MAAGGYARR BBÁÁNNYYÁSZZAATTII V ÉÉSS · PDF fileBBK/3454-2/2013. -2/42 - Alkalmazott csövek: nyomvonali szakaszon és nyílt árkosban keresztező vízfolyások alatt: 457x8,8

1145 Budapest, Columbus u. 17-23. Ügyfélfogadás: :(06-1) 373-1800

: 1591 Budapest, Pf.: 310. kedden 8-tól 12 óráig

E-mail: [email protected] csütörtökön 14-től 15 óráig :(06-1) 373-1810

MMAAGGYYAARR BBÁÁNNYYÁÁSSZZAATTII ÉÉSS FFÖÖLLDDTTAANNII HHIIVVAATTAALL

BBUUDDAAPPEESSTTII BBÁÁNNYYAAKKAAPPIITTÁÁNNYYSSÁÁGG

BBK/3454-2/2013.

Üi.: Pályi György

Gázipari és Építésügyi Osztály

Tel.: 06 1/373 1803

E-mail: [email protected] Tárgy: Barátság I. kőolajvezeték kiváltó

rekonstrukciója (Tököl szakaszoló-

országhatár keresztezése) – Rétság-Rád

nyomvonalszakasz 28+220 – 35 +450

szelvényszámok közötti szakaszának

építési engedélye

H A T Á R O Z A T

A Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Magyar Olaj- és Gázipari

Nyrt., mint építtető és Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Logisztika (2440 Százhalombatta,

Olajmunkás u. 2.), mint üzemeltető részére a megbízásából eljáró Olajterv Zrt. (1117 Budapest XI.,

Galvani u. 44.) által beterjesztett kérelemre, a Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója

(Tököl szakaszoló-országhatár keresztezése) DN450, PN 63 kőolajvezeték, Rétság-Rád

nyomvonalszakasz 28+220 – 35 +450 szelvényszámok közötti szakaszára

építési engedélyt ad

a következő feltételek szerint:

I. Az építmények, az építtető és a tervező

1. A sajátos építmények (kőolajvezeték) főbb adatai:

1.1. helye:

ŐSAGÁRD 037/15 , 037/16 , 043, 042, 044/2, 045/22, 045/23, 045/24, 045/25, 045/26,

045/27, 045/28, 045/29, 045/30, 045/31,045/32, 045/33, 045/34, 045/35,

045/36, 045/37, 045/61, 045/74, 045/2, 045/12, 045/13, 055, 065/63, 065/81,

065/64, 065/72, 065/12, 065/66, 065/14, 065/15, 065/16, 065/30, 065/31,

065/32, 065/33, 065/34, 065/35, 065/75, 065/76, 065/77, 065/78, 065/79, 074,

075/1, 063

KOSD 0504, 0508, 0511, 058/4, 0512, 0513, 0514, 0515, 0518, 0519, 069, 070, 071,

072, 073, 074, 0109/2, 0112, 0114/6, 0114/7, 0114/4 0114/2, 0114/9, 0121/3,

0116, 0117/2, 0117/3

KESZEG 08/46

1.2. rendeltetés: kőolaj kétirányú szállítása

A tervezett nyomás: 63 bar.

mailto:[email protected]

BBK/3454-2/2013.

- 2/42 -

Alkalmazott csövek:

nyomvonali szakaszon és nyílt árkosban keresztező vízfolyások alatt: 457x8,8 mm acélcső,

anyagminőség L360MB(EN-10208-2), szigetelés: 3,0 mm vastagságú gyári PE

szigeteléssel.

Földutak alatt, építmény megközelítésénél és irányított fúrással keresztezett vízfolyások

alatt: 457x10 mm acélcső, anyagminőség L360MB (EN-10208-2), szigetelés: 3,5 mm

vastagságú gyári PE szigeteléssel.

Korrózióvédelem: aktív korrózióvédelem (katódos védelem) + passzív korrózióvédelem (gyárilag

előreszigetelt kemény polietién szigetelés) Belsőbevonat nélkül.

A vezetékkel közös árokban monomódosú optikai kábel kerül kiépítésre, a kábel teljes

nyomvonalon PE 40 típusú védőcsőben kerül elhelyezésre. A Barátság I. kőolajvezeték és az

optikai kábel védőcsövének palásttávolsága min. 0,6 méter.

1.3. A létesítmény megépítésének tervezett időpontja: A beruházás építési tevékenységének

tervezett időpontja 2 év, várható befejezése 2015. első felére prognosztizálható.

1.4. A kőolajvezeték vezeték mérete 450 mm, névleges nyomás PN63, kapacitása mindkét

irányban 6,0 Mt//év tervezett üzemóra.

2. Az építtető:

2.1. neve: Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt..

2.2. székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.

2.3. adószáma: 10625790-2-44

3. A tervező:

3.1. neve: Olajterv Zrt.

3.2. címe: 1117 Budapest XI., Galvani u. 44.

3.3. tervezők felsorolása

NÉV Szakág JOGOSULTSÁG

Németh Viktor Nyomvonal 13-13038; GO-T

Dudás József Nyomvonal 13-6856; GO-T

Csonki András Nyomvonal 01-3277; GO-T

Knézy Ágnes Nyomvonal 01-11875 ;GO-T

Zaletnyik Tamás Nyomvonal 01-11061; GO-T

Darázs Péter Üzemtervezés 01-13620

Kovács Ferenc Üzemtervezés 13-10439, GO-T

Horváth Zsolt Mélyépítés 01-13075; KÉ-T

BBK/3454-2/2013.

- 3/42 -

Pálinkás Balázs Mélyépítés 01-12261, KÉ-T; VZ-T; GO-T

Nagy Zoltán Magasépítés 01-1170; GO-T, T-T

Hörcher Gábor Magasépítés 01-0571; GO-T, T-T

Frank Ferenc Üzemtervezés 11-0685; GO-T

Jacsó László Üzemtervezés 01-4336; GO-T

Tompa Miklós Korrózióvédelem 1-0337; GO-T; G-L-11; KO-T; VE-T;

EN/A;EN;

Lados Adrienn Korrózióvédelem 01-13935 KO-T

Gutti Zoltán Hírközlés 01-11762

Farkas Béla Hírközlés 01-3355, GO-T; HI-T; V-T; W-H2-5;

W-H2-8

Harmath Balázs Hírközlés 01-14143

Dorogi Miklósné Hírközlés 01-3348 HI-T

Kmetty Károly Nyomvonal, Hírközlés 1 3-0385; GO-T, G-L-9

Kmetty Ákos

Barcziné Vass Júlia EBK GO-T 01-3290, V-MV-1/2006/03

Dr. Szabóné Tóth Éva EBK 01-3335, TUO, GO-T

Nős Gábor EBK 01-12366; KB-T; SZKV-1.1;SZKV-1.2;

SZKV-1.4

4. Felelős műszaki vezető:

Az építtető köteles a kivitelezésért felelős műszaki vezető nevét, címét, képzettségére vonatkozó

adatokat az építési munka megkezdése előtt 10 nappal írásban bejelenteni a Bányakapitányságnak.

II. Feltételek, hatósági rendelkezések

1./A Barátság I. kőolajvezeték (Tököl szakaszoló-országhatár keresztezése) DN450, PN 63

kőolajvezeték biztonsági övezetét a tervező és az üzemeltető 5-5 méterben határozta meg.

2./ Az építési tevékenység megkezdését a kezdés előtt legalább 10 nappal, a létesítmény

nyomáspróbájának időpontját az esedékesség előtt legalább 8 nappal korábban a Budapesti

Bányakapitányságnak írásban be kell jelenteni. Az építést csak a határozat jogerőre emelkedése

után szabad elkezdeni.

3./ Az építési engedély a jogerőre emelkedéstől számítva 2 évig érvényes, de a jelzett időtartamon

belül a kivitelezés csak érvényes közmű üzemeltetői nyilatkozatok és szakhatósági

hozzájárulások birtokában kezdhető meg. Az építési engedély hatályát veszti, ha a jogerőssé és

végrehajthatóvá válásától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték meg, és

a hatályát nem hosszabbították meg, vagy az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés

napjától számított 10 éven belül a sajátos építmény használatbavételi engedély megadására nem

válik alkalmassá.

BBK/3454-2/2013.

- 4/42 -

4./ Az építés megkezdéséről szóló bejelentésnek tartalmaznia kell a kivitelező (fővállalkozó)

megnevezését, pontos címét, az építés felelős műszaki vezetőjének nevét, címét, képesítését,

műszaki ellenőrének nevét, jogosultságának megnevezését és névjegyzéki számát.

5./ Építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a Bányakapitányságnak az építési tevékenység

befejezését.

6./ Az építmény csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba. A használatbavételi

engedély iránti kérelemhez az 53/2012. Korm. rendelet 5.§ (1) b) és c) pontjában foglaltakon túl

a 21.§ foglaltakat is mellékelni kell. A Bányakapitányság előzetesen 90 napos próbaüzemet

engedélyez. A próbaüzemi jelentéseket a Bányakapitányságnak meg kell küldeni. A

szállítóvezetéket a kijelölt engedélyes a jóváhagyott minőségügyi rendszerében meghatározott

feltételek mellett helyezheti próbaüzembe. Üzembe helyezni csak megfelelően kitisztított,

eredményesen nyomáspróbázott szállítóvezetéket, illetve annak tartozékait lehet.

7./ Az MBFH/1726-4/2013. számú határozata alapján, a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági

követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről

szóló 79/2005.(X.11.) GKM rendelettel hatályba léptetett Biztonsági Szabályzat II. Tervezés

fejezet 1.3.2. pontjában foglalt „szállítóvezetékek és más nyomvonalas létesítmény keresztezési

szöge 30-150o

között legyen” előírás alól, a következő keresztezések esetén eltérés engedélyezett

a jelen engedély alapját képező tervekben foglaltak szerint.

A kivitelezés során a keresztezett létesítmény közmű kezelője által a közmű kezelői

hozzájárulásban foglalt előírásokat be kell tartani.

A kőolajvezeték építésekor a keresztezett nyomvonalas létesítménykezelőjétől szakfelügyeletet

kell kérni.

8./ A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén

Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X.11.) GKM rendelet

Mellékletének II. Tervezés fejezet 1.1.5. pontja „Két vagy több párhuzamos szállítóvezeték

esetén – ha a szállítóvezeték különböző időpontban épülnek és a korábban épült vezeték(ek)

üzemel(nek) – az építési körülmények figyelembe vételével, a csővezetékeket egymástól, de

legalább a csőtengelytől 5 m távolságra kell elhelyezni.” előírás alól, az alábbi szállítóvezetékek

tekintetében a következő feltételek mellett eltérést engedélyez a Bányakapitányság:

- Kivitelezést kizárólag a jóváhagyott tervek alapján lehet elvégezni.

- Kivitelezés során a közmű kezelők által a közmű kezelői hozzájárulásban előírt feltételeket be

kell tartani.

- A megközelített vezetékek nyomvonalát a földmunkát megelőzően 20 méterenként ki kell

tűzni.

tervezett Barátság I.

szelvény

keresztezés

szöge Keresztező vezeték kezelő

28+303,0 17° DN400 meglévő Barátság I. kőolajvezeték MOL Nyrt.




33+897,2 11° Tervezett DN800 PN75 Tervezett DN800 PN75 gázvezeték (Szlovák tranzit gázszállító vezeték) MGT Zrt.

34+412,8 17°

Tervezett DN800 PN75 Tervezett DN800 PN75

gázvezeték (Szlovák tranzit gázszállító vezeték) MGT Zrt.

34+690,9 29° DN 400 meglévő Barátság I. kőolajvezeték MOL Nyrt.

BBK/3454-2/2013.

- 5/42 -

- Az építés alatt a csőszakaszok szerelését és árokba emelését végző oldalgémes munkagépek

közlekedése az üzemelő vezetékek közti sávban történhet.

- A kritikus vezetékszakasz építése kezdetétől (talajmunkák megkezdése) a végéig (ároktakarás

és nyomáspróba) a gázvezetékeket üzemeltető FGZS Zrt., illetve MGT Zrt. és a kőolajvezetéket

üzemeltető MOL Nyrt. Logisztika szakfelügyelete szükséges.

9./ Bányakapitányság az engedélyest az alábbiak megtartására kötelezi:

9.1. Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet

átadja a fővállalkozó kivitelező részére. Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a

fővállalkozó kivitelező adja át. Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az

építési naplót. Az építési napló vezetésének szabályaira a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet V.

Fejezet előírásait kell megtartani. Az építési naplót az építőipari kivitelezés ideje alatt az építési

munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni és naponta naprakészen kell vezetni. A sajátos

építményfajták tekintetében az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését az építtető az

Országos Építésügyi Nyilvántartás elektronikus építési napló alkalmazási felületén keresztül

kezdeményezi a sajátos építményfajták szerinti miniszter által kijelölt rendszer üzemeltetőnél.

Építtető köteles az építési engedély, illetve a bányahatósági záradékkal ellátott tervdokumentáció

egy példányát a kivitelező rendelkezésére bocsátani, aki azt köteles a kivitelezési munkák alatt a

helyszínén tartani. A kivitelezést a határozatban felsorolt, engedélyezési záradékkal ellátott

dokumentáció alapján kell végezni.

9.2. A kivitelező köteles a szállítóvezeték építésének munkafolyamataira építési technológiai

(műveleti) utasításokat kiadni, azok oktatásáról és megtartásáról az érintett dolgozók körében

gondoskodni. A tervező, a kivitelező és az üzemeltető kötelesek együttműködni annak

érdekében, hogy a munkavédelmi követelményeket a kivitelezés és üzemeltetés időszakára

meghatározzák, a munkavédelmi követelmények teljesítéséről folyamatosan gondoskodni kell.

9.3. Az alkalmazni kívánt hegesztési technológiai előírás alapján a kivitelezőnek próbavarratokat

kell készíteni. A próbavarratokat roncsolásmentes és roncsolásos vizsgálatnak kell alávetni. A

varratvizsgálati eredmények alapján kell elbírálni, hogy az alkalmazni kívánt technológia

alkalmas-e a szállítóvezetékre előírt minőségű hegesztési varrat készítéséhez.

A technológiai próbavarrat készítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Szállítóvezetékes hegesztési munkát végezni csak eredményes technológiai előírás szerint

szabad.

A kivitelezőnek új hegesztési technológiai előírásról kell gondoskodnia, ha a csőméretben, a

csőanyag minőségében bekövetkezett változások vagy a hegesztési munkakörülmények

megváltozása ezt technológiai szempontból indokolttá teszik.

A hegesztési munkák irányítását és ellenőrzését a vonatkozó rendelet szerinti képesítésű

hegesztő szakemberek végezhetik. A szállítóvezetékek és tartozékaik hegesztését csak érvényes

tervezett Barátság I. szelvénytől

tervezett Barátság I. szelvényig

min. tengely-táv. (m)

Megközelített vezeték Kezelő

28+265,0 28+300,0 2,6 Szlovák tranzit gázvezeték, jelenleg nem üzemelő MGT ZRt. Budapest

28+420,0 28+500,0 3,5 DN300 Vác-Romhány gázvezeték FGSZ Zrt. Hírközlés, Siófok


28+560,0 28+610,0 1,0 felhagyandó Barátság I. kőolajvezeték MOL Nyrt. Logisztika


33+915,0 34+400,0 2,6 Szlovák tranzit gázvezeték, jelenleg nem üzemelő MGT ZRt. Budapest

BBK/3454-2/2013.

- 6/42 -

vizsgával rendelkező minősített hegesztő végezheti, ha hegesztési próbavarrata roncsolásmentes

vizsgálat szerint kielégíti a követelményeket. A hegesztővel próbavarratokat kell készíttetni, ha

először alkalmazzák szállítóvezeték hegesztésére, ha fél évnél hosszabb ideig nem végzett

szállítóvezeték-hegesztést, ha új technológiai előírás alapján kezd hegeszteni.

9.4. A villamos berendezések üzembe helyezése előtt a kivitelezőnek az alábbi méréseket kell

elvégezni, jegyzőkönyvezni és ezt a tervezőnek értékelni:

- érintésvédelmi, szabványossági és villámvédelmi mérések,

- szigetelésvizsgálatok,

- gyújtószikramentes külső áramkörök RCL értékei,

- mérő-, szabályozó körök, rendszerek hitelesítési és beállítási mérései,

- erősáramú berendezések védelem beállításai,

- vezérlő, reteszelő rendszerek működési próbái,

- a katódállomások terv szerinti beállítása és mérése,

- a nagyfeszültségű berendezések vizsgálatai,

- távközlő rendszer végmérései.

7.5. A megfelelő minősítésű mérési jegyzőkönyvet az üzemeltetőnek át kell adni.

9.6. A kivitelezés során be kell tartani a létesítmény nyomvonalával és biztonsági övezetével

érintett ingatlanok és létesítmények tulajdonosainak hozzájárulásában foglaltakat.

9.7. A kivitelezés során el kell végezni a 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet által előírt, és a

tervdokumentáció műszaki leírásában elrendelt vizsgálatokat, ellenőrzéseket. A létesítmény

használatbavételéig és/vagy üzembe helyezéséig az építtető legalább a következő vizsgálatok

elvégzéséről és bizonylatok beszerzéséről köteles gondoskodni:

- a kivitelezésre került szállító vezeték nyomáspróbái,

- a beépített anyagok és szerelvények műbizonylatai, vizsgálati jegyzőkönyvei és ezek

összesítője,

- a megvalósult állapotnak megfelelő „D” tervi dokumentáció

- a hegesztési varrat-térkép, hegesztési technológia, hegesztők minősítését igazoló okirat,

- a hegesztési varratok vizsgálati (rtg., UH és penetráció) bizonylatai,

9.8. A létesítményt az üzembe helyezés előtt az építtetőnek és az üzemeltetőnek felül kell

vizsgálnia. A felülvizsgálat során kötelesek meggyőződni és írásba foglalni a létesítmények

rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre való alkalmasságát.

9.9. A nyomáspróbákat a műszaki leírás és a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell

végrehajtani, a nyomáspróbák időpontját a Budapesti Bányakapitányságra az esedékességet

megelőzően 8 nappal be kell jelenteni.

A szilárdsági nyomáspróbához levegő vagy szénhidrogén nem engedélyezett. A szállítóvezeték

és alkatrészeik nyomáspróbáiról nyilvántartást kell végezni és mindaddig meg kell őrizni, amíg a

nyomáspróbázott szállítóvezeték és alkatrészeik használatban vannak. A nyomáspróbázni kívánt

szállítóvezetéket a nyomáspróba megkezdése előtt fel kell tölteni vízzel oly módon, hogy

légzsákok ne alakulhassanak ki. A levegő jelenlétét a szilárdsági nyomáspróba megkezdése előtt

alkalmas vizsgálattal és számítással ellenőrizni kell, a nyomáspróba csak akkor kezdhető meg, ha

a nyomáspróbázandó vezetéket a követelményeknek megfelelően légtelenítették.

9.10. A meglévő és üzemelő szénhidrogén vezetékek biztonsági övezetében az illetékes

üzemeltető írásbeli munkavégzési engedélye alapján, annak szakfelügyelete mellett, valamint a

kivitelező felelős műszaki vezetője által írásban meghatározott technológia alapján végezhető a

BBK/3454-2/2013.

- 7/42 -

kivitelezés. A felelős műszaki vezető köteles gondoskodni arról, hogy a kivitelezésben

közreműködő dolgozók az üzemelő szállítóvezetékek veszélyforrásait megismerjék és a

szükséges biztonsági intézkedéseket, megtartsák.

9.11. A létesítmény kivitelezése során bekövetkezett súlyos munkabaleseteket és üzemzavarokat

a 9/2013. (III.22.) NFM rendelet előírásainak megfelelően a Bányakapitányságra, és az MBFH-

ra be kell jelenteni.

10./ A kivitelezés során az érintett szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltakat be

kell tartani a következők szerint:

A Honvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása:

„Az OLAJTERV Zrt. (1117 Budapest Galvani u. 44.) P120111/663/136.K hivatkozási számon

megküldött szakhatósági megkeresésére MOL Nyrt. Barátság I. kőolajvezeték kiváltó

rekonstrukciója (Százhalombatta - Hont) tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A

beruházás megvalósításához az alábbi feltételekkel hozzájárulok:

- A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagyonkezelésében lévő

ingatlanokon, illetve azok környezetében munkavégzés kizárólag előre egyeztetett időpontokban

történhet úgy, hogy az ingatlanok megközelíthetőségét folyamatosan biztosítani kell;

- Az egyeztetést a nagytarcsai objektum (Nagytarcsa 041/2, 051/1 hrsz és Pécel 344/6 hrsz)

vonatkozásában a HM Védelemgazdasági Hivatal Infrastrukturális Igazgatóság Ingatlanfenntartási

Osztályával (Bp. IX. ker., Soroksári út 152,1476 Budapest Pf.: 246); az isaszegi objektum (Isaszeg

0111/2, 0112/2, 0118/5, 0127/2 hrsz és Kistarcsa 0156 hrsz) vonatkozásában az MH Anyagellátó

Raktárbázissal (Budapest XVI. Újszász u. 37-39., 1631 Budapest Pf.: 12.); a kerepesi objektum

(Kerepes 0134/4 és 0134/5 hrsz) vonatkozásában az MH Vitéz Szurmay Sándor Budapest

Helyőrség Dandárral (Budapest XI. Budaörsi út 49-53,1885 Budapest Pf.: 25.) kell lefolytatni;

- A szénhidrogén szállító vezeték létesítése, illetve üzemeltetése nem járhat még

átmenetileg sem a HM vagyonkezelésű ingatlanok használatának és működésének korlátozásával;

Be kell tartani a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Infrastrukturális Igazgatósága által

INF/291-95/2012 nyt. számon, az MH Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár által

HIRFK/169-4/2013/ohfk nyt. számon Dudás József úr, az Olajterv Fővállalkozó és Tervező Zrt.

szakágvezetője részére adott nyilatkozatokban, valamint az OT-P11423/208/12.K (proj.sz.:

11423/12111) számú, 2012.11.07-én felvett jegyzőkönyvben foglaltakat.”

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az

eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal szakhatósági állásfoglalása:

„A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala (1675 Budapest, Pf.: 41., a továbbiakban:

Hatóság) Olajterv Zrt. (1117 Budapest, Galvani utca 44., a továbbiakban: Ügyfél) kérelmére a

MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta-Hont)

engedélyezési eljárásához légiközlekedési biztonsági szempontból hozzájárul. Állásfoglalásom

ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni

jogorvoslat keretében támadható meg.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal

szakhatósági állásfoglalása:

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal előtt KEF-20628-1/2013. számon, az Olajterv Zrt. (1117

Budapest, Galvani u. 44.) Pl20111/667/13.K számú levelében történt megkeresésre megindított,

BBK/3454-2/2013.

- 8/42 -

előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárást megszüntetem. Végzésem ellen

önálló fellebbezésnek nincs helye.”

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása:

„Olajterv Zrt. Budapest Tisztelt Címzett a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség) tárgyi ügyben

benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást adok. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari

Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.; KÜJ száma: 100170243; a továbbiakban:

Kérelmező) részére a Barátság I. kőolajvezeték Hont szakaszoló állomás és Tököl szakaszoló

állomás közötti, továbbá a Duna irányába húzódó 600 m hosszúságú vezetékszakasz rekonstrukció

építési engedélyének kiadásához hozzájárulok.Műszaki jellemzők:

Vízfolyás keresztezések:

A vízfolyás keresztezések meder alatti átvezetéssel, a meder átvágásával, vagy irányított fúrással

valósulnak meg. Mederátvágás esetén, amennyiben az építés ideje alatt a mederben jelentőseb víz

van, a vízfolyás elgátolására, majd a munkagödör kiásására és víztelenítésére kerül sor. A

vízfolyás alá kerülő csőszakasz elhelyezése után a vezetékárkot visszatöltik, tömörítik, valamint az

mederprofil helyreállítása után az elgátolást megszüntetik.

Keresztezett vízfolyások a Hont-Rétság nyomvonalszakaszon:

Hévíz-patak (Nagy-patak) keresztezése

- Keresztezés helye: EOVY: 650041,2; EOVX: 299765,3

- Kőolajvezeték szelvényszáma: 4+930,5 km .

- Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással

Csőárok fenékszélessége: 0,80 m

- Csőárok rézsűhajlása: 6:4

- Keresztező vezeték:

- D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső

- DN 100 mm optikai kábel védőcső

- Hossz: 42,00 m

- Mederfenék szint: 146,00 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 144,50 mBf.

- Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50 m

Nagyoroszi-patak keresztezése

- Keresztezés helye: EOVY: 654549,6; EOVX: 295395,8 Kőolajvezeték szelvényszáma:

11+453,2 km


- Csőárok fenékszélessége: 0,80 m

- Csőárok rézsűhajlása: 4:4 Keresztező vezeték:



- Hossz: 42,00 m

- Mederfenék szint: 182,00 mBf. - Keresztező vezeték felső éle: 181,00mBf.


Derék-patak keresztezése


- Kőolajvezeték szelvényszáma: 14+881,8 km

- Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, nyílt árkos mederátvágással Csőárok

fenékszélessége: 0,80 m

BBK/3454-2/2013.

- 9/42 -



- D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső -


- Hossz: 42,00 m



Száraz-patak keresztezése









- Hossz: 42,00 m

- Mederfenék szint: 177,90 mBf.

- Keresztező vezeték felső éle: 176,40 mBf.


Keresztezett vízfolyások a Rétság-Rád nyomvonalszakaszon: Jenői-patak keresztezése









- Hossz: 42,00 m



Pusztaszántói-patak keresztezése

- Keresztezés helye: Pusztaszántói-patak 3+800 km szelvényében








- Hossz: 42,00 m




BBK/3454-2/2013.

- 10/42 -

Lókos-patak keresztezése









- Hossz: 56,00 m




Lókos-patak mellékágának keresztezése




- Csőárok fenékszélessége: 0,80 m Csőárok rézsűhajlása: 6:4




- Hossz: 56,00 m




Keresztezett vízfolyások a Rád-Szada nyomvonalszakaszon:

Gombás-patak keresztezése

- Keresztezés helye: Gombás-patak 8+861 km szelvényében








- Hossz: 84,00 m




Basahegyi-mellékág keresztezése

- Keresztezés helye: EOVY: 663792,9; EOVX: 266888.9








BBK/3454-2/2013.

- 11/42 -

- Hossz: 42,00 m




- Medervédelem: RENO matrac burkolat

Hartyán-patak keresztezése

- Keresztezés helye: Hartyán-patak 4+436 km szelvényében








- Hossz: 84,00 m





Sződ-Rákos-patak keresztezése

- Keresztezés helye: Sződ-Rákos-patak 7+687 km szelvényében








- Hossz: 56,00 m





Csomádi-patak keresztezése

- Keresztezés helye: Csomádi-patak 0+462 km szelvényében


- Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, irányított fúrással


- D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső - -Hossz: 221,40 m ... .... .. ... .......




Keresztezett vízfolyások a Szada-Vecsés nyomvonalszakaszon: Rákos-patakkeresztezése

- Keresztezés helye: Rákos-patak 21+766 km szelvényében

- Kőolajvezeték szelvényszáma: 74+389,6km




BBK/3454-2/2013.

- 12/42 -

- Hossz: 311,50 m


- Keresztező vezeték felső éle: 137,80 mBf. Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 4,80 m

Gyáli (Maglódi) 17. csatorna keresztezése

- Keresztezés helye: Gyáli (Maglódi) 17. csatorna 5+100 km szelvényében








- Hossz: 56,00 m




- Medervédelem: betonba rakott terméskő burkolat

Keresztezett vízfolyások a Vecsés-Tököl nyomvonalszakaszon: Gyáli (Maglódi) 17. csatorna

keresztezése





- Csőárok rézsűhajlása: 7:4 Keresztező vezeték: ' " "


- DN 100 mm optikai kábel védőcső - Hossz: 41,90 m



Gyáli 1. főcsatorna keresztezése

- Keresztezés helye: Gyáli 1. főcsatorna 17+097 km szelvényében







- Hossz: 94,80 m









BBK/3454-2/2013.

- 13/42 -

- Hossz: 90,00 m




Gyáli 2. főcsatorna keresztezése









- Hossz: 42,00 m





103. csatorna keresztezése

- Keresztezés helye: 103. csatorna 0+800 km szelvényében

- Kőolajvezeték szelvényszáma: 87+462,7 km-


- Csőárok fenékszélessége: 0,80 m '





- Hossz: 42,00 m



Gyáli 16. csatorna keresztezése

- Keresztezés helye: Gyáli 16. csatorna 0+625 km szelvényében








- Hossz: 127,90 m







BBK/3454-2/2013.

- 14/42 -

- Csőáiok fenékszélessége: 0,80 m





- Hossz: 42,00 m








- Csőárok fenékszélessége: 0,80 m Csőárok rézsűhajlása: 6:4




- Hossz: 42,00 m




Alsónémedi (A/3.) csatorna keresztezése

- Keresztezés helye: Alsónémedi (A/3.) csatorna 4+751 km szelvényében


- Keresztezés kialakítás: meder alatti keresztezés, irányi®



- Hossz: 248,30 m




Duna-Tisza-csatorna keresztezése

- Keresztezés helye: Duna-Tisza-csatorna 5+517 km szelvényében





- Hossz: 230,20 m







- DN 100 mm és DN 160 mm optikai kábel védőcső

- Hossz: 212,00 m


- Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 3,00m

BBK/3454-2/2013.

- 15/42 -

XXX/h. csatorna keresztezése

- Keresztezés helye: XXX/h. csatorna 8+850 km szelvényében

- Kőolajvezeték szelvényszáma: 106,380,4 km


- Csőárok fenékszélessége: 2,00 m. zárt sorú pallózással


- D 457,2x8,8 mm méretű, L360 MB anyagú előszigetelt acélcső -

- Hossz: 14,00 m


- Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti távolság: 1,50m

Ráckevei (Soroksári)-Duna keresztezése

- Keresztezés helye: Ráckevei (Soroksári)-Duna 36+115 km szelvényében





- D 168x4,5 mm PE szigetelésű acél, optikai kábel védőcső

- Hossz: 445,40 m

- Mederfenék szint: 93,90 mBf



- Mederfenék szint és keresztező vezeték felső éle közötti minimális távolság: 5,10 m

Meglévő vízfolyás keresztezések elbontása:

A vízfolyás keresztezésekben a régi DN 400 mm átmérőjű csővezeték csak abban az esetben

kerül elbontásra, amennyiben a vízfolyás kezelője a bontást előírta. A bontás során a vezetéket

elvágják, majd kiemelik. A vízfolyások megbontott mederrézsűje a kezelő által előírt módon

kerül helyreállításra.

Elbontásra kerülő régi vízfolyás keresztezések: Gombás-patak meglévő keresztezésének

elbontása

- Keresztezés helye: Gombás-patak 8+864 km szelvényében

- Keresztezés kialakítása: meder alatti



- Elbontandó vezeték:

- DN 400 mm szigetelt acélcső

- Hossz: 32,00 m

Gyáli (Maglódi) 17. csatorna meglévő keresztezésének elbontása







- Hossz: 75,20 m

- Medervédelem: az új vezeték feletti mederburkolathoz csatlakozó kőszórás

BBK/3454-2/2013.

- 16/42 -

Gyáli 1. főcsatorna meglévő keresztezésének elbontása




- Csőáxok rézsűhajlása: 6:4



- Hossz: 18,90 m

- Medervédelem: kőszórás

Gyáli 2. főcsatorna meglévő keresztezésének elbontása







- Hossz: 25,80 m

- Medervédelem: kőszórás

Duna-Tisza-csatorna meglévő keresztezésének elbontása







- Hossz: 56,00 m

Ráckevei (Soroksári)-Duna meglévő keresztezéseinek elbontása

- Keresztezések helye: Ráckevei (Soroksári)-Duna 36+100 és 36+125 km szelvényében


- Elbontandó vezetékpár egymástól 25,00 m távolságra:

- DN 400 mm főágú szigetelt acélcső, hossz: 404,50 m - DN 400 mm mellékágú szigetelt acélcső, hossz: 419,00 m - DN 80 mm kábel védőcső

- Bontás menete: A bontásra két ütemben, a hajóút szűkítése mellett kerül sor. A csövek feletti és

környezetében lévő takaró mederanyagot hidromechanizációs eljárással (zagyszivattyúval)

eltávolítják, tároló bárkákon deponálják, majd a kitermelt mederanyagot a bontási munkák

végeztével visszatöltik. A keresztező vezetéket a leterhelő idomokkal együtt úszódaru emeli ki a

tároló bárkákra. A parti szakaszon az elbontásra kerülő csőszakaszt nyílt munkagödörből

védőcsővel együtt kiemelik a kijelölt pontig. A bent maradó szakaszt híg betonnal kiinjektálják,

végül a munkagödröt visszatöltik. A horgonyzási tiltó táblák, kötélrögzítő bakok mindkét parton

bontásra kerülnek.

Kikötések:

Táj- és természetvédelmi szempontból:

Általános előírások:

- A vezetékrekonstrukció nyomvonala mentén előforduló növényzet tájra jellemző, őshonos

fajainak egyedeit kímélni kell.

- A vezetékrekonstrukció során védett-, fokozottan védett fajok, valamint Natura 2000 j elölő

faj ok nem károsodhatnak. . .

BBK/3454-2/2013.

- 17/42 -

- A vezetékrekonstrukció során, különösen a természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló

területeken a műszakilag indokolt legkisebb területet kell igénybe venni.

- A vezetékrekonstrukció építési szakaszában az ideiglenesen nyitott gödrökbe és árkokba

bekerült, csapdázódott állatokat - fokozottan figyelve a védett hüllőkre, kétéltűekre és

kisemlősökre - naponta és a betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő helyen szabadon

kell engedni.

- A megnyitott árkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza

kell temetni.

- A csövek nyomvonalon való elhelyezésekor 2-3 csövenként 1-2 m-es távolságot kell hagyni,

az állatvilág számára az átjárhatóság, és a szabad mozgás biztosítása céljából.

- A talajt a vezeték lefektetése után gondosan el kell egyengetni. A gyepes területeken

különösen figyelni kell az eredeti mikrodomborzat visszaállítására.

- A kivitelezés által bolygatott területeket a lehető legrövidebb idő alatt helyre kell állítani,

szükség esetén az invazív növényfajok térnyerését mechanikai módszerekkel meg kell

akadályozni.

- A bolygatott felszínek környezetrendezését az adott terület táji és termőhelyi adottságainak

figyelembevételével, őshonos növények telepítésével kell végezni.

- A vezetékrekonstrukció befejezése után az érintett vízfolyások medrét, a lehető legrövidebb

időn belül az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani, amennyiben helyenként a

meder esetleges stabilizálása szükséges, a környezetbarát RENO matracos kialakítást kell

alkalmazni.

- A vezetékrekonstrukció különböző munkafázisai során folyamatos egyeztetés szükséges az

illetékességi terület szerinti Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal (a továbbiakban: BNPI)

vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Park, Igazgatósággal (a továbbiakban: DINPI) különösen az

indokolásban felsorolt védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, és azok

környezetében elhelyezkedő beruházási helyszínekre vonatkozóan, az egyeztetésekről

jegyzőkönyvet kell készíteni és 8 napon belül meg kell küldeni a Felügyelőségnek.

- Amennyiben valamely védett növényfaj egyedeinek védelme csak áttelepítéssel biztosítható,

abban az esetben a szükséges méretű földlabdával kell az illetékességi terület szerint a

DINPI vagy a BNPI által kijelölt élőhelyre az egyedeket áttelepíteni. Védett növényfaj

egyedeinek áttelepítéséhez a Felügyelőség külön engedélyét kell kérni. Védett természeti területeket és Natura 2000 területeket érintő munkálatokra vonatkozó előírások szempontból:

- A védett természeti területeken és a Natura 2000 területeken a kivitelezési munkálatokat

kizárólag vegetációs időszakon kívül, szeptember 1. és március 31. között lehet végezni,

ettől eltérő esetben történő munkavégzés csak illetékességi terület szerint a DINPI vagy a

BNPI szakembereivel történt előzetes egyeztetés eredményétől függően végezhető. Az

egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni és annak másolati példányát 8 napon

belül meg kell küldeni a Felügyelőségnek.

- A munkavégzés megkezdése előtt a védett természeti területeket és Natura 2000 területeket

érintő közlekedési, szállítási, mozgási útvonalakat, depók, lerakatok helyeit a BNPI és a

DINPI szakembereivel egyeztetni szükséges.

- A természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló gyepes területeken a munkálatokat

lehetőség szerint száraz, csapadékmentes időben kell elvégezni.

- A kivitelezés folyamán a védett természeti területen, valamint Natura 2000 területen a felső

humusz réteg külön történő deponálásáról, kiszáradásának megakadályozásáról és

visszatérítéséről gondoskodni kell.

- A Kis-Tece Természetvédelmi Terület esetében az árkok visszatemetésénél az alsó homokos

réteg kerüljön felülre a természetes homoki vegetáció regenerálódásának elősegítése

céljából.

BBK/3454-2/2013.

- 18/42 -

- Az Alsó-Tecze ex lege védett láp (50+770,1 szelvény közelében) és az Ivacsi láprét védett

ex lege láp területét (56+338,3 szelvény közelében), valamint a Gödöllői- dombság

jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (69+705,0 és 70+139,0

szelvények környezetében) a vezetékrekonstrukció során felszíni munkavégzéssel nem lehet

érinteni.

- A vezetékrekonstrukció árkolással történő fektetése helyett irányított fúrással kell

keresztezni a 50+770,1 szelvény közelében lévő Alsó-Tecze ex lege védett lápot, az Ivácsi

láprétet (56+338,3 szelvény közelében), a Gödöllői-dombság (HUDI20023) nevű

jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (69+705,0 és 70+139,0

szelvények környezetében), továbbá a Ráckevei (Soroksári)-Dunát, mely Natura 2000

terület részét képezi.

- A Ráckevei (Soroksári)-Duna alatt felhagyásra kerülő csövek bontási munkáit a DINPI

szakfelügyelete mellett kell végezni.

- A Ráckevei (Soroksári)-Duna alatt felhagyásra kerülő csövek bontási munkáit a madarak

fészkelési idején és a hüllők kétéltűek vermelési időszakán kívül azaz augusztus 1. - október

31. között lehet végezni, ettől eltérő esetben történő munkavégzés csak a DINPI

szakembereivel történt előzetes egyeztetés eredményétől függően végezhető. Az egyeztetés

eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni és annak másolati példányát 8 napon belül meg

kell küldeni a Felügyelőségnek.

Vízrendezési szempontból:

- A Ráckevei (Soroksári)-Duna irányított fúrással történő keresztezésénél a vízfolyást

keresztezni a mederfenék alatt - figyelembe véve a folyamatban lévő és tervezett

folyószabályozási, mederrendezési és -bővítési munkákat - a mederfenék szintjétől 4,0 m-

nél mélyebben lehet. Az előírt távolságokat a rézsűben is tartani kell.

- Vízfolyás keresztezésénél a meder alatt átvezetett csövet úgy kell kialakítani, hogy a

mederfenék alatt - figyelembe véve a folyamatban levő és tervezett mederbővítési munkákat

is - legalább 1,0 m-rel mélyebben haladjon.

- A nyílt árkos, mederátvágással járó építési munkákat lehetőség szerint kisvizes időszakra

kell ütemezni.

- Építés alatti vízelvezetésről gondoskodni kell, a vízfolyások medrében az érkező víz

továbbvezetését biztosítani kell.

- Nyílt árkos keresztezés esetén, az építési munkák befejezése után, a medret és környezetét,

valamint a rézsűt az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

- Az építés ideje alatt a vízfolyások fenntartási sávját (rézsűéltől mért 3-6 m) szabadon kell

hagyni.

- A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 00871-0005/2013., 00678-0007/2013., valamint

00678-0015/2013. iktatószámú vagyonkezelői hozzájárulásainak előírásait be kell tartani.

Felszín alatti vízvédelmi szempontból:

- A vezetékrekonstrukció során kialakult munkagödrök esetleges víztelenítése során a

kitermelt talajvíz környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni

kell.

- A vezetékrekonstrukció során veszélyes anyag átmeneti tárolási, átfejtési tevékenység csak

környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, műszaki védelem mellett folytatható.

- Az érintett területeken munkagépek, szállítójárművek karbantartása, javítása, mosása,

illetve üzemanyag tárolása tilos. Az építkezés területén üzemelő munkagépek tankolása

során az esetleges elfolyások felfogásának szempontjából megfelelő méretű kármentő tálcát

kell alkalmazni a talaj- és talajvíz szennyeződés megelőzésére.

BBK/3454-2/2013.

- 19/42 -

- A munkagödör feltöltése során felhasznált talaj, illetve töltőanyag talajmechanikai

tulajdonságai mellett azok szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyagok

használhatóak fel, melyek a földtani közeget és a felszín alatti vizeket nem veszélyeztetik.

- A tevékenység megvalósítása, végzése és felhagyása -során a felszín alatti vizek mennyiségi

és minőségi védelmét minden esetben biztosítani kell.

- A tevékenység során bekövetkező havária esetén a Felügyelőséget azonnal értesíteni kell, és

az esetlegesen bekövetkező környezeti káresemények következtében szükséges kárelhárítás

feltételeit biztosítani kell. A környezeti kár felszámolásáról, a terület eredeti állapotának

visszaállításáról Kérelmező köteles gondoskodni.

- A tevékenység során esetleges szennyezettség észlelése esetén a szakszerű kárelhárítási

munkákat haladéktalanul meg kell kezdeni, a szennyezettség tényét késedelem nélkül be

kell jelenteni a Felügyelőségre.

- A tevékenység a környezeti kármentesítéssel érintett területrészeken folyó munkálatokat

nem akadályozhatja. A beruházás környezeti kármentesítéssel érintett területei: Ecser

1372/3 hrsz.-ú, Szigetcsép 01191/14 hrsz.-ú, Dunavarsány 5095 és 036/16 hrsz.-ú,

Alsónémedi 059/9, 059/5, 080/11, 3505/4 és 3505/2 hrsz.-ú ingatlanok.

Vízbázis védelmi szemvontból: ;

- Az előzetesen lehatárolt Tököl - Szigetújfalu vízbázis kezelőjét, a Fővárosi Vízművek Zrt.-t

előzetesen tájékoztatni kell a munkavégzésről és megfelelő szakfelügyeletet kell kérni.

- Amennyiben havária esemény következne be, a szakszerű kárelhárítást haladéktalanul meg kell kezdeni a Felügyelőség által KTVF: 2089-3/2013. számú határozattal

elfogadott Vízminőségi Kárelhárítási Tervben foglaltaknak megfelelően. A havária

eseményről a Felügyelőséget és a vízbázist üzemeltető Fővárosi Vízművek Zrt. azonnal

értesíteni kell.

- A munkagépek mozgásának sávjában, amennyiben a meglévő egyéb kőolaj- és

termékvezetékek üzemeltetője előíija, ideiglenesen, a kivitelezés idejére teherelosztó

lemezeket kell lehelyezni.

- A vízbázis területén, a kiváltó rekonstrukció során javítással vagy cserével érintett

csőszakasszal közvetlenül szomszédos, üzemelő, egyéb kőolaj- és/vagy termékvezetékek

tényleges helyzetét kézi földmunkával fel kell tárni, a feltárásokat minimum 50 méterenként

kell elvégezni.

- A meglévő egyéb kőolaj- és termékvezetékek keresztezése, illetve megközelítése esetén 1

m-en belül a munkagödör kitermelése csak kézi erővel történhet.

- A letermelt humuszt és a kitermelt altalajt elkülönítetten kell deponálni. A kiváltandó

szakaszon párhuzamosan futó kőolaj- és termékvezetékek védelme érdekében csőcsorda

veszélyeztetettebb vezetékei fölött kell kialakítani a humusz és altalaj depó helyeket.

- A kiváltandó kőolaj vezeték leürítését, kitisztítását, annak módját és megfelelőségét a

vezeték üzemeltetőjének jegyzőkönyvben dokumentálnia kell, a vezetékek elvágása csak ezt

követően engedhető meg.

- A tervezett kőolaj vezeték varrat szigeteléseinek megfelelőségét méréssel ellenőrizni kell,

az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

- A tervezett kőolaj vezetékszakaszt a kiépítést követően szilárdsági nyomáspróbának kell

alávetni. Az üzemelő kőolaj vezetékre való rákötést csak ezt követően, a leürített és

megfelelően kitisztított vezetéken lehet elvégezni.

- A tervezett kőolaj vezeték hegesztéseinek megfelelőségét többszörös, roncsolásmentes

vizsgálatokkal kell ellenőrizni, az ellenőrző vizsgálatok eredményét jegyzőkönyvezni kell.

- A munkát végző gépek műszaki állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Nem megfelelő

állapotú munkagép a munkát nem folytathatja.

BBK/3454-2/2013.

- 20/42 -

- A használt munkagépek rendszeres karbantartásáról arra alkalmas telephelyen - a

környezetszennyezés elkerülése érdekében - gondoskodni kell. Az építési, felvonulási

területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása tilos.

- A gépjárművek, munkaeszközök utántöltésénél zárt technológiát kell alkalmazni. A

munkagépek üzemanyag és olaj utántöltését a vízbázis területén kívül kell végrehajtani.

Amennyiben ez nem lehetséges, az esetleges elfolyások felfogásának érdekében megfelelő

méretű kármentő tálcát kell alkalmazni a talaj- és talajvíz szennyeződés megelőzésére.

Vízbázis területén munkagép javítása tilos.

- Az üzemanyagot, kenőolajat és egyéb veszélyes anyagot az építési terület azon részén kell

tárolni, amely már vízbázis területen kívül esik.

- Az üzemanyag tároló tartályt kármentő tálcán kell elhelyezni. Az üzemanyag tároló tartály

épségét napi rendszerességgel ellenőrizni kell. A csöpögő tartályt haladéktalanul el kell

szállítani. A tartály helyszínen történő utántöltése tilos. - Vízbázis védőterületen a veszélyes hulladékok deponálása tilos.

- A kivitelezési, felvonulási és raktározási területen a szükséges kármentesítő anyagokat,

készleteket az anyag mennyiségének megfelelően kell a helyszínen tárolni.

- A kivitelezési munkák befejezését követően a talajszerkezet termőképességét helyre kell

állítani és tereprendezést kell végrehajtani a talajtani szakvélemény alapján elkészített

rekultivációs terv szerint, a kivitelezéssel érintett teljes területegységre kiterjedően. "

Hulladékgazdálkodási szempontból:

- A rekonstrukció során kitermelt talajt a további felhasználás előtt vizsgálni kell. Az anyagot

szennyezettség esetén EWC kód szerint kell besorolni a hatályos jogszabályoknak

megfelelően és a továbbiakban hulladékként kell kezelni.

- A tevékenység során biztosítani kell a keletkező veszélyes- és nem veszélyes hulladékok,

valamint a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését.

- A keletkező veszélyes hulladék kezelésénél be kell tartani a veszélyes hulladékkal

kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló hatályos hulladékgazdálkodási

jogszabály előírásait.

- A veszélyes hulladék átmeneti gyűjtésének céljából az egyes munkaterületeken létesítendő

üzemi gyűjtőhely(ek) kialakításának meg kell felelnie a vonatkozó, hatályos

hulladékgazdálkodási jogszabályban foglalt előírásoknak.

- A tevékenységből keletkező és visszamaradó veszélyes és nem veszélyes hulladékok

hasznosításra, ártalmatlanításra történő átadása az adott hulladékokra érvényes

hulladékgazdálkodási vagy egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező

vállalkozásnak történhet. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően

Kérelmezőnek meg kell győződnie.

- Az üzemeltetés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell

gyűjteni, és további kezelésre hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezetnek

szabad átadni.

- A felújítási munkálatok, illetve az üzemeltetés során keletkező hulladékok nyilvántartása és

az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási

kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint végzendő.

Levegőtisztaság-védelmi szempontból:

- A bontási és a kivitelezési munkafolyamatok során az elérhető legjobb technikán alapuló

műszaki intézkedések végrehajtásával az építtetőnek megfelelő intézkedéseket kell tennie a

diffúz levegőterhelés minimalizálása érdekében (pl. poros felületek nedvesítése).

- A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a terület és a szállítási útvonalak rendszeres

karbantartásáról és tisztántartásáról kell gondoskodni.

- A hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, .......... vagy e feltételeket biztosító célgéppel,

BBK/3454-2/2013.

- 21/42 -

szállítójárművel, levegőterhelést kizáró módon kell végezni.

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból:

- A kivitelezés során csökkentett zajszintű berendezések alkalmazásával, korlátozott

működési időtartammal, zajcsökkentő munkaszervezési intézkedésekkel kell biztosítani a

zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM

együttes rendelet [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet] 2.

mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

- A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.)

Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 12. § szerint a

kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt

köteles betartani.

- A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. melléklete szerinti zajterhelési

határértékek túllépésével érintett építőipari kivitelezési fázisok csak jogerős zajterhelési

határérték betartása alóli felmentés és túllépési engedély határozat birtokában végezhető.

A zajterhelési határérték betartása alóli felmentés és túllépési engedély kérelmet a

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése szerinti tartalmi követelményeknek

megfelelő dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a Felügyelőségen.

A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, az ezzel kapcsolatos

jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság által hozott határozat ellen irányuló

fellebbezés keretében gyakorolható.”

Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Építésügyi és

Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalása:

„A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok

kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi

CXXVI törvény 5. § (2) bekezdésében biztosított jogkörben eljárva a Salgótarjáni Járási Hivatal

Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala - a továbbiakban Hivatal - meghozta az alábbi

döntést:

A Hivatal a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a

továbbiakban: Kérelmező) megkeresésére, a MOL Nyrt. Logisztika Barátság I. DN400

kőolajvezeték kiváltó rekonstrukció bányahatósági eljárás (Nógrád megyei szakasz) ügyében

szükséges kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi kikötésekkel adja meg:

- A kivitelezés földmunkái csak régészeti megfigyelés mellett végezhetők.

- A régészeti megfigyelés eredményeinek függvényében feltárásra is sor kerülhet.

- A régészeti szakfeladatok ellátásának megtörténtét és eredményeit dokumentálni kell és a

dokumentáció egy példányát a munka befejezését követően a Hivatalhoz el kell juttatni.

- Fenti régészeti szakfeladatok ellátására a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti

Örökségvédelmi Központ jogosult (1113 Budapest, Daróci u. 1-3.). A szakfeladatok

elvégzésére a Múzeummal szerződést kell kötni.

Az előzetes szakhatósági állásfoglalás hat hónapig érvényes. Kérelmező az eljárás illetékét - 3000

Ft-ot megfizette. A szakhatóság állásfoglalása ellen jogorvoslattal csak az ügy érdemében hozott

határozat, vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel lehet élni.

Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági

állásfoglalása:

„A Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú

talajvédelmi hatóság az Olajterv Zrt. (1117 Budapest, Galvani utca 44.) megkeresésére,

ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-t, ad a Barátság I. kőolajvezeték

BBK/3454-2/2013.

- 22/42 -

rekonstrukciójának bányahatósági építési engedélyezési eljárásához, a Nógrád megyei szakasz

tekintetében.

Amennyiben a bejegyzett bányaszolgalmi jogi sávon kívül kerül sor munkavégzésre, azt

megelőzően be kell szerezni az illetékes Földhivataltól az időleges más célú hasznosítást

lehetővé tevő engedélyt. A földhivatali eljárásban Igazgatóságunknak a talajvédelmi

szakhatósági állásfoglalást a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet 2. melléklet 2.5 pontja alapján

összeállított, mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációt, újrahasznosítást

megalapozó talajvédelmi terv alapján áll módjában megadni.

A munkálatok megkezdése előtt a humuszos feltalajt külön le kell termelni, majd azt a beruházási

területen belül kell felhasználni.

A földmunkák során más mezőgazdasági területet a kitermelésre kerülő terméketlen altalaj vagy

egyéb anyagok tárolására igénybe venni szigorúan tilos.

A kitermelendő terméketlen altalaj a humuszos termőrétegen nem helyezhető el.

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi

határozat elleni fellebbezésben támadható meg.”

Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság szakhatósági állásfoglalása:

„Olajterv Zrt. (1117 Budapest, Galvani u 44) megkeresésére a Barátság I kőolajvezeték kiváltó

rekonstrukciója (Százhalombatta-Hont) ügyben az alabbi szakhatósági állásfoglalást adom: A

tervezett Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójával kapcsolatban az erdőről, az erdő

védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvénynek (továbbiakban Evt) az

erdő igénybevétele, valamint a fakitermelés szabályaira vonatkozó előírásainak betartása esetén

kizáró ok az erdészeti hatóság részéről nem merül fel

Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye az a határozat, illetve az eljárást

megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztálya előzetes szakhatósági állásfoglalása:

„A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.)

megkeresésére a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló

393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 13. § (1) bekezdése alapján a

létesítési engedély kiadásához feltételként előírt kulturális örökségvédelmi szakhatósági

hozzájárulást az alábbi kikötésekkel adom meg:

- A kivitelezés földmunkáit csak régészeti megfigyelés mellett lehet végezni. A régészeti

megfigyelést 15 nappal korábban a Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti tartalommal be

kell jelenteni, annak elvégzését jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

- A régészeti megfigyelés eredményeinek függvényében a régészeti lelőhelyen próba illetve

teljes felületű feltárásra is sor kerülhet.

- A régészeti szakfeladatok elvégzésére Beruházónak a feltárásra jogosultsággal rendelkező

intézménnyel szerződést kell kötnie. A fenti szakfeladatok elvégzésére a Magyar Nemzeti

Múzeum (1088 Budapest, Múzeum krt. 14—16.) jogosult.

Kérelmező az eljárás illetékét - 3000 Ft-ot - megfizette.

A szakhatóság állásfoglalása ellen jogorvoslattal csak az ügy érdemében hozott határozat, vagy az

eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel lehet élni.”

Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása:

BBK/3454-2/2013.

- 23/42 -

„Az Olajterv Zrt. kérelmére a PEF/01/11522-1/2013 számú ELŐZETES TALAJVÉDELMI

SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS –t megadom a Barátság I. kőolajvezeték kiváltó

rekonstrukciójának bányahatósági építési engedélyezési eljárásához, a Pest megyei szakasz tekintetében az

Olajterv Zrt. által összeállított P120111 számú tervdokumentáció alapján alábbi feltételekkel:

- Amennyiben a bejegyzett bányaszolgalmi jogi sávon kívül kerül sor munkavégzésre, azt

megelőzően be kell szerezni az illetékes Földhivataltól az időleges más célú hasznosítást

lehetővé tevő engedélyt. A földhivatali eljárásban Igazgatóságunknak a talajvédelmi

szakhatósági állásfoglalást a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. melléklet 2.5 pontja alapján

összeállított, mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációt, újrahasznosítást

megalapozó talajvédelmi terv alapján áll módjában megadni.

- A munkálatok megkezdése előtt a humuszos feltalajt külön le kell termelni, majd azt a

beruházási területen belül kell felhasználni.

- A földmunkák során más mezőgazdasági területet a kitermelésre kerülő terméketlen altalaj vagy

egyéb anyagok tárolására igénybe venni szigorúan tilos.

- Mezőgazdasági területen szennyező- vagy egyéb talajidegen anyag, illetve terméketlen

földanyag nem maradhat.

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat

elleni fellebbezésben támadható meg.”

Ősagárd község Önkormányzat Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása:

„Hivatkozással az OLAJTERV ZRT. 1117 Budapest, XI. ker. Galvani u.44. tárggyal kapcsolatos megkeresésére a CD-én benyújtott műszaki tervdokumentációban foglaltakra, ami MOL Nyrt. Barátság I. kőolajvezeték Hont szakaszoló állomása (kiinduló pont) és Tököl szakaszoló állomása (végpont) közötti továbbá 600 m a Nagy Duna irányában húzódó vezetékszakasz rekonstrukciójára vonatkozik Ősagárd település közigazgatási határán belül a tervezett nyomvonal helyi jelentőségű természetvédelmi területet, nem érint ezért az előzetes szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül, megadom. Szakhatósági állásfoglalásomat 347/2006.(XII.23.) Kormányrendelet 4. számú mellékletének 4. pontjában biztosított jogkörömben eljárva adtam.”

Kosd Község Önkormányzat Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása:

„A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117 Budapest Október huszonharmadika u. 18.) mint beruházó megbízásából eljáró OLAJTERV Zrt. szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmére, a csatolt tervdokumentáció alapján, a hatáskörömbe utalt helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő szakkérdésben elsőfokú szakhatósági hozzájárulásomat kikötések nélkül megadom. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az csak az ügy érdemi részében hozott határozat, illetve az eljárást szegszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

Keszeg Község Önkormányzat Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása:

„Hivatkozással az OLAJTERV Zrt. 1117 Budapest, XI. ker. Galvani u. 44. által benyújtott tárgyi

előzetes vizsgálati tervdokumentációban foglaltakra ami a MOL Nyrt. Barátság I. kőolajvezeték

kiváltó rekonstrukciójára vonatkozik Keszeg település közigazgatási határán belül a tervezett

nyomvonal helyi jelentőségű természetvédelmi területet nem érint, ezért az előzetes szakhatósági

hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom.

Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 4. számú mellékletének 4.

pontjában biztosított jogkörömben eljárva adtam.”

BBK/3454-2/2013.

- 24/42 -

- A szakhatóságok állásfoglalásainak összefoglalása áttekintő táblázatban:

Szakhatóság megnevezése Címe

Engedély / szakhatósági

állásfoglalás kiállításának

dátuma

Engedély / szakhatósági állásfoglalás

iktatószáma

Honvédelmi Minisztérium Budapest

Lehel u. 35-37.

1135

2013.10.24 5424-1/2013/hho

Nemzeti Közlekedési Hatóság

Légügyi Hivatal

Vecsés

Lincoln út 1. Quandrum Irodaház 2220

2013.10.16 LR/RK/NS/A/2161/1/2013

Állami Népegészségügyi és

Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal

Budapest,

Albert Flórián u. 2-6. 1097

2013.10.15 KEF-20628-2/2013

Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi

Felügyelőség

Budapest

Nagydiófa u. 10-12. 1072

2013.11,.21. KTVF:49033-5/2013.

Nógrád Megyei

Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság

Balassagyarmat

Mártírok útja 78. 2660

2013.10.31 NO-F/01/10-169/3/2013.

Heves Megyei

Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság*

Eger

Szövetkezet u. 4. 3300

2013.11.13 HEG/EI/9048-2/2013

Nógrád Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal

Járási Építésügyi és

Örökségvédelmi Hivatala

Salgótarján

Múzeum tér 1. 3100

2013.11.26. NO-05D/01/257-12/2013.

Pest Megyei Kormányhivatal

Növény és Talajvédelmi

Igazgatóság

Gödöllő

Kotlán S. u. 3.

2100

2013.11.14 PEF/01/11522-1/2013

Pest Megyei Kormányhivatal

Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi

Hivatala

Budapest

Sas u. 19. 1051

2013.12.07. PE-06D6OR/1218-13/2013.

Ősagárd Községi

Önkormányzat

Polgármesteri Hivatala

Ősagárd

Rákóczi út 93.

2610

2013.10.08 1692-4/2013.

Kosd Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Kosd

Szent István u. 2.

2612

2013.10.28 1426/4/2013.

Keszeg Községi Önkormányzat

Polgármesteri Hivatala

Keszeg Dózsa György út 9.

2616

2013.10.01 K390-9/2013.

11./ A kivitelezés során az érintett műtárgyak és közműkezelők hozzájárulásaiban és üzemeltetői nyilatkozataikban foglalt előírásokat be kell tartani, melyeket az alábbi táblázat tematikusan fog össze:

Szelvény-

szám

Keresztezett létesítmény

megnevezése Település

Helyrajzi

szám Kezelő megnevezése

Kezelői hozzájárulás

dátuma

Kezelői hozzájárulás

száma

28+303,0 DN400 meglévő Barátság

I. kőolajvezeték Ősagárd

MOL NyRT.

Százhalombatta

2013.04.17

2013.07.17.

DF100710-010/79/2013

UA001510/BM/K-308-2/2013

28+476,4

Tervezett DN800 PN75 gázvezeték (Szlovák

tranzit gázszállító

vezeték)

Ősagárd

MGT ZRt. Budapest 2013.04.17.

2013.09.09.

401/MGT/2013

1121/MGT/2013

28+524,9 D400 meglévő Barátság I.

kőolajvezeték Ősagárd

MOL NyRT.

Százhalombatta

2013.04.17.

2013.07.17.

DF100710-010/79/2013

UA001510/BM/K-308-2/2013

28+744,3 földút Ősagárd 044/2 Ősagárd PH 2013.07.09 1295-2/2013

28+769,3 D400 meglévő Barátság I.

kőolajvezeték Ősagárd

MOL NyRT.

Százhalombatta

2013.04.17.

2013.07.17.

DF100710-010/79/2013

UA001510/BM/K-308-2/2013

BBK/3454-2/2013.

- 25/42 -

29+401,0 patak Ősagárd 045/61 Ősagárd PH 2013.07.09. 1295-2/2013

29+429,4 földút Ősagárd 045/2 Ősagárd PH 2013.07.09. 1295-2/2013

29+513,5 földút Ősagárd 055 Ősagárd PH 2013.07.09. 1295-2/2013

30+240,0 magas pont / tervezett

légtelenítő Ősagárd

MOL NyRT.

Százhalombatta 2013.04.17. 2013.07.17.

DF100710-010/79/2013 UA001510/BM/K-308-2/2013


I. - bontandó légtelenítő Ősagárd

MOL NyRT.

Százhalombatta

2013.04.17.

2013.07.17.

DF100710-010/79/2013

UA001510/BM/K-308-2/2013

30+632,2 földút Ősagárd 074 Ősagárd PH 2013.07.09 1295-2/2013


I. olajvezeték Ősagárd

MOL NyRT.

Százhalombatta

2013.04.17.

2013.07.17.

DF100710-010/79/2013

UA001510/BM/K-308-2/2013

32+062,2 földút Ősagárd 074 Ősagárd PH 2013.07.09. 1295-2/2013

32+850,6 földút Kosd 0514 Ipoly Erdő Zrt. 2013.11.07. 10-19-199/2013


33+426,2 Vác-Romhány gázvezeték

hírközlő kábele Kosd

FGSZ Zrt. Hírközlés,

Siófok 2013.07.23. UG0Z6000-k-5306/2013




Siófok 2013.07.23. UG0Z6000-k-5306/2013


I. kőolajvezeték Kosd

MOL NyRT.

Százhalombatta

2013.04.17.

2013.07.17.

DF100710-010/79/2013

UA001510/BM/K-308-2/2013




Siófok 2013.07.23. UG0Z6000-k-5306/2013




Siófok 2013.07.23. UG0Z6000-k-5306/2013

33+874,0

Tervezett DN800 PN75

gázvezeték (Szlovák

tranzit gázszállító vezeték)

Kosd

MGT Zrt. Budapest 2013.04.17.

2013.09.09.

401/MGT/2013

1121/MGT/2013



MOL Nyrt.

Százhalombatta

2013.04.17.

2013.07.17.

DF100710-010/79/2013

UA001510/BM/K-308-2/2013


34+412,8

Tervezett DN800 PN75

gázvezeték (Szlovák

tranzit gázszállító vezeték)

Kosd

MGT Zrt. Budapest 2013.04.17.

2013.09.09.

401/MGT/2013

1121/MGT/2013



MOL Nyrt.

Százhalombatta

2013.04.17.

2013.07.17.

DF100710-010/79/2013

UA001510/BM/K-308-2/2013

34+743,3 földút Kosd 073 Kosd PH 2013.10.28. 1426/4/2013

34+802,3 120kV légvezeték Kosd

ELMŰ-ÉMÁSZ H.Sz.Kft.

2013.06.05. 2013.06.19.

6507200-129/2013 6722-2/2013

34+917,6 .földút Kosd 0109/2 Kosd PH 2013.10.28 1426/4/2013

35+186,9 földút Kosd 0114/2 Kosd PH 2013.10.28 1426/4/2013

35+198,8 árok Kosd 0114/4 Kosd PH 2013.10.28 1426/4/2013

35+298,7 földút Kosd 021/3 Kosd PH 2013.10.28 1426/4/2013

12./ A jogerős határozatban

- rögzítettektől eltérő, jogellenes, tevékenységében vagy mulasztásában megnyilvánuló

cselekmény esetén bírsággal,

- illetve ha az ügyfél a jogerős vagy végrehajtható közigazgatási határozatban megállapított

tilalmat vagy kötelezettséget oly módon szegi meg, hogy magatartása a közigazgatási hatósági

eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban. Ket.) alapján

BBK/3454-2/2013.

- 26/42 -

kiszabott eljárási bírságon túl közigazgatási anyagi jogszabályban megállapított bírságot, illetve

szabálysértési, büntetőjogi vagy kártérítési felelősséget von maga után, akkor a Ket. szerinti

eljárási bírság megfizetése nem mentesíti őt magatartásának egyéb jogkövetkezményei alól.

Ezen határozat ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 99.§. (1) bekezdés alapján a döntés kézhezvételétől

számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz

címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM számú rendelet 4.§

(1) bekezdés szerint az alapeljárás díjának 50 %- a (75.000 Ft.), amelyet az eljárás megindításával

egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.)

MNB 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni.

I N D O K O L Á S

Az építtető Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. megbízásából eljáró Olajterv Zrt. építési engedélyezési

eljárásra terjesztette be a Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójának kiviteli terveit. Az

általános, vagyis a teljes vezetékszakaszra benyújtott építési engedély kérelmének (nyt.sz.

P120111/773/2013.K) VII. pontjában az engedélyezési ütemezés alatt rögzítette, hogy az

engedélyezési eljárást ütemezés szerint kívánják lefolytatni, az engedélyezéshez szükséges

birtokjogi megállapodások, dokumentációk rendelkezésre állásának függvényében. Erre a

bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági

eljárások szabályairól szóló 53/2012.(III.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 15.§ (2)

szakasz biztosít lehetőséget. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes

szakaszokban megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési

engedélyt kérni, illetve bejelentést tenni.

A Bányakapitányság tudomásul vette építtető kérelmében megjelenő ezen szándékát, egyben külön

felhívja a figyelmet, hogy az ilyen módon engedélyezett létesítmény egyes jóváhagyott ütemeinek

kivitelezésének megkezdéséért kizárólag az építtetőt terheli kockázat.

A kérelem az eredeti eljárás megindító kérelem szerinti ütemezés V. ütemére, a Rétság-Rád

nyomvonalszakasz 28+220 – 35+450 szelvényszámok közötti szakaszának kialakítására szól.

A kérelem elbírálása során a határozat rendelkező részében foglaltak szerint döntött a

Bányakapitányság, az alábbi indokok alapján:

I. Az építmény, az építtető és a tervező

1-3./ pontban leírtakat a rendelet 10.§ és 17. § szabályozza.

II. Feltételek, hatósági rendelkezések

1./ pontban adott előírás a rendelet 17.§ b) pontján alapul, figyelembe véve a 79/2005. GKM

rendelet I. Fejezet 1. számú táblázat értékeit.

2./ pontban a munkakezdésre vonatkozó előírás a rendelet 33.§ (1) bek. alapján került előírásra, ahol

a munkakezdés bejelentést a rendelet 6. melléklete szerinti adattartalommal kell jelenteni. A

nyomáspróbára vonatkozó bejelentési előírás és határnap kitűzését az építésügyi hatósági

hatáskörében az építésfelügyeleti hatáskörének gyakorlása végett írta elő a Bányakapitányság.

3./ pontban előírtakat a rendelet 11.§ (2) bekezdés alapján írta elő a Bányakapitányság.

BBK/3454-2/2013.

- 27/42 -

4./ pontban foglaltak a rendelet 16.§ (2) pont előírásain alapulnak.

5./ pontban leírtakat a rendelet 33.§ (3) bekezdése alapján,

6./ pontban foglaltak a rendelet 20.§ (1) bekezdése és 21.§ alapján rendelte el a Bányakapitányság.

Építtető megbízásában eljáró tervező általános építési engedélykérelmének IX. pontjában, az egyéb

információk alpont alatt jelezte, hogy a magára az egész létesítményre 90 napos próbaüzemet kér,

hivatkozva a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 21.§ (5) bekezdésére úgy, hogy az

erre vonatkozó végleges kérelmet az engedélyezési ütemezés szerinti utolsó szakaszra vonatkozó

kérelmével terjeszti elő.

7./ Az Olajterv Zrt., mint tervező a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata

közzétételéről szóló 79/2005.(X.11.) GKM rendelettel hatályba léptetett Biztonsági Szabályzat II.

Tervezés fejezet 1.3.2. pontjában foglalt „szállítóvezeték és más nyomvonalas létesítmény

keresztezési szöge 30-150o között legyen” előírás alól általános eltérési engedélyt kért a Magyar

Bányászati és Földtani Hivataltól, mely MBFH/1726-4/2013. számú határozatával az általános

eltérést engedélyezte.

8./ Az Olajterv Zrt., mint tervező A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és

a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X.11.)

GKM rendelet mellékletének II. Tervezés fejezet 1.1.5. pontja „Két vagy több párhuzamos

szállítóvezeték esetén – ha a szállítóvezeték különböző időpontban épülnek és a korábban épült

vezeték(ek) üzemel(nek) – az építési körülmények figyelembe vételével, a csővezetékeket

egymástól, de legalább a csőtengelytől 5 m távolságra kell elhelyezni.” előírás alól eltérést kért a

nyomvonal 28+265,0 - 28+300,0; 28+420,0 - 28+500,0; 28+560,0-28+610,0; 28+675,0-28+715,0;

és 33+915,0-34+400,0 szelvényeiben. A kérelemben előadta, hogy a Barátság I. kőolajszállító

vezeték ezen a nyomvonali szakaszon Natura 2000 területen halad át és a természetbe történő

beavatkozás károsító hatásának csökkentése érdekében válik szükségessé a Szénhidrogén

Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata alóli eltérés alkalmazása. A tervező a kiviteli tervek

elkészítése során a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata II. fejezetének 1.1.5.

pontjában megfogalmazott műszaki-biztonsági szinttel egyenértékű intézkedéseket javasolt az

építés idejére, továbbá az üzemeltetés és felhagyás időszakára.

9./ pontban a Bányakapitányság a kiviteli tervdokumentáció műszaki előírásai tartalmi

teljességének, a tervezői felelősségnek és az üzemeltetői ellenőrzésnek az önálló felelősségi köreit

nem érintően, de fő szempontként a biztonság fokozása érdekében a leghangsúlyosabb feltételek és

előírások kiemelése mellett a kivitelezés során betartandó, az építési tevékenységhez kapcsolódó

egyéb előírások megtartására rendelkezik, valamint a rendelet 10.§ ba) pont szerinti tájékoztatási

kötelezettségének tesz eleget.

10./ A kivitelezés során az érintett szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai kerültek előírásra:

melyek ügyiratszámai és azok indokolásai az alábbiak:

Honvédelmi Minisztérium - 5424-1/2013.hho.

Az OLAJTERV Zrt. P120111/663/136.K hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött

MOL Nyrt. Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta - Hont) tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás

nyomvonala, illetve védőterülete több (Nagytarcsa 041/2, 051/1 hrsz, Pécel 344/6 hrsz, Isaszeg

0111/2, 0112/2, 0118/5, 0127/2 hrsz, Kistarcsa 0156 hrsz, Kerepes 0134/4 és 0134/5 hrsz) a Magyar

BBK/3454-2/2013.

- 28/42 -

Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő ingatlant érint, melyek korlátozásmentes

használatát a beruházás megvalósítása során és azt követően is biztosítani kell.

Tekintettel arra, hogy a fenti feltételek teljesülése esetén a beruházás megvalósulása a katonai

szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi

feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom kialakítása során a két példányban optikai adathordozón benyújtott "Barátság I.

kőolajvezeték kiváltó rekonstrukció" megnevezésű, P120111 számú tervdokumentációt vizsgáltam,

melynek egy eredeti példányát jóváhagyva megküldöm.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben

bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 1. § (1), 21. § (1) d), 36. § (1) a), c)-e),

80. § g) pontján alapszik.”

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal - LR/RK/NS/A/2161/2013.

„Az Olajterv Zrt. (1117 Budapest, Galvani utca 44.) kérte a Hatóság szakhatósági

állásfoglalását a MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta-

Hont) engedélyezési eljárásban.

A rendelkezésre álló tervdokumentációból megállapítottam, hogy a kérelemnek légiközlekedési

biztonsági szempontból jogszabályi akadálya nincs.

A szakhatósági eljárásért a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002.

(VI.20.) GKM rendelet mellékletének 586. pontja szerinti 9.000 Ft díjat az Ügyfél megfizette

Szakhatósági állásfoglalásomat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII törvény végrehajtásáról

szóló 267/2006 (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A § (1) bek, 2. sz. mellékletének 7. pontja, valamint a

326/2010 (XII. 27.) Korm. rendelet alapján adtam meg

Az önálló jogorvoslatot a Ket 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.”

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tisztiorvosi Hivatal – KEF-20628-

2/2013.

„Az Olajterv Zrt. kérelmet nyújtott be a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi

Szakigazgatási Szervéhez (a továbbiakban: NSzSz), melyben a Barátság I. kőolajvezeték

rekonstrukciója kapcsán kért előzetes szakhatósági állásfoglalást a Magyar Bányászati és Földtani

Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú

mellékletében meghatározott szakkérdés tekintetében. Az NSzSz hatáskörének hiányát állapította

meg, és az ügyet átette az Országos Tisztiorvosi Hivatalhoz A Rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerint a bevonás és közreműködés feltétele, hogy „az

eljárás gyógyhelyet, ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelőhelyet érint, és a tevékenység

megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem

szükséges."A megküldött dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a

rekonstrukció természetes gyógytényezőt nem érint, ezért szakhatósági állásfoglalás kiadására nem

rendelkezem hatáskörrel.

A közigazgatási halósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

(továbbiakban: Ket.) szerint:

„44 § (8) Ha törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé leszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása

előtt - a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett • benyújtott kérelmére

a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - az

ügyfél meghatározol! joga érvényesítésére irányuló eljárásban, töményben vagy

kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást

(a továbbiakban: előzetes szakhatósági hozzájárulás) ad ki. A hatóság a kérelemhez benyújtott

BBK/3454-2/2013.

- 29/42 -

előzetes szakhatósági hozzájárulást szakhatósági állásfoglalásként használja fel azzal, hogy a 44. §

(7) bekezdése nem alkalmazható. "

„45/A. § (2) A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy

van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására.

(3) Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított

nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást."

Fentiekre tekintettel a Ket. 45/A. § (3) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint

döntöttem.

A szakhatóság végzése elleni jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 44. § (9) bekezdésére figyelemmel

adtam tájékoztatást.”

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség –

KTFV:49033-5/2013.

„Kérelmező meghatalmazásából eljáró OLAJTERV Fővállalkozó és Tervező Zrt. (1117 Budapest,

Galvani u. 44.; a továbbiakban: Tervező) a Barátság I. kőolajvezeték Hont szakaszoló állomás és

Tököl szakaszoló állomás közötti, továbbá a Duna irányába húzódó 600 m hosszúságú

vezetékszakasz rekonstrukciója tárgyában kérte a Felügyelőség előzetes szakhatósági

állásfoglalását.

Ha törvény, vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt

benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő

alkalmazásával ~ az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben,

vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható - előzetes szakhatósági

állásfoglalást ad ki.

A kérelmezett vezetékszakasz rekonstrukciójára vonatkozóan Tervező a környezeti hatásvizsgálati

és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005, (XII. 25.) Korm.

rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti

előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre. A

létesítmény a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 95. pontja - „Gáz-,

kőolaj, kőolajtermék-, vegyi anyag- vagy geológiai tárolásra szánt széndioxid áramokat szállító

vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) méretmegkötés nélkül" - alá tartozó

tevékenység. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró KTVF: 36991-136/2013. számú határozatában a

Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs,

környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Fenti határozat 2013. október 1.

napján jogerőre emelkedett.

A kérelmet, valamint a csatolt engedélyezési dokumentációt átvizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg:

A kiváltó rekonstrukció a meglévő DN400 vezeték biztonsági övezetében (vezeték tengelyétől 10-

10 m) az arra alapított és bejegyzett bányaszolgalmi jogi sávon belül fog megvalósulni, ettől eltérés

csak kivételes, műszakilag indokolt esetben tervezett.

A Barátság I. kőolaj szállító vezeték kiváltó rekonstrukció tervezett nyomvonala az alábbi

természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területeket érinti:

A vezetékrekonstrukció kiinduló pontja (Honti szakaszoló állomás területe), részét képezi a Duna-

Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet [a továbbiakban: 34/1997.

(XI. 20.) KTM rendelet] alapján a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként országos jelentőségű védett

természeti területnek.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés

alapján: Alsó-Tecze nevű ex lege védett láp, valamint az Ivacsi láprét nevű ex lege védett láp

BBK/3454-2/2013.

- 30/42 -

területét a nyomvonal érinti, melyet irányított fúrással kívánnak keresztezni, a Püspök-forrás nevű

ex lege védett forrás völgyét a nyomvonal megközelíti.

A Ráckevei (Soroksári)-Duna alatt az olajvezeték és tartalékágának jelenlegi vízfolyás keresztezése

a 36+100 és 36+125 fkm-néi van, mely érint ex lege védett úszólápot.

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.)

Korm. rendelet [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet], valamint az európai közösségi

jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területed érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.)

KvVM rendelet alapján a vezetékrekonstrukció érinti az Ipoly-völgye (HUDI10008) nevű

különleges madárvédelmi területet, Nyugat-Cserhát és Naszály (HUDI20038) nevű, a

Veresegyházi-medence (HUDI20055) nevű, a Veresegyházi-medence (HUDI20055) nevű és

Gödöllői-dombság (HUDI20023) nevű, továbbá a Ráckevei (Soroksári)-Duna (HUDI20042) nevű

jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket.

Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének a természeti értékek védelméről és a

természetvédelem helyi szabályairól szóló 1/2005. (I. 07.) számú önkormányzati rendelet alapján:

Kis-Tece Természetvédelmi Területet.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett országos

ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó és pufferterület) övezetét.

A tervezett nyomvonal több vízfolyást is keresztez, az egyes vízfolyások kezelői a munkálatok

elvégzéséhez a kezelői hozzájárulásukat megadták:

Az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, mint a Hévíz-patak, Nagyoroszi-patak,

Derék-patak, Pusztaszántói-patak, Lókos-patak, valamint a Lókos- patak mellékág keresztezéssel

érintett szakaszának kezelője, 410-18/2013. iktatószámú levelében kezelői hozzájárulását megadta.

Rétság Város Önkormányzata, mint a Rétság 0126 hrsz. alatti Száraz-patak keresztezéssel érintett

szakaszának kezelője, 915-6/2010. számú, 2013. október 18. napján írt levelében kezelői

hozzájárulását megadta.

A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, mint a Rétság 010 hrsz. alatti

Jenői-patak keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, NO-H/Ol/1164- 2/2013. ügyiratszámú

levelében kezelői hozzájárulását megadta.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, mint a Gombás-patak, valamint Gyáli (Maglódi) 17.

csatorna keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, 00871-0005/2013. iktatószámú levelében

vagyonkezelői hozzájárulását megadta.

Az Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat, mint a Basahegyi-

mellékág, Hartyán-patak, Sződ-rákos-patak, valamint Csomádi-patak keresztezéssel érintett

szakaszának kezelője, 68/2013. és 68/1/2013. ügyiratszámú levelében kezelői hozzájárulását

megadta.

A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., mint a Rákos-patak keresztezéssel érintett szakaszának

kezelője, 403/2013 ÉIG számú levelében kezelői hozzá

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, mint a Gyáli (Maglódi) 17. csatorna, a Gyáli 1.

főcsatorna, a Gyáli 2. főcsatorna, Duna-Tisza-csatorna, valamint Ráckevei (Soroksáré- Duna

keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, 00678-0015/2013. iktatószámú levelében

vagyonkezelői hozzájárulását megadta.

A Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat, mint a 103. csatorna, a Gyáli 16. csatorna, a Gyáli 15.

csatorna, a Gyáli 14. csatorna, az Alósnémedi (A/3.) csatorna, valamint a XXX/h csatorna

keresztezéssel érintett szakaszának kezelője, 72/2013. iktatószámú levelében kezelői hozzájárulását

megadta.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, mint a Ráckevei (Soroksári)-Duna keresztezéssel

érintett szakaszának kezelője, 00678-0007/2013. iktatószámú levelében vagyonkezelői

hozzájárulását megadta.

BBK/3454-2/2013.

- 31/42 -

A rekonstrukció érinti a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetésében álló, KTVF: 3343-1/2010. számú

határozattal előzetesen lehatárolt Tököl - Szigetújfalu vízbázis védőövezetét. A

vezetékrekonstrukció 1682 m hosszan érinti a vízbázis hidrogeológiai védőövezetének „A" zónáját

és 3055 m hosszan érinti a vízbázis hidrogeológiai védőövezetének „B" zónáját. A külső

védőterületet a vezetékcsere a tervek alapján nem érinti, a rekonstrukciós nyomvonal a külső

védőterület határától min. 27 méterre vezet. A Tököli szakaszoló állomás a vízbázis hidrogeológiai

védőövezetének „B"zónáján található.

A vízbázis védőterületén több meglévő szénhidrogén vezeték helyezkedik el, a területre eső

tervezett DN450 Barátság I. vezetékszakasz egy jelentős részé mellett 8 db vezeték (DN600

Barátság II. kőolajvezeték, kiváltandó DN400 Barátság I. kőolajvezeték DN150 Algyő-

Százhalombatta termékvezeték, DN300 Algyő-Százhalombatta kőolajvezeték, DN300

Százhalombatta-Szajol termékvezeték, DN200 Tiszaújváros-Százhalombatta termékvezeték,

DN400 Vecsés-Budafok tartalék gázvezeték, DN600 Ercsi-Vecsés gázvezeték, DN150 DUFI-

Ferihegy termékvezeték), valamint számos bányaüzemi és hírközlő kábel fut.

A vezetékek egymástól ~5 m-re, minimum 1,2 m földtakarással helyezkednek el. Az új vezeték a

meglévő vezeték nyomvonalával párhuzamosan, attól 1-2 m palásttávolságra kerül lefektetésre, a

vezeték meglévő biztonsági övezetén belül. Az építési sáv szélessége átlagosan 20 méter, a

cserélendő DN400-as vezetékhez viszonyítva, szimmetrikusan kialakítva (10-10 méter).

A Tököl szakaszoló állomás területén a tervezett DRA (súrlódáscsökkentő) adalékanyag tároló

konténer, beton alapra kerül telepítésre. A DRA-tartályt és gépészetét magába foglaló konténer

szabványos 20" méretű, önhordó és daruzható kivitelű. A súrlódáscsökkentő adagolórendszer fix

telepítésű adalékanyag tartálya a konténerben kerül elhelyezésre. A tartály mértékadó maximális

térfogata 5,48 m3, anyaga az adalékanyagnak megfelelő műanyag. A konténer kármentővel ellátott

kialakítású lesz, mely képes a teljes adalékanyag mennyiség felfogására. A konténer

összeköttetésben áll az állomáson lévő slop-tartállyal, így a kiömlő anyag az összekötő vezetéken

átfolyhat a slop-tartályba. A DRA-tartály utántöltése a helyszínre szállított 1 m3 kapacitású

konténerekből történik.

Kikötéseimet az alábbi jogszabályok alapján tettem:

Magyarország Alaptörvényének P) cikke alapján a természeti erőforrások, különösen a termőföld,

az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a

kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő

nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

A 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján: „A védetté nyilvánítás célja a Duna

és Ipoly térségében a folyók és mellékrendszerük, a védettséggel érintett területek természeti

értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, az érintett területek erdeinek, termőtalajának

és más megújuló természeti erőforrásainak, gazdag élővilágának, tájképi és történelmi emlékeinek

a védelme. "

A Tvt. 5. § (l)-(3) bekezdése szerint „minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet

kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben

kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében,

következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.

A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a

működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége

fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A természet védelméhez fűződő

érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és

településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. "

A Tvt. 7. § (2) bekezdése értelmében „A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és

esztétikai adottságok megóvása érdekében:

BBK/3454-2/2013.

- 32/42 -

a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi

elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai

összehangolásával történő tájba illesztéséről; c) a település-, a területrendezés és fejlesztés,

különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell

fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek

megőrzésére.

g)[...j vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező vonalas létesítményt úgy kell építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása - megfelelő térközönként - biztosítva legyen;"

A Tvt. 8. § (1) bekezdése alapján a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei

megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.

A Tvt. 8. § (4) bekezdése alapján: „ Tájidegen fajok azok az élő szervezetek, melyek növény- és

állatföldrajzi szempontból nem minősülnek őshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk

esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az Őshonos fajok rovására károsan

módosíthatják "

Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló

153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az idegenhonos, valamint az

intenzíven terjedő fa- és cserjefajok jegyzékét.

A Tvt. 9. § (1) bekezdése szerint: „A vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével járó

gazdaságigazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek

működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni " A Tvt. 9. § (4) bekezdése

szerint: „Növény- és állatföldrajzi szempontból új élő szervezet betelepítése akkor engedélyezhető\

ha megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat

az őshonos fajok rovására nem módosítják károsan."

A Tvt. 16. § (5) bekezdése értelmében: „A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli

állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni "

A Tvt. 17. § (1) bekezdése értelmében „a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai

sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek

kíméletével kell végezni."

A Tvt. 23. § (2) bekezdése szerint: „e törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás,

láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. § (1) bekezdés] minősülnek "

A Tvt. 31. §-a értelmében „ tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a

természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. "

A Tvt. 35. § (1) bekezdése szerint „védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon

túl a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe

helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet

megbontja; b) gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség

fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás

megőrzéséről. "

A Tvt. 42. § (1) bekezdése alapján „ tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély

nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. " A Tvt. 42. § (3)

bekezdésének e) .pontja alapján: „A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett

növényfaj egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához."

A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása,

kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-,

táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. "

A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről,

valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok

BBK/3454-2/2013.

- 33/42 -

közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú mellélete alapján a mocsári teknős (Emys orbicularis) védett faj.

A Tvt. 43. § (2) bekezdésének 1) pontja alapján: „A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges

védett állatfaj egy ede fészkének áttelepítéséhez "

Az Ivacsi ex lege láprét, és az Alsó-Tecze ex lege láprét területén az irányított fúrással kivitelezni

tervezett csőfektetési technológia várhatóan a terület természetvédelmi helyzetére jelentős hatást

nem gyakorol, a felső vízzáró réteg átütését feltétlenül el kell kerülni.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek

lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben

meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező

természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000

területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás

feltételeinek biztosítása.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében olyan terv vagy beruházás

elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000

terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura

2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv

kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással

érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított

elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra

figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület

jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok

természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján amennyiben az (1) bekezdés

szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell

végezni.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése szerint a terv kidolgozója, illetve a

beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján

a hatásbecslést a felügyelőség végzi.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdésének b) pontja szerint : „A hatásbecslést -az

e §, valamint a 10/A. § rendelkezéseinek figyelembevételével - a környezeti hatásvizsgálati, illetve

az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kell lefolytatni, ha a beruházás a

környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló

jogszabály hatálya alá tartozik "

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdése alapján a terv akkor fogadható el, illetve a

beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000

terület kijelölésének alapjául szolgáló az-l -4- számú mellékletben meghatározott fajok és

élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással

nem jár, továbbá - a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival.

Az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció (a továbbiakban: EVD) mellékleteként egy részletes

Élővilág- és Tájvédelmi tanulmány került benyújtásra, mely tartalmazott Natura 2000

hatásbecsléssel foglalkozó fejezetet. A Natura 2000 hatásbecslés megfelelt a 275/2004. (X. 8.)

Korm. rendelet 14. számú melléklete szerinti tartalmi követelményeknek.

A Felügyelőség a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 15. számú melléklete szerinti hatásbecslést

elvégezte az előzetes vizsgálati eljárás során. Az eredeti elképzelések szerint a Ráckevei

(Soroksári)-Duna alatt felhagyásra kerülő csőszakaszok a földben, mederben maradtak volna, és a

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által kiadott 00678-0002/2013. számú vagyonkezelői

nyilatkozat alapján derült ki, hogy a csövek felszedése elkerülhetetlen. Ezért a Felügyelőség

KTVF:3699l-l36/2013. számú határozatában előírta, hogy Ráckevei (Soroksári)-Duna alatt

BBK/3454-2/2013.

- 34/42 -

felhagyásra kerülő csövek felszedésének engedélyezéséhez Natura 2000 hatásbecslési

dokumentáció benyújtása szükséges a bányahatósági szakhatósági eljárás során benyújtandó

engedélyezési dokumentáció részeként

A Kérelmező, a terület természetvédelmi kezelésért felelős DINPI-vel tartott közös helyszíni

egyeztetés alapján elkészíttette a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. számú mellékletének

megfeleltethető kiegészítő Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt.

A Kiegészítő Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció főbb megállapításai: „A munkavégzés

nyomán tartós természeti állapotváltozással nem kell számolni. Az esetleg sérült vegetáció

regenerációs potenciálja helyben meglehetősen magas."

„A legnagyobb fokú zavarás az úszólápon és két nádas/gyékényes szegélyvegetációban fészkelő

madarakat éri. Emiatt a munkavégzést a fészkelési időre (április-június) nem lehet tervezni. A

kétéltűek és hüllők telelése október-február hónapokban tart, és a víz alatti munkálatok során

iszapba vermelt állatok pusztulhatnak el A fenti két időszak figyelembe vételével a vezetékek

elbontására az augusztus-szeptember hónapok a legalkalmasabbak. " „A bontási munkákat

szakfelügyelet mellett kell végezni, melyre célszerű a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát

felkérni."

A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek

kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.)

Korm. rendelet ] 37. § aa) pontja alapján a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és

fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi

természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével

kapcsolatos feladatokat, (kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes

személy köteles ellátni) az illetékes nemzeti park igazgatóság látja el.

A DINPI 4224/6/2013. számú természetvédelmi kezelői nyilatkozatában az alábbiakat írta le: „A

Ráckevei (Soroksári)-Dunát érintő munkálatok kapcsán 2013. szeptember 5-én tartott helyszíni

bejárás tapasztalatai nyomán született javaslataink a hatásbecslési dokumentációba beépültek, a

javaslatainkkal összhangban megfogalmazott intézkedéseket Igazgatóságunk elfogadja.

Véleményünk szerint, ha a kérdéses szakaszon a leírtak betartásával valósulnak meg a

kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójával összefüggő munkálatok, úgy elkerülhető lesz, hogy az

úszóláp sérüljön. Fontosnak tartottuk a munkák végzését illetően időbeli korlát meghatározását is:

a vizes élőhely, illetve a nádas jellegéből adódik, hogy ott a szaporodási időszakban illetve a

telelési időszakban védett állatfajok fordulhatnak elő, amelyekben a nem megfelelő időpontban

végzett munka kárt okozhat, ezért a kivitelezéshez kapcsolódó munkálatokat az augusztus eleje és

október vége közti időszakra szükséges időzíteni A dokumentációban foglaltak ezen javaslatunkkal

összhangban vannak

A fenti megjegyzéseken kívül, a hatásbecslés dokumentumaiban és jelölő fajok jellemzésével; a

várható hatások elemzésével, a megküldött tervdokumentációkban leírt további megállapításokkal

szemben természetvédelmi kezelői szempontból kifogást nem emelünk " A Felügyelőségen rendelkezésre álló dokumentációk alapján (EVD és a Natura 2000 hatásbecslés

és kiegészítő Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció ) megállapítható, hogy az érintett Natura

2000 területek jelölő élőhelyeire és fajaira a rendelkező részben foglalt szigorú előírások betartása

mellett a beruházás jelentős hatást nem gyakorol, tekintve, hogy a rekonstrukció a már évtizedek

óta meglévő és folyamatosan üzemelő Barátság I. olajvezeték csöveivel párhuzamosan, túlnyomó

részt annak szolgalmi sávjában, rendszeresen kezelt, kaszált területen kerül kialakításra. A

nemzetgazdasági szempontból is fontos szállító vezeték rekonstrukciója, a kőolajvezeték műszaki

állapota miatt elengedhetetlen. A rekonstrukció által a Barátság I. kőolajvezeték üzemeltetése

környezetvédelmi szempontból kevesebb kockázattal jár.

A meglévő, illetve felhagyásra kerülő csővezeték tisztítás után (fém tiszta állapot) többnyire a

földben marad, és nem kerül eltávolításra, így a rekonstrukció során a bolygatott terület jelentősen

csökken, mely táj- és természetvédelmi szempontból elfogadható. A Közép-Duna- völgyi Vízügyi

BBK/3454-2/2013.

- 35/42 -

Igazgatóság által előírt a Ráckevei (Soroksári)-Duna alatt felhagyásra kerülő csövek felszedése

kapcsán a rendelkező részben tett időbeli korlátozás, és a DINPI szakfelügyelete biztosítja, a terület

zavarásának minimalizálását.

A rendelkező részben előírt kikötések betartása esetén az érintett élőhelyek regenerációja

elősegíthető, továbbá a rekonstrukciós munkálatok kivitelezése az érintett Natura 2000 terület

kijelölésének alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok természetvédelmi

helyzetére jelentős hatást nem gyakorol, nem sérti a Natura 2000 hálózat koherenciáját.

Fentieken túl az érintett védett természeti területek, Natura 2000 területek, az országos ökológiai

hálózathoz tartozó, vagy természetvédelmi szempontú kijelölés alatt nem álló területeken a védett

természeti értékek védelmét, károsodásuknak megelőzését a rendelkező részben tett korlátozások

hivatottak biztosítani.

Vízrendezési kikötéseimet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.)

Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló

tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.)

Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1.3.2., valamint 5.3.7 pontjának figyelembevételével adtam

meg.

A vízfolyásokra vonatkozó fenntartási, parti sávot a nagyvízi medrek, a parti sávok a vízjárta,

valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a

nyári gátak által védett területek értékéhek csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.

31.) Korm. rendelet 2.§ (3) bekezdés b) és c) pontjának megfelelően kell figyelembe venni.

Felszín alatti vízvédelmi szempontból tett előírásaimat a felszín alatti vizek védelméről szóló

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] alapján

adtam meg. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó

állapotának biztosítása érdekében tevékenység környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, csak

ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a

felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

Vízbázis védelmi szempontú kikötéseimet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az

ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

előírásainak figyelembevételével adtam meg.

A hulladékgazdálkodásra vonatkozó kikötéseimet a M/Wétó/, szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

alapján tettem, különös tekintettel 4. §-ban foglaltakra, miszerint a tevékenységet úgy kell

megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a

környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy

környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék

mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá

környezetkímélő ártalmatlanítását.

Levegőtisztaság-védelmi szempontú kikötéseimet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.)

Korm. rendelet 26. § (2) és 28. § (2) bekezdése alapján adtam meg. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. mellékletében előírt zajterhelési határértékek

biztosítása érdekében a rendelkező részben előírt zajcsökkentési intézkedések megtétele szükséges.

Amennyiben az intézkedések megtétele ellenére sem tarthatóak a követelmények, a 284/2007. (X.

29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerint a kivitelező kérheti a környezetvédelmi hatóságtól a

zajterhelési határértékek betartása alóli felmentést.

A zaj- és rezgésvédelmi szempontú előírásokat a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a 27/2008.

(XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet figyelembevételével tettem.

A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva

megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával a tervezett tevékenység

BBK/3454-2/2013.

- 36/42 -

környezetvédelmi, természetvédelmi, illetve vízügyi érdeket nem sért, az érintett Natura 2000

területekre várhatóan jelentős hatást nem gyakorol, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Felhívom a figyelmet a következőkre:

A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előzetes vizsgálati

eljárást lezáró KTVF: 36991-136/2013. számú határozatában foglalt kikötéseket be kell tartani.

A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 37. §-a, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és

szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. 15. § (4) bekezdése alapján a DINPI és a

BNPI az építési engedélyezési eljárásban ügyfélnek minősülnek.

A vezetékrekonstrukció minden munkafázisa során az illetékes, természetvédelmi kezelésért felelős

nemzeti park igazgatósággal való folyamatos egyeztetések, a védett természeti értékek megóvása

szempontjából kiemelt fontosságúak.

A beruházással érintett területek 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a és a 2. számú melléklete

szerint, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép

alapján a terület szennyeződés érzékenysége szempontjából érzékeny, illetve fokozottan érzékeny

besorolásúak.

A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelme érdekében a hatályos jogszabályokban érvényben

lévő korlátozások, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján tilos az 1.

számú mellékletben szereplő szennyezőanyagnak és az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk

esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak, illetve veszélyes anyagnak a felszín alatti

vizekbe történő közvetlen, vagy közvetett bevezetése, néhány kivételtől eltekintve.

A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a szennyező anyagok felszín

alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó

minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve

lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak,

környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, műszaki védelemmel folytatható.

A környezeti kármentesítéssel érintett ingatlanok tekintetében KTVF: 40634/2013., KTVF:

8982/2013., KTVF: 32122/2013., KTVF: 4815/2013., valamint KTVF: 24300/2013. számon folyik

eljárás a Felügyelőségen.

A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely kialakításának meg kell felelni a veszélyes hulladékkal

kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3.

számú mellékletében foglalt követelményeknek.

A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási

szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.)

KvVM rendelet] 1. § és 6/A. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi, természetvédelmi és

vízügyi szakhatósági eljárásokért a rendelet 1. számú mellékletének VI. fejezetében meghatározott

igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. § (5) bekezdése értelmében az igazgatási szolgáltatási díj

megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell.

A megkereséshez nem került csatolásra az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló

befizetési bizonylat vagy annak másolata, illetve a Felügyelőség nyilvántartási rendszere alapján

sem történt tárgyi szakhatósági eljárásra vonatkozóan befizetés, ezért KTVF: 49033- 1/2013. számú

végzésemben hiánypótlási felhívás került kiadásra a díjfizetésre.

A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. fejezet 8.1. pontjában megállapított

23000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat Kérelmező 2013. november 6. napján megfizette. A

befizetésről szóló bizonylatot a Felügyelőségre benyújtotta.

Előzetes szakhatósági állásfoglalásomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló

267/2006. (XII. 20. ) Korm. rendelet 4/A. § (1) és (2) bekezdése, valamint 3. számú melléklete, a

közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

(a továbbiakban: Ket.) 44. § (8) bekezdése, és a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § b) pontja,

28. § c) pontja, 28/A. § és 32. § (1) bekezdése és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja alapján

adtam meg.

BBK/3454-2/2013.

- 37/42 -

A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése értelmében, a környezetvédelmi,

természetvédelmi és vízügyi szakhatóság szakhatósági állásfoglalásának kialakítására a megkeresés

beérkezését követő naptól számított harminc nap áll rendelkezésre.

A Ket. 44. § (9) bekezdése értelmében a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs

helye, az ügyfél az engedélyező hatóság által hozott határozat - vagy az eljárást megszüntető végzés

ellen nyújthat be jogorvoslati kérelmet.

Kérem a Tisztelt Engedélyező Hatóságot, hogy határozatát a Ket. 78. § (1) bekezdése értelmében

szíveskedjék a Felügyelőségre megküldeni.”

Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Építésügyi és

Örökségvédelmi Hivatala – NO-05B/01/257-12/2013.

„A Kérelmező a Hivatalomhoz 2013. november 18-án érkezett megkeresésében előzetes

szakhatósági állásfoglalást kért tárgyi ügyben. Az előzetes szakhatósági hozzájárulást a Hivatal az

alábbiakra való tekintettel adta meg:

A Barátság I. kőolajvezeték Nógrád megyei szakaszán - az elkészült örökségvédelmi

hatástanulmány alapján - jelenleg hat védelem alá vett lelőhely és egy régészeti érdekű terület

(78913, 78915, 78917, 78919, 78921, 46452. azonosító számon nyilvántartott régészeti lelőhelyek

és az ősagárd 1. számú régészeti érdekű terület) ismert.

Az örökségvédelmi hatástanulmányt a Dornyay Béla Múzeum szakembere készítette a Kubinyi

Ferenc Múzeum Régészeti Adattárának anyaga, a leltárkönyvi bejegyzések, illetve a Nógrád

megyére vonatkozó régészeti szakirodalom alapján. Az örökségvédelmi hatástanulmány

készítésekor terepi munkarészt - terepbejárást - nem végeztek, így a dokumentumban feltüntetett,

korábban már ismertté vált lelőhelyeken kívül a nyomvonal kevésbé ismert szakaszán további

lelőhelyek előkerülése várható.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 19. § (1)

bekezdése, továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról

szóló 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 28. § (1) bekezdése

szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el

kell kerülni.

A Kötv. 22. § (1) bekezdése értelmében, ha a beruházás, fejlesztés csak régészeti lelőhelyen

valósítható meg, az általa veszélyeztetett régészeti lelőhelyen feltárást kell végezni.

Mivel a tárgyi vezetékkiváltó rekonstrukció a Barátság kőolajvezeték már meglévő nyomvonalát

követi, a nyomvonal bolygatott volta miatt a Kötv. 22. § (2) bekezdésének a) pontja alapján

régészeti megfigyelést írtam elő.

A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 21. pont) feladata annak

tisztázása, hogy a tervezett beavatkozás nem sért-e, semmisít-e meg vagy fed-e el régészeti

objektumot. Ezért a régészeti megfigyelés eredményének függvényében a Korm. rendelet 30. § (2)

bekezdése szerint feltárásra is sor kerülhet.

Az előírt régészeti megfigyelés befejezését a Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése értelmében 8 napon

belül Hivatalomhoz be kell jelenteni, továbbá a megfigyelésről készült dokumentáció egy példányát

mellékelni kell.

A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés b) pontja szerint a

Magyar Nemzeti Múzeum jogosult. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. törvény

(a továbbiakban: Ket) 44. §. (8) bekezdés lehetővé teszi, hogy jogszabályi feltételek fennállása

esetében az ügyfél az eljárás megindítása előtt meghatározott joga érvényesítésére irányuló

eljárásban felhasználható szakhatósági állásfoglalást kérjen.

A szakhatósági eljárás lefolytatásáért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a

továbbiakban- a Törvény) 28. § (1) bekezdése alapján illetéket kell fizetni A Törvény 29. § (1)

bekezdése értelmében az illeték összege 3000 forint, a 31. § (8) bekezdése alapján a szakhatósági

BBK/3454-2/2013.

- 38/42 -

eljárásért fizetendő illetéket annak kell megfizetnie, akinek érdekében az eljárás indul. A

Kérelmező illetékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Az előzetes szakhatósági állásfoglalás, amelyet a szakigazgatási szerv az ügyfélnek az eljárás

megindítása előtt benyújtott kérelmére ad ki, a Korm. rendelet 13. §. (2) bekezdése értelmében

hat hónapig érvényes.

A jogorvoslati lehetőségről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése rendelkezik.”

Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság – NO-F/01/10-

169/3/2013.

„A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117 Budapest Október huszonharmadika út 18.) mint

beruházó megbízása alapján az Olajterv Zrt. megkereste igazgatóságunkat előzetes szakhatósági

állásfoglalás kiadása céljából a Barátság I. kőolajvezeték rekonstrukciójának bányahatósági építési

engedélyezési eljárása ügyében.

Az eljárás vizsgálati dokumentációját az OLAJTERV Fővállalkozó és Tervező Zrt. (1117

Budapest, Galvani út 44.) készítette. (Tervszám: P120111)

A területi illetékességet meghatározva, a bejegyzett bányaszolgalmi jogi sáv környezetében lévő

termőföldek védelme érdekében adom meg a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást.

Szakhatósági állásfoglalásomat a 267/2006. (XII.20.) Korm. r. 2. melléklet 3. pontja alapján adtam

ki.”

Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága - HEG/EI/9048-2/2013.

„Olajterv Zrt (1117 Budapest, Galvani u. 44) megkereste a Heves Megyei Kormányhivatal

Erdészeti Igazgatóságát, hogy előzetes szakhatósági állásfoglalást adjon a Barátság I kőolajvezeték

kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta-Hont) ügyben.

A meglévő Barátság I kőolajvezeték biztonsági övezetén belül elhelyezendő kiváltó vezeték további

erdőterület igénybevételével nem jár, ezért erre a munkára vonatkozóan előzetesen bejelentést kell

tenni az illetékes erdészeti hatósághoz. Új nyomvonal szakaszok esetében a tervezett létesítés

kivitelezésének engedélyezését megelőzően az erdészeti hatóságnál az erdőterület igénybevételére

vonatkozó eljárást le kell folytatni. Amennyiben fakitermelésre is szükség van azt pedig a

fakitermelésre vonatkozó szabályok szerint kell előzetesen engedélyeztetni az erdészeti hatóságnál.

Az erdő igénybevételének szabályairól az Evt 77 - 83 paragrafusaiban rendelkezik A fakitermelés

szabályait a 70. § szabályozza.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvedelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a

szakhatósági eljárás díját megfizette

A végzést a Ket 72 § szerint hoztam meg Az önálló jogorvoslatot a Ket 44 § (9) bekezdése alapján

zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről A

döntést a hivatkozott jogszabályhelyek alapjan hoztam meg

A hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási

szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010 (XII 27 } Kormány rendelet 12 § (1) bekezdése,

illetékességét a Kormány rendelet 2. számú melléklete állapítja meg.”

Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi

Hivatala Örökségvédelmi Osztály - PE-06D/OR/1218-13/2013.

„A szakhatósági hozzájárulást a következőkre tekintettel adtam meg:

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.)

előzetes szakhatósági állásfoglalást kért hatóságomtól a MOL Nyrt. Logisztika Barátság I., DN400

BBK/3454-2/2013.

- 39/42 -

kőolajvezeték kiváltó rekonstrukció bányahatósági eljárásához előzetes szakhatósági nyilatkozat

kérése ügyében. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre tekintettel adtam meg:

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.

törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (8) bekezdés alapján a Korm. r. 13 § (2) bekezdése lehetővé

teszi, hogy régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet érintő ügyben az ügyfél az eljárás

megindítása előtt meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban felhasználható

szakhatósági állásfoglalást kérjen.

A Korm. rendelet 3. sz. melléklete A/ fejezete I. pontja tartalmazza azokat a szakkérdéseket,

amelyeket más hatóság előtt indult eljárásban a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv

vizsgálhat.

A tárgyi ügy környezeti hatásvizsgálati eljárásában, 2013. július 9-én PE-06D/OR/1218-3/2013.

ügyiratszámon kiadott szakhatósági állásfoglalásomban kikötésként fogalmaztam meg, hogy a

kőolajvezeték létesítési engedélyezési eljárásában (legkésőbb a bányakapitánysági hatósági eljárás

megkezdéséig) a beruházáshoz elkészített örökségvédelmi hatástanulmányt be kell nyújtani

hatóságomhoz. Az elkészült örökségvédelmi hatástanulmányt és a kőolajvezeték

tervdokumentációját, az előzetes szakhatósági állásfoglalás kérelmével együtt, a MOL Nyrt. 2013.

december 6-án benyújtotta.

A hatástanulmány 50 darab nyilvántartott régészeti lelőhely érintettségét sorolja fel Pest Megyében

Százhalombatta és Kosd települések közt. Mivel a Barátság I. vezeték Vecséstől Pest Megye

határáig a Magyar- Szlovák DN800 gázvezeték nyomvonala mellett halad, amelynek régészeti

kutatását elvégezték, ezért a lelőhelyek érintettsége feltárásokkal is igazolható, számuk és

elhelyezkedésük nagy pontossággal meghatározható. Ugyanakkor a tárgyi kőolajvezeték az 1963-

ban létesített Barátság I. földmunkákkal bolygatott nyomvonalán történik. A vezetékcsere a

meglévő vezeték tengelyétől 1-5 méteren belül, a meglévő vezeték biztonsági övezetén belül

történik. Mivel a nyomvonal teljes hosszában bolygatott, de a bolygatás mértéke nem

meghatározható ezért írtam elő a földmunkák végzéséhez kapcsolódó kikötéseimet.

A kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (a

továbbiakban: Kötv.) 19. § (1) bekezdése illetve a Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése szerint a

földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell

kerülni. A Kötv. 22. § (1) bekezdés értelmében a régészeti lelőhelynek a beruházáshoz kapcsolódó

földmunkával érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző

feltárást kel végezni.

A Kötv. 22. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, a megelőző feltárás keretében, régészeti

megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a

beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési

szintjét, illetve a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. A földmunkák közben végzendő

régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 21. pont) célja a beruházás földmunkájának helyszínen történő

folyamatos figyelemmel kísérése, a régészeti örökség elemeinek tudományos módszerrel történő

felkutatása és dokumentálása.

A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a Kötv. 20. § (2) bekezdése és a

Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés b) pontja rendelkezik.

A régészeti szakfeladatokra a Kötv. 22. § (4) bekezdése szerinti szerződést kell kötni. A beruházó

költségviselését a 19. § (3) bekezdése írja elő.

Az előzetes szakhatósági állásfoglalás a Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében hat

hónapig érvényes.

Hozzájárulásomat a Korm. rendelet 3. számú mellékletének A./ fejezet I. pontjában foglalt

szakkérdések érvényesülése érdekében kikötésekkel adtam meg.

A szakhatóság eljárását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a szabályozza. A jogorvoslati lehetőségről a

Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.

BBK/3454-2/2013.

- 40/42 -

A Ket. 33. § (8) bekezdése alapján a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv szakhatósági

eljárásában az ügyintézési határidő 15 nap.

Hatáskörömet a Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése, illetékességemet az 1. melléklet 13. sora

állapítja meg.”

Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága – PEF/01/11522-

1/2013.

„Az Olajterv Zrt. a Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójának bánya hatósági építési

engedélyezési eljárásában kérte előzetes szakhatósági állásfoglalásunkat. Kérelméhez mellékelte az

OLAJTERV Fővállalkozó és Tervező Zrt. (1117 Budapest, Galvani út 44.) által összeállított

P120111 számú tervdokumentációt. A területi illetékességet meghatározva, a bejegyzett

bányaszolgalmi jogi sáv környezetében lévő termőföldek védelme érdekében a fenti feltételekkel

adom meg a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást.

Ezen szakhatósági állásfoglalást a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet alapján adtam ki.”

Ősagárd Község Önkormányzat Jegyzője – 1692-4/2013.

„Az OLAJTERV ZRT. 1117 Budapest, XI. ker. Galvani u.44. által, CD-én benyújtott tárgyi

tervdokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy Ősagárd település vonatkozásában a

kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója, kőolaj szállító vezeték tervezett nyomvonala helyi

jelentőségű természetvédelmi területet nem érint, így előzetes szakhatósági állásfoglalásomat

bányahatósági építési eljárásnál történő felhasználás céljából fentiekben jelzetekre való

hivatkozással és tartalommal adtam meg.”

Kosd Község Önkormányzat Jegyzője – 1426/4/2013.

„Az OLAJTERV Zrt. P120111/647/13.K számú levelében kereste meg szakhatóságomat, mint a

környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek

kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. Rendelet 4. sz. mellékletének 4. pontja alapján

kijelölt első fokú szakhatóságot az eljárás során felmerült - ha a tevékenység következtében az a

környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörömbe tartozik, azt

érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat

és hatáskörömbe utal, a helyi jelentőségű védett természeti terület szakkérdésben - hatáskörömbe

tartozó szakkérdés jogszabályi követelményeinek érvényre juttatása érdekében.

Az OLAJTERV Zrt. megkeresésére mellékelte az előírt dokumentumokat. Ezen dokumentációt

átvizsgálva megállapítottam, hogy beruházás nyomvonala a dokumentációnak megfelelő kivitelezés

esetén káros hatással nincs, ezért a rendelkező résznek megfelelően döntöttem.

A fellebbezési jogról rendelkezés a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004.

évi XCL. Tv. (továbbiakban: Ket.) 98.§ (3) bekezdésén alapul. Szakhatósági állásfoglalásomat a

347/2006. (XII.23.) Korm. Rendelet 4. sz. mellékletének 4. pontja által biztosított jogkörömben

eljárva hoztam meg. A fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki.”

Keszeg Község Önkormányzat Jegyzője – K390-9/2013.

„Az OLAJTERV Zrt. 1117 Budapest XI. ker. Galvani u. 44.által benyújtott tárgyi előzetes

vizsgálati tervdokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy Keszeg település

vonatkozásában a kőolaj szállító vezeték tervezett nyomvonala helyi jelentőségű

természetvédelmi területet nem érint, így szakhatósági állásfoglalásomat a fentiekben jelzettekre

való hivatkozással és tartalommal adtam meg.

BBK/3454-2/2013.

- 41/42 -

Az engedély kiadásakor a Bányakapitányság figyelembe vette még:

- Tervezett létesítményre a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

Felügyelőség KTVF:36991-136/2013. számon környezetvédelmi engedélyt adott, melynek jogerőre

emelkedéséről KTVF:3691-150/2013. számú határozatában adott tájékoztatást.

- Nógrád Megyei Kormányhivatal Rétsági Járási Hivatal Rétsági Járási Földhivatala 10.003/5/2013

számú határozatát és a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.162-10/2013 számú

határozatát a termőföld időleges más célú hasznosításáról.

- Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XIV-G-013/5095-71/2013. számú

határozatát az erdő művelési ágú ingatlanok időleges igénybevételére vonatkozóan.

- A Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. BO-K-4766/2013. sz. Beruházói, Építtetői – Üzemeltetői

nyilatkozata tartalma szerint a Barátság I. kőolajvezeték kiáltó rekonstrukció kiviteli terveit

felülvizsgálta és azt kivitelezésre alkalmas tartja.

-A közigazgatási hatósági ügyben megjelenő létesítmény (Barátság I. kőolajvezeték) nyomvonala

olyan nagyszámú ügyfelet von be az eljárásba, hogy a Bányakapitányság a Ket. 80.§ (3) szakasz

alkalmazásával él, az ügyfelek körét az eljárás lefolytathatósága miatt hirdetményi úton tájékoztatja,

különös tekintettel arra a tényre, hogy meglévő vezeték rekonstrukciójáról van szó, így a meglévő

szolgalmi jog alapján üzemeltető jogosult a területek igénybevételére. A hirdetményi úton való

közlést teszi lehetővé a Ket. 80.§ (3) és a 28/D.§, illetve a Bt. 43/A.§ (8) bekezdése.

- Az engedélyes a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. (9) bekezdése alapján

felügyeleti díjat fizet. A vezeték teljes nyomvonala az ügyindító eljáráshoz kerül leszámlázásra.

Jelen eljárásban a 79/2005. (X.11.) GKM rendelet 2. sz. melléklet A) táblázat 18.2 pontja szerint 5 x

30.000.-Ft összesen 150.000.-Ft díjat számláz a 28+220 és a 35+450 km szelvények között adott

eltérésekre (öt szelvényszám). Az eljárási díj befizetéséről kiállított számlát a Bányakapitányság

külön küldi meg.

A Bányakapitányság jelen határozatát a Ket. 71. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a Bt. 44.§ (1).

bekezdésének e) pontja által biztosított hatáskörében eljárva adja ki.

Budapest, 2013. december 13.

Dr. Szabados Gábor

bányakapitány

A Bányakapitányság a határozatot hirdetményi úton teszi közzé, az alábbi intézmények

hirdetőtábláin és internetes felületein, honlapokon:

Ősagárd Községi Önkormányzat (2610. Ősagárd, Rákóczi út 93.) hirdetőtábla

Kosd Község Önkormányzat (2612. Szent István u. 2..) hirdetőtábla

Keszeg Község Önkormányzat (2616. Keszeg, Dózsa Gy. út 9.) hirdetőtábla

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal – honlap

magyarorszag.hu – internet felület

Budapesti Bányakapitányság 1145 Budapest, Colombus u. 17-23. hirdetőtábla (faliújság)

irattár

BBK/3454-2/2013.

- 42/42 -

A Bányakapitányság a határozatot postai kézbesítés útján tértivevénnyel, és hivatali kapu útján az

irattári példányon felsorolt ügyfelekkel közli:

1. Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117. Budapest, Október huszonharmadika u. 18.

2. Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Logisztika (2440. Százhalombatta, Olajmunkás u. 2.)

3. Olajterv Zrt. (1117 Budapest XI., Galvani u. 44.)

4. Honvédelmi Minisztérium (1135. Budapest, Lehel u. 35-37.)

5. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal (2220. Vecsés, Lincoln út 1. Quadrum Irodaház)

6. KDV Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1072. Budapest,

Nagydiófa u. 10-12.)

7. Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi

Hivatala (3100. Múzeum tér 1.)

8. Nógrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (2660. Balassagyarmat, Mártírok útja 78.)

9. Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (3300. Eger, Szövetkezet u. 4.)

10.Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

Örökségvédelmi Osztály (1051. Budapest, Sas u. 19.)

11.Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (2100. Gödöllő, Kotlán S. u.

3.)

12.Ősagárd Községi Önkormányzat Jegyzője (2610. Ősagárd, Rákóczi út 93.)

13.Kosd Község Önkormányzat Jegyzője (2612. Szent István u. 2..)

14.Keszeg Község Önkormányzat Jegyzője (2616. Keszeg, Dózsa Gy. út 9.)

15.Irattár

Documents

MAAGGYARR BBÁÁNNYYÁSZZAATTII V ÉÉSS · PDF fileBBK/3454-2/2013. -2/42 - Alkalmazott csövek: nyomvonali szakaszon és nyílt árkosban keresztező vízfolyások alatt: 457x8,8