Láthatatlan híd

Embed Size (px)

DESCRIPTION

András építészhallgatóként éppoly hirtelen csöppen a ’30-as évek Párizsi bohéméletébe, amilyen önkéntelenül ragadja később magával a századközép világégése, hogy munkatáborról munkatáborra sodródva, küszködve kapaszkodjon az egyetlen szerelembe: élete legnagyobb ajándékába…Klára még szinte gyermek, mikor az erősödő szélsőséges eszmék Magyarországáról – saját sorstragédiája után – Párizsba kénytelen menekülni, egyik pillanatról a másikra felnőtté válva, hogy ott később megismerje Andrást, és életük egymáséba gubancolódjon…Tamás és Ibolya a háború gyermekei; miközben szüleik a földi poklokkal csatáznak értük és egymásért, mindnyájuk túléléséért, ők olyan emlékekre tesznek szert, melyek generációk sorsában hagynak kitörölhetetlen nyomot, amit nem moshat el sem az óceánnyi távolság, sem a részvétlen idő…Julie Orringer regénye, a Láthatatlan híd magával sodor és felkavar, kétségbe ejt és megvigasztal, elveszi és visszaadja az életbe és az emberiségbe vetett hitünket. Arról mesél, amiről csak a fontos könyvek tudnak: hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen – és szükségünk van valakire a boldogsághoz és a boldoguláshoz.„Üdvrivalgás tört ki a tisztképzősök soraiban. A tábornok megvárta, míg alábbhagyott.– Ne feledjék – mondta –, maguk Magyarországért harcolnak, Magyarországért, és senki másért. A németek a szövetségeseink, de nem parancsolnak nekünk. Az ő útjuk nem a mi utunk. A magyarok nem árja nép. A németek elmaradott népnek tekintenek bennünket. Barbár a vérünk, vadak az eszméink. Nem vagyunk hajlandók elfogadni a totális diktatúrát. Nem akarjuk deportálni a zsidókat meg a cigányokat. Ragaszkodunk a különleges nyelvünkhöz. A győzelemért harcolunk, és nem a hősi halálért.”Több mint egy éve olvastam Julie Orringer megrázó, nagy erejű, vizuálisan is sodró remekművét. Az ilyen súlyú könyvekre mondják, hogy letehetetlen „nagy regény”. Vártam, hogy egy magyar kiadó rátaláljon és beleszeressen. Megtörtént. Hála érte.Koltai Lajos, operatőr, filmrendező

Citation preview

H e t edi k f ej e z e t

Az ebd

Alig nhny nAp telt el azta, hogy Perret rjn a Marais ptszett tanulmnyoztk. kln kirndulst tettek az Htel de Sens tizentdik szzadi palotjhoz. Alaposan megszemlltk a cscsos tornyokat, oroszlnfejes vzkpket, a tet girbegurba vonalt s szablytalan formj, tlzsfolt homlokzatt. Andrs azt vrta volna, hogy Perret szigor kritikval illeti majd, mikzben fejtegetst tart az egyszersg ernyrl. Az ra ezzel szemben arrl szlt, hogy ebben az pletben milyen er van, s a kivitelezse is mennyire ignyes, ennek ksznhet, hogy mig fennmaradt. Perret vgigsimtotta a fbejrat kveit s megmutatta a dikoknak, hogy micsoda mgonddal faragtk ki a kmvesek a gtikus vek k alak tartkveit. Mialatt beszlt, ortodox zsidk jelentek meg az utcn, kipt visel iskolscsapat ln. Ahogy elhaladtak mellettk, a kt dikcsoport megbmulta egymst. A fik kzl nhnyan sszesgtak, s alaposan megnztk a katonai egyenruht visel Perret-t. Volt, aki kiss le is maradt, hogy meghallgassa, amit mond. egyikk odavetett nekik valami ksznsflt, de tanruk jiddis szavakkal megszidta. Andrs most az Htel de Sens plete mgtt jrt, a formsra trimmelt kert mellett, amelynek megemelt gysait tlire teleltettk bborszn klval. Virgterhvel megrakodva kerlgette a rue de Rivoli forgalmt. A Marais utcinak majdnem olyan benssges hangulata volt, mint egy filmforgatsi helysznnek. A Cinescope-ban vagy a Le Film Complet-ben ltott mr Andrs olyan miniatr vrosokat, amelyeket Los Angeles-i stdik zegzugos csarnokaiban ptettek fel. A fak tli g most itt is egy stdi boltves tetejnek ltszott. Andrs flig-meddig azt vrta, hogy az pletek kztt kzpkori ruhban szaladgljanak az emberek, s megafonnal hadonsz rendezk meg operatrk kvessk ket emelkre erstett bonyolult szerkezetekkel. Volt ott kser henteszlet, hber knyvesbolt, zsinagga, mind jiddis feliratokkal, mintha a vroson bell

Az ebd

81

lenne egy msik vros. Viszont hinyoztak az olyan antiszemita falfeliratok, amelyek rendszeresen felbukkantak Budapest zsidnegyedben. Helyettk csupasz, vagy szappan-, csokold- s cigarettareklmokkal teleragasztott falakat lehetett ltni. Amikor Andrs a rue de Svign szk siktorba lpett, egy fekete taxi viharzott el mellette, s kis hjn fel is dnttte. Miutn kiss megnyugodott, a hatalmas csokrot ttette a msik kezbe, s mg egyszer kisilabizlta a Madame Grard krtyjn szerepl cmet. Az utca tloldaln vegezett zletbejratot ltott, fbl faragott, gyermekbalerint brzol cgrrel, alatta pedig a felirat: cole de bAllet MMe Morgenstern, MAtresse.* tkelt az ton. A sarokplet mindkt oldaln flig elfggnyztt ablakok sorakoztak, lbujjhegyrl be is tudott ltni egy res, srga padls terembe. Az egyik falat vgig tkr bortotta, a msik mentn csiszolt fakorlt hzdott. A sarokban zmk piann llt, mellette asztalka rgimdi gramofonnal, a fnyes fekete tlcsren megcsillant a fny. A dli csend homlyban kavarg porszemek szllingztak, s a teremben mintha mg mindig radna a mozgs meg a zene, tovbb folyna a tnc, ha nem is volt ppen ra. Az plet bejratt lomveggel berakott zld kapu fedte. Andrs megnyomta a csengt s vrt. Az ablak ttetsz vegn t egy testes asszonyt ltott lejnni a lpcsn, aki kinyitotta az ajtt, s cspre tett kzzel kezdte mregetni. Arca vrs volt, kendt viselt, s olyan mlysges paprikaszagot rasztott, mint azok az asszonyok, akik zldsget s kecsketejet hordtak a debreceni piacra. Madame Morgenstern? krdezte Andrs elbizonytalanodva. A hlgy nem tnt ppen balettmesternek. , dehogy hangzott a vlasz magyarul. Lpjen be, s csukja be a kaput maga utn. Bejn a hideg! Szval megfelelt a vizsgn. jles rzs tlttte el, mert bentrl olyan illatok terjengtek, hogy az hsgtl szinte elszdlt. Belpett az elszobba, az asszony pedig szapora magyarsggal egyre csak mondta, mikzben elvette tle a kabtjt s kalapjt. Mennyi rengeteg virg! Megnzi, van-e fnt elg nagy vza, amibe mind belefr. Mindjrt ksz lesz az ebd. Prkltet fztt, remli, zleni fog, mert ms nincs, csak hozz egy kis galuska meg gymlcskompt, hideg slt csirke meg a dis rtes.* Balettiskola Madame Morgenstern, balettmester (francia).

82

lthAtAtlAn hd

jjjn csak fel utna. Apfelnnak hvjk. felkapaszkodtak az emeletre, ahol egy kiss kopott trk sznyegekkel s stt szn btorokkal berendezett els szalonba irnytotta. Megkrte, ott vrjon Madame Morgensternre. Lelt a szrke brsonykanapra, s vett egy mly levegt. A tmny prkltszagon tl btortisztt citromaromjt s desgykr halvny illatt rezte. eltte egy faragott kisasztalon rzsaszn meg lila cukortojsokkal teli kristlyveg tl llt. kivett egy nizsos cukorkt, s bekapta. Megigaztotta nyakkendjt, nehogy htul kiltsszon a vszon. egy pillanat mlva cipsarkak kopogst hallotta a hallbl. karcs rnyk suhant vgig a falon, s egy lny lpett be, kezben kk vzval. A vza tele volt tmve virgok, gak s kk madrfigurk kusza sokasgval, a ssliliomok a szlkn mr barnulni kezdtek, a nehz rzsafejek kkadoztak a szrukon. A hervad virgok tmkelegn t a lny Andrsra pillantott, stt hajt, mint egy szrnyat, a homlokba sprte. ksznm a virgokat! szlalt meg franciul. s mikzben elhelyezte a vzt a tlaln, Andrs ltta, hogy egyltaln nem is lny. Arcn a felntt n markns vonsai, dereka szlfaegyenes az vtizedes gyakorlstl. termete viszont apr s hajlkony, vzt tart keze pedig olyan, mint egy gyermek. Mikzben nzte, ahogy elrendezgeti a virgokat, Andrson vgigfutott a zavar hullma. Mirt hozott ennyi flig hervadt virgot? Mirt hozta a kk madarakat? Azt a sok gat? Mirt nem vett a sarki piacon valami egyszert? egy tucat szzszorszpet? Vagy egy csokor csillagfrtt? Mennyibe kerlhetett volna? Nhny frankba? Az erdei nimfa a vlla fltt visszamosolygott r, aztn odajtt s kezet nyjtott neki. Claire Morgenstern vagyok mondta. rlk, hogy tallkoztunk vgre, Lvi r. Madame Grard olyan sok szpet meslt magrl! Andrs kezet rzott vele, s prblt nem bmulni r. vtizedekkel fiatalabbnak tnt, mint kpzelte. gy gondolta volna, nagyjbl Madame Grard-ral lesz egykor, ez a n azonban aligha lehetett tbb harmincvesnl. Visszafogottan, megindtan szp volt finom csontjaival, rzsaszn hj gymlcsre emlkeztet ajkval, hatalmas, okos szrke szemvel. Claire Morgenstern. t takarja teht a C-bet, nem valami ids riembert, aki Haszn szeretje volt egykor. Ugyanolyan nagy szemei voltak, mint Hasznnak, ugyanaz a csendes szomorsg tkrzdtt bennk, mint az idsebb asszony tekintetben. ez a Claire

Az ebd

83

Morgenstern biztosan Haszn lnya. Hossz id telt el, mg vgl meg tudott szlalni. rvendek, hogy megismerhetem felelte hadar, emelkedett franciasggal, de rgtn rezte, hogy nem ezt akarta mondani. Csak ksve jutott eszbe, hogy fel is lljon, s br keresglte magban a helyes szavakat, ugyanazon a hangon folytatta: ksznm a meghvst hebegte s lelt megint. Madame Morgenstern mellette foglalt helyet egy alacsony szken. Szeretne inkbb magyarul beszlgetni? krdezte magyarul. Azt is lehet. Andrs mintha egy kt mlyrl nzett volna fel r: j lesz a francia mondta magyarul. franciul is megismtelte: j lesz a francia. Ht j. el kell meslnie, milyen mostanban Magyarorszg. vek ta nem jrtam ott, elisabet pedig mg sohasem volt ott. s mintha nevnek kiejtsvel odaidztk volna, magas, komoly lny lpett a szobba egy kancs jeges teval a kezben. Szles vlla azokra az szkra emlkeztette Andrst, akiket a Palatinusban mindig megcsodlt. A lny trelmetlensggel vegyes megvetssel nzett r, mikzben kitlttte a tet. az n elisabetem kzlte Madame Morgenstern. elisabet, Andrs. Andrs kptelen volt elhinni, hogy ez a lny Madame Morgenstern lnya. elisabet kezben gy festett a teskancs, mint valami jtkszer. Andrs megitta a tet, s hol az anyra, hol a lnyra nzett. Madame Morgenstern hossz kanllal kavargatta a tejt, elisabet pedig, mihelyt letette a kancst az asztalra, htravetette magt a karosszkben, s az rjra pillantott. Ha nem kezdnk most rgtn enni, elksek a mozibl mondta. egy ra mlva tallkozom Marthe-tal. Milyen filmet nz meg? prblta Andrs felvenni a trsalgs fonalt. Magt nem rdekeln hangzott a vlasz. franciul van. de ht tudok franciul felelte Andrs. elisabet visszafogott mosolyt eresztett meg fel: Me zs prl frnsz* mondta.* de ht tudok franciul (francia, rossz kiejtssel).

84

lthAtAtlAn hd

Madame Morgenstern lehunyta a szemt: elisabet! szlt r. Mi van? tudod te jl, mi van. n csak el akarok menni a moziba! felelte elisabet s unalmban a sarkval rugdosta a sznyeget. Aztn Andrs fel fordtotta a fejt, s azt mondta neki: jl fest a nyakkendje! Andrs lenzett. Nyakkendje kifordult, mikor elrehajolt a poharrt, s most a vszon nzett kifel, nem ltszottak az aranyfoglyok, berepltek az ingbe. Szgyentl gve fordtotta vissza, s bmult bele a tejba. Az ebd tlalva! rikkantott a vrs kp Apfeln a kszbrl, s htratolta a kendjt. jjjenek, nehogy kihljn! kln tkez volt politrozott vitrinnel a porcelnok szmra, az asztalon fehr tert. Minden a Benczr utcai hzra emlkeztet, gondolta magban Andrs. Csak a vrtelen szendvics hinyzik. Az asztal roskadozott a prklttel, galuskval s hideg csirkvel megrakott tlak alatt, mintha nem is hrman, hanem legalbb nyolcan ebdelnnek. Madame Morgenstern lt az asztalfnl, Andrs s elisabet pedig mellette, szemben egymssal. Apfeln kiszedte a prkltet. Andrs rlt, hogy a figyelem eltereldtt rla, nyakba trte a szalvtt, s nekiltott. elisabet a tnyrjra meredt. flretolta a prkltet, s a nokedlit kezdte enni, darabonknt. Hallom, hogy rdekli a matematika szlt Andrs elisabet lehajtott feje bbjhoz. r emelte a tekintett: Anymtl tudja? Nem, Madame Grard-tl. Azt is meslte, hogy megnyert egy versenyt. A gimnziumi matematikt mindenki tudja. egyetemen nem akarja tanulni? elisabet megvonta a vllt: Ht, ha megyek egyetemre drgm, nem lhetsz kizrlag nokedlin szlalt meg halkan Madame Morgenstern, elisabet tnyrjra pillantva. eddig szeretted a prkltet. Hst enni kegyetlensg felelte elisabet, s Andrs fel fordtotta a tekintett. Lttam, hogyan vgjk le a teheneket. kst dfnek a nyakukba, aztn lerntjk, gy, s csak gy mlik a vr. Biolgiarn elmentnk a sakterhez. tiszta barbarizmus.

Az ebd

85

Nem igazn felelte Andrs. A testvreimmel jl ismertk a vrosi kser hentest. Apm bartja volt, s nagyon kedvesen bnt az llatokkal. elisabet elszntan nzett r: el tudja nekem magyarzni, hogyan lehet kedvesen levgni a tehenet? Akkor mit csinlt vele? Hallra simogatta? A hagyomnyos mdszerrel vlaszolt neki Andrs, valamivel lesebb hangon, mint szerette volna. egy gyors dfs a nyakba. Nem fjhat neki egy msodpercnl tovbb. Madame Morgenstern letette az ezst eveszkzt s szalvtt szortott a szja el. Rosszullt fogta el, elisabet arcra pedig kilt a csendes diadal kifejezse. Apfeln az ajtban llt egy vizeskancsval, vrta, mi fog trtnni. folytassa! mondta elisabet. Mit csinl a dfs utn? Azt hiszem, ezt a tmt befejezhetjk felelte Andrs. Ne, krem, ne! Szeretnm hallani a tbbit, ha mr belekezdett. elisabet, elg lesz szlalt meg Madame Morgenstern. Pedig most kezd rdekes lenni a beszlgets. Azt mondtam, elg! elisabet sszegyrte a szalvtt s az asztalra lkte: n ksz vagyok. mondta. te csak lj tovbb a vendgeddel, s faljtok a hst. n megyek a moziba Marthe-tal. Htratolta a szkt s felllt. kis hjn vizeskancsstul feldnttte Apfelnt. Lement a hallba, egy tvoli szobban kezdett zrgni. Nhny pillanattal ksbb dng lpteitl visszhangzott a lpcshz. Majd bevgdott a tncstdi ajtaja, beleremegtek a kazetts ablakok. Az tkezasztalnl Madame Morgenstern a tenyerbe temette az arct: elnzst krek, Monsieur Lvi mondta. krem, ne tegye! felelte Andrs. Minden rendben. Az igazat megvallva, cseppet sem bnta, hogy kettesben maradt Madame Morgensternnel. Miattam ne aggdjon! mondta. Szrny tma volt, n krek bocsnatot. Szksgtelen mondta Madame Morgenstern. elisabet idnknt lehetetlenl viselkedik, ennyi az egsz. tehetetlen vagyok, amikor gy dnt, hogy dhng velem. de mirt dhng magval? Megvonta a vllt, s fanyar flmosoly jelent meg az arcn.

86

lthAtAtlAn hd

flek, tl bonyolult. tizenhat ves lny. Az anyja vagyok. Gylli, ha beleavatkozom a trsas kapcsolataiba. s arra sem szabad emlkeztetnem, hogy magyarok vagyunk. felvilgosulatlan embereknek tekinti a magyarokat. Nha n is gy rzem felelte Andrs. Pldul mostanban n is rengeteget kszkdk a francival. Pedig gy ltom, remekl beszli. Nem, rmesen. s sajnos semmivel sem jrultam hozz, hogy a lnya kevsb tartsa barbroknak a magyarokat. Madame Morgenstern egy mosolyt takart el a kezvel: Nagyon elhamarkodta azt a mszrost. Sajnlom felelte Andrs, de nevetni kezdett. Pedig ebd kzben soha nem szoktam szba hozni. teht tnyleg ismerte a kser hentest a vrosban. igen. Munka kzben is lttam. de elisabetnek igaza van, valban rettenetes. Maga bizonyra hol is nevelkedett? Valahol vidken? konyron. debrecen mellett. konyr? Az mg hsz kilomterre sincs kabtl, ahol anym szletett. egy rnyk suhant t az arcn, de el is tnt rgtn. Az desanyja? krdezte. s mr nem ott l? Nem felelte Madame Morgenstern , Budapesten lakik. egy pillanatra elhallgatott, aztn megint Andrs trtnetre terelte a beszlgetst. Szval maga is hajd. Alfldi gyerek. gy van mondta Andrs. Apmnak fatelepe van konyron. teht nem akar errl trsalogni, nem szvesen beszl a csaldjrl. Mr azon a ponton volt, hogy elhozakodik a levllel: tallkoztam az desanyjval, de elszllt az alkalmas pillanat, s bizonyos megknnyebblst jelentett szmra, hogy konyrrl beszlhet. Amita Prizsban van, s eleget tud franciul ahhoz, hogy a szrmazsra vonatkoz krdsekre is vlaszoljon, mindenkinek azt mondja, hogy Budapestrl jtt. Mit is tudhatnak k konyrrl? Aki pedig tud, mint Hasz jzsef vagy Pierre Vago, konyr annak is csak egy elmaradott kis telepls, szerencse, hogy sikerlt elmeneklnie onnan. Mr a neve is mulatsgos, gy hangzik, mint egy obszcn vicc ponja, vagy akr a dobozbl kipattan rugs bohcfigura. Andrs viszont mgiscsak konyrrl szrmazik, egy srpadls hzbl, amely ott llt a snek mentn.

Az ebd

87

Az igazat megvallva apm affle hres ember a vrosban mondta Andrs. Valban? s mirl hres? Borzalmas balszerencsjrl. Andrs egyszeriben felbtorodott. elmondjam az egszet, gy, ahogy otthon meslik? felttlenl felelte Madame Morgenstern, s vrakozan sszefonta a karjt. Andrs teht elmeslte az egszet gy, ahogy hallotta. Apjt, mieltt a fatelep tulajdonosa lett volna, egyms utn annyi balszerencse rte, hogy a Szerencss Bla gnynevet kapta. Mikzben a prgai rabbinikus iskolba jrt, apja otthon megbetegedett, s mire hazart, meg is halt. rklt ugyan egy szlskertet, de a szlt elvitte a pensz. Az els felesge szls kzben meghalt jszltt lnygyerekvel egytt, nem sokkal ksbb pedig a hza is porig gett. Mindhrom btyjt megltk a nagy hborban, anyjt pedig elemsztette a bnat, vgl a tiszba lte magt. Harmincvesen tnkrement, nincstelen ember volt, egsz csaldjt elvesztette. egy ideig a konyri zsidk kegyelemkenyern lt, jszaknknt az ortodox slban hlt, s a maradkot ette. Aztn egy aszlyos nyr vgn hres ukrn csodarabbi rkezett a hatron tlrl, aki egy idre szintn a slban ttte fel a szllst. A trbl olvasott a helybli frfiaknak, vitkban tlkezett, eskvkn mkdtt kzre, vlsokat engedlyezett, esrt imdkozott, az udvaron tncolt a tantvnyaival. egyik hajnalban belebotlott Andrs apjba, aki a szentlyben aludt. Mr hallotta ennek a szerencstlen embernek a trtnett, akirl az egsz falu gy tartotta, hogy tok sjtja. Mgis bizonyos hlval gondoltak r, amirt eltereli rluk az rdg figyelmt. A rabbi felbresztette s megldotta Blt, akinek a szemben elmondhatatlan rettegs tkrzdtt. A rabbi hfehr szakll, sztvr ember volt, stt, nedves szemei fltt a szemldke gy emelkedett ki dombor homlokbl, mint kt szrny. ide hallgasson, Lvi Bla suttogta a rabbi a szently flhomlyban. Nincs magval semmi baj. isten azokat prblja meg legersebben, akiket a legjobban szeret. kt napig bjtlnie kell, utna menjen el a ritulis frdbe, aztn pedig fogadja el a legels felajnlott munkt! Szerencss Bla, mg ha hitt is volna a csodkban, szmtalan szerencstlensge szkeptikuss tette: Annyira hes vagyok, nem tudok bjtlni felelte.

88

lthAtAtlAn hd

knnyebb a bjt annak, aki gyakorolja az hezst jelentette ki a rabbi. Honnan gondolja, hogy nincs rajtam tok? Nem akarok gondolkozni. Bizonyos dolgokat csak gy tudok. A rabbi mg egyszer megldotta Blt, azzal magra hagyta a szentlyben. Milyen vesztenivalja volt Blnak? Bjtlt kt napot, s megmertkezett a ritulis frdben. Msnap reggel, mikzben az hsgtl fljultan a snek fel baktatott, leszedett egy almt egy fehr tglahzik mellett ntt aprcska almafrl. Mire a fatelep tulajdonosa, egy ortodox zsid kijtt a hzbl s krdre vonta Blt. Volt nekem egyszer egy szlm felelte Bla. Amikor mg megvolt, n megengedtem volna, hogy szedjl rla. Amikor mg volt hzam, rmmel fogadtalak volna. A felesgem enned adott volna. Most mr nincs se szlm, se hzam. Se felesgem. Nincs mit egyek. de dolgozni, azt tudok. Nincs itt munka szmodra felelte az ember megenyhlve. de azrt gyere be, egyl valamit! kohn zindelnek hvtk. A felesge, Gitta, kenyeret s sajtot tett Szerencss Bla el. zindellel, Gittval, meg t apr gyerekvel egytt evett, s kzben els zben hinni tudott abban, hogy lete htralev rszben nem muszj eddigi nyomorsgt folytatnia. Azt azonban el sem tudta kpzelni, hogy ez a hz egyszer az hza lesz, s ugyanennl az asztalnl a sajt gyerekei fognak tkezni. Mire azonban a dlutn vget rt, lett llsa is. Az a fi, aki kohn zindel fatelepn a frszgpen dolgozott, gy dnttt, hogy az ukrajnai rabbi tantvnynak szegdik. Reggel sz nlkl elment. Hat vvel ksbb, amikor kohn zindel a csaldjval debrecenbe kltztt, Szerencss Bla tvette a fatelepet. felesgl vett egy flra nev fekete haj lnyt, aki hrom fival ajndkozta meg, s mire a legnagyobb tzves lett, Szerencss Bla mr megkeresett annyi pnzt, hogy meg is vehette a fatelepet. s j zletet csinlt. A konyriaknak minden vszakban szksgk volt ptanyagra meg tzifra. Nem sok id mlva mr senki nem emlkezett arra, hogy valamikor a gnyneve volt a Szerencss Bla. trtnete rkre feledsbe is merlhetett volna, ha egyszer jra el nem jn az ukrajnai rabbi. Akkor trtnt, amikor a vilgvlsg ppen a tetfokra hgott, nem sokkal a fnnepek eltt.

Az ebd

89

A rabbi egy napot Szerencss Bla hzban tlttt, s megkrdezte, elmondhatn-e a trtnett a zsinaggban. taln a konyri zsidkon is segt, ha halljk, mi mindent megtesz isten azokrt a gyermekeirt, akik nem engednek a ktsgbeessnek. Szerencss Bla beleegyezett. A rabbi el is adta a trtnetet, a konyri zsidk pedig vgighallgattk. Br Bla kitartott amellett, hogy a szerencsje kizrlag msok nagylelksgnek ksznhet, az emberek affle szent embernek kezdtk tekinteni. Ha arrafel jrtak, megrintettk a hza falt, hogy szerencst hozzon rjuk, s keresztapasgra is felkrtk. Mindenki gy hitte, hogy valamilyen kapcsolatban ll az istennel. Gyerekkorban bizonyra maga is gy hitte jegyezte meg Madame Morgenstern. igen. Legyzhetetlennek gondoltam, mg sokkal inkbb, mint ms gyerekek a szleiket felelte Andrs. Nha azt szeretnm, brcsak soha nem vesztettem volna el ezt az illzimat. Ht, persze. Megrtem felelte az asszony. A szleim egyre idsebbek folytatta Andrs. Nagyon rossz arra gondolni, hogy magukra maradtak konyron. Apm tavaly tdgyulladst kapott, utna egy hnapig nem tudott dolgozni. ezt Prizsban mg senkinek nem is emltette. Az csm csak onnan pr rnyira jr iskolba, de t lekti a sajt lete. s most a btym is elmegy, orvosi egyetemre, Olaszorszgba. ismt rny jelent meg Madame Morgenstern arcn, mintha odabenn belehastott volna a fjdalom. Az n anym is regszik mondta. Hossz ideje nem lttam, nagyon hossz ideje. elhallgatott, s elfordult az asztaltl, a nyugatra nz magas ablakok fel. A ks szi fny tlsan hullott az arcra, s megvilgtotta ajknak elkeskenyed vonalt. Bocssson meg mondta, mikzben mosolyogni prblt. Andrs felknlta a zsebkendjt, s odaszortotta a szeme el. Andrsban ers ksztets tmadt, hogy megrintse, vgigsimtsa a tarkjtl a hta kzepig hajl vet. gy kellett visszafognia magt. taln mris tl sokig maradtam szlalt meg vgl. dehogy, krem szpen! Mg a desszertet sem ette meg. Abban a pillanatban, mintha csak hallgatzott volna, az tkez ajtaja mgl felbukkant Apfeln, s behozta a dis rtest. Andrs rezte, hogy jra visszatrt az tvgya. kifejezetten farkashsg trt r. Hrom szelet

90

lthAtAtlAn hd

rtest is megevett, hozz tejsznhabos kvt ivott. kzben a tanulmnyairl meslt, Vago professzorrl, a boulogne-billancourt-i kirndulsukrl. gy rezte, knnyebb beszlgetni vele, mint Madame Grard-ral. Madame Morgenstern, mieltt vlaszolt volna, mindig csendesen elgondolkodott. tprengve beszvta az ajkt, s amikor megszlalt, mly, btort hangon beszlt. ebd utn visszamentek a szalonba, s megnzegettk a kpeslapgyjtemnyt. Nhny tncos bartja mg Chicagba, vagy kairba is eljutott. Afrikbl is rkezett egy kzzel sznezett lap. Hrom szarvasra emlkeztet, csak kisebb s kecsesebb llat volt lthat rajta, egyenesen felgaskod szarvuk s mandulavgs szemk volt. franciul gazelle-nek neveztk. Gazelle tprengett Andrs. Megprblom megjegyezni. igen, prblja is mosolygott Madame Morgenstern. Mert legkzelebb kikrdezem. Amikor a dlutn fnye lassan kihunyt, felkelt s kivezette Andrst a hallba. kabtja s kalapja ott lgott a politrozott fogason. tadta a holmijt, a zsebkendjvel egytt. Mikzben mentek le a lpcsn, megmutatta neki a falra kiakasztott fnykpeket is. A tantvnyai voltak a korbbi vekbl. teri tllfelhkbe, tndri draprikba burkolt lenykk, ifj tncosok a jelmezek, sminkek, reflektorfnyek tnkeny varzslatban. komoly arckifejezssel sorakoztak a kpen, spadt, csupasz karjaik, akrcsak a tli fagak. Andrs is csak llt s nzte ket. Azon tndtt, vajon Madame Morgenstern gyermekkori kpe is ott van-e kztk. ksznet mindenrt mondta, mikor lertek a lpcs aljra. Szvesen. finom kezt rtette Andrs karjra. Nekem kellene megksznnm. Nagyon kedves magtl, hogy itt maradt. A kz rintstl Andrsnak fejbe tdult a vr, homlokn rezte a lktetst. Madame Morgenstern kinyitotta az ajtt, pedig kilpett a hvs dlutni levegre. gy rezte, nem tud visszanzni, hogy bcst vegyen. Legkzelebb kikrdezem. A zsebkendjt mgis visszaadta, mintha nem sok eslyt ltna arra, hogy mg egyszer keresztezzk egyms tjt. Andrs csak a kszbtl, az zbarna cipbe bjt lbaktl ksznt el. elfordult, s az ajt be is csukdott mgtte. Gondolkods nlkl kvette sajt tjt visszafel a Pont Marie hdig. A hd szln megllt, elhzta a zsebkendjt. Mg mindig nedves volt ott, ahol Madame Morgenstern megtrlte vele a szemt. Mintha lmodna, szjba vette a sarkt, s megzlelte a ss knnyek nyomt.