I :

596

Füstin.Dorottya-atozft H K E R T É S Z ÉS EISERT P

vadász- és véd-fegyverekj ajánlják ak ö v e t k e z ő

Kétcsövü ha" tultolto Lefauchenx va-n / f „ 1— különneicű (írót damadk-csövekkel

dasz-fegyverek % ^«.«. ». «. «. «. *Kétcsövű percussiós vadász-fegyve-

_ . 1 a i Keményen forrasztott vas-csövekkel frt. 13.50, 14.50—18.—i S & i Finom <trót-damask-cs5vekk8l frt. 21, 22, 24, 28, 30, 35-60.

Egycsövű percussiós fegyverek | S 1stb. számár* , p»tent-sróffal, félig »gJ a * r í l fr*- 6'W>, 7.60 , régigágyazva frt. 7.75 — 10.—Kubau-csövekkel frt 12-15

Percussiós zseb-pisztolyok iKSMfffi,.Kétcsöíttek párja frt. t.10 - 15 frtig.

Flobert-féle szoba-fegyverek. ; i ] ? I ^T u czéltíblák eiekhez Kingró bohói

Henry-Rifle.

VontcsövüLefaucheus: revolverek

Sim» 6 löretüek frt. 12, l i , 16.Kőzépfinomak, véséssel frt. 11, 16, 20.finomabb , finom véséssel , arany , ezüst b«-

rakattal , finom agyakkal, kiállításuknakmegfelelő arányban fit 18—50.

frt. IS, 20-85.

Eredeti amerikai hátuMoltA Isniélld fegyver, az eddig feltalált golyó-fegyvereklegtökéletesbikí ' , mely egy fél perez alatt 16-szcir eüthetö el, medve, vaddisznó, szarvas, tú»ok» egyéb fővadak vadászatára, kaiöuősen pedig útközben és a háznál mint védfegyver igen aján-landó. Ára 115 ft. RéztóUényei száza 2.40 kr. Készletes rajijai és leírással kifánatra szolgálunk.

Jó minőségű vadász-szerek,Paptr töltéay-httTelyeli tcfnncheait regryrerehli««.

Caliber 13 1»Masodrenaüek kék papirbál tat frt. 15.— frt. 18.—Finomak z61d papírtól , frt. 20. — firt Í7.—Lancaster patronok zöld papírból «ire frt. 28.— frt. 32.—T61t3-készületek darabja frt. 1.30. 1.80. Finoraabbnemnek, Talamint esem

fezvTernsmhoz szakséges lcgujaljb egyéb készftlstek dús Tálasztékbaa. .tefcuchetix tölténytartóí, 8rek es vaiás..tiskik i, 5, 8, 8, 10, 12-15 frtig.VaiUsztóská*, kis«libok és naptyobbak 3.5Ü. €.50, 6 - 8 - 1 0 - 1 2 - 1 8 Crlig.Liipor-tülkök érczböl és szaruból 75 krtól 4 frt. 50 kr.Lőpor-tárak, eljárhatok 1—5 fontnak 2.50—6.50 krig.Sörét-zacskók, kurták és Tállbafüggoszthetők .80 kr—5.50-ig.

C^élSiseríx t a p l ó vadíi8x!-si l>! i í i í c <im;.\ 1 Crt,

% ,magy. király ozimű |; állodAval szemközt

Lefaucheux marok-revolverek,legkisebb hatlövetfi tédfegyvír frt. 7, 8, 9, 11.

Amerikai Sharps zseb-revolverek,

Késsen töltött töltények Lefnncbeux-reTolvcrekbe.7 mm. 9 mm. 12 mm.

Szán 3.20 ,1.30 1.20Bőr reTolver-övtáskák.

7 111. frt. 1.50 9 mm. frt. >.— 12 mm. 2.30Mindennemű lőkupacsok.Lőkupacstartók 30 krtól 3 frttg. Vadász- é» jelsípok 10 krtól 1 frt. 80

Vrig. VadászMrtök 1.50—80 frtig. Vadászszéliek 3.50-9 frtig. Va-dászkések 1—8 fvtig. Oyufatartók 85 krtól 2 frtig. Kutya-ostorok 60krtól 3 frtiff. Kuiyazsinórok és vezetők tó krtól 3 frtig, nyakrara-iók 1.20—3 frtig, tarsitó-nyakravalók 1.40—2 frtig. Fegyverzsáfcok1.50--3 frtig, szekrények 1 és 2 fegyvernek 7—12 frtig.' Kalúuíólevadcsalogatók.

Kimerít* rajscatíkii~^V írásbeli megre

f ' . í to t t ftrjesry«*he!tkel kívánatra bérmontosen szolgalmikm^i-iak különös atryPteTumel gyorsanj eszközöltetnek. ""^Jjg

Minden tölünli"veti fegyvert, la a aas 3 liét lefolyta alult vtiltozailan ti&xta karlmn áStiJt vissza, lasíssul cseréMnfc i*.i, esetlegesen miiuak értékét készpénzen téritjük meg.

1130 (6-

Uri-utcza l-s6 sa.

LegújabbA ff •

tlOI-ruha-

bámulatos olcsón!

, Hamburger Adolf]Uzletél)cn

P, uri-utcza 1.párisi ház. .

, » ' Minták kívánatra^L küldetnek minden-\{elé I n g y e n «

béi mentve.

párisi ház.

Mdlktegeketértesítem arról,

miszerint mell-betegségek, kü-lönösen mellfájás, rekedtség,köhögés, nehéz lélegzés, egyIgen szakértő és gyakorolt ha-sonszenyi orvos által sikeresen

gyógyittatnak.

Rendelvényi órák:délatan2-töl4-ig.

Bálvány-utcza 6. szám, %, emelet(ezelőtt vaczi-nt 24-ik szám.)

homBopath-orvos es szülész

iVyo mozgatásai in után sikerülvén a birodalomban, valamintBecsben is korneuburgi inarhaporom hamisítványainak készí-tőit felfedezni. IVeinc^ak a hamisítványok gyárosai, hanem azisméti eladók ellen is a fenyitötilrve'nyszéki bejelente'st niegteí-teni, s kiknek megfenyitése már be is következett.

Fentartván magamnakVzen ezégek hírlapok utjáni köztu-domásra juttatását; s különösen arra kérem ügyeimet fordítani,iiogy a korneuburgi niarhapornak csak azon csomagai valódiak,melyek az alább következő nőv vonásomat a függvényeken veressziliben magukon hordják, s hogy a valódi korneuburgi marha-por Pesten, csakis Török József ur gyógyszerésznél, király-uttza7. szám; Thalmayer A. s társa; Halbauer testvérek: Rakodczay A.,Fronimer II., Kreisehe Antal és Budán az udvari gyógyszertár-ban kapható; továbbá a birodalom csaknem minden városai smezővárosaiban azon bizományosoknál rendelhető meg, kikneknevei időnként hirdetményemben közhírré tétetnek.

Pf° Az utánzóit korneuburgi marhapor közöttes-kereske-döit pedig arra figyelmeztetem, hogy a hamisítványok ismétieladója által, épen azon törvény értelemben! büntetendő cselek-ményt követik el, mint maga a hamisítvány készítője.

!PF* Ki nekem, mint védmárkom meghaniisitóját akép bi-zonyitja be, hogy öt a fenyitőtörvényszék elé állíthassam, 200ftig terjedő jutalomra számithat. 1158 (2 - 2)

Korneuburg, október 4-kén 1871.

Kwizda Ferencz JanoM árnak Korneubnrgban.Zimmermann Prosper, cs. kir. osztr. lovaskapitány közbenjárása által, — ön,

| cs. kir. szab. üditönedvével ismerkedvén meg; kedves kötelességet teljesítek, ha;-j kitünö lőszeréért teljes elismerésemet tudomására juttathatom.

Cs. orosz ménes-állomány Kamenetzben, Podólia" kormányzóságban, 1871.augusztus 10-kén. Alava Theobald.

Kwizda Ferencz János urunk Kornenbnrgban.Hogy az ön es. kir. fiditönedv s patakenöcsének jól megérdemlett hírnevét

teljes igazsággal méltányolhassam, — tudomására juttatom, hogy mindkét gyógy-szerét — különféle szolgálatra alkalmazott lovaimnál a legjobb sikerrel használtam;minélfogva szereit, minden ménes-tulajdonosnak lelkiismeretesen ajánlani el nem

\ mulasztandom. — Herrngut Ludwikowska, Kamenetz, Podólia kormányzóságban,'1871. aug. 12-én. 1193(1) Wagkiewitz János.

Löwinger A. és Társapapir-

kereskedésePesten,

hatvani-utczae.sz.,a „tanulóhoz"

ajánlja a következő alkalmi czikkeket:Levélpapírok.

100 db. névvel dombornyomat 50 kr.100 levél és 100 boríték dombornyo-

mattal 1 fc, 1 ft. 20 kr.100 db. monogrammal szinnyomattal

1 ft. 40 kr., 1 ft. 80 kr., 2 ft. 50 kr.100 levél és 100 boríték, mindkettő mo-

nogrammal 2 ft. 80 kr., 3 ft. 50 kr.100 levél czéggel, fekete nyomat 80 kr.

1 ft. 20 kr.WG" 100 levél és borítékhoz diszes

doboz adatik.1 rizsma, 960 levél negyedrétben, Czég-

gel fekete nyomat 7, 8, 12 ft.1000 boríték csöpü papírból, negyedrét

a czéggel fekete nyomatban 5, 6 ft.

Látogató-jegyeka la Minute.

Szines nyomatban 100 db. finom fehérbristolpapir 50 kr.

100 db. finom szines karton 80 kr.100 db. finom franczia félfényü papíron

100 db. kőnyomatu finom kettősfényüvagy bristol papíron 90 kr.

Minden további sor 10 krral több.

Lcvélpecsét-hélyegek.1000 db. aranynyomatu 2 ft. 50 kr.1000 » veres 2 ft. 75 kr.1000 » domborbetükkel két szinben

3 ft. 75 kr.Minden további ezer 50 krral olcsóbb'

P f IVaiíy választék mindenféleüzleti, jegyzeki és másoló könyvek-len. -- .Nyomdai munkák megrende-lés szerint a lehető Itgolcstibb ára-kon. — Levélbcli met^reiidt-Iéítekutánvét mellett teljesiftetuek.

P P ~ A fennt elősorolt mennyi-ségeken kivtil— kevesebb nem rrn-dclhetö meg. 1155 (8-0)

üj imakönyvek.Heckenast Gusztáv konyvkiadó-hivatalá-ban (Pesten, egyetem-uteza 4-ik sz.) megje-

| lent és minden könyvárusnál kapható:' Albach Sz. J . Áhitat ó' ái. ElmélkedésekI Isten, erény és az örökkévalóság felett.j Fordította Toldy László. Esztergám fő-] megyei áldor. (16-rét, 319 lap).

Fűzve 1 ft. 20 kr.Bőrbe kötve aranyvágással . 2 » — »Franczia bőrbe köt. kapocscsal 3 » — »

Veres Eszter. Buzgó imák. Fűzve 40 krKötve aranyvágással 80 »

Csak alapos gyógyításslí utóbaj ok ellen.

T i t k o s

betegségeket,s tehetetlenséget,

elgyengiilt fél fierőt,gyakori magömlések, sőt a végképenit'hetetlenaéget katonai és polgári kór-házakban sikerrel használ! egyszerűmódszerrel anélkül hogy a beteg hiva-tásában vagy életmódjában gátoltatnék,minden izgató szer nélkül bámulatosgyorsan és alaposan (az njonnan kelet-kezeiteket 48 óra alatt) gyógyítjaWeiss J . gy»k orvos és szülész, azitteni cs. kir. garnison fökórházbankiszolgált osztályorvos, a m. kir. termé-szettudományi társulat rendes tagja min-den alkalmatossággal ugy a titoktartás,min' a gyógyczélokhoz jól beosztottrendelő-intézetében Pest, Sebestyén-fér 4-dik szám 1-ső emelet, (a „2 huszár-hoz" czimzett kávéház felett), naponkintreggel 7 órától 10-ig és délután 1—4óráig.

Férfiak és hölgyek részére külöE-kűlön várószoba van

Díjjal ellátott levelekre leggyorsab-ban válasz, és kívánatra gyógyszerről isgondoskodik. 1096 (8—12)

Kiadd-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomaiott snját nyomdájában Pesten 1871. (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

48-ik szám. Tizemiyoiczadik évfolyam.

Pest, november 26-án 1871

Előfizetés! feltételek: a Vaonrnapl Ujsag es Politikai 1'jrfonsHKiik etryiitt: Egész évre 10 frt - Fél évre 5 frt.Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csnpnn Politikai Újdonságok : Egész évre 5 ft. — Kél évre 2 ft. 50 kr.

K Hirdetési dijak, a Vasurnapi CJftÁg és* Politikai l'Jdonftágokiit illetőleg: Egy négyszer hasáhzott pelit sor, vagy annak helye, egyszeri iktatásnál 10 krajezárba; háromszori vagytöbbszöri ígtatásnál csak 7 krajezárba számiítatik. — Kiadó-hiv»ialunk számára hirdetményeket elfogad Brr«hfn: Oppelik Alajos. Wollzeile Nr. 22. és tlaaxeristeiii é» Vonler. Wollzeile Nr. 9. —

krajezárg j

Bélyeg-dij, fciilSn minden ijftatas után 30 krajezár.

Az egyesek gazdaságának közös alap-törvénye, hogy minden mivelési ágak egy-szerre, egyaránt buján nem tenyésznek,hanem fölváltva, átalános szűk, részint kö-zönséges évtizedek után majd egyik, majdmásik virit jobban. Egyszer a borban, majdmeg a búzában van bővebb termés.

így a nemzetek gazdaságában is. Egy-szer a költők, másszor aszónokok és hősök,majd ismét a diplomaták szerepelnek ésuralkodnak. Már tudniillik a nagyobb, ki-hatóbb szerepre hivatott nemzeteknél, me-lyek a műveltség magasabb fokán állanak !

és a természettől több oldalú ké-pességekkel vannak megáldva,s a többiekhez ugy aránylanak,mint a karmester az egyszerűszakzenészhez.

Ha nemzetünk legutóbbi fél-századának történetén végig te-kintünk, elfogultság nélkül mond-hatjuk, hogy e korszak eléggéváltozatos volt, és fölváltva azemberi szellemi és erkölcsi mű-ködés minden magasabb szaká-ban mutat föl oly tehetségeket,melyek világrészünk szinvona-láig emelkedtek. Voltak nagy köl-tőink, szónokaink, művészeink,hőseink, vértanúink.

, S a mi jelenünket illeti, ugylátszik, ez sem fog teljesen med-dő maradni, noha már kissémegdöbbenve tapasztalok, hogya fönnebbiekben visszaesés mu-tatkozik. Az aesthetikai téreninkább mennyiségileg, mint mi-nőségileg mutatunk föl ered-ményt, de a középszerű tehetsé-gek nagyobb száma soha sem érföl egy-egy kimagasló első rendűnagyság értékével.

Azonban van egy ig e n fon.tos és életbevágó tér, melyen anemzeti géniusz már is mutat :

föl oly jelenségeket, kik a világügyeimét, mondhatnók meglepe-tését vonták magukra. S e tér épen az,melyen jelenleg a legnagyobb szükségünky an kitűnőségekre, és a melyen eddig mu-tatkozó bőségünk több oknál fogva lehetigen vigasztaló. A kik ugyanis emlékezneka hatásra, melyet 48 —9-ki forradalmunk

Gr. L ó n y a y M e n y h é r t .és annak gyászos vége tett a világra, a fo-galomra, melyet ebbéli szereplésünk keltett,nem fogják tagadni, hogy a mily nagy voltaz őszinte bámulat és lelkesedés nemzetünkhősiességének és genialitásának nagy erőfe-szítései fölött, épen oly átalános volt a saj-nálkozás a miatt, miért hogy annyi ,,eröés oly szent akarat" nem párosult egy-szersmind annyi diplomatiával is, mely anemzetet ama szörnyű, katasztrófától meg-óvta volna. Ugy tekintek népünket, mint ahős oroszlánt, mely csupán erejében és bá-torságában bizva, minden fortélyt megvet

G R Ó F L Ó N Y A Y M E N Y H É R T .

és mellőz, azután elesik . . . Egy szóval,legjobb barátaink, kik csodálták a magyarvitézségét és lángelmüségét, azt hivék, hogygéniuszunkból hiányzik a politikus és di-plomata genialitás azon mérve, mely szük-séges arra, hogy a hősies erőfeszítéseket

ne csak dicsőség, de szerencsés vég is ko-szoruzza.

Egy szóval, 48—9-ki önfeláldozó, ma-gasztos vértanuságunk méltó tiszteletet éscsodálkozást kelte ugyan, de államalkotóés fönntartó diplomata képességünk felől avilágot legalább is kétségben hagyta.

Annál meglepőbb a müveit világ köz-véleményére az eredmény, melyet utóbbifélévtizedünk e részben fölmutat. Fegyvereserő és forradalom nélkül, tisztán államférfiúi bölcsesóggel, pár év alatt oda emel-kedett a nemzet, hogy elnyomottból úgy-

szólván uralkodóvá vált azon 35milliónyi lelket számláló népszö-vetségben , melyet a Habsbur-gok uralkodása egyesit. A poli-tika ugyan azon tér, melyen asikert helyesen és végleg csakegy egész korszak lefolytávalmérlegelhetjük, de ha csak ajelen helyzet vívmányait tekint-jük is, maga azon tényállás,hogy a népesebb és szintén igenmüveltCziszlajthániával szembenelért előnyöket államférfiainkszellemi fölényének köszönhet-jük, bizonyítja, hogy e tekintet-ben váratlanul nagyobb tehet-ségekkel bir nemzetünk.

\ E kiváló államférfiak egyikegr. Lónyay Menyhért, ki eddigiközpályája alatt nagy képessé-geinek, különösen erélyes mun-kaképessége, sokoldalúsága, ki-terjedt , alapos tudománya éshatározottságának számos tanu-jelét adta. Andrássy eltávozásá-val a magyar miniszterelnökiszéket Lónyay foglalván el, azthiszszük, nem lesz érdektelen, ezalkalomból életrajza főbb adataitismételnünk.

Lónyay Menyhért 1822-benjan. 6-án született. Miután isko-láit atyjának, Lónyay Jánosnakgondos vezetése mellett elvé-

gezte, 1839-ben már jogtudor lett a pestiegyetemnél. A közélet terére is egészenfiatalan lépett föl, 1841-ben, midőn Bereg-és Szabolcs megyék közgyűlési tanácsko-zásaiban kezdett részt venni. A kitűnő ké-szültségü s a mellett mérsékelt szellemű

U i3i

ifjút Beregmegye egyhangúlag választottaegyik követévé az 1843-ki országgyűlésre.Lónyay egyik legszorgalmasabb, leghaszna-vehetobb tagja lett ez országgyűlésnek, melyelőször fordita rendszeres ügyeimet a hazaanyagi érdekeire. E ezélra két bizottmányküldetett ki: az úgynevezett ,,ke, eskedelmiválasztmány" s később (1844-beti) gr. Szé-chenyi István indítványára a „pénzügyiországos választmány." Lónyay mindkétbizottmányban tevékenyen működött. S va-lahányszor az országgyűlési tanácskozásokközben anyagi érdekek jöttek szóba, — avitatkozások leírásában (melyekben az ak-kori sajtóviszonyok között nem volt szabada szónokokat megnevezni, csak körűlirnilehetett) rendesen emlittetik mint egyik szó-vivő „az alsó tábla legfiatalabb tagja."

Ez országgyűlés befejezése után Lónyayismeretei szaporítása végett külföldön tetthosszabb utazást, s bejárta Európa tnivel-tebb országait. Visszatértekor (1847.) föl-lépett az irodalom terére is, „Hazánk anyagiérdekeiről" szóló munkájával, mely nemzet-gazdasági irodalmunkban valódi hézagotpótolt, főleg a közlekedési eszközök, mintkő-, vas- és vizutak stb felöl nyújtvánrészletes tájékozást. A munkából két füzetjelent meg. A harmadik s utolsó rész 1848 -ban, épen akkor került sajtó alá, midőn azesemények más fordulatot adván a köz-ügyeknek, a szerző feleslegesnek találtakiadását. Irodalmi működése azonban, mintazelőtt, ugy most is tért talált a hirlapok-ban is. Különösen az ellenzék föközlönyéneka „Pesti Hírlapnak," előbb Szalay, majdCsengery szerkesztése alatt, egyik szakértőmunkatársa volt.

1847-ben Beregmegye ismét egyhangú-lag válaszra követévé az utolsó pozsonyiországgyűlésre. Ez országgyűlésen is szor-galmasan irt, dolgozott, s vett részt a köz-ügyekben. Az 1848-ki törvényekben nemegy nevezetes pont az ö indítványa vagytollának müve.

Az 1848. júliusában megnyílt pesti kép-viselőháznak elejétől végig tagja volt. Eminőségében irta „Pénzügyi leveleit,'' mikbenaz akkori pénzügyi terveket bírálta. Midőna második magyar minisztérium megalakult,a pénzügyminisztérium státustitkárává ne-veztetett ki.

A világosi fegyverletétel után Lónyayis a menekültek közé tartozott. Egy ideigParisban időzött. De már 1850-ben visszatért,s a fejedelmi kegyelem, melyben több követ-társa részesült, reá is kiterjesztetett. Egyideig birtokán elvonulva, a magángazda-ságnak élt, de nemsokára ismét visszatértaz irodalmi s társadalmi nyilvános életmezejére.

Az anyagi téren majd minden nagy vál-lalatnál az elsők közt találjuk. Nevezetesrészt vett az „Első magyar biztosító társu-lat" alakításában, s ennek, valamint két másbiztosító-társulatnak: a Pannónia és a Ma-gyar viszont-biztositó-társulatnak elnöksé-gét vitte. A „Magyar Földhitel-intézet" lét-rehozásában, szervezésében és vezetésében,gr. üessewffy Emillel és Csengery Antallalegyütt munkálkodott, s Dessewffy halálaután ez intézetnek is ö lett elnöke. Majdnéhány társával megalapitá a budai keres-kedelmi és iparbankot. A Tisza-szabályozásügyében előbb mint a felső-szabolcsi társu-lat elnöke, majd az ö sürgetésére összehí-vott 1857-ki és 1858-iki nagygyűlésekenműködött. Az országos magyar gazdaságiegyletnél a közgazdasági szakosztálynakvolt elnöke. Számos vidéki gazdasági egy-let, takarék-pénztár, iparegylet s más egyébnemzetgazdasági intézmény az ő szakértőműködése mellett létesült.

598

De ezek mellett az irodalmat sem ha-nyagolta el. 1863 ban jelent meg „Köz-ügyekről" czim alatt egy vastag kötetbenazon nemzetgazdasági dolgozatainak gyűj-teménye, melyek 1857-tői 62-sg, a „PestiNapló"'-ban, „Budapesti Szemlé"-ben, „Aka-démiai Értesitö"-ben s az ukademia „Sta-tisztikai közleményei"-ben láttak előszörvilágot, — Két „Emlékirata", melyekkelMagyarország számára teljes vasut-hálózat-tervét terjeszté az országos gazdasági egy-let elé, a „Budapesti Szemle" 1865-ki folya-mában jelent meg, melyet ekkor Csengery-vel együtt adott ki és szerkesztett.

A magyar tud. akadémiának tisztelet-beli és igazgató tagja, s előbb alelnöke,majd Eötvös halála ota első elnöke.

Tetemes részt vesz a protestáns egyházügyeinek vezetése körül is. 1857-ben TiszaKálmánnal és Ujfalussy Miklóssal kezetfogva a debreczeni főiskola autonomikusállásának visszaszerzésére sikerrel lép'ttfii. 1857. és 1858 bai tagja volt azon kül-döttségnek, mely a protestáns egyház sérel-meitő Felsége elé terjeszté. Midoa a hirhedtpátens kiadatott, egyike volt azoknak, kikbátran fölemelték szavukat a protestánsokönkormányzati jogai mellett; s a „Protes-táns egyházi és iskolai Lap"-nak 1860-dikielső számát épen Lónyaynak, a mai minisz-terelnöknek, egy az akkori vallási viszo-nyokat tárgyazó czikke miatt foglalta leProttmann cs. kir. rendőrfőnök. Ez évbenválasztá meg Lónyayt a békés-bánáti egy-házmegye gondnokául, a mely hivatalábanmind a mai napig nagy buzgalommal járel. Múlt -évben a dunamelléki helv. hitv.superintendentia választá meg főgondno-kául. Érdekesek a megválasztását hírül vittküldöttséghez intézett szavai: „A protestánsemberre nézve legmegtisztelöbb állást, afögondnokságot — igy szólt — elfogadom,de csak azon foltétel alatt, ha minél többmunkával látnak el, s ha id'hnet minél in-kább igénybe veszik."

Mint szónokot igy jellemzi egyik élet-irója: „Lónyay, mint parlamenti szónok,nem tartozik a legkitűnőbbek közé. Mint ahires angol szónokok közül sok, olvasvajobb mint hallgatva. Tárgyai sem annyiraalkalmasok a szónoki, mint a szárazabbértekező s fejtegető előadásra. Egyébirántelőadásában hiányzik is azon könnyüségs folytonosság, mely eszméiben megvan.Hangja vékony s csengés nélküli; szavalatá-ban nincs elvenség. ö a tett és a munka,nem a szó embere."

Az 1861-ki rövid tartamú országgyűlés-nek a felirat és határozat feletti szónokla-tokra kellé szorítkoznia; L inyay is tartottegy nagyobb beszédet, melyben leginkábbaz absolut kormány pénzügyi politikájátbírálta. A 1865 - 7-ki országgyűlésen márnevezetesb tevékenységi kör nyilt számára.Andrássyval és Eötvössel együtt hármanvitték Bécsben az alkudozásokat a kiegyez-kedés ügyében; s mivel a nehézségek ahadügyön kívül főleg a pénz- és kereske-delmi ügyek körül forogtak, természetes,hogy ezek eloszlatásában neki, a szakférfiú-nak nagy szerep jutott.

Az Andrássy-miniszterium megalakulá-sakor a pénzügyminiszteri tárczát természet-szerűen Lónyay vette át. Múltévben, Beckeelhunyta után, az uralkodó által közos-pénzügyininiszterré neveztetvén ki, egy időóta távol volt a magyar közügyektől s ezalatt grófi rangra emeltetett. Most mint amagyar kormány elnöke tér vissza. A közjóérdekében óhajtjuk, hogy a tevékenységé-hez kötött várakozásoknak, az egyedül üd-vös szabadelvű irányban, megfeleljen.

Az ember gyásza.(Burns Kóbert után angolból.)

Hogy hűs november bús szelénFöld s erdő lőa sivár,Egy estve, a mint ballagokAz Ayrnek partinál,T5gy aggot láttam, lépte lassúS oly gondterhelt vala,Arczát a kor felszántogattaS deres volt a haja.

„Te ifjú vándor merre jársz?— Kezdé a tisztes r.gg —Kincs vágy sarkalja lépteid',Vagy ifjú kéj ragad?Vagy tán a kín s gond elgyötört.S kezded velem koránZarándok-utad, hogy kesergjAz ember gyászsorán.

A nap, mely áll a völgy felettS sugara messze száll,Hol egy kevély úr kényeértSzáz kéz munkában áll,E téli bús nap nyolczvan ízbenSzállt el fejőm felettS mindannyiszor csak azt bizonylá:Az ember gyászra lett!

Ember, míg ifjú vagy, mikéntPazarlód évidet!Sok drága órát elfecsérlsz,Dicső zsengéidet.Felváltva tréta s szenvedélyekVad láza ég veled,S a törvény áll, tizszerte inkább:Az ember gyászra lett!

Ne nézd az ifjú kort csupán csakS a férfi tetterőt,Az ember még hasznos fajánakS ez még fenntartja őt,De nézd, ha gond, bú megviselteAz életpart felett:Vénség, inség (rósz pár!) mutatjn rAz ember gyászra lett!

Van sorskogyelt néhány, ki kéjKözt tölti éveit,Ám, hogy igy áldva volna mindA nagy s gazdag, no hidd!~Di minden országban mi nagy s/ámA szegény s elesett;Egy súlyos élten át tanulják :Az ember gyászra lett!

Sok s kínos a gonosz, mit aSors már lényünkbe oltS még fájóbbá teszszük mi aBút, gyötrelmet, nyomort.S ember, szeretet lángja égBár fenkölt arezodon:Lelkjtlenséged embertársid ellenSok ezret gyászba von.

Nézd azt a megviselt szegényt,Mi aljas, rongy, silány!Portársát kéri, hogy ne hagyjaVeszni munka hiján.S nézd, úri féregtársa elKérelmét mint löki!Bár nője sír s gyámoltalanSzegény kis gyermeki.

Ha már szolgának szánt a sorsS természet arra szánt,Független vágy mért oltatottBelém átok gyanánt?S ha nem, — kínzás- s gúny-tárgyul énMiért legyek neki,S nyomorba társát ember, ah miértVeti és vetheti!

De ifjú szívedet ne rontsdEzzel túlságosan,E látszó képe a világnak,Hidd, nem végső, fiam!Ember, gyötört, tisztes, szegénySoha nem születik,Ha kárpótlásuk nincs, kik azÉltet átszenvedik.

Halál, te a szegényre néztLegjobb s kedvesb barát,Oh jöjj, hosry aggott tagjaim'Sírodnak adjam át;Ha kéjből s pompából kitéped,A nagy s a dús remeg,De áldott menhely mindazoknak,Kik mogterheltetve bolyogtakÉs gyászban éltének!"

Dömötör János.

Zólyomi tündér-uradalom.0 Mint a kyffhauseni hegyekben, Zólyomtól

egész a hermaneczi völgyek partjáig és sokelágazásokban, tündérek, rósz szellemeklaknakj kik, miután kincseiket balvégzetrészint elrabolta, részint ideiglen és a keletiregékéhez hasonló föltételekhez kötve, átokalá rejtette: a környéket folytonosan boly-gatják, gazdag jutalmakkal csábítják a leg-csodálatosabb szolgálatokra, oly végből,hogy a tündér-uradalom végzete, bubájavégre megtörnék. Mások, elég hűtelenül, ezÍgéreteket saját érdekükben teszik. A szel-lemek vagy láthatók, vagy nem. Első eset-ben mint ösztön mozdulnak meg az ember-ben, s legfelebb álom közben jelentkeznekszemlélhető alakban; a másodikban mintvén asszonyok, kis leánykák, furfangos ál-latok stb. jelennek meg.

Maga a tündér-telep gyönyörű keretbenfekszik; Radványig alacsony, de élénk he-gyek fogják körbe; a regényes Szliács, aborova-horai szép hegy-völgy, itt-ott ősrégicsaládi lakok, tele mondával, és kincscsel.Radvány mellett a félkörü, magas Urpinöleli el a tájképet. Ez idegen birtok; ittmár a besztercze-bányai gyár- kéményekuralkodnak.

A régi, egyátalános rege részei helyekhez vannak kötve, tehát mondák. Ezen kis,alig néhány mértföldnyi térnek hegyeibennagy mondaanyag rejlik.

Valamennyi szláv mondát öreg embe-rek visszaemlékezése hozott forgalomba. Aközel múlt nagy események — talán gaz-dagabbak, titokteljesebbek, és a tudományoshaladás folytán csodásabbak, mint a mondás,reges idők, — egészen okszerűen vannakföldolgozva előadásaikban, születő mondáik-ban. Talán, mivel a népnevelés halad lasab-ban. A tót ember ragaszkodó természetű;egy-egy faluhoz, tájékhoz, vagy uri család-hoz híven ragaszkodik; vonzalmát azonbanmythikus indokból magyarázza ki. A me-sésnek varázs köre által népszerű, vagy fé-lelmessé lett család vallásos tisztelettel, vagybabonás félelemmel vétetik körül. Szeretika társas életet is; hagyományos, ünnepicselekményeikkel végzik a szokottabb mun-kákat, — midőn a monda ismét gazdagodik.Fonóik hálás terei a szemlélőnek; a lobogómécs, a mindig jelenlevő öregek, és sokmás körülmény valóban költői szint adnakaz egésznek. A mese nem maradhat el; amindig agg mesélő hozzá teszi a végén, hogyő is csak az öreg apja után beszél.

. Érdeklődvén e gazdag s sokfelé ágazóTnese-anyag iránt, szerettünk volna annakminél teljesebb összegyűjtésére vállalkozni.Azonban nagy hátrányunkra volt kutatá-sunkban, hogy a legilletékesebb fórumon,az irodalomtól sem nyerhettünk fölvilá-gositást, útbaigazítást; a szláv irodalmitársulat több kötet mesét, regét és mondátadott ki, elég rendezetlenül, s látható tudo-mása nélkül a népköltészet aesthetikai rang-jának. Utánjárásaink bizony hiányosak le-hetnek.

E kis monda-kör átalános ismérvéül ál-líthatjuk, hogy saját, nemzet történelmi jel-legük nincsen mondáinak. Szvatoplukkal a

599

szláv név megszűnik önálló történelemmelbírni; Szvatopluk mondaköre a fehér lóról,az elásott koronáról a népköltészetben nemtalálható. Egy mondahöse van, mely mindenszláv vidéken él, és épen nem eredeti: Jáno-sik. Jánosik nevű rabló 1790—1800 közöttakasztatott fel, — hires rabló, ki több vidékenrakonczátlankodott, — mindannyi más-másmondaelemekkel bővíti nagyon népszerűmeséjét. Sladkovics szerint ez a Jánosik csakuj nevet adott a már idősebb mondának.Egyedül Boto szláv költő munkája mellett(költemény) találtunk néhány nyomtatottadatot. Jánosik szintén a hegyekben lakott,s czélja természetesen pénzszerzés — ezt akét jellemvonást valamennyi e tündér-teleptalajára került mese fölveszi,amint a helyimondák részletes fölsorolása is bizonyítja.Jánosik kölcsönzött mondái alak; erkölcsiczélzatokból rabolt, — papot, zsidót kifosz-tott, szegénynek még ő adott. Volt magátólütő botja, mindent tánezra kerekítő furu-lyája, — hengergetett mézben, azután pe-helyben zsidót, és igy tovább. Sámsonkéntoszlopokat birt ledönteni, az ö halálát ishajának elvesztése okozta. Megvan kivégez-tetése meséjében az utolsó fuvolázástóltánezra kerekedett hóhér, és pohos barát ko-mikuma is. A Pestre vándorló árvái leányokmondája szintén változik vidékenként.

E két monda azonban vendégmonda. Ahol eredt, nem ragadott helyhez, de a távo-labbiakkal sem olvadhatott rendszeres egy-ségbe.

Különös szépséggel, változatossággal,és eredetiséggel az egyes darabok nem bir-nak. Mégis tanúságai a szláv nép költői ke-délyének, mely, látva emelkedést, bukást,műveltséget, s nem bírván iskolában alko-tott fogalommal ezek felöl, annálinkábbkifejlett, feloszthatjuk ilyképen: történelmihátterüek, melyek a sok történelmi helyáltal vendégeket is nyertek, de ezek is csak-hamar a hegyekbe vonultak, s a birvágyótündéreket körükbe fogadták; babonák,vagy indokai mondái eseményeknek, vagyilyenekből következtetve; azután családimondák, és végre olyanok, melyekben avégzetesség dogmája öntetik reges alakba.

Az átalános-történelmi, nem nemzeti, deszorosan helyi mondák, egészen nélkülözika csodásat. Ha az átalános rege mégis meg-követeli a sokszor idézett szabályt e részei-ben is, ez inkább formai körülmény; az it-teni nép nem képzelheti más alakban mon-dáit. A romantikus nagyon szembeszökő.A meggazdagodás, mint czél vagy körül-ménynem maradhat el; többnyire a számosbeütök által elrabolt gyermekek sorsával,elátkozott, lopott kincsekkel foglalkozik.Történelmi keretül a török-tatár hordákzsarnokságai szolgálnak; a még közelebbtörtént nagy franczia háború sok kincsetásatott el, mi szintén kedvező körülmény.Egy gyönyörű regét hozunk fel példa-képen.

Ide is elért a török kéz; a haragos basa,a logkegyetlenebbik, jóképű tót asszonykátfogadott meg gyermekéhez. A dajka jól vi-seli magát, s a gyermeket nagyon szívesencsókolgatja, dédelgeti. A büszke török urez iránt kérdőre vonja. A dajka felelet he-lyet dalt énekel neid, mit épen ily korú, atörökök által elrabolt kicsinye felett éne-kelgetett :

A törökök beütöttek,Fiút és lányt tovavittek,Ifjú anya, gyermektelen —„Kicsi fiam nem vagy velem ! '

A basa elmélázott. . . ezt a dalt vala-mikor hallotta mint tót gyermek, és épenez a hang dalolta bölcsője felett. A mondamég keresztyén hitre tériti, a mért a tün-

dérek basánkat meggazdagitják. Egyetlen-vallási e mondák között, és egyetlen, melybekötött alak vegyül.

A körüleső váracsokhoz kötött mondá-kat a köznép nem ismeri; legfeljebb homá-lyosan sejti, hogy ott pénz volna elásva. Azólyomi tündér-telep e részben is nagyonjó módú. Omladéka, barlangja akármennyivan, és mind tele pénzzel. A hajniki családierdő ugyancsak tele van pénzzel; a francziaháború alkalmával ásták el. Azonban a tün-dérek hatalmukba kerítették , és nem igenválnak meg tőle. Tizenhárom kereső leg-okosabbikának kell ott maradnia, ki aztánáldomásul szolgál az alkunak. Minden évbentalálkozik javas asszony, ki 13 bolondot be-páczol varázs füveivel, és útnak indit. Ren-desen megszaladnak az első legkisebb zajra,vagy nem akarnak egymásnál okosabbaklenni.

A népbabona számtalan, és ugyanazok,mint másutt. Néhány mondái babona, jobbanmondva tévhit (mert a babona inkább se-gitség-féle mindenféle bu-bajban) eredeti: aki itten vakon született, az a tündér kincs-tárakat látta meg, azért vak, — vagy pedig,(tanúságául a nép erkölcsi érzetének) amegjelent tündérek előtt esküvel tagadtaszándékát: „vakuljak meg!" Ha két-három,közönségesen tudvalevő hidon harangozás-kor mégysz át, a rajt ülő koldus átka, vagyáldása foganatos. Ide számittatnak a bucsu-járó helyek csodatettei is.

Igen sok a végzetes monda. Kálvin elve-tett mondáját minden vallás köznépe szen-tesitette; „Isten rendelte", „igy kellett len-nie" stb. A végzet mint véteksuly a családimondákban domborodik ki — átok , felté-tel-megszegések folytán, emberfeletti kezekáltal vezetve. A Borovahora és Szliács kö-zötti omladék valaha gazdag bánya volt.A bányarém kincstára bizonyos mértékignyitva állott boldognak, boldogtalannak.Nem törődött mértékével senki, mig végrea haragos tündér rájuk zárta kapuját. Amagyar költészetben Tompa dolgozta felesetüket.

Még egy végzetes monda: öreg asszonykahalad a csertolini (ördögvölgyi) pompásgyaloguton. Mintegy természetes diadalivetképeznek a kétfelöl magasió sziklák; alula Garam hömpölyög, csak zugását hallani,mert mindkét oldalt árnyékban haladunk,a lombok mintegy hálót fonnak fejünk fölébe.(Maga a rege különben — meghalt, mivelaz utat vasparipák fogják nyargalni.) Azasszonyka sírást hall, — és nevét háromszorkiáltatni. Hátranéz: egy sziklán arany hajúkis leányka ül nagy halom arany tetejében.A siró kis leány újra háromszor kiált. Deaz asszony nem mer oda menni. A leánykaelszomorodik, s igy szól hozzá: „szerencsét-len, ha most hozzám jösz, fölmenthettélvolna a bübáj alól, mely most azért is ujháromszor harm'mczhírom évre kárhoztat."Ezzel eltűnik

Legbővebb és legérdekesebb mondaköra családi mondáké. Eredete — a mint em-iitők — régi szolgák, hű emberek stb. tradi-ezióiban keresendő. Ilyen mondák szárma-zását különben sem volna nehéz kimutat-nunk. Mint kis gyermeknek, volt alkalmamlátni a lipcsei kasza-tömlöczöket; épen ilyenfolyosói vannak a szemköztes B. háznak,melytől teljes leiekből irtóztam: ide akar-tak vinni, ha sírtam. Mi természetesebb,minthogy a lipcsei Wesselényi-féle kinzó-szereket, a B. házbcli kilátásokat álmomösszevonta, bizonyos voltam benne, hogy aB házban is öltek gyermekeket, s a házezért olyan komor külsejű. Megvolt-e mon-dám régebben is, nem tudom, — vagy szájasdadám lendített a dolgon, — de a B. kasté-

i!

600

lyon rajta száradt, hogy gyermekeket öltekpinczéiben.

A hajniki Bezegh és Dubraviczki-féleházaknak is van végzetük; amabban a fér-fiak, ebben a hölgyek élnek sokáig; és vi-szont halnak korán el. És igy van ez emlé-kezet óta. Igen bonyolult, de nem kevésbbéköltői a mi családi mondánk is. Házunk, ahogy a régi lakrészek alatt még láthatni,hosszú, tekervényes, és jó erős pinczévelvan ellátva; mi természetesebb, minthogyott sok és sok kincset ástak el; még pedighasonló keresztnevü ősünk, midőn 1790- ben,épen a Martinovics-féle összeesküvés idejé-ben Bécsbe idéztetett volna. Az elásottatcsak fölfedezte az uradalmi ügyelőség, ésellátta végzettel, bübájjal. Valamely estefelnyíltak az ablakok, és felhöfogatán be-repült egy — vén banyóka. ,Legelső dolga volt kevéstejet kérni. Kapott is. Ha-nem aztán többet kért;„van" — beszéli — „pin-czéjükben egy nagy üreg,abban aranykácsa tojikszáz esztendő óta; ha meg- •engedik kötényemet tollá-val tele fosztanom . . . föl-fedezem a helyet." öreg-anyánk bizony nem adottengedőimet. Az asszonyerre ilyen átkot mondott,tótul „ilyen bübájt tett",(„takto pocsarila"): ,,Vala-mig egy az elásóval hason-nevű embtir e házat nembirja, én sem mutatkozomtöbbé; legyen a kincs fölé."Éjjel-nappal várjuk ezt azasszonyságot.

Az egyes mondák el-számlálását hamar meg-'unnók. A birvágy, gátolvaa tót nép nehézkessége ál-tal, közös lelki tulajdonuk;ösztönszerüleg jelentkezik;az elásott kincs, szellemekstb. mind jól ismert regeiés mondái átalánosságok:az alkotó képesség, össze-füzésükben tehát nem va-lami nagy. Számra nézve,miután sokszor legfeljebbnéhány közhely változata,több száz mondát talál-tunk. Azt hiszszük, a nép-költészet termékenyebb olyhelyeken, hol a tájék sokegészszerü egységes rész-letből áll.

Gáspár Imre.

a valóságot az illúzióért. Két-három évtized előtta kávéháznak — hogy Nestor Roqueplan szavaivaléljek — egy valóban emelkedett czélja volt: minélizletesebb és eredetibb italokkal szolgálni a ven-dégeknek. Akkor minden kávéháztulajdonos amaga genrejében egy I. Napóleon kívánt lenni.Ne tessék mosolyogni — a dolognak igen komolyoldala van. Akkor ugyanis még nem volt annyiraraffinirozva a világ Ízlése az élvezeteket, és főlega gastronomiai élvezeteket illetőleg. A történelemhiven foljegyozte ugyan a Lajosok és főúri kör-nyezetük pazar lakomáit Francziaországban, éshogy őseink és apáink is ugyancsak becsülni tud-ták a pincze s a konyha kincseit, arra elégségesbizonyítékot hagytak ránk a múlt idők. De manem elégedünk meg többé a jó itallal és Ízletesétellel, ha azok elköltésével más élvezőtöket nemegyesíthetünk. Ki akaraá tagadni, hogy aranyo-zott falak, szobrok, csillárok, szőnyegek, bársonypimlagok, mahagóni vagy márványasztalok kör-nyezetébon a vizizü kávét is mokkának vagyunk

P e s t i k é p e k .Sakkozók.

A kávéházak a nagyvárosok polgárisodásá-nak fokmérői. Minél több az elegáns és gazdagonberendezett kávéház, annál műveltebb és jómó-dubb valamely város. Legyünk hát kissé nyugod-tak — Pest polgárisodása mellett Pest kávéházaitesznek tanúságot. A haladó kor kinyomata visz-szatükröződik kávéházainkon is. Egykor beértükegy sötét zuggal, egy csésze feketével, és két-három magyar lappal, ha kávéházba mentünk; mamegköveteljük a bársony karszéket, a tükörüvegüablakot, a ragyogó gázcsillárokat, és 7 —8 tucz°atidegen és hazai lapot — ráadásul elfogadva a viz-izü kávét és a herbathea-zamatú orosz theát, amivel egyébiránt nincs szándékom azt mondani,mintha egyátalán nem lehetne jó italokat kapniPest kávéházaiban.

Annyi azonban tény, hogy ez a mai kor nemegy téren föláldozta a belső értéket a látszatért,

A pesti sakkor ablakában. — (Appelrath rajza.)

hajlandók tartani? Bs ha tagadni akarná ezt va-laki, megczáfolnák őt a tények. Már ujjainkonszámlálhatjuk meg azon régi pesti kávéházakat,melyek külcsín tekintetében semmit vagy csakigen keveset haladtak egy vagy másfél évtizedóta. Hasztalan szolgálnak zamatosabb kávévalsok pazarul berendezett divatos kávéháznál. Aközönség — hiába — szemkápráztatást, fényűzést,kényelmet óhajt első sorban nálunk is, és ezenóhaj valósulása gyanánt látjuk aztán évről-évretámadni azon divatos fénynyel kiállított fővárosikávéházakat, melyek tagadhatlanul jelentékenyenmozdítják elő Pest nagyvárosias jellegét.

Es akárhány kiválóbb kávéházunk van, mind-annyinak megvan a maga sajátos, megkülönböztetőjellege. Egy-egy characteristikonnal bír mindegyik.Tisztába akarsz jönni barátom a török vasúti sors-jegyek árfolyama, vagy a gubacsok ára iránt —ugy jer el velem a Lloyd-kávéházba, ott kapha-tunk részvényt és jó váltóra pénzt egy kis körül-nézés után. Találkozni óhajtasz üzleti dolgokbanItceelesz alkuszszal vagy Smaragdstein üzérrel —

jer menjünk el az erzsébet-téri „Café francals"-ba,megtaláljuk ott mindkettőt. Kedved van tán isme-retséget kötni érdekes hölgyekkel, kiknek olva-dékony tekintete már eleve dagasztja reményeid

| vitorláit — jöjj, fűzd magad karomra, és menjünk| el PrivorssJcy kávétermoibe, ép délutáni négy óravan — a legkedvezőbb időpont ily kalandos vál-

| lalatra. Szereted talán a hadsereget, barátom, ésrokonszenvvel viseltetel a kékszinü posztó iránt— szólj, nincs könnyebb valami, mint kielégíteniezen óhajodat; a Frohner-kávéhizba,n kebledreölelhetsz egy egész tisztikart, dragonyosokat éshuszárokat, tüzéreket és vadászokat — a választékelég nagy és bő. Parancsolsz talán „érdekes nem-zetiségeket", bojárokat és örményeket, gospodáro-kat és dalmátokat? Nos, ne resteld botenni lába*dat a Fehér hajó kávéház füstös félhomályába, ésbiztositlak, hogy együtt találod Miletics prófétavalamennyi fővárosi tisztelőjét.

Beszélni van tán kedved angolul, taliánul,spanyolul vagy francziául — jerünk hát el szapo-

rán aHungaria vagy az Európakávétermoibe,és fogadom, hogyrögtön akad egy tuczat mister,signor, sennor és monsieur. Ki-váncsi ember vagy és szeretedaz írók és művészek társaságát— nos látogass el Kammonhatvani-utczai kávéházába,vagy este a váczi-utczai Koro-nába — és teljesülni fog vá-gyad. — Méltóztatol talán lo-vakat venni vagy eladni, bará-tom?— szólj, a Pannónia-kávé-házban mindig akad egy-kéttuczst lócsiszár, és ha ember-ismerő vagy, sarkantyúikrólés lovagostoraikról hamar fölfogod ismerni embereidet, l Íz-lésedet nem ismerem, de hátha hajlandó lennél ismeretsé-get kötni Galiczia fürtös hajú ésbozontos szakállu fiaival? Nézd,Ott terjesztik szét a fbghagy-maillatot a két szerecsen-utczakávéházaiban. — Jogászokatakarsz tán látni, és egy kisszelíd „ferblit" vagy „bank-alagért?" Páh, reggeltől estigmegláthatod mindezt a Wim-wer-kávéházban. Tanulmányo-zod tán az életet, barátom, éskötelességednek tartod megis-merni a fővárosi társadalomárnyoldalait? Sajnos, e térennagy választék kínálkozik előt-ted aposti kávéházakban. Menjaz éj beálltával a Teréz-vá-rosba, és térj be oda, honnét ahegedűk hamis hangjai s a czi-therák nyávogó rezgése hatnakki az utczára, és megfogsz is-merkedni kávéházakkal, me-lyek salakját képezik az ily-nomü vállalatoknak.

Vagy még mindig nem ta-láltam volna el óhajodat, bará-tom? Tán szerelmes vagy asakkba, és szeretnél megismerniegy kávéházat, hol ezen emel-kedett játék barátjaival talál-kozhatnál, hogy eltölthess párórát az elmét élesítő sakk-asztalnál? Jer hát a Velencze-

kávéházba, mely a mi sakkklubbunk főhadiszállása,és mint ilyen egyik specialitása a főváros nyilvánoshelyeinek. Valami szokatlan és kávéházban ünne-pélyesnek nevezhető csend uralg ezen tágas csarno-kokban, hol délutánonként és este a főváros legki-válóbb sakkozói mérkőznek meg egymással és nagy.hirü idegen sakkozókkal is. Ha egymáshoz méltó s

ellenfelek között foly a küzdelem, elnémul mindenzaj, s a törzsvendégek csoportja kíváncsi és feszültfigyelmű félkört képez a játszók körül. Az ablakoknagy tükörüvegei mögött nem egyszer láthatni azutczáról két komoly arczu férfit, a mint elmerülvea játék kombináczióiba,időről-időre előbbre tolnakvagy hátrább vonnak egy alakot a sakk-asztalon.Ilyenkor mindig akad pár kíváncsi bámuló az utczajárdáján, legtöbbször iskolás gyermekek, kik nagyszemeket meresztenek a szótlan és komoly férfiakjátékára. Az arra siető felnőttek közül is csak ke-vesen tudják azonban, hogy ez a kávéház a pestisakkozók Mekkája, a hova hiven eljár zarándokolnia sakk minden buzgó tisztelője. Borostyám N.

601

Yezeklő dervisek.Az Európa és Ázsia között határvonalnak

odavetett Kaukázus mindig érdekes szerepet ját-szott a történelemben. S e környéken az ős idők<Sta folyton találunk népeket, kik minket kö-zelről érdekelnek, mint velünk rokon fajok. Mikora népek még azon hitben éltek, hogy azon kör-nyéken tul északra egy pár napi járó földre márnem lehet előre hatolni a szétszórt pelyhek miatt,már akkor is rokonaink laktak e vidéken, a har-czias, vitéz szittyák, kik folyvást rettegésben tar-tották szomszédaikat. S azon idő óta bármelykorszakban keressük is föl e vidéket, mindig ro-konainkra fogunk ta-lálni. Napjainkban aKaukázus környékénlakó tatár, mongol,kalmük, kirgiz és másnépek szintén roko-naink, s mint ilyenekmegérdemlik, hogy ve-lük egyszer-másszorfoglalkozzunk.

Ezen drága roko-naink sorsa nem vala-mi fényes,nem nagyonirigylendő, mert szá-zados függetlenségükmegtöretett és oroszjárom alatt nyögnek,a mi nekik, a szabad-sághoz szokott kalan-doroknak nem szíve-sen látott vendégük,s inkább tömegesenkivándorolnak, mint-sem hogy a szokatlanállapotokkal megba-rátkoznának. Legin-kább Törökországbamenekültek,moly őket,mint vallásrokonait szí-vesen fogadta. A tatá-roknak azonban csakegy kisebb része ván-dorolt ki hazájából,az t. i.: mely a törö-kökkel ugyanazon mo-hamedán felekezethoztartozik, a más részellenben megmaradtősfészkében, mivel val-lási függetlenségét po-litikai szabadságánáltöbbre becsülte. Ez afelekezet az úgyneve-zett síita felekezet, sa törököknek mint aszunnita felekezet hi-veinek ellensége. ígyosztja őket két táborbaa vallási őrjöngés és avakhit.

A két mohamme-dan felekezet egymás-sal folytonos ellensé-geskedésben él, s fele-kezeti különbség szü-lője mindazon bor-zasztó kegyetlenség-nek, mely az egyes or-szágok és népek közötturalkodik. Ez ellensé-ges indulatok az évnekegy bizonyos hónapjá-ban (Moharremben)ujabb tápanyagot nyer-nek és nem ritkán iszo-nyatos vérengzéseket .vonnak maguk után.A síita felekezet Moharrem 10-ik napján (Asura)Húszéin ésHaszan vértanuk halála napját üli, kikaz iszlám első századában a szunniták által ke-gyetlen módon kivégeztettek.

En két alkalommal voltam tanuja Konstan-tinápolyban azon ünnepélynek, melylyel az otttartózkodó persák az ő kedves vértanúiknak em-lékét megülték. A vallási őrjöngés netovábbjátszemléltem ama vakbuzgó hívőkben, kik annyiramentek vakságukban, hogy karddal vagdostákarezukat és testüknek egyéb részeit, oly nagymér-tékben, hogy a vér patakokban szakadt le róluk,és pirosra festé fehér ruhájokat. Do mi lehet ezazon szertartáshoz képest, mit e felekezet otthon

.mivel, saját fészkében, hol a fanatismu.s sokkal

erősebb kinyomatu és jellegű. Az utazók hallat-lan dolgokat mesélnek a síiták ezen ünnepéről, holvallási őrjöngés és vérlázitó kegyetlenség karöltvejárnak és megalázzák az isten képére teremtettembert. Az e napokban előadott szinielőadásokona szereplő személyek közül azok, kiknek meg kellhalniok a darabban, rendesen csakugyan halvamaradnak a színpadon. A vezeklők egész seregecsoportosul, s mindenki versenyezve igyekszik azönkinzásban tul tenni a másikon.

Félig meztelen testüket élesre fent kardokkal,késekkel, harapó vasakkal és lakatokkal aggatjáktele, melyek minden mozdulatra nagy kínokatokoznak a vezoklőnek. E fajtájú vezeklők nincse-

Vezeklö tatár dervisek.

nek ugyan nagy számmal, de egy-egy városbanmégis akad 5—6 egyén, kik a menet végén ren-desen aléltan és halva rogynak szülőik vagyismerőseik karjaiba. Vannak ezeken kivül olyanokis, kik kevésbbé drámai szerepet vállalnak ma-gukra; ezek gyászba vannak öltözve. Felső kabát-juk rövid, és rendesen viola szinü, mellükönkigombolva, és hévvel verik mellüket, kiáltva:„Mahrum Huszeinem, mezlumHüszanem!" (^Sze-gény Huszeinem , szerencsétlen Haszanom!")Némelyek mindazáltal nem elégednek meg azzal,hogy öklükkel verik mellüket, hanem téglákatragadnak kezükbe, s azzal ütik, csapkodják magu-kat, ugy hogy mellük pár perez alatt sötét kékszint ölt. A nép nagy tömegben tolul körülöttük és

kiáltja: „íme a mi jámboraink, ájtatosságunktámaszai!" Feltűnt a tömegben egy dervis hosszúfehér talárban, fején hegyes sipkát hordva, melyreszent szavak voltak irva; ez nyakában egy lán-ezot hordott, melyen egy iszonyatos kő darabfüggött, ugy hogy súlya alatt alig birt czammogni.Az asszonyok és az ünnepi menet kisérői hozzátódultak, hogy láthassák bár csak egy szempil-lantással a boldog martirt.

Mig a siiták ezen ünnepe tart, nem tanácsos,hogy szunnita kerüljön közéjök, mert az biztoslehet róla, hogy vallási dühöknek esik áldozatul.E vallási fanatismussal találkozunk nemcsak per-sáknál, hanem tatár rokonainknál is, kik e feleke-

zeten vannak, s né-mely utasok állításaszerint még a persá-kon is túltesznek buz-galmukban.

Erb'di Béla.

Tűz és eső.Mikor a chicagói

nagy égésről az elsőtávirati tudósításokatolvastam, irja egy an-gol természetbúvár,azonnal meg voltamgyőződve, hogy e bor-zasztó tűzvészt csakisa természet közbelé-pése olthatja el azáltal,hogy erős záporokatfog a felhőkből a sze-rencsétlen városra zu-ditani. Kétszeresen ör-vendettem tehát, a mi-dőn láttam, hogy jós-latomnak már a kö-vetkező nap reggelilapjai tökéletes igazatadtak, mert az előbbiestéről keltezett uj-yorki táviratok igyszóltak: „Éjféltájbankelt chicagói tudósí-tások szerint a tűzmég folytonosan dü-höng. A szél heves ésváltozó s a lángokat

minden iránybanéleszti és terjeszti. Aváros kétharmada el-hamvadt. 100,000-néltöbb lakos maradt védőfedél s eledel nélkül.Az égés kora reggeligszakadatlanul rombolt,a mikor aztán igenheves zápor kereko-dett és a lángokat el-oltá."

Az angol tudós idő-jóslata tehát szórólszóra beteljesült. Ol-vasóink némelyike ta-lán csodálkozni fog,midőn hallja, hogymég a mai felvilágo-sodott században isakadnak emberek smég pedig okos embe-rek, a kik jövendölés-sel foglalkoznak, ho-lott napjainkban mára boldog emlékezetűlőcsei kalendáriom semigen számithatna sokhivőre. Nem akarunk

síkra szállni az időjóslatok csalhatatlansága mel-lett, de ha már jósolni nem tudhatunk, legalábbtalálgatni, számitgatni e téren mindenesetre sza-bad, sőt lehetséges is. Mert a természetben min-dennek meg van a maga okafoka. Figyeljük meg

! csak pontosan ez okokat és azoknak okozatait,következményeit és eredményeit, 8 azonnal átis látni fogjuk, hogy az időjóslás nem csupán a ka-lendáriomcsinálók privilégiuma s nem is valamiboszorkányos ördögi mesterség.

' Hogy miért követé a chicagói roppant égést1 oly nagy eső, mely a vészt csakhamar elfojtá,

könnyű kitalálni annak, a ki a természet hatalmastüneményeit élénk figyelemmel kiséri és folyton

| tanulmányozta. Mindnyájan tudjuk, hogy a földet

I

3 körülvevő légkör bizonyos mennyiségű nedvessé-get, azaz: vizgőzt tartalmaz, melyeta világtenge-rek folytonos kigó'zölgése állít elő. E vízgőz vagyláthatatlanul föloldott alakban tölti meg a légfelsőbb rétegeit, vagy pedig láthatólag felhőkkétömörül össze, mikor aztán hidegebb légmérsék-let alkalmával mint jégeső vagy hó, melegebbidőben pedig mint eső hull alá a földre. Mikoregy j° n ag>' terjedelmű légoszlop (akkora, például,mint a milyen egy nagy város körfogatának meg-felel) bármely oknál fogva melegebbé válik az aztkörnyező légkörnél, saját fajsulyának apadásafolytán elkezd az űrben fölfelé emelkedni. Erre ahidegebb lég a szélrózsa minden irányából odaözönlik, hogy az igy támadt ürességet betöltse,mikor aztán az alant levő melegséggel érintke-zésbe jővén, a bonne föloldva rejtőzött vizgőzesővé tömörül. így tehát mind a szoleket, a me-lyek oly dühösen süvöltöttek minden irányban aszerencsétlen Chicago fölött, mind pedig a zápo-rokat, melyek oly bőségesen hulltak rá, egyaránta borzasztó égés okozá. Történetírók és termé-szettudósok gyakran följegyezték már, hogy atengeren vagy szárazföldön vivott nagyobbszerücsatákat rendesen roppant záporok szakítottákfélbe, vagy legalább is követték haladéktalanul.Nem ugy volt ez hajdan, mikor a bajnokok sze-mélyesen karddal és lándzsával vivtak egymásellen, és a hadsergek nyilakat lövöldöztek egy-másra; de a hol és a mikor nagymennyiségű lőporlobban el, akár a tengeren, akár a szárazföldön, ésa harczolók által elfoglalt, néha terjedelmes térfölött a lég fölmelegszik, az eső az ok és okozatbizonyosságával fog előállani. *)

Hasonlóképen és hasonló oknál fogva olynagy, népes és gyáriparüző városokban, mintLondon, Manchester, Glasgow stb., az eső sokkalgyakoribb és bőségesebb, mint a körültök 20—3ümérföldnyire fekvő helységekben. Az ezrekre,néha tízezrekre menő lakházak számtalan kémé-nyei, aztán meg a gyáraknak még nagyobb ésmagasabb füstcsatornái nemcsak füstöt lehollnekszét a légkörbe, hanem hőséget is, és igy esőthoznak létre, a mitől a gyérebben lakott falvakés városok, melyek e túlságosan tevékeny hőfejtőhatáskörén kivül ősnek, aránylag véve menttekmaradnak A íryapotmalmok, vasöntödék, gáz- ésegyéb gyárak toronymagasságu kéményei, me-lyekben főleg az angol és amerikai nagyobb vá-rosok annyira bővölködnek, ugyanazt a szerepetjátszódják, csakhogy kisebb mérvben, a természetijazdászatánál, a melyet a hegyek nagyban játsza-nak. A hegységek magas csúcsai szüntelenül vil-lanyt fogadnak be és lövellnek szét, a villanyos-ság pedig esővé tömöríti a felhőkben lappangónedves gőzöket.

Nem egyszer hallottuk, sőt hallhatjuk mos-tanában is azt a kicsinylő, de annál merészebbállítást, hogy a régiek vagy egyátalában 3ehogy-sem, vagy csak tökéletlenül ismerték a légkörmivoltát és természetét, s hogy Descartes volt azelső természetbölcséaz, a ki e homályos tárgyatigazán megvilágitá. Az ujabb kor tudósai, nohavalóban jóval fölülmúlták a régieket a termé-szet tanulmányozásában, hajlandók túlbecsülnisaját érdemeiket és becsmérelni a világ régibbtermészetbúvárainak • vívmányait. A különbség arégi és ujabb ismeretkör között korántsem olynagy, miként azt mi tulhiu önhittségünkben kép-zeljük. Azonban egy lényeges különbség a kettőközött mégis csakugyan van. Napjainkban a tu-dományokat bátran és szabadon közölhetjük anéppel, az összes emberiséggel, mig a hajdan kor-ban minden ismeret féltékenyen csakis a papságkörébo vala szorítva, mondhatni száműzve. As-svria, Egyptoms más oly nemzetek papjai, melyekÁbrahám születése előtt nagyok valáuak és ma-gasabb műveltséggel dicsekedhettek, korántsomvoltak oly tudatlanok, mint a milyeneknek miképzeljük. Lehettek csalók, de ostobák, tudatla-nok nem voltak, s tudományos ismereteiket arrahasználták, hogy a népet megcsalják és alávetett-ségben, lelki sötétségben tarthassák. Látszólagoscsodatetteiket mind a tudomány segítségévelhajtották végre, s a világiakat szigorúan kizártáktudományos titkaik szent csarnokából, habáráévilágiak hódítók és királyok lettek légyen is. Ésitt eszembe jut Nimródnak, a hatalmas vadásznakés Bábel királyának régi története, a ki egykorShinar (Babylonia) sik téréin azt a hires tornyotépitetto.

E régi ezent rege igaz vagy nem igaz voltátma már a theologusok sem vitatják többé; de mi-

*) Lásd lapunk múlt évi folyamában (88. sz.) „Háborúés időjárás"" czimu közleményünket.

602

ként minden regének, ugy ennek is bizonyára leszvalami értelme és valódi alapja, csakhogy azt még

, nem tudtuk fölfedezni. A tudós Eichhorn vélemé-nye szerint e történet, hitrege alakban, azt a va-lószinü tényt akarja kifejezni, hogy az egész em-

! beriség eredetileg egy család vagy nemzet volt;I hogy egy várost és tornyot kezdettek épiteni; hogyj a munka folyamában összevesztek, és hogy végrei különváltak, s e különválás következtében álltak| elő idők multával a föld valamonnyi nemzetiségei| és nyelvei. Hanem természetesen a rege más ma-I gyarázata sincs ezáltal kizárva, mely szintén lehetj helyes is, helytelen is, de mindenesetre érdemes a

megvitatásra, mihelyst elismerjük, hogy azt a hi-teles történelem adatai közzé semmi áron semakarjuk sorozni, mert ezt józan észazel nem is te-hetnők.

Az égalj természete Shinarban olyanszerü, ahőség oly nagy és a szárazság oly túlságos, hogytalaja egészen terméketlen volna, ha mesterségesutón vizet nem vezetnének rá. Legalább Herodotigy beszélte a világnak a maga idejében. Mármost e körülményt figyelembe véve, valamint azegész történetnek ama kétségtelenül hitregei jel-legét is, mely szerint a mindenható ugy van feltün-tetve, mint a ki megijedt, hogy az emberek iga-zán égbonyuló tornyot találnak építeni, ha csakrendkívüli eszközökkel m :g nem hiúsítja merésztervöket: nem kérdezhetjük-e méltó okkal, hogyvaijon az a Nimród nem volt-e épen ugy bölcs éstudós, mint hatalmas király és hires vadász? Nemaz volt-e szándokában, hogy egy hatalmas tornyotépítsen — ha nem épen égbe nyulói is, de mindenesetre olyat, hogy a felhőkig érjen ? S vájjon kö-rülbelől nem az volt-e szándéka, hogy a toronynugas tetején iszonyú nagy tüzeket éleszszens tartson fenn éjjel nappal, az év bizonyos szaká-ban? Eá ha terve sikerül vala, vájjon a nagy tüz,a magas torony tetején, nem csalt volna-e termé-keny esőt .Shinar kopár térségeire? S hu Nimródcsakugyan olyan okos és törvénytudó ember volt,vajion a pi pság nem ijedhetett-e meg, hogy ő isbele meri ártani magát a tudományos dolgokba,holott a régi kor papjai szentül meg voltak győ-ződve, hogy a tudomány kizárólag csak az ő kivált-ságuk? S ha már féltékenyek voltak s boszan-kodtak szentségtörő magaviselete miatt, nem igye-keztek-e felbőszitni a nép haragját ellene, szélié-ben hosszában kimagyarázva eíőtcök szándékánakborzasztó istentelenségét? S ha végre csakugyansikerült a papoknak izgalmat és lázadást szítani adolgozó nép között, s ezek a munkát abban hagy-ták, nem volt-e elég alkalmas e körülmény arra,hogy az egész dolgot ugy tüntethessék föl, minta nyelvek összezavarodását? Ama sötét időkben apapság ellen elkövetett sértést isten megbántásá-nak tekintették, miként az nemcsak Nimródnakemu nagyon is kétséges történetéből kivehető, delátható a Prometheus hasonirányu történetébőlis, a ki tüzot lopván az égből, az istennek engesz-telhetetlen haragját vonta magára jótéteményeiért,melyekkel e lopása által az emberiséget boldogi-tani akarta.

A tűz alatt, melyet Prometheus, a göröghitregészet szerint, az Olympusról rabolt, s melymiatt az istenek haragját oly igen magára vonta,természetesen szintén egy oly emberiségboldogitótalálmányt kell értenünk, mely a nép hiedelmeszerint csakis természotfólötti erőktől, vagyis apapok tanitása szerint, a hatalmas istenektőlszárinazhatik. A papok tehát, régi tekintélyöketés igy gazdag jövedelmeiket koe/kára tenni nemakarván, a megbántott istenek nevében, kigyót-békát kiáltottuk a szegény Prometheusra, mint akinek találékony észjárása könnyen tönkre tehettevolna mindért szemfényvesztő hókusz-pókuszaikat.Ezért kellett Prometheusnak a Kaukázus bérczeina szivét marczantioló griff-madártól századokonát pokoli kinokat szenvedni.

A régiek a természet minden tüneményébenaz istenek akaratának nyilvaníliását vélték szem-lélhetni. Miként engedhették volna tehát m;;g apapok, hogy e nagy titokról valaki a leplet le-rántsa?

Most már e sötét idők lejártak; a tudomá-nyokat nyíltan senki se meri többé üldözni, vagyha merné, átalános nevetség-tárgyává lenne. Mamár szabadon vizsgálhatjuk az örök-ifju természetnagy tüneményeit, melyeknek pontos ismerésétőlaz időjárásnak majdnem biztos megjósolhatásáigcsak egy lépés a távolság. Nagyon természetestehát, hogy napjainkban, a természettudományokmai álláspontján aa, időjóslásnak sokkal többjogosultsága van, mint akár csak a közel múltbanis, a mikor az időjárást a naptárkészitők irány-talan képzelnie akarta előre meghatározni, csak

j ugy találomra. A légtüneménytan ugyan mégegészen uj tudomány, de máris szép eredményekrejutott; hátha még tovább fog fejlődni ?

Sámi Lajos.

A kávé és dohány történetéből.(Vége.)

A kávé és dohány hatásai az emberi testre sigy közvetve a szellemre igen jelentékenyek. Akávé sok szénsavat tartalmaz, s már ez által isjótékonyan hat és táplálja az emberi testet; demásrészt ,,a kávé — mint Moleschott mondja —nagy mértékben fölizgatja az agy és idegek tevé-kenységét," a bormik kábitó hatását elűzi, sőtaz ópium mérgezéseknél ellenszerül is sikeresenhasználják. Prosper Alpinus szerint Egyiptombana gyomor erősitésére, az emésztés előmozdítására,a máj- és epe-betegségek stb. ellen használták.De sokkal többre becsülendők és nagyobbak azonhatásai, minélfogva az embereket, kik azelőtt egy-mástól elkülönzötten, egyedül maguknak éltek,egymáshoz közelebb hozta. A kávé és dohány igensokat tettek a társasélet előmozdítására.

Alig vitetett be Konstantinápolyba a kávé,az addig elbutult nép azonnal uj életre ébredt,társaságok alakultak, hol közösen megvitatták ahon és uz egyesek jogait, tudós gyűlések tartat-tak, hol a tudomány és művészet hő pártolóiratalált. S néhány év múlva itt keletkezett az elsőkávéház 1554-ben, de a hatalmukat féltő dervisekaz „ismeretek iskoláit" bezáratták. Londonban azelső kávéház 1652-ben keletkezett, s most is fenn-áll ,,Virgia coffee-house" név alatt, de ez isnemsokára bezáratott a papok által. M ,rseillo-ben1671-ben, Parisban pedig 1672-ben keletkeztekaz első kávéházak; ez utóbbi helyen egy font kávé140 frankba, egy csésze pedig 2 sou és 5 denierbekerülj.

Bécsben az első kávéház Kulcziki György Fe-renezé volt s még mai nap is fennáll. Midőn 1683-ban a török Becset annyira szorongatta, hogy avárosban a drágaság a legnagyobb fokra hágott,és már kétségbe esve meg akará magát adni, Kul-cziki vállalkozott, hogy ő a török táboron keresz-tül segélyért megy; tervét végre is hajtá — előbbmár török fogságban lévén, tökéletesen birta anyelvet — s igy Bécs meg lőn mentve. A törökökroppant táborában több száz zsák kávét is talál-tak, melyről még nem tudták, hogy micsoda s mirevaló. Kulcziki megmagyarázván használatát, egy-szersmind engedélyt kért egy kávéház megnyitá-sára, mi mégis adatott neki; azonfelül mivel mástnem fogadott el, jutalmul a táborban talált kávétnyerte. — Ha forgatjuk a franczia forradalom törté-netének lapjait, látjuk, hogy mily jelentékenyszerepet játszottak a kávéház ;k ; itt terveztek éshatároztuk el mindent, mit a gyűléseken végrehaj-tottak ; itt készültek, — mert semmi sincs a vilá-gon, minek fény- és árnyoldalai ne volnának — alegaljasabb fondorlatok is, itt határoztak élet,jóllét, boldogság vagy halál fölött, de nemcsak ilytények, ily garázdálkodásoknak voltik a kávé-házak színhelyei, hanem nagyszerű, szívetrázóeseményeknek is.

Paris leghíresebb kávéháza a „Café de laRégence" a sakkjátszók főtanyája volt, mely meg-ujult és csinosított alakban folytatja életét. Ékávéházat 1718-ban alapították. Másfél századóta megfordult e kávéházban a világ sok hiresembere. Itt ült PhiliJor a nagy zeneköltő és asakkjátszók fejedelme abb in az időben; szemköztvele Jean Jacques Rousseau, ki rendesen elvesztettea játszmát és szörnyű haragos lőn e miatt. Itt le-hetett látni Voltaire-t, d'Alembert-t, Richelieuherczeget, a szász marsalt, Cliamfort-ot és a „Pálés Virgina" szerzőjét. E hires kávéházba járt elFranklin Bonjamin, a philadelphiai könyvnyom-dász, az északamerikai köztársaság első követe.Megfordult itt egyszerű polgáröltözetben inkog-nito Falkonstein álnév alatt II. József császár is.

De a rémuralom idejében alig jött ide va-laki, csak egy férfi járt el néha-néha egy partiésakkot játszani, e férfi Robespierre vala. Nohanem volt jó játszó, de vele szemben, félelemből,még a legjobb játszók is mindig vesztettek. Robes-pierre után ismét jött egy hires név a Régencekávéház vendégeinek sorában; Napóleon. Szerettea sakkjátékot, szent-ilonai hosszú rabságának éj- •jelein evvel foglalkozott, de nem volt jó játszó sazonfelül nagyon türelmetlen. Walker hires angolsakkozó ezt írja róla emlékirataiban:

„Ha ellenfele sokáig számitgatott, Napóleonösszeharapta ajkait, lábaival dombolt s ujjaivaldobolt a sakktáblán, ugy hogy a figurák tánczolni

kezdettek, s a játék meg lőn zavarva. Ha vesztett,akkor öklével olyakat ütött az asztalra, hogymindenki reszketett."

1848-ban Pesten az úgynevezett „forradalmicsarnok" és a „Zrínyi" kávéházak voltak a leg-inkább szereplők. — Nagy szerepet játszottak akávéházak és játszanak napjainkban is.

A mi volt kezdetben a kávé keleten, az volta dohány nyugaton: az emberiség szórakoztatója,jó és balsorsban leghűbb tanácsadója, a kétségbe-esett utolsó mentőszála, a boldogtalanok vigasza,a betegek balzsama. De mig a kávé az idegeketjobban fölingerii, álmukból fölriasztja, s mintegylázas állapotba helyezi és tettre erőszakolja; addiga dohány az önnyugalmat, a tárgynak és körül-ményeinek érett megfontolását, számbavevésétidézi elő. Valamint kávéházak, ugy dohányházakis voltak, az első Londonban keletkezett, s innenmentek át Németországba, hol politikailag is nagyízer-'pet játszottak. Ezek közül csak egyet: a „do-hány-kollegiumot" említjük. Ezt I. Frigyes Vil-mos alapította unalma elűzésére és szórakoztatásvégett. Boriinben naponként 5 óra tájban tartáüléseit a király vezetése alatt. Minden rend ésrang képviselve volt benne a legalsótól kezdve alegfényesebbig. Mindeniknek meg volt saját pipája,dohánya és helye. Bes'élgettek, vitatkoztak alegközönségesebb dolgokról és a legbonyolultabbpolitikai cselszövényekről. Néha-néha elmés ötle-tekkel és egymás faggatásával fűszerezték az egé-szet, melyekben maga a király is m ijd cselekvő,majd szenvedő szerepet játszott, mivel a kölcsönttöbbnyire kétszeresen visszakapta az egyenes ésegyszerű jellemü iparosoktól és kézművesektől.Azonban a tnilv rendkiviili és csodás módon ke-letkezett s állott fenn, ''p oly kicsinység miattoszlott szét. Midőn a király fiai szokás szerintatyjokért eljöttek, hogy őt haza kisérjék, egyszeraz egész társaság felállt, ezért az összejövetelt el-tiltá a király és a társaságot föloszlatta, mivel csakaz ő megjelenésénél volt szabad felállniok.

Lisszabonban a XVII-dik század vége felédohány-bálleteket is tartottak. A jelenet Tabagoszigetet ábrázolta, melytől a dohány nevét nyerte.Miután a benlakók m 'génekelték a népek szeren-cséjét, kiket a? istenek ily drága növénynyel ál-dottak tne/, négy áldozattevő pap lépett elő, kikburnótot szórtak arany edényekből a vilásjmind anégy tája felé, hogy a szeleket lecsendesitsék. Errealszigetbeliek hosszú pipákkal járták körül lassú ün-nepélyes léptekkel az oltárt, miközben bálványaikképébe dohányfüstöt fújtak. Majd mindazon mun-kákat jileniték, mik a dohány elkészítéséhez szük-ségesek, néhányan leszedték a leveleket, másokösszemetélté'.-, moz^irokban megtörték stb. — ésmindezt tánczolva. Ezután a fölhasználók jöttek,először a burnótozók, kik versenyt tüsszögtek és,egymást komikus taglejtések közt, kínál? ittákburnót szelonczéikből. Ezeket fölváltották a do-hányzók minden nemzetből összeállítva, kik egykorcsmában gyülekeztek össze; a benlakók do-hányt osztottak ki törökök, spanyolok, mórok,portugallok, németek, francziák, lengyelek, ma-gyarok, stb. közt, és mindenik saját honi szokásaszerint pipázott — folyton tánczolva és ugrálva.Vájjon nők részt vettek-e ezekben az előadások-ban, nem bizonyos, de a dohányzók valóban do-hányoztak, s igy az illat a színkörben nem lehetetta legjobb.

A dohányzás nagy mértékben emeli az emberlelki erejét, s a veszély perczeiben önnyugalmatszerez. De mint minden, u^y a dohány és kávé is,ha a kellő határon túl élvezzük, nemcsak hogyjótékonyan nem, hanem károsan hat a testre s ezáltal a leiekre is. A kávét, mivel a szellemet föl-eleveniti,Francziaországban boisson íntellectuelle-nek, azaz: a szellem italának.nevezik, ezt elleneipoison intellectuelle, azaz: a szellem mérgére sze-retnék változtatni. A dohánynak is, számos elle-nein kívül, számos barátjai vannak, kik közül nemegy kiáltott igy fel: Oh isteni növény, mely azostobát találékonynyá teszed és a képzelemnekszárnyat adsz, az untató kelleme3 társalgóvá leszáltalad és a legvisszataszitóbb izetlenséget gyö-nyorteljes szinnel vesződ körül! Kvassmj Jenő.

603

annál mostohább); a báró nemes ik finom ízlésűzeneműértő, hanem maga is próbálkozott már e Itéren s talán nemsoká nagyobb dalmüvet lesz al-kalmunk a szerző intendánstól hallani. Köztünkvan Liszt, a zongora-király, ki hosszas idői! átvolt másé: most visszajött hazájába, államunktóltisztelet-dijat huz, s ha igaz, szándoka állandólagitt maradni. A nagy maestro neve rendszert jelölmeg a zene-irodalomban ; e névhez a múltban olyfény fűződik , mely késő viszsugáraiva.1 is képeskörnyékét megvilágítani; szerencse volt Lisztetmegtartanunk, ez gr. Andrássynak nem legutolsóérdeme; Liszt ma a mienk, közöttünk munkál és

Nemzeti színház.(Okt. 18-án először: „Az árny.11 Vig opera 3 felv. Zenéjét

irta Flotow.)

Tagadhatlan, hogy fővárosunk zenei életelegújabban jelentékeny lendületet vett. Több ösz-sztíható ok eredménye ez. B. Orczy intendánsnakkedvencz gyermeke az opera (mondják, a dráma

hat. De még legújabban oly erőt nyert zenésze-tünk, melynek jelentőségét már most, ily rövididő alatt fényes eredmények tanúsítják. R'chterJánosban nemz. színházunk kitűnő karmesterretett szert, ki ifjú kora daczára már nevet vivott kiNémetországban; s hogy müncheni állását elhagyá, 'mestere Wagner Richárd iránti tulbuzgalmának Ikövetkezménye. Richter wagneriánus; kik az ő |vezénylete alatt és azelőtt* hallották Lohengrint, ;és Tannháusert — nem fognak e felett kétkedni. IDe, Richter más irányban is kitűnő zenész, és a :miben nálunk nagy hiány volt — alakit), szer- jvező tehetség. Nem volt-e szégyen egy ily nagy !városhoz, mely az intelligenczia és ízlés f<ny- jnyi elemét öszpontositja, Hogy az u. n. philhar-moniai hangversenyek, az orchestralis zenei elő-adások, éveken át tengődtek; működő és pártolótagok hiánya, vagy helyesebben: közönye miattnem tudtak zöld ágra vergődni. És ma mily fé-nyes eredmény e téren is, mily méltó egy miveltnemzet szellemi központjához. A Richter általeddig rendezett két philharmoniai hangversenylegkitűnőbben sikerült — a nagy redout-teremzsúfolva, a közönség érdekelve és lelkesedve, azenekar átszellemülve — az egész minden részé-ben kifogásolhatlan és oly eredményt mutat fel,melyre bármely nálunk nagyobb nemzet fővárosais büszke lehetne. Hallottuk Wagnert, Lisztet,Schumannt, Beethovent oly felfogással, praecisió-val előadva, melynél kitiinőbbet Lipcse, Münchenés Berlin nagy hangversenyeiben sem volt alkal-

, műnk hallani, mely méltán sorakozik e régi hir-I nevű zene-központok előadásához.

És ugyanakkor a zenei élet ily lendületévelegyidőben a nemzeti-színház is egy uj opera nemépen gyakran előforduló élvezetében részesité aközönséget. Múlt szombaton került először szinreFlotownak uj operája: „As árny." Flotownak ná-lunk eddig két dalmüve ismeretes: a csinos, dalla-mokban gazdag „Stradella" és a népszerü,talán túl-ságosan ismert „Martna," (a „Windsorivi* nfik",kiket egyik t. laptársunk a szerzőnek octroyált,történetesen Nicolait nevezvén Shakespeare utánmásodik atyjuknak.) Ily ajánlatok után, kíván-csiak voltunk a mesternek ez ujabb művét hallani,mely a párisi Opera-Comique-ban a múlt évnyarán (a háború előtt) sikert, Bécsben bukástaratott.

A darab moséje egyszerű. Egy franczia gróf,tiszt a XIII . Lajos hadsergében, ellenszegül elöl-járójának, midőn ez a protestánsokat kardra há-nyatni rendeli. Halálra Ítélik, a vezénylő tiszt agolyókat kiszedi a fegyverekből s a gróf elmene-kül. FabriQe képfaragó álnév alatt a savoyai ha-vasok egy kis falujában él, a bájos és hamis fiatalözvegy Abeille asszony (Pauliné) és barátja Mi-ronet orvos (Láng) társaságában. Háztartásáhoznősegélyt keres és talál Jeanetteben (Blaháné), egylegyilkolt protestáns család menekvő árvájában,ki egykor épen a gróf jószágán lakott szüleivel ésa grófba mortaliter szerelmes volt. A mint meg-látja a holtnak hitt gróf és uj ura közti meglepőhasonlóságot, előbb azt hiszi álmodik, majd meae-külni akar, s Fabrige-nak még alkalma is nyilik aleány életét ez alkalommal megmenteni s a meg-holt gróf iránti nagy szerelemének Abeille asszonyelőtti bevallását meglesni, — midőn hirét veszi,hogv menekülését megtudták, s helyotte vezénylőtiszt barátját fogjak kivégezni. Siet ennek meg-mentésére és fölveszi régi egyenruháját. A hold-világnál imádkozó Jeanette megpillantja, nyakábaborul, bár kisértetnek, szellemnek tekinti e tüne-ményt (innen a darab neve: „L'ombre", mely ittépen nem jelent, árnyat, sem Schattent — minthibásan forditák).

A grófot halálra itéli a haditörvényszék, deegy napra engedelmet ad falujába visszatérni;meghatva Jeanette hűsége, szerelme által — nőülveszi és mindenét reáhagyja — már visszasiet abiztos halálba, midőn kegyelem érkezik és Jeanet-tejét örökre bírhatja. Abeille asszony, ki Fabrigeiránt érdeklődik, és ezért szüntelen intrikál —nőül megy a doktorhoz, és igy a darab összes,

négy tagból álló személyzete végre két párráegyesül.

Sok különös van e darabban. Először a név-ben: vig opera, holott se vig, se opera — hanemromantikus operetté, és bizony Offenbnchnak egvnémely operettéje, hacsak szövege megengedné,több igényt tarthatna az opera névhez, mint ,,Azárny." A zene fülbemászó, helyenként csinos,vidám dallamokkal, máshelyt triviális, telveközhelyekkel. Az említett négy személyen kivülsenki se látható, se hallható. Chorus nincs egysem a darabban, hanem van egy pár sikerült né-gyes, sok duo és mindjárt-mindjárt egy-egy ária— ha egyébről nem telik, pl. a doktor lováról.

Az előadás kitűnő volt s ennek köszönheti adarab sikerét, mert bizony belértéke minél keve-sebb. De oly kedves két alak, mint Pauliné ésBlaháné a legdesperatmabb ügyet is megmen-tik. Ez utóbbi először lépett fel komolyabb énekszerepben az eddigi népdalok helyett s legjobbreményekre jogosít, — hangja ugyan még kissééles, kivált az együttesek magasabban fekvő ré-szeiben ; játéka a bánat és szenvedés kifejezésétjól eltalálta, mig az öröm, a boldogság festésére

| nem volt kielégítő; de azért Blahánéra a Womo-! lyabb dalmű terén is szép siker várhat. Éneke

nem modoros, és nem szenved nemz. színházunkénekesnőinek, kevés kivétellel, örökletes nyava-

I lyában: a hang rezegtetése általi (tremolo)hatás-! vadászatban. Pauliné, mint mindig, kedves, játéka! kitűnő volt. Mint mondják, az egész darabot,i melvlyel ugyan sokat nem nyertünk, e közkedves-! ségü művésznőnknek köszönhetjük, ki Parisban! hallotta és megszeretvén, ide is átültette. Pauli ésI Láng jól énekeltek, türhetőleg játszt »k, gyengénI szavaltak. — Az egész előadás kerek összevágóI volt, mi a sikert ez alkalommd és jövőre is bizto-i sitja: bár jobb szeretnők, ha oly darabokat tanul-I nának be színházunknál, melyek nem egyes sze-I repekben, hanem önmagukban birják értéküket.| A fáradság nem nagyobb, az eredmény biztosabbi és maradandóbb.i Több „árny"-at és árnyfélót nem kívánunk —i különben a nemz. szinház még konkurrencziátcsi-! nál a Varietéének, és egy szép napon megkérjük! Molnárt, keressen ki lomtárából a kerepesi uti' Thalia sámára pár — Offenbaehiádot. T. L.

Különös zenészek.A hangok országa végtelen: az emberi szóza-

tot, a légies zenét értjük. Az ember született ze-nész; utána következnek a madarak. Erősitik,hogy vannak zenész egerek is; ki nem hallott az„éneklő egerek"-ről? de a botjarak közt is vannakzenészek, kezdjük ezeken a különös zenészeken.

A bogárvilág egyik „veszedelmes" zenészévelismertet meg minket Sieindl. „Alig szakitá szét a.tavaszi nap a rideg tél gazda fehér abroszát, zöldszőnyeget teritvén a rétekre, uz egyelőre soványfüvezet közt élénk nyüzsgés támad. A sürgés-for-gás annál nagyobb lesz, minél tarkábbak, tömő-röbbek és illatosabbak a, mező virágai, miglen nö-vények és állatok vetélkedve bájolják el a szemetszinpompájukkal, sokaságukkal; mert a rét a bo-gárvilág étterme, küzdhomokja, s mint a hírnevesnagy fürdőkben, itt is minden hónak megvan sajátidénye: változnak a vendégek, a szokások és fog-lalkozások. Midőn a kasza rabolja el a rétek les*-pzebb diszét, akkor sem hiányzanak a vendégek ;a rét akar kárpótolni az erdők és bokrok némaságáért. A földész által Összerakott fíipyramisokonés közt, az ugrándozó gyerekeken kivül egész rajajelemk meg a könnyülábuzenészeknek, versenyezniugrásban és énekben. Zenéjök nem ér fel tollasművészeinkével, a minthogy zeneszereik sem olytökéletesek, minta madarakének-készülékei. Nemdalolnak torkukból, hanem rendesen vonós zenétjátszanak, s némelyek füleiket a zeneszerre lapít-ják; nem csoda tehát, ha a természet hangjait

, kedvellők számára nagyon szép dallamokat játsza-nak. Egyszer, midőn a rét hangversenyét meghall-gatandó, este egy erdei rét boglyájára heverésztem,nemsokára hárman jelentek meg e vidor ficzkókközül. Egy nagy fejű fekete legényke. kurta frakk-

i ban éneidé a diskant-ot, mintha valamelyik kolos-'• torban lett volna éneklő gyerek. Kisérte két hosz-! szulábu hegedűs, az egyik a prim-et játszta, a má-i sik sekundált, az első zöld, a második barnakabátkát hordott, de ez ugy el volt kopva, és any-nyíra pecsétes vala, hogy meglátszott rajta, milv

| sokat hányódott legény ő e világon.Örömest hall-i gattam volna még a kis zenészeket, de az est a| városba térésre intett, s midőn az erdő- és rétze-! neszek névsorát felütém, láttam, hogy nem csa-

§

i

lódtam, midőn a kopott kabátosnak rósz conduitettulajdoniték, neve : vándor-sáska. Hanem az egyikzenészért ne utáljuk meg a többit is."

Hallottunk egy potyháról, kit ura a „papa"szó kiejtésére tanitott meg. Ez a potyka természe-tesen — kacsa. De abban nem lőhet kétség, hogyha nincsenek is beszélő, de vannak éneklő ha-lak. A vizi világnak is megvannak az ő zenészei.Sajátságos jelenség, például Borneo-ban a „viz-zene", melyet a folyók torkolatainál hallani: a vízmélyéből hangzik fel a melódia, hol erősen, kitar-tóan, hol rövid szakadozottsággal. Ugy hangzik,mint Szirén-ének,mely alulról száll fel, majd erő-teljes kerekdedséggel, majd szolid olvadékonyság-gal. A benszülöttek e jelenséget az édes víznek asóssal való összevegyülésből származtatják; mertminél mélyebben hatott be a folyó, annál mesz-szebbre hallszik a viz-zene is. De európai kutatókazt erősitik, hogy a viz zenészei halak. Legtöbb-nyíre apály és dagálykor hallani e zenét. Legjob-ban ugy, ha fejünket félig a vizbe mártjuk.

Mutter János nyolcz hangadó hal-családotnevez meg. Például, ha gymesdot fogunk meg, fel-szijja magát, szálkái védelemre kelnek, s ha érint-jük, morgó hangot ad. A Közép-tenger egyik fajtarepülő hala — mint a reá figyelő Müller állitja —a viz alatt morgó hangot adott, a kopottyu-födélszétnyílásával. „Ombriná"-ja oly hangosan mo-rog, hogy még akkor is hallani, midőn már 20t< ngeri fonalnyira haladt le a viz mélyébe.- A po-goniak különböző fajai órákig kisérgetik a hajó-kat az atlanti világtengeren s erős hangokat ad-nak, egyik mintha harangozna, másik vákog minta béka, a harmadik tompán zörgeti a dobot.

Ide tartoznak a franczia De Thoron tapaszta-latai. Midőn ő a Pailon öbölben(Ecuador köztársaság, Esmerahltartományának északi részében)alkonyatkor a part hosszábnn hajó-zott csolnakával, mély, kitartó ha1 -gokut hallott maga körül. Előbbsizt hitte, hogy valami nagy d;-.-rázsfaj dongása az; de miután ily* rnem láthatott, megkérdé az evezőt,miféle hangok azok? A halász aztmonda, hogy haltól jő e hang.melyet ép ezért ,,musicus"-nnk,vagy .,Syrené"-nek neveznek To-vább esolnakázva sok efféle han- ,got hallott Thoron, melyek együtt-véve egy orgona hangjait utánoz-ták. A halakat ez éneklésben kevésse zavarja az emberek közel-léte, több óráig daliának, szaka-datlanul, a nélkül, hogy a viz fel-szinére emelkednének. A hangadóhal hossza mintegy 10 hüvelyk;fehér, kék pettyes háttal. E hal-éneket leginkább naplemenetkorhallani. E—a.

604

pez, mit senki meg nem fejthet; csodálatos, deigaz az, hogy Törökországban soha sem látnidöglött kutyát, halála előtt eltűnik, de hová, aztnem tudja senkisem; a tatár kutyát, ha elpusztul,gazdája megsajnálja és eltemeti. Ennyire elütőegymástól a török és tatár kutya. E. B.

Egyveleg.** {„Egy fénykép-album.'1) E czim alatt szel-

lemdús olmef'uttatást olvasott föl Legouvé a fran-czia akadémia legutóbbi nagygyűlésén. Többek kö-zött ezeket mondja: ,,A fénykép arezunkat ésegyszersmind vágyakodásainkat tükrözi vissza,miért is helyes, ha magunkat időről időro lefény-képeztetjük. Egy jó fénykép annyit ér, mint alelkiismeret, vizsgálat alá vevése; sok oly titkottár szemeink elé, melyeket önmagunknak semmertünk bevallani. Hány őszinte ötven éves em-ber nem szólott igy magában fényképe előtt:„Nagy ég! mennyire megöregedtem, hát e ránezosarczu, bágyadt vonásu uri embernek kefélgotemén szakálát naponként? Lehotetlen!" — Monda-nunk sem szükséges, hogy a közönség több izbenlelkes tapsban tört ki a felolvasás alatt.

** {Hugó Viktor a nők jogai érdekében.) Azősz költő a következő levelet intézte az „Avenirdes Femmes" czimű lap szerkesztőjéhez: „Uram!Igaza volt önnek, a midőn kijelentette, hogy szá-mol reám a nők jövőjének támogatása körül meg-kezdett fáradozásaiban. Már 1849-ben megnevot-tettem a nemzetgyűlés reakeziónárius többségét,a midőn kimondottam, hogy a férfiak jogának ter-mészetes korollariuma a nők és gyermekek joga.

605

A tatár kutya.Milyen nagy a különbség egy török és egy

tatár kutya között! A török kutya a megtestesültjámborság és szelidség; a tatár kutya valódi czer-borus: a török kutya ogész nap elhever a czipru-sok és platánok árnyékában harminczad-negyve-ní d magával; a tatár kutya egész nap és egészéjjel lesben áll, a legkisebb zajra ott terem, nya- jkába ugrik embernek, állatnak, és nem nyugszik,mig áldozatját össze nem marczangolja; a törökkutyát kényed-kedved szerint ütheted, legfeljebbmorog és tovább snndalog, hogy ütlegeidet elke-rülhesse ; a tatár kutyát ki merné bántani? jajannak, ki ütleggel merné fogadni, az bizonyosanmeg emlegetne, hogy kutyával volt dolga: a törökkutya tehetetlen, önmagáról nem tud gondoskodni,s azért kegyadományra szorult, az ájtatos alapít-ványok emberei táplálják e lomha állatokat azalapítványból vett kenyérrel és belekkel; a tatái-kutyának nincs gondnokra szüksége, megszerzimagának azt, rniro foga fáj és mindig igen jóltáplálkozik; a török kutya gazdátlanul bolyong,senki sem meri házába fogadni, hanem egy bizo-nyos városnegyedben szokott tartózkodni; a tatárkutyát a háziak szeretik, mert a háznak őre ésvédője; a török kutya az idegen városnegyedkutyáival össze nem tér, ha valamelyik idegenülközéjük téved, azt vagy elűzik, vagy agyonmarczangolják, mert félnek, hogy többen fognakosztozkodni a kogyadományban; a tatár kutya aző pajtásaival jó lábon áll, őt nem bántja a koncz-irigyeég, mert mindenik megszerzi a magáét; atörök kutyáknak halála megfejthetlen talányt ké- j

Tatár kutya.

j 1853-ban Jerseyben, száműzetésem alatt, ugyan-ezen nyilatkozatot tettem egy Julién Lujza novünő sírja fölött, kit politikai véleményei miatt szám-űztek hónából; ekkor azonban már senki sem ne-vetett, de kiáltozott; a női jogok mellett folytat-tam erőködéseimet a ,,Xyomorultak"-ban is, majdmegújítottam azokat a lausannei kongresszuson sismételtem közelebb a ,,Rappel"-ben is. A társa-dalmi állandóság főfeltétele az egyensúly a nőkés férfiak jogai között. Ez ; egyensúlynak előbb-utóbb be kell következni. Én azokkal tartok, kik— mint ön — haladást és csak haladást óhajta-nak. — Hugó Viktor."

** (Paris mint tengeri kikötő.) Paris tengerikikötőül teljesen alkalmas! Ez örömkiáltást ol-vassuk a franczia lapokban, melyek elbeszélik,hogy a hároin árboezos és 300 tonnás „Paris-Port-de-Mer" nevű tengeri hajó, mely 1868. decz. 24-énBordoauxból Japánba és Chinába indult s Onnanegy második utat tett Rio-Janeiróba — m. hó 3-ánHavreból a Szajna folyón kezdett Paris felé úszniegy gőz vontató segélyével s okt. 31-kén a párisiszent Miklós kikötőbe szerencsésen megérkezett.

*• (Érdekes statisztika.) Paris város 7,000,000hektáré területen fekszik, van 2,000,000 lakosa50,000 házzal. London 31.000,000 hektárét foglalel, tehát négyszer nagyobb területtel mint Paris.3.000,000 lakossal, 360,000 házzal. Tehát mígegy párisi házra 40 lakó esik, addig egy londonicsupán 8-at számit.

** (Elmés felelet.) „Dumas ur, — kérdé egynemességére büszke idegen — ön quadron, nemde?"(így nevezik azt, ki fehér anyától s mulat atyátólszármazott.) — „Igen, atyám mulat volt." —„Mulat? és nagyatyja?" — ,,Néger volt, uram,

természetes, hogy néger volt." — „És szépapja,ha szabad kérdenem?" — „Majom volt, uram!mert látja, az én nemzetségem azon kezdődött,min az öné végződik."

** (Kétszáz éves ember.) 1724. jan. 5-kén haltmeg Temesvárott bizonyos Csertán Péter nevűember, ki 158 évet élt, 1539-ben Temesvárottszületett szegény szülőktől. Késő vénségében ismeglehetős erőnek örvendett, s noha kissé meg-hajlott, mégis nagyobb volt fiánál, ki száz évet

III. Károly uralkodásának. Halála előtt kevésselgróf Vallis Pál tábornagy lefestette őt, s arcz-képe az érintett gróf utódainál talán még ma ismegvan.

** (Román lapok.) A román időszaki sajtótörténetéhez a „Bihar" következő adatokat közli:Román nyelven időszaki lapot szerkeszteni Raco-cea kezdett; lapja azonban a mutatványszámnálmaradt, mert megbukott. E sors érte az 1822-benBán Carcalechi Zacharia által meginditott l.ipotis. 1828-ban Szászországban Rosetti C. adott kiegy „Famla Lipseai" czimü politikai lapot, melyazonban hasonlólag csak egy pár számra terjedt;ez is előfizetők hiánya miatt megbukott. 1829-benlátott napvilágot az Eliadu által szerkesztett„Curierului Romanesku", mely igen nagy elter-jedtségnek örvendett. Ugyanez évben jelent megJassyban Asachi szerkesztése mellett ,,AlbinaRomanesca", 1859-ig tartotta fen magát. A „Ga-zotta Transilvaniei" Baritz György által 1853- banalapittatott, ez a legrégibb román lap Magyarhon-ban s jelenleg is fennáll.

** (Orosz lapstatisztika.) Sz.-Pétervárott 1869-ben 90 időszakiorosz lap jelent meg. Ezek közülnaponként megjelent 15, hetenkéntmegjelenő lap s füzet 21; havi sfélhavi folyóirat 47. Német nyel-

-~ r — ven megjelent egy napi, két heti-lap s 2 havi folyóirat. Franczianyelven 2 napilap jelent meg. A

^ napilapokból a postán 80,327, a he-tilapokból 40,116 s a folyóiratok-ból 60,743 példány küldetett el.

** (Chinai hadügy.) A ehin-aicsászár Krupp-féle ágyukat ren-delt meg közelebb, melyeknek ke-zelésére most német altisztek taní-tanak be Shangaiban egy szakasztüzérséget. A vezényszót e sza-kasznak németül kell tanulnia,

- i mig ugyanott van egy másik sza-„•. _ " kasz, a melyet franczia tisztek

_r gyakorolnak be franczia veszény-szó mellett, valamint egy harmadikis, melyet angol tisztek angolulvezényelnek. E mellett a seregzöme régi chinai nyelven és szo-

kás szerint gyakoroltatik be. Ha aztán háborútalál kitörni, o katonai bábel vezényletére egyMoltke csakugyan nem lesz elég.

** (Czélszerü eszköz.) Bokrosodé, ogyátalábanvad lovak rögtöni fékezésére egy amerikai igenkitűnő eszközt fedezett fel, moly abban áll, hogya gyeplő hosszában egy szij alkalmaztatik, mely aszemfedőt rögtön a ló szemére boritja s a szemettökéletesen befogja. Veszedelem idején a készletsegítségével a nekivadult lovat rögtön megállít-hatni.

** (Emberére talált.) Egy hires boxirozó an-gol lord verekedő kedvében lévén, épen moglátottegy izmos szántó vető embert s fölszólítja, nemlenne-e kedve birkózni? A munkás végignézi, szótsem szól, csak karját tárja ki. A két viador össze-ölelkezik, s a lord csak azon veszi magát észre,hogy a másik pillanatban átrepült a kerítésen.Ellenfelével meg lehetett elégedve. Oldalait simo-gatva összeszedte magát. „Derék! — szólt akerítésen át — Ön pompás ember. Ezentúl jó ba-rátok leszünk. Többször is megpróbáljuk ozt.Azonban ha már engem átdobott, dobja át lova-mat is a kerítésen."

** (Nagy templomok.) A római Szent-Pétertemplomba befér 54,000 ember, a milánói szé-kesegyházba 37,000, a bolognaiba 24,000, a fló-renczibe 24,000, a római Szent-János templomba22,000, a párisi Notre-Dameba 21,000, a pisaiszékesegyházba 13,000 a bécsi Szent-István tem-plomba 12,400 a Szent-Markus templomba Ve-lenczében 7000.

Melléklet a Vasárnapi Sjság 48-ik számához 1871. nov. 26.

Irodalom és művészet.** („Kiáltó szó a kormányhoz és a népnevelők-

höz az elnémetesedés tárgyában.") Ez czime TáncsicsMihály egy közelebb kiadott röpiratának. Sok he-lyes és igaz van e könyvben, miket Táncsics népsze-rűén és világosan mond el. A kormányt fölhívja,hogy mindazon tanítókat, kik a főváros és más köz-ségekbeli németajkú gyermekek magyarosításábanfáradoznak, külön jutalmakban részesítse. Föl-említi, hogy a közelebbi iskolai év végén 31 tan-intézet vizsgáján volt jelen s alkalma nyilt tapasz-talni, hogy a német gyermekek mily haladásttesznek csak egy év alatt is a magyar nyelvbon.A magyar elemnek a kisdedóvók és néptanítókegész uj nemzedéket teremthetnek. Inti őket, hogytanítványaikhoz csakis magyarul szóljanak, s pél-dául hozza föl Kohányi terézvárosi kisdedóvodá-ját és Kossovitsét a Ferenczvárosban, hol a gyer-mekekkel mindig csak magyarul beszélnek s vanis látatja. Az érdekes kis füzet Aigner Lajos bi-zománya utján kapható, s ára 30 kr.

** (A magyarországi protestáns-egylet pályázat-hirdetése.) Fördős Lajos mint elnök és Kovács Al-bert mint titkár a közelebb megalakult prot.egylet részéről következő pályázatokat tűzik ki:1) Kívántatik: „A magyar protestáns egyház tör-ténetének a szatmári békétől a türelmi rendelet ki-adásáig terjedő szakasza megírása." 600 frt pálya-díj. 2) „Adassék elő, hogy népünk vallás-erkölcsis társadalmi életében az 1848-ik év óta egyfelőlmitő javulás történt, másfelől micsoda különösebbkórjelek mutatkoznak, ugy a javulásnak, mint ahanyatlásnak okai miben gyökereznek, és a lelki-pásztori munkásság köre mily irányban volna ki-terjesztendő, hogy a tapasztalt nemesebb irány né-pünknél lehetőleg elősegittessék, a mutatkozó kór-jelek pedig lehetőleg orvosoltassanak." Terjedelmekörülbelől 10 ív, határideje 1872. október 1-je,jutalma 300 forint. A pályamüvek a pályázatokismeretes szabályai szerint idegen kézzel leírva,bekötvo és jeligés leyéllel ellátva, Pestre az egy-leti titkárhoz küldendők.

** („Keresztyén család") czim alatt a protes-táns egylet újévkor néplapot fog kiadni, melyetFarkas József és Kovács Albert tanárok szer-kesztenek.

** (Laptervek.) „Közép-párt" czim alatt gr.Bethlen Olivér, a „Honvéd" volt szerkesztője, új-évkor politikai napilapot akar inditni, melynekprogrammja már szétküldetett. A programm a lapczéljául nem kevesebbet tüz ki, mint egy uj párt-alakulás előmozdítását. Előfizetési ára évnegyedre3 frt. — Bulyovszky Gyula és Milassin Vilmos,„Roggeli lapok" czimmel „független politikai"lapot szándékoznak kiadni, ha ezer előfizető ujévig jelentkezik; ára egy évre 18 frt., óvnogyedeselőfizető nem fogadtatik ol.

** („Gazdasági zsebnaptár") ezim alatt jelentmeg ezúttal tizonkettedszer Kodolányi Antal, ak.-monostori m. kir. gazdasági tanintézet igazga-tójának 1872-re szóló naptára. A kiváló szakaVa-tottsággal és gyakorlati tapintattal szerkesztettés összeállított évkönyv tartalma a következő : Alegújabb tapasztalatok s kisérletek és ezek ered-ménye, az elmúlt év vívmányainak rövid taglalása,átalános időjárási szabályok; trágya és trágyázás;növénytermelési adatok ; takarmány éa takarmá-nyozás ; állattenyésztési s állattartási adatok; aháziállatoknál leggyakrabban előforduló betegsé-gek s ezek okszerű gyógykezelése, (irta MinaJános állatorvos); rétmivelés, jövedelem és érték-számítási adatok, gazdasági épületi tér-adatok,erdészeti adatok, gazdasági iparüzleti termelések,yegye8 adatok, vásárok. A naptárhoz vannak mel-lékelve az év 12 hónapjára szóló teendők és naplókkülön-külön füzetekben, melyekből minden hó-napban csak a megfelelő hónapra szóló huzatikbe a könyvecskébe, hogy könnyebben férjen a zseb-ben. — Kapható az Eggenberger-féle (Hoffmannés Molnár) akadémiai könyvkereskedésben Pesten.Ara csinosan vászonba kötve 2 ft.

** (Ugyancsak az Eggenberger-féle könyvkeres-Jcedésben) jelent meg „Adalékok a lovaglás tanítá-sához." Irta gr. Széchenyi Dénes. Több képpel.Ára 1 frt. 20 kr. — Es: „Legteljesebb köszöntő mind-két nembeli ifjúság számára." 331 magyar, német ésfranczia üdvözlet vers és kötetlen beszédben. Új-évi, név- és születésnapi 8 mindennemű tanodái

T Á R H Á Z .ünnepélyre. Irta és szerkeszté Rónaszéki. Ára ke-mény kötésben 60 kr.

** (Két érdekes könyvjegyzék) küldetett behozzánk. Egyik Pestről „Rosenberg testvérekódon munkák tára", nagy részint Korizmic3 püs-pök és Környey János könyvtáraiból összeállítva.A megjelent füzet hungarikákat, ausztrikákat,bohemikákat tartalmaz 2292 számmal, s köztüksok becses és érdekes munka található. A másik:Faesy és Fríck bécsi könyvkereskedésének illusz-trált könyvjegyzéke. Terjedelmes német irodalmikönyvjegyzék 188 lapon, szótár-alakban. Magá-ban foglalja a szépirodalom, ifjúsági iratok és atudományos irodalom minden ágainak gonddalösszeállított jegyzékét, az illusztrált munkákbólegy-egy illusztrácziót is közölve.

** (Munkácsy Mihályt) a weimári festészetiakadémiába tanárnak hívták meg. Most már háromhires festészeti akadémián foglalkozik mint tanár,magyar festesz. Sz.-Pétervárt Zichy Mihály, kiaz akadémia igazgatója. Münchenben WagnerSándor s Weímárban Munkácsy. A román foje-delem udvari f'estésze szintén magyar: SzathmáryKároly.

** (Magyar festők és szobrászok Bécsben.) Abécsi művész-világban több magyar tehetség tűntfel, kiket a „Hon" névszerint is elősorol. Ezek akövetkezők: Frecskay László a „Bőmbe" humor-teljes rajzolója, kinek rajzairól az ottani lapok alegelismerőbben emlékeztek, s kit e tekintetben alegelső ilynemü franczia rajzolók mellé állítanak;ugy a bécsi képzőművészeti akadémia tagjai kö-zül Szász Gyula fiatal szobrászunk, ki császáridijat nyert s jelenleg egy magyar történelmi tár-gyú szoborcsoportozaton dolgozik. Doby Jenőrézmetsző, ki a tavali kiállításon jutalmat és fel-tűnést aratott sikerült metszeteivel. Oláh Jánosszinte szobrász, Tölgyesi Arthur, Gálik Albert,Eder Géza, Gyöngyösy Rezső, Spányi Albert,Raditz Ottó fiatal festőink, s tagjai a bécsi képző-művészeti akadémiának, mind olyanok, kik márelismerést szereztek magoknak.

Közintézetek, egyletek.** (Magyar tud. akadémia.) A nyelv- és szép-

tudományi osztály novemb. 20-ki ülésének tárgyátkét értekezés képezte. Az elsőt székfoglalóultartá Szénássy Sándor lev. tag, a pesti ágost.evangélikus gymnázium tanára, ki főleg latinnyelvtanaival, latin klasszikusok magyarázó ki-adásaival, s philologikus értekezéseivel vontamagára a figyelmet. Jelenlegi székfoglalója is etéren mozog: „A latin nyelvről és dialektusai-ról" adván elő nézeteit. — Utána Szilády Áronértekezett a „Magyar szófejtogetósek"-ről s eb-ben azon elvből indul ki, hogy a mi a mienk, azthasználjuk s ne a másét. Végül Gyulai Pál Fo-garassy Jánosnak egy levelét mutatta be, mely-ben ez áldozatkész tudós férfiú nyelvtudományipályakérdések díjazására évenként 500 ftot aján-lott föl oly kikötéssel, hogy a kérdést a nagy-gyűlés tűzze ki. Tette pedig ez ajánlatot egyelőreöt évre.

áz és iskola.

tanárnak a m.-szigeti közös-szellemüu.n. „felsőbb'*leánynöveldénél, a hol eddig Ribianszky Adolfpiarista kollegájával működött. — KolozsváritHolló Kázmér szerzetes tanár vetkőzött ki rend-jéből.

** (Pestmegye tankerületi iskolatanácsa) évne-gyedes rendes gyűlését a f. é. november 30-dikántartandó megyei közgyűlés alkalmából f. évideczember hó 1-ső napján d. u. 4 órakor tartja amegyeház tanácstermében. A szakbizottságoknov. 30-dikán d. u. 4 órakor üléseznek.

Ipar, gazdaság, kereskedés.x* (A dohánykiállitás) érdekében a „Gazd.

L." fölemliti, hogy 1872-ik évben is szándékozika közgazdasági minisztérium egy kiállítást ren-dezni és nagyon kivánatos, hogy azon a hazai do-hánytermelők minél számosabban vegyenek részt.E kiállítás 1872. ápr. 20-án a köztelken fog meg-nyílni Ó3 azon a saját szükségükre termelők isrészt vehetnok. A kiállításon több jutalom fog ki-osztatni és pedig 10 aranyérem, 10 ezüstérem, 10bronzérem, 35 pénzjutalom.

— (Vásár). Bács-Bodrogmegyébe kebelezettPriglevicza-Szent-Iván község engedélyt nyert*hogy évenként június hó 24-ét követő hétfőn egyországos és hetenként minden szerdai napon heti-vásárt tarthasson; Pestmogyóben kebelezett Üllőközség, hogy hetenként minden csütörtökön heti-vásárt tarthasson.

Balesetek, elemi csapások.' (Visár.) Temesvárról írják, hogy a Béga

vízállása mindig veszedelmesebbé kezd válni. A.külvárosok majorjai, a gyári farakhelyek és a sé-tány egy része el van árasztva. A parkban az árannyira növekedett, hogy tavaly, midőn a nagyvizáradás volt, alig érte el ezt a pontot.

** (Nagy-Becskereken) s környékén a folyto-nos esőzések következtében nagy a nyomor éaveszedelem; a házak több felé összeomladoznak,ezenkívül a nagy-becskereki kincstári tiszatöltésa legroszabb állapotban van , mi a magas vízállásmellett folytonos rettegésben tartja a lakosságot.

Mi njság?** (Honvédzászló-szentélés Szegeden.) E hó

19-én ment végbe s pest-csongrádi 3-ik honvédzászlóalj zászlajának fölszentelése. A szertartástHorváth Mihály püspök és Szeged-belvárosi or-szággyűlési képviselő végezte, ünnepi beszédet ismondván. A zászlóanya, Dani Ferencz városifőispán neje által ajándékozott hímzett vörösbár-sony szalagon o jelige áll: „Vezessen a haza sze-relme, kisérjen a nemzet hálája." — Az ünnepélytdiszlakoma, este kivilágítás fejezte be.

** (A pesti népszínház telkét) a városi bizott-ság a Hermina-téren jelölte ki. Jelenleg zsibvá-sár helye, a házalók kirakodási piacza. Jövőre aboulevard vonala fogja egyik részét metszeni, s atervezett népszínház a boulevard vonalán álland,egészen szabad helyen, ugy hogy köröskörül jö-vedelmező boltokkal lehet körülvenni. I t t 1000négyszög ölnyi tér kínálkozik a színház számára,s akkor is szabadon álland, tűzveszélytől elzárva

é h k l Ptőfi

Egyhí** (Az egyetemről szóló törvényjavaslat) tár-

gyalására az országgyűlés jelen időszaka alatt márnem marad idő; a vallás- és közoktatási miniszterekkép a mutatkozó szükségesebb reformokat alegközelebbi időben rendelvényi utón akarja léte-síteni, hogy igy elég tétessék az égető szükségnek.

** (Uj földmives iskolák.) Hódmoző-Vásárhelyvárosa múlt hó 27-én töltöttebe Takó Ferenczczela felállítandó földmives iskolának tanszékét; Kecs-kemét bizottságot nevezett ki, mely a földmivesiskola létesítését jövő év őszéig végrehajtsa.

*• (Az erdélyi vasút igazgatósága) dicséretreméltó buzgósággal a piskii állomáson népiskolátállít föl. Pályázatot hirdet a tanítói székre évi600 frt fizetéssel, mely öt évenként 100—lOOfrttalszaporodva, 1000 frtig emelkedhetik. A tanítóezenkívül szállást, fűtő anyagot is kap s a vasútinyugdíj-intézet tagja lehet.

** (Kilépett pap.) Kovács Béla kegyesrendütanár M.-Szigeten f. hó 9-én kilépett a szerzetből,egyúttal kijelentette a helybeli r. kath. lelkésznek | tŐlegjlnolu állomásairól

Ugy tervezik hogy tért hagynak előtte Petőfiszobrának (Petőfi szobrát azonban nem ide, hanema belváros valamelyik kiváló pontjára kellene föl-állítani.) A népszínházban a terv szerint három-ezer néző férne be, s szakértő színészek vélemé-nye szerint, ha szombatonként félház a vasárna-ponként egész lesz benne: a 13,000 frtnyi bevé-telből a népszínház sorsa már biztosítva van. A.hely tehát már megvan, s most csak az építésreszükséges tőkét kell mielébb összeszerezni.

*• (Gr. Lónyay Menyhért miniszterelnök) ahelybeli tőzsdelap értesülése szerint ugyanazonnapon, melyen a magyar kormány elnökévé kine-veztetett, szívélyes levelek kíséretében beadta le-mondását a különféle részvénytársulatoknál, ne-vezetesen az első magyar átalános biztosító; a.Pannónia viszontbiztosító táraulatoknál, és a ma-gyar földhitelintézetnél viselt választmányi, ille-

két tanú előtt, hogy a reformált felekezethez térát. K. ex-piarista uj helyzetében is megmarad

{A nemzeünicz-féle becaes

fe fc , t B i t .? S db különféle

' \ •

í =.

régiség s 3214 érem van, ez utóbbiak közt 61arany, 1424 ezüst s 1729 réz.

** {Bessenyei lakháza.) A „IIou"-ban GyörgyAladár, azon alkalomból, hogy a magyar irodalomfölébredésének 100-ados évfordulóját a jövő évbonaz akadémia megülni szándékozik, fölemliti, hogyBessenyei György lakháza, Biharmegyében, aKovácsi pusztán „ma már roskadozva áll és guny-jául a szellemi munkásságnak — sertés-ólnakhasználtatik; a sir a mellette lévő kertben aligötven évvel elhunyta után jel s kerités nélkülállott, s ma talán egyenlő lett a többi földdel seke vonul át rajta, hogy lóhere teremjen hamvain."A nép még nem felodte el; beszélik felőle, hogyaz ,,öreg ur" (ki tudvalevőleg a franczia encyklo-paedisták tanítványai közé tartozott) sohasem járttemplomba, s ,,hogy lelkét megmentse" kisdedgyermekeket tartott magánál, hogy azok játékai„lelkiismerete furdalásait elaltassák."

** (EmléJcfölavatás.) Sopronmegyéből, Nagy-Gerezdről írják, hogy e hó 14-kén avatták fölMesterházy Istvánnak, 1848-ban elvérzett hon-védezredesnek siremlékét a mesterházi temetőben.Az emlék a gerczdi olvasókör kezdeményezésefolytán létesült. Az ünnepélyen a sopronmegyeihonvédtisztikaron kivül számosan jelentek meg amegyéből. — Az egyházi szertartást TrstyánszkyGyula esperes végzé s szép imával fejezte be azünnepélyt.

** (A határőrvidéki zendüléshez.) A király azogulini ozredbeli rakoviczai Gerkovics végőrcsa-ládnak, mely a zendülők által hű kötelesség telje-sítése közben agyonlőtt Gerkovice Demeter tize-desben főtámaszát veszté, magánpénztárából 2000frt kegyadományt engedélyezett. Gerkovics volt,ki f. évi nov. 8-án a Pech főhadnagy által vozény-lett ujonczcsapattal a brokonáczi utón a lázadókrabukkant és azok által felszólittatván, hogy legény-ségével együtt vagy a lázadáshoz csatlakozzék,vagy a fegyvert tegye le, erélyes ellenállással"válaszolt és ez okból a lázadók vezére, CsuicsRáda által lelövetett. Derék, szegény szülők leg-idősb fia volt, kik jelentékeny áldozatokkal kiké-peztették, azon reményben, hogy benne egykortámaszukat fogják lelni. — Megemlítjük itt, hogya zendülők közül három megszökött kolompost iselfogtak közelebb, már épen a határnál. KöztükCsuics degradált őrmester is, kinek fejére 1000frt volt kitűzve. A más kettő neve: Sasa Lázárés Milkovics Milán.

** (Régi katona.) Korponán közelebb haltmeg id. Forgács János, kinek nevezetessége ab-ból állt, hogy Waterloonál harczolt, s a győzősereggel mintsarkantyus, tarsolyos magyar huszárvonult be Parisba.

** (Uj aranybánya.) Erdélyben Magyar-Igenben mintegy 31 tagból álló részvénytársulatalakult, hogy arany-rétegeket és ereket fedezzenföl. A vájt akna oddigelé négy láb széles, egy ölmagas és 12—14 öl hosszú. Az arany és ezüst nyo-mai (% arany és '/a ezüst) már mutatkoznak.

** (A nyomor.) Bartók Ferencz csendbiztoskedden reggel a kertész-utezai 1. sz. ház előtt, egymegfagyott gyermeket talált. A tulajdonképenitél még be sem köszöntött és a nyomor már a leg-kétségbeesettebb tettekre kényszeríti a szegényebbeorsu lakosságot. Gyermekmenházak és más neműjótékony intézetek országa jöjj el mielőbb I!

** (Szobor a vágó-hidon.) A soroksári-ut men-tén emelkedő óriási terjedelmű vágóhid homlok-zatán két felől már ott vannak az állatcsoportokkőből. Szombaton leplezték le áldomások közt. Akét állatcsoportozatot Begas Reinhold berlini tanárrajzolta, ugyanaz, ki a berlini Schiller-szobrot istervezé; hanem láommer bécsi szobrász nem reme-keltía kivitelben. A csoportok sóskuti homokkőbőlvésottek és mindegyikre 600 mázsa sulyu kődarabhasználtatott fel. Az egyik csoport egy férfit áb-rázol, ki egy magyar bikát fékez, a másik csoportegy bivalyra támaszkodó férfit tüntet elő.

** (Furcsa jelenet) adta magát elő Soroksáron:

ugyanis e hó 7-én reggeli 5 órakor a város alsóvégén tűz ütött ki, mely alkalommal a városi vizifecskendő oda hozatott a hely szinére. De milynagy lett a lakosság csodálkozása, midőn legjavá-ban oltani akarván a dühöngő elemet, húzni kez-dik a fecskendőt, de viz nem jő belőle. Akkorvotték észre, hogy a fecskendő viz helyett telvevan krumplival. Jó is lehet az a tűz oltására.

** (1000 czipó és 500 fazék.) AradmegyeiKerülős román faluból írják, hogy mindamellett,hogy a községbon ma sincs már több családnakkenyere, mert gabnája nem termett, azért ha va-lakije elhal, mint ott három hó óta körülbelül250-en, — mégis kell a pap- és tanítónak mindenhalott után két-két czipót és egy-egy fazekatadni; tehát 90 nap alatt 1000 czipót és 500 faze-kat gyűjtöttek. A czipókat a tehenekkel megosztva,megeszik; de hát a sok fazékkal mit csinálnak?

** (Iszonyú gyilkolás) történt e napokban abékésmegyei Füzes-Gyarmaton, hol egy házbanéltek együtt a 77 éves Kovács Péter és neje, to-vábbá feleséges két fiuk: József és Gergely. Sok-szor czivódtak egymásközt, s igy e hó 12-én is akét fiu összeveszett. Gergely vasvillát ragadt skeresztül szúrta bátyja karját, sőtmegsebzé apjátis. Ezért Gergelyt a városi elöljáróság bezáratta ;fogságából e hó 14-én éjjel megszökött, s előbbnejéhez menvén (ki ezalatt saját szülőihez mentlakni) tőle két frtot kért, aztán pedig az apai ház-hoz lopódzott. így egy elrejtett nagy kést keres-vén elő, alvó bátyja gyomrát fölmetszvén, s szi-vébe szúrván, meggyilkolta. A tusára felébredtapa hasonló sorsban részesült, s midőn a zajra azédes anya is bejött, s látta meggyilkolt férjét ésgyermekét, követeié a gyilkostól, hogy most márölje meg őt is; a gyilkos gyermek előbb vonako-dott, de ismételt követelésre anyját is meggyil-kolá. — A borzasztó tett után magát akará kivé-gezni, nyakán, gyomrán mély sebeket ejtve a szülős testvérgyilkoló kézzel, azonban e sebek sem idéz-ték elő rögtöni halálát. A falra a gyilkos sajátvérébe mártott ujjával ezt irta: „A feleségemetne bántsák, mert jó feleségem volt." Mikor azajra összegyűltek, az ajtót betörték, eszméletle-nül találták ott a gyilkos Kovács Gergelyt, a kiaztán eszméletre hozatván, bevallott mindentrészletesen, s jelenleg szigorú felügyelet alattápolják.

** (Mac Mahon tábornok) Csehországba mentvadászni b. Sina Simon jószágára, kivel sógorságiviszonyban áll. Azt is beszélik, hogy a tábornok,kinek dicsőségét a közelebbi év eseményei nemigen emelték, vissza akar lépni. Bonapartista ro-konszenvvel is sokan vádolják.

%* (Halálozások.) Rákovszky Sámuel, volthonvédezredes e hó 11-kén elhunyt Gáván (Sza-bolcsmegye) 69 éves korában. — Özvegy Edvi IllésPálné, szül. Rétalapi Németh Terézia élete 80-ikévében, özvegysége 5-ik havában, végelgyengülésfolytán nov. 20-án elhunyt. — Szatmáron f. hó17-én meghalt Stojkovits- Szitányi Péter alezredesés a 12-ik honvéddandár parancsnoka, életének48. évében. Hullája f. hó 20-án Temesvárra szál-líttatott. A megboldogultról a következőket irjáka„Ref."-nak: Szilányi Péter a forradalom előtta cs. kir. hadseregben szolgált, honnan a magyarhadseregbe átlépvén, Klapka tábornok vezérkará-ban mint alezredes — katonai szakismereteinélfogva — nevezetes szerepet vitt. A komáromi ka-pituláczió után Temes- és Torontálmegyékbenvisszavonulva élt, míg 1861-ik évben Temesmegyerészéről szolgabirónak megválasztatott. Majd amagy. kir. honvédseregbe neveztetett ki honvéd-alezredesnek s később dandárparancsnoknak. —Honczidán e napokban nagy részvét mellett temet-ték el néhai Nagy László 1849-diki tábori lelkészözvegyét, Ónody Juliannát, — Lipóczon a jótékonylelkű Barna Mikulát, ki az 1854 és 55-diki ínségalkalmával négy falu szegényeit élelmezte s értükmég adót is fizetett. — Az erdélyi szászok egyikjeles történelmi írója: Trausch József nyűg.

pénzügyi tanácsos 77 éves korában Brassóbanmeghalt. — Békés-Csabáról Mudrony Jánosgyógyszerész halálát jelenti egy gyászlap. -

Nemzeti színház.Péntek, nov. 17. „Howard Katalin." Szontorujáték 5

felv. Irta Grottschall R.; ford. Szigligeti.Szombat, nov. 18. Először: „Az árny." Vig opera 3

felv. Zenéjét szerzetté Flottow Fr.Vasárnap, nov. 19. „A strike" Népszínmű 3 felv. írták

Szigligeti és Balázs S.Hétfő, nov. 20. „Nő-uralom." Vígjáték 3 felv. Irta

Szigligeti,Kedd, nov. 21. „Az árny." Vig opera 3 felv. Zenéjét

szerzetté Flottow.Szerda, nov. 22. „IV. Henrik király." Dráma 5 felv.

Irta Shakespeare; ford. Egressy G.Csütörtök, nov. 23. „A zsidónö." Opera 5 felv. Zenéjét

szerz. Halévy.

Szerkesztői mondanivaló.— Lippó. L. M. A régi okmányt szakértőnek adtuk

át lemásolás végett, s a másolatot a nemzeti múzeum levél-tárába szolgáltatjuk be.Valamelyik okmány-gyüjtemónybenmeg is fog jelenni; de lapba nem való. Az eredeti vissza-küldéséről legközelebb intézkedünk.

— N.- Várad. „Elmúlt idők." Csupa jó akarat — ha-nem egyéb semmi. Bátran rábízhatja ön a verselést magokra.

— Mnrány ostroma. Történeti rajz. A tárgy igensokszor és sokkal jobban ki volt már dolgozva.

— Vihar után. Sok könnyüség a verselésben s az elő-adásban; a compositio nem eléggé szabatos. További kisér-leteket ajánlunk.

— Sz.-Márton. „Tokaji bor." Ne rontsuk hitelét ilyrósz kadencziákkal.

— Megvételre kerestetik : Ipolyi Arnold „MagyarMytliologia" czimü müve. A föltételeket kérjük lapunkszerkesztőségével közölni.

SAKKJÁTÉK.626-ik sz. f. — Blumenthal O-tól

(Berlinben.)Sötét.

a b c d e f g hVilágos.

Világos indul s a második lépésre mattot mond.

Az 621-ik számú feladvány megfejtése.(Kovács Zsigmondtól Pécsett.)Vil. Sot.

1. Hc2—al Kb2-a32. Vc8-c4 Ka3—b23. Vc4—c2f K tetsz. szer.4. Vc2—cl T. b3 matt.

Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp József.— Miskolcion: Czenthe József. Jászkiséren: Galambos Ist-ván és László "— Czegléden: Galambos Károly. — Kar-czagon: Kacsó Lajos. — Nagy-Szalontán: Kovács Albert.—Hatvanban: Sipőcz Ferencz. — A pesti sakk-kör.

Ü ST Lapunk mai számához van csa-tolva : a Heckenast Gusztáv könyvkiadásá-ban megjelent legújabb könyvek árjegyzéke.

HETI-NAPTÁR.Hónapi- é

hetilapKatholikns és protestáns

naptár

2627282980

12

VasárHétfőKeddSzerdaCsőt.PéntSzóm.

NovemberA 26 KonrádÁkos hitvallóSosthenes hitv.SaturninAndrás apóst.Eligius, NatáliaBibiána, Rómus

JA 25 Váczr.(ÁkosEberhardNoe, ValthérEndreNatáliaBibiána

Görög-orosznaptar

Izraelitáknaptara

Nov. (ó)14 C 26 Fülöp15 Kar. el.b.k.16 Máté17 Gergely18 Plató19 Abadiás20 Gregor

Kislev.R.13 Dániel14 Dávid151617 Eleázár18 Illés

N i H o l dhossza kél I nyűg. hossza I kél I nyűg.

f. p.243 46244 47245 48246 49247 60248 50

19 S. VajesÍ249 51

ó. p.

2122242ő262729|

Hold változásai. ® Holdtölte 27-én 3 óra 9 pereskor reggel.

4*7<£

*. P.4 144 1344444

f. p.56 4968 4980 4292 30

104 14116 6128 6

ő. p.4 84 855 95 526 43este8 41

<S. p.6 277 338 369 34

10 25regg-11 45

TARTALOM.Gróf Lónyay Menyhért (arczkép). — Az ember gyásza.

— Zólyomi tündér-uradalom. — Pesti képek (képpel). —Vezeklő dervisek (képpel). — Tűz és eső. — A kávé és do-hány történetéből (vége). — Nemzeti színház- — Különöszenészek. — A tatár kutya (képpel). — Egyveleg. — Tár-h á s : Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. —Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Balese-tek, elemi csapások. — Mi újság? — Nemzeti színház. —Szerkesztői mondanivaló. — Sskkjáték. — Heti-naptár.

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. magrar-uteza 21. az.)

607

HIRDETÉSEK.

kakasnelkíífi

fegyverraktár s műhely:váczi-uteza

a „levőihez."

Ildikfegyverraktár s műhely:

kerepesi-uton,a nemz. szinház átellenében.

ajánlja a részére Magyarországban és Ausz-triában kizárólagos szabadalmat nyert leg-

újabb javitott

kakas nélküli

caster-vadási fegyvereit(saját készítmény.)

Ezen fegyverek föelonye mások felett a gyors és biztos töltés és pontos löképesség száz lépésre, (mely távolságra 2-ős számú sörét 50 ivitatos papíron keresztül visz) még különösen az, hogy szerkezete egyszerű, s igy nincsenek alávetve a más ilynemü kakasokkal ellátott fegyvereknél folytonosanszükségelt javításoknak; továbbá egyik igen nevezetes előnyük az is, hogy teljes biztossággal elzárhatok.

E találmányom részre hallatlan szakemberek által mindig a legjobbnak ítéltetett, mert a kívánalmaknak várakozáson felül kitünöleg felel meg,és bármely vadászfegyverek próbalővésetvel a legbiztosabban Versenyez.

Egy szép kiállítású

kakas nélküli dupla Lancaster-vadászfegyvergyönyörű díszítéssel és damaszt-csövekkel 130, 150, 200 frtba kerül, és mindenkinek, kit érdekel, a váczi-ntezában és a kerepesi-nton, a nemzeti szinház átellenében lévő üzletemben szívesen megmutattatik.

Lancaster-fegyvéreket kakasokkal 80 írttól 120 frtig készítek szépen kiállítva.Raktáraimban Lefauchenx-vadaszfegyverek is nagy választékban vannak, és pedig a legjobb szerkezet

szerint készítve, melyek saját gyártmányom levéjti, a legpontosabban állítvák ki, áruk 65, 75, 80, 90, 100 frtig.Lefaucheux-íegyverek a legjobb hirü Iflttichi gyárakból 40, 45, 50, 60, 80, írtért kaphatók.

Lefancheux-revolverek személyes biztonságra kipróbálva, gazdag választékban szerez-hetők be, még pedig 6 lövésüek 8, 12, 15, 18, 20, 25, 35 frtig, — 10, 12, 20 és 30 lövésüek25 írttól 75 frtig.

Percussios fegyverek, duplák vascsövekkel 12 írttól 15 frtig; egycsövüek 7 írttól 8 frtig.Szalag (Ruban) csövüek duplák, 20 írttól 25 frtig.

EgycsövA mordályok, párja 2 frt. 40 krtól 5 frtig; kétcsövüek 5 frttól 12 frtig.Vadászeszközok nagy választékban a legolcsóbb gyári árakon.IW* Minden fegyverért jótállók, és art nem tetszés esetében egy hó leforgása

alatt kicserélem. 1147 (9-13)Mühelyeimben fegyverjavitások olcsón eszközöltetnek.ÜW* Vidéki megrendelések postai utánvét mellett pontosan teljesittetnek.

íí

Sajtó alatt van

A VEGYTAN RÖVID VÁZLATAaz ujabb elméletek alapján szerkesztett kézikönyv

algyiunasiumok számára.Irta

FEHÉR IPOLY,benezés a panonhalmi főapátsági lyceumban a természett. r. tanára.

HeCkenaSt GuSZtáv, könyvkiadó-hivatala.

Szíves figyelembevételre

a köszvény- és csuz-betegeknek.Hogy az erdei gyapot-készitmények, nevezetesen az olajjali bedörzsölések, a

hajkenőcs, a bonbonok élvezete, különösen az erdei gyapot-harisnyák, nadrágok ésmellénykék hordása közvetlen a testen, és a különösen fájós izületek beburkolása er-dei gyapot-vattával nekem magamnak észrevehető segélyt, könnyebbülést és javulástidézett elő, sőt végre a sokévi csuzos bajokat meggyógyította, örömmel elismeri lial-ritz urnák Remdában az alulírott, valamint azt is, hogy tanácsára ugyanazon szertöbb betegénél javulást idézett elő. — Würzburg , 1870. november 20-án.

Dlf. TeXtOr Károly, egyetemi tanár.Egyedüli főraktár Buda-Pest résiére Slgmnnd JÓMef urnái, városház-

utcza 1-ső szám a „zöld koszorúhoz" Pesten. 1199(1 V

608

m

Hugmayer és lichailovits„a Prófétához"

czimzett már 21 év óta P e s t e n , a városház-téren fennállott, s a legjobb jhírben lévő

nunburgi vászon és készfehérnemü üzletünket1871. május 1-töl a

szerviták-terére 2-ik szám alatt a fehérhajóval szemben tettük át.Minélfogva bátorkodunk újonnan és dúsan rendezett nagyrálasztéku raktárunkat alehető legjutányosabb árak mellett ajánlani. 1198 (1—3)

Löwinger A. és Társapapir-

kereskedésePesten,

hatvani-utcza 6. sz.,a „tanulóhoz"

ajánlja a következő alkalmi czikkeket:

Leve'Ipapirok.100 db. névvel dombornyomat 50 kr.100 levél és 100 boriték dombornyo-

mattal 1 ft., 1 ft. 20 kr.100 db. monogrammal szinnyomatta]

1 ft. 40 kr., 1 ft. 80 kr., 2 ft. 50 kr.100 letel és 100 boriték,mindkettő mo-

nogrammal 2 ft. 80 kr., S ft. 50 kr.100 levél czéggel, fekete nyomat 80 kr..

1 ft. 20 kr.S9T" 100 levél és borítékhoz díszes

doboz adatik.1 rizsma, 960 levél negyedrétben, czég-

gel fekete nyomat 7, 8, 12 ft.1000 boriték csöpü papírból, negyedrét

a czéggel fekete nyomatban 5, 6 ft.

Látogató-jegyekk la Minute.

Szines nyomatban 100 db. finom fehérbristolpapir 50 kr.

100 db. finom szines karton 80 kr.100 db. finom franczia félfényii papíron

1 ft.100 db. kőnyomatu finom kettösfényü

vagy bristol papíron 90 kr.Minden további sor 10 krral több.

Levélpecsét-bélyegek.1000 db. aranynyomatu 2 ft. 50 kr.1000 » veres 2 ft. 75 kr.1000 » domborbetükkel két színben

3 ft. 75 kr.Minden további ezer 50 krral olcsóbb

O IVafty választék mindenféleüileti, jegyzék! és másoló könyvek-ben. — Nyomdai munkák megrende-lés szerint a lehető legolcsóbb ára-kon. — Levélbeli megrendelésekutánvét mellett teljesittetnek.

S V A lentit elősorolt mennyi-ségeken kivül — kevesebb nem ren-delhető meg. 1155 (9-0)

Váczi-utcza9-ik szám. PALOCZ RÓBERT Váczi-utcza

9-ik szám.

fehérnemű kereskedésében kapható nagy választékban:Urak számára:

Chillon ingek 2 ft. 50 kr., 2 ft. Gyapot nadrágok 2 ft. 50 kr. 2 ft.75 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft. j 75 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft.

Szines ingek 2 ft., 2 ft. 25 kr. Vadászmellények, flanell ingek,Gyapot alsó ingek 2 ft., 2 ft.! harisnyák, gallérok és nyak-

25 kr., 2 ft. 50 kr., 2 ft. 75 kr.j kötök.

Csecseinők számára:Ingek 80 krtól, fökötöcskék 15 krtól, reklik 45 krtól, fáslik röfe

8 kr., szakálkák 30 kr., vánkos-héjak 1 ft. 60 krtól fölfelé.

Fiuk és leányok számára:Ingek, alsó nadrágok és harisnyák.

HölgyekShirting ingek 2 ft., 2 ft. 25 kr.,

2 ft. 50 kr.Rumburgi vászonból 2 ft. 50 kr.,

2 ft. 75 kr, 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft.Finom vászon ingek hímzéssel

5 ft., 5 ft. 50 kr., 6 ft, 6% ft., 7 ft.Shirting alsó nadrágok 1 ft. 25

kr.,1 ft. 50 kr., 2 ft., 2'/2 ft, 3 ft.Corsettek perkálból 2 ft, 2 ft.

25 kr., 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3'/, ft,4 ft., 4'/2 ft-, hímzéssel és csipke-

szamara:vei 5 ft,, 6 ft., 7 ft, 8 ft, 10 ft.,14 ft.

Barchet alsó nadrágok 2 ft. 25 kr.,2 ft. 50 kr., 2 ft. 75 kr., 3 ft.,3 ft. 50 kr.

Corsettek zsinór és piké bar-chetböl 2 ft. 50 kr., 2 ft. 75 kr.,3ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft.

Köténykék perkál, lüstre és se-lyemből, reggeli felöltök, haris-nyák, kamáslik, éji fökötökstb.

_ ,_ Megrendelések gyorsan és kiváló figyelemmel teljesit-tetnek. Férfi ingeknél kéretik egy papirszeletre a nyakbőségetfeljegyezni. 1197(2-3)

Cs. és kir. szabadal-mazott, a maga nemé-ben egyetlen hatásúpatkány- és egér-

Inószer. Egy bádog doboz ára 1 tt., 6doboz 5 ft. o. é.

Ca. és kir. szab. gyökere-sen hatópoloska-iríósier,bútorok számára. Egy üvegára 40 kr. 6 üveg 2 ft. o. é.

Fblülmulhatlan hatású poloska-irtó-szesz, falazat számára. Festésnél, me-szelésnél vagy falak mázolásánál a fes-tékbe, mészbe vagy vakolatba keverésrealkalmas. Egy pintes üveg ára 1 ft., 6pintes üveg 5 ft. o. é. 1 pintes üveg elég-séges egy középnagyságú szobára.

Specialitás, kitű-nően biztos és gyöke-resen ható sváb-bogár(Heimchen) irtó-por.1 csomag ára 30 kr.,6 csomag ára lft. 50 kr.

Valódi persarovar- por,a bolhák, molyok, legyek, han-gyák stb. kiirtására. Egy nagyüveg ára 40 kr., 6 nagy üveg2 ft o. é. — Egy kis üveg ára20 kr., 6 kis üveg 1 ft. o. é.

_ . A legcsekélyebb megrendelésekis, a illeték beküldése vagy utánvét mel-lett, pontosan teljesittetnek. Mindenczikkhez a szükséges használati utasításmellékelve van.

§&&* Nagybani árszabályok a t. ez.gyógyszerész és kereskedő urak kivána-tára dij- és bérmentesen megküldetnek.

$WT Alólirt gyár, kölcsönös meg-egyezés folytán, egyszersmind városi há-zak, falusi birtokok, gyárak, áruraktá-jrak, kórházak és egyes helyiségeknekszemélyzete által a nevezett férgektőlimegtisztítására kezesség mellett vállal-kozik. 1152 (10-24)

fiS&F" Azon hathatós eredmények kö-!zül, melyek féreg-irtó szereim alkalma-zása által elérettek, csupán a következő-ket vagyok bátor kiemelni: a magy. kir.miniszter-elnökség és magy. kir. belügy-minisztérium palotái; továbbá FestetiehÁgoston és Festetieh Dénes grófok pa-lotái stb. stb.

Számos megrendelést vár:

R E I § § B..magyar, kir. szab. vegyszerek gyára a

férgek gyökeres kiirtásáraPesten, három korona-ntcza 9. sz.

Tizennyolcadik évfolyam.

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatala-ban (Pesten, egyetem-uteza 4-ik sz. a.) meg-jelentekés minden hiteles könyvkereskedés-

ben kapható:

ASBÓTH LAJOS

az 1848 40-ki magyarorsiági hadjáratból.Második kiadás.

Két köt. (288; 159 1., 8-rét. (Fűzve 3 ft.

HeckeDast Gusztáv könyvkiadó-hivatalá-ban Pesten (egyetem-uteza 4. sz. a.), megje-lent és minden hiteles könyvkereskedésber

kapható:

PAPI TITKOK.Közérdekű képes folyóirat.

9 füzet. Ára 3 forint.

Dicséretesen ismert szépitöviz,úgynevezett:

HERCZEGNÖ-VIZ.Bcmiard Ágosttól Parisban,

mely a bőrnek ifjas frisseségét visszaadja, s az arcz-színét a legkésőbb korig fehéren, nyulékonyan, tisz-tán s lágyan fentartja az arczot, nyakat, kezet s akart minden bőrtisztátalanságtól, u. m. szeplő, máj-folt, napégetés, sárga-foltok, pó'rsenések, orr-vör-

heny, sömör, hőpörsenés, égetés s arczredóktöl megóvja. Minthogy a herczegnó-vizsemmiféle tisztátalanságot a bőrön nem szenved, s igy annak tulajdonságaiért kezes-ség nyújtható, bátran ajánltatik a szépnem számára. „ 1195 (2—3)

1 övegese ára 84 krajezár.*A függvényeken levő bélyeg a viz valódiságát biztosítja.

Főraktár Magyarországra nézve

a „Minervá4'-hozPesten, váczi-utcza 21-ik szám alatt.

A galandóezot (Bandwurm) meggyógyitja (levélileg is) dr. Blocb, Bécsben, Pra-terstrasse 42. szám alatt. 1088 (6—0)

a*" Biztos nyeremény.Csak 11 ft. 50 kr. az ára nálunk minden további felfizetés nélkül

egy darab részvényjegynek egy

1839. Rothschild féie sorsjegyre,melylyel

220,000; 50,000; 25,000; 10,000 ft.nyereményre lehet játszani.

E sorsjegyekből egészben még csak 5 hnzás letud,melyben

minden sorsjegy feltétlenül ki fog hozatni.

Politzer Zsigmond és társabankháza Pesten, ftirdő-utcza 1-sö sz. alatt.

B T Vidéki megrendelések azonnal foganatosít-tatnak. 1196 (2—25)

Kiadó-tulajdonos Heckenast Ousztir. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1871. (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Ujsáic é» Politikai Újdonságok esvütt: Egész évre 10 frt - Fél évre 5 frt.Cttupán Vannrnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. - Csnpnn Politikai Újdonságok : Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi UJság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott pelit sor, vagy annak helye, e^yízeri igtatásnál 10 krajezárba; háromszori vagytöbbszöri igtatásnál csak 7 krajezárba számittatik. — Kiadó-hiv»talunk számára hirdetményeket elfogad Brrahpn: Opp.llk Alajos. Wollzeile Nr. 22. és Hanoenstcin én Voglrr, Wollzeile Nr. 9.—Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajezár.

A mult század végéről, irodalmunkujjászületési korszakából, idézünk föl maegy érdekes alakot olvasóink elébe, a koránelhunyt Kármán József alakját, ki alig ne- |gyedszázadot élt, de azért felejthetetlenné j

tette magát irodalmunk történetében, sajátdolgozásaival is, de talán még inkább Fannihagyományaival, melyeket — egy szeretőés szenvedő női lélek kiömléseit —szintén jő bocsátott közre, s melyek kettejök nevételválhatatlanul összeforrasztották, daczáraannak, hogy az egyik oly rejtélyes és kér-déses lény, kinek tulajdonképmég létezése sincs minden ké-tely fölébe emelve, kiléte, neves testi alakja fölött pedig teljesbizonytalanság köde borong.Lehet, hogy Fanni csak egyköltői teremtmény, Kármánképzeletének teremtménye; le-het, hogy létezett, s vagy imá-dottja vagy kedvese volt Kár-mánnak; lehet, hogy a Fannihagyományai neve alatt fenn-maradt levelek Kármán tollá-ból eredtek, lehet, hogy Fanniéivalóban s Kármánnak csaksimitó és rendező keze vanrajtok. De lett légyen akár-mikép , Kármánról nem szól-hatunk s nem emlékezhetünkFanni nélkül. Mint Petrarkaés Laura, mint Abelárd és He-loiza, mint Göthe-Werther ésLottchen, az ő neveik is összevannak forrva, s ölelkezvemennek az örökké valóságelébe.

Kármán József, unokájaAndrásnak, fia Józsefnek, a Fe-rencz királyunk által nemes-ségreemelt dunántúli reform,superintendensnek és losoncziprédikátornak — kiknek ne-veit irodalom-történetünk ahittani írók sorában őrzi —Losonczon született 1770 körül, mert szü-letési éve nincs bizonyosságra hozva. AnyjaSzálai Klára volt. Alsóbb iskoláit Loson-czon végezvén, Pesten hallgatta a jogot sinnen Bécsbe ment, hol az egyetemen bő-vebb .képzettséget nyert, s a nagy világ és

K á r m á n J ó z s e f .(1770-1795.)

előkelőbb társaságok viszonyaival és hang-jával Í9 megismerkedvén, magának baráto-kat s pártfogókat szerzett. A nagy és örökemlékezetű 179°/t-diki országgyűlés utánlejővén Pestre, itt ügyvédi pályára lépettugyan, de kenyérszakától fennmaradt min-den óráját ismeretei gyarapításában s izlésemivelésében töltötte, mint azt hátrahagyottkivonatai, jegyzetei, s latin és német nyelvenvázolt philosophiaidolgozatai tanúsítják. Ilylélek fölött, melyet a tudományok és nem-zetének szeretete egyaránt lelkesített, nem

KÁRMÁN .JÓZSEF.

az irodalom távol állt az élettől, a közönségkicsiny; a nők vagy egészen idegenek vagylegalább olvasni szokatlanok. Kármán fel-fogta korát s annak szükségeit, és e szük-ségnek akart áldozni teljes erejével és 1794-ben megindította, egy barátjával Pajor ta-nárral, mint szerkesztő-társsal, az „Uránia"czimü bölcsészeti, társadalmi és szépiro-dalmi folyóiratot. A nagy gonddal s akkori-ban kivált páratlan Ízléssel és ítélettel irt sszerkesztett munka azonban csak a harma-dik kötetig folyt; tovább vinni, a pártolás

hiánya mellett nem engedéegy életemésztö betegség, melyKármánt, a fiatal, deli és szépférfit, Pest Alcibiádját, időelőtt elhervasztván, 1795-benszülőihez vonulni kényszerité,kiknek ápoló karjai közt nemsokára elhunyt.

Iratai közül összegyűjtvecsak azokat bírja irodalmunk,melyek az „Uraniá"-ban jelen-tek meg, s melyeket nagy ér-demü tudósunk Toldy Ferencz,a Kisfaludy-társaság által ki-adott „Nemzeti könyvtár"-bana „Fanni hagyományaiévalegyütt közrebocsátott, elősza-vul tevén hozzájok Kármánéletét, melynek adatait mi ishasználjuk. Ez ifjúkori müvektudományos főt, helyes gon-dolkodót, az életben és azemberi szívben olvasni tudót,készülő ügyes jellemfestőt, azerkölcsi érdekek meleg szó-szólóját, s korát megelőzőleg,izlés emberét mutatják fölbenne. Nyelve oly csinos, erő-teljes, jellemzetes és világos,hogy Toldy nem kételkedik őt,Kazinczy mellett, ama korszaklegnevezetesebb prózairól ta-lentumának nevezni.

Fanni hagyományait, egy le-velekben irt regény-alaku történetet, szinténaz „Uraniá"-ban adtaKármán, de ugy, minthaaz „beküldve" lett volna e folyóiratba. Ahagyományok előtt rövid életrajz áll, mely-ről szintén nem lehet tudni, mi a való, mi aköltött benne. Ugy látszik, s miért ne hin-

vonulhatott el a hazánkat újjá szülő 1790-diki korszak a nélkül, hogy öt alkotó mun-kásságra is ne buzdítsa az irodalom érde-kében. Az irók az időben világos öntudat sszilárd irány nélkül dolgoztak, szétszórtmunkássággal inkább, mint központosítva;

49-ik szám.

Pest, deczember 3-án 1871.