1

AZ 1956-OS MAGYAR SZABADSÁGHARC A FILATÉLIA TÜKRÉBEN Az életem folyamán sokszor kerestem az abszolút igazságot, a délibáb tüneményü idealisztikus tényezöt amit lehetetlen racionizálni vagy kompromittálni. A magyar történelemeben szerintem két ilyen esemény található ami megközelíti az abszolút igazságot: az 1848-49-es függetlenségi háború és az 1956-os szabadságharc. Kossuth tüzes nacionalizmusa a 21.-ik század szemszögéböl nézve talán demagógiával egyeztetö, de az elsö világháború vége szomorú bizonyítéka lett az ö szilárd kiegyezés-ellenes álláspontjának Hapsburg uralkodóházzal szemben. Az osztrák uralkodóház elvesztette a háborút és lerombolta azt a Magyarországot amit a ’48-as forradalmárok akartak elérni. Kossuthnak (majdnem) abszolút igaza volt! A ’48-as hazafiak példaképül szolgáltak az 1956-os szabadságharcosoknak. Az márciusi ifjak jelszava, Tenni mertünk a honért, lelkesítette azokat, akik a rövid, kéthetes eseményekben 1956 oktober 23.-a és november 5.-e között részt vettek. Ezeket az események én gyerek-szemmel figyeltem, de megalapozták a felnött mentalitásomat. Az 1956-os magyar forradalom egy élet-formáló élmény volt számomra. Tehát természetes folyamat, hogy a történelmét összekapcsoljam a bélyeggyüjtö-szenvedélyemmel. Az elöadásom szövegét eredetileg angolnyelvü olvasónak irtam abból a célböl, hogy a magyar szabadságvágy-fáklya lángját égve tarthassuk majdnem fél évszázaddal az események után egy olyan világban, ahol a hidegháború lezárásával nagyon megváltoztak a tényezök. A szöveg lefordításával bemutatni szándékozom a magyar gyüjtötársanak, akik küzül sokan tanui voltak az eseményekenek és akik átszenvedték a megtorlás éveit, hogy élt tovább 1956 szelleme a vasfüggönytöl nyugatra. Bármilyen rövid is volt a forradalom, még most is nyújt alkalmat a történelmének feldolgozása. Nem szándékozom azt itt felidézni, hiszen a könyvespolcaimon található öt-hat tucat könyv nálamnál kompetensebb irótól tanuskodnak erröl. Röviden, több mint 45 évvel ezelöt, a defunk Szovjetúnió háborút viselt a Magyar Népköztársaság ellen. Ez volt az elsö háború a szocialista országok között. A háború okai közép-kelet Europa megszállásából erednek. A második világháború végén a Vörös Hadsereg folytatta a cári Oroszország terjeszkedési politikáját, de akkor már a nemzetközi kommunizmus jelszavaival. A nyugati gyarmatosító imperializmus ellen prédikáló kommunisták, akik hatalomra kerültek Magyarországon, lerombolták a háború elötti magyar társadalmat. A forradalom elött eltelt tíz évben szórul-szólva terrorizáltak az ország kilenc milliós polgárságát. Mondhatjuk, hogy minden tizedik magyar állampolgárból legalább egy volt internáva, deportálva, bebörtönözve vagy a polgári jogainak valamiféle korlátozására volt itélve. Kevés család maradt érintetlenül. Az orosz dogma beszivárgott a mindennapi életbe, a munkahelytöl az iskoláig, az irodalomtól a szórakázásig. Egy valóságos Orwell-szötte rémállapot volt. 1950-ben Illyés Gyula, a népszerü iró és költö, megírta a betíltott verset, Egy mondat a zsarnokságról. A vers kisértetiesen tükrözi a korszak terrorját. Az ország lakóssága megunta a csengö-frásszt, a gazdasági elmaradottságot, a háborús romok csiga-lassúságú ujjáépítését, az ország hermetikus elszigetelését a külvilágtól (a barátságos Szovjetúnió kivételével). Elérkezett a felrobbanás pillanatja.

A bélyeggyüjtés igen népszerü és megtehetö hobby volt ezekben az idökben. A gyüjtök rendeszerint mellözték a Horthy-korszak kiadásait, a vallásos vagy a monarchista bélyegeket. Kedvenc kiállítási téma lett a Lenin élete bélyegeken. (Az 1951-es 80 éves a magyar bélyeg remek példát nyújt a történelem-hamisításról.) A Magyar bélyegek árjegyzéke felsorolta a kényes és kifogásolt kiadásokat, de nem illusztrálta pl. a Horthy Miklós kormányzót ábrázoló bélyegeket. Késöbb ugyanez történt, de fordítva, a kegyetvesztett kommunista vezetöket ábrázoló bélyegekkel kapcsolatban.

Az 1951-es bélyeg tervezöje eltüntette az

az uralkodó képmását és a történelmi magyar címert

2

Rákosi Mátyás, a kommunista pártvezér és miniszterelnök, 1956 juliusában megbukott. Akkora már hírhnevet szerzett magának mint Sztálin leghübb magyar tanítványa. Kopasz-feje és törpe-gnóm megjelenése miatt kigúnyolta a nép, persze csak suttogva, négyszemközt nehogy feljelentés legyen belöle. A személyi kultusz tetöfokán megjelent 60.-ik születésnapi bélyegböl is vicc lett: Kedves postás, ez a bélyeg hibás. Lássa, ráköpöm, de nem ragad! … Jó ember, nem a képes felére kell köpni, a ragasztós felére! A Rákosit és Sztálint ábrázoló bélyeg-illusztrációk kimaradtak a katalógusból 1957 után.

A magyar forrdalommal kapcsolatos filatéliai anyagot négy kategoriába lehet sorolni. Az elsö maga a forradalom postatörténete, mint pl. a soproni kiadás vagy a postaforgalmi szünet miatt visszairányított levelek. A második kategória eléggé ismert, mivel ez a második szovjet támadást követö menekült-áradattal kapcsolatos bélyegkiadásokat foglalja magába. A harmadik kategória késöbbi évek filatéliai megemlékezésivel foglalkozik. Az utolsó, negyedik kategória a valójában a hungarikákat sorozza be. Ide tartoznak a magyar vagy nem magyar személyeket ábrázoló bélyegek akik közvetlen befolyásolták az 1956-os eseményeket. Az utolsó két kategória aránylag részletesen van dokumentálva, az elsö kettö még sok erdeti kutatómunkát igényel. A Forradalom Egykorú Postatörténete – A Soproni Kiadás Dr. Czencz Sándor, aki szemtanuja volt az eseményekenek, a Filatéliai Szemlé-ben megjelent cikk-sorozatában összefoglalta a soproni felülnyomás történetét. A beszámolójánák angol fordítását Gróf László kezdeményezte és angolul is megjelent a két külföldi bélyeggyüjtö szervezet, az egyesült államokbeli Society for Hungarian Philately és a nagybrittániai Hungarian Philatelic Society hírlapjában. Röviden összefoglalva, a soproni Erdészeti és Bányászati Föiskola hallgatói forradalmi gyülést tartottak 1956 október 22.-én. A gyülésen a diákok megszavazták követelésüket egy független, semleges és demokratikus Magyarországért. Ugyanakkor, az egyetemisták lemodtak a tagságukról a Dolgozó Ifjúság Szövetségében, (DISZ-bélyeg, lásd Scott #1115) és csatlakoztak az ujjonan megszervezett Magyar Egyetemi és Föiskolai Egyesületek Szövetséghez, a MEFESZ-hez. Továbbá, a MEFESZ-vezetöség városi nagygyülést rendezett Sopronban október 27.-én ahol megválasztották az önkormányzati Ideiglenes Nemzeti Tanácsot. (A forradalom spontán és meghatározó tevékenysége volt az ilyen tanácsok beiktatása a gyárakban és a városokban.) Az egyetemista képviselök rekvirálták a Sopron 1-es postahivatal bélyeg-készletét felülnyomás céljából az események megörökítésére. Mivel több címletböl csak kis mennyiség állt rendelkezésre, a városi fiókpostákról is behozattak bélyegeket. Eredetileg, az egyetekemisták a föiskola erdészeti és bányászati emblémáját kezdeményezték a felülnyomáshoz, de az idö hiánya miatt nem tudtak megfelelö felülnyomó lemezt elöállítani. Úgy döntöttek, hogy inkább Vörösmarthy Mihály Szózat c. versének a kezdö szavait alkalmazzák. Tehát így lett a felülnyomat szövege Hazádnak rendületlenül..!/Sopron,/1956 okt. 22. A felülnyomást október 29.-én készítették el. A posta részéröl három tanu volt jelen: Dr. Czencz, Hasenauer Miklós, és Tar Imre, ezeken kívül több egyetemista és helyi bélyeggyüjtö. Hivatalosan, összesen 23 érték került felülnyomásra az Épületek és a Munka-sorból. Elöször a fekete színt alkalmazták a felülnyomáshoz, aztán megtisztították a nyomólemezt a piros szinnel fejezték be a munkát. Két érték mind a két színnel készült (a 12f-es Épületekböl 5 ív készült fekete felülnyomásssal, 2 iv pirossal; az 1,20Ft-os Épületekböl 13 iv lett fekete és egy piros). Ezen kívül 2 ív 50f-es Épület- és egy ív 12f-es Munka-bélyeget is felülnyomtak piros szinnel, de ezek nem szerepeltek a jegyzökönyvben. (Mivel nem voltak leltárolva, nem kerültek Budapestre 1957 januárjában. Valódiságukra Dr. Czencz szavatolt.) Tehát a felülnyomás 25 variációja létezik összesen. A teljes felsorolás megtalálható A magyar bélyegek kézikönyvé-ben az 544.-ik oldalon, ugyancsak a következö táblázatban. Mint minden más ilyen hasonló helyzetben amikor helyi felülnyomott kiadások készültek, akadt opportunisa, aki kihasználta az alkalmat magán-kezdeményezésre. Egy helybeli bélyegkereskedö, Tóth Máté, becsúsztatott két ív bélyeget a felülnyomott ívek közé. Igy készült a 100 drb 1946-os 1 Milliós piros és szintén 100 drb 10 Milliós fekete felülnyomással. Ezeket a bélyegeket privát spekulációs kiadásnak kell tekintenünk, mivel az eredeti bélyegek posta érvénnyessége már megszünt és külön próbanyomatok is készültek sima papíron (ezek Dr. Czencz hagyatékából kerültek napvilágra.) Továbbá, magánkezdeményezésre készült még egy-egy darab felülnyomással ellátott 40f, 60f, 1Ft és 2Ft-os bélyeg az 1955-ös Közlekedés sorból. A munkát

3

egy nap alatt befejezték ami után mindkét nyomólemezt megsemmisítették és a felülnyomott készletet a soproni postadirektórium páncélszekrényébe zárták. A felülnyomás Bayer Lipót felügyelö elismerésére aránylag hibamentesen történt. Bayer a Rottig-Romwalter Nyomdának az egyik tulajdonosa volt amikor államosítottak 1949-ben (megtérítés nélkül) és átkeresztelték a Györ-Sopron Megyei Nyomdának. Bayer Úr alkalmazott maradt a nyomdánál és az ö tapasztalatának köszönhetö, hogy a felülnyomás sikeres volt. Egy ív az 1,20Ft-os Épületek bélyegböl dupla felülnyomást kapott és szintén az Épületek 1- és 2Ft-os bélyegéböl egy-egy ívnél elcsúszott a felülnyomás. A Munka-sorhoz készített nyomólemezen felcseréltek a szöveg második és harmadik sorát a 77, 78, 87 és 88.-ik ívhelyen. A hibát két ív felülnyomása után felfedezték és kijavították, tehát csak 8 darab tévnyomat létezik.

A bélyeg-készletet 1957 januárjában Budapestre szállították. A posta igazgató érvénytelenítette az engedélye nélkül készített kiadást. Persze a szabadságharc durva eltiprása után ilyen ereklye nem maradhatott nyilvánosság elött. A Filatéliai Vállalat mégis üzleti lehetöséget lelt a bélyegekben és kiárusíttotta 7-es vagy 21-es sorokban idehaza szervezett gyüjtöknek, külföldön valutáért. A bélyegek hátsó bal sarkában MF garancia-jelzés található. A soproni diákok 500 sorozatot MEFESZ/Sopron bélyegzövel ütöttek meg, amit Dr. Czencz is megjelölt névjegyével (Dr.Cz.S.). Ezekhez négy nyelven garancia-bizonyítvány is tervezve

Teljes soproni sorozat borítékon,

1956 november 3.-án lepecsételve a Bélyegmúzeumból Elcsúszott fny az 1Ft-oson

volt, de árusításra mán nem volt alkalom.A posta nem árusította a bélyegeket. A ‘bizalmasok’ készítettek egynéhány filatélia levelet köztük két ajánlott levelet mind a 21 értékkel felbélyegezve. Az egyiket elküldték Kossa Istvánnak, aki a közlekedés- és postaügyi miniszter volt, a másikat a Bélyegmúzeum kapta. Néhany más, valódi futott levél ismert a november 2-5 idöszakból. Ritkaságuk miatt több szivességi vagy hamis dátummal lepecsételt csalárdság létezik.

Táblázat a soproni felülnyomásról

Eredeti bélyeg Scott # MBÁ # Fekete fny Piros fny

8f Épületek I 1004 1226 800

10f 1005 1227 11,500

40f 964 1231 38,900

50f 1007 1232 200

60f 965 1233 53,300 1

70f 1008 1234 500

80f 1009 1235 600

1Ft 966 1236 23,300

1,20Ft 1056A 1237 1,300 100

1,70Ft 1056B 1238 900

2Ft 1056C 1239 22,400

3Ft 967 1240 1,800

4Ft 1010 1241 1,800

5Ft 1011 1242 2,900

8f Épületek II 1048 1371 18,200

12f 1050 1373 500 200 2

4

20f 1051 1374 22,600

30f 1052 1375 22,000

60f 1055 1378 csak összesen 1

70f 1056 1379 500

12f Munka 1118 1487 100 3

1,40Ft 1128 1497 1,900

2,60Ft 1131 1500 2,900 1 a kétféle 60f-es együttes példányszáma, külön nem ismert

2 talán csak 100 drb 3 talán 200 drb A felülnyomással kapcsolatos történet, a bélyegek felsorolása csak az alaptényezöket adja meg ehhez a kiadáshoz. A felülnyomat-szöveg elrendezése még vár komoly kutatómunkára. A Filatéliai Vállalat kinálata miatt a teljes ívek nagy része egyes bélyegre lett elválasztva. Ritkán találkoztam négyes tömbbel, de nagyobb összfüggéssel nem. A a bemutatott 30f-es bélyegen öt különbözö elhelyezést ismertem fel a felülnyomás szedésében az ‘S’ betü közepéhez képest. Mindezt az un. 7-es sor valamennyi értéken megtaláltam, viszont az elhelyezésük a 100-as nyomólemezen még felfedezést igényel.

A forradalom a felvonulók hazafias megnyilvánulásával indult

5

Már az esti órákban október 23.-án a békés tüntetésböl fegyveres harc lett Budapesten. A titkos rendörség tüzet nyitott a nemzeti rádió épülete elött a szólás-szabadságot követelö tüntetökre. A kormány kérésére hajnalra már megtörtént a szovjet katonai beavatkozás is. A felkelök felhasználták a ‘partizán’ kiképzést amit évekig a kommunista kormány kezdeményezett és a ‘munkás’ örség felfegyverzésére gyárakban elraktárolt fegyvereket az elnyomók ellen. A következö héten háború dügöngött Budapest utcáin és a nagyobb városokban. A föváros körutjainak a romhalmaza a második világháborús ostrom okozta veszteségere hasonlítottak. A Magyar Néphadsereg szertefoszlott vagy egyes katonák a forradalmárok oldalára szegödtek. A kommunista pártszervezet füstbe ment. Csak a titkos rendörség aparátusa müködött sikeresen egy ideig, de az áldozatok könyörtelenül üldözték az egyes tagokat boszúállásból. A dicsö forradalom tisztaságát talán csak az a pár tucat felakasztás vagy utcai itételetvégrehajtás csúfította. Az amerikai TIME hírlap a Magyar Szabadságharcos-t nevezete Év Emberé-nek aki legjelentösebben befolyásolta az 1956-os év eseményeit. A magazin fedölapjára került ábrázoláshoz az alábbi eredeti felvételen látható elszánt szabadságharcos csoport szolgált.

A Forradalom Egykorú Postatörténete – Postaforgalmi Szünet Levelek A békés tüntetéssel megindult forradalomból fegyveres ellenállás lett a szovjet megszállókkal szemben. Szolidaritásból az ország lakóssága általános sztrájba ment október 26. és november 3. között. A közlekedés szórványos volt, a vonat- és a buszjáratok csak ritkán indultak. Viszont október vége felé már nagy teherautó-forgalom indult a nyugati határról Budapestre. Külföldi segélyt szállítottak a fövárosba. Vidékröl szintén nagy mennyiségü élelmiszert fuvaroztak oda. Közben a postaforgalom is szünetelt. A következö ábrán egy ilyen, postaforgalmi szünet miatt visszaküldött levelezölap látható. Az október 29.-én, Bécsben feladott lapon hátulján Frau Fuchs kétségbeesetten érdeklödik budapesti rokonai vagy ismerösei iránt. A lapon gumibélyegzövel ütött Zurück látható. Az osztrák posta még egy cimkét ragasztott a lapra magyarázatul, hogy miért nem lehetett továbbítani Magyarországra: Da die Möglichkeit der Postübergabe an Ungarn derzeit noch nicht abzusehen ist - zurück an den Absender. Postamt Wien 101 / A jelen helyzetben nem lehetséges Magyarországgal postaforgalmat lebonyolítani – vissza a feladóhoz. Bécs 101 Postahivatal. Az október 23.-a és november 10.-e közti idöszak remek alkalmat nyújt hasonló, magyar postatörténelmi dokumentumok feltárására. Természetesen, a hazai filatelisták elönyben vannak mert könnyebben juthat ilyen anyag a kezükbe. Sajnos kevesen publikálták idáig a kutatásuk eredményeit.

6

Postaforgalmi szünet miatt a feladóhoz visszaküldött levelezölap

Ezt a korabeli botrítékot Portland, Oregon-ban postázták 1956 november 7.-én. Bizonyítékul szolgál, hogy az amerikai közhangulat jól tájékozodott a magyarországi eseményekröl.

Tovább tart a vörösök vérszomjas háborúja a magyarok ellen

A lyukas piros-fehér-zöld zászló lett a forradalom szimboluma. Ez még az október 23.-i békés tüntetések idejénben született. Eredetileg, a zászló közepét a Rákosi-sugalmazta cimer ‘díszítette’ (lásd Scott #856-8). Ezen a szovjet-stílusú, népszerütlen cimeren csak egyetlen magyar-vonatkozású jellemzö volt, a nemzetiszínü szalag. Már korai forradalmi tevékenység volt, amikor a tüntetök kivágták az utált címer a háromszínü zászlók közepéböl. Helyére, a Kossuth-címer lett visszaállítva. A lyukas forradalmi zászló több levélzáró cimkén látható. Egyesült Államokbeli magyar szervezetek ilyen cimkékkel gyüjtöttek adományokat.

Forradalmi lyukas zászlót ábrázoló levélzárók

7

Légelhárító ágyúra festett Kossuth-címer

A népköztársasági (Rákosi) címer

A Sztálin-szobor ledöntése lett felvonulók elsö nagy teljesítménye október 23.-án. A szobrot 1951-ben emelték a szovjet diktátor személyi kultuszának a tetöpontján (lásd Scott #982-3). A csepeli munkások a bronz oriásnak elvágták a térdét, a talpazaton csak az elnyomó két monumentális csizmája maradt meg. Késöbb, a pesti polgárok Csizma-térnek keresztelték át a felvonulás-teret.

A Sztálin-szobor 1951-ben kiadott bélyegen A szobrot a nyakához erösített drótkötélen fogva teherautóval hurcolták végig a város utcáin. A feje végül is egy útkeresztezödnésnél ‘pihent’ meg, forgalmi akadályt jelzö táblával feldíszítve.

Sztálin ‘lefejezve’ egy budapesti utcán

8

1990-ben, a forradalom 34.-ik évfordulója alkalmából, a Kultura Vállalat árúsitotta ezt az emléklapot amire

állítólag a Sztálin-szobor apró érc-por maradványai voltak ragasztva a lyukas zászló közepén.

A Menekültek Filatéliai Hagyatéka

Amikor az orosz tankok visszatértek letiporni a forradalmat, kb. 200,000 magyar ‘szavazott a lábával’ és elmenekült. Ez a szám az ország lakósságának a két százaléka volt. A legtöbb menekülö Ausztrián át jutott nyugatra 1956 november 5.-e és a következö év tavasza között. Kb. 20,000-en Jugoszlávián át kerestek menedéket. Az európai országok közül Svájc futott be elsönek végleges betelepedési ajánlattal. Már november 6.-án, amikor a menekülö áradat nagysága még ismeretlen volt, Svájc már 2.000 menekülö befogadásara tett ajánlatot. Késöbb, ez a szám 12.000-re nött. A kormány nem volt elöre felkészülve a ilyen hirtelen ember-áradatra. A menekültek felét ideiglenesen katonai laktanyákban helyezték el. Szükségböl katonai alakulatokat hivtak be a táborok biztosítására. A táborok postaszolgáltatásának ellátására új tábori posta bélyegzök készültek. Georges Schild kutatómunkája 15 ilyen tábort sorolt fel és kimutatást adott a 89 katonai alakulat tábori posta számaival. Sajnálatosan, csak egypár darab futott levelet talált ebböl az idöszakból. Schild Úr bemutatott egy példányt:

Olasz/német nyelvü vignetta Tábori Posta 1324 bélyegzövel lepecsételve Walenstadt, Svájc.

Betétben: Német és francia nyelvü levélzárók.

Ausztria feláras bélyeget bocsátott ki 1956 decemberében. A begyüjtött összeggel segítették elhelyezni a menekülö magyarokat, akik szórul szóra megfeszítették az ország jótékonysági szerveinek kapacitását. Egy 2 schilling-es vignetta is készült adománygyüjtési célokra. 1960-at az ENSz Világ Menekültek Évé-nek nyilvánítta. Az évben megjelent osztrák bélyeg menekülö magyar családot ábrázolt.

9

Nekem, mint ’56-os menekültnek, ez a bélyegrajz úgy tünik, mintha engem és szüleimet képviselné.

Osztrák‘Ungarnhilfe’ bélyeg elsönapi borítékon és a ‘Notopfer’ levélzáró

1956-as menekülö magyar családot ábrázoló osztrák bélyeg 1960-ból

A svájci jótékonysági szervezetek olasz, német és francia nyelvü levélzárókkal és különleges ballon-posta levelezölapokkal gyüjtöttek adományokat a menekültek megsegítésére.

Svájci ‘Ungarnhilfe’ Ballon-posta levelezölap és német nyelvü ‘A svájci nép segíti a magyar menekülteket’ levélzáró.

10

Dánia és a Német Demokratikus Köztársaság postája is kiadott felülnyomtatott feláras magyar segélybélyegeket. A DDR bélyeg szövege szerint a felár ‘szocialista Magyarországot’ és Egyiptomot segítette.

Magyar segély-bélyeg Dániából & a DDR segély kiadás szocialista Magyarország- és Egyiptom-nak.

A spanyol posta megható ábrával, hat értékböl álló bélyegsorozatot bocsátot ki Pro-Infancia Hungara / Magyarország Gyermekeiért.

‘Magyarország Gyermekeiért’ kiadás

Spanyolországból A Dominika Köztársaság menekült-segély kiadása talán a legritkább mivel spekulációs okokból készült. Az 1956-os melbourni olimpiai játékokra emlékeztetö nyolc bélyeg, két fogazott és fogazatlan blokk került felülnyomásra. A bélyegek aranyéremes atlétákat ábrázoltak USA-ból, Japánból és nyugateurópai országokból. (Érdekesség, hogy a japán maratónfutó valóban koreai származású volt.) A felülnyomat szövege: Para las victimas de la recience barberie communista / A legújabb kommunista barbárság áldozatainak.

11

.

Dominican Republic Olympic Stamps Overprinted to Raise Funds for Hungarian Refugees.

1956-ban, a Metuchen, New Jersey államban fekvö Camp Kilmer nevü katonai bázis már lezárva volt. A befogadott 35,000, ‘különleges bevándorlási kvótatörvényes’ magyar menekültet itt szállásolták el ideiglenesen és innen külték tovább végleges lakóhelyükre az Egyesült Államokban. A menekültek ide-szállítását az u.n. Operation Safe Haven légi híd katonai és polgári gépeivel szervezték meg a schwechat-i és a newark-i repülöterek közt. Az amerikai posta alkalmi borítékot bocsátott ki az alsö világháborúbal hösi halált halt költö Joyce Kilmer emlékére.

Magyar menekültek érkeznek Camp Kilmer-be

12

‘Operation Safe Haven’ levél a schwechat-i repülötéren szolgáló amerikai légiérök hadnagyától

Joyce Kilmer emlékboríték a new brunswick-i filatéliai központból

Magyar menekülttáboriszükségpénz Steyr, Austriából

A bécsi amerikai konzulátus vizum-pecsétje és az

amerikai bevándorlási és honosítási hivatal belépési

engedélye, Newark, NJ, 1956 december 18.

Az alábbi levelezölap képe a Bélyegvilágban, Hoboday Andor Úr cikkében volt leirva A lapot Magyarországról külték Angliában, a hednesfordi magyar menekült-táborba. Onnan továbbították a címzetnek Birminghamba. A tábori pecsétlö nem szerepel az angol postai bélyegzések katalógusában. Magyar menekült-tábor, Hednersford, Angliában

13

Megemlékezések a Magyar Forradalom Évfordulójáról

1959-ben Görögország két bélyeggel emlékezett meg Nagy Imre magyar miniszterelnökröl a kivégzésének elsö és a forradalom harmadik évfordulóján. A görög posta ezzel a kiadással vágott vissza a szovjet posta Manolis Glezos bélyekiadásért. A német megszállás alatt Glezos bátran letépte a horogkeresztes zászlót a Parthenon-ról. Késöbb, a kommunisták oldalán harcolt a polgárháborúban, majd balodali ujságiró és parlamenti képviselö lett. 1958-ban hazaárulással lett vádolva amiért halálos itéletet hoztak rá. Végül is több évi börtönbüntetés után amnesztiát kapott. Görögország és a Szovjetúnió külügyminiszterei tiltakoztak egymásnál a bélyegkiadások miatt és ezért mind a két postaszervezet pár napon belül leállította az árusítást. A Nagy Imre-bélyegek futott levélen nagyon keresettek. Manolis Glezos és az Akorpolis

szovjet bélyegen

1959-es görög Nagy Imre bélyegek elsönapi borítékon

1958-ban a Kádár-kormány Nagy Imrét titkos tárgyaláson halálra itélte és kivégezte. Teteme egy jeltelen sírban volt elhantolva a budapesti Új Köztemetöben. Az 1989-es ujratemetése hozzá illö tisztelettel jelezte a párturalom végét és a reform korszak kezdetét Magyarországon. A Magyar Posta már több kiadásal emlékezett meg a mártirhalált halt miniszterelnökröl.

Az elsö években a világgá szórt ma-gyarság rendszeresen megemlékezett a forradalom évfordulójáról. A sok magánkezdeményezéses emlékborítékból itten bemutatok kettöt.

Balról: Október 23.-a és november 4.-e elsö

évfordulójára készült emlékborékok

Alul: 1959-ben a detroit-i Magyar Bélyeggyüjtö Klub a harmadik évfordulóra készült emlékíve

14

A detroit-i Magyar Bélyeggyüjtö Klub szépen kivitelezett emlékívet készített a forradalom harmadik évfordulójára. Az íven Bodo István tervezömüvész három magyar szabadságharcos, Kossuth Lajos, Nagy Imré és Maléter Pál, portréjét rajzolta ‘Szabadságot Magyarországnak’ jelszó alatt.

Magánkezdeményezett évfordulós emlékborítékok 1976-, 1981-, 1984- és 1986-ból

1986-ban a betiltott lengyel szakszervezet, Solidarnosc, több ‘szamizdat’ bélyeget készített a forradalom 30.-ik évfordulójára. Eleinte az ilyen ‘bélyegeket’ a titkos futárposta alkalmazta, de késöbb föként a katonai diktatúra-ellenes propaganda célokra szolgáltak. Solidarnosc futárposta ‘bélyeg’ megörökíti a szovjet

aggressziót Magyarországon 1956-ban

A vasfüggöny vagyis a müszaki határzár végleges lebontása után a Magyar Posta felülnyomotattot bélyeggel emlékezett meg az forradalom 35.-ik évfordulójáról 1991-ben. 1996-ban, a 40.-ik évfordulón, már négy értékböl álló sorozat és blokk örökítette meg a forradalmi eseményeket.

Események és egyéniségek az 1956-os forradalomból

15

A Magyar Forradalom ‘Hungarikái’ Egyéni izlés szerint, ebbe a témába sokféle anyag fér be. Szerintem föként olyan bélyegkiadásokat lehet felsorolni amik a magyar forradalommal összekötö eseményeket vagy befolyásoló személyeket ábrázolnak. Pl. ide tartoznának az Egyesült Államok és a Szovjetunió korabeli politikai vezetöiröl megjelent bélyegek.

Az Egyesült Államok az eseményeket további bizonyítéknak tekinti a magyar nép hagyományos szabadságvágyának. Magyarország egyetemistáinak és dolgozó népének a követelései, értesülésünk szerint, tisztán az emberi jogok alkotmányának a keretén belül vannak amikhez minden népnek joga van és ami le van rögzítve az Egyesült Nemzetek alapító okmányában, mondta Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok 34.-ik elnöke. Arcképe többször szerepelt az Egyesült Államok bélyegkiadásain és talán töbszáz arab emirátus kiadáson, amivel elárasztották a filatéliai piacot a 60-as éves végén és a 70-es évtized elején. A rab nemzetekeknek soha ne legyen kétségük, hogy bennünk öszinte és dedikált barátot találnak akit érdekelnek az ö törekvései szavak John Foster Dulles-töl származnak, aki az Egyesült Államok külügyminisztere volt Eisenhower alatt. Dulles egy USA bélyegen van ábrázolva 1960-ból.

Dag Hammarksjöld az Egyesült Nemzetek fötitkára volt az magyar forradalom idejében. Az ö portréja számos bélyegen jelent meg, többek közt az ábrázolt 1961-es kiadás Surinam-ból, az 1962-es az Egyesült Államokból és a legújabb ENSZ bélyegek 2001-böl. A Mexikóból Hammarksjöldhöz címzett levelelezölap feladója a magyar kérdés megtárgyalását támogatta az ENSZ-ben. Dag Hammarskjöld, ENSZ fötitkár

Levelezölap Hammarksjöldhöz Mexikóból a magyar kérdés érdekében

A forradalom letiprásának fö felelöse Nikita Hrus-csov, a Szovjet Kommunista Párt fötitkárára, volt. 1956 november 1.-én titkos találkozáson értesítette a jugoszláv diktátort, Josip Broz Tito-t, a szovjet vezetöség döntéséröl a második fegyveres beavatkozás mellett. Akkora már mind a két fél tisztánt látta a nyugati hatalamak tétlenségét és nem-beavakozási álláspontját. Hruscsevröl két belyeg jelent meg a DDR-ben (lásd Scott #693-4) és Bécsben emlékbélyegzést használtak 1961-ben a Kennedy-Hruscsov tárgyalások alkalmából.

16

Abdul Gamal Nasser, Egyiptom nacionalista vezére, és Sir Anthony Eden, Nagybrittánia miniszterelnöke, szintén besorolhatók az államvezetök közé, akik hozzájárultak a magyar forradalom bukásához. Amikor Nasser elkobozta a Suez csatornát az angol-francia közös vállalattól és államosította 1956 júliusában, Eden és a francia miniszterelnök Guy Mollet szövetkeztek a régi gyarmati korszakuk szimbóliumát visszafoglalni. A suezi invázió idözítése megkönyítette a szovjet beavatkozást Budapesten 1956 november 4.-én. Bár az angol-francia katonai beavatkozási már elöre meg volt tervezve és a bevetés a magyar forradalmi eseményektöl függetlenül történt, a nyugati hatalmak egysége meghasadt. Eisenhower elnök hátrányba került és nem mert erélyesen szembeszálni Moszkvával amikor az angol és francia szövetségesei imperialista háborút üztek.

Egyiptomi bélyegek az 1956-os suez-i háborúból Wladislav Gomulka, a börtönt viselt lengyel kommunista, miniszterelnöki kinevezést kapott 1956 nyarán a juniusi poznani munkás-diák lázadás után. Az október 23.-i budapesti felvonulás eredeti célja a törtelmi magyar-lengyel kapcsolatok megújítása volt szolidaritásból a poznani tüntetökkel. A nehéz megélhetési körülmények és a nélkülözés amit már említettem magukban elég lettek volna erre, de a poznani ‘lázongók’ tárgyalása adta meg a szikrát ami elindíttota a magyar forradalmat. A betiltott lengyel szakszervezet Solidarnosc futárposta bélyegekkel emlékezett meg a magyar forradalomról. A rendszerváltozás után lengyel postabélyegek is megjelentek az 1956-os poznani eseményekröl.

Mindszenty József bíboros (1892-1978) személye az ellenállás szimboluma volt a Rákosi-diktatúra és az önkényuralom sötét napjaiban. A katolikus föpap hamis vádakra alapozott, életfogytig-lagos börtönbüntetésre lett itélve 1949-ben. A forradalom alatt szabadságharcos katonák ki-szabadíttották a házi örizetböl. Eröteljesen hozzákezdett az egyházi munkájának foly-tatásához hét évi kikapcsolódás után. Mindszenty csak egyike volt az üldözött egyházi vezetök

Mindszent emlékboríték és levélzárók közül. Ordass Lajos evangélikus püspök, Grösz József kalocsai érsek és sok más papi személy viselt börtönt mert a kommunista párt nem türt el semmiféle pártonkívüli hatásos szervezetet. Mindszenty jelképe lett több konzervatív, kommunista-ellenes szervezetnek, mint pl. az egyesült államokbeli a Cardinal Mindszenty Foundation-nak. Az ö arcképével levélzárók készültek amerikai Hungarian Catholic League és az ukránok ‘kormánya a számüzetésben’ kezdeményezéséböl. A szovjet orv-támadás hajnalán Mindszenty bíboros menedéket kért az amerikai követségen. A követség épületét csak 1971-ben hagyta el amikor pápai utasításra Bécsbe költözött. 1974-75-ben meglátogatta az észak-amerikai magyar egyházközségeket. A Society for Hungarian Philately két tagja, Al Bauer and Bill Domonkos, filatélai emlékeket készítettek erre az alkalomra. Mindszenty hamvait elöször az osztrák zarándéktemplomban, Mariazell-ben helyezték nyugalomra.

17

Kivánságára földi maradványait csak akkor hozták az esztergomi bazilika kriptájába amikor a szovjet megszállás már megszünt Magyarországon 1991-ben (Magyar Posta alkalmi boríték). Kádár János (1900-1989), börtönt viselt Rákosi alatt és 1956-ban tagja volt a Nagy Imre kormányának. 1956 november 2.-án, Münnich Ferencel együtt átállt a szovjetekhez és november 5.-én Moszkva parancsára megalapította a báb-kormányt. Eleinte a közvélemény árulónak tekintette mivel Nagy volt a törvényes magyar miniszterelnök. Kádár ellenforradalomnak pecsélte az 1956-os szabadságharcot, a résztvevöket letartóztatta és 247 halálos itéletet hajtott végre. A kivégzettek közt volt Nagy Imre miniszterlenök és Maléter Pál honvédelmi miniszter. A politikai megtorlás áldozatainak a teljes elszámolása még ma sincs tisztázva. Kádár koszolidálta a hatalmát, újjáépítette a magyarországi Kommunista Pártot és ‘ha nem vagy ellenünk akkor velünk vagy’ jelszóval megteremtette az új gazdasági rendszert, amit nyugaton gyulyás-kommunizmusnak becéztek. Közel harminc évig uralkodott Magyarországon, a ‘legvidámabb barakk’ országában, ami a 20.-ik század rekordját jelentette. Csak egy bélyegen szerepelt, az 1980-ban megjelent észak-koreai blokkon. Kádár János aláírása

Szovjet rohamlöveg a második világháborúból

bélyegen és harcképtelenítve egy budapesti utcán

A hidegháború-ból érdekes postatörténelemi hagyaték maradt ránk. Ezt a Non Admis borítékot a Magyar Posta visszaküldte a feladónak. Minden bizonnyal a két Szabadság-szobros bélyeg és a Support Your Crusade for Freedom/Támogasd a kereszteshadjátot a szabadságért bélyegzés miatt lehetett elfogadhatatlan. A kommunista bürokrácia megszegte az Egyetemes Postaegyesület szabad levélforgalmi szabályait. A Varsói Szerzödés katonai szövetség 1955-ben született. A Szovjetúnió ezzel a szövetséggel törvényesítette a kelet-europai országok

‘Non Admis’ boríték a hidegháborús korszakból megszállását és ellentétbe hozta ezeket az országokat a NATO szövetségesekkel. A történelemben talán a Varsói Szerzödés volt az egyetlen szövetség ami csak tagállamai ellen viselt háborút. 1956 november elsején Nagy Imre felmodta Magyarország tagságát. A szovjet válasz, Budapest megtámadása volt három nappal késöbb, a Varsói Szerzödés feltételei szerint történt. 1968 augusztusában a Szerzödés hasonló ürüggyel letiporta a prágai tavasz reform mozgalmat Csehszlovákiában. A táblázaton bemutatom a paktum különbözö évfordulóira megjelent bélyegeket. Éredekes, hogy a 35.-ik évfordulóról már csak két ország postája emlékezett meg.

18

Táblázat a Varsói Szerzödés Bélyegkiadásokról

Táblázat a ‘Magyar Forradalom Bélyegeken’ Hivatalos Kiadásokról

Köszönetnyilvánítás: Itt szeretném megköszönni filatelista bárátaim Morgan Róbert és Dr. Szilágyi Pál segitségét. Mindkettöjük hozzájárult az adat-gyüjtéshez és több illusztrációt az ö gyüjteményükböl mutattam be. Szakirodalom/Bibliográfia: Czencz Sándor, Dr., The 1956 Sopron Overprints, The News of Hungarian Philately, Oct-Dec 1987 and Jan-Mar 1988. (Translated by László Gróf, also published in the Stamps of Hungary.) Hodobay Andor, Az 1956-os forradalommal kapcsolatos hungarikák, Bélyegvilág/Filatéliai Szemle, 1996 július-augusztus. Leitold László, Az 1956. évi soproni kiadás, Filatéliai Szemle, 1991 október, and Bélyegvilág/Filatéliai Szemle, 1994 december. - - , Linn’s Stamp News, September 30, 1985; December 9, 1985; June 25, 1990. Schild, Georges, 1956-1957-es menekültgondozó táborok Svájcban, Filatéliai Szemle, 1992 május. (Néma Péter lefordítása)

Ország/Scott Katalógus szám

1975 1979 1984 1989

Bulgária 2164 2559 - - Kuba 1817 2282 - - Csehszlovákia 1919 2218 2494 - Magyarország 2271 - - - Német Demokratikus Köztársaság

1520 - - 2740

Mongólia C55 1047 - - Lengyelország 2035 2335 - - Románia 2501 - - - Szovjetúnió 4169 4759 5274 5746

Ország Bélyeg Scott katalógus szám

Ausztria Ungarnhilfe B298 Ausztria Menekültek Nemzetközi Éve 650 Dánia Ungarns Hjælpen B24 Dominikai Köztársaság Menekült-segély B1-5, CB1-3 Dominikai Köztársaság “ blokk fogazott és fogazatlan Német Demokratikus Köztársaság Hilft dem Sozialischen Ungarn B29 Görögország Nagy Imre 665-65 Magyarország 35.-ik Évforduló 3320 Magyarország 40.-ik Évforduló, sor és blokk 3549-53 Marshall Szigetek Az 1950-es Évek Történelme 702 Spanyolország Pro Infancia Hungara 857-62

19

Útószó: Márai Sándor verse, Tizenkilenc, Magyarországot érintö kataklizmikus, elsö világháború végét követö eseményeit örökítette meg. A költö pár sorban ecsetelte korszak szörnyü csapásait: a háborús elhalálozás, az éhinség, a gazdasági válság, a megszállás, a területi és népességi szétszakítás, a polgárháború és szülöföldjükröl elüzött menekültek. A vers cimét könnyen átváltoztathatnánk Negyvennégy-re vagy Ötvenhat-ra, az üzente ugyanaz. Ki döntheti el, hogy melyik év tragédiája volt a legnagyobb? Számomra 1956 volt az az év, amikor a történelmi események sodra megváltoztatta az életemet többszázezer más egyénnel együtt. Ez a picike kis történlmi pillanat, amit most itt felidéztem a filatélia tükrében, lassan feledésbe megy a kiemelkedöbb napi világesemények pergötüzében. Számora viszont az 1956-os magyar szabadságharc örök hatással marad. Az események hösei valóban egy furcsa keverék képet festenek: Imre Bácsi, magyar paraszt-származású kommunista, az 50-es évek jampec-vagány ifjúsága, a nincstelen, proletár munkásember, az elfojtott értelmiségiek, a gondolatlan társ-utasok, a kolhozosított mezögazdák, akik szabadságvágya egy pillanatra felvillant a világ elött. Azóta már több mint két generáció ifjusága nött fel Magyarországon, nagyrészük a Kadár-korszak tájékoztátási sötétségében. De akkoriban is voltak azok, akik keresték az ismeretet. A 70-es években Koncz Zsuzsa Ha én rózsa volnék dalábal az elnémított ellenzék megtalálta a hangját és egyútal sikeresen felidegesítette a pártvezetést is: Ha én utca volnék … és ha engem egyszer lánckerék taposna, alattam a föld is sírve beomolna. Végül is, meg kell említeni az erdélyi magyarokat, akik tüntettek 1956-ban a forradalom mellett, akik kálváriájának még nincsen vége és akik törtelme még nincsen leírva. A hidegháborút és a kommunizmust Magyarország már megszenvedte. 1956-ban az édesapám felismerte a helyzetet és szavazott a lábával, elhagyta a szülöföldjét. Most, több mint 45 év távlatából könnyü újra és újra áttekinteni az eseményeket, pláne egy kényelmesen elhelyezett, perfektul visszalátó amatör történésznek. Mégis, a költö ékesebb szavai jobban kifejezik a hangulatot:

Tizenkilenc A felhöt, egy fát, a madarat nézzed, Már darabokra tört szét a világ, Nincs erö, mely megtartsa az egészet, Tanácstalan nyögnek a szilvafák.

Itt egy cserép. Ott egy földrész. Az álom Párája leng, mint köd a víz felett. Egy gondolat kihuny a láthatáron, A vagonban sírnak a gyerekek.

Egy mondat a zsarnokságról (1950)

Illyés Gyula

Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van, nemcsak a puskacsöben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallató szobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó ör szavában, ott zsarnokság van, nemcsak a füst-sötéten lobogó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal-morse-jelében, nemcsak a bíró hüvös itéletében: bünös! ott zsarnokság van, nemcsak a katonásan pattogatott “vigyázz!”-ban, “tüz!”-ben, a dobolásban, s abban, ahogy a hullát gödörbe húzzák,

nemcsak a titkon félignyilt ajtón ijedten besuttogott hírekben, a száj elé hulltan pisszt jelzö ujjban, ott zsarnokság van, nemcsak a rács-szilárdan fölrakott arcvonásban s e rácsban már szótlan vergödö jajsikolyban, a csöndet növelö néma könnyek zuhatagában, kimeredt szembogárban, ott zsarkonság van. nemcsak a talpraálltan harsogott éljenekben, hurráhkban, énekekben,

20

hol zsarnokság van, ott zsarnokság van, nemcsak az ernyedetlen tapsoló tenyerekben, kürtben, az operában, épp oly hazug-harsányan zengö szoborkövekben, szinekben, képteremben, külön minden keretben, már az ecsetben; nemcsak az éjben halkan sikló gépkocsizajban s abban, megállt a kapualjban; hol zsarnokság van, ott van jelenvalóan mindenekben, ahogy rég Istened sem; ott zsarnokság van az ovodákban, az apai tanácsban, az anya mosolyában, abban, ahogy a gyermek idegennek felelget; nemcsak a szögesdrótban, nemcsak a könyvsarokban. szögesdrótnál jobban butító szólamokban; az ott van a búcsúcsókban, ahogy így szól a hitves. mikor jössz haza, kedves; az utcán oly szokottan ismételet hogy-vagy-okban a hirtelen puhábban szorított kézfogásban, ahogy egyszercsak szerelmed arca megfagy, mert ott van a légyottban, nemcsak a vallatásban, ott van a vallomásban, az édes szó-mármorban mint légy a borban, mert álmaidban sem vagy magadban,

ott van a nászi ágyban elötte már a vágyban, mert szépnek csak az véled mi egyszer már övé lett; vele hevertél, ha azt hitted, szerettél, tányérban és pohárban, az van az orrban, szájban, hidegben és homályban, szabadban és szobádban, mintha nyitva az ablak s bedöl a dögszag, mintha a házban valahol gázfolyás van, ha magadban beszégetsz, ö, a zsarnokság kérdez, képzeletedben se vagy független, fönt a tejút is már más: határsáv, hogy fény pásztáz, aknamezö; a csillag: kémlelö ablak, a nyüzsgö égi sátor: egyetlen munkatábor; mer szarnokság szól lázból, harangozásból, a papból, kinek gyónol, a prédikációból, templom, parlament, kínpad: megannyi színpad; hunyod-nyitod a pillád, mind az tekint rád; mint a betegség, veled megy, mint az emlék; vonat kereke, hallod, rab vagy, rab erre kattog; hegyen és tenger mellett be azt lehelled; cikáz a villám, az van minden váratlan zörejben, fényben, a szív-hökkenében; a nyugalomban, e bilincs-unalomban, a zápor zuhog’asban, az égigérö rácsban;

21

a cellafal-fehéren bezáró hóesésben; az néz rád kutyád szemén át, s mert minden célban ott van, ott van a holnapodban, gondolatodban, minden mozdulatodban; mint víz a medret követed és teremted; kémlelödsz ki e körböl? ö néz rád a tükörböl, ö les, hiában futnál, fogyoly vagy s egyben foglár; dohányod zamatába, ruháid anyagába, beívódik, evödik velödig; eszmélnél, de eszme csak övé jut eszedbe, néznél, de csak azt látod, mit ö eléd varázsolt, s már körbe lángol erdötüz gyufaszálból, mert amikor ledobtad, el nem tiportad; s így rád is ö vigyáz már, gyárban, mezön, a háznál;

s nem érzed már, mi élni. hús és kenyér mi, mi szeretni, kivánni, karod kitárni, bilincseit a szolga maga így gyártja s hordja; ha eszel, öt növeszted, gyermeked neki nemzed. hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban; belöled büzlik, árad, magad is zsarnokság vagy; vakondként napsütésben, így jártunk vaksötétben, s feszengünk kamarában, akár a Szaharában; mert ahol zsarnokság van, minden hiában, a dal is, az ilyen hü, akármilyen mü, mert ott áll eleve sírodnál, ö mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál.