercegkisasszony! - Schat-

tenstein gróf illendően meghajol Sissy előtt. Az ő

hangja viszont valahogy nem akar szólni.

- Jó reggelt! - nyögi ki végül dadogva, és legszíve-

sebben elbújna a papa háta mögé. Miksa igen csodál-

kozik Sissyn. Mi történt a lányával? Nem ilyen szé-

gyenlősnek ismeri! De ő sem sejti, hogy Sissy meny-

nyire rajong a mellette álló fiatal férfiért. Hármasban

lassan átsétálnak az istállókhoz. Míg Miksa a lovak

jó tulajdonságait sorolja, Sissy óvatosan átkukucskál

Richardra. Milyen egyenes, büszke tartása van, milyen

barátságos mosoly játszik az ajka körül! Sissy legszí-

vesebben a karjára tenné a kezét, és hagyná, hogy ve-

zesse...

Schattenstein gróf sejti, hogy lángra gyújtotta fiatal

kislányszívét. Őrá is nagy hatással van munkaadója

lánya. Megcsodálta már dús haját, kecses tartását,

amikor a ló hátán ül. Egy esetleges kapcsolatról persze

álmodni sem merészel. Már hallotta, hogy Ludovika a

lányait a bécsi udvarba akarja férjhez adni. Így hát

megelégszik azzal, hogy Sissyre barátságosan rámo-

solyog, megtiltotta magának minden továbbinak a

gondolatát is. Ha kiderülne, hogy megpróbálja tenni a

szépet a herceg lányának, akkor az állásából is rögtön

repülne.

Közben megérkeznek az istállókhoz. Két nemes

paripa áll ott, amelyek már türelmetlenül kaparják pa-

táikkal a földet. A lovászfiúk épp le szeretnék csuta-

kolni őket, de nagy fáradságukba kerül, hogy a türel-

metlen állatokat megnyugtassák.

24 25

A herceg máris hozza a nyerget és a kantárt, s felül az

egyik lóra.

- Richard, jöjjön maga is! - szólítja fel titkárát. -

Öröm ezen az állaton ülni!

Richard szintén nagy lóbolond, kicsit elbizakodot-

tan elhatározza, hogy lemond a nyeregről, megkapasz-

kodik a másik ló sörényében, és fellendül a hátára.

Sissy persze el van ragadtatva! Lelkesedve nézi a két

férfit. Milyen szívesen kilovagolna egyszer Richard-

dal! De ezt soha, de soha nem engedné meg a mama.

Épp most kérlelhetetlenül szigorúan ügyel arra, hogy

lánya ne kószáljon túl sokat az istállók környékén...

- Jaj! - rémülten néz fel Sissy az apjára - egészen

elfelejtettem, hogy ebéd után a házban kellett volna

maradnom. Mit csináljak most? Mama nagyon meg

fog szidni! Apa, segíts!

- No, hát mit csináljunk? Tudom már! Richard

gróf visszakísér téged, és megmondja anyádnak, hogy

én tartottalak fel. Rendben van így?

Ettől a megoldástól Sissy szíve egyszeriben gyorsab-

ban ver, de most, hogy itt az alkalom, hogy Richarddal

kettesben legyen, megijed a szokatlan helyzettől.

- Nem jöhetnél inkább te velem?

- Nem, Sissy, én most szeretnék a Vlovakkal néhány

gyakorlatot végigpróbálni. És nagyon múlik az idő, ezt

belátod, ugye?

- Jól van - mormogj Sissy. Megvárja, míg Schat-

tenstein gróf leugrik a lóról, és aztán óriási léptekkel

megindul a palota felé, hátra se néz, Richard tudja-e

követni.

Valóban, a kapuban ott áll mama, arckifejezése nem

sok jót ígér.

- Hol voltál ilyen sokáig? - köszönti Sissyt, aki egy

szót sem tud szólni, annyira kifulladt. - Nem megtil-

tottam neked, hogy kilépj a házból?

De máris felbukkan a fák alól Schattenstein gróf:

- A herceg bocsánatot kér. Az új lovak feletti örö-

mében teljesen elfeledkezett áz Ön parancsáról. Kéri,

legyen elnéző a gyermekkel - próbálja a haragos her-

cegnőt megengesztelni.

- Hogy hogyan nevelem a gyermekeimet, az kizá-

rólag, az én dolgom - feleli Ludovika nyersen, és a

megzavarodott szószólót szó nélkül faképnél hagyja.

"Furcsa ma a mama. Máskor nem szokott ennyire

mérges lenni, ha egy kicsit kések! Mit követtem el va-

jon?" - töpreng Sissy, míg szófogadóan követi anyját a

szalonba.

Ludovika elhatározta, hogy kerül, amibe kerül, le-

szoktatja a lányát a "teli szájjal" beszélő, rémes bajor

tájszólásról. Személyesen ő maga gyakorolja vele az

irodalmi német beszédet, minden délután egy óra

hosszat. Az eredmény azonban elég soványka, Sissy

akármennyire igyekszik, mindig újra és újra visszatér a

megszokott beszédmódba. De az anya nem enged.

Nővérének, Zsófiának egy tökéletesen nevelt kis

menyt szeretne majd adni...

Ludovika rosszkedvének most nem ez az oka. Ebéd

után, amikor Sissyt kereste, belépett a szobájába, ahol

a szokásos szörnyű rendetlenség fogadta. Elkezdte a

széthányt ruhákat visszaakasztani a szekrénybe, és

eközben felfedezett valamit, amitől a lélegzete is elállt.

Az egyik kötény zsebében Schattenstein gróf arcképét

találta meg. Ludovikát mintha villám sújtotta volna.

"Honnan kaphatta Sissy ezt a képet? - még most is

ezen gondolkodik, miközben lánya kezébe nyom egy

könyvet, hogy olvasson fel. - Mi dolga ezzel a gróffal?"

Ez a kérdés cikázik át újra meg újra az agyán. Sissy

előtt nem akar szót ejteni a képről. Ezt a dolgot más-

képp kell elintézni!

Sissy gondolatai is messzire járnak, miközben gé-

26 27

piesen felelevenítette emlékezetében, hogy mi rosz-

szat csinálhatott. De hiába töri a fejét, nem jut eszébe

semmi.

Egyszerre csak elönti a forróság. "A naplóm! Talán

mama megtalálta, és belelapozott? De az lehetetlen,

épp pár napja zártam be a kis ládikámba Richard ké-

pével együtt, és a kulcsot egy kis láncocskán a nya-

kamba akasztottam. Nem találhatta meg, ez teljesen

kizárt!"

Sissy olvas tovább. Egyszer csak nagyot koppan a

könyv a földön, Ludovika ijedten felugrik.

- Sissy, mi baj, egészen fehér lettél!

- Semmi, mama, semmi, azt hiszem, vagyis nem

tudom... - Sissy nem tudja, mivel magyarázza, hogy

hirtelen még a keze is reszketni kezdett. - Mama, nem

is érzem jól magam. Felmehetek a szobámba?

- Persze, persze, menj csak. De hát mi van veled?

- Nem tudom, hirtelen egészen elszédültem. Egy

kicsit lepihenek.

i; Remegő térdekkel megy fel Sissy a lépcsőn, bezár-

kózik a szobájába, még hallgatózik egy percet, nem

jött-c anyja utána: Minden csendes. Sissy lázasan ku-

tat a ruhásszekrényében, mindent felforgat. Olvasás

közben ugyanis az eszébe villant, hogy tegnap este

elővette a rejtekhelyről Richard képét, és hosszan né-

zegette a holdfényben. Később már túl álmos volt,

nem zárta vissza a képet a helyére, hanem berakta a

köténye zsebébe, és aztán elfeledkezett róla.

Itt lóg a kötény a szekrényben, de a zsebek üresek.

"Határozottan tudom, hogy a bal zsebébe dugtam!

A kötényt meg ide raktam a szék támlájára. Te jó Isten,

hát ezért volt a mama olyan dühös! Biztos megtalálta,

amíg papával sétáltam. Mi lesz most?"

Ettől aztán tényleg szédelegni kezd. Bágyadtan ro-

gyik rá az ágyára; és halkan sírni kezd. "Olyan szeren-

csétlen vagyok ebben az életben-zokogja a párriájába.

- Minden rosszul sül el. Bárcsak halott lennék, mint

David!"

Eközben Ludovika magához kéreti az urát. Miksa

rögtön érzékeli, hogy hosszabb megbeszélés várható,

így hát türelemmel vértezi fel magát.

- Nos, mi történt már megint? Ne felejtsd el, hogy a

nyáron már beleegyeztél a cirkusz építésébe.

- Egyáltalán nem erről van szó - szakítja félbe Lu-

dovika türelmetlenül. - Ezt nézd meg! - és átnyújtja

neki Richard arcképét.

- Szóval nálad volt, már hiányoltam, nem tudtam,

hová lett. A múlt héten lovaglás közben kiesett a ka-

bátzsebemből, és Sissyvel nem tudtuk megtalálni. De

hogy kerül ez a kép hozzád? Ennyire tetszik neked a

fiatalember? - tréfálkozik Miksa, aki még nem fogtá

fel, miről van szó.

- Megmondhatom neked, hol találtam: Sissy szo-

bájában! - Ludovika hangja metsző.

4.

Ez a közlés még a herceget is megdöbbenti; akit egyéb-

ként senki sem tud kihozni a sodrából.

- De mit csinál Sissy ezzel a képpel? Csak nem sze-

retett bele a grófba?

- Úgy tűnik. És az a kívánságom, hogy a grófot

azonnal bocsásd el! Semmi keresnivalója tovább a há-

zamban!

- De Ludovika, nyugodj meg, kérleki Bizonyára

csak gyerekes rajongásról van szó, hiszen Richard min-

dig mellettem van. Legfeljebb pár semmitmondó szót

válthatott Sissyvel! De mit is kezdene egy ilyen gye-

rekkel?

29

- Félreismered a helyzetet. Amíg neked semmi másra

nincs gondod, mint hogy a szutykos munkásokkal kó-

dorogj. Én nagyon is észrevettem, hogy Sissy elválto-

zik, amikor Schattenstein belép a szobába. Mégis mit

gondolsz, kiről álmodozik?

- De hát én azt hittem, Sissy a kis Dávidot siratja.

Tényleg nagyon kedvelte.

- Az valami más volt még. Habár nekem az a köze-

ledés a Paumgartten családhoz nem nagyon volt

ínyemre, de David mégsem volt sokkal több, mint egy

játszópajtás. Én ebben a Schattensteinben egy cseppet

sem bízom meg. Képzeld csak el...

- Mit képzeljek el? - Miksa megdühödik. - Sissy-

nek halvány fogalma sincs arról, mi a szerelem. Vagy

talán te beszéltél már vele erről?

- Nem, természetesen nem. Majd a házassága előtt

elmondom neki. Ez most nem a megfelelő időpont,

hogy bogarat tegyek a fülébe!

- Mi az, hogy bogarat? Sissyben ébredeznek az első

érzelmek. Ez teljesen természetes dolog, mint már

próbáltam neked elmagyarázni. De mit csináljon sze-

gény, ha senki sem mondja meg neki, mit kezdjen ve-

lük? Még a könyvtárt is bezárod, nehogy véletlenül

szerelmes regényt olvashasson. Nem elég, hogy az élet

legfontosabb dolgait hallgatod el előle, még megfosz-

tod a világirodalom legszebb darabjaitól is!

- Az én szüleim is megtiltották, hogy szerelmes re-

gényeket olvassak, amikor még éretlen voltam hozzá-

juk! - feleli Ludovika méltóságteljesen.

- És te még büszke is vagy erre? Tényleg nem

óhajtok beleszólni a nevélési módszereidbe, de véle-

ményem szerint Sissyt üvegbúrában tartod. Schat-

tenstein grófot pedig nem fogom elbocsátani. Nagyon

intelligens fiatalember, és én tökéletesen megbízom

benne.

- Akkor is el kell mennie. Ha te nem mondod meg

neki, majd megteszem én. Ha Zsófia megtudja, hogy

Sissy vele turbékol, akkor befellegzett a házassági ter-

veknek. Légy már egy kicsit belátóbb és tapintatosabb.

Végül is a lányod boldogsága függhet ettől.

- Azt sem tudom, Sissy akarja-e egyáltalán, hogy

Károly Lajoshoz adjuk feleségül. Először is, amíg le-

het, hadd élvezze még a fiatalságát, másodszor pedig,

ahogy látom, nem érdekli különösebben az unokatest-

vére - mérgelődik Miksa, aki nem látja be, miért kel-

lene kis kedvencét ilyen hamar kiröpíteni a családi fé-

szekből.

- Sissy akkor is élvezheti még az életét, ha férjhez

ment. A bécsi udvar messze földön híres cspdálatos

báljairól és kitűnő társaságáról. Ott aztán kedve szerint

táncolhat és adhat estélyeket.

- Mintha az élet csak táncból állna - mormogja a

herceg bosszúsan, de végül is alkalmazkodik felesége

kívánságaihoz. Mi mást is tehetne?

- Schattenstein grófot egy megbízással Itáliába

küldöm - egyezik bele végül is a dologba. - Semmi-

képpen nem akarom elbocsátani, azt hiszem, a fiatal-

ember fényes jövő előtt áll.

- Csinálj, amit akarsz, csak ne engedd Sissy köze-

lébe.

Mérgesen vonul vissza Miksa a szobájába, hogy ki-

találjon valami jó megbízást, amellyel Richardot Itá-

liába küldheti. Nem szeretné, ha a gróf észrevenné,

hogy nemkívánatos a jelenléte.

Néhány nap múlva Sissy meglesi az ablakból, ahogy

Schattenstein gró a beszáll a hintóba, amely Itáliába

viszi. Bár Ludovika egy szót sem szólt neki az egészről,

Sissy gyorsan átlátja az összefüggéseket. Elhagyatott-

nak és magányosnak érzi magát. Apa is nemsokára

elutazik, és akkor nem marad egyetlen bizalmasa sem.

30 31

Már napok ota nem volt az istállókban, és a cirkuszi

előadás sem tudta felvidítani. A testvérek rá sem is-

meny iriáskor oly vidám nővérükre. Még Ludovika

is aggódik: hogy Sissynek örömet szerezzen, meghívja

Paumgartten Irenét. Micsoda boldogság, amikor a lá-

nyok viszontlátják egymást!

Sissy türelmetlenül húzza be barátnőjét a szobájába,

hogy elmesélhesse bánatát. Szívfájdalmát megint

versbe foglalta:

Virágzik, mint a május,

A fiatal szerelem,

Az ősz az elmúlásé,

Nincs itt a kedvesem.

Elment távol-messze tájra,

Talán már sose látom,

Boldogan futnék utána,

Csak tudnám, hol találom.

A beköszöntő tél éppen jól illik Sissy búbánatos

hangulatához. Csípős hideg van, Sissy alig lép ki a

házból, órákat tölt íróasztala mellett.

Ludovika fáradozásai végre meghozták gyümölcsü-

ket, Sissy tiszta, szép, kcentus nélküli németet beszél,

megadóan tűri, hogy Ludovika pompás ruhákba öl-

töztesse, el is kíséri a mamát egyik-másik vendégségbe,

ahol azonban rettentően unatkozik. Apja csak január-

ban tér haza, lesülve és kicsattanó jókedvvel. Ijedten

állapítja meg, hogy kislánya milyen soványka.

- Képzeld, hogy elképesztettem az egyiptomiakat.

Magammal vittem a citerámat a Kheopsz-piramisra,

és amikor egészen felértem a tetejére, rázendítettem

Pgy jó kis bajor rigmusra! Ha láttad volna, milyen ké-

pet vágtak!

Még ilyen történetekkel sein lehet Sissyt felvidítani.

Ellenkezőleg: apja érkezése most még inkább elszo-

morította, ugyanis Richard Schattenstein, aki a her-

ceggel együtt jött vissza Münchenbe, nagyon beteg.

Az orvosok tanácstalanok. Siralom látni, hogy az egész-

séges, erős férfi mennyire megváltozott. Arca beesett,

pirospozsgás arcszíne sápadtra váltott, fájdalmai miatt

alig tud kiegyenesedve járni. Ilyen körülmények között

természetesen Ludovika beleegyezett, hogy, Richard

visszatérjen a házba.

Fiatal élete során Sissy már másodszor találkozik a

halállal: néhány hét múlva Schattenstein gróf meghal.

Amikor Ludovika egyszer megint megpróbál nagy só-

hajtozások közepette rendet rakni Sissy szobájában, az

íróasztalon rajzlapot talál. Sissy temetési menetet fes-

tett rá: gyászoló emberek lépkednek egy koporsó két

oldalán. A gyermeki ügyetlenségek ellenére a kép na-

gyon megrendíti Ludovikát.

Sissy mindig is a legtöbb gondot okozó gyermeke

volt, és most is az. Pedig Ludovika már remélte, hogy

lánya elfeledte a grófot, mert észrevette, hogy Sissy

most egy másik fiatalember iránt érdeklődik. Társa-

ságban Friedrich Rosen grófot gyakran lehetett Sissy

mellett látni. Bár Ludovika ezt az ismeretséget sem

találja igazán megfelelőnek, de most bármit helyesel-

ne, ami segít elhomályosítani Richard emlékét. Rösen

gróf kék szeme valósággal megbűvölte Sissyt. De elég

hamar rájön, hogy ő viszont nem érdekli a grófot túl-

ságosan.

Ez a visszautasítás megint csak nyomasztja Sissy

kedélyét: ha szólnak hozzá, gyakran könny futja el a

szemét. Ha csak engedi az időjárás, lovaihoz menekül,

és lóháton bebarangolja München környékét. Egyál-

talán nem tetszik neki, hogy anyja mindig kísérőt ren-

del mellé - sokkal szívesebben lenne egyedül. Gyakran

32 33

sikerül elillannia kísérője mellől. Még Miksa sem

tudja, mitévő legyen. Ilyen keserűnek és megközelít-

hetetlennek még nem látta a lányát.

Egy áprilisi estén aztán Ludovika és a herceg össze-

ülnek, hogy megtanácskozzák Sissy jövőjét. Ludovika

elhatározza, hogy levelet ír nővérének, Zsófának

Bécsbe, hogy megegyezzenek, mikor találkozzon hát

41, Nené és Ferenc József Ez alkalommal tartanák meg

Sissy és Károly Lajos eljegyzését is.

Hamar elmúlik a tavasz, máris itt a nyár, a család át-

költözik Possenhofenba. Sissybe megint visszatér a

vidámság, ha a szabadban lehet, a melankólia féktelen

jókedvbe csap át. Ráadásul Ludovika ezen a nyáron

nem veszi annyira szigorúan, hogy Sissy minden tan-

4

órán ott legyen. Most már neki is az a véleménye, hogy

hadd élvezze ki a kislány utolsó, gondtalan heteit, hi-

szen nemsokára komolyabbra fordul az élete.

Augusztusban aztán eljön az ideje, hogy a lányok

találkozzanak vőlegényeikkel. Egy reggel Ludovika

megkéri nagylányait, Ilonát és Sissyt, hogy maradja-

nak még egy kicsit a szobájában.

- Lányok, tíz nap múlva elutazunk Bad Ischlbe -

közli Ludovika. - Ilonai - fordul most legidősebb lá-

nyához. - Ferenc József császár megkérte a kezedet.

Nené némán áll.

- Ezért is fogtalak valamivel szigorúbban a neve-

lésben, mint a testvéreidet. Már régen tudtam, hogy

belőletek egy pár lesz.

Nené még mindig nem szól semmit. Sissy azonban

nővére nyakába ugrik:

- Gondold csak el, császárné leszel Bécsben! Úgy

Í örülök neki, Nené!

Nené nagy nehezen kiszabadítja magát húga ölelé-

séből, és csak ennyit kérdez óvatosan anyjától:

- És mikor kell férjhez mennem?

- Kell!? - kiált fel a hercegnő megbotránkozva. -

hona, ilyet nem szabad többé mondanod! Nagy meg-

tiszteltetés számodra, hogy császárné lehet belőled!

De Nené könnyekben tör ki. Ludovika megértően

bólint, hiszen ő is éppígy sírt, amikor küszöbönálló

házasságát tudatták vele.

- Sírd csak ki magad, majd elmúlik. Nemsokára

Bécs első hölgye leszel, és mindenki fel fog nézni rád.

Csodaszép lesz; majd meglátod!

Ludovika most Sissyre pillant.

- Te pedig elkísérsz minket Bad Ischlbe: Ilona ott

fogja megismerni a császárt, és te viszontlátod Károly

Lajost.

Sissy örül az utazásnak, bár Károly Lajos fikarcnyit

sem érdekli, de végre külföldre utazhat!

Az utazás előtti napokon a nővérek elválaszthatat-

lanok, képzeletükben kiszínezik a bécsi császári ud-

vart, megvitatják, milyen ruhákat vigyenek magukkal

Bad Ischlbe, és hogy vajon milyen gyakran láthatják

majd egymást, ha Ilonából császárné lesz.

Máris itt az utazás napja. Anya és leányai elbúcsúz-

nak Miksától és a többi testvértől, akik pedig szívesen

mentek volna velük, beszállnak a hintóba, és máris in-

dulnak. Az út Ausztriába bizony meglehetősen fárad-

ságos és kalandos. Az egyik kocsitengely eltörik, soká

tart, míg sikerül megjavíttatni, így augusztus 16-án

többórás késéssel, kimelegedve, porosan és fáradtan

érkeznek meg a hölgyek Bad Ischlbe.

Ludovika idegesen járkál fel s alá a szállodai szobá-

jában.

- Hol marad a kocsi a csomagjainkkal? Egy óra

múlva már várnak bennünket a császárnál. Hová tűnt

Sissy?

Sissy, akit öltözéke, szokás szerint egyáltalán nem

aggaszt, természetesen lent maradt az udvaron a lo-

34 35

vaknál. Segít a kocsisnak itatni, nyugtatgatja őket, be-

szél hozzájuk, és cseppet sem törődik azzal, hogy egyre

jobban összepiszkítja a ruháját.

- Sissy, azonnal gyere fel, és keféld le magad! Az ég

szerelmére, hogy nézel ki? - kiált le neki Ludovika ré-

mülten.

Sissy kedveszegetten hagyja ott a lovakat, és indul

fölfelé:

A hercegnő, amikor meglátja, összecsapja a kezét:

- De hiszen csupa zab a ruhád! Már nem tudunk

átöltözni, mert az utazóládáink nem érkeztek meg. Az

ég szerelmére, legalább a kezedet és az arcodat mosd

meg!

Feszült, ideges, kapkodó a légkör a szállodai szo-

bákban, amelyeket Ludovika látogatása idejére kibé-

relt. Egyszer csak kopogtatnak az ajtón: -

- Ugyan ki lehet ez, nincs már időnk senkire

mérgelődik Ludovika a,zavargáson, és kitárja az ajtót:

a küszöbön Zsófia áll, a császár anyja.

Nővérét meg sem öleli, belép a szobába, és egyetlen

pillantással felméri a helyzetet.

i; - Amint hallom, ésve értetek ide. Átküldöm a ko-

mornámat, hogy segítségetekre legyen.

- Baleset ért bennünket - mentegetődzik Ludovika,

aki hirtelen nagyon megszeppentnek látszik.

- A fontos csak az, hogy HOZZÁNK időben meg-

érkezzetek - fojt el csírájában minden további magya-

rázkodást Zsófia: - Nem kedveljük a pontatlanságot.

Ilona igen kínosan érzi magát, míg Zsófia tetőtől

talpig végigméri. Ez tehát leendő anyósa!

Csak Sissy nem hagyja, hogy a félelmet keltő jelen-

ség megijessze:

- - Szervusz, kedves néném! - möndja csengő han-

gon, és odalép hozzá,, hogy erőteljesen megrázza a ke-

zét.

Zsófia főhercegnő egy lépést hátrál.

- Ki ez a kis koszfészek? - kérdezi Ludovikát, aki

most aztán már legszívesebben a föld alá süllyedne.

- Erzsébet leányom - nyögi ki végül nagy nehezen.

- Remélem, hogy a gyermek megmosakszik, mielőtt

megjelenik a császár előtt? Egyébként pedig ahhoz

vagyok szokva, hogy önnek szólítsanak.

Ezzel Zsófia magasra emelt fővel sarkon fordul, és

elhagyja a szobát. Sissy, hölgyhöz igen kevéssé mél-

tóan, a nyelvét nyújtja a bezáródó ajtó felé, Nenéből

pedig kitör a sírás.

- Mama! - valósággal jajveszékel - én nem mara-

dok itt egy percet sem! Még egyszer nem hagyom,

hogy ilyen megalázóan mérjenek végig! Ki tudja, talán

a császár is ilyen rideg szívű!?

- De Ilona, mi jut eszedbe! Azonnal abbahagyod

a sírást! Néhány perc múlva megjelensz a császár

előtt, akkor is, ha a karomban kell hogy odavigyelek!

Pedig Ludovika is eléggé meg van ijedve. A fogad-

tatás nem volt valami barátságos. Újra kopognak, a

komorna lép be. Máris nekilát, hogy Ilona haját szépen

megfésülje. A jólelkű asszony pillantása folyton visz-

sza-visszatér Sissyre, aki vastag copfjait maga hozza

rendbe. "Micsoda remek kislány - gondolja magában

- még ebben a sötét utazóruhában is milyen elbájoló!"

Elérkezett a nagy pillanat. Ludovika és két leánya

összeszorult szívvel állnak a nagy szalonban. Végre

kinyílik a magas szárnyas ajtó, Zsófia, Ferenc József és

Károly Lajos lép be rajta.

Az üdvözlés elég formálisra sikerül. Mindannyian

tudják, mi forog most kockán, és várakozóan néznek

Ferenc Józsefre és Ilonára.

A fiatal császár igen vonzó jelenség, de most elfogó-

dottnak látszik. Fiatal hfllgyek jelenlétében általában

kedves, tréfálkozó, jó társalgó, ma valahogy mégsem

36 37

találja a megfelelő szavakat. Ferenc József már régen

tudja, hogy menyasszonya kiválasztásánál nem hall-

gathat a szívére, Anyja, Zsófia főhercegnő hosszas be-

szélgetéseik során elmagyarázta már neki, hogy magas

hivatala bizonyos áldozatokat kíván. A leendő csá-

szárnét tehát gondosan, hosszas politikai mérlegelés

után kellett kiválasztani.

Ilona is ideges - de más okból. Nagyon jól tudja,

hogy fekete, szigorúan szabott utazóruhája egyáltalán

nem illik az arcához. Szégyenlősen a padlót nézi, a ru-

hája övét babrálja, és szeretne nagyon-nagyon messze

lenni innen...

Ferenc József együttérez Nenével, tulajdonképpen

ő sem így képzelte az első találkozást. Mosolyogva

figyeli Sissyt, aki teljesen fesztelenül lép oda Károly

Lajoshoz, és beszélgetésbe kezd vele.

"Vajon miről sugdolóznak ezek ketten? - gondolja a

császár. - Milyen aranyos ez a kislány. Ha nevet, hun-

cutul csillan a szeme. És az a bájos gödröcske az ar-

cán..."

Tűnődve bámulja Ferenc József az unokatestvérét,

aki ma különösen kedvesen fest. Se a hosszú utazás, se

az előnytelen sötét ruha nem tudja csorbítani gyermeki

szépségét. Sissy egyáltalán nem veszi észre, hogy Fe-

renc József milyen nagy érdeklődéssel nézi őt, Károly

Lajos figyelmét viszont cseppet sem kerülik el a sűrű

oldalpülantások, amelyeket bátyja vet kis unokatest-

vérükre. Féltékenyen vonja félre Sissyt, és mint a víz-

folyás beszél hozzá, hogy lekösse.

A nővéreket, Zsófiát és Ludovikát is kínosan érinti a

dolog. Az ifjú császár jóformán rá sem néz Ilonára.

A főhercegnő végül azzal menti meg a helyzetet, hogy a

vendégeket asztalhoz kéreti. Ferenc József vonakodva

fordítja el tekintetét Sissyrfíl, és karját nyújtja Iloná-

nak.

Az asztalnál aztán végre Sissy is észreveszi, hogy

Ferenc József mennyire behatóan foglalkozik vele.

Ezzel vége is az elfogulatlanságának, mélyen elpirul, a

tányérja fölé hajlik - de amikor megint fel mer pillan-

tani, látja, hogy Ferenc József még mindig őt figyeli.

A társalgás az asztalnál vontatottan folyik, Zsófia kissé

rosszkedvűen hallgat, Ludovika megpróbál úgy tenni,

mintha mi sem történt volna, Károly Lajos viszont

dühös képet vág. Amikor asztalt bontanak, mindenki

megkönnyebbül, kivéve Ferenc Józsefet, aki nem tud

betelni Sissy látványával.

5.

Nené zokogva veti magát az ágyára.

- Rám se nézett, folyton csak Sissyt figyelte! Ó, mama,

induljunk máris haza, olyan rettentően szégyellem ma-

gam

- Nyugodj meg, Ilona! Ez még semmit sem jelent.

Ferenc József valószínűleg csak azért nézte Sissyt,

mert olyan lehetetlenül, hölgyhöz nem méltóan visel-

kedetti Nem szokott hozzá az ilyen modorhoz.

Ez ugyan elég sovány kis magyarázat, és ezt Ludo-

vika is pontosan tudja. A hercegnő már attól fél, tervei

semmivé válnak. Ugyan mit talált a császár olyan ér-

dekesnek kisebbik lányán? Ludovika nem adja fel

egykönnyen.

- Ilona, kérlek, szedd össze magad. Nézd, már

megjöttek a koffereink is. Holnap a vacsoránál te leszel

a legszebb, mindenkit elhomályosítasz majd. Ferenc

József le sem veszi majd rólad a szemét. Mit szeretnél

holnap felvenni?

A ruhakérdés meghozta a várt eredményt: Nené ki-

38 39

fújja az orrát, és egyik ruhát a másik után próbálja föl a

nagy tükör előtt.

Sissy jobbnak látja, ha délután nem mutatkozik.

Habár Ilona és mama egy szót sem szóltak, Sissy érzi,

valami félresikerült. Hosszú sétára indul, és közben

azon gondolkodik, mit csinált már megint rosszul,

milyen hibát követett el délben? "Nené biztos szomo-

rú, hogy Zsófia néni olyan szigorúan végigmérte. Hát

tényleg, elég félelmetes tud lenni, ami azt illeti. Engem

meg egyenesen koszfészeknek nevezett! Remélem,

hamarosan túlesünk ezen a családi találkozón..."

Éppúgy, mint Sissy, Ferenc József is szándékosan

elkerüli a mamáját ezen a délutánon. "Ha megkérdez-

né, hogy tetszett Nené - gondolja - nem tudnék neki

válaszolni. Ilona szép lány, az biztos, de a kishúga

ezerszer bájosabb. Hová tettem a szememet, amikor

pár éve itt volt Innsbruckban látogatóban? Károly

Lajosnak tényleg nincs rossz ízlése..."

Ferenc József összeszedi magát, és végül mégiscsak

felkeresi Zsófia főhercegnőt, aki épp a másnapi vacsora

ülésrendjét ellenőrzi. Ferenc József a válla fölött bele-

pillant az ültetési rendbe, és meghökkenve kérdezi:

- Hol fog ülni Sissy?

- Ó, azt a kis fruskát nem akarom többet az aszta-

lomnál látni! Erzsébet nem való a mi társaságunkba.

Nagy tévedés volt az is, hogy meghívtam Bad Ischlbe.

Károly Lajossal komolyan kell beszélnem ez ügyben,

jó lenne, ha nem foglalkozna most már annyit ezzel a

gyerekkel.

Zsófiá ilyen módon kívánja fia értésére adni, hogy

nem helyesli a Sissy iránti nagy lelkesedést, de ezzel

csak a fia védekezőösztönét ébresztette fel.

- De mamai Sissy olyan bűbájos! Ilyen kedves lányt

egész Bécsben nem találnék.

Zsófia hangja fojtottnak tűnik, amikor kimondja:

- Az Ilonával való házasságod már elintézett ügy.

- Nem, még nem született végső döntés. Én holnap

Sissy asztalszomszédja akarok lenni!

Ferenc József ritkán mer anyjával szembeszegülni,

ebben a dologban azonban keresztül kell vinnie aka-

ratát.

A főhercegnő bölcsebbnek találja, ha teljesíti fia kí-

vánságát. Talán így Ferenc József még hamarabb is

észreveszi, hogy vonzalmát rossz helyre pazarolja. Ha

Sissy nem tud viselkedni társaságban - márpedig nem

tud - akkor Ferenc József gyorsan el fogja feledni.

Végül is jól tudja, mivel tartozik népének!

- Rendben van, akkor jöjjön holnap ő is. Minden-

esetre köztem és Hesseni Lajos között kell ülnie, más-

képp nem megy.

Ferenc József mosolyog magában. Természetesen ő

is észrevette, hogy Sissyről még hiányzik az utolsó

csiszolás, de épp romlatlan természetessége volt már az

első pillanattól fogva, ami elbűvölte. Azonnal át is küld

egy követet Ludovika szállására. A császár nen tudja,

micsoda bajt okoz ezzel az üzenettel: Ilona, akinek

közben sikerült megnyugodnia, elsápad, amikor a

meghívót átadják.

- Most meg egyenesen személyesen hívja meg

Sissyt! Te kis boszorkány - azzal dühösen nekiesik a

húgának - mit tervezel? Tönkre akarod tenni a bol-

dogságomat?

- De Nené, mi van veled? Én nem tehetek semmi-

ről! Jaj, kérlek, ne veszekedj velem! Én igazán nagyon

szeretném, hogy császárné legyen belőled. Ha akarod,

egész nap itt maradok benn a szobában, ki se dugom az

orromat. Vagy írok apának, megkérem, jöjjön el értem:

Nené, ne sírj már megint!

Könnyben úszó szemmel néz Nené a kishúgára.

- Bocsáss meg, Sissy, kérlek, bocsáss meg! Nem

40 41

akartalak megszidni! Nem tudom, mi van velem. Ma

már minden rosszul sikerül. Ne utazz el!

Ludovika, aki eddig csöndben hallgatta lányai szó-

váltását, most bekapcsolódik:

- Így van jól, béküljetek ki! Ma balszerencsénk volt,

és mindannyian kicsit feszültebbek vagyunk. Holnap

minden másképp lesz. Sissy meghívásában pedig egész

biztos Károly Lajos keze van, csak mivel ilyen dolog-

ban nem dönthet egyedül, megkérte a bátyját, hogy

segítsen.

A nővérek megkönnyebbülnek egy pillanata, de

Ludövika változatlanul gondterhelt. Ezt az utazást,

úgy látszik, tényleg balszerencse kíséri. Mi lesz, ha

Ferenc József valóban beleszeret Sissybe? Zsófia soha,

de soha nem egyezne bele ebbe a kapcsolatba. És mi

legyen akkor Ilonával?

"Bárcsak el se hoztam volna Sissyt, csak zavart

okoz" - gondolja a hercegnő, és elhatározza, hogy a

másnapi vacsora után megbeszéli Zsófiával aggályait.

Másnap heves szívdobogással lép be Sissy a császári

család nyári kastélyába. "Talán nem vesz észre a csá-

szár, ha jól összehúzom magam, és nem keltek feltű-

nést" - gondolja, és egy gyors imát küld az ég felé. De a

tegnapi játék megismétlődik. A császár teljesen meg-

feledkezik Nenéről, aki pedig mellette ül, és épp csak

egy-egy szót beszél a többi vendéggel is. Rendületle-

nül Sissyt bámulja, aki egyszerű kis nyári ruhájában

még csinosabbnak látszik, mint tegnap. Zavarában

Sissy egy falatot sem bír lenyelni. A hesseni herceg, aki

mellette ül, már jó ideje csodálkozik bájos kis szom-

szédnőjén. "Csak egy kanál levest evett, és a többi

ételhez is alig nyúl hozzá. Talán böjtöl?" - gondolja.

Bármennyire igyekszik Lajos hesseni herceg, Sissyvel

sehogy sem jön össze a társalgás. A lány mozdulatlanul

és paprikapirosan ül az asztalnál. Zsófia arca mindent

elárul. Most aztán már az egész asztaltársaság tudja: a

császár szíve e csinos, fiatal kis teremtése.

Sissynek mindez rettenetesen kínos: gyűlöli, ha ő a

középpont. Mégis elfogja valami diadalmas érzés,

igen, Sissy egy kicsit büszke is arra, hogy a császár a

többi hölgyről tudomást sem véve csak az ő szemlélé-

sében merül el. Előző éjszaka, amikor nővére végre

elaludt, Sissy csendben az ablakba ült, és Ferenc Jó-

zsefre gondolt. Egyszerre ráébredt, hogy egyáltalán

nem közömbös neki a császár. Újra és újra átélte,

ahogy a barátságos, kedves pillantás rajta nyugodott.

"De hát ezt nem tehetem meg Nenével, neki kell majd

boldognak lennie Ferenc Józseffel..." Soká vívódott,

tépelődött Sissy ezen az éjszakán. Végül a testvére

iránti szeretet győzött. "Olyan kevéssé feltűnően fogok

viselkedni, amennyire csak lehet. Holnap a császárnak

egész egyszerűen csak Ilonával szabad foglalkoznia, kü-

lönben szegény nővérem teljesen kétségbe fog esni!"

Mégis most, néhány órával később, minden előzetes

jó szándéka elpárolgott. Sissy valami egész különös

bizsergést érez a gyomra tájékán, amikor találkozik a

pillantása Ferenc Józsefével.

A vacsora véget ér, a vendégek szétszóródnak a

kertben, csak a nővérek, Zsófia és Ludovika maradnak

a házban.

- Most mi lesz? - kérdezi a hercegnő magas rangú

nővérét.

- Ha nem hoztad volna magaddal Sissyt, minden

térv szerint zajlott volna! - zsémbeskedik Zsófia, és

mérgében azt is elfelejti, hogy Ludovikát előkelően

önnek szokta szólítani. - Csakhogy most már nemigen

lehet elküldeni a kislányodat. Ismerem Ferenc Józse-

fet, eget-földet megmozgatna, hogy visszahozza.

Szembe kell hát nézni a tényekkel, mást nem tehetünk:

Ferenc Józsefet egyáltalán nem érdekli Ilona.

43

- Zsófia, minket sem kérdeztek meg soha, hogy ki-

hez akarunk hozzámenni - emlékezteti Ludovika a fő-

hercegnőt leánykorukra. De Zsófia váratlanul meg-

enyhül.

- Az idők változnak, kedves Ludovikám. A mi

gyermekeink már önállóbbak. Engedjük, hogy Ferenc

József maga válasszon. Beszélni fogok vele valamelyik

nap. Holnap lesz a születésnapja, és ha van valami

szívbéli kívánsága, ezen a napon biztos elmondja majd.

De egyet már most megmondok neked, Ludovika -

teszi hozzá szinte fenyegetően - ha tényleg az a szán-

déka, hogy Erzsébetet vegye nőül, akkor még igencsak

lesz mit tanulnia a lányodnak!

Zsófiának nem is kell másnapig várnia. Miután el-

ment, Ferenc József lép hozzá, és szinte megostro-

molja kérésével: szeretné az esti bálon a füzértáncot, a

kotillont Sissyvel táncolni, és nem Ilonával, ahogyan

eredetileg tervezték. Most aztán Zsófia már teljesen

biztos lehet a dolgában. Aki valaha táncolt már udvari

bálon, az tudja, mit jelent az éjféli kotillon-tánc: felér

egy leánykéréssel...

Ez Sissy élete első igazi bálja, amelyen még éjfél

után is fennmaradhat, persze hogy rettentően izgatott

előtte. Ilona viszont, aki - úgy tűnik - belenyugodott,

hogy a császár a kishúgát szerette meg, csodálatosan

nyugodt. A nővérek Ferenc Józsefről egy szót sem ej-

tenek, ezzel szemben egész délután arról tanácskoz-

nak, hogyan öltözzenek majd föl estére. Ludovika nem

ismer rá kisebbik lányára: Sissy, akit általában a leg-

kevésbé sem érdekeltek az estélyi ruhák, most nagyon

igyekszik kicsinosítani magát. Az ifjú bajor nővérek a

bálon valóban elhomályosítják az összes többi hölgyet

a szépségükkel. Még Z,sófiának is el kell ismernie, hogy

nagyon csinosak. Ilonán csodaszép fehér selyemruha

van, hajába borostyánkoszorút font, amely kicsit eny-

híti szigorú vonásait. Sissy pedig, aki végül egy egy-

szerű szabású rózsaszín muszlinruhát választott, va-

lósággal elbűvöli a jelenlevőket. Aranyló hajában egy

gyémántnyíl ragyog és szikrázik...

6.

Természetesen már elterjedt a híre, hogy Ferenc Jó-

zsef mennyire el van ragadtatva Sissytől. Amikor most

báli ruhájában belép a terembe, minden jelenlévő sze-

me rászegeződik.

A császár odalép hozzá, és mélyen meghajol előtte.

Ekkor Sissy csúnya hibát követ el - ahelyett, hogy az

udvarban kötelező pukedlit vágná ki, barátságosan

kezet nyújt Ferenc Józsefnek! A császár csöndben so-

molyog, és van annyi lélekjelenléte, hogy viszonozza a

kézfogást. A vendégek is jókedvűen mosolyognak

Sissy elfogulatlan természetességén, csak Zsófia fő-

hercegnő rezzen össze. Még mindig azt reméli, le tudja

beszélni fiát erről a lányról. "Hát nem tanulta meg ez a

teremtés, hogy hogyan kell viselkedrüe egy császár

előtt? - gondolja mérgelődve. - Ha Ferenc József

komolyan feleségül akarja venni, akkor Sissynek leg-

először is az illemet és jó modort kell megtanítani. Még

rágondolni is rossz, mi lesz, ha Bécsben is ilyen szoká-

sokat akar majd bevezetni! Úgy látszik, Ludovika

egyáltalán nem törődött a nevelésével..."

A bál gyors polkával kezdődik. Ferenc József még

nem akar táncolni, szeretné előbb egy kicsit Sissyt

nézni. Megkéri hát Weckbecker bárót, hogy kérje fel.

A fiatal őrnagynak nem kell kétszer mondani: udva-

riasan táncra kéri Sissyt. Bár még látni a lányka moz-

gásán, hogy egyenest a tánciskolából jött, de pille-

könnyűen simul a báró karjába, és engedi, hogy az ve-

44 45

zesse. Amikor a táncnak vége, Weckbecker báró ezt

suttogja egy barátja fülébe:

- Azt hiszem, a leendő császárnéval táncoltam ép-

pen!

Most már mindenki azon igyekszik, hogy Sissyt a

táncparkettra vezethesse. Minden perccel nő a biz-

tonsága; önbizalma, és boldogan suhan a tükörfényes

padlón. Szeme ragyog, hajából egy elszabadult kis

tincs kacéran a homlokába hull, arca finoman kipirult-

ma tényleg olyan szép, hogy azonnal bele kell szeretni.

Még Zsófia is elismeri, hogy a fiának van ízlése. "Hogy

feléledt egyszerre - gondolja magában. - Olyan, mint

egy rózsabimbó, amelyik hirtelen nyílni kezd. A tánc-

nál különösen kecses a tartása..."

Az órák rőpüinek, mindjárt éjfél. Ferenc József fel-

emelkedik a helyéről, és kimért léptekkel Sissyhez

megy. A vendégek még a lélegzetüket is visszafojtják

kíváncsiságukban. És valóban! Ferenc József Sissyvel

nyitja meg a kotillont! A jelenlévők csodálattal bá-

mulják a gyönyörű szép párt. Ludovika mélyen meg

van hatódva. De bármennyire büszke kisebbik lányá-

ra, nem feledkezik meg Ilonáról sem, egy gyors oldal-

pillantást vet rá. De Nené szerencsére már egészen el-

feledte a bánatát, és mosolyogva figyeli kishúgát. A tánc

túl hamar véget ér, Sissy legalábbis így érzi. Ferenc Jó-

zsef ineghajol partnernője előtt, és átnyújtja neki fü-

zércsokrát. Azután odaint egy lakájt, aki az összes töb-

bi virágcsokrot is átadja Sissynek, amelyeket pedig a

hagyomány szerint a császárnak azok között a hölgyek

között kellett volna szétosztania, akikkel az este tán-

colt. Sissy két karja tele virággal, ő maga meglehetősen

zavarban van. Micsoda csodálatos bál! Csak ne lenne

itt ennyi ember. De Ferenc József olyan kedves! Mi-

lyen jól tud táncolni! És ahogy egész este rám nézett...

Sissy agyában ezer gondolat kergeti egymást:

Amikor végre a szállásukon ágyba fekszenek, egy-

szerűen nem bír elaludni:

- Nené, ébren vagy még? - suttogja.

- Nem - susogja vissza a nővére. - Mit akarsz?

- Hát nem volt gyönyörű a mai este? Ha császárné

leszel, minden este adhatsz majd ilyen bálokati

Kis időre cserid lesz. Aztán Ilona felül az ágyában:

- Sissy, én sosem leszek Ferenc József felesége.

Nem vetted észre, hogy a császár csak téged bámul?

Most Sissy hallgat zavartan.

- Szerintem ez nem jelent semmit. Egyébként is úgy

tűnt nekem, hogy mindenki engem bámult. Ferenc

József biztos meg fogja kérni a kezedet, hiszen így szólt

a megállapodás, vagy nem?

Nené úgy gondolja, most már tényleg legfőbb ideje,

hogy komolyan beszéljen a húgával.

- Sissy, még sosem hallottál arról, mit jelent, ha va-

lakik egymással táncolják a füzértáncot? Az majdnem

annyit tesz, mint egy ünnepélyes eljegyzés. Ferenc

József veled táncolta, nem velem.

- De Nené, én még nem mehetek férjhez, még fiatal

vagyok! És Zsófia néni se engedné meg soha. Azt hi-

szem, egyáltalán nem kedvel engem. Képzeld el, mit

mondana a mama...

- Jaj, Sissy, te tényleg nagyon fiatal vagy még. Ha a

császár egyszer akar valamit, akkor senki sem fog vele

ellenkezni. Biztos vagyok benne, hogy megkéri a keze-

det a mamától.

Most egészen elcsendesedik Sissy. Persze hogy ész-

revette Ferenc József pillantásait, és kicsit büszke is

rájuk. De hogy a feleségé legyen - erre egy pillanatig

sem gondolt. Szíve hevesebben kezd verni, hiszen érzi,

hogy a fiatal, fess császár neki sem közömbös. De leg-

utóbbi nagy bánata még túl friss. "Hátha nem is gon-

dolja őszintén? - merül fel Sissyben. - Talán minden

47

lánynak udvarol egy kicsit, és végül majd egy előkelő

királykisasszonyt vagy hercegnőt vesz feleségül. Csak

tudnám, hogyan viselkedjek vele!"

Sissy még sokáig forgolódik álmatlanul az ágyában,

míg végre sikerül elaludnia.

Ezen az éjszakán Ferenc József is nyugtalanul aludt.

Amikor másnap, 23. születésnapján felébred, ömlik az

eső. idégesen járkál feh-alá a szobájában, türelmetlenül

várja már, hogy anyja is felkeljen végre. Ma miég fogja

kérni, hogy bontsa fel a Ludovika nénivel kötött meg-

állapodást. Sissyt akarja feleségül venni, és ebben most

már egészen biztos.

"De ki tudja, hogy ő akar-e majd a feleségem lenni?

- gondolja magában. - Nem könnyű feladat az én ne-

héz helyzetemben osztozni. Talán többre becsülne egy

nyugodtabb, kötetlenebb életet valaki másnak az ol-

dalán. Bárcsak felébredne már a mama..."

Végre felkelt ő is, és Zsófia főhercegnő fogadja a

fiát. Ferenc József hevesen ostromolja anyját, hogy

beszéljen Ludovikával, kérdezze meg, hajlandó len-

ne-e Sissy őt férjéül elfogadni.

- De drága gyermekem, minden asszony boldog

lenne, ha életét veled oszthatná meg, és gondjaidat vi-

dámságával és kedvességével elfeledtethetné! Ha leg-

hőbb kívánságod az, hogy Sissyt nőül vedd, akkor be-

szélek a húgommal. Természetes, hogy Sissy bele fog

egyezni. De jól meggondoltad-e, hiszen ő végül is,még

félig gyermek? Ez a kislány még nem érett arra, hogy a

császárné nehéz hivatalát betöltse.

- Ezen egyáltalán nem is akarok töprengeni. Sissy

olyan varázslatos, olyan természetes, hogy a bécsieket

egy csapásra meghódítja majd. Nagyon eszesnek is ta-

lálom. Mama, kérlek, hívd meg a családot ma ébédre!

Sóhajtva enged Zsó a fia kívánságának. A késői

ebéden Sissy már a császár mellett ül. Ferenc József

beszél hozzá, mint a vízfolyás, nevet, és tréfálkozik

vele, Sissy pedig nemsokára leveti kezdeti elfogultsá-

gát. Még mindig zuhog az eső. Ferenc József azt java-

solja, hogy ebéd után kocsizzanak ki csukott hintóban.

Ludovika fejfájással kimenti magát, de Zsófiának meg

sem fordul a fejében, hogy az ifjú párt egy pillanatra is

magára hagyja. Ilonának is mennie kell, aminek ő per-

sze egyáltalán nem örül.

A hintóban a hangulat meglehetősen feszült. Ferenc

József észreveszi, hogy anyja állandóan Sissyt néze-

geti, tetőtől talpig többször is feltűnően végigméri.

Sissy nagyon kényelmetlenül érzi magát szigorú

nagynénje vizslató pillantásaitól. Az egyetlen, aki

megkísérli a társalgást ébren tartani, az Nené, de

élénksége minden másnak hat, csak épp természetes-

nek nem, így hát mindenki örül, amikor a kirándulás

véget ér.

Zsófia magához kéreti Ludovika hercegnőt délutáni

teára. Kertelés nélkül, egyenesen a lényegre tér:

- Ferenc Józsefnek leghőbb vágya, hogy Erzsébet

leányodat feleségül vegye, Ludovika. Gondolod, hogy

igent fog mondani?

Mélyen megindulva, könnyekkel a szemében ra-

gadja meg Ludovika nővére kezét:

- Zsófia, de kérlek! Az osztrák császárnak az ember

nem ad kosarat!

A hercegnő szerfölött megkönnyebbült, mert már

igencsak kételkedett tervei megvalósulásában. Zsófia

is elégedett, hiszen Ferenc József félig-meddig még-

is csak neki engedelmeskedett: az általa kiszemelt

menyasszony húgát veszi most feleségül. Már csak

Sissynek kell beleegyeznie, és megint minden a legna-

gyobb rendben lesz.

Este Ludovíka óvatosan kopogtat Sissy szobája aj-

48 49

taján. A fiatal lány álmodozva ül az ablakpárkányon, és

észre sem veszi, hogy az eső beesik a szobába.

- Sissy, meg fogsz fázni, gyere le, és csukd be az ab-

lakot! Beszélnem kell veled.

A szigorú hang megijeszti Sissyt. "Ajaj - gondolja -

most hát mindennek vége. A császár nem akarja el-

venni Ilonát, haza kell utaznunk, és a mama engem

okol majd mindenért, csak mert táncoltam vele..."

Valóban, anyja ezekkel a szavakkal kezdi a beszél-

getést:

- Tudod, ugye, hogy azért jöttünk Bad Ischlbe,

hogy Nenét eljegyezzük Ferenc Józseffel. Nos, a csá-

szárnak más tervei vannak...

- Mama - szakítja félbe Sissy a hercegnőt - de hát

én nem is akartam vele táncolni! Hidd el nekem, tény-

leg nem én tehetek róla!

- De gyermekem, mi az; hogy nem akartad? Hiszen

meg fogja kérni a kezedet!

Zavarodottan bámul Sissy az anyjára:

- Meg... megkéri a kezemet? Feleségül akar venni?

Ez igaz?

A kislány könnyekben tör ki. Egész délután az ab-

lakban ült, és egyre inkább úgy érezte, hogy Ferenc

Józsefet szíve legmélyéből, bensőségesen szereti.

Ugyanakkor egy szörnyű félelem is összeszorította

szívét: mi lesz, ha a császárnak engedelmeskednie kell

anyjának, és mégis Ilonát veszi el? Vagy ha egyikük

sem tetszik neki igazán, és csak udvariasságból foglal-

kozott velük? Sissy egyre szomorúbb lett, és egyre

jobban kétségbeesett. Most meg ez a hír! Alig tudja

elhinni.

- Szereted Ferenc Józsefet? - kérdi Ludovika.

- Hogy lehet őt nem szeretni? De hogyan gondol-

hatott egyáltalán énrám? Hiszen olyan fiatal és jelen-

téktelen vagyok! Ki tudja, boldoggá tudom-e majd

- tenni? De tényleg igaz?

- Igen, Sissy, nyugodj meg végre, Ferenc József

feleségül akar téged venni. Neked is észre kellett ven-

ned, hogy az első pillanattól fogva mennyire tetszettél

neki.

- Igen, láttam, hogy nagyon gyakran rám nézett, de

ez engem csak feszélyezett. Azt hittem, Zsófia néni az

első nap elmondta neki, hogy én egy kis koszfészek

vagyok. Nem emlékszel, milyen mérges volt rám a

néni? Így hát azt hittem, azt figyeli rajtam, tényleg

koszos vagyok-e?

Ludovikának muszáj szívből nevetnie. Milyen naiv

tud lenni néha az ő kisleánya. De mindjárt újra elko-

molyodik:

- Sissy, egy császárral a házasság nem könnyű do-

log, azt tudod, ugye? Nagyon sok kötelezettséged lesz,

mindig kifogástalanul kell viselkedned, és nem en-

gedhetsz többé a hangulataidnak és a szeszélyeidnek.

Te leszel Ausztria első asszonya. Minden ember fel fog

nézni rád. Azt a szabad életmódot, amelyet otthori

megszoktál, nem folytathatod a bécsi udvarban.

- Bárcsak ne császár lenne! - sóhajt Sissy, aki Lu-

dovika szavai hatására bensejében egészen megbor-

zongott. - Nem szeretem, ha annyi sok ember van kö-

rülöttem.

Hirtelen nagyon elcsügged, eszébe jut, hogy most

már nemsokára el kell hagynia a szülői házat, Bécsbe

fog költözni, ahol egy teremtett lelket sem ismer. Ki-

hez forduljon majd, ha gondja, baja, bánata lesz?

- Zsófia néni szörnyen szigorú és félelmetes - vallja

be Sissy a mamájának.

- Zsófia néninek sok a gondja. A politikai helyzet

Ausztriában nem volt mindig könnyű. Gyakran kellett

Ferenc József mellett állnia, tanácsokkal, de tettekkel

50 51

is. Hamar rászokik így az ember, hogy energikusan és

határozottan lépjen fel. Emiatt nem kell tőle félned.

Azt hiszem; igazán kedvel téged. Ha szigorú hozzád

néha, gondolj arra, hogy ez is a te érdekedben történik.

Ezen az éjjelen szinte egy szemhunyást sem aludtak

a hölgyek. Sissynek ezernyi kérdése van anyjához.

Később Ilona is hozzájuk csatlakozik, és őszintén gra-

tulál a húgának. A hajnali órákig ülnek ők hárman

együtt, egyétértően, a jövőt színezgetve. Ludovika kí-

méletesen, készíti fel lányait a házasélet örömeire és

gondjaira.

Másnap már kora reggel átviszik a császárnak Sissy

válaszát. Ferenc József túláradóan boldog, majd kiug-

rik a bőréből, azonnal a müncheniek szállására siet.

Sissy az ajtóban áll, szendén, szemét lesütve. A csá-

szárt úgy elbájolja ez a kedves látvány, hogy teljesen

megfeledkezik az etikettről, és mint egy normális sze-

relmes fiatalember rohan oda hozzá, egy lendülettel a

karjába is kapja, felemeli, megforgatja, úgy teszi vissza,

és kicsit kifulladva megcsókolja Sissyt mindkét orcá-

ján.

Ezzel a természetes, szívből jövő üdvözléssel vég-

képp meghódította kis menyasszonyát. Sissy valami

szépen megformált házassági ajánlatot, leánykérést

várt, egy merev meghajlást, esetleg még egy kézcsókot.

Ilyen boldog, önfeledt köszöntésre egyáltalán nem

számított. Minden aggodalmát el is feledi rögtön.

"Tényleg szeret! - gondolja dobogó szívvel. - És

egyáltalán nem olyan mereven formális, mint Zsófia

néni. Mennyire örülök! Nagyon jól meg fogjuk érteni

egymást."

A császárra alig lehet ráismerni. Izgatottan szalad

ide-oda Sissy és az anyja közt, sietteti őket, szeretné

mindjárt magával vinni az egész családot a császári

villába.

Most már hivatalos az eljegyzés. A nagy szalonban

gybegyűltek mindannyian: Zsófia főhercegnő, Ká-

roly Lajos, Grünne gróf (a császár bizalmasa), a többi

szárnysegéd, Erzsébet porosz királyné, Sissy kereszt-

anyja, és Ludovika. Mindenki a boldog pár körül tö-

mörül, csak Károly Lajos ácsorőg szomorúan az egyik

sarokban. Még mindig nem tudja elhinni, hogy elve-

szítette ifjúkori szerelmét. Végül mégis erőt vesz ma-

gán; ő is sok boldogságot kíván Sissynek.

Tizenegy órakor elindulnak a misére. A ragyogó

napsütésben egész Bad Ischl ott tolong, és amikor

Sissy és Ferenc József a templom előtt kiszállnak a

hintójukból, az emberek rákezdenek az osztrák him-

nuszra. Ferenc ozsef kézen fogja Sissyt, a paphoz ve-

zeti, és mélyen megindulva így szól:

- Tisztelendő atyám, kérem, áldjon meg bennün-

ket, ő az én menyasszonyom!

Éljenek harsannak mindenfelől, ahogy kilépnek a

templom kapuján. Sissy máris kap egy kis ízelítőt el-

jövendő kötelességeiből. Ő legszívesebben elbújna a

sálja mögé, és észrevétlenül, ismeretlenül eltűnne a

tömegben, de Ferenc József szorosan fogja a kezét.

Kénytelen hát mindenfelé barátságosan bólintani, és a

véget nem érő jókívánságokat udvarias köszönő sza-

vakkal viszonozni.

Félve szorítja Ferenc József kezét. A császár most

érzékeli először igazán, mennyire zavarban van Sissy.

Gyorsan átvezeti a tömegen, és besegíti a hintóba.

Sissy felszabadultan sóhajtva dől hátra az ülésen.

- Miért kell mindenkinek így rám bámulnia, mintha

fel akarnának falni? Ezt én nem tudom többé elviselni!

- Erzsébet, a népnek joga van arra, hogy lássa jö-

vendőbeli császárnéját! - figyelmeztetí Zsófia főher-

cegnő, aki a jegyespárt kíséri.

- Ó, néném, de félek, hogy agyonnyomnak - pa-

52 53

naszkodik Sissy; aki egyáltalán nem kedveli, ha Er-

zsébetnek hívják.

- Most már szólíthatsz mamának - emlékezteti

Zsófia leendő kis menyét. - Akár tetszik, akár nem,

hozzá kell mindehhez szoknod, Ausztria császárnéja

nem bújhat el!

Sissy rosszkedvűen hallgat, Ferenc József gyöngé-

den riézi; majd egy lendülettel áthajol hozzá,. és a fülé-

bé susog:

- El sem tudod képzelni, mennyire boldog vagyok!

Amikor Zsófia ezeket a szavakat hallja, elnyomja

magában a feltámadó bosszúságot, és arra gondol, ta-

lán mégis jobb, hogy Ferenc József olyan lányt vesz el,

akit igazán szeret. Sissy ugyan elég ügyetlen, de a csá-

szár nehéz életét biztosan megszépíti majd. Hogy ő is

kedveli Ferenc Józsefet, azt rögtön látni, elég csak rá-

nézni, és talán férje kedvéért igyekezni fog, hogy jó

császárné váljon belőle.

Az estebédet Hallstadtban tervezik elfogyasztani.

Az úton odafelé Sissy kicsit megborzong, nincs nála

melegebb kabát. Ferenc József gondosan bebugyolálja

vékony kis testét saját jó meleg katonakabátjába. Szo-

rosan menyasszonya mellett ül, és mutatja neki a tájat,

amely az esős nap után teljes szépségében ragyog.

Csak késő este kocsiznak vissza Bad Ischlbe, ahol

Sissyt csodálatos meglepetés várja. Eljegyzése ünne-

pére a kisvárosban ezer és ezer gyertyát gyújtanak az

emberek. A Szíriusz-hegy tetején sok kis lámpából egy

menyasszonyi koszorú rajzolódik ki az esti égboltra,

amelynek közepén az FJ és az E kezdőbetűk világíta-

nak. A város népe türelmesen várta az utcákon a csá-

szári jegyespár visszaérkezését. Sissy mélyen megha-

tódik eme hűség láttán, amelyet az emberek császáruk

iránt éreznek és mutatnak.

Néhány nap múlva megérkezik Miksa bajorherceg.

54

Sissy az örömtől sugárzóan ugrik apja nya-

kába.

- Sissy, te ördögfióka, hát osztrák császárné lesz

belőled? Ki hitte volna!

Miksa érkezése Zsófiának egyáltalán nincs ínyére.

Legszívesebben egy szót sem ejtene a menyasszony

apjáról, akinek udvarellenes beállítottsága és őrült öt-

letei mindig is szálkák voltak a szemében. Viszont az ő

vbeleegyezésére is szükség van.

Ludovika természetesen nagyon jól tudja, hogy

Miksa nem szívesen látott vendég itt. De hát most

árulja el Zsófiának, hogy Miksával nagy titokban,

gyorsan elhozatta Sissy legjobb ruháit is?

A napok csak úgy röpülnek. Az egyik ünnepség kö-

veti a másikat, Sissy az egyik fogadásról a másikra siet,

közben türelmesen modellt kell ülnie az udvari festő-

nek is, hiszen a császárváros, Bécs szeretne minél ha-

" marabb megismerkedni leendő uralkodónőjével, leg-

alább képről. Ilyenkor, amikor festik, Ferenc József

mindig Sissyvel van. Ha türelmetlenné válna az egy

helyben üléstől, vőlegénye vigasztalóan, kedvesen, vi-

dáman beszél hozzá, tréfákkal üzi el az unalmát. A mű-

vész el van ragadtatva Sissy finom vonásaitól, és nem

győzi hangsúlyozni, hogy még sohasem festett ilyen

bájos arcocskát.

Sissy mindenfelől értékes ajándékokat kap. Ennyi

ékszere még sosem volt. Ferenc József egyik reggel egy

csoiiálatos, smaragdokból és gyémántokból virágfü-

zért formázó fejéket tett az ölébe. Sissy mégis legjob-

ban annak a hintának örül, amelyet a császár a nyári lak

kertjébén állíttat fel, külön neki.

A fiatal kislány napról napra elegánsabb lesz. Lassan

már megtanulja azt is, hogy az emberek előtt hogyan

őrizze meg nyugodt, előkelő magatartását-bár félelme

semmit sem csökkent. Csak a Ferenc Józseffel és

55

Grürme tábornokkal tett sétái idején panaszkodik ar-

ról; milyen nehéz állandóan a figyelem középpontjá-

ban lerini. Grünne mélyen együttérez a fiatal lánnyal,

és gondterhelten figyeli, ahogy Zsófia főhercegnő

egyre nagyobb befolyással van rá.

Ludovika bizalmába fogadta a tábornokot, és kiönti

neki a szívét:

- Nehéz idők várnak még Sissyre! Ki tudja, Ferenc

József szerelme elég segítség lesz-e majd, hogy komoly

hivatását betöltse?

Egy ízben Sissy és Zsófia közt már majdnem viszály

támadt. Rodi, Sissy névelőnője bizalmasan kifecsegte

kis növendékének a főhercegnő egy igen kevéssé hí-

zelgő megjegyzését. Zsófia kisebb társaságban egyszer

becsmérlően nyilatkozott Sissy sárga fogairól. Sissy

valósággal fellázad, amikor erről tudomást szerez.

- Folyton úgy bánik velem, mint egy kisgyerekkel!

Akárhányszor mellette. állok, mindig van valami kifo-

gásolnivalója rajtam. Hajolj meg, ne hajolj meg, mo-

solyogj, ne mosolyogj! És most még azt is ő akarja

megmondani, hányszor mossak fogat? - Sissy szitko-

zódik, mint egy kocsis, és határozottan tiltakozik az

ellen, hogy az aznapra előirányzott estélyen megjelen-

jék.

Ludovika tanácstalan. Hogyan magyarázza meg

konok, önfejű lányának, hogy ez még csak a kezdet?

A hercegnő nagyon is jól tudja, hogy a bécsi arisztok-

rácia hölgytagjai micsoda éles és kegyetlen megjegy-

zéseket tartogatnak a tarsolyukban. Lányának még

egészen mást, rosszakaratot és gonoszságot is el kell

majd viselnie, túl kell élnie.

Végül áthívatják Ferenc Józsefet. Szeretettel pró-

bálja megnyugtatni Sissyt, aki kiengesztelődve mégis

megjelenik a bálon, de Zsófiával minden érintkezést

kerül. A vendégek lassan észreveszik, hogy Zsófia és

56

menye közt valami feszültség van.

Bécsben az ismeretlen Sissyvel való eljegyzés híre

bombaként robbant. A küszöbönálló házasságot meg-

lehetős vegyes érzelmekkel fogadják. Zsófia az 1848-as

forradalom vérbe fojtása óta nem túl népszerű; és

mindenki világosan látja, hogy ebben az eljegyzésben

is az ő keze van. Másrészt viszont örülnek az emberek,

hogy Ferenc József keresztülvitte az akaratát, és Sissy

mellett döntött. Természetesen a menyasszony csa-

ládfáját nagyítóval vizsgálják át, és rosszallóan jegyzik

meg, hogy őseinek galériája nem éppen császárnéhoz

való. Bajorországi Miksa herceg a maga különös

kedvteléseivel persze újabb ürügy a gonosz pletykál-

kodásra. Azt beszélik, hogy gyerekei ugyan ragyogóan

tudnak lovagolni, ezzel szemben nem tudnak franciául,

ami a bécsi arisztokrata társaságban igen nagy szé-

gyennek számít. Egyes grófkisasszonyok, akik úgy

számítgattak, talán van esélyük Ferenc Józsefnél, most

riválisukat, Sissyt egyszerűen "cirkuszi gyermeknek"

nevezik. Még a herceg kastélyait is alapos vizsgálatnak

vetik alá, és bizony Possenhofen nemigen állja ki a

próbát. Nemsokára elhangzik a gőgös bécsi udvarban a

megvető "koldusvircsaft" szó is, mint ahonnan a leen-

dő császárné származik. Ráadásul még az a hír, hogy

ott Miksa polgárokkal és parasztokkal barátkozik -

mindez egyáltalán nem segít abban, hogy Sissyt meg-

kedveltessék a rangkórságos bécsiekkel.

Amikor a róla készült első festmények megérkeznek

a császárvárosba, egy csapásra vége minden becsrriérlő

sugdolódzásnak. Sissy vonzereje alól senki sem tud-

ja kivonni magát. És most megfordul a hangulat - leg-

alábbis a népé. Türelmetlenül várják, hogy ezt a szép

kislányt végre közelebbről, az életben is láthassák.

57

Badíschlben közben elérkezett a búcsú órája. Fe-

renc József császárnak vissza kell térnie Bécsbe, mert a

kötelességeket a legnagyobb szerelem mellett sem le-

het elhanyagolni. Az eljegyzés és az együtt töltött szép

napok emlékére a császár és anyja elhatározzák,. hogy a

villát, amelyet eddig csak béreltek a nyári pihenés ide-

jére, most véglegesen megvásárolják, és két további

szárnyat építenek még hozzá, hogy alaprajza így E be-

tűt formázzon, Erzsébet tiszteletére.

Sissy és Ferenc József Salzburgig együtt utaznak,

ott gyöngéd búcsút vesznek egymástól. Ferenc József

visszatér Bécsbe, Sissy pedig Possenhofenba.

7.

Possiban végre van ideje Sissynek arra, hogy átgon-

dolja, mi történt. Alig néhány napja, hogy mit sem

sef tő bakfisként elutazott e kastélyból, és most mint az

osztrák császár menyasszonya tért vissza. Az óriási bi-

rodalom fejének felesége lesz, királyné egy olyan or-

szágbán, amelynek történelmét alig ismeri.

"De hát mi történt velem?" - töpreng Sissy, míg

vágyakozva nézi a fecskéket, akiket már oly sokszor

irigyelt. Egyszer csak elfogja a félelem a jövőtől. "Ó,

bárcsak elrepülhetnék veletek! - suttogja magában. -

Ki tudja, mi vár rám Bécsben? Ferenc Józsefet igazán

nagyon szeretem, de hogy fogok kijönni Zsófia néni-

vel? Biztos nem könnyű dolog császárnénak lenni. És

papa is borzasztóan fog hiányozni!"

Ludovika és Miksa sem tudja még eldönteni, örül-

jenek-é leányuk szerencséjének, vagy inkább sajnálják

a rá váró nehézségek miatt. Miksa elképzelni sem tud-

ja, szabadságszerető lánya hogyan fog a bécsi udvari

sok közt eligazodni, ott a helyét megtalálni.

ez túlságosan liberálisan nevelték.

Possenhofenban Sissy még utoljára kedve szerint

ombolhatja magát. Minden tanulás alól fel van most

entve, és Ludovika akkor sem szól egy szót sem, ha

pya egész napját a lovainál tölti. A szülők lesik Sissy

minden kívánságát. Attól a perctől kezdve azonban,

hogy visszatérnek Münchenbe, minden idejét a tanu-

lásra kell majd fordítania, hogy magas hivatására fel-

készüljön. Zsófia máris igen átfogó programot állított

össze.

Szeptember közepén itt az idő. Zsófiától levél érke-

zik Possenhofenba: az esküvőt a következő év áprili-

sára tűzte ki. Előtte még be kell szerezni a házassághoz

a pápai beleegyezést, hiszen Sissy és Ferenc József el-

sőfokú unokatestvérek. A főhercegnő azt kívánja, hogy

Sissy amilyen hamar csak lehet, lásson neki a tanulni-

valóinak. Az esküvőig hátralévő néhány hónapban

gyorsvonati sebességgel kell mindazt bepótolnia, amit

nevélésében eddig elmulasztottak.

Rodi, a nevelőnő, Wulffen -bárónő és Ludovika

hercegnő most már minden pillanatban ott vannak

Sissy mellett. Miksa szemrehányásokat tesz magának,

hogy olyan gyakran "ellopta" Sissyt a tanórákról.

Összeráncolt homlokkal mondja a feleségének:

- Gyermekeinknek nincs sok tehetségük a tanulás-

hoz. Az egyetlen dolog, amit Sissy tényleg jól tud, az az

angol nyelv. De a francia már nehezen megy, és emiatt

Bécsben sok baja lesz Zsófiával. Az ottani udvarhöl-

gyek hibátlanul és ráadásul tökéletes kiejtéssel beszél-

nek franciául. Csak ki ne nevessék Sissyt! Hiszen

olyan könnyen megbántódik, olyan érzékenyi Nem

l;ellett volna olyan sokszor elvinnem lovagolni a fran-

ciaóra helyett...

Ludovika szokatlanul gyengéden válaszol:

58 59

- De Miksa; ez nem a te hibád. Mi a gyermekeink-

nek nagyonsok szeretetet adtunk, és ez fontosabb volt,

mint a történelem- vagy franciatanulás. Büszkék le-

hetünk rájuk akkor is, ha a fejükben esetleg kevesebb a

tudás, mint a többiekében. Ki sejthette volna, hogy

Sissyből egy nap Ausztria császárnője lesz? Nené le-

het, hogy jobban tudott volna a sorsához alkalmaz-

kodni, mint ez az önfejű Sissy, de a bécsi udvarban; azt

hiszem, családunk egyetlen tagja sem érezné jól magát.

Néha azt kívánom, bár sose mentünk volna Bad Ischl-

be! Egész életünk megváltozott azóta. E miatt az el-

jegyzés miatt az egés, világ mireánk és minket figyel,

és ez meglehetősen kellemetlen.

Miksa csodálkozik egy kicsit, ilyen hangokat még

soha nem hallott a feleségétől. Nagyon is jól tudja,

mire gondolt... Ő is kapott már levelet Zsófiától, aki

jéghideg hangnemben közölte vele, hogy neki, mint a

menyasszony apjának, kötelessége a nevét mindenféle

botránytól távol tartani.

Sissynek most aztán egyetlen szabad perce sincs. Ő,

aki ahhoz volt szokva, hogy lehetőleg sokat legyen

egyedül, egyszerre a középpontban találja magát. Ha

kilovagol, mindjárt összeverődik egy csomó ember, és

lesik minden mozdulatát. Zsófia mindjárt három fes-

tőt is küldött Bécsből, akik képek tucatjait festik róla.

Rodi minden reggel, amikor bemegy Sissyhez, arra

kényszeríti, hogy a kényelmes háziruhák helyett díszes

estélyi ruhákban gyakorolja a mozgást, a járást. Sissyt

eddig sem igen érdekelték a ruhák, most mindig újra és

újra bosszankodik a túl szoros fűző miatt, amelytől jó-

formán alig kap levegőt. Bécsből állandóan ékszerek

érkeznek, a császár és az anyja ajándékai. Ezeket persze

nem lehet figyelmetlenül, csak úgy félretenni, hordani

kell őket. Sissy néha úgy érzi magát; mint egy feldíszí-

tett karácsonyfa. Csak egy ékszer van, amelyet sosem

tenne le: futár hozta Bécsből Ferenc József miniatűr

képét, egy gyémántos karperecbe belefoglalva.

Reggeli után rögtön megjelenik Wulffen báróné, aki

Zsófiától egy listát kapott az osztrák előkelő társaság

tagjairól: Sissynek kívülről meg kell tanulnia a mi-

niszterek, udvarhölgyek és császári szárnysegédek

nevét, és mindjárt azt is meg kell jegyeznie, melyikük-

kel mikor és hogyan érintkezhet. Egyes udvarhölgye-

ket például csak hetente egyszer hív meg teára, má-

soknak viszont nem is szabad Sissyhez szólniuk, csak

akkor válaszolhatnak, ha Sissy szólítja meg őket. Az

üdvözlés ceremóniái is zavarba ejtőek. Sissy mindent

összekavar. Ráadásul a listán felfedezte néhány közeli

rokonát, és ném képes belátni, miért ne ölélhetné meg

őket üdvözlésképpen:

- Te jó ég, hogy jegyezzek én meg ennyi mindent?

Miért nem viselkedhetek úgy, mint itthon?

Wulffen bárónő azonban kérlelhetetlen. Ő az

egyetlen, aki száz százalékig örül a házasságnak. Ren-

díthetetlen türelemmel vizsgáztatja Sissyt, napról

napra ismétli vele a neveket és címeket, és ügyel arra,

hogy Zsófia hercegnő minden kívánságát kínos pon-

tossággal betartsák.

Az előírások pedig úgy záporoznak Bécsből, mint a

jégeső. Zsófia figyelmeztet, hogy Sissyt tartsák távol a

lovaktól, mert vigyáznia kell törékeny egészségére,

ráadásul nem is illik, hogy a leendő császárné úgy lo-

vagoljon, mint egy kis vadóc. Ebben maga Ludovika

mond ellent, noha eddig kevés megértést mutatott

Sissy lovaglószenvedélye iránt.

- A gyerekeknek kell valami változatosság, kikap-

csolódás. A friss levegő és a mozgás nem árthat.

Amikor Zsófia egy Bad Ischl-i akvarellt küld, Sissy

jólnevelten megköszöni egy levélben, amelyben azon-

ban újra csak tegezi nagynénjét, a főhercegnőt. A dor-

61

gáló válaszlevélre nem kell soká várni: "Ez a bizal-

mas hangnem a császári családban nem szokásos. Még

fiamnak, Ferenc Józsefnek is magáznia kell engem,

kivéve néhány különleges alkalmat!"

Sissy teljesen kimerült. Ferenc Józsefnek írt szám-

talan levelében is panaszkodik a főhercegnőre: "Az

örökös tanulás meghaladja erőmet. A protokoll elő-

írásait a józan ésszel ellenkezőeknek érzem. Adelgunda

unokatestvéremet például arra intik, hogy kezet csó-

koljon nekem!"

A fiatal császár mindig megtalálja a megfelelő vi-

gasztaló szavakat. Amikor levél érkezik tőle, Sissy újra

és újra bátorságot merít belőlük. "Ő majd gondosko-

dik arról, hogy ne legyen minden túl formális. Ebben

bízom. És én is igyekezni fogok, hogy a fogadásokon

mindig méltóan jelenjek meg. Amikor viszont nem kell

a nyilvánosság elé lépnünk, Zsófia néni nem szólhat

bele az ügyeinkbe!"

A legfontosabb tantárgy most a Monarchia törté-

nelme. Zsófia ezen a téren átengedte a jogot húgának,

hogy megfelelő tanárt keressen. Miksa herceg a barát-

ját, Majláth János grófot bízza meg ezzel a feladattal,

mert a nagy tudású magyar nemes Münchenben meg-

lehetősen szerény körülmények között él. Könyvei jö-

vedelméből épp csak tengődik. Hetente háromszor jön

hát Majláth- gróf a ludwigstrassei palotába, hogy

Sissynek felolvasson könyvéből, az "Osztrák császár-

ság történelmé"-ből.

Sissy rögvest jó barátságba kerül az életvidám öreg-

úrral. A leendő császárné még be sem tette a lábát ma-

gyar földre, de szívét már betölti a vonzalom ez iránt a

büszke, lovagias nép iránt. Majláth költői szavakkal

ecseteli a magyar történelmet, mesél e vakmerő lovas-

nemzet bátorságáról és erejéről, tüzes népdalokat éne-

kel, beszél a csodálatos tájról.

Amikor azonban Zsófia megtudja, hogy Sissy tanára

egy magyar, azonna tiltakozik. Gyűlöl mindent, ami

Magyarországról jön. Ez a nép újra és újra megpró-

bálta a császári igát levetni a nyakából, de Zsófia hal-

lani sem akar a magyarok elszakadási törekvéseiről.

Ű azt látná szívesen, ha a birodalom továbl gyarapod-

na. A főhercegnő kívánsága szerint tehát Sissy új ta-

nárt kap. De már késő. Sissy, aki olyan sokra becsüli a

szabadságot, megérti, hogy a magyarok különleges jo-

gokért küzdenek, és az irántuk érzett szeretetet és

megértést már nem lehet kitépni a szívéből. Ez a Sissy

és Zsófia közti ellentét később még igen sok vitára fog

alkalmat adni.

A fiatal leánynak egyelőre eszébe sem jut, hogy va-

lamikor majd befolyásolni tudja a kormányzati ügye-

ket Ausztriában. Ferenc József azt írta; hogy a lehető

leghamarabb eljön látogatóba. Sissy magánkívül van

az örömtől.

Október közepén jön is a császár Münchenbe.

Ahogy az üdv etikett előírja, először a bajor királyt,

Ludovika unokaöccsét látogatja meg.

Sissy az érkezés napján korán ébred. Egyszerűen

nem tud tovább aludni, és már a hajnali órákban a pa-

lota termeiben bolyong. Végül nem bírja tovább, fel-

ébreszti a nevelőnőjét:

- Rodi, mit vegyek ma fel? Gyere, ébredj, és segíts

nekem, Ferenc József nemsokára itt lesz!

Rodi megadóan felkel; és tanácsokat ad a ruhakér-

désben. A dolog azonban egyáltalán nem olyan egy-

szerű. Az egyik ruha szűk Sissynek, a másikat egysze-

rűnek találja, a harmadikat meg régimódinak. Hosszas

huzavona után Sissy egyszerű világoskék ruhát vá-

lasztott, amely még az eljegyzés ideje előtti ruhatárából

származik.

- De Rodi, miért akarsz így kiöltöztetni? - mérge-

62 63

lődik Sissy, amikor a nevelőnő egy gyönyörű fejdíszt

akar a hajába fonni - nem bálba megyek! Ha Ferenc

József megérkezik, sétálni szeretnék vele.

Rodi morcosan hallgat. Ő azon fáradozik, hogy a

varró- és hímzőnőkkel a legszebb ruhákat készíttesse

Sissynek, az pedig valami régi ruhát vesz fel, ráadásul

ilyen alkalomra. És ékszert sem akar hordani, semmi-

lyet sem, kivéve azt a gyémántos karperecet, amelybe

Ferenc József arcképe van foglalva.

Amikor mindennel kész van, Sissy lecövekel a bejá-

rati hallban, hogy ott várjon Ferenc Józsefre. Eltelik

egy óra, lassan ébredezik a ház is. Ludovika jön le,

hogy Sissyt reggelihez hívja.

- Nem, mama, itt szeretnék inkább várni. Ferenc

biztos nemsokára itt lesz...

Egy újabb óra múlva már türelmetlenül billeg a láb-

ujjáról a sarkára meg vissza. Tekintete folyton vissza-

tér a hallban lévő nagy állóórára. Az órák telnek.

- Mindjárt dél van! Hol marad Ferenc József, re-

mélem, nem történt vele valami baj útközben?

Ká

Most végre patkócsattogást hall a kapu felől! Szíve

hevesen dobogni kezd. Mindjárt nyílik az ajtó, és Fe-

renc József fog állni előtte.

- Sissy, hol bujkálsz? - Miksa hívja kiáltva lányát.

Sissy kénytelen levenni szemét az ajtóról. "Mit akarhat

most apa?" - Sissy, üzenetet hoztam neked. Ferenc

József a királynál költi el az ebédjét. Délután fog ide-

érkezni, és már most szívbéli üdvözleteit küldi.

Sissy kővé dermed.

- Már Münchenben van? És miért nem ide jön?

- A bajor király meghívását nehezen utasíthatná

vissza, ezt, gondolom, belátod, kislányom? - engesz-

teli Miksa a lányát, aki közel áll a síráshoz.

- Nem, egyáltalán nem látom be! Hozzám jött láto-

gatóba! Mit keres akkor a király kastélyában? Kit akar

feleségül venni? Engem vagy a királyt?

- Ne légy már ilyen önfejű! Amikor a császár egy

idegen országba utazik, kénytelen először az ottani ki-

rálynál tiszteletét tenni.

- Mindig csak ez a protokoll! Most aztán tényleg

elegem van belőle! Ferenc József ne is jöjjön már ide.

Mondd meg neki !

Azzal felszáguld a lépcsőkön, bevágja maga után

szobája ajtaját, és zokogva az ágyára veti magát.

"ietekig nem láttuk egymást, eljön Müncheribe, és

erre ott ül a királynál! Biztos, hogy emögött is Zsófia

néni keze van. Talán azt mondta neki, várakoztasson

csak meg engem. Na, most majd meglátja Ferenc, mire

jut, ha mindig csak az anyjának enged. Én ma innen el

nem mozdulok!"

Ludovika és Miksa ugyan jót mosolyognak leányuk

temperamentumos reakcióján, de mindketten úgy

gondolják, Sissy ilyen szeszélyeit bizony nem tűrhetik.

- Képzeld, ha Zsófia ezt hallotta volna!

Miksa fejcsóválva pillant feleségére:

- Ha Sissy nem tudja keresztülvinni az akaratát,

akkor tényleg lehetetlenül viselkedik. Úgy látom, túl-

ságosan elkényeztettük.

Ludovika feladata lesz Sissy rosszkedvét Ferenc

Józseffel tudatni, mert Miksának nem olyan jó a kap-

csolata leendő vejével.

- Ó, hát ez nem lesz gond. Hiszen én is sokkal szí-

vesebben jöttem volna kerülő út nélkül, egyenesen ide.

Kérem, mondja meg Sissynek, hogy itt vagyok, talán

már meg is békült! - kéri Ferenc József a hercegnőt.

Ludovika bekopog Sissy ajtaján:

- Sissy, a császár megérkezett. Türelmetlenül vár

rád. Mondhatom neki, hogy rögtön megjelensz?

- Nem! - hangzik komorán az ajtó mögül. - Most

64 65

várjon rám ő: Ha pedig túl hosszúnak találja az időt,

mehet vissza a királyhoz!

Mérgesen megy le Ludovika a lépcsőkön.

- Sajnálom, felség, de Sissy makacskodik. Meg kell

bocsátania, nem is tudom, mi bújt belé.

Ferenc József félvállról veszi az ügyet. Megkéri

Ludovikát, mutassa az utat, most ő maga kopog be

finoman az ajtón:

- Sissy, nem akarsz kijönni és engem üdvözölni?

De a szobában csönd van. Lélegzetét visszafojtvá

kuporog Sissy a díványon, és fülel kifelé. Ferenc József

még egyszer beszól:

- Sissy, ne légy hát ilyen keményszívű, gyere elő a

rejtekhelyedről. Komolyan sajnálom, hogy elkéstem.

Sissy legszívesebben felrántaná az ajtót, és vőlegé-

nye karjába bújna,.de a makacskodás nyeri meg a csa-

tát. Dacosan a szájára szorítja mindkét kezét, nehogy

valami meggondolatlan szó kicsússzon. A léptek újból

eltávolodnak.

- Mit tegyünk most? -Az ifjú császár tanácstalan. -

Megértem Sissyt, de hát nem hanyagolhatom el a kö-

telességeimet!

Grünne gróf elhatározza, hogy kézbe veszi az ügyet.

- Császárom, majd én lehozom az ifjú hölgyet! -

Energikus léptekkel megy Sissy ajtajáig, és kéri a be-

bocsá?ást. - Grünne gróf áll az ön ajtaja előtt! Belép-

hetek

"Ó, már csak ez hiányzott! - gondolja Sissy - ha őt

is kinn várakoztatom, elmeséli Zsófia néninek, hogyan

viselkedtem!"

Megszeppenve nyit ajtót.

- Ha jól értem, Ausztria császárát a hallban kívánja

várakoztatni? - gúnyos mosollyal méri végig a gróf a

pulykavörös Sissyt:

- Nem, nem így gondoltam... - mentegetődzik

Sissy. - Csak azt akartam...

- Mit akart ön? Bármi is legyen az, ne tartson túl

soká. A császár várakozik.

Peckesen hátat fordít a gróf, és szó nélkül elhagyja a

szobát.

- Na, ennek is megmutatom én még! Az iróniáját

tartsa csak meg valaki másnak! - Sissy néhány perc

alatt elkészül, és máris a szalonban van.

Ferenc József örömmel tárja ki felé a karját:

- Sissy, kedvesem, tudtam, hogy nem tudsz sokáig

haragudni rám! - öleli magához boldogan ményasz-

szonyát. - Nos, nem sétálunk egyet a kertben?

Sissy bólint.

Hosszú ideig sétálgatnák fel s alá, kart karba öltve.

Illő távolságban követi őket Wulffen bárónő.

Sissy nagy szemével felpillant Ferenc Józsefre:

- Bárcsak egy szabólegény lennél! Milyen szépen

élhetnénk...

- Igaz, de hát nem változtathatunk azon, hogy csá-

szár vagyok. Szívesen viselem ezt a hivatalt, még ha

időnként nem is könnyű feladat. Tudod, szeretem a

népemet. Igen, néha áldozatot is kell hozni. Tőled is

ezt várják majd el, ha császárné leszel.

- Én nem akarok áldozatokat hozni! Én csak veled

szeretnék boldog lenni, ez az egyetlen kívánságom.

Nem érted ezt, Ferenc József? - kérdezi Sissy.

- Néha valóban olyan vagy, mint egy kisgyerek. Az

én helyzetem iránt is kellene egy kis megértést érezned

és mutatnod. Nem olyan egyszerű egy országot kor-

mányozni.

- Te folyton csak a politikára és a protokollra gon-

dolsz, és énrám sose. Mamád is mindig mindent csak

előír nekem. Egyáltalán nem is lesz magánéletünk?

Sohasem leszünk kettesben, egyedül?

67

- Nem lesz olyan rossz, mint ahogyan most elképze-

led - vigasztalja Ferenc József a menyasszonyát, de

magábaii ezt gondolja: "Tényleg meglehetősen önfejű

és.makacs. Pedig ha ki akar majd jönni mamával, jó

adag türelemre lenné szüksége."

Sissy hamar megbékül. Boldogan, vidáman beszél-

getve sétálnak a nagy kertben. Sissy megmutatja Fe-

renc Józsefnek a cirkusz kupoláját, amelyben bizony

már régen nem lépett fel serki, aztán az istállóknál el-

büszkélkedik neki a lovaival.

- Holnap kilovagolhatunk, ha te is szeretnéd, mert

amíg itt vagy, fel vagyok mentve az összes utálatos

tanóra alól!

- Mi is jövünk, mi is jövünk! - vad kiáltozás hallat-

szik hirtelen. Sissy kisebb testvérei titokban követték

az ifjú párt, és most váratlanul előugrottak egy fali fül-

kéből.

- Hohó, mi ez? - Ferenc József meglepődik, egy-

szeriben leveti tartózkodó modorát, és végighancú-

rozza a gyerekekkel az istállót.

- Na, várjatok csak, mindjárt megfoglak bennete-

ket! - kiáltja nevetve, és már egyáltalán nem is tűnik

olyan császárosnak.

8.

Csodálatos napok következnek. A császár olyan, mint

egy pajkos gyerek. Napközben Sissyvel és a testvérei-

vel bolondozik, bemutatják Irene Paumgarttennek,

hosszú sétékat tesznek Sissyvel, vagy együtt kilova-

golnak. Esténként menyasszonyával bálba vagy esté-

lyekre hivatalosak. Sissy mindenhol büszkén jelenik

meg csodaszép új ruháiban, kedvesén és barátságosan

mosolyog jobbra-balra, mintha gyerekkorá óta meg-

szokta volna már ezt a most felé áradó hódolatot.

gyetlen alkalmat sem mulaszt el, ha Ferenc Józseffel

táncolhat. Egyik esté a müncheni udvari színház dísz-

előadásán vesznek részt. Itt majdnem hiba történik,

mert a színház intendánsa, anélkül hogy tú! sokat gon-

dolkodott volna, a Tell Vilmos című operát tűzte az-

nap este műsorra.

Csak II. Miksa királynak tűnik fel az, amire az igaz-

gatónak kellett volna gondolnia - hogy ugyanis ebben

az operában a gonosz osztrák helytartó, Gessler áll

szemben a szabad és büszke svájci Tell Vilmossál.

Gyorsan változtatnak hát a műsoron, de ezúttal is sze-

rencsétlen kézzel nyúlnak a dologhoz: az új darab egy

ünnepélyes eskü megszegéséről szól, és ráadásul egy

császár gyötrelmes halálával végződik.

Ferenc József olyan vidám hangulatban van, hogy a

színház hibája fölött kegyesen szemet huny. Az előadás

alatt Sissyhez hajol, és a fülébe súgja:

- Ilyesmi soha, de soha nem történhet meg velünk,

igaz, kedvesem?

Az ifjú császár sajnos nem maradhat sokáig Mün-

chenben. Az elutazása előtti estén a bajor király nagy-

szabású ünnepséget rendez a kastélyában. Igazán csak

jót akart, de Sissyt, mint eddig mindig, most is felka-

varja és zavarba ejti a rengeteg ember. II. Miksa király

mindenkit meghívott, akinek csak neve és rangja van

közel s távol. A világ minden országának müncheni

követe is eljött, hogy megnézze Ausztria császárának

menyasszonyát. Mindenkit elbűvöl Sissy szerény és

bájos fellépése, még az udvarhölgyek sem találnak a

menyasszonyon semmi kifogásolnivalót, pedig ők min-

dig hamar készen állnak egy-egy éles megjegyzéssel...

Csak egyetlenegy valaki, mégpedig a brüsszeli követ

veszi észre, hogy Sissy a síkos társasági parketten bi-

zony nem szívesen és még ügyetlenül mozog. A diplo-

68 69

mata ismerőse Miksa hercegnek, és tudja, hogy

Sissy - tulajdonképpen még egy félénk kislány, aki

utálja, ha a közfigyelem felé fordul. Pár nap múlva

megemlíti Ludovika hercegnőnek és férjének:

- Lányuk érdekében jobb lenne az esküvőt júniusra

áttenni. Ebben az időben a bécsi arisztokrácia már

elutazott nyaralni, így Sissynek nem kellene annyi

szenvedést kiállnia.

- Igaz, de hát nem hinném, hogy ez lehetséges. Vé-

gül is Ausztria császára nem köthet házasságot a nyil-

vánosság kizárásával. Nem, nem, inkább Sissynek kell

mindent megtennie, hogy a nagy társaságoktól váló

irtózást legyőzze - feleli Ludovika.

Ferenc József Münchenből így ír az anyjának Bécs-

be: "Sissy elragadóbb, mint valaha. Anyámnak a sok

lovaglás miatti aggodalma teljesen alaptalan. I3ad Ischl

óta még hízott is egy kicsit, és ez rendkívül jól áll neki.

Kedves jó anyám gondossága folytán most már a fogai

is egészen fehérek. Csak kicsit ijedtnek tűnik, amikor a

nyilvánosság előtt kell fellépnünk. Kérem, legyen tü-

relemmel menyasszonyom iránt, ő kész arra, hogy

Öntől mindent megtanuljon."

Ferenc József Itt egy kicsit szélhámoskodott, mertaz

elutazás előtt Sissy világosan értésére adta, hogy Zsófia

gyámkodása egyáltalán nem tetszik neki:

- Úgy tesz, mintha ő.lenne az anyám, folyton leve-

leket ír, amelyekben mindent, de mindent kifogásol

rajtam. Képzeld el, azt sem engedi, hogy tegezzem,

pedig a nagynéném, és nemsokára az anyósom lesz.

Ferenc József, nem akarok panaszkodni, hidd el. Azt

már tudom, hogy nagyon sok mindent nem tudok még.

Nagyon fogok igyekezni, hogy ne hozzak rád szégyent.

De nem hiszem, hogy anyáddal jól megértjük majd

egymást...

- Sissy, nem szabad összehasonlítanod a te mamá-

70

dat az enyémmel. Nézd, Ludovika néninek sosem

kellett politikával foglálkoznia. Ő sosem állt úgy a

nyilvánosság fényében, mint az én családom, s így

könnyű gondtalanul élni. Anyám már fiatal éveiberi is

legjobb tudása szerint, nagy jóakarattal foglalkozott a

Monarchiával. Képzeld el, az én kedvemért, az én ér-

dekemben még arról is lemondott, pedig joga lett volna

rá, hogy ő legyen Ausztria császárnéja. Nem apám (aki

a trónutódlásban következett volna), hanem én lettem

a császár, és ezt anyámnak köszönhetem. Nagyon fiatal

voltam még, amikor trónra léptem; s épp hogy 18 éves.

Mama látott el tanácsokkal. Amikor egy ilyen óriási

ország sorsát kell irányítani, bizony más dolgokban

sokszor meg kell keményíteni a szívet. Hidd el nekem,

drágám, biztos nem volt neki könnyű beleegyeznie a

házasságunkba. Az én pozíciómban, mint tudod, rit-

kán kötnek szerelemből házasságot. Itt egészen más

meggondolások, főleg politikaiak játszanak szerepet.

De Sissym, ne lógasd az orrod, végül is nekünk ket-

tőnknek mégiscsak nagy szerencsénk volt, nem gon-

dolod?

Ilyen komolyan még sosem beszélt Ferenc József a

menyasszonyával. Sissy most valósággal önzőnek érzi

magát, mert mindig csak magára gondolt:

- Milyen belátó vagy, Ferenc József! Megígérem

neked, hogy a te kedvedért mostantól kezdve nagyon

fogok igyekezni, hogy mindent megtanuljak, ami ah-

hoz szükséges, hogy népeidnek jó császárnéja legyek.

- Így lesz jól. Cserébe szavamat adom, hogy

amennyit csak lehet, veled leszek.

Ezekkel a szavakkal búcsúznak el egymástól a fiatal

szerelmesek. Ferenc József már az utazás alatt felad

egy gyöngéd hangú levelet mindenekfelett szeretett

Sissyjének.

Sissy pedig hihetetlen buzgalommal esik neki a ta-

71

nulnivalóknak. Egy reggel azzal képeszti el Wulffen

bárónőt, hogy hibátlanul felsorolja az összes udvar-

hölgy összes nevét és címét. A francia nyelvben is ész-

revehetően javul. Szíve mélyén azonban még mindig

nem tudja belátni a merev udvari rangsor és szokások

értelmét.

- A legjobb államforma tulajdonképpen a köztár-

saság lenne - jegyzi meg egyszer Miksa hercegnek, aki

ijedten néz a lányára.

- Sissy, ilyet nem szabad mondanod!

- Miért, papa, hiszen neked is ez a véleményed?

- Persze, gyermekem, de gondold csak meg, hogy te

rléhány hónap múlva császárné leszel. Ha Zsófia hal-

lott volna téged - rossz rágondolni! Képes és vissza-

csinálja a házasságot!

- Ne félj, papa, néném előtt ilyen megjegyzéseket

nem teszek. De akkor is igazam van.

- Hát igen, valószínűleg igazad van. De gondold el,

még ha Zsófia előtt fékezed is a nyelved, az ilyen gon-

dolatokkal nem fogod megkönnyíteni a helyzetedet

Bécsben...

Ha Zsófia néni most látna téged!" - ez a mondat

már szállóigévé vált Sissy családjában. Ahányszor csak

becsúszik valami kis hiba Sissy viselkedésében, máris

ezt a mondatot kell hallania. A főhercegnő, úgy látszik,

mindenütt jelen van...

A napok futnak, itt az ősz, nemsokára a november is

elmúlik, közeledik a karácsony. Megszámlálhatatlanul

sok levél utazik Bécsből Münchenbe és vissza. Nem

sokkal karácsony előtt Sissy félénken előáll szíve nagy

kérésével: vajon láthatja-e vőlegényét az ünnepnapo-

kon? "Mivel deceml?er 24-e egyben a születésnapom

is, így mindjárt két legyet üthetsz egy csapásra. Nem is

kellene semmilyen ajándékot küldened, leghőbb kí-

vánságom az lenne, hogy kéz a kézben mehessek veled

az éjféli misére."

Ferenc Józsefmeghatódik jegyese ragaszkodásán, és

rögtön megkérdezi a főhercegnőt, egyetért-e a tervvel;

de amilyen diplomatikus, kissé másként formálja a

meghívást:

- Mama, a herceg és a hercegné szívesen üdvözölné

önt Münchenben a karácsonyi ünnepek alkalmából.

Óhajtja elfogadni ezt a meghívást?

Zsófia nem akarja elhagyni a császárvárost. Fél egy

esetleges kellemetlen összetűzéstől Sissyvel vagy ap-

jával, Miksával. "Az utóbbi hetekben, úgy tűnik, a

lány végre ráeszmélt, hogy kötelességei vannak. Lu-

dovika komoly előrelépésekről tudósított legutóbb.

Sissy leveleiből viszont nem árad valami nagy rokon-

szenv irántam. Talán jobb lesz, ha most távol tartom

magam Münchentől. Olyan könnyen kitörhet valami

kis csekélységen a veszekedés, márpedig az esküvő

előtt jobb minden nézeteltérést elkerülni."

Így hát Zsó ia lemondja az utazást, de fiának enge-

délyezi, hogy Münchenben töltse az ünriepeket. Hogy

Sissynek megmutassa, nem is olyan gonosz anyós ő,

nagyon gondosan válogatja össze az ajándékokat. Tél

kellős közepén beszereztet egy óriási nagy csokor har-

matfriss piros rózsát. Egy icipici célzásról mégsem tud

lemondani: egy díszes kis rózsafüzért is küld Sissynek.

Gazdag ajándékokkal megrakottan érkezik a császár

késő éjjel Münchenbe. Még nagyon is jól emlékszik

legutóbbi érkezésére, Sissy rosszkedvére és makacs-

kodására, így hát néhány perccel éjfél után, anél-

kül hogy bárhol máshol megállt volna, egyenesen a

ludwigstrassei palota elé hajtat. Sissy, aki csak más-

napra várta Ferenc Józsefet, egyszerre nevet és sír

örömében, gyorsan újra felöltözik, lefut a lépcsőn, és

egyenesen vőlegénye karjába repül. Ezúttal Grünne

72 73

tábornok is Bécsben maradt, így hát Sissy teljesen

szabadnak érezheti magát, senki nem figyeli, nem kell

a formaságokra ügyelnie.

- Fennmaradhatok még egy kicsit? - kérdi Ludo-

vikát, aki Miksa oldalán a szalonban fogadja vejét. -

Hiszen holnapután már tizenhat éves leszek! - henceg

huncutul, és szeméből most újra a régi kis kobold ka-

csint ki:.

Ludovika é Miksa beleegyezően bólint. Igen, ez

újra az ő régi kislányuk. Ilyen vidám már régen volt, az

utóbbi hetekben nyomott hangulatban, némán ült a

szobájában, és francia szavakat magolt.

- Sissy, születésnapi kívánságodat, íme, teljesítet-

tem, a karácsonyi ünnepeket és a születésnapodat itt

fogom tölteni nálatok. Mama persze nem akart le-

mondani arról, hogy külön is ajándékokat ne küldjön

neked, de ezeket csak két nap múlva fogod megkapni.

Viszont van itt valami, amit addig nem akarok rejte-

getni. Várj egy pillanatot!

Néhány perc múlva Ferenc József visszatér a sza-

lonba.

- Találd ki, mi van a kezemben? - egy nagy, négy-

szögletes, fehér kendővel letakart valamit tart két kéz-

zel maga előtt.

Sissy összeráncolja a homlokát:

- Talán utazókoffer?

- Nem, nem, egészen más!

- Történelemkönyv-sorozat Zsófia nénitől? - ta-

lálgat Sissy tovább, rémült-csintalan arckifejezéssel,

úgyhogy Ferenc József hangosan felnevet.

- Megint nem talált! Nézz csak ide, megmutatom.

Gyors mozdulattal lerántja a kendőt: egy nagy, fe-

hérre festett madárkalitka tűnik elő, benne színesen

csillogó papagáj. A madár felháborodva, hogy zavarni

74

merészelik, felfújja magát, megrázza a tollait, és han-

gos rikácsolásba kezd.

- Papagáj ! Már olyan régen vágytam rá! Micsoda

gyönyörű ajándék!

- Tudom, hogy mennyire szereted az állatokat.

Örülsz neki egy kicsit?

- Egy kicsit? Rettenetesen örülök! Ez aztán tényleg

jó ötlet volt!

Sissy elővigyázatosan közeledik a papagájhoz, óva-

tosan bedugja az ujját a kalitka rácsai közt.

- Légy óvatos, Sissy, az én ujjamat már megpró-

bálta megcsípni - figyelmezteti Ferenc József. De

Sissy nem hagyja zavartatni magát, a madarat gurgu-

lázó hangokkal magához csalogatja.

- Gyere csak egy picit közelebb, nem kell félned tő-

lem, csak szeretnélek megsimogatni.

A papagáj gyanakodva, félrehajtott fejjel szemléli

Sissy kezét, és közelebb ugrál hozzá.

- Nézd csak, egészen szelíd, nem is tudom elhinni,

hogy a te ujjadat megcsípte volna!

Meghatódva nézi Ludovika, Miksa és Ferenc József

a bájos jelenetet: A papagáj kióvakodik a kalitkájából,

végigsétál Sissy karján, felmászik a vállára, megka-

paszkodik, végül odasimul fejecskéjével Sissy arcához.

- Tessék, nézd a te vérszomjas madaradat - nevet

Sissy, és egész figyelmét új kis barátjának szenteli.

- Meg kell etetnem! jelenti ki, és pár percre eltű-

nik vele a konyhában.

- Így ni, máris elláttam Ferenc Józsefet! - közli,

amikor visszatér a szalonba.

- Hogyan? Csak nem rólam nevezted el a papagájt?

- De bizony. Talán nincs ínyedre? - érdeklődil

Sissy ártatlanul mosolyogva.

- Ezen még gondolkodnom kell - felel Ferenc József,

75

megjátszott komolysággal. - Ki tudja, összeegyeztet-

hető-e császári méltóságommal?

Nevetve ül le Sissy a kandalló mellé, amelyben vi-

dáman pattog a tűz.

- Jó, csak gyorsan döntsd el, mert különben még

Zsófiának találom elnevezni!

- Sissy, mi jut eszedbe? Úgy viselkedsz ma este,

mint valami kis csibész! - dorgálja még nyomban Lu-

dovika, ijedt oldalpillantást vetve a császárra.

- Kedves jó anyósom, ne szidja meg Sissyt, ma ki-

vételes estét rendezünk, Sissy kimondhatja, ami csak

az eszébe jut, igaz? - védi meg Ferenc József a meny-

asszonyát, és ő is odaül mellé a jóleső melegbe. -Ebben

a pár napban szeretnék én is mindent elfelejteni, és

csak Sissy kedves társaságát élvezni!

A család még sokáig fenn maradt. Megbeszélik, mit

is csinálnak majd az ünnepnapok alatt. Sissy közben

édesdeden elaludt. Ferenc József gyöngéden szemléli a

fotelban macskaként összegömbölyödött, mélyen alvó

menyasszonyát...

- Térjünk mi is nyugovóra-javasolja végül- Sissy

jó példát mutat nekünk.

9.

Sissy és Ferenc József teljes nyugalomban élvezheti az

i

ünnepi napokat. Széntestén a leendő házasok mint

gondtalan gyerekek ülnek az óriási karácsonyfa alatt, és

kíváncsian bontogatják csomagjaikat. Ferenc József

nek nagyon tetszik a bajor szokás szerint feldíszített fa.

Bécsben mindig csak csillogó üveggömbök és ezüst-

lametta van a karácsonyfán, itt azonban mézeskalács

figurák himbálódznak az ágvégeken, piros almák és

mulatságos toboztörpék, amelyeket Sissy és nővérei

maguk készítettek-festettek. Miksa néhány fenyőgaly-

lyat a tűzre is vetett, így csodálatos gyantaillat árad szét

a szobában. Nené almát próbál sütni a kandallótüzön,

Károly Tivadar pedig a karácsonyfát dézsmálja.

"Micsoda békés ünnep! Sissynek Bécsben nagyon

fog majd hiányozni ez a kedélyes otthonosság. Igye-

keznem kell majd, hogy legalább mellettem mindig jól

érezze magát!" - határozza el magában a császár.

- Jaj, de gyönyörű! - Sissy épp egy kecses, ezüstből

készült reggelizőkészletet fedezett fel, amelyen a csá-

szári korona közepébe még egy E betűt is véstek. Há-

lásan ugrik Ferenc József nyakába.

- Arra gondoltam, hogy már a nászutunkon felavat-

hatnád - mondja a császár. - Szeretnék az ünnepségek

után hamarosan elindulni Bécsből egy hosszabb uta-

zásra, ha hivatali. ügyeim engedik. Mit szólnál, ha Itá-

liába mennénk? Velence tavasszal nagyon vonzó hely,

és a Lombardia-Velence tartomány lakosai örülni fog-

nak, ha elsőként üdvözölhetik majd uralkodónőjüket.

- Csodálatos lenne, még sohasem voltam ilyen

messzire! Papa mindig nagyon érdekes dolgokat me-

sélt áz útjairól. Egyszer én is nagyon szívesen elmen-

tem volna vele egy igazi nagy utazásra!

- Türelem, Sissy, sok országot rüeg fogunk majd

látogatni. Szeretném, ha mindig velem jönnél, ha a

kötelesség elszólít Bécsből.

- Ilyenkor az összes fogadáson is részt kell majd

vennem? Tudod, mennyire nem szeretem a ceremó-

niákat!

Ludovika hercegnő, aki a beszélgetést figyelemmel

kísérte, most bekapcsolódik.

- Sissy, ne sértődj meg mindjárt, végül is nagyon jól

tudod, hogy császárné létedre nem bújhatsz majd el az

emberek elől. És kérlek, ne kezdj veszekedni karácsony

szent estéjén!

76 77

- Hagyja csak, kedves anyósom - szól közbe Ferenc

József - Sissy nem akar veszekedni. Meg tudom őt

érténi, ha a reprezentációs kötelezettségek eleinte ki-

csit nehezére esnek majd. Néha én is nehezen veszem

rá magam, hogy kevésbé kellemes kötelességeimet

teljesítsem, pedig én már gyerekkorom óta megszok-

tam mindezt. Hát micsoda kínt jelenthet akkor Sissy-

nek, aki oly szabadon és természetesen nőtt föl! Majd

vigyázok rá, hogy azt ketten azért boldogok legyünk,

igaz? - fordul most menyasszonyához, akinek az arca

Ferenc József szavaitól újból földerült.

Ludovika közbeszólása révé Sissynek és Ferenc

Józsefnek épp hogy csak sikerült elkerülniük a vesze-

kedést. A császár most újra rádöbbent, hogy menyasz-

szonya igencsak önfejű. Ha nem teljesül az akarata, ak-

kor egyszerűen addig duzzog, amíg megkapja, amit

kíván. Ludovika és Miksa nem tudják soká elviselni,

ha lányuk bezárkózik a szobájába, és végül mindig en-

gednek. Ferenc Józsefnek most igazán komoly aggá-

lyai vannak a jövőt illetően - de a mai estéjét nem

akarja komor gondolatokkal elrontani. Különben is

Sissyjére nem is tud sokáig haragudni...

- Nézd csak meg, én mit szántam neked! - azzal

Sissy egy nagy lapos csomagot nyújt át Ferenc József

nek, aki türelmetlenül tépi le a papírt a csodaszép fest-

ményről, amely Sissyt ábrázolja lóháton, mosolyogva.

- A festők, akiket Zsófia néni küldött Münchenbe,

mind azt kérték, hogy komoly képet vágjak. Gondol-

tam, örülnél egy olyan képnek is rólam, amelyiken nem

bámulok olyan ünnepélyesen a semmibe.

- Zseniális ötlet! Ez a festmény díszhelyet kap majd

a szobámban. Milyen jó alakod van! Mama egyébkérit

még mindig azt gondolja, hogy a lovaglás árthat az

egészségednek. Ez a kép talán jobb belátásra bírja!

Így a házi béke teljes mértékben helyreállt. Miksa

herceg behozatja a citeráját, belekezd egy karácsonyi

dalba, a többiek énekelnek, a család nyugodalmas, bé-

kés estét tölt együtt.

A következő napokban sincs semmilyen társadalmi

kötelezettség. A bajor király megérti az ifjak boldog-

ságát, és csak egy követet küld át újévi jókívánságaival.

II. Miksa a legutóbbi estélyen, amelyet a jegyesek

tiszteletére rendezett, észrevette, hogy Sissy még

igencsak félénken viselkedik. Ő is azon tűnődik, vajon

ez a riadt kislány, akiből pár hónap múlva császárné

lesz, hogyan fogja tudni teljesíteni kötelességeit, vajon

fel fog-e nőni feladataihoz? Inkább lemond hát a

nagyszabású szilveszteri. bálról, hogy a fiatalok az

1854-es újesztendő kezdetét egészen csendesen, bé-

késen, együtt ünnepelhessék.

Miksa herceg is úgy dönt, hogy most csak néhány

nagyon közeli barátját hívja meg szűk családi ünnep-

ségre, noha ilyenkor hajnalig tartó dáridók dukálnak.

Éjfélt üt az óra: Sissy és Ferenc József az erkélyen

állnak, egymás szemébe nézve:

- Sissy, remélem, ebben az évben mindaz betelje-

sedik, amit csak kívánsz: kettőnknek pedig azt kívá-

nom, hogy még nagyon sok ilyen szilveszterestét tölt-

sünk el egymás oldalán. Most viszont gyere gyorsan

vissza a jó melegbe, hiszen reszketsz, mint a nyárfale-

vél !

Ferenc József gyöngéden visszavezeti agyonfagyott

menyasszonyát a szalonba. Miksa már türelmetlenül

várakozik:

- Meggyújthatjuk a tűzijátékot?

A vendégek megigézve nézik a tiszta téli eget. Miksa

fantasztikus tűzijátékot hozatott Angliából: tarack-

mozsár-durranások hallatszanak, és az égből színes

szikraeső hullik.

Sissy végtelenül boldog. Ebben a környezetben

78 79

gondtalanul nevethet, sírhat, nem kell minden szavára

vigyáznia.

- Miért is nem lehet ez mindig így? - suttogja Fe-

renc József fülébe, aki természetesen nem tágít mellőle

egy pillanatra sem.

- Sissy, nem kell félned. Megígértem neked, hogy

csodaszép életed lesz. Higgyél nekem végre! Mama

sem olyan szörnyen szigorú, mint amilyennek néha

látszik!

Sissy bizalommai telve teszi rá kezét Ferenc József

karjára:

- Tudom, hogy valószínűleg már valóságos csapás

vagyok számodra, de értsd meg, nekem minden olyan

szokatlan. Még sohasem kaptam ennyr értékes és szép

ajándékot, azt sem tudom, hogyan kellene megkö-

szönnöm. A legnagyobb örömöt mégis a papagájjal

szerezted nekem. Mit mondanak az emberek, ha majd

azt hallják, hogy leendő császárnőjük jobban örül egy

színes kismadárnak, mint a csodaszép és értékes ék-

szereknek?

- Drága Sissym, maradj te csak olyannak, amilyen

most vagy, többet nem is kívánhatnék magamnak.

A mamának írandó köszönőlevél miatt pedig ne fájjon

a fejed. Holnap leülünk,.és együtt megírjuk, segítek

majd, hogy eltaláld a megfelelő hangot, nehogy megint

szidást kapj tőle!

Sissy és Ferenc József a kora hajnali órákig fenn-

maradnak, mert a császárnak már másnap haza kell

utaznia Bécsbe, és egyetlen együtt tölthető pillanatot

sem akarnak elveszíteni. A következő találkozásig

hosszú hetek fognak eltelni, Ferenc József csak már-

ciusban tud újra "szabadságra" menni. A feszült bal-

káni helyzet miatt most állandóan Bécsben kell tar-

tózkodnia.

Újév napján a késői reggelihez az egész társaság ál-

80

mos szemmel jelenik meg. Sissy és Ferenc József

gondterhelten ülnek egymás mellett. Túl hamar jött el

a búcsú órája....

- Írjuk meg még gyorsan azt a levelet, Sissy! Me-

hetünk? - sürgeti a császár.

- Jó, gyerünk, kíváncsi vagyok, mit fogsz nekem

diktálni! - Sissy lendületesen belekezd szokásos meg-

szólításába: Kedves Zsófia néni, ezer köszönet a

gyönyörű ajándékokért..."

- Nem, Sissy, ez így nem lesz jó! Figyelj csak:

"Kérem, fogadja, mélyen tisztelt néném, hálás köszö-

netemet az értékes karácsonyi ajándékokért. Egyben

fogadja alázatos jókívánságaimat az új esztendőre;

amely az Ön közelébe vezet majd engem. Biztosítha-

tom Önt, hogy méltónak mutatkozom majd arra a sze-

retetre, amelyet Ön tanúsít irányomban..."

- Te jó ég, ilyen kimért levelet sosem tudnék írni!

Biztos vagy benne, hogy Zsófia néni örülni fog egy

ilyen lélektelen írásnak?

- Igen, igen. Ha így küldöd el a levelet, akkor mama

ebből is tudni fogja, hogy lassan kezdesz hozzászokni

ahhoz a hangnemhez, amely nálunk az udvarban szo-

kásos. Meg fogod tanulni, meglásd. Velem persze úgy

társaloghatsz majd, ahogy épp kedved tartja. Legyen

ez egy csak kettőnk közti megállapodás, amelyről nem

kell tudnia senki másnak. Jó?

- Ahogy kívánja, császári felség. Biztosíthatom önt;

hogy kívánságait a legmesszebbmenőkig tekintetbe

fogom venni - gúnyolódik Sissy, mialatt gyorsan be-

fejezi a levelet.

Ferenc József Sissy két arcára nyomott egy-egy

nagy puszival búcsúzik még egyszer kis menyasszo-

nyától, aki egészen a hintóig lekíséri. A császár beszáll

kocsijába, a lovak elindulnak, s lassan eltűnnek a

messzeségben... Szomorúan sétál vissza Sissy a palo-

81

tába. A lépcsőn Nené jön vele szemben, jó nagyot

ásítva. Sissy belekarol a nővérébe:

- Jaj, Nené, segíts, kérlek, már tényleg nem tudom,

mit is gondoljak. Amikor Ferenc József itt van látoga-

tóban, és a lelkemre beszél, akkor egyáltalán nem félek

a jövőtől. De amint elutazik, szörnyű kétségek gyö-

törnek. Épp most diktált nekem egy Zsófia néninek

szóló levelet. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy

valaha is megszokom majd ezeket a merev érintkezési

formákat.

- Sissy, azt hiszem, túlbonyolítod a dolgot. Nézd, az

elmúlt hetekben igazán sok mindent megtanultál.

Szerintem már nagyobb társaságokban is, amelyeket

azelőtt gyűlöltél, egészen jól feltalálod magad. Hogy

közben mit gondolsz, ahhoz senkinek semmi köze. Azt

sem szabad elfelejtened, hogy Ferenc József Bécsben

mindig melletted lesz, és biztos segíteni fog, ha majd

valamiben vége a tudományodnak. Most pedig hagyd

- abba homlokráncolást, mert egyáltalán nem áll jól

nekedi Gyere inkább velem, elhatároztam, hogy

megtanítom beszélni a papagájodat. Szegény kis ma-

darat teljesen elhanyagoltad, amíg Ferenc József itt

volt!

Egyetértően sietnek fel a testvérek az emeletre.

Amilyeri hamar elcsügged vagy elszomorodik Sissy,

éppolyan hamar el is tudja feledni bánatát, és újra víg a

kedve.

A következő napokat és heteket megint csak az es-

küvő előkészületei töltik ki. A varrónőknek bizony épp

elég gondjuk van a türelmetlen Sissyvel. Már az sem

könnyű feladat, hogy rábeszéljék egy ruhapróbára.

Kellemetlenül húzza fel a gazdagon hímzett pompás

ruhákat, amelyek a legfinomabb anyagokból készül-

tek. Megadóan tűri ezeket a procedúrákat, és egy pil-

lanatig sem törődik a hozományához készült ruhákkal.

82

Ferenc József elutazása után néhány nappal egy fu-

tár csodálatos prémkabátot hoz Sissynek a császár kí-

sérőlevelével: "Emlékszel még, drága Sissy, hogy

szilveszter éjjelén mennyire dideregtél a balkonon?

Hogy akkor is melegíthesselek, amikor messze vagyok

tőled, kérlek, viseld ezt a kabátot."

Sissy gyorsan magára kapja a bundát, lefut a kertbe;

ahol Miksa herceg a mély hóban gázolva ellenőrzi, va-

jon a rózsatöveket elég gondosan betakarták-e. Ez a tél

tényleg rettentő hidegre fordult.

- Ide nézz, papa! - kiált Sissy boldogan.

- Sissy, olyan vagy, mint egy orosz nagyhercegnő!

Gyere, sétálj velem egy kicsit.

Sissy szíves örömest karol bele apjába.

- Igazi ifjú hölgy lett belőled. Talán már császár-

nénak szólítsalak?

- De papa, közöttünk semmi sem fog változni! Sőt

gyakran meg kell majd látogatnod Bécsben!

- Sissy, sajnálom, de azt hiszem, csalódást kell ne-

ked okoznom. Tudod, hogy már hosszabb ideje leve-

lezésben állok Zsófia nénivel a stafírungod ügyében.

Eddig egyetlen levélben sem mulasztotta el, hogy ne

figyelmeztessen kötelességeimre, amelyeket mint a

menyasszony apjának teljesítenem kell. Azt hiszem, a

bécsi udvarban nem vagyok szívesen látott vendég.

Nem akarok szégyent hozni rád, vagy zavarba hozni

téged. Ezért úgy gondolom, okosabb, ha nem látögat-

lak meg Bécsben. Ha nagyon hiányzik majd öreg,

méltatlan apád, itt bármikor megtalálsz. Valószínűleg

az utazásaimat is csökkentenem kell majd, Zsófia tet-

szését ez a szokásom sem nyerte el.

Sissy ijedteri hallgatja az. apját:

- De papa, azt csak nem tilthatja meg, hogy lássalak

néha!

- Hát kerek perec megtiltani nem fogja, annál ő

83

okosabb. De megtalálja az útját-módját, hogy téged

Bécshez kössön. Ha meg. majd boldog feleség leszel,

biztos, hogy más dolgok fognak érdekelni, mint hogy a

szülői házba kapaszkodj !

- Nem! Soha, de soha nem fagok megfeledkezni

rólatok! Bármi történjen is!

Miksa okosabbnak tartja, ha ezt a témát nem fesze-

getik tovább, nehogy Sissyt még jobban feltüzelje

Zsófia ellen. Így a beszélgetést ügyesen más vágányra

tereli.

- Eközben Zsófia azzal tölti idejét, hogy az ifjú párnak

lakást rendezzen be a bécsi Burgban, a császári palo-

tában. Noha igazán mindent szeretettel és nagy gond-

dal választ ki, Sissy mégis újra csak azt érzi, gyámkod-

nak fölötte. Amikor Ferenc József egyik levelében le-

írja a lakás berendezését, Sissynek feltűnik, hogy a

háztartásukban nem lesz-konyha. Mit sem sejtve ér-

deklődik vőlegényétől, hogy ugyan hol készítik majd el

számukra az ételeket. Amikor aztán Ferenc József vé-

gül nagy nehezen megírja, hogy az étkezések a közös

császári termekben lesznek Zsófiával együtt, Sissy

igen hűvös harlgú levelet küld: "Azt hittem, szilvesz-

terkor megígérted nekem, hogy magunk között; ami-

kor kettesben leszünk, úgy élünk majd, mint egy igazi,

normális házaspár. Vajon hogyan lesz ez lehetséges, ha

kötelesek leszünk állandóan Zsófia szeme előtt, sőt

szinte félügyelete alatt élni?"

Ferenc Józsefnek most is sikerül Sissyt megnyug-

tatnia. Mégis, minél jobban közeledik az esküvő idő-

pontja, annál inkább úrrá lesz a félelem Sissyn. Egyre

gyakrabban keres vigasztalást és tanácsot az édesany-

jánál:

- Ne csüggedj hát el annyira, kislányom. Hiszen tu-

dod, mennyire szeret téged Ferenc József. Bizalommal

teheted sorsodat az ő kezébe.

Sissynek nem is marad sok ideje arra, hogy magában

tépelődjön. Sok dolgot el kell intézni. Még mielőtt

Ferenc József az esküvő előtti utolsó látogatására

megérkezne Münchenbe, Sissynek ünnepélyesen alá

kell írnia egy nyilatkozatot, hogy lemond a bajor trón-

öröklési jogáról.

Sissy úgy gondolja, hogy az úgynevezett lemondási

aktus nevetséges formalitás. Hiszen a mellékágból való

hercegkisasszonyok csak akkor jöhetnek szóba a trón-

öröklésnél, ha a bajor király és a hercegi ág már egyet-

len fiú örököst sem tud felmutatni, de Sissynek magá-

nak is három fültestvére van. Mégis engedelmeskedik,

és végigszenvedi a hosszadalmas ceremóniát.

A királyi trónteremben összegyűlt az egész udvar, az

összes magas tisztség,viselője, a miniszterek... A le-

mondó nyilatkozatot felolvassák, Sissyt felesketi az

érsek, és végül ünnepélyesen aláírja a dokumentumot.

Otthon aztán kipanaszkodja magát:

- Eddig egyetlen ember sem törődött velem ezek

közül. Kinek jutott volna az eszébe, hogy ezt a papírt

aláírassa velem? Csak mert véletlenül Ausztria csá-

szárához megyek feleségül, kénytelen vagyok elviselni

a formalitásokat. Ráadásul ehhez jön még ez a kínos

kimutatás a kelengyémről. Minden darab fehérneműt

jegyzékbe vesznek! Talán az illik új császárnéi méltó-

ságomhoz, ha egész Bécs tudni fogja, hány harisnyát

hozok magammal a házasságba?

Miksának és Ludovikának mostanában sok bajuk

van lázadozó lányukkal. Ha pár hete még ijedt és ré-

mült volt, mostanra megváltozott a felfogása: Sissy

igencsak makrancos, lázad és védekezik minden Bécs-

ből jövő utasítás ellen. Igaz, néha még Miksának is

uralködnia kell magán. Amikor márciusban aláírja a

házassági szerződést, egy percre az az érzése támad,

hogy valamilyen személytelen kereskedelmi cikkről

85

köti a szerződést. Mégis mindent magába fojt, ami a

nyelvére kívánkozna. "Legfelségesebb leányával" (így

áll az iratban) 50 000 forint hozományt ad, ezt, a sze-

rény összeget Ferenc József 100000 forinttal megeme-

li, "A lányom gazdag ember lesz" - gondolja Miksa,

ahogy tovább olvas. Mert Sissy még évi 100000 forin-

tot kap tűpénzként, csak ruhákra és apróbb kiadásokra,

hiszen a többi költséget, mint például a cselédek fize-

tését vagy az új berendezési tárgyak árát, a császár állja.

Ludovika ezzel szemben már csak a ruhalista össze-

állításával törődik, mert ezekbe aztán tényleg mindent

bele kell venni. A ruhák, kalapok, cipők felsorolása

mellett a hercegnőnek az éjszakai főkötők, zsebkendők,

esernyők, fésülködőköpenyek és fogkefék listájának

összeállításával is bajlódnia kell. Még a hajtűk számát

is rögzítik...

Mindenesetre Sissy ékszerei mégiscsak jelentős ér-

téket képviselnek. Bár ha közelebbről megvizsgáljuk a

dolgot, kiderül, hogy szép ékszerei nagy részét Ferenc

Józseftől és Zsófiától kapta az eljegyzés ideje alatt.

- Mama, hiszen én hihetetlenül gazdag vagyok! -

csodálkozik Sissy, amikor egyik este anyjával a listákat

ellenőrzik.

- Ó, gyermekem, ezt csak hiszed, mivel mindig is

olyan szerény voltál. De bécsi mérce szerint a hozo-

mányod bizony nem a rangodhoz méltó.

- De mama, a stafirungommal huszonöt nagy kof

fert töltöttél meg! Mikor vegyem föl ezt a tengersok

ruhát mind?

- Sissy, valószínűleg hozzá kell majd szoknod a

gyakori átöltözéshez. A bécsi dámák naponta négy-

szer-ötször is ruhát cserélnek. Ünnepélyes alkalmak-

kor valószínűleg még gyakrabban kell majd átöltöz-

nöd. Zsófia éppen tegnap írta meg, hogy ő is csinálta-

tott a méretedre még néhány báliruhát.

Sissy csodálkozva csóválja a fejét. Ekkora fényűzés

tényleg szokatlan dolog számára. Milyen szép is volt

Possenhofenban, ahol reggeli előtt gyorsan belebújt

egyszerű kis ruhájába, és aztán egész nap felügyelet

nélkül kószálhatott az erdőben: De Ludovika még nem

fejezte be, amit elkezdett mesélni:

- Úgy látszik, hogy a cipőid sem felelnek meg Zsófia

elképzeléseinek. Csináltatott neked egy tucatnyi új

csizmácskát is: Az a szokás, hogy Ausztria császárnéja

csak egy napig visel egy cipőt, azután elajándékozzák.

Sissy alig tért magához az ámulatból.

- Micsoda pazarlás! Mama, emlékszel még, amikor

játék közben kicsit bepiszkítottam a ruhámat, akkor

azért másnap még felvehettem egyszer, és csak egy

kötényt kellett eléje kötni?

Ludovika tűnődve bólint. Épp csak egy évvel ezelőtt

volt még mindez - és most a szeleburdi, zabolátlan kis

Sissyből Ausztria császárnéja, Erzsébet lesz...

Az esküvő előtt egy hónappal - most már biztos,

hogy április 24-én lesz - Ferenc József még egyszer

ellátogat Münchenbe.

Sissy megint izgatottan várakozik a ludwigstrassei

palota bejárati halljában. De ez a látogatás nem úgy

zajlik, ahogy elképzelte. Először is a császárt már há-

rom nap múlva várják vissza Bécsbe, másrészt pedig

egy sor bálon és fogadáson kell részt venniük. Sissynek

alig van alkalma, hogy Ferenc Józseffel kettesben le-

gyen, és bizalmasan beszélgethessenek. De hogy vőle-

gényét ilyen röviddel az esküvő előtt ne szomorítsa,

egyetlenegyszer sem duzzog, és mindent Ferenc József

kedvére tesz.

- Sissy, nagyon meg kell hogy dicsérjelek - súgja

Ferenc József menyasszonya fülébe egy igencsak

unalmas opera-előadás alatt. - Ma este már én is elve-

szítettem volna a türelmemet.

87

Kicsit szomorúan mosolyog Sissy a császárra.

- Csak a te kedvedért csinálom. Remélem, cserében

X Bécsben majd megszabadítasz néhány kellemetlen

kötelességtől!

Sissy ezen az estén Ferenc József eddigi legnagyobb

ajándékát viseli: Zsófia főhercegnő kívánságára a csá-

szár azt a csodálatos, opálkövekből és gyémántokból

kirakott diadémot és a hozzá való nyakláncot és fülbe-

valót hozta magával, amelyet Zsófia a saját esküvőjén

viselt. A császár büszkén néz újra meg újra ragyogó

menyasszonyára. "Sissy a legszebb közel s távol - gon-

dolja, miközben elmerül szemléletében. - Ha mama

ma láthatná! Sissy olyan kecsesen és előkelően tartja

magát; azt hiszem, a bécsieket könnyen meghódítja

majd. Ki ne szeretne bele az első pülantásra?"

Már a császárnak is a fülébe jutott, hogy egyes fél-

Í tékeny grófkisasszonyok, akik Ferenc József esküvője

a

miatt úgy érzik, hogy egy kedves gavallért veszítettek

el, meglehetősen becsmérlő megjegyzéseket terjeszte-

nek Sissy hozományáról.

Az idő röpül, Ferenc Józsefnek megint búcsúznia

kell.

- Ne légy szomorú; amikor legközelebb találko-

zunk, már nem kell többet búcsúzkodni. Akkor már

örökre együtt maradhatunk! - vigasztalja Sissyt, aki-

nek könnyek csillognak a szemében.

A Sissy elutazása előtti utolsó napokban Ludovika

szemet huny afölött, ha Sissy néha kioson a házból, és

Wulffen bárónőt magára hagyja a francia tanköny-

vekkel. Nemsokára indulnia kell Bécsbe!

Sissy nyugtalanul kószál a kertben és a házban.

Nemsokára el kell hagynia az otthonát, és nagyon soká

nem is fog visszajönni. A gondtalan gyermekévek vég-

érvényesen elmúltak.

Sissy órákat tölt az állatainái, nem engedi, hogy lo-

88

vait más etesse és csutakolja. Gyakran kuporog a

nyúlketrec előtt is, és kedvesen, szeretettel beszél az

állatokhoz, akiket itt kell hagynia.

- Ha magammal vihetnélek benneteket, nem volna a

szívem ilyen nehéz. De sajnos minden, amit szeretek,

itt kell hogy maradjon. Nyulacskáknak semmi keres-

nivalójuk a császári családban! - mormogja maga elé.

Egyre jobban közeledik Sissy életének. egyik leg-

fontosabb napja. Szép lassan küldözgetni kezdik

Bécsbe a kelengyeládákat.

Húsvét vasárnap a királyi udvarban gálahangver-

senyt adnak. Természetesen Sissynek is meg kell je-

lennie. Legpompásabb ruháját vette föl, homlokán

ragyog a drága diadém. Mindenkit mélyen megindít a

menyásszony fiatalos szépsége. De mindenkinek fel-

tűnik az is, hogy Miksa vidám kislánya milyen sápadt

és komoly. Az udvar tagjai megértik Sissy érzelmeit.

Az összes diplomata odalép a kislány elé, és országaik

nevében boldog jövőt kívánnak neki a császár oldalán.

Sissy szeretne még egyszer utoljára kimenni Pos-

senhofenba. Egész nap apjával sétál kéz a kézben a ha-

talmas parkon keresztül, és csendben búcsúzik azoktól

a helyektől, ahol olyan boldog volt. Aztán április 20-án

elérkezik az indulás napja. Könnyekben úszva száll be

a hatfogatú hintóba, amely a Dunáig viszi le, ahol csá-

szári hajó vár rá. Az utakat emberek ezrei szegélyezik,

ámerre csak halad. Sissy mindkét kezével integet az

embereknek, de aztán hátradől az ülésen, és kikiált a

kocsisnak, hogy hajtson gyorsabban. Így indult el bi-

zonytalan császárnéi sorsa elébe.

89

Második rész

1.

Az 1854-es esztendő egyik ragyogó szép tavaszi reg-

gele. Az égen fehér bárányfelhőket terel a könnyű szél,

a Duna nyugodtan, méltóságteljesen folyik széles

ágyában, a levegő tele van az első cseresznyevirágok

édes illatával.

A folyó mindkét partján száz és száz ember gyűlt

össze, és feszülten figyelnek a távolba. Egy fiatal pa-

rasztfiú fürgén felkúszik a meredek töltésből kiálló

sziklára, és kezét szeme elé eméli:

- Jönnek! Már jönnek! -kiált fel hirtelen boldogan.

- Már látom a hajót!

A tömeg felmorajlik. Valóban, ki lehet venni a

messzeségben az óriási kerekes gőzöst, amely méltó-

ságteljesen hasítja a vizet. Lassan közeledik a csodála-

tosan felékesített hajó: oldalát egészen a víztükörig

leérő rózsafüzérek díszítik, a fedélzet olyan, mint egy

virágtenger, és a kéményen három zászló lobog vidá-

man a szélben; a bajor kék-fehér, az osztrák piros-

fehér-piros és a Habsburgok fekete-sárga lobogója.

Sissy, aki eddig a fedélzeten behunyt szemmel ál-

modozott, most kíváncsian dugja ki fejecskéjét a ró-

zsalugas mögül. Amikor észreveszi a parton integető

embereket, feláll és a korláthoz lép. Egyik kezével ka-

lapkáját tartja, a másikkal barátságosan üdvözli az

embereket, és boldogan mosolyog rájuk.

- Vivát! - kiált fel a fiatal fiú a töltés oldalában, és

lelkesedésében a levegőbe dobja a sapkáját.

- Vivát! - kapcsolódik be a tömeg is. - Éljen Erzsé-

bet! Éljen császárnénk!

Sissy hálás, hogy Ausztriában ilyen szeretettel fo-

gadják, így ő is szorgalmasan integet át a partra csip-

kekendőcskéjével, amíg anyjának, Ludovika herceg-

nőnek hangját nem hallja.

- Sissy, meg fogsz fázni. Húzódj visszá egy kis időre

a lugasba.

Sissy engedelmesen visszaül, és az erősen illatozó

rózsák védelmébeu átadja magát a gondolatainak.

"Még egypár óra, és Bécsben leszek" - suttogja dobo-

gó szívvel. Tűnődve, mosolyogva emlékezik az utolsó

hónapokra. Alig egy évvel ezelőtt volt, amikor mámá-

val és Ilona nővérével meglátogatta az osztrák császárt

Bad Ischlben. Ferenc Józsefet és Nenét a szülők egy-

másnak szánták, de a sors másképpen akarta. Ferenc

József az első perctől kezdve szinte csak őt látta. Zsófia

főhercegnő, a császár anyja kénytelen volt engedni fia

szívbéli kívánságának. Most pedig Sissy, aki alig pár

hónappal múlt tizenhat éves, úton van Bécs félé, hogy

Ferenc Józseffel az esküvői oltár elé lépjen.

Mint minden fiatal menyasszony, Sissy is hol nevet,

hol sír. Ferenc Józsefet szívnől szereti, hanem az a ne-

hé feladat, amely mint leendő császárnét várja, néha

bizony nagy félelemmel tölti el. Sissyt a szülei megle-

hetősen liberálisan nevelték, szabadon és kötetlenül

nőtt fel, most pedig alkalmazkodnia kell a bécsi udvar

merev ceremóniáihoz. Csak eljegyzése rövid ideje alatt

készítették fel a protokollra, tanították meg neki az

udvari szokásokat, és úgy kiöltöztették, mint egy igazi

hercegkisasszonyt. Bizony volt néhány vita is Zsófia

főhercegnővel, akinek szálka a szemében Sissy rom-

latlan, természetes viselkedése. Ferenc József iránt

90 91

érzett szerelme kedvéért Sissy mindezt a fáradságot

könnyedén viselte, de anyósa iránt nem tud igazi von-

zalmat érezni. A császárnak újra meg újra lelket kell

önteni menyasszonyába, és elmagyarázni neki, hogy

hiszen Zsófia csak jót akar.

Sissynek félóránként kell félbeszakítania álmodo-

zását, hogy a partot szegélyező embereket köszöntse.

Már nagyon sokat hallott mindenki Sissy vonzó ked

vességéről, az egész országban megcsodálták bájos

arcképeit, most tehát mindenki szeretné a leendő csá-

szárnét végre "élőben" is megnézni.

Egyre közelebb érnek céljukhoz. A gőzös elhalad

Melk apátsága alatt, elhagyja Dürnstein várát, majd

Krems városát. Sissy megigézve nézi a Wachau gyö-

nyörű táját. "Ó, ha Ferenc József nem császár lenne -

gondolja már ezredszer. - Milyen szép lenne, ha ezen a

tájon ismeretlenül kószálhatnánk erdőkön, mezőkön

keresztül. Már Bad Ischlben is minden lépésünket

figyelték, mindenhol kíváncsi emberek tolongtak. Ál-

landóan küldöttek érkeztek, hosszú és unalmas beszé-

deket tartottak, és ráadásul még ennél is unalmasabb

fogadásókra is meghívtak bennünket, ahol legszíve-

sebben mindig elaludtam volna..."

Gongütés,hallatszik - ez a jel Sissynek, hogy vissza

kell mennie a kabinjába átöltözni. Ludovika már tü-

relmetlenül várja.

- Igyekezz egy kicsit, nemsokára kikötünk Nuss-

dorfban.

Két komorna segít Sissynek, aki zúgolódik, hogy a

széles krinolint is fel kell húznia.

- Muszáj ezt felvennem? - kérdezi kétségbeesett

arccal: - Mama, el sem tudod képzelni, mennyire szo-

rít!

- Ne feleselj, légy szíves, gondolom, Ferenc Józse-

fet nem az utazóruhában szeretnéd üdvözölni. Egész

92

Bécs itt lesz, hogy téged lásson, nagy hatást kell kelte-

ned!

Sissy sóhajtva bújik bele rózsaszínű selyemruhájá-

ba, amelyet ezüstszálak szőnek át. A komórna óvatosan

a vállára teríti a fésülködőköpenyt, kifésüli hosszú ha-

ját, és vastag copfokba fonja, amelyeket gondosan el-

rendezve feltűz a fejére. Mindez nagyon soká tart, és

Sissy már alig bír mozdulatlanul iziaradni. Végül a fe-

hér kis kalapka is jól áll már, és Sissy magára teríti a

fehér csipkemantillát.

- Itt maradsz, hová akarsz menni? - Ludovika épp

hogy csak megállítja lányát.

- Szeretnék visszamenni a fedélzetre. Itt olyan fojtó

a levegő.

- Mi jut eszedbe? Minek fésültettem akkor meg a

hajadat? A szél teljesen szétfújná a frizurádat. Zsófia is

úgy rendelkezett, hogy csak röviddel a kikötés előtt

engedjelek fel a fedélzetre.

Sissy sóhajtva dől le egy karosszékbe.

- azonnal állj föl, összegyűröd a ruhádat! - Ludo-

vika ingerülten csóválja a fejét. - Hol jár az eszed

ilyenkor? Most én is átöltözködöm. Jaj neked, ha el-

mozdulsz innen!

Sissy szemében könnyek csillognak.

- De mama, nem tudok egy álló órán keresztül itt

állni! Nagyon meleg van, a krinolin szorít, el fogok

ájulni.

- Sissy, nem tudok rajta segíteni. Képzeld csak el,

mit szólnának az emberek, ha csak egyetlen gyűrődést

is látnának a ruhádon! Hagyd abba a sírást. -Bécs su-

gárzóan szép menyasszonyt vár. Vagy szeretnéd már a

megérkezésednél felbosszantani Zsófiát? Értsd meg,

minden szem terád fog szegeződni. Nem követhetsz el

hibát, és a lehető legjóbb benyomást kell keltened.

A komornák gondterhelten nézik úrnőjüket. Rodi,

93

a..... z...-.

Sissy nevelőnője is ezt gondolja: "Rémes ez a lány!

Bécsbe utazik, hogy császárné legyen, és pont olyan

arcot vág, mintha a saját temetésére indulna..."

Eközben Ludovika elhagyta a kabint, hogy ő is fel-

cserélje útiöltözékét ünnepi ruhájára. Ujjai remegnek,

amikor a haját igazítja. "Nem kellett volna Sissyvel így

veszekednem - gondolja magában. - Szegény kislány-

nak igazán nem könnyű, de nem engedhetem, hogy

rögtön kivívja Zsófia nemtetszését. Na, néhány nap

múlva vége az esküvői ünnepségeknek, akkor majd egy

kicsit kipiheni magát."

Végre megváltják Sissyt szenvedéseitől.

- Gyere, mindjárt kikötünk! - Ludovika elindul a

lányával a fedélzetre, segít neki a meredek lejárón fel-

kapaszkodni, és vigyáz, hogy a széles ruha sehová se

akadjon be.

A fedélzeten Sissy végre egy mélyet lélegzik, és -

megdermed a rémülettől. A nussdorfi kikötőben vége-

láthatatlan embertömeg várakozik. Egy óriási diadal-

kapu alatt állnak a birodalom méltóságai, ágyúlövések

hallatszanak, az összes haráng megkondul. "Éljen Er-

zsébet!" - hangzik minden torokból. Mindenki eljött,

hogy a menyasszonyt fogadhassa.

Sissy kutató szeme végigsiklik a minisztereken, az

arisztokrácián, a Habsburg-Lotharingiai-ház összes

tagján. Végre megtalálja, akit keresett.

- Ott, mama! Ott áll Ferenc József!

Sissy előreszaladna a korláthoz, hogy vőlegémyének

egy csókot dobjon, de Ludovika még éppen vissza

tudja tartani.

- Nem, Sissy, az ég szerelmére, maradj itt! Nem

vagyunk otthon! A protokoll úgy írja elő, hogy Ferenc

Józsefnek kell tehozzád jönnie!

- Jó, jó, várok - duzzog Sissy.

- Azonnal hagyd abba a duzzogást! Mosolyogj!

Sissy engedelmesen mosolyra húzza a száját. Ferenc

József a partról figyeli menyasszonya elkínzott arcjá-

tékát. Ismeri Sissy idegenkedését a tömegtől; és elha-

tározza, hogy a ceremóniát egy kicsit megváltoztatja,

hogy segíthessen neki. A hajó még ki sem kötött, ami-

kor Ferenc József egyetlen ugrással a fedélzeten terem,

és menyasszonyához siet. Az egész társaság döbbenten

figyeli, ahogy a császár átöleli Sissyt, kétoldalról meg-

csókolja, és így üdvözli.

- Ne félj, Sissy, a fogadás nem fog nagyon soká tar-

tani. És különben is, most már én is itt vagyok mellet-

ted! - súgja gyorsan még a fülébe, mielőtt mélyen

meghajplna Ludovika előtt, és gálánsan kezet csókolna

leendő anyósának. Most aztán Sissy valóban ragyog.

Ez az a mosoly, amellyel egy csapásra meghódítja a

bécsiek szívét. Most mindenki láthatja, hogy a császár

nem olyan házasságot köt, amelyet az anyja hozott csak

össze, hanem olyan lány lesz a felesége, aki őt szívből

szereti, és akit ő is szeret.

"Igazán szép pár" - gondolja büszkén Zsófia, aki

most mél2óságteljesen lépked fölfele az ingó pallón.

Ferenc József a tábornagyi egyenruhájában, amelyen

keresztbe fut a bajor Hubertus-érdemrend széles sza-

lagja, valóban nagyon jól fest. Miután Zsófia főher-

cegnő és fia köszöntötte a hajón utazó esküvői társasá-

got, elindul a menet. Üdvrivalgás hallatszik, amint

Sissy először teszi lábát osztrák földre. A leendő csá-

szárné megindultan állva marad egy pillanatra, és in-

teget a bécsieknek. Ferenc József gyöngéden tovább-

vezeti menyasszonyát.

- Most kezdődik a hivatalos rész, egy kis türelmet

kérek tőled!

A diadalív belseje olyan, mint egy elvarázsolt kert.

Mindenfelé szikrázó tükrök lógnak, a földet süppedő,

drága szőnyegek borítják, még a mennyezetről is azok

95

lógnak le. Most Sissy egy kicsit megpihenhet. Mialatt

Ferenc József mellett helyet foglal, felsorakoznak a

magas rangú katonák, a főpapok, a tartományok hely-

tartói, külföldi államok követei, a nemesség és a bécsi

városi tanács tagjai - természetesen szigorúan rangjuk

szerinti sorrendben. Zsófia alig látható. biccentésére

Rauscher bíboros, a hercegérsek emelkedik szólásra.

Üdvözlőbeszédében köszönti a Bécsbe érkezett Er-

zsébetet és szüleit, és a jegyespárnak sok boldogságot

kíván jövendő házasságukban.

Ezután Ferenc József császár emelkedik fel, és az

összes jelenlévőt egyenként magához kéreti, hogy be-

mutassa őket menyasszonyának. Sissy lélekben meg-

könnyebbülten sóhajt, miután majdnem egy óra

hosszat kellett számtalanszor kegyesen biccenteni.e.

- Olyan jó, hogy vége ennek a parádénak - közli

Ferenc Józseffel kertelés nélkül. - Mikor lesz a követ-

kező?

- Szegény Sissym, ma még nagyon sok embert kell

megismerned. Schönbrunnban rád vár az egész udvar.

A császár udvariasan besegíti Sissyt a hintójába,

amelyet pompás lipica lovak húznak. Megindul a

menet. Legelöl Ferenc József Sissy apjával, Miksa

herceggel, a következő hintóban Sissy és Zsófia fő-

hercegnő, a harmadikban pedig Ludovika beszélget a

még hátralévő mai napi prógramokról Ferenc József

apjával, Ferenc Károly főherceggel.

Egész Bécsen keresztülkocsiznak. Az emberek az

utcákon szorosan egymás mellett állnak, kék-fehér és

piros-fehér-piros zászlócskákat lengetnek, lelkesen

éltetik Sissyt, amerre csak elhalad. A császár. nyári re-

zidenciájának, a schönbrunni kastélynak a kertjébe is

csakúgy tülekednek az emberek.

Sissyn már észrevenni, hogy kifárasztotta a fogyto-

nos üdvözlés, biccentés és mosolygás. De nincs mit

tenni megint csak ki kell lépnie az erkélyre, és ide-oda

fordulva integetnie kell.

A nagy szalonban folytatódik az ünnepség. Előbb

Zsófia főhercegnő mutatja be Sissynek a Habsburg-

ház női tagjait. Sissynek már zúg a feje, nem tudja a

neveket megjegyezni, egyik arc olyan; mint a másik, de

azért hősiesen kitart. Végre túl van az utolsó főher-

cegnő üdvözlésén is, és már megkönnyebbülten felsó-

hajt, amikor Ferenc József lép mellé, és a ceremónia

elölről kezdődik: a császár bemutatja neki az udvar

férfi tagjait.

- Nem bírom tovább - susogja neki Sissy - ráadá-

sul éhes is vagyok!

Zsófia megmerevedik, amikor ezt a halk panaszt

meghallja, de Ferenc Józsefnek mosolyognia kell ma-

gában.

- Türelem, türelem - válaszol neki éppoly halkan. -

Nemsokára szabadulsz!

Bár Sissyt az utazás alatt felkészítették arra, hogy az

esküvőig még hátralévő napok nagyon fárasztóak

lesznek, de nem gondolta volna, hogy a fogadások

ennyire kimerítik.

A protokoll gördül tovább a maga útján. Most Ferenc

József átnyújtja menyasszonyának a pompás nászaján-

dékot: egy szikrázó smaragdokkal ékesített, kápráza-

tosan ragyogó gyémántkoronát. Sissy nagy örömében

megfeledkezik arról, hogy megőrizze méltóságát.

- Milyen gyönyörűen csillog! - kiált fel félhango-

san.

Zsófia máris ott terem mellette.

- Nem szabad ilyen viharosan örülnöd, Erzsébet! -

suttogja mérgesen a főhercegnő. - És ne beszélj ilyen

hangosan!

Sissy szégyenkezve lesüti a szemét. Bűntudatosan ül

Zsófia főhercegnő mellett, a császár pedig Sissy ko-

97

rábbi nevelőnőjét, Rodit, és tanárnőjét, Wulffen bá-

rónőt jutalmazza éppen szolgálataikért. E két hölgyre

itt már ném lesz szükség, helyükre az udvarhölgyek

lépnek, akiket Zsófia választott ki.

A vendégek elhagyják a szalont, Sissy egy percre

egyedül maradhat családjával, Ferenc Józseffel és

Zsófiával.

- Már nagyon fáradt vagyok - panaszkodik. - Még

hány embert kell ma este megismerném?

- Gyermekem, remélem, nem azt hitted, hogy majd

a hátsó lépcsőn lopakodsz be a Burgba? - kérdi Zsófia

metsző hangon.

Sissy mélyen elpirul, de szerencsére Ferenc József

máris csillapítóan közbelép.

- Mama, ne legyen annyira szigorú az én kis

Sissymmel. Így gondolom, mindent nagyon jól csi-

nál. Jusson az is eszébe, anyám, hogy a hosszú út is

igen kifárasztotta Sissyt.

- Az az ő baja. Érzsébet, megmagyaráznád, kérlek,

miért korog a gyomrod olyan hangosan?

- A hajón nem ebédeltem - vallja be Sissy töredel-

mesen - túlságosan izgatott voltam.

- De hát, gyermekem, nem mondta neked senki,

hogy ma este csak nagyon későn ülünk majd asztalhoz?

Nagyon ccodálkozom rajtad. Nos, mindenesetre most

megparancsolom, hogy hozzanak neked egy kis im-

biszt. Különben még a vendégek előtt fogod magad

teletömrü, mint egy parasztlány!

- Mama, most már elég! Nem veszi észre, hogy

Sissy mindjárt sír?

Valóban. Egyre pirosabb és pirosabb lesz Sissy, már

könnyeivel küszködik. "Mit követtem el, hogy ennyire

leszid már megint?" -gondolja magában, de nyel egyet,

és összeszorítja a fogait. Zsófia ne lássa őt sírni!

- Gyere velem! - Ferenc József óvatosan megfogja

98

menyasszonya könyökét, és egy kicsit arrébb vezeti. -

Kedvesem, ezt valóban nem érdemelted meg. De kér-

lek, ne búsulj, mama is ideges ma, ilyenkor kicsúszik

néhány meggondolatlan szó. Ne emészd magad, biz-

tos, hogy nem úgy gondolja!

Sissy hangja remeg, amikor válaszol:

- Én annyira igyekszem, Ferenc József, anyád igaz-

ságtalan hozzám! Kérlek, ne hagyj magamra!

- Ez sajnos lehetetlen, mert éppen most fognak té-

ged a lakosztályodba vezetni. Mama ott majd átad az új

udvarhölgyeidnek és a személyzetnek. Azután át kell

öltöznöd a vacsorához. Ugye ma este te leszel a leg-

szebb?

- Mikor lesz végre időnk egymásra is? - panaszko-

dik Sissy. - Még nem is tudtalak úgy igazán üdvö-

zölni!

- Megint csak türelmet kell hogy kérjek tőled. Hol-

napután lesz az esküvő, azután itt hagyunk csapot-pa-

pot, és kimegyünk Luxenburgba.

- Már alig várom - mosolyog Sissy, akinek sikerült

kicsit összeszednie magát. - No, akkor lássuk azokat az

udvarhölgyeket!

Készségesen követi Zsófiát. A Sissy lakosztályához

vezető magas ajtó előtt vár a személyzet, amely ezentúl

az ő szolgálatára áll. Egy titkár, egy komorna, két öl-

töztetőnő, két szobalány, egy komornyik, egy ajtónál-

ló, négy inas, egy háziszolga és egy szolgáló lesz ezen-

túl felelős azért, hogy a leendő császárné kívánságai

teljesüljenek.

- Kedves anyósom, kérdezhetek valamit?

- Igen, tessék!

- Miért van ekkorá személyzetem? A fele is elég

lenne nekem. Azt sem tudom, kinek mi a dolga.

- De Erzsébet, kérlek! Nem fér a fejedbe még min-

dig, hogy te leszel Ausztria császárnéja? Talán magad

99

szeretnéd a cipőidet kipucolni, mint egy koldusasz-

szony? Egész Bécs a császárnén gúnyolódjon? A sze-

mélyzet feladatait majd az udvarhölgyek elmondják

neked. És most lépj be.

A három udvarhölgy és a főudvarmester már jó ideje

várakozott. Zsófia bemutatja őket Sissynek:

- Az első udvarhölgy Esterházy Zsófia grófnő, ő fog

téged megismertetni az udvar szokásaival. Mellette áll

Paula Bellegarde és Caroline Lamberg grófnő. Itt pe-

dig főudvarmestered, Lobkowitz herceg.

Amikor Esterházy grófnőt meglátta, Sissy szíve a

gyomráig süllyedt. Az ötvenhat éves első udvarhölgy

valóban nem keltett valami bizalomgerjesztő benyo-

mást. Zsófia főhercegnő azért választotta ezt az erköl-

csös grófnőt, mert tudta, hogy bátran rábízhatja Sissy

további nevelését. Sissy máris sejti, hogy az asszony

valószínűleg még szigorúbb és kérlelhetetlenebb lesz,

mint Wulffen bárónő, akiből csak nagy ritkán lehetett

mosolyt kicsalni.

Ezzel szemben a két fiatal grófnő sokkal kedvesebb-

nek tűnt, Sissy rögtön barátságosan rájuk mosolygott.

Zsófia főhercegnő azonban meglehetősen félreérthe-

tetlenül menye tudtára adja, hogy ezzel a két udvar-

hölggyel sem szabad semmiféle személyes kapcsolatot

kialakítania.

- Most pédig magadra hagylak. A vacsoránál talál-

kozunk újra.

Lobkowitz főudvarmester is elhagyja a termet, és

Sissynek fogalma sincs, hogy viselkedjen az udvar-

hölgyeivel. A teremben kínos csönd van. A helyzetet

az menti meg, hogy kopognak az ajtón, és felszolgálják

Sissynek.az ennivalót. Miközben a leendő császárné

f

e

megpróbálja a lehető legkisebb falatokat enni, a három

hölgy tiszteletteljes hallgatásba merül.

"Ugyan miért nem mondanak semmit? - töpreng

Sissy. - Talán nekem kellene valamit kérdeznem tő-

lük? Dé mit? El kellene őket küldenem? De hát ren-

delkezésemre kell állniuk. Tulajdonképpen egyáltalán

nem szeretem, ha evés közben figyelnek. Meg kell

majd kérdeznem Ferénc Józsefet; hogy mit kezdjek az

udvarhölgyeimmel..."

Miután leszedték az asztalt, bejön a komorna és az

öltöztetőnő, hogy ráadják Sissyre az estélyi ruhát.

"Micsoda fontoskodás! Magam is fel tudok öltöz-

ködni! Ha pedig valamit nem tudok egyedül bekap-

csolni, akkor elég egyetlen lány, aki segít nekem." -

Sissy még mindig nem érti, miért kerítenek minden-

nek akkora feneket. És persze egyáltalán nem tetszik

neki, hogy egy pillanatra sem lehet egyedül, mindig

van valaki a szobájában. Egy percre sem éngedheti el

magát igazán. "Olyan szívesen lefeküdtem volna pi-

henni egy kicsit - gondolja magában. - De ezek az ud-

varhölgyek itt állnak körülöttem, bizonyára nem illik

egy jövendő császárnéhoz, hogy fáradtságát kimutassa.

Ráadásul még azt sem tudom, melyik ajtó mögött van a

hálószobám. Bárcsak vége lenne már ennek a nap-

nak..."

Sissyt Esterházy grófnő vezeti át Zsófia fogadóter-

meibe. A főhercegnő kritikus szemmel méri végig a

lányt, feje búbjától cipője orráig, de nem talál rajta

semmi kivetnivalót. Sissy ugyan egy kicsit sápadt, de

csipkeruhájában csodálatosan fest. Minden haja szála

is a helyén van.

A díszvacsorán Sissy megint számtalan új arcot lát

maga körül. A- hölgyek rendkívül elegánsan vannak

öltözve, az urak mind föltűzték a kitüntetéseiket, Sissy

egy kicsit félelmetesnek találja a társaságot. "Az egész

teremben senki sem mutat egy cseppnyi vidámságot

sem. Milyen más volt, amikor a papa hívott vendége-

ket! De hát hol is ül tulajdonképpen?"

100 101

Y

Zsófia a menyasszony nem túlságosan kedvelt ap-

ját valahol az asztal vége felé ültette le. Legszíveseb-

ben egyáltalán meg sem hívta volna Miksa hérceget,

akinek folyton szokatlan ötletei vannak, és nem csinál

titkot abból, hogy nem kedveli a merev udvari szo-

kásokat.

Ludovika sem ül Sissy közelében, így hát a megfé-

lemlített kis menyasszonynak egész este olyan embe-

rekkel kell társalognia, akiket még életében nem látott.

Minden kérdésre lehetőleg röviden válaszol, és rette-

netesen vigyáz arra, nehogy visszaessen bajor tájszó-

lásába, amelyről Zsófia kívánságára már olyan szépen

leszokott.

Hála istennek, hamar asztalt bontanak, és Sissy

végre visszavonulhat. De még mielőtt bebújhatna a

nagy ágyba, Esterházy grófnő átad neki egy nagy köteg

írást, hogy még olvassa át. "Ő Császári Fensége Er-

zsébet hercegnő nyilvános bevonulása alkalmával kö-

vetendő szertartások" - ez áll az elején. Ez a holnapi

nap protokoll-előírásait tartalmazza.

A teljesen kimerült kislány homlokát ráncolva la-

pozgat benne. Milyen zavarba ejtő mindez. "Úgy lát-

szik, sosem lesz belőlem jó császárné. De egyáltalán ki

az, aki ezeket a ceremóniákat kitalálja?" - ennél a gon-

dolatnál Sissy kezéből kiesnek a papírok, egyik pilla-

natról a másikra álomba merül.

Kicsit később az első udvarhölgy kopog az ajtón, és

mivel nem kap választ, halkan belép. Helytelenítve

csóválja a fejét, összeszedi a lapokat és eioltja a lámpát.

"Vajon hogy fog holnap minden baj nélkül lezajlani,

ha Erzsébetet nem is érdekli az egész? Úgy látszik

holnap egész nap mögötte kell állnom, hogy súghassak

neki.

2.

Másnap egész Bécs már korán talpon van. Ma lesz

Sissy hivatalos bevonulása a váiosba. Az ácsolt tribü-

nöknél már ott tolonganak a birodalom minden részé-

ből érkezett emberek, akik kíváncsiak erre a látvá-

nyosságra. Minden ablakból virágfüzérek lógnak, az

osztrákok mind felvették ünneplő ruhájukat. Igen, a

bécsiek értik a módját, hogy hogyan kell igazán ünne-

pelni. Ma pedig két okuk is van az ünneplésre.

A császár kihirdettette, hogy esküvője után kétszáz

politikai fogolynak ad amnesztiát, további száz fogoly

büntetését pedig felére csökkentették. Minden jegyes-

pár, aki szintén holnap tartja az esküvőjét, ajándékot

kap: 500 forintnyi hozományt, amely egy munkás egy-

évi keresetének a kétszerese.

És még ez sem elég, Ferenc József megnyitja a

kincstárát. Kétszázezer forintot költenek arra, hogy az

országban a legnagyobb nyomorúságot enyhítsék. Így

kap Tirol ötvenezer forintot, hogy a betegeket támo-

gathassa. Eécsben is ötvenezer forintot osztanak szét a

legszegényebbek között, akik a legjobban szenvednek

a nagy drágaság miatt. Az esküvő napján az arra rá-

szoruló gyermekek új ruhát kapnak, a szüleiknek tűzi-

fát és kenyeret osztanak.

Természetes, hogy minden ember szeretné azt az

asszonyt látni, akinek Ferenc József nagylelkűségét

köszönhetik. De Sissynek ez a hagyományos bevonu-

lás csak újabb szenvedést jelent. Már nagyon korán

felébresztik, mert a mai napra való felkészülés, az

öltözködés; a fésülködés órákat vesz igénybe. Sissy

lakosztályában egészen délig lázas lótás-futás folyik.

Követek suhannak ide-oda, a komorna szigorú pillan-

tással ellenőrzi, hogy Sissy haja rendben van-e, a ma-

gas szárú csizmácskája rendesen be van-e fűzve, és

102 103

hogy a ruháján a redők milliméter pontosan a helyü-

kön omoljanak le.

Sissynek semmi más dolga nincsen, csak fdrognia

kell ide-oda, fel kell állnia, le kell ülnie, és az egész

kálváriát el kell szenvédnie. Közben Esterházy g:ófnő

monoton hangon olvassa föl neki a másnapi ceremónia

lefolyását, és Sissynek nagy fáradságába kerül, hogy

ásításait elnyomja.

Végre minden készen van. Zsófia főhercegnő jön el a

menyéért. Sissy még csinosabb, mint tegnap, megint

egy ezüsttel átszőtt, leheletfinom ruhát vett fel, dús

barna hajában ragyog a gyémántdiadém, nehéz se-

lyemből készült uszálya zizeg mögötte.

Az esküvői társaság hatfogatú hintóban megy a

Thercsiannig, amely Mária Terézia városi palotája

volt. Ott már készen áll a bevonulási ünnepi menet,

élén egy üvegből készült díszhintó, amelyet nyolc

csodálatos lipicai fog majd vontatni. A tüzes állatok

láttán Sissy jókedve egy kicsit visszatér. A fehér lovak

sörényébe piros és arany zsinórokat és bojtokat fontak,

fejükön fehér tollbokréta reszket a szélben, az arannyal

kivert lószerszám szikrázik a napon.

Nem sokkal azután, hogy Sissy anyja, Ludovika kí-

séretében beszáll a díszhintóba, megindul a menet.

A kocsi előtt hat császári és királyi udvari trombitás

lovagol, mellette kétoldalt két-két lakáj lépked teljes

díszben, hófehér parókában, mögötte pedig a testőr-

csendőr század halad, díszegyenruhában. Éljen kiál-

tások hangzanak, szólnak a mozsárágyúk, az egész nép

Sissyt élteti és ünnepli. A rémült menyasszony alig-

alig veszi észre mindezt a fenséges pompát. A kiállott

izgalmaktól és a fáradtságtól megállíthatatlanul po-

tyognak a könnyei.

- De Sissym, miért sírsz? Nézd, egész Bécs a te

tiszteletedre áll sorfalat! Kérlek, hagyd abba, mondd

10

mitől félsz? - Ludovika maga sem tudja, hogyan

nyugtathatná meg a lányát.

- Ó, mama, olyan elhagyatottnak érzem magam!

Senkinek sincs egy kedves szava hozzám, mindenki

csak előír mindent. Az egyetlen, aki mellettem áll, az

Ferenc József, de őt meg jóformán alig látom.

- Nyugodj meg, kicsim, egypár nap múlva túl leszel

rajta. Hát nem érted meg, hogy a bécsiek szeretnék

látni a császárnéjukat? Nézd, a te kedvedért milyen

gyönyörűen feldíszítették a várost. A nép szeretné ki-

mutatni, hogy örül neked, ettől igazán nem kell félned.

Könnyes szemmel néz fel Sissy. A hintó előtt fiatal

kislányok szaladnak, és virágszirmokat hintenek szer-

teszét, minden ember neki integet. Sissy is összeszedi

magát, üdvözlésre emeli a kezét, ebben a pillanatban

éljenzés harsan.

A városkapu előtt a fogat megáll egy percre. A dísz-

lövések abbamaradnak, és a belváros összes templo-

mában megkondulnak a harangok. A menet lassan végig-

halad a Kárntnerstrassén; a Grabenen, a Kohlmarkton

keresztül a Szent Mihály-templomig. Régen látott

Bécs ilyen pompás ünnepséget.

Végre megáll az üveghintó a Burg, Sissy új otthona

előtt. A lakájok kinyitják az ajtót, Sissy felemelkedik,

hogy kiszálljon, és ekkor egy kis baleset történik:

ahogy le akar lépni, a diadémja beleakad az ajtó kere-

tébe, Sissy megbotlik, és majdnem elesik. Az utolsó

pillanatban sikerül megkapaszkodnia,. és szerencsére

nem történik baj. Az üdvözlésére összegyűltek arcjá-

tékából azonban egyértelműén sugárzik a megvetés

ügyetlenkedése miatt. Zsófia főhercegnő rosszallóan

csóválja a fejét. Sissy segélykérően körülnéz, Ferenc

József máris siet hozzá:

- Na, most szerencsénk volt, minden jól ment -

105

- De mi történt veled,

egész bedagadt a szemed?

- Nem bírom tovább, bocsáss meg!

-. Még egy félórácskát kell csak bírnod, és akkor

mára vége !

Valóban, a jelenlévők tiszteletteljesen búcsúzkod-

nak, így Sissyre ezen a napon már nem vár több köte-

lesség. Ferenc József bevezeti Sissyt a Burgba.

- Gyere, meséld most el, mi nyomja a szívedet.

Tegnap olyan derekasan tartottad magad, és ma, egy

nappal életünk legszebb pillanata előtt könnyekben

úszol!

- Ö, Ferenc József; csupa barátságtalan, idegen ar-

cot látok magam körül. Tegnap legalább velem voltál,

akkor nemr féltem annyira. De ma? Órákig kellett öl-

tözködnöm csak azért, hogy aztán mint egy kiállítási

tárggyál végigkocsikázzanak velem Bécsen. Miért nem

lehet velem mama vagy Ilona nővérem? Egyetlen em-

berrel sem tudok beszélgetni. Vajon mindig így lesz

már?

- De hát mondd, mitől félsz tulajdonképpen? Senki

sem akar téged bántani, ellenkezőleg. Egész Bécs

büszke gyönyörű császárnéjára. Ma aztán nemsokára

véget érnek az ünnepségek. Az esküvő után még egy

hétig maradunk Bécsben, hogy tényleg mindenkinek

bemutathassalak, és aztán minderien túl leszünk.

Sissy mélyet sóhajt.

- Látod, összeszedem magam. De valahányszor

anyád ilyen megvetően bánik velem, legszívesebben

elbújnék egy sárokba. Esterházy grófnő is olyan leke-

zelő velem.

- Ezt csak beképzeled magadnak. Az udvarban

mindenkinek a legnagyobb tisztelettel kell viseltetnie

veled szemben. Senki sem írhat elő semmit a császár-

nénak, elhiszed? Csak a protokollon nem tudsz te sem

106

változtatni. De ha jobb szeretnéd, elküldöm az első

udvarhölgyedet, és az esküvői ceremónia leírását majd

együtt tanulmányozzuk!

Egy csapásra eltűnik Sissy minden bánata.

- Ó, az nagyon pompás lenne. Gondolod, hogy

most végre átöltözhetek?

- Persze, menj csak - mosolyog Ferenc József- ma

már nem várunk több látogatót.

Olyan gyorsan, mint otthon Münchenben, itt a

Hofburgban nem lehet átöltözni. Sissynek el kell tűr-

nie, hogy mindenhová elkísérik. Nem szaladliat csak

úgy végig a termeken, mint ahogyan megszokta. Elő-

ször is hívnia kell egy szolgát, aki megmutatja az utat.

Ez a szolga azonban álmában sem gondolna arra, hogy

egy ajtót maga nyisson ki, hanem ezt a feladatot átadja

az ajtónállónak. Így hát já kis időbe telik, amig Sissy

eléri a szobáit. Csodálkozva néz körül: hát így rendezte

be Zsófia a császárí lakosztályt.

"Nem takarékoskodott, az biztos - gondolja Sissy,

mialatt kezdi kifűzni a cipőit. - De azért nem igazán

otthonos még itt. Na, talán Ferenc Józseffel majd vál-

toztathatunk egy-két dolgon."

Nyílik a tapétaajtó, belép a komorna. Döbbenten

nézi Sissyt, aki éppen azon igyekszik, hogy kibújjon a

krinölinjából.

- De hát nem veheti le egyedül...

- Jaj, már megint rosszul csináltam valamit -

mondja Sissy.

"Ezek szerint egy császárnénak semmit sem szabad

egyedül csinálnia. Na jó, akkor szolgáljanak ki. De fo-

gadok, hogy egyedül sokkal hamarabb készen lennék!

Valószínűleg most egy negyedórát arról fogunk ta-

nácskozni, melyik ruhámat szabad felvennem."

Sissy nem tévedett. Elég soká tart, míg visszatérhet

Ferenc Józsefhez. A szalonban közben összegyűlt

107

Zsófia hercegnő, Ludovika és Ilona is. Ferenc József

pedig előkészítette a két irományt.

Sissy elborzad, amikor meghallja, mi vár rá holnap.

Minden lépését előírják.

- Hiszen azt mondtad, hogy a császárral senki sem

ellenkezhet - szakítja félbe Ferenc Józsefet a felolvasás

kellős közepén - miért nem változtatod hát meg egy-

szerűen az esküvői ceremóniát?

Lánya szavai hallatán Ludovikában még a lélegzet is

elakad. Zsófia máris készíti az éles választ, de a császár

megelőzi:

- Az udvar élete a spanyol etikett szerint zajlik. Az-

zal szemben még én is tehetetlen vagyok. Tudod, egy

császárnak másképpen kell viselkednie, mint egy

grófnak. És hogy ne keletkezzen zavar, egyszer s min-

denkorra rögzítettek minden magatartásformát.

- Jó, jó, engedelmeskedem. - Sissy csak attól békül

meg ilyen hirtelen, mert észreveszi Zsófia pillantását.

Magában azonban zt gondolja: "Micsoda őrültség.

Mindenki azt állítja, én vagyok ebben az országban az

első asszony, mindenkinek áz én utasításaimat kellene

követrüe, de a valóságban a komornám is sokkal sza-

badabb nálam..."

A másik papírt Sissy maga olvassa át.

- Mit jelent az, hogy udvarképes dámák? - kérdezi

kíváncsian.

Most már Zsófia ragadja magához a szót:

- Remélem, lassan felfogod végre, hogy milyen finom

különbségeket teszünk az udvarban jelen lévő asszo-

nyok között. Rangjuk szerint kapnak gedélyt, hogy

nálad bizonyos órákban tiszteletüket tehessék. Az ud-

varképes hölgyek társadalmilag alacsonyabb fokon áll-

nak, és csak bejelentés után jöhetnek hozzád.

Sissy szeme ez alatt a kiselőadás alatt egyre jobban

elkerekedik.

108

- Azt jelenti mindez netán, hogy az úgynevezett fő-

méltóságú és méltóságos asszonyokat a kijelölt idő-

pontokban köteles vagyok fogadni? Mindegy, hogy

akarom-e látni őket vagy sem?

- Pontosan ezt jelenti. Egyébként pedig szeretnélek

arra emlékeztetni, hogy az első udvarhölgyed feladata

lesz, hogy beavasson a szokásainkba. Vagy a császár

anyját szeretnéd nevelőnővé lefokozni?

- Nem, nem, bocsánat - dadog Sissy. A fagyos hang

nagyon mélyen megbántja. "Mindent rosszul csiná-

lok. Pedig tudja, hogy nekem még mindez mennyire

új. Miért nem segít inkább? Persze mindig éppen Fe-

renc József előtt kell lejáratnia!"

Hogy témát váltson, Ferenc József megkéri, hogy

még egyszer menjenek végig a holnapi protokollon.

- Remélem, mindent megtudok jegyezni holnapig,

te mit gondolsz?

- Hát persze, nem olyan rémes ez az egész. Külön-

ben is holnap egész nap melletted leszek. Csak figyel-

ned kell, hogy én mit csinálok, és minden jól fog sike-

rülni!

A vacsora után, amelyen a családtagok mind részt

vesznek, Sissyt nemsokára ágyba küldik.

A következő napon mintha csak repülne az idő.

Sissy szokatlanul engedelmes, alig szól egy szót, és

szinte észre sem veszi, hogy a szolgahad ott sürög-fo-

rog körülötte. Az öltözködés még tovább tart, mint

tegnap, de Sissy egyszer sem dohog közben. Gondo-

latai messze járnak. Ma végérvényesen el kell búcsúz-

nia gyermekéveitől. Milyen szép is volt, amikor papá-

val mindennap kilovagolhatott! "Ha legalább már

egyedül lehetnék Ferenc Józseffeli Hogyan is mond-

hatnám el neki, hogy mi bánt, amikor Zsófia folyton a

közelünkben van? De azt gondolom, a császár megért

engem, és meg fog védelmezni. Majd, ha már össze-

109

házasodtunk, az anyja nem fogja magát mindig a mi

ügyeinkbe beleártani..."

Hat órakor indul a társaság a Burgból az Ágoston-

rendiek templomába, ahol az esküvő lesz. A temp-

lomban már egybegyűltek a meghívott vendégek.

A gyertyafénnyel versenyt ragyognak az ékszerek és

kitüntetések, a falakról vörös bársonydrapériák lóg-

nak, és az oltár előtt színpompás virágcsokor-költe-

mének állnak. Mindenki,. akinek a császári biroda-

lomban neve és rarigja van, itt várja a jegyespár érke-

zését.

Most kinyitják a nágykaput, és a csöndben minden

szem a középső folyosón közeledő menetre tekint.

Elöl Ferenc József halad büszkén, karcsún, tábor-

szernagyi egyenruhában. Mögötte Zsófia és Ludovika

fogja közre Sissyt. Az ifjú menyasszony csodálatos,

fehér mirtuszokkal telis-tele szórt ruhában vonul kö-

zöttük. Fejét lehajtva szemét a fehér rózsacsokorra

szögezi, amelyet két kézzel szorít. Imazsámolyához

lép, letérdel, fejét változatlanul lehajtja. Mintha ál-

modná, úgy hallja Sissy, hogy felzúg az orgona, és

Rauscher bíboros megáldja a jegygyűrűket. Aztán fel-

áll, és Ferenc Józseffel együtt az oltár elé lép. Távoli

messzeségből hallja a pap kérdését, alig hallhatóan

mondja ki az igent. Most Ferenc József kezébe fogja

a kezét, és ráhúzza az ujjára a keskeny karikagyűrűt.

Sissy felmosolyog rá. Míg vékony ujjai még Ferenc

József kezében nyugszanak, felhangzanak a díszlövé-

sek a várfalakról. A fiatalasszony ijedten összerezzen.

Megint csönd van. Rauscher bíboros előlép, és beszé-

det mond az újsütetű párnak. S folyamát nem lehet

megállítani, és Sissy hirtelen tiszteletlenül arra gon-

dol, hogy inkább Plauscher, vagyis fecsegő bíborosnak

kellene nevezni.

Trombita harsan és dob pereg, amikor a fiatal ural-

110

kodópár kilép az Ágoston-rendiek templomából..

Mennek vissza a Burgba, ahol Sissynek késő éjszakáig

kell a meghívott vendégek gratulációit fogadnia.

A fogadószobában már várakoznak a követek és

küldöttek. Sissynek nincs egy perce, amikor átadhatná

magát az ézzéseinek. Buol külügyminiszter mutatja be

neki egyenként az urakat, és Sissy kegyes mosollyal

fogadja a szerencsekívánatokat. Ezután átvonulnak a

tükörterembe, mert a követek feleségeit is be kell mu-

tatni Sissynek. Ezután az ifjú párt a szertartásterembe

kísérik. Most a palota- és lakosztályképes hölgyeken

van a sor, utánuk következnek a császári-királyi első

főudvarmesterek és az udvartartás lovagjai. Mostanáig

Sissy még uralkodott magán, hagyta, hogy az egyik

teremből a másikba vezessék, de most, ahogy megint

egy végeláthatatlan tömegnyi idegen és kíváncsi arcot

pillant meg, végére ért erejének. Egyszerre kiszakítja

magát Ferenc József kezéből, és befut az egyik oldalsó

szobába. Kezét arca elé kapva zokogni kezd. Egy fél

percbe sem telik, máris belép a császár anyja. - Mi jut

eszedbe, te esztelen teremtés! Nem tudsz legalább úgy

viselkedni, mint egy jól nevelt lány?

Sissynek közben sikerült újra összeszednie magát, és

az egyik tükörhöz lép, hogy a könnyek nyomait eltün-

tesse arcáról.

- Nem is válaszolsz nekem?

Az újdonsült fiatal császárné dacosan hallgat, és a

bosszankodó Zsófia mellett elhaladva visszamegy a

szertartásterembe. Esterházy grófnő áll mellette, és

csak sorolja, sorolja a hölgyek különböző címeit. Ez-

után kínos csönd lesz, mert a protokoll előírásai szerint

a nemes kisasszonyok arra várnak, hogy Sissy meg-

szólítsa őket, hiszen saját maguk semmilyen körülmé-

nyek között sem szólhatnak a császárnéhoz. De Sissy-

nek a legjobb akarattal sem jut eszébe semmilyen ide-

111

illő beszélgetési, társalgási téma. Végül Esterházy gróf

nő menti meg a helyzetet, amikor megengedi a höl-

gyeknek, hogy néhány szót szóljanak Sissyhez. Így hát

előlépnek az arisztokrata dámák, elmondják jókíván-

ságaikat, és kezet csókolnak Sissynek.

Zsófia főhercegnő egy kicsit távolabb áll, de gyana-

kodva figyeli menyét a szeme sarkából: "Te jó ég, már

megint mit csinál?"

Sissy felfedezte a kisasszonyok között Adelgundát,

bajor unokatestvérét, és szívből köszöntve átöleli:

Máris ott terem Zsófia, érősen megragadja Sissy kar-

ját, és félrehúzza.

- Nem hallottad, hogy az udvari hölgyeknek kezet

kell csókolniuk?

- De hiszen ez az unokatestvérem volt, gyakran lá-

togatott meg bennünket Possenhofenban a Starn-

bergi-tó partján - ellenkezik Sissy izgatottan, és ki-

szabadítja a karját az erős szorításból.

- Itt most teljesen lényegtelen, hogy gyerekkorod-

ban kivel játszottál! Most Ausztria császárnéja vagy!

Menj vissza, és engedd, hogy az unokatestvéred kezet

csókoljon neked.

Sissy kelletlenül bár, de engedelmeskedik. Termé-

szetesen mindenki észrevette, mi történt, és máris

megindul a suttogás a teremben. Egyes hemesasszo-

nyok megsajnálják Sissyt, de a legtöbb dáma nem ta-

karékoskodik a félharagosan kiejtett kárörvendő meg-

jegyzésekkel, hogy az új császárné még viselkedni sem

tud rendesen.

Szerencsére Ferenc József megint ott van a felesége

mellett.

- Még egyszer ki kell kocsíznunk, Sissy, hozass

magadnak egy vállkendőt, elég hűvös ván odakint.

A rövid kocsikázás végre egy kis lélegzethez juttatja

az ifjú párt, amire már nagyon nagy szükségük volt.

A Kohlmarkton és a Szent Mihály téren ezer és ezer

lámpa és gyertya ég. Sissy és Ferenc József nyitott

kétfogatú hintóban teszik meg ezt a kört, barátságosan

bólingatva fogadják alattvalóik ovációját, éljenzését,

majd visszatérnek a Burgba, ahol már mindent előké-

szítettek a díszvacsorához. Sissy megint jól van, és ér-

deklődve, élénken vesz részt az asztalnál a beszélge-

tésben. Végre elbúcsúznak a vendégek.

Most következik a ceremónia utolsó felvonása,

amelyet a szégyenlős Sissy kedvéért egy kicsit mégis-

csak megváltoztattak. A szokás szerint ugyanis az egész

udvartartás tanúja lenne annak, amikor a császári pár

az ágyba bújik. Először az összes férjezett hercegnő

első udvarhölgyeik kíséretében bekíséri a menyasz-

szonyt a hálószobába, segítenek a toalettjénél, és

együtt imádkoznak. Csak ezután vezetik a férjet a fér-

jezett hercegek az ágyhoz. De ez a programpont még-

sem várható el Sissytől, ezt mindenki belátta.

Így hát csak Ludovika és Zsófia van ott, amíg Sissyt

a komorna átöltözteti éjszakára. Sissynek még az

anyósa jelenléte is nagyon kínos. Gyorsan bebújik a

takarói alá, amíg jó éjszakát kívánnak neki.

Most vezetik Ferenc Józsefet a szobába. Ludovika

még egy utolsó pillantást vet a lányára, mielőtt be-

csukná maga mögött az ajtót. "Szegény Sissy, olyan,

mint egy ijedt madárka, aki a fészkébe bújik" - gon-

dolja.

Másnap reggel Sissy és Ferenc József éppen első

közös reggelijüknél ülnek, kézen fogva, amikor ko-

pognak az ajtón.

- Ki lehet ez? - a fiatalasszony nem örül a zavarás-

nak, de Ferenc József bátorítóan mosolyog rá.

- Biztos mama lesz az, szeretné megkérdezni, hogy

vagyunk.

112 113

- Kérlek, mondd meg neki, hogy nem szeretnénk

há most zavarna bennünket.

- Attól biztos megbántódna. Még nagyon sok időnk

lesz egymásra!

Zsófia és Ludovika, a két anya szívből köszönti

gyermekeit, leülnek hozzájuk az asztalhoz, és eszükbe

sem jut, hogy az ifjú párt magára hagyják.

Sissy arca egyre jobban megnyúlik. "Nekem vetik a

szememre, hogy nem tudok rendesen viselkedni, pedig

Zsófiában annyi tapintat sincsen, hogy belássa, hogy

egy fiatal házaspár első közös reggelijét egyedül sze-

retné elkölteni. Nemsokára mennem kell átöltözni;

mert fogadnom kell Karintia és Stájerország követeit.

Ebéd előtt megint ruhát kell cserélnem, és délután,

mielőtt a magyarok jönnek, fel kell vennem az ő nem-

zeti viseletüket. Talán azt hiszi Zsófia, megelégszem

azzal egész házasságunk folyamán, hogy folyton átöl-

tözzek, és Ferenc Józsefet csak a hivatalos fogadásokon

lássam?"

De egy szóval sem árulja el a gondolatait. Elhatá-

rozta, hogy következő éjszaka hosszan fog erről Ferenc

Józseffel beszélni, megkéri, hogy kapcsolatukat Zsó-

fiával a legszükségesebbekre korlátozzák. Egyébként

pedig nem hagyja, hogy jó hangulatát elrontsák, hiszen

már előre örül a Ferenc Józseffel töltendő mézes-

heteknek, amelyeket az elkövetkezendő hetekben Lu-

xenburgban fognak eltölteni. Addig azonban még ren-

geteg bálon kell részt venni, kihaligatást tartani, a Prá-

terban a Renz-cirkuszdíszelőadását megnézni, és még

ezer más apró kötelességnek eleget tenni.

Ez a hét is elmúlik. Lassacskán megszokja Sissy

magas hivatalát, amelyet néha tréfásan meglehetősen

fárasztó hivatásnak nevez, és közben egyre öntudato-

sabb és magabiztosabb lesz.

Végre mindenen túl vannak, előáll az utazóbatár,

Sissy átöleli Ludovikát és Ilona nővérét, akik vissza-

térriek Bajorországba, boldogan beugrik Ferenc József

mellé a kocsiba, és máris indulhatnak Luxenburgba.

3.

A hintóban Sissy bizalommal simul férjéhez.

- Végre egyedül! - kiált fel lelkesen. - Micsoda gyö-

nyörű napok várnak ránk! Órák hosszat sétálgat-

hatunk, nem kell minden étkezéshez átöltözni, és végre

nyugalmunk lehet! Talán még Velencébe is elutazha-

tunk!

Ferenc József császár hallgat. Hogy magyarázza

meg Sissynek, hogy a mézeshetek egészen másképpen

fognak zajlani, mint ahogy ő most elképzeli.

- Mi baj van, Ferenc József? Talán elhallgattad,

hogy az egész udvartartás követ bennünket Luxen-

burgba?

Sissynek még jó a kedve, dé nagyon hamar meg fog

változni.

- Sissy, figyelj egy kicsit rám, és ne haragudj meg

rögtön., Sajnos az elkövetkező napokban is be kell

mennem Bécsbe minderinap. Az íróasztalomat nem

hagyliátom magára. Napközben egyedül kell elfoglal-

nod magad, de este, amilyen gyorsan csak lehet, jövök

vissza hozzád.

A fiatalasszony közel áll a síráshoz.

- De, de... hiszen megígérted, hogy mint minden

más házaspárnak, nekünk is lesznek mézesheteink! És

akkor most megint csak nem lehetek veled!

- Ne sírj, Sissy, nagyon kérlek. Mit csináljak, nem

megy másképp. Nem hanyagolhatom el a hivatalomat

két egész hétig. Egy császárnak nincs szabadsága.

- Amikor nem voltunk összeházasodva, akkor meg

114 115

tudtál látogatni Münchenben? Egyáltalán nem azon

törted a fejed, hogy mi történik Bécsben, amíg nem

vagy otthon!

- De igen, Sissy, gondoltam arra is, csak nem be-

széltem neked róla. És ha visszaemlékezel, eszedbe fog

jutni, hogy ezek a látogatások bizony feltűnően rövi-

dek voltak. Kérlek, ne sírjál. Hiszen nem leszel egészen

egyedül. Weckbecker báró, a szárnysegédem kijön

Luxenburgba, és mama is fog veled törődni. Egyéb-

ként pedig a rendelkezésedre állnak az udvarhölgyeid,

ha bármire szükséged van. Kérlek, ne ráncold így a

homlokodat!

Sissynek eszébe sem jut, hogy ettől megnyugodjon.

- Vajon miért házasodtunk össze, hogyha sohasem

látjuk egymást? Nagyon könnyen le tudnék mondani a

báróról, Zsófiáról és az udvarhölgyekről is, ha te fog-

lalkoznál velem. Miről beszélgessek az udvarhölgyeim-

mel? Nem ismerem őket, Esterházy grófnő ráadásul

nem is jóindulatú, ezt már az első pillanatban észre-

vettem. Anyád is csak azért jön Luxenburgba, hogy a

hibáimat lesse és mindent kifogásoljon: Ferenc József,

olyan boldogtalan vagyok!

Feltartóztathatatlanul folynak a könnyei, és még a

császár sem tudja megnyugtatni. Szívéből szereti a

feleségét, de az államügyeket, akármekkora is a szere-

lem, nem hagyhatja figyelmen kívül.

- Figyelj egy kicsit rám, júniusban Cseh- és Mor-

vaországba kell utaznom, nem akarsz elkísérni?

- Ugyan minek, talán azt gondolod, hogy ott többet

láthatlak majd? Ott is az egyik kötelesség követi majd a

másikat, megint egy csomó emberrel kell megismer-

kednem, akik egyáltalán nem érdekelnek!

Most már Ferenc József is teljesen tanácstalan. De

amilyen türelmes, ezt gondolja magában: "Talán idő-

vel meg fogja szokni, hogy nem lehetünk egészen

olyanok, mint minden más házaspár. Nemsokára

megértést fog majd mutatni magas hivatalom iránt is,

és igazi jó császárné lesz. Valószínűleg még nagyon

ijedt, hiszen annyi új benyomás érte rövid idő alatt."

A pár llallgatásba burkolódzva utazik tovább. Sissy

is a saját gondolataival foglalkozik: "Bárcsak ne adtam

volna fel a szabadságomat! Persze elhiszem, hogy Fe-

renc József szeret engem, de én nem tudom ezt a ren-T

geteg császárnéi kötelességet elviselrü. És még papa

sincs itt, aki legalább megvigasztalna!"

Mintha minden összeesküdött volna Sissy ellen.

Még az idő is elromlott, szakadatlanul ömlik az eső.

Szomorúan ül hát az ablaknál, és kibámul a ködös

parkra. Ferenc József korán reggel itt hagyta, és dél-

utánra Zsófia főhercegnő jelentette be magát látoga-

tásra. "Még sétálni sem tudok elmenni, gondolja Sissy,

mert Esterházy grófnő folyton a nyomomban van. Ha

kinyitom az ablakot, ő becsukja, ha esernyőt kérek, el-

magyarázza, hogy a császári Fenségeknek nem szabad

kimenniük az esőbe. De hát cukorból vagyok én? Mi a

csudát csináljak egész nap?"

Zsófia hercegrrő megoldja ezt a problémát, amikor

délután megérkezik:

- Kedves Sissy - kezdi nagyon szertartásosán -

észrevettem, rogy még nem ismered ki magad egészen

szokásainkban. Első udvarhölgyed elmondta nekem,

hogy egyáltalán nem figyelsz rá, amikor valamit sze-

retne neked elmagyarázni. Így hát kénytelen vagyok én

megtanítani arra, mi a kötelességed ebben a felelős-

ségteljes rangban: mostantól kezdve minden délután

beszélgetni fogunk az udvar szokásairól!

Sissy elborzad. Semmit sem gyűlöl annyira, mint az

etikettről szóló hosszú előadásokat.

Amikor Ferenc József este betoppant Luxenburgba,

elébe siet. Az előző napi veszekedést már elfelejtette, és

116 117

újong, hogy végre itt van vele a férje. Vacso-

ránál szeretné kiönteni neki a szívét, de Weckbecker

báró keresztülhúzza a számítását. Zsófia ugyanis

megbízta a szárnysegédet, hogy valamennyi étkezésnél

legyen jelen. Anyósa figyelmét nem kerülte el, hogy

Sissy még meglehetősen ügyetlenül társalog, és így

kívánja elérni, hogy gyakorolja a választékos, asztal

körüli társalgást.

Sissynek sejtelme sincs erről a megállapodásról, és

nagyon elcsodálkozik, amikor a bárót meglátja az ét-

kezőasztalnál. Csak lassan dereng fel neki, ki rejtőzhet

a jelenléte mögött. Csinos arcocskája megkeményedik,

egyszavas válaszokat ad a báró próbálkozásaira, hogy a

társalgást fenntartsa, pár falatot bekap, és fejfájásra

hivatkozva visszavonul.

A császár és szárnysegédje nyomott hangulatban

ülnek az asztalnál. Ferenc Józsefnek is elment az étvá-

gya, kedvetlenül turkál az ételben. A báró végre bele-

vág:

- Császári felség, bocsássa meg, hogy én szólok ön-

höz...

Ferenc József felpillant a tányérjából.

- Tessék.

- Szeretném, hogyha jelenlétemet nem értené félre,

nem értelmezné tolakodásnak. Én csak édesanyja kí-

vánságát teljesítem.

- Báró, kérem, beszéljen egészen őszintén!

- Édesanyja, a főhercegnő ragaszkodik ahhoz, hogy

jelen legyek az étkezéseknél, és felséged feleségével

társalogjak!

Vajon mit fdg szólni erre a császár?

De a bárónak nem kell félnie Ferenc József haragjá-

tól. A császár röviden felnevet, még ha egy kicsit el-

kínzottan is.

- Szóval erről van szó. Már csodálkztam, hogy va

csorára is itt maradt, de azt hittem,. hogy Sissy hívta

meg önt. Mama ugyan nekem is mondta, hogy itt lesz,

de csak annyit, hogy Sissyt fogja napközben szóra-

koztatni. Nos; Weckbecker, ezek szerint a következő

két hétben ön állandó vendégünk lesz.

- Felség, higgye el, nekem is rettentőkellemetlen.

Ha ön úgy parancsolja, természetesen azonnal vissza-

vonulok.

- Nem, maradjon csak, hiszen nem szeretnénk a

szigorú főhercegnő haragját magunkra vonni: De le-

gyen őszinte, báró, mit gondol az én kis Erzsébetem-

ről?

- Ha felséged megengedi, az ifjú császárné végtele-

nül kedves és bájos. Felséged talán emlékezik, hogy

már a bálon, Bad Ischlben abban a szerencsében ré-

szesültem, hogy a felséges hercegnővel táncolhattam.

- Jól van, jól, Weckbecker, azt magam is észrevet-

tem, hogy Erzsébet elbűvölő teremtés. Inkább azt

szeretném tudni, mit mondanak az udvarban? Isme-

rem a bécsieket, ha egy új arcot mutatnak nekik, rögtön

megkezdődik a suttogás és pletykálkodás.

- Ó, felség, kérem, kíméljen meg attól a feladattól,

hogy nekem kelljen közölnöm önnel a gonosz fecsegé-

seket!

- Nem, nem, Weckbecker, én bízom önben, ön égy

őszinte fiatalember, aki az igazságot fogja nekem

mondani. Épp elég olyan ember van körülöttem, akik

szemrebbenés nélkül hazudnak a szemembe. Nem

gondolja, hogy a császárnak is tudnia kell, mit gon-

dolnak a házasságáról és az esküvőjéről?

Weckbecker báró meglehetősen kínos helyzetben

van. Hiszen amit a császár mond, az bizony kétségte-

lenül igaz. Ő maga is irtózik az udvari képmutatóktól.

De hogyan mondja meg a császárnak, hogy sokan mi-

lyen kárörvendően és kajánul beszélnek a feleségéről,

118 119

anélkül, hogy megbántaná? A báró görcsösen keresi a

szavakat.

- Nos, sokan úgy gondolják, hogy a császárnétól ta-

lán még túl sokat kívánnak...

- Báró, igazán nagyon kedves öntől, hogy az igaz-

ságot ilyen kíméletesen szeretné tudtomra adni. Más

szóval tehát a főhercegnő jól tette, amikor felkérte önt;

hogy Sissyvel gyakorolja a társalgást. Nos, szerintem

nagyon nehéz dolog a mi szokásainkhoz és etikettünk-

höz alkalmazkodni olyanvalakivel, akinek annyira sza-

bad élet adatott meg eddig, mint a feleségemnek.

Mindenesetre nagyon köszönöm az őszinteségét. Biz-

tos lehet henne, hogy nem fogja megbánni.

Ezekkel a szavakkal Ferenc József is föláll, és Sissy-

hez siet, aki már türelmetlenül várja.

- Ferenc József, mit gondolsz, hogy lesz ez ezután?

Biztos vagyok benne, hogy anyád parancsolta meg a

bárónak, hogy minden este figyeljen bennünket. Hát

nem elég, hogy napközben Bécsben vagy, most már

este az asztalnál sem tudunk majd egymással nyíltan

beszélni?

- Igan, Sissy, a megérzésed nem csal. Éppen erről

beszélgettem az imént a báróval. De nem szabad őrá

haragudnod, hiszen azt kell tennie, amit mama paran-

csol neki.

- De miért nem akar bennünket Zsófia egyetlen

percre sem felügyelet nélkül hagyni? Miért jó ez neki?

-Sissym, ha most megígéred, hogy nem fakadsz

sírva, elmesélem neked, amit a báró bizalmasan közölt

velem. Nézd, te eddig teljesen kötetlen, szabad életet

élhettél, sohasem kellett azzal foglalkoznod, hogy mit

beszélnek rólad. Sajnos itt a bécsi udvarban mindenki

minderíkit gyanakodva méreget, és ha valaki ezen a sí-

kos társasági parkettán megbotlik, akkor ennek az

ügyetlenségnek a híre szélsebesen elterjed. Ha az or-

szág első asszonya valamilyen hibát követ el, akkor

gondolhatod, hogy abból micsoda szóbeszéd lesz. Nos

tehát, úgy tűnik, udvartartásunk éles szeme megfi-

gyelte, hogy bizony meglehetősen bizonytalan vagy.

Mama tényleg csak jót akar neked, amikor megtanít az

udvari szokásokra. Azért választotta Weckbecker bá-

rót is, hogy megtanítson téged az asztal körüli társalgás

minden finomságára.

Sissy, aki Ferenc József szavait nagy figyelemmel

hallgatta, igencsak csendben van. Elgondolkodva rágja

az alsó ajkát.

- Ez tehát azt jelenti, hogy tulajdonképpen szégyent

hozok rád? Pedig igazán nagyon-nagyon igyekszem!

Tudod, egyrészt tökéletesen megértem, hogy mint

császárné nem viselkedhetem már olyan szabadosan.

De ez az erőltetett magatartás, ami nálatok szokásban

van, sőt a jólneveltséghez tartozik, nekem szívem mé-

lyéből gyűlöletes. Emlékszel még, amikor az esküvőnk

napján meg akartam ölelni az unokatestvéremet?

Annyira boldog voltam, hogy a sok idegen ember után

végre egy ismerős arcot látok. De csak azért, mert csá-

szárné lettem, most már annak a lánynak, akivel valaha

együtt homokoztam, hódolatteljesen kezet kelljen ne-

kem csókolnia - nem találod ezt te is nagyon különös-

nek?

- Tudom, szegénykém. Nekem már a legelején is

azért tetszettél annyira, mert olyan természetes és el-

fogulatlan a lényed. Remélem, nem is fogsz megvál-

tozni. De ha nem tartod magad az előírt szokásokhoz,

akkor bizony nem sok barátot fogsz magadnak szerez-

ni. Sajnos az udvartartásunk az embereket nem a belső

értékeik szerint ítéli meg, hanem aszerint, hogy ho-

gyan tudnak viselkedni.

- Nos, az ilyen barátságokról készségesen lemon-

dok! - fortyan fel Sissy dühösen. L Azt is tudom, hogy

120 121

anyád mit tart az én apám felől. Papa egyáltalán nem

törődik azzal, hogy mit gondolnak róla. Én tőle tudtam

meg; hogy mit jelent az igazi barátság. Azok az embe-

rek, akiket a legjobban kedvél, polgárok, sőt parasztok,

akik tisztelik apámat, azért, mert szeretik is, és nem-

csak azért, mert herceg.

- Ó, kedvesem, én szívesen vagyok császár, és sze-

retem a népemet, bár amióta veled összeházasodtam,

gyakran kívánom, bárcsak valamilyen más foglalko-

zásom lenne. Csak éppen szabólegény nem szeretnék

lenni, ahogy azt te egyszer tréfából kívántad, hiszen

ujjaim tele lennének tűszúrásokkal, és a hátam is görbe

lenne. Látod, milyen jó, hogy megint nevetsz!

Ferenc József szeretettel kapja karjába fiatal felesé-

gét, és így suttog dús hajába:

- Talán mégiscsak sikerül majd elboldogulnod ezzel

a sok bonyolult szokással és hagyománnyal, úgy, hogy

mégis az én természetes és jószívű Sissym maradsz!

- Mit csinálsz te tulajdonképpen egész nap az író-

asztalodnál? - érdeklődik Sissy kíváncsian. - Miért

nem viszel például holnap magaddal a Burgba, és en-

geded végignézni, hogyan dolgozik egy császár?

Megígérem neked, hogy csörides és jó leszek, beülök a

sarokba, meg sem mozdulok. Akkor másnap legalább

már azt tudnám, hogy hol vagy és mit csinálsz. Vigyél

magaddal holnap, kérlek! - Könyörögve néz föl Fe-

renc Józsefre.

- Tulajdonképpen nem is tudom, hogy illik-e ez?

- Ó, kérlek, tedd meg nekem ezt a szívességet. Talán

pontosabb elképzeléseim lesznek arról is, mik egy csá-

szár kötelességei. Megígérem, hogy utfána este nagyon

fogok igyekezni, hogy- a báróval kifinomult beszélge-

tést-folytassak majd az asztalnál.

"Miért is ne teljesíthetném ezt a kívánságát? Tény-

leg elég unalmas lehet a napját mindig csak az első ud-

122

varhölgyével tölteni" - gondolja Ferenc József, és vé-

gül beleegyezését adja.

- Egyre kérlek csak, kedvesem, ne haragudj a báró-

ra. Azt hiszem ugyanis, hogy őbenne bizalmast talál-

tunk. Nagyon nyíltan és őszintén beszélt velem, ezt

pedig rendkívül értékelem az emberekben. Valószí-

nűleg belátod, hogy nem teheti túl magát a főhercegnő

parancsain. Ha azonban neked annyira kellemetlen,

megkérhetem rá, hogy külön étkezzen.

- Nem; nem, Ferenc József, megértem, amit

mondtáj. Ezt nem tehetjük meg vele, és ha valóban

olyan rendes ember, mint ahogy mondtad, akkor talán

eltölthetünk együtt egypár kellemes estét. Biztos nem

fog bennünket beárulni a mamádnál. Különösen, ha

arra gondolok, milyen gyorsan elterjedne a híre, hogy

ő egy másik szobában eszik! Azt hiszem ugyanis, hogy

Esterházy grófnő mindenről beszámol Zsófiának, ami

csak itt a kastélyban történik.

- Óhó, úgy látom, a császárné gyorsan tanul!

Nevetve öleli át egymást a házaspár. Sissy újra bi-

zakodik.

4.

Sissy és Ferenc József másnap reggel nagyon korán

kelnek fel. Az udvarhölgyek még alszanak, hiszen ter-

mészetesen fogalmuk sir!cs róla, hogy védencük ki-

törni készül az aranykálitkából. Sissy gyorsan felöltö-

zik, és büszkén szemrevételezi az eredményt a tükör-

ben: "Na tessék, ki meri még azt mondani, hogy nem

tudok egyedül felöltözni? Ráadásul még gyorsabban is

megy így."

A napjuk szinte elröpül. Ferenc József beh.ozatott

egy kényelmes fotelt a dolgozószobájába, és az ablak

123

mellé állíttatta. Onnan Sissy kíváncsian és óriási tu-

dásvággyal figyelhet meg mindent, ami történik. A

miniszterek ugyan csodálkoznak a szokatlan látogatón,

de udvariasak ahhoz, hogy bármit is éreztetnének.

Csak mély meghajlással érzékeltetik, hogy észrevették

a császárné jelenlétét. Az előszobákban azonban rög-

tön megindul a szorgalmas susogás és pletykálás. Mit

keres itta császárné, mik a tervei? Talán szeretne be-

leszólni a hivatali ügyekbe?

A hazafele úton Sissyből ömlik a sző. ígéretéhez hí-

ven egész nap meg, se mukkant, nehogy megzavarja

Ferenc Józsefet. Most viszont mindent pontosan tudni

szeretne, és ezernyi kérdést tesz fel. Miért olyan ké-

nyes a helyzet a Balkánon? Miért szeretnének a ma-

gyarok elszakadni a császári háztól? Miért olyan lá-

zongóak az olaszok? A császár igyekszik minden kér-

désre pontos magyarázatot adni, így Sissy ez alatt a

néhány óra alatt többet tanul, mint amikor München-

ben tanították neki az osztrák történelmet. Mélyen el-

merülve a beszélgetésben, kéz a kézben lép be az ifjú

pár a luxenburgi palota halljába. Ott azonban rögtön

Esterházy grófnő döbbent arcával találkoznak.

- Császári felség, hol volt hát? Már nagyon aggód-

tunk !

A mai nap és a tegnapi beszélgetés nagymértékben

megnövelték Sissy önbizalmát. Ahelyett, hogy bűntu-

datosan összérezzenne, mint eddig, büszkén felemeli a

fejecskéjét, és valahonnan onnan fentről próbál vála-

szolni:

- Ott voltam, ahol a helyem van: a császár oldalán!

Ferenc József mosolyog magában. Ezt aztán jól csi-

nálta! Igen, kis felesége energikus is tud lenni, csak

előtte szüksége van a megfelelő támogatásra. Az első

udvarhölgyet a színte goromba helyreigazítás mélyen

megbántja. Nem minden elégtétel nélkül közli:

124

- A főhercegnő várja a felségeket a kis szalonban.

Most a császár rezzen össze. Ez a hangnem nem sok

jót ígér. De Sissy még nem hagyja magát megfélemlí-

teni.

- Nemsokára jövök, amint kicsit felfrissítettem ma-

gam. Köszönöm, nincs szükségem a segítségére! -

közli a grófnővel, és méltóságteljesen elvonul.

Ferenc József azonban tudja, hogy nem szükséges

anyját most még jobban felbosszantani, így hát rögtön

a szalonba megy, hogy az első villámokat ő fogja fel.

- Tulajdonképpen mit képzeltetek? - mindenfélé

üdvözlés nélkül rohanja le Zsófia a fiát. - Azt, hogy

Sissy nem tud viselkedni, már az utóbbi idők esemé-

nyeiből világosan látom. Tőled azonban több tapinta-

tot vártam volna!

- Mama, kérem, legyen belátással. Sissy halálra unja

itt magát. Végül is már egy hete házasok vagyunk, és

jóformán nincs magánéletünk. Ezenkívül nem is volt

az ötlet rossz. Hallania kellett volna, anyám, mennyire

érdeklődött az ügyeim iránt. Biztosíthatom arról is,

hogy rendkívül méltóságteljesen viselkedett. Bizonyára

ön is büszke lett volna rá.

Zsófia barátságtalanul a szavába vág:

- Úgy, szóval hagyod, hogy forradalmi ötletei meg-

fertőzzenek téged is? Fiam, én mondom neked, Erzsé-

betnek semmi köze a te államügyeidhez! Ugyan mit

érthetne ez a tapasztalatlan kis teremtés a politikához?

Neked csak egyetlenegy ember adhat tanácsokat, és az

én vagyok!

Itt lép be Sissy. Lehetőleg elfogulatlanul szeretné

Zsófiát üdvözölni, de őt is ugyanaz a merev visszáuta-

sítás fogadja.

- Még egyszer elő ne forduljon ilyesmi! Még min-

dig nem voltál képes felogni, hogy nem viselkedhetsz

úgymint a possenhofeni parasztudvarban?

125

Sissy azonban felvértezte magát jó előre, és készen

áll, hogy ezt a hatalmi próbát kiállja anélkül, hogy

könnyekben törne ki.

- Mama, Possenhofen nem parasztudvar, hanem a

nyári kastélyunk. És valóban el sem tudom képzelni,

milyen hibát követhettem el ma!

- Nem futkoshatsz a férjed után, mint egy kis zász-

lós, világos? Az ő dolgai pedig ne érdekeljenek réged.

Amíg Ferenc József a Burgban hivatalos ügyei el fog-

lalkozik, neked más feladataid vannak. A császár helye

a Burgban van. De ha te valóban segíteni szeretnél

neki, akkor tanuld már meg végre, hogy magas ran-

godnak megfelelően viselkedjél. Ha sikerül megérte-

ned, akkor fogadhatod majd a miniszterek feleségeit,

vagy teljesítheted egyéb reprezentációs kötelessége-

det! Amennyiben nem tartod magad az utasításaim-

hoz, az egész világ előtt lehetetlenné teszel bennünket.

- Ezzel Zsófia el is hagyja a termet.

- Miért nem védtél meg? - fordul Sissy Ferenc Jó-

zsefhez, sápadtan a haragtól. - Mennyi megaláztatást

kell még elviselnem a mámádtól?

- Hiszen megvédtelek! Csak egyszerűen nem is

hallgatott arra, amit mondtam!

Kopognak, és Weckbecker báró lép be. Hallott a vi-

táról, és ennek megfelelő gondterhelt ábrázattal jön be.

Ferenc József szárnysegédje nagyon megszerette csá-

szára feleségét, és nagyon együttérez most vele. Mé-

lyen meghajol az uralkodópár előtt, és Sissynek kezet

csókol.

- Ó, báró, kétségbe vagyok esva Úgy tűnik, bármit

teszek, minden rossz. Ön tegnap nyíltan beszélt a csá-

szárral, ros, kérem, ma hozzám is legyen őszinte. Va-

lóban olyan lehetetlenül viselkedem?

- Felséges asszonyom, nekem nagyon imponált az

ön látogatása a Burgban. Magam is úgy gondolom,

126

hogy a császárnénak tudnia kell mindarról, ami a ko-

rona országaiban történik. Sajnos azonban államfér-

fiúink töblzségének nyilvánvalóan más a véleménye az

ön kötelességeiről. Ök úgy gondolják, hogy a császárné

látogassa csak az árvaházakat, és ne törődjön politiká-

val.

- Most aztán már valóban nem értek semmit. Soha,

de soha nem lesz belőlem jó császárnéja az országnak,

hogyha nem tudom, mi történik. Kérem, fáradjon az

asztalhoz, már igen megéheztem. Így mindjárt az asz-

tal körüli társalgás magasiskoláját is gyakorolhatja ve-

lem. Hiszen ez a feladata, igaz?

A báró elvörösödik, de amikor észreveszi, hogy

Sissy nem rosszindulatból mondta, mosoly fut át az

arcán. A fiatal császárné egyre jobban beveszi a szívét.

Bárcsak több ilyen asszony lenne, mint ő, töpreng a

vacsora alatt, miközben Sissy nyíltan és kertelés nélkül

beszél a nézeteiről.

- Megenged egy megjegyzést, felség? - kérdezi a

báró a császárhoz fordulva.

- Természetesen, mondja csak! - bátorítja Sissy. -

Legyen a mi szövetségesünk, és fejtse ki a véleményét

ön is szabadon. Megbízom az ön ítéletében.

- Azt hiszem, ismerem Zsófia főhercegnő szigorú-

ságának az okát. A főhercegnő a fia kedvéért - itt

Weckbecker kicsit meghajol Ferenc József irányában-

lemondott az összes magas méltóságról.

A császár egyetértően átveszi tőle a szót.

- Sissy, hiszen erről beszéltem már neked. Mama

gondoskodott arról; hogy engem koronázzanak csá-

szárrá, pedig papa lett volna soron, és akkor mama

lenne most Ausztria császárnéja. Ez a lemondás bizo-

nyára nagyon nehezére esett. Most pedig folytassa,

báró, mit szeretett volna még közölni velünk?

- Kérem, bocsássanak meg nekem, ha megsérteném

127

az érzéseiket, de egészen nyíltnak kell lennem. Úgy

látom; hogy mindaz, ami a főhercegnőnek fontos és

értékes, az önnek, felséges császárné, semmit sem je-

lent. A főhercegnőnek, aki az ország első asszonya le-

hetrie, végig kell néznie, ahogy ön ezt a magas méltó-

ságot csak tehernek tartja.

- Báró, látom már, ön átlát rajtam. Azt hiszem, ér-

tem, mire gondol. Valóban, nekem mindez bizonyos

terhet jelent. De azért nagyon büszke is vagyok, hogy

Ferenc József oldalán állhatok. Csak nem tudom elfo-

gadni azokat a majdhogynem embertelen szokásokat,

amelyeket rám akarnak erőszakolni. Én az embereket

nem a látszat, hanem a belső tulajdonságaik, értékeik

szerint szeretném megítélni.

Ferenc József egyetértően bólint. Tetszik neki Sissy

komoly beszéde.

- Valóban, szívemből szóltál. Viszont ezen a ponton

mamával sohasem fogsz egy nevezőre jutni. Fejezzük

be mára a komoly dolgokat!

Sissy és Ferenc József visszavonulnak. A császárné

elgondolkodva ráncolja a homlokát.

- Sajnos megint szívességet kell tőled kérnem; Fe-

renc József.

- Ajaj, mit forgatsz a fejedben már megint? Újra

ilyen zavarba akarsz hozni?

- Ne félj, nem okozok többet ilyen kellemetlensé-

get. Dé mivel úgy látom, hogy a Burgban tett látoga-

tásaimnak egyszer s mindenkorra vége, azt szeretném

tőled kérdezni, nem hívhatnám-e meg a bátyámat.

Akkor nem érezném magam annyira egyedül, és ez

ellen mama sem szólhat egy szót sem.

- Igen, ezt meg lehet csinálni. Azt hiszem, egyre

diplomatikusabb leszel, kis Sissy.

- Igen, de lenne még egy kérésem. Ezt biztos nem

fogod annyira diplomatikusnak találni. A jó Gackel,

vagyis hogy Károly Tivadar biztos szívesen elhozná

magával Possenhófenból a kedvenc lovamat. Akkor

néha itt Luxenburgban is lovagolhatnék. Be kell neked

vallanom, nagyon hiányóznak a lovaim.

- Ez viszont egyáltalán nem fog tetszeni mamának.

Hiszen tudod, mennyire aggódik az egészségedért.

Amikor még csak jegyesek voltunk, már akkor is meg-

kért arra, hogy vigyázzak, ne vidd túlzásba a lovaglást.

- És ha itt és most ünnepélyesen megígérem, hogy

nem fogok mértéktelenül sokat lovagolni? - Ferenc

József nem tud Sissy kedvességének ellenállni; meg-

adóan bólint.

- Csak nagyon óvatosan kell eljárnunk: Károly Ti-

vadar bátyádnak úgy kell tennie, mintha a saját ötlete

lenne, hogy ezt az ajándékot hozza neked.

Sissynek felragyog az arca.

- Milyen okos gondolat! - kiált fel lelkesen. - Lám,

némi finom érzékkel és néhány ravasz furfanggal talán

sikerül anyád utasításait úgy teljesíteni, hogy ő se

szólhasson egy szót se, de nekünk is jó legyen. Na-

gyon fogok igyekezni, hogy minden olyasmit elkerül-

jek, ami ellen bármit felhozhatna. Idővel mindent meg

fogok tanulni, meglátod, még nagyon sok örömöd lesz

bennem!

Néhány nap múlva megérkezik Károly Tivadar

Luxenburgba. Ezen a délutánon Zsófia is ott van, így

hát Gackel az üdvözlések után a megbeszélés szerint

így szól:

- Sissy, szerettem volna neked egy kicsit elkésett

esküvői ajándékot hozni. Arra gondoltam, legjobban

akkor örülnél, ha elhoznám neked a kedvenc lovadat, a

Liesít. Néhány óra múlva meg is kell érkeznie.

Hogy el ne árulja magát, Sissy nem mutatja ki mér-

hetetlen örömét, pedig magában szinte ujjong. Mielőtt

Károly Tivadarral kisétálnának a kertbe, Zsófia fő-

128 129

hercegnő még utánuk szól figyelmeztetőleg: - Sissy,

tudod, hogy nem szabad fárasztani magad. Légy hát

jó, és ne lovagolj túl gyakran.

- Igenis, mama - mormogja Sissy, és türelmetlenül

húzza ki bátyját a kezénél fogva a nagy parkba. - Ez

tökéletesen sikerült - mosolyog boldogan. - Holnap

reggel mindjárt ki is lovagolhatunk mi ketten. De most

mesélj! Hogy van mama? Papa újra elutazott valaho-

vá? Voltál már idén Possenhofénban?

A testvéreknek rengeteg mondanivalójuk van egy-

más számára. Amikor Ferenc József megjelenik este,

Weckbecker báróval kell a keresésükre indulnia, any-

nyira elfeledték az idő múlását.

A következő héten Sissy maradéktalanul boldog.

Szeretett Gackeljével végigbolondozzák az egész pa-

lotát, nagy lovaglótúrákra indulnak, és Sissy egyálta-

lán nem törődik az első udvarhölgy fagyos tekinteté-

vel. Általában Weckbecker báró kíséri el Sissyt és Ká-

roly Tivadart a kirándulásokra. Ilyen felszabadultnak

és boldognak még sosem látta a báró a császárnét. Úgy

tűnik, egyre magabiztosabban és energikusabban lép

fel, és már nem tűri ellénkezés nélkül a főhercegnő és

az udvarhölgyek gyámkodását. Esterházy grófnő ter-

mészetesen megpróbálja Sissyt rávenni arra, hogy fo-

gadja a miniszterfeleségeket, akik már nagyon régen

várnak arra, hogy a császárnő színe elé léphessenek.

Sissynek azonban eszébe sem jut, hogy ilyen feladato-

kat magára vállaljon. Egyre inkább meggyőződésévé

válik: "Én vagyok Ausztria császárnéja. Én vagyok az

ország első asszonya. Ki akar itt nekem parancsolgat-

ni? Gond nélkül teszi túl magát az összes előíráson.

Amikor Weckbecker báró éppen nem ér rá, Esterházy

grófnő kíséri el a császárnét és bátyját a kirándulások-

ra. Ilyenkor Sissy rögtön olyan tempót vesz fel, hogy a

grófnő ne tudjon lépést tartani velük. Néha angolul

beszélget Gackellel, ezen a nyelven ugyanis a grófnő

nem tud, mivel ő az udvarképes francia nyelvet tanul-

ta. A grófnő legnagyobb megdöbbenésére Sissy ra-

gaszkodik ahhoz, hogy Renzet, a cirkuszi műlovart

Luxenburgban fogadja. Ez a férfi, akit az esküvői ün-

nepségek során látott egyszer a Práterban, azóta sem

megy ki a fejéből. A cirkuszkirály tudása legjavát sze-

retné nyújtani ezen az előadáson. Összes alkalmazott-

ját középkori ruhákba öltözteti, és a legnehezebb lo-

vasszámokat mutatja be velük. Az előadás végén ti-

zenkét fehér és tizenkét fekete ló négyszöget alkot,

majd különböző mutatványok után félkörben állnak

fel, és színes léggömböket eregetnek a levegőbe. Renz

maga egy csodálatos arabs ménen ül, és a lovas magas-

iskola legbonyolultabb figuráit mutatja be: Sissy egé-

szen odavan a gyönyörűségtől. Ez a parádé München-

re emlékezteti, ahol apja, Miksa herceg a müncheni

palota udvarán egy kis cirkuszt építtetett föl. Az elő-

adás után nem mulasztaná el, hogy Renznek és sze-

mélyzetének maga mondjon köszönetet. Érdeklődve

nézegeti végig a lovakat, kenyérdarabkákat ad az álla-

toknak, és egyik-másik pompás paripa orrán is végig-

simít.

- Milyen gyönyörűek! - kiált fel lelkesen. - Milyen

boldog ember lehet ön! Mindig ezekkel a nemes álla-

tokkal foglalkozhat.

Renz jóformán nem is tudja, mi történik vele. Eddig

még egyetlen császári méltóság sem érdeklődött a lovai

iránt. Néha-néha egy-egy cirkuszi előadás után ki-

küldtek egy lakájt, aki néhány aranypénzt adott át neki.

Most meg a császárné személyesen jön-megy az álla-

tok között. A műlovar mélyen meghajol uralkodónője

előtt.

- Ha felséged megengedi, számomra igen nagy meg-

130 131

tiszteltétés volna, hogyha arabs lovamat alázatos tisz-

teletern csekély jeléül elfogadná.

- do de kedves Renz-hárítja el Sissy az ajánlatot-

nem rabolhatom el öntől a legdrágább, legértékesebb

levát.

Renz egyre jobban csodálkozik. Ugyan melyik pa-

zarló arisztokrata csinál magának efféle gondot? Az is

rendkívül szokatlan, szinte kellemetlen számára, hogy

egyenesen a felséges asszonnyal beszélhet. Sissy ki se-

gíti zavarából:

- Amennyiben azonban mindenképpen szeretne

nekem ajándékozni valamit, úgy arra kérem, engedjen

át nekem egy kancát, amelyik nem túlságosan tüzes.

A legnagyobb örömöt pedig azzal szerezheti, ha ném-

sokára újra láthatom egy előadásukat.

- Felséges császárné, a mai naptól fogva minden

este fenntartok felségednek egy helyet legszebb páho-

lyunkban. Az ön jelenléte a legnagyobb megtiszteltetés

számomra.

Már másnap ott áll a luxenburgi istállóban egy éj-

fekete kanca. Sissy különös kedvtelésének a híre szél-

sebesen terjed el a fővárosban. Megindul a pletyka

Bécsben. A nép jóindulattal szemléli Sissy kicsit sza-

bados viselkedését. Eddig az uralkodók mindig kínos

gondossággal kerülték, hogy alattvalóikkal közelebbi

kapcsolatba kerüljenek. Sissy császárné ezzel szemben

egyértelműen kimutatja, hogy együttérez az egyszerű

emberekkel. Még azt is suttogják, hogy a cirkuszi lo-

vasnak kedvesen kezet nyújtott. Ez a híresztelés az

arisztokrácia körében kering, és ez a kör ugyancsak

megszólja Sissyt a viselkedéséért. Az egész udvar, de

különösen a hölgyek nem fukarkodnak a csípős meg-

jegyzésekkel. Némelyikben még az a gondolat is fel-

merül, hogy az ő lánya bizony méltóbb császárné lett

volna. Zsófia főhercegnő, aki előtt természetesen nem

maradnak titokban ezek a híresztelések, magánkívül

van a mércgtől. "Várj csak, kedves Sissy, jössz te még

vissza Bécsbe - gondolja dühösen. - Egyetlen lépést

sem tehetsz az én. beleegyezésem nélkül! Majd én

megzabolázom a hangulataidat. Még szerencse, hogy

Esterházy grófnő az én oldalamon áll."

Mielőtt azonban ez bekövetkezne, Sissy, még ha

akaratlanul is, újabb borsot tör anyósa orra alá. Vélet-

lenül felfedezte a Burg átépítésének terveit; és meg-

mutatja Gackelnek, hogy ő is képet kaphasson arról,

milyen lesz az új lakosztály. Károly Tivadar észreve-

szi, hogy a Burgból egy sor zegzugos folyosón keresz-

tül el lehet jutni a Várszínházba. Rögtön elhatározzák,

hogy kipróbálják ezt az utat. Ferenc Józsefet is ráve-

szik, jöjjön velük. A császár mosolyog magában a gon-

dolatra, hogy előzetes bejelentés riélkül fog megjelenni

a színházban. Máskor, ha kifejezi azt a kívánságát,

hogy megtekintene egy élőadást, a tiszteletére majd-

nem mindig megváltoztatják a műsorrendet. Még arra

is van udvari ember, hogy bevezesse őt színházi páho-

lyába...

Senkit sem avatnak be a tervükbe. Sissy az udvar-

hölgyét valamilyen ürüggyel Bécsbe küldi, este kivé-

telesen megtanácskozza Ferenc Józseffel, hogy melyik

ruháját vegye fel, és máris indul a titkos "utazás". Már

egészen sötét van, mire a hintó megáll a Burg előtt.

Lábujjhegyen lopódzik végig a három összeesküvő a

folyosók és termek homályán át, míg belépnek egy ta-

pétaajtón át a színház előcsarnokábá. Ott már nincs

senki, az előadás néhány perce megkezdődött. A csá-

szári páholy előtt sem áll ott az őrszem. Ferenc József

gyorsan kinyitja az ajtót, Sissy belép, Ferenc József

megigazítja a székét. Egy ideig senki sem veszi észre a

császári párt, de nemsokára moraj fut végig a nézőté-

ren. Mindenki feláll ültéből, hogy az uralkodónak ki-

132 133

fejezze hódolatát. A színházigazgató, aki gyorsan

megérkezett, amint a hírt hallotta, a zenekarral a csá-

szári himnuszt kezdi játszatni. Ferenc József rámoso-

lyog Sissyjére:

- Ez valóban jó ötlet volt. Többször is meg kellene

jelennem. váratlanul különböző helyeken, talán meg-

tudhatnám, milyen vélemények hangzanak el, amikor

senki sem sejti, hogy a közelben vagyok.

Zsófia ezt az ártatlan mulatságot sem méltányolja.

Makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy Károly Tivadar

minél hamarabb elutazzon. Gackelnek tehát vissza kell

mennie Bajorországba, Sissy pedig átköltözik Luxen-

burgból Bécsbe. Itt aztán Zsófia minden percben

szemmel tartja menyét. Sissynek nemsokára indulnia

kell férjével első hivatalos utazásukra Cseh- és Mor-

vaországba. Újra naponta gyakorolnia kell magát a

francia nyelvben, meg kell tanulnia a legfontosabb cseh

mondatokat, és újabb illemtanórákban is része van.

Amikor Zsófia észreveszi, hogy Sissy és Weckbecker

báró milyen jól megvannak egymással, tudja a módját,

hogy hogyan tartsa távol a fiatalembert a menyétől.

A báró helyére Karl Grünne gróf tábornok lép, Ferenc

József atyai jó barátja és főhadsegéde. A tapasztalt

idősebb ember eleinte félelmet kelt Sissyben; de las-

sacskán bizalommal van iránta. Grünne érvényesíti a

befolyását, így Sissy újra kilovagolhat néha. Zsófia fő-

hercegnő csak azt a feltételt szabja, hogy mindig Grünné

kíséretében tehet lovas kirándulást - de ezzel csak

Sissynek kedvez, hiszen a főhadsegéd, aki egyben csá-

szári főistállómester is, az egész ország legismertebb

lószakértője. Sissy órákig tud vele beszélgetni, bár

nem ugyanolyan bizalmas a hangnem közöttük, mint

Weckbecker báróval, de Grünne képes Sissyt józan-

ságával, megfontoltságával valamennyire fékezni. Ami-

vel Esterházy grófnő már hetek óta hiába próbálkozik,

neki néhány nap alatt sikerül. Sissy ráeszmél felelős-

ségére, és lassacskán meggondoltabban és érettebben

cselekszik.

5.

A császári pár nagyszámú kísérettel érkezik Olmützbe,

ahol Ferenc József 1848-ban trónra lépett. Szárnyse-

gédek, katonatisztek, testőrök, papok, doktor Séebur-

er, az udvari orvos, és Grünne főhadsegéd kíséri el

Sissyt és Ferenc Józsefet. Ehhez jön még Sissy szű-

kebb környezete: főudvarmester és első udvarhölgy,

két udvarhölgy és egy titkár. Emellett illendő számú

személyzet, lakájok, inasok, fodrászok, fürdetőasszo-

nyok, komornák gondoskodnak a császári párról. A

várost gyönyörűen feldíszítették. Fehér ruhás lányok

szegélyezik az utat, és virágszirmokat szórnak, a helyi

méltóságok hosszú beszédeket tartanak németül és

csehül, majd a városatyák értékes ajándékokat adnak

át. Bár Sissy a hivatalos fogadásokat nagyon fárasz-

tóaknak találja, az azonban érdekli, hogy az országról,

az ott lakó emberekről és szokásaikról minél többet

megtudjon. A beszélgetésekből megpróbál inkább ki-

maradni, hiszen nem szeretne Ferenc József politiká-

jába beavatkozni, ezzel szemben igencsak nyitva tartja

szemét és fülét, hogy saját magának képet alkothasson

erről a tartományról. Míg a császár kihallgatást tart, a

császárné szegényházakat, ispotályokat, iskolákat, ár-

vamenhelyeket látogat. Nagyon mélyen érinti a sze-

génység, amit lát, elhatározza, hogy megkérdezi Fe-

renc Józsefet, hogyan lehetne legalább a nyomoron

enyhíteni. Olmützben, Brünnben és Prágában az alatt-

valók reménykedve veszik észre, milyen természetesen

134 135

és könnyedén tud Sissy az alsóbb néprétegekkel be-

szélgetni, mennyire érdeklődik gondjaik iránt.

A sűrű program egy pillanatnyi kikapcsolódást sem

engedélyez. Sissy és Ferenc József lerakja egy temp-

lom alapkövét, fogadja a cseh nemességet, megnyit egy

ünnepélyes lövészversenyt, valamint meglátogat egy

mezőgazdasági kiállítást, ahol egy egészen modern

sütőkemencét mutatnak be nekik. Már Cseh- és Mor-

vaországba is eljutott a hír, hogy a császárné kifejezet-

teri érdeklődik a lovak iránt, így elhatározzák, hogy

pompás látványosságot szerveznek: a prágai Walds-

tein-palota nagy lovardájában középkori lovagi tornát

rendeznek. Sissy megcsodálja a káprázatos kosztü-

mökbe öltözött tüzes lovasokat, de az idesereglett arisz-

tokrácia miatt kicsit kényelmetlenül érzi magát.

Míg a nép mindig és mindenhol lelkesen ünnepli,

Sissy pontosan érzi, hogy az arisztokrácia hűvösebben

fogadja. A cseh nemesség a bécsi udvarban is hangadó,

és a rokonok természetesen élénk levélváltásban állnak

k

egymással. Nincsenek túl nagy véleménnyel a csá-

szárnéról, aki még a protokoll legegyszerűbb szabá-

lyait sem ismeri. Ferenc József igyekszik a hivatalos

alkalmakkor mindig felesége mellett maradni, hogy

súghasson neki szükség esetén. Ezt természetesen min-

denki észreveszi, s így Sissyt bár tüntető udvariasság-

gal, de egy kis leereszkedéssel fogadják. Sissy néha

egyenesen boldog, hogy Esterházy bárónő ott van

mellette. A nagy izgalomban időnként elfelejt fran-

ciául, és nehézségei vannak a cseh arisztokrata höl-

gyekkel folytatandó társalgásban is. Az első udvar-

hölgy szerencsére ügyesen átsegíti Sissyt minden tár-

salgási csapdán, de az arisztokráciának kifinomult ér-

zéke van ehhez, és észreveszi a bizonytalanságot. Két

hét után megváltják Sissyt szenvedéseitől, hazamehet

Bécsbe, míg a császár még egy darabig Csehországban

marad.

Amikor Ferenc József is végre hazaérkezik Bécsbe,

Sissy örömhírt mondhat neki: már biztos, hogy gyer-

meket vár. A császár szinte magánkívül van az öröm-

től:

- Sissy, tényleg igaz? Micsoda gyönyörű meglepe-

tés! - azzal átöleli feleségét mindkét karjával, felemeli,

és éppen körbeforgatná, amikor ijedten leteszi. - Ó,

bocsáss meg, most nagyon kell rád vigyázni! A lo-

vaglást is abba kell hagynod, megígéred nekem? Mit

szólnál hozzá, ha előreutaznál Bad Ischlbe, ott jól

tudsz pihenni, én pedig amint tudok, jövök utánad.

Sissy mindennel egyetért, csak elkerüljön Zsófia

környezetéből.

A terhesség természetesen meglehetősen kimerítő,

hiszen Sissy még csak karácsonykor lesz tizenhét éves.

Gyaltran panaszkodik rosszullétről és fejfájásról; na-

gyon könnyen elfárad, és mint régebben, most is

gyakran áll közel a síráshoz. Zsófia viszont túlzásba

viszi gondoskodását. Ő még hisz abban az ősrégi ba-

bonában, hogy a születendő gyerek arra fog hasónlíta-

ni, amit anyia a terhesség alatt megcsodált. Így hát

energikusan eltávolítja a papagájt, amely Ferenc József

ajándéka volt.

- Inkább a tükörben nézegesd magad minél gyak-

rabban, hogy a kicsi is olyan kedves és szép legyen,

mint te vagy...

Sissy ilyen badarságot még nem hallott, de meg se

mert mukkanni. Még Ferenc Józsefnek sem mondja,

hogy mit gondol minderről. Észreveszi, hogy a csá-

szárt ezekben a napokban nagyon igénybe veszi a keleti

politika, nem szeretné ilyen csekélységekkel is ter-

helni.

A főhercegnő és a császár idejét szinte teljesen ki-

136 137

töltik az uralkodás gondjai, így hát Ludovikát kérik

meg, jöjjön el Bad Ischlbe, és vigyázzon a kismamára.

Egy reggel, már Bad Ischlben, Sissy a következő táv-

iratot kapja Bajorországból: "Verébbel és lúddal ér-

kezem-Mimi." "Micsoda meglepetés! Mama elhozza

Károly Tivadart és Matild húgocskámat isi" - gon-

dolja, és átnyújtja a táviratot a becsengetett lakájnak.

- Gondoskodjon kérem arról, hogy a társaságot

várják a vasútállomáson!

A szegény szolga, aki nem ismerte Sissy családjában

a beceneveket, azt gondolta, hogy egy Mimi nevű szo-

balány érkezik majd két madárral. Mivel a császári ro-

konság az Erzsébet Szállóban fog majd megszállni,-így

hát a szálló egyik szolgáját küldi ki a pályaudvarra

két madárkalitkával. A szálloda alkalmazottja majd el-

süllyed szégyenében és rémületében, amikor kiderül

hogy a veréb és a lúd (Gackel) egyenesen a császárné

mamája. A kétségbeesett szolga bocsánatért esedezik.

- Hagyja csak - hárítja el Ludovika - hiszen nem

történt semmi baj. Az én hibám volt, miért nem fogal-

maztam érthetőbben a táviratomat. Ha azonban most

sikerülne nekünk kocsit kerítenie, valóban sokat segí-

tene.

Sissy nem tudja abbahagyni a nevetést, amikor

testvérei elmesélik, micsoda jelenet játszódott le a pá-

lyaudvaron.

- Mama, te szegény! Remélem, nem rázott nagyon

össze a kocsi, amit sebtiben találtatok! Hanem erről az

esetről mélyen hallgatnunk kell, nehogy Zsó ia bármit

megtudjon, különben megint csak civakodás lesz.

Sajnos a főhercegnő nagyon is hamar megtud min-

dent a csúfos érkezésről. Zsófia mindenről értesül, ami

Bad Íschlben történik, amíg ő nincs ott. Közben

ugyanis megérkezett Ferenc József apja és legkisebb

öccse, Lajos Viktor, akik a nyári császári villában lak-

nak. A császárné alig tizenkét éves sógora szinte na-

ponta ír levelet anyjának, és igencsak panaszkodik a

Sissy háziasszonysága alatti lazaságokra. Sissy például

elrendelte, hogy a reggelit nem kell a nap egy bizonyos

meghatározott órájában tálalni, mindenki akkor kel fel,

amikor kedve tartja, és a büfénél kiszolgálja saját ma-

gát. Lajos Viktor, akit, mint bátyjait is, a lehető leg-

szigorúbban neveltek, és az udvari illemet már az

anyatejjel szívta magába, minden apró szabály meg-

szegését felháborítónak tartja. Időközben mindenki,

aki valamit is számít, összegyűlt már a kis nyaralófalu-

ban, Bad Ischlben. Délutáni teára főrréltóságú ven-

dégek érkeznek a császári villába - aki azonban nincs

jelen, az Sissy. Szívesebben mozog egy kicsit a friss

levegőn, beszélget az édesanyjával, vagy kiül a kertbe

olvasni.

Fe renc József gyakran jön látogatóba, de sohasem

tud hosszabb ideig maradni. Sissy ebben az időben

szokik rá arra, hogy gondolatban saját magával be-

széljen és vitatkozzon, így egyre jobban magába for-

dul. A legszívesebben a szabad természetberi tartóz-

kodik. Arcá leheletfinom aranybarna színt kap, amely

sokkal jobban áll neki, mint az előkelő sápadtság. Ha-

nem a többi kisasszony, akik napernyők alá menekül-

nek, kárörvendően vihognak:

- Sissy olyan, mint egy parasztlányka! Vajon a csá-

szár tudja, hogy neje ilyen fekete képpel fog visszatérni

Bécsbe?

Szeptemberben Sissynek el kell búcsúznia a ma-

májától, mert visszahívták Bécsbe. Zsófia úgy gon-

dolja, itt az ideje, hogy Sissy másállapotát a népnek is

bemutassa. Már valóban van egy pici kis kerek hasa.

Zsófia jóformán kényszeríti Sissyt arra, hogy kiko-

csizzon, és nyilvánosan mutatkozzon, hogy mindenki

lássa, valóban gyermeket vár. A császári kismama

138 139

szinte iszonyodva teljesíti ezt a kötelességét, hiszen

még alig-alig látni rajta valamit, így cl kell tűrnie, hogy

mindenki hosszan és kíváncsian bámuljon rá. Kelle-

metlen érzéseit csak egyetlenegyszer említi férjének.

Ferenc József azonban félresöpri aggályait, nevetve

mondja:

- De kedvesem, nem szabad, hogy ez kínos legyen

neked, minden ember együtt örül velünk. Teljesen

természetes, hogy azt is tudni szeretnék, mikor követ-

kezik be az örömteli esemény!

Az ősz egyre hidegebb lesz. Sissy álífandóan fázik,

mert a Burgban a fűtőalkalmatosságok nem tudják

bemelegíteni a tágas és magas termeket. Sissy, aki

azelőtt sohasem törődött egy kis náthával, most folyton

köhög és meleg takarókba burkolódzik. Esterházy

grófnő megpróbálja szórakoztatni: fáradhatatlanul

meséli neki a Ipgújabb pletykákat, Sissyt ez rettenete-

sen untatja. Zsófia új főudvarmestert nevezett ki mel-

lé: Lobkowitz herceg, aki a császárnét értékes infor-

mációkkal látta el a művészetekről és a történelemről,

át kell adja helyét Thurn és Taxis hercegnek, akinek

egy csepp érzéke sincs a kultúrához. Ha Síssy az iro-

dalomról kezdeményez beszélgetést, nem tud hozzá-

szólni, és a társalgást áttereli az udvari érdekességekre,

amelyekkel viszont Sissy nem tud mit kezdeni.

A császárné új rokonai, akik a szülés előtt néhány

hónappal udvariassági látogatást tesznek nála, gátlás-

talanul kibeszélik, hogy Sissy még nem a társalgás

művésze. Így például Sándor hesseni herceg anyjának

írt levelében nem lesz lakatot a szájára: "Erzsébet az

előrehaladott terhesség ellenére még mindig gyönyö-

rű, de egyre jobban észrevenni a rangjához méltó ne-

velés hiányát. A bevezető kérdés után, hogy ugyanis

meddig leszek Bécsben, úgy tűnik, semmi sem jutott

az eszébe, és a társalgás bizony erősen akadozott.

140

Minden sajnálatom Zsófiáé és Ferenc Józsefé, akiket

ez a bajor kislány az egész világ előtt nevetségessé te-

het."

Az amerikai követ, John Mopley egyike azon kevés

magas rangú embernek, akik értékelni tudják Sissyt.

Sokakkal ellentétben ő egyáltalán nem tartja Sissyt

műveletlennek és örül annak a friss levegőnek, amelyet

ő hozott a császári palotába. Megvan a különvélemé-

nye az úgynevezett jó társaságról is:

"Bécs tudomásom szerint az a város, ahol a világon a

legkevesebbet olvasnak, ezzel szemben a legtöbbet

táncolnak. A társaságba való bejutás egyetlen feltétele

a megfelelő családfa. E nélkül az igazolás nélkül egy

bennszülött éppoly kevéssé juthat be a főméltóságú tár-

saságba, mint a holdra. Ezért is olyan kicsi és zárt ez a

társaság, alig vannak háromszázan, mindig egymás

között házasodnak, így többszörösen rokonai egymás-

nak. Mindenki mindenkit ismer, a bejutás közéjük le-

hetetlen. Legyen bár egy osztrák Shakespeare, Galilei

és Nelson admirális egy személyben, ide akkor sem

nyerne bebocsátást, ha nem tudná felmutatni azt a bi-

zonyos tizenhat nemesi őst. Az intelligencia fokmérője

itt az, hogy ki mennyire ismeri a protokollt, milyen jól

tud táncolni és milyen díszesek a ruhái. Erzsébet csá-

szárnénak, ennek az olvasott, művelt és igen érdekes

személyiségnek nem lehet könnyű dolga az udvarban."

De ugyan mit használtak Sissynek ezek a baráti sza-

vak, amikor a saját családja is hátba támadja. Kará-

csony estéjén különösen érzi új családja hűvösségét.

Fájó szívvel gondol szüleire, akik most vidáman ün-

nepelnek testvéreivel; Münchenre, ahol az egész pa-

lota diótól s fenyőágaktól illatozik, és szívből jövő

ajándékokat cserélnek a családtagok. A Burgban szinte

mellbe vágja Sissyt a feléje áramló ellenszenv. A roko-

nok mereven és szertartásosan nyújtják át egymásnak

141

csomagjaikat, egy külön erre a célra iderendelt kis

kóruselénekel egy karácsonyi dalt, aztán felszolgálják

a vacsorát a szalonban. A merev protokoll még a csa-

ládtagok között sem engedélyezi a jó hangulatot. Mint

kismama hamar elbúcsúzik, állapotára hivatkozva:

Szobájában szomorúan dől le ágyára, és csendesen

sírdogál. Most még Ferenc Józseftől sem várhat segít-

séget. Bármennyire szereti a feleségét, és igyekszik a

szeméből kiolvasni a kívánságait, alig-alig veszi észre,,

hogy ezenközben mennyire boldogtalan. Hiszen ő az

udvarban nőtt fel, és az itt uralkodó szokásokat egyál-

talán nem érzi természetellenesnek. Sissy pedig, aki

nem szeretne Franzijának szükségtelen gondokat

okozni, leszokott már a panaszkodásról és jajgatásról.

Végül is a császár politikai ügyekben anyja tanácsaira

szorul, így hát Sissy nem kívánja, hogy két tűz közé

kerüljön. Azt is belátja lassan, hogy Zsófia valóban jót

akar akkor is, amikor csak úgy záporoznak az előírások

és tiltások. Sissy rájön, hogy csak akkor fogadják el

császárnénak, ha aláveti magát az etikettnek, és makacs

természetét megzabolázza.

Karácsony után Sissyt minden reprezentációs kö-

telezettség alól felmentik. Most már csak vigyázzon az

egészségére, és készülődjön a közeledő szülésre. Sissy

azt kérte, hogy hívják meg anyját Bécsbe, de Zsófia

szándékosan elengédte a füle mellett ezt a kívánságot.

Bár Ludovika édestestvére, mégis megpróbálja, hogy

Sissy szüleit és testvéreit lehetőség-szerint távol tartsa

a birodalmi fővárostól.

1855. március 5-én, alig egy évvel az esküvő után

elérkezett az idő. Kora hajnalban Ferenc József izga-

tottan ront be Zsófia hálószobájába:

- Mama, jöjjön gyorsan! Azt hiszem, megindultak a

fájások!

Zsófia mosolyog türelmetlen fián:

- Semmi pánik. Nem megy az olyan hamar. Ha

azonban ez téged megnyugtat, átjövök hozzátok.

Ferenc József visszaszalad Sissy hálószobájába, le-

térdel ágya elé, megfogja felesége mindkét kezét. Sissy

könnyedén sóhajt, és viszonozza a kézszorítást.

- Csak minden jól sikerüljön! Nagyon nagy fájdal-

maid vannak már, kicsim?

Sissy bólint, a császár pedig felpattan, hogy utána-

nézzen, hol marad anyja. Zsófia már jön is kézimun-

kával a kezében.

- Mama, csak nem akar most elkezdeni kézimun-

közni? - néz csodálkozva Ferenc József az anyjára, aki

azonban csak mosolyog.

- Fiam, már épp elég tapasztalatom van, hogy tud-

jam, az bizony még eltart egy ideig, míg a kisgyermek

először felsír. Ne futkossál itt, mint egy tigris, fel és alá.

- De mama, hogy tud ilyen nyugodt maradni? Me-

gyek, és elhívom a bábát..

Fájdalmai ellenére Sissynek mosolyognia kell Fe-

renc Józsefen:

- Maradj csak itt velem, anyádnak igaza van, még

messze van a vége. A bába egyébként itt várakozik már

az előszobában.

Meghatódva figyeli Zsófia, aki valpban teljes lelki

nyugalommal ült le az ablak alá kézimunkázni, hogy

Ferenc Jázsef hogyan sürgölődik a felesége körül. Hol

teát hozat neki, hol friss törülközőket, amelyekkel

Sissy forró hómlokát szeretné hűteni; és közben tartja

a fejét. Ebéd után Zsófia kiküldi fiát a szobából.

A fájdalmak egyre erősebbek, és egyre rövidebb idő-

közönként jelentkeznek. Ferenc József azonban nem

tud nyugton ülni, újra meg újra kopog a szoba ajtaján,

hogy érdeklődjön, hogy halad a dolog. A bábának bi-

zony elég gondja van a leendő apával, és igencsak össze

kell szednie magát, hogy ne veszítse el a türelmét. Há-

142 143

rom óra körül Ferenc József éppen megint be akar

kukkantani a. szobába, a kilincs már a kezében van -

amikor egyszer csak halk sírást hall, amely gyorsan

erősödik.

- Most megszületett! Végre véget ért a várakozás!

De vajon miért nem jönnek ki még mindig értem?

Még egy darabig eltart; míg a császár is bemehét.

Akkor azonban szinte beront a szobába. Sápadtan, de

boldogan tart Sissy egy kislányt a karjában. Örömmel

sóhajt föl:

- Most már minden jó, most már az is mindegy,

mennyit szenvedtem!

Ferenc József óvatosan simogatja meg a kis fejecs-

két.

- Hát nem aranyos? - kérdezi büszkeséggel eltelve

az anyját. - Úgy látom, kicsit hasonlít rám!

Zsófia, aki az icipici arcocskában semmilyen felis-

merhető arcvonást nem talál még, fiának igazat ad: -

Igazi erőteljes kislány, és olyan hangja van, mint egy

hathetes gyereknek.

- Na tessék, ezt is tőlem örökölte!

Ferenc József még egy ideig Sissy mellett marad

kezét fogva, míg felesége el nem alszik, azután.bátyjá-

val kiül a teraszra, és nagyon boldogan néz körbe a vi-

lágban. Az egész országban hálaadó miséket tartanak,

eközben Károly Lajosnak véget érni nem akaró dics-

himnuszt kell végighallgatnia az újszülött tulajdonsá-

gairól.

Másnap reggel Ferenc József már korán felkeresi

Sissyjét. Anya és leánya jól vannak.

- Hogy nevezzük el a kicsit? - szeretné Sissy tudni.

- És kik legyenek a keresztszülők?

- Azt hiszem, mama már eldöntötte. Ő lesz a ke-

resztanya is.

- De hiszen ez a mi gyerekünk! Szerettem volna

Matild húgom után elnevezni, és Gackel is jelentkezett

már keresztapának. Remélem, nem akarod megbán-

tani?

- Ha szeretnéd, beszélek erről mamával, de azért ne

legyél túl szomorú, ha ő szeretne lenni a keresztanya.

Végül is most lett először nagymama.

Természetesen minden a főhércégnő akarata szerint

történik. A kislányt Zsófiának keresztelik, és a nagy-

mama a keresztmama is egyben. Még ez sem elég,

Zsófia azt is maga dönti el, hol rendezzék be a gyerek-

szobát: nem a császári pár közelében, hanem az ő szo-

bái mellett. Zsófia szilárd elhatározása, hogy unokája

nevelését az első perctől kezdve kézben fogja tartani.

Sissy teljesen el van keseredve, amikor ráébred, hogy

elválasztják a saját gyermekétől. Zsófia termeit csak

szűk lépcsőkön és huzatos folyosókon át lehet megkö-

zelíteni, ezenkívül olyan a beosztásuk, hogy a főher-

cegnő azonnal megtudja, hogy Sissy mikor látogatja

kislányát. A nevelőnő kiválasztásakor sem kérdezik

meg a császárnét. Zsófia ezzel a hivatallal Welden bá-

rónőt bízza meg. Ennek a gyermektelen özvegynek

semmiféle tapasztalata nincs a csecsemőgondozás te-

rületén, és csak elhunyt férje érdemei elismerésekép-

pen választották őt. Welden báró a magyar forradalom

és szabadságharc leverésében szerzett magának nevet.

Úgy tűmk, Sissy helyzetét még gyermeke születése

sem tudta az udvarban jelentősen javítani. Zsófia azért

is csalódott, mert Sissy nem trónörököst hozott a vi-

lágra. Világosan menye értésére adja, hogy fiúunokára

vár.

Az első hetekben Sissy még megpróbál kislányáért

harcolni. Reggel addig vár, amíg Zsófia és Ferenc Jó-

zsef visszavonul a kormányzási ügyeket megtanács-

kozni, és akkor titokban feloson a gyerekszobába.

Welden bárónő azonban árgus saemekkel figyeli,

144 145

ügyel kis védencére. Udvariasan, de határozottan kül-

di ki.acsászárnét néhány perc elteltével a szobából. "A

gyermeknek most aludnia kell" - mondja egyszer,

máskor pedig: "Zsófiának jön az első foga, és nagyon

nyugtalan." Sissy szeretné kisbabáját kivinni a friss

levegőre, sétálni vele a parkban, de a bárónő megint

csak tiltakozik: "Zsófia még nagyon gyönge. A szélben

esetleg megfázhatna."

Végül Sissy feladja, megelégszik azzal, hogy kislá-

nyát csak előre meghatározott órákban és csak Zsófiá

-felügyelete alatt tarthatja a karjában. Ajkát egyetlen

zokszó sem hagyja el, de bensejében csak úgy forr a

méreg. Mindennap arra gondol csak, hogyan tudná

anyósát kikerülni. Néha saját maga is csodálkozik

azon, mennyi gyűlölet halmozódott fel benne. Ő, aki

korábban minden emberrel csak jót tett, senkire sem

tudott sokáig haragudni, most minden alkalmat meg-

ragad, hogy Zsófiának megmutassa: nem hagyja ma-

gát!

Sissy nemsokára talál egy olyan pontot, amelyben

hadat üzenhet Zsófiának. A főhercegnő még mindig

annak a híve, hogy az alattvalókat keményen meg kell

büntetni, ha vétenek a törvények ellen. Sissy erre föl

érvényesíti befolyását a császárnál, hogy a különböző

büntetőtörvényeken enyhítsenek. Ferenc József pedig

nagyon is szívesen hagyja; hogy Sissy jótékonysága

megfertőzze. Sok olyan intézkedés, amelyet ő hozott a

bűnösök megbüntetésére, nem az ő, hanem Zsófia

neve alatt jelent meg. Bár sohasem ellenkezett anyjá-

val, de mindig azon auvéleményen volt, hogy Zsófia

túlságosan kemény kézzel bánik az emberekkel. Így

most lassan-lassan megszüntetik a vesszőfutást és a

kínpadra vonást, bizonyos esetekben a büntetés mér-

tékét is csökkentik. A nép pontosan tudja, kinek kö-

szönheti ezt. És ami korábban soha nem lett volna le-

hetséges, lassacskán szabályszerű intézménnyé válik:

először csak alkalmankérit, később azonban egyre gyak-

rabban érkeznek kérvények a császárnénak címezve.

Sissy pedig, aki előtt elhallgatták az ország állapotát,

döbbenten áll ennyi szükség, szegénység és nyomor

előtt. Most tehát felfedezett egy területet saját maga

számára, ahol hasznos lehet. Alig múlik el nap, hogy

ne látogatna meg árvaházat, ne bátorítana betegeket

a kórházakban. Ferenc Józsefet arra is ráveszi, hogy

nagyvonalú pénzadományokat juttasson a szükségben

szenvedőknek. A főhercegnő természetesen gyanakodva

nézi Sissy működését. Ha azonban a beszéd a nép

közé tett kirándulásaira terelődik, menye az ártatlant

játssza:

- De mama, nem értem önt. Nem azt szeretné, hogy

jó császárné legyek? Ha népünkkel törődöm, akkor ez

csak azért történik, hogy az ön akaratát teljesítsem. Ké-

rem, javítson ki, ha nem így van. Ebben az esetben

megkérdezem Ferenc Józsefet, vajon milyen más fel-

adatot tudna nekem adni!

Ezzel a módszerrel Sissy ügyesen megköti Zsófia

kezét. Finom beleérz képességével megérezte, hogy

Ferenc József is egyre inkább érdekelt abban, hogy

alattvalói élégedettek legyenek. Azt is tudja, ha befo-

lyását szeretné megőrizni, akkor nem szabad a császárt

a szociális kérdésekben maga ellen hangolnia.

A Zsófia és Sissy közti konfliktus már olyannyira

nyilvánvaló, hogy a főhercegnő politikájának ellenzői

is egyre-másra fordulnak a császárnéhoz. Ezen a téren

azonban Sissynek még hiányzik a kellő tapasztalata,

így titkárságával együtt kitalálnak egy mondatot, és

ezzel válaszolják meg az összes politikai természetű

kérvényt: "Őfelsége, a császárné ezen a téren nem bír

befolyással."

146 147

6.

Júli.üsbar Sissynek sikerül apró győzelmet aratniaz

Zsófia felett. Ferenc Józsefet már régen ostromolta,

hogy pihenjen egy kicsit. Végül a császár engedett, és

most kéthetes "szabadságot" terveznek. Az udvar

tagjaival ellentétben nem Bad Ischlbe szándékoznak

utazni, hanem Stájerországba és Karintiába. Sissy

nagyon ügyesen készítette elő a menekülést. Felhívtá

Ferenc József figyelmét arra, hogy ő az osztrák csá-

szárságból eddig még csak Bécset és Bad Ischlt ismeri,

így hát. Ferenc József kész arra, hogy feleségének

megmutassa az országot. Zsófia csak a legutolsó pilla-

natban értesül a tervről, és már nem tud közbelépni.

Csak Weckbecker báró és egy szobalány kíséri el

őket erre az utazásra. A császári párra aig lehet ráis-

merni. Sissy és Ferenc József egyszerű vendégfoga-

dókban éjszakáznak, a polgármesterekkel már jó előre

tudatják, hogy nem óhajtanak semmiféle fogadást, és

eszükbe sem jut, hogynást is fölvehetnének, mint

egyszerű szövetruhákat. Zavartalanul indulhatnak hosz-

szú hegyi sétautakra, néha betérnek egy-egy alpesi kis

kunyhóba, előszeretettel esznek vastagon kerít vajas

kenyeret, a puha mohára fekszenek, és végre igazi bi-

zalmas beszélgetésbe merülhetnek.

Egyik este Sissy, amikor a szobájában a vacsorához

frissíti fel magát, az udvarról tüzes hegedűszót hall.

Kíváncsian hajol ki az ablakon, és egy kis csoport ci-

gányt pillant meg, akik a fogadó mögött tábortüzet

gyújtottak, és tiszta életörömből énekelnek és táncol-

nak körülötte. Ausztrián keresztülvándorló magyarok

ők, akik császárnéjukat még sohasem láthatták. Egy

fiatalember felpillant az ablakon kinéző szép "kisasz-

szonyra", barátságosan mosolyogva integet néki. Sissy

visszaadja az üdvözlést, erre a fiatal fiú idegen nyelven

kiált fel neki valamit. Sissy csak a fejét rázza. A fekete

hajú fiatal cigány férfi lehajol egy fiatalasszonyhoz,

akin színes szoknyák vannak: Egy darabig sustorognak

egymás között, aztán a lány kicsit tört németséggel

felkiált Sissynek, hogy jöjjön le:

- Mi ünnepelni ünnep. Mi meghívni!

- Kivel beszélgetsz te ott? - érdeklődik Ferenc Jó-

zsef, aki épp akkor lép a szobába.

- Vacsorameghívást kaptunk, kedvesem, nézd csak,

milyen vidám a hangulat odalent!

- De Sissy, hiszen ezek cigányok: a fogadósék épp

most mesélték, hogy mindenüket, amijük csak van,

gondosan elzárták, nehogy ellopjanak tőlük valamit.

- Ó, ez csak egy buta előítélet! Possenhofenban

gyakran voltak ilyen vendégeink a kastély körüli me-

zőkön, és sohasem raboltak ki bennünket. Nagyon

kedves emberek! Hallgasd csak, micsoda gyönyörűen

muzsikálnak! Legalább pár percre menjünk le. Hiszen

végül is mi van abban?

- Na jó, ha mindenképpen így szeretnéd, de ne fe-

ledkezz meg arról sem, hogy a vacsora már vár ben-

nünket. Nekem korog a gyomrom.

Sissyt és Ferenc Józsefet a vidám társaság öröm-

kiáltásokkal fogadja. Kicsit nehezen értik meg egy-

mást, mivel a császári pár egyetlen szót sem tud ma-

gyarul. "Micsoda szégyen - gondolja Sissy. - Ha Ma-

gyarország már a korona országai közé tartozik, akkor

legalább a legfontosabb szavakat meg kellene tanulni.

Ezen változtatnom kell..." Éppen Ferenc Józsefhez

szeretne fordulni, hogy megossza vele gondolatait,

amikor a fiú, aki az imént felintegetett neki az ablak-

ba, hirtelen megragadja a derekát, rávillantja fekete

szemét, és táncba viszi a tábortűz köré. Ferenc József

már éppen nevetve tiltakozni akar, amikor egy sötét

hajú lány incselkedve ránevet, és őt is felkéri táncolni.

148 149

A császár átpillant Sissyre, aki, úgy tűnik, pompásan

szórakozik, megvonja a vállát, és hagyja, hogy bevon-

ják a táncolók körébe. Közben a tüzes magyar fiú, a

németet kerékbe törve, társalogni kezd Sissyvel:

- Én János, te?

- Erzsébetnek hívnak, de nyugodtan mondhat

Sissyt is.

- Sissy szép asszony. Szép asszony, enni kell!

János kézen fogja Sissyt, aki a vad táncban egészen

kifulladt, és átvezeti a másik tűzhöz, ahol két öregasz-

szony egy kövér malacot forgat nyárson. A fiú kihúzza

hosszú kését a zsebéből, és levág egy darab húst,

Sissynek nyújtja, de figyelmezteti:

- Nagyon forró!

Sissy óvatosan harap bele. Bár ez a valami egy kicsit

nagyon zsíros, még Sissy ruhájára is jut belőle, de nem

hagyja zavartatni magát; másodszor is jóízűen beleha-

rap. János rámutat Ferenc Józsefre:

- Te férj?

Sissy bólint, szorgalmasan rágcsálva. A fiú elma-

gyarázza:

- Ott Mira. Hamaros esküvő!

Aztán odahívja a barátnőjét, Mira oda is siet Ferenc

Józseffel együtt.

- Na, úgy látom; nagyon jól érzed itt magad, Sissy.

Csak vigyázz, nehogy ennek a fess fiúnak elcsavard a

fejét! - ugratja a császár a feleségét.

- Ő már jó kezekben van. Éppen leendő feleségével

táncoltál az előbb. Azt ajánlom neked, ne mosolyogj rá

túl hosszan, Jánosnak éles kése van!

- Ne aggódj, Sissy, te vagy és maradsz az én egyet-

lenem. Hanem mondd csak, mit eszel? Úgy látom,

nagyon ízlik, még a ruhádat is leetted.

Lassacskán idejönnek a táncolók, és körbeülik a tü-

zet. A feketébe öltözött asszonyok darabokra vágják a

húst, kenyeret szeletelnek, majd kiosztják az ennivalót.

- Gyerünk, ne kelljen nógatni! Valóban csuda finom!

- szólítja fel Sissy Ferenc Józsefet, hogy vegyen ő is,

mert a császár még vonakodik. Végül félreteszi aggá-

lyait, és ő is enni kezd. Mira, aki egészen jól beszél né-

metül, Jánossal odaül Sissy és Ferenc József mellé a

fűbe, és mesélni kezdi a történetüket:

- Az én őseim magyarok, de anyám és apám kiván-

dorolt, így Franciaországban jöttem világra. Egy évvel

ezelőtt találkoztunk Jánossal és a pereputtyával. Sze-

retnénk összeházasodni, és most hazafele tartunk Ma-

gyarországra János szüleihez. Ők már öregek, és a Ba-

laton közelében telepedtek le. Ott fogjuk megtartani az

esküvőt.

Míg Mira mesél, egy nagy hasú borospalack jár

körbe szájról szájra. János nekidől egy fatörzsnek, tű-

nődve felnéz a csillagos égre, és belekezd egy melan-

kolikus nótába. Mira rögtön bekapcsolódik, az egyik

fiú felkapja hegedűjét, és kísérni kezdi a dallamot.

Sissy álmodozva simul Ferenc Józsefhez:

- Képzeld el, milyen szép lenne, ha ilyen szabadon

és kötetlenül vándorolhatnánk át az életen!

Mira meghallotta Sissy szavait, egy darabig elgon-

dolkodva hallgat, majd így szól:

- Nem jó élet ez! Gyakran kergetnek el bennünket a

táborhelyünkről. Tegnapelőtt éjjel pedig parasztok jöt-

tek, és vasvillával kergettek el bennünket. Ha nem

mentünk volna el, talán még valami szerencsétlenség is

történt volna.

- De hát miért? - Sissy tudni szeretné, mert igaz-

ságérzete már lázong.

- Az emberek azt hiszik, hogy lopunk és gyilkolunk,

pedig ez egyáltalán nem igaz. A fiatal fiúk minden

munkát elvállalnak a földeken, de nagyon kevés bért

150 151

kapnak érte. Abból nem tudnánk megélni, így néha

előfordul, hogy az erdőkben vadászunk, vagy megsü-

tünk egy nyulat. Asszonyaink néha éjszaka kiosonnak a

földékre, hogy kikaparjanak egy kis krumplit. Tudom,

hogy ezt nem szabad, de hát mit tehetnénk, ha egyszer

ilyen kevés a bérünk? Egyes parasztok megcsináltatják

velünk a munkát, aztán amikor a pénzért megyünk,

kövekkel dobáltatnak meg bennünket. János azt mond-

ja, hogy az esküvő után szeretne a szüleivel maradni, és

ott munkát vállalni. Dea vándorlás a vérében van, és

nekem is: Azt hiszem, nemsokára újra felkerekedünk.

Csakhogy mi lesz akkor a gyermekeinkkel? Már kicsi

koruktól érezni fogják, hogy az emberek megvetik

őket.

Sissynek fáj a szíve, amikor ezt hallja.

- Nem tudnál segíteni rajtuk? - suttogja Ferenc

József fülébe, aki Mira elbeszélését megütközve hall-

gatta.

- Nagyon sajnálom ezeket az embereket, de mit te-

gyek, ha a lakosság fél a cigányoktól? Képzeld csak el,

ha adnánk Mirának és Jánosnak egypár aranyat: ha

megtalálnák náluk, mindenki azt hinné, hogy lopták az

érméket. Ezzel aztán nem segítenénk rajtuk.

- Nem tudnál egy törvényt hozni, hogy ezeket az

embereket éppolyannak tekintsék, mint az összes töb-

bit, és úgy is bánjanak velük?

- Ez talán lehetséges lenne, de ugyan ki ellenőriz-

hetné, hogy betartják-e ezt a rendeletet?

Sissy szomorúan fordul oda Mirához:

- Nagyon szeretnék nektek nászajándékot adni,

mivel segíthetnék a legjobban?

- Hallottam, amit a férjed mondott. Sajnos igaza

van. De hát kik vagytok ti, hogy csak úgy beszéltek a

törvényekről?

- Ó, tudod, a férjem a kormányzatnál dolgozik -

füllent Sissy, aki nem szeretné, ha felfédnék inkogni-

tóját.

Mirát azonban nem ejtették a fejére. Egy ifjú pár,

akiket Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek hívriak, és

egészen nyíltan arról beszélnek, hogy egyszerűen csak

kibocsátanak egy törvényt, az nem lehet más... Mira

kerekre tágult szemekkel nézi szomszédnőjét:

- Csak nem te vagy a...

- Csöndesen, csak csöndesen, ne árulj el bennünket,

Mira! Olyan jó dolog végre egyszer ismeretlenül együtt

lenni más emberekkel. Ne félj hát! - teszi még hozzá

Sissy, amikor látja, hogy a cigánylány ijédten felká-

szálódik. - Én is csak olyan fiatalasszony vagyok, mint

te, maradj ülve, és mesélj még magadról. Nem hara-

pok!

Mira vonakodva ül vissza.

- Miért rejtőzködik el, felség? - kérdezi egész más-

milyen hangon.

- Ó, kérlek, maradjunk a tegezésnéli Tudod, csupa

olyan ember vesz örökösen körül, akik hajlongának

előttem. Ezekkel pedig nem lehet értelmesen szót vál-

tani.

- Nem vagy szívesen császárné? - kérdezi Mira kí-

váncsian. - Hiszen elképzelhetetlenül gazdag lehetsz,

és bizonyára sok szép ruhád van.

- Cseréljünk csak egyszer! Te Jánossal felülsz a

trónra, és Ferenc József meg én vándorlunk a világban,

jó? - nevet Sissy.

János is visszatér hozzájuk, Mira vele is közli a

szenzációs újságot, mire a férfi is elkerekedett szemmel

bámul Sissyre. Szóval épp az imént kérte fel táncolni

Ausztria császárnéját. Ferenc József, aki szintén hal-

lotta Sissy szavait, bekapcsolódik:

- Mira, mondd meg, kérlek, Jánosnak, hogy sze-

retnénk nektek nászajándékot adni, de a vőlegényed-

152 153

nék meg kell ígérnie, hogy nagyon jól elrejti, nehogy

kellemetlénségetek legyen belőle.

Mira fordít, János elgondolkodik, bólint, majd Mi-

rával beszélnek.

- Ő is szeretne nektek ajándékot adni. Elfogadjá-

tok? Kérem, mondj igent, különben nagyon megbán-

tod.

- Hát persze, nagyon örülök. Várj, adok neki egy

írást, amelynek segítségével holnap reggel beengedik

hozzám. De jó korán jöjjön, mert mi reggel indulunk

tovább.

Ferenc József néhány sort ír egy darab papírra, majd

János kezébe nyomja. Örömtől sugározva kezd bele

János hazája legszebb nótáiba, a császári pár tisztele-

tére. Sissy és Ferenc József elragadtatva hallgatják a

gyönyörű dallamokat, mig a tűz lassan elhamvad; és

mindannyian lefekvéshez készülődnek. Sissy már alig

tudja nyitva tartani a szemét. Fáradtan búcsúzik új

barátaitól:

- Köszönjük nektek a csodálatos estét. Soha nem

foglak benneteket elfelejteni.

Még elalvás előtt is elégedetten suttogja:

- Jó lenne sokszor még ilyen estét átélni, nem gon-

dolod?

Ferenc József még egyszer lemegy a fogadó nagy

szobájába, és elmagyarázza a csodálkozó gazdának a

helyzetet, majd megbízza, hogy Jánosnak reggel adjon

át egy degeszre tömött pénzeszacskót.

- És kérem, készítsen össze nekünk jó adag úti ele-

mózsiát. Nagyon korán szeretnénk indulni, kihagyjuk

a reggelit.

Amikor Sissy másnap reggel kinyitja a szemét, Fe-

renc József már felkelt.

- Nézd csak, mit kaptál! - Egy színes hímzett ka--

bátkát tart a kezében.

154

- Gyönyörű! Mit gondolsz, fel is vegyem mindjárt?

Becsomagoltattam egy fekete szoknyát meg egy fehér

blúzt, ezekhez nagyon jól fog illeni.

Sissy gyorsan felöltözik, és újra behívja Ferenc Jó-

zsefet.

- Na,. nem úgy nézek ki, mint egy hamisítatlan ci-

gánylány? - kérdezi, megpördül a sarkán, úgy, hogy

szoknyái röpülnek.

- Ennivaláan nézel ki. De most gyere, szeretnénk

indulni. Reggelit majd a hintóban kapsz.

A napok nagyon gyorsan telnek. Ferenc Józsefnek

annyira jó a kedve, hogy Sissy megkockáztatja, és be-

levág a gyereknevelés kínos témájába. Először fordul

elő, hogy Ferenc József elhatározza, energikusan fellép

az anyjával szemben. Mivel mindennap úgyis négy

órakor felkel reggel, hogy a Bécsből utána küldött ak-

tahalmokat átnézze, gyorsan megír egy levelet is a fő-

hercegnőnek. Igen udvariasan kéri, hogy vegye tekin-

tetbe a felesége kívánságát, miszerint szeretné kislá-

nyát saját szobája közelében tudni.

Zsófia válasza nem várat soká magára. Amikor Sissy

és Ferenc József megérkezik Bad Ischlbe, ahol az utolsó

néhány napot szeretnék eltölteni, már ott van a Bécs-

ből érkezett levél. Zsófia kemény szavakkal adja tud-

tára, hogy nem engedi ki kezéből unokája nevelését,

mivel Sissy maga is gyermek még, és nem ért a csecse-

mőápoláshoz. Zsófia azzal fenyegetőzik, hogy kiköl-

tözik a Burgból, ha a fiatalok nem alkalmazkodnak az ő

elképzeléseihez. Ferenc József ugyan megijed, de nem

áll szándékában gyorsan engedni. Így hát megkéri

anyját, hogy legalább egy köztes megoldásba menjen

bele. Továbbra is felügyelheti a nevelést, de a gyerek-

szobát helyezzék át arra az emeletre, ahol a császári pár

szobái is vannak. Azzal az érvvel, hogy a jelenlegi gye-

rekszoba túl sötét és hideg, sikerül kifognia a szelet a

155

főhereegnő vitorláiból. Így végül is a kívánságuk tel-

jesül.

Sissy ázónban nem tervezi, hogy egyhamar megje-

lenik Bécsben. Meg szeretné várni, míg Zsófiának az

átrendezés feletti haragja egy kicsit elcsitul, ezért

megkéri Ferenc Józsefet, hadd utazzon tovább Pos-

senhoffenba. Bár a császár nem szívesen engedi, hogy

Sissy egyedül utazzon, de belátja, hogy minden érin-

tettnek jobb lesz egyelőre, ha csak akkor találkoznak,

amikor Zsófia megengesztelődött. Így hát Sissy bol-

dogságban úszva ír a szüleinek, és beharangozza láto-

gatását. Augusztus elején érkezik meg Possenhofenbá,

ahol boldogan öleli és csókolja testvéreit.

- Csakhogy végre láthatlak benneteket!

Az öröm mindkét részről nagy. Egész nap sülve-

főve együtt vannak, felforgatják a kastélyt, W int annak

idején, amikor Sissy még nem volt császárné. Ilona

gyakran beszélget húgával, és fejcsóválva hallgatja,

milyen az élet Bécsben. Sissy egyszer még ezt is be-

vallja nővérének: "Ha nem szeretném Francit annyira,

akkor talán jobb lett volna, ha belőléd lesz a császárné

és nem belőlem!"

- De Sissy, ilyen nem szabad mondanod! Azt hi-

szem, én sem érezném magam jól Bécsben. Most sze-

retnék neked egy titkot elárulni. Megismerkedtem

Miksával, Thurn és Taxis herceggel - Nené elpirul

egy kicsit, de aztán folytatja: - valószínűleg nemso-

kára megkéri a kezemet.

Sissy nagyon örül nővére szerencséjének.

- Milyen jó, hogy te is olyan valakihez mész férjhez,

akit szeretsz. Tudod, néha tényleg csak Ferenc József

szerelme az, amely segít kibírnom mindezt. Néha

annyira kétségbe vagyok esve, hogy legszívesebben

elrohannék. De hát nem hagyhatom ott Francit a pác-

ban!

156

7.

Sissy augusztus végén érkezik meg Bécsbe. Ferenc

József végtelenül boldog, hogy feleségét megint maga

mellett tudhatja, és megpröbálja a hivatalos órákat,

amilyen gyorsan csak lehet, maga mögött tudni. Köz-

benjárásának köszönhetően Sissy most sokkal gyak-

rabban keresheti fel kisleányát. Nyáron az uralkodópár

a schönbrunni kastélyban lakik, és ott is Sissy köz-

vetlen közelébe költöztették a gyerekszobát. A csá-

szárné már kora délelőtt elhozza a kis Zsófiát, és órák

osszat sétálgat vele a kertben. Délután Ferenc József

is időben érkezik, sétálgat Sissyvel, és örömmel nézi,

kislánya hogy kúszik-mászik a bokrok között. Míg ő a

vállalkozó kedvű kis Zsófia minden mozdulatát ag-

gódva figyeli, Sissy sokkal nyugodtabb:

- Túlságosan félted őt, Ferenc József Ugyan mi

van abban, ha egy kicsit összepiszkítja magát? Azt a kis

földet könnyen le lehet mosni. Nézd csak, most a pil-

langót szeretné megfogni. Hát nem aranyos?

Valóban, Zsófia ruhácskái a fűben tett felfedezőutak

következtében meglehetősen foltosak. Welden bárónő,

aki a kicsit legszívesebben vattába csomagolná, nem

mulasztja el, hogy Zsófia főhercegnőt erről is bizal-

masan értesítse: "A gyerek még összeszed valamilyen

betegséget! Folyton piszkos kövekkel játszik, meg-

fogja a bogarakat, és láttam, hogy egyszer füvet dugott

a szájába!"

Zsófia, aki ugyan megfogadta magában, hogy uno-

kája nevelése miatt nem kezd újra vitát, most mégis

Ferenc Józsefhez fordul, és megkéri, hogy vessen en-

nek gátat. A császár nagyon óvatosan beszél Sissynek

arról, mitől fél az anyja, de Sissy váratlanul engedé-

kenynek mutatkozik:

- Jól van, mielőtt megint kitörne a vihar, megígé-

157

rem, hogy Zsófiát nem fogom olyan gyakran kitenni a

fűre. Egyébként az a véleményem, hogy a kastély fojtó

levegője sokkal egészségtelenebb, mint a szabadban

való tartózkodás. Nekem és a testvéreimnek minden-

esetre nem ártott egy cseppet sem, hogy sokat voltunk

a szabadban. De nem akarom megint magunkra vonni

anyád haragját vagy rosszkedvét. Legyen úgy, ahogy ő

akarja.

Egy nap Sissy elhatározza, hogy végigsébál a bécsi

belvároson. Csak komornáját, Bellegarde grófnőt

avatja be a dologba. A két asszony között idővel meg-

lehetősen bizalmas viszony alakult ki.

- De felség! Nem mehet egészen egyedül és ráadá-

sul csak úgy gyalog sétálni! Mit szólnak majd az em-

berek?

- Grófnő, azt hittem, hogy időközberi már jobban

megismert engem. Teljesen közömbös számomra;

hogy mit szólnak az emberek. De ha ön aggódik, ma-

radjon inkább itthon, elindulok magam. Nem fog

semmi bajom történni. Münchenben gyakran elmen-

tem kirakatokat nézni, és soha nem esett bántódásom.

Paula Bellegarde megadja magát a sorsának. Kíséret

nélkül még kevésbé szeretné Sissyt elengedni, így hát a

két asszony együtt oson ki titokban a schönbrunni

kastélyból.

Jókedvűen halad Sissy boltról boltra, régiségek kö-

zött kutat, élvezi a szabadságot. Persze felismerik, és a

hír, hogy a császárné itt van kint a városban, szájról

szájra terjed, nemsokára egész kis csapat követi a két

hölgyet.

Sissy nem fél a néptől. Barátságosan mosolyogva int

oda az embereknek; de a legcsekélyebb mértékben sem

engedi, hogy bevásárlásait megzavarják. Az udvar-

hölgy arra irányuló kísérletét, hogy Sissynek elma-

gyarázza, egy császárné soha, de soha nem vásárolhat

egyedül, Sissy elengedi a füle mellett.

- Ne nyugtalankodjék, kérem, gondoskodom arról,

hogy az én önkényeskedésemet senki se kérhesse szá-

mon önön.

Fáradtan, de igen jó hangulatban tér vissza délután a

palotába. Rögtön bezárkózik, selyempapírt keres,

majd magához kéreti Ferenc Józsefet.

- Tudod, milyen nap van ma? - kérdezi huncutul

amint a császár belép az ajtón.

- Ma, amennyire tudom, augusztus 15-e van; de

miért kérded?

- Nem jut erről semmi az eszedbe?

- igazán nem tudom, mire gondolsz - mondja Fe-

renc József komoly képpel, noha pontosan tudja, mire

akar kilyukadni a felesége.

- Szép kis férj vagy, mondhatom! Most az egyszer

megböcsátok, hiszen annyi más dolgot kell fejben tar-

tanod. Szóval figyelj: ma két éve láttuk egymást elő-

ször Bad Ischlben. Ezt a napot megünneplendő, kapsz

tőlem egy ajándékot.

Sissy átnyújt egy hosszúkás, nehéz csomagot. Ferenc

József kíváncsian bontogatja, nemsokára egy Bécset és

környékét ábrázoló csodaszép régi metszet kerül elő.

- Micsoda kincs! Hálásan köszönöm, kedves Sissym!

Hol tettél szert erre a gyönyörű rajzra?

- Ma a városban voltam, és egy kicsit körülnéztem a

boltokban.

- Högyan? Egészen egyedül mentél el ajándékot

keresni? Nem történt semmi bajod?

- Amint látod, épen és egészségesen hazatértem.

Különben is Bellegarde grófnő elkísért.

- Sissy, te egy ördögfióka vagy. Mik jutnak az

eszedbe! Most azonban nekem is be kell vallanom va-

158 159

lamit: természetesen én sem feledkeztem el erről a

napról, és vettem neked valamit.

- Ferenc József, nahát! Hogy meg tudod játszani

magad! Most gyorsan mondd meg, mi az?

- Ehhez előbb le kell fáradnod velem a kertbe. Az

ajándék egy kicsit nagyra sikeredett, nem tudtam fel-

hozatni ide.

Kéz a kézben fut végig Ferenc József és Sissy a

hosszú folyosókon, az ajtónállók legnagyobb csodál-

kozására. Ilyet uralkodópártól még nem láttak...

Amikor a kertben az istálló felé közelednek, Sissy

agyában világosság gyúl.

- Csak nem egy lovat akarsz nekem ajándékozni? -

szeretné rögtörn tudni.

- Eltaláltad! Előtted valóban nem lehet semmit ti-

tokban tartani. Gyere, nézd meg, milyen szép állat!

Sissy két régi lova mellett egy fiatal, fekete-fehér

foltos almásderes áll. Sissy ragyogó arccal ugrik Fe-

renc József nyakába.

- Álmomban sem gondoltam volna, hogy tőled va-

laha is lovat kapok! Tudom, hogy nem szereted, ha

lovagolok.

- Ez igaz, de már beláttam, hogy semmi értelme

neked bármit megtiltani. Különben pedig nagyon

örülök annak, hogy annyira szereted az állatokat.

Terhességed alatt egyetlenegyszer sem lovagolhattál!

A lóvásárlásnál Grünne tábornok segített. Azt mond-

ták, kifejezetten szelíd állat, így nem kell aggódnom,

hogy nyakadat szeged..

A csődör közben kidugta keskeny fejét a bokszból, és

óvatosan megbökdöste Sissy vállát.

- Hé, te szemtelen fickó! - Sissy megfordui, és

megvakarja a ló füle tövét. - Nézd, milyen szelíd és bi-

zalmas velem rögtön. Bárcsak lenne nálam egy darab

kenyér!

160

Ferenc József magához int egy lovászfiút, és paran-

csot ad neki. Pár perc múlva a fiú visszatér, és átnyújt a

császárnénak egy maroknyi.almát. Sissy odaadja az ál-

latnak a finom csemegét.

- Milyen puha orrod van. Holnap reggel kilovago-

lunk együtt, barátom, és majd meglátjuk, meg tud-

juk-e szokni egymást!

Beleegyezése jeléül a ló fúj egyet, és óvatosan ka-

parja a földet a patájával.

- Te tényleg nagyon jól tudsz bánni az állatokkal.

Tulajdonképpen kár, hogy a possenhofeni nyúlcsalá-

dodat nem lehet az udvarnál elhelyezni. Kis Zsófia

biztos nagyon örülne a nyuszikáknak!

- Igen, én is úgy gondolom, hogy a gyerekeknek

már kicsi koruktól együtt kellene lenniük állatokkal.

De anyád egészen biztosan megakadályozná. Menjünk

most vissza, különben elkésünk a délutáni teáról.

A főhercegnő nem mutatja ki a Sissy önkényes ki-

rándulásai és ötletei feletti mérgét. Egészen más ter-

veket sző, hogy leleplezze Sissyt a férje előtt. A dél-

előtti kapkodó indulás során Sissy elfelejtette elzárni

a naplóját, amelyet még mindig szorgalmasan vezet.

Kisgyerek kora óta ez a könyv rejti legtitkosabb gon-

dolatait, verseit és rajzokat. A főhercegnő a könyvecs-

két délután fedezte fel az íróasztalon, és természetesen

azonnal beleolvasott. Most hát feketén-fehéren lát-

hatta, mit gondol róla Sissy, mennyire nincs ínyére az

udvari élet, és hányszor szenved a honvágytól. Zsófia

magához vette a naplót, hogy reggel megmutathassa

fiának. "Ez majd felnyitja a szemét!" - gondolja nem

kevés elégtétellel.

Amikor Sissy másnap reggel az istálló felé sétál, Fe-

renc József apjával találkozik össze.

- Jó reggelt, kedves apósom! - üdvözli az öregurat

161

jó hangosan, mivel Ferenc Károly egy kicsit nagyot-

hall.

- Hová indulsz, Sissy?

- Ferenc Józseftől tegnap kaptam egy lovat, azt

szeretném ma a Práterban kipróbálni.

- Találtál már kíséretet?

- Nem, éppen Grünne tábornokot keresem, őt sze-

rettem volna megkérni, hogy velem jöjjön. Nem látta

véletlenül?

- Azt hiszem, nem lesz rá szükségünk. Nincs elle-

nedre, ha én lovagolok ki veled?

- Természetesen nincs, kedves apósom, menjünk

hát!

- Akkor jó, legalább végre egyszer zavartalanul be-

szélgethetünk.

Ferenc Károly megparancsolja, hogy nyergeljék fel

a lovakat, és egygyors vágta után máris megérkeznek a

Práterba. Sissy szép kényelmes ügetésre áll be.

- Nagyon jól mutatsz a lovon, ezt el kell ismerni! -

dicséri Ferenc Károly a menyét. - Gyere egy kicsit

közelebb, kedves Sissy, szeretnék egy titkot elárulni

neked.

Sissy engedelmesen apósa mellé irányítja lovát.

- Ha majd legközelebb együtt leszünk, nem kell

olyan hangosari beszélned velem. Ugyanis nom vagyok

nagyothalló, épp csak mindig azt hallom meg, amit

akarok. Ha valami nem tetszik, egyszerűen süketnek

tettetem magam. Ez a módszer eddig igen jól bevált.

Hitetlenkedve bámul Sissy Ferenc Károlyra, aki

vidáman tovább beszél:

- Egyébként nyugodtan tegezhetsz. Az utóbbi hó-

napokban nagyon a szívemhez nőttél. Fáj a szívem,

amikor látom, mennyit szenvedsz néha. Zsófia meg

tudja nehezíteni az ember életét, igaz?

Sissy nem hisz a fülének. Egészen váratlan oldalról

kap egyszerre csak segítséget.

- Ez aztán a meglepetés! llár azt gondoltam, te is

megvetsz, mint a többiek, mert alig törődtél velem.

- Nem, kedves Sissy, én Ferenc József választásával

kezdettől egyetértettem. Hiszen látom, milyén bol-

doggá teszed. De okosabbnak tartottam, hogy ne mu-

tassam ki nyíltan a rokonszenvemet, legalábbis Zsófia

előtt ne. Nem vetted észre, hogy minden olyan embert,

aki bevallotta irántad érzett rokonszenvét, rögtön eltá-

volított a közeledből? Ezért nem lehet már Weckbecker

bárót meghívni, és ezért kellett mennie Lobkowitz

hercegnek is. De mi ketten majd okosabbak leszünk,

rendben?

- Kedves apósom, annyira boldog vagyok. Már csak

maga a tudat, hogy te is jóindulattal vagy irántam, na-

gyon megkönnyíti az életemet. Nem fogom senkinek

elárulni, hogy nem is vagy süket! Micsoda vidám ötlet!

- Igen, tudod, nem te vagy az egyetlen ember az

udvarban, aki fölött a feleségem gyámkodik. Sajnos én

is e "kiválasztottak" körébe tartozom. Zsófia, azt hi-

szem, nem tart valami nagyra, és úgy gondolja, min-

dent elő kell írnia nekem. Te is tudod, milyen nehéz

dolog ellentmondani neki. Így hát kitaláltam magam-

nak ezt a kis betegséget. Ha Zsófia próbál túlsá-

gosan beleavatkozni az ügyeimbe, azt egyszerűen nem

hallom meg.

- Milyen kár, hogy én nem viselkedhetek így! -

kuncog Sissy. - De hát nekem már senki sem hinné el!

- Nem, és azonkívül túl fiatal is vagy. De ha gond-

jaid vannak, kérlek, tudasd velem valamilyen módon.

Kilovagolhatunk olyankor együtt, és legalább kiönt-

heted a szívedet.

Mialatt Sissy a Práterban élénk beszélgetésbe merül

új szövetségesével, anyósa megpróbál a házastársak

162 163

közé éket verni. Bejelentés nélkül beront Ferenc József

dolgozószobájába, megparancsolja Grünne tábornok-

nak, hogy a inai napra az összes hátralévő kihallgatást

mondja le, és fia figyelmét kéri. Diadalittasari tartja

elébe Sissy naplóját:

- Olvasd, és csodálkozzi

- Mi ez? - szeretné Ferenc József tudni, és nagyon

bosszankodik a zavarás miatt.

- Ez a te kedves kis feleséged naplója. Vessél csak rá

egy pillantást!

- Hogy kerül önhöz ez a könyvecske? - A császár

alig tudja leplezni rosszkedvét és mérgét.

- Ez jelen pillanatban lényegtelen. Ha elolvasod,

végre felnyílik a szemed!

- Egyetlen sort sem fogok olvasni belőle! Sissynek

joga van a magánéletre. Ha ő maga kívánja, természe-

tesen szívesen belenézek. De amíg nem kér fel erre ő

maga nyomatékosan, addig hozzá sem érek ehhez a

könyvhöz.

- Na jó, akkor majd én fogom neked felolvasni. -

Hangjában gúnnyal kezd idézni Zsófia. - Hallgass csak

ide, mit ír Erzsébet alig két héttel az esküvő után: "Ó,

bárcsak sohasem hagytam volna el azt az ösvényt,

amely a szabadsághoz vezetett..." Most mondd meg

nekem, F József, ilyen szavakat várnál egy friss

feleségtől?

Ferenc József egészen elcsendesedett. "Nem is

tudtam, hogy Sissynek ilyen fájdalmasan hiányzik a

szabadság. Vajon miért nem szól nekem erről sem-

mit?" - gondolja, hangosan pedig így szól: - Úgy

gondolom, van tehetsége, a vers szép. Mégis szeret-

ném tudni, mama, honnan kerül önhöz a napló?

Zsófia nem hagyja magát zavartatni:

- Erzsébet itt meg azt írja, hogy úgy érzi, rosszul

bánok vele. Ez a hála a sok fáradozásomért? Vagy ezt

hallgasd meg: "Úgy vágyom az otthoni napsütés, az

Isar partja után!" Mi igazán mindent megteszünk,

hogy gazdagságban és gond nélkül élhessen. De most

már rájöttem, hogy Erzsébet nem érdemli meg a sze-

retetünket!

- Most aztán elég legyen, anyám! Nem tűröm, hogy

feleségemről ilyen hangon beszéljen!

A főhercegnőnek azonban eszébe sem jut, hogy ab-

bahagyja. Túl sokáig hallgatott már.

- Azt is mondták nekem, hogy amnesztiát adtál, igaz

ez?

- Igen, természetesen. Boldog és elégedett vagyok,

szeretném, ha az emberek a birodalombán osztozná-

nak az én örömömben.

- Mindjárt gondoltam! Természetesen emögött is

Sissy rejtőzik. Fiam, egy országot ésszel és nem érzé-

sekkel kell kormányozni. Nem veszed észre, hová vezet

majd, ha mindig reá hallgatsz? Csak annyit moridok

neked, légy sokkal erélyesebb! A végén még kikiáltja a

köztársaságot! Engem minden lépéséről azonnal in-

formálnak. Talán azt hiszed, nem tudom, hogy milyen

kínos helyzetekbe kerülsz miatta? Még arra is rákény-

szerített, hogy te is arra a földre lépj, ahol az emberiség

söpredéke táborozott!

- Hát ez meg micsoda már megint

- Pontosan értesültem a cigányokról, akikkel ka-

rintiai utazásotok során találkoztatok. Nem gondolod,

hogy ez már egy kicsit túlzás?

- Mama, először is szabad akaratomból mentem

Sissyvel a cigánytáborba. Másodszor pedig megálla-

píthattam, hogy az emberiség úgynevezett "söpredé-

kének" legalább van szíve. Ezt az estét, amelyre ön

utal, egészen különleges módon élveztem!

- Na tessék, nem üeszed észre, mennyire Erzsébet

befolyása alatt állsz? Ki tudja, elvakult szerelmedben

164 165

még mi mindent hagysz bebeszélni magadnak. Te csak

csinos kis arcocskáját látod, de én e mögé az álarc mögé

is látok! Hálásnak kellene lenned, hogy a családban

egyetlenként legalább én megőriztem az éleslátáso-

mat!

- Mama, kérem, azonnal hagyja abba a rágalmazást!

- Ferenc Józsefnek a dühtől lassan kipirosodik az arca.

- Sissy nagyon jószívű, és kiváló a jelleme. Csak nagy

ritkán hagyja el panaszszó az ajkát, pedig ön az én

mindennél jobban szeretett feleségemmel újra és újra

csak legmélyebb megvetését érezteti. Egyetlen más

ana sem tűrte volna el, hogy gyermekétől elszakítsák.

Sissynek talán bizony azön összes parancsát ellenkezés

nélkül teljesítenie kellene? Lássa be végre, mama,

hogy Sissy a maga ura! Eddig mindig megpróbáltam,

hogy közvetítsek ön és a császárné közöttr de ha ön to-

vábbra is uszít az én feleségem ellen, akkor én is takti-

kát változtatok. Amennyiben ki szeretne költözni a

Burgból, nem fogjuk ebben megakadályozni. És most

arra kérem, hogy a naplót tegye vissza a helyére. Jobb,

ha Sissy nem tudja meg, mennyire ellenséges érzület-

tel viseltetnek itt egyesek az országában.

Ezzel Ferenc József nyersen elfordul az ablak felé.

Zsófia döbbenten hagyja el a termet. "Mielőtt Ferenc

Józsefet e elveszíteném - gondolja - ki kell bé-

külnöm ez islánnyal. Ki hitte volna?"

Ferenc József közben fel s alá járkál. "Miért nem

beszél Sissy a gondjairól? - töpreng- Nem jó dolog,

hogy ennyire visszahúzódik még tőlem is. Vagy talán

kímélni szeretne? De hiszen annyira szeretnék segí-

teni neki! Megpróbálok többet törődni vele mostaná-

ban."

Hogy Sissynek örömet szerezzen, a császár a közelgő

születésnapjának megünneplésére vonatkozó összes

tervet felrúgja. Behívatja a ceremóniamestert, és so-

káig beszélget vele. Egy óra múlva a jéles férfiú elké-

pedve távozik. Fejcsóválva hívja beosztottait, és külö-

nös utasításokat ad ki.

8.

Sissy nem tud semmit az anya és fia közti kellemet-

len vitáról. Mindenesetre csodálkozva állapítja meg,

Zsófia milyen nyájasan beszél vele az utóbbi időben, és

hogy Ferenc József egyáltalán nem igyekszik regge-

lente az íróasztalához. - "Valószínűleg szeretné ma-

gát a holnapi születésnapi ünnepség előtt kipihenni -

gondolja. - Biztos valamilyen nagyszabású ünnepség

lesz. Csak azt nem értem, miért nem jött már rég

Esterházy grófnő, hogy elmondja, hogyan kell hol-

nap viselkednem. Különben mindenki attól fél, hogy

talán tele szájjal fogok beszélni, vagy esetleg utcai ru-

hában jelenek meg az estélyen..."

Ferenc József Sissynek a születésnapi ünnepségeket

illető kérdéseire kitérően válaszol.

- Ne kímélj, kérlek, inkább ma mondd meg, mi vár

rám holnap, hogy fel tudjak rá készülni.

- Nem, Sissy, szeretném, ha meglepetés lenne,

méghozzá örömteli. Többet nem tudott most elárulni

neked.

Ferenc József egész nap nem mozdul Sissy mellől,

lehozza a kis Zsófát a kertbe, és bejelenti, hogy anyja a

vacsoránál sem fog megjelenni. Sissy annyira boldog,

hogy nem is gondolkodik tovább. A következő nap

még több meglepetést hoz. Sissy jó korán felkel, hogy

férje születésnapján legalább a reggelinél vele lehes-

sen. "Biztos örülni fog, hogy ezt a néhány percet

együtt tölthetjük - gondolja. - Mert azután kihallga-

tást kell tartania, és este az egész udvartartás megjele-

166 167

nik, hegy felköszöntse, úgyhogy szót sem tudunk vál-

tani egész nap!"

Hanem a reggelizőasztal még meg sincs terítve.

Sissy megkeresi Ferenc József belső inasát.

- Őfelsége talán a szokottnál korábban kelt fel ma? -

kérdezi gondterhelt ábrázattal.

- Nem, felség, a császár még nem kelt föl.

- Ez esetben, kérem, jelentsen be.

Ferenc József éppen öltözködik.

- Nocsak, mióta vagy ilyen korán kelő, kedves kis

feleségem?

- Hogyhogy? Én csak szerettem volna veled regge-

lizni, de még nem szolgálták fel az ételt. Kicsit el vagy

késve. Minden jót kívánok a születésnapodra, isten

éltessen, kedvesem!

- Köszönöm a jókívánságokat. Úgy határoztam,

hogy a születésnapomat élvezni fogom. Becsomagol-

tatunk magunknak egy kis ennivalót, felnyergeljük a

lovakat, és kirándulni megyünk!

- Kedvesem, egyre titokzatosabb vagy. Meg tudnád

mondani, mi okozta ezt a pálfordulást? Máskor soha

nem hagyod, hogy elszakítsanak a munkádtól!

- Ez az én titkom. Most siess, öltözz át. Vedd fel a

lovaglóruhádat és húzzál jó erős cipőt.

Késő dél Sissy és Ferenc József egy napsütötte

virágos mezo ellős közepén fekszenek, a magukkal

hozott finomságokból csipegetnek, és élvezik a nyu-

galmat.

- Egy pohár hideg sör most milyen jólesne! Kár,

hogy Bécsben még nem ismerik ezt az italt.

Ferenc József csendesen somolyog. Hogy fog csodál-

kozni Sissy, amikor este visszaérkeznek a kastélyba...

- No de komolyan! Tegnapelőtt este óta egyfolytá-

ban somolyogsz. Te valamit elhallgatsz előlem!

- Nos, még egy császárnak is lehetnek néha titkai.

168

De mondd csak, nincs kedved betérni egy igazi bécsi

kiskocsmába? Ezt a különlegességet még nem is isme-

red. A szabadban lehet ülni fából ácsolt padokon,

egy-egy negyed liter bort kortyolgatva, és ha valaki

enni is szeretne, magának kell elhozrüa a tálalószek-

rényről. Bizonyára tetszeni fog neked.

Sissy lelkesen pattan fel:

- Nagyon jó, szívesen kipróbálnám!

Újra felszállnak a lóra, és Nussdorf felé indulnak

tovább. Egy darabig a Duna partján lovagolnak végig.

- Nézd csak, Sissym, ez itt a kikötő. Emlékszel még,

amikor az esküvőnk előtt ide érkeztél? Nagyon ijedten

néztél akkor még körül. Azóta sokat változtál, nem

gondolod?

- Igaz, be kell vallanom, hogy egy kicsit már meg-

szoktam itt, amennyire lehet. De te is tudod, hogy bi-

zonyos dolgokat sohasem fogok megszokni. Beszél-

jünk ma inkább valami vidámabbról!

Hosszas keresgélés után betérnek az egyik helyre.

A kisvendéglő falát vastag szőlőindák takarják.. A

kertben csak kevesen ülnek. Ferenc József bemegy a

fogadós kocsmájába, ahol természetesen azonnal fel-

ismerik. Nevetve szólítja fel a köpcös kis gazdát, hagyja

abba a hajlongást, inkább hozzon ki nekik kétszer ne-

gyed liter bort.

- Kérem gondoskodjon arról is, hogy a vendégek ne

rohanjanak le bennünket, engem és a császárnét. Va-

lóban ritkán van arra alkalmunk, hogy nyugodtan

magunkban legyünk, és élvezzük egy ilyen kiskocsma

vendégszeretetét.

A fogadós alázatosan állítja az asztalra a boroskan-

csót, és kéretlenül is hoz friss sonkát, egy kosár gyü-

mölcsöt és ropogós kenyeret. Sissy jó étvággyal lát

hozzá.

169

- Ez aztán finom! Miért nem szolgálnak fel nálunk

is ilyen csemegéket?

- Tudod, Zsófiának az a véleménye, hogy ezek az

ételek maradjanak csak a nép ételei.

A vendégek természetesen észrevették, ki ült le kö-

zéjük, és tiszteletteljesen üdvözlik őket. Sissy egyik

kezében egy szelet kenyérrel barátságosan integet át az

embereknek.

- A te bécsijeid ugyan nagyon kedvesek, de olyan jó

lenne egyszer átélni, hogy nem ismernek fel bennün-

ket. Hát ott meg mi történik?

A fogadós mindenképpen szeretett volna magas

vendégeinek örömet szerezni. Gyorsan elküldött egy

kisinast a zenészeiért; és megkérte, jöjjenek azonnal át.

Már hangolnak is.

- Ó, ezt el is felejtettem. Pedig a zene elválasztha-

tatlan ezektől a kis kertvendéglőktől. A muzsikusok az

egyik asztaltól a másikhoz mennek, és azt játsszák, amit

csak kívánnak a vendégek.

Sissy boldogan fülel.

- Ki komponálja ezeket a dalokat?

- A leghíresebb zeneszerzők, Lanner és Strauss:

Keringőiket egész Bécsben éneklik. Ha akarod, egy-

szer rendezhetünk egy hangversenyt, amelyre meg-

hívjuk az ő szeiket. A baj csak az, hogy ezek ketten

riválisok. Így hát két hangversenyt kell szerveznünk,

különben valamelyiküket még megsértenénk. Én úgy

gondolom, hogy mindketten egyformári jók.

- Ebből is látható, mennyire diplomatikus császár

vagy. De vajon anyád nem fog tiltakozni, hogyha a

Burgban ilyen slágereket játszatunk? Tudod,, meny-

nyire távol tartja magát az egyszerű emberektől.

- Ezeknél a keringőknél kivételt teszünk. A Burg-

ban éppolyan szívesen táncolnak rájuk, mint a polgár-

házakban.

- Esetleg megismerhetem a komponistákat is?

- Biztos meg lehet valahogy szervezni. De most

kérlek, idd ki a borodat, riemsokára haza kell indul-

nunk, hiszen még hosszú út áll előttünk. Nem szeret-

ném, ha este túl fáradt lennél.

Amikor Schönbrunn kapui elé érkeznek, Sissynek

még eszébe jut egy kérdés:

- Mit vegyek fel ma este? Melyik ruhám lenne a

legmegfelelőbb?

- Ma estére nincs semmiféle előírás. Akár el is árul-

hatom: az összes vendéget lemondtam, és csak egy kis

családi ünnepséget terveztem. Néhány igazán jó bará-

tunkat hívtam meg, akiket te is szívesen látsz. Legjobb

lenne, ha a csinos színes müncheni viseletedet vennéd

fel, amelyet úgy szeretek. Akkor hát nemsokára talál-

kozunk az asztalnál, kedvesem!

A csodálkozástól Sissy egy szót sem tud szólni, és

mielőtt még összeszedné magát, Ferenc József már el is

tűnt. -

"Ez nem lehet igaz! A születésnapját mindig a lehető.

legnagyobb pompával ünnepeltük meg. Most már az-

tán igazán kíváncsi vagyok..."

Sissy gyorsan átöltözik, és éppen készen lesz, mire a

vacsorára hívó gong megszólal. Szobájából szélsebe-

sen fut az étkezőterembe. Durva szövés" lenvászonból

készült dirndlijében, amelyhez hófehérblúzt vett föl,

bűbájosan néz ki. A császár szülei, Grünne tábornok,

Weckbecker szárnysegéd és Rauscher bíboros már az

ebédlőben vannak. Ferenc József is épp belép, és elé-

gedetten mosolyog Sissyre.

- Nagyon csinos vagy ebben a dirndliben, ráadásul

éppen illik a mai estéhez! És most, hölgyeim és uraim,

üljünk asztalhoz!

Amikor mindannyian ülnek már, Zsófia csodálkoz-

va jegyzi meg:

170 171

- de fura poharak állnak itt az asztalon.

Sissy csak most veszi észre:

- De hiszen ezek müncheni söröskorsók! - kiált fel

boldogan.

Ebben a percben nyílnak a magas szárnyas ajtók, és

két lakáj lép be. Óvatosan töltögetni kezdik a pohara-

kat.

- Sört hozattál Münchenből, Ferenc József! Ez az-

tán a meglepetés! Köszönöm szépen. Egy pillanat! -

szól rá a lakájokra. - A sört egészen lassan szabad csak

kitölteni, mert úgy a legfinomabb!

Ferenc József megemeli poharát:

- Nos, lássunk hozzá, próbálják ki önök is! Igazán

pompás ital, éppen a megfelelő az ilyen forró napokon.

Egészségükre!

Az urak nem kéretik magukat, máris megkóstolják,

csak Zsófia ül mozdulatlanul.

- Igyon ön is, mama, nem méreg!

De a főhercegnő nem hagyja magát rábeszélni. Fe-

renc, József elfordul, nem engedi, hogy anyja elrontsa a

jókedvét.

- Nos, bíboros, mit szól hozzá?

- Igazán kitűnő! Kérek még kóstolót!

Ferenc Károly nem szól semmit. Ő már odaintett

magához egy lakájt, és a második poharat üríti éppen.

Weckbecker és Grünne Sissyre emelik poharukat.

- Meg kell próbálnunk ezt a finom italt az udvarban

is meghonosítani - véli Grünne: - Egészen biztos nagy

sikere lenne. Milyen szép, felséges asszony, hogy ma

este hazájának egy kis darabkájával találkozhat.

Újból nyílik az ajtó. A szolgák óvatosan egyensú-

lyozzák a tálcákon a nagy gőzölgő tálakat; és az asztal

közepére állítják őket. Kíváncsian hajol előre Sissy.

- Virslii Savanyú káposzta! Már sosem lesz vége a

meglepetéseknek? Milyen régen nem ettem már ilyet!

172

- Talán megbocsátják, hiszerrez kicsit egyszerű étel

egy császári születésnapi vacsorán - magyarázkodik

Ferenc József. - De ezzel régi vágyamat teljesítettem,

és egyben Sissy hazája előtt is kifejezhetem hódolato-

mat.

Rauscher bíboros nem kéreti magát, máris hozzálát,

és jó nagy adag savanyú káposztát rak a tányérjára.

Sissy nagyon örül, hogy a bajor ételeknek ilyen sikerük

van, és apósát is felszólítja, vegyen csak újra, amikor

látja, hogy a tányérja üres.

- Mit mondasz, gyermekem? - feleli Ferenc Ká-

roly, és a füle mögé kanyarítja tenyerét.

"Hoppá, most majdnem elárultam!" - gondolja

Sissy ijedten, és gyorsan felemeli hangját:

- Vegyen ki még egy kis kóstolót, papa!

Rauseher bíboros elégedetten kulcsolja át kezét teli

hasán:

- És most, felséges asszony, meséljen nekünk né-

hány történetet az ön szép Bajorországáról!

Sissyt nem kell kétszer kérni erre. Megindult sza-

vakkal ecseteli a táj szépségeit, beszél az emberekről,

akik különleges humorral vannak megáldva, közben

figyelmetlenségből áttér megszokott bajor- tájszólá-

sára.

Most Zsófia is belészól a beszélgetésbe:

- Nagyon remélem, Ferenc József, hogy nem kívá-

nod az udvarba is bevezetni ezeket a parasztos szoká-

sokat. Meglehetősen kellemetlenül érintene, ha a

schönbrunni kastélyból sörözőt csinálnál. Én most

engedelmetekkel visszavonulok. Nem esett jól a szo-

katlan étel.

Ezzel egy fenséges fejbólintással kivonul a szobából,

de az ajtóból még visszafordul:

- Később szeretnék veled beszélni, Ferenc Károly.

A császár apja azonban, úgy tűnik, nem hallott

173

"

semmit; és látszólag a söröskorsójával van elfoglalva.

Sissy ném tudja elfojtani vidám mosolyát.

Ezt a szűk körű kellemes estét még sok másik is kö-

veti, amelyek éppilyen otthonosan zajlanak. Ferenc

József tartja magát szándékához, és nem hagyja Sissyt

annyiszor magára. A főhercegnő elismeri, hogy ezt a

játékot most elveszítette, és csendben várakozik. A

legközelebbi adandó alkalommal majd megmutatja a

menyének, ki az úr itt a bécsi udvarban!

Eközben Sissy, legutóbbi utazásuk alatt tett elhatá-

rozásának megfelelően, szorgalmasan tanul magyarul.

Még soha nem volt abban az országban, mégis érzi,

mennyire részese a magyarok sorsának. Ezzel azonban,

anélkül hogy tudná, újra csak magára vonja Zsófia ha-

ragját. A magyarok újra és újra megküzdenek a sza-

badságukért, már számos összeesküvést fedtek fel.

A bécsi udvar és mindenekelőtt a főhercegnő véglete-

sen magyarellenes. Az 1848-as forradalom után tizen-

három lázadó tábornokot nyilvánosan felakasztottak

Aradon, számtalan magyar került börtönbe, a legtöbb

nemesi családnak is van olyan tagja, akinek külföldre

kellett menekülnie.

Sissyre természetesen ezek a büszke szabadsághar-

cosok mély benyomást tesznek. Közbenjárásának kö-

szönhetően már sok politikai fogolynak megkegyel-

meztek. Ferenc József az engesztelődés jeleként ősszel

Sissyvel Magyarországra akar utazni. Andrássy Gyula

gróf, a magyar függetlenségi politika egyik legradiká-

lisabb képviselője, akit a forradalom után távollété-

ben halálra ítéltek és jelképesen fel is akasztottak, még

mindig nem mer visszatérni a hazájába. Párizsban él

száműzetésben, és ott lép fel nyilvánosan annak érde-

kében, hogy az ország béküljön ki Ferenc Józseffel.

Késő ősszel - igencsak hűvös van - indul el az ural-

kodópár Budára. Bár van már vasút is, Sissy inkább

174

hajóval szeretne utazni. Férjével hosszan állnak a csá-

szári gőzös fedélzetén, és elmerülnek a táj szépségé-

ben. Sissy a kabinban hagyta bundáját, Ferenc József

gondosan a vállára teríti meleg katonakabátját.

Amikor megérkeznék Pestre, végeláthatatlan em-

bertömeg várakozik a rakparton.

- Érdekes - csodálkozik Sissy - azt hittem, hogy a

magyarokkal mindig csak vitáid voltak. Nézd csak,

milyen barátságosan üdvözölnek bennünket!

- Ezek az emberek mind csak azért jöttek, hogy té-

ged láthassanak. A magyarok szeretik a szépasszonyo-

kat, és türelmetlenül várták, hogy végre megismer-

hessenek téged.

Mint mindig, Budán is a legkülönbözőbb ünnepsé-

gek töltik ki a napot. Sissy, aki máskor mindig korán

bocsánatot kér és visszavonul, itt egészen kivirágzik.

A fogadásokon táncol, élénken beszélget asztalszom-

szédjával, végigkocsikázik Budán és Pesten, és igyek-

szik minden arcot megjegyezni, akit csak bemutatnak

neki. A magyarok el vannak ragadtatva a császárnétól.

Első gyermeke születése után Sissy szépsége kezd iga-

zán kiteljesedni. Bárhová megy, mindenhol egyhangú

"éljen" kiáltás fogadja. Sissy is viszonozza ezt a ro-

konszenvet, amelyet olyan nyíltan éreztetnek vele,

méghozzá szíve mélyéből. Olyan jól, mint Magyaror-

szágon már nagyon régen nem érezte magát. Szemé-

ből szinte süt a szeretet az ország és az emberek iránt.

Óvatosan kipróbálja friss magyartudását is, és min-

denhol hálásan fogadják igyekezetét. Ugyan mikor

vette magának utoljára a fáradságot egy osztrák ural-

ködő, hogy a kötelező francia mellett más nyelvet is

megtanuljon?

Magyarországon is tudnak a Zsófia és Sissy közti

feszültségről. Ennélfogva úgy gondolják, jogos remény-

séget táplálhatnak, hogy Sissyt megnyerhetik a magyar

175

ügy szövetségesének. Mindenki azon igyekszik, hogy

budai tartózkodását a lehető legkellemesebbé tegye.

Tudják azt is, mennyire nem kedveli a merev proto-

kollt. Így történhet meg, hogy a fogadások meglehe-

tősen fesztelen hangulatban zajlanak. Kamarazene he-

lyett rüzes hegedűszó szólít fel a táncra, az arisztokra-

ták nem az ünnepi estélyi ruhájukban jelennek meg,

hanem gazdagon hímzett magyaros öltözékekben.

Egyik reggel Sissy egy csodálatos ruhát talál a szo-

bájában, amely szoknyából, blúzból és mellénykéből

áll. A főkomorna akarata ellenére rögtön fel is próbálja.

Ezen a napon a program kirándulás lesz Pest környé-

kére. Sissy ámulatba ejti vendéglátóit azzal a kívánsá-

gával, hogy a pusztát lóhátról szeretné megtekinteni.

Deák Ferenc, a kiváló ügyvéd kicsit aggódik:

- elséged el fog fáradni. Talán jöjjön velünk egy

hintó is?

- Nem, kedves Deákom, megszoktam, hogy hosz-

szan üljek nyeregben. Kérdezze csak meg a császárt!

Ferenc József biztos nem fog ellenkezni.

A császár valóban örömmel adja beleegyezését:

- Azért mégis jöjjön utánunk egy hintó. Legalább a

visszaúton egy kicsit pihenhetsz.

Könnyű vágtában indul a társaság. Sissyt elbűvöli a

táj. A végtelen síkságon juhnyájak legelésznek, a gé-

meskutaknál cigányok táboroznak. Sissy Ferenc József

mellé irányítja a lovát.

- Miért rejtegetted előlem eddig ezt a csodálatos

helyet? Magyarország gyönyörű szép. Nem tudnánk

hamarosan visszajönni ide?

- De igen, természetesen, ha neked itt ennyire tet-

szik. Csak előbb a meglévő feszültségéket kell vala-

hogy feloidanunk. A magyarok telhetetlenül követe-

lődznek. Úgy látom, a tárgyalások nagyon el fognak

húzódni.

176

- Nem tudnál némi engedményt tenni? Azthiszem,

ezek a büszke férfiak nem fogják egykönnyen feladni a

függetlenségükért folytatott harcot. Neked is feltűnt,

hogy itt egész másképpen gondolkodnak az emberek;

mint az osztrákok?

- Sissy, csak ne olyan hangosan! Ha az urak meg-

hallják, rögtön szószólójukká választanak téged! Ami

azt illeti, van némi igazság a szavaidban. Nagyon nehéz

a távoli Bécsből ezt a különleges népet kormányozni.

De azt hiszem, te sem szeretnéd, hogy elveszítsem a

Monarchiának ezt a nagy darabját.

- Nos, te bizonyára jobban tudod, mit kell tenni, én

csak egyet kérek tőled: légy megértő a barátainkkal.

Nem tudnád elrendelni, hogy Andrássy gróf végre

hazatérhessen? Annyi mindent hallottam róla. Rend-

kívül okos ember lehet.

- Majd meglátjuk, mit lehet tenni. De nézz csak oda

a fák közé! Nem csodászép kis kastély az ott?

A lovasok a gödöllői kastélyhoz közelednek. Deák

Ferenc a császárné mellé lovagol:

- A kastélyt Mária Terézia idejében építették. Egy

szlovák pásztor fia építtette fel, aki nem egészen tisz-

tázott körülmények között lett híres és gazdag. Azóta a

grófi család már kihalt, és a kastély üresen áll. Bent az

udvarban van egy emlékmű, amelyet a volt tulajdonos

kedvenc lovának állíttatott.

- Ezt meg kell néznem! - kiált fel Sissy lelkesen,

megsarkantyúzza a lovát, és sebes vágtában indul a

kapu felé.

- Az ég szerelmére, felség, a kastély majdnem ösz-

szeomlik! Figyelmeztetni kell a felséges asszonyt, köny-

nyen baleset érheti !

Deák Ferenc nagyot kiált, és most az egész társaság a

császárné után vágtat. Sissy meg akarja mutatni üldö-

zőinek, hogy milyen jól lovagol, így hát a ló nyaka fölé

177

hajlik; és még vadabb vágtába kezd. A kastély kapuja

előtt megáll, leugrik a nyeregből, és boldogan felnevet.

Deák Ferenc érkezik először mellé.

- Felség, majd elállt a szívverésem. Már azt hittem,

be akar menni a kastélyba. Nagyon könnyen eltalál-

hatta volna egy elszabadult kő!

Erre már Sissy is elsápad. Szófogadóan adja át ma-

gát az ügyvéd szakértő vezetésének.

- Nem szabad bemenni az udvarba, veszélyes. De

ha ideáll a kapu elé, innen láthatja a szobrot.

Kíváncsian kukucskál be Sissy a belső udvarba. Egy

idő után odafordul Ferenc Józsefhez.

- Nem kár, hogy ez a gyönyörű kastély lassan már az

enyészeté? Miért nem állítja senki helyre az épületet?

- Felséges császárné, ez a tájék túl barátságtalan.

Húsz kilométeres körzetben nem találni emberi lelket.

"Éppen ez lenne nekem való! - villan át Sissyn. -

Ide vissza tudnék vonulni, Zsófia biztos nem tenné be

a lábát. Egész nap nyugalom lenne, és annyit lovagol-

hatnék, amennyit csak akarok. Kitűnő vadászatokat is

lehetne rendezni Ferenc Józsefnek..."

Az elhagyatott kastély lelki szemei előtt máris az

életöröm és boldogság színhelyévé változik. "Ide meg

lehetne hívni mindazokat az embereket, akiket én

kedvelek. Kis Zsófia szabadon nőhetne fel, mama és

papa is szívesen jönnének el látogatóba, Ferenc Jó-

zsefnek végre alkalma lenne mindazokat a könyveket

elolvasni, amelyeket most félre kell tennie..."

- Sissy, te máris álmodozol! Gyere, visszalovago-

lunk! Biztos nem vagy fáradt?

Sissy kitépi magát álmodozásából, és máris indul.

"Meg fogom kérdezni Ferenc Józsefet, nem tudnánk-e

ezt a kastélyt megvenni, biztos nem kerül túl sokba" -

gondolja közben.

Néhány nap múlva az uralkodópár visszatér Bécsbe.

178

Sissy rengeteg,ajándékot kapott a magyaroktól. Két

gyönyörű fekete mént küldenek vonaton Bécsbe, és a

szobalányoknak épp elég gondjuk van, hogy a sok új

blúzt és ruhát becsomagolják. Majdnem mindennap

leadnak a szeretett császárnénak egy festményt ula-

gyarországról, de a legkedvesebb ajándékot Sissy

folyton magához is szoríthatja. A budai utcán sétálva

egy icipici fehér kutya futott a lábaihoz. Sissy az első

pillantásra beleszeretett a puha kis gombócba.

- Megtarthatom, kérem? - nézett a tulajdonosára

könyörögve. Az pedig szíves örömest neki ajándékozta

a kiskutyát. Esterházy l;rófnő kelletlenül emelte sze-

mét az égre, Ferenc Józ;;ef elkínzottan sóhajtott fel, de

Sissy keresztülvitte az aharatát. A kocsiban hamarosan

kiderült, hogy az állat még messze nem szobatiszta. De

Sissyt az ilyen apróságok nem zavarják:

- Majd én megtanítom rá - biztosítja Ferenc Józse-

fet, aki azonban meglehetősen gyanakodva néz:

- Tudod-e, hogy ezek a pásztorkutyák szörnyű

nagyra nőnek? Hol szeretnéd tarrani?

T

- A szobámban, természetesen! - Sissy fel van há-

borodva. - Talán tegyem kí ezt a kis állatot az utcára,

vagy adjam idegen kezekbe?

Na, ez megint ok lesz a hadakozásra mamával" -

gondolja Ferenc József, de nem akarja Sissy örömét

elrontani. Különben is nagyon kedves kis szőrgom-

bolyag ez a kicsi kuvasz. Azt sem lehet még tudni, hol

van elöl és hol hátul...

Bécsbe érkeaésük után a császári család újra vissza-

kö!tözik a Burgba. Ivtoha Sissy nem érzi magát ottho-

nosan a nagy, hűvös termekben, jókedvét megőrzi.

Egyik este Ferenc József kíváncsian kérdezi felesé-

gét:

- Egész nap dalolsz, ragyog a szemed, és mindig

179

mosoly játszadozik az ajkaidon. Mitől vagy hát ilyen

boldog?

- Akár el is árulhatom. Seeburger doktor ma meg-

állapította: második gyermekünket várom!

- Sissy, micsoda öröm! - Ferenc József felpattan, és

kétoldalt megcsókolja a feleségét. - Ennél szebb meg-

lepetést nem szerezhettél volna nekem!

Béla, az időközben már meglehetősen nagyra nőtt

kuvasz boldogan és hangosan ugatva ugrálja körül a

házaspárt.

Egy percre Sissy ijedten gondol arra: vajon most

már végre a hőn várt trónörökös jön-e?

Harmadik rész

1.

Sebesen robog át egy hintó a bécsi városkapun. Né-

hány sétáló csodálkozva néz utána, hiszen az ajtón a

császári címer látható. Vajon kinek olyan sietős? A

kocsiban Erzsébet császárné dől hátra sóhajtva. Szája

sarkában egy keserű vonás jelent meg.

- Ezt már nem tűrhetem - susogja maga elé - nem

bánhatnak így velem!

Mi történt hát?

Sisgy, aki még most sincs egészen tizenkilenc éves,

néhány hete szülte második leánykáját, Gizellát. Nem

sokkal a szülés után anyósa, Zsófia főhercegnő megint

csak úgy döntött, hogy unokája nevelését saját kezébe

veszi, és a gyerekszobát a szülők megkérdezése nélkül

saját lakosztálya mellett rendezte be. Sissy a leánykáját

csak Zsófia felügyelete alatt látogathatja. Már első lá-

nyát, kis Zsófiát is ugyanilyen módon vették el Sissy-

től: Csak hosszas huzavona után volt Ferenc József

császár anyja hajlandó arra, hogy kis Zsófia szobáját

legalább Sissy közelébe helyezzék. De ezzel vége is volt

az engedményeknek. Mindent, amit Sissy a gyermek

körül elrendelt, Zsófia azonnal megváltoztatott. Egy-

szer kis Zsófi túlságosan soká volt a friss levegőn -

legalábbis a főhercegnő véleménye szerint - másszor

nem a megfelelő ételt kapta, harmadik alkalommal az

180 181

anyjával való játék során túlságosan bepiszkította a

ruháját:

Végül. Sissy feladta a lányáért folytatott küzdelmet.

De hogy most már a második gyermekét is el akarják

venni, ezt egyáltalán nem tudja belátni. Ma délelőtt

heves vitája volt a főhercegnővel. Zsófia nem táplál

különösebb rokonszenvet a menye iránt. Az esküvő óta

eltelt két év alatt megpróbálta, hogy Sissyből méltó

császárnét faragjon, de hiába. Sissyt, aki Zsófia húgá-

nak, Ludovikának a lánya, szülei igen liberálisan ne-

velték. Miksa hercegnek nem volt Bajorországban je-

lentős politikai feladata, így egész életében alig kellett

törődnie a spanyol udvari ceremóniák íratlan szabá-

lyaival, Ludovika pedig túlságosan szerette a gyerme-

keit ahhoz, hogy ilyen előírásokkal tegye tönkre a

gyermekkorukat. Így történt, hogy Sissyben, aki

amúgy is a legönfejűbb volt a testvérek között, mérhe-

tetlen szabadságszeretet fejlődött ki. A Ferenc József

fel kötött házasság életét alapjaiban változtatta meg,

forgatra fel.

Most már nem dönthet semmiről saját maga, és

minden lépését figyelik. Császárnéként természetesen

egészen máshogy kellene viselkednie, de ezt nem és

nem akarja sem felfogni, sem elfogadni. Majdnem

mindennap vitája támad Zsófiával, aki állandóan attól

retteg, hogy Sissy nevetségessé teszi a bécsi udvart a

mágatartásával. Általában Ferenc József kénytelen

közvetíteni a két asszony között, és elsimítani a vesze-

kedéseket. De ma Sissy nem várta meg még azt sem,

hogy a császár visszatérjen a Burgból, ahol dolgozni

szokott.

Mint akinek elment az esze, megparancsolta, hogy

fogjanak be, csomagoljanak, és anélkül, hogy bárkitől

is elbúcsúzott volna; elutazott. A Bad Ischl-i császári

villában szeretne elbújni. "Nekem már úgyis mindegy,

182

mit beszélnek rólam - gondolja durcásan. - Ez az ál-

landó gyámkodás már meghaladja az erőmet: Nem így

képzeltem az letemet..."

Sissynek valóban nem könnyű a helyzete a bécsi

társaságban. A mindenható tikett pontosan előírja a

császárnénak, hogyan kell élnie. Minél magasabb a

rangja egy arisztokratának, annál szigorúbbak a reá

vonatkozó előírások. Sissy ugyan az ország első asszo-

nya, de ez még távolról sem jélenti azt, hogy azt csinál,

amit csak akar. Ellenkezőleg: szabályok szoros fűzőjé-

be van zárva, amely egyáltalán nem hagy neki szemé-

lyes szabadságot. Gyakran az egész délelőtt azzal telik

el, hogy el kell viselnie a felöltöztetés hosszú és fárasztó

procédúráját. Sissyt soha nem érdekelte a cicoma.

Otthon Münchenben vagy a Starnbergi-tó partján a

possenhofeni nyári kastélyban csak bele kellett bújnia

egy ruhába, és nem kellett különösebben azzal törőd-

nie, hogy fest. Most azonban Esterházy grófnő, az első

udvarhölgy előírja neki, mika melyik ruhakölteményt

kell felvennie. És micsoda felhajtást csinálnak gyö-

nyörű haja körül is! Még este lefekvés előtt is jön az

egyik komorna, hogy hosszú haját százszor átkefélje,

hogy fényesebb legyen. És lehet akármilyen fáradt, a

komorna nem ismer irgalmat. Kora délután azokat a

nemesasszonyokat, akiknek a rangja megengedi, hogy

a császárnét meglátogassák, fogadnia kell. Sissy gyű-

löli ezeket az órákat, amikor olyan emberekkel kell

társalognia, akik teljesen idegenek a számára. A bécsi

udvarban csak egyetlen beszédtémát ismernek: az

udvari pletykákat. Részletekbe menően megtárgyal-

ják, ki kivel táncol, melyik gróflzisasszony kihez akar

hozzámenni, és mi a helyzet ezzel vágy azzal a bállal

vagy ünnepséggel: ki rendezi, mit vegyünk fel, milyen

lesz a díszítés stb.

Sissyt ezek a pletykák egyáltalán nem érdeklik.

183

Ő szívesen olvas, érdeklődik; színházi újdon-

ságok iránt; és szeretné tudni, mi történik körülötte a

világban. Ezekkel a témákkal azonban a jó társaságbeli

hölgyeknél nem arat sikert. Ennélfogva a kihallgatások

gyakran kínos hallgatásba fulladnak: Sissy alig tud a

hölgyeknek valamit mondani, és mivel azoknak vi-

szont nincs megengedve, hogy a császárnéhoz szólja-

nak, a társalgás bizony igencsak akadozik.

Amennyire csak lehet, Sissy megpróbál kibújni az

ilyen kötelességek alól. A bálokat, fogadásokat, esté-

lyeket egyformán utálja. Csodaszép ruhái mind ret-

tentő kényelmetlenek, a haját túlságosan szorosan

fonják be, a mosoly is egy idő múlva az arcára fagy, és

elmondhatatlanul unatkozik azokon az ünnepségeken,

ahol az a lényeg, hogy lehetőleg minél bőbeszédűbben

beszéljenek semmiségekről.

Eleinte még ezeket a kínzatásokat némán tűrte.

Sokszor magányos és szomorú, magába fordult, nyo-

masztó, titkos gondolatait csak naplójával osztja meg,

amelyet már kora gyermekkora óta vezet. De nemso-

kára újra feltámad benne az önfejű makacsság. "Végül

is én vagyok a császárné - írja egyszer naplójába - ki

akar itt nekem bármit is előírni?"

Most hát Sissy napközben kimenti magát fejfájásra

hivatkozva, hogy ne kelljen kihallgatásokat tartania.

Csakhogy amíg Sissy állítólag a lakosztályában pihen,

gyakran lehet látni, amint a Práterban vadul vágtázik a

réteken. Egyre sűrűbben kirándul. Szívesen hagyja ott

a kastélyt, hogy a bécsi belvárosban sétálgasson.

Gyakran eiőfordul, hogy bejelentés nélkül felbukkan

egyik vagy másik kórházban, ágyról ágyra jár, vagy ki-

utazik az elővárosokba, és a szegény emberekkel be-

szélget gondjaikról.

Ezek a kiruccanások természetesen megbocsátha-

tatlanok az udvar szemében. Minden arisztökratának

megvan a bizalmi embere a császári kastélyban. Laká-

jok, szobalányok és titkárok jelentik naponta Sissy

legújabb ötleteit. Minden haragos szó, amely a főher-

cegnő és menye között elhangzik, azonnal továbbada-

tik. Merőben tiszteletlenül még azt is gyakran hallani,

hogy Sissy jobban tette volna, ha bajor paraszti udva-

rukban marad. Természetesen Sissy és Zsófia egy-

aránt tudomást szerez a rosszindulatú pletykákról. De

minél inkább próbál a főhercegnő a császárné lelkére

beszélni, annál jobban ellenáll Sissy, hogy bármire te-

kintettel legyen. Makacsságában és mindenáron el-

lenkezésében nem veszi észre, hogy Zsófia végül is jót

akar. "Miért legyek én barátságos olyan emberekkel,

akik csak akkor tisztelnek, hogyha az ő elképzeléseik-

nek megfelelően viselkedem? Nagyon könnyen le-

mondok X. Y. grófnő tiszteletéről, aki nevet rajtam

csak azért, mert nem a protokoll szerint cselekszem" -

gondolja Sissy.

Legutóbbi összetűzése anyósával, aki megint sza-

bályosan leszidta, már valóban meghaladta Sissy tű-

rőképességét. "Így nem mehet tovább! Ferenc József

nek beszélnie kell az anyjával. Abba kell végre hagynia,

hogy folyton beleszól az én vagy a mi ügyeinkbe. Ah-

hoz igazán semmi köze, hogy hogyan nevelem a gyer-

mekeimet. Nem akarom, hogy a lányaim udvarképes

kirakatbábukká váljanak" - mérgelődik tovább Sissy,

mialatt már utazásának céljához közeledik a hintó.

Már másnap reggel megérkezik a futár Ferenc Jó-

zseftől. Sissy türelmetlenül nyitja ki a levelet; és elsá-

padva olvassa, amit férje kurtán parancsol:

"Kedves Sissym, fejvesztett menekülésed nagy bu-

taság volt, amelyet nem is tudok megbocsátani. Mind-

annyian reméljük, hogy közben jobb belátásra tértél,

és megérted magatartásod értelmetlenségét és eszte-

lenségét. Elvárom, hogy azonnal indulj vissza!"

184 185

Sissy szíve hevesen dobog. Ilyen jeges hangot há-

zasságuk két éve alatt egyszer sem hallott Ferenc Jó-

zseftől.

Most mit csináljak? - töpreng kétségbeesetten. -

Nem szeretném, ha Zsófia miatt Ferenc Józseffel eny-

nyire összevesznénk. De hát miért nem ért meg en-

gem, miért nem áll mellém? Ha most visszautazom

Bécsbe, úgy festene, mintha engednék az anyjának."

Szerencsére van, aki leveszi a döntés kényszerét

Sissyről: Ferenc József hamarosan megbánta levelé-

nek hűvös hangját, beült a hintajába, és még aznap este

megérkezik Bad Ischlbe. Sissy túláradó boldogsággal

ugrik férje nyakába:

- De jó, hogy itt vagy! Már azt hittem, hogy komo-

lyan haragszol rám.

- Haragszom is. Ilyen butaságot nem szabad többet

elkövetned. Ráadásul aggódtunk is miattad. Néhány

óra hosszat senki sem tudta, hová tűntél. Nem látod

be, hogy az ilyen gyerekes viselkedés egyáltalán nem

illik egy császárnéhoz?

- De akkor mondd meg, mit tegyek, Ferenc József!

Értsd meg, hogy számomra szívet tépő, ha azt látom,

hogy anyád teljesen magáénak tekinti a gyermekein-

ket! Kis Zsófia úgy néz rám, mint egy idegenre, és nem

úgy, mint az anyjára!

- Sissy, nagyon hiányolom a belátásodat. Hányszor

ígérted már meg, hogy teljesíted a kötelességeidet?

Igaz, hogy tele vagy jó szándékkal, de másnapra min-

dent elfelejtesz, órák hosszat lovagolsz, ahelyett hogy

feladataidat végeznéd. Mama természetesen fél, hogy

gyermekeink kis csavargókként fognak felnőni. É ha

így egyszerűen csak elrohansz; akkor aztán nem fog

téged komolyan venni, hát nem tudod ezt belátni?

Sissy mérgesen toppant a lábával:

- Most még védelmedbe is veszed anyádat! Igazán

szeretném tudni, miért vettél feleségül! Olyan valakit

kerestél, aki tökéletesen tud viselkedni, vagy valakit,

akit szívből szeretsz?

Most már Ferenc József is türelme végére ért:

- Ezt nem óhajtom még egyszer hallani! Nagyon jól

tudod, hogy szeretlek. Azt is tudod, hogy gyakran

szemet hunyok afölött, amikor elhanyagolod a köte-

lességeidet. De egy kevés belátást azért mégiscsak el-

várhatok tőled, vagy nem?

- De hiszen annyira igyekszem! - Sissy már közel áll

a síráshoz.

- Úgy, szóval azt nevezed te igyekezetnek, amikor

szívesebben beszélgetsz Renzcel, a cirkuszi műlovar-

ral; mint mama rokonaival? Amikor szívesebben ta-

nulsz magyarul, ahelyett hogy franciatudásodat töké-

letesítenéd, pedig tudod, hogy az udvarban ezt várják

el? Vagy amikor lovagolsz, ahelyett hogy azzal törőd-

nél, hogy az esti fogadásra mit ír elő a protokoll? Iga-

zán megértéssel viseltetem a szabadságvágyad iránt, és

megkönnyítem a feladataidat, ahol csak tudom. De

egyáltalán nem vagy tekintettel magas rangodra!

Máris égy kiadós veszekedés kellős közepén vannak.

Sissy annyira megijedt, hogy visszakozni próbál.

- Tudom, hogy csak szégyent hozok rád. De néha

egyszerűen nem tudok mást tenni, ki kell törnöm! Ha

tudnád, mennyire untat az élet a bécsi udvarban! Hi-

szen még te magad is mondod néha, hogy ezek az elő-

írások már túlságosan szigorúak, pedig te ezek között

nőttél fel. És én nem akarok veled veszekedni! Te vagy

az egyetlen, akiben megbízom!

Ferenc József megilletődve simítja végig Sissy haját.

- Ne sírj hát, nem is haragszom már rád. De ha to-

vábbra is így fogsz viselkedni, csak saját helyzetedet

nehezíted. Nem tudod megérteni, hogy segíteni sze-

186 187

retnék neked, amikor felhívom a figyelmedet a hi-

báidra?

Sissy és Ferenc József hamar kibékülnek. Még

együtt töltenek néhány gondtalan napot Bad Ischlben,

azután a politika újra visszahívja a császárt Bécsbe.

Sissy elkíséri őt, és még a főhercegnőtől is bocsánatot

kér: Vlostanában engedelmesen megtartja minden

délután a kötelező kihallgatást. "Senki ne mondja ró-

lam, hogy nem igyekszem jó benyomást kelteni - gon-

dolja. Hanem hogy belül mi zajlik, az mostantól fog-

va senkire sem tartozik. Igyekezni fogok minden al-

kalmat megragadni, hogy elmehessek Bécsből..."

Sissy ügyesen rábeszéli a császárt, hogy vigye ma-

gával az itáliai utazására. Hallotta, hogy az olasz la-

kosság nem kér az osztrák. uralomból, és fagy az elé-

gedetlenség. Emlékezteti férjét arra, hogy amióta

együtt látogattak el Budára, a lázadozó magyarok is

sokkal inkább hajlandóak tárgyalásokra, mint azelőtt.

Ezt az érvet még Ferenc Józsefnek is tiszteletben kell

tartania; hiszen maga is tapasztalhatta, hogy bájos fe-

lesége mindenkit elbűvöl. Talán Sissy segítségével

Olaszországban is enyhíteni lehet a feszült helyzeten.

Ferenc József ugyan egy kicsit csodálkozik felesége

javaslatán, de álmában sem gondolja, hogy Sissy csak

alkalmat keres, hogy anyósától minél távolabb lehes-

sen. Amint Sissy észreveszi, hogy első diplomatikus

lépéseit sokkal nagyobb siker koronázza, mint az eddig

szokásos dacos magatartását, egy újabb terv fögan meg

benne: Hirtelen feltűnően csendes lesz, keveset eszik,

és úgy tesz, mint akinek nagy gondjai vannak. Zsófia

főhercegnő az egyik közös vacsoránál meg is kérdezi

Sissytől, mi a gondja.

- Attól félek, mama, kis Zsófia beteg. Nem találja ön

is, hogy egy kicsit sápadt, és le is fogyott? - véli Sissy

nagy szomorú szemmel.

- Mit beszélsz, Sissy? Egyáltalán nem vettem sem-

mi ilyesmit észre.!

Ferenc József aggódva fordul anyjához:

- Mi baja van a kislányunknak?

Zsófia ugyan betegségnek seínmilyen jelét nem

vette észre unokáján, de nem akarja, hogy bármit a

szemére vethessenek, így szól:

- Igaz, kis Zsófia néhány nap óta alig akar enni.

- Bizonyára nincs ok az aggodalomra - szól közbe

újra Sissy - ha mama úgy gondolja, hogy semmi ko-

moly veszély nincs, akkor nem kell nyugtalankod-

nunk, Ferenc József. De ha szeretnéd, itt maradok

Bécsben, amíg te Itáliába utazol, hogy mamának se-

gíthessek az ápolásban.

- Nem, nem, Sissy, ez igazán nem szükséges - tilta-

kozik a főhercegnő - a kicsinek talán csak levegővál-

tozásra lenne szüksége, és máris visszatérne az étvágya.

Elutazom vele néhány napra Bad Ischlbe.

- De mama, hiszen ez lehetetlen, önre itt Bécsben

van szükség! - mondja Ferenc József. - Nem vihet-

nénk magunkkal Zsófiát az utazásra? Az észak-olasz-

országi klíma biztos egészséges, mi a véleményed,

Sissy?

- De Ferenc József, nem gondolod, hogy a gyerek

mamánál sokkal jobb kezekben van, mint egy utazá-

son? - kérdezi Sissy szendén, magában azonban ezt

gondolja: "Na tessék, hát ez tökéletesen működik."

És valóban, rövid gondolkodás után Zsófia bele-

egyezik:

- Nem, én is azt gondolom, magatokkal vihetitek.

Az enyhébb levegő biztos jót fog neki tenni.

Így hát Sissy újra keresztülvitte az akaratát, anélkül

hogy anyósával veszekednie kellett volna.

188 189

2.

issy itáliai utazása már kezdettől nem áll jó csillagzat

alatt. Az uralkodópár késő délután érkezik Triesztbe.

A hegycsúcson, amely a város fölé magasodik, Sissy

egy percre megállítja a hintót. Innen csodálatos a kilá-

tás. A tenger ragyog a lemenő nap fényében, a trieszti

kikötőben nagy a sürgés-forgás, és egy könnyű szellő

vidáman lobogtatja az osztrák zászlókat.

- Olyan szép.itt, nem igaz? - Sissy férjéhez fordul.

De annak most kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a

gyönyörű panorámát csodálja.

- Igyekezz egy kicsit, már így is el vagyunk késve.

Holnap mindent alaposan megnézhetsz majd.

A hintók sietve gördülnek le a hegyről. A főtéren

katonai parádé és a városatyák várják őket. Sissy itt éli

át először, hogy a császárt nem fogadják mindenütt

jóindulattal. Az üdvözlés ugyan a lehető legnagyobb

tisztelettel zajlik, de a tömeg néma marad. Az emberek

kíváncsian lökdösődnek, hogy az állítólag olyan cso-

daszép császárnét láthassák, de egyetlen vivát" sem

hangzik el.

Sissy megpróbál barátságosan integetni, amikor

azonban senki sem int vissza, elbátortalanodva leen-

gedi a kezét. Kérdően néz Ferenc Józsefre, aki, úgy

tűnik, fel sem veszi ezt a hűvös fogadtatást. Sissy egé-

szen különösen érzi magát. Szorongva lép a csodálatos

hajó, a "Galeggiante" fedélzetére. A program szerint

kikötői körutazás következik, majd a hajó szalonjában

vacsora. Még Sissy is csodálkozva állapítja meg, hogy a

társaság bizony meglehetősen kicsiny. Lopva Ferenc

József közelébe férkőzik, és csendesen kérdi:

- Hol vannak a többiek?

- Milyen többiek? - súgja vissza Ferenc József.

- Nos, hát az arisztokraták! Az összes herceg és gróf,

akik máskor mindig körülöttünk tolonganak?

- Sissy, te is tuáod, hogy az olaszoknak milyen a vi-

szonyuk velünk. Az urak tüntetően kimentették ma-

gukat, hogy ezzel is bosszantsanak bennünket. De ne

törődj vele, még többször elő fog fordulni.

Sissy elgondolkodva megint a polgármesterre for-

dítja figyelmét, aki az üdvözlőbeszédet mondja, ami-

kor egyszer csak fülsüketítő csörömpölés hallatszik.

Mindenki ijedten rezzen össze, egy percre halálos

csend támad, majd mindenki ide-oda futkos. Izgatott

kiáltások hallatszanak.

- Mi történt? - Sissy dobogó szívvel kapaszkodik

Ferenc József karjába.

Váratlanul egy lakáj támolyog be a szalonból. Arca

elé szorított kezeiből vér csöpög hófehér livréjére.

- Az ég szerelmére, mi történt ezzel a szegény em-

berrel? - Sissy aggódva fut oda a szolgához, aki fojtott

hangon mormog maga elé. - Orvost kell hívni, bizo-

nyára nagy fájdalmai vannak! - Sissy idegesen megra-

gadja a hozzá legközelebb álló karját. - Rendelye el,

hogy azonnal forduljunk vissza, segítenünk kell rajta!

A polgármester óvatosan fejti le karjáról Sissy kezét.

Felséges asszony, nyugodjori meg, nem történt

semmi, csak egy kis baleset. Nincs ok az aggodalomra.

Nézze meg Felséged is, csak sok kis üvegcserép.

Sissy egy pillanatra megnyugszik, de aztán meg-

kérdezi a polgármestert:

- De hát mondja csak, mi szólt ekkorát? Csak nem

lőnek ránk?

- Csak baleset! - A férfi esküre emeli a kezét. - Ne

féljen Felséged, hiszen csak...

- Igen, mi történt, mondja hát el!

- Mi történt? - kérdezi most már Ferenc József is,

fegyelmezett hangon.

190 191

- A kurona, Felség, a korona! Vigasztalhatatlan va-

gyokt A császári korona leesett a helyéről!

Ferenc József, aki már többször volt ezen a hajón,

igen elcsodálkozik.

- Az üvegből készült császári korona? Hogyan tör-

ténhetett ez, hiszen szilárdan rögzítve volt az emel-

vényhez?

A polgármester tanácstalanul néz:

- Bocsássanak meg, kérem, magam sem tudom,

hogyan történhetett ez a felfoghatatlan baleset. Talán a

bóra? Látják, feltámadt a szél.

Valóbari, a hegyek felől friss szél fújt. Sissy hallott

már arról, hogy a bóra néhány másodperc alatt is óriási

sebességet tud elérni, és ez már sok halász életébe ke-

rült. De ez a szél még a könnyű sálat sem fújta le a vál-

láról - ugyan, hogyan tudta volna a nehéz koronát el-

mozdítani a helyéről? És ha ezek a bóraszelek vese-

delmesek, ugyan miképpen várhatják el tőle, hogy ezen

az ingó hajón költse el a vacsoráját?

Itt valami nem stimmel" - gondolja gyanakodóan,

n

és a homlokát ráncolja.

- Ha óhajtod, Sissy, rögtön megparancsolom, hogy

forduljunk vissza! - Ferenc József észrevette, mi zajlik

Sissyben. Ő is úgy érzi, valami nincs rendjén. Felesége

megkönnyebbülten bólint, így a vacsora végül is a vá-

rosháza nagytermébe lesz áthelyezve. Sissy nagyon

örül, amikor az összes esti ünnepségnek vége. Amint

egyedül marad Ferenc Józseffel, kiönti neki a szívét:

- Te elhiszed ezt a történetet a bórával? - kérdezi

nyomatékosan.

- Nos, éppenséggel lehetne, csakhogy...

- Nem is kell tovább mondanod, tudom, mire

akarsz kilyukadni. Te is úgy gondolod, ugye, hogy a

koronát szándékosan dobták le, hogy félelmet keltse-

nek bennünk?

- Talán nem használnék ilyen erős kifejezést, mint

te, de mégiscsak igazad lehet. Ez után a jeges fogadta-

tás után semmin sem csodálkozom. Azt reméltem,

hogy az olaszokat is olyan gyorsan meghódítod majd,

mint a magyarokat. Hogy megnyugodjál, van egy öt-

lctem: küldjük előre kicsi Zsófiát Velericébe, és mi

majd, amilyen gyorsan csak lehet, utazzunk utána.

Rendben van?

Sissy megkönnyebbülten sóhajt föl. Ő maga ugyan

nem fél, de a gondolat, hogy leánykájának valami baja

eshet, valósággal elborzasztja.

A következő hír már másnap kora reggel eléri őket.

A császári pár Triesztben töltendő második estéjére

tűzijátékot terveztek. A világító rakéták a városháza

egyik raktárában voltak. Az éjjel tűz ütött ki ebben a

raktárban, a lángok tomboltak, több sebesültet is kór-

házba kellett szállítani. És már megint a bórát hozták

föl mentségként.

- Ilyen sok véletlen egyszerre nem történhet!

Sissy most egyszerre igazán megijed. Azonban eb-

ben a helyzetben mutatkozik meg igazán, milyen rend-

kívüli lény a császárné. Mosolyogva, mintha mi sem

történt volna, végigcsinálja Ferenc József oldalán az

aznapi parádét, és az emberekrek sugárzóan boldog

arcát mutaija.

- Büszke vagyok rád! - suttogja a császár egy óvat-

lan pillanatban a fülébe.

- Senki se higgye, hogy félelmet tudtak kelteni

bennünk - válaszol bátran mosolyogva, noha egyálta-

lán nincs vidám kedvében.

A következő napok említésre méltó közjáték nélkül

zajlanak, a légkör azonban még mindig nagyon feszült.

Trieszt nemescsaládjai közül még mindig nem jelent

meg egyetlenegy sem a császári pár előtt, hogy tiszte-

letét tegye. Végre-valahára továbbindulnak Velencé-

192 193

be. A hintóban Ferenc József szorosan magához vonja

kimerült feleségét:

- Igazán tökéletesen viselkedtél! Épp ezért kigon-

doltam egy meglepetést neked. Nézz csak ki az abla-

kon!

- Elmaradtunk a többiektől, mit tervezel, drágám?

Már csak Weckbecker báró intója jön mögöttünk.

- Úgy gondoltam, meg kell hogy jutalmazzalak a

bátorságodért. Tudom, milyen szívesen kóborolsz is-

meretlenül. Mivel Velencében csak holnapra várnak

bennünket, azt gondoltam, örülnél neki, ha egy napra

önállósítanánk magunkat. Ráadásul pihenned is kell,

hiszen Velencében aligha lesz barátságosabb a han-

gulat.

- Micsoda jó ötlet! Nagyon örülök neki! - Sissy

lelkesen tapsol. Egy csapásra újra azzá a régi gondta-

lan, vidáman nevető kislánnyá változik, akit Ferenc

József Bad Ischlben megismert.

- Nem állhatnánk meg most rögtön? Szeretném

érezni a tenger illatát.

- Ahogy Felséged parancsolja! - Ferenc József ne-

vetve állítja meg a hintót. Nem is jut hozzá, hogy Sissyt

illendően kisegítse a kocsiból, mert felesége egyetlen

ugrással a földön terem, átfut az úton, és máris a parton

áll.

- Jöjjön hát ön. is, báró! - kiált felszabadultan.

- Sissy, ne menj olyan közel a vízhez! - akarja Fe-

renc József figyelmeztetni, de már késő. A hullámok

eláztatták Sissy utazóruháját, ez azonban őt egy csep-

pet sem zavarja. Még egy lépést tesz előre, lehajol, és

mélyen belemártja kezét a sós tengervízbe.

- Ilyen vidámnak ritkán látni Felségedet, ha meg-

engedi nekem ezt a megjegyzést - állítja Weckbecker

báró, a császár szárnysegéde, egyike azon keveseknek

akik Sissy őszinte hívei.

- Az utóbbi napok valóban nem voltak könnyűek.

Erzsébet nagyon szomorú volt a triesztiek jeges maga-

tartása miatt. De ma egyetlen szomorú gondolatot sem

tűrünk meg körünkben! Engedje meg, hogy a felesé-

gemmel egy kicsit sétáljunk a parton.

- Bármilyen gyönyörű is a tenger, nem lakunk jól

tőle - sóhajt fel Sissy egy idő után - nem tudnánk be-

térni valahová?

A következő falucskában nekiállnak tehát vendéglőt

keresni. Sissy mindenáron gyalog akar menni. Szinte

minden percben elragadtatottan kiált fel: kóbor

macskák szaladnak át előtte az úton a zegzugos ut-

cácskákban, fejük felett lóg a színes, tisztára mosott

ruha, evőeszköz csörög, valahol egy fiatalasszony va-

rázslatos dallamot énekel.

- Hallgasd csak, ide színesen bemennék. Az "oste-

ria" szó vendégfogadót jelent, nemde?

Egy alacsony, fehérre meszelt ház mellett néhány

asztal áll a szabadban, piros-fehér kockás abroszokkal

letakarva. Szőlőlugas borít rájuk kellemes, hűs árnyé-

kot.

- Ha gondolod... dp nem túl piszkos itt? - Ferenc

József csak vonakodva jön közelebb, de Sissy már he-

lyet is foglalt.

Weckbecker báró, mivel ő beszél egy keveset ola-

szul, feladja a réndelést a kedves fiatalasszonynak,

- Mi lesz ebédre? - kérdezi Sissy kíváncsian.

- Meglepetés lesz, Felség. De biztos vagyok benne,

hogy ízleni fog! - A báró csendesen mosolyog magá-

ban.

Nem sokkal.később visszajön a vendéglősné három

tányérral. Mint a vízfolyás, beszél Sissyhez, és barát-

ságosan bólingat hozzá.

- Mit mondott?

Weckbecker báró segít:

194 195

-Ha felséged megengedi, a hölgy úgy gondolja,

hogy felséged túl sovány, és sokat kellene ennie. Ép-

pen ezért különlegesen nagy adagot hozott Felséged-

nek.

Sissy vidáman felnevet:

- Hát így áll a dolog! Tehát fel akarnak itt hízlalni!

Mondd, Ferenc József, mit beszéltél meg a báróval?

Egyébként pedig, kedves barátom,. igencsak kínos

helyzetbe hozott. Vagy talán elfelejtette, hogy én még

életemben nem ettem spagettit?

- Felség, odavagyok, ez valóban az én hibám! -

A szárnysegéd valósággal belesápad.

De Sissy rögtön megnyugtatja:

- Hagyja csak, hiszen csak tréfáltam, egyáltalán nem

kellemetlen számomra, ha ön oktat valamire.

- Be kell vallanom, ezen a téren én sem vagyok va-

lami tapasztalt - szól közbe Ferenc József is. - Raj-

ta, báró, mutassa hát meg nekünk, mit tanult a tanul-

mányútjain Itáliában!

Sissy folyton félrenyel a nevetéstől: ez a spagetti se-

hogy sem akar a villákon maradni: Csak amikor a ka-

nalat is segítségül hívja, akkor tesz gyors előrehaladást.

- Var egy ötletem! Ha visszaértünk Bécsbe, adunk

majd egy nagy itáliai estélyt. És tudod, mi lesz majd

vacsorára, Ferenc József? Nem? Pedig nagyon egy-

szerű: spagetti, rengeteg paradicsomszósszal! Azokat

az arcokat szeretném én látni! Fogadjunk, hogy egyet-

len udvarhölgy sem fogja házunkat paradicsomfoltok

nélkül elhagyni!

A fogadósnő megint hozzájuk lép, elégedetten pil-

lant Sissy üres tányérjára, és ropogós, friss salátát

szolgál fel. Azután még firiom gyönge csirkehús kö-

vetkezik, amelyet bazsalikommal és majoránnával fű-

szereztek. A sajt után Sissy sóhajtva dől hátra a székén.

- A tengeri levegő nemcsak a lányunknak, de neked

196

is meghozta a jó étvágyat! Otthon néha csak csipe-

getsz, mint egy veréb! - örül Ferenc József. - Most

pedig keressünk egy árnyékos, félreeső helyet a parton.

Weckbecker és én elszívunk egy szivart, te pedig szu-

nyókálhatsz egy kicsit. Azután tovább kell indulnunk.

Túlságosan gyorsan repül el ez a csodaszép nap.

Már este csatlakozik a három szökevény a társasághoz,

akik már Mestrében, Velence elővárosában várnak.

Sissy fáradtan dől az ágyába.

A lagúnavárosban hetek óta lázas készülődés folyt a

császár fogadására. A királyi palotát rendbe hozták, de

itt is történt néhány különös dolog. Például kicserélték

a függönyöket és a bútorok kárpitját, mégpedig a Mo-

narchia tiszteletére piros és fehér szövetet használtak.

Hanem a helyreállítási munkák során ez a két szín hir-

telen kifogyott, sehol sem volt található. Így hát úgy

döntöttek, a hiányzó helyeken zöld szövetet fognak

használni. így azonban a termek az itáliai trikolór szí-

neiben pompáztak. Talán véletlen? Vagy utalás arra,

hogy az olasz tartományok is szeretnének szabadulni a

Habsburgok uralma alól?

A császári pár hajóval érkezik. A hatóságokmindent

megtettek, hogy lehetőleg fényes fogadtatás látszatát

keltsék. De a lakosság itt is mély hallgatásba burko-

lódzik, amikor Sissy és Ferenc József átvágnak a Szerit

Márk téren. A császári párt a palotához gondolával vi-

szik. A palota előcsarnokában néhány tekintélyes pol-

gár áll, hogy a császár előtt tisztelegjen, de az arisztok-

rata családok nem jelennek meg.

Amikor egyedül maradnak, Sissy elindul a palotá-

ban körülnézni.

"Milyen nedves és nyirkos itt minden - bösszanko-

dik - a kis Zsófia biztos meg fog fázni. Meg is kérde-

zem rögtön Ferenc Józsefet, nem lehetne-e őt máshol

elszállásolni."

19?

Sissy azonban nem ismeri ki magát a szobák labi-

rintusában, eltéved a végtelen folyosók hosszú során.

Néhány perc múlva hangosan kiált Ferenc József után,

szorongva füleli, érkezik-e válasz, de minden csendes.

Sissy ide-oda bolyong, nyitogatja az ajtókat egymás

után, közben felfedezi, hogy a velenceiek bizony nem

sok gondot fordítottak a berendezésre. Csak néhány

termet állítottak igazán helyre, a többiek elhagyatottan

burkolódznak félhomályba. Még a pókhálókat sem

szedték le.

Végre Sissy megtalálja a hálószobáját. Esterházy gróf

nő éppen a nagy utazóládák kicsomagolását ellenőrzi.

Afelett való örömében, hogy végre ismert arcot lát,

Sissy barátságosan kérdi tőle:

- Hogy tetszik önnek Velence, grófnő?

Úgy tűnik, Sissy első udvarhölgye sem érzi magát

túlságosan jól:

- A város, Felség, varázslatos. De az emberek meg-

lehetősen tartózkodóak.

- Hogyan tudnám őket elvcsalogatni a csigaházuk-

ból? Ön az efféle kérdésekben sokkal több tapaszta-

lattal bír, mint én - hízeleg egy kicsit a császárné.

- Lehetne egy fogadást adni - veti fel tűnődve a

grófnő. - Ha Felséged személyesen hív meg minden-

kit, bizonyára senki sem merészel majd távol maradni.

Az ünnepség során pedig talán lesz alkalom kapcso-

latok teremtésére. Felségednek azonban nem szabad

engedni, hogy észrevegyék, mennyire kívánja az is-

merkedést. Az itáliaiak érezzék csak, hogy ők a Mo-

narchia alattvalói. A népnek nem szabad gőgösnek

lennie.

Már néhány nap múlva megrendezik ezt az estélyt.

Akik eljöttek, soká nem fogják elfeledni...

3.

Még így is nagyon sok család kimentette magát, köz-

tük a Pisaniak is, ezzel szemben eljöttek a Dolfinek, a

Giustinian család tagjai és mások. Ahhoz, hogy a csá-

szári palota kapujához érjenek, ki kellett szállniuk a

gondoláikból, és még körülbelül kétszáz lépést kellett

megtenniük gyalog. Az ünnepség estéjén dühös em-

bertömeg gyűlt össze ezen a kis téren. A nagy neveket

viselő szép hölgyek és urak kénytelenek voltak átvágni

ezen a tömegen, amely szidta és sértegette őket. A la-

kosság.dühös, amiért a nemesek elfogadták a meghí-

vást, és nem bojkottálták az estélyt. Az este eleve na-

gyon rossz hangulatban kezdődik, az egész palotában

jeges légkör uralkodik. Sissy mosolyoghat, amennyit

csak akar - a vendégek elutasítóak maradnak. A csá-

szárné gyorsan megtanult néhány olasz mondatot, de

még ez az igyekezete sem arat elismerést. Egyetlenegy

vendég sem marad egy perccel sem tovább, mint

amennyit az udvariasság előír. Sissy és Ferenc József

nemsokára egyedül állnak ott, és bizony meglehetősen

zavart arcot vágnak.

- Nos, felkészítettél valami ilyesmire, tehát nem

csodálkoztam igazán. Nem lehetne kitalálni valamit,

hogy megfordítsuk a hangulatot? - kérdezi Sissy a

férjétől.

- Ez bizony elég nehéz lesz. Tudod, szeretnék ki-

békülni Itáliával, de nem teljesíthetem az összes köve-

telésüket. Nem mutathatom magam túlságosan enge-

dékenynek.

- Nem lehetne megint amnesztiát adni? Magyar-

országon segített ez a gesztus. Ezzel nem mondasz le

semmiről, de az olaszok mégis érzik, hogy jóindulattal

vagy irántuk - javasolja Sissy.

- Kedves kicsi asszonyom, ez valóban kitűnő ötlet.

198 - 199

Már holnap reggel megbeszélem Weckbeckerrel

Most viszont sétáljunk még egy keveset, az este olyan

enyhe, és még egyáltalán nincs késő. Nem akarsz átöl-

tözni? Ha gondolával megyünk, összegyűrődik az es-

télyi ruhád. Egyébként meg kell mondanom, hogy a

konfliktusok ellenére téged mindenki csodált. Szép-

ségednek senki sem tud éllenállni!

Sissy besiet a szobájába, hogy átöltöztessék. Eköz-

ben Esterházy grófnővel találkozik.

- Legyen óvatos; Felség. Már meglehetősen sötét

van. Ki tudja, mi történhet ezekben a szűk kis utcács-

kákban?

- De grófnő! - nevet Sissy gondtalanul. - Az ola-

szok azért talán nem gyűlölnek bennünket annyira,

hogy merényletet terveznének ellenünk!

A fiatal pár kéz a kézben sétál a Szent Márk téren,

ahol még zajlik az élet. Fiatal zenészek kis csoportja

játszik, a kávéházak elé asztalokat állítottak, az embe-

rek békésen beszélgetve ülnek kint a szabadban.

Ekkor egy embercsoportból hirtelen kiválik egy

férfi, és kettőjük felé igyekszik. Néhány mély meghaj-

lás után folyékony németséggel kézd könyörögni:

- Felség, kérem, hallgasson meg, csak egy percet

kérek Felségedtől!

Ferenc József már bosszankodva tovább kar lépni,

de Sissy megragadja a karját, és így szöl:

- Engedd, hogy elmondja a kérését, hiszen nem

sietünk sehová.

Az olasz - egy Jura nevezetű, kvietált katonatiszt -

hálásari pillant Sissyre, és belekezd a történetébe:

- Felség, szegény öregember vagyok, és most még a

nyugdíjamat is elveszítettem. Nem tudom, miből fo-

gok tnegélni.

- Hogyan történhetett ez? - érdeklődik Sissy rész-

véttel.

- Felség, be kell vallanom, részt vettem a kilenc év-

vel ezelőtti forradalomban. Bőségesen megfizettem

már ezért, és ma már mélyen bánom akkori viselkedé-

semet. Ráadásul emiatt az őrnagyi nyugdíjamat is

megvonták.

- Nem tehetnénk valamit ezért a férfiért? - néz

Sissy kérdően a férjére, aki gyors döntést hoz:

- Hozzon nekem holnap egy kérvényt, megígérem,

személyesen fogok foglalkozni az üggyel.

Jura meghajol, és kételkedésének.ad hangot:

- Nem fognak Felséged elé engedni.

- Emiatt ne csináljon magának gondot, odaadom a

kesztyűmet, és ha holnap reggel bemutatja az őrszem-

nek,, beengedik majd a palotába - találja meg Sissy

gyorsan a megoldást.

Az idős ember arcán örömsugár fut végig.

- Felség, legalázatosabban köszönöm nagy jóságát.

Amint továbbmennek, Ferenc József megszólal:

- Nagyon kedves voltál az őrnagyhoz. tulajdon-

képpen nem lenne szabad kivételeket tennerri: Az ilyen

esetek híre ugyanis gyorsan elterjed, és aztán már nem

fogunk tudni kilépni az utcára anélkül, hogy kérvé-

nyezők ne rohannának meg bennünket.

- Igaz, de annyira megsajnáltam! És éppen az imént

beszéltünk arról, hogyan lehetnénk barátságosabbak

az olaszokhoz. Úgy gondolom, ez éppen jó alkalom

volt erre is, vagy nem?

- Nahát, néha azokell gondolnom, sokkal diploma-

tikusabb vagy, mint én. Én bizonyára arra utasítottam

volna ezt a férfit, hogy járja csak be a hivatalos utat.

- Látod, végül mégiscsak jó császárné válik belő-

lem! - ugratta Sissy a férjét. - Most pedig, ha bele-

egyezel, menjünk és keressük meg a Teatro Fenicét.

Holnap este meg vagyunk híva egy előadásra, de akkor

bizonyára megint rengeteg ember áll majd előtte, úgy-

200 201

hogy nem tudom megnézni magamnak az épületet.

Ezenkívül áz sincs ellenemre, hogy egy kicsit sétál-

junk. Utazásainkban az az egyetlen bosszantó dolog,

hogy nem tudom a lovaimat magammal hozni. A napi

lovaglás nagyon hiányzik.

- Megint túlzol, kedvesem. Magyarországon igazán

volt elég lehetőséged a lovas kirándulásra. De hát kép-

zeld el, hogyan tudnál lovagolni Velencében! Itt csak

egy tengeri csikó hátára pattanhatnál fel! Egyébként

pedig biztos vagyok benne, hogy meglesz a kívánt sé-

tád, mert bár voltam már néhányszor itt, de eddig még

mindig eltévedtem.

Valóban nem találják meg azonnal a színházat, egy

darabig bölyonganak a zegzugos utcácskákon. Néha,

amikor Ferenc József már azt hiszi, megtalálta az utat,

egy csatorná partján lyukadnak ki, ahol nem vezet át

híd. Nincs más hátra, mint megfordulni, és újra kez-

deni a keresést. Sissy nem panaszkodik, ő sem tudja

kivonni magát a város varázsereje alól. Csak a klíma

fárasztja egy kicsit. Már napok óta levertnek érzi ma-

gát. "Remélem, nem leszek beteg - gondolja a séta so-

rán. - Ferenc József legalább karácsonyig szeretne itt

maradni. Egyedül pedig semmiképpen sem akarok

visszautazni Bécsbe..."

Következő este, amikor Ferenc József és Sissy be-

lépnek a Teatro Fenicében a páholyukba, nem hisznek

a szemüknek. A színház az utolsó székig tele van: az

összes család, akik eddig nem mutatkoztak, most

megjelent. Úgy tűnik, a Jura őrnaggyal történteknek

híre ment. Minden vendég feláll a helyéről, és hango-

san tapsol a császári párnak. Sissy elpirul az örömtől,

annyira boldog a rokonszenv-megnyilvánulástól, és

ezt még a másnapi újságokban is megjegyzik.

Most már megy minden, mint a karikacsapás. Fe-

renc József nemcsak amnesztiát ad, hanem visszaadja a

politikai menekültek lefoglalt birtokait is a családta-

goknak. Az utcán az emberek örömmel üdvözlik a

császári párt, és egyszerre csak úgy záporoznak a meg-

hívások. Még az első udvarhölgy is nagyon elégedett a

különben oly önfejű császárnéval. Sissy minden dél-

után szorgalmasan fogadja az előkelő patríciuscsaládok

hölgytagjait, és rendkívül kedvesen és szeretetremél-

tóan cseveg velük. Ezekkel a természetüknél fogva vi-

dám emberekkel sokkal jobban megtalálja a hangot,

mint a bécsiekkel. Még a beszédtémák sem fogynak el.

Sissyt minden érdekli, ami Velencében történik, a

legrövidebb időn belül megismeri a város történel-

mét, és akkor is fülel, amikor a Monarchiával kapcso-

latos politikai viszonyokról van szó. Olasztudása nap-

ról napra gyarapodik. Néha látni lehet, ahogy nyelv-

tanárával egy gondolában ülve a szigetek körül ide-oda

utazgat.

A kárácsonyesti ünnepségek kisebb nehézségekbe

ütköznek. Sissy ragaszkodik a karácsonyfához, de Ve-

lencében a fenyőfa különlegességnek szám Ekkor a

polgármester azt javasolja, hozassanak egy kis fenyőfát

a botanikus kert faiskolájából. Sissy a segítőkész em-

bernek hálája jeléül nemsokára értékes ajándékot ad:

egyenesen Bécsből hozat számára egy Augarten-por-

celánkészletet.

- Legjobb lesz, ha egymásnak nem ajándékozunk

most semmit, Ferenc József, de szeretném a kará-

csonyt most az egyszer úgy megünnepelni, ahogyan

otthon szoktuk. A szüleink sem adtak nekünk drága

ajándékokat, a karácsonyesték mégis mindig csoda-

szépek és békések voltak.

- Tudom, Sissy, emlékszem, hiszen jegyességünk

alatt egyszer éppen a karácsonyi ünnepek alatt láto-

gattalak meg. Igen, igazad van. Ne rendezzünk olyan

pompás ünnepséget, mint Bécsben, inkább töltsünk el

202 203

egy kellemes, nyugodt estét. De Weckbeckert és a

grófnőt meg kell hívnunk, ugye, nincs ellenedre?

- Dehogy, ők ketten se töltsék a szentestét egyedül.

Különben is, a báró már majdhogynem a családhoz

tartozik. Esterházy grófnővel pedig mintha egy kicsit

jobban megértenénk egymást. Azt hiszem, neki is

egészen jót tesz, ha nincsen anyád közelében... jaj!

Ijedten kapja Sissy a szája elé a kezét. Vajon Ferenc

József megharagszik rá ezért? De a császár egy mo-

sollyal napirendre tér afölött, ami felesége száján ki-

szaladt, és így szól:

- Újra írnunk kellene mamának, ne felejtsd el, kér-

lek. Most pedig gyerünk, díszítsük fel a fát, hogy

meglephessük a vendégeinket!

Sissy örömmel fogadja a javaslatot, és utasítja a ko-

morriáját, hogy hozzák be a karácsonyfadíszeket. A

csillogó gömbök láttán arca megnyúlik. -

- Így nem tetszik nekem! Figyelj csak, ha segítesz

szalmacsillagokat csinálni, akkor elküldök valakit, aki

beszerzi, amire szükségünk lenne hozzá!

- Jól van, ha gondolod, én beleegyezem, de figyel-

meztetlek, néha nagyon ügyetlen vagyok.

- Majdcsak készen leszünk, hiszen előttürik az egész

délután. Itt találkozunk két óra múlva, jó? Azt hiszem

inkább magam megyek bevásárolni.

A velenceiek igencsak csodálkoznak, amikor látják,

hogy császárnéjuk az egyik üzletből a másikba siet:

Kíváncsian érdeklődnek; mit vásárolt. Ugyan mit fog

majd kezdeni a szalmával és vékony madzaggal?

Sissy nemsokára visszaér, és utasítja Ferenc Józse-

fet, hogy mit hogyan csináljon:

- Először át kell hurkolni a fonalat az almán, aztán

csomót kell kötni, és egy hosszú fület is hagyjál, hogy

az almát fel lehessen akasztani az ágakra. Én közben

felvágom a megfelelő nagyságra a szalmát.

Ferenc Józsefnek bizony nem csekély munkájába

kerül ez. A vékony fonalak újra meg újra kicsúsznak a

kezéből. De azért lassacskán már egész sor alma him-

bálódzik a fán.

- Úgy, és most elég! Most nekem segíts a csilla-

gocskáknál! Én összerakom a szalmákat, ahogy kell,,te

jó szorosan csavard köréjük a fonalat, ott, ahol keresz-

teződnek.

Sissy az egyik szalmaszálat a másikra helyezi, míg

egy vastag, széles csillag nem keletkezik.

- Most csináld a csomót - szólítja fel Ferenc Józse-

fet, amikor kész.

Engedelmesen csomózza a császár a szálakat, de nem

tudja elég szorosan meghúzni, így a szalmák folyton

újra kicsúsznak a kis hurkon.

- Jaj, jaj, most újra elölről kezdhetjük az egészet!

Legközelebb, kérem, jobban húzd meg a csoinót, kü-

lönben még holnap este is itt fogunk ülni.

Sissy boszorkányos ügyességgel újra összerakja a

szalmacsillagot, most jobban is sikerül. Egy óra múlva

a fa igazán karácsonyiasan fest..

- Most már csak a gyertyákat kell fölerősítenünk.

Te rakd a pirosakat, én meg a fehéreket.

Kicsit fáradtan, de nagyon büszkén lép hátra Sissy

ésferenc József, hogy művüket megszemléljék.

- Nagyon szép lett a fa! - dicséri a császár a felesé-

gét. -Most pedig már mehetünk is átöltözni. A grófnőt

és a bárót nyolc órára hívtam.

Sissy igyekszik, és nemsokára fut már le a szalonba.

Egy perccel nyolc óra előtt csilingel a kis harangocs-

kával, és kinyitja a nagy szárnyas ajtót. Ferenc József, a

két vendég és kis Zsófia belép. Sissy az összes többi

lámpát és gyertyát eloltotta, csak a karácsonyfa világít.

- Boldog karácsonyt! - kívánja kedvesen.

- Micsoda gyönyörű karácsonyfa! - szalad ki Es-

204 205

terházy grófnő száján akaratlanul is. - És milyen szo-

katlanul díszítették...

- Sissy ötlete volt - magyarázza Ferenc József

büszkén. - Én meg segítettem neki.

-Az első udvarhölgy elképed. Amióta Itáliában van-

nak a császárnéval, meg kell állapítania, hogy Sissy

valóban igen rokonszenves és megnyerő egyéniség.

"Talán Zsófia főhercegnő túlságosan szigorúan bánik

vele - gondolja magában. - Nem mondhatom, hogy

hiányozna a fiatal császárnéból a jóakarat. A nyilvá-

riosság előtt is nagyon méltóságteljesen tud már fel-

lépni. És azt, hogy még a karácsonyfáról is ő gondos-

kodik, egészen különlegesen kedves dolognak tartom.

Csak kedvező dolgokat jelenthetek róla Bécsbe."

Az asztalnál élénk beszélgetés alakul ki. Természe-

tesen azért a karácsonyeste nem telik el ajándékozás

nélkül, most mindenki a kis Zsófiára figyel.

A velenceiek is küldtek ajándékokat. Sissy meg

van hatódva a figyelmességtől, és most kifaggatja Fe-

renc Józsefet, mi az oka az itáliaiak lázongásának.

Weckbecker báró és Esterházy grófnő Ferenc Józseffel

azonos véleményen van, így aztán nemsokára heves

vita alakul ki. Sissy ugyanis úgy véli, nem kellene a

gyeplőt ennyire feszesen tartani. Az első udvarhölgy

megütközik Sissy liberális beállítottságán, de azért

meg kell adnia, hogy a császárné szavaiban van némi

igazság.

Az újévet még Velencében töltik, csak azután in-

dulnak tovább. Észak-Itáliában közben már elterjedt a

hír, hogy a csinos császárnőnek mekkora befolyása van

Ferenc Józsefre. Sissyt mindenütt éltetik, a császárral

szemben azonban tartózkodóak. A helyzet még távol-

ról sincs megmentve: az egyszerű falusi lakosság ugyan

már sokkal barátságosabb, de a patríciuskörök és a ne-

mesi családok még mindig hűvösek. Vicenzában pél-

206

dául csak két arisztokrata hölgy mutattatja be magát

Sissynek. Veronában ugyan nagyon szívélyesen fo-

gadják az uralkodópárt, de itt is történik egy kínos eset.

Sissy megtudja, hogy január 9-én van a nemzeti

ünnepük, és rábírja Ferenc Józsefet, hogy szakítsák

meg itt az utazást.

- Nem gondolod, hogy áz olaszok barátságos gesztus-

ként értékelnék, hogy ha részt vennénk a Bacchanali

dei gnocchin? Hiszen nem sietünk annyira Milánóba.

Ferenc József beleegyezik, így hát megjeiennek

mindketten ezen a nemzeti ünnepen, amelyen egyebek

között az a szokás, hogy egymást "gnocchi"-val, vagyis

tésztagombóccal etetik meg az emberek. Sissy és Fe-

renc József éppen helyet foglalt a megközelíthetetlen-

ség hírében álló helytartó, Jordis báró mellett, amikor

a tömeg éljenezve az ünnepi páholyhoz közelít. Egy

parasztlányka a többiek lelkes kiáltozásaitól feltüzelve

átmászik a korláton, odalép a helytartóhoz, kezével

belemarkol a karján tartott nagy tál gombócba, és meg-

játszott alázatossággal kínálja meg Jordis bárót az étel-

lel. A helytartó rettenetesen kínosan érzi magát, de

megadóan tűri, hogy megetessék. Ferenc József so-

molyog, hiszen ismeri helytartója gőgösségét. Egy pil-

lanat múlva azonban torkán akad a nevetés...

A tömeg nevetésétől felbátorodva a lány most Fe-

renc Józsefhez lép. Sissynek is ajkára fagy a mosoly,

gyors döntéssel kiveszi a hamiskásan mosolygó lány

kezéből a gombócot, és ő maga kínálja meg vele Ferenc

Józsefet. A császár nem akarja megbántani népét, így

bátran lenyel néhány apró gombócot. Az ünnepség

muzsikával és tánccal folytatódik, de Sissy és Ferenc

József nemsokára kimenti magát, és visszavonul.

Milánóban a hangulat sokkal jegesebb és elutasí-

tóbb. Az egyszerű lakosság is vonakodik megjelenni a

császári pár üdvözlésén. A városi hivatal súlyos bün-

207

tetéssey fényegetőzik, és amikor ez sem segít semmit,

úgy dönrenek, hogy mindenki, aki hajlandó felvonulni

az út mentén, egy lírát kap. Ezenkívül közhírré teszik,

hogy a császár általános amnesztiát ad majd, és csök-

kenteni fogja az adókat.

Amikor Sissy és Ferenc József megérkezik a város-

a, az utak egészen a palotáig valóban zsúfoltak.

sakhogy.a bevonulást fagyos hallgatás kíséri. Még a

rendőrség is tehetetlen, semmilyen parancsra nem

hajlandók az emberek újongani és éljenezni. A balko-

nokról, amelyek szintén a városi közigazgatás paran-

csára népesültek csak be, egyetlen zászló sem lengedez.

A császári pár nyomott hangulatban szenvedi végig az

üdvözlési ceremóniát, és a lehető leghamarabb vissza-

vonul. Sissy, akinek igen finom beleérző képessége

van, azonnal rájön, hogy ebben a városban lesz a leg-

nehezebb dolguk. Ferenc József sokkal bizakodóbb:

- Várjál csak, nemsokára barátságosabbak lesznek

irántunk a milánóiak is. Amilyen hamar csak lehet, ki-

hirdetem az amnesztiát. A tábornokaim ugyan mind

ellenzik, de ez a módszer általában sikeres.

Sissy továbbra is kételkedik. Hogy mennyire igaza

van, még aznap este kiderül a milánói operában, a

Scalában. A hatóságok minden igyekezetükkel azon

voltak, hogy a hatalmas színházat megtöltsék. Minden

páholytulajdonosnak jelentenie kellett, hogy igénybe

veszi-e ezen az estén a páholyát. Ha nem, hivatalno-

kakat és katonatiszteket hívták meg. De a milánói

arisztokrácia szeretné a császárpárt vérig sérteni. Azt

jelentik, hogy igénybe veszik a páholyukat, de aki este

megjelenik az előadáson, azok nem az arisztokraták,

hanem a szolgáik. És még ezek az emberek sem haj-

landók Ferenc Józsefet és Sissyt éltetni.

Még amikor az adócsökkentést bejelentik, akkor

sem áll be a remélt fordulat. Ellenkezőleg, átlátnak a

császár lekenyerezési szándékán, és megvetéssel vi-

szonozzák. A milánói helytartónak nem marad más

választása, mint hogy a további koncertekre és más hi-

vatalos alkalmakra a polgárságból hív meg hölgyeket és

urakat. De ők is lemondanak a megtiszteltetésről.

Ha Sissy kikocsizik a palotából, a járókelők nem-

hogy nem emelnek kalapot előtte, hanem még csak

nem is köszöntik. A császárné lassacskán visszavágyik

Bécsbe. A nyilvánvaló sikertelenség miatt, és már elege

van fogadásokból is, amelyek arra kényszerítik, hogy

folyton átöltözzön és az ékszereit viselje. Végre már-

ciusban hazaindulnak.

Sissy és Ferenc József viharosan üdvözlik Gizella

babájukat. A szülők azonban csaknem fél évig távol

voltak, és Gizella közben teljesen a nagymamához

szokott. Zsófiát is, aki az utazáson egészen megerő-

södött, rögtön oltalma alá veszi Zsófia főhercegnő.

Bár Sissy az utazás vége felé már nagyon unatkozott,

nem találja a helyét Bécsben sem. Itáliában legalább

saját maga ura volt, de itt Zsófia megint minden lépé-

sét figyeli vagy fngyelteti. Amilyen gyakran csak tud,

Sissy elmenekül a Hoftburgból.

4.

Ferenc József gondterhelten és aggódva figyeli, hogy

Sissy megint begubódzik. Most jóformán csak az álla-

taival foglalkozik, vett két kutyát, és folyton velük sé-

tál. Ferenc József egyáltalán nincs elragadtatva attól,

hogy a két terrier mindenhová követi Sissyt. Gyakran

esik az eső, és amikor a vizes kutyák elterülnek a kan-

dalló előtt, bizony nem túl kellemes illatot árasztanak.

A császár mégsem szól egy szót sem. Sissy olyan töké-

208 209

letesen viselkedett Itáliában, annyit segített, hogy

most egyetlen kérését sem tudja megtagadni.

Egyébként Sissy egyre gyakrabban panaszkodik

fejfájásról, és azt állítja,.. hogy a friss, szabad levegőn

sokkal jobban érzi magát, mint a Burg fojtó levegőjű

termeiben. A fűtés még mindig nem működik rende-

sen, így egyes termekbén kegyetlenül hideg van, míg

esetleg épp a mellette levőben fullasztó hőség. A fáj-

dalmakat azonban Sissy csodálatos dús, hosszú haja is

okozza, amely már a derekán is túl ér. Naponta kétszer

kell ezt a pompás hajat átkefélni, és a fodrásznő utána

szoros copfba fonja. Néha, hogy kicsit megkönnyeb-

büljön, Sissy nyitva hagyja a haját, szabadon engedi

vállára és hátára omlani, Zsófia azonban nagyon el-

lenzi, hogy menye így jelenjen meg a nyilvánosság

előtt. Sissy kiagyalt hát egy szerkezetet, amelyet akkor

használ, ha fejfájása túlságosan erős. A mennyezetre

hosszan lelógó fonalakat erősíttetett, és ezekre akasztja

fel nehéz, hosszú cop azt.

A ruhái is szorítanak. Sissy valóban majdhogynem

sovány, mégis minden reggel befűzik a nagyon szoros

fűzőbe, amely alig engedi levegőhöz jutni. Ehhez jön

még az éppen divatos rendkívül széles kr:nolin. A me-

revítőpántokat belevarrják a szoknyákba, ezek üléskor

borzalmasan nyomnak. Sissy jobban szereti azokat a

ruhákat, amelyek úgy vannak szabva, mint a lovagló-

ruhája, tehát mozgási szabadságot engednek. A cso-

dálatos ékszerek is sokszor hetekig hevernek tokjaik-

ban.

Az Itáliából történt visszatérése után az arisztokrata

hölgyek újra élni kívánnak azon jogukkal, hogy részt

vehessenek a császárné kihallgatásán, azaz a cercle-en.

Sissy még mindig irtózik ettől a minden délutáni kö-

telességétől, de mivel most olyan sokáig nem volt

Bécsben, kénytelen teljesíteni ezt a feladatát. Persze

210

nem jelenhet meg egyszerűen öltözve, előtte órák

hosszat csinosítják.

Az etikett pontosan előírja, ki vehet részt egy ilyen

cercle-en. Aki nem rokona a huszonhárom nagy oszt-

rák arisztokrata családnak, annak nem sok esélye van,

hogy bejusson ebbe a körbe. Mivel ezek a hölgyek na-

ponta találkoznak egymással, a beszédtémák a családi

ügyekre korlátozódnak. Sissyt azonban ez egyáltalán

nem érdekli. Ő nagyon szívesen beszélgetnp minden-

kivel, aki neki tetszik, de természetesen nem tehet ki-

vételt. A rokonokról és ismerősökről való pletykálko-

dás már csak azért sem érinti, mert ő nem ebbena kör-

ben nőtt föl, csak házassága révén került bele. Ezt a

"hibáját" nagyon gyakran éreztetik Sissyvel. Őt azon-

ban a fennhéjázó fontoskodás egyáltalán nem hatja

meg. Néhány nap múlva már nem jelenik meg; és az

arisztokrata dámák sokatmondó mosollyal fogadják a

hírt, hogy megint fejfájása miatt kell kimentenie ma-

gát. Sissy ugyan gyakran hivatkozik erre, de még Zsó-

fia is kénytelen észrevenni és elismerni, hogy menye

aggasztóan sápadt. Sissy, aki nagyon vigyáz az alakjá-

ra, radikális fogyókúrába kezdett. Az utazás során fel-

szedett néhány kilót, és most azon igyekszik, hogy mi-

nél hamarabb visszafogyjon. Ez a kúra egyáltalán nem

szükséges: Sissy rendkívül bájos, és cseppet sem telt

meg az alakja. De most páni félelem gyötri a túlsúlytól.

Ferenc József szeretne megint Magyarországra

utazni, és elhatározza, hogy feleségét is magával viszi.

Zsófia főhercegnő először tiltakozik:

- Nem szívesen látják az emberek, ha a császárné

olyan gyakran van távol. Sissy itt maradhatna Bécs-

ben, hogy téged képviseljen, amíg nem leszel itthon.

Ráadásul úgy látom, túlságosan összebarátkozott a

magyarokkal, és ez egyáltalán nem tetszik nekem. At-

211

tól is félek, rábeszél majd, hogy engedményeket tegyél

a magyaroknak.

- De mama, hiszen ön is tudja, milyen kedvezően

fogadják Sissyt a korona országaiban. Itáliában is sok

jót tett, nagyon örültem, hogy ott volt velem. A leg-

fontosabb azonban az, hogy újra erőre kapjon, a leve-

gőváltozás erre éppen megfelelő lenne. Kis Zsófiának

is jót tenne a klímaváltozás.

Sissy semmit sem tud erről a beszélgetésről. Mos-

tanában gyakran van Luxenburgban, sokat lovagol, és

időnként meglátogat egy-egy kórházat. Nem szeretné,

ha azt mondanák róla, hogy megfeledkezik a köteles-

ségeiről, és ha már az arisztokráciával nem tudott ösz-

szebarátkózni, szeretne legalább népével törődni. Va-

lóban, nóha sikerül enyhítenie a legnagyobb nyomo-

rúságon. Gyakran tesz látogatást népkonyhákon is,

ahol rendkívül olcsón vagy ingyen osztanak a szegény:

embereknek meleg ételt. Az ennivaló persze nem túl

ízletes. Sissy egyszer az egyik szakácsot szörnyű za--

varba hozza, amikor megkóstolja a levesét:

- Az ég szerelmére! - háborodik fel. - Ki eszi mega

ezt az ételt? Azok a szegény emberek, akik idejönnek;

valószínűleg mind betegek. És nekik adják ezt a sze-

metet? Nem csoda, hogy olyan sok a beteg Bécsben::.

- Felség - próbál a szakács védekezni és magyaráz-

kodni - nem az én hibám, higgye el Felséged! Annyir

kevés pénz áll a rendelkezésemre, hogy nem tudok en

nél jobbat kínálni.

Sissy most már kíváncsi lett:

- Kérem, mondjon el mindent szégyenkezés nélkül

- szólítja fel a szakácsot.

Az összeszedi a bátorságát, hiszen már annyi minrt

dent hallott a császárné jóságáról, hogy elősorolja

gondjait:

- Felség, nem tudok friss árut venni, ehhez túl kév

212

a pénzem. Csak amikor a zöldség már napok óta hever

a piacon, akkor ad ák a kereskedők olcsóbban. De hát

nézzen csak ide! A salátalevelek félig rohadtak, a ke-

nyér kőkemén.

- Jóember, megígérem önnek, hogy ezen változtatni

fogunk. Kérem, küldjön valakit a kastélyba egy költ-

ségtervvel, körülbelül mennyi pérízre lenne szüksége

ahhoz, hogy egészséges és ízletes ételeket tudjon főzni.

Gondoskodni fogok róla, hogy a népkonyhák támoga-

tása jelentősen nőjön!

Este elbeszéli Ferenc Józsefnek, milyen élményei

voltak aznap:

- A leg sürgősebben változtatnod kell ezen a hely-

zeten. Valóban senkitől sem lenne szabad megkívánni,

hogy ilyen ételt egyen. Szegény ördögöket szívem

mélyéből sajnálom.

A császár is fel van háborodva:

- Sissy, erről semmit sem tudtam! Megígérem ne-

ked, hogy tenni fogok valamit, amint a költségtervezet

megérkezik. Milyen jó, hogy ezeket a feladatokat le-

veszed a vállamról. Nekem soha nincs időm, hogy

ilyen dolgokkal foglalkozzam.

- Ez nem egészen igaz, azt hiszem. A szakács azt

mondta nekem, hogy már egyszer küldött neked kér-

vényt.

- Nem létezik! Sohasem láttam ilyesféle kérvényt.

De az is lehet, hogy az előszobámban valaki úgy gon-

dolta, hogy ez az ügy túlságosan jelentéktelen ahhoz,

hogy én magam foglalkozzam vele. Talán nem akartak

ezzel is terhelni.

- Ami azt illeti, én úgy gondolom, egyáltalán nem

jelentéktelen dolog, ha az alattvalóid éhen vesznek.

Figyelned kell arra is, hogy az előszobádban a szárny-

segédek nehogy visszaéljenek a hatalmukkal. Ki tudja,

mi mindent hallgattak már el előled.

213

Sissy valósággal belelovalja magát mérgébe:

- Majdhogynem azt hiszem, anyád keze van ebben

is. Magad is tudod, mit tart a lakosság felől. Ha valaki

munkanélküli és éhezik, akkor Zsófiát még az sem ér-

dekli, hogy legalább a szegénység okát megtalálja.

Semmiféle szánalmat és részvétet nem érez alattvalói

iránt!

- Nyugodj meg hát, kedves Sissym! Igaz, hogy

mama nem tud a néppel olyan jól bánni, mint te, vi-

szont a javára kell írnod, hogy ő általában csak a nagy-

politikával foglalkozik, és ilyenkor a kisebb ügyek néha

elsikkadnak. De most már itt vagy te, hogy az ehhez

hasonló tarthatatlan állapotokat, visszás helyzeteket

felkutasd és megszüntesd. Vagyis - majd csak akkor,

ha hazatértünk Magyarországról.

- Magyarországról? - Sissy tágra mereszti a szemét.

- Hiszen erről még semmit sem tudok!

- Igen, mert meglepetést szerettem volna szerezni

neked. Sem karácsonyra, sem a születésnapodra nem

kaptál külön ajándékot tőlem. És mivel tudom, meny-

nyire szívesen voltál legutóbb Magyarországon, úgy

döntöttem, magammal viszlek;,

Sissy nevetve borul férje nyakába.

- Ó, te jóságos angyal! Ez aztán az öröm! El sem

tudom nehed mondani, milyen rossz most itt Bécsben.

Még az olaszoknál is sokkal vidámabb volt a helyzet.

Anyád annyira lefoglalja magának a lányainkat, hogy

már alig-alig láthatom őket. Na, és hogy a dámákat

nehezen viselem el, már te is tudod.

- De Sissym, nem tudtam, hogy ennyire szenvedsz.

Abban igazad van, hogy a bécsi társaság bizony meg-

lehetősen merev és szertartásos. De hát sosem szólsz

erről egy szót sem. Azt gondoltam, hogy már bele-

szoktál. Olaszországban sem okozott neked semmi

gondot, hogy a reprezentációs kötelességeinket telje-

sítsük.

- Ezt könnyen meg tudom neked magyarázni. Elő-

ször is segíteni akartam neked, másodszor pedig még a

legellenségesebb olasz is intelligensebb és szórakozta-

tóbb, mint egy előkelő bécsi. Az egyetlen téma, amit

ismernek, az öltözködés. Kinek van új ruhája, milyen

alkalomra vette fel, és kinek kivel van kapcsolata?

Mindez pedig engem egyáltalán nem érdekel.

- Nos, ne kelj ki ilyen hevesen az arisztokráciánk

ellen. Mit szólnál hozzá, ha megkérném a mamát, hogy

mindkét lányunkat elvihessük Magyarországra?

- Ferenc József, ez csodálatos lenne! Végre egyszer

úgy utaznánk, mint egy igazi család, talán még vaká-

ciózni is lehetne! Mikor indulunk?

- Május elején, úgy gondolom. Ez azonban még

bécsi ügyeimtől is függ. Azért annyira családi nem lesz

ez a kirándulás. Nagyon sok tárgyalásom lesz a ma-

gyarokkal. Egyébként Andrássy gróf, aki annyira ér-

dekelt téged legutóbb, visszatért Budára. Bizonyára

lesz alkalmad, hogy megismerkedj ezzel a megtért

forradalmárral. Az eddigiekkel ellentétben igen mér-

sékelt hangot üt meg, és úgy tűnik, van néhány józan és

ésszerű javaslata.

- Ez jó hír. Talán mégiscsak lehet találni olyan

megoldást, amely mindkét országnak elfogadható. Azt

hiszem, hogy a magyarok követelései igenis jogosak.

Amennyire én meg tudom ítélni, egészen egyszerűen

nem Ausztria alatt, hanem mellett szeretnének élni.

- Ó, Sissym, ha ez ilyen egyszerű volna! Gondold

csak el, ha a magyaroknak engedek, akkor másokat te-

szek azonnal ellenségeimmé. Bécsben még ma is az a

legelterjedtebb vélemény, ilogy a magyar szabadság-

törekvéseket el kell fojtani.

- Biztos vagyok benne; hogy megtalálod majd a

214 215

legjobb megoldást - mondja Sissy nyugodtan. - De

móndd csak, akkor megint elutazhatok Gödöllőre is?

Ez a romos kastély nagyon tetszik nekem.

- Hát persze, kedvesem. Azt teheted, amihez csak

kedved van. Májusban szép az idő, nyugodtan kirán-

dulhatsz majd a lányokkal. Csak meg kell ígérned,

högy nem mész a kastély közvetlen közelébe, hiszen

olyan könnyen beomolhat a tető vagy ledőlhet egy fal!

- Ezt megígérem neked. Remélem, anyád is igent

mond majd!

A főhercegnő ugyan jó darabig ellenzi a dolgot, de

végül is enged. Ő is szeretne egy kicsit hikapcsolódni,

hiszen a két élénk kislány néha bizony meglehetősen

fárasztó.

Május elején gyorsan csomagolnak, és többvagon-

nyi télen koffert küldenek előre Budára. Az uralkodópár

ugyan csak néhány hetet szándékozik Magyarországon

tölteni, de a protokoll több tucat fogadást és meghívást

ír elő, ennek megfelelően Sissynek sok ruhát kell ma-

gával vinnie.

Az utazás szerencsétlenül kezdődik. Gizella meg-

betegszik, és Sissynek minden meghívást le kell mon-

dani. Szomorúan virraszt kisebbik lánya ágyánál, és

keserű szemrehányásokat tesz magának. A tíz hóna-

pos kisbabának magas láza van, és szívszaggatóan sír.

Seeburger, a háziorvos tanácstalari. A magyarok na-

gyon sajnálják a fiatal anyát. Szerencsére Gizella álla-

pota jobbra fordul. Sápadtan, de boldogan jelenih meg

Sissy újra a nyilvánosság előtt.-A magyarok őszintén

örülnek a kis Gizella gyógyulásának, és óriási virág-

csokrokat küldenek. Néhány nap múlva azonban kicsi

Zsófia kezd heves fájdalmakról panaszkodni. Sissy

kétségbeesik. Seeburger doktor megnyugtatja a csá-

szárnét:

- Felséges asszony, utazzon csak el nyugodtan a terv

216

szerint Debrecenbe. Úgy látom, nem komoly a dolog,

Zsófia nemsokára újra egészséges lesz.

Sissy nehéz szívvel hagyja kislányát Budán, és indul

férjével az ország belsejébe. A magyarok ismerik

Sissyt, tudják, hogy nem kedveli a szertartásos alkal-

makat, ezért elég fesztelen programot állítottak össze.

Szeretnék a gondterhelt anyát egy kicsit felvidítani,

ezért pompás népünnepélyeket rendeznek, vadászatra

hívják meg Sissyt - ő azonban gondolatban mindig

kicsi Zsófiánál van. Öt nap múlva azt a hírt kapja, hogy

lánya állapota romlott. Sissy otthagy csapot-papot, és a

legrövidebb úton visszatér Budára. Seeburger doktor

izgatottan fogadja:

- A helyzet rosszabbodott. Semmilyen étel nem

marad meg a kicsiben, és vért köhög föl.

Sissy a rémülettől sápadtan siet a gyerekszobába.

Kicsi Zsófia bágyadtan fekszik párnáin.

- Mama! - suttogja vékony kicsi hangocskáján.

Sissy úgy érzi, mintha tőrt döftek volna a szívébe.

Néhány óra múlva Ferenc József is megérkezik,

magához kéreti az orvost, aki kénytelen elismerni,

ahogy vége a tudományának.

- Már csak imádkozni tudunk, hogy Felséged lánya

megérje a reggelt.

Sissy egy percre sem hagyja el a betegágyat. Végte-

len türelemmel eteti a lányát, kiskanalanként adva

szájába a húslevest. De Zsófia mindent kihány és ki-

köp Félelemtől remegő szívvel cseréli a császárnő

gyermeke lázas homlokán a vizes kendőket, abban a

reményben, hogy ez egy kis enyhülést hoz neki. Sok-

órányi szenvedés után az éppen csak kétéves kislány

reggelre meghal.

"Kicsink. már angyal az égben - táviratozza Ferenc

József Bécsbe. - Hosszas küzdelem után ma reggelre

elhunyt. Le vagyunk sújtva."

217

Sissyn szörnyű kétségbeesés vesz erőt. Haját tépi,

órák hosszat sír; és önmagát vádolja azzal, hogy meg-

ölte a kislányát. Ferenc József sem tudja megnyugtat-

ni. Az utazást félbeszakítják, a házaspár visszautazik

Bécsbe. Sissy senkit sem akar látni, Luxenburgba vi-

teti magát, és ott bezárkózik. Napokon keresztül jó-

formán egy falatot sem eszik, csak ül az íróasztala előtt,

és naplójának önti ki szívét. Egymás után telnek meg az

oldalak. Még Ferenc Józsefnek sem szabad belépnie

hozzá.

A világ minden tájáról érkeznek a részvétlevelek

Bécsbe. Zsófia főhercegnő éppúgy szenved, mint

Sissy, első kis unokája a kedvence volt. Mégsem tesz

egyetlen gonosz megjegyzést sem, ellenkezőleg, ő

próbálja Ferenc Józsefet vigasztalni:

- Meg hell értetned szegény feleségeddel, hogy ez a

szerencsétlenség Bécsben is éppúgy megtörténhetett

volna. Sissynek nem szabad ennyire beletemetkeznie

bánatába.

Lassan-lassan csillapodik Sissy fájdalma. De még

nem érzi magát képesnek arra, hogy visszatérjen

Bécsbe. Ferenc József végül is elhatározza, hogy a

magyarország utazást egyedül folytatja, és megkéri

Sissy anyját, Ludovika hercegnőt, hogy jöjjön el

Bécsbe, amíg ő nem lesz itthon.

5.

Ludovika hercegnő két teljes hónapot tölt a lányánál,

aki teljesen magába roskadt. Végre-valahára magához

tér Sissy szomorúságából, és azt kéri, hogy Gizella

leányát láthassa. Zsófia főhercegnő kihasználja az al-

kalmat, és felkeresi a menyét Luxenburgban. A tragi-

kus esemény óta a két asszony csak levélben érintkezett

egymással, Sissy nem óhajtotta, hogy a gyász ideje alatt

még anyósa szemrehányásának is ki legyen téve. Most

azonban kiderül, hogy ez a gyakran oly kemény szívű

asszony félre tudja tenni a büszkeségét, és Sissynek

vigaszt próbál nyújtani. Személyesen hozza ki a kis

Gizellát Luxenburgba. A kis kastélyban nagyon gyá-

szos a hangulat, a zemélyzet lábujjhegyen járkál, Sissyt

és anyját nem is lehet látni.

Homlokát ráncolva megy ki Zsófia a kertbe, ahol

hirtelen kiáltást hall maga mögött; és amikor megfor-

dul, húga, Ludovika hercegnő igyekszik feléje:

- Zsófia, bocsásd meg, kérlek; hogy nem fogadtunk

méltóképpen, de hát nem tudtunk a jöveteledről sem-

mit.

- Legfőbb ideje, hogy én is törődjek Sissyvel. Nin-

csen rendjén, hogy ennyire sokáig szenved. Vissza kell

térnie az életbe.

- Bárcsak tudnám, hogyan segítsek neki. Sissy nem

eszik, alig szól egy szót is, és egész álló nap a kertben

járkál föl-alá. Egyszerűen nem tudja túltenni magát

ezen a veszteségen. Ráadásul úgy érzi, ő a felelős a

szerencsétlenségért, mert tanácsod ellenére elvitte

magával a kicsit Magyarországra, és most szinte nem

mer a szemed elé kerülni - magyarázza Ludovika.

- De hát ennyire embertelennek és kegyetlennek

tart engem? Már Ferenc Józsefnek is megmondtam,

hogy Sissynek nem szabad szemrehányást tennie ma-

gának. Hol van hát? Beszélnem kell ezzel a gyerekkel.

Ludovika némán az egyik kerti lugas felé mutat. Ott

ül Sissy a padon, sápadtan és soványan, kisírt szem-

mel. Gépiesen simogatja két terrier kutyáját, akik úr-

nőjük kezét nyalogatják. Sissy a gondolataiba merülve,

búskomoran néz a távolba. Zsófia energikusan odalép

Sissyhez, aki nem hallotta a lépteket, és ijedten ugrik

fel, ahogy Zsóiia melléje ül.

218 219

- Kedves anyósom, üdvözlöm! Nem vártam a láto-

gatását.

- Édes kislányom, ülj vissza. Nagyon aggódunk

miattad, tudod-e? Hidd el, mindannyian veled ér-

zünk, a kicsi Zsófia halála engem is nagyon megrázott.

De nem járja, hogy elbújsz, mint egy sebesült állatka.

Bécsben a helyed, Ferenc József oldalán.

- Ó! - zokog fel Sissy. - Ha látta volna a szerencsét-

len kis teremtést, mennyire szenvedett! Nem tudom

kitörölni a szívemből. Miért ilyen igazságtalan a világ?

Bárcsak ne vittem volna magammal Magyarországra!

- De Sissym, a szerencsétlenség éppúgy megtör-

ténhetett volna Bécsben is, lásd ezt be végre, kérlek!

Egyébként pedig senkinek nem használsz, hogy most

még saját rnágadat is beteggé teszed. Ferenc József

egyáltalán nincs megelégedve azzal, ahogy mast kiné-

zel. Nézd csak, mennyire lefogytál! Vigyázni kell az

egészségedre, és örülnöd kell a megmaradt kislányod-

nak, amíg majd újra anyai örömök elé nézel.

- Nem akarok több gyereket - sírdogál Sissy, to-

vábbra is csendesen - nem akarok több fájdalmat

átélni.

- Ugyan, ugyan - csitítja Zsófia. - Nem szabad így

beszélned. Magad is tudod, menrfyire vágyik Ferenc

József egy trónörökösre. Meglátod, ha velem jössz

most Bécsbe, hamarabb elfelejted a fájdalmadat.

Annyi minden történtközben. Gyere, fújd ki az orrod,

és nézd meg, kit hoztam magammal.

Sissy engedelmesen letörli a könnyek nyomát az ar-

cáról, és követi anyósát a kastélyba. Zsófia valóban

őszintén jót akart a szavaival. De Sissynek, aki sokkal

érzékenyebb az átlagnál, most még jobban az az érzése,

hogy nem úgy bánnak vele, mint a császár feleségével,

hanem mint egy kisgyermekkel. Örömmel öleli át kis-

220

lányát, de amikor a meleg kabátkát le szeretné venni

róla, Zsófia figyelmezteti:

- Vigyázz, nehogy megfázzon!

És amikor Sissy a kicsivel bolondozik és csiklan-

dozza, a főhercegnő megint csak figyelmezteti:

- Nc vidd túlzásba! Éppen most kapott enni, köny-

nyen kihányhatná. -

Sissy őszintén örült, hog kislányát megint a karjá-

ban tarthatja, hónapok óta ez volt az első fénysugár az

életében, de ezek után a finom dorgálások után megint

csak visszabújik a csigaházába. "Igaz, hogy nyíltan

nem vádol azzal, hogy én okoztam Zsófia halálát -

gondolja - de minden rendelkezéséből süt a rejtett

szemrehányás, hogy lám, nem hallgattam az ő bölcs

tanácsára. Hát akkor tartsa csak meg Gizellát. Most

már egyetlen leányom sincsen..."

Amennyire kevéssé tudja Zsófia beleélni magát

Sissy helyzetébe, épp ugyanannyira képtelen Sissy

megérteni az anyósát. Még a közös gyász sem tudta

közelebb hozni egymáshoz őket. Sissy nem hiszi el,

hogy Zsófia vigasztaló szavai mögött nincs semmilyen

hátsó gondolat. Elkeseredettségében csak azt hallja ki

belőlük, hogy megint meg kell hajolnia a főhercegnő

akarata előtt. Végül is úgy dönt, hogy egyik nap be-

utazik Bécsbe, de csak azért, hogy Ferenc Józsefet

megkérje, hadd menjen el Possenhofenba Ludoviká-

val. Anyjával is megállapodik, bár ő mindenképpen

szeretné lebeszélni erről a tervéről. Ludovikának épp

elég gondja van mostanában: három gyermekének kö-

zeleg az esküvője. Thurn és Taxis főherceg, Miksa,

Sissy nővérének, Ilonának kérte meg a kezét, Máriát

pedig,.Ii. Ferenc nápolyi királyhoz adják feleségül.

Legnagyobb gondja mégis Lajos fia, aki beleszeretett

egy polgári származású leányba, Henriette Mendelbe,

és már évek óta bensőséges kapcsolat köti össze őket.

221

A fiú mindeddig tekintettel volt szüleire, és nem kérte

meg Henriette kezét. Most azonban jó ideje csak azt

hallja, milyen boldogtalan Sissy az udvarban, és úgy

döntött, lemond az örökségéről, hátat fordít az udvari

életnek, és Henriettével nyugodt, polgári életet fog

élni., Apja, Miksa bajor herceg cseppet sem lepődik

meg ezen a rangon aluli házasságon. Ő azt is ellenezte,

hogy Máriát hozzáadják a nápolyi királyhoz, akit soha

nem látott még, és aki csak politikai okokból kérte meg

a kezét: De Ludovika mindenáron szeretné, ha lányai

jól mennének férjhez, így hát beleegyezését adta a há-

zassághoz. Most aztán minden erejét és figyelmét le-

kötik az előkészületek.

- Nem fogok tudni túl sok időt szánni rád, még ha

haza is jössz - mondja Sissynek. - És nem gondolod,

hogy Zsófiát csak bosszantod azzal, ha most elutazol?

-- Mama, mindez nem érdekel. Egyszerűen szeret-

nék elmenni most Bécsből. Possenhofenban nem kell

majd velem foglalkoznod, biztos, hogy nem leszek a

terhedre.

- Nos jó - sóhajt Ludovika - de mindenekelőtt

kérjél engedélyt Ferenc Józseftől. Ha ő beleegyezik,

velem jöhetsz.

Így hát Sissy egy nap bejelentés nélkül megjelenik a

Burgban, és felszólítja Grünne gróf főhadsegédet,

hogy engedje be. A tábornok udvariasan arra kéri,

várjon egy keveset, és ezt a kis időt arra használja fel,

hogy néhány meleg szóval részvétét fejezze ki. Azután

bejelenti a császárnét a császárnál. Ferenc József mér-

hetetlenül csodálkozik:

-- Sissy, kedves kis feleségem, mi szél hozott erre?

- Ferenc József, szeretném anyámat elkísérni Bajor-

országba, és néhány hetet pihenni a Starnbergi-tó

partján,

- Hát nem kapsz meg itt is mindent, amit csak kí-

222

vánsz? Ha akarod, átköltözhetünk már most Schön-

brunnba. Ha azonban szívesebben maradsz Luxen-

burgban, akkor meglátogathatlak minden este. Ne gon-

dold, hogy elhanyagollak, csak azért maradtam eddig

is Bécsben, mert úgy gondoltam, szeretnél inkább

egyedül lenni. Én nem tudnék neked segíteni, édes

Sissym?

- Ferenc József, annyira jó vagy hozzám. De most

szeretnék inkább egy keveset a családommal lenni. Itt

még minden a kislányunkra emlékeztet. Képzeld el,

amikor Gizella Luxenburgban volt, egyenesen abba a

kis piros fotelba ült bele, amely Zsófia kedvenc helye

volt, és onnan nevetett rám. Persze nem értette sze-

gény, miért kezdtem el sírni. Meg aztán azt gondolom,

anyád lassan türelmetlenné válik, mindenképpen azt

szeretné, hogy visszajöjjek Bécsbe. Csakhogy én nem

tudok ilyen hamar felejteni, és ragyogó mosollyal a

nyilvánosság elé lépni.

- Megértelek, szegénykém. Én is ugyanígy érzek,

este, amikor egyedül vagyok, nagyon gyakran gondo-

lok kedves kicsi gyermekünkre. Nos, nem áll szándé-

komban, hogy megtiltsam az elutazásodat, de nagyon

szomorúvá tesz, hogy ilyen rnesszire mész.

- Kedvesem, megígérem neked, hogy nem maradok

túl soká. Szeretném magamat most egy kicsit a csalá-

dom körében biztonságban, védetten érezni. Bocsáss

meg-nekem, hogyha ezzel a kívánságommal megbánt-

lak, de nem tudok másként cselekedni.

- De Sissy, hiszen tudod, hogy megértelek. Gyak-

ran írsz majd, ugye?

- Ezt megígérhetem. Most azonban búcsúzni jöt-

tem, holnap reggel már indulunk. Kérem, add át

anyádnak is üdvözleteimet.

Sissy néhány nap múlva megérkezik Possenhofen-

ba. Csak egészen kevés csomagot hozott magával,

223

minden Cicomát és ékszert otthon hagyott. Írt előzőleg

apjának, de megkérte, hogy minden hivatalos meghí-

vást mondjon le, mert az a terve, hogy ezt a pár hétét

teljes nyugalomban és visszavonultságban tölti el.

A bajor udvarban megértik a gyászoló anya érzelmeit,

és csak egy csodálatos virágcsokrot küldenek neki, ez-

zel véve tudomást érkezéséről.

Késő este, amikor Sissy szülei és testvérei már lefe-

küdtek aludni, Sissy kioson a kastélyból, hogy a hold-

fényes parkban sétáljon egyet. Tűnődve szemléli a

szikrázó csillagokat, amikor hirtelen szófoszlányokat

sodor felé a szél.

- Ki van ott? - kiált fel ijedten.

- Ó, te még ébren vagy, Sissy? - a bokrok között

Lajos és Ilona alakja tűnik fel. - Mi is lejöttünk egy ki-

csit sétálni. Nem vagy fáradt a hosszú utazás után?

- Nem tudtam elaludni, és újra felkeltem. Miről

beszélgettetek?

Lajos és Nené gyors pillantást váltanak, és nem vá-

laszolnak azonnal, de végül is Sissy bátyja bevallja:

- Rólad, kishúgunk.

- Rólam, miért? - akarja Sissy tudni, és belekarol

Nenébe: - Menjünk oda ahhoz a padhoz, ülve vala-

hogy jobban lehet beszélgetni.

- Nos, talán tudod már, hogy mindketten az eskü-

vőnk előtt állunk. A jövőnket tárgyaltuk éppen.

- És hogy kerülök ebbe bele én?

- Nos igen, tudod, annyit hallottunk arról, hogy

nem vagy mindig boldog. Éppen azt tárgyaltuk, vajon

nem okozunk-e neked még több bajt, ha most rarigon

alul kötünk házasságot. Bécsben már így is épp eleget

pletykálnak a származásodról és a családodról. Magad

is tudod, hogy papa liberális beáhítottsága is mindenki

által ismert dolog.

- De Lajos, Nené, nem mondhattok le énmiattam a

224

boldogságotokróli Egy úgynevezett jó parti sem vál-

toztat már semmit az én helyzetemen. Meg kell adni,

néha tényleg sírhatnékom van. Ferenc József azonban

a legfigyelmesebb és leggyöngédebb férj, akit csak el

lehet képzelni, az ő szerelme sok mindenen átsegít még

ma is. De az úgynevezett társasági élettel sosem fogok

megbarátkozni. Nem, nem, nagyon jól tettéték, hogy

kitűztétek az esküvőket. Alapjában véve csak irigyelni

tudlak benneteket.

- Szegény kicsi húgunk - suttogja Lajos. - Nagyon

még tudlak érteni, mit gondolsz, miket beszélnek az én

Henriettémről? Pedig igazán pompás egy lány. Mégis

megvetik, csak azért, mert a bölcsőjére nem volt koro-

na faragva. Nem érdekel, lemondtam elsőszülötti örö-

kösödési jogomról, és ezzel egy nagy halom pénzről is.

- Mit csinál ez a te Henriettéd? - érdeklődik Sissy

kíváncsian: - Nem ismerkedhetnék meg vele?

- Sissy, én boldogan megismertetnélek vele. Biztos

vagyok benne, hogy tetszeni fog neked. Csak attól fé-

lek, hogy ezzel kellemetlen helyzetbe hozlak. Képzeld

el, amikor egyszer magammal akartam vinni egy es-

télyre, az utolsó pillanatban lemondták az én meghí-

vásomat is. Persze valamilyen átlátszó ürüggyel, de én

tudtam, miről van szó: Henriettét akarták megbánta-

ni. Szerencsére őt nem foglalkoztatják a nemesi címek.

Én azonban gyakran aggódtam azért, hogy esetleg a

házasságommal kellemetlen helyzetbe hoználak. És

most visszatérve a kérdésedre: Henriette nagyon te-

hetséges színésznő, és már tizennyolc éves kora óta

kénytelen magát eltartani.

- Miattam né aggódj, Lajos. Vedd csak feleségül

Henriettét, és legyetek boldogok, tiszta szívből kivá-

nom nektek. Talán egyszer titokban ismeretlenül be-

ülhetnék a színházba, hogy megnézzem, hogy játszik.

- Mit gondolsz? Vagy meg lehetne hívni ide a menyasz-

szonyodat?

- Ennek mama nem örülne, Sissy - veti közbe této-

ván Nené. - Ő ugyanis azt hiszi, hogy ez a kapcsolat a

többi házassági terveit romba döntheti. Én is csak ti-

tokban találkozhattam Lajos menyasszonyával. Talán

majd egyszer később, ha már Mária esküvőjén túl le-

szünk...

- No de ilyet! - háborodik fel Sissy. - Most akarom

csak igazán megismerni Hénriettét. És te, Nené, mondd

meg őszintén, tényleg szerelmes vagy Miksába?

- Igen, nagyon! - suttogja bele Ilona az éjszakába-

de itt is hasonló nehézségek merültek fel, hiszen a

Thurn és Taxis család sem egészen egyenrangú ve-

lünk. De - folytatja Nené nevetve - mama boldog volt,

hogy végre valaki megkérte a kezemet, olyannyira,

hogy mindjárt bele is egyezett.

- De Ilona, hiszen még csak huszonkét éves vagy.

Örüij, hogy ilyen soká vártál. Az arisztokraták egymás

közti házasságkötése különben is szörnyű intézmény.

Már gyerekkorban eladják az embert valakinek, és

többé.sohasem kérdik a véleményét.

- Sissy, de hiszen te szereted Ferenc Józsefet, vagy

nem? - érdeklődik Lajos, megdöbbenve húga keserű

szavain.

- De igen, persze. Valóban szívemből szeretem. De

az életemet egészen másképpen képzeltem. Emlékez-

tek még arra, amikor valaha régen megesküdtünk

egymásnak, hogy papával el fogunk egyszer utazni?

Milyen más lehetne mindannyiunk élete, ha polgári

családban születtünk volna! Gondoljátok csak el Má-

ria sorsátt El kell utaznia egy vadidegen országba, so-

hasem látta még a vőlegényét, még a nyelvet sem is-

meri, és ráadásul elvárják, hogy örüljön a jó partinak.

Még mama sem látta ezt a Ferenc királyt. Az egész

ügyet levélben bonyolították le. Mondjátok hát meg

magatok, szerintetek rendben van így?

A testvérek elgnndolkodva hallgatják Sissy szavait.

Csak Nené meri közbevetni:

- De hát ez a szokás...

Sissy türelmetlenül vág a szavába: - Hallgass! Hal-

lani sem bírom ezt. Képzeld csak el, mi lett volna, ha

mama kívánsága teljesül! Most egészen más lenne a

helyzet. Te lennél Ferenc József felesége, én pedig az

öccséé, Károly Lajosé. Mind a kettőnknek Bécsberi

kellene ülnünk olyan férfiak oldalán, akit talán tisztel-

nénk, de nem szeretnénk. És ez az egész színjáték ab-

ban a barátságtalan, rideg, sőt ellenséges környezetben

játszódnék le. Az, hogy ma mind a hárman nagyjából

boldogok vagyunk, csak a véletlennek köszönhető.

- Nos, úgy látom, ma este megint forradalmi han-

gulatban vagy! Papá örülne, ha hallaná, amit mon-

dasz! - ugratja Lajos a húgát, aki egyébként az ő szíve

szerint is beszélt. - De mit akarsz tenni a jövőben?

- Elhatároztam, hogy a lehető légkevesebb időt töl-

töm Bécsben. Szeretnék Ferenc József anyjának és

körének útjából kitérni. Csakhogy ez, sajnos, azt is je-

lenti, hogy Ferenc Józsefet sem láthatom majd elég

gyakran. Amikor elutazik, természetesen elkísérém,

ezt már megbeszéltük. A fennmaradó időt Ba Ischl-

ben vagy Luxenburgban töltöm majd, és talán - teszi

hozzá mosolyogva - ti is meghívtok majd magatokhoz,

ha már saját családotok lesz.

- Persze, mindig szívesen látunk, Sissy! De most

már menjünk be, nagyon elálmosodtam - ásít Nené.

A három testvér nagy egyetértésben ballag.a kastély

felé. Az elkövetkező hetekben Sissy valóban el tudja

magát engedni. Ludovika csak az esküvői előkészüle-

tekkel foglalkozik, nem marad ideje erre a lányára.

Miksa megadja Sissynek azt a szabadságot, amire

226 227

szüksége van, és még a kisebb testvérek is tekintettel

vannak nővérükre: nem zavarják hosszú sétaútjain.

Egy este Sissy kölcsönveszi Nené egyik estélyi ru-

háját, arcát sötét fátyol mögé rejti, és elkíséri Lajost a

müncheni színházba. Senki sem ismeri fel a császár-

nét. Az előadás után Lajos lekíséri húgát az öltözőkbe.

- Gratulálok, igazán jó ízlésed van - mondja Sissy

elismerően, és Lajos büszkén mosolyog. Máris ott áll-

nak Henriette ajtaja előtt:

- Szabad bejönni? - kérdezi Lajos, és kopog.

- Gyere csak be! - hangzik fel bentről egy tiszta,

friss hang.

- Jó estét, Henriette, vendéget hoztam magammal.

Bemutathatlak Erzsébet húgomnak?

- Ó, Felség... - Henriette alázatosan térdre eresz-

kedik.

- Nem, nem, kérem, álljon fel! - Sissy gyengéden

felemeli a lányt. - Hívjon egyszerűen Erzsébetnek,

kedves Henriette. Hiszen nemsokára rokonok leszünk,

és nagyon kérem, ne feledje el, hogy inkognitóban va-

gyok itt Münchenben. Szerettem volna egy fáradságos

fogadást megtakarítani, így hát Lajossal titokban jöt-

tünk ide. Mit gondolna egy közös vacsoráról, hármas-

ban? Lajos, te biztos ismersz egy éttermet, ahol za-

vartalanul tudnánk beszélgetni. Sajnos a fátylat ma-

gamon kell tartanom, különben rögtön nagy csomó

ember venne körül bennünket. Kérem, öltözzön át

hamar, már igen éhes vagyok.

Lajos és Sissy a színészbejárónál várnak, míg Hen-

riette remegő kézzel fölöltözik. "Milyen kedves a csá-

szárnétól, hogy idefáradt - gondolja. - És milyen ba-

rátságosan beszélt velem. De hát Laj os testvére, nem is

lehet másmilyeri, csak elragadó. Vajon azért jött, hogy

szerrirevételezzen? Eh, mit, akkor sem fogok máskép-

pen viselkedni, mint egyébként. Ahogy hallottam,

nem szereti a pózolást."

Valóban, Sissyt hamar meghódítja Henriette üde,

nyílt lénye. A fiatal színésznő érdekes és vidám törté-

neteket mesél a színészvilágból, és Sissy, aki már na-

gyon régen nem nevetett, ma este többször is elmoso-

lyodik. A vacsora vége fels aztán a küszöbönálló eskü-

vőre tereli a szót:

- Henriette, sok boldogságot kívánok egész életük-

ben. Kérem, ne feledje el, hogy mindig számíthat rám,

ha tanácsra vagy segítségre van szüksége. Talán a fér-

jemnél is cl tudok érni valamit az ön érdekében, hiszen

nemesi címeket felnőttkorban is lehet kapni.

- Fens..., bocsánat, Erzsébet, nem szeretném

megbántani, és támogatásáért igazán hálás vagyok, de

azt hiszem, jól megleszünk nemesi cím nélkül is.

- Henriette, higgyen nekem, egy ilyen cím köny-

nyebbé teheti az életüket. Egyébként én is osztom a

véleményét, tőlem aztán minden ember egyenlő le-

hetne. Ön, kedves barátném, és Lajos biztos, hogy elég

erősek ahhoz, hogy hátat fordítsanak a világnak. De ha

majd gyermekeik lesznek, azok szegények szenvedni

fognak. Gondolom, szeretnék utódaiknak megspórol-

ni, hogy megvetéssel büntessék őket? Az emberek ke-

gyetlenek tudnak lenni, ez a tapasztalatom.

- Sissynek igaza van, Henriette, erre még nem is

gondoltam. Jó lenne, ha megbeszélnénk ezt a javasla-

tot. De ki tudja, akar és tud-e Ferenc József segíteni -

gondolkodik Lajos hangosan. - Most azonban lassan

indulhatnánk haza, már igen késő van. Beszóltam a

müncheni palotánkba, előkészítik ma éjszakára a szo-

báinkat, úgyhogy nem kell most még Possenhofenba

kikocsíznunk.

- Akkor viszont maradjunk még egy kicsit-kiált fel

228 229

Sissy -, avagy ön már fáradt, Henriette? Én nem győ-

zöm hallgatni a történeteit!

Az éjfél már régen elmúlt, amikor Sissy és Lajos

megérkezik a palotájukhoz.

- Jó éjszakát, kedves bátyám. Még egyszer hadd

gratuláljak a választásodhoz: Henriette nemcsak gyö-

nyörűszép; hanem igen nemes jellem is. Jó éjszakát, és

kérlek, ne kelts fel túl korán. Már régen nem fordult

elő, hogy ennyire későn kerültem volna ágyba.

Bármilyen jól érzi magát Sissy Possenhofenban,

lassacskán foglalkoznia kell a visszatérés gondolatával.

Ír hát Ferenc Józsefnek, és.közli vele, hogy néhány nap

múlva Bad Ischlbe érkezik. "Ha időd engedi, nagyon

örülnék, ha el tudnál jönni te is, kedves jó férjem.

Annyi mindent szeretnék elmesélni, hiszen oly régen

nem láttuk egymást. Természetesen készen állok arra

is, hogy visszatérjek veled Bécsbe."

Ferenc Józsefnek ugyan egyáltalán nincs ideje, de

Sissy levelének gyöngéd hangjára rögtön elfelejti az

összes fontos államügyet. Mint a villám, máris a kis-

városban terem.

- Annyira örülök, hogy megint jobban vagy, ked-

vesem! - mondja, amint találkoznak. - Már egészen

belebetegedtem az aggódásba. Mama is szívből üdvö-

zöl, és köszöni a sok levelet, amelyeket Bajorországból

küldtél neki. Most már azonban, köztünk legyen szól-

va, legfőbb ideje, hogy újra mutatkozzál Bécsben.

Mindenki nagyon csodálkozik azon, hogy miért bújsz

el ennyire. Még azt is pletykálják, hogy nagyon sokat

veszekedtünk. Meg szeretném mutatni ezeknek a szé-

gyenteleneknek az ellentétét, jó? Rövidesen itt van

már Miksa öcsém esküvője, remélem, nem fogsz cser-

benhagyni! De most mesélj, mi újság a családodban?

Sissy legelőször is Henriette Mendellel való tit-

kos találkozását meséli el, és azt a kívánságot, hogy a

menyasszonynak szeretne nemesi címet ajándékozni.

- Nos, ez megint jellemző rád. Feleségem, a csá-

szárné titokban jár színházba! A javaslatodon még

gondolkodnom kell, de biztos lehet valamit csinálni.

Most pedig gyerünk ki a szabadba! Már megint olyan

szép aranybarna színed van, hogy én egészen hókának

látszom melletted.

Sissy és Ferenc József végre megint néhány gond-

talan napot tölthet el együtt.

- Látod, így szeretlek a legjobban! Újra olyan bol-

dog és vidám vagy, mint az eljegyzésünk idején...

Ferenc József rövid időre leteszi az uralkodás nyo-

masztó gondjait. Az olaszországi lázongások egyre

komolyabb formát öltenek, Zsófia főhercegnő pedig

naponta gyötri azzal, hogy fegyverrel nyomja el a fel-

kelést. Ferenc József azonban nem akar háborút.

Egyik követséget a másik után fogadja, hogy az gyet

jóindulatúan rendezhessék. Még arra is kész, hog bi-

zonyos politikai engedményeket tegyen, de az olaszok

telhetetlenül és mértéktelenül követelődznek. Ezzel

szemben a magyarokkal való kibékülésnek már alig áll

valami az útjában. Andrássy gróf gyakran járt Bécs-

ben, és a császárral tárgyalt. Itt más nehézségek buk-

kantak fel. Zsófia taktikájának követői még ma is ma-

gyarellenesek, és Ferenc József igyekezetét ott akadá-

lyozzák, ahol csak tudják. Mialatt a császár Sissyjével

Bad Ischlben sétál, mindjárt el is meséli neki a leg-

újabb fejleményeket.

- Mi a véleményed, ne menjünk el még egyszer

Magyarországra, amint azt egyéb terveink engedik?

Ezzel megmutathatnánk a bécsieknek, hogy melyik

oldalon állunk. A magyarokra is nagyon jó hatással

lenne, hiszen legutóbbi látogatásunkkor annyira igye-

keztek, és olyan mély részvétet mutattak, amikor kis-

230 231

lányunk meghalt. Meg kell velük értetnünk, hogy

Zsófia halálában nem felelős az országuk. Sok kon-

doleáló levélből azt tudtam kiolvasni, hogy úgy gon-

dolják, talán az idegen klíma és a másmilyen táplálék

lehetett oka a betegségének. Ezt a félreértést egyértel-

mű gesztussal kell eloszlatni.

6.

Visszatérve Bécsbe, Sissynek újabb gonddal kell

szembenéznie. Új sógornője, Sarolta, a belga király-

lány - Miksa, a későbbi mexikói császár felesége -

nemcsak szép és gazdag, de kifogástalan a családfája is.

Zsófia és környezete mindent megtesz annak érdeké-

ben, hogy ezt kijátssza Sissy ellen. Állandóan dicsérik

kitűnő neveltetését, okosságát, tökéletes viselkedését.

Zsó ia főhercegnő egyetlen alkalmat sem mulaszt el,

hogy Saroltát példaképként állítsa Sissy elé. A csá-

szárné, aki korábban elhatározta, hogy sógornőjét sze-

retettel fogja fogadni, hamarosan már inkább kitér az

útjából. Sarolta pedig leereszkedő megvetéssel bánik a

fiatal császárnéval.

A tervezett magyarországi utazásból sem lesz sem-

mi. Ferenc Józsefnek Bécsben kell maradnia, naponta

tár al az olasz követekkel, hogy a fenyegető háborút

gy

elkerüljék. Sissy teljesen elszigetelődik a családtól, és

kizárólag azzal foglalkozik, hogy a lakosság nyomorán

enyhítsen. Ő az, aki a császárt rábeszéli, hogy a közép-

kori bécsi városfalakat bontassa le. A szűk belváros

helyét nagyvonalú és tágas, modern főváros fogja el-

foglalni. Építészeket bíznak meg azzal, hogy széles,

pompá utakat tervezzenek, a következő évben már az

építkezést is el akarják kezdeni.

Sissy óriási buzgalommal veti rá magát erre a tervre.

232

9!

4." 1,I

Igaz ugyan, hogy az építészethez nem sokat ért, de ki-

váló az ízlése. Igazából az egész csak arra ürügy, hogy

reprezéntációs kötelességeitől szabaduljon. Még egy

terve van, amely igen foglalkoztatja: szeretné, ha dök-

I

u

tor Seeburgert, az udvari orvost felmentenék hivata-

lából. Kislánya halála óta nem bízik az orvos szaktu-II

II

dásában és képességeiben. Nemrégen a kezén csont-

kinövés támadt, és úgy látja, hogy az orvos módszere,

ahogyan ezt kezelni próbálja, a sarlatánsággal határos.

Seeburger két ezüsthúszas közé szorította a kezét, és

reméli, hogy a pénzdarabok nyomása eltünteti a

csontkinövést. Sissy egy napig tűri, aztán letépi a kö-

tést, és egyszerű masszírozással segít a bajon. Az orvos

olyan tanácsai, hogy ne lovagoljon sokat az egészsége

érdekében, már az idegeire mennek. Zsófia főhercegnő

azonban védőszárnyai alá veszi az orvöst, még Ferenc

Józsefnek sem sikerül elérnie, hogy elmozdítsák, pedigil

ő sem bízik benne túlságosan. Sissy hosszas huzavona

után, feladja a küzdelmet. De amikor ősszel csúnya,

száraz köhögés kezdi kínozni, tüntetően szülei házior-

vosát, a fehér hajú doktor Fischert hívja el. Az orvos el

is jön, megvizsgálja Sissyt, és azt javasolja, utazzon el

kezeltetni magát.

Úgy tűnik, Sissy tüdejét támadta meg a kór, és a bé-

csi Burg rosszul fűtött termeiben csak rosszabbodik az

állapota. De elutazásra egyelőre nem is gondolhat.

Zsófia főhercegnő nem hallgat Fischer doktorra, csak

Seeburgerre aki viszont nem akar tudomást venni

Sissy betegségéről. Újra csak azt javasolja, hogy a csá-I

szárné hagyja abba a fogyókúráit és a lovaglást. Ez a

terápia éppen Zsófia szája íze szerint való. Sissy ugyan

darabig védekezik személyes szabadsága újabb

korlátozása ellen, de decemberben önként lemond a

napi lovaglásokról. Minden jel arra mutat, hogy har-

madik gyermekét viseli a szíve alatt.

233

Most aztán Seeburger doktor a leglehetetlenebb ta-

nácsokkal látja el, hogyan viselkedjen terhessége első

hónapjaiban, mit tegyen, hogy gyermeke fiú legyen.

Sissy ugyan gyakran értetlenül rázza a fejét ennyi ba-

bona láttán, végül mégis hálás, mert az összes kelle-

metlen feladat alól felmentik. Azzal foglalkozhat, ami

érdekli, tucatszámra olvassa a könyveket, és újra el-

kezd festeni. De míg első két terhessége alatt semmi-

lyen problémája nem volt, most állandóan fájdalmak-

ról és rosszullétről panaszkodik, nehezen viseli álla-

potát.

A nyári nagy melegben az a kérése, hogy néhány

napot Luxenburg egészségesebb levegőjén tölthessen

még a szülés előtt. A baba azonban a vártnál korábban

érkezik a világra. 1858. augusztus 21-én délután

Sissynél hirtelen megkezdődnek a fájások. Nagy sietve

értesítik Ferenc Józsefet és anyját, akik Bécsben időz-

nek. Amikor Seeburger doktor és a bába megérkeznek,

Sissy már nagyon nagy fájdalmaktól szenved. Bár

megpróbálja kiáltásait elfojtani, de fájdalmában gör-

csösen összegömbölyödve ide-oda hánykolódik az

ágyán. Tíz óra körül Ferenc József velőt rázó sikolyt

hall a hálószoba felől. Reszketve esik térdre, hogy fe-

lesége életéért imádkozzon. Negyedóra múlva kinyílik

az ajtó:

- Ferenc József - suttogja a főhercegnő - kisfiú!

- Minden rendben van? - szeretné tudni a császár,

akinek az első pillanatban nem is jut el a tudatáig, hogy

régen várt utóda, a trónörökös jött a világra.

- Anya és gyermeke jól vannak. Sissy nagyon ki-

merült, igen nehéz szülés volt. Bejöhetsz hozzá.

Ferenc József nagyon megrémül, amikor meglátja

Sissyt párnáin feküdni, sápadtan és teljesen kimerül-

ten. Felesége félénken, vékony hangon kérdezi:

- Megint kislány lett, ugye?

- Nem, drágám, kisfiunk születetti

Sissy arca felragyog, de a következő pillanatban bi-

zalmatlanul megkérdezi:

- Nem csak azért mondod, hogy megnyugtassál?

Amikor a bába belép a szobába a kisfiúval, Sissy

megnyugszik, és boldogan elalszik.

Ezúttal azonban nem tudja magát olyan gyorsan

összeszedni a szülés után, mint eddig, sokáig ágyban

kell még feküdnie. Ferenc József magánkívül van az

örömtől, hogy trónörököse született. A fiatal anyának

legszívesebben a világ összes drágakövét lába elé hin-

tené. A koronaherceg születésének hírét az egész or-

szágban kitörő örömmel, nagy lelkesedéssel fogadták,

már csak azért is, mert Ferenc József rlagylelkű ado-

mányokat osztogat. Bár úgy látja, fia nem kifefezetten

szép, ezzey szemben igen erős kis fickó. Már élete első

napján kinevezi Rudolfot hadserege ezredésévé. A ke-

resztelőkor Ferenc József az aranygyapjas rendet he-

lyezi a bölcsőbe, és büszkén kijelenti:

- Azt kívánom, hogy Isten kegyelméből született

fiam születésétől fogva hadseregem tagja legyen.

Ez a cselekedete sokfelé megütközést kelt. A hadse-

regnek már úgyis túl nagy a hatalma az országban. Ez-

zel a gesztussal Ferenc József előre eldöntötte, hogy fia

katona lesz, akár akarja majd később, akár nem. Ami-

kor Rudolf felnő, ez az előzetes gyámkodás sok vita

forrása lesz apa és fia között.

Elmúlik az ősz és a tél is anélkül, hogy Sissy állapota

jelentősen javulna, Gyakran van láza, gyengeségről és

étvágytalanságról panaszkodik, gyakran elájul. Újra

Ludovikát hívják Bécsbe, de ő sem tud most a lányán

segíteni. Még Fischer doktor, aki januárban keresi fel

betegét, sem találja Sissy gyengeségének okát. Újra

csak a kúrát javasolja. Úgy gondolja, a betegségnek

lelki okai lehetnek. Hogy a lelkiismeretes orvosnak

234 235

mennyire igaza van, akkor derül ki, amikor Sissy test-

vére, Mária megáll rövid időre Bécsben, megszakítva a

Nápolyba vezető utazását. Mint mindig, amikor Sissy

együtt lehet a testvéreivel, láthatóan javul az állapota.

Egy csapásra megszűnik minden panasza.

Rudolf születése nem enyhítette a viszályokat a csá-

szárné és anyósa között. Sissy már régen keresi az al-

kalmat, hogyan menekülhetne el a Burg barátságtalan

légkőréből. Most megkéri Ferenc Józsefet, engedje

meg, hogy elkísérje húgát Triesztig. A császár szinte

oda sem figyelve adja a beleegyezését, túl sok és túl

nagy gondja van most, hogysem feleségével alaposab-

ban tudna törődni.

Januárban a három testvér - Lajos, a legidősebb

báty is csatlakozott - elindul Itáliába. Triesztben egy

nápolyi követség fogadja a leendő királynőt. Sissy és

Lajos fejcsóválva figyeli a menyasszony átadásának

ceremóniáiát. A helytartó palotájának nagytermében

keresztben kifeszítettek egy selyemzsinórt, ez jelképezi

a határt Bajorország és Nápoly között. A zsinór alatt áll

egy asztal, két lábbal a bajor, másik kettővel a nápolyi

oldalon. A delegációk a zsinór fölött cserélik ki doku-

mentumaikat, tiszteletteljesen meghajolnak egymás

előtt, és hosszú beszédeket tartanak. Végre átvágják a

zsinórt, és Mária átléphet a képzeletbeli határon.

Ez után az ünnepélyes aktus után a menyasszonyt fel-

kísérik a hajóra, amely új otthonába és hazájába viszi

majd. A testvérek sírva búcsúznak egymástól.

Lajos és Sissy még néhány hétig a kikötővárosban

marad, nagyokat kirándulnak és jókat beszélgetnek.

Lajos végleg eldöntötte, hogy elveszi Henriettét fele-

ségül, Sissy pedig rábeszéli, hogy hamarosan, tartsák

meg az esküvőt.

Kelletlenül tér vissza Bécsbe. Ferenc József mosta-

nában gyakran bent alszik a dolgozószobájában, és a

236

közös étkezéseken is ritkán jelenik meg. Sissy magá-

nyosnak és elhanyagoltnak érzi magát. Alig pár nap

telik el, máris kiújulnak régi panaszai. Az orvosok ta-

nácstalanok, nem találják a betegség okát. Egyes na-

pokon a császárné annyira gyenge, hogy nem is tud

felkelni. Még Zsófia is halódik.

Közben az észak-itáliai osztrák tartományokban,

Lombardiában és Velencében fokozódnak a lázongá-

sok. A Habsburg hercegségekben, Toscanában és;

Modenábanaem jobb a helyzet. Szardínia és Piemont

pedig titokban Franciaországgal szövetkezett, és még

tüzeli is a lázadókat. Ferenc József bele is esik ebbe a

csapdába. Áprilisban nehéz szívvel bár, de kiadja a

parancsot, hogy csapatai vonuljanak be Piemontba.

Most aztán az egész világ előtt ő a támadó.

Frangiaország az olaszok segítségére siet. Ferenc

József a poroszokkal szeretne szövetkezni, de azok cser-

benhagyják. Nekik az osztrák birodalom meggyengü-

h

lése jönne jól.

Újabb adókat vetnek ki, hogy a háborút legyen mi-

ből fmanszírozni. A lakosság szenved a makacs drá-

gulási hullámtól: az élelmiszerárak a magasba szöktek,

és a lakbérek, amelyek Európában már úgyis majdnem

a Tegmagasabbak, követik őket. De semmi sem segít.

Ausztria az egyik csatát veszíti a másik után. A hadse-

reg,,amelyre éveken át annyi pénzt költöttek, csődöt

mond. A szervezés katasztrofális: az élelmiszer-után-

pótlás egyáltalán nem működik, a katonák sokszor ki-

éhezve mennek a csatába. Ferenc József úgy dönt,

hogy kiutazik a frontra, hogy seregének legalább er-

kölcsi támaszt nyújtson. Ezzel azonban nagy hibát kö-

vet el: tulajdonképpen kizárja a békés megegyezés le-

hetőségét. Sissy teljesen pánikba esik. Sírva kapasz-

kódik Ferenc Józsefbe, és kéri, könyörög, hogy ne

menjen a háborúba. A csaszár azonban eltökélte, hogy

237

hadserege mellé áll. Nehéz szívvel kíséri el Sissy bátor

férjét Mürzzuschlagig, ahol Grünne tábornokkal még

megígérteti, hogy vigyázni fog a császár épségére.

Szegény Sissy mindkét szemét kisírja, nem tud aludni,

éjszaka nyugtalanul bolyong a Burgban. A császárné

annyira ideges, hogy Gizella és Rudolf rettentően sír-

nak, ha anyjukkal vannak. Sissy naponta hosszú, több-

oldalas leveleket ír Ferenc Józsefnek, könyörög neki,

térjen minél hamarabb haza, vagy engedje, hogy ő

utazzon hozzá Itáliába. A császár csak ennyit válaszol:

"Sajnos most nem tudom kívánságodat teljesíteni,

bármilyen szívesen tenném is. A főhadiszállás moz-

galmas életébe nem valók az asszonyok, és hadsere-

gemnet sem járhatok rossz példával elöl. Kérlek; édes

angyalom, ha szeretsz még, ne gyötörd magad ennyire.

Pihenj, szórakozzál, amennyit jólesik, lovagoljál, de

csak mértékkel és céllal, és vigyázz számomra oly drága

egészségedre."

Júniusban Ferenc József átveszi a főparancsnoksá-

got csapatai felett. A solferinói csata is szörnyű vesz-

teségeket követel, sőt talán az egész értelmetlen háború

legvéresebb és legszerencsétlenebb ütközete. A császár

hamarosan érzi veresége következményeit. Ezekben a

hónapokban népszerűsége a nullára csökkent. Az el-

szegényedett lakosság el van keseredve császáruk

ügyetlen politikája miatt, amely ézer és ezer apánk és

fiúnak az életét követelte. Bécsbe naponta érkezik se-

besültvonat. A kórházak már tele vannak, a sebesülte-

ket huzatos templomokban és hiányosan felszerelt

udvarházakban helyezik el.

Sissy legalább talált egy területet, ahol dolgozhat, és

elmenekülhet kínzó gondjai elől. Már hajnalban láto-

gatja a sebesülteket, leül az ágyuk szélére, bátorságot

önt beléjük, vagy segít az orvosoknak a kötést váltani

és sebeket tisztítani. Végül egy kórházat is berendez

238

Luxenburgban, Amikor látja, hogy ez a háború mi-

csoda nyomorba taszította az embereket, megpróbálja

leveleiben rábeszélni Ferenc Józsefet a békére. De

amilyen körültekintő és óvatos máskor mindig a csá-

szár, most nem ismeri fel a helyzet komolyságát. Még

mindig abban reménykedik, hogy a porosz csapatok

segítségére sietnek, és nem hajlandó elismerni a vere-

séget. Nem is hallgat felesége tanácsaira, és így válaszol

neki:

"Bár sok jó ötlet van politikai tervedben, most

még nem szabad feladni a reményt, hogy a poro-

szok mégiscsak beavatkoznak. Nem is vagyok haj-

landó az ellenséggel tárgyalni. Bízom Istenben, hogy

mindent a legjobban fog elrendezni. Arra kérlek, ne

higgy el mindent, ami az újságokban áll, vagy amit

az emberek beszélnek. Túl sok buta és hamis hír ke-

ring."

De néhány nappal azután, hogy Ferenc József el-

utasította Sissy javaslatát, be kell látnia helyzetének

kilátástalanságát, és elfogadja III. Napóleon fegyver-

szüneti ajánlatát. Az ezt követő béketárgyalások során

leggazdagabb tartományáról, Lombardiáról kell le-

mondania. De még a békét is vegyes érzelmekkel fo-

gadja a nép. A svájci követ így tájékoztatja hazáját:

"A tisztelet, amely a császárt eddig övezte, még az

alsóbb néprétegeknél is jelentősen csökkent. Már évek

óta hatalmas pénzeket emésztett föl a katonaság, és

most kiderült, hogy mind a sok milliót az ablakon

dobták ki, csak azért, hogy a császár kedvenc játékát

fenntartsák."

Végre-valahára visszatér Ferenc József Bécsbe, de

Sissy továbbra is aggódik szeretett uráért. Magyaror-

szágon esetleges újabb forradalom fenyeget, Bécsben

pedig az utolsó pillanatban akadályoztak meg egy me-

rényletet, amelyet a császár és anyja ellen terveztek.

239

A harag Grünne gróf ellen fordul. Nehéz szívvel

bocsátja el a császár főhadsegédét, Grünnének csak a

főistállómesteri hivatal marad meg.

7.

Sissy nyilvánvaló igyekezete, hogy a császárt rábe-

szélje a békére, még mélyebbé és áthidalhatatlanabbá

tette a szakadékot közte és Zsófia főhercegnő között.

A császár anyja minden értelmes megfontolás ellenére

kitart az elnyomás politikája mellett. Így hát most azt

kell látnia, hogy Ferenc József lassan eltávolodik tőle,

szinte kicsúszik a kezéből. A császár elfordul azokt5l az

államférfiaktól és miniszterektől is, akiket anyja tá-

mogat, és egyre inkább Sissy liberális gondolatait teszi

magáévá. Zsófia megpróbálja hát Sissyt befeketíte-

ni. Erzsébet a háború alatt rászokott a dohányzásra,

Zsófia rendkívül fel van háborodva. Sissy van olyan

tapintatos, hogy nyilvánosan nem gyújt rá, de a lakájok

bárkivel közlik, aki tudni szeretné, mit csinál Sissy,

amikor egyedül van a lakosztályában. Az utóbbi idő-

ben kilovagolásaikor az új angol istállómester, Henry

Holmes kíséri el. Zsófia nyomatékosan közli Ferenc

Józseffel, hogy gondoskodjon arról, hogy ezt a rangjuk

alatti személyt eltávolítsa a császárné közeléből. Sissy

mérhetetlenül dühös, amikor észreveszi; hogy Holmest,

feje fölött átnyúlva, egyszerűen hazaküldték Angliába.

Természetesen megkezdődött a szokásos kötélhúzás

a trónörökös nevelése körül is. A dajka naponta kap

ellentmondó utasításokat. Ha Sissy eldönt valamit,

biztos, hogy pár perc múlva Zsófia az ellenkezőjét

mondja. A dajka azonban jobban tiszteli a főhercegnőt,

mint a császárnét, így Zsófia parancsait követi. Sissy

egy darabig tűr, aztán úgy dönt, legjobb, ha Ferenc

240

ózsefnél anaszkodik. Ezúttal azonban nem talál tá-

J

mogatásra. Ferenc József nyakig ül a gondokban, nem

óhajt a családi vitákba beavatkozni. Ötéves házasságuk

alatt most először tör ki igazi elkeseredett veszekedés

kettőjük között.

A kibékülés sokáig várat magára. Sissy elhatározta,

hogy most nem enged. Dacosan visszahúzódik Ferenc

Józseftől is, és csak hogy bosszantsa, a társasági életbe

veti bele magát. Az egyik bált a másik után rendezi

anélkül, hogy a császártól engedélyt kérne. Hogy

megakadályozza Zsófia megjelenését ezeken az esté-

lyeken, Sissy hallatlan dolgot követ el, megtöri a ha-

gyományokat: egyetlenegyszer sem hívja meg a jelen

lévő ifjú hölgyek édesanyját!

Ilyesmi még soha nem történt az udvarban. Zsófia

egy darabig figyeli, mit művel Sissy, azután megtiltja a

menyénék, hogy még egyszer bált rendezzen anélkül,

hogy előtte neki megmutatná a meghívott vendégek

listáját. Sissy erre nem ad több fogadást, de eszébe sem

jut, hogy visszavonuljon. Időközben már benne járunk

a farsangi időszakban, és egyre-másra jönnek a meg-

hívások. Sissy nem válogat, Ferenc József nélkül is el-

megy estélyekre, és gyakran csak a hajnali órákban tér

haza. Az udvar értetlenül figyeli gátlástalan viselke-

désé t. Még mielőtt kitörne a botrány, Sissynek hirte-

len elmegy a kedve a táncolástól. Megint odaadóan

foglalkozik a lovaival, és megtanulja az akadályugra-

tást. Ferenc József nyugtalan, de egy szót sem szól.

A ritka közös étkezések gyakran teljes némaságban

zajlanak.

Csak 1860 májusában vált a császár és a császárné

újra néhány személyesebb szót. Garibaldi bevonult

csapataival Szicíliába, és a nápolyi királyságot fenye-

geti. Sissy kétségbeesett levelet kap Mária húgától,

amelyben a nápolyi királyné Sissy támogatását kéri.

241

A császárné izgatottan hívja Bécsbe téstvéreit, Lajost

és Kárly Tivadart. Hármasban mennek a testvérek a

császárhoz, hogy kieszközöljenek valamilyer segítsé-

get Máriának és férjének, de bármennyire kedveli és

nagyra értékeli Ferenc József felesége rokonságát,

gondolni sem tud sem katonai, sem anyagi segítségre.

Ez az elutasítás még inkább elkeseríti Sissyt. Né-

hány kínos és kellemetlen vita után Gizella lányával

elutazik Possenhofenba. De most ott sem tud sokáig

megmaradni. Apja éppen elutazott, legtöbb testvére

már kirepült a szülői házból, így Sissynek szinte na-

ponta kell végighallgatnia anyja szemrehányásait.

Ludovika még mindig élénk levélváltásban áll nővé-

rével, Zsófiával, így pontosan ismeri, mennyire feszült

a helyzet Bécsben. Ludovika felszólítja a lányát, legyen

egy kicsit hálásabb és alázatosabb. Sissy idegileg ki-

merülve vonul vissza Bad Ischlbe, ahol levelet kap

anyósától. Már egész Bécs Ferenc József és Sissy vá-

lásáról beszél. Hogy legalább a látszatot megőrizzék,

Sissy jelenjen meg augusztusban a császár születés-

napján Bécsben - így szól a parancs. Sissy ugyan en-

gedelmeskedik, de mindenki láthatja, hogy a házasfe-

lek között nem a legjobb a viszony. Amint visszaérke-

zik a császárné Bécsbe, egészségi állapota rohamosan

romlik. Az állandó, gyakran az éhezéssel felérő fogyó-

kúrák, a cigarettázás és a kimerítő lovaglás mind hoz-

zájárulnak ehhez.

Doktor Skoda, a tüdőgyógyász végül is úgy dönt,

hogy Sissynek a telet melegebb klímán kell eltöltenie.

- Felséges asszony, közvetlen életveszély áll fenn.

El kell mennie kezeltetni magát. Miért ne mehetne

például Meránba? - javasolja a vizsgálat után.

- Nos, megfontolom a javaslatát. Muszáj feltétlenül

Meránba mennem? Éppen nemrégen érkezett haza a

császár öccse Madeiráról, és csodálatos dolgokat me-

242

sélt erről a gyönyörű szigetről. Állítólag az éghajlat is

I

kitűnő.

- Orvosi szempontból nem szólhatok semmit Ma-

deira ellen. Ha kívánja, azt fogom javasolni a császár-

nak, hogy tegye lehetővé önnek a Madeirán való pihe-

nést.

- Ez igen jól alakul - mormogja Sissy magában,

amikor az orvos a császárhoz indul. - Így mindenki

elől el tudok menekülni! Madeira messze van ahhoz,

hogy a látogatás kérdése egyáltalán felmerüljön. Fél

éven át szabad leszek! Remélem, Ferenc József bele-

egyezik.

A császár nem szeretne ellenkezni az orvossal.

Ugyan csodálkozik egy kicsit, hiszen

feltétlenül a tüdőbajosok gyógyhelyeként ismerik, de

nem tiltakozik. Talán jobb lesz, ha hagyja Sissyt, hogy

csinálja, amit jónak lát. "Ha majd hazajön, remélhető-

leg megint helyreáll köztünk a jó viszony. Most az a

fontos, hogy újra egészséges legyen" - gondolja ma-

gában. jl

Az udvarban természetesen azonnal megindul a

II

pletyka. Nem igazán hisznek a császárné súlyos be-

tegségében, ugyanis amióta tudja, hogy Madeirán

töltheti a telet, csuda boldognak és vidámnak látszik. Ill "

Fürstenberg Terézia grófnő nem rejti véka alá a véle-

ményét:

"Végtelenül sajnálom a császárt, hogy olyan felesége

van, aki többre becsüli azt, hogy férjét és gyermekeit

hat hónapra magára hagyja; mint hogy szép nyugodtan

éljen velük Bécsben, ami a gyógyulását is jobban elő-

segítené. Egyébként pedig ez a betegség nem lehet

olyan nagyon veszélyes, hiszen felelősségtudatáról hí-

res császárunk folyton vadászni jár, a császárné pedig a

nyári ruhatárának összeállításával foglalkozik.

Sissy keresztülviszi, hogy első udvarhölgye, Ester

243

Windischgrátz utazik Madeirára. A Zsófia fő-

hercegnő pártján álló udvarhölgyek kárörvendően

jegyzik meg, hogy a császárt ugyan sajnálni kell, de

azért most fellélegezhet. Ha Sissy nem lesz a házban -

ez az általános vélemény - anya és fia újra közelebb

kerülnek egymáshoz, és nem lesz ok a veszekedésre.

Sissy október végén elutazik. Néhány napot Mün-

chenben tölt, és végül Antwerpenben száll föl a hajóra,

amely Madeirára viszi. Az átkelés a tengeren nagyon

viharos, és mindenki csodálkozva állapítja meg, hogy

egyedül az állítólag halálosan beteg császárné nem lesz

tengeribeteg, sőt kitűnő étvágya van.

Sissy udvartartása rettenetesen unatkozik a szige-

ten, ahol semmi lehetőség a szórakozásra. Sissynek

viszont egy cseppet sem hiányoznak a társasági kap-

csolatok. Órákig sétál a tengerparton, és szert tesz egy

csomó kutyára, papagájra és pónilóra, amelyeket sze-

r.etettel gondoz. A köhögése ugyan hamar megszűnik,

idegessége azonban marad. Mozdulatai kapkodók,

többet dohányzik, mint eddig, most is csak csipeget az

ételből, igen sovány. Ferenc Józsefnek nagyon ritkán

ír. A hírnökök, akik Madeira és Bécs között ide-ocla

utaznak, sokat panaszkodnak a barátságtalan szigetre.

Nobili gróf például egyáltalán nem érti, miért tartóz-

kodik a császárné szívesen ezen a helyen:

"Mindként nembeli őslakosoknak vastag sárgás bő-

rük van, és rettentő csúnyák. Funchal városa kicsi és

piszkos, az utcákat hegyes kövekkel rakták ki, így sé-

tálásra teljésséggel alkalmatlanok. A kevés boltban

csak igen szegényes holmikat lehet kapni. Dúsan csak

az egzotikus fűszernövények teremnek, ezeknek illata

azonban már néhány nap múlva kábultságot okoz" -

meséli a császárnak rövid ott-tartózkodás után.

Sissy lassacskán jobban érzi magát. Megtanul man-

244

újra elkezd magyarul tanulm. De hamarosan híre kel,

hogy tanítója, Hunyady Imre gróf igen odaadó híve a

császárnénak. Sissy kicsi udvartartásában mindenki

mindenkit figyel, és minden apró kedvezést féltéke-

nyen megjegyeznek. Amikor Ferenc József hírt kap !

Sissy gavallérjáról, gondoskodik arról, hogy Hunyadyt

azonnaí rendeljék vissza Bécsbe.

Karácsonyra Nobili grófot egy fenyőfa kíséretében

újra Madeirára küldi a császár. Sissyt azonban ebben

az egzotikus országban nem fogja el igazi karácsonyi

hangulat. Nem törődik az ajándékokkal, sem a kará-

csonyfa díszítésével, és december 24-én csak néhány

percre jelenik meg a bérelt villa szalonjában. A szüle-

tésnapi jókívánságokra sincs egy kedves mosolya.

Visszavonul a szobájába, hogy levelet írjon.

Ezúttal nem Ferenc Józsefliez intézi szavait, hanem

Grünne grófhoz, akihez még mindig szívből ragasz-

kodik. Elgondolkozva kezdi levelét: "Huszonharma-

dik születésnapomon különös dolgok jutnak az

eszembe. Ha egészen őszinte akarnék lenni, bevalla-

nám, ha nem volnának gyerekeim, elviselhetetlen len-

ne a gondolat, hogy újra folytassam régi életmódomat.

A főhercegnőre borzongással és rettegéssel tudok csak

gondolni, és a tádolság sem teszi a szemembén kevésbé

kiállhatatlanná. Az orvosok azt akarják, hogy még áp-

rilisig maradjak, de kezdek unatkozni. Minden hajó-

ról, amely itt úszik el ablakom előtt, az jut eszembe,

milyen nagy kedvem lenne egy igazán nagy utazást

tenni. Teljesen mindegy, hogy Brazíliába vagy Afri-

kába; csak mehetnék. Természetemtől idegen, hogy

ilyen sokáig egy helyen maradjak. És hogy mennyire

hiányzik a rendszeres igazi lovaglás, el sem tudom ön- e

nek mondani. Alig várom már a pillanatot, hogy újra

felülhessek nemes paripámra, a Vörös Rózsára. Itt,

245

ezen a szörnyű terepen órákon át csak lépésben üget-

hetek. Ki tudja, talán nemsokára viszontlátjuk egy-

mást, grófom. Egyrészt nem szeretném a bécsi májust

lmulasztani, különösen a lóversenyek hiányoznának

nagyon. Más szempontból viszont igen kellemes len-

ne, ha nem kellene ilyen hamar a főhercegnő közelébe

visszatérnem, aki távollétem idejét bizonyára jól ki-

használta, hogy a császárt és gyermekeimet dirigáha.

Bizonyára jó időbe telik majd, amíg újra megszokom

ezt a keresztet."

Grünne gróf nem él vissza Sissy bizalmával. Sejti

ugyan, hogy Sissy a férjével szemben nem ilyen nyílt a

leveleiben. Ferenc József természetesen tudja, hogy

kiknek ír a felesége, egyszer magához hívatja Grünne

grófot, hogy óvatosan kikérdezze, de egykori szárny-

segéde hallgat, mint a sír.

Hat hóriapi távollét után Ferenc József végre újra

karjába veheti Sissyjét. Már Triesztben fogadja, és

néhány napot együtt töltenek, mielőtt a császár visz-

szatérne Bécsbe. A házasfelek azonban már túlságosan

eltávolodtak, alig van mit mondaniuk egymásnak.

Amit a madeirai tartózkodásról el lehetett mondani,

azt Sissy már megírta a leveleiben. Ferenc József, aki

újra teljesen anyja befolyása alatt áll, nem gondol arra,

hogy feleségének az ország politikai helyzetéről be-

széljen. Mindketten igen szomorúak, hiszen egymástól

függetlenül, de másképpen képzelték el a viszontlátást.

Sissy és Ferenc József megpróbálják elrejteni egymás

elől legtitkosabb gondolataikat.

Hogy Bécs zordabb klímája teszi-e, vagy lelki okai

vannak, nem tudni, mindenesetre Sissy a császárvá-

rosban eltöltött negyedik napon már újra beteg. Láza

van; köhög, és nagy fájdalmai miatt nem tud aludni.

Újra doktor Skodával konzultálnak. Fokozmdó tüdő-

bajt állapít meg, és azt javasolja Sissynek, hogy ami-

246

lyen gyorsan csak lehet, hagyja el a várost. Madeiráról

hazafelé egy napot Sissy Korfun töltött, és nagyon

megtetszett neki ez a görög sziget. Így hát az a kíván-

sága, hogy most Korfura mehessen hosszabb időre.

Ferenc József és Zsófia, akik talán csak most hiszik el

l

igazán, hogy Sissy halálos beteg, teljesítik ezt a kíván-

ságát. A császárné egy percet sem vár tovább, és

azonnal utazik. Valóban rossz bőrben van. Két nappal

elutazása után végigfut Bécsen a hír, hogy Sissy meg-

halt.

Ii

Ezzel szemben Sissy szerencsésen megérkezik Kor-

fura, ahonnan a legellentmondóbb jelentések érkez-

nek. Egyszer az, hogy Sissy friss és jókedvű, másszor

az, hogy csontig lesoványodott. Ferenc József szeretne

tisztán látni, ezért Grünne grófo küldi a szigetre.

Grünnének nemcsak az a feladata, hogy Sissy egész-

ségi állapotáról beszámoljon a császárnak, hanem köz-

vetíteni is szeretne a házasfelek között. A császár tudja,

hogy felesége megbízik a grófban, így ő is sokat remél

ettől a titkos küldetéstől. Grünne azonban súlyos hibát

követ el, amely még Sissy barátságától is megfosztja.

Amikor megérkezik Korfura, úgy látja, hogy a csá-

szárné jobban van, így hát békítői feladatának szenteli

magát. Egy este úgy érzi, itt az alkalom. Sissy és

Grünne a teraszon ülnek és beszélgetnek.

- Nem tudom, meg tud-e érteni engem, grófom.

Néha elfog valamilyen határozatlan, de erős vágyako-

zás itlegen országok iránt. Ha erősebb és egészsége-

sebb lennék, legszívesebben egész életemben utaznék,

és csak nagyon ritkán mennék Bécsbei

Grünne teljesen félreérti Sissyt, amikor így vála-

szol:

- Megértem a helyzetét, Felség. Egy házasság,

amelyet ennyire korán kötöttek, bizony egy idő után

terhére lehet az embernek. De azért nem kell elcsüg-

247

gednie: mindig, akadnak utak és módok, hogy ezt a

problérriát megoldjuk. Felségednek csak egyvalamire

kell felelnie: tehet, amit csak akar, de soha egy szóval

el ne árulja magát, főleg ne írjon le semmit.

Sissy dühtől pirosan ugrik fel, olyan hevesen, hogy a

széke is felborul:

- mit enged meg magának, gróf!? Azt hiszi, hűtlen

lettem a császárhoz? ! Hogy merészel ilyen aljasságot

feltételezni? Azonnal hagyjon magamra!

Grünne hallgatagon megy be a házba, de Sissy egész

éjjel nem tud megnyugodni. "Ezt igazán nem érde-

meltem - gondolja. - Soha életemben nem szerettem

egyetlen más férfit sem. Már maga a feltételezés is

szemtelenség! És akkor még teljes lelki nyugalommal

ül mellettem, és tanácsokat ad, hogy hogyan tussoljam

el állítólagos félrelépéseimet! Egyszerűen hihetetlen!

Nem, ezek a szavak nem származhatnak tiszta szívű

embertől. Hallani sem akarok többé a grófról. Csak azt

szeretném tudni, hogy Ferenc József is így gondolko-

dik-e rólam..."

A Grünne gróf ostoba magatartása miatti izgalom

Sissy egészségét is visszaveti. Mégis ír Ferenc József

nek, és megkéri, hogy amilyen gyorsan csak lehet, lá-

tögassa meg. Sissy feltétlenül szeretné megtudni, hogy

Grünne beszélt-e a császárral is a gyanújáról. Mégis

októberig kell várnia, csak akkor tud eljönni a császár,

hogy maga győződjön meg arról; hogy minden rend-

ben van. Amikor meglátja Sissyt, alig tudja leplezni

megdöbbenését, sőt ijedtségét. Még megérkezése

napján így ír Bécsbe:

"Sissy már sokkal kevesebbet köhög, és a mellkasa

sem fáj annyit. Arca azonban kikerekedett, kicsit

olyan, mintha felfúvódott volna." Ferenc József azt

hiszi, hogy Sissy meghívását Grünne gróf látogatásá-

nak köszönheti, és ezúttal olyan fesztelen és könnyed a

248

viselkedése, mint már régen. Óvatos kérdésekkel Sissy

kideríti, hogy Grünne nem beszélt képtelen gondola-

tairól. Ferenc József és Sissy lassan újra egymásra ta-

lálnak: A császárné azonban még nem meri a telet

Bécsben tölteni, szívesebben menne Velencébe egy

időre. Ez ellen Ferenc József sem emel kifogást.

- Ha Velencében leszel, gyakrabban meg tudlak lá-i

togatni. Hanem mondd csak, egészen elfeledkeztél a

gyermekeinkről? Ha szeretnéd, Gizella és Rudolf né-

hány hétre elutazhatnak hozzád Velencébe. Jó lesz?

Sissy gyöngéden átöleli Ferenc Józsefet.

- Hogy kérdezhetsz ilyet? Érezned kell, hogy

mennyire hiányoznak mindketten. De kérni sem mer-

tem ilyet! Tudod jól, mit fog szólni hozzá az anyád.

- Emiatt ne fájjon a fejed. Ezt majd én elintézem.

Nekem a legfontosabb az egészséged. Ha az orvosok

azt mondják, hogy még néhány hónap pihenésre van

szükséged, készen állok arra is, hogy áldozatokat hoz-

zak. Ne utazzunk most mindjárt együtt Velencébe?

Üzenhetek, és akkor megtesznek minden előkészületet

az érkezésünkre.

Amikor a főhercegnő megkapja Ferenc József leve-

lét, amelyben közli, hogy készítse föl a gyerekeket egyi

hosszabb velencei tartózkodásra, először határozottan

tiltakozik. Közben Sissy és Ferenc József teljes egyet-

értésben és boldogságban érkeznek meg a lagúnák vá-

rosába. Néhány nap múlva a császár Bécsbe megy, és

igen bosszús, amikor azt kell látnia, hogy utasításait

nem teljesítették. Zsófia ugyan egy egész sor érvet hoz

fel, hogy az unokákat magánál tarthassa, többek között

azt is állítja, hogy Velencében rossz az ivóvíz. Ferenc

József erre csak annyit mond, hogy akkor majd na-

ponta küldet friss forrásvizet Schönbrunnból.

Egészségi állapota ellenére Sissy egyetlen percig

sem hagyja abba az anyósa elleni lázadozást. Több-

249

éves kűzdelem után végre sikerül elérnie, hogy első

udvarhölgyét, Esterházy grófnőt elbocsássák. Paula

Bellegarde, aki közben férjhez ment Königsegg gróf

hoz, lép az örökébe. Ezzel a lépéssel Sissy újra okot

adott a gonosz bécsi pletykálkodóknak. Bellegarde

grófnő nem igazi arisztokrata, így hát tulajdonkép-

pen nem jogosult erre a hivatalra. Mint a császár-

né komornáját elsőbbség illeti meg a többi hölggyel

szemben, vagyis még a vérbeli arisztokrata dámákkal

szemben is. Ez utóbbiak természetesen nem hagynak

egy ilyen provokációt éles megjegyzések nélkül.

Sissynek azonban ez az egész irigykedő társaság tel-

jesen közömbös. Anélkül, hogy Bécsben megállna,

Bad Kissingenbe utazik, hogy nemzetközileg elismert

orvosokkal is konzultáljon. Sissy udvarhölgyeit külö-

nösen az bosszantja, hogy e gyógyhelyen az egész bajor

rokonság is megjelenik kíséretével.

Sissy állapotában tartós javulás áll be. Az orvosok

mindent megtesznek. Lassan lelohadnak a dagadt lá-

bak is. A köhögés teljesen megszűnik. Fischer doktor

mindenesetre még megállapítja, hogy a vérképző

szervek nincsenek rendben. Júliusban Sissyt nagyjá-

ban-egészében egészségesen bocsátják haza. De még

mielőtt Bécsbe indulna, ellátogat Possenhofenba.

8.

Sissy néhány nappal a császár augusztus tizennyolca-

dikai születésnapja előtt érkezik Bécsbe, előzetes be-

jelentés nélkül. Teljesen egészségesnek érzi magát, lé-

nye tejes szépségében ragyog, és nagyobb önbizalom-

mal lép fel, mint eddig valaha is. Sissy Schönbrunnba

küldi a kíséretét, ő maga kiszáll a Hofburgnál, ahol

Ferenc József szokás szerint délutáni audienciáját

250

tartja. Ezen a meleg nyári délutánon kivételesen senki

sem várakozik a császárnál kihallgatásra. Sissy nevetve

lopódzik az ajtajához, bekukucskál a kulcslyúkon, és

aínikor látja, hogy a császár egyedül van, egy mozdu-

lattal felrántja a magas szárnyas ajtót. Ferenc József

ijedten ugrik fel, majd hitetlenkedő, meleg mosoly

ömlik el az arcán.

- Sissy! Te itt? Nem vártalak méhaza! Mil en

g

csodálatos meglepetés! És milyen gyönyörű szép vagy.

Gyere, hadd öleljelek emg!

Egész Bécs örül a császárné hazatérésének. Szinte

nem is hittek abban, hogy újra meggyógyul. A vi-

szontlátás örömére este a Práterben pompás fáklyás

felvonulást rendeztet Ferenc József. Itt van alkalma

Sissynek először összetalálkozni későbbi fő ellenségé-

vel, Pauline Metternich hercegnével. Az éles nyelvű

hölgy a párizsi osztrák követ felesége, de házassági vi-

szályok miatt visszaköltözött Bécsbe. Azok alatt a hó-

napok alatt, míg Sissy nem volt Bécsben, Pauline

Metternich a társaság első hölgye lett. Míg Sissy a

lampionos felvonulást csodálja, Ferenc József minden

fontosat elmond neki a hercegnőről. Nem hallgatja el

találó csúfnevét sem, amellyel a mindig keményen

ítélkező hölgyet illetik: - Szívesen hívják Mauline

Petternichnek is - somolyog Ferenc József - ez igazán

találó név.

A következő hetekben a két hölgy igen kifinomultan

becsmérli egymást. Természetesen sohasem cseleked-

nek nyíltan, de nemsokára egész Bécs a rejtett, de igen

csípős tréfákon nevet, amelyet a két hölgy vonultat fel

egymás ellen. Még egy évvel ezelőtt Sissy mélyen

megbántva bújt volna el lakosztályában, most azon-

ban áll a kihívás elébe, mégpedig szívesen.

Pauline Metternich egy ideig a bécsi divat irányadó

Rossznyelvü, nagyszájú

251

hölgye volt. Mindig a legújabb párizsi modelleket ho-

zatta meg magának, már néhány nap múlva az összes

bécsi aresztokrata hölgy hasonló szabású ruhát rendelt

a szabójánál. A hercegnének meglehetősen különleges

az ízlése, szívesen és gazdagon díszíti magát tollakkal,

flitterekkel, és nagyon erősen festi az arcát. Siss az

ellenkezőjére készül: ő mindig is egyszerűen, de na-

gyon választékosan öltözködött. Most is ezt hangsú-

lyozza. Finoman gúnyolódik a társaság azon hölgyein,

akiknek nem elegendő a természetes szépségük, és

mindenféle cicomával kénytelenek feldíszíteni magu-

kat, hogy figyelmet kélthessenek. Nem sokkal Sissy

visszatérése után észrevehető, hogy nagyon sok nemes

kisasszony egyszerre csak feltűnően egyszerűen kezd

öltözni, és még este is arcfestés nélkül jelennek meg,

Sissy példáját követve.

Metternich hercegnő okos asszony, tudja, hogy ezt a

csatát elveszítette. Gyorsan keres tehát egy újabb te-

vékenységi területet, ahol a császárné orrára koppint-

hat- Váratlanul nagy örömét leli abban, hogy jóté-

konysági rendezvényeket szervez. Sissy természetesen

azonnal észreveszi, milyen szándék húzódik a nagy

adományok mögött: Pauline Metternich tüntetően át

akarja venni azt a feladatot, amely hagyományosan a

császárnét illetrié. Sissynek azonban nemkell aggód-

nia, a nép, akinek e segélyeket szánták, már régóta

mellette áll. Mint régebben, most is felkeresi a szegény

embereket, de nem olyan feltűnően végzi jótékonyko-

dását, mint Pauline Metternich. Szeret jó tündérként

megjelenni, és gyakran ismeretlenül segíteni. Sokszor

csak percekkel később veszi észre a család, hogy ki volt

az, aki ajtajuk elé élelmiszert, tűzifát vagy pénzt rakott.

A.gőgös hercegnő nem tudja a lakosság rokonszenvét

elnyerni. Amikor a két hölgy nyilvánosan találkozik,

negédes és keresett udvariassággal fordulnak egymás-

252

hoz. Ferenc József néha hasát fogja a nevettében,

amikor Sissy beszámol egy-egy ilyen találkozóról.

A császár természetesen egyre jobban csodálja okos

és kívánatos feleségét, és egyetlen kérésére sem tud

nemet mondani. Sissy tökéletesen tudatában van an-

nak, milyen hatással van a császárra. Most, ha valami-

lyen kívánsága van, nem kezd el nyafogni és panasz-

kodni, mint régebben, hanem egyszerűen bájosan és

gyöngéden mosolyog. A császár szíve máris olvadozni

kezd, mint a jégtömbök a napon. Zsófia is észrevette

menye egyéniségének változását, és szívesen mutat-

kozik Sissy oldalán. Nem lehet azt állítani, hogy a két

asszony megkedvelte volna egymást, de legalábbis

fegyverszünet van. Életükben egyetlen alkalommal lép

Zsófia és Sissy szövetségre, amikor Rudolf trónörökös

neveléséről van szó. Mindkettőjük véleménye szerint

nevelője, vagy inkább kiképzője túl kemény kézzel

bánik a kisfiúval. Ferenc József még mindig nagyon

kedveli a katonaságot, és fiából kiváló katonát szeretne

faragni. Rudolfnak azonban, aki végtelenül intelligens

és koraérett gyerek, nem megfelelő az a katonai drill,

amelyben már kora gyermeksége óta nevelik. Beteg

lesz, állandóan lázas, fáj a gyomra vagy a torka. Sissy

néhány napig figyeli, hogy Rudolf nevelője, Leopold

Gondrecourt gróf hogyan bánik a fiával. A szegény

gyerek nyilvánvalóar szenved a gróf szigorúságától.

Sissy igen okosan most nem a császárhoz fut pana-

szával, hanem a főhercegnőhöz fordul, aki forrón és

bensőségesen szereti az unokáját. Sissy senkinek nem

óhajt szemrehányásokat tenni, csak felszólítja Zsófiát,

hogy figyeljen egy időre a trónörökös testi és szellemi

megerősítésére szolgáló gyakorlatokra. Teljesen ma-

gánkívül kéreti Zsófia a menyét néhány nap múlva

magához, hogy megbeszéljék, mit lehet tenni a szinte

szadista kínzások ellen.

253

- Nekem az a véleményem, kedves mama - mondja

Sissy - hogy a legsürgősebben ki kell venni Rudolf

nevelését Gondrecourt kezéből. De nem szeretném azt

sem, hogy Ferenc József csalódjon, mindig is egy kis

katonát kívánt magának. Viszont úgy tűnik, Rudolf

tehetsége egészen más téren jelentkezik. Észrevette,

kedves mama, hogy egy kicsit tud már olvasni? Talán

ön tudna a férjemmel erről a témáról beszélni. Mind-

annyian tudjuk, hogy milyen nagy súlyt helyez az ön

tanácsaira.

Zsófia örömében nem veszi észre, hogy mindez csak

hízelgés, és azt sem, hogy Sissy már régen eldöntötte,

ki legyen az új nevelő: Latour von Thurmburg ezredes

fogja megkapni a megüresedett állást. A legközeleb-

bi beszélgetésük során Sissy futólag utal arra, hogy

Latour ezredes volt az, aki annyira megsajnálta a kis

trónörököst, és felhívta Sissy figyelmét a szörnyű ne-

velési módszerekre. Valamivel később elejt egy meg-

jegyzést arról, hogy az ezredes egészen különlegesen

művelt és képzett ember. A főhercegnő felfigyel, és

elhatározza, hogy Ferenc Józsefnek ezt a férfrt fogja

ajánlani mint unokája új nevelőjét. Előbb azonban

magához kéreti Latourt egy bizalmas beszélgetésre. Őt

azonban Sissy már rég előkészítette erre, és most pon-

tosan a főhercegnő szája íze szerint vázolja terveit.

Sissy elmagyarázta neki, hogyan kell viselkednie, hogy

Zsófiát is megnyerjék. A valóságban Latour igen libe-

rális beállítottságú:

Végül minden úgy történik, ahogyan Sissy kívánta:

Latour a főhercegnő kezdeményezésére megkapja a

nevelői áltást, a katonai kiképzés a legszükségesebb

gyakorlatokra korlátozódik, és a szellemi nevelés kap

előnyt. Rudolf, így szeretné Sissy, legyen sokoldalú és

minden iránt érdeklődő férfi felnőttkorára, aki majd

nem az arisztokráciára, hanem a polgárságra támasz-

kodik modern államának kiépítésekor. Ez a nevelés

később aztán súlyos konfliktusokat robbant ki a kon-

zervatív Ferenc Józseffel.

Most azonban Sissy nagyon örül, hogy bájával és

okosságával megint csak csatát nyert. De az örökös

taktikázás lassan az idegeire megy. A császárné egyre

inkább olyan bizalmi emberekkel veszi körül magát,

akiket ő maga választott ki. Most szeretne egy új ud-

varhölgyet, méghozzá lehetőleg magyart, hogy nyelv-

tudását jávíthassa. Alrriássy grófnő Budáról hosszú

listát küld a szóba jöhető főnemesi kisasszonyokról, és

ahol lehet, a jelentkezőkről képet is csatol. A lista vé-

gén még szerepel egy név, amelyről senki sem tudja,

hogy került oda, hiszen egyáltalán nem származott

magas körökből. Sissy ösztönösen választja ki ezt az

egyszerű nevet, Ferenczy Idáét. A császárnénak első

pillantásra ez a név tetszett meg a legjobban a sok

arisztokrata jelentkező közül. Amikor a fiatal Ida be-

mutatkozik Bécsben, Sissy rögtön tudja, hogy a

kislányt felfogadja szolgálatába. Még ugyan nem tud-

ják, hogy az új udvarhölgyet hogyan lehet majd beso-

rolni a szigorú hierarchiába. Szerény dzsentriszárma-

zása miatt nem lehet udvarhölggyé kinevezni azonnal,

mert ez a többi családot sérthetné. Sissynek az az ötlete

támadt, hogy Idát brünni alapítványi hölggyé nevezi

ki, ezzel legalább a hölgy megszólítást kiérdemelte, és

mint "Őfelsége a császárné felolvasónője" kap állást.

Sissy az első pillanatban elmondja Idának, micsoda

viperafészekbe került.

- Szeretném, ha kizárólag az én bizalmasom és ba-

rátném lenne, kedves Ida. Az ég szerelmére, egyetlen

udvarhölgynek és senkinek se áruljon el semmit abból,

amit tőlem hall!

Valóban nem tart soká, és az udvarhölgyek máris

"rávetik" magukat új társnőjükre, megpróbálják őt is

254 255

Zsó a pártjára állítani. Az udvar még mindig ketté van

szakítva; vagy Sissy, vagy Zsófia oldalán állhat valaki.

Idá azonban fenntartás nélkül hű császárriéjához.

Amikor Sissy észreveszi, hogy a többi udvarhölgy

hirtelen lekezelően bánik magyar társnő;ével, mert az

nem árul él semmit, máris tudja, hogy igazi barátnét

talált. Most végre van Sissynek valakije, akire minden

gondolatát rábízhatja. Ida arra is hajlandó, hogy a csá-

szárné legbolondabb ötleteiben is részt vegyen. Egy

este, amikor a császár nincsen Bécsben és Sissy ször-

nyen unatkozik, elhatározzák ők ketten, hogy teljes

inkognitóban elmennek egy bálba. Sissy és Ida domi-

nónak öltöznek, a császárné sárga, Ida pedig piros jel-

mezbe: Sikerült észrevétlenül megérkezniük a bálte-

rembe, és belevetik magukat a forgatagba. Sissynek

feltűnik egy elegáns fiatalember, akit még soha nem

látott az udvarnál. Előreküldi Idát, hogy hozza föl neki

a fiút a galériára, ahol ültek. Néhány perc múlva a fiatal

minisztériumi tisztviselő, Fritz Pacher a császárné

előtt áll. Sissy drága öltözékéről első pillantásra tudja,

hogy a jó társaság valamelyik híres hölgyével áll szem-

ben, de ő is szívesen belemegy a bújócskába. Amikor

azonban Sissy jellegzetesen lágy hangján beszélni

kezd, és amikor észreveszi csodálatos haját, amelyet

ugyan megpróbált elrejteni a jelmez alá, kezd neki de-

rengerü, hogy kivel van dolga. Szívdobogva vár egy

újabb jelre, de Sissy résen van. Csak sokkal később

bátorodik fel, és kezdi a fiatalembert faggatni:

- Mondd csak, ismered talán a császárnét? Mit be-

szélnek róla az emberek?

Most már Fritz Pacher biztos abban, hogy Erzsébet

ül vele szemben. És amikor Sissy a beszélgetés során

megkérdezi, milyen idősnek gondolja a sárga dominót,

a császárné valódi életkorát mondja. Sissy ijedten rez-

zen össze, most ő is gyanakodni kezd: "Tudja már,

hogy ki vagyok. Nagyon hamar el kell tűnnünk" -

gondolja ijedten, és jelt ad Idának. A minisztériumi

kistisztviselő azonban nem akarja elengedni dominóját

ilyen gyorsan. A császárné kezébe nyomja a lakcímét,

és megígérteti vele, hogy legalább egyszer írni fog.

Sissy csak nehezen szabadul tőle. A hintóban meg-

könnyebbülve fordul Idához:

- Egy percre már az volt a gyanúm, hogy átlátott

rajtunk. Ne menjünk egyenesen a Burgba.

Ida utasítja a kocsist, hogy tegyen egy kerülőt a kül-

város felé. Azután megállítja, és gondosan körülnéz,

nem követi-e őket valaki.

Ezenközben Fritz Pacher teljesen megzavarodva jár

föl s alá szerény kis szobájában. Vajon a császárné

volt-e, vagy sem? A következő napokban a Burg körül

ólálkodik, hogy legalább egy pillanatra lássa Sissyt.

Elmegy a Práterba is, ahová Sissy gyakran szokott ki-

lovagolni.

Sissy és Ida még hetek múlva is beszélnek erről a kis

kalandról. Ida az, aki újra feléleszti Sissy szívében a

magyarok iránti szeretetet. A császárné előkeresi ma-

gyar nemzeti viseletét, amelyet egyszer ajándékba ka-

pott, és rögtön fel is próbálja.

- Ferenc Józsefet komolyan meg kell kérnem, hogy

vigyen magával újra Magyarországra. Mennyire vá-

gyódom ez után az ország, ezek után az emberek után!

Hála Istennek, kedves Ida, hogy honfitársai nem

hagyták magukat fellázítani az olasz példa nyomán.

Milyen szívesen mennék újra Gödöllőre!

Egy este a császári pár az udvari színház középső

páholyában ül. Erzsébet tüntetőleg aranyhímzésű fő-

kötőt tett a fejére, olyat, amilyet a magyar mágnásasz-

szonyok viselnek. A császár anyja a szomszédos pá-

holyban ül, és amikor Sissyt meglátja, lornyonján ke-

resztül feltűnően bámulni kezdi a menyét, még a pá-

256 1 257

holybol mint aki nem hisz a szemé-

nek. Aztán újra visszaül a székébe, fejét csóválva. Ezt

még néhányszor megismétli, mire Sissy az előadás kel-

lős közepén idegesen felpattan, és kimegy.

Ez után az eset után Sissy a nyilvánosság előtt keve-

sebb magyarpárti megjegyzést enged meg magának.

Nem szeretné, ha Zsófia már csírájában elfojtaná a

terveit, hogy megkéri Ferenc Józsefet, vegye meg Gö-

döllőt, és alakítsa át nyaralónak. Akkor bármikor el-

menekülhetne magyar barátaihoz. Bad Ischlt már

egyáltalán nem szereti, télen halálra unja magát ott az

ember, nyáron pedig egész Bécs odagyűlik, úgyhogy

pihenésről szó sem lehet. "Gödöllőre Ferenc József

anyja sohasem követne bennünket, mivel méltóságán

alulinak tartja, hogy magyar földre tegye a lábát" -

gondolja Sissy. Ferenc Józsefnek a legszebb színekkel

festi ki jövendő életüket a helyreállított kis kastélyban,

és arra is felhívja figyelmét, hogy az elkövetkezendő

magyarországi utazások is olcsóbbak lesznek, ha már

meglesz Gödöllő.

- Furcsa egy asszony vagy te-válaszolja a császár-

ahelyett, hogy ékszereket kívánnál magadnak, mint a

többi császárné, te egy romot szeretnél kapni. De ha

azt gondolod, hogy ott igazi otthont teremthetsz, fon-

tolóra vesszük...

Egyelőre azonban szó sem lehet semmi ilyesmiről,

mert küszöbön áll a háború a poroszokkal. 1866 nehéz

év lesz a császár számára, de Sissy hősiesen áll mellette,

és segíti mindenben. Július 3-án a königgrátzi csatában

Ausztriát szörnyű vereség éri, ezzel Zsófia reményei a

nagy német császárságról végleg meghiúsulnak,

Ausztria örökre elveszti vezető szerepét. Sissy most

mát politikai téren sem tiszteli anyósát, és Ferenc Jó-

zsef is egyre jobban közeledik felesége liberálisabb

nézeteihez.

Úgy dönt, a gyermekekkel Budára indul, látszólag csak se-

besülteket látogatni, de valójában ő készíti elő az udvar

esetleges Budára menekülését. Jó politikai érzékkel a

magyarok lovagiasságához folyamodik, hogy ne tá-

madják hátba a már több sebből vérző Ausztriát.

- Utazz a gyerekekkel Budára, védd ott az érdekei-

met, tartsd féken az embereket - Ferenc József ezekkel

a szavakkal küldi feleségét a magyar fővárosba. A kü-

lönben kritikus császárné most szívvel-lélekkel kiáll

megingott helyzetű férje mellett.

Budán Erzsébet teljesen Andrássy Gyula gróf be-

folyása alá kerül, aki ügyesen elhiteti vele, hogy ő,

csakis ő képes megmenteni a helyzetet, előkészíteni a

kiegyezést a magyarokkal, és így egyben tartani a Mo-

narchiát.

Erzsébet meglehetősen erőszakosan akarja véghez-

vinni, amit kigondolt. Meghívatja Bécsbe Andrássyt

és Deák Ferencet, akik kifejtik érveiket a kiegyezés

mellett. Ferenc József sokáig habozik, hiszen a többi

monarchiabeli nép érdekét nagyon is sértené ez a lépés,

ő pedig szeretne egész birodalmára tekintettel lenni.

1867. február 18-án végül kinevezi Andrássyt mi-

niszterelnökké. A magyarok ragaszkodnak a koroná-

záshoz, ugyanis ennek az az előfeltétele, hogy a király

ismerje el a magyar alkotmányt. Csaknem húszévi

vérrel-vassal való kormányzás után a császár enged.

A kiegyezés egyértelműen Sissy és Andrássy műve.

Az ünnepségeket júniusra tervezik, mégpedig kö-

zösen, Erzsébetel együtt készülnek inegkoronázni

Ferenc Józsefet. A régi szokás szerint ugyanis a ki-

rálynét néhány nappal később kellene csak megkoro-

názni. Ez terrészetesen gesztus Erzsébetnek, -aki

azonban egészen másképpen fogja fel a dolgot:

- Igen kellemes hír, hogy közösen koronáznak meg

258 259

s-.

bennünket. Így bizonyára nem lesz olyan fárasztó,

nintha több napon át tartana mindez.

A budai királyi palotában húsz éve nem volt igazi

udvartartás, csak néhány díszterem maradt meg ép-

ségben, rengeteg lakószobát és egyéb helyiséget kellett

rendbe hozatni, és mindent Bécsből kell ideszállítani.

Június hatodikán kezdődnek az ünnepségek, de

közben állandóan próbálni kell még a bonyolult szer-

tartást, ami persze megint csak sok éles megjegyzésre

ad alkalmat Sissynek. A hagyományoknak megfele-

lően Sissy dolga megfoltozni Szent István koronázási

palástját és a harisnyákat. Ezekre igen ráfér mindez,

hiszen Kossuth elásatta őket a forradalom után, négy

évig voltak a nedves földben. Éppen a császári pár es-

küvője idején, 1853-ban találták meg őket.

A koronázási menet hajnali hét órakor indul a királyi

palotából a budavári templomba. Elöl főnemesi zász-

lóvivők, aztán Andrássy, kezében a koronával, mö-

götte főrendek a koronázási jelvényekkel, majd Ferenc

József lovon, táborszernagyi díszegyenruhájában. A

menet csúcspontja mégis Erzsébet, aki nyolcfogatú

hintójában csodálatos magyar ruhában, bársony

pruszlikkal, csipke főkötővel ül, elbűvölően szép és

sugárzó.

A pillanat ünnepélyessége őrá is nagy hatással van.

Szinte könnybe lábad a szeme; amikor a prímás felkeni

Ferenc Józsefet Magyarország királyává, és a nádort

helyettesítő Andrássy az uralkodó fejére teszi a koro-

nát. Ezután ősi szokás szerint Erzsébet jobb válla fölé

tartják a Szent Koronát, ezzel Magyarország király-

nőjévé koronázzák. A koronázási mise hangjai szíve

mélyéig hatolnak.

7jjongva fogadják őket, amikor kilépnek a temp-

lomból. Ferenc József ezután felvágtat a koronázási

dombra, a négy égtáj felé négy kardvágást tesz, ezzel

elképezve, hogy minden irányból érkező veszedelem

ellen megvédi országát.

Estélyek, fogadások, vacsorák követik egymást több

napon át. Harmadik nap nyűjtják át az uralkodópárnak

szánt koronázási ajándékot: ötven-ötven ezer aranyat.

Mindenki tudja, hogy ezt a pénzt Magyarország vala-

milyen módon visszakapja, de senki sem hitte volna

azt, ami végül is bekövetkezett: azoknak a rokkant

honvédeknek és a honvédek özvegyeinek, árváinak

szánják a pénzt, akik valaha Ausztria ellen harcoltak.

A király emellett közkegyelemben részesítette az ösz-

szes politikai elítéltet. Bécsben természetesen óriási a

felháborodás.

Erzsébet azonban legjobban a természetbéni aján-

dékoknak örül, elsősorban Gödöllőnek, amely a nem-

zet Sissynek szánt ajándéka volt, és amelyet a figyel-

mes Andrássy időközben rendbe is hozatott. Végre

megvalósíthatja dédelgetett terveit! A királyné gyer-

mekien örül még a csodálatos virágoknak, valószínűt-

len nagyságú gyümölcsöknek, kedves báránykáknak és

a trónörökösnek szánt kiscsikónak is, amelynek söré-

nyébe és farkába nemzetiszínű pántlikát fontak.

Sissy az elkövetkező időben sokat volt Gödöllőn,

Ferenc József is menedéket lát ebben a kastélyban. Az

új otthon egyre bensőségesebben fűzi egymáshoz a

házastársakat. Sissy új gyermekre vágyik, aki nemso-

kára jelentkezik is.

1868. április huszonkettedikén Budán megszületik

Mária Valéria. A királyné túláradó örömmel fogadja

új gyermekét, és elhatározza, ezúttal nem engedi ki a

kezéből a kicsit, és most már elég erős is ahhoz, hogy

ezt véghezvigye. Zsófia már nem meri elvenni

gyermeket. Sissy megismeri az anyaság igazi örömeit

és féltő gondjait. Újra béke és harmónia költözik a

császári-királyi pár házába.

Vége az első kötetnek

Terjeszti

A PLATÁN Kereskedelmi és Könyvkiadói Kft.

Cím: 1062 Budapest, Aradi utca 62.

Telefon: 132-3356, Telefax: 132-7153

RAKÉTA KIADÓ Kft.

Felelős kiadó Veress Mariann

Alföldi Nyomda t4182.66-14-1 ) Debrecen, 1991

Felelős vezető Szabó Viktor vezérigazgató Szer-

kesztette Osztovits Ágnes A kötetet Vámos Il-

dikó tervezte Kiadványszám 47 Megjelent

14,8 (A/5) ív terjedelemben, Plantin betűtípus-

ból szedve

ISBN 963 7485 14 7

ISSN 1215-3540

�