Magyar erdőgazdasági gépek a KGST nemzetközi összehasonlító vizsgálatain

Dr. S Z E P E S I L Á S Z L Ó

Évről évre mélyül a szocialista országok közötti műszaki, tudományos és gazda­sági együttműködés. Egyre inkább tért hódítanak a nemzetközi munkamegosztás kü­lönböző formái, amelyek segítségével az egyes országok jelentős anyag-, munkaerő-és költségmegtakarításokat érnek el. A munkamegosztás további fejlesztése egyre közelebb hozza a szocializmus és a kommunizmus felépítését a népi demokratikus országokban és a Szovjetunióban.

Sokan talán nem is tudják, hogy a nemzetközi munkamegosztás az erdőgazda­sági gépek gyártása terén is kialakulóban van. Ebben jelentős szerepet kapott a ma­gyar erdőgazdálkodás is. 1960-tól a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottságának Mezőgazdasági Gépesítési és Villamosítási Állandó Munkacsoportja egyes erdőgazda­sági géptípusok részére összehasonlító vizsgálatokat szervez. Ezekre, egy-egy adott géptípusból, több ország küld egy-két — legjobbnak ítélt — saját gyártmányú pél­dányt. A vizsgálatokat különböző országokban végzik el a mezőgazdasági gépkísér­leti, illetőleg az erdészeti kutatóintézetek. A vizsgálatok eredményeképpen a legjobb­nak ítélt típusokat felveszik a KGST gépgyártási programjába, s azokat a felmerült szükségleteknek megfelelően nagy sorozatban gyártják az érdekelt KGST országok részére. Amennyiben a vizsgált gépek nem elégítik ki a KGST által támasztott —> több ország viszonyainak megfelelő — követelményeket, akkor a vizsgált gépeken található jó megoldások felhasználásával egy-két új géptípus kialakítását javasolják.

1961 végéig hat erdészeti nemzetközi összehasonlító gépvizsgálatot bonyolítottak le. A Szovjetunióban a csemetekerti magvetőgépek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban a villanymotoros fűrészek, a Bolgár Népköztársaságban a traktoros gö­dörfúrók, a Magyar Népköztársaságban a suhángkiemelő ekék, a Lengyel Népköz­társaságban az erdei ekék, a Német Demokratikus Köztársaságban a csemeteültető­gépek vizsgálatát végezték el. Előkészületben van a mélyszántóekék (Magyarország), a benzinmotoros fűrészek (Lengyelország), a 10 LE kistraktor (Német Demokratikus Köztársaság), valamint az önjáró alváz (Szovjetunió) csemetekerti munkagépeinek, végül az erdei útkarbantartó gépek (Csehszlovákia) vizsgálata.

Az eddigi vizsgálatokon magyar erdőgazdasági gépek is szerepeltek. Résztvettünk a csemetekerti magvetögépek nemzetközi összehasonlító vizsgálatán a „Gödöllői" aprómagvető géppel, a traktoros gödörfúrók vizsgálatán a „Szolnoki" és „Győri" tí­pusú suhángkiemelő ekékkel. Olyan erős nemzetközi mezőnyben — amelyre a Szov­jetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia fejlett ipara jellemző — nem érdektelen kérdés: hogyan szerepeltek a magyar gépek? Milyen előnyöket, hiá­nyosságokat állapítottak meg a magyar erdőgazdasági gépekkel kapcsolatban, s mi­lyen következtetéseket tudunk levonni a további hazai gépkialakításra, gépvizsgála-tokon való részvételre vonatkozólag?

Az alábbiakban a csemetekerti magvetőgépek, a traktoros gödörfúrók, valamint a suhángkiemelő ekék nemzetközi összehasonlító vizsgálatán résztvett gépekről, vala­mint a vizsgálatokra küldött magyar gépek eredményeiről szeretnék röviden beszá-

1. ábra. „Gödöllői" aprómagvetőgép 2- ábra .,Boszjackij"-féle fogatos magvetőgép (Lengyelország)

3. ábra. „SL—5—1300" jelű csehszlovák 4. ábra. „SzLS—8" jelű szovjet gyártmányú magvetőgép gyártmányú magvetőgép

molrri. Helyszűke miatt csak a fontosabb előnyökre, hiányosságokra térhetek ki, vi­szont a közölt adatokból és ábrákból a szakközönség egyebekre is tud következtetni.

A csemetekerti magvetőgépek nemzetközi összehasonlító vizsgálatát 1960 április— június hónapiaiban folytatták le a Szovjetunióban, a puskinói mezőgazdasági gépkí­sérleti intézetben. A vizsgálaton részt vett a Magyar Népköztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió.

A vizsgálatokra érkezett csemetekerti magvetőgépek műszaki jellemzőit az 1. sz táblázat, a gépeket pedig az 1., 2., 3. és 4. sz. ábrák mutatják be.

1. táblázat A nemzetközi összehasonlító vizsgálaton a Szovjetunióban resztvett csemetekerti magvetőgépek műszaki

jellemzői

Sor-sz.

1. 2 .

3. 4 . 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11 .

12 .

13 .

14.

15 .

M u t a t ó k

C s e m e t e k e r t i m a g v e t ő g é p e k

„ G ö d ö l l ő i " (Magyarország)

„ B o s z j a o k i j K - 4 3 "

(Lengyelország)

Energiaforrás Kons t rukc iós

munkaszélesség, m m . . . . Sorok .száma, db Meghajtás mód ja A vetőberendezés típusa . . . A kivethető m a g o k nagysága. Munkasebesség, km/ó ra . . . . Összsúly, kg Létszámszükséglet , fő Tel jesí tmény, ha/8 óra Sortávolság, m m

Külső méretek : a) hosszúság, m m b) szélesség, m m c) magasság, m m

Fordulási sugár a l eg távo­labbi külső pon to t szá­mí tva , m m

Magládák befogadóképessége , d m ' aprómagnál nagymagná l

Áttétel i v i szony

Kéz i (1 fő )

400—600 2

Ékszíj Merítőkanalas A p r ó m a g

1,8 30,5

2 1,0

400—600

1440 1120

900

1300

cca 4

0,47—2,1

Foga t (1 fő )

600 2

Fogaskerék Tolóhengeres Makk

3,5—4,0 303,3

2 3,6

600

2700 1650 1280

4000

1,1

„ S L - 5 - 1 3 0 0 " (Csehszlovákia)

„ S z L S - 8 " (Szovjetunió)

Kéz i (2 fő)

880 5

Fogaskerék- lánc Tolóhengeres Mindenféle

2,0 100

2 2,0

170—500—170

2150 1400

820

2200

0,09 0,13,0,19 0,26, 0,34, 0,48 0,67, 0,96

Traktor

2900 4—8

Traktorkerékről Tolóhengeres Mindenféle

3,9 656,0

1 6,5

150—450—150 —700

150—450—150 500—950—500

1650 2610 1700

6100

90 220

0,5, 1,0 2 ,0 , 4,0

A vizsgálatokon összehasonlítást nem lehetett végezni, mivel a gépek erősen el­térő jellegűek voltak (kézi, fogatos, traktoros).

Megállapították, hogy a „Gödöllői" magvetőgép aprómag vetésére csak igen könnyű talajokon alkalmas. A gép előnyeként állapították meg az alacsony önsúlyt, a vetőberendezés eredeti kialakítását, amely lehetővé tette a magvak sérülésének ki­küszöbölését, a vetett magmennyisóg igen pontos szabályozási lehetőségét, az áttételi viszony egyszerű és nagy határok közötti állítási módját, az utóbbi kényelmes szabá­lyozását, végül a munka- és szállítóhelyzet egyszerű átállítási lehetőségét. A gép hibá­jaként elsősorban a kisátmérőjű kerekeket említették meg, amelyek megnehezítették az iránytartást. A vizsgálatok szerint a magadagolás a magládából az adagolóig nem megfelelő (néha sok, néha kevés a mag), a vetőcsoroszlyák mélységállítása nem lehet­séges, amellett igen könnyűek, a karok elhelyezése alacsony, s ez a dolgozó idő előtti elfáradásához vezet. Nincs biztosítva a barázdafenék tömörítése, valamint a magvak betakarása, végül nem látták el a magládát kifolyónyílással, s így nehézkes a mag­féleségek cseréje.

Mivel a vizsgálatra bocsátott gépeket nem lehetett összehasonlítani, a jövőre le­hetőleg közel azonos jellemzőkkel rendelkező csemetekerti magvetőgépek összeha-scnlitását javasolták.

Az erdészeti gödörfúrógépek nemzetközi összehasonlító vizsgálatát 1960. szep­tember—októberében folytatták le a Bolgár Népköztársaság russzei mezőgazdasági gépkísérleti állomásán A vizsgálatra Bulgária, Magyarország, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia küldött gépet. Az egyes gépek műszála jellemzőit a 2. sz táblázat, a gépek vázlatát az 5. sz. ábra mutatja.

2. táblázat X nemzetközi összehasonlító vizsgálaton Bulgáriában résztvett traktoros gödörfúrók műszaki jellemzői

Trak toros gödör fú rók

So r -M u t a t ó k sz . M u t a t ó k „ M e c h a n i z á t o r " „ S z o l n o k i " „ K P J - 1 0 0 " „ N P "

(Csehszlovákia^ (Bulgár ia) (Magyarország) (Szovje tun ió) „ N P "

(Csehszlovákia^

1. Lapá t Csavar Lapá t Csavar 2. Traktor Traktor Trak tor Traktor 3. A meghaj tás mód ja Kardán K a r d á n Kardán K a r d á n 4. 600 600 600 600 5. Opt imál i s fordulatszám/perc 130 200 137 136 6. Maximál i s munkamélység,

580 560 620 600 7. Csavarmenet emelkedési

7 15 15 4 8. 215 242 285 300 9. A fúróberendezés súlya, kg 28 32 49 56

10. A gép fémigénye, k g / c i n (4 ) 3,6 4 4,7 5 11 . 1 1 1 1 12 . Tel jes í tmény, gödör /óra . . . . 47 52 56 38 13. Szabad magasság, m m 185 230 290 285 14. Külső méretek :

2240 2280 2385 2510 615 860 875 700

d) a traktor hossza a 1415 1315 1415 h 6 6 0

d) a traktor hossza a gödörfúróval , m m . . . . 4940 5200 5216 4950

15. A kardán hajlásszöge, fel­emelt helyzetben, fok . . . .

A kardán hajlásszöge, fel­emelt helyzetben, fok . . . . 30 30 35 32

16. A kardán hajlásszöge maxi ­mális munkamélységnél ,

1

f o k —9 — l í —15 —10

A magyar gyártmányú „Szolnoki"-féle gödörfúróval kapcsolatban a lefolytatott vizsgálatok eredményeképpen megállapították, hogy mind erdei, mind gyümölcsfák ültetésének elősegítésére egyaránt alkalmas. Az agrotechnikai követelményeket ki­elégíti. Az egyszerűen kialakított négykarú emelőberendezés biztosítja a fúró mun-kaközbeni stabilitását. A munkavégző szerszám (fúró) konstrukciós szempontból szi­lárd, s ez a munkát megkönnyíti. A gép többi elemei szilárdságüag nincsenek jól ki­képezve. A tartóberendezés gyenge, munka közben gyakran deformálódott és tört. Ugyancsak igen gyenge kiképzésű a kardántengely is. A reduktortengely 1000 gödör kiásása után eltört. A reduktor egyébként túl nagy, nehezen kezelhető, hiányzik róla az olaj beöntésére és kieresztésére szolgáló nyílás. A váz, a kardán és a reduk­tor konstrukciós hibái miatt a gép megbízhatósági mutatója 0,76. A gödör kiásására

5. ábra. Traktoros gödörfúró: 1. „Mechanizátor" (Bulgária,) 2. „Szolnoki" (Magyar­ország), 3. „KPJ 100" (Szovjetunió), 4. „NP" (Csehszlovákia)

fordított idő szempontjából az összes gödörfúrók közül az első helyet foglalja el. Az említett hibák miatt — egy új gödörfúrógép kialakításához — a „Szolnoki" gödörfúró­ból csak a fúróberendezés felhasználását javasolták.

* A suhángkiemelő ekék nemzetközi összehasonlitó vizsgálatát 1980 augusztus—

1961 májusa között folytattuk le az Erdészeti Tudományos Intézet rendezésében. A vizsgálatokon a Magyar Népköztársaságon kívül a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Szovjetunió vett részt.

6. ábra. „Szolnoki"-féle suhángkiemelő 7. ábra. „Győri"-féle suhángkiemelő

8. ábra. „VPN—2" jelű szovjet suhángkiemelő

0. ábra. „VON" jelű csehszlovák suhángkiemelő

A vizsgált suhángkiemelő ekék műszaki jellemzőit a 3. sz. táblázat, a suháng­kiemelő ekéket pedig a 6., 7., 8. és 9. sz. ábrák mutatják be.

A vizsgálatot a Szolnok megyei, Vértesi és Mezőföldi Állami Erdőgazdaságok területéin, az 1960 év-őszére jellemző rendkívül kedvezőtlen csapadékviszonyok kö­zött folytattuk le.

A résztvevő két magyar gép közül a „Szolnoki" síuhán.gkiemelőgéppel kapcso­latban megállapítottuk, hogy indokolatlanul hosszú, kiemelőkése az egyszerűségre való törekvés eredményeképpen egy darabból készült, azért a kopásnak kitett ré­szek nem cserélhetők, s a kés élezése nehézkes. A gép kiegyensúlyozott haladását az ekenád nem biztosítja, ezért a gép irányítása nem megfelelő, s a kiemelés az, erő­gép egyik oldalát jelentősen igénybeveszi. Mivel a gép vontatott, a talajegyenetlen­ségekhez jól igazodik, „másolja" a talajfelszínt. A kés kiemelése balesetveszélyes. Jóllehet a gép a legmagasabb teljesítményt nyújtotta, de kiképzése miatt nagyüzemi gyártásra nem volt javasolható. Fenti hiányosságok fenntartása mellett a gépet al­kalmasnak találtuk bármely talajon végzendő suhángkiemelésekre.

3. táblázat \ nemzetközi összehasonlító vizsgálaton Magyarországon resztvett snhángkiemelö ekék műszaki jellemzői

S u h á n g k i e m e l ő e k é k

Sor-sz. M u t a t ó k „ S z o l n o k i " „ G y ő r i " „ V F l í - 2 " „ V O N "

(Csehsz lovákia) (Magyarország) (Magyaro r szág) (Szov je tun ió ) „ V O N "

(Csehsz lovákia)

1. Energiaforrás ( t raktor t ípus) „ S z - 8 0 " , „ D T - 4 1 3 "

„ Z e t o r - S u p e r " „ D T - 5 4 A " „ Z e t o r 50 S u p e r " (fél lánctalpas)

2 . A kapcsolás mód ja V o n t a t o t t Függesz te t t Függesz te t t Fél ig függesztet t 3. Munkaszélesség, m m 500 400 550 470 4. Max . konst rukciós munka-

A kiemelés mód ja (eke) 600 eoo 600 450

5. A kiemelés mód ja (eke) Kéz icsör lős Hidraul ikus Hidraul ikus Hidraul ikus 6. A z egyszerre emel t so rok

száma, db 1 1 1 1 7. Összsúly, kg 500 160 452 220 8. A k iemelőberendezés súlya,

kg 90 30 92 40 9. K i e g y e n s ú l y o z ó k é s súlya, kg — * 10 19,3 30

10. Létszámszükségle t , fő 2 1 1 1 11 . 0,12 0,07 0,11 0,075 12. 690 740 800 760 13. Külső mére tek :

4300 860 1330 2400 munkahe lyze t szélesség,

\ • m m 1900 2820 2900 2660 munkahe lyze t magasság, 650 1400 1100 820 m m szállítási magasság, m m 1250 1460 1800 1400

14. Fordulási sugár (külső p o n t Min. 8 ' Min . ' 2 He lyben H e l y b e n

15. Szükséges forgószélesség, ni 10. 7 6 7

A „Győri" típusú suhángkiemelő a vizsgálatra küldött gépek közül a legegysze­rűbb szerkezettel rendelkezett. A kiemelőkés éle a hátsó tengely közelébe került, ezért a gép melységingadozása igen alacsony volt. Eredeti megoldásnak látszott a teleszkopikusan állítható, mélységben is szabályozható kiegyensúlyozókés, amely­nek segítségével a gép iránytartását igen jól lehetett szabályozni. A gép hátrányai a kis haladási sebességekkel, az alacsony első tengelymozgással, ebből eredően a kormányozási lehetőségek romlásával, a kiegyensúlyozó berendezésnek csak egyen­letes felületű csemetekertben való alkalmasságával függtek össze. A gépet alkalmas­nak találtuk laza és középkötött talajokon telepített suhángok kiemelésére.

* Az erdészeti gépek nemzetközi összehasonlító vizsgálataiból megállapítható, hogy

•a magyar gépek az erdészeti, illetőleg az agrotechnikai követelmények kielégítése szempontjából az első helyeket foglalták el. Mivel valamennyi magyar gép újítás, az elért eredmény újítóink találékonyságát, szorgalmát dicséri. Az, hogy a gépek még­sem elégítették ki a KGST vizsgálatok által támasztott követelményeket, elsősor­ban a gépek kivitelezésével kapcsolatos szilárdsági, gyártástechnológiai és szerkezeti hiányosságoknak tudható be. Ebből arra következtethetünk, hogy az újításból eredő, valamint a különböző erdőgazdaságok, vállalatok által létrehozott erdőgazdasági gé­pekkel jóval nagyobb hatékonyságot lehetne elérni, ha azokat gépészeti, gyártástech­nológiai, szerkesztési sőt gyakran balesetvédelmi szempontból megvizsgálnánk és azokon a szükséges módosításokat keresztülvezetnénk. Ha ez korábban is megtör­tént volna, egy-két gépünk feltétlenül bekerült volna a KGST gépgyártási program­jába.

Az erdészeti gépek nemzetközi összehasonlító vizsgálatainak magyar vonatko­zású eredményei, az erdőgazdasági gépkialakítás intézményesen rendezendő szerve­zési kérdései mellett, rámutatnak arra is, hogy kívánatos az erdőgazdasági gépek ki­alakításával kapcsolatos kutatásokat a konkrétan felmerülő erdőgazdasági szükségle­teknek, valamint a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek figyelembevételével koordinálni. Viszonylag jelentős erők foglalkoznak az erdőhasználati munkák gépe­sítésének kutatásával, jóllehet a problémák zöme jelenleg az erdőműveiéisi munkák gépesítésénél jelentkezik. Igen fontos emellett az 1961-ben megindult erdőgazdasági gépek minősítésének kiszélesítése és mélyítése, mert az segítséget ad az erdőgazda­ságoknak a meglevő sokféle gép közötti eligazodásihoz, a legmegfelelőbb gépek kivá­lasztásához

Befejezésül megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok új szellemet hoznak az erdőgazdasági gépek kialakításába, meggyorsítják az egyes mű­veletek gépesítésének folyamatát, s a várható nagysorozatok következtében a szük­séges gépmennyiség beszerzésénél jelentős költségmegtakarítást tesznek lehetővé.

Termőhely kutatási és nyárfatermesztési beszámoló a Tudományos Akadémián

„ I n t é z e t ü n k b e n k e z d k i a l a k u l n i és h a g y o m á n n y á vá ln i , h o g y e g y - e g y t u d o ­m á n y o s osz tá ly k u t a t ó m u n k á j á r ó l a g y a k o r l a t i e r d ő g a z d á l k o d á s l e g k i v á l ó b b k é p v i s e l ő i előtt , a M T A Erdésze t i B i z o t t s á g á v a l k ö z ö s e n rendezet t v i t a ü l é s e n s z á m o l be ." —

E z e k k e l a s z a v a k k a l veze t te b e dr. Keresztesi Béla az E R T I i g a z g a t ó j a a z In téze t t e r m ő h e l y k u t a t á s i és n y á r f a t e r m e s z t é s i o s z t á l y á n a k b e s z á m o l ó j á t a m ú l t é v n o v e m b e r é b e n r e n d e z e t t ü lésen. B e v e z e t ő j é n e k t o v á b b i r é s z é b e n r ö v i ­d e n v á z o l t a az e r d ő g a z d á l k o d á s á l ta lános f e j l ő d é s é v e l k a p c s o l a t b a n a k u t a t á s i ránt erősen f o k o z ó d ó i g é n y t és a z o k a t a fe l téte leket , a m e l y e k e n n e k a k i e l ég í ­tésé t b iz tos í t ják . M e g l e p ő v o l t ha l lani , m e n n y i r e szer teágazó m u n k á t v é g z e t t edd ig a z Intézet , h á n y k ü l ö n f e ladato t kel lett , h o g y m e g o l d j o n . A z 1960 . é v b e n rende lkezésére á l lot t 1 3 . 4 2 0 kuta tó i n a p b ó l c s u p á n 7 3 1 0 - e t haszná l t fe l a t e r v ­

b e n rögz í te t t t é m á k k u t a t á s á h o z , a t ö b b i t t é m á n k ívü l i m u n k á k k ö t ö t t é k le .