LOGISZTIKAI ALAPISMERETEK

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

LOGISZTIKAI ALAPISMERETEK

Zsombik, László

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

LOGISZTIKAI ALAPISMERETEK: Zsombik, László

Publication date 2013 Szerzői jog © 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom

........................................................................................................................................................... v 1. 1. Logisztika fogalma, célja, jelentősége ........................................................................................ 1

1. A logisztika története ............................................................................................................ 1 2. 1.1. Logisztika fogalma ......................................................................................................... 1 3. 1.2. A logisztika célja ............................................................................................................ 2 4. 1.3. Logisztikai rendszer (ellátási lánc) ................................................................................. 3 5. 1.4. Logisztika főbb területei ................................................................................................. 3 6. 1.5. A logisztika főbb tevékenységei ..................................................................................... 3

6.1. 1.5.1.Beszerzési logisztika ........................................................................................ 4 6.2. 1.5.2. Termelési logisztika ........................................................................................ 4 6.3. 1.5.3. Elosztási logisztika ......................................................................................... 5 6.4. 1.5.4. Újrahasznosítási logisztika ............................................................................. 5

7. 1.6. City logisztika ................................................................................................................ 6 2. 2. Raktározási rendszerek ............................................................................................................... 7

1. 2.1. Raktár fogalma ............................................................................................................... 7 2. 2.2. Raktározás fő funkciói ................................................................................................... 7 3. 2.3. Raktározási alapmodell .................................................................................................. 7 4. 2.4. Raktározási rendszerek alapvető paraméterei ................................................................ 8 5. 2.5. Raktárak tényezői ........................................................................................................... 8

5.1. 2.5.1. Raktárak pozitív tényezői: ............................................................................. 8 5.2. 2.5.2. Raktárak negatív tényezői: .............................................................................. 8

6. 2.6. Raktárak csoportosítása .................................................................................................. 8 6.1. 2.6.1. Nemzetgazdasági ágazatok alapján megkülönböztetünk ................................ 8 6.2. 2.6.2. Termelési folyamatban betöltött szerepük szerint megkülönböztetünk .......... 9 6.3. 2.6.3. Térbeli elosztási folyamatban betöltött szerepük szerint ................................ 9 6.4. 2.6.4. Készletváltozás sajátosságai szerinti alapesetek ............................................. 9

3. 3. Magasraktározási rendszerek ................................................................................................... 10 1. 3.1. Magasraktározási rendszer fogalma ............................................................................. 10 2. 3.2. Magasraktárak csoportosítási módjai ........................................................................... 10 3. 3.3. Magasraktárak létesítése .............................................................................................. 10

3.1. 3.3.1. Magasraktárak létesítésének előnyei ............................................................. 10 4. 3.4. Magasraktárak technikai alrendszerei .......................................................................... 11

4.1. 3.4.1. Kiszolgáló gépek .......................................................................................... 12 4.2. 3.4.2. Állványok ..................................................................................................... 12 4.3. 3.4.3. Árugyűjtő- és elosztó rendszerek: ................................................................. 12 4.4. 3.4.4. Raktárépület .................................................................................................. 12

4. 4. Raktári folyamatok ................................................................................................................... 13 1. 4.1. Anyagmozgatás fogalma .............................................................................................. 13 2. 4.2. A raktárak anyagmozgatási folyamatai ........................................................................ 13 3. 4.3. Beszállítási folyamattípusok ........................................................................................ 14 4. 4.4. Kiszállítási folyamattípusok ......................................................................................... 14 5. 4.5. Tárolási módok ............................................................................................................. 14

5.1. 4.5.1. Állvány nélküli tárolás .................................................................................. 14 5.2. 4.5.2. Állványos tárolás .......................................................................................... 14

5. 5. Árugyűjtési folyamat (komissiózás) részei, alapesetei, eszközei, módjai ................................. 16 1. 5.1. Az árugyűjtési folyamat célja ....................................................................................... 16 2. 5.2. Komissiózási stratégiák ................................................................................................ 16 3. 5.3. Komissiózás szabályai ................................................................................................. 17 4. 5.4. Áruelőkészítő helyek .................................................................................................... 18 5. 5.5. Áruelhelyezés a komissiózó térben .............................................................................. 19 6. 5.6. Komissiózás eszközei ................................................................................................... 19 7. 5.7. A raktárak alapméretének meghatározása: ................................................................... 20

6. 6. Raktározási folyamatok irányítása ............................................................................................ 22 1. 6.1. Raktározási folyamatok irányítása ............................................................................... 22 2. 6.2. Raktári folyamatok komplex irányítása ....................................................................... 23 3. 6.3. Készletnyilvántartás, helynyilvántartás ........................................................................ 24

LOGISZTIKAI ALAPISMERETEK

iv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

4. 6.4. Számítógépes raktár-irányítási rendszerek ................................................................... 25 7. 7. Csomagolás ............................................................................................................................... 27

1. ............................................................................................................................................ 27 2. 7.1. Csomagolás feladatai ................................................................................................... 27 3. 7.2. Csomagolás fajtái ......................................................................................................... 27 4. 7.3. Optimális csomagolási modell ..................................................................................... 29 5. 7.4. A csomagolás tervezése, feladatai ............................................................................... 31 6. 7.5. Csomagolási követelmények az árueljuttatásban ......................................................... 33

8. 8. Ellátás, készletszabályozással összefüggő fogalmak ................................................................ 34 1. 8.1. Ellátási (beszerzési) logisztika ..................................................................................... 34 2. 8.2. A készletszabályozás struktúrája .................................................................................. 35 3. 8.3. A készletváltozással összefüggő fontosabb alapfogalmak ........................................... 37

9. 9. Elosztási rendszerek és összetevőik, elosztási rendszerek csoportosítása ................................ 38 1. 9.1. Elosztási logisztika ....................................................................................................... 38 2. 9.2. Elosztási rendszerek ..................................................................................................... 38

2.1. 9.2.1. Az elosztási rendszerekkel szemben támasztott legfontosabb követelmények 39 2.2. 9.2.2. Az elosztási rendszerek csoportosítása ......................................................... 39 2.3. 9.2.3. Közvetlen (direkt) elosztás jellemzői ............................................................ 39 2.4. 9.2.4. Közvetett (indirekt) elosztás jellemzői ......................................................... 40 2.5. 9.2.5. Rugalmas rendszer ........................................................................................ 40 2.6. 9.2.6. Az elosztási rendszerek összetevői ............................................................... 40

10. 10. Anyagmozgatás általános jellemzői ...................................................................................... 41 1. 10.1. Anyagmozgatás meghatározása ................................................................................. 41 2. 10.2. Az anyagmozgatás gépeinek csoportosítása: .............................................................. 41

2.1. 10.2.1. Folyamatos működésűek ............................................................................. 41 2.2. 10.2.2. Szakaszos működésűek ............................................................................... 43

11. 11. Hulladékkezelés problémái ................................................................................................... 45 1. 11.1. Hulladék fogalma ....................................................................................................... 45

1.1. 11.1.1. Hulladéktípusok csoportosítása (3. táblázat) .............................................. 45 2. 11.2. Hulladékkezelés ........................................................................................................ 45

12. 12. Áruszállítási rendszerek 1. .................................................................................................... 47 1. ............................................................................................................................................ 47

13. 13. Áruszállítási rendszerek 2. .................................................................................................... 50 1. 13.1. Szállítási láncok ......................................................................................................... 50 2. 13.2. Fuvarozási módok ...................................................................................................... 50

2.1. 13.2.1. Vasúti áruszállítás ....................................................................................... 50 2.2. 13.2.2. A közúti áruszállítás .................................................................................. 52 2.3. 13.2.3. Vízi áruszállítás .......................................................................................... 55 2.4. 13.2.4. Légi áruszállítás .......................................................................................... 57 2.5. 13.2.5. Kombinált fuvarozás ................................................................................... 57

14. 14. Áruismeret, áruvédelem ........................................................................................................ 58 1. 14.1. Árutovábbítás szerkezete ............................................................................................ 58 2. 14.2. Áruismeret .................................................................................................................. 58

2.1. 14.2.1. Az áruismeret feladata ................................................................................ 58 2.2. 14.2.2. Áruismeret a gyakorlatban .......................................................................... 58 2.3. 14.2.3. Az áruismeret felosztása ............................................................................. 58

3. 14.3. Áruvédelem ................................................................................................................ 59 15. 15. Közúti áruszállítás ................................................................................................................ 60

1. 15.1. Közúti fuvarozás (4. táblázat) .................................................................................... 60 2. 15.2. Közúti fuvarozás csoportosítása ................................................................................. 60 3. 15.3. Nemzetközi árufuvarozás ........................................................................................... 62

16. FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................................. 63 1. ............................................................................................................................................ 63

17. INTERNETES FORRÁSOK ...................................................................................................... 64 1. ............................................................................................................................................ 64

v Created by XMLmind XSL-FO Converter.

„Bioenergetikai mérnök MSc szak tananyagfejlesztése” című

TÁMOP-4.1.2.A/1-11-/1-2011-0085 sz. projekt

ISBN 978-963-473-691-2; ISBN 978-963-473-692-9 (online)

1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. fejezet - 1. Logisztika fogalma, célja, jelentősége

1. A logisztika története

„logos” az ókori görögöknél az emberi értelem logikus gondolkodását jelenti. Az ókorban a gyerekek ellátását

jelentette.

Ókori Róma

logistos: a római légiókhoz rendelt ellátók (ruházkodás, fegyver, élelmiszer, hálóhely). Évszázadokon keresztül

katonai értelmezése volt. A katonai innovációk jelentettek elsőbbséget a gazdasági innovációk számára.

Középkor

Bölcs Leó bizánci császár katonai taktikáról írott műve először elméleti, hogy a harcászatban kulcsfontosságú a

logisztika.

Sötét középkor

Nincs fejlődés.

1861-65 polgárháború

Grant tábornok a logisztikának tulajdonította a győzelmet. Innentől az amerikaiak a logisztikát szervezik

először.

20. század eleje

Gazdasági logisztika. Beindul a tömegtermelés a világon. Ez termelési logisztika, amihez belső anyagmozgatási

műveletek járultak.

1923-33

A keresleti piacok menedzselése vált szükségessé, valamint megjelenik az optimális beszállítók

megválasztásának az igénye.

1970

Just in time innováció. A készletek minimalizálását elősegítő módszer.

1980

A logisztika integrált szemlélete: egy-egy logisztikai funkciók, tevékenységek együttes kezelése.

1990-es évek

Ellátási lánc menedzsment szemlélet: nem elég egy szervezeten belül integrálni, hanem egy egész ellátási

láncban (beszállító, termelő, vevő ugyanazon értékpályán tevékenykedik).

2000 után

A technológiai újítások dinamikus növekedéséről szól. Kiváltó ok: a nyomon-követhetőség. pl. Kína a gyártó,

Nyugat-Európa a fogyasztó, ekkor a megrendelőnek tudnia kell, hol tart az áruja. 1. GPS 2. RFID: chip és

antenna: rádióhullámok általi termékazonosítás. Előnye, hogy a chip sok információt (személy, vállalat, időpont,

hely) tud tárolni. A szállítás során folyamatos a nyomon-követhetőség, gyorsabb információfeldolgozás

(vonalkód helyett antenna).

2. 1.1. Logisztika fogalma

1. Logisztika fogalma, célja,

jelentősége


A logisztika stratégiai fontosságú területté az 1950-es évektől vált. Gazdasági alkalmazásának kiindulópontja az

Amerikai Egyesült Államokban volt, később Nyugat-Európában, Kelet-Ázsiában, majd később közép-kelet

európai országokban, így Magyarországon is „felfedezték”.

„A logisztika javak/és vagy emberek mozgatásának és elhelyezésének, valamint a hozzájuk kapcsolódó

támogató tevékenységeknek tervezése, végrehajtása és irányítása meghatározott célok elérésére megszervezett

rendszerekben”.

A logisztika menedzsmentszemlélet, amely áramlási folyamatok – alapvetően anyagok (alapanyagok, félkész- és

késztermékek), energia, információk és személyek – egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti

áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja a teljes áramlási

folyamathoz járuló optimális összköltség és vevőkiszolgálási színvonal elérése”.

A logisztikát a legrövidebben az ellátás tudományaként definiálhatjuk.

A logisztika integrálja az összes olyan tevékenységet, amely a tárolással és mozgatással kapcsolatos. Elősegítik

a termékek áramlását a lelőhelyektől a felhasználásig, valamint az információáramlást.

Manapság a logisztika a mindennapjainkban tölt be fontos szerepet. „Ez két okra vezethető vissza: egyrészt a

vállalatok versenyképessége szempontjából a logisztika működőképessége, színvonala a meghatározó, másrészt

a logisztikai rendszer, mint nagyméretű bonyolult rendszer optimális kialakításának és működésének feltételeit

csak az elektronika, az informatika és a kibernetika rohamos fejlődése teremthette meg”.

A logisztikai fejlődés fontos lépései:

• termelés támogatása,

• értékesítés támogatása,

• értéknövelt szolgáltatások előtérbe kerülése,

• vevőkiszolgálás követelményeinek növekedése.

A logisztika menedzsmentfilozófiai megközelítését az integrált elosztás menedzsment jelenti, amelynek

részterületei: fizikai elosztás, anyaggazdálkodás (anyagkezelés), üzleti logisztika. E három terület kapcsolatát

szemlélteti az 1. ábra.

3. 1.2. A logisztika célja

A logisztika célja, hogy megfelelő időben, megfelelő költségekkel jusson el a megfelelő dolog a megfelelő

helyre. A gyakorlatban használt 7M-elv szerint a logisztika feladata:

• a megfelelő dolog

• megfelelő minőségben

• megfelelő mennyiségben

• megfelelő helyen


jelentősége


• megfelelő időben

• megfelelő információkkal

• megfelelő áron álljon rendelkezésünkre.

4. 1.3. Logisztikai rendszer (ellátási lánc)

Az ellátási lánc szervezetek, vállalatok összessége, minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a termék

előállításával és kiszállításával kapcsolatos. Az ellátási láncot négy fő folyamat határozza meg, amelyek a

tervezés, a beszerzés, a gyártás és a kiszállítás.

A logisztika tevékenységeket összefogó terület, melyet a 2. ábra szemléltet.

5. 1.4. Logisztika főbb területei

1. Beszerzés

2. Termelés

• raktározás

• készletgazdálkodás

• anyagmozgatás

3. Disztribúció

6. 1.5. A logisztika főbb tevékenységei


jelentősége


1. Stratégia, tervezés:

• beszerzési stratégia

• készletezési stratégia

• értékesítési stratégia

• logisztikai információs stratégia

2. Logisztikai folyamatok működés:

• beszerzési logisztika

• értékesítési logisztika

• termelési logisztika

• újrahasznosítási logisztika

• logisztikai szervezet

3. Teljesítmény elszámolás, számbavétel, kommunikáció:

• logisztikai szolgáltatás színvonala

• analitika, alapbizonylatok

• költségek

6.1. 1.5.1.Beszerzési logisztika

Fogalma: beszerzés alatt értünk minden olyan tevékenységet, amelynek célja, hogy egy adott szervezetet

mindazokkal a javakkal ellásson, amelyekre a szervezetnek szüksége van működése fenntartásához, és

amelyeket nem saját maga állít elő.

A beszerzési logisztika feladata (3. ábra) a szükségletnek megfelelően és költségtakarékosan gondoskodni a

vállalat számára az alap-, segéd-, üzemanyagról, kereskedelmi és félkész áruról olyan választékban,

mennyiségben, minőségben és időben, ahogyan a vállalat termelési programja azt megkívánja.

6.2. 1.5.2. Termelési logisztika

A termelési logisztika funkciója az anyagoknak a termelési folyamatba történő belépésénél kezdődik, és

befejeződik a késztermék megérkezésével a raktárba.


jelentősége


Az anyag-, és információáramlás végig követi a termelési folyamat minden fázisát, beleértve az egyes fázisok

közötti esetleges közbenső tárolást, várakozást is.

A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei (műhelygyártás, csoportos gyártás, stb.) alapvetően

befolyásolják a logisztikai struktúrát és paramétereket. Magas fokon automatizált, számítógép által irányított

gyártási rendszereknél a technológiai és logisztikai folyamat már nehezen szétválaszthatóvá válik. (4. ábra).

6.3. 1.5.3. Elosztási logisztika

Az elosztási logisztika a gyártó és a terméket forgalomba hozó kereskedelmi egységek, valamint felhasználók

közötti anyag- és információáramlási kapcsolatot teremti meg. Feladata a megrendelések teljesítéséhez, azaz az

áruknak a logisztikai elvek betartásával a megrendelőhöz juttatása. Tevékenységi körébe tartozik a megrendelés

szerinti komissiók összeállítása, az áruk elosztási hálózatának kialakítása, az áruelosztó járatok megszervezése,

esetleges közbenső elosztó raktározás feltételeinek biztosítása (5. ábra).

6.4. 1.5.4. Újrahasznosítási logisztika

Az újrahasznosítási logisztika stratégiai elemei:

• változatok vizsgálata a különböző termékekre,

• a szétszerelő helyek funkciójának meghatározása,

• a szelektálási stratégia megválasztása,

• disztribúciós logisztikai döntések,

• információs rendszerkapcsolatok.


jelentősége


Az újrahasznosítási logisztika feladata a termelés során keletkezett hulladék, valamint az elhasznált anyagok,

berendezések összegyűjtése, szükség szerinti szétszerelése, szétválogatása, az alkalmas anyagok előkészítése és

eljuttatása újrafeldolgozásra vagy egyéb hasznosításra, attól függően, hogy hasznosítás a vállalaton belül, vagy

kívül történik, nem hasznosítható anyagoknak a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő módon történő

elhelyezése hulladéktárolóban.

A logisztika jelentősége akkor kezdett el növekedni, amikor a fogyasztói igények differenciálódtak. Ahhoz,

hogy egy vásárló az adott pillanatban az adott helyen meg tudjon vásárolni igényeinek megfelelő terméket, több

folyamatnak kell összehangoltan működnie, amelyek megszervezése és irányítása a logisztika feladata. A

logisztika jelentősége azonban ily módon csak a kínálati gazdaságban érvényesülhet.

Nemzetgazdasági, vállalati szinten a logisztika gazdasági jelentőségét jól jellemzi, hogy az USA-ban a

logisztikai költségek a GDP körülbelül 10%-át teszik ki.

A logisztika jelentőségének megnövekedéséhez olyan piaci, gazdasági változások, trendek is hozzájárultak, mint

az információs technológia fejlődése, a globalizáció, az integráció valamint a környezetvédelem.

7. 1.6. City logisztika

Célja:

• környezetvédelem

• lakosság pontos minőségi ellátása (élelmiszer, egyéb fogyasztási cikkek városon belüli terítése; éttermek-,

áruházak feltöltése; szolgáltató ipar beszállítói hátterének biztosítása stb.)

• szállítási költségek optimalizálása

A környezetvédelmi szakemberek is támogatják a city logisztika elvi megállapításait. Cél a sok, időnként elavult

teherjárművek helyett modernebb, nagykapacitású szállítóeszközök városi közlekedés csúcsidején kívüli

időszakban, szervezett formában (útvonal optimalizálással) a városi forgalomba történő engedése.

A city logisztika magába foglalja a következőket:

1. Áruterítés - Áruféleségenként (pl.: Fűszértek, KERAVILL-ok részére) vagy fogyasztóként (pl.: gyorséttermi

hálózatok részére). Ezt támogatja a logisztikai centrumok, ipari parkok gyűjtő raktározása, árukezelése.

2. Útvonal optimalizálás - Minden város digitalizált térképe lehetővé teszi, hogy a városi közlekedés

szabályainak megfelelően a legoptimálisabb útvonalon jusson el az áru az adott helyre.

3. Just in time

1. Az időre történő szállítás előnye, hogy csak a 24 ill. 48 órás árukészletnek megfelelő raktározási helyre

van szükség.

2. Kisebb a kockázata - a gyorsan romló áruknál - a romlásból adódó veszteségnek.


2. fejezet - 2. Raktározási rendszerek

1. 2.1. Raktár fogalma

A raktár fogalmát hagyományosan úgy határozhatjuk meg, mint a vállalati logisztikai rendszernek, vagy az

ellátási láncnak azon része, amely a termékeket, azaz alapanyagokat, részegységeket, félkész- illetve

késztermékeket a gyártási, a felhasználási pontokon és/vagy azok között tárolja és azokkal kapcsolatban

információkat szolgáltat.

A raktározás fontos szerepet tölt be a kitermeléstől a felhasználásig terjedő folyamatrendszerben. A raktárak a

részfolyamatok összekötő elemei, amelyek a megelőző és a követő részfolyamatok anyagáramlás intenzitás

változásának kiegyenlítése céljából árukészleteket gyűjtenek, majd tovább adják.

„A raktározás valamely folyamatrendszer olyan alrendszere, amely sajátos létesítményeivel, berendezéseivel,

felszerelésével a készletek állagának megóvását, az áramlatok összehangolását, szükség szerinti kiegyenlítését

végzi”. A raktárakat, mint komplex létesítményeket, nem mint valamilyen épületet kell kezelni, mivel a raktárak

a raktározással kapcsolatos feladatok elvégzésének a helyei.

A raktárak olyan létesítmények, amelyek az áruk mennyiségét és minőségét veszteség nélkül megőrzik,

befogadóképességük, valamint mozgatási rendszerük teljesítőképessége lehetővé teszi a szükség szerinti ki- és

betárolást.

2. 2.2. Raktározás fő funkciói

• tárolási funkció: raktározást megelőző fázisban létrehozott termékek állagmegőrző elhelyezése

• ellátási funkció: a következő felhasználási fázis igényei szerinti áru rendelkezésre bocsátása

3. 2.3. Raktározási alapmodell

A raktározási folyamatok modellje:

• a raktározás sajátos szerepet tölt be a kitermeléstől a fogyasztásig, felhasználásig terjedő komplex

folyamatrendszerben,

• a raktározási rendszerek árukészletet gyűjtenek, majd továbbadják.

A raktározási folyamatok bonyolult rendszerben végbemenő folyamatok. A rendszer általános modell elemei:

1. környezet

2. raktározási rendszer

3. rendszer bemenetei

4. rendszer kimenetei

1. A környezet, amely a bemeneti és a kimeneti kapcsolatok jellegét befolyásolja, az újratermelési folyamat

termelési szférájában való elhelyezkedés szerint alakulhat. Megkülönböztethetünk többek között ipari,

kereskedelmi, valamint közlekedési raktárakat.

2. A raktározási rendszer, amely az anyagáramlás szempontjából vezérlő vagy kiegyenlítő szerepet tölt be. Az

igények kielégítésében közreműködő elemek, mint pl. gépek, eszközök, létesítmények összessége.

3. A rendszer bemenete (inputja) az anyagáramlás szempontjából a környezetből érkező, különböző formában

megjelenő, azonos időtartam alatt rendszerint különböző mennyiségű anyagok, termékek.

4. A rendszer kimenetét (outputját) a (lehetőleg a kívánt igényeknek megfelelően) a kibocsátott anyagok,

termékek képezik.

2. Raktározási rendszerek


4. 2.4. Raktározási rendszerek alapvető paraméterei

• a raktár befogadóképessége (adott időpontban elhelyezhető anyagmennyiség)

• anyagmozgató rendszer átbocsátóképessége (adott időszakban mozgatható árumennyiség).

A raktárakban az áruk rövidebb-hosszabb ideig nyugalmi helyzetben vannak, ugyanakkor az áruk folytonos

mozgása, a készlet állandó mozgása jellemző a raktárakra. Az RST-műveleteknek, azaz a mozgási (rakodás,

belső szállítás), és nyugvási (tárolás) műveletek összessége jelenti a raktárak alapfolyamatát.

Az RST–folyamatok megvalósításához dolgozó eszköz, és befogadórendszerre, illetve létesítményrendszerre

van szükség.

5. 2.5. Raktárak tényezői

A raktáraknak lehetnek pozitív, illetve negatív tényezői is.

5.1. 2.5.1. Raktárak pozitív tényezői:

• kiegyenlítő szerepe van, ha a termelési és elosztási folyamat működési sebessége különböző

• a termelés folyamatosságát rendelkezésre állásával biztosítja,

• a belföldi, valamint a nemzetközi mobilitást fokozza,

• a nyers, félkész vagy késztermékek minőségét, megfelelő építészeti és egyéb körülmények kialakítása

segítségével megőrzi.

5.2. 2.5.2. Raktárak negatív tényezői:

• jelentős beruházási és üzemeltetési költséget igényel,

• az átfutási időt növelheti a logisztikai folyamat e területén történő megállítása,

• nem minden időszakban biztosítható a tárolótér megfelelő mértékű kihasználása.

6. 2.6. Raktárak csoportosítása

Raktárak csoportosításának szempontjai:

• nemzetgazdasági ágazatok alapján

• termelési folyamatban betöltött szerepük szerint

• térbeli elosztási folyamatban betöltött szerepük szerint

• készletváltozás sajátosságai szerint

6.1. 2.6.1. Nemzetgazdasági ágazatok alapján megkülönböztetünk

• ipari,

• mezőgazdasági,

• kereskedelmi,

• közlekedési raktárakat.

2. Raktározási rendszerek


6.2. 2.6.2. Termelési folyamatban betöltött szerepük szerint megkülönböztetünk

• alapanyag,

• segédanyag,

• félkésztermékek,

• késztermék raktárakat.

6.3. 2.6.3. Térbeli elosztási folyamatban betöltött szerepük szerint

• fogyasztásicikk-kereskedelmi,

• termelőeszköz-kereskedelmi,

• felvásárló, melléktermék- és hulladékgyűjtő kereskedelmi,

• közlekedési, szállítmányozói raktárakat.

6.4. 2.6.4. Készletváltozás sajátosságai szerinti alapesetek

• azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben

• kevés árufajta érkezik viszonylag nagy mennyiségben

• sok árufajta érkezik kis mennyiségben

• sok árufajta érkezik és távozik kis mennyiségben

• a távozó árufajták meghatározott időnként visszatérnek

• a távozó árufajták meghatározott idő után többször visszatérnek


3. fejezet - 3. Magasraktározási rendszerek

1. 3.1. Magasraktározási rendszer fogalma

A darabárukon (tekercsek, szálanyagok, stb.) olyan tárolási rendszert értünk, amelyben a tárolási magasság az

általános célú emelőtargoncák által elérhető átlagos tárolási magasságot meghaladja, illetve az áruknak

állványokba helyezését, valamint levételét onnan az állványok közötti folyosókban mozgó felrakógépek vagy

felrakótargoncák végzik.

Magasraktárak elterjedésének okai:

• területkihasználásra való törekvés

• korszerű elosztási rendszerek megvalósítása

• termelési folyamatok automatizálása

• a nagy be- és kitárolási teljesítőképesség

• kifejezett elvárás a fajlagos költségcsökkentés

A magasraktárak alkotóelemei közé tartozik a tárolótér, az árugyűjtő és elosztótér, az állványok, a felrakógépek,

valamint az árugyűjtő és elosztórendszer.

2. 3.2. Magasraktárak csoportosítási módjai

Magasraktárak csoportosítása háromféleképpen történhet:

1. Rendeltetésük szerint

• teljes egységrakományok tárolására alkalmas

• komissiózó

• kombinált magasraktár

2. A tárolótér építészeti kialakítása szempontjából

• felrakógéppel üzemelő csarnokraktárak (hagyományos épületben kialakított raktárak)

• felrakógéppel üzemelő állványtartós magasraktárak (kifejezetten erre a célra épülő korszerű épültek) (6.

ábra)

3. Automatizáltsági szint alapján

• gépesített

• részlegesen automatizált

• teljesen automatizált magasraktárak

3. 3.3. Magasraktárak létesítése

3.1. 3.3.1. Magasraktárak létesítésének előnyei

• viszonylag kis alapterületen nagy tárolási kapacitás

3. Magasraktározási rendszerek


• gyors ki- és betárolás

• lehetővé teszik a raktári anyagmozgatási munkák gépesítését, illetve automatizálását

• az irányítási munkák gépesítésének megkönnyítése, automatizálása, számítógépes technika kihasználása,

folyamatos készletnyilvántartás, optimális készletgazdálkodási stratégiák megvalósítása, fifo-elv megtartás,

tévedési lehetőségek kizárása, gyors és megbízható adat- és információáramlás.

A magasraktárak alkalmazási területei:

• magas szervezettségi színvonalú termelési-üzemi folyamatrendszert, illetve térbeli elosztási rendszert szolgál

ki

• a tárolandó árukészlet homogén egységrakományokba összefogható áruféleségekből áll

• viszonylag nagy a raktár áruforgalma

• a raktár létesítésére rendelkezésre álló terület kicsi

• magasak a telekárak/telekhasználati díjak

4. 3.4. Magasraktárak technikai alrendszerei

A magasraktározás olyan komplex folyamatrendszer, amelyeknek technikai alrendszerei szoros kapcsolatban és

kölcsönhatásban vannak egymással, valamint a raktározást megelőző és követő folyamatok technikai elemeivel.

Magasraktárak technikai alrendszerei:

• kiszolgáló gépek

• állványok

• árugyűjtő- és elosztórendszer

3. Magasraktározási rendszerek


• raktárépület

4.1. 3.4.1. Kiszolgáló gépek

A keskeny közlekedőfolyosó, a megvalósítható nagy tárolási magasság a raktár tárolóterületének- és terének

minden más rendszernél jobb kihasználását teszik lehetővé.

• felrakógépek (sínpályán mozognak)

• felrakótargoncák (sínpályához nem kötöttek)

4.2. 3.4.2. Állványok

Anyaga:

• acél

• vasbeton

• a kettő kombinációja

4.3. 3.4.3. Árugyűjtő- és elosztó rendszerek:

Feladata: tárolást megelőző és az azt követő műveletek gyors és maradéktalan elvégzése.

Árugyűjtő- és elosztó rendszerekkel szemben támasztott követelmények:

• kellő számú várakozóhely biztosítása rakományok számára

• alakjuk, befoglaló méretük miatt nem megfelelő egységrakományok elkülönítése

• különböző méretű, tömegű és kialakítású egységrakományok szállítására való alkalmasságának kialakítása

• egységrakományokat betárolásra alkalmas helyzetbe hozzák

• egységrakományokat pontosan helyezzék át a felrakógép átadóasztalára

• nagyfokú megbízhatóság és üzemképesség

4.4. 3.4.4. Raktárépület

Funkcionálisan elkülönülő térek:

• előkészítőtér

• tárolótér

• a két teret összekötő anyagmozgató tér


4. fejezet - 4. Raktári folyamatok

1. 4.1. Anyagmozgatás fogalma

Termelt, vagy felhasznált anyagok továbbítását, helyváltoztatását értjük anyagmozgatáson, mely nem jár együtt

alak és állapot változással.

Típusai:

• belső anyagmozgatás (üzemen belül)

• külső anyagmozgatás (üzemen kívül)

Anyagmozgatással kapcsolatos fontosabb alapfogalmak értelmezése:

Szállítás: adás-vételi ügylet teljesítését értjük szállítás alatt. Az áru tulajdonosa (eladó) az ügylet lebonyolítására

vonatkozó szerződés adott feltételeinek teljesítése ellenében, a szerződésben ugyancsak kikötött paritásponton

lemond a vevő javára az áru fölötti rendelkezési jogáról, és azt a vevőre ruházza át. A szállítás nem minden

esetben jelent árumozgást, csupán tulajdonjog átruházást (Ptk.379. §(1)).

Az adásvétel során a felek megállapodhatnak úgyis, hogy az eladó a vevő telephelyén teljesít, ekkor viszont a

szállítás mozgással jár.

Rakodás: fel- és lerakás műveleteinek összessége

Kézi anyagmozgatás: nyersanyagok, félkész- és késztermékek helyváltoztatása kézi erővel/kézi eszközökkel

Gépi anyagmozgatás: nyersanyagok, félkész- és késztermékek helyváltoztatása különböző szállítóeszközök,

rakodógépek, valamint emelő-, illetve mozgató berendezésekkel

Anyagmozgatás elemei

• mozgatott anyag

• mozgatást végző gépek, eszközök, berendezések

• mozgatásban részt vevő emberek

• mozgatáshoz szükséges információk

2. 4.2. A raktárak anyagmozgatási folyamatai

A raktárakban az áruk hosszabb-rövidebb ideig nyugalmi helyzetben vannak, a raktárakra mégis az áruk

folytonos mozgása, a raktárkészlet állandó változása jellemző. Az RST, azaz a mozgási (rakodási, belső

szállítási), valamint a nyugvási (tárolási) műveleteknek az összességét képezi a raktárak alapfolyamatát. A

raktárak alapfolyamatai további részfolyamatokkal, mint pl. ellenőrzés, egységrakomány-képzés, stb. egészülhet

ki, így ezek jelentik együtt a raktár működési folyamatát.

A darabárus raktárak működési folyamata az anyagáramlás irányával összefüggésben a beszállítással, a

tárolással, valamint a kiszállítással kapcsolatos részfolyamatokra bontható.

A beszállítással kapcsolatos részfolyamat tovább bontható az alábbi főbb műveletekre:

• a szállítóeszköz fogadása, kirakása, az áruk beszállítása az átvevőhelyre,

• az áruk átvétele, az átvétellel kapcsolatos árumozgatás tárolási egységképzéssel,

• előkészítés betárolásra, tároló helyen történő elhelyezés,

• átvétel módjai (tételes, vak, szúrópróbaszerű, halasztott, mennyiségi, minőségi, stb.).

4. Raktári folyamatok


A kitárolással kapcsolatos részfolyamatok műveletei:

1. kitárolás,

2. a kiszállítás előkészítésével kapcsolatos árumozgatás csomagolással, egységrakomány képzéssel, kiszállításra

várakoztatással

3. a szállítóeszköz megrakása.

3. 4.3. Beszállítási folyamattípusok

1. típus: A szállítóeszközről lerakott árut közvetlenül a tárolótérbe szállítják. Javasolható kézzel,

emelőtargoncával és daruval kezelhető árucsoport esetében egyaránt.

2. típus: A szállítójárműről az árut a rakodótérre helyezik, átveszik, majd hosszabb rövidebb várakozás után a

tárolótérbe szállítják. Ez a folyamattípus többnyire emelőtargoncákkal kezelhető áruk esetén javasolható

megoldás.

3. típus: A szállítójárműről kirakott árukból egységrakományokat, tárolási egységeket képeznek, majd ezeket

(hosszabb-rövidebb várakozás után) közvetlenül a tárolótérbe szállítják. Ez a folyamattípus általában a kézzel

kezelhető áruk esetén javasolható. Az egységrakomány-képzéssel ezek emelőtargoncával kezelhető árukká

válnak.

4. típus: A szállítójárművel érkezett árut először az áruátvevő helyiségbe, majd innen (hosszabb-rövidebb

várakozás után) a tárolótérbe szállítják. Mind a kézzel, mind az emelőtargoncával és daruval kezelhető áruk

esetén javasolható.

4. 4.4. Kiszállítási folyamattípusok

1. típus: A tárolótérből közvetlenül a szállítójárműre kerül az áru. Kézzel, emelőtargoncával és daruval

kezelhető áruk esetén javasolható.

2. típus: Az árut a tárolótérből a rakodótérre viszik, itt hosszabb-rövidebb ideig várakozik, majd a

szállítójárműre rakják. Emelőtargoncával kezelhető áruk esetén javasolható megoldás.

3. típus: A tárolótérben komissiózást végeznek, majd a kigyűjtött árukból az árukiadóba egységrakományokat

képeznek. Ezeket hosszabb-rövidebb várakozás után a szállítójárműbe rakják. Ez a folyamattípus mind a kézzel,

mind a targoncával kezelhető áruk esetén javasolható.

4. típus: A komissiózott áru az árukiadóban várakozik a kiszállítást végző szállítóeszközökre való rakodásig.

Kézzel és emelőtargoncával kezelhető árucsoportok esetén javasolható folyamat. Komissiózás esetén akkor, ha

az összegyűjtött árukból nem képezhető egységrakomány.

5. 4.5. Tárolási módok

5.1. 4.5.1. Állvány nélküli tárolás

Állvány nélküli tárolás esetén a tárolási egységek közvetlenül egymásra kerülnek elhelyezésre. Úgy kell

megválasztani a tárolási egységet, ill. az egységrakományképző eszközt, hogy a halmozás ne károsítsa a

termékeket. Állvány nélküli tárolás lehet:

• tömbös: jó alapterület és térfogat kihasználás, elsősorban kis tárolt termék fajtaszám esetén alkalmazzák,

nehéz hozzáférhetőség az árukhoz

• soros: kisebb alapterület és térfogat kihasználás, termékenként kis mennyiség esetén alkalmazzák, jó

hozzáférhetőség az árukhoz

5.2. 4.5.2. Állványos tárolás

Lehet:

4. Raktári folyamatok


• soros: a tárolási egységek az állvány rekeszeiben kerülnek elhelyezésre, közvetlen hozzáférhetőség az

árukhoz, alacsony alapterület és térfogat kihasználás

• járható: nagy alapterület és térfogat kihasználás, a tároló állványok közvetlenül egymás mellett vannak, a

tárolás nem tároló felületen, hanem tároló peremeken történik

• eltolható: jó alapterület és térfogat kihasználás, a tárolási egységek soros állványokban kerülnek elhelyezésre,

melyek síneken állványfalanként elmozdíthatóak

• átmenő görgős: jó alapterület és térfogat kihasználás, a tárolási egységek adott lejtési szöggel kialakított

görgős csatornákba kerülnek elhelyezésre (homogén, inhomogén csatornák)


5. fejezet - 5. Árugyűjtési folyamat (komissiózás) részei, alapesetei, eszközei, módjai

1. 5.1. Az árugyűjtési folyamat célja

Az árugyűjtési folyamat (komissiózás) célja, hogy tárolótérben tárolt árukból olyan méretű és összetételű

küldeményeket állítson elő, amely megfelel az árut megrendelő ügyfelek leadott igényeinek leadott igényeknek

és a szállításnak.

A komissiózás az áruk megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat, amely a

megrendelések átvételével kezdődik és a kigyűjtött áruk rendelésenkénti összeállításával fejeződik be. A

komissiózás az ellátó-elosztó raktárak sajátos folyamata, amelynek során több árucikkből álló kiszállítási

egységet kell összeállítani.

A komissiózás a raktári folyamat legkritikusabb és legdrágább része (sok a hibalehetőség, általában kézi erővel

végzik, így nagy az élő-munka ráfordítás költsége).

Statikus áruelőkészítési rendszer esetében „az ember megy az áruhoz”, míg a dinamikus áruelőkészítési rendszer

esetében „az áru megy az emberhez” (1. táblázat).

2. 5.2. Komissiózási stratégiák

A számításba vehető komissiózási stratégiák a következők:

• megrendelésenkénti soros, egylépcsős stratégia

• megrendelésenkénti párhuzamos stratégia

• osztályonkénti kétlépcsős stratégia

A megrendelésenkénti soros, egylépcsős stratégia esetén a dolgozó egy teljes megrendelés áruit gyűjti ki attól

függetlenül, hogy az áru a tárolótér melyik részében található (7. ábra). Ebben az esetben a megrendelőlap

kigyűjtési jegyzékként is szolgálhat, így csak a sorrendet kell külön feltüntetni.

5. Árugyűjtési folyamat

(komissiózás) részei, alapesetei,

eszközei, módjai


A tárolóterületek bejárásának használatos változatai:

• hullámstratégia: előnyösen akkor alkalmazható, ha nagy számú tároló helyet kell felkeresni, kis mozgatási

tételekkel

• kevert stratégia: a bejárandó távolságok csökkentése érdekében „hurokszerű” haladást végez a dolgozó

A megrendelésenkénti párhuzamos stratégia esetén a megrendeléseket úgy dolgozzák fel, hogy az egyes

megrendelések tételeit az osztályok szerint csoportosítják, és ezekre készítik el a kigyűjtési jegyzéket. Ennek a

párhuzamos stratégia megvalósításának az az előnye, hogy nagyobb teljesítmény érhető el a gépekkel, hátránya

viszont az, hogy külön szervezési munkát igényel.

Az osztályonkénti kétlépcsős komissiózási stratégia esetében a megrendeléseket úgy dolgozzák fel, hogy a

különböző megrendelésekben szereplő azonos tételeket gyűjtőjegyzékben összesítik, tárolási osztályonként

csoportosítva.

Az első lépcső az, hogy a tárolási zónákból a gyűjtőjegyzékben szereplő mennyiségeket a gyűjtőhelyre

szállítják.

A második lépcső, amikor a kiszállítási egységeket a gyűjtőhelyen rendelésenként válogatják össze.

Ez a stratégiai megvalósítás eredményezi a legnagyobb komissiózási teljesítményt.

3. 5.3. Komissiózás szabályai

A komissiózás megszervezésének, végrehajtásának szabályai:

• minden megrendeléshez rendeljünk legalább egy helyet (a komissiózó térben), de ügyeljünk rá, hogy a lehető

legkisebb komissiózó teret alakítsuk ki,

• a komissiózással és az utántöltéssel foglalkozó csoport létszámát vegyük a lehető legalacsonyabbra,



eszközei, módjai


• minimalizáljuk a torlódásokat; amennyire csak lehet, különítsük el a komissiózást és a raktár feltöltését, a

torlódások, várakozások elkerülése érdekében; ügyeljünk arra, hogy a komissiózó térben mindig legyen

elegendő áru,

• tartsuk, sőt emeljük a szolgáltatás színvonalát (pl. szkenerrel történő kiszedés, ellenőrző személy beiktatása,

stb).

4. 5.4. Áruelőkészítő helyek

Gyakran rendelt, gyorsan forgó áruk számára szóba jöhet több áruelőkészítő komissiózó hely kijelölése is. Ez

mérsékli a várakozást, továbbá az áruhiány előfordulási esélyét.

Az áruhoz való jobb hozzáférés, annak kezelése, nagyobb területet kíván a komissiózó térben, mint amit

ugyanez az árumennyiség a tárolótérben elfoglalt.

A komissiózás munkaigényes feladat, így a rosszul kialakított komissiózó területen a dolgozók idejének

legnagyobb hányadát a tényleges árukezelés helyett azok megkeresése, a „körbejárás” teheti ki.

A tárolótérben és a komissiózó térben lévő árukat konzekvensen elválasztjuk egymástól, ezáltal az

árumozgásokat csökkenthetjük. Ez a komissiózást egy kisebb területre korlátozza, bár ugyanakkor kétszeres

árumozgatást eredményezhet, mert a tárolótéren elhelyezett árut előbb a komissiózó térbe kell továbbítani (8.

ábra).

A tárolási és a komissiózási területek különválasztása:

• vertikális

• horizontális

A vertikális szétválasztás esetén a tárolótéren belül képezzük ki a komissiózásra kijelölt helyeket, mégpedig az

állványzat legalsó, vagy szükség esetén alsó sorain. Az e fölötti sorok az áruk tárolására szolgálnak.



eszközei, módjai


A horizontális elválasztás esetén a komissiózásban érintett árukat (egységeket) először a raktár egy külön e célra

leválasztott, elkülönített részére, az un. komissiózó munkaterületre szállítjuk.

A tárolótéren belüli komissiózás előnyei:

• egyszerű anyagáramlás,

• nincs szükség közbenső szállításokra, csak az áru leemelésére,

• egyszerű az információáramlás.

Hátrányai:

• hosszúak a komissiózási útvonalak,

• viszonylag kicsi a komissiózási teljesítmény,

• kedvezőtlen tárolás-szervezési módszert kíván (pl. kötött helyfoglalásos rendszer).

A tárolótéren kívüli komissiózás előnyei:

• nagyobb komissiózási teljesítmény,

• a tárolótérben tetszés szerint tárolási módszer alakítható ki.

Hátrányai:

• bonyolult anyagáramlás, nehezebb a rakatárban az anyagmozgatás megszervezése, irányítása,

• bonyolultabb információáramlás.

5. 5.5. Áruelhelyezés a komissiózó térben

A komissiózáshoz szükséges áruáramlat csökkenthető az áru ésszerű elhelyezésével. Azokat az árukat,

amelyekből sokat kell szállítani (gyorsan forgó áruk), a kimenő oldalhoz közel helyezendők el. Ezáltal a

szállítás teljesítményigénye mérsékelhető (9. ábra).

Az árukiadó tértől legtávolabb azokat az árukat kell elhelyezni (akár a tároló, akár a komissiózó térben),

amelyekből kis mennyiségeket és ritkán igényelnek.

Az áruk kiválasztásához, rangsorolásához az ABC (másként „Pareto”) analízist lehet használni. A szokásos

ABC vizsgálat nem feltétlenül a legjobb módszer, hiszen nem veszi figyelembe, hogy az említett szállítási igény

nemcsak az árumennyiségtől, hanem az áruigény gyakoriságától is függ.

6. 5.6. Komissiózás eszközei

Statikus áruelőkészítés esetén, a komissiózás során mindazokat a tárolóhelyeket érinteni kell, ahol a rendelési

(gyűjtési) jegyzéken szereplő árukat tárolják.



eszközei, módjai


Általánosnak tekinthető kézi árukivétel esetében a komissiózáshoz erre a célra kialakított (rakfelülettel, esetleg

létrával) ellátott kézikocsit lehet használni. A gyűjtési folyamat lassú, munkaigényes, vertikális irányban

korlátozott (2…3 m).

Komissiózó targoncák alkalmazása esetében a gyűjtést végző dolgozó munkája az áru kivételére és a targonca

irányítására korlátozódik. A kézi szállítóeszközös komissiózáshoz viszonyítva a folyamat meggyorsítható, a

gyűjtési magasság 4...5 m-re növelhető.

Komissiózó targoncákkal nagyobb teljesítmény érhető el. A komissiózást végző személy a targoncát az áru

helyéhez vezeti, de annak kivételét az előzőhöz hasonló módon kézzel végzi el.

Speciális komissiózó gépeket inkább magasraktárakban használnak, de hagyományos állványos raktárakban is

alkalmazhatók, ha azok forgalma elegendően nagy.

A megrendelések szerint összegyűjtött árut a komissiózó gép az állványsorok végén lévő asztalra helyezi,

ahonnan azokat akár emelőtargoncával, akár telepített továbbító gépekkel (szállítószalag, görgősor stb.)

továbbítjuk az előkészítő vagy közvetlenül a kiadótérbe.

Kombinált eljárásról beszélünk, ha a kézi erővel kigyűjtött árut az állványok közé telepített szállítószalagra,

görgős szállítópályára helyezzük, s azok innen az állványok végén lévő gyűjtőszalagra, majd arról a kiadótérbe

kerülnek.

A raktárterület kihasználási tényezőinek közelítő értékeit a 2. táblázat tartalmazza.

7. 5.7. A raktárak alapméretének meghatározása:

A raktár alapterülete (10. ábra) egyszintes raktárak esetén a teljes területtel azonos, többszintes raktárak esetén a

teljes területet a szintek számával kell szorozni.

Az adott alapterületű raktárak különböző geometriai alakúak lehetnek. Az egyszerű – szabályos – geometriai

alakú raktárépület azonban könnyebben építhető és abban jobb terület, illetve térkihasználás érhető el. Az

egyszerű geometriai alakú épületek közül a négyzet alakú épületnek legkisebb a falfelülete (a kerülete).



eszközei, módjai



6. fejezet - 6. Raktározási folyamatok irányítása

1. 6.1. Raktározási folyamatok irányítása

A raktáraknak olyan irányítási rendszert kell kiépíteni megfelelő színvonalon való működéséhez, hogy integrálni

tudja az áruáramlási és az információáramlási folyamatokat. Az integráció fő jellemzője az egyidejűség, ami azt

jelenti, hogy a raktár tranzakciókhoz kapcsolódó információk a végrehajtás időpontjában azonnal a

folyamatirányítás rendelkezésére állnak.

A raktári folyamatok irányítása az áru be- és kiszállításával, a raktáron belüli mozgatásával, tárolásával, illetve

készletezésével kapcsolatos alapfolyamatok optimális végzéséhez kialakított stratégia megvalósítását jelenti.

A tárolandó árukkal kapcsolatos információk az áruk jellemzőire (pl. minőség, tömeg, szavatosság, stb.)

vonatkoznak, melyeket nyilvántartási információnak is neveznek.

Az áruk mozgási vagy nyugvási állapotára vonatkozó információk a rendelésekkel, a beszállítással, a tárolással

és a kiszállítással kapcsolatos műveletekre terjednek ki, melyeket irányítási információknak szoktak tekinteni.

A raktári alapfolyamatok komplex irányítása azonban egységes árunyilvántartási és információs rendszer

kialakítását kívánja. Ennek alapfeltétele az egyértelmű árujelölés, tárolóhely-jelölés, valamint a nyilvántartáshoz

szükséges jellemzők megfelelő rendezése.

Az árujelölést (kódolást) célszerű a szállító és a megrendelő jelölési rendszeréhez igazítani. Általános használatú

jelölési rendszer az EAN 13 vonalkódrendszer.

Az európai gyártmánykód (European Article Numbering, EAN) olyan vonalkód rendszer, amely az eredeti 12-

jegyű Universal Product Code (UPC) rendszer kibővítése, amit Észak-Amerikában fejlesztettek. Az EAN-13

felépítése (11. ábra):

• Országkód (2-3 karakter), mely Magyarország esetében ez az 599

• Gyártókód (4-5 karakter)

• Termékkód (4-5 karakter)

• Ellenőrző számjegy (utolsó karakter)

6. Raktározási folyamatok irányítása


A tárolóhely-jelölés célja a raktár tárolási szempontból elkülöníthető tárolómezőinek és elemi tárolóhelyeinek

azonosítása.

2. 6.2. Raktári folyamatok komplex irányítása

Raktári folyamatok főbb feladatai:

1. törzsadat nyilvántartás

2. külső kapcsolatok kezelése (beszállító, fuvarozó)

3. belső kapcsolatok kezelése (beszerzés, pénzügy)

4. munkafolyamatok vezénylése (átvétel, anyagmozgatás, komissiózás)

5. készletgazdálkodás

Raktári folyamatok további feladatai:

• adatállomány gyors szolgáltatása (naprakész)

• adminisztrálás (be- és kitárolási műveletek)

• diszponálás offline adathordozókon vagy on-line irányítással (be- és kitárolás, komissiózás)

• a tárolóhely kijelöléssel kapcsolatos feladatok megoldása

• helyfoglalás optimalizálása

• anyagmozgató gépek működésének optimalizálása, vezérlése



• készletgazdálkodási stratégiák megvalósítása

• készletutánpótlások és kiszállítási igények aktualizálása

• partnerek törzs- és forgalmi adatainak kezelése, értékelése

• forgalmi statisztikák készítése

• készletváltozási prognózisok készítése

• humán erőforrásokkal kapcsolatos gazdálkodás, teendők

• tűz, munka, és balesetvédelmi feladatok, rágcsáló irtás, a raktár fizikai állapotának rendszeres felülvizsgálata

(beázás), a raktár biztonságának (riasztó, tűzjelző) biztosítása

Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID)

Az RFID technológia gyorsan elterjedt az áruazonosításban és a szolgáltatásokban. A logisztikai rendszereket

modernizálja és felgyorsítja. Személyazonosításra más technológiákkal kombinálva, speciális alkalmazásokban

terjedt el.

Ahhoz, hogy a raktárirányítás el tudja látni feladatait, információkra van szüksége, illetve információkat bocsát

ki, mely információk összessége adja az információs rendszert.

A raktárirányítás belső információs rendszerében négyféle információ szerepel (12. ábra):

1. Primer információ - Megrendelést jelenti, és az ellátási körzetből érkezik a raktárirányításhoz.

2. Szekunder információ - A raktárirányítás által a megrendelések feldolgozása után a folyamat végrehajtási

szintje felé kibocsátott utasítások

3. Háttér információk - Nyilvántartás jellegűek, az utasítások kiadásához használja fel őket a raktárirányítás Pl.:

készletnyilvántartás, tárolóhely-nyilvántartás, erőforrás állomány, stb.

4. Tercier információ - Az utasításban szereplő feladatok végrehajtásának elvégzését igazolják vissza a

raktárirányítás felé, melyek alapján a raktárirányítás nyilvántartja az adott folyamat aktuális állapotát, illetve

módosítja a háttér információkat.

3. 6.3. Készletnyilvántartás, helynyilvántartás

Készletnyilvántartás feladata, hogy lehetővé tegye a tárolt árufajták, árucikkek raktáron levő mennyiségének

megállapítását, azonosítását, értékét.

A készletnyilvántartás információhordozójának tartalmaznia kell:

• az árukra vonatkozó adatok



• megnevezés

• kódszám

• mennyiségi egység

• saját tömeg

• a beérkezésre vonatkozó adatok

• a beszállítóra vonatkozó adatok

• bevételi bizonylatszám

• beérkezett mennyiség

• kiadásra vonatkozó adatok

• dátum

• kiszállított mennyiség

• kiszállítási bizonylat

• tárolóhelyre vonatkozó adatok

• tárolóhely megjelölése

• tárolóhely kódszáma

A helynyilvántartás az áruk tárolási helyét rögzíti, de információhordozójának lehetővé kell tenni az üres

tárolóhelyek gyors megkeresését is (13. ábra).

4. 6.4. Számítógépes raktár-irányítási rendszerek

• Ügyviteli szint

• Operatív irányítási szint

• Végrehajtási szint

Az ügyviteli szint a megrendelésekkel, a be- és kiszállításokkal, készletnyilvántartással, pénzügyi

tranzakciókkal kapcsolatos feladatokat oldja meg.

• SAP a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszere, amelyet többnyire nagyvállalatok alkalmazzák, mivel

drága.

• Vectory

• Oracle)



Az operatív irányítási szinten a folyamatirányító számítógép látja el a raktáron belüli RST-folyamatok

irányítását.

Végrehajtási szinten teljesítik az operatív szint által folyamatosan kijelölt feladatokat.


7. fejezet - 7. Csomagolás

1.

A csomagolás a kulturált kereskedelem, igényes ellátás lényeges eleme, amely szoros egységet képez az áruval.

A jó csomagolás jó minőségű és minőségvédő, megfelel az egészségvédelmi szempontoknak, alkalmas az

elosztásra, a gépi árumozgatásra, megfelel az ökológiai profilnak, társadalmilag elfogadott módon

újrahasznosítható vagy elhelyezhető, környezetkímélő, gazdaságos, a vásárlók számára biztosítja a

termékazonosítást, megteremti a piacon az áru imázsát, problémamentesen kezelhető, vevőbarát.

2. 7.1. Csomagolás feladatai

Csomagolás 3 fő feladata:

1. A fogyasztói igények kielégítése, értékesítés elősegítése (marketing és kommunikáció)

• reklámfelület (színek és ábrák)

• információ hordozó (jelölések)

• önkiszolgálás lehetőségének megteremtése

• fogyasztói szokások figyelembe vétele

• áru és csomagolás közötti összhang

2. Az áru védelme a külső környezeti hatásokkal szemben (védelem)

• napsugárzás

• hőmérséklet

• mechanikai hatások

• levegő oxigénje

• páratartalom, nedvesség

• ember

• fizikai, kémiai szennyeződések

• mikroorganizmusok

• rovarok, rágcsálók

3. A termék biztonságos és ésszerű egységbe foglalása (racionalizálás)

• jellemző forma, alak adása

• szállítás-anyagmozgatás, tárolás-raktározás megkönnyítése, halmozhatóság, visszagyűjtés, újrafeldolgozás

• szabványosított, valamint az EU előírásainak megfelelően megállapított méretsorok (nagyság, tömeg,

térfogat)

3. 7.2. Csomagolás fajtái

A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002 (V.5)

Kormányrendelet (gyakori rövidítése: Cskr.) 2. (2)):

7. Csomagolás


a, Fogyasztói (elsődleges) csomagolás: amely értékesítési egységet képez a végső felhasználó vagy fogyasztó

számára a vásárláskor, illetve a védendő termékkel közvetlenül érintkezik.

A fogyasztói csomagolásnak a termékek értékesítésénél, illetve fogyasztásnál van jelentősége, ugyanis

úgynevezett értékesítési egységet képez a végső felhasználó számára a vásárlás során. A csomagolásnak, mely

közvetlenül érintkezik a védendő termékkel, kiemelt célja a fogyasztó, azaz végfelhasználó figyelmének

felkeltése, illetve a termék megítélésének befolyásolása. A csomagolásnak e fajtája végig kíséri a termékeket a

fogyasztóig, fizikai értelemben vett szállításra önmagában nem alkalmas.

b, Gyűjtő (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal

össze, a végső felhasználó vagy fogyasztó részére történő értékesítéstől függetlenül, vagy a fogyasztói

csomagolástól elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná.

Gyűjtőcsomagolás esetében a vásárlás helyén több csomagolási egység kerül egy csomagba, azaz egy

meghatározott értékesítési egységet (lehet csomagolt, vagy csomagolatlan) hivatott összefoglalni. Ezen

csomagolási típus jellegzetessége, hogy a fogyasztói csomagolástól teljesen elkülöníthető anélkül, hogy annak

tulajdonságát megváltoztatná, minőségét rontaná. Fő feladataként mondható a nyilvántartás, az árukezelés

könnyítése, a raktározás, valamint a szállítás megkönnyítése és az áruk értékesítésre történő kihelyezésének

előkészítése.

c, Szállítási (harmadlagos) csomagolás, amely a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását,

továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás.

Szállítási csomagolás a fogyasztói, valamint a gyűjtőcsomagok kezelésénél és szállításánál nyújt segítséget,

egységesebbé és ezáltal könnyebbé teszi az áruk mozgatását, tárolását. A szállítási csomagolás a fizikai

kezelésnél történő károsodás esélyét csökkenti, valamint annak teljes elkerülését segíti elő. Számos esetben ezen

csomagolási típusnál ún. összetett csomagolásról beszélünk, amely külső és belső csomagolásból áll. Ennek

megfelelően megállapítható, hogy elsődlegesen védelmi funkciót lát el.

Az egységrakomány kisméretű áru szállítása esetén előnyös. Egységrakomány képző eszközök:

1. konténerek (14. ábra):

• kis konténerek (1-3 m3)

• közepes konténerek (3-10 m3)

• nagy konténerek (10 m3-nél nagyobb)

7. Csomagolás


2. rakodólapok: műanyagból, acélból vagy fából készült lapok, melyek gépi anyagmozgató berendezésekkel

továbbíthatók (15. ábra).

4. 7.3. Optimális csomagolási modell

7. Csomagolás


Az optimális csomagolás minden igényt kielégít a lehető legkisebb összköltség mellett, ha a csomagolás:

1. Árubarát

• az áru jellegének megfelelő

• megfelelően védi az árut, biztosítja a minőségmegőrzést

• szinkronitás

• termékcsaládokra jellemző, figyelemfelkeltő arculat

2. Vevőbarát

• higiénikus

• kis tömeg

• valós információt nyújt

• könnyen nyitható, visszazárható

• original

3. Környezetbarát

• újrahasznosítható anyag

• környezetbarát csomagolástechnika

• visszatérő csomagolás

• minél kisebb környezetterhelési értékszám

• szelektív gyűjtés, hulladékfeldolgozás

4. Gazdaságos

• piaci igények

• előállítási költségek (nyersanyag, bér, energia, gépek)

• alul és túlcsomagolás

• ezekből eredő árukárok

A csomagolás logisztikai funkciói:

• áruk védelme a külső behatások ellen

• a környezet védelme az egyes árufajtáktól

• optimális szállítótér kapacitás kihasználás

• optimális raktározási kapacitás kihasználás

• logisztikai költségtényező

• anyagbeszerzés

• csomagoló berendezés beszerzése

• egységrakomány képzés

7. Csomagolás


5. 7.4. A csomagolás tervezése, feladatai

Csomagolással kapcsolatos fontosabb jogszabályok:

• EU direktíva/irányelv 94/62. A csomagolásról és a csomagolási hulladékról

• 94/2002. (V.5.) Korm. Rend. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól

• Fogyasztóvédelmi Törvény (1997. évi CLV. törvény)

• Tisztességtelen Piaci Magatartásról szóló törvény (1996. évi LVII. törvény)

• A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól

(7/2001 (III.29.)) GM rendelet

Csomagolástervezés elemei:

• anyag, felület

• technológiai megoldás

• forma

• szín

• képi megjelenítés

• nyomdatechnológia

A jó csomagolás jóval több, mint csupán tetszetős design (16. ábra). Hasznot hajt, azonnal felismerhetővé teszi a

terméket a legnagyobb konkurencia közepette. Mivel a vásárlások kb. 70%-a az eladáshelyi döntésen múlik, a

csomagolás egyben a leghatékonyabb reklámeszköz is.

A tervezés szempontjai:

7. Csomagolás


• áruvédelem

• a csomagolóanyag gyártási folyamata

• csomagolási folyamat

Csomagolástervezést befolyásoló tényezők:

• piaci igények, lehetőségek

• gazdasági tényezők

• műszaki tényezők

• logisztika

• marketing

• biztonság

• környezetvédelem

• jogszabályok

A csomagolást érintő környezeti hatások:

• fizikai: rázkódás, ütközés, összenyomódás, szúróhatás

• külső környezeti hatások: hőhatás, nedvesség, páratartalom, idegen anyagok

• belső hatás: öngyulladás, bomlás, gázképződés

• szállítási, raktározási és kezelési követelmények: termékbemutatás és marketing, fogyasztó általi elfogadás

A csomagolást érintő egyéb hatások:

• helykihasználás: szállítóeszköz, raktári kapacitás

• térfogat kihasználás: csomagolóeszköz méretének csökkentése

• csomagolásmód és standard rendelési mennyiség összehangolás

• egységesíthetőség: gyűjtőcsomagokból képzett nagyobb rakományok

• konténerizáció: gépesítés

• egységrakomány-képzés: rakodási idő kérdése

• tájékoztatás: biztonság, jogi szabályozás, egyéb követelmények

• a csomag tartalmának azonosítása: gyártó neve; termék neve; a csomagolóanyag fajtája; termékkód; termékek

száma a csomagban;

• az áru nyomon követése:

• átvétel - tárolás - komissiózás - kiszállítás

• folyamatos figyeléssel megelőzhető a lopás, dézsmálás

• termékazonosítási rendszerek helyes megválasztása

• árukezelési jelzések: a károsodás, károkozás megelőzése érdekében tájékoztató jelzések (17. ábra)

7. Csomagolás


6. 7.5. Csomagolási követelmények az árueljuttatásban

A csomagolás kialakításánál leginkább a következő tényezőket veszik figyelembe:

• halmazterhelés (tartós, statikus terhelés tárolás során)

• horizontális és vertikális ütések (fékezés, gyorsítás, ívben haladás során leesés, borulás és billenés)

• tartós rázás (pályaegyenetlenségből és kiegyensúlyozatlan, mozgó, forgó tömegekből származó)

• klímahatások (nedves és száraz, meleg és hideg éghajlat és azok változása helytől, napszaktól és évszaktól

függően)

• biológiai kártevők (penész, rágcsálók, élősködők, stb.)

• kémiai igénybevétel (sós pára, kén-dioxid, kén-hidrogén).

Fontos, hogy a csomagolás minél kisebb tömegű és terjedelmű, illetve minél olcsóbb legyen. Az egész

logisztikai folyamatban biztosítani kell az áruvédelmet, miközben a logisztikai folyamathoz tartozó egyéb

követelményeknek is meg kell felelnie.

A fuvarozók által kiadott fuvarozási feltételek a feladó/eladó kötelezettségévé teszik a megfelelő szállítási

csomagolást. A csomagolás hiányosságaiból eredő károkért a fuvarozók nem vállalnak felelősséget.


8. fejezet - 8. Ellátás, készletszabályozással összefüggő fogalmak

1. 8.1. Ellátási (beszerzési) logisztika

Az ellátás a beszerzéssel együttműködve azért felelős, hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges alap-, segéd-

és üzemanyagok, alkatrészek a megfelelő időpontban, a megfelelő mennyiségben, összetételben és minőségben

rendelkezésre álljanak.

A beszerzés főbb feladatai stratégiai szinten:

• a beszerzés tervezése (beszerzési tervek készítése),

• ár és költségelemzés,

• beszerzési piackutatás, a beszállítók kiválasztása, értékelése,

• a beszerzéssel kapcsolatos ártárgyalások, szerződéskötések, az ügyvitel lebonyolítása,

• közreműködés a beszerzéssel, az anyagellátással kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalában vagy az

anyagellátási stratégia megválasztásában.

A beszerzési logisztika főbb feladatai a taktikai (irányítási) szinten:

• a beszállítási megrendelések hosszú-, közép- és rövidtávú tervezése a gyártástervezés és irányítás által

meghatározott anyagszükségleti tervek, és/vagy a raktári készletgazdálkodás által meghatározott adatok (pl.

újra-beszerzési idő, rendelési tételnagyság, az átlagos fogyás, stb.) alapján,

• a beszállítók és a (felhasználó) vállalat közötti anyagáramlás megszervezése, előkészítése.

Egyéb feladatok:

• a szállítási mód eldöntése (pl. közút, vasút),

• közúti szállítás esetén a saját jármű és a fuvarozó vállalattal való szállítás közötti döntés,

• a fuvarozó (szállítmányozó) megválasztása, a fuvarozási (szállítmányozási) keretszerződés megkötése,

• a szállításhoz alkalmazandó egységrakomány-képző eszközök (szállítási segédeszközök) megválasztása,

• a járműrakodás megszervezése és előkészítése (rakodási mód, rakodógépek, a rakodási tervek elkészítése),

• az alapanyag raktári készletgazdálkodás.

Főbb feladatok az operatív (végrehajtási) szinten:

A beszállítási megrendelések lebonyolítása:

Előkészítés:

• rendelési mennyiségek meghatározása a készletgazdálkodási, valamint a gyártástervezési és irányítási adatok

alapján,

• a szállítási határidők meghatározása,

• a rendelések összeállítása;

8. Ellátás, készletszabályozással

összefüggő fogalmak


• szükséglet(ek) azonosítása;

• kommunikáció;

• azonosítás módjai (márkanév, specifikáció, stb.)

Rendelés feldolgozás:

• a rendelések feladása a szállítók felé

• a rendelési adatok kezelése;

Rendelés követés:

• a rendelés-visszaigazolások nyilvántartása,

• a rendelések beérkezésének előrejelzése,

• a beérkezett rendelések adatainak nyilvántartása, továbbítása,

• reklamációk ügyintézése.

A beszállítás lebonyolítása

Beszállítás:

• a szállítások megrendelése,

• a szállítási megrendelések nyilvántartása,

• a szállítási előrejelzések nyilvántartása, továbbítása;

• átvétel (vak, tételes, szúrópróba, stb.);

• összevetés (megrendelés-tényleges beérkezés);

• készletre vétel.

EDI: elektronikus adatcsere folyamata. Lehetővé teszi az üzleti folyamatok kommunikációjának automatizálását

(pl. megrendelés, számlázás). Biztonságossága, pontossága, hatékonysága révén a fax és üzleti levelezés által

nyújtott korántsem korszerű szolgáltatásokat kiváltja.

Egyéb feladatok: reklamációkezelés, garancia, jótállás, stb.

Utómunkák: statisztika, riportok, beszállítók értékelése, utókalkuláció, szállítóértékelés, göngyölegek kezelése

2. 8.2. A készletszabályozás struktúrája

A készletgazdálkodás egy olyan szabályzási folyamat, amelyben arra törekszünk, hogy se több, se kevesebb

készlet ne keletkezzen annál, mint amennyire egy adott ellátási, termelési, vagy elosztási folyamat zavartalan

lebonyolításához feltétlenül szükség van.

A készletszabályozás feladata: adott termelési, fogyasztási folyamat-rendszer anyag-, termék szükségletének

kielégítése; általában gazdasági szempontok alapján optimalizált készletek meghatározása és annak dinamikus

szinten tartása.

A készletszabályozás struktúráját a 18. ábra mutatja be.




A szakaszos be- és kiszállítás lehet (19. ábra):

• szakaszos beszállítás és folyamatos kiszállítás

• folyamatos beszállítás és szakaszos kiszállítás

• szakaszos beszállítás és szakaszos kiszállítás

• folyamatos beszállítás és folyamatos kiszállítás




3. 8.3. A készletváltozással összefüggő fontosabb alapfogalmak

• a vizsgált időszak hossza (T), a vizsgált időszak alatti szükséglet (B), a nyitókészlet (Qny), a zárókészlet (Qz)

• a jelentésköteles készlet (Qj) vagy rendelési készlet (Qr) ; a rendelési tételnagyság (q); a biztonsági készlet

(Qb);

• a maximális készlet Qmax = q + Qb; az időegységre vonatkoztatott szükséglet (b);

• az utánpótlási idő (tp); a rendelési időköz vagy rendelési periódus (t) t = q/b;

• a megrendelések száma n= B/q = T/t, a forgási idő (tf)

Az anyagi rendszer feladatai:

• rendelés,

• tárolás,

• kiszolgálás

A szabályozó rendszer feladatai:

• készletezési stratégia,

• készletezési mechanizmus,

• készlet figyelés,

• rendelés feladás.


9. fejezet - 9. Elosztási rendszerek és összetevőik, elosztási rendszerek csoportosítása

1. 9.1. Elosztási logisztika

Az elosztási logisztika felelős azért, hogy a vállalatnál előállított késztermékek a megfelelő időpontban, a

megfelelő mennyiségben és minőségben a vevők/felhasználók rendelkezésére álljon. A késztermék a raktártól a

vevőkig/felhasználókig különböző értékesítési csatornákon keresztül terjedő áruáramlást (elosztást), valamint az

ehhez kapcsolódó információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi.

Célja olyan áru- és a hozzá tartozó információáram létrehozása, amely a felhasználók igényeinek legjobb

kielégítését biztosítja.

2. 9.2. Elosztási rendszerek

Az elosztási rendszereknek az alábbi funkciókat kell teljesíteni:

• a térbeli különbségek kiegyenlítése (szállítás a termelőhelyek és a vevők telephelyei között),

• mennyiségi kiegyenlítés (a vállalat által előállított termékeket fel kell osztani a vevők által igényelt

mennyiségekre),

• időbeli kiegyenlítés (át kell hidalni a kereslet fellépése és az annak kielégítéséhez szükséges tevékenységek

elvégzése közötti ütem különbséget),

• termékfajta szerinti kiegyenlítés (ha egy vállalat többfajta terméket gyárt különböző telephelyeken vagy egy

helyen, de különböző időpontokban, akkor szükség lehet a vevők által igényelt választék összeállításra),

• biztonsági készletek tárolása (sztochasztikus kereslet esetén egy meghatározott szállítási készség biztosítása

érdekében szükség lehet biztonsági készletek tárolására).

Az elosztási rendszerek kapcsolatrendszerét a 20. ábra szemlélteti.

9. Elosztási rendszerek és

összetevőik, elosztási rendszerek

csoportosítása


2.1. 9.2.1. Az elosztási rendszerekkel szemben támasztott legfontosabb követelmények

• nagyfokú pontosság és megbízhatóság,

• az igényekhez igazodó szállítási gyakoriság,

• messzemenő rugalmasság az igények kielégítésekor,

• kis károsodási és veszteség kockázat,

• nyitott új dolgok alkalmazására (vonalkód, RFID, stb.)

• fejlett informatikai háttérrel rendelkezik,

• legyen képes komplex logisztikai szolgáltatás nyújtására (tárolás, szállítás, vámkezelés, komissiózás, stb.),

mivel a gyakorlatban a megbízó mindent egy kézben akar „tudni”

Az elosztási rendszerek feladó- és fogadóhelyekből, raktárakból, valamint a közöttük meglévő kapcsolatokból

(pl. szállítópályák, információs csatornák) állnak. Az elosztási feladatok lebonyolításában résztvevő szervezetek

az elosztási rendszerek alrendszereiként foghatók fel (pl. értékesítő (kereskedelmi) vállalatok, bizományosok,

fuvarozók, logisztikai szolgáltató cégek, a felhasználók beszerzési szervezetei, stb.).

2.2. 9.2.2. Az elosztási rendszerek csoportosítása

• akvizíciós rendszerek: átveszik az áru feletti rendelkezési jogot. Olyan értékesítési szervezetek, amelyek a

gyártótól a felhasználóig részesei az áru útjának, kereskedelmi láncot, illetve értékesítési csatornát képeznek,

• logisztikai (fizikai) elosztási rendszerek: a szállítás és a raktározás révén lehetővé teszik a térbeli és az időbeli

különbségek áthidalását.

• A kereskedelmi lépcsők száma szerint (21. ábra) az elosztás lehet közvetlen (amikor közbenső lépések nélkül

kerül az áru a termelőtől a fogyasztóhoz) és egy vagy többlépcsős közvetett (amikor különböző szintű

kereskedelmi egységek ékelődnek a termelő és a fogyasztó közé), illetve rugalmas (azaz közvetlen és

közvetett kombinációja, pl.: vészhelyzet esetén).

2.3. 9.2.3. Közvetlen (direkt) elosztás jellemzői

9. Elosztási rendszerek és

összetevőik, elosztási rendszerek

csoportosítása


• gyors és megbízható szállítási módot igényel,

• akkor gazdaságos, ha a rendelési tételek nagyok, kocsirakományt kitevők,

• különösen alkalmas érzékeny és drága árukra, mert az árukezelések száma minimális,

• jó, lehetőleg elektronikus információs kapcsolatot igényel a gyártó és a vevő között,

• az árukészletezési költségei alacsonyak,

• kis rendelési tételnagyság esetén a választott szállítási módban az áru ellenőrzési lehetősége a továbbítás alatt

nehezen oldható meg,

• az alkalmazott szállítási megoldások igen költségesek (pl.: nagy kocsival kis csomag szállítása),

• nincs készletezési pont,

• kevés vevő esetén, rövidtávra, viszonylag nagy mennyiség esetén alkalmazzuk.

2.4. 9.2.4. Közvetett (indirekt) elosztás jellemzői

• az áru eljutási útja a termelőtől a fogyasztóig hosszabb ideig tart, mert a rendszerben köztes raktárak is

vannak

• a termelők és a raktárok közötti átszállítás a nagy tételnagyság miatt olcsó, ezért, bár a szállítási

teljesítményigény e rendszerben az előzőnél általában nagyobb, az összes szállítási költség alacsonyabbra

adódik

• a raktározási költségek nagyobbak

• a rendszerben lévő készlet mennyisége nagyobb, mint a direkt rendszerben, s ezért a készletezési költségek is

magasabbak

2.5. 9.2.5. Rugalmas rendszer

A direkt és indirekt elosztás kombinációja, melyet szükség esetén a gyakorlatban is használunk (pl.: ha

alapvetően a közvetett elosztási rendszert alkalmazzuk, de ha egy régi, nagy, kedves stb. megbízónak elromlik a

számítógépe, klíma berendezése, melyet kér, azonnal pótolni kell).

2.6. 9.2.6. Az elosztási rendszerek összetevői

A termék a fizikai elosztás folyamatában kerül a forráshelyről a felhasználó, fogyasztó helyre.

Vertikális struktúra: közvetlen kapcsolat esetében a termelő közvetlenül az üzletet, az áruházat szolgálja ki.

Egylépcsős kapcsolat esetén az elosztó központ kapcsolja össze a termelőhelyeket, valamint az értékesítési

végpontokat. Kétlépcsős kapcsolat akkor jön létre, ha a központi elosztó raktár regionális elosztó raktárakon

keresztül szolgálja ki az értékesítési végpontokat.

Horizontális struktúra: az egyes szinteken levő (központi, regionális) elosztó központok, illetve egy-egy központ

által kiszolgált értékesítési végpontok kapcsolatai.


10. fejezet - 10. Anyagmozgatás általános jellemzői

1. 10.1. Anyagmozgatás meghatározása

Az anyagmozgatásnak az adott termelési vagy kereskedelmi tevékenység folyamán történő áruáramlás

lebonyolításában van jelentős szerepe.

Az anyagmozgatás meghatározását kétféleképpen is meghatározhatjuk:

Hagyományos értelmezés szerint az anyagmozgatás az anyagok, félkész- és késztermékek, illetve az áruk nem

nagy távolságú, egy-egy üzem, raktár keretein belüli helyváltoztatását és az ahhoz kapcsolódó részfolyamatok

összességét jelenti, amely nem jár együtt a mozgatott termék alak- és állapotváltozásával.

Rendszerszemléletű értelmezés szerint a logisztikai folyamatrendszerek részének, alrendszerének tekinti az

anyagmozgatást, amely szerint az anyagmozgató rendszerek valamilyen termelési, ellátási-elosztási, áruszállítási

rendszereket szolgálnak ki.

Anyagmozgatási alapfogalmak:

• termékegyed: a mozgatandó anyag egysége

• teheregység: az anyagmozgatás legkisebb egysége. Termékegyed, vagy belőlük képzett csomag

• rakományegység, vagy mozgatási egység: az anyagmozgatás alapegysége, a mozgatás céljára összerakott,

kötegelt egységek, amelyeket az anyagmozgató rendszer egy egységként kezel

• továbbítási egység: kifejezi, hogy hány rakományegység képezi egy-egy szállítás tárgyát

• egységrakomány: olyan rakomány, melyeket azonos méretre alakítottak ki az azonos kezelés céljából

• anyagmozgatási többszörös: megadja azt, hogy a késztermék egységsúlyára vonatkoztatva a gyártás során

hányszoros súlyt kell megmozgatni

• anyagtöbbszörös: megadja, hogy a késztermék egységnyi súlyára vonatkoztatva mennyi anyagot kell

megmozgatni

• gyakorisági többszörös: rakodási mozzanatok száma

• anyagmozgatási ciklus: az anyagmozgatásból, valamint az újbóli kezdéshez szükséges tevékenységekből

tevődik össze

2. 10.2. Az anyagmozgatás gépeinek csoportosítása:

1. Folyamatos működésűek

2. Szakaszos működésűek

2.1. 10.2.1. Folyamatos működésűek

Folyamatos működésű, amikor a szállítóelem a teherrel együtt mozog:

• hevederes szállítószalagok (22. ábra)

• csuklótagos szállítószalagok (23. ábra)

• elevátorok (24. ábra)

10. Anyagmozgatás általános

jellemzői


• mozgóasztalok

• páternoszterek

• kötélpályák

Elevátorok anyagürítési módjai (25. ábra):


jellemzői


Elevárorok anyagfeladási módjai (26. ábra):

Ha a teher mozgatása szállítópályán mechanikus úton mozog:

• kaparógépek

• rédlerek

• rázó szállítógépek

• szállítócsigák

• hajtott görgős szállítópályák

Az anyagot áramló közegben továbbító gépek

• pneumatikus szállítóberendezések

• hidraulikus szállítóberendezések

Ha a teher mozgatása szállítópályán gravitációs úton mozog:

• gravitációs görgős szállítópályák

• gravitációs hidraulikus szállítópályák

• síkcsúszdák

• ejtőcsövek

• csigacsúszdák

2.2. 10.2.2. Szakaszos működésűek


jellemzői


Sínpályához kötött

• padlószinti

• vasúti daruk (27. ábra)

• csillék és pályakocsik

• általános daruk

• bakdaruk

• nem padlószinti

• portáldaruk

• konzoldaru

• felvonók

• teherfelvonók

Sínpályához nem kötött

• padlószinti

• kézi szállítóeszközök

• önjáró daruk (autódaru)

• pótkocsik

• tehergépkocsik

• rakodógépek (homlokrakodók, forgórakodók)

• targoncák (vontató-, szállító és emelőtargoncák)

• nem padlószinti

• emelődobok

• helyhez kötött forgódaruk


11. fejezet - 11. Hulladékkezelés problémái

1. 11.1. Hulladék fogalma

A hulladék lényegében nem környezetvédelmi, hanem gazdasági és jogi fogalom, amelynek azonban fontos

környezeti vonatkozásai vannak.

Hulladéknak tekinthető bármely halmazállapotú, önállóan vagy hordozó közeggel megjelenő anyag és energia,

ami az ember mindennapi életéből, termelő, szolgáltató vagy fogyasztó tevékenységéből ered, és az adott

műszaki, gazdasági társadalmi feltételek között tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, illetve

nem kíván sem kezelve, sem kezeletlenül, ezért átalakítással, vagy anélkül történő, a környezetre ártalmatlan

elhelyezéséről átmenetileg vagy véglegesen gondoskodni.

1.1. 11.1.1. Hulladéktípusok csoportosítása (3. táblázat)

2. 11.2. Hulladékkezelés

A fenntartható fejlődés szempontjából domináns szerep jut a megelőzést szolgáló környezetvédelmi

szemléletnek, amely nem más, mint a termelésbe integrált környezetvédelmi tevékenység.

A termelési folyamat során nyersanyagok, energia, segédanyagok, levegő és víz kerül felhasználásra, eredménye

a késztermékek, illetve a melléktermékek.

Termelési hulladék a gyártási és szolgáltatási folyamat során keletkezik, amely lehet technológiai, amortizációs,

termék specifikus és nem termék specifikus hulladék. A technológiai hulladék egy része általában az üzemen

belül újrahasznosításra kerül vagy visszaforgatják a termelési folyamatba, míg másik része nem hasznosítható az

üzemen belül. a termelési technológiai hulladéknak környezetvédelmi szempontból ez a legveszélyesebb része.

A fogyasztási hulladékot az elhasználódott termékek képezik, ennek legnagyobb hányadát a települési szilárd

hulladék teszi ki. A termék hulladékká válásának életciklusát alapvetően a termék gyártásakor elnyert

tulajdonságai határozzák meg.

11. Hulladékkezelés problémái


A keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében figyelembe kell venni:

• az anyag- és energiatakarékos hulladékszegény technológiák alkalmazását

• az anyagnak, illetve a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását

• a legkisebb tömegű és veszélyességű hulladékot eredményező termékek előállítását

• a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását

Hulladékkezelési logisztika

A hulladékkezelés a hulladék veszélyeztető hatásának csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és

kizárására, a termelésbe vagy fogyasztásba történő visszavezetésre irányuló tevékenység, valamint a kezelést

megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. A 2012. évi CLXXXV.

törvény (Hulladékgazdálkodási törvény) szerint hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése,

begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása is.

Hasznosítás után a hulladék, mint másodnyersanyag, energiahordozó, vagy félkész, illetve késztermék kerül

vissza a termelési folyamatba. A hulladékok egy része műszaki, technikai és pénzügyi okokból nem

hasznosítható, ezeket ártalmatlanítani kell (28. ábra).


12. fejezet - 12. Áruszállítási rendszerek 1.

1.

Az áruszállítási rendszerek fő feladata az alap, a segéd-, az üzemanyagok, a félkész és késztermékek, valamint a

hulladékok helyváltoztatása - többnyire nagy távolságra - a kitermelés, a termelés, a felhasználás és a

hulladékfeldolgozás helye között, azaz az úgynevezett külső szállítás.

Az áruszállítási rendszerek általános jellemzése

Az áruszállítási rendszerek kulcsszerepet töltenek be az ellátási láncban, mivel megbízható működtetésük nélkül

nem valósíthatók meg zökkenőmentesen a láncon belüli átfogó áruáramlási folyamatok. A korszerű áruszállítási

és kommunikációs rendszerek lehetővé teszik a vállalatok számára külső kapcsolataik kiszélesítését (29. ábra).

A szállítandó áruk jellemzése (30. ábra)

• darabáru

• egyedi áruk (géppel kezelhető)

• csomag-ER méretek,

• ER méretek- jármű raktér méretek összehangolása

12. Áruszállítási rendszerek 1.


Fuvarozás fogalma (Ptk.488§(1)): „Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a

küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni”.

1. Fuvaroztató

A fuvaroztató egy olyan magánszemély, vagy gazdasági egység, amely saját fuvareszközzel nem rendelkezik,

ezért a szállítási feladatokat külső vállalkozás/vállalkozások igénybevételével végezteti el, és ezért díjat fizet.

2. Fuvarozó

A fuvarozó olyan vállalkozó, vagy gazdasági egység, amely saját fuvareszközzel rendelkezik, és más tulajdonát

képző árukat juttat el szerződéses jogviszony keretében, fuvardíj ellenében a feladási helyről, helyekről a

rendeltetési helyre/helyekre (pl. MÁV, stb.).

3. Szállítmányozó (speditőr)

A szállítmányozó a saját nevében a megbízója számlájára – díj ellenében - vásárolja meg a fuvarozási és az áruk

továbbításához szükséges más egyéb szolgáltatásokat, megszervezi az áruk feladóhelyről/helyekről a

rendeltetési helyre/helyekre történő továbbítását a mindenkori piaci helyzetnek megfelelően, a lehető

leghatékonyabban. A szállítmányozónak jellemzően nincs saját fuvareszköze. Szakismeretét, piacismeretét és

kapcsolatrendszerét értékesíti.

Szállítmányozás jogi meghatározása (Ptk.514.§(1)): Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó

köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és

megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a

megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.

A szállítmányozó köteles megkötni a küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb (pl. raktározási,

biztosítási, stb.) szerződéseket. A szerződéseket a szállítmányozó kétféleképpen kötheti meg, vagy a saját

nevében, de a megbízója számlájára, vagy a megbízó nevében. Az első esetben a fuvarozóval a szállítmányozó

van közvetlen szerződéses kapcsolatban, a másodikban a megbízó (Ptk. 514. § (1) bekezdés; Ptk. 521. § (1)

bekezdés).



A szállítmányozó ellátja azokat a feladatokat is, melyek fuvarozási szerződés esetében a feladót terhelik

(csomagolás, tárolás, be- és kirakás). E körben a szállítmányozó kötelezettségeit a fuvarozás szabályai rögzítik.

Vállalja a szállítmányozó a címzetti feladatok ellátását is.

A szállítmányozó köteles a küldeményt gazdaságosan és biztonságosan továbbítani. Ez a gyakorlatban az

útvonal és a fuvarozási módok kiválasztását, az egyes fuvarozók megbízását, az áru útjának állandó

figyelemmel kísérését jelenti (Ptk. 515. § (1) bekezdés).

A megbízó utasítást adhat a szállítmányozónak, melyet a szállítmányozó követni köteles. Ha olyan utasítást kap,

amely veszélyezteti a küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását, köteles erre a megbízó figyelmét

haladéktalanul felhívni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a szállítmányozó felelősséggel tartozik.

Ha azonban figyelmezteti az utasítás szakszerűtlenségére a megbízót, és ő az utasítást írásban megismétli, a

szállítmányozó köteles az utasítást a megbízó veszélyére és költségére végrehajtani (Ptk. 515. § (2) bekezdés).

A szállítmányozó felelőssége, szerződésszegése két vonatkozásban merülhet fel:

• felelősség saját tevékenységéért a szállítmányozás szakaszában,

• felelősség más tevékenységéért a fuvarozás szakaszában.

A szállítmányozási tevékenység körében a küldeményben bekövetkezett károkért a szállítmányozó fuvarozó

módjára felel (Ptk. 520. § (1) bekezdés; Ptk. 500-505. §]. A szállítmányozás körében bekövetkező károkért a

szállítmányozó az általános szabályok szerint felel, vagyis akkor, ha a fuvarozó, a szállítmányozó kiválasztása,

az útvonal megválasztása körében vétkesség terheli, illetőleg általában az általa megkötendő szerződés

hiányosságaiból adódik a kár (Ptk. 520. § (1) bekezdés).

Szállítmányozási szerződés

A szállítmányozó a szállítmányozási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízásban szereplő

fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében a megbízó javára megköti és a megbízással összefüggésben

kiegészítő tevékenységet is végez.

E feltételeket kell alkalmazni akkor is, ha a szállítmányozó a fuvarozási/egyéb szerződéseket megbízója

nevében köti meg, vagy ha az áru átvételére kap megbízást.

A szállítmányozó ajánlata csak azonnali elfogadás esetén érvényes, kivéve, ha az ajánlatban az ajánlati kötöttség

határideje meg van határozva. Ez esetben a megbízásnak a szállítmányozóhoz a határidő utolsó napján meg kell

érkeznie.

A megbízást írásban kell adni; a telefonon, szóban adott megbízást a megbízó haladéktalanul írásban

megerősíteni köteles. Ennek elmulasztásából eredő bármely következményért a megbízó felel.

A megbízásnak a szállítmányozási szerződéshez szükséges adatokat pontosan kell tartalmaznia. A hiányos vagy

pontatlan megbízásból fakadó következmények a megbízót terhelik.

A szállítmányozó nem köteles a megbízó által közölt adatok valódiságát ellenőrizni.

Nem jön létre a szállítmányozási szerződés, ha a szállítmányozó a megbízó ajánlatára nem tesz a megbízással

azonos tartalmú elfogadó nyilatkozatot. Ha a megbízás nem elegendően részletes illetve pontatlan, úgy a

jogviszony a javított/kiegészített megbízás kézhezvételétől keletkezik.

A megbízónak olyan utasítása, amely szerint a küldeményt harmadik személy rendelkezésére kell tartani már

nem vonható vissza akkor, ha a küldeménnyel kapcsolatban a harmadik személyt a rendelkezési jog már

megilleti.


13. fejezet - 13. Áruszállítási rendszerek 2.

1. 13.1. Szállítási láncok

Közvetlen és összetett szállítás

Az áruszállítási rendszerek hozzák létre a feladók és a címzettek közötti áruáramlási kapcsolatot.

Közvetlen, vagy egytagú szállítás esetében egy szállítójárművel azonos szállítópályán végzik a szállítást, az áru

átrakásának igénye nélkül.

Összetett, vagy többtagú szállítás esetében több közlekedési alágazat működik együtt a szállítási feladat

végrehajtásában.

• hagyományos megoldás: az árukat közvetlenül rakják át egyik szállítójárműből a másikba

• kombinált szállítás: magát a szállítójárművet rakják át egyik szállítójárműből a másikba

• interkontinentális: nemzetközi szállításokra jellemző (pl. közúti-, vasúti fuvarozás, tengeri hajózás)

Integrált szállítási láncok

Korszerű termelésszervezési eljárások, anyagmozgatási és szállításirányítási módszerek, információs és

kommunikációs technikák bevezetésével egységes anyagáramlási rendszerré kapcsolhatók össze. Az integrált

logisztikai láncokban szereplő partnerek hatékony, rugalmas együttműködése csak automatizált

információcserével valósítható meg.

2. 13.2. Fuvarozási módok

2.1. 13.2.1. Vasúti áruszállítás

Vasúti áruszállítás előnyei

• független a környezeti hatásoktól

• a szállítás fajlagos energiaigénye kisebb a közúti áruszállításhoz képest

• kisebb a környezetkárosító hatás

• tarifarendszer jól kalkulálható

Vasúti áruszállítás hátrányai

• az áruk eljutási ideje hosszú

• kicsi a hálózatsűrűség

• alkalmazkodóképesség kevésbé rugalmas

• nagy igénybevétel érheti az árukat

• az esetek túlnyomó részében elő és utófuvarra van szükség

A vasúti fuvarozás jogi szabályozása

1. Ptk. XLI. Fejezet 488-506§

2. VÁSZ (Vasúti árufuvarozás szabályzata)



3. CIM (Nemzetközi egyezmény áruk vasúton történő fuvarozására) 1952.

4. COTIF (Nemzetközi vasúti fuvarozásra vonatkozó egyezmény) 1985.

• COTIF/A (utas és poggyász)

• COTIF/B (árura vonatkozó)

5. SZMGSZ (Nemzetközi vasúti árufuvarozási megállapodás) 1954.

Nemzetközi egyezmények (műszaki-technikai jellegű)

• RIV (CIM-hez tartozó egyezmény): előírja a műszaki-technikai feltételeket a nemzetközi forgalomban

közlekedő kocsiknak.

• PPV (SZMGSZ-hez tartozó egyezmény)

• RID: veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozására vonatkozó egyezmény

Vasúti áruszállítás eszközeinek felosztása

1. Általános célú (31. ábra)

• pőre

• nyitott (magas oldalfalú, alacsony oldalfalú)

• fedett (normál, eltolható oldalfalú, eltolható tetejű, eltolható oldalfalú és tetejű)

2. Kombinált szállításhoz alkalmazott

• konténeres, illetve csereszekrényes szállító

• zsebes

• lengőhidas

• kis átmérőjű kerekekkel ellátott, alacsony rakfelületű

3. Speciális

• élőállat szállító (szarvasmarha szállító, sertés szállító)

• romlandó árut szállító (hűtő kocsik, szellőztető rendszerű)

• tartálykocsik (gázszállító, kőolajszállító, cementszállító, tejszállító)

• mélyített rakfelületű kocsik



• önürítő kocsik (gondolakocsi, tölcsérkocsi, nyeregpadlós kocsi, garatkocsi, talbot-kocsi, stb.)

2.2. 13.2.2. A közúti áruszállítás

Közúti áruszállítás előnyei

• „háztól-házig” átrakás nélküli fuvarozás

• viszonylag gyors fuvarozási mód

• fuvarmódosítási lehetőségek egyszerűbbek

• speciális fuvareszközök igénybevételének lehetősége feleslegessé teszi az áru csomagolását

• egész útvonalon figyelemmel kíséri a gépjárművezető a rakományt

Közúti áruszállítás hátrányai

• környezetszennyezési paraméterek legmagasabbak

• az utak túlterheltek, túlzsúfoltak

• balesetveszély növekszik

• a fuvardíj alku tárgyát képezi

• a gépjárművezetők munkaideje korlátozott

Csoportosítás:

1. Tehergépkocsik

• Általános célú

• nyitott rakfelületű

• zárt szekrényes (32. ábra)

• Speciális

• Önürítő

• billenőszekrényes

• kényszerürítésű

• lejtős rakfelületű

• dömper

• Önrakodó



• forgódarus

• emelőhátfalas

• billenőkeretes

• konténerrakodó berendezéssel ellátott (33. ábra)

• stb.

• Tartálykocsik (34. ábra)

• folyékony áruk szállítására

• fluidizálható áruk (pl. cement) szállítására

• Hűtőgépkocsik

• szellőzőberendezéssel ellátott

• izotermikus (termosz)

• hűtőberendezéssel ellátott



• egyéb különleges

• bútorszállító

• betonszállító

• stb.

• Pótkocsik

• Általános célú

• Normál pótkocsik (rögzített szekrényes)

• Nyerges félpótkocsik (normál)

• Speciális

• Billenőszekrényes pótkocsik

• Trélerek

• Speciális célú nyerges félpótkocsik

• cementszállító

• tejszállító

• üzemanyag-szállító

• stb.

• Utánfutók

• Vontatók (35. ábra)

• Normál (trélerek vontatására)

• Nyerges (félpótkocsik vontatására)

A tehergépkocsi főméretei (36. ábra)



A nyitott rakfelületű gépkocsiknál a lehajtható oldal- és hátsófalú szállítószekrény mereven van az alvázra

szerelve. Valamely típusok ponyvatartó lécekkel, illetve oldalfal-magasítókkal egészíthetők ki (37. ábra).

2.3. 13.2.3. Vízi áruszállítás

Elsősorban tömegáruk nagy távolságra történő továbbítására szolgál.

A vízi áuszállítás előnyei:

• legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye

• környezetkárosító hatás a többihez képest a legkisebb

• díjszabás viszonylag rugalmas

• nagy tömegű, hosszú távú szállítás

A vízi áuszállítás hátrányai:

• az áruk eljutási ideje hosszú

• a szállítás közbeni áruigénybevételek legnagyobbak

• az elő és utófuvarozás szükséges

A vízi szállítás járművei



Belvízi áruszállítás esetén a motoros vontató- és tolóhajóknak nincs külön raktere. Az árukat az uszályokban

helyezik el. Az uszályok rakodása közben nem kell várakozni a motoros hajóknak (38. ábra).

Tengeri áruszállító hajók a szállított áruk fajtája szerint csoportosíthatók:

• folyékonyáru szállító hajók

• szárazáru szállító hajók

• ömlesztett rakományszállító hajók

• darabáru-szállító hajók

• kombinált áruszállító hajók

• hűtőhajók

Folyami fuvarozás előnyei

• fajlagosan a legolcsóbb

• biztonságos

• nagy árumennyiség továbbítására képes

• kevéssé környezetszennyező

Folyami fuvarozás hátrányai

• lassú

• időjárás függő

Folyami fuvarozás eszközei

• motoros hajó (saját beépített erőforrással rendelkezik)



• uszályok (saját erőből nem képes haladni, motoros hajó vontatja)

• bárkák (erőforrás nélküli eszköz, tolóhajóval mozgatható)

2.4. 13.2.4. Légi áruszállítás

Akkor célszerű alkalmazni, ha kis mennyiségű, tömegegységre nagy értékű árukat nagy távolságra, sürgősen

kell eljuttatni (pl. zöldségek, gyógyszerek, élő baromfi).

Biztonsági szempontból a legtöbb körültekintést kíván.

Légi áruszállítás előnyei:

• az áruk eljutási ideje rövid

• az áruk igénybevétele kicsi

Légi áruszállítás hátrányai:

• átmeneti tárolásra van szükség

• legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye

• az áruk csak egy bizonyos köre esetén vehető igénybe

• legdrágább fuvarozási mód

2.5. 13.2.5. Kombinált fuvarozás

A kombinált fuvarozás fő módozatai

• A huckepack (nem kísért) forgalomban a zárt, ma már többnyire menetrend szerint közlekedő tehervonatokon

továbbítják az árut magában foglaló transzkonténert, pótkocsit, csereszekrényt.

• A kísért RoLa (Rollende Landstrasse): a közúti szerelvények vasúti továbbítására kerül sor.

• kísért RoRo (Roll on – Roll off) forgalomban a közúti szerelvényt hajó (komp) továbbítja a célkikötőbe.


14. fejezet - 14. Áruismeret, áruvédelem

1. 14.1. Árutovábbítás szerkezete

A termelés, az elosztás, a fogyasztás és a csere folyamatában nézve az árutovábbítás feladata, hogy a tér- és

időbeli távolságot áthidalja, azaz a termelési folyamatokból kikerülő félkész és késztermékeket a fogyasztóhoz

vagy az újbóli felhasználóhoz továbbítsa. A árutovábbítást a közlekedés bonyolítja le. Az árutovábbítás

felfogható úgy, mint szolgáltatótevékenység, vagy rendszerszemléletben, mint kiszolgáló, termelés-kiegészítő

tevékenység, amely nélkülözhetetlen a nemzetgazdaság számára.

Az árutovábbítást (fuvarozást) két részre oszthatjuk:

1. a termeléshez, szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó: időben és térben kell kapcsolódniuk a gyártási

technológiákhoz. Fő feladat a pontos és gyors fuvarozás. Ezeket a szállításokat a vállalatok saját

járműveikkel végzik, hiszen így biztosítható a termelés zavartalansága, viszont előfordul olyan eset is, hogy

az egész árutovábbítási tevékenységet fuvarozóval, vagy fuvarozóvállalattal végezteti el.

2. a termeléshez, szolgáltatásokhoz nem közvetlenül kapcsolódó: általában a gyártási technológiát elhagyó

termék vagy termékek fuvarozása a fogyasztóhoz, vagy raktárakba való fuvarozás. Lebonyolítása hozzáértő

fuvarozót követel, hiszen ez inkább gazdaságos fuvarozást igényel.

2. 14.2. Áruismeret

Áru fogalma: olyan dolog, amely tulajdonságainál fogva emberi szükségletet elégít ki. Az árut használati értéke

teszi piacképessé, ennek színvonalát a minőség fejezi ki.

Áruismeret fogalma: az árukkal foglalkozó tudomány.

2.1. 14.2.1. Az áruismeret feladata

Az áruk vizsgálata, az alábbi főbb szempontok szerint:

• minőség-meghatározás

• áruk rendszerezése

• piaci körülmények meghatározása

• minőségvédelem

• fogyasztóvédelem

2.2. 14.2.2. Áruismeret a gyakorlatban

• szélesebb körben ki tudom elégíteni a vevők igényét

• ismeretek birtokában könnyebben lehet az árukkal kereskedni

• magabiztosabb fellépést ad a kereskedő számára

• jobban meg tudja ítélni a szükséges áruválasztékot

2.3. 14.2.3. Az áruismeret felosztása

1. általános áruismeret

14. Áruismeret, áruvédelem


2. szakáru ismeret

Általános áruismeret: általános törvényszerűségekkel foglalkozik, amelyek minden árura érvényesek pl.

minőség, szabványok, csomagolás, árukezelés, áruvédelem

Szakáru ismeret: egy-egy konkrét árucsoporttal foglalkozik: élelmiszer-vegyi áru, ruházati áruismeret, műszaki

cikk áruismeret, kultúr cikk áruismeret, fa-építőanyag áruismeret

3. 14.3. Áruvédelem

A termelő által előállított áruk nem ott és nem akkor kerülnek felhasználásra, a termelés és a fogyasztás között

térbeli és időbeli különbség van. Az elosztás által biztosítható, hogy a megtermelt áruk ott és olyan választékban

álljanak rendelkezése, ahol azt a kereslet meg kívánja. Ezen hosszú folyamat során, amíg az áru a termelőtől a

fogyasztóig eljut, számos igénybevételnek van kitéve.

Igénybevételnek nevezzük mindazon környezeti hatások összességét, amelyek az árut a szállítás, tárolás és

egyéb kezelés során érik. A cél az, hogy ezekkel az igénybevételekkel szemben megvédjük az árut. Lényeges

azonban, hogy a tárolás, raktározás, szállítás közben is figyeljünk az áruvédelemre.

Az áru fogyasztókhoz való eljuttatását oldja meg az anyagmozgatás- és szállítás. Az anyagmozgatás az áru rövid

szakaszon történő helyváltoztatása jelenti az árugyártó vállalaton és a kereskedelmen belüli elhelyezését,

árukezelés közbeni mozgatását. A szállítás az áru hosszabb távon történő helyváltoztatása (telephelyek, gyártó-

kereskedő között). Az áru helyváltoztatásával kapcsolatos tevékenység a fuvarozás, amely az árunak

szerződésben rögzített feltételek mellett, megfelelő díjszabásért történő helyváltoztatása.

Az áru minőségének megőrzése szempontjából különösen fontos az anyagmozgatás- és szállítás folyamatának

ismerete. Az árukárok gondos anyagmozgatással, rakodással, szakszerű lelkiismeretes munkával megelőzhetők.

Ehhez a munkához nyújtanak segítséget a csomagoláson elhelyezett feliratok és jelzések.

A termelés és a fogyasztás nemcsak térben, hanem időben is elkülönül egymástól, ezért forgalombahozatal előtt

az áruk nagy részét hónapokig kell tárolni, raktározni. A tárolás a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó,

sokfajta árut felhalmozó, a fogyasztói igények zökkenőmentes kielégítését elősegítő tevékenység.

A raktározás során nagy értékű, fajtánként elkülönített árut halmoznak fel a célnak megfelelően kialakított és

felszerelt helyiségekben. A kiskereskedelem tehát tárolja az árukat. A tárolás feladatai az áru minőségének

megóvása, az áru mennyiségének megőrzése, a fogyasztók igényeinek megfelelő választék biztosítása. Az áruk

jelentős része változásra hajlamos. Ez a változás lehet kedvező is, amelynek hatására megnövekedhet az áru

értéke. Ez a kedvező változás azonban a termelő, vagy a nagykereskedő raktárában már lejátszódott, így a

kiskereskedelemben a használati értéket csökkentő változásoktól kell megvédeni a terméket. A káros

áruváltozások értékcsökkenést és romlást okozhatnak. Az értékcsökkent áru árleszállítás után még forgalomba

hozható, a romlott árut azonban meg kell semmisíteni.

Az árukárosító tényezők elleni védelmet úgy valósíthatjuk meg, ha ismerjük ezeket, az árukat fenyegető

veszélyforrásokat, valamint az ellenük való védekezés módszereit, illetve a megelőzést.


15. fejezet - 15. Közúti áruszállítás

1. 15.1. Közúti fuvarozás (4. táblázat)

2. 15.2. Közúti fuvarozás csoportosítása

• teljes vagy komplett rakományról (FTL), amikor a feladó a teljes fuvareszközt kihasználja, térfogatban vagy

tömegben

• részrakományról (LTL), amikor a feladó nem képes megtölteni térfogat vagy tömeg alapján a teljes

fuvareszközt. Ilyenkor a fuvarozónak lehetősége van a küldeményt más feladó árujával összerakni. Ebben az

esetben általában kettő, esetleg három feladó áruját továbbítja a fuvarozó, azonban továbbra is megvalósul a

háztól házig jelleg.

• gyűjtőfuvarozásról, amikor a feladó nem képes megtölteni térfogat és tömeg alapján a teljes fuvareszközt, és

vállalja, hogy a küldeménye, más feladó árujával összerakva, két speditőr-raktáron keresztül, többszöri

átrakodással jusson el a címzetthez. Ebben az esetben megszűnik a fuvarozás háztól-házig jellege.

Teherbírás szerint megkülönböztetünk:

• kis teherbírású

• közepes teherbírású

• nagy teherbírású

A gyakorlatban alkalmazott fuvarozás-szervezési modellek a következők lehetnek:

• egyszerű járatok szervezése

• ingajáratok szervezése

• körjáratok szervezése

Egyszerű járat esetén a jármű a telephelyről megy a feladóhelyre, majd megrakás után a leadó helyen kiürítik.

Aztán visszatér a telephelyre, vagy újabb feladóhelyre áll át.

Ingajáratok esetén a telephelyről üresen kiálló járművek a feladóhelyről a leadóhelyre addig továbbítják az árut,

valamint térnek vissza üresen, amíg a feladatot teljesítették, vagy amíg a napi munkaidő le nem jár.

15. Közúti áruszállítás


A körjáratok a viszonylag kis tételekben és több helyen ismétlődő fuvarfeladatok lebonyolítására alkalmazhatók.

• Terítő körjárat esetén az egy helyen megrakott gépkocsit több egymás utáni helyen fokozatosan ürítik.

• Gyűjtő körjáratok szervezésekor a több helyen fokozatosan megrakott járművet egy helyen rakják le.

• Vegyes körjárat a két előbbi ötvözete, azaz az első feladási és az utolsó leadási hely között a jármű

rakományát hol kiegészítik, hol pedig csökkentik.

Közúti szállítás melletti döntés szempontjai:

• ER típusa, sajátosságai (rakfelület mérete, rögzítési mód)

• Földrajzi elhelyezkedés (lehetséges közlekedési útvonalak)

• Termékspecifikációk

• Szállítási határidők

• Szállítási költségkorlátok

• Rendelkezésre álló szállítóeszközök

• Rendelkezésre álló átrakodási módok, rakodóeszközök

• Rendelkezésre álló átrakodási helyek

• Lehetséges útvariációk

Közúti szállítás megválasztásának fontos lépései

• lehetséges eszközök összegyűjtése

• szállítási útvonal kiválasztása

• útvonal szerinti szállítás

• figyelembe veszi az utak típusát, minőségét

• nem veszi figyelembe az utak típusát, minőségét

• átrakó helyek számának és helyének meghatározása

• terminál sajátosságok

• rakodási módok

• rakodási követelmények

• várakozási idők

• várakozási helyek

• visszfuvar lehetőségének figyelembe vétele

• milyen időpontokban

• mekkora kapacitással

• mely pontok között

• eszközváltozatok minősítése

15. Közúti áruszállítás


A fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére

továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. A fuvarozási szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre, ez a

gyakorlatban a fuvarmegbízás visszaigazolását jelenti. A fuvarozás külön (éves, keret, egyszeri, stb.)

szerződéssel is létre jöhet. Megjegyzendő, hogy bizonyos, kivételes esetekben, nagyon jó partner kapcsolatban

szóbeli megállapodás is lehetséges, melyet célszerű minél hamarabb írásba foglalni. (Gyakorlatban a veszély

miatt nem, vagy csak nagyon ritkán alkalmazzuk.) Az áru átvételekor fuvarlevelet állítanak ki. A felek

fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítékként szolgál, bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét és a

küldemény átvételét. A fuvarlevél az alábbi adatokat tartalmazza (39. ábra):

3. 15.3. Nemzetközi árufuvarozás

Nemzetközi árufuvarozás esetén olyan tehergépjárműszerelvények alkalmasak elsősorban, amelyeknek 20-26 t

közötti a raksúlya. Gazdaságossági szempontoknak megfelelően, a fuvarozó vállalatok igényeinek

figyelembevételével alakítják a gyárak a tehergépkocsik felépítményét.


16. fejezet - FELHASZNÁLT IRODALOM

1.

• Árvai J. (1993): Hulladékgazdálkodási kézikönyv. Budapest. Műszaki Könyvkiadó

• Benkő J. (2000): Logisztikai tervezés mezőgazdasági alkalmazásokkal. Dinasztia Kiadó

• B. J. La Londe – J. R. Grabner – J. F. Robenson (1993): Integrált elosztási rendszerek vezetői szemszögből

(International Journal of Physical Distribution and Logistics Management)

• Dankó L. (2009): Marketing logisztika. Miskolc. Pro Marketing Miskolc Egyesölet

• Fehér L. (1984): Veszélyes hulladékok. Budapest. Műszaki Könyvkiadó

• Halászné S. E. (1998): Logisztika. Logisztikai Fejlesztési Központ. Magyar Világ Kiadó

• Horváth L. (1990): Települési szilárd hulladékok gyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása, hasznosítása.

Környezettechnikai kézikönyv. Budapest. Környezettechnikai Szolgáltató Kft.

• Knoll I. (1999): Logisztika a 21. században. Budapest. Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft.

• Kovács Z. (2004): Logisztika. Veszprém. Veszprémi Egyetemi Kiadó.

• Körmendi L – Pucsek J.: A logisztika elmélete és gyakorlata. Budapest. Saldo Zrt.

• Prezenszki J. (1995): Logisztika (Bevezető fejezetek). Budapest. Budapesti Műszaki Egyetem

Mérnöktovábbképző Intézet

• Prezenszki J. (2002): Logisztika I. Dortmund. DAUBER Mérnökiroda anyagi támogatásával

• Stock, J. R. – Lambert, D. M. (2001): Strategic Logistics Management. McGrawiHill-Irwin kiadó, Boston

• Szegedi Z. – Prezenszki J. (2003): Logisztika – Menedzsment. Budapest. Kossuth Kiadó

• Vakhalné P. M. (2008): Nemzetközi szállítmányozási és fuvarozási szakismeretek II. PC-Line Studio Kft.


17. fejezet - INTERNETES FORRÁSOK

1.

• www.webkorridor.hu

• www.muszakiforum.hu

• www.slideshare.net

• www.totalcar.hu

• www.modellkit.hu

• www.inter-epfu.com

• www.depot.hu

• www.atlavil.unas.hu

• www.zoldhaz.info

• www.moderngyor.wordpress.com

• www.paqart.hu

• www.komal.hu

• www.vonalkod-etikett.hu

• www.munkaved.info

• www.pointernet.pds.hu

• www.kaiserkraft.hu

• www.finance-trans.com

• www.net.jogtar.hu

Documents

LOGISZTIKAI ALAPISMERETEK